HLZATOK

1. BEVEZETS

1.1 . Hlzatok csoportostsa

1.1.1 . Kiterjeds szerint
az eszkzk kzti tavolsag nagyon kicsi, kisebb, mint 0.1 m, esetleg egy kartyan bell
helyezkednek el. Ekkor miniatr halozatrol beszelnk.
az eszkzk kzti tavolsag kisebb, mint 1 m, azaz egy ,dobozon bell helyezkednek
el, de mar nem egy kartyan. Ekkor tbbprocesszoros vagy kis halozatrol beszelnk.
az eszkzk kzti tavolsag kisebb, mint 1 km. Ekkor lokalis halozatrol (LAN, Local
Area Network) beszelnk.
az eszkzk kzti tavolsag kisebb, mint 10 km. Ekkor nagyvarosi halozatrol (MAN,
Metropolice Area Network) beszelnk.
az eszkzk kzti tavolsag a Ientieknel nagyobb. Ekkor nagy kiterjedes halozatrol
beszelnk.
1.1.2 . Az eszkzk kzti sszekttets, azaz csatols szerint
1.1.2.1 . Szorosan csatolt rendszerek
A szorosan csatolt rendszerek eseteben a csatolas un. parhuzamos interIace-n keresztl
zajlik. Ezen at az alabbi adatok aramlanak:
adatsin: a sint alkoto vezetekek szama valtozo, altalaban 8 es 64 adatvonal kztt
mozog;
cimsin: az eszkzt meg kell nevezni;
vezerlsin: az eszkz szamara ki kell adni, hogy milyen mveletet vegezzen el;
orajel: ez hagyomanyosan es Iizikailag a vezerlsinhez tartozik, de a halozatok
kommunikacioja szempontjabol klnsen nagy jelentseggel bir. Ez biztositja a
kommunikalo eszkzk egyttmkdesenek temezeset.
Megjegyzes: szorosan csatolt rendszernek minsl a kiterjedes szerinti csoportositasban a
miniatr es a tbbprocesszoros (kis) halozat.
1.1.2.2 . Lazan csatolt rendszerek
Lazan csatolt rendszernek minsl a kiterjedes szerinti osztalyozasban a lokalis, a
nagyvarosi es a nagy kiterjedes halozat.
Lazan csatolt rendszerek eseteben nem oldhato meg, hogy a ket berendezes kztt nagy
szamu vezetek Iusson. Ennek mind gazdasagi, mind mszaki okai vannak. Gazdasagi
szempontbol nem kiIizetd, hogy a tavoli eszkzket hosszu kabelekkel kssk ssze.
Mszaki szempontbol nem elnys ket tavoli gepet vezetekkel sszektni, mert lassu lenne a
jelterjedes, nagy a kls zajteher, ezaltal jelentsen torzul a jel es a nagy tavolsag miatt nagy a
hasznos jel disszipacioja.
Ezert a lazan csatolt rendszerek eseteben a parhuzamos interIace helyet a soros interIace
veszi at. Ez megkveteli, hogy az ado oldalan parhuzamosan meglev adatokat sorossa
alakitsuk, ilyen modon tovabbitsuk, majd a vev oldalan a soros adatokat ujra parhuzamossa
tegyk.
Ez a szemlelet termeszetesen nem azt jelenti, hogy a tovabbitando adatok elternenek a
lazan es a szorosan csatolt rendszerek eseteben, hiszen itt is biztositani kell az adatok
aramlasat (adatsin), az eszkzket meg kell cimezni (cimsin), az eszkzknek mveleteket
kell vegrehajtaniuk (vezerlsin) es az eszkzk mkdeset szinkronizalni kell (orajel).
1.1.3 . Kialaktsuk szerint
1.1.3.1 . Terminalok
Adott egy kzponti szamitogep es e kre input-output eszkzket telepitnk. Ezeket az
input-output eszkzket nevezzk terminaloknak. Ezek a szamitogephez altalaban soros
interIace-n (szabvanyos: RS 232) keresztl csatlakoznak abban az esetben, ha megIelel a
terminal es a kzponti gep tavolsaga, valamint megIelel adatatviteli sebesseg tud kettejk
kzt kialakulni.
1.1.3.2 . Nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozat - terminal halozat
Ha a terminalok tavoliak, akkor a kzponti szamitogep es a terminalok kzti kapcsolatot
valamilyen nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozat biztositja. Ehhez kiegeszit berendezesek is
szksegesek, mert a nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozat elssorban analog adatok atvitelere
keszlt. Ezert mind az ado, mind a vev oldalan kell lennie egy olyan eszkznek, mely a
digitalis jelet analogga alakitja es Iorditva. Ezek a modemek. A kzponti szamitogep es a
terminal kzti kommunikacio nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozat eseten vagy kapcsolt
vonal vagy aramkri allokacio segitsegevel trtenik.
Az olyan halozatot, ahol a kzponti szamitogep egy nyilvanos kapcsolt tavbeszel
halozaton keresztl erhet el, terminal halozatnak nevezzk. Ez nem szamitogephalozat,
hiszen egyetlen kzponti szamitogep szolgaltatasait erheti el egyszerre tbb Ielhasznalo. A
terminalhalozat eseten a jeltovabbitas, azaz az sszekttetes ketpontos (point to point).
Szamitogephalozatnak nevezzk autonom szamitogepek sszekapcsolt rendszeret, ahol az
sszekapcsolas az alabbi celok megvalositasa erdekeben trtenhet:
erIorrasok megosztasa;
nagyobb megbizhatosag;
adatok gazdasagosabb Ieldolgozasa;
kommunikacio.
1.1.3.3 . Lokalis halozat
A lokalis halozat specialis kialakitasu, kis terleten elhelyezked intelligens eszkzk
sszekapcsolt rendszere. Itt olyan eszkzk kapcsolodnak ssze, amelyek akar egymassal is
kepesek ertelmesen kommunikalni.
A lokalis halozatoknal az adatatviteli sebesseg 10 megabit/sec krli, a bithibaarany 10-9-
nel kevesebb. Az atviteli kzeg lehet csavart erpar (ld. gyrtopologiaju vezerljeles halozat),
koaxialis kabel vagy radiohullam.
A lokalis halozathoz az alabbi szabvanyos architekturak tartoznak:
ETHERNET--halozat: sintopologiaju, veletlen hozzaIeres;
token-busz vagy vezerljeles sin: determinisztikus az egyes elemek hozzaIerese, mert
az egyes allomasok a sinhez, mint eszkzhz csak determinisztikus modon Ierhetnek hozza.
Ezt elssorban ipari celokra alkalmazzak;
gyrtopologiaju vezerljeles halozat: szinten determinisztikus hozzaIeressel
rendelkezik, hiszen mindegyik intelligens eszkz csatolhato. A jeltovabbitas modja
megegyezik az elz kettvel. A jeltovabbitas alapelve az zenetszoras (broadcast), mert egy,
a sinre csatlakozo allomas altal generalt jel minden csatlakozo eszkzhz eljut, szemben a
terminalhalozattal, ahol ketpontos az sszekttetes.
A gyrtopologiaju vezerljeles halozatot altalaban sodort erparral valositjak meg.
Adatatviteli sebessege 4-16 megabit/sec.
1.1.3.4 . Nagyvarosi halozat (MAN, Metropolice Area Network)
A kiterjedes nvekedtevel a rendszerrel szemben tamasztott kvetelmenyek is modosulnak.
A MAN kialakitasanak eredeti celja az volt, hogy a nagyvarosok Iorgalmat optimalizalni
lehessen. Ehhez ertelem szeren az adatok begyjtesere, Ieldolgozasara es kiertekelesere,
valamint az eredmenynek a kiindulasi helyre valo visszajuttatasara volt szkseg. Ez
megkveteli a nagy sebesseg
adatbevitelt es -kivitelt, valamint azt, hogy a rendszer ne csak egyIele adattal legyen kepes
hatekonyan dolgozni (pl. ne csak digitalissal, hanem analoggal is).
Tehat a MAN Ieladata, hogy integralt jelleg szolgaltatast nyujtson digitalis atvitelen
keresztl. Erre pl. az ISDN alkalmas.
Jellemzje, hogy nagy adatatviteli sebesseggel (100 megabit/sec Ielett) rendelkezik es a
hibaarany kicsi, 10-9 nagysagrend. Az atviteli kzeg lehet rez, vegszal, radio- vagy
mikrohullam, illetve VSAT.
A nagyvarosi halozat egyik tipikus peldaja az FDDI gyr. Ezt az alabbiak jellemzik:
ketts optikai szalas halozat;
nagy adatatviteli sebesseggel rendelkezik;
gerinchalozatkent Iunkcional, azaz erre a gyrre egyedi terminalok, egyedi halozatok,
egyedi szamitogepek es sszetettebb halozatok is csatlakozhatnak.
adatatviteli sebessege 100 megabit/sec.
1.1.3.5 . Nagykiterjedes halozat (WAN, Wide Area Network)
Ennek klnIele ertelmezesei leteznek:
nagy terleten elhelyezked eszkzk sszekapcsolodo rendszere, azaz egyetlen nagy
szamitogephalozat, amely egyetlen ceg, szervezet hataskrebe tartozik;
egyedi halozatok, lokalis halozatok es egyedi szamitogepek sszekttt rendszere. Ez
a Iogalom rokon a vilaghalo Iogalmaval, hiszen ott is hasonlo szerkezet lathato;
a nagykiterjedes halozat lokalis halozatoknak, autonom szamitogepeknek, autonom
rendszereknek es szamitogephalozatoknak sszekapcsolt rendszere.
A nagykiterjedes halozat Iontosabb jellemzi:
az sszekapcsolt eszkzk kztt nagy tavolsag van, jellemzen 10 km-nel is tbb;
az adatatvitel sebessege 1-100 kbit/sec;
a bithibaarany 10-6-nal kevesebb, tehat viszonylag rossznak mondhato;
az eszkzk egymashoz akar vezetekkel, akar anelkl csatlakoznak.
1.1.4 . Korai magn szmtgphlzatok
1.1.4.1 . A korai magan szamitogephalozatok kialakitasanak oka es modja
Ezek Iejleszteset az USA hadgyminiszteriuma kezdte meg. A Iejlesztes kiindulasi celja
volt, hogy egysegbe Iogja az egyes celterletek (pl. egyetemek, kutatointezetek,
kormanyszervek, stb.) szamitogepeit. Ennek erdekeben szeles krben kapcsoltak ssze a
szamitogepeket.
1.1.4.2 . A korai magan szamitogephalozatok Ielepitese
Ezeknek az alapegysege a host, akik egymassal kommunikalni szeretnenek. A hostok
kztt kommunikacios alhalozatok tartjak Ienn a kapcsolatot. Az alhalozatban csomopontok
helyezkednek el, csomoponti gepekkel. Ezeknek Ieladata a kommunikalni kivano hostok kzti
zenetek tovabbitasa.
Ket host kztt ugy zajlik a kommunikacio, hogy az els host a szabvanyos interIace
Ielleten keresztl elinditja a masik host Iele az zenetet. Az zenet tbb csomoponti gepen es
atviteli utvonalon halad keresztl; a ket host kztt az sszekapcsolas valamilyen algoritmus
szerint zajlik. Majd az zenet az algoritmus altal meghatarozott utvonalon keresztl eljut a
cimzetthez.
A tovabbiakban ezt a halozati kialakitast vesszk alapul, mert a LAN, MAN es WAN
halozatok ennek specialis valtozatai.

1.2 . Szabvnyok

Altalanos esetben is, ha valamilyen inhomogen rendszert kivanunk kialakitani, akkor
szkseg van szabvanyok bevezetesere. Ez jelen esetben klnsen igaz, hiszen itt sokIele
Ielhasznalo, soItware es hardware mkdik egytt.
1.2.1 . Szabvnyostsi szervezetek
CCITT (napjainkban: ITU, International Telecommunication Union): tavbeszel es
taviro technikaval Ioglalkoznak. A tevekenysegk nyoman valt lehetve az emberi hang
vilagmeret atvitele. Ebbl Iejlesztettek tovabb a klnIele tipusu adatok vilagmeret
atvitelet.
ISO (International Standard Oragnization): az alkalmazasi oldalt (nyelvek, soItware-k,
Ielletek, stb.) kezdtek szabvanyositani. Innen jutottak el mintegy top-down modszerrel a
Iizikai jelIolyam szabvanyositasahoz es a Iizikai jelIolyam modellhez.
IEEE: a lokalis halozatokat szabvanyositottak.
EIA: az interIace-ket szabvanyositottak.
1.2.2 . Szabvnyostsi irnyzatok
A szabvanyositas redukalodhat kizarolagosan a szamitogepek avagy a tavkzles szintjere,
de napjainkban mar e ket terlet egyre inkabb sszeIonodik.

