Itung

Olasz-magyar, magyar-olasz miniszótár
OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR

Számítógépes segédlet Herczeg Gyula Olasz-magyar szótárához
(Harmai Gábor 2000)
KERESHETÕ VÁLTOZAT
MAGYAR-OLASZ SZÓJEGYZÉK
OLASZ-MAGYAR SZÓTÁR:
A B C D E F G H I L M
N O P Q R S T U V Z
Az Olasz-magyar miniszótárprogram dokumentációja Laikus fölhasználó számára a leírás túl

részletes, de akinek van kedve, olvassa el! Az elsõ négy pont átolvasása mindenképpen ajánlott! 1.
Telepítés A telepítés föltételezi a Norton Commander, vagy valamely WINDOWS fájlkezelõ program
ismeretét. A programot és a szóanyagot tömörítve tartalmazza az OMMOSZO.EXE. A telepítés
menete a tömörített fájlokból a következõ: 1. Tegye a tömörített programot abba a könyvtárba,
amelynek alkönyvtáraként akarja a szótárat elhelyezni, vagy tegye be közvetlenül a C:\-re. 2.
Futtassa le az OMMOSZO.EXE-t. Ekkor a program létrehozza az OMMOSZO könyvtárat, és
kicsomagolja belé a szótárprogramot. 3. A program ebbõl a könyvtárból a szot.exe-vel indítható. 2.
Hiányosságok A program alapfunkciói megbízhatóan mûködnek, de néhány modul még fejlesztés
alatt áll. Két fõ hiányosság van. 2.1 A 852-es kódlap A magyarországi számítógépeken a DOS az
ún. 852-es kódlappal fut. Az én programom viszont a tompa ékezetes olasz karaktereket (àèìòù) ill.
a "magyar" û-t csak a standard angol 850-es kódlappal hajlandó kiírni. Ha Ön 852-es kódlapot
használ, akkor e betûk helyére különbözõ szláv betûk kerülnek. Ez a probléma a kódlap
átállításával megszûnik, de a program enélkül is használható. 2.2 A magyar-olasz szótár Ez a
szótár még kezdetleges állapotban van. A szóanyag egyszerûen az egyszavas szócikkek
átfordításával keletkezett. Az egyszavas szóláb lett a szófej, a volt szófej pedig a szóláb. A program
lényegi része az olasz-magyar szótár. Kellõen gyors géppel azonban a Keresés/Csere funkcióval
végül is magyar szavak is kereshetõk. 3. Technikai információk a szóanyagról Sajnos a kéziszótár
könyvészeti adatai közül hiányzik az az igen lényeges információ, hogy hány szócikk van benne.
Csak becslésre hagyatkozom, amikor azt mondom, hogy a gépi szóanyag a kéziszótár teljes
anyagának 40%-a. A becslés alapja: bevittem a gépbe néhány teljes oldalt. Kiszámoltattam, hány
betû van bennük, és beszoroztam a szótár oldalszámával, 849-cel. Kijött, hogy a kéziszótárban
összesen kb. 1730000 betû lehet. Ennek a gépben levõ 693358 betû majdnem pontosan 40%-a.
Régen tanultam statisztikát, nem tudom fölmérni, mekkora ennek a becslésnek a hibahatára. Túl
nagy nem lehet. A szóanyagot át lehet tenni RTF fájlként WINDOWS alá, ill. nyomdai minõségûvé
1
lehet tenni (vö. melléklet). Aki ebben üzleti fantáziát lát, lépjen kapcsolatba a programozóval:
harmaig@drotposta.hu 4. A szótár kezelése Alapfunkció a szókeresés. Ez úgy történik, hogy
elkezdik írni a keresett szó kezdõbetûit. Ezáltal a szótár mozogni kezd, az elsõ sor mindig a
szócsíkra írt betûk után következõ szócikket mutatja. Ha pl. a keresett szó a bisogno, a "b" beütése
után a b betûs szavak kerülnek a képernyõre, az "i"-nél a "bi"-vel kezdõdõk, az "s"-nél pedig sorra
kerül a bisogno. (Ez három billentyûlenyomást jelent. Mutassanak nekem egy szótárprogramot,
amelyben három, de max. öt gombnyomással a képernyõre tudják hívni a keresett szót! Ezzel nem
azt mondom, hogy a programom korszerû, de azt igenis, hogy megvalósítottam benne olyan
elveket, amelyeket egy korszerû programba is be kellene építeni.) Új szó kereséséhez <Enter>-rel
ki kell üríteni a szócsíkot, és jöhetnek az új szó kezdõbetûi. Ahol a jelentés egésze nem fért ki a
képernyõre, ott a föl-le nyíllal meg lehet nézni a nem látszó sorokat. Ha vannak ilyen sorok, azt a
képernyõ alján egy sor lefelé mutató nyíl jelzi. Nem sok ilyen szócikk van, de rögtön a szótár elején
az a (prep) ilyen. Ha az elsõ szócikk a képernyõn nem abnormálisan hosszú, kifér, akkor a föl-le
nyilakkal a szótár egészét lehet egy-egy szócikkel elõre-hátra mozgatni. A menüben a
Keresés/Csere funkció még az, aminek hasznát veszi. Az <Alt>-gomb lenyomásával juthat föl a
menübe, ahol a SZERKESZTÉS funkciói közül kiválaszthatja a Keresés/Cserét. Ha ehelyett a
szócsíkon leüti az <F5> - öt, a hatás ugyanaz. Namost, a programon belül eléggé átvariáltam a
billentyûzetet. Össze kellett tudniillik kombinálnom a magyar és az olasz billentyûzetet, hogy
mindkét nyelv összes betûjét ki tudjam írni. Magyar ékezetes betûket, és olasz tompa ékezeteket is.
A billentyûzet átalakítása csak a programon belül érvényes, ha kilép, az átalakítás megszûnik. A két
<Shift> (soremelõ gomb) együttes lenyomásával válthatnak az átvariált magyar-olasz billentyûzet,
és a standard angol billentyûzet között. Utóbbiban a rendes helyen van a szögletes zárójel,
elõbbiben a <Shift> + <6> - tal érhetõ el. A billentyûzetet Ön is tovább variálhatja, a Globálfunkciók
között van egy erre szolgáló funkció (Billentyûzet-beállítás). De nem hiszem, hogy erre Önnek
szüksége lenne. Fontos információt adnak a szóanyagról a Globálfunkciókban a Szókincs-adatok.
Az elõbbi technikai információkat ennek alapján írtam ki. Hadd büszkélkedjem el egy elég jól
sikerült játékkal. Írjanak be egy számot 1 és 800 millió között, arab számokkal a szócsíkra. Üssenek
<Enter> - t, és a program kiírja magyarul és olaszul szövegesen a számot. Nem mondom, hogy
mind a 800 millió esetet végigellenõriztem, de az eddig bevitt számoknál jól mûködött a funkció. És
végül is miért lenne szabálytalan mondjuk a 15384? Másik játék a Képernyõszínezés a
Globálfunkciókban. Alapbeállítás a "fehér-fekete", szeretem még a "kórház"-at és a "fradi"-t. Az
esetleges átállítást a gép megjegyzi. Az az alapelv, hogy három képernyõszín van: alap, kiemelt, és
inverz, a fekete-fehér képernyõn is érvényesül. További játék, hogy ha magárahagyják egy idõre a
programot, elteszi pihenni a képernyõt, és fekete alapon egy fehér kígyó kezd el mozogni. Ez
esetleg ijesztõ lehet, de ilyenkor egyszerûen csak le kell nyomni egy gombot. 5. Szerkesztési
elveim A szóanyag bevitele során egy idõ után tudatosan törekedtem rá, hogy minél hûségesebben
kövessem a kéziszótár megoldásait. Ahol eltértem azoktól, ott igyekeztem következetesen tenni.
Amikor az eltéréseket indoklom, több helyen kritizálni fogom Herczeg Gyula munkáját. Ezért azzal
az elõzetes megjegyzéssel kezdeném, hogy a szótárral alapvetõen elégedett vagyok, méreteihez
képest meglepõen jól kezelhetõ, ma is alkalmas arra, hogy egészen komoly szövegeket is
elolvassunk a segítségével. 5.1 Sorszámozás Talán a leglátványosabb eltérés, hogy elhagytam a
sorszámozásból a római számok szintjét. Herczeg Gyula ezt legtöbbször az igéknél használta, a
tárgyas, tárgyatlan, visszaható jelentéscsoport megkülönböztetésére. Én úgy ítéltem meg, hogy a
tárgyas-tárgyatlan megkülönböztetés nem olyan lényeges, ill. elégségesen elvégzik az arab
számok. A visszaható jelentéscsoport megkülönböztetése tényleg fontos, mivel ott maga az ige
alakja is megváltozik. A megkülönböztetést én azzal végeztem el, hogy kiemelten hoztam a
jelentéscsoportot bevezetõ si: jelzést. Az elsõ példa: abbandonare (7). Római számokat használt
még Herczeg Gyula a névszók nagyon élesen elütõ jelentéseinek megkülönböztetésére. Én
ehelyett az arab számokat emeltem ki. Példa: bugia Római számokat használt végül Herczeg
Gyula, amikor azonos alakú, de különbözõ szófajú szavakat külön szócikként adott meg. Én
azonban a szavak nyelvtani fölszerelését, így a szófajmegjelölést beemeltem a szófejbe, így az
2
legtöbbször eredményesen szétválasztja a különbözõ szófajú, de azonos alakú szócikkeket. Példa:
abluente (hn) ill. abluente (mn). Két-három fura ige esetében, ahol eltérõ jelentéshez eltérõ ragozás
járul, nem volt mit tenni, meghagytam a római számokat. 5.2 Kifejezések Van egy mondatpár rögtön
az a (prep) - nél, ami kicsit állatorvosi ló. Nálam így néz ki: "Va a Pisa. Pisába megy." Herczeg
Gyulánál: "andare Pisa Pisába megy;" Látható, hogy a "" jelet elkerültem. Rövid, 1-3 betûs szófej
esetén mindig így jártam el. Szerintem a "" csak akkor indokolt, ha a szófej eléggé hosszú.
Mindenesetre a szócikkek döntõ többségénél én is alkalmaztam a ""-t. Látható, hogy a kifejezést
mondattá alakítottam, oly módon, hogy az igét ragozott alakba tettem, és a példát egész
mondatként írtam ki. Ezt több helyen megtettem a szótárban. A kéziszótártól való eltérést és így a
bizonytalanságot maga a mondatvégi pont, kérdõjel ill. felkiáltójel jelzi, ezeket végig lehet keresni.
Tõlem telhetõen igyekeztem csak ott elvégezni a mondattá alakítást, ahol tényleg biztos voltam a
dolgomban. Hogy ez mennyire sikerült, azt Önnek kell fölmérni. A különbözõ kifejezéseket Herczeg
Gyula mindig kisbetûvel kezdi, és azzal választja el a kifejezés magyar fordításától, hogy a kifejezés
dõlt betûs, a magyar szövegek pedig álló betûsek. Én DOS alatt ezt a különbségtételt sajnos nem
tudtam megvalósítani, nálam minden betû áll. A kifejezést a fordítástól kettõspont választja el, ha
pedig egész mondatról van szó, akkor egyszerûen a megfelelõ írásjellel lezárom mind a kifejezést,
mind a fordítását, mint itt a példában. Mivel ez egy elég szabályos szisztéma, a szóanyag
WINDOWS- ra való áttételekor át lehet úgy alakítani a jelentéseket, hogy a gép olasz kifejezéseket
mindig megdönti. Ezt láthatja a mellékletben a dokumentum végén. 5.3 Utalások Magyarázat nélküli
keresztutalás a szótáramban nincs. Ahol utalok egy másik szóra, ott is mindig odaírtam valami
jelentést az eredeti szólábba. Legtöbbször keresztbe utalok, és mindkét szóhoz bemásoltam
ugyanazt a szöveget. Így vittem be a kéziszótár kettõs szófejeit is, pl. accusatore, accusatrice. A
magyarázat nélküli keresztutalás a szótárkészítõnek igen kényelmes, de a szótárhasználónak
nagyon kényelmetlen. 5.4 Igék A rendhagyó igéknél a szabálytalan alakokat mindig föltüntettem a
szóláb végén, vagy legalább utaltam a megfelelõ paradigmára. Itt is igyekeztem minimalizálni az
utalásokat, csak ott hagytam meg õket, ahol a paradigma teljesen szabálytalan, így utalás helyett
egy csomó igealakot meg kellene adnom. Példa: addurre Ahol ezzel szemben csak a passato
prossimo szabálytalan, ott a paradigma alapján elkészítettem én a szabálytalan igealakot. Példa:
accrescere. Elismerem, hogy ez némi bizonytalanságot teremt, de a passato prossimo segédigéi
miatt ezeket az igéket úgyis végig kell nézni. Nagy hiánya Herczeg Gyula kisszótárának hogy nem
közli, essere vagy avere szerint képezzük az ige összetett múltját. Én ezt igyekeztem pótolni, de jó
lenne igéimet következetesen összevetni a nagyszótárral, vagy anyanyelvi lektorral elolvastatni.
Csak ott vagyok biztos a megfelelõ segédigében, ahol a Langenscheidts vagy a Zingarelli közli azt.
Sajnos a Zingarelli sem közli mindig, eddig még nem jöttem rá, milyen logika szerint dolgoztak. A
"ho" és a "sono" segédigealakok végigkeresésével ellenõrizhetõk a passato prossimoim. Tisztán
technikailag a szótáram rendhagyó igék szempontjából lényegesen jobban kezelhetõ, mint a
kéziszótár, hiszen ott még csak nem is egy szótár végi igetáblából kell összeszedni a rendhagyó
alakokat, mint a Halász Elõd-féle német szótárban, hanem a tábla csak utal a megfelelõ
paradigmára, amit egy harmadik helyen találunk. A szabálytalan alakok paradigmáit vagy Herczeg
Gyula szótárából szedtem össze, vagy a Zingarellibõl, vagy kb. 80 ige esetében a Langenscheidts
Standard Grammatikból. A Langenscheidts a legkövetkezetesebb azoknál az igéknél, amiket
megad, így az õ sorrendjét követtem. Elõször a jelen idõ, kijelentõ módot adom meg, utána a
passato prossimot, utána a jövõ idõt és a feltételes módot, utána az imperativust (csak a
Langenscheidts igéinél) utána a conjunctivo presente-t és conjunctivo imperfetto-t. Hogy mi
micsoda, azt a sorrenden túl a ragozás formája is el kell árulja egy olaszosnak. Következetesen
elhagytam viszont a passato remotot. A nyelvészek nagyon lelkesednek ez után az igealak után,
minden másiknál többször szabálytalan, de az olaszok szinte soha nem használják. Megadtam
annak a négy igének a passato remoto-ját, amelyekkel az elmúlt másfél év egyetemi jegyzeteiben
találkoztam: avere, dare, essere, fare. Ennyi. Külföldi a passato remoto aktív ismerete nélkül
remekül boldogul, passzív ismerete nélkül is elvan. Szerintem nem egy kisszótár feladata ezen a
téren eligazítást adni. Sokkal fontosabb lenne pl. az imperativust megadni, a Langenscheidts listája
3
szerint az is igen gyakran szabálytalan, és az mindenesetre igen gyakran elõfordul. A majdani
Windows-programba be lehetne építeni egy modult, amely a szabályos igék ragozási szabályai
alapján minden igéhez kiköpi a teljes ragozási táblát. A rendhagyó alakokat persze kézzel kellene a
táblázatokba beépíteni, de nagyrészt már megvannak. Itt Rómában él vagy 6 millió potenciális
anyanyelvi lektor, néhányan a barátaim is. A számíró modulom mutatja, hogy egyszerûbb nyelvtani
szabályokra jól meg lehet tanítani a gépet, a szabálytalanságok fölsorolásával pedig ember
kiegészítheti a hiányos gépi logikát. Az -ire végzõdésû igéknél mindig van utalás a paradigmára,
hiszen a szabályos alakok is kétféle paradigma szerint képzõdnek: vagy finire, vagy sentire szerint.
Herczeg Gyulánál ez hiányzik, de szerencsére csak a kisszótárból. A nagyszótár alapján, ill. a
Zingarelli alapján pótoltam ezt a hiányosságot. A két paradigmaszónál megadtam a teljes ragozást.
Herczeg Gyula megad szótára végén egy listát a harmadéles igékkel. Szerintem ezt a listát ember
még nem használta, de ettõl függetlenül a benne foglalt információ értékes. Én nem dolgoztam bele
a szótáramba, de megfelelõen következetes formában be kellene tenni az egyes szócikkekhez a
harmadélességre való utalást. Herczeg Gyula a szólábakban is föltüntette csillaggal, ha egy
kifejezésben az ige szabálytalan. Pl. a "bocca" szó szólába a kéziszótárban tele van csillaggal
megjelölt szabálytalan igékkel (fare*, mettere* stb). Ebben nem követtem Herczeg Gyulát. Halász
Elõd sem ad pl. szabálytalanságra utaló jelzést a szólábban. Igazából ez nem is információ, hiszen
az ember az életben hall, olvas kifejezéseket, és azokat keresi a szótárban, nem pedig a szótárból
tanult kifejezéseket kezdi használni. 5.5 A fõnevek neme A fõnevek esetében a nem megjelölésével
helyettesítettem a szófajmegjelölést, ahol a nem bizonytalan, és a névelõ megadásával
helyettesítettem az absztrakt nem-jelzést (hn ill. nn), ahol a névelõ egyértelmûen különböztet (il, lo
ill la). Magánhangzóval kezdõdõ fõneveknél persze ez utóbbit nem tehettem meg, hiszen ott a l'
névelõ nem mond semmit. Azért tértem el Herczeg Gyula nem-jelzéseitõl, mert nem tudtam õket
megdönteni. Egy a szövegtõl el nem ütõ h ill. n betû pedig igen idétlenül néz ki. A nem jelzést
kevesebbszer használom, mint Herczeg Gyula. Õ pl. amikor a szófej többesszámát használja
kifejezésben, ezt többnyire kiírja. Vö. pl. broglio a kéziszótárban és nálam (Ez a szó arra is példa,
mikor nem érzem szükségét az [új]-jelzésnek új kifejezésnél). Szerintem a nem és a többesszám
ismételt kiírása itt értelmetlen, sõt zavaró, a e ill. i jelek elégségesen jelzik, hogy a szófej
többesszámban van. A nemet pedig már a szófejben megadom, ha nem egyértelmû. A broglio
esetében az. 5.6 Eltérõ szakmai és nyelvtani jelzések Általában a nagyobb világosság érdekében
tértem el Herczeg Gyula jelzéseitõl. Az általa lefordított olasz nyelvtani jelenségeket
visszafordítottam, ha nincs magyar megfelelõjük. A congiuntivonak pl. nem túl szerencsés fordítása
a "felszólító mód" ill az ebbõl képzett (felsz). Ehelyett a "+ conj" megjegyzést használom. Példa:
affinchè Azt hiszem, a latin alakból képzett rövidítés világosabb, mind a "cong" lenne az olasz
kifejezésbõl, de ez vitatható. Ha vitatják, a Keresés/cserével végigcserélhetik az összes "+ conj" -
rövidítést. Egyébként szótára végén az igeparadigmáknál Herczeg Gyula is az olasz megnevezést,
a "congiuntivo"-t használja, nem fordít magyarra. Megjegyzem, hogy ezek a szakmai rövidítések a
Keresés/Csere funkcióval együtt váratlan lehetõséget adnak a szótáramban: szakmai
szócsoportokat lehet kigyûjteni. Nézzék végig pl. az (orv) - jelzést. Ezt megfontolva lehet, hogy
szaporítani kellene e jelzéseket. Jó lenne pl. a testrészeket önálló jelzéssel ellátni, vagy az idõvel
kapcsolatos kifejezéseket, stb. Ezt én még nem tettem meg. A jelzés változtatását a kéziszótárhoz
képest, csak ott indoklom, ahol nem nyilvánvaló. Herczeg Nálam Billentyû- Gyulánál kombináció
(aut) (autó) (egyh) (rkat) Ha kifejezetten római katolikus <Alt>+<t> vonatkozású a szó (prot) Ha
kifejezetten protestáns vonatkozású (2 ilyen van) (vall) Ha általánosan keresztény, vagy vallásközi
vonatkozású (Biblia) Ha kifejezetten bibliai vonatkozású (fot) (fotó) (ir) (irod) azaz irodalom (ker)
(gazd) általánosan gazdasági, és nem <Alt>+<g> szorosan kereskedelmi vonatkozású szavak
vannak itt, már a kéziszótárban is. (köz) (vulg) vulgáris. A nemzetközi szó jobban elválik a
(közm)-tõl (mg) (mgaz) azaz mezõgazdaság (vegyt) (kémia) a magyarítás nem sikerült, ma
mindenki "kémiát" mond. (vsz) (prep) prepositione Az olasz ill. latin szó közismertebb, mint a
magyar megfelelõ. 5.7 Szerkesztési jelzések Szerkesztési jelzést olyan esetben használtam, amikor
nem vállaltam a teljes felelõsséget a változtatásért. Vannak tehát jelzetlen eltérések is, de azok
4
nagyrészt a nagyszótárból származnak, vagy pedig néha a változtatás annyira egyértelmû volt,
hogy emiatt mertem a felelõsséget vállalni. (a már említett példa: broglio). Ha megnézik, a jelzett
változtatások is szinte biztosan helyesek, a jelzetlenek tehát nem okozhatnak minõségromlást. Amit
a Zingarellibõl vettem át, vagy a szövegkörnyezetbõl, ott általában jeleztem a változtatást. Kérdés
lehet, hogy érdemes-e minden elvont teológiai szakszót megtartani egy ilyen kis szótárban. A
számítógépes változat esetében szerintem nem érdemes olyan vitákba belemenni, hogy hasznos-e
egy szócikknek benn lennie, szüksége lesz-e rá valakinek. A szótárat végiglapozni elég nehézkes.
Ha valakinek kifejezetten egy szóra van szüksége, akkor ezzel az igényével már be is bizonyította,
hogy érdemes volt a szót benn hagyni. A gépen van hely, a memóriakapacitás az én
szótárprogramom szempontjából elvileg végtelennek tekinthetõ. A keresés gyorsaságát sem
csökkenti egy-egy esetleg fölösleges szócikk. A jelzéseimet, mint már többször jeleztem,
Keresés/cserével gyorsan végignézhetik. Az elõfordulások száma az 1999. január közepi állapotot
tükrözi, akkor számoltattam meg a géppel. [új] (256 db.) Olyan új kifejezés, vagy egész szócikk,
amit külsõ ellenõrzésre szorulónak tartok. Forrása a Zingarelli CD szótár, vagy a szövegkörnyezet,
ahol a szót találtam. A kifejezést biztosan nem hozza a kisszótár, a nagyszótárban esetleg benne
lehet. [saj] (104 db.) Olyan szó, vagy kifejezés, amelyrõl még nem egyeztettem, hogy új-e a
kisszótárhoz képest. A legutóbbi idõkben vittem be a szövegkörnyezet alapján. Mire befejezem
szavaim visszamenõleges ellenõrzését, amirõl a pont elején írtam, e jelzések száma jelentõsen
csökkenni fog. [részl] (33 db.) A szótárban levõ túl nagyméretû szólábat csak részlegesen vittem
be. Szabadidõmben néha rendbetettem ilyen szólábakat, de azt nem vállalom, hogy május
közepéig minden ilyen jelzést eltüntetek a szóanyagból. [0] (124 db) tudatosan kihagyott kifejezés A
szócikk ez esetben benn van, de egy-egy kifejezést elhagytam, a lyukat a 0 jelzi. A kihagyás
indokai: - a kifejezés zavaros, valószínûleg sajtóhibás - a kifejezés fordítása igen szerencsétlen
Ebben a két kategóriában nálam nagyobb nyelvtudor megpróbálhatja rekonstruálni, mit is akart
Herczeg Gyula. Én csak a problémát érzékeltem. - a kifejezés elavult, a kommunista múlthoz
kötõdik. Nem minden ilyen szót hagytam ki, ami történelmi szempontból esetleg fontos lehet, ott a
(pol) jelzést (tört)-re változtattam. Egyébként meglepõen kevés ilyen kifejezés van ahhoz képest,
hogy 1959-es a szótár. Lehet, hogy a magyar- olaszban többet találnék. - a kifejezés elavult
technológiához kapcsolódik. Nem vagyok mérnök, a legtöbb mûszaki kifejezést változtatás nélkül
átvettem. De az még számomra is világos volt, hogy a "lámpagyújtogató"-ra egy mai szótárban
nincs szükség. - a kifejezés vallásilag avult el, vagy pontatlan. Ezen a téren viszont talán joggal
tekintem szakértõnek magam. A 2. Vatikáni Zsinat jelentõs terminológiai megújulást is hozott. - a
kifejezés a hitérzékemet sérti. Nem sok kifejezés tartozik ebbe a körbe, max. 5, de ez esetben a
kihagyáshoz ragaszkodom, ha fel kívánják a munkámat használni. Nem kívánok senkinek segíteni
abban, hogy megtanuljon olaszul káromkodni. Jó, Herczeg Gyula is dicséretesen visszafogott volt,
de pl. nem értem, miért adta meg a sacro második jelentésének az átkozott- at. Ezzel szemben a
durva beszéd nem sérti a hitérzékemet, ezért a cazzo szót fasz jelentéssel betettem. Herczeg
Gyula ezt nem vállalta föl. Ezt kicsit képmutatónak érzem. A durva beszéd gyakran elõfordul, és
erkölcsileg sokkal kevésbé problémás, mint a szent dolgok káromlásának bármilyen enyhe formája.
[k:0] (38 db) tudatosan kihagyott szócikk jelzése az elõzõ szócikk szólábának végén. Mindaz
vonatkozik ide is, amit az elõzõ jelzésnél írtam, a különbség, hogy a jelzés a következõ szócikk
teljes hiányát jelzi a benn lévõ szóláb végén. [jav] Javított jelentés: valami az eredeti helyett. A gépi
szótárba az általam készített javítási javaslat került be, az eredeti vagy zavaros, vagy sajtóhibás,
vagy megítélésem szerint pontatlan. Nem sok ilyen jelzés van, az utóbbi idõben kezdtem gyártani,
eddig kihagytam a problémás szavakat. A program használatához sok sikert kívánok: Harmai
Gábor papnövendék Collegium Germanicum et Hungaricum Via San Nicola da Tolentino, 13
I-00187 Roma tel: 0039-06-42-119-607 fax: 0039-06-42-119-125 E-Mail: harmaig@drotposta.hu
5

N O P Q R S T U V Z
a (betû) (átv) dall'~ alla zeta: elejétõl végéig

1. (kinek?) L'ho dato a tua madre. Anyádnak adtam. 2. (hol?)
-ban,-ben; -on,-en,-ön, -nál,-nél; a cavallo: lovon; al sole: a napon; a
Roma: Rómában; 3. (hová? merre?) -ba,-be; -ra,-re; -ig;
-hoz,-hez,-höz; (városokba, kisebb szigetekre) Va a Pisa. Pisába
megy. mettersi a tavola: asztalhoz ül; montare a cavallo: lóra ül,
száll; volgersi a destra: jobbra fordul; 4. (mikor? mikorra, meddig?)
alle dieci: tíz órakor; a mezzogiorno: délben; oggi a otto: mához egy
hétre; 5. (hogyan?) -va,-ve; módon; szerint; -ul,-ül; -n; -ban, -ben;
-ra,-re; a bassa voce: halkan; a detta sua: õszerinte, ahogyan õ
a (prep)
mondja; alla pazza: eszeveszetten; a piedi: gyalog; a prezzo modico:
jutányos áron; a squarciagola: torkaszakadtából; dipingere all'olio:
olajjal fest; 6. (térbeli, idõbeli egymásután) a due a due: kettesben; a
poco a poco: lassanként; succedere a uno: vki után következik;
Tocca a Lei. Ön következik. 7. (milyen célra? mire? mivé? minek?)
buono a nulla: semmire se jó; a tuo danno: károdra; eleggere a
presidente (hn): elnökké választ; offrirsi a guida: vezetésre
ajánlkozik; 8. (fõnévi igenév elõtt) [jav] comincia a ridere: elkezd
nevetni; bello a vedere: kinézetre csinos
Ab (Abacuc) (Biblia) Habakuk próféta könyve
a·baco ua. abbaco (3): (ép) abakusz, oszlopfõ fedõlapja
(rkat) 1. apát(úr); szerzetesház, kolostor fõnöke; 2. világi pap,
abate (hn)
klerikus, abbé
abbacare (vál) álmodozik; ábrándozik vmin
abbacchiato levert, kedvetlen
abbacinamento 1. (vál) elvakítás, elkápráztatás, megtévesztés; 2. káprázat
1. (rég) (büntetésképpen) megvakít; 2. (átv is) elvakít, elkápráztat;
abbacinare
megtéveszt; Questo sole m'abbacina. A nap vakít.
1. számtan, a számvetés, számolás tudománya; 2. számolókönyv,
a·bbaco
egyszeregy; 3. ua. abaco: (ép) abakusz, oszlopfõ fedõlapja
abbagliamento
6
ua. abbaglio: 1. elkápráztatás, elvakítás; 2. (átv) elvakulás, káprázat,

csalódás
abbagliante vakító, káprázatos, kápráztató
1. (el)vakít; (el)kápráztat; il sole abbaglia: a nap vakítóan süt; una
abbagliare scrittura fina e minuta che abbaglia: szemrontóan finom és apró írás;
2. (átv, vál) félrevezet, elámít
ua. abbagliamento: 1. elkápráztatás, elvakítás; 2. (átv) elvakulás,
abbaglio
káprázat, csalódás
ugat, csahol, vakkant; (közm) Can che abbaia non (o poco) morde.
Amelyik kutya ugat, nem harap. (szól) ~ al vento, ~ al luna:
abbaiare
kutyaugatás nem hallatszik az égbe; (tkp. ugatja a szelet, holdat);
(szól) Non trova un cane che lo abbai. A kutya se törõdik vele.
abbaiata 1. hosszan tartó ugatás; 2. (átv) gúnyos üvöltés, kiáltozás
abbaino 1. padlásablak, tetõnyílás; 2. padlásszoba
abbaio ugatás, csaholás, vakkantás
1. be-, összecsomagol (holmit); 2. (vál) nagyokat mond, hazudik,
abbalare
tódít; Quante ne abballa! Mekkorákat lódít!
abbamolato álmatag; aluszékony
1. elhagy, otthagy; ~ l'impiego: otthagyja az állását; (átv) ~ le briglie:
megereszti a kantárszárat; 2. lemond vmirõl, felhagy vmivel,
abbahagy, félbehagy; (sp is) felad; 3. magára hagy, õrizet nélkül
hagy; (kat) ~ le armi: eldobálja a fegyvereit; ~ uno a sè stesso: nem
törõdik többé vkivel, leveszi a kezét vkirõl; 4. (gazd) lemond
(igényeirõl), (követelést) átenged; 5. kiszolgáltat, prédául hagy,
abbandonare
prédául enged vminek,vkinek vkit; 6. ~ il capo: lehajtja a fejét; 7. ~si:
[a]: aláveti magát vkinek, átengedi magát vminek; meghódol vki elõtt;
~si alla sorte: megadja magát sorsának; 8. elengedi magát;
ráhanyatlik; ~si fra le braccia della mamma: anyja karjaiba borul; ~si
su una sedia: egy székre hanyatlik; 9. (átv) elhagyja magát, züllött,
feslett életmódba kezd, szenvedélyei rabja lesz
abbandonatamente hevesen, eszeveszetten, magáról megfeledkezve, fejvesztve
1. elhagyott, elhagyatott, elhanyagolt; campo ~: parlagon heverõ
abbandonato föld; il paese ~: az istenháta-mögötti falu; 2. ~ dai medici: akirõl az
orvosok lemondtak
1. elhagyás; (jog) ~ del coniuge: hûtlen elhagyás; (kat) ~ di posto:
õrhely hûtlen elhagyása; 2. (sp) feladás; 3.lemondás (tárgyról,
abbandono jogról); andare in ~, venire in ~: elavul, kikopik a használatból;
lasciare in ~, mettere in ~, porre in ~: elhagy, magárahagy, cserben
hagy; 4. (ön)megadás, megnyugvás
abbarbagliare elkápráztat; el-, megvakít
abbarbicarsi meggyökeresedik (hiba, rossz szokás, vélemény)
abbarcare (mezg) ~ il fielo: kazalba rakja a szénát
abbaruffare 1. összekuszál, felborzol; 2. ~si: hajbakap, összevész (vkivel)
1. (geol) lesüllyedés, depresszió; 2. (ép) ~ del muro: fal lebontása; 3.
abbassamento
mérséklés (áré)
7
1. lebocsát, leereszt, leenged; ~ gli occhi: a.) lesüti a szemét; b.)

(átv) szégyenkezik; ~ il capo, ~ la testa: lehorgasztja a fejét; ~ il
sipario: leengedi a függönyt; ~ la bandiera: a.) zászlót bevon (a
megadás jeleként) b.) (átv) meghajtja az elismerés, a hódolat
zászlaját; (biz) ~ la coda, ~ le corna, ~ la cresta: meghunyászkodik,
abbassare behúzza a farkát; ~ la voce: lehalkítja a hangját; ~ le mani:
abbahagyja az ütlegelést; 2. mérsékel, csökkent, leszállít (árat); 3.
(geom) vonalat húz; 4. csökken, lejjebb száll; gyengül; L'impieto del
vento abbassa. A szél veszít erejébõl; 5. ~si: csökken, lejjebb száll;
halkul; 6. Non mi abbasso a questionare con te. Nem ereszkedem le
odáig, hogy veled vitázzam.
lent, alul, alacsonyan; le; ~ i tiranni! Le a zsarnokkal! ~ il cappello! Le
abbasso
a kalappal!
abbastanza elég, eléggé; ne ho ~: torkig vagyok vmivel
1. leüt, lever, ledob vhonnan vmit; ~ le noci: leveri a diót a fáról; (kat)
~ un velivolo: repülõgépet lelõ; la pioggia abatte la polvere: az esõ
leveri a port; 2. ledönt, lehord (falat); lebont (épületet) 3. (átv) lever,
le-, meggyengít vkit; quella febbre l'ha abbattuto molto: a láz nagyon
legyengítette, leverte; 4. földre (le)terít, lever, megöl (állatot); 5.
abbattere
oldalára fordít, fektet (hajót); 6. megdönt, kétségbevon, visszautasít,
megcáfol (állítást); 7. ~si: Un forte temporale si abattè sulla città.
Erõs vihar vonult át a város felett. 8. bátorságát veszti, elcsügged; 9.
~si in uno: véletlenül találkozik vkivel; 10. ~si bene, ~si male: jól,
rosszul üt ki, jól, rosszul jár
1. kivágás (fáé); favágás; 2. (mûsz) épületbontás, falbontás,
lerombolás; 3. leterítés, megölés, leölés, levágás (marháé); elejtés
abbattimento
(vadé); 4. (átv) megdöntés; 5. (testi) bágyadtság, fáradtság,
levertség, csüggedtség
1. megszépít, (fel)ékesít; 2. (átv) ~ la verità: szépíti az igazságot; 3.
abbellire
~si: (meg)szépül, szép lesz; 4. csinosítja, ékesíti magát
abbeverare 1. (meg)itat (állatokat); 2. (átv) ~ [di]: eláraszt vmivel vkit,vmit
abbiente jómódú, vagyonos, tehetõs
abbigliamento 1. ruha, öltözék; (nõi) toalett; 2. viselet, öltözködési mód, öltözködés
1. egybe-, összeköt; egybe-, összekapcsol, összetesz, egyesít; 2.
abbinare
(jog) pereket egyesít
1. bõség, gazdagság; in ~: bõven; corno dell'~: bõségszaru; 2.
abbondanza
gondolatok, érzelmek túláradása
1. ~ [di], ~ [in]: bõvelkedik vmiben; Questo paese ha sempre
abbondato di vino. Ez az ország mindig bõvelkedett borban. ~ in
abbondare
riguardi: túlságosan elõzékeny; 2. bõségesen van; túl sok van
vmibõl; abbonda la spesa: túl sok a kiadás
1. vázlat; ~ d'un quadro: képvázlat, vázlatkép; ~ d'una statua:
abbozzo
szoborvázlat; in ~: vázlatosan; 2. fogalmazvány
abbracciare 1. átkarol, karjába szorít; 2. át, megölel; (levélzáradék) Ti saluto e
abbraccio. Üdvözöllek és csókollak. 3. magában foglal; (közm) Chi
molto abbraccia, nulla stringe. Aki sokat markol, keveset fog. 4.
8
térben kiterjed; 5. ~ un'opinione: véleményt, nézetet oszt, vall; ~ un

partito: álláspontot kialakít; ~ un consiglio: tanácsot követ; 6. ~ una
professione: pályát választ; 7. (eszével) felfog, megért vmit; 8. átfog,
áttekint (területet); körülfog; Di qui l'occhio abbraccia tutta Roma.
Innen egész Róma látható. 9. ~si: átölelik egymást, ölelkeznek,
egymás nyakába ugranak
1. le-, megrövidít; ~ il cammino: útját megrövidíti, átvág, keresztülvág
abbreviare
vhol; 2. ~ il discorso: rövidre fogja beszédét
abbruttire ua. imbruttire: 1. elcsúfít; 2. ~si: megcsúnyul - vö: finire
Abd (Abdia) (Biblia) Abdiás próféta könyve
abdicante lemondó, leköszönõ
abietto aljas, útálatos; adulazione ~a: útálatos hízelgés
1. ~ [in]: ügyes, jártas; ~ nel disegno: ügyes rajzoló; 2. ~ [a]:
a·bile alkalmas; ~ al servizio militare: katonai szolgálatra alkalmas; 3. (átv)
agyafúrt, ravasz; un'~ difesa: talpraesett, ügyes védekezés
1. ügyesség, rátermettség, jártasság; Gli manca l'~ di farlo. Nem
abilità elég ügyes hozzá, hogy megtegye. (biz) Bell'~ la sua! Szép eljárás,
mondhatom! 2. alkalmasság; ~ per il servizio: szolgálati alkalmasság
1. ~ [a]: alkalmassá tesz vkit vmire; 2. ~ [a]: képesít vkit, képesítést
ad vmire; 3. jogosít, hatósági jogosítványt ad vkinek; 4. ~si:
abilitare alkalmassá lesz vmire; 5. képesítést szerez, képesíti magát; 6.
képezi magát, készül vmire; ~si nell'avvocatura: ügyvédnek készül,
ügyvédnek képezik ki, ügyvédi képesítést szerez
1. képesítés; il diploma di ~: képesítõ bizonyítvány, diploma; 2.
abilitazione (nn)
jogosítás, jogosítvány
abilmente ügyesen, talpraesetten
1. feneketlen mélység, szakadék; (átv) áthidalhatalan távolság 2.
abisso (átv) E sull orlo dell'~. A tönk szélén áll. 3. (átv) ~ dimiserie (nn,tb):
tengernyi nyomorúság
1. lakik vhol; 2. tartózkodik, szállást vesz vhol; 3. (átv) lakozik
abitare
(bûn,érzelem,erény)
1. ruházat, öltözék, öltöny, ruha; ~ a doppio petto: kétsoros öltöny; ~
da ballo: báli ruha; ~ da camera: pongyola; ~ da donna: nõi ruha; ~
da lutto: gyászruha; ~ da mezza sera: szmoking; ~ da sera:
szalonruha, estélyi ruha; ~ d'estate (nn) nyári ruha; ~ da festa:
ünneplõ; ~ millitare: katonaruha; ~ tailleur: kosztüm; tagli d'~:
ruhaanyag (egy ruhához szükséges szövet); farsi, fare un ~: ruhát
a·bito csináltat. levarsi l'~: leveti ruháját; mettersi l'~: fölveszi ruháját,
fölöltözik. 2. beidegzõdés, megszokás; magatartás; L'~ diventa una
seconda natura. A megszokás második természetté válik. 3. (orv)
testalkat; szervezet, természet; ~ tuberculotico: gümõkóros alkat; 4.
(rkat) habitus, egyházi ruha; ~ talare: reverenda; prendere l'~:
beöltözik, belép a rendbe; (közm) L'~ non fa il monaco. Nem a ruha
teszi az embert.
szokásos, szokásossá vált, megszokott, meggyökeresedett; difetto
abituale
~: megrögzött hiba
9
abitualmente szokásosan, szokás szerint, rendesen, rendszerint

1. ~ [a]: meg-, rászoktat vkit vmire; 2. ~si: [a]: rászokik vmire,
abituare
hozzászokik vmihez, megszokik vmit
abitudinario módszeresen, rendszeresen cselekvõ; a szokás rabja
1. (meg)szokás; d'~, per l'~: rendesen, szokásból; avere l'~ [di]:
megszokta, az a szokása, hogy; me ne son fatto un'~: szokásommá
abitudine
lett; prendere l'~ [di]: rászokik vmire, hozzászokik vmihez; perdere l'~
[di]: leszokik vmirõl; 2. (vál) természet, természetes hajlandóság
abituro (vál) kunyhó
abiurare ünnepélyesen megtagad, visszavon
ablativo (nyelv) elöljárós eset, ablativus
1. (orv) amputálás, levétel (testrészé); 2. jég és hó elpárolgása (pl.
ablazione (nn)
gleccsereknél)
abluente (hn) öblítõszer
abluente (mn) (pl. orv) öblítõ, mosó, tisztító
1. (orv) lemosás, öblítés; 2. (rkat) kézmosás; 3. rituális fürdõ (keleti
abluzione (nn)
népeknél)
abnegare megtagad; lemond vmirõl; ~ sè medesimo: megtagadja önmagát
lemondás, önmegtagadás, áldozathozatal; fare ~ di sè stesso: a.)
abnegazione (nn)
önmegtagadást gyakorol; b.) feláldozza magát
abnorme rendellenes, a rendestõl eltérõ, abnormális
1. eltöröl, megszüntet; 2. érvénytelenít, megsemmisít; ~ una
abolire
consuetudine: szokást kiirt - vö: finire
eltörlés, megszüntetés; ~ della pena di morte (nn): a halálbüntetés
abolizione (nn)
eltörlése
abomino gyalázatos tett, szégyenletes dolog
1. koraszülés, vetélés, abortusz; 2. magzatelhajtás; 3. (átv) ~, ~ di
aborto
natura: születési fogyatékos; 4. (átv) tákolmány
abrogare (jog) érvénytelenít, megszüntet, eltöröl (törvényt, határozatot)
1. törvényellenes, törvénytelen, jogellenes, jogtalan; 2. szabálytalan,
abusivo
helytelen, hibás (szóhasználat, jelentés)
1. visszaélés; ~ d'autorità: hivatalos hatalommal való visszaélés;
tollerare un ~: jogtalanságot elnéz, eltûr; sopprimere, togliere l'~:
abuso visszaélést megszüntet; 2. szertelenség; túlzott használat; Egli fa
troppo ~ del tabacco. Túl sokat dohányzik. Fare grande ~ di
promesse (nn,tb). Túl sokat ígér.
(meg)történik, megesik; Sono cose, che accadono spesso. Ezek a
dolgok, ilyesmik gyakran megesnek. - pass. rem. io accaddi, tu
accadere accadesti, egli accadde, accadette; fut. io accadrò, tu accadrai;
congv. pres. io accada; condiz. pres. io accadrei, tu accadresti; part.
pass. sono accaduto; ger. accadendo
ua. accaduto: esemény, eset; commentare l'~: megjegyzést fûz az
accadimento
esethez
10
ua. accadimento: esemény, eset; commentare l'~: megjegyzést fûz

accaduto
az esethez
1. (vál) sok embert összezsúfol (szûk helyre); 2. ~si: szorong, tolong,
accalcare lökdösõdik; La gente gli si accalcava intorno. Az emberek köréje
gyûltek.
1. táborozás, táborhely; 2. tábori felszerelés (sátrak, stb); mettere l'~
accampamento in un luogo: tábort üt vhol; piantare l'~, levare l'~: tábort bont, felszedi
a sátorfáját
accanimento elkeseredettség, makacsság
1. feldühödik, elragadtatja magát; 2. ~ [a]: testestõl-lelkestõl átadja
accanirsi magát vminek; [0]; si accanisce a studiare: teljes erejébõl tanul; 3. ~
[contro]: elkeseredetten üldöz vkit, fenekedik vkire
accanto (hat) közelben, nem messze; Abita qui ~. Itt lakik a közelben.
1. ~ [a]: vki, vmi mellett, közelében; vkinél, vminél; Sedeva ~ al
accanto (prep) fuoco. A tûz mellett üldögélt. 2. ~ [a]: vki, vmi mellé, közelébe;
vkihez, vmihez; Siediti ~ al fuoco! Ülj a tûz mellé!
1. (kat) elszállásol;, bekvártélyoz (csapatot); 2. (gazd) tartalékol
accantonare
(pénzt)
accecamento [új] 1. megvakítás, elvakítás; 2. (átv) elhomályosítás
1. (meg)vakít; c'è un sole che accieca: a napfény vakít, vakítóan tûz
a nap; 2. befalaz; betemet, betöm (árkot, léket); 3. (átv) elvakít; 4.
accecare
~si: megvakul; 5. (átv) elvakul, elfogult lesz vmivel szemben, nem
akar belátni vmit; lasciarsi ~ dall'ira: hagyja, hogy a harag elvakítsa
1. belép, bemegy; odalép, odamegy; (jog) ~ a luogo del disastro:
helyszíni szemlét tart a szerencsétlenség színhelyén; 2. Per questo
sentiero si accede al giardino. Ez az ösvény a kertbe vezet. 3. ~ [a]:
acce·dere hozzájárul, csatlakozik vmihez; elfogad vmit; accede alla mia
opinione: velem egy véleményen van; ~ ai desideri di uno:
beleegyezik vkinek a kívánságaiba; ~ alla proposta: a javaslatot a
magáévá teszi
acceleramento gyorsulás
1. meggyorsít, siettet; (mûsz) ~ il motore: gárt ad; 2. ~si: gyorsabban
accelerare
jár; 3. gyorsul (mozgás)
1. sebességnövelés, gyorsítás; 2. (fiz) gyorsulás; ~ centripeta:
accelerazione (nn)
centripetális gyorsulás
1. fel-, meggyújt; ~ la luce: felgyújtja a villanyt; 2. begyújt, alágyújt,
befût; ~ a legna: tüzet rak; ~ la stufa, ~ il caminetto: befût a
kályhába, a kandallóba; 3. una sigaretta: cigarettára gyújt; 4. ~ la
radio: bekapcsolja a rádiót; 5. (átv) fellobbant, lángra lobbant
(szenvedélyt); 6. (átv) ~ gli animi: felizgatja a kedélyeket; 7. Il vino gli
acce·ndere avevo acceso il volto. A bortól kipirosodott az arca. 8. (jog) ~
un'ipoteca: jelzálogilag bekebelez; 9. (gazd) ~ un conto, ~ una
partita: számlát nyit; 10. ~si: (átv is) tüzet fog, lángra lobban, lángra
kap, meggyullad; ~si d'ira: haragra lobban, haragra gerjed; La
disputa si accese di nuovo. A vita újból föllángolt. - pass. rem. io
accesi, tu accendesti; part. pass. ho acceso
11
1. gyúlékony, tûzveszélyes; 2. (átv) könnyen lángra lobbanó,

accendi·bile
lobbanékony
accendimento 1. fel-, begyulladás; 2. (átv) fellángolás, fellobbanás; 3. (autó) gyújtás
accendino [új] (biz) ua. accendisigaro: öngyújtó
accendisi·garo (tb:~) (hiv) ua. accendino: öngyújtó; [k: 0]; [k: 0]
1. rámutat vmire, vkire; [0]; 2. ~ una cosa: futólag érint vmely témát;
3. (kezével) int; (fejével) bólint; Accennò col capo di sì (di no). Igent
accennare (nemet) intett a fejével. 4. (átv) ~ [a]: vmire mutat; Il malato accenna
a migliorare. A beteg állapota javulást mutat. Accenna a piovere. Az
idõ esõre áll.
accenno 1. intés, integetés; 2. (átv) fare ~ a una cosa: vmire céloz
1. (meg)gyújtás; 2. (autó) (be)gyújtás; 3. (meg)gyúlás,
accensione (nn) (meg)gyulladás; 4. (orv) lob, az arc égése; 5. (orv) láz, pír; 6. (átv)
fellángolás
1. (nyelv) ékezettel ellát; 2. (átv) hangsúlyoz vmit; nyomatékot ad
accentare
vminek
accentature ékezés, ékezetek fölrakása
1. hangsúly; ~ tonico: szóhangsúly; 2. ékezet; ~ acuto: éles ékezet; ~
accento circonflesso: kúpos ékezet; ~ grave: tompa ékezet; 3. hanghordozás,
hangszín; kiejtés
accentrare központosít, centralizál
1. (nyelv) hangsúlyoz; 2. (nyelv) ékezettel ellát; 3. (átv) kiemel,
accentuare kidomborít, nyomósít (értelmet, érdemet); 4. ~si: elmélyül, növekszik;
La crisi si accentua. A válság elmélyül, növekszik.
accentuato fokozott, hangsúlyozott
accentuazione (nn) (nyelv) 1. hangsúlyozás; 2. ékezés, ékezetek felrakása
1. megállapítás, kiszámítás; (jog) ~ del fatto: tényállás megállapítása;
accertamento 2. biztosítás, meggyõzés, megnyugtatás vmi felõl; 3.
megbizonyosodás vmi felõl
accertato bizonyos, köztudomású
1. megközelíthetõ, hozzáférhetõ (hely); elérhetõ (személy); persona
accessi·bile
~: szívélyes, nyájas ember; 2. könnyen érthetõ, felfogható
1. bejárás, bejutás, eljutás vhova; ha ~ presso uno: bejáratos vkihez;
~ alla villa: villabejárat; 2. uomo di facile ~: könnyen megközelíthetõ
accesso
ember; 3. (jog) helyszíni szemle; atto d'~: helyszíni szemle
jegyzõkönyve; 4. (orv) roham; 5. ~ d'ira: haragralobbanás, dühroham
accessoriamente mellékesen
accessorio (fn) kellék, tartozék; ~ di teatro: színházi kellék
accessorio (mn) mellék-, mellékes, alárendelt
fejsze, szekerce, balta; (átv) fatto con l'~: összetákolt (munka); (szól)
accetta
Darsi l'~ sui piedi. Maga alatt vágja a fát.
accettare 1. elfogad; 2. (be)fogad; be-, felvesz vhová vkit; 3. ~ il consiglio di
uno: vki tanácsát megfogadja, követi; 4. ~ per amico: barátjának
12
ismer el vkit; 5. (gazd) váltót elfogad, elfogadóként aláír

accettata balta-, fejszecsapás
1. elfogadás (adományozásé, szerzõdésé, hagyatéké); 2. ~ di
accettazione (nn)
telegrammi (hn,tb): sürgönyfelvétel
accetto kedves, szeretett, szívesen látott
accezione (nn) (nyelv) jelentés, értelem
1. elcsíp, megfog; Acchiappallo! Fogd meg! 2. tetten ér, rajtakap vkit
acchiappare vmin; 3. ~ uno con un sasso: kõvel eltalál vkit; 4. (orv) megkap
(betegséget); ~ la febbre: belázasodik; 5. fare a ~si: fogócskát játszik
elsõ lökés (billiárdgolyóval); (átv) di primo ~: elsõre, elsõ ránézésre,
acchito
azonnal
accia vastag, durva kender-, lenfonal
1. (vál) véletlen; se per ~ lo vedi: ha véletlenül látod; 2. baleset,
szerencsétlenség; 3. (átv) istenverése, istencsapása; Ti pigli un ~!
accidente (hn) Vigyen el az ördög! ~i! A fene egye meg! 4. (zen) módosító jel (bé,
kereszt, két kereszt); 5. (orv) gutaütés, hûdés, agyvérzés, szélütés;
6. [új] (fil) akcidens, járulékos tulajdonság
accidia (vál) restség
tetszésnyilvánítás, örömkiáltás, éljenzés; eleggere per ~:
acclamazione (la)
közfelkiáltással megválaszt
1. fogadás, fogadtatás; fare buona ~ [a]: örül vminek, vkinek,
örömmel vesz, fogad vmit, vkit; avere, trovare buona ~: szíves
accoglienza
fogadtatásra talál; 2. [új] befogadás; 3. (gazd) fare buona ~ ad una
tratta: váltót honorál, kifizet
1. (jól, rosszul) fogad vkit, vmit; ~ uno a braccia (nn, tb) aperte: tárt
karokkal fogad vkit; 2. (véleményt) befogad, magáévá tesz, oszt; ~ il
acco·gliere vangelo: elfogadja az evangéliumot; 3. (gazd) váltót honorál, kifizet -
pr. io accolgo, tu accogli; fut. io accoglierò; pass. rem. io accolsi, tu
accogliesti; congv. pres. io accolga; part. pass. ho accolto
accolto ld. accogliere
1. ki-, megjavít; (sakk) Accomodo! Igazítok! 2. rendbe hoz, tesz
(szobát, könyveket); 3. megigazít (öltönyt); 4. (átv) rendez (ügyeket);
kibékít (feleket); 5. kiegyenlít, kifizet; 6. (biz) elpáhol, elver, elintéz
vkit; ~ uno per li dì delle feste: alaposan elver, kékre-zöldre ver vkit;
7. (biz) átfésül (híreket);8. ínyére van vkinek; 9. felüdít vkit, jót tesz
accomodare vkinek vmi; Ciò ti accomoderà lo stomaco. Ez jót fog tenni a
gyomrodnak; 10. ~si: helyet foglal, leveszi kalapját, kabátját; Si
accomodi! Tessék helyet foglalni! Szabad (belépni)! Vegye le
kalapját, kabátját! Tessék hozzáfogni (pl. evéshez)! 11. (gazd) ~si coi
creditori: kiegyezik hitelezõivel; 12. ~si [a]: alkalmazkodik (pl. a
helyzethez)
accompagnare 1. elkísér vkit; (éneket) kísér; ~ un morto: halottnak végtisztességet
ad; 2. figyelemmel kísér; ~ uno con l'occhio: szemmel tart vkit; 3.
mellékelten küld vmit, mellékel, kísérõiratot csatol; 4. összepárosít
vkivel vkit, vkinek párját megtalálja; 5. ~si: kísérésre felkér vkit;
(el)kísérteti magát; kíséri magát (pl. zongorán); 6. összhangban
13
vannak; megértik egymást

1. a közösség birtokává tesz vmit; 2. részesít (közös dolgokból); 3.
accomunare
~si: beolvad a közösségbe
acconcia·bile 1. rendbe hozható; 2. (jól) fésülhetõ
accondiscendenza (ritk) ua. condiscendenza: engedékenység, készség, elõzékenység
1. ~ [a]: megenged, engedélyez; 2. enged, nyúlik (rugó, szövet) - vö:
acconsentire
sentire
ua. contentare: 1. kielégít (vágyakat); boldoggá, elégedetté tesz; 2.
accontentare
megnyugtat; 3. ~si: [di]: beéri, megelégszik vmivel
accoppare (biz) agyonüt, fejbever
accorciare 1. le-, megrövidít; 2. ~si: le-, megrövidül; 3. összemegy, összeugrik
1. ~ [con]: (zen) (fel)hangol; összehangol (hangszereket); 2.
engedélyez, megenged, megad; 3. (nyelv) egyeztet; 4. kibékít
accordare (pereskedõ feleket); eligazít (vitát); összeegyeztet, összhangba hoz;
5. ~si: [in]: egyezségre lép, ki-, megegyezik, megállapodik vkivel; 6.
(nyelv) nyelvtanilag megegyezik; 7. jó viszonyban van, megfér vkivel
1. egyetértés, összhang; d'~: rendben van; di commune ~:
egyhangúlag, közakarattal; essere d'~: egyetértenek, egy
véleményen vannak; 2. ~ delle parti: részek arányossága; 3. (zen)
összhangzat,akkord; ~ di dominante, ~ di sottodominante: domináns,
szubdomináns akkord; ~ di terza: hármashangzat; battere un ~ sul
accordo pianaforte: akkordot leüt; 4. ~ di colori (hn,tb): színharmónia; 5.
nyelvtani egyezés; 6. (jog) megállapodás; egyezség, megegyezés;
giungere, venire ad un ~: megegyezésre jut vkivel; stare agli ~i:
tiszteletben tartja a szerzõdéseket; (közm) Meglio un magro ~ che
una grassa sentenza. Jobb egy sovány megegyezés, mint egy kövér
ígéret, azaz: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
~ [di]: észrevesz vkit, vmit - pres. io mi accorgo, tu ti accorgi; pass.
acco·rgersi
rem. io mi accorsi, tu ti accorgesti; part. pass. ho mi accorto
odasiet, odafut, odarohan; ~ in aiuto [di]: vkinek a segítségére siet -
acco·rrere
pass. rem. io accorsi, tu accorresti; part. pass. sono accorso
[új] 1. elõrelátóan, éleslátóan; 2. megfontoltan, óvatosan; 3. eszesen,
accortamente
agyafúrtan
accortezza 1. elõrelátás, éleslátás; 2. ravaszság, agyafúrtság
1. elõrelátó, éleslátó, megfontolt, óvatos; fare ~ [di]: értesít vmirõl,
accorto felhívja figyelmét vmire; stare ~: résen van; 2. eszes, agyafúrt,
ravasz
1. odatolás (pl. falhoz); 2. betámasztás, becsukás (pl. ajtóé); 3.
accostamento közeledés, odajárulás vkikez; csatlakozás; l'~ ai sacramenti: a
szentségekhez járulás
accostare 1. ~ [a]: vmely nézethez csatlakozik; 2. keresi vki társaságát; 3. [0];
illik vmihez, vmibe; érint, ér vmit; 4. (hajó) irányt változtat; 5. ~ [a]:
odaállít, melléállít, közelebb hoz, tol, visz; ~ al muro: falhoz támaszt;
6. becsuk, betesz, betámaszt; 7. ~si: [a]: odalép, közeledik vkihez;
(rkat) ~si ai Sacramenti: a szentségekhez járul; 8. non ~si nulla alla
14
bocca: semmit sem vesz magához; 9. megegyeznek, hasonlók

egymáshoz; találkoznak
1. tekintélyt, jóhírt, elismerést szerez vkinek, vminek; 2. (gazd) javára
ír vkinek vmit; 3. (gazd) meghitelez vkit; 4. (pol) nagykövetet a
accreditare kormánynál megerõsít, meghatalmaz; 5. (hírt) megerõsít, hihetõvé
tesz; 6. ~si: hitelt szerez magának; jó hírnévre tesz szert; (üzlet)
hitele nõ
1. növel, gyarapít, szaporít; 2. tágít, bõvít, hosszabbít; 3. ~si:
gyarapodik, szaporodik, nõ; tágul, bõvül - pres. io accresco, tu
accre·scere
accresci; pass. rem. io accrebbi, tu accrescesti; part. pass. sono
accresciuto
accucciarsi ua. accucciolarsi: lefekszik, lekuporodik
accucciolarsi ua. accucciarsi: lefekszik, lekuporodik
~ [a]: gondoz, ellát vkit, gondot visel vkire; ~ alla casa: vki
accudire
háztartását vezeti - vö: finire
ua. accumulazione: tárolás; fölhalmozódás; ~ di calore (hn):
accumulamento
hõakkumuláció, hõfelhasználás, hõfelhalmozódás
1. fölhalmoz, összegyûjt, rakásra halmoz; 2. vagyont, kincset gyûjt;
accumulare
3. ~si: fel-, összehalmozódik, felszaporodik, sokasodik
1. akkumulátor; batteria d'~: akkumulátortelep; 2. (fn,mn) gyûjtõ; il
accumulatore (hn)
canale ~: gyûjtõcsatorna
accumulatrice (nn) (hn) accumulatore: (fn,mn) gyûjtõ;
ua. accumulamento: tárolás; fölhalmozódás; ~ di calore (hn):
accumulazione (la)
hõakkumuláció, hõfelhasználás, hõfelhalmozódás
accuratezza gondosság; pontosság; figyelmesség
accurato gondos; pontos; figyelmes
1. vád; atto d'~: vádirat; formulare ~, intentare ~, lanciare ~, muovere
accusa ~, presentare ~: vádat emel vki ellen; mettere in istato d'~: vád alá
helyez; 2. államügyész, közvádló
1. ~ [di]: vádol vmivel vkit, vádat emel vki ellen; 2. ~ [di]: felelõssé
tesz, okol vmiért vkit; 3. ~ la ricevuta: vminek a vételét igazolja; 4.
accusare jelez, megmutat, nyilvánít; Il malato accusa un dolore al capo. A
beteg fejfájásról panaszkodik. 5. (kártyajátéknál) bemond; 6. ~si:
magát vádolja; 7. egymást vádolják; 8. bûntényt elismer
accusata (kártya) bemondás
accusativo (nyelv) tárgyeset, accusativus
accusato (jog) vádlott
(nn) accusatrice: vádló; segno ~: terhelõ jel; il pubblico ~:
accusatore (hn)
államügyész
1. vád(o)ló; tono ~: vádló hangnem; 2. (jog) vádra vonatkozó; vád-;
accusatorio
orazione ~a: vádbeszéd
(hn) accusatore: vádló; segno ~: terhelõ jel; la pubblica ~:
accusatrice (nn)
államügyész
acqua
15
[részl] víz; ~ bassa: apály, sekély víz; (átv) in basse ~e: nehéz
anyagi helyzetben
acquedotto 1. vízvezeték (házon kívül); 2. (falazott) vízlevezetõ csatorna
(meg)szerez (barátokat, párthíveket, ismereteket); ~ la certezza [di]:
acquisire
meggyõzõdik, bizonyosságot szerez vmirõl - vö: finire
acquisizione (nn) megvásárlás, megvétel
1. (meg)vesz, (meg)vásárol, (meg)szerez; ~ a rate (nn, tb): részletre
vásárol; 2. (átv) nyer; ~ spazio: tért hódít; ~ tempo: idõt nyer; ~
acquistare terreno: teret nyer; In questa compra ci ha acquistato. Nyert ezen a
vételen. 3. ~ fama: hírnevet szerez; 4. elõrehalad, gyarapszik,
fejlõdik (szellemileg); 5. ~si: megszerez magának
acritico kritikátlan; affermazione ~a: kritikátlan állítás
(irod) akrosztichon: olyan vers, szervezetmegnevezés, vagy egyéb
acro·stico szöveg, ahol a szavak, verssorok kezdõbetûi értelmes szöveget
adnak ki (pl. NOE: Nagycsaládosok Országos Egyesülete)
acuire (átv) élesít (pl. elmét); ~ il desiderio: vágyát fokozza - vö: finire
acuto (fn) 1. (zen) magas hang; 2. átható bûz
1. hegyes; (geom) angolo ~: hegyesszög; 2. éles; (nyelv) accento ~:
éles ékezet; (átv) freddo ~: metszõ, csípõs hideg; suono ~: sivító,
acuto (mn)
éles hang; 3. csúcsos; (ép) arco ~, sesto ~: csúcsív; 4. heves,
hirtelen, támadó (pl. láz, vágy); 5. éles elméjû, világos fejû
1. vigyázva, lassan lehelyez, lefektet; 2. ~si: lefekszik, leül,
adagiare
(kényelmesen) elhelyezkedik
adatta·bile alkalmazható, alkalmas vmire; vmire, vmihez illõ
adattamente megfelelõen; a tárgyhoz, alkalomhoz illõen
1. alkalmazás, (hozzá)szabás; 2. (környezethez is) alkalmazkodás;
adattamento
beletörõdés; 3. filmre alkalmazás, (meg)filmesítés
1. alkalmaz vmire vmit; 2. ~ una stanza a biblioteca: egy szobát
könyvtárrá alakít; 3. ~si: [a]: alkalmazkodik, (hozzá)illeszkedik
adattare
vmihez, beilleszkedik vmibe, ráillik vmire; 4. ~si [a]: alkalmas,
megfelelõ vmire; 5. belenyugszik, beletörõdik vmibe
adattazione (nn) (opt) a szem alkalmazkodóképessége
adatto ~ [a]: alkalmas vmire; megfelelõ, illõ
addaziare megvámol vkit, vámot fizettet vkivel
1. (gazd) ~ [di]: megterhel vkit, terhére ír vkinek vmit; 2. (átv) ~ ad
addebitare
uno: terhére ír, felró vkinek vmit; vádol, hibáztat vmiért vkit
addentrare 1. mélyre enged, bever (szeget); 2. ~si: mélyen behatol vhová
addentro (hat) belé, bent, belül, vmi mélyében
~ [a], ~ [in]: -ba,-be; -ban,-ben; essere ~ in una scienza: igen járatos
addentro (prep)
vmely tudományágban
addi·o 1. Isten veled (veletek)! Isten áldjon, élj boldogul! (búcsúszó); 2.
búcsú, istenhozzád; 3. ~ a stasera! A ma esti viszontlátásra! 4. (biz)
oda van, vége van; ~ amizia: oda a barátság; 5. (biz) punktum, nem
16
több(et), nincs tovább; Ho preso una minestrina e ~. Egy levest

ettem és semmi mást.
addire 1. szentel,szán vmit vkinek; 2. ~si: illik, való vkinek - ld.dire
egyenesen, közvetlenül, minden további nélkül, minden teketória
addirittura
nélkül
additare rámutat vkire, vmire, megmutat vkit, vmit
1. összeadás, összeadási feladat; fare l'~: összead, összeadási
addizione (nn)
feladatot old meg; 2. hozzáadás, hozzáillesztés, toldalék
addome (hn) 1. has, al(só)test; 2. (áll) potroh
1. (orv is) elaltat; 2. fájdalmat csillapít, tompít; zsibbaszt, lankaszt; 3.
illúziókba ringat, (ígéretekkel) elkábít vkit; 4. ~ un processo: ügyet
addormentare elfektet, elaltat; 5. Questa è una commedia che addormenta v. fa ~.
Ez egy álmosítóan unalmas vígjáték. 6. ~si: elalszik; 7. ~si sugli
allori: babérjain pihen
1. ~ [a]: nekitámaszt vminek vmit; 2. (sp) sarokba szorít (vívásnál); 3.
felelõssé tesz vkit vmiért, terhére ír vkinek vmit; ráhárít, ráró vkire
addossare
vmit; 4. (gazd) költségfizetéssel terhel vkit; 5. ~si: [a]:
nekitámaszkodik vminek; 6. magára vállal; elvállal
rajta, rá, nála; avere ~ i quattrini: pénz van nála; avere ~ vizi (hn,tb):
tele van hibával; avere ~ malattie (nn,tb): tele van betegséggel;
avere ~ dolori (hn,tb): tele van fájdalommal; avere ~ disgrazie (nn,
tb): tele van csapásokkal; avere una grande paura ~: nagyon fél;
addosso (hat) (átv) avere il diavolo, avere l'argento vivo ~: az ördög bújt bele, nem
fér a bõrébe; (biz) ha il malanno e l'uscio ~: végtelenül
szerencsétlen; ha molto anni (hn,tb) ~: nagyon öreg; levarsi d'~ una
persona: leráz vkit, megszabadul vkitõl; mettersi ~ un vestito: ruhát
felvesz
~ [a]: -on, -en, -ön; -ra, -re; -nál, -nél; nadare ~ [a], correre ~ [a],
saltare ~ [a], venire ~ [a]: nekimegy, nekiugrik vkinek; ráugrik vkire;
(biz) buttare v. gettare v. rovesciare la broda ~ [a]: minden bajért õt
addosso (prep) okolják; fare fuoco ~ [a]: rálõ vkire; [jav] (biz) gridare la croce ~ [a]:
halált kíván vkire; (biz) mettere le mani ~ [a]: megver vkit, kezet emel
vkire; (biz) stare ~ [a]: sürget, nógat vkit, sarkában van vkinek; (biz)
tagliare i panni ~ [a]: csepül, háta mögött szid vkit
1. idéz, felhoz (példát); ~ scuse (nn,tb), ~ ragioni (nn,tb): kifogásul,
addurre okul felhoz; 2. ~si: rászánja magát vmire, ráadja a fejét vmire - vö:
tradurre
adduzione (nn) (orv) közelítõ izommozgás
1. egyenlõvé tesz vmivel vmit; 2. felemel (adót, illetéket); 3. ~si:
adeguare
megfelel vminek, megegyezik vmivel, egyenlõvé lesz vmivel
adeguatamente megfelelõen, arányosan
adeguato ~ [a]: vminek megfelelõ, vmivel arányos
ua. adempire: 1. teljesít (kötelességet); bevált (ígéretet); ~ il proprio
ade·mpiere
dovere: teljesíti kötelességét; 2. ~si: valóra válik, beteljesedik (jóslat)
adempimento
17
teljesítés, végrehajtás; ~ del comando: parancsteljesítés; ~ del

proprio dovere: kötelességteljesítés
ua. adempiere: 1. teljesít (kötelességet); bevált (ígéretet); ~ il proprio
adempire
dovere: teljesíti kötelességét; 2. ~si: valóra válik, beteljesedik (jóslat)
1. (tan, párt) híve, követõje; 2. (pl. kongresszusi) résztvevõ, tag; 3.
aderente (hn)
(sp) (be)nevezõ; 4. vmely párt tagja;
1. (vmihez) tapadó, simuló; (átv) socio ~: pártoló tag; 2. közvetlenül
aderente (mn)
mellette, rajta fekvõ
~ [a]: 1. oda-, hozzátapad; odaragad vmihez; vmivel összenõ; 2.
csatlakozik vkihez; ~ ad un partito: belép egy pártba; ~ ai desideri,
aderire alle voglie [di]: vki kívánságait, óhajait magáévá teszi; 3. teljesít,
végrehajt vmit, engedelmeskedik vminek, vkinek; 4. (sp) benevez -
vö: finire
adescare (átv) csábít, csal(ogat), kecsegtet
1. oda-, hozzá-, összetapadás v. ragadás; 2. ~ [a]: hozzájárulás,
adesione (nn) beleegyezés; ~ al contratto: csatlakozás szerzõdéshez; ~ al partito:
pártba lépés; atto d'~: belépési nyilatkozat; 3. (sp) benevezés
1. most; per ~: egyelõre; 2. éppen most, nemrég, ebben a
adesso pillanatban; 3. ~ ~: tüstént, rögtön; (átv) ~ ~ birbanti (hn,tb)! Na
megálljatok, lókötõk!
1. határos, mellette v. körülötte fekvõ; szomszédos (pl. telek) 2.
adiacente
(geom) angolo ~: kiegészítõ szög
1. ~ a : alkalmaz, felhasznál vhol vkit, vmilyen célra vmit; 2. (jog)
adibire
(bizonyítékot) szolgáltat; (tanút) állít -vö: finire
adirato haragos; bosszús
(vál) 1. bemenet, bejárat; dà ~ [a]: nyílik, vezet (ajtó); (átv) dà ~
all'Università: képesít az egyetemre; 2. bejárás, belépés; avere ~
a·dito libero: szabad bejárása van; 3. (átv) alkalom, lehetõség, mód; dare ~
a un sospetto: gyanúnak helyt ad; dare ~ a uno di fare una cosa:
módot ad vkinek, hogy vmit tegyen
adolescente (hn,nn) serdülõ (fiú, lány)
adolescente (mn) ifjú, fiatal; fiatalos, ifjúkori, ifjúi, serdülõ
adolescenza serdülõkor
1. árnyékba borít; beárnyékol; 2. (mûv) satíroz; 3. (átv) elrejt,
adombrare elleplez; 4. (rajzban, írásban, beszédben) felvázol; alig érint; 5. ~si:
megbokrosodik (ló); 6. (átv) megharagszik, felbosszankodik
adontare [új] 1. megsért; 2. ~si: megsértõdik
1. (fel)használ, igénybe vesz, alkalmaz vmit vmire; (átv) ~ le mani:
adoperare verekszik; 2. hasznát veszi vkinek, vminek; 3. ~si: igyekszik, töri
magát vmi után; rajta van, fáradozik vmin
1. (vall) imád; 2. (átv) adoro le fragole: imádom az epret, [új]
adorare
leborulok elõtte
~ [di]: 1. (fel)díszít, (fel)ékesít; 2. ~si: [di]: (föl)díszíti, (föl)ékesíti
adornare
magát, pazarul öltözködik
18
1. (jog) örökbe fogad; 2. elfogad, alkalmaz; ~ un provvedimento:

adottare vmely intézkedést foganatosít; 3. (véleményt) magávéá tesz;
hozzájárul, csatlakozik (véleményhez, nézethez)
adulterio házasságtörés
adu·ltero (fn) házasságtörõ
adulto (vál) felserdült, felnõtt
adunamento gyülekezés; egyesülés
adunanza összejövetel, ülés, gyûlés; értekezlet; ~ generale: közgyûlés
1. összehív, összegyûjt, egybehív; 2. (vál) ~ ricchezze (tb): vagyont
adunare
felhalmoz; 3. ~si: összegyûl, egybegyûl
adunata sorakozó; [0]
1. rádióantenna; 2. repülõgép; ~ da bombardamento:
ae·reo (fn)
bombázórepülõ
1. (rep) légi; repülési; (kat) aggressione ~a: légitámadás; ferrovia ~a:
függõvasút; linea ~: légijárat; servizio ~: légiforgalom; posta ~a:
ae·reo (mn) légiposta; (kat) potenza ~a: légihatalom; strato ~: légréteg; 2. légies,
légszerû; 3. (átv) légbõl kapott; discorsi ~i: üres beszéd(ek),
fecsegés; la speranze ~e: a hiú remények
aerosta·tico [0]; il pallone ~: a léggömb
1. (vál) (ablakban, ajtóban) megmutat, (ablakhoz, ajtóhoz) visz; 2.
(átv) elõáll, elõhozakodik vmivel; ~ una prestesa: igényt támaszt
affacciare
vmire; 3. ~si: [a]: megjelenik, odamegy; jelentkezik; 4. egy pillanatra
megjelenik, bekukkant; 5. ~si alla mente: eszébe ötlik
affamare kiéheztet
affamato éhes, kiéhezett, éhezõ; koplaló
1. (bú)bánat, gond, szomorúság; essere in ~ [per], stare in ~ [per]:
affanno aggódik, aggodalmaskodik vki miatt; 2. nehéz légzés; fuldoklás;
légszomj
1. (elvégzendõ) dolog, teendõ; 2. ügy un ~ da nulla: semmiség;
donna di mal ~: rossz hírû nõ, prostituált; (átv) Che ~ è questo? Mit
jelentsen ez? non è ~ tuo: nem a te dolgod, nem rád tartozik; Lo hai
perduto? Bell'~! Elvesztetted? Szép! (szól) ~ rimmesso non è
affare (hn)
soppresso: ami késik, nem múlik; 3. államügy; Ministero degli Affari
Esteri: külügyminisztérium; (átv, gúny) non è un ~ di Stato: nem
kabinetkérdés; 4. üzlet; calma d'~i: pangás; uomo d'~: üzletember; 5.
(átv) uomo di alto v. grande ~: nagystílû ember
affarismo kupeckedés, üzletéhség, nyerészkedés, üzletelés
affarista (hn,nn) nagystílû szélhámos, szédelgõ
affarsi ua. confarsi: ~ [a]: (vál) illik, való vmihez; 2. javára van - vö: fare
affascinamento elbûvölés, megigézés
affascinante megbabonázó (szem), elbájoló, (meg)igézõ (tekintet)
1. el-, megbûvöl, megbabonáz, megigéz; 2. rõzsekötegekbe gyûjt,
affascinare
rak
19
affascinazione (nn) 1. elbûvölés, megigézés; 2. bûvölet, igézet

affastellamento halom; kupac; összevisszaság
affastellare (átv is) összehány, egymásra dobál
affaticamento 1. kifárasztás; 2. kifáradás
1. (ki)fáraszt, ellankaszt, elcsigáz, kimerít; 2. ~si: [di]: fárad(ozik),
affaticare
dolgozik vmin; töri magát; törtet; igyekszik
1. (tagadás) egyáltalán nem; niente ~: szó sincs róla; 2. teljesen,
affatto nagyon; rovinato ~: teljesen tönkrement; è cieco ~: mindkét szemére
vak
affattucchiare ua. affatturare: megbabonáz, elbûvöl
affatturare ua. affattucchiare: megbabonáz, elbûvöl
1. állít, (meg)erõsít vmit, igent mond vmire; 2. ~si: érvényesül, híres
affermare
lesz, hírnévre tesz szert
affermativa állítás, igenlés; (jog) essere v. stare nell'~: mellette van
1. igenlõ, állító; in caso ~: igenlõ esetben; 2. megerõsítõ, bizonyító,
affermativo
határozott
affermazione (nn) 1. igenlés, állítás; 2. megerõsítés, bizonyítás, biztosítás
afferrabile [új] megfogható, felfogható
1. megragad, megfog; (átv) ~ l'occasione: megragadja az alkalmat; ~
la fortuna per i capelli: üstökön ragadja, megcsípi a szerencséjét; 2.
afferrare (tolvajt) elfog, elcsíp; 3. (átv) megért, felfog (pl.eszmét); 4. ~si: [a]:
meg-, belekapaszkodik vmibe; 5. (átv) Si afferrarono per i capelli.
Hajbakapnak.
1. affektál, tettet, színlel; fitogtat vmit, tüntet, tetszeleg vmivel, felvág
affettare vmire; 2. (fel)szeletel, vág, metél, vékony szeletekre vagdal (húst,
kenyeret); 3. ~si: belevág, megvágja magát;
affettasalumi (tb:~) szalámi-, sonkaszeletelõ gép
affettatamente mesterkélten, nem természetesen, erõltetetten, túlzottan
affettato (fn) felvágott (szalámi, sonka)
affettato (mn) mesterkélt, nem természetes, erõltetett, túlzott
affettivo 1. kedélyre vonatkozó, ható; 2. szeretetteljes
1. érzelem, érzés; 2. vonzódás, vonzalom, szeretet; 3. era il mio
affetto (fn)
unico ~: egyetlen szerelmem volt
1. (vál) befolyásolt; 2. meghatott, megindult; 3. (jog) il podere ~ da
affetto (mn) ipoteca: a jelzáloggal megterhelt birtok; 4. (orv) megtámadott (pl.
szerv); vmely betegségben szenvedõ; ~ da gotta: köszvényes
affettuoso szeretetteljes, gyengéd, szíves
1. szeretõ; 2. ~ [a]: vmit kedvelõ; 3. hû, készséges; (levél) Il tuo ~
affezionato
amico Giulio: Igaz barátod, Gyula
1. (kat) oldalt fedez, véd; 2. (átv) támogat, segít; 3. (oldalról) egymás
affiancare
mellé áll
affibiare
20
1. csattal összetûz (ruhát); le scarpe da ~: csatos cipõ; 2. (biz)

rátukmál, rásóz vkire vmit; 3. Gli affibbiai un pugno/botta.
Ökölcsapást/ütést mértem rá. 4. ~ una colpa [a]: vmely bûnnel vádol
vkit; 5. ~si: bekapcsol, befûz, összetûz magán vmit
affibiatura csat; kapocs
1. bizalom; remény; fare ~ [su]: számít, hagyatkozik vkire; 2.
affidamento
biztosíték; 3. [új] megbízatás
1. rábíz vkire vmit; (átv) ~ un pensiero alla carta: papírra veti
affidare gondolatait; 2. ~si: [a]: hagyatkozik, rábízza magát vkire; ~si alla
sorte: bízik a sorsban
(vál) 1. el-, le-, meggyengít, erejétõl megfoszt; 2. ~si: el-, le-,
affievolire
meggyengül; csökken; 3. (rád) elgyöngül (fading esetén) - vö: finire
1. (mûsz) finomít, finommá tesz, leszûr, tisztáz, meghiggaszt (fémet,
aranyat); 2. (ép) finom porrá zúz (pl. cementet); 3. (mûsz) hegyez,
hegyesre csiszol, köszörül (szeget, gombostût); 4. (tex) finomra
affinare
gerebenez (lent, kendert); 5. megtisztít, finomít (cukrot, salétromot);
6. (átv) élesít, finomít, csiszol, tökéletesít; 7. ~si: (mûsz) finomodik,
megtisztul; 8. (átv) finomodik, pallérozódik, csiszolódik, tökéletesedik
affinchè ~ + conj: hogy; azért, hogy
affine (fn) (jog) (nem vér)rokon
affine (mn) hasonló, rokon-
1. (házasság általi) rokonság, sógorság; 2. hasonlóság,
affinità
megfelelõség, összefüggés; 3. (kémia) ~ chimica: kémiai affinitás
1. felszínen megjelenik, elõ-, felbukkan, felszáll; (átv) è affiorata la
affiorare notizia: az a hír terjedt el; 2. egy síkban van (ásványi réteg); 3. (átv)
le responsabilità affiorano: a felelõsség nyilvánvaló
afflato (irod) ihlet
1. (le)sújt, lever (csapás); 2. bánt, (el)búsít, (meg)szomorít (csapás);
affli·ggere 3. kínoz (fájdalom); 4. ~si: [di,per]: szomorkodik, búsul, bánkódik vmi
miatt
1. ~ [per]: bús, bánatos; 2. (orv) szenvedõ, beteg; ~ da una malattia
afflitto
incurabile: gyógyíthatatlan betegségben szenvedõ
affluire áramlik, be-, odafolyik - vö: finire
afflusso (víz)beömlés, tódulás; ~ di sangue (hn): vértolulás
affogato 1. levegõtlen; 2. vízbefúlt; 3. uova (nn,tb) ~e: tükörtojás
affollamento ua. folla: 1. tömeg; 2. (átv) ~ dei pensieri: gondolatok sokasága
1. megtölt (helyiséget); 2. ~ uno coi complimenti: udvariaskodással,
affollare
bókokkal halmoz el valakit; 3. ~si: [a]: odatódul, tolakszik
1. (hajót) elsüllyeszt; 2. (kezet vízbe) márt, merít; 3. affonda molto le
sue radici: mélyre ereszti gyökereit; 4. ~ un pozzo: kutat kimélyít,
affondare
kiás; ~ un solco: barázdát von; 5. (átv) ~ il dente: beleharap vmibe;
6. ~si: (hajó) elsüllyed; 7. ~si nei debiti: nyakig ül az adósságban
affranto megtört, elkeseredett
affresco freskó(kép)
21
1. gyorsít, siettet; ~ le nozze: az esküvõt korábbi idõpontra tûzi ki; 2.

affrettare
~si: [di]: siet; (közm) affrettati lentamente: lassan járj, tovább érsz
1. szembeszáll vkivel, vmivel; megtámad vkit, vmit; 2.
szembehelyezkedik vmivel, vkivel; 3. összehasonlít vkivel, vmivel
affrontare
vkit, vmit; 4. ~si: nekimennek egymásnak, összecsapnak; 5. [új]
megsértõdik
Ag (Aggeo) (Biblia) Haggeus próféta könyve
agenda notesz, elõjegyzési napló
1. ügynök, ügyvivõ, meghatalmazott, képviselõ; ~ di pubblica
sicurezza: rendõrtisztviselõ; ~ investigatore: nyomozó; (gazd) ~ di
agente (hn)
trasporto: szállítmányozó; 2. (kémia) hatóanyag, ágens; ~ chimico:
vegyszer; 3. ~ atmosferico: légnyomás hatása, ereje
agente (mn) ható-, mozgató(erõ)
age·vole 1. könnyû; 2. i prezzi ~i: a mérsékelt, jutányos árak
agganciare bekapcsol (pl. ruhát); beakaszt
kapcsolódás; kapcsolat; kontaktus; avere un preciso ~ con la realtà:
aggancio
pontos kapcsolata van a valósággal
aggeggio vacak
aggettivo (nyelv) melléknév
1. elnapol, máskorra halaszt, elhalaszt; 2. az aktákat naponta
aggiornare
elintézi; nincs restanciája; 3. hajnalodik, virrad
aggiornato dizionario ~: korszerûsített, átdolgozott szótár
aggiotaggio tõzsdejáték, tõzsdei spekuláció, üzérkedés, nyerészkedés
aggiramento (kat) bekerítés
1. (kat) bekerít, körülkerít; 2. (átv) becsap, beugrat, felültet; 3. ~si:
aggirare barangol, csavarog, körbejár (leselkedve); 4. ~si sopra: a.) vmi körül
forog (beszéd) b.) vmi körül mozog (ár)
1. hozzátesz, hozzáad, hozzáfûz; 2. ~si: csatlakozik, hozzájárul
aggiu·ngere
vmihez - vö: giungere
aggiunta bõvítés, pótlás, toldalék, függelék, toldat, nyúlvány
aggiusta·bile 1. megigazítható, rendbehozható; 2. (átv) elsimítható (viszály)
1. megragad, megfog; 2. ~si: [a]: belekapaszkodik vmibe,
aggrappare
megkapaszkodik vmiben
1. súlyosbít (büntetést is); (átv is) (meg)terhel; ~ di tasse (nn,tb):
adókkal súlyt vkit; (orv) ~ lo stomaco: megterheli a gyomrát; 2. ~si:
aggravare
súlyosbodik, rosszabbodik (állapot is); 3. Gli occhi si aggravano.
Elnehezednek a szempillái, elálmosodik.
1. (átv, ker is) teher; ~ d'imposta: adóteher; essere d'~ [a]: terhére
aggravio
van vkinek; tornare di ~: terhel vkit; 2. sérelem
1. megtámad (szavakkal; fegyverrel); 2. nekirohan vkinek, rárohan,
aggredire
rátámad vkire - vö: finire
aggregare 1. felvesz, befogad vhová vkit; 2. hozzáír vmihez vmit; 3. (fiz is)
csoportosít, tömörít, halmoz; 4. ~si: [a]: csatlakozik vkihez, vmihez;
22
~si ad una associazione: egyesületbe belép; 5. (fiz is) csoportosul,

tömörül
aggregazione (nn) (fiz) forza l'~: összetartó erõ (molekulák között)
agguato 1. tõr, csel, kelepce; 2. leshely; lesbenállás; stare in ~ lesben áll
agiato jómódú, tehetõs
fürge, ügyes; Ha un piede ~. Jól tud futni, jó futó. dita (nn,tb) ~i:
a·gile
ügyes, fürge, hajlékony ujjak; (tréf) ~ di mano (nn): enyveskezû
fürgeség, ügyesség, hajlékonyság, mozgékonyság; ~ delle dita:
agilità
kézügyesség
1. kényelem; Qui mi sento a mio ~. Nagyon kényelmesen érzem
agio magam itt. 2. gazdagság, jómód; vivere in mezzo agli ~i: jómódban
él
1. tevékenykedik vmiben, cselekszik vmit; ~ di propria testa: a maga
agire feje után megy; 2. (orvosság) hat; 3. (jog) ~ [contro]: bûnvádi, v.
polgári pert, eljárást indít vki ellen; perbe fog vkit - vö: finire
1. (egy évnél nem idõsebb) bárány; 2. (átv) galamblelkû ember; 3.
agnello
(vall) agnello di Dio: Isten báránya
agone (hn) 1. versenypálya, porond, sporttér; 2. (átv) viadal, küzdelem
agricoltore (hn) földmûves, földmûvelõ, mezõgazda, gazdálkodó
aguzzino (átv) rabszolgahajcsár
ahimè! jajj nekem!
szérû, szérûskert; (átv) menare il can per l'~: csûrcsavar, halaszt,
aia
végtelenségig húz (ügyet)
1. segít vkin, segítségére van vkinek, gyámolít, támogat vkit; 2. ~si:
segít magán vmivel, használ vmit, él vmivel; 3. ~si con le mani e coi
aiutare
piedi: kézzel-lábbal segít magán, tör elõre; 4. si aiutano
reciprocamente: összedolgoznak, egymást segítik
1. segítség, segély, támogatás; dare, prestare, porgere ~ [a], correre,
aiuto venire in ~ [di]: segít, segítségére siet, segítséget nyújt vkinek;
essere d'~: segítségére van; 2. segéd; 3. (kat) ~i: segédcsapatok
1. (reggeli) szürkület, hajnalhasadás; all'~ sull'~, (in) sul far dell'~:
alba hajnalban; si fa l'~: hasad a hajnal; 2. (irod) provanszál eredetû lírai
dal
alberino (mûsz) tengely
1. fa; ~ fruttifero: gyümölcsfa; ~ di natale: karácsonyfa; (Biblia) dal
fruttosi conosce l'~: gyümölcsérõl ismerkszik meg a fa; 2. (átv) ~ di
famiglia, ~ genealogico: családfa; 3. (mûsz) tengely; ~ a gomiti
a·lbero
(hn,tb): könyökös tengely, forgattyústengely; ~ delle camme: bütykös
tengely, vezértengely; 4. (hajó) árboc; ~ maestro, ~ di maestra:
fõárboc
ua. album: album; ~ di ricordi (hn,tb): emlékkönyv; ~ per fotografie
albo
(nn,tb): fényképalbum; ~ per francobolli (hn,tb): bélyegalbum
albore (hn) 1. reggeli szürkület, pitymallat; 2. (átv) ai primi ~i: kezdetben
album
23
ua. albo: album; ~ di ricordi (hn,tb): emlékkönyv; ~ per fotografie

(nn,tb): fényképalbum; ~ per francobolli (hn,tb): bélyegalbum
alcunchè (vál) valamicske
1. (tagadó mondatban) senki, semmi; non ne ho ~a idea: fogalmam
alcuno sincs róla; senza ~ riguardo: tekintet nélkül; 2. egyes, néhány; ~e
volte: idõnként, néhányszor
aldilà [új] ua. al di là (là, 6.b): a túlvilág
(vál) 1. repked, szárnyaival csapkod; 2. szálldos, susog (szél); 3. [új]
aleggiare
aleggiava una clima di sospetto: gyanú lengte körül
1. (jog) másra átruházás; elidegenítés; eladás, áruba bocsátás; 2.
alienamento
(orv) õrültség, önkívületi állapot
1. (jog) tulajdonjogot másra ruház; elidegenít; elad, áruba bocsát; 2.
alienare (átv) elriaszt, elijeszt vkitõl vkit; 3. ~si: (barátot) elidegenít magától;
jóindulatot megvon
alienato õrült, elmebeteg, elmebajos
1. elidegenítés; eladás, áruba bocsátás; ~ a titolo gratuito:
alienazione (nn) adományozás; ~ a titolo oneroso: eladás; 2. (átv) elidegenülés,
elhidegülés, ellenszenv; 3. ~ mentale: elmebaj,elmezavar
alienista (tb:~i,~e) elmegyógyász
alieno ~ [da]: idegenkedõ; távollevõ
1. táplál, élelemmel ellát; 2. (átv is) szít, éleszt; 3. elõmozdít,fejleszt
alimentare (pl. kereskedelmet); 4. táplál (forrást, folyót vízzel, kazánt
kõszénnel); 5. ~si: táplálkozik
megélhetési; élelmezési, táplálkozásra való; generi ~i: élelmiszerek;
alimentare (mn)
paste ~i: tésztafélék (pl.spagetti); sostanze ~: tápanyagok
alimentario megélhetési, élelmezési, táplál(koz)ási
alimentarista (~i,~e) 1. élelmiszeripari munkás, dolgozó; 2. élelmiszerkereskedõ
1. tároló, tartály; (ép) ~ d'acqua calda: melegvíztároló, boyler; 2.
alimentatore (fn,hn)
(rád) anódpótló
alimentatore (mn,hn) (nn) alimentatrice: tápláló; tubo ~: táplálócsõ (gõzgépeknél)
alimentatrice (mn,nn) (hn) alimentatore: tápláló
1. táplálás, élelmezés; 2. táplálkozás; ~ carnea: húsos étrend; 3.
(mûsz) táplálás (vízzel), ellátás (kõszénnel); adagolás, etetés; ~
alimentazione (nn)
d'acqua: vízadagolás; ~ del mercato: piaci ellátás; ~ della rete:
hálózati csatlakozás
1. élelmiszer, táplálék, étel, eledel; 2. (jog) ~i: tartásdíj; 3. (átv) ~ alla
alimento
sua passione: olaj a tûzre
ali·nea 1. új bekezdés; 2. (jog) paragrafus, bekezdés
1. (mat) hányados; 2. (jog) hányad(rész); 3. (rep) ~ da
ali·quota
bombardamento: bombázó kötelék
alise·o venti ~i: passzátszelek
alitare (vál) 1. fúj; (meg)rezdül; lengedez; 2. lélegzik, lehel; 3. [új] sóhajt
alito (vál) lehelet, lélegzet(vétel)
24
1. be-, összefûzés; be-, összekapcsolás; 2. ~ delle acque: vizek

allacciamento
összegyûjtése; vízlecsapolás
1. be-, összefûz (ruhát, cipõt); 2. ~ le acque: vizet összegyûjt,
allacciare elvezet,lecsapol; 3. ~si: (magának) be-, összefûz; (orv) ~ una vena:
eret elkötöz
allagamento elárasztás; szétömlés, eláradás
allagare 1. eláraszt, elönt, elborít; 2. ~si: szerteömlik, szétárad; víz alá kerül
kiéhezett, sovány, kiaszott; saját árnyéka; secco ~: sovány, mint a
allampanto
hét szûk esztendõ
allappare összehúzza az ínyt, elvásítja a fogakat (pl. citromlé)
1. kiterjesztés, kiszélesítés, tágítás, bõvítés, nagyobbítás; 2.
allargamento
kiterjedés, kiszélesedés, tágulás, bõvülés, nagyobbodás
1. (átv is) nagyobbít, (ki)szélesít, (ki)bõvít; (szól) ~ la mano:
jótékonyságot gyakorol; (átv) ~ la questione: kérdést kiszélesít, nagy
távlatokban tárgyal; (átv) ~ il freno: nagyobb szabadságot ad,
megereszti a gyeplõt; ~ il voto: kiterjeszti a választójogot; 2. (zen)
allargare meglassítja a zenemû elõadásmódját; 3. Ci siamo allargati un po'.
Kicsit túlköltekeztünk. 4. (sp) ~ il gioco: húzza a mérkõzést; 5. ~si:
kitágul, kiterjed, szélesedik, bõvül, tágul, nagyobbodik; 6. Mi si
allarga il cuore. Végtelenül örvendek. 7. ~si con uno: bizalmasan
elbeszélget vkivel
allargata (gyors) tágítás, kiengedés
allarmante nyugtalanító, izgató; riasztó
1. riadalom; 2. riadó; 3. nyugtalanság, aggodalom, rémület, ijedség,
döbbenet, megdöbenés; ~ aereo, [0]: légiriadó; falso ~: vaklárma;
allarme (il)
stato d'~: riadókészültség; essere pronto all'~: riadókészültségben
van; il segnale d' ~: vészfék; stare in ~: rettegésben él
allattare szoptat
allattatrice (nn) szoptatós dajka
alleanza szövetség, liga
1. szövetséget létesít (pl. két ország között); 2. ~si: [con]:
alleare
szövetkezik, szövetségre lép vkivel
alleato szövetséges, szövetkezett
1. (meg)könnyítés, könnyebbítés, enyhítés; 2. csökkentés
alleggerimento
(büntetésé); 3. enyhülés
örömnyilvánítás, ujjongás, körülrajongás; fare ~ [a]: körülrajong vkit;
allegri·a
stare in ~: vidáman él
(sp) edzés, tréning; ~ alla lettura: olvasáshoz szoktatás; tenuta d'~:
allenamento
tréningruha
1. lazít, lazábbra, tágabbra ereszt, kienged (kötelet, féket, gyeplõt,
allentare ruhát); 2. ~si: lazul, utánaenged; 3. lejtõ meredeksége csökken; 4.
(orv) sérvet kap
allestire 1. fel-, elõkészít (pl. húst); 2. ~ una nave: hajót útra felszerel; 3. (sp)
~ una gara: versenyt megrendez, megszervez; 4. ~si: felkészül - vö:
25
finire
1. hív, csal(ogat), csábít vmire vkit; édesget, kecsegtet; 2. Il vento ha
allettare allettato il grano. A szél letörte a gabonát. 3. ~si: lefekszik, megdõl
(gabona); 4. ágynak dõl
allevamento 1. (fel)nevelés; 2. tenyésztés; termesztés, termelés
1. (fel)nevel; (gyermeket); 2. (áll) tenyészt; 3. (átv) ~si: la serpe in
allevare
seno. Kígyót melenget a keblén.
allievo tanuló, diák; (kat) ~ ufficiale: hadapród
allocuzione (nn) (vál) szózat; ünnepélyes buzdító beszéd
szállás, lakás; dare ~ [a]: szállást ad vkinek, befogad vkit; vitto e ~:
alloggio
lakás és ellátás
1. odébb tesz, tovább tesz; 2. elküld, eltávolít, elbocsát; 3.
allontanare elhesseget, elkerget; 4. elidegenít; 5. ~si: eltávolodik, elutazik; 6.
letér vmirõl, vhonnan; 7. elhidegül, elidegenedik
1. akkor, abban a pillanatban; ~ ~: éppen akkor; d'~ in poi, fin da ~:
azóta; attól fogva; 2. akkoriban, abban az idõben; gli uomini d'~: az
allora akkori emberek; 3. akkor, abban az esetben; ~ poi: akkor hát; 4. erre
(következõleg); ~ mi disse: erre azt mondta nekem; 5. az(u)tán; 6.
ora per ~: jó elõre; 7. nosza, rajta
allorchè midõn, mikor
allorquando (vál) midõn, mikor
alludere ~ [a]: céloz vmire v. vkire - sz; ho alluso
1. meghosszabbít, (meg)nyújt, (meg)told (ruhát is); ~ il passo: lépteit
meggyorsítja, hosszúkat lép, siet; (jog) ~ la lite: húzza-vonja a pert; ~
la strada: a hosszabbik utat választja; (nagyot) kerül; ~ una sillaba:
hangsúlyosan v. hosszan ejt ki hangsúlytalan v. rövid szótagot; (biz)
allungare
~ il collo [per]: kivár vmit; várakozik vmire; (biz) fare ~ il collo [a]:
megvárakozat vkit; 2. felereszt, higít; 3. rámér (ütést), leken (pofont);
4. ~si: hosszabodik, gyarapszik; nõ; (el)húzódik; 5. kinyújtózik; 6.
idõz (kérdésnél); kiterjeszkedik; 7. eltávolodik, eltávozik
allungato hígított, feleresztett (pl. leves)
allusione (nn) célzás, említés
allusivo célzó, célzást tartalmazó
1. (meg)áradás; 2. [új] árvíz 3. iszaplerakódás, allúvium; terreno di ~:
alluvione (nn)
folyó árterülete; 4. hordalék
almeno legalább
alquanto meglehetõs(en)
1. (átv is) elront, eltorzít; 2. (meg)hamisít (pénzt, szöveget); 3.
felingerel, felháborít, felbosszant; polso ~: gyors érverés; 4. ~si:
alterare
elromlik, eltorzul; 5. haragra lobban, felindul, feldühödik; Gli si è
alterata la mente. Felbosszankodott.
alterità [új] másság
alternare 1. szabályosan változtat, szabályosan váltakoztat, egymással
felcserél; 2. ~si: szabályszerûen következnek (dolgok); szabályosan
26
váltakoznak; egymást felváltják (személyek); Le guardie si alterano.

Az õrszemek váltják egymást.
1. magasság; ~ sul livello del mare: tengerszint feletti magasság;
salto in ~: magasugrás; essere all'~ della situazione: a helyzet
altezza
magaslatán áll; 2. vízmélység; 3. földrajzi szélesség; 4. (átv)
nagyság, fontosság, jelentõsség; ~ d'animo: lelki nagyság
altezzoso önhitt, öntelt; fennhéjázó
1. megállás, pihenés; fare ~: megáll; ~ là! Állj, elég, lassan a testtel,
ne tovább! 2. ~ e basso d'un ogetto: tárgy felsõ és alsó része; 3.
magasság; (átv) Stefano fa alto e basso. Stefano a fõnök. (átv) fare
degli ~i e bassi: a.) hol jobban van, hol rosszabbul; b.) hol jól megy
alto (fn)
neki, hol rosszul; (átv) La vita ha degli ~i e dei bassi. A szerencse
forgandó, egyszer hopp, másszor kopp. (átv) guardare dall'~ in
basso. Tetõtõl talpig végigmér; salire in ~: a.) magasba emelkedik;
b.) (átv) kitûnik, magas polcra jut
1. magas; ~ venti metri: 20 m. magas; (jog) Alta Corte di Giustizia:
Legfelsõ Bíróság; (rád) ~a frequenza (AF): nagyfrekvencia; Alta
Italia: Felsõ-Olaszország; (rep) ~a quota: magas repülés; (vill) ~a
tensione: magasfeszültség; ~ tradimento: felségsértés, hazaárulás; a
testa ~a: emelt fõvel; (átv) notte ~a: késõ éjszaka; (átv) Quest'anno
alto (mn) la Pasqua è ~. Idén a húsvét késõn van. troppo alta per lui: túl nehéz
neki; 2. (kelme) széles; ~o un metro: egy méter széles; 3. hangos; ad
~a voce: a.) hangosan; b.) fennhangon; 4. (átv is) mély; il mare ~: a.)
a nyílt tenger; b.) a viharos tenger; (átv) Lui è ancora in ~o mare.
Még messze van a megoldástól. 5. (átv) uomo d'~ ingegno: nagy
tehetségû ember
altoforno nagyolvasztó
altolocato magas állású, magas rangú
altoparlante (hn) hangszóró, megafon
altresì (vál) hasonlóképpen, szintén; is
1. ugyanannyi; 2. ugyanolyan; 3. éppúgy, hasonlóképpen; Buono
altrettanto
appetito! ~! Jó étvágyat! Viszont!
altri (vál) 1. valaki; 2. más, másvalaki
altrieri (vál) l'~: tegnapelõtt
altrimenti másképp(en); (más)különben, egyébként
1. más, másik; bármi v. bárki más (különbözõ); Non ho ~ da dire.
Nincs más mondanivalóm, végeztem. gli uni ..., gli ~ ...: egyesek ...,
mások ...; d'~ parte: másrészt; per ~: egyébként; (szól) Altro è
promettere, ~ è mantenere. Altro è dire, ~ è fare. Ígérni és
megtartani kettõ. Non ci mancherebbe ~! Más se hiányozna, még
altro csak az kéne! senz'~: minden további nélkül, biztosan; 2. (idõ) l'~
ieri, ieri l'~: tegnapelõtt; domani l'~: holnapután; l'~ giorno: a minap;
l'~ settimana: a múlt héten; quest'~a settimana: a jövõ héten; 3. Sei
contento? Altro che! Boldog vagy? Meghiszem azt! Sei contento?
Tutt'~! Boldog vagy? A legkevésbé sem! 4. tra l'~, tra le ~e cose:
többek között; [0]; più che ~: elsõsorban
27
altronde 1. (vál) máshonnan; 2. d'~: egyébként, különben

1. máshová; 2. másutt, máshol, egyebütt; (átv) avere il pensiero ~,
altrove
avere la testa ~: máshol jár az esze
másé, másiké, bármi v. bárki másé; l'~ bene, il bene ~: idegen
altru·i
tulajdon
alunno 1. növendék, tanuló; 2. bennlakó diák
a·lveo folyóágy, folyómeder
1. felvesz, felemel (árat, hangot is); ~ le spalle: vállat von; ~ in aria:
magasba emel; ~ al cielo, ~ alle stelle: egekig magasztal; (átv) ~ la
voce [contro]: lehord, leszid vkit; La pentola alza il bollore. A
fazékban forr a víz. (szól) ~ il tacco: elhordja az irháját; (szól) ~ la
cresta, ~ le corna, ~ la testa, " la fronte: pöffeszkedik, magasan
alzare hordja az orrát; (átv) ~ la mano [sopra,contro], ~ le mani
[sopra,contro]: kezet emel vkire; (nép,szól) ~ il gomito: felönt a
garatra, becsíp; (átv) ~ il volo: felreppen, magosba röppen; 2.
(kártya) emel; 3. ~ una statua: szobrot emel; 4. fel-, kiemelkedik,
kimagasodik; 5. ~si: feláll, felkel; ~si in piedi, ~si da sedere: feláll;
S'alzò un po'di vento. Szél kerekedett.
Am (Amos) (Biblia) Ámosz próféta könyve
ama·bile szeretetre méltó [0]
amante (mn) ~ [di]: vmit kedvelõ; ~ della caccia: szenvedélyes vadász
amante (nn) szeretõ
amanuense (il) irnok
1. szeret vkit; ~ meglio: jobban szeret; farsi ~: megszeretteti magát;
amare
amo le fragole: szeretem az epret; 2. ~si: szeretik egymást
1. keserûség, keserû íz; 2. (átv) fájdalom, szomorúság; 3. harag,
amarezza
ellenszenv, gyûlölet
amato szeretõ, szerelmes, kedves
ua. ambasciata: 1. üzenet, közlemény; fare un'~: üzenetet közvetít,
ambasceri·a visz; 2. nagykövetség; 3. nagykövetség épülete; 4. nagykövetség
személyzete
ua. ambasceria: 1. üzenet, közlemény; fare un'~: üzenetet közvetít,
ambasciata visz; 2. nagykövetség; 3. nagykövetség épülete; 4. nagykövetség
személyzete
ambedu·e mindkettõ, mindketten
ambientale környezõ, környezeti
1. környezetbe elhelyez, be-, leállít vhová vkit; 2. ~si: hozzászokik a
ambientare
környezethez
1. környezet; ~i governativi: kormánykörök; ~ storico: történelmi
ambiente (hn)
háttér; 2. szoba, helység
ambiente (mn) környezõ; körülvevõ
1. kétértelmûség, félreérthetõség; 2. (átv) álnokság,
ambiguità
megbízhatatlanság
28
ambi·guo 1. kétértelmû, félreérthetõ; 2. (átv) álnok, kétszínû, megbízhatatlan

ambire vágyakozik, vágyik vmire, vmi után - vö: finire
1. kerület, körzet, meghatírozott távolság; ~ delle funzioni: hatáskör;
ambito
2. (zen) ambitus, hangterjedelem (pl. dallamé)
ambulante (hn,nn) mozgóárus
járkáló, utazgató, mozgó; vándor-; esposizione ~: vándorkiállítás;
ambulante (mn) venditore ~: utcai árus; merciaio ~: házaló; il sonatore ~: a
vándormuzsikus
amente (hn) [új] elmebeteg
amento (növ) barka
1. barátság; in ~: bizalmasan; Ho molta ~ per lui. Nagyon jóban
amicizia vagyok vele. patto d'~: barátsági szerzõdés; 2. szerelmi viszony; 3.
szívesség, jóakarat
ammaestramento (meg)tanítás; (ki)oktatás
ammaestrare 1. (meg)tanít, (ki)oktat vkit vmire; 2. ~ un animale: állatot idomít
ammaestrativo tanító célzatú, oktató, tanulságos
(hajó) leereszt, leenged, lebocsát; ~ le vele: a.) vitorlát bevon,
ammainare
leenged; b.) (átv) visszakozik, eláll (pl. tervtõl)
ammalare 1. megbetegít, beteggé tesz vkit; 2. ~si: megbetegszik, beteg lesz
ammalato beteg; betegeskedõ
ammaliare (átv) el-, megbûvöl
1. összegyûjt, begyûjt, összehord; felhalmoz, összekuporgat; (kat) ~
ammassare
truppe (nn,tb): csapatokat összevon; 2. ~si: felsorakozik; felzárkózik
ammasso 1. halom, rakás; 2. (csill, mat is) halmaz; 3. (mezg) begyûjtés
1. (meg)öl, agyonüt, agyonver (állatot is); (átv) ~ il tempo: agyonüti
az idõt; 2. (kártya) L'asso ammazza il re. Az ász üti a királyt. 3. ~si:
ammazzare megöli magát; (átv, biz) ~si d'ira, ~si di sdegno: pukkadozik a
méregtõl; (átv,biz) ~si dal lavoro: agyondolgozza magát; (átv, biz) ~si
dallo studio: agyontanulja magát
ammesso 1. ~ che + conj: feltéve, hogy; 2. vö: ammettere
1. ~ [a]: bebocsát, beereszt, beenged, befogad vhová vkit; ~ tra i soci
dell'Accademia: felvesz az Akadémia tagjai közé; ~ una domanda:
amme·ttere kérvényt elfogad; kérésnek helyt ad; 2. elfogad, (igaznak) elismer; 3.
feltételez, feltesz; 4. megenged, el-, megtûr; non ammette ritardo:
nem tûr halasztást - sz; ho ammesso
1. intéz, kezel (vagyont); igazgat, kormányoz (intézményt); 2.
ügykezel, adminisztrál; 3. ad, nyújt, szolgáltat; ~ la giustizia:
amministrare
igazságot szolgáltat; bíráskodik; 4. (rkat) ~ i sacramenti:
kiszolgáltatja a szentségeket
1. intézés, (vagyon)kezelés, adminisztráció; 2. igazgatás,
kormányzás; ~ centrale: központi igazgatás; ~ pubblica:
amministrazione (nn) közigazgatás; 3. kormányzati hatóság; minisztérium; 4. hivatalnoki
személyzet, állomány; 5. intendatura; 6. ~ della giustizia:
igazságszolgáltatás; 7. (rkat) (szentségek) kiszolgáltatása
29
1. csodál, bámul vkit, vmit; csodálkozik vkin, vmin; 2. ~si:

ammirare
(meg)bámulja magát
(el)csodálkozás, csodálat, bámulat; avere grande ~ per una cosa:
ammirazione (nn)
lelkesedik, rajong vmiért
ammire·vole csodálatra méltó
1. megengedhetõ, elfogadható (ajánlat, kifogás); 2. helyénvaló,
ammissi·bile érvényes, helytálló; 3. alkalmazható (hivatalban); 4. vizsgára
bocsátható
1. odabocsátás, odaengedés, beengedés (áruké); ~ ad un esame, ~
ad un concorso, ~ ad una gara: vizsgára, pályázatra, versenyre
ammissione bocsátás; 2. felvétel; [0]; esame (hn) d'~: felvételi vizsga; tassa d'~:
felvételi díj; 3. megengedés, elfogadás (bizonyítéké); 4. (gazd) ~ d'un
socio: betársulás
ammonimento intés, figyelmeztetés; figyelmeztetõ szó
1. int, figyelmeztet vkit vmire; 2. korhol, (meg)dorgál; (meg)ró,
ammonire
(meg)megfedd, (meg)pirongat - vö: finire
ammonito rendõri felügyelet alatt álló
ammonitorio (vál) intõ, figyelmeztetõ
1. intés, figyelmeztetés; 2. korholás, (meg)rovás, (meg)dorgálás,
ammonizione (nn) (meg)feddés; infliggere un'~ [a]: megrovásban részesít vkit; 3.
rendõri felügyelet
ammontare (hn) összeg; nagyság
1. felhalmoz, halomba rak, összedobál; 2. ~ [a]: felszökik, felmegy,
ammontare (ige)
rúg vmire (összeg); 3. ~si: fel-, összegyûlik, felhalmozódik
ammortizzazione (la) 1. megsemmisülés; 2. (gazd) amortizáció
1. szeretet, vonzalom, vonzódás; ~ del prossimo, ~ verso il
prossimo: felebaráti szeretet; ~ per lo studio: tanulnivágyás; ~ alla
famiglia: a család iránti szeretet; ~ proprio: a.) önszeretet, önzés; b.)
önérzet; portare ~ [a]: szeretettel van vki iránt; 2. szerelem; fare all'~:
szerelmeskedik; 3. a szeretet, szerelem tárgya; (átv) Che ~ di
amore (hn)
bambino! Milyen édes gyermek! è un ~ vedere, come...: (csupa)
öröm látni, hogy(an)...; (átv) quel disegno è un ~: ez a rajz álomszép;
4. odaadás, lelkesedés; d'~ e d'accordo: szeretetben és
egyetértésben; 5. per ~ [di]: végett, miatt, kedvéért; per ~ o per forza:
akár akarod, akár nem; Per ~ del cielo! Az ég szerelmére!
amorfo 1. alaktalan, amorf; 2. (átv) meg nem szervezett, rosszul szervezett
amoroso (fn) 1. szerelmes férfi; 2. (szính) il primo ~ : bonviván, hõsszerelmes
amoroso (mn) 1. szerelmes; lettera ~a: szerelmes levél; 2. szeretõ, gyengéd, jólelkû
1. elmozdítható, eltávolítható; casa ~: elõre gyártott, szétszerelhetõ
amovi·bile
ház; 2. (átv) elmozdítható, áthelyezhetõ (pl. tisztviselõ)
ampiamente 1. bõven, bõségesen, gazdagon, 2. részletesen, kimerítõen
ampiezza 1. tágasság, kiterjedés, terjedelem, nagyság (házé); 2. szélesség,
bõség (ruháé); 3. ~ del tiro: lövés hossza; ~ del getto: dobás hossza;
4. terjengõsség, hosszadalmasság; 5. (átv) gazdagság, teljesség; 6.
30
(rádió) amplitúdó
1. (vál) tágas, terjedelmes (helység); 2. széles, bõ (ruha); 3. jókora,
ampio nagy; 4. (átv) hosszadalmas, terjengõs, kiterjedt; 5. részletes
(elbeszélés); 6. gazdag, bõséges, dús (lakoma)
1. (ki)tágít, bõvít, gyarapít, növel; 2. ~si: (ki)tágul, bõvül, gyarapszik,
ampliare
növekszik
1. kitágít, bõvít, gyarapít, nagyobbít, növel; 2. túloz, felnagyít (hibát);
amplificare
3. (átv) magaszal vkit; 4. (rád) erõsít
szóismétlés verssor elején (pl. és amikor meglátták, és amikor
anafora
meghallották)
analfabetismo analfabétizmus, írástudatlanság
anamnesi (gör; egyh) emlékezetbe idézés, emlékezés
ancella [saj] szolgálólány
(átv is) horgony, vasmacska; ~ di salvezza, ~ di speranza:
mentõhorgony; l'~ è sporca, incattivata, impigliata, impegnata,
a·ncora (fn) ammarrata: a horgony beleakadt vmibe; dare fondo all'~, gettare l'~:
a.) kiveti a horgonyt; b.) (biz) megtelepszik; levare, salpare l'~: a.)
felszedi, felvonja a horgonyt; b.) (biz) meglép, meglóg
ancora (hat) 1. még, 2. még egyszer; 3. non ~: még nem
1. (hajót) [0]; lehorgonyoz; 2. (átv) Il franco era ancorato all'oro. A
ancorare
frank az aranyhoz volt kötve. 3. ~si: (hajó) horgonyt vet, kiköt
ancorchè ~ + conj: noha, ámbár, jóllehet, bár, pedig
andare (ige) Ragozása: vado,vai,va,andiamo,andate,vanno; sono andato; andro;
vai,vada,andiamo,andate,vadano; andate; vada; andassi
1. megy, jár, halad; ~ avanti e indietro: föl-alá járkál; (átv) ~

barcolloni: dülöngél; ~ a bracetto [con]: karonfogva megy vkivel; ~ a
cavallo: lovagol; ~ a chiamare: megy hívni vkit; ~ da sè: (kisgyerek)
egyedül jár, lépked; ~, ~ di corpo: (WC-re) kimegy; ~ in fretta: siet,
rohan; ~ a passo a passo: lépésben halad; ~ a precipizio: rohan; ~ di
qua e di là: ide-oda járkál; ~ a rotta in collo: lóhalálában vágtat; (hajó)
~ in secco: zátonyra fut, megfeneklik; ~ a tastone, ~ a tentone, ~ a
tentoni: tapogatódzik; ~ a zonzo: ballag; ~ a zoppiconi: sántikál; 2. ~
all'aria, ~ all'aperto: friss levegõre, a szabadba megy; ~ ai bagni:
fürdõhelyre megy; ~ a teatro, ~ a cinema: színházba, moziba megy,
jár; (átv) ~ a Canossa: Canossát jár; ~ a giornata: napszámba jár;
(biz) ~ a Patrasso: elpatkol; 3. ~ soldato: katonának megy; 4. (rep) ~
all'atterraggio: leszáll; 5. ~ a fondo: a.) elsüllyed; b.) (átv) a dolog
mélyére hatol; ~ al sicuro: biztosra megy; ~ a monte (hn), ~ all'aria, ~
in fumo: meghiúsul, kútba esik, füstbe megy; (átv) ~ contro corrente
(nn): ár ellen úszik; ~ d'accordo: egy véleményen van; ~ di mezzo:
pórul jár; (átv) ~ fuori di sè: kijön a sodrából; (átv) ~ in fondo:
megmarad álláspontja mellett; ~ in lungo: húz, halogat (ügyet); ~ in
macchina: nyomdába megy (pl. kézirat); ~ per i trenta: közel van a
harminchoz; (szól) ~ a Roma senza vedere il papa: nem tud végére
járni a dolgának; ~ a ruba: elkapkodják; ~ a sangue (hn): tetszik,
31
ínyére van vkinek; ~ in sudore (hn): kiizzad; ~ oltre: folytat (olvasást);

~ per le bocche di tutti: mindenki szájára veszi, megszólja; ~ sino in
fondo: vminek a végére jár; (zen) ~ a tempo: ütemben marad, ütem
szerint énekel; ~ troppo in là: túlfeszíti a húrt; ~ vestito alla moda:
divatosan öltözködik; 6. Com'è andata? Hogy ment? Hogy folyt le?
Come va? Come va la vita? Hogy vagy? Gli affari vanno bene. Az
üzlet jól megy. lasciar ~: a.) lemond vmirõl; b.) (átv) fütyül vmire, nem
törõdik vmivel; Quest'orologio va bene. Ez az óra jól jár. 7. (közm)
Ogni acqua va al mare. Minden folyó a tengernek tart. (közm) Paese
che vai, usanza che trovi. Ahány ház, annyi szokás. 8. tetszik; ~ a
gusto, ~ a garbo, ~ a genio: ínyére van; 9. (múlt idejû melléknévi
igenévvel) kell, szükséges; Va inteso così! Igy értendõ! 10.
(gerundiummal) állandó, vagy ismételt cselekmény; va crescendo:
(folyton) növekszik; 11. ~sene: eltávozik
andicappata/o [új] ua. handicappata/o: fogyatékos; ~ mentale: szellemi fogyatékos
anelare ~, ~ [a], ~ [di]: áhítozik vmire; áhít, óhajt vmit
ane·lito 1. lihegés, nehéz légzés; 2. (átv) heves vágy
1. gyûrû; ~ con brillanti (hn,tb) brilliánsgyûrû; ~ matrimoniale:
jegygyûrû; ~ per sigillare: pecsétgyûrû; (rkat) ~ pastorale:
pásztorgyûrû; 2. (sp) ~i: gyûrû; 3. (növ) ~ annuale: évgyûrû; 4. (csill)
anello ~ di Saturno: a Szaturnusz gyûrûje; 5. ~ della chiave: kulcskarika; ~
delle forbici: olló fogója; ~i della catena: láncszemek; 6. ~ di
salvataggio: mentõöv; 7. (tex) nyüstszem; 8. ~ di capelli (hn,tb):
hajfürt; 9. (átv) ~ di congiunzione: összekötõ kapocs
anelloso gyûrûs
a·nfora kétfülû váza; amfora
1. (geom, mûsz) szög; ~ acuto: hegyesszög; ~ alterno: váltószög; ~
di deviazione: eltérési szög; ~ opposto, ~ corrispondente: kiegészítõ
szög; ~ ottuso: tompaszög; ~ retto: derékszög; ~ verticale:
a·ngolo csúcsszög; 2. ~ visuale, ~ visivo: látószög; 3. (ép) szeglet, sarok;
fare ~: sarokházat képez; 4. (ép) szög, hajlás; all'~ della strada: az
utcasarkon; 5. (foci) tiro d'~, colpo d'~, palla d'~: szöglet; 6. (átv)
szöglet, sarok, zug; un ~ remoto: eldugott zug; 7. (sakk) sarokmezõ
angoscia 1. aggodalom, aggódás, szorongás, bánat; 2. nehéz légzés
anguilla angolna
anguria görögdinnye
angusto 1. (vál) szûk, keskeny; 2. (átv) mente ~a: szûk látókörû
1. lelket, életet lehel, önt vkibe; 2. ~si: életre kel, megelevenedik,
animare
felélénkül; nekibátorodik; indulatba jön, felindul, felhevül, fellángol
animosità 1. bosszúság, harag; 2. ellenszenv, ellenséges indulat
1. vízbe fojt; 2. vízbe fullad; Aiuto, annego! Segítség, megfulladok! 3.
annegare
~si: vízbe öli magát
1. járulék, tartozék; 2. kiegészítõ rész; 3. melléképület,
annesso (fn) mellékhelység; 4. függelék, pótlék; 5. melléklet, csatolt irat(ok); ~ al
protocollo: jegyzõkönyv melléklete
32
1. járulékos, hozzá tartozó, hozzá való; 2. bekebelezett; 3. becsatolt;

annesso (mn)
documenti ~i: mellékelt okmányok
1. hozzáfüggeszt, hozzácsatol, mellékel vmihez vmit; ~ un edifizio a
un altro: vmely épületet melléképülettel bõvít; 2. bekebelez,
anne·ttere
hozzácsatol (tartományt idegen államhoz); 3. (átv) ~ importanza a
una cosa: jelentõséget tulajdonít vminek - sz; ho annesso
Anni·bale (hn) Hannibál
1. megsemmisít, semmivé tesz; 2. megsemmisül, semmivé lesz,
annichilire
hitelét veszti - vö: finire
1. (átv) jó állásba (el)helyez; 2. ~si: (madár) befészkeli magát,
annidare fészket rak; 3. (átv) beveszi magát vhová, megtelepszik vhol;
fészkel, lakozik
annientamento [új] megsemmisülés
1. megsemmisít, tönkretesz; ~ gli ostacoli: legyûri az akadályokat; 2.
annientare
~si: megsemmisül, tönkremegy
anniversario (fn) évforduló
anniversario (mn) évenként visszatérõ
év, esztendõ; ~ amministrativo: közigazgatási év; ~ bisestile:
szökõév; ~ corrente: folyó év; (csill) ~ luce (nn): fényév; ~ passato, ~
scorso: múlt év; ~ venturo: a jövõ év; un altr'anno: a rákövetkezõ
évben; di ~ in ~: évrõl évre; dieci anni fa: (most) tíz éve; in capo all'~:
anno év végén; l'~ dopo: a következõ évben (múlt idõ után); Quanti anni
hai? Hány éves vagy? (biz) Ha trentacinque ~i sonati. Elmúlt 35
éves. avere molti ~i addosso, essere pieno di ~i: már nagyon öreg;
dare il buon ~: boldog új évet kíván; un ~ sì, e l'altro no: hol igen, hol
nem
annobilire nemesi rangra emel
annodamento csomóra kötés; megkötés
1. csomóra (össze)köt, megköt, meghurkol; 2. üzletet le-, megköt; 3.
annodare ~si: meg-, elakad; gli si annoda la lingua in bocca: a.) elakad a
szava; b.) akadozva beszél
annodatura 1. csomó, bog, hurok; punto dell'~: csomópont; 2. (tex) csomózás
annoiare 1. untat, bosszant; 2. ~si: unatkozik, bosszankodik
annona közellátás; ufficio dell'~: közellátási hivatal
annonario közellátásra vonatkozó; carta ~a, tessera ~a: élelmiszerjegy
annoso idõs, koros; quercia ~a: vén tölgyfa
1. feljegyez, felír; 2. jegyzetekkel, magyarázatokkal ellát, kommentál
annotare
(mûvet)
annotatore (hn) (nn) annotatrice: magyarázó, kommentátor
annotatrice (nn) (hn) annotatore: magyarázó, kommentátor
1. jegyzetekkel, magyarázatokkal ellátás, kommentár; 2. jegyzet,
annotazione (nn)
magyarázat; ~ in margine (hn): széljegyzet
annoverare
33
hozzászámít; számít, sorol vhová vmit; ~ tra i propri amici: vkit

barátai közé számít
annuale (hn) évforduló
annuale (mn) 1. (egy) évi; 2. évenként visszatérõ, évenkénti
annualità évi fizetés, évi törlesztés, évjáradék
annuire 1. beleegyezõleg int; 2. ~ [a]: beleegyezik vmibe; - vö: finire
1. megsemmisít, érvénytelenít, semmisnek, érvénytelennek nyilvánít;
annullare ~ un ordine: parancsot visszavon; megrendelést lemond; ~ una
parola: szót át-, kihúz; 2. ~ un bollo: postabélyeget lebélyegez
annunciare 1. ~ [a]: közhírré tesz, tudat, bejelent, kihirdet; 2. tudomására hoz
ua. annunzio: 1. (ki)hirdetés, közhírré tétel, hír; brutto ~: rossz hír; 2.
[új] ~ apostolico: apostoli igehirdetés; 3. hirdetmény, újsághirdetés;
annuncio
ufficio d'~i: hirdetõ iroda; ~ di morte: gyászjelentés; ~i pubblicitari:
apróhirdetések;
1. (rkat) Gyümölcsoltó (angyali üdvözletet kapott) Boldogasszony; 2.
Annunziata
(rendjel) Annunciáta-rend
(nn) annunziatrice: hirdetõ, bejelentõ, megjövendölõ; ~ della radio:
annunziatore (hn)
rádióbemondó
(nn) annunziatore: hirdetõ, bejelentõ, megjövendölõ; ~ della radio:
annunziatrice (nn)
rádióbemondónõ
Annunziazione (vall) angyali üdvözlet
ua. annuncio: 1. (ki)hirdetés, közhírré tétel, hír; brutto ~: rossz hír; 2.
[új] ~ apostolico: apostoli igehirdetés; 3. hirdetmény, újsághirdetés;
annunzio
ufficio d'~i: hirdetõ iroda; ~ di morte: gyászjelentés; ~i pubblicitari:
apróhirdetések;
annuo évi, éves, évenkénti; (növ) évelõ
1. szabálytalanság, rendhagyóság, kivétel; anomália; 2. (orv)
anomali·a
torzalakúság
1. névtelen, névaláírás nélküli; lettera ~a: névtelen levél; 2. società
anonimo
~a: részvénytársaság
ansia [0]; aggódás, aggodalom, szorongás
ansiché [új] ahelyett, vmi helyett
ansima [jav] lihegés, levegõ után kapkodás [vö: ansia 1]
ansimare [új] liheg, levegõ után kapkod; nehezen lélegzik
ansioso 1. aggódó; 2. vágyakozó
antecendente (hn) 1. elõzmény; 2. (fil) elõtétel; 3. (mat) elõtag; 4. ~i: elõélet, élettörténet
antecendente (mn) elõbbi, korábbi, megelõzõ
antefatto (vál) elõzmény, korábbi cselekmény
antenato õs, õsatya
~ [a]: 1. elõtérbe helyez; inkább kedvel; 2. fölébe helyez, többre
anteporre
becsül vminél; 3. ~si: [a]: többre tartja magát másoknál - vö: porre
anteriore
34
1. elõbbi, korábbi, megelõzõ; 2. elöl levõ, elülsõ; la parte v. facciata

