Finanszírozási Csalás Tanulmány

C O R D I Kutatás Fejlesztési Kht.
1075 Budapest, Károly körút 5/c

Kriminalisztikai kutatás
a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerek
megismerése érdekében

Készítették:
Balogh Éva
Kollár Zsolt
CORDI Kht.
Budapest, 2007. december

Finanszírozási csalások Tudománytól a termelésig

Tartalomjegyzék

1 BEVEZETÉS ____________________________________________________________________ 4
2 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS FOGALMA ________________________________________ 4
2.1 CSALÁS _________________________________________________________________________ 5
2.2 SIKKASZTÁS _____________________________________________________________________ 6
2.3 HITELSÉRTÉS _____________________________________________________________________ 7
2.4 KÖZ‐ ÉS MAGÁNOKIRAT‐HAMISÍTÁS _________________________________________________ 8
2.5 JÁRMŰ ÖNKÉNYES ELVÉTELE ________________________________________________________ 9
2.6 LOPÁS __________________________________________________________________________ 9
2.7 ORGAZDASÁG __________________________________________________________________ 10
3 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS TÖRTÉNETE______________________________________ 11
4 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS ALAPFOGALMAI _________________________________ 13
4.1 A LÍZING FOGALMA ______________________________________________________________ 13
4.2 A KÖLCSÖN FOGALMA ____________________________________________________________ 16
4.3 A LÍZING ÉS A KÖLCSÖN KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK _____________________________________ 16
5 A HITELFELVÉTEL FOLYAMATA _______________________________________________ 17
6 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS „SZEREPLŐI”_____________________________________ 19
6.1 1. SZÁMÚ FŐSZEREPLŐ: A LÍZINGCÉG ________________________________________________ 21
6.2 2. SZÁMÚ FŐSZEREPLŐ: A STRÓMAN _________________________________________________ 22
6.3 1. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: A KEZES ________________________________________________ 24
6.4 2. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: AZ AUTÓKERESKEDÉS ____________________________________ 25
6.5 3. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: AZ ÜGYINTÉZŐ __________________________________________ 26
6.6 4. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: A SZÁLLÍTÓ _____________________________________________ 28
6.7 A RENDEZŐ ASSZISZTENS: A KÖZVETÍTŐ, FELHAJTÓ, SZERVEZŐ __________________________ 29
6.8 A RENDEZŐ: A MEGRENDELŐ ______________________________________________________ 30
6.9 EGYÉB KÖZREMŰKÖDŐK __________________________________________________________ 31
7 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS MÓDSZEREI _____________________________________ 32
7.1 A GÉPKOCSIKRA ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁS ________________________________ 33
7.2 AZ EGYÉB ESZKÖZÖKRE ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK ________________________ 47
8 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN__________________ 53
8.1 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOKKAL OKOZOTT KÁR A MAGYAR LÍZINGSZÖVETSÉG
TAGJAI ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT ADATOK ALAPJÁN ____________________________________ 53
8.2 A GÉPKOCSIKRA ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK AZ ERÜBS ADATOK TÜKRÉBEN ___ 55
9 ÖSSZEFOGLALÁS _____________________________________________________________ 61

2. oldal

10 JAVASLATOK _________________________________________________________________ 63
10.1 ESZKÖZNYILVÁNTARTÓ ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA ____________________________________ 64
10.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉST MEGELŐZŐ ÜGYFÉLELLENŐRZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA ______ 64
10.3 POZITÍV ADÓSLISTA FELÁLLÍTÁSA __________________________________________________ 66
10.4 A TOTÁLKÁROS GÉPKOCSIK KÖTELEZŐ FORGALOMBÓL VALÓ KIVONÁSA __________________ 66
10.5 KUTATÁSOK ALAPJÁN PREVENCIÓS PROTOKOLLOK KIDOLGOZÁSA _______________________ 66
10.6 MÁSODLAGOS AZONOSÍTÓ RENDSZER KIDOLGOZÁSA _________________________________ 67
10.7 NYOMKÖVETŐ RENDSZEREK BEÉPÍTÉSE ______________________________________________ 67
10.8 HATÓSÁGI HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA _______________________________________________ 67
10.9 SZAKMAI ÉS OKTATÓANYAGOK, TRÉNINGEK LÉTREHOZÁSA _____________________________ 67
10.10 KÖZÖS KONFERENCIÁK RENDEZÉSE _________________________________________________ 68
10.11 TOVÁBBI KUTATÁSOK FOLYTATÁSA A TÉMAKÖRBEN ___________________________________ 68
11 MELLÉKLET ___________________________________________________________________ 69

3. oldal

1 Bevezetés

A ’90‐es évek második felében a hazai bűnüldöző szervek egy új típusú
bűncselekmény‐kategóriával ismerkedtek meg. Bűnözők és bűnözői csoportok
felismerték azt a lehetőséget, amely a bankok és egyéb pénzintézetek által elsősorban
gépkocsi, de egyéb eszköz megvásárlására biztosított hitelekben rejlett, és különböző
módszerekkel kijátszották azokat. Mivel abban az időszakban a lízing volt a
legelterjedtebb finanszírozási forma, így a rendőrség ezen területtel foglalkozó
szaknyomozói az új bűncselekményfajtának a lízingcsalás nevet adták, amely ezzel a
megnevezéssel terjedt el a köztudatban is.
A lízingcsalás megnevezés hibás, hiszen a lízingen kívül más finanszírozási formák

hiányosságait kihasználva is ugyanazokkal az elkövetési magatartásokkal
találkozhatunk, ezért szerencsésebb az ilyen típusú bűncselekményekre a
finanszírozási csalás kifejezést alkalmazni. A továbbiakban ezt a megnevezést
használjuk.

2 A finanszírozási csalás fogalma

A finanszírozási csalás törvényi tényállását hiába is keresnénk a hatályos Büntető

Törvénykönyvünk lapjain, nem jelenik meg önálló törvényi tényállásként. Az ezzel a
bűncselekménytípussal foglalkozó, amúgy nagyon csekély mennyiségű szakirodalom
sem határozza meg egyértelműen a finanszírozási csalás fogalmát, ezért a kutatás
legelején szükséges definiálni, hogy mit értünk a fogalom alatt.

4. oldal

Finanszírozási csalásnak tekintünk minden olyan cselekményt, amikor valaki

fizetési szándék, illetve annak objektív lehetősége nélkül, ingó vagy ingatlan
dolgot azért lízingel vagy vásárol meg banki kölcsön igénybevételével részletre,
hogy utána ennek az értékesítéséből pénzhez jusson, illetve a bank által folyósított
összeget eltulajdonítsa.
A finanszírozási csalás elkövetése során több bűncselekmény – csalás, köz‐ és

magánokirat‐hamisítás, sikkasztás, hitelsértés, orgazdaság – is megvalósul.
A finanszírozó cégek általában csalás, sikkasztás, okirat‐hamisítás, hitelsértés és nem
ritkán jármű önkényes elvétele miatt teszik meg a feljelentésüket, azt követően, hogy
az intervenciós eljárás során a nem fizető, szerződést megszegő ügyféltől sikertelenül
próbálják visszaszerezni a szerződés tárgyát. A bűncselekmény minősítése
szempontjából hasonló a helyzet a biztosító feljelentése és a hatósági észlelés esetén is.
Ha azonban az opcióval terhelt eszköz tulajdonosa, illetve a lízingelő tesz feljelentést,
az eszköz eltulajdonításával kapcsolatban általában lopás miatt indul meg a büntető
eljárás, és csak az alapos ellenőrzést követően derülhet ki, hogy valójában más
bűncselekmény elkövetéséről van szó. A következőkben, anélkül, hogy belemennénk
a Btk. Különös Részben megfogalmazott tényállások konkrét elemzésébe, röviden
bemutatjuk, melyek azok a bűncselekmények, amelyek a finanszírozási csalás
gyűjtőfogalomba tartoznak.
2.1 Csalás

Btk. 318. §. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és
ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A legkézenfekvőbb minősítése a korábban már említett elkövetői magatartásoknak a

Btk. 318. §‐ba ütköző csalás bűntett.

5. oldal

Anélkül, hogy boncolgatnánk az egyes tényállási elemeket, azt mondhatjuk, hogy ha
valaki azért vásárol gépkocsit, hogy azt értékesítse, majd eltulajdonításával
kapcsolatban valótlan feljelentést tegyen a rendőrségen, kárt okozva ezzel vagy a
finanszírozó cégnek vagy valamelyik biztosítótársaságnak, az éppen úgy csalást követ
el, mint az, aki csak menet közben kerül pénzzavarba, és eredeti szándéka nem a
gépkocsi eltüntetésére irányult. A jogtalan haszonszerzés egyértelmű, a tévedésbe
ejtés akkor valósul meg, amikor a vásárló, annak tudatában, hogy a kölcsön
visszafizetésére reális lehetősége nincs, ennek ellenkezőjét mutatja a finanszírozónak,
így a kár a törlesztőrészletek nemfizetésével és az eszköz eltűnésével keletkezik.
A károsult lehet a lízingcég, illetve, amennyiben casco alapján a biztosítótársaság fizet,
akkor a biztosítótársaságot éri kár. Általában a stróman, a kezes, a felhajtó, a közvetítő
és a szervező cselekménye alkalmas e bűncselekményi minősítésre.
2.2 Sikkasztás

Btk. 317. §. (1) Aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként
rendelkezik, sikkasztást követ el.
Önmagában a részletre vásárlás – egyéb szerződési kikötés hiányában – a tulajdonjog
átszállását nem érinti, így a dolognak a teljes vételár kifizetését megelőző értékesítése
nem sikkasztás. Ha azonban a szerződést tulajdonjog fenntartásával kötik meg, ez
esetben a szerződésben meghatározott időpont előtti értékesítés, lévén a dolog idegen,
sikkasztásnak minősül. Ha a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek
ki, az nem jár a tulajdonjog átszállásának a korlátozásával, az értékesítés ez esetben
nem sikkasztás.1
1 Dr.Belovics–Dr. Molnár–Dr. Sinku: Büntetőjog Különös Rész, hvgOrac Kft., 2005, 657.

6. oldal

Lízingelt eszköz eltüntetése esetén – ahol a tulajdonjog az előbbiekben említettek

szerint nem száll át a szerződés megkötésével – elvileg a cselekmény elkövetője,
amennyiben azonos a szerződő féllel, sikkasztás bűntettét valósítja meg. Ennek
ellenére több olyan esettel találkoztunk, ahol valamennyi elkövető – stróman, megbízó
stb. – cselekményét a hatóságok egyaránt csalásként minősítették.
2.3 Hitelsértés

Btk. 330. §. Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a fedezetből való
kielégítést más módon meghiúsítja, vétséget követ el.
Ha az ügyfél nem fizeti a törlesztőrészleteket, és a felszólítások ellenére sem hajlandó
a hitel fedezetéül szolgáló eszközt visszaadni, általában hitelsértés vétség
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt teszik meg ellene a feljelentést. Ez elég
képlékeny, mert a fedezet elvonásával, esetünkben az eszköz értékesítésével, csak
akkor valósul meg a bűncselekmény, ha ezáltal a hitelező igényének kielégítése is
meghiúsul. Ha az adós más módon rendezni tudja az adósságát, akkor a gépjármű
eltüntetésével önmagában még nem valósítja meg a hitelsértés bűntettét.
Csalás és nem hitelsértés annak az elkövetőnek a cselekménye, akinek már a hitel
megszerzésekor vagy az eszköz megvételekor az volt a szándéka, hogy a fedezetet
elvonja, illetve a lízingcég mint hitelező követelésének kielégítését meghiúsítja.
A nyomozás során a körülmények teljes körű feltárásával általában sikerül bizonyítani
a szándék meglétét, bár nem egyszerű feladat.

7. oldal

2.4 Köz‐ és magánokirat‐hamisítás

274. §. (1) Aki
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy
megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntettet követ el.
276. §. Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének
bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el
Köz‐ és/vagy magánokirat‐hamisítás nélkül nem nagyon létezik finanszírozási csalás,
legalábbis nem kerül felderítésre. Egyrészről gondoljunk csak az elkövetés során
felhasznált hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokra,
közüzemi számlákra, adásvételi szerződésekre. Másrészről gyakran előfordul, hogy
nem az a személy írja alá a lízing‐ és kölcsönszerződéseket, akinek a nevére szólnak.
Esetenként felhasználnak hamis vagy hamisított forgalmi engedélyt, törzskönyvet,
jogosítványt és személyi igazolványt is.
Abban az esetben, ha egy személy csak a nevét adja például egy jármű
finanszírozásához, akkor cselekményével hozzájárul ahhoz, hogy valótlan adatot,
tényt rögzítsenek közokiratban, hiszen a forgalmi engedélyben ő szerepel
tulajdonosként. Ezzel a gyakorlat szerint megvalósítja a Btk. 274. §. (1) bekezdés c.
pontjába ütköző közokirat‐hamisítás bűntettét.

8. oldal

2.5 Jármű önkényes elvétele

Btk. 327. §. (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul
használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet
követ el.
Néhány pénzintézet kialakította azt a gyakorlatot, hogy amennyiben az intervenciós

eljárás során nem tudja visszaszármaztatni a járművet, illetve az ügyfél úgy
nyilatkozik, hogy nem ő használja, jármű önkényes elvétele bűntett miatt teszi meg a
feljelentését. Ezt azzal indokolják, hogy a szerződés felmondását követően az ügyfél
vagy más, esetleg ismeretlen személy jogosulatlanul használja a gépkocsit.
2.6 Lopás

Btk. 316. §. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa,
lopást követ el.
Egy gépjármű eltűnését például úgy lehet nagyon egyszerűen legalizálni, hogy
feljelentést teszünk ismeretlen tettes ellen, aki Budapest valamelyik forgalmas
utcájából eltulajdonította azt. Sok esetben indul lopás miatt az eljárás, és menet
közben derül ki, hogy valótlan volt a feljelentés, és egy másik bűncselekmény
elkövetését akarják fedezni vele. Ebben az esetben a lopás miatt elrendelt nyomozást a
hatóságok megszüntetik, és csalás vagy más bűncselekmény elkövetésének
megalapozott gyanúja miatt indítanak eljárást. Természetesen hatóság félrevezetése
miatt a feljelentő ellen szükséges egyéb lépéseket is megtenni, vagyis feljelentéssel kell
élni a területileg illetékes Nyomozó Ügyészségen.

9. oldal

Gyakran nem bizonyítható, hogy a gépkocsit valójában nem tulajdonították el, de
mellette a feljelentő terhére róható csalás bűntett elkövetése (hamis munkáltatóit
használ a finanszírozási eljárás során, kárt okoz a finanszírozó cégnek). Ilyen esetben a
hatóságoknak a következő lehetőségei vannak:
• a két eljárást egészen a vádra küldésig együttesen kezelik, hiszen bármikor

szerezhetnek olyan információt, amellyel megcáfolhatják a feljelentési
jegyzőkönyvben foglaltakat, esetleg a finanszírozási csaló is jobb belátásra térhet;
• ismeretlen tettes ellen megszüntetik a lopás miatt elrendelt nyomozást, és ha
újabb információ merül fel, tovább folytatják.
2.7 Orgazdaság

Btk. 326. §. (1) Aki a lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból,
kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, csempészetből vagy orgazdaságból származó
dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik,
orgazdaságot követ el.
Orgazdaság elkövetésének megalapozott gyanúja általában a szállítókkal,

szervezőkkel, közvetítőkkel szemben merül fel, abban az esetben, ha az alap
bűncselekmény – csalás, sikkasztás – elkövetésében semmilyen módon nem vesznek
részt. Ha például egy közvetítő csak annyit tesz, hogy bizonyos díj ellenében átveszi a
strómantól a csalásból származó gépjárművet és továbbítja a szervező felé, de nem ő
ad megbízást a konkrét csalás elkövetésére, akkor a gyakorlat szerint orgazdaság a
cselekményének minősítése.
Sokszor védekeznek azzal a szállítók, hogy csak baráti szívességből, esetleg testvéri
szeretetből vállalták a bűncselekményből származó gépjárművek külföldre juttatását –

10. oldal

ezzel próbálják kilőni a vagyoni haszonszerzés célzatot, mondván: nincs célzat, nincs
orgazdaság. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető saját vagyoni hasznára
cselekedjen, megállapítható az orgazdaság akkor is, ha más személy vagyoni haszna
érdekében cselekedett.2

3 A finanszírozási csalás története

Mivel – ahogyan azt a korábbiakban már említettük – a finanszírozási csalásokat

eleinte leginkább gépkocsikra követték el, így a finanszírozási csalások történetét is –
egészen az ezredforduló környékéig – a gépjárművekre elkövetett finanszírozási
csalások határozzák meg.
Az első finanszírozási csalások megjelenése néhány évvel a rendszerváltás utánra

tehető, amikor a piacon megjelentek az új finanszírozási lehetőségek – lízing,
kölcsön –, melyeknek az a lényege, hogy a vásárlónak nem kell rendelkeznie a
megvásárolni kívánt gépkocsi árával, hanem a fenti finanszírozási formák
igénybevételével is birtokába, illetve tulajdonába kerülhet a gépkocsi. 1994–95
környékén, amikor már csak kevesen emlékeztek vagy akartak emlékezni azokra az
időkre, amikor évekig kellett várni egy új gépkocsira, és a Merkur név hallatán is
elsősorban egy római istenre asszociáltak, egyre inkább elterjedt a hitel
igénybevétele a gépkocsi‐vásárlásoknál. Suzuki, Volkswagen, Fiat, és sok más
autómárka jelent meg Magyarországon, és természetesen mindegyik autókereskedő
eladni akart. Mivel a várakozási idő jócskán lerövidült, nem volt idő arra, hogy az
ember éveken keresztül összekuporgassa egy gépkocsi vételárát. De erre nem is volt
szükség. A kereskedők, a különböző pénzintézetekkel karöltve, a korábban már
említett pénzügyi megoldások széles skáláját kínálták a vásárlóknak, akik éltek is a
lehetőséggel, és örömmel vettek fel kölcsönt a csinos, csillogó automobil kedvéért.
2 Dr.Belovics–Dr. Molnár–Dr. Sinku: Büntetőjog Különös Rész, hvgOrac Kft., 2005, 683.

