A házassági vagyonjog

A családjogi törvény szerint a házasság felbontásával egyidejűleg a házastársak

közös lakáshasználatát rendezni kell (a kódex 31. paragrafusa részletesen
szabályozza a felvetődő eseteket). Ilyen figyelemre méltó állásfoglalás például a 20.
számú elvi határozat, amely azt mondja ki, hogy ha a házasfelek közösen vagy
egyedül megvásárolják a szülő önkormányzati lakását, az a szülő részéről nem
tekinthető ingyenes juttatásnak. Sőt, a bérleti jog csak akkor tekinthető a szülő által
adott ajándéknak, ha a felmenő a saját vagyoni eszközeivel vásárolja meg, vagy ha
ugyan a gyerek vásárolja az ingatlant, ám arra a pénzt a szülő adta. A Polgári
törvénykönyv (Ptk.) 365. paragrafusa kimondja, nem az szerez tulajdonjogot, aki a
vételárat a vevő rendelkezésére bocsátja, hanem a vevő. Belső jogviszonyokat a
családjogi kódex határozza meg, a házastársak együttes szerzőnek minősülnek,
vásároljanak akár csak az egyik fél nevére ingatlant. Ám a harmadik személyekkel
szembeni külső jogviszonynál már nem a családjogi törvény, hanem a Ptk. szabályai
irányadóak. A különböző jogterületek egybevetése során az is megállapítható, a
házastársi közös vagyon köre szélesebb, mint a Ptk. szerinti közös tulajdon, mert
előbbibe beletartoznak a vagyoni értékű jogok is, melyeket fel kell tüntetni a
vagyonmérlegben. Közös vagyon továbbá - a teljesség igénye nélkül - a munkabér
vagy a segély, a feltalálót, újítót, a szellemi alkotást létrehozó személyt megillető
esedékes díj. Ugyanakkor például a házastárs személyiségében keletkezett
valamilyen hátrány, mondjuk testi fogyatékosság, kiegyenlítésére adott kártérítés
összege különvagyonnak minősül. A LB 209-es számú elvi határozata a
következőket mondja ki: megosztandó házastársi közös vagyont csak az
életközösség megszűnésekor is meglévő olyan vagyontárgy, dolog, vagyoni értékű
jog, követelés, vagyoni tárgyú kötelezettség képezhet, amelyet a házastársak az
életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön megszereztek, vagy
amelynek a megszerzésére irányuló jogcím az életközösség fennállása alatt
keletkezett.

A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség

ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik
házastárs különvagyonához tartozik. Lehet akár több ingatlan is csak az egyik
házastárs nevén, ha az életközösség fennállása alatt szerezték, a másik fél a fenti
vélelemnek megfelelően ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül.
Természetesen bizonyítani lehet majd a tárgyalóteremben, hogy a kérdéses ingatlan
valamelyik fél különvagyonához tartozott vagy az életközösség fennállása során a
házaspár külön megállapodásban rendezte annak vagyonjogi sorsát.

A házasság nem csupán bírósági felbontással, hanem valamely házasfél halálával

is megszűnik. A hétköznapi életben többféle "variáció" létezhet. Ha az örökhagyó
házastársnak nincs gyermeke, leszármazója, akkor a túlélő házastárs állagjogot,
tulajdonjogot örököl. Ebben az összefüggésben beszélni kell az ági vagyon
intézményéről. A törvény szerint ilyenkor a házastársat megillető özvegyi
haszonélvezeti jog megváltásának a mértéke az ági hagyaték egyharmada. Vagyis
függetlenül attól, hogy az örökhagyó halálának a pillanatában hány ági örökös volt, a
túlélő házastársat mindig egyharmad rész illeti meg özvegyi haszonélvezeti jog
megváltása címén. Ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy,
amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján
hárult. Emellett ági vagyon az a vagyontárgy is, amit az örökhagyó a testvérétől vagy
testvére leszármazójától örökölt, vagy ingyenesen szerzett, feltéve, hogy az adott
vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös
felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta (tehát már nála is ági vagyonnak
minősült). Egy vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen
öröklési igényt támaszt. Nem ági vagyon viszont az ági vagyontárgy helyébe lépett
vagy annak értékén vásárolt vagyontárgy, ugyanakkor nagyon érdekes azon
élethelyzet, amikor valaki lebont egy házat, és annak a tégláiból "új" épületet
konstruál. Ám a bírói gyakorlat keresztülhúzza számítását, és kimondja, ági jellegű
épület lebontásából származó anyag megtartja ági jellegét, ha a bontási anyagot
ugyanabba az ingatlanba vagy ugyanarról a felmenőről hárult másik ingatlanba építik
be.

