"

Boreczky Agnes

A szimbolikus csalad

Az ertelmezes idejenek es terenek kiterjesztese

Gondolat Kiad6 Budapest, 2004

A konyv az OTKA T 34965 5Z. kutatas kerereben keszillt.

170272 :A

Minden jog fenntartva. Biirmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatfcldolgozo rendszerben valo tarolas

a kiad6 elozetes Irasbeli hozzajarulasahoz van kotve.

© Boreczky Agnes, 2004

www.goltdola!kiado.hu

A kiadasert felel Bacskai Istvan Szoveggondozo Gal Mihaly l\fi'lszaki szerkesztd Pinter Laszlo Tordeld Unyi Krisztina

A borft6 Vajda JUlia Uroacsora cimff munkajanak felhasznalasaval keszult, A kiadasi munkalarokar a Books in Print vegezte,

ISBN 963 9567426

Tartalom

9 11 19

ELOSZ() BEVEZETES

EGY M(riT -T013BFELE ]OVo?

(En) Tortener is identitds csatdd- is csoportszoaoldgjc: nizl/pontb6!

A l\[OBlLITAS ts lI.l\lIGRAcl() N[mANY

(JJRII.!\ION[)UI~r CSALfi.DT()RT(~NETBEN

CSALADPAIXAK ES ELETlJ'lI\K CSALADTQRTENET l~S SZIMBOLlZAcI() vAr_;rozAsOK A SZOU)K GYEREKFELFOGASABAN,

A GYEREKEK I~LETK()ROLl\I~:NYEJBEN [~S SZOCIII.LIZAcI()jABAN (1910-1990)

rARI-IUZAt\IOS TbRT(~NETEK

Ametikai is magyarcsaMdnalmtivdk a ku!tulllazonos pedag6gia felof

II. TUDAs t\llNT EUlES(~[~l' l\1(ll~r

40

69

87

98 119

133 141

IRODALOl\I

Elosz6

Ez a tanulrnanykotet a szimbo/ikuscsfllrfdr6! szol, AmSI a csaladrol, amelynek tagjai -Iegyenek ravoli vagy kozeli rokonok, d6k vagy holtak - elsosorban ernlekezetunket es kepzeletunket nepesitik be. Valahogy ugy, ahogyan peldaul Balazs Bela sosem latott arnerikai nagybacsija, akinek a nappaliban Iogott a fenykepe, saki majdani oroksegevel egy kevesbe szegenyes java remcnyet tarrotta eletben, Vagy az a franciaorszagi zongoramtlvesz unokatestvere, akinek helyeben sokszor kepzelte reflektorfenybe rnagat. Netan a fcketebaranykent emlegetett cirkuszos nagybacsi, aki cgyszer csak val6ban mcgjelent, es Amerikaba invitalta, meg az indiai 16keresked6 rokon, akinek segftsegcvel gyakran megjaratta gondolatait rnessze [aldan, a meses keleten, meg Indiaban is.

A kotet to ternaja tehat az a csalad, mely identitasunk alakulasaban meghatarozo szerepet jatszik, mely a mintak sokasagaval Iehetoseget teremt arra, hogy a tenyleges dentes kockazata nelkul rnegeijunk akar tucatnyi eletet cs palyat, bejarjuk reg eltfint korok helyszineit es intezrnenyeit, mely ekkeppen kiterjeszti sztlkosre szabott foldrajzi-fizikai letunket, mikozben oriental es iranyr szab cselekedeteinknek, valasztasainknak.

A szim bolikus csalad letet regota se jtettcm. Korabban "virtualis" csaladnak neveztem, meg korabban, az 1980-as evek elcjen, egy akkor 25 eves fiatal tanar interjiijanak elernzcsekor jotrern ra, hogy az elneptelenedett es dcklasszalt csalad pusztul6 szelIcmtargyai es az anya elvarasaiban eltetett korabbi elet kepe rnikent alapozza meg es tartja fogva szemelyiseget. A rmilt cs a jc-

9

len kapcsolata meg regebben foglalkoztatott. Hetvenes evekbeli falusi kutatasaim egyik alaptetele az volt, hogy a helyi tarsada- 10m vonasai a ket vilaghaboni kozotti tarsadalom meghatarozo csoportjai es az egyes csoportok kozotti erintkezesek nyoman kialakult mentalitas fel61 ertelmezhetdk. Igy, amikor Fulbrightosztondfjaskent Amerikaban tanitottam, termeszetesen talaltarn ra az idoszociologiai irodalomra, es nem utolsosorban a szimbolikus csalad-, illerve narrativaelmeletekre.

Ez a kis kotet tehat azokat az uj, es reszben mar megjelent, de atdolgozott tanulminyaimat tartalmazza, melyeket az elrmilt nehany ev tObbgenerici6s csaladkutatasai alapjan irtarn (a kutatasokat reszben a Szechenyi Professzori Oszt6ndfj, reszben egy jelenleg is faly6 OTKA-megbfzas kereteben vegeztem/vegzern). CcSlja,hogy a csalad kozeppontba allitasaval es a csaladfogalorn kitagftasaval ujmegvilagftasba helyezzen nehany aryan jelenseget es problernat, mint amilyen peldaul az identitas, a mobilitas, a kulruralis tOKe kepzodese, a szocializacio vagy az iskolai 65 a csaladi kulnira viszonya. Azt rernelve, hogy a kotetben Japozva mindenki talal valami szernelyesen neki szolor, az irasokar szakrnabeIieknek, a terna irant erdeklodoknek, valamint a hallgat6imnak egyarant ajanlom,

10

Bevezetes

A hatvanas-hetvenes evek csaladtorteneti-csaladszociologiai kutatasaiban ket nagyobb, egymassal csak kevesse erinrkezd vonulat valt meghatarozova. Peter Laslett nyornan a csalad- es haztartasnagysag tortcneti alakulasanak kiterjedt vizsgalata alkotta az egyik vonulatot, a masik, Anderson kifejezesevel "erze!mi" iranyzatnak (sentiments approach) Aries rnunkassaga lett a kiindulopontja, aki a csaladfogalornra, a csalad es a kulso vilag kozti kapcsolatra, illerve a csaladi elet belso :italakulisara vonatkoz6 kutatasok sokasagat indftotta el.

Bar Laslett csalad- es haztartasrckonstrukcioi utan alapos ervek sz6ltak amellett, hogy a kiscsalad nem csupan az iparosodas es a rnodernizacio csaladszervezeti forrnaja, a hetvenes evekig ~ nem utols6sorban Parsonsra alapozva ~ a Itukledris cSfltrid CS il modernitds lenyegeben rokon fogalmakkent szerepeltek. A diskurzus ugyanakkor a patriarchalis nagycsalad es a konjugalis csalid alapii haztartas torteneti dorninanciaja es atalakulasa, a nuklearis kiscsalad univerzalitasa, illetve az idealizalt hagyornanyos csaladi elet realitasa korul folyt, az crzelmekre vonatkoz6 kutatasok kozeppontjaban pedig az erzelmek hianya, a ridcgscg, illetve az intimitas tortenetiscge allt.

A nyolcvanas-kilencvenes evekrc felerosodo kritikai megkozelitesek vegul is tobb ponton megkerdojeleztek a nuklearis csaladra, illctve az egyszenl haztartasokra epilla modell kiterjeszteset minden tarsadalomra (Anderson 1995, Mitterauer 1992), es rnegingattak a nuklearis kiscsalad mitoszat is.

11

A csaladok kozotti kulonbsegek leirasara peldaul Hajnal nyugati, keleti, eszaknyugati tlpusokat dolgozott ki, de maga Laslctt is egy nYligati es kozepnJ'tlgati, tovabba a ke/eti rnellett mediterrdn csaIadtipust kulonitett el.

Ugy tfinik, hogy a nuklearis csalad, a kiscsalad univerzalitasa, letenek, elterjedesenek trilaltalanositasa egyreszt egy ernpirikusan kevesse bizonyftott elrneleti konstrukcion alapulr (Goode 1971), masreszt politikai es ideoI6giai intenci6kon. Ez utobbi j61 tetten erheto peldaul a kiterjedt nagycsalad ertelrnezeseben, vagy abban a felfogasban, hogy a komplex hriztartas egy prirnitivebb allapot maradvanya, esetleg megkesett fejlodes eredrnenye (Hammel 1972). Stone implicit kritikaja ugy fogalmazodik meg, hogy "a tars ada 10m mindig magaba foglalja a csaladot es a rokonsagor, amely (bar az allamnak resze van benne) osztozik a reprodukcios, fogyaszrasi, szocializacios, elhelyezesi es gondozasi feladatokban" (Stone 1980, 380. 0.). A nukleariskiscsalad-elrnelet kririkajat fejezi ki a m6dosftott nagycsalad (modified extended family) fogalrnanak bevezetese (Litwak 1965), mely szerint a korabeli nuklearis csaladok ugyan kulon lakrak cgyrnastol, de aktivan egyuttmukodtek azokban a helyzetekben, melyekben csaladi vagy intezrnenyi segltsegre volt szukseg. Hasonlokepp a val6di es a fiktfv rokonsag gondolatat, illetve funkciojar Yeti fel peldaul Levi (1990), Cressy pedig a nem e gyutt el6 rokonsagon belul megkulonbozret aktiv es hasznos rokoni kotelekeket (Cressy 1986).

A nuklearis csalad alapii haztartasokra vonatkoz6 koncepci6k ervenyesseger kozvetlentll kerdojelezi meg Ruggles, aki szerint Amerikaban es Angliaban is a huszadik szazad elott a nagycsalidon beltil az ogynevezett torzscsalad, a "stem family system" volt a jellemz6 (Ruggles 1987, 1994). A tMb/ele minta egyidejfl Ittezesct bizonyitja Gillis, mikor az udvarlasi es hazassagi szokasok regionalis sokfelesegerol Ir, illetve arrol, hogy maga a hazassag is a nagyobb rokonsag fontossagat erositi meg (Gillis 1985).

A nuklearis csaladelrnelerek dorninanciaja ugyanakkor maga is etnocentrikus tarsadalmi jelenseg (Staples-Mirande 1983).

12

( Hyannyira, hogy a kutat6k a kulonbozd etnikai csoportokra jellcmzc bonyolultabb csaladformakat teljesen marginalisnak, illctve multikulturalisnak minositik, es ezzel a nagyobb folyamaiokra vonatkoz6 elmeletek korebdl kirekesztik.

A kutatasok - a csaladszerkezeti iranytol jobbara clkulontilr>rnasik aga, a torteneti szociol6gia vagy tarsadalorntortenet, a mentalitas-, illetve a gyerckkortdrtencten belul a csaladi elet atalakulasat vizsgalta, A leghevesebb vitat Aries hires konyve, a G)'ennek, csaldd, haldl gerjesztette, ez a csaladi elet alapvonasainak allandosaga, illerve tortenetisege, tovabba a szulok gyerrnekeik iranti kozonye cs ezzel osszeftlggesben az egyes korszakok gyerekkepe kortil tolyt (Aries-Duby 1988, Aries 1987, Pollock 1983, Shahar 1992).1 Hasonlokepp a csalad- es haztartasszerkezeti kutatasokhoz, a problernat itt is reszben Aries teteleinck tul:iltalanosln'isa, dogmatikus ertelrnezese, nemegyszer felreertese okozta. Ma mar evidens, hogy tobbfele szerkezet es minta is letezhet egymassal parhuzamosan, hogy peldaul a ncgatfv es a pozitiv gyerekkep cgy idoben es folyamatosan is Jetezo hagyomany; a gyermekkel kapcsolatos alapvetoen ktilonbozd megkozelftesek (btinosseg-sirtatlansag, tisztasag stb.), a kozony es a torodes (szigor, fegyelmezes-bensoseges szeretet), a korai felnotrc valas, ilIetve a gyermekkor tarsadalmi realitasa nem zarjak ki egyrnast,

Az ut6bbi ket evtizedben kiragult a szocializacio fogalma es ertelrnezesi kerete, s ezzel egytitt egy ilj csaladfelfogas fogalmazodott meg: a (Saldd, illetve az elodok altai is kozvetiretr, hely-, hclyzet- es onrneghatarozast alakft6 csalddkip nem azonos (Gillis 1996). A tagabb csalad a tavolsagok es a szeparaltsag kovetkezteben szimboliklts csalddktnt rmlkodve olyan alland6an valtozo csaladkepet kozvetft, mely a megje1enftett eletpalyakon, eletmodokon, rnintakon at a tarsadalmi kornyezetre, a csaladi es az egycni jellegzetessegekre egyarant reflektalo bonyolult rendszert hoz letre. Ebben a csaladi tortenctekbol is megujulo tuda-

1 ]\Hs szernpontu osszcfoglalasr ad pcldaul Sambi KOJljli/"!IIS is meginis cim(! konyvcnck 1. reszeben (Somlai 1986).

13

son es a mftoszokon tul, tfrben es idaben is kitnjesztett szocializdci6s /unkci6k val6sulnak meg (vo. mnemonikus szocializacio, Zerubavel 1996).

A szimbolikus csaladertelmezesek a csaladi intezrneny felbornlasat, a csalad valsagat hangsulyozo nezetekkel szemben jelentek meg. Teljesen iij kontextust teremtenek, amikor az iij csaladfunkciokat reszint a hagyornanyos vallasi-telepulesi-foglalkozasi kozossegek felbomlasi folyamataba illesztve, mintegy azok szimbolikus munkajanak atverelere alapozva fogalrnazzak meg, de akkor is, amikor az idokutatasokba helyezkednek, es a csaladi ida kvantitafv es kvalitatfv' megkozelftesevel probaljak lerombolni a regi szep idok, a regi csalad mitoszat.

Nem kifejezetten a szimbolikus csaIadfogalomra eptilnek, azzal megis erintkezo rijabb-regi ertelrnezesi teruletet jelolnek ki azok a tobbgeneracios csaladtorteneti kutatasok is, melyek az egyeni eletutat, az egyen eleteben bekovetkezert valtozasokat a csaladi rendszeren beltll, illetve a csalad es a lokalitas egyutteseben ertelmezik (Bertaux- Thompson 1997).

A hazai csaladkuratasok meglehet6sen szorvanyosak, egymast61 is elszigeteltek. A szisztematikusabb demografiai es neprajzi vizsgalodasok eredrnenyei - egy-ket kivetellel - nem nagyon erintettek meg a szociologiat, amely inkabb a nagyobb rendszerekre vagy az olyan kurrens kerdesekre koncentral, mint az egyuttelesi formak pluralizalodasa. A szociol6gusok tobbsegenek tart6zkod6 erdektelensege annal is erthetetlenebb, mivel a

2 A Makillg Time for F ami(y cimfl (1996) tanulmanyaban Gillis fr arrol, bogy, bar peldaul a 19. szazadi, ma hagyomanyosnak nevezett csalad tobb idO't toltotr egylitt egy helyen, az idO' nagy reszebcn mindenki dolgozott, vagyis az idO' es az egyunlet elsO'dlegesen nem a csaladtagok kozotti kapcsolat, szerctct, tor6dcs stb, kifejezesenck keretet alkotta. Ennelfogva az idO't onmagaban ncm lehet automatikusan a csaladi osszetartozas, egyrnas iranti figyelern stb, l1lcruszandnak tekinteni.Mi tobb, Gillis szerinr a mai csalad, bar ritkabban es kevcsebbet talalkozik, de ezeket az alkalmakat arra hasznalja, hogy erosftsc a kupcsolatokat, az osszetartozas elmenyet (peldaul beszelgetesek, vasdmapi cbcdck, iinnepek, utazasok stb.). Ezr nevezi Gillis kvalitanv idonek,

14

csalad olyan intezmeny, mely egyszerrc alkalmazkodik a torteneti-tarsadalmi valrozasokhoz, es sajat logikajaba illeszti azokat, mely mikozben maga is atalakul, sztfr6je es tukre a valtozasoknak, s mely a nagyobb tarsadalom, a heIy, a csoport, valamint az egycn "osszeillesztesenek" alapvet6 terepe, mialtal torteneteiben feltarhato a foldrajzi es tarsadalmi hely, a lokalis es a csoporttorte net mcgannyi reszlete,

A Laslett-fele haztartas-szerkezeti rekonstrukci6 ncrn nil nagy kesessel Andorka es Farago (Andorka-Farag6 1984, Andorka 2001) vizsgalataiban, az Aries-fele kerdesek egy resze pedig a torteneti-nevclestortencti kutatasokban (peldaul Peter K. 1996, Szabolcs E. 1995, Pukanszky B. 2001) visszhangra talaltak, az ujabb mcgkozclfteseknek azonban nincsenek megfcleloi, es a 18-19. szazadi csalad- es haztartasrekonstrukcios vizsgalatokon kivul rnindossze egy - ugyancsak - tortenesz szerz6 foglalkozott azzal, hogy a hazai folyamatokat az eur6paiakkal osszevesse (Tornka 2000).3

Az el6z6kb61 ertelemszeruen kovetkezik, hogy a kotet tanulmanyait megalapoz6 kuratasok saran eloszor is ana torekedrem, hogy Laslett es Aries nyomdokain haladva, a csalad- es haztartas-szerkezeti, valamint a mcntalitastorteneti szempontokat egyeztetve a csaladok tobbgeneracios tortenetere illcsztve, feltarjam a generaciok kozti kulonbsegeket," s a rnagyarorszagi csaladok atalakulasat magam is a nagyobb eur6pai tendcnciak-

j Nines olyan nagyobb elrnelet scm, mely a kUlonbozo kutatasi iranyok ercdrnenyeit osszekapcsolna. A kutatasi agak, meg ha interdiszciplinarisak is, elszigetelten vannak jelen a csaladrol val6 rudomanyos gondolkodasban, vagyahogy peldaul a retcgszocializacios vizsgalatokban - az eredmenyek az elterd tarsadalornfej16des miatt kozvetlcntll ncrn vethetok osszc a hasonlo kerdcsckkel foglalkoz6 kutatasokkal, Ezt a problemat tovabh nehezfti a kontextualizalas nchezscgc a hazai rarsadalomfejlcdesre vonatkoz6 clmelctck ideol6giai telltettsegc, valarnint egy osszetettebb tarsadalomkep hianya miatt.

• A torteneti szernpontok es modszerek alkalmazasa a jelcnre, illetve a kozelmultra, korantscm problernamentes. Megis azt gondolom, bogy tobb erv sz61 mellcrtuk, mint cllcnuk, es rcngereg clonnyel jarnak,

15

hoz hasonlitsam. Mar az elokutatas' eredrnenyei dviIagftottak a csaladszervezet flexibilitasara es vegtelen alkalrnazkodokepessegere, valamint arra, hogy a csaladszerkezeti valtozasok nern egyiranyuak, es egvaltalaban nem mindig allnak szinkronban a csaladok belsd viszonyainak (szerepek, kapcsolatrendszer stb.) aralakulasaval-atrendezddesevel, melyek 6nmagukban is szakaszosak es tobbretegtiek. Igy peldaul egy adott csaladban elhetnek meg a masodik vilaghaboni eldrti id6'kbe nyula hagyomanyosabb nemi szerepek, vallasi szokasok, hiedelmek, esetleg egy meg archaikusabb, kIanszeru csaladfelfogas es osszetartozas-tudat, mikozben a felnort es a gycrekvilag k6zeIebb kerUlt

s A Szcchenyi Professzori Osztondfj kereteben vegzctt elokutatas soran a szekesfehervari Kodolanyi Janos Foiskola 60, tovabba az ELTE TFK korulbeliil40hallgat6janak csaladjiban keszultek strukturalt intcrjuk a nagysztllokkel, a sztilOkkel, a testverekkcl, illetve magukkal a hallgat6kkal, vagyis harem (ahol leherett) negy generaciovai. Az interjuk II tarsadahni es foldrajzi mobilitasi adatokon nil, II csalad szerkezetenek, Iak6helyeinek (rerbeli elrendezes, kornfort) valtozasara, a tarsadalrni tavolsagok, szerepek, a gyerekkor szinrerei es tartozekai, illetve a gyerekfelfogas modosulasara vonatkoz6 reszleteket tarralrnaznak.

A kutatas vegen a hallgatok o5szefoglaltiik az ercdmcnyeket, vegsd soron megkonstrualrak egy lchetseges tortener-valtozarot. A sajatjukat. A nagy vizsgalat (il1odef'tfifds is a csaldd c1mu T 034965 5Z.) elsa szakaszaban, ZOOl-ben reprezentatfv mintan 600 kerd6iv felvetelere kerult sor. A kerdoivcket az eloinrerjrik szempontjainak figyclenibevetelevel allitottuk ossze, de rerrneszetescn mas, peldau] elegedettsegre vonarkoz6 kcrdeseker is beillesztettunk,

A~erd6fv a csaladszerkezer es a lak6hely jellernzoi mellctr, a migraciora es a rnobilirasra vonatkozo adarok feivcteler celozta, a csaladot azonban kitagftottuk, es fgy nerncsak az egyenes agi hozzarartozok, hanem a szulok testvereinek, a gyerckek hazastarsainak adatai is hozzaferherove valtak. A masodik szakaszban ternatikus/srrukruralt, a harrnadikban pedig narratfv interjukat vettunk/vesziink fel. Az OTKA-kutarasban rajtam klvul ket pszichologus, Solymosi Katalin es Gyebnar Vikr6ria vesznek reszt,

A kutaras interdiszciplinaris, az antropologia, a szociol6gia es szocialpszicho- 16gia hataran mozog, A szociologidn belul a csaladszcrkezct, a szociaiizaciri, a kultnralis toke es az egycnlotlenscgek atorokftesenck valtozasaira, az antropo- 16giai megkozelftesben a sokfelesegre, a csaladi es lokiilis mintak variacioira a pszichologiaban pedig a narraciora, az elbeszeles megkonstrualasara es az ato;okitctt rartairnakra konccntral.

16

egymashoz, a fclnott-gyerck kapcs_olat k~zvetlene~b,. ~.ens6se,gesebb, a karacsony mcllett a legjelentos.eb~ c~~l:dl un~~p. a szuletesnap lett, a gyerekvilag, a gyerekfelfogas kozeppont.1a?a~ az iskohiztatas all. A folyamawk ertelmezesi kerete a szekul.ar~z~,-

., emancipacie es individualizaci6 altai leirhato 111odermzoC10, CIa, ' b 'd' illetve a jelensegek lazabban-szorosabba~ :gym.as a nyomo a

retegei es az altaluk reprezentalt [emparahtaso~, Jelen esc~ben '.:. tarsadalom egyik alapintezmenyeben,. a csaladban megJelen,o liibbidejuseges hibtiditrfs.6 A hibridids fehs:nerese ~ezetet~, a c~~ladi rendszer sajatszcrusege, az egyes csaladokra Jcllcmzo sap,ta,s variaci6k gondalatahoz, majd az elmeselt mult es ~,t~bb~ener~c;, datokb61 rekanstrualhat6 tortenet( ek) megkulonboztetese-

os a E 'bb' k' 1

hez nem utalsasorban a szimboliktts cstllddhoz. • z uto It cpzci-

jukmost ugy el, mint a csaladti:irtenetbol me grajzolha,t6, <i,tagabb csalad es a rokonsag altal koriilfrt, 6Ietpalyakkal-elagazaso1:k.al szabdalt lfilteneli-rrirsodalmi leret, mclynek ktilonbbz6 pontJalll f~ntosabb es kevesbe fontos, alkalmasint valtoz6 fontoss~gu, sze~ melyek helyezkednek el, akik mind egy-egy korsz;tkot, tortenetl helyzetet, foglalkozast stb. reprezenralva" h?l vekonvabb. .. ~o;, testesebb folyamatossagot kepeznek mtilt es Jelen, Jelen es jovo

ktizott.

r, A fogalmat Nestor Garcia Canclinit61 (1997) kolcsonoztem.

17

Egy rmilt - tobbfele jov6?* (En)Tortenet es identitas

csalad- es csoportszociol6giai nezopontbol

1. EGY CSALADTORTENETI l\lOZAIK

Az, hogy a Clevelandben elo 87 eves [oli neni szarnara meg mindig Budapest a vilag kozpontja, nem aggkori szenilitas, joli ncni ernlekezete ugyanis meglepocn ep, Meg akkor is, ha Horthy ernlftesere crdekes, elnezd, valahogy megis biiszke moso!y iiI ki az arcara, cs u!:''Y beszel a volt korrnanyzorol, rnintha szernelyes isrnerose lett volna. De jolika ugyamigy beszel Clintonrol is, csak epp a buszkeseg hianyzik a szavaib61 es a rnosolyabol. Azert ez a Horthy, ez volt valaki, es a neni btiszke ra, hogy magyar. jolika 1939-bcn hagyta el az orszagot, az utolso haj6val ment at Amerikaba, s bar apja valarnelyik taborba rnenet, vagy ki rudja hoi (val6ban ki tudjar), meghalt, az ostromot, a deportalasokat nem szernelyesen elte at (kiizvetitett:iig). Joli ncni egyebkent nemcsak a politikaval elnezobb, sajat csaladjira is maskent ernlekezik, mint ot evvel fiatalabb tesrvere. De hat ez is terrneszetes. Miert ernlekeznenek ugyamigy, hisz az emllkezls tdrsadalmi/ag szitudlt, hely es helyzetfligg6, rnarpedig egyikuk az Atlanti-ocean rnasik felen, a masik meg innen az U ralon eli mar kilencvenhez kozeledo eletevet, Mellesleg testvere, Sari emlekczete cseppet sem olyan clenk ("ne csodalkozz azok utan, amin mi atmennink" - mencegerozik idonkenr), es a reszleteket tekintve sem o!yan pontos, mint jolikae, s a csalad szarrnazasarol 8z616, meg a kisebb, lenyegtelennek t(fn6 anekdotakkal tobb Izben alaposan meglepte hozzatartozoit. (Ha az emf/keu! es az identitds kozti kapcsolat ketseges volna, joli neni az eJ6 pelda d. Azonossaga, mely ugyanakkor mar lenint intezmenyekhez, helyekhez kotodik, s ezert legalabb annyira idcgen a

• A tanulrnanv ugyanezen admen eredetileg a Jlllill is 1dv6" 2001/3. szamaban jelent meg.

19

mai Pesten, mint amennyire furcsa idegensegevel arnerikai Amerikaban, egyszcnfen van.) jolika es Sari egyik kozos mesejc aranyszobas kastelyr61 szol valahol Lengyelorszagban, arnit elpusztftott a tlizvesz meg az arvlz ("anya, hogy Ieheterr kastelya egy ortodox zsido csaladnak a mrilr szazadi Galfeiaban?" vo, "almodik a szegenyseg" "u:i nern akarkik vagyunk" -je!entfsadds), aztan a Dembinszky meal egyszoba-konyhas lakasba kGI tozretetr szegenyseg, cselediannyal ("na jo, anyuka videki lany volt, ha valahol fustolr a kalyha, iij l~kasba kdltczotr, ahelyett hogy arrakatta volna" _ mondja Joli ~enJ atertelmezve a szffkosseget, es beleillesztve a sajar [uro]- polgan elettortenetebe). Fel-felbukkan6 videki rokonok, urizalas; maga a posztmodem hilJ1id, amit Sari rijra es ujra atfr mindig a helyzetnek megfelelo ertelmezesr implildlva, mintha csak tudna, hogyan kcll konstmdln; az eJettOrtenetet. Van olyan tortener is, ami csak mosranaban kerul elo, ezek valahogy kozelebb allnak ahhoz a val6saghoz amiben Joli neni tortenetei jatszodnak. Ne firtassuk a hitelcsseg ker~ deser, eleg annyi, hogy Sara torteneteinek valtozekonysaga politikai termeszetrf, a felelem, az alkalmazkodas, az ezekrol nehezen levalaszthat6 va16di rnotivaciok tdrsas is egyfni terfben ered, mint ahogy reszleges amneziaja is ("a nagyinak val6sagradfrja van" _ jegyezre ~eg egyszer koravenen Sara akkor oteves lInokaja). Az ujramondott, illetve az e1veszettnek t(fnt tortenetek vilaga egy kozep-eur6pai csoport palyaja es - ha egyalralar, lehet errol beszelni _ szellemi palyaja koriil surffs5dik (kispolgari vagyak, szereny felemelkedes, korai, mozgalmar ilJegaliras, manifeszt szekularizaci6, latens rniszticizmus), rezzenesei, gesztusai, sot a tortenetek lathatatlan belsologika-

ja ugyanaz, mint Joli nenie (van-e kozepe a szettoredezett egesznek? vagy inkabb lehorgonyzdsP), csak eppen egyikuk identitasa frusztrair, v~ltoz6 csoportazonossag (egyben sajatos he(vzeti in?), masikuke pcdIg torteneti, amit mara szimbolikus kiJzossegek eltetnek. Tobbek kozorr anyja egykori anekdotain keresztul. Peldaul azon, amelyikben a millenniumi iinnepsegek soran a hfres csodarabbi unokaja nemzetiszfn(l szalaggal a hajaban csaszari vendegek jelenleteben szavalja a Nernzeti dalr, s akinek tesrvere, Kalman tel evszazaddal kes6bb a Behigyminiszterillm tiszrviselojer azzal szegyenjr] meg, amikor a szarrnazasac kell igazolni, hogy osei mar orszaz eve magyarok. Korntlka Pestre ment ferjhcz. Nagyon szep lany volt, gyonyor(fen enekelt, de persze nem lehetetr enekesno' (szokasszerll ertelmezesben a szigonl valla-

20

sossag es a hagyomanyos noi szerepel:~rasok miatt - m~: os~z:fiiggesben lasd mint csoportmozgdsoe, legitim csopo7t!trt7ligzak k~sobb). Korulbelul szaz evvel kesobb (J) Kornelka unokap.ler.t ~enes~ (h,ol kezdodik a csaladi idoszamitas? - tb"tisvonalak, kontmultas, a mult ertelmezi a je/enl is a jb'vflt, vag')' a je/en fe/61 fttelmezziik a 7~tiltat.?). K,ornelka Ianvai kozulk Sari meg nem tanulhatotr sem zener, sem mast. Az orvenes-hatvanas evekben keletkezett elsa valto~at szerint azerr, rnert szegenyek voltak ljolgatr5kiinyvek), a kes.6bbl~k~~n ,a .,,~a~a nem engedett tanulni, mert felt, hogy elveszti a (hItkozs~gl) allasat" (kontextualizrildsP), majd az utolso, mai valtozatban, azert, mer~ felt, hogy elvallastalanodunk (aktu~!izd!ds). ~ t:s.tv~rek. gyc~ekel azonos foglalkozasriak, es statusuk IS hasonlo: San lan_yal tanarok: joli neni lanyai Arnerikaban ugyancsak (na most szamit-e, hogy ki hova szuletik, vagy sem?).

Zsuzsival Sari egyik lanyaval ujfajta torte net szalai gabalyo~nak az eI6z6b~, a csalad eddigi tortenete osszefonodik ~gy k~tO!lkus, egykor ertelrnisegi polgar-, illctve kozeposztalybeli csaladeval.

Zsuzsi a hatvanas evekben az egyetemen ismerkedett meg ferjcvel; A modernitds ertelrneben nines is ebben semmi kulonos. ZSUZSI

l» meg egy genenicioval korabban nem talalkozhatott volna

azon an, , N 1945 ,.,

Miklossal, (Mi a rnagyarazat? A fOldcsllszamlasszenl. utam ~~r-

sadalmi valtozas, a szocialista modernitas projekr? A~lg~a .. ~clYll~, egyik csetben a rradfcio, masikban a zsido polgarosodas fa.zl~al, te~at nagyobb hullarnok, esetleg melyfolyamok? altal dete:mmalt. L~sd megint csak csoportmozgasok-csoporttortene~em kesobb, val~mmt Yo. Joli neni Ianyai.) Miklos egyik nagyrnamaja, EIl~ mama el:r~lllt pol~arlanykent keriilt Pestre, ahol arisztokr~ta ~a~Ja, t~mogacasav_al az elsa n6K kozdtt vegzett egyeternet. Ady es jaszi, Panzsban R~d~n baratja lett. (Miklos meseli, hogy a kitelepftese~ man, a vegreh~Jtok altai mar tobbszor Iecsupaszftott lakasukban meg rncgvolt az a grpszszobor, am it nagyarryja Rodint61 kapott ajandekba., "A~a, t~.nyleg , .. t ossze hogy labdazas kozben veletlcn levertetek? - hulede-

ugy tor , , . R dika

zik tijra es iijra Mikl6s egyik Ianya.) Ella mama 1945 titan IS a a 1 ~-

lis Part kitart6 hive maradt, akit nehany evvel kesobb - akkor mar kendos oregasszonykenc - a lelkes ncpmuvelok 10 n~p alatt megtanirottak Irni. Nem banta. A realitaserzeke azonban rnintha cserben-

21

hagyra volna, a cseledliiny (meg volt cseledlan I) ik . " ,

csalad legnagyobb r-<mu"] te d y. egyl lsmeroset a

. . c cere ren szeresen T' 'o' ' "

(kicjrve avosz) k" .. .. ".0 estet, avos ur oral

. oszontotte.

A fenti t6redekek ktili..inbi::iza val6sagok] . , "

l' d ] , eiratai, rna egy nagyobb

c~a a em ekezetenek tarka, kaleidoszk6 szertf ,

bl~dban :enge,teg ati::iri::ikftett-felidezhcta tO~tene~ ;lesz~1. ~ CS~,I a mult szazad (rmilt? szoval a 19' ..' a, egreg,e. - vissza Mit61 fu h " szazad) kozepere nyuhk

melYil~et f(izi~~g, og-:. ~ cS,~la? eg!,es :agjai a ti::irtenetek kozul

b 1'(1 ~ ssze sajat tortenetukke, es mit rekesztenek ki e Ole.

2. KET ELETRAJZTOREDEK

Az elaza, koznapi csaIadti:irtenet jelenleg is valtoz"d " k

anyaga A ko k ",. 0 I entltaso

, . most over czo elctraJz-ertelmezes ket 'I

19y az k ", . va asztorr s

o szeruseget jobban reprezenrajn /' I ' ,,' '

'h' . . 0, mara ezart rroi palya

ne any, az identitas es az entortenet sz " ,

reszletet emeli ki 7 A ket ' 'El' C e~pontjabol rel evans,

. e Ira las anetri e B]' B '

Bauer Henrik)." es a azs cIa (sz,

A Canetti csalad RuszcslIkban el ( . B 1 ' . ,

a legkiilonb6Zlbb b k ' t ~a. II gana) a regl dunai kiki:itot • .. 0 em ere nepeslrettek be, a tobbn ir . dek N feltelepulj bolgarokon kfvul t" "I "k . Y e VI e rol nok, orrnen 'e " or,o co , spanyol zsidok, gori:igok, alba-

a f ) k, ciganyok, romanok, de meg oroszok is A soks ' "

v ros orgatagaban, tarka nepessegenck tabl ,. ".,', zinu lad statusab61-helyzeteb61 fakado t'" :Ja elott jatszodo, a csa-

ka .s6rH kozegeben alakul Canet~ ~~~~:~:Pt~ll~ntetek es dinami~ teljesseg, rnenye, a gyerckkon

7 Az osszevetcsre azert van Jehetoseg mere a ket 'r" ,

nas, amit61 viszonr tisztabban lath t 'k ' : 0 e1eteben sok a rokon vo-

idenritas stb. killonbsegei. a 0 a szemdYlscg, az aJkaJmazkodas, az

"ve. Herbert Herb t B H b

' ert, auer er ert, te barom, te lila ~Hlat!

22

Canettiek spanyol zsid6k, zart, tobb szaz eves hagyornannyal, archaikus nyelvvel, sajatos buszkeseggel rendelkezo kozosseg tagjai, egyben jornodu polgarok, az anyai agon regota nagy tekintelvu helyi 6sokkel, az apain vagyonos, de 'iijgazdag' es beteleptilt, 'torok' nagyszulokkel.

A csaldd e!etfonndjdbon a spanyol zsid6 hagyomanyok mellen europai polgari (az Ardatti nagyapa haza, a sziil6k kulfoldi tanuloevei stb.) es keleties szokasok keverednek. A csolddviszon.1'ftds; rendszetmei: koo1'dindtdi a szefardok-todescok (vagyis askenazik - a ketfele eredeuf zsid6 esoport kozott a hazasodas elkepzelhererlen volt), a j6 csalad (~ regi, rangos csalad) - felkapaszkodottak, az egzotikus kelet es a civilizalt nyugat. Ut6bbin beliil Canetti szulei szamara Bees, illetve a ncrnet nyelv, a fuggetlenseg, a szerelern, a szellem es a mfiveszct, maskeppen a patriarchalis csaladdal es a keresked6i polgari lcttel szernben a szabadsag, tovabba a rntlveszi es a mfivelt ertelmisegi elet szimbolurnai,

Canctti reszint szulei vagyait, apja 'vegakaratat' valositja meg, mikor szakft a kercsked6i tradfei6val, es fro lesz. "U tols6 setankon a Mersey menti reten egeszen maskent beszelt velem, mint szokott. Roppant nyomatekosan rnegkerdezte, mi akarok lenni, en pedig gondolkodas nelkiil nivagtam: » Doktor! " - » Az leszc1, ami lenni szeretnel!« - mondta olyan tularado gyengedseggel, hogy rnindketten megtorpantunk. »Ncked mar nem kell keresked6nek menned, mint nekem meg a nagybatyaidnak. Tanulni fogsz, es az leszcl, ami a !egjoMan szerctnel lenni.e" (Canetti 1982, 57. 0.)

Apja es anyja szinhazirnadok voltak, rnindketten szincsznek keszultek. Canetti interpretaciojaban apja Ids termete mellett a nagyapa er6szakos uzleti terveinek elsodlegessege jatszott szcrepet abban, hogy a szineszi alom meghiiisult. Apjanak sokszor a hegedulest is azonnal abba kellett hagynia, ha a csaladfd ugy gondolta, hogy sziikseg van fa a boltban, a becsi iskolaevek utan pedig vissza kellett rernie csaladjahoz, azaz az tizleti eletbe, mert a kett6 azonos volt. Anyja velhetoen egyszerfien "arisztokrarikus" szarrnazasa es nm mivolta miatt nern lehetett szfneszno. De a Canetti szuldk fiatalsaga idcjen meg maga a zsid6 ernancipacio gondolara is elkepzclhetetlennek tffnhctett a hagyornanyosan szervezodo spanyol zsid6 kozossegben. A csoport bels6 mozgasanak hataran ugyan velhetoen rnegjelent mar egy sajitos identitason alapulo ertelrnisegi polgari egzisztcncia kepe,

23

de a mindent beha16z6 csaladi kotelekekb61.k6telezettsegekb61 met csak azok szabadlllhattak fel, akik a csoportb61 is elmenekiiltek _ ki, szakadtak. Mint ahogy egy genenici6val kesobb Canetti eleteneJ,_ szamos epiz6dja is ezt peldazza.

Balazs Bela eseteben mas a helyzer, Maga Canetri sZiileinek kortar, sa, anyja nemet evangelikus csaliidb61 szarmazott, tanft6no, apja fel, tehetoen az emancipacios torveny urani elsa zsid6 polgriJi.i1te!mixegi genel'tici6hoz tortozo«. Ahhoz, amely azokat tekintette nagyobb ko, zi:issegenek, akik szarnara a modern, szekularizalt Magyarorszag va-, Jodi realitassal birr, s akik tevekenysegiiket ezen bellil teteleztek, hasznossagtudatukat errc alapoztak, Csal6dasaik, kiabranduJasak is ennek a kepnek a szetti:iredezesebo1 eredrek, A mffveltseg sajatos ketertelm(isege, a kasztok, a videkiseg, a hiabaval6sag, felesleges. scg, a fenyegetettseg, illetve az elsogeneraci6s let nehezsegei (tudomanyos ambfci6k meghiusuLisa, elszigeteltseg, peremhelyzet stb.) azok az alapelmenyek, melyek azutan az id6t1cnseg, a kfsertet-tlldat, majd i:iroksegkent Balazs Bela identitdspmblimriinak is forrasai.?

"A habonlban mindig rend ben legyen fegyvered, es fenycsre pucolva, mert kiili:inben majd nern tudsz vele loni, ha hirtclen sZiikscged lesz ra - idezi fel B. B, apja szavait. - Olyan homalyos kepzetem volt, mintha hadiallapotban eltiink volna alland6an, es aparn, a hajo kapitanya, szigofll arjaranit vegzi, hogy minden es mindenki a helyen Iegyen." (Balazs Bela, 1976, 159-160,0.)

