-' !/: ,,.

f'
I_

'.' ,

i.'f,

,..;.'

·" ,

T" -f

ll

EMBERI TEST
TeJjes attekintes szervezetiink felepiteserol es miikodeseroJ

az ember. Egyediili pelddny. Nem elt beltile tobb es most sem el, s mint fan se no egyforma ket level, a nagy id/in se les; hozni hasonlo."
.Jlyen
(Koszt olanyi Dezsd)

AZ

EMBERI TEST
Teljes atteklntes szervezetiink felepiteserdl es miikodeserol

Medicina Konyvkiade Rt. Budapest • 1993

Lang Kiad6

A mil eredeti THE (A comprehensive © guide to the HUMAN structure Ltd,

c ime: BODY and functions of the human body)

Marshall Editions

England forditas:

(London)

1989

Magyar Ehman © Bea,

Ocseriyi And rasn e , dr. translation: dr. A Ehman

Ocse nyi Zo l t a n , Bea, 1992

1992

Hungarian

Ocsenyi Andrdsne,

Ocsenyi Zoltdn, forditast d r.

e llendr izte: Tibor

Donath

Consultant Managing Art Editor

Editor Editor

John Ruth Eddie Zilda Barry Janice

O.

E. Clark

Binney Poulton Tandy Baker Storr Burningham Johnstone Kramer Morgan Parker Twist Bostock Luck Merrell Gill Gill

Picture

Editor

Production

Contributors

Sally Hugh Ann Pip Clint

Stephen

Editors

Louise Stephen Sam

Proof Indexer

reader

Fred Kathie

2. ISBN 963 242

kiadas 171 X (Medicina)

ISBN

963 784 027 3 (Lang)

A a Medicina

kiiziis

kiadasert Rt.

felel: Kiad6 Katalin Karoly igazgat6ja

Kiinyvkiad6 FelelOs

es a Lang Benjamin Vigh Nagy

szerkesztd: vezeto: szerkeszto:

Muszaki Mtiszaki

Laszlo

Azonossagi

szam:

1123

Tartalom
Beveze tes 1. fejezet. 2. fejezet. 3. fejezet. 4. fejezet. 5. fejezet. 6. fejezet. 7. fejezet. Noveke de s es fejlddes A csontvaz Az izmok A bor A sejt Alegzes Aver A sziv Az emeszte s A vese Az endokrin rendszer 7 9 27 39 49 57 71 93 109 145 171 189 207 231 253 291 307 330 335

<s. fejezet.
9. fejezet. 10. fejezet. 11. fejezet. 12. fejezet. 13. fejezet. 14. fejezet. 15. fejezet. 16. fejezet.

Az idegrendszer Az agy Az erzekszervek A szapor odus Genetika es orokld'des

Szomagyarazat Targymurato

Bevezetes
Az emberi test Ie lepltesenek es mukod ese ue k rejt elyet mar sokan promegfogalmazni. csoda Mondhatjuk perigaz; is - ez nyilvanvaloan balt ak megfejteni, am akkor betekinteni vagy legalabbis sze, hogy maga az elet megfejthetetlen ezekbe a folyamatokba:

a m u lh at u n k el igazan , ha m c gp ro ba l u n k k6zelebbr61

az igazi csoda az , hogy bar a tudo+-

many eldre haladtaval a lelegzo , mczgo , g o nd o l k o d o , egyszoval az e16 ember egyre me lyebbe n megismeri sajat c lctfo lya mata inak mrikode+set; az egyrnas u t a n feltarulo sora titkok m og ot t megis fclfcdczesrc varo je le nsegek vegte len rejt6zik.

K6nyviink celja, hogy az olvasok szeles t abo r a t megismertesse az emberi test szerkezet e nek es m Ilk Sd e se n ek mechanizmusaival kap~ csolatos emberr61. Az els6 fejezet ujszulott izmokat rugalmas matainak nem szund csecsem6 e mbe r r e n6vekszik. azt a Iejlodesi folyamatot mutatja be, ahogyan az az a gyermekkoron Ez ut a n testiink tekintjiik es a serdiil6koron at , majd szervezetiink alapvet6 at feln6tt es a kulvilag clctfolya-« a sziv soh a a szervezet mai t ud o m a n y o s ismeretekkel. nagykozonsegne Ezt a k6nyvet tu dos o k es szak~ k: emberek Irtak embereknek az e rtdk Irtak a muvelt

fobb st ru ktura it , a csontokat,

es az iziileteket h a t a r a t , a b6rt. mas

A szervezet a legzes soran minden

sz6veteihez is a sejtek.

h a s o n l o a n , a b6r A sejtek

szinterei

energiakepz

d teve kenysege

a tiid6be m unkajanak

jut o oxige nre epul: segltsegevel

ezt az exigent

a verere k szallitjak

re szebe.

Elctc ncrg la nk es a sz6veteink megujulasahoz szukseges u t a np o t la s masik forrasat a szervezetiinkbe keriil6 etele k je lent ik. Az emeszthe+tetlen tapla lekot szervezetiink kivalasztja , a p o te n c ia l isa n me rgezd anyagok pedig a vesen at t avoz nak testiinkb61. A vese sziintelen szur6~ tevekenysege Testiink sz6vetek rendszer, utasft asait egyben testiink mat, egyben ve r n yo m a su n ka t , a kering6 ver me nnyiseget , es a ke mhat asat is szabalyozza. ket kulonal lo rendszere megfelel6en amelynek az izmokhoz vegezzek hormonjai gondoskodik, , Az hogy a szervek egyik az endokrin , A masik az agy amely is eljuttatja mu nkajukat

es vegyi iiz cn ct ho rd oz o i feliigyelik e ljutt a t o idegrendszer,

t obbe k kozot t az e meszt es es a sz aporo das folyamatat

es mirigyekhez altai

az erzekszervek k6zponti ahogyan

begyiljt ott tapasztalatokat

vez erl dre ndsze rebe. szerves rcszc a sz apo ro das is: az a folya-: vilagra , az emberi mi -milye+ alaklt+vagyunk az ember; mi , n6k es ferfiak u t o d o kat hozunk nak e rde ke b e n , Mi magunk az ernberiseg. viselkediink

Az emberi

test csodajanak

nem Ie nnmaradasa magunk vagyunk nek vagyunk juk

Hogy ezen beliil kik vagyunk -, ez mar a genetika benne az is, hogy hogyan

es hogyan

es az 6r6k16~

des kerdese , es nagy szerepet jatszik k6rnyezetiinket.

I.

FEJEZET

Novekedes

es fejlodes
minden ember olyan egy kiil on vilag. A szilletemas, mint sziinil a fzifolya+perceig soha meg nem

Mi, emberek ketsegkivul a legbonyolultabb szervezet vagyunk ezen a bolyg6n. Bar Ielepltesunk alapelvei megegyeznek, megis mindanynyian kai, mata, egyenisegek vagyunk, sunk es ha l a lu nk koz o t t eltelil amelyaz idil vo l take ppe n nem

e rze lmi es e rt e lmi fcjlddesnck

a nya me hb e n veszi kez d e t e t , es e le tu nk utols6

tart. Az emberi nove ke des es fejlodes <sodaja ma is a mu latba ejti a filozofusokat, a pszichol6gusokat es a nevelilket; az o rvos t u do m a n y egyik kiterjedt Bar Sigmund sza mos atfogo agazata Freud, pedig kifejezetten ezt a je le nseget Piaget vizsgalja, a Gesell mind ha zaspar , Jean napig es maso k mar es a Iejlodesrdl, lat lan maradt. ezt miert felterkepezte valtozasok

e l me l e te t dolgoztak a mai

ki a ncve ke desrdl megvalaszo

a kerdese k egy resze A t u d o m a n y ugyan a teriiletet, megsern kove t ke zne k be, az emberi Napjaink szemelyiseg

mar megl e het ds alapossaggal tudjuk pontosan, hogybizonyos kialakulasat szcrvezd alapke rdese

es nem sike riilt teljes bonyo lul tsagukban

megragadni

h a t aso ka t sern. az, hogy az egyes ember

t a la n legvitatottabb

milyen me rt e kig ko rn ye z e te ne k t e r m e k e , es mennyiben hat arozz a meg sorsat az a t e ny , hogy elete le nyegebe n ket gcnkcsz let osszekap-« csolodasaval kezdildik. Annyi mindenesetre esemenye folytat6dik k olyan bizonyos, hogy a fogam~ moz+p il la nat a ig. zas p ill a n a t ab a n a Iejlddesi gasba , amely szakadatlanul Novekede s a szliletes elOtt A szuleteset mege lcz o kilenc lildik, mint a kesdbbick ke z d et et , vagyis akkor, sejt j evel , es ily m6don l anco lat a lendiil

az elet utols6

h6nap

alatt

az ember

olyan gyorsan

fej-

sora n mar sohase rn. EJete a fogamzassal veszi amikor egy ferfi sperrnaja egyesul egy no pete-ruj sej tj on Ie t re . A kove tke z d negyven h e t sora n

ez a m e g t e r m e ke n y lt e t t sejt milli6 es milli6 tij sejtte oszt6dik, es e folyamat so ran a kezdetben gornbosnlfejnel is kisebb , pa ranyi kcp+z ddmenyb minden e let et , dl to ke le tese n kiforrna lodott szempontb61 keszcn all arra, emberi le ny fejlildik ki, aki hogy megkezdje mc hc n klviili a fejlodes

Ezt a mechanizmust

mitotikus

sejtoszt odasnak

nevezziik;

so ra n a sejtek a ll a ndo maso l o das es oszt odas utjan r cp r o d u k a l o d n a k . A fejlddcsnck a m e hb e n kezdildil es az egesz e ler e n at tart6 folyama-

tat a gene k , vagyis a sejte n be lii li kicsiny resze cskek iranyltjak.

Min+-

den egyes gen az informacio sajatos le nyo mat at hordozza, es a geuek milli6i egyiittesen hatarozz a k meg a fizikai es szellemi tulajdonsagok+nak azt az cgyeni m int a z a t a t , amelyet az egyes ember a szule itdl oroko!. A fogamzas a lt a laba n a m e hkurtb mazza. Az elet orokkeval6 pillanatainak egyike, amint az oregember lehajol, hogy megfogja a kisgyermek kezet, Ezek a kis ujjak majd fokozatosan felnott merettive ncnek es az idegrendszer es az izomzat fejlodese soran elerik azt a kezugyesseget es koordina cios kepesseget, amely Fo ldiinkon <sakis az ember kivaltsaga Ezek felereszben az apai e n t o rt e n ik , es az ujo nna n megter+tartal+az anyai megindu!. majd nyolc spermiumb61, Ie lereszben me ke n yit ett sejt a g e n h o rd o z o kr o m o s z o m a k teljes keszletet petesejtbill sza rrnaz nak. A sejt osztodas csa kn e m azonnal A megt e rme ke nylt ett petesejt e loszor k et , az ut a n negy,

reszre oszt6dik, es 19y t ovabb. Az elsd osz to das mintegy 24 o ran at tart; a rakovc t kcz d oszto dasok mar gyorsabban mennek vegbe , es az ujo n na n keletkezil kisebbe k lesznek. all es szederre endometriumba. sejtek, A negyedik az ugynevezett napon a pete, b l as z to m e rak mar egyre amely im m a r 16 sejtbdl a m e h k iir t o t es be le p sejtek egyre jobban a me hnya l ka hart yab a , az az uj

e m l e ke z t e t d forrnaju , elhagyja Itt beagyazodik Az oszto daso k so ran

a m e h b e , vagyis az uterusba.

Niivekedes

es fejlOdes

Az

a n y a m e h ve de tt b ir o d a l m ab a n kilenc tos h6nap alatt megy fejlddese n

a magzat csodala keresztlil. uszva Az

Az amnionureg a magzatvizben kapja anyagok

b iz to n sagab an , az exigent anyai az u t a n jutnak

a m e h le p e n yb dl verbal

es a t ap an yago kat , sz arrnazo ve re re in at ugyancsak keriilnek

a k61d6kzsin6r a sze rvez.e teb e ,

b o m l a st e r m e ke i pedig a k ol d okz s ino r erein vissza a m e h Ie p e n yb e

k old o k z si n o r

rn e h

(uterus)

magzat

(foetus)

amnionureg rn e h n

yak

(cervix

kiil6nb6zni kezdenek egymastol ; szrimos speclalizalt szovetfajtava - iz m okka , agysejte kke stb. - diffe re nc ialod nak , amelyek mindegyi+ke n e k megvan A rejtelmes a maga re n de lt e t e se e s feladata. gen re ndkfviil reszl etet. azt, 6sszetett Iolyamat , Az egyik legzavarbaleva genetid tij sz6vetekkel sokoldalu maguk+ hogy reszei a megszulet lebb

is zavarok keletkezhetnek az uj egyed testfe lepitesebe n, ami olyan f~~ Iddesi re nde lle nessege khez vezethet, mint pe ldaul a spina bifida, k6z~ keletii n eve n a .,nyitott nem ge r inc", amikor a gerincve nove ke des ldt korillvevd es fejkides bur+lctfon+kok kialakulasa A sejtek
t ossagu t o ke le t es.

differe nc ialodasa

az emberi

A sejto sztodas es a differenc ialodas amelynek ko r a nt se m ismerjiik minden ejt dbb kerde s az, kai informac ember az elet hogya io hogyan ke pe s biztositani

szakasza. Ha itt valamilyen hiba t o rt e n ik , az maradand6 hat assai van az egye n ke sdbbi e let er e , A spina bifida e set eb e n , mint lat t uk , a rossz seget. A masik veszelyt es az alkohol varhatjak azt 6sszehangol6dnak A mehen A te rhesseg sejthalmaz mat ne me ly kiilsd h a ta s - fokent a szerek so ran korai bizonyos a szervezet gy6gyszerek strukturai - rejti mag ab a n: ezek a folyamatot, amelynek nagyme rt e kb e n megza= genetikai ut asft asok okozzak a szuletesi rendellenes+-

meg t e rrn e ke nyf te t t petesejtben szukseges kulcsat kinalja Iegkulonfe

fe n nt art a srihoz hogya

re n d e lke zhe ss e k , es azt, 6sszekapcsol6dhassanak. kepessegei e s szerkezeti

test kiilonfele

megfe leld m6don

A rejtcly sokfelesege

e pp e n a ge nek szrimu n krn. az oket

az a nya me hb e n t6lt6tt

eletszukaszban.

A ge ne k ugy rml ko d ne k , hogy ut as it a so ka t adnak

ban foglal6 sejtnek. A sejt vegrchajtja ezeket az ut asft aso kat , es fchcr= je ke t allit e l d, amelyek az ut a n egyreszt felepitik a sejt sze rkeze tet , masre szt pedig me ghat a rozz ak es vezerlik folyamatokal. A ku lo nb o z.d ge n ek mas-mas a sejtben funkci6t ve gbe m.e n d vegyi Iat nak el.

beliili fejlddes elsa h a r o m h e t e b e n az irn m ar szilard an a m e hbe agvazott h a r o m sejtretcget fejleszt ki: az e kt o d e r m a t , a mezoderki a szervezet kill o nbozd meg a ge rinc hur, A m e hbe n fejlddd het e ig embri6nak mindossze alakulnak

es az e n d o d e r m a t . Be16liik

A m egt e r me ke ny it e t t petesejt oszt odasa es n oveke de se so ra n a kii lo nbo z d ge ne k kti lo nb o z d id dpo nt o kba n aktiv:il6dnak. Ha pcl+daul izomsejtekre je k eldallftasahoz pen, a ke le t ke z d sejtek ugy miik6dhet, eld6ntik, hogy van szukseg, akkor az izomsejtekre je ll e mz d fchcr= szukseges ge ne k Iep ne k rml ko de sb e . Hasonlokep-rd ge ne k "kapcsol6dnak Ez a szelekci6s szerepet aktivai6dniuk be", folyamat akkor csakis es kell versejte k lesznek.
g e n e kne k kell

sz6vetei es szervei. Ebben az iddszukban jelenik amely ko rul kesobb a gerincoszlop forrnalo d ik. lenyt apr6 et t dl kezdve farokkal egcsze n a t e rhesseg h et vege n ennek nyolcadik ne vezzuk. A negyedik

a p u p o s , 6sszeg6mb6ly6d6tt,

ha pe ldau l a verfeherje-keszit ha bizonyos mely

re n d e lk e z d e rnbe rke z d ern e nvne k a hossza az emberi fejlddes kritikus

fel centimeter. Az e mbr ionril is szakasz iddszaku , mivel ebben a n e ha n y h e t b e n veszi kez d e te t a test osszes szerve nek kialaku= lasa. llyenkor barrnllye n ke dvezdt le n kulsd hat as, gy6gyszer vagyvirusfertdzes oriasi karokat okozhal. Az embri6 gyorsan n6vekszik. A negyedik es nyolcadik het k6z6tt hossza megnegvsze rezddik , es a nyolcadik het vegere mar felismerhe rt de n emberi

ge ne k vezerld

t o lt e n e k be,

e s melyeknek

nyugalomban maradniuk. Val6sziniileg egcsze n mas ge ne k vannak a sej t felepulesevel es az csztodasaval kapcsolatos ut asit asok kiadasara programozva. soljak azt, sze dsejtekke hogy l. hogy a sejt viselke desenek es k6rnyezeti viszonyai= az a m6d, ahogyan a fejlddd embri6 te st e n e k sz6ve~ keriilnek egymassal. Rossz sejt mint azat eset e n ugyanA sejten beliili kerniai hirvivd anyagok pedig alljanak befclya+ a szom= az egyes sejtek milyen kapcsolatban

alakot

611. Bar a testhossz kezdeti

meg ekkoris mar szeme,

csupan szaja,

ket.-harom es

Ma ugy veljuk, nak kulcskerdese tei kapcsolatba

centimeter, az embri6nak heja is.

a szervek

forrnaja laba , orra,

veglegese n kialakul,

mar van karja,

sot meg szem=

10

Niivekedes

es fejlOdes

A fejlddd gyermeket a nyolcadik h et t dl a szulet eseig magzatnak nevezztlk. Ez alatt a he t h.o n a p alatt a mar kifor m a l odott , de szerkeze+tileg meg egyszeni testhossza sz6vetek es szervek teljes is hihetetlen rn e rt e kb e n kifejlddnek. gyorsasaggal novekszik. de mire k6z6tt grammot, kilogramm A magzat es sulya

a csontkepzes kiizpontjai

A nyolchetes a cse cse md

magzat sulya meg alig eri el a harmine megsziiletik, sulya mar har orn-fiegy a szuletes iddpontjara a nyolchetes 6tven ce nt imet e rn yir e no meg.

,....... ,~_ . ........ . .~..,...,~ .

..: \

van. A testhossz A magzat

ke t-fiar o m ccnti+-

~., ~~:
"" ..,:...

met errol at lagosan altalanos

noveke deseve l p ar huz arn o san kino a h aj , a hu= , valamint h e t k6z6tt a k6rm6k is. A csontok fo rma lo dnak ki , a harmin ~ h e t e n a magzat es a szu le t e ndd

szadik h e t vegere a t estszdrzet a tizenharmadik es tizenhatodik cadik h e t vegere pedig a bdr alatt zatot baba he ten sirnabba neme mar vizeletet szernhej iirit, kialakulnak

mar zsir h a lm o zo d ik fel, ami a mag= A tizenkettedik nemi szervei,

es ker e kd e de bbe teszi. a kulsd segitsegevel h e t e n zarul

--

csontkozepresz

ultrahang

mar

m cg a ll ap it h at o . A n ove ke dd majd a huszonkettedik

a kilencedik felnyilik.

ra a szemre,

A tizennegyedik

h e t e n a magzat

szive rnar vert p u m p a l , a Lizc nnyol+szoritott fuliinkkel a kis Ie ny szfvdo= az anya mar es a tizen~ szopni szopo szoritja
a zsfros

cadik h e t e n pedig az anya h asara bogasat is meghallhatjuk. Ekkorra ereznl kezdi a magzat rnozgasuit. Kialakulnak negyedik h e t e n megjelennek

t e h e t d az is, amikor

a sze mh ej. a te nye r es a labfej izomreflexei, a nyelesi reflexek

csontveq

is. A magzat oko lbe

(epiphysis) epiphysisporc

kezdi a htive lykujjat , es egy sor uj kepessege t fejleszt ki: csuklik, es nye ld mozdulatokat a kezet , szunyokalgat p e ldaul A magzat nak indul. tcstsulya az eros zajokra is. a huszadik vegez, e ldre-Juu ru g6rdiil, , sot er ze kenye.n reagalni

kezd a kiilsd ingerekre,

s a r q a csontvel6
ve r e lla

he t t dl ke zd dd de n gyors gyarapodas+h e t k6z6tti iddszak=

tasa

A huszonhatodik

es huszonkilencedik

to l a t ti d d mar kepcs Ievegot be le legezn i. a kilencedik h e t e n lezarult szem ujra felnyilik, es a magzat egeszcn emberi format 61t. Megvaltoz+tatja me hbe Ii he lyze tet is - a legt6bb fordul. vilagra jon teljes id dt a r t a m a negyven h et , azaz 288 nap, bar a sziiles nupt o l kezdve mar ba rrn iko r megindulhat. szarnitja ki az ut o lso A szulest hormonok (hypophysisben) arrol , hogy kesdbbi francia e lrne ny gyermek ebben az iddszukban fejjel lefele A magzat A terhesseg

a 38. he t t dl vagy a 266.

A szuletes varhat o iddpontjat a sziileszorvos rne nst r uac io kcz d c t c nc k Iigyelernbevetelevel. indltjak meg, t6bbek meg k6z6tt az agyalapi
t e r m e Id d d oxitocin,

mirigyben

aprosztaglandinok ma is kulonfele

es a katekolaminok. n e ze te ke t vallanak

Az orvosok a sziiletes fejlddeset. szuleszorvos a csecsernd nyugalrnat vilagba". ,

korulmenye l mennyiben befolyasoljak a gyermek Nerne lyik szakember, pe ldaul Frederick Leboyer azt vallja, hogy a szuletes szamara hogy Leboyer kilepjen szerint egy megrazo es traumatikus kusza a modern , aki ke nyt e le n elhagyni "zavarbaejtoen "nyugodt es ellenzi a szulesnek

••r
.J

~, ,.

az anyarn e h bekessegcs es fe le lmete s szuldszoba es e rds z a kme nt e s"

kor illme nye k k6z6tt es az Apgar-ert el az ujszulott

kell lezajlania,

t c c h n ika k o zp o n t u gyako rlat at.

Leboyer ide sorolja a csaszarrnetszest eke lest is, amelynek soran szarnos vizsgalatot vegezne k a szulest kovet d elsd ot percben. azzal e rve lnek, Ajol fclszc+ hogy az ilyen
lej lad 6 pore

cse csemdn

relt rnfi t db e n lezajlo szules hivei viszont technikai hatter egyreszt megmentheti Apgar-teszt figyelmezteti az orvosokat leg azonnali A rendes gramm, be avatkozasrn iddre sziiletett lehet ujszulott

az ujszulott e le tet , masreszt az arra, hogy a csecse mdnek eset+at lagos sulya har orn-fiegy a fej alt alaban kilomeg

szuksege , a testhossz

hossza pedig mintegy

50 centimeter;

egynegyede t teszi ki. A bdr szaraz , puha

es ra nc o s , es legt6bbsz6r

m agzat maz es szdr (lanugo) boritja. A cse csernd szeme csaknem min= dig kek, de ez a kovet kezd h o n ap o k so ran va lt oz hat , Az ujsziilott meg csak h.ornal yo san 1M, es a fiileben visszamaradt hall as a sem mindig
t oke le t es.

amnlonfol

yade k miatt

A csontfejIOdes (az ossificatio) folyamata a magzat hosszu csontjaiban megy vegbe, a "porcmintak" kozepsd reszeben, majd a vegein, A kesdbbi csontfejlodes soran a pore ok az epiphysisekben (a hosszu csontok porcos vegreszeiben), a csontosodasi k6zpontok k6z6tti resekben fejlodnek tovabb, Hajszalerek viszik a vert a csontkepzd sejtekbe, az osteoblastokba, es a csont iireges kozpontjaban csontve16 alakul ki, amely megkezdi a versejtek terrneleset

11

Novekedes

es jej/{fdes

NOVEKEDES A SZOLETES ELOTT

petesejt

¢1

spermium (hfmivarsejt) eletkor: 0 nap nagysag: 0.01 em A dilTerencialOdas az a Iolyamat, arnelynek reven a blastocysta alak m~g nem specializalodott sejtjeinck osztodasa r~\'~n kialakulnak a magzati szerveket ~s szoveteket alkot6 specializalt se] tck

megtermekenyUles

eletkor: 3 nap nagysag: 0.025 em nyolc seit

.
izomsejt

r: . .. .~, . '... . .'';. ..

blastocysta
trophoblast

eletkor: 5-6 nap nagysag: 0,05 em

harnsejtek

-&
~
embri6 k61d6kzsin6r

eletkor: 7-8 nap nagysag: 0.1 em

mehnyalkahartya (endometrium) ----szikh61yag _~~~ kUlsc5magzatburok (chorion)

...',-

idegsejt

vor6sversejt

majsejt

.
f,.

---:";,....._~-"""!"-

eletkor: 28 nap nagysag: 0,25 em

belsc5magzatburok (amnion) -___;:..,_--

-_"""'::::_..;:.&!J
embri6

ca.,
eletkor: 6 het nagysag: 1,27 em magzat (foetus)

eletkor: 4 h6nap nagysag: 17,78 em eletkor: 9 h6nap nagysag: 50 em

Az emberi nihekedes Icgkonibbi es eg)ben leglO0r.;abb szakasza az anyarnehben megy vegbe. A Iogamzast ko\'cto elso hat hetben a masf~1 eentis cmbri6 'ts a mehlepeny egy gombosnifejnel alig nagyobb sejtcsomobol alakul ki. A ko\'etkezo tlZ h~t soran a magzat hossza mintegy tizennegyszcresere no. es eleri a 17 centimetert. A terhesseg masodik feleben hossza megharomszorozodik. mfgncm a kilenc h6napos no\'ekedes utan sziilct~si hossza kb. 50 centimeter lesz

ujszul6tt

12

Novekedes

es fejlOdes

Ebben a korai fejlodest abrazolo

spiralban az at lagos a gyermek szakaszhoz a szines savok egy-egy e rkc z ik. azt fejlddesi e l e t k o rt je lol ik , amikor fontos A fizikai

akkor fejlddesi era

alakulhatnak fokot er el,

k i, amikor me gfe le ld ehhez szukseges, e ri e l ezeket hiszen

a fejlddesi jelennek kezdeti 25-90

s t a d iu m o k a t , mig szakaszok A szines azt elObb savok az e le t ko rt meg.

fejlddesi

fokot.

Az

egyes

savokba

az ideg-

es izomrendszer

m as o k n a l egyes

k ii l o n b oz d testhelyzetekben ab r az o lt gyermekek illusztraljak, amikor azt az e le t ko rt a gyermekek szakaszaba

es ossze hangolt sag gyermek sorrendben

es vegpon tjai szazaleka

A legt6bb bemutatott

az abr a n

m ut atj a k , amikorra

a gyermekek

50 szazale ka e l er ke z ik a keszsege k es jart assag o k ad ott

k e sz s e g e k - iiles, mdsrdst jdrds -

e le ri az adott

hason fekve felemeli a fejet

hason fekve felemeli a mellkasat

4
on~1I6an j~r

a I~b mar elbfrja

a testsulv egy reszet

15. h6nap

segitseggel
j~r

13

Niivekedes

es

jejiffdes

a sulygyarapodas uteme
font'24
22 20
18 16 14

t2
10

kozepes·kis terrneta ---:"'-"'::;;"'---Ieanvcsecsemo ozepes·kis termetu fiucsecserno

8 6
4

2 0

10

11

12

13

14

15 16

17

18

19

• 1 font • 0.4536 kg

eletkor h6napokban

Az elet elso nehany heteben esaknem minden ujszulott veszit a sulyabol - altalaban 100-150 grammot. A kovetkezd tizenharorn hetben a csecsernd testsulya mintegy heti 150-200 grammal gyarapodik, ezutan a novekedes rendszerint lelassul. Az ujsziilottnek testsulykilograrnrnonkent napi 80-100 gramm tejre van sziiksege, igy az "atlagos", harorn es fel kilogrammos sulyu ujszulottnek kb. 700 grammnyi tejet kell naponta elfogyasztania. Amikor a csecsernd eleri az 6t kilogrammos testsulyt vagy a harorn h6napos kort, akkor taplalekat mar szilard etelekkel is kiegeszithetjilk. Tizennyo1c h6napos korban az ,.atlagos'' gyermek testsulya tizenket kilogramm

A szuletes

tulelese e le tb e n mara+-

TuleIesi

rendszerek fizikai es erzelmi Ababa aval jo n a vilagra, fejlodese gyarapo dasahoz amelyek al l a ndo szeretd rendszer gondoselemei+az u] ehse-« ehseget, szarnos olyan velesziiletett - egy tulelesi van. a slras. Ez jelezhet reflexszel es visel~ amelyre

Az elet elsd n e ha n y napjab an a fo ke r d es a cse csernd

A csecsernd kedesmint el ole nynek

dasa. Az ujszulott nek , akit az eltelt kilene h6nap so ran az anyarn e h meleg, ve d ett es folyekony ko zeg ebe n a rn e h l e p e n y l ctfcn nta rt o rend-s szere tap la lt , most hirte1en alkalmazkodnia kell a kulvilaghoz , es at e16tti pillanatokban kell t er n ie a tu dove l val6 lelegzesre. A szuletes

ko d ast igenyel. kent - annak A csecsernd get, faradtsagot hang, amelynek

a go ndo sko dasna k az e leresere e r d e keb e n szuksege elsd k o m m u n ik a c ios eszk6ze keyes sziilo tud el le nal lni.

iranyulnak,

a tu d ot reszben meg amniorifolyadek t6lti ki. A szules sora n a magzat mellekveseje egy adrenalin (epinefrin) nevfi hormont termel, amely felszivja ezt a folyadekot , hogy a helyet levegd e re d rne nye z i, hogy az ujsz iilott tiideje megtelik fordul, ujszulott hogy ez nem t o rt e n ik meg, pe ldaul a nyak k orc tekeredik. A keringesi rendszer, foglalhassa el. Ez azt levegdvel. N e h a elo~ folytan azonban az

vagy kenyel met lensege rzest , de m in d c n k c p p c n olyan Ha a siras nem

azert , mert a k61d6kzsin6r

hanem valamilyen mas szuksegletet jelez, akkor a sziilo karjara veszi a gyermeket, ke nye lm et es szeretetet nyujt neki, es ezaltal olyan erzel mi kotel ekj o n letre aktivabban A slrason reagalc k o z ot t iik , amelynek szabadon b izt onsagaba n az egyre is vannak, a csecsernd gyermek fejlddhet. let hajna la n is letez e tt. A szopasi az a rcat , akkor

Tc rrnc sz ct a d t a kepessege amely mindeddig o nallo

r6vid ideig meg e le.ge ndd oxigen h ianyab an is e l e tb e n marad. teljes me rt e kbe n a rneh lemegpe dig a magzat a rn e hbe n . olyan hor+ folyadck+keresztiil felvenni azonban hamarosan rrul ko d e sne k indul,

kivul a csecse mdnek eros.

egyeb magatartasforrnal

p e nyr e volt utalva,

amelyek k6ziil n e ha ny mar az emberi reflex kiil6n6sen

ugy, hogy e lz ar od n ak azok a csat o r nak , amelyeken a t iid d ha sznal ata ue lkiil is kepes volt oxigent A vese is e retl e n meg, az elsd kritikus napokban monok szabadulnak egeszcn fel, addig, amelyek fenntartjak egyensulyat

Ha megerintjuk

automatikusan az e ri nt es iranyaba fordul, es ajkait kisse felhuzza. Ha az ajkak rn eg e ri nt ik az anya mellet vagy a eumisiiveg szajat, akkor a szopas automatikusan toseget. A fog6reflex ugy muko d ik , hogy a cse cse rnd, ha valamely osszezarja targyat , oklet. erovel p e ldaul egy ujjat erez a t e n y e r e b e n , automatikusan h6nap megindul, es ez biztositja a taplalkozasi lehe+-

a szervezet

amig a vese o nrnag aba n is kepes lesz cl lat ni is alkalmazkodnia kell, hogy koz-«

ezt a funkci6t. Az ujsziilott megerneszthesse vetleniil e meszt dre n dsz e re nek a tejet ahelyett, hogy a m e h l e p e n ye n keresztiil

A harmadik

vegen ez a reflex e lt d n ik , de addig olyan

ve ra ra maba

k a p n a a szukseges ta pa nyagokat

. Itt is oriasi sre-:

repiik van az a lkal ma zko d as i meehanizmusoknak: a szoptat as so ran a cse csernd e16sz6r egy sargas folyadekhoz , az el otejhez (kolosztrumhoz) jut. tese Ez olyan hormonok rendben fclszabadulasat rendszert, vegbe mehe ssen. szinte teljesen magatehetetlennek latszik. nagy fejevel, pieiny labaval es osszerende-rlatszik ke pe sne k arra, hihetetlen nem lehet hogy o nal lo el et et e ro rejlik. Az elsd ket fej16dik. id dha ta r o kho z pontos serkenti, amelyek mun+cmcsz+kara kesztet ik a gyornor-bel es felszivodasa Az ujszulott csecserno Ve k o n y nya ka n imbolyg6 zetlen eljen. ev soran mozgasaval A tulelesi a gyermek aligha hogy az tan a t aplalek

rnfik od ik , hogy a gyermeket ebben maso dp e rc e n keresztiil megtarthatjuk

a helyzetben felemelve neh a ny ugy, hogy ujjaival rank kapasz+

kodik. A megl epetesi reflex gyors mozgasokbol all. Ha a gyermeket hirte1en meglepjiik vagy tulsagosan e le nken mozgatjuk, akkor hatra+yeti a fejet, kezet es labat pedig szetveti. Ezeket a mozdulatokat rend+szerint siras k6veti. Ahogyan az 6szt6n6s viselkedes egyre inkabb helyet ad az 6ninditotta teveke nysegnek , az ilyen velesziiletett refle-« xek nagy resze fokozatosan A szuletes uta n i elsd el ttin ik. a Iejlddes no rrnalis me n et e t n e h a n y h et soran

oszt o nb e n azonban val6ban szakaszokat

b a mu l a to s gyorsasaggal

elsdsorban a cse cse md sulygyarapodasan merhetjiik Ie. A szuletesi sulyt szarnos t e nye z d befolyasolja. A fiuk rendszerint valamivel nehe+zebbek, kesdbb mint a Ianyo k; az elsoszulottek testvereik. valamivel k6nnyebbek, mint jatszik. sziiletett Az oroklddes is nagy szerepet

Az egyes fejlddesi

k ot n i, mivel minden gyermeknek megvan a mag a sajat fejlddcsi iit e m e . A maso d ik szulet esnap megis rn in d e n k e p p e n olyan fordulo+pont, amikor a csecse mdkor visszavonhatatlanul vcget er. A legt6bb hogy a keteves gyermek gyermek m ar ja r , beszel , o nal loa n taplalkozik kat megoldjon. sok vo nat ko z asb a n olyan, , sot arra is kepcs , hogy

A magasabb es testesebb szulck ut6dai altalaban maguk is nagyobb sullyal jo n n e k a vilagra , a kisebb t e.st me re.tu szulok gyermekei varha+t6an kisebb sulyuak lesznek. Szarnos mas emberi tulajdo nsaghoz , pel-'daul a szem szlnehez hasonl6an a testrnagassag is genetikailag megha~ t a r oz ott , A genetikai szabalyozas elemei a poligenek, vagyis olyan

egysze nlbb problema

Azt mondhatjuk,

mint egy p a r a n y i fe lndtt.

14

Niivekedes

es

JejlfJdes

gericsoportok

, amelyek

egyiittesen

keriilnek

at egyik nernzed ekbdl

a rnasikba. Ko rnyez.et i tenyezok dohanyzas vagy az anya betegsege tesi testsulyt. A szulest kov e td napokban de mintegy egyenletesen A mozgas Az ujszulott rendszerint ijedten kell gyarapodnia. fejlfidese

, mint p e l d au l a tcrhesseg alatti ugyancsak befolyasolhatjak a szille+gyermek veszit a testsulyabol e zut a n mar ,

a legtobb

tiz nap alatt p6tolja veszteseget.

A testsulynak

meg nagyon kevesse ke pes uralni a mozgasat. A cse csemd szuletesi poz Ic iojaba n fekszik, a hasa ra fordulva, t e r d e t es feneket feltolva. Az elsdgyerrnekes szulok sokszor , hogy ha ugy emelik fel csecserndjiiket , hogy nem

maga ala huzva

tapasztaljak

tarnasztjak meg alulr61, osszecsuklik. A hathetes szerint a fejnek az egesz testhez dik-nyolcadik a hat h6napos a fejet,

akkor a gyermek szinte magatehetetleniil baba azonban az izmok erdsodesevel rend-s a fejet, es a fejlodessel pa rhuz a mosa n sulya egyre kisebb lesz. A hete+mar eleg eros ahhoz, egy vonalban hogy - ha tartsa, baba viszonyitott

mar onal loa n mozgatja h et e n a legtobb csecsernd

fekvd helyzetb dl felemeljiik

- a fejet a testevel

pedig mar fekvd helyzetben fokozatosan

is kepes felemelni kibonta+-

Az id d mulasaval

a csecsernd

kiegyenesedik,

kozik kezdeti, szuletesi t esthe.lyz et ebdl. Hason fekvd helyzetben a gyermek igen hamar megtanulj a, hogy hogyan tudja ugy feltornaszni magat , hogy fejenek es vallanak mozgasai feletti uralom a sulya a karja ra neheze dje k. A sajat igen gyorsan fejlOdik. Tizhetes kepessege

ko raba n a legtobb csecsernd mar kepes arra, hogy ol da la rol a h a t a r a forduljon, egy h6nappal kesobb pedig mar a hasaro l is kepe s a h a t a r a fordulni. Ha ro m h6napos j iik , a hat h6napos korban a hat meg osszecsuklik, azonban ha a b ab at feltlltet+vagy csecsernd
p a rn a k ka l m egtamasztva

akar egy fotel sa rkaba n mar kenyel me se n eluldogel. Ahogyan a fizikai kepessegei fejlddnek, a gyermek egyre jobban reagal a ko ruyezet eben leva emberekre is: masok j e l e n l et e b e n integet nagyon elvezi a tobbi a kezevel , kapaloz.ik emberrel val6 aktiv a labaval , es Iatha to lag egyuu letet , Az egyensulyozokepesseg desebe n , Dlo helyzetben el dre d dl , es egyik kezevel te ue k elforditasaval csak keyes gyermek gekony, mozgasaval a konyokevel maszik, Tizenegy hogya Mindezek segltd kezbe hajtjak

kia lakulasa fordul6pont a gyermek f~lo~ ababa eldszor ugy egyensulyoz, hogy kicsit megt amaszkod ik. Egyeves ko ra r a mar tes+-

is ut an a nyu l aja tc ka ina k. Hat h6napos kor elOtt kezd maszni , legtobbjiik azonban rendkiviil moz+e ldre , hogy a hasukon A tiz h6napos magat , egy h6nappal a jarasra val6 baba csusznak , es fejiik gyermek kesobb mar kepe s pedig mar ugy szolgaljak, arra, hogy magukat.

es ugy haladnak el drehajtani a korai

hasa nem is cr int i a folder. mozgasok felkeszillest mar kepes kor ko riil a legtobb kapaszkodva azonban

h6napos

vagy bu t orba

allo helyzetbe

huzodz ko djek

fel. Az egyensuly

meg bizonytalan,

igy t a m og a t a s ne lkiil

a gyermek ujra a foldre tottyan. A kovet kezo fejlddcsi fok az, amikor a kisgyermek - meg mindig ta masz segltsegevel - mar e.lege ndo bator+ sagot erez megtegye magaba n ahhoz, hogy 6vatosan o ldallepeseket. eltolja a sulypontjat , es az elsd, kisse csoszog6

Az elsd o nal lo lepesek m eg te t e l e n e k id dpo ntja nagy e le t ko ri ku l o nbs ege ke t m u t a t . Ababa e.ldszor csak rovid tavolsagokra vallal-rkozik, egyik but o rt o l a masikig egye nsulyoz , majd nove Ii a tavot ege~ amig mar kepe s vegigtotyogni az egesz szoban, A ha l a d as szen addig,

nem mindig folyamatos. A gyermek gyakran vlsszater a ma szushoz , hogy erdt gytijtson az ujabb lepegetesi kise rl etre. Betegsegek is hatral+tatjak ebben a gyermek mozgasanak fejlddeset , megis elmondhatjuk, egyenletes osszes temp6 ban valik Iepcsofokan a thala dva hogy egyre eleri az iddszakban mignem a gyermek a Iejlodes

ugyesebbe ,

a jaro kep es kort.

