DR.

LECZFALVY SANDOR

oklo mernok,

a mfiszaki tudomanyok kandidatusa

"" "" "" '"

KUTEPITES

MUSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST, 1971

Lektoralta :

POLTL KAROLY

okl. mernok

© Dr. Leczfalvy Sandor, Budapest, 1970

ETO: 628.112

Felelds kladde Solt Sandor igazgat6 Fele16s szerkesztde Simon Pal okl~ gepeszmemok

TAR TALOMJE GYZEK

I. Beoezetes .... !. . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

II. A kUtepites dltazanos menete, a kidtipusok , . . . . . . . . . .. . . . 10

III. Asott kutak .............................•..............•.. 15

1. Az epftes aItalanos menete .........•..............•....... 15

2. Egyszeru, kis vfzhozamu kut keszftese csaladi hazak reszorc 23

3. Epftes konnyebben fejthetO, osszeallo kazetben 27

4. EpiMs tomor, szilard kazetben . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 31

5. EpiMs laza kozetben rezsfis munkagodorrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

6. Vasbetonb61 epult egyszerfibb kut 42

IV. SUllyesztett kutak ;" . . . . . . 44

1. A siillyesztett kut fa reszei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

2. A siillyesztett k1it lenyege, keszftesenek altalanos menete ..... 45

3. A siillyesztett kutak anyag szerinti felosztasa, szerkezeteinek

kialekttaea ~. . . . . . . . . . . . . . . . . 50

a) A vagoel, a va,g66lkoszor1i .

b) A kutkopeny , .........•..

50 52

4. Befejezo munkak .........•.............................. 54

5. Kor kereszbmetszetfi vasbeton kut keszftese 55

6. Negyszog keresstmetszetfi vasbeton k1it keszitese . . . . . . . . . . . . . 60

7. Egyszeru, siillyesztett betongyfirfis k1it 64

S.EpiMs foly6s homokban ..........•....................... 66

V. Vert kutak ..................••...•....•..•................ 70

VI. Furt kutak

74

1. A fUrt kutak fa reszei ••...••...........................•. 74

2. A friru kutak keszfteser61 aItalaban .........•...... : . . . . . . . . 76

3. A fUrt kutak anyagai .••.............•............ '. • . . . . . . 97

a) Os6anyagok ,............................ 97

b) Szlir6k 110

4. A fUrt kutak mUkodeser61 • • . . . . . . . . . . . . . . . • • . . . • . . . . . . • . • . 140

5

5. A tisztit6 kompresszorozasrol , .

6. Ffut kutak vfzhozamanak novelese .

a) Vfzhozamnoveles robbantassal ~ .

b) Vfzhozamnoveles sosavazassal .

7. Egjr egyszerti, sok esetben elOfordul6 kuttfpus tervezese, epitese

8. Kutfejkikepzes, vedoterulet .

Irodalom

146 155

156 169 174 175 176

•.•.•••••••••••••••••••••••••••••• 0 •••••••••••••••••••

I. BEVEZETES

A kutepites nagyon regi tudomany, tulajdonkeppen egyidds az em .. beri kultura tortenetevel. Ott, ahol a civilizacio megjelent, vele egyidoben a kutepites is jelentkezett mint a vizbeszerzes egyik fontos eleme, mint a kultura fontos alapfeltetele.

Talan egyik legregibb kutleletunk a Ganges volgyebOl valo, aholiddszamitasunk elOtt 3000 - 4000evvel epitettek ek alakri teglakbol Mohenjo .. daro es Harrapa yaros kutjait, Babilon-Ninive varosaiban

1. abra. J arganyos vfzkiemelo berendezesa Duna - Tisza koz6n (1959)

agyagtegIabOI falazott kutakat talaltak. Ismeretes Kair6ban az tin, J6zsef .. kut, amelyet az 6korban epitettek es 1169-1193 .. ban allitottak helyre. Ez a kut 86 m mely negyszogletes akna, amely kortil Iejaro.rampakat epitettek. Ezen a rampan vezettek le az okroket es jarganyos vizemelOvel emeltek ki a vizet. 'I'alan ezen jarganyos vizemelO kesei rokona a 1. abran lathato jarganyos vfzkiemeld szerkezet, amelyet

'1

meg nemregen is kutakbol valo ontozesre hasznaltak a Duna-Tisza kozen.

A flirt kutjaink elsd keszitOi a kinaiak voltak, akik mar az okorban bambuszrudak segitsegeveI500 m-es kutakat is melyitettek.

A romaiak az egesz akkori oivilizalt vilagban elterjesztettekvizkulturajukat es vele egyiitt az asott· kutak epiteset is. Hazankban talan

2. libra. R6mai kori kUt 'I'aeon (19!70)

Iegidosebb kut Tacon talalhato, a romai Gorsium varosban, ahol a tormelekek aMI astak ki es tisztitottak ki a kofalazatu romai kutat (2. abra).

Hogy mennyire a. multban gyokerezik egynemely mtiszaki Ietesft-, menyiink is, mutatja a hazankban meg a kozelmultban is nagyon elterjedt gemeskrit (3. abra), Ez a vizkiemelO eszkoz meg ma is hasznalatos Egyiptomban.

Furt kutjaink vagy mas neven artezi kutjaink megjelenese Europa ban az ezerketszazas evektdl szarmaetathato, amikor Franciaorszagban, Artoise grofsagban az elso felszokd vizu kutat furtak, amelyete helyrol neveztek el.artezi kritnak.

Magyarorszagon az elsd felszok/; vizu furt kut 1832-ben keszult Csoron 39,8 m melyseggel. Azota fu"t kritjaink szama allandoan emelkedik,

oJ

8

A kutepites jelentoseget szemleltethetjiik a kutak szamaval is. Pontos adatokat ugyan nem tudunk, de az a.sott kutak szama Magyarorszagon kb. egymillio hatszazezerre, a furott kutak szama pedig kb. harmincezerre becsiilhetO. Ez utobbiak szama allandoan emelkedd tendenciat mutat.

Jelen konyv a kutepitessel kfvan foglalkozni, a kutak fobb formaival,

3. libra. Regi vfzkiemelo eszk6z, a gemeskut (1966. okt6ber)

megpedig az asott, a siillyesztett, a vert es a flirt kutakkal egyforrnan. A konyv alapfoku, ezert a kozvetlen kutepitesen kiviil bizonyos elemi ismereteket is osszefoglal, amelyek a kritepiteshez nelkiilozhetetlenek. Az alapfok jellegebol kovetkezik az is, hogy elsdsorban az alapelveket targyalja a kritepitesben is es igy sok, egyebkent fontos ismeretanyag targya13,satol el kellett tekinteniink.

9

II. A KUTEPITES A.LTALANOS MENETE, A KUTTIPUSOK

Minden vizkitermeIesre alkalmas kut tulajdonkeppen harem fo reszhOI all. Az elsd foresz maga a kut, a masik a kutfejkikepzes, a harmadik a vizkitermeld eszkoz.

A krit gyujti ossze a vizeta felszin alatti retegbdl es teszi lehetOve, hogy a vizkitermelO eszkozzel onnan vizet vegyiink ki. A kutfejkikepzes reszben arra valo, hogy a vizkitermeld eszkozdket, tartsa, masreszt pe-

Aknatedlap HSZ 5799/7

szerint

6/4 I~OS horg. nyomocso

vastetra

76-os perernes mflyhenger

stc-»s horg. szfvocso

4. abra. BetongyUrUs asott kut szabvdnyos kikepzese

10

dig a kutat a kozvetlen szennyezodestol meg6vja. Peldakeppen a 4. abrtin bemutatjuk a kozismert OKI (Orszagos Kozegeszsegiigyi Intezet) kutjat. Itt a kut maga kutgyurukb61 all, a kutfejkikepzes a kutat lefedd vasbeton lemez es kannatartO, valamint a osurgalekvizet elvezetd lefoly6. A vizkitermeld eszkoz a keziszivattyu.

A tulajdonkeppeni kut, tehat a felszfn alatti vizgyujt6 epitmeny sokfele van. A kutak kerdesenek targyalasa elott at kell tekinteniink ezeket a kulonbozd kuttipusokat, mert azokat tfpusonkenf mas-mas modon keszitik.Ebbol a szempontbol a kutakat a kovetkezo modon osztalyozzuk:

1. asott kutak,

2. sullyesztett kutak,

3. furotf kutak,

4. vert kutak.

Minden kut celja, hogy megfelelo vfzmennyiseget tudjunk kivenni a feltarasra keriild vizad6 retegbol. Ezert a vizad6 reteget meg kell nyitnunk. Ez a megnyitas kulonbozd modon leheteeges. Ugyancsak kulOnboz6 modon lehet megtamasztani a vlzado reteget is, mert hiszen ha a. vizado reteg szabadon all, .akkor az esetleg beomolhat. A megtamasztO szerkezetnek, a kut belelesenek ugyanakkor bizonyos esetekben at kell tudni engedni a vizet is a nyugalmi vizszint alatt. Ez kiilonbozd krittfpusokban mas es mas.

A80tt kutaknak nevezziik azokat a kutakat, ahol eloszor kiemeljiik valamilyen formaban a kut godret a talajvizszint ala megfelelO melysegig es ut6lag epitjiik be a kut beleleset (5. abra), A kut munkagodre ebben az esetben az epites idejen vagy megti.Il magatol is, vagy az epites tartamara megta.masztjuk valamilyen ideiglenes dricanyaggal. A kutgodrot a legkiilonbozdb b modon emelhetik ki, atMl fuggden, hogy milyen a talaj. Ugyancsak valtozatos anyagu es formaju .lehet a kutbeleles is, .amint azt a kesobbiekben latni fogjpk,

.z.:': V/zado --=

I-____'v"'---l~=-=- re teg - --n_-'L-v-F..,."""o Ic=ojv fzsz i n t _ =IPj./bsz)-:--

KtJtMleles

-- pl. Mzagosan rokott kobO!

!

( .\

~ Ierepszint

----

--.-- --'- --.---'

1- __ -' '-'-_-'-'

t.iitem

A kuf godrenek kiasasa

Ziitem Kutbeleles beep/tese

5. abra. ABott kUt ke~t6sen~k iitemei

11

Sullyesztett kutakn6l a foldkiemelest ugy vegzik, hogy az eldre elkessltett kutbelelesen beliil emeljiik ki az anyagotes a kutbeleIes lesiillyed. ~kk~r te,hat a kut mu~agodret drioanyagokkal nem kell kulon biztositani meg oml6s talaj eseten sem, mivel a munkagodor falat megtamasztja a siillyesztettbeleIes.

A 6. abran lathatjuk az elmondottakat. Az 1. iitemben az elOre elke~

vizodo ttomo« .

. ' ..

, ',.'" ' .' :' .'. ,'.: .

',' .. " ' ". :.

.. ' .

. . . : . ', ..

1. litem

2.Utem

3.Utem

6. ~b;:a. Sii~ye~ztett kUt keszitesenek Iitemei ; 1. terepszintre aJ.litott b t _ gyuru, 2. foldkiemeIes gyiirUbOl, gyiirUk sullyesztese, 3. teljesen lesiillyes~t~~t

kUt .

sz~~ett ku~bel?Iest. p'I. beto~gyurut a kisse siillyesztett terepszintre teszs~?k' ma~,d klkoto_r}uk belole a talajt. Erre a betongyfirfi lesiillyed es a kov~t~ez~t a t:teJere tessziik. Ezt addig folytatjuk, amig a gyuruk a talaJvl~szlUt ala megfele15 melysegbe Ie nem ernek. .

~azankban a vizellatas zomef regebben az asott kutak biztositottak a sul~!eszt~tt kutak eg~szerubb formaival egyiitt. Meg rna is igen fonto~ sak f?l~g k~telke~en, vikendhazakhoz es tobb helyen a vezetekes vizmu en_atasaban IS. Szamuk Magyarorszagon kb. egymilli6 hatszazezerre becsiilhetO. Melysegiik igen valtozatos. Az Alfoldon zdmehen 3 - 7 'tr~se~. Ezen belli! legsekelyebbek rendszerint a Duna - Tisza kozi hox:.~kha~sagon, legmelyebbek a Korosok videken, A Dunantul dombos videkern egym~shoz ko~el. i~ i~en valtozatos melysegu kutakat talalunk, a dombor~a~I e~. geologiai .. vISZ?nyok miatt. Peldakeppen megemlitjiik, hogy Hevlz kozvetlen kornyeken 34 db asott kutat vizsgaltunk meg Ezekben a melysegek 2,60-32,70 m kOzott valtoztak. .

~rdekes az i~,?ogy a vizszint ala hany meterre er Ie a kutfenek, Mint tudjuk, a talaJvlZ nyugalmi szintje egy even beliil is es hosszabb idd-

12

szakonkent is vaJtozik, ezert a vizsgalat iddpontjatol is fiigg a kutban levd vizoszlopmagassag. Tajekoztataskent azonban megemlitjiik, hogy a maremlitett Heviz 'kornyeki teriileten az akkori vizszint alatt 2-3 meterre talaltukzommel a krittalpakat, de elOfordult 8 meteres vizmelyseg is. (Tekintettel a talajviz ingadozasara, nedves iddben, pl. tavasszal lemelyitett talajvizkuttallegalabb 3 meterre, de inkabb 5 meterre ken lemenniink a vizszint ala. Nagyobb vizkivetelek eseten pedig meg me-

·lyebbre.)

A belsd kutatmerok asott essiillyesztett kutakban nagyobbak, zornmel 0,8-3,0 m kozott vannak. A regebbi asott kutak, amelyeket kovel vagy teglaval beleltek ki, nagyobb atmerojuek, az ujabb betongytirtis kutak viszont kisebbek, 80-100 om-es atmerojuek. Rosszabb viztart6 kozetben, peldaul iszap eseten is, rendszerint nagyobb kutatmerot alkalmaztak, mivel ebben az esetben a kutban nagyobb vizmennyiseget ken tarozni, a lassu vizutanpctlodas miatt, tovabbe, azert, hogya kut hasznaIatakor nagy vfzsebesseg ne allhasson elO a kut koruli retegben. Ekkor ugyanis a sebesen araml6 viz a finom anyagot besodorja a kutbaes annak vize iszapos lesz.

Furott kutakhoz a talajban 10-160 'em atmeroju lyukat furnak kezzel vagy geppeI. Furas kozben a fal heomlasa ellen esdvel biztositanak, un. belesesdvel, amit a lyuk melyftesevel egyidoben engednek a fur6 utan. A friroval megbontott anyagot vagy magaval a kulonbozd friroszerszarnokkal, vagy oblftOvizzel, vagy mind a kettd-

. vel emelik ki a belescsd belsejebOl. Ha a kivant melyseget elerik, a fnroszerszamot kiemelik, a belescsdbe megfelelOen kikepzett perforalt, lyukasztott osovet, un, szfirdcsovet. tesznek. A belescsovet visszahuzzak es a viz a perforalf osovon keresztiil jut be a kutba.

Az elmondottak persze

tulsagosan altalanosak.

CsosopkO

7-

NJ/ugolmi vitszint

SzurOcsiivet tartti taldoesa 7 Betesesa

2 VedOcso kisobb vtsszatuuva

I U1I-r;;4,.._ Cementaltis

Dugo

7. abra, Egyszerubb furott kilt keszitesenek menete

13

~onkret esetben ~ furott kutak nagyon sokfelek lehetnek es elkeszitesiik IS ~agy?n komplikalt .. Mel~segiik igen eltero lehet,15 m-to12000 m-ig. Meg melyebb kutak IS elofordulhatnak. Benniinket azonbanesak az egys~erubb ese~ek, (kis atmerojuek) es a sekelyebb kutak erdekelhetnek.

A jobb megertes kedveert a 7. abran kiserjiik vegig egy egyszerfibb frirott kut keszftesenek menetet, A vizad6 homokreteg a terep alatt 20 - 30 m kozott van, alatta agyag talaIhat6.

ElOszor atfurj.uk .. az iszapos agyagot egy belescsd (1. sz. eso) vedelmevel, am,el!et le':Is;unk, lll~Jdn~m a homokretegig. Itt a belesosd veget becementaljuk (kesobb latm fogjuk, hogy miert). A megszilardult cement-

. dug6t atfurjuk es a homokreteget a

kisebb atmeroju 2. sz. csd vedelmevel harantoljuk at. A homokreteg eleresekor a viz megjelenik a kritban, ez a megiitOtt vizszint, majd folemelkedik a. kritban. A beallt vizszintet nyu-

galmi szintnek nevezziik.

A 2. sz. vedocsdbe a homok atfurasa utan beletessziik a megfelelOen kilyukasztott ~zurocsovet (3. sz. osd) es a2. sz. veddcsovet visszahuzzuk. (Ezert szaggatva jelOltiik.) A homokb61 a viz a lyukasztott reszen, az un.

szurozott reszen tud befolyni.

Tajekoztataskent megemHtjiik,

hogy Magyarorszagon ma kb. 30000 db nagyobb melysegu furott kut talalhato, ill. szamuk ennyire becsulhetO.

A vert kutak vagy mas neven Norton _' kutak hazankban nagyon ritkak. Keszitesuk Ienyege az, hogy atomor heggyel ellatott es megfelelO helyen kilyukasztott szurocsovet onmagaban verik le a' vlzado retegbe, minden-

fajta vedocso nelkiil, Az asott es a silllyesztett kutakhoz hasonl6an szinten kisebb melysegre kesziilnek, maximalisan 30 m-ig.A.tmerojiik 3-lQ,cm kozott valtozik, de zommel 3-5 em-

esek.

Tajekoztatasul egy vert kutat mutatunk be a 8. abran.

5zivattyu

[so ve I<. I<.armanfyus kCitese

Ace! C50'

Pettoratt ~5z(jroc5D

t:h

~ Co ..

t):~ .';' EO: c, ...

CJ~CJ :.:: ::r::"t::J : .. ,

t:J _.

N' .

:;:

Acil hegy

8. abru, Vert kut abraja

14

Ill. ASOTT_KUTAK

1. Az epites altahlnos menete

Eldszor a kut munkagodret kiemeljiik, kiassuk a nyugalmi vizszint ala megfeleld melysegig. Ez a kiemeles tobbfele modon mehet vegbe, att61 fiiggoen, hogy a kdzetek milyenek. Homok, iszap, agyag, losz, tehan laza es iiledekes kozet eseten, as6val, lapattal dolgozhatunk.Kemenyebb, de meg kisse lazabb kozet eseteben pl. durva meszkd, gorgeteg, laza hornokkd, laza marga, vulkani tufak stb .. eseten csakannyal es hontoruddal dolgozhatunk. Kemeny altalajban, pl. vulkani kozetek, kemeny meszkd eseten a fejtest mar csak kompresszoros legkalapaccsal vagy csak robbantassal vegezhetik. Az epitOipar a fejtes szempontjabol a k6zeteket Mt osztalyba sorolja. Minel nagyobb az osztalyszam, annal, nehezebben fejtheto a kozct es igy annal dragabb annak kitermelese is. Igy pl. a VII. osztalyu k6zetek (tomor meszkd, dolomit, bazalt, andenzit stb.) csak robbantassal fejthetOk.

A felbontott talajt a kut godrebdl rendszerint valamilyen kisebb vagy nagyobb terfogatli vodorrel vagy bodonnel emelik ki. A bodont kotellel (kender vagy dr6t) huzzak fel. A kotelet a terszinen felallitott, haromlabon elhelyezett esigan vetik at. Ilyen haromlabat lathatunk a 9. abren, Nagyobb kutakhoz tormeszetesen erosebb, nem fabol, hanem aoelbol keszult haromlabakat, negylabakat, furoallvanyokat hasznalnak. Sekelyebb kutakb6l pedig kozvetlenul a terepre dobjak ki az anyagot.

A kut godrenek kiasasa kozben a kut fala vagy .megall magatol, vagy ducolni kell. Altalaban megall' a Iosz, homokos losz, agyag, a meszkd, homokkd, konglomeratum, a marga, a vulkani kozet es azok tufai. Dueolni kell kavics, homok, iszap eseten, kulonosen veszelyes a finom, egyforma ezemnagyssgu un, foly6s homok, amely mint a neve is mutatja, tigy folyik be a munkagodorbe a nyugalmi vizszint alatt, mint a viz. (Ebben az esetben mar szadfalazassal is vedekezniink kell. Ugyancsak duoolast kivan rendszerint a dolomitba melyitebt kilt is,mivel a dolomit tobbnyire apr6ra toredezett.

A ducolas anyaga legtobbszor es legcelszerubben a fa. Kiilonosen a vizszint alatti kntresz omlik be hamar, ezert ezen ahelyen legtobbszor duoolnunk kell.

15

9. abra. Egyszerfi haromlab kisebb kutepftesekhez (1967. augusztus)

Sokszor az a helyzet, hogy a kiemelt munkagodor megall magatol is, de esak rovid, iddre, EUlrt szabaly az, hogy a lehetO legkevesebb ideig hagyjuk nyitva a kut godret, azaz az epitesi ido a lehetO legrovideb? legyen. Eppen ezert esak akkor eelszerfi elkezdeni a foldmunkat, mikor mar minden anyag a helyszfnen van.

Ha kis melysegfi a kut, kb. 3 - 4 m melysegig legtobbszor duoolas nelkul erdemes kiemelni a munkagodrot, megpedig rezstisen. A rezsu hajlasszoge a talajtol fiigg, de rendszerint 2- 3 ;n mel:fs~gig eleg~eg~s az 1:1 arany, azaz ha egy metert megyunk lefele, oldaliranyba szinten ennyit kell menniink. Elkepzelheto, hogy melyeb? kuthoz is .. rezsfis munkagodrot alkalmazunk, azonban ez rendszerint olyan tobbletfoldkiemelest jelent, hogy elonyosebb a dticolas vagy a siillyesztett megoldas.

A vizszint elerese utan a kut godret vizteleniteni kel1. Kisebb hozamii es kisebb igenyu kutakat vodorrel, nagyobb vizmennyiaegeket szivatytyuval viztelenttunk. A terszinen felallitott centrifugal szivattytival esak 6-7 m-re tudjuk a vizszintet leszfvni a terep ala. Melyebb kutak eseten a szivattynt kis fuggoallvanyra teszik, amelyet leengednek a kutba a vizszint folo az egybeepitett elektromotorral egyutt (10. abra}. Ezt termeszetesen osak kisebb terjedelmti szivatbyukkal tudjuk megtenni. A nagyobb szivattyukat a kut melle asott godorbe tesszu~, hogy a seivomagaesaguk, tehaf a kut kivant fenekmelysege es a SZIvattyuk tengelymagaesaga kozotti tavolsag 6 meternel ne legyen

16

nagyobb. Ujabban hasznaIatosak az tin. Bibo szivattyuk, amelyeket le lehet tenni a kutfenekre, A. megadott nyomornagaesagnak megfelelO melysegbdl, 6 m-nel tehat j6val melyebbrol is fel tudjuk nyomni vele a vizet.

Mint mar labtuk, a nyugalmi vfzszint ala kell a kutfeneket leszivni.

Meg a Iegegyszertibb kut- 6 d 'k

ki I'd' h' '11' eren a

ban, IS esa a 1 az vize a-

tasakor, is celszerti a ·talajvizszint ala legalabb 3 meterre lemenni, nedves idoszakban kesziilo kutakban meg melyebbre. Nagyobb vizigenyf kieIegito kutak eseten pedig a kut probaszivattytizasa adja meg a telepitendd kut talpmelyseget. Ha a vizzaro reteg melyen van, addig kell lefcle menni, mig a kut a kivanf vizhozamot nem adja. (Termeszetesen elOfordul, hogy egy kuf nem mindig adja a kivant. vizmennyiseget. Ebben az esetben tobb kutat kell keszfteni. Kulonosen ez

a helyzet magasan fekvd viz- 10. abra, Centrifugal szivattyu fUgg6-

zar6 reteg eseteben.) A kut allvanyon valo elhelyezese

munkagodret olyan rneretfire

kell kesziteni, hogy a kivant kutbelelest akkor is be tudjuk epiteni, ha a godrot ducoljuk es ez a godorbdl helyet foglal e1. Mint la.t.tuk, a szokasos kesz kutak helso atmeroje 0,80-3,00 kozott. valtozik, ennek megfele-

.lden a kutgodornek ennel nagyobb atmerojunek kelliennie. (A dueoIasra kb. 30-50 cm-t szamfthatunk.)

Ha a kut godre a vizszint ala megfelelO melysegbe ert, akkor a kutat ki kell belelni, Ez a kutbeleles tobbfele m6don lehetseges. Regebben a hazai asott. kutjainkat leggyakrabban kOvel beleltek. A kb. 25-30 cm vastag kor alaku kofalat nyugalmi vizszintig sokszor hezagosan fal~ztak, hogy a viz oldalrol is befolyjon. A vizszint folott a fal rendszerint tomoren keszult, Sok ilyen regi kut falab negyszog alaku vorosfenyo gerenda kalodara epitettek. A gerendak allandoan viz alatt leven, nem korhadtak e1. Ezt egyreszt a jobb vizbearamlas .miatt, de foleg azert csinaltak mert a vizet az akkori eszkozokkel nem tudtak kimerni, ill .. ugy kivenni, hogy a kut feneke gyakorl~tilag szaraz legyen. (Az egymason fekvd gerendak kozott. Mzagot hagytak.)

2 Kutepltes

Ierep

Allvanyzaf

Sziva lamia

Szivakosrir tdbsreteppet

17

Ugyanesak regebbi megoldas a teglaval val6 beleles is. Ujabban a kisebb vizigeny kielegftesere keszult kutakban legelterjedtebb a betongyuru. Ezeket a betongyuruket keszen lehet kapni, Belsd atmerojiik 80 em, ill. 100 em. Magassaguk 75, ill. 100 em, 9,5-11,0 cm-es falvastagsaguak. Srilyuk 460- 660 kg kazatt valtozik. Meretiiket es rajzaikat a 11. abran kozoljuk. Ezek tamar kivitelben kesziilnek, tehat eredeti allapotukban esak olyan kutakat lehet belOliik epiteni, amelyek alulr6l taplalkoznak.Hezagaik kazott vezetnek be ugyanvizet, de ez elenyeszc.

d

lei d I h v Suly Kb.dr /1egjegyzes
em kl] Ft
80/50 80 SO 95
GY 80/75 80 75 95 460 142-772 /1SZ
6Y 80/700 80 700 95 675 777-219 75450/9
700/50 700 50 110
700/75 700 75 100 660 226-271
I ll. abra. MSZ 15450/9 sz. szabvany szerinti e16re gyartott kutgyfuiik meretei

A kesz hetongytirtis kutakon kiviil a beleles keszfilhet helyszinen a krit godreben osomoszolt. betonbol vagy vasbetonbol is. Ekkor a kut vagy esak alulrol kap vizet, vagy a kut falaba vizvezetO nyilasokat keszttenek kiilOnbozo medon. PI. soklyuku teglat, vas- vagy kismeretfi eternitcsoveket stb, tesznek a kutfalba, amelyek ateresztik a vizet. Ez mar komolyabb felkeszulest igenyel, a betonozas es az ahhoz keszii10 bclsd zsaluzas szuksegessege miatt.

Nagyobb atmeroju kutakhoz alkalmazzak a betonidomkovekbol keszuld kutbelelest. Az idomkoveket ugy kepezik ki, hogy a viz az idomkovek lyukain oldalrol is be tud folyni. Ilyen idomkoves kutbelesepitest mutat a 12. abra (Papa-Tapolcafdn Papa vizellate.sara).

Ujabban azasott kutak belelesere nagy atmer6ju azbesztcement csovet alkalmaznak. Ez azert elOnyos, mert az azbeszteement eso falat

18

12. abra. Beton idomkovekbol epiU6 kut. Papa-Tapolcaf6n(1967. okt.)

konny? ~ifurni ane~iil, hogy az karosodna (pl. osctores), es igy a kut oldalrol IS kaphat vizet a lyukakon keresztul, A 13. abran lathatjuk egy i1yenlyukasztott esc beengedeset a kiasott kutba, A kut BalatonAkali egyik eampingjenek vizellatasara -kesziilt,

Oly~n kutakba, ame1yeknek nagyobb vizmennyiseget kell adniuk, a kutbeles kore es a kut aljara - ha alulrol es oldalrol is kap vizet a kut - sztirdreteget tesznek. Ez a szfiroreteg kulonosen fontos finomabb szemcsejti vizado retegek, pl. iszap, finom homok stb. eseteben, A szuroretegek rendszerint kavicsbol es gorgetegbOl allpak. Feladatuk az, hogy megakadalyozzak a finomabb anyagok kutba jutasat. Ezert a kut melle kozvetlenul olyan nagy darabok keriilnek, amelyek a kritfal lyukain nem tudnak. beesni. Ha a vizado reteg tul finom, akkor tobb retegfi, egyre li:isebb szemosejti szurot alkalmazunk a vizado reteg fele, hO?~.r;leglegyen az atmenet;, ~I., a 14. abran bemutatunk egy nagy atmeroju kutat a tervezett szuroreteggel (Alsoorson kesziilt).

Oldalso. szfirdreteggel ella.totb kutak mar rendszerint igen nagy atmeroju munkagodrot igenyelnek, mivel az egyes sztirdretegek vastagsaga minirnalisan 15 - 20 em.

2*

19

13. abra. Balatonakali s6si foldeken eampingkut keszftese lyuka.sztott azbesztcement csabal (1965. aprilis)

A kut. Mle16senek es sztirdretegenek elkeszitese utan vagy azzal egyid6ben a duoanyagot kiszedik a kutbol, megpedig alulr61 folfele es igy elkesziilt a kut, kutfejkikepzes nelkul. A kritfejkikepzes m6dozataival kiilon fejezetben foglalkozunk.

Most kovetkezik a kut kitisztitasa. Egyszerubb, kis vizszolgaltate.su kutakb61a vizet vodorrel kimerik, mialtal a viz teljesen kicserelodik benne. Nagyobb hozamu kutakban tisztit6 szivattyuzast vegeznek a beepitett kezi vagy egyeb szivabtyuval, vagy kulon erre a celra odavitt

20

"
b
-<:>
~
b
-o
'"
:;:::
"
co
E:
'"
<->
N E:
<u
E: ;::_
.!';' b
"
-2 "
c::
.", C>
~ .,
b -c
S, OJ
~
~
0)
eo
0)
.p
'Q)
...
-o
...
'::i
""
I w.
I 0)
§1 ;;..
...
0)
.p
~ oil
~
,
§i .p
'::i
~ ~
.p
.p
0)
~+ ~
""
I '"
00)
~
c::i Q
", :0
~I a:
...
~I :0
00
I ~
-+
~
.'GIl
-;
..;<
..... :B '2
~ '~
'" ~
E: '"
Co
'" -sc
, '"
"" -_
.§
~
'"
N
v-,
z:
:B
.!2
co c::
E: '-'
L.> CO)
, ~
L.> 21

ssivattyukkal. C~ntrifugal szivattynt itt is esak akkor alkalrnazhatunk, ha a leszivott szint a szivattyu tengelyet merve, nem nagyobb mint kb. 6 m.

Az a.sot.t kutakban, amelyekr61 most szo van, a kutepites kozben a kutat viztelenitjiik, tehaf bizonyos foku tisztitas mar 1ezajlik. A tisz~it6 ezivattyuzast ug:yanis nemesak azert vegzik, mert a kutbol az iszapos szennyezett vizet ki kell ernelni, hanem azert. is, mert a vizado k6zetb6l a finomabb iszapos, finomabb homokos reszeket el kell tavolita~i. Ezt rendszerint mar az epites ideje a1att elvegzik, ezert a tdsztdto sZlvattyuzas kevesebb ideig tarthat.

Nagyobb vfztermelesre vagy vizmfi szarnara kesziild kut eseten a kutat ri.t is kell klorozni a tisztito szivattyuzas utan, Egy m3 hasznos vizterfogatra szarnitva 10- 25 g klormesz vagy 30- 75 g natriumhipoklorit hasznalhato.

-A: klort huzamosabb .ideig, kb. 2-5 oraig bennhagyjak a kutban, m ajd az egesz kutat ismetelten kiszivattyuzzuk ugy, hogy a beklorozott vizt6lmegszabaduljon. A klorozassal a kutat fert6tlenitettiik" csfratlanitottuk, a szennyezett epitesi anyagok bakteriummentesite~e megtortent,

Igenyesebb, nagyobb viztermelesre kesziilt kut eseteben az elkeszules utan felvessziik a kut vizhozamgorbejet. Ez ugy tortenik, hogy megmerik a nyugalmi szintet,

Vfzhozam lifer/perc

200 300 1,00 majd legalabb ket kiilonbOz6

nagysagu depresszional meg-

merik a vizhozamot. Az egyes meresek kozott a vizszintet visszaengedjiik es igy kezdjiik a kovetkezo merest. Ezutana nyugalmi szintt6l szamftott depressziokhoz f01- rakjuk a kapott vfzhozamokat. Peldakeppen a 15. abran a 13. abran latott kut vizhozamgorbejet. vehetjiik szemiigyre. A nyugalmi szint alatt 4,15 m-rel 340ljmin, a nyugalmi nivo alatt 2 m-es depresszi6val pedig 170ljmin vizhozamot kaptunk kutkeszites kozben. A vfzado reteg durva meszkd. (Balatonakali keleti campingkut.)

100

_sz!:Iyugalmi vitnivo ferep alatt -s- 4,2m-re

yKutmetyseg terep atatt 9,6m

15. abra. Balatonakali camping kutjanak vfzhozamgorbeje. Vizad6 k6zet durva meszk6

22

. Mint az elmondottakbOl is lathato, nagyon sok epitesi mod kepzelheM el meg az asott kutakon belul is. Ezert tulajdonkeppen minden egyes kut, kiilonosebben a nagyobb vizhozamra valoak, egyedi tervezest igenyelnek, ahol kulon-kulon figyelembe kell venni a k6zet- es egyeb adottsagokat. Ezt szem e16tt tartva, mutatjuk be a kulonbozo gyakrabban e16fordulokuttipusok kesziteset.

Ezek reszben a kdzetadottsagok, reszben a be16liik kapott vizmennyiseg tekinteteben ktilonboznek egymastol.

2. Egyszerfi, kis vlzhozanni krit keszitese esaladi hazak reszere

Ez a kuttipus ma hazankban a legjobban elterjedt csaladi hazak, vfkendhazak, tehat kis fogyasztok vfzellatasara. Ma leggyakrabban e16re gyartott betongytirtikbol keszitik.A.sott es stillyesstetf formaban egyarant elOfordulnak. Itt az asott kuttal foglalkozunk.

A kut keszlteset itt is mege16zi a helyszini szemle es a kuthely k~tUzese. A kut helyenek kivalasztaaakor nines sok Iehetosegunk, hiszen azt a telken beliil kell lemelyitenunk. Meg ilyen kis helyen beliil sem kozombos, hogy hova tessziik a kutat. Ennek kiilonbozd okai vannak.

A helyszini szemlen bejarjuk a kornyezd kutakat, megmerjiik azok melyseget es nyugalmi vfzszinet. fgy mar megtudhatjuk azt, hogy az els6 vizad6 retegiink hol talalhato, tehat a telepitend6 kut milyen mely legyen. Celszerfi a logkozelebbi kntrol vegyvizsgalatot is vegeztetni, ha .. a ~ut vizet ivasrakivanjuk folhasznalni. (A vizsgalatokat a megyei KOJAL vagy az Orszagos KozegeszsegiigyiIntezet vegzi.) Ez tajekoztat benniinket arrol, hogy milyen vizre szamithatunk. Ugyanesak a helyszini szemlen kell megallapitani azt is, hogy a kornyezd telkeken hol van a W. C., szennyvfzderitd.tee a sajat telken hol akarjuk azt epiteni. Ez azert fontos, mert ezekt6l a fert6z6 goeoktol a telepitend6 kutakat lehet6legtavolabb (szabvany szerint legalabb 20 meterre) kell telepiteni megpedig ugy, hogya talajviz aramlasa a kuttol a szennyez6 goeok fele tartson es ne forditva. (A talajviz mindig a magasabb vizszintU helyr61 aramlik az alaesonyabb vizszintU hely fele.)

A kornyezo kutak melyitesekor e16keriilt k6zetek es a gondos helyszini szemle segltsegevel nagyjabol azt is megallapithatjuk, hogy milyen lesza kitermelend6 k6zet. Igy a telepitend6 kutakr61 sokat megtudhatunk. Melyseget ismerjiik, hiszen a talajviz ala kb. 3 - 5 meterre kell l_emenniink es korulbelul azt is tudjuk, hogy milyen talajunk lesz. Igy a kutbol kiemelend6 foldmennyiseg es a sziikseges betongytirfi szarna megbeesiilhet6 es megrendelhet6. Mint a 11. abran lathato, a jelenleg gya.rtott. gytirfik 80 em es 100 em-es bels6 atmer6juek. A 80

23

em-esek 75 em, ill. 100 em magassaguak, a 100 em es6atmer6juek pedig 75 cm-esek. CAruk ma 142-271 Ft/db kozott valtozik.) Regebben gyartotte.k a 80-as gyuruh61 az 50 es 25 em magassaguakat, valarnint a .100-asb61 az 50 cerrtimetereseket is. Az ilyen kutgyuruskut lehet6 legnagyobb melysege kb. 10 m.

Asott kubhoz, tehat amelyr61 most szo van, elore kiassuk a munkag6drot. A foldkiterrnelest homok, agyag, iszap, Iosz, kavies eseten kezi szerszamokkal, as6val, lapattal, esetleg csakannyal vegzik. Mig 1ehet, kezzel dobjuk a kitermelt foldet a fe1szinre, kb. 2 m-es melysegig. Ez alatt - mint mar mondottuk - a foldkiemelest a haromlab (9. abra) csegltsegevel vegezziik. Ezen van a esiga,amelyen atvetett kotel segit-

segevel htizzuk fel az anyagszallitO vodrot,

Ha a kut megall magatOl is, akkor a kutfalabnem kell duoolni. Ez azujelenti. hogya munkagodor kisebb atmer6ju lehet, mert a ducnak nem kell hely.AItalaban megallmagatdl, legalabbis az epitkezes idejere a losz, a homokos Iosz, az agyag, valamint a durva es Kemeny rneszkd,

"homokko, vulkanikozetek es azok tufai,

A kut godrenek atmeroje ebben az esetben a gyuru kiils6 atmer6jenel valamivel nagyobb, tehat 80-as gyurukhOz 110-130 em, 100-as gyurukhOz 130-150 em. Nagyobb atmer6ju gyurut akkor celszerfi alkalmazni, ha a vfzado reteg iszapos. Melyebb kutak eseteben meg ak-

. kor' is celszerti nagyobb atmer6vel indulni, hakisebb gyuruket epltiink be, mivel kis atmer6ju lyukban a foldkiemeles igen korulmenyes,

Afent emHtett atmer6vel tehat a munkagodrdt-kiaesuk a talajvfzszintig es az ala meg amennyire lehet, 3-5 m-ig. A viz kisebb vfzado k6zetb61 a vodorrel kiemelhet6. (Ott, ahol nagyobb a vizutaaipotla.s, mar esak szivattyrival Iehet vlztelenfteni.) Van olyan hely, pl. a Balaton deli part jan (a vfzado finom homokos iszap),a Balatonhoz kozel, ahol atalajvfzszint gyakorlatilag a to vfztUkrevel egyezik, a talajvizeta to taplalja es ezert nem is ingadozik sokat. Ilyen helyekeneleg 1- 2 m-re a nyugalmi vizszint ala lemenni.

