Barabás Zoltán

Földrajz (Bsc) II. Évf.

Ipar- és Közlekedésföldrajz
Gyak.
8446, Kislőd-Bányatelep
11.

Az
atomenergia
hasznosítása,
Problémák és
Balesetek

Eötvös Lóránd
Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 2

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék.....................................................................................2
1. Bevezetés........................................................................................3 - 4
2. Nukleáris energia........................................................................5 -6

2.1 Atomenergia................................................................................5 -

2.2 Fúziós energia.........................................................................5 - 6

3. Nukleáris Energia Rendszer (NES) / Uránciklus.....6 - 13

3.1 Bányászat..................................................................................6 - 8
3.2 Konverzió, Dúsítás, Fűtőelemgyártás.................................9

3.3 Energiatermelés – Az Atomerőmű..............................9 - 12

3.4 Reprocesszálás............................................................................12

3.5 Atomhulladékok tárolása..............................................12 - 13

4. Balesetek....................................................................................14 - 15
4.1 Windscale......................................................................................14
4.2 Three Mile Island..............................................................14 - 15
4.3 Csernobil.........................................................................................15

5. Az Atomenergia szerepe a gazdaságban.....................15 - 17

6. Összegzés............................................................................................17
Irodalomjegyzék...................................................................................18

2
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 3

1. Bevezetés

1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint 8 óra 14 perckor a világtörténelemben először
dobtak atombombát lakott területre, Hirosimára. 580 m-re a város fölött vakító fény villant,
majd hatalmas tűztenger árasztotta el a földet. A hő akkora volt, hogy egyes áldozatoknak csak
a körvonalai maradtak meg melyet a robbanás, mint egy fényképet a környező házak
betonfalaiba égetett. A légnyomás 10 másodperc alatt mindent a földdel tett egyenlővé 2,5 km-
es körben, majd a hirtelen megforduló széllöket visszafelé ismét pusztított. A város a halottak és
a romok városává vált. „Akik életben maradtak, azok is a pokolba kerültek, és a halottakat
irigyelték” (Tadatosi Akiba). Nem tudni pontosan hány ember halt meg közvetlenül a
robbanásban, de a robbanást követő 1 héten belül becslések szerint 120 ezer ember vesztette
életét. 3 nappal később Nagasaki felett ismét atombomba robbant. „Azt, hogy Hirosimára le
kellett-e dobni az atombombát, én nem tudom. Én azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy
Nagaszakira ledobni hiba volt, abban egészen biztos vagyok! ”(Teller Ede). Tény hogy ezzel a
szövetségesek megnyerték a háborút, de mindenkorra új fejezetet is nyitott az emberiség
történetében.
A világ rádöbbent, mekkora energia is rejlik a nukleáris technológiában. Nyolc évvel a
hirosimai eset után, 1953. december 8-án Eisenhower, amerikai elnök megtartotta az „Atoms
for peace” című beszédét, melyben javasolta egy Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
felállítását. A szervezet feladatát a következőkben jelölte meg: "Dolgozzanak ki módszereket,
melyek segítségével a hasadóképes anyagokat az emberiség békés céljainak szolgálatába lehet
állítani. Szakértőket kell megbízni, hogy az atomenergiát a mezőgazdaság, orvostudomány és
más békés tevékenységek számára felhasználhatóvá tegyék. Kiemelt cél lehet a világ
energiaínségben szenvedő területeinek bőséges elektromos energiával történő ellátása." Sokan
ezért ezt a napot tartják a békés, kereskedelmi célú nukleáris energetika születésnapjának.1
’’Ezután a kongresszus elfogadta az atomenergia törvényt, amely véget vetett a kormány
nukleáris technikai ismeretek feletti monopóliumának. Az atomenergia törvénnyel három fő célt
próbáltak elérni: folytatni a fegyverfejlesztéseket, felfejleszteni a nukleáris energia békés célú
alkalmazási területeit, végül a lakosság egészségét és biztonságát biztosítani a kereskedelmi
nukleáris technológiák esetleges veszélyeivel szemben. 1954 szeptemberében kezdték el a világ
első kereskedelmi atomerőművének építését Shippingport-ban, az USA-ban. Elektromos áramot
Pittsburgh-nak szolgáltatott először 1957. december 23-án. A Shippingport reaktor
nyomottvizes típus volt, 230 MW termikus teljesítménnyel. Az elektromos hálózatra 60 MW-ot

1
http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/Alk_Energia/AE_8/AE-8-atom-2-maghasadas.pdf