A mintazatfelismeres a csecsernokori viselkedes szeles korben tanulmanyozott aspektusa. A kutat6k specialis szemmozgasvizsgalo m6dszerekkel feljegyeztek, hogy a csecsemok milyen iddkozonkent mutatnak erdeklddest a kulonfele mintak irant. Kideriilt, hogy a varakozasnak megfeleloen a ket h6napos csecsemo az "osszekevert"" arccal vagy a nem arc formaju mintakkal szemben kovetkezetesen a .valodi" arcrnintazatot reszeslti elonyben (felso kep). Ahogyan az dbra also resren lathato idddiagramok mutatjak, a mintazata nagyobb szerepet jatszik, mint a targy szine vagy vilagossagi foka: a val6di arcot, a nyomtatott betiiket es a celtablamintazatot abrazolo targyak sokkal jobban erdekeltek a csecserndket, mint az egyszlnu, sima korongok

15

Niivekedes

es Jej/fJdes

agysuly
2 ev

8. het

16. het

szulet es

12

ev

25

ev

A test aninyai a novekedes soran folyamatosan valtoznak, a fogamzastol a felnottkorig. A nyolchetes embri6 feje csaknem a teljes testhossz felet teszi ki, a felnott feje a testhossznak csupan egynyolcada. A mehbe n az agysuly egyenletesen novekszik, a gyarapodas az elso ket eletevben

felgyorsul, kesobb pedig ujra lassubb, allando novekedesi iitemre all be. A test tobbi aranya is megvaltozik: a magzat karja es lab a meg rovidebb , mint a torzse , a Ielndtte pedig hosszabb. A novekedes iiteme nem allando , hanem eletkorok szerint valtozik. Ket novekedesi ugras van: az egyik

heteves kor tajan, a masik pedig a korai pubertaskorban. Ez ut6bbi a lanyoknal rendszerint egy evvel eldbb kovetkezik be, mint a fiuknal. Evszaki ingadozasokat is megfigyeltek: a serdiildk altalaban nyaron ndnek gyorsabban, a testsulygyarapodas viszont a teli iddszakban jelent6sebb

16

Niivekedes

es

jej/fJdes

Testi szert.

es szellemi

keszsegek szarnos te sti es sze.llemijartassagra tesz sajatos eresi be

nak kb. sulyanak

26 szazal eka , egyeves korra felet,

azonban

mar eleri a fe lndtt

agy mar

Az elso eletev so ran a gyermek folyamaton oket lodasa megy at ebben

A ma so d ik eletev vege re az agy terbe li n ove ke de se es a kesobb ie k so ran e tekintetben sz a mott evd valt ozas , a fejlddes folytat6dik gyors gvarap o dasat az teszi ugyan ,

Ez azert Ie h etsege s , mert az agy es az idegrendszer fejlettsegi szinten ve loshuvely vannak:

csakue m teljesen befejezddik, nem tapasztalhat6

az idosz akba n. Sz ul e.t ese ko r a cse cse md meg nem boritja amelye1enosszekapcsoaz elso elet+mar (myelinhiively),

idegei meg igen korai gedhetetlen

de a le nyeg mar az ujabb es ujabb ige nye kh ez val6 a lka l mazko das , Az agy sulyana k ezt a rendkivlil vegere forrnak gulasat. Tl z e n ot h6napos ko rar a a legtobb kisgyermek mar vi d a ma n totyog. a tizennyolc hona+A mo zgas fejlodese to vabb ra is igen gyors marad, po s baba m a r u ld h elyz etbdl is ke pe s felallni, jan a legtobb gyermek mar n emc sak jar , hanem is ke pe s elkapni teljesen Ie h et dve , eletev t:i~ hogy a k o p o n yac so n t o k koz ott i hartyas ossze ; addig nem resze k csak a negyedik aka dalyozzak

az a ve d d es szigetelo

a h hoz , hogy az idegek es az izmok komplex A ve losodes teljesen sajatltson (myelinisatio) folyamata

es egyutt rnuko de.s e reve n letrejohesse befejezddik, el.

n az akt Iv, o n in d It o t t a a kisgyermek

a koponya

fizikai teve ke nyseg. ev vegere csaknem testi keszsegeket

es ekkorra

alkatilag is alkalrnas arra, hogy m egt anuljon Maga az agy is nagy va ltozasoko sora n , Az at lagos ujszulott agyanak

ja rn i es mas, ossz etet t ebb

es a maso d ik szuletesnap+ szalad , ugral , sot j at.e k

n megy at az e lsd t iz e n ke t h6nap szule tesi sulya a fe lndtt agysulya-

ko zbe n a ka r a labdat

a n el k iil , hogy felbukfencezne.

es magassag 61

58--~~--+--+--+--+---·~~'·~ 55--4--+--~4--+--~~~~-52~+-~~--+-~~~_" 49--4--+--+-~~~~ 46--4--+--+-~~~--+-~-+ 43--+--+--~ ~ d • c o c o

12345 az eletkor evekben L::JfiUk
I

10

11 12

novekedes
Gyermekkorban a Ianyok es a fiUk novekedesi iiteme nem egyforma. A fiUk (a felso diagramon kek vonallal jelolve) altalaban magasabbak es nehezebbek, tizenegy eves korban azonban a lanyok (silrga vonalak) lekorozik oketo A ket nem novekedesi iiteme (als6 libra) ngyancsak kulonbozik: a Ianyok gyorsabban nonek, mint a fiUk. kiveve az ot- es kllenceves kor kozottl idot. Az abrakon bemutatott statisztikai adatok nagyszamu gyermekre vonatkoz6 atlagertekek; az egyes gyermekek magassaga, testsulya es nevekedesi iiteme egy adott elctkorban vagy egy bizonyos fejlodesi stadiumban nagymertekben elterhet ezektol az atlagertekektdl

Dlanyo

evek

17

Novekedes

es fejlddes

11. het

falcsont -~-

nyakszirtesont

halantekesont

homlokesont

allkapocs (mandibulal fels6 allcsont (maxilla) orrcsont

I~

A koponyacsontok teljes . csornosodasa es osszenavese tobb evet vesz igenybe, A konilbeliil ot centimeter hosszu kilenehetes magzatnak meg csak az als6 koponyacsontjai es az allkapcsa fejlodik ki. Tizenegy hetes koraban a mintegy nyole centimeteres magzat homlokcsontja es falcsontja mdr csaknem az agy egesze: beboritja. Szuleteskor az egyes csontok meg kiilon:\1I6ak. csak hartyas 1isszekottetesben vannak, fgy a fej alakja a sziil6csatom:\n val6 athaladaskor enyhen rnegvaltozhat. A lagy teniletek. a kutacsok fokozatosan megkemenyednek, es a csontok mozdulatlan fziiletekke. varratokka formak ossze. Az als6 abra a varratok men ten elvalasztva mutatja a koponyacsontokat

felnOtt

nyakszirtcsont

falcsont halantekcsont
[arcrncsont

Niivekedes

es JejlfJdes

A felndtt cmbcrnek 32 foga van, minden allkapocsfelben nyo1c (felso dbra). A m arada ndo fogak megjelenesenek ideje a lanyok es a fiuk eseteben nem egeszen azonos. Hat eves kor komi eloszor az also ket metszdfog jelenik meg, es a teljes fogsor (a leghatso , harmadik orlOfog, a bolcsessegfog kivetelevel) kb. tizcnkct eves korra alakul ki. A ma radando fogak megjelenesekor a tejfogak kihullanak. Vannak emberek, akiknek meg fclndttkorukban sem no ki a bolcsessegfoguk, Az also dbra a fogak megjelenesenek eletkori sorrendjet mutatja bal oldalon a fiuket, jobb oldalon a lanyoket

metsz6fog szemfog kis 6rl6fog nagy 6rl6fog

metsz6fog szemfog kis 6rl6fog nagy 6rl6fog

nagy 6rl6fog

nagy 6r16fog

kis 6rl6fog szemfog metsz6fog

kis 6rl6fog szemfog metsz6fog

8 eves kor

10 eves kor

II eves kor

12 eves kor

19

Niivekedes

es fejlOdes

Be le pe s a tarsus A csecsernd

vilagba fogva erzekeli a feny- es hangingereket,

mar szuletesetdl

es valaszol is rajuk , pe ldaul a hirtelen vagy ijesztd hang okra pislogassal vagy megm erevedessel , a nyugtat6 hangokra pedig azzal, hogy beke+sen elpihen. Az elsd id ob e n azonban csak nagyon kevesse kepes kap~ csolatot ta la lni a latasi es hallasi ingerek k6z6tt. Bar valaszol a hangra, a fejet megs e m forditja a ha ngforras iranyaba. Az elet korai szakasza ban a cse csernd meg nagyon

r-

ro vid lat o , mivel az agy vizualis reszene k

hipotalamusz agyalapi mirigy (hypophysis)

~ .. _
-.!'!..+_

erese t6bb h6napot vesz igenyb e. Ababa lataselessegenek f6kusza kb. 20-22 centimeter - ez e ppe n az anya es a csecsernd fejenek tavolsaga szoptataskor-, hetes szemei arc okra. A tarsa s lennye valas a fejlddes kulcsfontossagu aspektusa, a cse= cse mdk sok tekintetben epp annyira Mi n e l job b a n szocializalodik a baba, a k6riil6tte mosolyra, kezdetben elo emberek minden kezdve cse.mc a lege lsd napokt6l fdleg maganha tarsas lenyek , mint a felndttek. annal t6bbet tanul, mik6zben a hangokra es a feleje iranyul o ad ki. Hangjai kezdve ababa mar m a r jo vilagot , es a vizsgalat ok is azt igazoljak, a baba hogy a gyermek hangolja e rd ekossze lode set e.loszor az arcok vagy az arc forrnaju k or a ra azonban mozgasat , es azonnal reagal alakzatok keltik fel. Hat-'ad6 ismerds

mar egyre pontosabban a mosolyg6, hangot

gonadotropint felszabadit6 faktor sargatestkepz6 hormon (luteinizal6 (hormon

tuszeserkento
1----

apr6 mo z du la t a t l eut a no zz a. A cse+reagal

hormon (folliculusstimulal6 hormon)

es ezek u t a nz a sa k c p p c n maga is hangokat ngz o k , majd a hatodik

h6napt6l

megjelennek a massalhangzok , es az elsd e.letev vegere n e h a n y kulcssz6 k im o n d a s a ra is kepes, Ahogyan olyan a cse csernd kezdi megismerni m er t ekb e n fedezi fel egyre jobban a sajat testet

az ot korulvevd

is. Hathetes

k or aba n mar 6sszeiiti a kezeit es tapsikol. Ideje teki nte lyes reszet azzal t61ti, hogy nezeget i es szopja az ujjait, es felfedezi kcz c nc k alakjat es m ozgasa it. A sze rri-kez gyorsithatjuk ziink mot, el ababa annal me nye szerint k oo r d ina c ic n a k ebben a fejlddest mlnel azzal, l at o te reb e n. a kritikus iddszakaban kcp ekct egybehangz6 helyezziik meg-« hclyc+vele+Az idd ha szines vagy mozg6 Sz amos szakt ekintely k6rnyezetbe

ingergazdagabb

a csecse+-

h a t c k o n y a bb a n fejlddnek

az er int et t idegpalyak.

mulasaval a szem es a kez val ik. A kilenc h6napos baba a hiivclykujjat, deget. A gyermekkor Ket eves korra eve l

ossz eha ng ol odasa egyre tok e let esebbe mar ossze tudja e ri nt e ni a mutat6es mar kisebb targyakat is Ielsze-r-

egyeves k o r a ba n pedig

a csecsem dko ri teh et et l e nse g mar reg a mu lt e. Az elko-« testileg es erzelmileg egyarant A kezugyesseg javu lasa es a szo+azokat a kepcssegeket , arnclyck+-

meh

vetkez o eve kbe n a fejlodo gyermek egyre nagyobb o na llosagra tesz szert. cialis tapasztalatok reve n elsajatitja

petefeszek
(ovarium)

........ _Iu_t_e_ru_s_) __.

kel egyre bonyolultabb dolgokat ke pes elgondolni es megval6sitani, es egyre sikeresebben tud alkalmazkodni uj helyzetekhez es uj embe+rekhez. A fiiggetlenseg e leresen e k igen nchez szakasza keteves kor k6riil jelentkezik, amikor a kisgyermeknek meg kell tanulnia, hogy holyag+os b el rnuk o deset ellendrz ese alatt kell tartania. fizikai fejlettsegre van szukseg, hanem arra m egert se , mit varnak A gyermekkor a csecsemdk lesovanyodlk n dtt eke lhez. A la nyok a lt al aban gyorsabban rendszerint magassaguk m in d kct felet. nembeli I nnen valamivel kezdve n o n e k , mint gyermekek egeszcn lek6r6zi nagyobb a fiuk, bar oteves korra majdani felndtt a ket tiz cnket test+nem eves mint elerik tole. a nove ke.des lassubb es egyenletesebb, mint A gyermek megnyul ik es hasonlitani kezdenek a rel~ eveiben Ehhez nemcsak adott is, hogy a gyermek

o rban vagy a kamaszkorban. , es te st aranya i egyre inkabb

a serdiilOkorig

n ovek e d es i iiteme korra a lanyok a fiuk,

valtakozva

egymast , mignem testrnagassagot

e rn e k el ,

20

Niivekedes

es

JejlOdes

A pubertas sorari vegbeme nd fizikai es erzelrni valtozasokat a verararn altal szallitott nemi hormonok szabalyozzak, Ezek a folyamatok akkor indulnak meg, amikor a hipotalamusz "akci6ba lep". A lanyoknal (hal aldali dbra) tiz-tizenegy eves korban kezd6dik meg a gonadotropint felszabadit6 faktor elvalasztasa, ami az agyalapi mirigyet a sargatestkepzo hormon es a tiisz6serkent6 hormon elvalasztasara keszteti. E ket hormon a veraram utjan eljut a pctcfeszckhcz, ahol a sargatcstkepzd hormon hatasara megindul a progeszteron termelese es elvalasztasa, Ez a hormon felelos az em16 Iejlddeseert, valamint a menstruacios ciklust klsero periodikus valtozasok meglndltasaert. A tiisz6serkent6 hormon hatasara indul meg a pctcfeszckbcn az osztrogen-elvalasztas, amelynek eredrnenyekent kialakulnak a masodlagos nemi jegyek. Ilyen peldaul ajellegzetes n6i szemerernszdrzet, valamint a b6r alatti zslrretcg felhalrnozodasa, ezaltal nyerik el a lanyok kerekded n6i testalkatukat. A verararnban kering6 petefeszekhorrnonok szintjerol rendszeres visszajclzes erkezik a hipotalamuszba, amely ennek Iigyelembevetelevel szabalyozza az agyalapi mirigy hormonterrneleset (feedback-mechanizmus, visszacsatolas), Fiuknal a pubertaskorban hasonl6 esemenylancolat zajlik Ie (jabb aldali tibra), az 6 szervezetiikben azonban az agyalapi mirigy azt idczi e16, hogy a here termelni kezdi a legfontosabb fern nemi hormont, a tesztoszteront. Ennek hatasara novekedni kezd az arc- es a testsz6rzet, megnagyobbodik a gege, es megjelenik ajellegzetes mutalo hang. Megkezd6dik tovabba a herekben a spermiumte rmeles, es Iejlodesnek indulnak a nemi szervek. Itt is egy feedback-mechanizmus - ez estben a visszajelzes a tesztoszteron verszlnrjerol - alapjan adja ki a hipotalamusz az agyalapi mirigynek a sargatestkepzd es a tiisz6serkent6 hormon kepzodeset kivalto "utasitasokat". A hormonszintek kilengesei fiukban es lanyokban egyarant kellemetlen mellekhatasokat okozhatnak, a pattanasos arcb6rt61 kezdve a serdii16korra olyannyira jellemz6 szelsoseges hangulatingadozasoklg

.. ;,-_--hipotalamusz ......,,...-----J agyalapi mingy (hypophysis)

gonadotropint

Ielszabadite
faktor tusz6serkent6 hormon Ifollicutusstimulalo hormon)

t---s~rgatestkepz6
hormon

(luteiniz~lo
hormon)

tesztoszteron ---_"

A noveke dest musz dit6 faktort totropinnak

hormonok termel,

szabalyozzak. amely hatast

Az agyban

levo hipotalaIelszaba+-

(hypothalamus) (GRF) nevezett mirigyre,

egy ugyncvczett arra kesztetve

noveke desi hormont fejt ki az agyalapon azt, hogy felszabaditsa

elhelyeza szoma-

ked6 agyalapi

noveke desl hormont.

A verara m ezt a hormont

a majba es a vesebe szallitja, ahol s z o ma t o m e d in n e alakul at. Ez az anyag serkenti az ut a n a csontok n ove kedeset es a porcok elmeszesedeset, vagyis azt a folyamatot, c so nt ta alakulnak. A serdiil6kor egyre nagyobb vege fele a noveke des megall , megpedig azert , mert a ra nyb a n termel6dik a novekedesi hormont gatlo fuk~ Ha pel~ amelynek so ran a porcok elmeszesedve

tor (G IF), amely megkadalyozza a szomatotropin felszabadulasat. ez nem to rt en ik meg, akkor szam cs rendelle nesseg jelentkezik, daul az oriasnoves, a gigantismus. akko rjo n let re , ha gyermekkorban desi h o r m o n .

Ennek e l l e n t e t e , a torpe ncve s , nem termel6dik elegend6 noveke+-

21

Novekedes

es jej/odes

cslpocsont

(zUleti tok

a pore felpattogzik es letoredezik

synovial is folyadek

FNDAI .MAS.

cslrolzuurr
combcsont (femur

DUZZADT

a esont megvastagszik es deformal6dik; az (zulet izmai fokozatosan sorvadnak

MESTERSEGES CSiPOIZOLET

A rna sod lagos

vagy maradand6

fogak hateves

korban

kezdenek

kibujni. Rendszerint a hatso drldfogak A t obbi fog e z uta n ugyanabban a sorrendben ban a tejfogak, m egpedig

jelennek meg e lsdkent , jelenik meg, mint korab+bujnak

ugy, hogy az uj fogak a regiek helyen

elO. Pr ob l e m a k e nt jel en t ke z h e t es esetleges beavatkozast igenyelhet a fogak egymasra t o r l o d a sa , de a fejlodes es noveke d es mas aspcktu+saihoz hasonl6an zasi szokasoktol Szellemi a fogzas is reszbe n genetikailag i t enyez dk t dl , esetiinkben
fiigg.

me.g ha t aro z o tt , resz+e lsdsorba n a taplalko-«

ben pedig koruyezet

Az oregedes egyik elkeriilhetetlen ve1ej:irOjaa nagy teherhordoz6 Iziiletek, nevezetesen a csipd, a terd es a gerinc kopasa es elhasznalodasa , Ennek eredrnenyekent osteoarthritis alakulhat ki, ami az Izuletet alkot6 es kendanyaggal ellatott sima porcfeliilet fokozatos tonkrernenesevel jar. A betegseg, kiilonosen a csipdiziilet eseteben

rna mar mesterseges potlassal kivaloan gy6gyithat6. A mutet soran a combcsont fejet eltavolltjak, es fembol vagy fem-rntianyag otvozetbol kesziilt protezissel helyettesitik. Az ilyen iziiletp6tl6 beavatkozasok segitsegevel mar sokezer idosebb ember nyerte vissza mozgaskeszseget es az aktivabb elet lehetoseget

es fizikai fejlddes

A gyermeknek sokat kell tanulnia. Keteves es t iz e nket eves kor koz o tt az ideg- es izomrendszer fejlodesenek a ra nyaba n rendkiviil gyorsan fejlddnek gyermek a szellemi es fizikai kepessegek. Keteves k o ra r a a legtobb mar c p It dk o c kak k a l jatszik, a harorneves gyermek mar kerekezik es egyediil o ltozko di k. N egyeves kor+mar lehet ove teszik, hogy a gycr= a fizikai kepes sar= A kovetk ez d n e h an y ev soran egyre iigyesebben teljesltrnenyekre rajzolni. alakra, Kezdetben amint az arcra helyezi a hangsulyt , majd fokozatosan es ruh at rajzol az kornyeze tet. Az m6don sajatitja el es sz6alakzatokat lehet ezeket es rek onstrualja egyre ujabb reszl etekkel egyrejobban gazdagitja a ke p et : szemet

h a ro mk e r e ku biciklin mek

felismeri

ban a testi k o o rd ina c io s kepessegek Iab dajat ekokat jatsszck. t ovabb kepessegek kallva

olvasas es az Iras komplex folyamatat ugyanilyen - eloszor csak neveket es mas ismerds szavakat ismer papiron fel, majd fokozatosan megtanulja, ujraalkotni , es ujra meg ujra elolvasni.

fejlddnek , es a gyermek

hogy hogyan

fara ma sz ni , sportolni maga t. A fejlodd gyermek c entralokepesseg es e t en ke n t mar

es usz ni , egyre nagyobb mas teriileteken egyre

is egyre e re.t t ebb e valik. A kon-riigyesebben igenylik. varr, rajzol, ir, sot a tevekenyseg kepessege ek a szem es kez

Az egyre szelesebb kortive valo ko m mu n ik ac io reven a gyermek uj fejlddesi szakaszba lep , A nyelvhasznalat segitsegevel mar gondolko+ dik, vitatkozik es egyre pontosabban a fel ndttek fejezi ki magat , Bar mindig altai nyujtott nel-'ku l o zhet e tle n sza mara A gyermek bizto nsag , egyre akarata+

javulasaval

olvas is. Mindezek osszehango lasat

m u k o d e s e n ek pontos

Az olvasas

es az Iras

ink abb ke pe s o n m ag an uralkodni. vagyai n e h a konfliktusba keriilnek a felndttek val, es ilyenkor nez et e lteres es zavar t a m a d h a t a ko rul , hogy kinek az e rd e k e ervenyesuljon, A tulsagosan szigoruan nevelt gyermek

so ran az alakzatfe lismeres gyermek minden

es re.p ro du kalas

is kifejlOdik. ko riil a legtobb

Egy masik p e lda a rajzolas, k iilo nosebb

Ke t-Iia r o m eves kora

unszol as ne lkiil o na llo a n kezd festeni es

22

Niivekedes

es

jej/odes

kevesbe

kepes

onallo

do nte s e ke t hozni,

es szernelyisegi

jogai

is csor+-

kifejlddik.

A sze merernsz drz et is niivekedni

kezd,

megn6

a hilvclyva+-

bat szenvednek. Ebben az iddszakban tanulja meg a gyermek azt, hogy bele kell illeszkednie a t a rsada l o m ba , es hogy maso k szilkscglc+teit es lgenyeit kor a legtiibb ezt a folyamatot A zfirzavaros is figyelembe gyermek tiibbek kamaszkor kell vennie. Te ny , hogy az iskola kezdete+befogadja, es nemi a tt itfido k is jellemzik. igenyli azt, hogy a kortarscsoport

ladck me nnyi seg e , es ket evvel kescbb elkiivetkezik a menarche, az elsa me nst ruac io ideje. A rendszeres tusz de res es tuszdrep ed es (ovu~ lacio) rendszerint egy evvel kescbb , naluk indul meg. veszi kezde+ici~ mirigy hormonjai A fiuk pube rt.asko r a t iz c nh a r o m-f.iz c n o t eves korban t e t , Akarcsak a la nyoknal is az agyalapi

koz ott sztereotip

nyitjak a folyamatot. A fcrfi nemi hormont, a tesztoszteront a h er ek termelik, es ez a hormon Ielelos a nemi e resert is. A h e re k es a him-rvessz6 (penis) is megnagyobbodik, a herezacsk6 is m e g n d , es kifejlo~ me lyebbe val ik. dik a sz ern e re mszdrz e t. Az arcszorzet a fiuk hangja a gege noveke d ese miatt is egyre e rdt eljes ebbe n serken, mu t a l n i kezd,

A serdulokor vagy ti nedz se rkor a t me n e t e t jelent a gyermekkor es a felndttkor kozo tt , A t obb i fejlddesi szakaszhoz hasonl6an ezt a kor+szakot lemzik. is szorosan Ezek az egyrnasba evek igen fon6d6 fizikai es fiziol6giai valtozasok lehetnek, mert jcl+kiizdelmesek ilyenkor

jelentkezik az c ntuda tossag , a fiiggetleriseg siirget6 igenye. A serdiilO fejlddcsct csaladi hatjak, ldsek jak mert ez az az id6szak, amikor kisgyermekeik neve leseert

es a szernelyes idc nt it.as p rob lern ak is bcfolyasol+megvaltoztathat -:

A felnfittkor evel Barmllye n kiiliiniisen kor vege fele megindul, t ove. A legtiibb csucsara. nie ember

hangzik, bar

az oreged es folyamata ez csak sokkal ke sdbb

mar a serdiild+valik eszrevehe+kell szembenez+l. Az cgeszscg

a szulok - nem leven t obb e fele~

- n agymert.ekben

huszas-harrn fejlddesi

incas eve iben jut el fizikai e rdnl er e es nemigen rende lle nessegekke

sajat e letvit eluket. A pube rtaskor a korai t.ize neves iddszakot je l ent i. Ez m in d ke t nem+

Nove ke d ese mar befejez6diitt,

eletkor-speciflkus

ben egyiitt jar aver nemi ho rmo nsz.intje nek megnoveke desevel. Ez a noveked es lanyoknal t ize nke t eves korban, a fiuknal pedig at lagosan ket evvel ke sdbb indul LH) meg. hormon (lute inizalo hormon, (foltusz oserke nt c hormon A lanyok p ube rt asat a sargatestkepzo Iiculusstimulalo hormon, arra serkenti a pet.efeszket, termeljen, crt felelos. A tiisz6serkent6 amelya

Ie nntart asa az eletstflus fuggvenye: rendszeres t estrnozgassal, ki-'cgyc nsulyozot t e t r e nd d e l , a do h a nyz.as es a t u lz ott me rt ek u alkoholfo+gyasztas gondolatai tasa kiiriil mellozesevel elkeriilhet6 , emberi A nyugati szamos eletveszelyes problema. feln6tt kialakl+kesdbb A kamaszkor zurzavara irn ma r lecsendesedett, kapcsolatai es a fiatal es eletstflusa

es az agyalapi mirigy altal elvalasztott

palyavalasztasa forognak.

FSH) szabalyozza. A lut e in izalo hormon hogy egy masik hormont - progeszteront es a mc nst.ru ac io mcgi ndu lasa+az oszt roge n Ielszabadltasaban kialakulasat fejlodese. inditja el. tizenegy az eml6 Ez mar nyolc+hormon n6i nemijelleg

A hazassag

es a gyerrnekvallalas

hag yo manyos

utjai val toz oba n vannak.

orszago kba n az emberek

amely az eml6 Iejlddeseert

jatsz ik szerepet, eves korban

A la nyok pube rtasana eves korra valik. megnagyobbodik,

k els6 jele

megkezd6dhet,

de eszrevehe tove

rendszerint

Az areola, az eml6bimb6 kiiriili p ig m c n ta lt udvar es az elkiivetkez6 ket es fel ev soran ameli teljesen

Manapsag az emberek hosszabb ideig elnek, es a varhato clcttartam egyre emelkedik. Az Egyesiilt Allamokban 1900 6ta a fcrfiak varhato elettartama 47 evrcl 69 evre , a noke 51 evrdl 75 eyre

niivekedett. A grafikon a szazalekos halalozasi aranyt (vagyis a 100 emberre esc halalozasok szarnat) mutatja az eletkor fuggvenyeben. Ez a szam 71 eves korban a legnagyobb

(.l.I

jJ
I

~ ~~~ ~~

16
,4 ,2

V
~

~J

--

r.~
'

If

~O

IS
6 4

2f-

-~
I ......... ~
5 10 15 20 25

~-"'"
/'
35 40 4~

1/ V

if

/V
50 55 60 65 70 75 80 85 _9() 95 100 az eletkor evekben

'o.._

30

23

Novekedes

es

JejlOdes

h az aso d na k vagy egye dulallok az amerikai hazt art a so k t6bb

maradnak.

A nyolcvanas keriiit.

evek koz e pe n

A rancosodo

bor

es

az osziilo
jele. a gerinc kialakul6 amely

my

mint fele c supa n egy vagy ket szernelybdl

az o r eg e d e s tipikus esz reve het d val tozas zsugoro gyakran d asa folytan test m agassag-c

Egy masik

alit; a hagyoma nyos csal admo de ll kisebbsegbe Mivel a valasztasok kora k6z6tt a legt6bb latainak jntott. es Az 6regkor

mar rn e g t o r t e n t e k , harminc es negyven6t eves ember ugy e rzi , hogy hivatasa na k , tarsas kapcso+konszo li dalt szakaszaba van, bar meg valahol messze a la th a t a r m6g6tt

so kke ne s ,

ta rsa d a l m i t eve kenysege inek szule tesnap eve i

go r n ye dt t est tart a st

is e r e d m e n y e z . A csontok p o ro zu sabb a es t o re ke n ye bb e va l n ak , es a h al las , valamint az iz- es sz age rz e ke les eltompul

a negyvenedik A kdzepkor A koz epkor

megis eleg nyugtal anlto jel lehet.

evei alatt ujra je l e nt k ez ne k a testi es erze lmi valtozasok. sok ember olyan valsagper lo duskent eli meg, amely

Ezt az id6szakot

erdsseget tekintve a kamaszkor megbolyduit erzelemvilagaval lehet hasonlatos. A gyermekek elhagyjak a csaladi otthont, szexualis prob+lernak es aggodalmakjelentkeznek, e ljoveteletdl es az emberek szivebe be lopako-« a lta laba n 45 es 55 csokke nese kfseri.
t iin e t e k kiserik,

a haj meg6sz01--csokken ".\

AZ OREGEDESI FOLYAMAT TIPIKUS JELLEMZOI 75 EVES KORBAN

dik az 6regkor

valo fe lelern. szintjenek kulonfele

A n6k sz amar a a k oz epko rt a menopauzajelzi, eves kor korul , es ezt a nemi hormonok A m e n st ru a c io es a p e t e e r e s elmarad, A me n o pa uz a t es az azt k6vet6 pe lda ul h dh u l l a m o k , hiivelysorvadas gek hormonp6tl6 mazasa hatnak meg rna is vitatott

a te rme ke nyseg ideje el mu lik. es c so nt ritku las. Ezek a jelense-« de az ilyen keze lese k alkal-'-

f6kusz~16kepessege "f-~-Y-:i";.'~.;...IIcsokken

a szem

__

,.~~~~

_~

id6szakot

r...;-r.:-;.( az iz-::"I.) es szagerzekeles 1< /'

csokken a hallaskepesseq 7-8 centlrneterrel a testrnaqassaq, a h~t

te rap iaval enyhithet6k,

ke rde s , mivel fe ltete lezhet den hozzajarul-« ta rsa dal m i helyzete ideje n. A is megvaltoz ik , nernelyek

a m e h ra k es az e ml dra k kialaku lasahoz. a nyugdijba vonulas nyugdfjazast

I
)

<

""-

----csokken

A kesdi koz cpko rb a n az ember kiil6n6sen

I
~~ __

as meggorbOlhet

a ke m e n y robot al6li megvalt aske nt iidvozl ik , mig masok elkeserit6 c sapaskent elik meg, hiszen el kell valniuk kollegaiktol es fel kell hagy+ niuk evtize des rut int eveke nysegukkel. Napjainkban a tendencia, hogy az emberek k o ra bb a n mennek egyre terjed az nyugdijba, sokan

(\ ,
a szovetek ruqalrnassaqa csokken,

meg igen nagy fizikai es e rze lmi er6t e r e zne k magukban ahhoz, hogy a lehet6 legjobban kihaszrialjak nyugdijas eve iket. A nyugdijba vonu+las egyben az uj le het ds eg ek korszaka az alapos es sikeres is, amelyek val6ra valtasaban sokat segithet A kesoi evek hogy mikor kezd6dik el az 6regkor, kiil6n6sen mivel az ut6bbi evszaza dbau a varhat o e le tt a r t am t6bb folyamatjelei. , a zsir-: felkeszules.

ezert a b6r
rancosodh

Ne h e z megmondani, napjainkban, mint egyre nagyobb A legt6bb a haj

25 evvel meghosszabbodott. valtozas fokozatos.

Otve n ot even felfil azert megiscsak A b6r elvesziti rugalmassagat mivel

mert e kben je le nt kez.ne k az oregcdesl

ret eg e lt iln es e miatt megfakul.

ra ncok je le nne k meg. A p ig m e n tac io is valtoz ik,

p e t y h ild t t e val nak ,

Az izmok

az izomsz6vet

helyct k6t6sz6vet foglalja el, mar a harmincas eve ktdl , a n dko n a menopauza ut a n . Oka Ie lt et e lezhet den az e legte len kalciumfclszfvo+das es a f'okoz odo kalciumveszteseg. az iziiletek riilhetetlen ugyan a porcok zsugorodasa A betcgseget es a szellemi A csontok miatt t o r e ke n ye bb e valnak, elmerevednek. meg se m kell az id dskor elke-'A norrnal is orege desl folyamat a fizikai es szellemi kepessege k

ha nyatlast hozza

ve lejaro inak tekinteniink.

ketsegt e lenu l magaval

bizonyos m ervu c so k ke neset , a kutat aso k azonban azt mut atja k, hogy az iddsko ri bctegsegek kia la ku lasahoz nagyban hozzajarul a dohany+zas, az iil6 e le t mo d es a helytelen tapl alkoz as. Az egeszseges e l e t m o d oriasi segltseget j e l e nt he t az o rege de s elleni harcban. Az oregedesl folyamat fokozatosan megy vegbe , es a hanyatl ast inkabb bet egsege k okozz ak, semmint az e let kor egyrnagaban. Az ore-« ge desi folyamatok t u d o m a nya , a gc ro nto log ia rna azt tekinti kat tal aljo n a leggyakoribb tegye az ember Bar ezen a teriileten fo felada-rid6skori es t a n a k , hogy megfelelO gyogymodo t eve ke ny e letszakaszunak idejct.

\J(

az lzornrostveszteseqet es fenntartja a j6 testi eronletet IzOleti jelentkeznek; a csontok konnyebbe

es csontproblemak

a rendszeres testrnozqas keslelteti

/"l ~
'!

'\

elvekonvodnak, es torekenyebbe valnak

7l

betegsege kr e , es hogy m in e l hosszabba

egeszseges

mar nagy hala-'-

romlik a munkekepesseq

dast e r tu n k el, a hosszu es aktiv e let rna meg elsdsorban a szere ncsetcl fiigg - pe ldaul att61, hogy az ember mit 6r6k6it a sziile itdl -, de nem u to ls os orb a n az egeszseges e let m o d e re drne nye is.

24

Novekedes

es lej/odes

A szervek es szervrendszerek teljestrokepessege is csokken id6skorban. A huszeves kori teljesttokepesseget szaz szazaleknak veve, az abra azt mutatja be, hogy az aranyok hogyan alakulnak a hetvenes eveinek vegen jaro

emberekben. A legszembetlin6bb hanyatlast a maj es a vese bomlas ~ termekeket feldolgozo kepessege , a tiid6 Iegzeskapacitasa es a sziv pumpaloereje mutatja. Az idegek ingerulervezetesi sebessege is lassul, es csokken az agy sulya is

az alapanyag· csere iiteme

vesetomeq

65

az idegrostok ingeriiletvezet6 kepessege 85

ATSzAMfTAs:
a belek zsuqorodasa miatt megneheziil az ernesztes

IJ

az egyes funkci6k szazalekos rornlasa 75-80 eves korban a 100%'nak vett huszeves kori ertekhez kepest

25

2.

FEJEZET

A csontvaz
Az emberi ponti test szilard belso keretre, a gerinc. a cso ntvazra epiil , amelynek csontok kozegyik tart6oszlopa A szervezetiinket osszetarto

kulorileges tulajdonsaga az , hogy t o rc s ut a n heg - e kepesseg testiink szinte egyetlen mas szovetere a hihetetleniil Csontozatunk eros, a am szerkezet r e m e krrul , tolgyfa ercssegevel es m e ny igazi eplt eszetl

nelkul gy6gyulnak sem je llernz c. Ez ke pz ddvetekszik,

ebe n m cg l cp de n egyszenl szilardsagaval a nadszal. testiinket, Ennek munka

ugyanakkor megis olyan hajlekcny, akar vede lme zi szerveinket, szilardan tarnasztja

Korulvesz i es es a rae p iild a dinamikus folyik, es az mindig labfeje-«

izomzat segitsegevel osszehangol]a m ozgasunkat. szovetne k a be lsejeben a lla ndo e p lt d es lebont6

egyes csontok a folyamatos hasznalat es gyakorlas reven a rajuk r6tt feladatoknak megfelelde n fejlodnek. A balerina ue k, a szobrasz k e z e n e k vagy a kcrnuves pontosan idomulnak karjanak csontjai es alakjukat e rdha tasok Rugalmas tekintve

t o m eguke t

a rajuk n e h ez e d d specialis

elviselesehez. szerkezet mozgas lehetetlen. A csontok egyreszt az osszehuzodast scgitd emeldszerkezet+-

Csontvaz ne lkiil mindenfajta t apadasi a lapke nt , masreszt

kent szolgalnak az izmok sz arnara. A csontvaz vedi a letfontossagu szerveket es e le t a d o anyagokat szalllt a szervezetnek - versejt eket a voros csontveldbol es asvanyi anyagokat a cso nt ra kt a ra kbo l. AUand6 szerkezeti valtozasai a mindenkori igenybeveteluek megfele-« Wen alakulnak. A csontvaz gyermekkorban fej16dik a leggyorsabban, de egesz cl ct iink soran alkalmazkodik eletv ite lunkhoz , vagyis ero~ sebbe hobbysoknak es ellena llobb a valik azokon vagy sportt eveke nyseg van kiteve. miatt a helyeken, az at lagcsnal ahol munkavegz es, nagyobb erdhata+-

A csontvaz legfontosabb funkci6ja az, hogy a szervezet szilard vazat alkotja. Az ep ille te k ge re ndaz.at a hoz hasonl6an, az izomzat scgitscgc+vel egyenesen mozdulatlan talalkozasaban tartja a testet. Testiink azonban nem olyan szilard es szerkezet, mint egy epft me ny , ezert az egyes csontok iziiletek biztositjak azt a rugalmassagot , amely lehe-'-

tove teszi sza mu nkr a a mozgast. Az anat6musok ket nagy - axialis vagy tengelycsontokra tokra. A tengelycsontok a koponya es a gerinc, kat egor iara osztjak es appendicularis a csontvaz reszeit vagy fiiggclckcson+-

alkotjak a test kozpo nt i vazat ; ide tartozik amelyek az agyat es a gcr incve ldt vedik, vala~

mint a szivet es a t iid dt magaba zaro bordarendszer. Az appendicularis csontrendszerhez tartoznak az osszes ke z- es Iabc so nt ok, t ovabb a a vegtagokat csontjai. A csontrendszer kulo nallo resze i legkorabban az o thet es embri6n isrne rh e t dk fel. Ekkor az embri6 meg alig nagyobb, mint egy borso+szem, A koponyat alkoto csontok kulonbozc silnlsegilek, amint ezt egy nyaklancot vise16 no ut6lagosan szinezett ro ntgenkepe mutatja. Az agyat magaba zaro csontburok, a koponya integrans resze a tobb mint 200 csontb6l allo emberi csontvaznak de mar rendelkezik gerinc csontja alapjaval, van. A egy Ivelt h u rh oz hasonl6 Az ujszulott Ielndtt csontvazat kepz cdrnennye mintegy 206 l, 350 csont a kesdbbi kulonfele alkotja. c secse monek at lagosan a tengelycsontokhoz kapcsol6 vallov es m e d e nce ov

N e me ly ember

egy raadas

b o r dapa rra l sziiletik,

m a so kna k

a szokasosnal eggyel szarna is valt ozo lehet, l6ak maradnak laban ossz eforrnak.

kevesebb bo rdaparjuk van. A gerinccsontok sot az is e ldfo rdulhat , hogy valakinek kiilonal+amelyek m aso kba n az elet so ra n alta-r-

azok a csontjai,

csontvdz:

It ,... To,
nyakcsiqolyak

~i' r/,,~("::"'11 ':' '~:~.' '~"lfI:: 1(~~ ~(~~'~I"!~(',N;(~:; ;~~'i~~~r, ,,,Vi,'!I,,,;!" (."r~.t~""CI~'rC .•: '/ 'If' ,,,I,,~t, "',cru'" c, ,', 'c'" !"':\'I/"'" '~~:'_'::cfl ;~::,
i.\.:.:1:'~~':.·I'!~'II"'~:'·""'h,~I.':;'.'.t: 't '.~,":"~'" .' . ...
e' .:.~~':~ ~~..

w -"".'" "\. , ••• .,.','",.", '.., "'u• "'~':;'I,t,I' I; ':~:~:::"';'f.~' 'I,,'urrr /; '~'{lI'

,I,""(,,, ,.~,.·"~tlrrhf '. ..~

r,1,.

.: .• :\. ,,", , 'J~'t,';' 0-

_]I
)

'I
_~',."','" ,•• IIfI' "":" ft' n, i.'\·.",(·..."'1'41'" 'j ""1,,, "cl, ·t,I,,, "'11"""" ,., 'I' I ":,;",f(h,"'rC'~ u.",CII"""

',c"

..."

J '!,'".\
hatcsiqolyak

r' '1',,:" ,,,,' I,,,. ,', '. ;;;;"'(','1",""" ,,"'""" :c', ,~; ,.~ "1"r.,. " ,1"1" ~.C\ \., :ur." """,.'''""hrh:" ,.,I,·.\~I .
I

;""'::"C"'l' I,.'" " ..,',","\ :',"::,,''''''',""',"" ' '"

-:: ~.:.'

• ~.:.••,-....... ',~ '.1.•,.' It ..... '".

( ,.11." I,' 1"'\1,', "'"',:',/ ,,,,,,,ur, (,/,fl"If., I, rlft'I ,', ~'/ll ',Ii ,,\, 'I'
':'~'~""l(lr" ,~'IC',,,,(11
............. "
1,

>':':.'~; ,.

""., :::~t ,i\,'ir:!';""''';t'~'::~'" ""', i ; ,~'" """,("",(" III', b',,;;"1'8

aqyekcsiqolyak

.,:",1,'1.1-

;"", ••~" ""'I:~~~11I~I(:,;! "":N' !i t·:~I,.c:,'c~;"'~'c'r!lf'~'~~ I,' :.11"" ,,.,,, I' "f' 1:', r, "", \." ) ·"'1" 'II....'., '~"'.'''''\''''
I'
tt.

A kettds S format mutate gerinc teszi lehetdve az egyediiJ az emberben ldalakult felegyenesedett testtartast (bal oldali dbra). Harrnincot csigolyaja er6t es rugalmassagot biztosit a gerinenek, a csigolyakozti porekorongok pedig (jobb oldali abra) bonyolult mozgasokat tesznek Iehetdve , es mintegy kiparnazzak a gerineoszlopot a kulvilagbol erkezd erdhatasok tornpitasara

A sokoldahi szere, sebb teszik amelyek a ket

gerinc konvex osszetartjak es konkav a testet, amelyek gorbult fehiletek bonyolult rendcrdha+es elnyelik a rajuk iranyulo a csigolyak.
t iz e nket

tuk ot kisebb esont t a l a l h a t o , amelyek esak 25 eves kor korul keresztesontot, a ket esip6esont esont alatt amely forrnak ekkor ossze, mar

szuleteskor osszefuggd

meg kuloruilloak egysegkent

, es

A kifejlett gerine triso kat , A gerineet Ieh et dve

hogy letrehozzak

az ek alaku illeszkedik A kcrcszt= allo ,

33 kis esont

alkotja,

Kozu luk a Icgki+ m ozgris tar to manyt nagyobb , amelyek esontot tartova=-

koz e , es a medenee6v

hat so reszet alkotja.

nyakesigolya, a gerineen

a legnagyobb hatcsigolyak A bo rdak

hajlik be a farkesont,

ez a negy osszeforrt

csigolyabol

be lu l. Alattuk

t ala lunk , ezek a hat

fels6 reszet alkot6

a vegen elkeskenyed6 kepz ddrne ny. A farkesontnak nines semmi funkci6ja - ahogyan a neve is mutatja, feltehet6en nem mas, mint fi~ rokcsokeve A gerinc ny. epitokovei

zul szolgalnak

a 12 b o r d apri r szarnara.

az egyes csigolyak

m in d ke t old alan megt al a Ihat o specialis. korong alaku k ep zddrne nye k , ugynevezett izfelszinek vagy facettrik segitsegevel esatlakoznak a ge~ rinehez. A hat als6 reszen gyobb esontjai, helyezkedik el az ot agyekcsigolya, a gerine Iegna+ Alatamelyekre a testsuly tu In yo m o resze nehezedik.

A keresztesont es a farkesont osszeforrt csigolyait, valamint a ket spe= cializalt fels6 nyakcsigolyat kiveve a gerine esontjai szerkezetileg egy~ m a sh o z hasonl6ak. A esigolya k6zponti resze , a esigolyatest ellaposo-

28

csontva;

dott,

ovalis c so ntkepzddrne esigolyaivek,

ny. Ehhe z ka pc so lo dnak ket o ldalt a hat raamelyeket a larn inak vagy esigolyalemezek szolgalo k6rk6r6s ke pz dd m e ny nyulik z ar n ak be. Eze k az

fele ki indulo

viszonyitva meg nagyrne re nl koporiyaja ossze nyo mhat o , mert az egyes koponyaesontok k6z6tt lagy, meg ossze nem forrt reszek helyez+kednek el. A s z iil dc sato rn a n valo atjut askor a koponya rendszerint osszenyo-r-

zrirna k Ie, kialakitva a ge rincve ld befogadasara g e r inccsat or nat. A Iarnlnabo l h a r o m szarnyszeni ki, amelyek egyrnassal kileneven fokos szoget

izmok t ap ad o h c lyc i, es ezek adjak a gerine d ud o r osje lleget a hat bore alatt. A szo msze d os csigolyakat az egyes csigolyrik felsd es also rcszc+bol kinyulo A gerine all, hanem ke t-ket izfelszin kapesolja ossze , (atlas) szolgal a koponya legfelsd csigolyaja. a fej gyarn

m od ik es e nyh e n rncgnyulik , de a fej n e h a n y napon eredeti alakjat , A koponya arnig a esontok ossze nem lagy resze it , a kutaesokat ossze nem forrnak, k6ziil alaku al kot o rostos

beliil visszanyeri hart yak rendszeh a s o n lo a n

rint rne gke me nye dne k , ossz.e n dne k , e s egesze n addig fennmaradnak, vagyis a c ipzrir fogaihoz illeszkednek. a legnagyobb nagykutaes. a k o p o n ya t e t d ko z e pe n clhc= Ez zriro d ik be u t o Iso k e n t , mint= varratoknak elillsd nevezett resze az

t amas z te kau l.

Ez nem a t6bbi csigolyara je lle mzd szilard c sont te stb dl inkabb nagy nyilasu esontgyiiriire e m le ke zt e t , Az atlas be rne lyede sbe illeszkednek alkot o nyakszirtesont ovalis kapcsoljak nyulvany=

A hat f6 kutaes Iye zke dc , rombusz Az agykoponya

felsd reszen oldalt e lhe lye z ke dd ket a koponya egyenetlen felszlrni alapjat

egy 18 h o napo s korban. nyole c sont bol all, amelyeket kapesolnak egybe. c sont ossz e ko t tet esek A koponya

izfelszinei. A ko po nyat iziileti szalagok, ligamentumok a gerinehez. A maso d ik nyakesigolya, a forgo (axis) esontos nyal esatlakozik e zert tudjuk a fejgyam (atlas)
t a rt o atlas

a lapjahoz.

Ez az Izesiiles teszi lchc= a nyak felsd re sze n , do eros iziileti sza~

t dve , hogy a kopo nyat

elfordulhasson veglghuzo

Ivelt homlokesont, amely a homlokot es a szemiireg orb ittit ) alkotja. A ket ha la nt e kcso n t kepezi a koponya ben also reszet , n, egyben rnagab a n foglalja a koze pa d ob h a r t ya m6g6tt vez et d c sa t o rn a kut , A kozepfulbe k6zvetleniil

felsd reszet (az old also es resz~ es be lsd fiilh6z helyezkednek el

forgatni

a fejiinket. teljes hosszriban

A csigolyakat

a gerine

lagok, izmok, valamint az izfelszinek egyetlen osz loppa k6tik osszc. A szornszedos csigolyak k6z6tt specialis ke pz ddrn enye k , u n , porekorongok helyezkednek el. A felndtt ge rinc e nek k6riilbeliil egynegye det kitevd porekorongok akadalyozzak meg
t ovabba

a test legkisebb esontjai, gyel. A kal apac s atveszi

a ha ll oc so nt o k: a ka lapac s, az iillo es a ken= a dobhart yabo l e rkez d rezgeseket , es t ovab-

nyelik el a kiviilrdl j6vo e rdhar a so ka t , e s ezek azt, hogy a esontok egymashoz horzsol odjanak, a csigolyrik e lmoz du lasat es e rejct. is szerepet ezt a vonalat. jat~ Az n helvez+a porekorongok helyen keresztezi egyrnashoz kepcst , rugalmassrigat

lehet dve teszi n6velik a gerine alakjanak

valamint szanak.

r-----

bordaporc

A gerine

kia lakit asaban

A gerineoszlop

a test fuggoleges gravitac ios vonalaba stabilitast

kedik el, rnegpe dig ugy, hogy t6bb igy kialakulo sitani, reszeik mint egy egyenes alakja

ivelt vonal sokkal nagyobb vo nalu oszlop. finoman lehet dve teszi,

es e rot ke pe s bizto+l e t re , hogy , es egyes

Az Ivek ugy j6nnek a c sigolyakhoz

a porekorongok egyrnas te t eje n , helyezkedhessenek iveket, amelyek

idomul

e lvekonyodasa

hogy a csigolyak ne k6zvetleniil szoget bczarva a valtukoz o kis adjak. val6di bordak

hanem egymashoz ke pest adott el. Ez a felepires alakitja ki azokat a gerineoszlop vaza k6zvetleniil sajatosan

keeses lefutasat

A mellkas csontos A gerine mint mas esonttal c solo dnak. rugalmas

~,
~}
£,~/

Sd
~
~~

a test f6 tengelye, ossze kott et esbe n van.

vagy kozvetve kiindulva

minden kap=
t iz e nke t

A b o r da k a hatcslgolyakhoz izfelszineibdl

E csigolyak esontborda

o ld also lapos

ered.

A felsd het b or d a pa r , a "valodi

b o r d a k" poreos

ivben k6riil6lelik a mellkast, es bordaporeoknak nevezett reszekkel a szegyesonthoz, a sternumhoz kapcsol odn ak. A Ie nnm a ra do 6t b o r d a p a r t "albordaknak" esak kozvetve h a r o m albordat kapcso l o dnak a szegyesonthoz a legalso valodi (sternumhoz).

ncvezzuk , mivel ezek A felsd esak a test kapcsolod+-

b o rd ah oz kapcsol od o bordaporeok bordak

~f)

k6tik egymashoz. Az also ket a lbo rda u n . "lengoborda", o ldalanak kozepvo nala ig nyulik be. Ezek egyalt alan nem nak a szegyesonthoz, zddne k. A b o rd a k jo l pe ld azzuk Az altaluk alkotott a Iegzdszerveket kifele mozdulnak num is eldseglti , trigu lasra a legzest a csontvaz ke pes. adnak hanem a hasfal izmaihoz

k o t d d d pore ban v€g~ je lleget , foglalja es A tizenket bordapar k6riilveszi es vedelrnezi a mellkasi szerveket. Ratul mindegyikiik egy-egy hornoru izfelszfnnel kapcsolodik egy hatcsigolyahoz, elol pedig - a ket r6vid also lengoborda kivetelevel a bordak Ivben meghajolva esatlakoznak a szegyesonthoz (a sternumhoz). A het felsd lenqobordak valodi bordapar kozvetlen osszekottetesben all a szegyesonttal, mig az alattuk leva harorn alborda egyrnassal es a hetedik bordaval forrt ossze. Az iziileteket rugalmas poreanyag alkotja, ami lehetdve teszi a legzes kivitelezesehez szukseges rnozgast a bordak szarnara A ster+alakja a szivet

ve dd , rnegis rugalmas amely magaban Be legzeskor

.,esontkosar" el, igy helyet

a mellkas,

a b o rd a k felfele

a b e ararn lo Ievegonek. Bar a szegyesont pajzske nt vede lmezi

rugalmassagaval.

kardp e ng e re e m Ie ke zt e t , ez a esontlemez es a tuddt. A koponya A test szrirnos esontja a szegyesonthoz

h aso nl o a n az eletfontossagu 22 c so ntbo l all, amelyek Az ujszulott az agy ne k a testhez

szervek ve de lrne t szolgalj a. A koponya

es az erze ksze rvek ve de lme re egyesiilnek.