1.3 . Architektrlis bevezets

1.3.1 . Az architektra elemei
retegezett struktura: ennek elemei a Iunkciohalmazok, amelyeket az adott retegeknek
meg kell valositani;
elemek, melyek a retegezett strukturat alkotjak;
relaciok, melyek az elemek kztt allnak Ienn.
Ahhoz, hogy egy halozat mkdeset Ielgyelni lehessen, szkseges egy szabvanyos
hardware- soItware architektura, amely biztositja az egyseges kommunikaciot az elemek
kztt. Ez esetnkben a tbbszint hierarchikus tervezesi struktura lesz.
1.3.2 . A tbbszintu hierarchikus tervezsi struktra kialakulsa
1.3.2.1 . Fekete doboz elv
Adott ket Ielhasznalo. Ha k egy szobaban lnek es kommunikalni akarnak, akkor nincs
szkseg kommunikacios halozatra, mert kztk kzvetlen kommunikacio tud kialakulni.
Ha a ket, egymassal kommunikalni kivano Ielhasznalo egymastol tavol helyezkedik el,
akkor egy szolgaltato segitsegere van szksegk ahhoz, hogy kztk a kommunikacio meg
tudjon valosulni. Ugyanakkor ha ez a kapcsolat mar letrejtt, akkor ugyanolyan modon
tudnak egymassal beszelgetni, ugyanazokat a mondatokat tudjak hasznalni, mintha egy
szobaban lnenek. Tehat kztk nincsen kzvetlen csatorna, csak virtualis kapcsolat. Elnye,
hogy a Ielhasznaloknak nem kell tudniuk arrol, hogy a szolgaltato kztk a kapcsolatot
milyen modon valositotta meg, szamukra ez egy Iekete doboz maradhat, hiszen k csak az
egyseges Ielletet latjak a szolgaltatobol.
1.3.2.2 . Tbbreteg, egymasbaagyazott struktura Ielepitese
A szolgaltatot kivlrl egy egyseges, szabvanyos interIace Iellet Iedi. Ezen helyezkednek
el a szolgalat eleresi pontjai. Ezekhez a pontokhoz csatlakoznak az egyes Ielhasznalok es
tovabbitjak igenyket a szolgaltatasra. A Ielhasznalo igenyet erzekeli valami, ami a
szolgaltato belsejeben helyezkedik el. Nevezzk ezt alszolgaltatonak. Ez az igenyre erre
reagal, kialakitja a kapcsolatot a masik kommunikalo Iel alszolgaltatojaval. Ugyanakkor az
alszolgaltato egy masik szempontbol tekinthet Ielhasznalonak is, tehat ez egy tbbreteg,
egymasbaagyazott strukturat, ugynevezett tbbszint hierarchikus tervezesi strukturat
eredmenyez.
Ekkor tehat van egy kiindulasi szint es az egymasra epl szintek bvlnek klnIele
Ieladatokkal. Ezeket aktiv Iunkcionalis elemeknek, entitasoknak tekinthetjk, melyek
valamilyen Ieladat megoldasara szolgalnak es az alattuk lev hierarchiaszintet bvitik.
1.3.2.3 . Mintapelda a tbbszint hierarchikus strukturara: tavbeszel halozatok
A szolgalat eleresi pontja a Iali csatlakozo. Az interIace Iolyamat az, amilyen modon a
szolgaltatas igenybe vehet (kagylo Ielemelese, a bugo hang kivarasa, tarcsazas, stb.). A
Ielhasznalo szamara lenyegtelen a szolgaltato bels Ielepitese (kommunikacio az
atviteltechnikai berendezeseken keresztl).
1.3.3 . Tvoli folyamatok kommunikcija
A Ielhasznalo egy adatIeldolgozasi mvelet vegrehajtasat kezdemenyezi. Ez a Ielhasznalo
es a szamitogep kztt egy interakciot jelent, aminek hatasara elindul egy alkalmazoi
Iolyamat Iutasa. Ez gyakorlatilag tehat egy szolgalat igenybevetelet takarja. Ezt a szolgalatot
kerni kell, automatikusan a szolgaltatas nem alakul ki. A Iuto alkalmazoi Iolyamat hardware
igenye es a rendelkezesre allo hardware eszkzk kzti diszponalast a helyi operacios
rendszer vezerli. Abban az esetben, ha az alkalmazoi Iolyamat teljes egeszeben le tudott Iutni
a helyi szamitogepen, stand alone Iolyamatrol beszelnk.
Ugyanakkor elIordulhat, hogy a Ielhasznalo (a tovabbiakban: terminal) egy A rendszerrel
all kapcsolatban es adatIeldolgozasi mvelet vegrehajtasat kezdemenyezi. De ezt nmagaban
az A rendszer nem tudja elvegezni, szkseges hozza egy B rendszer is. Ahhoz viszont, hogy
az A rendszer egy X alkalmazoi Iolyamata kommunikalni tudjon a B rendszer egy Y
alkalmazoi Iolyamataval, az szkseges, hogy a ket rendszer kztt legyen valamilyen hirkzl
csatorna, valamint egy hardware- soItware sszetetel, ami tamogatja a ket rendszer kzti
kommunikaciot. Ez egy egyseges C Iolyamat, amit mind az A, mind a B rendszer ala kell
telepiteni. Az X es az Y Iolyamat belsleg kommunikal a sajat C Iolyamataval es ezen ket C
Iolyamat kztt alakul ki a kommunikacios csatorna. Ez a C Iolyamat egy specialis
szolgaltato, egy alarendelt Iolyamat, aminek Ieladata, hogy tamogassa ket, tavoli Iolyamat
egymas kzti kommunikaciojat.
Ezt a C Iolyamatot strukturaltan kell megtervezni. Ez az alabbi szintek kialakitasat jelenti:
1. bitek mozgatasa. Ez az alapszolgaltatas. Ez nmagaban is mkdkepes lenne, de a
kezelese nehezkes. Ugyanis ekkor az X es az Y Iolyamat Ieladata lenne Iigyelni olyan
dolgokat, mint pl. a szinkronizacio, temezes. Ezert celszer ezt az alapszolgaltatast
kiegesziteni.
2. A szint Ieladata, hogy bitsorokbol allo ertelmes egysegeket, ugynevezett kereteket
hozzon letre es tovabbitsa azokat. Ennek a szintnek az a problemaja, hogy a csomopontoknal
nem elegend csupan ez az egyetlen dntes, ott sszetettebb dntesek meghozatalara, pl.
utvonalvalasztasi algoritmus Iuttatasara van szkseg. Igy tovabbi szintek hozzaadasara van
szkseg.
Ezzel tehat lathato, hogy a korabbiakban leirt tbbszint hierarchikus tervezesi strukturat
alakitottuk ki a C Iolyamat belsejeben.
Elmondhato, hogy az A es a B rendszerben is van egy elsrend szolgaltato, aminek
Ieladata egy szolgaltatas biztositasa (jelen esetben a bitek mozgatasa). Mivel ezek a
szolgaltatasok mindket rendszerben azonosak es kzs interIace-szel rendelkeznek, ezek
sszehuzhatok es bellk egy Iekete doboz alakithato ki. Ez a szemleletmod klnsen akkor
elnys, ha nem csupan az A es B Iolyamatokrol van szo, hanem ez kiegeszl a C es D
Iolyamatokkal is, amelyek csatlakoznak a rendszerhez es ugyanazokat a Ieladatokat vegzik
(tehat bennk is van pl. egy elsrend szolgaltato).
Ugyanakkor a Ienti modell kialakitasa soran a hangsuly az egymasbaagyazason es nem az
egymasraeplesen van. Ezt a Ienti modell nem tkrzi elegge szemleletesen.
1.3.4 . Tvoli felhasznlk egyms kzti kommunikcija
A Ielhasznalok kzti kommunikacio virtualis es nem kzvetlen. Ahhoz, hogy az
alkalmazasok is kommunikalni tudjanak egymassal, egy egyseges Ielletre es egy
kommunikacios alrendszerre van szkseg. Utobbi biztositja a ket kommunikalo Iel kztt a
kapcsolat kiepleset. A tenyleges kommunikacio az adatatviteli halozaton keresztl zajlik.
1.3.5 . A hierarchikus struktra elemei
Valasszuk ki a retegezett szerkezet egy tetszleges reteget, az N-edik Iekete dobozt! Ennek
Ielletet az N-edik interIace-nek nevezzk, ezen keresztl a szolgaltato elerhet vagy a
szolgaltato szolgaltatast tud nyujtani. Az N-edik interIace-n helyezkednek el az N-edik szint
szolgaltatasi pontok (SAP).
A szolgaltato Ieladata a kapcsolatok kialakitasa, a ket szolgalat eleresi pontra nezve a
kapcsolat megvalositasa, azaz az N-connection letrehozasa. A szolgaltato eredmenyeit az
N1-edik szint Ielhasznalok hasznaljak. Ezen Ielhasznalok kztt a kapcsolat virtualis,
mondatokon keresztl zajlik es szabalyokkal korlatozott. Azon szabalyokat, amelyek
szabalyozzak a ket azonos szint Ielhasznalo kzti kommunikaciot, protokollnak nevezzk. A
protokoll az alabbi szabalyIajtakat Ioglalja magaba:
szemantikai szabalyok: mit mondhatnak a kommunikalo Ielek;
szintaktikai szabalyok: hogyan, milyen Iormaban kzlhetik mondandojukat a
kommunikalo Ielek;
sorrendi szabalyok: milyen sorrendben mondhatjak mondandojukat.
1.3.6 . Adatelemek
A halozati architekturak alapjan adatelemek deIinialhatok, amelyek szinten beagyazott
szerkezetet alkotnak.
1.3.6.1 . PDU (Protocoll Data Unit)
Az az elem, aminek segitsegevel a Ielhasznalok tudnak egymassal kommunikalni.
Maskeppen: ez az a mondat, amit egymasnak mondanak.
A generalodott mondatok explicit keres Iormajaban az interIace-n keresztl tovabbitodnak
a szolgaltato belsejebe, az alszolgaltatohoz. Az alszolgaltato ezt tovabbitja a
kommunikacioban Iogado Iel alszolgaltatojanak, ezaltal ez megint egy PDU-va valt. Ez igy
zajlik tovabb, igy alakul ki a beagyazott szerkezet.
1.3.6.2 . SDU (Service Data Unit)
A generalodott mondatot, tehat azt az adategyseget, amit az N-edik szint Ielhasznalo
alakitott ki, egy az egyben odaadja az N-1-edik szint szolgaltatonak, aki azt at is veszi, ez a
szolgaltatasanak targya. Ezaltal amig a mondat az N-edik szinten PDU-kent jelent meg, az N-
1-edik szinten mar SDU lesz, de Iizikailag nem trtent rajta semmi valtozas (tehat az N-edik
szint PDU ugyanaz, mint az N-1- edik szint SDU). Abban az esetben, ha az N-1-edik
szinten lev szolgaltato nem tudja az SDU-t elemi modon tovabbadni a Iogado Iel
szolgaltatojanak, akkor az SDU elejere hozzateszi a sajat, N-1-edik szintjenek megIelel
adatokat, ezaltal az PDU-va valik es azt tovabbitja explicit keres Iormajaban az N-2-edik
szint szolgaltato Iele. (Tehat az N-1-edik szint PDU-bol ugy lesz N-1-edik szint SDU,
hogy az N-1 -edik szint szolgaltato a PDU elejere biggyeszti sajat jellemz adatait).

1.4 . Szolglati modell

1.4.1 . Szolglati primitvek
Ahogyan arrol mar korabban szo volt, a tavoli Ielhasznalok kztti kapcsolat
kialakitasaban a szolgaltato jatszik nagy szerepet. Az Ieladata az, hogy a Ielhasznalok altal
igenyelt szolgaltatast teljesitse. Ahhoz, hogy ezek a szolgaltatasok meg tudjanak valosulni,
szkseg van egy bizonyos kommunikaciora, interakciora a szolgaltato es a szolgaltatast ker
gyIel kztt. Ez a kommunikacio bizonyos szabvanyos elemekbl, primitivekbl all. A
primitivek Iajtai:
Keres primitiv (Request primitive): ez a kezdemenyez Ielhasznalo valamilyen
kivansagat tovabbitja a szolgaltato Iele. Ez a teleIonos mintapelda eseteben a teleIonkagylo
Ielemeleset jelenti.
Bejelentes primitiv (Indication primitive): a tavoli Ielhasznalot ertesitjk arrol, hogy
vele valaki valamilyen kapcsolatot akar letrehozni. Ez a teleIonos pelda eseteben azt jelenti,
hogy cseng a teleIon.
Valasz primitiv (Response primitive): a tavoli Ielhasznalo reakcioja a hozza beerkezett
keresre.
Megersites primitiv (ConIirmation primitive): a rendszer ertesiti a kezdemenyez
Ielhasznalot arrol, hogy kerese teljeslt-e.
1.4.2 . sszekttets alap szolglat
Jellemzje, hogy a Ielhasznaloi adatok tovabbitasa eltt szkseges, hogy a kommunikacios
csatorna kialakuljon.
1.4.3 . Mintaplda sszekttets alap kommunikcira: szlltsi szintu interakcik
1.4.3.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt
O TCONN.req ( TSAP1, TSAP2, QOS, ...) A kezdemenyez Ielhasznalo a
rendszertl keri a szolgaltatas nyujtasat. Ehhez meg kell neveznie a ket szolgalat-
eleresi pontot, amin keresztl a szolgaltatas elerhet, illetve meg kell hataroznia a
szolgaltatas szintjet (QOS: quality oI service). Ezt vagy elIogadja mindket Iel, vagy
ujrakezddik az igenyles. Ez egy ujabb kommunikaciot igenyel a rendszer es a
Ielhasznalok kztt, aminek neve negotiation.
O 2. T zCONN.ind (TSAP1, TSAP2, QOS, ...)
O A kedemenyez Ielhasznalo altal kiadott keres a rendszerben Ieldolgozasra kerl es
a tavoli Ielnel egy indikaciot eredmenyez.
O 3. TCONN.resp (nyugta, indoklas, ...)
O A kerest vagy elIogadja, vagy elutasitja a tavoli Ielhasznalo. Ennek eredmenyet
tarolja a nyugta, ennek indoklasat pedig az indoklas.
O 4. TCONN.conI (nyugta, indoklas, ...) Ezt megkapja a kezdemenyez Ielhasznalo.
Ebbl ertesl arrol (pozitiv nyugta eseten), hogy a kapcsolat letrejtt es
kommunikalhatnak.
1.4.3.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal
Mivel a ket Ielhasznalo kztt csak virtualis kapcsolat van, ezert itt adatok nem
tovabbithatok, ehhez kln primitivek allnak a rendelkezesre.
O 1. TDATA.req ( atkldend adat ) 2. TDATA.ind ( atkldend adat )
A kezdemenyez Ielhasznalo adatai csak Iizikai uton tovabbithatok.
O 4. TDATA.conI ( ) 3. TDATA.resp ( )
1.4.3.3 . A csatorna Ielszabaditasa
Mivel minden adat atment, a csatornara tovabb nincs szkseg. Ezt a kezdemenyez
Ielhasznalo Ielszabaditja.
O 1. TDISC.req ( ) 2. TDISC.ind ( )
1.4.4 . sszekttets nlkli szolglat
A ket szolgalat-eleresi pont kztt nem alakul ki elzetesen csatorna, ennek ellenere
adattovabbitas lehetseges. Erre jo pelda a hagyomanyos postai levelezes, amikor a
mondandonkat megIogalmazzuk, leirjuk, azt egy boritekba csomagoljuk es azt megcimezve
Ieladjuk. Ekkor nem alakul ki kommunikacios csatorna a ket Iel kztt, megis biztositott az
inIormacio aramlasa.
Ehhez az alabbi primitivek szksegesek:
TUNITDATA.req ( TSAP1, TSAP2, QOS, adat )
TUNITDATA.ind ( TSAP1, TSAP2, QOS, adat)
Az sszekttetes nelkli szolgalat is lehet megersitett es megersites nelkli, attol
Iggen, hogy van-e a Ielek kztt response es konIirmacio.
1.4.5 . Szolgltatk s protokollok viszonya
Itt az a kerdes, hogy az N-edik szint protokoll hogyan mkdik kzre a szolgaltatas
biztositasaban. Ehhez tekintsk az alabbi abrat:



Annak erdekeben, hogy a szolgalat nyujthato legyen, szkseges, hogy az N-edik szint
Iunkcionalis egysegek az N-edik szint protokoll alapjan egytt tudjanak mkdni. Tehat a
protokoll Ieladata a szolgaltatas nyujtasanak biztositasa.

1.5 . Nylt rendszerek

A nyilt rendszer Iogalmara nincsen egzakt deIinicio. Itt csak az irhato le, hogy milyen
modon kell ket Ielhasznaloak egymassal kommunikalnia ahhoz, hogy e kommunikacio mas
tagokkal is tudjon bvlni. Amely rendszer kielegiti mindezen Ielteteleket, alkalmas lesz arra,
hogy nyilt rendszerkent Iunkcionaljon. Ezek a rendszerek az ISO altal kiIejlesztett OSI
szabvanynak Iognak megIelelni es ezaltal valnak nyilt rendszerre.

1.5.1 . Az OSI hivatkozsi modellje
1.5.1.1 . A hivatkozasi modell abraja



1.5.1.2 . A halozati mkdes Ieladatairol altalaban
Az alabbi szintek segitsegevel a halozati architektura teljesse valik. Ha ezt egy Iekete
dobozba Ioglaljuk, akkor ez tartalmazza mindazon Ieladatokat, amiket a halozat zavartalan
bels eletevel kapcsolatban vegre kell hajtani. A Ielhasznalo ebbl a szintbl a jellt
interIace-n keresztl nem lat semmit, ettl valik az architektura halozatIggetlenne.
O 1.5.1.2.1 . A Iizikai sszekttetes szintje
Ezen a szinten az adatok egy strukturalatlan bithalmazkent vannak jelen, aminek
kezelese sszetettebb, raepl Iunkciokat igenyel.
O 1.5.1.2.2 . Adatkapcsolati szint
Ez a szint a halozati atviteli hibak Ieltarasara, kijavitasara es a javitott adat
tovabbkldesere alkalmas. Ennek erdekeben a Iizikai sszekttetes szintjenek
strukturalatlan bithalmazabol ertelmes reszeket, ugynevezett kereteket vag ki.
O 1.5.1.2.3 . Halozati szint
A kommunikacios alhalozat belsejeben zajlo esemenyeket es Ieladatokat
menedzseli. Peldaul: utvonalkereses, Iorgalomiranyitas, torlodas elkerlese, stb.
Feladata annak biztositasa, hogy az adategysegek a Iorrascsomoponttol a
nyelcsomopontig eljussanak a kommunikacios alhalozaton keresztl. Ugyanakkor
nem Ieladata annak vizsgalata, hogy minden adatcsomag epen eljutott-e a
celallomasig es a nyel a kapott adatcsomagokbol az zenetet ssze tudja-e rakni.
Azaz nem kepes az adatok ertelmezesere.
O 1.5.1.2.4 .Csomagok szintje
Itt trtenik meg annak az ellenrzese, hogy minden adatreszlet egeszben eljutott-e a
cimzettig es az ssze tudja-e rakni a kiindulasi adatot.
O 1.5.1.2.5 . Szallitasi szolgalat
Feladata, hogy kialakitsa a host-host kztti megbizhato es gazdasagos adatatviteli
csatornat.
1.5.1.3 . Az alkalmazasorientalt Ieladatokrol altalaban
Ezek nagyreszt a Ielhasznalo munkajat tamogatjak azaltal, hogy egyes alkalmazasokat
gyorsabban es hatekonyabban tudnak megoldani. Ezek kzl bizonyos retegek el is
hagyhatok, Iggen az architekturatol illetve a megvalositani kivant Ieladattol.
O 1.5.1.3.1 . Viszonyreteg
Feladata, hogy az alkalmazasi Iolyamat vagy a Ielhasznalo igenyeinek megIelelen
letrehozzon egy kapcsolatot a tavoli Ielhasznalohoz vagy az alkalmazasi
Iolyamathoz, Iggetlenl attol, hogy a csatornat a szolgaltato tenylegesen
megvalositotta, avagy sem. Tehat a viszonyreteg Ieladata, hogy a szallitasi szinten
kialakult csatornan zajlo kommunikaciot masszivan tamogassa.
O 1.5.1.3.2 . Megjelenitesi szint
Biztonsagi okokbol szkseg van az adatok konverziojara, kodolasara, titkositasara.
Ezt vegezheti a Ielhasznalo is, de ehhez nyujthat tamogatast a hardware-soItware
architektura is.
O 1.5.1.3.3 . Alkalmazasi reteg
Ez egy interIace-t biztosit a Ielhasznalo szamara, hogy a rendszer szolgaltatasait
elerje. Mivel a szolgaltato szamtalan szolgaltatas biztositasara alkalmas, az
alkalmazasi reteg sok kis egysegbl all annak erdekeben, hogy mindezen
szolgaltatasok a Ielhasznalo szamara knnyen elerhetk legyenek.
1.5.2 . DPA s SNA protokollok
Leteznek egyeb, az OSI-tol elter protokollok is, de ezek nem terjedtek el nagy mertekben.
1.5.2.1 . DPA protokoll (Dot Protocoll Architecture)
Ez az OSI protokoll negy szintjet gyjti ssze. Hatranya, hogy kialakitasakor nem
gondoltak arra, hogy milyen halozaton Iog a rendszer mkdni. Kialakitottak a TCP
protokollt, ami alatt az IP talalhato, majd ugy gondoltak, ezek egymassal majd kommunikalni
tudnak minden halozaton. Ennek a megoldasnak egy modositott valtozata a hibrid TCP/IP
protokoll.
1.5.2.2 . SNA protokoll
Az IBM halozati architekturaja. Kiindulaskor 1 domain-es rendszer volt, ez Iejldtt 7
domain-es rendszerre, hogy nagyobb mertekben hasonlitson az OSI architekturara.
Ugyanakkor megmaradt az a tendencia, hogy az SNA protokollok csak nmagukkal
kompatibilisek, mas protokollal nem.
1.5.2.3 . Az OSI, DPA es SNA protokollok sszehasonlitasa



2. FIZIKAI SSZEKTTETSEK - ADATTVITEL

2.1 . Az adattvitel kommunikcis modellje
Az inIormacioIorras a tovabbitani kivant inIormaciot a bemeneti berendezesre juttatja, ami
ebbl a bemeneti jelet allitja el. A bemeneti jel az atviteli berendezesre kerl, ami a bemeneti
jelbl az elkldtt jelet kesziti el. Az elkldtt jel az atviteli kzegbe jut, ami zajjal, torzitassal
terhelt. Az atviteli kzegen keresztljutott jel a vett jel lesz, ami az atviteli berendezesen
keresztl haladva kimeneti jelle alakul at. A kimeneti jelet a kimeneti berendezes veszi at es
az igy jut az inIormacionyelbe.