. A kiasott munkagodorbe egyerikenf beleengedjlik a kutgyuruket a haroinlab segitsegevel, vastag, a gyuJ,:un athuzott kotelekkel.Egy

- gyuru sulya 460- 660 kg, ezerb vastag koteleket vagy laneokatkell . hasznalnl. A gyuru leengedese kozbensenkisemtart6zkodhata kutban.

A gyuruket fgy egymaa utan beengedjuk-a kutba. A betonkiils6 fala esa kutgodor kozotti hezagot oelszertiikaviccsal kitolteni, egeszen a nyugalmi vizniv6ig. E fol6tt majdnem a terepiga kut sajat anyagabol tolthettink vissza a gyurukmoge. (A felszinhez Kozel 40-100 cm-rel a gyuruk mogott viszont mar agyaggal toltsttk ki a Mzagot.) A gyuruszamot rigy valasszuk meg, hogy a gyliruk legalabb 40-50 cm-re kialljenak a terepb61, nehogya szennyezett felszini vizek .belefolyjanak aklitba.

. A kut fenekere kulonosen iszapos, finom szemti vizad6 reteg eseten oelszerti 30- 50 em vastag kaviesot helyezni, amely Ieterhelest es bizonyos szurest is jelent. A gyuruk hezagait - ahol egymason felfekszenek - a vizszint folott eernenthabarccsal el kell tomni, ki kell kenni, nehogy a felulrol szivargo szennyezett viz azokon bejuthasson a kutba.

A kut elkeszulte utan

azt kitisztitjuk, meg egyszer kimerjlik be16le a vizet, lehetOleg tobbszor, hogya szennyezett kornyezetben a viz teljesen kicserelddjon, Ezuta.n elkeszitjiik a kutfejkikepzest. A keszites modjat- kulon fejezetben targyaljuk.

Mivel a betongytirfis kut tulajdonkeppen alulr61 taplalkozik, ezert. a gyuruk8t a vizzar6 feku retegig nem tehetjiik Ie, mert kizarjuk a vizutanp6t16dast.Ilyenkor a vizzar6 reteg fole kb. 1 m-es kavicsteritest tehetlink (ha mar lementlink a vizzar6 retegig) es erre allitjuk ra a gytirfiket,

Egy ilyen kut tervet 16. 6bran lathat-

a juk.

Ha a kut fala omlik, drioolast alkalmazunk. Celszerfi azonban a gyfirfiket inkabb stillyeszteni, esupan akkor erde-

mes duoolt godorben dolgozni, ha hezagos ducolas eleg es a talaj nem mindeniitf laza. Ilyen dneolas tervet mutatjuk be a 17. abran. Dticolas eseten a kut munkagodrenek a diioanyag vastagsaganal nagyobb atmer6junek kelliennie.

Ha betongyfirfi nem all rendelkezesre, akkor a kutat kibelelhetjuk tegMval es kovel is. Ekkor azonban, kulonosen melyebb kutakhoz,

Haromiab epffes ideiere

Kuf sajot anyagabo! visszotottve

[lqreglj_ri~/oll beton -kufgyuruk

N .' o'KI----1ffio .'

~ ::~;o 00::

~ .: :'Jd-----'-II1'aO :::£:: ~: -; : .. ~ . <'")

~ : .:.'bl-~-jil

..c.:::: .> C>~

<.:;. .. " -r "---'"

Kul sojat ~Leferhe/6'

anyagdbol . kovics

visszatottve' "/

'.' ~{r:~: m-

Cooo'" ~

• ••••• ~I

. , :. .~., .' .-g i

. . ", ", ··t3i~

'_'._.:',' •. ' ·.~l't'--

i;0 /illi/l/j ///f};

'/ //

vizzard arJljoq

7. vdttozot

/

? vottotot

16. abra, Egyszerfi betongyfirfis asot.t; kut terve, kis vizfogyasztOk reszore

25

17. abra. Egyszeru dueolas kisebb asott. kut munkagodrenek kiemelesekor

nagyobb atmero szukseges. Teglakutakban a belsd atmero 1-2 m, A falvastagsag vagy 12 vagy 25 em.

12 cm-es falvaetagsag eseten a teglakat cementhabarcsba rakjuk.

A viz alatt celszerfi hezagosan falazni, mert akkor oldalr6l is kapunk vizet. A teglak6teseket a 18. abra tartalmazza.

Ha kdvel beleljuk, akkor a kutatmero valamivel nagyobb, mint betongyfirtis kut eseten, mert a nyers kofalazat vastegsaga 25-30 emnel vekonyabb nem lehet. fgy a kut, munkagodre 2 - 3 m atmeroju lesz. KOfalazat eseten is celszerfi a vizszint f6l6tt a k6veket tomoren cementhabarcsba rakni, a vizszint alatt pedig hezagosan. Ha keyes vizre van szuksegiink es a vizad6 retegiink a kut talpa alatt isfolytat6-

18. abra, Asott kut teglafalazatanak keresztmetszete

dik, akkor a vizszint alatt is tomoren kell falazni. Ennek az az oka, hogya talajviz legjobban a felszinen szennyezett, lefele ez a szennyezettseg cs6kken. Alulr6l taplalkoz6 kuteseteben tehab mindig a lejjebb leva tisztabb vizet kapjuk.

3. Epites kdnnyebben fejthetO, osszeaIl6 kozetben

A kovetkezokben nagyobb igenyti, nagyobb hozamu kutak epiteset mutatjuk be tobb pelda kapesan. E fejezetben a k6nnyen fejthetO, de epites idejen megall6 kozetben epult kutat ismertetjiik.

Peldakeppen Balatonakali kozseg keleti es nyugati vegen 1965-ben telepiilt campingek vizellatasara kesziilt asott kutakat mutatjuk be.

¢ 500 mm ac. es6' Iljukasztasa, liJukak rilmeroje 1,5 em (kifszltesiil< furoval)

50db

Tn1

Y15cmY15cm115em9 ,;7,5em

of 00

¢150 v.b.kulgy(fru

15/ 500 -CU __ ~!!o!__ __ --.w

20 em vtq. beton- ----~=z:rr--+__n==I+-_:,,£_-'- 2=-.,0 J rtfleq. 8.140-es

¢5DOozbe5zlcem. -42m

e50' kifurva N!Juq.plfii ,~

¢150 perforolt v.b. vrzntvo ~

15/500 kulgyuru

¢J-4cm mosott >J~

kavics fe/lolfes ~

¢ teem kOkerflis

¢J-4em mosott -9,4

kovics -laO

HOQC50, akncfedtop es szivatlyuelhelljezes lute ne,fbl.

A kul kori epfteiidif vimiro belonq.ollert szinlen az aknoteatoo terven kett meqadni.

¢ 150 kulgyijru pertordtoso 120cm 120cm I

19. abra. Balatonakali campingjei vfzellatasara keszitett asott kutak terve

A ket kut gyakorlatilag egyforma terv szerint kesziilt,d urva meszkoben (un, szarmatakori durva meszkd).

A tervet a 19. ribrrinvehetjiik szemiigyre, amely kutfejkikepzes nelkiil abrazolja a kesz kutakat.

A kutepites a foldmunkaval kezdddott. ElOsz6r a durva meszkoben kb. 1,90 m-es atmeroju k6r alaprajzu munkagodrot emeltek ki. A fejtest osakannyal, ill. a kemenyebb helyeken kompresszoros legkalapacscsal tortent. A kifejtett anyagot a melyebb szintekr6l mar bodonnel emeltek ki haromlab segitsegevel, amely a 20. ribrrin lathato.

A nyugalmi vizet 4,2 m-re a terep alatt kaptuk meg. Ez alatt centrifugal szivattyuval viztelenitettiik, amely kb. 500 l/min 6sszteljesitmenyfi volt. A szivattyri eleinte a terepszinten volt mindaddig, amig a

27

21. abra. Balatonakali keleti campingkutja. A kepen lathat6 a kiils6 belolesre va16 150 cm-es kutgyfuu os a szfirokavios-keszftes (1965. majus)

20.abra. Balatonakali keleti campingkUtja keszttes kozben (1965. aprilis) k~t kb. 6 m mely nem lett. Ezutan a ktitba kozvetleniil a nyugalmi vizszint ~6le egy fiiggoalivanyt eresztettek, amelyen levd szivattyli egeszen a ta,lplg .~b. 10 m. ter~p al.atti melysegig tudott vlzteleniteni. (Mint mar emli~ett~k, ee.ntrIfu~al sZlvattynval esak kb. 6m-es leszivast lehet vegrehaJ~a;ll ~. sZlvattyu tengelyet61 szamitva.)

F~Jt~~ koz?,e~ a durva meszko megalit ugyan, de biztonsagbol a munkagodrot a kiasas utan 150 em belsd atmeroju 15 em vastag, 50 emma-

gas vasbeton gyurukkel beleltuk (21. abra). E gytirfiket. akkoriban eldre gyartva lehetett ka pni.

A gytirfiket a 19. abra szerint lathaM kiosztasban 2-3 cm-es lyukakkal attortiik mar lent a munkagodorben, hogy a viz oldalrol is be tudjon jonni.

A kut szfirdcsoveill annak belsejeben 50 em belsd atmeroju azbesztcement csovet tettiink, amelyet a 19. a.bran lathaM kiosztdssal 1,5 cm-es lyukakkal perforaltunk. A perforalast furoval vegeztek. A kilyukasztott eso beerneleset a kutba a 13. abran mar lathattuk,

Az azbesztcement eso es a kutgyuruk k6ze 3 ~ 4 em-es rostalt mosott kaviesot t6lt6ttiink be. A 3-4 em atmeroju kaviesokat osztalyozatlan durva kaviosbol a helyszinen rostaltak ki (1. 20. abra).

Az azbeszteement esobelsejebe, annak aljara 3 - 4 em atmeroju mosott kavics keriilt es ezt 10 cm-es kovekkel terheltiik le, nehogy szivaty-

tyuzas kozben ezek a kaviesok felemelkedjenek. .

A nyugalmi vizszint folott a szurokaviesot 20 em vastag betonreteggel fedtiik be.

Az ilyen m6don keszii16 egyik kut (Akalit61 keletre) vizhozamgorbejet a 15. abran mar bemutattuk. Lathato, hogyez a kut a nyugalmi szint alattkb. 4 m-es depresszi6val kb. 350 l/min vizet adott.

Egyebkent ez a kut a talpon kb. 10 m-es melysegben mar elerte a tomol', tin. triaszkori meszkovet,

28

29

30

4. Epftes tomor, szilard kozetben

'I'omor, szilard viztarto k6zet eseten az epites nagyon nehez, sokszor csak robbantassal tudjuk a k6zeteket kifejteni, viszont a ducolas elmarad, mert a k6zet megall magatol is. Ilyen epitkezes lehetseges tom or meszkd, homokk6, konglomeratum es vulkani k6zetek tobbsege eseten. Az alabbiakban egy tomor meszkdben vegzett epitest ismertettink.

A kut Papa vizellatasara keszult Papa-Tapolcafdn. 'I'ulajdonkeppen egy forrasra epiilt, amely forrae tomor rneszkd, un, kretakori meszkd repedeseibdl es barlangjarataibol tort fe1.

A kut tervet a 22. abrtm lathatjuk. Eltekintve a nehany decimeteres fels6 retegt61, amely isza P bol alit, a kut vegig tomor, igen kemeny meszkoben epult meg. A kut munkagodre nagyjabol kor alakri volt, atmer6je kb. 5,80 m, melysege kb. 6 m,

A felso iszapreteg eltavolftasa utan a meszkovet eloszor kompresszoros legkalapaccsal fejtettek (23. abra.), (Ducolni akemeny szikla miatt termeszetesen nem kellett.) Kesdbb, amikor mar melyebbre hatoltak, a meszkd annyira kemeny volt, hogy legkalapaccsal sem lehetett fejteni, ezert ro b bantassal keliett a koveket meglazitani. A robbantasi tervet a 24. abrtun. mutatjuk be. A robbantoanyagot a meszkobe furt 1,5 m mely lyukakba helyeztiik e1. A lyukakat negy koron terveztiik elhelyezni, a legkUls6 kor atmer6je 4,6 m volt. A negy koron osszesen 68 db lyukszamot terveztunk. Ezeket a furasokat Iegkalapaecsal fUgg61egesen melyitettiik le. A legbels6 koron lev6k az akna belseje fele kicsit d61tek (1. 24. abrat). Egy-egy lyukba 20-110 dkg paxitot iranyoztunk e16 egy szeleteleshez, azaz az akna teljes szelessegeben kb. 1 mes lefele haladashoz 63 kg paxit volt az eldiranyzott

23. abra, Papa - TapolcafO aknakutjabol meszkokifejtes kompresszoros logkalapacesal (1966. oktober)

31

mennyiseg, (Egy m3 tomor kozethes tehs.t kb. 2,3 kg paxit.) Megjegyezziik, hogy a robbantas utan a fenti szamok kisse m6dosultak a kulonbozd koriilmenyek miatt.

A 63 kg paxitot nem egyszerre ro b bantottuk fel, hanem kisebb reszletekben. (Eleinte egyszerre kb. 2,4-4,0 kg-ot), hogy a robbantas a kornyezd epii- 1etekben kart ne okozzon.

A .szukseges fojtast ugy biztositottuk, hogy az aknaban a vizet robbantas elOtt fOlengedtiik. Ezaltal a tolteteken 1,5-2,5 m-es vizborftas volt. Tekintettel arra, hogy a paxit elazik, ha vizeri es igy nem robban, a Iyukakban a paxitot ketretegu gumiszigetelesbe he1yeztiik e1. (Ezert viz a1att jobb robban6- anyag a trotil, amely nem azik e1 es igy vizhatlan szigeteles nelkiil is hasznalhato.) A lyukakat a toltetek behelyezese utan iszapos losszel tomtuk be.

A robbantasok vegrehajtasa elott a kut munkagodrenek tetejere drothalot. tettek, hogy az a robbantaskor szerterepuld kovek ep.ergiajat megtorje es

azok a kornyezetiikben leva epiiletekben ne okozzanak kart. .

Az igy elok6szitett robbantast lathatjuk a 25. abran (12 dblyuk egyszerre vegzett robbantasa, lyukankent 20 dkg paxit, osszestoltet 2,4 kg paxit). A 26. {[bra pedig ezen robbantas utan, ennek kovetkezteben megrepedezett meszkovet mutatja az akna aljan,

Robbantasi vtizlo! a tapotcoio! torrostoqtolo aknaktllhoz

4/7

4/8

t.Roriin 6 {lmjs, Iyukankiflt JOdkg paxit

l Lyukmely· seg 7.5.m I

2. koran 74 (Uros,lyukankinl 60dkg poxit

3. koron20Nras, lyukal7kenf 7, 7 kg paxil

4. koran 28Iuras,lyuK"onkint 1, 7 kg paxit

24. abra. Papa - Tapoloafoi Vizmu aknakutjanak robbantasi terve

32

25. abra, Kutrobbantas Papa ~ 'I'apolcaf6n(1967. augnsztus)

26. abra, Robbantassal_szetrepesztett meszko a Papa- TapolcafOn epillt kutban (1967. augusztus)

3 Kuteprtes

33

Az elmondottak szerint a kb. 1,5 m melysegfi lyukakban valo rob bant's az akna teljes .szelessegeben kb. 1 m-es lefele haladast biztositott. a Megjegyezziik, hogya tamar kozetekben 1 m3 kirobbantdsahoz k~. 1- 6 kg robban6anyagot hasznalnak fel a furolyukakban. Nagyobb ko-

zetszilardsag eseten nagyobb a robban6anyag-sziikseglet. ,

Megjegyezziik, hogya 'robbantasok vegrehajtasat Ma~yarors~agon ma csak kijelolt robbant6mesterek esvallalatok vegezhetlk a szoban-

27. abra, Tomott, un, kretakori meszk6 barlangiiregei, Pa,pa ::TapolcafOn. Kutepites soran feltarult iiregek, amelyekbOl VIZ tor e16 (1967. szeptember)

34

23 27,4em

Belso aldol

23 em

Ieliitnetet

293em

E/oregyartott beton idomkiivek

[ Kulso' aldol EO
t.:>
c:r,
.._
27em I
I
..._ I
Q) EO
,~ '-'
~ co
"l""
~ C'")
~i
tscm em

o 5 70152025

7em eemenlhabarcs Zmtn-es cementhabarcs

Az idomkove« anyaga B 20D beton Keszitesenel temtsaluzotot kett hasznalni . . Egy darab sulya 35, 2 kg. Egy sarba 39 db idom keriit,

28. abra. E16re gyartott beton idomkovok terve harom meter bels6 atmer6jii kuthoz

forgo teriileten illetekes Keriileti Banyamtiszak! Feliigyeloseg engedelyevel. A robbantasok e16tt a Banyamtiazak! Feliigye16seghez rob bantasi tervet kell benyujtani j6vahagyas vegett, Etervnek tartalmaznia kell a mfiszaki Ieirason es a robban6anyag elhelyezasi terven kiviil egy helyszinrajzot is, am ely a kornyezd eptiletekot, Ietesftmenyeket abrazolja.

Az emlitett medon az aknaban robbantasokkal aprora tartiik a meszkovet, a darabokat bodonben emeltiik ki es fgy elertuk a sziikseges melyseget.

3*

35

A viz az akna godrebe a meszkdrepedesek es a feltarb barlangjaratokon keresztiil tort be, amint azt a 27. abran lathatjuk. Az epites alatt. tormeszetesen vizteleniteni kellett. Viztelenitesre eleinte 2000 ljmin, majd 3000-3500 ljmin osszteljesitmenyu szivattyukapaeitast hasznaltunk fel. A szivattyukat eleinte a terepre, majd kesobb kisse melyebbre, a kut mellett kimelyitett munkaarokba tettiik.

A kut vazat, Mleleset elOregyartott betonidomkovekkel epitettiik fel, ame1yek kb. 3 m-es belsd kutatmer6t eredmenyeztek. A falazast, a 12. abran mar bemutattuk. A botonidomkovek tervet a 28. 6:bran latha.tjuk. Az idomdarabon 2,3X 9 em-es nyHast hagytak olda1t, aho1 a viz befolyhat az aknaba. Az idomkovek B 200-as betonbol kesziiltek, fernzsaluval es egy e1em srilya kb. 35 kg volt.

Az elOre gyartott idomokbol keszult. kutbeleles es a sziklafal koze ketretegfi, egyenkent 50 em vastag kavies szuroretegettettiink, kozvetleniil az akna fala melle 5-10 em atmerojueket, majda meszkOfa1 melle 1- 5 em-eseket. (Anagyohb atmeroju kovek miatt a szurokavies nem tudott az elemek 1yukain atfolyni.)

A fenekre is kivanatos lett volna szuroreteget tenni, de ahhoz az ak-

1000

2000

Vizhozam, liter! perc 300D

_L L_ _L __ ~ ~ -------~

.5
c:: 5
co
-<:J
,
~
'0 4
......
'to>
~
.2 3
to>
c::
-><::
to>
N 2
to>
V)
~
'0 1
,N
:;: -,
-b Aknafenek
0 29. abra. Papa - Tapolcaf6i Vizmu aknakutjanak vfzhozamgorbeje

36

nat tovabb kellett volna melylteni. Ezert az akna feneket lebetonoztuk es igy alulrol a kut nem taplalkozik. A lebetonozasra azerf volt sziikseg, hogy a szivattyu szfvocsove a meszkotormeleket a fenekrol ne szivja fel.

A kutat a helyszinen csomoszolt 15 em vastag vasbeton tet6vel fedtiik be. Rajta a fal mellett termeszetesen 80X 80 em-es lejaro nyilast hagytunk szellczdlezaroval. Azaknaba a sziikseges osdszerelvenyek (szivoeso stb.) mellett vasletra es vizmerceis epiilt.

A vasbeton lefeddIemez epitesekor eloszortermeszetesen.alul megtamaszto . deszkazsaluzatot epitettek, amely deszkazat a kuton egyes helyeken kihagyott kovek helyere athuzott gerendakra tamaszkodott.

A kut elkesziilese utani vizhozamgorbejet a 29. abran lathatjuk.Eredetileg, mive1 a kut forrasra-telepiilt a nyugalmi vizszintrdl is adotta kut vizet, peroenkent 1240 litert, mig az akna feneke fol6ttkb.l m-es vizallason teljesitmenye 3000 liter volt pereenkent.

Tajekoztatasul az elkesziilt,kutfobhanyagsziiksegletet az alabbiakban kozdljuk.

Betonidomkovekh01120 db, osszesen19,3m3, B 200-as betonb6l; betonfedlap 1,6 m'', B 200-as betonbol, ebbe vasbetet 151 kg kellett.

5. Epitesla,za,kozetben r{izsfis munkagodorrel

E fejezetben olyan kntakepiteset mutatjuk be, amelyek laza kozetben kesziilnek. Az egesz munkamenetet.egy lllegepiilt kut munkalatain ismertetjiik.

A peldakent emlitett kut Alsoorson epiilt a kozsegi vizm u szamara, forrasra telepiilve. A kut tervet a 14. abran mutattuk be. Itt lsithatO, hogya kut kb. 6 m mely, belsd atmer6je kb.3 mesa talaj voros homok, homokos gorgeteg. (Tulajdonkeppen az ismert balatoni voros hornokkd malladeka.)

A homokos gorgeteg,homok vlzado reteg miatt a kut munkagodret vagy duoolas vedelmevel, vagy rezstisen emelhettiik volna ki, Tekintettel a nagy atmerore, a ducolas igen korulmenyes lett volna es igen koltseges is. Egy ilyen nagy atmer6ju munkagodor dricolasa kb. 14 m3 fa es 242 m2 acel Patria-Iemezt igenyel,

A fentiek miatt a rezstis munkagod6r mellett dontott.iink, 1:1 oldalhajlasu rezsfivel. A foldmunka indulasi Mmeroje kb. 16 m-nek ad6dott. A gyakorlatbana rezsu az 1 : 1-es meretnel meredekebben allt meg, ezert a foldmunka kevesebb lett. A munkagodor kesziteset. a 30. abran lathatjuk, (LathatO,hogy itt a fold kiszallitasat szallitoszalagon vegeztek), A foldet kezi erdvel lazftottak fel es termeltek ki. Az epiMs idejere

37

30. abra. Az alsoorsi vfzmfinel nagy atmeroju kut munkagodronok kiasasa

. (1963. augusztus)

38

termeszetesen vlzteleniteni kellett a terepen elhelyezett centrifugal szivattylikkal. A sziikseges osszkapaoita.s kb. 1000 liter volt percen-

kent. -

A foldmunka elvegzese, a munkagodor kiasasa utan a klit vazat a 14. abran latott klitterv alapjan eldregyartott betonidomkovekbdl epitettek fel, Ezeknek tervet a 28. abran mar latfuk, A betonidomkoveket a helyszini telepen allitottak e16.Ezt a telepet mutatja a 31.abra. A fel-

31. abra. Betonelemek e16regyartasa Alsoorson. A kut vazatalkot6 beton idomkcvek a telep szelen deponalva(1963. augusztus)

falazott klit keszen a 32. abran lathat6. A kut kore, a betonelemek es a m unkagodor rezsuj e moge, ketretegu szurot terveznilnk. Az elemek melle 10 em atmeroju gorgetegbOl 90 em vastegsagu, ezutan pedig 1- 5 cm kaviesb61 50 cm-es vastagsagban terveztuk a szuroretegeket. Ugyancsak szuroreteget tervezbiink a kut aljara is. Igy a kub alulrol es oldalr61 is kap vizet.

A kut kCire kb. 50 em vastag agyagreteget iranyoztunk elo. A kutakna teteje a terepbdl kiall. A lefedest 15 cm vastag vasbeton lemezzel vegeztek ugyanugy, mint a Papa-Tapolcafdi klit eseten es ugyanolyan terv szerint is.

39

Vegu1 bemutatjuk a kut vizhozamgorbejet (33. abra), Tekintette1 arra, hogy a kut forrasra telepult, nyugalmi vizszinten is van tulfolyas; 150 - 250 liter percenkent (egyeves a.tlagban 170 Ijmin). A huszonnegy orasszivat.tyuza.s pedig a tulfolyo a1att 4 m-re 600 litert adott pereenkent. Erdekes, hogy a kut koriili homokos gorgetegben ilyen nagy mennyisegu viz taroz6dik, es emiatt a kut . vizet igen lassan lehet 1eszivni. Ha alland6an 1000 1itert termeliink percenkenb, . a kut vizszintje kb. 6 ora alatt eri csak e1 a kutfeneket (34. abro.),

Vizhozam lifer/perc

200. 1;00 600 BOD

o

c::
<u
-Cl
,
t: 2
~~
~ 3 viztiozorn qiirbe
~
to
c::
-sc
to I;
N
t:J
..__
c::
.~ 5
'"
,N
S:
6 33. abra, Alsoorsi vfzmtikut vlzhozamgorbeje

c: , I
'"
";'
t:
~!3 3
~-~~
'"
.."
c: 4
""
tJ VimafiJl/ades vizkivete! nelkul

~

""

'~ 5

~

ic-5,6m aknamelljseg

i 0 60 120 180' 240 perc

5zivat/ljuzaS kezde./ftal srtimitott ida

34. abra. Alsoorsi vfzmfikut Ieszivasi gorbeje 1000 l/min vizkivetellel

32. abra. Als65rsi vizmfikut felfalazva . .Tobb oldalon a szivattyUhaz (1962 oktober)

41

40

6. Vasbetonb61 epiilt egyszeriibb ktit

Az alabbiakban egy kis melysegfi, vasbetonbol keszttlt ku_t kesziteset mutatjuk be, szinten konkret pelda kapcsan.

A kut Lazbercen, egy kishozamu (20- 30 l/min) forrasra epiilt. Vizadoreteg kb. 3 m vastagsagll kavics, alanta agyag; Anyugalmi vizszint kozel volt a terepszinthez.

Akut tervet a 35. abran lathatjuk. A vasbetonbol keszult kut 2,95 m

Fe/toiles

vizbeeresztd 70x 70 crn-es sok/ljuku teqto«

80x80-as redtop 100

1,00m

{OOm

Kiegyen/(t(f kovicsoglj . ,~/~za!belon B.70

stivottu» snvotsove

35. abra. Munkagodorben vasbetonb61 k8sziiltkUt terve

mely, I,S m-es helso atmeroju. Az oldalfalak vastagsaga 15 em. A kut oldalrol taplalkozik, a viz a betonba elhelyezett soklyuku teglak lyukain folyik be.

A kut munkagodret rezstisen emeltiik ki, tekintettel a kis melysegekre.

Vfzteleniteset szivattyuval (kb. 100 l/min) vegezMk. Az elkeszult munkagodcr aljat eloszor egy kb. 10 cm-es kavicstcrftessel egyengettlik ki, rnajd erre epiilt az akna ala a 6 cm-es szerelObeton. A szerelObetonra epult a vasbeton fal belsd es kiilsd deszkazsaluzata es rezek koze a vasszereles. A kiasot]. munkagodorben a belsd zsaluzat es az elkeezult vasszereles a 36. abran lathato,

A kntbeleles idejen a munkagodor feneken elhelyezett zsompbol viztelenitettek ezivattyuval, kesdbb egy arokkal gravitaoiosan vezettek ela vizet. A soklyuku teglakat az akna falababetonozas kozben.helyeztek el, amikor a kiilso es belsd zsaluzat koze beontott. beton elerte a megfelelO magassagot.

A kutakna elkeszulte utan a kutkopeny kulsd oldalara korakatof epitettiink be kb. 10 em atmeroju gorgetegbOl, hogy a vizad6 kaviesbOl a

42

36. abra. VasbetonbOl kesziilt. kut zsaluzasaes vasszerelese Lazbercen (1963. okt6ber)

kisebb szerncsek a soklyuku Mglakat el ne tomjek, A kut a terepbol kb. 1 m-re kiall, koreje kb. 4 m sugaru korben agyagteriMs (25 em vastagsagban) keriilt, a kiallo akna.t pedig rezsus fiivesitett foldtoltessel vett iik korul a kiilvizek tavoltartasara.

Megjegyeszuk, hogya vasbeton epiteset es keszftesi modjat a szabalyzatok reszletesen eldirjak (1. irodalomjegyzeket). Itt esak annyit jegyeznenk meg, hogy a kutakna epitesehez aItalaban B 200, kivetelesen B 2S0-as betont hasznaInak. Ez azt jelenti, hogy a betonb6l keszitett 20 em elhosszusagu probakooka 2S napos koraban 200, ill. 280 kg nyom6 erdt bir ki cm--enkent, A B 200-as betonba betonkobmeterenkent 315 kg cementet kell berakni, de pl. C 500-as cementbdl vasbeton szerkezethez minimalisan 250 kg szfikseges egym+betonba, A szerelobeton, amely itt a munkagodor aljara keriilt, kisebb szilardsagu B 70-es betonbol is keszulhet, ezert eementadagolasa is kisebb, kb. 205 kg betonkobmeterenkent. Egyebkent a betonszerkezetek legkisebb cementtartalma 500-as cement eseten 90 kg/m3, 400-as eementben 120 kg/m3, 300-as eementben 150 kg/m3•

Tajekczte.taaul kozoljiik, hogy az eldbbi vasbeton aknahoz felhasznalb anyagok az alabbiak voltak: beton 3,6 m'', betonacel 180 kg (kutakna ba szokasos vasmennyiseg 50 - SO kg egy m3 kesz betonra szarnitva) deszkazsaluzaa a vasbeton keszitesehez 45 m2,

43

IV. SULLYESZTETT KUTAK

1. A stlllyesztettkiit to reszei

A siillyesztett kutak epitesenek targyalasa elotttekintsiik meg a 37. abran egy elkesziilt kut vazlatos rajzat. Itt lathat«, hogy a kut tobb reszMIall. Legszembetfinobb a kutfejkikepzes, amely kiall a terepbol es

8200 as vosbeton (bdemlemez a terep folOtti ,reszt zarja be. Ez a resz a

rajzon a kutlezaro vasbeton fedlap es rajta a lebuvo szellozQnyilas. A kutfejkikepzeshez tartozik meg akut koruli vizzaro agyagtomites is. Akut foresze a kritkopeny (a rajzon vasbetonbol), amely megakadalyozza a kut falanak beomlasat, AkutVasbeton vdgoe/- kopeny also reszea soszori) B. 200 vagoelkoszoru. A kut

alulrol ta plalkozik, a vizado homok leterhelesere kavicsterites van a ikut aljan, A kutba kiilonfele szerelvenyek keriilnek, amelyek a· kozlekedest, ill. a vizkitermeIestsegitik elo. A 37. abran lathatO a vasletra es a kutba he-

5zel/ozo oknotedlop 80 x 80 I1SZ 5799·

Kulfejkikripzes

AgyagtOm!tis

VagOiI

37. abra, A sullyesztett kut altalanos vazlata

lyezett szivoosd, amelyen keresztiil a ktiton kiviil elhelyezett szivattyu szivja ki a kut vizet,

A siillyesztett kutak fo merete 11 kut belsd atmeroje es a terep alatti melysege. Ezek osak bizonyos hatarokon beliil vaItozhatnak. Mint mar lattuk, abelso atmero rendszerint 80~300 em kozo.tt ingadozik. A kisebb 80-100 cm-es kutak altah1ban kisebb (2 - 4 m) melysegfiek. Rendszerint eldregyartott. beton kutgyurukMl keszulnek, A nagyobb atmeroket szoktak hasznalni 2 - 3 m-es nagysagrendben. A siillyesztett nagyobb atmeroju kutak maximalis melysege 15-18 m. A szokvanyos melysegek azonban 6-12 m kozottiek.

2. A siillyesztett lnit lenyege, keszitesenek aItalanos menete

E tfpusu kutak keszttesenek lenyege az, hogy a kutbelelest a felszinen keszitjuk el, majd a belelesen beliil kiemeljiik a talajt. Emiatt a kutkopeny, a kutbeleles sajat snlya. miatt lesiillyed esigy az a kivanb melysegre jut.tathato.

Ebben az esetben tehat a foldkiemeleshez - ha omlik is a talaj -

nem sziikseges kulon dueolast alkalmaznunk,

A kutkopeny also reszet, rendszerint ugy kepezik ki, hogy az konnyen hatoljon be a talajba. Az igy kikepzett reszt vagoelnek nevezziik. A vagoel tartasara, osszefogasara vagoelkoszorut alkalmaznak. Legegyszerfibb esetben esetleg nem is alkalmazunk kiilon vagoelt, pl. kis melysegre siilylyesztett beton kutgyuruk eseten.

A kutkopeny tobbfele anyagbOl, fabol, teglabol, kobdl, betonb6l, vasbetonbol, aoelbol stb. keszulhet. Ma elsosorban a vasbeton,ill. kisebb kutatmerok es melysegek eseten a betonanyagu kopenyek keriilnek szoba, Regebben elsosorban a teglakopenyeket hasznaltak,

A vagoel anyaga legtobbszor vasbeton, alkalmazunk tovabba-acel, fa, beton es ezek kombinaoiojabol keszult vagoeleket is.

A kut keszitesekor a lesullyesztes helyen elrendezik a terepet. Ez azt jelenti, hogy a felszint teljesen simara dolgozzak le. Ha a talaj vizenyds es nagyobb meretfi kutrol van szo, 15-30 em vastag kaviesteritest is tesznek a terepre. Egyes esetekben a talajvizszinthez kozel, kb. 50 om-re a talajvizszint fG16tt rezstisen assak le elosz6r a kut munkagodret .es ebben a munkagodorben keszitik el a kutkopenyt. Akkor epitenek igy, ha a talajviz magasan van. A munkagodor fenekatmerdjenek ekkor kb. 2 m-rel nagyobbnak kell lennie az akna vagoelkoszorujanak atmerojenel.

A toreprendezes utan, ha nagyobb kutcol vanszo - pI. nem egyszeru betongyurns kutrol -, parnafakat, papucsokat epitenek eldszor a kutkopeny, ill. a vagoel ala. Ezek a papucsok arra valok, hogya kut mind-

45

addig meg ne siillyedjen, amig a kutkopeny atervezett, ill. a megfelelO magassagba nem er, A parnafak - mint a nevuk is mutatja - regebben fabol, ma mar inkabb betonb6l kesziilnek. Ezek tulajdonkeppen kis talpgerendak, amelyek a vag6el alatt sugaras iranyban fekszenek,hogy nagyobb felfekvese legyen a vagoelnek.

A papucsokon, amelyeket a foldbe asnak be, eldszor elkeszitik a vag6elt es utana a kopenyfalat. Altahtban arra torekednek, hogya kopenyfalat a lehetO legmagasabbra, tehat a tervezett hosszra epitsek meg mindjart az els6 lepcsdben. Az egyes lepcsok magaseaganak rendszerint a siillyesztes modja szab hatart,

A kopenyfal egy reszenek elkeszitese utan a papucsokat szimmetrikus sorrendben elbontjak, a fapapucsokat kihuzzak, ill.elvagjak, a . betonpapucsokat legkalapaocsal szetvagjak, majd a foldkitermelest megkezdik a kutkopeny belsejebol, azaz kezd6dik a sillyIyesztes.

A stillyedes a kut sajat sulya miatt kovebkezik be, ezert nagy atmeroju kutakat altalaban vastagabb falakkal keszitik, hogy onsulyuk kovetkezteben j6l sUllyedjenek. Kisebb atmer6ju kutak (pl. az e16re gyartott betongyfirfis kutak) potsullyal stillyednek csak le, Ezeket a potsulyokat rendszerint a hslyszfnen Lalalhato anyagokbol rakjuk a kutra,

A kutak stillyedeset tulajdonkeppen ket er6, a vagoelalatt fellepd talajreakci6, de f6leg a kutkopeny kti1s6 falara hato talajsurlodas akadalyozza. A sullyedes akkor kovetkezik be es addig tart, amig a kut sulya nagyobb a vag6elreakcio es a kopenysur16dasegyjittes ertekenei. A kopenysurlodas erteke melyebben mar rendszerint olyan nagy, hogy a kritkopenyt megfogja es a kut nem siillyed tovabb. E gatlo er6 miatt a szokvanyos stillyedesi melyseg 15-18 m-t nemigen lepheti tul. Mely kutakban ezert a kopenyslirlodas erteket valamilyen formaban osokkenteni szoktak. Ez mindjarf a vagoel helyes kialakitasaval is elerhetd bizonyos mertekig. A vagoel kiilsd reszet, a vagoelkoszorut leposdsen alakitjak ki ugy, hogy 5 _c..15 cm-re ugorjon kia kopenyfalon kiviilre. Ezenkiviil a kopenyfalakaf simara vakoljak (pl. cementsimi~ tassal), valamint a kopenyfal es a fold koze surlodasosokkentd anyagokat, pl. gyongykaviesot vagy valamilyen folyadekot juttatnak siillyesztes kozben. Szimplabb esetekben elegseges sullyesztes alatt pl. vizet onteni a kopenyfal moge.

A sullyesztes a kovetkezo modokon mehet vegbe:

- siillyesztes kezi foldkiemelessel, ssivattyuzaesal, _ sullyesztes kezi foldkiemelessel viz aloli kotrassal, - viz alatti kotrassal, gepi siillyesztessel.