11. oldal

Az új lehetőség szükségszerűen hozta magával a gépjárműbűnözés átalakulását is.

A kis kockázat, kevés ráfordítás, ellenben nagy haszon miatt finanszírozási csalásra
szakosodott elkövetői csoportok alakultak, illetve jól ismert „kocsilopók”, orgazdák is
felismerték, mennyivel egyszerűbb módja ez a pénzszerzésnek, így áttértek erre a
vonalra, esetleg kereset‐kiegészítésként alkalmazták a lopás mellett.
Ahogy már korábban említettük, eleinte az elkövetők mintegy családi vállalkozásként
működtek. Kispénzű, átlagos, vagy egy hajszállal az átlag alatti életszínvonalon élő
családtagokat, barátokat, munkatársakat vontak be a bűncselekmények elkövetésébe.
Néhány százezer forint ígéretével rávették őket, hogy a nevükre vegyenek lízingelt
vagy kölcsönből vásárolt gépkocsi(ka)t, majd néhány hónap elteltével beküldték őket
a rendőrségre, hogy tegyenek feljelentést a jármű eltulajdonításával kapcsolatban.
Budapesten a lopások nagy száma miatt nem jutott elég idő minden egyes ügyre,
gyakran érdemi nyomozás nélkül születtek meg a nyomozást megszüntető, illetve
felfüggesztő határozatok. Az elkövetők szinte biztosra mentek, amikor a vidéki
gépjárművek állítólagos eltulajdonítását is valamelyik, gépkocsilopás szempontjából
fertőzöttnek számító kerület rendőrkapitányságán jelentették be. A gépkocsikat
külföldre főként a volt Jugoszlávia területére, Romániába és Ukrajnába vitték,
legtöbbször a tulajdonos saját maga, mivel ekkor még nem foglalkoztattak külön
futárokat. Minden esetben megindították a kártalanítási eljárást a biztosítónál, így a
casco alapján kifizetett összeg fedezetül szolgált a lízingcég felé. Erre azért volt
szükség, mert a családtagok, ismerősök nem maradhattak adósok, hiszen ismerték a
megbízójukat, könnyen azonosíthatták, feljelenthették volna őket.
Néhány év elteltével a hajléktalanok, munkanélküliek és más lecsúszott egzisztenciájú
személyek egyre növekvő száma új lehetőség forrása lett a finanszírozási csalók
számára. Még előfordult ugyan, hogy ismerős, haver nevére vásároltak járművet, de
egyre inkább a szükséget szenvedő „idegeneket” részesítették előnyben, elkerülve az
ismeretségből fakadó buktatót. Az sem volt utolsó szempont, hogy ez az eljárás
költségkímélőbb, hiszen százezres tételek helyett elegendő volt néhány tízezer forint,

12. oldal

de esetenként a strómanok megelégedtek néhány üveg alkohol tartalmú itallal vagy
cigarettával is. Ekkor kezdett igazán kialakulni az elkövetés szervezett jellege. Az
egymástól jól elkülöníthető munkafolyamatokat más és más személyek végezték, az
elkövetők általában nem, vagy csak részben ismerték egymást. A szervező tartotta a
kapcsolatot a külföldi megrendelővel, külön futár vitte a járműveket külföldre, a
strómanok csak a felhajtókkal találkoztak. A környező országokon kívül újabb piacok
nyíltak meg, például Afrika, Törökország, Görögország, Svédország, Irán. Egyre
kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy a gépjárművek eltűnését legalizálják, hiszen
egy hajléktalan személyen, aki nem tudja megnevezni a megbízóját, nyugodtan
keresheti a rendőrség, illetve a lízingcég a gépkocsit.
Az utóbbi években az elkövetési magatartások nem sokat változtak, de a
bűncselekmények tárgya igen. Egyre több finanszírozási csalást követtek el
munkagépekre, targoncákra, építőipari gépekre. Az elkövetési magatartások
módszerei sok esetben hasonlók, de vannak teljesen egyediek is. A szervezetszerű
elkövetés azonban az egyéb eszközök finanszírozása során is megmaradt.

4 A finanszírozási csalás alapfogalmai

A kutatás lízingcégek munkatársai számára készül, ennek ellenére szükségesnek

tartjuk néhány alapfogalom tisztázását, csupán azért, hogy a kutatás eredményei
mindenki számára egyértelműek legyenek.
4.1 A lízing fogalma

A pénzügyi lízing fogalmát alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban Hpt.) tartalmazza.

13. oldal

A definíció szerint pénzügyi lízingnek minősül az a tevékenység, amelynek során a

lízingbe adó ingatlan vagy ingó tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe
vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott
idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül
kimutatásra.
A használatba adással a lízingbe vevő
• viseli a kockázatot,
• jogosulttá válik a hasznok szedésére,
• viseli a közvetlen terheket – ideértve a fenntartási (biztosítás, üzemanyag

stb.) és amortizációs költségeket is –,
• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával
a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a
szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az
általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.
A pénzügyi lízingnek két változatát különböztetjük meg, a zárt végű és a nyílt végű
lízinget. A két változat különbözősége a lízingelt eszköz tulajdonba vételi lehetőségei
között mutatkozik. A zárt végű lízing olyan ügylettípus, ahol a lízingbe adó a lízingbe
vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja, majd határozott időtartamra, díjfizetés
ellenében, a lízingbe vevő használatába adja, és a futamidő végén a lízingtárgy a
lízingbe vevő tulajdonába kerül. A gépjármű‐finanszírozásban általában a kölcsön
után ez a gyakoribb. A nyílt végű pénzügyi lízing olyan ügylettípus, ahol a lízingbe
adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja, majd határozott
időtartamra, díjfizetés ellenében, a lízingbe vevő használatába adja. A futamidő végén
a lízingbe vevőt vételi jog (vételi opció) vagy vevőkijelölési jog illeti meg. A gépjármű‐
finanszírozásban ezt a konstrukciót általában a haszongépjárművek finanszírozásában
(elsősorban a teherautók pénzügyi lízingjében) alkalmazzák.

14. oldal

A pénzügyi lízing esetében a lízingszerződésben meghatározott eszköz (ingatlan, gép,
autó stb.) a lízingbe vevő tulajdonossá válásáig a lízingbe adó kizárólagos tulajdonát
képezi, amelyet a lízingbe vevő tart nyilván, és számolja el utána az amortizációt.
A lízingbe adó a lízingtárgy tulajdonjogát a futamidő teljes tartama alatt és a lízingbe
vevőt terhelő valamennyi fizetési kötelezettségének a teljesítéséig fenntartja.
A lízingbe adók általában a lízingszerződésben kikötik a kötelező vagyonbiztosítás

vagy casco biztosítás káreseményhez kötött kifizetéseinek engedélyezését – általában
összeghatárhoz kötötten. A lízingbe vevő a lízingszerződés hatályának időtartama
alatt kizárólagos joggal jogosult birtokolni és használni a lízing tárgyát, azt azonban
nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetőleg bármely, a lízingszerződésen
alapuló jogát a lízingbe adó írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyre nem
ruházhatja át. A lízingbe adó a lízingszerződésben általában kiköti, hogy jogosult a
lízingtárgy rendeltetésszerű használatát bármikor ellenőrizni, műszaki állapotáról, a
használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni.
A lízingbe vevő köteles a lízingtárgyat az átadással egyidejűleg haladéktalanul, de

még a használatbavételt – üzembe helyezést – megelőzően minden biztosítható kárra
biztosítani, a lízingszerződés időtartamára. Ez ingatlanok és gépek, berendezések
esetében teljes körű vagyonbiztosítás, míg gépjárművek esetében kötelező felelősség‐
és casco biztosítás megkötését jelenti.
A biztosítási díjat a lízingbe adó a lízingszerződésben foglaltaknak megfelelően

számlázza a lízingbe vevő részére. Van olyan lízingszerződés, amelyben a havi
törlesztőrészlettel együtt számlázzák a biztosítási díjakat, de már néhány lízingcég,
biztosítótársaságokkal megkötött megállapodások alapján, beépíti a biztosítást a
lízingkonstrukcióba, így jelennek meg a casco nélküli finanszírozási konstrukciók.
Ennél a termékcsoportnál nem kell az ügyfélnek a lízingelt (vagy kölcsönnel
finanszírozott) gépkocsira cascót kötnie, mivel a lízingtársaság magára a termékre köt

15. oldal

megállapodást a biztosítóval. Így az ilyen finanszírozási konstrukcióban vásárolt

gépkocsikra a lízingtársaság és a biztosító között létesült megállapodás alapján egy
hitelfedezeti casco működik, amely a megállapodás alapján megjelölt esetekben fizet
kártérítést a lízingtársaságnak. Természetesen a biztosítás be van árazva a termékbe,
és ezek a finanszírozási formák ezzel a díjjal drágábbak, de még mindig olcsóbb az
ügyfélnek, mint ha a cascót választja. Az ilyen konstrukciókban általában magasabb
önrészt, vagy első törlesztőrészletet írnak elő a lízingtársaságok. A lízingbe vevő
köteles a biztosítási díjakat határidőre megfizetni. Ennek elmulasztása általában
azonnali felmondási oknak minősül.
4.2 A kölcsön fogalma

Ma a gépjármű‐finanszírozás 80 százalékát a kölcsönkonstrukciók jelentik.

A finanszírozó kölcsönt nyújt a gépjármű megvásárlásához, de a gépkocsin nem
szerez tulajdont. Ebben az esetben a vevő – adós – válik tulajdonossá. A finanszírozók
a gépkocsit biztosítékként általában opciós vételi szerződéssel vonják be fedezetként.
4.3 A lízing és a kölcsön közötti különbségek

A finanszírozási csalás nyomozása szempontjából az egyetlen lényeges különbség az,
hogy amíg a hitelből vásárolt dolog azonnal a hitelfelvevő tulajdona lesz, addig a
lízingbe vevő csak a futamidő végén válik a lízingelt dolog tulajdonosává.
Az egyéb jellemzők – így különösen az, hogy az eszközt a hitelfelvevő, illetve a
lízingbe vevő veszi fel a könyveibe, továbbá hogy őt illeti meg az amortizálás joga
(vállalkozás esetén van értelme) – azonosak a két finanszírozási technikánál.

16. oldal

A gépjárművek sajátos, a tulajdont igazoló okmánnyal rendelkeznek, ez a törzskönyv.
A pénzügyi lízing esetében a gépjármű tulajdonosa a lízingcég, így a gépjármű
megvásárlásakor legyártásra került törzskönyvet a lízingcég őrzi. A forgalmi
engedélyben üzemeltetőként a lízingbe vevő jelenik meg.
A hitel esetében a vásárlás időpontjától a vevő a tulajdonos, a törzskönyvet is az ő

nevére állítják ki. A forgalmi engedélyből – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem
derül ki, hogy a gépkocsit banki hitellel finanszírozták, ezért a pénzintézetek gyakran
kérik a törzskönyv legyártásának felfüggesztését – ebben az esetben nem gyártják le a
törzskönyvet, és a forgalmi engedélybe a hivatalos feljegyzések rovatba a „törzskönyv
kiadása felfüggesztve” megjegyzés kerül. A hitelügylet lezárásával, tehát amikor a
hitelfelvevő a hitelét maradéktalanul visszafizette, a bank igazolása alapján az
okmányiroda legyártja a törzskönyvet. A legtöbb lízingtársaság azonban azt a
megoldást választja, hogy a vevő nevére legyártott törzskönyvet a futamidő végéig
őrzi. A kölcsön visszafizetésével az ügyfél a lízingtársaságtól kapja meg a
törzskönyvet.

5 A hitelfelvétel folyamata

2007 első félévében a lízingcégek 1050 milliárd forint értékben finanszíroztak

személygépjárműveket,3 ami lefordítva annyit jelent, hogy az autókereskedők bizony
az eladott járművek jelentős részét megfinanszíroztatták. A következőkben nagy
vonalakban ismertetjük, mi a menete egy átlagos hitelfelvételnek.
A lízingcégek szerződést kötnek autókereskedésekkel és egyéb hitelügyintézői

tevékenységet folytató céggel vagy magánszeméllyel. A vevő által aláírt hitelkérelmet
3 A Magyar Lízingszövetség honlapján közzétett adat.

17. oldal

továbbítják a lízingcég felé, és kvázi felelősséget vállalnak az adatok valódiságáért. Itt
nem a vevő személyével kapcsolatos adatokra gondolunk, hanem azokra az adatokra,
melyek a finanszírozni kívánt gépkocsira vonatkoznak. A hitelügyintéző a kérelem
elküldésével igazolja, hogy a vevő személyesen írta alá a kérelmet, eleget tett a
feltételeknek, bemutatta a szükséges iratokat – személyi igazolvány, adó‐ és
lakcímkártya, jogosítvány, esetleg útlevél –, rendelkezésre bocsátotta a közüzemi
számla eredeti példányát, és adott le munkáltatói igazolást.
A lízingcég munkatársa értelemszerűen csak a hozzá beérkezett papírokból dolgozik,
kizárólag azokat az adatokat értékeli, azokra az információkra támaszkodhat, amiket
a hitelkérelem tartalmaz. A hitelbírálat keretében elvégez bizonyos általános
ellenőrzéseket:
• felhívja az ügyfelet, személyes adatokra, úgy mint anyja neve, születési hely
stb. rákérdez,
• munkáltatót cégnyilvántartóban ellenőrzi, illetve felhívja a megadott

telefonszámot, és beszél a munkáltatóval,
• különböző nyilvános adatbázisokból informálódik,
• informális adatbázisokat használ, például ügyfél BAR‐listás ellenőrzése.
Az ellenőrzés legtöbbször rövid és formális, nem alkalmas a lízingcsalók kiszűrésére,
bár az elmúlt időszakban megjelentek olyan törekvések apró csírái, melyek a
különböző működőképes és eredményes szűrők beépítésére irányulnak.
A hitelbírálatot követően, ha elfogadják a kérelmet, sor kerül a szerződés aláírására, a
vevő befizeti a kezdőrészletet (ha van) és az egyéb járulékos költségeket, majd a
lízingcég utalja a pénzt a kereskedőnek, és vihető is az új járgány.

