Rátz László Vándorgyűlés

Veszprém, 2009. július 7 – 10.

Orosz Gyula: Irodalmi tévedések

(Beadandó dolgozat Számadó László: Tévedések víg játéka c. feladatmegoldó

szemináriumához kapcsolódóan)

Előzmények

Számadó László: Tévedések víg játéka c. feladatmegoldó szemináriumán több tipikus

hibahelyzetet elemzett. Ezekben a szituációkban a résztvevők könnyen követhetnek el
természettudományos – szűkebben matematikai – tévedéseket. A szeminárium néhány pontját
kiemelem:

1. Természettudományos tévedések egyes képzőművészeti alkotásokban

– konkrétan: könnyűzene

2. David Copperfield bűvészmutatványa (amely matematikai alapokra építő trükk)

– ennek elemzése

3. A bűvész bemutatkozó videójának (csak) részben sikeres fordítása

– azaz: a szépirodalmi alkotók természettudományos nehézségei

A szemináriumhoz kapcsolódóan kisebb kutatómunkát végeztem, ezekről vázlatos

áttekintést adok az alábbiakban. Elsősorban az ismert szépirodalmi alkotásokban kerestem
olyan példákat, amikor
– vagy egyszerűen természettudományos módszereket mutat be vagy ír le a szerző;
– vagy munkája természettudományos tévedéseket tartalmaz.

Egy másik lehetséges kutatási cél a „matematikai alapú bűvészmutatványok” területe.

Innen is említek egy példát.

1
 A talált irodalmi részleteket elsősorban olyan szempontból érdemes vizsgálnunk, hogy
a tanítási gyakorlatunkba hogyan, mi módon építhetjük be őket. Milyen témakörnél
említhetjük meg a leírásokat, milyen céllal (számolási gyakorlás, szépirodalmi vagy
matematikai motiváció, vagy csak egyszerűn órai lazítás), mennyit kérünk megjegyezni az
anyagból stb.

A cikkben a forrásokra [] jellel hivatkozom; a felhasznált szakirodalom a cikk végén

megtalálható.

1. példa: Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (részlet)

A kvád táncos akkor kezdte a fáklyatáncot. Fiatal ember volt, könnyen forgó, könnyen
ugró, hajlékony derekú. Azzal ügyeskedett, hogy a fáklyákat szüntelen kígyóztatta a teste
körül. De tán az ünnep örömére több zsírt kent a fejére a kelleténél, a láng belekapott a
hajába, s a táncnak a hunok nagy derültségére vége szakadt.
- Gyerünk másfelé! - kiáltotta Uzura.
S karon kapta Rába asszonyt. Ragadta magával. - Gyerünk!
Ladó is karon fogta Gyöngyit.
Nekem Dzsidzsia maradt. Beleöltekezett a karomba, és kószáltunk a zajgó városban.
Ők, szegények ritkán szabadulhattak hazulról. Akkor, hogy a ház teljesen rájuk volt
bízva, valamennyien otthagyták.
Sétáltunk a fényben, vigalomban. Meg-megállottunk egy-egy mulató csoportnál.
Néztük, mint pörgetik a telt képű hun menyecskéket a fiatalok.
- Tyuhaj!

2
 Vagy dalt hallgattunk az itáliai hadjáratról. Egyik dal ma is az eszemben van. Arról
szólt, hogy az itáliai síkságon Atilla sátorának kerestek helyet. Valami domb kellett volna, de
nincs.
„Hát legyen - mondta a fővezér -, hozzon mindőtök egy süvegnyi földet.”
Aznap estére hegy keletkezett ottan.

Elemzés: Próbáljuk megbecsülni a „hegy” magasságát!

Tegyük fel, hogy százezernyi katona fejenként 3 liter földet hordott össze, s
modellezzük a hegyet az alappal 45°-os szöget bezáró oldalélű egyenes körkúppal. (Ha a kúp
laposabb, kisebb magasságot kapunk; ha 45°-nál nagyobb a hajlásszög, akkor a föld lecsúszik,
leszóródik a tetejéről.) A kúp térfogata egyrészt V = 300.000 dm3 = 300 m3, másrészt V =

r 2πh π
, ahol h a kúp magassága, r az alapkör sugara. Az r = h és ≈ 1 becslések miatt V ≈
3 3

h3, azaz h ≈ 3
V . Az adatokból h ≈ 6,7 méter adódik.