46

Kezi foldkiemeleskor, nyfltvfztartas eseten, a kitermelt talajt bodonben emelik a felszinre. A -munkagodor foldkiemelesekor zsompot keszitene.k ,es" az .. os.~zegy~16 ,:"i~~t szivat.tyuval vagy kisebb mennyisegti talajvfzbdl vodorrel tavohtJak el. A foldkiemeleskor iigyelni kell arra hogy a vagoel a krit- ' kopeny alol mindeniitt egyenletesen szedje ki a talajt, hogy a kut el ne ferdiiljon. Amennyiben az egyik oldalon tul sokat szediink ki, a munkagodor az egyik oldalon melyebb, mint a rnasikon es a kutelferdiilhet. Tulsagosan ferde kut a talajra felfekiidhet es nem siillyed tovabb. Fontos az is, hogy igyekezziink a foldkiemelest elsosorban a vagoel a16l vegezni, ugy hogy a klit kozepen a talaj magasabban Iegyen mint a vago~lek alatt (38. abraj. Igyaz un, stillyesztesi WIeser nem all e16. Ez akkor kovetkezik be, ha nemcsak azt a foldet szedjiik ki, amely a kutban beliil van, hanem a vagoel alol, a kutkopenyen kiviilr6I is talaj nyomodik a kutba (39. abra}, A

siillyesztesi toloser ki- 39. abra, SiillyeszMsi tOlcser kialakulasa

alakulasa eseten ugyan- helytelen sullyeszteskor

is elofordulhat, hogya

felsobb, esetleg iszapos talaj lejuta kut talpara es ott eltomi a'; vfzado

reteget. ~, "".,.

E jelenseg elharitase. osszefiigg azzal is,hogy a nyiltviztartaso~'~ciii~ lyes~Mst (teMt ~mikor szivartyrizunk a kut stillyedese kozben es ezert. a kutban lent szarazon tudunk dolgozni) nem minden esetben enged-

Kezi kiemetes

Vdg6e/ k05zoru

38. abra. Helyes foldkiemelesi mod kutak siillyeszMsekor

Ititzott fiitdkietneles

47

hetjiik meg. Ez esak akkor. tortenhet, ha a talaj durva szemeses, tehat nem folyos homok, hanem pI. kavies. A tulzott szivattyuzas ugyanis kiilsd talajszemcseket is magaval ragad, igy a kiilsd ta1aj megroskad-

hat. .

Finom homok- es iszaptalajokban tehat a kutkopenyt ugy siillyesztik, hogy a vag6e1 a161 a ta1ajt viz a161i kotrassal emelik ki, azaz vizet a kutbol nem szivattyriznak. Kisebb kutak eseten ez kezzel, kezi szerszamokkal, pl. indiai kapava], puttonyos vagoval, iszap- vagy hom okszivattyuval stb. vegzik (40. abra}, nagyobb kutak eseten kezi hajtasu kiskanalas kotr6va1 vagy darura szere1t markolo kotroval (41. obra} hajtjak vegre.

Sullyesztes kozben fontos szabaly

az, hogy a sullyedes merteke aranyos 1egyen a kitermelt ta1aj mennyisegevel. Ha ez nines igy, az akna nem . stillyed aranyosan a kiemelt folddel, Az aknat. terhelni kell.

Mint mar emlitettiik, sullyesztes el6tt a Iaitkopenyt a fe1szinen lehetOlegmindjart a tervezettmagassagban epltik meg es egy Iepcsoben stillyesztik le, Ez az egyIepes6s 40. abra, Indiai kapa kezi siillyesz: sullyesztea azonban nem mindig

teshez lehetseges. PI. markol6val valo suly-

Iyesztes eseten a markolo magassaga (az a teny, hogya markolo milyen magasr6l tud benyulni a terepszintre aIlitottkutkopenybe, ismegszabhatja az egy lepcsdben siillyesztett resz magassagat. Ilyen szempontb612,5-3,0 m-nel egy Iepcs6 nemigen lehet magasabb. Ebben az esetben tehat. eloszor elkeszttik a kopeny elso leposojet; majd ezt lestillyesztik. A lesiillyesztett reszre rarakjak a masodik lepesdt es ezt is lestillyesztik. Ez mindaddig folytatodik, mig a kut a krvant melysegbe Ie nem er.

Neha elOfordul, hogy a Iesiillyesztett kut nemcsak alulrol, hanem oldalrol is taplalkozik, ekkor a kutkopenyt mar eleve megfele16 perforacioval latjak el, pl. vfzbevezeto aeelcsovekkel. Ebben az esetben fe1- meriilhet a szurdreteg szukeegeseege is, amelyet a kut lestillyesztese -qtan a1akitanak ki ugy, hogy a 1estillyesztett kutbol a vizet kiezfvjak, a krit korul a foldet kiassak es a szur6reteget berakjak a kut kore, Ebben az esetben ugyanis a kut korul a foldkiemeles konnyebb, mert a foldet

" III

I"

48

megta.maszto duoolast nekite.masztjak a lestillyesztett kutkopenynek.

. A sullyesztett kutak keresztmetszete kor, ritkabb esetben negyszog, A kor keresztmetszet tobb szempontb6l eldnyos, kisebb atrnerdkhoz, 0,8~ 3,0 m~ig inkabb ezt alkalmazzak. A 0,8-1,2 m-ig terjed6 bels6

::« KaV;C55Z0raS

41. abra, Sullyesztes rnarko16 kotr6val

atmer6t csak alarendelten kisebb vuigenyek es kis melysegek eseten celszerti alka1mazni.

Megjegyezziik meg, hogy nagyobh atmer6ju es melysegfi kutak keszitese e16tt kis atmer6ju furast kell Iemelyiteni a talajretegzddes megallapitasara.

4 Kl1tepltes

49

3. A siillyesztett kutak anyag szerinti felosztasa, szerkezeteinek kialakitasa

a) A vagoel, a vagoelko8zoru

Vagoelt nagyobb me1ysegu es nagyobb (kb. 1,2 m-nel nagyobb) atmeroju slillyesztett kutak eseteben hasznalunk. Kis melyseg (1- 3 .m), valamintkis atmeroju kut eseten pl. egyszeru elore gyartott betongyuru hasznalatakor a vagoel nem sziikseges (ha egyebkent a talaj

megengedi). .

A vagoel es vagoelkoszoru altalanos alakjat a 42. abran mutatjuk be.

A lenyeg, hogyvan egy hegyesedd resze alul es egy visszaugro valla a fold feloli oldalon, amely 5 -15 cm-es. Ez a visszaugras, mint mar szo

KiJpeny(q// vdstaqsoq

~5-75[m

,L A , Vagoe/sze/esseq

42. abra, A:vag6el es vag6elkoszoru altalanos alakja

volt rola, azert szukseges, hogy a kutkopenyt ne fogja szorosan a k~r,nyezd talaj es igy kisebb legyen a stlllycdest gatlo surlodas: A ~'?~e~ reszletes kialakitdsa azonban fligg a slillyesztett kub me~ysegetol; milyen modon slillyesztik, milyen anyagbO~ e~iil a krit stb: J?p.~~et, a vagoel fabol, acelbol, betonbol, vasbetonbol es ezek kombina.ciojabol. Ma leginka.bb vasbetonbol es betonbol epitjtik. A fa anyagu vagoelt regebben elsdsorban akkor epitettek, amikor a kutkopeny teglabol

. kesziilt.

Fa anyagu vagoeleket mutatunk be a 43. es a 44. abran. A 43. abran lathato vagoel tulajdonkeppen deszka, ill. pallokoszorubol all, amelynek aljara szogvas vagoelt erositenek. A pallokoszoruk osszvastagsaga 15 - 45 em kozotf valtozik.

50

-ff1L l' 21 l' em

Te'g/ok.

fop atlo«

3- 4 em vastaqo«

U sze/venyu vas

Aci/e/

43. abra, Deszkakbol, pa1l6kb61 osszeallttott fa vagoel es koszoruja

44. abra. Gerendabol epitett. fa vagokoszoru

A ko anyagu kopenyeket inkabb gerenda vagoelre falaztak, mint 131. a 44. abrs.n lathato vagoelre.

Csupan acelbol, vasbol is keszitettek vagoeleket, rna mar csak inkabb nagy, acelbol kesziild slillyesztett szerkezetek eseteben hasznaljak, Egy rege b bi, kor alaku teglafalazat ala keszult acellernezekbdl allo vagoelt mutatunk be a 45. abran.

A fentieken kiviil szarnos vagoel kepzelheto el beton espallo, acel-> beton es pallo stb. kornbinaciokent. Manapsag azonban legfontosabbak a betonbOl,ill. vasbetonbol keszult, vagoelek,amelyeket egybeepitunk a beton, ill. vasbeton kutkopenyekkel.

A vas bet on szerkezetfi vagoelek kialakltasanak harorn tfpusat kulonboztetjiik meg.

A 46. tibran. lathatjuka fokozatosan elvekonyitott also falreszfi

rem vastag acettemeze« h.egesztve

reg/afal

45. abra. Aeellemez vag6elkoszoru teglafalazat ala

4*

51

a) b) c) .vagoelt az a) jelfi abran. A b) jelti abran az elvekonyi-

... ~. . tott also falreszen kampok-

kal bekotott szogaoel erosites

van. A c) abran az elobbin kivul az elvekonyitott also falreszen lenyulo szogacel

vagoel is helyet foglal. Kis melyseg eseten hasznaljuk 46. abra, Vasbeton szerkezetfi vagoe.l

tipusok az a) jelu vagoelt. A b) jelfi

pedig az altalanosan hasznalt vagoel; kulonosen ha kemenyebb talajra is szamolunk. A c) jeltit kulonleges esetekben alkalmazzak, pI. erosen koves, durva kaviesos altalaj eseten.

A 47. abran bemutatjuk egy vasbeton szerkezebfi vagoel vasalase.t,

A vagoelkoszoru fomereteit a magassaga, a vastagsaga, a visszaugratas, a vallszelessege es a talpszelessege jelenti (1. 42. abra). Ezek a meretek fUggnek a vagoel anyagatol, a krit atmeroje:;tol, melysegetcl, a talajtol

Felbevagott I szelveny stb. Manaps{.,g leginkabb

(I 26{) HSZ 325) hasznalatos vasbeton anyagu

47. abra. Vasbetonszerkezetii vagoel kut eseten a vagoelkoszoru

vasalasa magassaga a kut melysegevel

aranyosan no, es a szokasos 4-8 m-es melysegek eseten 0,75-1,3 m koriili. A vastagsaga a kutkopeny vastagsaganal 5 -15 em-el nagyobb.

b) A kutkOpeny

A kutkopeny anyaga lehet tegla, ko, ontottvas, beton, vasbeton.

Alakja legt6bb esetben kor, ritkabb esetben negyszog. A negyszog alak eseten leginkabb a negyzet. a megfeleld, teglalap eseten a hosszabbik oldal ne legyen nagyobb a rovidebbik oldal haromszorosanai. Siillyesz-

52

tes szempontjabol legjobb a kor a.laku, Belmeretuk ne legyen kisebb 1,2 -1,4 m-nel. Az eldre gyartott 0,8 -1,0 m belso atmeroju beton kutgytirfiket esak egeszen kis melysegek es jo altalaj eseten lehet sulylyesztesre felhasznalni (raterheles nelkiil Ie se stillyednek).

Te.gla/alazathoz a falvaetageagot a belsd atmero fiiggvenyeben az alabbi m6don hatd.rozhatjuk meg:

Belsd atmero, m Falvastagsag, em

1,5-3,5 38

3,5-5,5 51

1-1,5 25

A teglafalazashoz JO minosegu teglat kell alkalmazni. A teglakat fiiggoleges ira.nyban egymashoz is kell kdtni, mivel stillyesztes kozben a felsobb reszek megmozdulhatnak es az als6bb falazattol esetleg el-

teidro tetl!

vasbeton fed!ap

Vagoe!kikepzes

n,on vasbetet . Hezaqosan rakalf teqtafa!

Vasbetan vagdelkoszon/

vasbetete«

viuar» agyag

I ace/bol kivrigva

Vfzalatti tieton

48. abra, Vasbeton vagoelkoszorura falazott teglakopenyfi klit

valnak; A fuggoleges iranyu egymashoz erositest tobb modon vegezhetik, pl. a 43. abran la.thato modon hosszu esavarral, amelya vagoelhezkapcsol6dik vagy betonvassal, mint a 48. abran ls.thato. Itt reszletesen szemiigyre vehetjiik a vasbeton vagoelkoszorura falazott teglafalat es az egesz kutat. Betonfol eseten a belsd atmero tdzedreszehez hozzaadunk meg 5 -12 cm-t es igy adodik a szukseges falvaetagsag, PI. ket meteres belsd atmeroju kut falvastagsaga 200/10+10 = 30 em. E k6zelitO szamokbol is adodik az, hogy az elOre gyartott kutgyuruk

53

tul konnyfiek a kis falvaetagssg (kb. 10 cm) miattahhoz, hogy terheles nelktil Iestlllyedjenek.

Megjegyezztik azt, hogy betonbol Iu m-nel melyebb kutakat mar nem epitenek. Ekkor a betongytiniket mar haloban kiosztott 6 mm atmeroju vasakkal megvaealjak, amelyek egymastol If cm-re vannak.

A vasbeton az az anyag, amelyet rna a stillyesztett kutakhoz szinte kizarolagosan hasznalunk. A kopenyfal vastagsaga itt is a kut bels6 atmerojetOl ftigg. A bels6 atmer6 tizenketted reszehez meg hozzaadunk 5- 12 cm-t es fgy ad6dik a kopenyfal atmeroje. PI. ketrneteres kut falvastagsaga 200/12 + 10 = 16,6 + 10 = 26,6, kereken 27 cm.

A kovetkezokben a vasbeton kutakat fontossaguknak megfele16en fogjuk Mrgyalni, azert ket megepult kut kesziteset es terveit reszletesen ismertetjiik,

Ugya beton, mint a vasbetonkutat altalaban B 200-as (vagy B 280-as) jelfi betonbol keszftik (ami azt jelenti, hogya 28 napos koraban a 20 emes betonbol kesztilt pr6bakocka 200 kg/cm2 vagy 280 kg/cm2 kockaterhelesnel torhet csak ell.

A B 200-as betonba minimalisan Iegalabb 90 kg 0 500-as vagy 120 kg C 400-as jelU cementet kell adni kesz betonkobmeterenkent, de a vasbetonba meg annal is tobbet. A beton es a vasbeton keszitesim6djat szabalyzatok irj:ik e16 (Mfiszaki eldiras beton es vasbeton keszftesere ME-19-63 Bpest 1964). Itt a B 200-as vasbeton betonj:inak MjekoztatO osszetetelet adjuk 1 m3 kesz betonra vonatkoz6an, ha az ada18kanyag legnagyobb atmeroje 20 mm :

C 500-as cement 350 kg/m3 viz 2071/m3•

A beton keszftesenek modjat a fent emlitett mfiszaki eldirasban talalhatjuk, itt csak azt emlitenenk meg, hogya kutkopeny kizsaluzasi ideje 15 °0 hdmersekleten kb. egy het, Egyebkent erre vonatkozoan is reszletes utalas van az elobbi mtiszaki e16irasban.

5. Kor keresztmetszetff vasbeton krit keszitese

Mivel eza kutfajta a leggyakoribb, az alabbiakban reszletesen ismertetjiik egy megepult kut terveit es kivitelezeset,

A kut Keszthely vizellatasara a gyenesdiasi vizmtitelepen keszult.

A kut aItalanos tervet a 49. r1brr1n lathatjuk. Tervezese e16tt furassal allapitottak meg a talajszelvenyt, amelyet a 49. abraba is berajzoltunk.

A kut f6bb meretei; bels6 atmer6je 3,0 m, tervezett melysege 8,03 m.

Vasbeton kopenyfalanak vastagsaga 25 em, VasbetonbOl keszult vag6-

iedlo» /

~~::;;:;i;:t' 7~7 f__2 5, 6,7 k u 1 a k be k o 16' vczeteke ¢ 200 Raslall kovics 2-5mm

Zuzolt kG' 65/IOOmm

vizbeereszto 2"¢ cso

4. Befejezo munksk

Amennyiben a kutat a kivant, melysegbe lestillyesztetttik, elkeszitjuk a kutfejkikepzest, majd a kutat megssivabtyuzzuk. E16szor tisztft6 szivattyuzast hajtunk vegre es amikor a kut tiszta, megallapitjuk a kut vfzhozamgorbejet. Ezt ugyamigy vegezzuk, mint az asott es egyeb kutak eseteben. Amennyiben a kut iv6vizellaMsra kesztilt, atk16rozzuk, majd a k16ros viz kisziva.ttyrizasa uMn vegyvizsgalat celjara egyliteres kimosott iivegben vizet veszunk, A vfzmintat a megyei Kozegeszsegtigyi es Jarvanyligyi .Auomas (K(jJAL) .-yizsgalja meg es ad velemenyt .. Abakterio16giai vizsgalatok eeljara a KOJAL ad steril tiveget, amelybe a vizsgaIatra szant vizet vesszuk,

49. abra, Keszthely szamare, epult. 3 m atmer6jii, silllyesztett vasbeton kUt aItalanos terve

· .. 54

~assaga 75 em, a vallkiugrasa 7,5 em, vagoel talpsze-

nglomeraton telepiilt kaviesbol taplalkozik elsosor'P vizet. Oldalrol a viz a vasbeton kopenyfalba behe; em atmeroju) gazesoveken at jut. A ktit kore ezert eteg is epiilt, Erre azert. is szukseg volt, mert az 01- em mindeniitt kavies, foleg feliil mar iszapos homok. isbetonbol epult, f5 anyagai: B 280-as beton, 21m3; mm atmerojii, 24 m3; 10 - 15 mm atmer6ju, 21 m": . Betonvas 8 -12 mm atmer6vel, llOO kg.

Ie, a klit Iezarasa vasbeton fedlappal keszult. A kut leg ben agyagtomites kertilt.

y, vagoel es kutlezaro fedlap) vasalasi tervet a 50.

repet eldszor a talajvizszintig, kb. 1,2 m melysegig ;sus munkagddrot emeltek ki. Ennek fenekere - mi-

vaSb,erfon", " Terep

~

20 ,.

30 . VIZ5Zlnt

tfak elhelyezese a vagoel ala kutsullyesztes el6tt

B metszet

t+ ~ 7 ~F
I 7 B 8 7
7 • 8 8 7
7 8 8 7
7 8 CD! "tID
7 8 8 7
fi ~_- --.:... f-; ~
~ 8
A 7 8 8 7A
I~ P->I 8 300 8 1>:>9 7
7 8 B ... 7
7 8 8 " 7
7 8 8 ·7
7 ,8 8 ... 7
7 ~ 8. 7
7~ 8 8 7
I~ 7 8 8 7
'"
7 8 8 • 7 cc
~
8 7 • 8 8 7 :;::
OJ 5 6 6 5
5 6 6, • 5
5 6 6 5
5 • 6 6 ·5
5 6 5 5
5 .~ 6 • 5
o; 5 • 5
• 6 6 .~
®-.._ .1
5 5
5 • 6 5 ItZcm
5 6 6 5
II? ~ ~r<' ~ ~
51 9 ~
~ 9 l3 13~ 9 ~
9 2 12 § -~
9 t 'iii
~ 9 9 =F Fo dem vosotasa

5 25

5

® 86db¢5,5; h=37 (rns rao )

170 '~~~
7. v- I? 17 ~
7e /Iv ~ ~
7 >- 80
'"
15 cc .x
'" 15e 75g 15b
15 ~:.o
.@-+--I 16b 15b ~-
150 5 5 '50 )+.

150 16 16f iBb 6 "'1/'/ 'I
7Si y\ '5e I 15c
5 V 16e 15e 16g,
'5} '\ 75e i-" H 75c 1/ 16/
i)< 180 780
s« ,,~ 6
15/ [X 16n ~
5 50 Betonocet kimutatds

A metszet

,.-

10 10 ,

C

-----,

+

C

6 6

c metszet

8 150 75b 15c 15d l5e 180 tab 780 15e l5d t5c 15b 150 8

7 .1815076b 16c 16016g 15e 75f 16e 76q 16d 16e 15b ]5081.

7~

7

el Db ¢ Hossz Osszes haSS2. m
¢5;5 ¢8 ¢72
1 36 72 6,08 278,88,
2 36 72 7,24 260.64
3 36 8 2,87 103,32
4 ,36 8 2,62 94,32
5 72 12 71,68 140.16
6 74 ! 12 10.58 148,72
7 78 8 71,68 270,24
8 78 8 70,58 190,44
9,7 72 72,72 84,84
70 1 72 11,82 11.82
7111 12 71,52 17,52
121 1 72 77,22 17,22
13 7 12 70,9_2 10,92
74 86 5,5 24,94
15 23 8 T6bfriZD 85;42
16 26 8 sterint 59,24
77 8 8 veil/oza 18,04
78 3 8 8,29
1~1~~~ !m~f m. 24,94 769,31 898,72
5ulykg/fm 0.787 0,395 0,888
ISuly ¢ _ kent 4,66 303,88 797,54
I ~1a~~7-f'J¥d/% _7707,42 + 11 kg T, tabl. SZ, voltaza

(j}j 23 ¢ 8 h = vdttozo

15 a b c a e f I a h i j k / m
t= 3~2,72 2991J,20 3~3.31XJ38 3.443,4 3,76293263220
h= 2983.383,653,86 ,98 ,964,044.104,06 82 5913.29286
db 2 2 2 2 5 2 7 2 7 1 1 7 1
I, vottozo. ,h,,=8542m

6 7 ~~6 (J!) 8 db ¢ 8 h = va/low

Gyuruvosalas kompozdsal csavarvonalszerOen .ettotva kell elhelyezni!

7db ¢ 12 h= 70.92 7db 1672 h= 77,22 7 db ¢ 12 h= 77,52 7 db ¢ 12 h= 71, 82 9 7db¢72h=72,72

50, abra, A 49. abran lathato kut vasalasi terve

52. abra. Vag6el vasszereles, k5penyfal bels6 zsaluzatanak. epitese a keszthelyi vizmu reszere (1962. februar)

53. abra, Aknakut sullyesztese gepi marko16val Keszthelyen (1962. aprilis)

57

vel az nagyon vizenyos esgyenge teherbiro kepessegf volt - akiltatmerojenek megfeleloen kaviosteritest sz6rtak. Erre a kavicsra helyeztek azutan a betonb61 kesztilt parnafakat a 51. abra szerint. A parnafakra eptilt meg a kutnak az elsd lepcsoben lesiillyesztesre keruld resze, (A ku-

o takat harem Iepcsoben betonoztak es siillyeszbettek.) Az elsd reszet mutatja a 52, abra. Ezen lathaM a kilt be180 zsaluz6 deszkaja, a vag6el es a kopenyfal elsd reszenek (magassaga kb. 2,5 m) vasszerelese.

Az elsd lepcsd - amely tehat a kilt als6, kb. 2,5 m magassagu reszet;

54. abra, Aknakut masodik sullyesstesre ke:riil6 Iepcs6 betonzsaluzatanak as vasszerelesenek keszfteso (1962. aprilis)

58

jelenti - vasszerelesenek es kulsd-belsd zsaluzatanak elkeszftese utan a ket zsaluzat koze bedolgoztak abetont. MegemHtjiik meg, hogy a vizbevezetO gazesoveket a vasalassal egyiddben, meg a betonozas elott helyeztek a zsaluzatba es ponthegesztessel erdsitettek a vasalashoz.

A beton megszilardulaaa utan, kb. 10 nap mrilva a zsaluzodeszkakat eltavolitottak es utana megkezdtek a kilt sullyeszteset, Ehhez eldszor a betonpapucsokat, paanafakat legkala paccsal osszetortek, majd megkezdtek a foldkiemelest, (A parnafakat szimmetrikusan kell osszetorni, mindig a ket ssembenlevot kell egyszerre, nehogy a kilt elferdiiljon.) Afoldkiemelest gepi marko16val vegeztek, amint az az 53. abran lathaM. A marko16 benyult a kilt belsejebe es onnan kiszedte a foldet, Amikor a kilt

55. abra, Lestlllyesztett aknakut a tovabbi felbetonozashoz kiana vasakkal (1962. majus)

elso Iepcsoje lesiillyedt, megkezdtek a kovetkezd kb. 2,5 m-es magassagu resz zsaluzasat. es vasszereleset (54. abra}, Itt is elOszor a.belsd zsaluzatot keszttettek el es erre szereltek ra a vasakat. Mint a 55. abrrin lathat6, a mar lesiillyesztett resz vasai kialltak a betonb6l, tehat a kovetkezd resz vasaival ehhez tudtakcsatlakozni. A masodik reszt. is marko16val siilylyesztetMk, majd ennek Iekeriilese utan a harmadik kb. 2,5 m-es szakaszt is ugyanilgy keszitettek e1.

A teljes aknahossz lehelyezese utan a kutba helyeztek egy szivatytyilt (kb. 1000 l/min kapaoitassal), leszivtak a vizet, majd az akna korul is kiemeltek a talajt a szfirdreteg szamara. A munkagodrot vas anyagil

59

56. libra. A lesiillyesztett vasbeton aknakut korirli szuroreteg keszftese a Keszthelyi Vbmu roszere (1962. majus)

Patria-Iemezekkel dricolta.k. Ezeketa lestillyesztett kut falahoz tamasztottak ki. Ezt az allapotot epites kozben mutatja a 56. abra is, ahol jol latsz- .nak az oldalso 2"-os vizbevezet6 csovek.

6. Negyszog keresztmetszetff vasbeton klit keszitese

Negyszog keresatmetszetfivaabeton kutakat siillyesztettiink 'a Szent~ endre f610tti Sagvari turistahaz vfzellatasara. Ezek kesziteset ismertetjiik az alabbiakban.

Az elkeszitett kutak keresztmetszetet, ill. felulnezetet, jellemz6 hosszmetezetuket a 57. abran lathatjuk. Mint lathato, egymasM150 em tavolsagra ket db negyzet keresztmetszetf kut keszult, A bels6 atmer6 mindket kuton 3X 3 m, azaknak melysege kb. 5,0 m. Az anyag vasbeton, a B 200-as betonbol keszult kopenyfal vastagsaga 25 em.

A kut keszitese e16tt itt is lemelyitettunk egy furast a kutak helyen (57. abra),

60

Kb. 1,6 m-es agyagos resz utan andezit gorgetegesiszap, iszapos homok foglal helyet 5 m-ig. Ebben van a viz, amely a domb felol jon. A domb andezit gorgetegbol all. A kutak helyen tulajdonkeppen forras, az tin. Lajos forras volt.

A kutakat tehat a g6rgeteges iszapos homokba siillyesztettiik Ie, arnelyek alulrol es oldalrol is taplalkoznak. Az akna feneken az iszapos vizado reteg miatt ketretegu kavicsleterheles van, egy-egyreteg vastagsdga

Akno(edlop t1SZ 5799(80180)