2.2 . Az adattvitelhez szksges fogalmak jegyzke
2.2.1 . Fogalmak, melyek a kt kommunikl egysg kzti adatok tvitelhez
tartoznak
Adat: tenyek, Iogalmak, utasitasok olyan egyezmenyesen abrazolt alakja, amely
alkalmas arra, hogy emberek vagy automatikus eszkzk tovabbitsak, ertelmezzek,
Ieldolgozzak.
InIormacio: az ember altal az adathoz konvenciok utjan rendelt jelentesek sszessege.
Jel: egy Iizikai mennyiseg idbeni megvaltozasa, amely inIormaciot hordozhat adat
Iormajaban. Peldaul Ieszltseg megvaltozasa, valamilyen kodolas szerint.
Analog jel: Iolytonos jel.
Digitalis jel: diszkret jel.
Analog adat: olyan adat, amely egy adott idintervallumban Iolytonos ertekekkel
rendelkezik.
Digitalis adat: olyan adat, amely diszkret ertekekkel rendelkezik.
Jelzes vagy adatkodolas: adatnak jelre valo ltetese Iizikai atviteli kzegen valo
tovabbithatosag erdekeben.
Analog jelzes: analog adatok jelre valo ltetese.
Digitalis jelzes: digitalis adatok jelre valo ltetese.
Atviteli kzeg, mely lehet vezetekes es vezetek nelkli
sszekttetes ket kommunikalo egyseg kztt, mely lehet
kzvetlen es kzvetett;
vezetekes (hardwire): csavart erparral, koaxialis kabellel, Ienykabellel, stb. vezetek
nelkl (soItwire): levegvel, vakuummal, stb.
ketpontos (point to point): ennek egysegei az alabbiak:



tbbpontos (multipoint): ennek egysegei az alabbiak:



szimplex, Ielduplex es duplex.
2.2.2 . Fogalmak, melyek a kt kommunikl egysg kzti jeltovbbtshoz tartoznak
Jelek viselkedese az idtartomanyban Iolytonos, diszkret es periodikus jelek;
amplitudo, Irekvencia, Iazis.
Jelek viselkedese a Irekvenciatartomanyban
negyszgjel, periodikus es nem periodikus jel spektruma; abszolut savszelesseg,
eIIektiv savszelesseg.

2.3 . Egy adattviteli rendszerben elvgzend feladatok
az atviteli rendszer hatekony kihasznalasa;
csatolas az atviteli rendszerhez;
jelek generalasa;
szinkronizacio;
inIormaciocsere lebonyolitasa;
hibajelzes es hibajavitas;
Iorgalomszabalyozas;
cimzes;
ut-vonalkijelles, Iorgalomiranyitas;
hibas allapotokbol valo kikerles, Ieleples;
zenetek azonos Iormara hozasa;
vedelem;
a rendszer menedzselese.

2.4 . Milyen krdseket vet fel kt eszkz kommunikcija?
Milyenek legyenek azok a jelek, amelyek a ket berendezes kztt az inIormaciot
hordozzak?
Milyen legyen az adatatviteli kzeg, hogy biztositani lehessen a leginkabb alakh
jelatvitelt?
Hogyan tudja a vev a vett jelbl rekonstrualni a tovabbitott inIormaciot?

2.5 . Az ad oldali jelgenerells vizsglata
2.5.1 . Periodikus jelek vizsglata
A periodikus jel a Fourier-sorIejtes reven biztositja azt, hogy egyszer kapcsolat irhato Iel
a jel idtartomanybeli es Irekvenciatartomanybeli viselkedese kztt. A periodikus jelek
tbbIele modon irhatok Iel.
2.5.1.1 . Periodikus jelek reprezentacioja szinusz es koszinusz segitsegevel

Ez a leirasi mod az idtartomanybeli es Irekvenciatartomanybeli viselkedest egyttesen
tkrzi. Lehetseget nyujt annak leirasara, hogy a Irekvencia egyes diszkret ertekeinel az
amplitudok (An es Bn) milyen ertekeket vesznek Iel.
2.5.1.2 . Periodikus jelek amplitudo - Iazis reprezentacioja

A Irekvencia Iggvenyeben, diszkret Irekvenciaertekeknel a Cn amplitudo, illetve a
Irekvencia valtozasat tkrzi. Adatatviteli szempontbol ez a leghatekonyabb abrazolasi Iorma,
mert adatatvitel eseteben altalaban teljesitmenyekkel szamolunk. A Ienti sszeIgges
magaban Ioglalja az elz ket abrazolasi is, hiszen itt hasznalhato az alabbi atszamitasi
modszer:

Abban az esetben, amikor az amplitudot abrazoljuk a Irekvencia Iggvenyeben, ki kell
jellni egy alapIrekvenciat es ennek n-szereseit kell Ielmerni a Irekvenciatengelyen. Az
alapIrekvenciat nevezzk alapharmonikusnak, ennek egesz szamu tbbszrseit
Ielharmonikusoknak es ezt az abrazolasi modot spektralis Ielbontasnak.
2.5.1.3 . A jelek exponencialis abrazolasa
Ez harom dimenzios abrazolast jelent.

2.5.2 . 1elek s spektrumok vizsglata
2.5.2.1 . Jelek es spektrumaik
2.5.2.2 . A periodusid valtoztatasanak hatasa a jelek spekturmara
Szinuszhullam
Periodusid nvelese: az I1/T helyen lev egyetlen spektrumvonal a nulla Iele tolodik
el.
Periodusid cskkentese: az I1/T helyen lev egyetlen spektrumvonal a vegtelen
iranyaba tolodik el.
Negyszghullam
Periodusid nvelese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a nullahoz tart. Ez egy
zsugoritast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense n.
Periodusid cskkentese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a vegtelenhez tart. Ez egy
nyujtast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense cskken.
Szabalytalan negyszghullam
Periodusid nvelese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a nullahoz tart. Ez egy
zsugoritast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense n.
Periodusid cskkentese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a vegtelenhez tart. Ez egy
nyujtast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense cskken.
Idkorlatos aperiodikus jel
Periodusid nvelese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a nullahoz tart. Ez egy
zsugoritast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense n.
Periodusid cskkentese: az amplitudo nem valtozik, de I1 a vegtelenhez tart. Ez egy
nyujtast jelent a vonalspektrumban, igy a burkologrbe gradiense cskken.

Ennek kapcsan elmondhato, hogy a jel spektrumanak megszabasaval meghatarozzuk az
atviteli rendszer tulajdonsagait is annak erdekeben, hogy alakh jelatvitelhez jussunk.
2.5.3 . Milyen spektrlis kvetelmnyek tmaszthatk az tviteli kzeggel szemben?
Ahhoz, hogy a jeltovabbitas hatekony legyen, ismerni kell az atviteli kzeg tulajdonsagait.
Idealis az lennek, ha az atvitel torzitasmentes lenne. Ehhez az szkseges, hogy az atviteli
kzeg tetszleges darabjat kivagva egy idealis negypolushoz jussunk, aminek bemeneten es
kimeneten ugyanaz a Ieszltseg merhet. Ezzel szemben a valos negypolusok egy RLC-krrel
helyettesithetk. Ennek kvetkezteben a negypolus bemeneti es kimeneti teljesitmenye nem
egyezik meg, mert a teljesitmeny egy resze disszipalodik, tovabba a rendszerre adott jel is
torzulast szenved.
Az atvitt jel Bode-diagramja:

ahol a dB ertelmezesei:
teljesitmeny vizsgalatanal: 10logP2/P1
amplitudo vizsgalatanal: 20logU2/U1
A negypolus tehat gyakorlatilag alulatereszt szrkent Iunkcional. Ezert meg kell
hatarozni azt a Irekvenciatartomanyt, ahol meg torzitatlan a jelatvitel. Ez a savszelesseg. A
jeleket a savszelessegen bell celszer tovabbitani. Ezert szkseges annak vizsgalata, hogy az
atvitel kvetelmenyeit kell-e modositani a savszelesseg miatt. Ugyanis a savszelessegen kivl
a spektrumok ersen csillapodnak, igy nem lesz alakh a jelatvitel es a vevnek nehezsegei
lesznek a jel rekonstrukcioja soran. Emiatt vizsgalni kell a Irekvencia Iggvenyeben a
spektrumok teljesitmenyet.
A Ienti abra mutatja, hogy az egyes alapharmonikusok es Ielharmonikusok mekkora
teljesitmenyt hordoznak. Az eIIektiv savszelesseg a jel spektrumanak az a szk
Irekvenciatartomanya, amelyben a jel energiatartalmanak dnt resze sszpontosul.
Beszelhetnk abszolut savszelessegrl is, ami a jel spektrumanak teljes Irekvenciatartomanya.
Elmondhato, hogy olyan jelet kell elallitani, aminek az eIIektiv savszelessege az atviteli
kzeg savszelessegebe beleIer. Abban az esetben, ha a jel eIIektiv savszelessege pontosan
akkora, mint az atviteli kzeg savszelessege, alapsavu jelatvitelrl beszelnk. Ha a jel eIIektiv
savszelessege nagyobb, mint az atviteli kzeg savszelessege, akkor nem alakh a jelatvitel.
Ha a jel savszelessege kisebb, mint az atviteli kzeg savszelessege, akkor az is elIordulhat,
hogy meg mas jelek is beleIernek az atviteli kzegbe. Ekkor az atviteli kzegben csatornak
alakithatok ki. Ennek az eljarasnak neve Irekvenciamultiplexeles vagy Irekvencianyalabolas.
Szkseg lehet arra is, hogy a jelek alakjat megvaltoztassuk annak erdekeben, hogy a jel
igenyelt savszelessege lecskkenjen. Ez az eljaras a jelalakitas.

2.6 . A vev oldali jelrekonstrukci feladatai
A vev a beerkezett jelet mintavetelezi es ennek alapjan dnt az amplitudorol. A
mintavetelezes periodikus idkznkent trtenik.
2.6.1 . A jeltviteli sebessg hatsa a jeltvitel minsgre
Jelatviteli sebesseg Atvitt Ielharmonikusok darabszama
300 bit/sec 80
600 bit/sec 40
1200 bit/sec 20
2400 bit/sec 10
4800 bit/sec 5
9600 bit/sec 2
19200 bit/sec 1

2.7 . Analg s digitlis adattvitel
2.7.1 . Az analg s digitlis adattvitelhez kapcsold fogalmak
Adat: jelentessel biro entitas.
Analog adat: olyan adat, amely egy adott idintervallumban Iolytonos ertekekkel
rendelkezik.
Digitalis adat: olyan adat, amely diszkret ertekekkel rendelkezik.
Jelzes vagy adatkodolas: adatnak jelre valo ltetese Iizikai atviteli kzegen valo
tovabbithatosag erdekeben.
Analog jelzes: analog adatok jelre valo ltetese.
Digitalis jelzes: digitalis adatok jelre valo ltetese.
Jel: egy Iizikai mennyiseg idbeni megvaltozasa, amely inIormaciot hordozhat adat
Iormajaban. Peldaul Ieszltseg megvaltozasa, valamilyen kodolas szerint.
Analog jel: Iolytonos jel. Digitalis jel: diszkret jel.
Atvitel: adatok kzlese jelek tovabbitasa es Ieldolgozasa altal.
Analog atvitel: analog jelek atvitele a jelek jelentesere valo tekintet nelkl. Digitalis
atvitel: jelek atvitele azok tartalmanak Iigyelembevetelevel.
2.7.2 . Hogyan hat a svszlessg a digitlis jelre?
A nagyobb savszelesseg alakhbb jelatvitelt eredmenyez. A korlatozott savszelesseg
torzitja az atvinni kivant impulzust es atviteli hibakat okoz.
2.7.3 . A kzvetlen s a kzvetett jeltvitel sszehasonltsa
2.7.3.1 . Kzvetlen jelatvitel
A kzvetlen jelatvitel soran az ado es a vev kztt nincsen semmilyen eszkz, igy a
tovabbitott jel nem szenved torzulast, a jel teljesitmenye nem disszipalodik.
2.7.3.2 . Kzvetett jelatvitel
Kzvetett adatatvitelnel a ket kommunikalo Iel kztt egyeb adatatviteli berendezesek
vannak. A tovabbitani kivant jel teljesitmenyenek egy resze disszipalodik. Ezert elIordulhat,
hogy akkora a jelteljesitmeny-disszipacio, hogy a vev oldalra egyaltalan nem erkezik
hasznosithato jel. Pontosabban a vev oldalara nem erkezik annyi jel, amennyi az also
kszberteket meghaladja. Ezert szkseges az, hogy a jel teljesitmenyet ersitvel nveljk,
hogy egyaltalan legyen minek megerkeznie a vev oldalara. Ekkor problemakent merl Iel az,
hogy a jellel egytt a zajt is ersitjk, igy annak levalasztasa valik szksegesse.
Meghatarozhato, hogy egy jel milyen maximalis tavolsagra juttathato el annak alapjan,
hogy mekkora teljesitmennyel juttatjuk be a halozatba, illetve hogy mekkora a halozaton bell
a zajterheles.
Analog kzvetett jelatvitel eseten ersitket alkalmazunk. Ezaltal a jel-zaj arany cskken,
azaz n a zaj.
Digitalis kzvetett jelatvitel eseteben jelismetlket alkalmazunk, aminek segitsegevel
minden eszkz kimeneten zajmentes jelet kapunk, ez jut tovabb es erre szuperponalodik ujabb
zajmennyiseg.
2.7.4 . Analg s digitlis tvitel mdjai



A digitalis adonal elmondhato, hogy egy egyszer digitalis jel csak kis tavolsagokra
tovabbithato, ezert szksegesse valik klnIele meghajtok hasznalata.

2.8 . Zavarok s zajok
Mivel a valodi negypolus egy RLC-krrel modellezhet, ezert az atvitel IrekvenciaIgg
lesz, alulatereszt szr jelleggel. A nagyIrekvencias komponensek jobban csillapodnak, igy a
jel jobban torzul, maskeppen Iogalmazva az eles sarkok, hirtelen ugrasok eltnnek.
Az RLC-helyettesitkepben szerepl valos elemek altal okozott torzulas a csillapitas. Azt,
hogy a jelalak hogyan valtozik meg azalatt, mialatt athalad a jelatviteli kzegen, a csillapitasi
torzitas hatarozza meg. A kesleltetesi vagy Iazisugras torzitas ramutat, hogy az azonos
jelspektrumban lev komponensek azonos tavolsagot klnbz id alatt tesznek meg. Igy
elIordulhat, hogy a lassabban es gyorsabban halado jelkomponensek interIeralodnak. A
Iazisugrasi torzitas graIikonja:

2.8.1 . A zajok fajti
2.8.1.1 . Termikus vagy Ieher zaj
Ez IrekvenciaIggetlen zaj, ahol a jelteljesitmeny a kT sszeIggessel irhato le, ahol k a
Boltzmann-allando, T pedig az abszolut hmerseklet. Mivel ez egy IrekvenciaIggetlen zaj,
igy a teljesitmeny eloszlasa a Irekvenciatengely menten egyenletes. Ennek abraja a
kvetkez:

2.8.1.2 . Intermodulacios zaj
Ha a jel savszelessege kisebb, mint az atviteli kzeg savszelessege, akkor az elIordulhat,
hogy meg mas jelek is beleIernek az atviteli kzegbe. Ekkor az atviteli kzegben csatornak
alakithatok ki. Ennek az eljarasnak neve Irekvenciamultiplexeles vagy Irekvencianyalabolas.
Ilyenkor tbb, alapsavu jelIorras mkdhet es szelessavu jelatvitelrl beszelnk. Ekkor
szkseges, hogy az alapsavot attranszponaljuk Ielsbb tartomanyba. A modulacio soran
nemlinearitasok jutnak ervenyre, az ered spektrumban Ielharmonikusok alakulnak ki.
Ugyanis a hasznosithato inIormaciot az IcIm illetve az Ic-Im Irekvenciak hordozzak, az
ezeken Iell megjelen Ic2Im, Ic -2Im, Ic3Im, Ic- 3Im, ...komponensek inIormaciot nem
hordozo Ielharmonikusok. Ezek viszont a Ientebbi es alsobb savokban megjelenve
szuperponalodnak az ott meglev alapsavu jelIorras altal kibocsatott jelekkel es kialakul az
intermodulacios zaj.
2.8.1.3 . Athallas
A vezetekpar egyikeben Iolyo aram Ieszltseget indukal a vezetekpar masik tagjaban,
ezaltal aramot kenyszerit ra. Avagy: a vezetekpar egyik tagjaban kialakulo
Ieszltsegingadozas aramot hoz letre a vezetekpar masik tagjaban.
2.8.1.4 . Impulzuszaj
Ezek a termeszetben elIordulo nagy teljesitmeny zajok.
2.8.2 . A zajok kikszblsnek mdjai
2.8.2.1 . Termikus zaj
Nem kszblhet ki, csak cskkenthet.
2.8.2.2 . Intermodulacios zaj
Az atviteli rendszerben lev nemlinearitasokat kell cskkenteni peldaul azaltal, hogy az
ersitt kizarolag a nevleges mkdesi tartomanyban zemeltetjk.
2.8.2.3 . Athallas
Arnyekolas es Ildeles segitsegevel cskkenthet.