~: a homlokzat (pl. házé)
1. elõre, idõ elõtt tesz, végez vmit; ~ la partenza: utazás idõpontját
korábbra teszi; 2. elõlegez (pénzt, köszönetet); ~ il pagamento: elõre
anticipare
fizet; 3. Questo orologio anticipa di dieci minuti. Ez az óra 10 percet
siet.
anticipazione (nn) elõleg; [0]
anticipo 1. in ~: elõre; 2. dell'~: elején
antidoto 1. (orv) ellenméreg; 2. (átv) ellenszer
antinomia (gör) törvényekben mutatkozó ellentmondás
antipasto elõétel
antonomasia [új] per ~: kimondhatatlan
1. sõt; 2. (ritk) ~ che: ua. anzichè: ahelyett, hogy; 3. ~ che no:
anzi
nagyon is
anziano 1. öreg, koros, idõs; 2. rangidõs; 3. (rég) vén, elöljáró
anzichè ua. anzi che: ahelyett, hogy
anzitutto mindenekelõtt
Ap (Apocalisse) (Biblia) az Apokalipszis könyve, János jelenései
apertamente nyíltan, egyenesen, õszintén, szemtõl szembe
1. nyitott; nyílt; all'aria ~a: szabad levegõn; dormire all'~: szabad ég
alatt hál; mare ~: nyílt tenger; 2. (átv) viso ~, faccia ~a: nyílt arc; a
aperto
cuore ~: õszintén, nyíltan, nyíltszívûen; 3. okos, intelligens, nyílt
eszû;4. (nyelv) la vocale ~a: a nyílt magánhangzó
1. nyílás, rés, hasadék; ~ di un compasso: körzõnyílás; 2. (fotó)
apertúra, lencse nyílásszöge; 3. felnyitás, felbontás (levélé); 4.
(sakk) megnyitás, nyitás; 5. ~ del teatro: színházi évadnyitó elõadás;
apertura
~ della stagione musicale: évadnyitó elõadás az operában; 6. száj,
torok (kúté, barlangé); 7. nyíltság, õszinteség; 8. [új] ~ della fede:
nyitottság a hit felé
a·pice (hn) 1. csúcs, tetõ; (orv) ~ del polmone: tüdõcsúcs; 2. nyelv hegye
1. (vall) nem sugalmazott, nem kánoni, apokrif; 2. nem valódi, nem
apocrifo
hiteles (pl. okmány)
apodosi (nn) magyarázó mellékmondat
apostasi·a (vall) hitehagyás
1. (össze)párosít; (irod) rime (nn,tb) appaiate: páros rímek; (szól)
appaiare Sono bene appaiati. Egyik tizenkilenc, másik egy híjján húsz. 2. ~si:
párosodik, párzik; 3. (nép) házasodik
1. szembeötlõ, szembeszökõ, nyilvánvaló; 2. látszólagos; 3. nem
apparente
igazi, tettetett; morto ~: tetszhalott
látszat, szín, külsõ megjelenés; di bella ~: jó megjelenésû; in ~:
látszólag, színleg; a látszatból ítélve; salvare l'~: megmenti a
apparenza
látszatot; secondo l'~: a látszat szerint, látszatra; avere molta ~:
tetszetõs külsejû, szemre szép (épület)
35
1. hirtelen láthatóvá válik, feltûnik, felbukkan; 2. megjelenik vhol; il

sole v. giorno appare: a nap felkel, nappalodik; 3. ~ [da]: kitûnik,
következik vmibõl vmi; da questo appare: ebbõl következik; 4.
mutatkozik,látszik vminek; vuole ~ elegante: elegánsnak akar tûnni;
apparire
Két ragozása van. Az elsõ: vö: finire; A második:
appaio,appari,appare,appariamo, apparite,appaiono; sono apparso;
apparò; apparei; appaia,~,~,appariamo,appariate, appaiano;
apparissi
appariscenza 1. tetszetõsség, szembetûnés; 2. szépség (ruháé)
apparizione (nn) 1. megjelenés, látomás; 2. feltûnés
1. elkülönít, elválaszt, félrevon, eltávolít; 2. ~si: elkülönül, félrevonul,
appartare
eltávolodik
appartenente vkihez, vmihez hozzátartozó
1. hovatartozás; 2. illetékesség; Questo non è di mia ~. Ez nem rám
appartenenza
tartozik. 3. (jog) (birtok)tartozék
1. (hozzá)tartozik vkihez, vki tulajdona; Non mi appartiene. Nem az
appartenere
enyém. 2. családnak, társaságnak, pártnak tagja - vö: tenere
1. felindul, felizgul, felizgatja magát; 2. ~ [a], ~ [per]: szenvedéllyel
appassionarsi
ûz, folytat vmit, rajong vmiért
appassionatamente 1. szenvedélyesen; 2. elfogultan
1. ~ [per]: szenvedélyes, rajongó; 2. elfogult, elvakult, pártoskodó;
appassionato
részrehajló (pl. ítélet)
appellativo (jog) megfellebezhetõ (ítélet)
1. (jog) fellebbezés, fellebbvitel; ricorso in ~: fellebbezés; Corte
Suprema d'Appello: Legfelsõbb Bíróság; fare in ~: fellebbez; (átv)
appello senz'~: megmásíthatatlan (pl.elhatározás); 2. ~, ~ nominale:
a.)névsorolvasás; b.) név szerinti, nyílt szavazás; fare l'~: névsort
olvas; 3. (átv) (fel)hívás; fare ~ [a]: hivatkozik vmire
1. éppenhogy; alig; L'ho visto ~. Épp most láttam. Saranno ~ le dieci.
Tíz körül jár az idõ. ~,~: alig-alig; 2. üggyel-bajjal, nagy nehezen; 3. ~
appena
che, non ~ che: alighogy, mihelyt; Non ~ arrivato riparti. Alig érkezett,
máris továbbutazott.
appe·ndere felakaszt, felfüggeszt - sz; ho appeso
1. (irod) függelék; in ~: csatolva, függelékképpen; 2. pótkötet (pl.
appendice lexikonhoz); 3. ~ vagy romanzo d'~: hírlapi tárca, regénymelléklet; 4.
toldalék, ráadás; 5. (orv) ~ vermicolare: féregnyúlvány
appeso vö: appendere; felakasztva, felfüggesztve
appetibilità 1. kívánatosság; 2. vminek az étvágygerjesztõ volta
appiattimento 1. (pol) uniformizálás, egyenlõsdi; 2. bérkiegyenlítés
1. (biz) ~ uno schiaffo [a]: leken egy pofont; 2. (biz) ~ [a]: el-, rásóz
appioppare
vkire vmit; 3. ~si: (vál) vkinek a nyakán lóg
appisolarsi elbóbiskol
1. megtapsol; 2. ~ [a]: helyesel vkinek, dicsér, magasztal, ünnepel -
applaudire
két ragozása van, vö: sentire; finire
36
(nn) applauditrice: 1. tapsoló, dicsõítõ, magasztaló, helyeslõ; 2.

applauditore (hn)
fizetett tapsoló, klakõr
(hn) applauditore: 1. tapsoló, dicsõítõ, magasztaló, helyeslõ; 2.
applauditrice (nn)
fizetett tapsoló, klakõr
1. taps(olás); alti ~i, grandi ~i: zajos tapsok; 2. tetszésnyilvánítás,
appla·uso
helyeslés; ~ clamoroso: zajos tetszésnyilvánítás
1. ~ [a, su]: rátesz, ráhelyez, ráilleszt, rányom vmit vmire; ~ la bocca,
l~orecchio, l'occhio: száját, fülét, szemét rátapasztja vmire (pl. fülét a
applicare kulcslyukra); 2. (átv) ~ la mente [a]: figyelmesen foglalkozik vmivel;
3. ~ una tassa [a]: adót vet ki vmire; 4. ~si: szorgalmasan foglalkozik
vmivel; ~si allo studio: a tanulásnak szenteli magát
applicativo (jog) (megváltozott körülményekhez) alkalmazható
alkalmazott; arte (nn) ~a: iparmûvészet; matematica ~a: alkalmazott
applicato
matematika
1. rátevés, ráillesztés; (tréf) ~ di un schiaffo: pofon, nyakleves; 2.
alkalmazás, életbe léptetés; sfera d'~: alkalmazási kör; 3. ruhadísz,
applicazione (nn)
applikáció, rátét; 4. szorgalom, igyekezet, figyelem, iparkodás,
törekvés; 5. scuola d'~: felsõ szakiskola
1. meg-, alátámaszt; ~ i gomiti sulla tavola: az asztalra könyököl; 2.
támogat, pártol, kedvezményben részesít; 3. ~ la voce su una parola:
appoggiare hangsúlyoz vmit, szót kiemel; (zen) ~ su una nota: hangot kitart; 4.
~si: [a,su]: támaszkodik vmihez, nekitámaszkodik vminek; 5. számít,
támaszkodik vkire; hivatkozik vkire; bízik vkiben
appoggiatoio könyöklõ, lépcsõkarfa, mellvéd
appoggiatura 1. támasztás; 2. támaszkodás; 3. (zen) elõke
1. támasz, támaszték, támla, gyám; 2. (átv) támogatás, segítség,
appoggio védelem, oltalom; protekció; dare ~ [a]: támogat, protezsál vkit; in ~
alla mia domanda: kérelmem támogatására (felhozom)
1. ~ [a]: hozzátesz, ráilleszt, rátesz; ~ la firma a una lettera: levelet
apporre aláír; 2. ~ una colpa [a]: hibáztat vkit, hibájául ró fel vkinek vmit; 3.
~si: bene: fején találja a szöget - vö: porre
1. elõhoz, magával hoz, visz; odavezet; 2. elõidéz, okoz; ~ dolore:
apportare fájdalmat okoz, fájdalmas; ~ un rimedio [a]: segít vmin; orvosol; ~ un
vantaggio: elõnyös
1. szállítás, felhordás; 2. (gazd) befizetett összeg, befektetett tõke,
apporto betétösszeg; 3. (jog) bírósági letétbe helyezés; 4. jövedelem,
hozadék
appositivo 1. (nyelv) értelmezõs, értelmezõi; 2. vö: posticcio; hamis, ál
megfelelõ, odavaló, speciális; commissione ~a: vmely célra kiküldött
appo·sito
bizottság
apposizione (nn) (nyelv) értelmezõ
1. szándékosan, készakarva, kifejezetten, egyenesen; 2. nemmeno
apposta
v. neanche a farlo ~: egészen véletlenül
appre·ndere 1. (meg)tanul, elsajátít; 2. megtud vmit; tudomást szerez vmirõl; 3.
~si: [a]: hozzátapad vmihez, gyökeret ereszt vmiben,
37
belekapaszkodik vmibe
apprendimento [új] tanulási folyamat
apprestare ~ [a]: 1. fel-, elõkészít; 2. ~si: fel-, elõkészül
1. felbecsülhetõ, értékelhetõ, kiszámítható; 2. [új] értékelendõ,
apprezza·bile
figyelemre méltó
apprezzare 1. meg-, felbecsül; 2. nagyra becsül, elismer, értékel, méltányol
approccio 1. megközelítés; 2. puhatolódzás; 3. (kat) közelítõ- v. futóárok
1. (vál) partra húz; 2. (mezg) ~ le viti: mezsgyét szõlõvel végigültet 3.
approdare kiköt, partra száll; 4. hasznára, javára van; használ, eredményez; 5.
(mezg) Il grano non approda qui. Itt nem terem jó búza.
approdo 1. kikötés; 2. kikötõ; 3. [új] (átv) kutatás végpontja
1. ~ [di,in]: hasznot húz vmibõl, felhasznál, igénybe vesz vmit; 2. ~si:
approfittare
[di]: visszaél vmivel
approfodimento vizsgálódás, mélyreható vizsgálat, elmélyedés vmiben
approfondimento [új] vizsgálódás, mélyreható vizsgálat, elmélyedés vmiben
1. vminek a mélyére hatol; alapos vizsgálat tárgyává tesz vmit; 2.
approfondire
~si: [in]: elmélyül vmiben, belemélyed vmibe - vö: finire
approntare fel-, elõ-, odakészít; megteszi az elõkészületeket
1. szab, alkalmaz vmihez, vkihez vmit; 2. ~si: magáévá tesz,
appropriare birtokába vesz, elsajátít; 3. magába felvesz, asszimilál; Il corpo si
appropria gli alimenti. A test feldolgozza a táplálékot.
1. hozzáidomítás, alkalmazkodás; 2. elsajátítás; eltulajdonítás; ~
appropriazione
indebita: jogtalan eltulajdonítás; 3. [új] per ~: alkalmasint
1. egymáshoz közelít (két dolgot); közelebb visz vmihez vmit; 2. ~si:
approssimare
[a]: közeledik vmihez
approssimativo megközelítõ, hozzávetõleges
approssimazione (nn) megközelítõ becslés, számítás
1. jóvá-, helybenhagy, helyesel, elfogad; beleegyezik vmibe; 2. sono
approvare
stato approvato l'esame (hn): letettem a vizsgámat, átmentem
1. helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, elfogadás; 2. tetszés,
approvazione (la)
kedvezõ fogadtatás; 3. vizsgai képesítés, átengedés
találkozó, találka, légyott; fissare un ~: találkozót megbeszél; darsi
appuntamento
un ~: találkát ad
appuntito hegyes
appunto (fn) 1. jegyzet, feljegyzés; 2. dorgálás, megrovás, bírálat
1. éppen, méghozzá; arriva ~ ora: épp most érkezett; 2. ~, per l'~:
appunto (hat) igenis, hogyne, persze; Cercate me? Per l'~! Engem kerestek?
Eltaláltad!
appurare 1. kiderít; 2. ~ un conto: számlát ellenõriz
aprire 1. (ki)nyit, felnyit; ~ una bottiglia: palackot felnyit; ~ una lettera:
levelet felbont; ~ le braccia: széttárja a karját; 2. (átv) ~ gli occhi alla
luce. Meglátja a napvilágot, megszületik. 3. (gazd) ~ un credito [a]:
38
hitelt nyit vkinek; 4. ~ la luce: fölgyújtja a villanyt; 5. ~ il fuoco: tüzet

nyit; 6. (színházat,boltot, elõadást stb.) megnyit; 7. ~ un concorso:
pályázatot hirdet; 8. ~si: (ki-, meg)nyílik; Apriti la giacca! Gombold ki
a kabátodat! Il cielo si apre. Kiderül az ég. 9. ~si [con]: kiönti a szívét
vkinek, feltárulkozik vki elõtt - sz; vö: sentire
araldo (rég) hírnök, herold
eke; ~ a trattore (hn): traktoreke; stiva v. stegola dell'~: ekeszarv;
aratro
vomere dell'~: ekevas
1. önkény, önhatalom, önkényeskedés; 2. tetszés, kívánság, óhaj;
a·rbitrio operare di proprio ~: kénye-kedve szerint cselekszik; 3. (fil) akarat;
libero ~: szabad akarat
1. (jog) döntõbíró, választott bíró; 2. (sp) bíró, játékvezetõ; 3. (átv)
arbitro korlátlan, feltétlen úr; parancsoló; (szól) L'uso è ~ della lingua. A
nyelv legfõbb törvénye a szokás.
1. (egyh, átv is) ~ di Noè: Noé bárkája; 2. kõkoporsó, szarkofág; 3.
arca
(gúny) E un'~ di scienza. Élõ lexikon.
arcano (fn) titokzatos dolog, titok, rejtelem, misztérium;
arcano (mn) titokzatos, rejtelmes (pl. szavak)
1. (geom) (kör)ív, 2. (ép) boltív, boltozat; ~ acuto, ~ gotico, ~ ogivale:
csúcsív; ~ trionfale: diadalív; 3. ívelés, hajlás, görbítettség, görbület;
~ delle ciglia: szemöldökív; 4. (zen) ~ del violino: hegedûvonó;
arco
orchestra d'~i: vonószenekar; concerto per ~i: vonós zenekari
hangverseny; strumenti ad ~: vonós hangszerek; 5. lampada ad ~:
ívlámpa; 6. ~ celeste: szivárvány
arcobaleno szivárvány
1. lángoló, lánggal égõ, tüzes; (átv) biondo ~: hirtelenszõke; il colore
ardente ~: az élénk szín; la febbre ~: a heves láz; il sole ~: az égetõ nap; 2.
(fiz) vetro ~: gyújtólencse; 3. (átv) forró, tüzes, lángoló
ardito merész, bátor, vakmerõ; impresa ~a: kockázatos vállalkozás
ardore (hn) 1. l'~ della febbre: a láz heve; 2. (átv) hév, tûz, sóvárgás
(vál) 1. meredek, hozzáférhetetlen, megközelíthetetlen; 2. (átv)
arduo
nehezen megoldható (kérdés); nehéz (munka)
1. terület; [0]; (sp) l'~ avversaria: az ellenfél térfele; 2. (geom) terület;
3. lapos felület, lap (üllõé, kalapácsé); 4. elterjedési terület, övezet
area
(pl. növényeké); 5. (csill) nap-, holdudvar; 6. telek, házhely; ~
fabbricabile: beépíthetõ telek
a·rgano 1. járgány; 2. emelõcsiga
argentaio ezüstmûves
arginare 1. gátat emel (folyónak); 2. (átv) meggátol vmit; gátat vet vminek
1. érv; [0]; addure un ~, recare un ~: érvet felhoz; distruggere un ~:
érvet megdönt 2. színmû, írásmû, beszéd tárgya, témája; entrare in
argomento
~: a tárgyról kezd beszélni; uscire dall'~: eltér a tárgytól; 3. ok,
alkalom
aria
39
1. levegõ, lég; ~ aperta: szabad levegõ; all'~ aperta: a szabadban;

bell'~: jó levegõ (pl. a havasokon); la corrente d'~: a léghuzat; dare ~
[a]: szellõztet; 2. (átv) andare all'~: légbe megy, meghiúsul; castello
in ~: légvár; dire a mezz'~: félig-meddig elmond; I miei libri sono
tutt'all'~. A könyveim összevissza vannak dobálva. mandare all'~:
meghiúsít, tönkretesz; Qui non è ~ per lui. Itt nem terem a számára
babér. 3. Ministro dell'Aria: légügyminiszter; 4. arckifejezés, külsõ;
látszat, külszín; Si dà l'~ di gran signore. Játssza a nagyurat. darsi
delle ~e: fontoskodik; 5. (zen) dallam, melódia; dal, ária; 6. (mûv)
festmény kék háttere
aridezza ua. aridità: 1. szárazság, terméketlenség; 2. (mûv) sivárság
aridità ua. aridezza: 1. szárazság, terméketlenség; 2. (mûv) sivárság
a·rido 1. száraz, kiaszott, terméketlen; 2. (átv is) sivár
arioso levegõs, szellõs, tágas
armento (vál) nyáj, falka, csorda
1. (orv) megvész; 2. (átv) ~ dalla sete: õrjöng a szomjúságtól; 3. ~si:
arrabiare
haragra lobban, dühbe gurul
ua. recare: 1. hoz, visz; ~ ad effetto: teljesít; 2. okoz (pl. örömet); 3.
arrecare
~si: elmegy, odamegy (vhová)
arre·ndersi 1. megadja magát, letszi a fegyvert; 2. nyúlik, enged (pl. szövet)
1. megállít, megakaszt; ~ il sangue: elállítja, megszünteti a vérzést;
2. feltartóztat, akadályoz, visszatart; 3. leköt, lebilincsel (pl.
arrestare figyelmet); 4. elhallgattat vkit, szavába vág vkinek; 5. (jog) zár alá
vesz, lefoglal, elkoboz; 6. letartóztat, bekísér vkit; 7. ~si: (útközben,
munka közben, beszéd közben) megáll
arretrarsi (meg)hátrál, visszahõköl, vissza-, hátramarad
1. hátralék, hátralékos tartozás; incassare gli ~i: behajtja a
arretrato (fn)
hátralékot; 2. elvégzendõ munka
1. hátralékos; 2. elvégzendõ (pl. munka); 3. elmaradott, hátramaradt;
arretrato (mn)
[0]
1. ~ [di,con]: gazdagít, növel, gyarapít vmivel vkit; 2. ~si: [di,con]:
arricchire
meggazdagszik vmi révén; gazdagodik vmivel - vö: finire
1. kockáztat, kockára tesz, veszélyeztet (életet); ~ la pelle: vásárra
arrischiare
viszi a bõrét; 2. ~si: mer; vállalkozik vmire
1. utolér, megállít; ~ sopra a uno: vkinek a nyomába ér; 2. ~ una
cosa: megérint, megfog vmit; 3. megérkezik, megjön (személy, áru);
4. eljut, elér vhová; ~ al ginocchio: térdig ér; ~ ad un'età: vmely kort
arrivare megér; se ci arrivo: ha sikerül nekem; A che punto è arrivato col Suo
lavoro? Meddig jutott a munkájával? 5. ~ [a]: meghalad (számot);
elér (súlyt); kitesz (összeget); 6. elég nagy (ruha); 7. ~ [a]:
(meg)történik, megesik vkivel
1. (meg)érkezés; ~ in posta: állomáshelyre való megérkezés; lettere
arrivo (nn,tb) d'~: beérkezõ levelek; 2. (sp) befutás, beérkezés, célbaérés; il
giudice d'~: célbíró
arroccare (sakk) elsáncol
40
arrossire 1. elpirul; 2. megpirosodik

artefatto 1. mesterkélt; 2. (meg)hamisított (pl. bor)
1. (növ) tagolt, ízelt, bütykös, csomós; 2. linguaggio ~: tagolt,
articolato
artikulált (beszéd); 3. preposizione ~a: prepos. + névelõ (pl. dalla)
1. (orv) ízület, csukló; 2. (növ) íz(ület); csomó, bütyök (száron); 3.
articolazione (nn) kiejtés, artikulálás (beszédben); 4. pontos v. pontonkénti felsorolás;
5. összekötés, összekapcsolás, párosítás, tagolás
articolista (hn,nn) (tb: ~i,~e) cikkíró
1. (orv) íz, ízület, tag; 2. (jog) cikk, cikkely, szakasz (rendeletben); 3.
újságcikk, hírlapi cikk; ~ di fondo: vezércikk; 4. (gazd) árucikk, áru; ~i
arti·colo
di merceria: rövidáru; ~ casalinghi: háztartási cikkek; 5. (nyelv)
névelõ; ~ determinativo: határozott névelõ; [0]
mesterséges, mesterkélt, csinált; i fiori ~i: a mûvirág; i fuochi ~i: a
artificiale
tûzijáték; le materie ~i: a mûanyagok
artificioso mesterkélt, erõltetett, nem természetes
artigianato kézmûvesipar; mostra d'~: kisipari kiállítás
artigiano (fn) mesterember, kézmûves, iparos
artigiano (mn) iparosra vonatkozó, iparos-; kézmû(ves); scuola ~a: ipariskola
artista (-i,-e) (szính is) mûvész(nõ); ~ lirico/a: operaénekes(nõ)
arto (vál) végtag, ízület
ascendenza felemelkedés; felmenõ rokonság - ~ paterna: atyai õsök
1. megmászás (magaslaté); 2. felszállás, felemelkedés; ~ al trono:
ascensione (nn) trónralépés; 3. (rkat) ~ di Gesù Cristo: Krisztus mennybemenetele;
[0]; 4. emelkedõ
1. felmenetel; 2. feljutás (lejtõn); 3. (fel)emelekdés; ~ dei prezzi:
ascesa
áremelkedés
ascesi (nn) (vall) aszkézis, aszketikus életmód
asciugamano törülközõ; ~ a spugna: frottírtörölközõ
1. (könnyet) letöröl; (izzadtságot) felszárít; ~ un lago: tavat kiszárít,
asciugare lecsapol; (átv) ~ il fiasco: palackot fenékig ürít; 2. ~si: ki/felszárad;
~si le mani, il viso: kezét, arcát megtörli
1. száraz; il pane ~: a száraz kenyér; la carne ~a: a nem zsíros hús;
vino ~: száraz bor; 2. (átv) szikár, nyurga; 3. (átv) rideg, nyers; ~ di
asciutto
parole (nn,tb) kimért beszédû; 4. vminek hijján lévõ; Ho rimasto all'~.
Egy vasa sincs. Ho rimasto a bocca ~a, a denti ~i. Felkopik az álla.
ascolto 1. meghallgatás; 2. dare ~ [a], porgere ~ [a]: követi vkinek a tanácsát
ascrizione (nn) felvétel, beírás; [új] beiratkozás
ase·ttico (orv) aszeptikus
asfissi·a fulladásos halál
aspettare 1. várakozik vmire, vkire, (meg)vár vkit, vmit; ~ in piedi: sokáig vár
egyhelyben; (közm) ~ e non venire è una cosa da morire. Várni, aki
nem jön, a halál egy neme. (közm) Chi ha tempo, non aspetti tempo.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! (közm) Chi la fa l'aspetti.
41
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. 2. (vadászaton) lesben áll; 3.

~si: vár, elõre tud, sejt vmit; számít vmire
aspettativa 1. várakozás, remény, kilátás 2. rendelkezési állomány
1. várás, várakozás; (vadászat) ~ al cervo: szarvasles; (zen) battuta
d'~: szünet (kottában); sala d'~: vasúti váró; 2. külsõ megjelenés;
aspetto
látszat, arc, külsõ; 3. szempont, aspektus; sotto questo ~: ebbõl a
szempontból; 4. látvány, megpillantás; a primo ~: elsõ látásra
kesernyés, fanyar; (átv) éles,metszõ,zord,kemény,szigorú
aspro (szó,bánásmód);éles,durva (hang); zord,kemény (idõjárás); kietlen,
barátságtalan (vidék)
1. megízlel, megkóstol (ételt); 2. iddogál, hörpint; eszeget, csipeget;
assaggiare 3. (átv) belekóstol vmibe, megpróbál vmit; 4. ~ l'oro: arany minõségét
megvizsgálja
1. nagyon; avere ~ [di]: elege van belõle; 2. nagyon sok; 3. M'importa
assa·i
~! Fütyülök rá! Nem érdekel!
1. (kat) roham, ostrom, támadás; dare l' ~ [a]: megrohan,
assalto megostromol; pigliare d' ~: rohammal bevesz; 2. (sp) csörte, asszó
(vívásnál); 3. di primo ~: elsõ kézbõl (szerzett hír)
1. gyilkos, orgyilkos, rablógyilkos; 2. quel pittore è un ~. Ez a festõ
assassino (fn)
kontár.
assassino (mn) (vál) halálos sebet ejtõ, gyilkos, kegyetlen
1. tengely; (mat) ~ delle ascisse, ~ delle x: abszcisszatengely,
asse (hn) x-tengely; ~ terrestre: a föld tengelye; 2. (átv) ~ riferimento:
vonatkoztatási pont
asse (nn) 1. deszka, palló; ~ da stirare: vasalódeszka; 2. (sp) gerenda
1. ostrom; stato d'~: ostromállapot; rompere l'~: ostromgyûrût áttör;
assedio
2. (átv) zaklatás, alkalmatlankodás
1. utalványoz, kiutal (illetményt); 2. beutal, beoszt, kijelöl vhová vkit;
assegnare
3. meghatároz, megszab, kitûz, kijelöl (órát,helyet)
1. odaítélés; ~ dell'appartamento: lakáskiutalás; ~ di terre (nn,tb):
assegnazione (nn)
földosztás; 2. megállapítás, kitûzés
gyûlés, gyülekezet; [0]; ~ legislativa: országgyûlés, törvényhozó
assemble·a
gyûlés; presiedere l'~: gyûlésen elnököl
assembrare (vál) 1. összegyûjt, összecsõdít; 2. ~si: összegyûlik, összecsõdül
assennatezza okosság, elõvigyázat, meggondoltság, bölcsesség
assennato okos, elõvigyázatos, megfontolt, bölcs
assenso (vál) beleegyezés, hozzájárulás, jóváhagyás
assentarsi távol van; eltávolodik; idegenben tartózkodik
assente távollevõ
(vál) ~ [a]: beleegyezik vmibe, jóváhagy vmit, hozzájárul vmihez; ~
assentire
col capo: (igenlõen) bólint - vö: sentire
assenza 1. távollét, elmaradás, meg nem jelenés; ~ (non) giustificata: igazolt
v. igazolatlan hiányzás; 2. hiány; ~ di tatto: tapintatlanság, a tapintat
42
hiánya
assenzio 1. (növ) üröm; 2. abszint; 3. (átv) keserûség, fájdalom
asserire állít, bizonyít, tanúsít - vö: finire
asserto (vál) állítás, bizonyítás
asservire 1. szolgaságba dönt; 2. ~si: szolgaságba süllyed - sz, vö: sentire
állítás; bizonyítás; bizonykodás; ~ gratuita: légbõl kapott, felelõtlen
asserzione (nn)
állítás
assessore (hn) ülnök
assestamento elrendezés, rendbehozatal; ~ del bilancio: mérlegkészítés
assetato 1. szomjas; 2. (átv) sóvárgó, vágyó; ~ di sangue (hn): vérszomjas
1. rend; tenere in ~: rendben tart; 2. ~ di combattimento: harci
assetto
készültség
1. megerõsít, megszilárdít, megalapoz, megtámaszt (pl. falat); 2.
biztosít, biztonságba helyez; 3. (személyt, házat) (be)biztosít; 4.
határozottan állít, erõsít; 5. ~si: [di]: biztosítja magát vki, vmi ellen,
assicurare
(saját) biztonságáról gondoskodik; 6. ~si [di]: meggyõzõdik,
megbizonyosodik vmirõl; 7. (gazd) (be)biztosítja magát vmi ellen; 8.
(jog) õrizetbe vesz
assiduità 1. tartósság, állandóság; 2. állhatatosság; kitartó buzgalom
pontos, rendes, kötelességtudó; szakadatlan, tartós, állandó;
assi·duo
állhatatos, buzgó, kitartó, serény, iparkodó
1. (hat) együtt, egyszerre, egy idõben; 2. (hat) egybe, össze; stare ~:
assieme
összetart, egymást vonzza; 3. (prep) ~ [a]: -val,-vel, együtt
assimilazione (nn) (nyelv) hasonulás, asszimiláció; beolvasztás; befogadás
assiologia (gazd) értékelmélet
assiomatico axiómaszerû; vitathatatlan, nyilvánvaló
assisa 1. egyenruha, formaruha; 2. (jog) la corted'~e: esküdtszék
1. hallgatóság; a jelenlevõk; 2. jelenlét; 3. segítség, segély; együtt-,
assistenza közremûködés; ~ medicina: orvosi beavatkozás, segítségnyújtás; 4.
(rkat) asszisztencia, segédkezõk (ünnepélyes istentiszteleten)
1. segít, segédkezik; ~ i malati: betegeknek segítséget nyújt; (átv)
assi·stere Fortuna, assistimi! Szerencse, ne hagyj el! 2. ~ [a]: jelen van
(ülésen); 3. (orv) aszisztál
összeállíthatóság; egybeállíthatóság; párosíthatóság;
associabilità
egyesíthetõség; társíthatóság; [új] társulási képesség
1. ~ [a]: társít, hozzáad vkihez, vmihez vkit, vmit; 2. befogad, társul
vesz vkit; 3. összerak, egyesít (tõkét); 4. társul, segédülad vkihez
vkit; 5. ~si: [a]: összefog, szövetkezik, társul vkivel; ~si [a]:
associare
csatlakozik vmihez, részt vesz, osztozik vmiben; ~si all'opinione [di]:
vki véleményét osztja, vki nézetéhez csatlakozik; 6. (vál) elõfizet
vmire
assodare 1. megkeményít, ledorongol, ledöngöl; 2. megedz, megerõsít vkit; 3.
bizonyít, leszögez; 4. ~si: megkeményedik, megszilárdul, tartóssá
43
válik
assoggettamento 1. leigázás; 2. leigázottság; függés vkitõl
1. alattvalójává tesz, leigáz, hatalma alá hajt; 2. elnyom, fékez,
assoggettare legyõz, megszelídít; 3. rákényszerít, ráerõszakol vkire vmit; 4. ~si:
aláveti magát vkinek, vminek
assolare napra kitesz, aszal (gyümölcsöt)
assolato [új] napos, napsütötte
1. feltétlen, független; (szính) prima donna ~: fõszereplõ primadonna;
ballerina ~a: prímabalerina; 2. korlátlan hatalmú, önhatalmú,
assoluto
önkényes, önkény-; 3. ellentmondást nem tûrõ, parancsoló,
határozott, kevély; 4. (nyelv) önálló; [0]
assoluzione (la) 1. (jog) felmentés, szabadlábra helyezés; 2. (rkat) feloldozás
1. (jog) bûntelennek nyilvánít, felment (bûnöst, vádlottat); 2. (rkat)
asso·lvere
bûnei alól feloldoz; 3. (feladatot) teljesít, megold - sz; ho assolto
assolvimento [új] teljesítés, végrehajtás
1. ~ [a]: összevet, összehasonlít vkivel vkit; 2. ~ [a]: hasonló, hasonlít
assomigliare
vkihez; 3. ~si: hasonlítanak egymásra
assonanza (irod) magánhangzós rím, asszonánc
assorbimento 1. be-, fel-, magábaszívás, elnyelés (vízé); 2. felvevõképesség
1. be-, fölszív, magába szív, elnyel (vizet); 2. magába (föl)vesz,
elfogyaszt (ételt); fölemészt (vagyont, tõkét); 3. (fiz) elnyel,
assorbire
abszorbeál; 4. igénybe vesz, le-, elfoglal (pl. idõt, figyelmet) - vö:
finire, vagy sentire
1. vékonnyá tesz, megvékonyít; ~ il sangue: felhígítja a vért; 2. (átv)
~ il viso: lefogyasztja, megsoványítja az arcot; 3. (átv) ~ la mente:
assottigliare élesíti az agyat; 4. ~ il patrimonio: örökséget felemészt; 5. ~si:
(meg)vékonyodik, finomodik; 6. (meg)kevesbedik, (le)fogy (számban
is)
1. felvesz, alkalmaz vkit; 2. elvállal, magára vállal; ~ l'obbligo [di]:
assu·mere kötelezi magát, hogy; ~ un tono di padrone: felsõbbséges hangot
vesz föl; 3. ~si: magára vállal - sz; ho assunto
assunto 1. vállalkozás; 2. vö: assumere
1. felvétel, alkalmazás; 2. vállalás, vállalkozás; 3. ~ al trono:
assunzione trónralépés; 4. festa dell'~: Mária mennybevétele
(Nagyboldogasszony, aug.15); [k: 0]
assurgere [új] felmagasztal - sz; sono assurto
astante jelenlévõ; medico ~: ügyeletes orvos; chirurgo ~: ügyeletes sebész
~ [da]: tartózkodik vmitõl; ~ dal voto: tartózkodik a szavazástól; [új]
astenersi
(vall) ömnegtartóztatást gyakorol
astenia (orv) erõtlenség, elgyengülés, aszténia
astensione (nn) 1. önmegtartóztatás; 2. tartózkodás a szavazástól
1. önmegtartóztatás; 2. [új] absztinencia, alkoholmentesség; 3. (rkat)
astinenza
hústól való megtartóztatás
44
astrale csillagokra vonatkozó, csillag-

1. (gondolatban) elkülönít, elválaszt, elvonatkoztat, absztrahál; 2.
nem vesz figyelembe vmit, eltekeint vmitõl; astraendo dal fatto:
astrarre
eltekintve attól a ténytõl, hogy; 3. ~si: elmélyed vmiben, belemerül
vmibe, elszigetelõdik környezetétõl - vö: trarre
astutezza ravaszság, agyafúrtság, alattomosság
astuto fortélyos, ravasz, agyafúrt
astuzia ravaszság, álnokság, cselfogás, fondorlat
At (Atti degli Ap.) (Biblia) az Apostolok cselekedetei
atrofizzare [új] 1. meggyengít; 2. ~si: meggyengül
odaadás, ragaszkodás, csüggés vkin, vmin; ~ al danaro:
attaccamento
pénzsóvárság
1. hozzá-, oda-, ráerõsít; ~ un francobollo a una lettera: levélre
bélyeget ragaszt; 2. megtûz, odatûz, oda-, rávarr; 3. rá-, felakaszt,
felfüggeszt (gerendát, csillárt); 4. befog, kocsi elé fog; 5. megtámad,
megrohan (ellenséget); 6. nekifog, hozzáfog, belekezd vmibe, elkezd
vmit; l'orchestra attacca: a zenekar rázendít; (biz) attacca a piovere:
rákezd az esõ; 7. felvág, megszeg (kenyeret); 8. ~ il piede: megveti a
attaccare lábát; 9. megfertõz, megront; 10. ~ il fuoco: felgyújt vmit, tüzet okoz;
11. (vill) kapcsol; 12. ~ un bottone [con]: ráakaszkodik vkire, feltart
vkit; 13. tapad; 14. meggyökeresedik, gyökeret ver; 15. Caro mio,
questo non attacca! Kedvesem, ennek nem ülök föl! 16. ~si: ráragad
vmire; 17. (átv) ragaszkodik vkihez, vmihez; 18. ~si [con]: hajba kap
vkivel; 19. (orv) betegség megtámad; 20. megkapaszkodik vmiben;
21. ~si al bere: rászokik az ivásra
1. támadás, roham; ~ di v. per sorpresa: rajtaütés; ~ a gas (hn):
attacco gáztámadás; 2. (sakk) támadás; 3. (orv) roham; 4. fogat; 5. (zen)
leütés, billentés; 6. (vill) kapcsolás; 7. (sp) linea d'~: csatársor
attagliarsi (vál) jól áll, testhez áll (ruha)
atteggiamento magatartás, állásfoglalás
atteggiare 1. beállít, igazít; 2. ~si: beállítja magát; ~si da vittima: adja a mártírt
1. vár vkit, várakozik vkire; 2. (vál) figyelemmel hallgat vmit, ügyel,
atte·ndere figyel vmire; ~ la domanda: kérést meghallgat, teljesít; 3. ~ [a]:
foglalkozik vmivel; ~ all'agricoltura: földet mûvel - sz; ho atteso
attendibilità megbízhatóság, hitelesség
1. megtart (pl. fogadalmat); 2. ~si: [a]: támaszkodik vmire,
megkapaszkodik, megfogódzik vmiben; 3. követ vkit, igazodik
attenere
vkihez, vmihez; ~si a un consiglio: tanácsára hallgat, tanácsot
megfogad - vö: tenere
1. ~ [a]: merényletet követ el, kezet emel vkire, vétkezik, vét vki, vmi
attentare ellen; ~ alla propria vita: öngyilkosságot követ el; 2. ~si: [di]:
bátorkodik, mer(észkedik)
attentato merénylet
attentatore (hn) (nn) attentatrice: merénylõ
45
attentatrice (nn) (hn) attentatore: merénylõ

1. figyelmes, figyelõ; stare ~: figyel; 2. (kat) ~i! Vigyázz! la posizione
attento
d'~i: a vigyázzállás
1. csökkent, kisebbít; (fiz) ~ il suono: hangot tompít; 2. (le)gyöngít,
attenuare erõtlenít 3. (jog) enyhít (büntetést); 4. enyhébb színben tüntet föl
(hibát)
1. figyelem; ~ al cane! Harapós kutya!; fare ~: figyel; 2. figyelmesség,
attenzione (nn) udvariasság, elõzékenység; mi colme d'~i: elhalmoz
figyelmességével
várakozás; In ~ della Sua risposta: Válaszát várva; Siamo in ~.
attesa
Várakozási állásponton vagyunk.
1. (meg)erõsít, bizonyít, elismer (szóban v. írásban); 2. essere
attestare
attestato: (szövegben) elõfordul; 3. ~si: (kat) ellenáll, szembeszegül
attestazione (nn) igazolás, bizonyítás
a·ttico atticai, athéni
a·ttimo pillanat; in un ~: rögtön, egy szempillantás alatt
attinente (fn,mn) 1. hozzátartozó; 2. rokon
1. kapcsolat, összefüggés, összetartozás; 2. rokoni kapcsolat,
attinenza
rokonság; 3. (ép) tartozék, függelék, szárnyépület
1. vödörrel merít, (vizet) felhúz; 2. (átv) hírt merít, értesülést szerez;
3. (vál) (bort lopóval) leszív -
atti·ngere attingo,attigni,attigne,attigniamo,attigniate,attingono; ho attinto;
attingerò; attingerei; attinga,~,~, attigniamo,attigniate,attingano;
attingessi
attirare (átv) (magához) vonz, csalogat; magára von (pl. figyelmet)
attitudinale esame (hn) ~: képességvizsgálat
1. hajlam, képesség, kedv; ~ al disegno: rajzkészség; 2. szellemi
attitu·dine (la)
magatartás, viselkedés; 3. (külsõ test) tartás
attivamente 1. tevékenyen, serényen, buzgón; 2. (nyelv) cselekvõ értelemben
1. cselekvés, ténykedés, cselekedet, tett; ~ pratico: gyakorlat, praxis;
mettere in ~: megvalósít, létrehoz vmit; 2. megnyilvánulás; ~ della
mano: kézmozdulat; (rkat) ~ di dolore (hn): bánat felindítása; (egyh
is) ~ di fede (nn): hitvallás; 3. hivatalos ténykedés, eljárás; ~i di
ultima volontà: végrendelkezés; 4. okmány, ügyirat; akta; ~ d'accusa:
atto (fn)
vádirat; ~ di nascita: születési anyakönyvi kivonat; ~ notarile:
közjegyzõi okirat; ~ scritto: írásba foglalt (pl. szerzõdés); dare ~ [di]:
okmányilag igazol; 5. (szính) felvonás; 6. ~i dell'accademia:
akadémiai (osztály)közlemények; 7. prendere ~ [di]: megjegyez
magának, emlékezetébe vés vmit; 8. nell'~, sull'~: rögtön
(vál) 1. ügyes, alkalmas, képes vmire; 2. megfelelõ vmire; ~ alle
atto (mn)
armi: katonaképes
atto·nito elképedt, megnémult
attore (hn) (nn) attrice: 1. színész; ~ di grido: népszerû színész; 2. (jog) felperes
attorno (hat)
46
körül, körben; andare ~: szétterjed, elterjed; darsi ~: fontoskodik;

stare ~ [a]: vki nyakán lóg
attorno (prep) ~ [a]: vmi körül;
1. vonz, odacsábít, magához édesget; 2. lebilincsel -
attrarre attraggo,attrai,attrae,attraiamo,attraete,attraggono;ho
attratto;attrarrò; attrarrei; attragga,~,~,attraiamo, attraete,attraggano
1. keresztül, át; 2. visszásan, félre; andare ~: a.) balul üt ki, nem
attraverso sikerül; b.) megakad a torkán, félremegy; guardare ~: élesen néz
vkire; rispondere ~: élesen válaszol
1. vonzerõ; 2. (fiz) vonzás; forza d'~: vonzóerõ; ~ universale:
attrazione (nn)
általános tömegvonzás; 3. látnivaló, látványosság
attribuibile tulajdonítható, tulajdonítandó
1. kioszt, kiutal, juttat vkinek vmit; 2. tulajdonít vkinek vmit; ~ la colpa
attribuire [a]: hibáztat vkit; 3. ~si: magának tulajdonít vmit; igényt tart vmire;
bitorol vmit - vö: finire
attributo 1. tulajdonság; 2. jelkép, jelvény, szimbólum; 3. (nyelv) jelzõ
1. juttatás, megadás; 2. jogosultság, jogkör, illetékesség; 3. Non è
attribuzione (nn)
nelle sue ~i. Ebben nem illetékes.
attrice (nn) (hn) attore: 1. színész; ~ di grido: népszerû színész; 2. (jog) felperes
attuare 1. megvalósít, keresztülvisz; 2. ~si: megvalósul
attuazione (nn) 1. megvalósítás, kivitelezés, kivitel; 2. megvalósulás, kivitelezõdés
merész, vakmerõ, elbizakodott; (közm) La fortuna aiuta gli ~i! (kb)
audace
Bátraké a szerencse, aki mer az nyer!
a·uge (nn) tetõpont, csúcspont
1. kíván vkinek vmit; Ti auguro ogni bene! Minden jót (kívánok
a·ugurare
neked)! 2. ~si: remél, kíván
augure (hn) augur, madárjós (az ókori Rómában)
1. jókívánság, szerencsekívánat; 2. (átv) elõjel, jel; (átv) uccello di
augurio
mal ~: vészmadár
1. szaporít, gyarapít; 2. (ki)nyújt, növel (hosszúságot); 3. nagyobbít,
nagyít (terjedelmet); 4. emel (fizetést, házbért, árat); ~ l'offerta: ráígér
aumentare
(árverésen); 5. szaporodik, gyarapszik; nõ, növekszik, (ki)nyúlik
(hosszúságban); 6. emelkedik (fizetés, házbér, ár)
1. aranyos, aranyozott, aranyszínû, arany-; 2. (átv) età ~a: aranykor;
a·ureo
3. (átv) fennkölt
auri·fero (vál) aranytartalmú
1. segéd-; servizio ~: segédszolgálat, kisegítõ szolgálat; 2. (nyelv)
ausiliare
verbo ~: segédige
ausiliario segéd; gli ~i: a felmentõ csapatok
auspicabile kívánatos
auspicale (vál) szerencsés, kedvezõ (pl. elõjel)
auspicare (vál) kíván, óhajt
47
auspicato (vál) kívánt, óhajtott

a·uspice (hn) elõmozdító, pártfogó; védnök
austero 1. komoly, egyszerû, ékesség nélküli; 2. nyers, rideg, zord
a·ustro (vál) déli szél
autenticità hitelesség, valódiság; szavahihetõség
aute·ntico 1. hiteles, eredeti, valódi, igazi; 2. hitelesített
a·uto (nn) gépkocsi, autó
autocomprensione (nn) [új] önmegértés, önmegismerés
autodenuncia [új] önfeljelentés
autodonante [új] önkéntes, önátadó
automontato gépesített
automotrice (nn) (Diesel)-motorvonat; ~ ferroviaria: sínautó
autonomi·a önkormányzat, autonómia
autonomo független, szabad, autonóm, önálló
autoparcheggio (autó) [jav] autóparkoló
autoparco autópark
autopista autóút (sivatagban, stb.)
autoportato gépesített
autopossessione (nn) [új] önbirtoklás
autopresa (fotó) önfelvétel
autoprotettore (hn) védõruha, pl. tûzoltófelszerelés
autopullman (hn) távolsági busz
autoradio (tb:~) autórádió [k: 0]
(nn) autrice: 1. okozó, létrehozó, létesítõ; ~ d'un progetto: terv értelmi
autore (hn) szerzõje; (sp) ~ del goal, ~ della rete: góllövõ; 2. (irod) szerzõ, író;
diritto d'~: szerzõi jog; 3. (jog) tettes
autorete (nn) (sp) öngól
autore·vole tekintélyes, tiszteletet parancsoló
autorimessa autógarázs, gépkocsiszín
1. tekintély, befolyás; fa ~: irányadó, mérvadó; 2. hatalom; di propria
autorità
~: önhatalmúlag; 3. felsõbbség, hatóság
autoritario ellentmondást nem tûrõ, parancsoló
autoritratto önarckép
1. meg-, felhatalmaz, feljogosít vmire vkit; 2. elfogad, helyesel,
autorizzare jóváhagy, helybenhagy; 3. engedélyez; 4. törvényesít, törvényesnek
elfogad vmit
1. feljogosítás, meg-, felhatalmazás; engedély; 2. elfogadás,
autorizzazione (nn)
jóváhagyás
autoscafo motorcsónak, motorhajó
autoscala mozgólépcsõ
48
autoscatto (fotó) önkioldó

autoscuola autóvezetõ-iskola
autostazione (la) taxiállomás
autostrada autósztráda, autópálya
autotelaio gépkocsialváz; [k: 0]
autovei·colo gépjármû
autovettura személygépkocsi
autovincolamento [új] önelkötelezés
(hn) autore: 1. okozó, létrehozó, létesítõ; ~ d'un progetto: terv értelmi
autrice (nn) szerzõje; (sp) ~ del goal, ~ della rete: góllövõ; 2. (irod) szerzõ, író;
diritto d'~: szerzõi jog; 3. (jog) tettes
autunnale õszi
autunno õsz; in ~: õsszel
ava dédanya, õsanya
avambraccio alkar
avamposto (átv is) elõörs, elõvéd
avana havannaszivar; il colore ~: dohányszínû, dohánybarna
avanca·rica armi (nn,tb) ad ~: elöltöltõ fegyverek
avanguardia elõvéd, elõcsapat, elõhad; [0]; [0]; [k: 0]
avannotto 1. halivadék; 2. (átv) zöldfülû
avanscoperta (kat) felderítés, kikémlelés
1. elõre, elöl (idõ és hely); 2. ~! (kopogtatásnál) tessék! Corraggio, ~!
Fel a fejjel! 3. andare ~: a.) (óra) siet; b.) (átv) létezik, megél; 4. farsi
avanti (hat) ~: a.) közelebb lép; b.) érvényesül; 5. mandare ~: tovább visz;
fenntart; éltet; 6. mettersi ~: elõjön, megnyilatkozik; 7. tirare ~ la
famiglia: gondoskodik családjáról; 8. da oggi in ~: mától fogva
avanti (hn; tb:~) (sp) csatár
avanti (prep) elõtt; ~ che: mielõtt
avantieri (vál) tegnapelõtt
avanzamento 1. elõnyomulás; 2. elõléptetés
1. elõrehoz, elõrevisz, elõrehelyez, elõretesz, elõretol; 2. kinyújt
(kart,kezet); 3. elõrehoz, felhoz, szóba hoz; ~ una proposta: javasol;
~ una domanda: kérést be-, elõterjeszt, kérvényt bead; 4. (fizetést)
avanzare
elõre kiad, elõlegez; 5. kölcsönt vesz föl vkitõl; 6. félretesz,
megtakarít (pénzt); 7. (tisztviselõt) elõléptet; 8. (ügy, mû) halad; 9.
(óra) siet; 10. Dieci meno tre avanza sette. 10-7=3
avanzata elõnyomulás
avanzaticcio (étel)maradék, hulladék
1. elõrenyújtott, kinyújtott (kéz); 2. posto ~: elõretolt állás; in estate
avanzato
~a: a nyár vége felé; 3. haladó (eszme); 4. età ~a: idõs kor
avanzo
49
1. maradék; 2. maradvány, többlet; 3. elõleg; 4. ~i: romok,

maradványok
avari·a 1. hajókár; 2. vasúti szállítás közben keletkezett károsodás
avariare 1. megrongál; 2. ~si: megrongálódik, megsérül
avariato 1. (meg)rongálódott, (meg)sérült; 2. megromlott
avarizia fösvénység, fukarság, kapzsiság
avaro (mn,fn) fösvény, fukar, kapzsi
avellana mogyoró
avemaria ua. avemmaria: (rkat) 1. üdvözlégy (ima); 2. hajnali v. esti harangszó
avemmaria ua. avemaria: (rkat) 1. üdvözlégy (ima); 2. hajnali v. esti harangszó
avena zab(szem)
avente birtokló, bíró; (jog) ~ causa: jogutód
1. bír vmivel, van vmije, van nála vmi; ha moglie (nn): nõs, felesége
van; (átv) ~ a cuore: szívén visel vmit; ~ in onore (hn): tisztel vkit;
(biz) ~ le mani in pasta: mindenben benne van a keze; ~ in animo
[di], ~ in idea [di]: szándékozik (tenni vmit); ~ in vista: törekszik
vmire; 2. érez vmit; Che hai? Mi bajod? 3. (meg)kap vmit, hozzájut
vmihez; 4. ~ [per]: tekint, tart vkit vminek; ~ per certo: biztosra vesz
avere vmit; 5. (rá)bukkan vmire; 6. ~ luogo: történik, megesik; 7. [0]; ~si: a
male [di]: megsértõdik vmi miatt 8. [jav] ~si a fare [con]: köze van
vkinek vkihez, dolga van vkinek vkivel -
ho,hai,ha,abbiamo,avete,hanno; ho avuto; avevo; avrò; avrei;
ebbi,avesti,ebbe,avemmo,aveste,ebbero; abbi,
abbia,abbiamo,ab-biate,abbiano; abbia,~,~,abbiamo,
abbiate,abbiano; aves-si,~,avesse,avessimo,aveste, avessero
avere (hn) 1. vagyon, tulajdon, jószág; 2. követelés; il dare e l'~: tartozik-követel
avidamente [új] mohón
1. mohóság, falánkság; 2. kapzsiság, bír(ás)vágy; ~ di denaro:
avidità
pénzsóvárság
avo (vál) dédapa, õsapa, õs
avocare (vál) ~ [a]: magára vállal, elvállal; védelmez
avulso 1. (vál) kitépett, elragadott, (erõszakkal) elvett; 2. (orv) kiszakított
él vmivel; ~ [di]: felhasznál vmit; ~ dei propri diritti: él jogaival - vö:
avvalersi
valere
avvallarsi süpped (talaj)
1. megerõsít, alátámaszt; 2. megedz, megacéloz; 3. ~si: hitelre tesz
avvalorare
szert, hihetõvé válik
1. elõnyben részesít; kitüntet, megajándékoz; 2. ~si: [di]: elõnyt
avvantaggiare
biztosít magának
1. (átv is) megmérgez vkit, mérget itat vkivel; 2. ~si: megmérgezi
avvelenare
magát
avvenimento 1. esemény; 2. (vál) ~ al trono: trónralépés;
avvenire (hn) jövõ; in ~: a jövõben
50
bekövetkezik, megtörténik; avenendo il caso: szükség esetén - vö:

avvenire (ige)
venire
1. esetleges, ideiglenes, járulékos; guadagno ~: mellékes jövedelem;
avventizio
operaio ~: alkalmi munkás; 2. la gente avventizia: jövevény nép
Avvento (rkat) ádvent
1. kaland; véletlen, különös esemény; romanzo d'~: kalandregény; 2.
avventura
merész, kockázatos vállalkozás; in cerca di ~e: kalandokat keresve
1. igazol, (be)bizonyít, állít; 2. ~si: beigazolódik, bebizonyosodik,
avverare
beválik
avverbio (nyelv) határozószó; ~ di tempo: idõhatározó
avversare elutasít, ellenez; szembehelyezkedik, szembeszáll vkivel
avversario (fn) ellenfél (jogban is, polgári pernél)
avversario (mn) ellenséges; (sp) difesa ~a: az ellenfél védelme
avversione (nn) idegenkedés, ellenszenv, utálat
1. viszontagság; ~ della stagione: az évszak mostohasága; 2.
avversità
szerencsétlenség, balszerencse, baj, ínség
1. körültekintés, megfontoltság, figyelem, gond(oskodás); 2. ua.
avvertenza
avvertimento: figyelmeztetés, hír(adás), értesítés
avvertimento figyelmeztetés, hír(adás), értesítés
avvertire 1. figyelmeztet; 2. értesít (vmirõl); 3. észrevesz, tudomásul vesz
ua. avvio: 1. be-, megindítás; elsõ lökés; meg-, elkezdés; 2. scuola
avviamento
d'~ professionale: ipariskola
1. be-, megindít (motort,üzletet); bevezet, meg-, elkezd; ~ il fuoco:
tüzet felszít; 2. ~ una botte: hordót megcsapol; 3. ~si: nekiindul,
avviare
nekivág (útnak); 4. irányt vesz, arccal vmi felé fordul, érdeklõdést
mutat vmi iránt; ~si agli studi: tanulni kezd
1. (fel)vált, változtat, (fel)cserél; 2. (mezg) ~ le colture: földet forgat;
avvicendare
3. ~si: egymást váltják, váltakoznak
1. közelít, odaállít vmihez vmit; 2. (átv) szóbaáll vkivel,
avvicinare megkörnyékez vkit; 3. ~si: [a]: odalép vkihez, közeledik vmihez; Mi ci
sono avvicinato. Majdnem eltaláltam, közel jártam az igazsághoz.
ua. avviamento: 1. be-, megindítás; elsõ lökés; meg-, elkezdés; 2.
avvi·o
scuola d'~ professionale: ipariskola
avvisaglia csetepaté, csatározás
1. vélemény, nézet, ítélet; a mio ~: véleményem szerint; essere d'~:
azon a nézeten van; 2. értesítés, tudósítás; 3. figyelmeztetés, óvás,
avviso intés, jó tanács; stare sull'~: elõvigyázatos, óvatos; 4. hirdetés;
inserire un ~: hirdetést tesz közzé; ~ di teatro: színlap, színházi
plakát
avvocata 1. [új] pártfogó, patrónus; 2. (rkat) szószóló
avvoltare össze-, becsavar; felgombolyít (fonalat); összehajt, becsomagol
avvolto tûbe befûzött (cérna)
azione (nn)
51
1. cselekvés, cselekedet, tett, mûködés; entrare in ~: cselekvõleg lép

föl, be(le)avatkozik vmibe; mettere in ~: mûködésbe hoz, megindít;
essere in ~: folyamatban van; mûködik; 2. tevékenység; ~ di guerra:
hadmûvelet, ütközet; 3. esercitare un'~ [su]: hatást gyakorol vkire; 4.
cselekmény (pl. színdarabé); 5. részvény; società per ~i:
részvénytársaság; 6. hatás (pl. gyógyszeré, méregé); 7. (jog)
kereset, vád, panasz; 8. (szính) arcjáték, taglejtés; ~ coerografica:
táncmozdulat; 9. megmozdulás, akció; ~ di massa:
tömegmegmozdulás; 10. mozgás, elevenség, élénkség; hév, tûz; 11.
(nyelv) ige állapota
1. veszélyeztet, kockára tesz, kockáztat; 2. ~si: merészel,
azzardare
merészkedik, megpróbál; kiteszi magát annak a veszélynek, hogy...
azzardato merész, kockázatos
azzerare 1. (mat) nullára, zérusra redukál; 2. nulláz, nullára állít (mûszert)
azzima ua. azzimella: kovásztalan kenyér, pászka, macesz
azzimella ua. azzima: kovásztalan kenyér, pászka, macesz
azzimo kovásztalan
52

N O P Q R S T U V Z
baciare 1. (meg)csókol; 2. ~si: csókolózik; megcsókolják egymást

1. (földr) ~ idrografico, ~ imbrifero: vízgyûjtõ medence; 2. dokk, belsõ
bacino kikötõ; 3. medence, tartály; 4. (rkat) ~ battesimale: keresztelõkút; 5.
tál, tálca; 6. (orv) medence
bacio csók; ~ sulla mano: kézcsók; [0]
1. õriz; 2. ~ [a], ~ [di]: figyel, ügyel, vigyáz vmire, törõdik vmivel;
Bada a quel che fai! Vigyázz, mit csinálsz! non ~ a spese (nn,tb):
badare
nem kíméli a költségeket; ~ ai fatti suoi: ügyel a dolgaira; 3. ~ a fare:
megszakítás nélkül tovább végez vmit
badessa apátnõ, apácafõnöknõ
badi·a apátság (templom, kolostor, méltóság)
badiale (vál) óriási, terjedelmes
badilata egy lapátnyi (mennyiség)
badile (il) lapát
1. bajusz; i ~i spuntano: serked a bajusza; (átv) ridere sotto i ~i:
baffo magában nevet; (biz) mi fa un ~: nem érdekes; (biz) coi ~i: értékes,
jelentõs; 2. két fejzetet egymástól elválasztó vonal
1. poggyász, málha; assicurazione ~i: poggyászbiztosítás; ~
appresso: vele utazó poggyász; registrazione dei ~i:
bagaglio
poggyászfeladás; mettere il ~ in deposito: ruhatárba adja a
poggyászát; 2. ~ artistico: mûvészi felkészültség
1. megöntöz, (be)nedvesít, (be)vizez, füröszt, (meg)fürdet; 2. (ép)
nedvesít, beáztat; 3. Il fiume bagna la città. A folyó a város mellett
bagnare
folyik. 4. ~si: mosakszik; 5. fürdik; 6. megázik, benedvesíti, bevizezi
magát
balbetti·o hosszas vagy gyakori dadogás
balbuzie (la) dadogás, hebegés
bali·a (vál) hatalom; avere v. tenere in ~: hatalmában tart
ba·lia dajka, dada; ~ asciutta: szárazdajka
53
balordo (fn,mn) együgyû, fajankó, szamár, tökfilkó

balsa·mico 1. balzsamos, illatos, jó szagú; 2. üdítõ, erõsítõ, gyógyító
bal·samo 1. balzsam; 2. (átv) gyógyító ír, vigasz, enyhülés; [k: 0]
bal·tico il Mare Baltico: a Balti-tenger
baluardo 1. bástya, mellvéd; 2. (átv) oltalom, támasz
baluginare felvillan, felcsillan
1. szikla, szakadék, meredek lejtõ, vízmosás; 2. fodor, plisszírozott
balza
szegély (szoknya alján), rojt (függönyön, terítõn)
balzano 1. cavallo ~: keselylábú ló; 2. (átv) hóbortos ember, különc, bolond
1. (fel)pattan, (fel)szökik, (fel)ugrik; ~ in sella: nyeregbe pattan; 2.
balzare
(átv) elõtûnik, kitûnik, szembetûnik
balzellare szökdécsel, ugrándozik
balzello (rég) súlyos adó
balzelloni szökellve, ugrálva
1. (fel)ugrás, (fel)pattanás, felszökés; (sp) ~ a terra: vetõdés; (átv)
balzo cogliere la palla al ~: megragadja a kedvezõ alkalmat, üstökön
ragadja a szerencsét; 2. lejtõs, meredek sziklafal
1. gyapot, pamut; 2. (átv) ha una salute di ~: gyenge, beteges; 3.
bambagia
(átv) tenere nella ~: elkényeztet
bambagino gyapotból, pamutból készül, gyapot-, pamut-
bamberottolo kisfiú, fiúcska
bambina leány, kislány
bambina·ggine (la) 1. gyerekesség; 2. gyerekes csíny, pajkosság, kópéság
bambinaia nevelõnõ
bambinata gyerekesség, gyerekes csíny, gyerekes kópéság
bambineggiare gyerekeskedik
bambinesco gyerekes, gyermeteg
1. kisfiú; 2. ~i: gyerekek (fiúk, lányok vegyesen); fare il ~: a.)
bambino (fn)
gyerekeskedik; b.) (biz) gyereket csinál
bambino (mn) éretlen, fejletlen
bambocciata gyerekség, gyerekeskedés, dõreség, gyerekes tett
bamboccio 1. (tréf) vasgyúró; 2. (tréf) hájfejû
ba·mbola bábu, baba, báb
bamboleggiare gyerekeskedik, gyerekesen viselkedik
bambù (il) 1. bambusznád; 2. bambuszbot
banale közönséges, elcsépelt, mindennapi, banális
banalità hétköznapiság, banalitás
banana banán (gyümölcs)
banano banánfa
banca bank; ~ di credito: hitelbank; ~ di sconto: leszámítoló bank
54
bancabile bankképes
bancaccia (ülõ)pad, lóca
bancarella utcai pult
bancarellista (il,la) utcai könyvárus; tb: ~i,~e
bancario (fn) bankhivatalnok, banktisztviselõ
bankhoz tartozó, bankot illetõ, bank-; casa ~a: bankház; assegno ~:
bancario (mn)
csekk
banchetto bankett, díszebéd, díszvacsora
1. nyilvánosságra hoz, közhírré tesz, kihirdet; ~ ai quattro venti:
bandire kikürtöl; ~ un concorso: pályázatot kiír; 2. számkivet, számkivetésbe
küld; eltávolít számûz - vö: finire
1. (hatósági) rendelet, hirdetmény; 2. közhírré tétel, kikiáltás; 3.
bando számûzetés; (átv) ~ agli scherzi: tréfán kívül, számûzve a tréfát; ~ ai
complimenti: teketória nélkül
Bar (Baruc) (Biblia) Báruk könyve
1. (be-, el-, ki)cserélés, csere; 2. (Firenzében) vasúti kitérõ, vasóti
baratto
váltó
baricentro baricentrum, súlypont
1. félhomály, derengés; 2. (átv) határozatlan, felületes ismeret,
barlume (il)
sejtelem; ~ di speranza: reménysugár
barricare 1. elzár, eltorlaszol; 2. ~si: eltorlaszolja magát; 3. bezárkózik
1. akadály, gát; (sp) salto della ~: gátugrás; 2. korlát, sorompó; ~
barriera
doganale: vámsorompó
tréfa, vicc; pigliare in ~, prendere in ~: nem vesz komolyan, tréfára
barzelletta
fordít
1. ~ [su]: alapít, alapoz vmire; 2. ~si: [su]: alapul, alapszik vmin;
basare
támaszkodik vmire
1. alap, talap(zat), bázis; [0]; stipendio ~: törzsfizetés, alapfizetés; in
~: vmi alapján, vmibõl kifolyólag; senza ~: alaptalanul; 2. (kémia)
base (la)
bázis, lúg; 3. (zen) alaphang; 4. (kat) támaszpont; ~ navale: tengeri
támaszpont; ~ per missili: rakétatámaszpont
basilare 1. alapvetõ, alapul szolgáló; 2. (orv) agyalapi
1. alacsonyság, kicsiség; 2. olcsóság; 3. (átv) aljasság, alávalóság,
bassezza [jav] hitványság, gyávaság; ~ d' animo: aljas lelkület; 4. megalázó helyzet;
lealázó állás, foglalkozás; 5. alacsony származás
basso 1. alacsony, alsó, al-; la Bassa Italia: Dél-Olaszország; i Paesi Bassi:
Németalföld; i suoni ~i: a mély hangok; (átv) le ore ~e: alkonyati
órák; 2. a ~ prezzo: olcsón; tenere ~: olcsó árat szab vminek; 3.
sekély; acqua ~a: apály, sekély víz; (átv) in ~e acque: nehéz anyagi
helyzetben; (átv) Stefano fa alto e ~. Stefano a fõnök. (átv) fare degli
alti e ~i: a.) hol jobban van, hol rosszabbul; b.) hol jól megy neki, hol
rosszul; (átv) La vita ha degli alti e dei ~i. A szerencse forgandó,
egyszer hopp, másszor kopp. (átv) guardare dall'alto in ~. Tetõtõl
talpig végigmér; 4. halk, csendes; a ~a voce: halkan; (rkat) messa
55
~a: csendes mise; 5. lefelé hajtott, lehajtott; a capo ~: lehajtott fejjel;

a occhi (hn,tb) ~i: lesütött szemmel; 6. mellékes, másodrendû,
alárendelt; ~ clero: alsópapság; 7. (zen) basszus; ~ baritono:
basszbariton
elég; Basta! Elég! Ne tovább! non mi basta l'animo: nincs elég
bastare
bátorságom, hogy...
bot, pálca, vesszõ; ~ alpino: hegymászóbot; (sp) ~ a disco, ~ per
bastone (il)
hockey: jégkorongütõ; ~ da tenda: sátorrúd
1. (átv is) csata, ütközet, harc; (kat) ~ di rottura: áttörési csata; dare
~ a una città: várost ostromol; sostenerela ~: állja a harcot; 2. ~ a
battaglia
palle (nn,tb) di neve (nn): hógolyózás; 3. (átv) ~ d'interessi (hn,tb): az
érdekek ütközése; 4. (átv) cavallo di ~: vesszõparipa
battagliare ellentmond, vitázik, ellenszegül, szembeszáll
1. (meg)üt, (el-, meg)ver; ~ le mani: tapsol; ~ il tempo: üti a taktust; ~
gli occhi: pislog; La pioggia batte sui vetri. Az esõ veri az ablakot.
non ~ ciglio: szeme se rebben; ha battuto le sette: elütötte a hetet;
La nave batte bandiera italiana. A hajó olasz zászló alatt fut. ~ la
campagna: a.) csavarog, barangol; b.) eltér a tárgytól; ~ la via del
vizio: rossz úton jár; in un batter d'occhio: egy szempillantás alatt; 2.
(sp) megver, legyõz; (sp) ~ un record: rekordot megdönt; 3. (mezg)
ba·ttere
csépel (gabonát), (magot) kiver; 4. (mezg) lever (gyümölcsöt); 5.
kalapál; 6. La penisola italiana è battuta da tre mari. Az olasz
félszigetet három tenger mossa. 7. (írógépen) leír; 8. ~si:
veszekszenek, harcolnak egymás ellen; ~si alla spada: kardpárbajt
vívnak; 9. ~si il petto, ~si la fronte: mellét veri, bánja bûneit; 10.
~sela: a.) felveszik egymással a versenyt, hasonlóak; b.) (biz)
meglép, meglóg
(vall) keresztelõ-, keresztelési; acque (nn,tb) ~i: keresztvíz; la fonte
battesimale
~, il bacino ~: a keresztelõkút
(vall) 1. keresztség; la fede di ~: a keresztlevél; il nome di ~: a
batte·simo keresztnév; 2. keresztelés (szertartás); tenere a ~: keresztvíz alá
tart, megkereszteltet; 3. ~ di sangue: vértanúság
battezzando a keresztelendõ
1. (vall) keresztel (pap, lelkész); megkereszteltet (szülõ); 2. nevet ad
battezzare vkinek, vminek, elnevez, hív vminek vkit; 3. ~si: megkeresztelkedik;
4. nevet kap
battistrada (mn,fn) [új] úttörõ
ba·ttito 1. heves szívdobogás; 2. aggodalom, rettegés
1. ütés, verés; ~ di polso: érverés; in due ~e: egy pillanat alatt; 2.
színész szereprésze (egy jelenet); 3. (zen) ütem, taktus; dare le ~:
battuta
veri az ütemet; 4. ~ di caccia: hajtás, hajtóvadászat; 5. ~ di spirito:
szellemesség, szellemes mondás
beatificare (rkat) boldoggá avat
beatitu·dine 1. üdv, boldogság, öröm; 2. (vall) le otto ~i: a nyolc boldogság
beffa gúny, tréfa
56
1. kigúnyol, kinevet vkit; 2. ~si: [di]: lekicsinyel, semmibe vesz;

beffare
kigúnyol, nevetségessé tesz vkit, vmit
bega 1. viszály, vita, szóváltás; 2. bonyolult ügy, kellemetlen helyzet, baj
benchè ~ + conj: ámbár, jóllehet, noha
1. kötelék; (kereszt)kötés; 2. (vill) ~ isolante: szigetelõ szalag; 3. (átv)
benda
cascano le ~e dagli occhi: leesik a szemérõl a hályog, tisztán lát
1. jól, helyesen; Va ~. Rendben van, OK. di ~ in meglio: egyre
jobban; poco ~: egészségileg nem jól, gyengén; venire ~: jól fejlõdik
(növény); portarsi ~: jó modora van; passarsela ~: anyagilag jól bírja
magát; Il mio conto torna ~. Beválik a számításom. (közm) Tutto è ~,
bene (hat)
ciò che finische ~. Minden jó, ha a vége jó. 2. igen, nagyon, de még
mennyire; E' ben stanco. Nagyon fáradt. Ho ben altro da fare. Van
jobb dolgom is. Si trattava di ben altro. Egészen másról volt szó. 3.
per ~: alaposan, kiadósan, bõségesen; piove per ~: nagyon esik
1. a jó, vkinek a java, üdve, boldogsága; La salute è il primo ~. Az
egészség a legfõbb kincs. volere ~ [a]: szeret vkit; venire a ~: jól
végzõdik; 2. elõny, haszon, érdek; per il tuo ~: a te érdekedben; ~
bene (il) comune: közjó, közérdek; 3. ~i: jószág, javak, (föld)birtok; ~i
materiali, ~i corporali: anyagi javak; il mio ~: az én javam, az enyém;
4. béke, nyugalom, pihenés; Non ho una ora di ~. Nincs egy nyugodt
órám.
1. (rkat) (meg)szentel, (meg)áld; 2. mandare a farsi ~: pokolba küld
vkit; Vatti a fare ~! Menj a pokolba! - benedico, benedici, benedice,
benedire benediciamo, benedite, benedicono; benedicevo!!; ho benedetto;
benedirò; benedirei; benedici, benedica, benediciamo, benedite,
benedicano; benedica; benedicessi
1. (rkat) áldásosztás, áldás; 2. (átv) szerencse, ajándék, jótétemény,
benedizione (la)
kegy
beneficiare hasznot húz vmibõl, élvez vmit
beneficiario 1. (rkat) javadalmas; 2. (jog) kedvezményezett
1. jogkedvezmény 2. haszon, nyereség, elõny; col ~ dell'otto per
cento: nyolc százalék nyereséggel; ~i e perdite (nn,tb): nyereség és
beneficio
veszteség; 3. (egyh is) javadalom ~ feudale: hûbér; 4. jövedelem 5.
jócselekedet, szívesség, jótétemény, segítség; ~ del corpo: széklet
benepla·cito 1. beleegyezés; 2. akarat, kedv, tetszés, önkény
benestante jómódú, módos
benevolenza jóakarat, elõzékenység
1. jó(indulatú), jószívû, elõzékeny, nyájas; 2. kedvezõ; 3. (orv)
benigno
malattia ~a: jóindulatú betegség; rimedio ~: enyhe orvosság
benpensante [új] hagyományosan gondolkodó, hagyománykövetõ
bensì hanem
bere (ige) 1. iszik; ~ a fior (hn) di labbra: cseppenként iszik, szürcsöl; (átv) Si è
bevuto un patrimonio. Egész vagyont vert el. (átv) ~ un affronto:
sértést lenyel; (közm) I pauperi menano a ~ le oche. Vak vezet
világtalant. 2. magába szív, beszív, felvesz (nedvességet); 3. (átv)
57
bersela: mindent elhisz, hiszékeny; ~ grosso: a.) mindent elhisz; b.)

minden jó neki; darla a ~: felültet, átejt - bevo,bevi,beve,
beviamo,bevete,bevono; bevevo!!; ho bevuto; berrò; berrei;
bevi,beva,beviamo,bevete,bevano;beva; bevessi
bere (il) ivás, ital; darsi al ~: ivásnak adja magát
bersaglio célpont, céltábla; (átv) ~ della maldicenza: a rossz nyelvek céltáblája
bestemmia (isten)káromlás, káromkodás, szitkozódás
bevanda ital, innivaló; ~ corroborante: erõsítõ ital
feddés, gáncs(oskodás), megrovás, szidás; dare ~ [a...di]: szid vkit
bia·simo
vmiért
bi·bbia (vall) Biblia, Szentírás
kerékpár, bicikli; andare in ~: biciklizik; ~ da corsa su pista:
bicicletta
versenybicikli; gita in ~: biciklitúra;
biforcare 1. (vill) ~ la corrente: áramot elágaztat; 2. ~si: elágazik, szétválik
bigotteri·a szenteskedés, vakbuzgóság
bigo·tto/a szenteskedõ, vakbuzgó
1. egyensúlyba hoz, kiegyensúlyoz, kiegyenlít; 2. mérlegel,
bilanciare megfontol, figyelembe vesz; 3. ~si: kiegyensúlyozzák, egymást,
egyensúlyban, arányban vannak; 4. egyensúlyban marad
bimba kislány
bimbo kisfiú
binario (fn) sínpár, vágány; [0]; ~ morto: holtvágány
binario (mn) két egységbõl álló; (zen) ritmo ~: két negyedes ütem
biondeggiare (vál) 1. szõkülni kezd; 2. sárgállik, sárgul (gabona)
bipartire 1. kettéoszt, két részre oszt; 2. ~si: kettéoszlik, felezõdik - vö: finire
birbante (il) huncut, kópé
birbanteri·a huncutság, kópéság
birbata gazemberség, kópéság
birbo csaló, szélhámos, gazember
birbonata ua. birboneria: gaztett, gazemberség, gazság
1. jellemtelen, szélhámos, gazember; ~ di tre cotte (nn, tb):
birbone/a hétpróbás gazember; 2. fretto ~: szörnyû hideg; la fame ~a: a
farkaséhség
birboneggiare (vál) huncutkodik
birboneri·a ua. birbonata: gaztett, gazemberség, gazság
sör; ~ chiara: világos sör; ~ scura: barna sör; mescita di ~: sörözõ,
birra
sörcsarnok
bisaccia hátizsák
bisbigliare suttog, sugdos
bisogno 1. szükség, szükséglet, hiány; in caso di ~: szükség esetén; ~
personale: személyes szükséglet; mi fa di ~: (vmi) szükséges, kell; è
58
~: vmi kell; 2. nyomor, szûkölködés, szorultság, szorult helyzet; al ~:

a végsõ esetben; partire ~: szükséget szenved; 3. ~ corporale:
természetes szükség (székelés, vizelés)
bisognoso szükséget látó, szûkölködõ, nélkülözõ
bistecca angol bélszín, bifsztek; ~ ai ferri: rostélyos
blandamente enyhén, szelíden, nyájasan, gyöngéden
blandire (vál) kedveskedik vkivel - vö: finire
blandizie (nn,tb) (ritk) hízelgés, kedveskedés
blando enyhe, szelíd, nyájas, kedveskedõ, figyelmes, gyöngéd
blasonato nemes (címeres)
1. tömb, tuskó, darab, blokk; 2. (kat) bekerítés, körülzárás,
ostromzár, blokád; 3. tengerzár; 4. füzetblokk, jegyzettömb; 5. ~ dei
blocco
salari: bérrögzítés; ~ degli affitti: lakbérrögzítés; 6. (gazd) in ~:
átalányban; pausáléban; 7. cabina di ~: vasúti váltóház
1. száj; igiene (nn) della ~: szájápolás; (átv) parlare a mezza ~: fogai
között mormog; (átv) a una ~: egyhangúlag; di ~ in ~: szájról szájra;
In ~ al lupo! Sok szerencsét! Acqua in ~! Csend legyen, egy szót se!
avere la ~ cattiva: rossz a szájíze; chiudere la ~ [a], cucire la ~ [a]:
elhallgattat; essere sulla ~ di tutti: közszájon forog; (átv) fare la ~
acerba: félrehúzza, elhúzza a száját (nemtetszése jeléül); (átv) fare
bocca
tanto di ~: elképed, eltátja a száját; mettere ~ [in]: beleszól,
beleavatkozik vmibe; non ricordarsi dalla ~ al naso: mindent elfelejt,
feledékeny; (átv) rimanere a ~ asciutta: felkopik az álla; (átv) tenere
a ~ dolce: hiteget; venire l'acquolina in ~: összefut a szájában a nyál;
2. nyílás; ~ del forno: tûzhelylyuk; ~ da incendio: tûzcsap; (kat) ~ da
fuoco: löveg; 3. (földr) folyótorkolat; völgynyílás; tengerszoros
boccio virágbimbó
1. buborék, bugyborék; ~ di sapone (hn): szappanbuborék; 2.
bolla léghólyag (öntöttvasban v. üvegben); 3. (orv) pörsenés, pattanás; 4.
bulla; (rkat) pápai bulla; Bolla d'oro: Aranybulla
bonarietà nyájasság, szeretetreméltóság, nyíltság
bonario nyájas, szeretetreméltó, nyílt
1. (átv is) jóság; abbia la ~: legyen olyan jó; ~ d'un cibo: étel
bontà ízletessége: 2. érték, kiválóság, jó tulajdonságok; 3. ~ d'animo:
nemeslelkûség
1. hajóoldal, a hajóoldal vízbõl kiemelkedõ része; girare di ~, virare di
~: a.) oldalára fordul; b.) (biz) kitér (beszélgetés közben); 2. fedélzet;
franco ~: hajóba rakva; caricare a ~: fedélzetre vesz, hajóba rak
bordo
(árut); A ~! Mindenki a fedélzetre! 3. (átv) a ~ di automobile (nn):
autón, gépkocsin; 4. (átv) persona d'alto ~: magas állású személy,
tekintélyes ember; 5. szegély, szél, perem, karima
polgárság, burzsoázia; alta ~: nagypolgárság; [0]; ~ grassa:
borghesi·a
vagyonos polgárság
borgo külváros; elõváros
botte (la)
59
hordó; (mûv) volta a ~: dongaboltozat; imbottare la ~: teletölti a

hordót; inzolfare la ~: kénezi a hordót; (átv) La ~ dà il vino che ha.
Nem adhat mást, csak mi lényege. [0]; (szól) Voglia la ~ piena e la
moglie ubriaca. Tele hordót akar és részeg feleséget - lehetetlent
akar, mindenképp jól akar járni.
1. (ép) gyámkõ, párkánykõ; 2. ~e (di stampa): kefelevonat,
korrektúra; ~e in colonna: hasábkorrektúra; ~e impaginate: tördelt
bozza korrektúra; rivedere le ~e: kefelevonatot átnéz; 3. ua. abbozzo:
vázlat; ~ d'un quadro: képvázlat, vázlatkép; ~ d'una statua:
szoborvázlat; in ~: vázlatosan; 4. fogalmazvány
1. (emberi) kar; a ~a: karon, karra ültetve; slogare il ~: kificamítja a
karját; (átv) a ~a tese: kitárt karokkal; con le ~a legate: megkötött
kezekkel, akadályozva vmiben; E in ~a al sonno. Elaludt. Ha le ~a
lunghe. Hosszú kezei vannak, messze elérnek. fare alle ~a:
braccio
verekszik; gli cascano le ~a: kedvét szegi vmi; (kat) Bracciarm!
Vállra! 2. (átv) munkáskéz; 3. (mûsz) kar; ~ della bilancia: mérleg
karja; 4. épületszárny; 5. ~ del mare: tengerszoros; 6. ~ di fiume:
folyóág; 7. (rég) karhosszúság, rõf (kb. 58 cm.)
bramare ~ [di]: hõn óhajt vmit, sóvárog vmi után
bramire ordít, bõg (pl.szarvas) - vö: finire
branda összecsukható (tábori) ágy
1. (letört v letépett) darab, töredék; a ~i: részletekben, darabokban;
brano
2. könyvrészlet, szemelvény
1. vitézség; 2. kiválóság, ügyesség, hozzáértés, bravúr; (átv) Bella ~!
bravura
Ez is valami?
1. rés, repedés, nyílás, hasadás; (átv) fare ~ [su]: hatást gyakorol
breccia
vkire, meggyõz vkit; 2. útburkolatul szolgáló kavics, kõzúzalék
breve (il) pápai levél, bréve
rövid ideig tartó, rövid; fra ~, in breve: rövid idõ múlva, rövidesen;
breve (mn) andare per le ~i: nem tér el a tárgytól, röviden beszél; lo scrittore
breve: tömör stílusú író
brevità rövidség, rövid idõtartam; per maggiore ~: a rövidség kedvéért
brezza hûvös, hûs szellõ
brigare töri magát, fáradozik, erõlködik, mesterkedik vmiben
brillante (il) 1. csiszolt gyémánt, briliáns; 2. briliánsékszer; 3. komikus (színész)
brillante (mn) 1. csillogó, fénylõ; 2. (átv) szellemes, talpraesett
brina 1. dér, zúzmara; 2. (átv) kezdõdõ õszülés
brioso 1. élénk, eleven, fürge; 2. vidám, derûs; 3. heves, tüzes; lelkes
bri·vido borzongás, hideglelés, didergés (rémülettõl)
brocca vizeskorsó, kanna
mesterkedés, csalafintaság; ~i elettoriali: választási mesterkedések,
broglio
választási csalás
brontolare 1. morog, mormog, elégedetlenkedik; 2. (vál) morajlik
60
1. (el-, fel-, ki-, meg)éget; eltüzel; megpörköl; ~ la legna: tûzre teszi a

fát; (biz) ~ la scuola: iskolát kerül; ~ le tappe: (minden erõvel) célra
bruciare
tör; 2. (le)ég; 3. kiég (izzó); 4. éget, forró; 5. ~si: megégeti magát; 6.
~si le cervella: fõbe lövi magát
brulicare 1. nyüzsög, tolong; 2. (átv) rajzanak, egymást kergetik
brulichi·o nyüzsgés, tolongás
1. rideg, nyers; con le ~e: ridegen, nyersen, durván; 2. tra ~ e lusco:
brusco
hajnalban, szürkületkor, félhomályban
1. lyuk, nyílás; ~ della chiave: kulcslyuk; cercare per tutti i ~i: mindent
tûvé tesz vmiért, vkiért; dare nel ~: fején találja a szöget, célba talál;
fare un buco nel acqua: falra borsót hány; non cavare un ragno da
buco
un ~: nem tud zöld ágra vergõdni; tappare un ~: megfizeti a
tartozását; 2. gödröcske az állon; 3. (átv) sötét kis szoba, odú, zug,
lyuk; 4. (biz) nyomorult kis állás
budino puding
1. ökör; ~ marino: rozmár; ~ selvatico: bölény; (szól) cacciare la lepre
bue (il,tb:buoi)
col bue: (kb) dobbal fog verebet; 2. barom, hülye
buffone/a 1. bolond; ~ di corte: udvari bolond; 2. (átv) bohóc, paprikajancsi
1. hazugság, kitalálás, füllentés; cogliere in ~, trovare in ~:
bugi·a
hazugságon ér vkit; 2. gyertyatartó
1. homály, sötétség; a ~: besötétedéskor, estefelé; 2. ismeretlen
buio (fn) veszély; sötét, gyanús ügy; essere al ~ [di]: tájékozatlan vmi felõl; 3.
hûvös; börtön, tömlöc; mettere al ~: hûvösre tesz
buio (mn) sötét, homályos; ~ pesto: koromsötét
buoi (hn,tb) ökrök; vö: bue (il)
1. bon, elismervény, utalvány; ~ di cassa: pénztári bon; 2. sul più ~:
buono (fn)
a legjobbkor; mi ci volle del ~ e del bello: nagy fáradságomba került
jó(lelkû), barátságos, jószívû, jóságos; a buon diritto: teljes joggal; a
buon mercato: olcsón; ~a fortuna! sok szerencsét! con le ~e:
szépszerével, gyöngéden; di buon occhio: jó szemmel; di buon
passo: gyorsan, sietve; di buon grado: szívesen; sii ~! a.) légy jó! b.)
légy szíves (vmit megtenni); tempo ~: kellemes idõ; alla ~a: a.)
buono (mn)
szívesen, nyíltan, fesztelenül; b.) felületesen, nagyjából; (átv) ~ a
nulla: semmirekellõ, senkiházi; è poco di ~: nem tisztességes ember;
buon' anima di mio padre: boldogult atyám; alla bon' ora! ez már
igen! épp a legjobbkor; avere buon naso: jó orra van; sapere di ~: jó
illata van; questa è ~a! jó vicc! fare buon viso: jó képet vág (vmihez)
burattare [jav] 1. szitál, rostál; 2. (átv) vitat, mérlegel
burrascoso 1. fergeteges, viharos; 2. (átv) feldúlt
burrone (il) szakadék, völgyszoros
bussare 1. ver, (meg)üt, ütlegel; 2. kopog(tat) (ajtón)
buttare 1. (el-, ki-, oda) dob, hajít; elhány; un vulcano che butta cenere (nn)
hamut okádó tûzhányó; ~ sangue (hn) vérzik; fatica buttata:
kárbaveszett fáradtság; 2. (el-, ki-, oda)vet, hozzá-, odavág; 3. kiönt,
kiáraszt (pl. vizet); önt (vasat); 4. (átv) ~ all'aria un progetto: tervet
61
felborít, meghiúsít; 5. ~ giù: a.) ledönt, lerombol, lehord (falat); b.) fát
kivág; c.) leterít, földre terít, lever; d.) lerontja vkinek a hitelét; e.)
leszól vkit; f.) ételt bekap; g.) sértést lenyel h.) papírra vet, lefirkant;
6. ~ via: elpazarol, eltékozol; 7. ~ la colpa [a]: vádol, gyanúsít; 8.
kihajt, rügyez; 9. ~si: (be)leveti magát, (be)leugrik vmibe, vhová; 10.
vmire adja magát, vmivé lesz; 11. Il tempo si butta al bello. Az idõ
kiderül; 12. ~si a piangere: elkezd sírni; 13. (biz) Si butta al dolce.
Odavan az édességért. 14. ~si un vestito adosso. magára kap egy
ruhát. 15. ~si giù: a.) elcsügged, elkeseredik; b.) lefekszik
62

N O P Q R S T U V Z
caccia (il) 1. torpedóvadászhajó; 2. vadász(repülõ)gép

1. vadászat; ~ della tigre: tigrisvadászat; ~ furtiva, ~ di
frodo: orvvadászat; ~ proibita: tilalmi idõ; (átv) dare la ~
[a]: vadászik, les vkire; ~ di doti (nn,tb):
caccia (la)
hozományvadászat; 2. vadászterület; 3.
vadászzsákmány, vad; 4. (rep) apparecchio da ~:
vadászrepülõgép
1. el-, kikerget, kiüldöz, kizavar, elûz; 2. vadászik,
vadászgat vmire; 3. benyom, belök vhová vmit; 4. ~si:
cacciare
behatol, benyomul; 5. ~si le dita nel naso: piszkálja az
orrát; 6. ~si a correre: megfutamodik
cacciavite (il,tb:~) csavarhúzó
cacto kaktusz
holttest, (holt)tetem; ~ disfatto: oszlásnak indult holttest;
cada·vere (il)
(átv) ~ ambulante: élõ halott
1. (zen) kadencia; 2. mozgás ritmusa, taktus; in ~:
cadenza ritmikusan, ütemesen, taktusra; 3. (nyelv) ~ della voce:
hanglejtés
1. (el-, le-, össze)esik, (le)zuhan, lehull; cadde mort:
holtan esett össze; ~ malato: megbetegszik; ~ in multa:
kihágást követ el; (átv) ~ in piedi (nn,tb): talpra esik (mint
a macska); (átv) dalle nuvole: elképed; (átv) ~ d'animo:
elveszti a bátorságát; 2. (kat) elesik; 3. jut, kerül vhová,
vmibe; ~ in contraddizione: ellentmondásba keveredik;
Cadde in disgrazia. Kegyvesztett lett. ~ in mente (nn):
cadere
eszébe ötlik; ~ nel falso: tévedésbe esik; [0]; ~ nel
ridicolo: nevetségessé válik; 4. elbukik; 5. (átv) ~
ammalato: beteg lesz; 6. il ~ del sole: napnyugta; 7. Il
vento è caduto. Elült a szél. - pass. rem. io caddi, tu
cadesti, egli cadde, cadette; fut. io cadrò, tu cadrai;
congv. pres. io cada; condiz. pres. io cadrei, tu cadresti;
part. pass. sono caduto; ger. cadendo
63
1. (el-, le-, össze)esés, (le)zuhanás, (le)hullás; ~ dei

capelli, ~ dei denti: haj, fog kihullása; 2. (fiz) ~ libera, ~
caduta
dei gravi, ~ dei corpi: szabadesés; 3. hanyatlás; 4. bukás;
5. ~ d'acqua: zuhatag, vízesés
1. kávé; ~ abbrustolito: pörkölt kávé; ~ al ghiaccio:
jegeskávé; ~ crudo verde: nyerskávé; ~ espresso:
caffè (il) eszpresszókávé; macchina da ~: kávéfõzõ(gép);
macinino del ~: kávédaráló; 2. kávéház; ~ concerto:
zenés kávéház
1. okoz, elõidéz (fájdalmat, keserûséget); 2. szerez (bajt);
cagionare
támaszt (háborúságot)
cagione (la) 1. (indító)ok; 2. a ~ [di]: vmi miatt
cagnolino [új] kutyuli
1. leereszt, lebocsát; ~ le vele: bevonja a vitorlákat; ~ una
perpendicolare: merõlegest húz; 2. ~ il prezzo: enged az
árból; 3. (átv is) lemegy, leszáll; Il sole si cala. Lemegy a
calare nap. I prezzi calano. Az árak esnek. Il sipario cala.
Lemegy a függöny. 4. apad, (le)fogy, rövidül, csökken; 5.
lejt; 6. ~si: leereszkedik, lebocsátkozik; ~si con la corda:
kötélen leereszkedik
sarok; stare alle ~a: sarkában van; avere alle ~a:
calcagno (le ~a;i ~i) nyomában van vkinek, üldöz vkit; (biz) alzare le ~,
mostrare le ~, voltare le ~: kereket old
1. lábbal nyom, tipor, tapos; ~ le orme [di]: vki
nyomdokaiba lép; (átv) ~ le scene: színi pályán van; ~
calcare (ige)
una sillaba: szótagot megnyom, hangsúlyoz, nyomatékkal
ejt; 2. lemásol, átrajzol, átkopíroz
calcare (mn) mészkõ-
1. másolás, átrajzolás, lenyomat; 2. (nyelv) ~ linguistico:
calco
tükörszó
caldeggiare (vál) melegen pártol, támogat vkit
caldezza (vál) melegség, hév
1. meleg; (közm) Batte il ferro finchè è ~. Addig üti a
vasat, amíg meleg. (átv) Non fa nè ~, nè freddo.
Közömbösen hagy. 2. avere ~: melege van; 3. (átv) il
caldo colore ~: az élénk szín; desiderio ~: heves, forró vágy;
(kat) giornata ~a: heves ütközet napja; notiza ~a:
legfrissebb hír; 4. heves, merész; testa ~a: forrófejü
ember; a sangue (hn) ~: felindult lelkiállapotban
ca·lice (il) 1. (vall is) kehely; 2. virágkehely
cali·gine (la) (vál) 1. pára, köd, gõz, füst; 2. (átv) látás elhomályosulása
1. nyugalom, közöny, higgadtság; 2. (gazd) ~ degli affari:
calma [jav] kereskedelmi pangás; 3. sima tenger; il mare era in ~: a
tenger nyugodt volt
calmare
64
1. (le)csillapít, megnyugtat, enyhít (pl. fájdalmat); 2. ~si:

lecsillapodik, megcsendesül; Il dolore si calmò. A
fájdalom enyhült.
calunniare (meg)rágalmaz
1. cipõt, kesztyût felhúz, felvesz; 2. cipõt visel; 3.
calzare (ige) (cipészszakszó) vevõt cipõvel ellát; 4. illik a lábára, jól áll;
5. (átv) argomento che calza bene: találó érv
calzare (il) (vál) magas cipõ, csizma, lábbeli
(gazd) váltó; ~ a vista: bemutatóra szóló váltó; ~ a
cambiale (la) scadenza fissa: fix lejáratú váltó; dare una ~, emettere
una ~, rilasciare una ~, trarre una ~: váltót bocsát ki
1. változtatás; ~ d'indirizzo: lakóhelyváltoztatás; 2.
cambiamento
változás; ~ repentino di tempo: hirtelen idõváltozás
1. (el-, fel)cserél, (fel-, le)vált; ~ treno: átszáll (más
vonatra); ~ vita: jó útra tér; (közm) Il lupo cambia il pelo,
ma non il vizio. Kutyából nem lesz szalonna. 2.
cambiare (meg)változtat; 3. (meg)változik; Il vento cambia.
Megfordul a szél. Il tempo cambia. [jav] Változik az
idõjárás. 4. ~si: átöltözik; 5. felfogást, természetet cserél;
6. megváltozik (idõ, arcszín)
1. (autó) ~ di velocità: sebességváltó; 2. (gazd) (corso
del) ~: árfolyam; 3. (gazd) lettera di ~: váltó; 4. váltás,
cambio változtatás, csere; prenderein ~: felcserél, összetéveszt
vkivel vkit; 5. in ~ [di]: helyett; 6. kicserélt tárgy; felcserélt
személy
camerale kincstári; pénzügyi
1. jár, megy, gyalogol, halad; ~ curvo, ~ gobbo: hajlottan
jár; ~ in punta dei piedi: lábujjhegyen jár; cammina,
camminare cammina: megy, mendegél; 2. l'acqua cammina: a víz
folyik; ~ diritto: becsületesen, jellemesen jár el; ~ bene:
(üzlet) virágzik
1. járás, menés; 2. (átv) út, pálya; cammin facendo:
cammino útközben, menetközben; 3. (átv) Ha fatto molto ~. Nagy
elõrehaladást tett.
1. vidék; andare in ~: vidékre megy; 2. (szántó)föld; határ;
3. (kat) hadjárat; 4. kampány, politikai hadjárat, [0]; ~
campagna
diffamatoria: rágalomhadjárat; ~ elettorale: választási
harc
campanile (il) harangtorony
1. ki-, megment, megszabadít; 2. (meg)él, tengõdik,
campare fenntartja magát; Si campa alla meglio. Megélünk
valahogy.
campato ~ in aria: légbõl kapott
campeggiare 1. háttérbõl (szín) kiemelkedik; 2. (sp) táborozik
campestre mezei; guardia ~: csõsz
65
[részl] 1. (mezg) szántóföld, megmûvelt föld; 2. (sp)

campo (verseny)pálya, mezõny, térfél; 3. tér, terület; 4. tábor; 5.
lelõhely, telep; 6. (átv) tér, tárgy, tárgykör
1. elváltoztat, álcáz, álruhába öltöztet; 2. ~si: vminek
camuffare
álcázza, kiadja magát
canalizzare csatornáz (városban), csatornát ás (földeken)
1. ki-, letöröl, kihúz, kivakar, kiradíroz (írást); 2.
cancellare
visszavon, semmisnek nyilvánít, eltöröl, megszüntet
cancello 1.rácsos kapu; 2.rács- v. léckerítés; 3. rács, rostély
canceroso (mn,fn) 1. rákos; 2. rákbeteg
1. kutya, eb; ~ da caccia: vadászkutya, kopó; ~ da
pastore (hn): juhászkutya; ~ poliziotto: rendõrkutya; ~ da
fermo, ~ da bracco: vizsla; ~ lupo: farkaskutya; ~
idrofobo: veszett kutya; (átv) come ~i e gatti (hn, tb): mint
cane (il) a kutya meg a macska; [0]; (közm) ~ che abbaia non
morde. Amelyik kutya ugat, az nem harap. ~ non mangia
cane. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. 2. fatica da
~i: kutyának való munka; si da ai ~i: kétségbeesik; roba
da ~i: vacak; 3. (kat) (fegyveren) kakas
canizie (nn,tb:~) 1. õsz haj; 2. (átv) öregség
1. (növ) nád; ~ di vinco: kosárfonó nád, -vesszõ; ~ da
zucchero: cukornád; 2. nádpálca, sétabot; 3. horgászbot;
4. csõ; ~ del camino: kürtõ; ~ dell'organo: orgonasíp; 5. la
canna
voce di ~ fessa: repedtfazék-hang; trema come una ~:
reszket, mint a nyárfalevél; povero in ~: szegény, mint a
templom egere
canneto (fn) nádas
1. ének, dal; (átv) ~ del cigno: hattyúdal; (átv) galletto di
primo ~: pelyhesállú fiatalember; 2. ének (hosszabb
elbeszélõ költemény része); 3. éle vminek; 4. ~ della
canto
strada: utcasarok; 5. oldal, rész; 6. (átv is) per ogni ~:
minden oldalról; dall'altro ~: másrészt; lasciare da ~:
mellõz, félreállít
1. több szakaszos lírai költemény; 2. (nép)dal, nóta; ~ da
canzone (la) ballo: táncdal; 3. gyakran ismételt mondanivaló; (átv)
mettere in ~: kigúnyol
1. tágas, nagy befogadó képességû; 2. ~ [di]: képes,
capace alkalmas vmire; 3. alkalmas korú; 4. hozzáértõ, képzett,
ügyes; 5. lehetséges; è ~ che piova: lehet, hogy esni fog
1. képesség, tehetség, hivatottság, rátermettség; 2. (jog,
capacità (tb:~) rád) képesség, kapacitás; 3. befogadóképesség,
ûrtartalom, térfogat
1. kunyhó, viskó; (áll) ~ per gli alveari: méhes; 2. (Biblia)
capanna festa delle capanne: sátoros ünnep; 3. szín, fészer; 4.
menedékház
caparbietà makacsság, konokság, nyakasság
66
caparbio makacs, konok, nyakas

caparra foglaló, elõleg
capestro kötõfék
1. hajszálcsöves; (fiz) fenomeno ~: hajszálcsövesség; 2.
capillare
(orv) i vasi ~i: hajszálerek; 3. hajszálvékony
1. tartalmaz, befogad; 2. megért, felfog; (gúny) ~ il latino,
~ l'antifona: érti a célzást, tudja, honnan fúj a szél; 3.
capire
capo, capi, cape: befér vhová; (átv) non cape in se: nem
fér a bõrébe - vö: finire
tõke; (gazd) il ridurre al ~: tõkésítés; (biz) è un bel ~:
capitale (il)
jómadár, jó cég
capitale (la) fõváros
1. fõbenjáró; (rkat) peccato ~: halálos bûn; sentenza ~:
capitale (mn) halálbüntetés; 2. jelentõs, alapvetõ, életbe vágó; 3. lettera
~: fejzetkezdõ nagybetû
1. betoppan vhová; 2. adódik, (meg)történik; 3. kerül; ~ in
buone mani (nn,tb): jó kezekbe kerül; 4. se mi capita di
capitare incontrarlo: ha véletlenül találkozom vele; 5. essere
capitato bene v. male, capitare bene v. male: jól v.
rosszul végzõdik
1. fejzet; 2. egyezmény, szerzõdés pontja, cikkelye; 3.
capi·tolo (rkat) káptalan; (átv) avere voce in ~: szava, befolyása
van
capo 1. fej, fõ; a ~ alto: emelt fõvel; dare al ~: fejébe száll;
giramento di ~: szédülés; (átv) da ~ a fondo: elejétõl a
végéig; (átv) da ~ ai piedi (hn,tb): tetõtõl talpig; (átv is)
lavata di ~: fejmosás; avere il ~ fermo: keményfejû,
hajthatatlan, makacs; avere in ~ [di]: szándékában áll,
hogy; non avere nè ~ nè coda: se füle se farka; mettere il
~ a partito: észhez tér, kijózanodik; rompere il ~ [a]: zaklat
vkit, terhére van vkinek; rompersi il ~: a.) töri a fejét; b.)
pórul jár; (átv) andare col ~ rotto: a rövidebbet húzza;
condannare alla pena del ~: halálra ítél vkit; venire a ~
[di]: végére jár vminek; lavare il ~ all'asino: falra borsót
hány; (szól) Meglio essere ~ che coda. Jobb parancsolni,
mint engedelmeskedni; 2. (átv) vminek a feje; vezér,
fõnök; ~ contabile: fõkönyvelõ; ~ del governo: kormányfõ;
~ dello Stato: államfõ; ~ di famiglia: családfõ; (sp) ~
squadra: csapatkapitány; il direttore ~: a fõigazgató; (átv)
fare ~ [a]: (el)vezet vhova; (átv) tutti fanno ~ a lui:
mindenki hozzáfordul; 3. (földr) (hegy)fok; il Capo di
Buona Speranza: a Jóreménység foka; 4. vminek a vége;
in ~ alla tavola: az asztal végén; a ~ della pagina: a lap
alján; in ~ a dieci anni (hn,tb): tíz év múlva; in ~ al mondo:
a világ végén, (biz) az Isten háta mögött; 5. andare a ~,
dare ~: új sort v. bekezdést kezd; 6. ~ d'anno: újév; 7.
szempont, tárgyalási szakasz; per sommi ~i: nagy
67
vonalakban; 8. darab, cikk; ~ di vestiario: ruhadarab; ~

per ~: fejenként, darabonként; 9. (jog) ~ d'accusa:
vádpont
capofamiglia (tb: capifamiglia) családfõ
(tb: capifila) 1. (kat) sorszélsõ, sorelsõ; 2. (sp)
capofila (il) csapatvezetõ; 3. (pol) pártvezér; 4. [új] szellemi irányzat
fõ képviselõje
capolavoro remekmû, mestermû
capoli·nea (il,tb:~) villamos, vagy autóbusz végállomás
capostipite nemzetség v. család feje, õse
1. vers, v. prózai szöveg kezdõsora; 2. verssor, vagy
capoverso
bekezdés elsõ szava; 3. bekezdés
capovo·lgere 1. felforgat; 2. ~si: felfordul, felborul - sz; ho capovolto
capovolgimento felfordulás, zûrzavar
(rkat) 1. káplán, segédlelkész; 2. lelkész; ~ maggiore:
tábori fõlelkész; ~ militare: tábori lelkész; ~ delle carceri:
cappellano
börtönlelkész; 3. kápolnalelkész; 4. (rég) (fejedelmi) házi
káplán
1. kalap; ~ a cencio, ~ molle: puhakalap; ~ a staio:
cilinder; ~ a nicchi (hn,tb): papi süveg, birétum; ~ di feltro
di peto: nyúlszõrkalap; ~ duro: keménykalap; fare di ~,
cappello
togliersi il ~: kalapot emel, köszön; (átv) amico di ~: vkivel
köszönõ viszonyban lévõ; (átv) pigliare ~: megsértõdik,
megharagszik; 2. fedél, tetõ, fedõ
cappotta (autó) fedél
cappottare felborul
1. kecske; (szól) salvare ~ e cavoli (hn,tb): a kecske is
capra
jóllakik, a káposzta is megmarad; 2. emelõbak
capraio kecskepásztor
1. szeszély, rigolya; cavare un ~ [a], levare un ~ [a]:
capriccio
kijózanít vkit; 2. fare i ~i: durcáskodik; 3. (zen) capriccio
capriccioso 1. szeszélyes; 2. csapongó képzeletû (mûvész)
capro bak(kecske); (átv) ~ espiatorio: bûnbak
1. törekszik vmire, igyekszik elnyerni vmit; 2. (rád) fog,
captare
keres (állomást)
caraffa vizesüveg, vizeskorsó
1. írásjegy, betû, karakter; 2. jelleg, minõség, sajátság;
cara·ttere (il) tulajdonság; 3. jellemvonás, jellem, természet; uomo di ~:
jellemes ember
caratteriale (il) [új] jellemvonás
caratteri·stico jellegzetes, jellemzõ
caratterizzare jellemez, meghatároz
carcerare bebörtönöz
68
carcerato [új] bebörtönzött

ca·rcere (il,la) börtön, fogház; ~ giudiziaria: vizsgálati fogház
cardinale (il) (rkat) bíboros
cardo (növ) bogáncs
carena hajófenék
1. hiány, szükséglet; 2. (jog) távolmaradás, meg nem
carenza
jelenés
caresti·a hiány, drágaság
1. (meg)rak, (meg)terhel; 2. (hajó) rakodik; 3.
(akkumlátort) meg-, feltölt; 4. (kat) (meg)rohamoz,
(meg)támad; 5. eltúloz; (átv) ~ la mano: megnyomja a
caricare
tollat; 6. ~ l'orologio: órát fölhúz; 7. ~si: di panni (hn,tb):
sok ruhát vesz föl, vastagon öltözik; 8. ~si di debiti
(hn,tb): eladósodik
caricatura 1. karikatúra, gúnyrajz; 2. erõltetettség, mesterkéltség
1. súly, teher; la nave da ~: a teherhajó; 2. terhelés,
teherbírás; ~ collettivo, ~ misto: összterhelés; 3.
(hajó)rakomány; (átv) ~ di legnate (nn,tb): ütlegelés; 4.
ca·rico (fn)
vád; segnare a ~ [di]: terhére ró, felró; testimonio a ~:
terhelõ tanú; essere a ~ [di]: élõsködik vkin, eltartja magát
vkivel
megrakott, megterhelt; (átv) caffè ~: erõs fekete; il colore
ca·rico (mn)
~: az élénk szín
carme (il) 1. óda 2. költemény(ek)
caro (fn) drágaság
caro (mn) 1. drága, becses, szeretett; 2. költséges, drága
carpentiere (il) ács
carpire kicsikar, megkaparint - vö: finire
carpone ua. carpone: négykézláb
carponi ua. carponi: négykézláb
carrellata (film) sorozatfelvétel
1. (rep) futómû; 2. (sp) seggiolino a ~: gördülõ ülés
carrello
(csónakban); 3. porta a ~: tolóajtó
1. vágta; (átv is) andare di ~: vágtázik; 2. pálya, hivatás;
carriera
fare ~: karriert csinál
1. kocsi, (tár)szekér; ~ bestiame (hn) állatszállító kocsi; ~
cisterna: benzinkocsi; ~ funebre: halottaskocsi; (átv)
essere l'ultima ruota del ~: ötödik kerék a kocsiban,
carro
felesleges; 2. egy szekérrakomány, egy fuvar; 3. (kat) ~
armato: harckocsi, tank; ~ blindato: páncélkocsi; 4. (csill)
Carro: Göncölszekér
carta [részl] 1. papír;
carteggiare levelez, levelezést folytat vkivel
69
carteggio levelezés, levélváltás

[részl] 1. ház, épület; ~ di pena: fogház; (rkat) ~
casa
parocchiale: plébánia
1. sisak; ~ coloniale: trópusi sisak; 2. ~ asciugacapelli:
casco
hajszárító búra
1. (rkat) kazuisztika; 2. (jog,orv) esetközlés; ~ degli
casistica
incidenti stradali: közúti balesetek gyûjteménye
1. véletlen, véletlenség; per ~: véletlenül, esetleg; al ~:
alkalomadtán; fare le sue cose a ~ v. a casaccio:
felibõl-harmadából, ímmel-ámmal végzi a dolgát; 2. eset,
kázus; ~ di coscienza: lelkiismereti kérdés; in ogni ~:
mindenesetre; non fa al ~ nostro: nem felel meg nekünk;
caso
3. ügy, dolog; pensare ai ~i sui: a maga dolgával törõdik;
4. mód, lehetõség; mettere in ~ [di]: módot nyújt arra,
hogy; non c'è ~ [di]: nincs rá lehetõség, hogy; 5. ~ mai
che + conj: ha esetleg; in ~ che + conj: abban az esetben,
ha; 6. jogi kérdés, jogeset; 7. nyelvtani eset
casomai [új] esetenként; alkalomadtán
1. kitöröl, kivakar, kiradíroz; 2. (jog) hatálytalanít,
cassare
semmissé nyilvánít, megsemmisít
casta (átv is) kaszt
1. büntetés, fenyítés; 2. kínszenvedés, gyötrelem; ~ di
castigo (tb:~ghi)
Dio: istencsapása, istenverése
castrense (vál) tábori; [új] (rkat) ordinario ~: tábori püspök
esetleges, véletlen, váratlan; (jog) omicidio ~:
casuale (mn)
gondatlanságból okozott emberölés
catasta·bile telekkönyvezhetõ
catastale telekkönyvi, kataszteri; rilievo ~: telekkönyvi felmérés
1. telekkönyv, kataszter; mettere al ~: telekkönyvez; 2.
catasto
telekkönyvi hivatal
1. súlyos szerencsétlenség, nagy csapás; 2. (drámában
cata·strofe (la)
is) katasztrófa
1. (kat is) lánc; ~ da collo: nyaklánc; mettere in ~: láncra
ver; (átv) tenere a ~: pórázon, féken tart; ~ a cingoli
(hn,tb): hernyótalpas lánc; ~ antiscivolante di gomma:
csúszásgátló gumilánc; ~ a rotelle (nn,tb): görgõs lánc;
catena (autó) ~ da neve, ~ per la neve: hólánc; ~ snodata:
csuklós lánc; 2. ~e: kötelék; bilincs; 3. la reazione a ~: a
láncreakció; 4. (gazd) commercio a ~: [jav]
lánckereskedelem; 5. (földr) ~ degli Appenini: az
Appeninek hegylánca
1. rosszaság, gonoszság; 2. rosszalkodás, csintalanság;
cattiveria
3. [új] rosszmájúság
cattivo rossz, gonosz; ~ animo: rosszindulat; ~ augurio: rossz
elõjel; hai una cera ~: rossz színben vagy; [0]; mare ~:
70
viharos tenger; sapere di ~: rossz íze van; [0]; [jav]

essere di ~ umore: rossz kedvében van; trovarsi in ~e
acque (nn,tb): benne van a vízben, rossz helyzetben van
1. letartóztat, elfog, foglyul ejt, bebörtönöz; 2. zár alá
catturare
vesz, lefoglal, elkoboz
1. ok, indítóok; ~ ed effetto: ok és okozat; (jog) ~ di non
punibilità: büntetést kizáró ok; 2. per, peres ügy; ~ civile:
polgári per; ~ criminale, ~ penale: bûnper, bûnügy; dare ~
vinta: a.) perrel felhagy; b.) (átv) megadja magát;
difendere una ~, sostenere una ~: perben
védõügyvédként szerepel; fare ~, intendere ~, muovere
ca·usa ~: pert indít; giudicare una ~: perben ítélkezik; 3. forrás,
okozó; (közm) Chi è ~ del suo male, pianga sè stesso.
(kb) Ki mint vet, úgy arat. 4. (átv) ügy, dolog, tény; in
conoscenza di ~: a tények ismeretében; [jav] ~ del
popolo: a nép ügye; [jav] avere ~ comune [con]: közös
dolga van vkivel; 5. a ~ [di], per ~ [di]: miatt; ~ il freddo: a
hideg miatt
causale (fn) (jog) bûntett indítóoka
1. perre vonatkozó; rapporto ~ a perre vonatkozó
causale (mn) jelentés; 2. okozati, kauzális; 3. (nyelv) okhatározói (pl.
kötõszó)
cautamente óvatosan
cautela óvatosság, óvatos viselkedés, elõvigyázat, körültekintés
ca·uto óvatos, körültekintõ
1. ló; ~ da aratura, ~ da lavoro, ~ da tiro: igásló; ~ da
corsa: versenyló, [0]; ~ di razza mista: félvér ló; (kat) ~ di
riserva: tartalék ló; (tréf) caval di San Francesco: az
apostolok lova; andare a ~: lovagol; a ~: a.) lovon; b.)
lovaglóülésben; (szól) campa ~, che l'erba cresce: [0],
cavallo
holnapután kiskedden; (közm) A caval donato non si
guarda in bocca. Ajándék lónak ne nézd a fogát! 2. ~ a
dondolo: hintaló; 3. (sakk) ló, huszár; 4. (sportszer) ló; 5.
forza di ~: lóerõ; 6. (átv) ~ di battaglia: vesszõparipa; 7.
(átv) vivere a ~ di due secoli: a századforduló körül él
1. barlang, üreg, odú; 2. (kat) földbe ásott fedezék,
caverna
sziklafedezék; 3. (orv) kaverna
cavia (áll) tengerimalac
akadékoskodás, szõrszálhasogatás; [jav] álprobléma;
cavillo
fortély
cavilloso akadékoskodó, szõrszálhasogató; fortélyos
ca·volo 1. (növ) kelkáposzta; ~ a cesto, ~ a cappucio:
fejeskáposzta; ~ in broccoli (hn,tb): bimbóskel; ~ rapa:
karalábé; 2. C'entra come il ~ a merenda. Hogy kerül a
csizma az asztalra? Úgy kerül bele, mint Pilátus a
krédóba. 3. (vulg) kb. fene; non capire, non dire, non fare,
71
non sapere, non sentire, non vedere un ~: fenét se értek,

mondok, teszek, érzek, látok; un libro, un film del ~:
vacak film, könyv; Ma che ~ fai? Mi a fenét csinálsz?
Dove ~ stai andando? Hová a fenébe mégy?
cazzo (vulg) fasz (hiv. il pene: pénisz)
cecca 1. fare ~: csütörtököt mond; 2. [új] fecsegõ (asszony)
cecità (átv is) vakság
1. (át)enged vkinek vmit; ~ il passo [a]: elõre enged; ~ la
mano [a]: a.) jobbjára enged; b.) (átv) elõnyökhöz juttat;
ce·dere
2. engedményez; 3. ~ [a]: enged; il pavimento cede: a
padló süllyed; 4. ~, ~la [a]: mögötte marad vkinek
cedimento talajsüppedés
celare 1. elrejt, eldug, eltitkol; 2. ~si: elrejtõzik, elbújik
1. dicsõít, ünnepel 2. megtart, lefolytat; ~ le nozze:
celebrare
esküvõt tart, megesküszik 3. (rkat) celebrál
ünneplés; ~ del matrimonio: [jav] házasságkötés, a
celebrazione (la)
házasságkötés szertartása
ce·lebre híres, neves
1. (rég) római étkezõterem; 2. (Biblia) az utolsó vacsora
cena·colo színhelye (Leonardo: Il Cenacolo); 3. irodalmi, mûvészi
kör
1. hamu; (rkat) il giorno delle ~i, il giorno le Ceneri:
ce·nere (la)
Hamvazószerda; 2. (átv) le ~i: halotti hamvak
cenericcio hamuszürke, hamuszínû
1. intés; jeladás fejjel v. kézzel; fare ~ di sì: igent int; (átv)
dare ~ di vita di sè: életjelet ad magáról; 2. rövid hír;
cenno
utalás; értesítés, felvilágosítás; futólagos megjegyzés; ~i
sulla vita: rövid életrajzi adatok
1. adóalap; 2. állami bevétel, jövedelem; 3. járadék,
censo
életjáradék; 4. évi földbér
censura 1. (rég, átv is) cenzori hivatal és méltóság; 2. cenzúra
censura·bile cenzúrázható, megbírálható
censurare 1. (sajtó)cenzúra alá vet; 2. (átv) bírál, kifogásol
censurato (jog) büntetett elõéletû
censuratore (hn) (nn) censuratrice: (átv is) cenzor
censuratrice (nn) (hn) censuratore: (átv is) cenzor
1. száz(as) (mennyiség); mintegy száz; a ~o:
centinaio/a
százszámra; 2. sokszáz
centralità központi fekvés
1. középen rögzít, kiegyensúlyoz, központoz (pl. kereket);
centrare 2. (foci) a labdát beadja középre; centerez, centíroz;
elõread; 3. (átv) összpontosít
ceppo
72
1. fatönk, fatuskó, rönk; 2. (húsvágó-, hóhér)tõke; 3.

talpkõ; 4. fakölönc foglyok lábán; (átv) bilincs; lo misero in
~i: bilincsbe verték; 5. ~ del freno: fékpofa; 6. ~ di casa:
(kis) háztömb; 7. törzs, család, nemzetség, eredet
cerbiatto szarvasborjú
1. keres, kutat fürkész; andare a ~: érte megy; (átv) ~ per
mare e per terra: mindent tûvé tesz vkiért; (szól) ~ il pelo
nell'uovo: a kákán is csomót keres; cerco il tuo bene:
cercare
javadat akarom; non cerco nulla da te: semmit sem
akarok tõled; ~ la gloria: keresi a dicsõséget; 2. ~ [di]:
próbál, igyekszik
[jav] 1. kör alakú struktúra; ~ di montagne: hegykoszorú;
cerchia
2. ~ di amici: baráti kör; ~ familiare: családi kör
1. kör, körvonal; (geom) segmento di ~ : körszelet; in ~:
cerchio
körben; fare ~ [a]: körülfog, körüláll; 2. abroncs; 3. karika
1. agyi, agy-; infiammazione (nn) ~: agyhártyagyulladás;
cerebrale sostanza ~, [0]: agyvelõ; [0]; 2. [új] (átv, irod) poesia ~:
erõltetett, keresett költészet
1. protokoll; ufficio del ~: protokollosztály; 2.
cerimoniale (il)
szertartáskönyv
cerimoniale (mn) szertartásos, ünnepélyes
1. csuklóspánt (dobozon, szemüvegen); 2. sarokvas,
cerniera
zsanér
cero (fõleg rkat) vastag viaszgyertya
bizonyosság, biztosság; [új] ~ del diritto: jogbiztonság; ho
certezza
la ~ che: biztos vagyok afelõl, hogy
1. bizonyít, igazol, tanúsít, megerõsít; 2. ~si: [di]:
certificare
megbizonyosodik, bizonyságot szerez vmirõl
1. biztos, biztosan bekövetkezõ, bizonyosságot adó; fare
~ [di]: meggyõz vkit vmirõl; farsi ~ [di]: meggyõzõdik
vmirõl; 2. (egy) bizonyos; némely; [jav] ~i dicevano di sì.
certo
Némelyek igent mondtak. 3. dopo un ~ tempo: bizonyos
idõ múlva; 4. ~, di ~, per ~: minden bizonnyal, bizonyára,
biztosan
[részl] 1. agy, agyvelõ; cassa del ~: koponya; 2. ész,
cervello
értelem;
cervice (la) (orv) nyakszirt
szarvas; ~ volante: a.) szarvasbogár; b.) papírsárkány; ~
cervo
volante sonda: kísérleti sárkány
1. (vál) alacsony bokor, cserje; 2. (gazd) forrás; ~
ce·spite (il)
d'entrata: bevételi forrás
cespuglio bokor, cserje
cespuglioso bokros, cserjés
cessare
73
1. félbehagy, abbahagy; (kat) ~ il fuoco: tüzet szüntet;

Cessa di annoiarmi! Ne bosszants már! 2. elül, megáll,
megszûnik, lecsillapodik; cessato pericolo: légiveszély
elmúlt
cesta nagy kosár; ~ del bucato: fehérnemûs kosár
cesura (irod) sormetszet, cezúra
osztály, rend; ~i medi: középosztály, középrétegek; ~
ceto
operaio: munkásosztály
cfr. confronta; vesd össze! (vö)
1. hogy; il giorno ~ tu nascesti: aznap, amikor születtél;
Non vado ~ non voglio vederlo. Nem megyek, mert nem
akarom látni. ogni volta ~: valahányszor; 2. mint; Questo
che (ksz)
è più sicuro ~ mai. Biztosabb, mint valaha. 3. se non ~:
azonban, csakhogy; 4. ~ è ~ non è: hogy, hogynem,
egyszercsak
1. aki(k), amely(ek), ami(k); aki(ke)t, amelye(ke)t,
ami(ke)t; il ~: ami; 2. A che? Minek? 3. Hány? Mennyi?
che (nm) Che ore è? Hány óra van? 4. milyen; mekkora; ~ bella
ragazza! Milyen szép lány! [0]; 5. un ~, un certo ~, un non
so ~: valami; non è gran ~: nem nagy dolog
1. ki, kik, kit, kiket; (kat) ~ va là! Állj, ki vagy! 2. az, aki;
chi mindaz, aki; ha valaki; (szól) ~ vivrà, vedrà: aki megéri,
meglátja
chia·cchiera csevegés; fecsegés; fare due ~e: elbeszélget, traccsol
1. hív, szólít, felhív, behív; mandare a ~: hivat vkit; (szính)
~ alla ribalta: tapssal visszahív, visszatapsol; (jog) ~ in
giudizio, ~ in causa: (bíróság elé) beidéz; (szól) ~ pane il
pane e vino il vino: nevén nevezi a gyermeket; (katonát)
chiamare
behív; 2. (kártya) lapot kér, lehív; 3. segítségért kiált,
folyamodik; 4. ~si: hívják vminek; Come ti chiami? Hogy
hívnak? 5. kijelenti, vallja magát vminek; 6. ~si fuori:
játékban gyõztesnek jelenti ki magát
1. hívás; ~ telefonica: telefonhívás; 2. névsorolvasás; 3.
chiamata (jog) ~ in causa: bírósági idézés; 4. orvoshívás; 5. (szính)
visszatapsolás; 6. (kat) ~ alle armi: behívás
chiaramente 1. világosan, tisztán; 2. nyíltan, érthetõen, határozottan
1. áttetszés, világosság (folyadéké); 2. stílus
chiarezza
közérthetõsége, világossága
1. (folyadék)derítés, (folyadék)szûrés; 2. felvilágosító
chiarificazione (la)
munka
1. derít, szûr (folyadékot); 2. tisztáz, magyaráz,
chiarire
megvilágosít, felvilágosítást ad - vö: finire
chiarore (il) derengés; halvány, gyenge fény
chiassoso 1. lármás, zajos, hangos; 2. il colore ~: rikító szín
chiastica keresztezõdõ (retorikai alakzat)
74
1. (átv is) kulcs; ~ di casa: lakáskulcs; (átv) chiuso a sette