18. oldal

A kezdőrészletet vagy más néven önrészt általában minimum 10%‐ban határozzák

meg, ám különböző akciók kereteiben akár 0% befizetésével is gépkocsihoz lehet jutni.
Itt kell megemlíteni az ún. felbruttósítást, melynek célja, hogy a vevőnek csak papíron
kelljen önrészt fizetni. A kereskedő a bank felé magasabb vételárat igazol, így a
finanszírozó fizeti ki a teljes összeget. Ez nem jelenti azt – legalábbis nem minden
esetben –, hogy a kereskedő tisztességtelen szándékkal vezeti félre a bankot, gyakran
csupán a „rugalmas” üzletpolitika áll a háttérben.
Nézzük meg ezt egy egyszerű példán keresztül: Tegyük fel, hogy vásárolni akarunk
egy új személygépkocsit, melynek a vételára 5 000 000 Ft, de nincs elég pénzünk a
kezdőrészlet befizetésére, ezért a kereskedő segítségét kérjük, aki természetesen jó
üzletemberként segít is. A kereskedő elküldi a banknak a hitelkérelmet, melyben az
szerepel, hogy befizettünk 1 000 000 Ft önrészt, és ahhoz, hogy megvásároljuk a
gépkocsit, már csak 5 000 000 Ft hitelre lenne szükségünk. A bank elfogadja a
kérelmet, és utal a kereskedőnek 5 000 000 Ft‐ot, mellyel gyakorlatilag kifizette a teljes
vételárat. Ezekben az esetekben a katalógusban szereplő áraknál magasabb árat
gyakran az alaphoz tartozó felszerelések extraként történő feltüntetésével, esetleg
olyan extrák megjelölésével igazolják, amiket a gépkocsi nem tartalmaz.

6 A finanszírozási csalás „szereplői”

A hitelek elterjedésével gyakorlatilag egyre többen és többen vannak azok, akik ezzel
a lehetőséggel visszaélve akarnak hasznot – jogtalan hasznot – szerezni. Tudatában
vannak annak, hogy a hitel visszafizetésére nincs reális lehetőségük, mégis
belevágnak egy gépkocsi‐vásárlásba. Vannak magánzók, akik néhány hónapig, esetleg
évig használják a gépkocsit, majd ha már megkapták a sokadik fizetési felszólítást és a
behajtók sem szállnak le róluk, visszaadják az autót a banknak. Azután átmennek egy
másik bankhoz és ott is eljátsszák ugyanezt, egészen addig, míg feketelistára (BAR‐

19. oldal

lista) nem kerülnek. Ilyenkor jó szolgálatot tehet egy névváltoztatás, hiszen a születési
adatok egyezését senki nem nézi, csak a kereszt‐ és vezetéknevet. Ismert olyan
elkövető, aki jelenleg a harmadik garnitúra kereszt‐ és vezetéknevet használja, és
eddig valamennyi személyazonosságát maximálisan kihasználta, már ami a
lízingcégek lehúzását illeti.
Nagyobb problémát okoznak azok a szervezett elkövetői csoportok, ahol a vásárlás

már eleve azért történik, hogy a gépkocsit elpasszolják. Ilyenkor a hitel törlesztését
meg sem kezdik, bár az is előfordulhat, hogy néhány hónapig, esetleg egy évig is
fizetnek. Ilyen esetekben a költségeik értelemszerűen magasabbak, de nagyobb
biztonságban vannak, hiszen elsőre tisztességes, jogkövető ügyfél benyomását keltik.
Nem mindenki azzal a szándékkal vág bele egy gépkocsi‐vásárlásba, hogy majd nem
fizeti a felvett hitel törlesztőrészleteit. Vannak, akik hónapokig, esetleg évekig is
tudják és akarják is fizetni, de például az életkörülményeikben bekövetkezett
változások miatt már nem képesek tovább teljesíteni a kölcsönszerződésben
foglaltakat. Ilyenkor sokan hibás döntést hoznak, és az autó eltüntetésével próbálnak
megszabadulni a fizetési terhektől. Nem biztos, hogy a fizetésképtelenné vált
személyek a gépkocsit eladják, előfordul, hogy egy ismerős vagy rokon használja
tovább, természetesen úgy, hogy átvállalja a költségeket. Ez nem mindig sikerül túl
jól, hiszen az új használót nem köti a hitelszerződés, így nem is mindig tesz
különösebb erőfeszítéseket a törlesztőrészletek befizetésére, illetve sokszor maga is
továbbadja a járművet valakinek, aki szintén hasonlóan jár el, míg végül kézen‐közön
nyoma vész a hitel fedezetének.
Ha végigkövetünk egy finanszírozási csalást, kis túlzással olyan érzésünk támad,
mintha egy Shakespeare‐dráma zajlana előttünk. Na, nem a Makrancos hölgy, inkább
a Hamlet. Az elvetemült rosszfiúk, összejátszva a hitelezők szolgáival, kihasználják a
naiv, rossz körülmények között élők nyomorúságát, és az adósságok tengerébe

20. oldal

hajszolják az amúgy is csak egyik napról a másikra tengődő polgárokat, majd mikor
az uraság a pénzét akarja, eltűnnek, és otthagyják áldozataikat a reménytelenség és
őrület határán. Bizonyos esetekben akár még vér is folyhat, ami még inkább
megerősíti a fenti hasonlatot. Sokszereplős dráma, néha keverednek a szerepek, és
nem mindig egyértelmű, hogy ki is az igazi rosszfiú.
6.1 1. számú főszereplő: A lízingcég

A lízingcég tulajdonképpen egy gyűjtőnév, azokat a pénzintézeteket,

részvénytársaságokat értjük alatta, melyek többek között gépjármű‐finanszírozással
foglalkoznak. Nagy többségük tagja a Magyar Lízingszövetségnek,4 amely 16 éve
működik részben azzal a céllal, hogy támogassa a tagok közötti szakmai
együttműködést. Követve a shakespeare‐i hasonlatot, a drámában ők lehetnek az
egyik főszereplő, a szereplő karakterét tekintve ők lennének az „uraság”.
Az „uraság” akkor érzi igazán jól magát, ha minél több, biztonságosnak hitt
kihelyezésről számolnak be hűbéresei. Türelmes az adósaival szemben, elmaradás
esetén többször felszólítja őket, mielőtt kiküldené csatlósait. Ha az adós fizetési
szándékot sejtet, visszaállítja a szerződést és újabb esélyt ad a teljesítésre. Az
igazságszolgáltatást csak a legvégső esetben vonja be, jobban szereti hazai pályán
rendezni a számlát, bár alapvetően jó viszonyt ápol a hatóságokkal.
Ő a nagybetűs sértett, évente több száz milliós kára keletkezik a behajthatatlan hitelek
miatt. Komoly apparátust foglalkoztat a behajtások végrehajtására, míg a megelőzés
érdekében tett erőfeszítései nem túl hatékonyak, nem utolsósorban adatvédelmi
problémák miatt.
4 Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége

21. oldal

6.2 2. számú főszereplő: A stróman

A finanszírozási csalások másik fontos, ha nem a legfontosabb szereplője – aki rengeteg
hasznos információval rendelkezik, akinek személye, körülményei árulkodóak, és aki
rendszerint horogra akad – a stróman. Státusát tekintve lehet feljelentett, gyanúsított,
tanú és sértett. Ő az, akinek a lízingelt, illetve opciós gépkocsi a nevére kerül, aki
pénzért aláírja a szerződéseket, és ha sor kerül rá, megteszi a rendőrségen a feljelentést
lopás miatt. Ha a National Geographic lapjain olvasnánk róla, valahogy így szólna az
ismertető: A stróman rejtőzködő életmódot folytat, általában csak megbízói előtt ismert
tartózkodási helye. Folyamatosan vándorol, de ismertek olyan ritka egyedek is, akik
állandó lakhellyel rendelkeznek. Néha, főleg ha az időjárás rosszabbra fordul, társaival
csapatokba verődve téli szálláshelyre vonul. Megjelenése nem túl bizalomgerjesztő,
táplálkozása egysíkú, vonzódik az alkoholtartalmú italokhoz, mely gyakran a vesztét
okozza.
Sajnos egy ilyen ismertető, bármennyire is viccesnek tűnik, nagyon is megfelelne a
valóságnak. Napjainkban szinte kivétel nélkül hajléktalan vagy a létminimum alatt élő
személyek kerülnek abba a helyzetbe, hogy minden mindegy alapon belemennek
kétes autóvásárlási ügyletekbe. Az is közismert, hogy ezeknek a személyeknek 60‐
70%‐a alkoholproblémákkal küzd, és ennek következtében a szellemi képességeik is
jelentősen leromlottak.
Bár kétségkívül a fent említett típus a legjellemzőbb, azért másokból is válhat stróman.
Vannak, akik átlátják tettük lehetséges következményeit, de bíznak saját
ügyességükben, esetleg megbízóik ígéreteiben, míg mások végig sem gondolják,
egyszerűen nem is értik, hogy miért bűncselekmény az, amit csinálnak. Gyakran csak
miután a hatóságok szembesítik őket a tényekkel, akkor jönnek rá, hogy néhány ezer
forintért milliós nagyságrendű tartozást vettek a nyakukba.

22. oldal

A stróman, bár a szervezeti hierarchia legalacsonyabb szintjén áll, egyben a

legfontosabb is, hiszen azt mondhatjuk, nélküle nincs finanszírozási csalás. Alapvetés,
hogy szükség van valakire, akinek a nevére kerül a gépjármű. Hozzátesszük,
előfordul olyan eset is, hogy adott személy nem tud róla, hogy gépjármű, esetleg több
gépjármű került a nevére, de ilyenkor is van valaki, aki eljár a nevében a
hitelügyintézés során, értelemszerűen ilyenkor övé a stróman szerep. A finanszírozási
csalás szervezésével foglalkozó személyek és bűnszervezetek egymás között adják‐
veszik a strómanokat. Itt nem valamiféle modern kori rabszolgavásárra kell gondolni,
egész egyszerűen arról van szó, hogy egyetlen telefonnal „kell valaki, aki hitelképes,
két cégre, 3 autóra, tudsz ilyet?” gazdát cserél néhány személyes adat, illetve
személyes iratokról készült fénymásolat. A stróman értesül a változásról, hiszen
felkeresi az új megbízó a kihagyhatatlan ajánlattal, de az is előfordul, hogy csak
felhasználják az adatait, és a tudta nélkül kerül újabb gépjármű a nevére.
A strómanra jellemző, hogy nehéz megtalálni, sokszor csak személykörözés,

elfogatóparancs vagy a vakszerencse segítségével sikerül a hatóságoknak a nyomára
bukkanni. A lakcímére vonatkozóan több variáció létezik:
• szerepel ugyan a lakcímnyilvántartóban, de fiktív lakcímmegjelöléssel,
• a nyilvántartóban valamelyik hajléktalanszállót jelölték meg lakcímnek,
• kijelentett vagy olyan lakcím, ahonnan már évek, évtizedek óta elköltözött,
• vadonatúj lakcím, ahova csak azért jelentették be, mert a hitelügyintézés

során szükség volt rá,
• a bejelentett lakcímen nem található ingatlan, például üres telek.
A stróman lakcíme sok információval szolgálhat a nyomozás során. Vannak olyan

címek, melyekről köztudott, hogy olyan környéken vannak, melynek lakói nemhogy
egy autót, de még egy matchboxot sem nagyon engedhetnek meg maguknak. Ha a
stróman egy hajléktalanszállóra (például Vajdahunyad utca a VIII kerületben) van

23. oldal

bejelentve, az több mint gyanús körülmény. Ismertek olyan lakcímek is, ahol a
nyilvántartó szerint több tucat személy lakik, és mindenki lízingelt vagy részletre
vásárolt autóval rendelkezik. 2004‐ben a BRFK Gépjárműbűnözés Elleni Osztálya
munkatársainak úgy sikerült egy nyírségi, finanszírozási csalásra szakosodott banda
nyomára bukkanniuk, hogy miközben a feljelentést tett személlyel egy utcában
lakókat ellenőrizték, észlelték, hogy szinte egy időben vásárolt mindenki ugyanolyan
típusú személygépkocsit ugyanannál a kereskedőnél.
A strómannal kapcsolatban elsődleges egy általános ellenőrzés lefolytatása:
• van‐e érvényes jogosítványa, a finanszírozási iratokban szereplő

jogosítvány valóban az ő nevére szól‐e,
• munkahely, lakcím ellenőrzése,
• volt‐e büntetve, ha igen, milyen jellegű bűncselekményekért,
• mennyi hiteles gépkocsi van a nevén, cégtulajdonosként szerepel‐e, ha igen
a cégnek vagy cégeknek van‐e hiteles gépkocsija.
6.3 1. számú mellékszereplő: A kezes

A hitelszerződések gyakori résztvevője a kezes, aki – hasonlóan a strómanhoz – nem
mindig van tisztában azzal, hogy mihez adta a nevét, csak akkor lepődik meg, amikor
nála kopogtatnak egy több millió forintos csekkel a behajtók. 10 000 Ft‐ért, esetleg
néhány üveg sörért, nem túl bonyolult feladat olyan személyeket találni, akik
gondolkodás és persze elolvasás nélkül aláírják az eléjük tolt szerződést. A kezes
paraméterei megegyeznek a strómanéval, gyakran cserélődnek is a szerepek, aki az
egyik finanszírozás során kezes, a másiknál stróman.

24. oldal

6.4 2. számú mellékszereplő: Az autókereskedés

A nyomozás során az autókereskedés relevanciája a tulajdonosban és az ott dolgozó
személyekben rejlik, hiszen jó vagy rossz hírnevet csak emberi tevékenység által
szerezhet. Vannak olyan kereskedések, melyek neve hallatán a lízingcégek behajtási
osztályán dolgozó veteránok és a hatóság illetékesei is megborzongnak. Ezekben a
kereskedésekben rendszerint tömegesen fordulnak elő olyan finanszírozások, melyek
a későbbiek folyamán bedőlnek, mégsem minden esetben bont velük szerződést a
lízingcég, mivel a fals szerződések mellé rengeteg fizető ügyfelet is hoznak.
A kereskedések típusai és azok jellemzői:
• Régóta működő, sokak által ismert és látogatott kereskedések:
o nagy forgalmat bonyolítanak le,
o jelentős a rajtuk keresztül kihelyezett hitelek mennyisége,
o de sok az ún. fals finanszírozás is, ennek ellenére,
o a lízingcégek szemében megbízható partnerek.
• Új kereskedés, amelyik kénytelen magának helyet túrni a piacon:
o lehetőleg gyorsan sokat szeretne eladni,
o gyorsan és sok hitel közvetítésével,
o megvetni a lábát a piacon,
o kialakítani a lízingcégekkel egy jól működő kapcsolatot, és közben

szeretne
o nem belebukni a gyors és sok finanszírozással szükségszerűen együtt
járó bedőlt hitelekbe.