Az apa fenyegetettsegerzetet, sertettseget felvilagosult, szabadkrt, rmfves szellemenek es asszimilaci6s strategiajanak reszleges kudarca erosftette; evenre egyszer-ketszer, csak a nagyobb iinnepeken ment el a Zsinag6gaba, csoporton kfviilr61 hazasodott (kereszteny hinyt vert el feJesegiil), azt akarra, hogy halala utan fia magyar varosban neve/adjon, hogy llgymond "magyar talajban verjcn gvokerer", Megis felig idegen maradr., ligy erzi, elete kritikus szakaszaban regi egyetemi baratai is cserbcnhagytak. A generaci6s ilJilzi6vesztes elrncnyen nil a lokalis tarsadalom szerkezeteb61 fakado csoporthelyzettudat

'J Balazs Bela identitasproblemainak kialakulasaban szereper jatszorr az is, hogy vegyes hazassagb61 szliletett, de nyilvanva16an t\llegyszer(Jsltes Ienne, ha csupan ebb61 az egy cenyb61 eredcztecnenk eros kOzossegvagy:h, azonossag kercsesenek sokszor sZiirrcaJis forma it, A vegyes hazassagokban feln6vo gyerekek idenricasa egyebkcnt sern Sziiksegszer(ien bizonytalan,

24

, , ' kolavaros ahol a helyi intclligencia a

(Leese magyar-s~as~ hlVatakl- kes. IS, 'kelOdik) a lenezettseg es a tekin-

" asz Iparoso oze e, ,.,

nemesseg es a sz . . d" , . 'rzes es a dacos gog e gyut-

tely, a bizonytalansag, a l<;Jsebbrcd~ llsegllelemi munkas- es a kesenf

'" I' a eJlentmon asos sze .,

tescben Jon etre, ~ " riM identilds, mely Balazs Bela apja-

ktildetestudatra epulo kompenz

u . ".

nak, majd rnaganak is a JeJiemz~J~: s Bela csaladja is a po!gdrcsaldd Ugyanakkor, bar vagyonta anI' , ~ alzk, seledla~y korzozas stb.),

' 'r (.' a po gan a as, C ,

szobdsos eletct e I rag .s, , _, , A viszonvfldsi rendszeroett e

" k az egyik meghatarozoja. , 'k '

helyzetukne ez az . "I'''' riel _ a tudornanyos vagya es a

II han a Canetti SZll OK . . . , . ,

me ett - a ogy " , '''pontjab61 a civilizalt nyugau es mtfvelt elet ertekc-eJheroseg,e l:ed~ol' . zonyok tovabba a tudes _

i-ki VI e (! VIS ,

a hazai, a bud~pe,stI" IS,va,rosl- mi rofesszorok cs az apa elsoge-

reszint nernesi szarrnazasu ~~~,et~ , PISag az asszimilacios, illetve

' " , d I i helve kozotti tavo , 'I d"

neracios tarsa am, di locsei tarsadalombo ere 0

" '" l' alarnint a ren res 0 11'

az elsegeneracios et,;, , ., d '}" tatus kerulnek egymas me e.

sajatos helyi csopor: e~ rn,~lvl 11~ IS s kb61 epiil6 korlatok kdzott Balazs Bela valaszcasai, dontesei az eze

szulettek.

, , izok felvillantotta reszletek reszben

A csaladtortenet cs az el~traJzo id titas az elettortenet alaku-

h "k' Sntdrtenet az I en I as, .

ertelrnez eto az e . 'I ' 1 A konstrukci6s folyamat

k 1 ') . el alapfoga marvai. , "

lasana e me eteiv , .. " 'J" '(1 iddre valtoz6 narranvait

' r en kulonbozd, I oro! 1

(amely so~an.az egy 'be eldaul elettortenette szerkeszmegalkotja, illetve egyseg .' P I yanis a tortencti es kul' 'I kent isrnerte c ug

ti), rncghatarozo e erne, I 'k " (Eros 1992, Assmann

'I' intak a kollektiv em e ezct , bse I

tura IS rmntak, " ., . I r soportok csaladok, kiseb sege \.

1999) vagv a szakrnai es he ') r c 1" '('S 1995) sz6 van

" II ktf lbeszelesei trauss "

stb. iigynevezetr ko e tiv C G 1988) kozos szo-

' "k 'I (Gergen- ergen ,

egvetemes tortenetserna roo 'I (P ki 1995 1997) sOt diva-

'. , " , , '; intakro ata 1 , ,

cializacios es generacI~s :n k egyes alapvonulatait azonban a

tokr61 is. ~z idezett tor~e.n~~ebb kutatasi tertiletek homalyban felsorolt togalmak vag) in a . 'I II peldaul az elettortenet

" 'tbe hagyJa \. yen

vagy egyenesen sote n "I: k textusa illetve funkci6-

'; k te nyleges szocia IS on, ,.

keletk~zesene, e : f k finomabb tarsadalmi-csoporttorteneti ja, De ilyen az Identltas.? " ke zerek-valasztasok bonyolult osszcfuggese, tobbek kozott a enys

2S

keplete (amely peldaul a Canetti es a Bauer (Balazs] csalad esere,ben a ~~t cs~Iad elte~a csopor.thelyzetenek belso perspektfvaibol, a szuloK tarsadalrni csoportJaban elfogadott helyi mintakb6l tovabba a csoport belsd dinamikaja szerint ervenyes csaladi eletstr~tegiakb61 all ossze).

. Inisomban ezert a szukebb (tarsadalmi, foglalkozasi, felekczeti) CSOPOlt Is a ~sa!dd szerepenek tijrafogalmazasavaI cgy olyan rend_SZI!r kereteit probalom felvazolni, amelyben - hipotezisem szennt - nerncsak formiJ6dik, hanern formit is olt az entortenet az. ide~tit<ls, v:lamint. az elettortener,!" es amelynek valOdi I; sztmboltktts tereben zajlanak az el6bbieket befolvasolo toldrajzi es tarsadalmi mozgasok,

A csoport es a csalad szereper nem art tijragondolni mert

1. a ~O. szazadban tornegek diszkriminaci6javal-~rivilcgiz:Hi_ savaI olyan elcthelyzetek jottek Ietre, amelyek feldolgozasa~oz, ~ fgy az entbrtencthez, az identit:ishoz a csoportelmeny es csoporttudat, a csoport kollektfv clbeszeleseinek elernei es sernai kikerulhetetlenek

2. a nyugat-eur6pai modellekt61 eltera ;arsadalomfejladesu 0[sz~,g~k~an egye~ tarsadalmi csoportok kialakulasa, megerosodese vagy eppen megsemmisftese-felbomlasa (zsido polgirsag, ertelmiseg, munk:issag - arisztokr:icia, kozeposztaly stb.) dontoen a 19-20. szazadban torrent amikor a ~ajat eS,a mas csoportok reflexioi a korabbins] g;orsabbak, es - akarcsak a csoportokra vonatkoz6 ideo16gi:ik _ a kornmunikacio tomegesedesevel gyorsabban is terjednek azaz a csoportmcghat:iroz:is bonyolult rendszerebcn letezik tobb ugyancsak nem onmeghat:hoz6 szint;" '

'" Az identitas, elettortenet, a szocialis reprezemaci6-narrativitas terilleten vegze~t ~~tata:ok osszefoglaliisat lasd Laszlo Janos Tdrsas !lldds, elbeszills, identitds ci~lHl konY_"eben (!999?, a tarsadalmi cl~lekezetre-identitasra vonatkoz6 vizsgalatok ISI~~rtc:.tes6t pedl~ Olick, J. K. - Robbins, J. tanulmanyaban (Repljio, 1999,37.0.).

. , Res~ben mas a helyzet ott, ahol a retlexi6 keves, esetleg er6sen szcereori. pizalt, mint peldaul egyes izolalt, periferikus vagy szegenyebb csoportokban (vo. szegenvembercudnn.

26

3. f61(ent a szegenycbb, tokehianyos tarsadalmakban-csoportokban, de nemcsak ott, a csalad szarnos olyan funkci- 6t allandosit," mely altaI, mint erdekcsoport, gazdasagi es munkaszervezet iijraszervezddik, tevekenyseget es hatasat tradicionalis tarsadalmakban es csoportokban szokasos tertiletekcn is megtartva, vagy azokra is kiterjesztve (hoi regies, hoi ujszerf alakban) sajatosan integralodik az intezrnenyck hierarchikus es horizontalis rendjebe." De a csalad mint intezmeny azokban az orszagokban-csoportokban sem veszit jelentosegebol, ahol ez maskent tortcnik: tisztan szimbolikus rcndszerre alakulva 6rzi-folytatja alapmtfkodeset.

A csaMd mint szimbolieus rendszer

Gillis szerint ketfele csalad van, az egyikkel egyutt clunk, a rnasik meg eltet benniinket. Ez ut6bbi a szimbolikus csalad, melynek gondolata egyre inkabb atszovi az ut6bbi evek csaladtorteneti, csalad- es id6szociol6giai irodalrnat, "Nemcsak csaladokban el link - irja Gillis -, fuggunk is toluk, a csalad vegzi el ugyanis azt

12 Lasd peldaul Artias-Donfut (1995), egy nagyobb francia haromgenerdcios kutatasra epii16, Le double arcuir de transmission ctmu in15a[. amelyb61 kintnik, hogya harem gcncracio cgvmast kolcsonosen tamogaro rendszcrbe~ mftkodik, A szUI61,", a kozcpncmzcdck 9%-a tamogarja anyagilag idosebb szfileit es 64%-a a gyerekeit. De a nagysziil6k 33-33%-a is scgft az unokainak cs gyerekcmek, vagyis meg a penzaramlas is tobbiranyu. Ugyanez a helyzet a ncm monetaris szinten, A sziil6k nernzedekeben 96% segiti a fiatalokat es 89% az idoseket. De a fiatalok 60, illetve 56%-3 is segirseget nyiijt a szuloknek, rovabba a nagyszuloknek, ami! az utobbiak 49. tovabba 38%-ban viszonoznak gyerckeiknek es az unokaknak (74. 0.).

U Kohli pcldaul azt allltrja, hogy a korabbi hitekkel ellcntetben, az iskola, az iskolaztatas mellen az orokles is jelentos mertekben szerepet jarszik a rarsadalrni status es a t6ke atorokfteseben. A masodik vilaghaboni utani fellendtiles Ncrnetorszagban jelcntos maganvagyont hozott letre. A becslesek szcrint az oroklott vagyon nagysaga az 1990·es evckbcn kozel akkora volt, mint a nvugdljrendszeren keresztiil e1osztott vagyon, cvente kb. 250 milliard marka (Kohli 1996, 17. 0.).

27

a szimboIikus rnunkat, ami egykor a vallasi es kazossegi inrezmenyek feIadata volt: a magunk szamara tortend reprezentaci6t, hogy olyannak lassuk magunkat, amiIyennek latni szerernenk. (, .. ) A mai kort az kiilonbozteti meg a regebbiekrzl, hogy minden egyes csalad a sajat mitoszanak, rftusainak es kepzeteinek alkot6ja. C .•• ) A korabbi evszazadokban az emberek a kozmoszban vagy a kozossegben talaltak d az oket eheto csaladokra ezek levettek r6Iuk a sajat mitoszrol, rftusr61 val6 gondoskoda; terher." (Gillis 1996, XV-XVII. 0.)

A csalad rna a valsagtiinetckkel, az rij egvuneles: forrnakka], valasokkal stb, parhuzamosan rij megnyilvanuhisi forrnakar oltve fejezi ki osszetartozasat, alakftja idenritasar. Pelda lehet erre egy terjed6ben leva arnerikai divar: sokan evente szamha veszik osszegzik es dokumenraljak a legfontosabb eSemenyeket, rogzf~ rik azokat az elmenycket, ame1yeket megorzendonek velnek es a kiilvilaggal is kozolni akarnak, majd a mar fejleccel nyomtatotr, Ievelszenf beszarnolor ujev tajan elkuldik a bararoknak es ismerosoknek. Azoknak, akik bar a viIag vagy az orszag mas-mas tajan elve egyrnasrol sem mindig tudnak, de a csalad kipzeletbeli-szimbalik/Is viszonyltasi csoport/dt alkot/dk, mel)' altai a csalad az onmagtfnfl alkotott kepet megerositeni igyekszik.

A koriilmenyek azonban gyakran kozbesz6lnak. A viszonyftasi CSOpOft nem mindig es nem mindeniitt valaszthat6 meg ugy, ahogyan a mai k6zeposztilybeli arnerikai csaladokban, nem is beszelve azokr61 a helyzetekr61, amelyekben egy CSOpOft hirtelen hianyaval valik a tobbi, csoporr - csaldd - in alkotta viszonyrendszer reszeve.

A mi lett volna ha ... , hogy lenne rna, ha ... , hol lenriek, ha ... k6rdcsek olyan n"irsadalmi szitw1ciora utalnak, es olyan feszulrsegeket fejeznek ki, melyek az en, a csalad es tarsadalmi csoportok kozti kapcsolatb61 vagy szakadasokb61 erednek es orokftodnek tovabb, A kerdesek mogotti viszonylagossag jelzi a tdgabb csaida, a csnlddtihtenet hely-, helyzct- tf.s iinmeghatdrozrJ, azaz identitdsformdIrJ szcreper, Az, hogy a csalad nem csak meghatarozott ertekek, viselkedcsm6dok stb. kozvctftcsevel szocializal, rna mar kezen-

28

fckvo. Az kevesbe evidens, hogy a mftoszokon es a torteneteken keresztul olyan csaladkepet kozvetit, mely a mitosz d/landrJsdgrin, tovabba az idor61 idore vtfltoz6 tortenetekben ~Ibeszelt eletpalyakon, eletmodokon, mintakon at (a tarsadalmi korny~~etre, a csaladi es az egyeni jellegzetessegekre egyarant reflektalo) bonJolult szimboliklls rendszert hoz litre, melynek hatekonysagat eppen az biztositja, hogy (a tarsadalmi intezmenyek kozotr egyedulalloan) egyszerre stabi/ is hihetetlenii/ vtfltozikony.

Herbert Mead vagy Berger-L uckmann ota ismert, hogy a szocializacio soran viszonyulasokat is tanulunk, fgy peldaul a csalad tarsadalmi helvzetere vonatkoz6 csaladon kfvuli es bcluli viszonyulasok, vala~int az azokhoz kapcsol6d6 erzclm~k is. r6sZii?~ke valnak. A "benniink kesztiJo tarsadalom" kereteit, dimenzioit tehat nem kis reszben a csalad jeloli ki. Hipotezisern szerint, donteseinket is meghatarozva, a ktilso vilagban ott es akkora helyet toltunk be, olyan ido- es terbeli tavolsagok.ko~ott mozgunk, amelyet es amekkorat a csaladi tudattalan rejt, illetve a megkonstrualt, atorokitett, valamint az elodok szemelyes !iit1ineteibol ipfilf/ mult, az e!beszift liittillet beszo. Az elfelejte~t-ujra~ondottrnodositott tortenetek nemcsak az alkalmazkodasban-ujraalkalrnazkodasban scgftenek, de mozgtfstimiivelofunkci6juk is van'.14 Ez ut6bbi a gyokere annak, hogya tarsadalom ter- es iddpanoptikumaban isrnerosen megfer tobbfele voir es van va16nk, s hogy ezek a kortol, az aktualis helvzetbol-statusbol nem erthetd erintkezesre raismeresre megertesre is kepesse tehetnek.

Az ig; felfogott m(I!t ugyanakkor kerryszerek es valasztasi lchetosegek sokasaga, Nemcsak ab~an. az egyszeru ertelc,mbe?, hogy "kotclez", vagy abban, hogy ki-ki hoI helyezi el magat, a tagabb csalad altal szerkesztett, e.gymast61 is. ki.ilo~~oz6 Iefras~~ban (narratfvakban), de abban IS, hogy az identitasban, a sajat, majd mar a sajat ona1l6 csaladban kidolgozott valtozatban (vo.

P Anakigiasan itt tulajdonkeppen egy sajatos, csaladi kontextllsba? arrol is szo van, amit Ricoeur Koselleck nyornan a tapasztalattcr es elvsrashorizont polaritasarol, illetve dinamikajarol lr (Ricoeur 1999).

29

conversation, Berger-Kellner 1964) a tortener mely elemei lesznek meghararozoak. A radikalis tarsadalmi valtozasokkor dramaian, bekesebb iddkben, a mobilirasi folyamatok soran kevesbe vegletesen kapcso16d6 mas-mas torterienf, tarsadalmi hattertl, kulturaju csaladok k6ziil az egyik dorninanssa valik, a rnasik latens lehetoscgek es kenyszerek hordoz6ja. Hogy melyik csalad lesz dorninanssa, valoszfnuleg az iij kapcsolaton belul kialakitott verzio, illetve az adott helyzetben adekvatabh csaladi konsrellaci6 eredrnenye, A latenciaba szorul6 tortener - ujra csak hipotezisem szerint - a valrozo elerhelvzetekre marad, elemei akkor aktualizalodnak es mobilizal6dnak, amikor az iij szituacio ertelrnezesehez eppen azokra van szilkseg.lS

Masfel61 a tortenetekben, tovabba az "ori:iklott sorslehetosegekben" rejld keszlet az egyik olyan tartalek, amely a killOnbozo szerepekben vagy teljesen dj szituaciokban a szernelyiseg egeszen mas (reszben torteneri) reregeir kepes - bar nem minden nehezseg nelkul - mozg6sftani. Az alkalmazkodds nem a szerep es maszk, tanult es nem tanult viselkedes stb. dichot6miaja, hanem erintkezesi fellilet, amelyetl es amely aiau nagyon elttro inttzmenyek minzdzarai hagynok nyomot. Ezek megerresehez a csoportelemzes visz kozelebb,

A tdrsadalmi CSOPOlt

Ismereteim szerint keyes olyan ervenyes, univerzalis tarsadalomtorteneti vagy szociologiai modell van, amely alapjan a tarsadalornfejlddes vaitozatai a megkesertseg, elmaradottsag ideologikus konnotacioi nelkul ertelmezcdnenek, Fclfogasornban a "megkesettseg", a "kizokkent id6"', a megtorpant-megszakitott, befeje-

15 Ez hasonlit ahhoz, arnir Freeman nem a csalad, hanem az en allando rijraira sa, az cletescmcnyek €os tapasztalatok adott helyzett61 fiiggo ujraalkorasaval kapcsolatban fogalmaz meg: " ... az egyen ertelmezes reven ujjaalakltja tulajdon 111111tjat s igy valojaban onmagar" (Freeman 1993,3.0.).

30

zetlen 'fejlodes' jelentcsenek megelt realitasa azon az e~menycn alapul, hogy az adol! tdrsadalmi csopon megjelenfti azokrlt a Je!legze!es~ segeket, melyek az "rf!talrfnos", illetve 0 sajdr loMlis tbit!:neltbol, tovi~bi a korM! is a CSOp011 akrualis helyzerfb61_!akadltflk, rnajd ez.ek a csaldd kbzverftisivel, rlzzal iisszekapcso16dva zijabb vonatkoztarrfsi pontok rendszerivi rlilltok dssze," Mindez a vertikalis-horizontalis elrendezcdes, a szinkronitas-aszinkronitas, vegso' saran a hibriditas kerdeset veri fel. Vajon erverryes leirashoz jutunl~-e, ha a tarsa~a.lmat k~l~nboz.6 korok tarsadalmi-szerkezeti elemeinek, csoportjainak sajatos viszonyban all6 egytittesekent fogjuk fel, s ezzel egylitt a.csoportkulnirakat a rrnilt es a jelen sajatos szovedekenek tekintjuk?

Erdei kett6s (harrnas) tarsadalomelmelete szcrint a valasz igen.

De erre utal szamos kts6bbi tarsadalmi jelenseg is, tobbek kozt peldaul a hctvenes-nyolcvanas evek clsogeneraci6s, dontoen paraszti szarrnazasu varosi es falusi rnunkasainak eletrnodja, mclyet teljesen mas strategia mukodtetett, es masfajta kotottsegek, kapcsolatok jellemeztek mint a joszerevel csak neveben azonos, tortenettel rendelkez6' tosgyokeres varosi munkasoket." A falusi munkasok csoportjat" terrneszetes gondolkodas- es eletformakozosseg, gyakran tenyleges rokonsag fUzte.a videk} hattertl, k?relekeiket nem eloldo, elsogeneracios varosi munkasokhoz, akik szamara - atmetszve a foldrajzi tavolsagokat, teleptllesi es tarsadalmi hatarokat - a nagyobb csalad, illetve rokonsag lett (maradt) a munkarnegosztas es a jovedelemelosztas egyik alapvcto cgysege (Boreczky 1997).

16 A referencia- pontok fogalmat Doise-t61 k51cson1iztem. Idezi Laszlo 1999. 17 Az elsa, ilycn osszefiiggesekre is uralo Irasok k1iz1itt lasuy~ldaul Kemeny Istvan ~ Kozak Gyula: Pes! megye muniidsa». Budapest, 1971. Farsadalomtudo-

rnanyi Intezet, , ,

1" A videki munkassagon beltili retegzodest a videki €os a nCl11 videki tarsadalomfejlodes viszonya alakitotta: ahol a videk a varos provinciajakcnt funkcionalt, a munkasok job ban hasonlftottak varosi tarsaikra, mint ott, ahol a falu a,lllaga sajatos nuidjan restabilizalodott es rijraszervezodott, A videki es a varosi rarsadalornfejlddes kozti kapcsolat = nem tartozik szorosan a ternahoz, de -l1la~a IS a telepulcs, a helyi tarsadalomszervezet kozclmultja altal erosen detcrminalt.

31

A horizon!aHMs mellett a hibriditds! peldazza, hogy Magyarorszagon a hervenes-rryolcvanas evekben egyes foglalkozasi csoportokban (orvos, mernok) iijra fe1bukkantak a polgarok, az egykori polgarcsaladok ut6dai, s bar sokszor rejtetten, vagy a nagyobb nyilvanossag szarnara Iatharatlanul, a polgari elet eletformaelemei. Esetenkent ugyanezekb61 a csoportokb61 keri.iltek ki a hivatalos kulturalis, tudornanyos elit kepviseloi, gyerekeik pedig olykor a partelit gyerekeivel kotottck hazassagot, A tars adalmi kompromisszum mogotti csaladi kiegyezes nem intezheto el egyszertfen a skizofreniaval vagy a behodolassal, de a polgari elet zarvanyossagaval, illetve az iij hatalmi elit sznobizmusaval, parventlsegevel sem. Ha ugyanis a polgari ertelrniseg csak avirt rezidiumkent letezert volna, egy elsullyedt vilag utoerzeseivel, nem lett volna komprornisszumkepes, mint ahogy mintaalkot6 scm. De az volt. Mert ugyan szigetszertl kcpzodmerrykent Ietezett, de klpzelt kiiziissegef9 tekintve, sot tobbsegeben csaladi kapcsolatai reven is egy nagyobb csoport, a nern magyarorszagi polgarsag leszakadt reprezentansanak tudhatta rnagar, mialral jeleneben sajat rmiltjanak jovojevel keri.ilt kapcsolatba. Ez a sokszorosan megcsavart egyidejuseg2U is szerepet jatszott abban, hogy bar polgari letevel reszint a rnaganelet falai mage szorult, meg cinizmusba oltott alkalmazkcdasa is egy vekony torteneti folytonossagot hordoz6 szakertdi ideol6gia segitsegevel tortent, majd hogy - tobbek kozt ezert -, szakertdinek tetelezett szerepeit a kilencvenes evekre (rovid politikai kitero uran vagy kozvetlentil) minden nehezseg nelkul valtotta at tenyleges szakertdi pozfci6kra es tokere.

Az egyes csoportokra jellemz6 elecformaelemek - lcgalabbis Europaban es Europa szelein - "univerzalisak". A nagyobb tdrsadalmi csoportbnn kialakul! mil1tdk az erinrkezesek folytan nincsenek

tv A fogalmat Benedict Andersontol kolcscnozcern, de szukebb kozossegekre vonatkoztatom (Anderson 1983).

zo Itt kitagitonam az ugyancsak Anderson at tal haszndlt szimultaneitas fogalmat (Anderson 1983).

32

elszigetelve, es vagy ezek, vagy a referenciacsoport rnintai a hel)'i CSOpOlt Irft6teJibe ketiilnek (netan ujra elevenne valnak), mojd lehelsiges, llt6bb esetleg szmtesftett stmtfgiakfnt megjelemzek a CSopoI1/ritegmintdk kozot!. A szelekci6ban val6szinUleg az valik ervenyesse, ami megfelcl a csoport be1s6 dinamikajanak-logikajanak (vo, Bartlett, konvencionalizacio, illctve szocialis konstruktivitis). Idovel azutan a rnintak iijonnan letrejovd otvozcteben neharry korabbi strategia ervenyct veszti, Ebb61 a szempontb61 az egyfll tdrsadalmi mozgrfsdt tllehetseges is a legitim slmlegidk, tovdbbd az: aktudlis kfl1)'szerek koddtozzdk. A valasztas a mar szfikitctt tcrben tortenik, apdlydk ezen belul forrnalodnak.

A CSOpOlt es a csaldd, a csopottmozgds is az ido

A csoportok kozotti rnozgasok dW'V(1 leiratanak vegpontjai a tortineti idO' es ajelen. A tiit1eneri idO' - a korabbi definfci6 szerint - az elodok altai cit, megorzott es az ernlekezes altaI a rmilt szazad kozepeig vagy meg messzebb nyill6 Ilrll1fltivrikbtln mqyelenitelt tdrsadalmi val6sdg hely- es csoportfiiggo.

A torteneti id6 es annak valosaga ekkeppen az egy idO'ben litezO' rdrsadaltn: csoportoe, akdr cstllddok vag)' generdci6k szdmdra is kiiIiinbiizO' lehet. Ez azt jelenti, hogy a csoportok kozorti szimbolikus es tenyleges mozgas terbeli dimenziojat mas-mas (akar csonkftott) iddk jelolik ki, hogy a kulonbozo' csoportok tagjai ktllonfele ternporalitasokban" elnek, es ezert maskent is fogjak fcl rnagukat. A szimbolikus es tenyleges terben, a remporalitasokon keresztul mind a csoportok, mind ragjaik egzisztencialisan elterd korok - egyrnassal is sajatos viszonyban allo - intezrnenyeihez, tarsadalmi rnozgasaihoz, szellemi aramlataihoz kapcsol6dnak,

21 Daly Fraserre hivatkozva a kovetkezcr Irja: "Ha a posztmodern gondolatok a pluralizmust hangsulyozzak, akkor a csalad helyett »csaladokrol- kcll beszelnunk, a strukturalt rnonolitikus ida helyetr pedig robbfele tcmporalitasr61." (Daly 1996, 5. 0.)

33

azok vonasait veszik fel, mikozben mentalitasukat, tevekenyseguket, annak szervezeti formait atszfnezi a jelen viszonyaihoz val6 alkalmazkodas.

Ennelfogva nem az a kerdes, mi minek latszik, hogy pcldaul a 15. szazadi italiai egyetemi tanar, aki nemessegre vagyik, es nemeskent el, nemesi privilegiumokat szerezve nernes-e avagy polgar, vagy hogy az otvenes evekben deklasszalodott, de uri szokasait tovabbelteto csalad tagjai inkabb urak vagy szolgak, hanem hogy egyszerre urak es szolgak. Azt lenne jo tudni, hogy a csoportktdturrfk a rmilt es a Jelen mintaibol milyen odlrozasoea: hoznak litre a multes a jelen rltegeiben,zz es azok kontinuurnot alkotnak-e vagy sem. Ha igen, a tarsadalmi mintak cgymasba fonodo linea lata ban a valtozasok folytonosak, a csoportok-idok kozti mozgas racionalis dontesre epulhet, Ha nem, a toresvonalak, szigetszerfi kepzodrnenyek kibekithetetlen eletforrnak konfliktusait, neur6zist, meghasonlottsagat, arnneziat vagy osszezavarodott torteneti es azonossagtudatot idezhetnek ela.

A tihtineti idff is a Jelen mellett a narrativakban visszatero viszonyftasi rendszer koordinatait, valamint finomabb retegeit tobbek kozott a kovetkezok alkotjak: a nagyobb tarsadalmi folyamatok es a regi6 viszonya, a regi6, a telepiiles sajitossagai (peldaul nepesseg osszetetele, helyi tarsadalom, tarsadalmi tavolsagok, konfliktusok), a csalad tarsadalmi csoportjanak (csoportjainak) helye a nagyobb tarsadalmi csoportban es az adott telepulesen, tortenete es helyzetenek valtozasai, a felekezeti csoport, tovabba a csalad-rokonsag kozti kapcsolatrendszer, Mindez a virturflis-tb'rtfneti idff, a tdrsadalmi {(Minet; id6', a tdrsadalmi idff, a csa/ddi is egyini (szemflyes) idffz3 dimenzi6iban konceptualizalhato.

22 A rntilt szerepeltetese ebben a kontextusban nem eliras, A rmiltnak es a jelennek is legalabb ket rerege van, Az egyik a rmilt detcrminacios szerepe a jelenben, a masik pedig a jelen - a valtozo jelen altal folyamatosan arertelmezett rmilt. 2.\ A szakirodalomban Durkheim es Dilthey ora nagyon sokfajta id6fogalom es kategoria-rendszer hasznalaros, mint peldaul formalis-informalis (Hall 1970), biologiai, kulturalis, tarsadalmi, egyeni stb, ida (Hall 1983) szent es profan, rna-

34

A temporalitasok rnegkulonboztetese egyfel61 azon a mar korabban tobbszor emlirett tenyen alapul, hogy a tarsadalmi folyamatok az egyes orszagokban, regi6kbao es telepuleseken elteroek, de meg ha hasonl6ak lennenek is, nem ugyaoakkor zajianak, masfelol hogy az idfffrzikelis kiilo'nbsigei /tmkcionrflisak, az iin-, a csaldd- is a csoportmeghatrirozdsban mas szerepet tb'llenek be, es a kozotttlk leva feszultscg az idOszinkrollizaci6ra Vfll6 ti.frekves ,win nz: egyini mobilitds egyik haJr6erde.

A viJturflis tOJtftleti idffben a csoport beilleszri magat a nagyobb torteneti-tarsadalmi folvamatokba, kitagltja sajat egzisztenciajaoak kereteit, s ezt reszi~t torteneti "modellek", kepzelt rmiltbeli kozossegek s a hozzajuk tarsulo kepek es elokepek segitsegevcl teszi. A ket vilaghaboni kozott fgy talaltak ra a nepiesek cgy masfajta agrarfejlodesre, a dan meg a holland par~sztok:a, a nepfOi:kolakra. A torteneti kozeposztaly egy csoportja pedig ~ nem c1oszor - az angol peldara.

Mivel a virtualis torteneti dimenzi6ban a kontextust a csoport 'europai' ideje" es a csoport onmozgasa altal meghatarozott ida jelenti, az osszehasonlitas gyakran kiscbbrcnduseggel ('mi nem

gan es nyilvanos (Zerubave! 1981), torteneti es c,sah1.di (Har~ve~n 19??), csal,a~i cs "dologidS' (Hareven 1982), tcrmeszeres es tarsad~lml, tor~e.n~:l es csaladi, ut6bbiban a csaladi ida a tortcnertel osszefonodva a tarsadalmi Ido resze (Daly 1996). A tarsadalmi idonek rnaganak is nagy irodalma van. a szirnbolikus interakcionista megkozelitesban a t:irsadalmi ida konstrualr, a fenornenologusok az id6vel mint idocarramrnal, motivummal es interszubjektfv elmennyel foglalkoznak, a funkcionalis felfogasban az ida drsa?almi sze:.ve~ete: a normak es az idok szinkronizalasa all a figyelem kozeppontjaban. A torcencn idot a csaladi tortenettcl osszefuggesben hasznalom en is, de megkulonbozretern a virrualis es a tarsadalmi torteneti idat61. Mivel ebben az Irasban a CSOpOrtes a csaladrnozgasok rendszereben probalorn az identitasokat kifejez6 es meghatarozo narrativakat ertclmezni, az id6fogalmakat is cbb61 a szempontb61 cs egy viszonyrcndszcr alapjan kulonboztctem meg.

2~ Az az id6szak, amikor a csoport megjelenik, illetve lathatova valik az 'europai szmteren', ami tobbe-kcvesbe azonos a klasszikusnak tartott rarsadalomfejlodesi mode lit alkot6 orszagok tortenetenek egyes szakaszaival, esetleg a rtvalis hclyzeuf orszugokeval {pelda.rl angolok-franciak).

35

olyanok vagyunk, mint' ... ), feleslegesseg- vagy elszigeteltsegtudattal, zsibbadt tehetetlenseggel, elkescttsegerzessel, majd kulonfele kornpenzalassal vegzodik (vo, Balazs Bela, rnissziostudat, ideologiak), egyeni szinten pedig a "mi lennek, ha nem ide szulettern volna?" kerdes megfogalrnazasaval.

A tdrsadalmi-tihteneti idff, majd a keletkozep-europai orszagokban a kibillent id(f a CSOpOft hazai megjelenese-jelentcsse valasa, illetve a: csoporton beluli mozgasfazisok kozti eltolodas. Ilyen peldaul a varosi polgarosodas, szekularizalodas, amely a 19. szazad vegenek egyik alaptendenciaja, s ezen belul a zsid6 ernancipacio, melynek soran kijelolodnek a jellegzetes tarsadalmi helyek, illetve foglalkozasok, ut6bbiak gyorsan intezmenyesulnek es hagyornanyozodnak (orvos, szabad foglalkozasok, peldaul ujsagfr6 stb.). Format oltenek a jellegzetes magatartasmintak, a radikalis, illetve az asszimilacios strategiak, melyek ertelemszeruen az ortodox zsidosagbol val6 kivalast, kesobb pedig a csalad - vallasi kozosseg=tarsadalrni hely szervalasat eredrnenyezik az asszimilalt zsidosag koreben, Ezaz egyebkent igen kont1iktusos folyamat sem feltetlentil egyidejil vagy teljes, a vilagiasodas nem mindenkeppen es nernkozvetlenul jar egyiitt a csaladtol val6 elszakadassal, mint ahogy az ervenyesules, "felemelkedes" es a modernizalodas sem.

Afdziseltol6dds jellegzetes helyzetei a keletkozep-europai tartenelern elidegenithetetlen reszei, A "mi lettern volna, ha a tortenelern nem szol kozbe?", a palyar61 val6 kibillenes, a deklasszalodasok, az egyensulvvesztes, a talajveszteseket kovetd kepzelt torreneti kozossegeken alapul6 frusztralt tudatallapotok, majd a helyzet- es statusrestauracios torekvesek, a masodik viIaghaborut k6vet6 idoszak ismert jelensegei, Egyun vagy ktili:in, szarnos csoport- es egyeni tortenetben felbukkannak. Peldaul azokeban, akik a hetvenes-rryolcvanas evek lassu gyarapodasaban, de a kilencvenes evek valtozo feltetelei kozott hihetetlen energiakat fektettek korabban elrekviralt, kollektivizalt javaik visszaszerzesere, a csalad fel evszazaddal korabbi statusanak visszaallitasara, sot meghaladasara (lasd peldaul egykori gazdak, iparosok, kereskedok utodai stb.),

36

A idrsadaimi ida tobbretegfi dimcnzi6, amelyben a csoport egy, hazai es nem hazai, azonos es mas csoportokb61 aH6 vonatkoztatasi rendszeren beltil erzekeli helyzetet, es azonositja sajat helyet. A tarsadalmi ida egyik retege a csoport 'europai' megfelelojenek, illetve a csoportnak a kulonbsegeben, az iletformaelemee hason16stiga is eitfresei kOzt keletkez(ffesziillsig idovi alakftdsdban, a masik pedig a csoportnak a sajat mozgasfazisaihoz, illetve a rabbi csoporthoz val6 viszonyaban valik latharova. A csoporthelyzetre is altalanosftott "Mikor fagok ott tartani, ahal az amerikai orvos baratorn", (vagyis az amerikai orvosok), vagy a "Mikor fogok ugy allni, mint az egykori osztalytarsam, akit ugyan kitelepitettek Nernetorszagba, de mast ... " stb. kcrdesekben megfogalrnazodo elegedetlenseg sok statusztorekvest mozgatott es mozgat, de szint6n hasonl6 tarsadalmi elmeny huz6dhatott meg a - nem politikai inditeku - kivandorlasi hullamok mogott is. Mive l a tarsadalmi idobcn kotodik a csoport e.gzisztenciaja a Ie gtobb szalon e jelenhez, itt jelenik meg leginkabb a statuszrivalizalas ('a szomszed kertje mindig zoidebh'), ahogya "korszeHem" meg a divat is itt ervenyesulnek Ieghatarozotta b ban.

A csaltfdi ide)' a csalad klilonb6zo csoportokon beliili helyen es mobilitasan at felfogott ida, az elodok altai megjelenftett palyak, tarsadalmi es foldrajzi helyek kontextualizalasa es szubjektivizalasa a rnegelt idon kereszttil, A csaladi ida addig terjed, amfg az ernlekezet eler, a tortenetekben megszflrt-elbeszelt valosag tobbfunkcios: kitagitja, de egyben behatarolja a rnozgasteret, oriental, szocializal stb., peldaul ugy is, hogy a negatfv es a pozitiv minrakat megelevenft6 epizodokkal-utalasokkal ("Jaj, csak olyan ne legy, mint az a sernmirekello, iszakos Pali baryad volt ... ") szabalyoz, kijeloli az ervenyesules, a magatartas srb. p6lusait (vo.

1. resz).

A "Szegcny emberek voltak a nagyszUleim ... " kczdertl elbeszeles folytat6dhat "sikertortcnettel", de a szegenysorsnak, a "Mi mindig is szegenyek voltunk" kesenisegevcl is. A tortener kezdcdhet ugy, hogy "A nagyapam meg paraszt/munkas/boltos

37

stb. volt ... ", de ugy is, hogy "Mar a nagyaparn is gazdalkod6/munkas/kereskedO' volt ... ". Egyik esetben elsogeneracios tudat es konflikrusok, masikban dinasztikus buszkeseg, erO's csoportidentitds hatja at az elettortenet egy-egy epizodjat, netan egeszet, A csaladtortenet konstrukciojat, a csaladi tortenetek irarryat, elerneit, hangnemet befolyasolja, hogy a csalad aktualisan rnikent kepes kapcso16dni a tobbi intezrnenyhez, fe/swIM vagy hanyat!6 agban, esetleg a kettd talalkozasaban van, hogy gyors vagy Iassii folyamatr6l van-e sz6 (vo. ernlekezes deficit, felejtes tulsrilya - ernlekezet niltengese, Ricoeur 1999).

Az elrmilt evtized tarsadalmi valtozasai - az atrendezcdesekben drarnaibb identitasproblerndk - rniatt atfr6dott szamos csaladtorte net. El6'kertiltek korabban e1felejtett, elhallgatott eladok, netan elrejtett dokumentumok is. Az ujrafogalmazott valtozatokban a mftosz, a haboni elorti rmilt pozicionalis, illetve statuselemei, tovabba azok reprezentacioi ujra fontosak lettek, egyes csaladok fgy evtizedeker toroltek emlekezetukbol, hogy helyzetuket Iegitirnizaljak, vagy hogy visszaz6kkenjcnek a tarsadalmi kontinuitas megszakitott, korabbi, esetenkent archaikus min taiba mig masok szarnara a kozelmult ertekelcdorc fel. '

Az fgy li:jrakonstntdlt vilrfgokban keletkezik a holnap elodeinek szemelyes ((iltenete. A sajat eletszakaszok esemenyeit ugyan (termeszetesen a biologiai kulonbsegekkel egyutt) az egylni ida sfiriti eggye, de kereteit, az elettortenetet, es magat az identitast is az elO'z6'kben vazolt csoportlcsaldd dltal szelektdltvaI6sagok alakfrjak. Ebb61 a szempontb61 tehat meg a szernelyes ida sem tisztan individualis ida, s a mar megnevezett csoporthatasokon kivul tobbek kozott a generacios elmenyek is hatast gyakorolnak d .. Ezert fordulhat elO', hogy akar testverek altai rncgelt es tudatositott vaI6- sag(ok) is homlokegyenest elt6rO'(ek) lehet(nek), hogy az erintkezesck es a kozvetitett valosagok erintkezese ellenere a rmilt es a jelen szovedekeben egyazon kiscsaladon belul tobbfele j6va lehetosege mintazodik, majd hogy a tobbfele j6vO' a kozos muir dacara tobbfele narrativat hoz letre.

38

Vigil! ...

A tarsadalomtudosok kozul is sokan hajlanak arra, hogy megkerd6jelezz6k a tarsadalmi csoport es a csalad identitasformalo erejet. A legismertebb ervek szerint felszrimolodtak a hagyomanyos kozossegek, atalakult az amerikai es az europai tarsadalmak csoportszerkezete, megvaltoztak a csoportkozi viszonyok, felgyorsuit a teruleti es tarsadalmi mobilitas, s6t a globalizacio revcn nern a csoportok es a csalad, hanem a globalis markeringstrategia 6s a tomegkomrnunkacio alkotja azokat a torteneteket, amelyekben a gyerekek feln6nek. Az idezett folyamatok kovctkezteben a mi tudat" reszlegessc valik, az en szerepe megnc, amiert is kulonfele en-elmeletek jelennek meg, az eredeti kozossegek hianyat pedig peldaul elektronikus eszkozokkel lerrehozott szimbolikus kozossegek vagy ujkonzervativ ideologiakra szervez6dG csoportok toltik be. frasommal nem ezt a diskurzust akartam tovabb folytatni. C610m az volt, hogy az identitas kerdeskoret egy masik kontextusba helyezzem, s hogy a csaldd, illetoe a csalddon keresztiil megielen{tett csoportobat, (I megorziirt, tovdbbmondolt tOltenetek val6sdgdt olyan rendszereen: iljfl1f1 le, mely a maga bonyolult m6djdn, hoI szrfmllllkm is rejtetten, ho! llyilvrfnvalOan hatrfrozzfl meg irze!meillket, oiszonyuldsainba», diintiseinket, alkalmazkodrfsttnk modozatait, s veliik az okturilis Intiiltlneret.

39

A mobilitas es a migracio nehany ujramondott csaladrortenerben:"

BEVEZETES

A taraadalomtudorruinyokban a hetvenes-nyolcvanas evekben bekovetkezett szemleletvaltozas (a "posztmodern paradigma", a pozitivizrnus leertekelodese, a tarsadalomstatiszrika kritikaja stb.) nem hagyta erintetlenill a mobilitassal foglalkozo elrneleteket, s terrneszetesen a mobilitaskutatasokat scm. A killOnbozo tarsadalmi rendszerek es atnStegz6desi folyarnatok, a tarsadalorn nyitottsaga-zartsaga, az iskola es a mobilitis viszonya, az egyenlotlen tarsadalmi eselyek, a statusorokitest meghatarozo tenyez6k stb. fel61 az erdeklodes egyre inkabb a bonyolultabb kiizvet(to'- es hatasmechanizmusokra iranyul.

A klasszikus mobilitaskutatasok a modern ipari rarsadalom fogalmi keretein belul a nernzedekek kozotti foglalkozasvaltast, ezen be WI kulonoskeppen az apa foglalkozasanak meghatarozo szerepet vizsgaltak, A kutatasok masodik generaciojaban a statusmegszerzes folyamata, majd a kulcnbozo hatasok elkulonftese kepezte az alapvonulatot (Ganzeboom- Treiman-Ultee 1991, magyarul1998, Robert 2001). Szamos problema uj megvilagirasba kertllt, ami a makroszinnl kutatasok elmeleteinek rijragondohlsat is eredmenyezre, peldaul a tarsadalmi struktura, a tarsadal-

• A ranuimany a Szdzadvig 2002/1. szamaban megjelent Iras kisse atdolgozott valtozata.