2.8.2.4 . Impulzuszaj
Arnyekolas es Ildeles segitsegevel cskkenthet, de mivel nagyon nagy energiaju zajrol
van szo, igy a legkisebb vezetekdarabon is hatni Iog. Tehat hatasa csak cskkenthet, ki nem
kszblhet.

2.9 . Csatornakapacits
2.9.1 . Zajmentes csatorna kapacitsa - Nyquist formula
|bit/sec|
ahol B az atviteli csatorna savszelessege |Hz|
L a hordozo jelszintek szama |darab|



Tehat a jelszintek szamanak megketszerezesevel a jelatvitel sebessege megduplazodik, a
jelatvitel ideje Ielere cskken.
Pelda:
Ha B 3100 Hz es L 2, akkor C 6200 bit/sec.
Ha B 3100 Hz es L 4, akkor C 12400 bit/sec.
2.9.2 . Zajos csatorna kapacitsa - Shannon formula
|bit/sec|
ahol a aranyt jelenti.

2.10 . Analg adattvitel
2.10.1 . Telefonkzpont felptse
A teleIon szolgalateleresi pontja a Iali csatlakozo, csatornaja a teleIonkabel. Ha az
elIizet olyan kapcsolas kialakitasat keri, ahol a kommunikacioban resztvev masik Iel is
ugyanahhoz a krzethez tartozik, akkor ennek a kapcsolatnak a kialakitasa a helyi kzpont
Ieladata. Ekkor letrejn egy elIizeti hurok, ami nem mas, mint egy aramkr az elIizet es
a helyi kzpont kztt. Ez altalaban kett vagy negy vezetekkel megvalositott, Ielduplex
adatatvitellel rendelkezik. Adatatviteli jellemzje az alapsavos atvitel.
A kzpontok kztt az adatIorgalom atviteltechnikai berendezesek segitsegevel zajlik. Itt
szelessavu az adatatvitel, ugynevezett trnkkn keresztl zajlik. Ennek soran az egyik es
masik iranyu adatatvitel szeparalt, duplex.
2.10.2 . Modemek
Ahhoz, hogy digitalis jeleket lehessen analog eszkzkkel tovabbitani, modemekre van
szkseg. Ezek a digitalis jeleket kepesek modulalni, aminek neve billentyzes. Ennek
sematikus abraja a kvetkez:
2.10.3 . Billentyuzs
Ez egy digitalis modulaciot jelent, mert mindssze ket jelszint all rendelkezesre. A
billentyzes modszerei az alabbiak lehetnek:
2.10.3.1 . Amplitudo billentyzes (ASK Ampliude ShiIt Keying)
Ennek soran vagy van atvitt jel, vagy nincs. Az atvitt jel altalaban valamilyen periodikus
jelet jelent. Amikor nincsen atvitt jel, akkor nulla jelszint Iigyelhet meg. Ennek soran a
kimeneten a vivjel teljes egeszeben megjelenik, tehat ennek a billentyzesi modnak az
alkalmazasa nagy energiat igenyel a kvetkez ket modszerrel szemben.
2.10.3.2 . Frekvencia billentyzes (FSK Frequency ShiIt Keying)
Ekkor a modulalni kivant jel I1 es I2 Irekvenciakkal rendelkezik. A logikai egyes szinthez
az I1, a logikai nulla szinthez az I2 Irekvencia tartozik, ahol altalaban I1~I2.
2.10.3.3 . Fazis billentyzes (PSK Phase ShiIt Keying)
Itt a jel Irekvenciaja allando, de a nulla-egy szintatmeneteknel a jel Iazisa 180-ot Iordul.
2.10.3.4 . A billentyzessel elerhet sebessegek
Modulacios sebesseg: megadja az idegyseg alatti jelszint-valtozasok szamat. Jele M,
mertekegysege |baud|.
Adatsebesseg: idegyseg alatt atvitt inIormacioegysegek, bitek szama. Jele D,
mertekegysege |bit/sec|.
Pelda:
Az atvinni kivant bitsorozat legyen az alabbi:
1 0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 1

Adatatvitel 2 jelszinttel:
M 2400 baud D 2400 bit/sec
Adatatvitel 4 jelszinttel:


M 2400 baud D 4800 bit/sec
2.10.3.5 . Negyszint amplitudo modulacio (QAM Quadrature Amplitude Modulation)
Jelentsege van annak, hogy mekkora a baudrate. Ugyanis ez minel nagyobb, annal
keskenyebb impulzusok vihetik at. Az adatsebesseg nem nvelhet tetszlegesen nagyra,
ennek Iizikai hatarai vannak, a Iazisszg egy hataron tul (30-nal kisebb Iazisszg) mar nem
merhet. Ennek megoldasa olyan modon trtenik, hogy az egyseg sugaru krre 12 pontot
vesznek Iel egyenletesen, egymashoz kepest 30-os Iazisszgben es az egyseg sugaru krn
kivl Ielvesznek egy ujabb krt es ennek kerletere egyenletesen 4 pontot helyeznek el. Igy
jutnak a kivant 16 ponthoz. Ilyen elgondolast a kzepes sebesseg modemekben alkalmaznak.
2.10.3.6 . Smart vagy nagy sebesseg modemek mkdesi alapelvei
kepesek arra, hogy a savszelesseget tagitsak azaltal, hogy a vedelmi tartomanyban is
tovabbitanak adatokat. Ennek segitsegevel nagyobb adatatviteli sebesseg erhet el.
adatok tmritese;
a ket modem kztt adatkapcsolat szint sszekttetes jn letre. Tehat igy tmritett
adatok tovabbithatok nagy biztonsaggal. A modemek kzti adatkapcsolat szint sszekttetes
a LAP- M (Line Access Protocol Ior Modems) protokoll alapjan zajlik. Ez egy bitorientalt
atvitel.
a modemek a vonal minseget allandoan vizsgaljak a bithibaarany Iigyelesevel. Az
atvitel sebesseget a vonal minsegenek Iggvenyeben valtoztatjak, rosszabb minseg vonal
eseten a sebesseget egy szinttel cskkentik, jobb minseg vonalnal pedig egy szinttel
nvelik.
2.10.4 . Adattviteli berendezsek felptse

A duplexer Ieladata az, hogy ha csak ket vezetek all a rendelkezesnkre, akkor biztositsa
ezeken keresztl is a ketiranyu jelIorgalmat. A viv detektor Ieladata annak Ielmerese, hogy
van-e jel egy adott kszbertek Ielett.
2.10.5 . Szabvnyos soros interface-k
A modem halozati oldala szabvanyositott. A szamitogepek es a terminalok kztt elvileg
nem lehet klnbseget tenni az interIace szempontjabol. A halozat, melyhez a modem
csatlakozik, lehet kapcsolt vagy berelt. Ezek jellemzi:
2.10.5.1 . Kapcsolat halozat
A nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozatban lev eszkzk az igenyeknek megIelelen
hozzak letre a kapcsolatot a ket Ielhasznalo kztt. A kapcsolt vonal minsegen nem jo, ezert
a modem Ieladata a vonal minsegenek allando ellenrzese.
2.10.5.2 . Berelt halozat
Ez egy biztositott szolgalat, aminek minsege ezaltal az elznel jobb. A kapcsolt halozat
elvileg kondicionalt vonalat biztosit a Ielhasznalo szamara. Az adatok nagy sebesseggel
tovabbithatok.
2.10.5.3 . A soros interIace Iontosabb jellemzi
mechanikai jellemzk, aminek alapjan a ket berendezes sszekapcsolasa leirhato.
villamos jellemzk, amelyek leirjak, hogy a csatlakozasi pontok milyen villamos
parameterekkel rendelkeznek. Az alaparamkrk Ieszltsegvezerletek, egyes ipari
alkalmazasokban azonban vannak aram altal vezereltek is.
Iunkcionalis parameterek, amelyek leirjak a jelek iranyitasat.
eljarasi jellemzk, amelyek meghatarozzak, hogy az egyes egysegek hogyan tudnak
egyttmkdni.
2.10.5.4 . Soros adatatvitel kzeli gepek kztt
Ha a soros adatatvitel soran mind a Iogado, mind a kld Iel azonos szabvany, nevezetesen
az RS 232-es szabvanyt hasznalja, miert nem lehet, hogy a ket egyseget sszevonjuk? Ennek
magyarazata az, hogy a terminal a DTE, a modem pedig a DCE egysegkent Iunkcional.
Kommunikacios protokoll csak a DCE-DTE kommunikaciora van kiepitve, ket DTE egyseg
kommunikaciojara nincs. Tovabba a Iizikai szinten vizsgalva a kerdest ket DTE egyseg nem
csatlakoztathato, hiszen ket apacsatlakozo egymasba nem helyezhet.
A problema athidalhato azzal, ha a ket DTE egyseg kze egy null modemet helyeznk.
Ennek Ieladata, hogy biztositsa a megIelel vezetekek sszekapcsolasat, tovabba azt, hogy a
kommunikalo egysegek ertesljenek egymas allapotarol. Ennek segitsegevel megoldhato,
hogy a ket kommunikalo Iel egymast szinkronizalja, kztk szabalyos duplex adatatvitel
alakuljon ki.
2.10.5.5 . Soros adatatvitel tavoli gepek kztt
Miutan a ket egyseg tavol helyezkedik el, szkseges, hogy kztk minel kevesebb vezetek
Iusson. Ezert olyan null modemet hasznalunk, amelynek a Iejeben vannak az sszekttetesek.
Ezen modemek nmagukat elesitik, igy nem erteslnek a masik Iel allapotarol.


2.11 . Digitlis adattvitel
2.11.1 . A hlzatok csoportostsa
magan vagy nyilvanos (kapcsolt vagy berelt vonalas);
alapsavos vagy szelessavu atvitel;
ketpontos vagy tbbpontos sszekttetes.
2.11.2 . Nyilvnos, alapsv, ktpontos hlzat
Ha szimmetrikus meghajtast alakitunk ki 15 meteres tavolsagon bell, akkor az RS 232
hasznalhato. Ha szimmetrikus meghajtast alakitunk ki 1 kilometeres tavolsagon bell, akkor
az RS 422 hasznalhato. Aszimmetrikus meghajtas eseten az RS 423 alkalmazhato. Abban az
esetben, ha az athidalni kivant tavolsag a Ientinel nagyobb, az alabbi modszerek allnak a
rendelkezesnkre a problema megoldasara:
nem szabvanyos mkdesi modot alkalmazunk;
szabvanyos mkdes eseten szkseg van olyan specialis berendezesekre, amelyek
lehetve teszik a nagyobb tavolsagok athidalasat. Ezek a repeater-ek, ismetlk.
2.11.3 . Nyilvnos, alapsv, tbbpontos hlzat
Az atviteli kzeg sin, amelyre ado-vev parokat helyeznk el. Az allomasok kztt
megIelel kapcsoloeszkzk tartjak a kapcsolatot. Ehhez az RS 485-s eszkz szkseges. Ez
lehetve teszi, hogy 1 kilometeren bell, egyetlen csavart erparra 32 ado-vevt tegynk. Ezt
elssorban az iparban hasznaljak.
2.11.4 . Nyilvnos, brelt vonalon keresztli, szlessv, ktpontos hlzat
A ket kzpont kztt az sszekttetest egy PCM csatorna biztositja, ami kb. 2Mbit/sec
adatatviteli sebesseget tesz lehetve. A kommunikalo Ieleknek ehhez kell megIelel soItware-
t hasznalni. A kzpont es a kommunikalo Iel kztt kialakulo Iellet szabvanyos, G703-as
szabvanynak megIelel.
2.11.5 . Nyilvnos, szlessv, tbbpontos hlzat
2.11.5.1 . Vonalkapcsolt vagy X21-es halozat
A ket kzpont kztt egy Iizikai csatorna van, amin 64 kbit/sec sebesseggel adatok
tovabbithatok. Ehhez a kommunikaciohoz mas eszkzk, kzpontok is csatlakozhatnak. Itt a
szolgaltato Ieladata az, hogy ket tavoli eszkz kztt digitalis, adatatvitel celu kapcsolatot
letrehozzon, aminek szabvanya az X21. Ez tehat egy digitalis inteIace ajanlas. Ez a
Ielhasznaloi szamitoge, a DTE es a kzszlgaltatoi keszlek, a DCE kztti hivasokat,
valamint az azok kiadasahoz es trlesehez szkseges jelcsereket seciIikalja.
2.11.5.2 . Csomagkapcsolt halozat
Ekkor az inIormacio csomopontokon halad keresztl; az adat tarolodik es tovabbitodik.

2.12 . Adatkdols
2.12.1 . A jelelemek fajti
Ekkor a binaris adategyseghez egy diszkret Ieszltseg-impulzust, jelelemet rendelnk. A
jelelemek Iajtai:
unipolaris: csak pozitiv es nulla Ieszltsegszintet hasznalunk;
polaris: a pozitiv es negativ Ieszltsegtartomanybol ugyanakkora terletet hasznalunk;
bipolaris: mind a pozitiv, mind a negativ Ieszltsegtartomanybol, mind a nulla szintrl
vesznk ertekeket.

2.12.2 . A sikeres rtelmezhetsghez szksges kvetelmnyek
A vett jel sikeres ertelmezhetseget az alabbi tenyezk hatarozzak meg:
adatsebesseg;
jel / zaj viszony;
savszelesseg;
adatkodolasi vagy jelzesi mod.
2.12.3 . A kdolssal szemben tmasztott kvetelmnyek
A kodolassal szemben az alabbi kvetelmenyeket tamasztjuk:
a kodolo olyan jelet allitson el, amibl a vev az orajelet knnyen tudja elallitani;
a kldtt adatnak egyenaramu komponense ne legyen;
rendelkezzen valamiIele egyszer hibavedelmi kepesseggel;
legyen knnyen realizalhato.
2.12.4 . Kdolsi eljrsok
NRZ (non-return to zero): egyIazisu kod.
NRZI (non-return to zero inverse): nincsen atmenet a nullanal, csak az egynel.
Manchester vonali kodolas: ketIazisu kodot eredmenyez, mert egy bitidben a jel
magas es alacsony szint komponense is lathato. 1 eseteben high low, mig 0 eseteben low
high a jelatmenet.
DiIIerencialis Manchester kod: ketIazisu, ahol logikai nullanal van szintatmenet,
logikai egynel nincs.
Bipolaris NRZ vagy AMI kod: itt a cel az, hogy az integralt tltesmennyiseg zerus
legyen.





2.12.5 . A kodolasi eljarasok vizsgalata
2.12.5.1 . Az orajel visszaallithatosaganak szempontjabol
A ket tavoli eszkz, mely egymassal kommunikalni kivan, sajat orajellel rendelkezik,
melyek Irekvenciaja nem Ieltetlenl egyezik. Ezert szkseges olyan jelek tovabbitasa, melyek
segitsegevel az eszkzk szinkronizalhatok. Az elcsuszasok elkerlese erdekeben a vevben
egy PLL Iaziszart hurok kerl kialakitasra. Ennek szerepe az, hogy minden jelatmenetet ez
erzekel, ennek segitsegevel tudjuk a vevt az adohoz szinkronizalni. Erre a leginkabb a
Manchester kod alkalmas, hiszen itt mindig van j elszintvaltas.
A bipolaris NRZ eseten, hogy a sok azonos jel ne okozzon problemat, kialakitottak a
HDB3 eljarast. Itt az adatot szandekosan rontjak el, hogy kialakuljon benne jelszintvaltas.
Peldaul, ha az atvinni kivant jelsorozat 8 darab nulla es eltte egy pozitiv 1 volt, akkor az
atkldtt adat a kvetkez lesz: 000()(-)0(-)(). Abban az esetben, ha a 8 darab nulla eltt
egy negativ egyes volt, akkor az atkldtt jelsorozat: 000(-)()0()(-)
2.12.5.2 . Savigeny szempontjabol
Nagy tavolsagok athidalasara az NRZ es a bipolaris NRZ alkalmas.