25. oldal

• Új kereskedés, amely kimondottan azért jön létre, hogy:
o gyorsan eladjon több száz új személygépkocsit,
o hitelközvetítéssel, főleg strómanok nevére,
o megkapja a jutalékot mind a lízingcégtől, mind a gyártótól,
o majd csődöt jelent.
Az autókereskedés annyiban károsultja egy finanszírozási csalásnak, amennyiben

vissza kell fizetnie a jutalékot, ha az általa közvetített hitel meghatározott időn belül
bedől, azaz kiderül, hogy a szerződő fél nem tudja vagy nem akarja fizetni a
törlesztőrészleteket. Ritkán azonban megesik, hogy az autókereskedés lesz az egyetlen
károsultja a finanszírozási csalásnak, méghozzá a gépkocsi teljes vételárának erejéig.
Előfordult olyan eset, hogy a stróman és a kereskedés megkötötte az adásvételi
szerződést egy új gépkocsira, majd sor került a kölcsönszerződés aláírására is. Mielőtt
a lízingcég utalta volna a kereskedő számlájára a pénzt, a stróman – az ügyintéző
hathatós segítségének köszönhetően – hozzájutott a gépkocsihoz és lelépett vele.
A lízingcég tudomására jutott, hogy az ügylet fenntartásokkal kezelendő, ezért
leállította a folyósítást. A kereskedés pedig pórul járt, hiszen 5 db gépkocsi hiányzott a
leltárból, ugyanis a stróman egy cég nevében, flottában ennyi gépkocsit vásárolt.
6.5 3. számú mellékszereplő: Az ügyintéző

Az ügyintéző karaktere nem egyértelmű, ő egy igazi sötét ló. Az esetek többségében a
jó fiúk táborába tartozik, de összejátszhat a rosszfiúkkal is. Véleményünk szerint a
megvalósult finanszírozási csalások jelentős részéhez valamilyen formában hozzájárul
az ügyintéző, ha nem törvénysértéssel, akkor a belső szabályzat hanyag kezelésével,
esetleg alkalmi figyelmetlenséggel. Az ügyintézőt alapvetően a jutalék mozgatja,
amihez akkor juthat hozzá, ha minél több gépjárművet értékesít – lehetőleg

26. oldal

valamilyen részletfizetési konstrukcióban. A finanszírozási csalás miatt indított

nyomozások során személye annyiban érdekes, hogy felmerül‐e az elkövetőkkel
történő összejátszás büntetőjogilag értékelhető gyanúja.
Milyen módon segítheti az ügyintéző a finanszírozási csalás elkövetőit?
• A korábban már említett felbruttósítással lehetővé teszi, hogy a stróman

kezdő költségek nélkül hozzájusson a gépjárműhöz;
• „házhoz” viszi a szerződéseket, így a strómant nem kell berángatni a

kereskedésbe, a kocsma előtt is alá lehet vele íratni a szerződést;
• a lízingcég felé úgy és olyan adatokat továbbít, amik alapján pozitív lesz a
hitelbírálat;
• nem veszi észre, ha egy felhajtó vagy közvetítő már a 20. hajléktalan
strómant viszi be a kereskedésbe és vásárol a nevére járművet;
• hajlandó papírokból dolgozni, hagyja, hogy a felhajtó hozza‐vigye a

szerződéseket, nem győződik meg arról, hogy valóban az írta‐e alá, akinek a
nevére szól;
• használt gépjármű esetén nem ellenőrzi, hogy valóban létező járműről van‐e
szó, hajlandó szintén csak papírokból dolgozni.
Az ügyintéző anélkül is hozzásegítheti a csalókat a bűncselekmény elkövetéséhez,

hogy tudatosan együttműködne velük. Nem kap minden esetben ellenszolgáltatást, az
sem biztos, hogy előre megegyeznek. Sokszor csak a jutalék kedvéért elsiklanak a
figyelmeztető jelek fölött, vagy egy‐egy régi havernak, ismerősnek tesznek apró,
látszólag veszélytelen szívességeket.

27. oldal

6.6 4. számú mellékszereplő: A szállító

A szállító vagy futár azoknál a finanszírozási csalás‐típusoknál szükségszerű szereplő,
ahol a gépjárműveket valamelyik külföldi országban értékesítik. Szükség van
valakire, aki némi aprópénzért, vagy egyszerűen csak kalandvágyból, a vezetés
élményéért leszállítja a gépjárműveket a megrendelőnek. Általában 20‐25 ezer forintot
kap egy fuvarért, ebből az összegből tankol és autópálya‐matricát vásárol. Átviszi a
gépkocsit a határon, leadja a megrendelőnek, majd hazautazik. A hazautazás a
távolságtól függően történhet vonattal, repülőgéppel, autóval. A megrendelő
gondoskodik arról, hogy a szállító valamilyen módon visszajusson Magyarországra:
• taxival átviteti a határon, vonat‐ vagy buszjegyet vásárol neki,
• repülőjegyet vásárol,
• másik szállítóval hazaviteti,
• saját maga fuvarozza haza.
Hasonlóan a strómanhoz, a szállító neve és telefonszáma is közkézen forog. Vannak,
akik egy szervezőnek dolgoznak, és heti, vagy akár napi rendszerességgel hordanak
ki gépkocsikat külföldre. Ha sok a szállítmány vagy nem érnek rá, akad helyettük
beugró, aki alkalmi jelleggel vállal megbízásokat, és nem kötődik egy bizonyos
szervezethez. Gyakran a szállítónak is vannak saját szállítói, akik szintén
foglalkoztatnak szállítót arra az esetre, ha nekik közbejönne valami.
A gépkocsikat sokszor már a kereskedésben nem a strómanok, hanem a szállítók veszik
át, akik a gépkocsikkal elindulnak a határ felé, és azonnal kijuttatják őket az országból.
Régebben a legismertebb úti célok Ukrajna, Oroszország, Románia, Szerbia, és a Közel‐
Kelet országai voltak. A legújabb adatok alapján, a fenti célországokon túl egyre több
Magyarországon „lopott” személygépkocsi (személygépkocsi‐alkatrész) kerül elő az
Európai Unió országaiból. A gépkocsikat a szervező a külföldi kapcsolatain keresztül a

28. oldal

célországban értékesíti, általában jelentős haszonnal. A gépkocsi kulcsait, valamint

forgalmi engedélyét valamelyik szállító visszahozza Magyarországra, ahol egy‐két
hónap múlva bejelentheti a stróman a gépkocsi eltulajdonítását, és megindíttatja a
kártalanítási eljárást, amennyiben erre megbízást kap.
A szállító a szervezeti hierarchiában a stróman fölött helyezkedik el. A szervezők

kínosan ügyelnek arra, hogy a szállító lehetőleg ne találkozzon rajtuk kívül mással, és
róluk is csak minimális információval rendelkezzen.
6.7 A rendező asszisztens: A közvetítő, felhajtó, szervező

A közvetítő feladata nagyon egyszerű, „nomen est omen”, közvetít. Ő a kapcsolat a

stróman és a szervező, illetve a felhajtó és a szervező között. Hasonlóan működik,
mint az autónepper, aki az eladótól megveszi a kocsit, ráteszi a maga hasznát és
továbbadja a vevőnek. Nagyjából 25‐50 ezer forintot keres egy gépjármű
továbbításával, attól függően, hogy milyen típusú, felszereltségű és évjáratú járműről
van szó. Nem szükségszerű a jelenléte, néha ez a lépcsőfok kimarad, és a felhajtó vagy
a stróman közvetlenül a szervezővel kontaktál.
A felhajtó feladata újabb és újabb stróman felkutatása és beszervezése. Maga a
stróman is előléphet felhajtóvá, amolyan mindenki hozzon magával még egy embert
alapon. Az ő szerepe sem főszerep, néha kivágják a jeleneteit, ilyenkor a szervező
maga tartja a strómannal a kapcsolatot és intézi a finanszírozással együtt járó
feladatokat. Érthető módon azonban az elkövetők szeretnek minél több lépcsőfokot
beépíteni a jármű megszerzésétől a megrendelőnek történő leadásig. Ez elvileg
ellentmond annak a városi legendának, miszerint jobb egy bűncselekményt egyedül
elkövetni, így nincs, aki lebuktasson. Jelen esetben az elkövetőknek az kedvez, ha

29. oldal

minél több kézen fut át egy gépjármű, így könnyebb elveszíteni a nyomát és nehezebb
megtalálnia az eljáró hatóságnak a kapcsolatot a stróman és a többiek között.
A felhajtó feladatai:
• beszervezi a strómant és a kezest,
• beszervezi az autókereskedés ügyintézőjét,
• gondoskodik arról, hogy a stróman megfelelő állapotban jelenjen meg a

kereskedésben,
• instruálja a strómant a vásárlás során,
• továbbítja a gépkocsit a közvetítőnek, a szervezőnek vagy a szállítónak,
• beszerzi a szükséges iratokat, például munkáltatói igazolás.
A szervező a megbízó alatt helyezkedik el a rangsorban. Egy megbízónak több

szervező is dolgozhat. Legfőbb feladata a többiek munkájának koordinálása, de a fent
említettek szerint, részben vagy egészben átveheti a felhajtó tevékenységi körét.
A megbízó tartja a kapcsolatot a külföldi megrendelővel, rajta futnak át a járművek, és
hozzá érkeznek meg az anyagi javak, amit továbbít a nagyfőnöknek.
6.8 A rendező: A megrendelő

A megbízó az, akinek a személye legtöbbször az ismeretlenség homályában marad.

Két értelemben is beszélhetünk róla, van a külföldi megbízó, pontosabb elnevezéssel a
megrendelő, és van a magyarországi megbízó, aki a szervezeti hierarchia csúcsán
helyezkedik el, és ő zsebeli be a legnagyobb hasznot.

30. oldal

A megbízó több vonalat is működtet, üzleti érdekeltségei ennek megfelelően

szerteágazóak és nem feltétlenül csak finanszírozási csalással kapcsolatosak. Nehezen
fogható, hiszen nem kerül közvetlen kapcsolatba a gépjárművekkel és nem
közvetlenül utasítja a strómant bűncselekmény elkövetésére.
A megrendelő általában külföldi, ügyel arra, hogy a gépjármű átadás‐átvételt

Magyarországon kívül bonyolítsa le, nem szívesen jön át a határon. Telefonon tartja a
kapcsolatot a szervezővel és a megbízóval, és alkalmanként létrehoznak egy‐egy
határtalálkozót is. A technika nyújtotta lehetőségeket kihasználva az érintkezés egyik
jellemző formája az SMS. Tömör, lényegre törő üzeneteket váltanak egymással, a
vételár és a jármű felszereltségének megjelölésével.
6.9 Egyéb közreműködők

A futottak még kategóriát sajnos egy szomorú tény említésével kell bevezetnünk. Az
utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a finanszírozási csaláshoz az
elkövetőknek szükségük van rendőri segítségre. Ez önmagában rendben is van, a baj
ott kezdődik, hogy találnak is hivatásos segítőket. A beszervezett rendőrök főleg a
különböző nyilvántartásokhoz való hozzáférésük miatt jelentenek hasznot, de olyan
eset is előfordult, ahol a szervező volt főállásban (vagy másodállásban?) rendőr. Az
elkövetőkkel együttműködő rendőrök
• ellenőrzik a stróman jelölt alkalmasságát:
o körözik‐e,
o van‐e ellene eljárás,
o mennyi autó van a nevén,
• folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban információt szolgáltatnak,

31. oldal

• körözéseket módosítanak,
• ellenőrzik a gépkocsikat a nyilvántartásban.
További közreműködők lehetnek:
• hamisítók, akik a hamis köz‐ és magánokiratokat készítik,
• eredetiségvizsgálók,
• határőrök,
• okmányiroda alkalmazottai: a fiktív lakcímbejelentések esetén, a gépjármű‐
átírások során,
• biztosítótársaság alkalmazottai: kártérítési eljárás során, illetve

roncsfinanszírozás esetén már a casco megkötésekor.
A fenti szereplők nem játszanak minden egyes ügyben, valakinek elmarad a fellépése,
míg mások karaktert váltanak, vagy több szerepet is vállalnak. A stróman feljebb
léphet és felhajtó válik belőle, esetleg a szállító önállósítja magát és szervezőként
folytatja. A szervezeti hierarchia gyakran és gyorsan változik, az alkalmatlan vagy
lekapcsolt tagok helyére mindig akad jelentkező. Nem feltétlenül alakul ki azonnal
bűnszervezeti forma, de ha hosszabb időn keresztül csinálja valaki, óhatatlanul szinte
automatikusan kiépül a fentiekben tárgyalt tagozódás.

7 A finanszírozási csalás módszerei

Mint azt láttuk, a finanszírozási csalás nem egy bizonyos elkövetői magatartást,
hanem inkább egy elkövetési magatartástípust jelöl, amelynek vannak meghatározó
elemei, de részleteiben különböznek. A különböző elkövetési magatartások elemzése
során az egyes mozzanatok leírásán túl igyekszünk azokat példával is megvilágítani.

32. oldal

7.1 A gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalás

A finanszírozási csalások módszereinek elemzésekor különbséget kell tennünk a

gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalások és az egyéb eszközökre elkövetett
finanszírozási csalások között. A különbség azért jelentős, mert amíg a közúti
forgalomban részt vevő gépjárművek egyedi azonosító jegyeit a hatóságok
központilag nyilvántartják, addig az egyéb eszközöknek nincs ilyen nyilvántartása. Ez
nem jelenti azt, hogy minden elkövetési magatartás különbözik, de van olyan
módszer, például a szétszereléses finanszírozási csalás, ami csak a gépjárművekre
elkövetett finanszírozási csalásokra jellemző, és van olyan módszer is, például egy
eszköz egyidejűleg több céggel történő finanszíroztatása, ami leginkább az egyéb
eszközökre elkövetett finanszírozási csalásokra jellemző.
7.1.1 Finanszírozási csalás magánszemélyek felhasználásával

A magánszemélyek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás a leggyakrabban
előforduló módszer. Minden második finanszírozási csalás ide sorolható. Két nagy
csoportja van, melyek között mindössze annyi a különbség, hogy míg az egyiknél a
gépkocsi‐vásárlás a bűncselekmény elkövetésének része, addig a másiknál csak menet
közben alakul ki a bűnös szándék.
7.1.1.1 Klasszikus finanszírozási csalás

Ahogy az elnevezés is mutatja, ez az őssejt, ebből fejlődtek ki a finanszírozási csalás
további módszerei. Két változatát különböztetjük meg, attól függően, hogy
legalizálják‐e a gépjármű eltüntetését vagy sem.

33. oldal

• Stróman hajléktalan személy: nem, vagy csak kivételes esetben jelentik be
a rendőrségen a gépjármű eltulajdonítását, és indítják meg a biztosítónál a
kártalanítási eljárást – napjainkban ez jellemző.
• Stróman rokon, barát, ismerős: rendszerint lopás miatt tett feljelentéssel

koronázzák meg a bűncselekmény elkövetését, kivétel, ha a lízingcég
megelőzi őket, vagy a hatóság más úton szerez tudomást a csalásról.
A módszer lényege, hogy olyan hitelképes személyeket keresnek, akiknek a nevére

egy vagy több gépkocsit finanszíroztatnak. A strómantól elkérik a személyes iratait,
ha van munkahelye, akkor munkáltatói igazolást, ha lakcímmel rendelkezik,
közüzemi számlát is, lemásolják és beviszik egy kereskedésbe. Előre lebeszélik, milyen
gépkocsit szeretnének, elkészül a hitelkérelem, a strómant csak be kell vinni, hogy
aláírja. Ha viszonylag rendezett kinézetű strómant találnak, ellátják instrukciókkal
(hova menjen, milyen gépjárművet vásároljon) és nem rendezik előre a dolgokat. Ez
optimálisabb számukra, hiszen nem kerülnek szem elé. Általában néhány ezer forintot
ígérnek a strómannak az ügyletért, amit jobb esetben ki is fizetnek neki, de van, hogy
be kell érnie néhány üveg sörrel.
Amennyiben a stróman nem rendelkezik megfelelő iratokkal, akkor szereznek neki.

A hiteligényléshez kettő fényképes igazolvány szükséges, ha nincs, útlevelet
csináltatnak.
A szerződések aláírását követően a stróman kihozza a járművet a kereskedésből,

átadja a felhajtónak vagy a szállítónak, és szinte azonnal viszik is külföldre, esetleg
megy a szerelő műhelybe ahol darabjaira szedik. Gyakori, hogy meghatalmazás
alapján a szállító vagy a szervező veszi át a kereskedésben a gépjárművet, és a
stróman nem is látja a „tulajdonát”.

34. oldal

A strómannak megígérik, hogy fizetik a törlesztőrészleteket, a lakcímére érkező

csekkeket át is veszik tőle, de csak abban az esetben fizetik be, ha később lopottként
jelentik le a járművet. A költségek jócskán emelkednek 3‐4 havi befizetéssel, de
szükséges, ha a casco biztosításhoz hozzá akarnak jutni.
Néhány hét, esetleg hónap elteltével felkeresik a strómant, átadják neki a forgalmi
engedélyt és a kocsi kulcsait, és beküldik valamelyik kapitányságra feljelentést tenni.
A kulcsok nem mindig kerülnek vissza, ilyenkor az elkövetőkre nézve veszélyesebb a
feljelentés megtétele, hiszen zseblopásra, rablásra, esetleg „beugrásos” lopásra kell
hivatkozniuk. Nem olvad be az egyhangú, szürke feljelentések sorába, esetleg jobban
odafigyelnek rá, ami nem optimális, hiszen a cél: észrevétlennek maradni.
A finanszírozott gépjármű lehet új, használt, használt de Magyarországon első

alkalommal forgalomba helyezett. Használt gépkocsik esetén előfordul az ún. kettős
finanszírozás is, amikor más finanszírozó által egyszer már finanszírozott járművet
újra finanszíroztatják. A lízingcég akkor szembesül ezzel, amikor az okmányirodában
be szeretné jegyeztetni az elidegenítési és terhelési tilalmat.
Magánszemély nevére finanszíroztathatnak úgy is, hogy az illető nem tud róla. Őt
ilyenkor nem sorolhatjuk a strómanok népes táborába, inkább áldozata a
bűncselekménynek. Olykor a kereskedő hathatós közreműködése nyomán kerül az
ügyfél szerződéses viszonyba – tudtán kívül – valamelyik lízingcéggel. Az ügyfél
szeretne hitelt kérni, de valamilyen oknál fogva meghiúsul az ügylet. A kereskedő egy
másik finanszírozónál újra próbálkozik és meg is kapja a hitelt, amit nem ad át az
ügyfélnek, vagy nem íratja át a gépkocsit. A kereskedő másik ravasz húzása, amikor a
készletfinanszírozásban lévő gépkocsira másik finanszírozónál köt lakossági
gépjármű‐finanszírozási ügyletet előfinanszírozásban. A készletből nem váltja ki,
pedig az előfinanszírozás miatt rég nála van a hitel összege.