Humuszteteq 10 em vtg DiingoJtamjoq vizzar6reteg

b,kotormelekes

~~~~~~~~~~~§t~~~~-a2 ~qaq

r ' Szurke sov.agljaq

'~="-'--..."---- I -1.6 Szurke kfftiirm

- ._A "3,0 iszop " ..

---"--i'ct?'50-BOmm kovics Szurke katorm

~ iszopos hom ok

~ -5,Of-----

B metszet

7-5 mm kavies

A metszet Szivtnsompo«

B

57. abra. A Sagvari Luristahaz reszere keszftet.t negyszog alaku siillyesztett vasbeton kutak terve

61

50 - 50 em. Az als6 1- 5 mm atmeroju, a felsd 50 - 80 mm atmeroju kaviesokb61 all. Oldalr61 a vasbeton falba helyezett 5 em belsd atmeroju azbeszteement osoveken at oldals6 szuroretegsegitsegev'el engedik bea vizet. Az akna fala mellettteMt szintenMtretegu szuroreteg van 60- 60 em vastagsagban (57. abra),

Az aknakat vasbeton lemez zarja le,amelyen kibrivonyilasok vannak szabvany tetOvel.

Egy kut fdbb anyagmennyisegei : B 200-as beton, 17 m3; betonacel 1310 kg; 1- 5 mm atmeroju szfirdkavics, 50 m3; 50- 80 mm kavies 45m3•

Itt a vag6elkoszoru 1,0 m magas, a vallbeugrasa 7,5 em, a hegyesedd vegen Lszelvenyf acel van kettevagva a 47 abranak megfeleloen. Itt

58. abra. A Sagvari turistahaz aknakutjainak kesz vasbeton kopenye a terepen, stillyesztes eI6tt(1966. szeptember)

azert, kellett Ienyulo vassal ellatott. vagoelt alkalmazni, mert az altalaj gorgeteges volt.

A ket kut epiteset es sullyeszteset egyszerre vegeztek.

A kutak helyen a terepet 1,5 m-ig Ietiszbitot.tak, majd erre eldszor az 5 m magas krit also, kb. 1,8 m magas reszenek a belsd zsaluzasa.t keszitettek el es e kore a vasszerelest. Ezutd.n felhuztak az 1,8 m-es resz kiilsd zsaluzatat is es bebetonoztak a ket zsaluzat koze. A beton megszilar-

62

dulasa utan a kovetkezo kb. 1,5 m-es reszt betonoztak be, majd elkeszitettek az egesz 5 m-es magassagn betonkopenyt mind a ket kuthoz. A beton megszilardulasa utan eltavolftottak az oldalzsaluzatokat. Ezt a mfiveletet mutatjaaz 58. abra.

Ezute,n kovetkezett a siillyesztes. A kutak belsejebdl kezzel termeltek ki a foldet, nyilt viztartassal, sziva.ttyrival viztelenitettek.Lesiillyesztes utan a kutak kortil es aljan elkeszitettek a szuroretegeket.

A Mtretegu szuron3teget ugy epitettek be, hogy a lesiillyesztett kutak korul kiemeltek a foldet. Fdldkiemeles kozben mar tudtak vizteleniteni, mert a kutakbol szivtak el a vizet a szivabtyuk. Ott, ahol szukseges volt.

Foqoto

1<:100 e .

~ 0000

o ••••. 0 •.

.t...: 000.

0,,00 000 000

I. utem

59. abra. Szfuoreteg-keszites elvalaszto kuszozsaluzatos modszerrel

a foldet megtamaszto dueolast, a.mar lesiillyesztett vasbeton szekrenyekhez tamasztottak ki.

A Mtretegu szfirdreteget csuszo zsaluzat segttsegevel epitettek be.

Itt ugyanis vigyazni kellett arra is, hogya ketfele kavies ne keveredjen egymassal. Ezert az 59. 6;bran lathaM modon egy kb. 50 em magas 2 m hosszu deszkazsaluzatot tettek a szuroreteg hatarahoz. Az egyikoldalba beontottek a finomabb, a masik oldalraa durvabb frakoioju kaviesot kb,

63

a deszka ketharmad magassagaig. A zsaluzatot foljebb huztak es ujbol beontottek a ketfele frakoioju anyagot. Ez igy ment addig, amig az

egesz szur6reteget be nem epitettek. . '

A szur6reteg beepitese utan keszitettekel a vasbeton fedlapot, a bels6 szerelvenyeket es az egyeb kills6 toreprendezest. (A vasbeton fedlap kesziteeehez termeszetesen a fedlap alatt deszkazsaluzatot keszftettek.) Az akna teljes elkeeziilte utari tisztitO szivattyuzast es vegyelemzest vegeztek. Pelda kedveert kozoljiik az OKI meghatarozasa.t ;

Osszes szilard alkatresz :

Oxigenfogyasztaa:

Klorid:

Nitrat :

Nitrit:

Ammonia:

Alkalinitaa:

Osszes kemenyseg :

Szulfat :

VizhOfok:

249 mg/l 1,15 mg/l

10 mg/l

o mg/l

o mg/l

igen gyenge nyom 3,2 ml n HCI/I

9,4 nemet fok Omg/l

8,5°C

Velemeny: vegyileg bevalt,

Erdekesseg itt a kis kemenyseg, ami az andezit tertiletek jellemz6je es az, hogy nines sem nitrat, sem nitrit. Ennek oka valoszfnfileg az, hogy a kut folott esupaerd6s tertilet van, ahol semrnifele tragyas, szerves szenynyezodes nines.

7. Egyszerfi, siillyesztett betongyfirfis krit

Mint mar az Asott kutak c. fejezetben lattuk, a kis vizigenyu fogyasztok, pl. esaladi hazak vizigenyenek kielegitesere leginkabb hasznalatos az el6re gyartott betongytirtikkel belelf asott kut, Ezeket a gyuruket sullyesztessel is hasznaljak kisebb melysegekhez, bar mint mondottuk a' szabvany kutgyfirfik rendszerint tul kcnnytiek ahhoz, hogy terheles nslkul lesullyedjenek.

A betongytirtis stillyesztett kutra tehat kevesebb esetben kertil sor, peldakeppen azonban bemutatunk erre is egy krittervet a 60. abrtin. Keszftesekor a talajra allitott gyuru belsejebol kiszedik a foldet, a. gyuru lestillyed a terepszintig. Erre ratesznek egy masikat es azt is lestillyesztik. Ez igy megy mindaddig,amig a kivanb melyseget el nem erik. Nagyobb melysegek (8-10 m) eseten vasbeton vagoelt is ajanlatos kesziteni. Ugyanesak ajanlatoea kutgyfirfik egymastol valo elvaIasanak

rnegakadalyozasara a gyuruket tobb helyen vonovasakkal osszefogni es ezzel egyiit.thaladasukat biztositani.

A foldkiemelest rendszerint kezzel, tobbnyire iszapoloval, homokszi-

Deszkoteto

vizseint tiitiitt cementsimitiis

-7,0 munkoqodor teoeksrintje

t15Z 75450/9 tieton kutgyuru (700/75)

, : 11

10m

70-77em

m----lJI : ::! :, :.' '. t:

", L..J

'::~

, ,

[)l----PJ ':':'

" "

3 - 5 mm mosott gyongyk a vies

'.'\:

60. abra. Egyszeru, el6re gyartott betongytirfis silllyesztett kUt terve, kis fogyaszt6k reszere

vattyuval is vegzik, f6leg a talajvizszint alatt. Ezen eszkozokrdl a furt kutak c. reszben lesz szo.

A kut keszfteset, a kUthely kijeloleset es a befejez6 munk~kat egyebkent ugyanugy vegzik, mint azt a III. 2. fejezetben Iattuk.

5 K1itepltes

65

ElOfordulhat, hogy kutat foly6s hom ok ban kell lesiillyeszteni. Kutepites foly6s homokban. a le~nehez~bb epitkezese,k .. koze ,tar.~ozik.Az ilyen homokokat ugyams az jellemzi, hogy rendkfviil Iazan ulepedtek le, kozel egyforma szemcsekbdl allnak es csak igen keyes ponton erintkeznek egyrnassal. Hirtelen hatasra a talaj olyan allapotba keriil, h~gy az egyes szemcsek mintegy usznak a vizben es a talaj teljesen foly6s jellegfive valik. A munkagodor kiasasakor, mun~~godor vi~teleni~e~~lmr gyakori ez az tin. megfolyas; a homok egyszeruen befolyik a g~do;?e. Ilyen talajban az epitkezes egyes esete~ben g~akra_n ~ehe~etl~nne v~h~: ill. csak bonyolultabb, nagyobb felkesziiltseget 1genylo vfztelenitesi m6ddal (az un. vakuumkutatas vizszintsiillyeszMssel) lehet celt erni.

8. Epitt'ls folyos homokban

wcm.,v 5cm; llTIID

Aqyug /

/

20cm

____ SzurohomoA zcmmet

56 J-2mm (dm~Z75mm/

.~ '\'

Io szacfot meretei

fa szoatat

Per[oralt a.c. cso NA'100

,~ 'l-

c 0 0 "::::.n C'..J

o 0 0 0 I C.; C::::i'

L!Jukuk kiOSZldsu+t § ~ ¢5mmNA100a~~I.s;

csovon {

61. abra. Foly6s homokban epitett vfzkiveteli mfi fa szadfalas munkagodrenek keresztmetszete

66

Az alabbiakban egy' egyszerfibb epitkezest ismertetiink foly6s homokban.

Az epitest egy epiiletkomplexum vfzellate.sara vegeztek. Az epulettdl nem messze voros homokb61(amelynek mertekado, tehat a legnagyobb szazalekban elofordulo szematmeroje 0,23 mm volt) .kis forraa eredt. Ezt kuttal kivantak befogni. ElOre gyartott kutgyuruket sullyesztettek Ie a homokban, kb, 3,2 m melysegre, A sullyesztes azonban igen

62. abra. A pilisvorosvari vfzkiveteli mfi munkagodronek szridfalazasa, foly6s homokban (1967. okt6ber)

nehezen ment. A gyuruket alland6an terhelni kellett, mert a foly6s homok annyira megfogta azokat, hogy nem akartak Iesullyedni. A gyurfikon beliil kiemelt homok pedig allandoan utanafolyt, azert j6val tobb hornokot szedtek ki, mint a kut belsd atmeroje. Ezt eldsegitette az is, hogy a kutbol nyilt viztartaesal, szivattyuval emeltek ki a vizet. siilyIyesztes alatt. A sok kiemelt homok miatt a kornyezd teriilet megroskadt,a kozeli ut is megosuszott, Ezert uj teohnologiat. kellett va.Iasztani.

5*

67

· - - . - - r\ - r \

Ekkor fapallokbol a116 ketsoros szadfal vedelmevel emeltuk ki a homokot. ElOsz6r levertek a 2,5 m hosszu felsd sor szadfalait, majd ezen beliil kb. 20 cm-es retegenkent szedtek Ie a talajt, megpedig lassan, egy-egy leposd koz6tt hosszabban varakozva, hogy a viznek ideje legyen kifolyni a kornyezd homokbol. Igy nem tudott kialakulni nagy vlznyomas a homokban. A munkaarokban osszegyulO vizet szivattyuval ta volitottak e1. Igy azutan retegenkent a szadfalak cstiosa folott egy. meterig kiterrneltek a foldet, Termeszetesen a foldkiemelessel egyiddben a szadpa116kat keretes duoolassal megtamaeztottak. Ezutan az also-belsd szadfalat vertek Ie es ugyanugy emeltek ki a homokot, mint az elozdekben.

A szadfalazott es duooltmunkagodor metszetet a 61. abram. lathatjuk. A fa szadfalak tervet is ez az abra mutatja. A 62.abran az elsdfelsd levert szadfalsor lathato a kiemelt munkagodorrel, hatterben a betongyfirfis kut, Ebbe folyt be a 61. abran lathat6 perforalt azbesztcement esovekkel osszegyujtott viz. A kulsd foly6s homok es a finomabb szfirokavice szemeloszlasi gorbejet. a 63. abra tartalmazza. Ls.thato itt, hogy a foly6s homok igen keyes frakeiobol all, gorbeje nagyon meredek.

69

V. VERT KUTAK

A vert kutakat vagy mas elnevezes szerint vert csokutakat, Nortonkutakat, abesszin kutakat nem kemeny, nem szilard, hanem porozus kozetekben magasan, a terephez kozel fekvd talajvizek vagy retegvizek megcsapolasara haszmi.ljd.k. Ez a kuttfpus eredetileg Norton angliai merrick szabadalrna volt, majd kesdbb, az 1868-as abesszfniai hadjaratban alkahnaztak kiterjedten. Szamos elOnye van az asott kutakkal szemben; olcsosaga, egyszertisege, gyors es darabokban valo sullyeszthetcsege.

Lenyege az, hogy tornor heggyel ella.tctt, megfeleld helyen es hosszban, rendszerint kozvetleniil a hegy mogott perfora.lt, Iyukasztott csovet vernek Ie a vizado retegbe. A csd termeszetesen esak a vizado reteg menten van kilyukasztva es ezekbOl a lyukakbol omlik a kutba a viz. Egy ilyen kesz vert kutat mar latfmnk a 8. abran.

A leveresre kertild eso atmeroje 3-10 em kozott, de leginkabb 3-6 . em kozott van. A vert kutak mar eleve kisebb hozarnuak, 40-110 m3 nagyaagrendfi vizmennyiseget, adhatnak naponta, Elsosorban kis vizfogyaszt6k, hetvegi hazak, csaladi hazak, kertek stb. ella.tasara, ontozesere valok,

A kut levereset 3 - 5 ember vegzi laza kozetben, tehat agyag, homok, kavies, iszap eseten 10-30 em-t haladhatunk percenkent. PI. 6 m melysegben az atiagos leveresi-ido kb. 1 ora, Kedvezo esetben a vert kutakat le tudjuk sullyeszteni 15-21 m-re, maximalisan 30 m-re. Ilyen melyen fekvo vfzado retegeket is meg lehet veliik osapolni.

Mint Iatjuk, IDS vizhozamok kielegftesere igen kedvezd a vert kut. ' Azonban hogy annak kedvezo adottsagai j6I ervenyesuljenek es hogy egyaJtalan epithetdk Iegyenek, tob b feltetele van:

1. A kOzetek ne Iegyenek tul kemenyek, tehat a vfzadokozet homok, kavies, kaviesos hornok lehet, a feddkozet lehet agyag, iszap,

2. Legalabb nagyjs.bol ismertnekkell Iennie a vizado reteg helyenek, vagya szambajohetd kutmelysegig vegig vizado kozet Iegyen. Ez azert fontos, mert a leveresre keriilo csovet esak ott szabad atlyukasztani, ahol a vizado reteg van, ellenkezd esetben a kutba pl. iszap is bekeriilhet.

3. Az alkalmazott kis atmero miatt a kuton rendszerint esak olyan szivattyri helyezhetO el, hogy az a 6 m-nel melyebben levdvizet nem tudja kiemelni. (A reteg nyugalmi vizszintje ebben az esetben teMt nemigen lehet 4-5 meternel melyebben a terep alatt.) Ha a kut leszivott szintje ennel melyebben van, olyan esoatmerot kell valasztani, hogy a melyhenger vagy a buvarszivattyu beleferjen. Ez Magyarorszagon azt jelenti, hogy a eso belsd atmerojenek legalabb 155 mm-nek kelliennie.

Elkesziilt kutat lathattunk a 8. abran. Itt szemugyre vehetO, hogy a kesz kut megfelelOen illesztett tobb (kb. 1 m-es) csodarabbol all, a kut felsd reszen van a szivattyu es a kut. also reszen a lyukasztott csodarab, a szuro, amelyen keresztul a viz a kutba jut. A legals6 csodarab a szuro, amelyik rendszerint 1,2-1,5 m hosszu es lyukasztott. E Iyukasztott csobe alul helyezik be az aeelhegyet, amely a kernenyebb kozeteket, kisebb kaviesok attoreset segiti elO es lehetdve teszi a eso Ievereset.

Magat a szurot ugyanugy keszitik, mint a furt kutak eseteben, ezert reszletesen ott fogjuk targyalni.Itt osak azt 64. abra, Vert kutak segedruddal valo

emlitjiik meg, hogy a kilyu- leverese

kasztott acelcsore rendszerint

meg szitaszovet, megpedig lehetOleg rezszitaszovet kerul, hogya finomabb homokreszecskek ne tudjanak a kutba bejutni. A leveresre kerulo osoveket szinten a furott kutakkal kapesolatban targyaljuk. Azokhoz

, hasonloak, esak hosszuak es atmerojuk kisebb (hosszuk kb. 1-1,5 m).

Egymashoz esavarmenettel kapesolodnak, esetleg karmantyus kotessel, A kutak levereset legegyszerubb esetben nagy fakalapacsokkal, sulyokkal vegzik. Konnyebb a segedruddal va16 Ieveres. Ennek vazlatat a 64. abrdm. lathatjuk. A leverendo csdbe aeeltuskot esavarnak,

Csiga

Katel

rertortitt 5zurocso

Acelhegy

71

ebbe pedig egy kisebb acelrudat. Az acelrud kb. 1-2 mhosszu.Ezen fut egy tireges vassuly, a koso A vassuly (a kos) ket oldalarol kotel megy fel a segedrud tetejen leva esigakig, amelyen atvetve a kotelek segitsegevel a vassuly Ie-fel mozgathato, igy vele a ktit csovet a foldbeIehet verni.

Hasznaljak meg a haromlabas megoldast is, amikor a segedrud Mromlabbal ki van tamasztva es ennek vegen vannak a osigak.

Ha a kat mar mely es a kozet kemeny, esetleg aeelrudat hasznalnak a levereshez, olyanforman, hogy az acelrudakat kotellel engedik be a leverendd csdbe es azzal utik az acelhegyet.

Mint az a 64. a.bran lathato,elOszor az acelheggyel ellitott szurot (amely kb. 1-1,5 m hosszu) allitjak fol a talajra. Ezt leverik azemHtett modon, majda sztirdosohoz hozzaosavarjak a kovetkezd kb. l-I,5m hosszu aoel belescsovet, amelynek belsd atmeroje rendszerint 3 - 6 em. Ezt megint letitik es igy csddarabonkent lehajtjak a kutat a kivanf rnelysegbe. Legfontosabb szabaly, hogya szfiroesovet es akozvetleniil hozza csatlakozo osodarabokat, tehat az elsd kb. 3 m hosszu szakaszt teljesen fuggolegesen verjok Io, mert kulonben elOfordulhat, hogy a kut nem megy le a kelld melysegre, Ezert az elso kb. 3 m-es szakasz keszitesekor fiiggokkel ket egymasra merdleges iranybol ellendrizni kell, hogy a levezetendd eso fiiggolegesen alljon.

Lagy talajban 5 - 8 cm-t stillyed egy iitesre a kut csove. Kemeny szaraz agyagban a lassu elorehaladast meggyorsithatjuk, ha a csdbe vagy a eso kore vizet ontiink. Kemeny talajban forgatni is szoktak a csovet. A kemeny, szfvos agyag teljesen megakadalyozhatja azt, hogy a kutat Ie tudjuk verni. Ugyanesak lehetetlenne teheti a Ieverest fas videken a fak eros gyokerzete.

A leveres konnyitesere a Ieveres elOtt minden kotest gondosan ossze kell esavarnunk.

Mivel a vert kutak keszitese k6zben anyagot nem tudunk kivenni a talajbol es igy annak osszetetelet nem tudjuk kozveblenul megallapitani, kozvetett modszerekre van szuksegunk a kdzetek minosegenek megaIlapitasahoz. Ezek a veres kozbeni kulonbozd hangok, a eso, siillyedesi sebessege stb. A kisero jelensegeket gondosan megfigyelve kovetkeztethetunk arra a talajra, kozetfajtara, amelybe kutunkat leverttik.

fgy pI. szfvos kemeny agyagban nehez a veres, Magat61 nem silllyed a eso, az utesek vegrehajtasa utan esik esak a belesoso. Annak forgatasakor nines csikorgo hang, a kos surun visszapattanhat, de az egesz szerkezet nem rezonal. Finom homokban akar nedves, akar szaraz az, a osd forgatasa igen nehez, a forgatast csikorgo hangkiseri, a kos gyakran visszapattan tompa hang kisereteben. Durva homokban gyakran konnyfi az athatoIas, kiilonosen ha a homokban viz van. A haladas

nem egyenletes, az egymas utan kovetkezd azonos nagysagu utesek kiilonbozd nagysagu elorehaladast eredmenyeznek, A belescsd forgatasa korinyfi, de a forgatas csikorgassal jar. A kos nem ugral veres kozben, Ha kovet vagy kaviesot er a veroosucs, akkor nines lefele haladas, ugral a verokos es neha a belesosd is, konnyti a beleseeovet forgatni, konnyen elter az a fiiggoleges iranybol es minden iiteskor hangos rezges hallatszik.

Ha az acelhegy vizado retegbe er, rendszerint megnd a sullyedes sebessege, azaz az egy utesre eso lehatolas melysege. Ez elerheti a 15 cm-t is. Finom homokban azonban ez a jelenseg nem mindig lep feI.

Ha a kivant melyseget elertiik, vagy a jelekbOl arra kovetkeztetunk, hogy a vfzado retegbe beertunk, megallunk a sullyesztessel. A leverf kutcso belsejebe beengedtink egy fiiggot es megnezziik, van-eabban kdzettormelek.vfla a kozettormelekkeves, a viz a perforalt resz folott van es a vizszint a terep alatt nines rnelyebben, mint 4-5 m, a levert esohoz hozza lehet erdsiteni, ill. szerelni a szivattyut es azzal a vizkiterrnelest meg lehet kezdeni. Amennyiben a levert eso feltoltodott anyaggal (pl. homokkal), azt a osobe leeresztett iezapoloval ta.vollbjuk eI.

Az iszapolo egy csodarab, amelynek vegen szelep van. A szelep megakadaIyozza az iszapoloban leva anyag lehullasat, ha azt folfele huzzuk. (Az iszapolorol a furt kutaknal bOvebben lesz szo.)

Ha a kut fenekig tires, tiszta, akkor szivattyuval vizsgaljuk meg.

Amennyiben szivattyuzzuk es folyamatosan adja a vizet, a eso nem urtil ki, akkor a celunkat elertuk es elkezdhetjiik a kut tisztito szivatytyuzasat. Ez azt jelenti, hogya kutat mindaddig szivattyuzzuk, amig nem ad tiszta vizet.

Ha a kut vize tiszta, meg egyszer megmerjiik a nyugalmi szintjet, valamint a szivattyuzaskor a vizhozamot es a Ieszivott vizszintet, azaz megrajzolhatjuk a kuf vfzhozamgorbejet. EbbOl megtudjuk, hogy kutunk mennyi vizet ad kulonbozd depressziok eseten.

Ha a kutat ivovfz es Mztartasi viz biztositasara kivanjuk felhasznalni, termeszetesen celszerfi vegyileg es bakteriologiailag megvizsgaltatni azert, hogyerre a eelra megfeIel-e? Hazankban ma a vizsgaIatokat a megyei Kozegeszsegtigyi es Jarvanyiigyi .Anomasok (KOJAL) vegzik eI.

72

73

VI. FURT KUTAK

1. A furt kutak 1'0 resze!

Tekintstik at roviden a reszletesebb targyalas e16tt a furott kutak f6 reszeit, Peldakeppen a 65. abran egy megepult kuton lathatjuk azokat. Ez Varpalota vizellatasara keszult a bantai vizmtitelepen.

A krit legfels6 resze az iranycsd, amely 24,4 m melysegig er Ie, Ktilso atmer6je 419 mm, bels6 atmer6je 409 mm, azaz a szokasos jeloles szerint 419/409-es osd, Legtobbszor esak a ktilsd atmerot adjak meg, tehat iranycsoviink 419-es, amelyet 24,40 m melysegben becementeltek un, saruoementezessal.

Az'iranyeso feladata nagyon sok esetben az, hogy a kut ftiggolegesseget biztositsa, a felsd retegek vizet kizarja, tovabba hosszabb, ill. melyebb kutak eseten a tovabbi csoszakaszokra hato surlodo erdket osokkentse.

A kovetkezd es6rakat a 324/314-es csd, amely a terepszinttdl 73,40 m melysegig tart. Ez az un, belesoso, amely a. furat falat a beornlas ellen biztositja, tovabba a feltarf viz mas vizzel va16 keveredeset megakadalyozza. Peldankban ezt a belescsovet tin. pahietcementezessel lri.ttak el, amely azt jelenti, hogy a furat fala es a beIescso koze vegig eementet nyomtak be.

A belescsd ratilt a homokos meszkdre, majd a tovabbi retegek atfurasakor a furaslefele va16 melyitesekor a 279-es vedoosovet; fokozatosan vittek le 93 m melysegig, azaz ezen eso vedelme alatt fnrtak a fels6 homokos, om16s, kaviesos reszen. Ebbe helyeztek bele a 203/192-es szurorakatot, majd a 279-es kopenyosovet (veddosovet) visszahuztak. Ezert. a 65. abran es egyeb csovezesi rajzokon a visszahuzasra keriild csoveket szaggatott vonallal jelezttik. Lathato tehat, hogy a kopenycsd nem mas, mint ideiglenesen lehelyezettbelesosd.

A szurorakat a tulajdonkeppeni szurobOl, az alatta leva iszapzsakbol es a folotte leva toldoosdbdl all. A szurorakat tehab egy darabb6l 11,116 cso, amelyet a szur6 helyen a vizbevezetes eeljara valamilyen formaban kilyukasztanak es megfele16 m6don kikepeznek,

A szur6 a kut egyik leglenyegesebb eleme. Az a feladata, hogy a vizad6 retegbOl a feltart vizet tisztan a kutba juttassa a lehetO legkisebb ellenallassal ugy, hogy a vizad6 reteget a beomlastol, a homokoldodastol meg6vja, tehat a viz a szuron kereszttil jut be a kritba,

74

~
~
'"
co
~
./ V
V .._
V .~
'"
V ~
c,
~
V ~
!/
~ ~1 <::> '" ~ <::> '" '" '" '" '" ~
'" '" '" '" ~- '" '" '"
~- '.;:: ",,- ~' ._,.' "'- """ c:;,- N ~' '(-
.. + + >0 75

Az iszapfog6, az iszapzsak a szuro aljahoz esatlakozik. Rendeltetese az, hogy a vizzel egyiitt bekerillt finomabb reszeknek, homokszemeknek legyen hova leillepedni ugy, hogy azok ne t6mjek el a szurot.

A 65. abran a szuro 93-113 m-ig tart, hossza tehat 20 m. Az iszapzsak 113-120 m k6z6tt helyezkedik el 7 mhosszusagban. A toldocsd a szuro f616tt64,9-93,0 m-ig tart. Az egesz szuroeso hossza tehat 64,9- 120 m-ig, 55,1 m,

Ket belescsdrakat k6z6tti k6rgyuru elzarasara valo t6mitO szerkezet a t6mszelenee. Ennek teteje a 65. abran 63,4 m-ben van es a 203-as, valamint a 324-es csovek.kozottd k6rgyurut zartuk el vele.

Hasznalatos fogalom a fenek t6mszelenee is, amely a csdrakat, az iszapzsak als6 szabad nyilasanak a beepites utan va16 elzarasara hasznalt szerkezet.

Ugy a t6mszelenee, mint a fenektomszelenee helyett mas elzarasokat is szoktak hasznalni, elsosorban a cementalast.

2. A flirt kutak kesziteserol aJtalaban

Mindenekeldtt meg kell mondanunk, hogy minden kut valami modon kulonbozik a masiktol, Ket egyforma kut a legritkabban fordul elO, meg sokszor hasonl6 retegek eseten is.

Mint mar lattuk a furott kut keszitesekor, a talajba, a kOzetekbe z6mmell0~ 160 em k6z6tti, esetleg ennel nagyobb vagy kisebb atmeroju lyukat furnak, Ezt a furast tobbfele m6don vegezhetik. PI. kezzel vagy geppel mtikodtetett furoszerszamokkal, azaz kezi vagy gepi furassal, vagy ezek kombinaciojarol beszelhetunk. A ktit feneken, talpan tehat tin. furoszerszarnokkal bontjak meg es apritjak a kOzeteket, majd a felapr6zott kozetdarabkakat a lyukb61 elta.volitjak. Igen Ienyeges szempont az, hogy a furoszerszamokkal megbontott anyagot mi hozza fel a furatbol, Ma a legt6bb furas eseteben a megbontott anyagot vfzsugar emeli ki, azaz szivatbyuval benyomott viz nyomja fel afelapr6zott kozetdarabkakat a kutfenekrol. Ezt a furasi m6dot obliteses furasi modnak nevezik, ellentetben azzal a m6ddal, amikor a felaprozott anyagot valamilyen szerszarnmal, viz segitsege nelkul szedik ki a furatb6I. Ez az ut6bbi az tin, szaraz furas. Az obllteses furas alegelterjedtebb rna hazankban. Kis melysegti, tovabba talajvizsga.lo, tin, talajmeehanikai furasokhoz hasznalatos a szaraz modon va16 melyites. A talajmeehanikai furasok eseten kizarolag a szaraz furast hasznaIjak.

Mas szempontok szerint osztalyozva, beszeliink forg6- es iitOfurasmodokrol, forgo mod az ~ amelyet a nev is je161 -, amikor a friroszerszamot forgatva bontjuk meg a kozeteket, iitOfuraskor pedig a szerszamot a kozetre magasabbr611eejtve, azaz a kozeteket iitve apritjuk szet

76

00
t
~
~ 00
-e
.... ~
,£
.0 '0
:P
'" '0
"" ...,
.!<: -'~--$
:;:l .!<:
0 '0 ;E
~
-0
S
~- '0
....
~ N Ol~~
til ~'O 0...,
>0 .... --~~~]
:P _-to
N .~ c-i 8 cQ
'"
ce ....
...
=
.- --.
N
~ ...,
""'::1
-.£~
tQ _til,~ .:
... .o~-tO
= .... ....
:; '" ~.~
~ ""
... ...,
~ .... -;:::-
-= .0
~ ~ '0
Q '::I
-c '" .0:>,
'S1 -= -.g.g
,_; .E! .r-a.~
-
tQ
...
:=
'" .!<:
~ 0 ~-o
• ~
-0
~ ~ -2~
bJ)
.... 0
Q '03- .!<:
fi;.( ~
'0
~
0 '::I ~-o
~ -ffi.~~~
0"'''"'
~Cl
N .. 6 =;
til
-~~ -,El':
N ""'~
'"
ro"!'·
.~t -0
- '~,El
'2 ~""'
77 es bontjuk meg. A ket mod azonkivtil egyrnassal kombinaIva is elofordul, uto-forgo furas neven.

Ugy az ut6, mint a forgatva mfikodo furasok eseten szaraz es obliteses mod is van, mig az utO-forgo, tehat kombinalt mod eseten csakobliteses,

Ilyen medon osztalyozva az furasi modokat, attekintesul az 1. tablazatot vehetjiik szerniigyre. Ugyancsak itt lathatjuk az egyes furasi mo-

66. abra, Csigafuro (spiralfuro) fenykope (1969. aprilis).

dok )lkalmazasi k6ret is, vagyis hogy~az egyes modszerek milyen kut-. melysegek es milyen atmer6k eseteben hasznalhatok.

A furoszerszamok a furando kozetnek es a furasi modnak megfele16en masok es masok, Peldakeppen a 66. abran lathatunk egy un. spiralfrirot (vagy mas neven osigafurot.), amelyet lagy, de k6t6tt szemszerkezetfi k6zetek, teha.t pl. agyag atfurasara hasznalnak. A 67. abran lathatjuk a g6rg6s furot, amelyet szilard, osszeallo k6zetekben, pl. meszkoben hasznalnak, A csigafurot hasznaljak kezi es gepi furashoz is, de pl. a g6rgos furast; csak gepi, forgatva mtikodd furoberendezesekhez,

A furoszersza.mot tobbfele medon mozgathatjak. A forgatva mtikodd berendezeseken furorudazat segftsegevel, amelyet geppel vagy kezzel

78

forgatunk. A furorudazat kisebb kezi sza.raz furasok, pl. talajmechanikai furasok eseten 10 mkutmelysegig negyszog keresztmetszetU tomor, egymeteres acelrudakbol all. Nagyobb melysegu szaraz fura.s eseten az egyes ruddarabok hossza nagyobb; 3, 4 es 5 meteresek; Obliteses es melyebb furasokhoz a fnrorudazat kor keresztmetszetfi es tireges. Az un.

67. abra, Gorg6s furo fenykepe (1969. junius)

forgatva muk6d6 jobboblfteses rendszerben a felszinen elhelyezett oblit6 szivattyti a furorudazaton keresztillnyomja be az 6blitO vizet, ahonnan a felfurt anyaggal egyutt a furorudazat es a belescsd kozotti reszen aramlik ki a felszinre (68. abra], A balobliteses vagy mas neven forditott iranyu 6blit6 furaskor a szivattyu a kuttalpra a vizet a belesosd es a furorudazat k6z6tt nyomjabe, az a kuttalpon a kifurt anyagot f61- veszi es a rudazatonkeresztill szallitja ki a felfurt anyagot (69. abra],

A felfrirt anyaggalterhes 6blit6vizet, az tin. zagyos vizet a kiomles

79

68. libra. Jobb (egyenes) obliMs vazlata

utan iilepitOgodorbe vezetik, aholleillepszik belOle a.felfrirt anyag es a godorbdl a tUlfoly6, tisztabb vizet megint felhasznalhatjuk.

Mint mar lattuk, furas kozben a lyukfalat ideiglenesen lehelyezett veddcsdvel tamaeztjdk, de a megtamasztast - termeszetesen szinten

Tom/a' nljomo

Szivattyu Sz!vocso L---,::!::==r1~

"

{uro szerszam

69. libra. Bal (forditott) oblftes vazlate

furas k6zben - az oblitO folyadekkal is ellehet erni. Ezt ugy vegzik, hogy a folyadek fajsulyat valamilyen, a eelnak megfelelO anyaggal megnovelik, azaz az 6blitOfolyadek a vfznel sfirtibb lesz. A suru, iszapszerfi anyag azuta.n megtamasztja a lyuk falaf es igy a kuton becsovezes nelkill t6bb fele vizsgalatct, ellehet vegezni.

Van olyan furasi mod, ahol nines furorudazat, a furoszerszamot kotellel mozgatjak. Ilyen medon pI. az iitve mfikodd k6telfuras vagyegyszerf kezifurasokonaz iszapo16val valo kutmelyites. Az iibvemfikodd kotelfrirast. elsosorban Amerikaban hasznaIjak, kemeny kozetek eseten ; az iszapoloval val6 kezifliras hazankban is igen elterjedt, iszapos, homokos talajban.

Magyarorszagon rna elsdsorban a forgatva mfikodd [obbobliteses rendszer hasznalatos. Ujabban kis melysegu, nagy atmerc5ju furasokon a baloblfteses m6dszert is bevezettek az tin. szivo-furo berendezesekhen,

A kutkeszites kozben az atfurt anyagb61 mintaf vesznek es ebbOl ailapftjak meg az atfurt retegek es fgy a vizado kOzet helyet es osszetetelet

Hero' berendetes mero/(ocsi

70. libra. A karottazsmeres elvi vazlata

is. A mintavetelro hasznalatosak a kulonbozd mintavevd kesziilekek es magfurok. A furasi sebesseg novelese es egyeb bizonytalansagok miatt azonban a folytonos magrnintavetel bizonyos esetekben nehezsegekbe iitk6zik, tovabba egyeb okok miatt a retegek, fc5leg a vizado retegek helye es minosege nem mindig allapithato meg pontosan. Foleg ezerb alakttottak ki azokat a kutvizsgaI6 eszkozoket, amelyeket reszben a ke-

6 Kutepjt~s

81

[J

(jordony Bikavolqy 2 sz.mely(Uros

20 30 400hmm

E:::;I Agyag

k8 Homokosaqyag

----'-rl--+---:: ......... - bJ Agyagos homok E2!lszap

EI Hornak

szftes alatt al16, reszben a mar meglevo kutakon hasznalnak. Ezek kozul a legfontosabbakat gyujtoneven karottaza es egyeb jellegu vizsgalatok az alabbiak:

a) P S es jajlagos ellenallasmeres. Itt a kutba megfele16 mfiszert engednek be, amelybdl az eszlelesi adatokat merdkabel vezeti a felszinen elhelyezett meroberendezesekhez (70. abra), Ez a mfiszer tobbfele, lehet, ezert tobbfele karot.tazs-meresrdl beszelhetunk, Magyarorszagon rna leginka b b hasznalatos a termeszetes potencial (az angol nyelvti kezdoszavakbol PS) es a fajlagos ellenallasmeres, Mind a ket merest csak cs6vezetlen kutban vegezhetik. A PS eljaras eseten a felszinen foldelt elektr6da es a furolyuk iszaposzlopaban mozg6 merdelektr6da kiiz6tti termeszetes elektromos potencialkulonbsegef merik. A fajlagos ellenallasmereskor tulajdonkeppen a retegsor kozeteinek fajlagos elektromos

71. abra. A GardonyBikavolgyi vfzmfi 2. sz. melyfurasi kutjanak PS as fajlagos ellenallasgorbeje

ellenallasat allapitjak meg ohmrneterhen a furolyukba beboosatott

elektr6darendszerrel. .

Egy ilyen PS es ellenallri.smerosb/il felvett gorbet mutatunk be a 71. abran, amely a Gardony-Bikav6lgy 2. sz. melyfurasi kutjat jellemzi. A 20-100 m k6z6tti szakasz lathato. A meres k6zben az iranycso 19,50 m-ben volt, ezalatt a 185 rnm atmeroju lyuk szabadon alIt, a beomlas ellen suru 6blito iszap vedte a kutat. A PS es a fajlagos ellenallasmeres agyagos, homokos retegsorok taglalasara alkalmasak elsosorban, tehat szempontunkbol elsdsorban a homokretegek helyenek kijeloleseben

nyujtanak segftseget, _

b) Radiol6giai, azaz radioalctiv mereeek, Itt nagy eldnykent jelentkezik, hogy a meresek cs6vezett furolyukban is vegezhetok. Szamos fajtajuk van, ezek kozul harem a leggyakoribb: a terrneszetes gammasugar; a gamma-gamma es neutron-gamma meresek,

A termeszetes gammasugarzasi m6dszerrel, mint a neveben is benne van, a k6zetek t.ermeszetes gammasugarzasatmerikes abrazoljak a furolyuk melysegenek fuggvenyeben. Altahiban homokos, agyagos retegsor szetvalasztasara es reteghatarainak mega,llapitasara hasznalhatok a vfzkntatasban ugyamigy, mint a PS gorbek.

A gamma-gamma es neutron-gamma eljaraskor a kutba Ieeresztett mesterseges sugarforras altaI kibocsa.tott elsodleges sugarzasnak a furolyuk falat alkot6 kozetekkel valo k6lcsonhatasa folyamanyakent jelentkezd masodlagos gammasugarzast merik.

A gamma-gamma eljarasbol t6bbek k6z6tt a kozetek surusegere lehet kovetkeztetni - nagyobb mesodlagos sugarzas altalaban nagyobb suruseget jelent - es igy a kii16nbozo surusegu kozetek egymastol elvalaezthatok.

A neutron-gamma merest elsosorban kis melysegti furasok eseten akkor alkalmazha.tjak, ha a kozetek viztelitettsegi viszonyainak vizsgalata fontos.

A termeszetos gamma- es gamma-gamma meresekre peldanak lathatjuk a 72. abrat. A Hemad part jan Hernadnemetin Miskolc vizellatasara keszult H II jelfi kut keszftesekor vettek fel. A kut 36 m rnely es a Hemad kavicsteraszara telepiilt. A fenti meresbol meg lehetett allapitani a hornokos kavicsretegpontosvastagsagates a k6zbetelepiilt agyagreteget. A meresi grafikonokon a terep alatti lllelyseg fuggvenyeben a percenkenti impulzusok vannak.

A besztirdzott, kutakonies a lllagat61 megallo lyukfallal rendelkezo kutak eseten igen elterjedt az tin. aramlasmeres vagy idegen sz6val a

reometerezes. .

c) Az aramlasmerest a kutba lebocsatott mfiszerrel vegzik, ahol az egyes pontokban megmerik a vfzaramlas sebesseget, amikor a kutbol vizet termelnek. fgy megallapfthato az a kutszakasz, ahol vfzaramlas van,

6*

83

D

Iiardoru] Bikavo/qy 2 sz.melytur.os

o 70 20 JO 40 ohm m

E;I Agyag

bj Hotnokos agyag

---'-+--t---:7"'--b5 Agyagos homo« I5E tszap

sziMs alatt a116, reszben a mar meglevo kutakon hasznalnak, Ezek kozul a legfontosabbakat gyujtoneven karottazs es egyeb jellegfi vizsgalatok az alabbiak:

a) P S es jajlagos ellenallasmeres. Itt a kutba megfelelO mtiszert engednekbe, amelybol az eszlelesi adatokat merdkabel vezeti a felszinen elhelyezett meroberendezesekhez (70. abra), Ez a rnfiszer tobbfele lehet, ezert tobbfele karot.tazs-meresrdl beszelhetunk, Magyarorszagon ma leginka b b hasznalatos a termeszetespotencial (az angol nyelvfi kezddszavakbol PS) es a fajlagos e11ena11asmeres. Mind a ket merest csak csovezetlen kutban vegezhetik. A PS eljaras eseten a felszinen foldelt elektr6da es a furolyuk iszaposzlopaban mozg6 merdelektr6da k6z6tti termeszetes elektromos potencialkiilonbsegef merik. A fajlagos ellenallasmereskor tulajdonkeppen a retegsor kozeteinek fajlagos elektromos

71. abra, A GardonyBikavi.ilgyi vizmfi 2. sz. melyfurasi kubjanak PS es fajlagos ellenallasgorbeje

ellena11asat a,llapitjak meg ohmmeterben a furolyukba bebocsatott elektr6darendszerrel.

Egy ilyen PS es ellena11asmeresbOl felvett gorbet mutatunk be a 71. ribrrin, amely a Gardony-Bikav6lgy 2. sz. melyfurrisi kutjat je11emzi. A 20-100 m k6z6tti szakasz lathato, A meres kozben az iranycso 19,50 m-ben volt, ezalatt a 185 mm atmeroju lyuk szabadon a11t, a beomlas ellen suru 6blito iszap vedte a kutat. A PS es a fajlagos ellenallasmeres agyagos, homokos retegsorok taglalasara alkalmasak elsosorban, tehat szempontunkb6l elsosorban a homokretegek helyenek kijeloleseben nyujtanak segftseget.

b) Radiol6giai, azaz radioalctiv mereselc. Itt nagy elonykent jelentkezik, hogy a meresek cs6vezett furolyukban is vegezhetok. Szamos fajtajuk van, ezek kozul harom a leggyakoribb: a termeszetes gammasugar, a gamma-gamma es neutron-gamma meresek.

A termeszetos gamrnasugarzasi m6dszerrel, mint a neveben is benne van, a kozetek termeszetes gammasugarza.satmerik es abrazoljak a fur6lyuk melysegenek fuggvenyeben, Alta14ban homokos, agyagos retegsor szetvtilasztasara es reteghatarainak megallapttdsa.ra hasznalhatok a vizkutatasban ugyamigy, mint a PS gorbek,

A gamma-gamma es neutron-gamma eljaraskor a kutba leeresztett mesterseges sugarforras altaI kiboosatott elsodleges sugarzasnak a furolyuk falat alkot6 kozetekkel val6 k6lcs6nhatasa folyamanyakent jelentkezd masodlagos gammasugarzast merik.