~i: hét lakattal lezárt; ~ falsa: álkulcs, tolvajkulcs; (mûsz)
~ per viti (nn,tb): csavarkulcs; ~ cifraria: rejtjelkulcs; 2. [0];
chiave (la) posizione ~: kulcshelyzet; romanzo ~: kulcsregény; 3.
(zen) kulcs; ~ di fa, ~ di basso: basszuskulcs; ~ di sol:
violinkulcs, g-kulcs; (átv) sei fuori ~: a.) hamisan
énekelsz; b.) (átv) eltérsz a tárgytól
1. ~ [a,da]: kér, követel vkitõl vmit; ~ perdono, ~ scuse
chie·dere (nn,tb) bocsánatot kér; (átv) ~ conto [a]: felelõsségre von
vkit; 2. ~ [a,da]: kérdez vkitõl vmit - sz; ho chiesto
egyházi személy, klerikus; ~ secolare: a.) világi pap; b.)
chie·rico
papnövendék, kispap
1. kiméra, görög-római mitológiai szörny; 2. (átv)
chimera
rögeszme, agyrém
chime·rico képzeletbeli, fantasztikus
chinare 1. le-, meghajt; 2. ~si: le-, meghajol
chiodo [részl] 1. szög, szegecs; 2. (átv) adósság;
chirografo [új] sajátkezûleg írt és aláírt okirat
1. be-, lezár; becsuk, összecsuk; ~ le ali: összecsukja
szárnyait; non chiuse occhio: le sem hunyta a szemét; ~
la luce: lekapcsolja a villanyt; (átv) ~ un occhio: szemet
húny vmi felett; (átv) sta chiuso nel suo dolore: átadta
chiu·dere magát a fájdalomnak; 2. befejez, lezár (levelet, számlát;
3. berekeszt (ülést); 4. leköt (zsákot); bedugaszol
(üveget); 5. zár(ódik); I negozi chiudono alle cinque. Az
üzletek ötkor zárnak. 6. ~si: [új] lezárul; 7. elborul (idõ); 8.
Si chiude in se stesso. Magába zárkózik. - sz; ho chiuso
chiunque ~ + conj: bárki, akárki, mindenki, aki
1. zár, fedél; ~ avvolgibile: felhúzható (szekrény)redõny;
2. ~ lampo: cipzár; 3. zárlat; (be-, el-, le)zár(ód)ás; ~ dei
chiusura conti: számlazárás; 4. ~ del dibattito: perbeszédek
berekesztése; 5. tanév vége; (szính) ~ del teatro:
színházi évad vége
1. (nm) minket, bennünket, nekünk; 2. (hat) itt, ott, ide,
ci oda; 3. abban, ebben; 4. (pleonasztikusan) c'è: van; c'è
chi dice: van, aki (azt) mondja; ci sente: hall; ci vede: lát
cianfrusaglia semmiség
1. mindegyik, minden egyes, ki-ki; 2. per ~: kinek-kinek,
ciascuno mindegyiknek; Ci diedero una mela per ~.
Mindegyikünknek adtak egy-egy almát.
cibare 1. táplál, etet, élelemmel ellát; 2. ~si: táplálkozik, eszik
cibo 1. ennivaló, étel, táplálék; 2. takarmány, abrak
cicatrice (la) sebhely, forradás
cicogna (áll) gólya
cicuta (növ) bürök
75
1. vak; ~ d'ira: haragtól elvakult; alla ~a: a.)elvakultan; b.)

vaktában; (szól) Non ha da fare cantare un ~.
cieco
Koldusszegény, egy vasa sincs. mosca ~a:
szembekötõsdi; 2. vicolo ~: zsákutca
1. szempilla; 2. szegély, szél; ~ dell'argine: töltés éle,
ciglio
gerince
cili·ndrico hengeres
1. vminek a csúcsa, hegye; ~ d'un albero: fa teteje; (átv)
da ~ a fondo: elejétõl végéig, tetõtõl talpig; 2. hegycsúcs,
cima
orom, tetõ; 3. (átv) csúcspont; ~ d'uomo: kimagasló,
rendkívüli ember; non è una ~: nem egy lángész
cimare (növ) fát megnyes
cimatore (il) (nn) cimatrice: (tex) szálnyíró
cimatrice (la) (hn) cimatore: (tex) szálnyíró
cimentare 1. kockára tesz, kockáztat; 2. ~si: merészel
cimitero temetõ
cincia ua. cinciallegra: (áll) cinege, cinke
cinciallegra ua. cincia: (áll) cinege, cinke
ci·nema (il) mozi
cinghiale (il) vaddisznó
cintura 1. öv; 2. (sp) derékfogás (birkózásnál)
ciò ez, az, ezt, azt; essere da ~: arravaló, alkalmas, rátermett
cioè azaz, vagyis
circa 1. hozzávetõlegesen, körülbelül, kb.; 2. ~ [a]: -ról, -rõl
1. keringés, áramlás, körforgás; forgalom; [jav] ~ stradale:
utcai forgalom; le norme di ~: közlekedési szabályok;
circolazione (gazd) ~ monetaria: pénzforgalom; mettere in ~: a.)
elhiresztel; b.) forgalomba hoz; 2. (orv) ~ del sangue:
vérkeringés; 3. (sp) körvágás (vívásnál)
1. (geom) kör; 2. (földr) ~ polare: sarkkör; 3. (átv) kör,
ci·rcolo társaság; ~ di lettura: olvasókör; [0]; 4. [új] i ~i letterari:
irodalmi körök; i ~i bene informati: jól informált körök
circonci·dere körülmetél - sz; ho circonciso
circoncisione (la) körülmetélés
~ [di]: 1. bekerít, körülvesz vmivel vmit; 2. ~si: körülveszi
circondare
magát vmivel
1. (geom) körülhatárol, megszabja vminek a határát; 2.
circoscri·vere korlátoz, mérsékel (hatalmat, túlkapást) - sz; ho
circoscritto
1. (geom) körülhatárolás, határ megszabása; 2. körzeti; ~
circoscrizione (la) amministrativa: közigazgatási kerület; 3. korlátozás,
mérséklés (hatalomé, túlkapásé)
circostante 1. környezõ, határos, szomszédos; 2. körülálló, közelálló
76
circuire körülvesz; befon; behálóz - vö: finire

város; ~ giardino: kertváros; ~ di collina: dombon fekvõ
città (tb is)
város
állampolgárság; ~ onoraria: díszpolgárság; acquisto della
cittadinanza
~: állampolgárság megszerzése
ci·vico 1. városi; 2. polgári, polgár-
1. civilizáció, mûveltség, mûvelõdés; 2. udvariasság,
civiltà
jólneveltség
clamore (il) (vál) kiabálás, lárma
clamoroso zajos, lármás
clandestinità (pol) földalatti, illegális mozgalom
1. titkos, rejtett; lavoro ~: fekete munka; 2. (pol) illegális,
clandestino
földalatti
1. (iskolai, vasúti, szociológiai, növ, áll) osztály; (tört) lotta
di ~: osztályharc; lettura fuori ~: házi olvasmány; 2. di ~:
classe (la)
elsõ osztályú; fuori ~: rendkívüli, kiváló, osztályon kívüli;
3. (kat) korosztály, évjárat
1. záradék, klauzula, kikötés; pont; 2. (nyelv) körmondat
cla·usola
befejezése
clergyman (il) [új] (rkat) papi civil
clientela 1. ügyfelek; 2. vevõkör; servizio ~: vevõszolgálat
[új] 1. (nyelv) retorikai alakzat, egyre erõsebb kifejezések
climax sora; 2. (biol) ökológiai egyensúly; 3. (orv) láz tetõfoka; 4.
(biol) orgazmus
coadiuvare segít vkit, segítségére van vkinek
~ a (ritk): 1. kényszerít; 2. (átv is) megszorít, korlátoz; 3.
coartare
összeszorít, szûkít
coattività [új] (jog) kikényszeríthetõség, végrehajthatóság
coattivo (jog) kényszerítõ, kötelezõ, kényszer-
coazione (la) (jog) kényszer(ítés), erõszak
[új] ua. cuocere: 1. fõz, süt; 2. éget (téglát); 3. fõ, forr; 4.
co·cere
~si: forrong, emészti magát - sz; ho cotto
1. farok; (átv) guardare con la ~ dell'occhio: odales, fél
szemmel rásandít; (átv) il vagone di ~: (vonaton) utolsó
kocsi; (szól) Non ha nè capo nè ~. Se füle, se farka.
coda mettersi la ~ tra le gambe: behúzza fülét, farkát; Sa, dove
il diavolo tiene la ~. Ismeri a dörgést. 2. fare la ~: sorban
áll; 3. (csill) üstökös csóvája; 4. ruhauszály; slepp; 5. (ir)
befejezés, záradék; 6. (zen) kóda
codesto ua. cotesto: az, amaz, ott levõ (a megszólítottnál)
coercitivo kényszerítõ, erõszakos; misura ~a: kényszerintézkedés
coerenza 1. összefüggés, öszzetartozás; 2. (átv) következetesség
coesione (la) 1. (fiz) kohézió; 2. egybeforrottság, tömörülés
77
coeta·neo (vál) egykorú, egyidõs; i miei ~i: kortársaim

coevo kortárs
co·fano tartó, doboz; ~ dell'automobile: motorház
cogente (jog) kötelezõ
1. (le)szed, (le)tép; 2. elfog, megragad; ~ sul fatto: tetten
ér; ~ l'occasione: megragadja az alkalmat; 3. eltalál
(pl.kõvel); (átv) ~ nel segno: fején találja a szöget; (átv) la
co·gliere
notte ci colse: ránk esteledett - pr. io colgo, tu cogli; fut. io
coglierò; pass. rem. io colsi, tu cogliesti; congv. pres. io
colga; part. pass. ho colto
(fil) 1. (meg)ismerés, (meg)értés; 2. (meg)ismerõ
cognizione (la)
képesség, értelem, tudat; 3. ismeret, tudás
cognome (il) vezetéknév, családnév
1. egybeesés, egybevágás, összetalálkozás;
coincidenza
egyidejûség; 2. csatlakozás (vonaté); 3. (fiz) egybeesés
1. egybevág, összevág, egyidõben történik; 2. (vonat)
coinci·dere
csatlakozik - sz; ho coinciso
~ [in]: belekever, beleránt vmibe; [új] bevon vmibe - sz; ho
coinvo·lgere
coinvolto
Col (Colossesi) (Biblia) Szent Pál levele a kolosszeiekhez
colassù (vál) ott (fenn)
cole·i (nn) õ, az, amaz; hn: colui; tb: coloro; ~ che: aki
collaborazione (la) együttmûködés, közös munka
collana 1. nyaklánc, nyakék; 2. irodalmi gyûjtemény
collante [új] ragasztószer
collaterale (mn,fn) oldalági
colla·udo teherpróba (hídé)
collega (il,la) (tb: ~i,~e) kolléga(nõ); kartárs(nõ)
1. összeköttetés; kapcsolat; 2. (vill) kapcsolás; [jav] ~ in
collegamento
serie (nn): sorbakapcsolás
collegante (ép) materia ~: kötõanyag
1. összefüggés, összetartozás (tárgyak között); 2.
colleganza
kollegialitás, kartársi viszony
1. összeköt, összekapcsol, egyesít; (vill) ~ a terra: földel;
collegare
2. ~si: szövetkezik, társul
1. összeköttetés, összekapcsolás, egybekötés;
collegatura
összeköttetés; 2. összeköttetési v. érintkezési pont
collegiale (il) kollégiumi növendék, kollégista
1. testületi, kari; kollektív; 2. (rkat) a bíborosi
collegiale (mn)
kollégiumhoz tartozó
collegio 1. kar, testület; ~ arbitrale: döntõbíróság; 2. ~ elettorale:
választókerület; 3. kollégium, intézet; ~ militare:
78
katonaiskola
1. (férfi) inggallér; [0]; 2. (nõi) ruhagallér; 3. (földr)
colletto
hegynyereg, hegyszoros
collezionare gyûjt
collina halom, domb
1. nyak; ~ del piede: lábfej, rüszt; (áll) csüd; a rotta di ~:
a.) lóhalálában; b.) igen rosszul; (átv) notizia tra capo e ~:
lesújtó hír, derült égbõl villámcsapás; (átv) ~ torto:
collo
farizeus, álszent; (szól) fare allungare il ~ [a]:
megvárakoztat vkit; 2. (földr) szoros, hágó; 3. árudarab,
csomag
1. (el-, le)helyez; ~ a riposo: nyugdíjaz, nyugalomba
collocare helyez; (növ) ~ a dimora: (palántát) kiültet; [0]; 2. ~si:
alkalmazást, állást vállal; 3. ~si a riposo: nyugdíjba megy
1. beszélgetés, megbeszélés; ~ a tu per tu: baráti
colloquio megbeszélés; ~ a quattr'occhi (hn,tb): négyszemközti
beszélgetés; 2. (üzleti) tárgyalás; 3. kollokvium
1. teletölt, színültig tölt; 2. fel-, kitölt; 3. (átv) ~ [di]:
colmare
elhalmoz vmivel
õk, azok; õket, azokat; esz,hn: colui; esz,nn: colei; ~ che:
coloro
akik, akiket
1. bûn, vétek, hiba; la ~ è tua: te vagy a hibás; non ci ho
colpa ~: nem tehetek róla; dare la ~ [a]: hibáztat vkit; 2. (jog)
gondatlanság
colpe·vole bûnös, vétkes
1. rácsap, ráüt, megüt; 2. érint, sújt, eltalál; ~ il segno: a.)
colpire
célba talál; b.) (átv) ráhibáz - vö: finire
1. ütés, csapás; ~ di telefono: telefonhívás; ~ di scena:
váratlan meglepetés; ~ d'aria: léghuzat; ~ di grazia:
kegyelemdöfés; ~ di testa: a.) (sp) fejesugrás; b.) (átv)
személy; ~ di mano: a.) mesterfogás; b.) rajtaütés,
hadicsíny; ~ di Stato: államcsíny; (átv) fare ~: nagy hatást
kelt; fare un bel ~: jó üzletet köt; morire sul ~: holtan esik
colpo
össze; 2. (orv) ~ apoplettico: agyvérzés, gutaütés; ~ di
sole: napszúrás; 3. találat, becsapódás, robbanás,
durranás; ~ in salve: üdvlövés; (átv) a ~ d'occhio:
azonnal, elsõ pillanatra; in un ~ d'occhio: egy
szempillantás alatt, rögtön; 4. (mûv) gyors ecsetvonás; 5.
(kártya)ütés
1. (meg)mûvel, megmunkál (földet); termel (növényt); 2.
coltivare
(átv) gyakorol, ápol; ~ le scienze: ápolja a tudományokat
colto 1. mûvelt, képzett; 2. vö: cogliere: letépve, megragadva
colui (hn) õ, az, amaz; nn: colei; tb: coloro; ~ che: aki
comandamento (vall) parancs; [új] i dieci ~i: a Tízparancsolat
comba·ttere
79
1. (átv) (meg)támad; 2. küzd, harcol, verekszik vkivel; 3.

küszködik
ütközet, harc, mérkõzés; pronto al ~: harcra kész; (sp) ~
combattimento
sul quadrato: boxmérkõzés
1. (ksz) (a)mint, ahogy; cosi... ~, tanto... ~: mind... mind,
úgy... mint, úgy... ahogy; (biz) oggi ~ oggi: manapság;
come (biz) io ~ io: ami engem illet; 2. (ksz)mihelyt; 3. (nm)
mennyire, milyen mértékben; 4. ~ mai? Hogyhogy? 5. ~
se + conj: mintha; 6. [új] Come no? Miért ne?
1. (el-, meg)kezd vmit, belefog, belekezd vmibe; 2. (el-,
cominciare meg)kezdõdik; (közm) Chi non comincia, non finisce. Aki
el sem kezdi, nem fejezi be!
comma (jog) törvénycikk bekezdése
commemorare megemlékezik, emlékünnepet ül
commemorativo emlékeztetõ, emlék-; la lapide ~a: az emléktábla
commendare magasztal, dicsér
commendatizio ajánló-; [új] lettera ~a: ajánlólevél
commensale [új] asztaltárs
commentario magyarázó jegyzet, kommentár
commesti·bile (il) élelmiszer
commesti·bile (mn) ehetõ
1. megrendel; 2. elkövet (rosszat); 3. egymás mellé
comme·ttere
helyez; 4. ~ [a]: rábíz vkire vmit - sz; ho commeso
comminare kiró (büntetést)
comminatoria (la) ua. comminazione: (jog) rendreutasítás
comminatorio (jog) fenyegetõ
comminazione (la) ua. comminatoria: (jog) rendreutasítás
commiserare szánakozik vkin, sajnál vkit
1. bizomány; affare (hn) di ~: bizományi üzlet; 2.
commissione (la) bizottság; ~ Esteri: külügyi bizottság; ~ giudicatrice:
bírálóbizottság, zsüri
committente (fn,mn) megrendelõ, megbízó
commoso meghatott, megindult
commovente megható, megindító
commutare 1. (jog) átváltoztat (büntetést); 2. (vill) átkapcsol
commutativo csere-
compaesano/a egy vidékrõl való, földi
1. ~ [a]: egyesít, összetesz, összerak; keretbe foglal 2.
compaginare
(szöveget) áttördel
1. társnõ, kísérõ(nõ); 2. élettárs, feleség; 3. (tört)
compagna
elvtársnõ
80
1. társaság; dama di ~: társalkodónõ; tenere ~ [a], fare ~

[a]: szórakoztat vkit; 2. egyesület, szövetkezet, társulat; 3.
compagni·a
(rkat) Compagnia di Gesù: Jézus-Társaság, a jezsuita
rend; 4. ~ di prosa: prózai színtársulat; 5. (kat) század
1. társ, cimbora; ~ d'ufficio: kartárs, kolléga; 2. élettárs,
compagno
férj 3. (gazd) üzlettárs; 4. (tört) elvtárs; 5. pár
comparativo (fn) (nyelv) középfok
összehasonlító; (nyelv) grado ~: középfok; proposizione
comparativo (mn)
~a: összehasonlító mondat
comparazione (la) 1. összehasonlítás, egybe-, összevetés; 2. hasonlat
1. (ir, jog) megjelenik; 2. feltûnést kelt, jó hatást tesz, jól
mutat; fare ~ in un certo modo: bizonyos színben tüntet
föl vmit - compaio, compari, compare, compariamo,
comparire
comparite, compaiono; sono comparso; comparirò;
comparirei; compari, compaia, compariamo, comparite,
compaiano; compaia; comparissi
compartecipare közösen, együttesen részt vesz vmiben
szánalom, részvét, könyörület; fare ~: részvétet kelt;
compassione
portare ~ [a]: részt vesz vki fájdalmában
1. sajnálatra, szánalomra méltó; 2. résztvevõ, szánakozó,
compassione·vole
könyörületes
compasso (geom) körzõ
compati·bile (jog) összeegyeztethetõ, összeférhetõ, összeillõ
compatibilità (jog) összeférhetõség
1. (ép) tömörség, szilárdság; 2. (átv) összetartás,
compattezza fegyelem; 3. összeforrottság; 4. [új] kompaktság,
egybeépítettség
1. tömött, szilárd; in schiere (nn,tb) ~e: zárt sorokban; 2.
compatto egységes, összetartó, fegyelmezett; 3. összeforrott; 4. [új]
kompakt, egybeépített
compendiare összevon, összefoglal, könyvet kivonatol
compendiario összevont, kivonatos
compendio vázlat, kivonat, rövid foglalat
compendioso kivonatos, vázlatos, rövidre fogott
compenetrare behatol vhová, átjár, áthat vmit, beveszi magát vmibe
1. (vill) kiegyenlítõ, kompenzátor; 2. (mûsz)
compensatore (il)
órarugó-védõlemez
compensatore (mn,hn) (nn) compensatrice: (vál) kiegyenlítõ, kárpótló
compensatrice (mn,nn) (hn) compensatore: (vál) kiegyenlítõ, kárpótló
compenso 1. kárpótlás, kártalanítás, kártérítés; 2. juttatás, jutalom
ua. comprare: 1. vásárol, vesz, beszerez; 2.
comperare
megveszteget (pl. tanút)
competere
81
1. ~ [con]: vetélkedik, versenyez vkivel; 2. ~ [a]: jár

vkinek, megillet vkit
competizione (la) 1. versengés, vetélkedés; 2. (sp) verseny
1. szívesség, készség, elõzékenység, szolgálatkészség;
compiacenza
2. öröm, kedv, megelégedettség
ua. compire: 1. befejez, bevégez, betölt (évet); 2.
véghezvisz; 3. teljesít (pl. kívánságot) - compio,
compi,compie,compiamo,compiete,compiono; ho
compiere
compiuto; compirò; compirei;
compi,compia,compiamo,compite, compiano; compia;
compissi
[új] (rkat) kompletórium, az ötödik, befejezõ imaóra a
compieta
zsolozsmában
compilatore (il) (nn) compilatrice: kompilátor, összeállító
compilatrice (la) (hn) compilatore: kompilátor, összeállító
compilazione (la) összeállítás, kompiláció
1. befejezés, bevégzés; 2. végrehajtás, véghezvitel; 3.
compimento
beteljesedés, betelés
ua. compiere: 1. befejez, bevégez, betölt (évet); 2.
compire
véghezvisz; 3. teljesít (pl. kívánságot) - vö: finire
co·mpito (fn) 1. feladat, megbízás, kötelesség; 2. lecke, (iskolai) feladat
co·mpito (mn) jól nevelt, udvarias, elõzékeny
compiuto 1. befejezett, véghezvitt; 2. tökéletes, teljes
1. kiegészítés, kiegészítõ rész, pótlék; (geom) ~ d'un
complemento angolo: pótszög; 2. ufficiale (hn) di ~: tartalékos tiszt; 3.
(nyelv) ~ di luogo: helyhatározó; ~ diretto: tárgy
complessivo összetett, teljes, együttes, általános
1. komplexum, tárgyak, fogalmak összessége; in ~:
mindent összevéve, egyszóval; 2. együttes; 3.
complesso (fn)
komplexus; ~ d'inferiorità: alacsonyabbrendûségi érzés;
4. (mûsz) kombinát
1. összetett, szövevényes; (mat) numeri ~i: komplex
complesso (mn)
számok; 2. (nyelv) proposizione ~a: bõvített mondat
completamente teljesen, tökéletesen
completamento kiegészítés; befejezés
completare kiegészít, teljessé tesz; befejez
co·mplice (il) (jog) tettestárs, bûnrészes
complicità (jog) bûnrészesség
complottare összeesküszik, szövetkezik, csel szõ
complotto összeesküvés, cselszövés
1. (kémia) komponens, alkotórész; 2. (fiz) összetevõ; 3.
componente (il)
tag
82
componente (mn) összetevõ, alkotó

1. összerak, összeállít; 2. alkot, ír; (zen) szerez,
komponál; 3. rendbeszed; compose i capelli:
comporre rendbeszedte a haját; 4. (jog) elsímít, kiegyenlít,
egyezséget köt; 5. (nyomd) macchina per ~: szedõgép; 6.
~si: [di]: áll vmibõl - vö: porre
comportamento viselkedés, magatartás
1. elvisel, eltûr, elszenved; 2. vmivel jár; magával hoz; 3.
comportare
~si: viselkedik (jól, rosszul)
1. (fiz is) összetétel; 2. (nyomdai) szedés; ~ interlineata:
ritkított szedés; ~ piena: sûrû, tömött, kompressz szedés;
composizione (la)
3. zeneszerzés; 4. mû, alkotás; 5. (jog) kiegyezés,
egyezség
composta befõtt, kompót
composto (fn) vegyület; ~ organico: szerves vegyület
1. összetett; interesse (hn) ~: kamatos kamat; (nyelv)
composto (mn)
tempi ~i: összetett idõk; 2. komoly, szerény, illedelmes
ua. comperare: 1. vásárol, vesz, beszerez; 2.
comprare
megveszteget (pl. tanút)
comprave·ndita adásvétel
1. magában foglal, tartalmaz; servizio compreso:
kiszolgálás bennefoglalva; 2. felfog, átlát, megért; 3. ~
compre·ndere
[da]: elfog, eltölt, megszáll (ijedtség, félelem) - sz; ho
compreso
comprensi·bile (meg)érthetõ, felfogható, világos
comprensione (la) megértés, belátás, felfogás
comprensiva felfogóképesség
comprensivo 1. értelmes, megértõ; 2. magában foglaló
compresenza együttes jelenlét
1. hírbe hoz, kompromittál; veszélyeztet; 2. ~si:
comprome·ttere
kompromittálja magát - sz; ho compromesso
comprovare (kétséget kizáróan) bizonyít
1. elszámol, kiszámít; 2. tekintetbe vesz vmit, számol
computare
vmivel; 3. (ép) költségvetést készít
1. kiszámítás, 2. tekintetbevétel, számbavétel, vminek a
co·mputo
beszámítása
comunanza közösség; ~ d'interessi: érdekközösség
1. átlag, zöm, a legnagyobb rész vmibõl; 2. község; ~i
comune (il) (hn,tb) rurali: kisközség; 3. községháza, községi
vezetõség; 4. la Camera dei Comuni: az angol alsóház
comune (mn) 1. közös; il bene ~: a közjó; in ~: közösen, együtt; (mat) il
~ determinatore: a közös nevezõ; (mat) il minor ~
divisore: a legkisebb közös osztó; 2. mindennapi,
83
megszokott, szokásos; delitto ~: közönséges

bûncselekmény; ingegno ~: átlagtehetség; (átv) luogo ~:
közhely; (nyelv) il nome ~: a köznév; senso ~: a.) értelem;
b.) józan ész
comunemente [új] nagyrészt
comunicando (rkat) szentáldozáshoz járuló
comunicante (hn) (rkat) áldoztató pap
comunicante (mn) összekötõ; (fiz) vasi (hn,tb) ~i: közlekedõedények
1. közöl vmit vkivel, értesít, tudósít vkit vmirõl; 2. una
malattia a uno: betegséget átvisz vkire; ~ la forza
comunicare elettrica: villanyáramot átvisz; 3. (rkat) áldoztat; 4.
összeköttetésben van, összefügg, érintkezik vmivel; 5.
~si: egymással közöl; 6. (rkat) (meg)áldozik
comunicativa kifejezõ-, elõadóképesség
comunicativo közlékeny, szíves, nyájas
(újság)közlemény; komüniké; ~ delle forze armate:
comunicato
hadijelentés
1. (telefon)összeköttetés 2. közlekedés; Ministero delle
comunicazione (la) Comunicazioni: Közlekedésügyi Minisztérium; 3. közlés,
hírüladás; 4. [új] párbeszéd, kommunikáció
1. közösség; 2. (vall) egyházközség; 3. (rkat)
comunione
szentáldozás; (prot) úrvacsora
comunismo kommunizmus
comunista (hn,nn) kommunista
comunità (emberi) közösség
comunitario közösségi
1. (hat) mindenesetre, mindenképpen; 2. (ksz) ~ + conj:
comunque
bármiképpen, bárhogyan, akárhogyan
1. (eszköz) -val-vel; együtt; -stul-stül; fare cenno con gli
occhi: kacsint; 2. (mód) con mia sorpresa:
meglepetésemre; 3. (idõ) col tramonto del sole:
con (prep) naplementekor; 4. (hely) con questo rumore: ebben a
zajban; 5. (ellentét) con tutte le sue ricchezze: minden
gazdagsága ellenére; 6. (jelzõ) arrosto col contorno:
fõzelék feltéttel; 7. averla con uno: haragszik vkire
conato 1. (orv) inger; 2. (vál) erõlködés, törekvés, igyekezet
1. kád, (mosó)teknõ; 2. (földr) medence, kerek völgy; 3.
conca kagyló; (orv) ~ dell'orecchio: fülkagyló; 4. (átv) ~ fessa:
beteges ember
concatenazione (la) összeláncolás, összekapcsolás, összefûzés
1. (meg-, át)enged, engedélyez, adományoz; 2. elfogad,
concedere
elismer - sz; ho concesso
concentrare 1. központosít, csoportosít, egy helyre gyûjt; 2. (kémia)
töményít, sûr(ûs)ít; 3. koncentrációs táborba zár; 4. [új]
84
koncentrálódik, összpontosul; 5. ~si: figyelmét

összpontosítja, koncentrál
concepimento 1. fogantatás, megfoganás; 2. elképzelés, kigondolás
1. fogan, megtermékenyül; 2. teherbe esik; 3. elképzel,
concepire kitalál, elgondol, megfogalmaz; ~ un romanzo: regényt ír;
4. felfog, megért; 5. ~ odio: gyûlölet fogja el - vö: finire
concernere (vál) vonatkozik vmire, illet vmit
concessionario (jog) koncessziótulajdonos, -birtokos
1. engedélyezés, engedmény; elismerés 2. (jog)
concessione (la)
jogosítvány, koncesszió
1. fogalom, gondolat; 2. ötlet, idea; in ~ di santità: a
concetto
szentség hírében
concettualizzazione (la) [új] fogalommá alakítás, megfogalmazás
concettualmente [új] fogalmilag
1. fogantatás, fogamzás; (rkat) l'Immacolata Concezione:
a Szeplõtelen Fogantatás; 2. felfogás, fogalom,
concezione (la)
elképzelés, koncepció; ~ del mondo: világnézet; ~ della
storia: történelemszemlélet
concilia·bile 1. kibékíthetõ, békülékeny; 2. összeegyeztethetõ
1. kibékít, megbékít, megegyezésre bír; elsimít; 2. ~ la
conciliare sete, ~ la fame: szomjat, éhséget csillapít; ~ il sonno:
elaltat; 3. ~si: megnyer, kivív, megszerzi magának
conciliare (mn) (vall) zsinati
conciliativo (vál) békítõ
1. (ki)békítés, kibékülés; 2. összeegyeztetés (pl.
conciliazione (la)
ellentmondásoké)
concilio (vall) zsinat
concimare vö: fertilizzare; (meg)trágyáz
concimatura ua. concimazione (nn): (meg)trágyázás
concimazione (la) ua. concimatura: (meg)trágyázás
concisione (la) tömörség, szabatosság
conciso tömör, rövid, velõs; szabatos
1. befejez, bevégez; véghezvisz; megtesz, megcsinál; 2.
conclu·dere megköt, nyélbeüt; senza ~ niente: dolgavégezetlenül; 3.
következtet - sz; ho concluso
1. befejezés, bevégzés; in ~: végül is, egyszóval,
conclusione (la) lényegében véve; 2. összefoglaló befejezés; 3. (jog)
végmegállapodás
concomitante velejáró, kísérõ, mellék-
concordanza (meg)egyezés; (nyelv) ~ dei nomi: a fõnevek egyezése
concordare 1. kiegyenlít, összeegyeztet (pl. nézeteket); 2. kibékít
(ellenfeleket); 3. (meg)egyezik, összhangban áll; közös
85
nevezõre jut
concordia egyetértés, összhang, közös akarat
1. (vál) összefut, összejön, összecsõdül; 2. ~ [a]:
közrejátszik; 3. ~ [a]: pályázik; 4. ~ [a, in]: részt
conco·rrere
vesz,osztozik vmiben; hozzájárul; 5. (geom) összetart,
konvergál - sz; ho concorso
concretezza kézzelfoghatóság, konkrétum
meghatározott, megfogható, konkrét; in ~: valóságban,
concreto
gyakorlatban
[jav] 1. heves, égetõ vágy; 2. (rkat) áteredõ bûn, a lélek
concupiscenza
hajlandósága a bûnre
condannare 1. (el)ítél, elmarasztal; 2. megbélyegez, kárhoztat
1. (kémia) tömörít, sûrít; 2. összefoglal, tömören ad elõ;
condensare
kivonatol; 3. ~si: megsûrûsödik, tömörül
condiscendente engedékeny, készséges, elõzékeny
ua (ritk): accondiscendenza; engedékenység, készség,
condiscendenza
elõzékenység
condividere el-, fel-, megoszt, osztozik vmiben - sz; ho condiviso
condivisione (la) [új] osztozás, egyetértés
1. feltételhez kötött, feltételes; 2. (be)csomagolt; 3. ~
condizionato magistero: mesterségbeli tudás, mûvészet; scuola di ~:
tanítóképzõ
1. feltétel; ~ prima, ~ fondamentale: alapfeltétel; a v. sotto
~ che + conj: feltéve, hogy; senza ~i: feltétel nélkül; 2.
condizione (la) állapot; ~i di salute: egészségi állapot; 3. helyzet; persona
di ~: jó családból való személy; essere in ~ [di]: abban a
helyzetben van, hogy; 4. körülmény, viszony
condominio (jog) közös tulajdon; casa in ~: társasház
condonare elenged (pénzbüntetést)
condono elengedés (pénzbüntetésé)
1. (autó) vezetés; 2. ügyvitel, vonalvezetés, irányítás; 3.
medico di ~: körorvos; 4. viselkedés, magaviselet; 5.
condotta
(mûsz) (csõ)vezeték; il canale per la ~ d'acqua: a
vízvezetékcsõ
1. gépjármû-, vonat-, villamosvezetõ; ~ di trattrice (nn):
conducente (il) traktorvezetõ, traktorista; 2. (jog)
(kávéház-,kocsma-,föld)bérlõ
1. vezet, visz; ~ vita quieta: nyugodt életet él; ~ a fine:
befejez; ~ a effetto: megvalósít; 2. (sp) ~ per uno a zero:
condurre
1: 0-ra vezet; 3. (el)kísér; 4. ~ [a]: vezet, visz vhová; 5.
~si: viselkedik - vö: tradurre
1. (vill,mûsz) vezetõ; 2. (vill,mûsz) vezeték; ~ per messa
conduttore (il) a terra: földelés; ~ dell'acqua: vízvezeték; 3. autó-, vonat-,
villamosvezetõ; 4. (jog) bérlõ
86
nn. conduttrice: vezetõ; filo ~: a.) villanydrót,

conduttore (mn)
villanyvezeték; b.) vezérfonál
conduttrice (mn) hn. conduttore: vezetõ
conduzione (la) 1. (fiz is) vezetés; 2. (jog) bérbeadás
ua. affarsi: ~ [a]: (vál) illik, való vmihez; 2. javára van - vö:
confarsi
fare
1. adományoz, átnyújt, (ki)oszt, ráruház (címet, hivatalt);
conferire 2. tárgyal, értekezik, megbeszélést folytat vkivel; 3.
használ, jót tesz, javára válik vkinek - vö: finire
conferma megerõsítés (híré is); hitelesítés, bizonyítás
1. helybenhagy, megerõsít, törvényerõre emel; 2. (rkat)
confermare
bérmál; 3. (prot) konfirmál
1. megerõsítés, hitelesítés; 2. (rkat) bérmálás; 3. (prot)
confermazione (la)
konfirmáció
confessionale (il) gyóntatószék
1. (rkat) gyónási, gyónásra vonatkozó; 2. (vall) vallási,
confessionale (mn)
felekezeti
1. megvallás, bevallás, beismerés, (ön)vallomás; 2.
confessione (la) hitvallás; 3. (pl. protestáns) felekezet; 4. (rkat) gyünás; [új]
~ auricolare: fülbegyónás; fare la ~: gyónik
1. (vall) ~ della fede: hitvalló; 2. (rkat) gyóntató pap,
confessore (il)
lelkiatya
1. bizalom, bizakodás; 2. bizalmaskodás, bizalmas
confidenza
viszony; 3. bizalmas közlés, titok; in ~: bizalmasan
confidenziale bizalmas, meghitt, bensõ
configurare (vál) ábrázol, jelképez
configurazione (la) (földr,geol) alakulat, alak, külalak, megjelenés
confinante határos, szomszédos (pl. állam)
confinato kitelepített, deportált
confine (il) határ, határvonal; passagio di ~: határátlépés
confino kitelepítés, deportálás
confiscare (jog) elkoboz, elkobzásra itél
conflagrazione (la) lángbaborulás; (átv) felfordulás
viszály, összetûzés, összeütközés, konfliktus; venire a ~:
conflitto
összeütközik
conflittualità [új] konfliktushelyzet
confluenza [új] egyesülés, összefolyás; egybefolyás
1. össze-, egymásbaömlik; 2. találkozik (pl. két út) - vö:
confluire
finire
confo·ndere 1. összevegyít, összekever, egyesít; 2. összetéveszt vkit
vkivel; 3. megzavar, kihoz a sodrából; 4. ~si:
megzavarodik, zavarba jön; kijön a sodrából - sz; ho
87
confuso
~ [a]: 1. hozzáalakít, idomít vmihez; bene conformato: jó
conformare alakú, arányos; 2. ~si: (hozzá)idomul, -igazodik,
alkalmazkodik vmihez
~ [a]: 1. megegyezõ, azonos; 2. vminek megfelelõ,
conforme
vmihez illõ; 3. [jav] vminek megfelelõen, vmi szerint
megfelelés, azonosság, egyezés; in ~ [di]: vmi szerint,
conformità
értelmében, megfelelõleg
1. megerõsít, alátámaszt, bizonyít, támogat (véleményt);
2. vigasztal vkit, erõt, bátorságot önt vkibe; 3. ~ lo
confortare
stomaco: étvágyat gerjeszt, erõsíti a gyomrot; 4. (vál) ~
[a]: buzdít, biztat, lelkesít vmire
1. összehasonlít, össze-, egybevet; szembe állít,
szembesít (személyeket); 2. összevág, megegyezik;
confrontare
hasonlít vmihez; 3. [új] szemben áll vkivel, vmivel; 4. [új]
confronta (cfr): vesd össze (vö)
1. zûrzavar, rendetlenség, összevisszaság, konfúzió; 2.
confusione (la)
zavarodottság
confuso 1. rendetlen, zavaros; 2. zavart, határozatlan (jellem)
confutare (jog) megcáfol, megdönt
1. elbocsát vkit, felmond vkinek; (kat) szabadságol; 2. ~si:
congedare
elbúcsúzik, búcsút mond, eltávozik
1. távozás, búcsú; 2. (hivatali) szabadság; (kat)
congedo szabadságolás; ~ pagato: fizetett szabadság; andare in
~: szabadságra megy
1. összeállítás, (meg)szerkesztés; 2. szerkezet,
congegno
szerkezeti felépítés; készülék
conge·nito vele született, öröklött
congettura feltevés, vélemény, találgatás
congetturare feltételez vmit, vélekedik vmirõl
1. összeköt, összekapcsol, összefûz, egybeköt; 2. ~si:
congiungere
összekapcsolódik, összekötõdik - vö: giungere
congiuntamente együtt(esen)
congiuntiva (orv) kötõhártya
congiuntivo (fn) (nyelv) 1. felszólító mód; 2. [új] kötõszó
congiuntivo (mn) összekötõ, összekapcsoló; (nyelv) modo ~: felszólító mód
conglobare összevon, felhalmoz, összesít
congratulazione (la) jókívánat, szerencsekívánat, gratuláció
1. összehív, összegyûjt; 2. ~si: összeszövetkezik,
congregare
összegyülekezik
1. megegyezõ; össze-, egybehangzó; 2. (geom)
congruente
egybevágó
congruenza
88
1. megegyezés, megfelelés, össze-, egybeillés; 2. (geom)

egybevágóság
congruo megfelelõ, illõ
1. ver (pénzt); 2. (átv) ~ una nuova parola: új szót alkot,
coniare
gyárt
coniuge (il,la) házastárs
connessione (la) 1. összefüggés, kapcsolat; 2. (vill) kapcsolás
connesso (fn) függelék
connesso (mn) összefüggõ
1. összekapcsol, összefûz, összeköt; 2. (össze)társít; non
conne·ttere
~: nem kapcsol; összevissza beszél - sz; ho connesso
connivente (vál) elnézõ, engedékeny
connivenza (vál) elnézés, engedékenység
connotato 1. ismertetõjel; 2. ~i: személyleírás (pl. útlevélben)
(vál) 1. egybekelés, házasság; 2. (átv) il ~ dei due partiti:
connubio
két párt egyesülése
1. (meg)ismer(ked)és; 2. ismeret, tudomás; 3. avere
conoscenza molte ~e: sok ismerõse van; 4. (orv) perdere la ~:
elveszíti az eszméletét
1. fel-, megismer, megkülönböztet; darsi a ~:
megismerteti magát; farsi ~: hírnevet szerez; 2. megért,
conoscere
felfog; 3. eszméleténél van; 4. ~si: reo: bûnösnek vallja
magát - sz;ho conosciuto
conoscitivo facoltà ~a: megismerõ képesség
conoscitore (il) (nn) conoscitrice: mûértõ; ~ di quadri (hn,tb): képszakértõ
conoscitrice (la) (hn) conoscitore: mûértõ; ~ di quadri (hn,tb): képszakértõ
conquistare 1. meghódít, elfoglal; 2. megnyer, megszerez
conquistatore (il) hódító
consacrante (il) (rkat) misézõ pap
1. (rkat) felszentel; 2. vminek szentel vmit; 3. ~si: szenteli
consacrare
magát
(rkat) 1. papszentelés; 2. ~ del pane: átváltoztatás; 3.
consacrazione (la) festa della ~: templomszentelés évfordulója; 4.
szentesítés
consanguineità [új] vérrokonság
consanguineo vérrokon
ua. conscio: ~ [di]: tudója vminek, vmi tudatában lévõ;
consape·vole
fare ~: tudomására hoz
consapevolezza 1. tudat, ismeret, tudomás; 2. öntudatosság, öntudat
consaputo (vál) közismert
ua. consapevole: ~ [di]: tudója vminek, vmi tudatában
conscio
lévõ; fare ~: tudomására hoz
89
1. rákövetkezõ; egymás utáni; 2. (nyelv) proposizione ~a:

consecutivo
következményes mondat
1. átadás, kézbesítés, szállítás; ~ a domicilio:
házhozszállítás; ~ dei bagagli: poggyászkiadás; a futura
consegna
~: határidõs szállításra; [0]; 2. dare in ~: megõrzésre átad;
3. (kat) õrizet, fogság; 4. (kat) írott parancs
1. átad, kézbesít; szállít; 2. letétbe helyez, bizományba
consegnare
ad; 3. (kat) ~ un soldato: katonát szobafogságra ítél
következmény; per ~: következésképp, ennélfogva, tehát;
conseguenza in ~ [di]: a.) vminek a következtében; b.) vminek
megfelelõen
1. elér, elnyer, keresztülvisz; 2. vmibõl következik, vmibõl
conseguire
folyik; vmire (rá)következik - sz; vö: sentire
1. beleegyezés; 2. egyetértés, konszenzus; di v. per
consenso
commune ~: közös egyetértéssel
1. megenged; 2. [új] ~ [di]: lehetõvé tesz; 3. ~ [a]: enged
consentire
vkinek, hajlik a szavára; egyetért vkivel
consenziente beleegyezõ, egyetértõ, megengedõ
1. (átv is) megõriz; 2. eltesz, konzervál; ~ in giaccio:
conservare jégbe hût, jegel; 3. ~si: jó egészségben marad; [0]; Si
conservi! Minden jót! 4. sokáig eláll (befõtt)
considerare 1. tekint, vélekedik, fontol; 2. tart vkinek vkit
1. tekintetbe vétel; avere in ~: számol vmivel, tekintetbe
vesz vmit; in ~ [di]: tekintettel vmire; 2. meggondolás,
considerazione megfontolás; uomo senza ~: meggondolatlan ember; 3.
tekintély; uomo di molta ~: igen tekintélyes ember; 4.
(levél végén) nagyrabecsülés; 5. megjegyzés
considerevole tekintélyes, jelentékeny
consigliere (il) tanácsnok, tanácsos
1. tanács; ~ dei ministri: minisztertanács; ~ dei ministri
degli esteri: külügyminiszterek tanácsa; Consiglio per la
consiglio Sicurezza, Consiglio di Sicurezza: Biztonsági Tanács; 2.
tanácskozás, tanácsülés; 3. [új] (rkat) consigli evangelici:
evangéliumi tanácsok
consistente 1. ~ [di]: vmibõl álló; 2. szilárd, tartós; 3. tartalmas
1. tartósság, erõsség; szilárdság; 2. (átv is) állomány;
consistenza terjedelem, nagyság; le cose di nessuna ~: jelentéktelen
dolgok
consi·stere ~ [di, in]: áll vmibõl
consistoro [új] (rkat) egyháztanács, konzisztórium
1. megvigasztal, megnyugtat; bátorít; 2. ~si:
consolare (ige)
(meg)vigasztalódik
consolare (mn) konzuli, konzulátusi
consolazione (la) vigasztalás, vigasz; (sp) premio di ~: vigaszdíj
90
1. megszilárdít, megerõsít, szilárd alapokra helyez; 2. ~si:

consolidare
megerõsödik, megszilárdul
consonante (la) mássalhangzó
consonante (mn) ~ [a]: megfelelõ, azonos
összhang; jó hangzás; (átv) ~ di opinioni (nn,tb):
consonanza
egyetértés
1. (sors)társ; 2. (vál) hitves, házastárs; Principe Consorte:
consorte (hn,nn)
uralkodónõ férje
1. (jog) konzorcium, érdekeltség; [0]; 2. ~ umano, ~ civile:
consorzio az emberi társadalom; 3. [új] ~ della vita coniugale:
házassági életközösség
consostanziale [új] (fil,vall) egylényegû
1. ~ [di]: áll vmibõl; 2. nyilvánvaló, világos; 3. mi consta,
constare
che: úgy tudom, hogy - vö: stare
megállapít; ~ la verità di un fatto: tény fennállását
constatare
megállapítja
consueto (fn) come di ~, secondo il ~: szokás szerint
consueto (mn) (meg)szokott, szokásos
szokásos, hagyományos, szokáson alapuló; [új] (jog)
consuetudinario
diritto ~: szokásjog
consuetu·dine (la) szokás
consulta 1. tanácskozás; 2. tanácsadó testület
1. tanácsot, felvilágosítást kér vkitõl, megkérdez vkit; (átv)
~ lo specchio: tükörbe néz; 2. (könyvben) utánanéz
consultare
vminek; 3. ~ il medico: orvoshoz fordul; 4. ~si: [con]:
tanácskozik, megbeszél vkivel vmit
1. (el)fogyaszt, elkölt, felemészt, elhasznál; 2. (rkat) ~ il
sacrificio: áldozatot bemutat; 3. ~ un delitto: bûntettet
consumare
elkövet; 4. ~si: (el)fogy, elhasználódik, (el)kopik; 5.
emészti magát, sorvad
1. fogyasztás (kávéházban, vendéglõben); 2.
consumazione (la)
elhasználás, elsorvadás
contadinesco paraszti, parasztos
contadino (mn) paraszti, parasztos
contadino/a (fn) falusi ember, paraszt; [0]; [0]
contagiare 1. megfertõz; 2. (átv) megmételyez
contagioso fertõzõ, ragályos
1. bottiglia a ~: cseppentõs üveg; 2. [új] (átv) dare a ~:
contagocce (il) lassanként adagol (hogy fölkeltse a vágyat); 3. [új] (átv)
parlare a ~: nagyon lassan beszél
1. beszennyez, bepiszkít, bemocskol; 2. (átv) megfertõz,
contaminare
megront
contare
91
1. mesél, elbeszél; senza ~ che: tekintet nélkül arra,

hogy; 2. számol; si contanto sulla dita: egy kézen
megszámolható; 3. ér, számít, jelent valamit; (sokat,
keveset, semmit sem) nyom a latban; 4. ~ sopra: számít
vkire, vmire
1. érintkezés, kölcsönös érintés, kontaktus; presa di ~:
érintkezésbe lépés; stare a ~ [con]: érintkezik vkivel;
contatto prendere ~: érintkezésbe lép vkivel; 2. (vill, mûsz)
érintkezés, kontaktus; spina si ~: banándugó, érintkezõ;
3. (geom) angolo di ~: mellékszög
1. számlázás, (el-, le-, össze)számolás, számbavétel;
conteggio assegno per solo ~: elszámolási utalvány; 2. (orv) ~ dei
globuli del sangue: vérsejtszámlálás
1. (hõmérsékletet) kiegyenlít; 2. ~ [a]: mér, szab,
contemperare
alkalmaz vmihez vmit
1. (meg)szemlél; (meg)bámul; 2. (jog) intézkedik vmiben,
contemplare
figyelembe vesz, elõirányoz
contempo nel ~: ugyanakkor, ezalatt
contemporaneità egyidejûség
contemporaneo (fn) kortárs
contemporaneo (mn) egyidejû, egykorú; età ~a: jelenkor
contendente (il,la) (tsz: ~i) (sp is) ellenfél, vetélytárs
contendente (mn) szembenálló, ellenszegülõ, vetélkedõ
1. tartalmaz, magában foglal; 2. (kat) védelmi állásokba
szorít (ellenséget); 3. (átv) tûrtõztet, visszafojt, megfékez,
contenere
megzaboláz; 4. ~si: viselkedik, viseli magát; 5. mérsékli,
tûrtõzteti magát - vö: tenere
contenitore (il) tartály, tartó, edény
ua. accontentare: 1. kielégít (vágyakat); boldoggá,
contentare elégedetté tesz; 2. megnyugtat; 3. ~si: [di]: beéri,
megelégszik vmivel
contenuto 1. tartalom; ~ metallico: fémtartalom; 2. vö: contenere
contenzioso (jog) peres, vitás, jogvita tárgyát képezõ
conterra·neo (vál) földi, egyfalubeli
contesa vetélkedés, veszekedés, viszály
contesta·bile (el)vitatható
1. (el)vitat, tagad, kétségbevon; 2. (jog) elrendel, kihirdet,
contestare
kimond, foganatosít
1. (jog) vitatás, kétségbevonás; megtámadás; 2.
contestazione (la)
elrendelés,foganatosítás
conteste ua. contestimone: tanútárs
contestimone ua. conteste: tanútárs
contesto (szöveg)összefüggés, kontextus
92
continenza önmegtartóztatás; mértéklet(esség), józanság

contingente (il) 1. kontingens; 2. (fej)adag; rész
contingente (mn) járulékos, véletlen, esetleges, mellékes
1. esetlegesség, járulékosság, véletlenség; 2. véletlen
contingenza
alkalom
continuamente folytonosan, folyamatosan
continuare [részl] 1. folytat;
continuazione (la) folytatás
continuità folytonosság, folyamatosság, összefüggés
1. számolás, számítás, számlálás; összeg; fare di ~:
számol; 2. számla; ~ profitti (hn,tb) e perdite (nn,tb):
nyereség- és veszteség-számla; ~ corrente: folyószámla;
[0]; fare ~ [di]: számol vmivel; fare i ~i [con]: a.) elszámol;
b.) (biz) leszámol vikvel; tenere da ~; tenere in gran ~:
conto nagy becsben tart; 3. a ~: elõlegképpen; 4. (átv) a buon
~: mindenképpen; (átv) mi torna a ~: javamra válik; a ~i
fatti: mindent összevetve; in fin dei ~i: végül is; mettere ~:
érdemes, megéri; per ~ mio: ami engem illet; per nessun
~: semmi esetre sem, semmi szín alatt; rendersi ~ [di]:
számot vet vmivel; 5. tekintély, súly
contornamento [új] körülvétel, körülvevés
contorno 1. vázlat, körvonal, kontúr; 2. körítés; 3. ~i: környék
contraccettivo (mn,fn) [új] ua. contracettivo: fogmazásgátló
contraccezione (la) [új] fogamzásgátlás
1. visszapattanás; 2. visszacsapás; 3. ellen-, visszahatás;
contraccolpo
di ~: visszahatásképpen
contracettivo (mn,fn) [új] ua. contraccettivo: fogmazásgátló
ua. contradire: 1. ellentmond vkinek; 2. ~si: önmagának
contraddire
mond ellent - vö: dire
1. (élesen) megkülönböztet vmitõl, jellel ellát; 2. ~si: (átv
contraddistinguere
is) kitûnik, elüt (a többitõl)
ua. contradittorio (fn): 1. (jog) ellenfelek bírósági
contraddittorio (fn)
szembesítése; 2. vitabeszéd
contraddittorio (mn) ua. contradittorio (mn): ellentmondó, ellentétes
contraddizione (la) ua. contradizione: ellentmondás, ellenkezés, ellenvetés
ua. contraddire: 1. ellentmond vkinek; 2. ~si: önmagának
contradire
mond ellent - vö: dire
ua. contraddittorio (fn): 1. (jog) ellenfelek bírósági
contradittorio (fn)
szembesítése; 2. vitabeszéd
contradittorio (mn) ua. contraddittorio (mn): ellentmondó, ellentétes
contradizione (la) ua. contraddizione: ellentmondás, ellenkezés, ellenvetés
contraente (il) szerzõdõ (fél)
93
1. szembehelyez; 2. ~si: szembehelyezkedik,

contrapporre
szembeszáll vkivel, ellenszegül vkinek - vö: porre
contrapposizione (la) 1. szembehelyezkedés; 2. szembehelyezés
1. ellenkezõ, ellentétes; al ~: ellenkezõleg; Non ha nulla
contrario in ~. Semmi kifogása sincs ellene. 2. káros, alkalmatlan;
kedvezõtlen; vento ~: ellenszél
1. (meg)köt (barátságot is); 2. szerez (betegséget); 3. ~
debiti (hn,tb) adósságba veri magát; 4. el-, összehúz; 5.
contrarre
(nyelv) összevon (hangot); 6. ~si: összehúzódik,
zsugorodik; 7. (nyelv) összeolvad - vö: trarre
contrassegnare megjelöl, jelekkel megkülönböztet
1. ~ [con]: ellenszegül vkinek; szembeszáll vkivel; 2.
contrastare ellenez; 3. (el)vitat, kétségbe von, tagad; 4. ~si: magának
vitat vmit; küzd, versenyez vmiért - vö: stare
1. veszekedés, vita 2. ellenkezés, ellentét,
szembeszállás, ellenszegülés; ~ di interessi (hn,tb):
contrasto
érdekellentét; 3. ellentétes hatás, kontraszt; senza ~:
kétségtelenül, bizonyára
contrattare alkuszik, alkut köt
szerzõdés(kötés); irat; ~ di compravendita: adásvételi
contratto (fn) szerzõdés; ~ collettivo di lavoro: kollektív
munkaszerzõdés;
contratto (mn) összehúzódott
1. összehúzás; (nyelv) összevonás; 2. összehúzódás,
contrazione (la)
zsugorodás
contribuente (il) adófizetõ
contribuente (mn) hozzájáruló
1. ~ [a]: hozzájárul vmihez; 2. ~ [a, in, per]: közremûködik,
contribuire
részt vesz vmiben; 3. adózik - vö: finire
contributo 1. hozzájárulás, közremûködés; 2. járulék, tagdíj
contristare 1. megszomorít, megbánt; 2. ~si: elkeseredik
contrito (vall) bûnbánó
contrizione (la) (vall) bûnbánat
controbilanciare ellensúlyoz
contromisura [új] ellenintézkedés
controproducente [új] (a szándékolttal) ellenkezõ hatást kiváltó
controversia 1. ellentét, nézeteltérés, véleménykülönbség; 2. jogvita
1. hajlíthatatlan, makacs; megátalkodott; 2. (jog)
contumace
bíróságtól távolmaradó
1. [új] makacsság, megátalkodottság; 2. (jog) bíróságtól
contumacia távolmaradás; condannare uno in ~: távollétében elítél; 3.
karantén, vesztegzár
convalida ua. convalidamento: megerõsítés, érvényesítés
94
convalidamento ua. convalida: megerõsítés, érvényesítés

1. megerõsít, igaznak jelent ki, igazol; (sp) ~ una rete:
convalidare
gólt megítél; 2. jóváhagy
convegno találkozó, összejövetel; darsi ~: találkozik, összejön vkivel
conveniente ~ [a]: vmihez illõ, vminek megfelelõ
1. megegyezés, megfelelés, összeillés; 2. illendõség,
convenienza illem, udvariasság; 3. haszon, hasznosság, érdek;
matrimonio di ~: érdekházasság; 4. jó hírnév, becsület
1. megidéz(tet); 2. összejön, összegyûl; 3. megenged,
elismer; egyetért; egy véleményen van vkivel; Ne
convengo! Rendben van! Beleegyezem! 4. (gazd)
convenire megállapodik, megegyezésre jut; 5. kell, kénytelen (tenni
vmit); illik; jó lesz, itt az ideje; 6. megfelel, tetszik vkinek;
7. találkozik, összefut, egy pontban egyesül (út, vasút,
folyó) - vö: venire
convento (rkat) kolostor, zárda, rendház
1. megegyezésszerû, megállapodásszerû; 2.
convenzionale
konvencionális, [új] szokás szerinti
1. összehajló, összetartó, egy irányba futó; lente ~:
convergente gyûjtõlencse; 2. (mat) összetartó, konvergens
(haladvány)
1. összetartás, összehajlás, egy irányba futás; 2. (átv)
convergenza
együttes törekvés, összhang
conve·rgere összefut, -tart, -hajlik; egy irányba fut
conversare társalog, cseveg vkivel vmirõl
1. (át)vált(oztat)ás; átalakítás, átalakulás; 2. (vall) áttérés,
conversione megtérés; 3. (kat) felfejlõdés egyik szárnyról a másikra; 4.
(gazd) konvertálás, átváltás
1. átváltoztat; fordít; 2. szándékától eltérít; más nézetre
bír, levesz a lábáról; 3. (vall) áttérít, megtérít; 4. ~si:
convertire
átváltozik, átalakul; 5. jobb belátásra tér; 6. (vall) áttér,
megtér, más hitre tér - vö: finire
1. ~ [di]: meggyõz vmirõl vkit, rábeszél vmire vkit; 2. ~si:
convi·ncere
meggyõzõdik vmirõl, vmilyen meggyõzõdésre jut
convincimento 1. meggyõzés; 2. meggyõzõdés
convinto 1. meggyõzött; 2. meggyõzõdött
convinzione (la) meggyõzõdés
convito (vál) bankett, lakoma
együttlakás, együttélés; házasélet; [0]; ~ familiare:
convivenza
háztartási közösség
convocare össze-, egybehív
convocazione (la) [új] meghívás
coordinare 1. összehangol, összeegyeztet; 2. (nyelv) mellérendel
95
1. burkolat, borítás; ~ di protezione: védõburkolat; 2.

copertura tetõfedés; 3. háztetõ; 4. fedezet; (gazd) ~ aurea:
aranyfedezet
1. lemásol, leír; 2. vkinek a dolgozatából puskázik; 3.
copiare
utánoz
copista (il,la) (tb: ~i,~e) 1. másoló 2. rajzoló
1. kupa, serleg; 2. (sp) kupaverseny, kupamérkõzés; 3.
coppa
mérlegtányér
1. pár; [új] una ~ di fratelli: testvérpár; a ~: párosan; [0];
coppia
[0]; 2. házaspár, szerelmespár; [0]
1. ~ [di]: be-, lefed; be-, letakar; 2. (el)rejt, takargat,
palástol, titkol; 3. ~ [di]: elhalmoz, telerak vmivel; ~ di baci
(hn,tb): csókjaival elhalmoz; 4. megtesz (utat); 5. elnyom,
túlharsog (hang); 6. (kat) fedez, leplez, biztosít; 7. ~ un
coprire
ufficio: hivatalt betölt; 8. egyensúlyoz, fedez (bevételt,
kiadást); 9. (áll) fedez, meghág; 10. ~si: betakaródzik,
felöltözik; Copri il capo! Tedd föl a kalapod! 11. (ég)
beborul, befelhõsödik - sz, mint sentire; ho coperto
1. (nyelv) kopula; kapcsoló szó, ige; 2. egybekelés,
co·pula
házasulás, párosodás
1,2Cor (Corinti) (Biblia) Szent Pál 1,2. levele a korintusiakhoz
coraggioso bátor, elszánt, merész
corale (il) (zen) 1. kórus, korál(is); 2. (gregorián) korálénekeskönyv
1. nagy mennyiségû, tömeges; 2. szíven találó (fegyver);
corale (mn) nemico ~: halálos ellenség; 3. (zen) kari, kórusi; canto ~:
karének
corazza [új] páncél
1. páncéllal ellát; 2. (átv) felvértez; 3. ~si: (átv) felvértezi
corazzare
magát, felkészül vmire
corazzato (kat) páncélos
corazzatura 1. páncélozás, páncélzat; 2. (hajó) páncél
[új] 1. egy kötelékre kötött hegymászó csoport;
cordata (túrista-)kötélcsoport; 2. hegymászás kötéllel; 3. salita in
~: kötélmászás
1. (kép-, tükör)keret, ráma; 2. karnis; 3. (földr)
cornice (la)
hegypárkány (keskeny átjáró)
1. (fil) elõzõ megállapítás szükségszerû következménye;
corollario
2. (mat) bizonyított tétel következménye
coronare (átv) ráteszi a koronát (mûre)
corpo (il) 1. (átv is) test; a ~ a ~: ember ember ellen; (jog) ~ del
delitto: bûnjel; (kat) ~ d'armata: hadtest; ~ del violino:
hegedûtörzs; ~ di beni (hn,tb): javak összessége, vagyon;
~ di case: [jav] háztömb; stitichezza di ~: székrekedés;
andare di ~: székel; 2. testület, kar; ~ insegnante:
96
tantestület; ~ di ballo: balettkar; ~ di guardia: õrség; in ~:

testületileg; 3. törzs, derék; 4. ~ (morto): holttest, hulla,
tetem; 5. (mûsz, autó) ház, test; 6. (rkat) Corpo di Cristo:
Krisztus Teste (Oltáriszentség); festa del Corpo, festa del
Signore: Úrnapja; 7. ~ di Bacco! [jav] A mindenit!
(csodálkozás kifejezése)
1. ki-, megjavít; 2. ~si: megjavul, jó útra tér - sz; ho
corre·ggere
corretto
correlativo kölcsönös
1. (elektromos) áram; ~ alternata: váltóáram; ~ continua:
egyenáram; consumo di ~: áramfogyasztás,
áramfelhasználás; 2. (földr) sodrás, áramlat, áramlás; ~
corrente (la)
atmosferica: légáramlat, légáramlás; ~ d'aria: léghuzat; ~
del Golfo: Golf-áramlat; (átv is) ár ellen úszik; 3. ~
letteraria: irodalmi áramlat
1. futó, folyó; conto ~: folyószámla; lo stile ~: gördülékeny
stílus; titolo ~: élõfej (lapon); il dieci ~: folyó hó 10-én; 2.
forgalomban lévõ, forgó; la merce ~: a kelendõ áru; 3.
folyamatban lévõ; fennálló, szokásos, érvényes,
corrente (mn)
közkeletû; prezzo ~: rendes piaci ár; 4. a posta ~:
postafordultával; 5. essere al ~ [di]: tájékoztatva van
vmirõl; mettere al ~: tájékoztat vmirõl; mettersi al ~:
tájékozódik vmirõl
1. bejár, végigjár, bebarangol (pl. országot), végigszalad
(pl. országon); 2. (sp) lefut (versenyt); 3. ~ pericolo:
veszélyben forog; 4. (átv) ~ la cavallina: kirúg a hámból;
5. fut, szalad, rohan; ~ in giro: körben fut; (szól) ~ col
vento largo: jól megy neki; (átv) lasciare ~: szemet húny
co·rrere vmi felett, elnéz vmit, futni hagy vkit; ~ per l'animo, ~ per
la mente: eszébe ötlik, az a gondolata támad; 6. (átv) ~
alle armi: fegyvert ragad; 7. (átv) ~ alla rovina: vesztébe
rohan; 8. forgalomban van, érvényes (pénz); 9. (el)terjed;
corre voce (nn); az a hír járja; 10. (el)múlik, (el)telik (idõ);
ci ~ poco: kis hijja van - sz; sono corso
1. korrektség, kifogástalan magatartás; 2. sportszerûség;
correttezza
sportszerû magatartás
1. javító-, fenyítõ eszköz; fegyelmezõ eszköz; 2.
correttivo (fn)
ételízesítõ
correttivo (mn) javító, fegyelmezõ, fenyítõ
1. kifogástalan, korrekt, mintaszerû, illedelmes, jómodorú;
corretto
2. helyes, hibátlan; 3. kevert, ízesített (folyadék)
1. javítás; helyesbítés; 2. módosítás,átírás (írásmûé); 3.
correzione (la) dolgozatjavítás; 4. intés, fenyítés, dorgálás; casa di ~:
javítóintézet; 5. (fotó, csill) korrekció
~ [a]: 1. megfelel vminek, összhangban van, egyezik
corrispo·ndere vmivel, illik vmihez; 2. viszonoz vmit; 3. érintkezik, levelez
vkivel - sz; ho corrisposto
97
corroborare 1. (feltevésben is) (meg)erõsít; alátámaszt; 2. megedz

1. rothadt (gyümölcs); 2. poshadt, bõzhödt (víz); 3. (átv)
corrotto
romlott; 4. kevert, nem tiszta (nyelv)
corrugare összeráncol (homlokot)
1. megrontás, megromlás, 2. erkölcstelenség, romlottság;
corruzione (la)
3. megvesztegetés, korrupció
1. futás, szaladás; 2. járat; 3. árfolyam; 4. menet, forduló,
folyamat; lefolyás; ~ degli affari: üzletmenet; affari in ~:
elintézés alatt álló ügyek; essere in ~ di stampa:
nyomdában van, nyomás alatt van (könyv); nel ~ d'un
anno: egy év leteltével, egy éven belül; anno in ~: folyó
corso
év; nel ~ della settimana: a hét folyamán; 5. forgalom;
moneta che ha ~: a forgalomban lévõ pénz; 6. tanfolyam,
kurzus; ~ di lingua: nyelvtanfolyam; 7. Corso Garibaldi:
Garibaldi sugárút; 8. vö: correre; sono ~: bejártam,
befutottam
corso (mn is) korzikai
1. udvar; 2. magasabb államhivatal; Corte d'assise:
esküdtszék; ~ dei conti: számvevõszék; Corte d'appello:
corte (la)
megyei bíróság; törvényszék; 3. (átv) fare la ~ [a]: udvarol
vkinek
ünnepi menet; ~ funebre: gyászmenet; ~ nuziale:
corte·o
nászmenet, lakodalmas menet
1. udvariasság, elõzékenység, készség; chiusa di ~:
cortesi·a udvariassági záradék; 2. szívesség, figyelem; Per ~!
Legyen szíves!
cortigiana félvilági nõ, kurtizán
cortigiano udvaronc
cortile (il) udvar
1. rövid; (vill) ~ circuito: rövidzárlat; i calzoni ~i:
rövidnadrág; gamba ~a: sánta; (közm) Le bugie hanno le
gambe ~e. A hazug embert hamarabb utólérik, mint a
sánta kutyát. vista ~a: a.) rövidlátás; b.) (átv) szûk látókör;
corto ~ di mente: korlátolt; Alle ~e! [jav] Ne vesztegessük a
szót! 2. röviden; tagliare ~: félbeszakít; (szól) Lui è a ~ di
ragioni (nn,tb). Kifogyott az érvekbõl. (szól) Lui è a ~ di
quattrini (hn,tb). Megszorult, nincs egy vasa sem. (szól)
venire ~: a rövidebbet húzza, pórul jár
cortocircuito [új] 1. (vill) rövidzárlat; 2. nagyon szoros kapcsolat
cortometraggio rövidfilm, kisfilm; [k: 0]
1. dolog, élettelen tárgy; 2. ügy, dolog; 3. che ~? mi?
micsoda? mit? micsodát? 4. credersi qualche ~: sokra
cosa
tartja magát; Tante (belle) ~e! [jav] Sok szerencsét,
szívélyes üdvözletem (küldöm)!
cosciente vminek a tudatában lévõ
98
coscientizzazione (la): [új] tudatosítás

1. (ön)tudat; [0]; perdere la ~: eszméletét veszti; riavere la
~: magához tér; 2. lelkiismeret; [új] (rkat is) caso di ~:
coscienza
lelkiismereti kérdés; colle mano sulla ~: kezét a szívére
téve
1. ilyen; 2. így, úgy; e ~ sia: úgy legyen; 3. így hát, ezért,
così ennélfogva; E così? Nos? 4. Come stai? Così, così. Hogy
vagy? Megvagyok. 5. [új] così che, cosicchè: úgyhogy
cosicchè [új] ua. così che: úgyhogy
cosidetto úgynevezett
coso 1. (biz) izé, dolog; 2. (pej) un ~: valaki
cospa·rgere be-, szét, telehint, teleszór - sz; ho cosparso
1. jelenlét; in ~ [di]: vki színe elõtt, vki jelenlétében; 2. ~!
cospetto
tyûha! ejha!
costa 1. borda; 2. tengerpart, tópart
1. alapeszme, alapjelleg, irány(vonal), vonalvezetés; 2.
costante (la)
(mat) állandó, konstans
costante (mn) 1. állhatatos, kitartó; 2. állandó (erõ); tartós (esõ)
1. állandóság, tartósság, változatlanság; 2. állhatatosság,
costanza
kitartás
costatabile [új] megállapítható
costatare megállapít
costatazione (la) megállapítás
costato (orv) mellkasi táj; mellkas
costei (nn) ez (itt) (costui,costei,costoro)
costellazione (la) csillagzat, csillagkép; konstelláció
costiera partszegély
1. létesít, alapít; ~ il governo: kormányt alakít; 2. kijelöl,
kinevez, választ; 3. alkot, képez; 4. ~si: alakul, képzõdik;
costituire
5. feltolja magát vminek; 6. (bûnös) önként jelentkezik -
vö: finire
(meg)alakított, megalkotott, (meg)szervezett; il governo ~:
costituito
megalakított kormány
1. le parti ~e: az alkotó-, alkatrészek; 2. lényeges; titolo ~:
costitutivo
jogcím
1. alkotmányos, alkotmányi, alkotmány-; 2. (orv) malattia
costituzionale
~: lakati betegség
1. (meg)alakítás, létrehozás, (meg)szervezés; 2. (orv)
costituzione (la)
testalkat; 3. (jog) alkotmány; 4. szerkezet, berendezés
costo 1. ár; prezzo di ~: a.) önköltségi ár; b.) beszerzési ár; ad
ogni ~, a tutti i ~i: mindenáron; a nessun ~: semmiképpen
sem; 2. költség; economia di ~: költségmegtakarítás;
elenco dei ~i: költségvetés; i prezzi dei ~i: a termelési
99
költségek, az önköltség
1. borda; vivere alle ~e [di]: élõsködik vkin; stare alle ~e
costola [di]: nyakán lóg vkinek; 2. karaj, oldalas; 3. (geom)
(oldal)él
costoletta kotlett; ~ alla milanese: bécsi szelet
costoro (tb) 1. ezek (itt) (costui,costei,costoro) 2. (pej is) (am)azok ott
costoso drága
costrettivo ua. costrittivo: kényszerítõ
costringere ~ [a]: vkit vmire kényszerít - sz; ho costretto
costrittivo ua. costrettivo: kényszerítõ
costrizione (la) kényszer, kényszerítés
1. épít; 2. (geom) szerkeszt, ábrázol; 3. (nyelv)
costruire
(mondatot) szerkeszt - vö: finire
costruttivo építõ; építõ jellegû, kostruktív
1. (ép) építés, szerkezet, építésmód; 2. épület; ~ in pietra:
kõépület, kõszerkezet; il legname di ~: épületfa; 3.
costruzione (la)
gyártás; 4. (geom) ábrázolás, szerkesztés; 5. (nyelv)
mondatszerkezet
costu·i (hn) ez (itt) (costui,costei,costoro)
[részl] 1. szokás; 2. erkölcs; 3. viselet, öltözék; ruha,
costume (il)
kosztüm;
[új] ua. codesto: (irod) az, amaz, ott levõ (a
cotesto
megszólítottnál)
cotto sütött - vö: c(u)ocere
1,2Cr (Cronache) (Biblia) A krónikák 1,2. könyve
koponya; la base del ~: koponyaalap; frattura del ~:
cranio
koponyatörés
1. vastag; ignoranza ~a: vaskos butaság; 2. intestino ~:
crasso
vastagbél
1. teremt, alkot, létrehoz; 2. (szính) ~ una parte: szerepet
creare alakít; 3. (meg)alapít, (meg)szervez, felállít; 4. kinevez,
választ vmivé
creato (fn) a teremtett világ; a világmindenség
creato (mn) nevelt; mal ~: neveletlen
credente (il,la) hívõ
1. hit, hívés, hiedelem; 2. hitel, bizalom; 3. pohárszék,
credenza
kredenc
1. (el)hisz; Non crede ai propri occhi. Nem hisz a
szemének. 2. hisz, vél, gondol, tart vminek; 3. ~ bene di
cre·dere (ige)
fare: jónak látja, hogy megtegye; 4. ~si: tartja, hiszi magát
vminek
cre·dere (il) vélemény; a mio ~: véleményem szerint
100
credulità hiszékenység
cre·dulo hiszékeny
crepa [új] repedés (pl. falon)
crescente növekvõ; növõ (pl. hold)
crescenza növekedés, növés, gyarapodás; [0]
1. növel, fokoz; 2. felnevel vkit; 3. nõ, növekszik; essere
cre·scere sul ~: növõfélben van - pres. io cresco, tu cresci; pass.
rem. io crebbi, tu crescesti; part. pass. sono cresciuto
cre·scita növekedés; ~ dei prezzi: áremelkedés
cretino hülye, bárgyú, kretén; (orv is) gyengeelméjû
crimine (il) (jog) bûntény
crisi (nn, tb:~) válság; ~ agraria: mezõgazdasági válság; (orv is) krízis
1. kristály; 2. ablak-,tükörüveg; 3. ~ inciso: metszett
cristallo
ólomkristály(üveg)
cristiano keresztény
criticare 1. bírál; 2. (átv) leszól, megkritizál
crocchiare 1. recseg, ropog; 2. [új] (pl. földimogyorót) elropogtat
1. kereszt; (rkat) segno della ~: keresztvetés; ~ rossa:
Vöröskereszt; punto a ~: keresztöltés; (átv) colle braccia
croce (la) in ~: ölbetett kezekkel; a occhio e ~: nagyjából,
hozzávetõlegesen; 2. (átv) szenvedés, kereszt; dare la ~
[adosso a]: üldöz, kínoz vkit
crocicchio útkeresztezõdés
1. összedõlés, beolmás; 2. lökés; dare il ~ alla bilancia:
crollo
a.) megbillenti a mérleget; b.) döntõ lökést ad vminek
1. krónika; 2. (újság) krónikarovat; (átv) i fatti di ~: a
cro·naca
bûnügyek
cronologi·a idõrend, kronológia
cronologicamente [új] idõrend, kronológia szerint
cronolo·gico idõrendi, kronológiai
keresztre vonatkozó, kereszt-; (átv) il momento ~ [a]:
cruciale döntõ pillanat; punto ~: a.) keresztezési pont; b.) (átv)
válaszút
crudeltà kegyetlenség, hajthatatlanság, durvaság
crudezza nyersesség, vminek a nyers volta
1. nyers, kevéssé megfõtt, -sült; 2. feldolgozatlan, nyers;
seta ~a: nyersselyem; 3. (vál) durva, kemény, érdes,
crudo
zord; 4. (átv) essere nudo e ~: szegény, mint a templom
egere
cruento (irod) véres
Ct (Cantico dei C.) (Biblia) Énekek éneke
cugina/o unokatestvér
101
[jav] 1. akinek a, aminek a; a signora la cui figlia: a hölgy,

akinek a lánya; 2. al,alla quale, ai,alle quali helyett;
cui l'amico cui mi sono rivolto: a barát, akihez fordultam; 3.
prepozíció + cui: aki + rag; da cui, di cui: akirõl, amirõl;
per cui: akiért, amiért; con cui: akivel; stb.
culminante kulmináló; punto ~: csúcspont, tetõpont
culminare 1. (csill) delel; 2. (átv) tetõpontján van
cu·lmine (il) csúcspont, tetõpont
culo [jav] 1. (vulg) segg (hiv: ano); 2. alj (pl. poháré)
1. hódolat, tisztelet, kultusz; [0]; (vall) szertartás; 2. ~
culto
delle arti: a mûvészetek ápolása
cultore (hn) (nn) cultrice: (vál) vminek a müvelõje
cultrice (nn) (hn) cultore: (vál) vminek a müvelõje
istentiszteleti, kultusz-, kultikus; pratica ~: kultikus
cultuale
gyakorlat
cumulare összegyûjt, felhalmoz
cumulativo összesítõ, felhalmozó
cu·neo ék (vmit kiékelni)
ua. cocere: 1. fõz, süt; 2. éget (téglát); 3. fõ, forr; 4. ~si:
cuo·cere
forrong, emészti magát - sz; ho cotto
1. (orv és átv) szív; ventricolo del ~: szívkamra; di tutto ~:
szíves örömest, nagyon szívesen; muovere il ~ [a],
toccare il ~ [a]: meghat vkit; pigliare a ~: szívére vesz;
stare a ~: szívén fekszik; col ~ in mano (nn): nyíltan; (biz)
cuore (il)
mi piange il ~: odavagyok, vérzik a szívem; 2. nel ~ della
città: a város szívében; ~ dell'estate: a nyár derekán; 3.
(átv) bátorság; 4. costare il ~: egy vagyonba kerül; 5.
(kártya) kõr
cupidamente 1. kapzsin, mohón; 2. sóvárogva, vágyakozva
cupidigia 1. kapzsiság, mohóság; 2. sóvárgás, vágyakozás
cu·pido sóvár(gó)
1. mély; (átv) verde ~: sötétzöld; 2. tompa, mély (hang);
cupo
3. komor, hallgatag
1. vezetés, intézés, igazgatás; 2. elõvigyázat; 3.
gond(oskodás), törõdés; (vall) ~ d'anime (nn,tb):
lelkipásztorkodás; 4. gyógyítás, gyógykezelés,
cura
gyógymód, kúra; ~ del corpo: testápolás; ~ del riposo:
fekvõkúra; ~ successiva: utókezelés; casa di ~:
magánkórház, szanatórium; 5. (vál) plébániatemplom
1. gondoskodik vkirõl, ügyel vmire, törõdik vmivel,
fontosnak tart vmit; 2. kezel, gyógyít, ápol (beteget); ~ la
curare
salute: ápolja az egészségét; 3. sajtó alá rendez; 4. ~si:
[di]: törõdik vkivel, vmivel
curri·colo 1. önéletrajz; 2. életpálya, végzett tanulmányok
102
1. (geom) görbe (vonal); 2. (lövedék)ívpálya, röppálya; 3.

curva
útkanyar; görbület
1. (be-, meg)hajlít, (meg)görbít; 2. ~si: (be-, meg)hajlik,
curvare
meggörbül
custode (il,la) 1. õr; 2. (rkat) angelo ~: õrangyal
1. õrizet, (meg)õrzés; (jog) ~ preventiva: vizsgálati
custodia
fogság; 2. burok, burkolat; ~ del violino: hegedûtok
custodire 1. õriz; 2. oltalmaz, véd(elmez)
103

N O P Q R S T U V Z
[jav] 1. (honnan?) dai monti: a hegyekbõl; Sant' Antonio

da Padova: Páduai Szent Antal; dalla finestra: az
ablakból; Chiamo dall'Italia. Olaszo.-ból hívlak. Torno
da Roma. Visszatérek Rómából. 2. (hol?) da mio
fratello: testvéremnél; Sarò da te verso le due: Kettõ
körül nálad leszek. 3. (személyeknél hová?) venne da
me: eljött hozzám; Vado dal dentista. Fogorvoshoz
megyek. 4. (ok, cél, szükségesség, állapot) biglietto da
visita: névjegy; la macchina da scrivere: írógép; una
tazzina da caffè: kávéscsésze; un biglietto da mille Lire:
ezerlírás; cieco d'un occhio: fél szemére vak; Non c'è
da (prep)
tempo da perdere. Nincs vesztegetni való idõnk. cose
(nn,tb) da fare: teendõk; Ha imparato da bambino. Mint
gyermek, tanulta. trema dal freddo: reszket a hidegtõl;
5. (idõ; mikortól?) da oggi: mától kezdve; da ieri: tegnap
óta; dalle otto in poi: nyolctól fogva; dalle due alle tre:
kettõtõl háromig; 6. (mód) da me: magamtól; Fa una
vita da nababbo. Úgy él, mint egy Nábob. 7. (jelzõ)
(testi jegyeknél) una ragazza dai capelli rossi: vörös
hajú lány; 8. (passzív: nomen agentis) E stato criticato
da tutti. "Mindenkitõl kritizáltatott". Fu ucciso da un suo
amico. Egy barátja "által öletett meg".
1. elejétõl, elölrõl; 2. újra, ismét; 3. punto e ~: pont és új
daccapo
bekezdés
danaro ua. denaro: pénz; ~ morto: holt tõke
danese (mn,fn) dán
Danimarca Dánia
dannato (átv is) (el)kárhozott
(meg)károsít, (meg)rövidít vkit, kárt okoz vkinek;
danneggiare
megrongál vmit, kárt tesz vmiben
1. károsult, kárvallott, (meg)károsított; 2. (gazd) sérült,
danneggiato
romlott
104
1. kár(osodás), kárvallás, veszteség, hátrány; ~i di

danno guerra: háborús károk; risarcimento dei ~i: kártérítés;
rifare i ~i [a]: kárpótol vkit; 2. (gazd) sérülés, megromlás
dannosità kártékonyság, ártalmasság
dannoso kártékony, ártalmas, veszedelmes, hátrányos
danzare táncol
dappertutto mindenfelé, mindenütt, mindenhol
dapprima eleinte; elõször; eredetileg
do,dai,dà,diamo,date,danno; diedi (detti),desti,
diede(dette),demmo,deste,diedero (dettero); ho dato;
darò; darei; da',dia,diamo,date,diano; dia; dessi
1. (át-, hozzá-, meg-, oda)ad; (orvosságot) bead; (árat)

megad; ~ in moglie: feleségül ad; ~ da pensare:
elgondolkodtat; ~ da bere: inni ad; ~ la disdetta:
felmond; ~ animo [a]: lelket önt vkibe; ~ fuoco [a]:
felgyújt; [0]; ~ ragione (nn) [a]: igazat ad vkinek; (átv) ~
filo da torcere [a]: fejtörést okoz vkinek; ~ il via: a.) (sp)
rajtjelet ad; b.) (átv) útmutatást ad vkinek, útba igazít
vkit; 2. (átv) szolgáltat, juttat, adományoz, ajándékoz; ~
dare (ige) in regalo: ajándékba ad; 3. ~ [di]: nevez vkinek vkit; ~
del tu [a]: tegez; 4. ~ nel segno: fején találja a szeget;
5. ~ [in], ~ [contro]: találkozik vkivel; 6. La finestra dà
sul giardino. Az ablak a kertre néz. 7. ~ alla testa: (ital)
fejébe száll; ~ allo stomaco: megfekszi a gyomrát; ~ in
una risata: nevetésbe tör ki; ~ nell'occhio: szemébe
ötlik, feltûnik; 8. ~si: megadja magát; 9. vminek szenteli
magát, vmilyen pályára lép; 10. mondja, kiadja magát
vkinek; 11. si dà il caso: megtörténik, megesik, adódik,
elõfordul; può ~si: megtörténhet, meglehet, lehetséges
12. si dà da fare: buzgólkodik, foglalatoskodik,
szorgoskodik; 13. ~sela, ~si a gambe (nn,tb): futásnak
ered; (biz) meglép, meglóg
1. tartozás, adósság, kötelezettség; 2. (gazd) teher,
dare (il)
passzíva
davanti (hat) elõl, vminek az elején
davanti (il) elülsõ rész, elõrész
davanti (prep) ~ [a]: elõtt, elé
1. igazán, valóban, tényleg, komolyan; 2. (kérdés)
davvero
csakugyan?
1. adósság, tartozás; segnare a ~ [di...a], fare ~ [di...a]:
de·bito (fn)
terhéül ró fel vkinek vmit; 2. kötelesség
kellõ, illõ, kijáró, tartozó, köteles; 2. alkalmas, kedvezõ;
de·bito (mn)
al tempo ~: megfelelõ idõben
de·bole (il) gyenge oldal, gyenge pont, valakinek a gyengéje
de·bole (mn) fáradt, gyenge, erõtlen
105
debolezza gyengeség, erõtlenség, fogyatékosság

(le)hanyatlik, visszaesik, süllyed - sz; ho decadro;
decadere
decadrò; decadrei
decadimento [új] hanyatlás
decentrare ua. discentrare: széthelyez, decentralizál (hivatalokat)
dece·rnere odaítél
decesso 1. halál, elhalálozás; 2. haláleset
1. ~ [di]: eldönt, elhatároz, elintéz; 2. ~si: [a]:
deci·dere
elhatározza magát vmire - sz; ho deciso
deci·duo (le)hulló, (le)esõ
decifrare (titkosírást) kibetûz, elolvas, megfejt, desiffíroz
decimare megtizedel
deci·metro deciméter
decisamente [új] nagyrészt, döntõ részt
decisione (la) 1. döntés, elhatározás; 2. (jog) végzés, határozat
decisivo döntõ, elhatározó, meghatározó; határozó
declamare 1. szaval, deklamál; 2. ~ [contro]: kikel vki ellen
1. elhárít, kikerül, visszautasít; kitér vmi elõl; 2. ragoz
declinare (ige) (fõnevet, névszót); 3. alászáll; leereszkedik, lehanyatlik,
(le)hajlik; lemegy 4. ~ [da]: eláll, visszalép vmitõl
declinare (il) il ~ del giorno: az alkony
declino lenyugvás, lehanyatlás
decollare 1. lefejez, lenyakaz; 2. (rep) levegõbe emelkedik
decoro 1. dísz, ék(esség); 2. (átv) méltóság, fény, pompa
1. díszes, fényes, pompás; 2. illõ, illendõ; tisztességes;
decoroso
3. rendes, csinos
decorrenza (gazd) lejárat, esedékesség
1. lefut, leszalad; 2. lefolyik, leömlik; 3. (el)múlik; 4.
deco·rrere lejár, esedékessé válik; a ~ dal primo giugno: június
elsejétõl számítva - sz; sono decorso
decorso (fn) (el)múlás, lefolyás
decorso (mn) 1. lefolyt, elmúlt; 2. lejárt, esedékes
decretare elrendel, rendeletileg kimond; rendeletet ad ki vmire
decreto rendelet; [0]
1. dedikál, kézjeggyel ellát; 2. szentel, szán, fordít vmire
dedicare
vmit; 3. ~si: szenteli magát vminek
dedicazione (nn) [új] (rkat) felszentelés (épületé, oltáré)
~ [a]: vmiben elmerülõ, vmin csüggõ; ~ agli studi: él-hal
de·dito
a tudományért
dedizione (la) 1. megadás, meghódolás; 2. teljes odaadás
106
deducibile [új] levezethetõ, származtatható

1. levezet, származtat; 2. kifejt (rejtett értelmet); 3.
dedurre
következtet; 4. levon, leszámít (pénzt) - vö: tradurre
1. engedékeny, alázatos, engedelmes; 2. tisztelettudó,
deferente
szerény, szolgálatkész
1. engedékenység, alázat(osság), engedelmesség; 2.
deferenza
tiszteletadás, szerénység, szolgálatkészség
1. (jog) bizottság elé bocsát,visz,állít; 2. ~ il giuramento
deferire [a]: kiveszi az esküt vkitõl; 3. (vál) enged, visszakozik -
vö: finire
1. hiány(osság), elégtelenség, szûkösség; 2. (orv)
deficienza
gyengeelméjûség
definire 1. meghatároz, értelmez; 2. eldönt; elintéz
definitivo 1. végérvényes, végleges; 2. megmásíthatatlan, döntõ
defraudare 1. megcsal, rászed vkit; 2. ~ [di]: megfoszt vmitõl vkit
néhai, elhunyt, megboldogult; (rkat) messa dei ~i:
defunto
gyászmise
degenza kórházi beutalás
degnamente méltón
1. ~ [di]: méltat vkit, méltónak tart vkit vmire; 2. ~si: [di]:
degnare nyájasan, barátságosan viselkedik vkivel; leereszkedik
vkihez, méltóztatik, kegyeskedik
1. [di] méltó, érdemes vmire; méltó, illõ vmihez;
degno megérdemelt; [új] ~ di fede: hiteltédremlõ; 2. jeles,
kiváló, érdemes
1. lefokoz, rangjától megfoszt, degradál; 2. lealacsonyít,
degradare
megszégyenít; 3. ~si: lealacsonyodik, megalázkodik
de·lega meghatalmazás, megbízás
1. tanácskozik, tanakodik, tárgyal; 2. (árverésen)
deliberare
odaítél, megítél
deliberatamente 1. eltökélten; 2. [új] készakarva
deliberatario (árverésen) nyertes
deliberativo (jog) határozati, intézkedési
1. elhatározott, eltökélt, elszánt (ember); 2. [új]
deliberato
szándékos (tett)
1. határozat, végzés, döntés; 2. megbeszélés,
deliberazione (la)
tárgyalás, tanácskozás
1. gyengédség, kímélet, tapintat; 2. kényesség,
delicatezza
finomság; 3. ízes falat
1. gyengéd, kíméletes, tapintatos; 2. kényes, finom; 3.
delicato
ízes, ízletes
delimitare határt szab vmire, elhatárol, körülhatárol vmit
107
határszabás, megszabás, elhatárolás, körülhatárolás;

delimitazione (la)
(átv) linea di ~: határvonal
1. (geom) körvonalaz; 2. (átv) vázol, ismertet, leír; 3.
delineare
~si: kirajzolódik
deliquente (il) bûnözõ, gonosztevõ; ~ abituale: megrögzött bûnözõ
(jog) vétség; bûntett; ~ premediato: elõre megfontolt
delitto
bûntett; corpo del ~: bûnjel
delittuoso vétkes; bûnös
delizia gyönyörûség, élvezet, öröm
1. megcsal (várakozásban, reményben); 2. meghiúsít -
delu·dere
sz; ho deluso
1. kiábrándítás, kijózanítás; 2. kiábrándulás, csalódás,
delusione (la)
csalatkozás; kijózanodás
demandere (jog) (ügyet) áttesz, felterjeszt
demente õrült
demenza õrültség, õrület
demolire (átv is) lerombol, ledönt, rombadönt - vö: finire
demolizione (la) [új] lerombolás, ledöntés
[új] abbahagy, félbehagy (általában tagadással); Sono
demordere persone che non demordono. Vannak, akik nem
hagyják félbe, nem hátrálnak meg.
denaro ua. danaro: pénz; ~ morto: holt tõke
denigrare (átv) befeketít; megrágalmaz
1. (el)nevez vkit, vmit, nevet ad vkinek, vminek; 2. ~si:
denominare
hívja, nevezi magát vminek
denominatore (il) 1. (mat) nevezõ; 2. [új] (átv is) ~ comune: közös nevezõ
denotare jelez, ábrázol; (rá)mutat
densità (fiz is) sûrûség
1. sûrû, tömött; gazdag vmiben; (átv) ~ d'idee (nn,tb):
denso
ötletekben gazdag; 2. vastag, nyúlós (pl. fém)
1. (orv) fog; ~i artificiali, ~ finti, ~ posticci: mûfogak; ~
del giudizio: bölcsességfog; ~ incisivo: metszõfog; ~
molare, ~ mascellare: zápfog; patina del ~: fogkõ; [0];
smalto del ~: fogzománc; spazzolino da ~i: fogkefe;
dente (il) (átv) armato fino ai ~i: állig felfegyverzett; (átv)
rimanere a ~i asciutti: felkopik az álla; tirare coi ~i:
hajánál fogva elõrángat; borbottare tra i ~i: [jav] a fogai
között morog; mostrare i ~i: kimutatja a foga fehérét; 2.
csorba (pengén); hézag, bevágás
dentifricio (il) [0]; fogkrém
fogápoló, fogtisztító; acqua ~a: szájvíz; pasta ~a:
dentifricio (mn)
fogkrém
dentro (hat)
108
belül, bent; (in) ~: be, befelé; di ~: belülrõl; o ~ o fuori:

vagy be, vagy ki; (átv) le gambe in ~: az X-láb; (biz)
mettere ~: lecsuk, leültet
1. (hely) -ban -ben; 2. idõn belül; ~ oggi, dentr'oggi:
dentro (prep)
még ma
1. bejelent, bemond; ~i reditti: bevallja jövedelmét; 2.
denunciare
feljelent, bevádol; 3. felmond, felbont
denunziatore (il) (nn) denunziatrice: (vál) feljelentõ
denunziatrice (la) (hn) denunziatore: (vál) feljelentõ
[új] (gör) kötelességek összessége egy speciális
deontologia
hivatásban; deontologia medica: orvosi kötelességek
1. sirat, fájlal vmit, sajnálkozik, szánakozik vmin; 2.
deplorare
rossz néven vesz, kifogásol
deplorevole [új] fájdalmas
1. lehelyez, letesz, lerak; letesz, abbahagy (munkát);
letesz (fegyvert); 2. (jog) letétbe helyez; 3. (jog) vall,
deporre
tanúvallomást tesz; 4. állásástól, méltóságától megfoszt
- vö: porre
depositario (átv is) letéteményes, letét õrzõje
1. lerakódás, ülegék; 2. (jog) letétbehelyezés; 3. (jog)
letét, betét; 4. raktár, tárolóhely; ~ bagagli:
depo·sito
csomagmegõrzõ (pályaudvaron); ~ doganale:
vámraktár; 5. [új] (rkat) ~ della fede: hitletétemény
1. letétel, elmozdítás; 2. (jog) tanúvallomás; 3. (rkat)
deposizione (la)
levétel a keresztrõl
depravare elront, megront
deprecare kérlel vkit, kegyelmet, irgalmat kér vkitõl
depresso összenyomott; alacsonyan fekvõ; levert, lehangolt
deprezzamento árleszállítás; értékcsökkentés; elértéktelenedés
deprezzare (átv) lenyom, lecsökkent, leszállít (árat)
1. kikült(et)és, megbíz(at)ás; 2. küldöttség; 3.
deputazione (la)
mandátum, képviselõi megbízatás, képviselõség
deragliare kisiklik (vonat)
kinevetés, kigúnyolás, kicsúfolás; mettere in ~:
derisione (la)
kigúnyol, nevetségessé tesz
1. el-, letérít; el-, levezet; más irányba vezet; 2. (nyelv)
derivare származtat; 3. ~ [da]: ered vhonnan; 4. (nyelv)
származik vhonnan
de·roga (jog) módosítás; érvénytelenítés
derogare ~ [a]: módosít, érvényen kívül helyez
descri·vere (átv is) (le)ír; lerajzol; lefest; szemléltet - vö: scrivere
1. (átv is) leírás; lerajzolás; lefestés; szemléltetés; 2.
descrizione (la)
személyleírás
109
sivatag; (átv) predicare al ~: pusztába kiált, süket

deserto (fn)
füleknek beszél
deserto (mn) elhagyatott, lakatlan, puszta, sivár, üres
óhajt, (meg)kíván; lascia molto a ~: sok kívánnivalót
desiderare
hagy, nem felel meg a követelményeknek
designare kijelöl (hivatalra)
designazione (la) kijelölés (hivatalra)
1. félbehagy, abbahagy vmit, felhagy vmivel; 2. (sp is)
desi·stere
visszalép, eláll (mérkõzéstõl)
1. pusztítás, (fel)dúlás, pusztulás; 2. (átv) mély
desolazione (la) fájdalom, kétségbeesés, vigasztalhatatlanság;
nyomorúság
1. (fel)ébreszt, felkelt; 2. (átv) ~ il ricordo: feltámasztja
destare
az emlékeket; 3. ~si: felébred, felkel, feléled
1. kijelöl, kiválaszt; rendel vmire; 2. ~si: szenteli magát
destinare
vminek
destinatario/a címzett
destinazione (la) cím, rendeltetés; luogo di ~: rendeltetési hely
destino végzet, sors
destituire (állásából) elmozdít; felment (hivatalnokot) - vö: finire
1. éber, ébren lévõ; 2. élénk, fürge; életrevaló,
desto
eleveneszû
1. jobbkéz, jobb; 2. (pol is) jobboldal; partito di ~:
destra
jobboldali párt; tenere la ~: jobboldalon halad
destreggiare ügyeskedik; (biz) lavíroz
desueto szokatlan, a szokástól eltérõ, különös, furcsa
desuetudine (la) (jog) elavulás
(átv) vesz, merít vhonnan; gyanít, következtet vhonnan
desu·mere
-sz; ho desunto
desumibile [új] gyanítható, kikövetkeztethetõ
1. megtart, magának tart, visszatart; (sp) ~ un primato:
detenere csúcsot, rekordot tart; 2. elfog, letartóztat, õrizetbe vesz
- vö: tenere
detentore (il) 1. tulajdonos, birtokos; 2. (sp) megvédõ
detenuto fogoly
1. (el-, meg)ront, (meg)rongál, (meg)károsít; 2. (el-,
deteriorare
meg)romlik, (meg)rongálódik, (meg)károsodik
1. meghatároz, megszab; megállapít, elhatároz; ~ una
determinare lite: pert eldönt; 2. határozott irányba terel; 3. ~si:
elhatározza magát
detrarre levon, lehúz, leszed, lejjebb szállít - vö: trarre
detrattore (il) rágalmazó, megszóló, ócsárló
110
detrimento 1. kár, veszteség; 2. (átv) hátrány, sérelem

detrito hulladék
detronizzare trónjától megfoszt
mondás, állítás; a ~ [di]: vki (mondása) szerint; [új]
detta
úgymond
dettagliato részletes, aprólékos
1. részlet; elaborare nel ~: részletesen kidolgoz; 2.
dettaglio kiskereskedelem; comprare al ~, vendere al ~: kicsiben
vásárol
dettame (il) tanítás, elõírás, szabály, parancs
1. tollba mond, diktál; 2. megszab, elõír; 3. diktál,
dettare
sugalmaz, tanácsol
devastare (el)pusztít, (fel)dúl, feléget
devastazione (la) (el)pusztítás, (fel)dúlás, felégetés
1. eltérés vmitõl, letérés vmirõl, eltévelyedés; [0]; 2.
deviazione (la)
(opt, rád) (el-, ki)térés, elhajlás; 3. (orv) elferdülés
megöl, élettelenné tesz; (orv) ~ il nervo di un dente:
devitalizzare
fogideget megöl
devoluzione (la) (jog) 1. átruházás, áthárítás; 2. rászállás
devolvere (jog) 1. átruház, áthárít; 2. ~si: rászáll - sz; ho devoluto
1. vallásos, istenfélõ, ájtatos; 2. alázatos, tisztelettudó,
devoto
odaadó, ragaszkodó
1. (vall) áhitat; 2. jámborság, kegyesség, istenfélelem,
devozione (la)
vallásos buzgóság; [0]
1. (birtokviszony) il libro del mio fratello: a testvérem
könyve; Di chi è questo libro? Kié ez a könyv? 2.
(elnevezés) la città di Roma: Róma városa; 3.
(felosztás, rész) un bicchiere di acqua: egy pohár víz; 4.
(eredet, származás) è di Milano: milánói; 5. (eszköz)
riempire di sabbia: homokkal tölt meg; 6. (mód) morire
di (prep) di fame (nn): éhenhal; di mala voglia: kelletlenül; 7.
(idõ) di mattina: reggel; di giorno: nappal; 8. (ok)
piangere di gioia: sír örömében; tremare di freddo:
reszket a hidegtõl; 9. (jelzõ) uomo di molto ingegno:
nagyon tehetséges ember; 10. (di + inf: mellékmondat
helyett) penso di andarmene: arra gondolok, hogy
elmegyek
diale·ttico dialektikus
dia·logo párbeszéd, dialógus
1. átmérõ irányában; 2. merõben, alapvetõen; ~
diametralmente
opposto: merõben ellenkezõ
dia·metro (geom, mûsz) átmérõ
vita, megbeszélés; tárgyalás; ~ sul progetto: tervezet
dibattito
megvitatása
111
dicastero (vál) minisztérium

dichiarare (be)jelent, kijelent; nyilatkozik
(gör: tanítás, oktatás) kísérõszöveg (színdarabé, filmé),
didascali·a
feliratos film felirata; képaláírás
didattica oktatástan, didaktika
diede adott - vö: dare, pass. rem.
dietro (hat) hátul
mögött, mögé; correre ~ [a]: a.) fut vki után; b.) utánoz
dietro (prep) vkit, vmit; dire ~ [a]: beszél vki háta mögött,
megszól;tenere ~ [a]: üldöz; stare ~ [a]: nyomában van
difatti valóban
1. (meg)véd, védelmez, (meg)óv, oltalmaz; 2. (sakk)
véd, fedez; 3. ~si: védekezik; Come va la salute? Mi
dife·ndere
difendo! Hogy szolgál az egészsége? Lehetnék jobban
is! -sz; ho difeso
1. védelem, védekezés; 2. (jog) védelem, a védelem
képviselõje; legitima ~: jogos önvédelem; prendere la ~
difesa [di], prendere le ~ [di]: elvállalja vkinek a védelmét; 3.
(jog) védõirat, védõbeszéd; 4. (sakk) védelem, védés,
fedezés; 5. (áll) ~e (nn,tb): elefántagyar
1. hiba, tökéletlenség, gyarlóság, fogyatékosság; 2.
difetto hiány; fare ~: híján van vminek, hiányzik vmi; 3. defekt;
4. rossz szokás
difettoso hibás, tökéletlen, hiányos
diffamare rossz hírét kelti vkinek, rágalmaz, (rossz) hírbe hoz
diffamazione (la) régalmazás
1. különbség; eltérés; különbözõség; 2. (mat)
differenza
különbözet, maradék; 3. vélemény-, nézeteltérés
1. különbséget tesz, megkülönböztet; 2. (mat)
differenziare differenciál; 3. ~si: különbözik; 4. különbözõvé válik,
elkülönül
differimento elhalasztás
differire 1. elhalaszt; 2. eltér, elüt, nem egyezik - vö: finire
diffi·cile nehéz; terhes; fáradtságos
difficoltoso bajos, veszõdséges, fáradtságos, nehéz
1. int, felhív, figyelmeztet (ügyvédileg); 2. ~ [di]: nem
diffidare
bízik, két(el)kedik vkiben, bizalmatlan vki iránt
diffidente bizalmatlan, kétkedõ, gyanakvó
diffidenza bizalmatlanság, két(el)kedés, gyanakvás
diffo·ndere 1. szétszór, szétáraszt, szétönt (folyadékot); 2.
elterjeszt, szétterjeszt (pl.hírt); 3. ~si: szétömlik,
szétszóródik, szétárad (folyadék); 4. elterjed, szétterjed
(hír); 5. (átv) áradozik, hosszan ír, beszél vmirõl - sz;
112
sono diffuso
1. (el)terjedés; 2. (el)terjesztés, propagálás; 3. ~
diffusione (la) radiofonica: rádióközvetítés; 4. terjengõsség,
bõbeszédûség, hosszadalmasság
1. elterjedt; 2. (átv) terjengõs, hosszadalmas; 3. vö:
diffuso
diffondere; part. pass
(átv is) felemészt, megemészt; ~ la sbornia: kijózanodik
digerire
- vö: finire
digestione (la) (meg)emésztés
digiunare 1. (rkat) böjtöl, böjtöt tart; 2. koplal
1. (rkat) böjt(ölés); 2. koplalás; è a ~: éhgyomorral van;
digiuno (fn) (közm) Predicare il ~ a pancia piena. Vizet prédikál és
bort iszik.
digiuno (mn) 1. étlen, éhes(en); 2. ~ [di]: szûkölködõ, vmi hijján lévõ
dignità 1. méltóság; 2. magas rang, állás
digressione (la) eltérés, elkalandozás, kitérés
dilagare kiárad, kiönt (folyó)
1. (ki)tágít, (ki-, meg)nyújt, kiterjeszt; 2. ~si: (ki)tágul,
dilatare (meg)nyúlik, (ki)terjed, (ki)terjeszkedik; 3. elterjed,
szétterjed, megnõ
1. (ki)tágítás, (ki)nyújtás, (ki)terjesztés; 2. (ki)tágulás,
dilatazione (la) (ki)nyúlás, kiterjeszkedés; ~ dello stomaco:
gyomortágulás
dilazionare (jog) elhalaszt
dilazione (la) (jog) halasztás
(vál) kigúnyol, kicsúfol, kinevet vkit; gúnyt, csúfot ûz
dileggiare
vkibõl
1. elûz, el-, szétoszlat, eltávolít, eltüntet; 2. ~, ~si:
dileguare
eltûnik, eloszlik, elpárolog (pl. harag)
1. gyönyörködtet, mulattat, szórakoztat; 2. ~si: [di]:
dilettare
gyönyörködik, élvezetet talál, kedvét leli vmiben
diletto (fn) szórakozás, kedvtelés, öröm, gyönyör(ûség), élvezet
diletto (mn) szeretett, kedves, drága
diligente szorgalmas; serény; buzgó
1. szorgalom; serénység; buzgóság 2. (rég) postakocsi,
diligenza
delizsánsz
1. halogat; 2. ~si: eltávolodik, eltávozik vhonnan; 3.
dilungare
hosszasan beszél vmirõl; elvész a részletekben
1. (Biblia) vízözön, özönvíz; 2. (átv) szakadó esõ; árvíz,
diluvio vízáradat; 3. (geol) hordalék, áradmány; 4. (átv) áradat,
özön
dimenticanza elfelejtés, megfeledkezés vmirõl
113
dimenticare ~ [di], ~si: [di]: elfeled vmit, el-, megfeledkezik vmirõl

1. elbocsát, elcsap (hivatalból); lemondat; 2. ~si: [da]:
dimettere
lemond (állásról) - sz; ho dimesso
1. kisebbít, csökkent, fogyaszt; gyengít; 2. kisebbedik,
diminuire
csökken, fogy; gyengül - vö: finire
1. elbocsátás (szolgálatból); 2. lemondás; dare le ~i:
dimissione (la)
lemond, beadja a lemondását
dimora 1. tartózkodás, idõzés; 2. lakhely; 3. (vál) halasztás
dimorare 1. tartózkodik, idõzik; 2. (huzamosan) lakik vhol
dimostrazione (la) 1. meggyõzés, bizonyítás; be-, megmutatás; 2. tüntetés
dinanzi (hat) elõl, elõle
dinanzi (prep) elõtt, elé, elébe
diniego (vál) (meg)tagadás, el-, visszautasítás
[jav] ua. Iddio (vál): Isten; giustizia, providenza, bontà,
sapienza di ~: isteni igazságosság, gondviselés, jóság,
bölcsesség; credere, non credere in ~: hinni, nem hinni
Dio Istenben; ~ della pace, gloria, misericordia: a béke, a
dicsõség, az irgalom Istene; grazie a ~: hála Istennek;
se piace a ~: ha Istennek tetszik; se ~ voglia: ha Isten is
úgy akarja
dipartimento 1. kerület, körzet 2. megye (Franciaországban);
1. ~ [da]: származik, ered vkitõl, vmitõl; 2. függ vkitõl,
dipe·ndere
vmitõl, alá van rendelve vkinek - sz; sono dipeso
1. ki-, le-, megfest; (átv) è da ~: álomszép, festõien
dipi·ngere szép; 2. (átv) ábrázol, leír, lerajzol; 3. ~si: [jav] kifesti,
kirúzsozza magát - sz; ho dipinto
1. (el-, ki-, meg)mond; Lo dicevo io! Régen
megmondtam! (rkat) ~ (la) messa: misézik; (átv) ~ la
sua: megmondja a magáét; (szól) Dal dire al fare c'è di
mezzo il mare. Mondani és megtenni nem ugyanaz.
volere ~: jelent; Sarebbe a ~? Hogy gondolja? vale a ~:
azaz, vagyis; [0]; una folla da non dirsi:
megszámlálhatatlanul sok ember; 2. szól, beszél; arte
(nn) del ~: szónoklástan; Hai un bel ~! Hiába beszélsz!
dire nonc'è che ~: nincs mit szólni, nem lehet ellene
mondani, tenni; Lasciatemi ~! Hagyjatok engem
beszélni! 3. avere che ~ [con]: verekszenek, ellentét
van köztük; 4. dirsela con uno: egyetért vkivel; 5. Il
giuoco mi dice. A játék nekem kedvez. 6. non dice
nulla: semmitmondó, jelentéktelen; non vuol ~ niente:
nem fontos - dico,dici,dice,diciamo, dite,dicono;
dicevo!!; hodetto; dirò; direi; di',dica,
diciamo,dite,dicano; dica;dicessi
direttivo irányító, igazgató, vezetõ; [k:0]
diretto
114
1. egyenes, egyenes irányú; 2. közvetlen; 3. vkihez

címzett, vkihez intézett, vkinek szóló; 4. vmire irányuló;
vmit célzó
1. irányítás, igazgatás, vezetés; 2. igazgatóság,
direzione (la)
vezetõség; 3. igazgatói iroda; 4. irány
1. irányít, igazgat, vezet; ~ un'orchestra: (zenekart)
vezényel; 2. ~ [a]: címez, küld vkinek, intéz vkihez; 3. ~
diri·gere
[a]: irányoz, fordít vki felé vmit; 4. ~si: [a]: irányul vmire -
sz;ho diretto
(jog) megszüntetõ, megsemmisítõ, bontó; impedimento
dirimente
~: házasságbontó akadály
1. (jog) érvénytelenít vmit; 2. ~ una controversia: vitát
dirimere
megszüntet
1. jog, jogosultság; ~ canonico: egyházjog; ~ civile:
magánjog; ~ d'autore (hn): szerzõi jog;~ penale:
büntetõjog; parità di ~i: jogegyenlõség; ~i umani:
emberi jogok; avvalersi d'un ~: él vmely joggal,vmely
diritto (fn)
jogot felhasznál; rientrare nel ~ [di]: visszanyeri jogát
vmihez; 2. jogtudomány; 3. illeték; adó; 4. színe, jobb
fele vminek; (közm) ogni ~ ha il suo rovescio: minden
vígságnak megjön a böjtje
ua. dritto: 1. (átv is) egyenes; becsületes; non si regge
~: nem tud egyenesen (meg)állni; mente ~a:
diritto (mn)
egyenesség, becsületesség; (átv) per ~ o per traverso:
akár így, akár úgy; 2. jobb, jobboldali
disage·vole fáradságos, nehéz, kellemetlen, terhes
1. kényelmetlenség, fáradozás, veszõdség; 2. baj,
disagio
nélkülözés, szûkölködés
disa·mina tüzetes, alapos vizsgálat, vizsgálódás
vizsgálat alá vesz, alaposan megvizsgál, felülvizsgál,
disaminare
felülbírál
disapprovare helytelenít, hibáztat, kifogásol, rosszall; megró, korhol
disappunto kellemetlenség, bosszúság, csalódás
1. lefegyverez; 2. (mûsz) leszerel (gépet); 3. ~si: (kat)
disarmare
leszerel
disastro balsors, szerencsétlenség, súlyos csapás
disattento figyelmetlen, gondatlan, nemtörõdöm
szórakozottság, figyelmetlenség, gondatlanság,
disattenzione (la)
nemtörõdömség
disattivare (kat) átralmatlanná tesz, leszerel, hatástalanít (aknát)
disavanzo 1. veszteség, kár; 2. (gazd) pénzügyi hiány
ua. divezzare: ~ [a]: 1. elszoktat, leszoktat vmirõl vkit; 2.
disavezzare
elválaszt (csecsemõt)
disavvantaggiare
115
1. megkárosít, megrövidít vkit, veszteséget okoz vkinek;

2. ~si: (meg)károsodik, veszteséget szenved,
megrövidül
meggondolatlanság, felületesség, könnyelmûség,
disavvedutezza
szelesség
disavveduto meggondolatlan, felületes, könnyelmû, szeles
disavvenenza csúnyaság, csúfság
disavventura baj, kellemetlenség
disavvertenza vigyázatlanság, figyelmetlenség
disborso (gazd) kifizetés, elõleg(ezés); trovarsi in ~: hitelez
disbrigare elintéz, elvégez
disbrigo elintézés
discapitare ua. scapitare: ráfizet vmire, veszít
ua. scapito: veszteség, kár; [új] è a ~ [di]: kárára van
discapito
vminek
discaricare (hajó) kirak (rakományt)
1. kirakodás (teheré); 2. per mio ~: mentségemre; (jog)
disca·rico
il testimone a ~: a mentõtanú
discendente (il,la) 1. utód, ivadék; 2. (mn) lemenõ
discendenza 1. eredet, származás; 2. utódok, ivadékok
1. utat lefelé megtesz; 2. lejön, lemegy, leereszkedik; 3.
disce·ndere
~ [da]: ered, származik vkitõl - sz;sono disceso
discente (il,la) (vál) tanítvány, növendék
discentrare ua. decentrare: széthelyez, decentralizál (hivatalokat)
disce·polo/a 1. tanítvány, követõ; 2. (vál) tanuló
disce·rnere megkülönböztet, megismer
discernimento [új] megkülönböztetés
1. (rep is) leszállás,lemenés,leereszkedés; 2. lejtõ; la
discesa strada è in ~: az út lejt; 3. (sp) ~ con gli sci: (sí)lesiklás,
(sí)lesiklóverseny
discettare [új] megvitat, megtárgyal, megvizsgál
dischiu·dere fel-, ki-, megnyit, feltár - sz;ho dischiuso
1. felold, kiold, megold; fel-, kibont; 2. elolvaszt,
discio·gliere megolvaszt; 3. megszabadít, szabadjára enged; 4.
feloszlat (társaságot) - vö: scegliere
1. fegyelem, fegyelmezettség; ~ di lavoro:
disciplina munkafegyelem; 2. tanítás, elmélet; 3. tudományág; 4.
~ del traffico: közlekedési szabályzat; 5. (rkat) korbács
disciplinare (ige) (meg)fegyelmez, rendre,fegyelemre szoktat, féken tart
disciplinare (mn) fegyelmi, büntetõ
discolpare 1. ment(eget), igazol; 2. ~si: mentegetõzik
116
discordanza eltérés, különbözés, különbözõség

1. ~ [di]: beszél, társalog, beszélget vmirõl; 2. ~sela:
disco·rrere
átbeszél, megbeszél vkivel vmit - sz; sono discorso
1. beszéd; ~ della corona: trónbeszéd; lasciare cascare
il ~: elejti a beszéd fonalát; 2. elõadás; 3. társalgás,
discorso beszélgetés, diskurzus; in ~: a szóban forgó (pl. eset);
(átv) pochi ~i: röviden; venire in ~: szóba kerül; 4.
(nyelv) le parti del ~: a szófajok, beszédrészek
discosto távolfekvõ, távoli, távolesõ
discre·dito hitel-, tekintélyvesztés
discrepanza (vélemény)különbség, eltérés, egyenetlenség
1. ítélõképesség, józan ész, belátás; 2. önkény, tetszés,
akarat; il pane a ~: (vendéglõben) a kenyér tetszés
discrezione (la) szerint (fogyasztható); 3. óvatosság, okosság; 4.
szerénység, mérséklet; 5. titoktartás, tapintat; 6.
trovarsi a ~ di uno: ki van szolgáltatva vkinek
discriminazione (la) (hátrányos) megkülönböztetés
vita, megvitatás, megbeszélés; [új] fuori ~ che: vitán
discussione (la) kívül áll, hogy; (átv) ~ di lana caprina: hiábavaló
vita(tkozás)
1. megvitat, megbeszél; 2. (jog) tárgyal - sz; ho
discu·tere
discusso
discutibile vitatható, vitás, kérdéses
1. rajz(olás); ~ animato: trükkfilm; ~ a volo d'uccello:
madártávlati rajz; il materiale da ~: rajzeszköz; ~
disegno
meccanico: géprajz; 2. vázlat; tervezet; 3. szándék; cél;
4. fare ~ [su]: számít vkire
disfatta súlyos vereség; összeolmlás
disfattismo defetizmus
disgiu·ngere elkülönít, szétkapcsol, szétválaszt - vö: giungere
1. kegyvesztés; 2. csapás, szerencsétlenség; per ~:
disgrazia
szerencsétlenségbõl
1. elkülönít, elválaszt, részeire bont, szétszór; megoszt;
disgregare
2. ~si: feloszlik
disgregazione (la) [új] szétbomlás
1. zátonyról kiszabadít; 2. (átv) holtpontról elmozdít; 3.
disincagliare
~si: zátonyról kiszabadul; 4. (átv) holtpontról elmozdul
1. érdektelenség; 2. önzetlenség; 3. közöny,
disinteresse (il)
nemtörõdömség; 4. pártatlanság, tárgyilagosság
disinvoltura fesztelenség, természetesség, elfogulatlanság
disistima lebecsülés, lekicsinylés, lenézés, megvetés
disoccupato/a munkanélküli, állástalan, foglalkozásnélküli
disparato
117
1. eltérõ, elütõ, különbözõ, egyenlõtlen, nem egyezõ; 2.

nem hasonló, össze nem illõ, vegyes
disparte in ~: félre, oldalról, oldalt, el, külön
1. szétoszt (vagyont); 2. ~ [da]: felment, felmentést ad
dispensare (vmi alól); ~ dal servizio: szolgálatból elbocsát; 3. ~si:
[da]: kivonja magát vmi alól
1. ~ [di]: nem bízik vmiben; elveszti a hitét; 2. ~si:
disperare
reményét veszti, kétségbeesik
disperato kétségbeesett
disperazione (la) [új] reménytelenség, kétségbeesés
dispe·rdere 1. szétszór; 2. el-, szétforgácsol
1. (szét)szórás; (szét)szóródás; 2. szétforgácsolás;
dispersione (la)
szétforgácsolódás; 3. tékozlás, pazarlás
disperso (mn,fn) eltûnt
1. megvetés, lenézés, lekicsinylés; avere in ~: lenéz
dispetto vkit; a ~ [di]: vki ellenére; 2. harag, méreg, bosszúság;
fare ~i [a]: bosszant vkit
1. kellemetlenség, bosszúság, baj, gond; 2.
dispiacere (fn)
szomorúság, bánat, sajnálkozás, részvét
dispiacere (ige) ~ [a]: nem tetszik, nem esik jól, nincs ínyére vkinek
dispiegare 1. kibont, szétbont; 2. ~si: szétterjed
1. rendelkezésre álló, folyósítható; 2. üres, szabad;
disponibile posto ~: szabad hely; 3. (jog) szabad rendelkezés alá
esõ
rendelkezésre állás; ~ di capitale: rendelkezésre álló
disponibilità
tõke
1. (el)helyez, (el)rendez, rendbe rak; 2. ~ [di]:
rendelkezik vmivel, van vmilye; 3. megszab, elrendel,
disporre megparancsol; 4. dönt, határoz, végez vmi felõl; 5.
elõkészít; 6. ~si: (el)készül vmire, hozzálát vmihez - vö:
porre
1. elhelyezés, elrendezés, berendezés; szerkezet; 2.
rendelkezés, utasítás; essere a ~ [di]: vki
rendelkezésére áll; ~ testamentaria: végrendelkezés; 3.
disposizione (la)
~ d'animo: kedv, kedélyállapot, hangulat; 4. képesség,
tehetség, hajlam; ~ alla musica: zenei képesség; 5.
(orv) hajlam, fogékonyság (betegségre)
disposto (fn) (jog) rendelkezõ szakasz, intézkedés;
1. ~ [a]: kész vmire; hajlamos; 2. kedve van vmihez;
disposto (mn)
mal ~: nincs kedve vmihez
dispo·tico önkényes, zsarnoki; erõszakos
zsarnokság, önkény, despotizmus; zsarnokoskodás,
dispotismo
erõszak
dispregiativo [új] megvetõ
118
dispregio lebecsülés, megvetés

disprezzare fitymál, lenéz, semmibevesz
1. lenézés, lekicsinylés, semmibevevés; 2. gõg,
disprezzo
kevélység, fennhéjázás
1. fejteget; 2. elvitat vkitõl vmit; 3. (sp) ~ una partita:
disputare lejátszik, megvív (mérkõzést); 4. ~ [di]: vitatkozik vkivel
vmirõl; 5. ~si: elvitatnak egymástól
disseminare (átv) szétszór, elhint, elvet
dissenso 1. véleménykülönbség; 2. ellentét, viszály, nézeteltérés
dissetrare ~ [di]: értekezik vmirõl
(pártból, irányzatból, vallásfelekezetbõl) kivált, pártütõ;
dissidente
[0]
1. békétlenség, viszály; 2. nézeteltérés,
dissidio
véleménykülönbség
dissi·mile (vál) ~ [a,da]: eltérõ, elütõ, különbözõ
dissimulare elrejt, (el)titkol, elhallgat
1. színlelés, alakoskodás, tettetés; 2. [új] vmi
dissimulazione (la)
eltitkolása, elhallgatása
1. eloszlat, szétoszlat; 2. (el)tékozol, (el)pazarol,
dissipare
(el)herdál
dissociare el-, szét-, különválaszt
1. (fel)old, feloszlat, (fel)bont, (fel)bomlaszt; 2. ~si:
(fel)oldódik, (fel)oszlik, felbomlik (szövetség); 3.
disso·lvere
oszlásnak indul (hulla); szétzüllik (család) - sz; ho
dissolto
dissomiglianza [új] különbözõség, eltérés
dissomigliarsi különbözik, eltér vkiõl, vmitõl
dissuadere ~ [da]: lebeszél, eltérít vmitõl vkit - sz; ho dissuaso
1. el-, szétválaszt; el-, szétszakít; eltávolít; elkülönít;
distaccare
szétkapcsol; 2. (kat) kiküld (különítményt)
1. távolság, messzeség, köz; ~ del tiro: lõtávolság; 2.
distanza
különbség, eltérés; 3. (kat) sorköz, oszlopköz
distanziare 1. (bizonyos távolságra) elhelyez; 2. maga mögött hagy
1. kiterjedés, kitágulás, kinyúlás, elernyedés; 2. ~
distensione (la)
internazionale: a nemzetközi feszültség enyhülése
1. terjedelem, kiterjedés; 2. felület; 3. sonare a ~:
distesa
félreveri a harangokat
distillare (le)párol, desztillál
distillato (fn) párlat
distillato (mn) párolt, desztillált
disti·nguere 1. megkülönböztet; (kettõ között) különbséget tesz;
distingue i sapori: megérzi az ízeket; 2. (jellel) megjelöl;
119
3. felismer; 4. kiemel, kitüntet; 5. ~si: különbözik vmitõl,

vkitõl; 6. kiemelkedik, kitûnik (mások közül)
disto·gliere ~ [da]: eltérít; elvon; elvesz - vö: togliere
distorto (átv) ferde, helytelen
1. elvon (figyelmet, pénzt); 2. szórakoztat, mulattat; 3.
~si: nem figyel, szórakozottan viselkedik; 4. szórakozik,
mulat - distraggo,distrai,distrae,
distrarre
distraiamo,distraete,distraggono; ho distratto; distrarrò;
distrarrei; distragga,~,~,distraiamo,
distraete,distraggano
distratto 1. szórakozott, figyelmetlen; 2. ld. distrarre (part. pass)
1. szórakozottság, figyelmetlenség; 2. szórakozás,
distrazione (la) mulatság; 3. vmely összeg elvonása, más célra
fordítása
1. (postai, bírói) körzet; kerület; 2. (kat) kerületi
distretto
parancsnokság
distribuire feloszt, kioszt, szétoszt - vö: finire
1. el-, ki-, szétosztás; 2. elrendezés, elhelyezés;
beosztás (pl. házé); 3. ~ di temperatura:
distribuzione (la)
hõmérsékleteloszlás; 4. megosztás; ~ (delle parti):
szereposztás; 5. (aut,mûsz) vezérlés
ua. distrigare (ritk): 1. szétbont, szétfejt; (átv) ~ una
districare questione: kérdést boncolgat; 2. ~si: [da]: kibontakozik
vmibõl
(ritk) ua. districare: 1. szétbont, szétfejt; (átv) ~ una
distrigare questione: kérdést boncolgat; 2. ~si: [da]: kibontakozik
vmibõl
1. elpusztít, tönkretesz, feldúl; 2. ~si: megsemmisül,
distru·ggere
elpusztul, tönkremegy; 3. (átv) emészti magát
1. megzavar, háborgat; 2. izgat, nyugtalanít, aggaszt; 3.
disturbare ~si: aggódik, izgul, nyugtalankodik: 4. fárad, vmivel
alkalmatlanságot okoz magának
1. el-, szétválaszt; szétszed, felbont; 2. összeveszít
disunire
(embereket), viszályt kelt (emberek között) - vö: finire
elszokás vmitõl; nem gyakorlása vminek;
disuso
elhanyagolása vminek; cadere in ~: elavul
disvalore (il) [új] negatív érték
ujj; un ~ di vino: egy ujjnyi bor; mostrare a ~: ujjal
mutogat; toccare il cielo col ~: odavan az örömtõl; (szól)
dito (tb:~i,~a)
Me la sono legato al ~. Nem felejtem el neki. Avere
sulla punta delle ~a. [0] A kisujjában van.
cég, kereskedõház; ~ fornitrice: szállítmányozási
ditta
vállalat
divampare fellobog, fellángol, lángralobban
120
divario eltérés
dive·llere kitép, kiszakít - sz; ho divelto
divenire (vál) válik, lesz vmivé - vö: venire
válik, lesz vmivé, lesz belõle vmi; (átv) ~ di mille colori
diventare
(hn,tb): a.) kékül-zöldül; b.) irul-pirul
1. szétágazás, széttartás, divergálás; 2. (átv)
divergenza
véleménykülönbség, érdekellentét
diversamente másként, más módon
1. különbözõvé tesz, megváltoztat; 2. különbözik, eltér,
diversificare
elüt vmitõl
1. különbözõ, másféle, másforma; 2. sokféle, különféle;
diverso
3. néhány, több, nem egy
divertente szórakoztató, mulattató, mulatságos
ua. disavezzare: ~ [a]: 1. elszoktat, leszoktat vmirõl vkit;
divezzare
2. elválaszt (csecsemõt)
1. (el-, fel-, meg)oszt; ~ la gioia di uno: részt vesz vki
örömében; 2. el-, szétválaszt, elkülönít; 3. (mat) (el)oszt
divi·dere
(mennyiséget); 4. ~si: el-, fel-, megoszlik; pártokra
oszlik, szakad; 5. el-, szétválik - sz; ho diviso
divieto (la) tilalom
divinare megjósol, megjövendöl
divinazione (la) jóslás, jövendölés
1. (vall) isteni; 2. tökéletes, pompás, nagyszerû, kitûnõ,
divino
mennyei
1. (be-, el-, fel-, meg)osztás; ~ delle parole: szavak
elválasztása; (jog) ~ del patrimonio: örökség felosztása;
divisione (la) 2. (mat) osztás [0]; 3. (kat) hadosztály, divízió; 4.
(ügy)osztály (minisztériumban); 5. (sp) ~ di peso:
súlycsoport [0]; 6. (biol) egysejtû lények osztódása
1. (fel)emészt, elpusztít; (átv,autó) ~ la strada: zabálja a
divorare kilométereket, nagyon gyorsan halad; 2. ~si: emészti,
gyötri magát, gyötrõdik
divorziare elválik (házastárs)
divorzio 1. (el)válás; 2. (átv) szakítás
1. elterjeszt, kihirdet, közzétesz, nyilvánosságra hoz,
divulgare
népszerûsít; 2. ~si: elterjed, ismertté válik
divulgazione (la) terjesztés; népszerûsítés
Dn (Daniele) (Biblia) Dániel próféta könyve
1. egyetemi elõadó, tanár, docens; 2. libero ~: egyetemi
docente (il)
magántanár; 3. (átv) tanítómester
1. engedelmes, szófogadó, könnyen fegyelmezhetõ; 2.
do·cile
tanulékony, értelmes; 3. barátságos, szelíd, nyájas
documentare okmányokkal igazol, dokumentál, bebizonyít
121
doglia (metszõ) fájdalom

1. fáj; mi duole: sajnálom; 2. ~si: [di]: panaszkodik,
kesereg, elpanaszol vmit - dolgo duoli,duole,dogliamo,
dolere dolete,dolgono; sono doluto; dorrò; dorrei; duoli,duole,
dogliamo,dolete,dolgano; dolga,~,~,dogliamo,dogliate,
dolgano; dolessi
dolgo vö: dolere; mi ~: fáj (nekem)
do·llaro dollár
dolo (jog) 1. fondorlat, csalárdság; 2. bûnös szándék
doloso (jog) csalárd
1. ~ [a]: (meg)kérdez vkit; ~ la parola: szót kér; ~ scusa:
domandare bocsánatot kér; 2. ~ [a]: kér vkitõl vmit; 3. ~ d'uno:
kérdezõsködik vki után
dome·nica vasárnap; (rkat) ~ delle Palme: virágvasárnap
dome·stico (fn) (házi)szolga, inas
1. házi, házhoz tartozó, háztartási; animale (hn) ~:
dome·stico (mn)
háziállat; 2. bizalmas
1. (gazd) telepít (váltót); 2. ~si: letelepszik, lakni megy
domiciliare (ige)
vhová, lakik
domiciliare (mn) házi; perquisizione ~: házkutatás
állandó lakás, lakhely, tartózkodási hely; bagno a ~:
fördõszobás lakás; consegna a ~: házhozszállítás,
domicilio
kézbesítés; prestare a ~: kikölcsönöz (pl. könyvet);
violazione di ~: magánlaksértés
1. uralkodás, uralom, hatalom; ~ di sè stesso:
dominio
önuralom; 2. domínium; 3. (jog) birtok(lás)
donazione (la) 1. ajándékozás, adományozás; adás; 2. adomány
dono 1. adomány, ajándék; 2. tehetség, képesség
azután, utána; [új] dopo di chè (ua. dopodichè): miután;
dopo (hat)
és azután
dopo (prep) után (idõ,hely); ~ tutto: a legvégén, végül is
dopochè miután
dopodichè [új] ua. dopo di chè: miután; és azután
dopopranzo délután
1. kettõs, kétszeres, dupla; ~ petto: kétsoros (zakó);
suola ~a: dupla talp; sonare a ~: két (v. több) hanggal
doppio harangoznak; beharangoznak; 2. (sp) giuoco del ~:
páros (játék); ~ misto: vegyespáros; 3. (átv) kétszínû,
képmutató, álnok
1. hát; (átv) piegare il ~: hajlong, megalázkodik; 2.
dorso
hegygerinc
dose (la) adag, dózis
dotare
122
1. hozományt, kelengyét ad vkinek, kiházasít vkit; 2.

