06.09.09.

változat

magyarul: MÉRNÖKI FIZIKA

A tantárgy neve: Kódja: DFAN-TE-215
angolul: Engineering Physics

Felelős oktatási egység: Természettudományi és Környezetvédelmi tanszék

Kötelező előtanulmány: - Kódja: -

félévi óraszámok Gyakorlat
Típus vagy labor Követelmény Kredit Oktatás nyelve
Előadás Gyakorlat Labor
helye
150/60 30 15 15 Fizika labor V 5 magyar
Mintatantervi elhelyezkedés szakok szerint
Mintatantervi
Szak: Szakirány Tantervi modul: Választhatóság:
félév:
Anyagméenöki minden alapozó 1 kötelező
Gépészmérnöki minden alapozó 1 kötelező
Mérnök Informatikus minden alapozó 1 Kötelező
neve: Dr. Kiss Endre beosztása: főiskolai tanár
Tantárgyfelelős oktató Telefon: 06-25-551-635 e-mail: kisse@ mail.poliod.hu
Cím: DF Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék C-114 szoba
Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás

Jellemző átadási módok: Gyakorlat: Maximum 30 fős csoportokban táblás számolási gyakorlat

Labor: Maximum 22 fős csoportokban laboratóriumi gyakorlat

A modul célja az anyagi pont mechanikája, elektromosságtan, a folyadékok és gázok

sztatikája és dinamikája, a hőtan, valamint az optika, a kvantummechanika és a
Oktatási cél:
félvezetők és a modern fizika alapjainak megtanulása, a modult követő szaktárgyak
előkészítése.

Hartai J.: Fizika I. (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 2000)

Fercsik J.: Fizika II. (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 2001)
Hartai J. Kelemen A. :Fizika Laboratóriumi gyakorlatok I.
Kötelező irodalom és (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 2001)
elérhetősége: Hartai J. Kiss E. Spissák L.: Fizika Laboratóriumi gyakorlatok II.
(Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 2001)
Fercsik J. Kelemen A. Takács M.: Fizika példatár (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt,
Budapest, 2001)
Ajánlott irodalom és Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., II., III. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997)
elérhetősége: R. Feynmann: Modern Fizika 1., 2., 3., 5., 7., 9. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
A laboratóriumi gyakorlatokon használt mérési jegyzőkönyveket az intézmény
könyvtárában lehet beszerezni. A hallgatónak a mérési gyakorlatra ki kell tölteni az
Beadandó feladatok/mérési
elméleti összefoglalás részt, a mérési eredményeket, számításokat a mérési gyakorlaton
jegyzőkönyvek leírása :
kell a jegyzőkönyvbe beírni, majd a gyakorlat végén beadni. A jegyzőkönyvekre a
hallgatók a mérési eredmények alapján osztályzatot kapnak.
A félév során az elméleti anyagból és a hozzá tartozó számolási feladatokból két
dolgozatot kell megírni, az elsőt a 8. oktatási héten (témája az első hét hét tananyaga), a
Zárthelyik leírása, másodikat a 14.oktatási héten (témája az 1. dolgozattól és a 13. hét végéig tanult anyag ).
időbeosztása: A dolgozatok 100-100 pontosak, ebből dolgozatonként 10 tesztkérdés összesen 30 pontot
ér, a két kifejtendő elméleti kérdés összesen 20 pontot, két feladat pedig összesen 50
pontot. A laboratóriumi gyakorlatok anyagából a 15. héten dolgozatot írnak a hallgatók.