A gamma-gamma eljarasb6l t6bbek k6z6tt a kozetek surusegere lehet kovetkeztetni - nagyobb masodlagos sugarzas altalaban nagyobb suruseget jelent - es igy a kti16nb6zo surusegu kozetek egymastol elvalaszthatok.

A neutron-gamma merest elsdsorban kis melysegu furasok eseten akkor alkalmazha.tjs.k, ha a kozetek viztelitettsegi viszonyainak vizsgalata fontos.

A termeszetes gamma- es gamma-gamma meresekre peldanak lathatjuk a 72. abrrit. A Hemad part jan Hernadnemetin Miskolc vizellatasara keszult. H II jehi kut, keszitesekor vettek fel. A kut 36 m mely es a Hemad kavicsteraesara telepiilt. A fenti meresbdl meg lehetett a11apitani a hornokos kavicsretegpontosvastagsagates a kozbetelepult agyagreteget. A meresi grafikonokon a terep alatti melyseg fuggvenyeben a peroenkenti impulzusok vannak.

A besztirdzdtf kutakon es a magat6l mega1l6 lyukfa11al rendelkezd kutak escten igen elterjedt az un, aramlasmeres vagy idegen sz6val a

reometerezes. .

c) Az aramlasmerest a kutba Iebocsatott rntiszerrel vegzik, ahol az egyes pontokban megmerik a vizaramlas sebesseget, amikor a kutbol vizet termelnek. fgy megallapithat6 az a kutszakasz, ahol vizaramlas van,

6*

83

fii/dfqni szelvflJlj karotazs atapjan

somma-qomma aktivittrs

o 5007000 7500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 imp/perc

Term-gamma ai<.ti.vitos

700 '{OO 300 '400 500 600 700 800 900 imp/perc

70 +
<::
"'
-ca
c,
~
'Q.>
12
~~
~ 20
c,
~
'"
""
'",
'"
~~
~
30 o Homok

G Homokos agljag G Homokos savics B Kavicsos bomok G Agljagos kavics

72. abra. Hemad-partd H. II jelfi kavicskUt termeszetes gamma es gamma-gamma meresi szelvenye

teha.t az a szakasz, ahol a kutba a viz jut be. Beszuroz6tt kutakon 19y allapitjuk meg a dolgoz6 sztirdhosszat. Az aramlasmero mfiszerekkel azonbannem k6zvetleniil sebesseget mernek, hanem azzal aranyos menynyisegekot, attol fiiggoen, hogy milyen a merdmtiszer, A legjobban elterjedt az un. forgoszarnyas sebessegmerd, ahol a szarnykerek fordulatsza- ~ mat merik. A fordulatszammal aranyos a vfzsebesseg, ugy hogy a rnfiszer hitelesitesi g6rbejeral az Ieolvashato,

Peldakeppen ket merest mutatunk be. A 73. abran egy homokos kaviosbol taplalkozo, beszfirdzott, kut, a mar emlitett (72. abra] Hemadnemeti II sz. kut reometerezesi eredmenye lathato. Itt a kut csoveben mert aramlasi sebesseget abrazoltuk a melyseg fiiggvenyeben. Lathato

84

0
-
<::
'<U
~ 10
EO 11
'"
12
13
14
15
16
17
<:: 18
<U
"';" 19
12
,<5 20
~ 21
-,
~ 22
.~ 23
""
'" 24
~
25
26
27
28
29 1 2 3 4 5 6 7 8 9 70 11 1'( 13 14 15 16 17 78 19 20 27 22 23 24 25 26 2.7 28, n

0
r A kut isoviben azaram/asi sebesseg [m/perc] be
\ fliP- . ·
\\ \ A naglj 'dtrneriiben lecsbkkent aram/as mar nem mukiJdteti a szoni/at
~ I ! ,I 1 I, I, " , I'k t . h
a merest pontokon tu/ beturzott vana/ csak va/aszmu erte e jela
':---L I-- ~
" 571 .
...__ JMQ_
-ro --_ .:::: ~
~, .... , I
1100 l/p SZivatt.llUZva! I~ -- 19.10
---
.... , 200
( \ ~
....
"
~- \ i_324
__ ~ 374
_--
V ~ ~
- --;/-
I 29.50 ~
26,5 m a/aft meg val6szinu van kisrneretii ararntds,
de ezt a szonao mar nem erZlike/i
'-- 36,00 C1 73. abra, Hernad-parbi H. II jelfi kut araIl1lasmeresi grafikonja

ezek alapjan, hogya szura kb. 23 m-tallefel6dolgozik.Muszertechnikai es egyeb okokb61 az igy mert aramlasi sebesseglegtobbezor nem azonos a meresen kiviili allapotokkal, ezert sokszor csupan a mtiszer fordulatszamat adjak meg mint tajekoztatasi ertekef a vizsebesseg helyett.

A 74. abTlin egy es6vezetlen ktitban vegzett. merest mutatunk be.

Fels66rs mellett, Malomv61gyben g6rgetegbell, ill. meszkoben letesult a 3. sz. kut, A kut melysege 25 m, 10 m-ig Iecsoveztek, alatta a kut fala szabadon alIt. Az arainlasmeresbdl Iathatjuk, hogy szivattyiizaskor a viz a kutba 15,50 III f616tt, 15,50-13,0 III melysegek k6z6tt j6n be. Itt az aramlasmereskora mfiszer percenkenti impulzusszamat adtak meg a kutmelyseg fuggvenyeben.

d) Elsozas. A merest ugy vegzik, hogy afurolyukat egyenletesen "elsozzak" vagy az 6blit6.folyadek eserejevel vagy vaszonzacskoba k6t6tt

'-'
<,
<l.J ~
~
~ £;
K
"_
i'2
,;;j ~
"- c::,
'<l.J '-'::l 'l"
£; "
..,., c::, ~
't:J "'"
---
£; c::,
t:J C'")
, "-
'" ~ K;
~ ~
"'"
"'"
tU ~
,~
'Q:; "'"
£; ~
~ '"
.~
12 c::,
~
~~t
o._£;
'-<-,
+ sonak a furolyukban fel- es lefele valo mozgatdsaval. Az elsozas utan megrnerik a kutban leva elsozott. folyadek ellenallasat tobb pontban, a vizsgalt kutszakasz, pl. a szuro menten, majd a vizterrneles meginditasa utan egy vagy tobb idopontban megint vegigrnerik a kutat.

A viztermeleskor a vizbelepesi helyeken a tiaztabb viz nagyobb ellenallasa folytan a kutfolyadek nagyobb ellenallasu lesz es ebbdl lathato a vizbelepesihely.

A 74. abran lathatjuk a kut elsozasi g6rbejet is. Elsozas eldtt a kutban levd viz ellenallasa vegig kb. 42 ohmmeter volt. Elsozas utan leesokkent kb. 3,5 ohmmeterre, Szivattyuzva a kutat a 13,5 m melyseg f616tt· az ellenallas megndtt, tehaf a vfzbearamlas e f616tt van.

Mint mar tehaf Iattuk, a furt kutakat is sokfelekeppen osztaIyozhatjuk. Meg egy gyakorlati szempontot emlitiink, ez pedig a furoberendezes tipusa szerinti osztalyozas, amely a kut elkeszitese, koltaegvetese, tervezese szempontjabol fontos. Az egyes kutak iranycsdrakata es szuroosd atmerojenek, valamint a kutmelyseg fiiggvenyeben mas-mas tipusu berendezes szukseges a krit keszitesehez. Nyilvanvalo az, hogy kis atmeroju, kis melysegu fiirashoz a furo meghajto motorjanak kisebb teljesitmenyfinek kelliennie, kis melysegekhez kisebb lehet a torony, az egyszerre osszeosavarando kisebb hosszusagti belescsovezes es kisebb hosszusagu furorudazatok miatt. Ez az 6ssze- es szetcsavards miatt a furasi rnunkaf kesleltetheti. Ezert a kis melysegfi furasokon, pl. vizsgaIo furasokon, egy 6m magas torony is megfelel, amig tobb ezer meter mely ftirasokat ma mar 50 metert rneghalado tornyokkal Iatnak e1. A friroberendezes tobbi resze is erdsen fiigg a fent emlitett parameterektdl, ami miatt a kutarjegyzek a berendezes tipusait osztalyokba sorolja. Furastervezeskor ezek kozul a tipusok k6z1i1 azt kell kivalaszte.ni, amely a kivant atrnerdvel, kutmelysegnek es furando kdzetnek megfelel (2. tablazat}, A tipusok kozul a legkisebb az F. l-es berendezes es a szamozassal egylitt a nagysag is no." Peldakeppen bemutatjuk a 75. abrat, amely az F. l-es berendezest abrazolja munka kozben. Ha 6sszehasonlitjuk ezt a furokoosit a 76. abran lathato nagyobb furotoronnyal, amely F. 3 berendezesnek megfele16 munkaf is tud vegezni, szembetfind a furotorony nagysaganak novekedese,

A 2. tablazaton tulmenden hasznaljakmeg a T. I, T. 2 es T. 3 berendezes-jelolest is, amely berendezesek tulajdonkeppen kisebb feltaro furasok, talajmeehanikai furasok berendezesenek jelei.

A tablazatok haeznalatahoz azt kell megjegyezni, hogy akezdo rakat, szuroeso atmero es kutmelyseg tekinteteben (fdleg a kezddrakatnal) bizonyos esetekben nagyobb ertekek is megengedhetOk.

A fentiek alapjana ktitfurasok altalanos menetet az alribbiakban va~ zolhatjuk:

87

o o

""

o o ....

o o 00

I o o 10

o o 10 ,....

o o o

""

o o .....

o 10

""

o· <!:!

o o ......

I I:<!:!

o o

""

I

o o .....

o o l:-

I o o

""

o o ......

o .....

I

<!:!

o ~

I

10 .....

o o 10

o 10

o o o ,....

o o o

""

o ~

o "" ......

o o ....

o o ....

o o <!:! .....

o o ..... .....

75. libra. Kis teljesftmenyfi furogep (F.l) berendezese munka kozben Szepezden a Cseredi forras feltarasakor (1965. januar)

89

76. abra, Nagy teljesitmenyfi furoberendezoa az inotai Hidegv61gyben, az er6mu 2. sz. kutjanak keszftese kozben (1966. julius)

ElOszor a furoberendezest szerelik fel. Ez a felszereles a furotorony, gepek felszerelesebol, anyagok elhelyezesehol, azokhozsziikseges foldmunkakbol all. Sokszor elofordul, hogy a rossz talaj miatt, akar dorongokb61 vagy zuzott kOMI, ideiglenes utat iskell epiteni a furoponthoz.

A felvonulas soran biztositani kell az oblitdvizet a furashoz, ha nem szarazon kesziil. A viz beszerzese sokszor eIegproblematikus. Ha helyben a furas korul kb.20 metereskorben nem talalhato viz, vagy koosival tartalyban kell hozni, vagy egy kulon s1;iva,ttyuval nyomjak csovezete-, ken a furas helyere a sziikl'leges 6blitovizet. Ehhez a szivattyuallomast fel kell epiteni,

Tartalyban valo szallital'l osak kieebb oblftovizigenyeseteben kifizetodo. Kiilon6sen nagy az 6blftoviz-veszteseg akkor, ha a krit nyugalmi szintje melyen van a terep alatt esa vizad6 kozet j6. PI repedezett dolomit, kavics (pl. ilyenkor eldfordult mar 250 m" naponkenti 6blftovlz-sztikseglet is).

A furopont megvalasztasakor es a munkahely eldkeszitesekor gondolni kell arra, hogy a kiszivatbyrizot.t vizet el is tudjuk valahova vezetni es el ne 6ntson a kut kdrtil mindent. Kulonosen gondolni kell arra, ha fel-

90

taro viz varhato a kutunkb6l. Ez neha eIeg tekintelyes mennyiseg lehet. A 77. abran lathatjuk Hevfz hidegvfz-ellatasara a Gyongyos patak mellett kesztilt 3. sz. kut feltoreset, A kut nyugalmi szintje mindossze 1,2 m-re van a terepszint felett, de a terepen kezdetben 5800 1 viz folyt ki peroenkent. Neha a szivattyrizott viz elvezetesere hosszu cscvezetek ki-

77. abra, Hevfz hidegvfz-ellatesara kesziilt 3. sz. kl'it vizenek feltorese (1966. februac)

epitese is sziiksegesse valhat (volt olyankut, hogy 400 m-es vezetek kellett e celra), mert kulonben elontjuk a kornyeket,

Azelokesziiletutana ftiras kdvetkezik, a sziiksegeses az elobb emlitett geofizikai vizsgalatokkal cgyutt, A furasi mintak, ageofizikai adatok stb. alapjan kijelolik a sZUro helyet es a kutba a szurot beepftik. Neha, kulonosen tobb vizado reteg eseten, ideiglenesen is epitenek be un, probaszfiroket, amelyeket visszahriznak a vfzado reteg kiprobalasa utan.

A szuro beepftese utan a kutat kioblftik, kitieztdtjak, ha sziikseges, szuromosatast vegeznek, A szuromosatasnai nagyobb, esetleg 20-40 at-val vizet nyomnak a kritbol kifele a szfirdn at vagy a szuro moge a nyitott osdtalpon keresztiil, amelynek k6vetkezteben a szurore es a

91

szuro kozvetlen kornyekere lerak6dott iszapot, agyagot lesodorjak es a kut vizhozama megno. Peldanak bemutatjuk a 78. abr{d, amely Miskolc vizellatasara a Hemad part jan epiilt kutat mutatja. A HA VI. sz. ktit vizhozamgorbejet abrazolja mosatas elOtt es utan. Lathato,

'JJa Jail! WDZOljZ_l1i
" 1"'1-
'-
I
I
I
I
I
I
!
1--- r-
I
I E: ..._
I::J 'S
~~ '"
'"
~~
::;;;
I
-, ~
........
I i
~~ r H~-_"t- I
I
~I'f +- --;-
\_
"1-- dj

vhhozom liter tperc

200 400 600 800 1000

-c- .,.,

W JlDIO dan! 0 IU!Zr;z/1i

..

2
c::
'"
~
E:: 3
:t::
~
'" 4
'"
c,
'"
"-
.S 5
N
'"
_N
s:
6
7 + Szuromosatas utan

o Szuromosatos ellitt

Szuromosatal utdn

<, "-,

-,

'\ Szuromosafas :I'-( eloft

\ '\

.

\

\

~

78. abra. A sztiromosatas hatasa a Hernad-parti HA VI jelfi kutra, Vizad6: homokos kavics

hogy a homokos kaviosbol taplalkozo kut vizhozama pl. 5 m-es leszivaa eseten mosatas elOtt 400 l/min, mosatas utan 1000 l/min volt.

Megjegyezziik, hogy a szurotisztitasnak meg egyeb m6dozatai is vannak.

A beepitett kuton ezutan tisztit6 szivattyuzast vagy tisztit6 kompreszszorozast vegeznek. Ez azert szukseges, hogy a kutszur6 kornyekerdl a vizad6 retegbdl eltavolitsa azokat a kozetfrakoiokat, amelyek nem lenyeges reszei a vizad6 reteg sztatikai allekonysaganak, de ellenallast jelentenek a kutba aram16 viz utjan. Ez a mfivelet a kutepites egyik legfontosabb mozzanata, kesobb b6vebben lesz sz6 r6la. Itt csak azt emlitenenk meg, hogy a tisztlt6 szivattyrizast, vagy a kompresszorozast

92

93

meg kell kiilonboztetnunk a vizhozamgorhe felvetelere, a krit viz-

. ad6kepessegenek megallapitdeara hasznalatos szivattyuzastOl, ill. ~om:p~ess~orozas:6!. Ez utobbitol pl. az is megkiilonbOzteti, hogy a tlSztltO szivattyuzast fokozatosan hajtjak vegre, azaz eldszor kis vizhozamot termelnek ki a kutbol, majd ha a viz letisztult akkor allnak 1'a a nagyobb hozamra. Eleinte ezen hozam eseten is iszapos, homokos, opalos stb. lesz a viz, majd letisztul es akkor ismet megemelik a termelendd vizmennyiseget rendszerint addig, amig a viztermeI6 herendezes ill. a k~t b,rrja. Ezt a fokozat?s "Iepcsos" vizhozam-novekedest lathatjuk a 79. abran, amely a Hemad parton Gesztely melletti H. G. 1-es kut tisztit6 szivattynzasanak idosora,

A tisztit6 ssivat.tyuzaa vagy kompresszorozsis hossza igen kulonbozd lehet a vfzado reteg sajatossagaitol fiiggoen es addig tart, amig a reteg Ie ~e~n tis~tuI. 1ra,nysz~m a~on?an az, h?gy ha a 400-500 oras szivatytyuzas utan a kut meg mindig nem fiszta, a viztermeIest abba kell hagyni, mert nem valosziml, hogy a kut megjavul,

. A ktit vizenek letisztltasa utan felvessziik a kut vizhozamgorbejet.

80. abra, Vizhozamrneres kobozossel a fertorakosi 1. sz. feltaro furasnal (1965. januar)

Ilyen vlzhozamgorbet Iattunk mar a 65. es 78. abrakon is. Lenyeg az, hogya nyugalmi szint megmerese utan legalabb ket, de inkabb harom leszfvas eseten megmerik a vizhozamokat, rendszerint valamilyen ismert terfogatti edenyben, kobozessel (80. obra). Feltoro viz eseteben nem szivattyuzassal mernek, hanem elOszor felcsovezik a kutat es abban

81. abra. Nyugalmi vizszint merese manorneterrel a felszok6 vizfi bantapusztai kuton (1959)

megrnerik a beallt nyugalmi vizszintet. 8-10 m-nel magasabb nyugalmi szinten mar nem felcsovezessel, hanem pI. a kutra helyezett manometerrel rnerik (81. abra] meg a vfznyomast es igy a vizszinteket. Utana kiilonbozd magassagokban megnyitjak a kut felcsovezeset es megmerik a vizhozamokat.

A kut vizenek letdsztulasa utan vizvizsgalat celjara mintat vesznek a kutbol. A vizvetelt negativ kut eseten mindig csak szivattyuval vegezhetik, kompresszorral vizmintat venni nem szabad (tulfoly6 viz eseten a tulfolyasbol vehetiink mintara valot). A vegyvizsgaIat celjara valo mintavetelnek van egy kiilonleges esete, amikor un, melyseg! rnintavevdkeszttlekkel a kut melyebb reszebdl, kozvetlenul a szuro rnelldl vesznek vizet. Erre azert van sztikseg, mert ha a kut rnely, es a szurobol a viz hosszu utat tesz meg a felszinig, vegyi osszetetele megvaltozhat. PI. ha sok szen-dioxid van a vizben, az acel kutcsovet nagymertekben oldja es ezert a viz vasassaga megnd. Ilyen esetekben a vizad6 retegben levd viz osszetetelet elsosorban melysegi mintavetellel tudjuk megallapitani.

95

A vegyvizsgaIatnak aItalaban rna ket szabvanyos formaja van. Egyik azegyszerfi vfzvizsgaIat, amelynek kereteben az egyszerfibb alkatreszeket hatarozzak meg, a rnasik a vazlatos, a helyszini meghatarozassal kiegeszftett. vizsgalat, A vizben oldott gazokat, szendioxidot es vasat vizsgaljak elsosorban a helyszinen.

A kutat tulajdonkeppen csak akkor veglegesitik, ha a viz vegyvizsgalata kedvezo kepet mutat, azaz a betett szurot, szurocsovet ezutan epitik be vegleges formaban, Ha lehet es a krit fala megall, a vegy-

sarucementezes

00

00 113,90

120

c)

bj

OJ

82. abra. A fert6rakostelepi Soproni Vfzmli 9. sz. kutjanak allapota ; a) vegyelemzes celjara val6 szivattyuzaskor, b) probakompresszorozaakor, c) vegleges kiepftesben

elemzeskori szlvattyrizashoz a sZUrot meg be sem teszik. A 82. abram. Sopron vizellatasara keszult 9. sz. fertdrakosi kut allapotait lathatjuk, A 82. abra mutatja, hogy a kut belescsove 82,30 ill-en sarueementezve van es a 120 m kritmelysegig a vizad6 meszkd szabadon all. Ilyen allapotban elvegzett szivattyuzaskor hajtottak vegre a vegyvizsgalatot. Ennek eredmenye utan tettek be a 165-os szurot, amelybol tisztit6 szivattyuzast vegeztek, A megfelelO vfzhozam elerese utan epitettek ki a vegleges kutat ugy, hogy a 203-as szurocsovet elvagtak 48,50 m-ben es kihuztdk, A 203-as es 267-es csovek kozotti res elzarasara ketreszea tomszelencet epitettek be (82. abra).

Az elkeszftett kritra zar6sapkat tettek, amelyneka kut allagmeg6vasa . erdekeben nagy jelentdsege van.

4. A furt kutak anyagai

a) 08oanyagok

A kutakon alkalmazott kiilonfelo atmeroju osovek anyag szerint nagyon sokfelek Iehetnek, A fdbb anyagok a kovetkezok ; acel, azbesztcement (a.o.), muanyag, fa, aluminium.

Ma hazankban elsdsorbanaz aoel anyagu csoveket hasznaljak, Ezek koztll is elsosorban az tin. varrat nelktili acelcsoveket, amelyeket

3. tGhlrizat

Varrat nelkiiliacelcsovek meretel

Sorszam

I Kiils6 - belso /' Falvastagsag ./ FOIYOJ!leteren-!

atmero, mrn' kenti sUly, I

mrn kg

Megjegyzes

1 76/68,5 3,75 6,7
l/a 89/81 4,0 8,4
2 102/93,5 4,25 10,3 Haszmilatos meret
2/a 108/99,5 4,25 10,9
3 127/116 4,50 13,6
3/a 133/124 4,50 14,3 Hasznalatos meret
4 159/149 5,0 19,0
4/a 165/155 5,0 19,8 Hasznalatos meret
-
5 191/160 5,5 25,2
5/a 203/192 5,5 26,8 Hasznalatos meret
6 229/216 6,5 35,7
6/a 241/228 6,5 37,6 Hasznalatos meret
7 267/253 7,0 44,9 Hasznalatos meret
7/a 279/264 7,5 50,2
8 305/290 7,5 55,0
8/a 318/302 8,0 61,2 Hasznalatos meret 7 Kutepltes

97

melyfuras celjara szabvanyositottak. Vizfeltaras celjara va16 varrat nelkuli acelcsovek mereteit az MSZ 3160 szabvany foglalja magaban. Ennek hasznalatos rnereteit a 3. tablazatban. lathatjuk. Ezeket a csoveket maximalisan 500 m kutrnelysegig lehet hasznalni.

A ta blazatban egyszerf sorszarnmal feltlintetett meretek az egyik esdprogramhoz val6 belescsomereteket, "a" index-szel ellatott osomeretek egy masik osoprogramhoz tartoz6kat adjak. A ketcsoprogramot celszerti kulon-kulon betartani. Az egyikrdl a masikra val6 atteres csak ugy lehetseges, hogy az egyik meretet kihagyjuk.

A fenti mereteken felul tobb varrat nelkuli csdrneret is van forgalomban, amelyek reszben nagyobb, 500 m-nel melyebb (pl. olaj-) kutakhoz hasznalatosak, reszben a kisebb igenybevetelu kutakhoz hasznaljak.

A kutrajzokon altalaban kiilon nem szoktak megjelolni az anyagot.

Ha az anyagjeloles hianyzik, az varrat nelkuli aoelosore vonatkozik.

A 3. tablazatban megadott csovek egymashoz koteset csavarmenettel vegzik, A csovek tartozeka meg a belescsosaru, amelynek anyaga szerszamacel, als6 elkoruli resze edzett. A belescsdsarut a belescsovek legals6 reszere helyezik a konnyebb .Iesajtolae celjab61.

Varrat nelkuli acelcsobdl kesziilt kut rajzat lathattuk mar a 82. abran is.

Iranyosonek es kisebb melysegu kutak eseten beles- es szurocsonek ujabban a spiralisan hegesztett acelcsoveket hasznaljak, Ezek igen sokfele meretben, atmeroben es falvastagsagban kesziilnek. A fontosabbakat a 4. triblrizatban kozoljiik. Ezek kozul is elsosorban az 5 mm falvastagsagu csoveket hasznaljak.

4. tablazo:

Splralisan hegesztett aeelcsdvek (gyakoribb meretek).

Merettabllizat es folyometerenkentisuly kg-ban

Kiils6 atmero, mm

Falvastagsag, mm

Megjegyzes

4 I 4,5 I

I 5,6 I 6,3 I 7,1 I 8

324 31,8 35,3 39,3 43,8 49,5 55,6 - }l. KGSz
368 36,2 40,2 44,8 49,9 56,4 63,4 - 3391.11 szabvanyt
419 41,2 45,8 51,0 56,9 64,3 72,3 - }KeSziil
521 50,9 57,3 63,7 71,2 80,0 90 101,0 A, E, C osztalyban
622 60,7 68,5 76,1 85,1 95,7 108 121 } Gyartasi hossz
720 70,5 79,4 88,1 96,3 107,6 123,1 140,4 4 - 15 m k6z6tt 98

83. abra. Spiralhegesztesii aceloso dere.bok iegymaehoz hegeszteso a Varpalotai- Bantai Vizmii kutjanal (1969)

..~. spi~alis~n hegesztett csovek darabjait (gyartasi hossz 4-15 m ~OZ?tt, ,altal~ban 6 m) egyrnashoz hegesztessel esatlakoztatjak. A 83. abran lathatjuk, a 65. abran levd kut keszfteset (Varpalota-Bantai vfzmfi 3. sz. kut, 324 mm belescsd) .

. A 73. abran is lathatunk spiralosdbdl kesziilt sekely melysegu kutkiepitest, Itt a szuro is ebbOl a csdfajtabol kesztllt 324 mm-es mig az

iranycso 521-es. "

~ .~pira~h,e~eszte~t .csov~k betervezesekor gondolni kell arra, hogy a c~?vo.n spiralisan veglgfuto hegesztesi varratok a megadott esdmeretekbol kidudorodnak.-Ez egyreszt megnehezitheti a osovek visszahuzasat mas~eszt a c~obe behelyezendo buvarszivattynk nem fernek be miatta:

Kisebb melysegu iranyosokent es veddcsdkent hasznalunk acellemez~kbOl osszehegesztett tetszes szerinti atmeroju csoveket is bar ezeket tijabban a spiralcsovok egyre jobban kiszoritjak. A lemezcs6vek hossza 1,5 m-es volt, a esodarabokat egymashoz szinten hegesztessel csatlakoz!attak. A szokasosabb lemezosovek adatait a 5. triblrizatban adjuk meg.

E lemezcsoveket elsosorban nagy atmeroju de kis melysegu kutak

keszftesehez hasznaltdk, '

7*

99

5. tdbldzat
Lemezcsovek adatai
0,mm Hossz,m Silly, kg I Falvastagsag,
mrn
650 1,5 100 4
800 1,5 210 7
1200 1,5 450 10
1600 1,5" 720 12 AhasznaIatos acelcsdveknek legnagyob b Mtranya, hogy korroziora nagyon erzekenyek. Ezert regi torekves agressziv vizekhez a korrozioallo anyagokb6lkesziilt csoveket hasznalni. Ma leginkabb hasznalatos anyagok az azbesztcement nyomoesovek (a.c.ny.) a mtianyagokbol a kemeny PVC-cso, aiarendeltebben az iivegszallal erositett polieszter cso es a fa anyagu esovek.

Az azbesztcement nyomoosovek koziilaJtalaban a 10 at-s osoveket szoktuk hasznalni, A csovek adatait a 6. tablazatban lathatjuk. Kutak-

6. tabldzat

Azbesztcement nyomocsovek merettablazata

Belsd atmero,' Falvastagsag,"' Kb. csosilly,

mm mm kg/fm

Csdhossz, m

Megjegyzes

80 9 e.o 2-3
100 10 9,0
125 11 11,2 A csomeretek
150 13 16,0 A C. 10 jeW.
200 17 26,0 10 atb-aa esovekre
mindeniitt 4 vonatkoznak, 1.
250 18 37,2
300 22 50,0 MSZ 4742·
400 29 85,0
500 36 128,0 100

a.e. nyom6cso

SUllfJesztett feju herny6 csavaro«

D

----r---- M.~_Bronz( vas) Rarmantyu f: :::,

E: :~ E:

Ossz~nyq,rT],oJt gumlgyuru

___ 1 _

I

84. abra, Horvath-fele kotes azbesztcement anyagu csovezeeekhez

hoz altahiban a 200 mm belsd atmerojueket vagy annal nagyobbakat hasznalnak. Mivel a osddarabok aItalaban 4 m-esek, sok kotes kell. A kotesek az un. Horvath-fole kotesek, amelyek korrozioallo kivitelben, korrozioallo lemezekbdl is (pl. aluminium) kesziilhetnek (84. dbra}. Mivel a Horvath-felakotesek huzast. nemigen vehetnek fel, aza.c.csoveket fenekleeresztOvel eresztik le a kutba, vedocsd : vedelmevel ·(85. abra], Legegyszerubb az acellemezbdl kesziilt fenekleereszto, ezt utolag a leeresztes utan esetleg cementtel beliilrol bevonjak korroziogatlokent.

Az azbesztcement osovek kisebb melysegu (4 m) iranycsonek es szurocsokent hasznalatosak, Belescsdnek, vedocsdnek nem szoktak alkalmazni. Bemutatunk a 86. abran egy ilyen kutat, amely a GardonyBikavolgyi vizmfi 7. sz. kutja, Itt a szuro-

cso 200 .mm belsd atmeroju esc, amely 28 m hosszu, tereptol fenekig tart. (A krit melysege 28 m.) Ezt az a.c. csovet aoel fenekleeresztdvel engedtek le a 318-as acel vedocso vedelmevel. Az a.o.vcsovon 10 darab kotes van (1. abran anyagsztlksegletet). Az iranycsd,

"

a.c. cso

Fenekleeresztff

85. abra, Fenekleeresztd es alkalmazasa a.c. osovezesfi kutak eseten

101

Csosapka

vizhozom /Il>

200 400

to,OO

Agyog

Sarga 4
agyog
'"
6 ~
N
'"
~ fozeq 5z.agyog Iszap

2

B 5. iszapos

.: nomoskiives agyaq

Anyagszukseglel

14 [tn 220/200 eternitcsb 14 [m 220 rogasztott szura

5.isz.homok 4 [m 45Bj400elernifcso 1,5q cement

2m3 kovics

10 db kormanfyu 1 fenekleeresztif 1 zrirosapka

tszap

fenekleereszlo

86. abra, A Gardony-Bikavolgyi.Yizmu 7. sz. kutjanak csovezese, anyagszukscglete, vfzhozamgorbeje

amellyel a felsd talajvizet kizarjak,szinten a.c. csd (nevleges At» meroje 400 mm), .521-es acel veddesd segftsegevel ut6lag epitettek be. A veddcsoveket a beepitesek utan termeszetesen visszahuztak.

Azbesztcement nyomocsovet szabva.ny szerint 100 m-ig lehet beepiteni, de a mfiszaki gyakorlatban 30 m-nel melyebb kutakat nemigen keszitenek belole.

A mfianyagosovek kozul Ieginkabb hasznalatosak a kemeny polivinilklorid (PVC) csovek. Ezeknek mereteit a 7. tablazatban kozoljuk. Lathato, hogy ezek igen kicsi belsd atmerovel kesziilnek, sot a kut» furasban legjobban hasznalhato 21O-es cso gyartasat be is szuntettek, Ez igeukar, mert hazank felszfn alatti vizeinek nagy resze agressziv

102

7. tablazat
Kemeny polivinil-klorid (PVC) esdvek meretei
Kiilso I Fal V!lstag-I Suly,
atmero,. sag, kg jfrn Megjegyzes
mm mm
50 2,6 Az adatok kek szinfi
63 3,2 6 at-as esovekre
75 3,6 vonatkoznak.
90 4,5 1,74 (l.
110 5,4 2,60 MSZ 10003 - 63 R,
125 5,9 3,37 es MSZ 13580)
140 7,1 4,16
160 8,0 5,46 } Cs6hosszak
6m
210 10,0 I Jelenleg nines es ezert a kutkorrozio elkerulese erdekeben nagy szukseg lenne a PVC osovekre. A kis atmero miatt azonban csak kis teljesftrnenyfi kutakhoz j6k, mert pI. a nagyobb buvarszivattyuk nem fernek bele.

A PVC csovek kozul a 6 at-s kek szinfi esoveket hasznaljak a leginka.bb, de a sziirke 10 at-s cso is j6. Hasznalatuk elsosorban szfirdcscre korla.tozodik, azonkiviil aoelosoveket; belelnek vele korroziogatlokent.

Aszabvany szerint 100 m-nel melyebb kutakba nemepithetok be, azonkiviil szurocsokent csak veddosoben ereszthetOk Ie, szinten fenekleeresztdvel. A PVC csovek koteset tobbfele m6don vegezhetik. PI. az egyik cso veget megmelegitik, az kitagul es a masik, ragasztOval bekent cso vegere rahuzzak. Ujabban meneteket is vagnak a vegiikbe vagy menetes karmantyuval kotik egymashoz. Hasznalnak az a.c. osovekhez hasznalatos Horvath-fele kotest is.

A PVC cso anyagu kutakra bemutatjuk a.87. abram. lathat6 furatot, amely a mohacsi farostlemezgyar elOtt kesziilt a dunai kavicsos, homokos teraszra. A 40 m-es kutba a 21O-es PVC sztirdcsdvet : 279-es acelcsd vedelmevel tettek Ie.

Erdekes pelda a Balatonszabadi-Soston epiilt camping 148 m-es kutja (88. obra). Itt a szurocso,amely 27,0-148 m melysegek kozott van, 140 mm atmeroju PVC csd. Va16szinu, hogy ez a legmelyebb PVC osovel keszulf ktit az orszagban. A PVC es a 223 mm atmeroju iivegszalas polieszter belescsc kozott tomszelencezaras van, amelynek lehelyezese igen nagy gondotokozott, mert a PVC cso allandoan forgott,

103

Terep

NYV 1(},70

,(},o

B..i_ .zs».

28,80

Humus!
Sorgo
og'log
Szurke 223
220
og'log ilveqstdtas
Iszap
Iinom po/ieszter
homok
Ourvo 140
hom o« PVC 226
Kavicsos
homok
Sz
Kemeny
og'log
Sorgo 32 es
Kemeny S. rez srita-
ogyog szovet 0,0

8.aqyaq 5.kav. homok

Iomszelence

127

4_gOm 87. abra, A mohacsi farostlemezgyar e16tti kut PVC szlir6cs6vel kiepitve

104

5zurke agljag

Sz.homok

5z. agljaq

Apro kavics

Szaqljaq

88. abra, Balatonszabadi-S6st6n epillt camping kutjanak kikepzose

sa vaknak, lugoknak ellenall, nem korrodalodik, tetszes szerinti szinben szaJlitjak Szakitoszilardsaguk 4200 kp / em2 ,nyomasszilardsaguk 3800 kp/om", hajlitoszilardsaganak 4000 kp/em2-t kell garantalniuk. Az anyag fajsulya 1,3-1,5 g/em3, tehat alig nehezebb a viznel,

Kisebb csdfalvastagsaggal acelcsoveket belelve, annak korroziojat akadalyozzak meg vele, tehat agressziv viz eseten megakadalyozeuk azt, hogy a viz a eso falabol sok vasat oldjon ki. Ha a viz kiesit agreszsziv, pl. esak 50-70 mg szabad szen-dioxidot tartalmaz, ha vascsoben sokaig all ez a viz, vastartalma elerheti a 30 mg /l-t is, meg akkor is, ha retegeredetfi vasassaga. gyakorlatilag nines.

Peldakeppen bemutatjuk a 89. abran a Szantod=-Zamardi vizmfi

a foldnyomas nem fogta meg, amig kompresszorozassal ranem omlesztettek a vfzado apro kavicsos reteget.

Hasznalatoaak meg az uvegszallal erdsttett.polieszter csovek kiserleti jelleggel, mivel ezeknek sem szabvanyositasa, sem egeszsegugyi j6vahagyasa nem tortent meg meg.

Az iivegszaIas polieszter csovek alapanyaga, mint a neviik is mutatja, polieszter mtigyanta, amelyet uvegszallal erositenek meg, tehata ssilardsagot. elsosorban az uvegszal mennyisege szabja meg. Kello mennyiseg eseten a cso szilardsaga az acellal vetekszik, s ebben az esetben megfelelO vastagsagban hasznalva belescsdnek, iranyosdnek es szfirdcsdnek is hasznalhat6k ezilardaagi szempontbol. Ha a kelld mennyieegti tivegszal, uveggyapot hianyzik beloluk, a csovek osszeroppanhatnak a foldnyomas alatt, amely rendszerint a tisztit6 kompresszorozas kezdete utan alakul ki teljesen.

Tajekoztatdsu] kozoljiik, hogy a csoveket 40-1200 mm atmerovel 2-20 mm falvastagsagban, 2-4 m hosszusagban gyartjak, gyenge

5z,Qgyag 5z.aglj,kQorm

60
70
80
90
700
770
120
730
740
750
89. Sz,hom.ogyag

¢ 203/797 cso alja 771,4m

£0 7200 70 kg 4. Robban/as
~,),724,0. 70"g 3. Robboottis

",736,0 77380 I 20'g 2. Robbanttis
,,747,0 77430. 20.g 7, RObbonf~s
Hcementtitt kultolp abra, A Szantod - Zamardi Vfzmti 3. sz. kutjanak kikepzese, rotegsora, robbantasi rajza

105

90. abra, Korrozioallo belelesre irvegszalas polioszf.er cs6 beepitese a Zamardi Vizmu 3. sz. kutjaba (1966. julius)

106

3. szamu 145 m mely kutjat, amelynek 0-102 m-ig tarto 318-as acelMlescsovet 270/260 mm-es, tehat 5 mm falvastagsagti polieszter csdvel Mleltuk ki. A ket csd koze cernentpepet ontotttmk. Ennek az uvegszalas poliesztercscnek a kutba valo beemeleset mutatja a 90. abra:

EIOfordul, hogy a belescsd es a belelesere folhasznalt polieszter cso kozet latieellel tomitik, megpedig ugy, hogy a latieelt raragasztjak vagy rakotozik a polieszter csdre, annak kotesei koze, mint azt a 91. abran la.thato 16-

vizi 3. sz. hidegvizes kut csovezesi abrajan lathatjuk. Itt a 33,20 m melyre nyu16 318-as acelcsovet beleltuk szinten 270/260-as polieszter csovel.

A polieszter. osddarabokat egymashoz kaposolhatjak peremes, karmantyus vagy ragasz;. tott kivitelben. A ragasztasos kivitelt. a 92. abrom. mutatjuk be. A mar elkeszftett csddarabokat egymashoz illesztik es a mfigyantaba martott iiveggyapottal korultekerik es igy rabandazsolunk olyan vastagsagban, mint az eredeti csMal (egy reteg 0,5 mm vastag).

A kutak celjara felhasznalt csoveknek igen fontos kovetelmenye az egyenesseg, Ezt ugy er hetj iik 'el, hogy eldszor is jo es lehetO leghosszabb, legalabb 4 mes sablont hasznalunk a csoveknek gyartasakor,majd a csovek egyrnashoz illesztesef

tO~ 733,5Sm.Orsz.

CsHtetD

0378/302aceleso

¢302

I

¢260

Cementkiiintes

taticet borim:

Potiesstercso vege -3270 Csosaru- 33, 2

Felforo viz - 34, 60

Szabadon 01/0 homokkO tarat

Nagynzenf7yisegu tettoro VIZ -45, 60 7-47,00

91. abra, A hevizi hidegvizes 3. sz, kut esovezese es retogsora

107

is gondosan, pI. valarnilyen egyenes vasosdre folhuzva vegezziik,

Problema meg a csovek eseteben a behorpadas elleni vedelem, arnelyet egyseenlenugy erhetiink el, hogy kb. 1,5-2 m-enkent a eso falat kb. 20 cm-es hossznsagban duplajara vastagitjuk.

Belesesdre is felhasznaltuk mar az . uvegszalas. polieszter csovet,

92. abra. Uvegszallal erositett polieszter csodarabok egymashoz va16 ragasztasa a Balatonszabadi campingkut keszftesekor (1965. aprilis)

A 88. abran mar lattuk a Balatonszabadi-S6stOn epiilt campingkut osovezeset. Itt 223/220-as polieszter csd 0 - 35 m melysegek kozott van, a felso 25 m-en a 318-as acel iranycsdnek a belelesere alkalmaztuk, de 25- 35 m kozott csupan ez a eso alkotja a kut falat,

Belescsd hasznalatara bemutatjuk meg az Ordaesehieamping kntjanak csovezeset a 93. abran,ahol az iivegszalas 223/200-as eso 0-43,0 m kozott van. Ez 21 m-ig a 318-as eso belelesere van, de ez alatt 43 m melysegig mint belescsd szerepel, itt kiilsd acelcsd nines.

. A 93. abran egyebkenta 72 m-es kutnak szinten PVC sztirdesove (140 mm-es) van37,5-72m-ig.

Megjegyezziik meg a kotesekhez azt, hogy a esoveket esak melegen lehet ragasztani. EbbOl eredo nehezsegek miatt celszertibb az olyan ko-

108

tes, ahol az iivegszaJas csdre mar a gyarban raragasztjak a megfeleld esavarmenettel ellatott csdvegeket, amelyeket PVC-bOl gyartanak.

Regen agressziv vizek eseten hasznalatos volt a vorosfenydbdfkesziilt csovezes. Pl. igy keszult a mult szazadban a 970 m melysegfi 1. sz. varosligeti artezi kut is, amely jelenleg is a Szeehenyi furdot latja el vizzel.

A facsovek alkalmazasakor kezdetben belulrdl hossziranyban atfurt vorosfenyd darabokb61keszitettek a csoveket, majd kesobb a vorosfenyf

PVC 740 725

_B.L 43,0_ 50,0

rozeg 5z.homok

Sz.agyag

Homok Kemeny agyag

st.bomo«

5z.agyag

sz-« 5.rez szita

93. abra, Ordacsehi campingkutjanak osovezese trvegszalae polieszterrel es PVC csOvel

hianyaban attertek a luo-, ill. borovifenyore, de ezeket mar keskeny szegmensekbdl dongaszertien epitettek meg.

Vorosfenyd eso hasznalata eseten a legkisebb falvastagsag az MSZ

5199/4 szabvany szerint :

150 mm kiilso atmeroig: 200 mm kulsd atmeroig: 200 mm-en feliil:

20mm, 25mm, 30mm.

A csovek osszekotO elemeit 'nem rozsdasodo es savallo aeelbol vagy bronzb61 kell keszfteni .

Sz6 volt tobbek kozott a tomszelenoerdl is. Ez tulajdonkeppen ket belescsdraka t· vagy egy beleseso es a szuroesoraka t kozotti kOrgyuI:uhezag elzarasara val6 szerkezet. Rajzat a 94. abran lathatjuk.

109

BeJescso

Iomszelence (elsoresz

Vido temezcsii

tbmszetence otsoresz

CsoeJvagas heJye .

Tomites szaNto karik;J

94. libra. Tomszelenee rajza

b) Szurok

A szurok a kutaknak egyik 1egfontosabb alkatreszei, kikepzestik modjat01 fiiggoen ugyano1yan retegre telepitett kutak vizhozama is nagymertekben elterhet egymastol. A j6 szfirdkikepzes a nagyobb vfzhozamok e1engedhetet1en feltetele.

lIO

Mint mar 1attuk, a szuroeso tulajdonkeppen egy eso, de harom reszbdl all; a toldoesdbol, a tulajdonkeppeni szurovazb61 es a vakcsobdl vagy iszapzsakbol, ame1y a szuro a1att he1yezkedik el es a kutban Ieulepedo anyagokat (iszap, homok) taro1ja. Az iszapfog6 hossza szabvany szerint legalabb 3 .m,

A szfircvel azt a fe1adatot kell mego1dani, hogy a vizado retegbo1 a vizszint leszfvaeanak kovetkezrnenyekeppen a kuthoz aram16 vizet a

1000

Vizhozam titer/ perc

2000 3000 1,000

5000

•
c::
III
.c:,
,
E:
~~
._
<:!.
III
._
~
t:>
....
c::
.;::;
."
~ -3,0

95. libra. A hevizi 3. sz. hidegvizes kUt vfzhozamgorbeje

III

A fentiekbOl kovetkesik, hogy az a legjobb szura, amelyik nines, mert igy az ellenallasa a legkisebb. Ezt ligy kell ertelmezni, hogy ha lehet, azaz a kut fala nem omlik be es nem valik a viz zavarossa, nem hoz m~g~val a viz apr6 szemcseket, kozetdarabkakat, akkor hagyjuk el a szurot.

A szura elhagyasa kemeny, szalban all6 kdzetek eseten termeszetesen kezenfekvd.Tlyen kutat mutattunk be a9Labran a hevfzi hidegvizes kut eseteben, ahol a krif vize az igen kemeny, sziirke homokkd es kongIomeratum repedeseibdl es a repedesekbenhelyet foglal6 kaviesokbol jon. Ezertitt szurat nem