2S A tanulruany Fulbright-csztondfj kereteben keszult, annak az oktato-kutaco munkanak az eredmenyekenr, melyet a 2000-2001. caney masodik 1'61- eveben a New [ersey-i Rutgers Egyetemen vegeztem.

40

mi retegz6dCs vagy az oszralykepzodes teren (Hradil 1992, magyarul 1995, Kurz-Muller 1987, magyarul 1998, Hadas 1990), a politikai rendszer, a gazdasag, valamint az ugynevezett nernzeti sajatossagok (Haller-Kolosi-R6bert 1990, magyarul 1995), illetve a szarrnazasi egyenlotlenseg id6beli valtozasai, a tarsadalmi eredet - az iskolai vegzettseg es egyes eletkori csoportok viszonyanak vonatkozasaban (Robert 1991).

Megis, a terna megkozelftesenek novekvd kornplexitasa, a pontosabb kutatasi kerdesek, a megismeres arnvaltabb reszletei-retegei cllenere a mobilitasvizsgalatokat evtizcdek ota kimondva vagy kimondatlanul az epeni tdrsadnlmi mozgds racionalizalasanak igenye mfikodteti. Es eppen cz az, amit a kutat6k egy resze alapvet6en megkerddjelez, amikor az egyen statusat a csalda egisze altai koruli rttoJ:>adalmi terben elhelyezve a mobilitast a csaladi rendszerrel hozza kapcsolatba, amikor a kulonbozo csaladi strategiak jclentoseget, a nemek es generacidk szerepet probalja kideritcni a csalad rendelkezesere allo forrasok, a tudas, az ambiciok es az "almok" atorokiteseben, vagy amikor a korai szocializacio es a kes6bbi sikerek-kudarcok ercdetet, a csalad beagyazotrsagat, szocialis es lokalis kornyezetenek hatasat veszi szamba, Igy, ha az i:itvenes evek ora (a strukturalista, illetve a modernizacios elmeletekhez kapcsol6dva) a tarsadalmi csoport es statushelyzet valtozasa, a starus-szarrnazas-iskolazottsag osszefuggesei, a politikai-rarsadalmi-gazdasagi deterrninaciok alltak a tudornanyos gondolkodas kozepporitjaban, a mai koncepci6k egy resze a trfrsadaimi-jo'idmjzi mozgtfsokat (I heiy, a csoport is a csatdd tihYilleti dinmnikdjdba illesztve egybekapcsolja a mtiltat es a jelcnt, az egyeni mobilitds survey mddsserei pedig kiegisziilnek a kva/itattv m6dszerekkel, altalanosabban 1'0- galmazva a "metodol6giai pluralizmus" alternatfvajaval.

Egy nernregiben megjelent, de lassan tobb evtizedes francia es angol vizsgalatokat ismertet6, a nvelvhasznalat megujitasara is ti:irekv6 alaprnfi, a Pathways to Social Class (1997) el6szavaban Daniel Bel1(lUX es Paul Thompson a kovetkezokeppen fogalmaz:

41

"E kdnyv mogott egy evek 6ta dedelgetett alom all: a tarsadalmi mobilitas megujult kutatasanak alma, am ely megbirk6zik az alapterna dobbenetes sokfllesigevel is komplexittisdval. Meg vagyunk gyozodve arrol, hogy mindez csak az elmeleti es rnodszertani perspektivak kitagftasaval tortenhet, ( ... ) A tarsadalmi rnobilitas a tarsadalom szabaIvozdsdnak is anvagcserijine.k, a vdltozdsoknak is a kontinuitdsna.k (ki~meIesek B. A:) egyardnt integrans resze. Az osztalyszerkezet, a status, a »situs« ... ezeken a folyamatokon keresztul terrnelodik iijra, alakul at, jelenik meg vagy ufnik el. Ugyanezeken keresztul val6sul meg a tarsadalom mozgasa, a haladas, a konszolidacio vagy a szethullas, az, hogy intezmenyek es cegek jonnek lerre, a csaladok titnak indfrjik a gyerekeiket, az egyenek elkepzelik, majd a beteljestilest keresik sajat elenikben. ( ... ) Az emberek azaltal, hogy kevesebb vagy tobb gyereket szulnek, elvandorolnak, s igy a labukkal szavaznak, megvaltoztathatjak a tarsadalmi ter struknirait vagy a dcrnografiat. Adott pillanatban egy-egy tarsadalmi csoport, csalad vagy egyen lehetosegeinek a kore korlatozctt: negatfvan befolyasoljak a gazdasagi vagy kulturalis eroforrasok hianyabol, a csoport-eloltcletekbol es privilegiurnokbol ernelkedd korlatok, pozitivan pedig a helyi es az Ofszagos gazdasag altai biztositott lchetosegek, az oktatas elerhetosege' az utazasi eszkozok es a tarsadalmi kepzelet. (1-2. 0.) (Tehat) az egyenek csaladi, foglalkozasi es helyi kontextus reszei, a mobilitas legalabb annyira a csaladi praxis, mint az egyeni torekves kerdese, mivel a csaladok ... utddaikat sajatos jellegzetessegekkel es tarsadalmi keszsegekkel ruhazzak fel, eredeti moralis es pszichikus energiakkal, gazdasagi, kulturalis es kapcsolati tokevel Iatjak el." (7.0.)

Bar kozvetve, a csalad-csoport-lokalitas megkozelites ervenyesseget tarnasztjak ala tobbek kozott Hareven vagy Kaelble munkai (Hareven 1982, Kaelble 1986), tovabba peladul az Annales-iskola kilencvenes evekbeli torekveseit ttikrozo valogatas Irasai (Gribaudi 1995, Burguiere 1995). Hareven azt bizonyitja, hogy az intezrnenyesuld csoportrnintak foldrajzi helyenkent is clterdek, de adott hclycn adott id5bcn scm azonosak. Kaclblc egyik sokat idezett allftasa szerint a mobilitasbeli kulonbsegek olyan jelentosek, az amerikai varosok kozotti valtozatok annyira sokfelek, hogy meg konzisztens amerikai mintarol sem lehet be-

42

szelni, Gribaudi a szociometriai m6dszer kiterjesztesevel egyenesen egy osszetett kapcsolati rendszerb61 a116 sokdimenzi6s tarsadalrni teret rekonstrual, amelyben a "valtozasok ugy jelennek meg, mint kulonbozo logikak szerint rneghatarozott strategiak gyakran elore nem lathato terrnekei" (Gribaudi 1995, 115. 0).

Bertaux-hoz es Thompsonhoz hason16an, en is azt gondolom, hogy a tarsadalmi-foldrajzi mozgas elsdsorban a csaladbcl ered, de - mint ahogyan az el5z5 tanulmanybol kiderult - hajtocrcje az a/esziiltsig, mely a "mi lett volna, ha ... ", "hollennek ma, ha ... " jellegil kerdesek ternporalitasaiban," a csaladon es a tarsadalmi csoporton keresztul rnegelt valosagok szintjei kozott keletkezik, es amclynek oka, hogy a tarsadalmi folyamatok az egyes orszagokban, regiokban, teleptileseken es csoportokban masok, vagy nem egyszerre zajlanak. Az cgyrnastol elterd, sokszor nehezen osszebekithetd valosagelrnenyek osszeegyeztetesenek szuksege az, amely valasztasokra kenyszerft, donteseket mozgat.

Tovabb folytatva Bertaux es Thompson idezett gondolatat, felfogasom szerint, donteseinket is meghatarozva, palyank az et6'ddk szemitJ'es tbJtineteib6'! Cpill6' mli/t, az efbeszilt lihlenelekkd beszOtt id(f is tCl'beli Idvofsdgok kb'zb'tt, (IZ rtftalltk kijeMIt tnrsadatmi Mrben mozog. Az elfelejtett - ujramondott - m6dosftott torte netkonstrukciok az alkalmazkodast-djraalkalmazkodast konnyitik

u. Hasonl6 gondolatokat fogalmazott meg Andorka Rudolf egyik utolso tanulmanyaban. "Ha a felvetel idopontjaban a mcgkerdezctt es apja tarsadalmi helyzetet kozvetlcnul vetjuk ossze ... a starusveszres atmeneti szakaszai elhornalyosodnak. igy arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy az egesz elcttortenet vizsgalatare van szukseg ahhoz, hogy a tarsadalrni mobilitas teljes folyarnarat megertsuk, (, .. ) Ebben a fejezetben csaladtorteneteket hasznalok arra, hogy tiszrazzam ... a kerdeseket, melyek a survey adatok clernzesc alapjan nem valaszolhat6k meg. I\Ii tortent azoknak a csaladoknak az utodaival, amelyeknek privilegizalt helyzetuk volt a haboni eldtti Magyarorszagon? Hogy ment a gazdag parasztok, a »kulakok« leszarmazottainak a sora a mezogazdasag kollektivizalasa utan? Valoban minden tarsadalrni mobiiitas a politikai tenyezok ... kerryszerhatasara jott lerre, vagy ezekkel egyurr a rabbi iparosod6 orszagban tipikus tarsadalmi mobilitasi folvamatok is mtlkodtek Magvarorszagon?" (Socia! frlobility in Hungary, 1997, 261-262. 0.)

43

meg (vo, vallalkozaskutatasok, Becskehazi 1996, Kuczi-Vajda 1991, Robert 1996 es 2001). Nemegyszer ugy, hogy az egyeni, a csalad - tarsadalmi csoport - nagytarsadalrni folyamatok megszabta palyik a torrenetekben kozvetitett mintak nyornan m6- dosulnak, illetve racionalizalodnak,

Amikor a mobilitast es a rnigraciot esettanulmarryok segftsegevel a csaladtortenetbe illeszrjuk, leheroseg nyilik arra, hogy mindezt egytittesen vizsgaljuk, es megertsuk a kolcsonhatasokat, illetve az aror6kftes mechanizmusait, koztuk az elettortenetek kozvetitd szerepet.

CSALADTORTENETI NARRATfvAK ES NEHANy KERDES

A tanulmany most kovetkezd reszeben a szekesfehervari Kodolanyi Janos Foiskola" hallgat6i altai keszitett csaladttorteneti) interjiik segitsegevel probalorn meg bemutatni, hogy a a csaladtorteneti elemzesek mikent modosithatjak a mobilitaskutatasok nehany, afe!emelkedessel, az iskolriztatassalls a migrdaooa! kapcsolatos alapteziset, illerve hogy a csaladtortenetekbol nyert isrneretek, valamint az ezekb61 szuletett ertelmezesek mennyiben szelesirik az egyebkent j61 ismert folyamatokr61 es osszefuggesekrdl val6 torteneti-szociologiai ismereteinket,

0) Afelemelkedes

Az 1990-es evek elejen Iezajlott vita 6ta Magyarorszagon is kritika ovezi a modernizacios elmeleteknek azokat a teteleit, amelyek a modernizaciot egyfel61 az iparositassal azonositottak, masfelol a tsrsadalmi valtozas politikai rendszert61 ftiggetlen altalanos tendenciajanak tekintettek, minek kovetkezteben peldaul a birtokos paraszrsagbol vagy az iparosretegekbol a munkassagba keru-

27 Ez az Ids a fehervari elokurarasra epul.

44

les felernelkedesnek min6stilt. "A latvanyos strukturalis atretegz6des egyik oldalan egy viszonylagos autonomiara es konvertalhat6 tudasra eptil6 ipari tirsadalom szetverese, valamint a klasszikus ipari foglalkozasi csoportok deklasszalodasa ali ... " - Irta 1991-es vitainditojaban Orkeny Antal (Orkeny 1991, 19. 0.). Kimondhatova lett, hogy az onallosag, a tulajdonosi helyzet kenyszerfien torneges felvaltasa az alkalrnazottival nem sztiksegkeppen jeIentett felfele torteno' mobilitast, meg akkor sem, ha egyebkent az az iskolazottsag novekedesevel jart (Andorka 1997, Harcsa 1991). Tovabbra is ketsegtelenul felemelkedesnek szarnit viszont az az intcrgenerici6s mobilitas, amelynek folyarnan peldaul a parasztcsalad gyerekebol orvos lett.

Pedig meg a tarsadalmi csoportvaltasnak ez az esete sem egyertelrmf: a szemelyes, lokdlis status es a bii1YJkratiktts-inrlzmenyi szerep/stdtttS viszonyanak problernajat veti fel, ahogy azt a kovetkez6 ket - sok szernpontbol tipikus - roviditett, csatrfdliitlblel-vaz illusztralja."

H. Ilona sokgyerekes, katolikus parasztgazda csaladjaba sztiletett, valamikor a harmincas evek kozepen, Apja "amerikas magyarkent", sok kortarsahoz hasonl6an, a pennsylvaniai banyakban dolgozott, majd megtakarftott jovedelrnebol a sziilofalujaban vasarolt folder. Sok foldet, majd 80 hold at a kozeli grofi birtokbol, H. Ilona csaladja mindket agon nagy presztfzsfi csalad, nemcsak a faluban, de a sznkebb-tagabb regioban is ismert, mar csak a hazasodasok es a sok gyerek reven kialakult, kiterjcdt rokonsag miatt is. A szfikcbb csalad tekintelyet rruiltbeli esernenyek (az egyik dedapa szerepet jatszott a jobbagyfelszabadfrasban) is rnegalapoztak, a kozszereples, a vagyoni helyzet, a hazasodasi

28 A tanulmanyban idezett csaladtorteneti rekonstrukci6k, reszletek H. Ilona csaladjanak kivetelevel szinten a fehervari anyagbol va16k. H. Ilona edesanyjaval folyta tott beszelgeteset az Oral History Arhivum gyffjtcmenyeb61 kolcsonoztem.

Az interjuk a harom generacion keresztul a kozelmult kb. 100 ever, a 19. szazad utolso eveitol a napjainkig terjedo idoszakot fogjak at.

Az idezctt reszlerek minden szemponrbol ercdctick, de a neveket es a helyneveket megvaltoztactam. A helynevek cserejenel minden esctben az credctivel f6bb vonalaiban megfelelterheto telepulest valasztottarn.

45

szokasokat, a foldgyarapftas rnodjat, a vallasgyakorlast. a csaladi elet minden reszletet stb, szabalyozo es a falu altal szabalyozott-Iegitimalt eletrnod, tovabba az apa ernigraciobol szarrnazo nyelvtudasa, a vilagjar! ember tapasztalata es rnersekelt "modernirasa" eresfreue.

A haboni utan a csalad minden vagyonat elvesztette, helyi, tekintelyen alapul6 statusa azonban valtozatlan maradt. Ilona apja nem sokkal a teeszesites utan meghalt, a gyerekeket az anya nevelte tovabb, ugy, ahogyan elkepzelese szerint a ferje terre volna. A testverek minden jellegzetes videki eletutat megjelenitve, a tarsadalmi es foglalkozasi hierarchia koztes szintjein helyezkednek el (teeszrnunkasbol lett gazda, varosi postatisztvisclo, tanito, agron6mus stb.), a videki kOzipdtegektffl a odrosi k;;jzipnftegekig, van, aki Amerikaban el, van aki itthan, falun-varoson, orvosi egyeternet egyediil Ilona vegzett, 6 az egyetemi eveket kovetden Pesten maradr.

Till azon a kerdesen, hogy vajon ugyanfgy alakult volna-e a H. csalad gyerekeinek a sorsa, ha a paraszti elet az elsa teeszesitesi hullamrnal nem valik leheterlenne, nil az atmeneti deklasszalodas (ellenrnobilitas} vagy a tart6s lecsuszas (proletarializalodas) problernajan (Andorka 1997, Szelenyi S. 1998), nil a kulonbozo lokalis es globalis rendszerekben elfoglalt tarsadalrni hely osszehasonlftasanak nehezsegein, valamint azon, hogy nem egy mai tortenesz a birtokos parasztsagot egyebkent is a kozepretegek (Romsics 1999) vagy a kispolgarok koze sorolja (Gyani 1998),29 beszelhertink-e tenyleges felemelkedesrol, ha osszevetjuk H. Ilona helyzetenek jellernzdit, a nagyodrosi anonimitdst, az intizmin)'i hiemrchia kb'fcsoniizte szemelytelen pl'esztfzst, a gyorsa« Iviilo szakmai nevet sti: a csa/dd tb"teneti, az elszegenyedfs e/lenfl'e sem megkopa he!yi stdtusdvalP

Reszben hasonl6 az Sz. csalad esete, bar ott a generaciok kozotti status- es pozfci6vesztfst nem az iskolazas, hanern (ahogyan az a dernografiai, a torteneti es szociol6giai kutatasokbol kozismert) a htfzossdg e!lenstllyozza.

2') A H. csaladban tehat maga a nemzed6kek kozorti jelentosebb mobilitas is kerdeses.

46

I

1

,

Sz. Maria nagyapja Arnerikaban sziiletett, dedapja falusi hentes-meszaros volt, aki nehany evi sikertelen arnerikai probalkozas man visszajort es itthon fogott hozza, hogy felepitse a maga kis Amerikajar. A falusi boltot kibdvitette egy kocsrnaval, majd egy rneszarszekkel. Fia, Maria nagyapja a csaladi tradfci6t folytarva a polgari iskola utan szintcn hentes es rneszaros tanoncnak allt, aztan rnegorokolve a csaladi uzletet tovabb gyarapftotta, egy szikvlzuzernet meg jo nchany hold folder vasarolt hozza, A falu egyik Iegbefolyasosabb, lcgtekintelyesebb ernbere lett. nagy hazar vitt, a balokat az 6kocsmaja kulontermeben tartottak, Lanyait koran munkara fogta, ahogy felertek a pultot, segfrcniiik kellett, de ugyanakkor 10 evesen gimmiziumba kiildte O'ket Pdpara, a kozeli varosba. A ket lany tanulrnanyait a haboni felbeszakitotta, Maria edesanyja azonban 1952-ben leerettsegizetr,

A csalad H. Ilona csaladjihoz hasonl6an az allarnosftaskor rnindenet elvesztette, a nagyapa kulaklistara keriilt, nehany honapra bebortonoztek, A lanyok osztalyidegenek lettek, nern tanulhattak tovabb. Az iparosdinasztianak vege szakadt, Maria €desanyja bekdltozott a varosba, ott tisztviseld lett, es megismerkedett kesobbi ferjevel, akit fonokei tehetscges munkasgyerekkent "kiemeltek", es mfiszaki egyeremre kuldtek, saki ma fOiskolai tanar,

Maria csaladja cgy tortcnelrni groteszkkel reszben visszanyerte poziciojat. Elete sok szempontb61 ugy alakulr, ahogy sok, a hatvanas-hervenes evekben szuletett kortarsae: 2 szobas lakotelepi lakasban nO'tt tel, ovodaba, majd iskolaba jan, a nyarakat sziileivel a Balatonnal toltorte, idonkent kulfoldre utaztak stb. A legnagyobb elmenyt szarnafa azonban mindig a nagyapaval toltoct vaszolyi szunidok jelentettek (a hiisveti cojasgurftas, a nyari kikocsizasok, a disznovagas, a boci szuletese). Maria a videki elet idillikus kepeben, romantikus termeszetszeretetcben €s a nagyapa felnagyftott ernlekeben orzi ezeket a nyarakat, s j611ehet nyelvtanarnak tanult (s ma mar az is), tevekenysege inkabb a varoshoz es a nagyobb szervezetekhez, vagyai az apro faluhoz es a patriarchalis nagycsaladhoz kdtik.

A deklasszalodo csalad tortenete rehat a felemelkedd csalad tortenetebe fon6dva folytat6dik, Maria es testvere is fOiskolai-egyeterni diplomat szereztek. A kerdes azonban, akarcsak a II. csalad eseteben, nyitva marad: megfeleltetheto-e Maria nagyapjanak a helyi tarsadalomban elfoglalt helye a lanya-vejc-unokai altai al-

47

kotott csalad statusaval? Minek tekintheto az egyik agon dekIasszalodassal, a mas ikon kiernelkedessel egytitt jato, az iskolazottsag novekedesevel (polgari iskola-gimnazium-egyetern, foiskola) es a kulonbczo foglalkozdsokkal (iparos-tisztviselo-tanar) jellemezhet6 mobilitas? Kenyszer-, illetve ellen-, netan felfele torte no mobilirasnak? Status-visszaalltrasnak vagy statusszerzesnek? Elmondhato-e, hogy az anyai csalad visszatert eredeti mozgaspalyajata? Elvalaszthato-e Sz. Maria patriarchalis nagycsalad utani vagya a vaszolyi nagyapa vilaganak felbomlasatol, tarsadalmi helyzetenek drasztikus megvaltozasatcl? Lehetseges-e egyaltalan, es ha igen, harry nernzedek kell egy-egy tarsadalmi trauma man ahhoz, hogy a kizokkent ida helyrealljon? Mert hiszen a kocsmarosdinasztia mitosza, a nagyapa korabbi kozponti, hagyomanyos szerepenek alralanositasa, s vele a kivanatos, bar alarendeltsegen alapu16 biztonsag keresese nagy valoszinfiseggel eppen egy ilyen sajatos, a rnult es a jelen szinkronizacidjara val6 kesztetest takar,

b) MobiNttis Is iseola. Az iskofdzat!sag alokulrisa

A mobilitaskutatasok iijra es ujra megerositik, hogy mikozben a nepesseg iskolazottsaga minden eur6pai orszagban (Magyarorszagon is) no, egyeternen-foiskolan valtozatlanul a magasabb iskolai vegzettsegtl szuldk gyerekei koztil tanulnak legtobben.

A kovetkezo reszben ismertetett rnigracios tendenciakkal ellentetben az iskolai vegzettseg a Kodolanyi Janos Foiskola 60 hallgatojanak a csaladjaban az isrnert trendekkel egyez6en alakult, A csoportok kozti mozgas szernpontjabol nem ujdonsag tehat, hogy a hallgatok sziilei kozul mindossze 8%-nak nines erettsegije vagy diplornaja."

JIl Bar a terryleges arany a robbi felsooktatasi inrezrnenvhez kepest nagyon alacsony, az alaptendencian nern valtoztat, Vo. Szekelyi Maria ~ Csepeli Gyorgy ~ Orkeny Antal 1998, Vd/aszAton a magyar obtardsi rendszer: Budapest, Vj Mandatum Kiad6.

48

1. t<ibhizat. Az iskoloi vigze/tsig o!akuldsfi a hdroln genmici60an

r·~--·~~-· --------~-,

i Iskolai I Nagy- i 'Ii: i S 'rk I 'l( I Gycrckck/ I 'X i

i vcg7.cttscg . sz(i1(Jk ! 0 ;' Zll 0 0 ha!1gat6k n I

~:-!~~r::-~····--·~:··!"·:::ir-:!~·:··f~~~-··F-~: ~ -I~ .. ~. - .. '... I' . 1

!8;~~~itiy--- "-['19f ··17,6···· :~ ... ~ ·i-··T·l:(j·-T·····-~···· .. ..'.

~f~~r~-~:::~)~~~·r:····:!f .. :·f·?::~-l~ .. ·-j·-··-~·=-),~ ... ; .. = .. ' . ·-1· ·1

r}:~~~~~~~j!?~El~~~l~~ l.= ? r_ ~.,.? ! ··!· .. ·····:~···I-~·-=···-t····::·····i

! 8 oszdly + ipariskola/ i 2 i !

t szm.-kcpz() ! 1,<) :! i ~

! ~;;~:;t::~~~~~r l~ -+---i:: :-~ -~--::~ ·--~-~=~=~~~~===·I

~ '15 13,9+-i9'--J3'i:5-r=.==-.= ~··t-~~-·-J

~~?Ia ~--.---, --'4 3, 7--+_____3_3_ __ 1_~22.1_j_ . 6Q .~()_(~ .. ~

! Egyctcm 6 5,6: 33 I 3!,7 , I I

i Egyert1fl+(6'isA.·o!(J /IJ 9,3 r-s6'-T- s3,8-1----6o~-! IVO,V :

i er;dil! ":

~'. ~~~~~.~ .. .. ~ ~-. ~ _[__~~o-~-:~·~~~():,;~~I~·~~::- .. F-9t~~:···r-·=·····60-·:=. ' .. "I"I()()~()'-~

A tobbgeneracios megkozelites itt egy (a mobilitas-vizsgalatokban ritkan hangsiilyozott) jelensegre vilagit ra. A rendelkezesre .1116 adatok" azt sugalljik, hogy a hatvan cSflfrfdbflll mdr az 1910 es 1930 kozt szulcrctt nflg;yszii!oi nemzedlk is iskofrfzotlabb volt, mint (/ teijes nipesseg, 7-8 oszralyt jart (az orszagos atiag 5-6 befejezett iskolai osztaly kortil mozgott)," es a csaladok majd feleben mar

j\ Kornlbelul minden masodik nagyszOl6 adatai ismeretlenek, Azt gondolom, hogya rcndelkczcsre al16 adatok megscm torzftanak tulsagosan, mert a nagysztrl6'k gencraciojaban a hazassagok tobbsegeben nem voltak nagy knlonbscgck a hazastarsaik szarmazasa ~ iskolai vegzettsege kozott, es a varakozassal ellentetben a sziilOi generacioban scm sok az olyan hazassag, melynek revert a ket osszekerlil6 csaladot nagy tarsadalmi tavolsag valasztotta el egymasrol.

JZ Az 1930~as es 1941-es nepszamlalasok alapjan szamitott ad at. Forras: Time series of historical statistics, 1867-1992. Vol. 1. Budapest, 1993, KSH.

49

egy vagy tobb nagysztil6 is erettsegizett, egyeternet-foiskolat vegzett.

A "ktt/turri/is t6'ke Jelha/mozdsa", ahogyan klasszikusan Bourdieu munkai (Bourdieu 1967, 1978), legujabban pedig AndorLisko kutatasai (Ander-Lisko 2000) bizonyftjak, nem egy generacio alatt megy vegbe. Esettinkben legkcvesebb kit genertici6val kordbban kezd6'dott, a ket vilaghaboni kozotti iddszakban, amikor is a kotelezc iskolai evek man, az akkor 10-12 ev koruli nagyszii- 16K tovabbi eletpalyajanak iranya elddlt." S j611ehet a nagyszii- 16k, illetve a sziil6k koziil nehanyan deklasszalodtak, a deklasszalodris egy csalad kivetelevel vagy atmenetinek bizonyult, vagy abban nyilvanult meg, hogy a korabbi trend rnegszakadt, es csak az iskolai vegzettseg szintjet Iehetett meg6rizni. A 15 erettsegizett nagyszii16 gyereke kozul ugyanis heten f6iskolat, hatan kozepiskolat vegeztek, a tiz diplomas nagyszii16 gyerekei pedig egy kivetelevel maguk is befejeztek az egyeternet-fciskolat (vo. Andorka 1982, Gati=Horvath 1992, Utasi es masok 1996, Szclerryi S. 1998).

Az iskolaztatas jelentosegenek tudata (vo. ethosz, Bourdieu 1967,1978), majd befekteteskent valo felfogasa lassti folyamatban formalodik, tobbek kozt a csalad tarsadalrni helyzete, lehetosegei, a csoportbeli szokasok, helyi mintak es ervenyes strategiak, a csalad elbeszelt tortenete stb. hatasara, de ha mar kialakult, hosszu tavon - akar rcjtetten is - mfikodik, sot az egyen tarsadalmi mozgasaban meghatarozo szerepet jatszik, fgy az iskoMztatdssal kapesolatos pozitiv attitffdo'knek is hosszt;, csaMdi torrenetiik van, melyek a szocia/izdci6 sordn hagyomdn),oz6dnak az ut6dokra.

J.l Bar meg ez az egyszenfnek t{in6 allfras is bonyolultabb folyamatokat es iskolai pdlvafutast fed, mint amilyennek e1s6re latszik, az adatok itt sem torzitanak tul sokat, mert a nagysziiWk kozul elhanyagolhat6 azoknak a szama, akik kes6bb, esti vagy levelez6 tagozaton crettsegizrek, illetve szereztek diplomat, es a kulturalistdke-elmelet bizonyos megszontasokkal meg az 0 esettikben is alkalmazhato.

so

Az at6rokftest reszben az befolyasolja, hogy a tovabbtanulast a tortenelmi-politikai esemenyek kenyszeritettek-e a csaladra azaltal, hogy kildditottak sajat palyajar61, vagy a belso torte nettel folytonos, ertektudatos valasztasok sorozatanak eredrnenye. Ugyanfgy fontos kortilmeny, hogy az iskolaztatas szorvanyos jelenseg maradt-e, vagy megercsirest nyert azaltal, hogy a tagabb csaladon-rokonsagon beliil az apai-anyai agon egyarant jellernzo. Ezzel egyiitt es ennek ellenere a veletlen, a kenyszer is transzformalodhat strategiava, az elsz6rt esetek is lehetnek egyket generacioval kesobb mintaertekilve, ugyanis a csalddi-rokonstfgi rendszer bonyofttlt szo'vediktben a narrativdkon keresztii/ az iskoMhoz - mint a tdrsndalom is a Jnul2kael'6'piac a/apimezminyihez - Jffz6'd6'viszon)" s6't sokszor maga a hagyomdny is id6'nkint tijmit1ike/6'dik, tijraitteimez(fd;k.

A kovetkezo interjiireszletek a" tanittatas", az iskolazas harem eltero csaladi narrativajat peldazzak. Azt, hogy harem, reszben paraszti eredetfl, de ktllonbozc torrenecfi csaladban mikent, harry generacio saran, milyen strategiak" reszekent alakul ki, terjed, majd valik altalanossa az egyre magasabb iskolai vegzettscgre val6 torekves,

3~ A tortenctek elbeszeldinck-szereploinek korc gencracionkcnt szflkul, a tcljes csalad s vele a nagycsaladi straregiak rekonstrukciojara m6dszertani okokb61 nines lehetcseg. A hiany oka az, hogy a kutatas soran ncrn minden hallgat6 altai keszitett interjuban volt sz6 arrol, hogy mi jellemzi a nagysziil6'k es a sziil6'k testvereinek elenitjat, iskolai psilyafurasar, csaladi viszonyait stb, Ez nem is volt, nem is lehetett eel. Az interjuk fcldolgozasa soran viszont nyilvanvalova vale, hogy a strategiakat, a csaladi mintak iiriikiteser srb. nem Iehet a teljes csaladra vonarkoz6 rcszletek nelkul mcgismcrni. Ezert egy jelenleg reprezentativ rnintan vegzett OTKA-kutatasban mar a teljes csaladra kerdezunk.

Fentiek nem jelentik azt, hogy ne lenne erdemes a nagycsalad egy-egy linearis leagazasrinak narrativait tanulrntinyozni, mert a tortenetek maguk is szarnos uj osszeftiggest lattatnak. Az elsa tortenetbol peldaul az anyai csalad dorninanciajara kovetkczterhettlnk, a rnasodikban ana, hogy az apai s az anyai csaladbol erkezo hatasok felerositik egvmast, mig a harmadikban hibrid m6don kevercdnek (vo. Berger-Kellner 1970).

51

1. csalad: OJ hagyornany atalakuloban?

"Anyai nagymarnam gazdalkodo csaladbol szarmazik, Gyerekkoraban Szekesfehervar felsovarosi reszen laktak, ahol f61eg gazdalkodo csaladok eltek, Egy szoba-konyhas hazuk volt, ott eltek negyen, a szuldk es a ket Ianygyerek. A varos szelen volt a foldjuk, ezt mfiveltek ... A hdboru teljesen megvdltoztatta as iletiiket. Az edesapa a haboniban eltunt, A haz leegett ... (A marnaek a haboni alatt kulonbozd helyeken hriztak meg magukat. A haboni titan egy ismer6s segitsegevel egy berhazban jutottak Iakashoz, Lakni mar volt hol, de a dedirnarnam alma az volt, hogy egyszer iijra sajit haza lesz. A hatvanas evekben keriilr erre sor, akkor tudott rij hazar epiteni.)

A dedszuleim nem voltak tanult emberek. A haboni utan dfdimamdnok munko utdn ke/lett nf.wie, ekkor latta hianyat annak, hogy nem tanult. De ugyessegevel es talpraesettsegenek koszonhetoen, sok mindenbe beletanult, gyari raktarvezetd lett. A gazdalkodo aszszonyb6l igy valt gyari irodista a helyi Videoton gyarban, Nagymamdm 8os;;:;td (vt vegzett, aztdn pedig gtpfr6isko/tfl, a testvke muszerisz lett a Videotonban. Nagymamdm ugy gondolta, hogy magasabb iskolai vegzettsigge! jobban lehet boldogulni, ezt tartotta szern elotr, amikor edesanyamnak palyat kellett valasztani, Edesonydm a kt;"zepiskoldt kiizgazdasdgi szakkiizlpiskoldban kczdte, occse pedig a nagypapdm szaimdjd!, a villanyszere!ff szabmds fo(vtatta. Edesanyamnak nern tetszett a sziil6'k altal valasztott iskola, inkabb csavargott, hazudozott, es nem toradort a tanulassal, Az iskolakerulessel elerte a celjat, nem kellett tobbe iskolaba jirnia, mert kinigtak. Nagysziileim akkor azt mondtak, rnenjen el dolgozni. A Videoton irodajiban segedkezett, es akkor latta, hogy megis jobb a tanulas, Elvigcl;te fI gyors- is gipi1'6 iskoM!. Ezutan az Allami Epftoipari Vallalatnal kapott allast, ahol mernokok koze kerult, es nagyon megtetszett neki az epiteszet. A hetvenes evekben beimtkozott egv muszaki szakkb'zepiskola leve!ezff tngozatdra. Amikor nekem Is a testvln!mnek ke/lett pd(vdtvdlasztani, ff ez! a kO'Z!piskoldt ajdnlotta. En nem akartam abba az iskoldba menni, de ax anydm el'ffskodlse miat! muszdj volt. A kozepiskola utolso eveben mar pontosan tudtam, hogy nekern nem val6. Magantanart kerestern, kulonorakra jartarn irodalornbol, nyelvtanbol es angolbcl, mert angol-magyar szakos tanar akartam lenni. Edesanyarn nem vett komolyan, mert nem erzi szukseget a tovabbtanulasnak es a diplomanak. 14 evesen f"OSSZ iskoMba keriil-

52

tem, Is (I fe/vere!in ez nagy hdtnlnyr jelentett azokka! szemben, aki k gimndziumban vegezrek. A felvetelin a felveteliztcro tanar azzal kezdte a beszelgetest, hogy mit keresek en ott ... "

T. Andrea, joiskolai h(l!{f(rtt6

Andrea els6gener::ici6s crtclmisegi. Csaladjaban a "parasztok es munkasok, als6vezet6k, kozepszintf alkalmazottak" kategoriakkal jellemezhet6 retegvaltas az egybori pamszli nepesseg mrfsodik vildghdbo171 utdni lipikus mobilittfsi ti{.jaillak egyike, mely saran az iskolaztatas sztiksegenek gondalata a ferfi-ndi palyaelkepzelesek altal determinaltan fiuk-larryok szamara mas-mas strategiaval tarsul, illctve lassan, kanyarg6s cs tobb generici6ban is m6dosftott palyan keresztul leli meg iranyat,

Andrea csaladjanak torteneteben az anyai csalride a fffszerep, es a hribort1 jelenti a fordul6pontot. Az eletforma atalakulasat, a rriobilitast s vele az iskolaztatast a haboru okozta vesztesegek (a dednagyrnarna a haboruban megozvegyult, a paraszti birtok pedig elpusztult?) kenyszere indftotta el. Az iskolaztatas sajatossaga az a "fixaci6", mely a dedrnarna gyari erverryesulesenek kdvetkezteben hatarozott, a nemi szerepeket is rogzfto iskolavalasztast eredrnenyez. A n6k ket generaciojaban a csalad altai kikenyszeritett iskolavalasztas a gyari tisztviseloscg, a ferfiak esetcben pedig gyari szakmunkaslet fele vezet. A tanulas hasznossaganak-szuksegessegenek megelt tudata a gydl'hoz kotodik, a gyri?' a boldogttlds szimbdlumdvd vdlva tovabbi kit gellerricion rit megszabja az iskoldztatris ittikit is irrfflydt. Ez az oka annak, hogy a fink vegig szakrnat tanulnak (csak a negycdik generacioban, T Andrea testvere lesz technikus, az elodok mind ipariskolat-szakmunkasiskolat vegeznck), majd hogy a felmen6k tulaltalanositott gyari-munkahelyi tapasztalatai nyornan ket generacioban is m egismethfdik a praktikum es a biztonsag vezerelre "muszaj-isko lavalasztds". Andrea tortene tunkben mar a ncgyedik ismert generacio tagja, {) az else a csaladban, aki a korabbi sort megszakftva val6ban fuggetlcn es individualis dontest hozott, amivel nemcsak a tovabbi generici6k valasztasi koret sze-

53

lesiti, hanern feltehetoen az el6z6 hiram generacioban kialakult iskolavalasztasi hagyornanyokat, illetve a csalad paJyijit is m6dosftja.

2. csalad: A hagyomanyozodas koncentrikus korei

"Edesanyam csaladja generaciok ota Gyorben el, az egyik kertvarosi reszben, Tehat anyai nagysziileim is ott sztllettek, es ott is notrek fel. Edesanyam es testverei (ket novere es egy occse) szinten. ( ... ) Edesanydm, aki Budapesten tanult az oruosi egyeseme«, nem koltozott vissza szulovarosaba. Komaromban, a korhazban kezdett el dolgozni, s taIan ott rnaradt volna, ha edesaparn nem hal meg autobalesetben, Edesaparn halala man visszakoltoztnnk Gyorbe, rnivel edesanyam testverei ott eltek, es rengeteget segitettek neki, Az6ta is Gyorben elunk, bar a hugom a Debreceni Oroostudomdnvi Egyetem hol!gat6ja, in meg Szikes/ehirvdron vagyok kolligista ...

Apai nagyaparn egy kis falubol szarrnazik Mosonmagyarovar mell61. Apai nagyanyarn ... Acson szuletett katolikus csaladban, ahol a uallds nngyon fontos ssaepe: jatszott, meg nz iskoldztatdsm is kihatott ... Edesapam es novere 6 eves korukig a nagysziileimmel Mosondarnon eltek, de abban az id6ben (az otvenes evek kozepen) ott nem volt megfdel!f oktards, megfele!6' dlraldnos iskola sem, vagyis nem voltak kulon osztalyok, hanem elso' osztalytol negyedikig es otodik osztalytol nyolcadikig egytitt tanultak a gyerekek. Mivel a nagvsziileimnekjontos volt a gyerekek iskoMztardsa, idesapdm is novire 6 eves korukban Acsm kijltoztek, men ott vo/t rendes 8 ossidlvos dliaidnos isioia. Hiiguk, a legkisebb gyerek, mar nem, mire elerte az iskolaskort, felepult az uj iskola Mosondarn6n is.

Acson tit anyai dldnagymamdm is a nagvmamdm testvere, aki a vizitaci- 6s rendben volt never, amfg a rendeket az otvenes evekben fel nern oszlattak ... 6k neve/ttk iskoMs korukban idesapdmat is a novidt, Nagyon SZig01U neve/tetist kaptak ... Tanu/ni ke//ett, a karomkodast peldaul nem tffrtek ... Ugyanakkor bar falun eltek, akkor segftettek csak, amikor kedviik volt ... A munkarnegosztas ugv alakult, hogy nagymarnam foglalkozott a hazimunkaval, tOzes, rnosas, takarftas, a nagyaparn pedig a kertet, a sz610t gondozta. Nagvmamdm postdskisasszonr volt, a nagypapdm pedig po~"tds ... Nagyapam inkabb estenkent dolgozott a kertben, a sz616'ben, hogy minel robber foglalkozhasson a gyerekeiveL

54

,

Edesapam csaladjaban sosem volt szigonisag, sosem vertek a gyerckeket, talan a nagymarnam szigonibb volt, ha a tanulasrol volt 8z6 ... Acs man edesapam a bencisek//.e'l; knti/t Pannonha/mdm, a not'h'e pedig Budapestr» kato/ikus gimndziumba ... Edesapdm az oroosi egvetemen jo/vtatta tanulmdnyait, ott ismerkedett meg edesanyammal. .. Komaromban fogorvoskent kezdett el dolgozni, halalaig ott is elt, Apukarn novitrSoplvnban leu fogoroosi asszisziens, 0 Sopronban tanult, es ott is ment ferjhcz. Edesanyam szifkebb csaladja ket szlilo'b61 es a ncgy gyermekb61 allr. Eredcrileg nyole gyermek sztiletett, de negyen meg csecsemokorukban meghaltak a haboni es az azt kovetd viszontagsagok rniatt. Edesanyarnek tehat hatan laktak egy 100 negyzetmeteres, harornszobas, kertes hazban. An.vai nagyapdm komuveskint dolgozott, {) tartotta el a csaladot, a nagyrnamam nazrartasbeli volt. Abban az idoben az edesanyameknal a gyermekek neveleseben nagyobb szcrep jutott az anyanak, kozelebb allt hozzajuk, robber foglalkozott veluk, Nagyapam ... cgesz nap dolgozott,

A hazirnunkat a nagymamam vegezte, termeszetesen a Mnrgl'elmekek segitsegevel, akik mar 1U-13 eves koruk/ol takmitottak,ji/ztek. /it~vdm, a !egjiotnlabb Mny kivitel volt, mivel mindig kiesi volt, vikony is beteges. Hateves koraban agyhartyagyulladast kapott. Ebben az id6ben (az otvcnes evek vegen) rengeteg gyerek halt meg agyhartyagyulladasban ... Edesanyam elrnondasa szerint, talan ezert is, vele mindig kiveteleztek, Or kimeltek, feltettek.