Magaslatnak magaslat, „hegynek” elég kiábrándító. Ráadásul lényegesen nem

növelhető a magasság: négyszer annyi katonával (egyes történelmi források szerint Attilának
volt ennyi embere) és kétszer akkora térfogatú süvegekkel számolva a „hegy” térfogata 8-
szoros, így a magassága 3
8 = 2-szeres. A 13,4 méteres magasság persze már csak hegynek
kevés, építménynek nem.

Megjegyzés: Vajon mennyire készült fel Gárdonyi a történelmi munkák írása során?
Az alábbi részletet erről tájékoztat.

Gárdonyi József, az író fia jegyezte fel: Regényírása kezdetét azzal árulta el, hogy
Egerből levelet menesztett Pécs város polgármesteréhez, Majorossy Imre uramhoz. Gárdonyi
nyilvánosságra nem szánt levele arról szólott, hogy Egerben regény készül, s ennek a
regénynek a hőse Bornemissza Gergely, aki mint Tinódi Lantos Sebestyén döcögős
pennájával megverselte, Pécs város szülötte, pécsi kovács fia. Gárdonyi arra kérte a pécsi
polgármestert, ha a föld alól is, de neki kerítsen egy olyan írást, könyvet vagy levelet,
amelyből kibötűzhető valami a Gergő gyerek múltjából. De bizony Majorossy bátyánk még a
föld alatt is hiába keresgélt. Szomorodott szívvel csak annyit jelenthetett: a Gergő gyerek
végleg eltűnt.

3
 Gárdonyi másfelé kutatgatott. De szerencsére, mit nem oldott meg Pécs, megoldotta
Bécs, a császári levéltár. Annyira megörült a fekete-sárga ládák adattermésének, hogy azon
melegében nekilátott a regénynek. […]
Először is forrástanulmányozásra szánja az idejét. Komolyan. Lelkiismeretesen. A
török kosztümkönyvek, a Hadtörténelmi Közlemények, a Nemzeti Múzeum régiségtárain át
eljut újra a bécsi császári levéltárba és a konstantinápolyi szultánmúzeumba.
1899. június 5-én kerül haza Egerbe. Kimerülve az úttól, a látottaktól. Rengeteg
adattól dagadozó fejjel fogja kezébe a pihent tollat, és hihetetlen iramban önti a
cselekményt... [1]

2. példa: Az első példában leírt dombépítés a keleti népek egy ősi legendája. Másik
idézet ugyanerre a témára [2]:

Puskin: A fukar lovag (részlet)

(ford: Rubin Szilárd)

Olvastam egyszer – valaha a cár

Parancsot adott: mind a harcosok
Hordjanak néki egy maréknyi földet.
S rögvest egy derék nagy domb nőtt ki ott.
Kedvtelve nézte csúcsáról a cár,
Hány hadisátra fehérlik a síkon,
S a tenger hátán hány hajója jár!

Elemzés: Ugye, hogy a domb magassága mekkora, arról már elég lehangoló lehet az
elképzelésünk. A maréknyi föld térfogata legyen kb. 2 dl, így a domb térfogata 15-öd részre

6,7
csökken, a magasságra pedig h = 3
≈ 2,7 méternek adódik (100.000 harcos esetén).
15
Sejthetjük, hogy a látótávolság sem lehet túlságosan nagy erről a dombról.
Ha az R sugarú bolygó felszínét h magasságból szemléljük, akkor a d látótávolságra az
ábra alapján felírható Pitagorasz tétele. Ebből d2 = (R + h)2 – R2, s innen d = h( 2 R +h) .
Mivel csak becsléseket végzünk, 2R >> h, így a d ≈ 2 Rh közelítést alkalmazhatjuk.

4
 d
R
h
R
O

(Természetesen a bolygót sima gömbként modellezzük, így a kilátást nem

befolyásolják a domborzati viszonyok és az esetleges mesterséges építmények. Sőt azt is
feltesszük, hogy a légköri viszonyok ideálisak: nincsen köd, pára, por a levegőben.)
Az alábbi táblázatban a földi és holdi látótávolságokat adjuk meg (néhány olyan
fantasztikus regényre gondolva, amelyik a Holdon játszódik). A sugarak 6370 km, illetve
1738 km.

h (m) 2,7 6,4 13,4 20 30 40 50 100 200 500

Föld (km) 5,9 9,0 13,1 16,0 19,5 22,6 25,2 35,7 50,5 79,8
Hold (km) 3,1 4,7 6,8 8,3 10,2 11,8 13,2 18,6 26,4 41,7

Az átlagos járókelő 4,5 km-re lát el a Földön, ez a látótávolság a cár „dombjáról” 6

km-re, Attila „hegyéről” 9 km-re nőtt. Nem is valószínű, hogy a cár láthatja, hogy a „tenger
hátán hány hajója jár”; de a kapott értékek figyelemreméltóan nagyok, s megérthetjük a
hajók árbockosarainak vagy a tengeri világítótornyok szerepének fontosságát.