[di]: (átv) ellát vmivel
dotato ~ [di]: vmivel ellátott, megáldott; tehetséges
1. hozomány, kelengye; 2. támogatás, segély
dote (la) (színháznak, könyvtárnak); 3. (átv) érdem, érték, becs;
4. tehetség, kiváló tulajdonság
dotto (fn) (orv) csatorna, vezeték
dotto (mn) tanult, tudós, tudományos
1. tartozik, adósa vkinek vmivel; 2. köszön(het) vkinek
vmit; 3. kell, szükséges; 4. -hat,-het (lehetõség,
dovere (ige) valószínûség) -
devo,devi,deve,dobbiamo,dovete,devono; ho dovuto;
dovrò; dovrei; 0; debba; dovessi
1. kötelesség, feladat (iskolai is); 2. kényszer(ûség); 3.
dovere (il)
a ~: kellõen, ahogy kell
doveroso (vál) kellõ, ill(end)õ, köteles
ua. ovunque: ~ + conj: akárhol, bárhol; akárhová,
dovunque
bárhová
dovuto (fn) a vkinek járó, vkit megilletõ rész
dovuto (mn) kellõ, illõ
ua. diritto (mn): 1. (átv is) egyenes; becsületes; non si
regge ~: nem tud egyenesen (meg)állni; mente ~a:
dritto (mn)
egyenesség, becsületesség; (átv) per ~ o per traverso:
akár így, akár úgy; 2. jobb, jobboldali
(Biblia) Deuteronómium, Második törvénykönyv, Mózes
Dt (Deuteronomio)
5. könyve
1. kétség, kétely, kétkedés; senza ~: kétségtelenül; 2.
dubbio (fn) bizonytalanság; Sono in ~ di che fare. Nem tudom, mit
tegyek. 3. feltevés, sejtelem, gyanú; aggály
1. kétes, kétséges, kétségbe vonható; 2. bizonytalan,
dubbio (mn)
gyanút keltõ; gyanús; di ~a riputazione: kétes hírû
dubitare ~ [di]: kételkedik vmiben
duca herceg
ducato hercegség
duchessa hercegnõ, hercegasszony
duchessina hercegkisasszony
hát, tehát, következésképpen; Come mai, ~, non ci
dunque
avete pensato? Hogy lehet, hogy nem gondoltatok rá?
durante közben, alatt
1. kiáll, kibír, elvisel, elbír; 2. eltart (ideig); 3. épen
durare
marad, nem kopik el, tartós
durata 1. (idõ)tartam; di corta v. lunga ~: hosszú/rövid
(idõ)tartamú; 2. tartósság, huzamosság; stoffa di ~:
123
tartós szövet
duraturo (vál) sokáig tartó, tartós, állandó
dure·vole sokáig tartó, huzamos, tartós
durevolezza huzamosság, tartósság, állandóság
1. kemény, tömör, szilárd; (átv) osso ~: kemény dió; 2.
(átv) súlyos, nehéz, kellemetlen; 3. (átv) szigorú,
duro
goromba, durva, kõszívû, keményszívû, nyers; 4. (átv)
érzéketlen
124

N O P Q R S T U V Z
e (hn,nn) e (hang és betû)

1. és; 2. de, ellenben, mégis; ed io lo dico: mégiscsak azt mondom;
e (ksz)
3. szintén
Eb (Ebrei) (Biblia) Szent Pál levele a zsidókhoz
ebbene nos, nosza
e·bete 1. (orv) gyengeleméjû; 2. buta, hülye
ecc. (ecce·tera) s a többi, stb.
eccedente (mn) meghaladó; (zen) intervallo ~: bõvített hangköz
eccedente (nn) többlet
1. jelesség, kiválóság; 2. per ~: kiváltképpen; 3. kegyelmes úr;
eccellenza
(megszólításban) kegyelmes uram!
ecce·llere ~ [su], ~ [tra]: kiválik, kitûnik, kimagaslik
1. (a rendes mértéket) meghaladó; 2. szélsõséges, szertelen,
eccessivo
túlhajtott
ecce·tera röv. ecc.: s a többi, stb.
eccetto 1. (prep) kivéve; 2. (ksz) ~ che: kivéve, ha; hacsak nem
eccezionale kivételes, szokatlan, rendkívüli
eccezionalità [új] kivételesség, rendkívüliség
1. kivétel; ~ alle regole: kivétel a szabály alól; ad ~ [di]: kivéve; salvo
eccezione (nn) poche ~i: kevés kivétellel; senza ~: a.) kivétel nélkül; b.) (átv)
kétségtelenül, feltétlenül; in via di ~: kivételesen; (jog) kifogás
eccheggiare ua. echeggiare: ~ [di]: visszhangzik vmitõl - sz: sono/ho eccheggiato
1. izgat, ingerel; 2. (fiz) mágnesesen gerjeszt; 3. ~si: izgul, felizgatja
eccitare
magát
Eccle(-siaste/Qoèl.) (Biblia) A prédikátor könyve, Kohelet
ecclesia·stico (fn) pap, egyházi személy
ecclesia·stico (mn) (rkat) egyházi, egyházias, vallásos; ordine (hn) ~: egyházi rend
125
Eccli(-siastico/Sir) (Biblia) Sirák fiának könyve

íme; ~ fatto: kész van, kész; quand'~: amikor egyszerre; ~mi qua! Itt
vagyok, szolgálatára! ~ perchè: ezért (nyomatékos); Non ho detto
ecco
nulla, ~. Nem mondtam semmit, de nem ám! Non ci vado, ~! Nem
megyek és kész!
echeggiare ua. eccheggiare: ~ [di]: visszhangzik vmitõl - sz: sono/ho echeggiato
1. (csill) ~ solare, ~ lunare: nap-, holdfogyatkozás; 2. (átv)
eclissi (nn)
elhomályosodás, homályos periódus, homály
visszhang; ~ della stampa: sajtóvisszhang; sollevare una larga ~:
eco (nn)
nagy visszhangot kelt
1. gazdaság, gazdálkodás; ~ domestica: háztartás; [jav] (tört) ~
controllata: tervgazdaság, parancsgazdaság; 2. megtakarítás,
economi·a takarékosság, gazdaságosság; ~ del tempo: idõbeosztás,
idõtakarékosság; [0]; 3. [új] (vall) ~ della salvezza: üdvrend, az
üdvösség elnyerésének rendje, módja
1. (köz-, nemzet)gazdasági; 2. takarékos, gazdaságos; 3. anyagi; 4.
econo·mico
takarékossági
ecumenismo [új] ökumenizmus, a keresztény felekezetek közötti egységtörekvés
1. épít; 2. ~ uno: vkinek jó példát mutat, épülésére szolgál; 3. ~si:
edificare
épül vki plédáján, okul
edificazione (nn) 1. építés, 2. építõ példa
1. épület, építmény; (átv is) ~ di cartapesta: kártyavár; 2. alkotás,
edificio
szerkezet
editto rendelet
(könyv-, zenemû-, újság)kiadás; ~ principe: mû elsõ kiadása; ~
edizione
esaurita: elfogyott, elkelt kiadás
1. nevel, képez; 2. (testi erõt, testgyakorlással) kifejleszt; 3. (átv)
educare
nemesít, finomít (lelket)
(nn) educatrice: 1. tanító, oktató, nevelõ (személy); 2. tanítási,
educatore (hn)
oktatási, nevelési
(hn) educatore: 1. tanító, oktató, nevelõ (személy); 2. tanítási,
educatrice (nn)
oktatási, nevelési
educazione (la) 1. nevelés, képzés; ~ fisica: testnevelés, torna; 2. (lelki) fegyelmezés
[új] 1. megédesít; 2. (átv) (kemény beszámolót, híradást) enyhít,
edulcorare
mérsékel
Ef (Efesini) (Biblia) Szent Pál apostol levele az efezusiakhoz
effato [új] mondás
1. (mûv is) hatás; dramma d'~: hatásos színmû; mandare ad ~:
véghezvisz; 2. (jog) hatály; 3. (fil) okozat; causa ed ~: ok és okozat;
effetto 4. (gazd) ~ (cambiario): váltó, fizetési jegy; 5. (mûsz) mûködés,
mozgás; 6. all'~ [di]: vmi céljából; a questo ~: ezért, evégett; in ~:
tényleg, valóban; per ~: vmi folytán, vmi következtében
effettuare 1. megvalósít, kivitelez; végrehajt; 2. végbemegy, létrejön
126
efficace hatásos, hatékony; stile ~: erõteljes stílus

efficacia 1. hatásosság, vminek a hatásos volta; 2. (jog) avere ~: jogerõvel bír
efficiente [új] hatékony
efficienza 1. hatóerõ, hatás; 2. (sp) erõnlét
effi·mero múlékony, rövid ideig tartó; insetti ~i: egy napig élõ rovarok
effo·ndere 1. kiönt; 2. ~si: kiömlik - sz; ho effuso
1. kiöntés, kiömlés (pl. gázé); kiontás (véré); 2. (átv) érzelmi
effusione (nn)
megnyilatkozás; érzelmi kitörés, áradozás
1. kiöntött, kiömlött, kiontott (vér); 2. [új] (vall) il Pneuma ~: a kiáradó
effuso
Szentlélek
egli õ (hn)
eguagliare ua. uguagliare: 1. kiegyenlít, egyenlõvé tesz; 2. felér vmivel
elaborare fel-, kidolgoz
elaborato irat, jelentés, dolgozat
elaborazione (nn) fel-, kidolgozás
elargire bõségesen adományoz, juttat - vö: finire
ela·stico (fn) gumiszalag
rugalmas; [0]; [0]; (átv) coscienza ~a: tág lelkiismeret; (átv) risposta
ela·stico (mn)
~a: kétértelmû válasz
ele·ggere 1. (ki)választ; 2. megválaszt (állásra, tisztségre) - sz; ho eletto
elementare elemi; nozioni ~i, prinzipi ~i: alapfogalmak; scuola ~: elemi iskola
1. elem; (átv) essere v. trovarsi nel proprio ~: elemében van; 2.
elemento
egyén, személy
elemosina könyöradomány, alamizsna
elencare lajstromoz, jegyzékbe vesz; felsorol
elenco (tb:~chi) lajstrom, jegyzék; [jav] ~ telefonico: telefonkönyv
elettivo választási, választás utján betöltött
eletto 1. választott; 2. (átv) elõkelõ
(vál) 1. (fel)emel; 2. (mat) ~ al ennesima potenza: n-edik hatványra
elevare emel; ~ a quadrato, ~ a cubo: négyzetre, köbre emel; 3. (átv)
elõléptet; 4. ~si: felemelkedik
elevato 1. magas; 2. (fel)emelt; 3. nemes, méltóságteljes, emelkedett
1. (fel)emelés; (mat) ~ a potenza: hatványozás; 2. emelkedettség,
elevazione (nn) magasság; 3. (zen) ~ del suono: hangmagasság; 4. (rkat)
Úrfelmutatás (misében)
1. megsemmisít, kiküszöböl; 2. (nyelv) végmagánhangzót elhagy -
eli·dere
sz; ho eliso
eliminare 1. kiküszöböl, kizár, eltávolít; 2. (sp) (ki)selejtez
ella 1. õ (nn); 2. (vál) Ön
ellisse elipszis
127
elli·ttico 1. (geom) ellipszis alakú, elliptikus; 2. (nyelv) szókihagyásos

elmo (kat) sisak
elogiare (nyilvánosan) megdícsér
elogio 1. dicséret; 2. rövid dicsõítõ fölirat (szobron, sírkövön)
eloquente 1. ékesszóló; 2. (átv) kifejezõ, sokatmondó
eloquenza ékesszólás
elucubrazione (la) agyszülemény
elu·dere el-, ki-, megkerül, kijátszik vkit, vmit - sz; ho eluso
1. kibocsát (törvényt, körlevelet); 2. (ki)áraszt, (szét)terjeszt (illatot,
emanare
folyadékot); 3. ered, származik
1. margójegyzeteket készít; 2. (átv) emarginato politico: polilikailag
emarginare
háttérbeszorított
emblema·tico jelképes
emendare (ki)javít; ~ una legge: törvényt módosít
1. (átv is) kiemelkedik, felmerül, felszínre kerül; [jav] (átv) kitûnik
eme·rgere
vmibõl; 2. (átv) kiválik, kimagaslik - sz;sono emerso
1. felmerülés, felszínre kerülés; 2. (hajó) hajó felbukkanása a
emersione (nn)
láthatáron; 3. (csill) kilépés (fogyatkozásnál)
(magából) kiereszt, kibocsát, kisugároz, kiad; (átv) ~ un grido:
eme·ttere
felkiált, felsikolt - sz; ho emesso
1. (földr) magasság; 2. (átv) vminek kimagasló volta (tehetség, rang
eminenza
folytán)
emisfero (földr) félgömb, félteke; ~ nord, ~ sud: északi, déli félteke
emissario (fn) 1. (földr) vizlevezetõ (csatorna); 2. (titkos) ügynök
emissario (mn) (átv) capro ~: bûnbak
emittente (fn) (rád) leadóállomás
kibocsátó, kiállító, kiadó; (gazd) banca ~: jegybank; la stazione ~: a
emittente (mn)
rádióadó(állomás)
emorragi·a (orv) vérzés
emorro·ide (la) (orv) aranyér
emorroissa (Biblia) a vérfolyásos asszony
emotivo 1. könnyen felinduló, ingerlékeny; 2. érzelmi; vita ~a: érzelmi élet
emozionare felizgat; megindít, meghat
emozione (nn) 1. felindulás, izgalom; 2. (élénk) benyomás, hatás
1. (vál) istentelenség, vallástalanság, hitetlenség; szentségtörés; 2.
empietà
(átv) gazság, igazságtalanság, kegyetlenség, könyörtelenség
1. (vál) istentelen, vallástalan, hitetlen; szentségtörõ; 2. (átv) gaz,
empio (tb:empi)
igazságtalan, kegyetlen, könyörtelen
encomiabile [új] dicséretre méltó, magasztos
encomiare (vál) dicsér (ünnepélyesen)
128
encomio dicséret, magasztalás

1. dagály; 2. [új] (átv) nyomaték; dare ~ [a]: vmit nyomatékosít,
e·nfasi (nn; tb:~)
nyomatékosan hangsúlyoz
enfa·tico 1. dagályos; 2. (nyelv) enfatikus
enfatizzare [új] ünnepélyessé, hivatalossá tesz (hírt)
enfiagione (nn) duzzanat, daganat
enfiteusi (nn,tb:~) (jog) örök(haszon)bérlet
enigma (hn) 1. rejtvény; 2. (átv) rejtély
enigmatico [új] titokzatos, rejtélyes
1. lény; 2. (jog) ~ morale, ~ giuridico: jogi személy; 3. közület,
ente (hn)
egyesület, szerv
entità 1. jelentõség; 2. (vál) lény; (fil) entitás
entrambi,-e mindkét, mindkettõ
1. belép, bemegy, bejön vhová; ~ di mezzo: közbelép (a küzdõket
elválasztja egymástól); ~ in ballo: a.) táncra perdül; b.) (átv)
közbejön; ~ in gioco: leül játszani; (kat) ~ in campo: hadbaszáll;
(közm) In paradiso non si entra a dispetto dei santi. kb: Erõszakkal
entrare
nem sokra megyünk. 2. ~ in argomento: rátér a tárgyra; Entra nei
dieci anni d'età. Tizedik évébe lép. ~ nella mente: eszébe jut, ötlik;
Questa cosa tu non c'entri. Ez nem rád tartozik, nem a te dolgod.
m'entra: ezt értem; 3. (évszak) beköszönt; kezdõdik
1. bemenet(el), belépés (pl. hivatalba); ~ di favore (hn): szabadjegy;
(szính) ~ in scena del tenore: a tenorista jelenése; (jog) ~ in vigore:
entrata
hatálybalépés; 2. bejárati kapu, ajtó; bejárat; 3. (gazd) bevétel,
járadék, haszon, nyereség; 4. (vál) kezdet
entro (prep) belül; Dovete pagare entro il 15 aprile! Április 15-ig kell fizetnetek!
entusiasmo lelkesedés
(tb: ~i,~e) [jav] 1. lelkes, odaadó (ember); 2. szenvedélyes, rajongó
entusiasta (hn,nn)
(ember)
enucleare ~ [a]: 1. kifejt, megmagyaráz (problémát); 2. (orv) (szervet) eltávolít
enumerare fölsorol
enumerazione (nn) fölsorolás
enunciare kimond, kinyilatkoztat; ~ una tesi: vmely tételt fölállít
enunciato [új] tétel, kijelentés
enunciazione (nn) kimondás, kinyilatkoztatás
e·pate (hn) (orv) máj
epatite (nn) (orv) májgyulladás, hepatitisz
epesegetico [új] (nyelv) kifejtõ, magyarázó, pontosító
epiclesi (gör; egyh) lehívás, odahívás
epistemologia [új] ismeretelmélet
e·poca 1. korszak, kor; fare ~: korszakalkotó; 2. (átv) vminek ideje, idõpontja
129
epochè [új] (szkeptikus fil) tartózkodás az ítélettõl

eppure mégis
equalitarismo [új] egyenlõsdi, teljes egyenlõségre törekvés
equamente [új] egyenlõen
equidistante [új] egyenlõ távolságban lévõ
equidistanza (geom) egyenlõ közûség
equilibrio egyensúly
[új] 1. egyenlõvé tesz, kiegyenlít; 2. azonos értékûvé, egyenértékûvé
equiparare
tesz; 3. egyenértékû képesítést ad (iskola)
equiparato [új] egyenlõ jogú
azonos, v. egyenlõ értékû, egyenlõ erejû; la licenza liceale o altro
equipollente
titolo ~: a gimnáziumi érettségi, vagy más egyenlõ értékû okirat
equità méltányosság
equivalente (hn) 1. (gazd) ellenérték; 2. (fiz) ~ calorico: hõegyenérték
equivalente (mn) egyenlõ értékû
1. egyenlõ értékû vmivel, ugyanazt jelenti; 2. ~si: azonos értékûek -
equivalere
vö: valere
1. tévedés, félreértés; a scanso di ~: tévedések elkerülése végett; 2.
equi·voco (fn)
kétértelmûség
1. téves; 2. kétértelmû, kétes; donna ~a: kétes erkölcsû nõ; 3. gyanút
equi·voco (mn)
keltõ, gynús
1. kor, korszak, éra; ~ cristiana: keresztény idõszámítás; 2. (geol)
era
földtörténeti kor
erede (hn,nn) örökös
eredità örökség; (jog) hagyaték
ereditare örököl
eremita (hn,nn) remete
eremitaggio remeteség (a remete tartózkodási helye)
e·remo ua. ermo: remetelak
eresi·a (vall) eretnekség, tévtan; (átv) súlyos tévedés, téves vélemény
ereticale (vall) eretnek
eretto (fel)emelt; col capo ~: emelt fõvel
1. emelés, felállítás; ~ d'una statua: szobor felállítása; 2. (orv)
erezione (la)
erekció; 3. (rkat) alapítvány
e·rgere 1. (fel)állít, emel; 2. ~si: (fel)emelkedik, felkel, feláll
1. (fel)állít; ~ una fondazione: alapítványt létesít; (mezg) ~ il fusto:
erigere szárba szökik; 2. ~si: felemelkedik, felkel, feláll; 3. feltolja magát,
szerepet tulajdonít magának - sz; ho eritto
1. szövegmagyarázat; ~ biblica: Szentírás-magyarázat; 2. (fil) circolo
ermeneutica
~o: hermeneutikus kör: az emberi ismeretbõvülés folyamata
ermo ua. e·remo: remetelak
130
erogare adományoz, adakozik (közcélra)

1. eltéveszt, elvét (pl. utat); (közm) L'~ è dell'uomo. Tévedni emberi
errare
dolog. 2. vándorol, kóborol, barangol
erro·neo (vál) hibás, téves
tévedés, hiba; ~ di sensi: érzékcsalódás; ~ di lingua: nyelvbotlás; ~ di
errore (hn)
stampa: sajtóhiba
Es (Esodo) (Biblia) Exodus, A Kivonulás könyve, Mózes 2. könyve
esacerbare el-, megkeserít, földühít
esagerare túloz
esagerato [új] túlzott
esagerazione (nn) túlzás
1. (fel)magasztal; 2. (méltóságra, rangra) emel; 3. ~si:
esaltare
(fel)magasztalja magát; 4. (fel)lelkesedik, (fel)ujjong
esaltazione (la) 1. felemelés; 2. magasztalás
1. vizsgálat, mérlegelés; 2. vizsga; ~ di ammissione: felvételi vizsga;
esame (hn) ~ annuale: évzáró vizsga; rimanere bocciato all'~, shiacciato all'~:
elbukik a vizsgán
1. (meg)vizsgál; 2. (egyetemen, gimnáziumban) vizsgáztat; 3. ~ un
esaminare
testimone: tanút kihallgat
1. elkeserít, ingerel; 2. (orv) elmérgesít (betegséget); 3. ~si:
esasperare
elkeseredik
esattezza pontosság, egzaktság
esatto pontos; racconto ~: hû elbeszélés; [új] Esatto! Pontosan (így van)!
(jóindulattal) meghallgat (és engedélyez); ~ la domanda d'uno:
esaudire vkinek a kérését meghallgatja és teljesíti; (vall) la preghiera è stata
esaudita: imádság meghallgattatik - vö: finire
esauriente kimerítõ, alapos (érvelés)
1. kimerít, telemerít; (átv) ~ un affare: ügyet lebonyolít, befejez; ~ il
esaurire
tema: témát kimerít; 2. ~si: kimerül, felemésztõdik - vö: finire
esa·usto kimerült, fáradt
esautorare tekintélyétõl megfoszt
esborso kifizetés
escardinazione (nn) (egyházjog) klerikus egyházmegyéhez rendelésének megszüntetése
esce elmegy, kimegy, kijön; 1.szám 3.szem. - vö: uscire
esclamare felkiált
esclaustrazione (nn) (egyházjog) [új] ideiglenes kilépés szerzetesközösségbõl
(átv) kizár; escluse le spese: költségeket nem számítva - sz; ho
esclu·dere
escluso
esclusivo 1. kizárólagos; 2. türelmetlen (mások véleményével szemben)
escremento (orv) bélsár, ürülék
Esd (Esdra) (Biblia) Ezdrás könyve
131
esecra·bile ua. esecrato: utálatos, undok, megvetendõ

esecrare utál, megvet
esecrato ua. esecrabile: utálatos, undok, megvetendõ
esecutivo (fn) végrehajtó bizottság
esecutivo (mn) (jog) végrehajtási, végrehajtó; il potere ~: a végrehajtó hatalom
(nn) esecutrice: 1. (jog) végrehajtó; 2. (zen) énekszám, zeneszám
esecutore (hn)
elõadója
(hn) esecutore: 1. (jog) végrehajtó; 2. (zen) énekszám, zeneszám
esecutrice (nn)
elõadója
1. megvalósítás, teljesítés; mettere in ~: végrehajt, megvalósít; 2.
esecuzione (nn) (zen) elõadás (ének v. zeneszámé); 3. (mûv) kivitelezés; 4. (jog)
végrehajtás
1. végrehajt, teljesít; 2. (zen) elõad; ~ sul violino: hegedûn elõad - vö:
eseguire
sentire
példa, példakép, példázat; per ~, ad ~, a mo'd'~: például (pl.); a
esempio
cagione (nn) d'~: példának okáért
esemplare (hn) 1. mintakép; 2. (könyv)példány
esemplare (mn) példás, minta-; il podere ~: a mintagazdaság
esemplarità vmi példás volta; példamutatás; mintaszrûség
esemplificare példákkal (meg)magyaráz, példákat felhoz
(vál) 1. megszabadít, szabaddá tesz; 2. mentesít vkit, mentességet,
esentare
kiváltságot engedélyez vkinek
esente (vál) mentes, felmentett; ~ dalle tasse: illetékmentes
felmentés, mentesség; ~ da imposta: adómentesség; ~ doganale:
esenzione (nn)
vámmentesség
esequiale [új] Messa ~: gyászmise
esequiare eltemet
esequie (nn,tb) (vál) gyászszertartás, végtisztesség
1. gyakorol, folytat, ûz; ~ influenza [su]: befolyást gyakorol vkire; 2.
esercitare
kiképez; 3. (kat) gyakorlatoztat; 4. ~si: gyakorolja, edzi magát
ese·rcito 1. (kat) had(sereg); 2. (átv) had
1. gyakorlás; (sp is) gyakorlat; 2. (rkat) ~i spirituali (tb): lelkigyakorlat;
esercizio 3. üzem; il capitale d'~: a forgótõke; le spese (nn,tb) d'~:
üzemköltségek
esibire 1. nyújt, ajánl, szolgáltat; 2. ~si: fellép, produkálja magát - vö: finire
1. (jog) benyújtás, felmutatás; 2. (átv) feltûnés, feltûnõ szereplés;
esibizione (nn) fellépés; Ha dato delle sue qualità un'~ molto riuscita. Feltûnt
szerencsés tulajdonságaival.
esigente 1. követelõ(dzõ); 2. igényes
esigenza 1. szükséglet; 2. követelés, követelmény
1. követel; 2. (gazd) követelést érvényesít; (tartozást) behajt - sz; ho
esi·gere
esatto
132
esigibilità (jog) behajthatóság

esiguita kicsinység, csekélység
esi·guo (vál) kicsiny, csekély
esiliare 1. számûz; 2. ~si: számûzetésbe megy
esilio számûzetés; (Biblia) ~ babilonese: babiloni fogság
esi·mere 1. mentesít, felment; 2. ~si: kivonja magát vmi alól
esimio (vál) jeles, kitûnõ, kiváló
esistente létezõ
[jav] 1. létezés, lét; diritto all'~: létjogosultság; lotta per l'~: a létért
esistenza
való küzdelem; 2. (gazd) készlet
esi·stere létezik, van; Non esistono scuse (nn,tb). Nincs mentség.
esitare 1. elad, forgalmaz; 2. ~ [a]: habozik, tétovázik
esitazione (nn) habozás, vonakodás; senza ~: vonakodás, habozás nélkül
1. ki-, lefolyás, le-, elvezetés; 2. (gazd) eladás; articole di facile ~:
esito kelendõ áru; 3. megoldás, kifejlés, kimenetel; eredmény; ~ della
battaglia: a csata kimenetele
esonerare felment vmi alól
eso·nero felmentés, mentesség; ~ dalle imposte, ~ dalle tasse: adómentesség
esordio 1. beszédkezdet, beszédbevezetés; 2. kezdet, debütálás
esortare ~ [a]: 1. int, buzdít; 2. rábír, rábeszél
esortativo (vál) intõ, buzdító, bátorító
esortazione (nn) buzdítás (lat: exhortatio)
esoterico (fil) rejtett, titkos, ezoterikus; senso ~: rejtett, titkos értelem
1. (vál) kiterjeszt; 2. ~si: kiterjeszkedik, kiterjed; 3. kitárja a szívét,
espa·ndere
megnyilatkozik - sz; ho espanso
(vál) kiterjeszt; ~si: kiterjeszkedik, kiterjed; kitárja a szívét,
espandere
megnyilatkozik
espansi·bile kiterjeszthetõ, feszíthetõ
espediente (hn) kiút
1. tapasztalás, tapasztalat; per ~: tapasztalatból; acquistare ~:
esperienza tapasztal, tapasztalat(ok)ra tesz szert; ricco d'~e: nagyon tapasztalt;
2. kísérlet
esperimento 1. megkísérlés, kipróbálás; 2. kísérlet; in via d'~: kísérletképpen
esperto (fn) szakértõ
esperto (mn) tapasztalt, gyakorlott, ügyes
espiare (ki)engesztel
espiatorio (vál) (ki)engesztelõ; (átv) capro ~: bûnbak
espiazione (nn) (ki)engesztelés; ~ di pena: büntetés elszenvedése
espirare (vál) kilélegez
espletare 1. befejez; 2. kizsarol; kiaknáz (bányát)
133
esplicare (vál) megmagyaráz, kifejt

esplicativo magyarázó, kifejtõ, értelmezõ
esplicazione (nn) (vál) magyarázat
espli·cito félreérthetetlen, világos; kifejezett, explicit
esplorare (ki)kémlel, (át-, fel-, ki)kutat
1. (fel)robbanás; 2. (geol) (tûzhányó)kitörés; 3. (átv) kitörés,
esplosione (nn)
kirobbanás; ~ di gioia: ujjongás, örömkitörés
1. közszemlére tesz, kiállít; 2. részletesen elõad; beszámol vmirõl;
magyaráz, értelmez; 3. (átv) ~ al rischio: kockáztat; ~ la vita: életét
esporre
kockáztatja; 4. (fotó) megvilágít, exponál; 5. ~si: [a]: kiteszi magát
vminek; ~si al sole: kifekszik a napra; napozik - vö: porre
1. kiállítás; ~ di belle arti (nn,tb): szépmûvészeti kiállítás; ~
universale: világkiállítás; 2. ~ d'un cadavere: felravatalozás; 3. ~ a
esposizione (nn)
mezzogiorno: déli fekvés; 4. magyarázás, értelmezés, fejtegetés; 5.
részletes beszámoló, jelentés, expozé; 6. (fotó) megvilágítás
1. emlékirat, expozé, tényállás; 2. [jav] bambino ~: talált gyerek,
esposto
lelenc
1. kifejezés; ~ con gesto: taglejtés; ~ del volto: arckifejezés; 2.
espressione (nn)
(nyelv) szólásmód, kifejezés
1. expressz(levél); 2. (treno) ~: expressz(vonat); 3. (caffè) ~:
espresso (fn)
eszpresszókávé
espresso (mn) kifejezett, határozott, nyílt
esprime (nn) kifejezés
espri·mere 1. kifejez, kifejezésre juttat; 2. ~si: kifejezi magát
espropriare (jog) kisajátít
1. kiûzés, kiutasítás; 2. (pol) kizárás, kirekesztés; 3. (sp) kiállítás
espulsione (nn)
(játékosé)
essa õ, az nõnemben
1. õk, azok (nn,tb); 2. az sz-betû és sz-hang neve; La strada fa un ~.
esse
Az út kettõs kanyart ír le.
essenziale 1. lényeges, lényegi, lényegbevágó; 2. (kémia) esszenc-, esszencia-
e·ssere (ige) 1. létezik, van (vhol, vmilyen állapotban); ~ di ritorno: éppen
visszatért; (kat) ~ di servizio: szolgálatban van; ~ a cavallo:
nyeregben van; ~ di bronzo: bronzból van, bronzból készült; (szól)
Sarà quel che sarà. [jav] Lesz, ami lesz, jöjjön, aminek jönnie kell. se
fossi in te: ha a helyedben lennék; sono a Lei: rendelkezésére állok;
2. ~ a piogga: esõre áll; ~ a vento: szelesre fordul (idõ); 3. (átv) ~ con
uno: vkivel egyetért, vkivel tart; ~ da uno: méltó, illik vkihez; 4. Che
c'è di nuovo? Mi újság? Ci siamo! Helyben vagyunk, megint a régi
nóta! Oggi non ci sono. Ma nem vagyok itthon senkinek, nem
fogadok senkit. 5. [0]; è più di là che di qua: féllábbal már a
mennyben van - sono,sei,è,siamo,siete,sono;sono stato;
ero,eri,era,eravamo,eravate,erano; fui,fosti,fu,fummo,
foste,furono;sarò; sarei; sii,sia,siamo,siate,siano;
134
sia,sia,sia,siamo,siate,siano; fossi,fossi,fosse, fossimo,foste,fossero

Est (Ester) (Biblia) Eszter könyve
estate (nn) nyár; [új] in ~: nyáron; ~ di San Martino: vénasszonyok nyara
esta·tico önkívületi, elragadtatott
1. kiterjeszt, kibõvít; ~ una piazza: terek kibõvít, nagyobbít; 2. ~si:
este·ndere
kiterjed, elterjed (pl. ragály); 3. (átv) kiterjeszkedik, kitér vmire
1. kiterjedés; (nyelv) ~ di significato: jelentésbõvülés; (átv) in tutta l'~
estensione (nn) della parola: a szó szoros értelmében; 2. kiterjesztés; 3. terjedelem;
~ della voce: énekhang terjedelme
esteriore (hn) külsõ, megjelenés, külszín
esteriore (mn) külsõ; doti (nn,tb) ~i: testi elõnyök, elõnyös külsõ
külsõ; alunno ~: bejáró (növendék); [0]; (geom) angolo ~: külsõ szög;
esterno scene (nn,tb) ~e: szabadtéri jelenetek; (orv) uso ~: külsõ használat
(orvosságé)
e·stero (fn) külföld; all'~: külföldön; commercio coll'~: külkereskedelem
e·stero (mn) külföldi, idegen; Ministero degli (Affari) Esteri: Külügyminisztérium
esteso tág, tágas, kiterjedt; (zen) la voce ~a: a terjedelmes hang
estimatore (hn) [új] (nn) estimatrice: csodáló
estimatrice (nn) [új] (hn) estimatore: csodáló
e·stimo (jog) értékbecslés
1. (el)olt, csillapít; ~ la sete: szomját oltja; 2. (gazd) kifizet, kiegyenlít;
3. megöl, megsemmisít, kiirt; 4. ~si: megszûnik, befejezõdik, kihal -
[új] estinguo, estingui, estingue, estinguiamo, estinguete, estinguono;
esti·nguere
ho estinto; estinguerò; estinguerei; estingui, estingua, estinguiamo,
estinguite, estinguano; estingua, estingua, estingua, estinguiamo,
estinguite, estingano; estinguessi
estinto 1. elhunyt, meghalt (személy); 2. megszûnt
1. eloltás, kioltás (pl. tûzé); ~ della calce: mészoltás; 2. ~ d'un
estinzione (nn) vulcano: egy vulkán kialvása; 3. (gazd) kiegyenlítés, kifizetés; 4.
megszûnés, halál
estirpare kiírt, kitép, gyomlál; elpusztít
estivo nyári; stazione ~: nyaralóhely; le vacanze ~e: a nyári szünidõ
1. erõvel elvesz, kicsavar vkinek a kezébõl vmit; 2. (átv) (meg)zsarol;
esto·rcere
3. (pl. vallomást) kicsikar vkibõl - sz; ho estorto
estorsione (la) 1. kicsikarás, kikényszerítés; 2. (ki)zsarolás
estorto 1. kicsikart, kikényszerített; 2. kizsarolt
estranazione (nn) [új] elidegenedés
estra·neo idegen, kívülálló; külföldi; rimane ~ [a]: kívül-, távolmarad
estrapolare [új] kivetít, extrapolál
1. kivon, kihúz (erõvel); 2. (kémia) kivon, kiválaszt; 3. (mat) ~ la
estrarre radice quadrata d'un numero: négyzetgyököt von egy számból; 4. ~
a sorte (nn): kisorsol, kihúz (sorsjegyet) - vö: attrarre
135
1. (vegy és mûé is) kivonat; ~ dell'atto di nascita: születési

estratto anyakönyvi kivonat; 2. különlenyomat (tanulmányé); 3. kihúzott szám
(sorsjátékban)
1. kihúzás; ~ d' un dente: foghúzás; 2. (mat) ~ della radice:
estrazione (nn)
gyökvonás; 3. termelés, bányászat
estremamente túlságosan, nagyon
1. vég, végpont, (leg)szélsõ pont; essere v. stare agli ~i: halálán van;
estremo (fn) (átv) fino all'~a: a legvégsõkig; 2. passare da un ~ all' altro: egyik
végletbõl a másikba esik
1. (leg)szélsõ; szélsõséges; ~a sinistra: szélsõ bal; Estremo Oriente:
estremo (mn)
Távol-Kelet; 2. ~i onori: végtisztesség; [0]; pericolo ~: végveszély
estri·nseco külsõ, külsõdleges
esuberanza túláradás, bõség
1. önként számûzetésbe megy; 2. (jog) eltér, nem foglaltatik benne;
esulare
Questo esula dal mio compito. Ez nem rám tartozik.
e·sule számûzött; menekülõ
esultanza ua. esultazione: (öröm)ujjongás
esultare ujjong, örvend
esultazione (nn) ua. esultanza: (öröm)ujjongás
1. kor, életkor; che ~ ha? Milyen idõs? donna d'età: már nem fiatal,
età koros nõ; di mezza età: középkorú; ~ minore: kiskorúság; 2. (tört) ~
del bronzo: bronzkorszak; età dell'oro: aranykor,fénykor
eterogeneità (gör) heterogén jelleg; másnemûség; különbözõség
etnologi·a [jav] összehasonlító néprajz
eva·dere 1. ~ una pratica: vmely ügyet elintéz; 2. megszökik - sz; sono evaso
evanescenza 1. eltûnés, elenyészés, szétfoszlás; 2. (rád) fading
evangelizzare (vall) hirdeti az evangéliumot, evangelizál, (meg)térít
1. szökés; 2. (gazd) elintézés, végrehajtás; 3. in ~ [a]: válaszolva (pl.
evasione
levélre)
evasivo kitérõ (pl. válasz)
evento eset, esemény; in ogni ~, per ogni ~: mindenesetre
eventuale esetleges
nyilvánvalóság, kézzelfoghatóság; mettere in ~: kiemel, elõtérbe állít;
evidenza
(átv) mettersi in ~: elõtérbe állítja magát
1. (ügyiratot) nyilvántart; 2. (gazd) feljegyez; 3. (orv) nyilvánvalóvá
evidenziare
tesz; 4. [új] ~si: megnyilvánul
1. következtet, levon; come si evince dall'articolo: ahogy a cikkbõl
evincere
kivehetõ; 2. (jog) visszavesz; visszaszerez; visszaperel
evitare elkerül, kikerül
evocare (fel)idéz
1. (ki)fejlett, kifejlõdött; 2. [jav] (pol) fejlett; nazione, civiltà ~a: fejlett
evoluto
ország, társadalom; 3. [jav] persona ~: érett személyiség
136
evo·lvere (lassan) fejlõdik

excursus (hn) (latin) kitérés
Ez (Ezechiele) (Biblia) Ezekiel próféta könyve
137

N O P Q R S T U V Z
fa (prep) [új] ezelõtt; due giorni fa: két napja; un'ora fa: egy órája
(rkat) 1. egyházi épület építését, gondozását intézõ szerv; 2.
fabbriceria
templomjövedelmet kezelõ testület
1. teendõ, dolog, munka; ~e di casa: a.) házi munka; b.) háztartás; 2.
faccenda
ügy
1. (ép) homlokzat; 2. teleírt lap, írott oldal; 3. [új] (átv) külsõség,
facciata
látszat
1. könnyû; ~ a credere: könnyen hihetõ; 2. vmire hajló; kész,
facile
hajlandó vmire; ~ all'ira: sértõdékeny; 3. [új] egyszerû
facilitare elõsegít, (meg)könnyít
faciloneria felületesség, könnyelmûség, meggondolatlanság
1. (jog) felhatalmazás, hatalom; 2. (jog is) képesség, tehetség; ~ di
facoltà disporre: rendelkezési képesség; 3. le ~: javak, vagyon, készlet; 4.
egyetemi kar, fakultás
fagocitare ~ [a]: (orv) magába olvaszt, felfal, fagocitál
falce (la) 1. sarló; 2. ~ di luna: holdsarló
1. réteg, alapréteg; 2. (átv) (ruha-, kabát)szárny; (átv) alle ~e della
falda montagna: a hegy lábánál; 3. (vill) tekercs; 4. vesepecsenye, szegy;
5. kalapkarima
falegname (il) asztalos
fallace csaló, hamis, megtévesztõ; (átv) le speranze ~i: a hiú remények
1. téved, hibázik; ~ il colpo: célt téveszt; (közm) Chi non fa, non falla.
fallare
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. 2. (sp) szabálytalankodik
fallimento (gazd) csõd
1. megcsal, rászed; 2. elvét, elhibáz, eltéveszt; 3. téved, hibázik
vmiben; 4. [új] csalódik; 5. nem sikerül, nem felel meg
fallire
(elképzelésének); fare ~: meghiúsít; 6. megbukik, csõdbe jut, csõdöt
mond
falsariga 1. sorvezetõ; 2. (átv) utasítás, rendelkezés; 3. minta(kép)
138
1. hamisság, álnokság; 2. hamisítás, csalás; (jog) ~ in (atto) publico:

falso (fn)
közokirathamisítás
1. alaptalan, kitalált, költött, koholt; 2. hamis; firma ~a: hamis(ított)
falso (mn)
aláírás; 3. kétszínû, ál-; csalóka
1. hír(név); corre ~ che: híre járja, hogy; venire in ~ [di]: ismertté
fama
válik, mint; 2. tekintély
1. éhség; étvágy; (szól) Brutto, come la ~. Rút, mint az éhség. 2.
fame (la) (átv) nagy nyomorúság, (éh)ínség; morto di ~: éhenkórász; 3. (átv)
vágy, szomj
familiare (hn,nn) családtag
1. családi; 2. ~ [con]: járatos, otthonos vmiben, beavatott vmibe; 3.
familiare (mn)
barátságos, nyájas, szívélyes; 4. meghitt, bizalmas, családias
1. egyszerûség, keresetlenség; 2. bizalmasság, bizalmas viszony; 3.
familiarità
nyájasság, szívélyesség
familiarizzarsi ~ [con]: megbarátkozik vkivel v. vmivel
fanciulesco ua. fanciullo (mn): gyermeki, gyermekes
fanciulla leány, leányka; hajadon
fanciullo (fn) 1. hét-tizenkét év közti gyermek 2. (átv) tapasztalatlan, naív ember
fanciullo (mn) ua. fanciulesco: gyermeki, gyermekes
fango sár, iszap; fare i ~i: iszapfürdõt vesz; (átv) piszok, szemétdomb
fanteri·a (kat) gyalogság; regimento di ~: gyalogezred
fantoccio báb, bábu, baba; governo ~: bábkormány
1. batyu, nagy csomag; fare ~: szedi a sátorfáját, odébbáll; 2. (átv)
fardello
teher
[részl] 1. tesz, cselekszik vmit, dolgozik vmin; 2.
(meg)csinál,(el)készít, megvalósít, véghezvisz; ~ quattrini: pénzt
keres; 3. cammin facendo: útközben; ~ le scale: fölmegy a lépcsõn;
4. Che tempo fa? Milyen az idõ? 5. dieci anni fa: tíz évvel ezelõtt, tíz
éve; 6. ~si: lesz, válik vmivé; 7. elõbbre megy, közeledik, mutatkozik;
fare
~si indietro: visszakozik, hátra lép; 8. ~si la barba:
(meg)borotválkozik; 9. (rkat) ~si il segno della croce: keresztet vet; -
faccio,fai,fa, facciamo,fate,fanno; facevo!!; feci,fecesti,fece,
fecemmo,feceste,fecero; ho fatto; farò; farei; fa',
faccia,facciamo,fate,facciano; faccia; facessi
1. (hajó) világítótorony; világítótorony lámpája; 2. (autó) fényszóró,
faro
reflektor; 3. (átv) irányító, útmutató
1. szalag; sotto ~: keresztkötés alatt; 2. ~e: pólya; 3. sáv, övezet; ~
neutrale: semleges övezet; ~ forestale protettrice: védõ erdõövezet;
fascia
[jav] (átv) Siamo amici (hn,tb) dalle fasce. Gyermekkori barátok
vagyunk.
fasciare 1. kötést rak vmire, (be)kötöz; bepólyál; 2. beburkol, körülcsavar
fa·scino varázs
fase (la) 1. (csill) ~i (nn,tb) della luna: a hold fényváltozásai; 2. (opt,vill,mûsz)
fázis; 3. (átv) szabályozás, váltakozás, változás; idõszak, szakasz,
139
fázis
1. nyûg, gond, bosszúság; bosszantás; 2. útálat, undor, csömör,
fastidio
jóllakottság
fatalità végzetszerûség, végzet, sors
faticoso fáradtságos, fárasztó, nehéz; scritto ~: nehezen olvasható írás
(tb: ~) 1. (jog) tényállás; 2. (átv) adott eset; nella ~: adott esetben,
fattispecie (la)
jelen esetben
tett,cselekedet, cselekmény; eset; ~ curioso: különös eset; tény;
mettere al fatto: tájékoztat vkit; dolog, ügy; fareil fatto suo: a maga
hasznát nézi; in ~ [di]: vmi tekintetében, vmit illetõen; (mn) megtett,
fatto
befejezett, megtörtént;è fatta: el van intézve; készített,elkészült,kész;
ecco ~! Meg is van! Kész! alkalmas, megfelelõ; così ~: ilyen
(mi-nõségû); gran ~: nagyon, sokat; detto ~: tüstént
fattore 1. (nn) fattrice: teremtõ, alkotó; 2. gazdatiszt, intézõ, ispán, kasznár
fattrice (hn) fattore (1): teremtõ, alkotó;
fattuale [új] tényszerû, konkrét
fa·tuo ostoba, eszetlen, botor; fuoco ~: lidércfény
(nn) fautrice: pártfogó, védõ, támogató, elõmozdító; ~ di guerra:
fautore (il)
háborús uszító
(hn) fautore: pártfogó, védõ, támogató, elõmozdító; ~ di guerra:
fautrice (la)
háborús uszító
1. mese; 2. rege, monda; 3. történet meséje, tartalma; 4. költött
fa·vola dolog, szóbeszéd, mesebeszéd; Questa che tu dici è una ~. Mese az
egész, amit mondasz.
1. jóindulat, kegy; cattivarsi il ~ di uno: elnyeri vki kegyét; 2.
szívesség; per ~: kérem, szíveskedjék, legyen szíves; biglietto di ~:
favore (il) szabadjegy; prezzo di ~: jutányos ár; fare un ~: szívességet tesz; 3.
helyeslés, tetszés; 4. a v. in ~ di uno: vki javára, vki érdekében; 5. col
~ della notte: az éj leple alatt
favore·vole kedvezõ, szerencsés, alkalmas
1. (elõ)segít, támogat, pártol, favorizál vkit; 2. elõnyben részesít vkit,
kedvez vkinek; 3. megtisztel, szerencséltet vkit; Favorisca una
favorire
risposta. Kérem szíves válaszát! Favorisca al piano superiore.
Szíveskedjék felfáradni az elsõ emeletre! - vö: finire
febbraio február
fecondare 1. (meg)termékenyít; 2. termékennyé tesz (talajt)
1. (meg)termékenyítés; [új] ~ pilotata: mesterséges
fecondazione (la)
megtermékenyítés; 2. (meg)termékenyülés
fecondità termékenység
1. termékeny; 2. bõven termõ; bõ(séges); gazdag; 3.
fecondo
(meg)termékenyítõ
fede (la) 1. bizalom, hûség, adott szó; 2. szavahihetõség; becsületesség,
lelkiismeretesség; 3. bizonyítvány, igazolvány; ~ di nascita: születési
bizonyítvány; 4. vallás, hit; articolo di ~: hitágazat; convertire alla ~:
140
megtérít; ~ in Dio: istenhit; rinnegare la ~: megtagadja a hitét;

simbolo della ~: hitvallás, Hiszekegy; 5. (jog) in ~ [di]: vminek a
hiteléül; in buona v. mala fede: jó v. rosszhiszemû(en) 6. jegygyûrû
fedele (il,la) 1. hívõ; 2. vkinek a híve
1. ~ [a]: hû vkihez, vmihez; 2. becsületes, tisztességes; 3. racconto
fedele (mn) ~: igaz elbeszélés; espressione ~: szabatos kifejezés; strumento ~:
megbízható mûszer
1. hûség; ~ coniugale: hitvesi hûség; giurare ~ [a]: hûséget esküszik
fedeltà
vkinek; 2. pontosság, szabatosság; igazság; megbízhatóság
fegato 1. máj; 2. bátorság, mersz, lélekjelenlét; ragazzo di ~: talpraesett fiú
felice boldog, boldogító; szerencsés; ~ notte! Jó éjszakát!
felicità 1. boldogság; szerencse, siker; 2. ~! Egészségére!
fenomeno jelenség
megsebez vkit; megsért; meghat,elbájol; ~si: megsebzi magát - vö:
ferire
finire
ferita sebesülés; seb
ferito (meg)sebesült, megsebesített; ~ grave: súlyosan sebesült
fel-, megerõsít; megállít; tartósít (húst); ~ l'attenzione [su, a]: a
fermare figyelmét vmire fordítja; letartóztat, õrizetbe vesz; ~si: megáll; marad,
tartózkodik
fermento erjesztõanyag, kovász, élesztõ
fermezza szilárdság; fermezza d'animo: állhatatosság; tex: tömöttség
szilárdság, határozottság; letiltás; elkobzás; ~ di polizia: õrizetbe
fermo (fn)
vétel; (hús) tartósítás; tartóvas;
szilárd,erõs,biztos; ha un'opinione ~a: szilárd véleménye van; per ~:
fermo (mn) szilárdan, biztosan; punto ~: írásjel; maradó,egy helyben álló,
mozdulatlan; acqua ~a: állóvíz; terra ~a: szárazföld
feroce 1. vad, embertelen, kegyetlen; 2. vérengzõ; 3. dühös, dühödt
1. vasból való, vas-; (tört) età ~a: vaskor; 2. (átv) erõs, szilárd;
fe·rreo
disciplina ~a: vasfegyelem; [új] volontà ferrea: vasakarat
ferro vas; ai ferri: rostonsült
vasút; ~ aerea: magasvasút; ~ sospesa: függõvasút; ~ sotterranea:
ferrovia
földalatti (vasút)
vasúti, vasút-; biglietto ~: vasúti jegy, menetjegy; stazione ~a:
vasútállomás, pályaudvar; linea ~a: vasútvonal; la rete ~a: a
ferroviario
vasúthálózat; tronco ~: vasúti elágazás; impiegato ~: vasúti
alkalmazott; incidente (hn) ~: vasúti baleset;
fertile termékeny
fertilità termékenység
termékennyé tesz, megtermékenyít (földet); ua. concimare:
fertilizzare
(meg)trágyáz
fervente 1. égõ, égetõ, forró; 2. izzó, lángoló, heves; 3. (átv) buzgó
141
fervore (il) 1. hõség, forróság; 2. (átv) hév, hevesség, buzgalom

fesso 1. hasadt, repedt, törött; 2. (biz) hülye
feto (orv) magzat
fetta szelet
fiacco összetört, erõtlen, bágyadt, gyenge
fia·ccola fáklya
1. oldal, csípõ, derék; ~ destro! ~ sinistro! Jobbra át! Balra át! di ~ [a]:
vki mellett; (átv) stare a ~ [di]: mellette áll vkinek, segít vkit; (szól)
fianco
tenersi i ~i: hasát (oldalát) fogja nevettében; 2. (kat) arcvonal
szárnya
fiato [részl] 1. lehelet; 2. lélegzet; rimanere senza ~: eláll a lélegzete
fibbia csat
fibra rost, szál
fica ua. figa: (vulg) jó nõ (utalás a nõi nemi szervre)
1. eljegyez vkit, házasságot ígér vkinek; 2. ~si: eljegyzi magát,
fidanzare
eljegyzik egymást
1. (vál) rábíz vkire vmit; 2. ~ [in]: bízik vkiben, bizalmas vkihez; 3. ~si:
fidare
[di]: (meg)bízik vkiben, hisz vkinek
fideiussione (la) (jog) kezesség, jótállás
fiducia bizalom; uomo di ~: bizalmi ember; tisztelet, becsülés
1. (országos) vásár, nagyvásár; ~ del libro: könyvnap; ~ del vino:
fiera borászati kiállítás; ~ del bestiame: kirakodó vásár; 2. vásárfia; 3.
vadállat, ragadozó; 4. (átv) kegyetlen ember
1. szilajság, durvaság, féktelenség; 2. hevesség, düh(össég); 3.
fierezza
büszkeség, önérzet, gõg; rettenthetetlenség
1. szilaj, durva, erõszakos, féktelen; bestia ~a: vadállat; malatia ~a:
fiero súlyos betegség; 2. büszke, önérzetes, gõgös; hajthatatlan,
rettenthetetlen
figa [új] ua. fica: (vulg) jó nõ
figliolanza [új] fiúság, fiúi függés
alak, külsõ; fare ~: (ruha) jól áll; (gúny) bella figura! szép dolog! arc,
termet; figura,kép,alak (pénzen,kártyán)mezza ~: mellkép; (geom)
figura
idom, ábra; táncfigura; stilisztikai alakzat, szókép; kép, ábra,
illusztráció
1. jelképez, szimbolizál; 2. ábrázol, mutat; 3. kitûnik, szerepel, jelen
figurare van; 4. pensa solo a ~: csak arra gondol, hogy jól mutasson; 5. ~si:
elképzel, vél, gondol; Figurati! Képzeld! Hát hogyne!
Fil (Filippesi) (Biblia) Szent Pál levele a filippiekhez
filiale (la) fiókintézet, fiók
filiale (mn) gyermeki
film (il) film; ~ a colori: színesfilm; ~ a bianco-nero: fekete-fehér film; ~
sonoro, ~ parlato: hangosfilm; ~ educativo: oktatófilm; girare un ~:
142
filmet forgat;
1. (tex is) fonál, szál; ~ d'acqua: vékony vízsugár; ~ d'erba: fûszál;
vendere il grano sul ~: lábon adja el a gabonát; il formaggio fa le ~a:
a sajt megnyúlósodik; (átv) dare ~ a torcere [a]: nehéz feladat elé
állít vkit; fejtörést okoz vkinek; per ~ e per segno: tövirõl hegyire; 2.
filo (átv) fila d'una congiura: az összeesküvés szálai; (átv) ~ del
discorso: a beszéd fonala; 3. huzal, drót, vezeték; ~ del telegrafo:
távíróvezeték; 4. (autó) kábel; 5. sor, füzér; ~ di perle (nn,tb):
gyöngysor; 6. él; ~ del rasoio: borotvaél; 7. ~ dell'acqua: víz sodra; 8.
(orv) ~ delle reni: hátgerinc; 9. (átv) ~ conduttore: vezérfonal
filobus (il) trolibusz
1. ~ metallifero: érctelér; 2. orsó alakú hosszú kenyér; 3. ~ del fiume:
filone (il)
folyó sodra 4. irány(zat)
filovia trolibuszvonal
filtrare 1. (át-, le-, meg)szûr; 2. (rád) szûr; 3. (át)szûrõdik
fimo (vál) trágya
finale (il) 1. befejezés, vég; 2. (sakk) végjáték; 3. (könyvben) záródísz
1. utolsó betû; utolsó szótag; 2. (sp) döntõ futam, döntõ mérkõzés,
finale (la)
finálé
végsõ, vég-; utolsó, befejezõ; esame ~: záróvizsga; (vall) giudizio ~:
finale (mn)
utolsó ítélet
finalità 1. (vég)cél, célkitûzés; 2. célszerûség
finchè ~, ~ + conj: (a)míg
(vég)cél; condurre a ~: befejez; secondo ~: titkolt, rejtett cél; senza ~:
fine (il)
céltalanul
1. vég; ~ mese (hn): a.) hónap vége; b.) (gazd) hóvégi zárás
fine (la) idõszaka; alla ~ dei conti, alla fin ~: végtére, végül is, mindent
egybevetve; fare una brutta ~: pórul jár; 2. halál; cattiva ~: rút halál
fine (mn) finom; ~ di cervello: éles eszû
finestra [részl] ablak
1. finomság; 2. gyengédség, nemesszívûség, szívesmodor; 3.
finezza
éleselméjûség, fineszesség
1. tettet, színlel, mutat; 2. elképzel, feltételez, feltesz; 3. ~si: tetteti
fi·ngere
magát, látszani akar vminek - sz; ho finto
1. befejez, (be)végez; megszüntet; Finiscila! Hagyd abba! finirla
[con]: szakít vkivel; ~ di piangere: abbahagyja a sírást; 2. ~ uno:
megöl vkit, megadja vkinek a kegyelemdöfést; 3. (be)végzõdik,
befejezõdik; megszûnik; Non so dove voglia andare a ~. Nem tudom,
finire hová akarsz kilyukadni. Andrà a ~ male. Rossz vége lesz. Finirà col
piovere. Esõ lesz a vége. in ~ [di], sul ~ [di]: vminek a vége felé; 4. ~
[in]: végzõdik vmivel - finisco,finisci,finisce,finiamo,finite, finiscono;
ho finito; finirò; finirei; finisci,finisca, finiamo,finite,finiscano; finisca;
finissi
finitudine (la) [új] végesség
143
fino (mn) finom

fino (prep) ua. sino: 1. -ig; ~ alla fine: végig; 2. ~ a che: amíg
finocchio 1. (édes)kömény; 2. [új] (átv, vulg) homoszexuális férfi
finora eddig, mostan(á)ig
1. tettetés, színlelés; fare ~ [di]: úgy tesz, mintha; 2. (sp) csel
finta
(vívásnál); 3. vö: fingere
fintanto ~ che: amíg
1. tettetés, színlelés, képmutatás, alakoskodás; 2. kitalálás,
finzione (la)
elképzelés; ábránd, álom
1. virággal feldíszít, felvirágoz vmit; 2. virágzik, virágba borul; 3. (átv)
fiorire virágzik, ereje teljében van, virul; híre, becsülete van; 4. (bor)
kivirágzik - vö: finire
1. virágzás, a virágzás ideje; in piena ~: teljes virágzásában;
fioritura seconda ~: másodvirágzás; 2. vmely növény összes virága,
virágzata; 3. (orv) ~ (della pelle): bõrkiütés; 4. (zen) cifrázat, fioritúra
firmamento égbolt, mennybolt
firmare 1. aláír (nevet); 2. ~si: aláírja saját nevét
fittizio színlelt, mesterkélt
1. beszúrodott, beszúrt; a capo ~: fejjel lefelé, fejjel elõre; 2. sûrû,
fitto tömött; nel ~ del bosco: az erdõ sûrûjében; [0]; (átv) [jav] nel più ~
inverno: a tél derekán, a tél kellõs közepén
fiume (il) 1. folyó, folyam; ~ tribulatrio: mellékfolyó; 2. (átv) áradat, özön, bõség
1. (meg)korbácsol, ostoroz; 2. ~si: önmagát korbácsolja, ostorozza;
flagellare
(átv) sanyargatja magát, vezekel
flessibilità 1. hajlíthatóság, hajlékonyság; 2. (átv) engedékenység
flu·ido (fn) 1. (kémia) folyadék, cseppfolyós test; 2. fluidum
flu·ido (mn) 1. cseppfolyós, folyékony; 2. (átv) lo stile ~: a gördülékeny stílus
fluire (le-, oda)folyik, özönlik, ömlik - vö: finire, è fluito
fluttuamento hullámzás, ingadozás
Fm (Filemone) (Biblia) Szent Pál levele Filemonhoz
focalizzare fókuszál, központba állít
focolare (il) 1. tûzhely; 2. tûztér; 3. (átv) ~ domestico: otthon, család, házi tûzhely
1. (papír)lap; ~ da mille: ezerlírás (bankjegy); ~ di via: a.) fuvarlevél;
foglio b.) utazási igazolvány; ~ volante: röplap, röpirat; 2. ív (papír); 3. lap,
újság
ua. affollamento: 1. tömeg; 2. (átv) ~ dei pensieri: gondolatok
folla
sokasága
folle bolond, õrült; botor
õrültség, esztelenség, megondolatlanság; alla ~: õrülten,
folli·a
szenvedélyesen
follicolare (orv) tüszõs
144
folli·colo (orv) tüszõ

folto tömött, sûrû; nel ~ del bosco: az erdõ mélyén
fomenta meleg borogatás
1. meleg borogatást tesz (beteg testrészre); 2. táplál, melenget,
fomentare
elõmozdít, éltet; 3. serkent, ösztönöz, izgat, szít;
fondamentale alapvetõ; alap-; pietra ~: alapkõ
1. (átv is) alap, alapzat; fundamentum; i primi ~i: az alapok, az
alapismeretek; 2. (ép) alapozás; gettare le ~a: a.) (ép) alapozást
fondamento (tb:~i,~a)
lerak; b.) (átv) megveti az alapját vminek; 3. fare ~ [su]: számít vmire,
vkire
1. alapot rak, alapoz, alapít; 2. épít; (átv) ~ sulla rena, ~ sulla sabbia:
fondare
homokra épít; 3. ~si: [su]: számít, támaszkodik, épít vmire, vkire
fondazione (la) 1. alapítás, megalapozás; 2. alapítvány
1. (el-, fel-, meg)olvaszt; 2. (meg)önt vmit; ~ una campagna:
fo·ndere harangot önt; 3. egybeolvaszt, egyesít; 4. ~si: (el-, fel-, meg)olvad,
szétfolyik - sz; ho fuso
földre, ingatlanra vonatkozó; credito ~: földhitel; imposta ~a: földadó;
fondiario
proprietà ~a: a.) földbirtok; b.) ingatlantulajdon; riforma ~a: földreform
[részl] 1. fenék, alj; 2. alap; in ~: alapjában véve; 3. ~i: a.) tõke; b.)
fondo
hitelkeret; 4. telek, ingatlan; 5. zátony;
1. forrás; 2. (átv) kútforrás, kútfõ; ~ di guadagno: jövedelemforrás;
fonte (il,la) sapere da ~ sicura: biztos forrásból tudja; 3. (rkat) il ~ battesimale: a
keresztelõkút
külsõ; nem helybeli; molo ~: külsõ móló; (rkat) parrochia ~a: vidéki
foraneo plébánia; [új] (rkat) vicariato ~: esperesi kerület; [új] (rkat) vicario ~:
esperes
forare 1. (át)fúr, (át)lyukaszt; 2. (gumi) defektet kap
fo·rbici (le: nn,tb) 1. olló; 2. le ~ dello scorpione: a skorpió ollója; [0]
forense bírósági, törvényszéki; jogi; medicina ~: törvényszéki orvostan
foresta nagy erdõ, erdõség; ~ vergine: õserdõ
idegen, külföldi; vendég; movimento (di) ~i: vendégforgalom,
forestiero
idegenforgalom
forgiare kovácsol
formalità alakiság, külsõség, formalitás; (átv) szertartásosság
1. alkot, létrehoz, csinál, megformál; 2. alakít; ~ un Governo:
kormányt alakít; 3. képez, nevel, kiformál; 4. szoboröntéshez formát
formare önt, formál; 5. (nyelv) képez, alkot; 6. ~si: (ki)alakul, képzõdik; 7.
kifejlõdik, felnõ; 8. ~si una posizione: (elõnyös) helyzetet alakít ki
magának
1. (ki)alakítás, (ki)képzés; ~ dell'invetario: leltárfelvétel; 2.
(ki)alakulás, képzõdés; (gazd) ~ dei prezzi: áralakulás; 3. (geol)
formazione
képzõdmény, alakulat; ~ sedimentaria: üledékes képzõdmény; 4.
(kat) alakulat; 5. együttes
145
formida·bile borzasztó, rettenetes, ijesztõ

1. formula, (szöveg)minta; ~ del giuramento: esküminta; 2. képlet; 3.
fo·rmula
formaság, szabály, zsinórmérték; ~ d'etichetta: illemszabály
formulare 1. megszövegez, megfogalmaz; 2. képletbe foglal
fornace (la) [részl] 1. kemence, kohó;
fornicare (vál) paráználkodik
fornicatore (il) [új] (nn) fornicatrice: parázna
fornicatrice (la) [új] (hn) fornicatore: parázna
1. szállít, küld (házhoz); ~ [di]: gondoskodik vkirõl, felszerel, ellát
fornire vmivel vkit; ~ aiuti: segítséget ad; 2. ~si: ellátja magát vmivel - vö:
finire
fornito ellátott, felszerelt
fornitore (nn) fornitrice: szállító: ~ d'esercito: hadseregszállító
fornitrice (hn) fornitore: szállító: ~ d'esercito: hadseregszállító
fornitura 1. szállítás, szállítmány; 2. felszerelés, ellátás
forse (il) kétség, bizonytalanság; senza ~: kétségtelenül; (hat) talán
erõsen, erõteljesen, nagyon; parlare ~: hangosan beszél; stare ~:
forte (hat)
szilárdan ellenáll,keményen kitart
vki erõs oldala; kesernyés,csípõs íz,savanyúság; erõdítés,erõd,vár; il
forte (il) forte del bosco: erdõ sûreje; il forte dell'esercito: hadsereg
zöme,fõereje; (zen) forte; forte della scarpa: cipõbélés; (vita) heve
erõs; vento ~: heves szél; cassa ~: páncélszekrény; caso ~: nehéz
eset, súlyos ügy; la edizione forte: nagy példányszámú kiadás; sesso
forte (mn)
~: erõsebb nem; dare mano ~ [a]: védelmet ad vkinek; farsi ~ [di]:
számít vmire, bízik vmiben
fortemente rendes; gondos; szabályszerû, szabályos; erõteljes; alapos, derekas
(orv is) meg-, felerõsít; (kat) megerõsít, erõdít; ~si: erõdítésekkel
fortificare
veszi körül magát; erõsíti, edzi magát
fortiori (latin) a ~: annál inkább
fortuito véletlen, esetleges
forza [saj] erõ
1. erõszakos felnyitás, feltörés (záré); 2. (mezg) hajtatás; 3. ~ delle
forzatura
voce: hangerõnövelés; kiabálás
forziere (il) páncélszekrény
fosco 1. sötét, homályos; 2. borús, ködös; 3. (átv) szomorú, bánatos
1. árok 2. gödör (ültetésre); verem; sírgödör; ~ commune: közös sír;
(szól) scavarsi la ~ sotto i piedi: maga alatt vágja a fát; 3. (arcon)
fossa
üreg; bemélyedés; árok; (orv) ~e degli occhi: szemgödrök; (orv) ~e
degli nasali: orrüregek
fossetta gödröcske (arcon, állon)
fossile (il) kövület
fossile (mn)
146
1. megkövült, megkövesedett; il carbone ~: a kõszén; il sale ~: a

kõsó; 2. (átv) ásatag, özönvíz elõtti
1. meg-, elkövesít; 2. ~si: megkövesedik, megkövül,
fossilizzare
megcsontosodik; 3. (átv) elavul
fottere [új] (vulg) baszik
ua. tra: 1. között, közt; (átv) fra due fuochi (hn,tb): két tûz között;
parlare fra i denti: fogai között beszél, motyog; detto fra noi:
közöttünk szólva; 2. közé; va fra i più: meghal; 3. fra di fra: közül;
uno fra tanti: egy a sok közül; 4. (idõn belül,múlva) fra due giorni
fra (prep)
(hn,tb): két nap múlva; Arriva fra mezz'ora. Félórája érkeztem. fra
poco: rövidesen; fra oggi e domani: maholnap; 5. egybevéve,
összevéve; (biz) Fra luce (nn) e riscaldamento spendo... Fûtésre és
világításra összesen ... költök.
1. összetör, be- összezúz; összeroncsol; 2. ~si: összetöri,
fracassare
összezúzza magát; szétroncsolódik
fragile ua. frale: törékeny
fragilità ua. fralezza: törékenység
fragola földieper
fragolaia eperágy
fragore (il) csörömpölés, csörgés, zörgés, dübörgés
fraintendere félreért, rosszul ért - sz; ho frainteso
fraintendimento (vál) félreértés; rosszul értés, téves értelmezés
frainteso félreértés
frale ua. fragile: törékeny
fralezza ua. fragilità: törékenység
frammentario töredékes
frammento töredék, darab
frammischiare közé-, belekever
frana hegyomlás, földcsuszamlás
franchezza 1. nyíltság, õszinteség, nyíltszívûség; 2. bátorság, merészség
Francia Franciaország
1. présel (olajat); 2. ~si: megtörik, visszaverõdik (hullám) -
frango,frangi,frange,frangiamo,frangete, frangono; ho franto/fratto;
frangere
frangerò; frangerei; frangi, franga, frangiamo, frangiete, frangano;
franga, ~,~, frangiamo,frangiate,frangano
frangia 1. rojt, bojt; 2. (biz) toldalék, cikornya
frantumare szétmorzsol, szétmállaszt, összezúz
1. közétesz, -helyez, közbevet; ~ indugi (hn,tb) késlekedik; ~ ostacoli
frapporre (hn,tb) [a]: nehézségeket gördít vki, vmi útjába; 2. ~si: közbeveti
magát - vö: porre
frapposto közbevetett - vö: frapporre
frastornare akadályoz, meggátol (munkát); keresztez (tervet)
147
frattempo közbeesõ idõ; nel ~, in quel ~: azalatt, ezalatt, aközben, eközben

frazionato frakciós, felaprózott
1. töredék, vmi egésznek a része; 2. (mat) tört; ~ apparente: áltört; ~
frazione (la) decimale: tizedes tört; 3. (földr) (világtól elzárt) telep, település; 4.
(rkat) kenyértörés (a szentmise része)
1. nyíl(vesszõ); 2. ~ della bussola: tájoló tûje; 3. (autó) ~ di direzione
freccia
(nn): irányjelzõ, index; villogó ([új] Olaszországban ismeretlen)
freddezza 1. hideg(ség); 2. (átv) hûvösség, ridegség, közömbösség
1. ledörzsöl, súrol; 2. kitöröl, át-, kihúz (szöveget); 3. (biz) félrevezet,
fregare átver, becsap vkit, kibabrál vkivel; 4. ~si: hozzádörzsölõdik vmihez;
5. ~sene: fütyül rá
fregatura [új] átverés
1. dühöngés, felindulás; 2. (biz) zúgás (tengeré); susogás (erdõé);
fremito
morajlás (tömegé)
1. (le-, meg)fékez; 2. (meg)zaboláz (lovat); 3. ~si: fékezi, mérsékli
frenare
magát; 4. ~si [da]: visszatartja magát vmitõl
freno [részl] (átv is) fék; tenere a ~: féken tart
frequentare 1. látogat, gyakran felkeres (helyet); 2. érintkezést tart fenn vkivel
frequente gyakori, gyakran ismétlõdõ; polso ~: rendellenesen gyors érverés
1. gyakoriság; 2. (vill, rád) frekvencia, rezgésszám; alta ~: AF,
frequenza
nagyfrekvencia
freschezza 1. frissesség, üdeség, elevenség; 2. hûvösség
sietség; in (tutta) ~ : (nagy) sietve, (nagyon) gyorsan; in ~ e furia, in ~
fretta
in ~: lóhalálában, kapkodva
1. zsírban v. olajban kisüt; 2. sistereg, serceg (forró zsír); Va a farsi
friggere ~! Menj a pokolba! 3. forr a türelmetlenségtõl - pres. io friggo, tu
friggi; pass. rem. io frissi, tu friggesti; part. pass. ho fritto
fringuello (áll) pinty
fritto vö: friggere (part. pass)
frivolezza 1. ledérség, léhaság; 2. ledér viselkedés; sikamlós beszéd
fri·volo 1. ledér, léha (viselkedés); 2. sikamlós (szó, beszéd); 3. haszontalan
frodare megcsal, becsap
frode (la) csalás, becsapás
fronte (la) homlok; homlokzat; arcvonal, front; címlap; bátorság, merészség
frontiera országhatár
frugare 1. keres(gél); tûvé tesz; 2. átkutat (házat); megmotoz (személyt)
fruire (jog) ~ , ~ [di]: élvez vmit - vö: finire
frumento (vál) 1. búza; 2. gabona
frustrare 1. (vál) meghiúsít; 2. [új] frusztrál, kiábrándít
fruttificare gyümölcsözik, gyümölcsöt hoz
fu
148
1. néhai; [új] il fu Renato B.: a néhai R.B.; 2. megboldogult; 3. vö:

essere, pass. remoto e/3 sz
fucile (il) puska; ~ a pallini (hn,tb): sörétes puska
1. szökés, menekülés; pigliar la ~: elmenekül, elszalad,
fuga
megfutamodik; 2. ~ di gas (hn): gázömlés; 3. (zen) fúga
fugace (vál) [jav] mulandó
fuggevole futó (pl.pillantás)
1. elkerül, kikerül vmit, távoltartja magát vmitõl; 2. menekül, szökik;
3. (el)szalad; Il tempo fugge. Szalad az idõ. 4. lasciare ~ una parola:
fuggire
szót kiszalajt a száján - vö: sentire; fuggo,fuggi,fugge,fuggiamo,
fuggite,fuggono; sono fugito
1. forgáspont; 2. (átv) lényeg, sarokpont, alap; il ~ dell'intera
fulcro
questione: az egész kérdés sarokpontja
villám; come un ~: villámsebesen; (átv) ~ al cielo sereno: derült
fulmine (il)
égbõl a villámcsapás
1. (cigarettát) szív; ~ la pipa: pipázik; 2. dohányzik, füstöl; 3. [jav]
fumare
(átv) füstöl(ög)
fumoso 1. füstös, füstölgõ; 2. (átv) hencegõ, felvágó
1. halotti, temetési, gyász-; carro ~: halottaskocsi; discorso ~:
fu·nebre gyászbeszéd; marcia ~: gyászinduló; la partecipazione ~: a
gyászértesítés; 2. (átv) gyászos, szomorú, fájdalmas
funerale (il) temetés, gyászszertartás
fu·ngere ~ [da]: vmely funkciót ellát
fungibile (jog) helyettesíthetõ, fungibilis
funzionamento mûködés; [jav] ~ vuoto del motore: a motor üresjárata
1. mûködés, hivatal, funkció; 2. tevékenység; (orv) ~ respiratoria:
funzione (la) légzés; 3. (mat) függvény; 4. (vall) szertartás; 5. in ~ [di]: vmely
szempontból
fuoco [részl] 1. (kat is) tûz;
1. kinn, kívül; di ~: kívülrõl, kintrõl; lasciare ~: kihagy; 2. ki, kifelé;
fuori (hat) mettere ~ denari: pénzt ad ki; Fuori! a.) Takarodj, mars ki! b.) Jöjjön
ki! (színész a tapsoló közönség elé)
fuori (il) (sp) kiütés (ökölvívásban); [0]
~ [di]: kívül; (sp) ~ classe: élsportoló; ~ concorso: versenyen kívül; ~
fuori (prep)
di mano: távolesõ; ~ di misura: mértéktelenül; ~ di sè: magánkívül
fuoriuscire [új] kijön vmibõl - vö: uscire
fuorviare félrevezet, hamis nyomra vezet; megtéveszt
furberi·a ravaszság, furfang, csíny
furbesco furfangos; lingua ~a: tolvajnyelv
furbetto kópé
furbizia kópéság
furbo ravasz, furfangos; hamis
149
furto 1. lopás; 2. (irod) plágium; 3. di ~: lopva, suttyomban, alattomban

1. olvasztás; 2. (átv) egyesülés, egybeovadás, összeolvadás; (mezg)
fusione (la)
~ del terreno frazionato: tagosítás; punto di ~: olvadáspont
fuso orsó
fu·tile jelentéktelen
futilità [új] jelentéktelenség
150

N O P Q R S T U V Z
gaffe (la) baklövés

Gal (Galati) (Biblia) Szent Pál levele a galatákhoz
1. gubacs, kinövés (fán); (átv) è una ~, pesa quanto una ~: könnyû,
galla mint a pehely; 2. a ~: (folyadék) felszínen; (átv) la questione viene a
~: a kérdés szóba kerül; (átv is) tenersi a ~: fenntartja magát
galleggiamento lebegés, úszás
1. úszó jármû; 2. (mûsz) ~ stabilizzatore: kiegyenlítõ, stabilizáló
galleggiante (hn)
úszó; 3. ~ dell'amo: horgászbot úszója
galleggiante (mn) lebegõ, úszó
galleggiare 1. (vízen) lebegve úszik; 2. (levegõben) mozdulatlanul lebeg
1. folyosó, oszlopos tormác, galéria; 2. (ép) galéria, képtár,
galleria képcsarnok; Galleria degli Uffizi: az Uffizi képtár; 3. (oszlopos)
karzat, kakasülõ (színházban); 4. tárna, táró (bányában)
1. (alsó) láb(szár; ~ artificiale: mûláb; a mezza ~: térdig; (áll) ~e
davanti (anteriori): elülsõ, mellsõ lábak; (áll) ~e di dietro (posteriori):
hátsó lábak; (átv) avere buona ~: jól bírja a járást; 2. (szól) andare a
~e elvate: a.) hanyatt esik; b.) (átv) vesztébe rohan; Attento alle ~e!
Nézz a lábad alá! dare alle ~e [a]: útját állja vkinek, elgáncsol vkit;
darsela a ~e: kereket old, elinal; essere in ~: derék ember; fare,
gamba
prendere di sotto ~: felületesen, félvállról kezel vmit; (közm) Fare il
passo secondo la ~. Addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Il
vino gli diede alle ~e. Az italtól alig áll a lábán. (nép) Lábába ment a
bor. mettersi la via tra le ~e: gyalog nekivág; non reggersi in v. sulle
~e: alig áll a lábán; rimettersi in ~: meggyógyul, talpra áll; 3. bútorláb;
4. nadrágszár; betûszár; ~ del compasso: körzõszár
gambuto 1. nyeles, hosszú szárú; 2. (átv) szerszámnyél, fogó
gamella csajka
gamete (il) [új] (gör,biol) gaméta, ivarsejt
gamma (il) gamma (betû)
gamma (la)
151
1. (zen) hangsor, hanglétra, skála; [0]; 2. (fiz) ~ di colori: színskála; 3.

(rád) ~ d'onda: hullámsáv
gancio 1. kampó, horog, vonóhorog; 2. (sp) horog, horogütés; 3. (átv) ürügy;
1. (sp) verseny; [0]; a ~: egymással versenyezve; correre a ~:
gara
versenyt fut; 2. (átv) versengés, vetélkedés
garante kezes, jótálló; stare ~: jótáll, kezeskedik
1. garantál, biztosít vmirõl vkit; 2. jótállást, kezességet vállal,
garantire
szavatol - vö: finire
1. ízlés(esség), csin(osság); 2. udvariasság, elõzékenység,
garbo
kedvesség
garetta õrtorony, õrház
gattabuia [új] (vulg) sitt, börtön
gazella (áll) gazella
Gb (Giobbe) (Biblia) Jób könyve
Gc (Giacomo) (Biblia) Jakab levele
Gd (Giuda) (Biblia) Júdás levele
Gdc (Giudici) (Biblia) Bírák könyve
Gdt (Giuditta) (Biblia) Judit könyve
geenna (vall) gyehenna, pokol
1. féltékeny; 2. ~ dell'onore: becsületére kényes; 3. (átv) kényes,
geloso
gondot igénylõ
gemello 1. iker; 2. (kettõs) inggomb; 3. (csill) Gemelli: Ikrek (csillagkép)
1. nyög, nyöszörög, jajgat; 2. turbékol, búg; 3. Il mare geme. Zúg a
ge·mere
tenger. 4. csikorog, nyikorog; 5. szivárog; csurog, csepeg
ge·mito (átv) nyöszörgés, nyögés
1. drágakõ, vésett kõ; (autó) ~ rossa: macskaszem; 2. (átv) kincs,
gemma
gyöngy; 3. rügy, bimbó
Gen (Genesi) (Biblia) Genezis, A Teremtés könyve, Mózes 1. könyve
genealogia 1. leszármazéstan; 2. (átv) (le)származás
geneamente eredendõen
1. (kat) tábornok; ~ in capo: fõvezér, fõparancsnok; ~ maggiore:
generale (il) vezérõrnagy; il tenente ~: az altábornagy; 2. (rkat) (szerzetes)
rendfõnök, generális
1. általános, egyetemes; in ~: általában; il bene ~: a közjó; opinione
(nn) ~: közvélemény; uso ~: bevett szokás; elezioni (nn,tb) ~i:
általános választások; amnistia ~: közkegyelem; il benessere ~: a jó
generale (mn)
közérzet; 2. fõ-; comando ~: fõparancsnokság; il direttore ~: a
vezérigazgató, fõigazgató; il procuratore ~: a legfõbb államügyész;
(kat) il quartiere ~: a fõhadiszállás; segretario ~: fõtitkár
1. általánosít, általánossá tesz, általánosan elterjeszt; 2. ~si:
generalizzare
általánossá válik, (széles körben) elterjed
generalizzazione (la) általánosítás
152
1. szül, nemz vkit; 2. (átv) létrehoz, okoz, támaszt; ~ invidia:

generare irigységet ébreszt; ~ sospetto: gyanút kelt; 3. (geom) alkot; 4. (mat)
ad, kitesz (pl. szorzatot); 5. ~si: születik, létrejön, támad, keletkezik
1. nemzés; 2. létrehozás; ~ di vapore (nn): gõzfejlesztés; 3.
generazione (la)
nemzedék; ivadékok, utódok; 4. emberöltõ
1. nem, fajta; il ~ umano: az emberiség; 2. (nyelv) nem; 3. ~ epico:
epikus mûfaj; ~ drammatico: drámai mûfaj; 4. pittura di ~: zsánerkép;
genere (il)
5. (áru)cikk, termény; ~i alimentari: élelmiszer(ek); ~i di moda:
divatcikkek; ~i di lusso: luxuscikkek; 6. in ~: általában, rendesen
generico (mn) 1. nemi, faji; 2. általános
generico/a (fn) epizódszínész(nõ)
genero võ
1. nemes lelkû, nagylelkû, bõkezû, adakozó; 2. termékeny, gazdag
generoso
(föld); 3. vino generoso: tüzes bor
genetli·aco (fn) születésnap
genetli·aco (mn) születésnapi
genialmente zseniálisan
1. jó v. rossz szellem, védõszellem; (rkat) ~ tutelare: védõangyal,
õrangyal; 2. lángész, zseni; 3. kedv, hajlandóság, hajlam, tetszés;
genio
andare a ~, dare nel ~: kedvére van; Non è di mio ~. Nincs ínyemre.
4. lélek, szellem, természet, lelkület; 5. mérnökkar
1. nép(ség), emberek; Quanta ~! Mennyi ember! viene ~: sokan
jönnek; Stasera abbiamo ~. Ma este vendégek lesznek nálunk. ~ di
mare (hn): tengerészek; 2. rokonság, család (tágabb értelemben);
gente (la)
sono povera ~: szegény emberek, szegények; szegény család; 3.
nép, nemzet; (jog) diritto delle ~i: a.) nemzetközi jog; b.) az emberi
jogok
genuflessione (la) térdhajtás
genuinità 1. valódiság, eredetiség; 2. õszinteség
1. természetes, hamisítatlan, tiszta; vino ~: nem pancsolt bor; 2.
genuino
õszinte, igazi
genziana (növ) encián
geodesia földméréstan
geografi·a földrajz
geogra·fico földrajzi
Ger (Geremia) (Biblia) Jeremiás próféta könyve
gerarchia (rkat) hierarchia; állami hivatalos rangsor
gergo 1. tovajnyelv, zsargon, argó; 2. (sajátos) nyelvezet
Germania Németország
germe (il) (átv is) csíra
germinare kicsíráztat, kikelt
germogliare
153
1. fakaszt, hajt, hoz; 2. kicsirázik, kisarjad, kifakad ; (rügy); 3. ered,

sarjad; [jav] fakad (pl. forrás)
1. hajtás; emissione (nn) dei ~i: rügyfakadás; emettere ~i: rügyezik;
germoglio
2. (átv) eredet, kezdet
[új] 1. hõstett, hõsköltemény; 2. vki viselt dolgai, története; (Biblia) le
gesta (nn,tb:~)
gesta di Dio: Isten nagy tettei
1. várandósság (ideje); 2. (átv) kigondolás; una opera in ~: születõ
gestazione (la)
mû
gestione (la) ügyvitel, ügyvezetés; üzletvezetés
1. üzemet vezet; ügyvitelt ellát; 2. gesztikulál, (beszédet)
gestire
taglejtésekkel kísér
gesto mozdulat, taglejtés, gesztus
1. dob, vet; ~ l'ancora: lehorgonyoz, horgonyt vet; ~ giù: a.) ledob,
lehajít; b.) ledönt (szobrot); ~ all'aria: a.) szétdobál, összehány; b.)
(átv) feltár; ~ via: elvet, el-, szétszór; ~ fuoco e fiamme (nn,tb): tüzet
okád; 2. (átv) ~ un grido: felkiált; (átv) ~ il guanto in faccia [a]:
kesztyût dob az arcába, kihívóan viselkedik vkivel; 3. hajt (növény); ~
le foglie: levelet hajt; hoz, jövedelmez (ingatlan); 4. terjeszt, áraszt
gettare
(illatot); 5. (ki)lövell, széthint (folyadékot); 6. (ércet) kiönt; 7. ~si:
beleömlik, belefolyik; 8. beleugrik (vízbe); 9. ledobja, leveti magát
vhonnan; ~si nelle braccia di uno: vki karjába omlik; ~si in ginocchio:
térdre veti magát; ~si addosso un vestito: ruhát magára dob; ~si ad
un cibo: nekiesik az ételnek; 10. ~si giù: a.) lefekszik; b.) letörik,
elcsügged, összeomlik
jég; ~ artificiale: mûjég; pista di ~ artificiale: mûjégpálya; ~
ghiaccio (fn)
galleggiante: jéghegy; (átv) rompere il ~: megtöri a jeget
ghiaccio (mn) (vál) jéghideg, jeges
ghiandola (orv) mirigy
ghisa öntöttvas
1. már; 2. igen, persze, hogyne; Sono gente abile, già! Ügyes
già emberek, az már igaz! 3. már, immár, mármost; 4. egykor volt,
egykori, elõbbi, azelõtti; 5. (ksz) non già che + conj: nem mintha
giacchè mivel, minthogy, miután
1. hever, fekszik; ~ supino: hanyatt fekszik; (átv) ~ nella miseria:
nyomorban tengõdik; 2. sírban fekszik, nyugszik - pres. io giaccio, tu
giacere giaci, egli giace, noi giacciamo, voi giacete, essi giacciono; pass.
rem. io giacqui, tu giacesti; congv. pres. io giaccia, noi giacciamo, voi
giacciate, essi giacciano; part. pass. sono giaciuto
ginestra (növ) rekettye
ginocchio térd; in ~: térden állva; stare in ~: térdel
1. kijátszik, kiad (kártyát); (fel)tesz (lapra, kártyában); 2. ~ una
persona: a.) bolondot csinál vkibõl; b.) orránál fogva vezet vkit; ~ la
giocare vita: életével játszik; 3. játszik; ~ agli scacchi: sakkozik; ~ alle carte:
kártyázik; 4. játszik, fogad (pénzben); 5. (átv,biz): ~ di gambe (nn,tb):
elinal, elfut; ~ di mano (nn): lop; [0]; 6. ~si: eljátszik, kártyán elveszít
154
giocata 1. játszma, játék, parti; menet; 2. tét

giocattolo játékszer
1. játék; ~ di sala, ~ di società: társasjáték; ~ di destrezza, ~ di
mano, ~ di prestigio: bûvészmutatvány; ~ del lotto: lottó; ~ di fortuna,
~ d'azzardo: szerencsejáték; ~ di parole (nn,tb): szójáték; avere buon
gioco
~ di parole: könnyû dolga van; (átv) dare il ~ [di]: vkineka kezére
játszik, vki üzelmeit támogatja; 2. játékszer, játékeszköz; ~ di scacchi
(hn,tb): sakk-készlet; 3. (fotó) fényhatás, színhatás (képen)
giogo 1. járom, iga; 2. hegygerinc, hegyhát
1. öröm; darsi alla pazza ~: odavan az örömtõl; 2. (átv) kincs,
gioia
drágaság; ~ mia: drágám, kincsem; 3. drágakõ, ékkõ
gioioso (vál) vidám, jókedvü
1. nap, egy napnyi idõtartam; ~ lavorativa, ~ di lavoro: munkanap; ho
una ~ nera: rossz napom van; di ~ in ~: a.) egyik napról a másikra;
giornata b.)napról napra; in ~: a nap folyamán; sono due ~e di cammino: két
napi járásra van; 2. napszám, napibér; andare a ~e: napszámba jár;
3. napi bevétel, jövedelem; 4. csata, ütközet napja
giovamento haszon, elõny; (átv) segítség
~ [a]: használ, hasznára, javára van vkinek, hasznos; ~si [di]: él
giovare
vmivel, felhasznál vmit
giovedì (il) csütörtök; Giovedì Santo: nagycsütörtök
gioviale 1. (vall) juppiteri; 2. joviális, kedélyes, derûs, közvetlen
fordít, forgat; körülvesz; körülfut, megkerül vmit; ~ una difficoltà:
girare nehézséget megkerül; ~ una cambiale: váltótforgat; filmet forgat;
forog; (út) kanyarodik, eltér; járkál, mászkál, csavarog
1. forgás, fordulás; fordulat; numero di ~i: fordulatszám; 2. (átv) ~ di
parole: körülírás; 3. kör, körzet; mandare in ~: kikézbesít, széthord;
mettersi in ~: körbeáll; 4. séta, út; utazás; ~ artistico: turné; ~ del
giro
mondo: földkörüli út, utazás; 5. leforgás, elmúlás, eltelés; 6.
forgalom; 7. (gazd) zsiró, forgatmány; ~ in conto: átutalás; 8.
prendere in ~: kicsúfol valakit
giro·vago csavargó, vándor
gita utazás, kirándulás; út
1. lenn, lent; 2. le, lefelé, alá; giù le mani! El a kezekkel! giù giù:
egyre lejjebb; giù di lì: a.) el,le innen; b.) (biz) legfeljebb, körülbelül,
mindegy; andare giù: a.) lemegy; b.) (átv) lefogy, leromlik,
elszegényedik; Questo non mi va giù! Ez nem fér a fejembe! 3.
giù
buttare giù: a.) ledönt, lerombol, lehord (falat); b.) fát kivág; c.) leterít,
földre terít, lever; d.) lerontja vkinek a hitelét; e.) leszól vkit; f.) ételt
bekap; g.) sértést lenyel h.) papírra vet, lefirkant; 4. buttarsi giù: a.)
elcsügged, elkeseredik; b.) lefekszik
giubba 1. (kat) zubbony; 2. (oroszlán)sörény
giu·bilo (öröm)ujjongás
giudicare 1. (meg)ítél; 2. eldönt; 3. tart, vél, ítél vminek vmit
155
bíró; (sp) ~ d'arrivo: célbíró; (kat) ~ di campo: hadbíró; ~ istruttore:

giu·dice
vizsgálóbíró; essere ~ e parte: saját ügyének bírája
giudioso megfontolt, józan, okos
giudizio [saj] ítélet; (vall) ~ finale: utolsó ítélet
1. eltalál vkit; 2. hozzátesz, hozzáad vmihez vmit; ~ le mani:
összekulcsolja a kezeit; 3. odaér, megérkezik; Questo mi giunge
nuovo. Ez nekem új. 4. odajut, odáig jut; 5. húzódik, visz, terjed
giungere
vmeddig - giungo,giungi,giunge,giungiamo,giungete,giungono; sono
giunto; giungerò; giungerei; giunga,~,~,giungiamo,
giungiate,giungano; giungessi
giungla õserdõ, dzsungel
tanács, bizottság, választmány; (átv) per ~: ráadásul, azonfelül; (sp)
giunta
elõny
(fn; aut,mûsz) csukló; (mn) összekötött, összekulcsolt; a mani ~e:
giunto
összetett kézzel
giuramento eskü; prestazione dei ~: eskütétel; ~ falso: hamis eskü
1. esküvel állít; [jav] ~ fedeltà: hûséget ígér; ~ vendetta: bosszút
giurare esküszik; [0]; 2. (meg)esküszik; (fel)esküszik vmire; (átv) ~ e
spergiurare: égre-földre esküdözik
jogi, jogszerû; persona ~: jogi személy; le scienze ~e (tb): a
giuridico
jogtudomány
1. jogtudomány; jogszolgáltatás; facoltà di ~: jogi kar; 2.
giurisprudenza
(jog)rendszer
giustamente helyesen, igazságosan
giustapposizione (la) egymás mellé helyezés; mellérendelés
igazol, helyesnek mutat ki; kimagyaráz; (vall) megigazulásra
giustificare
vezet;~si: magyarázkodik; (vall) megigazul
giustificazione (la) (ön)igazolás, mentegetés, mentség; megigazulás
igazságosság; igazság; rendere ~ [a], fare ~ [a]: igazságot szolgáltat
giustizia vkinek; bíróság; igazságszolgáltatás; Ministero della Giustizia:
igazságügyminisztérium
giusto igazságos; méltányos; jogos;
Gl (Gioele) (Biblia) Joel próféta könyve
glossa jegyzet, glossza; ~ marginale: széljegyzet
(Biblia) 1. Jónás próféta könyve; 2. (másnál) Genezis, A Teremtés
Gn (Giona, Genesis)
könyve, Mózes 1. könyve
gnosceologia (fil) ismeretelmélet
goccia (tb:gocce) [részl] 1. csepp; a ~e, a ~ a ~: cseppenként;
godere élvez; ~ [di]: örül vminek; elõnyt, hasznot húz
godimento 1. élvezet, szórakozás, öröm; 2. (jog) (haszon)élvezet
gola [részl] 1. torok, gége; 2. völgytorok; 3. (átv) torkosság, falánkság
gonfiare
156
felfúj, felduzzaszt; (átv) felnagyít, felfúj; (átv) felfuvalkodottá tesz; ~si:

felduzzad,megdagad,felpuffad; (átv)püffeszkedik, felfuvalkodik,
gõgösködik
governante (la) 1. nevelõnõ, társalkodónõ; 2. házvezetõnõ
governante (mn) kormányon lévõ
gracchio (áll) csóka
gracile törékeny, légies, gyenge
gracilità törékenység, légiesség, vékonyság
1. élvezet, vminek az élvezése; 2. megelégedés, jóváhagyás,
gradimento
helyeslés
gradino (lépcsõ)fok
1. örömmel, szívesen fogad; Gradisca i miei saluti! Fogadja
gradire szívélyes üdvözletemet! Szívélyes üdvözlettel: (levélben) 2. kíván,
óhajt, akar; Gradisca! Parancsoljon, vegyen! - vö: finire
gradualmente lépcsõzetesen, fokozatosan
graffiare [saj] megkarcol
granaio magtár, hombár
granellino [új] szemecske, egy csöpp; ~ di senapa: mustármag(vacska)
1. (gabona)szem; ~ di riso: rizsszem; ~ di polvere (nn): porszem; 2.
granello
(gyümölcs)mag; 3. egy csöpp, egy csipet, egy szemernyi
1. búza; ~ turco, ~ granturco: kukorica; [0]; 2. gabonaszem, -mag; ~
grano d'orzo: árpaszem; 3. (átv is) szem, morzsa; un ~ di cortesia: egy
csöpp udvariasság
1. ~ d'uva: szõlõfürt; 2. ~ umano: (villamosról) fürtökben lógó
grappolo
emberek; 3. ~ terminologico: hasonló jelentésû szavak csoportja
grassetto félkövér, fett (betûtipus)
1. zsír, zsiradék; 2. kövérség, hájasság; 3. (rkat) mangiare di ~:
grasso (fn)
húsételt eszik
1. kövér, zsíros; il bue ~: a hízott ökör; cucina ~a: zsíros konyha;
terreno ~: termékeny talaj; 2. (átv) annata ~a: bõséges esztendõ; le
grasso (mn)
promesse ~: az elõnyös ígéretek; fare le ~ risate: jóízûen nevet,
nagyokat kacag; 3. (átv) sikamlós, pajzán (beszéd)
grata rács(ozat), rácsos ablak; ~ protettrice: védõrács
gratis ingyen
gratitudine (la) hála
1. hálás; 2. kedves, örvendetes; 3. szívesen látott, szívesen fogadott;
grato
4. kellemes, élvezetes, ízletes
gratuità 1. ingyenesség; 2. [új] alaptalanság
gratuitamente 1. ingyen, ingyenesen; 2. ok nélkül, alaptalanul
gratuito 1. ingyenes; 2. ok nélküli, alaptalan
gravame (il) 1. (jog) teher; 2. panasz
gravare
157
1. ~ [a]: megterhel vkit vmivel; 2. megadóztat, adókkal terhel meg

vkit, adót vet ki vkire; 3. ránehezedik vkire, vmire; 4. (átv) terheli,
nyomja a lelkét vmi
grave (il) (fiz) test; caduta dei ~i: szabadesés
1. nehéz, súlyos; 2. súlyos, veszedelmes (betegség); ferito ~: súlyos
grave (mn) sebesült; 3. komoly, tekintélyes, fontos; la voce ~: az öblös hang; 4.
(nyelv) accento ~: tompa ékezet
gravidanza 1. várandósság; 2. várandósság idõszaka
1. (fiz) nehézkedés, gravitáció; (fiz) ~ specifica: fajsúly; (átv is) centro
gravità di ~: súlypont; 2. (átv) fontosság, komolyság; 3. méltóság,
méltóságteljes viselkedés
gravitare 1. (fiz): gravitál; 2. ránehezedik vmire
grazia [részl] kegyelem;
graziare megkegyelmez
1. bájos, kecses; fare il ~: affektál; 2. uomo ~ a tutti: mindenki
grazioso
kedvence
1. közkatona, 2. párt, szervezet, egyesület követõje; 3. csoportban
gregario
élõ állat v. növény
gregge (il) nyáj
grembo öl; (átv) in ~ alla terra: a föld méhében
gretteri·a ua. grettezza: szûkmarkúság, kicsinyesség; szûk látókör
grettezza ua. gretteri·a: szûkmarkúság, kicsinyesség; szûk látókör
[új] 1. nyers, kidolgozatlan, finomítatlan; tela ~a: durva vászon; 2.
grezzo
kimûveletlen; uomo ~: faragatlan ember
1. kiált, kiabál; (átv) ~ ai quattro venti, ~ dai tetti: világgá kürtöl; 2.
gridare
kikiált vmivé vkit
grigio 1. szürke; 2. szürkülõ, õsz (haj); 3. (átv) ore (nn,tb) ~e: szomorú órák
griglia 1. (mûsz, rád, vill, tex) rács, rostély 2. rács(kerítés); 3. zsalugáter
groppa állat fara
groppo csomó, gubanc; (átv) fa ~ alla gola: megakad a torkán
grosso (fn) vminek a nagyja, zöme; il ~ dell'esercito: a hadsereg zöme
1. vastag; dito ~: hüvelykujj; olio ~: sûrû olaj; (átv) pezzo ~: nagyfejû;
(átv) ~ guadagno: busás nyereség; (átv, biz) berle ~e: mindent
bevesz, elhisz; (átv, biz) farle ~e: nagy ostobaságot csinál; è ~a! ez
grosso (mn)
több a soknál! ez már erõs! 2. ~ d'udito: nagyothalló; fiato ~: nehéz
légzés; 3. durva szemû 4. il fiume ~: megáradt folyó; mare ~: viharos
tenger
1. durva, elnagyolt; 2. otromba, esetlen, neveletlen; 3. ízetlen,
grossolano
közönséges
grotta 1. barlang; 2. (helyenként) vendéglõ
Gs (Giosuè) (Biblia) Józsué könyve
guadagnare
158
1. (meg)keres; [új] ~ soldi: pénzt keres; 2. (meg)nyer; ~ tempo: idõt

nyer; 3. ~si: összeszed; (átv) Mi sono guadagnato un raffreddore.
Összeszedtem egy náthát. - sono guadagnato
1. nyereség, haszon; avido di ~: nyereségéhes; 2. kereset; mancato
guadagno
~: keresetkiesés
guadare átgázol, átlábol
guado gázló; passare a ~: átgázol
guaio 1. baj; gond; 2. kellemetlenség, bosszúság
gualcire összegyûr - vö: finire
guancia 1. arc; (áll) pofa; 2. (mûsz) pofa; 3. (sp) pofavas, sípofa
kesztyû; (sp) ~ di scherma: vívókesztyû; (átv) andare come un ~:
guanto mintha ráöntötték volna; (szól) trattare uno coi ~i (gialli): kesztyûs
kézzel bánik vkivel
guardare néz; óv vmitõl, vigyáz vmire; ~si: tartózkodik vmitõl
õrizet, õrzés; fare la ~: õriz vmit; bisogna stare in ~: résen kell lenni;
guardia
(fegyveres) õrség; õr
guarigione (la) gyógyulás; (ki)gyógyítás
guarire meggyógyít,átv. is: kigyógyít; meggyógyul - vö: finire
1. vezetés, irányítás; (átv) senza ~: vaktában, tapogatózva; sotto la ~
[di]: vkinek a vezetése alatt; 2. (autó)vezetés; kormányzás (jármûé);
scuola di ~: autóvezetõi iskola; 3. (autó) kormány); 4. (vill) vezetés;
guida
5. (áll) gyeplõ; 6. összekötõ szõnyeg, futószõnyeg; 7. idegenvezetõ;
~ alpina: hegyivezetõ; 8. (átv) irányító, útmutató; 9. útikalauz,
útmutató (könyv); ~ allo studio della lingua italiana: olasz nyelvkönyv
1. vezérel; 2. irányít,igazgat; 3. vezet, kormányoz (jármûvet); 4. hajt
guidare (pl. lovat); 5. (zen) vezényel; 6. ~si: önmagát irányítja, tartja magát
vmihez
guinzaglio 1. póráz; 2. (átv) fék, korlátozás, fegyelem
guisa (vál) mód; di questa ~: így; in ~ che: úgy, hogy
gusta·bile (vál) ízes, élvezhetõ
gustare 1. (meg)ízlel, megkóstol; 2. (vál) ízlik, tetszik vkinek
1. ízlelõképesség; 2. ízlés; (közm) tutti i ~i son ~i: (kb) az ízlések és
gusto a pofonok különbözõek; 3. (jó) íz; 4. tetszés, kedv, élvezet; mangia
che è un ~: úgy eszik, hogy jó nézni
gustosità ízletesség, ízlés(esség)
1,2,3Gv (Giovanni) (Biblia) Szent János apostol 1,2,3. levele
Gv (Giovanni) (Biblia) János evangéliuma
159

N O P Q R S T U V Z
handicappata/o [új] ua. andicappata/o: fogyatékos; ~ mentale: szellemi fogyatékos

hapax (Biblia) egyszer elõforduló (szó, kifejezés)
hotel szálloda, hotel
160

N O P Q R S T U V Z
iato (nyelv) hiátus, hangrés

(vál) ua. Dio: Isten; giustizia, providenza, bontà, sapienza di ~: isteni
igazságosság, gondviselés, jóság, bölcsesség; credere, non credere
I·ddio in ~: hinni, nem hinni Istenben; ~ della pace, gloria, misericordia: a
béke, a dicsõség, az irgalom Istene; grazie a ~: hála Istennek; se
piace a ~, se ~ voglia: ha Istennek tetszik, ha Isten is úgy akarja
ideare 1. kieszel, kigondol, kitalál; 2. tervbe vesz, feltesz magában vmit
ideatore (hn) (nn) ideatrice: 1. feltaláló, kigondoló, tervezõ; 2. ötletadó
ideatrice (nn) (hn) ideatore: 1. feltaláló, kigondoló, tervezõ; 2. ötletadó
ide·ntico azonos, egyenlõ
1. ~ [con]: azonosít vkivel vkit; 2. személyazonosságot megállapít; 3.
identificare
~si: [con]: azonos vkivel
identificazione (nn) azonosítás
(fil) azonosság, egyezõség, egyezés; személyazonosság; carta d'~:
identità
személyi igazolvány
idillio idill
idolatri·a 1. bálványimádás; 2. (átv) bálványozás
i·dolo 1. bálvány; 2. (átv) rajongás, szenvedély tárgya
idoneità alkalmasság, rátermettség
ido·neo 1. alkalmas 2. megfelelõ, odaillõ
tegnap; ~ l'altro: tegnapelõtt; ~ a otto: tegnaphoz egy hétre; (átv) le
ieri
cose d'~: nemrég történt dolgok
igno·bile becstelen, hitvány
ignorante (hn) ostoba, tudatlan; ~ [di]: vmiben járatlan
ignoranza tudatlanság, nem ismerés, nem tudás
nem tud, nem ismer; nincs tudomása vmirõl; nem vesz tudomásul
ignorare
vmit; figyelmen kívül hagy, mellõz
ignoto ismeretlen; il Milite Ignoto: az ismeretlen katona
161
ignudo [új] 1. meztelen; 2. kiszolgáltatott

ille·cito tiltott, tilos, meg nem engedett
1. elámít, félrevezet, megtéveszt; 2. kecsegtet, hiteget, áltat; 3. ~si:
illu·dere
áltatja magát - sz; ho illuso
1. megvilágít; beragyog (pl. mosoly arcot); 2. (utcát) kivilágít; 3. (tréf)
illuminare
meg-, felvilágosít
Illuminismo [új] (tört, XVIII. sz.) Felvilágosodás
1. híressé tesz vkit, becsületet szerez vkinek; 2. illusztrál, képekkel
illustrare
ellát (szöveget); 3. értelmez, magyaráz
imbarazzante zavarba ejtõ
imbarazzo 1. zavar, akadály, kellemetlenség; 2. szorult helyzet
1. behajóz, hajóra felvesz, hajóba rak; 2. vállalkozásba bevon; 3. ~si:
imbarcare
hajóra száll, behajózik; 4. vállalkozásba fog, belefog vmibe
összetalálkozik vkivel; ~ bene, ~ male: jól v. rosszul kerültek össze
imba·ttersi
(házastársak, munkatársak)
imbattuto (sp) veretlen
imbe·versi be-, felszív vmit, teleszívja magát vmivel - vö: bere
imboccatura 1. (kifolyó)nyílás, kifolyócsõ; 2. hangszer fúvókája
imbrigliare 1. felkantároz (lovat); 2. (mezg) ~ un terreno: termõföldet megköt
imbroglione/a (biz) csaló, szélhámos
imbrutirsi eldurvul, elállatiasodik
imbruttire ua. abbruttire: 1. elcsúfít; 2. ~si: megcsúnyul - vö: finire
imitare utánoz
imitatore (hn) (nn) imitatrice: utánzó
imitatrice (nn) (hn) imitatore: utánzó
szeplõtelen, tiszta, érintetlen, makulátlan; (rkat) Immacolata
immacolato
Concezione: Szeplõtelen Fogantatás
immaginare 1. (el)képzel, (ki)gondol; 2. feltesz, feltételez
1. elképzelés; 2. képzelõerõ, képzelet; forza d'~: képzelõerõ; supera
immaginazione
ogni ~: minden képzeletet felülmúl
1. kép; szobor; 2. (fotó) kép; 3. képzet, képzeletbeli kép, emlékkép;
4. látszat; elképzelés; ~ del bene: a jó látszata; 5. (átv) kép,
imma·gine (nn)
hasonlatosság; Gen 2,26: a nostra ~ e somiglianza: képünkre és
hasonlatosságunkra
1. azonosít vkivel vmit; 2. azonosítja magát, azonosul vkivel, vmivel,
immedesimare
beleéli magát vmibe
immediatamente közvetlenül, azonnal, rögtön
immediato közvetlen, azonnali, haladéktalan; il superiore ~: a közvetlen fölöttes
immenso 1. mérhetetlen, határtalan, végtelen; 2. (átv) óriási, szerfölött nagy
1. belemerít, belemárt; 2. ~si: [in]: belemerül, belemélyed vmibe - sz;
imme·rgere
immergo, immergi...; ho immerso
162
immeritato meg nem érdemelt, igazságtalan

1. belemerítés, belemártás (vízbe); 2. (vízbe) merülés (hajóé is) linea
immersione (nn)
di ~: merülési vonal, vízvonal
imme·ttere 1. bebocsát, beenged; 2. (jog) behelyez - vö: mettere
imminente 1. küszöbön álló, közeli; 2. fenyegetõ
immo·bile (hn) (jog) ingatlan
immo·bile (mn) 1. mozdulatlan; 2. i beni ~i: az ingatlan javak, az ingatlanvagyon
immodesto szerénytelen, tolakodó
immolare 1. feláldoz; 2. ~si: feláldozza magát
1. föláldozás; (Biblia) ~ delle vittime: áldozatbemutatás; 2. (rkat)
immolazione (nn)
szentmiseáldozat
immoralità erkölcstelenség, erkölcstelen tett
immuta·bile változatlan, megváltoztathatatlan
imo vminek az alsó része, alja
~ [di]: birtokba vesz, hatalmába kerít, megszerez vmit, magához
impadronirsi
ragad
impalcatura [új] alapzat, alapstruktúra
1. elsápad; 2. (átv) elhalványul, elhomályosul - vö: finire, sono
impallidire
impallidito
imparare (meg)tanul, elsajátít vmit
impareggiabile [új] 1. páratlan; 2. összehasonlíthatatlan
impartire szétoszt, juttat; (rkat) ~ la benedizione: áldást oszt -vö: finire
impassi·bile érzéketlen, szenvtelen
impassibilità érzéketlenség, szenvtelenség
impatto [új] hatás, befolyás
impaziente türelmetlen
impedimento 1. akadályozás; 2. akadály; essere d'~: akadályoz
1. visszatart; megbénít; akadályoz, gátol vmiben vkit; 2. elzár,
impedire
eltorlaszol - vö: finire
1. kötelez vmire vkit; ~ la parola, ~ la fede: szavát adja vmire,
megígér vmit; ~ tutte le sue forze: minden erejét latbaveti; ~ una
ragazza: eljegyez egy lányt; ~ una vettura: kocsit bérel; 2.
impegnare
elzálogosít; 3. (kat) bevet (harcba, katonát); 4. ~ una lite: viszályt
támaszt, veszekedést kezd; 5. ~si: kötelezi, leköti magát vmire; 6. ~si
[in]: belekeveredik vmibe; 7. elvállal (pl. üzletet)
impegnativo kötelezõ (pl. ígéret)
impegnato [új] elkötelezett
1. kötelezettség; ~ d'onore (hn): becsületbeli kötelezettség; [jav]
impegno senz'~: kötelezettség nélkül; 2. kötelesség, teher; 3. igyekezet,
odaadás, buzgalom; 4. (társadalmi) elfoglaltság; [0]
impellente [új] 1. ösztönzõ, hajtó, sürgetõ; 2. kényszerítõ
163
1. áthatolhatatlan, (át)járhatatlan; 2. zárkózott, hozzáférhetetlen; 3.

impenetra·bile
kifürkészhetetlen
impensabile [új] elgondolhatatlan, elképzelhetetlen
imperativo (fn) 1. (nyelv) felszólító mód; 2. [új] felszólítás
imperativo (mn) parancsoló, felszólító
imperatore (hn) császár
imperfetto (fn) (nyelv) folyamatos v. befejezetlen múlt, imperfectum
imperfetto (mn) 1. tökéletlen, nem teljes, fogyatékos; 2. befejezetlen
imperfezione (nn) 1. tökéletlenség, fogyatékosság; 2. befejezetlenség
imperiale császár(i)
imperialismo (pol) imperializmus, hódítási törekvés; [k:0]
imperituro örökös, örökké tartó
impersonare 1. megszemélyesít; 2. ~si: megszemélyesül, megtestesül
imperte·rrito rendíthetetlen
1. szemtelen, arcátlan; 2. (vál) vmihez nem tartozó, oda nem illõ,
impertinente
alkalmatlan
impertinenza szemtelenség, arcátlanság
imperturba·bile megzavarhatatlan, rendíthetetlen, nyugodt
imperturbato zavartalan, egykedvû, nyugodt
imperversare pusztít; dühöng, tombol
impervio járhatatlan, járatlan, úttalan
impestare (átv is) megront, megfertõz (rossz levegõvel)
i·mpeto ua. impetuosità: 1. hév, lendület; 2. indulat, szenvedély, felindulás
impetrare kieszközöl, kikönyörög, kéréssel elér
impettito peches
impetuosità ua. i·mpeto: 1. hév, lendület; 2. indulat, szenvedély, felindulás
impetuoso 1. lendületes, heves; rohamos; 2. indulatos, lobbanékony
1. (vállalkozást) alapít, létesít; 2. megnyit, megkezd, felfektet; 3.
impiantare
elhelyezkedik, letelepszik
impiantito padló(zat)
1. alapítás, létesítés, elõállítás; 2. berendezés; ~ di luce (nn):
világítási berendezés; ~ di ventilazione (nn): szellõztetõ berendezés;
impianto
~ portuale: kikötõberendezés; ~ refrigerante: hûtõberendezés; ~
sportivo: sportlétesítmény, sportpálya; 3. vállalat, telep
impiastare beken, bemázol; összepiszkol, beszennyez
1. felfüggeszt, fellógat (tárgyat); 2. felakaszt (embert is); 3. ~si:
impiccare
felakasztja magát
1. alkalmaz, (fel)használ; 2. (gazd) befektet, elhelyez (pénzt); 3.
fordít vmire vmit; 4. felvesz, szerzõdtet, alkalmaz; 5. (idejébe) telik; 6.
impiegare
~si: állást, hivatalt, alkalmazást vállal, talál, állást kap; 7. foglalkozik
vmivel, dolgozik vmin
164
impietosirsi ~ [di]: részvéttel van vki iránt; megesik a szíve vkin - vö: finire
[új] ua. implicazione (nn): 1. belekeveredés, belebonyolódás; 2. (fil)
implicanza
következmény
1. belevisz, belevon, belekever vmibe vkit; 2. magában foglal,
implicare
magával hoz, feltételez; 3. ~si: [in]: belekeveredik vmibe
[új] ua. implicanza: 1. belekeveredés, belebonyolódás; 2. (fil)
implicazione (nn)
következmény
a tárgyból következõ, bennfoglalt, beleértett; [új] conseguenza ~a: ki
impli·cito
nem mondott, de biztos következmény
implorare könyörögve kér
imponente hatásos, nagyszabású, tiszteletet keltõ; impozáns
1. rárak, felrak, rátesz, feltesz vkire vmit; ~ un obbligo [a]:
kötelezettséget ró vkire; 2. (meg)parancsol, elrendel; 3. rákényszerít;
imporre la necessità impone che: a szükség arra kényszerít, hogy; 4. kivet
(adót); 5. ~si: sürgetõleg jelentkezik, parancsolólag lép fel;
megoldásra vár; 6. hatást, bámulatot kelt - vö: porre
fontosság, jelentõsség; annettere ~ [a], attaccare ~ [a]: fontosságot
importanza
tulajdonít vminek; non ha ~: nem fontos; darsi aria d'~: fontoskodik
1. behoz, importál; 2. magával hoz, jár vmivel; 3. fontos, jelentõsége
importare van; Che t'importa? Mit számít (az) neked? non importa: nem tesz,
nem jelent semmit
importunare alkalmatlankodik, terhére van vkinek
importunità alkalmatlanság, teher
importuno alkalmatlan, terhes, kelemetlen, zavaró
1. (vál) rátevés, rárakás; [új] (rkat) ~ delle mani: kézföltétel; 2. (lelki)
imposizione (nn)
kényszer, nyomás, erõszak; 3. adó, vám; 4. (nyomd) áttördelés
1. lehetetlen, képtelen; persona ~: kibírhatatlan alak; 2. alkalmatlan,
impossibile
nem képes; 3. igen nehéz, majdnem lehetetlen
1. adó; ~ di ricchezza mobile: ingóságra kivetett adó; ~ di fondiaria:
imposta föld(birtok)adó; esente da ~: adómentes; sogetto a ~: adóköteles;
ufficio delle ~e: adóhivatal; 2. ajtószárny; 3. ablaktábla
1. rátesz, ráhelyez; 2. megkezd, megindít (munkát); 3. (õrszemet)
állít; 4. ~ una lettera: levelet postára ad; 5. ~ un problema: problémát
impostare
felvet; 6. ~si: bizonyos magatartást vesz föl, föllép; 7. (kat) állást
elfoglal; 8. (kérdés) felvetõdik
1. postázás, feladás; 2. ~ d'un problema: valamely probléma
impostazione (nn)
felvetésének módja
imprecare (vál) átkozódik, szitkozódik; ~ [contro]: szid, átkoz vkit
imprecazione (nn) 1. átkozódás; 2. átok, szidalom
impreciso bizonytalan, pontatlan, felületes
impregnare 1. (áll) megtermékenyít; 2. (tex) impregnál (szövetet)
imprenditore (hn) (nn) imprenditrice: vállalkozó
imprenditrice (nn) (hn) imprenditore: vállalkozó
165
1. vállalkozás 2. haditett, hadi vállalkozás, hadjárat; 3. (gazd)

impresa
vállalat, üzem; ~ consociata: társvállalat, fiókvállalat
imprescindibile elválaszthatatlan
impressionistico impresszionista
impresso (bele)nyomott, nyomtatott
impressore (hn) (nyomd) gépmester
imprevedibile elõre nem látható
impreveduto ua. imprevisto: elõre nem látott, váratlan
imprevidente nem elõrelátó, megfontolatlan, vigyázatlan
imprevidenza meggondolatlanság
imprevisto ua. impreveduto: elõre nem látott, váratlan
imprigionare 1. bebörtönöz, fogságba vet; 2. bezár, bezárva tart
1. belenyom, rányom vmire vmit; (átv) ~ nella mente, ~ nelle
imprimere memoria: emlékezetébe vés; 2. ~si: (átv is) belenyomódik,
belevésõdik - sz; ho impresso
improbabile valószínûtlen, nem valószínû
improcrastinabile [új] halaszthatatlan
1. nyom, lenyomat; ~ del piede: lábnyom; (orv) ~ del vaiolo:
impronta
himlõhely; ~ digitale: ujjlenyomat; 2. (átv) bélyeg; 3. [új] jelleg
improntare 1. be(le)nyom, be(le)vés; 2. ~si: belenyomódik, belevésõdik
improntato ~ [a]: (átv) vmitõl áthatott
improprio nem szabatos, helytelen; (mat) frazione ~a: áltört
váratlan, hirtelen, elõre nem látott; all'~: váratlanul, hirtelenül;
improvviso
elõkészület nélkül
impugnabile kétségbe vonható, megtámadható
impune (vál) büntetlen
impunemente (vál) büntetlenül
impunità büntetlenség
impunito büntetlen, meg nem büntetett
impuro 1. piszkos, szennyes; 2. (vál) tisztátalan, erkölcstelen
imputabile 1. (jog) megvádolható, gyanús; 2. betudható, beszámítható
1. (meg)vádol vmivel vkit, ráfog vkire vmit; 2. (vál) ~ a colpa: terhére,
imputare
rovására ír, felró, tulajdonít vkinek vmit
imputato vádlott, gyanúsított
imputazione (nn) gyanúsítás
in (prep) 1. (hová?) -ba,-be; -ra,-re; Vado in città. Bemegyek a városba.
Vanno in Italia. Vanno in Sicilia. Vanno nel centro di Milano. Itáliába,
Szicíliába, Milánó központjába mennek. 2. (hol?) -ban,-ben; Sono in
Italia. Sono in Sicilia. Sono nel centro di Milano. Itáliában,
Szicíliában, Milánó központjában vagyok. Sono in casa. Otthon
vagyok. in ufficio: a hivatalban; in campagna: vidéken; in alto mare: a
166
nyílt tengeren; 3. (módhatározó; hogyan?) Andiamo in treno, in

bicicletta, in nave, in macchina, in aereo. Vonattal, biciklivel, hajóval,
kocsival, repülõvel megyünk. in fretta: sietve; in piedi: talpon,fenn; in
punta di piedi: lábujjhegyen; in silenzio: csendben; in parte:
részben;dare in regalo: ajándékba ad; tingere in rosso: vörösre fest;
in tempo: idõben; in ritardo: késésben; 4. (idõhatározó; mikor?) in
un'ora: egy órán belül; in due settimane (nn,tb): két hét múlva; in
aprile: áprilisban; in primavera: tavasszal; nel 1983: 1983-ban; negli
anni Trenta: a harmincas években; nell' Ottocento: a XVIII.
században; nel Medioevo: a középkorban; 5. (Hányan?) In quanti
siete? Hányan vagytok? Siamo in cinque. Öten.
~ [a]: 1. alkalmatlan, képtelen vmire; ügyetlen; ~ al lavoro:
inabile
munkaképtelen; 2. nem képesített, nem jogosított
inabilità (vál) alkalmatlanság, ügyetlenség
1. alkalmatlanná, képtelenné tesz; 2. ~si: alkalmatlanná, képtelenné
inabilitare
válik
inaccessibile megközelíthetetlen, hozzáférhetetlen
inadeguato egyenlõlten, aránytalan
inafferra·bile 1. meg nem fogható; 2. (átv) érthetetlen
inalterato változatlan, állandó
inamissibile elfogadhatatlan, megengedhetetlen
1. kiszárít, szárazzá tesz; 2. (átv) közönyössé, érzéketlenné tesz; 3.
inaridire
~si: kiszárad; 4. (átv) közönyössé, érzéketlenné válik; - vö: finire
inaspettato váratlan, meglepõ
1. elmérgesít, kiélez (pl. helyzetet); elkeserít; súlyosbít; 2. zorddá
válik (idõ, szél); 3. ~si: elmérgesedik (pl. betegség); 4. kiélezõdik (pl.
inasprire
helyzet); 5. elkeseredik; 6. ~si [contro, di]: megharagszik vkire - vö:
finire
inattivo tétlen, inaktív
inattuabile [új] megvalósíthatatlan
inaudito (átv) hallatlan
inaugurare 1. (ünnepélyesen) megnyit, megkezd; 2. leleplez, felavat
1. megnyitás, felavatás, megkezdés; 2. megnyitó, (fel)avató
inaugurazione (la)
ünnepség
inaule megnyitó (pl. beszéd, elõadás)
inavvertenza vigyázatlanság, szelesség, figyelmetlenség
incallito megrögzött, javíthatatlan
incalzare 1. vkinek a nyomában van, nyomon követ vkit; 2. (átv) sürget
magánjavakat az államkincstárba bekebelez, a kincstár birtokába
incamerare
von
incamminare 1. be-, megindít; 2. bevezet vmibe vkit; 3. ~si: meg-, elindul, nekiindul
1. (átv is) megbûvöl, megbabonáz; 2. ~si: megigézõdik,
incantare
elkáprázódik; 3. (átv) megakad, megáll
167
incantato elvarázsolt, megigézett; elbûvölt, elragadtatott