Ha van leszármazó, a túlélő házastárshoz hasonlóan kérheti(k) a haszonélvezeti jog

megváltását. A megváltás mértéke egy gyermekrész, vagyis két gyermek esetében a
házastárs harmadik gyermekként, hasonló mértékben örököl. Az özvegyi
haszonélvezeti jog megváltása iránti kérelemnek létezik időbeli korlátja: az
örökhagyó halálát követően egy évig lehet előterjeszteni, illetve, ha hagyatéki eljárás
indult, a hagyatéki tárgyalás befejezéséig. Ha valaki kicsúszik ebből a határidőből,
joga elenyészik.

Megtörténhet, a férj többször nősült. Ilyenkor a túlélő utolsó házastárs örökli

mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelynek nem örökli a tulajdonjogát. Az
elvált házastárs törvényes öröklés jogcímen semmit nem követelhet (természetesen
a gyermekek, származzanak bármely házasságból, vagy házasságon kívüli
kapcsolatból, egyenrangúak). A túlélő házastárs öröklésének is feltétele, hogy a férj
vagy feleség halála idején valóban fennálljon az életközösség, mert ha nem éltek
együtt, az özvegyi haszonélvezeti jog nem örökölhető. Érdekes kérdés, miként lehet
bizonyítani, hogy együtt éltek-e vagy sem, ez mindig a bírósági tárgyalóteremben dől
el az eset összes körülményeinek figyelembevételével. A bizonyítás bonyolultságát
támasztja alá az a szabály, hogy a házastárs automatikusan nem esik el az
örökségtől akkor sem, ha ugyan külön éltek, ám az életközösség helyreállítására
még volt remény, és a különélési szándék nem volt végérvényes, eldöntött.

A jogszabály szerint az életközösség megszűnésekor megosztandó háztartási

közös vagyont képez mindazoknak a vagyoni értékű jogosultságoknak és vagyoni
tárgyú kötelezettségeknek az összessége is, amelyek a gazdasági társasági tag
házastársat az életközösség megszűnésének időpontjában a gazdasági társaságbeli
részesedése alapján megillették, illetve terhelték. A magyar jog rendezőelvei szerint
az ügyekben figyelembe kell venni a kérdéses vagyon gazdasági funkcióit, a volt
házastárs nem béníthatja meg a cég életét. Figyelembe kell venni azt is, hogy a
társaság vagyonának a fogalma bővebb, mint például azt nem egyszer az "új
belépők" gondolják. A házastársak vagyonmérlegébe felveszik az üzletrészt, amely
értékét befolyásolja a cég gazdálkodása, vagyoni elemeinek értéke. Ám egy cégnek
van az üzletrésztől elkülönült vagyona is, gépekkel, árukészlettel rendelkezik. A jogi
terminológiában személyegyesítő cégnek nevezett betéti, közkereseti társaságok
esetében az örökös nem válik automatikusan taggá, arra van lehetősége, hogy a
tagok belegyezését és a társasági szerződés megfelelő módosítását követően
folytathassa jogelődje tevékenységét. Kft.-k üzletrészénél nincs ilyen korlátozás, ám
ez csupán a főszabály, hiszen ettől eltérően is lehet rendelkezni a társasági
szerződésben. A magyar jog igazgató elve mindenestre úgy szól, egy hagyatékban
aktív és passzív elemek tartoznak, és az örökös a hagyatéki vagyon erejéig felel a
hagyatéki tartozásokért.

Az örökös azonban nem csupán akkor utasíthatja vissza a hagyatékot, ha a

hagyatéki tartozások mértéke meghaladja a hagyatéki vagyontárgyak értékét,
megteheti ezt bármikor. A visszautasító örökös helyébe az örökhagyó további
törvényes örökösei léphetnek, ha utóbbiak közül valamennyi hasonló tartalmú
nyilatkozatot tesz, a hagyaték szükségképpeni örököse a magyar állam.

