Komplex számok

Összefoglaló

Algebrai alak: z = a + bi , a, b ∈ , Re z = a , Im z = b
(Vigyázat! Im z ≠ bi )
A z = a + bi komplex szám az M (a, b ) koordinátájú pont affixuma.
z 1 = z 2 ⇔ Re z 1 = Re z 2 és Im z 1 = Im z 2

Konjugált: z = a − bi

Modulusz: z = a 2 + b 2 (a z affixumú pont távolsága az origótól)

Tulajdonságok:
z ⋅z = z 2
z + z = 2 Re z ∈ , ∀z ∈
z −z
= 2 Im z ∈ , ∀z ∈
i
z ∈ ⇔ z =z
z 1 ± z 2 = z 1 ± z 2 , ∀z 1,2 ∈
z 1 ⋅ z 2 = z 1 ⋅ z 2 , ∀z 1,2 ∈
n
z n = (z ) , ∀z ∈
⎛ z 1 ⎞⎟ z 1
⎜⎜ ⎟ = , ∀z ∈ , z2 ≠ 0
⎜⎝ z ⎠⎟⎟ z 1,2
2 2

z1 − z 2 ≤ z1 + z 2 ≤ z1 + z 2 , ∀z 1,2 ∈ (háromszög-egyenlőtlenség)
z 1z 2 = z 1 ⋅ z 2 , ∀z 1,2 ∈
z n = z n , ∀z ∈
z1 z
= 1 , ∀z 1,2 ∈ , z2 ≠ 0
z2 z2
1
Ha z = 1 , akkor z = .
z

Trigonometriai alak: z = r (cos α + i sin α )

z =r
Ha z az M affixuma, akkor (r , α ) az M pont poláris koordinátái
Arg z = {α + 2k π k ∈ } - argumentum
arg z = α ∈ [0,2π ) - redukált argumentum

Szorzás, osztás, hatványozás

z1 = r1 (cos α1 + i sin α1 ) és z 2 = r2 (cos α2 + i sin α2 )

z1z 2 = r1r2 (cos (α1 + α2 ) + i sin (α1 + α2 ))
z1 r
= 1 (cos (α1 − α2 ) + i sin (α1 − α2 ))
z2 r2
z = r n (cos n α + i sin n α )
n

n-ed rendű gyökök

⎛ α + 2k π α + 2k π ⎞⎟
z = r (cos α + i sin α ) n -ed rendű gyökei: uk = n r ⎜⎜cos + i sin , k = 0, n − 1
⎝ n n ⎠⎟⎟
n-ed rendű egységgyökök

2k π 2k π
εk = cos + i sin , k = 0, n − 1
n n
ε0 + ε1 + ε2 + ... + εn −1 = 0
εk = ε1k
Ha ε ≠ 1 egy n -ed rendű egységgyök, akkor 1 + ε + ε2 + ... + εn −1 = 0
(ugyanakkor εn = 1 , ez utóbbi ε = 1 esetén is igaz ☺)

1
Ha ε ≠ 1 harmadrendű egységgyök, akkor ε2 = ε = a másik 1 -től különböző harmadrendű egységgyök és
ε
1 + ε + ε2 = 0

Geometriai alkalmazások
Az [AB ] szakasz hossza z A − z B
zA + zB a +b
Az [AB ] szakasz felezőpontjának affixuma = .
2 2
z + z B + zC ⎛ a + b + c ⎞⎟
Az ABC Δ súlypontjának affixuma zG = A ; ⎜⎜g = .
3 ⎝ 2 ⎠⎟⎟
MA z + kz B ⎛⎜ a + kb ⎞⎟
Ha M ∈ (AB ) , = k , akkor z M = A ; ⎜⎜m = ⎟
MB 1+k ⎝ 1 + k ⎠⎟
z + kz B ⎛⎜ a + kb ⎞⎟
Ha, AM = kMB , k ∈ \ {−1} , akkor z M = A ; ⎜⎜m = ⎟
1+k ⎝ 1 + k ⎠⎟
z − zB ⎛a − b ⎞
Az A , B és C pontok kollineárisak ⇔ A ∈ ; ⎜⎜ ∈ ⎟⎟⎟
z A − zC ⎝ a −c ⎠
z − zB ⎛a − b ⎞
AB CD ⇔ A ∈ ; ⎜⎜ ∈ ⎟⎟⎟
zC − z D ⎝c − d ⎠
zA − zB ⎛a − b ⎞
AB ⊥ CD ⇔ ∈ i ; ⎜⎜ ∈ i ⎟⎟⎟
zC − z D ⎝c − d ⎠
zA − zB
zC − z D
=
a −b
c −d ( )
= r (cos α + i sin α) , α ∈ [0,2π ) ⇔ m DC , BA = α ( DC -től BA irányába mérve) és

AB
=r
CD
a − b a ′ −b′
ABC Δ ∼ A′ B ′C Δ′ ⇔ = (amennyiben a két háromszögben azonos a körüljárási irány)
a − c a ′ − c′
ABC Δ ∼ A′ B ′C Δ′ ⇔ a (b ′ − c ′) + b (c ′ − a ′) + c (a ′ − b ′) = 0
ABC Δ egyenlő oldalú ⇔ a 2 + b 2 + c 2 = ab + ac + bc