alkalmaztunk, a 267-es furoval 33,20-47,0 m-ig atflirt homokkoves reteg szabadon all, osupan a homokk6 tetejeig vittiik le a belesesovet es ott beeementeltiik. (A homokko f616tt egyebkentagyagos retegek vannak pirit beagyazassal. ) A szura elhagyasa azert is erdekes itt, mert a klit igen nagy vizhozarnu. Mint a 95. abran, a kut vizhozamgorbejen lathatO, az a terep alatt 1,4 m-es leszfvassal 4300 l/min vizet adott.

Ugyanesak elhagytuk a szurat a 89; abran mar latott Zarnardiban epulf 3. sz. vfzmtikut eseteben is. A kut 145 m mely es 111,4-145,0 m melysegek k6z6ttszabadon a116 durva, un, szarmatakori meszkdhOI taplalkozik. Szinten nagyobb hozarmi kut, vizhozamgorbejet a 96. abra mutatja (6 m-es depresszi6 eseten 700 l/min).

Elhagytuk a szur6t a badaosonyorsi camping 126,9 m mely kutja ese-

+5 V/zfel/ol/es robbantos el!/tt

Vizhozam 1/ p 200 300400 500 600 700 800 900 7000

400 300 200 100
"1
~
"?
f::
........
'Cl
·N
'"
!ti
<...
~ -6
<:::)
'- -7
:t:::
~ -8
Cl
'Cl -9
'"
'-
t:::
,~ -10
'"
§ -11
Cl -12
I::h
:::.
::or, -13
c::
Cl
.~ -14
N -15
'"
,N
:S: -16
-17
-18 \ \ \

\

\

\

\ \

\ IV. 5Z. kut /1/.5Z kut yfobbantos robbantds \utan

e/ott \

\ \

\ \

IV.sz.kut \

robbantas e/ott \

\ \

Robbotrtos uttin ltlsz. kut veoteqesen krkepezve

8 Kutepltes

96. abra. A[Z(amardi 3. sz. vfzmfikut. vfzhozamgorbeje kutrobbantas elott es utan vegleges allapotban

legkisebb ellenallassal vezesse be abelescsd belso terebe, A. szura egyik feladata az, hogya vizet a kutba bevezesse, de minel kisebb ellenallassal a masik pedig az, hogy megakadalyozza a vfztarto reteg finomabb reszei ~ nek, szemcseinek a kutba va16 bejutasat, a viz zavarossa es homokossa valasat 6s ugyanakkor meggatolja a vizad6 retegbeomlasat is.

112

to,Om

257 ace/eso

¢220mm

3robb

15 kg trotit

2robb

7 robb.

1£ 726,9m

97. abra. A badaesonyorsi campingkUt esovezesi rajza (robbantasi vazlat.tal]

113

teben is, ahol a vizad6 balatoni voros (permkori) homokko 15 m alatt teljesen szabadon all (97. abra},

Ugyancsak permkori voros homokkob6l, ill. breccsiabol taplalkozik a Revfiilopi Vizmti 30 m mely kutja, amely a Cseredi forras mellett melyult, A kut osovezesi raj zan (98. dbra) lathato, hogy a 318 mm-es 5,6 m-ig tart6 iranycsd alatt a kut fala szabadon all. Ez annal is erdekeeebb, mert a buvarszivattyrit, a kutba egeszen a szabadon all6 furatreszbe lehelyeztek,

Nagy a torekves a szuro elhagyasara abban az esetben is, ha finomabb szemcsejti vfzadoretegekrol van sz6. Ismeretesek 98. abra, A Revfulopi Vizmu Cseredi az alfoldi, tin. be16g6s vagy mas

forras melletti kutjanak tervrajza neven talpas kutak, vagy be-

meriild kutak, amelyeknek elvi vazlatat a 99. abran lathatjuk. Ezeknek lenyege, hogy a belescsovet.leviszik a vizad6 fedojet kepezd agyagba es ott zarjak azt. A kutnal a kompresszorozassal vagy szivattyuzassal, vagy esetleg ha feltord vizu, akkor maga.tol a feltoro viztol nagy mennyisegfi homok tavozik el a kutbol, a belescsd korul ureg keletkezik, amely tulajdonkeppen megnoveli a kutsugarat., (Termeszetesen az iiregben lebegd allapotban sok homok

marad meg, tehat az tireg .Jatyakos'") Nagyon sok ilyen jellegfi kutat telepitettek ontozes celjara pl. Kecskemet kornyeken, Ez a kutepitesi m6d csak akkor sikeres, ha a kut kozvetlen kornyeken a fedoreteg eleg szilard, mert ellenkezo esetben a szivattyuzas kozben a fedoreteg beszakad, a kut

Agyagba 6gya~ptt hakko qijrqeteq

>'.-:':" ,:-: :'. ;:,·Wz~d_6.harTJOk W/////////////7// /7/7//;

99. abra. A "belogos" kutak vazlatos kikepzese

eltornddik. Tekintettel arra, hogy a feddretegnek ez a tulajdonsaga rendszerint lepesrol Iepesre valtozik, elofordul az is, hogy egy beszakadt kuttol par lepesre marjo kut telepithetd.

A mar emlitett Keeskemet kornyeki ontozesre hasznalb kutak eseten

vizticrom liter/perc

100 200

300

3 sz/!eir5gtjs~ut szuro nelkul

1.2 5Z szilriizott kut

15 ,_----------~--4-------~----------~

100. abra, Debreceni konzervgyar ket kfserloti kutjdnak vizhozamgorbeje, l-es kut hagyornanyos kikepzes, 3. sz. kut belogos, szlir6 nelkiili

a belescsovet lehajtjak a vizad6 reteg felszfneig, itt rogzitik, majd iszapoloval 1- 20 m3 nagysagrendfi finom homokot szednek ki a kutbol a szivattyuzas elott.

A fenti jellegf kutak igen kedvezd fajlagos hozammal rendelkeznek, sokszor jobbak mint ahagyomanyos szurozesu kutak. Peldakeppen bemutatjuk a 100. abrat, amelyen Debrecenben a konzervgyari vizkutatas

8*

115

kereteben kesziilt ket krit vfzhozamgorbejet lathatjuk. E ket kutat ugyanazon vfzado retegre 0,12~ 0,18 mm (50%-os) szemesejfi finom homokra telepitettek (Ii; = 2,57 mjnap). Az 1. sz. krit hagyomanyos sztirdvel, a 3. sz, kut bel6g6san kesziilt a 101. abran lathat6 osovezesi rajz szerint. A hagyomanyosan szurozott 1. sz. kut 10 .m-es leszlvassal 90 l/p hozamot, mig a bel6g6s ugyanilyen leszivassal280 l/min hozamot adott!

A bel6g6 kutaknakazonbannagy hibajuk, hogy csak alland6 leszivassal, alland6 iizemmel homokmentesek. PI. egy tulfolyo artezi kut

aJ

bJ

0,0

241

765

755

sz-» szifa szovet

53

5.homOk

tszapos agyag sz.homos

Agyag

sz, iszopos homok Sz.iszap

Aprd sz. homok

A. iszap Kem.agyag

Sz. isz. hornok Sz.i.homok

Agyag

101. abra. A debreceni konzervgyar Mt kfserletd kucjanak csovezesc a) hagyomanyos szfu6zott kut, b) "be16g6s" kut

ilyen kikepzessel Ietisztul, de szivattyns vizkivetel eseten a beindulaskor allandoan homokoI. Ezert pl. Debrecen komyeken, meg nyugalmi szint eseten az ilyen kutakat kompresszorral iizemelik. A kompresszor a kut melletti viztartalyba dolgozik, ahol ahomokos viz leulepszik es onnan mar a tiszta vizet emelik ki.

Amennyiben a szuro nelkuliseg nem megoldhat6, a vizad6 retegnek megfele16en kulonbozd szfirdtipusokat epitenek be, amelyeket ezert reszletesen targyalunk.

Minden szuro kozos szerkezeti eleme a szurovaz, amely valamilyen snyagii, megfele16en perforalt osobdl all. Erre vagy ekoriil kulcnbozo anyagokat meg beepithetnek. Ennek megfele16en a szfircket, negy csoportba sorolhatjuk:

116

1. Egy szuro/elUlettel rendelkezd szurok, amelyek tulajdonkeppen csak a megfeleloen perforalt szurovazat alkoto csoM1 allnak.

2. Ket szuro/elUletu szurok oseten a ktilonbozd anyagu csovekMI perforalassal vagy reselessel keszltett szurovaz van, amely haloval vagy szitaszovettel van boritva.

3. KulOnleges szerkezetU szurok, amelyeknel az egy vagy ket szurofeliiletet fempaleakbol vagy palcakbOl a1l6 tartovazra, erositett huzalspirallal, gyurukkel, ratetekkel kepezik ki.

4. Kavicsol6ssal keszitett szurok, amelyeknel a kavicsolasf vagy a szurovel mar a felszinen egybeepites utan siillyesztik le (pI. ragasztott 'kavicsva.zaa sztirdk eseteben), vagy pedig a szuro lehelyezese utan a vedocso fokozatos visszahuzasa kozben szakaszosan vegzett szorassal juttatjuk le a szura es a vlztart6 reteg koze, Ez utobbi esetben is van olyan megoldas, hogy szitaasovetet vagy egyeb szurafeliiletet nem hasznalnak.

Szurovazkent mindazokat Q a osdanyagokat hasznaljak, ~ amelyeket a csoveknel eloze-

tesen targyaltunk, kiegeszitve

meg masfajta szurovazakkal

is. Egyszeru szurovazon a

osoveket rna a legaltalano- 8.

sabban elterjedten vagy .lyu- Q f;'\

kasztjak, vagy hasitekokkal ~ \..::./ I

latjak eI. A kor alaku furatok, i I

a hasitekok elhelyezese, me- L l

rete a szfirdcsdvek anyagatol ~ ~

fiigg. 102. abre, Furatok elhelyezesenek vazlata

Acel szurocsoveken. akor szfu6csovon

alakti furatokelhelyezesere .

a 102. abra nyujt. felvilagosftdst, A lyukak atmeroje 3 - 25 mm kozott

valtozik (durva homokokeseten szitaszovetnelkiil 3 7 mm, e fplotti

lyukatmero eseten csak azitaszovettel). . .

A perforacio mertekenek megallapitasara hasznaljak a szuro hatasfokanak megjeloleset, amelyen a nyflasok feluletenek a szura teljes feltiletehez val6 viszonyaf ertjiik. A 102. abra jelolesei szerint 1 erteket a furatok a tmero jenek (d) fiiggvenyeben az ala b biak ban valasztva, aszuro

hatasfoka a kovetkezdkeppen alakul (8. tabl6zat) . _

Amagyarkutezabvany (MSZ. 5199/1- 63) azt irja e16, hogyegyszurofeliiletfi sZUro eseten, tehat amikor csak szuracsa van, a haMsfok acelcsovek eseten 5 -10%-ot erjen el. Kef sztirofelulet eseten a hatasfok legalabb 20% legyen. Vert kutak szilardeag! kovetelmenye. hogyaz I = 4-5 d legyen.

111

Az aoelcsoveken kiterjedten alkalmazzak a res alaku nyflasokat is, amelyek lehetnek preseltek es hasitottak. A reseket vagy reselogeppel vagy hegesztO aparattal keszitik. Ez ut6bbi esetben rovid kutak eseten vigyazni kell arra, hogy a vagaskor a eso belsejeben keletkezett du-

dorokat el kell t~ volitani, mert pl. elofordulhat, hogy a sZiikseges brivarszivatybytik nem fernek bele a ktitba.

A resek, ill. a hasftekok elhelyezesere a 103. abra nytijt felvilagositast.

A haelta.s szelessege szemszerkezettdl, a vizad6 kOzettol fiiggoen d = = 1,2-15 mm-ig, hossza b == 50-250 mm-ig vaJtozik (szabvany szerint bmax = 100 mm). Az a erteke 20-40 mm, a hasitekok k6z6tti ta volsag c = = (1,5-2,0) d kOz6tti, de minimum 10 mm.

A eziikseges es megengedett hatdsfokok acelcsovekre ugyanaz, mint a k6r alaku nyilasoke.

. Egy szurofeliilet eseten a hasitds szelessegere a szabvany(5199/~) azt irja e16, hogy szemcses vizad6khoz ketszer olyan nagy legyen, mint a sztirdzendd reteg mertekado szematrnerdje (teMt legnagyobb szazaIekban elOfordul6 szematmerd).

Kulfoldon igen elterjedtek a sajtoIassal Msziilo hidas szfirdk, amelyek rajzat a 104. abran lathatjuk. Egyreteges szfirdnek nagyon alkalmasak mivel a viz nem a kut tengelyere merdlegesen jut be a kritba. Az ira~yvaltoztataskor a szilard szemcsek meg a" s~uro, ~ellett ,le~l~pedhetnek. A szuroes6veket 100-1000 mm belso atmerovel keszftik

8. tabldzat

A sZUro hatasfokanak (szabad nyilasanak) vaitozasa a furt lyukak atmerojenek (d) es egymast61 va16 tavolsaganak (l) fiiggvenyeben

ha 1= 2,5 d, ha 1= 2,8 d, ha 1= 3,0 d, ha 1= 3,5 d, ha 1= 4,0 d, ha 1= 4,5 d, ha 1= 5,0 d,

akkor = 25%, akkor = 20%, akkor = 17,5%, akkor = 12,8%, akkor = 9,8%, akkor = 7,8%, akkor = 6,3%.

103. libra. Hasftekok elhelyezosenak vazlata sziir6csovon

IlS

104.abra. Hidas sZUro vazlate,

2,5 -7,0 mm falvastagsaggal ; a = 1,4 mm, b = 15-50 mm; c = 6-10mm,d = 3-7mm es e = 3 .; 8 mm kozotti meretekkel.

A fentieken kiviil az egyretegu aoolszfirdnek nagyon sok valtozata keszithetO el es az egyretegf szurok megfele16 meretezessel nagyon sok helyen hasznalhatok fei. Ilyen kulonleges szuro pl. a Szovjetuni6ban es az USA-ban szeles korben elterjedt palcavazas szuro;amellyel nagyobb, 50- 60%-os hatasfokot is. el lehet erni, Ez hasznalatos mint egyretegu es t6bbreteguszuro is. 'I'ajekoztate.sul .« 105. abran az un, belsd r6gzitesu rudvazas szfirok rajzat kozoljuk. A rudaknak a csctoldathoz va16 osatlakozasat hegesztessel vegzik. Meretei a 129. abra jelolese szerint a = 33 mm; 1 = 150- 250 mm. A r6gzito gyuruk szelessege b = 30 - 40 mm. Ha onallo szfirdkent. alkalmazzak, a 6-16 mm vastag paIeak k6zti hezag a vizado reteg szemeseszerkezetenek megfeleWen 1,5 - 9 mm k6z6tt valtozik. EgyebMnt azUSA-ban a szabvanyositotb palcavazas szfirdk eseten az atmeno nyilasok nagysaga 0,15 - 4,7 mm k6z6tt van.

105 abru, Bolso rogzitOgyUrus rud-

. vazas sZUro

a

~§~ __ Osszekdta menetes csa

~

,

Femrudak

Rogzft(£ mere vita gyuru

119

'ron gamma meres

Lyukboseg 1. roboontos uttin

Iszapel/ena/lris

400 450 mm

7'1

OJ
~
OJ ~
-<::
'" ~
't:) <to
-c, .c::
2m c:: '"
t:)
" 't:)
......
" c::
c::. t:)
.._ -C:l
-'< -C:l
'-;:; '"
'-
'" >",
">
't:) .::;
~
"'"
-...:
§:
""
""
~. \

\

,~ ~E:'

m/perc m/per; m/pert: Aram/asi sebesseq mrperc ~

00 2 4 6 8 10 12 14 2 4 5 8 10 2 4 5 8 10/,,",,~2_,;:4-:!5~·~8~1~0~.:;-=-=¥2_0 l""'2_4"'...i6-=:i8;..,;1::.0~1~2..,;;14_,;;16:..c;:78~2;.O.;2;;;2-=-24;.c;;25",,==,28 ~O:__-r--..--n

Neff!S mdsodi« Neres mosodik Neres elsa

robbanttis uttin robbanttis utan tobbantds utan 4 Vfzhozam 78501/p viznozam 1300/lp Vfznozam8201/,

dromtas /efele dromtos lefele dram/as fo/fele

\~

\1

d ) 36

X ""'.': E:

I-'I-'-----if--c----+----t--- . 40 ~--

h \ 75 kg posit ~

;y :: ~

d .. /,/

::.'

8

70 w~----------~----------+_------~_4~--~-----------_r--+_--------------------~-------

12 14

16 18

20 20~~~----~~~~Tt--_=~~t_~~~========:_t_~==~~~~--~--~~

22 L----===~==--U

'24

'26 28

30 30~-~~--~----_+---~-+_-~~--~--,_-t_-----------------

75kg paxit..--lln 34

Meres elsa robbamos utan vizhozom 7900/lp dram/as /efeli

Heres elsa robbontrls ufr'm V/zhozam 1200 liP aram/os /efele

40

t:;
".
'<:::>
c,
';:'
.......
::~
t:r>
:2;
t:r>
v,
!1.>
I
e-,
"'"
""' t;
'" ->::
". ->::
<, C)
';:' ->::
"- 'OJ
......
'-
V)
'"
::r: 5D

nerese« atatt turat szatbon all6 meszkoben szabadon all

40 ~--~~------~------------~-+----~----------------

46 ,~

....,

48 :t 50 :,::

Veglegesen kiRepzetf Rut

107. abra. A Papai Vizmu Papa. - Tapolcaf6n lev6 telepenek 7. sz. kUtja. Kutkikepzes, karottazsvizsgaJatok elsozas, aramlasmer,esek, robbant8.si vazlat

I

9. tOhldzat

RUdviizas sz{ir6k aj aulott meretel (nem oniill6 sziirokent)

A esdtoldat Arudak sza-
I kiilso atmero, A rud atme- maaz alkot6
belsd rOje, menten,
atmero, mm mm db
mm
82,5 89,0 10 8
100,5 108,0 10 8-9
125,0 133,0 10-12 10-12
150,0 159,0 12 12
180,0 191,0 14 14
203,0 216,0 14-16 14-16
253,0 267,0 16 16
302,0 318,0 16 22 vizttozom lip

200 300 400 500 600

0+0,45

D~~~ __ ~L_ __ ~ __ ~ L_ __ ~ __ -L L_ __ ~_

800

900

700

14

o Sziirozes nelkul meszk6' 8Z-7Z0m--iq szabadon rill

+ Besztlriizve pertoratt csdvet 85.10 -173. 90 m kiiziitt

16

18

106. abra. A Soproni Vizmfi fertdrakosi telepen 9. sz. kut vizhozamgorbeje szfir6zes elott es utan

Aramlos; sebe5seq rn/perc

..l£. ,.=2;"".:4;.'..;;.6 oci.8...;;;10..;,;12.,;;14~16~T8~2:::.0~2~2~Z~4.:2~6~28 ..!::O-.-_-r-.,...~ ... 40" 479 V J

Heres elsa robbtmios u!On VJzhozam 1200 l/p aram/Os lefeM

__~ ~3D

'resek atatt . ~

neresek ala {urat szat ban

a/la meszkOben szabadon 6/1

________________ ~40

Viglr=gesen kikepzelt kut

50

..-J _

'esek, robbantdsi vazlat

.A kut vizhozamgorben (106. abra] feltUnik, hogya besztirdzot.t kut azonos Ieszivassal azonos vizhozamot terrnel a beszfirozes elOtti allapottal, azaz gyakorlatilag a beepitett szfirdnek semrnifele ellenallasa nines.

.A 107. abran a Papa=-Tapoloafdi Vfzmti 7. sz. kutjanak kiepiteset lathatjuk tobbek kozott . .A 419 mm-es 4,0 m hosszu iranycso letetele utan, a kutban a szalban all6 igen kemeny, lin. kretakori meszkovet 347 mm-es gorgos ftiroval furtak ki, a meszkd megallf magatol. Rob-

109. abra. Az Inotai Er6mu hidegvOlgyi I. sz. kutjanalc szfir6zes el6tti kepe. Lathato, hogy az iranycs6 alatt a kut fala a dolornitban szabadon all (1966. aprilis)

bantaa utan a viz 20 m-tol lefele egy barlangiiregbOl jutott be a kutba, de kornpresszorozaskor is megallt a klit fala, Ennek ellenere hasitott szurot (324 mm spiral hegesztett esd) epitetttink be, mivel az elOzo kutakban szurozes nelkiil azt tapasztaltuk, hogya viz neha kOzetdarabkakat hoz fel a barlanguregekbdl, ami a vizorakban es egyeb helyeken eltomodest okozott . .A beepites, amint azt a 108. abran lathaM vizhozamgorbe mutatja, gyakorlatilag semmifele valtozast nem jelentett a klit

122

vfzhozamgorbejen . Az Inotai Eromu szamara Hidegvolgyben melyitett kutakban az elozdekhez hasonlo volt a helyzet . .A 130 m-es kutak vegig tormelekes, repedeses dolomitban melyultek, de a felsd iranycsovek lehelyezese utan 130 m-ig furas kozben megallt a klit fala csovezes nelkul, mint azt a fenykepen (109. abra] lathatjuk. Kompresszoroztuk a kutat szurozes elOtt es utan is es a 110. abran lathato vizhozamgorbet kaptuk. .A 11Labran lathaM klitszurozesi rajzbol kittinik, hogy a beszfirdzest

500

1000

15DO a lip

o O,OO~~------_,----------~--------~---

o/~24

4,00

olV.23

Beszuro'zolf

2,004------------r~---

3,004------------r----------~----;_-

1V,8 o

+ Beszurb'zoff allapot o Szurozellen attopot

110. libra. Az Inotai Er6mu Hidegvolgyben lev6 I. sz. kutjanak vfzhozamgorbeje szfir6zes el6tt es utan

123

I sz. Hidegvd/gyi kuf

746,18 m.At.

csupan perforalt 31S-as, ill. 165-os osdvel vegeztek, de a besztirdzes kovetkezteben elOaIlo vfzhozamosokkenes itt sem jelentos.

Tovabbi peldakeppen bemutatjuk a 74. abran mar k6zolt felsoorsi Malomvolgy 3. sz. kutjanak egyretegu szurozeset, ahol a vfzado reteg gorgeteg. Itt a hasitott szurovaz elegendo volt a megfeleld kutkikepzesre (112. libra).

¢800 acelcso

76x3/4" 7,60m

79,60m

46,7Dm

llI. abra. A hidegvolgy! 1. sz.kUt esovezesi abraja

124.

Az egyfeliiletU szurok koreben agressziv vizek eseten kulfdldon kiterjedten, hazankban alarendelten hasznaljak a fa anyagu sztirdcsoveket, amelyeket ujabban furnerbol es farostlemezbOl is keszftenek.

A Szovjetunioban

erdeifenyd dongakbol keszftetf szurok merete (30 mm falvastagsdg eseten) a kovetkezd: a hasitek kiilso szelessege 3 mm, belso szelessege 9 mm, hosszusaga 200 mm. Ilyen meretek eseten a hatasfok, tehaf a Iyukacsossagi tenyezo 6,5%.

A 8zurok darabjainak osszeka pcsolasara naluk fogas osszeillesztest hasznalnak, amelyre rezkarmantyut hriznak, s azt siillyesztett feju csavarokkal erositik a ket. osszeillesztett faosdvegre.

A fa anyagu szurocsovek tartossaga allando vizszint alatt igen nagy, agressziv asvanyvizeink feltarasakor igen hasznosak. A furnercsovekhez azonban a megfelel5 ragasztoanyag hazankban problematikus, fenoltartalmu anyag nem ajanlhato,

A furnercsovek vagy farost anyagti szurocsovek szinten kor vagy res alakuak lehetnek, az egyes cs6darabok egymashoz illesztesere kampos karmantyukat hasznaInak. A karmantyut ragasztOval erosftdk a csovek vegere.

A furnercsoveket az azbesztcsohoz hasonloan also alatamasztassal rudazat segitsegevel, fenekleeresztdvel szoktak a furatba beepiteni.

Az egyfeliiletfi sztirdk es agressziv vizek eseten hazankban szambajohet az azbesztcement es a PVC csovekbol keszitett szurok hasznalata is. A geologiaiadottsagokb61 eredden mind a ket csOfajtat elsosorban kavicsolt formaban, ill. ketretegfi .szfirdk eseten alkalmazzak. Azbesztcement csovet kis melysegti, 8 ~ 12 m-es osokutakba epitenek szita-

312

302

11111111111

241 11111111111

~27-'2 8-~1I1111 11111

Reselt 11111 II HII

203

193

FQdugo

L--t---.L-- -,-71,_0 ~ -11, 50 l::)-,

.l!:!

cu l::)-,

:C:;

\.!:) -760

_____J'----x-, -' V - 77, 0 Is zap zsa«

V -20,0

112. abra, A fels66rsi Malomvolgy 3. sz. kutjanak csovezese hasitott sziir6vazzal, gorgotegben

125

szovet vagy kavicsolas nelkul is, ha a viztart6 kazet durva kavics. Ekkor a resmeretek : szelesseg 2 - 3 mm ; hosszusag 50 mm.

A szabvany az a.c. csovek torekenysege miatt eloirja, hogy beepitesuk csak veddcsdvel lehetsega«,

Megemlitjtik, hogy az a.c. esoveken 6%-os hatasfok kdriil van a szokasos perforaeio rnerteke. A szabvany (MSZ 5199/1) ket szurafeltilet eseten sem enged meg azbesztcement esovekhez 12%-nal nagyobb szabad beomld feltiletet. Egyebkent a lyukak kiosztasat ugyanolyan elvek szerint vegzik, mint acelesovek eseten,

A mfianyagbol, azaz elsdsorban PVC-hOI kesztilt szurocsovek beomlonyilasai hazankban inkabb kor alakriak, azaz furassal keszulnek; de lehetnek res alaktiak is. A szura hatasfoka sokszor eleri a 30%-ot is. A nyflasok szelessege 0,25 mrn-tdl folfele. A Iyukkiosztas egyebkent, az acelcsovekhez hasonlo,

Mint mar ernlitettuk, .a PVC csovek osszekapcsolasat vegezhetik menetes fern vagy muanyag karmantyuval, tokos ragasztott osdveggel es fembdl keszult rahlizhat6 karmarrtyuval, ehhez fembdl keszttlt kozcsavart hasznalnak.

Alarendelton hasznaljak Magyarorszagon a porozus betonb61 kesziilt szuroket egyretegu szurakent is. A porozus betont 4~ 8 mm szemnagysagu gyongyka viccsal keszfbik 250 kg /m3 C 500-as cementadagolassal, 0,4 vfzcementtenyezdvsl. Ilyen jellegu kutak vannak Tihanyban, a Fdvarosi Vizmtivek szigeti kritosoportjan stb. A por6zus betonszfird k?sziteserol Gerhardt J6zsef alapvetd munkaja nyujt tajekoztatast.

A fentiekben vazlatosan ismertetett szurokon feltil a gyakorlatban e~ az irodalomban is meg tobbfele egyfeltiletU szura ismeretes, amelyek targyalasat61 e helyen el kell tekintentink. Egy szurOfajtat ernlitenenk meg meg, amely az NSZK-ban igen elterjedt. Ez a hasitekos mfigyanta anyagu szuro, amely korrozioallo es konnyfi. Ezeket 150-600 mm belso /L~merav~l, ,1,5 ~ hosszusagban hordodongaszerfisn gyartjak. ~ ,szur?k folyometersulya 10-70 kg-ig terjed+es 600 m melysegig epithetik be ezeket. Erdekes, hogy az egyes szfirdk ellenallasat feltizemi kiserletek alapjan allapitjak meg. Ez a szurOfajta az tin. SBF-Obo' szuro.

A ket 8zur6/elUlettel ellatott szurok legelterjedtebb alakja a szitaszovettel burkolt kor alaku nyilasokkal ella tott furocsd. A legegyszertib b megoldas ebben az esetben az, hogy a szfirdvazra elobb egy nagyobb nyilasu, majd erre egy finomabb szitaszovet kerul. Ez ut6bbit a vizadok~ze~ szemszerkezete s.zerint valasztjak meg. E megoldasnak nagy hatranya az, hogy a szitaezovet feliiletenek nagyobbik resze a szfirdvaszon tomor feliiletehez csatlakozik, azert a szabad beomld feliilet , azaz a szura hatasfoka igen kicsi.

126

E hatrany kikiiszobolese erdekeben a szfirovaz es a szitaszovet koze alatetsodronyt helyeznek el, amellyel a vfznek a szurovaz nyilasaiba val6 bejutasa konnyebbe valik.

Az alatetsodronnyal ella.tott. szitaszovetes szura Magyarorszagon a legjobban elterjedt, rajzat a 113. abran lathatjuk, E szura eseten tehat a megfele16en perforalf szurovazat alkoto csore 1,5 - 2 mm atmerdjti, 20 mm emelkedesii a.oelsodronyt csavarnak, es minden otodik tekervenyet a osdhoz forrasztjak. Erre teszik ra a szitaszovetet, ugy hogy az egyes darabokon a osatlakozasban hossz- es keresztiranyban egyarant 2 em atlapolas van. A szitaszovet a szuracso lyukasztott ket vegen legalii b b 40 mm -rel hoszsza b b es azt 1 mm vastag, 20 mm szeles rezszalaggal forrasstjak le.

A szitaszovet ala hosszanti palcas alatet is kerulhet a sodronyszal helyett. A szitaszovet lehet kereszt-

TOldocso Kozpontosft6

rertorat! szurovoz

sodronq

¢ 7,S-2mm minden otoai« SOdronytekerveny

4'';'''""' torrasztva

Kiizpontosfto

Dugo

szovesf es tin. vakszo- 113. abra. Alatetsodronyos szitaszovetes szGr6 vet, amely ut6bbi viz-

szintes szovesu. A szfiroszovet mereteit az MSZ 695 tartalmazza. E szabvanyban a huzalszovet jeleiil a nevleges szemnagysag (D) es a

127

Idj D ,de D rdL

11 1 huzal-nevleges atmerojet (d) adjak meg.

Az 1,25/0,5 jehi huzalszovet tehat 0,5 mm vastag huzalbol van rigy, hogy nyflasainak oldalszelessege 1,25 mm (114. abra) .. Anyagare, a szabvany utalast ad. Gyartjak 6nozott vagy horganyzott aeelbol, sarga- es vorosrezbol, bronzb61, esetleg kulon kivansagra mas anyagb61, pl. muanyagb61. Regebben hasznaltak, de a kutfuro iparban rna is elterjedt meg a 114. abra. MSZ 695 huzal- szitaszdvetnek az tin. szitaszam szerinti

szovet meretjelolcsei megjelolese, amelyeknek tajekoztat6 me-

reteit a 10. tablazatban lathatjuk. Az MSZ 695 szabvanyban a lyukbdseg egyebkent 16-0,04 mm-ig terjed.

A szitaszovet anyaga legtobbszor sargarez, bronz, alarendeltebben

10. triblrizat

A szfirocsovet burkolo sodronyszdvet tajekoztat6 'szitaszama

A sodronvszovet
A hom ok I szitaszama I I sodronyszal
szemcsezete rnegnevezese Iyukhoseg; vastagsaga,
mm mm
egeszen kereaztezcvesu,
finom rendkiviil eros 50 0,28 0,25
finom sima, kiil6n eros 34 0,47 0,31
keresztszovesu,
rondkfvul eros 26 0,60 0,40
k6zepes
sima, kulon eros 26 0,65 0,35
20 0,85 0,,45
durva sima, kulon eros 16 1,09 0,55
I 10 1,60 1,00 A lvukbosegszamok az 5 -10 koz5ttfekvo egyenlritlensegi Ioku homokretegekre vonatkoznak. Ha az egvenldtlensegi fok a fenti 5 -10 ertekto] elter, a legmegfele16bb sodronyszovet lyukboseget esetr61 esetre kell megallapftani.

128

muanyag, perlon. Ez utobbifelerdsiteset, a toldocsohoz va16 csatlakozasat a 115. abran latha.tjuk.

A szitaszovetes szfirdket elsdsorban homokos, kavicsos-homok, finom homok vizado retegekben hasznaljak, sokszor kavicsolassal is. Nyilasmereteit a vizad6 reteg szemeloszlasi gorbejenek ismereteben valasztjuk meg tokeletesen, tehat furas kozben tulajdonkeppen folyamatos mintavetelt kellene vegezni. Ez a jelenlegi furasteehnikaval sokszor hosszadalmasabban, nehezebben oldhato meg, vagyis a mintavetel a furasi sebesseget nagyon lelassitja. A gyakorlatban azert kialakult, hogya friromester tapasztalata szerint a 20. tablazatnak megfelelOen kivalasztanakegy szuro szitaszdvetet, ezzel a kutat probakeppen beepitik es ha az megfelel, a 8zurot veglegesitik. Ha keyes viz jon a . kutbol vagy a szivattyuza.s kozben akut sokaig homokol, nagyobb vagy kisebb nyflaemereture cserelik ki a szitaszovetet,

Peldakeppen a 101. abran kozolt debreceni kut finom homokb61 taplalkozva 32-es szitaszovetet kapott. A 65. abran a Bantai Vizmfi 3. sz. kutjat, amely kavicsos homok b61, konglomeratumbol ka pja vizet, a 203-as szurocsovel, 26-08 rezszitaszovebtel lattak e1. A 88. abran bemutattuk a Balatonszabadi-Soston leva campingkrit

116. abra. A Hernad-part.i kavicsos retegbe telepillt HA V sz. furas kikepzese

9 Kutepltes

[sofa!

szoritobitincs

-_

-_ -_

----:::

Alatit spira! huzat

!1Janyaq szito

--

--..::--__ --

115. abra, Mfianyag; szitaszovet feler6sftese a csoalapozashoz

HA -V.

([soteto 170, 74 m Orsz)

!o,OO

¢ 527/577

kb 200m

129

csovezeset, Itt a 140 mm-es PVC szfirdcsdre 32-es sargarez szitaszovetet epitettek, a vizad6 apr6 kavics. A 93. abra.n az ordacsehi kut 140-es PVC szurocsove 32-es sargarez szitat kapott Itt a vizad6 reteg homok.

Miskolc vizellatase erdekeben keszillt tobb krit a Hemad jobb part jan a Hemad teraszkaviesara, Gesztely-Bocs magassagaban. Ez a terasz 10- 30 m vastag homokos kavicsb6l, kavicsos homokb6l, homokb61, azaz igen elterd szemszerkezetti anyagb6l all. Az ide beepitett kutakon kiprobaltak a 26-os es a 32-es szitaazovetet, A 26-os szovettel jobb eredmenyt ertek e1. Itt bemutatjuk a H.A.V. sz. furast a 116. abram; A 324-es aeel sziirocson 26-os szitaszovet van. :Erdekes a H.A III. jelfi furas csovezese (117. abra], A szurocso itt 300-as a.c. nyomooso, 32-es mfianyag szibaszovettel. A 19,40 m alatti resz beepiteset 32,50 rn kutrneIysegig vedocso nelkul vegeztek.

Sokszor kemeny kdzetben is tesziink szitaszovetet a szfirdre. PI. a 118. abra bernutatja a Keszthelyi Vizrnu Erzsebet forras telepen a VI. sz. kut kikepzeset. A 267-es 20%-os perforalassal ellatott acelcsovon 16-os szitaszovet van, annak ellenere, hogy a vfzad6 kczet dolomit . Ennek az az oka, hogy

a dolomitban elmallott, porl6s reszek is voltak, amelyeknek kizarasat a szitaszovettel es kavicsolassal kellett megoldani.

Ugyancsak szitaszovettel kellett ellatni a Soproni Vizmu fertOrakosi telepen az 1. sz. kutat, annak ellenere, hogy durva meszkoben melyult, mert a meszkd porlos, om16s volt. ElOszor 165-os szurot epitettek be 40/50-es szita> val, majd 133-as szurocsovet 32-e8 szovettel. A 119. abran felraktuk a kut vfzhozamgorbejet. A 165-os szurovel kapott eredeti nagyobb hozam hirtelen lecsokkent, mert 40/50-e8

,g
~ 0..
(])
0) ""' QJ§
OJ I .~ ""',t::>
v, ~I
'OJ "" ~.~
N I:) b S
,:i} -'<
I <2.£
~ "",0
-'< (])"O
.._ cg'"
'~ ",;9
N r-.
-'< r-. 0
N ~o..
""'
:; ~ (])~
S ,gs
""' ,~ N
't::! p.,fr
'- .... ..!:<:
<,
<2_ \>, ....
QJ"!:<:
...... -:S~
OJ
-Cl N..!:<:
'OJ '" .
v, ~Sl
N
'- ~t;;!
'-'.J OJ I:):to.._ ._
N -C:::l t:l"_ t:J v, .~
~ t:hN t ::. "'''' ~>O
Cl_.'-'
<:::>~ g,~-"2 ~ 1:):::;: '" ,t::>i>-
";-~ I ~,i3'.g t ..... 1:) co 'd .$
-'2-><: <:::> 00
.-i
.-i 1/9 uoptiqnzs

'1/19 uopoqozs

•

"Qjuaqz[j¥ S?Zf!Jj}Zr

::.

s

~ :", Q:;
N
- V) :;,.
~. J:: :'"
! ~ ~ ::::;., N
I 'N '" <:::>
::; t::::: ""' c::: <:::>
~ j~ <, '" '" ..,., ..,.,
<S c::, "-' t--'
c::, t:J -c- t:h I '" ",'
"'" "". t::J '" I 4
""' ~ ,~\
~ ~

r-- - gg'9<NY',~ -- r--
v.
~
~-~ JOA9JI)} S,9S:Jri,JI
.. ..
/DA9JI}/ ODlS1 OS5 SPJI}/911 5'777 ',?Jf}i.qll
~ 130

9*

Vizhozam liter/perc

500 1000

:to'
t)
~
20 Cl:
cu \
..._
~
t:J \
..... \
·S
N ~
'"
.N
:s; 119. abra, A Soproni Vfzmfi fertorakosi telepen leva 1. sz. ktrt. vizhozam gorbeje kiilonboza szitaszovetekkel

131

szurore rarakodott es azt elt6mte a finom meszkdpor. Ekkor osereltuk ki aszovetet 32-esre es igy a kut hozama valamit javult.

Az MSZ 5199/1 szabvany egyebkenf aztirja e1O, hogy a burko16 huzalsz6vet lyukbdseget a vizad6 reteg szemeloszlasi vizsgalatakor kell meghatarozni szemoses, uledekes kozetekben. A huzalsz6vet finomszemfi homok eseten az anyag 40%-at, kozepszemfi homok eseten 30%-at es durvaszemfi homok eseten 20%-at engedheti at.

A szuro szitasz6vet meretezese azonban meg ennel is bonyolultabb es nem is tisztazott teljesen. Ennek az az oka, hogya tobbfele szemesemeretbdl ali6, pl. homokos kavics eseten ki tud alakulni egy termeszetes szurovaz a tisztit6 szivattyuza.s kovetkezteben, mig kozel egynemfi szemcsejfi talajokban nem. Ezut6bbi esetben, ha kicsire valasztjuk a szita lyukboseget, keves hozamot kapunk, ha valamivel nagyobbra, akkor mar esetleg a kut nem tisztul le, mert a szemek zome bejut a kutba,

A fentiek miatt a szfirozendd reteg szemeloszlasi eredmenye alapjan

11. tr'Wzazat SZUri)nyilasmliretek megvalasstasa

A szurtittpus

U <2 U'<5

U<2 U'>5

U>2 U'>5

U>2 (J'<5

Lyukasztas 2,5 d.o 3,5 doo 2,5 d.o 3 doo
Hasitas 1,7 doo 2 doo 1,3 doo 1,5 d.o
Szita 2 doo 2,5 doo 1,5 doo 3 doo A 11. tablazatban U = dooldlO es U' = d90ld.o.

adjak meg ujabban a szuro mereteit, Bemutatjuka 11. t6bl6zatban !1 VITUKI ajanlatat, Itt U = d60(dlO es U' = d90)d40' Az U a szemeloszlasi g6rbe egyenlotlensegi egyiitthat6ja, ahol d60 annak a szemcsenek az atmeroje, amelynel az anyag 60%-a kisebb es dlO annak a szemnagysagnak az atmeroje, amelynel az anyag lO%-a kisebb. Ha az egyenlotlensegi egyiitthatO kicsiny, U = 2-3 azt jelenti, hogya talaj kozel azonos nagysagu szemesebdl all.

Az acelcsovon rez szitasz6vetet hasznaltak egyebkent a gyakorlatt61 elterden, nem mondhat6 szerencsesnek, inkabb alkalmazzunk acel vagy mfianyagbol kesziilt szitasz6vetet. Ennek az az oka, hogy a rez-vas kombinacio galvan elemet alkot, a vasb61 a rezszitan lerak6dik bizonyos

132

mennyisegfi anyag, ami a szitat, eltomi, Ezert ajanlatos lenne a mfianyagb61 keszult szurok hasznalataf szorgalmazni, bar ezek alkalmazhatosaganak hatarairol mindeddig keves adatunk van. Egy beepftett kuton haromeves hasznalat utan megvizsgaltunk ilyen szurot es

12. tOhlazat

Ragasztott kavicsszfiri) mfiszaki adatai

(az altaldnos 30 mm vastag kaviosreteg eseten)

Atmero I
Nevleges I Vazfal- Gyartasi SZUro-
meret, belsd, kiilso, vastagsag'l hossz, hossz, Csatlakozas
mm mm mm mm fm fm
102 93,5 162,0 4,25 3,50 3,00 MSZ 201
133 124,0 193,0 4,50 3,00 3,00 MSZ 201
165 155,0 225,0 5,00 3,50 3,00 MSZ 201
203 192,0 273,0 5,50 3,00 3,00 MSZ 201
241 228,0 301,0 6,50 3,50 3,00 MSZ 201 Ragasztott kavics PVC csi)vazon

Atmero Vazfal- I
Nevleges Gyartasi Szuro- Csatlakozas
meret, belsd , I kiilso, vastagsag, I hossz, hossz,
mm mm mm mm fm fm
I .
90 81 150 4,5 2,40-3,40 2-3 Tokos
no 99,2 170 5,4 2,40....,.3,40 2-3 Tokos
125 113,2 185 5,9 2,40-3,40 2-3 Tokos
140 126,6 200 6,7 2,40,-3,40 2-3 Menetes
160 144,6 220 7,7 2,40-3,40 2-3 Menetes
210 190,0 270 10,0 2,40-3,40 2-3 Menetes
,. Ragasztott kavics eternitcsi)vazon

Atmero I
Nevleges Vazfal- Gyartasi Szuro-
meret, be Iso, i kiils6, vastagsag'l hossz, hossz, Csatlakozas
mm mm mm mm fm fm
100 100 182 11,0 2,40-3,40 2-3 Horvath-kotes
125 125 207 11,0 2,40-3,40 2-3 Horvath-kotes
150 150 235 12,5 2,40-3,40 2-3 Horvath-kotes
200 200 298 16,0 2,40-3,40 2-3 Horvath- kotes
250 250 349 19,5 2,40-3,40 2-3 Horvath-kctes
300 300 404 22,0 2,40-3,40 2-3 Horvath- kotes
400 400 520 30,0 2,40-3,40 2-3 Horvath - kores 133

s~mmifel~ elv~ltozast nero tapasztalhattunk, annak ellenere, hogy a VIZ vas- es szensav-tartalmu volt.

A szitaszovetes szuro emlitett Mtranyai ellenere nagyon elterjedt, ennek az az oka, hogy egyszerfi szerszamokkal elkeszfthetd, 01cs6 es a szurot a kutakban konnyen cserelhetjuk.

Megjegyezziik itt meg azt, hogy a szurocso minimalls atmeroje 80mm.

!avfc~ola88al keszltett szuro~ujabban nagyon elterjedtek, foleg kis melysegu kutakon. Alkalmazasuk akkor indokolt elsosorban ha a vizad? ~eteg ~inom hom?kb61. all, vagy a vizad6 reteg a kutpalast menten 1gen v?;lto,zat?s kepet mutat. A kavicsolt szuronek sok formaja lehet, de nagYJabol ket csoportba oszthatjuk oketo

, A~ ef?yi~ cso~o~t?n beliil ~ kavicsol~st. a felszinen elOre gyartjak es vedocsovel epitik be a kutba. A masik csoportban a kavicsolast

magaban a kutban keszftik el.

A felszinen elOre gyartott. ka vicsszfirdk leghasznalhat6bb formaja az un, ragasztott kavicssztird, amelyeket ujabban hazankban is gyartanak.

A ragasztott kaviosszfird szurovazakent ma aeel, PVC es eternit csoveket hasznalnak. Mugyantaval ragasztva altalaban ket kavicsreteg keriil a perforalt cso fole. A belsd reteg 5 - 9 mm szemcsemeretu kavicsbol all es 15 mm vastag. A ktilsd reteg 1- 4 mm szemnagysagu es szinten 15 mm-es, A Vizkutat6 es Furo V allale, taltal ma gyartott szfirdket a 12. tablazat tartal-, mazza .

. Ezen szurofajtak elonye a konnyu beepithetdseg meg nagyobb melysegekre is. Nyilvanvaloan e szurOfajtat a finomabb vizad6 retegben gyakran felhasznaljak majd.

Szemleltetesul a 120. abran bemutatjuk egy ilyen kaviesszuro fenykepet, tovtibba a

120. abra, Ragasztott kavicsszur6 fenykepe (1968. mareius)

134

86. abran mar lattuk a gardonyi Bikavolgyben egy olyan krit kikepzeset es vizhozarngorbejet, (A kut 2 m hosszu, [ugoszlav ragasztott kavicsszurokhOl kesziilt, a esovaz eternit cso.)

Megjegyezziik, hogy az eldbb emlitett helyenIetesitett ktitban kaviosolt kutakkal a ragasztott kaviossztird azonos eredmenyt mutatott.

A felszinen elore gyartott kavicsolt szfirdkhoz tartoznak a kavieszsebes szurok kulonbozd formal, pI. a veddpalastos kavicsezfird (121. libra). A felszinen elOre gyartott. kaviesolt szfirdknek a ragasztott anyagu kaviosszfirdkcn kiviil nagy hatranyuk, hogy a beepitesiikhoz nagyobb kutatmero sziikseges, 250 mm-nel kisebb meretekben ezek nemigen epithetdek be.