2.12.5.3 . Hibajelzes szempontjabol
Erre a Manchester vonali kodolas a megIelel.
2.12.5.4 . Realizalhatosag szempontjabol
Az NRZ-t egyszer, mig peldaul a Manchester-t nehez megvalositani. 2.13 . A digitalis
adatkommunikacio Iajtai
2.13.1 . Digitalis aszinkron adatatvitel
Ket eszkz kommunikacioja bitsorozatok atvitelen alapul. Ahhoz, hogy a vev meg tudja
allapitani, hogy hol van egy zenetsor kezdete es vege, klnIele jelzesi modszerekre van
szkseg.
A kodszo kezdetenek megadasara egy startbit all rendelkezesnkre. Ez azt jelenti, hogy
alapallapotban, amikor nem zajlik adatIorgalom a ket eszkz kztt, a Ieszltseg egy mark-
szinten, a logikai egyes szintjen all, majd ebbl nullaba billen es megkezddhet az adatok
atvitele. A karakter atvitelenek veget egy stopbit jelzi. Ekkor a Ieszltseg szintje Ielemelkedik
a mark-szintre, ott stabilizalodik, majd onnan kezddhet a kvetkez startbit es az adatok
atvitele. Ennek abraja:
Az ilyen adatatvitelt aszinkron startbites-stopbites adatatvitelnek nevezzk. Ez egy
alapvet adatatviteli Iorma, elssorban kis halozatokban, ipari celok megvalositasa erdekeben
alkalmazzak. Az, hogy az adatokat keretbe Ioglaljuk, nemcsak az adatkommunikacio szintjen,
hanem peldaul a szallitasi szinten is megjelenik.
2.13.2 . Digitalis szinkron adatatvitel
Itt a ket kommunikalo berendezes Iolyamatosan kld egymasnak jeleket. Ez nem
Ieltetlenl jelent adatot, hanem jelenthet szinkronizacio jeleket is. Itt a szinkronizacio a
rendszer alapkepessege, a berendezesek kztt allando Iazis- es Irekvenciaszinkron van
azaltal, hogy kztk minden idpillanatban haladnak jelek.
A vevberendezes szamara nem jelent nehezseget annak Ielismerese, hogy most adat vagy
szinkronizalo jel erkezett, ugyanis a szinkronizalo jel egy specialis, jol Ielismerhet
karaktersorozat. A vev a vett karaktereket egy shiItregiszterbe helyezi es annak tartalmat
vizsgalja. Ha a tartalomban Ielismerni veli a szinkronizacios karaktert, akkor tudni Iogja,
hogy az ezt kvet sszes bitnyolcas adatkaraktereket jelent es az adatkarakterek kztt nincs
sznet.
2.14 . PCM rendszer
A beszed atvitelehez digitalis atviteli modok allnak rendelkezesnkre, amihez a szkseges
Ielteteleket klnleges berendezes biztositja. Ez a CODEC. Ezen atalakito az emberi beszedet
digitalis Iormaba hozza es lehetve teszi az ilyen modon trten tovabbitast. Ehhez impulzus
kod modulaciora, PCM (Pulse Code Modulation) van szkseg.
2.14.1 . A PCM lepesei
Az analog jelbl elszr mintat kell venni. Ezek utan a mintavetelezett jelet 4KHz-es
reszekre daraboljuk. Minden darabra egy szelessavu szrt alkalmazunk. A Nyquist
mintavetelezesi tetel alapjan a 4KHz-es reszekre bontas 8000 minta vetelet jelenti
masodpercenkent, ami azt jelenti, hogy

125s-onkent kell mintat venni. A mintavetelezett jelet kvantaljuk. A kvantalasi lepcsk
szamaval egyenesen aranyos az atvitt adat pontossaga. A kimeneti vonalakra tehat a kvantalt
jel kerl.
A valosagban 256 kvantalasi szint all rendelkezesnkre, ami 8 bitben trten abrazolast
tesz szksegesse. Igy vegl 64 Kbit/sec adatatviteli sebesseghez jutunk.
2.14.2 . A PCM rendszerek hierarchiaja
adatmultiplexer: 1 darab, 64 Kbit/sec adatatviteli sebesseg csatorna;
primer multiplexer: 64 Kbit/sec adatatviteli sebesseg csatornakbol 32 darabot Iog
ssze, igy az elert adatatviteli sebesseg 2 Mbit/sec;
szekunder multiplexer: 4 darab primer multiplexert sszeIogva 8.448 Mbit/sec
adatatviteli sebesseg erhet el;
tercier multiplexer: 4 darab szekunder multiplexer sszeIogasaval 32.386 Mbit/sec
adatatviteli sebesseg erhet el.
2.15 . Nyalabolas vagy multiplexeles
A multiplexeles celja, hogy a meglev atviteli kapacitast jobban ki tudjuk hasznalni azaltal,
hogy a szelessavu atvitel savszelesseget Ieldarabolva tbb csatornat alakitunk ki. Ilyenkor
szamos bemeneti vonal jelet egyetlen kimeneti vonalra koncentraljuk es egyetlen csatornan
tovabbitjuk. Ez a rendszer kiIele, a Ielhasznalo szemszgebl nezve transzparens, atlatszo.
2.15.1 . Frekvenciaosztasos multiplexeles (FDM Frequency Division Multiplexing)
Itt szkseges, hogy az alapsavu jelet Ieltranszponaljuk magasabb Irekvenciatartomanyba.
Ez megIelelen valasztott modulalojelek segitsegevel knnyeden elerhet. Az ado oldal
Ieladata, hogy a jeleket analog modon modulalja, ezeket sszegezze es athelyezze ezek
Irekvenciajat. A vev oldal Ieladata az, hogy a kompozit jelbl a megIelel reszsavokat
alkalmas savszr segitsegevel szetvalogassa es a kapott jeleket demodulalja.
2.15.2 . Idosztasos multiplexeles (TDM Time Division Multiplexing)
Ennek soran az egyes csatornak bemen jele a multiplexerre kerl. A multiplexer Ieladata
az, hogy a megIelel bemeneti vonalakat a megIelel kimeneti vonalakhoz csatolja. Ehhez
egy Iorgokapcsolo all rendelkezesre, ami megadott szgsebesseggel Iorog. Forgasa soran
letapogatja a bemeneti csatornak adatait es a megIelel bemeneti csatorna adatat a megIelel
kimeneti csatornara teszi. Ennek erdekeben biztositani kell, hogy minden csatornanak azonos
idszelet jusson.
Ez a Iorgokapcsolo tehat az els bemen vonalat az els idszelethez, a masodik bemen
vonalat a masodik idszelethez stb. rendeli. Igy letrejn egy idszelet-sorozat, ami az els
letapogatasi sorozat eredmenye (tehat mialatt a Iorgokapcsolo egyszer krbeIordult), letrejn
egy masodik idszelet- sorozat, ami a masodik letapogatasi sorozat eredmenye, stb. Ezeket
kereteknek nevezzk. A keret tehat egy adatsorozat, ami egy letapogatas, a Iorgokapcsolo egy
krlIordulasa alatt keletkezik.
A kimeneti oldalra a keretek sorban erkeznek es a demultiplexer azokat sorban kiteszi a
megIelel csatornakra. Ez viszont egy komoly egyttmkdest Ieltetelez a multiplexer es a
demultiplexer kztt. Ugyanis szkseges az, hogy mindket oldal Iorgokapcsoloja azonos
Iazisban es azonos szgsebesseggel mozogjon. Igy szinkron multiplexeles alakul ki a ket
eszkz kztt.
A TDM ado oldali puIIerenek merete rendszerIgg. Abban az esetben, ha a keret bitekbl
all ssze, bitatlapolasos TDM-rl, ha karakterekbl all ssze, karakteratlapolasos TDM-rl
beszelnk.
2.15.2.1 . Az idosztasos multiplexeles keretIormai
2.15.2.1.1 . T1 kerettipus
Az AT&T alakitotta ki ezt a regebbi Iajta megoldast, amit az USA-ban es Japanban
hasznalnak. Itt 24 csatornat nyalabolnak ssze. A keret hossza 125s, alatta 193 bit megy at. Ez
2481 bitet jelent, ahol az utolso bit alternalo es azt a celt szolgalja, hogy a keretek
egymastol elklnithetk legyenek.
Az elerhet atviteli sebesseg 1.544Mbit/sec.

Mivel ez egy szinkron atvitel, biztositani kell a multiplexer es a demultiplexer
egyttmkdeset. A szinkronizacio Iell szkseg van bizonyos szolgalati kzlemenyek
atjuttatasara is. Ezert a keretbl bizonyos reszt, nevezetesen az utolso bitet tartjak Ienn erre a
celra. Igy az adatok csak 7 biten kodolhatok, ami azt jelenti, hogy csak 27, azaz 128
kvantalasi szint alakithato ki. Egy elemi hangcsatorna adatatviteli sebessege 56 Kbit/sec.
2.15.2.1.2 . E1 kerettipus
A keret hossza 125s, ezen 32 idres all a rendelkezesre. Ebbl 30 csatorna szolgalja az
adatatvitel celjat, a Iennmarado ket idszelet kzl az els szinkronizacios, mig a 17-dik
kommunikacios celokat szolgal. Az elemi hangcsatornakban 8 biten halad az adat, igy 256
kvantalasi szint alakithato ki.
2.15.2.2 . Statisztikus TDM
A letapogatasi mechanizmus vizsgalja, hogy az adott bemeneti csatornan van-e hasznos
adat. Ha van, akkor azt tovabbitja a hagyomanyos modon. Ha nincs, akkor arrol a csatornarol
nem vesz le adatot. Emiatt a korabban leirt csatolasi mechanizmus nem hasznalhato. Itt a
keret mellet Iel kell tntetni azt is, hogy ki a cimzett. A vev oldali multiplexer a cim alapjan
tovabbitja a megIelel csatornaba az adatot.



3. ADATKAPCSOLATI SSZEKTTETES

A Iizikai atvitelt nem tekinthetjk megbizhatonak, mert az adatatvitel soran a tovabbitott
adatok zajjal terheltek. Az igy kialakulo hibakat Iel kell deriteni, valakinek ki kell javitani es a
vev szamara a helyreallitott adatokat kell biztositani. A Iizikai atvitel tehat bizonytalan es
tle ezen hibak korrigalasat nem lehet elvarni. Ezert ki kellett alakitani az adatkapcsolati
szintet, aminek Ieladata egy megbizhato szolgaltatas nyujtasa azaltal, hogy egyeb
tevekenysegek elvegzeset Ielvallalja.
3.1 . Az adatkapcsolati szolgalatok Iajtai 3.1.1 . sszekttetes nelkli szolgalat
sszekttetes nelkli adatkapcsolat nyugtazas nelkl: a Iizikai atviteli kzeg minsege
jo, az adatatvitel rajta keresztl megbizhatoan zajlik, ezert az ado Ieltetelezi, hogy az adatok
egeszeben es hibatlanul eljutnak a cimzetthez, igy nem is var el nyugtazast az adatok
megerkezterl.
sszekttetes nelkli adatkapcsolat nyugtazassal: a Iizikai atviteli kzeg minsege
rossz, igy az adonak meg kell gyzdnie arrol, hogy a tovabbitani kivant adatok egeszben
atertek-e.
3.1.2 . sszekttetes alapu szolgalat
A ket szolgalateleresi pont kztt ki kell alakulni egy sszekttetesnek, az adatatvitel csak
ezek utan tud lezajlani, majd a kieplt kapcsolatot Iel kell bontani.
3.2 . Keretezesi modszerek
3.2.1 . Keretezes specialis karakterekkel

SOH

HEADER

STX
TEXT


ETX

SOH: Start OI Header STX: Start OI Text ETX: End OI Text
A vev a vett adatokat egy shiIt-regiszterbe teszi es annak tartalmat allandoan vizsgalja,
mintavetelezi. Arra Iigyel, hogy a beerkezett kombinacio megIelel-e valamelyik specialis
karakternek. Ez a modszer viszont azt jelenti, hogy sem a header, sem a text resz nem
tartalmazhatja ezeket a specialis karaktereket, oda csak nyomtathato karakterek kerlhetnek.
Igy az atvitel kodIgg, ugynevezett vegjelre trten leallas.
Ha kodIggetlensegre van szkseg, tehat ha vezerlkaraktereket is at kell vinni, akkor
ketts karaktereket kell hasznalni. Ehhez a DLE (Data Line Escape) kulcsszot hasznaljak.

DLE SOH

HEADER

DLE STX
TEXT


DLE ETX

A DLE hatasa az, hogy ,ne tegy semmit, olvasd be a kvetkez karaktert es cselekedj
annak megIelelen. Az ilyen megoldas viszont a DLE-re erzekeny. Ezert az ado
Iolyamatosan vizsgalja, hogy mit kell kiadnia. Ha azt veszi eszre, hogy a tovabbitando
karakter a DLE, akkor egy DLE helyett kettt ad ki, azaz DLE DLE jelenik meg a kimeneten.
Ennek segitsegevel tetszleges kombinacioju karakterek es tetszleges karakterkombinaciok
tovabbithatok.
3.2.2 . Keretezes bitmintaval

FLAGBITS 01111110
ADAT


FLAGBITS 01111110



Itt is problema lesz, ha a tovabbitani kivant adat a 01111110 bitmintat tartalmazza. Ezert az
ado itt is Iigyel es ha a 011111 bitmintat eszleli es meg nincs vege az adatatvitelnek, akkor a
bitminta utan automatikusan beszur egy nullat es Iolytatja az adast. A vev vizsgalja a vett
biteket es ha a 011111 bitminta utan egy nullat erzekel ,akkor azt automatikusan kitrli. Ha
utana egyes van, akkor azt Ilag bitnek erzekeli es az adatIolyam vegekent Iogja Iel.
3.2.3 . Keretezes a vonali kodolas megsertesevel

SD NN0NN0XX
ADAT

ED NN1NN1XX


SD: Start Delimiter (NN0NN0XX)
ED: End Delimiter (NN1NN1XX)
A bitsorozat atvitele vonali kodolassal trtenik, a keret elejet es veget viszont mas modon
tovabbitjuk. A Start Delimiter kodolasa:
3.2.3.1 . Keretezes byte-szamlalassal
Itt a header tartalmaz egy olyan specialis mezt, amely az atkldtt inIormacio
mennyiseget tartalmazza byte-ban.
3.3 . Adatkapcsolati konIiguraciok 3.3.1 . Topologia alapjan
ketpontos adatkapcsolati topologia: itt csak a szamitogep es egyetlen darab terminal
van az atviteli berendezesen Erre az egy csatornara csak ez a ket eszkz kapcsolodik, mas az
kommunikaciojukhoz nem csatlakozhat.
tbbpontos adatkapcsolati topologia: a szamitogepen kivl tbb terminal is tartozkodik
ugyanazon atviteli kzegen.
ala / Ilerendelt allomashierarchia az adatkapcsolati topologiaban: itt az egyedek
kztt master- slave kapcsolat van. A slave csak akkor kezdhet kommunikacioba, ha a master
erre Ielszolitotta, tehat a kommunikacio iranyitasa a master Ieladata. AdatIorgalom csak a
master es a slave kztt Iolyhat, ket slave egymassal kzvetlenl nem kommunikalhat.
egyenrangu allomashierarchia az adatkapcsolati topologiaban: nincs kitntetett szerep
allomas. Igy a kzs eleres erIorrashoz valamilyen osztott hozzaIeresi algoritmus biztositja
a csatlakozast.
3.3.2 . Duplexitas alapjan
A duplexitas jelenteseben megegyezik a Iizikai szint duplexitassal. Elmondhato, hogy az
adatkapcsolati szinten legIeljebb olyan, de inkabb alacsonyabb szint duplexitas valosithato
meg, mint a

Iizikai szinten. Azaz ha a Iizikai szint Ielduplex, akkor az adatkapcsolati szinten Iullduplex
atvitel nem valosithato meg.
3.4 . Ketpontos adatkapcsolati vezerles
Jellje A az elsdleges, master berendezest, mig a slave legyen B!
A egy szolgalati kzlemenyt kld egy keret Iormajaban B-nek, melyben azt Ielszolitja,
lepjen vele kapcsolatba. Ennek kodja az ENQ (enquire). A szolgalati kzlemeny tartalmazza
azt is, hogy milyen iranyu legyen a kommunikacio: adatot ker B-tl (adatbevitel) vagy
adatokat szolgaltat B Iele (adatkivitel). Tehat az adatIorgalom iranyat mindenkeppen A, a
master szabja meg annak alapjan hogy a Ielette lev Ielhasznalotol, usertl milyen kerest
kapott.

Ha B kesz az adatatvitelre, egy ACK
jelet kld egy keret Iormajaban A Iele.
Ha az adataramlas adatkivitel volt, akkor
A az atvinni kivant adatot belerakja egy keretbe es atkldi B Iele.
B ellenrzi a kapott adatot es ha az
helyes, nyugtazza.

Ha az adataramlas adatbevitel volt, akkor
az ACK jel kiadasa elmarad es B egy keretben atkldi az adatokat A-nak. Itt tehat az
sszekttetes letesitese es az adatatvitel atlapolodik.