3. példa: William Golding: A legyek ura (részlet)

A szeme sarkából Ralphra nézett, aki kibökte tehetetlenségének utolsó bizonyítékát.

5
 – Nincs valakinél gyufa?
– Elébb sütitek meg a tojást, aztán töritek fel? – mondta Roger, s gúnyosan
összedörzsölte két tenyerét. – Psz… psz!
Egy kis szél húzott el a hegytető fölött. A széllel együtt Röfi is megjelent az erdő
szélén, sortban, ingben, óvatosan szedve a lábát, szemüvegén az alkony piros visszfényével.
Hóna alatt ott szorongatta a kagylót.
Ralph rákiáltott.
– Röfi! Nincs gyufád?
A többiek is elismételték a kiáltást, a hegy szinte beleremegett. Röfi csak a fejét rázta.
Aztán a máglyához ért.
– A mindenit! – mondta. – Jó nagy csomót hordtatok össze. Jó nagy csomót, az már
igaz!
Jack kinyújtott karjával hirtelen rámutatott.
– A szemüvege!… Gyújtólencsének lehetne használni!
Röfit körülvették, még mielőtt megléphetett volna.
– Ereszd el!… hagyjatok! – A kövér fiú rémülten felsikoltott, amikor Jack lekapta
arcáról a szemüveget. – Az ég áldjon, add vissza! Nem látok! Összetöritek a kagylót!
Raph félrelökte, s letérdelt a máglya mellé.
– Ne álld el a napot!
Lökdösődés, huzakodás, buzgó kiáltozás. Ralph ide-oda mozgatta a lencséket, amíg be
nem fogta a lenyugvó napot, s izzó fehér tükörképét rá nem vetítette egy darab korhadt fára.
Szinte abban a pillanatban vékony füstcsóva emelkedett az orrába s megköhögtette. Jack is
melléje térdelt, óvatosan ráfújt a fára, a füstcsóva azonnal elhajolt, megsűrűsödött, egy apró
lángocska tűnt fel alatta. A láng, mely kezdetben alig látszott a ragyogó napsütésben,
belekapott egy ágacskába, megnőtt, megszínesedett, majd továbbkúszott egy vastagabb ágra,
amely éles reccsenéssel tüzet fogott. A láng még magasabbra szökött, a fiúk vad éljenzésbe
fogtak.
– A szemüvegem! – ordította Röfi. – Adjátok vissza a szemüvegemet!
Ralph felállt a máglya mellől, s Röfi tapogatózó kezébe nyomta a szemüveget. A kövér
gyerek alig hallhatóan dadogott.
– Csak foltokat látok… Még a kezemet sem…
A fiúk táncoltak.

6
 Elemzés: Röfi rövidlátó, a szemlencse hibáját homorú lencséjű szemüveggel lehet
korrigálni. Az ilyen, ún. szórólencsével viszont nem lehet tüzet gyújtani; ez a napsugarakat
nem gyűjti, hanem „szórja”.

4. példa: Jókai Mór: A névtelen vár (részlet)

A poharazás végével Bernát úr egészen elérzékenyedett. Biztosította a grófot

pártfogásának teljes mértéke felől.
– Még egyszer találkozni fogunk az életben – mondá megszorongatva szíves
házigazdája kezét.
– Remélem, hogy kedvezőbb csillagzat alatt.
– Én is remélem: mert nem szeretném, ha legközelebb avégett kellene idejönnöm, hogy
a II. törvénycikk 8-ik paragrafusát hajtsam végre.
– Nem emlékezem rá, mi van benne? Mit rendel az el?
– Ami a harcból elmaradókra van kimondva: a megtizedeltetést.
S ezt megfelelő kegyetlen pátosszal mondá, szemeit és fenyegető ujjait az ég, azazhogy
a pincebolt felé emelve.
Vavelt pedig ez nagyon jó kedvre hangolta.
– De hogyan fog ön engemet magamat egyedül megtizedeltetni?
– Azt csak bízza ön rám – szólt széttekintve, ha nem hallgatózik-e valaki. – Lesz
gondom rá, hogy ön, ha megtizedeltetik is, meg ne haljon. Nem ismeri ön azt az adomát az
angol hajóskapitányról, akinek egyszer a hajóslegényeit meg kellett tizedeltetni, mert gyáván
viselték magukat az ütközetben?
– Nem ismerem.