1. ~ [di]: tehetetlen, képtelen, alkalmatlan vmire; 2. (jog)
incapace
cselekvõképtelen
[új] ~ [in]: belefut vmibe (pl. csapdába); ~ in una difficoltà: belefut
incappare
vmilyen nehézségbe - sz; sono incappato
incardinazione (nn) (egyházjog) klerikus egyházmegyéhez rendelése
incarico 1. megbízás, megbízatás; 2. (egyetemen) megbízott elõadói állás
1. megtestesít; 2. megvalósít (tervet, gondolatot); 3. (mûv) kifejez,
incarnare
ábrázol; 4. [új] ~si: (vall) megtestesül
incasinato [új] zavarodott, zavaros
incastonare befoglal, foglalatba tesz
1. összefûz, összeláncol; 2. bilincsbe ver, megláncol; 3. (átv) leköt;
incatenare lebilincsel; 4. ~si: összefûzõdik, összeláncolódik; 5. leláncolja, leköti
magát
inca·uto óvatlan, vigyázatlan, szeles, meggondolatlan
incendio 1. tûzvész; bocca d'~: tûzcsap; 2. (vál) lángoló szenvedély
incenso 1. tömjén, tömjénfüst; 2. (átv) hízelgés
incentivo (vál) ösztönzés
incentrarsi [új] összpontosul (kérdés vmire)
incertezza bizonytalanság, határozatlanság
incerto (fn) (alkalmi) mellékkereset
1. bizonytalan, kétes; 2. állhatatlan, változó; 3. határozatlan, habozó,
incerto (mn)
kétkedõ
incessante (vál) állandó, szüntelen, folytonos
incesto vérfertõzés
incestuoso vérfertõzõ
inchino meghajlás
1. meg-, odaszögez; 2. (átv) odaköt, lekötözve tart; lebilincsel; 3. ~si:
inchiodare
(biz) adósságba keveredik; 4. (biz) bedöglik (motor)
1. ~ [in]: megbotlik, belebotlik vmibe; 2. elakad, akadozik, akadályba
inciampare
ütközik
inciampo akadály, gát; [új] pietra di ~: botránykõ
incidentalmente közbevetõleg, mellékesen; véletlenül
incidente (hn) 1. összetûzés, viszály, incidens; 2. mellékes esemény
incidente (mn) közbeszúrt, közbevetett
1. következmény, kihatás; 2. per ~: közbevetõleg; mellékesen,
incidenza
mellesleg
inci·dere 1. (be)vág, (be)metsz, (be)vés; ~ in rame: rézbe metsz; ~ in pietra:
kõbe vés; ~ un disco: hanglemezre felvesz; (átv) ~ nella memoria:
emlékezetébe vés; 2. ~ [su]: hárul, háramlik vkire; La manutenzione
di questo stabile incide sul bilancio. Az épület karbantartása a
168
költségvetést terheli. 3. beesik (sugár) - sz; ho inciso

incinta várandós; terhes, teherben lévõ
incipiente kezdõdõ (pl. betegség)
incirca körülbelül; all'~: hozzávetõlegesen, megközelítõleg
1. vésés, bevágás, metszés; 2. (mûv) metszet; 3. metszet-,
incisione (nn)
nyomatkészítés
incisivo (fn) metszõfog
incisivo (mn) 1. metszõ; 2. szabatos, tömör, világos (nyelvezet)
inciso (mn) 1. (be)vésett, (be)metszett; 2. [új] per ~: közbevetõleg
incisore (hn) metszetkészítõ mûvész
1. vésõ, metszõ, bevágó; coltello ~: metszõkés; 2. sala ~a:
incisorio
boncterem
incitamento 1. ösztönzés, serkentés, buzdítás; 2. felbujtás
incitare 1. ösztönöz, serkent, buzdít; 2. felbujt
1. meghajlít, megdönt (tárgyat); 2. (vál) lehajt, lehorgaszt; 3. hajlik,
inclinare
hajlamos vmire
1. (meg)hajlított, (meg)döntött, ferde; (geom) piano ~: ferde sík; 2. ~
inclinato
[a]: hajlamos vmire
1. dõlési szög, hajlásszög; emelkedés; 2. hajlam, hajlandóság; ~ per
inclinazione (nn)
la musica: zenei hajlam; 3. vonzalom, rokonszenv
incline ~ [a]: (vál) hajlamos vmire
inclu·dere (hozzá)csatol, (levelet) mellékel; bevon - sz; ho incluso
inclusione (nn) csatolás, mellékelés (levélé)
incoativo (nyelv) i verbi ~i: a kezdõ igék
1. (mat) ismeretlen; equazione (nn) ad una ~: egyismeretlenes
inco·gnita
egyenlet; 2. ismeretlen dolog, ismeretlen tényezõ
inco·gnito (fn) ismeretlenség
inco·gnito (mn) ismeretlen, nem tudott; in ~: inkognitóban, rangrejtve
incolpa·bile vádolható, hibáztatható
incolpare 1. vádol, hibáztat; 2. ~si: vádolja, hibáztatja magát
incolpato (meg)vádolt, hibáztatott
inco·lume sértetlen
incombente küszöbön álló, elõtte álló, rá váró
incombenza megbízás, feladat, teendõ
fölötte lebeg, tornyosul, elõtte áll; vár rá, küszöbön áll (veszély,
incombere
kötelesség, munka stb.);
incominciamento (vál) kezdés, kezdet
incommensura·bile (vál) 1. megmérhetetlen, összemérhetetlen; 2. végtelen, mérhetetlen
1. fáradság, fáradozás; 2. kényelmetlenség, kellemetlenség,
inco·modo (fn)
alkalmatlankodás; Le levo l'~. Nem alkalmatlankodom tovább.
169
1. kényelmetlen; 2. káros, alkalmatlan; il terzo ~: a fölösleges

inco·modo (mn)
harmadik
incompara·bile összehasonlíthatatlan, páratlan
incompati·bile összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen
incompiuto 1. befejezetlen, nem teljes, hiányos; 2. be nem töltött
incomprensi·bile felfoghatatlan, értheteten, homályos
incomprensione (nn) meg nem értés
incomunica·bile 1. közölhetetlen; 2. (jog) átruházhatatlan
inconcepi·bile 1. elképzelhetetlen; 2. (átv) felfoghatatlan, érthetetlen
inconcilia·bile 1. összeegyeztethetetlen; kibékíthetetlen; 2. (ki)engesztelhetetlen
inconciliabilità [új] összeegyeztethetetlenség; kibékíthetetlenség
incondizionato feltétel nélküli, feltétlen
inconfuta·bile megcáfolhatatlan
1. meg nem felelõ, oda nem illõ; 2. következetlen; 3. (geom) nem
incongruente
egybevágó, inkongruens
1. nem egyezés, oda nem illés; 2. következetlenség; 3. (geom)
incongruenza
inkongruencia
1. hozzá nem való, össze nem illõ; 2. (geom) nem egybevágó,
inco·ngruo
inkongruens
inconsape·vole 1. vmit nem tudó, tudatlan; 2. öntudatlan
inconsapevolezza öntudatlanság
inconsueto szokatlan
vitathatatlan, kétségbevonhatatlan, tagadhatatlan; kétségtelen, vitán
incontesta·bile
felüli
incontinente mértéktelen, szertelen
1. mértéktelenség, önmegtartóztatás hiánya; 2. szertelenség,
incontinenza
kicsapongás
1. talál vmit, találkozik vkivel, vmivel; ~ approvazione: helyesléssel
incontrare találkozik; ~ successo: sikere van; 2. ~si: [con]: szembetalálkozik,
szembetalálja magát vkivel; rábukkan vkire
szembe, felé, ellen, elé; all'~: ellenkezõleg, ellenben; farsi ~ [a]: vki
incontro (hat)
elé megy, vkivel szembekerül
incontro (hn) 1. találkozás, találkozó; 2. (sp) mérkõzés, találkozó, sportesemény
incontrollabile [új] kontrollálhatatlan, megfékezhetetlen
inconveniente (hn) kellemetlenség; akadály
inconveniente (mn) 1. kellemetlen; 2. kényelmetlen; 3. nem megfelelõ
incoraggiamento bátorítás, buzdítás, serkentés
incoraggiare bátorít, buzdít, serkent
incorniciare bekeretez, berámáz
incorporazione (la) 1. (jog) bekebelezés; 2. felvétel
170
incorreggi·bile javíthatatlan
beleesik vmibe; kerül vhová; ~ in una pena: büntetés alá esik; ~ in un
inco·rrere pericolo: veszélybe kerül; ~ in contraddizioni (nn,tb)
ellentmondásokba keveredik - sz; sono incorso
incorrutti·bile romlatlan, (meg)ronthatatlan
incostanza 1. változékonyság; 2. állhatatlanság
incostituzionale (jog) alkotmányellenes
incredi·bile hihetetlen
incredulità 1. vallástaság, hitetlenség; 2. kétkedés
incre·dulo 1. vallástalan, hitetlen; 2. [jav] kétkedõ
incrementare növel, fejleszt
1. (meg)növekedés, gyarapodás; l'~ della produzione: a termelés
incremento
növekedése; 2. fellendülés, virágzás
increscioso sajnálatos
incrinare 1. el-, megrepeszt (üveget); 2. ~si: el-, megreped
1. keresztez, keresztben átszel (utat); 2. ~ le braccia: a.) összefonja
a karját; b.) abbahagyja a munkát (sztrájk miatt); 3. (biol) ~ le razze:
incrociare
fajokat keresztez; 4. (hajó) cirkál; 5. ~si: keresztezõdnek, keresztezik
egymást
incrolla·bile rendíthetetlen, rendületlen
incubo lidérc(nyomás)
inculcare emlékezetébe vés, beléver vkibe vmit
incursione (la) (kat) betörés, portyázás
incusso vö: incutere; kelt, támaszt, gerjeszt
kelt, támaszt, gerjeszt; ~ meraviglia [a]: bámulattal tölt el vkit - sz; ho
incutere
incusso
indagare kutat, vizsgál vmit, nyomoz vki, vmi után
indagine (nn) kutatás, nyomozás; fare ~i: kutat, nyomoz
igazságtalanul, érvénytelenül; esigere ~ un tasso: alaptalanul követel
indebitamente
egy kamatot
1. adóssággal terhel, adóssá tesz; 2. ~si: eladósodik, adósságba
indebitare
keveredik
indebito vkit meg nem illetõ, nem járó; alaptalan, indokolatlan, illetéktelen
indebolimento el-, le-, meggyengülés
indebolire 1. el-, le-, meggyengít; 2. el-, le-, meggyengül - vö: finire
indecifra·bile 1. kibetûzhetetlen, kiolvashatatlan; 2. megfejthetetlen
indeciso 1. el nem döntött, eldöntetlen; 2. határozatlan, habozó, ingadozó
indefettibilità [új] feddhetetlenség
indelebile kitörölhetetlen
inderogabile (vál) megmásíthatatlan
171
indicare (meg)mutat; jelez; megjelöl,megnevez; megmond; tanácsol, ajánl

indicazione (nn) útmutatás, útbaigazítás; tanács, ajánlás; jelenség
1. mutatóujj; alzare l'~: (tanuló) jelentkezik; 2. tartalomjegyzék;
névmutató; tárgymutató; 3. katalógus, címjegyzék; ~ dei prezzi:
indice (hn) árjegyzék; ~ telefonico: telefonkönyv; 4. mutató (óráé, mûszeré); 5.
mutató, index; 6. (mat) (gyök-, hatvány)kitevõ; 7. (rkat) tiltott könyvek
jegyzéke, index
indicibile [új] leírhatatlan, kifejezhetetlen
indietreggiare (meg)hátrál
hátul, hátra; lasciare ~: (versenyben) el-, lehagy; stare ~: a.) hátul
marad; b.) (átv) háttérben marad; (átv) essere ~: szellemileg
indietro elmaradt, korlátolt; vissza; (átv is) fare macchina ~: visszakozik,
visszahúzódik; voltarsi ~: meg-, visszafordul; all'~: hátrafelé; tempo
~: jó ideje;
indifferente közömbös; közönyös, érzéketlen, egykedvû
indifferenza közöny, közömbösség, egykedvûség
indifferibile (vál) halaszthatatlan
indigeno 1. bennszülött; 2. hazai, belföldi
indigente nélkülözõ, szûkölködõ
indigenza inség, nyomor, nélkülözés
indignare 1. felháborít, felmérgesít; 2. ~si: felháborodik felmérgesedik
indignazione (nn) felháborodás, méltatlankodás
indipendente 1. különálló, nem összefüggõ; 2. független, önálló
1. irány; irányzat; ~ letterario: irodalmi irányzat; 2. cím, címzés; 3.
indirizzo
útbaigazítás, útmutatás
indisciplinatezza fegyelmezetlenség
indisciplinato fegyelmezetlen
indiscusso vitathatatlan, kétségtelen, kétségbevonhatatlan
indiscutibile vitathatatlan, kétségtelen
indispensabile nélkülözhetetlen, elengedhetetlen
indissociabile [új] elválaszthatatlan
indissolubile feloldhatatlan, felbonthatatlan
indistinto 1. el nem választott, meg nem különböztetett; 2. zavaros, összefolyó
indistruttibile megbonthatatlan, széttéphetetlen
1. egyénít; 2. (helyet, személyt) jellemez, pontosan meghatároz; 3.
individuare
egyénenként megnevez (személyeket)
individuo 1. egyén, egyed; 2. személy, ember
indizio jel, tünet; bûnjel, áruló jel
indole (nn) 1. hajlam, lelkület; 2. l'~ della lingua: a nyelv természete
indolore [új] fájdalommentes
indomanni (hn) a holnapi nap
172
indossare 1. felölt, felvesz (pl. kabátot); 2. visel, hord

indovinare 1. kitalál, megfejt; 2. megjósol, elõre tud
indovuto meg nem illetõ, nem járó, jogtalan
indubbio kétségtelen
indubitabile [új] kétségtelen
indubitato kétségtelen
indugio halogatás, késlekedés
indulgente elnézõ, jóindulatú; kíméletes
indulgenza 1. kíméletesség, elnézés, jóindulat; 2. (rkat) búcsú, bûnbocsánat
1. (jog) büntetéselengedés; perbeszüntetés; 2. (rkat) böjt alóli
indulto
felmentés
indumento 1. (vál) öltözék 2. (rkat) sacri ~i: egyházi ruhák
1. (átv is) megkeményít; 2. ~si: megkeményedik; 3. eltompul (pl.
indurire
hallás) - vö: finire
1. ~ [a,in]: rávesz, rávisz, rávezet vmire vkit; ~ in errore: megtéveszt;
indurre ~ al male: rosszra csábít; 2. ~ [a]: (indukcióval) következtet vmire; 3.
~si: [a]: elhatározza, elszánja magát vmire - vö: tradurre
1. szorgalom, iparkodás, igyekezet; 2. ipar; ~ automobilistica:
industria autóipar; ~ manufatturiera: kézmûipar; ~ pesante: nehézipar; ramo
d'~: iparág; [0]
induttivamente [új] (fil) részekbõl fölépítve; kísérleti úton (bebizonyítva)
1. kifogástalan; un contengo ~: kifogástalan magatartás; 2. kivételt
ineccepibile
nem tûrõ
ineccepibilità [új] kifogástalanság, feddhetetlenség
ine·dito kiadatlan, meg nem jelent
ineducato neveletlen
szavakkal ki nem fejezhetõ; kimondhatatlan, kifejezhetetlen; (vall)
ineffabile
mistero ~: felfoghatatlan (hit)titok (pl. a Szentháromság)
inefficace nem hatékony, hatástalan
inefficacia hatástalanság
inefficienza [új] hatástalanság, hatás nélküliség
inelutta·bile (vál) elháríthatatlan, elkerülhetetlen, leküzdhetetlen
inerente ~ [a]: velejáró, vminek a lényegéhez tartozó, inherens
inerire [új] együtt jár vmivel - vö: finire
inerme (vál) fegyvertelen, védtelen
inerte 1. tétlen, mozdulatlan; 2. (gazd) il capitale ~: a holt tõke
1. tétlenség, semmittevés, tunyaság; 2. (fiz) momento d'~:
inerzia
tehetetlenségi nyomaték
inesattezza pontatlanság, fogyatékosság, hiba
inesauri·bile kifogyhatatlan, kimeríthetetlen
173
inesistente (jog) nem létezõ

inesistenza (jog) hiány
inesorabile könyörtelen, hajthatatlan, kérlelhetetlen
inesperto tapasztalatlan, járatlan
inestimabile fel-, megbecsülhetetlen
inestinguibile 1. (tûz) elolthatatlan; 2. (átv) kiapadhatatlan
1. kibonthatatlan, kibogozhatatlan; nodo ~: kibogozhatatlan csomó;
inestricabile 2. (átv) megfejthetetlen, megoldhatatlan; problema ~: megoldhatatlan
probléma
inevitabile ki-, elkerülhetetlen
infame 1. gyalázatos, alávaló, becstelen; 2. botrányos, erkölcsrontó
infamia rossz hírnév, becstelenség, gyalázat; becstelen tett
infanticidio gyermekgyilkosság
infanzia gyermekkor
1. felbosszant vkit, kellemetlenkedik vkinek; 2. ~si: (fel)bosszankodik
infastidire
- vö: finire
infatti 1. valóban, tényleg, csakugyan; 2. ugyanis
1. hûtlenség, hitszegés; 2. (átv) megbízhatatlanság, pontatlanság;
infedeltà
pontatlan megfelelés
infelice 1. szerencsétlen, boldogtalan; 2. sikertelen, hatástalan, elõnytelen
inferiore (fn) (kat) alantas, alárendelt
1. (földr is) alsó, lejjebb, alacsonyabban fekvõ (föld); (orv) mascella
~: alsó állkapocs; 2. ~ [a]: vminél rosszabb, vmi alatt maradó; Fu ~
inferiore (mn)
alla sua fama. Alatta maradt a hírének. 3. (kat) alacsonyabb rangú 4.
(átv) silányabb, rosszabb minõségû
inferire 1. következtet; 2. ~ [a]: (csapást) mér vkire - vö: finire
infermiccio gyengélkedõ, beteges
infermiere/a betegápoló; fare da ~: beteget ápol
infermo (vál) beteg
infero pokol, alvilág; [0]
inferriata [új] rács
infestare 1. pusztít, feldúl, tönkretesz; 2. zaklat
infezione (nn) 1. (orv) fertõzés; 2. (átv) métely
(jog) ~ [a]: tagad, kétessé tesz; ~ una deposizione: tanúvallomást
inficiare
meggyengít, leront, kétségbe von
ua. infiltrazione (nn): 1. beszivárgás; 2. (orv) beszüremlés,
infiltramento
beszûrõdés
infiltrarsi 1. beszivárog, beszürõdik; 2. (átv) befészkeli, beveszi magát vhová
infiltrazione (nn) ua. infiltramento: 1. beszivárgás; 2. (orv) beszüremlés, beszûrõdés
i·nfimo 1. legalsó; 2. nagyon gyenge; alantas
174
infine 1. végre, végül; 2. végül is

infinito (fn) 1. (nyelv) fõnévi igenév; 2. végtelenség, a végtelen
1. végtelen, határtalan; 2. óriási, tömérdek, rengeteg; 3. véget nem
infinito (mn)
érõ, szüntelen; grazie (nn,tb) ~e: ezer köszönet
inflazione (nn) (gazd) infláció
infli·ggere ~ [a]: kiró, kiszab, ráró, kivet vkire vmit; sújt vmivel - sz; ho inflitto
inflizione (nn) kirovás, kivetés (büntetésé)
influente befolyásos
influenza 1. befolyás, kihatás; (csill) égitestek hatása; 2. (orv) influenza
influenzale (orv) epidemia ~: influenzajárvány
influenzare 1. befolyásol vkit, hat vkire; 2. (orv) influenzával megfertõz
influenzato 1. befolyásolt; 2. (orv) influenzás
influire ~ [su]: kihat, hatással van vmire, vkire, befolyásol vkit - vö: finire
influsso (ki)hatás, befolyás
infondatezza alaptalanság
infondato alaptalan, valótlan, hamis
info·ndere el-, betölt vmivel vkit - sz; ho infuso
1. eltör, szétzúz, összezúz; 2. megsért, áthág (szabályt) - sz; sono
infrangere
infratto/infranto
infranto 1. (össze)tört, (össze)zúzott; 2. gyenge, kimerült
1. (jog) áthágás, megsértés; szabálysértés; kihágás; 2. (sp)
infrazione
játékszabályok megsértése
infuori all'~ [di]: vmin kívül
infuriarsi 1. dühbe jön, feldühödik; 2. dühöng, tombol
1. (be)öntés, (el)árasztás; 2. (orv) forrázat, fõzet; ~ di camomilla:
infusione (nn)
kamillatea; 3. (orv) infúzió, átömlesztés
infuso (fn) 1. (orv) fõzet; 2. ~ di tiglio: hársfatea
infuso (mn) elöntött, elárasztott
1. (le)kötelez vmire; 2. szolgálatába fogad; 3. (kat) soroz, toboroz; 4.
(sp) szerzõdtet (játékost); 5. (kat) ~ battaglia: ütközetet kezd; 6. ~si:
ingaggiare
(le)kötelezi magát; 7. leszerzõdik, munkát vállal; 8. (kat) katonának
áll; 9. megindul (pl. vita)
1. (meg)csal, rászed, félrevezet; (átv) ~ la fame, sete: elaltatja
ingannare éhségét, szomjúságát; ~ il tempo: agyonüti az idõt; 2. ~si: csalódik,
téved
inganne·vole csalóka, csalárd, megtévesztõ
ingegneri·a mûszaki tudományok; mérnökség; laurea in ~: mérnöki doktorátus
ingenerare elõidéz, ébreszt, kelt, támaszt
inge·nito vele született; (orv) malattia ~a: öröklött betegség
inge·nuo 1. naív, tapasztalatlan; 2. ártatlan; 3. õszinte, igazmondó
175
ingerenza beavatkozás
1. (orv) lenyel, bevesz (orvosságot); 2. ~si: [in,di]: beleavatkozik,
ingerire
beleszól, beleártja magát vmibe - vö: finire
1. (átv is) (le)nyel; ~ il pianto: visszafojtja a sírást; 2. (átv) elnyel,
inghiottire
bekebelez - vö: finire
ingiu·ngere megparancsol, meghagy, elrendel - vö: giungere
ingiunzione (la) meghagyás; parancs, felszólítás
1. sértés, gyalázás, szidalom; fare ~ [a]: megsért vkit; 2. ~e della
ingiuria
stagione: évszak okozta károk
ingiustizia igazságtalanság
ingiusto igazságtalan, méltatlan, alaptalan
inglobare ~ [a]: (ritk) bekebelez, egybefoglal, belevesz
elzár, eláll, eltorlaszol; La neve ingombra le strade. A hó elállja az
ingombrare
utakat. ~ la vista: zavarja a látást
ingratitu·dine hálátlanság
1. hálátlan; 2. kellemetlen, kínos, terhes; 3. terreno ~: terméketlen,
ingrato
rossz föld
ingraziarsi megnyer magának vkit, behízelgi magát vkinél
ingresivo [új] (nyelv) kezdõ
1. belépés, bejövés, bejárás; bemenetel; biglietto d'~: belépõjegy; è
ingresso
vietato l'~: tilos a bemenetel; 2. bejárat
1. (meg)vastagít, (meg)nagyobbít; megduzzaszt; 2. ~si:
ingrossare megvastagszik, megdagad; megduzzad; 3. il fiume s'inrossa: a folyó
megárad; 4. elmérgesedik, súlyosabbá válik (helyzet)
inibizione (nn) [új] 1. gátlás; 2. (jog) tilalom, tiltás; fare ~: megtilt
inidoneità [új] alkalmatlanság
inimicizia ellenségeskedés, gyûlölködés
1. egyenlõtlenség, jogtalanság, méltánytalanság, igazságtalanság; 2.
iniquità
bûn, vétek, gonosztett
1. megkezd, megindít; 2. bevezet vkit vmibe, megismertet vkit
iniziare
vmivel; 3. ~si: (meg)kezdõdik, (meg)indul
kezdeményezés; spirito d'~: kezdeményezõerõ, vállalkozószellem;
iniziativa
prendere v. pigliare un ~: kezdeményez, megindít
iniziazione (nn) (rkat) felavatás, felszentelés
inizio (-zi) kezdet, eredet, megindulás; (sp) calcio d'~: kezdõrúgás
innaffiamento öntözés
[új] 1. magasba emelés; felemelés, felállítás; ~ al trono: trónra
innalzamento
emelés 2. ~ del tono di voce: a hang felemelése;
1. magasba emel; ~ un monumento: emlékmûvet emel; (geom) ~
innalzare una perpendicolare: merõlegest húz, emel; (átv) ~ uno al settimo
cielo: égig magasztal vkit; 2. ~si: (fel)emelkedik, magasba lendül
innamorato szerelmes; ~ cotto, ~ fradicio: fülig szerelmes
176
1. (hely) elõtt, elé; andare ~: elõre megy; farsi ~: elõre tör; passare ~
[a]: felülemelkedik vkin; (átv is) procedere troppo ~: túlságosan
innanzi (hat)
messze megy; 2. (idõ) elõtt; da oggi ~: mától (fogva); d'ora ~:
mostantól (fogva); molti mesi (hn,tb) ~: több húnappal ezelõtt
1. ~ [a]: elõtt (hely és idõ); ~ a me: elõttem, szemem láttára; ~ tempo:
innanzi (prep)
idõ elõtt; 2. ~ che: inkább, (sem)mint; 3. per l'~; elõbb, azelõtt
innanzitutto [új] mindenekelõtt
innato velünk született
innega·bile (le)tagadhatatlan
1. (növ) (be)olt; 2. (mûsz) összekapcsol, összeilleszt; 3. (autó) indít,
innestare
gázt ad - vö: stare
innico [új] himnikus
inno himnusz
1. (jog is) ártatlan; far l'~: adja az ártatlant; 2. (rkat) festa degli ~i:
innocente
aprószentek ünnepe
innovare 1. (meg)újít; (müv) ~ un quadro: képet restaurál; 2. ~si: megújul
1. [jav] (meg)újítás, új technológia bevezetése, innováció; 2.
innovazione (la)
újjáépítés
inocchiare (növ) szemez
inoccupato el nem foglalt, szabad
inoculare (orv és átv is) beolt vmit vkibe; (orv) beolt vmi ellen vkit
inodoro szagtalan
inoffensivo 1. sértõ szándék nélküli; 2. ártalmatlan (egyén
inoffeso sértetlen
inofficioso 1. nem- vagy félhivatalos; 2. (jog) érvénytelen (pl. végrendelet)
inoliare megolajoz
1. benyújt; 2. ~si: behatol, elõrehalad, továbbmegy; 3. belemerül
inoltrare
vmibe
inoltre ezenkívül, ezenfelül, továbbá
inondare 1. elönt; 2. víz alá bocsát, eláraszt
inondato (fn) árvízkárosult
inondato (mn) elöntött, elárasztott, víz alá került
1. árvíz, áradás; 2. vízzel elárasztás, víz alá bocsátás; 3. (átv) be-,
inondazione (nn)
elözönlés
inonestà becstelenség, tisztességtelenség
inoperoso tétlen, munkátlan, henye; stare ~: tétlenkedik
inopia (vál) hiány, szûkölködés, ínség, nyomor
inopiabile 1. nem sejthetõ, elõre nem látható; 2. elképzelhetetlen, hihetetlen
inopiato nem sejtett, váratlan, elõre nem látott
inopportunità alkalmatlanság, idõszerûtlenség
177
inopportuno alkalmatlan, idõszerûtlen, nem helyénvaló

inoppungabile vitathatatlan, megtámadhatatlan, megcáfolhatatlan
inorganico 1. (kémia) szervetlen; 2. (átv) szétesõ, szervezetlen
inorgoglire 1. büszkévé, gõgössé tesz; 2. ~si: fennhordja az orrát - vö: finire
inorridire 1. elborzaszt, megriaszt; 2. el-, megborzad, megrémül
1. nem vendégszeretõ; 2. kietlen, sivár, barátságtalan; lakatlan,
inospitale
puszta
1. vendégszeretet hiánya; 2. kietlenség, sivár, zordság,
inospitalità
barátságtalanság, lakatlanság
megfigyelhetetlen, észrevehetetlen; regola ~: meg nem tartható
inosservabile
szabály
inosservanza (jog) meg nem tqrtás, áthágás
inosservato 1. észrevétlen, megfigyeletlen; 2. figyelembe nem vett
inottusire 1. eltompít; 2. eltompul - vö: finire
1. bekeretez, rámába foglal; 2. (kat is) beilleszt, besorol; 3. ~si:
inquadrare
helyén van, beillik vhová
inquadratura 1. (be)keretezés; 2. (fotó) képbeállítás
inqualificabile 1. minõsíthetetlen; 2. szörnyû, leírhatatlan
inquietante nnyugtalanító, aggasztó
1. nyugtalanít, aggaszt; 2. ~si: nyugtalankodik, aggódik; 3. felingerül,
inquietare
(fel)izfgtja magát
inquietezza nyugtalanság, nyughatatlanság, aggodalom
inquietudine (nn) nyugtalanság, aggodalom, gond
inquilino/a lakó, (lakás)bérlõ
1. megfertõz, beszennyez, megront; 2. ~si: megfertõzõdik,
inquinare
beszennyezõdik, megromlik;
insaputa all'~ [di]: vki tudtán kívül
insaziabile [új] kielégíthetetlen
inscindibile elszakíthatatlan
inscindibilità [új] elszakíthatatlanság
inscrivere ua. iscrivere 2: (geom) körbe sokszöget beír, rajzol - sz; ho inscritto
1. beiktat, beültet (hivatalba); 2. ~si: hivatalt elfoglal; 3. lábát megveti
insediare
vhol
insegna 1. jelvény, címer; 2. cégtábla, cégér; ~ luminosa: fényreklám
1. tanítás, oktatás; materia d'~: tananyag; il programma d'~: a
insegnamento
tanterv; 2. útmutatás, irányítás, tanács
1. oktat vkit vmire, tanít vkinek vmit; 2. betanít, idomít; 3. útbaigazít,
insegnare
útmutatást ad
1. nyomában van vkinek, üldöz vkit; 2. [új] törekszik vmire - sz; vö:
inseguire
sentire
inseminazione (nn) [új] megtermékenyítés
178
inseparabile elválaszthatatlan, elválhatatlan

1. beékelés, beiktatás, becsatolás; beillesztés; 2. (vill)
inserimento
csatlakoztatás, bekötés; 3. összekötés
1. (mûsz) illeszt, összeköt; 2. beékel, beiktat, közbeszúr; ~ un avviso:
inserire hirdetést tesz közzé (újságban); 3. (vill) bekapcsol; 4. [új] ~si:
(be)illeszkedik - vö: finire
inservibile használhatatlan, hasznavehetetlen
inservire [új] szolgálatban, használatban van - sz,vö: sentire
1. beillesztés, beiktatás, közbeszúrás; 2. (újság)hirdetés; 3. (vill)
inserzione (nn)
bekapcsolódás
insidia csel, fondorlat; kelepce
együtt, együvé; ~ [con, a]: vkivel együtt; mettere ~: összerak,
összegyûjt; (átv) mettersi ~: megegyeznek, szövetkeznek; stare ~:
insieme (hat)
a.) összetartoznak (dolgok); b.)megférnek, összeférnek (emberek);
tutti ~: egyszerre mind
1. valami egésze, teljessége; nell'~: együttvéve, egészbenvéve; 2.
insieme (hn)
együttes; ~ dell'orchestra: zenekari együttes
insigne (vál) jeles, kiváló, neves, jelentékeny
insignire (vál) kitüntet - vö: finire
insincerità (vál) kétszínûség, alakoskodás
insincero nem õszinte, kétszínû, hamis
1. bírálhatatlan; azione ~: nem bírálható cselekedet; 2. (jog)
insindacabile
megfellebbezhetetlen
1. becsúsztat, betesz, bevisz vhová vmit; 2. bebeszél, sugall vkinek
insinuare
vmit; 3. ~si: beoson, besurran, befurakodik; 4. behízelgi magát
insipido 1. ízetlen; 2. szellemtelen, otromba, sületlen
insipiente (vál) tudatlan, járatlan, ostoba, buta
insistente 1. tartós, állandó; 2. makacs, követelõdzõ
kitartás, állhatatosság; ragaszkodás vmihez; állandó sürgetés,
insistenza
követelõdzés
~ [a, in, su]: kitartóan kér, sürget vmit; kitart vmi mellett, ragaszkodik
insistere
vmihez
insito beleoltott, veleszületett; ~ per natura: természettõl beleoltott; velejáró
insolito szokatlan
1. felbonthatatlan, (fel)oldhatatlan; 2. (kémia) nem oldható, nem
insolubile
oldódó 3. (átv) megfejthetetlen, megoldhatatlan
insomma végülis, egyszóval, végeredményben
insondabile kifürkészhetetlen
insonne (vál) álmatlan, álmatlanul töltött, éber
insonnia (vál) álmatlanság
insopportabile tûrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen
179
insordire megsüketül - vö: finire

insorgere 1. támad, keletkezik; 2. felkel, fellázad, fellép vki ellen - sz; ho insorto
insormontabile legyõzhetetlen, áthághatatlan
insorto felkelõ
insospettato nem sejtett, váratlan
instanca·bile fáradhatatlan
instaurare 1. létesít, életbe léptet; 2. újólag létesít, megújítva bevezet
insuccesso balsiker, sikertelenség, kudarc
1. elégtelen, nem elegendõ; ki nem elégítõ; 2. ~ [a]: alkalmatlan, nem
insufficiente
megfelelõ vmire
insulare szigeti, sziget-
insultare megsért, gyaláz
insupera·bile felülmúlhatatlan, legyõzhetetlen
1. büszkévé, gõgössé tesz, elkapat; 2. ~si: büszkélkedik,
insuperbire
gõgösködik, elbizakodik - vö: finire
1. bemetsz, berovátkol, bevés, bevág; 2. csorbává tesz, kicsorbít; 3.
intaccare beleeszi magát, belemaródik vmibe; 4. (átv) megrágalmaz, kikezd
vkit, vmit; 5. (átv) hozzányúl vmihez
intaglio (mûv) metszet
intangi·bile érinthetetlen
intanto 1. (e)közben, ezalatt, addig(is); 2. de, mégis; 3. ~ che: amíg, mialatt
intarsio faberakás, intarzia
intatto 1. érintetlen, ép, intakt; 2. sértetlen, romlatlan; 3. szeplõtelen, szûz
intavolare megindít, elkezd; [k: 0]
intavolazione (nn) (telekkönyvi) betáblázás, bekebelezés
1. kiegészít, teljessé tesz; beilleszt; 2. (mat) ~ un equazione:
integrare
egyenletet integrál; 3. ~si: kiegészül, teljessé válik
1. egész, teljes, ép, csorbítatlan; 2. (átv) romlatlan, feddhetetlen,
i·ntegro
szeplõtelen;
intellettuale (fn) 1. szellemi ember, észlény; 2. értelmiségi
intellettuale (mn) értelmi, észbeli, szellemi, intellektuális
intelligi·bile (meg)érthetõ, felfogható
1. mértéktelen, mértéket nem ismerõ, telhetetlen; 2. féktelen,
intemperante
fegyelmezetlen
intemperanza 1. mértéktelenség; 2. féktelenség, fegyelmezetlenség
inte·ndere 1. megért, felfog; (átv) ~ il latino: ért a szóból; ~ tra le righe: tud a
sorok között olvasni; M'intende! Megértette? s'intende: magától
értetõdik; non la intendo così: nem úgy értem, nem úgy gondolom; ~
in buona parte: jóra magyaráz vmit; dare a ~: elhitet; 2. kíván, akar,
szándékozik; Intendo partire domani. Holnap akarok elutazni. 3.
irányoz, fordít vmire vmit; ~ la mente: figyelmét összpontosítja; 4.
180
hall, meghallgat; 5. ~ [a]: gondol vmire, törõdik, foglalkozik vmivel; ~

al bene della patria: a haza javán fáradozik; 6. ~si: [di]: ért vmihez,
jártas vmiben; ~sene poco: keveset ért hozzá; 7. egyetértenek,
megértik egymást; 8. ~sela: egy követ fújnak - sz; ho inteso
(vál) 1. értelem, értelmesség, (jó) felfogás; di retto ~: helyes
intendimento ítélõképességû; 2. megértés; 3. szándék, terv, célzat; 4. vmi
meghallása, megtudása
1. erõsség, hathatósság; ~ del suono: hangerõsség; cresere d'~:
intensità
ereje növekszik; 2. (vill) intenzitás, erõsség
erõs, magasfokú, feszült, beható; il dolore ~: a heves fájdalom;
intenso
volontà ~a: erõs akarat
intento (fn) (vál) szándék, törekvés, cél, célzat
intento (mn) (vál) 1. ~ [a]: vmire figyelõ; vmire irányuló; 2. figyelmes, éber
intenzionale szándékos, célzatos
szándék, cél(zat); törekvés, igyekezet; oltre l'~: szándékán
intenzione (nn) túlmenõen, [jav] szándéktalanul; agire di prima ~: hirtelen
elhatározással cselekszik
interamente egészen, teljesen
interazione (nn) [új] (fiz) kölcsönhatás
intercalare (fn) 1. versrefrén; 2. (nyelv) beszédben visszatérõ hézagpótló szó, pl: izé
közbeszúr, beékel, közbeiktat; (vill) ~ nel circuito: áramkörbe
intercalare (ige)
bekapcsol
intercalare (mn) beékelt, közbeszúrt, beiktatott; giorno ~: szökõnap
1. kieszközöl, kijár; 2. ~ [presso]: közbenjár vki érdekében vkinél - sz;
interce·dere
part. pass: ho interceduto/ intercesso
intercessione (nn) közbenjárás, közvetítés
intercessore (hn) (vál) közbenjáró
közbenlevõ, közbejövõ, közbeesõ; (orv) polso ~: kihagyó érverés;
intercorrente
tempo ~: közbeesõ idõ
interco·rrere közben van, közben eltelik - sz; sono intercorso
interdire 1. be-, el-, megtilt vkinek vmit; 2. (rkat) (papot) felfüggeszt
1. érdekel vkit; 2. érint vkit, tartozik vkire; 3. felkelti vki figyelmét; 4.
interessare belevon vmibe vkit; 5. ~si: [di, per]: (utána)érdeklõdik vminek; 6. ~
[a]: törõdik vmivel
interessato (jog) érdekelt (fél), részes
1. érdek; ~ pubblico: közérdek; communità d'~i: érdekközösség;
dedito all'~: érdekhajhász; fare gli ~i [a]: vkinek az érdekében
dolgozik; 2. érdeklõdés; 3. (gazd) haszonrész(esedés); 4. (gazd)
interesse (hn)
kamat; ~ composto: kamatos kamat; ~ di mora, ~ di moratorio:
késedelmi kamat; regola d'~: kamatszámítás; regola d'~ composto:
kamatos kamatszámítás; tassa d'~: kamatláb
interezza teljesség, épség, hiánytalanság
interinale ideiglenes
181
interinato ideiglenes megbízatás, helyettesség

interino helyettes
interiore bensõ, belsõ, bel-; mondo ~: belvilág
(nn) interlocutrice: 1. beszélgetés résztvevõje: [jav] vitapartner; 2.
interlocutore (hn)
közbeszóló
(hn) interlocutore: 1. beszélgetés résztvevõje: [jav] vitapartner; 2.
interlocutrice (nn)
közbeszóló
intermedio közbeesõ, közép-; persona ~a: közvetítõ személy
1. belseje vminek; ~ dell'anima: a lélek mélye; 2. enteriõr,
interno (fn)
szobabelsõ; 3. Via Garibaldi No 26, ~ 8: Garibaldi u. 26, 8-as ajtó
1. belsõ, bensõ, bel-; affari (hn,tb) ~i: a.) belsõ ügyek; b.) belügyek;
alunno ~: bennlakó növendék; (geom) angoli ~i: belsõ szögek; il
mare ~: a beltenger; medicina ~a: belgyógyászat; numero ~:
ajtószám (bérházban); per uso ~: belsõ használatra; la scala ~a:
interno (mn)
hátsó lépcsõ; 2. belföldi, bel-; commercio ~: belkereskedelem;
mercato ~: belföldi piac; Ministro degli Interni: belügyminiszter; 3.
lelki; (átv) belülrõl jövõ; foro ~: a.) lelkiismeret b.) [új] (rkat) belsõ
fórum
eégsz, teljes, kerek; un anno ~: kerek egy esztendõ; (nn, tb)
intero
centomille lire ~e: kerek százezer líra; (mat) numero ~: egész szám
interpellare 1. megkérdez vkit, kérdést intéz vkihez; 2. (pol) interpellál
1. közbeszúrás, betoldás (szövegbe); 2. közbeszúrt szövegrész; 3.
interpolazione (la)
(mat) interpolálás
1. közbetesz, közbehelyez, közbevet; ~ tempo: halogat; 2. latba vet;
interporre ~ la propria autorità: latba veti tekintélyét; 3. ~si: közbeveti magát,
közbenjár, közbelép - vö: porre
1. közbevetés, közbetevés; ~ di tempo: halasztás, halogatás; 2.
interposizione (nn)
közbelépés, közbenjárás
interposto közbevetett
1. (meg)magyaráz, értelmez; 2. kifejez, tolmácsol (érzelmet); 3.
interpretare
játszik (szerepet, zenedarabot); 4. felfog, tekint, vesz vminek
1. magyarázat, értelmezés; 2. kifejezés, tolmácsolás; 3.
interpretazione (nn)
szerepjátszás; 4. (zen) elõadás; 5. tekintés, tulajdonítás, felfogás
1. magyarázó, értelmezõ; 2. tolmács, fordító; 3. tolmácsoló, kifejezõ;
inte·rprete (il,la)
4. (szính) szereplõ; [0];
1. ~ [di, intorno, su]: megkérdez vkitõl vmit; kikérdez vkit; kihallgat
interrogare (tanút); 2. ~ gli scolari: kikérdezi, felelteti a tanulókat; 3. [új] ~si [di,
intorno, su]: megkérdõjelez vmit
1. félbeszakít; megszakít; 2. ~si: megakad (pl. szavalásban); 3.
interro·mpere
félbeszakad - sz; ho interrotto
interrotto 1. félbeszakított, megszakított; 2. megszakadt
1. félbeszakítás, megszakítás; senza ~: megszakítás nélkül; 2.
interruzione (nn) félbeszakadás, megszakadás; ~ della circolazione (nn): közlekedési
zavar; 3. közbeszólás
182
interscambiabile [új] kölcsönösen felcserélhetõ

interscambio nemzetközi árucsere
intersecare 1. átvág, átmetsz, keresztülvág; 2. keresztez vmit, átvág vmin
ua. intersezione (nn): 1. keresztezõdés, átvágás; 2. (geom)
intersecazione (nn)
metszõpont, keresztezõdés
ua. intersecazione (nn): 1. keresztezõdés, átvágás; 2. (geom)
intersezione (nn)
metszõpont, keresztezõdés
1. beavatkozik vmibe, közbelép; 2. közbenjár vkiért; 3. ~ [a]: részt
intervenire
vesz vmiben, megjelenik vhol; 4. felszólal - vö: venire
1. részvétel, megjelenés; con l'~ [di]: vkinek a részvételével; 2.
intervento
(gazd) közbenjárás; 3. közbelépés, beavatkozás; [0]; 4. felszólalás
intervista interjú
1. titkos egyezmény, megállapodás; 2. egyetértés; darsi l'~:
intesa
egyetértenek; essere d'~: egy véleményen vannak
1. megértett; ben ~: magától értetõdik; ben ~, che + conj: feltéve,
hogy; 2. megállapodott; siamo ~i: egyetértettünk, megértettük
inteso egymást; resta ~ che: amellett maradunk, hopgy; è cosa ~a: ebben
megállapodtunk; Come siete rimasti ~i? Miben maradtatok? 3. ~ [a]:
vmit célzó, vmilyen célzatú; 4. vö: intendere (part.pass)
inte·ssere (átv is) fon, szõ
intestino bél; ~ cieco: vakbél; inerzia dell'~: bélrenyheség
intimare megparancsol, elrendel
intimazione (nn) 1. felszólítás, meghagyás; 2. parancs, elrendelés
1. megfélemlít, megijeszt; 2. ~si: megszeppen, megijed, [új]
intimidire
elbátortalanodik - vö: finire
intimorire 1. megfélemlít, megijeszt; 2. ~si: megijed, félni kezd - vö: finire
inti·ngere belemárt - vö: tingere
1. elnevez, nevet ad vminek; ~ al nome [di]: vkirõl elnevez (pl. utcát);
intitolare 2. ajánl vkinek (müvet); 3. ~si: címet, rangot visel; 4. nevezi magát
vminek
1. vmit nem tûrõ, el nem viselõ; ~ d'indugi (hn,tb): halasztást nem
intollerante
tûrõ; 2. türelmetlen, nem elnézõ
1. körül, körben; all'~, d'~: körül, körös-körül; il paese ~: a vidék,
amerre a szem ellát; andare ~: körüljár; darsi ~: törekszik vmire;
intorno (hat)
levarsi d'~: elmegy, eltávozik, felszedi a sátorfáját; d'ogni ~:
mindenfelõl; 2. köré; mettersi ~ [a]: megkörnyékez vkit
~ [a]: felõl, körül; -ról,-rõl; Lavora ~ a un quadro. Egy képen dolgozik.
intorno (prep) mettersi ~ [a]: nekilát vminek; ~ a Pasqua: Húsvét körül; morì ~ al
1850: 1850 körül halt meg
intorpidire 1. eltompít; 2. eltompul - vö: finire
intralciare összezavar, összekuszál
intralciato bonyolult, kusza
intralcio bonyodalom, zavar, kavarodás
183
intramondano [új] (rkat) evilági

intrapre·ndere 1. elkezd; 2. (pl. magára)vállal - sz; ho intrapreso
1. leköt, el-, lefoglal; 2. szórakoztat, mulattat; 3. ~si: [su]: idõzik vhol,
intrattenere
vminél - vö: tenere
intravedere ua. intravvedere: megsejt, elõre lát, futólag megpillant - vö: vedere
intravvedere [új] ua. intravedere: megsejt, elõre lát, futólag megpillant - vö: vedere
1. (be-, össze)fon; (össze)szõ; 2. ~si: egymásba fonódik,
intrecciare
összefonódik, összebonyolódik
intrecciato összefont, összeszõtt; fonott; le mani ~e: az összekulcsolt kezek
intrigo ármánykodás, cselszövés, intrika
1. belseje, lényege, belsõ tartalma vkinek; 2. vkinek a bensõ énje;
intri·nseco (fn)
[új] nel suo ~: a lelke mélyén; [0]
1. belsõ; il valore ~: a belsõ érték; belbecs; 2. bensõ, bizalmas,
intri·nseco (mn)
meghitt; amico ~: testi-lelki jóbarát
intriso bemártott, beáztatott
1. bevezet vhová vkit; 2. (gazd) bevisz, bevezet, importál (árut); 3.
életbe léptet, létesít, bevezet; ~ riforme: reformokat vezet be; 4.
introdurre (be)dug, beszúr; 5. betanít; 6. felléptet, szerepeltet, megszólaltat
(írásmûben); 7. ~si: bemegy, behatol, befurakodik vhová - vö:
tradurre
intro·ito 1. (gazd) bevétel; 2. (rkat) introitus, kezdõének (szentmisében)
1. betesz, bevisz, közzétesz; 2. ~si: beleavatkozik, beleártja magát
introme·ttere
vmibe; 3. közbelép, közbenjár vki érdekében - sz; ho intromesso
intromissione (la) 1. közbelépés, közbenjárás, közvetítés; 2. beavatkozás, beleszólás
intronizzazione (nn) trónra lépés (beiktatás a királyi hatalomba)
(orv) önmegfigyelés; befelé nézés, önelemzés; (irod) letteratura di ~:
introspezione (nn)
önelemzõ irodalom
intuibile [új] 1. felimerhetõ; 2. megérezhetõ, kiérezhetõ
intuire 1. átlát, felismer; 2. [új] megérez - vö: finire
szembeszökõ, könnyen felismerhetõ; potenza ~: felfogó-,
intuitivo
átlátóképesség
intuizione (nn) intuíció, meglátás; felismerés; felismerõ képesség
inuguale egyenlõtlen
inugualianza [új] egyenlõtlenség
inumazione (nn) eltemetés, elföldelés
inumidire 1. meg-, benedvesít; 2. ~si: át-, be-, megnedvesedik
inu·tile felesleges, haszontalan
1. meg-, lerohan, elfoglal, elözönlik (ellenség); 2. ráront, rátör vmire,
betör vhová; La cavallette invadono i campi. A sáskák ellepik a
inva·dere
földeket. 3. elönt, eláraszt (folyó); 4. (átv) betódul, benyomul,
beözönlik
invaghire
184
1. elbûvöl, elbájol, elragad, meghódít; 2. ~si: [di]: szerelmes lesz,

beleszeret vkibe, vmibe; megkíván vmit - vö: finire
invalicabile [új] áthághatatlan
1. (jog) érvénytelenség, hatálytalanság; 2. ~ fisica:
invalidità munkaképtelenség, rokkantság; assicurazione contro ~: rokkantsági
biztosítás; pensione per ~: rokkantsági járadék
invano hiába
invaso megrohant, elárasztott, megszállt; vö: invadere
invecchiare 1. öregít; 2. megöregszik
invece (hat) 1. viszont, azonban; 2. hanem, ellenben
invece (prep) ~ [di]: helyett
1. kitalál, kigondol, kieszel; feltalál; ~ scuse (nn, tb): mentségeket
talál; (gúny) Non ha inventato la polvere! Nem õ találta föl a
inventare
puskaport! 2. kohol, költ, hazudik; ~ne di tutti i colori: összeviszza
hazudik
inventore (hn) (nn) inventrice (1): feltaláló
inventrice (nn) 1. (hn) inventore: feltaláló; 2. fantasia ~trice: teremtõ képzelet
1. fel-, megtalálás, fel-, meglelés; 2. találmány; 3. találékonyság,
invenzione (nn)
ötletesség, leleményesség; 4. koholmány
inverno tél; d'~: télen; nel cuore d'~: tél derekán; giardino d'~: télikert
inverosimile valószínûtlen
1. (meg)fordítás, átállítás; 2. megfordulás; 3. (nyelv) szavak
inversione (nn)
fölcserélése, fordított szórend
inverso (fn) fare l'~: ellenkezõleg cselekszik; all'~a: (meg)fordítva
inverso (mn) fordított, ellentétes, ellenkezõ; in senso ~: fordítva, ellenkezõ irányba
1. fel-, megfordít; 2. (szerepeket) fel-, megcserél; 3. (kat) csatarendet
invertire
megfordít
investigare (ki)kutat, (ki)fürkész, (ki)nyomoz
investigazione (nn) 1. (rendõri) nyomozás; 2. (tudományos) kutatás
1. beiktat; 2. (gazd) befektet, beruház; 3. megrohan vkit, ráront vkire;
M'investì di domande. Kérdésekkel rohamozott meg. 4. nekimegy
vminek, összeütközik vmivel; 5. elgázol, elüt; 6. ~si: [di]: (átv)
investire
magára ölt, felvesz vmit 7. ~si della parte [di]: a.) beleéli magát vki
helyzetébe; b.) (szính) beleéli magát vki szerepébe; 8.
összeütköznek
hivatalba beiktatás; (rkat) ~ dell vescovo: püspök beiktatása; (tört)
investitura
lotta delle ~e: invesztitúraharc
küld; ~ auguri (hn,tb): jókívánságokat küld; ~ un messaggio: üzenetet
inviare
küld
irigység, irigykedés; avere ~ [a], portare ~ [a]: irigykedik vkire, irigyel
invidia
vkitõl vmit; [0]
invinci·bile (le)gyõzhetetlen
185
1. sérthetetlen; 2. (jog) mentelmi jogot élvezõ; 3. megszeghetetlen

inviola·bile
(hûség)
inviolabilità 1. sérthetetlenség; 2. megszeghetetlenség
inviolato sértetlen, ép
invischiare 1. (átv) lépre csal; 2. ~si: (átv) lépre megy
invitato meghívott; vendég
1. (meg)hívás; 2. meghívó; 3. felszólítás, felhívás, felkérés; ~ al
invito ballo: táncra kérés; (gazd) ~ di pagamento: fizetési felszólítás; sordo
all'~: süket a felszólításra; 4. (sp) invit (vivásban); 5. hívás (kártyánál)
1. fohászkodik vkihez; segítségül hív vkit, kér vkit; folyamodik,
invocare
könyörög vkihez; 2. hõn óhajt
1. fohász(kodás); 2. segélykérés, könyörgés; ~ di soccorso:
invocazione (nn)
segélykiáltás; 3. (irod) invokáció
invo·lucro 1. boríték, burok 2. (csomag)burkolat; 3. (mûsz) kazánköpeny
involuto bonyolult, szövevényes
io (fn) vki énje, az én
io (nm) én; non sono più io: már nem vagyok a régi
ipocrisi·a képmutatás, alakoskodás, tettetés
ipostatizzare [új] megszemélyesít
ipostatizzazione (nn) (fil) megszemélyesítés
ipoteca (jog) jelzálog(kölcsön)
irasci·bile ingerlékeny, lobbanékony
irato haragos, mérges
ire (kif. az igébõl) è bell'e ito: vége, elveszett, oda van
irradiazione (nn) 1. (ki)sugárzás; (fiz) ~ del calore: hõsugárzás; 2. (orv) besugárzás
irrecuperabile visszaszerezhetetlen, visszahozhatatlan
ua. irriducibile; 1. (mat) frazione ~: nem egyszerûsíthetõ tört; 2. (vál)
irreduci·bile
hajthatatlan, megingathatatlan, kibékíthetetlen
irrefrena·bile fékezhetetlen
1. rendellenes; a megszokottól, rendestõl eltérõ; (orv) polso ~:
irregolare szabálytalan érverés; (nyelv) verbi ~i: rendhagyó igék; 2.
szabálytalan, szabályellenes
ua. irreligiosità: vallástalanság, hitetlenség; [új] a gyakorló
irreligione (nn)
vallásosság elhagyása, vallási közömbösség
ua. irreligione (nn): vallástalanság, hitetlenség; [új] a gyakorló
irreligiosità
vallásosság elhagyása, vallási közömbösség
irreligioso vallástalan, hitetlen, [új] vallását nem gyakorló
irremediabile [új] gyógyíthatatlan
irreprensi·bile (vál) kifogástalan, feddhetetlen
irrequieto nyugtalan, nyughatatlan, izgága
irresisti·bile ellenállhatatlan, leküzdhetetlen
186
irresistibilità ellenállhatatlanság
irresponsa·bile felelõtlen
irresponsabilità felelõtlenség
irrettire behálóz, befon, hálójába kerít - vö: finire
irrevoca·bile (jog) visszavonhatatlan
ua. irreducibile; 1. (mat) frazione ~: nem egyszerûsíthetõ tört; 2. (vál)
irriduci·bile
hajthatatlan, megingathatatlan, kibékíthetetlen
irrigare (meg)öntöz
1. elgémberít, megmerevít, megdermeszt; 2. ~si: elgémberedik,
irrigidire
megmerevedik, megdermed - vö: finire
irrilevante jelentéktelen, nem számottevõ, irreleváns
irrimeda·bile 1. jóvátehetetlen; 2. (orv) gyógyíthatatlan
irrinunciabile [új] visszautasíthatatlan; vö: rinunciare
irripetibile [új] megismételhetetlen
irrisoluto határozatlan
1. felgerjeszt, felszít; 2. izgat, ingerel, bosszant; 3. ~si: felizgatja
irritare
magát
irrogare (jog) kiró, kiszab vkire vmit
irrogazione (nn) (jog) kirovás, kiszabás
irro·mpere 1. betör, beözönlik vhová; 2. berohan, beront vhová - sz; sono irrotto
irruzione (nn) berontás; be-, rárohanás
Is (Isaia) (Biblia) Izaiás próféta könyve
iscritto 1. beírt, beiratkozott; 2. comunicare per ~: írásban közöl
1. beír, be-, feljegyez vhová vkit; ~ uno al partito: pártba felvesz; 2.
ua. inscrivere: (geom) körbe sokszöget beír, rajzol; 3. ~si: be-,
iscri·vere
feliratkozik vhová; ~si a un corso di lingue: beiratkozik
nyelvtanfolyamra -sz; ho iscritto
1. elkülönít, elszigetel, elválaszt; 2. (vill) szigetel: 3. ~si:
isolare
elszigetelõdik
isolato elkülönített, elszigetelt
ispettore (hn) (nn) ispettrice: ellenõr, felügyelõ
ispettrice (nn) (hn) ispettore: ellenõr, felügyelõ
1. ihlet; 2. sugalmazás, megihletés; avere una buona ~: jó ötlele
ispirazione (nn)
támad
pillanat; all'~, sull'~: abban a pillanatban, rögtön; in un'~: egy pillanat
istante I. (hn)
alatt;
istante II. (hn,nn) (jog) kérvényezõ, folyamodó
1. állhatatos, sürgetõ kérés, kérelem; 2. kérvény, kérelem,
istanza folyamodvány; 3. (jog) panasz, bírósági beadvány; 4. (jog) fok; il
tribunale di prima, seconda ~: az elsõ-, másdofokú bíróság
istigare ösztökél, felizgat, felbújt
187
1. ösztön; ~ della propria conservazione: önfenntartási ösztön; 2.

istinto
hajlam, készség, érzék; ~ musicale: zenei érzék
1. létesít, felállít, alapít; ~ scuole: iskolákat alapít;2. (jog) kijelöl,
istituire megtesz vminek vkit; ~ uno erede: örökösévé tesz vkit 3. (mat) ~
un'equazione: egyenletet felállít;
istituzionale [új] intézményes
1. létesítés, alapítás; 2. (jog) ~ del matrimonio: a házasság
istituzione (nn) intézménye; 3. tanítás, oktatás; 4. (jog) ~ d'erede (hn): örökös
kijelölése; 5. [új] (jog) beiktatás (hivatalba)
1. felvilágosít, tájékoztat; (ki)tanít, (ki)oktat; 2. (jog) ~ un processo:
istruire nyomozást indít; 3. betanít, beidomít; 4. ~si: tanul, képezi magát,
mûvelõdik - vö: finire
1. oktatás, tanítás; ~ obbligatoria: kötelezõ oktatás; ~ primaria:
alsófokú oktatás; ~ media, ~ secondaria: középfokú oktatás; ~
superiore: felsõoktatás; Ministero Della Pubblica Istruzione:
istruzione (nn)
Közoktatásügyi Minisztérium; 2. útmutatás, tájékoztatás, utasítás;
tenersi alle ~i: az utasításokhoz tartja magát; 3. (jog) vizsgálat; il
giudice d'~: vizsgálóbíró; 4. (kat) kiképzés
itineranza [új] vándorlás
itinerario 1. útikalauz, útmutató; 2. útirány; 3. [új] útvonal
ittito hettita
ivi (vál) ott
188

N O P Q R S T U V Z
1. (hol?) ott, amott; Alto là! Állj! Taci là! Zitto là! Csend
legyen! Eccolo là! Ott van! Chi e là! Chi va là? Állj, ki
vagy! qua e là: itt-ott; 2. (hová? merre?) arra, oda; di là:
arra,oda; (átv) Lui è andato di là. a.) átment; b.) meghalt;
(vall) l'al di là: a túlvilág; 3. là dentro, là fuori, là intorno:
(ott) bent; (ott) kint, köröskörül; 4. in là: arrébb, tovább
là
(hely); tovább (idõ); tirarsi in là: félrehúzódik; da quel
giorno in là: attól a naptól fogva; essere in là con gli anni:
éltes, élemedett (korú); mandere in là: elhalaszt, halogat;
5. (vál) là là: a.) úgy, ahogy, közepesen; b.) lassan; 6. [új]
al di là: a.) ezen túlmenõen, továbbá; túllépve; b.) a
túlvilág (ua: aldilà)
1. ajak; (orv) ~ leporino: nyúlszáj; (átv) a fio di ~a:
félvállról, foghegyrõl; avere sulle ~a: a nyelve hegyén van;
labbro (tb:~a)
prendere dalle ~a [di]: vki ajkán csüng, lesi a szót vki
ajkáról; 2. (átv) száj; 3. (tb: ~i) vminek a széle
labiale (la) (nyelv) ajakhang
labiale (mn) ajakhoz tartozó, ajak-
labile ingatag, megbízhatatlan
laboratorio laboratorium; kutatóhelység
1. (vál) nehéz, fáradságos, sok munkával járó; (orv) parto
laborioso
~: nehéz szülés; 2. munkás, szorgalmas, serény
1. hurok; 2. ~i delle scarpe: cipõfûzõ; 3. (átv) cselvetés,
laccio
tõr; cadere v. dare nel ~: kelepcébe esik
1. (el-, szét-, össze)tép; (el-, szét-, össze)szakít; 2. tép,
lacerare hasogat, gyötör (fájdalom); 3. (orv) roncsol; 4. ~si: el-,
szétszakad
könny; con le ~e agli occhi: könnyes szemmel;
(pro)rompere in ~e: könnyekbe tör ki; strappare le ~e [a]:
la·crima
könnyekre fakaszt vkit; piangere a calde ~e: keservesen
sír
189
lacuna 1. hézag, kihagyás; 2. hiány

lacunosità [új] hiányosság
lacunoso [új] 1. hézagos, üreges; 2. kihagyásos, hiányos
laddove míg, holott, noha
útonálló, bandita, lator; [új] (Biblia) il buon ladrone: a
ladrone (il)
jobbik lator
~ [di]: panaszkodik vkinek vmire; non mi lango: nem
lagnarsi
panaszkodhatom
lagno panasz, siránkozás
1. tó; ~ di pesci: halastó; ~ di sangue: vértócsa; ~
bulcamico: tengerszem; (átv) essere tutto in un ~ (di
lago
sudore): úszik az izzadságban; (átv) ~ di parole: szóözön;
2. (orv) ~ del cuore: szívüreg
Lam (Lamentazioni) (Biblia) Jeremiás siralmai
lamentabile [új] fájdalmas, siralmas
1. sirat, fájlal vmit; 2. panaszkodik, siránkozik; 3. ~si: [di]:
lamentare
panaszkodik, siránkozik, jajgat vmi miatt
lamento panasz(kodás), jajgatás, siránkozás
lamentoso (vál) panaszos, jajgató, siránkozó
1. ragyogó, fényes; 2. (átv) világos, kézzelfogható,
lampante
szembeszökõ
lampo [részl] 1. villám;
1. dob, vet, hajít; (átv) ~ un'accusa [contro]: vádat emel
vki ellen, megvádol vkit; (átv) ~ una bestemmia:
lanciare káromkodik; (átv) ~ un grido: kiáltást hallat; 2.
népszerûsít, népszerûvé, ismertté tesz; 3. kibocsát; 4. ~si:
[contro,adosso a]: ráveti magát, rárohan vkire
1. vetés, dobás, hajítás; (sp) ~ del giavellotto:
gerelyhajítás; (sp) del peso: súlylökés; 2. ugrás, vetõdés;
lancio d'un lancio: egy lendülettel, egy mozdulattal; (átv) di primo
lancio: azonnal 3. (átv) propagálás, népszerûsítés; ~ d'un
nuovo prodotto: új készítmény népszerûsítése
lapalissiano magától értetõdõ, a napnál világosabb; verità ~a: közhely
lapidare 1. megkövez; 2. (átv) szid, gyaláz
lapidario (fn) kõfaragó
1. (kõ)feliratos; museo ~: (feliratos) kövek gyûjteménye;
lapidario (mn)
kõtár; 2. (átv) tömör, magvas, lapidáris (írásmód)
largamente 1. szélesen, tágasan; 2. (átv) bõségesen, bõven, busásan
1. szélesség; 2. bõség; ~ del torace: mellbõség; (átv) ~ di
larghezza concetti (hn,tb): otletgazdagság; ~ di veduta: széles
látókör; 3. bõkezûség
largo (fn) 1. szélesség, térség, szabad hely; 2. nyílt tenger; vento
dal ~: tenger felõl jövõ szél; prendere il ~: nyílt tenger felé
190
hajózik; 3. úttorkolat, térség; (széles) utcakeresztezõdés;

(zen) largo
largo (mn) [részl] széles
larvare (vál) leplez, burkol, hamis álarcba öltöztet
[részl] 1. elhagy, otthagy; [jav] ~ fuori: kihagy vmibõl; ~ la
moglie: elhagyja a feleségét; 2. abbahagy vmit; 3. enged,
hagy; ~ andare: a.) futni hagy vkit; b.)elhanyagol vmit,
lasciare
nem törõdik vmivel; Lasciamo là! Hagyjuk ezt, ne
beszéljünk róla! 4. si: elválnak, elhagyják egymást,
szakítanak
lasso (fn) idõköz, idõtartam; breve ~ di tempo: rövid idõköz
lasso (mn) (vál) fáradt, lankadt
latae [új] (latin,jog) ~ sententiae: önmagától beálló büntetés
latente (orv) rejtett, lappangó
1. oldalsó rész; oldalfal; Ha un ~ paralizzato. Egyik
oldalára béna. 2. (geom) oldal; 3. (átv) oldal, irány, rész,
lato (fn)
szempont; da un ~... dall'altro ~: egyrészt ..., másrészt ...;
dal ~ mio: részemrõl; da tutti i ~i: minden oldalról
lato (mn) tág, kiterjedt; in senso ~: tág értelemben
[új] (gör. latreia: Istennek járó kultusz) (rkat) devozione
latreutico
~a: szentségimádás
lattuga saláta
lavacro [új] fürdõ
lavina lavina, hógörgeteg; [jav] kõgörgeteg
nn: lavoratrice; ~ agricolo: földmûves; ~ dell'industria: ipari
lavoratore (hn) munkás; ~ del braccio: fizikai dolgozó; ~ stagionale:
idénymunkás, idõszaki dolgozó
hn: lavoratore; 1. ~ agricola: földmûves; ~ dell'industria:
ipari munkás; ~ del braccio: fizikai dolgozó; ~ stagionale:
lavoratrice (nn)
idénymunkás, idõszaki dolgozó; 2. [jav] (pol) la classe
lavoratrice: a munkásosztály
Lc (Luca) (Biblia) Lukács evangéliuma
leader (il) [új] politikai vezetõ
1. hûséges, lojális; 2. szavahihetõ, szavatartó,
leale
tisztességes; egyenes, õszinte
1. hûség, becsületesség, loyalitás; 2. õszinteség,
lealtà
becsületesség
lebbroso (mn,fn) leprában szenvedõ, leprás
lecco (biz) csalétek
lecito (vál) megengedett; szabad
ledere (vál) sért (érdeket, becsületet) - sz; ho leso
legale (il) jogász
191
1. jog-; il consulente ~: a jogtanácsos; medicina ~:

legale (mn)
törvényszéki orvostan; 2. ora ~: nyári idõszámítás
1. kötelék; kapcsolat; ~ di parentela: rokoni kapcsolat; 2.
legame (il)
összefüggés
[részl] 1. (meg,össze)köt(öz), felköt(öz); 2. ~si: társul,
legare szövetkezik vkivel; 3. barátságot köt vkivel; 4. ~sela al
dito: (jól) emlékezetébe vés vmit
legato (fn) 1. (rkat) rendkívüli pápai követ, legátus; 2. (jog) hagyaték
1. meg-, összekötött; 2. ~ in oro: aranyba foglalt; 3. (zen)
legato (mn)
kötött elõadású, legato
legazione (la) követség; il consigliere della ~: a követségi tanácsos
legge (la) [részl] (jog) 1. törvény;
(el-, ki)olvas; farsi ~: felolvastat magának; (zen) ~ a prima
vista: elsõ látásra lejátszik (kottából); a chi legge: az
le·ggere
olvasóhoz; (levél) nell'attesa di ~ti: válaszodat várva - sz;
ho letto
ua. leggiero: könnyû; cavalleria ~a: könnyûlovasság; (sp)
leggero peso ~: könnyûsúly; (átv) a cuor (hn) ~, alla ~a, di ~i:
könnyelmûen, könnyû szívvel, könnyedén
ua. leggero: könnyû; cavalleria ~a: könnyûlovasság; (sp)
leggiero peso ~: könnyûsúly; (átv) a cuor (hn) ~, alla ~a, di ~i:
könnyelmûen, könnyû szívvel, könnyedén
legiferare [új] (jog) ~ [a]: törvényt hoz, törvényt alkot
legislatore (il) (nn) legislatrice: törvényhozó
legislatorio törvényhozási
legislatrice (la) (hn) legislatore: törvényhozó
legislazione (la) 1. törvényhozás; 2. a törvények összessége
1. érvényesnek, törvényesnek elismer, igazol; 2.
legittimare
törvényesít (gyermeket)
lembo 1. ruha szegélye, széle; 2. (átv) partszegély
lassan, lomhán; óvatosan; vontatottan; parlare ~: lassan
lentamente
v. kimérten beszél
lentezza lassúság
oroszlán; (szól) farsi la parte del ~: az oroszlánrészt
leone (il)
választja vmibõl
lepre (la) (áll) mezei nyúl
leso vö: ledere; sértve; ~a Maestà: felségsértés
le·ssico 1. szókészlet; szókincs; 2. szótár
le·ttera 1. betû; ~ corsiva: dõlt betû; ~ maiuscola: kisbetû; 2. levél;
~ d'accreditamento: megbízólevél; ~ anonima: névtelen
levél; ~ di cambio: váltó; ~ di condoglianza:
részvétnyilvánító levél; ~ ferma in posta: "poste restante"
levél; ~ di raccomandazione: ajánlólevél; (rkat) ~
192
pastorale: pásztorlevél, püspöki körlevél; buca per le ~e:

levélszekrény; carta da ~e: levélpapír; 3. le ~e italiane: az
olasz irodalom; facoltà di ~e: bölcsészettudományi kar;
uomo di lettere: irodalmár; 4. [új] bölcsészettudomány,
társadalomtudomány
letterale betû szerinti, szó szerinti; [0]
letteralmente betû szerint, szó szerint
letterario irodalmi
letto (igébõl) olvasva - vö: leggere
1. (fel-, le)olvasás; dare ~ [a]: [jav] fel-, leolvas vmit; 2.
lettura olvasmány; libro di ~e: olvasókönyv; 3. olvasásmód;
olvasat
1. (fel-, le)emel, felvesz; ~ la maschera: leveti az álarcot;
(átv) ~ le tende: szedi a sátorfáját; ~ la flamma: lángol; 2.
kivesz; ~ la macchia: pecsétet, foltot kivesz, kitisztít; ~ un
dente: fogat húz; ~ dalla miseria: nyomorból kiemel; 3.
(átv) ~ la copia: lemásol, másolatot vesz; ~ la seduta:
levare
berekeszti az ülést; ~ la tavola: leszedi az asztalt; ~ la
voce: hírt elterjeszt; ~ rumore (hn): lármát csap, zavart
kelt; 4. ~si: le-, elvesz magának; 5. felkel, fellázad; ~si
d'attorno: megszabadul vkitõl; 6. emelkedik; ~si a volo:
felrepül; 7. ~si in armi (nn,tb): fegyverbe száll; fegyvert fog
levatrice (la) bába, szülésznõ
1. értelmesség; (biz) essere di poca ~: nincs sok
levatura sütnivalója; 2. fontosság, jelentõsség; discorso di gran ~:
nagy fontosságú beszéd
1. ott; lì per lì: az elsõ pillanatban, nyomban; essere lì
[per]: azon a ponton van, hogy; Zitto lì! Hallgass (te ott)!
lì
cento lire (nn,tb) o giù di lì: kb. 100 líra; di lì a pochi giorni
(hn,tb): néhány napra rá; 2. oda; Va lì! Menj oda!
libagione [új] italáldozat
1. (fel-, ki)szabadít; Dio ci liberi! Isten ments! 2. (sp)
liberare
leszerel; 3. ~si: fel-, ki-, megszabadul
liberazione (la) 1. fel-, kiszabadulás; 2. felszabadítás
libertinaggio szabados, laza életmód, féktelenség, gátlástalanság
1. kiegyensúlyoz; 2. ~si: kiegyensúlyozza magát; 3. lebeg
librare
(levegõben)
libro könyv
liceità (jog) törvényesség, szabályosság
1. szabadság; ~ per malattia: betegszabadság; 2.
engedély; ~ di circolazione: (gépjármû)forgalmi engedély;
licenza 3. elbocsátás; 4. szabadságlevél; 5. szabados viselkedés,
laza erkölcsû életmód; 6. (vég)bizonyítvány, képesítés; ~
liceale: érettségi bizonyítvány
licenzioso szabados, kicsapongó, féktelen
193
lieto vidám, örvendezõ

1. könnyû; armatura ~: könnyû fegyverzet; 2.
lieve
jelentéktelen, nem számottevõ
lievito élesztõ, kovász
limitare körülhatárol, korlátoz; ~si [a]: szorítkozik vmire
limitatezza korlátozottság
limitazione (la) korlátozás, (határ)megszabás, csökkentés
határ; ~ di età: korhatár; ~i d'una lettera: levél terjedelme;
limite (il)
caso ~: határeset
limitrofo határos, határmenti
limpidezza ua. limpidità: átlátszóság, tisztaság, világosság
limpidità ua. limpidezza, átlátszóság, tisztaság, világosság
1. átlátszó, világos, tiszta, csillogó; 2. (átv) világos,
li·mpido
érthetõ, tiszta
linciare (meg)lincsel
linea vonal, soldati di ~: sorkatonaság;
lineamenti (hn,tb) (arc)vonások
linearità egyértelmû vonalvezetés
1. elintéz, lebonyolít; ~ la questione: tisztázza a kérdést;
liquidare (biz) ~ una persona: elintéz vkit; 2. felszámol; ~ le merci:
árut végkiárusít; 3. (gazd) folyósít
(jog) per; muovere ~: pert indít; viszály, veszekedés;
lite (la)
attaccare ~ [con]: beleköt vkibe
litigante pereskedõ
pereskedik; veszekszik; ~si: elvitat vkitõl vmit, veszekszik
litigare
vmi miatt
litigio veszekedés, civakodás
litigioso veszekedõ, civakodó, perlekedõ
livellamento [új] kiegyenlítés, egyenlõ szintre huzás
livello felszín, szint, nívó; színvonal; ~ di vita: életszínvonal
küzdõtér, pálya; scendere in v. nella ~: sorompóba,
lizza
küzdõtérre lép, küzdelembe bocsátkozik
lo névelõ (hn); õt, azt
localizzazione (la) helyhez kötés, lokalízálás, elszigetelés
locazione (la) 1. bérlet, bérleti szerzõdés; 2. bérbeadás, kiadás
1. dicsér; 2. ~si: dicséri magát; 3. ~si [di]: dicsekszik
lodare
vmivel
lodevole dicséretes, dicséretre méltó
loghion (tb:loghia) (gör) tanítás, kinyilatkoztatás
~ [da]: távol, messze; messzire; távol levõ; alla ~a:
lontano
távolról, messzirõl; halványan; távoli, halovány
194
harc, küzdelem; (sp) birkózás; ~ di stile libero:

lotta
szabadfogású birkózás
luccicare csillog; fénylik
lucidità világosság, fény(esség)
lucido (fn) ~ da scarpe (nn,tb): cipõpaszta
1. fényes, csillogó, ragyogó; carta ~a: átlátszó, rajzoló
lucido (mn)
papír; 2. világos, értelmes
luci·gnolo lámpabél, mécseskanóc
lucrativo jövedelmezõ, hasznot hajtó
lucro nyereség, haszon
lucroso hasznot hajtó, hasznos
lugubre gyászos, siralmas, panaszos
luna [saj] hold
lunedì (il) hétfõ
lungimirante (átv) 1. széles látókörû; 2. nagy horderejû
lungo (fn) hosszú(ság)
[részl] 1. hosszú; 2. hígított, vizezett, vízzel feleresztett; 3.
lungo (mn)
lassú, hosszú ideig tartó
lungo (prep) mentében, hosszában
1. hely, térség; in ~ [di]: vmi helyett; in nessun ~: sehol; in
ogni ~: mindenütt; in primo ~: mindenekelõtt; in qualche ~:
valahol; ~ comodo, ~ di decenza: illemhely; (átv) a suo ~:
luogo a maga helyén; 2. avere ~: megtörténik, végbemegy,
lezajlik; (jog) fare ~ alla domanda: helyt ad a kérésnek;
(jog) fare un sopra ~: kiszáll, helyszíni szemlét tart; 3.
táj(ék), vidék; 4. (ép) elhelyezés; 5. helység, szülõhely
lupa nõstényfarkas
lusinga 1. hízelgés; 2. ígérgetés, kecsegtetés; üres ígéret
lussureggiante buján tenyészõ
lussureggiare buján tenyészik
lussuria bujaság, bujálkodás
lussurioso buja
1. tisztít, fényesít; fényez; 2. (tréf) hízeleg; 3. fénylik,
lustrare
ragyog
luterano (fn,mn) evangélikus, luteránus
lutto gyász; ~ pubblico: országos gyász
luttuoso gyászos
Lv (Levitico) (Biblia) Levitikusz, A Leviták könyve, Mózes 3. könyve
195

N O P Q R S T U V Z
1,2Mac (Maccabei) (Biblia) a Makkabeusok 1,2. könyve

macchia folt, pecsét; (sûrû) erdõ, bozót; alla ~: titokban;
macchiare 1. bepiszkít, beken; 2. ~si: bepiszkítja, bekeni magát
macchina gép, készülék; (nép) mozdony, autó, gépkocsi, kerékpár
macerie (nn,tb) törmelék, omladék; rom
összezúz, õröl; (biz) teleszájjal eszik, csámcsog; (mûv) szétdörzsöl
macinare
(festéket)
maestà 1. felség; 2. (átv) fenség, nagyszerûség
maestria 1. ügyesség, gyakorlottság; 2. talpraesettség
1. bárcsak; Vuoi venire con me? Magari! Akarsz velem jönni?
Bárcsak tudnék! 2. legfeljebb, esetleg, talán; Oggi non posso, ~
magari domani. Ma nem, esetleg holnap. Si sarà ~ offeso. Talán meg is
sértõdött. 3. még akkor is, ha; ~ mi rovino, ma voglio... Még ha
belerokkanok is, akarom...
maggiorazione (la) 1. növelés, növekedés, többségrejutás; 2. áremelés
maggiore (il) 1. (kat) õrnagy; ~ generale: vezérõrnagy; 2. (zen) dúr (hangnem)
1. nagyobb; il, la ~: a legnagyobb; il ~ bene: a legnagyobb jó; il ~
afferente: a legtöbbet kínáló; (rkat) altare (hn) ~: fõoltár; (zen)
intervallo ~: nagy hangköz; tono ~: dúr hangnem; 2. idõsebb; età ~:
maggiore (mn) nagykorúság; fare ~: nagykorúsít vkit; 3. jelentékenyebb, fõ-; (kat)
sergente ~: fõtörzsõrmester; (kat) Stato Maggiore: vezérkar,
törzskar; Capo di Stato Maggiore dell'Esercito: a hadsereg vezérkari
fõnöke
maggiorenne (jog) nagykorú
maggiormente még inkább; még jobban; annál inkább
magiaro (mn,fn) magyar
1. mesterségbeli tudás, mûvészet; 2. scuola di ~: tanítóképzõ; facoltà
magistero di ~: pedagógiai fõiskola; 3. [új] (rkat) tanítóhivatal; secondo il ~: a
Vatikán álláspontja szerint (elvi kérdésben)
196
1. mesteri, mûvészi; 2. scuola ~: tanítóképzõ; 3. [új] (rkat)

magistrale
tanítóhivatali
1. (lánc)szem, horgolt v. kötött szem; corazza a ~: páncéling; fare la
maglia ~: horgol; ripigliare la ~: felszedi a szemet (pl. harisnyán); 2. alsóing,
trikó
magnanimità nagylelkûség, nemeslelkûség
magnanimo nagylelkû, nemes
magnifico 1. nagyszerû, pompás, remek; 2. il rettore ~: az egyetemi rektor
mago mágus, varázsló
mai soha; più che mai: jobban,mint valaha; quanto mai: nagyon
malapena a ~: nehezen, alig
malato beteg; ~ di cuore: szívbeteg
malattia [saj] betegség,megbetegedés
maldestro ügyetlen
male rossz; betegség
maledizione (la) 1. átok, átkozódás; 2. (átv) csapás
male·fico ártó, (meg)rontó, (meg)babonázó; (növ) fungo ~: mérges gomba
malfatto gonosztett
malfattore (il) (nn) malfattrice: gonosztevõ
malfattrice (la) (hn) malfattore: gonosztevõ
1. a mio ~: akaratom ellenére; 2. (ksz) ~ + conj, ~ che + conj: annak
malgrado
ellenére, hogy; bár
maligno 1. rossz, gonosz lelkû; 2. (orv) il tumore ~: a rosszindulatú daganat
malinconi·a búskomorság, mélabú; melankólia
malinco·nico búskomor, mélabús; melankólikus
malinteso (fn) félreértés; chiarire il ~: tisztázza a félreértést
malinteso (mn) rosszul értelmezett, félreértett
maltrattare bánt(almaz); (átv) ~ un autore: írót félremagyaráz
malvagio gonosz, rosszlelkû, aljas, elvetemült
1. hiány, hiba, mulasztás; in ~ di meglio: jobb hijján; 2. hiányzás,
mancanza
távollét
elmulaszt, lekésik vmirõl;~ l'occasione: elmulasztja az alkalmat;
elhibáz,eltéveszt; hibázik,mulaszt;~ di parola: megszegi szavát;
mancare
hiányzik; non manca niente: nem hiányzik semmi;
meghal,elhalálozik,jobblétre szenderül;venire a ~: halálán van
küld; ~ a letto: ágyba küld; ~ a via: elbocsát; ad, bocsát, kiad,
mandare
kibocsát; ~ calore: melegít;
maneggio 1. kezelés, fogás; 2. vezetés; 3. lovarda; 4. (átv) fortély
mangiatoia vályú, jászol
ma·nica 1. (csuklóig érõ) ruhaujj, ingujj; in ~e di camicia: ingujjban; essere di
~ larga: elnézõ vki iránt; Questo è un altro paio di ~e! Ez (már
197
egészen) más! 2. una ~ di birbanti (hn,tb): csirkefogók

1. mód; ~ di vivere: életmód; in ~ che: úgy, hogy; in nessuna ~:
sehogysem; semmiképp; 2. [jav] per ~ di dire: szólásmondás szerint;
maniera
3. ~e: modor (vö: manierizmus); 4. lo scrittore di ~: mesterkélt
stílusú, modoros író
1. kinyilvánít, kifejezésre juttat, kinyilatkoztat, tanúsít; 2. tüntet; 3. ~si:
manifestare
megnyilatkozik
1. megnyilatkozás, manifesztáció; megnyilvánulás; ~ sportiva:
manifestazione (la) sportesemény; 2. (utcai) tüntetés; ~ di protesta: tiltakozó
megmozdulás, tüntetés
maniglia 1. fogantyú, fogó; 2. ~ della porta: ajtókilincs
manipolazione (la) 1. kezelés; 2. készítés
1. kéz; di sua ~: sajátkezû(leg); a ~ a ~, man ~: lassacskán, lépésrõl
lépésre; (átv) fuori di mano: félreesõ, távolesõ, távoli; (átv) largo di ~:
bõkezû; ultima ~ (átv is) utolsó ecsetvonás; stretta di ~: kézfogás;
avere ~ [in]: része van (vmely ügyben); (szól) avere le ~i bucate:
pazarló, költekezõ; dare la prima ~ [a]: megkezd, megindít vmit;
essere in ~ sicura: biztos kezekben van; fare ~ bassa [su]: rabol,
ellop vmit; la ~ tocca a lui (kártyában) kijátszik; [jav] (rkat) imporre la
mano (la)
~: (kézrátétellel) megáld, felszentel; (szól) menare le ~i: verekszik;
mettere ~ [a]: a.) (kardot, stb) ragad; b.) elkezd, hozzáfog; mordersi
le ~i: megbán; prestare manforte [a]: erõsen vki mellé áll; prendere la
~: megugrik (ló) scappare di ~: kicsúszik a kezébõl; tenere le ~i alla
cintola: tétlenkedik, ölbetett kézzel ül; tenere ~ [a]: segédkezik
vkinek; venire alle ~i: összeverekszik vkivel; 2. ~ d'opera: munkaerõ;
3. (futball) un "mani": kézérintés
manovella (mûsz) hajtórúd, kézi forgattyú
mansione (la) hivatali hatáskör
mansuetu·dine (la) lelki jóság, szelídség
mantello köpeny, köpönyeg, palást
1. fenntart, megtart; ~ un segreto: titkot megõriz; 2. eltart (pl.
mantenere
családot); 3. ~si: fenntartja magát; 4. helytáll; kitart - vö: tenere
1. (rég) palást; 2. takaró; 3. (átv) sotto il ~ [di]: vmi álarca, leple, örve
manto
alatt
manuale (il) kézikönyv
manuale (mn) kézi; kézzel készített; il lavoratore ~: a fizikai munkás
manutenzione (la) karbantartás, fenntartás (pl. úté); spese di ~: fenntartási költség
manzo (áll) 1. (szarvas)marha; 2. tinó, fiatal ökör
maomettanismo ua. maomettismo: iszlám, a mohamedán vallás
maomettano (fn,mn) mohamedán
maomettismo ua. maomettanismo: iszlám, a mohamedán vallás
Maometto Mohamed
1. megjelöl, jelet tesz vmire; 2. leköt, fedez (játékost); 3. (sp) gólt rúg;
marcare
4. ~ la voce: felemeli a hangját
198
marcato (meg)jelölt; fémjelzett,márkás; (átv) jellegzetes

marciare 1. (kat) menetel, vonul; 2. (mûsz) jár, mûködik
marcire rothad, gennyed; (börtönben) penészedik - vö: finire
mare (il) tenger; in alto ~: nyílt tengeren; uomo di mare: tengerész;
marginale 1.szél-, szegély-; 2. mellékes
maritale férji
marito férj; andare a ~, prendere a ~: férjhez megy; essere da ~: eladó lány
marittimo 1. tengeri; 2. tengerparti, tengermelléki
marmaglia csõcselék
kedd; (rkat) ~ grasso: húshagyó kedd (farsang utolsó napja,
martedì (il)
másnaptól Nagyböjt)
mascalzone (il) csirkefogó, gazember
massacrare felkoncol, lemészárol
massacro mészárlás, vérfürdõ
massiccio (fn) hegytömb, masszívum
massiccio (mn) tömör, masszív
szikla(darab), sziklatömb; (átv) dormire come un ~: alszik, mint a
masso
bunda
massone (il) szabadkõmûves
massoneri·a (la) szabadkõmûvesség
masso·nico (mn) szabadkõmûves (pl. páholy)
mastino szelindek
1. (nyers)anyag; ~ di guarnizione (nn): tömítõanyag; ~ di guerra:
hadianyag; ~ mobile, ~ rotante: gördülõanyag, kocsipark; [0];
materiale (fn) stabilimento per la prova dei ~i: anyagvizsgáló intézet; 2. ~ d'una
lingua: vmely nyelv anyaga, szókincse; 3. (kat) ~ umano:
emberanyag
1. anyagi, tárgyi, anyagias, tárgyias; errore (hn) ~: tárgyi tévedés; 2.
materiale (mn)
(átv) testes, nehézkes, formátlan
1. (orv) anyaméh; 2. törzskönyv, lajstrom; 3. öntõforma, öntõminta,
matrice
matrica
matrimonio házasság; ceremonia del ~: házassági szertartás
mattina reggel; questa ~: ma reggel; vestito da ~: délelõtti ruha
mattiniero korán kelõ
matto (fn) 1. (sakk) matt; 2. õrült, bolond
1. õrült, bolond, eszelõs; Ci avrei un gusto ~. Végtelenül örülnék
matto (mn) neki. gli vuole un bene ~: nagyon szereti; C'è da diventare ~. Bele
lehet bolondulni. 2. fakó, homályos, matt
maturare 1. (átv is) megérlel; 2. érlelõdik, megérik
maturo 1. érett, megfontolt; 2. idõszerû, esedékes
Mc (Marco) (Biblia) Márk evangéliuma
199
szerkezet, gépezet, mechanizmus; ~ di comando: vezérlõmû; ~ di

meccanismo
trasmissione (nn): hajtómû, közlõmû
mede·simo 1. ugyanaz; nel tempo ~: ugyanakkor; 2. io ~: én magam
átlag, középérték, átlagos érték; ~ della mortalità: átlagos
media
halandóság; ~ oraria: óránkénti átlag; in ~: átlagban
mediante vki által, révén; vki segítségével
mediato közvetett
mediazione (la) 1. közvetítés, közbenjárás; 2. alkuszdíj
orvos; ~ chirurgo: sebész; ~ curante: kezelõorvos; ~ primario:
me·dico (fn)
fõorvos; [0]
medievale ua. medioevale: középkori
mediocre közepes, középszerû
mediocremente középszerûen, mérsékelten
mediocrità középszerûség
medioevale ua. medievale: középkori
medioevo középkor
1. a jó, a jobb; in mancanza di ~: jobb híján; (átv) fare del suo ~:
meglio (fn) minden tõle telhetõt megtesz; 2. la ~ è: az a legjobb, hogy; alla ~:
úgy, ahogy lehet
meglio (hat) inkább, jobban; andare di bene in ~: egyre javul; stare ~: jobban van
melone (il) [jav] (sárga-, görög)dinnye
1. tag; ~ permanente: állandó tag; ~ di un partito: párttag; 2. le ~a
membro
(nn,tb): a végtagok
memento 1. emlékeztetõ (jel) 2. (rkat) miserész, halottakért mondott ima
1. vezet, irányít; (átv) ~ per il naso: orránál fogva vezet; (szól) ~ il
menare cane per l'aia. Ígéretekkel hiteget; ~ per le lunghe, ~ in lungo:
halogat; 2. ~ le mani: verekszik; ~ la lingua: elszólja magát
mendicante (il) koldus
mendicante (mn) kolduló, kéregetõ; frate ~: kolduló barát
me·ndico (vál) koldus
Meno (földr) Majna
1. a kevesebb; a kisebbség; dal più al ~: körülbelül; per lo meno:
meno (fn) legalább; nè più nè meno: se több, se kevesebb; 2. a legkevesebb;
3. (mat) mínusz jel
1. kevésbé; ~ male: annál jobb; 2. a ~ che: hacsak nem; 3. [új] ... o
meno (hat)
~: vagy sem
1. kevesebb; nè più nè ~: se több, se kevesebb; in ~ che non si dica:
pillanatokon belül; fare a ~ [di], farne di ~: tartózkodik vmitõl, lemond
meno (mn)
vmirõl; venire ~: elájul; gli venne ~ il coraggio: inába szállt a
bátorsága; quanto ~: legalább; 2. kivéve;
menomare kisebbít, kevesbít, csökkent
menomazione (la) kisebbítés, csökkentés
200
mensile (il) havi fizetés, havi járandóság

mensile (mn) havi
elme, ész, szellem; (orv) alienazione di ~: téboly(odottság); malato di
~: elmebeteg; sano di ~: épeszû; avere in ~ [di]: az a szándéka,
mente (la) hogy; imparare a ~: kívülrõl megtanulja; tenere a ~: fejben tart,
megjegyez vmit; passare di ~, ussire di ~: kimegy a fejébõl; venire in
~: eszébe jut
1. mialatt, (a)míg; pedig; in quel ~: éppen akkor, éppen abban a
mentre
pillanatban; 2. pedig
menzionare (meg)említ
menzione (la) említés; ~ onorevole: elismerés, dicséret
menzogna hazugság
menzognero hazug, csalárd
meramente pusztán, csupán, csak
csodálkozás, csodálat; mi fa ~ che: csodálkozom, hogy; provare ~:
meraviglia
elképed, elcsodálkozik
meraviglioso csodálatos, nagyszerû, kitûnõ
[részl] piac (közg. értelemben is); ~ coperto: vásárcsarnok; ~ nero:
mercato
feketepiac; árupiac; tõzsde;
merce (la) [részl] áru
mercenario (fn) (kat) zsoldos
mercenario (mn) 1. fizetett (pl. munka); 2. (átv) penna ~a: bértollnok
mercoledì (il) szerda
meridionale (il,la) (mn is) déli; délvidéki
meriggiare déli pihenõt tart, sziesztázik
meritamente méltán, joggal
meritare 1. (meg)érdemel; 2. ~si: kiérdemel
érdem; in ~: érdemben; in ~ [a]: vmi tekintetében; Dio gliene renda ~!
merito
Isten fizesse meg! promozione per ~: elõléptetésérdem alapján
meritorio érdem(leg)es; elismerésre méltó
merletto csipkedísz, csipke
mero 1. tiszta, hamisítatlan; 2. per ~a curiosita: merõ kíváncsiságból
mescere tölt
1. fukar, zsugori; 2. (átv) szegény(es); grano ~: hitvány búza;
meschino
impiego ~: nyomorúságos állás; salute ~a: gyenge egészség
mescolanza keverék
1. (össze)kever; 2. ~si: (átv is) keveredik, (el)vegyül; ~si [in]: a.)
mescolare
bajba keveredik; b.) beleavatkozik vmibe
mese (il) 1. hónap; 2. havi fizetés, egyéb havidíj
messaggero ua. messaggiero: hírvivõ, küldönc
messaggiero ua. messaggero: hírvivõ, küldönc
201
messaggio üzenet; (átv) ~ reale: trónbeszéd

messale (il) (rkat) misekönyv, misszálé
messe (la) aratás
1. küldött, küldönc; 2. kézbesítõ; 3. vö: mettere - téve, helyezve,
messo
rakva
1. mesterség, foglalkozás; 2. hivatás; non essere del ~: járatlan,
mestiere (il)
tapasztalatlan
mestizia szomorúság, bánat
mesto szomorú, bánatos, bús
1. fél, fele vminek; a ~ prezzo: féláron; fare a ~: felez; 2. (biz)
metà
feleség, oldalborda
meta (vál) cél, végcél
1. méter; mértékegység; ~ a nastro: mérõszalag; ~ cubo: köbméter;
metro
~ quadrato, ~ quadro: négyzetméter; 2. (irod) versmérték
tesz, helyez, rak; ~ al mondo: világra hoz; ~ in carta: papírra vet;~ a
posto: rendbe hoz;~ la firma [su]: aláír vmit;~ su bottega: üzletet nyit;
mettere (ruhát) felvesz, ölt; (gazd) befektet; növeszt,gyökeret ereszt; tesz
vmire,fogad; mettiamo! tegyük fel, hogy; (folyó) ömlik, torkollik; ~si
[a]: hozzálát vmihez; ~si a tavola: asztalhoz ül - sz; ho messo
mezzanotte (la) éjfél
eszköz; per mezzo della fede: a hit által; per mezzo nostro: általunk;
mezzo
fél, közép; le tre e mezzo: fél négy
mezzogiorno 1. dél (idõpont); 2. dél (égtáj)
mi nekem, engem
Mi (Michea) (Biblia) Mikeás próféta könyve
micidiale gyilkos, halálos, pusztító
midolla 1. kenyérbél; 2. (orv) velõ
arat (gabonát); (közm) Chi non semina non miete. Ki mint vet, úgy
mie·tere
arat.
mietitura aratás
migliaio mintegy ezer, ezernyi; (átv) a ~a: ezrével, ezerszám
miglio 1. mérföld; 2. mérföldkõ; 3. (növ) köles
javulás, javítás (pl. fizetésé); ~ della razza: fajnemesítés; ~ in profitto:
miglioramento
nyereségemelkedés
migliorare javít; ~si: javul, megjavul
jobb; il ~: legjobb; a miglior mercato: olcsóbban; (átv) passare a ~
migliore
vita: jobblétre szenderül
migliori·a talajjavítás; ~e: beruházások, üzemfejlesztés
mérföldes, mérföld-; pietra ~: mérföldkõ; (átv) avvenimento ~:
miliare
történelmi esemény
militante harcos, küzdõ, aktív
202
millenario ezeréves, ezredéves

millennio ezer év, ezredév, millenium
mimetismo 1. (áll) mimikri; 2. (kat) álcázás
mina akna; ~ subacquea: tengeri akna
minaccia fenyegetés
1. aláaknáz, aláás; aknával felrobbant; 2. [új] campo minato:
minare
aknamezõ
minerale (il) [magy] ásvány
miniera bánya; il legname da ~: a bányafa
minimalista a legszerényebb igényekkel fellépõ
ministeriale miniszteri; la crisi ~: a kormányválság
1. minisztérium; 2. minisztérium épülete; 3. (átv) a kormány; [új] il ~
ministero De Gasperi: a De Gasperi kormány; 4. Pubblico Ministero:
államügyészség; 5. hivatás (fõleg papi)
1. miniszter; ~ di stato: államminiszter; ~ senza portafoglio: tárca
nélküli miniszter; consiglio di ~i: Minisztertanács; primo ministro:
ministro
miniszterelnök; ~ degli Esteri: külügyminiszter; [0]; 2. vagyonkezelõ,
ügykezelõ; 3. (vall) lelkipásztor, lelkész
minorazione (la) kisebbítés
minore (il,la) kiskorú fiú, lány
1. kisebb; suo fratello ~: az öccse; (jog) età ~: kiskorúság; 2. (rkat)
minore (mn) frati ~i: minorita szerzetesek; 3. (zen) do ~: c-moll; 4. il, la ~: a
legkisebb
minorenne kiskorú
minuzioso 1. tüzetes, aprólékos, részletekbe menõ; 2. aprólékoskodó, kicsinyes
1. cél; avere in ~ [di]: szándékszik tenni vmit; prendere di ~, pigliare
mira di ~: a.) célba vesz vkit; b.) célpontul választ vkit (gúnyolódásra, stb);
2. (kat) célgömb
mira·colo csoda; csodatétel; csodálatos jelenség
miracoloso csodás; csodatevõ
miraggio 1. délibáb; 2. (átv) csalódás, hiú ábránd
mirino 1. (kat) célgömb; 2. (fot) (kép)keresõ
miscella keverék; ~ carburante: üzemanyagkeverék
mischia 1. harci kavarodás; 2. veszekedés
mischiare 1. összekever; 2. ~si: [in]: keveredik, vegyül
[új] alulértékel vkit, vmit, nem ismeri föl a valódi értékét - sz; ho
misconoscere
misconosciuto
miscuglio 1. (kémia) keverék; 2. (átv) fejetlenség, zûrzavar
misericordia irgalmasság, irgalom, könyörület(esség); ~! irgalmas ég!
misericordioso irgalmas, könyörületes
mi·sero
203
szegény, nyomorult, ágrólszakadt; ~ me! Jajj nekem! (szegény

fejemnek)
misfatto bûntett, gonosztett
missionario (vall) misszionárius, hittérítõ
1. megbízás, (ki)küldetés; 2. (diplomáciai) képviselet, misszió; 3.
missione (la)
küldöttség; 4. hivatás, küldetés; 5. (vall) hittérítés, misszió
mistero 1. (vall) titok, misztérium; 2. (átv) titok, rejtély
kevert, vegyes; (ir) genere ~: vegyes mûfaj; (vall) matrimonio ~:
misto
vegyes házasság; [0]; seta ~a: félselyem; [0]
1. mérték(egység), méret; ~ di capacità: ûrmérték; ~ di lunghezzà:
hosszmérték; pesi e ~e: súly- és mértékrendszer; (átv) Fa due pesi e
misura due ~e. Kettõs mércét használ, részrehajló. prendere la ~: mértéket
vesz; su ~: mérték után; fuor di ~: mértéktelenül; 2. mérés; 3.
intézkedés, rendszabály; 4. (zen) ütem; 5. (sp) vívótávolság
1. ki-, megmér, (ki)szab; ~ a occhio: szemmértékkel mér; ~ le parole:
misurare megfontolja a szavait; (átv) ~ la stanza: fel-alá jár a szpbában; 2. ~
un vestito: ruhát próbál; 3. (sp) ~si: [con]: mérkõzik vkivel
mite 1. enyhe; 2. szelíd, jóságos
mitezza 1. enyheség; 2. szelídség, jóság
mitigare 1. enyhít, mérsékel; 2. ~si: csillapodik, enyhül
mito hitrege, mítosz
mittente (il,la) (levél)küldõ, feladó
Ml (Malachia) (Biblia) Malakiás próféta könyve
modalità módozat, körülmény; alakiság
modello minta, modell
moderatore (il) 1. mérséklõ; 2. szabályozó
modestamente [új] szerényen, tartózkodón
modestia szerénység
modesto szerény, igénytelen; tartózkodó
mód, módszer; forma, modor; a ogni ~: mindenesetre; in tutti i ~i:
mindenképpen; in certo qual ~: valahogy; a un ~: egyformán; di ~
che: úgy,hogy; in ~ particolare: különöskép-pen;in nessun ~:
modo
semmiképpen; a ~: jóravaló, derék; a suo ~: a maga módján; sono
fatto a questo ~: én már ilyen vagyok; ~ indicativo: kijelentõ mód; ~
congiuntivo: kötõmód
modulare (zen) modulál; hangnemet, hangszínt változtat
moglie (la) feleség; dare per v. in ~: feleségül ad; prender ~: megnõsül
molestare zaklat, háborgat vkit, alkalmatlankodik vkinek
molestia alkalmatlanság, kellemetlenség; alkalmatlankodás, kellemetlenkedés
1. rugó; 2. ~e: tûzfogó vas; (átv) cosa da pigliare con le ~e:
molla
hajmeresztõ (dolog)
moltiplicare
204
1. sokszoroz, szaporít; 2. (mat) (meg)szoroz; 3. ~si: szaporodik,

sokasodik
moltitudine (la) sokaság, sokadalom, tömeg
monco csonka, megcsonkított; hiányos; essere ~ da un braccio: fél karja van
mondano/a társaságbeli, nagyvilági, elõkelõ
monito (vál) figyelmeztetés, intés
monografia monográfia, értekezés (egy tárgyról)
egy tárgyról szóló, monografikus (feldolgozás); ~ su Macchiavelli:
monografico
Macchiavellirõl szóló monográfia
montagna hegy
1. felszerel, összeállít, berendez; 2. ~ la panna: habot felver; 3. ~ un
cavallo: lovagol, megüli a lovat; 4. ~ la guardia: õrködik; 5. ~ uno:
felnagyítja vki érdemeit; 6. ~ [contro]: feltüzel, felpiszkál vkit vki ellen;
montare
(szól) fare ~ la mosca al naso [a]: feldühít vkit; 7. felmegy, fellép,
felemelkedik vhová; 8. beszáll vhová, felül vmire; ~ in treno: vonatra
száll; 9. ~ [a]: (vmilyen összegre) rúg; 10. ~ in collera: feldühödik
montone (il) 1. (áll) kos; 2. Montone: Kos csillagjegy
mora 1. (jog) késedelem (kötelezettség teljesítésében); 2. (növ) szeder;
morbido (átv is) puha, lágy
morbo betegség, kór
[új] haldokló, halódó; occhi ~i: kialvó, üvegesedõ szemek; pusztuló,
morente
veszõ
moribondo haldokló
[részl] 1. meghal; - muoio,muori,muore,moriamo,morite, muoiono;
morire sono morto; moriro; morirei; muori,muoia, moriamo,morite,muoiano;
muoia; morissi
1. harapás; un ~ di pane (hn): egy falat kenyér; 2. (mûsz) ~ delle
morso
tanaglie: harapófogó szorítása; 3. (átv is) zabla, zabola
morte (la) [részl] halál;
mortificazione (la) 1. sanyargatás, gyötrés; 2. megalázás; 3. megbánt(ód)ás
morula (biol) szedercsíra, az embrionális fejlõdés elsõ állomása
mosaico (fn) mozaik
mosaico (mn) mozaikszerû
mosca [részl] légy;
mosso elmozdított, mozgó; (zen) élénk ütemû
megmutat, bizonyít; ~ [di]: úgy tesz, mintha; ~si: mutatkozik, látszik
mostrare
vkinek
mostro 1. szörny(eteg); 2. (átv) ~ di sapienza: élõ lexikon
mostruosità szörnyûség, iszonyatosság
mostruoso förtelmes, szörnyû, iszonyatos
moto
205
mozgás; in ~: mozgásban lévõ;mettere in ~: mozgásba hoz,

megindít; mettersi in ~: megmozdul; (nyelv) verbi di ~: mozgást
jelentõ igék; mozdulat
movente (il) indítóok; (mn) mozgó
mozgás, mozdulat; hadmozdulat; mozgalom; mozzanat; (ker, közl)
movimento
forgalom; (zen) tempó
1. ~ degli affetti: felindulás; 2. (pol) (parlamenti) indítvány; ~ d'ordine
mozione (la)
(hn) napirendi indítvány
Mt (Matteo) (Biblia) Máté evangéliuma
mucchio rakás, halom, kupac; (átv) fare un ~ della città: romba dönti a várost
(fn; mat) többszörös; ~ comune: közös többszörös; minimo comune
multiplo
~: legkisebb közös többszörös
mungere 1. (meg)fej 2. (átv) fej, zsarol - vö: giungere
1. ~ [di]: felszerel, ellát, megerõsít vmivel vkit; ~ della propria firma:
munire aláírásával lát el; 2. ~si: [di]: felszereli magát vmivel, beszerez vmit,
felkészül vmire - vö: finire
munus docendi (latin, egyh) tanítóhivatal
1. mozgásba hoz, megindít, megmozdít; hajt; 2. (átv) ~ un dubbio:
kétséget támaszt; (átv) ~ una domanda: kérdést vet föl; (átv) ~ una
guerra: háborút indít; (átv) ~ una lite: pert indít; 3. (sakk) lép, húz; 4.
mozog 5. indul; 6. ~si: (meg)mozdul, mozog; 7. (átv) ~si a pietà:
muovere
meghatódik, megindul - muovo,
muovi,muove,muoviamo,muovete,muovono; ho mosso; moverò;
moverei; muovi,muova,moviamo,movete,muovano; muova,~,~,
moviamo,moviate,muovano; movessi
muro (tb: ~i, ~a) [részl] fal;
musa 1. (mit) múzsa; 2. (átv) költõi ihlet
izom-; attività ~: izomtevékenység; (orv) i fasci ~i: az izomköteg, az
muscolare
izomnyaláb
mutamento változás, változtatás; (pol) ~ di governo: kormányváltozás;
mutande (nn,tb) alsónadrág
mutandine (nn,tb) 1. (torna)nadrág; 2. nõi nadrág, bugyi; 3. ~ (da bagno): fürdõnadrág
1. (meg)változtat, (fel-, ki)cserél; ~ di posto: helyet változtat; ~ il letto:
ágynemût cserél; (átv) ~ le carte in tavola: megcáfolja önmagát; 2.
mutare
megváltozik; il vento è mutato: a szél megfordult; 3. ~si: megváltozik,
fordul vmire; 4. átöltözik
mutazione (la) 1. vátozás; 2. változtatás; 3. (áll) vedlés
mute·vole 1. változó, változékony; 2. ingatag, bizonytalan
mutilare megcsonkít
mutilato (fn) rokkant; ~ di guerra: hadirokkant;
mutilato (mn) csonka, megcsonkított
mutilazione (la) (meg)csonkítás
mu·tilo (vál) csonka
206
mutismo némaság, hallgatás

muto (mn,fn) néma; rimanere ~ di sorpresa: meglepetésében torkán akadt a szó
mutuamente [új] kölcsönösen
mutuare (vál) 1. (pénz)kölcsönt vesz föl; 2. (pénz)kölcsönt ad
mu·tuo (fn) (vál) (pénz)kölcsön (kamatra)
kölcsönös; Società di Mutuo Soccorso: kölcsönös segélyezõ
mu·tuo (mn)
egyesület
207

N O P Q R S T U V Z
Na (Naum) (Biblia) Náhum próféta könyve

narice (la) orrlyuk
narrare (vál) elbeszél, elmond, elmesél
(vál) elbeszélés, elmondás; riprendere il filo della ~: felveszi az
narrazione (la)
elbeszélés fonalát
na·scere [részl] születik - sz; sono nato
nascituro (fn) 1. születendõ gyermek; 2. méhmagzat
nascituro (mn) születendõ; születõ(ben lévõ); keletkezõ
1. elrejt, eldug; 2. (el)titkol, (el)leplez; 3. ~si: elrejtõzik, elbújik vhová;
nasco·ndere
giocare a ~si: bújócskázik - sz; ho nascosto
nascosto (el)rejtett, eldugott; di ~ titokban, lopva
születési, születésû, vele született; difetto ~: születési hiba; è ~ di
nativo
Spagna: spanyolországi születésû
naturalmente természetesen, természetességgel, természetes módon
naufragare 1. hajótörést szenved; 2. (átv) kudarcot vall
naufragio 1. hajótörés; 2. (átv) kudarc, sikertelenség
naufrago hajótörött
(ép) templom hajója; ~ laterale: oldalhajó; ~ maggiore: fõhajó; chiesa
navata
a tre ~: háromhajós templom
nave (la) hajó; templom hajója is
ebbõl, abból, belõle; errõl, arról, róla; innen, onnan; (birtokviszony)
ne
non ne conosco il nome: nem ismerem a nevét
Ne (Neemia) (Biblia) Nehemiás könyve
és nem, nem is; non è la prima, nè sarà l'ultima volta: nem is az elsõ
nè (tagadás) és nem is lesz az utolsó eset; nè...nè...: sem...,sem...;se...,se...; (átv)
non essere nè carne nè pesce: se hús, se hal
sem, még...sem; ~ per sogno: semmi szín alatt, még álmában sem;
neanche
non lo so ~ io: én sem tudom
208
nebbia [részl] köd

nebuloso (átv) ködös, homályos, borús, sötét
necessariamente szükségszerûen
necessario (fn) neszesszer, kis utitáska
necessario (mn) 1. szükséges; nélkülözhetetlen; 2. szükségszerû
1. szükségesség, kényszer; di ~, per ~: szükségképpen; i beni di
prima ~: a közszükségleti cikkek; (kat) stato di ~: szükségállapot; 2.
necessità
szükséglet; avere ~ [di]: szüksége van vmire; 3. ínség, hiány,
szükség; (közm) La ~ non ha legge. Szükség törvényt bont.
necessitare 1. kényszerít, késztet vmire vkit; 2. szükséges, kell
nefandezza ua. nefandità: gyalázatosság, aljasság
nefandità ua. nefandezza: gyalázatosság, aljasság
nefando gyalázatos, aljas
1. letagad; nem ismer el; ostinarsi a ~: állhatatosan tagad; 2.
negare megtagad vkitõl vmit; 3. ~si: visszautasít, megtagad; 4. megtagad,
megvon magától vmit
(irod) elhanyagol vkit, vmit, nem törõdik vkivel, vmivel, negligál; ~ la
negligere
moglie: elhanyagolja a feleségét
1. (jog) ügy, ügylet; ~ giuridico: jogügylet; 2. (gazd) üzlet, üzleti
negozio
mûvelet; 3. üzlet, bolt; apertura di ~: üzletnyitás
nemico ellenség, ellenfél; (mn) ellenséges, ártalmas
nemmeno sem; nem...is; még...sem; ~ per sogno: még álmomban sem
neppure sem; még...sem; ~ io lo voglio: én sem akarom
nesso összefüggés; kapcsolat; (zen) kötés; hang- v. betûkapcsolat
netto (fn) nettó, tiszta súly;
tiszta; mettere in ~: letisztáz; rendita ~a: tiszta jövedelem; pontos,
netto (mn) körülhatárolt, világos; dire chiaro e ~: tisztán és világosan mondja;
uscire ~ [da]: ép bõrrel menekül, szerencsésen megúszik vmit
neve (la) [részl] hó;
1. fészek; (közm) A ogni uccello suo ~ è bello. [jav] Minden
nido
madárnak a saját fészke szép. 2. ~, ~ d'infanzia: bölcsöde
[jav] semmiség; a semmi; Si arrabbia per un ~. Minden semmiségért
niente (il) dühbe jön. ridursi al ~: megsemmisül, semmivé lesz; venire su dal ~:
felvergõdik az ismeretlenségbõl
1. semmi; ~ paura! [jav] Nem kell félni! non fa ~: nem tesz semmit; il
dolce far ~: az édes semmittevés; un bel ~: egyáltalán semmi; come
~: könnyedén, mintha semmi sem volna; per ~: a.) semmiképpen,
niente (mn) semmi esetre sem; b.) ingyen; ~ affatto: egyáltalában nem; (átv)
uomo da ~: semmirekellõ ember; 2. (egyáltalán) nem; non è ~ bella:
egyáltalán nem szép; 3. Grazie! ~! Köszönöm! Nincs mit! 4. valami,
valamelyes; è accaduto ~? történt valami?
nipote (il,la) 1. unokaöcs, unokahúg; 2. unoka; 3. leszármazott, távoli unoka
nitido tiszta, világos, jól kivehetõ
209
Nm (Numeri) (Biblia) A Számok könyve, Mózes 4. könyve

1. nemes; fennkölt, magasztos, nemes lelkû; metallo ~: nemesfém;
nobile
2. (áll) jóvérû, fajtiszta
nocciolo (növ) mag
nocente ua. nocevole, nocivo: ártó, ártalmas
nocevole ua. nocente, nocivo: ártó, ártalmas
nocivo ua. nocente, nocevole: ártó, ártalmas
nodo [részl] 1. csomó;
1. unalom; Ripete sino alla ~. Az unalomig ismétel. 2.
noia alkalmatlanság, kellemetlenség, bosszúság; dare ~ [a], recare ~ [a]:
kellemetlen vkinek vmi; prendere a ~: meggyûlöl, megutál vkit
1. unalmas, untató; 2. terhes, kellemetlen; pensieri ~i: bántó
noioso
gondolatok
1. név; a mio ~: nevemben; conoscere di ~: névrõl, név szerint ismer;
~ di famiglia: családnév; ~ in arte (nn): mûvészi álnév; 2. keresztnév;
nome (il) ~ e cognome: kereszt- és vezetéknév; 3. hírnév; 4. (nyelv) névszó,
fõnév; ~ astratto: elvont fõnév; ~ proprio: tulajdonnév; 5. per ~ di:
gyanánt, -képpen, -ként; (jog) sotto ~ di regalo: ajándékozás címén
nomi·gnolo 1. gúnynév, csúfnév; 2. becenév
nonchè valamint, úgyszintén
nondimeno mindazonáltal, [új] mindenesetre, [új] ennek ellenére
nonna 1. nagyanya; 2. anyó
nonno 1. nagyapa; 2. apó; 3. i nostri ~i: apáink, õseink
nonostante (prep.) ellenére; ciò ~: ennek ellenére
normatività [új] szabályozó, irányadó jelleg, normativitás
jegyzet;~ a piè di pagina: lap alji jegyzet;taccuino di ~e: jegyzetfüzet;
degno di ~: figyelemre méltó; prendere ~: feljegyez; jegyzék, lista;
nota jel, jegy; ~ caratteristica: jellemzõ vonás; ~ d'infamia: megbélyegzés;
~e lasciate daltempo: az idõk jelei; ~ di banca: bankjegy; (zen) hang;
minõsítés; számla; (mat) számjegy
notare megjegyez, jelöl; észrevesz, megfigyel; feljegyez
notevole jelentékeny, jelentõs, figyelemre méltó
notevolmente jelentõsen, figyelemre méltóan
notifica ua. notificazione: 1. közlés, tudósítás; 2. hirdetmény
1. közöl, bejelent vmit; tudósít vkit vmirõl; ~ l' ultima volontà:
notificare
kinyilvánítja végakaratát; 2. (jog) kihirdet, kikézbesít; 3. közhírré tesz
notificazione (la) ua. notifica: 1. közlés, tudósítás; 2. hirdetmény
1. tudomás, ismeret; non ne ho ~: nincs tudomásom róla; venire a ~:
notizia tudomására jut; 2. hír; ~ attendibile: biztos forrásból származó hír;
dammi tue ~e: adj életjelt magadról; ultime ~: legfrissebb hírek
noto közismert; fare ~: közöl,tudat; rendere ~: tudtul ad
notorio 1. köztudomású, közismert; 2. (átv) hírhedt, notórius
210
1. (rövid) elbeszélés, novella, tárca; 2. ~e popolari: népmesék; 3.

novella
újság, (friss) hír
novello 1. (vál) új; le patate ~e: az újkrumpli; 2. (rkat) messa ~a: újmise
novena (rkat) kilenced
1. vmi új volta; negozoio di mode (nn,tb) e ~: divatárukereskedés; 2.
novità
újdonság, csemege, primõr; 3. hír, újság; ultime ~: legfrissebb hírek
nozione (la) ismeret; fogalom
nozze (nn,tb) esküvõ, házasság, lakodalom
nube (la) (vál) felhõ
nubendo/a [új] jegyes, házasulandó
nuca nyakszirt, tarkó
nucleo mag
nudo [saj] meztelen
semmi; non per nulla: nem ok nélkül, nem hiába; kérdés és tagadás:
nulla
valami: c'è nulla per me? van vmi számomra?
numero [részl] szám
numeroso 1. számos, nagyszámú; 2. (vál) ritmusos, ritmikus
nuo·cere árt vkinek, vminek
nuotare úszik
nuovamente 1. újonnan; újból; 2. legutóbb, a minap
nutriente tápláló
1. táplálékot nyújt vkinek, táplál vkit, vmit; (átv) ~ vane speranze
nutrire (nn,tb): hiú reményeket táplál; 2. ~si: táplálkozik vmivel, él vmibõl,
vmivel - vö: finire v. sentire
nuvolo 1. nagy, sötét felhõ; 2. (átv) un ~ di gente (nn): nagy tömeg ember
nuvoloso felhõs
esküvõi, mennyegzõi; banchetto ~: esküvõi lakoma, lagzi; [k: 0]; [k:
nuziale
0]
211