A ház a s t á r s a k közös tulajdon s z e rz é s e

A ház a s s á g megköt é s é v el a háza s t á r s a k között a háza s s á gi életközös s é g

idejér e háza s t á r si vagyonközö s s é g keletk ezik. Ennek megfelel ő en a
háza s t á r s a k oszta tla n közös tulajdon a mind az, amit a ház a s s á gi
életközö s s é g ideje alatt akár együt t e s e n , akár külön- külön szerezt e k,
kivév e azt, am elyik vala m elyik háza s t á r s különva g y o n á h o z tartozik.

Közös vagyo n a különva gy o n n a k az a haszn a is, am ely a háza s s á gi

életközö s s é g fenn állás a alatt keletk ez e t t , levonv a ebb ő l a vagyonk e z el é s
és fennt a rt á s költs é g eit. Közös vagyon továb b á a feltalálót, újítót, a
szerz ő t és más szelle mi alkotá s t létreh ozó sze m élyt a háza s s á gi
életközö s s é g fenn állás a alatt megillet ő es e d é k e s díj. A ház a s t á r s a k közös
tulajdo n- (és vagyon) szerz é s e es et é b e n éles e n el kell hat árolni egy m á s t ól
egyr é s z t a har m a dik sze m ély e k h e z fűző d ő ún. küls ő jogviszonyok a t,
másr é s z t az egy m á s közötti, ún. bels ő jogviszony aika t.

A ház a s t á r s a k a harm a dik sze m ély e k h e z fűző d ő , ún. küls ő

jogviszon y aikb a n akár együt t e s , akár külön- külön szerz ő ké nt is
szer e p el h e t n e k . Az egy m á s közötti, ún. bels ő jogviszony aikb a n azonb a n �
az egyéb feltételek meglétében - az akarategységüknél fogva együttes szerzőknek minősülnek,
vagyis a harmadik személlyel létrejött szerződés megkötésé b e n való részv é t el ükt ő l,
ann a k tart al m á t ól és az ingatla n- , illetve cégnyilvá nt a r t á si bejegyz é s t ő l
függ e tl e n ül közös tulajdono s ai ann ak, amit a ház a s s á gi életközös s é g ü k,
illet ő leg az együt t él é s ü k alatt a közös gazd álkod á s u k ered m é n y e k é n t
szer ezt e k és az egy m á s közötti jogviszonyuk b a n ugya nígy felelnek az
együ t t él é s b ő l ered ő tartoz á s u k é r t is.
A ház a s t á r s a k vagyonközö s s é g e csalá djogi jogviszony, am elyre
els ő dleg e s e n a háza s s á gi vagyonjogi szerz ő dé s, más o dl a g o s a n � házassági
vagyonjogi szerződés hiányában � a Családjogi törvény szabályai és az e szabályokhoz
kapcsolódó bírói gyakorlat az irányadók, és e szabályok szerint a házastársak fele-fele
arányban szereznek közös tulajdont. A házastársak osztatlan közös tulajdonának fogalma,
tárgya és köre mindaz, ami polgári jogi ért el e m b e n a tulajdon tárgy a , teh á t ingó
vagy ingatla n dolog. Tovább á am elyr e a Ptk. szerint a tulajdonjog
szab ály ait me gfel el ő en alkalm az ni kell, tehá t a pénz, érték p a pír, dolog
módjár a haszno síth a t ó ter m é s z e ti er ő , vala mint ami polgári jogi
ért ele m b e n kötelmi jelleg ű igényn e k min ő sül, teh á t vagyoni érték ű jog,
illetv e követ el é s , és a vagyoni tárgyú kötelez e t t s é g illetve tartoz á s .

A ház a s t á r si vagyonközö s s é g létrejött é n e k és fenn állás á n a k két együtt e s ,