3
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 4

szolgáltatott. A nyomottvizes reaktortípust eredetileg Rickover admirális ösztönzésére a

haditengerészet részére, anyahajók meghajtására fejlesztették ki. Ma ez a legelfogadottabb,
legbiztonságosabbnak tekintett atomreaktor koncepció. 1963-ban lépett üzembe az első, a
villamos energiát kereskedelmileg is versenyképes áron termelő reaktor. Ezt követően nagy
számban rendeltek meg és helyeztek üzembe atomerőműveket.’’ 2
Ugyanakkor még a 40-es évek végén megalakult a Reaktorbiztonsági Tanács Teller Ede
vezetésével. Teller szerint az atomerőművekben használatos új technológiákat nem lehet az
eddig bevett szokásoknak megfelelően először a gyakorlatban kipróbálni és menetközben
kijavítani az esetleges hibákat, hiszen egy radioaktivitást kibocsájtó baleset túl nagy kockázatot
jelent. Éppen ezért a tanács már az engedélyezésre benyújtott reaktorterveknél megvizsgálta a
lehetséges legsúlyosabb baleset következményeit, és több konstrukciót utasítottak vissza, még
azok megépülése előtt. Tellerék rájöttek, hogy a grafitmoderálású és vízhűtésű reaktorok
üregtényezője pozitív, vagyis ha a reaktor véletlenül túlhevül, és ennek következményképp a
hűtőközeg egy része elforr, a reaktivitás automatikusan megnő, ami a reaktor továbbhevülését
okozhatja. Így még több víz forr el, és még tovább hevül a reaktor, ami így végül akár robbanást
is eredményezhet. Azonban ezek az eredmények titkosítva voltak, így a szovjetek pontosan
ilyen koncepciójú reaktorok fejlesztésébe kezdtek, és ilyen reaktor volt a Csernobili is, ami
1986-ban „felrobbant”. 2
Látszólag a csernobili katasztrófa volt az, ami megtörte az atomenergia rohamos
terjedését. Az igazság azonban inkább az, több jele volt annak, hogy mégsem ez a jövő
energiája, gondoljunk itt csak Windscale-re vagy Three Mile Island-re, de valójában a
meghibásodások és balesetek száma sokkal nagyobb volt, mint amennyi a nyilvánosság elé
került. Világossá vált az emberek számára az a tény, hogy még a békés célú hasznosítás is óriási
kockázatot jelent a környezetre. Így kétségtelenül törést hozott a további fejlesztésekben, de
még koránt sem jelentette azok végét.
Napjainkban a legnehezebben megoldható környezeti probléma az erőművekből kikerülő,
használt fűtőelemek biztonságos elhelyezése. Mára kiderült az is, hogy teljesen veszélytelen
megoldás nem létezik. A nukleáris hulladék végső elhelyezésére hosszú ideig csak kevés
figyelmet fordítottak, bevett volt az a szokás, hogy azokat a világtengerek mélyére süllyesszék,3
„s ezen a tipikusan „szőnyeg alá söprési" gyakorlaton még érvényes nemzetközi
megállapodások után is csak a Greenpeace környezetvédelmi mozgalom heves tiltakozására
változtattak.”4 Azonban csak a velejáró problémák miatt hiba lenne első érzésre elítélni az
2
http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/Alk_Energia/AE_8/AE-8-atom-2-maghasadas.pdf
3
Rakonczai János (2003) p. 152
4
Rakonczai János (2003) p. 153

4
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 5

atomenergiát. Ezért a továbbiakban az atomenergia technológiájáról, gazdaságban betöltött

szerepéről, és persze a felmerülő problémákról is szó lesz.

2. Nukleáris Energia
2.1 Atomenergia

„Az atomenergia az egyik legújabb energiaforrás, amelyet az emberisén használatba vett. Az

atomenergia felhasználása az anyagtudomány századfordulón bekövetkezett forradalma, a
radioaktivitás felfedezése után vált lehetségessé. A radioaktivitás során egy adott atom, energia
kibocsátása mellett másmilyen atommá alakul át. A radioaktív elemekben az atommagot
összetartó erő, a magenergia nem képes az atommagot az elektrosztatikus

1. ábra –
Maghasadás
taszítóerők ellenében összetartani, és az atommag széthasad két kisebb rendszámú elem atom
magjára. A maghasadás közben az atommagból neutronok szabadulnak ki, amelyek képesek
újabb atommagokat széthasítani.”5 Ezt a folyamatot nevezzük neutronos láncreakciónak (1.
ábra), melynek ötletét Szilárd Leó szabadalmaztatta 1934-ben. Maghasadás következtében
tömeghiány figyelhető meg, az eredeti atommag tömege kisebb, mint a két keletkező atommag
együttes tömege. A két kisebb atommagban együttesen is kisebb magenergia van. Az egy
nukleonra jutó kötési energia növekszik, ami a tömeghiányt növeli és energia-felszabadulással
jár.6
2.2 Fúziós Energia
Az atommagban lévő energiák felszabadítására azonban az atommaghasadáson kívül,
más módszer is létezik, mégpedig úgy, hogy két kisebb rendszámú atommagot egyesítünk egy
nagyobb rendszámú atommaggá – ez a magfúzió –, itt a keletkező nehezebb atommagokban az

5
Forman Balázs (2003) p. 108
6
Forman Balázs (2003) p. 1081.
ábra: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/Kemia-I/Kepek/Maghasadas.jpg

5
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 6

egy nukleonra jutó kötési energia nagyobb, ezért hatalmas mennyiségű energia szabadul fel;
gondoljunk csak a Csillagokra, melyekben szintén ugyanez a folyamat megy végbe.7
Napjainkban az ITER program a leg ígéretesebb melyet az EFDA (European Fusion
Development Agreement) felügyel és szponzorál.

3. Nukleáris Energia Rendszer (NES) / Uránciklus

A Nukleáris Energia rendszer (Nuclear Energy System, NES) magába foglalja a teljes
nukleáris folyamatot: bányászat, őrlés, konverzió, urániumdúsítás, üzemanyaggyártás,
elektromos áram termelés, reprocesszálás, hulladéktárolás.

3.1 Bányászat 2. ábra –

Fúzió
Világon jelenleg 443 reaktor üzemel, melynek mindegyike urániumot használ
üzemanyagként. Az Uránium mint kémia elem több száz ásványban előfordul, de leginkább
savas kémhatású kőzetekben. Még a tengervízben is előfordul, de csak igen kis koncentrációja
igen kicsi, így kitermelése túl költséges volna. Az uránium átlagos előfordulási gyakorisága
mindössze 2-3 gr/tonna. Kitermelni viszont csak olyan kőzetekből szokták, ahol az U3O8
koncentrációja legalább 1-10 kg/tonna. Ez a mennyiség azonban a Föld több pontján is
rendelkezésre áll.8 A Földön jelenleg 5 496 000 tonna urán lelőhelye ismeretes, ebből 23%-al
Ausztrália, 15%-al Kazahsztán, Oroszország 10%-al, Kanada és Dél Amerika pedig 8%-al
részesedik (4. ábra). Azonban kitermelésben mégsem ez a rangsor mutatkozik. A legtöbb
Urániumot Kanada termeli ki, világpiaci részesedése 28%, őt követik az egykori Szovjet
tagállamok 25%-al, majd Ausztrália 21%-al, Afrika 16%-al, Oroszország pedig az egykori
tagállamok nélkül mindössze 8%-al (3. ábra). A 80-as évekig az USA is számottevő Urániumot
bányászott azonban mára már csak 4%-os részesedéssel bír. Az Afrikai országok közül pedig
Niger, Namíbia, Gabon és Dél Afrika termel még ki jelentősebb Uránium készleteket a
világpiacra (5. ábra). Uránium kitermelése 5 módszerrel lehetséges: Külszínfejtéssel,
Mélyművelésű bányákban, ISL (In Situ Leach) módszerrel, melynek lényege, hogy ”sok millió
liter erős savas vagy lúgos oldatot fecskendeznek be közvetlenül a felszín alatti vízbe, ami
kioldja a kőzetből az urániumot, és ami a savas vagy lúgos folyadékban oldott anyagként
keveredik el.
A befecskendező kutak gyűrűjének közepén a kitermelő kút kiszívja az urániumot tartalmazó
víz nagy részét, és a felszínen egy feldolgozó (processzáló) helyre kerül. Itt az uránt kivonják a

7
Forman Balázs (2003) p. 108
8
Forman Balázs (2003) p. 109

6
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 7

vízből, és a maradékot elfolyatják vagy visszapumpálják.”9 Az utolsó eljárás pedig a By-product

módszer. Mivel az uránium gyakran más ásványokkal fordul elő, pl. arannyal (Witwatersand),
vagy rézzel (Ausztrália). Ilyenkor az urániumot csak, mint „mellékterméket” bányásszák.
A világ legnagyobb bányája a McArthur River Kanadában, ami mélyművelésű, és a világpiaci
termelés 18%-át adja. A rangsorban 2. és 3. helyen Ausztrál bányák állnak, a Ranger 10%-al
(külszínfejtésű), és az Olmpic Dam 7%-al (6. ábra).

9
http://ebe.hu/uran/in-situ-leach-isl-uranbanyaszat/#awp::uran/in-situ-leach-isl-
uranbanyaszat/

7
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 8

4. ábra – A világ uránium

készlete, 2007

6. ábra – A 10 legnagyobb
uránbánya, 2007

3., 5., 6. ábra: http://wna-

members.org/uploadedFiles/members/Info_Servies/Publications/pg_uranium08.pdf
4 .ábra: http://www.world-nuclear.org/info/inf75.html

3. ábra – A világ uránium

termelése, 2007

3.2 Konverzió, Dúsítás, Fűtőelemgyártás

„A kibányászott ércet először helyben

5. ábra – A nyugati világ uránium megőrlik, majd urániumkoncentrátummá –
termelésének alakulása
sárga lepénnyé, yellow cake – alakítják. A fűtőelemciklus következő lépése az uránium-oxid

átalakítása uránium-hexafluoriddá (UF6), ez a Konverzió. Az átalakítás a dúsítás miatt

szükséges, mert az uránium-hexafluorid viszonylag könnyen gázosítható és az urán dúsítása –
az U235 izotóp koncentrációjának növelése – csak gáz-halmazállapotban lehetséges. Az urán
dúsítására alkalmazott eljárások a gázdiffúzió, a gázcentrifugálás és a gázfúvókás szeparáció.
8
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 9

Az uránt rendszerint 2-4%-ra dúsítják atomerőművek céljára, de hadászati célokra akár 90%-ig
is feldúsíthatják. Az urándúsítás az atomenergia hasznosításának, a fűtőelemciklusnak az egyik
kulcspontja. Technikailag az urán feldolgozásának az egyik legösszetettebb és legdrágább,
legnagyobb tőkebefektetést igénylő része. A világpiacon négy nagyvállalat foglalkozik
nemzetközi megrendelésre urándúsítással: az amerikai USEC, az orosz TENEX, a francia
EURODIF és a brit- holland-német URENCO. A japán JNFL és a kínai CNEIC csak belföldi
megrendelésekre dolgozik. Ma a világpiacon gyakorlatilag korlátlan mennyiségben lehet
dúsított Uránt kapni.”10
„A szükséges mértékben feldúsított uránt tartalmazó urán-hexafluoridot sorozatos oxidációs
lépések útján urán-dioxiddá alakítják, amit egy szinterezésnek hívott porkohászati eljárással
pasztillákká préselnek. Ezeket a pasztillákat üzemanyagpálcákba töltik, a pálcákat pedig
kazettákba szerelik.”11 Egy ilyen üzemanyagcella átlagosan 72,5 tonna súlyú.

3.3 Energiatermelés – Az Atomerőmű

Az üzemanyag hasznosítása az atomerőműben történik. A fűtőelemek maghasadásakor

felszabaduló energia nagyrészt hővé alakul, és ennek a hőnek egy részét alakítják át villamos
energiává. A fűtőelemek élettartama általában 3 – 4 év. Ez idő alatt a fűtőelem kiég, hasadó
anyag tartalma lecsökken, és felszaporodnak benne a különböző magreakciók során képződő
hasadási melléktermékek, mint pl. a Plutónium. Az atomerőműveket a reaktorok típusa alapján
szokták megkülönböztetni. Ismertebb típusú dúsított uránérccel működő atomerőművek: 12
PWR (Presurized water reactor) – Nyomottvizes reaktor (7. ábra)

10
Forman Balázs (2003) p. 110 7. ábra – PWR
11
http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/1/06/s-06.htm reaktor
7. ábra: http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/1/06/s-06.htm
12
http://teszerakt.uw.hu/Teszerakt%20Sci-fi%20Klub/Atomeromuvek.htm

9
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 10

RBMK reaktor - BWR (Boiler Water Reactor ) (8. ábra)

10
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 11

Hatásfoka 33-34 %, a világ reaktorainak 27% ilyen. „A szovjet tervezésű RBMK a

8. ábra – RBMK
reaktor reaktor

forralóvizes reaktorok egyik típusa. A forralóvizes reaktorok hűtőközege és moderátora a

könnyűvíz, fűtőanyaga pedig kismértékben dúsított uránium. A nyomottvizes reaktorokhoz
képest a legfőbb különbség az, hogy ennél a típusnál a reaktormagban lévő hűtővíz – mivel
nincs nagy nyomáson tartva – forrásban van, és az ily módon keletkezett gőzt gőzfejlesztők
közbeiktatása nélkül egyenesen a turbinákhoz vezetik. Az RBMK reaktor annyiban más, mint
egy általános forralóvizes reaktor, hogy nem könnyűvíz, hanem grafit a moderátora. A hűtése –
a többi forralóvizes reaktorhoz hasonlóan – könnyű vízzel történik és fűtőanyagként
kismértékben dúsított urániumot használnak”13 Ilyen típusú reaktor üzemelt Csernobiliban is.

Szaporító reaktor / Gyorsneutronos reaktor

„A szaporító-, vagy más néven tenyésztő reaktorok arról kapták nevüket, hogy az
üzemeltetés során nemcsak elhasználódik, hanem folyamatosan termelődik a fűtőanyag. Az
előzőekben ismertetett termikus (lassúneutronos) reaktorok U235-öt használnak üzemanyagként,
mivel ez az izotóp képes a maghasadásra. Csakhogy a természetes urán alig egy százalékát
alkotja ez az izotóp, nagyobb részét az U teszi ki. A szaporító reaktorok célja, hogy – az
238

energiatermelés mellett – az U238-ból olyan más izotópot állítson elő, ami már fűtőanyagként
használható.”15 Ezekben a reaktorokban általában Pu239-et állítanak elő. „A reaktormag nem
tartalmaz moderátort, ami a neutronokat lelassítaná, mert a plutóniumot legjobban a gyors
neutronok hasítják. Így ezt a típust gyorsneutronos reaktornak is szokták nevezni. A hűtőközeg

13
http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/reaktorta.pdf
8. ábra: http://teszerakt.uw.hu/Teszerakt%20Sci-fi%20Klub/Atomeromuvek.htm

11
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 12

ennél a típusnál nem lehet víz, mert az lelassítaná a neutronokat, így ehelyett folyékony
15
fémeket, elsősorban nátriumot használnak.” A világon mindössze 10 szaporító reaktor
üzemel, az innen kikerült plutóniumot többnyire pedig a hadiipar hasznosítja.

3.4 Reprocesszálás

A reprocesszálás során a már elhasználódott fűtőelemeket illetve azoknak egy részét

„hasznosítják újra”. A folyamatot megelőzően a fűtőelemet még 5 évig hűtő medencékben
tárolják az erőmű területén belül, hogy aktivitásuk lecsökkenjen. A reprocesszálás során a
fűtőelem kötegeket feldarabolják és salétromsavban feloldják. Az oldathoz ezek után egy TBP
(tributil-foszfát) nevű extrahálószert kevernek (valamilyen szerves oldószerben oldva), ugyanis
a TBP molekula magához köti az urán- és plutónium atomokat. Az így keletkező szerves oldat
sűrűsége kisebb, mint a salétromsavé, így a két oldat külön válik és könnyedén elkülöníthető
lesz. Az elválasztott hasadóanyagot tartalmazó részt a további lépésekben UO2 és PuO2-dá
alakítják, és a már leírt módon új fűtőelem gyártható belőlük.14

3.5 Atomhulladékok tárolása

Napjainkban az atomerőművekből kikerülő kis- és nagy aktivitású hulladék okozza a

legtöbb problémát. Az utóbbi két évtizedben jelentős tudományos és technológiai előrelépések
történtek a biztonságos hulladék tárolás tekintetében. Azonban a nagy aktivitású hulladékok
végső elhelyezése még ma is kérdéses. Ezen anyagok tárolása - mint pl. a kiégett fűtőelemek
vagy a reprocesszálásból származó nagy aktivitású hulladékok - még mindig átmeneti
tárolókban zajlik, ami vagy az erőmű területén található a föld felett, vagy alacsony
mélységben a föld alatt. Azonban a hulladék végleges tárolása, ártalmatlanítása, csak mélyen a
föld alatt 500-1000 m mélységben valósítható meg. A végső elhelyezésnél kitűzött cél, hogy
sokáig, akár év milliókig is biztonságosan tárolható legyen a hulladék, anélkül hogy az kárt
tegyen a természetben.
A Nagy aktivitású hulladékokat azonban a végleges elhelyezés előtt át kell alakítani, melyre
legalkalmasabb eljárás az üvegesítés. Ebben az eljárásban a hulladékot először kiizzítják, majd
a keletkező port szilícium- és más egyéb oxidokkal keverik össze, így ez a keverék magas
hőmérsékleten üveggé alakul. Az üveg hőálló, nem oldódik, és remekül tűri a sugárzást is, így
biztonságosan képes magában tartani a radioaktív anyagokat. Így ez az üveg már hordókba

14
http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/1/06/s-06.htm

12
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 13

tölthető, és elszállítható a végleges nyughelyre. Ezt az eljárást alkalmazzák a reprocesszálás

során keletkezett nagy aktivitású hulladékoknál.15
A végleges tárhelynek olyan geológia környezetet kell választani, ami geológiailag stabil, tehát
nincsenek földrengések és nem fekszik törésvonal mentén. Valamint hogy alacsony legyen a
vízmozgás, vagy egyáltalán ne is legyen. Ilyen helyek pl. a sóbányák, de találtak már gránitban
is alkalmas tárolókat/barlangokat. Jelenleg is több ország - mint pl. az USA, Finnország,

9. ábra – Kiégett fűtőelem ártalmatlanító,

Svéd terv

Svédország, Franciaország - folytat kutatásokat mély földalatti laboratóriumokban, hogy aztán

majd ide lehessen elhelyezni és ártalmatlanítani a kiégett fűtőelemeket. Legkorábban 2020-ban
léphet működésbe az első mesterséges föld alatti ártalmatlanító hely, ahol a fűtőelemeknek 50-
150 évet kell eltölteniük, hogy radioaktivitásuk kellő képpen lecsökkenjen. A létesítmény a
tervek szerint 500m mélyen lesz, és alagút rendszerekből fog állni (természetesen mindez
valamilyen kristályos alapkőzetben). A kiégett fűtőelem kötegeket öntött vassal, majd rézzel
burkolják, ezekután pedig az alagút egyik járatában egy lyukba helyezik, melyet bentonit
agyaggal temetnek be. (9. ábra)

4. Balesetek

Az atomenergia hasznosítása során a leglátványosabb katasztrófának a csernobili

bizonyult 1986-ban. Valójában ez a baleset volt az ami ráirányította a figyelmet az eddig
eltitkolt balesetekre is, amiknek nagy részéről ma sem beszélünk, pedig meglehetősen hosszú a
lista. De ugye Murphy örök törvénye, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Sokszor viszont
nem is baleset történt, hanem szándékosan juttattak radioaktív anyagokat a környezetbe, hogy
lássák azok élettani hatásait.

15
9. ábra: http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/Pess/assets/08-33461-CCNP-Brochure.pdf

13
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 14

4.1 Windscale

1957. október 7-én történt az eset Angliában. „Az első windscale-i reaktorok
grafitmoderálású, levegőhűtésű, plutóniumtermelő reaktorok voltak. A 2-300 Celsius-fok
hőmérsékletű grafitmoderátorban az alábbi folyamat játszódik le üzem közben: a neutronok a
lassulás során a grafitot alkotó szénatomok magjainak ütköznek. Bizonyos valószínűséggel a
szénatomokat ki is mozdíthatják a rácsban elfoglalt helyükről. A rácshelyből elmozdított atom
ekkor magasabb energiaszintre kerül, ily módon a grafit energiát tárol. Amennyiben azt az
"energiával megszívódott" grafitot felmelegítjük, a hőmozgás következtében az atomok
visszaugrálnak az eredeti, alacsonyabb energiájú helyeikre, az energiakülönbség pedig hő
formájában jelenik meg, tovább melegítve a grafitot. Ez az öngerjesztő folyamat akár a grafit
meggyulladásához is vezethet.”16 Ez az ún. Wigner effektus. Ez ellen a moderátorok rendszeres
felmelegítésével lehet védekezni, így a reaktor nem tud akkora hő energiát tárolni, hogy
kigyulladjon. Ezt a folyamatot azonban itt túl későn, és kellő körültekintés nélkül hajtották
végre, így a grafit kigyulladt. Azonban a tüzet szerencsére időben megfékezték, és a
radioaktivitás zömét pedig a kéménybe épített szűrők visszatartották, így komoly környezeti kár
nem történt, a lakosság sugárterhelése is a megengedett érték alatt maradt.18

4.2 Three Miles Island

A Three Miles Island-i atomerőmű az USA-ban Pennsylvania államban található. A

TMI-2 blokk egy nyomottvizes reaktor volt. A baleset 1979. március 28-án következett be, egy
konstrukciós és egy emberi hiba következtében, ugyanis a reaktor egyik hűtőhurkában
megszűnt a hő elvezetés, így a nyomás és a hőmérséklet rohamosan növekedni kezdett a primer
körben. A vártnak megfelelően működésbe lépett a vészleállító rendszer, a reaktor leállt,
azonban a zóna hűtéséről még gondoskodni kellett, mivel a radioaktív hasadási termék
maradvány hője még ekkor is jelentős. Az elégtelen hőelvezetés miatt a nyomás továbbra is nőt,
ezért kinyílt a nyomáskiegyenlítő tartály lefúvató szelepe.(7. Ábra) A szelepnek a megfelelő
nyomás elérése után le kellett volna zárni, azonban ez a szelepre kivált bórsav miatt nem történt.
Ugyan kézzel elzárhatták volna, de a visszajelző rendszer hibás kivitelezése miatt nem vették
észre, így a szelep nyitva maradt, minek következtében a lecsökkent nyomás miatt a víz lassan
elforrt a zónából, és a fűtőelemek burkolata a kb. 1100 °C-os hőmérsékletben felnyílt, és
elkezdődött a víz-cirkónium reakció: Zr + 2 H2O = ZrO2 + 2 H2. A keletkező hidrogén egy része
kijutott a konténmentbe és egy kisebb robbanást okozott. Szerencsére még időben észrevették

16
http://teszerakt.uw.hu/Teszerakt%20Sci-fi%20Klub/Atomeromuvek.htm

14
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 15

mi történ, elzárták a lefúvató szelepet és lassan helyre állt a rendszer működése. Szerencsére
nem történ sérülés ebben a balesetben, és a környezeti károk is elenyészőek lettek.
4.3 Csernobil

A Baleset 1986. április 26-án történt Ukrajnában, egy forralóvizes reaktorban (8. ábra).
A helyzetet, mint az előbbiekben is, egy konstrukciós hiba, és az „emberi hülyeség”, a
körültekintés teljes hiány okozta. Az egész egy ártalmatlannak tűnő kísérlettel indult, amiben
azt próbálták szimulálni, hogy egy áramkiesés után a turbina forgó része a tehetetlenség miatt
meddig marad még forgásban, meddig képes még elektromos áramot előállítani a zóna
hűtőközegét keringtető elektromos szivattyú számára.
A kísérletben kiiktatták az összes automatát, azonban a kísérlet rosszul sült el. Egy biztonsági
mechanizmus miatt, mivel a reaktor hűtővize hirtelen melegedni kezdett a szabályzó rudak
automatikusan megindultak lefelé, hogy csökkentsék a reaktor teljesítményét. Azonban a
szabályzó rudak alja grafit volt, így amikor azok megindultak lefelé, a víz helyét a grafit
foglalta el, ami drasztikusan megnövelte a reaktor teljesítményét, a reaktor helyenként
szuperkritikussá vált, és a hirtelen túlhevülés okozta hőtágulás miatt a szabályzó rudak
fémcsatornái elgörbültek, a szabályzó rudak pedig félúton lefelé elakadtak. A hőteljesítmény
eléri a 3GW-ot. A hűtővíz egyre nagyobb mennyiségben forr el. És a már említett módon, a
pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad. A fűtőelemek a hő
miatt deformálódnak, és eltörik a hűtőközeg csöveit, a hirtelen fejlődött gőz nyomása pedig
robbanást idéz elő, ami lerepíti a reaktor fedelét. A fűtőelemek burkolata felnyílik, és itt is, mint
Three Miles Island-en, elkezdődik a víz-cirkónium reakció. Az így keletkező hidrogén
felrobbanva, lesodorja az épület tetejét is, a grafit a levegőn meggyullad, füstje pedig
radioaktivitással szennyezi be az egész épületet. A tűz 10 napig égett mire sikerült
megfékezni.17
A történelem legpusztítóbb, legtöbb emberáldozatot követelt, és a környezetet a legjobban
károsító atom balesete volt ez.

6. Az Atomenergia szerepe a gazdaságban

Habár csak, mindössze 30 ország rendelkezik atomerőművel, mégis a teljes

energiatermelés csaknem 15%-át adják. Sok ország energiafelhasználásának egy részét
atomenergiával fedezi (9. ábra). Franciaország pl. villamos energiájának 78%-át

17
http://www.atomeromu.hu/balesetek
9. ábra: http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf

15
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 16

atomerőművekből nyeri, és összesen 59 reaktor működik az országban. Litvánia 72%-át,

Szlovákia 57%-át, Belgium 54%-t, Magyarország pedig 38%-át állítja elő villamos energiáját

9. ábra – Az atomenergia arány az egyes országokban, 2006,

Saját szerkesztés

atomenergiával. Azonban csak 9 ország állítja elő villamos energiájának több mint 40%-t
atomerőművekben, a 30 ország közül, és még további 7 ország termel 30% fölött villamos
áramot atomenergiával. A fejlődő országokban a nukleáris energia, ezzel szemben csak 2 -
9%-a termelt villamos energiának. Kína, Brazília és India pl. 2-3%-át állítja elő
atomerőművekben.
A világon jelenleg 438 nukleáris reaktor üzemel, melyek összesen 372 GW energiát termelnek.
Ezen működ reaktoroknak is csaknem fele 3 országban koncentrálódik: USA 104,
Franciaország 59, Japán 55. A nukleáris energia virágzása a ’70-es ’80-as években vette
kezdetét, amikor is a reaktorok száma elérte a 322-t, összteljesítményük pedig a 301GW-ot. A
Three Miles Island-de és a Csernobili baleset után azonban jelentősen lelassult a nukleáris
energia elterjedése. Ezt remekül tükrözi az a tény, hogy a ’90-es évek alatt a reaktorok száma
csak összesen 10 db-al növekedett, 31 GW-al. 2000 és 2005 között még további 6 reaktor épült
meg amik 18 GW-al csatlakoztak a rendszerhez. Azonban napjainkban az atomenergia termelés
teljesítménye egyre növekszik. 1990-ben az atomerőművek teljesítmény még csak 68%-os volt,
2005-re viszont már 81%-ra változott ez a teljesítmény.18

7. Összegzés

18
http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf

16
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 17

Láthatjuk tehát, hogy az atomenergia gazdaságban betöltött szerepe mára már

nélkülözhetetlen, és azt is láthatjuk, hogy a technológia biztonsága a kezdetektől egészen
napjainkban olyan mértékű változáson ment keresztül, hogy napjainkra szinte lehetetlen egy
esetleges újabb Csernobil bekövetkezése. Az egyetlen érv, ami ellene szól, az talán az
erőművekből kikerülő hulladék tárolása, de hamarosan ez a kérdés is megoldódik, és egy olyan
teljesen biztonságos energiaforrást kapunk, mely nem bocsájt ki semmilyen globális
felmelegedést fokozó gázt, és nem okoz rákos és légzőszervi megbetegedéseket. A jövő
energiája azonban még sem ez. A tudósok a fúziós erőművekben látják a jövőt manapság,
hiszen 350 kg-nyi fúziós üzemanyag egy 1000 MW-os erőmű egy évi üzemeléséhez elegendő.
(Magyarország villamos energia igénye kb. 4500 MW). Azonban az első ilyen reaktor csak
2050 körül lesz működőképes.

17
Barabás Zoltán Az atomenergia hasznosítása, Problémák és Balesetek 18

Irodalom jegyzék:

• Forman Balázs (2003): Az energiaforrások és az energiapolitika – In: Bora

Gyula – Korompai Attila (szerk.): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Aula
Kiadó, Budapest pp. 108 – 117

• Rakonczai János (2003): Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged pp. 152 –
157

• http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/Pess/assets/09-16631_iaea_tools_brochure.pdf
• http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/Pess/assets/06-13891_NP&SDbrochure.pdf
• http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/Pess/assets/08-33461-CCNP-Brochure.pdf
• http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf
• http://www.atomeromu.hu/balesetek
• http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf
• http://ebe.hu/uran/in-situ-leach-isl-uranbanyaszat/#awp::uran/in-situ-leach-isl-
uranbanyaszat/
• http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/Alk_Energia/AE_8/AE-8-atom-2-maghasadas.pdf
• http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/1/06/s-06.htm
• http://ebe.hu/uran/in-situ-leach-isl-uranbanyaszat/#awp::uran/in-situ-leach-isl-uranbanyaszat/
• http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/Kemia-I/Kepek/Maghasadas.jpg
• http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf
• http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/reaktorta.pdf
• http://teszerakt.uw.hu/Teszerakt%20Sci-fi%20Klub/Atomeromuvek.htm
• http://wna-
members.org/uploadedFiles/members/Info_Servies/Publications/pg_uranium08.pdf
• http://www.world-nuclear.org/info/inf75.html

18