N O P Q R S T U V Z
o vagy; o ora o mai: most vagy soha

obbedienza [új] engedelmesség
1. engedelmeskedik; ~ agli ordini: engedelmeskedik a parancsoknak;
obbedire
2. enged; 3. alá van vetve - vö: finire
1. ~ [a]: kötelez vmire vkit; kényszerít vmire vkit; 2. (jog) ~ con
obbligare
ipoteca: jelzáloggal terhel; 3. ~si: [per,di]: kötelezi magát vmire
obbligatorio kötelezõ; servizio militare ~: kötelezõ katonai szolgálat
obbligazione (la) 1. kötelezettség, kötelem; 2. kötelezvény, kötvény
obbligo 1. kötelezettség; 2. kötelesség; d'~: kötelezõ
obiettare ellenvetést tesz, ellenez, kifogásol
obiettività tárgyilagosság
obiezione (la) ellenvetés, megjegyzés, viszontvád
oblazione (nn) adomány
oblio (vál) feledés, (el)felejtés
[új] (jog) új szabályozással, ki nem mondva érvénytelenít (törvényt,
obrogare
határozatot)
liba, lúd; (átv) fila delle oche: libasor; (szól) Ecco fatto il becco all'~.
Végre ez is készen van. (szól) fare venire la pelle d'~:
oca megborzongatja az ember hátát, libabõrössé tesz; (közm) a penna si
pela l'~: türelem rózsát terem; (közm) Cent'oche ammazzano un
lupo. Sok lúd disznót gyõz.
occasionale alkalmi
occasionalmente alkalmilag
occasione (nn) [részl] alkalom
nézés, pillantás, tekintet; dare un'~ [a]: egy pillantást vet vmire,
occhiata
szemügyre vesz vmit; Viene su a ~e. Szemlátomást nõ.
occhiello gomblyuk
occidentale nyugati; Europa Occidentale: Nyugat-Európa
212
occidente (hn) nyugat; posto a ~: nyugatra nézõ

occlusione (nn) (orv) elzáródás; ~ intestinale: bélelzáródás
occorrenza szükség, szükséglet; alkalom; all' ~: szükség esetén
kell, szükséges; Occorre far presto! Sietni kell! Grazie, non occorre!
occo·rrere
Köszönöm, nincs rá szükségem! - sz; ho occorso
occultare (vál) leplez, elrejt, eldug
occultazione (nn) [új] leplezés, elrejtés
occulto rejtett, titkos, leplezett
occupa·bile elfoglalható
occupante elfoglaló
1. elfoglal, megszáll; 2. (idõt) (el)tölt; 3. foglalkoztat, felhasznál vhol
occupare vkit; L'hanno occupato in una banca. Egy bankban kapott állást. 4.
~si: [di]: foglalkozik, törõdik vmivel
occupato 1. (kat is) (el)foglalt; 2. vmivel elfoglalt, foglalatoskodó
odiare 1. gyûlöl, útál; 2. ~si: gyûlölik egymást
odierno 1. mai; 2. mostani, jelenlegi
1. gyûlölet, gyûlölség; avere in ~ [a], portare ~ [a]: gyûlöl; essere in ~
odio
[a]: gyûlöletes vki szemében; 2. in ~ alla legge: a törvény ellenére
odore (hn) 1. szag, illat; mandare ~, rendere ~: illatot áraszt; 2. (átv) hír
1. (átv is) (meg)sért, (meg)bánt, (meg)károsít; 2. (sakk) (meg)támad;
offe·ndere 3. árt; 4. ~si: [di]: megsértõdik, megbántva érzi magát vmiért - sz; ho
offeso
offerta 1. (ár)ajánlat, kínálat; 2. (fel)ajánlás; 3. adomány
offesa 1. sértés, sérelem; 2. vétség, vétek
offrire [részl] 1. felajánl, odaad; 2. (átv is) kínál, (át)nyújt;
offuscamento 1. elhomályosítás; 2. elhomályosodás
offuscare 1. (átv is) elhomályosít; 2. ~si: (átv is) elhomályosodik
offuscato elhomályosodott
offuscazione (nn) ~ del sole: napfogyatkozás
oggetto tárgy, árucikk
oggi ma
minden, mindegyik, minden egyes; ~ giorno: minden nap, naponta;
ogni per ~ dove: mindenütt, mindenfelé; T'auguro ~ bene! Minden jót
(kívánok neked)!
ognuno mindegyik, minden egyes
oliva ua. uliva: olajbogyó; il colore ~: az olajzöld (szín)
olivo ua. ulivo: (növ) olajfa; ramo d'~: olajág
oltranza resistere a ~: a végsõkig ellenáll
oltre 1. vmin kívül, vmin túl; ~ in confine: a határon túl; deve essere là ~:
vhol itt kell lennie; Oltre a lui non c'era nessuno. Rajta kívül senki
nem volt ott. 2. (átv) vmin felül, vmin túlmenõen; ~ diecimila: több,
213
mint tízezer; ~ ogni limite (hn): határtalanul; essere ~ negli altri:

elõrehaladott korú; Ho aspettato ~ un'ora. Több, mint egy órán át
vártam.
1. megelõz vkit; 2. (átv) áthág vmit, túllép vmin; ~ i propri mezzi:
oltrepassare
túllépi anyagi eszközeit; 3. meghalad, felülmúl
oltretomba (hn) túlvilág, másvilág
oltretomba (mn) síron túli
1. hódolat, tisztelet; 2. (hódoló) ajándék; ~ floreale: ajándék
omaggio virágcsokor; 3. tiszteletpéldány; 4. in ~ alla legge: a
törvényértelmében
1. árnyék, árny; all'~: árnyékban; (átv) all'~ della legge: a törvény
oltalmában; (szól) Sta sempre all'~ del campanile. Sohasem hagyja
el a szülõföldjét. 2. homály, sötétség, éj; 3. (fotó, mûv) árnyék,
ombra árnyalás, árnyékolás; 4. szellem, kísértet, árny; 5. gyanú (árnyéka),
kétely; prendere ~: gyanút fog; dare ~: gyanút kelt; 6. cavallo che
prende ~: megbokrosodott ló; 7. (átv) egy szemernyi, valamelyes,
csekély
omelia [új] (rkat) szentbeszéd
omertà [jav] (maffia) a rendõrség elõtti hallgatás törvénye
omesso elmulasztott; el-, kihagyott - vö: omettere
ome·ttere elmulaszt, kifelejt, el-, kihagy - sz; ho omesso
gyilkosság; (jog) emberölés; (jog) ~ colposo: gondatlanságból
omicidio okozott emberölés; (jog) ~ a scopo di rapina: rablógyilkosság; (jog) ~
tentato: emberölés kísérlete
omissione (la) ua. ommissione: 1. kihagyás; 2. (el)mulasztás
ommissione (la) ua. omissione: 1. kihagyás; 2. (el)mulasztás
omogeneo homogén, egynemû; hasonló természetû; egységes, egybeforrott
onda [részl] 1. hullám; 2. (átv) áradat, özön
ondata hullámcsapás, hullámverés; ~ di caldo: hõhullám; áradat, özön
1. (vál) ahonnan, amelyrõl, amelyen, amelybõl (honnan? - kérdésre
felelõ helyhatározószó); 2. (célhatározó) azért hogy; 3. aminek
onde
következtében, amiért, ahogyan; il modo ~ si comporta: az a mód,
ahogyan viselkedik
ondeggiante hullámzó
onere (hn) 1. teher; 2. (jog) kötelezettség
oneroso terhes, súlyos; tasse ~e: súlyos adók
onestà becsületesség, tisztesség
onesto becsületes, tisztességes; (átv) prezzo ~: méltányos ár
onorato tisztelt, becsült, tisztes
onorifico 1. megtisztelõ; 2. tiszteletbeli
opaco 1. át nem látszó; 2. sötét, árnyas; homályos
opale (hn) opál
214
1. munka, munkálat; ferve l'~: folyik a munka; 2. mano d'~: a.)

munkaerõ; b.) munkabér; napszám; 3. mû,alkotás; ~ pia: jóléti
intézmény; 4. cselekvés, hatás, tevékenység; la prestazione d'~: a.)
a munkálkodás b.) a munkadíj; ad ~ [di]: vki segítségével, vki révén;
opera
5. le ~e: a mûvek; ~e d'irrigazione: öntözõmûvek; 6. (szính) opera; il
cantate d'~: operaénekes; 7. [új] (egyh; lat) ex opere operato: a
bevégzett szertartástól; 8. (egyh; lat) ex opere operantis: a szerartást
végzõ (pap) munkájától
munkás, dolgozó; ~ a cottimo: akkordmunkás; ~ d'assalto:
operaio (fn)
rohammunkás
1. munkás; la classe ~a: a munkásosztály; 2. (áll) api (nn,tb) ~e:
operaio (mn)
dolgozó méhek
tesz, cselekszik, dolgozik, mûködik; hat vkire, vmire; mûtétet végez,
operare
operál
operativo hatásos; (orv) hatékony; (kat) harci
operoso tevékeny, fáradhatatlan, szorgalmas
opificio üzem, gyár(telep), mûhely
opinabile [új] materia ~: vmi, ami fölött lehet vitatkozni
vélemény, nézet, felfogás; godere buona ~: jó véleménnyel vannak
opinione (nn)
róla
oppio ópium
~ [a]: ellenvetést tesz, ellenkezik vkivel; ellenáll vkinek; ~ un
opporre ostacolo: megakadályoz, meggátol; ~si [a]: ellene van vminek,
ellenszegül vminek; vö: porre
(kedvezõ) alkalom, körülmény; all' ~: alkalomadtán; a kellõ
opportunità
pillanatban; cogliere l'~: megragadja a kedvezõ alkalmat
opportuno idõszerû; kívánatos, szükséges, elengedhetetlen
ellenvetés,ellenzés; ellentét,ellentmondás;(pol) ellenzék; (kat)
opposizione (nn)
ellenállás;(jog) tiltakozás,fellebbezés
oppressivo 1. nyomasztó; 2. elnyomó, zsarnoki
oppresso elnyomott
oppressore elnyomó, zsarnok
opprimente (átv) nyomasztó
oppugnabile 1. (átv is) (meg)támadható; 2. megcáfolható
oppugnare 1. (átv is) (meg)támad; 2. megcáfol
optare 1. ~ [per]: választ; 2. optál, állampolgárságot kér
opzionale [új] választható
opzione (nn) választás (pl. állampolgárságé); (ker,tõzsde) opció
1. óra (idõpont); ore piccine: éjfél utáni órák; 2. idõ, idõpont,
idõtartam; all'ora solita: a szokott idõben; ora ~ di punta:
ora (fn) csúcsforgalmi idõ; di buon'~: a.) korán; b.) idejében; ore di lavoro
straordinario: túlórák; (szól) Alla buon'ora! Csakhogy, végre! non
vedere l'ore: alig várja, hogy
215
most, mostanában; ora...ora...: hol...hol...; ora come ora: éppen

most; ad ora ad ora: hébe-hóba; d'ora in là, d'ora in poi, d'ora in
ora (hat)
avanti: ezentúl; fin v. sin d'ora: mostantól fogva; ora o mai: most vagy
soha; per ora: egyelõre; ora vedrai! most meglátod!
1. jóshely, orákulum; ~ delfico: a delphoi jósda; interrogare l'~:
megkérdi a jóst; 2. jóslat, jövendölés; gli ~ divini: az isteni
oracolo kinyilatkoztatások; gli ~i dei profeti: a próféták jóslatai; l'~ della
Sibilla: Szibilla jövendölése; 3. è un ~ della scienza: nagy tekintélyû
tudós
1. menetrend; ~ della ferrovie: vasúti menetrend; (vonat és átv)
essere in ~: pontos, nem késik; partire in ~: pontosan,
orario (fn)
(menetrendszerûen) indul; 2. órarend; 3. ~ ridotto: csökkentett
munkaidõ
orario (mn) óránkénti
oratorio (fn) 1. (rkat) imaház, házikápolna; 2. (zen) oratórium
oratorio (mn) szónoki
orbene nos, nos hát
1. (orv) szemüreg; 2. (csill) égitest pályája; 3. (átv) körlet, határ; 4.
orbita
(átv) hatókör
orchestrare (zen) hangszerel
orchestrazione (la) (zen) hangszerelés
1. (el)rendezés; 2. rendszer; ~ del mondo: világrend; 3. rendelet;
ordinamento
rendszabály
elrendez, rendbehoz; rendelkezik; elrendel, megparancsol vmit;
ordinare megrendel (ételt,ruhát); (kat) (fel)állít (sereget)(rkat) felszentel; ~si:
sorakozik, rendben áll
ordinato rendezett, rendes, irányított
1. parancs, elõírás; 2. (gazd) (meg)rendelés; 3. (orv) rendelés; 4.
ordinazione (nn)
(orv) orvosi vény, recept; 5. (rkat) papszentelés
ordine (hn) rend; parancs; sorrend; rang; sor,vonal
ordito (fn) 1. (tex) lánc; 2. (átv) szövevény
ordito (mn) (átv) szõtt, szövevényes
orecchio fül (edényé is); duro d'~: nagyot hall; (orv) timpano dell'~: dobhártya
orefice (hn) aranymûves, ötvös, ékszerész
oreficeria 1. aranymûvesség, ötvösség; 2. aranymûves mûhely; 3. ötvösmunka
orfano/a árva; gli ~i di guerra: hadiárvák
orfanotrofio árvaház
organizzare szerves testté alakít; szervez, rendez; ~si: szervezõdik, képzõdik
organizzazione (la) szervezés, rendezés; szervezet
orgoglio gõg, büszkeség, dölyf
tájékozódás; i corsi di professionale: a szakmai továbbképzõ
orientamento
tanfolyamok
216
1. világtájaknak megfelelõen elrendez, elhelyez; (be)tájol; 2. irányít;

orientare
3. ~si: tájékozódik; igazodik vmihez
originalità eredetiség
originare 1. létrehoz; 2. ~si: keletkezik, származik
origine (nn) 1. eredet; in ~: eredetileg; 2. származás;
orinare vizel
orizzonte (hn) 1. látóhatár, horizont; 2. uomo d'~ ristretto: szûk látókörû ember
orlo 1. szegély; 2. vmi széle; (átv) sull'~ della fossa: a sír szélén
1. nyom; (átv) mettersi sulle ~e [di]: követ vkit, nyomdokaiba lép
orma
vkinek; 2. csapás, nyom (vadé)
ormai immár
ormeggiare (hajó) kiköt
orpello 1. aranyfüst; 2. (átv) szépítgetés
o·rrido borzasztó, rémes
1. borzalom; ~i: szörnyüségek; (átv) costa un ~: szörnyû sokba kerül;
orrore (hn)
2. irtózat; avere in ~: írtózik vmitõl, vkitõl
orsù rajta! ~, moviamoci! gyerünk, induljunk!
veteményeskert, konyhakert; ~ botanico: füvészkert; (szól) Non è
orto
erba del suo ~. Ez nem az õ saját gondolata.
Os (Osea) (Biblia) Ozeás próféta könyve
osare mer vmit, merészkedik, bátorkodik
oscenità trágárság, obszcenitás
oscillante ingadozó, rezgõ, lebegõ, lengõ
1. elhomályosít; 2. (kat is) elsötétít; 3. ~si: elhomályosodik,
oscurare
elsötétedik
oscurità 1. (átv is) homály(osság); 2. sötétség
ospedale (hn) kórház; ~ militare: katonai kórház
ospedaliero kórházi
ospitale vendégszeretõ
ospitalità vendégszeretet
ospitare vendégül lát
ospite (hn,nn) 1. vendég; 2. vendéglátó; 3. (sp) vendégcsapat; vendégjátékos;
ospite (mn) vendéglátó
1. menedékház; 2. szegényház, szeretetház, menhely; 3. szállás,
ospizio
szálló, fogadó
ossequio hódolat, hódoló tisztelet
1. megtartás, figyelembevétel; 2. tiszteletbentartás; 3. hódoló
osservanza
tisztelet, hódolat
osservare 1. észrevesz, észlel; 2. megnéz, megfigyel; (orv) megvizsgál; 3.
követ, figyelembe vesz; ~ il segreto: megõrzi a titkot; 4. megjegyez
217
vmit; megjegyzést tesz vmire; Le faccio ~: figyelmeztettem arra,

hogy; non ho nulla da ~: nincs megjegyzésem
osservatore (hn) (nn) osservatrice: figyelõ, megfigyelõ
osservatrice (nn) (hn) osservatore: figyelõ, megfigyelõ
1. megfigyelés; 2. megvizsgálás; szemle; 3. észrevétel, megjegyzés;
osservazione (nn)
fare ~i: megjegyzéseket tesz; 4. vmi betartása, követése
ossessione (nn) 1. (orv) õrjöngés, megszállottság; 2. rögeszme
ossessivo [új] õrjítõ
ossia vagy(is); vagy pedig; azaz; illetve
1. (sp is) akadály; (sp) corsa agli ~i: akadályverseny; 2. (átv)
ostacolo nehézség; incontrare ~i: akadályokba ütközik; fare sorgere ~i:
akadályokat gördít
osteggiare 1. (kat) megtámad; 2. háborúskodik vkivel
osteomielite (nn) (orv) csontvelõgyulladás
ostetrico (fn) szülész
ostetrico (mn) szülészeti
ostia (rkat) ostya
ostile ellenséges
ostilità ellenségeskedés
ostinarsi ~ [a]: megmakacsolja magát, megátalkodik
ostinazione (nn) makacsság, csökönyösség
1. elzáródás, eldugulás; 2. (orv) székrekedés; 3. (pol) obstrukció
ostruzione (nn)
(parlamentben)
ottativo (nyelv) óhajtó (mód); (nyelv) la proposizione ~a: az óhajtó mondat
ottemperare ~ [a]: engedelmeskedik vminek
elnyer, elér, megkap vmit; Che s'era ottenuto? Mit érünk vele? - vö:
ottenere
tenere
kitûnõ, nagyon jó, igen jó; vivere in ~e relazioni (nn, tb) [con]: nagyon
ottimo
jó viszonyban van vkivel
ottundere (vál) tompít
ottusità 1. tompaság; 2. (szellemi) tompultság, kábultság
1. tompa; (geom) angolo ~: tompaszög; 2. (szellemileg) korlátolt,
ottuso
eltompult
ovale (hn) 1. ovális alak; 2. tojásidom
ovale (mn) tojásdad, ovális
ove (ksz; vál) 1. (a)hol 2. ~ che: bárhol; 2. (a)hová; ~ che: bárhová; 3. amennyiben
ovile (hn) juhakol
ovunque ua. dovunque: ~ + conj: akárhol, bárhol; akárhová, bárhová
ovvero vagy, avagy
ovvia Rajta hát, nosza!
218
ovviamente nyilvánvalóan
ovvio mindennapi, egyszerû, közönséges; è ~: (ez) természetes
ozio lustálkodás, semmittevés
ozono (kémia) ózon
219

N O P Q R S T U V Z
pacatamente nyugodtan, higgadtan, megfontoltan

pacatezza nyugodtság, higgadtság, megfontoltság
pacato nyugodt, higgadt, békés
pacco csomag; consegna di ~i, distribuzione di ~i: csomagkézbesítés
pace (la) [részl] béke
pacificare ki-, megbékít; ki-, megengesztel; helyreállítja a békét, nyugalmat
1. békeszeretõ, békés; 2. csendes, nyugodt, türelmes; 3. (földr)
pacifico
l'Oceano Pacifico: Csendes-óceán
pacioso békés, szelíd
padrino 1. (rkat) keresztapa, bérmaapa; 2. (rég) párbajsegéd
tulajdonos,birtokos,gazda; munkaadó; ~ della casa: háziúr; ~ di sè
padrone/a
stesso: ura önmagának; (átv) ura vminek, ért vmihez
paesaggio táj, vidék képe; panoráma; (mûv) tájkép; pittore di ~: tájképfestõ
ország; (gazd) ~ di destinazione: rendeltetési ország; haza,
paese (il)
szülõföld; prodotti del ~: hazai termékek; vidék, táj
1. (ki-, meg)fizetés; 2. (gazd) fizetés teljesítése, tartozás
pagamento kiegyenlítése; ~ non effettuato: nem fizetés; mancato ~: fizetés
elmulasztása
pagina oldal, lap (könyvé); voltare la ~: (egyet) lapoz
paglia [részl] szalma;
pár; un ~ di forbici: egy ollo; questo è un altro ~ di maniche (nn,tb):
paio
ez más lapra tartozik
paladino 1. (rég) lovag, bajvívó, bajnok; 2. (átv) védelmezõ, szószóló
1. nyilvánosságra hoz, feltár, felfed; 2. ~si: elárulja, felfedi, leleplezi
palesare
magát
palese nyilvánvaló, látható; fare ~: nyilvánosságra hoz
palesemente nyíltan, leplezetlenül
palla
220
1. golyó; ~ del canone: ágyúgolyó; caricare a ~: golyóra, élesre tölt;

2. (sp) labda; ~ a bastone: golf; ~ a mano: kézilabda; ~ da n(u)oto;
vízilabda; fare alla ~: labdázik; giocare a ~e o santi: "fej vagy írás"-t
játszik; (szól) cogliere la ~ al balzo: kap az alkalmon
pallidamente sápadtan, halványan
pallidezza sápadtság, halványság
pa·llido sápadt, halvány
pallio 1. palást; 2. [új] (rkat) pallium, érseki hatalmi jelvény
1. (hegyes) karó; ~ per le viti: szõlõkaró; (szól) come se avesse un ~
palo in corpo: mintha karót nyelt volna; (szól) fare da ~: falaz vkinek; 2. ~
del telegrafo: sürgönypózna; 3. (sp) kapufa(rúgás)
1. (meg)tapintható, (meg)érinthetõ; 2. (átv) világos, kézzelfogható,
palpabile
szembeszökõ
palpabilità (átv) kézzelfoghatóság, világosság
palpare tapogat, megtapint
palpata (egyszeri) megérintés, megveregetés; dare una ~ [a]: megvereget
palpebra (orv) szemhéj
1. has; a ~ all'aria: hanyatt(fekve); a ~ piena: tele hassal; 2. pocak;
pancia
mettere su ~: pocakot ereszt
pannello 1. faburkolat; 2. (mûv) festett falmezö
panoplia (rég) teljes vértezet; többfajta fegyverbõl álló fali dísz, panoplia
Paracleto ua. Paraclito: (vall) Spirito ~: Vigasztaló Szentlélek
Paraclito ua. Paracleto: (vall) Spirito ~: Vigasztaló Szentlélek
paradigma (il) (nyelv) ragozási minta, táblázat, paradigma
parafrasare körülír, bõvebben kifejt
paragonare összehasonlít, egybevet, párhuzamot von
paralizzare megbénít
parallela 1. (geom) párhuzamos (vonal); 2. (sp) ~e (tb): korlát (tornaszer)
parallelamente párhuzamosan
parallelismo 1. (geom) párhuzamosság; 2. gondolatritmus, gondolatpárhuzam
parallelo (fn) (átv) párhuzam; fare il ~: párhuzamot von
parallelo (mn) (geom) párhuzamos
parasceve (la) (vall) nagypéntek (a liturgia nyelvén); zsidóknál szombat elõestéje
parcheggio (autó) parkolás; parkolóhely
parecchio néhány, több, sok;
pareggio egyensúly, kiegyenlítõdés
parenetico intõ, buzdító, felszólító
parentado rokonság, atyafiság
parentale rokoni
parente (il,la) rokon
221
parentela rokonság
1. (nyelv) zárójel; ~ quadra: szögletes zárójel; ~ tonda: kerek zárójel;
pare·ntesi (nn,tb:~)
2. közbeszúrt mondat
látszik, tetszik, úgy tûnik; Ma che Le pare! Hová gondol! -
parere (ige) paio,pari,pare,paiamo,parete,paiono; ho parso; parrò; parrei;
paia,~,~,paiamo,paiate,paiano
vélemény, nézet; Son sempre stato di quel ~. Mindig ez volt a
parere (il)
véleményem.
[részl] 1. egyenlõ; egyenlõ értékû; (gazd) alla pari: nyereség nélkül,
pari (mn) egyenértékben; siamo pari: rendben vagyunk, kvittek vagyunk; 2.
páros; il suo ~: a párja
parimenti 1. ugyanúgy, éppen úgy, hasonlóképpen, szintén; 2. egyidejûleg
parlare (fn) beszéd, nyelv
beszél; ~ a caso, ~ a vanvera: összevissza beszél; ~ a fior di labbra
parlare (ige) (nn,tb): suttog; ~ al telefono: telefonál; ~ fra sè: magában beszél;
(átv) Per ora non se ne parla. Egyelõre nincs róla szó.
1. szó; mettere una buona ~ [per]: szót emel vkiért; pigliare in ~: a.)
szaván fog; b.) belefojtja a szót vkibe; ~ d'ordine (hn): címszó; 2.
parola
adott szó, ígéret; essere di ~: szótartó; mancanza di ~: szószegés; 3.
(kat) jelszó
1. rész; (nyelv) le ~i del discorso: beszédrészek; avere la sua ~:
megkapja a részét; da ogni ~: mindenfelõl; in ~: részben; da ~ a ~:
teljesen, át meg át; in buona ~: jórészt; 2. mettere da ~: félretesz;
parte (la)
prendere in buona ~: jó néven vesz; Va da ~! Állj félre! 3. (szính)
szerep; Fa bene la sua ~. Jól játszik. 4. (jog) le ~i contraenti: a
szerzõdõ felek
1. részesít; 2. közöl; 3. ~ [a]: részt vesz, részesül, részesedik
partecipare
vmiben; ~ al dolore [di]: osztozik vki fájdalmában
1. részesedés, részvétel; részesítés, hozzájárulás; con la ~ [di]: vki
partecipazione (la)
közremûködésével; 2. értesítés; ~ funebre: gyászjelentés
1. elutazás; la nave in ~ per il Brasile: a Brazíliába induló hajó; 2.
partenza elváltozás; 3. (sp) start, rajt, indítás; ~ lanciata: repülõstart; ordine
(hn) di ~: indulási sorrend; (átv is) punto di ~: kiindulási pont
1. (fiz) részecske; 2. (mezg) parcella, telekrész; 3. (nyelv) ~
particella
pronominale: személyes névmás hangsúlytalan alakja
particolare (il) részlet, magánember
sajátos, különös; kivételes, egyéni, rendkívüli, szokatlan; magán- ;
particolare (mn)
casa ~: magánház
particolareggiare részletekbe bocsátkozik, részletez
particolarità sajátosság; részlet
particolarmente különösen, fõképp
partigianeri·a 1. pártütés; 2. partizántevékenység; [k: 0]
partigiano/a 1. követõ, vkinek a híve; 2. pártoskodó, pártütõ; 3. partizán
partire I.
222
1. ~ [per]: elutazik vhová; 2. elindul; 3. eltávozik, elmegy; 4. a ~ [da]:

-tól,-tõl kezdõdik; 5. ~si: eltávozik; (szól) ~sene all'inglese: angolosan
távozik - sz; vö: sentire
partire II. [új] részkre bont, feloszt - vö: finire
(pol) párt; házassági ajánlat, parti; eljárásmód, módozat;
elhatározás,megfontolás,megállapodás; appigliarsi ad un ~: vmilyen
partito
elhatározásra jut; mettere il cervello a ~: észhez tér; prendere un ~:
elhatározza magát vmire
parto születés; dolori del ~: szülési fájdalmak; szülött, magzat; szülemény
partorire szül - vö: finire
parvente látszólagos
parvenza látszat, megjelenés
parziale részleges; részrehajló
parzialità részrehajlás
1. legel, legeltet; 2. (átv) táplál, melenget; ~ di parole (nn,tb):
pa·scere
igéretekkel hiteget; 3. legel; 4. ~si: [di]: táplálkozik vmivel
pascolare legel
Pasqua húsvét
pasquale húsvéti
passabilmente elég jól, tûrhetõen
átvonulás, átutazás; átjárás, átkelés; átmenet; áteresztés; di ~:
passaggio
futólag;
passaporto útlevél
1. átmegy, áthalad; ~ il fiume a noto: átússza a folyót; (átv) ha
passato la trentina: elmúlt 30 éves; 2. átad, átvisz, átszállít; ~ per le
armi: agyonlövet; 3. eltölt, átél, elszenved; ~ una notte agitata:
nyugtalan éjszakája van; ~ la liscia, ~ la bella: megússza a dolgot;
(biz) ~ sela bene: éli világát; ~ sela male: sok baja van; 4. felülmúl,
legyõz, meghalad; passa tutti: mindenkit felülmúl; 5. átszúr; átfûz;
átszûr; ~ da parte (nn) a parte: átszúr, keresztülszúr; Mi passa il
passare
cuore a vederlo in questo stato. Megszakad a szívem, hogy ebben
az állapotban látom. 6. ~ sotto silenzio: elhallgat; 7. (át-, el)vonul,
(át-, el)halad, (át-, el)megy; (kat) ~ in rassegna, ~ in rivista: szemlét
tart; (átv) ~ all'esame: átmegy a vizsgán; ~ di bocca in bocca: szájról
szájra jár; La moda passa presto. A divat gyorsan változik; (állatnak)
passa via! Takarodj! 8. il tempo passa: múlik az idõ; Il temporale e
passato. Elmúlt a zivatar. - sz; sono passato
passato múlt
pa·ssero/a (áll) (hím-, nõstény)veréb
passionale szenvedélyes
1. szenvedés, kínszenvedés; [jav] (vall) Passione di Gesù Cristo:
Jézus Krisztus kínszenvedése (és halála); 2. szenvedély; [új] la ~
passione (la)
della gelosia: a féltékenység szenvedélye; 3. kedv, hajlam; [új] ~
della caccia: vadászszenvedély
223
1. lépés; ~ id carica: rohamlépés; a ~ a ~: lépésrõl lépésre; di ~:

lépésben; (átv) fare due ~i: sétál, jár egyet; fare tre ~i su un mattone:
egyhelyben toporog; (szól) non muovere un ~: egy lépést sem tesz
passo (fn) (vmi érdekében); 2. út, bejárás, bemenet; átjárás; gli uccelli di ~: a
vándormadarak; 3. hegy-, tengerszoros; il ~ di Gibilterra: a gibraltári
szoros; 4. szakasz, szövegrész, passzus; 5. (jog) rang; 6. tengelytáv;
7. il film a ~ ridotto: keskenyfilm
passo (mn) hervadt, fonnyadt
1. pástétom, felfújt; 2. (átv) baj, zavar, kellemetlenség; trovarsi in un
pasticcio
bel ~: nagy bajban van
1. étel, étek, táplálék; 2. (állati) takarmány; 3. ebéd, étkezés; vino da
pasto
~: asztali bor; 4. étkezés ideje
pastura legelõ
hatósági engedély; szabadalom, oklevél; [jav] ~ di guida di un
patente (la) autoveicolo: gépjármûvezetési jogosítvány; ~ di porto d'armi (nn,tb):
fegyverviselési engedély
patente (mn) világos, szembeötlõ, nyilvánvaló
patimento szenvedés
patire 1. elszenved, eltûr; 2. megszenved vmiért - vö: finire
patito megviselt, kimerült
1. (apai, anyai) örökség; 2. vagyon; 3. állomány; (mezg) ~
patrimonio
zootecnico: állatállomány
1. szerzõdés, megállapodás, alku, egyezség, paktum; 2. feltétel; a ~
patto (e a condizione) che + conj: feltéve, hogy; a nessun ~: semmi szín
alatt; a ogni ~: mindenáron; 3. (kat) venire a ~i: megadja magát
pattuire megállapodik - vö: finire
pattuito megállapított, kikötött
félelem, aggodalom; Ho una matta ~ degli esami. Borzasztóan félek
pau·ra
a vizsgáktól.
pauroso ijesztõ, borzalmas
pavimento padlózat, padló; kõburkolat; ~ di tavole (nn,tb): deszkapadló
pavone/a (áll) páva
pavoneggiare páváskodik, fitogtatja magát
pazienza türelem
pazzia õrültség; bolondság, esztelenség, ostobaság
pazzo õrült, bolond, ostoba, hóbortos; ~ da legare: kötnivaló bolond
peccaminosità [új] bûnösség, vétkesség
peccaminoso bûnös, vétkes
peccare vétkezik, bûnt követ el; ~ [di]: hibázik hibás
1. bûn, vétek; 2. hiba, vétség; sarebbe ~ a svegliarlo: kár volna õt
peccato
fölébreszteni
peccatore (il) (nn) peccatrice: bûnös, vétkes; ~ pentito: bûnbánó bûnös
224
peccatrice (la) (hn) peccatore: bûnös, vétkes; ~ pentita: bûnbánó bûnös

pece (la) szurok
pechinese (fn is) pekingi
Pechino Peking
pecioso szurkos
pecora juh, birka
pecoraggine (la) szolgalelkûség, birkatermészet
pecoraio juhász
pecorame (il) juhnyáj
peculiare sajátságos, sajátos, különleges
peculiarità sajátosság, különlegesség
peculio megtakarított pénzösszeg
pedagogo nevelõ, oktató, pedagógus
pedana 1. lábszõnyeg, ágyelõ; 2. felhágólépcsõ, kocsilépcsõ
pedata lábnyom
pedi·ssequo vakon követõ; utánzó, majmoló
1. rosszabb; Ma c'è ancor di ~! De van ennél még rosszabb is! 2. il ~
a legrosszabb; il ~ fu che ...: az volt a legrosszabb, hogy ... 3. (hat)
peggio
rosszabbul; alla ~: a.) ímmel-ámmal, éppen csak hogy; b.)
legrosszabb esetben; va di male in ~: mindig rosszabbul megy
peggiorativo (nyelv) pejoratív, rosszalló értelmû
peggiore 1. rosszabb; 2. il ~: a legrosszabb
1. (átv is) zálog; dare v. mettere in ~: zálogba tesz, elzálogosít; 2. jel,
pegno
bizonyíték
pellegrinaggio zarándoklat, zarándokút
1. hajszál, szõrszál; szõr; (átv) a ~ a ~: hajszálra, pontosan; per un ~:
hajszál híján; ci mancò un ~: csak egy hajszálon múlott; giovinetto di
primo ~: tejfölösszájú fickó; (szól) cercare il ~ nell uovo: [jav] a kákán
pelo
is csomót keres; (szól) non avere ~i sulla lingua: szabadszájú, nem
tesz lakatot a szájára; 2. szõrzet; (átv) il cane da ~: nagyvadra
idomított kutya; 3. ~ dell'acqua: víztükör
1. büntetés, bírság; 2. fáradtság, fáradozás; darsi la ~: fáradozik;
prendersi la ~ [di]: veszi magának a fáradtságot; valere la pena:
pena megéri a fáradtságot, érdemes; 3. (testi, lelki) kín, fájdalom; a mala
~: nagy üggyel-bajjal, nagynehezen; 4. (jog) sotto ~ (di) morte (nn):
halálbüntetés terhe mellett
penale (il) kötbér, pönálé
1. (jog) büntetõ; il codice ~: a büntetõtörvénykönyv; 2. bûn-; azione
penale (mn)
(nn) ~: bûncselekmény
pendolo inga; orologio a ~: ingaóra
pene (il) hímvesszõ, pénisz
penetrabile 1. átható; 2. áthatolható
225
penetrabilità 1. áthatóság; 2. áthatolhatóság

belsõ, bensõ rész, belsõ helyiség; (átv) nei ~i del cuore: a szív
penetrale (il)
legmélyén
penetrare 1. áthat vmin, áthatol vmin; 2. ~ [in]: behatol, befészkelõdik vhová
penetrativa éleselméjûség
penetrativo 1. éles elméjû; 2. mélyre ható
penetrazione behatolás; áthatás; megvilágosodás; éleselméjûség
penetrazione (la) 1. behatolás; áthatás; 2. éleselméjûség
peni·sola félsziget
penitente bûnbánó, vezeklõ
pennellata ecsetvonás
[részl] 1. meggondol, kigondol, kieszel, megfontol; 2. gondolkodik,
pensare vélekedik; 3. ~ [a]: gondoskodik vmirõl, törõdik vmivel; 4. ~ [di]:
szándékozik, akar;
1. elgondolás, eszme, ötlet; vélemény; filozófia; stare sopra ~i:
gondolkodásba merül; 2. gondolkodás, a gondolatok összessége; 3.
pensiero
gond, aggodalom; essere in ~ [per], stare in ~ [per]: aggódik vkiért; 4.
szándék, terv; 5. (növ) viola del ~: árvácska
pensionare nyugdíjaz, nyugdíjba küld
pensionato (mn is) nyugdíjas
pensione (la) 1. nyugdíj, kegydíj; járulék; 2. penzió; tenere a ~: kosztosként tart
pentimento megbánás, bûnbánat
pentirsi ~ [di]: megbán, sajnál vmit
penu·ltimo utolsó elõtti
ínség, szükség, hiány; ~ di merci: áruhiány; (rkat) ~ di clero:
penuria
paphiány
penzolare ~ [da]: (le)lóg, lecsüng
per (prep) 1. (hely, átvonulás, útirány) -ban,-ben, -ra,-re, -n át, -n keresztül, felé;
per tutta la città: az egész városban; treno in partenza per Napoli:
Nápoly felé induló vonat; 2. (végcél, rendeltetés) -ért, -ra,-re,
számára; -nak,-nek, -hoz,-hez,-höz, részére, ellen; mandare per uno:
küld vkért; è per uno: a.) vkinek szól, vkinek címezve van; b.) vki
mellett áll, pártját fogja vkinek; Parto per affari (hn,tb) a Genova.
Üzleti ügyekben Genovába utazom. panno per vestiti (hn,tb) d'uomo:
férfiruhaszövet; 3. (ok, eredet) -ért, miatt, folytán, következtében,
vmibõl kifolyólag, által, -tól, -tõl, -ra,-re; soffrire per il freddo: szenved
a hidegtõl; 4. (kifejezések) ~ amizia: barátságból; per esempio:
például; per piacere: legyen szíves, légy szíves, szíveskedjék; 5.
(idõtartam, idõpont) -ban,-ben, -n át, -val,-vel, -ig, -kor, -ra,-re; per
ora: egyelõre; per tutto l'inverno: egész télen; ~ le feste: az
ünnepekre; 6. (eszköz) -val,-vel; vminek, vkinek az útján, révén;
dividere per cinque: öttel oszt; 7. (ellenszolgáltatás, csere) -ért,
helyett; per 1000 lire (nn,tb): 1000 líráért; (szól) rendere pan per
focaccia: visszaadja a kölcsönt, megfizet vmiért; (átv) per tutto l'oro
226
del mondo: a világ minden kincséért; 8. per il tuo meglio: a te

érdekedben; 9. (összehasonlítás, százalék) képest; per la sua età:
korához képest; 10. L'hanno tenuto per sciocco: ostobának tartották;
11. (beosztás) szerint, -ban,-ben; divisione (nn) per classi: osztályok
szerinti bontás; 12. (hajlam) -ra,-re, -hoz,-hez,-höz; inclinazione per
la musica: zenei hajlam; 13. (rész, helyzet) -n, vminél fogva; Lo
chiamò per nome. Nevén szólította. Piglialo per il collo! Csípd
nyakon! 14. (kérdés, felkiáltás) Per carità! Per l'amor di Dio! Az Isten
szerelmére! 15. (infinitiv elõtt) per vivere in pace (nn): hogy békében
éljek; è per fare, sta per fare: a.) éppen akar vmit tenni; b.) kis híja;
sta per piovere: esõre áll; 16. (szól) per altro: egyébként, ami azt
illeti, különben; ~ filo e segno: aprólékosan, részletesen; parola per
parola: szóról szóra; ~ poco: kicsi híja; ~ quanto: bármennyire is; su
~ giù: körülbelül; sei per sei: hatszor hat
pera 1. (növ) körte; 2. (vill) égõ
peraltro egyébként, különben; ami azt illeti
perbene becsületes, jóravaló
percento százalék
percentuale (la) százalékarány
percentuale (mn) százalékos
percepibile felfogható, megérthetõ
1. felfog, megért; észrevesz, érzékel; 2. beszed, behajt, felvesz
percepire
(pénzt) - vö: finire
percettibile felfogható, megérthetõ; észrevehetõ
percezione (la) érzékelés, észrevevés, felfogás; észrevétel, benyomás
perchè miért? (ok) (azért,) mert; (cél) azért, hogy; (fn) ok
perciò ezért
bejár vmit, végigfut vmin; (átv) (pl. könyvet) átfut; (utat) befut,
percorrere
megtesz - sz; sono percorso
1. átfutott, megtett, bejárt út; 2. (sp) (megtett, lefutott) távolság; 3. út,
percorso (fn)
pálya, útvonal
percorso (mn) megtett, befutott (út)
percossa verés, (bot)ütés
1. (el)veszt; (átv) ~ il dominio di sè: elveszíti önuralmát; 2. veszteget
(idõt, fáradságot); 3. elmulaszt, elszalaszt; ~ il treno: lekési a vonatot;
perdere
4. ~si: elvész, elpusztul; 5. eltéved; 6. ~si d'animo: elcsügged; Non
perderti di coraggio! Ne csüggedj! - sz; ho perso
perdinci! teringettét!
elvesztés; veszteség; (átv) a ~ d'occhio: beláthatatlan
perdita
messzeségben
perdizione (la) 1. pusztulás, romlás, züllés; 2. (vall) kárhozat
perdono 1. megbocsátás, bocsánat; 2. (rkat) búcsú, bûnbocsánat
perdurare megmarad, (következetesen) kitart vmi mellett
227
peregrinare [új] 1. bolyong, koborol; 2. (rkat) zarándokol

perenne örökké taró, állandó
perennità (vál) állandóság, folytonosság
perentorio (jog) döntõ, határozott, halasztást nem tûrõ
perequare (jog) egyenlõvé tesz
1. (jog) teljes egyenlõség; egyenlõsítés; ~ dei diritti: teljes
perequazione (la) jogegyenlõség; 2. arányos kivetés, arányosítás; ~ dalle tasse: adók
arányos kivetése
perfetto tökéletes, teljes
perfezionare tökéletesít, javít; ~si: tökéletesedik, fejleszti magát
perfino ua. persino: még...is, sõt; ~ mi ha lodato: sõt, meg is dicsért; (a)míg
veszedelem, veszély; ~ di contagio: járványveszély; mettere in ~:
pericolo
veszélyeztet
pericoloso veszélyes, veszedelmes
[új] átható, egymásba ható (vö. gör. perikhórosz: környezet,
pericoresi
környezõ vidék)
1. idõszak, korszak; (mûsz is) idõköz, periódus; ~ di lavoro: mûszak;
periodo 2. (nyelv) összetett mondat, körmondat; 3. (mat) periodikus szám; 4.
(csill) bolygó keringési ideje
perire elpusztul, (el-, oda)vész; elenyészik - vö: finire
perito (fn) 1. szakértõ; 2. becsüs, becslõ
perito (mn) 1. elpusztult, odaveszett; 2. gyakorlott, jártas
perizia 1. gyakorlottság, jártasság; 2. szakértõi vélemény
periziare szakértõi véleményt ad, (meg)becsül
perizio gyakorlottság, jártasság
perlomeno [új] ua. per lo meno: legalább
permanente (fn) tartós hullám; farsi la ~, fare la ~: tartós hullámot készíttet
permanente (mn) tartós, állandó
permanenza 1. tartósság, állandóság; 2. tartózkodás; 3. készenlét
permea·bile átható, permeábilis
permeare áthatol, átjár
1. engedély, engedelem; Con ~! Szabad? 2. szabadság; ~ di
permesso (fn)
convalescenza: betegszabadság
permesso (mn) 1. megengedett; 2. vö: permettere
permettere 1. megenged vkinek vmit; 2. lehetõvé tesz; 3. eltûr - sz; ho permesso
ua: perno; 1. (mûsz) tengely; 2. (mûsz) csap, csapszeg, pecek; 3.
pernio
(átv) alap; kiindulópont
ua: pernio; 1. (mûsz) tengely; 2. (mûsz) csap, csapszeg, pecek; 3.
perno
(átv) alap; kiindulópont
però pedig, de, azonban
228
perone (il) (orv) sípcsont

1. továbbvisz, állandósít; 2. megörökít, halhatatlanná tesz; 3. ~si:
perpetuare
örök hírnevet, halhatatlanságot szerez magának
perpetuo örök, örökké tartó, állandó
perplessamente megdöbbenten, elképedve
perplessità habozás, zavar, tétovázás, határozatlanság
perplesso megzavarodott, határozatlan, tétovázó, habozó
perquisire (jog) nyomoz, (át)kutat - vö: finire
persecuzione (la) üldözés, zaklatás; (orv) delirio di ~: üldözési mánia
perseguire ua. perseguitare: nyomon követ, üldöz, hajszol, ûz
perseguitare ua. perseguire: nyomon követ, üldöz, hajszol, ûz
perseveramento állhatatosság, kitartás
perseverante állhatatos, kitartó
perseveranza állhatatosság, kitartás
perseverare állhatatosan kitart vmi mellett; ~ sino alla fine: kitart a végsõkig
persino ua. perfino: még...is, sõt; ~ mi ha lodato: sõt, meg is dicsért; (a)míg
1. állhatatosan kitart vmi mellett, ragaszkodik vmihez; ~ nel visio:
persistere
nem hagy fel rossz szokásaival; 2. la febbre persiste: a láz még tart
1. elveszett, elfecsérelt; a tempo ~: üres óráiban; tempo ~:
perso
elfecsérelt idõ; 2. elveszett; 3. vö: perdere
személy, egyén, ember; conoscere di ~: személyesen ismer; trattare
persona
in ~: személyesen tárgyal
personaggio 1. személyiség; 2. i ~i principali del dramma: a színmû fõszereplõi
personalizzare megtestesül
perspicacia éles ész, okosság, eszesség
1. rábeszél, rávesz, rábír vkit vmire; meggyõz vmirõl; 2. ~si: [di]:
persuadere
meggyõzõdik vmirõl, elhisz vmit - sz; ho persuaso
persuasivo ua. persuasorio: meggyõzõ, rábeszélõ
persuasorio ua. persuasivo: meggyõzõ, rábeszélõ
pertanto ezért, tehát, ez okból; non ~: mindazonáltal
pertinace konok, makacs, nyakas
pertinacia konokság, makacsság, nyakasság
pertinente ~ [a]: (vál) hozzávaló, hozzá tartozó, hozzá illõ
pervadere (vál) áthatol - sz; ho pervaso
~ [su, fra, tra, a, per]: nagyobb értékû, többet ér vminél; gyõz,
pervalere felülkerekedik, érvényre jut; túlsúlyban van,marad; ~si [di]: visszaél
vmivel, kihasznál vmit
1. (fel-, el)jut, odaér, elérkezik; (átv) ~ alle orecchie: fülébe jut; 2.
pervenire
száll vkire (örökség, birtok) - vö: venire
perverso 1. alávaló, aljas, gyalázatos; 2. elfajult, természetellenes
229
1. súlyos, nehéz; aria ~: fülledt levegõ; 2. unalmas, untató; 3. lo stile

pesante
~: nehézkes stílus
pesantezza 1. súlyosság; 2. nyomásérzet; 3. nehézkesség
1. (meg-, le)mér; (átv) ~ le parole: mérlegeli, megrágja szavait; 2.
pesare nyom, súlya van; 3. ránehezedik, terhére van; (átv) la vita ormai mi
pesa: teher már nekem az élet
1. halász; ~ di perle (nn,tb): gyöngyhalász; 2. (áll) uccello ~:
pescatore (il)
halászmadár
súly; cose (nn,tb) di poco ~: jelentéktelen dolgok; (átv is) teher,
peso
megterhelés;
pestifero 1. dögvészes, pestises; 2. (átv) mérgezõ, ártalmas, végzetes
petizione (la) folyamodvány, kérvény
1. mell, mellkas, kebel; ampiezza del ~: mellbõség; malato di ~:
tüdõbajos; un rantolo al ~: hörgés; 2. (átv) a ~ a ~: szemtõl szembe;
petto a ~ di: vmihez képest; pigliare a ~: szívére vesz vmit; stare a ~ [con]:
felér vkivel, vmivel; tenere in ~: titokban tart; 3. ~ della camicia:
ingmell; giacca a doppio ~: kétsoros zakó; 4. (áll) szegy, szügy
pezzente (mn,il,la) koldus, kéregetõ
pezzetto [új] darabka
[részl] 1. darab; a cinque lire ~: darabja öt líra; ~ difettoso: selejt,
pezzo
hibás darab;
tetszik - piaccio,piaci,piace,piacciamo,piacete, piacciono;sono
piacere
piaciuto;piacerò; piacerei; 0; piaccia, piacessi
piacevole 1. tetszetõs, élvezetes, kellemes; 2. csinos, megnyerõ
piagare (vál) (meg)sebesít, (meg)sebez
piamente kegyesen, jámboran, istenfélõen
piangente 1. síró, könnyezõ; 2. (növ) il salice ~: szomorúfûz
1. megsirat, elsírat vkit; könnyeket hullat vkiért; 2. sír, zokog,
pia·ngere könnyezik; Rido per non ~. Nevetek, pedig sírnom kellene. 3. (vál)
csöpög - sz; ho pianto
pianificato tervszerû, terv-; (tört) economia ~a: tervgazdálkodás
1. tervezés, tervkészítés; 2. [új] ~ familiare: családtervezés; 3. (tört)
pianificazione (la)
tervgazdálkodás
1. terv, tervezet; (kat) ~ di guerra: haditerv; 2. (geom, fiz): sík, felület;
in ~: vízszintesen; ~ inclinato: ferde sík; (átv) sul ~ internazionale:
nemzetközi síkon; 3. (fotó) primo ~: közeli felvétel, premier plan; in ~:
piano (fn)
(átv) elõtérben; di primo ~: élvonalbeli; 4. lapály, síkság, alföld; (átv)
il ~ della tavola: asztallap; 5. emelet; al primo ~: az elsõ emeleten; ~
rialzato: magasföldszint; 6. (geol) réteg; 7. (zen) zongora
1. halkan, csendesen; pian ~, pian pianino: a.)nagyon halkan; b.)
piano (hat) lassacskán, lassanként, apránként; 2. (átv) lassan; (közm) Chi va ~
va sano e va lontano. Lassan járj, tovább érsz. 3. (zen) halkan, piano
piano (mn) 1. lapályos, sima; 2. (geom is) sík; figura ~a: síkidom, ábra;
geometria ~a: síkmértan; 3. (átv) érthetõ, világos; testo ~: világos,
230
érthetõ szöveg; 4. halk, csendes; (rkat) messa ~a: csendes mise; 5.

(nyelv) le parole ~e: másodéles szavak
pianoforte (il) zongora
pianoro (földr) fennsík
1. növény; ~e aromatiche: fûszernövények; ~ di serra: üvegházi
növény; ~ rampicante: kúszónövény; 2. ~ del piede: talp; (átv) dal
pianta
capo alle ~e: tetõtõl talpig; 3. alaprajz, tervrajz, térkép; 4. tisztviselõi
státusz; in ~: státuszbeli (alkalmazott)
piantagione (la) 1. ültetés; 2. ültetvény; ~ di caffè: kávéültetvény
1. sírás, jajgatás; scoppiare in ~: sírva fakad; 2. (átv) gyász,
pianto
fájdalom, részvét
pianura síkság, lapály, alföld
1. tányér; ~ fondo: mélytányér; 2. (átv) fogás, étel; ~ unico:
piatto (fn)
egytálétel; 3. mérleg serpenyõje; 4. kés lapja; 5. (zen) i ~i: cintányér
piatto (mn) 1. lapos; 2. (átv) lapos, érdektelen
láb; a ~i: gyalog; essere in ~i: talpon van, fenn van; töve, alja, talpa
piede (il)
vminek; sta in ~i: egyhelyben áll
hajlás, hajlat, ránc, redõzet; ~ del ginocchio: térdhajlat; gonna a ~e:
piega rakott szoknya; forduló, kanyarulat; (átv)prendere una buona
(cattiva) ~: jóra (rosszra) fordul
meghajlít, meghajt; (újságot) összehajt; megadásra bír, legyõz;
piegare fordul, kanyarodik; ~ a destra: jobbra hajlik; ~si: meghajlik, meghajol;
meghátrál; enged
pienamente teljesen
pienezza teljesség, teltség
pieno teli, teljes; piena di grazia: kegyelemmel teljes
1. szánalom, könyörület, sajnálkozás; [jav] destare ~: szánalmat kelt;
pietà 2. jámborság, istenfélelem; kegyesség; 3. (átv) il Monte di ~: a
zálogház
kõ; (átv is) ~ angolare: szegletkõ, sarokkõ; ~ da affilare: köszörûkõ; ~
battuta: faragott kõ; ~ focaia: tûzkõ; la prima ~: alapkõ; ~ miliare:
pietra mérföldkõ; ~ naturale: terméskõ; ~ preciosa: drágakõ; (biz)
Mettiamoci una ~! Felejtsük el! (átv) non restò ~ sopra ~: kõ kövön
nem maradt
1. (meg)fog, megragad; 2. (átv) ~ aria: levegõzik; ~ fiato: a.)
lélegzetet vesz; b.) lélegzethez jut; ~ a volo: nyomban felfog, megért;
pigliare
~ la mano: a.) elragad (ló); b.) felülkerekedik; (szól) ~ una gatta da
pelare: hálátlan vállalkozásba fog; 3. ~si: megfogják egymást
pigramente lustán, hanyagul, lomhán
pigrizia lustaság, restség; hanyagság
pigro lusta, hanyag, lomha
1. (híd)pillér; 2. (vill) elem; ~ atomica: atommáglya; ~ galvanica:
pila
galvánelem; 3. (rkat) (templomi) szenteltvíztartó; 4. oszlop
231
pilastro [új] (átv is) pillér, tartóoszlop

[új] 1. (háttérbõl) irányított; 2. nem spontán, nem természetes;
pilotato
fecondazione ~: mesterséges megtermékenyítés
pinacoteca képtár
pinnacolo [új] 1. (ép) házorom, tetõ; 2. csipkézett hegyorom
esõ; ~ dirotta: záporesõ; il cielo promette ~: az ég esõt ígér; ~
pioggia
minuta: szitáló esõ; (átv) zápor, özön
1. leólmoz, ólommal bevon; 2. függõónnal mér; 3. (orv) töm (fogat);
piombare 4. leesik, lezuhan; 5. ~ [su]: a.) ráugrik, rárohan, nekimegy b.) (sp)
vetõdik
1. nyom; 2. versenypálya; corsa su ~: autóversenyzés; 3. (rep) fel-,
pista
leszálló pálya; 4. táncparkett
pittoresco festõi, festõien szép
1. sok, számos, több; Era lontano più mesi (hn,tb). Több hónapig
távol volt. Andare nel numero dei più. Jobblétre szenderült; 2. több
(mint); Grazie, non mangio più. Köszönöm, nem kérek többet. senza
più: minden további nélkül; 3. középfok képzõje (-bb); più [su]:
feljebb; più giù: lejjebb; 4. il,la più: felsõfok képzõje (leg...bb); uno dei
più coraggiosi: a legbátrabbak egyike; 5. tanto più... quanto più...:
annál inkább..., minél inkább...; Quanto più lo conosco, tanto più lo
più
ammiro. Minél jobban ismerem, annál jobban csodálom. 6. többé
már (nem); mai più: soha többé; 7. (tutt') al più: legfeljebb; di più in
più: egyre inkább, egyre jobban; più che mai: jobban, mint valaha; nè
più nè meno: se több, se kevesebb; per di più: azonfelül; per lo più, il
più delle volte: többnyire,túlnyomóan; dirò di più: ez semmi, többet
mondok; lavorare a più non posso: szakadásig dolgozik; 8. (mat)
meg, plusz (összeadásnál);
1. inkább; 2. kissé, meglehetõsen; rincasò ~ tardi: meglehetõsen
piuttosto
késõn jött haza
(vál) 1. megbékéltet, kiengesztel, kibékít; 2. ~si: megbékül,
placare
kiengsztelõdik
plasmare 1. mintáz, formál, alakít; 2. (átv) nevel, idomít
plateale (vál) piaci, durva, közönséges
plausi·bile tehetõs; elfogadható, igaznak, jónak látszó
(vál) helyeslés, dicséret, beleegyezés, hozzájárulás, taps; fare ~ [a]:
pla·uso
helyesel
1. embercsoport, akiket közös jellemzõk kötnek össze; una ~ di
ple·iade (la) poeti: költõk egy csoportja; 2. Pleiadi (nn,tb): (csill) a Fiastyúk, ill.
Bika csillagkép
1. teljes számú; seduta ~a: teljes, plenáris ülés 2. (rkat) indulgenza
plenario
~a: teljes búcsú
plenilunare la notte ~: a teliholdas éjszaka
plenilunio telihold, holdtölte; il giorno del ~: a holdtölte napja
plenipotenza teljhatalom
232
plenipotenziario teljhatalmú megbízott; (pol) ministro ~: meghatalmazott követ

ple·tora 1. vérmesség; 2. (átv) bõség, bõ áradás
1. vérmes; 2. (átv) túláradó, bõséges; mercato ~: áruban bõvelkedõ
pleto·rico
piac
plurisecolare többszázados
po' kicsi, csekély; un po': egy kicsit
1. kevés, néhány; Arrivederci di qui a ~! A közeli viszontlátásra! Le
pare poco? Kevesli talán? Siamo in pochi. Kevesen vagyunk. 2. (hat)
kicsit, kevéssé, alig; ci manca ~: kis híja van; Senti un po'! Hallgass
csak ide! Sto poco bene. Kicsit rosszul érzem magam. 3. ~ fa, ~
poco
prima: kevéssel ezelõtt; (a) ogni ~: minduntalan; a ~ a ~: lassanként,
lassacskán; ~ alla volta: fokozatosan; fra v. tra ~: nemsokára; per ~:
kis híján; press'a ~ (ua: pressapoco): majdnem, körülbelül, jóformán;
un altro ~: még egy kicsit; ~ su ~ giù: körülbelül
podere (il) telek, földbirtok; ~ modello: mintagazdaság
poderoso erõs, hatalmas; erõteljes
poesi·a 1. költészet; ~ popolare: népköltészet; 2. költemény, vers
poggiare 1. (átv is) támaszkodik vmire, alapul vmin; 2. (hajó) révbe menekül
ezután, aztán, késõbb, utóbb; da allora in poi: azon túl; dalle 6 in poi:
hat órától fogva; E poi? Hát aztán? o prima o poi: elõbb-utóbb;
poi
Questo poi no! Ezt már nem! Ti amo tanto e poi tanto. Végtelenül
szeretlek.
poiché 1. (idõ) miután; 2. (ok) mivel, minthogy
1. (opt) polarizál, (fényt) sarkít; 2. ~si: (opt) (fény) polarizálódik; 3.
polarizzare
igazodik, tájékozódik, fordul
pole·mico vitázó; vita-
policromi·a 1. többszínûség; 2. (nyomd) többszínû nyomás
polivalente (kémia) több vegyértékû
poliziotto rendõr; [jav] cane ~: rendõrkutya; [0]
po·llice (il) 1. hüvelykujj; 2. hüvelyk (angol hosszmérték)
(orv) 1. tüdõ; apice (hn) del ~: tüdõcsúcs; lobo del ~: tüdõszárny; 2. ~
polmone (il)
d'acciaio: vastüdõ
polo 1. pólus, sarok; Polo Nord, Sud: Északi, Déli sark; 2. (sp) póló (játék)
por; macchina aspiratrice della ~: porszívó; orologio a ~: homokóra;
ridurre in ~: porrá zúz, elpusztít, megsemmisít; (szól) buttare ~ negli
polvere (la) occhi: port hint a szemébe; ~ di legno: fûrészpor; ~ di talco: hintõpor;
zucchero in ~: porcukor; lõpor, puskapor; tirare a ~: vaktölténnyel lõ;
il caffè in ~: az õrölt kávé
pomeriggio délután; alle cinque del ~: du. 5-kor
pompiere (il) tûzoltó; i ~i: a tûzoltóság
ponderabile mérlegelhetõ, felbecsülhetõ
ponderare mérlegel, megfontol
233
ponderatezza megfontoltság, higgadtság

ponderato megfontolt, higgadt
ponderazione (la) megfontolás, mérlegelés
ponderoso (vál) nehéz, súlyos
pone elhelyez,odarak,felállít; 1.szám 3.szem - vö: porre
ponte (il) [saj] (átv is) híd
popolare (ige) 1. benépesít, megtölt; 2. ~si: [di]: benépesedik, megtelik
1. népies, népi, nép-; [új] lingua ~: népnyelv; ballo ~: népi tánc; 2.
népszerû; lo scittore ~: a népszerû író; [jav] prezzi (hn,tb) ~i:
popolare (mn)
megfizethetõ árak; 3. [jav] (tört) democrazia ~: népi demokrácia
(kommunista államforma)
népesség, lakosság; ~ attiva: munkaképes korú lakosság; ~
popolazione (la)
contadina, ~ rurale: földmûvelõ lakosság
popolo nép, nemzet
popoloso népes, sûrûn lakott, átv: gazdag
1. disznó, sertés; 2. (átv) disznó; [jav] grasso, come un ~: kövér, mint
a disznó; Mangia, come un ~. Úgy eszik, mint egy disznó. 3. [új]
porco
undorító; ~ lavoro: undorító munka; ~ mondo, ~a miseria! A fene
egye meg!
porgere odaad, kínál - sz; ho porto
elhelyez,odarak,felállít;~si: elhelyezkedik; - pongo,
porre poni,pone,poniamo,ponete,pongono; porrò; porrei; ho posto;ponga;
ponessi
(sp is) kapu; sfondare una ~ aperta: nyitott kapukat dönget; ajtó;
porta debbattimento a ~e chiuse: zárt ajtók mögöttitárgyalás; mettere alla
~: kidob vkit; bejárat, kijárat; ~ di soccorso: vészkijárat
1. visz, hoz, szállít; 2. hord, visel; 3. elvisel, tûr; 4. ~ a credito: javára
portare
ír; ~ a debito: terhére ír; 5. eredményez; 6. ~si: viselkedik
távolság, fesztávolság, kiterjedés; a ~ di voce: ameddig elér a hang;
essere a ~ di mano: kezeügyében van; essere a ~ d'occhio:
portata szemhatáron belül van; hordképesség; lõtávolság; teljesítmény;
pranzo di quattro ~e: négyfogásos ebéd; horderõ, jelentõsség; di
grande ~: nagyjelentõsségû; jövedelem, bevétel; termés, hozam
portatore (il) (nn) portatrice: vivõ,hordozó; átadó, vivõ, hozó
portatrice (la) (hn) portatore: vivõ,hordozó; átadó, vivõ, hozó
portavoce (il) (hajó) hangcsõ, megafon; (átv) szóvivõ; szószóló
portico 1. oszlopos elõcsarnok, oszlopcsarnok, árkád; 2. tornác
porzione (la) 1. rész (az egészbõl) 2. adag, porció
1. letesz; (kat) ~ le armi: leteszi a fegyvert; 2. (gondosan) elhelyez,
helyére állít; 3. (meg)nyugszik, (meg)pihen, idõzik; ~ il capo: lehajtja
posare
a fejét, elalszik; 4. áll, nyugszik vmin; 5. leülepszik (folyadék); 6.
(mûv) modellt ül; 7. ~si: leereszkedik, (le)száll, lenyugszik
possedere birtokol - vö: sedere
234
possessione (la) 1. (föld)birtok; 2. birtoklás, tulajdon

possesso birtok, birtoklás; presa di ~: birtokbavétel; ~i: ingatlan, földbirtok
a lehetõ, a lehetséges, az elképzelhetõ; ha fatto tutto il ~: minden
possibile (il)
lehetõt megtettem; (mn) lehetséges, lehetõ
possibilità lehetõség; nel limite della ~: a lehetõségek határán belül
possidente (il) földbirtokos; piccolo ~: kisbirtokos
possidente (mn) vmivel bíró
posteriore hátulsó, hátsó, késõbbi (idõ)
posterità utódok, ivadékok, az utókor
post-esilici [új] (Biblia) fogság utáni; scritti ~: fogság utáni írások
posticcio 1. hamis, ál; capelli (hn,tb) ~i: vendéghaj, paróka; 2. ideiglenes
posto elhelyezve,odarakva,felállítva - vö: porre
1. utószülött; (átv) le opere ~e: a hátrahagyott, posztumusz mûvek;
po·stumo
2. (átv) utólagos
pota·bile iható; acqua ~: ivóvíz
1. (mezg) megmetsz, megnyes; 2. (átv) megrövidít, megkurtít (pl.
potare
kéziratot)
1. képes, -hat-het; Si può? Szabad? Possa egli essere felice! Legyen
boldog! 2. bír, tud; Egli può molto. Sokat bír, sokra képes. 3. elbír,
potere (ige)
gyõz vmit - posso, puoi,può,possiamo,potete,possono; ho potuto;
potrò; potrei; 0; possa
1. hatalom; avento al ~: hatalomátvétel; conquista del ~: a hatalom
megragadása; pieni ~i (hn,tb): teljhatalom; ~ temporale: világi
potere (il)
hatalom; 2. (fiz) erõ, képesség; (fiz) ~ calorifico: tüzelõérték,
fûtõérték; (gazd) ~ d'acquisto: vásárlóerõ
potestà (vál) hatalom
po·vero (fn) szegény(ember)
szegény, szegényes, szûkös, fogyatékos; ~ in canna: földhözragadt
po·vero (mn)
szegény
1. kút; ~ artesiano: artézi kút; ~ nero: emésztõgödör; 2. akna
pozzo
(bányában); 3. (biz) ~ di denari (hn,tb): pénzeszsák
Pr (Proverbi) (Biblia) A Példabeszédek könyve
prassi (nn; tb:~) gyakorlat, praxis
1. alkalmaz; 2. ~ uno: érintkezik vkivel; 3. mûködik, praktizál
praticare
(pl.orvos); 4. vallásosan él
praticità [új] gyakorlatiasság, praktikusság
preavviso elõzetes értesítés; lizenziamento senza avviso: azonnali felmondás
prebenda (rkat) javadalom
precarietà ideiglenesség, bizonytalanság
precario ideiglenes, bizonytalan
prece (la) (vál) könyörgés, ima
235
precedere megelõz; elöl megy

1. elõírás, parancs, szabály, norma; (rkat) festa di ~: parancsolt
precetto
ünnep; 2. (jog) hivatalos felszólítás, idézés
1. ledob, letaszít; 2. (kémia) lecsapat; 3. (átv) elhamarkodik, elsiet
precipitare vmit; 4. ~ [in]: sodor vmibe; 5. lezuhan; 6. (kémia) lecsapódik; 7.
egymást éri; 8. ~si: leveti magát; 9. ~si [a]: ráront vkire
1. heves, rohamos; pioggia ~a: zuhogó, szakadó esõ; 2. (átv)
precipitoso
meggondolatlan, elhamarkodott, szeles
precipuo (vál) lényeges, elsõrendû
precisare pontosan meghatároz, megállapít
precisazione (la) pontosítás
preciso (fn) pontos (pedáns) ember
1. pontos, szabatos; alle dieci ~: pont tízkor; 2. jól elhatárolt,
preciso (mn)
meghatározott; 3. Pontosan! De még mennyire!
(vál) 1. elzár, elvág, megakadályoz; 2. [új] ~si: megakadályozza
precludere
magát, elzárja magát - sz; ho precluso
preclusione (la) 1. akadályozás, gátlás; 2. (jog) gátló körülmény
precoce 1. koraérõ, koraérett; 2. korai (pl. halál)
precocità koraérettség
[új] (fil) elõzetes, részleges megértés, amit a teljes(ebb) megértés
precomprensione (la)
követ
precorritore (hn) (nn) precorritrice: elõfutár
precorritrice (nn) (hn) precorritore: elõfutár
precursore (il) elõjel, elõhírnök, elõfutár
precursore (mn) megelõzõ; segno ~: elõjel
1. zsákmány, préda; ucello di ~: ragadozó madár; 2. (átv) darsi in ~
preda [a]: megadja, aláveti magát vkinek; essere in ~ [a]: vkinek, vminek a
befolyása, hatalma alatt áll; 3. harácsolás, fosztogatás
predace ragadozó
predare rabol, fosztogat
predatore (fn,mn) rabló, fosztogató
predecessore (il) elõd (hivatalbeli is)
predetto fent említett
(rkat) szentbeszéd; (átv) fare la ~ [a]: prédikációt tart vkinek vmirõl
predica (megmossa a fejét vkinek); (szól) Essere come un turco alla ~. Áll,
mint szamár a hegyen.
predicare (vall) plédikál, igét hirdet, szentbeszédet mond; [0]
predicato 1. (nyelv) állítmány; 2. nemesi elõnév
prediletto kedvenc, legkedvesebb
predilezione (la) elõszeretet; kedvenc
prediligere (vál) különösen kedvel, legjobban szeret - sz; ho prediletto
236
1. elõre meghatároz, elõkészít; 2. ~ a malattie (nn,tb): betegségekre

predisporre
fogékonnyá tesz; 3. ~si: [a]: felkészül, elõkészül vmire - vö: porre
predisposizione (la) (öröklött) hajlam, fogékonyság
predizione (la) jóslás, jövendölés
predominare túlteng, túlsúlyban van; uralkodik
1. elõny; elsõbbség; dare la ~ [a]: elõnybe részesít vkit; 2. ~ [per]:
preferenza
részrehajlás, elõszeretet; a ~: elõszeretettel
preferire elõnyben részesít, többre becsül, preferál - vö: finire
prefi·ggere 1. kitûz (pl. célt); 2. ~si: kitûz (maga elé), feltesz (magában)
prefigurare elõre megszemélyesít, elõzetesen kialakít; (vall) vkinek az elõképe
preformato 1. elõre megalkotott, kialakított, képzett; 2. (mûsz) elõformált
1. kér; Prego! Kérem! farsi ~: kéreti magát; ~ [per]: szót emel vki
pregare
érdekében; 2. imádkozik
prege·vole becses, értékes
preghiera 1. (rkat) ima, könyörgés; libro di ~e: imakönyv; 2. kérés, kérelem
1. becs, érték; avere in ~, tenere in ~: becsül, értékel; oggetto di ~:
pregio
értéktárgy; 2. érdem, elõnyös tulajdonság
pregiudizio 1. elõítélet, elhamarkodott vélemény; 2. kár, ártalom
pregnante (la) várandós asszony
1. (átv) sokatmondó, jelentõsségteli, fontos, nyomatékos, pregnáns;
pregnante (mn)
2. (irod) várandós, másállapotos
prelibato 1. ízletes, pompás, kitûnõ; 2. (átv) röviden érintett, jelzett
preliminare (il) elõzetes tárgyalás, bevezetés
preliminare (mn) elõzetes, elõkészítõ, kezdeti; contratto ~: elõzetes megállapodás
prelu·dere ~ [a]: bevezet, bevezetésül szolgál; megelõz - sz; ho preluso
preludio 1. (zen) elõjáték, prelúdium, prelûd; 2. (átv) elõjáték
prematuro 1. (átv is) koraérett; 2. (átv) idõ elõtti, korai
premeditazione (la) szándékosság, elõre megfontolás
1. (le-, meg)nyom, szorít; (átv) ~ le molli piume: nyomja az ágyat; 2.
kinyom, szétdörzsöl; 3. (átv) visszaszorít, elfojt; 4. szorongat (pl.
premere
ellenséget); 5. ránehezedik; 6. törõdik vmivel, szívén visel vmit; 7.
sürgõs; Non è cosa che preme. Nem sürgõs.
premessa elõfeltétel, elõzmény, premissza
premettere 1. elétesz, eléhelyez 2. elõre kijelent, elõrebocsát - sz; ho premesso
preminenza elsõbbség, kiválóság
1. szolgálatkészség, figyelmesség; 2. sietség; cosa di ~: sürgõs ügy;
premura
darsi ~: igyekszik; farsi ~: siet
[részl] elvesz, megkap;~ il treno;~ il caffè; ~ posto; ~ [per]: néz
prendere
vkinek - sz; ho preso
prenunzio jóslat, jövendölés
preoccupare
237
elõre elfoglal, birtokba vesz; befolyásol vkit, elõítéletet kelt vkiben;

~si: aggódik,gondban van (vkiért, vmiért)
preoccupato aggódó, ideges
elõre elfoglalás, megelõzés; elõítélet, elfogultság; aggodalom,
preoccupazione (la)
izgalom, gond
elõkészít,elkészít; ~ il letto: megágyaz; (orv,vegy) preparál; ~si:
preparare
elõkészül,készülõdik; senza ~si: készületlenül
1. túlsúlyban van; fölülkerekedik; 2. (átv) fölötte áll; erõsebb,
preponderare
értékesebb, fontosabb, jelentõsebb
1. ~ [a]: elébe, fölébe helyez; 2. (átv) jobban kedvel, elõnyben
preporre
részesít - vö: porre
preposizione (la) eléjehelyezés; (nyelv) viszonyszó, elöljárószó, prepozíció
preposto (rkat) prépost
1. akaratosság; 2. zsarnokság, zsarnokoskodás; 3. hatalmi túlkapás,
prepotenza
erõszakoskodás
prerequisito (fn) [új] elõfeltétel, szükséges kellék, tulajdonság;
prerogativa 1. kiváltság; 2. elõjog
[részl] markolás, fogás; elfoglalás, megszerzés; állásfoglalás; ~ di
presa
corrente (nn): konnektor; felvétel; hatás
presagio 1. sejtelem, sejtés; 2. jövendölés, jóslat
presagire 1. elõre sejt; 2. sejtet, megjövendöl, jósol - vö: finire
presce·gliere kiválaszt, kikeres - vö: scegliere
presci·ndere ~ [da]: eltekint, eláll vmitõl- sz; ho presciso
1. elrendel, elõír, szabályoz; 2. (jog) elévülést okoz; 3. ~si: (jog)
prescri·vere
elévül - sz; ho prescritto
prescrizione (la) 1. rendelet, elõírás, szabályzat; 2. (jog) elévülés
[részl] bemutat; felterjeszt,bead; ~si: mutatkozik, felmerül,
presentare kínálkozik;jelentkezik; mi permetta di presentarmi: engedje meg,
hogy bemutatkozzam
presente jelenlegi, mostani
presenza ottlét,jelenlét; megjelenés, fellépés; termet; di ~: személyesen
presenziale jelenlegi, jelen(-)
preservare (átv is) megóv; (átv) megvéd, megoltalmaz
presiedere vezet, elnököl
(kat is) elfoglalt, bevett; città ~a di assalto: rohammal elfoglalt város;
posto ~: elfoglalt hely; ~ di mira: célbavett; (átv) parola mal ~a:
preso
rosszul értelmezett szó; (átv) vmivel eltöltött, átitatott; ~ dal pensiero:
vmely gondolattól eltelve; ~ dal sonno: elálmosodva; vö: prendere
pressa 1. prés; 2. (vál) sietség, sürgetés
pressante sürgõs; [új] sürgetõ
pressapoco ua. press'a poco: majdnem, körülbelül; jóformán
238
pressare 1. nyom, szorít, présel, sajtol; 2. sürget, zaklat

pressatura préselés, sajtolás
pressibile összenyomható, préselhetõ
nyomás, préselés; ~ atmosferica: légköri nyomás; (átv) fare ~:
pressione (la)
nyomást gyakorol
presso (fn) nei ~ della città: a város környékén
presso (hat) közelében, közel, felé; farsi più ~: közeledik; più da ~: közelebb
presso (prep) 1. mellé; 2. -hoz,-hez,-höz; 3. körül; 4. mellett; 5. -nál,-nél;
pressochè (vál) csaknem, majdnem
prestabilire elõre meghatároz, elõre megállapít, elõre leszögez - vö: finire
elõre megállapított, elõre leszögezett; all'ora ~a: elõre megállapított
prestabilito
idõben
prestanza 1. kimagaslás, kiemelkedés; 2. kiválóság, kitûnõség, jelesség
1. ad, nyújt; ~ ascolto [a]: meghallgat vkit; ~ attenzione [a]: figyelmet
szentel; ~ fede (nn) [a]: hitelt ad, hisz; ~ orecchio [a]: figyel, figyelmet
prestare szentel; 2. kölcsön ad, kölcsönöz; 3. ~si: [a]: alkalmas vmire,
alkalmazható; 4. munkálkodik, fáradozik vmiért, segít vkit; dolgozik
vkiért
1. szolgáltatás; ~ in natura: természetbeni szolgáltatás; 2. [új]
prestazione (la)
szolgálat; 3. (sp) (sport)teljesítmény; ~ massima: csúcsteljesítmény
prestezza gyorsaság
prestidigiatore (il) (nn) prestidigiatrice: bûvész; ezermester
prestidigiatrice (la) (hn) prestidigiatore: bûvész; ezermester
prestigiatore (il) (nn) prestigiatrice: bûvész; ezermester
prestigiatrice (la) (hn) prestigiatore: bûvész; ezermester
1. bûvészet, szemfényvesztés; gi(u)oco di ~: bûvészmutatvány; 2.
prestigio
tekintély, presztízs, (jó) hírnév
kölcsön, kölcsönzés; [jav] dare in ~ v. a ~: kölcsön ad; prendere in ~
pre·stito
v. a ~: kölcsön vesz; ~ pubblico: államkölcsön
korán, jókor, rögtön, gyorsan; fare ~: igyekszik, siet; al più ~: a lehetõ
presto (hat)
leggyorsabban; (átv) si fa ~ a dire: könnyû azt mondani
1. feltételez, sejt, gyanít 2. elbizakodik; ~ di se stesso: túlbecsüli
presumere
magát - sz; ho presunto
presunto vélt; vö: presumere
presuntuosità elbizakodottság, önhittség
presuntuoso elbizakodott, önhitt
presunzione (la) 1. feltételezés, gyanú, feltevés; 2. elbizakodottság, önhittség
presupporre (elõre) feltételez, feltesz - vö: supporre
prete (il) (katolikus) pap; lelkész
pretendere 1. követel vmit, igényt tart vmire; 2. (árat) (el-, meg)kér; 3. vágyik,
törekszik vmire, akar, kíván vmit; 4. képzeli, tartja magát vminek;
239
fellép vmiként; 5. ~si: se la pretende: önmagával eltelt

1. igény, követelés; fare valere le proprie ~e: érvényesíti a
pretesa követeléseit; 2. nagyképûsködés; uomo senza ~e: igénytelen,
szerény ember
pretesto ürügy, kifogás
prettamente tisztán, kizárólag, világosan
prevalente erõsebb, hatalmasabb, túlsúlyban levõ, döntõ
prevalentemente [új] nagyrészt, döntõ részt
1. nagyobb erõ, nagyobb szám, túlsúly; ~ militare: katonai fölény; 2.
prevalenza
kiválóság, kiemelkedés, felsõbbség; 3. (sp) fölény
~ [su, fra, tra, a, per]: 1. nagyobb értékû, többet ér vminél; 2. gyõz,
prevalere felülkerekedik, érvényre jut; 3. túlsúlyban van, marad; 4. ~si: [di]:
visszaél vmivel, kihasznál vmit - vö: valere
prevaricazione (la) 1. törvényszegés; 2. hivatali visszaélés, kötelességmulasztás
prevedere 1. elõre lát, tud, sejt; 2. elõír, megszab, rendelkezik - vö: vedere
prevedi·bile elõre látható
1. ~ [a]: megelõz, elhárít, elejét veszi; 2. ~ [a]: elébevág vkinek; 3.
prevenire
elõre értesít, tájékoztat - vö: venire
previamente [új] elõzetesen
previdente elõre látó, elõre gondoskodó
previdenza elõre látás, gondoskodás
previdenziale társadalombiztosítási
previo elõzetes, megelõzõ; consenso ~: elõzetes beleegyezés
previsione (la) elõrelátás, gondoskodás; ~ del tempo: idõjárásjelentés
prezioso (fn) drágaság, értéktárgy
1. értékes, becses, drága; pietra ~a: drágakõ; (átv) farsi ~: alig
prezioso (mn)
mutatkozik; 2. modoros, keresett, mesterkélt
prezzo ár,érték,díj
prigione (la) börtön; fogház; fogság,elzárás; börtönbüntetés
prigionia fogság, elzárás, rabság; hadifogság
prima elõtt
primariamente [új] elsõdlegesen
(fn) fõorvos; (mn) elsõ, fõ-; medico ~: fõorvos; õsi, kezdeti; scuola
primario
~a: elemi iskola
primavera (la) tavasz; in ~: tavasszal
primaziale (rkat) prímási
primeggiare kiválik, kitûnik vmiben; élen jár
primicerio (rkat) elsõ kanonok, primícius
primigenio eredeti, õsi; uomo ~: õsember
primitivo
240
1. eredeti, õsi, kezdetleges, primitív; 2. (nyelv) voce ~a: alapszó; 3.

(átv) egyszerû; 4. (mûsz) primitív
1. korán érõ gyümölcs, primõr; 2. (átv) elsõ termék, zsenge 3. [új]
primizia
(rkat) újmise, új pap elsõ miséje
primordiale eredeti, kezdetleges, kezdeti
primordio eredet, kezdet, keletkezés
principale (il) lényeges, fõ dolog, lényeg; fõnök, gazda
principale (mn) fõ-; la sede ~: a központ; strada ~: fõút
kezdet; avere ~, prendere ~: kezdetét veszi; Buon ~ d'anno! BUÉK!
principio
(alap)elv; ~ direttivo: irányelv; per ~: elvbõl
~ [di]: megfoszt vmitõl; ~si [di]: megfosztja magát vmitõl, megvon
privare
magától vmit
privilegiare 1. elõnyben részesít, jobban szeret; 2. kiváltsággal felruház, kitüntet
privilegiato kiváltságos
privilegio kiváltság
~ [di]: vminek a híján lévõ, vmit nélkülözõ; vmi nélküli; -talan, -telen;
privo
rimanere ~ della vista: elveszti szeme világát
probabile valószínû, lehetséges
probabilmente valószínûleg, minden valószínûség szerint
probità becsületesség; egyeneslelkûség
problema (il) 1. probléma, kérdés; 2. (mat) feladat, feladvány
1. (tovább)halad, folytat vmit; ~ nel discorso: folytatja beszédét; ~
oltre: rákövetkezik, követ; 2. eljár, cselekszik; (jog) ~ [contro]: eljárást
procedere
indít vki ellen; modo di ~: eljárás; 3. ~ [di], [új] ~ [da]: keletkezik,
származik vhonnan
1. haladás; 2. (jog is) eljárás(mód); ~ per direttissima: rögtönítélõ
procedimento
eljárás, bíráskodás
processione (la) (rkat) körmenet; felvonulás; ~ di fiaccole: fáklyásmenet
haladás; in ~ di tempo: az idõk folyamán, során; (jog) bûnvádi
processo eljárás, bûnper; sottoporre ~: vád alá helyez; ~ verbale: jegyzõkönyv;
eljárás(mód); folyamat; ~ chimico: vegyi folyamat
procinto è in ~ [di]: nekikészül vminek
proclamare megvall, kihirdet
procreare nemz
procura 1. meghatalmazás; 2. (gazd) cégjegyzés
1. ~ [di]: igyekszik; azon van, hogy; 2. be-, megszerez vmit; 3. ~si:
procurare
szerez; 4. ellátja magát; gondoskodik magáról
1. ügyész, ügyvéd; ~ di Stato: államügyész; 2. cégvezetõ, cégjegyzõ;
procuratore (il)
3. meghatalmazott
prodezza vitézség, hõsiesség; hõsködés
prodigio csodálatos dolog, csoda
241
1. elõállít,termel; ~ ferro: vasat kitermel; 2. hajt, hoz (termést); 3. (áll)

szül, ellik; [0]; 4. elõidéz, okoz; ~ una ferita: megsebesít; ~ effetto:
produrre
hatást kelt; 5. (szính) ~ una scena: elõad; 6. ~si: húzódik; 7. (szính)
fellép; 8. produkálja magát - vö: tradurre
proemio bevezetés, bevezetõ rész
ua. profferire: 1. kiejt, kimod; ~ un giuramento: esküt tesz; ~ un
proferire giudizio: véleményt mond; ~ una condanna: ítéletet mond; 2. [új] ~si:
felajánlkozik - vö: finire; ho proferto
1. (ki)nyilvánít, tanúsít, vall; ~ i voti: fogadalmat tesz; 2. hivatást
professare gyakorol; 3. (rkat) szerzetesi fogadalmat tesz; [0]; 4. ~si: [jav] Si
professo mio amico. Barátomnak vallom õt.
professato hirdetett, vallott
1. nyílt bevallás, vallomás; 2. ~ di voti: fogadalom; 3. (rkat) szerzetesi
professione (la) fogadalom; 4. foglalkozás, hivatás, mesterség; di ~: a.) mesterségét
tekintve; b.) hivatásos; musicista di ~: hivatásos zenész
ua. proferire: 1. kiejt, kimod; ~ un giuramento: esküt tesz; ~ un
profferire giudizio: véleményt mond; ~ una condanna: ítéletet mond; 2. [új] ~si:
felajánlkozik - vö: finire; ho profferto
proficuo eredményes, sikeres, hasznos, elõnyös
profilare 1. körvonalaz; 2. profilban ábrázol; 3. ~si: kibontakoznak a körvonalai
1. arcél, profil; in ~, di ~: oldalnézetben, profilban; 2. [jav] (geom, átv
profilo
is) keresztmetszet; 3. (irod) rövid életrajzi vázlat, tanulmány
profitente (il) [új] (fel)ajánlkozó
profo·ndere 1. kiönt, 2. (átv) eltékozol, pazarol; 3. ~si: [in]: ömleng
profondità szakadék; (átv is) mélység; (geom) magasság
profondo mélység, fenék, mélye vminek; mn: mély
profugo menekülõ, menekült; politikai emigráns
progenie (la) ivadék, nemzedék
progettare tervez, szándékozik; javaslatot tesz vmire, javasol vmit
progettazione (la) tervezés
progetto 1. terv, tervezet, javaslat; 2. ~ di legge: törvényjavaslat; 3. szándék
prognosticare 1. megjósol; megjövendöl; 2. prognosztizál, elõre jelez
1. programot ad, tervezetet készít, 2. [új] programoz; 3. (szính is)
programmare
mûsorra tûz
progredire (átv is) halad, elõremegy; javul, fejlõdik - vö: finire
progressivo 1. fokozatosan növekvõ; 2. (átv is) haladó, progresszív; [0]
proibire 1. eltilt, megtilt, kitilt; 2. megakadályoz, meggátol - vö: finire
proibizione (la) tilalom
proiettare 1. vet, vetít (árnyat); 2. vetít (filmet); 3. ~si: vetõdik (árnyék)
proie·ttile (il) lövedék, töltény
prole (la) 1. ivadék, gyermek; 2. nemzedék
242
prolessi (la) [új] (teol) késõbbi esemény elõvétele, elõlege

proletariato proletáriátus
proliferare [új] elszaporodik, elburjánzik, hemzseg
prolungamento 1. meghosszabbítás; 2. meghosszabbodás
1. meghosszabbít, megnyújt; 2. elhalaszt, halogat, késleltet; 3. ~si:
prolungare (el)húzódik, terjed, tart; 4. Non mi prolungo. Nem leszek
hosszadalmas.
prolungato hosszas, tartós
1. kiáraszt (szagot); 2. kibocsát (pl. rendeletet); 3. kiáraszt; 4. (átv)
promanare
folyik, következik, ered
promessa ígéret
ígér, megígér, megfogad; kecsegtet, kilátásba helyez; biztosít vkit
promettere
vmirõl; ~si: eljegyzi magát; elvár,remél vkitõlvmit - sz; ho promesso
prominente 1. kiálló, kidomborodó; 2. (átv) kiváló, kitûnõ
prominenza kidomborodás, kiszögellés; (átv) kiválóság, kitûnés
promissorio ígérõ, igéretet tartalmazó
promosso elõléptetett (katona,hivatalnok); levizsgázott diák - vö: promuovere
promotore (nn) promotrice: elõmozdító, okozó, elõidézõ
promotrice (hn) promotore: elõmozdító, okozó, elõidézõ
promovimento ua. promozione: elõléptetés; felsõbb osztályba való bocsátás
promozione (la) ua. promovimento: elõléptetés; felsõbb osztályba való bocsátás
promulgare kinyilvánít, kihirdet, közzétesz
elõmozdít, pártol; elõléptet; megindít; felsõbb osztályba bocsát - vö:
promuovere
muovere
pronome (il) (nyelv) névmás; ~ possessivo: birtokos névmás
prontamente azonnal, rögtön, gyorsan
1. kész(en); è ~: tálalva van; 2. ~! halló! (telefonban); 3. készséges,
pronto gyors, fürge; 4. rögtöni, azonnali; (orv) ~ soccorso: elsõsegély;
(gazd) a ~i contani: készpénzben
kijelent,véleményt mond,kihirdet;~ una sentenza: ítéletet hirdet;~si:
pronunciare
nyilatkozik
propagazione (la) 1. terjesztés, szaporítás; 2. terjedés; ~ del suono: a hang terjedése
propedeutico (gör,lat tud) elõkészítõ
prope·ndere ~ [a]: (vál) hajlik vki, vmi felé, húz vkihez, vmihez; hajlama van vmire
propensione (la) hajlandóság, vonzódás, szimpátia
kedvezõ hangulatot kelt; kiengesztel; ~si uno: megnyeri vki
propiziare
jóindulatát
propiziazione (la) (ki)engesztelés
propizio kegyes, irgalmas; kedvezõ
proporre javasol, ajánl; (kérdést) feltesz, felvet; (feladatot) kitûz; ~ un premio:
díjat tûz ki; ~si: eltökéli magát vmire -
243
propongo,proponi,propone,proponiamo,proponete, propongono;
proponevo!!; ho proposto; proporrò; proporrei;
proponi,proponga,proponiamo,proponete, propongano; proponga;
proponessi
proporzionalità arányosság
proporzionare 1. arányít; viszonyít; 2. arányosan feloszt, arányosan alakít
proporzionatamente [új] aránylag, az elõbbihez képest
szándék, elhatározás, eltökélés; uomo di ~: eltökélt ember;
tárgy,kérdés,ügy; cél, ok; che ~: minek? mi célból? a ~: alkalmasint,
proposito
megfelelõen, találóan, idejében, jókor; mal a ~: rosszkor; di ~:
szándékosan; venire a ~: kapóra jön
(mat is) állítás,tétel; (nyelv) mondat; ~ complessa: összetett mondat;
proposizione (la)
~ principale: fõmondat; ~ subordinata: alárendelt mellékmondat
javaslat; ajánlat, felajánlás; ~ di matrimonio: házassági ajánlat,
proposta
lánykérés
(vegy is) tulajdonság, sajátság; tulajdon; ~ fondiaria: földbirtok; (irod)
proprietà
szabatosság; (vál) tisztaság
proprietario [saj] tulajdonos
proprio saját (vagyon); sajátosság; igazi, valódi; valóban, csakugyan, igazán
propugnare síkraszáll vminek a védelmében; harcol vmiért
1. elõrehajtás, elõretolás; 2. (mûsz) meghajtás; (rep) ~ a razzo:
propulsione
rakétameghajtás
proroga 1. (el)halasztás; 2. (gazd) meghosszabbítás, haladék
prorogabile (el)halasztható, meghosszabbítható
prorogare 1. elhalaszt, elnapol, haladékot ad; 2. meghosszabbít, prolongál
proro·mpere kitör, kifakad; ~ in pianto: sírásra fakad - sz; ho prorotto
prosecuzione (la) folytatás
proseguimento folytatás
1. folytat vmit; 2. ~ nell'intento: kitart szándéka mellett; 3. tart,
proseguire
folytatódik - sz; vö: sentire
jelez, megmutat, kilátásba helyez; felvet, megemlít; tekint, nyílik, néz
prospettare
vmire
prospettiva 1. perspektíva, távlat; 2. kilátás, eshetõség
prossimità közelség, szomszédság
prossimo (fn) felebarát; amore (hn) del ~: felebaráti szeretet; i ~i: hozzátartozók
1. közeli, mellette lévõ, szomszédos; il parente ~: a közeli rokon; 2.
prossimo (mn) következõ, jövõ; martedi ~: jövõ kedden; 3. (nyelv) passato ~:
összetett múlt
leterít,földre vet,földre dob; (átv) kimerít,elernyeszt; prostrato di forze
prostrare
(nn,tb): kimerült,elerõtlenedett; ~si: leborul; térdre borul, letérdel
protagonista (-i,-e) fõszereplõ
protasi (nn) [új] (nyelv) feltételes mellékmondat
244
proteggere ~ [da]: védelmez, megvéd - sz; proteggo,proteggi...; ho protetto

prote·ndere 1. elõrenyújt; 2. ~si: elõrenyúlik, elõrehajlik - sz; ho proteso
pro·tesi (nn, tb:~) (orv) protézis, mûvégtag, mûtestrész; ~ dentale: mûfogsor
proteso 1. kiterjedt, kinyújtott; 2. vö: protendere
1. tiltakozik, felszólal vmi ellen; 2. (gazd) ~ una cambiale: váltót
protestare megóvatol; 3. ~si: vallja magát vminek; ~si innocente: ártatlannak
vallja magát
protetto (fn) védenc
protetto (mn) 1. védett; 2. fedett; 3. kedvelt, kegyelt
protezione (la) 1. védelem, oltalom; ~ antiaerea: légvédelem; 2. pártolás, pártfogás
protologico [új] õsi, kezdeti, mindent megelõzõ
1. meghosszabbít, megnyújt, elhalaszt, halogat; 2. ~si:
protrarre
meghosszabbodik, megnyúlik, elhalasztódik, tovább tart -vö: trarre
1. kísérlet, próba; ~ dell'abito: ruhapróba; a ~ di bomba:
bombabiztos; a titolo di ~: próbaképpen; lo so per ~: tapasztalatból
tudom; periodo di ~: próbaidõ; (átv) amico a tutta ~: [jav] kipróbált
prova barát; 2. (anyag)vizsgálat; vizsga; ~ scritta: írásbeli vizsga; 3.
bizonyítás, bizonyíték; in ~: bizonyságul; 4. (nyomd) ~ di stampa:
nyomdai kefelevonat, próbaív; 5. (szính) próba; 6. verseny,
vetélkedés; a ~: vetélkedve; 7. (átv) megpróbáltatás
prova·bile bizonyítható, kipróbálható
provante bizonyító
1. (be)bizonyít; 2. (ki-, meg)próbál, megkísérel; 3. érez vmit, tanújelét
provare adja vminek; 4. (szính) próbál; 5. ~si: próbálkozik, megkísérel; 6.
felpróbál
proveniente 1. származó, eredõ; 2. treno ~ da Venezia: Velencébõl jövõ vonat
provenienza származás, eredet
provenire ~ [da]: származik, ered, jön (vhonnan) - vö: venire
provento bevétel, jövedelem
proverbiale közmondásos
proverbio közmondás
proverbioso közmondásos
provetta (kémia) kémcsõ
1. kihív, provokál; 2. okoz, elõidéz, eredményez; ~ le risate:
provocare
nevetésre késztet; derültséget kelt
provocativo kihívó; [új] atteggiamento ~: kihívó magatartás
1. ~ [di]: ellát vmivel vkit; 2. ~ [a,per]: (elõre) gondoskodik vkirõl,
provvedere vmirõl; 3. intézkedik; 4. ~si: [di]: ellátja magát vmivel, beszerez vmit,
gondoskodik vkirõl, vmirõl - vö: vedere
provvedimento 1. gondoskodás, gondosság; 2. intézkedés, óvintézkedés
provvidenza 1. gondoskodás, ellátás; 2. [jav] (vall) divina ~: isteni gondviselés
provvigione (la)
245
ua. provvisione: 1. beszerzés; (kat) hadtápellátás; 2. (gazd) jutalék;

3. [új] ~ dell ufficio: hivatal betöltése
ua. provvigione: 1. beszerzés; (kat) hadtápellátás; 2. (gazd) jutalék;
provvisione (la)
3. [új] ~ dell ufficio: hivatal betöltése
provvisoriamente ideiglenesen
provvisorietà ideiglenesség
provvisorio ideiglenes, átmeneti; in via ~a: ideiglenesen
prudente okos, értelmes; óvatos, körültekintõ
prudenza okosság, értelmesség; óvatosság, körültekintés
tüskés bokor,cserje; (átv) tüske,tövis,tû; stare sui ~i: tûkön
pruno
ül,nyugtalan
1,2Pt (Pietro) (Biblia) Péter apostol 1,2. levele
pubblicano (rómaiak, bibl) adó- és vámbérlõ, vámos
1. nyilvánosságra hoz, (másokkal) közöl; 2. közöl, kiad (cikket,
pubblicare
könyvet)
pubblico (fn) 1. közönség; 2. nyilvánosság; in ~ [a]: nyilvánosság elõtt
köz-; agente (hn) di Pubblica Sicurezza: közbiztonsági közeg;
amministrazione ~a: közigazgatás; bene ~: közjó; forza ~a:
fegyveres erõ; giardino ~: park, közkert, városliget; il ~ danaro:
pubblico (mn) közpénz(ek); mandare in ~: közzétesz; (jog) Pubblico Ministero:
fõállamügyész; ~ notaio: közjegyzõ; opere (nn,tb) ~e: közmûvek;
opinione (nn) ~a: közvélemény; passeggio ~: sétatér; sicurezza ~a:
közbiztonság
puberale (il,la: mn) ua. pubere; serdült, pubertáskorban lévõ
pubere (il,la és mn) ua. puberale: serdült, pubertáskorban lévõ
pubertà serdülõ kor, pubertás
pudore (il) szemérem, szégyenérzet; oltraggio al ~: szeméremsértés
1. ököl; (kat) ~ corazzato: páncélököl; (szól) fare a ~i: a.) ökölre
megy; b.) ellenkezik, nem illenek össze; (szól) mostrare i ~i: öklét
pugno rázza; (szól) rimanere con un ~ di mosche: felkopik az álla, üres
kézzel jön vissza; 2. vki kézírása: di proprio ~: sajátkezûleg; 3.
maroknyi, marék
pulce (la) bolha; (szól) mettere una ~ in un orecchio: bolhát ültet vki fülébe
puledro csikó
1. tisztít, tisztogat, takarít; 2. (mûsz) csiszol, fényez, políroz; 3. ~si:
pulire
törülközik, tisztálkodik - vö: finire
1. támad, keletkezik; 2. bugyog; 3. rohamosan szaporodik; 4.
pullulare
hemzseg, nyüzsög
pungiglione (il) (áll) fullánk
pungolo ösztöke
punire megbüntet, megtorol; ~si: megbûnhõdik - vö: finire
punitivo büntetõ; (jog) procedura ~a: büntetõ eljárás
246
punizione (la) büntetés; (sp) calcio di ~: büntetõrúgás

1. hegye vminek, in ~ di piedi: lábujjhegyen; 2. csúcs, sarok, szöglet,
punta
él; 3. döfés, szúrás; 4. csúcspont, végpont; 5. földnyelv
céloz, célra beirányít, célbavesz; vadat felver (kutya); (szól) ~ i piedi
puntare a terra: megmakacsolja magát; tesz, rak(játékban tétet); szemét
mereszti vmire, vkire; ~ [contro]: irányt vesz, indul vmi felé
1. (átv is) pont; ~ di visto: szempont; 2. idõpont;a un ~:
egyidejûleg,egyszerre;in buon ~: a legjobbkor; in ~: a.) rendben b.)
pontosan, éppen; in un ~: tüstént, azonnal; di ~ in bianco: váratlanul,
punto (fn) se szó, se beszéd; Sono le due in ~. Pont 2 óra van. 3. (nyelv) due
~i: kettõspont; ~ fermo: (mondat végi) pont; ~ esclamativo:
felkiáltójel; ~ interrogativo: kérdõjel; ~ e virgola: pontosvesszõ; 4.
(sp) pont, eredménypont; 5. (jog is) szakasz, rész, bekezdés
punto (hat) egyáltalán nem
puntuale pontos
csak, egyedül, kizárólag, teljesen; õszintén, nyíltan, tisztán,
puramente
világosan
purchè ha, amennyiben, hacsak
mégis, noha, ámbár; annak ellenére, hogy; ~ di non vederlo: csak
pure
hogy ne lássa; szintén,hasonlóképpen
purezza tisztaság; becsületesség
purificare megtisztít; ~si: megtisztul
puro 1. tiszta; 2. hamisítatlan, valódi
purtroppo sajnos
pusilla·nime kishitû, gyáva, bátortalan, félénk
putativo vélt, állítólagos, látszólagos
putrefazione (la) rothadás
puttana (vulg) szajha
puzzolente büdös, bûzös; [k: 0]
247

N O P Q R S T U V Z
Qo (Qoèlet) (Biblia) A prédikátor könyve, Kohelet

1. itt; Eccomi qua! Itt vagyok! [új] qua e là: itt-ott; 2. ide; andare qua e
là: fel-alá járkál, [új] ide-oda járkál; da allora in qua: attól fogva; di
qua
qua dell'Arno: az Arnón innen; Qua la mano! Kezet rá! prendete di
qua: erre menjetek
quaderno 1. füzet; ~ d'appunti: jegyzetfüzet; 2. (gazd) könyv
quadragennario (fn) negyvenéves ember
quadragennario (mn) negyvenéves korú
quadrage·sima (rkat) nagyböjt elsõ vasárnapja
quadrangolare (geom) négyszögû, négyszögletû
quadra·ngolo négyszög
1. szögmérõ; 2. számlap; ~ luminoso: világító számlap; 3. (geom) 90
quadrante
fokos körív; 4. napóra
quadrare 1. négyszögesít; 2. illik, megfelel
1. (geom) négyzet; 2. (mat) elevare a ~: négyzetre emel; 3. (sp)
quadrato (fn)
szorító (ökölvívásnál); 4. (nyomd) sorközkitöltõ, térzõ
1. négyzetes, négyszögû; (mat) négyzet-; estrazione (nn) della
quadrato (mn) radice ~a: négyzetgyökvonás; 2. (átv) széles, szögletes; fronte ~a:
széles, magas homlok; 3. (átv) statura ~a: zömök alak
quadretto 1. csempe; 2. (sakk) mezõ
quadrienno négyévi idõszak
quadrifoglio (fn) négylevelû lóhere
quadriforme négyzet alakú
quadrilaterio négyoldalú
quadrimestrale négyhavi
quadrimestre (il) négyhavi idõköz, harmadév
quadripartire négyfelé oszt - vö: finire
quadriparti·tico (pol) négypárti; [k: 0]
248
quadripartito (mn) 1. négyfelé osztott; 2. négyhatalmi

quadrisi·llabo (nyelv) négytagú (szó)
quadrivio útkeresztezõdés
1. festmény, kép, ábrázolás; (mûv) ~ della natura: csendélet; 2. (átv)
leírás; 3. táblázat; 4. (vill) ~ di comando, ~ di distribuzione:
quadro (fn)
kapcsolótábla; 5. keret, ráma; 6. (kat) csapategység, keret; [0]; 7.
(szính) jelenet, jelenés; ~ plastico: élõkép; 8. (kártya) káró
1. négyzetes, négyszögletes, négyzet-; metro ~: négyzetméter; 2.
quadro (mn)
(átv) testa ~a: bölcs koponya
quadru·pede (fn,mn) (áll) négylábú
quadruplicazione (la) 1. néggyel való szorzás, négyszerezés; 2. megnégyszerezõdés
quadru·plice négyszeres
quadruplicità négyszeresség
qua·druplo négyszeres
quaggiù 1. itt lenn; 2. ide le
quaglia (áll) fürj
valamely(es), egypár, néhány, kevés; essere ~ cosa: ér vmit; in ~
qualche
modo: valahogyan, valamiképpen; ~ volta: néha
qualcosa valami; essere ~: vmit ér, számít vmit
1. valaki; Crede di essere ~. Fontosnak hiszi magát. 2. egyes, egyik,
qualcuno
néhány
1. mely(ik)? milyen? 2. tale e ~: olyan, amilyen; (szól) Qual madre tal
figlia. Amilyen az anyja, olyan a lánya. 3. ~ ..., ~ ...: ki ..., ki...; 4. aki,
quale amely, ami, amelyik; la persona, ~ tu vedi: az, akit látsz; ~ io non vidi
mai: amilyennek én sohasem láttam; 5. -ként, mint; fu chiamato ~
arbitro: döntõbírónak hívták
quali·fica minõsítés, osztályzat
qualifica·bile minõsíthetõ
qualificare 1. minõsít; 2. ~si: minõsül
qualificativo (nyelv) minõsítõ (pl. melléknév)
1. szakképzett, minõsített; operaio ~: szakmunkás; 2. furto ~:
qualificato
minõsített lopás
qualificazione (la) minõsítés
1. minõség; 2. ... féleség; la gente d'ogni ~: mindenféle népség; 3.
qualità képesség, sajátosság, tulajdonság; secondo la sua ~: képessége
szerint
qualitativo minõsítõ, minõségi
qualmente come ~? miképpen?
qualora ~ + conj: amennyiben; abban az esetben, ha
ua. qualsivoglia: bármilyen, akármelyik; valamilyen; è un libro ~:
qualsiasi közönséges, nem sokat érõ könyv; farei ~ cosa per lui: bármit
megtennék érte
249
ua. qualsiasi: bármilyen, akármelyik; valamilyen; è un libro ~:

qualsivoglia közönséges, nem sokat érõ könyv; farei ~ cosa per lui: bármit
megtennék érte
bármilyen, akármelyik; a ~ costo: bármi áron; (átv) uomo ~:
qualunque (mn)
hétköznapi ember
qualunque (nm) bárki, akármelyik
qualvolta ogni ~: mindannyiszor; valahányszor
quando (ksz) mikor? da ~? mióta? fino a ~? sino a ~? meddig?
(a)mikor; quand'ecco: amikor egyszerre; a ~ a ~, di ~ in ~: idõnként;
quando (nm)
da ~: amióta; fino a ~, sino a ~: amíg (csak)
quanti·stico (fiz) kvantum-
quantità mennyiség, szám; (átv) gli errori in ~: a tömérdek hiba
1. mennyiségi; 2. (nyelv) aggettivo ~: számnév; 3. (irod) idõmértékes
quantitativo
(verselés)
quanto (fn) kvantum; teoria dei ~i: kvantumelmélet
annyival, amennyivel; annyira, amennyire; nè tanto nè ~: sehogy,
quanto (hat)
semennyire; semennyi
1. mint; Buona, ~ mai. Jobb, mint valaha, nagyon jó. è ~ dire: annyit
quanto (ksz) jelent; 2. ~ a ciò: ami azt illeti; ~ a me: ami engem illet; felõlem,
tõlem; in ~: amennyiben; tutto ~: valamennyi
1. ahány; annyi; amennyi; [új] in quanto tale: ennyiben; (közm) ~e
teste tanti pareri (hn,tb): ahány ember, annyi vélemény; per ~:
amennyire; Per ~ ne so io, è un'ottima famiglia. Amennyire én
quanto (mn)
tudom, kitûnõ család. per ~ + conj: bármennyire; Per ~ mi senta
benissimo, non esco di casa. Bármennyire jól érzem magam, nem
megyek el otthonról. 2. (a)mekkora; ~ è piccolo! Milyen kicsi!
hány? mennyi? ~ costa? Mennyibe kerül? A ~ il chilo? Mennyi kilója?
quanto (nm) ~ ne abbiamo oggi? Hanyadika van ma? Per ~ lo hai comprato?
Mennyiért vetted? In ~ siete? Hányan vagytok?
quantunque ~ + conj: bár, ámbár
quaranta negyven
quarantena vesztegzár
quarantenne (il,mn) negyvenéves, negyvenes
quarantennio negyven év
quarante·simo negyvenedik
quarantina 1. sulla ~: negyven felé; 2. una ~ [di]: mintegy negyven vmibõl
quarantotto negyvennyolc
quare·sima (rkat) nagyböjt
quaresimale (rkat) nagyböjti
quartetto (zen) kvartett
quartiere (il) 1. városnegyed; 2. (kat) kaszárnya; katonai szállás; ~ generale:
fõhadiszállás; ~ forzato: szükségszállás; 3. chiedere ~: (átv) békét,
250
kegyelmet, fegyverszünetet kér

1. negyed(rész); alle dieci e tre ~i: háromnegyed tízkor; ~ di chilo:
quarto (fn) negyed kiló; 2. un ~ d'ora: negyedóra; ~ d'avanti: negyedórás sietés
(óránál); 3. un ~ di rosso: két és fél deci vörösbor
quarto (mn) negyedik
quarzo kvarc
quarzoso kvarctartalmú; kvarc-
quasi szinte, majdnem; ~ che: mintha
quassù 1. itt fenn; 2. [új] ide fel
quaternario 1. négy szótagú verssor; 2. (geol) epoca ~a: negyedkor
quatto óvatos, csendes, meghúzódó
quattordicenne tizennégy éves
quattordice·simo tizennegyedik
quatto·rdici tizennégy
quattrinaio (biz) pénzeszsák
pénz; (szól) Non avere la croce d'un ~. Non avere il becco d'un ~.
quattrino
Nincs egy vasa sem.
1. négyes; 2. (sp) négyevezõs; négyes; ~ di punta: versenynégyes,
quattro (fn)
négyevezõs
négy; partita a ~: négyes játszma; fare le scale a ~ a ~: négyesével
veszi a lépcsõket; a ~ occhi: négyszemközt; (átv) in ~ e in otto:
quattro (szám) egyszeriben, hirtelen, egy szempillantás alatt; (szól) Fa il diavolo a ~.
Pokoli zaj, felfordulás van. (szól) Non di' ~ se non l'hai nel sacco.
(kb) Ne igyál elõre a medve bõrére.
quattrocchi (tb:~) (tréf) szemüveges ember
quattrocentesco XV. századi
Quattrocento a XV. század
quattrocento (szám) négyszáz
quattromila (szám) négyezer
az; amaz; az ott; a quel che pare: amint látszik; ~ davanti: az ott levõ;
in quel mezzo: közben; per ~: ami azt illeti; per ~ è bellissimo: igazán
mondhatom, nagyon szép; quel molto: az a sok; quel tale: az a
quello bizonyos; questo e ~: ez is, az is; ~ è uomo! (Ez aztán) ember a
talpán! sarà ~: az lesz; úgy lesz; (szól) farne di ~e: csínyeket követ
el; (átv) Ne ho vedute di ~ e! Elképesztõ dolgokat láttam! (átv) ~i del
teatro: a színészek
querceta/o tölgyerdõ
quercia (növ) tölgy
quercino tölgy-
1. (jog) panasz, kereset; dare ~, porre ~, muovere ~: panaszt emel;
querela
2. (átv) keserv
querelante (il,la) (jog) perlõ, panasztevõ, felperes
251
querelante (mn) panaszkodó; (jog) perlõ

querelare (jog) bepanaszol, vádol
querelato (fn) (jog) alperes
querelato (mn) (jog) perelt, bepanaszolt
querelatorio (jog) vád-; il memoriale ~: a vádirat
que·rulo (jog) panaszos
quesito (fn) probléma, kérdés
quesito (mn) (jog) keresett, szerzett
questiona·bile kérdéses
questionario kérdõív
kérdés, probléma, ügy; ~ d'onore (hn): becsületbeli ügy; fare una ~:
a.) kérdést tesz föl; b.) kérdést csinál vmibõl; il caso in ~: a szóban
questione (la)
forgó eset; proporre una ~: kérdést felvet; qui non e ~ [di]: itt nem
arról van szó, hogy..., itt nem kérdés, hogy...
ez; ezt; emez; quest'altro: (ez) a másik; quest'anno: az idén;
quest'oggi: még ma; ~ gennaio: idén januárban; ~a notte: ma éjjel;
con questo, che: azzal a feltétellel, hogy; per ~: ezért; con ~i occhi
questo
(hn,tb): saját szememmel; da ~ tempo in poi: ettõl fogva, ez(ek) után;
E con ~? Na és? dirle a ~ e a quello: mindenkinek, fûnek-fának
elmeséli; Ci mancherebbe ~! Még csak ez hiányzik!
questore (il) 1. vezetõ rendõrtisztviselõ; 2. (parlamenti) háznagy
questua kéregetés, alamizsna(gyûjtés)
questuante (il) (rkat) kéregetõ, kolduló barát
questuare kéreget
questura rendõrkapitányság, rendõrség
questurino rendõrbiztos, nyomozó
1. itt; di qui innanzi: mostantól kezdve; di qui a otto: mához egy
qui hétre; di qui a poco: nemsokára; 2. ide; qui accluso: (ide) mellékelve;
Passiamo di qui! Menjünk erre!
quiescente nyugvó, pihenõ
quiescenza (meg)nyugvás, pihenés
quietamente nyugodtan
quietanza nyugta
quietanzare ua. quietare: nyugtáz, nyugtát ad
quietare ua. quietanzare: nyugtáz, nyugtát ad
quiete (la) nyugalom
quieto nyugodt
quietudine megnyugvás
quinario (irod) ötszótagú verssor
quinci (biz) Parla in ~ e quindi. Sok szóvirágot használ, affektál.
quindi [új] tehát, ennélfogva; ~? Tehát?
252
quindicennale tizenöt éves

quindicenne (il,la) tizenöt éves kamasz(lány)
quindicenne (mn) tizenöt éves
quindicennio tizenöt éves idõköz
quindice·simo tizenötödik
qui·ndici (szám) tizenöt
quindicimila (szám) tizenötezer
quindicina 1. mintegy, kb. tizenöt; 2. félhavi fizetés; 3. kéthetes idõköz
quindicinale kéthetenkénti, félhavi; rivista ~: félhavonként megjelenõ folyóirat
quinquagenario (vál) 1. ötvenéves ember; 2. ötvenedik évforduló
quinquage·sima (rkat) farsangvasárnap, ötvenedvasárnap
quinqua·ngolo (geom) ötszög
quinquennale ötéves; (tört) piano ~: ötéves terv
quinquenne ötéves
quinquennio ötéves idõköz
quinta 1. (szính) kulissza; 2. (zen) kvint
quintale (il) mázsa
quintessenza 1. párlat; 2. (átv) lényege, veleje vminek
quintetto 1. (zen) kvintett; 2. (sp) öttagú csapat
quintino két deci
quinto 1. ötödik; 2. ötöd(rész)
quintuplice ötszörös
1. hányad, (nyereség)rész; 2. részlet (pl. tagdíjé); 3. (rep) magasság;
quota
prendere ~: emelkedik; volare ad altissima ~: igen magasan repül
quotaizzare [új] szétoszt, részekre oszt
1. szétoszt; kivet (részletet); 2. (gazd) jegyez (tõzsdén); 3. becsül,
quotare
értékel
quotato (fel)becsült; értékelt
1. (gazd) árfolyamjegyzés (tõzsdén); 2. la ~ di questo cavallo: ennek
quotazione (la)
a lónak a nyerési esélye
quotidianamente naponta, gyakran
quotidiano (fn) napilap
quotidiano (mn) mindennapi, hétköznapi
quoziente (il) (mat) hányados
253

N O P Q R S T U V Z
rabbia 1. (orv) veszettség; 2. (átv) düh(össég), harag, méreg

rabbuiarsi 1. (be)sötétedik, (be)esteledik; 2. (átv) elkomorul, elkomorodik
raccapricciante borzalmas
raccapricciare 1. megrémít, megborzaszt vkit; 2. megrémül, megborzad
raccapriccio borzalom, borzadály; mély megrendülés, rémület, megdöbbenés
racchettare megnyugtat, lecsendesít
racchiu·dere magába zár, tartalmaz - sz; ho racchiuso
1. begyûjt, behord, betakarít, beszed; (termést); 2. összeszed,
felszed; 3. befogad vkit, menedéket ad vkinek; 4. (össze)gyûjt (pl.
maga köré); összevon (csapatot); 5. következtet, megért, felfog; 6.
sûrít, összefoglal; 7. (hajót) leereszt, bevon, behúz; 8. ~si:
racco·gliere gyülekezik, összegyûlik; 9. magába száll, magába mélyed; 10.
összeszedi magát, erõre kap - raccolgo, raccogli,raccoglie,
raccogliamo, raccogliete, raccolgono; ho raccolto; raccoglierò;
raccoglierei; raccogli, raccolga,raccogliamo, raccogliete, raccolgono;
raccolga; raccogliessi
1. szüret, szedés, betakarítás, aratás; 2. (be)gyûjtés; ~ d'acqua:
raccolta víznyerõtelep; 3. termés; 4. gyûjtemény; 5. gyülekezés; (kat) sonare
a ~: gyülekezõt, sorakozót fúvat
raccolto (fn) termés
1. jól berendezett, kényelmes; 2. (átv) figyelmes, összeszedett,
raccolto (mn)
magába mélyedt; 3. tömör (stílus)
1. (vkinek a figyelmébe, pártfogásába) ajánl; beajánl vkit; 2. (levelet
postán) ajánlva küld, felad; 3. ~si: segítséget kér vkitõl; beajánlja
raccomandare
magát vkinek; ~si a Dio: Istenhez fohászkodik; 4. rábízza magát
vkire, vmire; (szól) ~si alle gambe: megfutamodik, megszökik
raccontare 1. elmond, elbeszél; 2. (mesét) (el)mond
racconto 1. elõadás, beszámoló; 2. (irod) elbeszélés, novella
raccordare 1.egyesít, összeköt 2. (vill) kapcsol
254
raccordo (vill) kapcsolás

raddoppiamento megkettõzés
radicale (il) 1. (mat) gyök, gyökmennyiség; 2. (pol) radikális
radicale (il,la) (nyelv) szótõ;
1. gyökeres, alapvetõ; (rkat) sacramento ~: alapszentség; 2. (pol)
radicale (mn)
radikális
1. gyökér; 2. (mat) gyök; 3. (nyelv) szótõ; 4. (átv) kezdet, eredet; 5.
radice (la)
(orv) betegség központja, fészke; 6. (növ) torma
rado gyér, ritka; di ~: ritkán
radunare 1. összegyûjt, egybehív; 2. ~si: összegyûlik, összegyülekezik
radunata 1. összejövetel; 2. gyûlés; 3. (kat) sorakozó
raduno összejövetel
raffazzonare 1. (ki)igazít, (ki)javít, (ki)csinosít; 2. ~si: rendbeszedi magát
1. fel-, megismer; 2. jelképez, szimbolizál; 3. ~si: elképzel magának
raffigurare
vmit
1. finomít, tisztít; 2. javít, tökéletesít; 3. (átv) kitanít, kirafinál vkit; 4.
raffinare
~si: finomodik, tisztul; 5. vékonyodik; 6. (átv) élesedik (elme)
1. tisztítottság, finomítottság; 2. kifinomultság, tökéletesség; 3. (átv)
raffinatezza
rafináltság, agyafúrtság
rafforzare 1. megerõsít, megszilárdít; 2. ~si: (meg)erõsödik, erõre kap
raffrontare összehasonlít, egybevet
raffronto összehasonlítás, egybevetés
1.(geom, orv is) sugár; ~i ultravioletti: ibolyántúli sugarak; 2. küllõ; 3.
raggio
(átv) hatáskör, hatósugár
1. utolér vkit; 2. (célt) elér; 3. (célba) (el)jut; ~ un accordo:
raggiu·ngere
megegyezésre jut - vö: giungere
1. csoportosítás, tömegeloszlás; 2. csoportosulás, tömeg; 3. (vill)
raggruppamento
kapcsolás
1. csoportosít, összeszed (embereket); 2. ~si: csoportosul; 3. sorba,
raggruppare
csoportba áll
1. okoskodás, érvelés; 2. tárgyalás, megbeszélés; 3. beszéd,
ragionamento
társalgás
1. ész, értelem; ~ di Stato: államérdek; lasciarsi guidare dalla ~: az
eszére hallgat; fuor di ~: mértéktelenül; 2. érv; 3. ok,eredet; la ~
prima delle cose: a dolgok indítóoka, eredete; 4. igazság; avere ~:
igaza van; (biz) Hai non ~, ma ragionissimo. Nagyon is igazad van.
ragione (la)
5. jog; con ~, a ~: joggal, jogosan; rendere di pubblica ~:
köztudomásra hoz; [0]; 6. viszony; arány; in ~ di età: (élet)kora után,
(élet)kor szerint; in ~ del 5%: 5%-os arányban; a maggior ~: annál
inkább; 7. cég, üzletház; ~ sociale: társascég
ragionevolezza ésszerûség, eszesség
ragioniere (il) számvevõ, könyvelõ
255
1. megörvendeztet; 2. díszesebbé, derûsebbé tesz; 3. ~si: örül,

rallegrare
örvendezik, felderül; 4. ~si [con]: szerencsét kíván, gratulál vkinek
1. (le)lassít; 2. meglazít; mérsékel; 3. kevesbít, csökkent; 4. ~si:
rallentare
lassul, csökken
rallentatore (il) (mûsz) lassító
ramificare 1. ágakat ereszt; 2. ~si: elágazik
ramificato szétágazó
ramificazione (la) elágazás, szétágazás
1. (vál) elkeserít, búsít, szomorít; 2. ~si: búsul, szomorodik vmiért; 3.
rammaricare
~ [di]: panaszkodik, siránkozik vmiért
1. emlékeztet vmire vkit; 2. (meg)említ, emleget vkinek vmit; 3. ~si:
rammentare
[di]: eszébe jut vmi, emlékezik vmire; emleget vkit, beszél vkirõl
1. (növ) ág; 2. tudományág, iparág, ágazat; 3. (út-, folyó)elágazás;
ramo folyamág; 4. (átv) családfa ága; 5. (ásványi) réteg, ér; 6. (biz) avere
un ~ di pazzia: egy kereke hiányzik
rampante (heraldika) ágaskodó (oroszlán, bika)
rancore (il) harag, neheztelés
rannicchiarsi lekuporodik, leguggol
rapace (mn) 1. ragadozó; 2. (átv) mohó, kapzsi
rapidità sebesség, gyorsaság
ra·pido (fn) távolsági gyorsvonat
ra·pido (mn) 1. gyors, sebes; 2. rohamos
1. elrabol, elragad; 2. el-, megszöktet; 3. ki-, elragad; hatalmába kerít
rapire
- sz; vö: sentire
rapitore (il) (nn) rapitrice: rabló, ragadozó
rapitrice (la) (hn) rapitore: rabló, ragadozó
1. elmond, elmesél; továbbad; 2. besúg, elárul, bemond; 3. ~si: vkire
rapportare
bízza a döntést; hagyatkozik vkire
1. jelentés; 2. viszony, kapcsolat; sotto questo ~: ebben a
rapporto
tekintetben; 3. kihallgatás; 4. arány
1. képviselet; ~ straniera: külképviselet; 2. képviselõség, képviselõi
rappresentanza
tisztség
1. ábrázol; 2. képvisel vkit, vki képviseletében megjelenik; 3. vmi
rappresentare jelképéül szolgál; 4. (szính) elõad; 5. leír, bemutat; 6. ~si: (el)képzel
magának
raramente ritkán, gyéren
rarefare 1. ritkít, csökkenti a sûrûséget; 2. ~si: ritkul - vö: fare
raro gyér, ritka
1. (kat is) szemle; passare in ~: szemlét tart; 2. folyóirat, szemle; 3.
rassegna
beszámoló
rassegnamento (vál) lemondás
256
1. megszemlél; 2. ~ le proprie dimissione: lemond; 3. ~si: [a]:

rassegnare
belenyugszik vmibe
rassegnato béketûrõ, belenyugvó; türelmes
rassegnazione (la) megnyugvás, megadás, béketûrés
ratificare jóváhagy, megerõsít, ratifikál (szerzõdést)
ratizzare részletekre oszt, bont (összeget)
(jog) megerõsített, jóváhagyott, elismert; matrimonio ~ e non
rato
consumato: megkötött, de el nem hált házasság
1. elragadtatás; 2. elrablás, elragadás; il ~ delle Sabine: a szabin nõk
ratto (fn)
elrablása
ratto (mn) gyors, sebes
rattristare 1. elszomorít; 2. ~si: elszomorodik
ravvedersi megtér, jó útra tér; belátja hibáját
ravvedimento 1. belátás, jó útra térés; 2. [új] (vall) megtérés
ravvisare felismer (arcot, alakot)
ravvivare 1. újra (fel)éleszt, magához térít; 2. ~si: (fel)éled, újraéled
raziocinare következtet vmibõl; okoskodik
1. következtetés; okoskodás; 2. ész, okosság, ítélõképesség,
raziocinio
józanság
razza 1. 1. faj, fajta 2. fajzat 3. rája (hal)
razziale faji
razzolare kapargál, kapirgál
1. király; 2. (rég) ~ d'arme (nn): hírnök, fegyverhordozó, herold; 3.
re (il) (zen) d (a dúr skála második hangja); ~ maggiore: D-dúr; ~ diesis:
disz; ~ bim: molle desz
1,2Re (~) (Biblia) A királyok 1,2. könyve
reagire 1. ellene hat; 2. visszahat, reagál - vö: finire
reale 1. valódi, valóságos, tényleges 2. királyi
1. megvalósít, végrehajt; 2. (értéket) pénzzé tesz; 3. (sp) ~ un
realizzare
primato: csúcsot állít föl; 4. ~si: megvalósul
1. kivitelezés, végrehajtás; 2. elkészítés; 3. (film) rendezés; 4. [új]
realizzazione (la)
megvalósulás;
realtà valóság; in ~: valóban, tényleg
reato (jog) bûntény, bûncselekmény, bûntett
ua. arrecare: 1. hoz, visz; ~ ad effetto: teljesít; 2. okoz (pl. örömet); 3.
recare
~si: elmegy, odamegy (vhová)
recento új, legutóbbi; legfrissebb
recepire [új] elfogad, figyelembe vesz - vö: finire
recettivo ua. ricettivo: el-, befogadásra alkalmas
recezione (la) ua. ricezione: 1. felvétel, átvétel; 2. rádióvétel
257
recidiva (orv,jog) visszaesés

recidivare (orv,jog) visszaesik
recidività [új] (orv,jog) visszaesés jelensége
recidivo (orv,jog) visszaesõ
recinto körülkerített hely; ~ della stazione: (állomás)peron
recipiente (il) edény, tartály
recipiente (mn) befogadóképes
reciprocamente kölcsönösen
reciprocità kölcsönösség, viszonosság
reciso 1. (növ) megnyesett; 2. (átv) rövid, határozott
recitare 1. (szính) elõad; 2. szaval; 3. fennhangon imádkozik
reco·ndito (vál) rejtett, titkos
recuperare [új] birtokba visszahelyez
redatto szerkesztett
redattore (il) (nn) redattrice: szerkesztõ; ~ capo: fõszerkesztõ
redattrice (la) (hn) redattore: szerkesztõ; ~ capo: fõszerkesztõ
1. szerkesztõségi; 2. [új] (Biblia) redakciós, átszerkesztésbõl
redazionale
származó
1. haszon; 2. hozam, hozadék; 3. jövedelem; a ~ fisso: állandó
re·ddito
jövedelmû; imposta sul ~: jövedelemadó
redentivo [új] megváltó, felszabadító
redento 1. (vall) megváltott; 2. felszabadított
Redentore (il) (vall) Megváltó
redenzione 1. (vall) megváltás; 2. felszabadulás (szolgaság, elnyomás alól)
rediconto [új] onere di ~: számadási kötelezettség
redi·gere szerkeszt - sz; ho redatto
redi·mere 1. ki-, megvált, felszabadít; 2. (jog) tehermentesít - sz; ho redento
referenza felvílágosítás, tájékoztatás
1. ~ al fuoco: tûzálló; 2. szembehelyezkedõ, alkalmatlan; 3.
refrattario kötelezettséget megszegõ; 4. kötelességmulasztõ; nevelhetetlen,
kezelhetetlen
regalare ~ [di]: megajándékoz vmivel vkit
regale ua. reale (2): királyi
regalo ajándék; articolo per ~: ajándékcikk
re·ggere 1. (meg)tart, elbír; non ti reggerà: nem bír el téged; 2. (átv) (el-,
ki)bír; ~ la prova: megállja a sarat; ~ il volo: jól bírja a repülést; 3.
fékez (mozgást); feltart, akadályoz; 4. igazgat, vezet, kormányoz
(intézményt); 5. (nyelv) vonz; 6. (átv) eltart, fenntart, támogat
(személyt); 7. ~ [a]: (ki-, el)bír vmit, ellenáll vminek; ~ alla fatica, al
caldo, al freddo: bírja a fáradságot, meleget, hideget; 8. ~si: [a]:
fogódzik, fogódzkodik, kapaszkodik vmibe; ~si a galla: felszínen
258
marad; 9. ~si in piedi, ~si in gambe: megáll a lábán; ~si diritto:

egyenesen áll; 10. non mi regge l'animo [di]: nincs szívem, hogy - sz;
ho retto
regiamente királyilag, királyi módon
regicidio királygyilkosság
1. szabályoz; 2. (mûsz, rád) beállít, (be)szabályoz; (rád) ~ il volume
sonoro: (hangot) erõsít, gyengít; 3. ~ una faccenda: ügyet rendez; ~ i
conti [con]: vitás ügyeit rendezi vkivel; 4. (átv) megrendszabályoz; 5.
regolare
~si: tartja magát vmihez; So ~mi da me. Tudom magam mihez
tartani. 6. viselkedik, alkalmazkodik; 7. mértékletesen él, mérsékli
magát
regolarità szabályosság, rendszeresség; (sp) prova di ~: egyenletességi próba
reietto kivetett, elkergetett, elhagyatott; megvetett
reiterare megismétel
reiteratamente ismételten, többször
reiterazione (la) (meg)ismétlés
relativamente aránylag, viszonylag(osan)
1. viszonylagos; 2. (vmivel) arányban lévõ, álló; 3. ~ [a]: vmire
relativo vonatkozó, vmihez tartozó; 4. (nyelv) i pronomi ~i: a vonatkozó
névmások
1. hírhozó, elbeszélõ; 2. elõadó, referens; 3. (kat) ufficiale ~: napos
relatore (il)
tiszt
1. viszony 2. tudósítás, elõadás, elbeszélés 3. jelentés; 4. kötelék,
összeköttetés; kapcsolat; entrare in ~ d'affari [con]: üzleti
relazione (la)
összeköttetésbe lép vkivel; essere in ~i diplomatiche: diplomáciai
kapcsolatban van
relegare számkivet, internál
relegazione (la) számkivetés, számûzetés, internálás
religione (la) 1. vallás, hit; 2. con ~: áhítattal
religiosità áhítat(osság)
religioso (mn) áhítatos, vallásos
religioso/a (fn) (rkat) szerzetes(nõ)
reliquia (rkat) ereklye
reliquiario (rkat) ereklyetartó
reminiscenza 1. visszaemlékezés, emlékezet; 2. emlék
1. elengedés (büntetésé); 2. bocsánat, megbocsátás; (vall) ~ dei
remissione (la) peccati: bûnbocsánat; 3. (orv) ~ di una malattia: betegség
csökkenése; 4. (jog) ~ della querela: panasz visszavonása
remoto távoli, félreesõ; (nyelv) passato ~: történeti múlt
remunerare ua. rimunerare: megjutalmaz, díjaz
remunerazione (la) ua. rimunerazione: jutalmazás, díjazás
re·ndere
259
1. (ki-, oda-, át-, meg)ad; ~ le armi: leteszi a fegyvert; ~ fumo: füstöl;