A kutakban a szuro beepitese utan beepitett kaviesszfird haromfele lehet:

a) egyretegfi vekony kavicsreteg beepitesekor a kopenycso (veddcsd) es a szurocso koze, a korgyuruhezagba szorjak a szfirdanyagot, a kopenyosd fokozatos visezahuzasri.val. Az egy iitemben betoltott kaviosmennyiseg 50-100 em. Az igy beepltett egyretegfi kavicsolas minimalis

KiJlso test

kavks tes t

121. abra. Ved6palastos kavicssziir6

Iszapzsal<. 3-Sm

/

122. abra. Ketretegukaviesoltkilt . keszitcsenek vazlata

135

vastagsaga 40 mm, de lehet5leg Iegalabb 70 mm. A szurot a veddcsobe kozpontositoval kell behelyezni, mivel mindeniitt biztositani kell a szurocso egyenld tavolsagat a kopenycsotcl.

bJ Tobbreteges kavicssztirdk, altalaban ket retegtiek, Nagy atmeroju kutakban segedkopenyosd alkalmazasa val keszulnek, a retegadotteagnak megfelelden megvalasstott ketfajta sztirdkavics Ieeresztesevel, a kopenyosovek fokozatos visszahuzasaval (122. abraJ.

c) Megnovelt atmeroju kaviesszfirdt vagy nagy atmeroju belesesdvel melyitik, vagy a kavicsszoras Ietesitese es a kopenyoso fokozatos viszszahuzasa kozben a kutat kompresszorozzak vagy szivattyuzzak,

13. t6hlazat

A kavicsoliis ajiinlott szemesemeretel

A vizad6 reteg Iellemzdje

Az ajanlott kavics-homok szuro szemcsemeretei

homok (dso>0,25 mm)

atrnosott homok, d = 0,5 - 1,0 mm

kavicsszoras, d = 2-10 mm

homok (dso>O,1 mm)

homok-kavics keverek, d = 1- 3 mm, a 2 es 3 mm k5zti szemcsek sulya az 5sszsUlynak tobb, mint 50%-a

finom homok (dso~O,l mm

A tablazat adatai tobbretegfi kavlcsolas eseteben ertelemszeruen alkalmazhat6k.

A kompresszorozas a kutkoriil a finomabb anyagokat kiveszi a kutbol, az eltavozott finomabb anyag helyebe a fehilrol utanadagolt kavics jut be.

A kavicsszuro anyaga mosott, gombolyu gyongykavios vagy homok, anyagaJrvarc. Zuzalekot beepiteni nem szabad. A vizado reteg szemszerkeze1;et61 fiiggoen a kaviossztird szematmerojet a VITUKI ajanlasa alapjan a. 13. tablazatban Iathatjuk. A tablazat adatait tobbI'etegu' ksvicsolas eseteben ertelemszerfien alkalrnazhatjuk.

Major Pal szerint a kavicsolas megvalasztaeakor a Dso/dso = 7 -10 osszefiiggest eelszerfi alkalmazni, ahol Dso a szfirdreteg, dso pedig a vizad6 reteg kozepes szemoseatmerdje. Javasolja tovabba, hogy a kavicsszur6 anyaga, kiilonoeen egyforma nagysagu homoktalajokban, ne legyen egyforma szemosejti.

A szabvany szerint a ket retegu szur6kavicsban az egymas melle

helyezett kaviesok 50%-os szemcseatmerdi kozotti arany ~ = 4-5,

136

es egy reteg minimalls vastagsaga 70 mm legyen. Eloirja meg az 5199/1 szabvany azt is, hogy kaviosolas eseten a szurovazra keruld huzalszovet lyukboseget ugy kell megallapftani, hogy az a vfzado reteg d60-d70 sulyszazalekahoz tartozo szematmeronel ne legyen kisebb. Eza nyflasmeret. azonban az eddigi tapasztalatok szerint kicsinek ttinik.

Megemlitjiik meg, hogy ktilonosen kavicsolt kutakban szurovazMnt szambajohet az tin. huzaltekereselessel keszult. egyszerfi lyukasztott

Szurovtiz

123. abra. Huzaltekeroseleesel keszillt egyszerii lyukasztott sziir6

137

Cement

279

Anyag: 3m3 kavks

4 {m ¢ 400 a.c.cso 1 db (enek a. c. cso beeresztlf

Z5 qcement(C500) 6 db Horvath Mites ldb zarosapkd 3225 m rvt es

Tiizeg

5z. isz.homak

HomokkO Sz.s.isz. ogyag

Sz.isz. agyag Ist.homok

~
~ ""
...
~
c,
~
"" ~
§
~
-<:::
_'"
£:
~
.".
~ Kd.kov. agyag

SargrIs sziirke iszapos homok. (v!zado)

A.iszap " Homokko

~gfh~~k(f

Ho.tszop

Sargas szurke hamokos iszap

N §-
'" .,;.
'" "'COl. N
E: ""'" .~
'" ~ .\2 c;
:J:: :J:: lszapos aqyaq

FenekleereszfiJ

124. abra. Bikavolgyi (5. sz.) kavicsolt kut rajza.

Sz szfuocso PVC csob61

'''''

ti

'''''

'S

N ....,

~----------'-----

Sz.aqyag

szuro a 123. abra szerint. Itt celszertien azonos anyagb61 van ugy a csd, mint a sodronyok. A sza.bva.ny a vizad6 retegnek megfeleloen a kikepzesere elOirast ad.

A kaviesolt kutak eldnyere az alabbi peldat emHtjiik.

A gardonyi Bikavolgyben ugyanazon finom homokra telepitettiink egy kaviesolt kutat (124. abra] es egy egyszerti osdkutat (125. abra}, A ket klit vfzhozamgorbejebdl lathat6 (126. obra} , hogy a kaviesolt klit [oval nagyobb hozamri, mint a kaviosolas nelkiili.

138

139

4. A llirt kutak mfikodeserol

Az elOza fejezetekben szo volt a kutak aramlasmereseral es az "els6zasi" eljarasr61. E ket m6dszer, de faleg az aramlasmeres olyan esskozt adott a keziinkbe, amelyek nagymertekben tisztaztak a kutak mukodeset. Termeszetesen az aramlasmeresnek is vannak meg nem oldott problemai es nehezsegei, de alkalmazasavalmegis kozelebb jutottunk a kutak megismeresehez, ami a helyesebb kutkikepzes es kutepites alapfeltetelo.

A fentiek miatt az aramlasmeresral kisse bOvebben sz61unk. Areometer vagy aramlasmera mfiszer a jelen gyakorlatnak meg-

1 800 Ilperc 1100 t/oerc iramlasi sebesseq
'vszivattyuzvd Im/percl
700 500 lip t csii . J \ V
~9 lJO !Jsszegzetf v!zhozam(b) V
..JbJ. -,
C folyometerenxenfi hazam J ~
\ 314
V 75.44
IOsszegzetf 160
I f';i~ometerenkint/ I }v!zhozam / I ~ l
hazam@) V \
I V ./V I
1 I I 1/ I~
II I 4
I
II I v 1 1-
\ r-,
I / L r 23.42
./
U !>C / / V
CD \ 1 1\
" V V
"./ V J
II I It. L
r----:I'" l~jjebb a sZfn~o a ___ Oidalirdnyu sebesseg Cl
sebesseget nem erzesett m/perc I--
0,1
><
3450 ~
9 10

11

12 13 14 15 16 77 18 19 20 27 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 14

127. abra, Miskolc vizellatasara a Hemad teraszkavicsaban melytilt, HA VI-os kUt aramlasmeresi eredmenyei

140

felelOen tCibbnyire 65 mm atmeraju szarnyas mus~er: ,amel~et ha a kutba bizonyos melysegbe beeresztiink, ott az akkori vlzaram~as sebesseget vagy azzal aranyos mennyiseget (pl. mfiszer fordulatszama stb.) merhetjiik, termeszetesen akkor, ha a kutbol egyebkent vizet terme-

liink. . 'k t

Az aramlaemeressel legegyszertibb a beepitet~ ku~o~ ~z all~p~~o a

rogziteni. A 127. abran IathatjukMiskolc vlze~a~~sa;a, kesz~lt, ,a Hemad menti homokos kavicsba melyult HA VI. J~lu kut ara~1i;~m:reset, ket vizhozam szivattynzasa eseten. A kutat k~t hely~n s~u~oz~ek be 15,40 - 20,42 es 23,42 - 34,50 m -ek kozobt. A szivattyu SZl;~csove kb. 8 m-re logott csak be a kutba, ugy hogy a, kozvetl~n, ~eresek,a fuggoleges iranyu, folfele mutate sebesseget adtak. A merest sebesseg also ha.tara a mtiszer

Q virtiozom liter/perc

kis erzekenysege miatt 1000 7500

sajnos csak 6 m/min, 0-.-+~ __ ~5+00~ +: --r __

a maximalis mert 16,5

mjmin volt. Amennyiben a kutnak reometerrel csokkentetf beled feliiletevel megszorozzuk a mert sebessegi ertekeket, megkapjuk a

vizhozamok osszegezett

erteket a melyseg men- 3 -I\-=::'j"=::~ __ -+__c. +-- -j-_

ten (b gorbe), Ha ezen egy meter ta volsag ban mert hozamokat egy- 4+-~----+~~~~-+--------j-masbolkivonjuk, megkapjuk a vizhozamok eloszlasat a szura men- 5 ten, azaz azt a viz-

mennyiseget, amely :t:

1 fm hosszban a kutba {;

jut (c gorbe). Lathato, 6 ~E:+---\---+-----+--'~~---'I,;j--

hogy ezen ertekek ,~

4-140 l/min/fm erte- :J I-----\rl--c----+_:_-~~T-

kek kozott vannak, .::

tovabba az is Iathato, .~

hogy az als6 szura dol- ';0

gozik jobban, itt jon be 8-f-'::"'4----+-----t---c---ir-~ tobb viz (llOOl/min szi-

vattyuzasbol 7751/min, a tobbi a felsd sztirdn

o pont csiiperern moqossaq 709,55 m Orsz

q = 550 I/plfm I

\

128. abra, A HA VI-os kut vfzhozamgorbeje

141

at. jon). Ez a meres tette lehetdve, hogy megrajzoljuk az egyiittes SZIVattyuzas eredmenyebdl a retegeket ktilon-kulon jellemzd vizhozamgorbat is (128. abra.),

Amennyiben a folyometerenkent kapott vizhozamot elosztjuk a kulsd csckerulettel, nagyjabol kepiink lehet a kutban a csdpalaston bejut6 viz szivargasi sebessegero1.Ez esetiinkben 0,004-0,140 mjrnin,

Vfzhozam lifer/perc

100 200 300 400 500

¢60~

F

5,5m

I I I I I I I I I

dsszegzett i

vfzhozam :

~)

folljometerenl<.inti /f

'(""wm ~:~ __ t __ 1j(/

¢765

¢203

129. abra. Az Inotai Eromu 2. sz, hidegvolgyi kUtjanak csovezese es aramlasmereso a kesz kuton, Vizad6: repedezett dolomit

az~z ~,85 -:- 202 rr;/nap kozott, va.ltozott (1. 127. abnin d gorbet). A vizado reteg Itt tehat homokos kavics, kaviesos homok volt.

;T~kintsiik m~g. a 129. abran az !notai Eromu hidegvolgyi 2. sz. kutJat, amely veglg repedezett dolomitban epillt, A gorbe beosovezett alla~ot~an mutatja a vfzhozameloszlast. Miutan a kompresszor termeloesove 69,50 m-ben volt, e folOtt a viz feliilrdl lefele, ez alatt alulr61 folfele aramlott. Itt a 318-as perforalt csdbe a. folyometerenkenti vizbearamlas 10-77 l/min kOzott valtozott, az oldaliranyri szivargasi

142

sebesseg kb. 0,01-0,077 mjrnin (14,4-111 m map). Szembetfind a 154. abran, hogya szuro als6 resze (0 203-as) kb. 103-131,40 m mely-

segek kozott .nem dolgozott, viz itt nem jott be. .

Az, hogy az elobbi kut szurojenek also resze nem enged be vizet, nem azt jelenti, hogy ott ssmmikeppen nines vizado resz, es meg azt sem jelenti, hogy kar volt ilyen hosszti szurot keszltentink. Ezt az alabbiakkal kivanjuk szemleltetni.

100 200. 300 400 500

IIY.v.

a v/mozom I/perc

50

:l~ T

Szallian riM

dotamit

fajlagos bedramlds 4-7GI/p/fm

0.0.5 0,1

------------~------~----~-~----

A kut {alara merffleges szivdrgdsi sebesset; mj perc

130. abra. Az Inotai Eromu 1. sz. hidegvolgyi klitjanak reometerezese epftes alatt, a szabadon allo triasz dolomitban

Az elobb emlitett kut mellett keszult, a hidegvolgyi 1. sz. kut, amelyrol mar szo volt a 76., 109. es 111. abrakon. Itt kiprobaltuk a dolomit als6 szakaszanak a vizad6 kepesseget is, ugy hogy a felso szakaszt csoveztiik ki (130. abra}. ~ d~lomit ~O :n-t~1130,m-ig szaba.don .. a~~t, 450 l/min termelessel a folyometerenkentl beara~lo 4-70 l/mm kozo~t volt, az oldaliranyu szivargasi sebesseg pedlg. 0,0056-O,1 m jrnin (8,1-144 m jnap) kozott, Akut gyakorlatilag fenekig dolgozott, teh~t ellentetben a 129. abrab61 esetleg levonhat6 kovetkeztetessel, alul IS vizado a dolo mit.

A fentieken kiviil meg azt is tudnunk kell, hogy ha tobb vizet vesziink ki a kutbol, a dolgoz6 szurohossz megno, tehat. areometer hosszabb szakaszon mutat ki aramlast, termeszetesen esak abban az esetben, ha

143

egyebkent. vegig vfzado kazetben van a szura. Visszaterve a 129. abrara, tehat ezert nem jon be a szuran vegig viz, mert reometerezeskor osupan 550 ljmin hozamot vettiink ki beldle, de nagyobb hozamok eseten termeszetesen a szura hosszabb szakasza el, Az eddigi tapasztalatok szerint homogen vfzado retegben a sztirdnek a legfelsd szakasza dolgozik legjobban, helyesebben az a resze, amelyik legkozelebb van a szivattyu szfvocsovenek vegehez, ill. kompresszorozaskor a kompresszor termeloeso vegehez. Ebbol fontos k6vetkeztetest vonhatunk Ie a tisztito szivattyuzasok vegrehajtasahoz, rnasreszt pedig az elozdekben elmondottakat megerositve, vigyaznunk kell a kovetkeztetesek levonasaval, Ezt alatamasztja a 131. abra, ahol a Soproni Vfzmu fertorakosi telepen melyitett kutak tapasztalatait lathatjuk, A 131. abran egy kutat latunk, amelyet a vizado durva rneszkdbe telepitettiink ugy, hogy az iranyesd 15 m-en volt, ez alatt a meszkd 36 m-ig szabadon alit. Az aramlaameresbol az ttint. ki, hogya kut csak 21,5 m-tOl folfele azirrinyced alatt termel, valoszinuleg fo vfzbearamlasi teriilete 20-21,5 m k6z6tt van. (Ha ez igy igaz, az oldaliranyti szivargasi sebesseg ebben a durva meszkoben 625 mjnap.) EbbOl ameresbOl azt a kovetkeztetest lehetne levonni, hogy lejjebb a rneszkd nem vizado.

Melyebbre furva a osdsaru 35 m-en volt, ez alatt a meszkd lI5 m-ig allt szabadon. Ilyen kutkikepzes eseten az aramlasmeres eredmenyet a 131. abra mutatja. Itt a vizbearamlas a csdsaru alatt kezdddott 35 m-en es a fo vizbearamlasi szakasz 35-46 m kozott volt. Amikor a csdsarut 50 m-ig vittiik le es a meszkd ezalatt 95 m-ig szabadon allt, a 131. abran lathatoakat kaptuk eredmenyul, amely azt bizonyitja, hogy a kut 75 m-tOl folfele dolgozik, a fa vfzbearamlasi feliilet 74-75, valamint 56 - 58 m kozott. volt.

A fenti peldak mind azt bizonyitjak tehat, hogy ha a szfirdnek modja van ni, akkor a felso resze dolgozik elsdsorban es ha reometerezeskor a kut also resze nem mutat vfzbeararnlast, a vizvezetO kozet jelenlete ezert meg nem kizart. es nem lehet azt mondani, hogy alul nines vizvezetO reteg.

Olyan furasokon, mint az elOzoekben is, ahol a kut fala szabadon all, a reometerezesek ertekelese eIeg nehez, mert a vfzaramlas sebessege a kutatmerotOl fiigg, amely viszont a kiiiregelOdesek miatt bizonytalan lehet. Ezert ahollehet, merni kell a kutatmerot is az aramlasmeressel egyiitt, szabadon allo kutfalakon. Ilyen jellegti mereseket mar Iattunk a 107. abran, a Papa-I'apoleafdn epiilt 7. sz. kiiton. Szabatosan nem is lehet maskepp a reometerezest kiertekelni.

Olyan helyeken, ahol kis vastagsagu a vizado reteg es nyomas alatt all, ott a reometerrel kimutathatOan az egesz reteg dolgozik, mint azt a 132. abran a Bantai=- Varpalotai Vfzmf 3. sz. kutjanak' meresekor lathatjuk,

144

~

tu 1,9idaJaj 0 bf',/il,aw

~:+---~~----+----~-----

~ ~ ~r

~ ~ ,~-~- .. ~~----+----4-----

~ ~ ~~~ --l---.::-:,.,O'¢"'===;\------j

.§ ~ f-~ ~~-f-----+---t'Ir- \_---1

~

tu POlO daJaj 0 fj,a,/il,aw

I
, !.--' r \
-,
I '_
I I /!J{Zf,aW OAJf7P 9/11} uooooozc

10 Krt.tepites

145

200

Lyukb6'seq 300

Osszesftett vfzhozam lip

400mm

0 1000 2000
LV l.--- f-' k----I--
j osszesitet;
vfzhazam
,
1/ If /
,..--- /
Aram psi seb sseg 90

c:: ...

"';> t; :t::

100 f;

~

c,

~

'"

,~

'"

~

110 ~

o ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~- ~ ~ ~ m/perc

132. abra, AVarpa1otai-Bantai Vfzmfi 3. sz. kutjanak aramlasmerese, vizad6: homokos kavics, moszko, konglomorat

5. A tisztit6 kcmpresszorozasrdl

A szuro behelyezese utan a kutat ki keli tisztitani, a ktitban Ievo iszapos vizet ki keli eserelni. Ezenkivul el keli tavolitani a furas kozben a vizado retegbe jutott oblitdvizet is, amely rendszerint szennyezett, mivel tobbnyire felszini vizekbol szarmazik, A szuro rnogiil a lerakodott vizek szinten elta volitandok. Ki ken azutan alakitani a szuro korul a terrneszetes szurovazat, reteget, ami a vizado k6zet finomabb szemcseinek eltavolitasat jelenti. Ez ut6bbi mfivelet szaknyelven ugy fogalmazhatO, hogy a szur6t ki ken dolgozni.

A fenti rmiveletekre tobb eljaras hasznalatos. Ezek,. mint mar szo volt rola, a kuttisztitas, a furatoblites, a sztirdmosatas esa tisztit6 szivattyuzas vagy a tisztit6 kompresszorozas, A kuttisztitast kiilonboz6 szerszarnokkal, rendszerint iszapol6val vegzik. A furatobliteskor a furorudazaton keresztul tiszta vizet nyomnak a kuttalpra, azzal a kutban lev6 viz bizonyos esetekben kicserelddhet. Melyebb szintU, nagyobb hozamti kutakban azonban ilyen modon az iszappal terhelt kutvizet nem lehet kicserelni, Mint mar lattuk, a sztirdmosatas nagyon fontos mfivelet, de csak kozvetleniil a szur6 kornyekere hat.

146

Legfontosabb a kut kesdbbi iizemi szempontjabol a tisztit6 szivattyuzas, ill. kompresszorozas. Ezt tehaf a retegbe bejutott szennyezett oblitOviz eltavoliteaara, ill. a szur6 "kidolgozasara" hasznaljak.

Centrifugal szivattyuval csak kb. 6-7 m-re tudunk vizszintet leszivni a szivattyu tengelyetOl szamolva, ezert tisztit6 sziva.ttyuzast olyan kutakban alkalmazunk, amelyeknek nyugalmi vizszintje kozel van a terephez es 6-7 m-es Ieszfvas eseten is kelld hozamot adnak. Ilyen kutakat lattunk mar a 78., 79., 116., 117. stb. abrakon, Sokszor a szivattyuzason kivul e16irnak kompresszoros vizkivetelt is, mert a kompresszorozas nagyobb tisztdtasi lehet6seget ad. Mindenfajta tisztftO szivattyuzaet, ill. kompresszorozrist a kovetkezd elvek szerint vegeznek:

Inditas elOtt megrnerik a kut nyugalmi szintjet, majd a vizszalift6 gepi berendezes lehet6 legkisebb teljesitmenyevel elinditjak a vizkitermelest. Tulajdonkeppen ez a mfivelet igen nagy gyakorlatot igenyel, mert elore meg keli becsulni a kuttol varhato hozamot es annak toredekszazalekabol Iehst elindulni. Elindulaskor a viz mindig szennyezett, a kut hordalekanak anyagat tartalmazza. A kello ovatossaggal minim umra valasztott vizmennyiseggel addig folytatjuk a vfzkiemelest, amig a viz teljesen Ie nem tisztul. A Ietisztulas utan megemeljuk a vizhozamot valamennyivel. Ekkor a viz rendszerint megint bezavarosodik, homokos lesz, majd a szivattyuzas eldrehaladaea val fokozatosan letisztul. A tiszta aliapot elerese utan megint hozamot emelimk es a tiszta aliapot elere-· seig vizet vesztink ki a kutbol. Ezt az eljarast az eIerhet6 maximalis vizmennyisegig folytatjuk.

Celszerti a kitermelt vizhozamokat es vizszinteket orankent rnerni es a viz szfnenek es hordalekossaganak megjelolesevel a nap16ba bejegyezni.

A tisztitOszivattyuzas fokozatossagara peldakeppen mar bemutattuk a 79. a.brat, Itt vegs6 soron a kutbol 515 ljmin hozamot vettek ki 1,60 m-es depresszi6val, de ezt a vizhozamot a hatodik lepcsdvel ertek csak el. Az els6 Ieposd hozama 80 Ijmin volt.

Kerdes az, hogy rni az az elerhetd maximalis hozam, ameddig a szivattyuzast vegezhetjiik, Ezt tobb szempont hatarozza meg. A gyakorlatban nagyon sokszor az az eset, hogy a vizsgaIt kutbol nem is allapitjak meg a kivehet6 maximalis hozamot, mert a rendelkezesre ali6 szivattyukapacitas vagy kompresszorkapaoitas ennek megallapitasara nem elegend6. Ebben az esetben az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a vfzkiveteli eszkoz kapacitasanak hatarat jelolik meg a kutbol homokolas mentesen termelhet6 viz ertekenek is, es itt megallnak a kut kipr6bahisaval. A masik hatareset az, amikor a vfzigeny akkora, hogy az a rendelkezesre ali6 viztermeld eszkoz kapacitaea alatt van es ekkor a vizigeny nagysagaval jelolik mega krit rnaximalis hozamat, A fentiek alapjan megallapitotb maximalis hozamok azonban semmi-

10·

147

keppen nem jellemzdek a kutra. A kut maximalis hozamat az a vizmennyiseg jelentheti, amely mar nem lesz nagyobb akkor sem, ha a kut vizszinet lejjebb szivjuk. Azaz, ha a kut vizhozamgorbeje mar gyakorlatilag fiiggolegesse valik, az ehhez a ponthoz tartozo vizhozam az egyaltahin elerheto maximalis vizennyiseg. Ez a vizhozam, amelynel tobbet hiaba is akarnank kivenni a kutbol, Eddig a pontig lehet elmeletileg probalgatni azt, hogy a kut vizhozama letisztul-e? Peldakeppen a 133. abran bemutattuk a badaosonyorsi camplngkut vfzhozamgorbejet. A robbantas e16tti allapotban felvett gorben lathat«, hogy az a 220 l/min hozam es kb. 10 m-es Ieszfvas eseten mar fiiggoleges,ezert a kutbol robbantas elott elmeletileg egyaltalan kivehetd maximalis hozam 220 IJmin volt. (Itt jegyezziik meg, hogy csak a kutteohnikai kutkikep-

Vizhozam liter I perc

or- 2~O~O---------4~O~O---------6~O----

~ 10+-----------Hr---------4--~------~----~

1

~~ :J

'"

.2'

1t ~+-----------~---------+----------~------

20+---------~~------_4----------~~--

133. abra, A badaesonyorsi campingkut vfzhozamgorbeje kutrobbantas el6tt es utan, Vizad6: permi voros homokk6

148

zes szempontjabol nezzuk ebben az esetben a vizhozamokat es nem pl. az utanpotlas szempontjabol. Az kiilon szamitdst igenyel.)

'I'ehat a tisstitokapaoitas maximalis erteket a fenti modon a vizhozamgorbe fiiggolegesse valasa jelentheti. Ennek eszrevetelehez az kell, hogy mar a tisztit6 kompresszorozas alatt folrakjuk a kut vizhozamgorbejet. es abbol mar kovetkeztethetunk arra, hogy meddig lehet egyaItalan remenyiink. a hozam novelesere. Amennyiben a vizhozamgorbe egyenes, mint pl. a 106. abran lathaM jelleggorbe, addig a kut kozel sines kiprobalva teljesen. Amikor a vizhozamgorbe kezd "lekonyuIni", azaz a depresszio rnertekevel a vizhozam egyre kisebb aranyban no, kozeledunka kritnak egyaltalan elerheto elmeleti teljesitokepessegehez.

'I'ermeszetesen elofordulhat az, hogy ezt az elmeleti teljesitmenyt nem tudjuk elerni, mart a vfzhozamleposdk novelesevel a kilt vize nem tisztul Ie. Ebben az esetben tehat az utols6, meg tiszta maximalis hozam a kilt teljesitokepessege.

A kilt koruli szurovaz kialakulasanak idejerol kepet kaphatunk, ha a tisztiM kompresszorozas adatait idosorban rakjuk feI. Abban az esetben, ha a kilt vizhozama no vagy stagnal, es ennek ellenere a kilt leszivott vizszine egyre magasabbra emelkedik, biztos az, hogy a kilt korul a retegek meg nem tisztultak ki. Ilyen jellegfi vizhozamot mutatunk be a 134. abran, amely a badacsonyorsi oampingkut tisztitO szivattyilzasarol kesziilt.

250
200 0 Csiiperem

750
c:
u '"
~ -<:l
., i:
~
'01100 .tl0
.::: N
t: ;:]
s
" .~
"
-c: 50 cc
.~ oS;
;:,.
20 viztiosom lip

vizsrint a csoperemto!

134. abra, A badaesonyorsi campingkut tisztit6 szivantyuzasanak id6sora

149

A tisztitO szivattyuzast egyebkent celszerii kompresszorral vegrehajtani, mert az jobb eredmenyt ad. Mint ismeretes, a kompresszorral el6allitott sfiritett levegdt benyomjuk a kutba az un. levegocs6von keresztiil es a levegd altaI kisebb fajsulyuva vaIt viz az tin, termeldcsovon folyik ki. Ezt a jelenleg legszokasosabb elrendezest a 135. abran lathatjuk. A levegdosd tehat bent van a termeldosoben es mindig magasabban a terrneldesd aljanal. Neha a termeldesovet elhagyjak, ez utobbi esetben azonban a kuton a depressziot mar merni sem tudjuk, ezert a 135. abra szerinti elrendezeshez a lehetdsegeket figyelembe veve ragaszkodni kell. (Itt a kut vizszfnet a belesesd es a ternielOcso kozotb merni lehet.)

Mint mar ernlitettuk az aramlasmereeeknel, a kut homogen vfzadonal mindig a szuro tetejenel dolgozik a legjobban, ill. ott, ahol a kompresszor termelocsove vagy a szivattyu szivocsove veget er, Ebb5l k6vetkezik az, hogy sekelyebb kutak eseten vagy olyan kutak eseten, ahol hosszti a szuro, a szivatytytival val6 tisztitas nem elegsegee, mert csak a

szuro teteje fog kidolgoz6dni. Ezert kompresszort is alkalmazni kell, megpedig ugy, hogy a szuro teljes hosszaban kb. 5 m-enkent kulonbozd termeloosd vegallsson hajtsuk vegre a tisztit6 kompresszorozast (136. abra), Ktilonosen iigyelni kell arra, hogy a kut vegso allapotanak, uzemenek meg-

Levego

kom;;:;;szor1=

t6!

--viz

Vizszfn eszleles

S7 NY.V.

Levego csii

V Leszivott szint

V levegocso vege 17 Termelffcsff veqe

/

135. abra. Komprosszorozaskor a termelo- es Ievegocsovek elhelyezesenek szokasos valtozata

150

Levego'

Leveg;;

--

Szivoffyu

Lev~9ff cso

Terrnelii cso

tseapzsd«

136. abra, Terme16cs6 elhelyezesenek szuksoges m6dozatai, kis melysegfi vagy hosszu szuroju kutak eseten

feleloen vegezzunk tisztit6 kompresszorozast, mert sok kellemetlensegnek vehetjiik elejet.Ez a problema elsdsorban kisebb melysegu kutaknal, hosszu szuro eseten fordulhat eld, Nezziik meg pl. a 137. abrat. A kut 40 m mely, 30 m vastag teraszkavicsb6l taplalkozik 25 ill hosszu szurovel. A kut vegso allapotaban buvarszive.ttyuval fog tizemelni, de mivel a sztirdbe a buvart nem celszerti betenni, a nagyobb leszlvasokra meg sztlksegiink van, a buvar a megn6velt, 10 ill hosszti iszapzsakba keriil.

A buve.r lehelyezesnek az lesz a kovetkezmenye, hogy iizem kozben a kut elsdsorban a kaviosreteg aljar61 taplalkozik, ill. taplalkozna.

151

Amennyiben szivattyuval csak a reteg, a szuro felso resze dolgoz6dik ki, a buvarszivattyu bekapceolasakor ez a resz fog dolgozni mindaddig, amig a vizszint Ie nem siillyed a kidolgozott resz ala. Ekkor pedig a kut eIkezd homokolodni, a buvarszivattyu megkezdi a homokos viz termeleset es vagy ettdl megy tonkre, vagy attol, hogy a kut az also retegeknel elmulasztott tisztit6 kompresszorozas hianya miatt kevesebb vizet ad, mint a buvarnak kellene (igy tehat a buvar es a kut is tonkrernehet).

Ez esetben tehat a kut tisztiM kompresszorozasat ugy is el kell vegezni, hogy kb. 5 m-enkent kulonbozo termelOcsoallassal dolgozzuk ki a retegeket, de a termeldesovet az esetben Ie is kell epiteni az iszapzsakba is, a btiva.rsziva.ttyu tervezett helyere.

Az e16bbiekhez hasonI6 eset fordult e16 a Bajai Vizmu parti szuresu kutjain, Itt a kutak 37 m melyek, a Duna homokos teraszara telepiiltek, kozvetlenul a Duna-parton (138. abra). Keszfteskor a tisztitast szivattyuval vegeztek, a termelt viz' 1200 Ijmin kozot.t volt, igen magas Duna vizallas mellett, tehat csak a szuro felsd resze dolgoz6dott ki. A kutfejkikepzeskor a partot feltoltottek az

arvizszinf fole (139. obra] es beepitettek a bUvarszivattyukat, kb. 500 Ijmin teljesitmennyel. Mikor a sziva.ttyukat. beinditottak, a kutakb61 iszapos homokos viz j6tt es tavolrol sem annyi, mint az epiteskor. Mi tortent ? Az tortent, hogy a buvar helyen nem volt a szfirdben tisztit6 kompresszorozas es kozben a kut a kidolgozott felsd szakasznal sem kaphatott vizet, mert a Duna vizszintje lejjebb szallt, vfzallasa igen alacsony volt a buvarszivattyuk beinditasakor es igya kidolgozott szfirohossz teljesenszarazon volt. Abuvar elkezdte a tisztiM szivattyuzaet kis hozammal, mert a megfeleld sztirdhossz nem volt kidolgozva a buvarok magassagabau.

--

137. abra, A sziiro dolgozo rE3SZe az iszapzsakba helyezett buvarszivattyUk mfikodesekor

l52

lrvidelmi !iilfes

94 92 90

80

....

92,09 lNV.

Duna

86,14

70

;. ",:

• 'h

35,2

138~ abra. Metszet a Dunara merolegesen a bajai partisztiresfi kutak mellett

139. abra, A bajai partisziiresu. vfzmfi kutjainak feltoltott. kikepzese (1969. oktober)

153

I I
o '<=1 0
.<:i s·- 000 0 0 0
~~.e. 0 Ooo-.j< 0 .-< I 00 00 0 0
0 '-<>0>0 oa 00 >0 00 >0 >0 "" ""
p. - .-< .-< .-< .-< .-< ~~ >O-.j< t- .-<
.-<
,;; 0 0 0 I
"" 0 0
~s ""oaoa .-< oa >0 oao
>0 0',,,,·"; -.j<. ~. 00 0 c;_
'" "". ..... -.j<" ~-.j<" ~"'O':I"' -.j<. .-<
Ol .-< I ~~ -.j<
... 1 1 ~ ~ 1
1 I
·s..., >0 >0>0>0 I 0 0 t- t- O 0
-<=: 0 000 t- >0
«1._ 00 -.j<-.j<-.j< r-:, t- O ~~ 1""""1"'1""""1"' .-<. 00·
~i;lS 000 .-< ....< o· 0"0·
1»':::: ~~ .-<
ZI>- 1 +++ 1 1 1 +1 1 1 1 1 1 1
a I
c: Ol' 0 0 0000 >0
>0 ~S >0 -.j<oaoa >00>00. 00 0-.j<1 .-< ~
OJ t-. C1J ... O';J ... ~'" 0"00"00> ""·00 t- 00 ~ so
c I>- ""
>0 ~ ""~ .-< .-< .-< .-<
!>Jl m
Ol _-- -o I
l>- I
Ol I I I / I I
... ISl ~ ~~~ I >0
. - ~
------ ~~ ~~ c<>
oa >0>0>0 oa ec
I I
>0 oS 0 000 0 0 ~OO I
'" ~S >0 .-< >0 >0 t- t- I ""
c OC) ......... to 10'" ""' >0. 00 -.j<-.j< >0 0>
>0 I>- .-< """" 00 t- ~ oa
~ ~-.j<-.j< .-< .-<
Ql I
S --- I
... I I I I I
Ol ~ ~ >0 I 00 00 ~ ~~ I
Eo< >0 >0 I 0> ""
IS) ~ ~ so "" "" ~ ~~ 00 «: >0 0
.-< .-< .-< "". "" .-< I .-< ..... .-< .-< .-< .-<
-.j< 0"-:' >0 >0 m -.j<
00· 0iJ) >0 ..... ·0
~o"'tO en 0>0 00· 00· "" >0 00" '0
"" .-< '" "" ~~ ""0
~~"7'''r "" "" 00""" .-< .-< cO 00 00
&3SS I 1 1 I I I ..... 1 I I ..0 1 I
-.j< '" "" cO
0 0 00 I>q, ~o N
0> c<> O· "" "" '" ec oa
~~ ",,·00 t- 00
..... >0 t- .-<"" -.j<
I , I
i» 0
'<l • I >0 >0 00
§~S 0 00 oa so 00 "". >0 0 00 ",.
-.j< 00 ~ ~ I "" I ~ ~~ >0 0>
.;:>'" .-<.-< I .-< .-<
~
.., m
'::l 'cO
.!:Q .p ...
'::I
'h '::I 'h
~
H N N .!=P .-<
~ N -e
~ H '" sn '::I :~ '" S
:Ii m <Cl .; ~ So.o .; ""
H 0 JJ::~ ~ f>, '0 a> 12 !r
~ ",'0 :& ... 'd .p
m Il:: ..... 0::1 cO
o ... ..... 'CO ._..<:i~ ..s '0
'cO '0 o <=i I> ~ I>
..0 .p ~ ... cO cO ' , 0
.p N N cO
0 ... .$~ ~ ~ 000.00. 0.. ~
~ ~ i:Q i:Q <=i ' , cO
;.(~ H"".-< E-t i:Q 154

A tisztitO kompresszorozaskor problema van az eldiranyzando ido megallapitast illetOen, tovabba a levegomennyiseg a termelO, a levegdeso atmerok es vegeik melysegenek megallapitesakor.

A gyakorlat a fenti problemak sokretuseget leszrlktti, mivel rna az epitOiparban legjobban elterjedt kompresszorok kb, 5 m3 jmin teljesitmenytiek es ezekkel dolgozhatunk. Ezekkel a kompresszorokkalkedvezo esetben egy kutbol 1000-1500 ljmin hozamot vehetiink ki maximalisan, ha az iizemi vizszintek nincsenek mel yen. A Ievegocsd vegenek olhelyezesi melysegere kialakult az az okolszabaly, hogy legjobb allapot az, ha a leszivott vizszint alatt olyan melyen van, tehat a bemerulesi melyseg olyan nagy, mint amilyenmagasra kell emelni a vizet. Ez persze egy iranyszam, amely az elmeleti legjobb hatasfokot igyekszik realizalni, de termeszetesen az optimalie melyseg meg sok egyebnek is fiiggvenye (pl. levegdrnennyisegnek, csoatmeroknek stb.). A gyakorlati eletet tartva szem elOtt, az eszmefuttatasok helyett kozoljiik a 14. tablazatot, ahol kulonbozd melysegti, szurozesu, vizhozarnu es vizszintu kutak kompresszorozasi adatait adjuk meg. Adott esetben, ha sziikseg van ra, a peldak alapjan kivalogathatjuk a konkret esetiinkre a sziikseges levegdosd es termeldcsd mereteket es melysegeketo Itt meg azt jegyeznenk meg, hogy kompresszorozassal a kiernelendo vfzmennyiseget a levegdmennyiseggel es a Ievegdcso melysegi elhelyezesevel szabalyozzak. Amennyiben a vizszint nagyon melyen Jenne es tobb vizet akarunk kivenni, vagy magasan van a vizszint es igy is tobb vizet szeretnenk, mint amit egy kompresszor ad, szokas ket kompresszort rendszerint ket levegocsovel beepiteni egy termeldcsdbe,

A kompresszorozasi iddt nem lehet eldre pontosan megmondani .

A tervezdi gyakorlatban 150- 300 orat iranyozunk elO, de ez valtozoan alakul. Altalaban az a helyzet, ahol a kilt 350---'400 oran at nem tisztul le, ottaz adott szurovel nem erdemes tovabb kiserletezni. Ugyancsak remenytelen az az eset is, ha a kilt nem homokot, hanem iszapot ad, ha a viz a hosszabb idejfi szivattyilzas utan is meg opalos vagy indulaskor mindig opalosodik .

6. Fnrt kutak vfzhozamanak ndvelese

Flirt kutak vizhozama nem mindig eri el a kivant merteket, vagy tobbszor elOfordul, hogy egyaItalan nem ad vizet a kilt. llyen alkalmakkor bizonyos esetekben, bizonyos geologiai, kozettani felepites eseten, a kutkezelesi eljarasok sikerre vezethetnek es a kutak vizhozamait megndvelhetjiik. Ket ilyen hozamnovelo eljarast ismertetiink.

155

a) VizhozamnoveU8 rcbbomtdesal

Kemeny,osszeali6 es repedezett kozetekben (kemeny es durva meszko, homokko, dolomitstb.) melyitett kutak eseten elofordul, hogya viszonylag kis atmer6ju ftirassal megfele16 meretti vizad6 repedest vagy barlangiireget nem talalunk.el es ezert a kut medd6 vagy keyes vizet ad. A kis atmer6 miatt kicsi a valoszfntisege a megfele16 hozamoknak, ezert ilyen jellegf furasok tervezesekor erre sokszor e16re gondolni keli es megfele16 hozamnovold eljarast keli beiktatni.

Eddig 17 db furt kut rob bantasi ta pasztalata all rendelkezesunkrs, amelyekb61 eddig a kovetkezd alaptanuleagokat szurhettiik Ie:

1. A kntrobbantast vfzhozamnovelesi celokbol olyan kemeny es rideg kozetekben celezerfi es szabad vegrehajtani, ahol a k6zet torosziIardsaga 250-300 kgjcm2 erteku vagy ennel nagyobb.

Olyan k6zetekben, amelyek a fenti erteknel puhabbak es rugalmasabbak, a robbantas kivanatos repesztd hatasa elmaradhat,ill. a robbantas esetleg k6zettomorodest, tehat vfzhozamceokkenest is okozhat.

2. Hazai gyakorlatban a szambajoheto kozetek eseten (triasz-vagy kretakori tomor meszkd, dolomit, permkori homokkri, konglomerat, pannon, igen kemeny kvarcos homokkd, tomor szarmatakori durva meszko stb.) a minimalls tolteteuly, amennyit egyszerre kell robbantani ahhoz, hogy megfele16 hatasra szamttheseunk, 15 kg, de inkabb 20 kg.

3. Viz alatti robbanta.sra legjobb hazai robban6anyag a trotil.

A fenti altalanos megallapitasok utan nehany kntrobbantas tapasztalatait ismertetjiik.

Za'flUirdi-Tihany tersegeben a Tihanyi-felsziget alol athuz6dik kb. 100-120 m melyen a terep alatt a Balatonon at a Szantodi - Zamardi partjaira kb. 50 m vastagsagu un. szarmatakori durva meszkd, E meszk6be 5 db kutat telepitettiink,egyet a Tihanyi-felszigeten a revnel, a tobbi negyet Zamardi partjain a SzanMdi-Zamardi Vizmllszamara. Mind az otkut megfuraskor keyes vizet adott, de robbantasok, sosavazasok stb. segitsegevel vfzhozarnukat 300-1500%-osan sikeriilt megnovelni.

A 89. abran lathatjuk a Zamardiban epiilf IlL sz. kut; csovez~si es robbantasi rajzat. Szemiigyre veheto, hogy a Ieesovezes a meszkd tetejeig (111,4 m) tortent, ez alatt a meszkovet szabadon furtuk at es az szabadon all. 4 toltetben, osszeson 60 kg trotillal robbantottunk a 89. abran lathat6 magassagokban.A robbantasi sorrend terrneszetosen alulrol folfele tortent, mivel mar az elsd robbantas a kutat annyira bedonti, hogy ada tisztitas nelkul ujabb toltetet nem Iehet leengedni.

156

A robbantaeok eredmenyekeppen a vizhozam nagymertekben megndtt, amint azt a 96. abran lathatjuk a kut robbantas elotti es utani vizhozamgorbejen. Ugyanezen az abnin lathato a IV. sz. kut vfzhozamgorbeje, robbantas e16tt is, utan is. A IV. sz. kutban ketszeri sorozatban robbantottunk, els6 sorozatban 70 kg-ot, masodik sorozatban 60 kg trotilt hasznaltunk fel. Az elsd sorozat volt az eredmenyesebb.

A Zamardiban levc 2. 8Z. kut robbantasakor a

robbantasi vazlatot a 140. abran mutatjuk be. A

szabadon ali6 meszkoben ~ 762 §~_

itt 3 X 20 kg-os trotil tol- 140. abra, A Zamardi Vizmu 2. sz. kUtjanak tetet hasznaltunk fel. A robbantasi vazlata, Vizad6: szarmata durva

robbantd.s es az utana meezko

kovetkezo sosavazas ered-

menyekeppen a vizhozam 7l0%-kal nott ~eg. A_ 1~1. ab;~~ bemutatjuk ennek a kutnak, valamint T~h~n~ban es Z~.ma;.dlban epii}-t ~. s~. vizmtikutnak kezeles e16tti es utam vfzhozamgorbeit. Ez utobbi ket kut szinten szarmatakori durva unesskdben, hasonlo elvek alapjan kesziilt mint az e16zoek, a 142. abran lathaM helyeken.

A 91'. abran lathattuk a Mvizi hidegvizmu .1. 8Z. kutjanak csovezesi rajzat, Itt lathatjuk, hogy a viz zome 45,60 m melyrol, a szii;ke ~~ar: cos igen kemeny homokkd konglomerat repedes~b6l, a rep~dest k~t~_lto kavicsb6l jon. A kut keszitese kozben 42,60 m m~lyen a ~u~o b~let~~o~~, robbantassal kivantuk a furot eltavolitani es a kozetet tag1tam. Eloszor nylonzacsk6ba csomagolt 10 kg-os paxit-.tolt~ttel kiserle~ezte~, ez termeszetesen elazott. es nem robbant fel, majd ketszer egymas utan 10-10 kg-os t.rotil-toltetet robbantottunk (143. abra] 42,60 m mel~~egbe~. Sajnos ezzel semmifele eredmenyt elerni nem lehetett, mert a toltet,klosi volt. Nagyobb toltetet a ososaru kozelsege mi~tt (amely 3~ m mel~segben volt), nemigen hasznalhatt.unk. Ezert a kut meliett kozvetleniil uj kutat furtunk, amely a 91. abran lathaM melysegben megkapta a

203/789 Neszkoszin/ trtete