35. oldal

7.1.1.2 Pénzzavarba került személyek által elkövetett finanszírozási csalás

Ebbe a kategóriába azok a magánszemélyek tartoznak, akik saját célra lízingelnek,

illetve vásárolnak részletre személygépkocsit, a gépkocsi törlesztőrészleteit
rendszeresen fizetik. Menet közben azonban megváltoznak a körülményeik, és már
nem, vagy csak csúszásokkal tudnak törleszteni. Szerződésüket a csúszások miatt
felmondja a lízingcég, akár több alkalommal is, de mivel, ha késve is, de fizetnek,
újabb és újabb lehetőséget kapnak. A pénzzavarba került ügyfél úgy gondolja, hogy
nem éri meg a pénzintézetnek visszaadni a gépkocsit, ezért más megoldást keres. Az
egyik lehetőség, hogy a gépkocsikat alkatrészenként, vagy egyben alkatrésznek
meghirdetik, hirdetési újságokban, interneten. A másik megoldás, hogy egy ismerős
ismerősén keresztül a gépkocsikat kiviszik az országból és ott értékesítik. A gépkocsik
eltüntetése után a rendőrségen lopást jelentenek be, a finanszírozó felé benyújtják a
feljelentés iratait, majd a biztosítótársaságnál megindíttatják a kártalanítási eljárást.
A biztosítótársaság kártalanítja a lízingcéget, és az ügyfél optimális esetben úgy száll
ki, hogy nem kell fizetnie egy forintot sem.
Példa: Áront családja rábeszéli, hogy részletre vásároljon egy Suzuki Swift típusú
személygépkocsit, aminek a havi törlesztőrészlete 45 000 Ft. A gépkocsira cascót is
köt, ami a család havi költségvetését még plusz 10 000 Ft‐tal megnöveli. Az első négy
havi részletet a szerződésben foglaltak szerint befizeti, majd az ötödik részlettel már
csúszik egy hónapot, később pedig már csak 2‐3 havonta fizet be egy‐egy havi
részletet. A finanszírozó pénzintézet sorban küldi a fizetési felszólításokat, Áronnál
megjelennek a behajtók, majd szerződését felmondják és a gépkocsi visszaadására
szólítják fel. Áron számol és rájön, hogy ha visszaadja a gépkocsit a banknak, rosszul
jár, hiszen még fizetnie kell 1 000 000 Ft‐ot. Pénze pedig nincs Áronnak, ezért az
Expressz újságban hirdetést ad fel, és jó áron értékesíti alkatrészként a gépkocsit.
A megmaradt alvázat kiviszi egy Pest környéki bányatóhoz és betolja a vízbe,
ahonnan soha nem kerül elő. Áron bemegy valamelyik kerületi kapitányságra és

36. oldal

bejelenti, hogy eltulajdonították a gépkocsiját. A rendőrség nyomoz, majd lezárja az

eljárást, és a biztosító fizet.
Idén januárban a BRFK GBEO‐n folytattak egy eljárást, ahol egy rendőr akart a fent
említett módon megszabadulni feleslegessé vált járművétől. Kapcsolatokat keresett és
ajánlottak neki egy személyt, aki értékesítette külföldön a gépkocsit. A rendőr valótlan
tartalmú feljelentést tett a jármű eltulajdonításával kapcsolatban, de megbukott, és
magával rántotta az egész szervezetet.
7.1.2 Cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

7.1.2.1 Működő cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Hajléktalan, lecsúszott egzisztenciájú személyek nevére már működő cégeket vesznek
– cserébe álláslehetőséget vagy pénzt ígérnek, esetleg megfenyegetik őket –, majd a
cégeknek egyszerre több kereskedésben is flottaszinten gépkocsikat vásárolnak
hitelre, illetve lízingelnek. A BRFK GBEO‐n vontak eljárás alá olyan strómant, aki 5
cégben szerepelt, cégformától függően tulajdonosként, ügyvezetőként vagy
beltagként, és cégenként 4‐5 gépkocsival húzta le a lízingcégeket.
A vásárlás minden mozzanatát a háttérből irányító szervező ellenőrzi, ő választja ki a
gépkocsit, ő szolgáltatja a vásárláshoz szükséges anyagi fedezetet, valamint iratokat, ő
tárgyal a kereskedésekkel is. A stróman feladata csak az, hogy a kereskedésben a
gépkocsi hitelezéséhez szükséges kitöltött szerződéseket aláírja, valamint
cégtulajdonoshoz méltóan viselkedjen. Ehhez segítséget kap, például elegáns öltöny,
óra stb. A hitelszerződés aláírása után az új gépkocsikat a stróman nem is látja, azt
meghatalmazással a szállítók hozzák ki a kereskedésből és viszik azonnal külföldre;

37. oldal

általában valamelyik afrikai ország autókereskedésében kötnek ki, és ott értékesítik
mint új gépjárművet.
A törlesztőrészleteket nem fizetik, majd miután a bank felmondta a szerződésüket és a
gépkocsikat elkezdik keresni, gépkocsilopás miatt valótlan feljelentést tesznek a
rendőrségen. Másik lehetőség, hogy a cég tulajdonosát a szervezők „eltüntetik”, és a
rendőrségen hitelsértés, csalás miatt a lízingcég tesz feljelentést.
Egy másik változata ennek a fajtának, hogy olyan cégeket keresnek, ahol a tulajdonos
részesedés reményében vállalja a flottaszintű vásárlást, így megspórolják a cég
átvételével járó költségeket.
Egy a BRFK GBEO‐n lefolytatott nyomozás során egy munkanélküli anyukát

beszéltek rá, hogy vegyen a nevére egy kft.‐t, majd a kft. nevében vásároljon
személygépkocsikat. A beígért összeg vonzónak bizonyult, és a fiatal, kétgyermekes
családanya elolvasás nélkül aláírta a szervező által elétolt papírokat. Néhány hónap
elteltével a rendőrségen bejelentette, hogy eltulajdonították a cég egyik gépkocsiját.
A nyomozás az ilyenkor szokásos alapvető ellenőrzésekkel indult, és hamar gyanússá
vált a feljelentő, elsősorban a nevén lévő cégek miatt. Mivel a feljelentésben csak az
egyik gépkocsi eltűnését jelentette be, a helyszíni adatgyűjtés során kérdéseket tettek
fel a másik lízingelt gépkocsiról. Már ez elég volt ahhoz, hogy teljesen
összezavarodjon, és őszinte beismerő vallomást tegyen. Kiderült, hogy az a személy,
aki rávette a bűncselekmény elkövetésére, még további személyeket is beszervezett,
akik később szintén ellene vallottak.
Egy másik ügyben egy működő kft. tulajdonosa sétált be – állítása szerint –
lízingcsalók csapdájába. Azt állította, hogy egy üzleti lehetőséget ajánlottak neki, mely
szerint, ha a cége kihoz néhány lízingelt gépkocsit, akkor azokat jó pénzért,
bérautóként lehet működtetni egyik déli szomszédunknál. Beleegyezett a vásárlásba

38. oldal

és lízingelt négy darab gépkocsit több mint 10 millió forint értékben, majd átadta őket
az „üzlettársának”, aki lelépett velük. A nyomozás során felmerült, hogy az ügyben az
ő szerepe nem csupán a szerencsétlen áldozat szerep. Miután azonosították és
kihallgatták a társát, bebizonyosodott, hogy a szerepével kapcsolatban
megfogalmazott gyanú megalapozott. (Egyébként a gépkocsikat Brüsszelen keresztül
akarták Afrikába hajózni, és négyből kettő esetében sikerült is. )
7.1.2.2 Fantomcégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Ez a módszer nagyon hasonlít az előzőhöz, annyi különbséggel, hogy a cégeket hamis
vagy hamisított iratok segítségével alapítják, nem létező személyek a tulajdonosok. Ez
azonban profi okmányhamisítók és gyakran ügyvédek, valamint közjegyzők
közreműködését is igényli, és így a költségek jelentősen megnövekednek. Az
elkövetők szempontjából azonban előnyös, mert nehezen vagy egyáltalán nem lehet
őket azonosítani.
7.1.2.3 Tönkrement cégek felhasználásával külföldi állampolgárok által elkövetett
finanszírozási csalás

Csőd közeli állapotban lévő, illetve nagy köztartozást felhalmozó cégeket vásárolnak
meg külföldi személyek, olyan feltétellel, hogy átveszik a céget minden tartozással
együtt, ha a cég régi tulajdonosa a cég hivatalos megvásárlása előtt a cégnévre
megvásárolja az általuk kiválasztott személygépkocsikat. A vásárláshoz szükséges
önerőt és papírokat ők átadják a tulajdonosnak, majd a szerződéskötés után azonnal el
is veszik tőle a gépkocsikat. Ezután látszólag szabályosan átveszik a céget.
A gépkocsikat külföldre juttatják, majd ők is eltűnnek.

39. oldal

7.1.3 Fantom gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalás

7.1.3.1 Totálkáros gépjárművekkel elkövetett finanszírozási csalás

A roncskereskedő cégektől vagy magánszemélyektől totálkáros személygépkocsikat

vásárolnak, rövid idő alatt 2‐3 stróman nevén átfuttatják, majd az egyik stróman a
beavatott hitelügyintéző segítségével kölcsönt vesz fel rá, úgy, mintha sérülésmentes,
ép gépkocsi lenne. A gépkocsira casco biztosítást kötnek, melyben rendszerint
tevékenyen közreműködik a biztosítási bróker is. Néhány hónap elteltével a gépkocsit
lopottként lejelentik, majd megindítják a kártalanítási eljárást a biztosítónál. A kölcsön
törlesztőrészleteit általában fizetik, így első ránézésre kevésbé gyanús az ügyfél. Nem
feltétlenül szükséges a hitelügyintéző, illetve a biztosítási bróker szándékos
közreműködése, elég, ha figyelmetlenségből nem tartja be valamelyik írott vagy
íratlan belső szabályt.
7.1.3.2 Fantom gépkocsikkal elkövetett finanszírozási csalás

Hamis dokumentumokkal forgalomba helyeznek Magyarországon olyan

azonosítókkal (alváz‐ és motorszám) rendelkező gépkocsikat, amelyeket vagy
külföldön helyeztek forgalomba, vagy még nem kerültek ki a gyárból, esetleg nem is
léteznek (fiktív azonosító). Gyakorlatilag gépkocsi nincs, csak papírokból intézik a
forgalomba helyezést, az adásvételt és a finanszírozást. Ha mégis szükséges valahol,
például biztosítási brókernél bemutatni a gépkocsit, egy szín‐ és típusazonos járművet
mutatnak be a fantom gépkocsi forgalmi rendszámával felszerelve. Néhány hónapig
fizetik a felvett kölcsön törlesztőrészleteit, majd lopottként lejelentik, vagy még erre
sem veszik a fáradságot a korábban már említett okok miatt.

40. oldal

7.1.3.3 Lopott gépkocsik felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Itt látszik igazán, hogy a finanszírozási csalásoknak és a gépjárműlopásoknak azonos
az elkövetői köre. A külföldön, illetve Magyarországon eltulajdonított, jelentős értékű
(5 millió forint feletti) személygépkocsik azonosítóit (alvázszám, motorszám)
külföldről behozott, illetve Magyarországon vásárolt sérült, totálkáros gépkocsik
azonosítóinak felhasználásával megváltoztatják. Az átműtött gépkocsikat behitelezik
strómanok nevére, vagy gyanútlan áldozatot keresnek, aki megveszi anélkül, hogy
tisztában lenne az eredetével. A stróman nevén futó gépjárművet a már megszokott
módon, alkatrészként vagy egészben eladják, és lejelentik lopottként. A másik esetben
a gyanútlan vevőtől rövid idő elteltével visszalopják a gépkocsit, és kezdődhet az
egész játék elölről. Ennek egy variációja, hogy több stróman nevén átfuttatják a
gépkocsit és úgy értékesítik. A vevő akkor szembesülhet a tulajdonában lévő gépkocsi
származásával, amikor ő maga is túl akar adni rajta, és megbukik az
eredetiségvizsgálaton. Természetesen a korábbi vizsgálatokat az elkövetőkkel
együttműködő eredetiségvizsgálók végzik, ezért kap a jármű megfelelő minősítést.
Egy a BRFK GBEO‐n jelenleg is folyamatban lévő ügyben ezzel a módszerrel
károsítottak meg több lízingcéget több százmillió forinttal. A nyomozók több mint egy
éves aprólékos munkával derítettek fel egy bűnbandát, akik ismeretlen tettesek által
az Európai Unió több tagállamának területéről eltulajdonított gépkocsikat
megszereztek, majd azokat megváltoztatott azonosítókkal és hamis okmányok
felhasználásával hazánkban forgalomba helyeztek. A gépkocsikra nagy összegű, 4–10
millió forintig terjedő hitelt vettek fel. A hitelösszeg felvételét követően ismét
megváltoztatták az alvázszámot, és hamis okmányokkal újból forgalomba helyezték
és ismét hitelt vettek fel. Két‐három forgalomba helyezést követően a gépkocsikat
külföldi bűntársaikon keresztül értékesítették. A nyomozás során sikerült
megállapítani, hogy valamennyi gyanús eredetű gépjárművet ugyanaz a személy
helyezte forgalomba. A Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatal Közlekedési
Nyilvántartó Osztálya irattárában tárolt iratanyagok módszeres átnyálazása hosszú

41. oldal

időt vett igénybe, de kitartó munkával sikerült a 12 000 db első forgalomba
helyezésből 400‐at kiválasztani, ahol felmerült, hogy hamisított iratokat használtak.
A bűnbanda valamennyi tagját sikerült azonosítani, nagy részük előzetes

letartóztatását tölti.
7.1.3.4 Szétszereléses finanszírozási csalás

Az egyik legnehezebben bizonyítható fajtája a finanszírozási csalásnak.

Különlegessége, hogy a bizonyítás során jelentős szerephez juthat a szakértő, akinek a
szakvéleménye megalapozhatja az egész eljárás sikerét. Az elmúlt időszakban alig
néhány ilyen üggyel találkoztunk, jellemzően az ezredfordulót követő egy‐két évben
fordult elő. Lényeges elemei:
• casco alapfeltétel,
• szakmai felkészültséget feltételez az elkövető részéről,
• elengedhetetlen tárgyi feltételek megléte, például. megfelelően felszerelt

műhely,
• az elkövetők azt a látszatot keltik, hogy alkatrészpótlás végett lopták el a
járművet.
A részletre vásárolt személygépkocsiról minden alkatrészt leszerelnek, majd a

lecsupaszított alvázat egy elhagyatott helyre, például erdőszélre szállítják. A gépkocsit
lopottként lejelentik a rendőrségen, majd pár nap múlva lakossági bejelentés, esetleg a
tulajdonos saját észlelése nyomán előkerül a roncs. A nyomozás lezárása után a
biztosító a lízingcéget kártalanítja, a „sértett” pedig töredékáron megvásárolja a
biztosítótól a gépkocsi maradványát. Pár órás munkával a gépkocsit újraépítik, majd
azt újra forgalomba helyezve értékesítik, illetve újabb hasonló bűncselekményeket

42. oldal

követnek el vele. Így néhány 100 ezer forintos befektetéssel akár több millió forintot is
lehet keresni.
A nyomozás során elsősorban azt kell bizonyítani, hogy a járművet saját

alkatrészeiből rakták össze. Hosszadalmas és költséges szakértői vizsgálatokkal ezt
valószínűsíteni lehet ugyan, de az elkövetőknek erre is van ellenszere. Több egyforma
típusú, különböző színű gépkocsit vásárolnak, és cserélgetik az alkatrészeket, így a
szakértői vizsgálat felesleges formasággá válik.
Alig néhány apróság marad, amibe kapaszkodni lehet:
• az alvázon egyértelműen látszanak a szakszerű szétszerelés nyomai,
• a vezetékeket, karosszériaelemeket nem vágják szét,
• a roncsot letakarják, hogy az időjárás viszontagságaitól megóvják,
• ha a motort nem veszik ki, külön figyelmet fordítanak a megóvására,
• a forgalmi rendszámot jól látható helyre rakják, hogy könnyebb legyen az
azonosítás,
• előfordul, hogy a tulajdonos névjegykártyája is a roncsban marad, hogy

minél gyorsabban lehessen értesíteni,
• a „lakossági bejelentő” és a tulajdonos között kapcsolatot kell keresni,
Sajnos, olyan ügyről nem tudunk beszámolni, ahol az eljárást sikerrel, azaz az
elkövető elleni vádemeléssel zártuk.