konjunktív feltét el e van: egyré s z t a háza s s á g k ö t é s tény e, má sr é s z t � ettől
eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés hányában - a házassági életközösség
létrejöttének és fennállásának ténye. E feltételek bármelyikének hiánya, illetve megszűnése
esetén vagyonközösség nem jön létre, illetve meg s z ű nik. Házas s á gi vagyonjogi
hat á s o k fő szab ály szerint csak a létez ő és érvé ny e s háza s s á gi kötelékh e z,
kivét ele s e n pedig az ún. vélt háza s s á g h o z, vala mint a háza s s á g k ö t é s t
közvetle n ül meg el ő z ő élett ár si kapcs ola t h oz is fűző dnek. Sem miféle jogi
hat á s nem fűző dik viszont az olyan, ún. �nemlétező� házassághoz, amely a
házasságkötés minimális alaki kellékeinek sem felel meg. Kétoldalú vagy egyoldalú vélt
házasság az érvénytelen házasság akkor, ha annak megkötésekor mindkét házastárs vagy
legalább az egyik háza s t á r s jóhisze m ű volt, mert ne m tudot t, és ne m is kellett
tudnia arról, hogy érvé ny t el e n s é gi ok áll fenn. A vélt ház a s s á g
érv é n y t el e n n é nyilvánítá s a es et é n a vagyonjogi követ elé s e k e t kétold alú
vélt ház a s s á g eset é n mindk é t háza sf él, egyold alú vélt ház a s s á g es et é n
pedig a jóhisze m ű háza sf él akkén t érvény e sí t h e ti, minth a a ház a s s á g o t a
érv é n y t el e n n é nyilvánítá s á n a k idő pontjá b a n a bírósá g felbonto t t a volna. A
háza s t á r s a k kölcsönö s rosszhisz e m ű s é g e ese t é n viszont az érvé nyt el e n
háza s s á g vélt háza s s á g n a k ne m tekinth e t ő és ahhoz háza s s á gi vagyonjogi
hat á s o k se m fűző dnek.

A ház a s s á g k ö t é s t meg el ő z ő élett ár si kapcs ola t tekint e t é b e n a bírói

gyakorlat vélelm e t állít fel arra vona tkoz ó a n, hogy abból a ráut aló
mag a t a r t á s b ól, hogy a ház as t á r s a k a háza s s á g k ö t é s i el ő tti élett á r si
együ t t él é s ü k során a közös e n szerz e t t vagyon t á r g y a k a t továb br a is
közös e n haszn álják és kezelik, - ellenkez ő me g álla p o d á s hiányá b a n � arra
kell következtetni, hogy azokat a házastársi közös vagyonuk részévé kívánták tenni. A
házasságkötést megel ő z ő élett ár si kapcs ola t vonatkoz á s á b a n a kialakult bírói
gyakorlat vélelm e t állít fel arra vona tkoz ó a n, hogy �abból a ráutaló
magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előtti élettársi együttélésük során a
közösen szerzett vagyontárgyakat továbbra is közös e n hasz n álják és kezelik, -
ellenk ez ő meg álla p o d á s hiány á b a n � arra kell következtetni, hogy azokat a
házastársi közös vagyonuk részévé kívánták tenni�.
Vagyonjogi vonatkoz á s b a n tehá t a háza s s á g o t meg el ő z ő életközö s s é g a
háza s s á g i életközös s é g g e l egys é g b e olvad, és ezért az életközös s é g
meg s z ű n é s e k o r � a vagyoni viszonyok méltányos rendezése érdekében � a házasság
vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének időpontjától kell számítani. Nem
alkalmazható a vélelem �fordított esetben� tehát akkor, ha a felek a házasság felbontását
követően az életközösséget tovább folytatják, vagy a megszakított életközösséget a házasság
felbontását követően visszaállítják anélkül, hogy újabb házasságot kötnének. Az életközösség
átmeneti jellegű megszakad á s a ese t é n , teh á t ha a háza s s á gi kötelék az
életközö s s é g meg s z a k a d á s á n a k és vissza állítá s á n a k tart a m a alatt
változa tla n ul fenn m a r a d , - és vagyon m e g o s z t á s ne m törté n t � akkor a
vagyonközösség nem szűnik meg, és ezért a házassági vagyonjogi igények rendezésé n él a
vagyo n k öz ö s s é g e t egys é g e s n e k és folyam a t o s n a k kell tekint e ni.

Abban az ese t b e n , ha a felek a közös vagyont az életközö s s é g

meg s z a k a d á s a k o r me go s zt o t t á k , az életközö s s é g helyre állítás a k or
visszavitt vagyont á r g y a k tekint e t é b e n általá b a n azt kell vélelm e z ni, hogy
azok at a felek a közös vagyon b a vissza u t alt á k. Ugyanilye n vélele m szól az
életközö s s é g helyre állítá s a es et é n az egye s különélé s e k alatt szerz e t t és
különv a g y o n n a k ne m min ő sül ő vagyont á r g y a k n a k a közös vagyon b a
utalás a mellett is.

Megsz ű nik a háza s s á gi vagyonközö s s é g a követk ez ő es et e k b e n :

- a háza s s á g n a k a háza s t á r s a k bár m elyiké n e k halála folytán tört é nő

meg s z ű n é s e ese t é n a halál beköv e tk e z é s é n e k napjá n;

- a háza s s á g felbont á s a vagy érvé nyt el e n n é nyilvánít á s a ese t é n a bírósá gi

ítélet joger ő re em elke d é s é n e k napján, függe tle n ül attól, hogy a volt
háza s t á r s a k között az életközö s s é g változ atl a n ul fenn áll- e vagy se m;

- a háza s t á r s a k közötti ház a s s á gi életközö s s é g végleg e s meg s z ű n é s é n e k

napjá n, függe tl e n ül attól, hogy a ház a s s á g u k változa tla n ul fenn áll- e vagy
se m; vala mint

- a vagyo nközö s s é g n e k az életközös s é g fenn állás a alatt a háza s t á r s a k

bár m elyiké n e k fontos okból el ő terjes zt e t t kérelm e alapján a bírós á g általi
meg s z ű nt e t é s e ese t é n a bírós á gi végz é s joger ő re em elk e d é s é n e k napjá n.

A bírói gyakorlat a közös vagyon mellett vélelm e t állít fel, mely szerint az
életközö s s é g fenn állás a alatt szerze t t, illet ő leg ann ak meg s z ű n é s e k o r
megl ev ő vagyon t á r g y a t a ház a s t á r s a k közös tulajdon á n a k kell tekinte ni,
hacs a k különv a gy o ni jellegé t ne m bizonyítják. Tovább á ha vala m ely
kötelez e t t s é g e t az életközös s é g fennállás a alatt teljesíte t t e k, az ellenkező
bizonyítá sig úgy kell tekint e ni, hogy a teljesíté s a közös vagyo n b ól törté n t,
vala min t ugya n e z t kell vélelm e z ni akkor is, ha a vagyonköz ö s s é g tart a m a
alatt akár közös vagyon t á r g y r a , akár külön vagyon t á r g y r a vala milye n
ért ék e t fordított a k (beru h á z á s , felújítás, karba n t a r t á s stb.). A közös
vagyo n n al kapcs ol at o s vélele m a vitás vagyon t á r g y különv a gy o ni
jelleg é n e k bizonyítás á v al dönt h e t ő meg. Nem alkalm a z h a t ó a vélele m a
háza s t á r s a k egy m á s közötti, bels ő jogviszony á b a n se m ett ő l eltér ő
tart al m ú ház a s s á gi vagyonjogi szerz ő d é s ese t é n , vagy a
vagyo n k öz ö s s é g n e k a bírósá g által az életközös s é g fenn állás a alatt
törté n ő me g s z ü n t e t é s é t követ ő e n, tová b b á a háza s t á r s a k és a harm a dik
sze m ély e k közötti, küls ő jogviszonyb a n pedig � az ítélkezési gyakorlat szerint �
harmadik személlyel szemben, azok hátrányára. A végrehajtás alá nem vont házastárs által
indított igényperben tehát az adós házastárs ellen vezetett végrehajtás során lefoglalt
vagyo n t á r g y a k ház a s t á r si közös vagyoni jelleg e a végr e h ajt á s t kérő
hitelez ő terh ér e ne m vélelm e z h e t ő .

Az ítélkezé si gyakorlat szerint a közös szerz é s egy e nl ő arány ú szerz é s t

jelent, ezért vélelm e z ni kell azt, hogy a me g s z e rz e t t vagyo nt á r g y a
háza s t á r s a k egy e nl ő arányú közös tulajdon a . Az egye s vagyont á r g y a k
közös vagyoni jellegé n e k (háza s t á r s a k általi közös meg s z e rz é s é n e k )
háro m együtt e s konjunktív feltét el e van: a háza s t á r s a k általi együt t e s
vagy vala m elyik ház a s t á r s általi külön szerz é s tény e., tová b b á a
szerz é s n e k az életközös s é g ideje alatt való beköv e tk e z t e , vala mint az
adott vagyont á r g y különv a g y o ni jellegé n e k hiány a.