~~~ C5 0'5 aru

2. tiittet 20Ag trotit

-720

,1- s.tonet 20kg trotit

-'< N

,~

t::

1. tiiltet 20 kg troti!

157

V/zhozam litEr/perc

a

200

400

600

800 1000

1200 1400 1600

"... co N

-r--r--i----+"'---j---+_ n;-,

'"" ("1)

0;

=:t:

141. abra, A Zamardi 1, 2 es a tihanyi melyf11rasu kUt vizhozamgorbei robbantasok, kutkezelesek e16tt es utan

158

A

A

TON

B

-- Balatontdldvtir o

500 1000m

.""

142. abra, A Tihanyi es a Zamardi Vizmii kUtjainak

helyszinrajza

nagy rnennyisegfi feltord vizet (1. 77.es 95. abrat), alig 3 m-re melyebben, mint a kutrobbantas torMnt. A 10 kg-os trotil tehat nem volt eIeg ahhoz, hogy a 3 m vastag homokkovet megrepessze.

Permkori voros homokk6ben ishajtottunk vegrerobbanta.sokat, megpedig Badacsonyorson a camping kutjaban , Balatonrendesen 3 db sekely melysegu flirt kritban ; valamint Balatonalmadiban.

A 97. abran feltiintettiik a 126,9m mely badacsonuorsi kutat, ahol a voros essziirkes permkori homokk6 15-126,9 m melysegek kozott szabadon all, 3 toltetet (25, 15 es 20 kg trotilt) helyeztiink el az abranak megfele16en kiilonbOz6 melysegekben. El6szor a legals6 25 kg-os trotilt tettiik Ie es robbantottuk el (144. abra}, majd sorban a Ifi es 20 kilogrammosokat. A klit kitisztftasa utan a vizhozam a 133. abran lathaM vizhozamgorbek alapjan kb. 320%-kal n6tt meg. PI. robbantas el6tt 10 m-es leszfvassal kb. 220 litert, robbantas utan ugyanekkora leszivassal kb. 700 litert adott a ftiraspercenkent.

Balatonrendesen harom db 30 m melysegf kutat furtunk egymas melle 5-6 m-re, a 145. abran lathat6 medon. Egy-egy kutban 3 db,

159

143. libra. A hevizi 3. sz. hidegvizes kut robbantasa 42 m melysegben 10 kg trotillal(1963. december 13.)

160

144. libra. Robbantas a badacsonyorsi campingkutban 107 m rnelyen, 25 kg trotillal (1967. december 18.)

6sszesen 40 kg t6ltettel robbantottunk egyszerre az egy magaesagban levd toltetekkel (146. libra). Itt az volt a celunk, hogy a kozelikutakkal a robbantas reven egy rejtett galeriat hozzunk Ietre,

Balatonalmadiban az aliomas es a Balaton-part elott furtunk belea permi homokkdbe, A 147. libra tanusaga szerint robbantaskor a kut fala 36 m-tOl 65 m-ig szabadon alit. Az allomas kozelsege miatt csak kicsi tolteteket engedtek robbantani, ezert esupan 7 kg-os trotil-toltettel robbantottunk haromszor. A kutrobbantas elOtt a homokkdszakaazbol

11 Kutepltes

161

1.S2. turds

NY. V. -7,70m

Cso5aruk-6,3m

10 kg trotii

10 kg troti!

'20 kg trotil JD,Om

2.52. {Uros

3 52. {uros

5,75 .

6,20

Max.depr.

-2,76m

CSD5aruk- 5,8 m

10 kg trotil

10 kg trotil

10 kg trotil

10 kgtrotil

20 kg trotit 3D,Om

20 kg trotit 3D,Sm 145. abra, A balatonrendesi kutosoport robbantasi vazlata

kb. 45 litertvetttinkki percenkent, amely a robbantas utan sem valtozott lenyegesen. Sajnos itt is beigazo16dott az a teny, hogy ilyen kicsi toltetekkel gyakorlatilag nem erunk el semmit.

Erdekes pelda a robbanta.s hatasanak es eredmenyessegenek illuszt-

162

146. abra, Ket kutban egyszerre va16 robbantas Balatonrendesen (1967. januar 12.)

11*

163

3 7 kg troti!

2 7 kg Iroti!

1 7 kg troii!

147 .abra .. Balatonalmadi allomasa e16tti kut, robbantasi vazlata permi homokk6ben

raJ.asara a Papa-TapolcajOi Vizmu 7. 8Z. lcutja.Ezen krit mellett, 2-2 m-es tavo1sagokban e16z61egmar lemelyitettunk 36-50 m me1ysegu fiirasokat (6, 4 es 5 szamuakat) az igen tomor kretakori meszkoben

Kisztiradt tomeder

,-w

148. abra. A Papa-Tapolcaf6i Vizmu 7. sz. kutjanak helyszfnrajzi vazlate. a t5bbi kuttal egyiitt

164

(148. abra], E kutak 25-35 m korul harantoltak a vizvezet6 barlangiiregeket, ame1yek a tomor moszkdben he1yezkedtek el esezerf mindegyik kut (6,4 es 5 szamuak) tobbezer 1jmin vizmennyiseget adott. K6zvetleniil az 5. sz. krit mellett azonban 2 m-re lemelyftett 58,5 m mely 7. sz. kut nem taIa1ta el a barlangiireget es gyakorlati1ag semmi vizet nem adott. Ekkor a kutat robbantottuk.

Robbantas eIOtti allapotot es a robbanta.ai tervet a 149. abran lathatjuk. A kut 4,5-58,50 m k6z6tt te1jesen szabadon alit es ide he1yeztiik e1 a 3 toltetbdl all6 robban6anyagokat. E16sz6r 15 kg paxittal 37 m-en, majd '.2 "'" ugyanannyi anyagga1 31 m-en §:::::: robbantottunk, r6gt6n egymas :2 ~

utan (150. abra), ~ ~

Az e180 ket robbantasrsoran, -.: "majd a harmadik robbantas utan is a kutban reometerezeseket, elsozast es egyeb vizsgalatokat ve.l!eztiink (107. a.bra). Mar az els6 robbantas utan kb. 1750 Ijmin hozamot kaptunk, terep a1att - 4,8 m leszfvassal (NYV-l,70 m). Lathattuk a 108. abran is (amely a krit vizhozamgorbeje robbantas e16tt 149. abra, A Papa= Tapoloafoi Vfzmfi

es utan), hogy a gyakorlatilag 7. sz. kutjanak robbantasi vazlata

medd6 kut milyen komoly hoza-

muva valt, Erdekes azonban, hogy a kut nem a robbantasok helyen (31-38 m k6z6tt) lepett kommunikaoioba a vizvezet6barlanggal, hanem annal fe1jebb, 22 m koriil. (La 107. abrat).

A robbantaaok anyaga, mint mar lattuk, trotil vagy paxit. A paxit iizembiztosabb, de azonkiviil hogy nemolyan brizans, mint a trotil, van egy nagy hatranya, a viz alatt elazik es akkor nem rob ban fel, Ezert ha paxittal akarunk robbantani melyfurasu kutban, igen gondosan vizhatlan torped6ba kellbeletenni. Ilyen torpedot mutatunk be a 151. abran.A torpedo 200 mm-es a.c. osobdl keszii1t vizhatlan lezarassal. Ilyen torpedot hasznaltunk az emlitett tapolcaf6i 7. sz. kuthoz is, ahova a torpedo szallitasat a 152. abran lathatjuk. A trotillal semmi kulonoset nemkell tenniink. Nehanykg-os toltetet dr6ttal vagy spargava16ssze-

!:o

479

409 4q cement

- 4,5m

165

Villamoskdbel

gyutacsokkal Fadugo

200 mmbe/so aImed; 1+-+-+1 azbeszt cement csff

75 kg posit

Agyag Paraiin

Fadugo Keresztmetszet

fel(iiggesztes

151. abra, Vizhatlan torpedo paxit reszere a.c. esobol

szoktunk beepiteni. Robbantas utan at.ormelek kiszedese sokszor nagyobb feladat. Om16s kOzetekben ez hOnapokig is eltarthat, kemenyebb, ridegebb kOzetben hamarabb megy . Pl. a tapolcafOi 7. sz. kutbOl ket nap alatt kiszedtek a tormeleket.

150. abra.A Papa - Tapoloafoi Vfzrnfi 7. sz. kutjanak robbantasa 37 m melysegben 15 kg paxittal (1969. julius 4.)

kotve.iegyszerfien a kutba engediink (153. obra). Nagyobb, 10- 20 kg-os toltetet faleohez k6t6ziink, olyan atmerovel, hogy akutba beleferjen (154. abra}, A falec hossza 20 kg-os toltet eseten kb.2 m. A lee aljara nehezekiil kovet erdsitiink es a toltetet kulon kotellel (ruhaszarito kotellel) engedjiik Ie a kivant melysegbe.uigy hogy az elektromos gyujtokabelt fokozatosan engedjiik utana, A kabel sohase fesziiljon jneg. A toltetekbe vkb.t f kg-onkent minimalisan 2 dbelektromos gyutaesot

152. abra. Azbesztcement cs6b61 kesziilt torpedo szallitase. a tapolcaf6i 7. sz. kUthoz (1969. julius)

166

167

b) Vizhozamnoveles soeaoazdseal

Azokban a kutakban, ameIyeknek vize meszkdbdl, esetieg dolomitbol taplalkozik, a repedesek tagitasara sosavoldatot hasznalnak, Erre a celra az iparbol olyan so sa vat szabad igenybevenni, amelynek sosavtartalma 30%, szulfa.ttartalma nem eri el a 0,5%-ot, vastartalma legfeljebb 0,03%. A sosavat az ipar kb. 30%-os koncentratumban szallitja, de ilyen tomenyen felhasznalni nem szabad. A gyakorlatban 8-14%-os sosavat hasznalunk fel a kutakban. Ttil tomeny allapotban a kutak femes reszeit es a furoeszkozoket megtamadja es t6nkreteszi.

153. abra. 5 kg-os trotil-toltet beengedeso a zankai uttor6tabor kfserlet.i kutjaba (1966; november)

A higitott sosavoldathoz a kovetkezo anyagokat kell adni:

1. a belescsovezet es az acelszerelvenyeknek a sosav mara hatasaval szemben valo vedelrnere oldatkobmeterenkent 6 kg formalint.

2. vizben oldhatatlan sok kepzddesenek megakadalyozaeara 1-2% ecetsavat,

3. szilikritos anyagok oldasara 1- 2 % fluorsa vat,

4. a tomeny sosavban Ievd szulfat kozombositese 0,02-0,05 terfogatszazalek barium-kloridot,

5. a feliileti feszillteeg csokkentesere es a savazas utani megrnarado sosav mara hatasanak kikuszobolesere 10%-os sosavat, alapul veve 0,25 terfogatszazalek fenydolajat es 0,75 terfogatszazaIek kreozotot kell hasznalni.

Higitott sosav hasznaIata eseten talan legfontosabb, hogy az ecetsay bekeriiljon az oldatba.

A fenti anyagokata higttottsosavba a felszinen keverik beIe.Higitaskor mindig a so sa vat ontjiik a vizbe es sohasem forditva. Az osszekeverest fakadakban celszerfi vegrehajtani. A gyakorlat fOlegkis menynyisegeknel az, hogy a rendelkezesre allo egy vagy ket m3-es vastartalyokat hasznaljak erre a celra, Az osszekeverest es a sosavhigitast (a tomeny sosavat az ipar kb. 50 l-es iivegeken szallitja) azonban teljes veddoltozetben leva szemelyzetnek kell vegrehajtania gumiruhaban, gumikesztyfiben, alarcban.

Az osszekevert, higitott so sa vat a furorudazaton nyornjak a kivant kutmelysegbe. Egyszeru, szokvanyos sosavazassal a tiszta es tisztavizti kutba a 8-14%-os sosavbol kutfolyometerenkent 0,5-1,5 m" mennyiseget szarnolnak es ezt nyornjak rendszerint alulrol folfele a ktitba. A sosavat az elmondottakbol kovetkezve tehat csak szabadon aHo lyukfal eseten lehet vizhozamnoveles celjara beadagolni.

A savazo folyamat akkor tekinthetO befejezettnek, amikor a beadagolt sosavoldat 1 %-ra csokkent.

154. abra, Falechez erosftett, trotil-ti.iltet beengedoso a balatonrendesi kUtba (1967. januar)

168

169

A savazast legbiztosabban es leghatasosabban durva meszk6vekben hasznalhatjuk fel a kuthozarnok novelesere, valamint egyeb esetekben kuttdsztitast is vegezhetiink a szfirdre belulrol Ierakodott anyagok elta volitasara,

A savazasnak a robbantassal valo kombinaoioval van egy rnasik formaja, Robbantaskor ugyanis kiilonosen durva meszkovek eseteben - nagyon sok finom ezemcsejti tormelek keletkezik, amely a kutat a robbantasok szintjeig teljesen felt6lti. Ezt a torrneleket sosavval lehet eltavolitani, ugy hogya tormelekala kb. 1-2 m-re belefurunk, a rudazaton keresztul ide kb. 700- 28001 1O%-os sosavat nyomunk be. A sosav es a finoman elosztott meszkd talaIkozasanaI hirtelen nagy .menynyisegu szen-dioxid gaz keletkezik, amely a folotte levo iszapos tormelelret a ikutbol kiveti (155. abra), Ezt tobbszor megismetelve a kutat fenekig .kitisztithatjuk.

Hogy az ilyenfajta sosavazas mennyirehasonlit a robbantashoz, mutatja a 156, abra. Ez a Zamardiban leva III. sz. kut vfzszinenek valtozasa 700 I sosay benyomasa utan. A kut 116,70 m-ig volt tiszta, a so savat a robbantasi t6rmeIekbe119,60 m-ig nyomtuk bele. EzaItal a hirtelen keletkezo gaz a vizet, mint valami robbantas csillapitott, rezgo mozgasba hozta.

Ilyen jellegfi sosavazasok iutan, ha a kutat kompresszorral megtisztitjuk, a kut tobbszor kivag a felszabadulo gazok kovetkezte-

ben. .

155. abra. A szarmata meszkobo telepitett Zamardiban lev6 2. sz. kut tisztiM sosavezasa robbantas utan (1961.

mareius)

170

'"'
0
~
t1.l
'oj
;;::
;:>
N
.:!l
.p
ia
oj
.~
in
-0
t1.l
'5
'oj
.p
P
-a
,oj
.p
d
oj
~
~
0
H
0:; .p
'p
.:oc ..!::i
.:oc
~ N
'" in
E: ~
:;:;
.._ >0
.c;; :>
~-:s <l)
,...,
c),"> d
g>e oj
.c
"g.<::>. ;.s
",- '"'
<), 'oj
".~ ~
tJ"",'
.. ti t::: N
">._ oj
""::' in
7'< ,oj
N
~c: 0
<:::>1U1U '"0
..... '''- oj
._ E:.~ gp
""'.
c:::, o-;-:t::: '.$
~;:::~ . . S
N
tn
N
>
~
s:
r-; 'oj
cO
LO
,..... '" ""' ...,. "> <0

U;}qJdI?W 110/0 d;}JdI 0 JU!ZSl/A 1(1)1

171

Buvarszivattyuk jellemzo

Vizsz,Ulf- Fokozatok
Tipusjel tas, szama I. II. III. IV.
I/min .-
I 50 /-
Emela --- ---
65 magassag,
TIHA 32 H01+0A ---- m, --- --- --- ---
80
--- --- -_
Motorteljesitmeny, kW
--- --- --- - -
100
Emela --- --- --- ---
130 magassag,
TIHA 50 H02+0A m --- --- --- ---
170
--- --- I
Motorteljesitmeny, kW
--- --- ---
200 Emela 32 48 64
---- --- --- --- ---
280 magassag, 29 43 58
TIHB 50 H03+1B m --- --- --- ---
360 21 31 42
--- "-_.- ---
Motorteljesitmeny, kW 3,5 3,5 5,0
--- --- --- ---
320 44 65 90
Emela --- --- --- ---
450 magassag, 38 58 77
TIHB 80 H04+lB m --- --- --- -_
550 30 45 60
--- --- ---
Motorteljesitmeny, kW 5,0 6,5 10
400 .' --- --- --- ---
I 44 66 88
I Emela --- --- --- ---
I 550 magassag, 40 60 80
TIHB 76 H04A+lB m --- --- --- ---
I 700 32 48 65
I --- --- ---
Motorteljesitmeny, kW 6,5 10 12
--- --- --- ---
800 33 60
I Emela --- ---
--- ---
I 1200 magassag, 28 57
TIHB 100 H05+1B rn --- --- --- ---
1600 20 40
I I --- --- ---
Motorteljesitmeny, kW 10 18 172

mfiszaki adatai

15. t ablazat

Meretek
kiilso meret , mm [D] kut belso atmero [D,]
V. VI. VII. X. csocsatla- szivattyu I 1
.kozas
mm, Coll motor mm colI
I ,
43 60 85
--- ---- --- ---
38 53 75
--- --- --- --- 5/4" 142 136 155 6
31 41 58
---- --- --- ---
0,9 0,9 1,7
--- ---- --- ---
41 58 82
--- --- --- ----
37 53 72
--- -_ --- ---- 2" 142 136 155 6
27 39 55
--- --- --- ---
1,7 3,0 3,0
--- --- --- ---
80 113 158
--- --- --- --" .. -
73 101 139
--- --- --- --- 50 190 192 216 81/2
57 78 107
--- --- --- ---
6,5 10 12
--- --- ---
110 135 157
--- ---- --- ----
98 115 132
--- ---- --- --- 80 242 192 253 10
74 94 105
--- --- --- ---
12 15 18
--- --- ---
110
--- --- --- ---
100
--- --- --- --- 3" 196 192 216 81/2
81
--- --- --- ---
18
--- --- ---
--- --- --- ---
I 12
--- --- --- --- 100 280 192 302 I
--- --- --- ---
I 173

Tajekoztatasul kozoljiik, hogy az 1. sz. Zamardiban epiilt kutban ilyen jellegu sosavazasra 34001, a 2. sz. kutban 91001, a tihariyikutban 80001. 10%-os s6savat haeznaltunk fel. Az atfurt szabadon a116 meszkohossz rendre 31; 58,8 es 61,4 m volt. Foly6meterenkenti fajlagos s6savsziikseglet tehat no, 155, 130 1 volt.

7. Egy egyszerfi, sok esetben elofordul6 ktittipus tervezese, epitese

A mai "komersz" tervezes szemcses, iiledekes kozetek (homok, iszap, agyag) eseten az, hogy eldszor a rendelkezesre a116 eddigi furasok alapjan nagyjabol megjelolik a varhato homokos vizad6 reteg helyet vagy helyenek kozelito melyseget. Ennek birtokaban a tervezes kb. 15 - 35 m melysegig, ha addig a vizad6 reteg nem varhato, eldirja az iranycso (rendszerint 241-es) letetelet. A 241-es cso becementalasa utan a kutat kis, 145-185-os atmerovel, suru iszap vedelmevel furjak az e16irt melysegig, a varhato vizad6 reteg helyeig, ill. ez aH meg neha.ny meterre, Ekkor a kutat geofizikai vizsgalatnak vetik ala, rendszerint PS es elektromos ellonallasszelvenyezest hajtunk vegre, mint azt a 71. abran lathattuk. A szernoses, iiledekes kozetekben az agyagba agyazott retegeket a ket rneresi m6d meglehetosen j6l kijeloli. A 71. abran peldaul 76-84, ill. 86-98,50-ig van homokosabb resz, tehat ahol a fajlagos eloszlas viszonylag nagyobb es a PS meres negativ anomaliat mutat.

Karottazsmeressel kijelolik a vizad6 reteg helyet, esetleg egyiddben a vizad6 retegbdl oldalfalmintat vesznek, ha sziikseges, majd a lyukat felbOvitik. A felbdvites kozben a szurot a mtihelyben elkeszftik es a bovites utan beepitik ugy, hogy a szuro meg ideiglenes jellegf es azt esetleg ki lehet hrizni. Szuromosatas, kuttisztitas utan megkezdik a tisztit6 kompresszorozast. A viz)etisztulasa utan szivattyuval vagy tUlfoly6 viz eseten a tulfolyasb61 vizmiritat vesznek es kedvezd adatok eseten a

. szurot veglegesitik, Ez pl, abbol all, hogy az iranyoso es a szuro toldoosovet kb.5 m-es atlapolas utan elzarjak egymastol, a szurocsore tomszeleneet tesznek.

Itt Ienyeges az, hogy azid,nycso milyen atmeroju es milyen melysegu legyen, att6l fuggoen, hogy a varhat6 vizad6 reteg vizhozama es nyugalmi szintje, valamint leszivott szintje milyen melyen lesz. Itt kell figyelembe venni azt, hogy manapsagmelyszivasu kiitjaink tobbnyire osak buvarszivattyuval iizemeltethetnek kielegito m6don, ezert az iranyoso atmerojet es melyseget a buvareztvattyukkal meghatarozott feltetelek szerint kell megvalasztani. Tajekoztatasul kozoljuk, hogy a jelenlegi hazai buvarszivattyuk milyen atmerovel es teljesitrnennyel kesziilnek (15. tablazat). Megemlftjiik, hogy a 15. tablazat csak taje-

174

koztat6 ertekfi, foleg a kutatmerok megvalaestdsara haszns.lhato. Reszletesebb tervezeshez agyart6 cegektdl a prospektusokat, gyartmanykata16gusoka t be kell szerezni.

8. Ktitfejkikepzes, vedoteriilet

Mindjart a kuthely kitfizesekor gondolni kell arra, hogy a kut korul mezfeleld veddteruletet alakitsunk ki, ha a kut vfzellatasi celra kesziil, A V. E. VIII. evf, 8. sz. rendelet Magyarorszagon kutakra ketfajta m6- don'hatarozta meg az egeszsegiigyi vedoteruletet. Vedett vizad6 reteg eseten a kut kortil Ir) m sugaru belso vedteruletet ir e16, amelyet koriil ken keriteni es meg kell akadalyozni bizonyos Ietesitmenyekkel, hogy a kut kore fertdzdttcsapadekvfz jusson.

Olyan kutakhoz, amelyek nem vedett vizad6 retegbol szarmaznak, a belso vedterulet 50 m-es sugaru kor a kut koriil, amelyet be kell keriteni. Ezenkiviilkiilso vedterulet is sziikseges, amely a belso vedterulet hatarat61100 m-re huzodik. Az idezett rendelet e kiilsd vedteruleten bizonyos szolgalmakat ir eld, amelyeket be ken tartani.

A furt kutak kutfejkikepzese nagymertekben fuggvenye a felhasznaland6 vizkieme16 eszkoznekctovabba az altalajnak es a kut tipusanak. Ezert nagyobb hozamu kutak eseten ktilon ken megtervezni.

175

IRODALOMJEGYZEK

E. M. MELYEPTERV Tervezesi Szabalyzata (MTSZ-ll)

Ivo- es ipari vfzszuksegletek torvezesi iranyertekek OVSZ 34- 61 R Nemeth Endre dr.: Hidrologia

Dr. Vendl Aladar: Geologia I-II. Budapest, Tankonyvkiado, 1\t52.

Dr. Ronai Andras: Az alfold talajvfzterkopo. Budapest, M. All. Foldtani

InMzet, 1961.

Ivovizvizsgalat. Az ivovfz minositese kemiai es fizikai vizsgalatok alapjan

. MSZ 448/31- 37

Ivovfz-bakteriologiai vizsgalata MSZ 22901- 55

Felszfn aloli vfzszerzes tervezesi iranyelvei MOSZ 17206 - 55 ajanlot.t szabvany MelyepiMsi letesit.menyok tervezeso III. kot, Budapest, Kozgazdaeagi es J ogi

Konyvkiado, 1966.

Furas= Robbantas. Mtiszaki Konyvkiado, Budapest 1961

Dr. Rozsa Laszlo: Alapozas, Budapest, Mfiszaki konyvkiado, 1967. Orszagos Banyamtiszaki FOfelugyel6seg altalanos robbantasi biztonsagi sza-

balyza.t., Budapest, Mfiszaki Konyvkiado, 1965.

Dr. Szeohy Karoly: Alapozas I., II. kot. Budapest, Mtiszaki .Konyvkiado, 1957.

Hunyadi Domokos (szerk.) Kozrnfivesites 2. Vfzellatas. Budapest, Mfiszaki Konyvkiado, 1968.

Mazalan Pal: Melyfurasukutak. Budapest, Tankonyvkiado, )963._

Belteky Lajos : Korszerfi szur6zes a vfzfurasoknal, Budapest, E. M. Epttesiigyi Dok. Iroda, 1961.

Dr. Aliquander - Lakatos - Dr. Urbancsek: A vfzkutatofuraskorszeru modszerei, Budapest, 1968.

Major - Laczko : Cs6kutak szerkezete es epitcso, VITUKI, 1965.

Mifszaki vezetG: TAMAS LASZL6 - Mifszaki szerkeszt6: VERESS KA ROL Y

A kbnvv formatuma : A5 - Peidanyszam ; 3100 - Iveerjedelcm : 11 (AS) + 2 db mell.

Abrak szama : 156 - Papfr minosege: delta 100 g Betdosalad es meret.: Times mono bg/gm - Azonossagi szam ; 10 838 JUU: lS07-h-7172

Keszult az MSZ 5601 es 5602 szerint

70/1807. Franklin Nyomda, Budapest. Felelds : Vertes Ferenc Igazgato