43. oldal

7.1.4 Bérelt (kölcsönzős) gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

A kölcsönzőkből megszerzett gépjárművekkel kapcsolatban elkövetett csalások és

sikkasztások gyakorlatilag semmiben nem különböznek a lízingelt vagy kölcsönre
vásárolt gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekménytől. Az egyetlen lényeges eltérés
a megszerzés módjánál mutatkozik. Nem lízingcéget, hanem gépjárműkölcsönzéssel
foglalkozó cégeket és magánszemélyeket károsítanak meg. Szinte kivétel nélkül hamis
vagy hamisított, személyazonosság igazolására szolgáló okiratokat használnak fel, de
előfordul, hogy saját névre kölcsönzik ki a járművet. Ez esetben a klasszikus módon
próbálják meg legalizálni az eltüntetését. A gépjárműveket alkatrészként vagy
egészben, külföldön, ritkábban itthon értékesítik.
Ennél a finanszírozási csalás‐fajtánál nem jellemző hajléktalan személyek strómanként
történő szerepeltetése, aminek több oka is van. Az ország egész területéről
kölcsönöznek járműveket, ami sok utazással jár, szükséges, hogy a strómannak legyen
jogosítványa és vezetni is tudjon. A megfelelő, megbízhatónak tűnő megjelenés
nagyobb súllyal esik latba, mint egy finanszírozási eljárásnál, ahol alkalmanként az
ügyintéző is beavatott.
7.1.4.1 Magyarországon bérelt gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

A BRFK jelenleg is folyamatban lévő ügye, bár az elmúlt hónapokban a különböző
médiumokon keresztül nyilvánosságot kapott, különösebben nem kavarta fel a
kedélyeket. A bűncselekmény során Magyarországon hitelre vásárolt, illetve bérelt
gépkocsikat külföldre (Görögország) szállították, majd ott forgalomba helyezték
azokat. Ezt követően hazatértek, és a gépkocsikat lopottként bejelentették a
hatóságoknál.

44. oldal

A történet banálisan indult: börtönviselt budapesti fiatalember szabadulása után

anyagi gondokkal küzd. Kapóra jön a börtönben összeszedett ismeretség, aki látszólag
könnyű és veszélytelen pénzkereseti lehetőséget ajánl. Hősünk nem egy válogatós
fajta, így a történet tovább folytatódik a maga egyszerű módján, és nem árulunk el
nagy titkot, ha előrevetítjük, hasonlóan hétköznapi lesz a befejezés is. Az ügyben
előzetes letartóztatását töltő gyanúsított, 3 különböző személy nevére szóló, hamisított
személyi iratok segítségével az ország egész területét bejárva bérelt ki 2,5 és 3 millió
forint értékű személygépkocsikat. Az általa okozott kár közel 100 millió forint.
Az elkövető azonosításában a hatóságok segítségére volt a közszolgálati tv egyik

legismertebb televíziós bűnügyi magazinja is. Az egyik kölcsönzőben az elkövetőről
fényképet készítettek, amit az ügy kirobbanása után bemutattak a már említett
műsorban. A nézők közül többen felismerték, és ismereteiket meg is osztották a
hatóságokkal. Ezt követően csak annyi volt a rendőrség dolga, hogy az azonosított
személyt felismertesse a kölcsönzős cégek ügyintézőivel is, és összegyűjtsék az összes,
általa elkövetett módszer azonos bűncselekmény aktáit, az ország egész területéről.
A gyanúsított elfogása után a nyomozók mellé állt a szerencse. A gyanúsított nagyon
együttműködő volt és a legapróbb részletekig pontos, feltáró jellegű vallomást tett.
Vallomása nyomán sikerült gyakorlatilag az egész bűnszervezetet felderíteni, a többi
strómantól a közvetítőn át egészen a külföldi megrendelőig.
Az ügyben a bizonyítékok közül a gyanúsítottak sokszor önmagukat is terhelő

vallomása volt az, ami a leginkább előrevitte a nyomozást. A fényképről történő
felismertetés során az a tény, hogy az ügyintézők felismerték ki volt az, aki álnéven
kibérelte az autókat, csupán a stróman büntetőjogi felelősségre vonását alapozta meg.
Ismét azt a tanulságot kell levonni, hogy a stróman személye, a vele kialakított
kapcsolat milyensége, az ő hozzáállása az eredményesség záloga. Az nem eredmény,

45. oldal

ha csak a strómant vonják felelősségre, hiszen – bár fontos tagja a szervezetnek – az ő
cselekménye a legveszélytelenebb a társadalomra.
7.1.4.2 Külföldön bérelt gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

Az előző pontban leírtaktól annyiban különbözik ez a módszer, hogy a gépjárműveket
valamelyik külföldi, általában uniós országban kölcsönzik ki. A büntetőeljárás
lefolytatását bonyolítja a külföldi hatóságokkal történő együttműködés szükségessége,
általában jogsegély formájában, ugyanis a sértett cég saját államának illetékes
hatósága előtt teszi meg a feljelentést, ha eltűnik az autója.
A szervező valamelyik magyarországi kölcsönzőn keresztül előre lefoglaltatja a

gépjárművet, a strómannak csak el kell érte menni, hazahozni és átadni a
közvetítőnek. A tarifa a szokásos kb. 20 000 Ft járművenként.
Egy, a szintén a BRFK‐n folyatott eljárásban egy magyar állampolgárságú személy

ismeretlen személy megbízásából 3 db nagy értékű személygépkocsit kölcsönzött ki
Bécsben, különböző cégektől. Az egyik gépkocsit a saját nevére, saját irataival, a másik
kettőt hamisított iratokkal, más személyek nevére. A saját nevére kikölcsönzött
gépjárművet Budapesten átadta annak a mai napig ismeretlen személynek, aki
felkérte erre a „munkára”, majd az egyik kerületi kapitányságon lopottként
lejelentette. Az eljárás megindítását követően feltámadt a lelkiismerete, és elmondta az
eljáró nyomozónak, hogy nem történt lopás, így eljárásjogi helyzete megváltozott,
sértettből gyanúsított lett. Közben az Interpol Magyar Nemzeti Irodán keresztül a
tudomásunkra jutott, hogy az osztrák hatóságok már folytatják az eljárást mindhárom
gépkocsi vonatkozásában a mi gyanúsítottunk ellen. Az eljárás ezen a szinten
megrekedt. Hosszadalmas levelezgetés kezdődött, ami jelenleg is tart. Jogsegély
keretében kell ugyanis tisztázni, hogy melyik hatóság milyen bűncselekmény miatt
folytatja az eljárást, sor kerül‐e büntetőeljárás átadására, illetve átvételére stb.

46. oldal

A gyanúsított vallomásán kívül csak olyan adatokat sikerült beszerezni, melyek az
általa elmondottakat megerősítették ugyan, de nem voltak alkalmasak a bűntársak
azonosítására. Ismételten bebizonyosodott, hogy a stróman bármikor elfogható, de
nehéz továbblépni a szervezők, megbízók irányában.
7.2 Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások

Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások során alkalmazott különböző

módszerek többé‐kevésbé megegyeznek a gépjárművekre elkövetett finanszírozási
csalások során alkalmazott módszerekkel, de persze akadnak különbségek is. Az ok,
amiért külön kezeljük a két kategóriát az az, hogy a gépjárművek rendelkeznek BM
központi nyilvántartással, az egyéb eszközök nem, így annak hiányában könnyebb
elkövetni a finanszírozási csalást.
Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások elemzése lényegesen nehezebb
volt, mint a gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalások esetében, mert amíg a
gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalást a hatóságok külön elkövetési
magatartásként definiálják és egészen a közelmúltig központi szervek foglalkoztak az
ilyen nyomozásokkal, addig az egyéb eszközök során az ismeretanyag nem
koncentrálódott egyetlen hatóságnál sem.. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére a
Magyar Lízingszövetség közbenjárásával megkíséreltünk a lízingcégektől adatokat
szerezni, de csak részben jártunk sikerrel. A közeljövőben mindenképpen indokoltnak
látjuk egy olyan kutatás végrehajtását, amelyben – legalábbis adatszolgáltatóként –
minden lízingcég közreműködik.

47. oldal

7.2.1 Egy eszköz egyidejűleg több cég általi finanszíroztatása

Az egyik legismertebb és legelterjedtebb finanszírozási csalási módszer lényege, hogy
az elkövetők olyan eszközt finanszíroztatnak meg, amelyre egyszer vagy többször
már vettek fel kölcsönt. Így az eszköz értékének a többszöröséhez is hozzájuthatnak.
Ennél az elkövetési magatartásnál azt használják ki az elkövetők, hogy egyes
eszközök nem rendelkeznek központi nyilvántartással, így nincs olyan adatbázis,
amelyben ellenőrizni lehetne, hogy az adott eszközre vettek‐e már fel kölcsönt vagy
sem.
Példa: Mivel az egyéb eszközök központi nyilvántartással nem rendelkeznek, ezért az
elkövetők előszeretettel alkalmazzák a fent leírt módszert. Annyira biztosak az
üzletkötés sikerében, hogy előfordult olyan eset is, hogy elfelejtették megnézni,
melyik lízingcéggel finanszíroztatták meg már az eszközt, és ugyanazzal a
lízingcéggel akarták ismételten megfinanszíroztatni, amellyel már élő szerződésük
volt. A szerződést természetesen nem kötötték meg, és a korábbit is felmondták.
7.2.2 Fiktív eszközök finanszíroztatása

A finanszírozás tárgyát képező eszköz papírjait meghamisítják, és egy nem létező
eszközt finanszíroztatnak meg a hitelintézettel. Ebben az esetben a lízingbe vevő és a
szállító összejátszik, és így tévesztik meg a lízingcéget. A módszert elkövethetik úgy,
hogy az eszköz nem is létezik, vagy az egyedi azonosítók meghamisításával.

48. oldal

Példa: Egy lízingcégnél két éve működő építőipari vállalkozás jelentkezett

finanszírozási igénnyel. Miután az ügyfél átesett a kötelező ellenőrzéseken,
megkötötték a szerződést egy targoncára. Néhány hónapos pozitív fizetési tapasztalat
után a cég újabb finanszírozási igényeket nyújtott be targoncákra és önjáró
emelőgépekre. Két hónapig rendben történt a pénzügyi teljesítés, ezt követően a cég
jelezte, hogy nem tud fizetni.
A szerződés felmondását és az eszközök visszavételének megkísérlését követően

kiderült, hogy az ügyvezető stróman, a finanszírozások mögött valós eszközök
nincsenek.
7.2.3 A finanszíroztatni kívánt eszköz túlárazása

Ebben az esetben a finanszíroztatni kívánt eszköz értékének megállapítására

megbízott szakértő bevonásával a tényleges árnál lényegesen magasabb ár kerül
megállapításra. Ez a módszer nem minden esetben jelenti egyértelműen finanszírozási
csalás szándékát, sokszor csupán az önrész befizetését kívánják így megkerülni.
7.2.4 Meghamisított cégadatok segítségével végrehajtott finanszírozási csalás

A hiteligényléshez benyújtott céges okiratok meghamisításával igyekeznek a céget

hitelképesebbnek feltüntetni, mint amilyen a valóságban. Ehhez leggyakrabban a
cégiratokat, a mérleg‐ és eredmény‐beszámolót hamisítják meg, de esetenként
személyes okmányokat is. Ügyvezetőként strómanokat alkalmaznak.

49. oldal

Amennyiben a kívánt eszköz a birtokukba kerül, azt rövid időn belül külföldre viszik,
illetve Magyarországon bérbe adják vagy értékesítik, majd lopás miatt feljelentést
tesznek a rendőrségen.
Példa: Egy kft. egy lízingcégtől 35 db billencset kívánt lízingelni, amihez
800 000 000 Ft lízingigénye volt. Az ügyfél elmondása szerint a tehergépkocsik egy
bányakitermelésben vettek volna részt. A cég a lízingigényéhez beadta a 2003‐as,
2004‐es, 2005‐ös és 2006‐os évi beszámolóját. A beszámolók mindegyikén a 2007‐es
dátum szerepelt. A 2006‐os évhez könyvvizsgálói jelentés is kapcsolódik. A lízingcég
felvette a kapcsolatot a könyvvizsgálóval, aki tájékoztatta őket, hogy nem ő készítette
a jelentést, és ezt több adattal is alátámasztotta. A szerződést természetesen nem
kötötték meg.
7.2.5 Csődközeli állapotban lévő cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási
csalás

Ennek a módszernek az elkövetői csődközeli állapotban lévő cégeket kutatnak fel, a
tulajdonosoknak felajánlják, hogy megvásárolják a céget az adósságaival együtt,
csupán arra kérik, hogy néhány, általuk kiválasztott eszközt vásároljon meg hitelre.
Az ehhez szükséges pénzt, illetve meghamisított iratokat a rendelkezésükre bocsátják.
Miután az eszközök a cég birtokába kerültek a céget ténylegesen megvásárolják

strómanok bevonásával, aztán az eszközöket külföldre viszik, illetve itthon
értékesítik, használják vagy bérbe adják.

50. oldal

7.2.6 A finanszírozott eszközöket birtokló cég eladásával elkövetett finanszírozási
csalás

Ebben az esetben a törvényesen működő vállalkozás sikeresen megvásárolta hitelből a
kívánt eszközt, aztán tulajdonosváltás következik be a cégnél, egy stróman
megvásárolja a céget, de az eszközök soha nem kerülnek a birtokába. Azt külföldön
értékesítik, illetve itthon értékesítik, bérbe adják vagy használják.
7.2.7 Fizetésképtelenség miatt elkövetett finanszírozási csalás

Előfordul olyan eset is, hogy az eszköz hitelből történt megvásárlásakor még nem
alakult ki a csalási szándék, csupán miután a vállalkozás nehéz anyagi helyzetbe
kerül, döntenek úgy, hogy az eszközt lopottként bejelentik a rendőrségen, hogy így
mentesüljenek a további fizetési kötelezettségtől.
Az eszközt aztán külföldre viszik vagy itthon értékesítik, bérbe adják, illetve
használják.
Példa: Az egyik hazai lízingcég lízingszerződést kötött egy gazdasági társasággal.
A lízingcég különböző okok miatt a szerződést felmondta, és felszólította a gazdasági
társaságot az eszköz átadására. A felszólításnak a gazdasági társaság nem tett eleget,
ezért a lízingcég feljelentést tett. A nyomozást megszüntették, ezért a megszüntető
határozat ellen panasszal éltek, amit elutasítottak. Ezt követően az anyagot a Legfőbb
Ügyészhez továbbították, aki elrendelte a nyomozás folytatását.
A gazdasági társaság időközben felszámolásra került. A felszámoló kötelezte őket az
eszközök átadására, azonban a gazdasági társaság ezt megtagadta, ezért a felszámoló

51. oldal

is feljelentette őket. A lízingcég az eszközöket kivonta a forgalomból, így közúti
közlekedésben nem vehetnek részt. Ennek ellenére az eszközöket a gazdasági társaság
immár másfél éve jogtalanul a birtokában tartja, és fuvarozási tevékenységet folytat
vele.
7.2.8 Hamis okmányokkal elkövetett finanszírozási csalás

Ennél a módszernél egy elvesztett, illetve eltulajdonított személyi igazolvány

felhasználásával megtudják, hogy annak eredeti tulajdonosának van létező, törvényes
vállalkozása, és ennek a vállalkozásnak a papírjaival, illetve az eltulajdonított
igazolvány segítségével finanszíroztatnak meg eszközt, amit aztán később
értékesítenek, bérbe adnak vagy használnak.
Példa: Egy lízingcégnél egy csaló egy létező cég létező ügyvezetőjének adta ki magát,
méghozzá a valós ügyvezető korábban ellopott személyi igazolványával. A benyújtott
cégdokumentumok hitelesnek tűntek, az álügyvezető személyesen jelent meg a
lízingcég irodájában, de a lízingcég képviselője is felkereste az álügyvezetőt a
megadott irodájában.
A lízingelni kívánt építőipari gépeket a szállító bemutatta, azokról megfelelő

értékbecslés is készült. Az ügylet megkötéséhez megszabott 20% önrészt az ügyfél a
szállítónak „fizette”, amelyet bizonylattal igazolt. Az ügylet elbírálását követően a
lízingcég a szállítót kifizette.
Miután az első lízingdíj nem folyt be, a lízingcég képviselője felkutatta a lízingbe vevő
céget, és a valós cég valós ügyvezetőjétől megtudta, hogy velük soha nem is kötött
szerződést. Az ügy jelenleg bírósági szakban van, de a kár nem térült meg.