Mivel nagyonj6 !anu/6 volt, is a noverr; 'C!igez!ik a hdzimunkdt, flZ egvet~ !en jf/adota a tanuMs maradt. Beceneve is neki volt egyedii1: "Kis egi!"'. A jiukat nem vontdk be a hdzttl1tasba, az volt a fontos, hogv egv jiunak szakmdja legyen. Az o'roko/te a hdzat, is vitte tovdbb a (saldd nevi!. Amiko1' szii!eim egretemistdk voltak, is vizsgdkra kisziiltek, apa! nagymamom, testvitris a didmamdm nagvon sokatvigydztak ram, sokszor voltam naluk, Nyaron, tavaszi, teli szunetekben a hugornmal mindig az apai nagyrnamanknal vagy az unokatestvereinknel voltunk Acson. M;ulrin apdm megha/t, is ujm Gy!fJ'be kOltbztiink, idesanydm testvirei segitfttek. Ha anyarn llgyeleres volt a korhazban, mindig a nagyncnemnel aludtunk, negy gyermek es ket felnott egy ketszobas panellakasban ... Mostanaban ritkabban talalkozunk, kevescbb idot tolnink otthon, mert mindanyian egyetem1r-joiskoidm jdmnk, es az orszag kHlonLozQ reszeiben eltink ... "

K. Evn,joiskolai hal/gaM

55

K. Eva torteneteben az iskolaztatas hagyomanyainak megerosodeset, rnodosulasat, majd a mar kialakult minta tovabbgyuruzo hatasat kovethetjuk egy reszben egynernu tarsadalmi kozegben, egy katolikus kistisztviselai-als6kozeposztalybeli es egy iparos csalad kiterjedt rokonsagi viszonyain beltll. A harmadik generaciora hornogenizalodo csaladi strategiak a nagyszti16i es a szuloi nernzedekben bonyolultabbak ugyan, mint T. Andrea csaladjaban, de itt is mas palyat, illetve mas szintfl iskolazast jelolnek ki a fiuk es lanyok, tovabba egeszsegesek es "betegek" szamara.

A K. csaladban a mobilitas 4-5 generdci6val kordbban kezdadiitt.

Eva apai nagyszulci mar postamesterek voltak, akik gyerekeik vallasos nevelese mellett (tarsadalmi csoportjuk tobbscgevel egyezoen) a tanittatason keresztul torteno' felernelkcdesr mindennel fontosabbnak tartottak: fiuk vegul is orvos lett. Anyai nagyapja komuvesmesterkent dolgozott, az a j;)'erekei mara egy kivetelevel szakmunkasok-kistiszvisclok, K. Eva edesanyja fogorvos, kisgyerekkoratol fogva tanulasra szantak, de csak azert, mert kicsi, vezna, gyenge gyerek leven, sztilei ugy gondoltak, mas (fizikai) munkara nem alkalmas. Ketrejuk peldaja az iskoldztartis; ida meghosswbboddsdnak dltaldnos trendjeve! s a veletlen folytan (Eva edesapjanak korai, tragikus halala miatt is iijraszervez6d6) erffteljes csalddi kopcsolatok altai is feler6Sttve te/jed! szit a nagyobb csaladban, a harmadik nemzedekbol mindegyik testver-unokatestver egyeternre-foiskolara jar.

3. csalad: KISt hagyornany, hibriditas

"Anyukam edesanyja, Mami egvszed/falusi Idny volt. Sziilci gazdalkod6k vol tak, az, hogy a Idn.'Vuk tovdbb tanuljon, nem volt Jontos. fgy megelegedtek a hat elernivel, bar Mami j6 kepessegtf gyerek volt, es mint kideriilt, az iskolai sportversenyeken minden evben minden versenyagban {) gyozott. Papi, anyu tdesapja is csak hat dltaldnost vigzett, es "annak a tarsadalmi retegnek a nyelvet beszelte". Egyszertt ernberek mindketten, a sz6 legjabb ertelmeben, Nem voltak soha nagy igenyeik, oniltek, ha dolgazhattak, es mindennap volt mit enniuk.

56

Nagyapa is Mamika (apu szii!ei) iskoMzott embe,.ek voltak, erosen kielezett volt a tarsadalmi kulonbseg koztuk es az anyai nagysziileim kozott ... Nagyapa orvosi egyetemet vegzett, Mamika negy girnnaziumot. Varosi lakosok voltak, a sziileik is iskolazott, tanult crnberek, Soh a nem felejtern el, nagyapam hetveneves kora felett is ugy szavalta a Toldit, s a Jonas vitizt, mintha olvasta volna. Mindennapjaikban is latszott a kulonbseg, mig Nagyapa es Mamika szinhazba jartak, addig Papi es Mami biicsuba, Papi kocsmaba, Ez mindegyikiik helyzeteben adott volt, ezt lattak a kornyezetiikben.

Apai agi nagysziileimr61 kevesebbet tudok, ugyanis Mamika egyeves koromban meghalt. Nagypaparn a muir he ten halt meg, apt! pedig nernreg kolrozott el t61iink.

Nagyapa egy budapesti berhazban nott fel ket fiutestvcrevcl, edesanyja nevelte, aki koran megozvegyulr. Mindkft sZii!6je tandr volt. Az elerni iskola man girnnaziumban, majd az oroosi egyetemen tanult. Erdekessegkeppen megemlncnern, hogy osztalytarsa volt Teller Ede ... Mamika (apu anyukaja) Miskolcon elt a sziileivel es egy testvercvel, Sajnos gyerekkorarol semmit sem tudok Nagyapaval a haboni alatt a Ironton ismerkedett ossze, ahol noverkent dolgozott.

Anyukam Szucson szuletett, es ott is nott fel, egyeduli gycrek volt, nem lehetett testvere ... Anyu csaladjaban majdnem ugy nczett ki a rnunkamegosztas, mint a nagymarnajanal. Mamie az ossze hazirnunka, Papie a fold es az allatok (volt 15 marhajuk, 21ovuk, 100 baromfijuk). Anyu sem vonhatta ki magar a munka a161, mar tfzeves koratol tehenct legeltetetr, repalevelet szedett a kacsaknak es a libaknak, soporr, arataskor kotelet tercgetett, es mar 12 eves koraban f6znic kellett, mert 0 vitte az ebedet a szuleinek. Aztan, mikor a sziilei mar nem gazdalkodtak, mert be kellett lepniuk a teeszbe, ez kicsit megvaltozott, Anyu gimndziumotvigzett, kesobb konyvelesben dolgozott, es dolgozik ma is.

Aparn egcsz elercben Keszthelyen clt, ott lakik most is, csak szuletni szuletett Szegeden, mert anyukaja batyja ott volt nogy6gyasz. Apu szinten egyetlen gyerek volt. Sziileivel egy kertes csaladi hazban laktak ... Nagyon kiegyenstilyozott, nyugodt csaladi eletet dtek, Nagyapa mindennap bejart a korhazba, marnika pedig alland6- an otthon volt, a haztartasban tevekerrykedett. Nagyapa otthon mar sosem dolgozott, a csaladjanak szentelte rnagat. Egyiitt setaltak, tarsasjatckoztak, gornbfocizrak, sakkoztak. Apu egyebkent ze-

57

nit tanult, nimet6nikra jdrt, is termeszetes volt, hogv j6 tanuM, ahogv az is, hogv egyetemre megy, Oroos lett, abdra» apja, is niJgvogvdsz, mint Mamika bdtyja Szegeden ...

Anyu csa/ddja ihiikkidolgozott, Apulki mdrsokkal kevesbe. Ez benniink, gverekekben otviiz(fdott, sokat segftunk, de nem hajszoljuk nil rnagunkat, es belefer id6nkbe a szorakozas is. Persze a tanulasban nines es nem is volt pardon. Mikor rossz jegyeket kaptunk, az volt a buntetes, hogy hetekig mindent fel kellett mondanunk ...

K. J udit, joiskolai hal/gatO

K. judit sztileinek hazassagaval ket kulonbozc tarsadalmi helyzetf es ripusti csalad, egy hagyornanyos, gazdalkodo es egy tobbgeneracios ertelmisegi polgarcsalad kerult ossze. A kit/lie e!fftiirtenet K. judit es testverei mentalitasaban a munba Is a tanulds sajdtoshibridvaltozatdban eJ!J'esiil. Az anyai csalad oroksege, a paraszti vilag munkabfrasa es szakadatlan munkalkcdasa az apai csalad altai reprezentalt ertelmisegi-polgar mintajan at a tanulas megfellebbezhetetlensegehcz vezet: a csaladban terrneszetesen mind a harorn gyerek tovabb tanul. A csaldd iletformdjdnak jeffegzetes elemei, a rnunkalkodas, a kulturalis fogyaszras es a divatos szabadidotdltes reszint a generdci6k kozti kiilOnbslgeket jelenftik meg, reszint azonban ugyancsak to'bbfon'dsb61 szdrmaznak (anyai csalad, apai csalad, kortarsak), es mds-mds terii/eten realizdf6dnak.

Az idezett csaladnarrativak egyrnastol kulonbozo roviditett tdrtenetkonstrukciok. Az elsa tortenet jol korulirhato fordulopontja, a haborii, mely egyben egy uj csalddi idffszamftrfs kezdetc, Az "eredetmftosz" fOszerepl6je a dedi mama, aki tigyes, talpraesett parasztasszonykent megterernti az uj, nem paraszti elet kereteit, s ezzel megalapozza az anyai csalad dominans szerepet. A tortenetben az apai csalad szinte lathatatlan, a viszonyftasi rendszert egyertelrmien az anyai csalad kepezi, minden jelentos dontesre, fgy az iskola es a palyavalasztasra is ez ut6bbi van hatassal. A masodik rejtett, am kozponti ternaja afolytonosstig, melyet a vallas, az otvcncs cvekrc atmcntctt, clszant iparoslct, a foglalkozas es statusorbkltes, de a lassu, folyamatos felemelkedes iskolai rnellekternaja ugyszinten megjelenft. Ebben a tortenet-

58

I

t

ben nem tortenelrni eserneny, hanern szernelyes tragcdia, az apa hirtelen halala idezi eJa a drama! fordulator, de meg cz is a kontinuitasok lancszemeinek megvastagodasat eredrnenvezi: a szuldi csaladtol nehany eve filggetlenedett anya gyerekeivel visszater mtiltjanak gyerekkori helyszinere es kibocsato csaladjaba. A harmadik csaladtortenetben a ket, egyrnastdl tavoli tarsadalrni csoport oroksegenek rejtett konfliktusa all a kozeppontban, fgy hat egyrnastol ktilcnvalasztva, az iskolaztatas alkotja az egyik, a szorgalom es a munkabfras pedig a tortenet egy masik szalat, A kiragadatt tortenetek arra engednek kovetkczretni, hogy zfelemeiiedest, a mobi!itds is az iskoldztatds kiifOnbsegeit minden csalddban mds alaptimd( k)m je/fftzo'tt, sajdtos szervezodlsfi t011inerkonst1'ukci6k ertelme,l,ik es oroHtik tovdbb, igy megertesuket is ezek rekonstrukciojaval erdernes megkfserelni.

I

~

c) Nobilitds Is/vagy migraci6

A mobilitashoz fliz5da egyik szociologiai mitosz szerint a modern tarsadalmak alapsajitossaga az egymast is feltetelezd tarsadalmi es a foldrajzi mozgas, A fehervari elokuratas eredrnenyei nem camasztjak ala a mobilitas es a migracio kozvetlen kapcsolatat.

A Kodolanyi Janos F5iskola 60 hallgatojanak csaladjabol 45- ben (az egyeb kategoriat is figyelembe veve 52-ben) a mcgvaltozott tarsadalmi helyzet csupan minden harmadikban (21- ben) jart egyiltt jelentos, a megyet es a regi6t tulleprf foldrajzi rnozgassal (Iasd a 2. tablazatot a 60. oldalon). Ebb61 mohilitas es migracio mindket agon rninddssze tiz csaladban fordult cIa, ezeknek a csaladoknak a tobbsegeben viszont (nyolc csalad) mind a ket generaei6ban, a nagyszulckeben es a szulokcben egyarant. U gyanakkor, a csaladok masik harmada, ha koltozott egyaltalan, kisebb korzeten, region belul maradva valtoztatott lak6helyet. Ez kit nagyobb csoporrrn, kit eltlro minrdra ural, amelybol az egyikre a folyamatos tarsadalrni-foldrajzi mozgas, a masikra a megtelepules, a beagyazottsag, a lepcsozetes mobili-

59

tas jellernzd, s amibol vegso soron cgy, a lokalitasMI !iiggetlen es cgy lokrllis, mas szempontbol pedig egy nagyvdrosi es egy videki strategiara lehet kovetkeztetni."

2. tablazat. A ttfrsndalmi is a jb"ldmjzi mozgds a nagyszii!(fk is a sziiMk nemzedlkiben

~ Csak a csaldd cgyik agar61 van clcg rnobilitasi adat,

A "mozgas - marad is" ket nagyobb tipusat a valtozatok es atrnenetek sokfelesege kapcsolja ossze, rnivel a csaladok egy reszeben a strategiak - j611ehet a nagyobb csaladi rendszer reszeive valva maguk is m6dosulnak - eredetileg nem homcgenek, vagy cgyiranyuak." A csaladtortenetek azt a mozzanatot is lathatova teszik, amikor egy-eg)' csalddi ag lokdlis boldog1tlrfsi mintdi a nag)Jobb tdrsadabni csoporrra je!lemz6' 11j mintd( k)m vtfftanak dt, vagy azt, ahogyan a csaladi agak cgymas melle sorolodasaval a hasonl6 to-

.l5 A ket fogalornpar csak reszben fedi cgymast. A budapestiek aranya ugyanis magas peldaul azok kozott, akikre a lokalicastol fiiggetlen nagyvarosi strategia kids illik, 6'k viszont 11a tarsadalmi csoportot valtottak is, helyben maradnak-maradtak.

.1. Itt arr61 az evidenciarol van szo, hogy a nagyobb csaladok maguk is jobbara ket apai-anyai, illerve ncgy nagysztil6i scb, ag osszckapcsclodasabol jonnek letrc,

60

rekvesek feler5sftik egymast, netan a kulonbozo tortenetil-dinamikajti csaladok kozul az egyik dorninanssa lesz, es a masik pilyajir-rnozgasat befolyasolja. Ez ut6bbi esetben gyakori, hogy az elmult evtizcdek szfikos lakaskorulmenyei miatt a mozgas, a koltozes vagy a helyben maradas iranyara is hatast gyakorolva a csaladnak az az aga valt meghatarozova, mely be tudta fagadni a fiatal part," vagy mozgosithato anyagi-kapcsolati "tokeje" reven mcgfeleld lakast/hazat tudott biztositani szamara. A 60 csaladbol 24-ben a kaltaz6 fiatalember-fiatalasszorry hazastarsa szuleinek lakohelyere telepult, majd 17 veglegesen is ott telcpedett Ie. A letelepedesben feltehetoleg a kozelseg ismert csaladi elonyei, illetve ezek mellett a helyi strategiakat er5sft6 kapcsolati halo, esetenkcnt a telepules nyiijtotra szakmai ervenyesules lehetosege is szerepet jatszott, A helyi strategia-strategiak jelentdscget sejteti az is, hogy a sz6ban forgo koltozes nem elsosorban a nagyvarosok fele iranyult. A 24 f6b61 mindossze 8 kcrult nagyvarosba (6 Budapestrc, 1 Fehervarra es 1 Tarabanyara), a tobbiek kisebb telepuleseken kotottek ki.

fgy a kii/tozes vs, (visszakoltozes) he/ybel1 1Jlflmdris - ahogyan az iskolazas, a status es foglalkozasvaltas - sem a tobbitol fuggetlen dentes eredrnenye, hanern eg}' sajd/os szereezette! es hiemrchidva! (preferenciakkal) biro, a lomfnerekkel is kiizvet(tett 11Uelisi-boldogttMsi-Je!etnelkedesi stmtegia resze. Erre utal a korabban idezett tortenctek kozul H. Ilonae, K. Evae es N. Gabriellae, a kovetkezokben pedig a B. es a Gy. csalad tarsadalmi-foldrajzi "gcncaI6giaja".

B. bin anyai dgi o~'ei Fdir meg;:m"joldmuvesek, felmenoi, rokonai tobb gencracio ora Sarosdon elnek vag}' hdzassdg riven a kiimyezofalvtlkMI oda kertiltek. Apai nagvapja a Felvidekrdl a masodik vilaghabonit koveto nepessegcsere kovetkezteben kerult a Tolna megyei Kakasdra, ott ismereedett meg kisobbi fdes/give!, egl' helybeli csakid Idnytival, Is ott sziiletett fia, Iren apja, aki aztdn a kozlpiskola beJe}ezlse utdn ug)'ancsak

37 A fiatal par itt a hallgarok szulcir jelenti, a targyalt idoszak az otvenes, hatvanas es hctvenes cvck.

61

Sarosdra hazasodott. Testvfre, Iren nagynenje novemek tanult, Kakasdon ment ferjhez, majd ott is maradt. A csaladban a (haborut Mvetff) nagyobb migrdci6 ezze! veget itt, mindenki falun is (az dttelepitett nagyapdt, il/etve kin Mesapjdt kiveve) az os6k altaI benepesftett helyeken d.

bin egyik dMapjdnok vitizi /lildjei voltok, a mtisik dMopo viszont - a csa!ddi mftosz sserin: megeligelve a parasui munk{lt - te1'minyfelvdstid6 fuvoroskfnt jdfta a kIi11l.veket. Fia, Iren nagyapja, bdr eredetiteg csak 6 elemit jdfl, 1959-ben ,,0 falu akarottib61" teesz elnok lett, felesege pedig, a vitiz kisbl1tokos kordbban tanft6nonek kfszii!o Idnya postai, majd takatikszlivetkezeti tiszrviseld, kesobb kirendelrsegvezeto Sarosdon, ott ahol miridketten feln6ttek, es ahol jelenleg is elnek,

Iren apai nagyapjat - ismitelten a csalddi elbeszilis tanusdga szerint mfiszoki irzike miatt, s mer: j6 ktziigyessige !'IIvin hamar megtanulta a gipszcrelist - a gepallomas vezetojeve neveztek ki, Ket gyenneke ki)ziil Iren edesapja kortin elketiilt ottnonr6!. A csaldd tudatosu!6 mfiszaki irdn.vultc sdg«, s az a/akuM hagyomdny hatdsdra hiradasipari technikurnba ment, aminek beJdezise, il/etve a n(fsiil/.s utdn telepedett le Sarosdon, rna ott vallalkozo.

Iren edesanyja kozgazdasagi szakkozepiskolat vegzett, Anyja nyomdba ffpett, annak he~vit tinylegesetl is szimbofikuscltl is megoi"i)ki.ilve je!enleg t/ a kirendeltsegvezetd. Egyik gyereke maga is kozgazdasagi szakkozepiskolaban erertsegizetr, konyvelokent dolgozik, Is kozben rmfszaki f6iskolarajdl: Iren tanarnak kfsziil. Mindketten Sarosdon elnek a sZiileikkel, I1tn bejdr6.

A helyi strategiat reprezentalo B. csalad tortenete sajatos magyarorszagi seff-made man mitosz, melyben a tortenelmi fordul6- pontok (kitelepites, teeszesites) sokkja - a csalad korabbi felemelkedesi vagyabol es tehetsegebol ered6en - meg a nagyszi.i16i generacioban sem deklasszalodassal, hanem egy tij, videki kijzeprefegbeJi statussal vegzodott, Iren csaladja ket falusi telepulesen koncentralodik, az attelepiteseket kovetoen mar csak apja valtoztatott Iakohclyet, Mindket csaladi ig generaciok ora a helyi tarsadalmon beltil alakfrja helyet, illetve talaI ra az ervenyesules Iehetcsegeire, Pozfci6inak egy reszet kozvetlenul is orokiti, peldaul a Takarekszovetkezer kirendelrsegvczetoi "szeket", mely

62

Iren anvjara szallt. A lokalpatriota bilszkeseggcl atsz5tt helyben maradas evidencia, mely a vallalkozo kedvvel es a tehetseg tudataval meger6sftve hagyomanyozodik, es a mar ugyancsak tobb nernzcdekben visszatero ket palva (muszaki-kozgazdasagi) cgyesitese mellett a tarsadalmi csoportra jellemz6 mobilitas segitsegevel tagitja egzisztencialis hatarait (tanari palya), illetvc ter vissza a dedszuloi generacioban megszakadt vallalkozoi paIyara. Ez utobbi kulonossege, hogy a felvasarlo-fuvaros dedapa orokseget Iren apja folytatja. Tevekenvseget a fclesege csaladja altaI kozvetitett rninrara, kapcsolati t6'k6j6re es a helybcliek emlekezetebol is szarmazo szimbolikus t6'kere alapozza. Reszben 6, az "idcgcn" az, aki hclyreallitja a folytonossagot, a kilencvenes evek megvaltozott korulmenyei kozott atmenti a csalad pozicioit, s peldajaval is a Sarosdhoz kotod6lokalis boldogulasi stratcgia ervenyesseget bizonyitja.

A kovetkezo, a lokalisrol levalo strategia sajatos tipusat kepvisel5 Gy. csalad tortcneteben a felernelkedesi torekvesek alapvetden ket palyan keresztill val6sulnak meg (katonai, egeszsegtigyi). A kct palya koztil a katonai a csalad foldrajzi mozgasat is rncghatarozza.

Gy. Szilvia dedszillei mindket agon cszak-rnagyarorszagiak, Szilvia Szekesfehervaron tanul, testverei ugyanotr, illetve Sarbogardon laknak, A szfikebb csalad harem gcneracio alatt keriilt a Bodrogkb"zbff/ Fejirmegyibe, a migracio a nagyszulck nemzedekeben kezdodott region beluli migracioval, hogy majd az orszag merercihcz kepest ortasi tavolsagok megtetele utan Fehervarral a kozeppontban, isrnetelten region beluli koltozcsekkel folytatodjek.

Szilvia dfdszillei egy kivfteliel valamennvienjl:ildmfivesek vottak, az cgyik anyai agi dedapa fuvaros volt, felescge, Szilvia dedrnamaja pedig lanykorarol fogva a satoraljaujhelyi dohanygyarban dolgozotr. A mobilitas tehat egyik agon a nagysziil6'i, masikon a dedszuldi generacioban indult,

A nagyapak egymasrcl nehany kilometernyire fckv6 faluban sziilettek, meg miridketten Zernplenben. Az apai nagyapa akkor nagyta e! sziitlffalujdt, amieor a szomszedos faluba hrizasodott. Koodcsmrster

63

VO/I, kct fia sztiletett, egyikojiik Szilvia edesapja. AMboI'd utdn fe!hagyott a kovacsmesterseggel, Sdrospotaera kb'/tb'zo'tt, aha! teherauto-solor lett, rnajd nehany eyre ra mar az rij foglalkozasa reven Satoraljaiijhelyre hfvtak a mentokhoz. A nagyobb varos a csalad szamara rij lehetosegeket nyitott meg, a csaladi narratfva szerint ezt hasznalta ki a nagymama, arnikor elhefvezkedett a udrosi krJdzdzban, majd nehany ev rmilva korabbi vagyait megval6sftand6 tanulni kezdett, es csecsemogondoz6i oeleoeie: szerzett, Fia, Szilvia edesapja gimnazi urnba jart, azt kovetden pedig katonaideje letoltese utan tiszthe(vettesi iskoldt vfgzelt Szenlendnfn. Mozgasar ettol fogoa foglalkozasa hatarozta meg, oda ment, ahova he(veztek, illetve amit a (rnajdani aposahoz hasonl6) katonai palya dikuilt, elobb Kiskunhalasra, azutan, mint a katonai akadernia hallgatoja, atmenerileg es csak maga, a csaladja nelktil Budapestre, kesobb rijra a csaladjdval egyiitt Gyornrore es Szekesfehervarra. Ez utobbi tartozkodas eleg tart6snak bizonyult, fgy a sziilok elhataroztak, hogy csaladi haz epftesebe fognak az egyik kozeli telepulesen, Jelenleg - talan mar veglegesen - ott laknak.

Szilvia anyai nagyapja e!obb ugyancsak tiszlhe(vettesnek, azutdn pedig tisztnek lanult. Satoraljaiijhelyen mar mint katonatiszt ismerkedetr meg fiatalabb felesegevel, aki polgari iskolat (8 osztalyt), majd gyorses gepfroiskolat vegzetr, Hazassaguknak ket akadalya volt, az egyik a vallasktilonbseg, a masik a kelengye, amit a megozvegyult dohanygyari munkas dedmarna nem tudott biztosftani, s aminek kovetkezteben az eskuvore csak sok ev man, mar a haboni alatt keriilt sor Satoraljatijhelyen, A Mbol'd utdn a nagl'fJapa az ujjda/akuM honvidsfgben szofgd/t tovdbb, a nagymama a tandcsndi lett tisztvisel6: Katonatiszt levcn, a nngyapa hoi egyik, hoI masik odrosoan tefjesftett szolgd/atot, Ujhe(vre, a csa/ddjdhoz, csak akkor kO/tozhetett oisssa, amieor belegsege miatt 1954-ben nyugd(jaztdk.

Gy. Szilvia idesanyja a gimnazium utan vid6n6'l:fpz6't vig;&tt Budapesten, s bar mindketten ugyanabban a varosban eltek, es ugyanabba a gimnaziumba jartak, csak Budapesten ismerre meg kesobbi ferjet. Kozos elcttiket Kiskunhalason kezdtek. Ett(flfogva - ahogyan errol mar volt szo - a tissui Joiskoldn ((iltott evek kivttelfvel, a csaldd as apa dthe(l'eziseit kb'vetve kb'lto'zott Gyo'mdfre, Fehel'vd1m. Ekozben az idesanya ujm tan tI Idsba logott, joiskolai diplomdt szerzett az EgeszsegU'gyi F6: iskofdn.

64

Q

f61dmlives

Karcsa, Spatak, Sujhely

~

kovacs, gepkocsivezeto

Karcsa, Spatak, SDjhely, Szentendre, Halas, Bp, Gy6mro, Szfehervar, Sarbcqard

$

katona, tiszti isk.

Halas, Gy6mro, Szfehervar

@

szakacs,

8 alt. iskola, szakacskepzo

Karcsa, Spatak, Sujhely

~

csecsem6gondoz6

Halas, Gy6mr6, Szfehsrvar, Sarboq

®

kozmetikus

eu, szakkczeplskola

A gyerekek koziil ajii sza,kdcs, Fehi1'Vtll'on do/gozik, 11 csaMdhoz kozel, egl' kii1'11yekve/i Jo/uvan zelepedea le. Az id(/sevb /edn.l' a szulokkel el, de az egiszsigiigvi szakko'zipisko/a elvegzese man kozmetikusnak tanul Fehervaron, a mosik !tiny Joisko/ai ha//gllto ugvanott,

A sok szempontb61 isrneros torterietben a csalad anyai agan a 19. szazad vegc 6ta letezc intergener:ici6s mobilitasi strategia (Gyani 1998) reven a gazdalkodas kozve.tlentil valtodik fet a katonatiszti palyaval, Masik agon a paraszti vilaghoz kozel aIl6 kovacsmesterseg, majd az abb6l elagazo tijmttnkds helyzet kepez atmenetet a katonai palya es az altiszti rang fele. Ferfi agon tehat a kiemelkedes a katonastigon, nO'i agon pedig az egeszsegiigyi pritJldkon keresztul tortenik. Mindketto "tipikus" intezmeny, illetve palya, ollogyobb tdrsadaimi csoport, a parasztsag atvaltozasanak egyikjdfemzo, csa!ddi "hagyomdnl1yd" olakul6 tilja, mely erinti a parvalasztast (a csecsemO'gondoz6 edesanya katoriatiszt fia felesegul veszi az egyik helybeli katonatiszt vedono lanyat), az egyucteles modjat (idoszakos kuloneles), a csatda mazgdstinak dillflmikrfjtit (rcgionalis mozgas, nagyobb koltozkddesek, letelepedes, regioruilis mozgas) s vcle az uj hely sztllte vagyakar, valamint az ugyancsak ismetlod6 felndttkori, munka melletti tovabbtanulast, s ez ut6bbi ethoszaval eg)'iitt valik egy sikercsnek bizonyult csaladi strategia reszeve,

ES MlII A TORTENETEKBOL KIl\IARADT

Eddig ertelernszenlen a torteneteknek a mobilitassal es a migraci6val kapcsolatos reszletei kerultek a kozeppontba. Lathato, hogy meg az iskolazas, retegvaltas, elvandorlas vagy helyben rnaradas kerdese is egy bonyolultabb, megfogalmazatlanul vagy megfogalmazva is athagyornanyozort (a csalad - tarsadalmi csoport - nagyobb tarsadalom kozt alakulo), tortencri-tapasztalati rendszerbe illeszkedik. De a csaladtorreneteket akarrnilven szempontb61 fogjuk kerdore, ugyanerre az eredmenyre jutunk.

65

Nem egyszeriien a "minden mindenncl osszefilgg" ertelrncben, hancm ugy, hogy az egyeni valasztasok - tudunk rola vagy sem _ tobbnyire a csaladi miilt hatterebol tortcnnek, es egy sajatos, az ad ott csaladra jellemzd rnintazatta allnak ossze.

H. Ilona, ha netan arr61 kell majd dontenie, hogy mcgtartja-e az edesanyjitol megorokolt falusi hazar, nem feltetlenul orvosi, varosi polgar rnivoltaban fog ugynevezcrt racionalis don test hozni, hanem egy olyan identitas alapjan, melynek eppen a szill6i haz az egyik szimb6luma, es melyet reszben a csaladeredct es a videki, nem ertelmisegi testverek altaI korulhatarolr tarsadalmi ter tart fenn. T. Andrea karrierje ugyan levalt a csaladi paiyajaral, de onallosaganak kereteit tovabbra is az anyagi tOKe sztlkossege hatarozza meg. Az a szuk6sseg, mely a csalad egeszet ugyancsak tobb generacion keresztul jellernezte, s amiert a csalad anyai agin a hatvanas-hetvenes evekbol hagyornanyoz6d6 szerepeket es segltorendszert (anyjara a dedirnama, ra a nagymama vigyazott kiskoraban stb.) is tovabbeltetve Andrea osszckoltdzotr beteges nagyanyjaval, aki mint egykori gyari irodisra egy panelhazban kapott ketszobas lakasban el. Sz. Maria vagyodasa egy nem Ietezo es a nagyapa cgykori vilagan ;it megelt biztonsagra bizonyara hatassal lesz arra, milyen parka pcsolatban tudja elkepzelni a sajat eleret, s ezzcl egy masik kor csaladi intezmenyeben formalodotr ferfi-ndi szercpen kereszttil probalja visszaallfrani a folytonossagor, es ezaltal a tortenelern altal felbillentett egvensulyt.

A kuldnbozd valosagok osszeegveztetese, a folytonossag _ ugyancsak az adott csaladra jellemz6 szinteken Wrteno - tijratererntese (vagy az arra val6 torekves) kozvetlenul is nyomon kovethetd az ,,6rokletes" mintakon. A hatvan fehervari f6iskolas csahidjabol huszonh atban a szulok-testverek foglalkozasvalasztasa meg a legmozgalmasabb id6kbcn, az otvenes evekben is a tobb generaciora visszarriend csaladi logikat kovctte. A dinasztikus foglalkozasok mellett ez legegyszeriibben 1. az iskolazottsag fokozatos novekedesevel, az azonos, illetve hason16 foglalkozasokat jelentette (garazsmester-villanyszerel6 nagy-

66

szU16K, gepesztechnikus apa, mernok fiu), vagy azt, hogy 2. a felernelkedes es a deklasszalodas is ugyanazon az intezrnenyen, esetleg agazaton belul tortent (peldaul MAv, Videoton, vendeglos-uzletvezetc-pincer). Szarnos esetbcn a kontinuitas generaciokkal kesobb alit vissza, peldaul ugy, ahogyan a B. csaladban lattuk, vagy hogy 3. az egyik nagyszill6 foglalkozasa az unokak generaciojaban bukkan fel ujra (banyatiszr-gepeszrechnikus- banyamernok)."

Mindezeket figyelembe veve talan nem nilzas azt allitani, hogy a dezintcgracios jelensegek ellenere, a csalad, illetve a csaladon keresztill megjelenftett csoportok, a rnegorzott es tovabbmondott, de az elhallgatott tortenetek valosaga" is olyan mfikodo rendszer, mely a maga bonyolult modjan, hoI szarnunkra is rejtetten, hoI nyilvanvaloan hatarozza meg erzelmcinket, vonzalmainkat, donteseinket, alkalrnazkodasunk m6dozatait s veluk a csalad- es entortcneteket,

OSSZEGZES

A kutatasban reszt vev6 es a tanulrnanyban fclidezett csaladok egyik-masik, esetleg mindegyik aga a 19-20. szazad fordulojan meg parasztcsalad volt. 'Tortenenlk, a parasztsagbol kivezet6 eleturak egyrnasba kapaszkod6 tortenete, a mobiliraskutatasok altaI homalyban hagyott teruletekre is bepillantast nyujt, Lathatova teszi a regiok, a tarsadalmi csoportok es a csaladi torekvesek kozti kulonbsegeket, azt, hogy a csalad jelenlegi tarsadalrni helyzete gyakran 4-5 nernzedekkel korabban kezd6d6 torekvesek egyik all omasa. A mar ismert tipikus palyak mellett a csaladiigak

J" A hazasodasokban szinten igen gyakoriak 3Z ismetlodesek cs a parhuzamok (a hazastars foglalkozasa ugyanaz, mint az egyik sznloc stb.),

.19 Az elerutelernzes szarnara, bar nehezebb rnegkozelitcni oKet, az elhallgatott tortcnetcknek legalabb olyan jclcnteseguk van, mint a megfogalmazottaknak (Kover 2001).

67

osszefonodasa reven felismerhet6K a statusok kozotti megfelelesek, illetve tavolsagok. A generaciokon beiuli, illetve a generaci- 6k kozotti valtozasok osszehasonlftasaval pontosabb kepet nyerhettink a kozelrnult tarsadalmi folyamatainak idobelisegerol es finomszerkezeterol, vagy akar arr61, hogy a nemegyszer tobb mint szazeves csaladi folyamatok es a nagyobb tortenelmi esemenyek, fordul6pontok talalkozasaban hogyan es mil yen palyak szakadnak meg, folytat6dnak, illetve agaznak szet.

De a csalad- es elettortenetek "abban is segitsegunkre lehetnek, hogy fcltarjuk, mikent segftik vagy gatoljak egymas mobiIitasat ferfiak es nOK, szulok es gyerekek ... hogy megisrnerjuk a fennmaradt strategiakat, az elmulasztott lehetosegeket, az almokat es a csalodasokat, azt, amin keresztul az egyen szakmai ervenyesulese/palyaja megval6sul" (Thompson 1997, 35. 0.). Mindezek narrativ valtozatainak elernzesevel pedig olyan eszkoz all rendelkezesunkre, amelynek alkalmazasaval a korabban egymastol szetvalasztott valosagok tijraillesztcsevel is megpr6- balkozhatunk.

68

Csaladpalyak es eletutak'

Ez az iras az el5z5 folytatasa. Abban arra torekedtem, hogy a narrativak segitsegevel a tarsadalmi mobilitas es a migracio jelcnsegvilagat a tagabb csaladi rendszerbe illesztve iij megvilagitasba helyezzem, cbben a tanulmanyban viszont a /iibbgenerdci6s reprezenta/fv ku(arris40 nehany reszcredmerrye alapjan a csaladnak a foldrajzi es tarsadalrni mozgasra gyakorolt szcrepet klvanorn illusztralni, Celom tehat, hogy megkozelftoen 100 eyre visszamen6en bemutassam, mikent alakult a tagabb csalad jelentese, illetve statusrnegtarto-tdkeatorokitd funkci6ja a kovetkez6 generaciok eletpalyajat alapvet6en meghatarozo ha-

• A tanulmany az Ifj(lsagi korszakvaltas - Ifj(lsag az uj cvezredben (Budapest, 2002. november 27.) konfcrcncian azonos cimen elhangzotr eloadas egy valtozata, az eredeti anyagot tartalmaz6 konferenciakoter megjelenes alate all.

"0 A tanulruany a Jlode17litds!s a csaldd cinul T 034965 sz. OTKA-kutatas 50- ran vegzett 600 fore kiterjedc reprezentativ felvetel adataira tamaszkodik. A 600 fOs vizsgalar, a tobbgeneracios csaladvizsgalar elso'szakasza. Ennek soran tobb id6pontban (szuletes, gyerekkor, kamaszkor, hazassagkotes stb.) rogzftettilk a megkerdezetrrc, sztllcire, hazasrarsara, testvereire, hszastarsa szuleire, gyerekcire, gyereke hazastarsara, valamint a gyerekc hazastarsanak szulcire vonatkoz6 f6bb adarokat (testverek szama, egyuttelok, iskolai vcgzcrtscg, foglalkozas, lak6helyek, lakhelyek jellege, komfortfokozata stb.), A fcldolgozas 50- nil! igy lehetoseg nyilik arra, hogy, ha durvan is, de nagyobb korcsoportokat kepezzunk, es azok jellemzoit osszevessuk cgymassal. Az egyes k orcsoportok osszetetele a kovetkezd; 1. a megkerdezett szulci, rnegkerdezctt hazastarsanak szulei, 2. a megkerdezett es hazastarsa, illctve a rnegkerdezetr tesrverci es gycreke hazastarsanak szulei, 3. a megkcrdezett gyereke es a gyerek hazastarsa.

69

rom tertileten: a hazassagkotesben, a foldrajzi es a tarsadalmi mozgasban.

Az elozmenyek ismerctebcn nem meglep6, ha isrnetelten megfogalmazom azt az allftast, miszerint az egyes generaciokhoz tartoz6k cletenek alakulasaban az elterd intezmenyek - vagy akar a veletlen is - mas-mas szerepet toltenek be," megis eletpalyajuk, mozgasuk, vonzodasaik es valaszrasaik melyebb rctegcit %pvet6en rna is a csaldd" es a csaladtortenetben kozvetltett valosagertelmezes jonnd/jo.43

A CSALAD SZEREPE, JELENTESE

A csalad, rni tobb, a nagyobb csalad jelenrosege minden j6sIat cllenere ncrn csokken. A mar tobbszdr idezett John Gillis szerint ketfele csaladunk van, az egyik az, amelyik biologiai-ernocionalis letunk felteteleit biztositja, amclyikkel nap mint nap erintkezunk, a masik pedig a mar ernlitett szimbolikus csalad. A kutatas eddigi eredmenyei - mikozben maguknak a nuklearis csaladoknak az aranya is mindossze lO%-kal nett az elrmilt 80 evben - isrnetelten rakerdeznek a nuklearis csaladelmeletek kizarolagos ervenyere, es (a m6dosftott kiterjedt csalad es a csaladielet-cikIusok fontossaga mellett) a tagabb csalad "makacs" jelenletere iranyitjak a figyelmet,

~I Az inrezmenyck kozUI kezcnfekvo az iskolazraras jelentosegenek a valtozasara utalni, vagy peldaul arra, hogy a kortarscsoportok, a nemzedeki mintak jol lathatok az ertekek egy reszenek valrozasaban, a kulturalis fogyaszuisban, a viselkedesben, a divatban stb,

"' A csalad fogahn<in itt sem a sztlldkbdl-gyerekekbol all6 kiscsaladot, hanem a szukebb-ragabb csaladot es az altaluk mcgjelenltett szimbolikus rendszcrt ertem,

43 A kutatas nehany reszeredmerrye alapjan talan meg az az :Hlit:b is mcgkockaztathato, hogy a csalad determinacios hatasai az utolso evtizcdbcn felcrosodtek. Ez cgybcvag Robert Peter rnobilitaskutarasainak, valamint Gabor Kalman vizsgalatainak eredmenyeivel (Robert 2001, Gabor 1992, 2000).

70

A tcljes mintan beliil a gyerekkori csaladck 27%-at nem az egyszeru haztartasii nuklearis csalad alkotta, A csalad alapjeientese tehat 0 megkirdeze!tek koni/belii! egynegyede, mig a /eg(iaf%bbak kozii/ is minden negyedik fiata! szdmara kozverlenii/ a !obbgenerocios csaMdhoz (Ieggyakrabban a szulokon kivul az anyai nagysztilokhoz) vagy valamilyen osszctcttebb csaladforrnahoz kfljJcsolddik.

1. tablazat, A gyerekkoJi csaldd tfpusdnak %-05 megoszldsa az I'gves kOle Csop07tokbon+4

A Hem 7tuk!eriris csalad szerepe a htfZrlssagkiHis idejen megn6. Ebben az eletszakaszban minden korcsoportban tobben eltek/ elnek valarnilven osszetettebb csaladforrnaban, mint gyerekkorukban. A tcljes rnintan belli I 55%, a 72 even feltllieknel 45%, az 52-71 cvesekneI62%, a 32-51 evesek csoportjaban 56%, a legfiatalabbaknal pedig SO%-ot tesz ki az a csoport, mely nern onalloan (nem kctfos haztartasban) kczdte kozos elctet." A csaladalapitas-

~~ A csoportkepzes megkerdojelezheu], de egyreszt a minta nern e1cg nagy ahhoz, hogy kisebb almintakra bontsuk, masr6szt celszerfinek latszort az eletkori hatarokat ugy kijelolni, hogy az adatok az elovizsgalat adataival osszevethetdk legyenek.

~.I A nuklcaris csalad terjedese egyertelrmf, de nem tiszt<in linearis folyamat, legnagyobb ararryu az 1950 cs 1970 kozott sziiletetrek gyerekkori csaladjaban volt. Uj jelenseg, hogy a nuklcaris csaladon bclul a valasok es lljrahazasodasok novekedese kovcrkczteben egyre nagyobb szarrui feltestver el egyHtt.

~" A nem nuklearis csalad Iarhar6an nem tekinrherc marginalizal6d6 jelensegnek, korUlbclUl nvolcvan ev alatt alig 6%-kal csokkent, A ncm nuklearis csalad on beliilleggyakoribb a nagysziiI6'kkel, kttlonosen az anyai nagysziilo'kkel val6 cgyuctcles.