7
 – Harminc matróz közül tizenötöt meg kellett neki lövetni; aztán fele irlandi volt, fele
anglus. Az irlandiakat ki nem állhatta. Hát mit csinált? Felállította őket sorba ezen vers
szerint: „populeam virgam mater regina tenebat”. Hadd mutatom meg ezt sorba rakott
palackokkal. A gömbölyűek az anglusok, a négyszögletűek az irlandiak. Így állnak ni, szépen:
Po pu – le – am – vir – gam – ma –
OOOO  OO  OOO  O
ter – re – gi – na – te – ne – bat.
 OO  O  OO 
Akkor elkezdték számlálni sorba, minden kilencediket főbe lőtték: az anglusok mind
megmaradtak, az irlandiak mind meghaltak. Látja-e? Kilenc! Megint kilenc! Valamennyi
négyszegletű mind a földön fekszik. Ezt fogom én is praktizálni, ha arra kerül a sor: mert én is
ismerem a különbséget az anglusok és az irlandusok között – idehaza. Azért előre
megmondom a gróf úrnak, hogyha ilyen helyzetbe kerül, csak a „po” syllaba alá tartsa
magát, mert a „pu” syllaba veszedelmes lesz.
– Ahhoz fogom magamat tartani – mondá Vavel, komoly ábrázattal.

Elemzés: A nagy műveltséggel rendelkező Jókai „mindent olvasott, mindent gyűjtött”.

Ez a példa nem tévedést tartalmaz, hanem egy érdekes matematikai feladványt. Itt ugye a
legelső kérdés az, hogy a „populeam virgam mater regina tenebat” (kb. „az anyakirálynő
nyírfavesszőt tartott”) mondásnak egyáltalán mi köze a körben felállított matrózok számához?
Nos, ha az a, e, i, o, u magánhangzók rendre az 1, 2, 3, 4, 5 számokat jelentik, akkor már
érthető a 4 – 5 – 2 – 1 – 3 – 1 – 1 – 2 – 2 – 3 – 1 – 2 – 2 – 1 „részsorozatok” elemszáma. Ki is
próbálhatjuk: valóban a kilenc angol matróz marad életben a számolás végén.
A játék általánosítása és részletes elemzése megtalálható [3]-ban.

5. példa: Egy szellemes számítógépes „bűvészmutatvány” található a következő

címeken:
http://www.messe-ideen.de/upload/magische-zauberkugel.swf
http://members.chello.hu/peterweb/varazsgomb.html

Itt egy varázsgömb látható, valamint a kétjegyű számok, s

mindegyik mellett egy hozzátartozó ikon. A „szabály”:

8
 Gondolj egy kétjegyű számra. Add össze a két számjegyét és vond ki a gondolt
számból. Keresd ki a gömb melletti számokból a végeredményt és jegyezd meg a mellette lévő
szimbólumot. Ezek után kattints a varázsgömbre.
Na, kitalálta a gondolatodat?

A mágikus gömb – természetesen – kitalálja az Olvasó gondolatát, és a sokféle ikon

(szimbólum) közül eredményül éppen azt villantja fel, amely a műveletsor megoldása.
(A játék matematikai elemzése nem nehéz; azzal kapcsolatos, hogy az eredmény
mindig 9-cel osztható szám lesz.)

Végszó

Két záró gondolatot említek még meg.

1. Természetesen a mindenkivel előforduló tévedések a regények, versek „irodalmi”
értékét nem csökkentik: a Nobel-díjas Golding technikája lenyűgöző, kevesen tudnak-tudtak
valaha is úgy mesélni, mint Jókai, stb.
2. Ha már regényt ír valaki, feltételezhetően sokan olvassák a műveit. Tömegeket
művelni felelősség; bizony, néhány esetben gondosabbak is lehetnének a szerzők.

Hivatkozások:
[1] Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja, www.mek.iif.hu
[2] Perelman: Szórakoztató geometria, Művelt Nép Könyvkiadó, 1953
[3] Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Játékos matematika, Gondolat, 1975