Az érdemjegy
megszerzésének feltételei
1. Az előadásokon és a számolási gyakorlatokon ötnél kevesebb hiányzás
2. A két, elméletből és számításból, álló zárthelyi dolgozat mindegyike 20 pontnál
jobb
3. Mindegyik órarendszerinti mérési gyakorlat sikeres elvégzése (hiányzó, vagy
sikertelen gyakorlatot pótolni kell)

Ha az érdemjegy megadható, és ha a két, elméleti és számítási, dolgozat

átlagpontszáma eléri, vagy meghaladja az elérhető maximális pontszám 51%-át akkor
megajánlott jegy szerezhető, amelynek kiszámolása az utolsó oldalon található. Ha a
hallgatónak vizsgáznia kell, akkor az első, és amennyiben arra sor kerül a második
vizsgájába a modulközi dolgozatok átlaga és a laboratóriumi mérési jegyzőkönyvekre
kapott jegyek átlaga beleszámít a mellékletben magadott módon. A harmadik vizsgán
már csak a vizsgán nyújtott teljesítmény számít. A vizsga minimumkérdésekkel
kezdődik, amelyeknek 80%-ra helyesen kell felelni. Ha helyes válaszok aránya ez alatt
Az érdemjegy kialakítása:
az érték alatt van a vizsga elégtelen. A vizsga alapvetően szóbeli, azonban
feladatmegoldással kezdődik, amit közösen is írhatnak a vizsgázók. A hallgató két
elméleti tételt húz, melyek legalább egyikének nem tudása elégtelent eredményez. A
tételek között a mérésekkel kapcsolatos anyag is szerepel (az érdemjegy kialakításának
pontos kiszámítása az utolsó oldalon látható). Az értékelés során mind a két tételre,
mind a két feladat megoldására 25-25 pont adható. A vizsga akkor lehet sikeres, ha a két
tételre és a két feladatmegoldásra kapott pontszám 51, vagy annál nagyobb. A hallgató a
tételjegyzéket legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hete után a hálózaton megtalálhatja.
Hét Elméleti tananyag Gyakorlati tananyag
Kinematikai alapfogalmak Kinematikai és dinamikai feladatok
Út, elmozdulás, pálya, helyvektor, sebesség, gyorsulás.
Dinamika
1.
A mechanika axiómái, a dinamika alapegyenlete, a dinamika
alapegyenletének megoldása általában, és egyenes vonalú mozgások
esetén.
A dinamika alapegyenletének megoldása görbe vonalú mozgások Laboratóriumi mérési eligazítás,
2. esetében, lendület, lendület megmaradás hibaszámítás, műszer és mérési
elméleti ismertetés
Munka, energia, teljesítmény, munkatétel, pontszerű testekből álló Laboratóriumi gyakorlat (a nehézségi
3.
rendszerek mechanikája gyorsulás mérése ingával)
Harmonikus rezgőmozgás, rezgések összetevése, csillapított rezgések, Számolási gyakorlat mechanikából
4.
gerjesztett rezgések.
A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai: Számolási gyakorlat mechanikából és
Az ideális folyadékok és gázok tulajdonságai, Pascal törvénye, folyadékok mechanikájából
5.
Archimedes törvénye, súlyos folyadékok nyomása. Az áramlástan
alapjai, kontinuitási egyenlet, Bernoulli egyenlet és alkalmazásai.
Hőtan: Intenzív és extenzív mennyiségek, Munka, hőmennyiség, belső Laboratóriumi gyakorlat (súrlódási
6. energia, termodinamika I. főtétele, izotermikus, izobár, izochor, együttható meghatározása)
adiabatikus állapotváltozások, körfolyamatok, Carnot körfolyamat.
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok, entrópia, a termodinamika II. Számolási gyakorlat hőtanból
7. főtétele. Az ideális gázok statisztikus mechanikai modellje, szabadsági
fokok, ekvipartíció tétele, Dalton törvénye. Hőtágulás, fázisátalakulások.
Elektrosztatika: Laboratóriumi gyakorlat hőtanból