"' Az adatok az utolso ket korcsoportban javulo tendcnciat muratnak. Ennck ellcnere megh6kkent6, hogy az 1930 clott sztiletctt gencnlci6 volt a lcgjobb

71

kor a szoloi haz jovedelem-ujraeloszto funkci6ja nyilvanvalova valik, minek kovetkezteben a csalad jelentesebe beleszovodik a rendelkezesre alia anyagi eroforrasoknak, a gazdalkodas racionalizalasanak gondolata, ami vegul a csalad a "legfObb rarnasz", a "csalaclra mindig lehet szamitani" jellegu kovetkeztctesekben osszegzodik."

A kutatasban resztvevo mai legfiatalabbak tobbsege ugyan a nagyszuldktdl k016n haztartasban nOtt fel, de hazassaga utan minden masodik szuleivel vagy hazastarsa szuleivel lakik. Az idosebb generdcioval vale napi erintkezes, az idosebbek altai kozvetitett vilagokkal val6 talalkozas fgy eletiik integrans resze. Bar sajatos forrnaban, ez reszben azokat is erinti, akik elhagyjak a szuldi hazar, es arra az idoszakra is igaz, amikor az unokak kti16n eltek a nagyszuloktol.

A csaladi tamogatas es a szolgaltarasok cserejc az utan sem szfinik meg ugyanis, hogy a fiatal kulon kdltozik, a gyerekkori kozvetlen csalad fogalmaba pedig a nagysziil6'k es a rokonok. is beletartoznak, akar egylitt eltek a megkerdezettel, akar nem. Arra a kerdesre, hogy gyerekkoraban ki jelentette a szfikebb csaladot, az 574 valaszbol Zu l-ben, azaz megkozelitoen minden harmadikban szerepel valamelyik nagyszuld vagy rokon, sot 25-ben a nagysziil6'k egyenesen az elsa helyre sorol6dnak. A kapcsolatok az anyai nagyszliI6'kkel a legeroscbbek, de a gyerekkori elmenyek-tapaszralatok egy szovedekesebb csalad kepet rajzoljak elenk. A 201 csaldd k6zUl33-ban rnindket anyai, 24-ben mindket apai, 45-ben pedig anyai es apai nagyszulo egyarant a sztikebb csalad tagja, de 40 csaladban egy vagy tobb rokon, nagyneni, nagybacsi, keresztsztilo stb. is idetartozott.

helyzerben abb61 a szempontbol, hogy sajat hazaseleret a szU16kt61 reszint fuggerlenedvc kezdhette, A legerdekesebb az 52-71 evesek csoportja, 6k ugyan legrobben kiscsaladban nevelkedtek, de (reszben az orvenes, hatvanas=he tvenes evekre annyira jellemzd Iakashiany miatt) nern tudtak kozvetlcn a hazassaggal egyidejuleg on,Hl6 elctet kezdcni,

.5 Vo Utasi Agnes: Tarsadalrni inrcgracio es csaladi szolidaritas, Educario, 20026sz.

72

fgy, meg ha a konjugalis alapii nuk!erfris csalrfd, az rigynevezett modern kiscsalad dorninans is, a kozvctlen csalad fogalmab61 a nagyszulck es a rokonsag a mai napig scm szorultak ki. A generaciok kulonelese ellenere az idosebbekre sok csaladban fontos feladat harul (gyerekfelugyelet, bevasarlas, klsergetes, iskola utani ebedeltetes, anyagi tamogatas stb.). Ezck a csaladok tehat, ha nem is kiterjesztett csaladkent, modosttot: kife/jed! csaladkent rnukodnek tovabb, mialtal vegul is rf!!and6s{tjdk a frfgabb szociaiizdci6s kiizeget, t7Z tisszetettebb kopcsoiatrtndsztlt, s (bdr soiszor Izchezen iisszeegyez!ethel(fj mintdba: eredmenyezllek, erO's{rik a csolddi iisSZelrlttozds-seg{tsigJlyti/tds mege!r-mega!opozoft rapaszralatat.

HAzAssAcOK

Ismert, hogy a hazassagkotesek jobbara azonos tarsadalmi csoportb61 vagy kozeli tarsadalrni csoportok kozott kottctnek, es gyakran statusmegtarto vagy - nagyobb deklasszalodasok, elszegenyedesek eseten - status-visszaallito funkci6juk van. A reprezentativ kutatas eredmenyei szerint a hazastarsak iskolait tekintve leggyakoribbak a 8 osztaly + szakmunkaskepzc, illetve a 8 osztalv es a technikumi-szakkdzepiskolai erettsegi variacioi. (; gy, ah~gyan az a szakirodalomb61 is ismert, a hazassagok az iskolai hierarchia aljan es tetejen a leghornogenebbek, a legalacsonyabb es a legmagasabb, a 4-6 elemi iskolai vcgzcttseggel, valamint a diplornaval rendelkezok kozill tobben kotdttek azonos vegzcttsegilekkcl hazassagot, mint a tobbi csoportbol."

Az adatok korrelaciot jeleznek az iskolai vegzettsegek" kozan, illetve az iskolazottsag lassu ernelkedesevel homogenizalo-

.'J Hasonlo eredmenyekrol szarnol be Bukodi Erzsebet az 1983. es 1992. cvi tarsadalmimobilitas-felvetel adatainak alapjan (Bukodi 2002).

50 A hazasrarsakon kivul korrclacio van a megkerdezett es tcstvcre (Pearson 0,514), illetve a mcgkcrdczcrr any janak, valamint hazastarsa anyjanak az iskolazottsaga kozott (Pearson 0,355, vo, Kalmijn 1991: 0,30). A hazastarsak iskolai vegzettscgc kozti korrelacio 0,657 (vo, Kalmijn 1991: 0,55).

73

dasra es novekvo hornogamiara utalnak, mind a hazastarsak vonatkozasaban, mind az egy csaladda szervez6d6 ket csaladi agban. Ez aI61 a ket id6sebb koroszraly jelent gyenge kivetelt, A sajat es a hazastars csaladja kozotti iskolazottsagi kulonbseg az otvenes evekben volt a legnagyobb (1,6-1,5 ev), bar atlagban itt is valamennyi sziil6 8 osztalynal kevesebb iskolat jdrt. A rcndelkezesre aBo adatok alapjan az utolso ket csoport a legegyontenlbb: a hazasrarsak sztlleinek iskolazottsriga az 1950 es 1970 kozt szuleterteknel all a legkozelebb egyrnashoz, a legfiatalabbak eseteben pedig +lcgalabbis a felvetel idoponrjaban - a sziiI6k es gyerekeik iskolazottsaga majdnem teijesen megegyezett. Ez az: sltgallja, hog)' a tdrsadaimi hovatmtozris es a csaldd 11tlgyobb be/olyrist g),tlkorol afiaialoi: iskola- es prirvrffasztrfsrfm, mint a megef6'z(/ kit evtizedben.

2. tablazat, A bejejezctt iska/ai evek szdma

51 A testverek iskolai palyafucasa kozti hasonlosagra ural Gabor Kalman es Dudik Eva a KiJzipasztrJ!}'osodds Is aje!sooktatds tiJmegesedise clmu ranulmanya is (Gabor~D\Jdik 2000).

74

~-.-------_.- .. - r ------ "-T~~--- 1-

72!,72kmcl 52-71 I 32-51 I 32hJen N' -kerll+*

ir!o.,ebbeA- ' eve.,d : ror,'d: Illttlirl./: I f.Tue \

~gk. g;'c~ckc' ! 1.6 ,. 1.::,'5 - ~ 1l,4"~U I eTtclmcz-1 1,J

, hctctlcn I '"

;gk.gycr.C.kC-.·;"· 11,9 : 1£,5 ~'! '11,5 cr~c;~;z'-I"'I,O":'~

._~ ha;>;as[iir:s<l~ .. : ~ __ ~ __ _ _ -L ~c~cd,:,.~ - L.---j i

! Kl"llijnb,c~" '11,2 6,5 3,3: 1,7 cs! ",,'

! (1,7 8S 4,5 (5,4 cs 2,4) (2,4 cs 0.9) I 6rtclmc~,-: I

I . I i hctctlcn '

l_ c _ .. _.c._. .. c'c .. _ ••• , •• _ .. c ,_, .. ,_ .. c _ •• _._._._ .. __ -------- ---. L. .. , m _'._._._ .. ,

... 1 lcgmagasabb Cs a lcgalacsooyabb creek kozti k([!()nbseg

U az cis" creek az 1. cs a 2., a kovcrkezo a 2. cs 3, gcneraci6 kiizTi iskolaz(]t[sagi k(llonbscgct jclzi (nagyszlilUk, sz([16k, !-.'Ycrckcik)

+u a 24 cs 32 ev kiizottick atlaga 12,()

nu a fiatalok cgy rcszc meg tanul

A nok es a ferfiak iskolazotrsaganak kozeledeset is erimo homogenizalodas mellett az 1930 uta n, de 1950 elott szuletett nemzedck elte meg a lcgtobb valtozast, iskclait tekintve is ez a generacio kerult legmcsszebbre a sziil6i csaladtcl. Az 6kct koveto nernzedekekbcn az iskolai id6 novekedese lelassult, az cgysegesedesi folyamat mogott reszint cz all.

rSKOLAI i\IOBILITAs

Az iskolaztatasi ida novekedescnek dinarnikaja az egyes korosztalyokban mas mintazator rnutat. A legid6sebbek eseteben a 3. generaci6 haladta meg leginkabb a szi.i16k iskolai vegzettseget, a kovetkezo kett6ben pedig a 2. generacio. A sziil6k es gyerekeik kozti iskolai vegzettseg (a 24-32 evesek magasabb atlagaval egyutt) a legid6sebb es a legfiatalabb korosztalyban all a legkozelebb cgyrnashoz. E16z6ek a htiszas evck vegen, illetve a harrnincas evekben kertl ltek iskolaba, ut6bbiak otven evvel kesobb, a hetvenes evek vegen-rryolcvanas evek elejen. A 90 f(S 32 even aluli fiatal kozul mindossze ll-nck (12%) van diplornaja, 6"nak. a szulci is diplornasak. A varhato jov6beli palya szernpontjab61 erdemes megnezni, hogy mikcnt alakult az iskolazas a hrfzasok tagabb csaladjaban.

75

3. tablazat, A. kufOnjtle iskoldzottsrigd csalddok szdma

A tagabb csalad hornogenizacios hatasat figye1embe veve, a diplomasokkal csokkentett csaladok t6bb mint feleben egyfelol a hazastarsak vagytes testverek, valamint a tagabb csalad egeszenek iskolazottsaga (nehany esetben kifejezetten alacsony iskolazottsaga), masfelol a kutatasban reszt vev6 fiatal iskolai vegzettsegcnek zsakutcas jellege (szakmunkaskepzo) megleherosen kerdesesse tcszi a tovabbi iskolai palyafutas lehetoseget. A csrlfdd riltol betoltot! tri1"sodolmi tit" ztll'vdnyoz6dhar; s vajon milyen esely var azokra, akiknek a korabbi, tipikus mobilitasi utakra szervezddc palyaja ilyenfelekeppen lezarul?

l\IIGRACI6

Amint az az elazo tanulmanybol kidertilt, az elokutatas eredrnenyei nem tarnasztottak ala a mobilitas es a migracio fcltetlen kapcsolatat. A 2001-es 600 tOs reprezenratfv vizsgalat scm erositette meg azt a feltetelezest, hogy az iskolai vegzettscgek novekedese nagyobb nepessegrnozgassal jirna.

52 A magasabb statusu csoportban, mint arnilyen ez vagy a 3-as, az demit vegzettek tobbnyire ipariskolat is jartak, ami jelzi a szakkepzettseg specialis starusat.

76

,

A megkerdezettek tobbsege - elsa latasra ugyan va16ban - sokat koltozott," a kisebb teleptllesek fel61 a nagyobbakba, de a koltozesek egy resze csak fdtsz6lagos migrdcio, es lcgtobben ma is abban a mcgyeben elnek, ahol felnottek.

A legidosebb korosztaly majdnem haromnegyede falun nOtt fel, Kamaszkorukban sokan Budapestre kertiltek, ott is hazasodtak meg, majd mire az elsa gyerek rnegszuletett, visszakoltoztek videkre. EletUk kesobbi szakaszaban 6tb61 harman maradtak falun, a tobbiek elobb kisebb varosokba, mara pedig a kisebb varosok mellett Budapestre koltoztek, feltehetoen a gyerekeikhez vagy azok kozelebe. A kovetkezo ket koroszraly kevesebbet koltozott. Az 52-71 evesek 63%-a falusi gyerek volt, minden masodik kesobb is kozsegben elt, akik nem, f6'k:ent kisebb varosokban te!epedtek Ie: az iskolai evek mellctt elsosorban az elsd gyerek sztlletese titan koltoztek be a varosba. A kovetkezo "generacio" -bol, a mai kozepkoniak kozul mar csak minden rnasodik gyerekeskedett falun, viszont kevesebben valtak varosiva is. A legfiatalabbak isrnet tobbszor valrozrattak lak6helyet. Ebb61 a szernpontbol, illetve a koltozes fa iranyat (Budapest) figyelembe veve, ez a korcsoport emlekeztet iegjobban a legidosebbekre (vo, iskolazottsag alakulasa), tobbseguk viszont mar leginkabb varosokban gyerekeskedett. Vegso soron az elrruilr hetven evben a falusiak aranya egyharrnadaval csokkent, a budapestieke kozel ketszeresere, a kisebb varosok nepessege pedig 7-8%-kal nott. A valtozas mogott egyfel61 a tenyleges varosiasodas es vele a varosok vonzerejenek novekedese, rnasfelol azonban egyszerfien szamos falusi telepules varossa minosftese all. fgy hat az adatok reszben felrevezetok.

A ko!tijzes-helybetJ maradds tendenciai (es a csalad szerepe is) jobban erzekelhetok, ha a telepulestipusok helyett a gyerekkori es a kesobbi lak6hely tertlleti elhelyezkedeset vesszuk szem-

5.1 A lak6helyi adatok a kovetkezd eletszakaszokra es idopontokra vonatkoznak: szuleres, gyerekkor, karnaszkor, hazassagkotcs, elsa gyerek szuletese, kes6bb es jdcnlcg.

77

iigyre. A megkerdezettek mindossze 30%-a koltozott tavolabbi tertiletre, a legtobbcn a keleti orszagreszbol, Bekes, Hajdu es Csongrad, a Dunannilrol pedig Vas megyebol. A legkisebb elvandorlas reszben a fejlettebb megyeket, reszben a szcgerryebb teruleteket jellernzi, Gycr-Sopron, Borsod-Abauj-Zernplen, Szabolcs-Szatmar es jasz-Nagykun-Szolnok megyer. A nagy tobbseg azonban, gyerekkori lak6helye, csaladja kozeleben maradt, es a koltozdk egy resze is vagy hazassag, vagy gyerekei, vagy valamilyen mas csaladi ok miatt vandorolt el." Mindez egyuttveve ujra csak azt valoszinfisiti, hogy a ttirsada!mi esfb'ldrojzi mozgrfs egJ' sajdios, tdrsndalmi tirbell jdtszddrJ, sajdtos szerbezette! is hierarchirfoat (pre/erellcidkka!) bird, lIagycsalddi rendszer a!ka!tnazkoddsdllak (tlJ!e!tsi-boldoguMsi-Jeleme!kedisi strategidillak) resze.

A kovetkezokben n6gy kivalasztott csalad segltsegevel ezt illusztralorn."

1. S. Margi! csafdr(ja

i'-''';~::~~(~~~a~-'-T-;~~,:~~~'-1J;5~

1-------

I AI/ytti nagy<myja, Ja~z-Nagykun- i

: nagyapja Szolnok mcgyc 1 • ,

, . I 1.. ---- ,

i Aptli nagyanyja, Ja~z-Nagykun- i ! ' 4

I nab'Y~l'ja Szolnok rnegye : i !

" __ ._ ,_ .. __ . .,_ _. __ .,_ .. , -----. ._+_ ~. __ _.J_. ~~_.~ .

I Anvja Jasz-:\'agykun- ! 4-6 elerni i htb. I 5 I 6

1 I Szoinok,mcb'Yc

I ••• fain, Szujol

I ·_··r··'·'··'··'··'·'·'··'·'··' ,.,." .. ,., .. , .. , ~ _,_, .. ,.

j Apja ! Jasz-Nagyknn- : 4-6 elerni foldmuves i Szolnok rnegye :

...... __ .... .. ........L~:: ta!l~:."._~<Jj~)~ __ L~ __ ._

6

3

5. Az 1960-a5 evektol az 1990-es evekig a bels5 vandorlas okai kozt kb. 1 O%-ban szerepelt valamilyen csaladi megfontolas (Eke 1998, 218. 0.). A csalad szerepet illet5en az ittenihez hasonlo kovetkezteteseket tartalmaz Eke P:Hn6 Fdrosba val/dar/as az J990-es evd: !:i.iupell ctmu tanulmanya, bar a koltozesek rnogotri csaladi okokat inkabb valsagtuncrnck, kenyszer csaladi egyestllesnek tekinti (Eke 1998).

" A csaladok veletlenszerften mind a keleti orszagreszbcl val6k.

78

----.- - --- .... r"--" -- '--~1-"-""--:--'-~'---- --- ---;-;-----;------r-;--------,

I Rokonsiig Lakohelyek }skola~ Foglalkoziis Ies~erck, (,ye!ekd~ 11

, vcgzettseg szama . szama

! :\'. JlfI~;;(i9Z8':')7a:'7~N~~k~Il;-:--14-6 cle';i~ s~~ ber. m. I---~~~ ':'~1 .. -

: Szolnok rnegye nyu gd. : _1

i Szajol, Szolnok ,

!J:i~i--~-- Ii"-No,,,"m- 4-(, elemi mg. fl,_ 'm~ 4 ~ (, -

i Szolnok megye nyugd. i

L .. _ .. _~_I_·_·.Jalll, Szolnok ---J-~--

i Anyosa, aprisa 4-6 elemi ~ -I

'J.tesr~-;;~~-···· ---·tJ;;-;':Nagykun- 4-6 elemi b:-;;--- ---5--~':---'1

Szolnok rnegye ,

;lt~~~~gy,~ II n .-8-;;i~~-----· ~;~~:----"1'---5-~'-' ~- . ·······1

Szolnok megvc szakrnun- nyugd. i ! I

Szujol kaskepzu I '