52. oldal

7.2.9 Hamis okmányokkal alapított céggel elkövetett finanszírozási csalás

Hamis, meghamisított, illetve eltulajdonított személyi igazolvány segítségével céget

alapítanak, majd a cég nevére különböző eszközöket finanszíroztatnak meg,
amelyeket aztán értékesítenek, bérbe adnak, illetve használnak.

8 A finanszírozási csalások a statisztikák tükrében

8.1 A finanszírozási csalásokkal okozott kár a Magyar Lízingszövetség tagjai által
szolgáltatott adatok alapján

A finanszírozási csalások számáról, az okozott kár mértékéről, és a meghiúsított

csalások számáról nem áll rendelkezésünkre hiteles adat. A kutatás megkezdésekor a
Magyar Lízingszövetség közreműködésével megkíséreltünk erre vonatkozó adatokat
beszerezni, de miután ezen a területen nem született még átfogó kutatás, így az egyes
fogalmakat, mint például „lízingcsalás”, a megkérdezettek többsége másként
értelmezte, illetve egyes cégek üzleti titokra való hivatkozással tagadták meg az
adatszolgáltatást. A fenti hiányosságok miatt csupán 9 olyan kérdőív érkezett vissza
hozzánk, amelyet az általunk leírt definíció szerinti értelmezés alapján töltöttek ki az
egyes lízingcégek. Kutatásunk ebből a szempontból is úttörő szerepet játszik, hiszen,
amennyiben a kutatás anyaga valamennyi finanszírozó pénzintézethez eljut, a
közeljövőben reményeink szerint továbbfolytatott kutatás során ezek a zavaró
körülmények teljesen kiküszöbölhetők.
A helyesen kitöltött 9 kérdőív adatai, mindettől függetlenül, bár nem tekinthetők

reprezentánsnak, mégis érdekes következtetések levonására adnak lehetőséget.

53. oldal

A gépkocsikon kívül a leggyakrabban finanszíroztatott eszközökre vonatkozó

kérdésre a következő válaszok érkeztek:
• földmunkagépek (6 cég jelölte meg)
• tehergépkocsi, kamion (5 cég jelölte meg)
• targonca (5 cég jelölte meg)
• építőipari gépek (4 cég jelölte meg)
• mezőgazdasági gépek (3 cég jelölte meg)
• nyomdagépek (3 cég jelölte meg)
A fent felsoroltakon kívül természetesen más eszközökre is elkövettek finanszírozási

csalást, mint például bányászati berendezések, takarítógép, komputer, hangtechnikai
eszközök, orvosi eszközök, irodabútor.
Az értékelhető 9 kérdőívet kitöltő cégek 2006‐ban együttesen 1147 esetben tettek
feljelentést finanszírozási csalás miatt.
Az elkövetett bűncselekményekkel 2 238 000 000 Ft, azaz közel 2,3 milliárd Ft kárt
okoztak.
Az okozott 2,3 milliárd Ft kárból 1 176 000 000 Ft, azaz közel 1,2 milliárd forint térül
meg.
A válaszadó 9 cég, finanszírozási csalás gyanúja miatt elutasított szerződésekkel,

4,5 milliárd Ft vagyont védett meg.

54. oldal

A finanszírozási csalások miatt indított nyomozások során a nyomozást végző

szaknyomozók megítélése nagyon változó, a megkérdezett 9 cég közül 4 elégedett
volt a munkájukkal, 4 nem volt elégedett, 1 pedig semleges véleményt adott.
8.2 A gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalások az ERÜBS adatok tükrében

A megválaszolt kérdőívek alacsony száma miatt kénytelenek vagyunk a rendőrség

által rendelkezésünkre bocsátott ERÜBS adatok segítségével megbecsülni a 2006‐ban
elkövetett finanszírozási csalások számát. Sajnos ebben az esetben sem áll a
rendelkezésünkre pontos statisztikai adat, hiszen az ERÜBS adatbázisban nem létezik
a finanszírozási csalás fogalma, így csupán következtetni tudunk a pontos számra, és
azt is csupán a gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalások vonatkozásában.
A vagyon elleni bűncselekmények az összes ismertté vált bűncselekmény közel 62
százalékát teszik ki, ami a 2006. évben 425 941 bűncselekményt jelent, így bátran
kijelenthetjük, hogy kiemelkedő szerepük van a bűnözés szerkezeti felépítésében.
A statisztikai adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a vagyon elleni
bűncselekményeknek mindössze 5 százaléka kapcsolatos gépjárművekkel (2006‐ban
21 195 gépjárművel kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté, ide soroljuk a lopást, a
jármű önkényes elvételét, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, a rongálást, a
rablást, a hitelsértést, a jogtalan elsajátítást). Az úgynevezett finanszírozási csalásként
aposztrofált cselekmények csupán 0,75 százalékát teszik ki az összes
bűncselekménynek, ami látszólag elenyészően kevés, de ha figyelembe vesszük az
okozott kár, valamint a latencia mértékét, máris figyelemre méltó a kapott eredmény.

55. oldal

8886 10000
7938
7498 7869 9282
8354 9000
8000
7000
6000
2668 2944 5000

2411 3222
4000
2006
3048
1320 3000
3110
596 470
293 2000
740
594 313 500
541 647
1000
286 456
353 298 429
371 518 0
2006 319
172
2005 384
lopás
98
jármű önkényes elvétele
2004 371
csalás
2003 48
sikkasztás
2002
bet.lop.
hitelsértés
2001
1. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 2001–2006. évben,
melyekben az elkövetés tárgya gépjármű (ERÜBS adatok alapján)
A fenti grafikon jól mutatja, hogy a finanszírozási csalás nagy részét kitevő csalások és
sikkasztások száma évről évre folyamatosan nő, és országos szinten 2006‐ban összesen
2602 ilyen bűncselekmény történt. Bár nincs arra vonatkozó pontos adat, hogy a fenti
cselekmények hány százalékában lízingcég a sértett, a személyes tapasztalatok alapján

56. oldal

elmondható, hogy több mint az esetek 90 százalékában. Ha egy átlagos gépkocsi értékét
vesszük, akkor a finanszíroztatott gépkocsik átlagértéke mintegy 3 millió Ft, amit ha
felszorzunk a 2342 gépkocsival (a 2602 gépkocsi 90 százaléka), akkor kiderül, hogy az
okozott kár több mint 7 milliárd forint volt az elmúlt évben. Ha továbbfolytatjuk ezt a
gondolatmenetet, és a nyomozóhatóságok által 50–100% százalékos latenciával számolunk,
akkor a finanszírozási csalásokkal okozott kár 10,5 milliárd és 14 milliárd Ft között
mozoghat. Ne felejtsük el, hogy csak gépkocsikról beszélünk, az egyéb finanszíroztatott
eszközökre elkövetett finanszírozási csalásokról nem áll rendelkezésre rendőrségi adat.
6690
7000
5705
5497 5922
5003 6097
6000
5000
4000
1276 1609 3000

1918
1120
633 1680 2000

428
27 193 1750
156
183 302 1000
220 232 28
236
40 153
167 51 159 0
104
2006
240
68 56
2005
lopás
118
37
jármű önkényes elvétele
2004
50
csalás
16
2003
sikkasztás
2002
bet.lop.
hitelsértés
2001
2. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Budapesten 2001–2006. évben,
melyekben az elkövetés tárgya gépjármű (ERÜBS adatok alapján)

57. oldal

A 3. és 4. ábrán többek között a személygépkocsira elkövetett lopások számának
alakulását figyelhetjük meg 1996 és 2006 közötti időszakban, országos és budapesti
szinten. A finanszírozási csalások vonatkozásában ez több szempontból is érdekes.
Egyrészről nagyjából 1996‐ban kezdték meg tevékenységüket az első finanszírozási
csalók, amikor még klasszikus megoldásként szinte mindegyik gépjárművet
bejelentették lopottként, és többek között ez is hozzájárult a lopások magas számához.
Természetesen nem ez volt az egyetlen oka a gépkocsilopások magas számának, de ez
is közrejátszott az ismert statisztikai adatok kialakulásában. Másrészről 1999‐től
figyelhető meg egy fokozatos csökkenés és ez az az időszak, amikor megváltozik a
gépkocsik forgalomba helyezésének menete, bevezetik az eredetiségvizsgálatot, a
törzskönyvet és nem utolsósorban a hatóságok és a lízingcégek egyaránt nagyobb
figyelmet fordítottak a finanszírozási csalások megelőzésére, felderítésére.
18000
2
1713 7
16000 1534
3 1630
16178
14000 15255
14480 8
1262
9
12000 1096
11556
10000 9282 8886
10022 8354 7869
7938
8000 7498
8336
8121
7571 6903
6000 6937 6968
6376
5434
4000 4673
4169
3475 3265 3187 3343
2000 2668
3073 2411
0
1996 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Gjm. Szgk. Jöe.

3. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 1996–2006. évben,
melyekben az elkövetés tárgya gépjármű, ebből lebontva a személygépkocsira elkövetett lopás,
illetve a jármű önkényes elvétele bűncselekmény (ERÜBS adatok alapján)

58. oldal

14000
93
12000 1 21
21
11951 0 111
999
10000
10735
9763
7
817
8000 9
707 0
669
7659 7 2 5
609 592 570 7
549 3
6000 6704
6384 500
5698 5556 5276
4000 5089
4246 4523
2000 2778
2683
2117 1944
1767 1590 1693 1629 1276 1120
0
1996 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Gjm. Szgk. Jöe.

4. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Budapesten 1996–2006. évben,
melyekben az elkövetés tárgya gépjármű, ebből lebontva a személygépkocsira elkövetett lopás,
illetve a jármű önkényes elvétele bűncselekmény (ERÜBS adatok alapján)
A fenti adatok egyértelműen igazolják, hogy szoros összefüggés van a lopások

számának csökkenése és az egyre növekvő, ismertté vált gépjárművekkel kapcsolatos
vagyon elleni bűncselekmények – sikkasztás, csalás, hitelsértés – számának
növekedése között. A finanszírozási csalások elkövetésének elsődleges célja a külföldi
megrendelők igényeinek kielégítése és az alkatrész‐utánpótlás biztosítása. Nagyjából
ugyanaz, mint a lopott gépjárművek esetében, csak kisebb a lebukás kockázata.
Gondoljunk csak arra, hogy egy körözött gépkocsival nehezebb átjutni a határon, mint
egy „tisztával”. Gyakorlatilag kevésbé rizikós módon kiszolgálhatják az igényeket
finanszírozási csalással, mint lopással. Persze ez a nagyobb értékű gépjárművek
esetében nagy tételben nem működik, mivel nehéz hozzá strómant találni. Az ilyen
járműveket továbbra is egyszerűbb eltulajdonítani.
Mivel eleinte senki nem foglalkozott ennek a bűncselekménytípusnak a

nyomozásával, és a strómanok nem a hajléktalanok közül kerültek ki, legalizálták a

59. oldal

gépjárművek eltüntetését. Ez a legalizálás a lopottként történő lejelentés volt. Tehát

hiába nem történt lopás, a statisztikai adatoknál mégis így jelentkezett. Később
szigorúbb lett az ellenőrzés és az elkövetők – a hatóságok rutinosabb fellépésének
köszönhetően – még azelőtt megbuktak, mielőtt a valótlan feljelentést megtehették
volna. A másik csökkentő tényező, hogy a strómanokat a hajléktalanok közül
válogatták és nem foglalkoztak a lejelentéssel. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy
ami kiesett a lopás oldalról, annak egy része megjelent a vagyon elleni
bűncselekmények között mint hitelsértés, csalás vagy sikkasztás.

60. oldal

9 Összefoglalás

A finanszírozási csalások a vagyon elleni bűncselekmények egyik legnagyobb anyagi
kárt okozó bűncselekménytípusa. A bűncselekmény sértettjei, a biztosítótársaságok és
a finanszírozó pénzintézetek, eddig cégenként külön‐külön próbálták megelőzni,
visszaszorítani az egyre jobban szervezett és kifinomult módszerekkel elkövetett
bűncselekményeket, de kevés sikerrel.
A finanszírozó pénzintézetek 90 százalékát tömörítő Magyar Lízingszövetség

tagjainak egy része – kilenc pénzintézet – úgy döntött, hogy a probléma súlyának
megfelelően kíván fellépni a vagyon elleni bűncselekmények ezen formája ellen.
Összefogásuk eredményeként megbízták a CORDI Kht.‐t egy olyan szakmai anyag
kidolgozásával, amely tartalmazza a finanszírozási csalások legfontosabb elemeit,
résztvevőit.
A megbízásnak megfelelően a CORDI Kht. elkészítette kutatási anyagát. A kutatás

során több kihívással is szembe kellett néznünk, mint például a témakörrel foglalkozó
szakirodalom hiánya, vagy az egyes pénzintézetek üzleti titokra való hivatkozással
történő ellenállása.
Az elkészített kutatási anyag a maga nemében úttörő szerepet játszik, hiszen korábban
egyetlen kutatás sem érintette a témakört. A kutatás során feltérképeztük a
finanszírozási csalások leglényegesebb elemeit:
• definiáltuk a finanszírozási csalás fogalmát,
• meghatároztuk a finanszírozási csalások során elkövetett, Btk. szerinti

bűncselekményeket,

61. oldal

• ismertettük kialakulásának történetét,
• bemutattuk a szereplőit,
• leírtuk a finanszírozási csalás folyamatát,
• összefoglaltuk az eddig ismert módszereket,
• javaslatokat fogalmaztunk meg a finanszírozási csalások visszaszorítására.
A kutatás eredményességét tovább növelhette volna, ha az érintett pénzintézetek

mindegyikének támogatását élvezzük. Ennek hiányában maradtak megválaszolatlan
kérések, amelyek a kutatás továbbfolytatásával megválaszolhatók. A legfontosabbnak
a továbbiakban azt tekintjük, hogy minden érintett pénzintézet összefogásával olyan
megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek alkalmazásával, ha meg nem is szüntethető, de
jelentősen csökkenthető a finanszírozási csalások száma és az általuk okozott kár
mértéke.