~ suono: hangot ad; (átv) ~ conto [di]: számot ad vmirõl; ~ grazie [a]:
megköszön vkinek vmit; ~ un personaggio sulla scena: szerepet
alakít; ~ un servizio: szolgálatot tesz; 2. visszaad; 3. viszonoz; (szól)
~ pane (hn) per focaccia: [jav] rosszal fizet a rosszért; 4. jövedelmez;
hasznot hajt, gyümölcsözik;(átv) una stoffa che rende: hálás szövet;
5. tesz, alakít vmivé; (mûsz) ~ ermetici i tubi: csövet tömít; (átv) ~ di
pubblica ragione (nn): közhírré tesz; ~ ridicolo: nevetségessé tesz; 6.
~si: lesz, válik vmivé; Si rende più difficile. Egyre bonyolódik. 7.
megadja magát; 8. ~si conto [di]: számol vmivel, tudomásul vesz -
sz; ho reso
rendiconto 1. beszámoló jelentés; 2. számadás
1. jövedelem, haszon; 2. járadék; ~ fondiaria: földjáradék; ~ vitalizia:
re·ndita
életjáradék; casa di ~: [jav] bérház
(jog) vádlott; ~ confesso: bûnét beismerõ vádlott; ~ di furto: lopásban
reo (fn)
bûnös
reo (mn) bûnös, rossz, gonosz
repentaglio veszély; mettere a ~: kockáztat
1. jegyzék, betûrendes mutató; forrásjegyzék; 2. repertoár,
repertorio
mûsorkészlet
1. visszavágás, válasz(adás); 2. (meg)ismétlés; ha avuto dieci ~e:
re·plica
tízszer adták (színdarabot)
repri·mere 1. elnyom, elfojt; 2. ~si: tartóztatja, tûrtõzteti magát - sz; ho represso
re·probo (mn,fn) gonosz, rossz
requiem (il) (rkat) halotti mise, rekviem
requisire lefoglal, rekvirál - vö: finire
requisito (fn) követelmény, szükséges kellék, tulajdonság;
requisito (mn) 1. lefoglalt, elrekvirált; 2. szükségelt, megkívánt
resci·ndere (jog) felbont, érvénytelenít - sz; ho rescisso
rescissione (la) (jog) érvénytelenítés, felbontás
rescissorio (jog) érvénytelenítõ, felbontó
rescritto leirat (felsõbb helyrõl)
residuo (fn) maradék, maradvány, üledék;
residuo (mn) fennmaradó, maradék(-)
1. szilárdság, ellenállás, ellenálló képesség, teherbírás, teherbíró
képesség; ~ al gelo: fagyállóképesség; ~ alla trazione (nn): húzási
resistenza
szilárdság; (vill) ~ ohmica: ohmellenállás; Ha una grande ~ alla
corsa. Kitartó futó. 2. ellenállás, ellenállási mozgalom
reso (ki-, oda-, át-, meg)ad; vö: rendere
resoconto beszámoló, beszámoló jelentés; tudósítás, hírlapi riport
respettivo [új] ~ [di],~ [a]: vmire vonatkozó
respi·ngere 1. vissza-, hátraszorít; 2. visszaver (támadást); visszavet
(ellenséget); 3. visszautasít, visszaküld, nem fogad el; elvet; 4.
260
megbuktat (vizsgán) - vö: spingere

1. lélegzés, légzés, lehelet; ~ frequente: gyors légzés; 2. (átv)
respiro
szünet, nyugalom, pihenõ; 3. halasztás, haladék
responsa·bile (il,la) [új] felelõs
responsa·bile (mn) ~ [di]: felelõs vmiért
responsibilità (la) felelõsség
responsorio (rkat) reszponzórium, a kórus válasza a celebráns énekére
1. marad; Restò ucciso sul colpo. Ott maradt holtan. 2. abbamarad,
megszûnik; ~ a terra: lemarad (jármûrõl); 3. hiányzik, hátra van;
Resta a vedere se è vero. Meglátjuk, igaz-e. 4. van; fekszik; lakik;
Resta in fondo alla valle. A völgy mélyén fekszik. 5. (átv) ~ di sale
restare
(hn): sóbálvánnyá mered; ~ di stucco: kõvémered; restai sbalordito:
elképedtem; ~ con uno palmo di naso: lógó orral távozik; lógatja az
orrát; ~ male: rosszul esik neki; ~ con la peggio: a rövidebbet húzza -
sz; sono resto
1. visszaad; 2. megtérít; 3. visszahelyez (javába, jogaiba); 4.
restituire
visszaállít (elõzõ állapotába) - vö: finire
1. visszaadás, megtérítés, visszatérítés; 2. viszonzás; ~ della visita:
restituzione (la) látogatás viszonzása; 3. helyreállítás; 4. visszahelyezés (hivatalba,
jogaiba)
1. maradék, maradvány; del ~, [új] per il ~: egyébként, egyébiránt,
resto
különben; Ha avuto il suo ~. Megkapta a részét. 2. visszajáró pénz
restringente (orv) szorulást okozó
1. összehúz, (össze)szûkít, összeszorít; 2. szûkebb körre szorít,
restri·ngere rövidebbre szab, megszorít; 3. ~si: (össze)szûkül, kisebbedik; ~si:
nelle spese: összehúzza magát, mérsékli kiadásait - sz; ho ristretto
restrittivo (átv) megszorító, korlátozó
restrizione (la) megszorítás, korlátozás
retaggio örökség
1. háló; ~ di trazione: vontatóháló; ~ per bagaglio: poggyásztartó
háló; ~ a strascico: fenékháló; (szól) prendere nella v. alla ~:
rete (la) hálójába kerít; 2. (út-, vasút-)hálózat; ~ ferroviaria: vasúthálózat; 3.
(foci) gól; tirare a ~: kapura lõ; (tenisz)háló; (vívás) sisakháló; 4.
szatyor; 5. (növ) recéshártya
reticenza elhallgatás
1. hálózat, háló; 2. rácsozat, rács; 3. drótkerítés; ~ spinato:
reticolato (fn)
szögesdrót-kerítés
reticolato (mn) 1. hálózatos, hálószerû; 2. rácsozatos, rácsos
reticolazione (la) hálózat
1. jutalmazás, díjazás; 2. illetmény, fizetés, javadalmazás; 3.
retribuzione (la)
kártalanítás
retrivo 1. visszafejlõdõ, késõn érõ, elmaradó; 2. (pol) maradi, reakciós
retroattività visszahatás, visszaható erõ
261
retroattivo visszaható erõvel bíró, visszaható érvényû, visszamenõ hatályú

retroazione (la) visszahatás
retroterra (hn,tb:~) hátország, mögöttes országrész
1. egyenes (vonal); ~ d'arrivo: célegyenes (versenypályán); 2.
retta meghatározott összeg, díj, juttatás; 3. meghallgatás, figyelem,
törödés; Dammi ~! Figyelj rám!
1. kiegyenesít; 2. ki-, megjavít, helyesbít, helyreigazít; szabályoz; 3.
rettificare
(vill) egyenirányít
rettile (mn,hn) (áll) csúszó-mászó
rettitu·dine (il) 1. egyenesség; 2. (átv) egyeneslelkûség, becsületesség
retto (fn) 1. nyomtatvány elülsõ oldala; 2. (orv) végbél
1. egyenes, helyes; 2. (geom) derékszögû; angolo ~: derékszög; 3.
retto (mn) (átv) egyenes, becsületes, jó, igaz; tisztességes, igazságos 4. [új]
consanguineità ~a: egyenesági leszármazás
rettorato 1. rektori méltóság; 2. rektorátus, rektori hivatal
1. ~ magnifico: egyetemi rektor; 2. intézmény v. kollégium feje; 3.
rettore (il)
templomigazgató
tisztelettõl áthatott; avere un timore ~ per uno: tiszteletteljes félelmet
reverenziale
érez vki iránt
revoca·bile visszavonható
revocare 1. visszahív vkit; 2. visszavon vmit
revocativo ua. revocatorio: visszahívó, felmentõ
revocatorio ua. revocativo: visszahívó, felmentõ
1. újra, ismét alkalmassá, képessé tesz vmire vkit; 2. visszahelyez
riabilitare
elõbbi jogaiba, rehabilitál
1. újra int, bólint; 2. újra rámutat, céloz vmire; 3. újra említ vmit, ismét
riaccenare
felvázol vmit
riacquistare 1. újra v. ismét (meg)szerez; 2. visszaszerez; újra elnyer
riaffermare [új] újra megerõsít
riaffiorare [új] újra megjelenik, újra elõbukkan
~ [a]: 1. újra, ismét megköt, befûz; 2. (közl) vasútvonalakat összeköt;
riallacciare 3. (átv) újra felvesz (pl. tárgyalást); 4. ~si: [a]: (átv) kapcsolódik
vmihez, tartozik vhová
1. felemel, felsegít, felhúz; 2. (átv) ~ la cresta: berzenkedik,
rialzare
pöffeszkedik; 3. ~si: (átv) talpra áll, feláll, felkel
riammissione (la) újra megengedés, újra elfogadás
1. felidéz (múltat); 2. újra elolvas; 3. újra megjár (vmely utat); 4. újra
riandare
megy, visszamegy - vö: andare
1. (tartalmat) összefoglal; 2. újra elvállal (munkát, hivatalt); 3. ismét
riassu·mere felvesz vkit (munkára); 4. (beszélgetést) újra megkezd - sz; ho
riassunto
riassunto összesítés, összefoglalás
262
1. visszakap, visszanyer, visszaszerez; 2. feléleszt, magához térít; 3.

riavere
magához tér, újjáéled, felfrissül - vö: avere
ribadimento 1. szegecselés; 2. (átv) megerõsítés (állításé)
ribadire 1. szegecsel; 2. (átv) megerõsít (állítást) - vö: finire
ribaltare 1. felfordít; 2. felbillen, felborul, kiborul
1. lázadó; 2. engedetlen, makacs, csökönyös; 3. malattia ~:
ribelle
rosszindulatú betegség
1. visszahull, visszaesik, újra leesik, lehull; 2. rászáll, hárul vkire
ricadere
(örökség) - sz; ho ricadro; ricadrò; ricadrei
1. újra összetípor, -tapos; 2. újra megjár (utat); 3. (müv) átrajzol vmit,
ricalcare
másolatot készit vmirõl; 4. (átv) ~ le orme [di]: vki nyomdokaiba lép
ricalcitrare 1. rugdalózik, kirúg (ló); 2. (átv) ~ [a]: ellenszegül vkinek, vminek
~ [a]: (röviden) összefoglal; fõbb pontjaiban megismétel; ~ il
ricapitolare
discorso: összefoglalja a beszédet
ricapitolazione (la) összefoglalás
ricatto zsarolás
1. újra kiás, újra kiváj; 2. (átv) vmibõl kihámoz, kikövetkeztet vmit; 3.
ricavare
szerez, nyer; 4. hasznot, jövedelmet húz vhonnan
ricchezza gazdagság, bõség; ~e del sottosuolo: bányakincs
ri·cciolo (haj)tincs, (haj)fürt
ricco ~ [di]: gazdag
ricercare keres vmit; kutat vki, vmi után
ricetta (orv) rendelvény, recept
ricetta·colo 1. tartály, tartó; 2. (átv) menedékhely, tanya
ricettivo ua. recettivo: el-, befogadásra alkalmas
1. (meg)kap; 2. részesül vmiben; 3. (rádió) vesz, fog; 4. befogad
rice·vere vmit, elfér benne vmi; 5. Il medico riceve tutti i giorni. Az orvos
minden nap fogad.
1. (át)vétel, megkapás; 2. fogadtatás, fogadás; 3. (gazd) elfogadás;
ricevimento
4. felvétel (tagé)
ricezione (la) ua. recezione: 1. felvétel, átvétel; 2. rádióvétel
1. hívogat, újra és újra hív; 2. (kat) behív; 3. visszahív vkit; 4.
visszavon vmit; 5. ~ alla memoria: emlékezetébe idéz; ~ l'attenzione:
richiamare
felhívja, felkelti, magára vonja a figyelmet; 6. ~ all'argomento:
rendreutasít; 7. ~si: [a]: fordul vkihez; 8. hivatkozik vkire, vmire
1. visszahívás; 2. ~ all'ordine: rendreutasítás; 3. felhívás, bejelentés;
richiamo
4. hivatkozás, utalás (könyvben); 5. (kat) behívás
1. kér, kíván; si richiede molto tempo: sok idõre van szükség, sok
richie·dere
idõt kíván; 2. visszakér; 3. újra kérdez - vö: chiedere
1. kérés, kívánság; concerto a ~: kívánsághangverseny; scheda di ~:
richiesta könyvtári kérõlap; 2. követelés, igény(lés); 3. kérdés; kérdezõsködés;
4. kereslet, kelet, kelendõség
263
richiu·dere 1. újra, ismét bezár; 2. ~si: bezárul, becsukódik - sz; ho richiuso

ri·cino (növ) ricinus
ricollegare 1. egybegyûjt, újra összeköt, összekapcsol; 2. ~si: összefügg
ricolmo ~ [di]: telisteli
ricomparire [új] újra megjelenik, újra fölbukkan - vö: compare
ricompensa 1. elismerés; 2. jutalom; 3. kárpótlás
1. újra összetesz, -rak; (átv) ~ un fatto: eseményt rekonstruál; 2.
ricomporre (nyomd) újra (ki)szed; 3. ~si: újraalakul; 4. összeszedi magát - vö:
porre
ricomprare 1. visszavesz, visszavásárol; 2. visszaszerez
riconciliazione (la) 1. békéltetés, összebékítés; 2. kibékülés
1. visszavezet, visszavisz; 2. elõzõ állapotába visszaállít - vö:
ricondurre
tradurre
ricongiu·ngere 1. újra összeköt, illeszt; 2. ~si: újraegyesül - vö: giungere
1. elismer; 2. azonosít, identifikál, felismer; ~ alla voce: hangjáról
ricono·scere
ismer föl; 3. (kat) kikémlel, kipuhatol -sz; ho riconosciuto
riconoscimento 1. megismerés, ráismerés; 2. elismerés, bevallás
1. újra meghódít, visszaszerez (fegyveres erõvel); 2. újra elnyer,
riconquistare
visszanyer (tiszteletet)
riconsiderare újra megfontol, revideál
1. ~ [di]: újra betakar, befed; 2. elhalmoz vmivel; 3. takargat,
ricoprire menteget (hibát); 4. (kat) fedez, oltalmaz -sz, mint sentire; ho
ricoperto
1. ~ [di]: megemlékezik vmirõl, vkirõl; 2. ~ [a]: emlékeztet,
figyelmeztet vkit vmire; [új] fare ~ [di]: eszébe juttat; 3. megemlít vmit;
ricordare
La voce ricorda suo padre. A hangja az apjára emlékeztet. 4. ~si:
[di]: eszébe jut;
1. emlékezés, 2. emlék(ezet); 3. emlék(tárgy); 4. emlékeztetõ,
ricordo
figyelmeztetõ
1. idõnkénti visszatérés; 2. [új] elõfordulás; 3. évforduló, ünnepi
ricorrenza
alkalom
1. végigszáguld, végigpusztít; 2. visszatér; vmely napra esik; 3. ~ [a]:
rico·rrere fordul, folyamodik vkihez; ~ alle armi: fegyverhez nyúl; 4. fellebbez;
5. elõfordul; 6. újra fut - sz; ho ricorso
1. visszafutás, visszafolyás; 2. (jog) folyamodás; folyamodvány,
ricorso
megkeresés; 3. [új] fellebbezés - vö: ricorrere
ricostituente (il) erõsítõ (gyógyszer)
ricostituente (mn) erõsítõ
1. újraalkot; újraképez; 2. újjászervez, újjáalakít; ~ un testo: szöveget
ricostituire
helyreállít; 3. ~si: újra megalakul, újjáalakul - vö: finire
ricostituzione (la) újjáalakítás, újjáalapítás
ricoverare
264
1. hajlékába fogad, szállást ad; 2. ~si: [új] kórházba vonul; 3.

meghúzódik, megbúvik vhol - sono ricoverato
1. [új] (kórházi) ápolt, felügyelet alatt álló személy 2. bambino ~:
ricoverato
menhelyi gyermek
1. ~ antiaereo: óvóhely; 2. menhely; ~ dei poveri: szegényház; 3.
rico·vero
hajlék, szállás
visszakap; visszaszerez; visszanyer; ~ la salute: visszanyeri
ricuperare
egészségét
ricusare visszautasít
ridda [új] 1. gyors körtánc; 2. (átv) zûrzavar, forgatag
1. nevet vkin, megmosolyog vkit, vmit; ~ a crepapelle: pukkadozik a
nevetéstõl; 2. [0]; 3. ~si: [di]: nem törõdik vmivel, nem bán, semmibe
ri·dere
vesz, fel sem vesz vmit; Se la ride. Nem törõdik vmivel, (biz) fütyül
rá. - sz; ho riso
ridi·colo (fn) nevetségesség; mettere in ~: nevetségessé tesz, kigúnyol
ridi·colo (mn) 1. nevetséges; 2. (átv) nevetségesen csekély
ridonare 1. újraadományoz; 2. visszaad; 3. helyreállít (egészséget)
ridondanza bõség, gazdagság
1. ~ [di]: bõvelkedik vmiben; 2. ~ [a]: válik vmivé; ridonda a suo
ridondare
onore (hn): becsületére válik; ridonda a danno: kárára válik
ridosso ~ [a]: vki, vmi mögött; (átv) avere uno a ~: el kell tartania vkit
ridotto 1. találkozóhely; 2. (szính) foyer
1. összevonható, csökkenthetõ; [új] redukálható, korlátozható; 2.
riduci·bile
átalakítható;
1. visszavezet, visszavisz; 2. bebizonyít; 3. átváltoztat, átalakít
vmivé; vmilyenné tesz vmit, vkit; 4. leszállít, mérsékel; 5. (rossz)
állapotba juttat, dönt; 6. (mat) (kifejezést) egyszerûsít; ~ una frazione
ai minimi termini: törteket egyszerûsít; ~ più frazioni (nn,tb) a
ridurre
denominatore (hn) comune: törteket közös nevezõre hoz; 7. (zen)
alkalmaz, átír; 8. ~si: visszavonul; 9. rossz állapotba jut, kerül; 10.
vmivé lesz, válik; 11. megfogyatkozik, összezsugorodik; 12.
korlátozódik vmire - vö: tradurre
(nn) riduttrice: 1. átalakító, átváltoztató, redukáló; 2. összevonó,
riduttore (mn,hn)
leszállító, csökkentõ
(hn) riduttore: 1. átalakító, átváltoztató, redukáló; 2. összevonó,
riduttrice (mn,nn)
leszállító, csökkentõ
1. visszavezetés, visszavitel; 2. összevonás, egyesítés; 3. (mat)
riduzione (la) összevonás; 4. (zen) átírás; színre, filmre alkalmazás; 5. (kémia)
redukálás; ~ in coke: kokszosítás; 6. árengedmény
rielaborare [új] újra átdolgoz
rielaborazione (la) [új] újrafeldolgozás, átdolgozás
riemergente [új] újra kiemelkedõ, felemelkedõ
riempire
265
1. megtölt, tetelölt; 2. (kérdõívet) kitölt 3. (párnát) megtöm; 4. (átv) ~

[di]: eltölt vmivel - riempio, riempi, riempie, riempiamo, riempite,
riempiono; ho riempito; riempirò; riempirei;
riempi,riempia,riempiamo,riempite, riempiano; riempia; riempissi
1. visszatér; 2. beljebb vonul, behúzódik; 3. ~ in posesso [di]: újra
rientrare vminek a birtokába jut; 4. összezsugorodik, összemegy (ruha,
szövet); 5. újra belép a játékba, megújítja a tétet
riesce sikerül, ld: riuscire
rievocare [új] felidéz, megemlékezik
rievocazione (la) (újra)felidézés, megemlékezés
1. újra tesz, cselekszik, dolgozik, teljesít, végez, gyárt, készít, épít
vmit; 2. (kárt, ktget) megtérít; ~ dei danni: megtéríti vkinek a kárát; 3.
helyrehoz; 4. átalakít; ~ di sana pianta: tetõtõl talpig átdolgoz; 5.
rifare utánoz; 6. [jav] ~si: kiindul vhonnan; rifacciamoci da quando: kezdjük
ott, hogy; 7. ~si da capo: elölrõl kezd; 8. összeszedi magát
(egészségileg, anyagilag); 9. ~si sopra: a.) visszaadja a kölcsönt
vkinek; b.) bosszút áll vkin - vö: fare
riferimento 1. elmondás, elõadás; 2. hivatkozás; 3. vonatkozás, vonatkoztatás
1. elmond, jelent; 2. tulajdonít; 3. ~si: hivatkozik vkire,vmire; 4.
riferire
vonatkozik vkire - vö: finire
rifiutare visszautasít; (átv) rifiuta il colore: nem tûri a [jav] nyomdafestéket
1. (fiz) visszaverõdés; 2. (átv) [jav] reflexió, észrevétel, megfontolás,
riflessione (la)
elmélkedés (vmi fölött); 3. megjegyzés (az elhangzottakhoz)
1. visszaver (fényt); 2. (átv) visszatükröz; 3. megfontol, elmélkedik,
gondolkodik vmin, reflektál vmilyen jelenségre; fare ~: gondolkodóba
rifle·ttere
ejt; 4. ~si: (fiz) visszaverõdik; 5. (átv) (vissza)tükrözõdik (pl. arcon
gondolat)
rifluire visszafolyik, visszaözönlik, visszatódul - vö: finire; è fluito
1. átalakítás, újjáalakítás, megújítás, újjászervezés; ~ agraria, ~
riforma
fondaria: földreform; 2. (vall) vallásújítás, reformáció
rifra·ngere 1. (fiz) megtör (fényt); 2. ~si: megtörik (fény) - sono rifratto
rifuggire ~ [da]: visszariad, irtózik vmitõl - vö: sentire
1. menedék(hely); 2. (hegyi) menedékház; 3. (átv) menedék, oltalom;
rifugio
4. óvóhely
rifu·lgere fénylik, tündököl - sz; ho rifulto
1. vonal; 2. vonalzó; 3. tessuto a righe bianche e rosse: fehér-piros
csíkos szövet; 4. sor; [új] tra le righe: sorok között; 5. (kat) Mettevi in
riga
~! Sorakozó! Rompete le righe! Oszolj! 6. (biz) canaglia di prima ~:
címeres gazember
rigare 1. (meg)vonalaz (papírt); 2. csíkoz (szövetet)
rigenerazione (la) 1. újjáalkotás; 2. (átv) regenerálódás, újjászületés
1. újra elvet, eldob, elhajít; 2. visszavet, visszadob, visszahajít; 3.
rigettare (ki)hány; 4. el-, visszavet, visszadob (kérvényt); visszautasít
(ajándékot); 5. áthárít, áttol; 6. (növ) kihajt, új hajtást hoz
266
rigetto 1. visszavetés, elvetés, visszautasítás; 2. hányás

ri·gido (fn) csikorgó hideg
ri·gido (mn) 1. merev; szigorú; 2. el-, meggémberedett; 3. (átv) rideg, kemény
1. (meg)forgat; ~ la chiave: megfordítja a kulcsot (a zárban); 2.
rigirare körülkerít, körülvesz; ~ il paese: bejárja a környéket; 3. (átv)
csûrcsavar; 4. (átv) ~ uno: rászed, megcsal vkit
rigoglioso buján sarjadzó, buja
rigonfiarsi felduzzad, megdagad
rigonfio 1. dagadt, püffedt; 2. (átv) felfuvalkodott, gõgös
1. keménység, merevség; 2. (átv) szigor(úság); a ~ di termini (hn; tb)
rigore (il) a szó szoros értelmében; 3. (átv) zordság (idõjárásé); 4. di ~:
kötelezõ; 5. (futball) calcio di ~: tizenegyes; 6. (átv) pontosság
rigoroso 1. szigorú, 2. descrizione ~a: hû leírás
riguadagnare 1. visszaszerez, visszanyer; 2. ~ terreno: újra tért nyer
riguardante [új] vmire vonatkozó
1. vonatkozik vmire, vkire; illet vkit; 2. újra (meg)néz; 3. átnéz,
riguardare megvizsgál, szemügyre vesz; 4. riguarda a uno scopo: egy célra
irányul; 5. ~si: óvakodik, õrizkedik vmitõl
1. gondosság, figyelem; di ~: tekintélyes, jelentõs; 2. tisztelet,
udvariasság; non avere ~ [a]: nincs tekintettel vmire, vkire; 3.
riguardo
belátás, elnézés; 4. ~ [a]: vmit illetõen; sotto ogni ~: minden
tekintetben
1. újra-, visszadob; 2. reklámoz, terjeszt, népszerûsít; 3. (játék)
rilanciare
rálicitál vkire
rilancio forgalombahozatal, divatbahozatal
1. elbocsát, szabadon bocsát (foglyot); elenged; átenged; 2.
rilasciare
kiszolgáltat (okmányt)
rilassare 1. meglazít; 2. elernyeszt; 3. ~si: meglazul; 4. elernyed
rile·ggere újra (át)olvas; átnéz
rilevante 1. kiemelkedõ, kidomborodó; 2. nevezetes, kitûnõ, jelentékeny
rilevanza [új] relevancia, jelentõsség
1. újra kivesz, kiemel; 2. felemel (leesett dolgot); 3. felvált (õrséget);
4. (átv) kiemel, kidomborít; ~ una parola: vmely szót kiemel,
kihangsúlyoz; 5. (átv) megért, kivesz (értelmet); 6. vázlatot készít
rilevare vkirõl, lerajzol vkit; 7. Questa notizia ha rilevato la speranza. Ez a hír
újra felkeltette a reményt. 8. [jav] Che rileva questo! Mit old ez meg?
9. felmér, feltérképez; 10. kiemelkedik, kitûnik (pl. képen alak); 11.
~si: újra, ismét felkel, feláll; felemelkedik
1. kiemelkedés, domborulat; 2. domborzati térkép; 3. (mûv)
rilievo dombormû, relief; 4. (átv) affare (hn) di ~: jelentõs üzlet; 5.
megjegyzés, észrevétel; mettere in ~: kiemel, hangsúlyoz
rilucente fénylõ, csillogó
rima
267
1. rím; ~ accoppiata, ~ bacciata: páros rím; ~e obbligate: ölelkezõ

rímek; [jav] terza ~, ternica: három soros versszak (Dante); (szól)
Risponde per le ~e. Jól odamond(ogat). 2. (orv) rés
1. újraküld; 2. visszaküld; 3. ide-oda küldözget; 4. elbocsát, elküld
(pl. alkalmazottat); 5. elhalaszt; 6. visszaüt, visszaver (labdát); 7. utal
rimandare
(szövegben); 8. (átv) ~ la giù: elnyeli, elharapja (ami a nyelve hegyén
van)
1. utalás (szövegben); 2. (mûsz) áttétel; 3. di ~: viszonzásul,
rimando
megtorlásképpen
1. megmarad, (ott)marad; rimase ucciso: megölték; 2. (még)
hátravan, fennmarad; 3. io rimasi: elámultam, elcsodálkoztam; (biz)
ci rimase come un merlo: rútul rászedték; 4. ~ male: rosszul esik neki
rimanere
- rimango, rimani,rimane,rimaniamo,rimanete,rimangono; sono
rimasto; rimarrò; rimarrei; rimani,rimanga,rimaniamo,
rimanete,rimangono; rimanga; rimanessi
rimarche·vole megjegyzendõ, figyelemre méltó, lényeges
rimasuglio 1. maradék, maradvány; 2. selejt
rimborsabile 1. visszafizethetõ; megtéríthetõ 2. visszafizetendõ; megtérítendõ
rimborsare visszafizet; meg-, visszatérít
rimborso 1. meg-, visszafizetés; 2. megtérítés; 3. utánvét; contro ~: utánvéttel
rimedia·bile (átv is) (meg)gyógyítható, orvosolható
rimediare 1. szerez, keres, elér; 2. (átv) ~ [a]: orvosol vmit, segít vmin
rimedio (átv is) gyógyszer, orvosság; orvoslás
1. újra be-, le-, rátesz, -helyez; 2. visszaad, visszaküld; 3. átutal, küld
(pénzt); 4. elhalaszt (idõpontot); 5. (gazd) ráfizet, veszít, veszteséget
szenved (üzleten); ci ho rimesso molto: sokat ráfizettem; 6.
helyrehoz, pótol; 7. elenged (büntetést); 8. (vall) megbocsát (bûnt);
9. ~ il potere: lemond a hatalomról; 10. (orv) remittál; 11. (növ is)
sarjadzik, kihajt; ~ le penne: a.) pelyhesedik b.) (átv) tollasodik,
rime·ttere gazdagszik; 12. beállít (órát); 13. mozaikszerûen kirak
(fából,elefántcsontból); 14. ~si: visszamegy, viszszatér; újra
hozzákezd, nekilát; 15. visszahelyezkedik, visszaül; 16. magához
tér, lecsillapszik, felgyógyul; 17. kiderül (idõ); lecsendesedik, elül
(szél); 18. helyrejön (anyagilag); visszanyeri a pénzét (játékban); 19.
~si [a]: aláveti magát vkinek, vminek; 20. ~si [a,in]: rábízza a döntést
vkire
rimostranza megrovás, ellenzés, ellenjavaslat
rimozione (la) (átv is) eltávolítás, elmozdítás; ~ dal grado: lefokozás
rimpianto (késõi) bánat, fájlalás, siratás
rimpiazzare helyettesít, helyébe tesz, felvált
1. felpanaszol vkinek vmit, szemrehányást tesz vkinek; 2. ~si:
rimproverare
szemrehányást tesz önmagának, vádolja önmagát
rimpro·vero szemrehányás
rimunerare ua. remunerare: megjutalmaz, díjaz
268
rimunerazione (la) ua. remunerazione: jutalmazás, díjazás

1. eltol, elvisz, elhord, eltávolít; 2. elbocsát, kitesz; 3. lebeszél vmirõl
rimuo·vere
vkit; 4. ~si: letesz szándékáról - vö: muovere
1. bezár, becsuk vhová; 2. lezár, lelakatol; 3. magába rejt, foglal; 4.
rinchiu·dere
~si: bezárkózik, elzárkózik - sz; ho rinchiuso
ua. rincuorare: 1. felbátorít; 2. ~si: felbátorodik, felbuzdul;
rincorare
megvigasztalódik
1. üldöz, ûzõbe vesz; 2. (átv) fut vki után, udvarol vkinek; 3. ~si:
rinco·rrere
egymást kergetik, üldözik - vö: correre
rincre·scere fájlal, sajnál vmit - sz; sono rincresciuto
rincrescioso kellemetlen
ua. rincorare: 1. felbátorít; 2. ~si: felbátorodik, felbuzdul;
rincuorare
megvigasztalódik
rinfacciare [0]; szemére hány vkinek vmit
rinforzare 1. (meg)erõsít; 2. ~si: (meg)erõsödik
ringhiera mellvéd, korlát
ringiovanimento megfiatalodás
ringiovanire 1. (meg)fiatalít; cura per ~: fiatalító kúra; 2. megfiatalodik
ringraziamento köszönet(nyilvánítás); hálaadás; tanti ~i: nagyon köszönöm
rinnegamento [új] tagadás
rinnegare 1. letagad, megtagad; 2. kitagad; 3. elpártol
rinnegato (fn,mn) renegát
1. megújít, felújít; 2. tataroz, renovál; 3. megismétel; ~ il fuoco:
rinnovare felszítja a tüzet; [0]; ~ uno nel pensiero: visszagondol vkire; 4.
meghosszabbít; 5. ~si: megújul; 6. újra jelentkezik, újra (fel)éled
rinsaldare újra megerõsít, megszilárdít
rintanarsi elbújik, meghúzza magát
rintracciare kinyomoz, felkutat
rinunciare ua. rinunziare: ~ [a]: lemond vmirõl, visszautasít vmit
rinunziare ua. rinunciare: ~ [a]: lemond vmirõl, visszautasít vmit
1. elküld, visszaküld (csomagot); 2. elhalaszt, elnapol; 3. (jog) áttesz
rinviare
(ügyet illetékes hatósághoz); 4. (jog) utasít (más hatósághoz)
1. megerõsít, felüdít, felfokoz; 2. ~si: megedzõdik, felüdül, ujjáéled -
rinvigorire
vö: finire
rinvi·o 1. visszaküldés; 2. elhalasztás
riordinare 1. újjászervez, átszervez; 2. újrarendezõdik, átszervezõdik
1. ismét megfizet; 2. meghálál vkinek vmit; 3. kártalanít vkit; 4.
ripagare
megjutalmaz vmivel vkit
riparare 1. ~ [da]: megvédelmez, megóv vmitõl; 2. kivéd, felfog, feltartóztat;
elhárít (veszélyt); 3. kijavít, helyrehoz, reparál; 4. ~ in Francia:
Franciaországban keres menedéket; 5. ~si: bemenekül vhová,
269
meghúzódik vhol (vihar elõl)

1. elégtétel, helyrehozás; 2. (ki-, meg)javítás; esame (hn) di ~:
riparazione (la) javítóvizsga, pótvizsga; officina ~i (nn,tb): javítómûhely; 3. (pol)
jóvátétel
ripartire I. 1. ismét elutazik; 2. visszautazik - sz; vö: sentire; sono riparto
ripartire II. feloszt, tagol, részekre oszt, bont - vö: finire
1. újra megfontol, meggondol, átgondol; 2. gondolkodik, töpreng
ripensare
vmin, visszagondol vmire; 3. meggondolja magát
1. újra üt, ver; 2. (fiz) visszaver; 3. ~si: (fiz) visszaverõdik - sz; ho
ripercuo·tere
ripercosso
1. visszaütés; 2. visszaütõdés, visszaverõdés; 3. [új] visszahatás 4.
ripercussione (la)
(átv) visszhang
1. (el)ismétel, megismétel; ~ un viaggio: utat újra megtesz,
ripe·tere megismétel; 2. visszamond, elmond, továbbad; 3. felesel; 4. ~si:
megismétlõdik
ripetutamente ismételten, ismétlõdve
ripiano lépcsõforduló, pihenõ
ripiegamento 1. görbeség, görbület; 2. összehajtogatás
ripiegata hajlat, hajlás, görbület
ripieno (fn) 1. töltelék; 2. betét; 3. (átv) fölösleges személy
ripieno (mn) ~ [di]: telt, töltött; pollo ~: töltött csirke
1. visszarak, -helyez; 2. (átv) ~ una domanda: vmely kérdést újra
feltesz; 3. (el-, félre)tesz, (el-, félre)rak; 4. ~ ogni speranza in uno:
riporre
minden reményét vkibe helyezi; 5. ~si: újra hozzáfog, nekilát vminek;
6. (biz) può andare a ~si: elbújhat vki mögött - vö: porre
1. újra visz, hord; 2. visszavisz, -hoz; 3. továbbad, kibeszél; 4. felhoz,
idéz, közöl (pl. hírt újság); 5. elnyer, megkap; ~ il premio: díjat nyer;
riportare ~ la vittoria: gyõzedelmeskedik; 6. jelent; 7. ~si: visszamegy,
visszatér; 8. ~si al giudizio v. alla sentenza di uno: aláveti magát vki
ítéletének; 9. hivatkozik
1. újra (el-, le)tesz; visszatesz; 2. pihentet (földet, bort, stb); 3.
riposare nyugszik vmin, támaszkodik vmire; 4. pihen (föld, bor, stb); alszik; 5.
~si: megpihen, kipiheni magát; 6. ~si [su]: vkire épít
1. pihenõ; (kat) ~i! Pihenj! andare a ~: nyugalomba vonul; casa di ~:
riposo üdülõ; 2. tétlenség, pihenés, nyugalom; 3. (mezg) parlag, pihentetett
föld; (átv) stare in ~: parlagon hever
1. újra (át-, be-, el-, elõ-, fel-, meg)vesz; ~ una maglia: szemet
felszed (harisnyán); 2. újra belekezd vmibe; 3. ~ marito: újra férjhez
megy; 4. visszafoglal, visszahódít; 5. visszaszerez, visszanyer
ripre·ndere
(egészséget); 6. újra megkap (betegséget); 7. dorgál, korhol vkit; 8.
magához tér, feléled; 9. (sp) feljavul, feltör; 10. ~si: újra megtalálja a
beszéd fonalát; 11. erõt vesz zavarán; 12. magához tér
riprensione (la) szemrehányás, dorgálás, feddés
ripresa
270
1. újrakezdés, folytatás; a ~e: idõközönként; a più ~e: több ízben; 2.

fellendülés; 3. (szính) repríz; felújítás; 4. (sp) második menet,
második kör
1. újra átad, odaad, odanyújt; 2. ~si: újra megjelenik, újra
ripresentare
bemutatkozik
ripristinare 1. visszaállít, helyreállít; 2. érvényre juttat
1. ismételt elõállítás, megismétlõdés; 2. (gazd) újratermelés; [0]; 3.
riproduzione (mûv) másolat, reprodukció; 4. (nyomd) sokszorosítás; utánnyomás;
5. szaporodás
riproporre újra javasol, újra felvet - vö: porre
riprovazione (la) helytelenítés, rosszallás; [új] elvetés
riprovevole kárhozatos; elvetendõ; szégyenteljes
ripudiare megtagad; visszautasít, elvet; hatálytalanít
ripudio 1. elválás, eltaszítás; 2. megtagadás, elvetés, visszautasítás
ripulsa visszautasítás
[új] ua. risata: nevetés, kacaj; dare v. scoppiare in una ~ fragorosa:
risa
harsány nevetésben tör ki
1. újra felmászik, felmegy; ~ alle origini: vmi eredetét, forrását
kutatja; 2. (ár) ismét emelkedik, megdrágul; 3. (átv) visszanyúlik
risalire
(pl.szokás); 4. (átv) felkapaszkodik az uborkafára, meggazdagszik -
vö: salire
1. kiemelkedés, kidomborodás; 2. feltûnés, szembeötlés; dare ~ [a]:
risalto kidomborít, kiemel; 3. kitörés (betegségé); 4. (kat) orom, mellvéd,
várfok
risanare 1. meggyógyít; 2. feljavít (talajt); 3. fel-, meggyógyul
risarcimento kárpótlás
ua. risa: nevetés, kacaj; dare v. scoppiare in una ~ fragorosa:
risata
harsány nevetésben tör ki
1. (át-, be-, fel-, meg)melegít; 2. (érzés) hevít vkit; 3. (színt) élénkít,
riscaldare felfrissít; 4. ~si: (át-, be-, fel-, meg)melegszik, felhevül; 5. (át-,
be)fûlik; 6. hévvel beszél, bizonyít vmit, heveskedik; haragra gyullad
1. [új] (vall) megvált; 2. ki-, visszavált, -vásárol; 3. (teher)mentesít; 4.
kivált, (meg-, fel)szabadít (fogságból); 5. ~si: megváltja, kiszabadítja
riscattare
magát; 6. bosszút áll, elégtételt vesz magának; 7. visszanyeri
(játékban elvesztett) pénzét;
rischiare 1. kockáztat; 2. ~ [di]: merészel, megkockáztat, bátorkodik
rizikó, kockázat, veszély; correre un ~: veszély fenyegeti; mettere a
rischio
~: veszélynek tesz ki
rischioso rizikós, kockázatos, veszélyes
riscontrabile [új] egybevethetõ, fellelhetõ
1. átnéz, megvizsgál, felülvizsgál; 2. áru átvételét igazolja; 3.
riscontrare (másolatot) egybevet; 4. ~ una lettera: levelet megválaszol; 5.
megfelelnek egymásnak; egyeznek, összhangban vannak
271
riscoprire 1. ismét felfedez 2. (átv) leleplez - sz; ho riscoperto

1. (sp) újra befut (távot); 2. (átv) átolvas, áttanulmányoz, átvesz - sz;
risco·rrere
sono riscorso
riscossa felkelés
riscossione (la) 1. (pénz)beszedés; 2. (adó)behajtás
1. felvesz, behajt (pénzt); 2. kivált (zálogtárgyat); 3. elnyer, elér,
riscuo·tere
megkap (pl.tapsot); 4. ~si: (meg-, össze)rázkódik; 5. magához tér
ua. risie·dere: 1. fekszik, elterül vhol; 2. székel; 3. fészkel - vö:
risedere
sedere
1. újra érez; 2. újra hall, ismét meghallgat; 3. érezhetõvé válik;
Questo lavoro risente la fretta. Ezen a munkán érezni a sietséget. 4.
risentire ~ [di]: szenved vmiben; la salute ne risente: az egészsége kárt
szenved; 5. ~si: felébred, felocsúdik; 6. magához tér; 7.
megbántódik, megneheztel - sz; vö: sentire
riserbatezza ua. riserbo: 1. visszavonultság; 2. (jog) fenntartás
riserbo ua. riserbatezza: 1. visszavonultság; 2. (jog) fenntartás
1. fenntartás; senza ~: fenntartás nélkül; feltétlen(ül); 2. tartózkodás,
riserva tartózkodó magatartás; elõvigyázat; fare le sue ~e: tartózkodó
kijelentéseket tesz; 3. (sp) tartalék(játékosok)
1. tartalékol; 2. félretesz, késõbbre hagy; 3. fenntart; 4. tartogat; 5.
riservare
~si: fenntart magának
risi·edere ua. risedere: 1. fekszik, elterül vhol; 2. székel; 3. fészkel - vö: sedere
risificio rizshántoló
risolare ua. solare (ige): megtalpal
risolutamente elszántan, határozottan
risolutezza elszántság, határozottság
1. oldó, feloldó, megoldó; 2. elhatározó, döntõ; 3. (jog)
risolutivo
érvénytelenítõ, feloldó; bontó, felbontó
risoluto határozott, elszánt; merész
1. felbontás, részekre bontás; 2. felbomlás, részekre bomlás; 3.
risoluzione (la) megoldás; 4. elhatározás; 5. (pol) határozati javaslat; 6. (jog)
érvénytelenítés
1. (fel)bont; 2. (kémia) old; 3. fel-, eloszlat; ~ un dubbio: kételyt
eloszlat; 4. (jog) felbont, érvénytelenít; 5. ~ [di]: elhatároz; 6. ~si: [a]:
riso·lvere
elhatározza, elszánja magát vmire; 7. ~si in burla: nevetségbe fullad
- sz; ho risolto
risonanza 1. (átv is) visszhang(zás); 2. (fiz) rezonancia
1. újra kiemelkedik, kimagaslik; 2. felkel, feltámad; 3. felvirágzik,
riso·rgere
felvirul - sz; ho risorto
1. feltámadás, új életre ébredés; újjászületés; 2. (tört) az egységes
risorgimento
Itália megteremtése
risorsa 1. erõforrás; 2. jövedelem, pénzforrás
risorto [új] (vall) il Christo ~: a feltámadott Krisztus; vö: risorgere
272
1. megtakarít vmit, takarékoskodik vmivel; ~ le gambe: kíméli a lábát;

risparmiare
2. (átv) kímél
rispecchiare 1. (átv is) visszatükröz; 2. [új] ~si: visszatükrözõdik
1. tisztel; 2. kímél, megbecsül; ~ sè stesso: becsüli magát; 3. farsi ~:
rispettare
fönntartja a tekintélyét
rispettivamente 1. viszonylag, viszonylagosan; 2. vonatkozólag; illetõleg
rispettivo illetõ, vonatkozó
1. tisztelet; I miei ~i. Tiszteletem. (köszöntés); 2. ~ [a]: a.) tekintettel
rispetto
vmire; b.) vmihez képest; per un certo ~: bizonyos szempontból
rispettosamente tisztelettel
rispettoso tisztelettudó, tiszteletteljes
risple·ndere ragyog, fénylik, sugárzik
[új] 1. újra leporol; 2. (átv) újra elõvesz, újra leporol vmi régi
rispolverare
gondolatot
rispondenza megfelelés; visszhang; megértés; ~ di suoni (hn,tb): összhangzás
1. felel, válaszol; ~ a mezza boca: foghegyrõl felel; (szól) ~ per le
rime: megmondja a magáét; ~ picche: kurta-furcsa választ ad; Mi
rispose di sì con la testa. Fejével igent intett. 2. felel, kezeskedik
vmiért; 3. ~ [a]: megfelel vminek; ~ alle speranze: megfelel a
rispo·ndere
várakozásnak; 4. ~ al nome di ...: úgy hívják, hogy ..., ... névre
hallgat; 5. Il cavallo risponde al freno. A ló engedelmeskedik a
zablának; 6. [jav] nyílik, torkollik vhová, szolgál vmire; 7. színre színt
ad (kártyában) - sz; ho risposto
risposta 1. felelet, válasz; 2. (sp) visszavágás (vívásban)
ristabilimento 1. helyreállítás, helyrehozás; 2. felépülés
ristabilire 1. helyreállít, helyrehoz; 2. ~si: felépül, meggyógul -vö: finire
ristoro 1. (fel)üdítés; enyhítés; vigasz; 2. kárpótlás, kártalanítás
1. szûk, szoros; prezzo ~: utolsó, végsõ ár; (átv) di mente (nn) ~:
korlátolt felfogású; 2. szûkös (viszonyok); 3. korlátozott,
ristretto
meghatározott számú; ~ nei confini: határok közé szorított; 4. brodo
~: erõleves
risucchio örvény; [új] essere attratto dal ~: az örvény magával ragadja
1. kitûnik vhonnan, vmibõl; 2. következik vmibõl; mi risulta in danno:
risultare káromra van; poco risulta: nem számít, nem fontos; 3. bizonyul
vminek; 4. non mi risulta: nem értem, nem világos
risultato eredmény
risuonare meg-, kicsendül, felhangzik
risurrezione (la) (vall) feltámadás
1. életre hív, feltámaszt; 2. (átv) felkelt, felelevenít; 3. megpiszkál,
risuscitare
(fel)éleszt (tüzet); 4. ~si: feltámad, életre kel
risvolta 1. kanyar(ulat) (folyóé, úté); 2. hajtóka (ruhán)
risvolto nadrághajtóka
273
1. késleltet, halogat; (fel)tartóztat; 2. (fiz) (le-, meg)lassít (mozgást);

ritardare
3. (el-, meg)késik
1. késés; essere in ~: késik (vonat is); 2. késlekedés, késedelem; 3.
ritardo
(fiz) lassítás, lassulás
1. visszatart, feltartóztat, lefog; 2. megtart, magánál tart, megõriz; 3.
(bért) levon, visszatart; 4. tart, vél, gondol vkit vminek; 5. távol tart
vmitõl vkit; 6. megjegyez, emlékezetében tart; 7. (átv) ~ la lingua:
ritenere fékezi a nyelvét; 8. ~si: [da]: fékezi, türtõzteti magát; tartózkodik
vmitõl - ritengo,ritieni,ritiene, riteniamo,ritenete,ritengono; ho ritenuto;
riterrò; riterrei; ritieni,ritenga,riteniamo,ritenete,ritengano, ritenga;
ritenessi
ritenitiva emlékezõtehetség
1. (kat is) ki-, visszavon, visszahív; 2. átvesz, kivált (pl. levelet); 3.
felvesz (összeget); 4. bevon (pl. pénzt); 5. megszûkít, szûkebbre varr
ritirare (kabátot); 6. (nyomd) új levonatot készít; 7. (kat) levált (pl. õrszemet);
8. ~si: visszavonul; 9. visszalép, lemond vmirõl; 10. összemegy
(szövet); 11. meghátrál vmi elõl; 12. nyugalomba vonul
1. visszavonás; 2. visszavétel; 3. kivonás (pl. forgalomból, kat is) 4.
ritiro
elhagyatott hely; magány
1. javítás; (utolsó) símítás; 2. változtatás (kész munkán); 3. (fotó)
ritocco
retus(álás)
1. refrén; 2. (irod) ritornell; 3. (átv) Sempre il solito ~! (Mindig) a régi
ritornello
nóta!
1. haza-, visszatérés; fare ~: visszatér; biglietto di andata e di ~:
ritorno
menettérti jegy; 2. fiasco di ~: cserepalack
1. visszahúz, visszavon; ~ il piede: behúzza a lábát; 2. szerez; ~
vantaggio: hasznot húz; 3. (mûv) lerajzol, lefest, ábrázol, kifarag;
ritrarre
levesz (fényképezõgéppel); 4. hasonlít vkire, vkihez; 5. elvon vkit
vmitõl; 6. ~si: (kat) hátrál, visszavonul - vö: trarre
1. újra-, ismét tárgyal; 2. arcképet készít, lefest, ábrázol; 3. ~si: (mûv)
ritrattare
önarcképet készít
(mûv) arckép, képmás; jellemkép, jellemrajz; essere il ~ della salute:
ritratto
maga a megtestesült egészség; fénykép
ritrosa·ggine ua. ritrosi·a: 1. makrancoskodás: 2. húzódozás, idegenkedés
ritrosi·a ua. ritrosa·ggine: 1. makrancoskodás: 2. húzódozás, idegenkedés
1. húzódozó, vmitõl idegenkedõ, makrancoskodó; 2. a ~ [di]:
ritroso hátrafelé, vissz(felé); (szól) pigliare a ~: rosszul nyúl hozzá, rosszul
fogja meg (a kérdést)
1. megtalál; 2. felfedez; 3. ráismer vkire, felismer vkit; 4. ~si:
ritrovare találkozik vkivel; 5. kiismeri magát, eligazodik vmiben; 6. jut vhová,
találja magát vhol; 7. Come si ritrova? Hogy van?
összejövetel, gyûlés; (átv) ~ di circostanze (nn,tb): a körülmények
riunione (la)
(össze)találkozása; ~ pubbilca: nyilvános gyûlés
1. ismét egyesít; 2. össze-, egybegyûjt; 3. ~si: össze-, egybegyûlnek;
riunire
4. találkozik vkivel, csatlakozik vkihez - vö: finire
274
1. ismét kimegy-, eltávozik; 2. ~ [a,di]: sikerül; riesco a fare/mi riesce

di fare: sikerül megtennem; 3. eredményt ér el, beválik; 4. ~
antipatico: ellenszenves hatást kelt; La cosa non mi riesce nuova. A
dolog nem új a számomra. 5. ~ [in]: vhová nyílik, torkollik, vhol
riuscire végzõdik; 6. non ci riesco: nem vagyok képes rá; 7. gli riesce di
vantaggio: elõnyére válik; 8. (átv) kilyukad vhová, céloz vmire -
riesco,riesci, riesce,riusciamo,riuscite,riescono; sono riuscito;
riuscirò; riuscirei; riesci,riesca,riusciamo,riuscite, riescano;
riesca;riuscissi
part, tengerpart, vízpart; avere la bandiera a ~: a zászló fenn van a
riva
rúdon
rivale (il) vetélytárs
rivaleggiare verseng, vetélkedik, rivalizál vkivel
rivalorizzare 1. (újra) felértékel; 2. (újra) értékesít; 3. átértékel
rivalutare 1. (korábbi értékítéletet) újraértékel; 2. (pénzt is) átértékel
1. viszontlát; 2. átfut, átnéz; 3. módosít (pl. törvényt); 4. ~si:
rivedere
viszontlátják egymást; [új] A rivederci! Viszont látásra! - vö: vedere
1. leleplez, kiderít, felfed; 2. megmond, elárul; ~ le intenzioni: elárulja
szándékát; 3. (rkat) kinyilatkoztat (tant) 4. ~si: elárulja, leleplezi
rivelare
magát; 5. Si è rivelato un vero amico. Igaz barátnak bizonyult. 6.
megnyilvánul; 7. megnyilatkozik
1. leleplezés, kiderítés, felfed(ez)és; 2. megnyilvánulás; 3. (vall)
rivelazione (la)
kinyilatkoztatás
1. visszakövetel; 2. elvitat; védelmez vki elõl vmit; 3. ~ la libertà
rivendicare
perduta: visszaszerzi az elveszett szabadságot
1. visszaszerzés, visszaigénylés; 2. követelés; ~ territoriale: területi
rivendicazione (la)
követelés
1. tisztelet, tiszteletadás; 2. üdvözlet; faccia le mie ~e [a]: adja át
riverenza
(tiszteletteljes) üdvözletemet; 3. bók(olás), meghajlás
riverire 1. tisztel vkit; 2. üdvözöl, köszönt
1. önt; 2. megfordít, visszájára fordít; 3. áthárít vkire; 4. kifordít
riversare (ruhát); 5. ~si: kicsordul, kiömlik, kifolyik; 6. ráháramlik, ráhárul; 7.
tódul (tömeg)
1. ~ [di]: felruház vmivel vkit; ~ d'una dignità: méltóságba emel,
rivestire tisztségbe iktat; 2. ~ [con]: burkol, burkolattal lát el; 3. felvesz (ruhát);
4. ~si: [di]: felöltözködik, ünneplõt vesz föl
rivi·vere 1. újra átél; 2. újraéled, új életre kel; 3. (vall) feltámad
1. el-, megfordít; 2. ~ [da]: eltérít, eltávolít vmitõl vkit; 3. ~ a kérdést
intéz vkihez; ~ il saluto [a]: köszön vkinek; 4. ~ l'attenzione [a]:
felhívja a figyelmet vmire; 5. forgat; ~ la risposta: töpreng a válaszon;
rivo·lgere
6. kifordít; 7. ~si: meg-, hátrafordul; 8. elindul, vmely irányba tart; 9.
Per informazioni (nn, tb) ~si alla segreteria. Felvilágosításért
forduljon a titkársághoz - sz; sono rivolto
1. fordulat; ~ di occhi: szemvillan(t)ás; 2. lázadás, felkelés, lázongás;
rivolta
3. kanyarulat; 4. hajtóka
275
Rm (Romani) (Biblia) Szent Pál apostol levele a rómaiakhoz

1. holmi, dolog; ~ di valore (hn): értéktárgy; 2. Che ~! a.) Micsoda
roba
vacak! b.) Nahát, micsoda dolog! (szól) ~ da matti (hn,tb)! bolondság!
rocca 1. szikla, szirt; 2. vár, fellegvár; 3. rokka
roccia (kõ)szikla
roco rekedt
roma·nico 1. román (stílus); 2. (nyelv) újlatin, román
1. (be-, össze-, szét)tör; (átv) ~ il ghiaccio: megtöri a jeget (egy
kapcsolatban); (átv) ~ una lancia in favore [di]: vki mellett lándzsát
tör; (kat) Rompete le righe! Oszolj! (szól) ~ le scatole [a]: zavar,
háborgat vkit; ~ il silenzio: megtöri a csendet; ~ il sonno: megzavarja
ro·mpere
az álmot; 2. (össze)zúz; szétrombol; 3. (össze-, szét)tép (papírt); 4.
megszeg; ~ la regola: áthágja a szabályt; 5. ~la [con]: szakít vkivel;
6. kitör; 7. ~si: (el-, össze-, szét-, meg)törik; 8. (átv) ~si il collo: kitöri
a nyakát - sz; ho rotto
rosario (rkat) rózsafüzér
rosicare rágcsál, rág
rosicchiare rágcsál, harapdál
rotare ua. ruotare: 1. (körben) forgat, lóbál; 2. kering, forog; 3. gördül
rotatorio 1. forgató; 2. forgó
rotolante (il) roló, redõny
rotolante (mn) (le)guruló, (le)gördülõ
1. hengerget, gurít, görget; 2. összecsavar, összegöngyöl; 3. ~si:
rotolare
hempereg
ro·tolo göngyöleg; tekercs; (rég) könyvtekercs
rotto (fn) 1. (ker, mat) töredék, maradék; 2. (biz) aprópénz
1. (el-, össze-, szét)törött; 2. szakadt; 3. fáradt, letört; 4. (kat)
rotto (mn)
szétvert, tönkrevert; 5. ~ al bere: tönkrement az ivástól
1. (el-, össze-, szét)törés; 2. (meg)szakadás; 3. (meg)szakítás; 4.
rottura
megszegés, felbontás
ro·vere (il,la) tölgyfa
1. feldönt, felborít; 2. lelök, lever, letaszít; 3. kifordít; 4. (pol) ki-,
rovesciare megbuktat (kormányt); 5. kiönt (folyadékot); ráönt vkire vmit; 6.
felfordul, felborul; 7. ~si: felfordul, felborul; 8. zúdul, ömlik, zuhog
1. be- v. összeomlás; 2. földcsuszamlás; (föld)omladék; 3. rom; 4.
rovina válság, tönkremenés, pusztulás; andare in ~: tönkremegy; mandare
in ~: tönkretesz; 5. (átv) romlottság, züllés
rovo tüskebokor; szedercserje; szederbokor; csipkebokor; vadrózsabokor
Rt (Rut) (Biblia) Ruth könyve
lop vmit, meglop vkit; ~ sul peso, ~ sulla misura: hamis mértékkel
rubare mér; (átv) ~ ore (nn,tb) al sonno: ellop az alvásra szánt idõbõl; Tutti
se lo rubano. Mindenki vetélkedik érte.
276
rubricare ~ [a]: 1. rovatokra, fejezetekre oszt; megvonalaz; 2. rovatba bevezet

rudimentale 1. kezdetleges; 2. csökevényes
ruggire bömböl (pl.oroszlán) - vö: finire
1. zajongás, lárma; fare ~: lármázik, nagy feltûnést kelt; 2. zörej,
rumore (il) moraj(lás); ~ d'acqua: vízcsobogás; (rád) ~ parassita: légköri zavar;
3. (átv) hírnév; feltûnés; fare ~: feltûnést kelt
1. névjegyzék, névsor; 2. státus, kar; funzionario di ~: kinevezett
ruolo
tisztviselõ; 3. il professore di ~: a rendes tanár
1. kerék; ~ della macchina: lendkerék; ~ denata: fogaskerék; ~ di
ricambio, ~ di riserva: pótkerék; (szól) essere la quinta ~ del carro:
ruota
ötödik kerék a kocsiban; fare la ~: cigánykereket hány; 2. (szól)
ungere la ~: lepénzel, megveszteget vkit
ruotare ua. ruotare: 1. (körben) forgat, lóbál; 2. kering, forog; 3. gördül
rurale falusi; falu-
ruzzulone (il) zuhanás, bukás, esés; fare un ~: cigánykereket hány; [k: 0]
277

N O P Q R S T U V Z
sa·bato szombat; (vall) Sabato Santo: Nagyszombat; [0]

saccente tudálékos
saccenteri·a tudálékosság
saccheggiare kifoszt, kirabol
saccheggio fosztogatás
sacerdote (il) pap
1. (vall is) föláldoz; una vita sacrificata: áldozatos élet; 2. ~si:
sacrificare
föláldozza magát vkiért, vmiért
sacrificio ua. sacrifizio: áldozat; (vall) ~ della croce: a kereszt áldozata
sacrifizio ua. sacrificio: áldozat; (vall) ~ della croce: a kereszt áldozata
sacrilegio (vall) szentségtörés
sacri·lego (vall) szentségtörõ
sacro szent, megszentelt
sagace éles elméjû, éles eszû
saggezza bölcsesség
saggiare vizsgál, kipróbál
saggina (növ) köles
1. minta, ízelítõ; dare un ~ della sua bravura: bizonyságot tesz
saggio (fn) bátorságáról; 2. (rövidebb) tanulmány, értekezés; esszé; 3. (gazd) ~
dell interesse: kamat(láb)
saggio (mn) bölcs, megfontolt, meggondolt
sa·goma körvonal; alak
Sal (Salmi) (Biblia) A Zsoltárok könyve
1. terem, szoba; ~ d'aspetto: váróterem; (sp) ~ di scherma:
sala vívóterem; (orv) ~ operatoria: mûtõ; (átv) giuoco di ~: társasjáték; 2.
(mûsz) tengely; 3. (növ) káka
salario fizetés, bér; ~ base: alapfizetés, alapbér
278
1. (mûsz) hegeszt, forraszt; 2. (gazd) kiegyenlít, kifizet; 3. ~si:

saldare
beheged, beforr (seb)
saldatura (mûsz) forrasztás, hegesztés
saldo (fn) (gazd) egyenleg; ~ di fine mese: hóvégi egyenleg
saldo (mn) ép, sértetlen, erõs, kitaró, rendületlen
1. só; 2. (átv) In questa risposta c'è del ~. Szellemes, csípõs válasz
sale (il)
volt.
saliente (átv is) kiugró, szembeötlõ
saliera sótartó
1. felmegy vhová; megmászik vmit; ~ le scale: felmegy a lépcsõn; 2.
felmegy, felmászik, felszáll vmire; La luna sale in cielo. Feljön a hold.
(átv) ~ alla testa: fejébe száll; ~ in fama: híres lesz; 3. (ki)árad (víz);
salire
4. emelkedik (ára vminek); 5. (összeg) rúg vmire, kitesz vmennyit -
salgo,sali,sale,saliamo,salite, salgono; sono salito; salirò; salirei;
sali,salga, saliamo,salite,salgano; salga; salissi
salita 1. felmenetel; corsa in ~: hegymászás; 2. emelkedés, kapaszkodó
saliva nyál
1. (átv is) átugrik vmin, keresztülugrik vmin; (átv) kihagy vmit; 2.
ugrik, ugrál, szökken; ~ in aria: a.) levegõbe ugrik, repül; b.)
felrobban; c.) (átv,biz) ugrik, plafonon van (a méregtõl); fare ~ in aria:
saltare
levegõbe röpít; (átv) ~ agli occhi [di]: vki szemébe ötlik; Che ti salta?
Mi jut eszedbe? ~ fuori: a.) kiugrik, kitûnik; b.) elõáll vmivel; 3. (vill)
kiolvad
1. ugrás; (sp) ~ a capo fitto: fejes, fejesugrás; (sp) ~ con l'asta:
rúdugrás; (sp) ~ in lungo: távolugrás; (sp) ~ triplo: hármasugrás;
trampolino di ~: síugrósánc; spiccare un ~: nekilendül; (biz) Faccio
salto
un ~ in farmacia. Beugrom a patikába. a ~i: szaggatottan,
szakadozottan; in quattro ~i: gyorsan; fare due ~i, fare quattro ~i:
táncol; 2. ~ d'un fiume: vízesés
saltuariamente 1. szaggatottan; 2. alkalmilag, alkalomszerûen, ötletszerûen
salvaguardare véd(elmez), oltalmaz
salvaguardia oltalom, védelem
1. ki-, megment; (átv) ~ le apparenze: megõrzi a látszatot; (közm) ~
capra e cavoli (hn,tb). A kecske is jóllakik, és a káposzta is
salvare
megmarad. 2. (vall) megvált; 3. ~si: megmenekül, megszabadul
vkitõl; kiszabadul vhonnan; 4. (vall) üdvözül
salvezza 1. (meg)szabadulás, (meg)menekülés; 2. (vall) üdvösség
1. ép, sértetlen; essere in ~: biztonságban van; (szól) rubare a mano
salvo (nn) ~a: zavartalanul, észrevétlenül lop; 2. kivéve, vminek a
fenntartásával, kikötésével; ~ che + conj: kivéve, hacsak nem
1,2Sam (Samuele) (Biblia) Sámuel próféta 1,2. könyve
sancire szentesít, jóváhagy - vö: finire
sanguinario vérengzõ, kegyetlen
sanitario
279
egészségügyi; (kat) corpo ~: egészségügyi csoport; il milite ~: az

egészségügyi katona
egészséges, ép; ~ e salvo: jókarban, teljes egészében; (közm) Chi
sano
va piano va ~ e va lontano. Lassan járj, tovább érsz!
santificante (rkat) grazia ~: megszentelõ kegyelem
santuario (rkat) szentély
sanzionare szentesít, megerõsít
sanzione (la) 1. szentesítés, megerõsítés; 2. büntetés, megtorló intézkedés
Sap (Sapienza) (Biblia) A Bölcsesség könyve
1. tud; fare ~: tudat; venire a ~: megtud; (közm) Sa, dove il diavolo
tiene la coda. Ismeri a dörgést, minden , hájjal megkent; 2. ~ [di]:
sapere (ige) vmilyen íze, szaga van - so, sai,sa,sappiamo,sapete,sanno; ho
saputo; saprò; saprei; sappi,sappia,sappiamo,sappiate,sappiano;
sappia; sapessi
sapere (il) tudomány
sapiente (mn,fn:il) tudós, tanult; jártas
sapienza 1. tudás, bölcsesség; 2. egyetem (pl. Pisában)
sapore (il) íz, zamat
saporoso ízletes, zamatos
kõ; ~ vivo: terméskõ; (átv) restare di ~: kõvé dermed; (szól) mettere
sasso
un ~ sopra: fátyolt borítunk rá
sa·turo (fiz) telített
savana (földr) szavanna
saviezza bölcsesség
savio (mn,fn) bölcs, okos
1. kielégít, jóllakat vkit; 2. ~si: jóllakik, betelik vmivel; non ~si mai [di]:
saziare
sosem fárad el abban, hogy
sazietà jóllakottság
1. elhibáz; el-, összetéveszt; ~ strada: a.) utat téveszt; b.) (átv) pályát
sbagliare téveszt; 2. ~si: hibázik, téved;(közm) Si sbaglia anche il prete
sull'altare. Még a pap is hibázik az oltárnál.
sbaglio hiba, tévedés, botlás; per ~: tévedésbõl
sbalzo lökés, taszítás, zökkenés; (mûv) lavoro a ~: dombormû
sbanchettamento dáridózás, lakmározás
sbanchettare dáridózik, lakmározik
1. szétszóródás, szétzüllés; 2. (autó) (meg)farolás; 3. (hajó) oldalra
sbandamento
dõlés
1. szétkerget, szétszór, szétrobbant; 2. (autó) megfarol; 3. (hajó)
sbandare
oldalára dõl; ~si: szétszóródik, szétfut
sbandierare fellobogóz
sbandire elûz, számûz, számkivet
280
sbaragliare 1. szétszór, szétkerget, szétver; 2. ~si: elszéled, szétszóródik

sbaraglio zûrzavar; felbomlás
1. szabaddá tesz, felszabadít, megtisztít, eltakarít; 2. ~si: [di]:
sbarazzare
megszabadul vkitõl, leráz vkit
sbarazzinata csintalanság, csíny, kópéság
sbarazzino (biz) lókötõ, csibész
sbarbatello tejfelesszájú
sbarbato borotvált
sbarbicare gyökerestõl kicsavar, kitép (fát)
1. (hajó) kirak (árut); partra szállít (utast); 2. (szól,biz) ~ il lunario:
sbarcare
kihúzza a hónapot; 3. partra száll, kiszáll; kirakodik
sbarcatoio (hajó) rak(odó)part
sbarco kihajózás, partraszáll(ít)ás; kirak(od)ás
1. sorompó; rács; rúd; sín; 2. (jog) presentarsi alla ~: megjelenik a
sbarra törvényszék elõtt; 3. (sp) ~ fissa: nyújtó; 4. ~e (tb): zabla, szájpecek;
5. (átv) akadály, gát; 6. (zen) ismétlõjel
sbarramento (kat is) elzárás, elreteszelés; (kat) tiro di ~: zárótûz
sbarrare 1. elzár, eltorlaszol, elreteszel; 2. ~ gli occhi: tágra nyitja a szemét
sbassare lejjebb helyez, leereszt
sbatacchiare odavág, földhözvág-, csap vmit
1. (oda)ver, (oda)csap, (oda)vág; 2. ~ la porta: becsapja az ajtót; 3.
sba·ttere felver (tojást); 4. ~ le ali: szárnyaival csapkod; 5. ~ i piedi: dobbant;
6. ~si: vergõdik
sbattezzare átkeresztel
sbattimento 1. verés, csapdosás; 2. (átv) vergõdés
sbattitura ütés, verés, csapdosás, porolás
sbattuto 1. (meg)ütött; 2. lesoványodott, megviselt (pl. arc)
sbaulare kicsomagol
sbavare 1. elkenõdik (pl. festék); 2. tajtékzik, fröcsköl, nyálzik
sbavatura nyál(ka), tajték, hab
sbavazzare 1. benyálaz; 2. ~si: összenyálazza magát
sbeffare kigúnyol, kicsúfol vkit, csúfot ûz vkibõl
sbeffeggiamento gúnyolódás, csúfolódás
1. színtelenít, kifakít; 2. megfakul, elhalványodik - vö: finire; sono
sbiadire
sbiadito
1. megijeszt, megrémít; 2. ~,~si: megretten, megrémül, megdöbben -
sbigottire
vö: finire
sbilanciare 1. felborítja az egyensúlyt; 2. ~si: elveszíti az egyensúlyt
sbilancio 1. egyenetlenség, egyensúlyhiány; 2. (gazd) deficit, egyensúlyhiány
sbirro poroszló
281
sbocciare [új] 1. (virág) kinyílik; 2. (átv) születik, megnyilvánul

1. torkolat; 2. ~ di sangue (hn): vérömleny; 3. (gazd) áru terítése,
sbocco
elhelyezése
sbornia ittasság, mámor
1. (gyorsan) elintéz, lebonyolít; 2. ~si: [di]: megszabadul vkitõl,
sbrigare
vmitõl; 3. siet, iparkodik
sbrigativo gyors, fürge, sietõs
sbucare 1. kikerget, kizavar; 2. elõbújik, kimászik, kijön
scabroso 1. érdes, durva; 2. (átv) kényes, nehéz
scacciare ki-, elûz, elkerget, elzavar
scadenza lejárat, esedékesség, határnap; határidõ; a breve ~: rövid lejáratú
scadimento (le)hanyatlás, visszaesés; romlás
1. dob, vet, hajít; 2. (átv) holtpontról elmozdít; 3. ~si: [contro,adosso
scagliare
a]: a.) ráveti magát vmire, vkire; b.) [új] szembefordul vmivel
scaglionare (kat) lépcsõzetesen felállít
1. megmászik (hegyet); fölmegy, fölmászik (létrán); 2. (rep)
scalare (ige)
dugóhúzót csinál
scalare (mn) lépcsõzetes; interesse (hn) ~: kamatos kamat
scalinata lépcsõfeljárat
scalino lépcsõfok
scalpore (lo) (átv is) lárma, zaj
1. felvilágosít, kitanít; (biz) kirafinál; 2. ~si: felviágosul, okul; (biz)
scaltrire
kirafinálódik - vö: finire
1. cipõt, harisnyát lehúz; 2. aláás, kiás, körülás (falat); 3. ~si: leveti,
scalzare
lehúzza cipõjét, harisnyáját
scalzo mezítláb(as); (rkat) carmelitano ~: sarutlan karmelita
1. el-, felcserélés; csere; összetévesztés; (gazd) il valore di ~: a
scambio csereérték; libero ~: szabadkereskedelem; 2. váltás; ~ di lettere
(nn,tb): levélváltás; 3. vasúti váltó; 4. in ~ [di]: cserébe vmiért
1. ki-, megment; ki-, megszabadít; 2. (átv) ~la (bella): (jól) megússza;
scampare
3. ki-, megmenekül, ki-, megszabadul
scampo 1. (meg)menekülés, szabadulás; 2. tengeri rák
scandagliare 1. víz mélységét méri; 2. (átv) kipuhatol, kifürkész, kitapogat
megbotránkoztat, felháborít; ~si [di]: megbotránkozik, felháborodik
scandalizzare
vmin, méltatlankodik vmi miatt
scandaloso botrányos, bosszantó, megbotránkoztató
scandire 1. ütemez, skandál (verset); 2. tagol (beszédet) - vö: finire
scanso el-, kikerülés; a ~ di: vmi elkerülése végett
scapitare ua. discapitare: ráfizet vmire, veszít
scapito ua. discapito: veszteség, kár; [új] è a ~ [di]: kárára van vminek
scappata
282
1. szökés; 2. (átv) meggondolatlanság; 3. ha parecchie belle ~e:

társalgás közben sziporkázik
scappatoia ua. scappavia 1: kibúvó, mentség
1. ua. scappatoia: kibúvó, mentség; 2. (hajó) sajka, lélekvesztõ; 3.
scappavia (hn,tb:~)
(átv) a ~: sebtiben
scaraventare 1. kihajít, kidob; 2. ~si: [adosso a]: rátámad, ráveti magát vkire
scardinare [új] lerombol, megbont, sarkából kifordít
scarno 1. öszvér; 2. szûkszavú
scarsamente szûkösen, hiányosan, gyéren, elégtelenül
scarseggiare szûkölködik vmiben, híján van vminek
scarsezza ua. scarsità: hiányosság, fogyatékosság, elégtelenség, szûkösség
scarsità ua. scarsezza: hiányosság, fogyatékosság, elégtelenség, szûkösség
scarso hiányos, elégtelen, gyér, csekély
1. eltávolít, félretesz, kiszorít, kiselejtez; 2. (kat) kidob, kiszuperál; 3.
scartare
(kártya) skartba tesz; 4. félreugrik; kitér
scatenaccio ua. scatenio: lánccsörgés
scatenamento ~ della guerra: háború kirobbantása
1. láncaitól megszabadít; 2. ~ una guerra: háborút kirobbant; 3. ~si:
scatenare
megszabadul bilincseitõl; ledobja láncait
scatenato (átv) féktelen, eszeveszett
scatenio ua. scatenaccio: lánccsörgés
1. el-, felpattan; fare ~: (gombot) lenyom; 2. felszökik, felugrik; 3. ~ in
scattare
piedi (hn,tb): talpra ugrik
1. (el-, fel)pattanás, felszökés, felugrás; avere uno ~, levarsi di ~:
scatto felpattan, felszökik, felugrik; di ~: hirtelen; 2. (sp) bemelegítõ
gyakorlat; 3. (fotó) kioldó
scaturire (meg)ered; kibuggyan, kifolyik; bugyog, ömlik - vö: finire
1. nyeregbõl kiemel; 2. megmászik; átmászik (falon); 3. ~ un
scavalcare
competitore: legyõzi versenytársát; 4. leugrik, leszáll a lóról
scavare (fel-, ki)ás
1. mélyedés, vájat; ~ del collo: nyakkivágás (ruhán); 2. ásatás,
scavo
kiásás
(ki)választ, (ki)keres, (ki)válogat - scelgo,scegli,
scegliere sceglie,scegliamo,scegliete,scelgono; ho scelto; sceglierò; sceglierei;
scegli,scelga,scegliamo, scegliete,scelgano; scelga; scegliessi
ua. scellerataggine (nn), scelleratezza: elvetemültség, gonoszság,
scelleraggine (la)
gazság, bûnösség
ua. scelleraggine (nn), scelleratezza: elvetemültség, gonoszság,
scellerataggine (la)
gazság, bûnösség
ua. scelleraggine (nn), scellerataggine (nn): elvetemültség,
scelleratezza
gonoszság, gazság, bûnösség
scelta
283
(ki)választás, kiemelés; választék; fare la ~: válogat; a ~: tetszés

szerint
1. (szính) színpad, szín, díszlet; fondo della ~: a színpad háttere; il
pittore di ~: a díszletfestõ; andare in ~: színre kerül; colpo di ~: a.)
színpadi hatás; b.) (átv) váratlan jelenet; comparire in ~, entrare in ~,
scena
venire in ~: a.) jelenése van; b.) (átv) megjelenik a színen; mettere in
~: a.) rendez; b.) színre hoz, elõad; messa in ~: rendezés; maestro di
~: rendezõ; 2. (szính, átv is) jelenet; 3. (átv) színhely, színtér
scenario 1. kulissza, díszlet; 2. (film)forgatókönyv
1. leenged, leereszt; 2. leszáll, lemegy, lefolyik, leereszkedik; ~ a
terra: partra száll; ~ da cavallo: leszáll a lóról; (átv) ~ a particolari
scendere
(hn,tb): részletekbe bocsátkozik; 3. kiszáll (jármûbõl) - sz; sono
sceso
1. leszállás, lemenetel, leereszkedés; 2. lejtõ; 3. (biz) ~ di testa:
scesa
szeszély
scettro (rég) kormánypálca, jogar
scevro ~ [di]: mentes vmitõl; ~ di colpa: bûntõl mentes, bûntelen
scheggia szálka, szilánk, forgács; repesz, kõtörmelék
scherno gúny, gúnyolódás, csúfolódás
scherzare élcelõdik, tréfál, mókázik
scherzevole tréfás, humoros, bohókás, mulatságos
1. tréfa, móka; (átv) i ~i della fortuna: a sors szeszélyei; 2. (zen)
scherzo
scherzo
scherzoso tréfás, mókás, mulatságos
1. összetör, szétzúz, szétlapít; 2. (átv) ~ un sonnellino: elbóbiskol; 3.
schiacciare
~si: összelapul, összezúzódik
schiaffeggiare megpofoz, arcul üt
schiaffo pofon, nyakleves
schiavitù rabszolgaság, rabszolgasor(s)
schiavo (fn) rabszolga
schiavo (mn) (rab)szolga, rab
schiena hát; gerinc
schiera csoport, csapat, raj
schierare 1. sorakoztat, sorba állít; 2. ~si: sorakozik, sorba áll
schietto 1. tiszta, hamisítatlan; 2. (átv) nyílt
1. nyom; seguire la scia di uno: igazodik vkihez, nyomában jár;
lasciare una scia di ricordi: mély nyomot hagy maga után az
scia
emlékezetben; 2. una scia di profumo: (maga után hagyott) illat 3.
nyomvíz; 4. barázda
sciamano (vall) sámán
scientifico tudományos
scienziato tudós
284
scimmia majom; (átv) fare la ~: utánoz, majmol

szétválaszt, széthasít, széttép; megbont - sz; ho scisso; part.pres:
scindere
scindente
scintilla szikra
scioccheria ua. schiocchezza: butaság, ostobaság
sciocchezza ua. schioccheria: butaság, ostobaság
sciocco buta, ostoba
1. (el-, meg-, ki)old; (átv) ~ dall'obligo: felold kötelezettsége alól; ~ un
dubbio: kételyt eloszlat; 2. ~ la Camera: feloszlatja a képviselõházat;
sciogliere 3. ~ una promessa: ígéretet bevált; 4. ~si: feloszlik, felbomlik; 5.
(szól) Gli si è sciolta la lingua. Megoldódott a nyelve. 6. elolvad,
megolvad 7. ~si in lacrime (nn,tb): könnyekre fakad - vö: scegliere
1. felbontás; 2. megoldás, megfejtés; 3. feloszlatás (ülésé); 4. drámai
scioglimento
cselekmény megoldása; 5. ~ della neve: hóolvadás
1. fel-, el-, kioldott; (irod) verso ~: rímtelen v. szabad vers; 2. fürge;
sciolto avere la lingua ~a: gyorsan pereg nyelve; 3. vö: sciogliere, pass.
pros.
scissione (la) szakadás, szétválás
scisso szétszakított; vö: scindere
1. megrongál, elhasznál, elnyû; 2. eltékozol, elpazarol; ~ le forze:
sciupare
eltékozolja erejét; 3. [új] ~si: elhasználódik
scivare (el-, ki)kerül
1. csúszik, megcsuszamlik; gli è scivolato un piede: meg-, elcsúszott;
scivolare gli scivolò di mano: kicsúszott a kezébõl; (átv) ~ sopra un argomento:
elsiklik vmely szempont fölött; 2. (rep) lesiklik (oldalra dõlve)
[új] 1. megmerevít vmit, elveszi rugalmasságát; 2. ~si:
sclerotizzare
megmerevedik, elveszíti rugalmasságát; 3. (orv) elmeszesedik
scodella 1. tál; 2. levesestányér
scoglio szikla(tömb); szirt
scoglioso sziklás, szirtes [k: 0]
scoia·ttolo (áll) mókus
scolare 1. (le)folyat, (le)csurgat, (le)csepegtet; 2. kifolyik, lefolyik, lecsurog
scolpare 1. megment, menteget; 2. ~si: mentegetõdzik
farag, vés; [új] (Biblia) immagine scolpita: faragott kép, bálvány;
scolpire
metsz (rézbe is); (átv) ~ nella mente: emlékezetébe vés - vö: finire
scommessa fogadás
1. szétszed, szétbont, darabokra szed; 2. fogad; (átv) ~ la testa: fejét
scomme·ttere
teszi rá - sz; ho scommesso
scomodare 1. fáraszt, terhel; 2. ~si: fárasztja magát
scomparire eltûnik, láthatatlanná válik, elenyészik - vö: apparire
scompiglio zavar; rendetlenség; ziláltság; perpatvar
scomunica (rkat) kiközösítés
285
scomunicare (rkat) kiközösít

sconcatenare felold; szétbont
sconcertante [új] zavaró, zavarba hozó
1. (meg)zavar, (meg)bolygat, zavarba hoz; 2. ~si: megzavarodik,
sconcertare
zavarba jön
sconfi·ggere szétbont, szétszed - sz; ho sconfitto
sconfinamento határátlépés
sconfinare átlépi a határt
sconfinato (átv) határtalan, mérhetetlen
sconfitta vereség
sconfortante csüggesztõ, lehangoló
scongiurare 1. (rkat) ördögöt ûz; 2. kérve kér
scongiuro 1. ördögûzés; 2. állhatatos könyörgés
sconoscere nem ismer el; félreismer - sz; ho sconosciuto
sconosciuto ismeretlen
sconsacrare megszentségtelenít
1. (gazd) leszámítol, levon, (le)törleszt; 2. (átv) vezekel vmiért; 3. [új]
scontare
fare ~: megtorol
scontrarsi 1. összeütközik (pl.két vonat); 2. (kat) megütközik
scontro 1. összetalálkozás; 2. összeütközés; 3. összecsapás
scontrosità makacsság, önfejûség
scontroso makacs, önfejû; durva
sconveniente illetlen; neveletlen; udvariatlan
sconvenienza illetlenség; neveletlenség; udvariatlanság
sconvolgere összezavar, felforgat, szétdúl - sz; ho sconvolto
sconvolto feldúlt; vö: sconvolgere, part. pass
scopare [új] 1. söpör; 2. (vulg) szexuálisan egyesül, kefél
scoperta 1. felfedezés; 2. (kat) felderítés; 3. (gúny) bella ~: nagy újdonság!
scopo cél; célpont
1. szétreped, szétpukkad; 2. elõtör, (fel)fakad; 3. felrobban; 4.
scoppiare
kirobban, kitör (pl.forradalom)
1. kitakar, felfed; 2. leleplez; 3. felfedez; 4. felderít; 5. ~si:
scoprire
kitakaródzik, felfedi magát; 6. kalapot emel - sz; ho scoperto
scoraggiare (el)csüggeszt, bátortalanná tesz
scoraggiato ua. scorato: csüggedt, kishitû, bátortalan
scorato ua. scoraggiato: csüggedt, kishitû, bátortalan
scorciatoia rövidebb út
1. ~ [di], ~si: [di]: megfeledkezik vmirõl, elfelejt vmit; 2. (zen)
scordare
lehangol; 3. lehangolódik;
286
scorgere észrevesz, megpillant, meglát - sz; ho scorto

scoria salak
1. végigfut, végigszalad, végigszáguld; 2. lefolyik, lepereg, leszalad -
scorrere
sz; sono scorso
scorretto 1. helytelen, hibás, szabálytalan; 2. tisztességtelen
scorticare 1. (meg)nyúz; 2. (fel)horzsol; 3. (átv) zsarol, nyúz
scostare 1. elmozdít, eltol; 2. távol áll; 3. ~si: eltávolodik, elmozdul
scottante égetõ, tüzes
scotto (vál) kocsmai számla, kontó
scredito hitelvesztés
scriba (lo,tb:~i) [új] (Biblia) írástudó
scrigno [új] kincsesláda
1. ír; carta da ~: levélpapír; 2. ~si: feliratkozik, jelentkezik; 3.
scrivere
leveleznek egymással - sz; ho scritto
scru·polo lelkiismereti kétség, aggály; töprengés
scrupoloso (kínosan) lelkiismeretes, töprengõ, aggályos
scrutare (ki)nyomoz, (ki)kutat, (ki)fürkész
(nn) scrutatrice: 1. kutató, nyomozó, fürkészõ; 2. szavazatszedõ,
scrutatore (hn)
szavazatszámláló
scrutatre (ki)kutat, (ki)nyomoz, (ki)fürkész
(hn) scrutatore: 1. kutató, nyomozó, fürkészõ; 2. szavazatszedõ,
scrutatrice (nn)
szavazatszámláló
scrutinare szavazatokat számlál
scrutinio 1. (pol) szavazás; 2. iskolai osztályzás
scudo 1. (cimer)pajzs; 2. (átv) védelem, oltalom
scultura szobrászat, képfaragás; ~ in legno: faszobrászat
1. iskola, fõiskola; ~ Belle Arti (nn,tb): szépmûvészeti fõiskola; 2.
scuola
irodalmi, mûvészeti iskola, irányzat
1. (meg-, föl)ráz; (szól) ~ la polvere di dosso [a]: jól elveri vkin a port;
scuotere
2. ~si: megrázkódik, megrázza magát - sz; ho scuotesso
scusa mentség; fare le ~e: bocsánatot kér, mentegetõdzik
1. kiment, menteget, elnéz, megbocsát; tenere per (i)scusato:
scusare kiment, menteget; Scusi! Bocsásson meg! Bocsánat! 2. ~si:
mentegetõdzik, szabadkozik; elnézést, bocsánatot kér
sdebitarsi 1. kifizeti adósságait; 2. ~ [di]: leró, eleget tesz vminek
1. megvetés, lenézés; avere a ~: megvet; 2. düh, harag,
sdegno
felháborodás
sè maga, magát; da sè: magától; essere fuori di sè: nem ura
cselekedeteinek, magánkívül van; essere pieno di sè: öntelt; fare da
sè: önállóan cselekszik; fra sè, tra sè: magában; stare sopra di sè:
a.) elgondolkodik b.) munkájába mélyed; tornare in sè: a.) magához
287
tér; b.) magába száll; [új] di per sè: magától értetõdõen, sajátos
értelemben
1. ha; 2. se mai, se forse, se per avventura: ha véletlenül, ha éppen;
se (ksz)
3. vajon; 4. se non che: csakhogy; 5. se non altro: legalább
sebbene ~ + conj: noha, holott, bár, ámbár, jóllehet
secchia vödör; piovere ~e: (esõ) szakad
secolare (rkat) világi (szemben az egyházival)
se·colo 1. évszázad; 2. kor, korszak; 3. (átv, rkat) al ~: a világi életben
secondario másodfokú, másodrangú; istruzione (nn) ~a: középfokú oktatás
secondo (fn) 1. másodperc; 2. párbajsegéd
secondo (hat) szerint; ~ che: aszerint, hogy
secondo (számnév) második; ~ fine: hátsó gondolat
1. fõváros, székhely, állomáshely; 2. (rkat) la Santa Sede: a
sede (la)
Szentszék
sedentario 1. sokat ülõ; vita ~: ülõ életmód; 2. popolo ~: letelepedett nép
ül; mettersi a ~, ~si: leül - siedo,siedi,siede,sediamo, sedete,siedono;
sedere (ige) sono seduto; sederò; sederei; siedi, sieda,sediamo,sedete,siedano;
sieda; sedessi
sedere (il) ülep, fenék
sedile (il) szék, pad
seducente csábító, kecsegtetõ
seduttore (il) (nn) seduttrice: csábító
seduttrice (la) (hn) seduttore: csábító
seduzione (la) (el)csábítás, megrontás
sega fûrész; (mûsz) ~ circolare: körfûrész
se·gala (növ) rozs; ~ cornuta: anyarozs
segantino fûrészelõ, favágó
segare 1. fûrészel; 2. levág, lekaszál (gabonát)
segatore (il) 1. fûrészelõ; 2. kaszáló
segatura 1. fûrészelés; 2. fûrészpor; fûrészhulladék
segmento 1. (geom) körszelet; 2. dugattyúgyûrû; 3. [új] szegmens, rész
1. jelez, jellel ellát, megjelöl; 2. feljegyez, megjegyez, regisztrál; 3.
segnare
aláír, kézjeggyel ellát; 4. mutat; 5. ~si: (rkat) keresztet vet
1. jel; sotto il ~ [di]: vmi jegyében; 2. jelkép, jelvény; 3. (láb)nyom; 4.
cél, célpont; tiro a ~: céllövészet; cogliere nel ~: a.) célba talál b.)
segno
(átv) fején találja a szöget; 5. határ, mérték; 6. kézjegy, aláírás; 7.
(nyomd) ívjel; 8. a tal ~ che: úgyhogy
titok; ~ bancario: banktitok; ~ professionale: szakmai titoktartás; (átv)
segreto (fn)
~ di pulcinella: nyílt titok
segreto (mn) titkos, rejtett, lappangó
seguace híve, követõje vminek, vkinek; kísérõ, követõ
288
seguente következõ
ua. sequenza: 1. sorrend; (csill) ~ polare: polársorozat; 2. (kártya)
seguenza
lapsorozat (ugyanazon színben); 3. (rkat) dicsõítõ ének, szekvencia
1. követ vkit, utánamegy vkinek, 2. tovább folytat; 3. következik,
seguire
folytatódik - sz; vö: sentire
sei 1. hat; 2. hatos (számjegy)
selce (la) kavics (útépítéshez)
selvaggio 1. vad, vadon élõ; 2. vadember
selva·tico (átv is) vad
sema·ntica (nyelv) jelentéstan
sembianza külsõ; arckifejezés
sembrare látszik, tetszik, tûnik vmilyennek; mi sembra: úgy vélem
1. (vetõ)mag; ~i oleosi: olajos magvak; 2. ~ testicolare: sperma; 3.
seme (il) (átv) ~ di discordia: a viszály magva; 4. ivadék, nemzedék, sarjadék;
5. (szól) non rimanere il ~: írmagja sem marad
semicircolo (geom) félkör
seminario 1. papnövelde; 2. szeminárium
seminarista (lo) papnövendék
semi·tico (mn) szemita
semplice 1. egyszerû; soldato ~: közkatona; 2. (átv) együgyû
semplicemente egyszerûen, keresetlenül, közvetlenül
mindig, folyton, mindenkor, szakadatlanul; ~ più: mindjobban; una
sempre
volta per sempre: egyszer s mindenkorra
se·napa (növ) fekete mustár
érelem; belátás; okosság; uscire di ~: elmegy az esze; essere fuori di
senno
~: nincs észnél
1. kebel; mell; in ~a: vminek a kebelén; 2. ~ di mare (hn): tengeröböl;
seno
3. (mat) sinus
sensato okos, eszes
sensazionale 1. érdekfeszítõ, izgalmas; 2. [új] érezhetõ
sensazione (il) 1. érzés, érzet; ~ visiva: látás; 2. benyomás; 3. szenzáció, feltûnés
sensibilità (fot is) érzékenység; fogékonyság
1. érzék,érzékszerv; ~ dell'udito: hallóérzék; 2. érzet; 3. érzés,
érzelem; 4. ész, értelem, belátás; ~ comune: természetes, józan ész;
senso di alti ~i: nemes gondolkodású; 5. öntudat, eszmélet; 6. értelem,
jelentés (szóé); 7. irány; ~ unico: egyirányú közlekedés; ~ vietato:
behajtani tilos
[új] (latin,jog) 1. latae ~: önmagától beálló büntetés; 2. ferendae ~:
sententiae
kiszabott büntetés
1. bölcs mondás, szentencia; 2. (jog) ítélet; ~ di condanna:
sentenza
elmarasztaló ítélet; pronunciare una ~: ítéletet mond
289
sentiero ösvény
1. érzés, érzelem; 2. tudat, nézet, vélemény; avere un alto ~ del suo
sentimento
dovere: igen kötelességtudó
sentinella (kat) õrszem; essere di ~, fare la ~: õrködik, õrt áll
1. (meg)érez, tapasztal; 2. (meg)hall, (meg)hallgat; non ci sente:
süket; 3. érzõdik, íze van, látszik vminek; 4. ~si: érzi magát; ~si
venire meno: elájul; 5. Non me la sento. Nem vagyok rá képes. - sz:
sentire sento, senti,sente,setiamo,sentite,sentono; ho sentito; sentirò;
sentirei; senti,senta,sentiamo,sentite,sentono;
senta,senta,senta,sentiamo,sentiate,sentano; sentissi,
sentissi,sentisse,sentissimo,sentiste,sentissero
nélkül; senz'altro: szó nélkül, rögtön; ~ che: anélkül, hogy; fare ~ [di]:
senza (prep)
lemond vmirõl; rimanere ~: vmi nélkül marad
senzatetto (tb:~) hajléktalan
separare 1. szétválaszt, elkülönít; 2. ~si: elválik, szétválik, különválik
sír; síremlék; (átv) condurre al ~: sírba visz; (szól) essere con un
sepolcro
piede nel ~: fél lábával a sírban van
sepoltura (el)temetés
seppelimento (el)temetés
eltemet; ~si: (el)temetkezik; beletemetkezik vmibe;~si tra i libri:
seppellire
beletemetkezik a könyvekbe - vö: finire; ho seppellito/sepolto
seppure ~ + conj: 1. ha ugyan; 2. [új] még (akkor is) ha;
sequela 1. sorozat, láncolat; 2. [új] követés
ua. seguenza: 1. sorrend; (csill) ~ polare: polársorozat; 2. (kártya)
sequenza
lapsorozat (ugyanazon színben); 3. (rkat) dicsõítõ ének, szekvencia
sequestro (jog) foglalás, zár(lat); ~ di persona: letartóztatás
sera·fico (rkat) angyali
serafino (Biblia) szeráf
serale esti
serbare megõriz, megtart, megóv
serbatoio (mûsz) (üzemanyag)tartály; ~ d'acqua: víztartály; ~ di olio: olajtartály
serenamente derûsen, vígan
serenità 1. (átv is) derû, derültség; 2. kiegyensúlyozottság
seriamente komolyan
sor, sorozat, széria; in ~: sorozatosan; accopiamento in ~:
serie (la; tb: ~)
sorbakapcsolás; fabbricazione in ~: sorozatgyártás
serietà komolyság
serio komoly; sul serio: komolyan
sermone (il) szónoki beszéd; (rkat) szentbeszéd
serpeggiante kígyózó
serpeggiare
290
1. kígyózik, tekergõzik, kanyarog; 2. (átv) Serpeggia una malattia

infettiva. Ragályos betegség van terjedõben.
serpente (la) kígyó
1. (be-, el-, le)zár; 2. szorít, szorongat; [0]; 3. ~si: [adosso a]: ráveti
serrare
magát vkire; 4. ~si al muro: a falhoz lapul [k: 0]
zárt, tömött; a denti (hn,tb) ~i: összeszorított foggal; (nyelv)
serrato pronunzia ~a: kemény (ki)ejtés; lo stile ~: a tömör stílus; trotto ~:
ügetés
1. vkinek a szolgálatában áll; 2. fel-, kiszolgál; 3. szolgál vmilyen
célra; ~ allo scopo: megfelel a célnak; ~ di bersaglio: célpontul
servire szolgál; 4. ~si: [di]: (fel)használ; ~si degli occhiali: használja a
szemüvegét; Servitevi! Tessék! Parancsoljon! Grazie, mi sono
servito. Köszönöm, már vettem. (étkezésnél) - sz, vö: sentire
1. szolgálat; donna di ~: háztartási alkalmazott; donna di mezzo ~:
bejárónõ; essere di ~: szolgálatban van; 2. ~ d'informazioni (nn,tb):
hírszolgálat; ~ meteorologico: idõjárásjelzõ szolgálat; 3. üzem; ~i
servizio pubblici: közüzemek; ~ di linea: (távolsági) autóbuszforgalom; 4.
szívesség; 5. (ét)készlet; ~ da tavola: asztali készlet; 6. kiszolgálás;
7. osztály, fõosztály; ~ stampa: sajtóosztály; 8. (sp) adogatás,
szerválás; 9. ~ divino: istentisztelet
sesso nem; [új] ~ femminile: nõi nem; [új] ~ maschile: férfi nem
szomjúság; cavare la ~: oltja a szomjat; (átv) ~ di letture (nn,tb):
sete (la)
könyvéhség
setta felekezet, szekta
sette 1. hét; 2. hetes (számjegy)
settentrione (il) észak
settimana hét; lavorare a ~: hetibérben dolgozik; essere di ~: (iskolában) hetes
1. (geom) szelet, cikk; 2. szárny, oldal, szektor; 3. szektor, övezet; ~
settore (il)
privato: magánszektor; 4. (mûsz) fogasív, szegmens
severità szigor(úság)
severo szigorú, zord
1. metszet, keresztmetszet; 2. metszet, szelés, boncolás; 3.
sezione (la) (al)osztály, tagozat, körzet; ~ passaporti (hn,tb): útlevélosztály; 4.
(kat) szakasz
1. metsz, csiszol (drágakövet); 2. [új] (átv) (pl. szöveget, érvelést)
sfaccetare
csiszol, tökéletesít
sfaccetatura metszés, csiszolás (drágakõé)
sfacciataggine (la) ua. sfacciatezza: szemtelenség, arcátlanság, vakmerõség
sfacciatezza ua. sfacciataggine (nn): szemtelenség, arcátlanság, vakmerõség
sfacciato szemtelen, arcátlan, vakmerõ
sfamare 1. éhséget csillapít; 2. ~si: éhségét csillapítja
sfavore (lo) hátrány
sfavorevole hátrányos, kedvezõtlen
291
sfida kihívás; lanciare una ~ [a]: kihív vkit

sfidare kihív; Sfido io! Azt szeretném én látni! Még csak az kellene!
sfiducia bizalmatlanság, gyanakvás
sfigurare 1. eltorzít, elcsúfít; 2. rossz benyomást kelt
sfilata felvonulás
sfinire elájul, összeesik - vö: finire
sfiorare 1. lefölöz (tejet); 2. (átv) érint, súrol
sfocare (fotó) életlenre állítja be (a képet)
sfocato (fotó) életlen, elmosódott (kép)
sfocatura (fotó) életlenség
sfociare ~ [in]: beleömlik, beletorkollik (folyó)
(átv is) szabad teret, utat enged; kibocsát; ~si: [con]: kiönti a szívét
sfogare
vkinek, elpanaszol vmit, megoszt vkivel (fájdalmat, bánatot)
sfogiatoio rés, nyílás
áramlás, kitörés; (átv) ~ della passione: szenvedélykitörés; fare i suoi
sfogo
~i [con]: bizalmasan megnyilatkozik vkinek
1. betör, beszakít; áttör (pl. ellenséges vonalat); 2. el-, alámerül,
sfondare
lesüpped
sfondo háttér, távlat
sforzare 1. erõszakkal felnyit, felfeszít; 2. kikényszerít; 3. ~si: erõlködik
sforzo erõlködés, erõfeszítés, megerõltetés
sfruttare kizsákmányol, kihasznál, kiszipolyoz
1. elkerül; 2. lasciare ~: elszalaszt, kihasználatlanul hagy; 3. ~ [a]:
kikerül (pl. figyelmet); Questo mi è sfugito. Ez elkerülte a
sfuggire
figyelmemet, ezt nem vettem észre. 4. ~ [a]: elmenekül vmi elõl; 5. ~
[di]: kicsúszik (kézbõl; szájon) - sz; vö: sentire
sfumare 1. árnyékol; 2. elmosódik
1. színárnyalat, színvegyülés; dare una ~: árnyékol; 2. elmosódás;
sfumatura
átmenet; 3. nüansz
sfuriare kitör, dühöng
sgabello zsámoly, (támla nélküli) szék
sganciare kiold (bombát is)
sgocciolare 1. lecsepegtet, kifolyat; 2. lecsepeg
ua. sgombrare: 1. el-, kitakarít; 2. kiürít, kivonul (területrõl); 3.
sgomberare
kiköltözködik, kihurcolkodik
ua. sgomberare: 1. el-, kitakarít; 2. kiürít, kivonul (területrõl); 3.
sgombrare
kiköltözködik, kihurcolkodik
sgorgare 1. ki-, túlárad, kifakad, feltör; 2. ömlik (könny)
sgozzare 1. megfojt vkit, átmetszi a torkát vkinek; 2. (átv) kiuzsoráz
sgrade·vole kellemetlen
292
1. szétmorzsol, szétzúz; 2. ~ i denti: fogait csikorgatja; 3. ~si:

sgretolare
szétmorzsolódik
sgretolio szétmorzsolás
sgridare fedd, leszid, szemére hány vkinek vmit
sgridata feddés, szidás, korholás, szemrehányás
1. tekintet, pillantás; al primo ~: elsõ pillantásra; 2. (fotó) campo di ~:
sguardo
látómezõ
1. igen; Sì, eh? Helyes? Rendben van? Forse sì e forse no. Forse
che sì e forse che no. Talán igen, talán nem, ki tudja? Ma sì! De
sì igen, hogyne! (átv) Stare tra il sì e il no. Habozik. la lingua del sì: az
olasz nyelv (annak alapján, hogy így mondja az "igen"-t) 2. (hat) így,
úgy, ennyire; sì che: úgy, hogy
si (il) (zen) h hang(jegy)
1. (visszaható nm. 3.sz. Acc.) magát, magukat; ~ alza: felkel; 2.
si (nm) (általános alany) si dice: azt beszélik; Non si sa mai. Soha nem lehet
tudni.
sia 1. legyen; 2. akár; [jav] sia lui, sia v. che un'altro: akár õ, akár más
sibilare fütyül, süvölt
sicchè úgyhogy; így tehát
siccome minthogy, mivel
1. biztonság; ~ di se: magabiztosság; 2. pubblica ~: rendõrség,
sicurezza
karhatalom; 3. uscita di ~: vészkijárat;
sicuro (fn) biztonság, bizonyosság; mettere al ~: biztonságba helyez
1. bizonyos, biztos, biztonságos; sta ~: légy nyugodt; (átv) da fonte
sicuro (mn) ~a: biztos forrásból; 2. igen, valóban, minden bizonnyal, persze,
hogyne (válaszban)
siffatto olyan, olyanforma
sigillare pecséttel ellát; meg-, lepecsétel
sigillatura [új] megpecsételés
sigillo pecsét; (szól) mettere sotto sette ~i: hétpecsétes titokként õriz
significante jelentõségteljes
1. kifejez; 2. jelent; Che cosa significa? Mit jelent? 3. (vál) hírül ad,
significare
értesít, tudat;
significatività jelentõsség
significativo jelentõs, sokatmondó, kifejezõ
significato ua. significazione: 1. jelentés; 2. értelem, jelentõség
significazione (la) ua. significato: 1. jelentés; 2. értelem, jelentõség
1. úr; vivere da ~: úri módon él; 2. [új] (megszólításban) Ecco il
signore (il)
signor Ettore. Íme Ettore úr.
Signore (il) (vall) Úr, Úristen
signori·a 1. hatalom, uralom; 2. [jav] (tört) egy személy által kormányzott
városállam államformája; ~ di Verona, ~ di Milano: veronai, milánói
293
signoria, nagyhercegség
silezioso szótlan, néma, hallgatag
si·llaba (nyelv) szótag
sillabare (nyelv) szótagol
1. (hajó) megtorpedóz, torpedóval megtámad; 2. (átv,biz) megfúr (pl.
silurare
tervet)
simboleggiare jelképez
1. jel, jelkép, szimbólum; 2. (vall) hitvallás; il Simbolo degli Apostoli:
simbolo
az Apostoli Hitvallás
simile (hn) e ~i: satöbbi, stb; il suo ~: felebarát
simile (mn) hasonló, olyan
similitudine (la) (vál) hasonlatosság, hasonlóság
simulacro 1. bálványkép, képmás; 2. (átv) látszat
simultaneità egyidejûség
simultaneo egyidejû
(tb: -ci,-che) (jog) szinallagmatikus, kétoldali kötelezettséget
sinallagmatico
létrehozó
sincerare 1. meggyõz; 2. ~si: meggyõzõdik, bizonyosságot szerez
sincerità õszinteség
sincero õszinte, szívbõl fakadó
sincrono egyidejû, szinkron
sindacale szakszervezeti
sindacare 1. szakszervezet; 2. szindikátus
sindacato 1. szakszervezet; 2. szindikátus
1. i ~i: egyesek; 2. (sp) egypárevezõs, szkiff; 3. (tenisz) gioco del ~:
singolo (fn)
egyes játék, szingli
singolo (mn) egyedülálló, egyes
sino (prep) ua. fino (prep): 1. -ig; ~ alla fine: végig; 2. ~ a che: amíg
si·nodo (rkat) zsinat
sinte·tico 1. összefoglaló, összesítõ; 2. [jav] fibre sintetiche: mûszál
sintoma·tico tüneti, szimptomatikus
si·ntomo elõjel, tünet, szimptóma
sintoni·a 1. [új] összhang; 2. (rád) összehangolás
sipario színházi függöny; (tört) ~ di ferro: vasfüggöny
Sir (Eccl./Siracide) (Biblia) Sirák fiának könyve
siringa 1. (zen) fuvola, pásztorsíp; 2. (orv) fecskendõ
sito (fn) 1. fekvés; 2. tájék, vidék
sito (mn) vhol fekvõ
situare elhelyez
294
situato vhol elhelyezett, fekvõ, villa ~a sulla collina: dombtetõn fekvõ villa
situazione (la) (átv is) fekvés, helyzet; ~ topografica: helyrajzi fekvés
slancio lendület, iram(odás); (sp) súlylökés; (sp) ~ delle braccia: karlendítés
slealtà becstelenség, csalárdság, hitszegés
slegare 1. kibont, kiold; 2. ~si: meg-, kioldódik
slegato összefüggéstelen
slitta (sp) szán
1. szánkázik; 2. [új] csúszik; la macchina slitta sulla neve: a kocsi
csúszik a jégen; 3. (irod) átcsúszik, (észrevétlenül) átvált más
slittare
témára; 4. (gazd) la sterlina continua a ~: az angol font továbbra is
csúszik lefelé; 5. késik, csúszik (pl. vminek a megjelenése)
slittino ródli
smaltitoio emésztõgödör
smanioso ~ [di]: vmi után sóvárgó, epedõ
smarrimento [új] elhagyás, elvesztés
smarrire 1. elveszít, elhagy; 2. ~si: eltéved; 3. elvész (útközben) - vö: finire
smascherare 1. leleplez; 2. ~si: (átv is) leveti álarcát
1. meghazudtol, kétségbe von, megcáfol; 2. ~si: meghazudtolja
smentire
magát; non ~si: hû marad önmagához - vö: finire
1. ~ [di]: abbahagy vmit; felhagy vmivel; 2. ~ un vestito: nem visel
smettere
többé (ruhát) - vö: mettere
sminuire 1. csökkent, kisebbít; 2. csökken, kisebbedik
sminuzzare fel-, elapróz, szétdarabol
1. leszállít, kirak; 2. leszerel, szétszed; 3. leszáll vhonnan; 4. ~
smontare
all'albergo: szállodában megszáll; 5. elhalványul, kifakul
smorfia fintor, grimasz
1. meghamisít, megváltoztat (pl. természetet); 2. ~si: elfajul,
snaturare
természetébõl kivetkõzik
snaturato (átv) embertelen, kegyetlen
snellezza 1. fürgeség, gyorsaság; 2. hajlékonyság, karcsúság, nyúlánkság;
1. karcsúvá, kecsessé, hajlékonnyá tesz; 2. ~ la procedura
snellire burocratica: egyszerûsíti, meggyorsítja a hivatalos eljárást; 3. ~si:
lesoványodik, karcsú lesz -vö: finire
1. fürge, gyors; 2. hajlékony, karcsú, nyúlánk; lo stile ~: hajlékony
snello
stílus
snodare 1. kioldoz, kibogoz, kibont; 2. ~si: kioldódik, kibogozódik
snodo [új] (átv) esemény kulcspontja
soave édes, szelíd, lágy, enyhe
1. ~ [a]: terhet ró vkire, megterhel vkit; 2. ~si: terhet vesz magára,
sobbarcare
vállalkozik vmire
sobillare 1. meggyõz; 2. felbújt, fellázít
295
sobrietà mértékletesség, józanság

sobrio mértékletes, józan, igénytelen
soccombere 1. (átv is) összeesik, összeroskad vmi alatt; áldozatul esik; 2. meghal
soccorrere segít vkin, megsegít vkit - sono soccorso
segély, segítség; gridare ~: segítségért kiált; segnale (hn) di ~:
soccorso segélyjel; (orv) pronto ~: elsõsegély; posto di ~: segélyhely; società
di mutuo ~: kölcsönös segélyegylet
társ, bajtárs, üzlettárs; (gazd) ~ accomandante: csendestárs; ~
socio
corrispondente: levelezõ tag
sodalizio testület, társulat
soddisfacente ua. sodisfacente: kielégítõ, örvendetes
soddisfacimento ua. sodisfacimento: kielégítés
ua. sodisfare: 1. kielégít vkit, vmit; eleget tesz; kedvére tesz vkinek;
soddisfare
2. (gazd) kifizet - vö: fare
ua. sodisfazione: 1. kielégítés; 2. elégtétel; 3. megelégedés;
soddisfazione (la)
(meg)elégedettség
sodisfacente ua. soddisfacente: kielégítõ, örvendetes
sodisfacimento ua. soddisfacimento: kielégítés
ua. soddisfare: 1. kielégít vkit, vmit; eleget tesz; kedvére tesz vkinek;
sodisfare
2. (gazd) kifizet - vö: fare
ua. soddisfazione: 1. kielégítés; 2. elégtétel; 3. megelégedés;
sodisfazione (la)
(meg)elégedettség
Sof (Sofonia) (Biblia) Zofoniás próféta könyve
sofferente szenvedõ, beteg
ua. soffrenza: 1. szenvedés, fájdalom; 2. (gazd) essere in ~:
sofferenza
hátralékban van
soffermare 1. megállít, feltartóztat; 2. ~si: megáll, állva marad
1. (meg)fúj; 2. ráfúj, rálehel vmire; belefúj vmibe; 3. súg; (átv) non
soffiare
osa ~: mukkanni sem mer; 4. si soffia il naso: kifújja az orrát
soffio 1. lehellet, lélegzet; 2. (el)fújás, fúvás; 3. (átv) sugallat
soffocare 1. fojtogat, megfojt, megfullaszt; 2. (átv) elnyom, elfojt
ua. sofferenza: 1. szenvedés, fájdalom; 2. (gazd) essere in ~:
soffrenza
hátralékban van
1. elszenved, elvisel, eltûr; ~ (la) sete: szomjazik; 2. szenved
soffrire (vmiben, vmitõl); fáj vmi; ~ nelle gambe: fáj a lába; ~ al sole: szenved
a naptól - sz; ho sofferto
soggettivo szubjektív, egyéni, személyes
1. alattvaló; 2. egyén, személy; degno ~: derék ember; 3. (irod) tárgy,
soggetto (fn)
téma; 4. (nyelv) alany
vminek alávetett, alárendelt; ~ a dazio: vámköteles; ~ alle
soggetto (mn)
raffreddature: hajlamos a megfázásra
soggezione (la)
296
1. alávetettség, alárendeltség; 2. (átv) tisztelet, félelem; incutere ~:

tiszteletet, félelmet ébreszt
sogghigno gúnyos nevetés
soggiacere ~ [a]: alá van vetve vminek, vkinek; függ vmitõl, vkitõl - vö: giacere
soggiogare leigáz, igába hajt
soggiornare tartózkodik, idõzik, van vhol
tartózkodás; permesso di ~: tartózkodási engedély; stanza di ~:
soggiorno
nappali szoba; tassa di ~: üdülõhelyi díj, (biz) kúrtaxa
soggiungere hozzátesz, hozzáfûz - vö: giungere
soglia (fiz is) küszöb
soglio szék, trón
1. álmodik; Ho sognato la mia mamma. Anyámmal álmodtam. Ho
sognato un brutto sogno. Rosszat álmodtam. 2. álmodik, álmodozik
sognare vmirõl; 3. ~si: (biz) Mi sono sognato la mia zia. Nagynénémmel
álmodtam. 4. gondol vmire; Non se la sognava nemmeno. Álmában
sem gondolta volna.
sognatore (il) (nn) sognatrice: álmodozó
sognatrice (la) (hn) sognatore: álmodozó
1. álom; 2. (átv) neppure per ~, neanchè per ~: a.) szó sincs róla; b.)
sogno
szó sem lehet róla
soia (növ) szójabab
sol (il) (zen) g (hang); sol bimolle: gész; ~ diesis: gisz
solaio padló
solamente csak, csupán; non ~: de azért
solare (ige) ua. risolare: megtalpal
solare (mn) napra vonatkozó, nap-; la luce ~: napfény; (csill) macchia ~: napfolt
solata (orv) napszúrás
solatio (fn) napos (déli) oldal
solatio (mn) napos
solcare 1. (átv is) (fel)szánt; 2. barázdát von, barázdál
solcata barázda
solcato barázdált
solco (mezg és átv) barázda
soldatesco katonás, katonai
soldatino ólomkatona
soldato katona; ~ di fantineria: gyalogos, (biz) nyúl
1. soldo (5 centesimo); 2. ~i: pénz; 3. (átv) fillér, fitying; pénz; (szól) a
soldo
~ a ~: egyik forint a másik után; 4. (kat) zsold
1. nap (égitest); (orv) colpo di ~: napszúrás; (csill) ecclissi (nn,tb: ~)
sole (il) di ~: napfogyatkozás; occhiali (hn, tb) da ~: napszemüveg; stare al ~:
napnyugta; 2. (biz) Ha qualcosa al ~. Alig van földje.
297
solecismo (nyelv) nyelvtani hiba

soleggiare napoztat, kitesz a napra
soleggiato napsütötte; napos
ünnepi, ünnepélyes; szertartásos; (rkat) messa ~: ünnepélyes
solenne
nagymise; (átv) uno schiaffo ~: hatalmas pofon
solennità 1. ünnepélyesség; 2. ünnepély
~ + inf: szokott, szokik; come si suol dire: ahogy mondani szokták;
qui suole piovere d'estate: nyáron itt szokott esni -
solere soglio,suoli,suole,sogliamo,solete, sogliono; è solito; futurum,
condizional presens, imperfectum, imperativus: è solito + inf;
conjuctiv presens: soglia,~,~,sogliamo,sogliate,sogliano;
solfara kénbánya
solidario ua. solidale: egymásért helytálló, szolidáris
solidezza ua. solidità: szilárdság, tartósság, biztosság
solidità ua. solidezza: szilárdság, tartósság, biztosság
solido (fn) (szilárd) test
1. (fiz) szilárd; stato ~: szilárd halmazállapot; 2. tömött, tömör, tartós
solido (mn) (pl. szín); (átv) testa ~a: jófejû ember; 3. (gazd) megbízható,
hitelképes; 4. (jog) in ~: együttesen, egyetemlegesen
solitario (fn) 1. külön keretbe foglalt nagy drágakõ, szoliter; 2. (kártya) pasziánsz
solitario (mn) 1. magányos; 2. (áll) il verme ~: a galandféreg
szokásos, szokott; al ~, di ~: szokás szerint, rendesen,
solito megszokásból; fuori del ~: szokatlan; Siamo alle ~e! Megint a régi
témánál vagyunk!
solitudine (la) magányosság, magány
1. serkent, buzdít, ösztönöz vmire; 2. szorgalmaz, sürget; ~ il passo:
sollecitare
meggyorsítja lépteit; 3. ~si: [a]: siet (megtenni vmit)
sollecitazione (la) 1. kérés, kérelem; 2. sürgetés, szorgalmazás
sollecitudine (la) szeretõ gondosság, gondoskodás
solleticare 1. csiklandoz; 2. ~ la curiosità: fölkelti a kíváncsiságát
1. felemel, felvesz; 2. (átv) támaszt (pl. igényt); felvet (pl. kérdést); ~
indignazione (nn): felháborodást vált ki; ~ protesta: óvást emel,
sollevare tiltakozik; 3. enyhít vmit, könnyít vkin; 4. (pol) fellázít; 5. ~si: felkel,
felemelkedik; kerekedik, támad; 6. fellázad; 7. (orv) felüdül, magához
tér
sollievo 1. enyhülés, megkönnyebbülés; 2. könnyítés
solo (fn) (zen) magánszám, szóló
solo (ksz) ~ che + conj: hacsak
1. egyedül(i), magányos, egyetlen; da ~ a ~: négyszemközt; Ingresso
solo (mn) ai ~i soci! Belépés csak tagoknak! Ha detto da sè ~. Magától
mondta; 2. csak, csupán; non solo: nem csak
soltanto csak, csupán
298
1. megoldás, megfejtés; 2. (kémia) oldat; 3. ~ di continuità: a.)