. E~~_b:_~~:_Jr____ i

. ..... - ..... -.--.- ... -- ... ··-·····--·-····-·-·· .. ·-r

Jasz-Nagykun- 4-6 elemi sm. 'I

Szolnok megyc nyugd, I

~~~~;J-:6;I;;;i :~;gdil······ ···-5·_·-·!·······2······

Szajol '

........ ~~~~~Y.~3~.!;___ I _ .. __ _._ .. _ _........ .. •.•.. _",~,

i 5. testvcre Jasz-Nagykun- elerni isk. szm. 5

Szolnok megye nyugd.

: Szajol

, ~rldllPfSI

, ... falu

I,· Fia (1952-) S;~i~~k--- 8. alt.

szakmun-

1 .. "..... . 1 __ _._ .. ~~.:1.~~eI'~~~ "_,_~ __ r-------, -----

! Menye ; Budapest 5 ill

1-- .. - Szolnok· .. --1---- I J'

~:~~I~~~~C_I~ L-_ .. J~_~ern~ . ! __ . __ ..... _

i··'·"·,.. .. · .... c

! 2. tcstvc rc

5

····,··,·,t,···_· __ ···_···_···_······

Z

I" .,.-

I 3. tcstverc

!

!

I···

j 4. testvcrc

3

szm,

.. A teleptlles pontes neve nem ismert.

Az eletevel es csaladjaval v6gs5 saran el6gedett hetvenot eves S. Margit csaladjiban megkozelitoen 120 ev alatt minimalis az iskolai mobilitas, a csalad statusa lenyegeben nern valtozott. Csaladja es a ferje csaladja is tobb generaciora visszamen5en Szolnok megyei, S. Margit 1928-ban sztiletett az egyik faluban. Elemi iskolat vegzett, annyit, amennyit a szulei is harmine evvel korabban.

79

Szulei, tia, testverei mind a kornyeken laknak, ki faluban, ki varoson. S. Margit ferjhezmenetele djan Szolnokra koltozott, el6bb seged-, majd betanitott munkaskent dolgozott, akarcsak ferjc, aki hozza hasonl6an parasztcsaladbol szarmazott, es elemi iskolat jart. S Margitnak at testvere van. Valamennyien 4-6 osztalyt vegeztek, kozuluk ketten iparostanonckent szakrnat szereztek, a tobbiek mind seged-, illetve betanitott munkasok voltak, rna nyugdfjasok. Egyik iparos testvere egy ideig Pesten elt, 6 volt a csaladbol az egyetlen, aki tavolahbra kertllt, de rna mar 6 is visszakoltozott, cs a kornyeken lakik, S. Margitnak egy fia van. Fia egyetlen gyerek, vele a nagycsaladi tradici6 megszakadt, neki is csak egy gyereke szuletett. Menye, Erzsi Budapestr61 kerult Szolnokra, akkor S. Margitekhoz koltozotr. Egy j6 ideig egytitt laktak, Erzsi szulei hasonlokeppen alacsony iskolazottsaguak, de 6, bar munkas, szakkozepiskolaba jirt. S. Margit fia a 8. osztalv min szakmit tanult. A paraszti eletbol a kvalifikalatlanabb varosi es videki munkasretegekbe kerulo csalad egyetlen lathato elkepzeleset a szakrnaszerzes jelenti, amihez a mintat S. Margit ket batyja nyujtja, s ami alapvetoen ket nagyon ktllonbozo vilagban gyokeredzik: tapasztalatat a regi, videki iparos vilagbol, illetve a nagyiparb61 meriti. A csaladnak ez ut6bbin beluli helye az, ami a valoszimlleg felemelkedeskent es ertekkent felfogott szakmaszerzest kozvetlenul motivalja.

2. K. Zsolt csaMdja

C __ ~ '~ '_' '_"_--,-- ----:- __ , __ -.,.--------,----',------,

Tesrverek I Gycrckck ! _~_,,_:;_:~~_1 sz:d.ma I:

Apja

s

80

I~AZN -, -, ~ Ts. alr:~~-~ b;:----;-~4·n, 4

I· elsonyarad ' I

Kazincbarcrka ! j:

SB-zAcZ~drG -8··a'~1-r.~--~ bm-.---:I-~4~~IIJ

'Fek(~e:e _

,_~!'y~~~,~p2~_a~__ _ __ _ eietllii_!lk. _ _ j ------ _I --

BAZ 8 ,Ht. szm, I 4 I 2

Kazincbarcika szakrnunkas- :

_________ __ kepz6 '_

[z. testvcre BAZ 8 aiL szm. 1 4 i 2 !

! Kszincbarcika szakmunkas-I I i

L__ kepz6 i I ! ., '

i 3. testvcrc riAZ -----I-Szakk?zep-- -~;-:~--r__;__r I

i 4_ testvere-----:-:;~~~~c------+I ~1i;~;f;_- 'm-~ 4 --+- '-I

! Sajokaza I munka-, I, n,;lkOIi

I K. 7sol1 ! (1973-)

i 1. ccstvcre

~ A telcpulcs pontes neve nern ismcrt,

S. Margitehoz kiserretiesen hasonl6 palyaju K. Zsolt csaladja, csak eppen K. Zsolt 29 eves. Apja, anyja, sot anyai nagysztilei is nagyobb (5-6 testver) csaladbol szarrnaznak, K. Zsoltnak - bar ket hazassagbcl>- negy gyereke van. Szulei az elemi iskola titan nem tanultak tovabb, jelenlegi any6sa es ap6sa is 4-6 elemit jart. Zsolt es a masodik felesege 8 oszralyt vegzett, Negy testvere kozul kettonek van szakrnunkas bizonyitvanya, egy testvere szakkozepiskolaban erettsegizett (az egesz csaladbol egyedill neki van kozepiskolai vegzettsege), egy pedig hozza hason16an 8 osztalyt jart, Kivetel nelkill mindenki Borsod rriegyeben el, Zsolt Kazincbarcikan nott fel, nernregiben azonban sztlleivel egyi.itt falura koltozott, a panellakast egy ketszobas paraszthazzal csereltek fel. Testverei szakmunkaskent-segedmunkaskent dolgoznak (azok voltak a szulok is, mielott nyugdfjba mcntek), egyik testvere munkanelkuli.

81

3. E. Jd!ia csaldrijo

#A rclcpules pontes neve mom ismert.

82

I

A rna 49 eves B. Julia csaladjanak mobilitasa lig_yllevez.ett "tipiklts" mobilitdsi dr, melyen uem tl sziil6'k, hallcm a sziilok testverei a kb'zve/(tok.

B. Julia a sajat eletet nem tartja sokra, de a gyerekeivel elegedett. Az eiozo ket csaladhoz hasonl6 hatterbcl indul6 csaladban mind a ket lanya diplomas (tanar, konyvelo) lett, s kisebbik lanya vele el. Tanarnd lanya ugyanakkor "lefele" hazasodott, ferje altalanes iskolat vegzett szakmunkas,

JUlia csaladjaban az el6z61mel tobb a mozgas, anyja Borsodb61 Pestre keriilt, majd annan Hodmezovasarhelyre ment ferjhez, rnelynek kornyeken ferje csaladja viszont mar tobb generacioval azelott megtelepillt. Testverei kozul egy el Pest megyeben, a tobbiek rna is mind Csongrad rnegyeben vannak, ahogyan B. JUlia gyerekei is.

B. JUlia es ferje is nagy csaladbol szarrnaznak, egyiktiknek 5, masiknak 7 testvere erte meg a felnottkort, Az iskolai vegzettseg a csaladban lassan novekszik, lassu es fokozatos az a jellegzetes videki "kozeposztalyosodas" is, mely a videki munkas- es tisztviselo' retegeken at vezet egy val6ban (?) kozeposztalybeli statushelyzet fele. B. JUlia csaladjiban ugyanakkor az iskolazas nem az elemi iskola szintjerol indult, mar sztilei is 8 osztalyt vegeztek. 6 maga ugyan az altalinos uran abbahagyra tanulmanyait, de a ferje es testverei is szakrnat szerezrek, harem testvere pedig erettsegizett: egy gimnaziurnot, ketto pedig technikumot, illerve szakkozepiskolat vegzett.

4. P. Laszlo csalddja

r------ .... ~.~-----.--- ·-I·-·--~·---,------·--,---·------·-·-------- --·-----·---·---·-1

! I ,! Isk. r!' I Testvcrek Gyerekck II

i {okonsag ! Lakoheiyck, vcgzettseg 'ogla kozas! szama szama

r·-----·~---·--·-~---------~-+---------"''-t------+-------I------1

I Anyja i Hajdu- i 4 poigiiri bm. 2

!~;~ j;i~::J~,:":~~~;~- .--- _., ....

! I~ /Asd6 i Hajd(l- '18 alt. szm, nyugd. 2

i (1953-) ! boszormeny I szakmLlnki\s-

I_ Csongrad I kcpzo

: lIajdll-

! biisziirm6ny I

'-- ~~~ _'_ _ _L_ __L_~_~ ~ •• _L_~~~ • _ _J

83

i·I~(Jk~~~~J.[~ak6~~.~~~I(. J ... ~~.g~~~~S~£ i Fnglal:~)~~s_i~I~~~v~~e ki . (.;x~§.~~e':~_'i

I /ielese.w 11 Iajdu- : kiizg. szak - ; 'Him. ! 2 !

! bijsziirmcny i kijzepl~kola i

~Ti;;;i;s~-TQ>·~~!~~·----t 8 til r. -.--~:. -.---- .-- .-~.. ----1-----1 ! an~6,a,! i . . I :

~1?()s.":--- j .. -.-:--; .. - -- !-::.-----+ .. - --:--.- -..... -- + .. ----.--i

: 1. rcstvcre I J [ajULI- • fOlsk. : vczcto 1: :

! biisz(irmcny i i nyugd. ::

f------__j .- .. ---._. --- --1----------.1. -._ --- -- .. -..;. .. - c. --<-.-----.~

I Laoya IlIaju(I' . egyctcm I crt. II

I (1,)75-) I biisziirrneny . I

j. " . -·i-~~~-~~-~?~-~-~----~-----~~~------------~ - ------1------ : - -- ".r_j

I Lanyu : I lajdu- . fOiSkolul i

i (l97SQ : bdsziirrncny lhUllgato ;,

: ; Csongrau : i I

~ [bju(I' Ii!

__ .; .b~:::~rm_§~L _. __ ._ ... _._ J____ __ .~ .... _~: . .. .J

p. Laszlo otvcneves, Hajduboszdrmenyben szulerett. GSillrfdjrfItal prf/yrfifl az e!rJ'z6' hrfrom csalrfdhoz kipest kacskarillgosabb, stdtusa lobbsziirvrfllozott. A csaladban gyakoribb a mignici6 is, a mozgas ket pontja Hajdu-Bihar es Csongrad megye.

P Laszlo apja szakrnunkas volt, kesobb elvegezte a technikumot, es vezero beosztasba kerult, P. Laszlo viszont csak 8 osztalyt jart, es szakmunkas, Az apai szinten e!induld isko/ai pd/yot testvlre foiyrarra (f6iskolai diplomat szerzett), ez a palya rna P. Laszlo gyerekeillek tovrfbbratlU/dsdll keresztul slabilizrilddlii !4tszik. K6t lanya kozul az egyik mar befejezte az egyetemet, es dolgozik, a masik meg f6'iskolai hallgat6.

P. Laszlo gyerekkoraban egytlrt elt anyai nagyanyjaval es nagyapjaval is. Mikor meghazasodott, Csongradra koltozott, felesegevel egy rokon hazaban Iaktak, ott szulettek a gyerekeik is. Kesobb, valasa utan visszakolrozott Hajduboszorrnenybe, jelenleg ott el elettarsaval es kisebbik lanyaval. Felesege es idosebb lanya Csongradon maradtak.

84

6SSZEGZES

A kuratas meg nem fejezodott be, a tanulmany tehat az eddig feldolgozott adatokra tamaszkodik. Ennek ellenere talan nem korai azt allftani, hogy a csalad szerepe tovabbra is meghatarozo. A tanulmanyban leirt durvabb tendenciak valoszfrulsirik a bevezetoben megfogalmazott feltetelezest, miszerint az egyeni viszonyulasok es dontesek hattereben rna is alapvetcen a tagabb csalad all. A csaladi rendszerszemlelet ervenyesftese az eletpalya- es mobilitaskutatasban az egyen statusat a csaldd eglsze altal korulfrt torteneti-tdrsada/mi tirbm segft elhelyezni, a csalddi rendszerrei= es annak szimbolikus mtfkodesevel hozza kapcsolatba -, mialral a csalad beagyazottsagat, szocialis es lokalis kornyezetenek hatasat is szarnba veszi. Ertelemszer(fen tobbfele szempont es modszer egyuttes alkalmazasaval probalja meg kideriteni, hogy a ktllonbozo generaciok eseteben hogyan tortenik a t6Ke, a forrasok, illetve a forrashiany atorokftese, mialtal egy osszetetrebb viszonyitasi rendszert alkotva uj nezoponrot adhat szarnos, a tarsadalorntortenet vagy az oktataskutatas szernpontjabol is rei evans problema kutarasahoz.

Az adatok kapcsan azonban felmertil egy, az eddigi eredmenyek alapjan nem megvalaszolhato kerdes. Nevezetesen az, hogy va16ban heterogenitasc fed-e peldaul, ha azonos eletkori csoportban a megkerdezettek, sztileik es gyerekeik, vagyis szu- 10k es gyerekek, illetve nagyszulok es unokaik kozott nagyobb peldaul az iskolai kulonbseg. Azt feltetelezern, hogy amiatt, ahogyan a csalad egy tortenette szerkeszti a kulonbozd idoszakhoz, s tarsadalmi-foglalkozasi helyzethez kapcsolodo elmenyeket, mindaz, amit a csaladi logika egy nagy tortenetbe illeszt, tarsadalmilag hornogen jele ncesre tesz szert." M:isfel61 a kivulr61 heterogennak tuna csalad homogenizalodhat, azonban a

5. Ezek pedig vaI6szinlileg a helyi straregiak altal szentesitett jellegzetes eletpalyak. Lanyok szarnara peldaul a nyolcvanas evekben ilyen volt a pcdagoguspalya (gondoljunk az egykori foldmtlves fiab61 munkassa valt sziil6 gyere-

85

csak adott tarsadalmi szituaciora ervenyes homogenitas megszfinik, amint a tarsadalmi szituacio valtozik, es amikor a tortenetek szetesnek (vo, sorsesemeny, Tengelyi 1998). Az iij helyzethez val6 alkalmazkodis sikeressege reszint azon rmilik, hogy van-e a csaladban eleg mas, alternativ tortenetkent is elmondhat6 tartalek minta (azaz "kulturalis toke"), hogy sikerul-e a csaladot sojd! ftjr!fneti-!drsodolmi terfJl bel;;! mas pdlyrfm dllitoili.

kere, aki taniro vagy tanar lett, es felesegnl ment a helyi teesz cgyik villanyszcreldjehez stb.), tovabba mindazok a paly:ik-foglalkoz:isok, melyek a falusi kozcpretegbe vezettek, vagy ha varosikent is, ahhoz kapcsolodtak.

86

Csaladtortenet es szimbolizacio Egy tijramondotr csaladtortcncr-reszlet"

A kovetkezo csaladtortenet-reszlet egy f6iskolai hallgat6 munkajab61 val6. A kisse hosszunak tuna idezet kozlesenek aka, hogy 1. erzekelhetove teszi a szociol6giai es a narrativ, a ktilso es a bel so nezopont ktilonbsegeit, 2. j61 illusztralja azt, ahogy a narracio soran egy tobbfelekeppen is elrneselheto tortenet lehetseges valtozatai kozul az egyik az ad ott csalad sajat verziojava valik, vagyis Iattatni engedi a szimbolikus csalad mflkodesenek egy-egy reszletet,

V. Orsolya sztiI611elyet61 tavol tanul, egy videki foiskolan. Csaladjanak helyi statusa a harem generacio alate nem sokat valrozott, de a paraszt- es iparosvilag osszekapcsolodasabol egy jellegzetes videki elenit rajzol6dik ki: V. Orsolya szulei erettsegiztek, apja epftesvezeto, anyja orvos-asszisztens, 6" pedig tanarnak kesztil.

"A nagysziileim a ZO-as evekben sznlertek falun, az adott helyen beHili koltozesen kfviil esetukben foldrajzi rnozgasrdl nincsen sz6. Kivetel ez al61 az anyai nagyaparn, aki 0.-n, jugoszlaviaban szuletett, s egesz gyerek- es kamaszkorat - bar kiilonbdza helyeken - ott toltotte, csak fiatal felnott koraban kerult at Magyarorszagra, abba a faluba, ahol az6ta is el, Ami a dedszuleim foglalkozasat illeti, a falusi elet-

57 A tortenet az elovizsgalarbol val6. Ahogyan mar utaltam ra, a Kodolanyi Ianos Foiskola 6s az ELTE Tanarkepz6 Foiskolai Karanak hallgat6i sajat csaladtagjaikkal interjriztak, es az interjukar ffiztek egybe, egy tortenette, Ajelenlegi kutatas soran nernregiben kertrlt sor elertortenetek felvetelere, a tortenerek elemzese most folvik,

87

b61 kovetkezoen tobbsegiikben foldrmfvesek voltak, az anyak pedig a gazdalkodason nil a haztartassa] es a gyereknevelessel foglalkoztak, bar a szobdsosto! eltidlen a mi csalddunkban mar a nagyszideim generdci6jdban kevis gyerek volt. Nagymarnamnak peldaul egy batyja van, nagypaparnnak pedig nines, egyaltalan nern is volt testvere, Apai reszr61 szinten ugyanez a helyzet,

Anyai nagvanyam kisgyerekkoraban tanyan elr a szuleivel es a batyjaval cgy szoba-konyhas hazban, arnelyhez nagy kert es udvar tartozott, ott folyt a gazdalkodas. Karnaszkoraban mar bekoltoztek B.-ra, a faluba, de a korulmenyek hasonl6k maradtak. Ferjhezmenetelekor ugyanabban a faluban maradt, am a fiatal ferjjel egy (ij hazba koltozott, azota abban elnek, csak hozzaepitettek egy szobat, es kornfortositottak.

Nagymarnam elerni iskolat vegzett, majd varronokent kezdett dolgozni, jelenleg is azzal foglalkozik. A csaladja eleg vallasos volt, bar szavaibol kiveve nern kizarolag a hit, a vallastudat tette ezt fontossa, hanem a tradfci6. Az 6 eseteben a nagyszuloknek nagy szerep jutott az unokak neveleseben. Mivel a szulei dolgoztak, gyermekkora legnagyobb reszet a nagyszuleivel toltotre, ilyenkor 61~ mondtak meg, mit teher es mit nern,

Sziilei tudatositottak benne gyerek mivoltat, s elvartak t61e az irantuk valo reljes tiszteletet: ezt bizonyitja a magazas is. il17Cl nevellfk, hObIT amit mondanak neki, azt tigy csindlja, s ha kell, sz6 ni!kii/ segirsen a munkribrJn. Mar egeszen kiskonit61 dolgoznia kellett. Eleinte persze csak konrryebb feladatokat biztak ra, mint peldaul a haz koruli apr6bb dolgok elvegzeset, kesobb viszont mar foznie is kellett, vagy segfteni a foldeken.

Unnepkor a nagyobb csalad csak a kevesbe jelenros esernenyeknel jott ossze, Ilyennek szamirott a nevnap es a disznovagas, amikor jottek a nagysziil6K meg a kozelebbi rokonok is, a nagynenik, nagybacsik, unokatestverek. A karacsonyt es a hiisvetot viszont csak szfik csaladi korben unnepeltek. Nagyanydm legkedvesebb iinnepe gyerekkordban a kardcsony volt, lelkesm mese!t a nag)' tedtelt asztolokl'61, s hOg)' ih'mbr mindigjdtszott oalamit egl'iitt a csalad.

Abban a korban nagyon eles volt a kulonbseg a firik es a lanyok kozott, A lanyokat hagyomanyosan arra neveltek, hogy segitsenek a haz koruli teend6'kben, fOzni, varrni, mosni tanitottak 6'ket, s fokozatosan keszitettek fel a rnajdani gyerekneveles feladatara. A firikat a

88

"kemenyebb" munkakra fogtak. Nagymamdm szermt ojltikat elffnyben riszesltettlk, ,gy ff is hdttlr'be szorult bdtyjdval ssembe», Elrnondasa szerint baryjanak j6val tobb mindent megengedtek. Nagyrnamam 16 eves volt, arnikor eleteben eloszor, terrneszetesen anyja kfsereteben, balba mehetett,

A vetsegek sulyossagar61 fuggoen a sziil6K sz6val es tettlegesen egyarant btintctrck. Elmondta peldaul, hogy kiskoraban Iibakat kellett oriznie. Egyszer azonban nem figyelt oda, a Iibak tilosba mentek, es ezert nagyon megbimtetrek. Az edesapja ostorral verte meg a labat. Kes61:Jb, 7 eves koraban az iskolaban elcsente padtarsa palavesszdjet. Mikor edesapja ezt rnegtudta, olebe vette, es elmagyarazra neki, hogy ilyet soha tobbe nem szabad csinalni, mert nagyon nagy bfinnek szamit, majd pedig vissza kellett adnia padtarsanak az ellopott palavesszot, Idasebb koraban eldforduit, hogy kesobb ert haza, ilyenkor rnegszidtak. (T gy erzi, annak ellenere, hogy szulei minden tekintetben eleg szigoniak voltak, torekedtek arra, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki kdzttik es a gyerekek kozt, Nem erzi, hogy kenyeztettek, de nem is korlatoztak, Ha gondja volt, bizalomma/fordulhatott jelijiik, biztoJ megbtisre szdmfthatott.

Sok idot azonban nem tudtak egyiitt tolteni, csal: estinklnt is oasdrnaponkint volt egyiitt a csaldd. Na meg az iinnepeken. Elmondasa szerint sztilei, kulonosen anyja, arnikor tehette, meselr neki, Szfvesen hall gatta a sziil6'k gyerekkori elrnenyeir, ernlekeit, de a jancsi es ]llJiskat vagy a Piroska es a farkast is. ]atszani azonban csak ritkan jatszhatott a sziileivel, ha volt egy kis ida, akkor csapd le csacsit jatszottak. Az utcabeli gyerekekkel viszont sakat jatszottak egyiitt, fnik-Ianyok egyarant. Nyaron fogocskaztak, bujocskaztak, kishazat es homokvarat epitettek. santaiskolaztak es korjatekokat jatszotrak, Telen szankoztak, h6goly6ztak, h6knnyh6t epftettek. Nagyon sokat olvasott gyerekkoraban. Kulonosen a kepekkel illusztralt mesekonyveket szerette, aztan a szerelmes- es kalandregcnyeket. Sajat konyve azonban alig volt.

Megismerkedesre, udvarlasra a balok nyujtottak a legjobb lehetoseget, Nagyrnamam is itt ismerkedett meg kes61Jbi ferjevel, a nagyapammal, Anyoi nagyapdmnd! a neuelest illeloen hoson!6 volt 0 hel)'Zft, mint a nagymamdmndl. Ugyanugy szigorra] neveltik. isfogyelmet kovete/tek meg t!/le. Nagyapam egyetlen gyerek volt, 1922-ben szuletett, mint mar ernlitettern, cgesz gyerekkorat jugoszlaviaban tdlrotte, s csak az erettsegi

89

utan, a negyvencs evek elejen jott at Magyarorszagra, Bar adotiszti gyakornok volt clotte, itt soforkent kezdett dolgozni.

Nagyaparn neveleseben a nagyszUl6knek kisebb volt a szerepuk, A szulei es kozte nagyon ]6 volt a viszony, persze magazta 6ket, de abban az id6'ben ez termeszetes volt, mint az idosebbek tiszteletenek egyik jele, A kisebb tinnepeket, a nevnapokat, szuletesnapot vagy a disznovagast a ragabb csalad-rokonsag egyiitt Imnepelte, de a fonrosabb unnepek naluk is mindig sznk csaladi korben zajlottak, Legkedvesebb unnepekent (J is a karacsonyt emlitette, s nagyon ernlekezetes volt szarnara az elso karacsonyfa feldiszfresenck elmenye. Annok e!lfnfre, hog)' egyediili !{)'erek volt, nem kinyeztettik.

AMr kisgyerekkol'dbon dolgoznia kellett, mint azoknak 0 !{)Ierekeknek, akik tobben voltak testverek. Sokat segitett peldaul apjanak, aki egyebkent cipesz volt, de volt egy darab foldje is, a fold megmnveleseben, illetve az allatok etereseben. Amikor azonban tanult, a szulei nem ragaszkodtak hozza, hogy segitsen, sot nem is engedtck volna, Nagyon fontosnak tartottak a tanulast, s ha hhtak, hogy val ami a tanulas rovasara megy, megbuntettek. Ilyen volt peldaul a foci, amit61 egy ida utan eltiltottak, 6 azonban titokban folytatta, s mikor kidertilr, nagyon leszidtak, Veressel azonban sosem buntettek, Sziilei eleg sok idot toltottck vele, edesanyja min dig mellette volt, s kicsi korban sokat meselt neki. Arra azonban nem ernlekszik, hogy a szuleivel valaha is jatszotr volna. 6 a barataival jitszott, a nagymamamhoz hasonloan, kint az utcan, Abban a tarsasagban azonban kizarolag fiuk voltak, s idejiik legnagyobb reszer focizassal roltottek.

Sziileit61 sok konyvet kapott, kedvencei els6sorban az indianos konyvek es a kalandregenyek voltak.

Apai reszrol a nagysziileimr61 keveset tudok, azt is inkabb edesaparn elmeselese altal, Nagymamarnar ugyanis nem isrnertem, nagypapamat pedig csak nagyon ritkan latom,

A sziileimnek mdregiszetl mds gyerek- is ijjukorukvolt. Ok a 60-as evek fiataljai, lenyegesen mas eletstilnst, sokkal tiibb szabadsdgot tudhattak "!agukinak, mint a sziileik.

Edesaparn Budapesten sziiletett, ott elt egy darabig a sztileivel es ket Ianytestverevel. Kes6'bb a Balaton melle, S.-ra koltoztek, tanulrnanyai miatt pedig egy ideig P.-n, majd K.-n is elt. Mivel a harem gyerek kozt ovolt a fiii, ovolt a kedvenc, talan kicsit kenveztettek is, meg nemigen korlatoztak sernmiben. Megszokasbol megkeresztel-

90

,

Ii

tek, de kiilonosebb jelentdseget nem tulajdonitortak a dolognak. Nagyszulei mar nem eltek, amikor megszuletett, a rokonok pedig mind tavol voltak, a neveles mar csak ezert is, kizarolag a szulok feladata volt. Sztileit tegczte, nagyon j6 viszonyban volt veluk, Unnepkor csak a szfikebb csalad volt jelen, a sziil6k es a gyerekek. Szuletesnapot, nevnapot iinnepeltek ugyan, de ezeknek nern volt kulonosebb jelennfseguk. Igazan fontos unnepnek naluk is a karacsony es a hiisvet szamitott.

Mint mar ernlitettern, edesaparnnak ket novere van, s vol6jdban gyel'ekko1'Ukban nagy volt a nemek kO'zti megkiilOnbOztetis. Mive! egyetlen fiu volt, kiskordban a sziilei is a noverei is kin),eztetrek, kislfbb pedig kamaszkint sokka! szabadabb volt, mint a testvirei. Mint Jiunak sokkal tObb mindent megengedtek neki, persze etsdsorban 0 sz6rokozds terin. Mett ami a munkdt illeti, a hJz kiHiili munkdkban mdr kiskordt61 neki is segftenie kellett. I-Ia nem akart, leszidtak, Komoly bfinnek az szarnitott, ha a sziiloi tiltas ellenere elszokorr valamelyik szorakozohelyre. Ilyenkor szobafogsag lett a biintetese. Egyszer edesanyja meglatra, hogy a barataival dohanyzik, ez volt az egyetlen eset, amikor megvertek, Rengetcgfele jatekra es szorakozasra volt alkalma, hiszen a Balaton onmagaban is lehetcseg, telen-nyaron. Olvasni is nagyon szeretett, konyvei elsosorban kalandregenyek, kes6'bb krimik voltak. Elmondasa szerint udvarlasra szinren nagyon sok alkalma nyilt, itt okkent szinten a Balatont hozta fel. Edesanyammal is itt ismerkedett meg, itt hazasodtak ossze, ezt kovetden azonban edesanyam Iakhelyere koltoztek, vissza B.-ra, az Alfoldre.

Annak ellenerc, hogy edesanvam is ugyanabbon a korszakban nlftt lei, mint apdm, az If ilet/ben mtgis ti}bb koddtvolt. Ez val6szinfflegannak tudhaM be, hOg)! Idn.Y volt, is hogy falun elt. Rdaddsul a sziilei eligerkti/csb'sen is szigoruan neve/tek. Ebben azonban sem a nagyszuloknek, sem a rokonoknak nem volt kozvetlen szerepe. A hazirnunkaba mar kisiskolas koraba befogtak, de csak az iskolai szunetekben es a hazi feladat elvegzese titan kellett segftenie. Bar mindket szulot szerette, edesarryjaval sokkal bensdsegeseb b es bizalrnasabb volt a kapcsolata, ami talan azert is volt fgy, men edesapjat a foglalkozasa miatt keveset 1;1thatta (apja sof()r volt). Ezert a bunteteseket is inkabb edesanyja rotta ki ra, de veressel sosem buntette. Az (inncpeket a nagysziil6k, szil- 16k, gyerekek egyutt toltottek. A karacsony nala is kedvenc iinnepnek szarnitott es szamit rna is.

91

Akdnsak apdm ese/eben, anydm csalddjdban isje!lemz6' volt az e!thi/ nemu gJ'tItkek kdzti megkii!dnbb"ztetis. EdeJanydmnak egv bdt)y'a van, s szerinte gJletrkk01dban igenesak hdtrdnyban volt oele szembe», Mivel fili volt, es idosebb is, sokkal tobb mindent megengedtek neki, es a kesobbiek saran is tobb mindenbe volt beleszolasa, mint anyamnak, 18 eves volt peldaul, amikor eloszcr elengedtek egyediil szorakozni, a batyja ezt mar joval korabban mcgtehette.

Kisgyerekkoraban edesanyja neki is gyakran meselt, es sok mesekonyve is volt. Kesobb aztan volt alyan idoszak, arnikor kizarolag indianos konyveket volt hajland6 olvasni, majd kamaszkoraban a kaland- es szerelmesregenyeket kedve lte elsosorban, Szuleivel csak ritksn, az utcabeli gyerekekkel, fiukkal, lanyokkal viszont nagyon sokat jitszott egyiitt. Tarsas-, kor- es szerepjatekokat jarszottak, fogocskaztak, biijccskaztak, labdajatekokat es versenyeket jarszottak. Szuleim mdt'szabadabban neve/ked!ek, mint a nOg)lsziileim. A mi generdcionkhoz kipest azanban ez mdr nem mondhat6 e1J'o/uk. Az evtizedek mulasaval a neveles, a sziil6-gyerek kapcsolat fokozarosan valtozik. Lassan egeszen mas gyerekkep, felfogas alakul ki, Mig a nagysziileim eleteben a szigar es az erkolcsos neveles egyertelmtlen Jelen volt, a sziileim generticiojaban mar kevesbe volt jelentosege, az en koroszralyom nagy resze pedig szinte teljesen e nelkttl d. Maskent tekintenek ma egy gyerekre, mint ahogyan a nagysziileim sziilei tekintettek rajuk, Egy rnai gyereknel a jatek az elsodleges, nem pedig a korai munka. Ocsem e:i in, Iegafdbbis gyeJ'ekkortf1lkb61 0 jdtikokro em/iksziink oisssa, nem pedig a munkd1tl. A mi ncvclesilnkben a nagysziil61mek eleg nagy szerep jutott, hiszen gyerekkorunkban rengereg idot toltottilnk naluk. Nfgylves koromig nd/uk is laktunk, majd ekko!; desim sziiletisive! uj hdzba kOlldztiink, jeienteg is abban iliink.

LTgy erzern, mind a kettonknek nagyon j6 es kozvetlen a kapcsolatunk a sziileinkkel. Termeszetesen tegezzuk oket, ezt rnaskent el sern tudnarn kepzelni.

Ami az iinnepeket illeti, a karacsony es a htisvet kisgyerekkorom ota szffk csaladi korben zajlik nalunk, arnibe beletartoznak a nagyszuleim is. Egyeb tmnepekkor, mint peldaul nev- es sztiletesnapok, mas rokonok, es a csalad baratai is eljonnek.

KO'ztem is az destm kdz! Jemmi megkiilOnboztetis nines, azonkfviil, hogy 0' nlm' !vue/ jiata/abb ndlam, is ('un bizonyos do/gokbon meg koddtozzdk. Egylbkint egyikiinknek sines elO'n),e a mdsikka/ ssemben, Is ozt hiszem, ez fgyj6.

92

~,

j I:

Mindketten 13-14 evesek voltunk, amikor eloszor clengedrek egyediil. Addig esetleg valarnilyen idosebb ismeros kfsereteben mehettiink el. Abban, hogy id6ben kell hazaerni, sokaig voltak rnegkotesek, ebbdl sok vita, neha brintetes is ad6dott, kisebb leszidasok, durvabb esetben esetleg egy pofon. Mas vetsegnek a szemtelen, "visszafeleseI6" viselkedes szamltott, es olyasmi, ami a tanulas rovasara ment, Kamoly buntetest azonban sosem kaptunk erte.

Ami a munkdt illetl, gyerekkol'omban sem &shnnek, sem nekem nem kellett semmit sem esind/nunk. Mikor mar nagyobb voltam, a fontosabb hazirnunkakat, peldaul mosogatas, porszivozas, porolgatas stb. ram bfztak. Szuleink mindig arra torekedtek, hogy szoros legyen a kapcsolat koztiik es kozttink. Ez sikeriilt is, es szerencsere rna is fgy van, a kapcsolatuni: nyitottabb, kozvet!enebb, bardtibb, nem annyirajeszilyezett, mint aze/O'tt, pilddu! a nagvszuleink esaldtijdban. Amihor esak tehetik, veliink vannak, szabadidejiik /egnagvobb dszft tdnk jordi!ottdk-f01diljdk. Gyerekkorunkban nagyon sokat meseltek nekiink, sokat jatszottak velilnk. Rengeteg mesekonyvet, jatekot kaptunk t61iik. Ha idonk engedi, meg rna is jitszunk valamilyen kartya- vagy rarsasjatekot, mikor egyiitt vagyunk ... "

V. Orsolvo joiskolai hallgat6

A tortenet szarnos, a klils6 elemz6 szociologiai nezopontjabol fontos elcmet-epizodot tartalmaz, mely segft a csalad aralakulasat az ismertebb nagyobb rarsadalmi, tovabba a dernografiai es az erzelmekre vonatkoz6 csaladelmeletek altal lefrt modernizacios folyamatokba helyezni. I1yen, hogy

1. a csaladban - legalabbis anyai agon - minirnalis a foldrajzi mobilitas. Az apai agon tobb a koltozes, ezek egyfel61 torteneri okokra vezerhetok vissza, masfelol a hazassaghoz ka pcso16dnak,

2. a tarsadalmi mobilitas - kisebb deklasszalodassal ugyan, de valarnifele jellegzetes videki patyat reprezental,

3. csaladszerkezetileg a nuklearis, a haromgcneracios csalad es a m6dosftott kiterjedt csalad valtjak egymast, rnialtal a nagysziil6k az e1s6 es a harmadik genedci6ban a szulokkel egytitt a szignifikans rnasok szercpet toltik be,

93

4. a hagyornanyos generacios es nemi szerepek lass an ugyan, de fellazulnak, ezert

S. a felndtt es gyerekvilag hatirai is kevesbe clesek, de a ket vilag kozeledeseben finornan kijelolt hatart szab a hagyomany, a feln6ttek iranti tisztelet, mely egyebkent onrnagaban is megvaltozott tekintelyi viszonyok resze, ugyanakkor

6. a szulo-gyerek kapcsolat rerrneszetesebbe, bensosegesebbe valik,

7. a szi.il6i kontroll csokken,

8. megvaltozik a munka szerepe, a szuksegbol c1s6dlcgesen szimbolikus jelentesre tesz szert, es kitolodik az eletkor is, amikor a gyereknek reszt kell vallalnia a csaladi feladatokban,

9. megvaltozik a tulajdon ertelme,

10. a gyerekkor fogalma osszckapcsolodik a jatekkal cs a tanulassal,

11. atertelmezddik a tagabb-szrlkebb csalad,

12. atertelrnezodik a hetkoznap-unnepnap," valarnint a csaladi egyilttlet.

Ezek a valtozasok azonban csak reszben egyeznek azzal, amir61 a rejtett is megfogalmazott tiirteJlelszdlak szolnak, vagyis azzal, ami a megorzott tortenetek valosaga, egyben Orsolya identitasanak alapja.

Orsolya sajat csaladjat tipikus falusi csaladnak latja, melynek egyetlcn kulonlegessege, hogy mar tobb generacioval korabban is keves gyerek szuletett. A gyerekszamnak nem tulajdonft nagyobb jclentoseget, de olyan jellegzetessegnek tekinti, mely kiemeli csaladjit a hagyomanvos eletforma, a szakadatlan munka, a tarsadalrni tavolsagok es kemeny normak atlathato, de az elbeszeto perspektfvajabol kisse ridegnek abrazolt vilagabol.

ss Erre utal peldaul az, hogy a nagysziil6k gyerekkoraban karacsonykor, de csakis akkor, nagy neha egyiitt jatszott a csalad: az elet, a munka komoly dolog, nem fer ossze a jatekkal, Az iinnep, az mas. A harmadik gcneracioban a jatek a szabadidd rermeszetes resze len.

94

A torrenetnek nincsenek f6hosei, megis Orsolya szamara a CSALAO-ot elsodlegesen az anyai csalad kepviseli (vo. koltozesek). Az elrneseles soran a csalad jelentese tijrafogalmazodik: ha korabban a megbfzhatosagon, a kiszamitharosagon alapul6 bizalorn jellemezte, mara - az elbeszelo szamara - a kozvetlenebb, bensosegesebb kapcsolatok szintereve valt.

A torte net rejtett szala egy csaladszakadas es egy rnegtort palya (a nagyapa erettsegizetr, tisztviselo volt, majd az attelepiiles utan sofOr lett), ami egy rnasik bujtatott szal, az eletkoriilmenyek folyamatos, lassti javulasa (rnodernizacio, ammo haz) ala szorul, Valoszfnflleg ez az oka annak, hogy a torte net - bar az anyai ag dorninanciaja miatt - fehetne sikeres Jelemelkedisto'rtinet, nern lesz azza, hogy az elbeszelesbol a csalad tarsadalmi helyenek-statusanak alakulasa teljesen kimarad, valamint hogy a nagyapa csaladjatol val6 - velhetoen az ujvideki dramak es a haboni utani politikai szituacio miatti - elszakadas is csak utalasszertien van jelen.

A tortil1et alaptimdja a szabadsdg, melyet a munkarol vale reszleges elszakadas, a "felh6tlen", jatekos gyereklet, a nemi megkulonbcztetesek megszunese reprezental. A nagyszuloi es a mai nernzedek kozott a sziil6k kepezik az atmenetet, akik a nagysznloknel mar nagyobb szabadsagot elveztek, de akiket meg a napi munka es a merevebb nemi szerepek jobban megkotottek. A szabadsag ezaltal olyan allornasokkal rnegtuzdelt "folyamatkcnt' erzekelodik, melyet reszben a 3. generacio "vivott" ki maganak, s melynek jelentese a megszabadulassal azonos (megszabadulas a gyerekmunkat61, a teljes szuI6i kontrollt61, a hagyomanyos ncmi szerepek szulte korlatoktol stb.).

Orsolya clbeszeleseben a szimbolikus csalad altai beroltott tarsadalmi ter foszereploi egy homogenizalt vilagban elnek, egyel6re varakozasra itelt mellekszerepldi pedig cgy rnasik, nagyvarosi vilag lak6i. Anyai agon dedszulei parasztok es videki iparosok (cipeszek, varr6n6k). Nagyanyja a parasztibOl kilipo tdrsadaimi pdlydk-Joglalkozdsok egyiket folytatva varr6n6 lett, deklasszalodott nagyapja sofOr. Ugyanezeken a palyakon mozog tovabb az orvosi asszisztens cdcsanva, es ezekhez alkalmazkodott a falusiva

9S

valt epftesvezeto apa, s6t a tanari palya valasztasaval maga Orsolya is. A bejarharo vilag kozeppontja a del-alfoldi falu, annak 30-40 kilometeres korzetevel, legtavolabbi pontja Budapest es a Balaton, de az arnugy sem tul ragas foldrajzi teret tenyleges es szimbolikus hatarok szabdaljak szet, Nem csoda tehat, ha az ertekvilag ket pozitfv vegpontja az anyai csaladbol absztrahalr CSALAD es a - bar korlatozott ervenyfl, meghatarozort tartalrmi - szabadsag.

Mint ebben is, valamcnnyi tortenet ter- es idoszerkezeteben, fordulopontjain, de a legegvszerubb epiz6dokban is mas-mas vilagok, mas-mas ertekek kozvetftddnek. Minden csalad szarnos tortenetet ariz, a csaladi mitoszck "h6sok" -t61 es feketebaranyokt61 nepesek, de vannak eredet-, helytallas- es husegtortenetek, sikertortenetek, karriertortenetck, alkoholista torrenetek, ongyilkosrortenetek stb., melyek egymasba szovddve sajatos csaladi val6sdgerteimezissi is irtikvildggd dihlak sssse." Ez utobbi az osszctartozas-tudat mellett, illetve azon keresztul az elvarasokat, es a nfreshatarokat jelzi a felnovekvo generacio szarnara. A tortenetek tehat egyfelol kanalizalnak, masfelol hatarkijelolo funkci- 6juk van.

A 100-150 eyre is visszanyulo, maskent megelt es internalizalt valosagokat hordoz6 tortenetekben kulonbozo ternporalitasok keverednek. Az elmenyek es idokulonbsegek - kulonosen nagyobb tarsadalmi valrozasokkor - feszultseger gerjeszthetnek, melynek feloldasahoz egy iij ertelrnezesi keret megalkotasara van szukseg. Ehhez az elterd valosagokat rijra szelekralni es egyeztctni kell, es ugy tnnik, hogy az egyeni rnozgasok, a dontesek es a valasztasok hattereben nagyon sokszor pontosan az ilyen szinkronizacios torekves all. Mindez reszben azzal az eredmennyel jar, hogy a csalad" teret nyer", azaz a csalad altai elfoglalt tarsadalmi ter megno,

A tarsadalmi ter torteneti idoszerkezeteben tehat a szimbolikus csalad jeloli ki azt a sajat reret, amelyen belul az egyeni dontesek megsztiletnek, es amelyek az egyeni mozgasok keretet kepezik. Ez ugy is ertelmezhetd, hogy az utodok szamara tobb valasztasi lehetoseget, de nagyobb kenyszert is jelent, ha a szimbolikus ter heterogen, vagyis tobbfele valosagot, tobbfele eltero valosagelmenyt, tobbfele mintat reprezental, illetve hogy minden ujszenf dontesnek, uj palyanak mozgasrernovelo hatasa van.

A csalad ugyanakkor olyan intezmeny, mely egyszerre alkalmazkodik a valtozasokhoz, es sajat rendetlen rendjenek ertelmezesi lcgikajaba illeszti 61(et, mely egyszerre szur6je es ttikre a valtozasoknak, am ely maga is atalakul, mikozben szarnos vonasat valtozatlanul vagy keves modositassal adja tovabb. A tortenetekben feltarul es jeleritesr kap a foldrajzi es tarsadalmi hely, a lokalis es a csoporttortenet megannyi reszlete is. Ekkeppen minden csaladban, meg a hornogenabb osszeteteluekben is, tobbfele rmilt ernleke keveredik, melyet a csaladi ertelmezes fliz egybe. Az ujramondott dramak-konfliktusok-kiutak felidezesevel a csalad individualizalja es szernelyesse teszi a rorteneti-tarsadalmi esernerryeket, rnikozben atadja sajat, a vai6sdg kiilliflbozO' foiyamatnira r~f/ektdltan litrehozott, gelleralizdlt logikdjdt, tovabba az elbeszeles saran is alakul6 viszonyat,

5'J Termeszetesen vannak olyan (szegeny vagy szetszorodott stb, csaladok) csctek, amikor a csaladban nines iisszefiiggo torrener. (A szakirodalornbol ismerr, hogy a csaladtortenet elterjedcse a polgarosodashoz, a csaladon bcliili polgarosodiisi folyamatokhoz korodik.) De epiz6dok mindeniitt vannak, cs ha nem is alkotnak teljes valosagerrelmezesr, onrnagukban is jelentes ertekflek.

96

97

Valtozasok a szulok gyerekfelfogasaban,

a gyerekek eletkorulmenyeiben es szocializaciojaban: (1910-1990)

A csalad- es gyerekkor-torteneti irodalom, a csaladdal es a gyerekkorral foglalkoz6 kulfoldi kutatasok eredmenyei Magyarorszagon a tortenettudornany mellett elsosorban a nevelestortcneten, illetve a pszichologian belul talaltak visszhangra, A rccepci6 elsa idoszakaban az alapmnvek isrnertetesevel es honositasaval parhuzamosan (Nemeth-Pukanszky 1994, Pukanszky-Vajda 1998), a kutat6k kerdesfelvetesenek iranyat - ahogyan masutt is - Philippe Aries hires konyve, a G:yermek, csaldd, hofdlfobb meg:illapitasaihoz val6 viszony hatarozta meg (Szabolcs 2000), a nagyobb csom6pontokat a sztildi erzelmek korhoz kotottsege, a csaladi legkor torteneti valtozasai, a gyerekcentrikus csalad megjelenese, a szuloi szerepek atalakulasa (Szabolcs 1995, Peter K. 1996, Vajda Zs. 1997, Meszaros-Nemerh-Pukanszky 1998) kepeztek. Igy peldaul A J!;),ermek 0 fora If/kon' iI1.ogjlororszdgolt cimet viselo kotet tanulmanyai a hazastarsak es a szulok-gyerekek kozti viszonyr6l (bensoseg-ridegseg), a sztilOi erzelmekrol, a nemi szerepekr61 alkotott kepet difterencialrak, Szabolcs Eva a gyerekkor regional is es korszakonkent valtozo hangsulyait elemezte.

Mara nyilvanvalova valt, hogy peldaul 0 nega/iv is 0 pozitiv gyerekkip egy id(fben esfolyamarosan is litezo' hOgjlomdllJ', a gyermekkel kapcsolatos alapvetoen ktllonbozd megkozelftesek (bunosseg - artatlansag, tisztasag stb.), a kozony es a torodes (szigor, fegyel-

• A tanulmany a Jlagyar Pedag6gia 2001/2. szamaban megjelent tanulmany atdolgozotr valrozata.

98

mezes - bensoseges szeretet), a korai felnotte valas, illetve a gyermekkor tarsadalmi realitasa nem zarjak ki egymasr. Ugyanakkor - mivel a tradicionalis nevelestortenet nehezen integralja a tarsadalorntorteneti, torteneti szocio16giai nezopontot - szarnos problema nines kontextualizalva, es sok fontos kerdes fel sem merul. Az peldaul, hogy miert az agostoni "negatfv gyermekkep", majd kes6bb az ahhoz tarsulo nevelesi m6dszerek valtak uralkodova, hogy mikent fugg ossze es irhato le a kulso, tarsadalmi es az iskola altai kozvetitett valosag, milyen kapcsolat van a szocializacio ket alapintezrnenyenek, a csaladnak es az iskolanak az atalakulasa kozott, vagy milyen finomabb tarsadalmi folyamatok resze az iskolaztatas tornegesse valasa stb.

Az clrruilt evekben a gycrekkorkutatasokban teret nyertek a kolcscnhatasokra is reagalo megkozelitesek, valarnint az ernpirikus modszerek, kulonoskeppen a tartalornelernzes (Pukanszky 2000, Szabolcs 1999). A nevelestorteneszek szamara a csalad, a gyerekfelfogas es gyerekkor mar egyaltalan nem idegen terna, mint ahogyan a koztuk leva kapcsolatok osszetettsege is egyre lathatobba valik. Ennek ellenere meg mindig keyes a kutatas, es hianyzanak az olyan ernpirikus vizsgalatok, amelyek peldaul a szocializacios elmeletekre'" is epitve a gycrekek eletkortilmerryeiben, csaladi viszonyaiban, a gyerekfelfogasban, a nevelesi szokasokban stb. bekovetkezett 20. szazadi valtozasokat tarnak fel. Pedig a csahid es gyerekkor-torteneti szempontok nagyon jot alkalmazhatoak a csaladszerkezet (az iigynevezett modern csalad), a csaladfunkciok, tarsadalmi tavolsagok, a legkor, a gyerekfelfogas, a gyerekkor valtozo szfnterei, a gyerek csaladon beluli helye, szerepe vizsgalataban, vegso soron a polgarosodasi-kozeposztaJyosodasi folyamatok, a tradicionalitas-modernitas, folyamatossagvalrozas, hibriditas lefrasaban.

"" A hazai retegspecifikus szocializacios vizsgalatok szama is meglehet6sen gycr, ilyen jellegfi nagyobb, torteneri szociol6giai vizsgalat pedig rudomasorn szerint nem is folyik. A modernizacio osszefuggeseben hasonl6 gondola tot fogalmazott meg Somlai Peter a KOlljli/;llts is megfrtisben. (A csaladi kapcsolatok tarsadalomtortcneti iranyai 1986,91. 0.)

99

Ez a tanulrnany a maga szereny eszkozcivel ennek a hezagnak a potlasara vallalkozik. Hatteret a mar tobb fzben idezett Szcchenyi Professzori Osztondfj kereteben vegzett eldkutatas kepczi.

1. A TARSADALI\fI HELYZET

ES AZ ELETKOROUfENYEK ALAKULAsA

A kutatas ban reszt vev6 hallgat6k szuleinek tobb mint fele egyetemet-foiskolat vegzett (54%), egyharmada erettsegizetr (38%). A nagyszOl6k eseteben a tobbseg 4-6 elernit, illetve 8 osztalyt jan, a fels6, illetve kozepfoku vegzettseguck aranya mindossze 7, illetve 13% volt (1. tablazat), Az iskolai vegzettseg egvertelmu novekcdese ugyanakkor a tarsadalmi status valtozasat kozvctlenul nem ertelmezi vagy dmasztja ala. A ha!lgat6k sziilei keves kivetellel kiizlposztdlybeliek (2. tablazat), s jollehet helyzetlik nehezen hasonlithato ossze csaladjaik majd 100 evvel korabbi helyi starusaval, a dedszulok kozott is alig volt teljesen nincstelen, napszamos, cseled vagy munkasernber, A dedszulok tobb mint 50%-a nehany holdas gazdakenr mfivelte foldjet, illetve iparos munkabol, kereskedesbol elt: a 60 csaladbol 8-ban vannak paraszti, 13-ban iparos-keresked6 es lO-ben paraszti es iparos 6s6k egylitt.

1. tablazar. l1z isko/ai vig;;ettsfg alaeulasa

Iskolai

_______ ~~_,,!_ct~~g ,~:6 doni

i.~ I'olg:iri

100

L VCI~~~~~~iCg--T ~~fl,_k % --- SziilGk i ;;--1 Wa!l~:t~lii % l

--:.-.~-~:~~--t=~ .. -

!

,

-- t···~~'·~ .. ~" .~.~

r-b;~~~~---- I 108 100,0' 104 99,8 j 60 . ~~2_,_Q

• • ..... T._r~_~~~ J._. ~~ _ ~~ __ ~ ~.~ ~ _~

2. taolazar. A hallgalok sziileinek foglalkoztisa

* Csak az cgyik sziili'lr61 van adat,

Ha a csaladi status kevesbe is, az eletkorulmenyek jelent6scn megvaltoztak, A valtozasokat j61 tukrozik a gyerekkori lakhelyekre es lak6helyekre vonatkoz6 adatok. Ezek szerint a nagyszulok majdnem negyotode a szazad elsa harmadaban falun toltotte gyerekkorat, megkozelitcen annyian, ahanyan a harmadik nernzedekbdl a hetvenes--nyolcvanas evekben Budapesten es a nagyobb varosokban. A szulok kortilbeltil fele lakott

101

mar csak falun, a gyerekek egynegyede (3. tablazat), Agyerekkor fgy - ahogyan ez a demografiai adatokb61 egyebkent is ismertegyre illkdbb a varoshoz, a odrosi elelkiiriilmilJ)'ekhez kapcsol6dik, ami kitfinik a Iakasviszonyok, illetve kesobb a jatekok alakulasabol'" is.

3. tablazat, /1 gl'el'ekkol1' fakheh'ek megossldsa a hdrom nemzedikben

A nagyszU16k tobb mint 90%-a nem lakasban, hanem hazban nott fel. A hazak tobbsege ugyanakkor 1-2 szobas komfort nelkuIi, egyszeru, gyakran valyogbol 6pUIt vagy vert fahi paraszthaznak epult, A masodik nemzedek tobb mint fele meg ugyanilyen hazakban gyerekeskedett, de a komfortos vagy kornfortositott hazak reszaranya ekkorra ketszeresere nott, es a varosba koltozessel egylitt terrneszetesen a korabbinal joval tobben eltek mar berhazakban-berlakasokban, Megjelent a varosi alberlet, illetve a tarsberlet is, azaz a gyerekkor /et:feltetelei, jizikai korii!mellyei differeHeidltabba vdltak.

A lakasviszonyok a harmadik generaciora tovabb differencialodtak, az indul6 vagyoni helyzet ktllonbsegei lathatobba lettek. A hallgatok gyerekkoranak meghat:iroz6 tere mar a komfortos, leggyakrabban 2 szobas (Iakotelepi panel- vagy tarsashazi) lakas,

'" Ez utobbit kcsobb bovebben is tdrgyaljuk.

102

de megn6tt az alberletek-rarsberletek aranya, a kornfortos hazakon beltil pedig a nagy, ketszintes, 4-6 szobas hazake. Mindez egytitt azt jelenti, hogy a modernizalodo lakisviszonyok ellenere, igazi gyerekszob:ija, sajat gyerekbirodalma meg a harmadik generaci6ban is csak keveseknek volt. A ter is csak abban a nehany csaladban novekedett jelent6sen, amelyik 3 szobas lakasba vag)' nagy hazba koltozott, vagyis a harem genedci6 kozds elmenye a szffkb"sseg es a uti/oltsag, a "privacy" hiatJ),a,6Z melybe a valtoz6 szintereken, az udvarokban, kertekben, utcan, gangon, jatszotereri folyo gyereklet eltero generacios elrnenyei otvozddnek, A gyerekevek azonban erzekletesebbe lesznek, ha a gyerekszam alakulasat, valamint a haztartasok nagysagat es osszetetelet is megvizsgal juk.

2. A GYEREKSZAM ES A HAzTARTAsOK 6SSZETETELENEK ALAKULAsA A HAROl\! NEMZEDEKBEN

A nagyszulok generaciojaban, a 10-es evektdl a 3D-as evek elejeig terjed5 idfiszakban meg eleg gyakorta (korulbelul a csaladok egynegyedeben) volt 6-nal tobb gyerek, es az atlagos gyerekszarn is magas volt." A sziilok nernzedekeben gyakori lett a ket-

sz A privacy fordfthatatlansaga, a privat szfera megnevezes nehezkessege, a maganelet reszint mas ertelmc onrnagaban is ertelmezesre szorulo jclenseg. Olyan kornyezetre utal, amiben az individualis, privat lerer csak elvonulaskcnt, kivonulaskent, szeparalodaskenr, egyedfllletkent lehct megnevezni, vagyis egy olyan reszben hagyomdnyos kozosseg szernpourjdbol, mely csak neganv allapotkent vagy valaminek a hianyakent kepes jellemezni az egyik legalapvetobb pszichikai szuksegletet,

61 A csaladok nagyobb feleben (ahogyan mas orszagokban is) a gyerekek szarna folyamatosan csokken, Ez a tendencia azonban konnyen felreertelmezhcto, mert az atlagos gyerekszam a hatvanas evekben annyi, mint amennyi Armstrong vizsgiilata szerint Angliaban a 19, szazad kozepen volt (1,8-1,9 fO, Armstrong 1972), es alig magasabb, mint Laslett klasszikus kutatasaiban a 18. szazad vegcn (2, I £0, Laslett 1972).

103

gyerekes csalad (mfg korabban a 100 csaladbol 17-ben, itt a l09-boI46-ban volt ket gyerek), az atlag 2,5 fore csokkent, a hallgatokeban pedig 1,9 fore valtozott (4. tablazat)."

4. tablazat. A gyerekszdm alakufdsa a hdrom nemzedikben

A gyerekszdmhoz hasofll6an, a hdztartdso!: is a szfi/ffk l1emzedikibm vdl!ozlak !itlyegesen (tobbek kozott a korabbinal sokkal, atlagosan 1 fovel kisebbek lettek), vegul a harmadik generaciora a kisebb es nagyobb haztartasok szama kiegyenH!ffdiit!, es a 4-5 f6s haztartasok kerulrek tulsiilyba (5. rablazat)."

(.4 Lcnycgeben hasonlo tcndenciat r'e/:ollstmdiltwk a teprezentativ felvetel adatai alapjan, bar az ertekek ott, ha nem is jelcntoscn, de meg magasabbak. A rna 7Z ev felertiek korcsoportjaban a csaladban atlagosan 4,47 gyerek sziiletett, az 52 es 71 ev kozortieknel, 4,07, a 32 es 51 kozotti csoportban 2,65, cs a mai 32 ev alattiakcban 2,13.

05 A kis es a nagyobb hazrartasok rnegoszlasa Laslett (Laslett 1972,1136.0.) vizsgalatai szcrint, illetve a jelen kutatasban a kovetkezc volt:

- - ---.-.~ - -....L~~l~~t - m .•.•.•••••••..•.•..•••.•.•• , •••••• ,.-]

, . ?" ·· .. ·T· " o. ····T·· .. ·· .. ·---··-;;-· -·-~I -~~-.-. -

'15?2=1.~~.1.... ..I _1-}f.~l:~(:.)!}Yo... .. _I' 4-5 fo 30,5% j-f,fo_es__ro()h_33.2',lf,.1

l!_?~.~.~~ __ ._ .. __j_ .. u_~5_,~u. 28,2 I 6,4 I

... _------ --------------,

104

-

5. tablazat, Az eg:yiilt fJffk szdma is a csaldd !ipusa a hdrom nemzedikben

Masfelol azonban a haztartasok'" meg a negyvenes-otvenes evekben, a masodik generacioban is nepescbbek maradtak, mint azeuropainal egyebkent nagyobb, korabeli - amerikai csaladok, es a hazai torteneti rekonstrukci6s vizsgalatok eredrnerryeit idezik (Andorka-Farag6 1984).

6(, Az arnerikai csaladok az europaiaknal nagyobbak voltak, 1790-ben egy atlagos haztartas 5,8 szabad embert jelentett, a 19, szazad kozepere ez 5,5-re valrozott, az 1860-as evekre pedig 5,28-ra. Az ezt kovetd evrizedekben igy alakulr: 18805,04, 18904,93, 19004,76, 19403,77, 19503,52, 19603,67, 19673,70 (Greeven1972, 551. 0.). Osszchasonlftdskeppcn Angliaban R. Wall vizsgalataban 409 telepules adatai alapjan az atlagos haztartas nagysaga a 17. szazad veget61 a 18. szazad vegeig 4,17 es 4,96 kozbtt rnozgott (R. Wall 1972, 192. 0.). Laslett az 1801-tol a kilencvenes evekig 4,59, a szazadforduldig 4,58, a tizes evekig 4,56-05 adarokkal szamol (Laslett 1972, 140. 0.), Franciaorszagban 1880-ra az atlagos haztartas mar 4 f6 ala esett, Anderson e szazadi adatokat is ismertet. Naja az 1961-e8 angliai es walesi adatok alapjan a haztartasok atlagos nagysaga 3,0. (Anderson 1972 219. 0.).

A reprezenratfv vizsgalat adarai arra utalnak, hogy a meg a legfiatalabbak is nagyobb csaladban nevelkedtek, mint a nem magyarorszagi fiatalok, De az adatok rendre annal is nagyobb csaladot sejtetnek, mint amit Tomka Bela rekonstrualr CsalddfejiOdis a 20. szdzadi t11agyarorsztigoll Is Nyugal-Eur6pdboll cfrnu munkajaban. (Az elteres reszben m6dszertani okokra vezethet6 vissza, reszben tovabb kutatando kerdest je1ent.)

105

Szerkezetet" tekintve a hiram generici6ban a haztartasok korulbelul kerotodet nem az egyszenl haztartasu nuklearis csalid alkotta, vagyis a megkirdezettek szamottevo csoportjanak ala pelmenye nem az ugynevezett modern kiscsalddhoz kapcsof6dik.

A nem nukleiris csalad nagyon valtozatos, a szakirodalomb61 ismert majd minden alakzat el6fordult. Fclsorolasszertlcn nehiny pelda: az id6sebb gyerek megn6siilr, de szuleivel es testvereivet maradt, a testverek hazastarsaikkal es gyerekeikkel eltek egy fedel alatt, anya es novere neveltek egy gyereket, ket egyedi.ili1l6 testver a sajatjat es a masiket, de meg olyan nagycsalid is ad6dott, amelyben egy ketgyerekes csalad a szulok valamennyi gyerektelen testverevel vagy a harem generacio, a nagysziil6 par,

Tomka a kovetkezo adatokat kozli:

1910; 4,70,1920; 4,30, 1930; 3,90,1940; 3,80,1950; 3,60,1960: 3,10, 1970: 3,00, 1980: 2,80, 1990: 2,60.

.7 A haztartasszerkezetre vonatkoz6an a Lasleu-fele kategoriakat hasznaltam. Ezek a kovetkezok:

1. egyszerfi csalados hazrartas, leggyakrabban egy konjugalis csaladra epul, vagyis szulokre es gyerekekre, 2. kiterjesztett csaladi haztartas (extended family household), ezt a fogalrnat Laslett er6sen Ieszukfrette, ugyancsak 1 konjugalis csalador tartalrnaz, de amellett meg egynehany olyan rokont, mint peldaul az egyik szii16 apja vagy nagynenje, Ha a nagyszUloi par is jelen van, az mar a 3. kategoriaba, a tobbcsalados, osszctett haztartasba (multiple household) tartozik, A tobbcsalados haztartas valamennyi olvan csalad gy(ijt6- neve, amelyben tobb konjugalis csalad kapcsolodik ossze, az altalam vizagalt csaladokban ez leggyakrabban a teljes hiram gcneracid egytitteleset jelenti, es csak annyiban kulonbozik a kitcrjesztett csalados haztartastol, hogy mindket nagyszUl5 el. Ez szerintern Ienyeget tekintve f!em elterd csaladszerkezet, megis kulon kezelern, hogy a tendcnciak osszchasonllrharok legyenek a nem magyarorszagiakkal.

106

-

minden gyerekevel, azok hazastarsaival es unokaival elt egyiitt. A sok/ile kiterjesztett is dsszera: hdztartrlstfplls a nem nuklearis csaladok visszaszorulasaval parhuzamosan, a harmadik geJlerdci6ra leegyszerusb"diitt is homogenizrf!6dott. Az egyszenl haztartas, illetve a nuklearis csalad ternyeresevel a nagyobb/osszetetr haztartasok is ket nagyobb formaba rendez6dtek, a robbgenenicios, egy vagy ket nagysziil6s haztartasba.

A JlCIn mdledris csaldd haztartdsttekintetbe veve, a sztil6i generacio meg az els6h6z allt kozel, a gyerekek tobb mint 40%-a mindket generici6ban ilyen haztartasban cit. Ez a haztartastipus az egyszeru csalados hazrartasok er6teljes novekedese ellenere a harmadik generici6ban is relative magas maraclt, a hallgat6k korulbelul egyncgycdet-cgyoroder erinrette (rnegoszlasa szerint korulbeliil ketharrnad reszben harom-, esetenkent negygeneraci6s - kiterjcdt -, a tobbi pedig tobb csaladmagot magaban foglal6, osszetett haztartas). Az id6sebbekkel vaI6 egyutteles ckkeppen meg a hetvenes-nyolcvanas evekben felnovo' generacio szarnara sem marginalis elmeny, az oregek altai kdzvetitett vilagok sem csupan az iinnepnapok reszei.

Bar sajatos forrnaban, ez vonatkozik azoknak a hallgat6knak egy jelent6s csoportjira is, akik killen eltek a nagysziiI6kt61. A konjugalis alapii flllklerfris csaldd, az iigynevezert modern kiscsalad a harmadik generici6ban ugyan dorninans lett (77%),68 a kozvetlen csalad fogalmabol azonban a nagysztil6k tovabbra sem szorultak ki. A generaciok kulonelese ellenere az id6sebbeknek meg ekkor is Iegalabb minden harmadik csaladban fontos feladatuk volt (gyerekfeltigyelet, bevasarlas, kfsergetes, iskola utani ebedeltetes stb.). Ezek a csalddok modosuotr kitetjedt csaladkent

(.8 Erdemes megjegyezni, hogy a vizsgalat soran az egyszenl csalados haztartas, azaz peldaul a konjugalis alapri nuklearis csalad es a tarsadalmi csoport nem mutatott szoros osszcfuggest (a haztartasok megoszlasa a paraszti csaladokon bclnl ugyanolyan, mint a robbiben). Ez arra uta I, hogy az egyiltt e16 csalad szerkezete, s ezzel a gyerek kozvetlen szocializacios kornvezete nem elsosorb{lfl a tarsadalmi csoporr fuggvenye.

107

funkcionaltak, a sztilok mellett gyakran a nagyszulok is a "szignifikans masok" szerepet toltottek be. V egul is mindez - ahogyan az el6zo Irasban is lattuk - tdgabb szocializdcuis k(jzeget, osszetettebb Rapcso/atrendszert (bar sokszor nehezen osszeegyeztetheto), mintakar, kiiMnje/e voJ6sagok illtemo/izaidsallok /ehetJseget/N"yszeret jeIeuteue. Egyben tovabb eltette a csaladi osszetartozas elrnerryet, valamint azt a tudatot is, hogy ha valamire egyaltalan, a csaladra mindig lehet szamitani.

3. SZOLOK ES GYEREKEK

A szerepek, a tarsadalmi tavolsag, a privat szfera es az intimitas alakulasa

3.1. A szerepek

A mai csalad, mint koztudott, kevesbe hasonlit a 19. szazadi abrandkepre. A nok tobbsege dolgozik, a harmadik generacioban egyetlen gyerek sem note fel olyan csaladban, amelyben az anya tisztan a csalad, az otthon es a gyerekneveles harrnasaban alakiwtta-alakfthatta volna ki szerepet. A valtas a negyvenes-otvenes evekben torrent, akkor, amikor a szulok gyerekek voltak, vagyis majdnem minden rnasodik csaladban az anya el6bb otthon volt rigynevezett haztartasbelikent, es csak evek multan allt-kerryszerult munkaba,

A ketkeresos csalad tomeges megjelenese ugyanakkor nern alakitja at magatol ertetodoen a csaladon beltili viszonyokat es szerepcket, az atalakulas nagymertekben fugg a csalad tarsadalmi, illetve a sztil6k foglalkozasi csoportjatol (vo, Gowler-Legge 1983). Ez a vizsgalatban reszt vevd csaladokra nezve is igaz.

Az elso gener:ici6ban a nemi szercpek merevek, az apa mint csaIadfenntart6 autoritassal-tekintellyel bir, a feleseg feladata az otthonteremtes, a haztartas es a gyerekneveles, kovetkezeskepp az anyak sokkal tobb idor toltenek a gyerekekkel. A masodikban a n6k munkavallalasa ellenere hasonl6 a helyzet. A fordul6pont

108

akkor kovctkczett be, amikor a rnai huszonevesek szulei szulok lettek, jollehet a szerepegyenloseg (kozos sziil6i dontesek, rugalmas munkarncgosztas, kozos gyerekgondozas stb.) ott er6teljesebb es kifejezettebb, ahol mindket sztilo diplomas.

A gyerckek esereben (a jatekokrol kuldn lesz sz6) anemek szerinti szerepek, feladatok minden generacidba» elkii/ihliilnek, ez azonban a mai fiataloknal mar kevesbe evidencia, es ezert gyakran a tesrverek kozotti konfliktusok visszaterd forrasa (ki viszi Ie a szemctct, ki mosogat stb.). A faiusi eredetlf csalddokboll meg a kozelmu/tbon - taldn jelm/eg is - tiibb, a (jizikoi) mll11ka vi/dgdba ffizJdJ elvards, a gyerekeknek a haztartas mellett egyeb gazdasagi tevekerryscgben is reszt kell venni.

A sztil6kt61 va16 ftiggetlenedes, az tina116va valas a folyamatos emancipacios, illetvc kontrollcsokkentd tendenciak ellenere nemerikent kulonbozik ugyan, megis els6dlegesen a gazdasagi aktivitashoz kotodik. Azok, akik korabban kezdtek dolgozni, hamarabb onallosodtak, az iskolaztatas idejenek novekedesevel a fuggetlenedes korszaka viszont kitol6dott. A nagyszulok fiatal korabar. a fiiik aranylag tiatalon egyedtil mehettek sz6rakozni, a nagymamakar azonban csak kiserovel engedtek el. A kovetkezo nernzedekbc-i a fiuk esetcben ugyan apaikhoz kepest valamivel kesobb lazult a kontroll, de a lanyok kozott voltak mar olyanok, akiket elengedtek felugyelet nelkul. A harmadik generacioban lanyok-fiuk egyaranr szabadon mozognak, a fiuknak kevesebb konfliktusuk van szuleikkel, a lanyok viszont fiatalabbak, mint anyjuk volt, amikor egvedul mehetett el hazulr61.

3.2. Tdrsadalmi tavo/sagok: a fe/nOtt Is a tJ'erekviidg. Intimitds, iinuepek

Amikor a nagyszulok gyerekek voltak, a felnottek es a gyerekek vilaga elesen es hatarozottan ket kulon vilagkent letezett, ami peldaul kifejezcddtt abban is, hogya gyerekek nem nyulhattak a szul6'k szemelyes targyaihoz. A 5zlilOket tisztelni kellett, ez ter-

109

meszetesen nern jelentette a szeretet hianyat, azt viszont igen, hogy az erzelrneket kozvetetten, a tiszteleten, a viselkedesen es a felelossegen stb. kereszrul illett kifejezni,

A ferj es a feleseg, a gyerekek es a szulok kozti tavolsagot a nyelvhasznalat is megjelenltette, illetve fenntartotta. A csaladokon beliil ugyanakkor sokfele variacio elt, azokt61 a csaladoktol kezdve, amelyekben csak a gyerekeknek kellett magazni sztilciket, a szuldk cgyrnast tegeztek, azokig, amelyekben mindcnki vagy senki sem magazta egymast, illetve az egeszen bonyolult status, szerep es nerni alapu rendszerekig (peldaul firik-lanyok, szUI6k-gyerekek, hazastarsak kozti nyelvhasznalat cgyrnastol is elterfien szabalyozott: a fiuk tegezik egymast, de rnagazzak a lanyokat, a lanyok magazzak egymast, de tegezik a fiukat, a gycre" kek magazzak a szuleiket, akik ... ). A harmadik nernzedekre a nyelvhasznalat majdnem tokeletesen hornogenizalodott, a rna" gazis a sztikebb csaladban majdnern kihalt, sztllok es gyerekck kozel ugyanazt a nyelvet hasznaljak.

A korabbi nemzedekek eletet atjar6 tarsadalrni tavolsag abban is megnyilvanult, hogy a gyerekek ritkan beszeltek szemelycs dolgokr61 a szuleikkel, ritkan osztottak meg intimebb gondolataikat-erzeseiket, es a szulok szinte sosem jatszottak veluk. Dolgoztak, es amennyiben a ket vilag talalkozott, az a rnunka vilagaban torrent. A valtozast j61 illusztralja az alabbi interjiireszlet:

"Apam meg a nagybaryarn a barataival osztotta meg a titkait, a nagy" nenern megtartotta maganak. Anyam az ikertestverevel es a noverevel beszelt, En es anya baratok vagyunk. Persze ez nem volt mindig fgy. Nem is lehetett fgy, arnikor kislany val tam .. ."

Ugyszinten a kct vilag kozeledesere utal a mesemondas, illctve a szulokkel kozos jatekok, hobbik ternyerese. Arnlg a nagyszuldk idejen a meseles tobbnyire egy-egy jelent6s csaladi eserncny vagy epizod felidezeset jelentette, a mcgkonstrualt rruilt egyegy reszletebe va16 bevezetcst, a harmadik generacio gyerekkoraban a csaladi anekdotak mellett a gyerekeknek sz616 csti felol-

110

vasas altalanos szokassa lett. Mindez nerncsak az intilllitds polgdriasabb formdinai a jeknfitit fcjezi ki, akarcsak az tinnepek, a csaMdtudat es az egyiittes Ilmeny tartalrnanak es helyszfneinek az atalakulas.h, d~lJere1lcid16ddsdt is jelzi.

A nagyszulok nernzedekeben a nagyobb csaladi unnepek meg egybeestsk a vallasi unnepekkel vagy a helyi kozossegi esernenyckkel. Igy az ev kiemelked6 napjai a karacsony, a husvet, valarrunt a vasarok, a biicsuk stb. voltak. A harmadik generacioban mar egyertelrnuen a szuletesnapok allnak a csaladi elet centrumaban, bar az individualis es a nagyobb csaladi vagy kozossegi unncpek soraban atmenetet kepzd nevnapoknak meg mindig n~~y. a jel~n~6se~e, es termesz:tes~n - vallasi tartalommal vagy vilagiasodo formaban, de - tovabb elnek a karacsonyi es a husveti szertartasok.

3.3. Vi/sigek is biilltetisek

A csaladi elet bensosegesebbe, a kapcsolatok szemelyesebbe valasa, a szuloi kontroll csokkenese nem jan egyutt az engedekeny neveles terrryeresevel: a vetsegek es buntetesek aranya mindharom generacioban azonos. A csaladok nagyobb resze a harmadik generacioban is sokat btintet, jolleher a btlntetesek a korabbinal kev6sb? drasztik~sak, a magatartas szabalyozasriban nagyobb szerep Jut a verbalitasnak, az elmarasztalasnak, a szidasnak, dorgalasnak, A vetsegek szama a haboni kornyeken sztiletett szuldi generacioban a Iegmagasabb, a 3. generacioban csokken de nagyobb, mint az els6ben: a nagyszuldk gyerekkorukban, feltehet6en mar csak a brutalisabb btintetesek miatt is, jobban tartottak ~ sz~l~ikt61, s fgy eleve kevesebbszer szegtek meg az egyebkent lS szilardabb szabalyokat.

A vitsegek is bfilltetesek szerkezetft ugyanakkor egyreszt nagyfoku illand6sag, masreszt a csalad atalakulasaval, illetve a ki:irnyez6 vi~a~ reszl~ges rnodernizalodasaval osszhangban a diverzijikdl6- das Jellernzl. A nagyszulok gyerekkoraban a hagyomanyos erkol-

111

csi ertekck (peldaul hazugsag) megszegescn tul, a felnott es a gyerekvilag elvalasztottsagabol eredoen az egyik legnagyobb bun a ket vi lag hatarainak atlepese, a tiszteletlenseg es az engedetlenseg volt, illerve a korai munkavegzes kotelezettsegeinek elmulasztasa, fgy peldaul a gyerekre bfzott allarok elkoborlasa, szetszeledese vagy az edenytores, illetve az, ha valaki kivonta magat a munka a161. A vetsegek soraban a hazugsag a szulok es a gyerekek generaciojaban is az els6 helyen all, s6t megnovekedett jelentosegevel (1. gen. 26%, 2. gen. 36%, 3. gen. 38%) ez kepezi a generaciok kozotti errekkontinuitast." Ugyanakkor a 2. generacio szulei, vagyis a sztil6kk6 lett nagyszulok mar kevesbe tekintettek btinnek a tiszteletlenseget, a visszabeszelest es az engedetlenseget, viszont maskent viszonyultak az iskolahoz, a tanulashoz (vetsegnek szamit az iskolai munka elhanyagolasa, a rossz jegy), es megjelentek az eletforma-valtozasra, a mozgekonysagra, fi.iggetlensegvagyra reagalo elvarasok (keses szakcionalasa), illetve a gyerekek reszerol a kor szellernebol is kovetkezc csavargasok, iij szokasok (peldaul a szornszed fhival val6 motorozas). A 3. generaciora a tanulas szerepe tovabb nott, de nem annyira, hogy az egyes csaladokban kozvctfrett, egyre hatarozottabban elktllonu- 16 ertekek egy reszet osszeszervezze, es gyakoribbak, netan gyakrabban a sztil6k tudomasara jutnak, illetve tobb szulo-gyerek konfliktust okoznak az iskolai es a testverck kozotti verekedesek. Idokozben a vetsegek kozul is eltunt nehany: a vallas hanyagoJasa (nem ment el a misere, megszegte a vallasi e16frasokat) es az olyan szukosseg diktalta helyzet, melyben a csalad szarnara komoly problernat okozott, ha a ruha a jatek k6zben elszakadt.

A buntetesekben az europai szocializacios kutatasok eredmenyeihez hasonl6an terjednek a verbalis formak (9, 18 es 20%). Ennek ellenere meg 3. generacioban is keyes a differencialt, a gycrek

ev Hasonlo credmenyt kozol Fnstos-Szabados, a gyereknevclcsi elvek kozt 1982-ben cs 1996-ban is magasan a tobbi felerr all az oszinteseg (Fustos-Szabados 1998, 263.0.).

112

I

korahoz es a vetseg siilyahoz alkalmazkod6, valamint az ertekinteriorizalast e16segft6 szti16i reakcio. A felnott hatalmanak nyers megnyilvanulasa, a nyflt agresszi6n keresztul tortend megfelemlftes, vagyis a testi fenyites pedig - ha csokkend tendenciaval is, de - a sziil6i eszkozrarnak a nyolcvanas evekben is szamottevd resze: a nagyszulok es a szulok kozul minden negyediket durvan vertek, a gyerekek kozott ez az arany 5: 1 volt. Kiha16ban van viszont a fajdalomra es bfinbdnatra apellalo hagyomanyos buntetes, a kukoricara terdepeltetes, es feltunnek az olyan erzelrnekre hat6 modszerek, mint amilyen peldaul a zsarolas vagy a szeretetmegvonas.

3.4. A g},erekkor is ajdtikok

Hasonlokeppen a csalad bels6 eletehez, a jatekok is a gyermekkor ketsegtelen jelentoseget, illetve a differencialodas jegyeit mutarjak. A gyerekkor ma hosszabb: a szazadfordulon rnegsok csaladban - meglehet6sen archaikus m6don - csak az els6 neharry ever jelolte, Fiuk is, lanyok is hat-her evesen dolgozni kezdtek, es egyre fcleldsebb es bonyolultabb feladattal bfztak meg 6'ket. [atszasra id6 az iskolai es otthoni munka utan, valamint vasarnapokon ad6dott. A munkamegosztasnak ez a rendje a masodik generaciora mar valamelyest valtozott, es a harmadik generaciora, a gyerek - ha nem is mentes a csalad otthoni, gazdasagi, netan hobbitevekenysegeiben val6 reszveteltol -, legf6bb feladatava az iskola es a tanulas lett.

A gyerekkorr61 alkotott _fe/fogds SZilltt!l1 mds. Az elsa evek nem egyszenfen a feln6tt eletre, a feln6ttkorraval6 felkeszilles evei, kulonallo, sajatos eletciklust alkotnak, melyer a gondtalansag, a komoly felelosseg hianya jellernez, amit a sztil6knek, ha "j6 szu- 16k" akarnak lenni, biztositaniuk kell. Mindez kifejez6dik a szimbolumokban es statusszimbolumokban, a gyerekeket korulvevc tengernyi targyban, a gyerekszoba vagy legalabb a ktllon sarok igenyenek elterjedeseben, a gyerekbutorokban, tapetakban, korryvekben, jatekokban,

113

A megnyult gyerekkoron belul ugyanakkor egyfel61 elvalasztOdatI a kisgJ'crekkoris az isboldskor; rnasfelol a hagyominyosabb es az tijabb jatekok egyuttesen belul tobbrenlve valt a jirekok, tevekenysegek 6s jatekformak szerkezere. Nerncsak a kU16nf61e jitekok szaporodtak meg'" (a nagyszuldk koraban fiiik-lanyok atlagosan 14-15, a szulok 29-31, gyerekeik 38-32-fele jatekot, illetve jirekkal jatszottak), megjelentek, majd elterjedtek a keszseg- es kepessegfejlesztc, illerve a kozvetlen tanulast osztonzo' jatekok (lege, kirak6k, optikai es femepitok, mindenfele modellek stb.), Egyertelmfien megnfftt a jarik frjlodis-lilektani szerepe is modosul: a szoaalizdci6s/ztIlkcioja (6. tablazat), A nagyszulok, mint gyerekek a mai fiatalokhoz kepest gyakrabban voltak egylitt hasonl6 koni tarsaikkal-, a mar cmlitett hely hianyaban" is - tobb idat tolrottek kint a szabadban, csoportos vagy paras, fizikai Ogyesseget, furgeseget, mozgekonysagot kfvano jitekokkal (versenyek, kidob6s, fogocska, adj kiraly katonat stb., esetenkent kockazassal, kartyaval, dominoval). Kulonosen a firik, mert a lanyok koreben nepszerfick voltak s reszint maradtak a paros, f6'kent szerepjitekok (papas-mamas, boltos stb.), it csoportos is iJldividudlis jdtikok ardnya, lassau de folyamatosau az llldividudlisfeii to16dik: a "bandazas", a csoport a korabbi megkozelitden 40% helyett a harmadik generacioban 30%-ot kepvisel." Kismertekben a nem szabadteri paras jatekok leptek a helye be, a szerepjatekok mellett a ketszemelyes tarsas- es ugyessegi jatekok (peldaul a rug6s foci, a malom vagy a torpedo, ameba stb.).

A fiuk es a lanyok kozotti kulonbseg egyreszt elmosodni, masreszt felerosodni latszik. Kiju/edisre uta] pi/ddtl!, hog), az illdividudlis

,,, Meglepo medon a nagyszuloknek is tobb jatekuk volt, mint amennyire szamitani lehetetr, es a nernek szerinti kulonbsegek is a vartnal kisebbnek bizonyultak, A nagysztllok jatekainak korulbelnl a fele gyari jatek volt, ez az arany termeszeresen folyarnatosan no, a harmadik generaciriban ketharmad korul van.

71 Mint ahogy errol korabban volt 5z6, a nagysziil6'k generaciojaban meg sokan cgy- vagy ketszobas paraszthazakban vagy szoba-konyluiban laktak, errelemszerfien nem volt olyan killen ter, mcly csak a gyerekek szamara lett volna kialakftva, " Ebben az osszcfuggesben a tarsasjatekok a csoportos jatekck kozott szerepelnek,

114

jalikok miudkfr csoportban az elso helyre keni/tek, vagy hogy a fdlJyoknol, bar mdig llagyobb, lassen csiikken a szerepjdtikok sulj'a (7. tablazat), de niivekvo kiiliinbsigeket rljt a jdtikfajtdk iisszetite!ellek alakllldsfl.

A nagyszti16'k, fiuk-Ianvok meg kozel hasonl6 tfpusu jatekokkal-jatekokat jatszottak: csoportos es a nerni szerepeket megerosito, illet61eg tradicionalis ugyessegi jatekokat, a lanyok a mar tobbszor ernlitett szerepjatekokat is. A szocializacio szernpontjabel ez milldkir nem szdmdra a csoporteonformitds, a jizikai iigyessig, dll6kipessig, illelve a majdani jellegze!es jirji-Jlo'i teviketJ)'sigek kipi! megidizo vondsok begyakorldsdt, riigzf!isit fedte, mely utobbi a lanyok eseteben kiegeszillt a tarsasagi eler, a tarsadalmi kapcsolatok fenntartasat szervezd nm szerepkeszlethez szukseges kommunikacios keszsegekkel, Az dtmmete! t1.ira csak a szii!6'l.:llemzedtke jelenti, a gyerekkorttkra modosul: minta csekel)' kfiliillbsigge! hagyomd- 1l)'oz6dott tovdbb a harrnadik generdciora. Az uj (nem szorvanyos) kisgyerekkori, valamint a jellegzetes nemi szerepekhez kapcso- 16do jatekokbol alapvetoen ket tendencia rajzol6dik ki: az elsdsorban lanyoknak szolo megkulonboztetett kiskorijig'}'elem is babusgattis eltetjedise, tovabba - a kenyeztetessel osszhangban, de a korabbiakkal ellentmondasos m6don - t1 jlrfiassdgfelirtikelodise. Ez ut6bbi eseteben arr61lehet szo, hogy az altalanosabb ktilso es belso' folyamarokat, mint peldaul a nemi szerepek hatarainak felIazulasat, a szerepegyenloseg lehetdseget, a fiiik elnoiesedeset, a lanyok ferfiassa vatasat a csalad a kulonbsegek korai nilhangsulyozasaval szabalyozza, illetve ellensulyozza.

6. tablazat. A jdtikok megoszidsa a hdrom grnf1'dci6ban is nemenkint (%)

I~~'-~-'--"-~----T'--- ~~'--=r-'-"'-""-'-_-"--'-"1

' i 1. gcncnici6 2. gcncn1ci6 3. gcneriici6

-r--'"'.'--:--'-'.~'!~----~'- ·~~·--~·~-·~---T-'-~----·· - .. --.,~ .. ~,.-- ---

; , FI(I1~ ,lA.nyok Fiuk i Linyok Fiuk Lanyok I

i Ki;lO'erekk01i/titlkok I 9,4 r- R.R 116•3T 14,5 14,8,-17211'

, pckhlu! hllg6csiga, epfro- i i

'1' kocka, h(IZOS jarekok, 1 i

hlnta!6 stb, '

INemisz.erepekhezk(I/XJ./ritlkok Lls'7 12,5 I 19~2-~1'. 14,2-1 -i9~~--t--12,9-1

1 peldaul babak, edcnyek, I ,: i

!_!~.~~C!:,_a~:I_ur61' srb.__ .. __ .. _1_ _..... L~_LL __ .. _._ _1.... .._ .

115

116

7. tablazat. iljdtikok rangsora a hdrom generdci6ban

,..-~~~~~-.-.~--------- -------~ .... ---~

! !

1. generaci6 ' 2, gencracio 3. gencr>lcio ,

I----l--__:Fc_:'ic::u.:.::k~ U.nyok, FiUI;:==I=u~;k- Fi(l-k~-'-L~~-;;k----'

1. Csoportos Csoportos ! Csoportos Csuportos jii- I Csoporros ! Csoportos

IlarCkOk jatekok i jatekok tekuk I' jarekok 'jatekok

35% 31% i 29% 26% 22% i 20%

~_c_ _ u ~~ •• u_~, ••• ·· _._._ .. ~-.- .. -.-_- .. -----.-.~ ..••• M.~C.'--'~-.'-.' ••. ----------___r--------.U.-'.'- ..•.•• ,." .. r····-'··,·-·r.r.------~

2 Fitls Lanvos i Fnis Kisgycrek- 'I Fnis I Kisgyerck- !

j:1tekok jatekok i jatckok kori Jarekok i jatekok ! kori jareiwk :

'1'16% 13% 119% 15,% 120% 117% .

: Lanyos I

1 i jiirekok I

. 14% I .

. -~ - ~,,~- .. - .. ,- - --- +-: _~ w - -r ~_~_ _~.~~~ .. _~. ._._._~ .. - _~,C __ -_L-" •••. _- .. ,.-.-:-~

13.1 Trad. ,. i Trad. ugycs- ! Kisgycrek- Szcrcpjatekok I Kisgye- i Lanyos '

, I ugyessegr I segi jarckok I kori jatekok 10% , rekkori I jarckok

I jatekok i 12% [16% 'Tarsasjirckok i jarekok i 13%

14. i 10% - ;;X""""':1_ __JIO% __ 1~5~ -----

; T.:irsas-· Tarsas- i Szercp-

! jar6kok j.:itekok I jiitekok ,

i 10% ,,__ 11 % ~._ .. L~. __ ~'

DSSZEGZES

A vizsgalt csaladokban az eletkorulmenyek, a lakasviszonyok, a gyerekkor teri vilaga a harom generacio soran differencialodotr, a tobbsegeben szfikdssegben felnovc nagysztil6'k unokai kozott megn6ttek a kulonbsegek, A csaladi elet kereteit meghatarozo egyutrelesi forrnak viszont leegyszertisodtek, es a gyerekvilag targyaihoz hasonl6an, homogenizalodtak.

A csaladszerkezeti valtozasok szarnos tendenciajaval szernben, a csaladon beluli viszonyok atalakulasa szoros rokonsagban all a nagyobb europai es amerikai folyamatokkal: a szerepek tijrafogalmazcdtak (a nemi szerepek mind a szuldk, mind a gyerekek koreben rugalmasabbak), a szul6i kontroll gyengebb vagy attetelezettebb, az intirnitas a csaladi e let terrneszetes resze, a korabban mereven szetvalasztott felnott- es gyerekvilag hatarai nyitottabbak, elttlntek, vagy lathatatlanna

117

valtak." A gyerekkor nemcsak hosszabb, kulonos jelentosegre tett szert, es a maga tevekenysegeivel, tereivel es targyaival (gyerekszoba, jatekok) a csaladi elcten belul sajatos helyet foglal el. Mindez egy olyan altalanos folyamat rcsze, melynek soran maga a csalad levalt a nagyobb vallasi es he!yi kozossegekrol, szekularizalodott es individualizalodott.

A vri/tozrfsok eg}' resze a masodik vagy a harmadik generacioban kovetkezert be, tehat szaeassos, mrisik reszefolyamaios is a hagyomrfll)'osabb vag)' osszetettebb csaldd-, i//etve hriztortrisszerkezett/// reszint jtt'ggetien. Ez a leglatvanyosabb a szulok nernzcdckeben, ahol fclszaporodtak a nagyobb, bonyolultabb szerkezettl haztartasok, a n6K reszben megis kikerultek a csalad kotelekebol, es a gyerek-, valarnint a felnottvilag viszonya is m6dosult.

A csalad intezrnenyenek nagyfoku rugalmassaga mellett mindez mar - e dolgozat temajat es kereteit messze meghaladva - oz lij is a rigi iisszei//esztesellek/inomobb mechanizmusdra, azaz a csalad szocializacios funkciojanak sojritos adoptioitdsdra iranyitja a figyelmet.

7; Ez a folyamat - bar ertelmezeserc es kovetkezrnenyeinck clemzesere itt most nines mod - kiil1.in figyelmet erdekel, mert sok csaladban a 'polgari-polgjirias csalad' kialakulasaval, terbeli felteteleinek lctrejotrevel, belsc szerkezetenek reszleges rnegjclenesevel egyidejlileg megindulnak azok a valtozasok is, melyek a hatarck ujrajelolesehez, az eppen esak kialakult szerkezet fellazulasaIIOZ, egy tobb atmenetet tartalmaz6 forrnahoz vczetnck.

118

Parhuzamos tortenerek Amerikai es magyar csaladnarrativak a kulniraazonos pedag6gia fel6l"

A tanulmany latszolag ket tavol es6 teruletet von ossze, az iskola es a szimbolikus csalad vilagat. Az iskola es a csalad kapcsolata a kotelezo iskolaztatas ota ugyan a pedag6gia egyik alapkerdese, de szokasszenlen egy masfajta ertelmezesi keret resze. A neveleselrneletben leggyakrabban az iskolai es a csaladi nevelest, szfikebbcn az iskolai es a csaladi ertekszocializaciot fedi. Az iskolai gyakorlatban a ket intezrneny viszonya a tanuloletszam megtartasahoz szukseges alapinformaciok megszerzeseben, a sziildk iskola iranti igenyenek felterkepezeseben jelenik meg, a napi pedag6giai praxisban pedig a konfliktushelyzetek saran felrnerillO', a tanar-szuld kozti viszonyban realizalodo kornmunikacio, illetve problemak hatterere vonatkoz6, a csaladi szocializaciora vonatkoz6 velekedeseket takarja,

A csaladi nevelesre, a csaladi eletre vonatkoz6 tipikus elkepzelesek a csaladot normativ m6don gyerekk6zpontu, nuklearis kiscsaladkent retelezik, es a tanulok iskolai beilleszkedesi-ranulmanyi problernait leggyakrabban ennek a hianyaval magyarazzak (cscnka csalad, veszelyeztetett gyerekek, torodes, figyelem hianya stb.).

Ezek az elkepzelesek lerryegeben harnis felreveseken alapulnak. A korabbi tanulmanyok talan el6g meggy6zO'en erveltek ame.llett, hogy a csaldd, meg a mlk/eons kiscsa/ddok eseteben is egy bo-

• A ranulmany a II. Orszagos Nevelesrudornanyi Konferencian (Budapest, 2002. okt6ber 24-26.) elhangzott eload:is valtozata.

119

nyolult szimbolikus rendszert orokit at. Ezt figyelembe veve lehetoseg nyilik arra, hogy az iskolat a csalad szimbolikus tdrteneti terebe illesztve olyan folytonossagor hozzunk letre, mely ujradefinialja a csaladi es az iskolai kulnira kapcsolatat, illetve atalakitja a pedag6giai tevekenyseg, a pedag6gus szerepenek ertelrnezeset.

A ku!!ttroazolJos pedag6girihoz74 (kulturalisan alkalmazkod6 pedag6gia, a kulnirara reagalo oktatas, a kulnirara reagalo pedag6gia, a kulturalisan adekvat taniras, kulturalisan relevans okratas stb.) erkezunk, az elrnult egy-kfr evtized eg)'ik lij pedag6giai kulcsfogalmahoz, A kulturaazonos pedag6gia valarnifele harrnonizaciot jelent. Nem az iskolai es a csaladi kulnirak kozti teljes megfeleltetest, inkabb egy olyan alkalrnazkodasi folya-

7. Az emlitett fogalmak altai koriiHrt elmeler azon kevesek egyike, mely net» a pedag6giai folyamat valamely szereplojet (peldaul tanar, tanulo) vagy egy elemet (tanftas, tanulas, kooperatfv tanulas, tanftas vagy tanulascentrikussag) allitja kozeppontba, hanern egy viszonyt, es ez a viszony maga is a kulonbsegekre, vagyis az oktaras egy alapproblemajara reagal. Az. elnevezcs au az alkalmazkodasr-rnegfelelest fejezi ki, mclynek hianya peldSul az akkulturalizacios dekulturalizacios, illetve a kulturalis diszkontinuitas elmcletekben is mcgfogalmaz6dik (Erickson 1987). Erickson allftja, hogy az iskolai sikert a tanulok csaladjaban e5 kozossegeiben tanulr kommunikaci6janak, illetve az ahhoz h asonlo vagy vele erintkez o iskolai interakci6knak az aranya hatarozza meg, vagyis az iskolai nyelvnek es kornrnunikacionak kapcsol6dnia kell a csalad es a k6ziisseg nyelvi es kornmunikacios struknlraihoz. A kmat6k egy resze a pedag6giai h atast es a tanuloi isk olai teljesftmenyt tanulmariyozva ernocentrikus pedag6giiir6l ir, rnely olyan idealizalt, monolit, leggyakrabban fcher ~rt<Skeket, magarartast, tulajdonsagokat tarralmazo egyiittes, amelyben a siker az atvctd, vagyis az asszimilaci6 menekct51 Higg. Ugyanez a reszben Banks altai megfogalmazott gondolat is: ugy kell aralakitani az iskolat, hogy mind enki egyenlc' ese llve l tanuljon, e~ az eselvegvcnldscgct meg is tapaszralja. Kisebbsegi diak ok ese teben a canulas feltetelei akkor jok, ha az oszraly ltgkiire kulcurajukkal es tanulasi stilusukkal konzisztens, vagyis peldaul ha a tanarok megprobalnak a diakok ku1turtijahoz es csaladi hatterehez alkalmazkod6 tanitasi stilust talalni. Ez Banks szakaszolasa szerinr az eurocentrizmus feladasa, azaz a multikulruralizrnus harmadik szakasza 0. Banks 1989).

120

terkulttirajanak /ogikdjrim epul, peldaul a csalad i Iegkar, a csaladi szerepek, erintkezesek, kapcsolatok, a csaladban hasznalt nyelv stb. es az 6vodai-iskolai vilag jellernzo voriasainak egybevetesevel." A folyarnat feltetelezi a csalad meg isrnereset, ami az elozoek erte.lmeben a csalddto'rtenct, es ezzel a trigabb szocia!izdci6s kozeg, a csalad egesze altai kitoltott szimbolikus ter feltarasat jelenti.

Ebben er6sftett meg az a kisebb kutatas is, amelyet a Rutgers Egyeternen ZOOl-ben tanitott felev soran a hallgat6immal kozosen folytatram. A haIlgat6k csaladtorteneteinek egyik tanulsaga az volt, hogy az amerikai es a korabban rogzltetr magyar csaladtortenetekben legalabb annyi a hasonlosag, mint a kulonbseg. A csalad univerzalis szerepen es jellemzoin nil, ez arra uta/hat, hogy a fb'/drajzi-trirsada/mi eredei," tobb gmcrtici6Jl keresztiil is hel)'ze!meghalriroz6, mind a csaldd egeszlllek tdrsada!:mi he!ye, mind az illdividttrilis vd/asztrisok is pd/yrik szempon!jrib6/, bogy a hason16 csaladtortenetek hason16 palyakat etedmenyezbetnek az el6bb emlitett, a csalad egesze altai kortilirt - nem is mindig tudatositott - szimbolikus ter vonatkoztatasi rendszeren belul, illetve annak hatasara."

"' A kulniraazonos pedagogia mogort az az cgyebkent az iskolai reljesitrnenyek es a szociokulturalis hatter osszeftlggeseit feltaro kutatasok ora j61 isrnert felismeres all, miszerint a gyerek iskolai teljesitmenye nagymcrtekben fiigg az iskola alral kozvctitctt kulnira, az iskolai vilag es a csaladi kultrira, csaladi viJag kiizti tavolsagrol,

)6 A hallgat6k egy kivetelevel Koz ep- es Del-Europabol bevandorolt foldmfives, illerve iparos csaladok leszarrnazottai, Csaladjaikban, ha van is keveredes, tobbnyire eg)' nagyobb teriiletr61 vagy regiobol (peldaul szlovak, rnagyar-nemet) kivandorolt csaladi agak vegyultek egymassal.

77 Tovabbi kuratasi kerdes, bogy a lokalitas rniert jatszik kisebb vagy kevesbe lathato szerepet az arnerikai tortenerekben, pontosabban a csaladok viszonyftasi rendszereben, Hipotezisem szerim az cmigracio minden esetben olyan drarnai fordul6pontot jelent, amely cobb gener:ici6 szamaru is rogziti es kielesfti a viszonyitasi rendszer ket polusat, mialtal a tobbi reszlet kisebb jelentoseguve valik,

1Zl

A csaladtortenetek kozotri hasonlosagok a kovetkezo' tertileteket jellernzik:

1. csalddszerkezet (az osszetett haztartas, a kiterjeszrett csalad es a nuklearis csalad, illetve a "m6dosftott kiterjedr csalad/nagycsalad" valtja egyrnast),

2. csafrid/zmkcidk (az idosebb, a kozep- es a fiatal generacio kolcsondsen tamogarja egymast, az egyrnasnak nyiijtott "szolgaltatasok" kore nagy, egyben az idonek, a csalad- 6s az eletciklusoknak, a szuksegleteknek megfelelcen rugalmasan valtozik),

3. a csaldd is a csaldd/oga/om je/wrise (a csaladdal kapcsolatos megnyilvanulasok es kapcsolatok ana utalnak, hogy a csaladi kotesek es az osszetartozas-rudat erosek, cs nemcsak a szukebb, de a tagabb csaladra is kiterjcdnek),

4. tdrsadalmi ereder is a tdrsadabni mobilittis (az eletpalyak neharry jellegzetes modellt kovetnek), valarnint a

5. lIarrarivtfk (a fa- 6s a mellek-, valamint a rejtett ternakban, a centralis tortenetekben, a nuklearis epiz6dokban, fordulopontokban sok a kozos vonas, de hasonlitanak cgyrnasra a tortenerek f6szerepl6i, a szignifikans masok is)."

A csalddszeroezet es a csaladfunkciok rnozgckonysaga az elozmenyek isrncrereben nem iijdonsag. A 2001-es, 600 f6s reprczentativ felvetel eredm6nyei, a legfiatalabb generacio, vagyis a 32 even aluliak gyerekkori csaladadatai ismetelten alatarnasztotrak, hogy - jollehet a vagyoni helyzet, a tokeerd, a hagyomanyok befolyasoljak - az egyuttelesi forrnak (nuklearis-nern nuklearis csalad, lakasmegosztas stb.), valarnint a csalad szerepe (szocializacios funkciok - tagabb szocializacios kozcg) es rninderinapjai (gyerekfeliigyelet, "unnepek") gyorsan es erzekenyen alkalmazkodnak a mindenkori politikai szituaciohoz, lakashelyzer-

,. Lasd reszletesebben a parhuzarnos rortenctekbol szerkesztetr kotetet:

Boreczky Agnes (2002): Parailel ssrories, mek, iif.hu), illetve vo, McAdams: The stories we live flY (1993).

122

.1

hez, ervenyesnek tuna boldogulasi strategiakhoz, vagyis hogy a csaltfd titalakulrisa sosem eg)'irtfllyti.

A 70-es, 80-as evekben szuletett magyarorszagi fiatalok egynegvede-egyotode gyerekkoraban eleve a nagyszuleivel, rehat nem nuklearis csaladban elt. A sztilok gyerekkori csaladjait is figyelernbe veve, feltunoen mcgnovekedett a llem !JIIl/etfris csalddok sulya:" a tobbgeneracios rnodell cobb csaladban valtotta fel a ketgeneraciost, mint forditva.

U gyanez tapasztalhato a vizsgalt amerikai csaladokban is: a nuklearis csa/dd alighanem olyan nilalralanosjtort szakmai rnftosz, mely meg a modern kiscsaladelmeletek hazajaban is csak korlatozott ervermyel bir. A soron koverkezo idezet peldaul egy tobbsegeben olasz bevandorlok Ieszarrnazottaibol al]6 csaladbol valo, ahol, ahogy a szukseg hozta, minden generacidban tobb Izben elt egyutt a harem generacio.

"Apam apja Elisabethben szuletett, New jerseyben. Mikor osszehazasodtak, nagyanyarn Elisabethbe koltozott, ahol a csaladdal egyiitt laktak, rnindaddig, amfg egy hazar tudtak vasarolni Iselinben. (Ez is New Jersey ben van, kozel Elisabethhcz.) Aparn meg Elisabethben szuletett, hereves volt, mikor kiilOn koltoztek"

A szUl61mei hasonl6 volt a helyzet.

" ... (A szuleirn) egy barban ismerkedtek meg. Nyilvan nagyon j61 kijottek egymassal, rncrt harnarosan, 1969 Valentin-napjan megvolt az eljegyzes es szepternberben a Szent Cecflia-templornban az eskuvd is. Ket hertel az eskiiv5 utan aparnnak be kellett vonulnia a Nemzeti Gardaba. Ezalatt anyarn a szuleinel maradt, a barvjaval es a noverevel

79 A csaladszerkczer alakulasa a sziil61~ es a gyerekek generacioja kozotr:

123

egyiitt tovabbra is. Aparn 1970-ben szerelt le, eppen idoben, men megszuletett az elso gyerek, a n6'verem ... Ekkor kulon koltoztek, Metuchenben egy ikerhaz rnasodik szintjet bereltek, Ez volt az elsd onallo lakasuk, 1 haloszoba, nappali, konyha es furdoszoba, utobbiban meg vaskad volt ... 1976. februar 3-:in megsziiletett a masodik gyerek, en ... Kovetkezd ev majusahan a szuleim vettek egy hazat Iselinben, Augusztusig nem tudtak bekoltozni, de a lakasbol mar majusban el kellett jonniuk. Amikor a berlet lejart, aparn csaladjahoz koltoztck Iselinbe. Augusztusban aztan bekolroztek a hazukba ... mely ket haloszobabol, fiirdoszobab6l, egy padlasszobabol, konyhabol, ebedlobol es nappalib6l (kanda1l6 is volt benne) alit, es volt hozza egy pince meg egy udvar kis konyhakerttel."

Nm}:, 21 eves egyetemi ha!tgaM

11 9 nmerieai tortilletbO'/ Z-ben robb ilyen id6szak es szituacio szerepel, es a masik kett5ben is csak a 3. generricios amerikai tortenetszalbol hianyzik. (Ez a ket csalad nernreg emigralt, egyik esetben a szlil6par vagort neki a nagyvildgnak, es szakadt el teljesen a japanban maradt testverektol es szi.i16kt61, masik esetben Gorogorszagbol kovetre a mar attelepult tesrvereket.) A rokonsag vagy a tagabb csalad azonban meg ezekben az esetekben is m6- dosftott nagycsaladkent funkcional, aminek egyik jcle a csaladi alapon szervezett uzleti tevekenyseg, vagy az, hogy az elhelyezkedes a csaladon beltil, illetve annak segftsegevel tortenik,

Kczenfekvden a csafridktp sem a kozkeletti, a csalad szeteseser51, szerepenek teljes leertekelddeserol sz616 nezeteket tamasztja ala,80 es, ha nem is egeszen ugy, ahogyan a szukebb, hagyornanyosabb ertelrnezesben, jelentessel biro fogalom.

"Vegtelen csaladtorteneteken notrcm fel ~ Irta az egyik hallgat6. ~ Azokon a rortenetekcn keresztul, amelyeket az egyiittletek alkalmaval hallottam, hihetetleniil kozel erzem magam olyan ernberekhez is, akikkel sosem talalkoztam, vagy men mar meghaltak, vagy csupan

"" Ezek a statisztikai adatok trilaltalanosftasabol, illetve a csalad leegyszcru sitett ertelmezesebol 055 a szimboiikus csaladertelmezesek hiarryabol erednek.

124

mert nagyon rnessze lakunk egyrnastol. A szuleim, a batyam es koztem nagyon szoros a kapcsolat, a csalad a legfontosabb dolog a szamunkra, Es bar a nagyobb csaladban vannak olyanok, akikkel nines kapcsolatunk, gyakran hallok torteneteket, j6t es rosszat egyarant, melyek a neviikkel kapcsolatban felmerulnek"

Pat K., 21 eves egyetemista

Egy masik diak fgy fogalmazott:

" ... Hat most ilyen a csaladorn, Persze a jov6'ben valtozhat, de a tortenete nem fog valrozni, A szivunkben mi mindig magyarok leszunk. Nagyon szeretiink beszelni a mriltrol, es azokrol a megprobaltatasokr61, amelyeken keresztiil mentunk, hogy oda jussunk, ahol rna vagyunk. Az en tortenerem csak hriszeves, ez meg nem tortenelmi ida. Nagyon sok mindent el akarok erni az egyetem befejezese utan, es a csaladorn tortenete segfteni fog benne: abban, hogy ki vagyok, honnan jottern es ki lettern hiisz ev alatt."

Nelissa B., 20 eves egyetemista

"Amikor a csaladra gondolok, nem sok ember kozt latom magam. Csak harem areot latok: aparnet, anyarnet es a noverernet. Ez azert van, mert a csaladom az egyetlen Arnerikaban, eI vagyunk szigetelve a tobbiektol, akik japanban elnek ... amikor 19 eves voltam, japanba ntaztunk, es felndtt, erett szernmel lattam, megtapasztaltam a sziileim orszagat. Az6ta ugy erzern rijra szoros kapesolatba kerultem vel iik."

Kabuo w., 21 eves matematieus hat/gaM

Es vegill:

"A szuleim, kulonosen karacsonykor mindent megtesznek, hogy megszerezzek nekiink azt, amit kertunk. Meg akkor is, ha nines penzttk. Mi, gyerekek tudjuk, hogy nines penzuk, es megis megszerzik, amit akarunk, s6t robber, A szeretetuk nagyon mely, es en mindennap koszonetet mondok ezert Istennek. A sziileim az idoljaim, mert megmutattak nekem a csalad iranti szeretet es gondoskodas jelentoseget. Idonkent nem is ugy gondolok rajuk, mint a sztileimre, hanem mint hosokre."

Mark L., 21 eves tihtinisz ha!!gaM

125

Az idezetek a szimbolikus csalad szarnos jellegzetes funkciojat megelevenitik: az elhalt es tavoli rokonok szerepet, az altaluk reprezentalt szirnbolikus teret, a csalad identitaskepzo' erejet, azt a viszorryitasi rendszert, amin keresztul a szukebb kornyezet maskent lathato, es a kapcsolatok ujraalakithatoak, illetve a mintakkal val6 azonosulas s a mftosztererntes rnozzanatat,

Mark sziilei gyakran munkanelkulick, a teljes tortenet btijtatott szala az elszegenycdestdl es a deklasszalodastol val6 felelern. Ez ut6bbi a nagy gazdasagi valsag soran mcgelt, de elfojtott, es a csalad boldogulasa altal atirt kodos, megis maig elevenen hat6 epiz6d. A boldogulas egyenl6' a regota vagyott es nemregiben vegre megvasarolt tengerparti hazzal (Mark szamara ez jeleniti meg a kozeposztalybeliseget) es a megorzott osszetartozas-tudattal (az uj hazban a rna mar beteg nagymama ujra egyUtt el a csaladdal, Mark edesanyja apolja, Mark jar bevasarolni neki), de a miilt ernleke, a szukosseg, illerve a folyamatos kuszkodes perspektivajabol a sztil6'k hosoknek latszanak."

A csaladszerkezetnel es csaladfogalomnal bonyolultabb osszefuggeseket sejtetnek a Joldrajzi Is tdrsadalmi mobilitds parhuzamai. [ollehet ezek megertesehez iijabb kutatasokra lenne szukseg, erdernes megjegyezni, hogy a helyvaltoztatas lepesei es szerkezete a magyar es az amerikai narrativakban alapvetden hasonl6 mintazatra utalnak. A magyar felvetelekbol rekonstrualt rnigracios modellek, a regional is es a nagyobb tavolsagokat atfog6 mozgas, il1etve a ketro hibridje (1. nagyobb ravolsagra, az 0[szag mas reszebe koltozes, 2. rnegtelepules, 3. regionalis rnozgas es regionalis strategiak) az amerikai tortenetekben is megfigyelhetok. Az crnigracios szakaszt61 eltekintve, a kilenc csaladb61 nyole ilyen jellcgfl mozgast irt, vagyis peldaul bevandorolt Pennsylvaniaba, majd atkoltozott New jerseybe, ott letelepe-

., Elsd olvasasra Mark megfogalrnazasar az rigyncvczctt. arnerikai szentirnentalizmusnak tulajdonithatnank. A hatter ismereteben azonban, [alan azt mondhatnank, hogy az amerikai szcmimentalizmus sok ilyen jcllcgu szegenyernber-tortenetre epul.

126

dett, ezt kovetoen pedig, ha elerkorulmenyei valtoztak, az allamon beliil maradva keresett uj lakhelyet.

A csalad tarsadalmi helyzetenek alakulasa kozotti parhuzamok valamivel kevesbe hatarozottak, de korantsern annyira, hogy ketsegbe vonjak a csaladi rendszer meghatarozo szerepet, Mi tobb, az elterd torteneti-tarsadalmi es politikai kornyezet ellenere nehany esetben nagyon eros megfelelesek fcdezhetok fel az amerikai es a magyar csalddok eglsze dltal reprezelltdlt tdrsadaimi ter szerkezetfbett.

Ezt peldazza a kovetkezo ket csalad, Az egyik A mobilitds Is migrdci6 elbesziltseiben szereplo Gy. Szilviae, a rnasik a tanulmany elejen idezett amerikai egyetemista lanye, Pat K.-e.

A ket csalad tobbgeneracios foglalkozasszerkezete nagyon hasonl6, Pat egyik deklasszalodott anyai agat61 eltekintve (a dedapa mernok volt, aki a Panama-csatorna tervezeseben es epfreseben is reszt vert, de malariat kapott, raadasul val6szfnffleg egy indian lanyt vert e1)8Z a csalad tagjai hivatasos katonak, fegyveres testtiletek nem nil magas rangri tisztjei, altisztjei, munkasok, kispolgarok-kistisztviselok, azaz statusukat tekintve munkasok es alsokozcposztalybeliek. De nemcsak a foglalkozasszerkezet es a status, valamint az ezek altai reprezentalt tarsadalmi hely egyeznek meg, a ket csalad tobbgeneracios mobilitastortenetenek f5bb vonalai, a csaladon beltil formalodo eldgazdsok-pdlydk szinten fedik egyrnast. A paraszti vilagbol tbrteno kilepes a fuvaros, teheraut6-sofOr, sofor foglalkozassal kezdodik, mely azutan a kovetkezo generaciokban mar hagyomanykent vagy hornogam parvalasztas reven ismetlodik, es a harmadik, azaz a sztiloi generaci- 6ban jut el a tOiskolai vegzettscgig. Ugyanfgy mindker csaladban

HZ Pat tortcneteben nines megfogalmazottan jelen a deklasszalodas. A foglalkozasokon belli! a f6 terna a katonai-rend6ri palya, mind a kett5ral mint erdckcs, kalandos foglalkozasrol fro A narrativak elernzese soran az is nyilvanvalova valt, hogy a csaladi logika meg akkor is befolyasolja az egveni vaIasztasokat, es kijeloli a nagyobb tarsadalmi terbol "kiszakftott" helyet, ha az nem tudatositott.

127

nagyon eros a katonai es az egeszsegugyi palya vonzereje. A hagyomanyozodas itt sem pusztan vagy feltetlenul egyenes agon tortenik, bar nem tudatosan, jelen van a parvalasztasban is.

A parhuzarnos palyak es tarsadalmi helyzet - feltchetoen - reszben a narrativak kozvetftesevel ismetlodnek. A nyilvanvalo kulonbsegek mellett erre engednek kovetkezretni a tortenetek, a fordulopontok, a fo- es a mellck-, valamint a rejtett ternak, a f6- szereploik stb. egyezesei-atfedesei,

Termeszetesen vannak elteresek, elsosorban az egyes fordulopontok, illerve az egyes szabadsag es az ernancipacios tortenetek kozt. Ez ut6bbiak az amerikai elbeszelesekben nagyobb foldrajzi es tarsadalmi tavolsagokon fvelnek at. Vagy peldaul, amfg a magyar narrativakban a csaladi idoszamftas kezdete az ernlekezet altai befoghato ida, a szajhagyornany szerint elmeselt, illetve a felkutatott, dokumentalt miilt, az amerikaiakban a csaladi idoszarnftast kettemetszi az emigracio, a megkettozott id6ben egyik szakasz a kivandorlast kovetc, masik az azt megel6z6 muir. Ez ut6bbi - a maga kontrasztossagaval- sokszor a szabadsagelmenyt is felnagyftja.

A fordul6pontok ugyanakkor gyakran a haboriihoz es ertelernszerffen a nagy, sorsfordulokat elaidez6 dontesekhez kotodnek, mclyek maguk is nemegyszer kozvetlen vagy kozvetett kapcsolatban allnak a haborukkal,

"Anyai nagyrnamam gazdalkodo csaladbol szarrnazik. ( ... ) Egy szoba konyhas hawk volt, ott eltek negyen, a szulok es a ket Ianygyerek, A varos szelen volt a foldjiik, ezt rnuveltek ... 11 hdboru tl'ljesen megvdltoztatta az fletiiket. Az edesapa a haborriban elttfnt. A haz leegett. .. " - frja a mar idezett T. Andrea.

Gy. Szilvia torteneteben a haboni groteszk megfogalmazasr nyer, a kecske a dedrnarna szerneben szent allatta lesz, mert megmentette a csaladot az ehezestol. A szukseg elmenye bevesodik, a kecske a biztonsag szimbolumakenr nelkulozhetetlenne valik: a dedrnamanak "akkor is volt kecskeje, amikor a kecsketejre mar nern volt szukseg".

128

[J

New

Q

banyasz Portage, Pa

Q

htb.,

Spring Hill, Pa, New Brunswick, NJ

Q

teherauto-sofor Mo,

New Brunswick, NJ

Q

szivarsodr6 Mo,

New Brunswick, NJ

bizt or. high school New Brunswick

teheraut6- gyari munk.

sofor sofor

NJ NJ

1952

~

festo, render-

rendorakadernia, New Brunswick

parkoloor, New Brunswick

htb.,

New Brunswick, Edison, NJ

I

htb.

high school New Brunswick

benzinkutas

hiv. katona, legier6, faaruqyar Auburn, Nebr ..

Lake Moses, Wa, Alsea, Corvallis, Or

1979

@

egy. hallg.

Kendall Park, New Brunswick

1951

$

katona, usztv, eO alk., Lake Moses, Wa, Corvallis, Or, New Brunswick,

1981

@

egy. hallg.

Kendall Park, New Brunswick

Ha mas a funkcioja, mas pontokon hall gat el, vagy mas felfogasba illeszkedik is, az utolso reszlet kivetelevel, ahol a haboni megprobaltatasai a helytallas buszkesegevel tarsulnak, mind a magyar, mind az amerikai haborus ernlekeknek az ernberi tragediak, a brutalitas, a felelern, a vesztesegek es a nelkulozes a f6bb motfvumai.

"A II. vildghdborU az (f ifetiikbe (marmint a nagysziilGkebe) is belesz6lt. Nagyapamat behfvtak katoruinak, de szerencsere fel tv rmilva leszereltek, Nagyanyam testveret a Don-kanyarig vittek, ott is halt meg. Ma sem tudjnk pontosan, hoI van eltemerve. Az allamosftaskor a kocsmajat elvettek, a lakasba mas csaladot relepitettek, a fold nagy resze pedig a teesz rulajdonaba kerult. Most mar nern banta a nagyaparn, hogy nern fia szuletettl Megtakaritott es eltitkolt penziikon kestfbb vettek cgy kis hazat ... " (S. Maria)

,,£desapam es edesanyam csaladja is akkor kerult igazan nehez helyzetbe, mikor kitort a haboni, Mint minden csaladnak, nekik is odalett a keserves verejtckkel megszerzett vagyonuk. Megszokott, minden" napi eletuket a nernetek es az oroszok atvonu!asa tragikus esernenyek sorozatava valtoztatta. ( ... ) Az iskolabol korhaz lett. A legtobb csalad, fgy nagyaparn is, fold alatti bunkereket asott, ahol feleseguket, lanygyerekiiket hrijtattak a katonak el61. Ezek az elmenyek edesanyamban es lanytestvereiben melv nyomokat hagytak. (Ekkor vesztettek cI ket lanytestveriiket.) ( ... ) Apai nagysziileimnek ket fiiigyermekiikon kfvul l Sf) birkajukat is meg kellett volna ovniuk a kozelgo veszedelemt61, hisz ez jelentette szamukra az eletet. A haboni es a harcok vegere biranyaikb61 mindossze 8 maradt ... " ('1: Katalin)

"Nagyapimat az elsa vilaghaboru idejen besoroztak katonanak, ahonnan a csendorseghez kerult, Allornashelyein ... orsparancsnoki beosztasban reljesftett szolgalatot. ( ... ). Apja unszolasara apam aha" bor6 miatt (ertsd II. vildghaboni) csendori szolgalatba lepett, a katonaidejet is ott toltotte. Tobbszor tenyleges harcokba is bevetettek oketo ( ... ) Helyorsegenek felbornlasa utan menekiiles kozben az oroszok elfogtak, de a Budapest kornyeki harcok soran vegiil szabadon engedtek. Vonatkozlekedes hianyaban gyaIogszerrel jutotr haza

129

( ... ) A haborri alatt 28 eves batyjat es 17 ' "

kezreben elveszitetre 1946 ' eves hugat betegseg kovet-

man hazasodtak ossze' 'd tav,aszan a robbevi tavollet es levelezes

" e esanyammal. (. .. )" (B, [udit)

"Anyam csaladjatol elterden a a ' . "

vilaghaboru) alacsony , P, ~ csaladja tipikus haboni utani (I.

1 N szarrnazasu csalad volt A. II '1'

e ott a csalad rizskereskedesbe f '1' " ',VI aghabom

kenysegct, nagykeresked6'k 1 ~g~t, ,~s lamar k,JterJesztve teveig j61 me nt, akkor fa annak er,te , , Z tl~let a II. vllaghabon'i vegekellett ujraepireni 'a: orszago~llltAhab[o~~lt: vesz:esnek a sernmibol

. d .. , z e so la halala \It' , .

nemlgen olgozott gyakran otth 'I' 1 an apam apja

. ' (' ' onro IS e ment Kov tk '1'

anyam ertsd nagyanyam) vitre a csaladi vall lk 'r' ;e ~zes (ep_p nem volt otthon kisk ib a ozast, es rnivel anyja

K ,ora an a cseledlanv , ,

( abuo, W.) vigyazott aparnra .. ."

"Nagyapam Nebrasklban sztiletett ' ,

man katona lett a legierolm61' A ik e~V ne',elkedett, a kozepiskola

akkor ismerte meg es vett f 'I ~l '?If ashmgtonban allomasoztak,

k e e esegu a nagyrnamam N

gya r~~ volt mas helyeken szol alatban 6 ' ~t ... , a~apam korea! es a viernarni ha'bo 'ib g t' ,~ a II. v!laghabomban, a

m an a ronton IS S 1 'I (

an_yamnak gyerekkenr gyakran szernbe k II zo, ~a, t. ,:;> Szegeny

Mmdannyiszor, mikor az apja haboruba: ,ett nezrne a tel.elemmel. legrosszabb gyerekkori ernlekei ( )" (P, \ °Klt, Azt mondjn, ezek a

1. ,.. at,.)

".ro~n es Marya kozepiskolaban ismertek me "

roztak, hogy az erettsegi man" ha g egymast, es elhata-

] II ossze azasodnak Az k"" I

ce ett, rnert Mary nem talalt me' " ,'" es uvove varni

a fl' 'L'ildghdboJ'u. A nagyapamat 6;\~~10 r~lh~t, Kozben ~zo~ban kitiM nanak, de mivel nern akartal 1 . ? bacsit be akarrak vinni katonern vonultak be A" t hi ~ e vdesztenl az amerikai allampo]garsagot

I . 7. lszem aeossaguk t ' k '

nternaltak o'ket Ha oss }' ' d k a az anYJll t61 orokoltek

. ze lazaso ta vol M .. .

na, A dedanyarn tudta hog' . na, aryt IS inrernaltak vol-

, y ez egy rettenetes hab ' , h'

marosan zsid6 csaladok rejtekhel eve " ,o~u:.' ~s a aza haborban voltak, hallett egy bY')} R' alt. Amlg a hal az internalotaa taborban levoknek Me zke error, aul ~aIIenbergrol, aki segftetr

, J h ,g ereste, es valoban segit t

es 0 n bacsi kiszabadllltak EZllta ke , . let, a nagvaparn

tak. ( .. ,) John bacsi es Mary' "n194e6tebvlg.'_11eghaziorizetbenvol-

he 1 I neru - an osszeha d k

ette rene sziiIetese elort r h b' .: zaso ta , ... ket

,0 n acsi megkapta az engedelvr, es el-

130

hagyta Csehszlovakiat (sicl) ... 1949-ben Mary es Irene kovetrek. Mikor Irene megerkezett, nagyanyjara es a nagybaryjara utalva, tudni akarta, hoi a "masik rnamaja es a rnasik papaja«, A nagyapam nevelte llgyanis, amfg az edesapja mar Arnerikaban volt. 1949 szepternbercben aztan nagyapam is athaj6zott Amerikaba." (Melissa, B,)

A csaladokon beluli kisebb fordulatok tobbsege az elet termeszetes antropol6giai esemenyeihez kotodik: az ismerkedesekhez, a szerelemhez, az esktivohoz, a szliletesekhez, a betegsegekhez, balesetekhez, halalozasokhoz. A fa tortenetszalak hason16keppen az egyes eletciklusok jel1egzetes esemenyeit-szfntereit rogzftik (gyerekkor, iskolak stb.), illetve olyan altahinosabb temakba fordulnak, mint amilyen peldaul a csaladi osszetartozas, a boldogu13s, a siker, az ervenyesules, vagy a "self-made man"seg. Az elbesz61esek egy resze a szabadsagrol sz61, es j611ehet a szabadsag tartalma nem ugyanaz, leggyakrabban a bezartsagbol es a fuggosegbol val6 kiszabadulist, azaz az elet feletti szabad rendelkezes Iehetcsegeit jelenti. Az elet majd mindig mint hclytallas, a nehezsegekkel, kuszkodesscl jaro folyamatos kuzdclem jelenik meg. Amiben az amerikai es a magyar tortenetek va16ban kulonboznek, az a nehezsegek altalanosfd.sanak modja: a magyar tortencteket inkabb a sorsszenlseg, az esemenyeknek val6 kiszolgaltatottsag, rehetetlenseg. serelern, az amerikaiakat a kitartas buszkesege es az ebbdl fakad6 onerzet sz6vi at, Gyakran elofordulo rejtett terna az eltero tradiciok konfliktusa, a hianyokbol fakad6 vagy6dasok, de a deklasszalodas is (vo. V. Orsolya, tovabba Mark L. es Pat K. csaladja). A statusvesztesrol, a csalad he.lvz.etenok dramaibb valtozasairo! azonban, mintha a magyar tortenetek tobbsegeben nyfltabban esne szo. Ez valoszintlleg ugyanabb61 ered, mint a kiszolgaltatottsagerzes: a valtozasok egyertelmubben tulajdonfthat6k olyan, kiilsotortenelmi fordulatoknak, mint amilyenek peldaul az a11amositasok, a teeszesftes vagy a kitelcpitesck, minek kovetkez{eben - legalabbis az utobbi evekben - kevesebb bennuk a tit-

kolni- es szegyellnival6,

131

6SSZEFOGLALAs

A csaladtorteneteken keresztul ko ,

selt tortenelern atszernelve It ?zvletI~ett valosagok az elrne-

I ' 51 crt resz erei-valr . ' h

cent nem is 6sszessegl'l'kb ' " ozatal, s a egyen-

, en egy regio hel ' d I '

vagy generacio kollektf 1 'k " y, tarsa a rru CSOpOrt

'. IV em e ezetet alk ti ik E f ,

jelenti, hogy a ki.ilanb6z" I" k 0 ja " JZ orditva azt is

teken keresztul ha egy 0 ,~a osago ~enyomatal a csaladtOrtene-

" ' sajatos megvJ!agft' b is. d '

h?to~, es osszehasonlirasukkal kozelebb a~ a~~ IS, ,~meglsmer-

kerdesnek a mcgvalaszola ah h erulhetunk annak a

. , sa oz, ogy 1 az egy '1"

Jon tenyleg annyira kulo bo k ' es va osagok va-

u on ozne -e egy "I ' .

vagy 2. hogyan rmfkodil . ' , masro, rmnt hisszuk,

, 0 I C a csalad mint sajatos sz '

szer, arnikor a nagyon elte '" d lmi ervezet es rend-

, " ro tarsa a mi-gazd ,. I" .

tuaciokat a sajat csaladi 10 ikai , " ,asa~l-po itikai szi-

reszeve teszi mikozben ,g ,~Jlanl atsztirve belso r6rrenetenek

, es rrua ta egy 1 'bb' h

nelem rendjebe illesztve az I" cora I elyszfn, torte-

za osszes .. "d" ,

teneri fonatokat alkot A k ~ovo 0 tarsadalmi es tor-

, z eze re a kerde k d '

ugyanakkor _ a bevezet "h'" se re a ott valaszok

o oz vlsszakanyarod· k 1 '

nos pedag6giai alapjait is ielenrhen va,- a 11 ,turaazo-

sadalomkepeken alapuJ6 ~ ~ ", k, rn_er~ a h ierarch ikus tarszociokulturalis hattererrel ete~zohdelsr,ebes lskolaztatasra epilla

mezes eye e a ta bb I"

szerr, valamint annak sa]' arcs k I ' x : ~a csa adl rend-

11 turajat helyezik

132

1t..'.'1 .. ,,,,,,

A tudas mint elrneselt mule

Az iris a tudas egyik forrasvidekenek olyan teriileret erinti, amely j611ehet az iskola kultura-kozvento, kulturateremta tevekenysege szempontjabol kikerulheterlen, ez idaig nernigen kerult a hazai kutatasok lat6korebe. A csal:id, pontosabban a tagabb csalad narratfvaiban megjelenftett szimbolikus vilagrol van sz6, egy szocializ:ici6s szerepet is betolto' idoben, terben, ertek- es magatard.sminrakban is megfogalmazhat6 valosagrol.

A csaladi narratfv:i{k)ban nyiltan, gyakran azonban latensen vagy rejtetten sokretegf es sokszinfl valosag akkurnulalodikA mult-jelen-java egyutteseben szerkesztett, ujra- es ujramondon felejtes vagy emlekczet-tulsulvos tortenetek (Ricoeur 1999) belsove tetele reven a legfiatalabb generici6kban 6ntudatlanul is kialakul a t6rtenelem es a szernelycs let alapdimenzioihoz (peldaul folytonossag-valtozas, szabadsag-determinacio, hagyomany5rzes-hagyomanyteremtes, auton6mia-fi.iggasegi helyzet-kiszolgaltatottsag, reflektivitas- reflektalatlansag) val6 altalanosabb viszony, A csalad ugyanis, akar torekszik ra, akar nem, meg a legegyszerubb epiz6dok felidezesevel is aradja sajat, a mindennapok es a t6rteneJem esemenyeire, folyamataira reflektalo, azokb6l iltalanosftott logikajat .

• A ranulmany a III. Orszagos Nevelesrudomanyi Konferencian (Budapest, 2003. okt6ber 9-11.) elhangzott eloadas valtozara.

133

1. tablazat. A nant7tfvdkon keresztii! kdzvetftet/ tartalmai:

~i;~~it7kktilo~boz? pontjaira szetszorodon csalad tagjai megszelf-

, ., a, tavolsagokar, akar talalkoznak egyrnassal akar n

~aJatos,an <;rzekelt (n:,~g,?ott, athagharatlan) t~volsag;k, vala~i:~

rusztralt erzelmek tuzodhetnek viszont a kulfold '

I' 'h 0 es az otthon

(epe ez azokban a csaladokban, ahol a haboruk utanit "I

rendeze I I'd" . 1 eru et-

, ese ( va ° 1 es szirnbolikus hatarokat ernelr k '

csaladres: k ladi a e az egyes

esze ,csa a 1 agak koze. Igy pelda I beraki

I I 'b' au az az em er, aki gye-

re (;;;:ora an, rnondjuk a harrnincas evekben rend ' "

;.i~zi"na?Yl~~mijahoz, )?I ~eszer nernetul es magS;~::t~~ ;;aj~

e n~tt evel ,en h~ss~u ideig nem erinrkezhetetr a rokonaival a ~u.~apest~LInz kozti utat egyszerre tudhatta nehan 'j .' I cs jarhatatlannak. Az elrnenyek alkalmasi kY ,of,anyma c , "d k ' " masmt nemcsa atertelme-

zo ne ,mas-mas erzelmekkel toltodnek fel (ism '" h

nossa . d ' erosseg ott 0-

,g,.J egen~eg, orom-dnh stb.), es a szabadsa -kisz~l al .

tottsag fogalmaiban is absztrahal6dnak g g ra-

E D,ekmaganak a szabods4gJlak a tartaima is igen elterd Iehet gyl esetben ugy f'el'I' ' .. , ' " , . eOl ( meg, mmt a szorongat6 csalddi ko-

tottsege~tol vale elszakadisr61 sz616 modern torte' t j ik

ban a nOl ' j ',.. , ne , maSl -

'" ernancrpacros torekvesek, az auton6mia-bna1l6sa a

sajat elet alakftisinak elrnenye a megh t' 'M . g,

,. b' a arozo. egmt mas

eset en a szabadsag a vallasi kotbttsegektol es tilalmakt61 val6

134

B;'T ·.ft.: . :l'. ...

eloldodas, vagy (a modernizacioval jar6, fokozatos) elszakadas a paraszii rntmk4t6f, mel yet a "felhotlen", jatekos gyereklet, a nerni szerepek szerinti megktil6nb6ztetesek eltunese-meggyengulese reprezerital. A szabadsag olyan illomasokkal nfzdelt "folyamatkent" erzekelodik, amelynek jelentese a megszabadulas (megszabadulas a gverekmunkatol, a teljes szti16i kontrollt6l, a hagyorruinyos nemi szerepek sztilte korlatoktol stb.), de ami szorosan kotodik a csaladhoz, a csaladi elct atalakulasahoz, mikozben a csalad, a nagyobb csalad 6sszetartozasat

nem erinti.

A tortenetek nagy hatasii alapmotlvumai a folytonossag, iller-

ve a valtozas. A kontifJuitris kepet elteto, azt hangsulyozo csaladokban erosebb a hagyomanyorzes, nehezebben valtoztatnak helyet, donteseikberi nagyobb szerepet jatszik a csalad, a csalad kozelsege. A odltozds, ha er6szakos, kenyszerszulte valtozasok, csaladi tragediak kovetkezmenye (deklasszalodas, elszegenyedes, halalesetek, betegsegek) osszegzodhet a kiszolgaltatottsag-erzes, a fuggoseg, az alkalrnazkodasi kenyszer kesenfseggel altalanosftott kudarcos logikajaban, de eredmenyezheti a tuleles kepessege felett erzetr buszkeseget is. Vegzodhet a csalad szethullasaban, netan felerositett kesztetesben, hogy a csalad kulonbozc' hagyomanyait egy sajatos hagyomanyrendszerre epitse. A kontinttitris is a valtozds ttK},anakkol' a fegtiibb csalddban sajdtos ardll)'ban keveredik, mint ahogyan oalamennyi, a tortiJletekb(ff dtszur6{j(f ilmell)'-tapasztaiat-ditafd1Josft4s is az ad ott csalddra jeifemz(f varidci6t hoz letre.

A tortenetek egy resze olyan idokbe es olyan vilagokba kalau-

zol, olyan va16sigokat szemelyesft at, amelyek egyebkent mar csak tortenelemk6nyvekb61, irodalomb61 vagy kepeslapokrol ismerosek. Az epiz6dok a legktilonfelebb helyzeteket jelenftik meg: habonis lbveszarkokat, hadifogsagot, emigraciot, lettfnt vilagok mindennapjait, szokasait, egykor volt foglalkozasokat, valamikori csinytevcseket, vagyakat es csa16dasokat stb. Groteszkek, vagy ironikusan humorosak, dramaiak vagy szentimentalisak, poetikusak vagy "semlegesek" ~ meseloik viszonyair61 vallanak,

135

azokat adjak tovabb. Az epiz6dok kozul nern egy - anelktil, hogy annak szannak - korrajzza-tantortenette valik, Mint pcldaul I-I. Iren neni visszaernlekezese a bucsujarasokra, vagy az osztatlan clemi iskolara, ahova a gyerekeknek minden reggel f;h kellett vinni, mert maskii16nben nern volt mivel mteni. Vagy Sz. Gizella mama gyerekkori mesei a megorokolt nevel6norO! a hazitanft6kr61, j~tsz6pajtasair61 es jatekairol a kasrely parkjaban, a paparol, aki SOSem veszitette eI a fejet es a hurnorat, az osszetartozasrol meg a veletlenekrol. Vagy egy masik csalad tortenete a f~elvideki szarrnazasu nagyaparol, aki az elso vilaghaboruban a fronton tervezte meg a hazar, hogy a masodi]; vilaghaboni egyik ostrorn a alatt izgatottan szaladgaljon kcrtje egyik vegebOl a rnasikba, es hoI szlovakul, hoi nernetul probalja meggy6zni az oroszokat es a nerneteket, hogy ne ott, polgari teruleten lovoldozzenek egyrnasra. A meggyozes nem sikerult, de mikor elvonulrak osszekotozte az atlott fenyofa csucsat: a fa rnaig el. '

A csaladtortenetek tehat/o- is oltimdkboll megjelenftett kiilonbozo mult- es jovokepek, ertekek, szerepreprezencici6k stb. hordoz6i is. A nagyobb rokonsagi vagy barati mintak szerepe egyes elethelvzetekben, peldaul nagyobb dontesek elott sokkal fontosabb, mint gondolnank. A sokszor rejtozkodd, latenciaban marad6 mintak mozg6sfthatnak es mozg6sfthat6k. "Az ernlekeinkben masok mintait hordozzuk magunkban." - irja Kenneth ]. Gergen a The Saturated Self clmtl alapmfiveberi. "Ha a feltetelek kedvezock, a mintakat cselekvesbe fordftjuk, Mindegyiki.ink a ~l1ds~k (th,e other) les~, annak a reprezentansa vagy helyettesftdJe. Altalanosabban fogalmazva ... enjeinker novekvo mertekben mdsoe nepcsitik be" (Gergen K. 1991, 71. 0.). De ugyanerre ~l{alnak Mary Watkins, Mary Gergen vagy Eric Klinger kutatasai IS. A ktildnbozo' neven nevezett belsd hangok (invisible guests, social ghosts, social imagery stb.), perspeknvak (shadow reality), l:it?~at6k lehernek mitikus vallasi figurak, de popsztarok is, megis gyakrabban - akar mar eltavozorr ~ kozeli baratok es csaladtagok, akik a kozvetlcn szereprnintan nil eiigozftaJltlk, ettt!keket kiizveNlfnek, oricntdinal: megeroJ'ftenek sIb.

136

A szocializacios elmeletekbol altalaban kiszorulo, olyan vaI6.sagokr61 van itt sz6, melyek a nar:ativakon. b~liil egymdssal IS osszeta: uiszonyba« tlilnak, is egymdst tS irte!me~lk, es ame/yek ttf:}'(J1Iokkor a torteneteken keresztul kozvetitett lsmereteken tul az egycn valasztasait, magatartasat, sot ~zeme~yi,s6genek alar:vona- sait, kapcsolatait, viszonyulasait, fgy iskolai tarsas h;lyzet~t, b~allft6dasat (idcgenseg, kivulallas, til lalkalmazkodas-kontormttas, mozgekonysag-tehetetlenseg, ona1l6sag-6~~1l6tlan.~ag ~tb.) is egyarant befolyasoljak, vagyis kiizvetve vag)' ko~vet!el1u}, mmt a mulua! szorosan ifssze!iiggffjelensegek, bekerlilnek az .tskoidba: .,

De vajon milyen ervenyesitesi lehet?s~g?t: m~l~en ~yJi~a~ossagot biztosit az iskola a kiiliinbiizo szocidlis es indioidudlis vt!ago~, egyszer(lbben az eltero kulturak szamara? Milyen ~:~:tff~~g ::d~dtk az isbola megszerkesztett viltigdll belli} arm, hogy a ktdOtlbozo tarsa_dalmi is etnikai csoportob szerint is mas-mas csaltidokbatl, mas-mas tiirtelletek kiizt /ellliivlfk egymds vi/~gat megismetjtk, ,me~ertsik, .is tovrfbb folJ'tossdk? Ismerosebben fogalmazva ,a kerdes. rulaJ~onkepp az hogy milyen viszonyban all egymassal az "lskolal tudas", illetve a tanulok "otthonr61 hozott", a rmilttol ugyancsak elvalaszthatatlan elf/zetes tudasa?"

A 19. szazadi es annak hagyominyaban muk6do iskola (bar kiveteles esetekben lehetove teszi a nagy, szellerni talalkozasokat) nern kedvez az eltero szocialis vilagok osszetalalkozasanak, sot az egyes csaladokban fclhalmoz6dott tudist-tapaszt~la(Qt tobbnyirc elfojtja, vagy az iskolai vilagon kivulre utasitja. Az ilyen iskola gazdag, de egyertelmu es egJ'je:e1ltis~viIa~, resztvevdi a szabilyokat es a jelenceseket, igy az iskolai tudas s.ze:kezetet sem alakitjak. Az iskolai tudas szakertok altaI targYlasltott es elidegenitett, a kognitrv megismeres elscdlegesseget ~~PVlselo tananyag. A terek a hierarchiak es az egymas~.ell~ttJsege,~ szabalyos struknirajat tukrozik, amelyekben az egyuttlet~~ er~sen ritualizaltak, Az iskolai dfsztermekben, az azokban lejatszo-

Rl Amikor a kerdest igy teszern fel, a szocializaciot es az oktatast, a szocialis tanulast es az ismeretszerzcst ertelernszeruen nern valasztorn szer,

137

do iinne~)i esemenyeken, j611ehet kiilonboz6 szocialis vilagok ~a.nnak Jelen, egymassal csak az iritezm env kozvetttesevel enntkezhetnek. Olyan CZ, mint a 19. szazadi varos 8.\ amelyb

'1' " ' en

~ n~'l va~ossag es a maganeler elvalik egyrnastol, de ahol szamos

intczmeny szolgal ha nem is a kiilonfeJe vilagok talalkozasara de erLnt,kez~se~e. ~ va~osol: ~6zter~in, ~arkjai.ban mindenfel~ rendu-rangu varosi nep seral, a ligeti korbi ntan mindenki egyuttes ka~1Jlat resze, j611ehet sem forgas-porges kozben sem a}Gszabott idd lejartaval, nem osztozik az elrrienven. De p'eldalozhatunk a, 19. ,sza~ad ~e~et61 szaz~val epill6 berhazak retcgzetr, emeletenken: es I~~csonazak szennt is tagolt szocialis vilagaval, ~el~~~~eI_l ?ar elo~ordulhatnak korLitozott erintkezesek, a kulonboz~ vilagok teI~yleges (alalkozasa-interiorizalasa egy-ket romantlk~s .szerelml tortenetet leszarnitva, nemigen johet letr~. ,Nem tlPlkus: de az iskola es a varos cgyutrelese, a kulturalis vilagok szellerni talalkozasa szempontjib61 ennek a modellnek a. szel,s~ p6lu.san helyezkedik el peldaul a fasori evangelikus glm,r:azlUm:. dlerve" a ,szaza~forduI6s Budapest, melyet John Lukacs a kovetkezokeppen jellernez Buda'jJli:st 1900 ' " "

'b' .' cirnu mu-

ve en '; ,,~eszben ... az .lskolaknak koszonhero, hogy Budapest

~ 9~O k?rul olyan nagy tisztelettel fogadott minden szellerni tel~~sltmenyt. ( ... ) A ... torekvesek - es felisrneresuk - friss ereje osszhangban volt a t:irsadalom szerkezerenek atalakulasaval es Budap~~t ~t~oszferajaval 1900 kortil. Ezt a hirtelen tamadt kulturalis etvagyat nemcsak az iskolak keltettek f I A /

J' 1 .. . e . varos

eg core gerjesztette" (Lukacs 1999, 156. 0.).

':- ~O. szaza? masod~k felenek iskolai a megvalrozott politikai-tarsadalrni, valarnint Jogyaszt6i korrryezet nyornasara de e~yes m?dernebb pedag6giak hatasara is, tantervbe iktattak abar ~orlatozott ervenyu. - vrilaszthat6stfgot. fgy a hagyornanyos osztal~s::r~ezet kereteit valamelyest fellazftva, novelik a diakok kozottl keveredes, az erintkezesek lehetoseget. Hataraik

"" A varos hasonlarot Perjes Istvantol kolcsonozrem (Perjes 2003).

138

amrigv is Iazabbak, hasonloan a csala,d h~tara.ihoz fella~u~tak,

ateresztobbek" lettek, fgy az iskola eletet mind a helyi tarsadalorn, mind a szUl6k eroteljesebben befolyasoljak, felismerve

a csaladi-rokonsagi rendszerek sokfeleseget, a tanarok helyenkent sZlil6helyettesfto szerepre torekszenek. ~ Iegnagyobb.valtozast azonban ketsegkiviil az iskolak tanul6mak heterogemtJsa hozta, mely mogott a demokratikus es moderni~aci6s ~olyamatok mellett illetve azokkal egytitt nagy nepessegcserek allnak (varosok n€pessegnovekedese, illetve ~migra:i.6s hull~mo~ stb.). Az iskolak sokfele programot, multlkulrurahs megkozeh~ test alkalmazva pr6balnak meg alkalmazkodni az iij tarsadalm1 szituaci6khoz. A varosi iskolak multikulturilis cs e16itelet-ellenes programokat vezetnek be. Ez az~nban jobba:a ugy t,6~tcnik, hogy a tantervi-tand.rgyi rend be lkta:va multJkult~~al~s isrnereteket tanftanak p6ldaul az egyes nepcsoportok tortenelmer61-szokasair61, vagy a torterielem kereten beltil helyet adnak a szernclyes torteneteknek. Id6nkent sor kerul a killor:bozo kulnirak mindennapi eletenek bemutatasara, de ezek IS jobbara az ismererszcrzes szintj~t celo~;ak; Aje~entisek ef5}'II'!tnuslge ugyan kisse Jellazul, de a hierarchiak es az idegensegerzet rovabbra is megmaradnak. Ott es akkor talan mar tor.t~mk vala~ mi ahol-amikor az iinnepek sokszinflsegebcn felsejlik az, amt mi~denkiben kiiziis, Is Ita pillanatokra is, de jelolvad '": i~egens~g. A fogyaszt6i attitfid terjedese mia~t a m.uly~ultur,ah~ lskola~ egyik vegpontjan az iij varosokat szimbolizalo plazak l~kol~kepe all, ahol a betero a mar fogyaszt6i,s~~,ksegJet,e~hez,lgazltot.t kulturakat konzumalva "gyarmatosltJa . A masik vegletet a gett6sod6, elszegenyedd vag_y. az ul~ahom.~geni~.~1~,d6 v!rosreszek ugyancsak egynemus6do iskolai alkotJ_al~. A Jo:,ot talan az?~ az iskolak jelentik, melyekben a tanarok fehsme~lk, h~gy sa.l~t tortenettik es a diakok tortenete osszekapcsolhato, egyik a rnasikb61 megertheto, a t6rtenetek elrneselhetdk, megosz.that6k, es lehetoseg van az egyes, peldaul torterieti, korszakok, f?r?ulatok kozos jelentesenek kialakftasara, ezaltal a nagynarratlvak nem tisztdn logikai riton torteno megkerd6jelezesere, a megcsorito-

139

sodort, l_negk6vli1t rudiselemek hierarchiajanak lebontasara. Azok az iskolak, aha! nyilvanvalova lesz hagy minden' ';1'

'1' b '. SZOClalS

v.~ ago an v~n ~Iya~ ertek, mely megjelenitesre erdemes, es a

t,obblek sz~mara IS ~:tat~~as ervennyel b irhat, vagyis ahol a g~erckek reszben sajat vilagukra ismernek. Azok az isko/ak reh~t, mdYe: kipesek iutizmetJyi hararaikat tig)' kitdgitani, hogy kora,bball /alhata:lflll ~~ldsrfgok, tortiJlet~it is ldrhat6vrf-i/het6vi-meg~~zthatov1/eszlk, mtaltal az erveJl)'es Jelellliseket megkird6j'elezik is lIJraalkofJak.

140

Irodalom

Anderson, B. 1983. Imagined Communities. London, Verso.

Anderson, M. 1995. Approaches to the history of the wester'11 fami(), 1500- 1914. Cambridge Univ. Press.

Andor M. - Lisko I. 2000. Iskolavdlasztds is mobilltds. Budapest, Iskola-

kultura,

Andorka R. - Farago T. 1984. Az iparosodas clotti (XVIII-XIX. szazadi) csalad es haztartasszerkezet vizsgalata, Agrd1tl;'rteneti Ssemle, 3-4. sz.

Andorka R. 1982. A tdrsadalmi mobilitds vdltozdsai Magya1'Of'Szdgon. Bu-

dapest, Gondolat.

Andorka R. 1997. Social Mobility in Hungary since the Second World War: Interpretationsthrough Surveys and through Family Histories. In Pathways to Social Class. A Qualitative A.pproach to Social Mobili~v. Szerk, Bertaux D. - Thompson P. es mtsai. Oxford, Clarendon Press, 259-299. o.

Andorka R. 2001. Gyermek, csaldd, tb'rtine!em. Budapest, Andorka Rudolf Tarsadalomtudomanyi Tarsasag-Szazadveg K.

Aries, Ph. 1987. Gvermei; csaldd, holdl. Budapest, Gondolat.

Aries, Ph. - Duby, G (szerk.) 1988. A History of Private Life. Harvard U niv. Press.

Armstrong, W. A. 1972. A note on the household structure of midnineteenth centu1:V York in comparative perspective in Household and family in past time. (Szerk. Laslett, P.) Cambridge Univ. Press, 205-214. o.

Assman, J. 1999. A kulturtilis emlikezet. Budapest. Atlantisz K. Attias-Donfut, Claudine 1995. Le double circuit de transmission. In C. Attias-Donfut (szerk.): Les solidaritis entre ghrirations: vieillesse, families, Etat. Paris, Nathan, 41-82. o.

Balazs B. 1976. Almodo ijjusdg. Budapest, Magveto es Szepirodalmi K.

141