A az sszekttetes lebontasat az EOT (End OI Transmission) kiadasaval
kezdemenyezi.
3.5 . Tbbpontos adatkapcsolati vezerles
Ennek lepesei megegyeznek a ketpontos adatatvitel lepeseivel, a klnbseg mindssze
annyi, hogy a kommunikalo Ieleknek meg kell egymast neveznik es az zenetet
,szignalniuk kell.
Az EOT jelentese itt az sszekttetes lebontasan Iell az is, hogy a master Iigyelmezteti a
slave-ket, hogy a kvetkez pillanatban kommunikacio kialakitasara Iogja valamelyikket
Ielszolitani.
A master allomas egy listat tart nyilvan a slave-krl. Ennek segitsegevel tudja ket
megcimezni. A kommunikacio ekkor ugy zajlik, hogy a master sorban halad ezen lista
elemein es mindig a kvetkez elemet szolitja meg. Ez a roll-call polling zemmod. Ha a
klnIele terminalok klnIele prioritassal rendelkeznek, akkor az azonositok a listaban
tbbszr szerepelnek.
3.6 . Adatkapcsolati hibavedelem
3.6.1 . FEC( Forward Error Correction)
Az atvitt zenetre hibajavito kodolast alkalmaznak.
3.6.2 . ARQ (Automatic Repeat Request)
A dekodolo a kapott zenetet dekodolja es ha nem tudja ertelmezni, akkor egy ismetlest
ker a kodolotol. Ez az alabbi Ieltetelek teljesltekor vegezhet csak el:
amig a pozitiv nyugta a vev Iell meg nem erkezik, az adatot a kodolo oldalan tarolni
kell;
az adategysegeket azonositani kell, ami a header-ben, sorszamozassal trtenik. Ez egy
modulo p- sorszamozas, ami azt jelenti, hogy a szamok egy id utan ismetldnek. Ezt
elkerlend, egy krben nem p, hanem p-1 darab adatot kldenek at.
3.7 . Adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas
Mivel a Iizikai szint nem biztosit szamunkra megbizhato adatatvitelt, szkseges az
adatkapcsolati szint kiepitese. Ennek Ieladata az, hogy a hibamentes adatatvitelt garantalja a
Ielhasznalok szamara. A hibamentes mkdes egyik Ieltetele a Iorgalomszabalyozas.

Az ado A berendezes kereteket kld a vev B berendezes Iele. A vev berendezesben a
legnagyobb prioritassal az a Iolyamat rendelkezik, amelyiknek Ieladata az atviteli kzeg
allando vizsgalata. Ez a Iolyamat tehat a csatornat Iigyeli allando jelleggel es onnan veszi le
az adatokat. A megerkezett adatoknak a szabad puIIerterletbl helyet Ioglal es ott tarolja
ket. Igy tehat az operativ tarbol egy atmeneti puIIert keszit. Az operativ tar korlatos volta
miatt az atmeneti puIIer is korlatos meret lesz es elIordulhat, hogy az atmeneti puIIer
betelik. Az alkalmazoi Iolyamat Ieladata annak megoldasa, hogy a szamara erkezett adatokat
a puIIerbl kivegye.
Ha az adatoknak a puIIerbe kerlese es a kivetele azonos sebesseggel zajlik, akkor nincsen
problema. Ehhez az szkseges, hogy a helyi operacios rendszer az adatok puIIerbe tetelet es
onnan kivetelet postalada-mechanizmussal szervezze.
Abban az esetben, ha az alkalmazoi Iolyamat nem tudja kell sebesseggel kivenni a
puIIerbl az adatokat, a szabad puIIerterlet merete cskken. Miutan betelt az atmeneti puIIer,
az adatok elvesznek, mert a vev nem tudja ket hova tenni es egyszeren eldobja ket. Ez
ellentmond az adatkapcsolat kialakitasanak alapvet celjaval, miszerint itt biztonsagos
adattovabbitast kell megvalositani. Abban az esetben, amikor a vev Iolyamat nem eldobja az
adatot, hanem a legregebben puIIerben levre tlti ra, szinten ellentmond az
adatbiztonsagnak.
Ezert a vev kteles ertesiteni az adot arrol, ha az adas sebessege neki nem Ielel meg es
kernie kell, hogy az ado cskkentse az adas sebesseget. Ezt a mechanizmust
Iorgalomszabalyozasnak nevezzk, ami megkveteli az zenetek azonositasat, sorszamozasat.
3.7.1 . ,Kld es var (Stop and wait) adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas
Az ado elkldi a vonalon az adategyseget, amit a vev Iogad. A vev megvizsgalja, hogy
van-e helye a puIIerben. Ha van, kld egy elIogado jelet (ACK) az ado Iele, aki ennek
hatasara kldi a kvetkez adatcsomagot. Itt a vev nem az atvitel hibamentesseget vizsgalja,
hanem azt, hogy van-e meg helye a puIIerben. Ez egy robosztus modszer, mert teljes
egeszeben biztositja, hogy a vev puIIere nem tlthet tul.
A stop and wait modszer abrazolasa:



3.7.2 . Csuszoablakos (Sliding window) adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas
Ez egy duplex adatatvitel, melynek soran mindket kommunikalo Iel kepes arra, hogy
adatokat kldjn keretek Iormajaban a masik Iel szamara. Ez egy nagyobb hatekonysagu
adatatvitelt biztosit. Ugyanakkor a nyugtazas kerdeset itt is meg kell oldani: ez implicit
nyugtazas, az zenet Iejreszeben van benne a nyugta. Ennek megIelelen egy atkldtt zenet
Ielepitese:
NR ADAT
NS: az adott keret sorszamat tartalmazza, aki ezt az zenetet atkldi (ez az azonositoja)
NR: melyik sorszamu keretet keri a kvetkez pillanatban a partnertl.
A csuszoablakos Iorgalomszabalyozas abrazolasa:



Vev: 0 1 2 3 4 5 6 7 0 1 2
Modulo 8 sorszamozast hasznalunk, igy itt is 7 keret kldhet at egyszerre. Ezek utan meg
kell varni az ACK0-t es generalhato a hetes sorszamu keret. Ezek utan az ACK1-et kell
megvarni, majd generalhato a nulladik keret, stb. Tehat ez olyan, mintha egy 7 meret ablak
csuszna az ado es a vev oldalan.
3.7.3 . Forgoablakos adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas

do oldal:
Modulo 8 sorszamozasnal a kiindulasi helyzet. Ez azt mutatja, hogy melyik az a tartomany,
amit az ado Ielhasznalhat sorszamok generalasara. A nagymutato arra utal, hogy mit Iog a
kvetkez pillanatban generalni, a kismutato pedig arra utal, hogy mi az utolso sorszam, amit
a vev a puIIereben eltarolt.

Vev oldal:
Modulo 8 sorszamozasnal a kiindulasi helyzet. Ez azt mutatja, hogy melyik az a tartomany,
amit a vev elIogadni kepes. A nagymutato arra utal, hogy mit Iog a kvetkez pillanatban
elIogadni, a kismutato pedig arra utal, hogy mi az utolso sorszam, amit a puIIerben eltarolt.



Az ado elkldi a 0;1;2;3 sorszamu kereteket. Ennek megIelelen atmozgatja
nagymutatojat.

A vev Iogadja a 0;1;2;3 sorszamu kereteket es beteszi a puIIerbe. Ezek utan NR 4-gyel
nyugtaz, ami azt jelenti, hogy az NR-1 keretekre pozitiv nyugtat ad es varja a negyes
sorszamu keretet. A mutatojat atmozgatja.



Az ado a nyugta hatasara aktualizalja a sajat ablakat.
Az ado elkldi a 4;5;6;7;0;1;2 sorszamu kereteket es aktualizalja az ablakat.

Az alkalmazoi Iolyamat kzben az els ket keretet a puIIerbl kivette. A vev aktualizalja
az ablakat.
A vev Iogadja es tarolja a 4;5;6;7;0 sorszamu kereteket es aktualizalja az ablakat.



Szamitogephalozatok Adatkapcsolati sszekttetesek



Az ado atveszi a nyugtat es aktualizalja az ablakat.

A vev nem tudta elhelyezni az sszes kldtt adatot, ezert NR 1-gyel generalja a
nyugtat. Ez az adonak azt Iogja jelenteni, hogy az els kerettl kldheti az adatokat. Az
alkalmazoi Iolyamat kzben kivett 4 keretet a puIIerbl, a vev oldal aktualizalja az ablakat:



Tehat a vev hagyja az adot szabadon mkdni. Ha a kldtt adatot a vev nem tudta
Iogadni, akkor az adot visszaallitja, igy adat nem vesz el.
3.8 . Hibavedelem ARQ (Automatic Repeat Request) eseten 3.8.1 . Szakaszos (Stop and
wait) ARQ
Mkdese teljes egeszeben megegyezik a stop and wait Iorgalomszabalyozassal, csak itt az
ACK jel nem azt jelenti, hogy a vev oldal el tudta helyezni az adatot, hanem azt, hogy az
adat helyesen erkezett meg.
3.8.2 . Folytonos ARQ
Ez duplex adatatvitelt Ieltetelez. Teljes egeszeben megegyezik a csuszo- vagy
Iorgoablakos
adatatvitellel, mert itt az NR-be beirhato, hogy hibazas miatt melyik keretet keri ujra
elkldeni. Fajtai:
Go back n: itt a hibas atvitel utan erkezett adatot a rendszer egyszeren eldobja. Miutan
letelt a At kesleltetesi id, ami alatt az ado reagalni tud a hibas atvitelre, az adonak az sszes
adatot ujra at kell kldenie. Tehat a hibas kldes utan az ismetelt kldesig a vev puIIer
tartalma nem valtozik. Ennek abraja:
A ado altal kldtt adat B vev oldali puIIer

Szelektiv ismetles modszere: a hibas atvitel utan helyesen erkez adat egy blokkolt
puIIerterletre kerl, ami a Ielhasznalo altal nem erhet el. Miutan letelt a At kesleltetesi id
es az ado tud reagalni a hibasan atkldtt adatra, azt ujra elkldi. Ha az adat helyesen
megerkezett, bekerl a B oldali vevpuIIerbe es a ket puIIerterlet lancolodik. Elnye, hogy a
Ielhasznalo ezaltal is sorrendhelyes adatot kap, de itt a hibas adatot kell es csak egyszer
atkldeni. Hatranya, hogy a ket puIIerterlet megvalositasa es a Ielhasznalo ell trten
blokkolasa a megvalositast nehezkesse teszi. Ennek az abraja:

1. karakter
2. karakter ...
m-edik karakter
LRC

3.9.3 . Ciklikus redundancia kod (CRC) 3.9.3.1.1 . A CRC kodolas alapgondolatai
A keret adatmezejeben k bit all rendelkezesre, ezt a k bitet matematikai eszkzkkel
kezelni, kodolni kell. A k bitet k-1-ed Ioku polinommal reprezentaljuk:
m(x) ak-1xk-1 ak-2xk-2 ... a2x2 a1x a0 ai A ahol A 0,1}
3.9.3.1.2 . A CRC kodolas algoritmusa
Jellje G(x) a generatorpolinomot, M(x) az zenet polinomjat es r degP(x)k-1
1. xr M(x)
2. xr M(x) / G(x) Q(x) R(x) / G(x)
3. T(x) xr M(x) R(x)
4. T(x) / G(x) | xr M(x) R(x) | / G(x) Q(x) R(x) / G(x) R(x) / G(x)
Ha az osztas eredmenye nulla, az atvitel hibatlan volt, klnben volt benne hiba.
A vev oldalara T` TE erkezik, ahol E reprezentalja a hibat. Ez polinomokkal kiIejezve:
T(x) E(x) T`(x)
T`(x) / G(x) T(x) / G(x) E(x) / G(x)
Igy a cel a generatorpolinom olyan modon trten megvalasztasa, hogy E osztasa
maradekos legyen. 3.9.3.1.3 . A generatorpolinom megvalasztasanak szempontjai:
egyszeres hiba kijelezhet, ha G(x) legalabb ket tagu;
ketszeres hiba kijelezhet, ha G(x) legalabb harom tagu;
paratlan szamu hiba kijelezhet, ha G(x) tartalmaz egy (x1) tenyezt;
barmely hibacsomo kijelezhet, amelynek hossza kisebb, mint r;



barmely (r1)-nel hosszabb hibacsomo kijelezhet 1I 1 Jr valoszinseggel.
2
3.9.3.1.4 . A generatorpolinomok szabvanyai:
CRC-12: G(x) x12x11x3x21 6 bites
CRC-16: G(x) x16x15x21 8 bites
CRC-CCITT: G(x) x16x12x51 8 bites
CRC-32: G(x) x32x26x23x22x16x12x11x10x8x7x5x4x2x1
8 bites
3.9.3.1.5 . A dekodolas modjai:
az algebrai leiras alapjan;
szamitasok alapjan;
shiItregiszter hasznalataval, hardware segitsegevel.

3.10 . Adatkapcsolati protokollok
3.10.1 . Karakterorientalt BSC (Binary Synchronous Communications) adatkapcsolati
protokoll
3.10.1.1 . A BSC jellemzi:
ketpontos es tbbpontos sszekttetes tamogatasa;
Ielduplex sszekttetes tamogatasa a stop-and-wait modszerrel;
ala-Ile rendelt allomasok;
tavolsagtol Iggetlen eljaras;
az alapeljaras kodIgg, karakterek beszurasaval kodIggetlenne tehet;
kis hatekonysagu, mert nagy az overhead es lassu a mkdese;
egyszeren implementalhato.

3.10.1.2 . A vonalvezerl karakterek:
SOH: Start OI Header;
STX: Start OI Text;
ETX: End OI Text;
EOT: End OI
Transmission;
ENQ: Enquire;
ACK: Acknowledge;

3.10.1.3 . KeretIormatum:



A BCC opcionalis mez, melynek hossza 8 bit. Ez tartalmazza a tmbparitas kodolasnal
keletkezett LRC karaktert. Ebben a kialakitasban csak a szvegmez vedett, mert a BCC csak
ezt ellenrzi. Tehat sem a Iejreszben, sem a vezerlkarakterekben bekvetkez hiba nem
jelezhet, nem javithato. Ezaltal a szolgalati kzlemenyek hibamentes atvitele nem biztositott.
3.10.2 . Bitorientalt HDLC (High Level Data Link Control) adatkapcsolati protokoll
3.10.2.1 . A HDLC jellemzi:
ketpontos es tbbpontos sszekttetes tamogatasa;
Ielduplex es duplex sszekttetes tamogatasa;
ala-Ile rendelt allomasok;
tavolsagtol Iggetlen eljaras;
az alapeljaras kodIggetlen, transzparens;
nagy hatekonysagu, mert minimalis az overhead;
nagy megbizhatosagu.
3.10.2.2 . KlnIele HDLC alcsoportok
SDLC: IBM altal kiIejlesztett szinkron bitorientalt protokoll;
LAP-B: X25-nel alkalmazott Line Access Protocol Balanced. Ez azt jelenti, hogy a
master
tulajdonsag megszerzeseert verseny Iolyik es az lesz a master, aki a jogot leghamarabb
kerte;
LAP-D: ISDN adatcsatornajan lev Line Access Protocol Data Channel;

LAP-M: modemeknel hasznalt Line Access Protocol Modems;
PPP: az interneten hasznalt Point To Point Protocol.
3.10.2.3 . A HDLC konIiguracio allomastipusai
Elsdleges (primary) allomas: a Iorgalmat kezdemenyezi es azt kteles Ielgyelni.
Masodlagos (secondary) allomas: Iorgalmat nem kezdemenyezhet, csak Ielszolitasra
kommunikalhat.
Kombinalt (combined) allomas: lehet mind elsdleges, mind masodlagos allomas. Ez
csak ketpontos sszekttetes eseten letezhet, ahol nincs meghatarozott szerep. Az allomasok
egymassal versengenek, barmelyik lehet az elsdleges eszkz, amelyik elbb kerte a
kiszolgalast.
3.10.2.4 . A HDLC konIiguracio sszekttetesei
Kiegyenlitetlen (unbalanced) mkdes: akar ket-, akar tbbpontos mkdes eseten
egyetlen elsdleges es egy vagy tbb masodlagos allomas van.
Kiegyenlitett (balanced) mkdes: ketpontos sszekttetes eseten van ilyen, a
kombinalt allomasok egymassal versengenek.
3.10.2.5 . A HDLC konIiguracio atviteli zemmodjai
Normal valasz mod (Normal Response Mode): az elsdleges allomas a kioszto, aki
Ielgyeli es kezdemenyezi az adatatviteli Iorgalmat es vannak a masodlagos allomasok,
amelyek csak akkor kommunikalhatnak, ha ket arra az elsdleges allomas Ielszolitotta.
Aszinkron kiegyenlitett mod (Asynchronous Balanced Mode): a ketpontos, kombinalt
sszekttetes, az unbalanced szerkezet modja.
Aszinkron valasz mod (Asynchronous Response Mode): ez egy ritkan hasznalt, de
szabvanyos eleresi mod. A masodlagos egyseg is kezdemenyezhet Iorgalmat anelkl, hogy
erre az elsdleges egysegtl engedelyt kert es kapott volna.
3.10.2.6 . A HDLC keretszerkezet
A keret egy kontener, mely mezkre tagolodik. Ebben Ielhasznaloi adatokat tovabbitunk, a
szolgalati kzlemenyek tovabbitasanak celjara egy masik kontener szolgal. Keretezesi modja
bitmintas, tehat a keret elejen es a vegen egy 8 bitbl allo minta talalhato, ezert az allomas
mkdese vegjelkereseses. Ezaltal a keret belsejeben a bitbeszuras modszeret alkalmazzuk.
A keret altalanos Ielepitese:
8 bit 8 bit 8 bit n bit 16 bit 8 bit

Jelz

Cim

Vezerl

Adatmez

Ellenrz

Jelz

Cim: 8 bitet tartalmaz. 11111111 jelentese: broadcast zenet, minden allomasnak szol,
aki a
csatornan szerepel. Ezt minden allomas kteles a sajat cimekent venni.
1XXXXXXX jelentese: csoportcim, allomasok egy meghatarozott csoportjanak szol.
0XXXXXXX jelentese: egyedi cim.
A keretszerkezet ugyan egyetlen cimmezt tartalmaz, ez megsem jelent gondot. Ugyanis
ez egy hierarchikus protokoll, melyben ala- es Ilerendeltsegi viszonyok ervenyeslnek. Itt
csak az elsdleges es masodlagos allomas kztt kzlekedhet adat, melyben kitntetett
szerep az elsdleges allomas, minden adat rajta Iolyik keresztl. Igy kiviteltl es beviteltl
Iggetlenl a cimmezbe mindig a masodlagos egyseg cime kerl.