,9

csontvdz;

bitja oket az iilldhoz vekszik. A koponya kinyulo kozepso

es a kengyelhez.

Ez a re lerno dsze r felerdsiti mintegy husszorosara

a rez-« n6~

geseket ; a kengyelcsonthoz

erve erdsseguk

resze , az ekcso nt , ket szarnyaval a koponyacsontok tevddik allnak.

es a koz epebcl legtobbjet. az

ket kis "labaval"

de n eve rr e e m l e kez te t , Ez alkotj a a koponya-« csontb6l amelyek ossze , Fo alkotoresze Ezek alkotjak a teljes .\

alap tul nyo m c resze t , es 6sszek6ti Az arckoponya a ket felsd allcsont felsd allkapcsot tiz cuncgy (maxilla),

az als6 allkapo cs kivetelevel

osszes tobb i arccsonttal

kapcsolatban

, a szemiiregek

egy reszet , az orriireget a felsd fogsor illeszkedik.

es a szaj felsd A felsd allcsont

~falcsont

Ive nek azt a reszet , amelybe m iridke t arcfelen

,,,
\

e l dr e do mb o rod ik es a ja ro m c so n th oz kapcsol6dik.

Az arckoponya legnagyobb es egyben az egyetlen mozg6 iziilettel re nd e lke z d csontja az als6 fogsort m agaba n foglalo, patk6 alaku allka-'pocs (a mandibula). Apatk6 szarai a hal a nt e kcso nt hoz kapcsol6dnak, allkapocslzulet. testiink A mandibula egyetlen agyazottan alatt helyez+ amely elsosorban olyan csontja, Igyj o n let r e a mozgathat6

r '.

kedik el az U alaku nyelvcsont,

nem kapcsol6dik mas csontokhoz. lzmokba a nyelvizmok t ap adasi he lye iii szolgal, A kar es a lab csontjai A labakat dence6v. rendszer tartja a csontvaz hordozza t6bbi reszhez kapcsol6

csontszerkezet

a meIzesiild A koponya nem egyetlen csontb6l all, hanem ftireszfogszcnlcn kapcsol6d6 mozdulatlan Iziiletck altai osszeillesztett Ivelt elemekbol. A fogazott iziiletek kulcseleme a denever Iormaiu ekcsont, amely egyrnashoz kapcsolja az egyes koponyacsontokat

Ez a ket nagy cstpdcso ntbol a testsuly

allo es a keresztcsonttal reszet , egyenes is.

legnagyobb

helyzetben a kez- es leg~ aranyu

a testet

es fOszerepet jatsz ik a hclyval toz tat asban de mozgaskeszseguk a combcsont

A l abcso n to k , a test t a m a sz t e k a i, sokkal e rdsebbe k, mint karcsontok, nagyobb csontja (a femur).

sokkal ko r l at o z ot t a bb. Testiink Ez a hosszu , elegans

csont egyben a Iegercsebb es legnehezebb is. Fe lsd vege nek sima, gornbolyu felszine to ke le tese n belesimul a cslpdcsont iziileti vapaj aba , A labszar fo csontja, a tibia vagy ismertebb neven a sipcsont, az elulsd reszt alkotja. A masik labszarcsont , a szarkapccscsont (fibula) a blztos lt otu mozgathat6 resze re e rn leke zt et , es mi ndke t vegen izesiil a sipcsonttal. A labszarcsont Ezen a keskeny, csavart csonton erednek a labizrnok. a ket dudoros bokacsontban vegzodik, a tibia a be lso , A combcsonthoz (seatul A vapa nem

csolja, Ebb dl

le hetcve t eve , hogy szabadon szembeforduljon a t e nyerre l. ad6dik az a kiil6nleges ke pessegunk, hogy hiivelykujjunkkal e r int e ni az osszes t6bbi ujjunk hegyet , fogni tudunk. Eneiolyan lenne, mint egy mancs vagy egy iigyetlen par csipesz, kez 6sszehangoit mozgasa es oriasi fog6ereje rendkiviil

a fibula a kiilsd bo kat alkotja. A felkar egyetlen hasonl6an csontj a a felkarcsont iziileti vapaba (humerus). illeszkedik. ez is sima kerek fejben vegzodik, amely a Iapoc kaban

meg tudjuk kiil keziink

es az emberi

p u laban ) e lhe lyez kedc

ko rlat ozott lenne. A lab nagymert adata e kbe n elle nall a r an e h e ze d d oriasi nyorn asnak ; Jel~ az ugyesseget kivanja meg, hanem a lcgkillonfc+stabi litasanak megtartasa csont van, mint a csukl6a labra n ehe z e d d tovabbjutva mar nem elscsorban

mely, es sokkal kisebb , mint a humerus le h et dve , hogy karunkat a t estt cl minden e pp e n kis m e r e t e miatt modik csonttal, tesebb ki a legk6nnyebben. masik vege A felkarcsont csoritjat csekely stahilitast

feje. Ez az e lre nde ze s teszi iranyban elmozdithassuk, de biztosit, Igy ez az iziilet fica-s egyesiil Az a ket ors6csont alkar+ feje resz az moz-«

lebb er cha taso k kiegyensulyozasat a test e rd e ke be n. Ab o k ab a n csak eggyel kevesebb ban, de a h e t labtocsont - a kcztdcsont

a k6ny6kiziiletben felso resze alkotja.

okkal e l le nte tbe n - ugy helyez-«

az ors6csonttal

es a singcsonttal.

A k6ny6kiziilet

legjcllcgzc-r-

kedik el, hogy a l e h e t o Ieghat eko nyabb an viselhesse nyornast. Iabtdcsontra , az ugr6csontra nehezedik, es innen

a singcsont

A test allo he lyzet ebe n a testsuly egesze lenyegebe n egyetlen

go mbsz e nl, sze lein lekerekitett, t et cjc n lapos. A felso lapos racsuszik a felkarcsontra, a go mbclyu reszek pedig elfordulnak ors6csonthoz kepe st , Igy nagym e rt e kbe n megn6vekszik rugalmassaga a csuk lonal kez d ddik, a karok ahol gasi le he t dse ge , A kez nagyfoku

egyenletesen oszlik meg. A suly fele a sarokcsontra (a calcaneusra), a masik fele pedig a fennmarad6 ot Iabt dcso nt ra nehezedik, es innen ad6dik tovabb a labbolt ozat o t alkot6 csontokra. Iab kozepcsont a labfej kozcpso resze n elhelyezkedve reszbe n a l ab tdcso n tokh oz , reszbe n a labujj csontokhoz kapcsol6dik, Igy alakul A testsuly ki a labboltozat a labfej , a labfej legfontosabb Iven oszlik el, is. a kez ujjai, is hasonl6. es ugyanaz A nagylabujj szerkezeti amelyek resze , k6ziil biztositja h a r o m boltozatos , egy pedig szukseges
Az ot keskeny

a nyolc el.

kczt dcso nt ke t , egye nke nt negy csontb6l

allo sorban

helyezkedik

A kavicsokra e m le k ez t e t d kczt dcso nt o k elhe lyezkedese es Izesulese valojaban rendkiviil finom. Be ldluk kiindulva ot ke zkoz epcso nt huzo+dik vegig a ke z e n. A kcz koz c pcso n to k nagyjabol egyforma alakuak , csak a hosszuk kii l o nb oz d. E csontok mindegyike egy-egy ujjal izesiil. Mlridket keziink6n 14 ujjperccsont van, aphalanxok, melyekbol negy ujjon h a r o m= h a r o m , a hiivelykujjon A hiivelykujj ember hihetelen a legkiil6nlegesebb kezugyessege. sz abadsaga adja: pedig k e t t d van. ujjunk, a hozza ennek erre tartoz6 koszo n he td a hiivelykujj az igen

ke t t d hosszlranyu a helyvaltoztatashoz az anat6miai

ke reszt iranvu. e me lchatast Megoszlasuk all nak , mint

A labboltozat

A labujjak ugyanannyi ket ujjperccsontb6l, keyes haso nlosagot a csontok azt, egyiittesen

csontb6l

neviik is: phalanx.

A lehetdseget

a tobb i ujj pedig h aro mb o l all. A labujjak megis mutatnak a kez ujjaival: sokkal e rdsebbek, felada-rh o rd oz asa. Jaraskor a talajt6l es futaskor mindezek , es teszik le hetove erve megdrizhessuk val6 elrugaszkodast

nagy foku mozgasi valamivel ezenfeliil

kezkoz epcsont

tuk az egesz test sulyanak hogy ujra talajt

lejjebb helyezkedik egy sajatos iziilettel

el a ke ze n , mint a tobbi ujj e se t ebe n , is rendelkezik, amely a csukl6hoz kap-

egyensulyunkat.

30

csontvdr

A kompakt csont - az emberi test egyik Iegkernenyebb szovete - nem teljesen tornor , hanem csatornak es iiregek rejt6znek benne. A csont hosszaban a fak evgytirtiihez hasonlatosan , mint egymasba tolt hengerek futnak a Haverslemezrendszerek; az egyes ,.gyiiriik" erejet es kernenyseget a kollagen feherje mikroszkopikus

fonalai koze agyazott asvanyi kristalyok adjak, A lacunaknak nevezett iiregek csontkepzd osteocytakat tartalmaznak, a kozponti Havers-csatorna vererei pedig az eletfontossagu tapanyagokat szallitjak, A csont kulso felszinet az eros, veda es taplalo csonthartya (periosteum) boritja be

csonth:irtya

asvanyi
s t e u m)

(p

e rio

kristalyok kollagcn+ rostok

I.

--

II

.....

.....

,lacuna es csontsejt (osteoblast) Havers-lemezrendszer Havers-csatorna vererekkel

31

csontvdz;

A csontvazat tobbfele mozgathato iziilet eplti fcl, Az erintkezd feltileteket a surlodast csokkento csuszos porcreteg teszi sirnava. A nagyobb Izuletekben synovialis folyadek tartja nedvesen a feluleteket. A csontokat Izuleti

szalagok rogzltik, amelyek korlatozzak az Izulet szerkezetetdl es izmainak erejetdl fiigg6en letrejovd, meghatarozott iranyu mozgasokat, A legegyszeriibb tipus a csukloizulet (A), amely a konyokben , valamint a kez-

es labujjakban talalhato , es csupan egyiranyu mozgast tesz Iehetdve , A csuszolzuletek (B) mar nagyobb terjedelrnu, fdkent oldaliranyu mozgasra kepesek: i1yen Izulet talalhato a csukl6ban, a bokaban es a gerincben. A nyeregizulet (C)

meg mozgekonyabb, es ez teszi Ichetdvc azt a jellegzetesen emberi mozgasformat, amellyel hiivelykujjunkat szembeforditjuk a tenyeriinkkel. A legnagyobb aranyu mozgast a vall es a cslpo gornblzulete (D) teszi lehetove

A csontok A csont ternyi

ereje minden tekintetben a leger6sebb anyag, amit a ter+is alkotott. legalabb Egy kobhuve lyknyi , azaz 16,3 k ob c e nt ime-

A csonton nak.

bel iil i larne llakba n Ia cu na kn a k nevezett csont minden

apr6 uregek van(kb. 6,5 helyezkedik el. ez tartja fenn bizto-

csaknem csont

A kompakt

egyes negyzethuvelykjeben

rncszct valaha

8600 kilogramm

te rhe lest ke pe s elviselni - e telje-'-

negvze tce nt im et e rebe n ) t obb mint negyrnillio lacuna Minden lacuna tartalmaz egy csontsejtet (osteocytat); a kifejlddott sitja a csont cso ntszove tet , es apr6 tapanyage llatasat.

sItm eny ot emel6daru erejevel vetekszik. A csont negyszer sz ila rd abb , mint a beton, t erhele se kke l szembeni ellenallasa pedig az alumtniurne-s val e gyenert e ku. A csont t6bb: szerkezeti ko nnyfisege t a la n meg e nne l is b a mu l a t r a rttel-'14 szazalekat teszi ki, a csoritvaz a teljes te st t o me g miridossze

cs a t o rn a c ska ko n keresztul Havers-csa

t oruakbo l sugarszenlen

kiindul6 kisebb csa to rnak vegzik a tapanyagszallttast es a Iacu nakban felhalmoz6dott csontsejt - bornlaste r me ke k e ltavol ltasat. A cso nt ha rt ya (periosteum) kolja a t o m o t t c so nt al lornanyt valamilyen sek verrel behatolnak inakkal a csonthoz. A combcsont mechanikai kozcpe tajan a csont uregesse sulymegtakarft valik, de nem veszti el e rejet , igy jelent6s as e rh e t c el: ha a comboknal veko ny hartya , amely borsz.erue n bur, es ossz ekotte tesbe n all a csontokat n fut6 ver6erek tap~ kcpc+szalai az (artc riak)

azaz sulya mintegy kilenc kilogramm. Egy hasonl6 rne r et u ace lrud legalabb negyszer-otszor nehezebb lenne. A csont minden egyes grammja er6sebb, mint az acele vagy a va sbe to ne , elo szovet , amely kepes ujraal kot ni onma ~ es az asvanyokat olyan az egyes osszetevdk egy~ Az acelte ngelytol szer e ltor ik , a csont e l t e rde n , amely hasz n ave het et len ne valik, ha egy~ olyan

lalo ve re re k ke l. Ha a Have rs-csatornakba ellat ni a helyi csontsejteket. a csontba, fon6dnak osszekapcsclva igy biztositva ossze,

fogva e lz a r o d na k , a hart yak erei meg mindig A cso nthart ya vekony a ket szovetet. az izmok szilard

Mas rostok tapadasat

gat. Erossege ne k titka, hogy a Ieherjeket rugalmas szerkez ette eplt i ossze, amelyben

mas e rejet nove lik. A csont csaknem k e t h a r m a d a t kulonfele s6k, fokent kalciumes foszforvegyiiletek al kotjak, amelyek rud alaku kristalyo kat ke pe z ne k , k e m e n n y e es me revve teszik a csontot. A csont anyaga ezenkiviil koll age n , rugalmas feherje, ami a csont kifozcsckor e nywe a csont kerti az uveg. A cso ntszove te n be liil a kol l age nbdl es asvanyi kristalyokbol allo kepzdd me nyek kulonfele s t ru kt u ra k a t alakitanak ki. A hosszu cson+tokban,
p e lda ul a combcsontban

csont t o rn o r lenne, akkor 25 szazalekkal nehezebb lenne. A terrneszet igen h a t e k o n y a n hasznositja ezeket az iireges csontokat, megpedig ugy, hogy belsejuket csontvel6 tolt i ki. A bordak, a csigolyak, a medence csontvel6, csontvel6 ver lernezket es a koponyacsontok a szervezet biol6giailag minden percben belsejebe n helyezkedik el a voros ta la n legaktivabb szovete , A voros tet, feherversej tet es fokent zsirsejtekenergiarak~ kime+miatt voros

alakul.

Az asvanyi

kristalyokkal

e rdsttet t kol l age nrosto k ugy szalai. Asvanyi anyagok nclkiil mint k o t h c t n c n k ra , a kar egy

tekerednek

fel, mint

a kote lforiadek

olyan rugalrnassa

valna , hogy csom6t

locso locsdre , kollage n nel kul pedig

olyan t o re ken y lenne,

t obb milli6 vorosversej a combcsontot,

(t hro mbo c yt a t l jut ta t a ver a rarnba , mint pe ldaul to lt i ki. Ez az all orna ny stratcgiai amikor akkor szarnanak a sarga

A hosszu csontokat, bol allo sarga csontvel6 rulne k. Ha pedig

u n. to m o t t (kompakt) a kompakt

csontallo-rkoncentrikus amelynek

t a rk e n t szolgal olyan esetekre, verszegenyseg alakulna ki,

a szervezet zsirtartalckai megfogyatkozasa csontve lo gyorsan

ma nyt ta l a lu n k. Ha megvizsgaljuk

cso nta l l oma ny kereszt+-

a vorosversejtek

m e t sz.ete t , akkor bonyolult m6don egymasba il leszkedo k or o ke t latu nk. Ezek alkotjak az u n , Havers-rendszert,

csontve love alakul at, es vorosversejteket

kezd termelni.

keresztmetszeti kepe a fa evgyurulhez hasonlatos. Ha r o m gyuru alkot egy la me ll at , vagyis egy krist alverdsltestt , kollagenbdl allo csontszo+vet ret ege t. nak , melyek anyagot E nagyobb rendszerek koze p e n futnak idegeket a Havers-csatorve re re ke t , nyirokereket, es finom kot dszove ti

Ahol a csontok tulalkoznak A megfelel6 szilard sag e rde ke be n a csontoknak n iiik , Ha a csoritvaz fele mozgas egyetlen bonyolult csontb61 nem lenne le hetseges. A gerincesek

merevnek

kell len~

a llna , akkor semmi+eset ebe n a t errneszet

ol e lnek ko rii l ,

32

csontvd ;

ugy oldotta totta milyen iziileteket. m ege ros ltett Bizonyos

meg ezt a p rob le mat , hogy szamos kul onallo talalkozasi tipusai Az iziileteknek k6tnek szalagok iziiletek, kulonfele ossze. vannak

csontra

oszaz hogy

a cso ntvazat , es a csontok fajta csontokat

p o n tja ina l megalkotta aszerint,

Az iziiletek

a kol lagen rostokkal

vagy ligamentumok pe ldaul azok, amelyek

es a sur lod ascso kkc ntd a mozgast. a koponya esontlemezeit Maso k csak ko r l ato z ott k6z6tti iziileteket ossze+1 eves korban

ke ndanyag ok segitsegevel teszik lehetdve

,,----rJl

k6tik ossze , nem mozdulnak el , feszesek. mozgast tesznek l e.he tdve: a gerinccsigolyak k ot d porcok tarolt Az iziiletek mozgast engednek. t obbsege azonban

es mas kot dszovet ck p e l d au l tobb iranyu , de erose n beha+sokkal szabadabb iziileteknek mozgast tesz lehe+ese k

t ove. A mo zge ko ny (synovialis)

nevezett

osszekottet

elegge erosek a h ho z , hogy osszetartsak a csontvazat , meg is szeles mo zgas tar t o rna nyt nyujtanak. Szerkezetiik lehet dve teszi az e ro- es mozgasatvitelt a csontvegckct az egyes esontok k6z6tt. A m o zgc ko ny iziiletekben iziileti pore boritja, amely es6kkenti a surlo dast , es 2 eves korban

mintegy k lpar nazza az iziiletet a razko daso k elviseleserc. A csontok k6z6tti keskeny rest iziileti iiregnek nevezziik, ez teszi Iehetove a sza~ bad mozgast. zak a fieamokat, t ot t csontok A esontokat de egyuttal osszekotd korlatozzak kepezik iziileti szalagok megakadalyoz-« osszeko+az iziilet mozgekonysagat. izmok fejtik ki

1 • ""

A m ozg eko ny iziiletek

a forgaspo ntot , az altaluk

az e ro k a rt , es az iziilet koz e leben tapad6

a mozgashoz szukseges e rdt. k6z6tti iziilet az a forgaspont,

A koponya es a gerinc atlas csigolyaja amelynek segitsegevel az izmok cgycnc+-

sen tartjak a fejet. Ez az e lrendczes teszi le h et dve , hogyb61inthassunk vagy csovaljuk a fejiinket. Ha felemeliink egy ko nyvet , akkor a k6~ ny6kiziilet mu nkajat. A mo zge ko ny iziileteket es egyben megfelelo az a cso nt ha rtya hiivelyszeni is rendelkezik Az iziileti nyulvanya ahhoz, tok bur+hogy belsejet kolja be. Ez az u n. iziileti tok Iehet cve teszi az iziileten szakltoszilardsaggal iziilet kiflcamodasat. m egakadalyozza beliili mozgast , az a forgaspont , amelyen keresztiil a biceps izom elvegzi

8 eves korban

veko ny h a rtya burkolja,

amely a ke ndanyago

t , az iziileti

folyadekot

(synovia) valasztja el. A folyadek "beolajozza" az iziiletet, a benne leva sejtek pedig eltavolitjak a karos mikroorganizmusokat es a kelet+kez o iziileti to r m e l e ket . A nyalkato m ldk vagy bursak zart zsakocskak. Belsejiiket a mozgc+kony Izul et ekehez hasonl6 h a rtya bele li. A bursak valaszt el, amely a synovia lis folyadekhoz hasonl6, kevesbe viszk6zus. A zsakocskak biztosltjak azt, izomrendszer a lkoto resze i (a museuloskeletalis fala olyan anyagot de kevesbe siirii, hogy a csontes

st ruktura k) clcsusz+ felett. mozgas 11 eves korban

hassanak egymas felszinen , pe ldaul a b dr vagy az in a esont A t e r db e n legalabb tize nket ilyen kis zsak ocska t a l a l h a t o , A mozgeko ny iziilet kivitelezesere alkalmas. mindegyik A tipusa egy-egy specifikus fajta a Iegrnozgeko nyabb

g6mbiziilet,

amelyben az Izesulo csont felgornb alaku fele a masik csont iiregeb e illeszkedik, m ik e nt pe ldaul a valllzuletben a felkaresont a lapocka me lye desebe. Mivel ez az iziileti vapa sekely, nyabb kevesbe iziilete. moz geko ny, mint gornbfeje sz ilardan a valllzulct, illeszkedik de sok~ a cslpd+ es a valllzulet laza, igy a vall a test legmozgeko A cslpd g6mbiziilete kal stabilabb.

A combcsont

csont mely vapajaba. A vapat be lel d porcszcgely sz ilardan megtartja a eombesontot; a ket csontot o ssze.kot d iziileti szalag pedig a test leg~ eros ebb k o t de l e m e . A hiivelykujjat a kezhez rogz.It d nyeregiziilet ket iranyu mozgast tesz l e h e tov e . A csukl6iziilet - mint pe ldaul a k6ny6k- es az ujjiziiletek csupan egyiranyu mozgast enged meg, ha so n lo k e p pe n mint a fej korzeset az ajt6~ eshajlnasegit~ pa nt o k. A gerinc sat szolgalja. Testiink Ielepltese felsd reszen leva forg6iziilet

Egy masik forg6iziilet forgathatjuk. legnagyobb

t ala lha t o az alkarban,

ennek

segevel a csukl6nkat

Iz iilet e ne k , a te rd csuklolzul hogy te r d iink elfordulhasson

etenek

sajatsagos k6riil,

lehet dve teszi,

tengelye

A fogak meg a csontoknal is kemenyebbek, de szinten f61eg kalciurntartalmu asvanyokbol epiilnek fel. Az abra a husz tejfog megjelenesenek eletkori sorrendjet mutatja (kekkel jelolve); ezeket a 32 maradand6 fog valtja fel (bam a srfnneljeliilve), A harmadik nagyorld, kozismert neven a bolcsessegfog nem mindenki szajaban bujik ki. A rajz a jobb oldali allkapocs felso es als6 felet abrazolja

33

csontvdr

A csontvaz hosszu csontjait alkoto szivacsos csontallornany iireges, megis rendkiviil eros (ldsd a;: elozo oldalt), Az apr6 tuskes rostok halozata anelkiil alkot eros szerkezetet, hogy tulsagosan nehezze tenne a csontot AHOLAZ OSTEOARTHRITIS KIALAKULHAT

A sulyhordozo iziiletek, mint peldaul a cslpo, a terd es a gerine zavartalan mukodcset porcretegek biztositjak, A pore elhasznalodasa - peldaul osteoarthritisben a surlodas reven elkoptatja az Iziiletet , es ez eros faidalommal jar. Az Iztilet begyullad, elmerevedik; sulyos esetekben teljesen t6nkremehet es mozgaskorlatozottsagot okozhat. A kezlzuletek osteoarthritise esom6s duzzanatokat, biitykoket ere drnenyez

norrnalis csontok es fziiletek

34

csontva;

es igy egesz als6 labszarunkat iziilet ja ras kozbe n a ll a ndo e lmoz dulasat ket csuszos

jobbra-balra forg6 es csuszo

tudjuk alaku

mozgatni. vegez. porc

A t e rdKo nnyu

mozgast

feltiletti , felhold

teszi le het dve ,

a meniscusok. A ke t meniscus elnyeli es csillapitja a t erdlzu letre hat6 e rdket a mindennapi hasznalat sora n , A meniscus ok egyben a terd

a gerinc nyaki rasze

leggyengebb

po ntjat

isjelentik: serulese

a t erdsebesze miatt vegzik,

t i be avatkozasok

90

sza~

zale kat a meniscusok A csont A csont d6an nbvekede

se es megujulasa ugy megy vegbe , hogy egeszen egymasra eppugy so ran rak6dnak. es megujul, (ossificatio) a terhesseg mint testiink a fclndttko+allan-rresze , Az
t obbi

lassu noveke dese

rig az egyes ret ege k fokozatosan valtozik , novekszik ez a folyamat A csontok nyednek; emberi jelennek anyag a cso n toso das

A csont

nove ksze nek

es ke memeg.

o to d lk hc t e b c n indul

magzat fejlddd csontjai e loszor meg. A cson tosodas a legtobb ekkorra foglalja el, es a nove kedes

tejiiveg szinfi porcos vazkent emberben egeszen a huszon+reszek he lyet mar csont+a pajzsmirigy, kulonfele a csontokat, a mellek-rhormo+kul o nosen A cson+ado-'-

ot od ik eletevig folytat6dik; A csontvaz vese es a nemi nok szabalyozzak, akkor, d6an, desre , A csontvaz , mint minden tok vegere

a porcos bcfejczddik. mirigy, erdstti

nove ke de se t az agyalapi mirigyek A helyes taplalkozas

altai elvalasztott C- es D-vitamin

anyagok,

ha e le ge ndd A-, gyakorolt

keriil a szervezetbe. vagy izornfejlddesbdl hatassal

nyornas , a kar porc-

akar se niles e r e d m e n ye k e n t , ugyancsak mechanikai

van a noveke+-

szerkezet,

m agab a n hordja

a megh ibaso das lehetdseget is. Ennek leggyakoribb peldaja az iziileti gyulladas (arthritis, artritisz) vagyis az Iz iilet e kbe n j e l e n t k e z d es sok~ szor maradand6 gyulladasnak matoid t obb h a r o m kat eg oriaba arthritis. a koszveuyt ismerjiik leg'obban , es ez egyben a leg~ ke ze lhe t d is. A betcgscg kial aku lasaba n nagy szerepet az olyan e t r e n d , amellyel A szervezet anyagcsere hugysawa A kristalyok azutan A h a r o m kozul sikeresebben elvaltozasokat mint sorolhatjuk: okoz6 kr6nikus gyulladas, de ezeket Az iziileti alapvet de n es a reuszaz fajtaja ismeretes, a koszve ny,

az Osteoarthritis

jatszik a helytelen taplalkozas, tulsagosan sok purin keriil folyamatai az iziiletekbe reven amely bizonyos versz intct

nevezetesen a szervezetbe.

r-

(m ct ab o liz a l o dv a ) ez a vegyiilet elerve kikristrilyosodik. n a nagylabujjba folyamat,

alakul,

va n do r ol nak , kulonose le nyegeben folytan

, ahol gyulladast a szervezet alta-rde

es f:ij dal ma t okoznak. Az Osteoarthritis la nos elhasznalodasa doz6 iziileteket mechanikai alakul ki. A betegseg fokent a teherhor+-

- a cslpot , a t e r de t es a gerincet

- t ama dja meg,

jelentkezhet a kez e n is. Erdekes m6don csaknem ke tszer annyi not er int , mint ferfit. Akkor alakul ki , amikor a csontok ko z o tti erdhat aso-« kat elnyel c porcok megkopnak. Elveszitve a ve ddret eget , a csontok egymashoz d o rzso l cdne k , ami sulyos fajdalmat es mozgaskorlatozott -: sagot okoz. megvaltoznak, A cso ntszovet ujjacpf td, regenerativ vegyi folyamatai es t obbe nem kepese k me gakadal yoz ni azt , hogy az addig lagy feliiletei az iziiletet c s o n t d u d o r o kk a es kinovesekke be le l d synovialis az h art ya gyulla+ felszinen. oknal kesobb

tard

elkopott

porcok

ke menye djenek. Reumatoid dasa all fenn. nusnak A gyulladas azt. olyan Az arthritisben K6ros so ran feherversejtek felszabadul6 az iziiletet, es az iziileti enzimek szovet sejtjei egy paniziilet rejtelyes ki , Ezt ez

nevezett

Ie rako dast

e red me nyez nek es kezdik lebontani, kozott hegszovet valoszfnuleg jatszik

valamilyen alakul

fogva m egtamadjak

"megemeszteni" a bet egseget

e r int ke z d csontok okozza,

c so nt ta k crn c n yc d ik , es osszeforraszt]a folyamat amelyben irnrnunvalasz virus es egyfajta hibas

az iziiletet. szerepet.

egy meg azonositatlan Meg tisz tazat lan altai "riad6ztaelle nsegnek , es

h a t t e r e b e n annyi mindenesetre to t t " feherversejtek tevedesbol t am a d a s t inditanak ellene.

te ny, hogya fertozes az iziiletet tekintik

35

csontvti;

••
•••••

pore
(#

• •

A csont

ujrateremti

onmagat gyogyulasakor az addig e rz eke ny, hcgszovet (p igme n-

A meehanikai

vagy egesi serulesek

e se t e nke nt szdrrel boritott bdrfe liilet helyet rugalmatlan foglalja el. Mivel a hegszovet nem tartalmaz festekanyagot tet) es idegvegzodeseket ahogy val6ban az is. Amikor azonban a t o r o t t csont

, az uj borfe lil.let et e le tt ele n ne k e rezz iik , mint ujra osszeforr ,

a gyogyulas e16 esont segitsegevel t o r t en ik . Ez kulesszerepet jatszik abban, hogy csontse rulese inkbcl felgyogyulhassunk, s6t ez a kepesseg az egesz emberi fuj tul elesebe n is n e lku l o z h er e t l en . A cso nt rege nera lo d as kulcstenyezdje a esontalakit6 (morfoge n) feherj e nevu anyag (B M P), amely a fibroblastokat - a gy6gyul6 torcs-« vonal m c n t e n megjelen6 pore hegszerii esontsejteket - arra keszt et i, hogy segltsegevel ujra cso ntt a ujra po rcke pzd ehondrbblastkent Az igy kialakul6 ke p e s k e m e n y e d n i. A sebeszek e rd e k eb e n , hogya esontalakit6 (kon d rob laszt kent ) viselkedjenek. klinikai vizsgalatokat vegeznek annak Ieherjet felhasznalhassak a csonttore+-

az ut a n asvanyi anyagok

sek gyogyitasaban vagy hogy segltsegevel az a tu l t c t ct t esontokat "a helyiikre ragasz tha ssa k''. Oriasi segltseget jelenthet a sebeszekne k abban, hogy ujjacplthcsse.k vagy velesziiletett olyan betegek esontjait, akiknek cgycb+kent serules Csontbankok Az o rtopeds ebe szek rna mar olyan cso dakra ke pe sek , hogy hclyrcalllt+jak az iziileteket, t ozz ak a baleseti tendo me sterseges serultek p6tiziileteket tort iiltetnek allkapcsat. be vagy osszefol+Ehhez atultc-« I deal is eset+darabokra okok miatt torz areeal kellene e ln iuk. Az arthritises iziilet porcpusztulasat a feherversejteket (Ieukocytakat) es sejttormeleket tartalmaz6 lerakodas, az ugynevezett pannus inditja el. Ezutan mas tipusu feherversejtek, az immunrendszer .Jalosejtjei" erkeznek a helyszinre, hogy eltakaritsak ezeket az anyagokat. A fal6sejtek azonban olyan enzimeket is termelnek, amelyek az iziilet egeszseges szoveteit is megtamadjak (felso dbra), A bctcgseg barmelyik iziiletben el6fordulhat, de leggyakrabban a terdet erinti (also dbra), ahol a pusztulasnak indult pore helyet eloszor kotdszovet, majd durva es merev csontszovet foglaljael. A reumatoid arthritis kialakulasanak folyamatat rna mar j6l ismerjiik, am kivalto okait meg homaly borltja

cso n tsz ove tre , t ra nszp l a nt at u rnr a van szukseguk. mas reszebol kivett anyag.

ben az a t iil t e t e n d d szovet au t o t ra n szp l a n ta t u m , vagyis a beteg sajat te ste ne k valamely Ez a megol das azonban

csontva;

csak ko rl at oz ot ta n alkalmazhat6, tetlen, hiszen a fejlddd szervezet n oveke dd csontjainak al lot ra nszplantatum

gyermekben nem engedheti elveszltse.

meg egyenesen Egy masik

[ehe-'-

meg magan ak , hogy lehetdseg mas cso ntreszt

barrne ly reszet

alka lmazasa , amikor

a szukseges

szernely, a donor szolgaltatja. Az anyag kilokcdeset vagy a szervezet altali Ieboritasat ugy akadalyozzak meg, hogy az at Iil t e t e n d d szovetet kiil6nleges kezelesi eljarassal atalakitjak, es igy a fogad6 szervezet nem tekinti "idegennek". Aho lttest ekbol kiemelt donorcsontokat liofilizaljak, majd sz ob a h dm e rse kl e te n tartjak vagy m e ly h Iit o t t allapot-« ban u n . csontbankokban Bet.ekrntes Amikor szik, elfordul taroljak.

a terd belsejebe , megfordulunk vagy le te rde lunk , t e r d iin k elcsu+a mozgas k6zben is. kapcsol-« raira
r-

jarkalunk

vagy behajlik, iziilete,

kiegyensulyozva

nyul6 e r dhatas o kat. ben kialakitott Stabilitasat

A t e rd a csontvaz

legbonyolultabb amelyek

es legelmeseb-«

e ppe n ezert a legserulekenyebb

negy fo szalag biztositja,

egyrnashoz

jak az Izulet csontjait es a szalagok minden

es a hozza tartoz6 t ize nh aro m izmot. Az izmok egyes mozdulat soran ossz e huz odna k , elernyed~

nek, elcsavarodnak es elfordulnak. A combcsont es a sipcsont k6z6tti e lhe lye zkedo ket felhold alaku porcresz , a meniscus ok feladata az Izfelszini egye netlensegek surlo dasrn cntcs serules ut an rosszul m egszunt et ese , az egymason b iztositasa. Vere llatasuk gy6gyulnak. To resuk , val6 nem Ie hetdl eg kie legft d, sportol6k gyorsan clcsuszas

a hivatasos

re mal m a , altalaban kopva kr6nikus A te rdlzulet centimeter

rml t et c t Igenyel, az artroszk6pia.

mivel a serult meniscus

Iziilcti gyulladast vizsgalata keresztiil csovet,

e re d m e nyezhe t. Az eljaras sora n egy Ielcen-: tartalmaz6, kb. vezetnek husz be artroszk6pot egy szaloptikat az iziiletet.

t im et e re s kis vagasori hosszu

ugyneveze tt

a t e rd b e , es bel ul rdl megvilagltjak

Az eszkoz arra is alkal-'-

mas, hogy segitsegevel a sebesz apr6 szikevel lemetszhesse a porc seriilt reszet , megpe dig ugy, hogy az ep reszek a helyiik6n maradhas+sanak, es ezaltal m inirnal isra cs6kkenjen Gyenge az osteoarthritis stabllizalasara kesdbbi ki-'alakulasanak alkalrnazzak veszelye , t erdiztllet gyakran

az Iziileti szalagok at ii.lte te se ne k m odsz e ret is. nuivesze te rml ko d ese szcmpo ntjab ol ta la n sehol szervezo funkci6ja, mint a csigolyak A h a r m in c h a r o m csigolya egy-egy par idegk6teg lep ki a kulorifele erz et e ket fut h a r o m burokt61 porckorongok, korulveve A gerincvelOt es a belole kilepd idegeket a csigolyak altai alkotott csontos csatorna vedelrnezi. A gerinc rugalrnassagat es a kiilsd erohatasokkal szembeni ellenallasat a csigolyak6zti porckorongok szivacsos porcallornanya biztosltja. Tulterheles vagy hirtelen utes hatasara azonban ez a kocsonyas allomany attori a porckorong veddburkat , es porckorongserv alakul ki. A kilepd idegre nehezedc nyomas az adott ideg altai beidegzett tcstresz fajdalmat vagy erzeketlenseget e redmenyezi

A porcko rongsebeszet A testben a porcnak nincs olyan fontos

a csontvaz int egralo ,

kozott elhelvezkedd porckorongokban. mlndegyikebol , a ket felsd kivetelevel a geri nccsatornabo a gerincvelObe A csigolyak elnyelik anat6miai a szlklakernenysegu koz ott l. Ezek es az agyba. AgerincvelO csontos gerincben. fekszenek

az idegek k6zvetltik

a rugalmas ero

amelyek Ielepltese is

es tovabbitjak tulajdorisaghoz

a gerincoszlopot hasonl6an

e rdh at aso kat . A tobbi e rdsebbek , kasza serul , mivel ez hordozza a testsuly legnagyobb reszet. Ha cldrc+hajolva emeliink fel egy sulyt, akkor a teher az agyekcsigolyakra nehezedik. Ha k6zben ciinket, folytat6 a t erhe les negyszaz szazalckosra emberek hatfajasa - kiil6n6sen - a modern clcsuszasakor kifeszlteset siirgds csaknem szaz szaza lckban meg el is forditjuk a gcrin+-

a porckorongok

egye nenkent ktil dnb oz d. Ne me ly ember porckorongjai jobban elviselik a te rhe lest , maso ke kevesbe , A porckorong keresztmetszeti Kozpo ntjat kocsonyas anyag t6lti centrikus gyuru vesz ko riil. meggyengiil, es a porckorongot a bclso gelallomany kitiiremkedik, retege ket. kulsd gyurut gy6keret. dalommal

ke pe hagymaszeletre e m l e k e z t e t. ki, amelyet rostszovetbdl allo kon-rok folytan tulsagcsan nagy e rdhat as eri , akkor es t6nkreteszi az utjaba esc gyUrU~ a leg~ idcg+fiij~

Ha ez a kiilsd gyuru valamilyen

n6vekszik. Az iilo e l e t m o d o t a hat als6 resz e ne k fajdalma , egse ge. van sziik~ enyhitheti ugyan orvosi beavatkozasra eljaras

a lumbago seg.

t a rsa d a l o m egyik nepbet

Sulyos e rdhat as kove t kez m e n y e ke n t a gelallornany is at to rh e t l , es 6sszenyomja es zsibbadast a csigolyabol kiindul6 kellemetlen Ez a je le nseg a porckoro jar, ngserv , ami nagyon stru ktura kba n. szernely ge rinc eben

A porckorong A gerinc

szclgalo

huzasos

, erzeket le nseget

vagy izomgyengeseget a bonyolult

a nyornast es a fajdalmat, a laminectomia, amelynek hitik, hogy a scrult t obbe mar nem p6tolhat6. csigolyak egymasra csusznak, balis porckorong-ectomia ke d d reszet tavolltja

de sok esetben nem k e r iil h e t d el a m ut e t , soran az idegre n e h e z e d d nyorn ast ugy enynagy reszct eltavolltjak, es az sajnos A bcavatko za s kovc tkczt cb c n az er intett sot a kar ossze is n dh e t n e k. A mikrolumso ran a scbesz csak a porckorong reszct e ri n t et l e n.il l hagyja. kitiirem-

okoz az e r int et t idegek altai beidegzett Mozgasszcgeny e l e t mo d o t folytat6

porckorong

e p ttm enyt tart6 izmok es szalagok a ke lld hasznalat gyengiilnek, es a porckorongok ved te le ne bbe valnak sokkal szemben. Leggyakrabban

h ianyab an meg= a ktilsd crdhata+agyeki sza-

a hat als6 resze , a gerinc

el, a t6bbi

37

3.

FEJEZET

Az izmok
Minden mczgas mechanikai elveken alapul , ez alol az emberi test sem klvetel. Az ember alkotta ge pe khez hasonl6an, testiink is olyan eme+IOkarok metriajat rendszere, amelynek mozgasa a klasszikus amelyeknek mechanika geo~ kovet i. Az e m e l dka ro ka t izmaink h at e k o n y alkot6elemei, mozgatjak , testiinknek mukode se vegso

ezek az e legans,

soron rendkiviil egyszerti, bar nagyon is ossz ete tte k. Terrne sz et esn e k vessziik, hogy izmaink allando m u ko d e sbe n vannak, es r itka n go ndo+lunk arra, hogy ez milyen titkait. alkot6 t obb mint 600 izmot kapcsol6 idegek iranyitjak: ideghalozat jelzesei az izrno-« e le tunk Meg mun+tug--. halo+is mozog+nagyfoku mu n ka mcgosz t as e re d m e n ye . az emberi A t ud o m a n y is csak napjainkban test mozgasanak A testiinket kezdi reszletese n feltarni

kat az agyhoz es a gerlucvelohoz

minden p il l a n a t ab a n szabalyozzak az izomenergia ercsseget. a legegyszeriibb feladat vegrehajtasahoz is szam cs izom egyiittes kaja szukseges, getleniil zat segltsegevel Izmaink Az izommunka automatikusan nagy resze az ideg-izom szervezi a tudatos iranyltastcl to rt e n ik , mivel testiink mozognak, (neuromuscularis)

m czgasuukat. , hogy mi magunk

ez teszi Iehetcve

junk. A ketfajta m ozgas koz ott i ktilonbseg azonban az , hogy mig maga az ember szarnos osszete tt mozgast kepcs vegezni , az izom csu-: pan egyfe lekeppen szabalyozott mozog, m egpe d ig ugy, hogy ossze huz cdi k. Ami+akkor valojaban apr6, h u z o d n a k ossze csoda+kor azt latjuk, finoman hogy egy izom ossze hu zod ik, milli6i

feherjeszalacskak kulonfele jellegii

latos h ar m o n iab a n. Az e letfunkc iok m u n kak a t kove te l ne k az egyes izmokt61. Ennek megfelel6en h a r o m ktilonfe le izomtipus letcz ik. A szivizom, amely testiinkben sehol m asutt nem t a l a lh a t o , egy elete n at csak vert p u mpal . A be lsd szerveinket reszbe n felepitd, valamint a verere k falat alkot6 izmok a simaizmok. E ket izomtipus nem all aka~ ratlagos iranyitasunk alatt. Amikor azonban az "izom" sz6ra go ndo+lunk, akkor alt alaban val ami mast e rtu nk alatta, megpe d ig a csontvaz+izomzatot, vagyis az akaratlagos vagy tudatos mozgaso kat vegre hajto izomzatot. Ez segit benniinket akci6ba lendiilni, ez alakitja ki testiink formajat es ebben e rzu nk izornlaz at egy husz ki lom et e re s tur a ut a n , A csontokhoz mintegy vetet azokat 40%-at alkotjak. a baseballjate osszetett kosck es a rovidtavfutok , amelyekre j61 pe ldazzak az emberi test a c so dalatosan mozgasokat tapad6 vaz izrnok n6ben a testsuly 23%-at, ferfiban teszik ki, ily m6don testiink legnagyobb t o m egu sz6~

A sulyerneldk,

kepes. E mozgasok azonban csak azert lehetsegesek , mert az izmok, a csontok es az iziiletek e lr e ndez ddesuk folytan egy er6-er6kar rend+szert alkotnak. A csontok e rn e l o kar ke nt , az iziiletek pedig el6 forgas+p o nt k e n t rml k o d n e k. Az izmokat kiiri Thomas amerikai tornasz labai a kerek kiilldihez hasonlatos mechanikai szimmetriaval mozognak, amint forgast vegez a tornaszeren. Az emberi test, ez a csont -erokarokbol, in-forg6pontokb61 allo, izomer6vel rmlkodd szerkezet val6ban gepszernen tevekenykedik, am ezt a gcpet az agy vczerli inak es egyeb kotdsz ove t l elemek

kapcsoljak a csontokhoz, es mozgasuk ugy jon le tr e , hogy ke m iai e nergi at alakitanak at feszit6- es ossz ehuzoerdve. Amikor az izom ossze huzodik, meg a csontot, tiil. koz ott p eld aul izmok stabilizalo akkor egyben meg is rovidiil , es sok esetben ugy huzza akarcsak egy emel6kart a felfuggesztesi ponton keresz+meg sok mas te nyez d is befolyasolja, ossze huzodasaval , fej tenek ki. t obbek mas az, hogy az izmok egyidejiileg

Az izornmozgasokat h atast

Az izorntevekenysegben A viselke destinket alkot6 balerina

nagy szerepet jatsz a nak az erzekszervek is. osszetett mozgasok - egy mosoly vagy egy - csakis az crzckszcrvck es az izmok

c sodalat os arabeszkje

Az

izmok

Az emberi test ben tobb mint hatszaz akaratIagosan mozgathat6 izom van, amelyek osszessegukbe n a testsuly mintegy negyven szazalekat adjak, A legerdsebbek az abran bemutatott csontvazizmok, (Elnevezesiikben az m betu az izom = musculus [muszkulusz] rovidltese. A hajolastol a futasig, a targyak megrnarkolasatol azok felerneleseig mindenfajta testrnozgas csakis az izmok osszehuzodasa aran lehetseges, Az arckifejezes arnyalatnyi rezdiileseit is az arc kis izmainak finom mozgasai okozzak, Az izmokat eros, rugalmatlan inak kapcsoljak a csontokhoz, ahol huzoerejirket kifejtik. Az.ujjakat peldaul hosszu inakkal az ujjperccsontokhoz kapcsolt alkarizmok hajlitjak es feszitik

homlokizom (m. frontalis)

ra

q olz o rn (m.

masseter) (m.

fejbiccent6

izom

lap o c kaemelo izom (m. levator scapulae

1Jr~,(,.~~~_-""""","-----_trapezi trapezizorn (m.

-~Nr----':';r-----

nvakbOrizom (platysma)

deltaizom (m. deltoideus) mellizom (m. pectoralisi

szeles (m.

hatlz o m latissimus dorsi) karizom

h arornteju (m. triceps)

elulso ture sztzo rn (m. serratus anterlor] kulso ferde (m. obliquus externus abdominis) hasizom.:.____

.,.I,jJ-lho...,....

.. _

a ke z
feszit6izmai

t-------(m.

szab6izom sartorius'

sz arkap csl

izom

(m.

peroneus

tabujjtesztto (m. externus 6regujjhajlit6 (m. hallucis

izom digitorum izom longus

40

A;: imtok

N. imnun(ikOdL-.;hcz lIZ aJlalld6 ()xigclI<.~la(as lIclkiilozhc(cllcll. E Icllonlo,,""'\glJ gal.l HZ izomrostot kiiruUilcl{), cl:,'YJ"C kisebb agakm oszlo vererck sl.alliijak. Minden izomrost sajal hajsl.alerhalill.allal rcndclkczlk, ill megy vegbc a gazcscre: az izomrostbol laYOZl) szen-dioxid hclyct lriss oxigen Ibglalja cl. A gal.ncmu bomlastcrmck a vcnas vcrrcl JUI a lud(5oc, majd onnan kikerul a szervczetbdl

visszer (vena) ---I----O::~II

veroer (arterla) .....

I_-+___.~-t

I::::r'!~

41

Az

izmok

az

izomsejt

magja

izomsejt

mozgat6ideg

al la ndo komrnunl zomotoros agy azon

kac ioj a reven Ie hetsegesek. al lando a n zajlik,

Ez az ugynevczctt a gerincvelO

szenes az

int egracio

megpedig

reszel kozo tt , amelyek

az erze k let eket es a mozgasvalaszokat

osszchangoljak. Az izmok es a mozgas "Minden mozgasait elet oka a m ozg as" - Irta Leonardo da Vinci. Az emberi test es szamos eletfontossagu belso funkciojat val6ban a kulon+-

Az izmok egynemiinek latszanak, de valojaban apr6 rostkotegekbdl epulnek fel (bal oldali dbra). Minden rost sajat finomszerkezettel rendelkezo izomsejt, amely vastag es vekony filamentumokb61

felepuld egysegekbdl, szarkomerakbol all. A rnozgatoidegbcl erkezo jelek hatasara a filamentumok egymasra csusznak, es ezaltal az izom osszehuzodik

b o z d a laku es nagysagu izmok valositjak meg. Az izmok azonban nemcsak mozgatjak testiinket, hanem feladatuk az is, hogy fenntart+sak testiink egyszeni jellegzetes allo he lyzeret a nehezkcdesi es felemelt e rd e lle neb e n. ahhoz izommiikiiaz Kii lo n bo z d izmok t e nyhez A testhelyzet egesz soranak is, hogy egyenesen osszehuzodasa szukseges szukseges

egyfajta

funkci6ja

van,

de

az

egyes

izmok

allando

ha r m o n iab a n a v:ill~

mfl k o d n e k egyiitt.

Az elsodleges

mozgat6izmok

- mint peldaul

ov deltaizma oriasi erokifejtesre kepese k. A sulye meloknek a harornszog alaku deltaizom az az elsodleges mozgat6izmuk, amcly+ nek segitsegevel a sportol6 a feje role emeli a ne hez sulyt. , az ilyen izmokat agoantagonista izmok mindig antagoniszke pest , arne+pe ldaul a anta+bicepshez es Mivel ossze huzo dasuk mozgast e re drnenyez

fejjel allni tudjunk.

m cg ta rta sa h oz es a mozgashoz

dest az ujsziilott csecse md meg nem tudj a szabalyozni. Az izmok ellen-'orzesenek es ossze hango lasanak a korai eletevekben megtanult kcpcs+sege azonban egy e le t e n at megmarad, hacsak balesetek , betcgsegek vagy a terrne szet es idcskori hanyat las nem rontja az izo m mriko de s minoseget. A cse csemdk feritrdl lefele kezdik megtanulni izmaik ir.i~ nyitasat: izmait, cldszor a nyak izmait kepese k iranylt a ni , majd a vall es a kar a test tobb i izmai. a gyermek A felallas es tudja mar uralni es csak azutan kiivetkeznek

nistaknak nevezziik. Mnkodesukre az ugynevezett fejtenek ki e lle nhat a st: a vegtagokat feszlto izmok tikusan, gonisztikus el le ntetese n miikiidnek a vegtagot m6don karunkat Izrnok, hajlltjak. mfi kod ik azokhoz a ketfejtl Iyek ugyanazt kepest , amikor Az olyan pares a harornfeju kozott kivitelezett osszehuzodik, a mozgast , A jarul ekos az agonista A haromfejti

az izmokhoz karizom karizomhoz,

ko nyo kbe n behajlitjuk. mint p el d au l a ketfejfi karizom kiivetkezetesen Amikor (a biceps) valtogatjak egyrnas a j61

a jara s csak akkor valik le h et dve , amikor medencees lablzrnait is.

karizom

(a triceps)

es az antagonista az antagonista

sze repet ; 19y valik Iehetcve egy elsodleges izom elernyed amelyek es

Kulo nos m6don agyermekek sokszor eldbb tanulnak meg futni, mint ja r n i, A mar majdnem jarckepes baba altalaban szeles terpeszben all, hogy megfelelce n kitarnaszt hassa te st et , Elorehajlik, tolja t e ste n e k sulypontjat , es else bizonytalan allva maradni, keres lepeseit ne ha ny masodpe re ig kepes ily m6don megteve eldre+csupan

es hat cko ny mozgas. akkor

mozgat6izom stabilizalja

mozgat6izmok, kivitelezesehez

vagyis azok, , gyakran

hozzajarulnak moz-«

majd e zutan ta maszt e ko t.

egy szernelybe

egy ad ott mozgas

csupa n az elsodleges

vagy egy b ut o rda r abb a kapaszkodva Folyamatos harmonia

gat6izom rnunkajat segitik. az elsddleges mozgat6izom vezett A szab6izom, riigzito vagy

Ha pe ldaul behajlitjuk a t e r d iin k e t , akkor a terdhajllto izom, a segedizom az ugyne-« a pedig a negyfeju combizom. izmok szerepe az, hogy megtartsak annak e rd e keb e n , hogy az aktfv mozgas letrejo-

az antagonist stabilizalo

Latt uk , hogy a jaras latszolag egyszerii kepessege is milyen hosszu iddn at fejlOdik ki, vegre hajtasahoz sok kfi lo nb ozd izom specifikus m uko d esere van szukseg. Az emberi testben egy adott izomnak csak

a he lyuko n a csontokat es a test mas reszeit olyan szilard ala pot kepez hessenek, amelyen

42

Az

izmok

s z ar kome

ra

---

---

--

..--

-----------

- ------_-

--------

.....

l-sav

A-sav

Z-vonal

het. Sulyerneleskor pe ldaul a hasizmok osszehuzodasa akadalyozza meg a cslpd es a torzs osszecsuklasat , es ez teszi Iehet ove , hogy a mozgas attevddhe sse n a testrol a sulyra , amint a sulye meld felall.

egy, az e ro es az elle nallas k6z6tt a fajta emelOkar-rendszert hasznalja sakor - a karizmok rovid , viszonylag a kez gyors mozgasat.

elhe lyezkedd forgasponttal. Ezt a baseball jat ekos a labda elkapalassu mozgasai teszik lehetcve a forgas-: Itt nem

Erokar-rendszerek Ahhoz , hogy testiinket mukcd niuk rendszerekben, a csontokkal amelyek mozgasban a mozgas tartsuk, az izmoknak megpedig egyiitt kell erdkar+es az iziiletekkel, olyan

A masodlagos pont

e me l dk a ro k mfi ko de s e soran kifejtett

az ellenallas

es az ezzel szemben

iz o me rd k6z6ttjelentkezik.

es az energia

fizikai alapelveinek

annyira a sebessegne k, mint inkabb az izo me rdne k van szerepe. A ba le tt-t ancos pe ldaul , amikor c soda la tos arabeszket mutat be, oly m6don huzodik egyensulyozza , es labujjai tcsthe lyzctct , hogy szarkap ocslz ma felfele szolgalnak Iorgasporitkent. Mi n e l gyorsabban huzo d ik ossze az e m e ldka r vegere hat6 e ro. Mi n e l las~ kevesebb energia szukseges a k6ny6k Testiink a vcgrchajta+felfele a sebes+es behajlik. inkabb a gyors a ketfejti karizom

engedelmeskednek. Visszaterve a j aras pe ldajara: amikor egyik labunkat a masik ele tessziik, minden egyes lepesnel lezajlik egy folya-: mat, amelynek soran al lando a n elvesztjiik, majd visszanyerjiik cgycn= sulyunkat , ahogyan testiinket. A karok es a boka, mozgast vegeznek, az egyes lepese k segitsegevel uj alapra helyezziik es a labak e m e ldkar-re ndsz e rekkent mu ko dn e k , ezek Iorgaspontjat. A labak forgc+pillanatra amely elOreviszi a testet, es pillanatr61

A harmadlagos

em e l dka ro k m ti ko d e s e ko r az e rchat as a forgaspont

es az ellenallas k6z6ttjelentkezik. izom, annal nagyobb a mozg6 subb az ossze huzodas , annal sahoz. iranyulo

a vall es a cslpo kepezi

Az ilyen e rnel dkar j6 peldaja , amikor hu z o c rdt fejt ki az alkarra, test mozgasara rto many mik6zben nem annyira

felboritja a test egyensulyat. Az izmok a karok es a labak mozgasanak osszehangolasaval biztositjak, hogy ujra visszanyerhessiik cgycnsu+ Iyunkat, Ahhoz, meg mie ldtt testiink egyiittes hogy nagyobb elveszttene munkajanak hoznia. stabilltasat es el esne n k. az iz o m er d. Az izomcsoportok t6bb izomrostot e red menye

Az emberi

az e ro , mint

seg es a mozgasta

nagysaga je lle mz d.

izorner dt fejthessiink

ki , idegrendszeriinknek

finom m ozgasokat ige nyld feladatokban teljesit a legjobban. Ha nagy crdkifejtcsrc van szukseg, akkor az emberi test ehhez sokszor gycngc+nek bizonyu!. A gyengeseg kiegyensulyozasara talalt fel az emberi elme olyan gepcket es szerszamokat, mint peldaul a nagyobb erdkifej -: tes e rde k ebe n az izom e me ldkarjat Fizikai rendszer kar-rendszer munka vegzese k6zben is mukodesbe dolgozik, lep. kiterjeszto altalaban e m e ldrud at. egyszerre t6bb emeldkar+emeld+Ha az egyetlen

kell mozgasba

Az izmok az izorner dt azokon

a pontokon fejtik ki, ahol a csontokhoz tapadnak (ezeket a helyeket tapadasi pontoknak nevezzuk). Az iziiletek altal 6sszekapcsolt cson+ tok e me ldka r-re ndsz ereket csuklo lzulet eben hajlik be, segevel t6rtenik. Testiinkben Mindegyik a forgaspont k6z6tti resz). 6sszesen k6z6tti resz) harornfe le emelOkar-rendszer (a forgaspont mint a teherkar. erejiiket, hogy las~ mfikod ik. es es az izom rendszer rendelkezik egy teherkarral r6videbb, (ez a teherpont alkotnak: a kar erokarja pe ldaul a k6ny6k enek segit~ forgasa pedig a vall gornbtzulet

Meg akkor

is, ha c supan

a test t6bbi

reszet stabilan

kell tartanunk.

e rd az e me lckar karoknak gassorozatok

vegen je le n tke z d sebessegtol a m ozgasban. e m e ldkar minden

fligg, akkor

mas emeld+-

is reszt kell venniiik alkalrnaval

Az egyrnast kove t d moz-« ugy fejt ki e rot , hogy az anna! a mo zdu l at na l ,

es egy erdkarral

Az e r dkar valamivel

elozo e me l dkar eleri a csucssebesseget,

akarcsak

Az e r dka r ra hat6

izmok ugy fejtik ki legnagyobb

san ossz e huz odnak , de ugyanakkor e rcse n meg is fesziilnek. Ez az erd az eme ldkar-rendszerbe n felerosodik, es igy valik lehetcve a teherkar gyors mozgasa. Az ugynevezett clsddlcges em e l dka r o k rendelkeznek

amikor a baseballjate kos elkapja a labdat. Amikor azonban egy neh ez feladat vegrehajtasaban sok e melckar-r e ndsz er vesz reszt , pe ldaul ha teljes sulyunkkal egysegben nekimegyiink az ajt6nak, akkor az osszes e me l dkar m riko d ik.

43

Az

irmok

Az izomrostokat alkot6 filamentumok osszekoto hidakon keresztiil erintkezd feherjekbdl, aktinb61 es miozinb61 allnak. A vekony filamentumokat aktin, a vastagokat pedig miozin epiti fel. A bal felso dbra a nyugv6 izom mikroszk6pos felvetele; itt nyitott strukturat latunk, amelyben a ketfele filamentum kozott

keyes az osszekottetes. Az izom osszehuzodasakor es a filamentumok egymasra csuszasakor a miozin "ujjak" mintegy belekapaszkodnak az aktinfilamentumok k6t6helyeibe, igy tobb atkotd hid alakul ki, es sokkal erosebb es sfirfibb struktura kepzodik (bal also dbra)

Rostos Az izom kepes,

Izomkotegek szerkezete Igy testiinket olyan, hogy az ossze huzodasra es e lernyedesre Minden egy e let e n at m czgasban tudja tartani.

izmon

beliil

e lhe lyezkedo

k6t6sz6vetben

vegzddik.

A szilard,

feher

inak mintegy benyomulnak, val6 t apad as.

az izornvegeket alkotjak, az izom szovetebe me lye n es emelik az lzornvegeket , Igy valik Ie hetcve a esonthoz

izom rostokb61 all, de m in d h a r o m izomtipus a test mrl ko d e s eb e n b e to l to t t szerepe szerint kiil6nb6z6 mikroszkopikus szerkezettel ren+delkezik. A vazlzmok rostjai mcgnyult hengerekre e rn lekezret ne k. Minden rostnak t6bb sejtmagja (nukleusza) van; ezek tart a lm az za k az 6r6k16desi anyagot. A magok eredetileg myoblastokhoz, vagyis a szuletes e16tt 6sszeolvad6 "praemuseularis" sejtekhez tartoztak. Mivel a vaziz+mok rostjai sokkal nagyobbak, mint a szivizom- vagy a simaizomros-« tok, rost, Az nyulni. vet, k6ziiliik p e ldaul n eha n yat a eombon szabad szemmel is l a t h a t u n k , Ne h a ny ilyen 30 em meg+ az a szab6izom az izom nern ely rostja t obb mint teljes hcsszaba n kepesek tapad; a masik

Az izomrostok es az inrostok teljesen kiil6nb6z6 anyagb61 epulne k fel, es sohasem olvadnak ossze , Csak az Inbol kiindul6 k6t6sz6veti ele-'mek allnak ossze ko tte tesbe n az izomrostokkal. endomysium, veko ny kotoszoveti a bels6 perimysium az egyes rosto+allo kote gekke k6tegeket k6ti ossze , kiils6 alkotnak. reteg , tovabbi az ugynevezett Minden izomrostot ugynevezett hiively vesz k6riil. A masik hiively, kat fasciculumokka A rostesoportok perimysium Az izom. izomk6tegeknek Az izmokban , vagyis kb. egy masik ez

12 rostb61

k6t6sz6veti segitsegevel

vagy epimysium

a vegsd rostok

el re ndez dde se szarna mar

a t u l ajdo n ke ppe n i sziilctcskor vegleges;

hosszu. egyes vaz.izornrostck Altalaban azonban amely az izmot egyik vegiik inhoz kapesolja, ez eros kotdszo+veguk pedig

t a Ialhat o

a esonthoz

a serillt rostokat meg az egeszseges szervezet sem kepes helyreal lltani. Egy sulye me ldnek sines t obb izomrostja, mint egy 6tvenkil6s ember-

44

Az

iimok

ne k , csakhogy talmaznak.

izomrostjai

vastagabbak hat asara

es t6bb

k6tosz6veti

elemet

tar-

Ahogyan

minden

izomrost

szarnos

miofibrillumot

tartalmaz,

min-r-

den miofibrillum az izomt6meg azert gyaraposerkentik az ilyen teveke nysegek, kiil6n6sen a sulyerneles,

is sok kisebb filamcnturnbo

l all. Ez ut6bbiak

a fibril-

Sport olas vagy munkavcgzes dik, mert

lum teljes hosszaban isrnct ldd d m int az a t szerint helyezkednek el. A vastag filamentumokat a miozin nevu feherje eplt i fel, szemben a ve kony filamentumokkal, amelyek aktin feherjebdl all nak. A filamentumok e lre ndezddese A sz arko mera sct et ebb a veko ny filamentumok m6don a szarko mera fokent lat ha t o M-vonalakhoz aktinfilamentumok egymast. A legsotet legsot etebb reszei azok, mentumtipust sen nyulnak szik (H-sav). Az izum-bssz ehuzodas Az izmoknak mikor teljes elernyedesre ereje e rdt , Bar az izmok kepesek maradnak, A tud6sok hogy b:ir~ az izomto+allapo-« ne lkiil jelenti arra Az ossze huzcdva e red me nye z.i a harant csfkolt m intazatot. teriileteit vastag filamentumok alkotjak; a vilagosabb kozpontjaba all, tapadnak. alkotjak teriileteken helyezkednek el. lly n e lhe lyezkedd sct et ebb Avsav amelyek az Avsav kozcppo tapad6 ntjaba n vekony fedik

az aktin es a miozin terrne l ese t ; ezek a spccialis izornfeherjek ercsitik meg a rostokat. A ne hez mu nka h o z szokott ember izrnai jo l kitapinthat6k a bdr alatt. Az izomt6meg megnagyobbodasa , a hypertrophia (hipertrofia) n dkb en nem olyan nagy m e rt e kti , mint ferfiakban, minthogy ezt a folyamatot iranyltja. Az e letkor el dre ha ladtaval es iilo e l et mo d o t folytat6 emberekben az izmok pe t yhu dt t e valnak , sorvadasnak indulnak; az izo m e rd altalaban 30 eves kor korul a legnagyobb. Ahogyan egyre iddsodurik , izomsejt~ jeink dege nera lo dna k , az izomrostok Az elvesztett rostok helyet kotdszovet vebbe nek es lassubba latszik. valnak. zat teljesltrnenyet is. A helyzet szama es nagysaga is cs6kken. t6lti ki , ezaltal izmaink mere+cs6kkenti mint az izom-ram ilycn+az olyan ijesztd, reszben a tesztoszteron nevu ferfi nemi hormon

miozinfilamentumokb61

A Z-membranokhoz I-savokat.

a vilagosabb mivel

A harantcslkolat mi nd ke t filanem tcljc+Jat~

ahol a miozin-

es az aktinfilamentumok ez rendszerint azonban

ebb az Avsav,

tartalmazza. be a szarkornera

Az aktinfilamentumok

Ez a hanyat lasi folyamat megsern gyakran

koz po ntjaba , ezert az vilagosabbnak

A mege l dz d orvoslas

alkalmazott

eszk6ze,

a lla ndo testgyakorlas keslelteti a rostveszteseget es segit fenntartani az izornerdt. Te ny, hogy az izom olyan anyag, amely annal jobba n dolgo-rzik, minel t6bbet hasznaljuk.

Ie kell gyoz niuk a gravitacios , kicsit mindig

mcga kadalyoz hassak amelynek feltetele lefittyedne

a test osszeeseset.

Lassu es gyors dssz ehuzndas A vazizrnokat ketfele rost alkotja,

nus kifejezessel Irjak Ie az izmoknak amelyeknek az aranya az egyes tat, az egeszseges es izmaink az allkapcsunk

ezt az a lla ndo keszenleti idegrendszer. kifejezes Iesziiltsegi Izomt6nus nem szint mindig

mozgasfuukcioktol fiigg. A gyorsan osszchuzodo rostok adnak e rdt az izomnak; ez az izom ugynevezett feher resze , E gyorsan osszchuzodo rostok r6vid testmozgasck e nergi ahull am okat bocsata nak ki , es a rovid , intenziv soran lepnek mfi ko d e sbe , mint pe ldaul a vagtazas,

nem t u d n a k tart ani testiinket. szempontb61 csupan

A "kontrakcio" utal, hogy

vagy ossze huzodas beliil bizonyos

egyben az izom megroviduleset az izmon

is. Technikai

keletkezik.

a sulyerneles, a golloves vagy egy golflabda e liitese. Ezek az izmok azonban gyorsan kimeriilnek - ekkor k6vetkezik be az Izornlaz , mivel a tulterheles moz6dik A lassan m dkodesbe soran tejsav, az izom sajat anyagcserejenek t e rme ke hal-'fel benniik. ossze huz odo rostok tart6sabb es csak akkor faradna k, amikor erokifejtes soran lepne k e ne rgi ata rt a le ka ika t feJeI~

izomkontrakci6nak ket fo tlpusat ismerjiik: ossze huzodas , amikor az izom megfesziil, a masik pedig las-rnennyiseg legydzni az izotonias hata rozza ossz.ehuzodas, marad. amelyet meg, diil , de feszultscgi szintje allando ke n yte le n , teli dobozt akarunk

az egyik az izom etrias de nem rovidiil meg, az izom megrovi-« az az cllcnal+-

amelyben

Mi n d k e t tipust

az izom az ossze huz cdas soran felemelni, akkor nekifeszu+

tek. Ezek a rostok valamivel kisebbek, kevesebb idegvegzddest is tartalmaznak, nek fel a verbal. A lassan ossz chu zodo tebb re szeit , ami a bdseges verellatas

mint a gyorsan osszehuzodok , tovabba t6bb exigent vesz+rostok alkotjak az izom s6te~ A nagy es hoszuszaskor vagy rostok mcgblz+

Ha egy k6nyvekkel

liink a sulynak. Izmaink mivel a doboz altai keltett

megfesziilnek, am elle nallas nagyobb,

nem r6vidiilnek meg, mint izmaink feszillt+-

kovet kezrnenye.

szadalmas t erhe lesek so ran, pe ldaul hosszutavfutaskor, kerekparczaskor szervezetiink a lassan osszc huzodo hat6 erejere ta masz kod ik.

sege , es igy a doboz helyben marad. Ha azonban k6nnyitiink a sulyou, akkor munkaizmaink az osszehuzodas soran meg is r6vidiilnek, es igy a dobozt sikeriil felemelni. Mivel izmaink az ellenallas
nias

Ezt nevezziik legyozese soran nevezziik. az asztalra,

Izcto nias kontrakci6nak. megr6vidiilnek, az izot6Ha a sz6ban forgo kony+ki kell nyuj-:

kontrakci6t

koncentrikusnak

A haruntcsikolt izom szerkezete Az izmok dinamikus ereje nek titka

vesdobozt a legfobb osszetevdbe n , az izom~

Ie akarjuk tenni

akkor fokozatosan

rostban rejlik. Minden izomrostot vekony p lazrnahartya , a szarkolemma h a t a r o l , Az izomrost to mege uek mintegy 80%-at miofibrillumoknak t6bb nevezett apr6 rostocskak az izomrost t6ltik ki. Szarnuk n eh a ny szaztol Az izomrost ezerig terjedhet, szelessegetdl fuggoen.

tanunk karunkat. Ennek e rd e keb e n felkarunk ketfejti karizma (a biceps izom) mcgnyulik es fenntartja feszultsegi szintjet a doboz sUly:i~ nak legyozese galmi allapotat mivel az adott kell nyulnia. Amikor marad, az izomrost a ket halvanyabb osszehuzodik teriilet , a sot ct Avsavok hossza allando megro-« (az l-sav es a H -sav) azonban
e rde ke be n.

Ha a biceps

megk6zeliti,

de nem eri el nyu-rnevezzuk , meg

, az izct onias feszultsegszint

kontrakci6t fe nntartasa

excentrikusnak

e rd e k e b e n az izomnak

t6bbi reszet kocsonyas anyag, a sejten beliili szarkoplazma t6lti ki. Itt helyezkednek el a sejtmagok es a sejtek tipikus alkot oreszei is, mint peldaul az e ne rgi aterme l d folyarnatokert gyakran harantcsfkolt fogva, hogy mikroszk6p felelos mitokondriumok. izmoknak alatt is nevezik, annal az szernlelve ezek az izmok A vazizrnokat egyszeru oknal csikozottaknak, nem a rostok

vidiil. Maguk a feherjefllamentumok nem r6vidiilnek racsusznak egyrnasra , valahogy olyasfelekeppen , mint szemben nem m e n e te l d kat o n ak sorai. huz odas csuszo kutat6csoportja es Sir Andrew Egyet ernrcl. filamentum Hugh e lme let et Huxley es Az izornossze nu lrnanyoz o a M.I.T.-rol Cambridge

meg, hanem az egymassal 1954-ben je lenseget Jean csak+ta-r-

savozottaknak tti n n e k. A harantc sikolat azonban feluleten van, hanem az egyes rostokban osszekapcso+

16d6 miofibrillumok folytan alakul ki. A miofibrillumok parh uz am os e lrendez cdese adja az izomrostjellegzetes hara nt csfkol t kepet , A miofibrillumokat szarkorneraknak alkotjak
kozpontjat

egyidejtileg jelentette

be a vilag ket , a kontrakci6 Huxley es RolfNiedergerke legelfogadottabb

Hanson az angliai megis

sotet

savok, hengeres

un.

Z-membranok A Minden foglalja el; Hasonl6

kiil6nitik

el

nevezett

szakaszokra.

szarko me rak sz arko mera az Avszaka-rmi ntazat

Bar meg sok tlsz tazat lan reszlet maradt,

az Izornosszehuzodas alapegysegeit. jellegzetes sotet say, az A-szakasz reszt minden halvanyabb Lsavok egyes miofibrillum

mind a mai napig ez az izomkontrakci6

e l m ele.te.

szok k6z6tti ismctlddik

tarkitjak.

Az izmok gep ezcte csak akkor lendiil mozgasba , ha erre utasltast kap a k6zponti idegreudsz ertol. Az idegek az izomrostok finomszer+keze nl mernbranja inak koze lebe n vegzodnek, ahol transzmitternek

teljes hosszaban.

45

Az

izmok

nevezett rek

vegyi anyagokat

szabadltanak

fel. Ezek el, szabadlt amely

a neurotranszmittevegigterjed az egesz elekt-'az

mascdlagos

els6dleges barazda szomatoszenzoros % (testerzeke ld) kozpcnt

elektromos

hu l la m o t indltanak Ha t as ar a az izomrost

izomroston. romosan osszehuzodas

m embranja

kalciumionokat,

t ol t ott kalciumatomokat

fel, amelyek

be inditjak

mechanikai

folyamatat. vegigterjednek az ahol kapcsolatba a vastag ket t ovabbi

A kalciumionok finom csdha lozato n keresztiil izomroston, majd a miofibrillumokba diffundalnak, keriilnek az izomrost kontraktilis (csszehuz es a ve ko ny filamentumokkal. A kalciumionok

odo ) feherjeivel, e helyeken

feherjevel , a troponinnal es a tropomiozinnal lepne k kol cso nhatasba. A ke miai reakci6 soran a kalcium kotesbe lep a troponinnal es valami+lyen m o d o n arra keszteti zin aktivitasat. es annak mindiissze tumra reakci6 Hidak te nge lyen n e hany ezt a feherjet, olyan hogy befolyasolja rafo no dnak szabadltanak a tropomiofel, amelyek Az egesz lanc+A tropomiozinfonalak hogy megkossek az aktinfilamen-

helyeket

keszck arra,

a miozinfilamentumokat.

fali lebeny
.....

ezred masodpe rc alatt megy vegbe ,

a filamentumok

kozott p a r o n k e n t kerek kis reszecskek emelked+"fej e t" alkotj a. A rende+iranyltjak az izomossze+kaptak neviiket.

A miozinfilamentumokb6l

nek ki. Minden ilyen par egy miozinmolekula zett nyulvanyparck mintegy hidakat alkotva hu z o d a s me c h a n iz m us ar , errol a szerepiikr6l

A "hidakon" egy kiiliinleges anyag, adenozin-trifoszfat (ATP) helyezkedik el. Az A TP szerves vegyulet , a taplalekbol kapott elet-'e ne rg ia n k f6 forrasa. me kke alakul at: foszfat szerepel, foszfatokka. cserejebe n kescbb (vo nzodasuk) den miozinnak kiiliin-kiiliin fataz (ATP-az) A nagy ene rgiaju A TP ket kisebb (ADP-ve), energia az A TP soran energiaju ter+ade noz in-difoszfatta szemben amelyben a szervezet csak ket anyag+ Az izornmozgast kiilonfele agyteriiletek hangoljak ossze, f6kent az agy kiilsd retegenek, a keregnek a szerepe nagy. A nagy mozgasokat az agyon keresztiranyban huzodo say, az els6dleges mozgatokereg iranyltja; a bonyoluit, finom mozgasok osszehangolasaban

"\,
a masodlagos mozgatoterulet jatszik szerepet. Az erzekszervekbdl erkezd informaciok eloszor a szomatoszenzoros (testerzekelc) teriiletre jutnak, innen indulnak ki az akaratlagos izorntevekenyseghez nelkulozhetetlen visszajelzesek, mie16tt meg az ingeriilet elerne a mozgatoteriileteket

h a r o m foszfatjaval - es szervetlen

A hasadas

felszabaduit

hasz nal od ik fel. nagy az affinitasuk csaknem min-raganak az A TPf~~

Az A TP - es a m io z inm o l e ku l ak na k olyannyira megvan funkcioja enzimet, a maga ATP-je. amely kepes arra,

egymas ira nt , hogy a normal is izomban van. Az egyik tartalmazza szabadltson kiit6dik.

Az egyes fejek ket hogy szethasltsa

az adenozin-trifoszfel. A molekula A mozgas Testiink nevezett minden es az agy valamennyi idegek pillanatban reszebol tajekoztatva erzekelc ezeket (szenzoros) a kiizponti neuronoknak szerveket arrol , szallltjak az impulzusokat az agyba es a gerincve16be,

m o le ku la kat , es ily m o d o n e nergiat nek masik resze az aktinfilamentumokhoz

A tropomiozin feherjenek az aktinfilamentumok kiit6helyeir6l valo lehasadasa u t a n a miozinkarok mar ossze tudnak kapcsol6dni az aktin-rnal. Ez u t a n a miozin hasitja az ATP-t, es az 19ynyert energia az "atkiit6hidak" m ti ko d e se n e k segitsegevel le het dve teszi az izom gepezete-« nek gyors ossz ehuzodasat. A TP nelkul az aktines a miozinfilamentumok osszezarva maradnak, es az izom nem kepes ossze huz odn i. Ez az oka a hulla merevseg je lensege nek is roviddel a halal u t a n , az elpusz+ tuit izomsejtek ugyanis nem tartalmaznak ATP-t. A ko nt ra kc io k soran , amint seket hoznak letre es bontanak a "hidak" ismct ldd d ciklusokban kote-« fel az aktinfilamentumokban, a szarko-«

hogy "hogyan is allnak a dolgok" a test egyes reszei n , 19y az izmokban is. Ezzel ellent et es folyamatkc nt a mozgat6 (motoros) neuronok impulzusokat zusok eljutnak tovabb itana k az az izomrostokhoz, izmokba, ahol gyakran keresztiil. elindltjak a gerincvel6ben A motoros impul
r-

tal al ha to ugynevezett

interneuronokon

az acetilkolinnak

nevezett neurotranszmitter anyag felszabadulasat. Az anyag atjut az ideg es az izom kiiziitti resen , a szinapszison, es elindltja azt az ese-v menylanc o latot , amely az izom mcgroviduleset e re d me n yez i. Minden a motoros kiiliinbiiz6 az inakban indulnak neurono+po ntja irol , ki. m a so d p e r cb e n impulzusok rnillioi "bombazzak" kat; ezeknek egy resze az agy es a gerincve16 masok az lziiletekben, az Iziilcti szalagokban, vegsd soron az izmokban A mozgas ta l al ha t o specialis iranyltasa erzekelcszervekbol az agybol indul

m e r a alta laban egyotodevel vagy meg e nne l is jobban megriividiil. Akarcsak egy kot e l huz» br igad , a hidak egeszen addig ismetlik teve+ke nyseguket , amig a kontrakci6 Minel
t obb

be nem fejez6dik. er6teljesebben

es magukban

atko t oh id vesz reszt a m u n k aba n , annal

huz o d lk ossze az izomrost. Ha valamely izmunkat tulsagosa n meg= nyujtjuk, akkor a vastag es a ve kony filamentumok kozott nagyon cse~ kely lesz az atfedes, es 19y az iisszekiit6 hidak nem ke pesek kapcsolatot l et rehozni a szukseges feszultsegszint e l eresere. r6l viszont, filamentumai ha az atfedes tulsagosan egymasra nagy, csusznak , es zavarjak elegend6 Masrcsz+

ki , az ugynevezett

els6dleges ke regbdl , a m indk et agyfeltekebe n me gtalalhat o barazdalt agyteriiletekb61. Ez a motoros (mozgat6-) keregne k nevezett teriilet az egyes agyfelteke kben kiizvetleniil a kozepsikra mer6leges mely arok , a kiizponti ba razda el6tt helyezkedik el. Az els6dleges mozgato-« kiizpont jatszo el6tti keregterulet ugyancsak tartalmaz motoros a mozgasban teriilet szerepet tolt neuronokat. Ez a masodlagos kulcsszerepet

akkor a szarko rnera vekony az atko t dh ida k munka+-

jat. A tulsago san megriividiiit beszorulnak a Z-membranok

rostban a vastag filamentumok mintegy kozc es 19y megneheziil a tovabbi rovivan egy adott hosszusaga, A nyugvo feszultseg akkorj arncly+on letre , izom hossza alta laban

be a besze dben es a bonyoluit gate (motoros) teriiletekre.

ke zmozgaso kban is. elektromos es impulzusok integnilja az a moz-« osszes Miel6tt az idegrendszer begytijti az iisszehangoit testerz eke lc

diil es. Latjuk t e h a t , hogy az izomnak nel a l eg ha te ko n yab b a kontrakci6. e koriil az ert e k korul amikor az izmot az ossze huzodasa mozog. a hosszanal valamivelj

Az agy szarnos te rii l et e r dl erkeznck mozgast "vezenyelni k e z de n e", keregterul

A legnagyobb

obba n megfeszltj iik , ekkor lesz

e rzduz e ne te t. A kiizponti (szomatoszenzoros)

bar az da miigiitt

elhelyezked6

a leger6sebb.

et e n regisztralja

az agy az erzekleteket.

46

Az

izmok

basalis ganglionok thalamus

(alapi)

hypothalamus (hipotalamusz)

Barrnennyire osszehangolt is az izomrmlkodes, a folyamat megsern lehet tokeletes az agyb61 erkezo utasitasok nelkiil. A szabalyozasban fontos szerepet jatszik a hatso agyreszlct fo torneget alkot6 kisagy, amelyet motoros palyak kotnek ossze a felette allo agyteriiletekkel. A kisagy a basalis ganglionokkal (alapi idegsejt-tomoriilesekkel) cgyuttrmlkodvc beindltja a rnozgasokat es fenntartja az izomt6nust, az izmoknak azt az allando enyhe feszultscgszintjct. amely az ebrenlet oraiban testiink folyamatosan tettrekesz allapotat eredrnenyezi

Az erz ekletek es kifinomult

es mozgasok k6z6tti osszehangolas folyamata a lla ndo m6don megy vegbe , A Iatas, a ha ng a da s , a szaglas,

15 000 szinapszissal

is rendelkezhet,

es igy informac

iokat kaphat

a test

a nyomas es a fajdalom t.e rmesz e tese n fontos osszctevdk, de ugyan= ilyen fontosak az Izuletek helyzetevel es egymassal bez art szogevel, az izmok hosszaval es fesziiltsegi szintjevel, valamint a mozgasok sebes
r-

lcgkiil onbo zdbb te rulet e irdl. A test bizonyos resze ibe n , mint pe ldaul a h a t b a n , ahol a mozgas finomsaga kor lat ozo t t , viszonylag keyes piramidalis ronb61 neuron van - kb. 50000. iok. A finom mintegy es pontosan szabalyozou neumozgasckat vegrehajto kez.izmokba 200000 plramidalis

segevel kapcsolatos

inforrnac iok.

e rkez n e k inforrndc

Mozgat6rendszerek Az agy k6zponti reszebe n helyezkedik veres es a ve rnyornas nyultvelonek nevezett teriilet

A rnasik nagy atvitcli hal ozat az extrapirarnidal ls rendszer. Mivel ez a rendszer egesz izomcsoportok ko nt ra kc iojat valtja ki , a kar cgyidcjti+ el az agytorzs, a legzes, alapjan a sziv~ levd, Az agyt6rzs leg, a kar egymas ut a n , ezert a nagyobb, automatikus felelOs- mint pe ldaul a futas, a jar as vagy az uszas. A mozgatoegyseg Az akaratlagos mozgasck egyseg: idegzett maz, ez egyetlen izomb61 all. te stmoz.gaso kert

szabalyozckozpont]a.

vo lta ke pp e n a gerincvelo

hagymaszenl al apve td epitok6ve izom a motoros (mozgat6-) be-'-

megvastagodasa , es mintegy utkeresztez ddeskent szolgal az agyat es a vaz izrriokat osszc kot d ket ingeruletatviteli hal ozat egyike sz a mara, A piramisrendszer tos rn e d iat o ra. nek el. Ezek rostjai, a fiuorn , jartassagot sejttestjei igenyld iz omm ozgasok fon~ Idegrostjainak az agyke regben testiink is eleri. hclyczkcd-ra tcstcrzc+ideg-'n

mozgat6neuronb61 Minden

(idegsejtbol ) es az altala sza mos motoros hat a rozza meg.

egyseget tartal+A pon-s

60%-a a mozgat6

t e r iil e te k ro l , 40%-a pedig

de az egysegek nagysagat

az izom tipusa

ke ld t.e rti l e t ekr dl e rkez ik. A piramisrostok nernelyik az egy m e te r e s hosszusagot

leghosszabb

A nyultvelcbe

tos szabalyozast ige nyld es gyorsan mozg6 izmokban c supan nchany izomrostb61 allo , kisebb motoros egysegek vaunak , amelyek ily m6don motoros a folyamatot lassan, fokozatosan a kepese k n6velni feszilltscg a fesziiltseget. A nagyobb mivel 150 egysegekbe n gyorsabban nove kszik , atlagosan

a piramisrostok mintegy 80%-a atke reszt ezdd ik az agy egyik reszebcl a rnasikba , a ma ra d e k 20% a ger incvel dben keresz t ez ddik , igy a tes-ttiinkjobb old alan leva vazizmokat es forditva. at, neuronokat. neuronokon szarnara. vezet o ut o n az impulzusok es ennek po ntossaga. fuggvenyeben Egy at lagos szarnos interneuaz izommrlko+a kar valtozik amelyek az agy bal old alan t a la lhat o neuro+interneurono10%-a kozvetle+utat biztosit muko d esre kesztet ik az izomrostokat mintegy vegzodik, es igy k6zvetlen nok iranyltjak, kon kapcsol6dnak ellato motoros niil a motoros Az idegek a geriucve loben A piramisrostok

kiegesz lto egysegek segitik.

Egy egysegben

izomrost van. A szem kis izmainak egy m ozgat oegysegeben pe ldaul csak 3 izomrost van, de a viszonylag lassu mozgasu nagy iz mo kban , mint pe ldaul a l ab iz mo kba n , e ze rne l is t obb ilyen rost foglal helyet. Az egyes motoros egysegeken be liil az izomrostok a "minden vagy semmi" elvenek engedelmeskednek, azaz vagy az osszes rost osszehu+z6dik, ingerlik vagy egyik sem. (stirnulaljak) Ha az idegimpulzusok az adott mozgatocgyseg e legeudc odna k. intcnz itassal akkor izomrostjait,

a gyors izornaktivalas ront befolyasolhatnak, des szabalyozasanak

Az agyb61 az izmokba

mozgat6neuron

ezek a rostok

maxima lis me rt e kbe n osszehuz

47

,
tI

4.

FEJEZET

A bor
A bar, bar csendes es mozdulatlan, folyamatosan regisztralja az ingc+reket, es p a ra nyi elO szervezetek nytizsgd, l at h a ta t lan p opu lac io it tartj a el. Kiilonfclc funkci6inak ellatasara figyelemre me lt o sokoldalusaga teszi al ka lmassa. N emcsak kerne nye d lk a hasz.nal at t o l , hanem lagyan meg is nyu lha t. Mivel a legfinomabb e r int esre is reagal , a bar a k o rnmun ika c lo eszkozeve is valhat , n e h a meg e kesszol obb is a sza-: vaknal. El lenallo sejtekkel ossze kotve , a bar a test elsa v ed elm i vo nalat jelenti a be tegseget okoz6 t a m a d o kk a l szemben. Sza mt a la n mikro+szervezet visszaveresevel vedi a testen be lirli lagy szovete ket. Ez az e lhasz na lhat atl a n kiiltakar6 m in daz.o n a l ta l nemjelent at h ato lh at a t la n akad alyt. Mivel a viz es a hd a t h a to lh a t a szove te in , a bar segiti a test+h ornerseklet zet evel szabalyozasat is. a test belsejet eleg a kulso vilagtol. eras ahhoz, A kornye-« hogy sokfele A bar elO h a t a r ; elvalasztja folyamatosan

e ri n tk ez d bar

vegyszer es kiilsd te nyez d t a ma d a s a n a k el le na llhasson , de meg is eleg lagy es erzeke ny a legfinomabb erlntesre sokoldalu szerv szabalyozza az anyagok gasat. Az emberi test legfdbb osszetevoje kevesebb az elet kesdbbi e nrie l valamivel meg testiink A szarito hata sat o l. bor-valaszfal atjarhatosaga szelektiv tet (azaz tart fenn. valogato) Mas jellegu, anyagokat Kc n da n yag o k a t is kivalaszt, gok utjat , Igy a ll a ndo amelyek eltorlaszoljak a m erge zd anya= val6 re agalashoz. A bar mint be liilrcl kifele iranyulo moz+a viz - 75% a szuleteskor es szakaszaiban. A bar vcdi

vizta rta lmat

a lenyegese n szarazabb

kornyez e t karosito

be lsd kornyeze

viszont m cg k o t , elscsorban olyanokat, amelyek zsirban old6dnak. Ez az elnye lo funkci6 h a teko n yna k bizonyult bizonyos gy6gyszerek alkal-'rnazasa VedOfal soran. a kiilvilaggal szemben

A bar osszfelillete I es 1,8 neg yz etrnet er ko zo tt valtozik es a testsuly 12%-at adja. Ha r o m , osszefiiggd cgeszt alkot6 re tegbdl all, a Ielham-rb61, az irhabol es a bar alatti kot dsz ovetb dl (epidermis, dermis vagy corium es subcutis). A kifejczcsck a h a r o m reteg he lyzet ere utalnak: bar feletti, bar es bar alatti. A felham a legktilsd reteg, az egesz test al ta la nos ve d dtaka roj a. A felham soha nem vastagabb egy m ill ime te rn e l. A tobb i ret eghez hasonl6an vastagsaga a test kii lo nbo z d reszein vaItoz6. Legvastagabb a t e nye re n es a sarkon, aho l a rnark o lash oz , illetve a ja rash oz surlo-« dasra van szukseg, Hegyvonulathoz hasonlo bemelyedesek es gorbiiletek, egyetlen ujjlenyomat barazdainak mikroszk6pos keresztmetszete feltarja az emberi bar retegezett szerkezetet, A bar erintesre , hare es fajdalomra erzckcny es vedofalkent 6vja a testet a bctcgsegct okoz6 csfraktol, Ha a bar megseriil es emiatt atjarhatova valik, a seb gyorsan begy6gyul, helyreallitja orimagat, es ismet a test elsa vcdclrni vonalava valik legveko nyabb pedig a szernhejon , amelynek kouynyuuek es rugalmasnak kell lennie. a legvaltozatosabb retcgbdl fejlOdnek mo k es a szdrzet. Valamennyi szovethez hasonl6an a bar alapegysege is a sejt. A Jel~ ham haro mfe le sejtbdl tevodik b61 es Langerhans-sejtekbdl, jet, amelya kiilsd bar, ossze: k c ra t in o c yt akb o l , mc la nocyt akAz elsdk szlntetizaljak a keratin feher+ es a k o r o m letfontossagu osszetevo]e. a szornszedos sejtekbe. ) , a melanin a nap ultra+Ez a sugarzas okozhat. karoslt+A nap+A fel hambol (epidermis) mint ki a ke zujjkorrnok, a labujjkor+-

a szcrzet

A me l ano c yt ak p igme ntsze mcseket juttatnak Az altaluk termelt sotet pigment (festekanyag ibolya sugarzasanak elnyelesevel vedi a bart. hatja a bdrsejtek o roklcdesi

anyagat , es igy b o rr akot

ferry ha t asa n a k kitett bart a melanin barnitja meg, es ez festi a bart, a hajat es a szemet ktil o nbo zd szinekre. A Langerhans-sejtek a test

49

bffr

A TOBBRETEGO

BOR

bar alatti kot6szovet (subcutis)

ekkrin vereitekrnlrlqv

50

b6r

az irha retegei:

'egz6desek rtusz6n

sz6rtusz6

sz6rszal

51

b/Jr

Az egyik legaltalanosabb borelvaItozas - amely elsosorban a tinedzse reknek okoz sok problernat - a mitesszer vagy comedo. Ha a mitesszerek nagyszarnban, egyiittesen fordulnak eld, akkor pattanasok (acne) kelekeznek, ebben a fo bunos a faggyu, a bdr faggyumirigyci altai termelt, viaszokbol es zsirsavakbol allo keverek, A serdulokor folyaman a fokozott horrnontevekenyseg tobb faggyu terrnelesere keszteti a mirigyeket. Az elpusztult bdrsejtek felhalmoz6dnak a szor tove koruli apr6 bernelyedesben, faggyuval keverednek, es dug6t kepeznek, amely megakadalyozza a tovabbi faggyukivalast, A kornyezd Iaggyumlrigyekben levd baktcriumok enzimjei ekkor rmlkodesbe lepnek, gyulladast okoz6 savas anyagokat es gennyet termelnek. Mivel a genny nem kepes mas iranyba terjedni, szetrepeszti a szdrtuszdt , es beszivarog a bdr szoveteibe. A bdr gyulladasba jon, es feher vagy sargas fejU pattanas alakul ki. A melyebb borsenilesek gennyel tcl itddott cisztakat hozhatnak letre

}--

felham epidermis) irha (dermis faggyumirigy vagy coriun

______

b dr alatti kotdszdvet (subcutis)

im m u nr e n ds z e re t segltik gokat naponta a lt a laban a b drb e n. A felham

azal ta l , hogy feltartoztatjak

az idegen

anya+-

rokhajszalerekke

l is, amelyek

elszallitjak

a sejtek b o m las tcrrnc kc it es eltavolttasat. az ujjlenyomatok A b6rpa ~ baraz+-

segltik a merge k es a veszelyes r e t e g}, ahol a sejtosztodas mert e ke att61 a test t obb i pillak l a t h a t o a n a b6rvonalakon, dai n rajzol6dnak ki.

organizmusok leginkabb

aljan van az alap ret eg (basalis mennyi energia

ujabb sejte ket hoz let re , Mivel a sejtsz aporodas

fiigg, hogy a testnek

all r e n de lk e z es e re , a folyamat

az ejfel ut a n i negy 6ra alatt megy vegbe , amikor

Az irha m e lyebben fekvo reszebe n helyezkedik reteg , koll agenrosto kbol allo , t o m o r , de rugalrnas lyozzak segitve a retcgbe Az irha a verere k csat lakozasai a t est hornerse k let to mo ritve faggyurnirigyck. csatlakoz6 b dr alatti es a ver boron a keresztiili vern yorna s

el a retikularls szovet. Itt szaba+keringeset , elo~ Ebbe es

resze nek anyagcsereje lelassul. Egy kortilbe liil h u s z o nh e t napig tart6 ciklus folyarnan az uj sejtek felfele mozognak a fe lhamon keresztiil, fokozatosan vegsd zett fokon levalva az a lapre te g lagy, oszlopos k ib o csat odt a k. Ezeket a sejteket ossze egymassal, sejtjeir61, amelye kbol d esmos o ma n ak neve+es az ossze kapcso lodou ab il is) ret egbe n haladnak elsza-

szabalyozasat.

t a lalhat o k a verejtekmirigyek

, a szortuszdk (subcutis) keratint

a zs Irt e rm e l d a b dr legrnelyebb sz intet izalnak nak, mara.

le rne zke k kapcsoljak

also resze hez

kotoszovet

sejtck osszefuggo, a tjarh at at la n (imperme a bor felszinc fele, Az elhalt rusod6 reteg Ielhamsejtekbol tart6s vedofalat nevezett megvedi a llo , at lagosan jelent vekorry reteg

ret ege , Ep p c n ugy, ahogyan termelnek lipideket

a ker at inocytak

a fe lha mna k, a fibroblastok

kol lagcnt ju t t at n a k az irha-« a b dr alatti kotdszovet sz:i~ is es a csontokat es a bclsd

husz sejt melysegu, e llenallo

itt a lipocytak

az alatta

lcvd retege k szarnara , a soval es a vlzzel ka r o s

Ez a zslros retcg parna zz a ki az izmokat,

A Reins-barriernek sz e mbe n , tovabba hatasa itol.

az elO sejte ket a tu lz ot t kiszaradas

sze rveket , vedve 6ket az ute se kt dl , egyszersmind Inseges iddkbcn energf aforraske nt is szolgal, A minden celra alkalmas zsir a sz6rzet

szigeteldanyag

Rostos Az irha finoman

es zsiros (dermis, bonyolult.

szovet corium,

A szaruret eg k e m e n y sejtjeihez hasonl6an cutis) vagy te nyleges b dr vastag , er6teljes ve re re kke l , faggyu- es verejtekmiri+ a kar o s o do tt szove tet ve d i es helyreal-« a t e nye re n es a sa rko n a lcgvasta+es ve tebdl fejlOdik. A szcrgyoker azonban

a felharn

el6 szir-

melye n lenyulik

a b6r alatti

Idegekkel, el van latva,

gyekkel gazdagon

kotdsz ovetbe es sajatos kepz odm enybdl , a szcrttiszobcl emelkedik ki. Ez egy harnszovetbol allo veko ny t o m ld , aljan go mb alaku kcpzdd+m ennye l. A szorttiszd koze lebe n es a szortuszohcz rovid vez etekkel a ke ndanyagot hozzak es elpusztult sajatossaga letre kapcso-« a fagy16dva ket faggyumirigy ta lal h a to , amelyek zet es a kulsd borre t eg sz arnara. gyut , ami viasz ok, zsirsavak, nyainak keverekebdl koleszterin adjak a szOr~

litja. Az irha a Ie lharnhoz

hasonl6an,

gabb. Ez a reteg fokent ko llage nbdl all, ami a kotoszovet l (fibroblast) sejtekbol szarrnaz ik , es egyike a t e rrn e sz e tb e n eIOfordul6 lcgszllar+ dabb feherjeknek, A b6rt tart ossa es rugalrnassa hoznak teszi. de annal konymin-rEgye s fibroblast ok egy masik, nyebben deniitt nyulo Ieherjet , elasztint a ko llage nnel rokon, n a fejbdrbcn eredeti

Ezek a mirigyek

sejtek maradva+-

let re , Az elasztinrostok le het dve teszi, es gyurodjon.

all. Az ernlcsok

a szorze te t , prernju-

megtal a lhat o k , bar legbosegesebbe e16. A kollage n es az elasztin , majd gyorsan mozgasait kovetve

es az arcbdr+ hogy a b dr alakjat, felsertett es b6r A kolla-'-

ben fordulnak a test sziintelen

ket vizhatlan veddretcggel bevon6 e sdt dl es hidegt61 val6 szigeteleset. level minden szdrzet et elvesztette,

faggyu t errne lese , ami segiti a test Mivel az ember ne hany folt kivete+ruhat ol to t t , Igy vcdckezvc az ido~

k o n n ye n megnyuljon ge n hegszovete gyogyitasara. A bo rp ap il la k

visszanyerje elhajoljon

t is ke pez , a vagasokkal

es h orzso lasokkal hajszalcrcket

jar as visz ontagsagai ellen, t obbe mar nincs szuksege a faggyu szigetel6 h a t as ar a , Iaggyumirlgyeink azonban meg mindig kitart6an mu~ k o d n ck . A szdrzet szigetelO tulajdo nsaga inak t obb mas funkci6t is ellat. A szarureteg fokozasan klvul a faggyu meg es a szdrzet elhalt keratinsejt~

idegvegz

odese

ket

es

(kap illarisokat)

visznek a fclharn elO ret egeib e. Ha a hajszalere k elszakadnak, akkor ver szivarog a ko rn ye z o szovete kb e ; ilyenkor keletkeznek a z uzo dasos, ke kesfe ke t e e lsztnezddese k. A p api llak latjak el a fe lhamot nyi-

jeinek beb u rkolasaval t obb ne dvesseget tart vissza, igy a sz6rzetet es a hajat fenyesen tartja, abort pedig rugalrnassa teszi. A faggyu tartal-

52

bOr

mitesszer ... -_---------(COmedo) r

-------gyulladt

szovet

-------betores -------megrekedt faggyu

az irhaba

----------------------genny

maz egy vegyiiletet D-vitaminna alakul. A fiilzsfr, a korpa anyag is le nyegeben

is, amely Bizonyos

a nap

ultraibolya

sugarainak

hat asa ra

rin mirigyek

mas ingerekre

reagal nak.

Pe l daul a ho m l o k o n , a karon,

karos b akt er iu mo ka t is elpusztit.

es az alvas folyarnan a szem korul osszegyulo faggyu, Az areon es a fejbdron viszonylag nagy

a t e n y e r e n , a sarkakon e lhe lye zke dd mirigyek pszichol6giai stressz (Ieszultseg) e set e n lepne k muk o de sbe , fiiggetleniil a h dme rse k le rrdl vagy az iz o m e r dl t e te st dl . A bor alfando Az emberek szervezetek vezetekre ban koze lebbrol lak6i nezve e l e t t e l e n n ek latszik, a Fold lak6inak szere ncsere ha azon+szarnaval, azonban es szemiigyre nagyjabol vesszuk, azt tapasztaljuk, hogy a rajta e16

szamban fordulnak elO faggyumirigyek es kul onose n gazdagon van ellatva faggyuval, A mirigyek valade ka folyamatosan bevonja abort, a ferfiakon a him nemi hormon, a tesztoszteron h at asa ra boscgcscb-rEz, a b or faggyu+a seborrhoea. ben, mint a n dk o n . Es e te n ke nt a mirigyek tul sok faggyut termelnek. mirigyeinek fokozott mfi ko d e s e n alapul6 k6rfolyamat,

bore szabad szemmel szarna

megegyezik

A b dr floraja es faunaja a b dr a ll ando lak6inak A b dr a test tajekai e le sztdgomba-tarsulaso

(noveuy-

es allatvilaga)

a l l a n d o , A ka ros szer+

llyenkor a haj es a b dr zslrosan fenylo. Meg ha norma lis mennylsegu is a faggyutermeles es rendszeresen mosakszik az ember, akkor is elOfor~ dul , hogyaz are, a nyak es a hat Ielsd resze nek faggyumirigyci es szor~ tiiszdi kcdve zd fe ltetele ket teremtenek a p a t t a n as o k , acn ek kialakula+-

kell a legnagyobb

figyelmet forditani, valtozik.

tul nyo m o t obbsege szerint k mindegyike

a rt a l rna t l a n . A kulonfele bakt e r iu mko r nye z e thez alkalmaz+-

sajatos

sahoz , ez t a la n a Icgal tala nosabb bcrr ende lle nesseg. A verejtekezes A szervezet apokrin kef oka valaszt ki, ketfele mirigy, az mirigyek koz re muko de seve l. Az apokrin muko doke p esse , ezert ezeket mirigyek szexualis

kodik. A kar nagy kite rjedesti , szaraz felulete , a fejbor surii hajfiirtjei es az orr olaj os felszine mas es mas saj at os fuj oknak ad m e n e d e ke t , A legtobb a szempillak, feregszeru fe lndtt az orr, atka, b dr e n e k egyik leg'e le ntdsebb a l Ia nd o el. lak6ja reszet az all es a fejbdr szcrtuszolben E keske ny,

kii lo nbo z d verejtekfajtakat valnak

es ekkrin

a Demodex folliculorum

e l e te n e k legnagyobb

a se rdti ldko r folyaman

jell e mz dkn ek tekintik. N em h dr e , hanem felelem, szexualis izgalom vagy egyeb eroteljes erze lrnek okozta felindultsagra reaga lnak, Az apokrin mirigyek az em6ei6k szinten hat asara azonnal kis me nnyisegti , zava+preseli ki. A faggyurniria valade kuk valamint maradva ~ ros nedvet valasztanak el; ezt izomhiivelyiik a szdrtuszdkbe

sz drt iiszdbe n tolt i el, p e te it a faggyumirigyekbe ketszer vedlenek a sz drtu szdb e n , u t a n a a boron dorolnak lepedhetnek. A bakter iumok A b dr a ll a ndo arcvonala lak6inak legnepesebb az ejszaka Iolyaman , masik szcrtuszdt

rakja. A fiatal a t kak keresztiil-kasul van-s keresve , ahol mcgtc+-

gyekhez hasonl6an a b dr r e , Apokrin mirigyek

nyil nak , igy jut

kozossege t azok a b a kt e r iu mo k

csak a h6naljakban,

a fulcsato rnakban, csokevenyes

az e m ldb imbo k es a nemi kor rendklviili nyai, je le nt dsegu ami - val6sziniileg e llepd verejtek nagyobb Hozamuk

szervek ko rnye ke n ta l a l h at o k. Ezek az egy~ illatmirigyrendszer sze repet jatszott az ekkrin szexualis serke nt d es terulet megje lold anya+ a tarsas visel ke desben. szarrnaztk. E miri+az is. k e r-ha rorn milli6 kozott ki a verejte ket , mint 14litert e lerh et i a napi reagal. elvonja mirigyekbdl

alkotjak , amelyek szuleteskor keriilnek a b o r r e . A t e rm e sz e t es szules so ra n a csecsernd akkor szedi fel a b a kt e r iu m o ka t , amikor anyja huve+lye n a tha l a d. A szuletest iit e mb e n szaporodik. koveto napokban a b a k te r ium n e p e ss eg gyors a b a kt e r iu m o k szarna emelkedik, tovabbi Egy nap alatt a h6naljban

gok terrne leseve l - fontos Az areot mozog, apokrin gyek az egesz testen es sokkal mirigyek.

n e gy z e tc e n t im e te re n ke n t korti lbe liil hatezerre

m egt a lalhat ok , szarnuk boseggel valasztjak nagy melegben mirigyrendszer

negy nap mulva szarnuk mar eleri a huszonnegyezre t , a kileneedik napra pedig mar negyze t c e nt imet e re nkent nyolevanezer koruli erte+ket t a la lu nk. A ba kt e r iumo k er intkezesse l vagy a b drsejtek levalasa utjan terjednek egyik e mb e r ro l a mas ikra , a lland o

Hosz aba lyozokent

az ekkrin

az agyban leva hipotaA verejtek a test hofeekk-

lamuszb61 e rkez d ingerre a b dr nedvesltesevel majdnem teljes egeszebe n vlzbcl all, e lparologva lesleget, ezaltal a llando be lsd h dmersek

A b dr a Il a ndo l a ko ikcnt ismert b a kt c r iu m o k arevonalain kfviil a bor meg egyeb kulonfele vedek ezc strategiuka; is igenybe vesz a ka r os mikroszervezetek megtelepedni Ie kiizdese e rd e ke b e n. A napi b drveszteseg igen sok vagyo mikroszervezetet foszt meg a tt o l , hogy a boron

let et tart fenn.

Bizonyos

53

bar

REAGALAs HIDEGRE

arteriovenosus anastomosis (zar6dott) metegreceptor

anHtomoeis

(nyitott)

verejtekmirigy

Tell hidegben vagy nyari melegben a bar a test igenyeinek rnegfelelden reagal, Hidegben (balra) az apr6 szdrrnerevitd izmok felallltjak a szdrszalakat, ily m6don a bar kdzeleben szigeteld levegdreteget tartanak vissza. A venak es arteriak

kozotti hajszaler-osszekduetesek (anastomosis ok) beszukulnek. hogy csokke ntsek aver atararnl asat , igy csokke n a hole ad as a biirfeliileten. Meleg vagy erdtcljcs mozgas ellenkezd hat asokat valt ki Gabbro}. A sz drrncr cvit d izmok

ellazulnak, es a verejtckmirigyek nedvesseget bocsat anak a bdr re , s a verejtek elparolgasa a bar Iehilleset eredmen yezi. Az erdsszekott etcsek tagulnak, igy aver eleri a bar Ieluletet es hdt ad Ie

megvethesse bizonyos Amikor

lab at , A bar a bar

ezenkiviil tart.

savas burkolatot Ie,

is kepcz , ami a bar savassagat es valo=

nyai aver altaluk

melegre

es hidegre

erzeke ny valtozasaira

sejteket valaszolnak

tartalmaznak, ugy, hogy

amelyek n6velik az

b a kt e r iu m o k a t tavol kcp zdd nc k.

h dme rsek letenek k6zvetitett a bar

b a kt e r iu m a i faggyut bontanak k6rnyezetben

impulzusok a parancsokat sajat

t e nile t e n.

szarnat.
megkapja, sietve elvegzi a megfelelo

nove ld zsirsavak szimilcg valik, rik nagyreszt

Amint te nyesznek. kosz on hct d a b a kt e r iu m os f~ Ha a bar tulsagosan ncdvesse es az art al mas ba kt e ri um o k att6~

A b a kt e r iu m o k j61 csak nedves a bar

t dz csck kc l

helyesb iteseke!

szarazsaganak

szembeni rczisztcnclaja. akkor rezisztenclaja cs6kken, ve de lm i vonalakat. fenntartasa jatszik csak

A hdszabalyozo rendszer meg stabil k6rnyezetben rmikodeset , mert bar a test folyamatosan termeli a hot, san Ie is adja. Merscke lt a szakemberek

is folytatja azt folyamato~

a szokasos

szobahcrn ers eklete n a test legnagyobb hdvesztesege altai sugarzasnak nevezett m6don k6vetkezik be, aha

A tes thomer seklet A bar Ez a feladat

ki e m e l ke d d szerepet al land o jcllegu, h drnersek

a t esthdmerse kis kiigazitasok

klet

fe n nt art asab a n. hogy amelyben

minden iranyba kisugarzik. A szobaban leva t6bbi targy folyamatosan visszasugarozza a hot a testre, de a kornyezet e nel melegebb test min~ dig t6bb Reagalas hot veszit, a hidegre fokent mint amennyit felvesz.

szuksegesek,

a test belsd

let e abban

a t art orn an yba n maradjon, pontnak olyan elter valtozas akkor megfelelO a nevezik

aszervekhatekonyantudnakmuk6dni.Ezahomersekletegyenenkent kisse valt ozo , at lagosan a t e rm o sz t at beallitassal. amikor a test anyagcserejebe 37 "C. Ezt beallitasi A rendszer es anal6g hogy egyensulya 20%-os erzeke ny, be.

es a melegre a testfeliileten receptora szarna receptort eszleljuk, ahol bosegesen kialakult mint mint elcfordul= Idcgvcgzddc+Az ajkat vagy nevezett, sajatosan van a hideg, valtozik testtajak tartalmaz,

A hideget

nak a termoreceptoroknak sek. A b dr nc k sokkal t6bb sere. borit6 a labon A hidegreceptorok bar husszor t6bb leva bar.

a test be lsd h dm e rs e k Iet e 0,5 fokkal n k6riilbeliil gyorsan

a normal ist ol, akkor k6vetkezik a mto vagy a huto h drne r sekl e tet , k szabalyo= a hipotalat a rtorn a-

a meleg eszlele= a mellen

szerint.

Ha a test hoje kisse elter a bcall itasi fokt61, mechanizmusok helyreallitjak A bar ezt a kiigazftast zasaval val6sitja meg, musszal egyiittmiik6dve.

fokent a hdveszteseg me nnyisegene az agyban leva idegsejtcsoporttal, A hipotalamusz specializ:i16dott

A hidegreceptorok ket a hipotalamuszba, arteriovenosus

a gerincveld kozveritesevel tovabbitjak ez azut an impulzusokat kiild a b drben

jelzesei= talalhato

anastomosisokba.

54

bOr

Ezek az arteriak sitik a hajszalereket

es a venak koz ott i sajatos osszekou etesek helyettea keringesi rendszeren be liil , ha a veraramlast

ideiglenesen mas ut r a kell terelni. Kulonosen sok tal al hat o bel61iik a kez en , a lab o n , a sz.emhejon , az orron es az ajkakon. Az osszekott etes kozepsd a vegtagokba hogy amikor z6dik. Aver ara ml asanak csckkenesevel a szdrszalak felallasaval apr6 dudorok kep zod ne k , (piloereetio) emberben tokban viszont koze.leben visszatartva "libab6r" jelenik meg. A szdrszalak felallasa mar teljesen haszontalan dolog, szdros alla-v hoz l e t r e , a test tesz a h6lekltagul+ kozclebe. a meleg leveg6t. hogy intez ke deseket a verej te kez es , a b6r vererei a testfeliilet resze vastag, izmos fal; osszehuzodva korl atozza a vern ek a ra m lasat , Igy csokke.nt i a hdvesztcseget. Ez e rt van az , fazunk, ajkunk es kezujjko rmii nk ha lvanykekre szlne+-

a sz6r felallasa kiil on mel egreteget a h6feleslegre, Megkezd6dik teszik,

A test ugy reagal ad as elosegttesere. nak, es le he tdve Aver t obb testh6t

hogy t obb ver erjen

..

.. ..
• .... • .. .. . .... ...... . .• t :.: • .
", " • ft •

von el azal tal , hogy a test be lsejeben

felmelegedett

ver a felszin koze lebe.n l e hil l ; es ezert van az , hogy er6teljes mozgastol a b6r felhevul, kipirosodik. Ugyanez a meehanizmus okozza az elpirulast is. A b6r Ieluleten a lehulest. A bor szf ne zfid e s e (pigmentado) bdrsz Inene k valt ozatossaga kozverlen mutat6ja az e lt e rd Minden A melaalkalmazkodnia kellett. , a melanin b drfest ektdl. ke p z.ddo tt verejtekret eg parolgas utjan segiti

•• melenOSldrM -....,.....,,.... ••

.. .. . .

Az ember

eghajlati Iel t et el ek.ne k , amelyekhez b6rszin azonos anyagt61 szarrnazik ninnak pigment, az eumelanin barna a feomelanin (phaeomelanin)

ketfele formaja szinezi az emberek

bdr et , hajat es sz ern et , A f6

es fekete ar nya Iat oka t hoz l e t r e , a masik, a vo ros szcrzet pigmentje. A melanoey-

tak p6k a lakuak: hosszu , szabalytalan karok nyulnak ki a sejt test ebdl . Egy-egy sejtet a karok korillbe lul tiz szomszedos sejttel kapesolnak ossze. A melanoeyta feliileten. leginkabb A pigment plgmentsze sejtekbe, esom6kban mcseket , m c l a no sz o ma ka t Iecsken-rigy terjed el a pigment val6 osszegytilesenek az egesz bdr+c rcdrnc nyc
r-

dez ezekbe a szornszedos kent kialakul6 A b6rszinre

szeplOk barrne ly bdrsz inu emberben val6 tekintet nelkiil minden

elOfordulnak,

de

a vilagos borre je l le mz dk. ember b dr e b e n megkozell-«

toleg azonos sz amu melanoeyta t a lal hat o , korillbe lul az osszes borsejt egy szazaleka. A b6rszin elteresei a sejtek altai termelt melanin menynyisegenek tulajdonithat6k, ez viszont fiigg att61, A melanin hogy mennyi ultra+suga-r-

ibolya sugarz ast kell einyelniiik.

elnyeli az ultraibolya

rakat es a rt a lmat la n infravoros suga rakka alakitja at 6ket. Mi nel t obb melanin van a testben, annal hat e ko nyab ba valik az elnyeles, annal hatasosabb A szoros a ve de lern. ember hasonl6an az ember tester is szcr boritja. A esoport e ll e nt et b e n azonban a mi n ove ke d d finom szdrszalak+

Az e ml dsoke.hez

negylabu tagjainak vastag szdrbundajaval ,.bu n d an k" legtobbszor gye ren , elsz6rtan

b61 all. Suru sz ornovekedes esak a sz eme re mtajeko n , a h6naljban, a fejen es a ferfiak a rc a n fordul elO - bar a gyermekeknek nines szeme+remsz6rzetiik es az areuk is szcrte len es igen sok fern kopaszodik meg, mire koz e pkoruva valik. A test minden negyzet cent l met e re n - az ajak, a te nye r es a sarok kivetelevel - van sz dmove kedes. A szorok n e h a olyan finomak, hogy szinte l at ha t at lano k , b a rje l e n l e t iik r ogt o n es megjelenik a libab6r. Minden szcrszal - gumoszeru tuszobcl n6 ki, amelyalagutat A gyoker a tusz on be liil ke pzddik , a szal barna es sarga pigment komb inaci oja kiils6 re t eg eb en , a kut iku laba n lcvd atfedik egymast. A tiisz6t finom nyilnak bele, ezek latjak el a szOr~ zsiros faggyuval.

Az aranyos, napbarnitott szin a borben levd pigmentsejtek tevekenysegenek eredrnenye. A melanocytaknak nevezett pigmentsejteket a nap vagy kvarclampa ultraibolya sugarzasa hozza rmlkodesbe. Ilyenkor nagyobb mertekben termelik a melanin nevu sotet bdrfcstcket (pigmentet), es befeeskendezik azt a szomszedos felharnsejtekbe. A sejtek folytatjak negy-ot napig tart6 szokasos vandorlasukat a b6r felszlne fele, megfestik abort, es czaltal szilrdt kepeznek a nap sugarzasa ellen, megel6zve esetleges karoslto hatasukat

kid e r iil , ha a test fazik, - a ftiszalakhoz hasonl6an

fur a b6r Ielszlnen

keresztiil. Fekete,

pedig t u l n d a boron. adja meg a szor szlnet.

A szcrszal

sejtek a halpikkelyekhez hasonl6an idegrost veszi korul , faggyumirigyek szalat a kenoes veddhatas

t biztosit6

55

5.

FEJEZET

A sejt
A sejt az elO anyag legkisebb a esontokt6l fel. Aver alapja, egy viznel egysege. A testsz6vet valamennyi tipusa , epiil folyadek, es az agyt6l kezdve az izmokig es a b6rig sejtekb6l

surubb , p la zrnan ak nevezett

amely a versejtek milli6it tartalmazza. A spermium es a petesejt - azok a mikroszkopikus me ret u mo rzsak , amelyek uj emberi leny let~ rehozasara A sejtek viszont nak megvan egyesiilnek-, esoportosulnak, a sajat sejttipusa, szint en esak egyetlen szovetekke ennek alkotnak. sejtb6l a llnak. a sz6vetek szovetttpus-« tobb+sejt a tipikus rendez6dnek, Minden szernlelve

szerveket

es szervrendszereket fajtaju sejt van.

e r e d m e n ye k e n t a testben elhelyezked6

szaz kiil6nb6z6

Feliiletesen

egy m e m b r a n n a l ha t a ro l t zsakban

koesonyaeseppre

hasonlit. A sejt ko rnye.z et e n b el iil kepes 6nmaga l ern asol asa ra , a n oveke d esr e , az o nfe n nt artas ra. Mindent felvesz, amire mtikodcsc+hez szuksege van, es letrehoz olyan egyeb anyagokat, all, amelyek vegyiiletek amelyekre az eletfo+es enzi+a szervezetnek A sejt azokb6l lyamataihoz beliil ta lal h ato k. van szuksege szilksegesek, az e letbe n m a r a d a sh o z , 6sszetev6kb6l anyagai es mindezek a sejtet burkol6 kulonfele m e mb ra n o n

a letfontossagu Letforitossagu

m ek , amelyek kepesek el la tni a sejtet energiaval es eplt danyag o kkal es az 6r6klOdesi (genetikai) anyaga, amelya sejt6sszetev6k Ietrchoza ~ sahoz es a sejt lemasol asahoz szukseges info rrnac iot hordozza. A sejt gyarhoz hasonlithat6, ahova beszallltjak a nyersanyagot es azt ott kulonfele t e rm e ke k ke dolgozzak fel. Maguk tc rrnc kvo nal a i szarnara szukseges a lkatrcszck vagy kikeriilnek A ketfajta Le nyegebe.n sejt ket sejttipus let ezlk: prokari6ta es eukari6ta sejtek. A ket a sejtbdl , hogy mashol a t e r m e ke k vagy a gyar eldall ltasara szolgalnak, k fel.

haszrialodjana

Robbamlsszerii novekedes es osztodas a sorsa annak - a spermium es a petesejt egyesiilesenek eredrnenyekent letrejott - egyetlen sejtnek, amelyb6l egy uj emberi leny fog kifej16dni. Rovid 40 het alatt a mikroszkopikus meretu megterrnekenyitett petesejt ujra es ujra megketszerezddik, egeszen addig, arnlg 50 em hosszu ujszulott nem lesz bel6le. Az els6 nehany sejt, amely az embri6t letrehozza , egymassal azonos Ielepltesu. Hamarosan azonban diffcrcncialodni kezdenek, kiilonfele fajciju sejtekke valnak, kulonbozo tlpusu szoveteket alkotnak. Azok a titkos utasltasok , amelyek a fejl6d6 ember testi es szellemi tulajdonsagainak kialakltasahoz szuksegesek, ennek az else, a sperma es a petesejt egyesulesebol letrejott sejt magjanak a krornoszomaiban , a genekben rejt6znek

tipus alapvet6en a bels6 szcrvczcttseg t e k in t e t e b e n ter el egymasto l. Aprokari6ta sej tekben az e lrend ez ddes egyszerti. Az energiat ermeles-s h ez , valamint a sejtnove kedeshez es a sejtosz to dashoz szukseges ke~ miai nyagok es enzimek a c ito p lazrnab an , egy komplex, koesonyaszenl keverekbe n vannak. A eitoplazma h a t a r a a p Ia z m a mc m b r a n (plazmah a rt ya ). Ezeknek a sejteknek ninesen sejtmag'uk, genetikai anyaguk, a D N S (dezoxiribonukleinsav) a p l a z m a m c m b r a n ho z kapesol6dik. A F6ld6n meg'elen6 els6 sejtek valoszlnrileg prokari6ta sejtek voltak. Ma a legt6bb ke.krn oszat. hat6 prokari6ta tikai anyagukat prokari6ta egysejtu szervezet, nevezetesen b a kt er iu m es mint a prokari(nukleoSem az emberi testben, bonyolultabb tartalmazza, Az emberi sem a ma elO a l la to kba n nem talala bels6 e l re n d e zdd es iik. Geneamit a magplazma

sejt. Az e u ka r iot a k sokkal nagyobbak, a sejtmag

ota k es sokkal fejlettebb, plazma)

vesz koriil es sajat m e mbra nja h a t a r o l . Ezt a sejt maghartyat test sejtjei is euk a r iot a k.

veszi ko riil a eitoplazma.

Az euka ri o tak a lt alaban nagyme rt e kbe n special iz al odott sejtek. A sejtszervecskeknek (organellumoknak) nevezett bels6 st ruktura k muko dese utja n sajatos funkei6k man be liil t a lalhat o 6sszetev6k tait. Letfoutossagu cllatasara ha ngoljak kepesek. Ezek a eitoplazes a sejt altai ossze a sejt k e m ia i folyama~

sejtvegyiileteket

is let r e h oz na k ,

e.lda ll ltott te r m e ke ke t szallltjak el. Az organellumok a sejt6sszetev6k tornortt eseve l kepesek arra, hogya sejt bels6 b io kerni a i reakei6it hate+ko nyabb a tegyek , es a po t c nc ia l isa n veszelyes kem ia i anyagokat ,.becsornagoljak", ezzel elszigetelik azokat, megaka dalyozva , hogy a sejtet beliilr6l mergezzek vagy elpusz tttsak.

57

A sejt

Az elet tervrajza A k6zpontban elhelyez kedd az emberi

sejtmag

a legnagyobb

es Ieg'elentcsebb k6ziil. Tartal+-

test sejtjeiben t a la lhat o sz arnt a la n organellum

mazza mindazokat az informac iokat , e llat asahoz - osszet evcl eldalllrasdhoz szuksege ra mjat , A sejtmagon nukleolusz); a DNS-sel (nukleuszon) ez beliil van. Magaba n foglalja az

amelyekre a sejtnek funkci6i es 6nmaga Iemasolasahoz eletfolyamat

t ervrajzat ,

prog+(a

helyezkedik a

el a sejtmagvacska (RNS)

a sejtszervecske,

ribonukleinsav A genetikai

utjan ,

egyiittmiik6dve

reszt vesz a feherjek kro mo sz o mab a t6m6ritett

eldall it asaban ; es itt informacio+0 N S formajaban

van a nukleoplazma, jelenik meg.

a sejt "kezik6nyvtara".

nak ez az ira t tara t6bb

A ket nijlenyomat-barazda kozottl volgy melyen bcrsejrek Iat hat o k , amint leharnlanak (jobbra), mint az agyagpala lemezei a tiizo napon. Az ujj bor kacskaring6s barazdakbol es rovatkakbol aH6 egyediili mintazata egy reszlctct mutatja be a szines metszet (kozepen). A bcr alatti kotoszovet sejtjei k6zvetleniil a bor felszinc alatt elhalnak es leharnlanak , amikor elerik a felszlnt. A folyamatot pasztazo elektronmikroszk6pos felvetel mutatja be oriasi nagyitasban

A kr o rn oszo ma k hisztonnak nevezett feherjekbdl epulne k fel es siiriin t6m6ritett DNS-tekercsekkel ko m b in a l o d n a k ; ezt a korn-: bi nac io t kromatinnak csavarodik egy-egy nyolc Az nu k lecsz o mat alkol. nevezziik. hisztonb61 azonos A hosszu allo DNS-molekula ko r e , k6riiltekert ketszer ugynevezett szamos keszlet

D'N'S-fonal lal

nukleosz6ma kep ez i a k r o m o szo ma t. Ha a vagy le masoljak 6nmagukat, akkor a genetikai ut6dsejtbe leniil ponto san ugyanabban (mit6zis) sejt minden Ez azt jelenti, a sejtosztodas az eredeti e lott a sejtben

sejtek szaporodnak inforrnac io minden

t ovabb.

a forma ban ad6dik

Kozvet+-

a kro moszo mak rncgkct+ke let ke z d ket masolat at azonos

sze rez ddn ek. leanysejt kapja.

hogy a sejt oszt odasakor kromoszornajanak

A sejtrnaghartyaban , a sejtmagot korulvevo ket tcs m e m b r a n b a n mikroszk6ppal sem l at h at o Iyukak vannak. Az e lre ndez ddes a mole+kulak plazma ket ira nyu es aramlasat teszi lehet ove e rint kezd a sejtmagban citoplazma leva k6z6tt. nukleoIlyen a vele k6zvetleniil

m6don a sejtmag felepltesehez es mfiko de s e h e z sziikseges feherjek es egyeb anyagok a c ltcp lazrnabo l nehezseg nelkiil b e l e p h e t n e k a sejt~ magba, remiik6dik epiilo ahol a feldolgoz6dnak, feherjek a feherjeszinteztshez ab ol kijuthat folyarnataban nt. Ietfontossagu a feherjebe
hfr+-

vivo RNS pedig a nuk leoplazrn aminosavak sorrendje

a c ltop lazmaba , ahol k6z~ be-'-

Ieleplt esenek nek

m eg hat arozojake

58

A sejt

hamsejt

kotoszovet

•
izomsejt

izornszovet

Kiilonbozd
r eszle te r e t e g e b dl
kot dszove

fujtaju sejtek,
kivil6an amely
kbdl

kiilonbozo

feladatok
felszin

ellatasahoz.

Egy belszakasz
sejtek

falanak
egyetlen

ezt all,
ti

illusztrilja.

A be lso g

a fe l h a m h oz tartoz6

r e d o k so roz at ava

r e n de z od ik . A feliileti
az ez alatt

sejt r e te ge t (epithelium)
hossz u , ossz e huz o

sejte

allo

ret

tartja

leva

izornszovet

sejtjeinek

t e t ej

en

A hajtoe rd Az emberi test sejtjeiben az egyik sejtszervecske specialis feladata az e nergiaterme les. Ez a szervecske lepe". A mitokondriumoknak A belso tanak Igy feliilete igen nagy kiterjedesu. amelyek a m it o k o n d r iu m , a sejt .. erdmute+ke ttds me mb ra nsz er ke z e tuk van. lel6g6 fiiggonyhoz hasonlithat6, feherjeket tar+A re dok enzimeket,

A feherjek

letfontossaguak

az elO szervezetekben.

Fc hc rjc k vegzik

a sejt b io ke m ia i reakci6inak zo m e t es kepezik azt a szerkezeti anya= got, ame lybdl maga a sejt felepul: egyreszt a sejt musze rkeszl et eke nt , masreszt szerkezetfe lepft oikent szolgalnak. Ami az egyik feherjet a masiktol megkiil onbozt e ti , az a feherjet feleptto aminosavak kapcso+lodasi sorrendje, ez iranyltja. A feherjeszintezis mas RNS-ek kezete altai so ran e lcszor a ge n DNS-e masol od ik at RNS-se. es a ge n R'N'Sv e n e k szer+ Ieherje aminosavszek+Ez keriil ki a sejtmagb61 gyiilnek nyujtott a c it oplaz maba. Itt riboszo mak , enzimek az aminosavszekvencia (e gymasutan isag ). A sorren+e lcallltasukat det a kr om osz om akba n leva DNS-k6d h a t a r o z z a meg,

m e mbr a n reddz ott , lagyan vissza,

kat a li za to rkc nt mfl ko d n e k , es segitik a cukrok szabadul fel. Egyes sejtekben kepz dd ne k a mitokondriu-

es zsirsavak l ebo n tasat , ezaltal energia a c ltoplazrnaban leva zslrcseppecskekbol

mok szarnara a fo energiaforrast je l e nt d zsirsavak. Olyan sejtekben, amelyeknek az e nergiaigenye nagy (pe ldaul a majsejtek) , a mitokondriumok sejtek. ara nya akar husz szazalek is lehet. a sej ten beliil ugy viselkednek, mint onallo apr6 Minden mas szervecsketol e lte rde n kepese k a sejt szaporoda+ A mitokondriumok

ossze , hogy "Ieforditsak" inforrnac iot egy specialis

venciajara (s o r re n dje re ). A folyamat folyamatban harornfele RNS-molekula so ran. Iehetove (tRNS) A D'N'Sv r dl Temaso lt hlrvivo az aminosavszekvencia hordozza azokat RNS (rRNS) egymassal

neve transz lac io. A bonyolult rmi ko d ik egyiitt a szintezis RNS (mRNS) (transzfer) teszi RNS

satol fiiggetlen sz aporo dasra. Minden mitokondriumot sajat kis, kor alaku D'N'Svm o Icku l a i iranyltanak , nem pedig a sejtmagban leva gene= tikai anyag. Ilyen m6don oroklodnek. e lte roe n, amely Ez a sajatossag m6don ezek minden mas sejtosszetevctcl el te r d N e h a elOfordul, hogy egy szervezetben a DNS -t o l szarmazik, teszi, valamennyi hogy mitokond-

(messenger)

kodo lasat , a szalllto amelyeket

az aminosavakat,

ossze kell rakni fclii-:

es a riboszornas

olyan reszecske kke tevdd ik ossze , arne+osszekapcsoljak. korotr szerint, A riboszornak enzimek a masik ket t o pedig az aminosa+hogy a Ieherje let~

m ind ket sz iildtdl feltetelezhetdve

Iyek az aminosavakat le te n h a r o m vajat van, a tRNS-eket, va kat kapcsoljak rejohesse n.

rium az a nyat ol ered. a mitokondriumok azokb61 a ba kt er iu m o kb o l fejlddtek ki, amelyek egykor egyiitt eltek a kezdetleges eukari6ta sejtekkel, es olyan szintre fejlodtek, hogy rna mar valamennyi elOlenyen beliil letezne k es sajat anyagcserejiiket o nal loa n iranyltjak - Igy a mitokondriumok az eddigi legsikeresebb e le tforrnanak Az elet
t e k in t h er dk.

az egyik tartja az mRNS-t, szekvencia

m iko zbe n a ribosz o makhoz ossze , a k6dolt

Szlnte tlzalok es osztalyozok Az e n d o p l a z rna s retikulumnak, ket fontos feladata van a sejtben. vecskeit

amelyen Egyreszt

a r ibo szo mak osszcgyulnek, eloseglti lipidek a sejt egyeb szeres komplex szarnara szen-rszilk+-

epitokovei mas tipusai - a riboszornak mintha - letfo ntossaguak apr6 g ombocske a fchcrjc+ k len n en ek l. Olyanok, helyezkednek

fe lepf td or iasmo lckula k - feherjek, szlntetizalt mo l eku lakat

A szervecskek

h id ra t o k - szintez iset , masreszt seges ujo nrian

elvalasztj a a citoplazma a mas helyekre

szintezis szempontjabo a sejten b elii l , sorban Ez

a c

szallitando

el az e n do p lazrnas
feherjebdl

retikulumon.
(Ianc o kka

ut6bbi it op lazmaba.

egy rn e m br a n re n dsz e r , amelynek A riboszomak R'N'Sv b dl es aminosavakb61) allnak:

r e d dz et e bele nyulik megy vegbe

m o l e kul a kto l . Az e nd op laz rn as retikulumnak tojas a laku , osszegyurt zsakhoz hasonlithat6an r ed dzo tt me mbra nja veszi korul a mag ha rtyat , Belsejebe n van a c iszternas A m e mbra n n a k a maghart iireg vagy lumen. yat cl Iegtavolabb A Ieherjek esc r e d di h ata rvo na lat a h a t a r n a k a citoplazma

ossze kapcso lodott a Ieherjefelepltes.

fe luletukon

ke pez ne k a c it op lazrna n belii!.

59

A sejt

,~V~~~~W~~~~~~~~~~~~~~~~~ ~~~~ ~&~PNb~bJp~~M ;~~~ 0 G J ~~~~ ,~O l~~0 \\ ~~~ ~~JW1J~~~Oz ~~W~ ~~~M~M .,) ~. ~ ~ "~4 ~~l:M~~~'~:~~~ '1 ~'loO* ~ .
endocit6zis .
,

~ .J

~.I0 •

folvekonv

k6zeg

reszecskek ~

citoplazma

~~~~~

'1~~Q.I •~
~v
0

~d~\~

exocit6zis

folyekony k6zeg

.;

fel6li old alan ezen

gyiilnek

ossze , es elszallitasuk iiregbe. Az

el6tt

at kell haladniuk retikulum

a h a t a r o n a clszt ernas

endop la zrnas

a veszelyes feherjeket, ut a n sz inte n elkiil6niti, anyagait. A sejtkutatas celjabol

peldaul az emeszt cenz im eket keletkezesuk igy nem ta m a d ha tjak meg a szervezet sajat vcgzett elektronmikroszk6pos vizsgalatok az

e n d o p l a z m a s retikulum fajta durva, szcrncsczctt

ket kiil6nb6z6 forrnajat mut a tt ak ki. Az egyik felszinii, a kiils6 Ieluletehez csatlakoz6 ribo-

szo makka l: ez a Iipldszintezis helye. A sima e nd op l az mas retikulum a durva forrnato l c lt c r dc n fdkent finom, iireges csovekbdl all, belseje 6sszelapitott zsdk alaku. a durva es a sima e nd op lazrnas milyen feladata al litanak nagyobb retikulum aranya sejtnek van a testben. Azok a sejtek, Az egyes sej tekben att61 fiigg, hogya

amelyek nagy mennyisegu Ieherjet az a nt itc st kc p z d Bvlimfocitak). a durva format, a lipidek (pel daul a szteroidhormonokat p lazrnas retikulum t ala l hato , Az c n d op l a z m a s retikulum

e16 elszallltasra (pe ldaul a ra nyba n tart alrnazza k

feldolgozasara speciallzalodot t sejtekben szintetizaJ6k) t6bb sima tlpusu endoaltai e ldall ltott feherjek es m e mb r a n o k segitsegevel forrnajaban jutnak re n d e lte te s i , amelyek az endoes kibocsatjak a re n d e lte te s i belsejebe iiriti

egy szellemes sejtmechanizmus helyiikre, riigyek vagy holyagocskak p lazrnas mernbra nbo l hajtanak a holyagocskak a h61yagocska ki. szlne , akkor hely, akkor anyagat , A feherjek

A reszecskek csak akkor tudnak bejutni a sejtbe vagy kikeriilni onnan, ha be vannak csomagolva. Az endocit6zis folyarnan a ketretegu sejthartya betiiremkedik, es lehetdve teszi, hogy a tapanyagreszecskek a folyekony halrnazallapotu kiilsd kornyezetbdl bejuthassanak a sejt citoplazrnajaba. A membranbeturernkedes fokozatosan koriilveszi a reszecskeket, egy holyagocskat alkot, amelyben a tapanyagok a sejten beliil szallltodnak. A bornlasterrnekek reszecskei elcszor holyagocskaba csomagol6dnak, igy jutnak el a sejtfalhoz, ahol egy forditott folyamat - exocit6zis lehetdve teszi szamukra, hogy athaladjanak a membranon es kikeriiljenek a sejtb61
A

Ha a re nd e lt et e si hely a sejt reJ~ egyesiilnek es annak

a sejtfelszinnel azzal egyesiil,

az ujo n na n kcp z dd o t t anyagot.

Ha egy sejtszervecske

cso magotasu altai szintetizalt a Golgi-keszulek anyagokat tartalmaz6 a re nd e lte tes i helye.

Az e ndo pl az m a s retikulum holyagocskak kozul soknak Egyrnasba kapcsol6d6 koz e le be n. Ez az apr6, tos szerepet

mc mb r a n o k es te rkczo k halmaza a sejtmag sejten beliili csomagol6iizem val6sziniileg fon~ feherjek vegsd reJ~ holyagocskakban sz intcn

jatsz ik a b e e rkez d ujon na n szintetlzalt

dolg ozasaban. Pe ldolgozas u t a n a feherje szallltodik t ovabb re nd e lt e tes i he lye re ,

sejten belill az uralkod6 sejtszervecske a sejtmag, amelyet a kocsonyaszerii ci toplazman beliil szarntalan mas sejtszervecske (organellum) es kisebb struktura vesz k6riil. Ezek valamennyien kulonfele sejtfolyamatokban vesznek reszt, A riboszornak (pirospontok) hozzatapadnak az endoplazmas retikulum (halvdnykek) red6ihez, igy j6n letre a Ieherieszintezis helye. A kolbasz alaku mitokondriumok (piros) az er6miitelepek, redilz6tt belsd mernbranjaikon beliil bontjak Ie az enzimek a cukrokat, cnergiat fejlesztve

60

A sejt

durva felsziml endoplazmas

mitokondriumok

Golgi-keszulek

citoplazma

retikulum

centriolum

krornoszornakat

tartalmaz6

sejtmag

lizosz6ma

61

A sejt

, , ,

,"'-,

: J.

'.

.,

'-'

' : , ,

.,

n()i 'ivarscjt (petesejt)

Kiilonfele JiYnijU sejtek tucatjai alkotjak a kulonbozd testsz6veteket. A vorosversejtek kivetelevel minden sejt k6z6s jellemz6je a k6zponti elhelyezkedesu sejtmag (zolddel sifnezye], A sejtek alakja, a kiil6nb6z6 szovetek mukodesetol

fiigg6en igen elterd lehet. Az agyban leva idegsejtek (neuronok) sok indaszerii elagazassal rende lkezuek, ezaltal tudnak erintkezni a szornszedos idegsejtekkel, a csontsejtek viszont kdkcmeny matrixba zart asvanyi reszecskeket halmoznak fel

A felrazott parnak hullamzoan fodroz6d6 tomegehez hasonlithato e rett vorosversejtek egy arteria me nt en haladnak. Sejtmag es mas sejtszervecskek helyett hemoglobint tartalmaznak, ez szallltja az eletet ado exigent a tobbi sejt oxigenigenyenek kielegftesere

62

A sejt

A Golgi-keszulek allit e lo: e mesztesert felelds; lebontjak az alkoholt

es az c ndo p Ia zm as retikulum es peroxlsz ornakat.

ketfele

szervecsket

Ilz oszornakat

A lizosz6ma

a sejten beliili

a peroxlszornak a sejt detoxlkal oal lo masa i: is es mas, pote nclalis me rge ket , rncga kada-

A DNS SZERKEZETE

lyozva sejtpusztit6 hat asuk ervenyesuleset. Az anyagok "dobozokba" vagy holyagocskakba val6 csornagolasa fontos a sejt biztonsaga szem+ p o ntjabo l. Mind az e meszt esbe n , mind a me regte lenltesben eros ke m ia i anyagok vesznek reszt , peldaul enzimek es oxigen, ezek karosl+t a n a k a sejt t6bbi A valasz tovonal Az emberi test valamennyi sejtjet a kiilsd p Ia z mam ernb ra n hatarolja , Ez zarja magaba a sejtet es szigeteli el a sejt belsejet a kornyeze ttdl. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogya m e mbr a n olyan fal, amelynek kapui vannak. A kapuk vastag. el. ebihal alaku a vizrnolekulakat Az "ebihalak" Ieherje-j.sziget ek" m o le ku lakkent lehet abrazo lni , vonzzak, a farokreszck hidrof6ezrei sorakoznak ta l a lha to k , fel egymas mel~ ezek "kapukent" es a sejt nyitasaval es zarasaval lenyegeben melyek ket szabalyozza azonos a memb+valamennyi zslrreteg ran az anyagok elO szervezetben. koz ot t helyezkednek A foszfolipideket a fejek hidrofilek, bok, lett ket ki- es be ara m l asat. Szerkezete all, Fe he rje kbdl A p Ia z mam ernb ra n csak mintegy foszfolipid reszct , ha szabadon e rintkezesbe kerul ne n ek veliik.

0,00006 millimeter

a vizet taszltjak. elsz6rtan

re te gbe n es alkotjak

a p laz m amc mb r a n t. A foszfolipidsorok

koz ot t miik6dnek

a rn e m b ran fa lban . A mc m b r a n na k a k6rnyezet

belsejebe n leva citoplazma k6z6tti minden kolcsorihatasba n reszt ke11 vennie. A sejten kiviili mole kulak is reakci6ba l e p h e t n e k a mcmbran+feherjekkel. Felnyilnak a falban leva "kapuk", es le hetdve valik, hogy a resze cskek at haladjanak a rn e m b r a n o n . A feherjek a sejtet 6ssze~ kapcso lhatjak tudnak a szornszcdos sejtekkel mint is, ugy hogy teljes 6sszhangban az oxigen vagy a szeri-dioxid egyiittmiik6dni. pe ldaul

N e h a n y kis molekula,

atjut hat a p Iaz m a m e mbr an o n a kapuk kinyitasa nelkul is, egyszerii dih fuzlo utjan a nagy ko ncc nt rac ioju t art o m an yo kbo l a kisebb koncentra ~ cioju ta rt o ma nyo k iranyaba. k6z) vagy a natriumnyelnek, llyen a kapuk folyamatra csak akkor Masok , mint p e ldaul nyilnak ki, ha energia pumpa, a szdldcukor (gliiige~

es a kaliurnio

no k aktiv szallttasi folyamatot amelyben

all re nde lke zesre , az ATP-

pe l da a natrium-kalium a sejt be lsejebe n leva

(adenozin-trif A mole kulak

oszf at-) mole kulak lebomlanak, nyithatjak a p laz mam ernbran

ezaltal energia szabadul kapuit specialis kcpzod-r-

fel, igy szabalyozva

sornennviseget.

m e nyek segitsegevel. Ez kis go dorkent keletkezik a m e mbr a nba n , koriilveszi a b e e rkez d anyagot - esetleg egy ba kt e r iu m o t , amelyet ut6bb a sejt "megesz", elpusztit. Ez a folyamat amikor a fagocit6zis. Hasonl6 "eszik mechanizmus a pinocit6zis, meg", nyel el. A nagy o szt o das Nove ke d es , megujulas, jell e mzdi , mindegyikiik amelynek a kovetkez laja, a m e rnb r a n folyadekot

helyreallas, mit6zis

ezek minden

eletforrna

al apvetd

utjan valik l e he tdve , Ez az a folyamat,

segitsegevel a sejtek szaporodnak es atadjak je ll ernz diket o n e rnz e de k n e k. A genetikai inforrnaciot az elet moleku-r(dezoxiribonukleinsav) legnagyobb reszet hordozza, alkotja. ami - a feherjekkel A ge nek ugy helyezked~ a nya kcke n. Az azonban,

a DNS

egyiitt - a sejtmag

nek el a kr o m o s z o m a ko n , mint

a gy6ngy6k

hogy a geue k pontosan hogyan jutnak at az uj leanysejt ekbe , titok maradt a 20. szazad koze pe ig , amikor James Watson, Francis Crick, Maurice Wilkins es Rosalind Franklin, a Cambridge Egyetem kutat6i az o nosf tott ak a DNS-molekul:it es m eg magyaraztak szerkeze tet es funkciojat. A D N S kettcs rodott kozva eiOfordul6 spiral alaku o riasmo lekul a , leginkabb hasonlithat6. es A hagcso mindegyik cukorfoszfatrnolekulakbol egy megcsavaoldala valta+kote l. ko te lhagcsohoz

a116 egyes

64

A sejt

Harrnas kulcsosszetevo kornbinalodik es ebb ill alakul ki a DNS, teljes neven a dezoxiribonukleinsav kettils spiral alaku , hosszu molekulaja (balra). A fonalak old alai megcsavarodott kotelhagcsohoz hasonlitanak; hosszu lancokka egyesiilt, valtakozva elhelyezkedd cukor(halvdnyzbld} es foszfat(bfborpiros) csoportokb61 allnak. A hagcso mindegyik "foka" ket nitrogeritartalmu bazisbol tevildik ossze: vagy adenin (sotetzold) es timin (narancssdrga), vagy citozin (piros) es guanin (kek). A bazisokat a hagcsofok kozepen gyengebb hidrogenkotesek tartjak ossze. Valamennyi sejtben a sejtmagon behil, a kromoszornakban elhelyezkedd DNS az 6r6klildesi anyag

e-~-~' ,~,
~ szabad nukleotid

A D N S kdzepc n szetvalik, amikor a sejtosztodas soran replikalodik. A spiralis, kotelhagcso alaku sziililmolekula ,,fokai" (a diagram also reszen balra) e ltornek a gyenge hidrogenkotesek helyen, es ily m6don ket "fel kotelhagcso" keletkezik (a diagram ko:;,epso resze), Szabad nuklcotidak (egy cukorhoz es egy foszfathoz kapcsol6d6 bazis) erkeznek, es megszokott partnereikhez kapcsolodva (adenin - timin. citozin -guanin) helyreallitjak a hagcsofokokat, es igy ket uj , es azonos leany DNS-fonalat hoznak letre (lent)

~-\ _, r- ...
"

,I

'..

,~JJ.r~t!..~/ ,~ ,/
~~ ~~ f#
, ~

.•' __

,:-.. __

le~ny·DNS (kettOs splrall

../

,
\

'e~ny·DNS (kettOs splrall

'=

'\ .. _ J
~ eredeti szuIO·DNS (kett6s splral)

65

A sejt

DNS

A feheIjek sejten beliili e)oalHtasa is a D N S kettevalasaval kezdddik (balra). A szet nem valt fonalakon megmarad6 bazissorrerid kodkcnt miik6dik, es mlntajara hirn6k RNS (messenger RNS, mRNS) kepzddik, majd ez egy riboszomahoz kapcsol6dik. A szalllto RNS (transzfer RNS, tRNS) molekulak a kiegeszito (komplementer) bazissorrenddel egyiitt erkezuek, mindegyik kulonbozo aminosavak valamelyikehez kapcsol6dva. K6riilbeliil 20 kulonfele aminosav letezik. A riboszornahoz erkezve az aminosavak levalnak az RNS-rol es egymashoz kapcsol6dnak, polipeptidlancot hoznak le tre ; ez a Ieheriek szerkezeti egysege

A sejt kettdzodeset (dup llkaciojat) - a novekedes es a helyreallltas alapjat - mit6zisnak nevezziik, Legfontosabb szakaszai az abran Iathatok. A profazis elejen (jobbra, feliil) lathatova valnak a megketszerezodott kromoszomak a sejtmagban, es elhelyezkednek az ors6fonalakon. A metafazis folyaman a sejt kozepvonalaban re n dezddnek. Az anafazis korai szakaszaban mindegyik kromosz6ma kettevalik, Az anafazis vegen a fel kromoszomak eltavolodnak egymastol, a centriolumok fele haladnak mik6zben a sejt kozepen beftizddve a telofazisra kesziilddik, Vegul a sejt teljesen kettehasad ugy, hogy minden leanysejt a szuldsejtnek a pontos masolata lesz. Az interfazis soran (amikor a sejt nem oszt6dik) a ket uj sejtmagban leva DNS atmasolodik es keszen all az ujabb osztodasra

A cukrok

azok a pontok,

ahol

a hagcsofokok

tal alkoznak

a kote lle l ,

E kro mosz o ma k mindegyike dasa so ran a Ieanysejtek

ket DNS-fonalat DNS-allomanyt

tartalmaz. kapnak, a sejtben,

A fonalak azonos de o nallo

a foszfatok pedig a hagcsofo kok k6z6tti kotelre sz ek. A hagcso fokait a cukrokhoz kapcsol6d6, h idr oge n ko t e sse l egyesitett nitrogentar+ ta Im u b az isp ar ok alkotjak. A spiral minden, egy cukrot, egy foszfatot es egy bazist tartalmaz6 egysege egy csom6nak felel meg, a csom6k k6z6tti kote lresz es a fel hagcsofok egy-egy nukleotid. Negyfele nit rogenbaz ls van - adenin, timin, citozin es guanin -, ezek mindig rendszere parosaval el6fordulva hoz zak let re a hagc sofo kokat. A sp ira lo ko n t a l a l h a to nitrogenbaz es sorrendje iso k szarna

ke tteval nak , es a sejt e ll e nte tes oldalai azonos kodolassal. egysegkent Ez u t a n a fonalak ilyenkor

fele va n d oro l n a k. A sejt oszto+n ,.kibogoz6d~

az u] sejtek sejtrnag'aba teveke nyseguket

n a k", es folytatjak letfontossagu

sokkal nehezebben valik

kul o nb ozr et he tck meg.

A sejt egyre Mi ke nt ditott beburkoljak elszal lttasa. h61yagocska ledob6ba.

e rdse bbe ezeket

a sejtek

a taplale kresze cske ket ugy veszik fel, hogy elOsz6r a sejthartyaba vegbe (a mc m b r a nb a ). ugyanigy, csak fo~ es a b oml as t e rm eke k becsornago lasa

t6bb ezerre t e h e t d . Ezek pontos tikai k6dot, azt a letfontossagu sz intcz iset szabalyozza a sejtben. sz itd szakasz zajlik Ie. Ennek

alkotja a gene=

info rrnac iot , amely a sokfele feherje Mi e l dtt a sejt oszt6dni kezd, elOke~ mechanizmus,

ira nyba n megy

so ra n a D N S Icmasol od ik vagy azonos

A sejtbdl kie r esztd kapunyitasi mechanizmus: a belsd falai egyesiilnek a m e mb ra n n a l , Igy a sejtbdl kivezet6 nyl+mint a szernet a szernetLebornlas a a sejtek mito, a bornlasterrne
r-

m aso lat o ka t keszft o nrn ag a ro l. A t errne sz et es masolasi

las kepz ddik , es a b o m l as te rm e ke kidob6dik,

r-

a replik:ici6 folyaman a megcsavart kote lhdgcso e lre ndez ese hosszanti ira nyb a n szetvalik, mivel a fel hagcsofokokat ossz ekot d h id rogc n k ot c sek felbomlanak. sek a szerkezetet, ke t DNS-molekula a bazisok mindig A sejtmagban leva nu kl e ot ida k , hogy ujracplthcs+m in d kc t fonalon a baz iso khoz kapcsol6dnak, azonosak, a bazisok sorrendje alkotnak lebomlik, megmarad, pa r o k a t . es a DNS

A sejtbe keriilt tapla lek r6gt6n kondriumaiban sahoz gyorsit6 energiat biztosit kek e lta vo lltasahoz enzimeket

hasznosul.

a Ieherjeszinteztshez

es igy es

, a sejt l e rn aso l o dasa h oz , a sejtosszetevok tartalmaznak - ezek a sejtben letrejott

mozga+reakcio+-

kepzdd ik. Ezek egymassal ugyanazzal a masik bazissal

mivel min-r-

es a sejt egyeb teveke nysege ihez , A mitokondriumok

den uj o n na n e l kiil o nu l d fonalon

feherjek az

A D'N'Sv r ep l ik ac io u t a n a sejtmaghartya je be burkolt, kul onallo

fchcr+

anyagcserefolyamatok sz ernpo ntjabol letfontossaguak. Ezek nelkul az enzimek ne lkiil a sejt t ap lalekat lebont6 b iokcrni a i reakci6k tul lassuak le n ne n e k a h ho z , hogy megfelelOen h a t c k o n ya k legyenek. Az

fo na la kke nt lathat ova valik a c it o p la z m ab a n .

66

A sejt

centriolum (sejtkozpont) sejtmag

, ;..I.

kromcsrema

(.

interfazis: a sejtek szetvalnak, a DNS lemasol6dik.

korai profazis: a DNS anyaga tomoriil. kromoszomakat kepez; a centriolumok a sejt ellentetes vegei fele haladnak

7 telojazls vege: a magors6 lebomlik,

az oszt6dh befejezOdott; uj sejtmagok kepz6dnek; a kromoszomak szettekerednek

2 profazls vege: a sejtmag elnlnlk,

maqorso kepz6dik; a krornoszcmak paros szerkezetkent valnak lathat6va

MITOZIS

telofazis kezdete: a sejt egyenlit6je rnernen befuz6dik, es ezzel megkezd6dik a ketteosztedasa

metaflizis: a kromoszornaparck a sejt egyenlit6je rnenten vonalban rendez6dnek a magors6fonalakon

5 anafazis vege: a kromoszornak a

elerik rendeltetesi helyuket
centrlolumoknal

4 anafazls kezdete: a krcmoszornaparck

szetvalnak, minden par mindket fele a sejt ellentetes vege fele halad

67

A sejt

ATTETEl (MET AST ASIS)

~ ~
A

. ~.-•
+
""
C

~ ~

(t

•
•
e lIe n drz e s n at tc te le s Azok megkezdi a raksejtek kibocsatast (C). a ve r a r a m b a n vagy a nyirokrendszeren es masodl agos daganatok taje ka in (D). e lvise lhe t d, es ha felismerik, (szekunder tumor) kifejlddeset Pe ld aul a t u d d elsddleges keresztiil daganata

Rak akkor folyamat a sejtek, szuksegesse (primer

ko ve tk ez ik be, (metastasis) amelyek mint teszi B). utjan eddig (A),

amikor

a daganatsejtek testben

A daganatsejtek v a n d o r o ln a k , bizonyos ideig fgy

ne lkul szaporodni

k e z d e n e k , es e llen drz es h ianyaba a z egesz meg ismeretlen okb61

elterjednek. gyorsabban n a l odas danagatot

ind itjak el a test kulo nb oz d

szaporodnak, tumor;

ahogyan

azt a t e r m e s z e t e s c lhasz

o p e r a l h a t o . A mas szervekben, maso d lagos daganatok ha lal h oz vezetnek

Ie tr e ho zz ak az elsddlcges

a majb a n es az agyve ldbe n elOfordul6 mar gyakran

Ez , m iu t a n egy m e g h at a r o z o t t m e r e t e t e le r .

./

f
(balraj a h h o z , hogy
nove kvo

Minden
ta

sejtnek verellatasra kho

z es ox ig e nhez

van szuksege jusson.

t obb

kozepen)
t esz

nevezett

anyagot

bo c s at a n a k k i; ez masod A j6
t apanyage

lagos

ve re rek

pa

n yago

A gyorsan vert

kia laku lasat i, hogy (T AF,

serkenti a raksejtek

(jobbra). meg

l lat as

le h e t ov e

daganatsejtek az cgeszseges

(piros)

azonban e s tum or

ige nye lne k , mint faktornak

gyorsabban

nove ke dje ne k , igy jon

sejtek ,

angiogenesis

le tr e a nagyobb

igeny - egyre jobb

e llatot tsag o rdog i ko r e

68

A sejt

enzimek folyamatra

speeifikusak: hat.

minden

egyes enzim Iebo ntasa sajat,

bizonyos t6bb

t Ipusu

kerniai

igenyes, Amikor

de k6nnyen az ATP

felbomlik, atalakul tud

es akkor

szabadda

valik a kepzddese kotes felszakad

Egy egyszerii eukor es mindegyiket

mint

50 reakei6t vegzi. egyiittesen hogy meg= A leg~

so ran felh asznalt , tarol t energia. ADP-ve, reagalni a nagy energiaju es az energia szuksegleteire otve negynehany fatkotes az A TP egyben elme let ileg azonnal gyorsan re.akciojan a sejtbe sz ab adda valik, 19y a sejt az energia~ an e lkul , hogy a legzesi folyamat menni. Mivel minden energiat szabadit f=~ fel,

tesz szuksegesse,

speeifikus

enzimje

A sejten be liil ve.gberne nd energiatermel6 reakei6kat legzesnek (r csp irac io na k) nevezik (rie ha bels6 legzesnek, kiil6nb6ztethet6 zesi reakei6k ben bomlik legyen a tiid6ben ketszakaszosak. Ie, k6ztes anyagokka Az els6 szakaszban alakul,

vegbern end kiils6 legzestol).

vegig kellene kibocsatott

a taplale k esak resz-«

felbornlasa

m c g h a t a r o z o t t me nnylsegu energia

pe ldaul alko hol la es savakka ,

m e n ny is eg e n e k pontos

Ez a szakasz nem igenyel oxigent , ezert anaerob legzesnek nevezik. A maso di k szakasz, az aerob legzes esak akkorval6sulhat meg, ha oxi-: gen all re nde lke.ze sre. Ilyenkor a k6ztes anyagok teljesen lebomlanak hul lad ekanyag okka - szerr-dioxidda es vlzze - es k6zben az elet sza~ mara letfontossagu energia felszabadul.

adagolasat is Iehetdve teszi. 19y nines elpazarolt energia, ami a sejt Jel~ mclegedeset es elegeset o k o z h a t n a , es az anyagesere-folyamatok sem lassulnak Iatkotesek juttathatja Ie e nerg iah iany miatt. eriergiaja A rendszer masik e ldnye , hogy a f=~ a sejt mas anyagoknak szenvedne. atvi h e td , a tarol t euergiat

anelkul , hogy energiaveszteseget

Raktaroz6egysegek A legzes so ran keletkezett azonnal a sejtfolyamatok sznbaddri , ha sziikseg van (ATP). Ez a letfontossagu Wb61 (AD P) keletkezik. Ahogyan kern iai elnevezesuk is mutatja, k6t6tt ket foszfatcsoporttal rendelkezik h aro m foszfatcsoportja van (trifoszfat). energia arra kesztet egy foszfatcsoportot, az AD P az adenozinhoz (difoszfat), az ATP-nek A legzes soran felszabadul6 hogy az AD P-molekulahoz Ez a kotes energiaenergia egy reszet a sejt nem hasznalja fel e ne rg iae l lat asar a. Ilyenkor iddszakos taro+-, es esak akkor valik az adenozin-trifoszfat d. A taro lokozeg

loba keriil - mint kern iai kot esekbe.n leva energia

vegyiilet a legzes so ran az adenozin-difosz-

kot ddjek , es t ar o l h a t o A'I'Pvm o lcku lat alkosson.

Diplococcus

Staphylococcus

Streptococcus
'I (

\\

),

encephalitis

(agyveI6gyulladas)

virusa

~Ol~

a" "
\) influenzavirus

<I(j

<I~
herpesvirus

vaccinia- ~ virus bakteriofaqok

Vibrio Treponema [lOellen sejt is alkothat teljes, ~16 szervczetet, ilyenek peldaul a bakteriumok (Itnl). A gomb alaku tfpust coccusnak [kokkusz] nevezziik, ha parosan fordul e16. akkor diplococcus. fiirtOs formaban staphylococcus [sztafilokokkusz], lancet alkotva pedig streptococcus [sztreptokokkusz]. Az ostoros vagy ostor n~lkiili. palcika alaku bakteriumok kiiz~ tartoznak Spirillum a tuberkul6zis 6 a tetanusz k6rokoz6i is. A gilisztaszeni forrnak (csilI6kb61 jll6 .szakalls!") k6z~ tartoznak a szalmonellak ~s a verbajt okoz6 szervezet, A vfrusok (jobbra) csak ~16sk6d6k~nt (parazitakent) tudnak Ietezni a gazdasejtbcn. Egyesck - fgy a T betuvcl jelolt f~gok megtarnadjak ~s elpusztitjak a bakteriumokat

.A.

dohanvrnozark-vlrus

69

6.

FEJEZET

A legzes
A legzdreudszer legfontosabb. sok feladata Ezenkiviil kozul a gazcsere a legnyilvanvalobb es a csuklasban es is. a legzdre ndsz er szere pet jatszik a kialtasig , valamint l fiigg. egyiitt a test ket nagy bemeneti (input) az asita sban , szaglas is

a t ils sz e nt esb e n , a k o hoge sb e n , a sz ipako lasban A besze d , a sutt ogastol a leveg6 leguti mozgasato A legzes folyamata. a legkorbdl ket, az ernesztessel

a kifinomult

A legzorendszer f6 feladata az, hogy exigent vegyen fel a szervezet sza mara , es hogy kiuzze az egyik bo m lastcrm c
r-

a sze n-d ioxidot

a testb61

a legkorbe.

A legzdre ndszer a nyakban szerzett

k iil o nbo zd a leg-

resze i sok helyet a mellkasban. z6izmok

foglalnak

el az arcon,

es legfokeppen energiat

Nagy teret

ige nyel , es a nehezen

m ti k o d t e t e s e r e forditja.

A torzsfejlodes evezre dei so ra n legzdre ndszerunk kulonfele egyeb funkci6k cl latasara is al kalmassa valt. A legzes a b e e rk e z o lcgaramlas+sal if latmo le ku laka t hoz szerv erzekel magaval , amelyeket A szag sokszor az orrban veszelyre leva szaglo-« figyelmeztet, es az agy eszlel.

pe ldaul tuz eset e n a fiist szaga. Meg6vhat att61, hogy romlott etelt fogyasszunk, jelzi, hogy az mar nem e h e t o , e rtesit a szerelmi partner je le n le t e ro l. A legzessel be a ram l o leveg6t a gege "elteriti" es sokfele hang kcpzc+sere hasznalja fel. E valtozat os hangok segttsegevel tudunk olyan koz~ l e kennye val ni.

Az e lt et d oxigen A Iegzdrendszer szerepe vett oxigen a keringesi jut el a test minden a szovete k mar

alapvet6 rendszeren sejtjcbc.

az e let fe n n t art asaba n . Az al ta la rel~ - a sziven es a ve re re ke n - keresztiil Oxigen oxigenhla nclkiil a sejtek elpusztulnak; ny u t a n helyrehozhatatlan

ne ha ny perces

kart szenvednek. Ennek oka, hogy az oxigen ne lku lozhet et le n anyaga az a nyagcsere nek , annak a b io k e m ia i folyamatnak, amely a testet
m ti k o d e sb e n tartja.

Az ete le kbdl sz arrnaz o m e ge m e s z t e t t t a panyag ok oxigerinel mekkel kulonfele es mas ke mia i anyagokkal kozt es szakaszai keverednek ossze. u t a n az e re d me ny

, enzi+allo

Kcrn ia i reakci6k

a re nd e lke ze sre

e nergla mennyiseg m e gn ove ke de se ; az energia a sejtekben alta laban kc m ia i fo rrnaban , nagy c n c rg ia t a r ta l m u vegyuletke nt vanjelen. Asejtek az e nergiat Az Mintha kef fa allna egymas mellett, a legutak (feher) es az erek (piros) szetvalnak es elagaznak a tiid6felekben. Ez a rrnlgyantabol ontott szernleltetd anyagj61 mutatja, hogy a legcsd (trachea) ket f6 horgore (bronchusra) oszlik, egy ag ajobb, egy ag pedig a bal tiidofelbe vezet. A horgok egyre kisebb agakra oszt6dnak, vegiil letrejonnek a legkisebb legutak, az apr6 tuddholyagocskakbau vegzddd horgocskak. A gazcsere a tuddholyagocskakat konilvevd hajszalerekben szallltott ver kozvetftesevel val6sul meg oxigen egyeb b io k e m ia i folyamataik nyelven felhasznalasdval vcgzett haj t o a nyag a k e nt hasznal+energia". b iokc m ia i Az a fizikai celja az oxi-: ugyanannak ja k fel. Ez, irodalmi sz6lva, az "eletad6

energiafelszabadnas

folyarnatat gyakran nevezik aerob vagy sejtlegzesnek. folyamat is legzes, amikor a leveg6 b evit e le ne k elsodleges gen abszorpci6ja, az alt alanos bejutasa a szervezetbe. nak a kezdete A kct folyamat es a vegpontja. e letfolyamat

A szivet, mivel az az "arcvonalban" van, gyakran tekintik legfonto~ sabb szerviinknek. Mindnya] an tudj uk, hogy ha a sziv megall , mcgszfl+nik az e let. Megis - a sziv pumpalot evekenyse g e reve n egyszerue n csak eljuttatja a test minden reszebe a legzdre ndsze r altal mar felvett exigent. A folytonosan a r a m lo , liiktet6 ver gyiijti ossze azt a szcn-dio+xidot, ban, amelyet hogya a legzorendszer er6sen vegiil kijuttat es gyorsan a testb61. Mindegy azon+sziv milyen pu m pa l , ha nincs friss oxi~

gen , akkor hamarosan tos oxigcnellatasra "az e l e t e t" lelegezzuk

elet sines. Maga a szivizomzat be.

is erre a folyama~

hagyatkozik.

N e m cso da , ha azt mo ndjuk , hogy

!egzes

tude
sziv

.... ...,_-h~gcs6 ~--'-'--borda

fali rnellhartvalemez

csigolya

A melliireg hosszmetszeti
la t h a t o k a sziv m o go t t a
t iid

rajzan
l eg ut ak . es

A mellkas keresztmetszeti rajzan l a t h a t o , hogyan ve di a tiidOfeleket

a csontos k e t r e c , amely h at ul all, oldalt pedig e lo l a mellcsontb61. a gerincoszlopb61 a b o rd ak alko tjak

ofe le kb e hart yaja

vez e td veszi

felsd ko riil

A tiidOfeleket ke t t ds a rekeszizom

a m e l lh ar t yaz sak kup o laja tartja

A nagyra Mik6zben

becslilt mellkas olvasunk, legalabb

gore meg egy masik dolgot bizonyosan cslna-

(bronchusra)

oszlik. ok 350

A (a apr6 milli6

csovek

fokozatosan

oszlanak

tovabb hor+-

egyre kisebb es kisebb horgdkre gocskak , a bronchiolus nevezett mint (alveolusoknak) tu d dbe n t6bb

(a "fa agai"). "fa gallyai") legzsakokban Iegholyagocska

Vegul a legkisebb vegzddne k. van.

lunk: lelegziink. A levego valoszlnuleg pe rce nk e nt tizennegy legveteles iitemben aramlik ki es be, kiveve , ha e pp e n akkor fejeztiik be a h az to mb korbefutasat t iin k . Mind vagy a tv-ben mind egy forr6 szerelmijelenetet a szcnvcdclyes erzelern nez-« a mell-ra fizikai erdkifejtes,

a tuddho lyagocskaknak Mi nd ke t es A legutakat

kas szap or abb hul la mzasat A legzcre ndszer talmazza rugalmas rostokat,

idezi e l d, mivel a mellkasban ikerk6zpontjai. oszthat6.

helyezkedik

a tuddho lyagocskakat rugalmas rostok es kot dszovct veszi korul es tarnasztja meg: a t iid d k6tosz6vete vagy alapanyaga (interstitialis sz6~ vet). Osszessegiik adja a t iid d bizonyos me rte kig szivacsos texturajat , szovetet. A legzesl k6nnyen hasson rendszerhez a szegycsont szivattyu taguljori dugartyuja rugalmas, szivacsos szerkezete lehetove teszi, hogy szivhasson a gerinc, be es nyom+a bo rdak es

el a ket t iid d: a Iegzdre ndszerunk a pumpalo-sz

h a r o m fa szakaszra amelyek

Az elsa szakasz tar+azokat az izmokat es a t iid db e es kiszorltjak keresztlil jut , az alveolua ver+-

lvattyuz o ge pez et et , beszfvjak a levegot

onnan. A maso d ik szakasz a legutak rendszere, rajtuk a levegd a harmadik szakaszba, a t ti d d Icgholyagocskaiba sokba. m e ret u Ezek a tudcs zovet e n teszik beliil lehetove e lhe lyezke dd "Iegbuborekok"

A t ud d nyulekony,

es huzodje k ossze , levegct a melliireget csontketrec k6riilfog6,

mikroszkopikus

ki , azaz hogy lelegezhessunk. tartozik altal alkotott

A t ud dt m ri k od t e t d szivattyu-« es ket izomcsoport. egymast keresztezo izomrostok allo izomlemez. A rekesz a mell-r-

az e lt e t d oxigennek

a r a m ba kerul eset.
A t iid d nagy kitcrjcdcsfi , kup alaku , vorosesszurke szhul , szivacsos szerv. A ket tudofel egyrnasnak nem pontos t iik o rk e p e . Ajobb old ali nagyobb, h a ro m leb e n yu. A bal tu d dn e k ket lebenye van, es az elulsc resze n dobog6 alul egy b e m e lye d es ; legvetellel ebben helyezkedik el az a ll a ndoan egyenletes sziv. Maga a t iid d sem t et le nke d ik soha. k6riilbeliil Nyugodt,

Az egyik a rekesz (diaphragma): h a r o m , egymast atfedd csoportjabol kas (thorax) padl6zata, hatul a gerincoszlophoz, csont aljahoz kapcsol6dik.

elvalasztja az alatta leva hasuregt ol. Szeleivel oldalt az als6 b o rda kh oz , elol pedig a szegy~

legzes so ran minden

ha ro rn negye d liter levegot

vesziink fel vagy adunk Ie, p c rc c n k c n t nyolc es fel litert, egy ejszaka folyaman hozzavetdlegesen harorn ez e rhat szuz litert - egy kisebb halo+sz obaba n leva levego me nnyisege nek mintegy teres versenyfutas szor nagyobb, A levegct ut an i zihalas mint nyugalmi elagazo al lapctba n. Ie a t iid dbe , ezt leginkabb cg yhar mad at. Ezerrne+husz+sora n a tu d d atbocsat okepessege

Az ellazult rekesz kupola vagy harang alaku , k6zepe kidomborodik az alatta leva hasi szervek nyomasatol es felnyulik a mellkasba, k6riil~ be lul ket c ent im e te rre l a mellbimb6k alatt van ilyenkor a teteje. A megfeszulo, ossz chuz odott rekesz sokkal laposabb, ennek az a tcny+leges er e dm e nye , hogy lefele huz o dva megn6veli a t ud dk terfogatat. mozog egy hengerben. te16dik, mivel m indk e t tiiddfel (pleura) egy-egy vekony, A mell-rvan csomagolva. A t iid d levegdvel Ugy mrlk o d ik , mint a me ll iireg , illetve lefele egy duga ttyu , ami

c sdre ndsz er vezeti

lefele forditott, iireges fahoz lehet hasonlitani. A horgofa (bronchialis fa) tovct az orr es a sza] kepe zi , a legkori gazok iker bevezet dnyllasai. A fa "t6rzs" a garat es a legcso (trachea). Az ut6bbi tize nket centirne+ter hosszusagu csd, a garatot es a mellkast k6ti ossze. A legcsc a ket tudcfe lnek mcgfe le lden ket kisebb cscre , a ket fa levegdcsdre , h o r-

csuszos rn e m b r a n b a , a me llhartyaba

hart ya sajat maga ra hajlik vissza: kibeleli a mellkas belsejet. A t ud dt borit6 reszt zsigeri (visceralis) mc llh ar tyanak , a mellkas belsejet be le ld reszt pedig fali (parietalis) m e llha rt yanak nevezzuk. A me llhar-

72

tya ket olajszerii

re tege

szoros Az

kapcsolatban rendszer

van

egymassal, vekony zart

a k6z6ttiik egyseget be-

leva kepcz vagy

rnellhartyafolyadek egesz ami

hihetetleniil

ret egbe n biztositja

a kenesuket. a melliiregben, Most pedig

Ieg rne n te sen a Iegzesnek.

eldfeltetele

Az egyetlen sokkal pr6zaibb

kivezet d ut a Iegcsd. kepzeljiink el egy val6sziniileg leva ami feliileti esetet: azt igen fclcmclkc+hozzri-: lefele huzza nem tfiri e r dc kebe n egy ilvegpohar zrirat dik. hozz at ap ad az alatta fel a poharat Ahogyan a lat e thez , mert

ve kony vizhart ya boritja, kepe z. Emeljiik Hasonl6

feszultsege

kovet ke zt eb en eros a rekeszt

- az alate t vele egyiitt a rekesz ellaposodik,

okb61 a rne llhart yak es ke nofo lyadekuk

t apasztjak

a t iid d aljahoz.

rnagaval

a t iid dt . A t u d d terfogutunak

noveke deseve l a be lsd nyornas

csokke n , ez reszleges a vakuum ot (horror a levegd mat a kulsd a be legzes.

vaku urno t hoz Ietr e. A t errneszet vacui), a nyornas kiegye nlftese a t iid db c kenyszerul

Iegkorbol

a r arn lan i. Ez a folya~

A rugalmas ketrec A legzdizmok rnasodik a bordak6zi felfele emeli

rekeszizom
csoportja: izmok. k6z6tti vannak. a h at izmo k , a nyakizmok Ezek 6sszehangolt es fdkent beh~gzes: a rekeszizom osszehuzodlk kilegzes: rekeszizom ellazul elol ossze huzodasa k6z6tti,

(intercostalis)

a bo r da ka t , Ha t ul a bo r da k es a gerincoszlop iziiletek mivel a b or dak nyugalmi Az e re drneriy a te rfogata. - t e hat

a b or dak es a szegycsont lefele iranyulo a mellkas, A belegzes helyzetben - inhalatio

teszik Ie het ove , hogy a ketrec a Ilapot ban kisse od lk belegzes aktiv folyamat. Izom+ az, hogy e ldretol

felfele es kifele is kilengjen,

t agul a t iid d , n6vekszik

vagy inspiratio

erdt igenyel a rekeszizomt61, a bordak6zi izmokt61 es mas mellkasfali izmokt61. Maga a t iid d e Iegz dmozgasban passziv szerepet jatszik; a valt ozasokat gadckepessegenek belclegzett dak alkotta A kilegzes A rekesz all eredeti levegd ketrec dugatt yuszerfi , amelyeken valtozasai
t erfogatanak

keresztiilmegy, hozzak mintegy sz.irrnuzik. vagy exspiratio

kizarolag

a mellkasiir Iegvetcl a t6bbi

bcfo= so ran
b o r d a p a r o k helyzete b
e

kilegzes

Ietr e. Az at lagos jut be, -

ke t ha r m a d resze

a rekesz a bor=

rn ozgasanak exhalatio izmai

kovet kez me nyekent

kile

alatt

mozgasubol

egyszeriibb rugalmasan

folyamat. vissza-: ami e rd , A ki- es belegzes egyiitt jar a bordak kismertekfi es a rekesz nagyobb mert ekti rnozgasaval, Amikor a rekeszizom osszehuzodik es lefele rnozog, a tiid d kitagul es a legutakon kereszriil beararnlik a levegd. A rekeszizom felfele iranyulo mozgasa kipreseli a levegdt

es a mellkas

ellazulnak.

A melliireg a gravitacios

te rfogat ara.

A folyamatot Amikor

segiti a t ild d rugalrnassaga. (nehezsegi) a t iid d ossze huzodik,

kiiizi a levegdt

be ldle , es kisrner te kben

ami a b or da k at lefele huzza. keresztiil trivozik a levegd.

a Iegcsovori

A legzes szabalyozasu A Iegzdrnozgasok automatikusak. zdmozgasokru kor k6h6giink. szabalyozza A Iegzdkozpcnt is, rnegvultozt Legt6bbsz6r reflexek utjan ,

Akaratunkat azokat azonban a legzest

kiterjeszthetjiik a beszed soran

a legnt el. A mehlepenyen keresztiili A sziv t ul ajdo nke p pen ket all. Ajobb old ali pumpa Iegz es egyrnas melletti pu m p ab o l (szivattyubol) , es azoxige nnel

athatjuk

vagy ami=

az agyi Iegzdkozpo helyezkedik

a nyultveldben

(medulla

oblongata)

Az agynak ez a "primitiv" t art o rruin ya alapvet d eletfolyamatokat ici~ nyit: a szivverest, a legzest es a vernyomast. A Iegzdkozpont biztositja, hogy fiiggetleniil vagy egyszeriien minden heletig. A valosagban horiapjaban azonban oxigen, vetitesevel helyettesiti ararnlast azonban ez nem teljesen igaz. Eletiink A magzat a tiid ejebe. elsd kilenc vizzel telt A vizben az az ver-: a tu dd a rne hb e n vizi e let mod ot folytatunk. s a magzatviz Ievegd. beszivarog nines be le legezhetd a t apanyagok jutnak szamara tesz el percben att61, alrnosak es minden hogy agyunk vagyunk nap, mennyire - soha nelkul nem elfoglalt felejtiink masut t - pel= me rg e lddtink el le legezni. Ic= mas o dp e r cb e n , veglg, az utols6 daul egy szimfoniara ko nc e ntr a l u n k , igazsagt alansagon kihagyas minden

vert kiild a t iid db c oxigeriert

felfrissitett ver t e r vissza a sziv bal a test minden reszebe a friss vert, Aver e z uuin isrnet visszater ajobb a k e tt ds k6rforgalom. A magzati verker inges k6z6tt.

old ali pump ajah o z , az szetkuldi igy az oxigen eljut a sz6vetekhez. old ali p u m p ah o z , igy valik teljesse elsd negy-ot aver a jobb hasonl6an h6napja sziv~

Es ez igy megy pillanatnyi

e tt dl e lt e r d, A fejlodes nyilas van ajobb Ez Iehet dve visszaterjen kap , hogy teszi,

c Ict iin k Iolyaman

folyama n a magzat fel felsd pitvarai resze , atfolyhasson "letfenntart6" hesse. A magzat magzatban megke riilve

szlveben a tiidot

old ali es a bal oldali hogy

legnagyobb szfvfelbe, csak kis kielegit+-

a testbdl szervhez

a bal oldalra. verellatast

A t u d d a t6bbi

rne de ncebe n lebeg,

alapvet

d oxigenigenyet z arul,

Ez nem okoz p rob le m at , mert anyagok anyja szervczctcbdl, specialls

es mas Ietfontossagu a fejlddo magzathoz a t iid dt es a zsigereket. a magzat

a me hl e p en y k6z~

noveke deseve l a nyilas a szuletes idejere

fokozatosan

es egeszseges
t obb

megsziinik.

igy egyre

ver keriil

Ez a helyzet

szuksegesse valasakor

sz erve zet ebe n , amelynek

a t Ii d da rt c r iab a , abba a fo ve rde rbe , amely a vert a sziv jobb felebdl a t iid db c szallitja, Ebben a fejlddesi szakaszban van meg egy masik keruldut (by-pass) is a magzati
t iid da rt c r ia es aorta

rmi ko ddkepesse

meg kell valt oz nia.

koz ot t , a ductus

73

/egzes

magzati verkerlnqes

az

ujszulon

verkerinqese

jobb

pitvar

ovalis

nyilas
pitvar jobb kamra ovalis

nyilas

rne]

erek

(Botallo-vezeteken) keresztiil a szlv A sziiletes pillanataban eletbevagoan fontos valtozas me gy bal felebe es onnan a test vegbe a csecsemo verkeringeseben, tobbi reszebe. Szuleteskor Amig magzatkent el a mehbe n , ez a nyflas zarul, es a csecsemd else a vert oxigen+ a mehlepenybdl aver eloszor a szfv legvetele kenyszerlti jobb felebe ararnlik, utana pedig felvetel celjabol a szfv jobb felebol a jobb es bal pitvar kozotti ovalis a kisverkori keringesbe a bal nytlason es a ductus arteriosuson szfvfelbe val6 visszaterese e16tt

A mehben a magzat (jobbra) tiidejet a belsd magzatburok (amnion) folyadeka t6lti ki. A fej16do magzat oxigenellatasat a mehlepeny biztosltja a k61d6kzsin6rerek utjan

arteriosus a rt cr iat a testbe.

(Bo ta ll o-vez et ek).

Igy a sziv jobb

Ez a kis szelepsze nl cso k6ti ossze a tiido~ vert szallit a bal szlvfelbol a t iid d ke riil a test elhagy6, nyilvanvalcan

h e t t e l a szules elott korl6 selik a tuddbo l. Szulereskor

t enlk

apr6

Iegzomozgasokat

vegez , es ezeknek

a gya~

az aort aval , a fdve rde rre l , amely oldali purnpajat

legvete lekne k egyik hat asa , hogy a felesleges folyade kot kipre-« a cse csernd rekeszizma hatalmas mti ko d e sre kenyszerul es e rdteljes juttatja , rncgtor+ez

szam ara szant ver z6me t6bbi reszebe , Az e lsd Szilletes legvetel cl dtt a magzat

cl tc rit dd ik az a o rt aba , es onnan

az elsd legvetel , ezt alta laba n hangos csec se md erdfeszlteset

siras kiseri. Az kifejezesre

ujszulott tiideje nines 6sszeesett a ll ap otba n , fel van

a mcgnyilvanulas. Amint a levegd a tud obe nyomul, a surfactant segit a tuddholyagoc skak nyitva ta r tasaba n , es a feleslegben leva tuddfolya+ dek a ve ra ra mba sziv6dik fel. A surfactant
t iin ko n at folytatja.

fi'!i

odva osszterfogatanak mintegy k e t o t o d e r e , ami az alveolaris sejtek altai termelt sajatos te r m esz e te s detergens - fcliilctaktfv - anyagnak, angol neven abban, surfactantnak ko sz o n h et d. Ez az anyag segiti a csecsernct legholyagocskaiban ke let kez d fcliilcti t iidej eb e az elsd legvetelkor hogya magzat mar nehany hogy lekiizdje a tiideje

e let a d o szerepet

egesz ele~

N e h a ny perc eel kesobb m egkezdddik a t iid da r t e r ia es az aorta k6z6tti veze te k (ductus arteriosus) ossze huzodasa ; es teljes clzaroda+sanak a szuletes nie. Biztosan u t a n i negyedik es tizedik nap ko zot t kell mcgtortc.n+meg nem tudjuk, hogy mi idezi e16 a vezctek e lz a ro d asat ,

feszultscg hatalmas e ro it akkor, amikor levegc keriil a folyadek he lyebe , Tudott,

74

valosz infileg osszehuzoddsa monok

szerepet

jatszik

benne rendben

az

erfalakban akkor

levd

simaizmok sajatos horr-

, valamint

a prosztaglandinoknak megy,

nevezett

hat asa , Ha minden es rostos

a vezete k fokozato fennmarad. zsugoroda+-

san 6sszezsugorodik A szillet es inditja

szulagga valik a t tidda rt e r ia es az aorta e r iak es a ko ldokvena

koz ot t , es ilyen forrnaban

az egesz e let folyaman

meg a ko ldokart

sat is. Ezek k o r ab b a n vert szallitot tuk a k61d6kzsin6ron keresztiil a meh lepe nybe es onnan vissza az anya szervezetebe , A korszerfi szii~ Ieszet i eljaras elvagasaval, Megszulet hanem egyenletes utols6 jobb siettetni ami! r6gt6n es u tan tudja a folyamatot a k61d6kzsin6r e lkot esevel , el6bb az anya emlitett fuggvenye, neh ez hogyaz 500 mil= a csecsem6 megsziiletese e zut an mar valas utjan. napra nem ut an elvegeznek,

vegbernegy A csecsem6 az oruillova

a Iegzesvaltozrisoknak

b a m u l a t o s sorozata. megindult

Az els6 legvetclek van szukseg ahhoz, egeszen addig,

m u n k at j c l c n t c n c k sz arnara , es t6bb tuddlegcsere ig eljusson. legvetel li6 vagy e nne l is t6bb A ve rara mlris szuletes oldali pu mpajrina

Az els6 u t a n meg mintegy

k6vetkezik,

amig a leg~ A sziv ka mrabo l

az e let veget nemjelzi. ut an i sernaja k legfontosabb valamivel bonyolultabb. a jobb he lyisegebdl,

t ossagu

a ver a t iid da r t er ian keresztiil a tiid6be a ra m l ik , ahol felveszi a lctfon= exigent. Ut ana a t iiddve na ko n keresztiil visszafolyik a bal pit= a bal oldali a kisverkori pumpa kisebb Iogadohelyisegebe. (pulmonalis at keriil A ker ingesne k ez ker ing es). a bal ka mr aba. a r te r iare n dsz er en szovet et be ha loz o t6bb ezer legzes: folyik a bels6 Az emberi testben ket verkeringesi
(p u l m
a

varba, a resze Aver keresztiil legkisebb kilometer oxigen

test

Mixerei

a tudo hajszalerei rendszer van, az egyik

azaz t ud dke r ing e s )

vagy t iiddke r inges

e z uta n a bal pitvarb61 a test minden ereknek, diffundal osszhosszusagu a verbdl reszebe

egy b llle ntyiin

A bal kamrajuttatja

el a vert az ao r t an es elagazo , A test valamennyi e knek mindeniitt es szeri-dioxid a hajszaler

a kisve rko r i k e r inges

o n a I is ,

vagy kap il larisoknak tavozik

(a diagramjobb oldaldn) es a n ag yve rk6ri ke r ing e s (balra).

A sztv jobb o xige nfelve rendszeren rcsz cbc , Az a br a n az o x ig e nb e n szege n y ver kek, fele vert te l celjabo keresztiil l , a sztv bal fele

(s z is z t e m a s )

t e rtil e t en

p u m p a l a k isve rkor i rendszerbe a sz iszt e mas ke r inge s i minden o x ige n dus vert p u m p a l a test

a sejtekbe

el e lle nt et e s

iranyban. torkoll6 szallitjak. ban, ben, dioxid ahol

A hajszalerek ve nakka egyesiilne k , amelyek a vert a szivbe nagyverkori gyfijt de rrendszer en kereszttll a jobb pitvarba Ez a nagyverkori rendszer egysegei EI6sz6r teszi keringes. Iehe tdve a gazcseret a hajszalerhalozat+zaj lik. A legzdre nda tiid6~ es a szcn+ felvetelet

A keringesl szer rmi kodesi lead as at.

az ox igen dus ver piros szfrni

az oxig en le adas es a szen-dioxld-felvetel sajat hajszalerha azonban az oxigen

lozatt al rendelkeznek

ez vegzi az e llent et es folyamatot: hogy elerje a hajszalere rendszerint lep be, mint szur6 t6bbnyire van,

a leveg6nek k h a l o z a ta t , a fels6 Iegutako el6nye

melye n be kell hatolnia n (orr, garat es gege) az

gescket kat. monika

valt ki, sipjai

es teljes hosszusagukban kelti rezegnek hangosan, ha

megrezegteti megfujjuk

a hangszalago+ahogy vagy a szajhar= megszivjuk

a tiid6be, keresztiil orrnak orrnak a port

A rezges ugyanugy

a h a n g h u lla m o ka t , mint

A bclegze tt leveg6

az orrlyukakon, az orrlyukakban
t , amelyek

r itkabban levd nyalkas folytan parolgasaval

a szajon at. Az felfogjak leveg6ben szinten is: az

a hangszert. A fahoz kapu. zott hasonIit6 a gege horgorendszer alatt helyezkedik hasonlit el a legcsd, a hordozhat6 a tiid6h6z hajszartt vannak, vezet6 o leg~ hogy a mcll+ altai oko+es a h6rg6

Iegbevezet hat asa

dn ek tobbfele

van a szajjal szemben: szdrszalak bevonat

es az egyeb

reszccskeke szallitott

meg a Iegtisztubb Emellett

K6zvetleniil vez et eke hez.

is ott lebegnek, felfogja a leveg6ben orrlyukak nek. sek Iatszolagos

az orriireget

he le ld ragad6s, anyagokat. is taruistt bevonat bejut6 vere llatasa ) h6t

Az als6 legutak Rugalmas, hajlitasokat levd izmok

az orr melegit (ami!

hogy kibirja a fej es a nyak mozgasa , Fa l aba n merevit6k legyen a nyi!ott

es az orriireg

boseges a nyalkas

az orrverze+a leg~ a tiid6

es csavarasokat hozzak

"veraradata"

ad at a be er ke z d levegd+ nedvesiti megfelel

meg nyornas kasban

alatt is biztositott

legut (a nyomast

Az orr nedvesit: viszonyainak.

l e t re ), A hajszarito cs6re

ve ze teke nek drotspiral+agazik el, ezek a f6h6rut a n , k6zben e Iveko nyo dnak. nyitva, lefele ezek tcljc= k6vet6en

a r a m o t . Ily m6don k6rnyezeti

az orrb61

leveg6 jobban

jat o l e lt er de n a legcsd merevit6i! AIs6 vegen g6k a h6rg6k a legcsd faagakhoz h6rg6ket (bronchusok). Tobb elagazas hasonl6an porcos

16-20 C alaku p orcgyii ni alkotja. k6vetkezik egyrnas

ket rovid , vastag

A besze d helye Az orriireget elhagy6 leveg6 hat rafe le es lefele halad a gegen , a szerve= izmokb61 es szala+ ny a besze d helye. merev szohosszuak. a fajdalom Minden vagy a feJe~ legzes idejen keszultlnk, ekkor az rezegymas+zet "hangladajan" keresztiil. Ez a porclemezekb61, gokb61 allo h a rom d imc nz io s komplex ke pzddme Koz e p p o ntjaban vetred6: hang, lem ami! a bels6 falabol emelkedik a hangszalagok. kiadunk, k6z6tt K6riilbeliil a leghalkabb res van, 1,6 centimeter sutt ogastol

fokozatosan
t artjak

A nagyobb sen

merevit6k agak

egyre r it kul na k, es a legcsd ut a ni mintegy e l nl n ne k. A legkisebb amelyek az 6ket at m erdje

20. szetvalast Szerkezeti adjak.

a horg dcskek izomrostok rendszer

vagy bronchiolusok, szilardsagukat

ki ket , elegge

egy ml lli rnet e rne l kisebb. k6riilvev6 es sze nnyreszecskek e llenallni

gumiszalagkent

Egyes b akt e r ium o k , pornak nyalkahartya]a lis kehelysejtjei es megtartja szdrszeni

at h at o l na k az orr szii~ vezeteke.inek es atjar6i~ yak specla+ vekony

fekezhe tet.le n sikolyaig, csendes

a hangszalagok ami lehetdve

segitsegevel teszi nyugodt beszelni

j o n let re ,

r dm e c h an izmusa n , de az als6 leguti ke pe s ezeknek reszecskeket Mikroszk6p szakadatlanul a leiileped6 csill6 is van. termelik

A szalagok a leveg6 izmok

, A nyalkahart

ki- es be ar a mlrisat , Amikor a porcokat, k6z6tti resen

a ragacsos alatt

nyalkat , ami elfogja

clforditjak

es ezek a ha ngszrilakat

szorosan

, A h a rt yako n sok milli6

hoz rantjak.

A hangszalagok

a t a ra m l o leveg6

Iat h a t o , hogy a csill6k felfele

76

!egzes

lf~gcsO (trachea) --------porcgyuni -----""'""_~

lzomreteqek

A legzorendszer felsd szakaszanak fobb legutjai (A) a legcso (trachea) es a horgok (bro nchusok). A legcso a gegetcl (larynx) a fdhorgoelagazasig terjed. A fohorgck tovabb oszt6dnak es igy agazodnak szct a tuddbe n, A legcsovet porcgyiiriik merevitik, amint az a B

keresztrnetszeti rajzon lathato , igy a legut nyitva marad, barmilyeri valtozo legyen is a belsejeben levd levego nyomasa, A legcso belsd falat szorszeru csillok milli6i borltjak, ezek tavolitjak el a tudcbol a nyalkat es a hulladekanyagokat

77

A
liii-----\-

V'" __

~~

nvatkaselt k6t6s16vet

Ielharnreteq

csill6k

B
A tengeri moszatok hullamzo mozgasahoz hasonloan (fent, balra) sokezer csill6 csapdos ritmikusan, szallltva a nyalkat es a benne megtapadt minden pores cslrareszecsket. A csill6k a legutakat belelo nyalkasejteken helyezkednek el (A), es hullamzasuk (C) tartja mozgasban a nyalkat. A dohanyzas egy id6 mulva megbenitja a csill6kat, set esetleg el is pusztltja azokat (B), 19y a dohanyosnak rendszeresen kell kohognie , hogy a csill6k helyett 19y eltavolitsa a felhalmoz6dott nyalkat A tiidorol keszult rontgenfelvetel szamitogepes pasztazo kepe (az al-, illetve valasztott szinek sdniscg szerint vannak k6dolva) latvanyos reszletesseggel tarja fel ezt az el6 szerkezetet. Ezek a kepek hasznos segedeszkozok a betegsegek Ielderlteseben

csapdosnak, mint egy evez6scsapat. Ugyesen kezelt apr6 evez6ikkel f'aradha r a t la nu l hajtjak a n yal ka arad a to t es a benne felfogott hulla-'deka nyago k felszlnen sodr6d6 a garatba. Amikor a nyalkat jiik, hogy ,.torkunkat es m ar a dva nyait felfele es kifele a tiid6b61 esetleg kis ko hi nt e s kise ret ebe n lcnycl+akkor inkabb a tiid6nket tisztltjuk.

jet teljesen

leadott

(dez cxigen izalt ) , ,.elhasznalt" keriilnek

ver kisebb oxigcu+ ko nnyebb

szintje fele. Minel kisebb akadalyok

utjaba , annal

az oxigen at hal adasa. A t iid d masik hat eko nysago t novel d tenyezo]e a gazcser ere szolgalo erintkezesi hatarfelulet vekonysaga, A tiid6h6lyagocskak szalerek fala csak egy sejt vast agsagu - es ez igen lapos sejt. A haj~ ugyanennyi. A leveg6 es aver kozot t i tavolsag korong e.zredresze nek felel meg. Ezek felulnezetben ha libasorba olyan apr6k, mint a t obb i sejt. Ez ert a tuddhaj -: rendez6dnek. kerniai kotessel kapcsolva a ver voros szinti pigmentje a hemoglobinhoz falvastagsaga

riszt ltsuk",

Szoloto

szoIOszemek

ko rulbel ill a millimeter Aver a la kua k , es korulbe.lul szalerekben csak

Ha a ho rgdt sz616t6hoz hasonlltj uk , akkor a veghorgocskek a legvegsd elagazasok es a t u d dho lyagoc ska k (alveolusok) a sz616szemek. Min~ den horg dcske ilyen apr6 legzsakokbol allo furtben vegzodlk, Az egesz rendszer celja a feliilet nove lese , mert m in el nagyobb a tiid6 re ud el kez e se re a gazcsere hez , annal h a t e k o n yabb vev6 kepessege , Tenylegese oriasi feliilettel rendelkezik, b o c sat hat veltik ki. fedni. sz eri-d ioxidot lyat be red6zve labol. lehetne n , fizikai me re t e he z viszonyltva, amelyen keresztiil majdnem exigent vehet feliilet all oxigenfel~ a tiid6 fel es

oxigenh or doz o i a vorosversejtek, ugy tudnak haladni,

A felvett oxigen z o rnet hemoglobinhoz a vorosversejtek szallltjak, A hemoglobin, mag neske nt vonzza az exigent.

Az oxigenmolekulak

Ha a 700 milli6 vagy meg e n n e l is t obb egy egesz tcniszpa-« csak gondosan a szivjobb old aaz Ez a hatalmas feliilet

kapcsol6dva azt el enkpiros oxihe m ogl ob inna alakitjak at. Ily m6don a sot et voroseskek , oxigeuszegeny ver el e nkp iros , oxigendus (oxigenizalt) verre alakul. Az oxigennek kisebb mennyisege felold6dik a plaz+m ab a n , aver nem sejtes, folyekony reszeben , es oldatban
t avoz ik.

tud dho lyagocskat es szorosan

ki t e r lt e ne nk , akkor

kot egelve fer el a melliiregben. sz arnara. Az elagazo fa hasonlat

A t iid o a r t e r ia o xige nbc n szcgeny vert hoz magaval Ket aga van a ket tiid6fel

Azt mo ndjak , hogy a tisztesseges csere nemjelent rablast , ez 19yvan a tiid6 e se t eb e n is. A szcrr-dioxid teljesiti a c serefe lteteleket , mivel elhagyja falan, leveg6be. A t iid d hajszalerei egyre vastagabb e r e kke , t u d dv e na kka egyesiilve mint h a ro m , ahol a 16g~ valnak. a vert visszaszallltjak a szivbe. A tiid6t ugy tekinthetjiik, kul o nbozc fa bonyolult ag rc ndsz c rc nck cgybefonodasat utak es az art erlak egyre kisebbe , a venak egyre nagyobba A tiido feliiletaktiv anyaganak (a surfactantnak) els6 a vert, atdiffundal a hajszalereken es a t iid dh o lyago c ska k bclsejeben levc kilep az o ldatb ol es bekeriil a tiid6h61yagocska

e rre ndsz e rre is tal al o: az arteria sokszorosan elagazik, egeszen addig, arnig az erek hajszalerekke (kapi llarisokka ) valnak. Az egyes tiid6h6lyagocskakat a tuddhajszalere k ha lo z at a veszi ko ni l. A ver folyamato~ szallltoszalag, exigent. folyamatosan viszi magaval a kisverkori az eltavo+keringes-« A test teljes vermenysan a raml ik mint nyisegenek ben van. A rendszer min imal is ellenallasra van kapcsolva. fokozatosan vegig kell haladnia egy difftl.zi6s gradiensen, g ocskakba n leva levegd viszonylag Az oxigennek a tiid6h6lyaegy folyekony

l It a n d o sze n-d ioxidot

es az elosztand6

egyot ode -egytizede

a szerepe anyag Bonyolult

nagy o x ig c nt art a l m at o l az oxigen-

Ez a tuddhol yagocska kba n el6fordul6 (detergens) letfontossagu a csecsem6

t e rm esz et e s feliiletaktlv

legveteleben.

A legzes

79

s z o v e t ko zt i

kerniai

anyag,

feherje , zsir es dipalmitoil-Iecitin je Ie n van a t iid db c n , Amikor

keve reke , Az egesz a t ud dh o-

elet folyarnan

a kilegzes soran

Iyagocskak 6sszezsugorodnak, mol ekulai jobban 6sszet6m6riilnek, igy cs6kkentik a fe liileti feszultseget. es megakadalyozzuk , hogy a tuddho lyag oc skak teljesen 6sszeessenek. Amikor a tuddholyagocskak a be legzes h a t a sa ra megduzzadnak, e ltavo lod nak egymastol, igy az az e ro, Gondoljunk fujni, Eleinte arra, a feliiletaktiv anyag mole kulai ami a tuddhol yagocskak osszeegy Ieggornbot akarunk fel~

eseset h oz na le tr e , n agymert ekbe n cs6kken. mi to rt e n ik , amikor nagy erdfeszitest igenye l, de ha a Ieggornb mar elert egy

bizonyos tagulast , akkor sokkal k6nnyebb teljesen felfujni. Ugyan= ilyen m6d on azok az e rdk , amelyek a tud dho lyagocskak osszeesesenek iranyriba hatnak, akkor a legnagyobbak, amikor a tuddholyagocsamikor a surfac= kak a legkisebbek, te h at a kilegzes vegen , azaz akkor,

tant mole kulak legk6zelebb vannak egyrnashoz tudjak cs6kkenteni a feluleti feszultseget. Cse c s e m db e n - kiil6n6sen k6vetkezhetnek be. Ennek korasziil6ttekben, ben is, ha a legzdre ndsze r nem

e s Ie gha teko n yabban de e re tt ujszulottek= megnevezese leg-

fej16d6tt kij61 - sulyos legzesi zavarok syndrome vagy h ianya , amelyet

az a llup ot nak a lta lanos

zese legte lensegi tiinetcsoport (respiratory distress RD S). Kialaku lasanak egyik tenyezoje a surfactant

a korasziil6tt c secse md tiideje meg nem tud e ldallftani. A nem kiclc= gito elltit ottsag kovet ke zme nye a feliileti feszilltseg megnove kedese a t iid dh o lyag oc skrikban , es a c secse md ezt esetleg nem tudja lckuz= deni, emiatt a t iid d rosszul miik6dik es a legutl ve ze tcke k gyorsan ka~ rosodnak. Az RDS az Egye stilt Allamokban minden evbe n. A keze lcsi eljarasok e llatast , az oxtgen-Inkubat negyed tette. szazad folyaman orokat a halalozasi mintegy 50000 csecserndt e rint fejlddese , be le ertve az intenziv es a gepi aranyt kutat6k lelegeztetest kifejlesztettek , az ut6bbi egy mester+ uj nag yme r te kbe n csokken=

Az 1980-as evek vege n angol lye tt e sitd anyagot,

seges surfactanthe

es ez re rne lhet dlcg meg t6bb

e le tet fog megmenteni. Mennyit e s milyen gyorsan? ssege rdl es egeszsegi lelegezni, allapo+yiseg , amelyet be tudunk e s a legzes

Sokat e larul

a legzdre ndsz er rmlkcddkepe

t aro l az a levegdmenn

sebessege kiilonfele nyugalmi es erdkifejtesi ko rii lme nye k k6z6tt. Eze rt igen sok ember, a tuddgyogyuszoktol e s az asztrnds be tege kt dl Ahhoz, hogya tuddbe n hate kony gazcsere j6hessen lere , az alveolaris legtercknek es a keringd vorosversejteknek nagyon kozel kell Ienniiik egymashoz. ahogyan azt a tuddholyagocskak es a vert szallito hajszalerek keresztmetszeti rajza is mutatja. A vorosversejtekben leva hemoglobin oxigent vesz fel, ami a legholyagokban leva levegobdl az alveolaris sejtek falan jut be. A szcn-dioxid, amit aver hulladekanyagkent szallit el, ellentetes iranyban halad, a ttiddholyagccskakba kerul, majd a kilegzett levegdvel tavozik kezdve a kivalo kondici6ban leva at let akig szcre tne az e r dn le t n e k ezt a m utatojat megismerni. A spirometer olyan kesziilek, arnely-Iegegy= szeriibb e s k6zben forrnaj aban - a kilegzctt vonalat , Ievegdt hasznalj a fel viz kiszoritasaru e sd adja meg. csatlakoz+huz egy mozg6 papirra. Me ri az egysegnyi iddre

levegdterfogatot A bonyolultabb

ami az aramlasl sebesseg m e rt e ke t sp iro me te re k gaze l ernzd ke sz iilekekhez es a kilegzett

nak , ke pese k me ghat a r o z.n i a belegzett te le t , A be legzctt ennek levcgd rendszerint ossze tetcle viszonylag a llan do:

levcgd osszete= Iegkor, 20,95% es oxi-

a benniinket 78,08%

korulvevd nitrogen,

gen, 0,93% argon, 0,03% szen-dioxid , valamint egyeb, csak rryomok+ban fe llelhe td gazok. A nyugodt, egyenletes legzes soran kilegzett levegd kedik. reven ket tekintetben mutat e lte re st , Az oxigen a sze n-d ioxide me nnyisegf aranya csaknem 17%-ra esik vissza, ugyanakkor dik e s sze n-dioxid (amikor korulbe liil 4%-ra cmcl+oxigen abszorbealo14 Iegvetel legvetelen+min=

A legz dre ndsz erbe n bizonyos a felvett,

ararnl ik be Idle ki. Pe rc e n ke nt at lagosan illetve lead ott levegd 6sszesen me nnyisege

kent fel Iiter koriil van)

7 liter levegdt kell megmozgatni

den perc ben. (A legzesi pe rc terfogat 7 liter). Osszcsscgcbe n mintegy 2 liter oxigen kerul be a testbe es 1,9 liter szeri-dioxid tavozik el percen+kent. Nyugalmi (vitaikapacitasl a l lapot ban vegzctt alatt ) adatai legvetel soran a t iid d j6val a maxirnalis atlagos legzeskapac itasi , amit teljesitokepessege dolgozik. Az ember

a kove tkez dk. A levegd osszmennylsege

80

tegzes

a t iid d a legnagyobb tas mintegy

belegzes u t a n meg tud tartani, Ez a terfogat

azaz a tuddkapac all.

i+-

A v.itaikapac itas

maso d ik 6sszetev6je

a kilegzesi

t a rt a l e k (kilegzesi

7,38 liter.

negy 6sszetev6b61

E16sz6r

a rezidualis te.rfogatbol , ez az a Ievegdmennyiseg , amely a t iid db e n akkor is visszamarad, ha a leger6teljesebb kilegzest vegezzuk. Ez a soha ki nem Ie legezhetd leveg6 korulbelul 1,8 liter. A rczi dual is leveg6 mag a is ket reszbdl megmarad6, visszamarad6 a legutakat gocskakban innen all; az osszehuzod ott tu d dho lyagocskakban

rezerv) terfogat. Ez az az extra leveg6, am it meg ki tudunk preselni a tud dnkb dl c rdlko d cs nelkuli nor mal is kilegzes u t a n , At lagos terfo+gata galmi 1,24 liter. 6sszetev6 a ki- es be le legz et t terfogat legvetel so ran beIel Iiter, - a no rrnal is nyu= leveg6. Mint al lapo tban vegzett es k iaramlo Harmadik

valamint a gege , a h6rg6k es a ho rg dcskck ja rat a iban leveg6 terfogata. Ez ut6bbi a holt t e r - az a leveg6, ami t6lti meg minden Iegzesi ciklus alatt, gazcsere emiatt nem a t iid dh o lyahasznosul, vegb ern end tenyleges so ran

mar ko rabba n e mlit ett ilk , ez nagyjabol n6vekszik.

de terhe lesre gyorsan

Negyedik 6sszetev6 a belegzesi t a rt al e k (belegzesi rezerv) terfogat. Annyi leveg6t lelegzunk be, mint szokasos k o r iilm e n ye k koz ott , atla+gos legvetelkor, ahogyan u t a n a azonban olyan gyorsan folytatjuk a bclegzesi, csak tudjuk. A ki- es belegzett te rfog ato n felul be l e legez he td

az elnevezese.

A rez.idualis

leveg6 csak legrnell bek6vetkeztekor

jut hat ki a tud dbdl.

h6rg6 (bronchus

A tiiddbe a levegdt hordoz6 csoveknek harem fYtija l e p be (A), a leveg6t szallito horgocskek (bronchiolusok) (feher), valamint a vert szallito arteriak (voros) es venak (kek). A horgok ttiddholyagocskakban (alveolusokban) vegzddnek, es minden egyes tuddhclyagocska falat hajszalerek siirii halozata szovi be, az arteriak es a venak itt t alalkoznak. A beerkezd leveg6 oxigenje a tuddholyagocskakbol az arteriakba megy at, a venas ver szen-dioxidja pedig a tuddhclyagocskak belsejet kit61t6 leveg6be keriil

tUd6h61yagocska (alveolus)

81

iegzes

A tiid6 hatekonysaga tiid6funkci6s vizsgalatokkal merhetc analizator segltsegevel, Ez ossze van kotve a szobakerckpart hajt6 pacienssel. A berendezes leglenyegesebb resze a tudokapacitast es a ki~ es belelegzett leveg6 terfogatat merd spirometer

leveg6 gata

mennylscge

alkotja

ezt a negyedik

6sszetev6t.

Atlagos

terfo-

dioxid a verbdl sonl6.

ebbe diffundal,

ko nce nt rac ioja a ket folyadekban a szen-dtoxid-koncerurac

ha-s

3,69 liter.

Adjuk

ossze a negy 6sszetev6t,

az e re d me ny a teljes

t u d dk a p ac it a s , 7,38 liter. A t iid d rcz idu alis terfogataval nem sokat lehet kezdeni. Ha azonban a be legzesi rezervhez hozzaadjuk a ki- be legze.n terfogatot es a bclcg+ zesi rezervet, ran hasznos ezek egyiittesen mutat6ja adjak a t iid d vita lkapac itasat , ami gyak~ t iid dbe teg seg ekb e n - a vitah - keszillek a csucsarama levego az al tal a nos egeszsegi a lla pot na k. Egyes legzo-

Ha az agyt6rzs kemoreceptorai

io noveke+-

deset eszle lik, idegi iizeneteket kiildenek a gerincvel6n keresztiil a rekeszizomnak (pozitiv viszacsatolas: feedback). A karos szen-dioxid kiiizhet6 a me lyebb Iegvete lekkel , igy a testben a szen-dioxid szintje cs6kken. A visszacsatolasi hurok visszaall a norrna l is szintre. Az agyt6rzs kemoreceptorain klviil mas, az erekben elsz6rtan, pel d aul az aortaivben es a nyaki a rt e r iaba n ta la lhat o kemoreceptorokis is van szerepe a Iegzesszabalyozasban, kozre+de sokkal m iik6d nek a legzes befol yasolasaban, Az oxigen nek je le n te k te l eu ebb ; egyes kemoreceptorok az erekben, pel d aul a nyaki a r t er iab a n erzekel ik a sz6vetek ox ige n ko n c ent rac ioja t , Ha az oxigen szintje cs6kken, a kemoreceptorok ingerlik a Iegz okozpo nt ot , hogy fokozza legzesi t evekenyseget - ebben az esetben negativ visszacsato+lasi hurokr61 van sz6 (az oxigen h ia nya az inger).

szervi m egb e t eg e d e sekb en - a restriktiv kapa c it as cs6kken. Egy masik - sokkal egyszeriibb l a sm e rd. Me r i azt a legnagyobb

es olcs6bb (csucs-)

sebesseget , amellyel

kifujhato a szajbol, azaz a tu d db dl . Hasznos, k6nnyen alkalmazhat6 eszk6z a legzcszervi m cgb c t cg c d c sc kb c n szenved6k vizsgalatara , pel~ daul asztmaroham allap ltasara. Legz esl inger Gondoltunk-e emberek, val aha is arra, hogy milyen erzes a fuldoklas? Azok az Az el le nal lhat at lan legveteli ki , es minden klvan semmi a leveg6 vagy nem sulyossaganak es a kezeles hat cko nysaga na k meg=

Hibas

vez etekhalozat a gyenge legzesi teljesltrneny a sz6vetek miatt szenved, amikor , pedig oxigenellatasa

akik tulelt ek ezt az a l l apo t ot , ugy Irjak Ie, hogy a leveg6 hia~ agy (nyultve.ld) legy6z. friss leveg6t. mel yer ol indul Az aldozat A test m egsern

A test latszolag

nya a teljes megse mmlsul es e rz et et kelti. ke nysze r a "primitiv" magasabb mast, rendii csak egy tiid6nyi gondolatot

n e.hez ze valik a legzes es cs6kken

a valosagban a verkeringes hibajarol van sz6. Lehet, hogy rossz az ossz eko tt ete s a verere k kozott , vagy egy er esetleg ott van, a h ol nem kellene lennie, ami shuntot id ez e16, r6vidre zar, Ez az a ra ml as lehe+tove teszi, hogy aver elerje az art er iak re.ndsze ret anelkul , hogya t iid d (congenitalis) szlvhibakkal vilagra j6tt csecse+-

e p p e n az oxigen h ia nya ra reagal; a zihalas fdke nt abb61 a r e m en yt el e n ke nysze nlsegbdl ered, hogya szen-dioxldtol meg kell szabadulnia. Az agyban levd Iegzdkozpo ban az agyi szen-dioxid-szlnt nt , amelya ekre legzest szabalyozza , elsdsor+specialis, - figyelik a szen-dioxid+reaga l, Az agyt6rzsben

atsze lldz ou reszen at ha l adva exigent vett volna fel. Egyes velesziiletett m6kben te k int elyes m ennyisegu ver t erft dd he t el a t u d dt dl a sziven

ke mi ailag erz e.ke n y sejtek - kemoreceptorok

ko n.ce n t ra c io ka t. A verrel nincsenek k6zvetlen e rint kez esb en , csak az agyvel6h6z es gerincvel6h6z tartoz6 (cerebrospinalis) folyadekkal , a likvorral. Ez a tiszta folyadek az agyat es a gerincvel6t fiirdeti; a szen-

vagy a fo a rt er ia k o n keresztiil. A sziv kamrai sovenyenek hibaja , a rajta levd nyllas (VSD, ventricularis septal is defectus) - lehetdve teszi az oxigenbcn szegeny ver atszivargasat a jobb kamrabo l a bal A t iid da r t e r ia k k a m ra b a , es az igy meg egyszer eljuthat a sz6vetekbe.

82

~ ~

2
0

A tud6 osszkapacitasa B vitalkapacitas C ki- es belegzesi terfoqat

spirometer

A spirometria a be- es kilelegzett levegdterfogatok merese, Az abran bemutatott egyszeru keszulekbe a beteg csovon keresztiil lelegzik, amely egy szajaval lefele forditott, vizzel telt cdenybc meriilil hengerbe vezet. A hengerfuggesztd Irotolla

a diagrampaplron minden mozgast regisztral. Belelegzeskor a henger lesullyed, az Irotoll felfele huz vonalat. Kilegzeskor a henger felemelkedik, az Irotoll lefele huz vonalat. Spirorneterrel merhctd a vltaikapacitas es a ki- es belegzett levcgd terfogata

es -venak k6z6tti segii ver r6vidre Ezeket

ossze kottet es (PAF) z a rt a n , k6zvetleniil gyakran

reve n pedig bizonyos

mcnnyi+-

gyiilik ossze es a m ikrob ak ellen hareol6 nik meg. A tiidil fertilz6tt a mel lkasi rontgenfelvetelen

nagyszarnu

Ieherversejt je le-

a tud da r ter iabo l a tu ddve nab a mert hianyzik

k er iilhe t , 19y megkeriilve a csecserndke;

a t iid d oxige nado sz6veteit. ke k b aba na k nevezik,

resze vizenydsse valik vagy megsz il a rcu las a rn yekke nt jelentkezik. A betegek alta-

a szokasos , egeszseges rozsaszin b drszf nuk, esetleg te nylegesen ke kes arnyalatu a b dru k. Oka az , hogy szervezetiikben keyes oxigcnt tartalmaz6, ke kesvoros ver kering a szokasos nagy oxigc nta rt a l mu , clenkpi-rA korszerii sebeszet egyre jobban tudja korrigalni az csat lakozasokat. Mtit e t u t a n ezek a eseesemilk norrn al is ros ver helyett. ilyen hibas
e letet e l h e t n e k.

laban lazasak , a k6petet e re dmenyez d kohbgest dl , a hide grazasto l es me llkasi fajdalrnaktol szenvednek. Ha a betcgseg a tiidilsz6vet tekin+te lyesebb tekben ha nya dat ta ma dja meg, a gazcsere romlik, es ez sulyos ese-'a legionarlb a kt e r iu m o t legzesi elegteleuseghez (k6rokoz6ja a , sot ha la lhoz vezethet. egyik nevezetes formaja A Legionella pneumophila).

A ba kt e r iu m o s tuddgyulladas usbetcgseg akkor az o no sIt o t t a k , amikor

1976-ban a Ph il ad e lp h iab a n megtartott

t o r t ki. A ba kt e r iu mo s ezt a bctegseget is anti+-

Leguti

fertozesek nyalkahartyaval kivalo be lelt legutaival nyujt es erze keny falu Ieh etdseget a levegilben szallltott

Amerikai Legios Konfereneia kozb en jarvany tudcgyulladas legt6bb formajahoz hasonl6an biotikumokkal gy6gyitani lehet.

A legzdre ndszer, tiiddholyagocskaival

csirak be h a to l asa h oz . A n a t h a es az influenza virusfertdzcsc szinte minden ember tapasztalataihoz hoz zata rt oz ik. Bakt e rl um ok es viru-s sok feleldsek gyulladasok betcgsegekert. Ezekne l sulyosabb a tiiddgyul ladas (pneumonia), a tiidilfelek gyulladasos megbet ege dese. A bctcgseg holyagocskak csere es ennek A tuddgyulladas nyalkaval es folyadekkal telnek meg. ami nagyjabol folyarnan a t iid d19y romlik a g:iz~ lonfele egyeb a benniinket (laryngitisek), "itis"-ek sujto garathurutok (pharyngitisek), gege~ es a kii~ mandul agyul la daso k (tonsillitisek) a torokfajaske

A tuddgyulladasos betegek k6zel fele vlrusfertdzes miatt szenve d. A t iin e t e k az influenza tiineteihez h aso nl o a k: laz , Iziilcti es izornfajda10m, fejf:ijas, ko nnye ze s , orrverz es, kohog es , torokfajas. Nines ellene specifikus gy6gyszer, de sok p ih c n e s , bdsege s folyadckbcvitcl , a j6 apolas es lazcso kke ntd gy6gyszerek (pe ldaul aszpirin) segitik a szerve+zet vedeke zdre ndsze ret a fertozes A myc oplasmak le kuzdesebe n. feluton a b aktc r iuugy Irh a to k Ie, mint hibridek,

z orne e rt , valamint

nt osszefoglalt

mok es virusok k6z6tt. A.italaban enyhe lefolyasu bctegseget idezne k c ld fiatal fe lndtt e kbe n. Legje llernzdbb tiinete a szaraz , szaggat6 koho-« ges. A me llkasi kok l at h at o k. Sulyos , egykor vilagszerte Iertdzes a tuberkul6zis, rium tuberculosis. mok betokosodnak A betcgscg a vezet o h al a lo ko k k6z6tt K6rokoz6ja gyakran r6vid sze re pld t iid da Mycobactea baktcriu+g iim dko r vagy tbe. rorugenfelvetelen a t iid d n a lta laba n foltszeru arnyc+-

e re dme n ye ke nt az egesz szervezet mukoddkepess ege. azeliltt - silt bizonyos esetekben meg ma is - vegzetes az id dsebb , legyengiilt emberek sza mara , kiil6~ Tiiddgyul-« mas bet egsegbe n is szenvedtek. - ide zhet elil. es ha egyszer mar beke+okoznak: folyadek , akkor gyulladast

komplik:iei6tjelentett

n ose n , ha meg valamilyen plasmak riiitek (mlkop lazrnak)

ideig t a rt o , a tuddgyulla+elil a sz ove tebe n ,

ladast h a r o m fil k6rokoz6esoport

- ba kt e r iurn o k , virus ok vagy myeo-

daseh oz h aso n lo tiinetekkel

ke z ddd ik. Kozb e n azonban

a t iid db e n , hegese de st ideznek

A bakt e r iu mo ka t a lta laba n be lelegezzuk, a ttiddhc lyagocskakba

es mas szervekbe is a t te rj ed n e k. Egy kesdbbi id dp o nt ba n , k iil o no s e n , ha a beteg ellenallo- kepessege t valamilyen mas betcgseg gye ngltl ,

83

a tuberkul6zis sitheti, ran biotikumokkal fordul el6 e llatus es ahol

kiujulhat kezelhet6 olyan kedvez

es tov abb karosithatja ez a Ielelrnetes n , ahol

a tiid6sz6vetet Meg mindig

- hegegyak+

ci6s)

pr oba kat vegezve mint

kimutathat6, az egeszseges hallhat6 bek6vetkezhet szenved6

hogy kevesebb emberek. zihalast reszleges betegben e lzrirodas vagy tagulasa tiid6 megvastag idez e re dmen ye z.

leveg6t

lelegez+az pcl+korul-:

elt6mitheti,

megrepesztheti. vidckeke

Ma rnar tuberkuloz fertozes. nem k. kie legttd

is elleni antiaz egeszsegiigyi

nek be vagy ki, A legutak daul nyalka kr6nikus

Asz tmab a n p e ldaul eldugulas miatt,

akada Iyo zot t Iegurumlas e lzar odasa

a szege nyseg,

a rossz hig ieniai

feltete lek es az egeszseg+

bronchitisben

egyes legjaratokban a legutakat miatt is; ezaltal (emphyseaz fin om

neve les hianya

az e lterjedesene

halmoz6dik

fel. De el6fordulhat a tm er dje , pe ldaul a legutak at tart6

vev6 rostos A tiid{) rendetlenes A tiid6 legt6bb osztulyozni lema, , inkabb segel a rmikode (asztma, rnukoddke sbe li h ibak szerint lehet a tiid6re gyakorolt ha taso k , mint valamilyen pe sseget az okok alapjan , m6don lassul sziikiilhet ugynevezett porreszecske a h6rg6k ilyen m6don rende lle nesseget

trimasz tosz ove t e k szakadasa a legut bels6

tagulasban

rnab a n ). Tovabb i ok lehet k hosszu karositja id6n

falainak

odasa , mint el6,

porbe te gsegbe n (pneumoconiosis belegzese falait k6riilvev6 simaizomk6tegek

ban) , amelyet osszchuzodasa

Tfid dc l z a r o d a s o s al.lap ot o kban hogy a l egut ako n keresztiili E betegeken a tiid6 vagy Ieall,

t ild dt a gu l a s ) az a f6 prob+-

vagy pedig , az asztma

Iegaramhis

rn e r d (tiid6funk-

a horgdcskeket. a tudoveroer es tudovisszer kozotti k6ros

osszekottetes

tudohajszalerek

jobb

jobb kamra
normal is kerinqes

kamrai sovenyhibas shunt shuntkerinqes

A shuntok, a kisverkorl kerlnges kozvetlen osszekottetesel akadalyozzak aver feltoltodeset oxigennel. Ha jo a keringes (bal oldal), az oxigendus ver (piros)

es az oxigenjet lead ott ver (kek) teljesen elkiilonul egymastol. A tuddvena es tudcarteria k6z6tti hibas osszekottetes vagy a sziv sovenyhibaja miatt letrejott

shunt (jobb oldal) eredrnenyekent a ketfele ver osszekeveredik, igy az arterias ver oxigentartalma csokken, a szovetek kevesebb oxigenhez jutnak

84

!egzes

le

q t fala
u

ov

(interstitial

is)

rostok

A legutak elzarodnak , ha az atjarast akadalyozo (obstruktiv) megbetegcdes karosltja a tudot. Ez haromfele m6don k6vetkezett be: tulzott nyalkatermeles miatt eldugul a legut (A); a kornyezd szovetek kozotti rostok rugalmassaganak csokkenese sztikiiletet okoz (B); a legut fala megvastagodik es korlatozza a levegd atararnlasat (C). Barrni legyen is az ok, az eredme ny a levegd ataramlasanak akadalyoztatasa es a legzes hatekonysaganak rornlasa

A kor la t oz o (restriktiv) problema galat so ran mcgkerik vegezze n belegzest

h a ta su t ild dre n de l l e ne sse g e k e t eloidezo c so kke nese. Ha a tiid6funkci6s vizshogy sulyu bet egsegbe n sze nvedd beteget, a tfi deje t , akkor azonos nem kepes viszonyitva

az ossz-tu ddkapacitas a restriktiv es t6ltse

Ahogyan az a ldo zat egyre jobban kiizd a legvetelert , helyzete egyre romlik. Surges e llatasa Ietfontossagu , e lsdso rban a levego bearamlasa ~ nak es Iel ha lmozo dasanak m cgakadal yozasa e r d e ke b e n , masodsor+ , hogy ban a b e a r a m l o t t levcgdt el kell t avol ita n i a me l lha rtyauregbdl a t iid d ujra fe lt ol tddhesse n. A dohanyzas: a legzoszervek felesleges gyilkolasa Negy vagy 6t evtize dde l eze16tt a d o ha nyzast mas kent

meg teljesen emberhez

es magassagu , egeszseges

kleleglto

mennylsegu levcgdt felvenni. Itt nem all semmi a legararnlas utjaban , legfeljebb akkor, ha e lzarodasos betegsegbe n is szenved az illeto, ahogy az tiidotagulasban lyik okozhatja: me llhartya maganak tapasztalhat6. a kovetkezd te nye zdk k6ziil bar meborit6 a t ild o n e k a bet egsege , a tiid6feleket es a mellkas A tud dkapac it as csokkeneset re nde llenessege

Itelte k meg,

ha

valaki elszivott egy c igarc t tat , akkor azt a kifinomultsag, az erettseg, a ta rs a d a l m i jo l et , a fesztclcnscg kifejezodesre jut a sa na k t a r t o t t a k , Ma mar a legt6bb a do ha nyzns nem d o h a nyz o (es sok d o ha nyo s is) ugy veli, szcnvedely, a lassu origyllkossag es a t6bbi hogy ember veszelyes egyik forrnaja

falanak vagy a Iegz.dizrnoknak kepzddesevel ja r o

a hibas rrul k o d e s e. Magaba n a t u d db e n a betegsege k, mint a csom6k betegseg (sarcoidosis) vagy az azbesztpor (asbestosis) a t u d ot Ielepltd (interstitialis) kak es a legutak kotoszovetekbdl k6z6tti teret allo alapanyagot belegzese okozta betegseg sz6vetet, a tuddho lyagocsrostokb6l es tarnaszt o rugal
r-

a d o ha nyo s szama ra , a legkor egyik sze nnyezdforrasa egeszseget is vesze lyeztet}. A d o ha nyzas karositja szerveit. a gyomrot, a szivet, Ta la n a legegyszerubbe n azonban a Iegzcre

a h6lyagot

es a test egyeb ndszerre gyako+-

kito lt d, rugalmas karositjak.

A t u d d elveszti

massagat s ezzel alkalmazko do kepesseget , me revve valik es nehezen fujhato fel a klvant mert eklg. Paradox m6d on a legutak maguk ilycn+kor nem betegszenek tagabbak k6riilvett lefrasara meg, de k it agu l hat n a k es tart6san a szokasosnal lehetnek. A hegesedett, megvastagodott kotoszove tte l kitagult kisebb Iegutakat megjele nesi forrnajuk alapjan lepsz6vetk6zti restriktiv tuddb et egseg a "lepsejtes tii do" meg'e lolest hasznaljak. is o kozhatjak peldaja ket me llhartyaret a tiid 0 terfogatanak terbe kivillrdl tapa dast , a legrne ll (pneumothorax), eg k6z6tti azt a "t6mitest",

rolt hat asa it lehet bemutatni, A dohanyfust toxikus osszetevoi es kat rany gdz forrnajaban szeru csill6k milli6it cslrak vezet; jut pusztitjak

es ezek a ha taso k ketsegbe ejtdek. kozc tartoz6 sz e n-jn o n oxid , nikotin a t iid db e . l t t a Icgut akat be le ld szor~ el, ami a nyalka , a be lelegzett fcrt dzd hoz es megreke d esehe z A d o ha nyo so k kohogcs+(es nemcsak a a sajat ciga-rirant i elvdltoza+-

es szennyez ca nyago k Iel halmozodasa ezeket egyebkent a csill6k e lse pe rnek. a nyalkat a hosszan tart6 bclelegzese

sejthez h a so n l lt ott a k, es a sulyos, Mellhartya-rendellenessegek csokke nese t. Legsz e mbetundbb amikor amelynek ketrec a tiid ot koriilvevd llyenkor segltsegevel levego keriil.

sel probaljak r e t ta n ke ) nagyobb

c ltavol itani es a lcgu taka t megtisztitani. f'okozodas ahoz , fertozesek es k6ros

A cigarettafiist

nya lkakepzddes

fogekonysaghoz

, a ho rgok e ldugulasahoz

a levegd t6nkreteszi be legzeskor

sahoz , ezaltal sulyos gazcserezavarhoz vezethet. Legt6bb esetben a kr6nikus bronchitis es a tud dt ag ul as is a do hanyz a sr a ve ze thet d viszsza. E betegsege k kove t ke zt eb e n eve n te sok ezer ember hal meg. Az 1980-as eve kbe n az Egyesiilt A.llamokban t obb mint 130000 ember halt meg e ve nte t iid dr a k b a n . A do hanyz.as es a t ud dra k k6z6tti osszefugges ketsegt ele n. Tiz eros do ha n yo s (aki napi 20 c lgare ttat vagy e nne l t6bbet szivel) k6ziil legalabb egy szenved iddvel ebben a beteg~ segbe n. A gy6gym6dok is csekely. Eltekintve a d ohanyzashoz kapcsol6d6, sulyos egeszsegilgyi problc+m ak hosszu Iistajatol , a legujabb ku t a t as o k k im u t a t t a k , hogy minden ~ k e ppe n e rd e m es leszokni a do hanyz.asrol . Ennek gyorsan e re z het d e16nyei kozc tartozik a k6nnye b be valo legzes, az izek es szagok erze~ ke lesene k he lyre allasa es az a lta la n os legzesi funkci6 javulasa. Hoszszabb tavo n a d oha nyz ash oz kapcsol6d6 sulyos bet egsege k (t tid dr a k , sziv- es keri ngesi e legtclenseg) nagyobb ko c ka z at a megsznnik. Az asztma es a legut ak k6ziil (elso~ fejlddnck ugyan, de a tulelesi arany tovabbr a

a legzdlzmok

es a b o rd a k alkotta

megnyujtja

a t iid dt . A t iid d , m iu t a n a va kuu m mar nem fesziti a t iid d felsd resze n leva

ki, 6sszeesik.

Spo nt a n legme llet alta laban

valamelyik kis le g ar at szakadasa okoz. Ferfiakba n ha r o msz o r olyan gyakori, mint n dkb e n. Elsdsorba n a fiatal, magas, sovany ferfiakat veszelyezteti h e t folyaman , es inkabb ajobb, mint a bal tud o t e ri nt i. Ha a szivargas o n e ha n y felsziv6dik, fokozatosan r6vid ideig tart es gyorsan lcz arodik , akkor az ut a n a kovetkez a mel lhartyaurbe n leva levegd es a tiid 0 ismct visszanyeri szokasos kiterje deset.

Ha a mellkas fala megse riil es atfurodik peldaul kesszuras reve n , vagy goly6 hatol at rajta, vagy aut6baleset so ran k6vetkezik be az atfuro das , akkor a helyzet sokkal sulyosabb lehet. Levego arasztja el a m e llhartyaureget , a tiid 0 6sszeesik. Legve te lkor a levego a mellkas+falon keresztiil nek kiil6n sziv6dik be es jut van, ki , nem pedig a legcsovon at, es a t ud d 6sszezsugorodott me llhartyaja al lapo tba n marad. Mivel mindegyik tiiddfel+szilk-r-

az egyik serulese

nem befolyasolja

segszerue n a masik m ti ko d e se t. Az ilyen besziv6 mellkasi serulese n keresztiil b e l e p d levegd azonban felhalmoz6dhat a mellkasban, ossze-« nyomhatja es ezaltal veszelyezt ethetl a masik feltudofelet es a szivet is.

Az Egyesiilt A.llamokban es Angl iaba n k6riilbeliil 30 ember legalabb egynek van asztmaja. Ebben a b etegsegbe n a legutak sorban a horgocskek) a falaikban leva simaizomk6tegek

osszehuz c-

85

kcrlatozo (restriktiv) tiidobetegseg sz6vetkozti (interstitialis) rostok

leguti hatasa A tertogatkorlatozo (restriktiv) tiido'megbetegedes Icgutak atrneroje nek a megvaltoztatasaval akadalyozza a Ievegd beararnlasat a tuddbe , A tuddtagulat (emphysema) a legutakat koriilvevd rostok elszakadasaval jar, ezaltal csokken a sugariranyu feszitderd es a legutak 6sszeesnek. Ennek ellenkezoje torte nik a rostos elfajulas (fibrosis) soran; a rostok feszit6ereje no, s ez kitagitja a Iegutakat. Osszchasonlitaskeppcn az abra (k6zepen) n u r m a Lt s t e g ut a t is bemutatja
I

f
.~

\..\ r-: ~~.

.
.1...;
.t~

.. t"""

~
legut fala