62. oldal

10 Javaslatok

A finanszírozási csalások számának és ezzel együtt az azokkal okozott kár
mértékének a csökkentésére már az eddigiekben is több javaslat, kezdeményezés
született, azonban a közelmúltig nagyon kevés valós erőfeszítés történt. Ennek
nagyon egyszerű az oka: egy olyan piaci versenyhelyzetben, mint amilyenben a
pénzügyi finanszírozással foglalkozó cégek vannak, mindenki egyedül próbálja
megoldani az ilyen jellegű problémáit.
A probléma fent leírt megközelítésével sajnos kutatásunk során is találkoztunk, bár
inkább pozitív jeleket tapasztaltunk. Kutatásunk egy részét a Magyar Lízingszövetség
koordinálásával folytattuk le, ami azt jelzi, hogy a Szövetség tagjai – legalábbis ezen a
területen – egységesen kívánnak fellépni. Esetenként ugyan szembesülnünk kellett
bizonyos fokú elzárkózással az adatszolgáltatás elől, de bízunk abban, hogy a
közreműködő vállalatok pozitív példája legyőzi a helyenként bizalmatlan hozzáállást.
Részben a fent említett okok miatt, részben azért, mert a finanszírozási csalásokról
eddig egyetlen kutatás sem készült, s így a témakörben az alapfogalmak sem
meghatározottak, a finanszírozó pénzintézetek adatszolgáltatása csak részben
mondható sikeresnek. Mindettől függetlenül a 9 adatszolgáltató által jelzett 2,3
milliárdos finanszírozási csalással okozott kár és a további 4,5 milliós értékre
megkísérelt, de elhárított csalási kísérlet – azt gondoljuk – elég nyomós érv a
pénzintézeteknek, a jogalkotóknak és a nyomozó hatóságnak egyaránt, hogy
kiemelten foglalkozzanak a területtel.
A tanulmány során pontosan megfogalmaztuk az ismert elkövetési magatartásokat, és
azok alapján a következő javaslatokat tesszük a finanszírozási csalásos
bűncselekmények visszaszorítására:

63. oldal

10.1 Eszköznyilvántartó adatbázis létrehozása

A központi nyilvántartással nem rendelkező eszközök esetében javasoljuk egy

eszköznyilvántartó adatbázis létrehozását, amelynek segítségével kiküszöbölhető az
egyik leggyakrabban előforduló finanszírozási csalási módszer, amikor egy eszközt
többször, több finanszírozó céggel is megfinanszíroztatnak. Az adatbázis létrehozása
és feltöltése után – amennyiben valamennyi finanszírozó cég használja a rendszert –
jelentősen csökkenteni lehet az ilyen típusú finanszírozási csalások számát.
10.2 A szerződéskötést megelőző ügyfélellenőrzés hatékonyságának javítása

10.2.1 Magánszemélyek esetén

A magánszemélyekkel kötött finanszírozási szerződések során egyértelműen arra kell
törekednünk, hogy megállapítsuk, valósak‐e a szerződő fél által közölt adatok, azaz
mennyire hitelképes az ügyfél. A finanszírozási csalások többségére jellemző, hogy
hajléktalanokat alkalmaznak strómanként, akik nem igazán felelnek meg a
hitelképesség kritériumainak. Annak érdekében, hogy hitelképessé váljanak, a
megbízók hitelképessé teszik a strómanokat, mind külsőleg, mind az okiratok
tekintetében. Meghamisítják a munkáltatói igazolást, megfelelő ruhát és egyéb, az
„optikai tuninghoz” szükséges eszközzel látják el a hajléktalanokat. A strómanok,
illetve a megbízók ezen a következők miatt bukhatnak el:
• A strómanok általában nem dolgoznak, vagy legalábbis nem ott, ahol a

munkáltatói igazolás szerint dolgozniuk kellene. Ez azt jelenti, hogy nem
rendelkeznek megfelelő információval a cégről, tehát ha a finanszírozó cég
ügyintézője nem a jelenleg szokásosnak mondható ügyfélellenőrzést végzi el,
hanem nyílt adatbázisok vagy akár az internet felhasználásával a lehető legtöbb

64. oldal

adatot beszerzi a munkáltatóról, akkor célzott kérdésekkel nagyon könnyen

kideríthető, hogy a leendő ügyfél soha nem dolgozott a munkáltatóként
megjelölt cégnél.
• A megbízók – a strómanok megbízhatatlansága miatt – általában maguknál

tartják a stróman elérhetőségeként megjelölt mobiltelefont, és amennyiben a
finanszírozó cégek ügyintézője ellenőrizni kívánja az adatokat, ők válaszolnak.
A megbízó a munkáltatóról megfelelő információval rendelkezik (hiszen ő
hamisította a munkáltatói igazolást), azonban a strómanról nagyon kevés
információ áll a rendelkezésére, mivel olyan személyekkel „dolgoztatnak”,
akiket nem ismernek, és így nem tudják a későbbiekben azonosítani őket. Az
ügyintéző a megfelelő adatok beszerzésével olyan kérdéseket tud feltenni a
megbízónak, amelyek segítségével kiderül, hogy nem az a személy van a vonal
végén, aki a hiteligénylést beadta. A feltett kérdéseknek nem csupán a szokásos
személyes adatokra kell vonatkoznia, hanem olyan ismeretekre is, melyeket
csak az adatoknak megfelelő személy tudhat.

10.2.2 Gazdasági társaságok esetén

A gazdasági társaságok esetén a legfontosabb, minél több információ beszerzése a

cégről, illetve az ügyvezetőről. Nem szabad csupán az ügyfél által megadott adatokra
hagyatkozni, azokat független forrásokból vissza kell ellenőrizni. Érdemes ellenőrizni,
hogy az ügyvezető mikor foglalta el pozícióját, milyen végzettséggel rendelkezik,
milyen más gazdasági társaság(ok)ban érdekelt, mi a tulajdonában lévő gazdasági
társaságok státusa. Érdemes olyan kérdéseket is feltenni, amelyek a társaság fő
tevékenységére vonatkoznak, hiszen a megfelelő ismeretek hiányában nem
képzelhető el, hogy a vállalkozás működőképes.

65. oldal

10.3 Pozitív adóslista felállítása

Bár az adatvédelmi biztos szerint az adatvédelmi törvénybe ütközik, mégis azt
gondoljuk, hogy szükséges az ún. pozitív adóslista felállítása, amellyel a jó adósok
könnyebben, kedvezőbb feltételekkel igényelhetnének hitelt. Mivel a strómanok
általában hajléktalanok, nem valószínű, hogy szerepelnének ezen a listán.
10.4 A totálkáros gépkocsik kötelező forgalomból való kivonása

Javasoljuk jogszabály létrehozását, amely előírja a gazdasági és műszaki totálkáros

gépkocsik azonnali kivonását a forgalomból. Ez több szempontból is fontos:
• egyrészt beszűkítené a lopásból és finanszírozási csalásból származó

alkatrészek piacát, hiszen az ilyen gépkocsik alkatrészeiből építik fel újra a
totálkáros gépkocsikat,
• másrészt automatikusan megszűnne a finanszírozási csalások egy része (lásd

Totálkáros gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalás),
• harmadrészt a közlekedésbiztonság szempontjából az újjáépített totálkáros

gépkocsik életveszélyesek.

10.5 Kutatások alapján prevenciós protokollok kidolgozása

Az elkövetési magatartások és az általuk okozott kár további elemzése, és az elemzés
eredményei alapján olyan – esetleg szoftveralapú – ellenőrzési protokollok
kidolgozása, amelyek célirányosan ellenőrzik az ügyfelet a különböző elkövetési
magatartások szerint.

66. oldal

10.6 Másodlagos azonosító rendszer kidolgozása

Az egyedi azonosítóval nem rendelkező gépekre javasoljuk másodlagos azonosításra
alkalmas jelrendszer kidolgozását és alkalmazását (UV gravírozás). Ezzel lehetővé
válna minden eszköz azonosíthatósága, persze csak abban az esetben, ha minél több
finanszírozó cég közreműködésével kerülne sor a jelrendszer kidolgozására, és azt
minden cég használná is.
10.7 Nyomkövető rendszerek beépítése

Annak elkerülése érdekében, hogy a finanszírozott eszközt külföldre vigyék, a

nagyobb értékű eszközök esetében indokolt GPS alapú nyomkövető rendszer
telepítése.
10.8 Hatósági hozzáférés biztosítása

A 11.1 pontban javasolt eszköznyilvántartó rendszer létrehozását követően hozzáférés
biztosítása a hatóságoknak, hogy a határokon átvinni szándékozott eszközök státusát
ellenőrizni tudják.
10.9 Szakmai és oktatóanyagok, tréningek létrehozása

Szakmai és oktatóanyagok, tréningek készítése az ügyintézők számára, ahol

megismerhetik azokat a módszereket, amelyekkel kiszűrhetik a finanszírozási
csalókat.

67. oldal

10.10 Közös konferenciák rendezése

Közös szakmai konferenciák és workshopok tartása a rendőrség és a finanszírozó

cégek munkatársainak részvételével.

10.11 További kutatások folytatása a témakörben

A témakör további elemzésével, eddig fel nem derített összefüggések feltárásával,

további prevenciós eljárások kidolgozása.

68. oldal

11 Melléklet

Tisztelt Hölgyem/ Uram!

A Magyar Lízingszövetség és a CORDI Kht. kutatást végez, melynek célja, hogy
megismerje a lízingcégek sérelmére elkövetett lízingcsalásos bűncselekmények
módszereit, illetve az általuk okozott kár nagyságát, összetételét. Mivel a témával
kapcsolatban semmiféle szakirodalom nem áll rendelkezésünkre, ezért a kutatáshoz
szüksége információkat a Lízingszövetség tagjainak megkérdezésével kívánjuk
megszerezni. Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével Önök is járuljanak hozzá a kutatás
sikeréhez!

Köszönettel,

Lévai Gábor MLSZ főtitkár és
Kollár Zsolt vezető kutató

1.) Milyen tárgyakra, eszközökre követtek el/kíséreltek meg elkövetni lízingcsalást
az Önök sérelmére? (Sorolja fel az érintett eszközöket, a gépkocsikat kivételével!)

………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………...

2.) Milyen módszerekkel követtek el/kíséreltek meg elkövetni az Önök sérelmére
lízingcsalást? (A módszerek rövid, néhány mondatos leírása.)

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

3.) A 2006‐os évben hány esetben tettek feljelentést a rendőrségen lízingcsalás miatt?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

69. oldal

4.) A rendőrség a feljelentések hány százalékában indít eljárást csalás miatt, hány
százalékban indít nyomozást más bűncselekmény (például lopás) miatt, és hány
százalékban tagadja meg a nyomozást?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

5.) Az elrendelt nyomozások hány százalékában fogják el az elkövetőket?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

6.) Az elrendelt nyomozások hány százalékában kerül Önökhöz vissza az
eltulajdonított eszköz?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

7.) Mennyire tartja szakszerűnek a nyomozások során eljáró nyomozók munkáját?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

8.) Milyen javaslatai vannak a lízingcsalásos bűncselekmények visszaszorítására?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

9.) A 2006‐os esztendőben mekkora kárt okoztak Önöknek a lízingcsalásos
bűncselekményekkel?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

10.) Az okozott kár hány százaléka térült meg?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

70. oldal

11.) Hány darab lízingcsalásos bűncselekményt sikerült megelőzni?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

12.) A megelőzött lízingcsalásokkal mekkora értéket sikerült megvédeniük?

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

13.) Kérem, írja le a legérdekesebb eseteket, amelyek során megkíséreltek
lízingcsalást elkövetni az Önök sérelmére!

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

Kérjük, hogy válaszukat 2007. november 26‐ig küldjék meg a kollar@cordi.hu e‐mail
címre. Amennyiben kérdésük van, a fenti e‐mail címen vagy a 06‐70‐383‐6252‐es
mobilszámon feltehetik azokat.

Köszönjük a segítséget!

71. oldal

Finanszírozási Csalás Tanulmány

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Finanszírozási Csalás Tanulmány

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

C O R D I Kutatás Fejlesztési Kht.

A lízingcsalás megnevezés hibás, hiszen a lízingen kívül más finanszírozási formák

A finanszírozási csalás törvényi tényállását hiába is keresnénk a hatályos Büntető

Finanszírozási csalásnak tekintünk minden olyan cselekményt, amikor valaki

A finanszírozási csalás elkövetése során több bűncselekmény – csalás, köz‐ és

A legkézenfekvőbb minősítése a korábban már említett elkövetői magatartásoknak a

Lízingelt eszköz eltüntetése esetén – ahol a tulajdonjog az előbbiekben említettek

Néhány pénzintézet kialakította azt a gyakorlatot, hogy amennyiben az intervenciós

• a két eljárást egészen a vádra küldésig együttesen kezelik, hiszen bármikor

Orgazdaság elkövetésének megalapozott gyanúja általában a szállítókkal,

Mivel – ahogyan azt a korábbiakban már említettük – a finanszírozási csalásokat

Az első finanszírozási csalások megjelenése néhány évvel a rendszerváltás utánra

Az új lehetőség szükségszerűen hozta magával a gépjárműbűnözés átalakulását is.

A kutatás lízingcégek munkatársai számára készül, ennek ellenére szükségesnek

A pénzügyi lízing fogalmát alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi

A definíció szerint pénzügyi lízingnek minősül az a tevékenység, amelynek során a

• viseli a közvetlen terheket – ideértve a fenntartási (biztosítás, üzemanyag

A lízingbe adók általában a lízingszerződésben kikötik a kötelező vagyonbiztosítás

A lízingbe vevő köteles a lízingtárgyat az átadással egyidejűleg haladéktalanul, de

A biztosítási díjat a lízingbe adó a lízingszerződésben foglaltaknak megfelelően

megállapodást a biztosítóval. Így az ilyen finanszírozási konstrukcióban vásárolt

Ma a gépjármű‐finanszírozás 80 százalékát a kölcsönkonstrukciók jelentik.

A hitel esetében a vásárlás időpontjától a vevő a tulajdonos, a törzskönyvet is az ő

2007 első félévében a lízingcégek 1050 milliárd forint értékben finanszíroztak

A lízingcégek szerződést kötnek autókereskedésekkel és egyéb hitelügyintézői

• munkáltatót cégnyilvántartóban ellenőrzi, illetve felhívja a megadott

A kezdőrészletet vagy más néven önrészt általában minimum 10%‐ban határozzák

Nagyobb problémát okoznak azok a szervezett elkövetői csoportok, ahol a vásárlás

A lízingcég tulajdonképpen egy gyűjtőnév, azokat a pénzintézeteket,

A stróman, bár a szervezeti hierarchia legalacsonyabb szintjén áll, egyben a

A strómanra jellemző, hogy nehéz megtalálni, sokszor csak személykörözés,

• vadonatúj lakcím, ahova csak azért jelentették be, mert a hitelügyintézés

A stróman lakcíme sok információval szolgálhat a nyomozás során. Vannak olyan

• van‐e érvényes jogosítványa, a finanszírozási iratokban szereplő

o kialakítani a lízingcégekkel egy jól működő kapcsolatot, és közben

Az autókereskedés annyiban károsultja egy finanszírozási csalásnak, amennyiben

valamilyen részletfizetési konstrukcióban. A finanszírozási csalás miatt indított

• A korábban már említett felbruttósítással lehetővé teszi, hogy a stróman

• „házhoz” viszi a szerződéseket, így a strómant nem kell berángatni a

• hajlandó papírokból dolgozni, hagyja, hogy a felhajtó hozza‐vigye a

Az ügyintéző anélkül is hozzásegítheti a csalókat a bűncselekmény elkövetéséhez,

célországban értékesíti, általában jelentős haszonnal. A gépkocsi kulcsait, valamint

A szállító a szervezeti hierarchiában a stróman fölött helyezkedik el. A szervezők

A közvetítő feladata nagyon egyszerű, „nomen est omen”, közvetít. Ő a kapcsolat a

• gondoskodik arról, hogy a stróman megfelelő állapotban jelenjen meg a

A szervező a megbízó alatt helyezkedik el a rangsorban. Egy megbízónak több

A megbízó az, akinek a személye legtöbbször az ismeretlenség homályában marad.

A megbízó több vonalat is működtet, üzleti érdekeltségei ennek megfelelően

A megrendelő általában külföldi, ügyel arra, hogy a gépjármű átadás‐átvételt

• biztosítótársaság alkalmazottai: kártérítési eljárás során, illetve

A finanszírozási csalások módszereinek elemzésekor különbséget kell tennünk a

• Stróman rokon, barát, ismerős: rendszerint lopás miatt tett feljelentéssel

A módszer lényege, hogy olyan hitelképes személyeket keresnek, akiknek a nevére

Amennyiben a stróman nem rendelkezik megfelelő iratokkal, akkor szereznek neki.

A szerződések aláírását követően a stróman kihozza a járművet a kereskedésből,

A strómannak megígérik, hogy fizetik a törlesztőrészleteket, a lakcímére érkező

A finanszírozott gépjármű lehet új, használt, használt de Magyarországon első

Ebbe a kategóriába azok a magánszemélyek tartoznak, akik saját célra lízingelnek,

bejelenti, hogy eltulajdonították a gépkocsiját. A rendőrség nyomoz, majd lezárja az

Egy a BRFK GBEO‐n lefolytatott nyomozás során egy munkanélküli anyukát

A roncskereskedő cégektől vagy magánszemélyektől totálkáros személygépkocsikat

Hamis dokumentumokkal forgalomba helyeznek Magyarországon olyan

A bűnbanda valamennyi tagját sikerült azonosítani, nagy részük előzetes