Vezerlmez: meghatarozza a mkdes lenyeget, hibavedelmi es Iorgalomszabalyozasi
celokat szolgal. tdik bitje az ugynevezett Pole / Final bit, aminek valtakozasa biztositja a
ket eszkz szinkronizaciojat. Pole az elnevezese az elsdleges allomas altal kldtt
keretekben es Finalnak hivjak a masodlagos allomas altal kldtt keretekben. Fajtai:
Pole 1 az elsdleges allomas Ielszolitja a masodlagos allomast valaszadasra;
Pole 0 nincs Ielszolitas;
Final 0 altalanos helyzet;
Final 1 az utolso keretben ezt allitja be.
Adatmez: a keret egy kontener, mely Ielhasznaloi adatokat tartalmaz. Szabvany szerint a
kontener hossza nem korlatos es tartalma nem strukturalt. Celszer byte-os szervezest
alkalmazni. A kontener hosszat a gyakorlatban az operativ tar veges volta es az
implementacio korlatozza.
Ellenrzmez: 16 bit hosszu, a CRC-16 ide helyezhet. Ez nemcsak a Ielhasznaloi adatot,
hanem a cim es a vezerl biteket is vedi azaltal, hogy azok is szerepelnek az M(x)
polinomban.
1 2 3 4 5 6 7 8

0

Ns

P / F

Nr

I

1
1

0
1

S
M

P / F
P / F

Nr
M

S
U

I-keret vagy hosszu keret: Ielhasznaloi adatokat tartalmaz. Itt Ns az ado altal elkldtt
keretek sorszama, Nr pedig a legkzelebb vart keret sorszama, implicit nyugta.
S-keret (supervisor): Ielhasznaloi adatokat nem tartalmaz, csak szolgalati kzlemenyek
tovabbitasara alkalmas. Akkor hasznaljuk, ha mar kieplt a ket kommunikalo Iel kztt az
adatkapcsolat, az adatatviteli Iazisban jarunk mar. Az S-bitsorozat lehetseges ertekei:
RR (Receive Ready): az sszekttetes mar kieplt, tovabbitando adata nincs, adat
vetelere kesz.
RNR (Receive Not Ready): Ioglaltsag vagy veteli keptelenseg esete.
REJ (Reject): a kldtt adategyseg visszautasitasa nem megIelel sorszam miatt, a go
back n technologiat tamogatando.
SREJ (Selection Rejected): csak egyetlen keret ismetleset keri.
U-keret (Unnumbered): nem szerepel benne sorszam. sszesen 5 bitet tartalmaz, aminek
segitsegevel 25 parancs adhato ki. Ezek kzl nehany Iontosabb:
Set Normal Response Command (SNRM);
Set Initialization Mode Command (SIM): a masodlagos allomast lehet ezaltal
inicializalni;
Disconnect (DISC);
Unnumbered Response (UA): pozitiv nyugta a masodlagos allomas Iell a SNRM /
SIM utasitasra;
Reset Command (RSET);
Frame Reject Response (FRMR): a masodlagos allomas a keretet nem tudja
ertelmezni, ezert kiadja a FRMR valaszt. Ez egy olyan specialis unnumbered keret, mely
adatmezt is tartalmaz, ugyanis a masodlagos allomas a kapott es szamara ertelmezhetetlen
zenetet teljes egeszeben visszaadja az elsdleges allomasnak.
A cim es a vezerlmez kiterjesztese klnbz esetekben valhat szksegesse. A cim
kiterjesztese akkor szkseges, ha tbb allomas megnevezeserl kell gondoskodni, mint
amennyit a rendelkezesre allo bitek megengednek. Ekkor byte-okat kell hozzaadni, olyan
modon, hogy minden byte els bitje nulla, kiveve az utolso bitet, ami egyes. A vezerlmez
kiterjesztesere akkor lehet szkseg, maikor nagy tavolsagra tovabbitunk adatokat. Ezaltal
nagy lesz a kesleltetesi id. Ez azt eredmenyezi, hogy Ns es Nr nagyobb lesz.

3.10.2.7 . Mintapelda keretIormatumokra duplex atvitel eseten
Alkalmazzuk az alabbi jellesi konvenciot: cim (A / B), C / R, N(S), P / F, N(R) P es F
eseteben a negalas azt jelenti, hogy atadja a vezerlest a masik Iolyamatnak. Ketpontos
sszekttetes eseten ket allomas kommunikaciojanak lepesei:
1. B, RR, -, P(0) : A lekerdezi B allapotat;
2. B, RIM, -, F : B inicializalast ker;
3. B, SIM, -, P : A inicializalja B-t;
4. B, US, -, F : B az inicializalast nyugtazza;
5. B, SNRM, -, P : A normal valasz modba allitja az sszekttetest, B-t valaszra
szolitja Iel;
6. B, UA -, F : B nyugtazza a Ielszolitast;
7. B, RR, -, P(0) : A receive ready allapotot kerdezi le;
8. B, I(0), P(0) : duplex adatatvitellel tovabbitodnak az inIormacios keretek;
9. B, I(0), P(0)
10. B, I(1), P(0) : A tovabbitja az egyes sorszamu keretet;
11. B, I(1), F(2) : A tovabbitja a kettes sorszamu keretet;
12. B, I(1), F(2) : B nyugtazza a nulladik es az els keretet es elkldi ez egyes
sorszamut;
13. B, I(3), P(1) : A nyugtazza a nulladik keretet es elkldi a harmas sorszamut;
14. B, I(2), F(3) : B nyugtazza a masodik keretet es elkldi a kettes sorszamut;
15. B, RR, , P(3) : A nyugtazza az els es a masodik keretet;
16. B, RR, , F(4) : B nyugtazza a harmadik keretet es marad NRM zemmodban.
3.10.2.8 .Mintapelda keretIormatumokra a masodlagos allomas Ioglaltta valasa eseten
1. B, I(4), P(3) : A szamozott inIormacios kereteket tovabbit B Iele;
2. B, I(5), P(3)
3. B, I(6), P(3)
4. B, I(7), P(3)
5. B, I(0), P(3) : A megszolitja B-t;
6. B, NRN, , F(0) : B Ioglaltta valt, de nyugtazza a 4-7 kereteket;
7. B, RR, , P(3) : A megvizsgalja, hogy B Ioglalt-e meg;
8. B, RR, , F(0) : B mar kepes adatok Iogadasara es kereteket var;
9. B, I(0), P(3) : A ismet elkldi a nullas sorszamu keretet;
10. B, I(1), P(3)
11. B, I(2), P(3)
12. B, RR, , F(3) : B nyugtazza a 0-2 sorszamu kereteket es NRM allapotban
marad.

3.10.2.9 .Mintapelda keretIormatumokra az elsdleges allomas Ioglaltta valasa eseten
1. B, SNRM, : A beallitja B-t NRM modba;
2. B, UA, , 1 : B a beallitast nyugtazza;
3. B, RR, , P(0) : A megszolitja B-t;
4. B, I(0), F(0) : B szamozott inIormacios kereteket tovabbit A Iele;
5. B, I(1), F(0)
6. B, I(2), F(0)
7. B, I(3), F(0)
8. B, NRR, , P(3) : A Ioglaltta valik, de nyugtazza a 0-2 kereteket;
9. B, RR, , F(0) : B abbahagyja az adatok kldeset;
10. B, RR, , P(3) : A megszolitja B-t;
11. B, I(3), F(0) : B ismet elkldi a harmas szamu keretet;
12. B, I(4), F(0) : A elkldi a negyes szamu keretet;
CRC ERROR
13. B, RR, , P(4) : A CRC hibat eszlelt a negyedik keret atkldese soran, A
megszolitja B-t,
nyugtazza a harmas sorszamu keretet es a negyes keret ismetleset keri;
14. B, I(4), F(0) : B megismetli a negyes sorszamu keretet;
15. B, RR, , F(5) : A nyugtazza a negyes keretet es B allapota marad NRM.
3.10.2.10 .Mintapelda invalid command esetere
1. B, XXX,,P : A egy ismeretlen mezt tartalmazo inIormacios kereteket
tovabbit B Iele;
2. B, FRMR, , F : B a keretet visszautasitja;
3. B, SNRM, , P : a visszautasitas hatasara az egesz halozat alaphelyzetbe kerl;
4. B, UA, , F : B ezt nyugtazza es marad NRM-ban
3.10.2.11 .Mintapelda szamozasi hiba esetere
1. B, RR, , P(0) : A megszolitja B-t;
2. B, I(0), F(0) : B szamozott inIormacios kereteket tovabbit A Iele;
3. B, I(0), P(0) : duplex adatatvitel zajlik a ket berendezes kztt, szamozott
inIormacios
keretek segitsegevel. A keretei hosszabbak, mint B keretei.
4. B, I(2), F(0) : B a nulla sorszamu zenetet CRC-hibaval veszi.
CRC ERROR
5. B, I(2), P(2)
6. B, I(3), F(0) 7. B, I(4), F(0) : A-nak az egyes sorszamu kerete nem kerlt
tovabbitasra

8. B, REJ, F(0) : B a nullas sorszamu keretet varja, A kldi a kereteket es
nyugtazza a 0-4
keretet.
9. B, I(0), P(5)
10. B, I(5), F(0) 11. B, I(1), P(6)
3.10.3 . Byte-szam orientalt adatkapcsolati protokoll Ezek az ugynevezett DDCMP
protokollok.



4. LOKALIS HALOZATOK
A lokalis halozat azonos szinten elhelyezked gepek sszesseget jelenti. Ezek az
adatkapcsolati szint mkdes szempontjabol azonos jogu egysegek. Ezeket szokas
tbbszrs hozzaIeres halozatoknak is nevezni, mert tbb, azonos joggal rendelkez egyseg
Ier hozza egy adott, kzs eleres erIorrashoz. (Ez peldaul a sintopologia eseten maga a sin.)
Annak erdekeben, hogy ehhez az elosztott erIorrashoz mindenki igazsagosan tudjon
hozzaIerni, elosztott protokollok alkalmazasa szkseges.
4.1 . A lokalis halozatok mintapeldaja: ALOHA-halozat
Ezt a halozatot elszr Hawaii-ban, az ottani egyetemen valositottak meg. Itt a
rendelkezesre allt egy kzponti szamitogep, amihez tbb helyrl hozza akartak Ierni a diakok.
Ennek erdekeben a kzponti szamitogephez es minden diakhoz rendeltek egy ado-vev
berendezest. A kzponti gep 413.475 MHz-es Irekvenciaval tovabbitott adatokat a diakoknak,
mig a diakok a szamitogep Iele 407.35 MHz-es Irekvenciat hasznaltak. Mindket Irekvencia
eseteben az adatatviteli sebesseg 9600 bit/sec volt. A diakok szamara tehat a 407.35 MHz-es
Irekvencia egy kzs eleres erIorrasnak volt minsithet.
4.1.1 . Poor-ALOHA
Mivel a Irekvenciasav egy elosztott erIorras volt, igy tkzesek kvetkeztek be. Ennek a
gyakorisaga a terhelestl (Ielhasznaloi igenyektl) Iggtt
4.1.1.1 . A poor ALOHA tkzesi Iajtai:
reszleges tkzes: az els adatcsomag egy resz teljes egeszeben atment, a masodik
adatcsomag csak az elsnek a vegebe ,zavart bele. Ezt mutatja az abran a masodik eset.
teljes tkzes: ket Ielhasznalo veletlenl pontosan ugyanabban az idpontban
kezdemenyez adast. Ennek eredmenyekent mindket tovabbitani kivant csomag teljes
egeszeben serl az interIerencia kvetkezteben. Ezt mutatja az abran a harmadik eset.
4.1.1.2 . A poor ALOHA csomagkldesi abraja

A problema oka az, hogy ha a csomagok t hosszuak es csak az utolso bitjkben serlnek
meg reszleges tkzest szenvedve, a kiesett id, amig a csatorna kihasznalatlan, 2t, hiszen a
masodik csomagot is teljes egeszeben ujra el kell kldeni.
Megj.: Az ado onnan tudja, hogy serlt vagy elveszett a csomagja, hogy nem erkezett
valasz ra a kzponti szamitogepbl.
4.1.2 . Osztott ALOHA
Ez a szabadon Iuto rendszert t csomagidvel temezette teszi. Tehat a terminalok csak a 0,
t, 2t, 3t, stb. idpontokban kezdhetik meg adasukat. Ennek eredmenye, hogy vagy nincs
tkzes a rendszerben, vagy teljes tkzesek alakulnak ki. Ezaltal a kihasznalatlan
csatornaid 2t-rl t-re cskken. Ennek graIikonja:
4.2 . ETHERNET - Sin topologiaju LAN
Az ALOHA rendszert Iejlesztettek tovabb a Xerox cegnel. Itt egy iIju munkatars egy
irodan bell ktzgetett ssze gepeket es alakitott ki egy szerverekkel es modemekkel
tarkitott lokalis halozatot, amely kikszbli az ALOHA hatranyat, a kikenyszeritett tkzest.
Ennek modja a CSMA (Carrier Sense Multiple Access) hasznalata volt, amit szokas LBT-
nek (Listen BeIore Transmit) is nevezni. Itt az ado, mieltt megkezdi a Iorgalmazast, kteles
belehallgatni a csatornaba, hogy zajlik-e valamilyen adas, eszlel-e ott valamilyen hordozo
jelet. Ha nem, akkor kezdemenyezheti az inIormacioinak tovabbitasat. Abban az esetben, ha a
vonal Ioglalt, klnIele dolgokat tehet az adni szandekozo allomas. Tevekenysegei alapjan
csoportosithato a CSMA.
4.2.1 . CSMA csoportositasa
nem perzisztens CSMA: az ado adasi szandekat At ideig elhalasztja, majd ezen id
letelte utan ismetelten belehallgat a vonalba;
1 -perzisztens CSMA: az ado Iolyamatosan Iigyeli a vonalat, hogy az mikor valik
szabadda. Az ,zenet vege jel megjelenesekor azonnal, 1 valoszinseggel megkezdi adasat;
p -perzisztens CSMA: az ado Iolyamatosan Iigyeli a vonalat. Amikor az szabadda
valik, p valoszinseggel megkezdi az adast vagy 1-p valoszinseggel elhalasztja szandekat
egy At idvel kesbbre.
4.2.2 . A klnIele CSMA csoportok sszehasonlitasa

4.2.3 . CSMA / CD (Carrier Sense Multiple Access With Colison Detection)
Ez az 1-perzisztens CSMA bvitese tkzesIigyelessel. Amikor ket Iolyamat tkzik,
akkor ezt a belejk epitett rendszer detektalja. Ennek modjai:
a vonalon lev jel teljesitmenye egy adott szintet meghalad;
az ado sszehasonlitja a vonalon megjelen jelet az altala kibocsatottal. Ha azonos,
nem trtent tkzes, ha klnbz, trtent.
4.2.3.1 . Kettes exponencialis algoritmus At meghatarozasara
tkzes eszlelese utan az allomas az adas azonnal besznteti es adasi szandekat egy At1
idvel eltolja. Ez az idtartam nem Iix, nem elre rgzitett, hanem ezt a ket tkz allomas
egymas kztt ezt egyezteti, hogy masodszor mar ne Iordulhasson el tkzes. A kesleltetesi
id meghatarozasa egy ugynevezett kettes exponencialis algoritmus szerint zajlik. Ennek
lenyege, hogy adott egy idkeret, aminek reszei veletlenszeren sorsolodnak ki az egyes
allomasok kztt es ezek lesznek az aktualis kesleltetesek. Ha egy allomas masodszor is
tkzik, a rendelkezesre allo idkeret megduplazodik. Harmadszori tkzesnel ismet
megduplazodik, stb. Szabvanyos halozatokban az adat tovabbitasara 16 probalkozas van,
ebbl 10 alkalommal duplazodik meg a keret. Ha a tizenhatodik kiserlet utan sem ment at az
adat, akkor az ado ebbeli szandekat Ieladja es errl egy statuszzenetben ertesiti a
Ielhasznalot.
4.2.3.2 . Degradacios jellemz
A CSMA / CD halozatok egyik Iontos tulajdonsaga a degradacios jellemz: minel tbbszr
tkzik egy zenet, annal kisebb a valoszinsege, hogy atjut a halozaton, hiszen a At
kesleltetes egyre hosszabb idbl sorsolodik ki. Ez komoly problemakat okozhat olyan
estekben, amikor a Ielhasznaloi adatnak Ieltetlenl at kell jutnia a halozaton (peldaul ipari
alkalmazasok, valos idej zemmod).
Az tkzessel kapcsolatban meg ket Iontos dolgot kell megemliteni. Az egyik az, hogy az
tkzesrl nem kell az allomasnak ertesitest varnia, hiszen azt sajat maga eszleli. A masik az,
hogy az tkzes utan kzvetlenl nem zajlik adatIorgalom.
4.2.3.3 . Jam
Problemat jelent az, hogy ha az tkzest eszlel ket allomas azonnal lelvdik, mert akkor
a csatornan egy nagyon rvid ideig tarto tkzes jel halad vegig. A tbbi allomasnak szinte
ideje sincs ennek eszlelesere, mert k ugy erzekelik, hogy senki nincs a vonalban, adni
kezdenek, majd az altaluk a vonalra tett jel tovahaladva tkzik ezzel a nagyon rvid idej
tkzes impulzussal. Tehat a jel veges idej terjedese azt eredmenyezi, hogy idbe telik, mig
az tkzes jel eljut a legtavolabbi allomasig, igy szkseges, hogy az tkzesi jelet az
allomasok kitartsak mindaddig, mig az mindenkihez eljut. Azt, hogy hany bit ideig kell az
tkzes jelet kitartani annak erdekeben, hogy errl mindenki tudomast szerezzen, a jam
hatarozza meg.
4.2.4 . A sin topologiaju LAN problemaja: a jelszint illesztes
A sin topologiaju LAN eseteben alapsavu jelatvitelt alkalmaznak, ezert ennek problemaja a
jelszintillesztes. A kabel egyik veget illesztellenallassal zarjak le, amin a jel teljes egeszeben
elnyeldik es semmi nem verdik rola vissza. A masik iranyban haladva a jel teljesitmenye a
kabel ellenallasa miatt cskken, ezert elIordulhat, hogy egy id utan olyan kicsiny lesz a
jelszint, hogy nem haladja meg a berendezes erzekenysegi szintjet. Ha a jel teljesitmenye az
allomas erzekenysegi szintje ala cskken, az allomas a jelet nem erzekeli. Ezert allomas csak
oda helyezhet, ahol a jel teljesitmenye meg az erzekenysegi szint Ielett van. Igy a vezetek
masik veget is illesztellenallassal kell lezarni es ezzel a vezetek hosszat vegesse tettk. Ez
ETHERNET koaxialis kabelek eseten 500m. Ha Ilexibilis, vekony koaxialis kabeleket
alkalmaznak (,tyukbelkabel), ennek maximalis hossza 180m.