tegut6sos tuc6beiecjseg no - r e lis .egut rostos elf ajul as (emphysema) (fibrosis)

osszeesett todD
dasa m iat t beszilkiilnek. El dugu lasu kat tovabb nyalkaelvalasztas. A roham fokozza a fa! sz6veteitipikutiinet

ncrmalls

tOdD

mellkasi

serules

nek rnegduz zadas a es a fokozott

Az asztma alattijellegzetes

san r o h a mo kb a n je le nt ke z d betcgseg.

az e r dlt e t et t , z lhalo Iegzes, n e h a fulladasos e s koh ogeses szakaszokkal sulyosbitva. Az aszt mas gyermekek k6riilbeliil h.ar o m ne g ye d reszebe n a se r d iildko r Iolyaman A gyermekekben egy-egy csolatban. kiil6n6sen A reakci6t javulas all be. legt6bb reakciojaval aszt mas van eset kap= et e I allergias lehet es se rd iildkbe n e16fordul6 e rze ke ny horgdag kivalto allergen

viragpor

, valamilyen

vagy ada le kan yag , hazi por vagy atkak , allat i szdr- vagy t o llt o r ed e ke k vagy egyeb hasonl6 szerves te rrn e ke k. De kivalthatja az asz tmat vala-: milyen fert dzes, m ege rdlt e t e s , hideg levegd be legze se , gy6gyszer kez e lese nek fontos resze (pcl+da ul aszpirin) gen vagy az vagy pszichol6giai, egyeb l all. e rze lrni te nye zdk is. az allere s kikuszobolese. a l egu tukat ; altala~ erik el leggyorsabban legut akra Alegmell (pneumothorax) szokasos oka egy serulesbdl e re dd lyuk a mellkas falan. Ha a mellhartyazsak atjarhato , minden belegzes soran levegd keriil bele, felfuvodik, es gyorsan 6sszenyomja a tuddt. Kilegzes hatasara a Ievegd egy resze ugyan kiararnlik a Iyukon, de meg tobb keriil be. A siirgossegi elsdsegelynyujtas a seriiles fedeset es legrnentesse tete let jelenti, amig az aldozat korhazba nem keriil es ott a karosodou tiiddt ujra fel nem t6ltik levegdvel a beszfikiilt mellhartvaz sak

A ke sdbbie k folyama n az asztma A gy6gyszeres alkalrnazasabo ban finoman keze les horgdt Ezek porlasztot!

kivalt o t e nye z d rnegallapttasa agft o gy6gyszerek es megtisztftjak be lelegezve k6zvetleniil ellazitjak forrnaban

(b r o n c h od iIat rit o r o k)

hat ashe lvuke t a t iid db e n , e s ott hatnak. A Iegz dre ndsze r es a technol6gia Az orvosi technol6gia Davy angol mar vegyesz

regot a

hasznositja mar

Iegzdre ndszert. felismerte

Humphry

e s feltalalo

1799-ben

a be legze tt dinttr ogen-oxid vagy "kejgaz" fajdalomcsillap ito (analgetikus) h ar a sat . Ez a gaz volt az elsd be legzeses erz e st e le nit d. Eldszor 1844-ben fogorvos a lka l maztrik, Ioghuzasnal amikor a connecticuti Horace Wells 1846-ban ne vii John fajdalomcslflapltrisra hasznalta.

Warren bostoni sebesz e t ert alkalmazott e rz e st e l e n it dke nt , amikor egy beteg allkapcsabol daganatot uivoltt ott el a massachusettsi Gc nc+ral Hospitalban. temi oktat6ja, A technika at k6vette Charles gyorsan terjedt, William Morton akik fogorvos es k o r abb i egyejavasol tak. haszn:ilni. amelyet sebeszet vizbefult 1865 kor+vagy utjan Jackson, et e r alkalrnazasrit is kezdtek

e s kloroformot

Joseph Lister antiszeptikus es 1875 k6z6tt fejlesztett szaka. 1837-ben valamilyen e r h e t d el. ujrae lesztcsi Ke sdbb a londoni mas l, ami

te chn.ikajaval kornb inalva, ki, kosz o nr ott be a modern Humane Societyjavasolta emberek falanak ujraeleszteset kiilsd

Royal

ok m iatt

megfulladt a mellkas

rnesterse+A passziv dohanyzas (maso k dohanyfiistjenek belelegzese) szinten karosithatja szervezetiinket es szennyezi a legkort. Az Amerikai Onkol6giai Tarsasag passziv dohanyzas elleni plakatja a lehetseges veszelyekre figyelmeztet

ges Ie legeztetesse

ossz envomasa

Az 1950-es evek vege n kideriilt, hogy a "szajb61 szajba" m6dszer (amikor leve gdt fujunk az aldoznt tudejeb e ) sz a mt a la n e le t et mentett tobbfele meg. a rne ste rseges Ielegezt et es ccljara gepi b e re n dez e st

sokkal h a t c k o n ya b b . Ml n dke t technika

fejlesztettek ki. A kulonfele ve nt ilri tor ok , amelyek valt ako zo , pozitiv nyo masu szelldzest (IPPV) biztositanak, valamint a legzdfunkcio

86

legzes

87

Az egeszseges horgd legutja nyitott, nyalkasejtek es esill6k belelik. A esill6k tartjak mozgasban a nyalkat. Betegseg kovetkezteben a legutakat korulvevd izomgyiirii osszchuzodhat es beszfikitheti a legutat, csokkentve az atararnlo levegd mennyiseget; mas betegsegek a nyalka felhalmozodasat okozhatjak, es nines eleg sok esill6 a nyalka eltakaritasara, ez ismet a legut cldugulasahoz vezet

p orcgyiirfi

keresztmetszeti

rajza

mirigyvezetekek

.
\

.: . .I

.'

,,~

".

\
1

I
\

.
)

.~ ,
/a horqo csill6s belese

.'

1\

" /lequt

,
\

folyamatos

rnegfigyelesere

szolgalo

rmisze rck

e!engedhetetlenek

a korsz erfi intenziv

bet ege llatas i egysegekben. ma mar le het dve teszi a sziv es a t iid d te!jes pe ldaul amikor szfvbillent yu-beilltetest vagy

Az anaerob ("oxigen ne lk iil i") anyagesere rovid , nagy eriergiut igenyld teveke nysege k (pe ld aul rovidtavfutas) so ran lep rml ko de sb e , amikor lehessen nines eleg idd arra, hogy a megn6vekedett egysze nien akkor, oxigenigenyt ki e legf teni , vagy pedig amikor id dsza ko sa n

A sebeszet l teehnika rn egkeruleset (by-pass),

valamilyen mas nyi!ott sz ivmtitet et vegezne k. "Sziv-tiido" gepet (eardiopulmonalis by-pass b e re n de z e st ) e ldszor 1951-ben alkalmaztak, es az6ta is folyamatosan nagyverkori t6keletesitik. gyiijtderekbdl es6veken Le nye ge az , hogy a vert a szivbe (a vena cavakbol , a keringesi kere szt iil egy, a t iid dt he lye tt esitd torko1l6 rendszer

nem all re nde lkez e sre eleg oxigen. A b iokernia i reakci6k m6dositott soroz at a n ke reszt iil egy mole kula gliik6zb6l esak ket ATP-molekula keletkezik. Ezenkiviil a reakci6 egyik vegt e rrne ke ke nt tejsav is kepzd+dik, egy s z am.u nk ra kellemetlen kerniai anyag , amely fe!halmoz6dva gatolja az anyagcseret es o nkorlritozovu teszi a folyamatot. A rnunka+vegzes vegen tositson, a legzes megemelkedett szinten marad, hogy oxigent biz= ami az anyagcsereut egy o ldale lagazasan

f6 gyujtdere ibdl)

oxigenfejlesztobe ve zet ik , u t a n a egy perisztaltikus szivatt yuba , amely a sziv Ie ladatat latja el: majd visszajuttatja a vert a fo iit de rbe (az aor~
t aba ) ; at me n e t lle g uj keringesi

at lep be es a tejsa~

rendszer

jo n letre. apr6 gazbub

A szfv-tudd ket f6 tipusat o rekokat

by-pass alkal-i bubobo csat ki

vat art al mat la n anyag okka alakitja at. Az anaerob munkavegze si folyamat sora n t e h at "oxigenad6ssag" jo n le tr e , amelyet meg a fizikai teveke nyseg befejezese u t a n is folya~ matos Iegzdtevekenyseggel a rnunkavegzes kell t6rleszteni. fe n nt art asat segitd egyik tunulsag , a kocogas es uszas aerob forrnai - pe ldaul Ebb dl ered A.ltalaban aj6 egeszsegi a llapot

(kiiktat6)

b ere n d ez e sekbe n az oxigcnfejlesztdk val6 visszajuttatas

rn az zrik. A bub o re ko lt at o oxigenizalo a ve ruiro loba , A vert a testbe rek- es habrn e nt e sse kell tenni.

elott gondosan

A k or sz erfibb , m c m b r a n o s oxigeniza-

l6kban a ver mig at e re szt d (szernlperrneabilts) m c m b r a n o n folyik keresztiil, amelynek egyik o l da la n oxlge ndus es csckely szcn-dioxid+t a r t a lm u gaz van.

Agaz at tud menni

a m e mb r a n o n , a folyadek viszont m6don mfi k o d ik , mint a t iid db c n

sokkal e ldnyosebb e k , mint az anaerob t ipusu , rovidtavu, nagy megterhe lesek . A t u d dn e k erdtelj esebben kell Ie legeznie , a szivnek gvorsab+ban kell vernie, testi frissesseg hogy az izmok t6bblet fokoz6dik. Iegzorendszer ol yanna fejlddott , hogy meg tudjon is. Persze bir= nem varox lgenel latasat biztostthass.ik. az altalanos Ha ezt rendszeresen Az emberi es nem t ul hajto ttan vegezzuk. akkor

n e m , t e h a t a rn e mb r a.n ugyanolyan leva Iegholvagocskak. A munkavegzes A rnunkavegzeshez az aerob anyagesere Ebb e n a folyamatban miai reakei6k zin-trifoszfat-) reakei6k Mive! hat asa szukseges

e ne rg iat norrnalis ami! aerob

ko ru lrne nye k k6z6tt legzesnek is neveznek. bioke= (adenostandard

k6zni az eros igenybevet el ese t e nk en t i iddszakaival hat6 e!, hogy olyan emberek akik esak lassu, r6vid set at tesznek az aut6jukig

biztositja,

t e st eb e n is rmiko djon ez a meehanizmus,

a sejt e ncrghit keletkezik. olyan

trir o lo glukozrnolckulaja 36 ATPAz ATP az anyagesere

vagy mergez d dohany=

sor oz at.a n keresztiil mole kula

at ala kul , k6zben "energiavaluta", is mut atja, t6bb

fusttel t6ltik meg szervezetiiket. Ha tudatosan e s kfrne let ese n b a nu n k ve le , Iegzdrendsz erunk jol szolgalja Ietfe nnt artrisu nkut , Lcfele, de rossz uton eves vagy ivas k6zben bcsze lunk , az e tel elteveszti keriil. Ahe lyet t , hogy

e ne rg iat ar o lo mo lekulaja, Iefutt atasara anyagesere, a fizikai lehet Az aerob

ami! mas b iok e m iai sok exigent van igenyel. , Ne h a , t al a n mert a gyomorba

felhasznalni. soran e ne rg iaru szuksegunk

ahogy neve

teveke nyseg

vezet d nye ldcsovet , es a legcsobe

a Iegz dr endszerne k t6bb oxigenrol kell gondoskodnia fokozott legzes utjan , Ha a teveke nyseg befejezddik , a legzes hamarosan a szokasos szintre all vissza.

m eg e n ne n k az e t e lt , be le lege zz iik , es ilyenkor az elzarja a t iiddb e vezet d legutat , Az ilyenkor szokasos kohogesi valaszreakcto egy nf~ lexfolyamat, gyakran eleg is az e te l k ilokddesehez , es a legzes hamaro-

88

a paciens szive
Asziv-tudo gep atveszi mind a sziv purnpalo tevekenyseget , mind a t iid d legzdfunkciojat A vert a szivbe szallito fo nagyverkori gyiijtderekbdl terttik a vert egy oxigenaloba. A ver ott exigent vesz fel, majd ezt az oxigennel feltoltott vert visszapurnpaljak a szfvbdl kivezetd fdverderbe , az aortaba , onnan pedig tovabbjut a test ereibe. Masodlagos szivattyuk lehetdve teszik plazma vagy mas folyadek bevitclet is a keringd verbe , Az esszenien kis rnereui es megbizhat6 sziv-tudd gep kifejleszteset megeldzd id dkbcn nyitott szivrrniteteket es sziv-tudd megkerilld (by-pass) rmitet eket (lent) nem tudtak vegezni

oxlqenaloberendezes

szivattyu ----

-.1

II

89

/egzes

Erotelies munkavegzes soran az aktiv izmok tobb exigent igenyelnek, ezt aver utjan, a tiiddbcl kell p6tolni. A tevekenyseg megkezdesekor hirtelen fokozodik a legcsere sebessege (ventilatio, atszellozes) es ezzel egyiitt a szivfrekvencia is megno. Mindketto allando szintre all be, amikor a lassabban ernelkedo testhomerseklet eleri a maximurnat. A munkavegzes vegen a legcsere es a szivfrekvencia gyorsan csokken, a testhomersekle; csokkenese fokozatosabban megy vegbe , Igen erdteljes, r6vid tartarnu tevekenyseg k6zben - ilyen peldaul a szazrneteres slkfutas (jobbra) nines eleg ida ahhoz, hogy a tiid6 a potlolagos exigent az izmokba eljuttassa. Az energia anaerob m6don - oxigen nelkiil keletkezik, es a rovidtavfuto talan egyaltalan nem is lelegzik a tav lefutasa alatt, de a legzesszarnanak kesdbb megis fel kell gyorsulnia, hogy visszafizesse az oxigenadossagot
2 3

testhomerseklet

I.

san visszaall eredeti

szintjere.

A hosszan

t a rt o elzaro das

mar sokkal

veszelyesebb , az :ildozat gyorsan cl kckiil (az oxige nhlny miatt fulladas - asphyxia - kovet kezt ebe n) es eszrneletet is elveszitheti. Ha az aldo-« zat kisgyermek, akkor labainal fogva lefele logatjuk , es eros gyermeket iitcst iilO m e r iin k a lapockacsontok helyzetben Hafelndu leva fe lndtt igy m e r iin k hirtelen k6z6tti reszre , Nagyobb

keszon, egy nagy, forditott tarta ly , amelyet siiritett leveg6vel t6ltenek meg (ez a viz tavol tart asa ra is szolgal); vagy a buvarolt ozek (buvar+ruha) , melynek legrne nt ese n z a ro do sisakj a siiritett levegot tartalmaz6 tarta llyal van 6sszek6tve; vagy a maximal is mozgast biztosit6 SCUBA-felszereles. A SCUBA-felszereles (onallo viz alatti lcgzdkc+szulek) Ie nyege egy, a szajba vezet o legzdcso, ami helyezett gaztart alyokbol levegot vagy exigent szalllt. leveg6t biztosit, mas, mint amekkora a buvar me llkasara a buvar ha t a r a A buvar orrlyu+nyornasu

t e r d ere fektetiink
0 b be

(ugy , hogy a feje lel ogjon) , Heimlich - rrnive l et: felett :it~ majd rttell-'-

eros iitest a h a t a r a . lsdsegelvnyujtasa szoritjuk, k6zvetleniil a masikkal a k6ld6ke

nye ltfe lre , lea'

kait rug6s csipesz zarja Ie, es egy spe cial is szelep ugyanolyan es a nyornast a melyseg valtozasa Ieklizdese alrnaert lelegezzuk be, a leveg6 szerint utanal litja.

az al dozat moge al lunk , ket karunkkal fogjuk, egyik keziinket m ind ket keziinket kasa Iranyaba. dast okoz6 T6bbnyire 6k6lbe hirtelen

ne h ez e d d vfznyo+-

megfogjuk,

fe1l6kjiik, befele es felfele, az aldozat Jokes gyorsan

ne hany gyOTSlokesre van szukseg az clzaro+es erdte lje se n a rekeszizmot, erdtelj es levegdkiaramlast

keszonbetegseg oxigentart azonban

anyag ki lo kdde se h ez , Minden

A levegot 6t6de nyek k6z6tt

mintegy

ncgy+

p6tolj a a kilegzest , megemeli

a viszonylag semleges nit rogengaz.

Norrna l is kcrulmc+-

idez elO. Az a ldozat valoszfrnlleg k6h6gni kezd. Az elj arast csak t eny le-'ges eletveszelyben szabad alkalmazni, nagyon gondosan; legbiztosabb kepzet t apo lo ra vagy gyakorlott Legzes a melysegben t iid d atmoszferikus alacsonyabb, , gyakori, nyo masu levegoben a F6ld felsztnen. hogy nem valo legzesre alkal-'N agyobb levegot. magassagok+Igen nagy elsosegelynyujtora bizni.

a nitrogen

csak azert araml ik be a t iid db e es vissza, hogy

higitsa az exigent. lelegez be, amire a nitrogen sz6vetekben Ha azutan masu behatol

Ha azonban a buvar nagy nyo masu , siiritett Ievcgdt harmine meter melysegtcl lefele mar szuksege van, a tiid6 alveolaris kapillarisalba , es a verbe n es mas norrn al is legkori nyo= "kipezseg" a verbal,

old6dik. a buvar gyorsanj6n akkor fel a felszinre, a nitrogen

Az emberi

mas - ez a nyo mas uralkodik ban a Iegnyornas a nagy rnagassagokban magassaghoz

korul rn enye k koze ,

es arnlg a l atogat o nem alkalmazkodik kap

ugyanugy , mint a gaz a szensavas vizbdl , es bub o re k oka t kepezhe t az iziiletekben, ami a dekompresszi6s be tegseg fajdalrnas tune tcsoport-« jat idczi elo. Ezt altalanossagban esetekben szedules, legzeszavar, A keszonbetcgseg mege lczese keszonbet egsegnek sot be nul as fordulhat egyszerii, nevezik. eldl. Sulyos

a levegd vagy az oxigen pot lasa rol kell gondoskodni.

Ep p c n elle nke z d probl emaval keriilnek szembe a buvaro k a viz alatti nagyobb nyo m a s miatt, ami egy atmoszferaval emelkedik a melyseg minden t Iz m e t e re s noveke deseve l. Mar hatvan centimeter me lysegbe n is olyan nagy vlznyo mas nehezedik a buvar me ll kasara , hogy nem kepes atmoszfe ra nyo masu (felszini nyo masu) levegot kile-'legezni hasznalva - ezert a ko nnyubuva melysegekbe van rkoda s maxirnalis melysege legzdpipat lega felszin alatti otve n c ent im ete r es melyseg. valo leszallashoz Ilyen a buvarria k specialis pel daul a b uv a rh a ra n g vagy

de idoigenyes.

A buvarnak

nagyon fokozatosan kell visszaternie a legkorl nyorna sra , vagy ugy, hogy rendkiviil lelassitja a fel meriilest , vagy pedig hosszabb idot (csct+leg ne ha ny napot fokozatosan azonban karositja is) a kc sz o n ka m rdba n t61t el, amelyben Alternatfvat helyett jelent mesterseges oxigenbdl h el iu mrna l kevert a nyornast levegd bele-'all. Mivel levegde , cs6kkentik.

legzese , ami nitrogen ennek

A nagyobb

a keverekne k mas a surtisegc , mint a rendes innen ered a buvarhang kifejezes.

z db ere ndez esre

szuksege.

a hangszalagokat,

90

7.

FEJEZET

ver
folyadekhoz hasonl6an ta ro l oja nak az emberi test e r re n d sz e ret. Nines

Aver az elet anyaga. A legtobb alakjat veszi fel - a mi esetiinkben

a llan do lakhelye, nines otthona, rnegis hoz zat a rtoz ik a test minden egyes sejtjehez. Aver szine piros-vagy legalabb is pirosas, n e h a rczsa+szin, voros vagy voroses , esetleg szurkes-, Kc m ia i osszetetele szerint Aver egy-ket valtozik esepp je llegzetes , de perer61 hogy tulajdonosa azonnali sziinteleniil esak kering aszerint, ke kesvo ros. perere es az egyes szervek hogy egyeseket keszt et. Aver akar soha mivel van elfoglalva. ajulasra

m agat az el etet je l e nt i, rnegis el6fordul, ver m egpil lantasa

nines nyugalmi a lla potba n , sehova nem megy, egyszeriien galomban. Ha a rarnlasa maga az elet is elapad. A forditott foly6

a ra rnl ik. Mi n d a z o na It a l es kering vegt elen korfor+ a testb61, akkor

megsziinik

vagy elszivarog

A sziv pumpalja a vert, a vere d e nyek cs a t o r n a kb a terelik es szallitjak. A ver6rerek (a rtc ri a k, oszt6erek) viszik el a szivb61 a vert. A sebesz+nek minden er utjat es tu d o m a n yo s e lnevezeset ugyanugy kell ismer+nie, mint azt az utat, amelyet minden reggel megtesz a ko rhazba menet. A vert gyakran olyan foly6hoz hasonlftjak, amely tap a nyagte rh et a test minden ditott egyre foly6hoz ossz efolynak reszebe lehetne eljuttatja, hasonlitani, sze le sebbe a ve rce re ke t azonban mert val nak , az inkabb f~ es al lo , amig a foly6k me llekfolyoi a rt er ia k e lagaznak rostokb61

es egyre

keskenyednek. Egy sarga , rugalmas fog kozre. A rugalmas rendszer segiti az oriasi nyorna shu l l a m e lnye leset , Ugy~ to re ke ny hajszale reket , mar nem

A ve rde re k vastag falu csovek. k o rko ros kett os re teg izmokat egyes sz.Ivdobbanasok keltette hogy mire aver eleri

a veko ny,

lovell, hanem irikabb esak szivarog. A nyo m ashu l la m karunkon es esukl6nkon val6 at haladasa sora n j61 e rze k e lhet d - ez a pulzusunk. A ve rde re k izmait arra utasitja is a test idegrendszere tartja e ll e n drz es e alatt. rajta. Ha az izmokat, hogy huzo dja n a k ossze , akkor ver tud atfolyni a ve rde r belsd Ez az alapja

at me ro]e cso kke n , es igy kevesebb

az arumlasszabalyozo rendszernek. A kul o nboz d testtajekok ver6erei a l lan d o a n alkalmazkodnak a test ku lo nb oz.d feladataihoz, vagy ossze-« sziikiilnek (konstrikei6), vezet6 vagy kit agul na k (d il atac io ). Ha rohan unk az van sziikse+a bel verel+art er ia k kit agul na k. Ha esziink, aut obusz mega llo fele , akkor a lab iz mo kna k tobb le t verre giik, igy a hozzajuk la tasa na k kelljavulnia,

a mege meszt ett e le lern felszfvasa vegett , ilycn+-

kor a rt e ri a i kit agul nak. Es a hideggel mi a helyzet? A b6r koze lebe n levd erek hidegben osszeh uz o dnak , kevesebb ver a raml ik oda, e s kisebb a hdveszteseg. Ilyenkor el is sap a d un k.

A ver a test eltetd folyadeka, eletado exigent szalllt a test minden szovetebe. A nagyitott felvetelen (balra) latha to , hogy a vorosversejtek egymas hcgycn+ hatan igyekeznek az agyat ellato keskeny sziik hajszalereken atjutni, mivel az agy gyorsan mukodeskepte lenne valik es elhal, ha nemjut oxigenhez

Kicsi es laza A ver6erek (a rt er iak) ver derec ske kke (arteriola), (kapi llaris) ria (arteriola) agazna k el, ez ut6bbiak a legkisebb a haj szalerek szazait latj a el. Ezekben

majd hajszalere kke vere re k. Egy kis artc+a kap il la risokba n,

amelyek minden szerv minden szovet en e k minden reszet be ha lo z zak , megy vegbe a ver nagy rn u n k aj a: leadja mindazt, amit a sejtek kivan-: nak es mindent elvisz, amire nines a kapi llarisok falai esak egy sejtnek hozza igen kis sejte krdl van sz6, sonlithat6k. szuksegiik. Keves az akadaly: megfelel6 vastagsaguak , mcg+meghajlitott zsindelyhez
ha-'-

amelyek

93

Aver

A PlAZMA OSS2ETETELE 7% oldott szilard anyag --------::~""""":;;_ 93% vIz

Itt t enylegesen

erve nyes

a foly6-hasonlat. alkotnak, es vegiil ezek

A kapi llarisok ezek nagyobb a legnagyobb,

cgycsill+f6 vissze-

..

nek (vena, rekbe

es kis visszereket (vena cava)

(venula)

visszerekke

gyfij t dcr ) egyesiilnek torkollnak,

es ezek vezetnek

vissza a szivbe. Faluk veko ny teljesen elvesz+

A ve nak egyaltalan nem hasonlitanak es laza, mivel mire aver hozzajuk eljut, tette azt a nagy nyo masat , ami kil6kte szivarog a maga utjan. 75%-at, ve rne k mintegy mintegy szinu ver lassan kering6

az art er lakra. mar majdnem

a szivb61. A sot et , vo roseskek A veriak tart a l maz zak a testben 20% van az art eri a kba n e s
egy~

csak 5% a kapi ll ari sokban. Arendszerk6zpontja, szer felt6lt6dik

.:>t!.

a sziv minden

ma s o d p e rcb e n k6riilbeliil azt,

verre l es u t a n a kiloki

es ez Igy megy egesz e le t iink

,2

c:

Iolyaman. sok verrel

Ta la n meglep6, van kapcsolatban, feleben

hogy a szivizomnak, bar a lIa n d oan ilyen megis szuksege van sajat kirlo n verella-res cgycb+olyan spe+a szfvfe
r-

~
klorid (100) PlAZMA

tasra , A sziv iiregeiben

levd ver tul nagy nyo m a s alatt van, nagyon cscke ly aver Ez e rt vannak

'N 0

c.

-.:-

kent

is, a sziv jobb

o x ig c n t a rt a l m a , mivel amelyek a sziv vastag, a sziv iiregeibe.

~ ~ c: ~
(Q

e p pe n u t o n van a t iid d fele , hogy felfrissiilj6n. cialis erek, lulet en falaba. aver a koszorus ver6erek majd (arteria haladnak, A vert elagazva behatolnak

coronaria), vissza

izmos Ez aram lik sztvfelbdl

> '50
.:>t!.

a sziv gyiijt6erei k6rforgalma aver

jutt atjak

a kulo n kis ke ringes , amely legr6videbb A szivbe visszaerve exigent. ten.

sajat p ump aja korul , igen gyorsan a test keringe si re ndsz e r eb e n . megkezdi masodik utjat , Ajobb a t u d db e ara ml ik, ezzel teljesse amelyneka vallk,

'E
'0

'u ~
hldroqenkarbonat
(25)
.:>t!.

a t iid da r t cr ia ko n keresztiil Ut a n a visszater ke ringes A ketr eszes

hogy felvegye az e lt e tc az egesz tes-tutja nyol+aver megtett

a bal szlvfelbe es ujra vegigmegy keresztezdde

,2

c:

E (I)
u 0

c:

cas sz amh oz hasonlithat6, Az elerado Ielegzet

sebe n van a sziv.

.:>t!.

beszippantasa

Az e let e ne rgiara alapul. Az emberi test sejtkerniai jellegzetessege , hogy ennek az e ne rgi ana k az elfogyasztott taplale kbo l val6 felszabadl+tasa dese aerob folyamat - azaz oxige nt igenyel. A test sejtjeinek t apanyagokt noveke+o l fiigg, es he lyreallltasa etkezessel a nyersanyagkent szolgalo

ezekhez

jut u n k h oz za. A legzo-

es az crncs z t drcn d sz c r reJ.~

adata oxigen, energia es nyersanyagok felvetele a kulvilagbol. De mi a helyzet belsd vilagunkkal? Itt lep szinre aver es vegzi kote lessege; -h
0z

es visz. mintegy 300 milli6, tavolsagra csak mikroszk6p alatt Iat ha t o legholyam ikr o met e rnyi amelyeknek m inde gyikebe n aver csak ne h a ny ezred A hajszalerek,

A tiid6

...
globullnok (2,5) ~

gocskajauak (milliomodnyi)

van a leveg6t61.

milli6in aramli k keresztiil aver, ve kony egyes legho lyagocskakat , A tiid6ben aver gezte korforgasat , es a test igenyei

ujjakkent fogjak korul az oxige nre e hes. Mar elve-« teljesen kivonta k bel61e

maj dnem

ezt a letfontossagu anyagot. A t ild dh o lyag o cs k a kb a n bdsegese n van oxigen, ami a k6rnyez6 levegobdl val6 belegzes u t a n a koncentracio-s gradiens (a befele egyre cs6kken6 es mel ye desebe eljut. o x ig c n t a rta l o rn ) folytan a tiid6 min-r-

r---------------1~
N

o ~------------~> lipidek (0.5) ~ fibrinOgen (0.3)

den zugaba

Az oxigencsere hat ekonysaga e lke pesztc. A tu d dho lyagocskak es a kapillarlsok kett os ret ege kitedtve egy IOx8 negyzet me t eres hclyisc+get tudna nyeg lenne, hoz ahhoz, t enhesse n. Ez alatt delmeskedik. levegd) mozog. az id d alatt A az oxigen egyszeruen hely fizikai t o rve n y n e k enge+teriiletr61 be le ld (oxige ndus fele egben , ve kony valto+szege ny ve r) folyadekret nagyobb ko ncc n t rac ioju padlo szdnyegge minthogya l b e bo r it a n i, azonban kapi llarisok Aver ez igen ve kony szO~ b a rm el y id opon tban csak 90 milli-s a lcvcgd+mcgtor+-

. Isz616cukor

(0.2) ~ aminosavak (0.11_~

'n

liter vert tartalmaznak.

eleg k6zel van a ra ml asa soran egy negyed m a s o d p e r c alatt

hogy az oxigencsere

a kisebb Felold6dik

ko ncc nt ra c ioju

(oxige nben

Sokezeles hatasara aver harorn j61 elhatarolt retegben iilepedik Ie (balra): plazma, feherversejtek es vorosversejtek. A plazma f6kent vizb61 all, mintegy het szazalek old ott szilard anyagot tartalmaz,

szervetlen s6kat es szerves anyagokat. A s6k pozitiv es negativ ionok formajaban vannak jelen a verplazmaban, a szerves anyagok tulnyomoreszt feherjek, zsirok es szenhidratok

a legholyagocskakat

atdiffundal a t iid dh ol yag o cs ka k es a hajszalerek falat alkot6 sejteken es a ve rbe ju t . Aver felfrissiil, kekes szine biborv6r6sre zik, majd folytatja utjat a sziv kozvetfteseve

l , vissza a testsz6vetekbe.

Ez azonban csak az e re m egyik oldala. Amennyire szukseg van az oxigenre , annyira karos a szc n-d ioxid je l e n l e t e , A test ke m ia i reakci6i-

94

Aver

Az egyiittesen t6bbezer kilometer hosszusagu vererek biztositjak aver folyamatos keringeset az egesz testben. Ez a keringesi rendszer teszi lehetove a sziv szrimara , hogy oxigennel telitett vert pumpaljon a ver6ereken (piros) keresztiil a sz6vetekbe, es hogy a bornlasterrnekek 6sszegyiilhessenek a visszereken keresztiil a szivbe visszaaramlo verben (kek). A kisebb verkor a tiid6be viszi a vert, ami ott megszabadul a szeri-dioxidtol, majd visszajuttatja a szivbe, ahol ujra felt6lt6dik oxigennel
nyaki

nyaki

ve ro e r

(arteria alatti

kulcscsont (vena vis sz e r t o ve r o e r Iv t

e

subclavia)

(aortalv~

f5

vis

(vena

cava

superior)

atso

f6 visszer

(vena cava infer

combveroer (arteria femoralis).

combvlsszer

(vena femorali

95

A
I

..
k6zeps6

szlvvlsszer

k6riv

alaku

ag

L-

tud6leg-

h61yagocska

96

Aver

Ket fontos masodlagos keringes gondoskodik a szlvrol es a tuddrol (balra), valamint az emesztoes a kivalasztoszervekrol (jobbra). A sziv sajat verellatassal rendelkezik, a tudobe n , a gazcsere helyen kapillaris venak es arteriak talalkoznak, ezekbol a t iid d elegendo oxigenhez jut. A majkap visszerrcndszcrc (vena portae (pirossaljeliilve) az ernesztes termekeit szallitja a majba. A salakanyagokat (bomlasterrnekeket) aver a vesearterian keresztiil viszi a vesebe , ott ezeket a vese kisztiri es a vizfelesleggel egyiitt vizelet formajaban iiriti ki

m ajvl s s z e r _ (vena hepatica)

_majver6er (arteria hepatica)

. gyomor

-"""1i---'

rnajkapuvts (vena

sz er

portae)

-Iep

(lien)

rna]

(hepar

fels6

b elf o dr i visszer mesenterica superior)

also (vena

belf o d ri mesenterica

(vena

vis sz e r inferior)

teszal!o vas taqb et

c slp o b el

ve

q bel

vtsszer

ievisszer renalis) fels6 i veroer (arteria esenterlca superior) . .

hugyvezett\k-

97

Aver

Ebben ban.

a rendszerben

minden

hemoglobinmolekula sem ve let lenszeruen ossze, (erythrocyta), elnyujtott

ncgy oxigenmo+ lebeg a vcraram+ezeket vcko ny har+ez a kanalsze+korong alaku sejt.

le kulat hordoz. tya vonja be,

A hemoglobin

Nagyj abel 270 milli6 mole kula] a tapad igy alakul ki a vorosversejt

nle n b eme lye dd koz e pti , fank forrnaju,

A vorosversejt az emberi test egyik legkisebb es Iegegyszerubb feleph tesu sejtje; nem sokkal t o bb , mint egy m e mb r a n ho z kot ott , suru hemoglobinleves, tek ne lku l. A testben A t6bbi a vorosversejtekbol van a legt6bb, egy kis vercseppbe hoznak eletfiek. n t6bb milli6 vorosversejt. sejthez hasonl6an Ide-odaj6nnek-mennek, a vorosversejtek es visznek. A t iid d a t6bbi sejtben t a lalhat o sejtmag es egyeb szerkeze+-

sem 6r6k alatt megtett

es a sz6vetek k6z6tt mintegy h a r o m h6nap

75 000 fordul6

u t a n a vorosversejt elpusztul. E rendkiviili k6rforgalom igenyeinek kielegltesere minden m aso dpe r cbe n ko rtilbe lul 3 milli6 u] vorosver+ sejt keletkezik Etkezes es ugyanennyi pusztul is el.

a teniszpalyan energia es a nyersanyag k6rbeutazza az egesz tes-tosszm e r et f

A "sziiksegletegyenlet" masik old ala, az a vekonybe le n at erkezlk. Aver, mik6zben tet, oxiae nkor d helvek (hemcsoDortok) (hemcsoportoK)
A,6, i 6, hemoglobinmolekula, amelynek modelljet mutatja be az abra (jenr) , negy 6sszecsavarodott feherjelancbol all, ezek mindegyike egy-egy vasatomot vesz k6riil. Minden egyes vorosversejtben 300 milli6 hemoglobinmolekula talalhato es minden molekula negy par oxigeriatom megkotesere kepes, A hernoglobinmolekulak az exigent a tudoben veszik fel, es a szovetek hajszalerhalozataban k6nnyen leadjak, A hemoglobin hianya sapadtsagban es a verszegenyseg mas tiineteiben nyilvanul meg

egy masik hajszalerhalozatba vekonybel be lesebdl

is be le p , a korulbel iil 7 meter k ie rn e l ke dd , mikroszkopikus

hosszusagu "ujjakba", k6nnyen lek, vlzzel ami

a bclbo lyho kba (vilii). Egy sikban kite ritve , a belbolyhok felulmuljak a tiiddho lyagocskaka t is, mert tcniszpalya tudnak mar beboritani. mo le kulak folyamat Az e mesztes forrnajaban utjan so ra n lebontott tapla-« most van jelen, a lctfontossagu

m c r c t rl udvart egyiitt

abszorpci6s

a be lbo lyh o ko n at ke riil be

a be lcsat ornabcl

a ve rara mba.

Az emberek csak id dn ke nt esznek, a sejtekben viszont folyamatos energiaes anyage llatasra van szuksegiik. Hogyan lehet ezt biztosi-« tani? A ver a belbolyh szazezer apr6, ck hajszalerhalozat abcl egy nagy e rb e , a belek-rararnlik be. A majban szegeny varazsla-« es ta l a lha to . Ezek bel a majba vezeto mintegy ugyan, tat: kapuvisszerbe (vena portae)

hatsz ogletu lebenyke

(lobulus)

a sz6 szoros e rt e l m eb e n fiirdenek

a ve rbe n , ami itt oxigenben kkal van telitve. az anyagcsere jutt atjak

de ujo n n a n felszivott t apanyago atalakltjak , taroljak, ujra

A Iebe nyke k majsejtjei vegzik feladatukat, forgalomba a t6bbi a szdl ocukrot , a zsirokat, a Ieherjeket

es kibocsatjak

tap anyagot , amikor

nak ezt a bo ml a st e rm e ket aver veszi fel a szovetekbol ban. A szc n-d ioxidtol megemelkedne, ket iranyu meg kell szabadulni, es me rgezcve a ko z l e kedes. m ie lctt nagyon

feloldott

Iorma-r-

k o n cc n t ra c ioja szen-dioxid+halad+-

ahol azokra szukseg van. Az ellatas soha nem akadozik. A sziv altai egyperc alatt p u mpa l t vernek mintegyharmada halad at ezen a csoda~ latos vegyi gyaro n. A majat elhagy6 szerv, ver viszi magaval sz6vetnek. fontossaganak is vert, bl zo nylt ekakeppe A majveroer fontos oxh verre l; n rendelkezik. a feldolgozott tapanyag egy o kat es osztja el valamennyi verellatasi Ez aver rendszerrel az elenkvoros keveredik

valna , igy a t u d db e n nem egy~ A kifele halad6 e ll en tete s iranyban

iranyu , hanem nak.

m o l e ku l a k a b e e rk ez d oxlgenmolekulakkal A szen-dioxid-gazt

A maj , ez az egyedulallo maso d ik a tiid dbdl frissen hozza

a t u d d lelegzi ki, igy ke riil a legkorbe ,

hogy a nagyon

.Iat ek a szamokkal Az oxigen nem ve le tlensz ertie n , oldott sajat hordoz6ja van: mo le kulak a hemoglobin formajaban A t6bbi verfestek, lebeg 99 aver plazrna] ab a n ; mind6ssze zale k oxigennek nagyj abol egy szazaleka.

gent biztositsa. beomlik

a kapuvisszerben

szallitott

a fo majvisszerbe , es onnan

ararnl ik felfele a szivbe.

sza~
egy

EIO

vizveze tek a maj alatt, a hasiireg felsc-hatso reszebe n helyezkedik el

nagy feherjemole kula. Osszecsavarodott formaja modern, tomor e kszerre e m lekeztet. Egy hemoglobinmolekula mintegy tizezer atom+b61 all, ezek negy, 6sszefon6dott am ino snvlancot alkotnak. Minden lane egy sze n-, h idrogenes o x ig c na t o m o kb o l allo gyurut fog korul , az ugynevczctt vasatom hemcsoportot. el. Minden hem kozeppo ntjaba n egyetlen helyezkedik

K6zvetleniil

a ket vese. A vese bonyolult, e16 vlzellato rendszerhez hasonl6an kiszilri a verbdl a h ul lad ekanyag okat , elsosorban a karbamidot (u re a t , errol nevezik a vese te r m e ke t u n n a n a k , vizeletnek). es a vizfelesleget valasztjak szilrik at. Mindegyik ront (nephron) anyagok mcgszurt vese t6bb tartalmaz. mint egymilli6 finom paranyi csom6k, szakszeru a h6lyagba, szurocsket , nefutjan es es Csavarodasok, bejutnak hurkok es a ke m iai ki. a vesek a mindenkori A vesek a test teljes verkeszlctet A kulonfele s6kat szuksegletnek naponta megfele16en hatvanszor

A vas "az oxigen m a g n e se ", Eleg eros ahhoz, hogy a t u d d oxigendus ko myez e t ebe n az exigent magahoz vonzza, de ahhoz nem, hogy meg is tartsa a sz6vetek oxigenben szegeny megfordul: csak hetven amelyek a verbe n. kisebb k o r iil mc nyc i k6z6tt. szeri-dioxidot h a n yadat , olyan A vissza~ el, de fele vezeto a ke le tkezc u t o n m flkod ese sz en-d ioxidnak szallit

ko nc ent rac iog radie nse in ek anyagok ver pedig visszater

kihasznalasa

A szcn-dioxid+ke m ia i reakci6k

a felesleges es a karos mas szervnel nagyobb

a megtisztitott A vese minden osszetetelet

m ol e kul ak z o m e (mintegy la nco lata n megy keresztiil, egye nsulydnak fc nnta rtasat

szazaleka)

a keri nge si rendszerbe.

segitik a savas es lugos anyagok

m e rt e kb e n hat arcz za meg aver egyensulyat.

ezzel a belsd k6rnyezet

98

Aver

bazofil limfocita

neutrofil Iimfocita A rl'hcnersl'jl'k kiilonooz6 tipusuak, es mindegyik tfpus sajatos feladatot lat el a test vedekezesi
Ver etemzes Az a sajatos kemi ai anyag es igencsak osszetett k o kt e l , amit jelent, nem va la sz th a to szet csipesszel es taglt okkal , kozonseges vetekhez ban hasonl6an. Mar az Idosza m lt asu nk el6tti hires gorog orvos megfigyelte iiveget allni hagyja, szinii, negyedik akkor Hippo kratesz azonban, aver szoA mintegy tizrnil lard hajszalerbol

eozinofil limfocita rcndszcrebcn. A vorosversejtekke! ellentetben a feherverscjtcknck van sejtmagjuk

allo h a ta l m a s , atfogo h al o zat rnin-rtartalmazza. kicsereldd Itt es Ez a nagy es csendes

den pillanatban folyamata.

a test verkesz le te ne k ot szazalekat elhagyja a vorosversejteket

a hajszal erekbe n a ver ad es vesz. Az oxigen

szazad-« hogy ha

, at ha t o l az egy sejt vizes o lda t a n e l lent et es iffi~ a szovetek+k e mi a i anyag folya+-

a s6val kezelt vert tartalmaz6 A legfels6 ret eg tiszta,

a Ieul epe des ez a plazma.

vastagsagu hajszalerfalon , es a sz ove tkozt i folyadek atdiffundalva eri el sejteket. A szen -dioxid diffuzioja nyu. A t apauyago k is a ve rbdl keriilnek t e r rn e k e k es a salakanyagok b ol mennek - pel daul mathoz. hormon (p el daul a hugyanyag testiinkben e h h e z a nagy

soran h a r o m kul o nboz d reteg k iil o niil el. szalrnasarga at tctsz d, A vekony k ozepsd reteg Ieherversejtekbdl all. A legnehezebb, vor os szinii ret eg vorosversejt ekbdl all, es csaknem a fele a vern e k (45 tcrfo+gatszazal ek) . A plazma tul nyo m o resze (mintegy 93 szazaleka) viz. A viz cgycb+kent a testben az old6szer sz.er epet tol t i be. A pl az maba n igen sok anyag t a la l h a to oldott a llapot ban , pel daul n a t r iu m o t es klort tartal+maz6 (zsirok) egyszerii sok , egyszerii feherjek, sz.enh idrat o k (igy sz6l6cukor), ilyenek pe.ldau l a globulinok lipidek (ezek es osszetett

ki szovet ekb e , mig a mellek+- urea) el6fordul6

at a verbe , Sok mas, - csatlakozik

kicserelodesi

A kiizdfiter

feher

ruhas

lovagjai palackban a vilagos szinii ve kouy reteg amely kesze n all arra, hogy m indha lal ig k a to naja haljon meg, ha
fur--,

A leiilepedett vert tartalmaz6 olyan hadsereget tartalmaz, ve del m e zz e a testet t6zes vagy egyeb betcgseg

- es ha kell , milliard

kozott sok az enzim)

es az albuminok.

t a ma d , A sz6ban
visszer (vena)

forgo ve d dk a feherversej-

ve roe r (arteria)

A szivbol kilepd vererek elagazodva egyre szukebbe valnak. A nagy ver6erek veroerecskeve (arteriola), majd metarteriolava , vegul hajszalerekke sziikiilnek, azutan ismet tagasabb kis visszerre (venula), majd nagy visszerre kapcsol6dnak ossze

99

vir

B-csoportu v6r
gY8koris~gll (Sl~laI6kban)

25-30
2G-25 15-20

o o
•

·
I!;]

1~15

5-10

A vercsoportok eloszlasa a Fiildiin kulcsforitossagu inforrnac iot ad az antropol6gusok szarnara az 6semberek vandorlasarol. A terkepcn lathato a Bvvcrcsoport jelenlegi eloszlasa: legnagyobb a gyakorisaga Kozep- Klnaban; innen terjed nyugati iranyba Europan keresztiil - ami valoszfrnileg a XIII. szazadi mongol betoreseket tiikr6zi -; es kelet fele, a Bering-szoroson at Eszak-Amerik:iba -; ez az amerikai indianok es a mongol nepek k6z6s eredetere utal. A vertipusok osszeferhetosegenek (kornpatibilitasanak) d6nt6 jelentdsege van a vcratomlesztcsbcn (transzfuzioban). Azokat a csoportokat, amelyek osszcfcrnck egymassal es biztonsaggal keverhet6k, a diagram r6zsaszin oszlopai jelzik (jobbra). A donor (0, ad6) csoportok a bal oldali oszlopban, a recipiens (R, befogad6) csoportok a diagram fejlecen szerepelnek. Minden vercsoport keverhet6 onmagaval (tehat A az A-val, B a B-vel es igy tovabb). Akar az A, akar a B adhat vert az AB-nek. A O-t gyakran univerzalis donornak is nevezik, mivel valamennyi vercsoportu ember kaphat O-s vert. Ha azonban a veratomlesztes soran A vercsoportu befogad6 (recipiens) B vercsoportu vert kap, akkor ez a vorosversejtek osszecsapzodasat (agglutinacio) eredme nyezheti. ami stilyos kovetkezmenyekkel jar a befogad6ra nezve

IP

R ...

AB

N3

f-

tek kely:

(Ieukocyt

ak).

Sz am a ranyuk hatszaz

a vorosversejtekhez vorosversejt esik. sejtmagjuk amikor ismeretes.

viszonyitva

cse+-

A feherversejt-hadsereg pat. A korbejaro a t6bbiek a sz6vetekben

tu lajd o n k e pp e n szakemberekb61 mintegy Am6boid ellen6rzik, hogy minden mozgassal rendben

allo csa~ van-e. folyto+ ~~ gom= min=

r-

egy feherversejtre

A vorosversejtektol es egyeb sejtszervecsr-

hadseregnek mozgckonyak. haladnak

fele a verbe n vegez 6rjaratot (alakjuk

e lt e r de n azonban ke ik is vannak. h ova elmenjenek

ezek teljes sejtek, abban a pillanatban, 6t f6 tipusa

Oria ll o ak e s fiiggetlenek,

es keszek arra,

hogy m indcn

A feherversejtek sejtjei k6z6tti jei k6z6tt

szukseg van rajuk. Mikroszk6pban

vizs-:

nos valt oztat asaval) tar+szaza-: feste+

vegig a kap illar iso kon , a kapillarisfalak

A Ieherversejtcknek galva h a r o m csoport talmaz. Ezek vagy neutrofilek le ka ) , vagy eozinofilek le k). N eviiket sek so ran milyen sejt-csoport

rcscke n kiprese lddne k es szet szorod nak a sz6vetek az elle nseg: bakt e r iu m o k , virusok, a bejutasra Amikor valamilyen megjelennek, fel, amelyek valtanak ki. m6don

ran eze sre szerncses

(gr anu lalt ) , apr6 r6g6ket mintegy hatvan

levd t e rb e n , Ugy Iatszik,

Az ide kiviilr61 behatol6k (az osszmennytsegnek ba k vagy e ldsko ddk. szer finom bels6 (h a r o m szaz alek ). vagy bazofilek veszik fel a festeket. (nyiroksejtek, (h et szaza-: Ieherver+ szaza-:

dig kepe sck , akar a b6r re pe d e se in , akar a Iegzd- es az cmcsztdrcnd b u rk o l a t a n at. A bazofilek gyulladasos a vedosereg ta m ad asb a lendiil. Ie kuzdesere hivatott es egyes Iirnfocitak szabaditanak folyamatokat

arr61 k ap t a k , hogy targylcmczcs, m6don

laborat6riumi A ket tovabbi

a kn a h o z hasorr= a betegseg

a limfocitak

Iyrnphoc ytak ; huszon6t

16ak, es olyan kc mi a i anyagokat

lek) es a rn o n o c it a k.

100