soluzione (la)
(mûsz) megszakítás; b.) (orv) nyílt seb, zúzódás
hasonlóság; (Biblia, Gen 2,26) a nostra immagine e ~: képünkre és
somiglianza
hasonlatosságunkra
sommariamente összefoglalóan, nagy vonalakban, röviden
sommario (fn) rövid kivonat; összefoglalás
sommario (mn) összefoglaló; (jog) procedimento ~: gyorsított eljárás
sommato tutto ~: mindent összevéve, egybevéve
somministrare 1. (oda)nyújt vkinek vmit; 2. ellát vmivel vkit
somministrazione (la) 1. (oda)nyújtás; 2. ellátás, segély
sommo (fn) csúcs(pont), tetõ(pont)
1. fõ, legfõbb, legkimagaslóbb, legjelentõsebb; 2. (rkat) il Sommo
sommo (mn)
Pontefice (hn): a pápa; 3. per ~i capi: röviden, összefoglalva
sommossa ua. sommovimento: zavargás, lázadás, felkelés
sommovimento ua. sommossa: zavargás, lázadás, felkelés
sommuo·vere 1. fekavar; 2. (átv) felizgat, felajz - vö: muovere
ua. suonare: 1. (zen) játszik, elõad (darabot); (kat) ~ la sveglia:
ébresztõt fúj; ~ a raccolta: sorakozót fúj; 2. csenget, harangoz; (rkat)
~ la messa: misére harangoznak; a mortello ~: félreverik a
sonare harangokat; 3. cseng, szól, kong (csengõ, harang); (nyelv) Questo
periodo suona male. Ez a mondat rosszul cseng. 4. Sono dieci anno
sonati... jó tíz éve (annak); Ha trent'anni sonati. Már túl van a
harmincon.
sondaggio 1. (orv) kutatás, kivizsgálás; 2. (átv) puhatolás, fürkészés, szondázás
sondare 1. (orv) kutat; 2. (átv) fürkész, kivizsgál
alvás, álom, álmosság; avere ~: álmos; cura del ~: altatókúra;
sonno
prendere ~: elalszik
1. érces, zengõ, csengõ (hang); (fiz) onda ~a, pellicola ~a:
sonoro
hanghullám; 2. (nyelv) zöngés
sontuoso fényûzõ, pompás
soppesare 1. ~ [a]: méreget; 2. (átv) latolgat
soppiantare kiszorít, helyébe lép
sopportare 1. tart, hordoz; 2. (átv) eltûr, elvállal, elvisel; 3. megenged
soppressione (la) 1. meg-, beszüntetés; eltiltás; 2. elnyomás
soppresso ld. sopprimere (part. pass)
sopprimere 1. be-, megszüntet; betilt; 2. elnyom - sz; ho soppresso
1. felett, fölé; ~ di noi: felettünk; abito di ~: felsõruha; il piano di ~:
felsõ emelet; 2. -on,-en,-ön; -ra,-re; la notte ~ domenica: a
vasárnapra virradó éjjel; (átv) dormirci ~: alszik rá egyet; (átv) essere
sopra
~ di sè: gondolatokba merül; giocare ~ un numero: tesz egy számra;
passare ~: szemet húny vmi felett; prendere ~ di sè: magára vállal,
magára vesz vmit; stare ~ pensiero: szórakozott
299
sopraffare legyõz, leigáz - vö: fare

sopraffazione (la) túlszárnyalás, legyõzés
sopraggiungere váratlanul megjelenik, fölbukkan - vö: giungere
sopraindicato fönt nevezett, fönt említett, jelzett
soprannome (il) ragadványnév
soprasensibile 1. [új] érzékfölötti; 2. túlérzékeny
sopratutto fõképp, elsõsorban, különösen
1. váratlanul érkezik, odavetõdik; betoppan; 2. bekövetkezik - vö:
sopravvenire
venire
1. (hajó) szélirány; 2. (átv) fölény; túlsúly; prendere il ~ [su]: fölébe
sopravvento
kerekedik vkinek, fölényben van vkivel szemben
sopravvenuta váratlan megérkezés; váratlan bekövetkezés
sopravvisuto (fn,mn) túlélõ
sordità süketség
1. süket; ~ spaccato: süket mint az ágyú; umore (hn) ~: vaklárma,
sordo (mn,fn)
vakhír; 2. (nyelv) zöngétlen (hang)
sordomutismo süketnémaság
sordomuto (mn,fn) süketnéma
1. nõtestvér, lánytestvér; ~ maggiore: nõvér; ~ minore: húg; 2. (rkat)
sorella
(kedves)nõvér, apáca; 3. le lingue ~e: a rokonnyelvek
sorellastra mostohatestvér (nõvér, húg)
1. (fiz is) forrás; acqua di ~: forrásvíz; (vill) ~ di corrente (nn):
sorgente (la)
áramforrás; 2. (átv) kútfõ, forrás, eredet
sorgente (mn) keletkezõ, eredõ, [új] kiemelkedõ
1. (ki)emelkedik; kimagaslik; felkel; elõtör; 2. felmerül; keletkezik;
sorgere
támad; [új] ered; - sz; ho sorto
sorgivo forrás-; acqua ~a: forrásvíz
1. felkapaszkodik, felmegy, felemelkedik; 2. (átv) legyõz vmit; túlteszi
sormontare
magát vmin
sornione alattomos, alamuszi
1. meghalad vmit; túlmegy, túllép vmin; 2. (sp is) megelõz; ~ di un
sorpassare
giro: egy körrel megelõz
sorprendente meglepõ, csotálatos
1. meglep; 2. rajtaüt vkin; rajtakap vkit; ~ in flagrante: tetten ér vkit; 3.
sorprendere
~si: meglepõdik - sz; ho sorpreso
sorprenderemente meglepõ módon
sorpresa 1. meglepetés; di ~: váratlanul; 2. rajtaütés
1. meg-, alátámaszt; 2. (átv) támogat, gyámolít; 3. ~si: (egyenesen)
sorreggere
áll - sz; ho sorretto
sorridente mosolygó
sorridere mosolyog, elmosolyodik - sz; ho sorriso
300
sorriso mosoly
sorso korty
1. fajta, nem; 2. (tagadó mondatban) di ~: semminemû, semmifajta;
sorta
senza spesa di ~: költségmentesen
1. sors, végzet; véletlen; mala ~: végzet, balsors; toccare in ~:
sorte (la) osztályrészül jut; 2. sorshúzás; estrarre a ~: kisorsol; tirare a ~:
sorsot húz
sorteggiare kisorsol
sorteggio (ki)sorsolás
sortilegio jóslás, jövendõmondás
sortire I. nyer, kap; - vö: finire
1. (sorsolásnál) kijön; 2. kimegy, elmegy; kirohan, kitör - vö: sentire;
sortire II.
sono sorto
sortita 1. (kat) kitörés, kirohanás; 2. (szính) jelenés; 3. (átv) szellemes ötlet
sorto ered; felmerül; keletkezik; vö: sorgere
sorvegliante (il) felügyelõ
sorveglianza felügyelet, õrizet
sorvegliare 1. felügyel, vigyáz vmire, vkire; 2. õrködik
sorvolare ~ [su]: 1. elrepül vmi felett; 2. (átv) átsiklik vmi felett
sorvolo (rep) átrepülés
sosia (il, tb:~) hasonmás, alterego
1. felakaszt, felfüggeszt; 2. (átv) elhalaszt, felfüggeszt; abbahagy,
sospendere
beszüntet - sz; ho sospeso
sospensivo 1. halasztó, felfüggesztõ; 2. (nyelv) punti ~i: három pont: ...
1. függõ, lógó; il ponte ~: a függõhíd; 2. (átv) függõben lévõ, függõ;
tenere in ~: függõben tart; 3. (átv) felfüggesztett; szünetelõ;
sospeso
abbonamento ~: bérletszünet; 4. (átv) stare ~: habozik; 5. vö:
sospendere
sospettabile gyanús, gyanút keltõ
sospettare gyanakszik vkire, gyanúsít vkit
sospetto (fn) gyanú, gyanakvás; mettere in ~: gyanút kelt
sospetto (mn) gyanús
sospettoso gyanakvó, kételkedõ
sospirare 1. sóhajt, sóhajtozik; 2. sóvárog vmire, áhít vmit
sospiro sóhaj(tás)
megállás, pihenõ; fare ~: megáll, megpihen; (autó) divieto di ~:
sosta
várakozni, parkolni tilos
sostantivo (fn) (nyelv) fõnév
sostantivo (mn) (nyelv) fõnévi
1. anyag; dare ~ [a]: táplál vmit, vkit; 2. vagyon, javak; 3. (fil,átv)
sostanza
vminek a lényege, lényeges része; in ~: lényegében
301
sostanziale lényeges, lényegbevágó

sostanzioso tartalmas, tápláló
sostare megpihen, megáll
1. (mûsz) támasz(ték); dúc(olás); la superficie di ~: a tartófelület; 2.
sostegno
(átv) védelem, támasz
1. fenntart vmit, alá-, megtámaszt vmit; kitart vmi mellett; folytat vmit;
sostenere 2. vállal, elbír, elvisel; 3. megvéd, támogat; 4. ~ una teoria: vmely
elméletet hirdet, védelmez; 5. ~si: (fenn)tartja magát - vö: tenere
sostenitore (il) 1. támogató, védelmezõ, fenntartó; 2. (sp) szurkoló
sostentare 1. fenntart; táplál; 2. ~si: táplálkozik vmivel
sostentatore (il) (nn) sostentatrice: fenntartó, tápláló
sostentatrice (la) (hn) sostentatore: fenntartó, tápláló
sostitui·bile helyettesíthetõ
sostituire 1. (be)helyettesít, pótol; 2. helyébe tesz, helyébe kinevez - vö: finire
sostituzione (la) (be)helyettesítés, kicserélés
sostrato [új] (fil) szubsztrátum, lényeg, ami az akcidenseket hordozza
sottacere [új] (szándékosan) elhallgat vmit - vö: tacere
sotterfugio kibúvó, ürügy, mentség
sottigliezza 1. finomság, vékonyság; 2. (átv) éleselméjûség
1. vékony, karcsú 2. híg, ritka 3. (átv) éleselméjû, agyafúrt,
sottile
körmönfont; szõrszálhasogató
sottintendere beleért, hozzágondol - sz; ho sottinteso
sottinteso hátsó gondolat
1. (hely és átv) alá, alatt, alul; ~ il livello del mare: a tengerszint alatt;
~ la guida [di]: vki vezetése alatt; prendere sotto gamba: felületesen
sotto (prep)
kezel vmit; 2. (idõ) alatt, -kor, idejében; ~ la vendemmia: szüret táján
3. di ~: alulról, vmi alól
sottomettere 1. alávet, meghódít, leigáz; 2. [új] ~si: aláveti magát - vö: mettere
sottomissione (la) 1. alávetés, leigázás; 2. meghódolás
1. aláhelyez, aláállít; 2. ~si: [a]: behódol, megadja magát, aláveti
sottoporre
magát vminek - vö: porre
sottoscritto alulírott
sottostare ~ [a]: alatta van, alá van vetve vminek - vö: stare
sottovalutare leértékel, alábecsül
1. (el)sikkaszt; 2. (mat) kivon, levon; 3. ~si: [a,da]: kivonja magát
sottrarre
vmibõl, vmi alól - vö: attrarre
sottufficiale (il) (kat) altiszt
sovente (vál) gyakran
sovrabbondanza 1. nagy bõség, gazdagság; 2. [új] túláradás
sovraccaricare túlterhel
302
sovraccarico túlterhelt
sovranità legfõbb hatalom, szuverenitás
sovrano (fn) uralkodó, államfõ
sovrano (mn) 1. igen nagy, túlzott 2. fenséges, emelkedett
sovrapporre 1. rátesz, rárak; 2. (átv) fölébe helyez; ~si: felülkerekedik - vö: porre
sovrastare ~a: 1. felülmúl, legyõz; 2. küszöbön van, küszöbön áll - vö: stare
sovvenzione (la) (gazd) szubvenció, állami támogatás
sovversione (la) felforgatás
sovversivo felforgató
sovvertire felforgat, feldúl - sz; vö: sentire
sovvertitore felforgató
sozzo szennyes, mocskos
spaccare 1. (szét)hasogat, (szét)hasít, aprít (fát); 2. ~si: elreped, (szét)hasad
spaccatura repedés, rés, hézag
1. kard; a ~ tratta: kivont karddal; (áll) il pesce ~: a kardhal; 2. (sp)
spada
párbajtõr; 3. (kártya) pikk
spaiare elválaszt, szétválaszt
1. váll; stringersi nelle ~e: vállát rántja; (átv) vivere alle ~e [di]:
spalla
élõsködik vkin; 2. (ép) támasz
spalmare 1. bezsíroz, bemázol, beken; 2. ~si: bezsírosodik, bemázolódik
1. lõ, elsüt (fegyvert); 2. ~ calci: rugdos; 3. (biz) ~ bugie (nn,tb):
sparare
nagyokat mond
1. (átv is) elhint, szétvisz, széthord, elterjeszt; 2. ~si: szétszóródik,
spa·rgere
elterjed - ho sparso
1. osztás, szórás, hintés; 2. szétszórás, széthintés; 3. senza ~ di
spargimento
sangue: vérontás nélkül; 4. terjesztés
sparire eltûnik, láthatatlanná válik; fare ~: eltüntet - vö: apparire
sparpagliare 1. szétszór, összevissza hány; 2. ~si: szétszóródik, elherdálódik
sparso el-, szétszóródott; vö: spargere, pass. pross.
spartiacque (lo,tb:~) (földr) vízválasztó
1. elválaszt, elkülönít; 2. oszt, eloszt, feloszt, szétoszt, részekre bont;
spartire
3. (zen) vezérkönyvet, partiturát készít - vö: finire
spasmo·dico (orv, átv is) görcsös, vonagló
idõtöltés, mulatság; andare a ~: sétálni megy; darsi ~: szórakozik;
spasso (átv) essere a ~: munka nélkül van; per ~: tréfából; pigliarsi ~ [di]:
gúnyt ûz vkibõl
spavaldo szemtelen, arcátlan
spaventare 1. megijeszt, megrémít; 2. ~si: megrémül, megijed
spavente·vole rettenetes, ijesztõ
spavento rémület, borzalom
303
spaventoso [új] rémületes, borzalmas

spaziale [új] térbeli
1. tér, hely; ~ aereo: légtér; 2. távolság, ûr; ~ di tempo: idõköz; ~ ta le
spazio
file: sorköz
spazzatura 1. söprögetés; 2. hulladék, szemét
specchio 1. tükör; 2. ~ del lago: a tó tükre
faj, fajta; in ~: különösen, fõleg; Lui è una ~ di segretario. O" egy
specie (la,tb:~)
olyan titkárféle. (átv) fare ~: hatást kelt, elcsodálkoztat
specificare pontosan meghatároz, felsorol, körülír
1. sajátos, jellegzetes; 2. speso ~: fajsúly; il volume ~: a fajlagos
specifico
térfogat
1. küld, szállít; ~ a piccola velocità: teheráruként szállít; ~ contro
spedire assegno: utánvét ellenében szállít; (átv) ~ all'altro mondo:
másvilágra küld; 2. elintéz, lebonyolít - vö: finire
1. (el)küldés, (el)szállítás, küldemény; casa di ~: szállítmányozó cég;
spedizione (la)
2. felfedezõ út, expedíció; 3. (kat) hadjárat
spedizioniere (il) szállító
spegnare kivált (zálogot)
1. elolt, kiolt; ~ il sigarro: eloltja a szivart; 2. ~ la radio: kikapcsolja a
rádiót; ~ la luce: lekapcsolja a villanyt; 3. ~ la calce viva: meszet olt;
4. ~si: kialszik, kihúny; 5. (átv) elhalálozik -
spegnere
spengo,spegni,spegne,spegniamo,spegnete,spengono; ho spento;
spegnerò; spegnerei; spegni,spenga,spegniamo,
spegnete,spengano; spenga; spegnessi
spelonca barlang
1. kiad, költ, elkölt; (közm) Chi più spende, meno spende. Aki többet
spendere ad ki, kevesebbet költ, olcsó húsnak híg a leve. 2. (átv) fordít vmire;
~ la fatica [in]: fáradozik vmiben - sz; ho speso
spensierato (mn) hanyag, gondtalan, könnyelmû
spento eloltva - vö: spegnere
remény; aprire il cuore alla ~: megnyitja szívét a reményre; concepire
speranza
una ~: megszületik a remény; perdere ogni ~: elveszti a reményt
sperare ~ [in]: remél, bízik vmiben, vkiben
sperduto elveszett, eltévedt
spergiuro hamis eskü
sperimentabile [új] megtapasztalható
sperimentare 1. kikísérletez; kipróbál, próbára tesz; 2. [új] tapasztal
spermatozzo [új] (biol) férfi ivarsejt, spermasejt
sperperare tékozol, elfecsérel
sperpero 1. tékozlás, elfecsérlés; fare ~ [di]: eltékozol, elfecsérel
spesa 1. kiadás, költség; fare le ~e: bevásárol; (szól) la ~ non vale
l'impresa: nem éri meg a fáradságot; 2. (átv) fare le ~e di una
304
conversazione: róla van szó, õt szapulják; ridono a mie ~e: rajtam, a

rovásomra nevetnek
speso kiadva, elköltve - vö: spendere
spesso (mn) sûrû; (hat) gyakran
spessore (lo) vastagság, sûrûség
spettacolo 1. elõadás; 2. látvány(osság)
spettacoloso látványos, feltûnést keltõ; nagyszerû
spettare ~ [a]: illet vkit
spettatore (nn) spettatrice: szemlélõ, nézõ; ~ del teatro: színházlátogató
spettatrice (hn) spettatore: szemlélõ, nézõ; ~ del teatro: színházlátogató
1. széttör, szétzúz, szétdarabol, kettétör; 2. ~ un viaggio: utat
spezzare
megszakít; 3. ~si: eltörik, meghasad; 4. ~si un braccio: eltöri a karját
spiaggia homokos tengerpart; strand; scarpa da ~: strandcipõ
1. (el-, ki)simít, elegyenget; (átv) ~ le difficoltà: elsimítja a
spianare
nehézségeket; 2. ~ al suolo: földig rombol; 3. ~si: (átv is) elsimul
1. letép, leszakít; 2. (gazd) kibocsát (váltót); 3. (irod) tisztán, tagolva,
spiccare világosan ejt; 4. (átv) ~ il bollore: forr; ~ il volo: felreppen; 5. kitûnik,
6. feltûnik, szembeötlik; 7. ~si: felhasad, szétválik
spicciolo aprópénz
spicco feltûnés, szembetûnés; fare molto ~: nagy feltûnést kelt
1. kibont; 2. (átv) megmagyaráz, kifejt; 3. ~si: kimagyarázza,
spiegare megérteti magát; Mi spiego? Jól mondom? Non so, se mi spiego?
Nem tudom, érthetõ-e?
spiegazione (la) kibontakozás; magyarázat
spietato kegyetlen, embertelen
spiga kalász
1. tövis, tüske; (közm) Non c'è rosa senza ~. Nincsen rózsa tövis
nélkül. (átv) Stare sulle ~e. Tûkön ül. 2. halszálka; 3. (orv) ~ dorsale:
spina
hátgerinc; 4. (tex) bordázat; 5. (mûsz) tüske, pecek, dugó; presa di
corrente a ~: csatlakozó aljzat, konnektor
1. lök, taszít; ~ lo sguardo lontano: messzire tekint; 2. (átv) serkent,
sürget; 3. ~si: elõrenyomul, benyomul -
spi·ngere spingo,spigni,spigne,spigniamo,spignete, spingono; ho spinto;
spignerò; spignerei; spinga,~,~, spigniamo,spigniate,spingano;
spignessi
spino tüskebokor, tüskés bozót
spinoso tüskés, tövises; (átv) uomo ~: barátságtalan ember
1. lökés, taszítás, nyomás; (átv) dare una ~: segítséget nyújt; 2. (fiz)
spinta
felhajtóerõ; (rep) lökõerõ
1. szelelõlyuk; szellõzõnyílás; 2. (átv) C'è ancora uno ~ di speranza.
spiraglio
Még van némi remény.
spirare
305
1. (átv is) lehel, áraszt; una faccia spirante terrore (hn): rémületet
keltõ arc; 2. ihlet, indít, ösztönöz; 3. fúj, lehel; 4. árad (illat); 5.
meghal, kileheli lelkét; 6. (határidõ) lejár
[új] 1. inspiráció, (szellemi) kezdeményezés; 2. (vall) spirazione dello
spirazione (la)
Spirito Santo: a Szentlélek kiárasztása
1. lélek, szellem, belsõ én (a testtel szembeállítva); presenza di ~:
lélekjelenlét; ~ pubblico: közszellem, közhangulat; ~ di parte (nn):
részrehajlás; 2. (vall) Spirito Santo: Szentlélek; 3. szellem, túlvilági
spi·rito
lény; evocare gli ~i: szellemet idéz; 4. fare dello ~: szellemeskedik; ~
di patata: olcsó szellemeskedés; 5. (nyelv) hehezet; 6.
szesz,spiritusz
sple·ndere ragyog, fénylik
sple·ndido pompás, ragyogó, fényes, nagyszerû
1. levetkõztet; 2. levet; 3. megfoszt vmitõl, leszed vmit; 4. kifoszt,
spogliare fosztogat; 5. (szöveget) feldolgoz, kicéduláz; (pej) kivonatol, kiollóz;
6. ~si: levetkõzik; 7. ~si [di]: megválik vmitõl
[jav] kivonatolás, (adatok) kigyûjtése (szövegbõl); fare lo ~ [di]:
spoglio (fn)
kivonatol
spoglio (mn) vmitõl megfosztott, üres
spoliazione (la) eltulajdonítás; fosztogatás, zsákmányolás
spolverare [új] (átv is) leporol, letörli a port vmirõl
leporolás, portalanítás; dare una ~ [a]: a.) leporol, portalanít vmit; b.)
spolverata
[új] (átv,gúny) újra elõrángat vmit a múltból
sponda 1. szél, perem; 2. (folyó)part; ~ del mare: tengerpart
sponsale (mn) (vál) házassági; doni ~i: nászajándékok
sponsali (hn,tb) lakodalom, esküvõ
1. önkéntes, kényszer nélküli, szabad; 2. természetes,
spontaneo
mesterkéletlen, közvetlen; 3. (áll, növ) la generazione ~a: õsnemzés
sportello 1. alacsony ajtó, rés, nyílás; 2. pénztárablak, tolóablak
sposa 1. menyasszony; 2. fiatalasszony, menyecske
sposalizio esküvõ
1. összead, megesket; 2. (átv) ~ un costume: szokást elsajátít; 3.
sposare
nõsül; férjhez megy; 4. ~si: (meg)házasodik, egybekel
sposo 1. võlegény; promesso ~: jegyes; 2. férj; 3. ~i novelli: fiatal házasok
1. kimozdítás; 2. kimozdulás; 3. áthelyezés; 4. átköltözés; 5.
spostamento
eltolódás
1. el-, kimozdít; 2. áthelyez; 3. (zen) transzponál; 4. (kémia)
spostare
helyettesít; 5. ~si: elhagyja a helyét; elmozdul, eltolódik
spreco pazarlás, tékozlás; ~ di tempo: idõfecsérlés
spretarsi (rkat) leteszi a reverendát; kilép a papi rendbõl
sprezzante megvetõ, lenézõ
sprezzare megvet, semmibe vesz
306
sprigionare 1. kiszabadít; 2. ~si: kiszabadul

1. besüppeszt; lesüllyeszt; 2. lesüpped, lesüllyed; 3. ~si: alámerül,
sprofondare
lesüllyed; 4. (átv) belemerül (az olvasásba)
sproloquiare [új] fecseg
sproloquio [új] fecsegés
spronare 1. megsarkantyúz; 2. (átv) serkent, ösztönöz, sarkall, nógat
1. (áll, növ is) sarkantyú; dare di ~: megsarkantyúz; (átv) a spron
sprone (lo)
battuto: vágtatva; tüstént; 2. (növ) ~ di cavaliere (hn): szarkaláb
sproporzionale aránytalan, egyenlõtlen
sproporzionalità ua. sproporzione: aránytalanság, egyenlõtlenség
sproporzione (la) ua. sproporzionalità: aránylatanság, egyenlõtlenség
spropositare hibázik
ua. sprovvisto: 1. ellátatlan, szûkölködõ; 2. alla sprovveduta, alla
sprovveduto
sprovvista: meglepetésszerûen
ua. sprovveduto: 1. ellátatlan, szûkölködõ; 2. alla sprovveduta, alla
sprovvisto
sprovvista: meglepetésszerûen
spruzzare (meg)locsol, (be)fecskendez
1. letör, levág (hegyet); 2. legyûr (nehézséget); 3. meggyõz vkit; 4.
kihajt, kirügyezik; Gli spunta l'aurora. Serked a szakálla. 5.
spuntare (ige)
felbukkan, elõtûnik; Spunta l'aurora. Hajnalodik. 6. ~si: kitörik (hegy);
7. hatástalan marad (pl. érv)
spuntare (lo) elõtûnés, felbukkanás; allo ~ del giorno: napkeltekor
spunto 1. kezdet, kiindulópont; 2. csípõs íz;
spurio törvénytelen; documento ~: hamisított okmány
sputare 1. (ki)köp; (átv) ~ fiamme (nn,tb): tüzet okád; 2. köp(köd)
squalificare (sp) versenybõl kizár, alkalmatlannak nyilvánít, diszkvalifikál
squarciare fel- v. széttép v. -hasít, felszakít
1. egyenlõtlenség, aránytalanság; 2. ~ mentale: eszelõsség,
squilibrio
háborodottság
squisitezza kiválóság, nagyszerûség
squisito pompás, kitûnõ, nagyszerû, finom
sradicare [új] gyomlálni, kigyomlálni, kiszaggatni
sregolato 1. szabálytalan, rendszertelen; 2. (átv) kicsapongó
srotolare [új] kiteker, felnyit (tekercset)
1. megállapít, megszab, szabályoz; ~ in cuor (hn) suo: elhatároz; 2.
(sp) ~ un record: rekordot felállít; ~ un percorso: távolságot
stabilire
megállapít; 3. felállít, létesít, létrehoz, megalkot; 4. ~si: megállapodik,
letelepszik -vö: finire
stabilità 1. szilárdság, tartósság; 2. (hajó) stabilitás
staccare 1. el-, leválaszt, leszakít, letép, lefejt; (átv) non ~ lo sguardo [da]:
nem veszi le a szemét, állandóan figyel vkit; 2. ~ il bollore: forrni
307
kezd; 3. (rep) ~ la volata: felemelkedik, felszáll; 4. (kocsiból) kifog;

(vasúti kocsit) lekapcsol; 5. szótagol; 6. kiemelkedik, kidomborodik,
jól kivehetõvé válik; 7. ~si: el-, leválik; elszakad; 8. szétesik, széthull
stacco fare ~: elüt (szín a többitõl)
stadio 1. (sp) versenypálya, stadion; 2. (orv) állapot, stádium
staff (lo) [új] stáb, (meghatározott feladatú) embercsoport
1. évszak; soprabito da mezza ~: átmeneti kabát; 2. idõszak; idény;
~ delle ciliege: cseresznyeérés ideje; liquidazione (nn) di fine ~:
stagione (la)
idény végi kiárusítás; ~ morta: holtszezon; operario di ~:
idénymunkás; periodo di bassa ~: elõ- és utóidény; 3. színházi évad
stagno (fn) 1. posvány, mocsár, állóvíz; 2. ón
stagno (mn) vízhatlan, vízálló, vizet át nem eresztõ
1. nyomot hagy, rányom; 2. (nyomd) nyomtat; 3. megjelentet, kiad; 4.
stampare
(fotó) fénymásol; 5. ~si: bevésõdik, benyomódik
stampo sablon, forma
stancare 1. (el-, ki)fáraszt, kimerít; 2. ~si: elfárad, kimerül
stanziare 1. (gazd) költségvetésbe felvesz, elõirányoz; 2. [új] ~si: letelepszik
1. ~ in piedi: egyhelyben áll; lascami ~: hagyj békén, ne zavarj! 2.
(bizonyos helyzetben) van; sta alla cassa: a pénztárban dolgozik; ~ a
servizio: szolgálatban van; ~ contento: boldog; ~ muro a muro: egy
fal választja el õket; Sto con mio fratello. A testvéremmel lakom. non
~ in sè dalla gioia: magánkívül van az örömtõl; ~ sopra di sè:
szórakozott; határozatlan; [0]; 3. folyamatos cselekmény (gerundium
vagy [a] + infinitiv elõtt): Stiamo a guardare: nézegetjük; Sta a
stare sentire! Ide figyelj! 4. ~ per fare: éppen azon a ponton van, készül
vmit tenni; stava per crociarsi: éppen le akart feküdni; 5. sta in riva al
mare: a tengerparton fekszik; 6. Come stai? Hogy vagy? Non sta
bene! a.) (vmi) nem áll jól; b.) Ez nem való! 7. ~ [a]: aránylik; 8. ~ ai
patti, ~ alle regole: betartja a szerzõdéseket, szabályokat; 9. ~ in me:
tõlem függ; 10. Ora sta a te a parlare. Most tiéd a szó, rajta,
beszélhetsz! - sto, stai,sta,stiamo,state,stanno; sono stato; starò;
starei; sta',stia,stiamo,state,stiano; stia; stessi
starnutare ua. starnutire: tüsszent
starnutire ua. starnutare: tüsszent - vö: finire
statale (lo,la) állami hivatalnok
statale (mn) állami
stato 1. állapot; ~ d'animo: lelkiállapot; ~ d'inconoscenza: önkívületi
állapot; ~ d'assedio: ostromállapot; ~ vedovile: özvegység; (gazd) ~
di insolvenza: fizetésképtelenség; 2. ~ giuridico: jogi helyzet; essere
in buon ~: jó helyzetben van; 3. (fiz) ~ aeriforme, ~ gassoso:
légnemû halmazállapot; 4. Stato: állam; államforma; Stati Uniti
d'America: Amerikai Egyesült Államok; Stato Pontificio: Egyházi
Állam; affare (hn) di Stato: államügy; capo dello Stato: államfõ; colpo
di Stato: államcsíny; delitto di Stato: államellenes bûncselekmény; 5.
(kat) törzskar, törzs; ~ maggiore: vezérkar; 6. állomány; ufficiale (hn)
308
di ~ civile: anyakönyvvezetõ
statura 1. termet, magasság; 2. (átv) ~ morale: lelki nagyság
1. (csill) csillag; ~ errante: bolygó; ~ filante: hullócsillag; ~ fissa:
állócsillag; ~ mattutina: esthajnalcsillag; ~ polare: sarkcsillag; (szól)
innalzare v. portare alle ~e: egekig magasztal; nascere sotto buona
stella
~: szerencsés csillagzat alatt születik; salire alle ~: (pl. ár) magasra
szökik; vedere le ~e: csillagokat lát (fájdalmában); 2. híres
színész(nõ), filmcsillag, sztár; 3. (állat) tengeri csillag
stelo 1. (növ is) szár; 2. rúd, nyél
stendardo zászló, lobogó
1. szétterjeszt, szétterít, szétken; ~ il burro sul pane: vajat ken a
kenyérre; 2. szétterjeszt, kiterjeszt; ~ le braccia aperte: kitárja a
stendere karját; (átv) ~ la mano: könyöradományt kér; 3. (meg)fogalmaz,
papírra vet; ~ una protesta: óvást emel; 4. ~si: (el)terjeszkedik,
elterül; 5. meglazul, megereszkedik - sz; ho steso
1. nélkülöz, hiányt szenved; 2. ~ a capire: csak nehezen ért meg
stentare vmit; ~ a credere: kötve hisz vmit; ~ nel parlare: vontatottan beszél;
3. fare ~ il pagamento: halogatja a fizetést
1. nélkülözés, nyomor(úság); 2. fáradozás, erõlködés; a ~:
stento
nagynehezen
ste·rile 1. (orv) terméketlen, meddõ; 2. (átv) hiábavaló
sterminatezza végtelenség
sterminato végtelen, mérhetetlen (pl. pusztaság)
(el)pusztítás, megsemmisítés, kiirtás; le armi di ~: a tömegpusztító
sterminio
fegyverek
stessere szétfejt, felfejt (szövetet)
1. ugyanaz, azonos; la ~a sera: még aznap este; fa lo ~: mindegy,
nem számít; facevo lo ~: úgyis megtettem volna; (mat) lo ~
stesso
denominatore: közös nevezõ; 2. (saját)maga,személyesen; Conosci
te ~! Ismerd meg magadat! da me ~: magamtól
stesura (meg)fogalmazás; (meg)szerkesztés
stico (tb:stichi) [új] (kicsi) szakasz szövegben
1. (mûv, irod, sp) stílus, (irod) írásmód; 2. viselkedésmód;
stile (lo)
magatartás; 3. tõr
stima megbecsülés, tisztelet; becsülés; fare la ~: felbecsül
stimabile értékes, becses
stimare 1. (meg)becsül; 2. ~si: (meg)becsüli magát, tartja magát vmire
stimatore (lo) becsüs
stimolare ingerel; izgat; élénkít; (átv) ösztökél
1. ösztökélés, ösztönzés, inger; ~ d'orinare: vizelési inger; 2.
stimolo
izgatószer
sti·pite (lo) 1. fatörzs; 2. ajtófélfa; ablakfa; 3. (átv) családfa
stipula [új] (jog) megegyezés, megállapodás
309
stipulante (lo) (parte) ~: szerzõdõ (fél)

stipulare (jog) szerzõdésileg kiköt, megállapodik, szerzõdik
stipulazione (la) (jog) megegyezés, megállapodás
stirpe (la) törzs, nemzedék
sto (vulg) ua. qesto: Guarda sto cretino! Nézd ezt a hülyét!
stolidezza ua. stoltezza, stolidità: együgyûség, korlátoltság
stolidità ua. stoltezza, stolidezza: együgyûség, korlátoltság
stolido ua. stolto: korlátolt, együgyû, ostoba
stoltezza ua. stolidezza, stolidità: együgyûség, korlátoltság
stolto ua. stolido: korlátolt, együgyû, ostoba
stoppia (mezg) tarló
storico (fn) történész, történettudós
storico (mn) történeti, történelmi
1. el-, leterít 2. lemond, visszamond, meggondol vmit; 3. (gazd)
stornare
sztorníroz
storpio béna, nyomorék
straccione/a toprongyos, rongyos
gyilkolás, öldöklés, mészárlás, tömegmészárlás; fare ~ [di]: legyilkol,
strage (la)
lemészárol vkit
stragrande nagyon nagy
stramazzare 1. földre terít; földhöz vág; 2. elvágódik, földre zuhan
strambo különös, fonák
strampalato szeszélyes, bogaras, hóbortos
stranamente különös módon, különösen
strangolare 1. megfojt; 2. fojtogat
straniero (mn,fn) külföldi, idegen
strano különös, szokatlan, furcsa
straordinario (fn) 1. túlóra; 2. ideiglenes alkalmazott
straordinario (mn) rendkívüli
1. (el)tép, (el)szakít; 2. letép, kitép; 3. ~ [a]: (átv) kihúz, kiszed (titkot
strappare
vkibõl); 4. ~si: el-, szétszakad; el-, széthasad
straripamento [új] kiáradás
straripare kiönt, kiárad
stratificazione (la) (geol) rétegzõdés, réteg
1. (szociológia is) réteg; ~ isolante: szigetelõ réteg; 2. (meteorológia)
strato
réteges felhõ, sztrávusz
stravaganza küllöncség, hóbort, szeszély
stravo·lgere 1. elfordít, kifordít; 2. ~si: elferdül, meggörbül - sz; ho stravolto
stre·gua mérték, mérv; alla stessa ~: azonos mértékben
310
stremare csökkent, kisebbít; kimerít

strepitare zajong, lármázik
strepito zaj, lárma
strettamente szorosan; szigorúan véve
stridente (fül)hasogató, éles, metszõ
1. kiált, visít, rikoltoz; 2. (tûz) sistereg; 3. (cipõ) nyikorog; 4. (szín)
stri·dere
elüt
strido (-i,-a) rikoltozás, kiáltozás, kiáltás, visítás
stridore (il) csikorgás; nyikorgás
strige (la) (áll) kuvik
1. összefog; össze-, odaszorít; Lo stringe tra le braccia. Karjaiba
zárja. (közm) Chi troppo abbraccia, nulla stringe. Aki sokat markol,
keveset fog. 2. (meg)köt, szorosra fûz; ~ d'assedio: ostromgyûrûbe
fog; 3. bevesz (ruhát); fogyaszt (kötésben); 4. szorít, szoros vmi; 5.
stri·ngere
sürget, siettet, szorongat; Il tempo stringe. Az idõ sürget. la
situazione mi stringe [a]: a helyzet arra kényszerít, hogy; 6. ~si:
összehúzódik; 7. ~si intorno [a]: tömörül vmi körül; ~ addosso [a]:
vkihez húzódik, bújik; 8. ~si nelle spalle: vállat von - sz; ho stretto
striscia sáv, csík, vonal
1. dörzsöl, súrol; 2. csúszik, mászik, kúszik; 3. (átv is)
strisciare
csúszik-mászik
1. letör, összetör (ágat); 2. leszól, lecsepül; 3. ~ la vita [a]: véget vet
stroncare
életének; 4. ~si: dalle risa (nn, tb): dülöngél a nevetéstõl
[új] (vulg) szar; inkább emberre vonatkozóan használják:
stronzo
kellemetlen, nyûgös, sértõdött alak
1. eszköz, mûszer; szerszám; ~i da misura: mérõmûszerek; ~i per
topografia: térképészeti mûszerek; ~ di ginnastica: tornaszer; 2.
strumento (zen) hangszer; ~a corde (nn, tb): húros hangszer; ~a fiato: fúvós
hangszer; ~a percussione: ütõhangszer; 3. (jog) okirat, okmány; ~ di
vendita: adásvételi okirat; ~ rogato: hitelesített okirat
szerkezet, felépítés, alkat, struktúra; (fiz) ~ del nucleo:
struttura
atommagszerkezet; (nyelv) ~ d'un periodo: mondatszerkezet
jól tagozódó, jól szervezett; una società molto ~a: nagy mértékben
strutturato
tagozódott társadalom
1. tanulás, tanulmányozás; 2. (irod) tanulmány, közlemény;
studio tudományos dolgozat; 3. törekvés, buzgalom, iparkodás; a bello ~:
szántszándékkal; 4. (rád) stúdió; 5. dolgozószoba; 6. mûterem
studioso (fn) tudós
1. szorgalmas, igyekvõ; 2. ~ del bene altrui: más javával, érdekével
studioso (mn)
törõdõ
stupendo bámulatos, csodálatos, elképesztõ
1. megdöbbent vkit, ámulatba ejt; 2. ~ v. ~si: megdöbben, elámul -
stupire
vö: finire
311
stupore (lo) csodálkozás; ámulat; elképedés

stupro erõszak(os nemi közösülés); megbecstelenítés
stuzzicare 1. piszkál, megérint, hozzányúl; 2. (átv) ingerel, izgat
1. fel; Levati su! Kelj fel! 2. felfelé; dalla cintola in [su]: derekától
su (hat)
felfelé; 3. Su (andiamo)! Rajta, gyerünk!
1. -on,-en,-ön, -ban,-ben; la casa sulla collina: a ház a dombon; una
casa sul lago: a ház a tónál; Siamo salite sull'Etna. Fölmásztunk az
Etnára. L'ho letto sul giornale. Az újságban olvastam. Mi piace
camminare sulla neve. Szívesen járok a hóban. 2. -ra,-re; Le finestre
danno sulla piazza. Az ablakok a térre néznek. dipinto su tavola: fára
festett; (szól) stare sulle spese: ügyel a költségekre; 3. Andare su e
su (prep) giù: föl- és le jár; sul serio: komolyan; su misura: mérték szerint,
mérték után; essere sul punto [di]: azon a ponton van, hogy (tegyen
vmit) 4. (idõ) felé; sul mezzogiorno: dél felé; un uomo sui cinquanta:
egy 50 körüli korú ember; 5. -ról,-rõl, felõl; una conferenza su
Pavese: konferencia Páviáról; Abbiamo discusso su temi molto
difficili. Nagyon nehéz témáról vitáztunk. Bisogna pensarci su! Aludni
kell rá egyet!
subalterno (fn) alárendelt tisztviselõ, beosztott
subalterno (mn) alárendelt
subbuglio zûrzavar; forrongás
subentrare ~ [a]: felvált, vki helyébe lép
1. elszenved, eltûr, elvisel; 2. aláveti magát vminek; ~ un esame:
subire
vizsgázik; ~ una prova: megpróbáltatásnak teszi ki magát - vö: finire
su·bito (hat) mindjárt, azonnal, rögtön
su·bito (mn) hirtelen, váratlan
sublime magasztos, fennkölt, fenséges, emelkedett
1. vmi, vki után következik; 2. (átv) nyomába, örökébe lép vkinek,
succe·dere
soron követ vkit; 3. végbemegy, bekövetkezik - sz; ho successo
1. egymás után következés; 2. idõrend, sorrend; 3. (jog) öröklés,
successione
örökség
successivamente 1. sorrendben, sorrend szerint; 2. utána, nyomban
successivo ~ [a]: (vmire) (rá)következõ
successo eredmény, siker; ~ di publico: közönségsiker; avere ~: sikere van
successore (il) 1. utód; 2. (jog) örökös, jogutód
növényi nedv; örvény; essere attratto dal ~: az örvény magával
succhio
ragadja
succintamente röviden, velõsen, tömören
1. rövidített, kivonatos; 2. tömör, velõs; 3. in ~: vázlatosan, röviden;
succinto
tömören
succitato fent idézett
succo 1. lé, nedv; 2. (átv) vmi magja, veleje
succursale (la) fiók; fiókintézet, leányvállalat
312
succursale (mn) fiók-

suddetto fent említett
suddito alattvaló
suddivisione (la) alosztályokra bontás; alosztály
sudiciume (il) piszok, mocsok
sudore (il) izzadtság, veríték
sudorifero (fn is) izzasztó
sufficiente elég, elegendõ, elégséges
sufficientemente [új] eléggé, elégségesen
1. alátámaszt, támogat; hasznára van; ~ una tesi: álláspontot
suffragare
támogat; 2. (rkat) könyörög vkiért, vmiért
1. szavazat; szavazás; ~ universale: általános választójog; 2. (rkat)
suffragio
messa di ~: vki lelkiüdvéért mondott mise, gyászmise
suggerimento 1. súgás; 2. sugalmazás; tanács
suggerire 1. súg; 2. sugalmaz, tanácsol - vö: finire
suggestivo 1. sugalmazó, igézõ; 2. lenyügözõ, meggyõzõ (erejû), szuggesztív
suicidio öngyilkoság
sui·no (fn) disznó, sertés
sui·no (mn) carne ~a: disznóhús, disznó-, sertés-
suo·cera anyós
suo·cero após
suola cipõtalp
vö: solere, pres. sing. 3; ~ + inf: szokott; come si suol dire: ahogy
suole
mondani szokták;
suolo 1. föld, talaj; 2. réteg (bányában)
ua. sonare: 1. (zen) játszik, elõad (darabot); (kat) ~ la sveglia:
ébresztõt fúj; ~ a raccolta: sorakozót fúj; 2. csenget, harangoz; (rkat)
~ la messa: misére harangoznak; a mortello ~: félreverik a
suonare harangokat; 3. cseng, szól, kong (csengõ, harang); (nyelv) Questo
periodo suona male. Ez a mondat rosszul cseng. 4. Sono dieci anno
sonati... jó tíz éve (annak); Ha trent'anni sonati. Már túl van a
harmincon.
1. (zen is) hang; amplificatore (hn) del ~: hangerõsítõ; onda del ~:
suono hanghullám; la registrazione del ~: hangfelvétel; il volume del ~:
hangerõ; 2. (nyelv is) hang; ~ d'armi (nn,tb): fegyvercsörgés
suora (rkat) nõvér; apáca
superamento legyõzés, felülmúlás, meghaladás
1. legyõz, felülmúl, meghalad; ~ sè stesso: fölülmúlja önmagát; 2.
superare átmegy vmin, átél vmit; ~ un esame: levizsgázik; ~ una malattia:
szerencsésen fölgyógyul egy betegségbõl; ~ la prova: kiállja a próbát
superbia büszkeség, gõg
313
superbioso kevély, büszke, gõgös

superficiale 1. felületi; 2. felületes, felszínes
superficialità felületesség, felszínesség
superficie (la,tb:~) felület, felszín; (geom) ~ cornica: kúpfelület
superfluità 1. fölöslegesség; 2. hiábavalóság, haszontalanság
superfluo 1. fölösleges; 2. hiábavaló, haszontalan
superiora 1. (rkat) (apáca)rendfõnöknõ; 2. (nõi) felettes
superiore (fn) 1. (rkat) rendfõnök; 2. felettes
1. felsõ; Italia Superiore: Észak-Olaszország; 2. nagyobb,
superiore (mn) magasabb; fõ-; scuola ~: fõiskola; istruzione ~: felsõfokú oktatás;
(szól) essere ~ [a]: felülmúl valakit
superstite életben maradó, vmit túlélõ
superstizione (la) babona
superstizioso babonás
supinamente (átv) vakon
1. hanyatt fekvõ; 2. (átv) ignoranza ~a: kirívó tudatlanság; 3. (nyelv)
supino
supinum [jav] (igébõl képzett fõnévi alak)
suppellettile (la) 1. berendezés; bútor(zat); 2. (átv) készlet
supplemento kiegészítés, pótlás; ~ di un giornale: egy újság (képes) melléklete
suppletivo pót; elezioni (nn,tb) ~e: pótválasztások
supplica 1. könyörgés, kérés; 2. kérvény
supplicare 1. könyörög, kérlel; 2. kérvényez
supplicatorio 1. könyörgõ, kérõ; 2. kérelmezõ
supplicazione (la) könyörgés
supplire ~ [a]: helyettesít, pótol
supplizio gyötrelem, gyötrõdés
supponibile feltételezhetõ, feltehetõ
feltételez, feltesz - suppongo,supponi,suppone,
supponiamo,supponete,suppongono; ho supposto; supporrò;
supporre
supporrei; supponi,supponga,supponiamo,supponete, suppongano;
supponga; supponessi
supposizione (la) 1. sejtés, gyanítás; gyanú; 2. feltételezés, feltevés
supremazi·a 1. felsõbbség, fennhatóság; 2. fölény
supremo 1. legfölsõ, legfõbb; addio ~: utolsó istenhozzád; 2. (átv) igen nagy
surrogare helyettesít, pótol, vki helyét betölti
surrogato pótlék, pótlás, pótanyag
suscettibile 1. érzékeny, sértõdékeny; 2. fogékony; 3. ~ [di]: képes vmire
suscitare 1. felébreszt, felszít, felajz, kelt; 2. ösztönöz
susina szilva
susino szilvafa
314
susseguente (soron)következõ
susseguentemente ezután
susseguire (közvetlen vki, vmi után) következik
sussidiario tartalék, segéd; esercito ~: segédcsapat
segély; támogatás; ~ ai disoccupati: munkanélküli-segély; ~ malattia:
sussidio
táppénz
sussistenza 1. fennállás, létezés; 2. megélhetés; 3. (kat) utánpótlás
sussistere létezik, fennáll
sussulto rángatódzás; rángás; akadozás
sussurrare susog, suttog
svalutare leértékel (pénznemet, de átv. is)
svalutazione (la) (gazd) 1. értékcsökkenés; 2. leértékelés
svanire 1. erejét veszti, elmegy az ereje; 2. csökken, eltûnik
svantaggio hátrány, kellemetlenség, kár;
svantaggioso hátrányos, kellemetlen, káros;
svariare tarkít, változatossá tesz
svariatezza tarkaság, változatosság
svariato tarka, változatos
1. (fel)ébreszt; 2. (átv) ösztökél, serkent, felráz; 3. ~si: felébred; 4.
svegliare
feltámad, kerekedik
svelare (átv is) leleplez, felfed
sventrare (átv is) kizsigerel
sventura balszerencse, csapás
svenuto alélt, ájult
svergognare megszégyenít
svestire 1. levetkõztet, levet; 2. ~si: levetkõzik - sz; vö: sentire
1. megront, értéktelenné tesz; 2. (átv) ~ i prezzi: leszállítja az árakat;
svilire
3. ~si: megromlik, értékét veszti - vö: finire
1. kibont, 2. (fotó) elõhív; 3. kifejt, kifejleszt; ~ un argomento: tárgyat
sviluppare fejteget; 4. ~si: kifejlõdik, (ki)alakul; 5. kibontakozik; 6. kiszabadítja
magát
1. kicsomózás; (ki-, fel)fejtés; 2. kifejlesztés, kifejtés; 3. fejlõdés; ~ di
sviluppo
fumo: füstképzõdés; prendere ~: fellendül; 4. (fotó) elõhívás
1. megszabadít; 2. kivált (rabot) 3. ~si: kiszabadítja magát,
svincolare
(ölelésébõl) kifejtõdik
svogliataggine (la) ua. svogliatezza: kedvetlenség, lehangoltság
svogliatezza ua. svogliataggine: kedvetlenség, lehangoltság
svogliato kedvetlen, lehangolt
svolazzare röpköd, röpdös, repdes
svolazzo 1. röpködés, repdesés; 2. (átv) cikornya
315
1. kigöngyölít, kiterít; 2. (átv) kifejt (eszmét); 3. ~si: lejátszódik,

svolgere
lebonyolódik
svolgimento 1. ~ del tema téma kifejtése; 2. kifejl(õd)és, történés
svolta kanyar; forduló; fordulat
svoltare 1. kigöngyöl; 2. elfordul, elkanyarodik
svoltata kanyar(odó)
svolto vö: svolgere; kiterít; (átv): kifejt
svoltolare 1. görget, hengerít; 2. ~si: gördül; 3. hempereg
svotare ua. svuotare: 1. kiürít; 2. ~si: ki-, megürül
svuotare ua. svotare: 1. kiürít; 2. ~si: ki-, megürül
316

N O P Q R S T U V Z
tabella táblázat
taccuino notesz, zsebkönyv, naptár
1. elhallgat, eltitkol; fare ~: elhallgattat; mettere in ~:
eltitkol, eltussol; 2. hallgat, nem szól; abbahagyja a
beszédet; Chi tace, (ac)consente. A hallgatás
tacere (ige) beleegyezés. Su questo punto tace la legge. Errõl a
pontról hallgat a törvény. - taccio,taci,tace,
tacciamo,tacete,tacciono; ho taciuto; tacerò; tacerei;
taci,taccia,tacciamo,tacete,tacciano; taccia; tacessi
tacere (il) 1. hallgatás; 2. szünet(elés)
tachigrafia gyorsírás
[új] 1. csöndben; 2. hallgatólagosan, ki nem mondva,
tacitamente
implicit módon; 3. titokban
tacitare (gazd is) megnyugtat, elhallgattat
1. hallgatag, csendes, nesztelen; (gazd) socio ~:
ta·cito
csendestárs; 2. hallgatólag(osan)
taciturno szótlan, hallgatag, csendes, szûkszavú
tafano (áll) bögöly
tafettà (il) (tex) taft
1. váltságdíj, vérdíj; 2. della mia ~: akkora, mint én; uomo
taglia
di mezza ~: középtermetû ember
tagliaborse (il,tb:~) zsebtolvaj
tagliaboschi (il) (tb: ~) ua. taglialegna: erdõirtó munkás, favágó
taglialegna (il,tb:~) ua. tagliaboschi: erdõirtó munkás, favágó
tagliando szelvény
tagliapietre (il) (tb: ~) kõvágó, kõfaragó
tagliare 1. (el-, le-, át-, meg)vág; ~ a pezzi (hn,tb): [jav] darabokra
vág; ~ un diamante: gyémántot csiszol; ~ i capelli:
megnyír vkit; ~ il porco: disznót vág; [0]; ~ la borsa [a]:
317
meglop; (biz) ~ la corda: meglép, meglóg; (szól) ~ le

parole in bocca [a]: szavába vág vkinek; 2. szeletel, szel;
3. (ki)szab (ruhát); 4. felkoncol, összevagdal, kardélre
hány; 5. (kártyát) emel; 6. éle van, éles; vág; 7. ~si:
megvágja magát
tagliata vágás; ~ di capelli (hn,tb): hajvágás
1. (le)vágott, megvágott, kivágott, felvágott; è ben ~a:
tagliato jóvágású; ~ all'antica: régivágású; 2. ~ [a]: képes,
hajlandó vmire; ~ per il disegno: rajzkészsége van
tagliatore (il) szabász
tagliatura 1. vágás, metszés, szelés; 2. (szabási) hulladék
tagliente éles; (átv) lingua ~: éles nyelv; vento ~: metszõ szél
tagliere (il) vágódeszka
1. vágás, metszés, szabás; bosco da ~: irtandó erdõrész;
(orv) ~ cesareo: császármetszés; il ~ dell'istmo di Suez:
a Szuezi földszoros átvágása; 2. ~ inglese: angol szabás
taglio
(ruháé); 3. él; di ~, per ~: élével; mettere i mattoni per ~:
élére rakja a téglákat; 4. darab, szelet (pl. hús); 5.
megnyirbálás, csökkentés; 6. venire in ~: kapóra jön;
taglione la legge del ~: szemet szemért...
tagliuzzare összevagdal, összevagdos
talare (il) hosszú, bokáig érõ ruha; (rkat) abito ~: (papi) reverenda
talchè úgyhogy; oly módon
talco zsírkõ
1. ily, ilyen, oly, olyan; in tal tempo: ilyenkor, olyankor; in
tal modo: így, úgy; ~e quale: éppen olyan; (szól) quale il
padre, ~ il figlio: amilyen az apa, olyan a fia; (szól) tal
tale
vita, tal morte (nn); ahogy élt, úgy halt meg; 2. az a
bizonyos; valaki; quel ~: az az illetõ; la tal signora: az
illetõ hölgy; il ~ che: az, aki; 3. tal quale: valamelyes
ta·lea ua: tale·a: (mezg) dugvány
talento tehetség, ész
talismano talizmán
talmente (el)annyira
talora olykor, néha, idõnként
taluno valaki, némely, egyes, néhány
talvolta néha, némelykor, olykor
megérinthetõ; (átv) kézzelfogható; kézenfekvõ, világosan
tangibile
érthetõ; prove ~i: kézzelfogható bizonyítékok
tanto (fn) 1. a sok; 2. un ~ al mese: ennyi és ennyi havonta
tanto (hat) 1. annyira, olyan nagyon; ~ meglio: annál jobb; 2. ~
quanto: olyan, amilyen; 3. di ~, in ~, ogni ~: olykor, néha;
4. hiszen, úgyis; 5. csak; una volta ~: csak egyszer; 6.
318
[új] ~ più... quanto più: annál inkább..., minél inkább...; 7.

~ chè: ua. tantochè: olyannyira, hogy; úgyhogy
1. ilyen,olyan (nagy,sok); ekkora,akkora; annyi,ennyi; 2.
igen sok, igen nagy; ~i saluti: sok üdvözlet
(levélzáradék); ho ~ da fare: sok dolgom van; se ne
tanto (mn) dicono ~e: sokat beszélnek róla; restò con ~ di naso:
lógó orral távozott; 3. (meg)annyi; ennyi; [új] ~ mi basta:
ennyi nekem elég; (szól) quante teste ~e opinioni: ahány
ember, annyi vélemény;
tantochè ua. tanto chè: olyannyira, hogy; úgyhogy
tapezzeria kárpit, tapéta; kárpitosmûhely
tappa 1. (kat) pihenõ; 2. (átv) megállóhely, állomás
[új] vö: buco, tappare: "hézag-tömõ" (biz) 1. olyan ember,
akit valaki más távolléte miatt hívtak; 2. (vall) Dio non è
tappabuchi
~! Isten nem hézagpótló: ne azért hivatkozzunk rá, mert
valamit nem tudunk megmagyarázni!
1. dugaszol, be-, elzár; 2. ~si: bezárkózik, elbújik; 3.
tappare
beburkolódzik (pl. köpenyébe)
tardivo késõn érõ, kései
targa [jav] rendszámtábla (kocsin); ~ stradale: utcanévtábla
1. (gazd) kamatláb; 2. arányszám; 3. (növ) tiszafa; 4. (áll)
tasso
borz
taumaturgico csodatevõ (gör: taumaturgeó: csodát tesz; bûvészkedik)
taverna kocsma
1. asztal; mettere la ~: asztalt terít; mettere in ~: tálal,
felhordja az ételt; ~ da scrivere: íróasztal; (orv) ~
operatoria: mûtõasztal; 2. deszka, (fa)lap; ~ da stirare:
tavola vasalódeszka; 3. ~ nera: iskolai tábla; ~ di tiro: lõtábla,
céltábla; 4. [új] (Biblia) ~ della legge: törvénytábla; 5. ~
dei logaritmi: logaritmustábla; ~ pitagorica: egyszeregy;
6. kép, rajz, illusztrált melléklet
1. tabletta; 2. una ~ di cioccolata: kis tábla csokoládé; 3.
tavoletta
[új] írótábla
Tb (Tobia) (Biblia) Tóbiás könyve
teandrico (egyh, gör) isten-emberi
1. tárgy, téma; 2. fordítási feladat (idegen nyelvre); 3.
tema (il)
(nyelv) tõ; 4. (zen) téma
tema (la) (vál) aggodalom, félelem
temerariamente vakmerõen
temerario vakmerõ
1. fél (vkitõl, vmitõl); 2. ~ [per]: [jav] nem bízik vkiben,
temere vmiben; [0]; Temo per la sua guarigione. Nem bízom a
felgyógyulásában.
temerità vakmerõség, merészség
319
temibile félelmetes
1. (mûsz) edzés; acélozás; 2. vérmérséklet,
temperamento
temperamentum; 3. [új] mérséklés, mértékletesség
temperanza önmegtartóztatás, mértékletesség
temperino zsebkés; tollkés
1. vihar; ~ di neve (nn): hóvihar; 2. (átv) fergeteg, zápor,
tempesta özön; ~ di palle (nn,tb): golyózápor; ~ di fischi (hn,tb):
füttykoncert
tempestività idõszerûség
tempestivo alkalmas, megfelelõ, helyénvaló, idõszerû
tempio (zsidó v. pogány) templom
1. (nyelv is) idõ, a ~: idejében; a ~ perso: üres, szabad
idejében; a un ~: egyidejûleg; a ~ e a luogo: megfelelõ
idõben és helyen; per ~: jókor, idejében; korán; ~ medio
dell'Europa Centrale: közép-európai idõ; risparmio di ~:
idõmegtakarítás; fare buon uso del ~: jól kihasználja az
idõt; (szól) al ~ che Berta filava: réges-régen; darsi bel ~:
jól tölti idejét, mulat; il ~ è galantuomo: (kb) az idõ a
tempo legjobb bíró; (közm) Chi ha ~, non aspetti ~. Amit ma
megtehetsz, ne halaszd holnapra. 2. idõjárás; (átv) ~ da
lupi (hn,tb): farkasordító hideg; 3. idõszak; idény; ~ della
caccia: vadászidény; 4. primo, secondo ~: a film elsõ,
második része; (zen) ütem; tétel; il primo ~ della sonata
in do maggiore: a C-dúr szonáta elsõ tétele; 5. (sp)
tempó, ütem; idõ, félidõ; il record del ~: idõcsúcs,
idõrekord
temporale (il) zivatar, vihar
1. idõbeli; 2. (rkat) világi; il potere ~ dei papi: a pápák
temporale (mn)
világi hatalma; 3. (orv) halántéki, halánték-;
tempora·neo ideiglenes
tenace (átv is) ellenálló, szilárd
tenacia ua. tenacità: szívósság
tenacità ua. tenacia: szívósság
sátor; piantare le ~e: sátrat ver, tábort üt; függöny;
tenda (védõ)ponyva; ~ da sole: napellenzõ, ponyva; (zsidóság)
lafesta delle ~e: sátoros ünnep
tendenzioso célzatos; rosszindulatú
kiterít,kitereget;kifeszít (kötelet); törekszik vmire,
tendere
hajlik,irányul vmire, tendál - sz; ho teso
tendioso inas, rágós
tenebre (nn,tb) (átv is) sötét(ség)
tenere 1. tart; (átv is) ~ a stecchetto: rövid pórázon tart; ~ a
giorno: naprakészen tart, pontosan vezet; ~ gli occhi
bassi: lesüti a szemét; ~ il capello in testa: fején tartja a
320
kalapot; (hajó) ~ il mare: szépen hasítja a tengert; (átv) ~

buona condotta: jó magatartást tanúsít; ~ conto [di]:
számol vmivel, tekintetbe vesz vmit; ~ duro: állja a sarat;
2. vél, gondol, tart vmilyennek; ~ a vile: gyávának tart; ~
per poco: kevesebb; 3. el-, fenntart; 4. tart vmerre,
vhová; tiene verso Napoli: Nápoly felé tart; 5. ~ la fede:
vmilyen hiten van; 6. ~ ferro: vasat tartalmaz; 7. tiene
della madre: anyjára hasonlít; 8. tartóztat, feltart;gátol,
akadályoz; stoffa che tiene l'acqua: vízhatlan szövet; 9.
~si: tûrtõzteti, tartóztatja magát; 10. ~si [a]: tartja magát
vmihez - tengo,tieni, tiene,teniamo,tenete,tengono; ho
tenuto; terrò; terrei; tieni,tenga,teniamo,tenete,tengano;
tenga; tenessi
tenerezza (átv) gyengédség, szeretet
te·nero 1. puha, lágy; 2. (átv) gyengéd; 3. fiatal, zsenge
tengo tartok, fogok; vö: tenere
1. (kifejezés-, viselkedés)mód, módozat; ~ di vita:
életmód; 2. tartalom, szöveg; 3. a ~ dell'articolo dieci: a
tenore (il)
10. törvénycikk értelmében; 4. (zen) tenor (hang); 5.
(zen) tenorista
(átv is) feszültség; (vill) alta ~: nagyfeszültség; bassa ~:
tensione (la)
kisfeszültség; (orv) ~ di nervi (hn,tb): idegfeszültség
tentare 1. megkísérel, kipróbál; 2. (átv) kísértésbe ejt
kísérlet, próbálkozás; fare un ~: kísérletet tesz,
tentativo
megkísérel vmit
tentato megkísérelt; (jog) furto ~: rablási kísérlet
kísértés, csábítás; cadere in ~: kísértésbe esik; [új]
(Biblia) e non ci indurre in tentazione: és ne vígy minket a
tentazione (la) kísértésbe; lasciarsi indurre in ~: enged a kísértésnek;
Ho una grande ~ di fare un viaggetto. Nagy kedvem van
egy kicsit utazni.
tentennamento [új] himbálózás; (átv is) ingadozás
tentennare 1. himbál, ringat; 2. inog, ingadozik, ring
tentennoni ingadozva, inogva
te·nue 1. vékony; 2. (átv) jelentéktelen, gyenge, halvány
1. birtok; 2. (gazd) dei libri: könyvvitel; 3. ruha, öltözék; ~
di mezza sera: szmoking, kisestélyi; ~ di sera: frakk,
tenuta
estélyi ruha; 4. (mûsz) tömítés; a ~ d'acqua:
vízmentes(en)
1. (el)határol; 2. befejez, bevégez; 3. (be)végzõdik,
befejezõdik, végzi vhol; ~ in vocale (nn): magánhangzóra
terminare
végzõdik; 4. ~ [con]: határos vmivel; il mare termina col
cielo: a tenger az éggel határos
te·rmine (il) 1. szél, széle vminek; határkõ; 2. határidõ, idõpont; il
lavoro è a buon termine: a munka jól halad; (átv) senza
321
~: vég nélkül, örökké; stare nei ~i: határidõs; (gazd) a

breve ~: rövid lejáratra; (gazd) accettazione a ~: váltó; 3.
határ; entro certi ~i: bizonyos megszorításokkal; passare
i ~i: [0]; túllépi a megengedett határt; 4. (vég)cél; 5.
helyzet, állapot; essere in buoni ~i [con]: jó viszonyban
van vkivel; 6. (mû)szó, (szak)kifejezés; a rigor di ~: a szó
szoros értelmében; in altri ~i: más szóval
ternaria (mn) [új] hármas
terreno (fn) 1. talaj; 2. terep; [0]; 3. tér; 4. telek
1. földszintes, földszinti; piano ~, pianterreno: földszint;
terreno (mn) stanza ~a: földszinti szoba; 2. (rkat) a.) földi; b.) világi,
múlandó
terrestre (száraz)földi; föld-; crosta ~: földkéreg
terrificare megrémít; rémületbe ejt
terso (átv) csiszolt
tesi (nn,tb:~) tétel; ~ di laurea: doktori értekezés
teso törekedve vmire; vö: tendere
1. kincs; fare ~ [di]: hasznára fordít; értékesít; (átv) ~ mio:
tesoro kincsem, drágám; 2. kincstár; Ministero del Tesoro:
Pénzügyminisztérium; 3. (nyelv) nagyszótár; thesaurus
te·ssere 1. szõ (pók is) 2. (átv) ármánykodik, cselt szõ
1. (orv, text) szövet; ~ di raion: mûselyem (szövet); 2.
tessuto
(átv) szövevény, szövedék
1. végrendelet; 2. (vall) il Vecchio ~, il Nuovo ~: Ó- és
testamento
Újszövetség
(orv) here-, heréhez tartozó; [új] seme ~: sperma, férfi
testicolare
örökítõanyag
testi·colo (orv) here
1. tanúskodás, tanúság; ~ falsa: hamis tanúzás; in ~:
testimonianza
tanúbizonyságul; 2. megnyilvánulás
testo 1. szöveg; fa ~: tekintélye van; 2. cserép
testuale szó szerinti, szöveg szerinti
testualmente szó szerint, szóról szóra
tetro 1. sötét; 2. (átv) komor, zord, sivár
tie·pido (átv is) langyos, langymeleg
tignola moly
timbrare lebélyegez
1. (nedves) bélyegzõ, pecsét; ~ a secco: szárazbélyegzõ;
timbro
2. (átv) ~ di voce (nn): hangszín
ti·mido félénk, félõs
timorato istenfélõ
timoroso aggódó, félénk
322
1. ~ [di]: (be)fest vmilyen színre; 2. ~si: festi magát -

tingo,tigni,tigne,tigniamo,tignete,tingono; ho tinto;
ti·ngere
tingerò;tingerei; tinga,~,~,tigniamo,tigniate, tingano;
tingessi
tino taposókád, erjesztõkád, szõlõprés
1. típus, fajta; 2. minta, példa(kép); 3. (nyomd)
tipo
betû(típus); 4. (biz) pofa, pasas, fickó
tiranno (fn) zsarnok
1. (ki-, be-, fel-, le-, át)húz; von, vontat; (átv) ~ le
conseguenze: levonja a következtetéseket; ~ su:
felnevel; 2. (nyomd) lehúz; 3. ~ [a]: vonzza vmi,
hajlandósága, hajlama van vmire; 4. ~ [a]: törekszik,
pályázik vmire; 5. ~ [a]: (szín) hajlik vmibe; 6. ~ [da]:
tirare hasonlít vkire; ~ dalla madre: anyjára hasonlít; 7. (szél)
erõsen fúj; 8. (ruha) szoros, szorít, feszül; 9. ~ di
sciabola: karddal vív; 10. (átv) ~ avanti: át-,
keresztülvágja magát; ~ via: tovább folytat; 11. szelel; 12.
~si: in là, ~si in disparte: félrevonul; ~si indietro:
visszahúzódik, visszalép
1. (nyomd) cím; ~ corrente: élõfej; 2. cím, rang, kiváltság;
3. képesítés; 4. jogcím, jogosultság; a ~ di prova:
ti·tolo
próbaképpen; a ~ gratuito: ingyenesen; 5. értékpapír; ~
di credito: hitellevél; 6. címlet
titubanza tétovázás, habozás
titubare tétovázik, habozik
1,2Tm (Timoteo) (Biblia) Szent Pál apostol 1,2. levele Timóteushoz
1. (meg)érint, (meg)tapint, (meg)tapogat; (átv) ~ i
bicchieri: koccint; ~ il cuore [a]: meghat vkit; ~ il giusto
grado: megüti a kellõ mértéket; ~ sul vivo: elevenére
tapint; 2. megüt, meglegyint vmit, ráüt vmire; ~ la
campana: meghúzza a harangot; (átv) ~ la sessantina:
toccare
hatvan (év) felé jár; 3. elér, eljut vhová; ~ la riva: partot
ér; ~ il porto: (hajó) befut a kikötõbe; 4. mi tocca tacere:
kénytelen vagyok hallgatni; 5. ~a me: én vagyok soron,
én következem; 6. ~si: megérint (pl. pulzust) 7. érintkezik
egymással, közel áll egymáshoz
1. érintés, tapintás; 2. un ~ di campagna:
harangkondulás; 3. (átv) al ~: déli egy órakor; 4. (zen)
tocco (fn)
billentés; 5. darab; un bel ~ di ragazza: sudár növésû
lány
tocco (mn) bolond
to·gliere 1. (át-, fel-, ki)vesz, (át-, fel-, ki)emel, (át-, fel-, ki-, el)húz;
~ in mano: kézbe vesz; ~ in prestito: kölcsönvesz; (átv) ~
in moglie (nn): feleségül vesz; 2. elvisz, elvesz vkitõl
vmit; megfoszt vkit vmitõl; (vill) ~ la corrente: áramot
kikapcsol; (átv) ~ la parola [a]: megvonja a szót vkitõl; 3.
323
megakadályoz -
tolgo,togli,toglie,togliamo,togliete,tolgono; ho tolto;
toglierò; toglierei; togli,tolga,togliamo,togliete, tolgano;
tolga; togliessi
tolleranza türelem, tolerancia, kímélet
tollerare 1. eltûr, elvisel; 2. kibír
vö: togliere; 1. valahonnan elvett, elvitt; elemelt; 2. vmitõl
tolto
eltekintve; kivéve
1. hangszín; 2. (zen) hangnem; ~ di mi bem(m)olle:
tono eszmoll (hangnem); 3. (mûv) színárnyalat; 4. modor,
hang(hordozás), tónus
tontolone [új] bárgyúságig naív
(átv is) zavaros; felzaklatott; (szól) pescare nel ~: a
to·rbido
zavarosban halászik
1. (meg-, el)görbít; elcsavar; ~ il naso: fintorog; (szól)
to·rcere dare del filo da ~: fejtörést, gondot okoz; 2. (átv) elferdít;
3. ~si: vonaglik - sz; ho torto
torcia 1. fáklya; 2. [új] erõs zseblámpa
tormenta hóvihar
tormentare (átv) kínoz, gyötör, zaklat
tormento kínlódás, gyötrelem
tornaconto haszon, nyereség; számítás
1. visszatér, visszajön; (átv) ~ alla mente: eszébe jut; ~ in
sè: a.) magához tér; b.) (átv) magába száll; ~ a galla:
(kérdés) felmerül; 2. újra, ismét cselekszik; ~ a fiorire la
tornare rosa: a rózsa ismét virágzik; 3. fordul vmire, lesz vmivé; ~
a suo onore: becsületére válik; ~ a danno: kárára válik; ~
utile: hasznára van; ~ lo stesso: egyre megy; non torna:
nem egyezik, nem jön ki
toro 1. (áll) bika; 2. Toro: Bika csillagjegy
torpore (il) (átv is) dermedtség, bénultság; restség, tunyaság
1. torony; ~ campanaria: harangtorony; ~ del faro:
torre (la)
világítótorony; 2. bástya (sakkban)
torrente (il) 1. hegyi patak; 2. (átv) áradat, özön; a ~i: özönével
torta torta
1. sérelem, méltánytalanság; fare un ~ [a]: sérelmet okoz
torto
vkinek; 2. igazságtalanság; a ~: alaptalanul, jogtalanul
to·rtora gerle, vadgalamb
tortuoso 1. kanyargós, kacskaringós; 2. (átv) görbe, csavaros
tortura kínzás
tossire köhög - vö: finire
totale (il) 1. (vég)összeg; 2. nel suo ~: teljes egészében
324
totale (mn) teljes, egész, totális

totalizzare [új] 1. összegez, összead; 2. ~si: beteljesedik
[új] ua. fra: 1. között, közt; (átv) tra due fuochi (hn, tb): két
tûz között; parlare tra i denti: fogai között beszél, motyog;
detto tra noi: közöttünk szólva; 2. közé; va tra i più:
meghal; 3. tra di tra: közül; uno tra tanti: egy a sok közül;
tra (prep) 4. (idõn belül,múlva) tra due giorni (hn,tb): két nap múlva;
Arriva tra mezz'ora. Félórája érkeztem. tra poco:
rövidesen; tra oggi e domani: maholnap; 5. egybevéve,
összevéve; (biz) Tra luce (nn) e riscaldamento spendo...
Fûtésre és világításra összesen ... költök.
1. földre dob; 2. kicsordul; 3. lebillen; 4. kiárad, kiönt
traboccare
(folyó)
1. nyoma vkinek, vminek; 2. (átv) nyom, jel; 3. (átv)
traccia
terv(ezet), vázlat
tracciare 1. (útirányt) kijelöl; 2. (átv) tervez, vázol
1. árulás; alto ~: hazaárulás; 2. (átv) a ~: alattomban,
tradimento
orvul
tradire 1. elárul vkit; 2. (házastársat) megcsal - vö: finire
1. lefordít; 2. (átv) ~ in atto: gyakorlatban megvalósít,
átvisz a gyakorlatba; - traduco,traduci,
tradurre traduce,traduciamo,traducete,traducono; traducevo!!; ho
tradotto; tradurrò;tradurrei;traduci,traduca,traduciamo,
traducete,traducano;traduca; traducessi
tradutore (il) nn. traditrice: fordító
tradutrice (la) hn. traditore: fordító
traduzione (la) fordítás; ~ in atto: megvalósítás; ufficio di ~: fordítóiroda
trafficante (il) üzér(kedõ)
trafila 1. huzalhúzó, húzókõ, kaliber; 2. (átv) sorrend, láncolat
1. irányzó, keresõ; 2. (ritk) célkitûzés; il ~ degli esami:
traguardo vizsgacél 3. (sp) ~ di partenza: start, rajt; ~ di arrivo: cél,
célvonal, célszalag
traiettoria röppálya
trainare 1. vontat; 2. vonszol, hurcol, cipel
tralasciare 1. abbahagy; 2. elmulaszt, mellõz
tralcio venyige
1. (tex) nyüst; 2. (átv) intrika, mesterkedés, fondorlat,
trama
ármánykodás; 3. (irod) cselekmény
tramandamento hagyomány
tramandare hagyományoz, átad, az utókorra hagy
trambusto zûrzavar, felfordulás
tra·mite (hat) útján, segítségével
tra·mite (il) út, járat
325
tramonto alkony, napnyugta

1. ugródeszka, trambulin; 2. (átv) fare da ~: ugródeszkául
trampolino
szolgál; 3. (sp) ~ d'assalto: (sí)ugrósánc
tranne (hat) kivéve
tranquillamente [új] nyugodtan
tranquillità 1. nyugalom; higgadtság; 2. békesség
tranquillizzare 1. megnyugtat, lecsillapít; 2. ~si: lecsillapodik
tranquillo nyugodt, békés
transeunte (fil) múló, elmúló; átmeneti, nem maradandó
transitivo (nyelv) tárgyas v. átható (ige)
transitorio átmeneti, ideiglenes
1. átmenet; periodo di ~: átmeneti idõszak, kor; 2. (jog)
transizione
átruházás
trapanare 1. (át)fúr; 2. (orv) lékel
1. áthatol, átmegy vmin; ~ un fiume: folyón átkel; 2.
trapassare átszúr vmit; 3. (átv) átlép, áthág; ~ la legge: megszegi a
törvényt; 4. elhúny; 5. átszáll vkire (örökség)
trapiantare 1. átültet (növényt); 2. (átv) meghonosít (szokást)
trappola (átv is) csapda, tõr, kelepce, verem
1. (elõ-, fel-, ki)húz, von, vonszol, hurcol; ~ a sorte (nn):
sorsot húz; ~ profitto [da]: hasznot húz vmibõl; 2. (ki)mer,
merít, (ki)nyer, szerez; ~ vino dalla botte: bort szív a
hordóból; ~ (una) deduzione: következtet; ~ esempio:
példát vesz vkirõl; 3. (vál) (oda)igyekszik; (oda)megy; 4.
trarre ~si: megy, lép; elhúzódik; ~si in disparte: félreáll; 5. lehúz
(pl. nadrágot) - traggo, trai/traggi, trae/tragge,
traiamo/traggiamo, traete, traggono; traevo!!!; ho tratto;
trarrò; trarrei; trai,
traggi,traiamo/traggiamo,traete,traggano; tragga,~,~,
traiamo/traggiamo,traiate/traggate,traggano
trasalire összerezzen (ijedtében)
1. felülmúl; 2. ~ [a]: túllépi a (megengedett) határt; vmire
trasce·ndere
vetemedik, ragadtatja magát - sz; sono trasceso
1. hurcol, vonszol; (átv) ~ la gamba: húzza a lábát; ~ la
trascinare vita: nehezen tengeti az életét; 2. (átv) magával ragad,
elragad; 3. belevon, belesodor
1. (vál) bejár (vidéket); 2. (átv) túllép (megengedett
trasco·rrere határt); 3. elmúlik, eltelik; 4. ~ [a]: elragadtatja magát,
megfeledkezik magáról - sz; ho trascorso
trascurare elhanyagol; hanyagul végez
trasferimento 1. átvitel, átszállítás; 2. áthelyezés; 3. (jog) átruházás
1. (jog is) átruház; 2. áthelyez; 3. (mûsz) átvisz, továbbít;
trasferire
4. ~si: elköltözik, átköltözik, áttelepszik - vö: finire
326
trasfondere [új] 1. átönt, átömleszt; 2. (eszmét) átad, átszármaztat

1. átalakít; 2. (mat) átváltoztat; (vill) ~ la corrente:
trasformare
transzformál; 3. ~si: átalakul, átváltozik
trasgressione (la) kihágás, vétség
traslaterare átruház, átvisz
traslato 1. átvitt, átszállított; 2. [jav] in senso ~: átvitt értelemben
traslitterazione (la) [új] (nyelv) betûátírás (pl. görög, héber, v. cirill betûké)
1. megküld; továbbít; áttesz (ügyiratot); 2. (fényt)
átbocsát; 3. (jog) átruház, adományoz; 4. (orv) ~ una
trasme·ttere
malattia: átviszi a betegséget; 5. (rádión) közvetít - sz; ho
trasmesso
1. átbocsátás (nedvességé); 2. (orv is) átvitel; átöröklés;
~ di notizie (nn,tb): hírközlés; 3. (jog) átruházás; 4.
trasmissione (la) (rádió)adás, közvetítés; 5. (mûsz) átvitel, meghajtás,
transzmisszió; ~ d'energia: erõátvitel; (vill) linea di ~:
távvezeték
1. átváltoztat; (átv) ~ il vino: lefejti a bort; 2. (fel-,
trasmutare
ki)cserél; 3. áthelyez (hivatalnokot)
trasparente (il) transzparens, fényreklám
trasparente (mn) áttetszõ; (átv is) átlátszó
trasparenza átlátszóság, fényáteresztés
1. átlátszik, áttetszik; 2. (átv) kitûnik - Két ragozása van.
Az elsõ: vö: finire; A második: traspaio, traspari, traspare,
trasparire traspariamo, trasparite, traspaiono; sono trasparito;
trasparirò; trasparei; traspaia,~,~, traspariamo,
traspariate, traspaiano; trasparissi
1. átvisz, áthoz, átültet, áttesz; 2. (zen) transzponál -vö:
trasporre
porre
trasversale (la) (geom) szelõ
trasversale (mn) rézsútos, keresztirányú
1. kezel, használ; (orv) gyógykezel; 2. bánik vkivel,
vmivel; In quella pensione trattano bene. Ebben a
penzióban jó az ellátás. ~ da amico: barátként bánik
vkivel; 3. értekezik vmirõl, tárgyal vmit; 4. érintkezik
trattare
vkivel, kapcsolata van vkivel; 5. megdolgoz, feldolgoz; 6.
~ di fare: szándékában áll vmit tenni; 7. ~si [di]: ellátja
magát vmivel, táplálkozik; Si tratta male. Rosszul
táplálkozik; 8. szó van vmirõl
1. (jog, pol) szerzõdés, megállapodás, egyezmény; 2.
trattato tudományos értekezés, tanulmány; ~ di linguistica:
nyelvészeti értekezés
1. (vissza-, fel)tart(óztat); 2. ~ il riso: visszatartja a
nevetését; 3. megtart, magának tart; 4. elszórakoztat,
trattenere
mulattat; 5. ~si: idõzik, marad; 6. uralkodik magán,
tûrtõzteti magát; 7. ~si [da]: tartózkodik vmitõl - vö: tenere
327
1. húzás, vonás; 2. rész, szakasz; útszakasz; részlet;

darab; ~ di fiume: folyamszakasz; (átv) di ~, in ~:
idõnként; idõrõl idõre; tutt'a un ~: a.) hirtelen, egyszerre
tratto csak; b.) mindent egyszerre; 3. távolság; (közm) Dal
detto al fatto c'è un bel ~. Az ígéret és a tett között nagy
a távolság. 4. modor, megnyilvánulás, gesztus; 5. (sakk)
lépés, húzás
trattore (il) 1. traktor; 2. vendéglõs
travagliare 1. kínoz, bánt, gyötör, zaklat; 2. ~si: gyötrõdik, kínlódik
1. ~ [a]: átmegy vmin, átlép vmit; 2. (átv) áthág,
travalicare
megszeg; ~ il comando: megszegi a parancsot
traversata (hajó is) átkelés
1. átöltöztet, álruhába öltöztet; 2. (ir) paródiává alakít át -
travestire
sz, vö: sentire
traviare [jav] 1. letér (a helyes útról); 2. eltéved
traviata la ~: tévedt nõ
1. megváltoztat (külsõt); 2. (átv) elferdít, meghamisít,
travisare
kiforgat
1. kitép, magával sodor (fákat); 2. ~ gli occhi: forgatja a
travo·lgere
szemeit - sz; ho travolto
tremare ~ [da]: reszket, remeg; fél
1. ijesztõ, szörnyû, rettenetes; borzasztó, borzalmas; 2.
tremendo
borzasztó nagy, szerfölötti
tremore (il) remegés, (erõs) reszketés
1. vonat; [0]; ~ passegieri (hn,tb): személyvonat; ~ merci
(nn,tb): tehervonat; [0]; 2. (kat) trén, szerelvény; 3. ~
treno
stradale: pótkocsis teherautó; 4. (vál) treno di vita:
életmód
trepidare remeg, aggódik vkiért; félt vkit
(geom) háromszög; ~ acutangolo: hegyesszögû
háromszög; ~ ottusangolo: tompaszögû háromszög; ~
tria·ngolo
rettangolo: derékszögû háromszög; ~ scaleno:
egyenlõtlen oldalú háromszög
tribolare 1. kínoz, gyötör; 2. kínlódik, szenved
tribolazione (la) [új] szenvedés, megpróbáltatás; háborgatás
tribù (la) törzs
tribunale (il) 1. (megyei) bíróság; 2. bírósági épület
tributare ~ [a]: 1. juttat vkinek vmit; 2. adózik
1. adó; 2. (átv) adó, levonás; ~ d'omaggi (hn,tb):
tributo
tiszteletadás
tricheco (áll) rozmár
1. legyõz, leigáz, diadalmaskodik vkin; fare ~:
trionfare
gyõzelemre visz; 2. aduval üt (kártyában)
328
triste bánatos, szomorú

tristezza ua. tristizia: szomorúság, bánat(osság)
tristizia ua. tristezza: szomorúság, bánat(osság)
tristo rossz(indulatú), gonosz, hamis
1. (mûv) háromszárnyú oltárkép, tripichon; 2. [jav] három
tri·ttico
részes opera, bélyeg, vámigazolvány stb.
1. (szét)hasít, (le)tör, kettétör; 2. félbeszakít (beszédet);
troncare
3. ~si: megcsonkul; 4. félbeszakad, kettészakad
1. (fa)törzs; 2. (geom) ~ di cilindro: csonka henger; 3.
tronco (fn) (közl) [jav] útvonal egy szakasza; ~ ferroviario:
vasútvonal két állomás között
1. csonka, törött; lasciare in ~: félbehagy; 2. (nyelv)
tronco (mn)
véghangsúlyos
trono királyi szék, trón
trota (áll) pisztráng
1. (meg-, rá)talál; (átv) ~ buona accoglienza: jó
fogadtatásra talál; (szól) andare a ~: meglátogat; (közm)
trovare Chi cerca, trova. Aki keres, talál. 2. meglep, rajtakap; 3.
(meg)kap, (meg)nyer; 4. (fegyverrel) eltalál; 5. ~si: van
vhol, található vhol
trovatello lelenc, talált gyermek; ospizio dei ~i: gyermekmenhely
1. (szính) maszkírozás; maszk; 2. (átv) trükk, csalás,
trucco
ámítás; 3. biliárd(játék)
1,2Ts (Tessalonicesi) (Biblia) Szent Pál apostol 1,2. levele a tesszaloikieknek
Tt (Tito) (Biblia) Szent Pál apostol levele Tituszhoz
1. (mûsz) csõ; ~ del camino: kéménycsõ; ~ al neon:
tubo neoncsõ; 2. (rád) rádiócsõ; 3. (fiz) ~ capillare: hajszálcsõ;
4. (orv) ~ digestivo: emésztõcsatorna
1. belemárt, belemerít; 2. (rep) buktatja a gépet; 3. ~si:
tuffare
alámerül, bemerül
tumulare (vál) eltemet, elhantol
tumulazione (la) [új] temetés
tu·mulo (vál) sír(domb)
tuono 1. mennydörgés; 2. (átv) ágyúdörgés, dörej
1. sor; è il mio ~: rajtam a sor; 2. ügyelet; turnus, mûszak;
turno medico di ~: ügyeletes orvos; eseguire un ~: mûszakot
végez; fare a ~: egymást váltják
tutela 1. gondnokság, gyámság; 2. védelem
tutelare (ige) óv, védelmez vkit, õrködik vki felett
tutelare (mn) 1. gyámsági, gondnoki; 2. le dogane ~i: a védõvámok
tutora ua. tutrice; (hn) tutore: gyám
tutore (hn) (nn) tutrice v. tutora: gyám
329
tutorio gondnoksági; gyám-

tutrice (nn) ua. tutora; (hn) tutore: gyám
1. még mindig, mindeddig; 2. mindazonáltal, mégis,
tuttavi·a
annak ellenére
1. egész, teljes, tökéletes; minden, összes; ~ il giorno:
egész nap; a ~a velocità: teljes sebességgel; (átv) [jav]
sono tutt'orecchi (hn,tb): csupa fül vagyok; di ~ punto:
minden szempontból; ma non è ~: és ez még nem
tutto
minden; prima di ~, innanzi ~: mindenekelõtt; 2. (mn
elõtt) nagyon, egészen; ~ triste: nagyon szomorú;
tutt'altro: egészen más, az ellenkezõ; tutt'al più:
legfeljebb úgy, legfeljebb, ha
tuttochè ~ + conj: ámbár, noha, jóllehet
tuttora még, állandóan, folytonosan
tzigano ua. zigano: cigány; musica ~a: cigányzene
330

N O P Q R S T U V Z
engedelmesség, szófogadás; ridurre all'~: engedelmességre szoktat,

ubbidienza
betör vkit
ubbidire engedelmeskedik, szót fogad; meghunyászkodik - vö: finire
1. (vall) mindenütt jelenvalóság (Istené); 2. (biz) Non ho il dono
ubiquità
dell'~. Nem tudok mindenütt ott lenni.
ubriachezza részegség, mámor
uccello (áll) madár; (átv) a volo d'~: madártávlatból
1. (le-, meg)öl, meggyilkol, kiirt; 2. ~si: megöli magát, öngyilkos lesz -
ucci·dere
sz; ho ucciso
uccisore/a gyilkos
udienza 1. fogadás, kihallgatás; 2. (jog) bírói kihallgatás
udire (hn) hallás (érzékszerve, ténye)
1. meghallgat; kihallgat; 2. (meg)hall; stare a ~: figyel vmire,
udire (ige)
meghallgat vmit - sz; vö: sentire
(nn) uditrice: 1. (egyetemen) rendkívüli hallgató; 2. (jog) ~ gudiziario:
uditore (hn)
joggyakornok; 3. ~i: hallgatóság;
uditorio hallgatóság, közönség
(hn) uditore: 1. (egyetemen) rendkívüli hallgató; 2. (jog) ~ gudiziaria:
uditrice (nn)
joggyakornok
1. (rkat) celebrál; 2. [jav] ünnepélyesen felkér vkit vmire; 3. (hiv)
ufficiare fogad; il presidente fu ufficiato da tutte le autorità civili e militari: az
elnököt az összes polgári és katonai hatóság fogadta
1. hivatal, osztály; ~ delle tasse: adóhivatal; di ~: hivatalból, hivatalos
minõségben; ore d'ufficcio: hivatalos órák, fogadóórák; hivatali idõ; ~
ufficio
stampa (estera): sajtóosztály; 2. állás, tisztség; 3. feladat,
kötelezettség,kötelesség; 4. ~ divino: istentisztelet
1. (pol is) egyenlõség; (mat) segno dell'~: az egyenlõség jele; 2.
uguaglianza
egyenletesség; 3. (mat) egyenlet
uguagliare ua. eguagliare: 1. kiegyenlít, egyenlõvé tesz; 2. felér vmivel
331
uguale egyenlõ, egyezõ

uliva ua. oliva: olajbogyó; il colore ~: az olajzöld (szín)
ulivo ua. olivo: (növ) olajfa; ramo d'~: olajág; [0]
ulteriore 1. utóbbi; további; 2. (földr is) túlsó; hátsó; [új] végsõ
ulteriormente továbbá, utólag
utolsó, végsõ, záró, befejezõ; ~ anno: múlt év; ~a fine: végcél; ~a
moda: legújabb divat; ~a volontà: végakarat, végrendelet; da ~, in ~:
u·ltimo végül, végezetül, utoljára; di ~a mano (nn): közvetlenül, elsõ kézbõl;
non ~: nem utolsó sorban; dare l'~a mano (nn) [a]: elvégzi az utolsó
símítást vmin
umanità 1. emberiség; 2. emberiesség, emberség; 3. emberi természet
umano 1. emberi; 2. emberséges, jóérzésû
u·mile 1. egyszerû, szerény; 2. alázatos, szelíd
umiliare 1. megaláz, lealacsonyít; 2. ~si: megalázkodik
umiliazione (nn) megalázás; megaláztatás
umilità 1. egyszerûség, szerénység; 2. alázatosság, szelídség
1. kedv, természet, hangulat; essere di buon ~: jókedvû; ~ bisbetico:
umore (hn)
házsártosság; 2. nedv; (orv) ~ gastrico: gyomornedv
una·nime egyhangú, osztatlan, egyértelmû
unanimità egyetértés; all'~: egyhangúlag, közmegegyezéssel, közkívánatra
1. (rkat is) megken, beken; 2. (átv) ~ la ruota: megveszteget; 3. ~si:
u·ngere
összezsírozza, bekeni magát
ungherese (mn,fn) magyar
Ungheri·a Magyarország
köröm; limetta per le ~e: körömráspoly; lustro per le ~e, vernice per
le ~e: körömlakk; lucidare l'~: lakkozza a körmét; le ~e lunghe: a.) a
hosszú köröm; b.) (átv) az enyves kéz; (átv) avere tra le ~e: karmai
unghia
között van; (szól) mettere le ~e [adosso]: ráteszi a kezét vmire,
lefoglal vmit; sono corne (hn) e ~e [con]: mintha ikrek lennének,
össze vannak nõve
unguento 1. kenõcs; 2. ír, balzsam
unicità különlegesség, egyedülállóság
1. egyetlen, kizárólagos; ~ a pensarlo: az egyetlen, aki gondol rá;
u·nico (szính) atto ~: egyfelvonásos; 2. egyes (darab); ~ paio di scarpe
(nn,tb): egy pár cipõ
unificazione (nn) egyesítés, egyesülés, egységesítés
unilaterale (átv is) egyoldalú
unilateralmente [új] egyoldalúan
unione (nn) 1. egység; 2. egyesülés, szövetség, egyesület; ~ doganale: vámunió
unire 1. egyesít, párosít, társít, összekapcsol; összehangol; ~ con la colla:
összeragaszt; ~ in società: társulatba tömörít; qui unito: ide
csatoltan; 2. ~si: egyesül; szövetségre lép; életközösségre lép; társul
332
- vö: finire
1. (kat, fiz is) egység; ~ di misura: mértékegység; 2. (mat) az
unità
egyes(ek)
unitamente egységesen, közösen
1. [új] egységes; 2. (pol) egységpárti, az egységgondolat híve; 3.
unitario
(vall) unitárius
universitalità 1. összesség, egyetemesség; 2. sokoldalúság
1. ~ [a]: (tájszó) ken; beken, megken; 2. [új] (Biblia) unto dallo Spirito:
untare
Lélektõl fölkent; 3. (átv) ~ le ruote: megken, megveszteget
1. kenõcs, kenet; (fel)kenés; [jav] (rkat) ~ degli infermi: a betegek
unzione (nn)
kenete; 2. (átv) kenetteljesség
uopo fare d'~, essere d'~: szükséges
uragano [saj] forgószél
urgente sürgõs
urgenza sürgõsség; soccorso d'~: gyorssegély
u·rgere sietõs, sürgõs vmi
1. lökés, taszítás; 2. összeütközés, nekiütõdés vminek; 3. (kat)
urto összecsapás; 4. (átv) ~ d'idee (nn,tb): véleménykülönbség; ~ di nervi
(hn,tb): idegizgalom; (szól) essere in ~ [con]: ellentétben áll vkivel
szokás; (közm) paese (hn) che vai, ~e che trovi: ahány ház, annyi
usanza
szokás
1. (fel)használ; 2. hord, visel (ruhát); 3. az a szokása, hogy; szokott
vmit tenni; 4. ~ [di]: él vmivel, használ vmit; ~ della ragione: a.)
usare
használja az eszét; b.) él az igazával; 5. ~ in una casa: bejáratos a
házhoz; 6. ~ [con]: gyakran együtt van vkivel
1. kimegy, kijön, távozik, elmegy; esce il sole: kisüt a nap; (átv) ~ di
moda: kimegy a divatból; 2. kifolyik, kiömlik; 3. ~ [da]: származik,
ered, keletkezik; 4. megjelenik, nyilvánosságra kerül; 5. dalla stoffa
esce un abito: a szövetbõl kijön egy ruha; 6. ~ dalla memoria [di], ~
di mente (nn) [a]: kiesik vkinek az emlékezetébõl, kimegy a fejébõl;
7. kiemelkedik, kilátszik, kikandikál, kiáll vhonnan, vmibõl; (átv is) ~
uscire
di sotto terra: felszínre kerül; 8. ~ [in]: nyílik vmire, végzõdik vhol,
torkollik vmibe; 9. kilép, kiáll, kiválik vhonnan, vmibõl; (kat) ~
dall'esercito: leszerel; 10. ~ a fare: hirtelen, váratlanul cselekszik; 11.
~sene: kimegy, elmegy; 12. el-, megmenekül -
esco,esci,esce,usciamo,uscite,escono; sono uscito; uscirò; uscirei;
esci,esca,usciamo,uscite,escano; esca; uscissi
1. kijárat; ~ di soccorso: vészkijárat; via d'~: kiút; 2. kijárás,
eltávozás, lefolyás; 3. giorno d'~: kimenõ, szabadnap; 4. (gazd)
uscita
kiadás; 5. (gazd) kivitel, export(álás); 6. vég, eredmény; 7.
megnyilatkozás; kijelentés
uso 1. szokás, szokvány; divat; avere l'uso [di]: az a szokása, hogy; lo fa
per ~: szokásból teszi; 2. használat; (nyelv) (szó)használat; essere
fuori d'~: használaton kívül van; fare ~ [di]: használ, használatba
vesz vmit; grammatica a ~ degli scolari: iskolai nyelvtan; per ~
333
esterno: külsõ használatra (orvosság)

uso (mn) szokásos, megszokott; vmihez szokott
usuale szokásos
usucapione (nn) (jog) elbirtoklás
usucatto (jog) elbirtokolt
usufruire ~ [di]: használ vmit; vminek a hasznát élvezi
usufrutto haszonélvezet
usurpare bitorol; erõszakkal, jogtalanul használ; ~ il titolo: [jav] címet bitorol
usurpatore (il) [jav] (trón)bitorló
utente (jog) használó
uterino (orv) méh-; malattia ~a: méhbaj; fratello ~: féltestvér
u·tero (orv) (anya)méh
haszon, profit; elõny; partecipare agli ~i: részesül a haszonból;
u·tile (hn)
rendere con ~: haszonnal ad el
u·tile (mn) hasznos; in tempo ~: jókor
utilità haszon, hasznosság; elõny; ~ collettiva, ~ pubblica: közhasznúság
1. jövedelmezõ, hasznos, kifizetõdõ; (autó) vettura ~a: kisautó; 2.
utilitario
(fil,pol) utilitarista
utilizzare fel-, kihasznál; hasznosít
utopi·a utópia, elképzelt ideális társadalom
(növ) szõlõ; ~ da tavola: csemegeszõlõ; ~ moscadella:
uva
muskotály(szõlõ); ~ spina: egres; tagliare l'~: szüretel
uvi·fero szõlõtermõ
334

N O P Q R S T U V Z
va megy; vö: andare

vacante üres; üresedésben lévõ, betöltetlen
vacillare 1. támolyog, imbolyog; 2. (átv) ingadozik
vagabondaggio csavargás
vagabondare csavarog, koborol, kószál
vagabondo csavargó, vándor
bolyong, kóborol; ~ di pensiero in pensiero: gondolatról gondolatra
vagare
száll
vagina (orv) hüvely
vagliare 1. megrostál; 2. (átv) alaposan mérlegel
vaglio 1. rosta; 2. (átv) kiválogatás, mérlegelés, szûrés
1. kedves, kecses, bájos; 2. bizonytalan, határozatlan, ködös; 3. ~
vago
[di]: vmire vágyódó
valanga (tb:~he) 1. hógörgeteg, lavina; 2. (átv) áradat
valenza (kémia) vegyérték
1. ér vmit, értékes, kerül vmibe; non vale nulla: nem ér semmit; non
vale la pena: nem éri meg a fáradságot; 2. eredményez, biztosít; 3.
vmivel egyenlõ értékkel bír; 4. fare ~: érvényre juttat; farsi ~:
valere
érvényesül; 5. vale a dire: azaz, illetve; 6. ~si: [di]: él vmivel,
felhasznál vmit - valgo,vali,vale,valiamo,valete, valgono; sono
valso/a; varrò; varrei; valga,~,~,valiamo, valiate,valgano; valessi
valicare 1. átkel, átlép, átgázol; 2. átível (völgyet)
validità 1. érvényesség; 2. szilárdság, erõ
valido 1. erõteljes, hatásos; 2. (jog) hatályos, érvényben lévõ, érvényes
valle (la) völgy; (vall) ~ di lacrime (nn,tb), ~ di pianti (hn,tb): siralomvölgy
valore (il) 1. érték; ~ intrinseco: valódi érték; ~ medio: középérték; ~
realizzabile: eladási érték; aumento di ~: értéknövekedés; imposta
sul ~ locativo: lakásadó; 2. érvény; avere ~: érvénnyel bír; mettere in
335
~: hasznosít, felhasznál; 3. ~i: a.) ékszerek, csecsebecsék,

értéktárgyak; b.) (gazd) értékpapírok, részvények; 4. bátorság,
hõsiesség; atto di ~: hõstett; medaglia al ~ civile: polgári kitüntetés
valoroso 1. derekas, hõsies; 2. kiváló, ügyes
valso érve vmit; vö: valere
valutare 1. felbecsül, (fel)értékel; 2. mérlegel, (meg)fontol, megvizsgál
valutazione (la) felbecsülés, (fel)értékelés
vanga ásó; colpo di ~: ásóvágás
vangare ás
vangatura ásás
vangelo (vall) evangélium
vanificare ~ [a]: semmivé tesz
vanità 1. hiúság, önteltség; 2. hiábavalóság
vano (fn) 1. mélyedés, ûr, hézag; 2. szoba, helyiség
vano (mn) 1. üres; 2. tartalmatlan; 3. hiú, haszontalan, hiábavaló
vantaggio 1. (sp is) elõny, fölény; 2. haszon
vantaggioso elõnyös, hasznos, gyümölcsözõ
vantare 1. dicsõít, dicsér; 2. ~si: dicsekszik, büszkélkedik vmivel
vanto 1. dicsekvés; 2. dicsõség, érdem
va·nvera parlare a ~: összevissza, vaktában beszél
1. (fiz) gõz; pára; ~ cavallo: lóerõ; a tutto ~: teljes gõzzel; 2. (mûsz)
vapore (il)
caldaia a ~: gõzkazán; 3. ~ merci (nn, tb): gõzhajó, teherhajó
varco 1. út, átkelés, átjárás; 2. (földr) (nehezen járható) hegyszoros
1. gyakran változtat, váltogat, cserélget; 2. (meg)változtat, módosít;
variare
3. változik
variegato tarka, színes
1. változat, változatosság; (növ,áll) változat; 2. különféleség; 3.
varietà
(szính) teatro di ~: varieté
1. változatos, különféle, többvéle, több; 2. tempo ~: változékony
vario
idõjárás; 3. vari (hn,tb): egyesek
variopinto tarka; fiori ~i: tarka virágok
vasaio fazekas(mester)
vasca medence, víztároló, tartály; ~ da bagno: fürdõkád
vassallaggio 1. hûbéresség; 2. (átv) szolgai függõség
vassallo 1. hûbéres; 2. (átv) csatlós; alárendelt, szolga
vasto tágas, kiterjedt
vece (la) helyettesítés; in ~ [di]: vki helyett; fare le ~i: helyébe lép; helyettesít
vedere 1. lát, megnéz; ~ a occhio nudo: szabad szemmel lát; Sta' a ~! Nézd
csak! andare a ~: meglátogat; fare ~: megmutat; (szól) Chi s'è visto
s'è visto. Eltûnt, többé nem láttuk; 2. utánanéz; 3. vederla brutta:
336
rossz elõérzete van; 4. (átv) essere ben visto: kegyben áll; 5. ~si:
látja magát; 6. (átv) tudja magát 7. (össze)találkozik vkivel -
vedo,vedi,vede,vediamo, vedete,vedono; ho visto; vedrò; vedrei;
vedi,veda, vediamo,vedete,vedano; veda; vedessi
vedova özvegy(asszony)
vedovo özvegy(ember)
1. látás; a prima ~: elsõ látásra; 2. távlat; látkép; ~ a volo d'uccello:
veduta
madártávlati; 3. felfogás, nézet; 4. látóhatár; ~ panoramica: kilátás
veggente (il) látnok, jövendõmondó
veggente (mn) látnoki
virraszt, ébren van, õrködik vmi felett; ~ un malato: beteg mellett
vegliare
virraszt
veicolo 1. szállítóeszköz, jármû; 2. (orv) terjesztõ, vezetõ; 3. (fiz) közeg
1. leplet borít vmire; 2. (mûv) új színt rétegez (színre); 3. (átv) elrejt,
velare (ige) elleplez; 4. ~si: (rkat) fátyolt ölt (apáca lesz); 5. (átv) Gli si è velano
gli occhi. Elborulnak a szemei.
velare (mn) (nyelv) veláris, hátul képzett, torok-
velato 1. elfátyolozott, fátyolos; 2. (átv) burkolt, rejtett, leplezett
velleità hajlam, szándék, óhaj
1. fátyol; 2. fátyolszövet, tüll; 3. (átv) lepel; 4. (növ) burok, hártya; 5.
velo
(orv) ~ palatino: ínyvitorla
veloce gyors; sebes
gyorsaság, sebesség; ~ di rotazione (nn): forgási sebesség; ~ oraria:
velocità óránkénti sebesség; grande ~: gyorsáru; piccola ~: teheráru; (sp)
corsa di ~: versenyfutás
vendemmia szüret
vendere elad; (szól) ~ fumo: port hint (vki szemébe)
vendetta bosszú, megtorlás
vendicare 1. megbosszul vkit, bosszút áll vkiért; 2. ~si: [di]: bosszút áll vkiért
vendicativo (meg)bosszuló
vendita eladás, üzlet; essere in ~: árulják, kapható
venerabile ua. venerando, tiszteletre méltó
venerando ua. venerabile, tiszteletre méltó
venerare tisztel
venerazione (la) tisztelet
1. péntek; (vall) Venerdì Santo: Nagypéntek; 2. (biz) Gli manca un ~.
venerdì (il)
Hiányzik egy kereke.
venia (vál) bocsánat
veniale 1. megbocsátható; 2. (rkat) bocsánatos
venire 1. (oda)jön, (oda)érkezik, odajut; (átv) ~ agli orecchi: fülébe jut,
tudomására jut; 2. ered, származik; 3. (nyelv) Passzív segédige az
337
essere mellett, inkább folyamatszenvedõ: viene fatto: megcsinálják;

4. mi viene da ridere: nevetnem kell, nevethetnékem van; 5. mi viene
a fame (nn): éhes leszek, megéhezem; 6. ~ a trovare: meglátogat; 7.
~ a capo: sikert arat, eléri a célját; 8. ~ [su]: (fel)növekszik, felnõ,
felcseperedik - vengo,vieni,viene,veniamo,venite,vengono; sono
venuto; verrò; verrei; vieni,venga,veniamo,venite,vengano; venga;
venissi
ventata szélroham
ventenne húszéves
ventennio húszéves idõtartam, idõköz
ventilabro [új] szórólapát
ventina kb. húsz darabból álló mennyiség
szél; (hajó) essere sotto ~: szél ellen hajózik; farsi ~: legyezi magát;
vento mulino a ~: szélmalom; rosa dei ~i: szélrózsa; (szól) Parla al ~. (kb)
A falnak beszél.
1. has; il male di ~: a hasfájás; 2. (átv) kiöblösödõ, kiszélesedõ része
ventre (il)
vminek
venuta eljövetel, (meg)érkezés
venuto (fn) jövevény
venuto (mn) eljött, (meg)érkezett; Ben venuto! Isten hozott! Isten hozta!
verace 1. igaz; 2. igazmondó, õszinte
veracità 1. igazság; 2. igazmondás, õszinteség
veramente tényleg, valóban
veranda tornác, fedett erkély
verbale 1. (nyelv) igei, ige-; 2. szóbeli; (pol) nota ~: szóbeli jegyzék
verga 1. vesszõ, virgács; 2. rúd; 3. hímvesszõ
vergognarsi ~ [di]: szégyell vmit, szégyenkezik vmi miatt
veridicità õszinteség, igazmondás
verificare 1. igazol, hitelesít; 2. ~si: beigazolódik
verità igazság, valóság; a dire la ~: õszintén szólva
veritiero 1. igazmondó; 2. valósághû, igaz
verna·colo népnyelv, tájszólás
vero (fn) igazság; az igaz; (mûv) dipingere dal vero: természet után fest
vero (mn) igaz(i), való(di); perla ~a: igazgyöngy
verosi·mile valószínû
versante (il) lejtõ
1. (ki)önt; 2. (gazd) be-, kifizet; 3. (vál) forog vmi körül; tárgyal vmit,
versare
szól vmirõl; 4. ~si: beleömlik-, folyik vmibe; kiömlik
versa·tile 1. több oldalú, sokoldalú; 2. (átv) ingatag, csélcsap
verso (fn) 1. vers, költemény; (vál) ~ del gallo: kakaskukorékolás; 2. (túl)oldal;
hátsó oldal; 3. per questo ~: ezen a módon; non c'è ~ [di]: nincs mód
338
arra, hogy; 4. (szól) andare a ~: kedvére van; 5. rispondere a ~: nem

marad adós a felelettel
~ [per]: 1. kifelé; 2. vkivel szemben, vki iránt; vkihez; 3. vmihez
verso (prep)
viszonyítva; 4. [új] Sarò da te ~ le due. Kettõ körül nálad leszek.
vertebra (orv) csigolya
vertere ~ [su,intorno,a]: forog (vmi körül)
verticalmente függõlegesen
vertice (il) csúcs(pont), orom
1. szédülés; ha le ~i: szédül; 2. (átv) szédület, mámor; 3. (áll)
vertigine (la)
kergeség
vertiginoso szédületes, szédítõ
vessillo (rég) római katonai zászló; (átv) zászló, lobogó
1. ruha, öltözet, öltözék; ~ da camera: köntös, házikabát; (szól) Fa la
veste (la) ~ secondo il panno. Addig nyújtózik, ameddig a takarója ér. 2. (átv)
külsõ, megjelenés; 3. in ~ [di]: vmilyen minõségben
vestiaro 1. (személyi) ruhatár; 2. (szính) kelléktár
vestigio 1. nyom, nyomdok; 2. [új] emlék
ruha; ~ da passeggio: utcai ruha; ~ su misura: csináltatott, méretre
vestito (fn)
készült ruha
vestito (mn) felruházott, felöltözött; (szól) nascere ~: burokban születik
veterinario állatorvos
veto vétó; diritto di ~: vétójog
vetrina 1. kirakatüveg; 2. üvegszekrény, vitrin; 3. cukormáz, glazúr
vetta (hegy)csúcs
kocsi, fogat, vasúti kocsi, személygépkocsi; ~ da corsa: túrakocsi;
vettura
lettera di ~: fuvarlevél; In ~! Beszállni!
1. (rossz) szokás; 2. dédelgetés, becézés; 3. báj, kellem; 4.
vezzo
dísztárgy, ékszer
vezzoso bájos, kedves
1. (hat) ott, oda; itt, ide; hozzá; 2. (szem.nm.tb.3.sz.) titeket, nektek;
vi
3. Vi: Magát, Magának; Önt, Önnek
1. el; andare ~: a.) elmegy; b.) kimegy, eltûnik (folt); 2. ~ ~:
via (hat)
fokozatosan, lassacskán, sorjában; e ~ dicendo: és így tovább
via (il) (sp) rajt, start; dare il ~: jelt ad
via (ind.szó) ugyan már; rajta
1. út, utca; (csill) ~ lattea: tejút; 2. (átv) út, mód, módszer, eszköz;
per ~ di mare (hn): hajón; (átv) per ~ [di]: vmi folytán, vmi
via (la)
következtében; per ~ diplomatica: diplomáciai úton; 3.
-szor,-szer,-ször
viabile járható, kocsizható (út); piano ~: úttest
viaggiante (mn/il,la) utas, utazó
339
viaggiare utazik, úton van; ~ per aria: repülõn utazik, repül

viaggiatore (il) (nn) viaggiatrice: 1. utas; 2. utazó
viaggiatrice (la) (hn) viaggiatore: 1. utas; 2. utazó
út, megtett út; utazás; la facilitazione di ~: menetdíjkedvezmény;
viaggio
ufficio ~i: utazási iroda
viale (il) fasor, sétány
viatico útravaló
viatorio úti
viavai (il,tb:~) sürgés-forgás, járás-kelés
(rkat) (lat: vicarius: helyettes) 1. káplán; 2. püspöki helynök; 3. [új]
vicario
(rkat) ~ foraneo: esperes
1. változatosság, változás; 2. ~e (tb): események; 3. (mezg)
vicenda
váltógazdaság; 4. a ~: kölcsönösen
vicende·vole váltakozó; kölcsönös
viceversa ellenkezõleg, viszont
vicinanza 1. közelség; 2. környék
vicino (fn) szomszéd
vicino (mn) szomszédos, közeli; (átv is) da ~: közelrõl, alaposan
vicissitu·dine (la) (vál) viszontagság
vi·colo szûk utca, sikátor; ~ cieco: zsákutca
vidimare láttamoz
vietare el-, megtilt
vieto (vál) régi, ósdi; állott
vigente érvényes, érvényben lévõ
érvényben van; vigeva l'usanza che: az a szokás volt érvényben,
vigere
hogy - (hiányos ige) vige; vigeva
1. ébrenlét, virrasztás; 2. éberség; 3. (jog) sotto ~: rendõri felügyelet
vigilanza
alatt
vigilare 1. felügyel, 2. ébren van; virraszt
vigna 1. szõlõhegy, szõlõ; 2. (átv) jó üzlet, busás jövedelem
vignaiolo ua. vignaiuolo: szõlõmûves, vincellér
vignaiuolo ua. vignaiolo: szõlõmûves, vincellér
vigore (il) 1. életerõ; 2. (jog is) érvény, hatály; andare in ~: hatályba lép
vigori·a erõ, erõteljesség
vigorosità erõteljesség
vigoroso erõteljes, erõtõl duzzadó
vile (mn,fn) hitvány, gyáva; tenere a ~: lebecsül, megvet
villaggio falu
vinaccia törköly
340
1. legyõz; (közm) Chi la dura, la vince. Aki kiállja, legyõzi. 2.

vi·ncere
(meg)nyer; 3. ~si: úrrá lesz szenvedélyein - sz; ho vinto
vincitore (il) (nn) vincitrice: gyõztes, gyõzõ
vincitrice (la) (hn) vincitore: gyõztes, gyõzõ
vincolante (jog is) vinkuláló; kötelezõ, kötelezettséggel terhelõ
~ [a]: 1. korlátoz, akadályoz; 2. zárol; ~ un conto: számlát zárol; 3.
vincolare
(jog is) kötelez; megköt; 4. ~si: kötelezi magát
vi·ncolo (átv is) kötelék, bilincs
violare 1. megsért, magszeg; 2. meggyaláz
violento erõszakos, heves
violenza erõszak, hevesség
virgolette (nn,tb) idézõjel
virile férfias, férfi-; membro ~: hímtag
virilità 1. férfiasság; 2. férfikor; 3. határozottság
1. erény; 2. képesség, erõ; ~ immaginativa: képzelõerõ; in ~ [di]:
virtù (la)
vminél fogva, vmi erejében
virtualità lehetõség, virtuális állapot
virtuoso 1. erényes; 2. (zen) ~ del violino: hegedûvirtuóz
virus (il) (orv) vírus
[jav] 1. le ~ materne: az anyaméh; 2. szív, érzelem, érzékenység; 3.
vi·scere (nn,tb)
vmi legbelsõbb része; le ~ della terra: a föld méhe; 4. vmi magja
vi·sceri (hn,tb) [jav] 1. bél, belek; állati v. emberi belsõségek
visi·bile 1. látható; 2. világos, nyilvánvaló
látás; (film) prima ~: bemutató elõadás, premier; prendere ~ [di]:
visione (la)
beletekint
(orv) látó-; disturbo ~: látási zavar; nervo ~: látóideg;organo ~: a látás
visivo
szerve
vissuto átélt; un uomo ~: sokat megélt ember; vö: vivere
1. (orv is) látás; látóerõ; ~ corta: rövidlátás; a prima ~: elsõ látásra;
avere buona ~: jól lát; conoscere di ~: látásból ismer; perdere di ~:
szem elõl téveszt; (zen) sonare a prima ~: lapról játszik; (biz) blattol;
vista 2. [jav] punto di ~: nézõpont; 3. kilátás, látkép, látvány; 4. (átv) kilátás
vmire; 5. (szól) essere in ~: a.) kilátásban van; b.) elõtérben van
(személy); 6. fare bella ~: jó benyomást tesz; 7. fare ~ [di]: úgy tesz,
mintha
vistoso szembeötlõ, mutatós, feltünõ
visuale (la) kilátás
visuale (mn) látási, látó-; angolo ~: (átv is) látószög, (átv) szempont
1. élet; a ~: életfogytiglan(i); assicurazione sulla ~: életbiztosítás;
costa della ~: létfenntartási költségek; l'altra ~: túlvilág; mala ~:
vita
alvilág, bûnözés; donna di mala: utcalány; 2. (ruha)derék; 3. (mûv)
ritratto a mezza ~: mellkép
341
vitale 1. élet-, lét-; ~ minimo: létminimum; spazio ~: élettér; 2. létfontosságú

vitalità 1. életrevalóság; 2. létfontosság
vitalizzare [új] éltet
vite (la) 1. szõlõtõ; 2. csavar; (mûsz) ~ ad alette (nn,tb): szárnyas csavar
vittima áldozat
vitto ellátás; ~ e alloggio: lakás és ellátás
vituperare 1. gyaláz, szidalmaz, ócsárol; 2. szégyent hoz vkire
vivace élénk, eleven
vivacità élénkség, elevenség; életöröm
vivamente élénken, elevenen
1. él, életben van; ~ [di]: él vmibõl, táplálkozik vmivel; (átv) ~ alla
giornata: tengõdik; 2. (el-, le)él; - vivo,vivi,vive,viviamo,vivete,vivono;
vivere
sono/ho vissuto; vivrò; vivrei; vivi,viva,viviamo,vivete,vivano; viva;
vivessi
vivezza élénkség, elevenség
vivido (vál) élénk
vivificare fel-, megélénkít, megelevenít
1. elkényeztet; 2. (jog) érvénytelenít, semmissé tesz; 3. elront; 4. ~si:
viziare
elromlik, rossz szokást vesz föl
1. (egyh is) bûn, vétek; hiba, rossz szokás; gyenge(ség);(közm) il
lupo perde il pelo, ma non il ~: kutyából nem lesz szalonna; 2. (orv) ~
vizio (tb:vizi)
di cuore (hn): szívelégtelenség, szívbaj; ~ ereditario: öröklött
betegség; 3. (jog) fogyatékosság
viziosità bûnösség, bûnös hajlam
vizioso 1. hibás, rossz; 2. bûnös, vétkes
vocazione (la) 1. hivatás, hajlam, hivatástudat; 2. (átv) küldetés
1. hang; a mezza ~: félhangon; a ~: szóban, szóbelileg; a viva ~:
élõszóval; a una ~: egyhangólag; a bassa ~: halkan; corre ~: az a hír
voce (la)
járja; dare sulla ~: ellentmond; 2. hírnév, tekintély; essere in ~ [di]: az
a hír járja róla, hogy; 3. (nyelv) ~i del verbo: igealakok; 4. (gazd) tétel
kedv, vágy; avere ~ [di]: kedve van vmihez; di buona ~: szívesen; di
voglia
gran ~: nagyon szívesen
voi 1. ti; 2. Voi: Ön, Önök; Maga, Maguk; dare del ~: magáz, önöz
volantino röplap
volare 1. repül; 2. siet, rohan
1. repülés; 2. ~ d'ingegno: szellemesség; 3. (sp) végsõ küzdelem,
volata
finis
vola·tile [jav] 1. (áll) animali ~i: szárnyasok; 2. illékony, illó
volatilità illékonyság
volentieri szívesen
volere
342
1. akar, kíván; 2. követel, elõír; 3. L'insegnante ti vuole. A tanító

hívat. 4. ~ dire: jelent; 5. ci vuol altro: ehhez több kell; 6. ~ bene [a]:
szeret, kedvel vkit; 7. vuoi... vuoi: akár... akár...; vuol dire, vuoglio
dire: azaz, illetve, akarom mondani - voglio,
vuoi,vuole,vogliamo,volete,vogliono; ho voluto; vorrò; vorrei; 0;
voglia, volessi
1. forgat; megfordít; ~ l'attenzione [a]: vmire ráirányítja a figyelmét; ~
volgere (ige)
in ridicolo: nevetségessé tesz; 2. változik, fordul - sz; ho volto
volgere (il) col ~ degli anni: idõk múltával
akarás, akarat; akaraterõ; fare la ~ [di]: kedvében jár vkinek; forzo di
volontà
~: akaraterõ
volontariamente önként(esen)
volontariato (kat) önkéntesség, önkéntes szolgálat
volontarietà önkéntesség
volontario (fn) (kat is) önkéntes; ~ del sangue: önkéntes véradó
volontario (mn) önkéntes
volpe (la) 1. róka; 2. (növ) gabonarozsda
1. fordulás, fordulat; a ~ di corriere: postafordultával; viene la tua ~:
rajtad a sor, te következel; 2. boltív, boltíves mennyezet; 3. -szor,
-szer,-ször; un'altra volta: máskor; una ~ per sempre: egyszer s
volta mindenkorra; poco per ~: lassanként, fokozatosan; altre ~e: máskor,
régebben; alle ~e: idõnként; a mia volta: a magam részérõl; uno per
~: egyébként; qualche ~: olykor, néha; questa ~: most, ez
alkalommal, ez egyszer; 4. (vill) volt
1. (vál) arc, ábrázat; 2. [új] karakter, lényeg, természet; conoscere il
volto
vero volto: megismeri a valódi arcát; 3. fordítva vmi felé - vö: volgere
volume (il) 1. térfogat, ûrtartalom; ~ della voce: hangerõ; 2. kötet
1. felajánl, szentel vkinek vmit; 2. szavaz; 3. vö: vuotare, kiürít; 4. ~si:
votare
(egyh is) felajánlja magát
1. (egyh is) fogadalom; 2. hõ óhaj; 3. szavazás; mettere ai ~i:
voto
szavazásra bocsát; 4. iskolai osztályzat; a pieni ~i: kitûnõ
vulnera·bile (vál) sebezhetõ
vulnerare (vál) megsebez, megsért
vuotare ua. votare 3: kiürít
ûr, üresség, légüres tér; (átv) andare a ~: meghiúsul; mandare a ~:
vuoto (fn)
meghiúsít
vuoto (mn) üres; a stomaco ~: éhgyomorra; (mûsz) marcia ~a: üresjárat
343

N O P Q R S T U V Z
zaffiro 1. zafír; 2. (mûv) zafír(kék) szín

zampa (áll) csánk; lábfej, csülök; mancs
zampillare elõ-, fel-, kibuggyan
zanna agyar; (szól) levare le ~e [a]: kihúzza vkinek a méregfogát
zappa kapa
zavorra 1. (hajó) ballaszt; 2. homokzsák (léghajón)
Zc (Zaccaria) (Biblia) Zakariás próféta könyve
zelante lelkiismeretes, buzgó(lkodó)
zelare buzgólkodik vmin
zelo buzgóság, buzgalom
zeloso buzgó, törekvõ, szorgalmas
zerbino [új] lábtörlõ szõnyeg
zia nagynéni
zigano ua. tzigano: cigány; musica ~a: cigányzene
zigote (lo) ua. zigoto: (biol) zigóta; megtermékenyített petesejt
zigoto ua. zigote (lo): (biol) zigóta; megtermékenyített petesejt
zigzag (lo) 1. cikcakk; 2. cikázás; lo ~ del fulmine (hn): a villám cikázása
zio nagybácsi
zitto (fn) 1. pisszenés; 2. pisszegés; 3. nesz
zitto (hat) 1. csitt! 2. nyugton, nyugodtan; 3. csendben, csendesen
zitto (mn) csendes, hallgatag
zolla rög
zoppo 1. sánta, sántikáló; 2. bukdácsoló
zucca tök; (átv) kobak, tökfej
zuccona·ggine (la) butaság, ostobaság, korlátoltság
zuccone tökfejû, buta
344
zuffa 1. verekedés; 2. (átv) vita, civakodás, vetélkedés

zufolare 1. fülébe súg; 2. cseng, zúg; 3. fúj, furulyázik; 4. fütyül, fütyürészik
zufolata 1. egyszeri füttyentés; 2. fülcsengés
zulù zulu (dél-afrikai néger törzs)
1. leves; ~ di riso: rizsleves; (szól) Se non è ~ è pan bagnato. Egyik
zuppa tizenkilenc, másik egy hijján húsz. 2. lé, mártás; 3. (átv) zûrzavar;
zavaros dolog, kátyú, hínár
zuppiera levesestál
zuppo átázott, csuromvizes
Zurigo Zürich (Svájcban)
345

Itung

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Itung

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Itung

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Olasz-magyar, magyar-olasz miniszótár

OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR

Az Olasz-magyar miniszótárprogram dokumentációja Laikus fölhasználó számára a leírás túl

OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR

Számítógépes segédlet Herczeg Gyula Olasz-magyar szótárához

a (betû) (átv) dall'~ alla zeta: elejétõl végéig

ua. abbaglio: 1. elkápráztatás, elvakítás; 2. (átv) elvakulás, káprázat,

1. lebocsát, leereszt, leenged; ~ gli occhi: a.) lesüti a szemét; b.)

térben kiterjed; 5. ~ un'opinione: véleményt, nézetet oszt, vall; ~ un

abitualmente szokásosan, szokás szerint, rendesen, rendszerint

ua. accadimento: esemény, eset; commentare l'~: megjegyzést fûz

1. gyúlékony, tûzveszélyes; 2. (átv) könnyen lángra lobbanó,

ismer el vkit; 5. (gazd) váltót elfogad, elfogadóként aláír

vannak; megértik egymást

bocca: semmit sem vesz magához; 9. megegyeznek, hasonlók

több(et), nincs tovább; Ho preso una minestrina e ~. Egy levest

teljesítés, végrehajtás; ~ del comando: parancsteljesítés; ~ del

1. (jog) örökbe fogad; 2. elfogad, alkalmaz; ~ un provvedimento:

affascinazione (nn) 1. elbûvölés, megigézés; 2. bûvölet, igézet

1. csattal összetûz (ruhát); le scarpe da ~: csatos cipõ; 2. (biz)

1. gyorsít, siettet; ~ le nozze: az esküvõt korábbi idõpontra tûzi ki; 2.

~si ad una associazione: egyesületbe belép; 5. (fiz is) csoportosul,

ua. albo: album; ~ di ricordi (hn,tb): emlékkönyv; ~ per fotografie

1. be-, összefûzés; be-, összekapcsolás; 2. ~ delle acque: vizek

váltakoznak; egymást felváltják (személyek); Le guardie si alterano.

altronde 1. (vál) máshonnan; 2. d'~: egyébként, különben

ambi·guo 1. kétértelmû, félreérthetõ; 2. (átv) álnok, kétszínû, megbízhatatlan

1. csodál, bámul vkit, vmit; csodálkozik vkin, vmin; 2. ~si:

1. megy, jár, halad; ~ avanti e indietro: föl-alá járkál; (átv) ~

ínyére van vkinek; ~ in sudore (hn): kiizzad; ~ oltre: folytat (olvasást);

1. járulékos, hozzá tartozó, hozzá való; 2. bekebelezett; 3. becsatolt;

hozzászámít; számít, sorol vhová vmit; ~ tra i propri amici: vkit

1. elõbbi, korábbi, megelõzõ; 2. elöl levõ, elülsõ; la parte v. facciata

1. hirtelen láthatóvá válik, feltûnik, felbukkan; 2. megjelenik vhol; il

(nn) applauditrice: 1. tapsoló, dicsõítõ, magasztaló, helyeslõ; 2.

hitelt nyit vkinek; 4. ~ la luce: fölgyújtja a villanyt; 5. ~ il fuoco: tüzet

1. levegõ, lég; ~ aperta: szabad levegõ; all'~ aperta: a szabadban;

arrossire 1. elpirul; 2. megpirosodik

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. 2. (vadászaton) lesben áll; 3.

astrale csillagokra vonatkozó, csillag-

attentatrice (nn) (hn) attentatore: merénylõ

körül, körben; andare ~: szétterjed, elterjed; darsi ~: fontoskodik;

auspicato (vál) kívánt, óhajtott

autoscatto (fotó) önkioldó

1. maradék; 2. maradvány, többlet; 3. elõleg; 4. ~i: romok,

bekövetkezik, megtörténik; avenendo il caso: szükség esetén - vö:

1. cselekvés, cselekedet, tett, mûködés; entrare in ~: cselekvõleg lép

OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR

Számítógépes segédlet Herczeg Gyula Olasz-magyar szótárához

baciare 1. (meg)csókol; 2. ~si: csókolózik; megcsókolják egymást

balordo (fn,mn) együgyû, fajankó, szamár, tökfilkó

~a: csendes mise; 5. lefelé hajtott, lehajtott; a capo ~: lehajtott fejjel;

1. kigúnyol, kinevet vkit; 2. ~si: [di]: lekicsinyel, semmibe vesz;

bersela: mindent elhisz, hiszékeny; ~ grosso: a.) mindent elhisz; b.)

~: vmi kell; 2. nyomor, szûkölködés, szorultság, szorult helyzet; al ~:

hordó; (mûv) volta a ~: dongaboltozat; imbottare la ~: teletölti a

1. (el-, fel-, ki-, meg)éget; eltüzel; megpörköl; ~ la legna: tûzre teszi a

OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR