Ókori nevelési módszerek

Az ókori nevelési módszerekből, jómagam, a sumérok, a kínaiak, a hinduk, az egyiptomiak, az

athéniak és a rómaiak által alkalmazott nevelési módszereket szeretném bemutatni nektek.
Sumerok : írnokképző iskola „a tábla háza”, melyben a tanulmányok kisgyermekkortól a
felnőttkorig tartottak, alapfokú oktatáson kívül (sumér – akkád költészettel, mítoszok,
himnuszok, ráolvasások szövegeivel is megismerkedtek a növendékek.
Az idősebbek oktatása szakosodott, differenciálódott, annak függvényében, hogy mely
életpályára készült elő a felnőtt: énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, orvos.
Kína: legelterjedtebb módszer a szövegek szó szerinti memorizálása volt. Voltaképpen ez azzal
járt, hogy előbb megtanulták a szöveget, s csak ezután értették is meg annak lényegi tartalmát.
Fontosnak tartották az értelem szintjén elsajátított, bemagolt erkölcsi parancsok, etikai normák
elsajátítását is. Úgy vélték, ha bemagoltatják a gyermekekkel az erkölcsi parancsokat, normákat,
akkor majd ezek szerint fognak eljárni és cselekedni is, s eme módszer segítségével a jó életre
nevelik a gyermeket.
Hindu (Brahman iskolák): az oktatás módszere a szigorú emlékezetbe vésés, a memorizálás
volt, ám kerülték a testi fenyítést, ehelyett: éhezéssel, hideg vízben fürdéssel, vagy a tanítástól
való megvonással, eltiltással büntették a szófogadatlan diákot.
Egyiptom: írnokképzés: életszerű feladatok megoldása, hivatali levelek fogalmazása,
szerződések megkötése, ügyiratok szerkesztése köré szerveződött. A gyermek lelkére erkölcsi
szózatok, intelmek útján próbáltak hatni. Ám ha ez nem segített alkalmazták a verés módszerét,
vagy a lábait összekötözték. A nagyobb egységeket teljes mondatokat kellett kántálva a tanító
után mondaniuk. Gyakori volt a szöveg bemagolása anélkül, hogy értelmét értenék
(visszautalhatunk e ponton a hindu vagy a kínai módszerekre). Ugyanígy jártak el, az erkölcsi
szabályokkal is, azt gondolták, ha ezt emlékezetből megtanulja aszerint fog cselekedni.
Athén: A fő kérdés hogyan lesz a gyermekekből jó poliszpolgár?
Ehhez kell:
• Általános műveltség (ismerte: népe történelmét, mitológiáit, mondáit, klasszikus költők
műveit)
• Szakmai műveltség (szüleitől sajátította el, apáról fiúra szállt)
Középfokon megkezdődik Homérosz műveinek behatóbb tanulmányozása: a tanító elmondja a
részlet cselekményeit, a szereplőkről is szól, majd ennek ismeretében elemzik a szöveget. Ha
megértették a szöveget, kérdés felelet formába tömörítették.
Szókratész: bábáskodás. Rádöbbenti hogy felületes tudása mennyire hamis. Majd lépésről
lépésre haladva kérdésekbe fűzött információk révén elvezeti a megoldáshoz. (Platón
dialógusaiból kiemelkedő ebből a szempontból a Menon című műve.)
Róma: olvasni tanulni szótagolva. Játékos módszerek Quintilianus (elefántcsontból vagy fából
faragott betűket ad). Itt szeretnék utalni Comeniusra, akinél újfent előkerülnek a játék szerepei,
és fontossága az oktatásban és a nevelési módszerekben. Fegyelmezési eszköz volt a fűzfavessző
és a szíjkorbács. A kemény római jellem kialakítására ezeket szükséges velejáróknak vélték.

Készítette: Takács Péter