Az elektromos töltés és az elektromos mező fogalma, jellemzői, Gauss (hőtágulási együttható
8. tétel, Coulomb törvénye, potenciál és feszültség, kapacitás, meghatározása)
kondenzátorok, kondenzátorok kapcsolása.
1.zárthelyi dolgozat
Egyenáramok: Számolási gyakorlat (hőtanból)
Az elektromos áram fogalma, áramerősség, áramsűrűség, Ohm törvény,
9.
ellenállás, fajlagos ellenállás. A fajlagos ellenállás hőmérsékletfüggése.
Ellenállások kapcsolása, Ohm törvény teljes áramkörre.
Kirchoff törvényei, hálózatszámítási módszerek: Kirchoff egyenletek Laboratóriumi gyakorlat
10 módszere, hurokáramok módszere, szuperpozíció módszere. Az (Ellenállásmérés, mérések
elektromos áram hőhatása, termoelemek. egyenáramú hálózatban)
 Mágnességtan: Számolási gyakorlat (elektrosztatikai
11. Az egyenáram mágneses mezeje, Biot-Savart törvény, erőhatások feladatok)
mágneses mezőben elektromágneses indukció.
Váltakozó áramok: Számolási gyakorlat(egyenáramú és
A váltakozó áram effektív értéke, az áram és feszültség megadása mágnességtani feladatok)
12. komplex kifejezésekkel, ellenállás, induktivitás és kapacitás váltakozó
áramú hálózatokban, soros RLC kapcsolás, a váltakozó áram
teljesítményei, komplex hálózatszámítási módszerek.
Optika: Geometriai optika, a fény terjedése, síktükör, gömbtükrök Laboratóriumi gyakorlatok
leképezése, a fény törése, prizmák, lencsék leképezése, lencseegyenlet (Fényelhajlás rácson, fény
13. Fizikai optika, interferencia, rés, rács, optikai eszközök: nagyító, hullámhosszának meghatározása)
mikroszkóp,
Schlieren berendezés, spektroszkóp.
Az anyagszerkezettan alapjai: Számolási gyakorlat (váltakozóára,
14. Atomok és molekulák felépítése, energiaszintek, a spektroszkópia fizikai optika)
alapjai. Atomfizika, atommagfizika. 2.zárthelyi dolgozat
Röntgen sugárzás előállítása és Laboratóriumi gyakorlat (dolgozat az
alkalmazása, a félvezetők fizikájának elvégzett mérések anyagából, mérési
15. alapjai, félvezető eszközök. jártasság bizonyítása)
A félvezetők fizikájának alapjai, félvezető eszközök. A plazmafizika
alapjai. Az indukciós és a dielektromos hevítés.
 Az A TE215 Műszaki Fizika modul során nyújtott hallgatói teljesítmény értékelése
érdemjegy Jelölések:
kialakítása 1.MKD: első modulközi dolgozat eredménye pontban kifejezve (0-100)
2. MKD: az utolsó előtti héten írt dolgozat eredménye pontban kifejezve (0-100)
MKDÁ: a két modulközi dolgozat eredményének átlaga pontban kifejezve (0-100)
SZV: a szóbeli vizsga eredménye (beleértve a feladatmegoldást is)vizsgadolgozat pontban kifejezve (0-
100)
LÁ: a mérési gyakorlatok jegyzőkönyveinek átlaga pontban kifejezve (0-100)
LD. a laboratóriumi mérésekről írt dolgozat eredménye pontban kifejezve (0-100)
O: az órai munka értékelése, ha van, pontban kifejezve (0-100)
VP: a modul értékelése pontban kifejezve (0-100)

a. Ha

1. MKD + 2. MKD ≥ 102 és LD ≥ 51

Ha van órai munka értékelés:
6MKDÁ + 2 LÁ + LD + O
= VP
10
Ha nincs órai munka értékelés:
6MKDÁ + 2 LÁ + LD
= VP
5
b. Első vizsga:
Ha
1.MKD + 2. MKD < 102
És SZVD< 51, akkor a vizsgajegy elégtelen. Ha VD eléri, vagy meghaladja az 51 pontot:
Ha van órai munka értékelés:
3MKDÁ + 6 SZV + 2 LÁ + LD + O
= VP
13
Ha nincs órai munka értékelés:
3MKDÁ + 6 SZV + 2 LÁ + LD
= VP
12
c. Második és harmadik vizsga:
Ha
1. MKD + 2. MKD < 102
És SZV < 51, akkor a vizsgajegy elégtelen. Ha VD eléri, vagy meghaladja az 51 pontot:
6 SZV + 2 LÁ + LD
= VP
5