4.2.5 . Allomasok csatlakoztatasa vastag es vekony ETHERNET koaxialis kabelekhez
4.2.5.1 . Vastag ETHERNET kabelhez vampircsatlakozo
A vastag ETHERNET kabel merev, hajlithatatlan igy ezt elvagni es ra csatlakozot helyezni
nem celszer. A megoldas a vampircsatlakozo. Ekkor a koaxkabel kzponti reszehez ket
csavar segitsegevel kalodat tesznek olyan modon, hogy a kabel bels erehez egy tt, a kls
erhez pedig ket kest szoritanak. Igy tetszleges ponton hozza tudnak Ierni a kabelhez anelkl,
hogy azt el kellene vagni.
Ehhez a vampircsatlakozohoz transceiver kabel csatlakozik, ami a vampircsatlakozot es a
terminal alaplapjat kti ssze. Ez egy 8 eres kabel, melyen ket par a be- es kimen adatok
szamara van kijellve, tovabbi kett a be- es kimen vezerljelek szamara. Az tdik paron,
amit nem mindig hasznalnak, a szamitogep arammal latja el az ado-vev elektronikajat. Ez az
ado-vev a transceiver, ami csatornaIigyelesre es tkzeserzekelesre alkalmas.
A vampircsatlakozok egymastol csak jol meghatarozott tavolsagra, 2.5m-re helyezhetk el,
ugyanis a kabelen kialakulo allohullamokat tetszleges helyen leveve intreIerenicahoz
jutnank.
4.2.5.2 . Vekony ETHERNET kabelhez T-csatlakozo
Itt a koaxialis kabelt elvagjuk es erre illesztjk a T-csatlakozot, ami a kabelt es a terminal
csatlakozojat kti ssze. Ilyenkor tehat a terminalokat szabalyosan IelIzzk a koaxialis
kabelre.
4.2.6 . Az IEEE 802.3 keretszerkezet
7 1 2/6 2/6 2 n 4
Az elhang egy minimum 2 byte-os resz, ami 01 es 10 valtakozasokat tartalmaz.
Mivel Manchester kodolast alkalmaznak, ezert ennek az elhangnak a celja a szinkronizalas.
SD (Start Delimiter): az elhang Iolytatasa, 01 es 10 valtakozasok vannak ebben is, de
az utolso bitje egyes.
DA / SA (Destination / Source Address): 6 byte-os cimmezk, mely a cimzettet es a
Ieladot jellik meg. Ez azert szkseges, mert itt nem ket allomas kommunikaciojarol van szo,
ahol az allomasok kzl az egyik kitntetett szerep, hanem egyenrangu allomasok
kapcsolatarol beszelnk. A DA mez kialakitasanak modjai:
11111111 jelentese: broadcast zenet, minden allomasnak szol, aki a csatornan szerepel.
Ezt minden allomas kteles a sajat cimekent venni.
1XXXXXXX jelentese: csoportcim, allomasok egy meghatarozott csoportjanak szol.
0XXXXXXX jelentese: egyedi cim.
A hosszmez 2 byte-os. Igy az adatmez maximalis hossza 216 byte lehet.
Az ellenrzmez 4 byte hosszu, mely a CRC-kepzes soran kialakult
redundanciabiteket
tartalmazza. Ezek szama 32, igy a CRC-32 szabvanyos generatorpolinomot hasznaljak itt.
A keret minimalis merete 512 bit. Ha ennel kisebb az atvinni kivant adatmennyiseg, tehat
az egesz
keret hossza ezt a szamot nem eri el, akkor az adatmezbe ,tltelekbitek kerlnek, amit a
vev kiszr.
4.3 . A vezerjeles sin - tokenbusz IEEE 802.4
Szkseges egy olyan algoritmus, mely meghatarozza, hogy a kzs eleres erIorrashoz
milyen modon lehet hozzaIerni. Ez jelen esetben a token. Ehhez az allomasokat tablaba kell
rendezni, ahol nyilvantartjuk a megelz es kvetkez allomasok azonositoit. Ezaltal az
allomasok egy csoportja (nem Ieltetlenl az sszes allomas, csak azok, akik az adott
pillanatban kiszolgalast kertek) egy logikai gyr menten helyezkedik el.

Ez egy egytokenes szervezes rendszer: amelyik allomas a tokennel rendelkezik, az
kezdemenyezhet adatIorgalmat, minden tovabbi allomas (meg a gyrn kivl esk is) slave-k.
A rendszer masik elnevezese a tbbmasteres elrendezes, hiszen tbb allomasnak is modjaban
all masternek lenni.
4.3.1 . Az egytokenes szervezes rendszer Iontosabb jellemz parameterei:
token holding time (THT): az a maximalis id, amig az allomasnak joga van
Iorgalmazni;
token rotation time (TRT): az a maximalis id, ami ahhoz szkseges, hogy a token
visszakerljn a kiindulasi allomashoz.
Ha az allomasok szama n, akkor az alabbi sszeIgges igaz: TRT nTHT. Vagyis elre
lehet tudni, hogy mi az a maximalis idkorlat, amin bell egy allomas biztosan szohoz jut. Ez
a determinizmus lehetve teszi azt, hogy a modszer ipari alkalmazasokban is hasznaljak.
4.3.2 . Az IEEE 802.4 keretszerkezet
7 1 1 2/6 2/6 n 4 1
FF (Frame Format): meghatarozza, hogy a keret adatkeret, mely kontenereket
tartalmaz, vagy egy szolgalati kzlemeny kerete.
FSC (Frame Check Sequence): 4 byte hosszu, igy a CRC-32 szabvany szerinti
generatorpolinomot hasznalja. Ez az SD utani mezket (FF, DA, SA, adatmez) vedi.
A keretezes modja a vonali kodolas megsertese.
4.3.3 . A logikai gyr Ielepitese
A Ielepites szabalyait a protokollnak tartalmaznia kell. A gyr tagjait azonositoik altal,
valamilyen rendezes szerint cskken sorrendbe allitjuk. Amikor kialakult a logikai gyr, az
allomasok mkdeset ket szakaszra osztjuk:
adatatviteli id;
szolgalati kzlemenyek tovabbitasanak ideje: itt van modjuk az allomasoknak
becsatlakozni a logikai gyrbe abban az esetben, ha a kvetkez allomas azonositoja az
veknel kisebb, a megelz pedig nagyobb. A cel tehat az, hogy a gyr rendezettseget
Ienntartsuk.
Problema, hogy a tokent is szolgalati kzlemenyben kell tovabbitani, igy a tovabbitas soran
a token megserlhet, Ielismerhetetlenne valhat, igy a rendszerben nem lesz master. A
protokollnak ezt a helyzetet is kezelnie kell, igy valakinek generalnia kell a tokent. Ha csak
egy allomas generalja a tokent, nincs gond, de ha tbb allomas generalja azt, akkor az
allomasoknak a tokengeneralastol sorban vissza kell lepnik.
Stacionarius allapotban a rendszer mkdese egyszer, de a Ieleples es a specialis
helyzetek kezelese bonyolultta es dragava teszi. Ezert ezt a modszert ritkan hasznaljak.
4.4 . Gyr topologiaju lokalis halozat - token ring
Ez a megoldas lehetve teszi a broadcast jelleg adatatvitelt, azaz az zenetszorast.
Tbbpontos sszekttetes alakithato ki, de a tbb eszkz kzl csak egyetlen Iorgalmazhat.
Ez egy alapsavu sszekttetes, csavart erpar vagy koaxialis kabel segitsegevel.

4.4.1 . A token ring szerkezet problemai 4.4.1.1 . Egyiranyu Iogalom zart hurkon
Ez a problema a vezerjeles sin szerkezet halozat eseteben nem merlt Iel, hiszen ott a sin
mindket veget illesztellenallassal zartuk le. Itt viszont, mivel ezt a sint gyrbe zartuk,
illesztellenalas a gyrre nem tehet. Ha az allomasok a gyrre T-csatlakozoval
csatlakoznak, a gyrn ketiranyu adatIorgalom zajlik es az ado allomassal szemben, a gyr
,tuloldalan a kldtt jelek interIeralodnak es kioltjak egymast. Ezert szkseges, hogy a
gyrre az allomasok egy csatolo segitsegevel illeszkedjenek. Ezen csatolonak biztositania
kell az egyiranyu jelIorgalmat a gyrn bell. Ezen Iell az alabbi Ieladatokat kell ellatnia:
Ugy kell mkdnie, hogy biztositsa, hogy az allomas az zenetet a gyrre teljes
egeszeben rategye.
Tegye lehetve, hogy ha nem az allomas a cimzett, az allomason az zenet modositas
nelkl atIolyjon.
Tegye lehetve, hogy a cimzett az zenetet a gyrrl teljes egeszeben levehesse. Ez
egy Ieltetlenl szkseges Ieladat, hiszen ha az zenet a gyrrl nem kerl le, akkor a tovabbi
zenetekkel interIeralodik. Az zenet levetele gyakrabban az ado Ieladata. Ekkor a cimzett az
zenetet a gyrrl leveszi, ertelmezi, majd visszateszi a gyrre, amit a Ielado onnan levesz.
A csatoloelem altalaban egy bit kesleltetessel mkdik.
4.4.1.2 . Vonali Iegyelem
A broadcast zemmod megvalositasahoz vonali Iegyelem szkseges. Ezt a token passing
biztositja, ami egy determinisztikus hozzaIerest nyujt a kzs eleres erIorrashoz, a
gyrhz. Itt is a vezerjeles sinnel megszokott, egy tokenes modszert hasznaljak. Mivel itt a
gyr Iizikailag meg van valositva, igy nem szkseges ennek logikai kiepitese.
4.4.2 . A token ring keretszerkezete - IEEE 802.5
4.4.2.1 . Vezerjel Ielepitese
1 byte 1 byte 1 byte

SD Start Delimiter

AC Access Control

ED End Delimiter

A vezerjelet (token) keret Iormajaban tovabbitjuk egyik allomastol a masikhoz.
4.4.2.2 . Adatkeret Ielepitese
1 byte 1 byte 1 byte 6 byte 6 byte n byte 4 byte 1 byte 1 byte
SD / ED Start / End Delimiter: mivel diIIerencialis Manchester vonali kodolast
alkalmaznak, ezert a start es end delimiter a vonali kodolas megsertesevel kodolodik.
AC: Access Control
FC: Frame Control, szerepe a keret tipusanak megadasa. A keret lehet adatkeret abban
az esetben, ha kontener Iormaban benne adatokat tovabbitunk, illetve leget a gyr
karbantartasaval sszeIgg szolgalati kzlemeny.
DA / SA: Destination / Source Address
FCS: Frame Check Seqence. Ez a CRC-kepzes maradeka. Mivel 4 byte-on tarolodik, a
generatorpolinom a CRC-32 volt. Az FCS az AC, FC, DA, SA es adatmezt vedi.

FS: Frame Status, az allapotinIormaciokat hordoz mez. A cimzett a gyrrl leveszi a
keretet, majd azt betlti, kiertekeli es visszateszi a gyrre egyetlen modositassal: az FS-ben
ket bitet atallit. Ezek a bitek tartalmazzak azt, hogy
a keret eljutott-e a cimzetthez;
a cimzett a keretet ki tudta-e ertekelni.
4.4.3 . Monitorallomasokrol
A monitorallomas kitntetett szerep allomas a gyrben. Minden gyrbeli allomas
ugyanazt a soItware-t tartalmazza, igy elegend ezen allomasok kz l a monitort
veletlenszeren sorsolni, igy ha a monitor megserl, az sszes tbbi kzl valaszthatunk ujat
helyette. A monitorallomas Ieladata a gyr karbantartasa.
4.5 . LAN hivatkozasi modell
Vizsgaljuk meg, hogy tenylegesen megvalosul-e a hibavedelem, az adatkapcsolati szint
sszekttetes alapvet Ieladata! Hasonlitsuk ssze a rendelkezesre allo kereteket!
IEEE 802.3 szabvany
7 byte 1 2/6 2/6 2 byte n byte 4 byte
IEEE 802.4 szabvany
7 byte 1 1 2/6 2/6 n byte 4 byte 1 byte



IEEE 802.5 szabvany
1 byte 1 byte 1 byte 6 byte 6 byte n byte 4 byte 1 byte 1 byte
Elmondhato, hogy a hiba kijavitasakor (ami az adatkapcsolati reteg alapvet Ieladata) nem
elegend az, hogy a hiba helyet detektalni tudjuk, hanem szkseges a keret egyertelm
azonositasa annak erdekeben, hogy a hiba javithato legyen. Ugyanakkor a Ienti szabvanyok
egyike sem tartalmaz keretazonositot! Ezert szkseges, hogy ezen szint Ile helyezznk
valakit vagy valamit, ami a hibamentes atvitelt biztositani tudja. Ezert a LAN szerkezete ket
reszre bonthato.
MAC Medium Access Control: Ieladata e keretek kiepitese es az adatok tovabbitasa,
de nem Ieladata a hibajavitas.
LLC Logical Link Control: az atvitel soran keletkezett hibakat kijavitja es interIace-t
biztosit a Ielhasznalo szamara Iggetlenl az alatta lev MAC kialakitasatol. Ez egy bels es
nem egy nyilvanos interIace. Mivel ez is tartalmaz Iunkcionalis elemet, ez is tud szolgaltatast
nyujtani, ezert ennek is kell rendelkeznie valamiIele protokollal, keretszerkezettel.
4.5.1 . Az LLC keret Ielepitese
1 byte 1 byte 1 byte n byte

Adatok

Megallapithato, hogy ez a keret nem tartalmaz semmilyen utalast a keret elejere es vegere.
Ennek magyarazata az, hogy ez be Iog agyazodni a MAC keretebe, ami tartalmazza a keret
elejere es vegere utalo jelet. Ez a szolgaltatasi protokollok hierarchiajaval magyarazhato.

4.5.1.1 . Az LLC keret vezerlmezjenek Ielepitese:
Meghatarozza a mkdes lenyeget, hibavedelmi es Iorgalomszabalyozasi celokat szolgal.
tdik bitje az ugynevezett Pole / Final bit, aminek valtakozasa biztositja a ket eszkz
szinkronizaciojat. Pole az elnevezese az elsdleges allomas altal kldtt keretekben es
Finalnak hivjak a masodlagos allomas altal kldtt keretekben. Fajtai:
Pole 1 az elsdleges allomas Ielszolitja a masodlagos allomast valaszadasra;
Pole 0 nincs Ielszolitas;
Final 0 altalanos helyzet;
Final 1 az utolso keretben ezt allitja be.
1 2 3 4 5 6 7 8

0

Ns

P / F

Nr

I

1
1

0
1

S
M

P / F
P / F

Nr
M

S
U

I-keret vagy hosszu keret: Ielhasznaloi adatokat tartalmaz. Itt Ns az ado altal elkldtt
keretek sorszama, Nr pedig a legkzelebb vart keret sorszama, implicit nyugta.
S-keret (supervisor): Ielhasznaloi adatokat nem tartalmaz, csak szolgalati kzlemenyek
tovabbitasara alkalmas. Akkor hasznaljuk, ha mar kieplt a ket kommunikalo Iel kztt az
adatkapcsolat, az adatatviteli Iazisban jarunk mar. Az S-bitsorozat lehetseges ertekei:
RR (Receive Ready): az sszekttetes mar kieplt, tovabbitando adata nincs, adat
vetelere kesz.
RNR (Receive Not Ready): Ioglaltsag vagy veteli keptelenseg esete.
REJ (Reject): a kldtt adategyseg visszautasitasa nem megIelel sorszam miatt, a go
back n technologiat tamogatando.
SREJ (Selection Rejected): csak egyetlen keret ismetleset keri.
U-keret (Unnumbered): nem szerepel benne sorszam. sszesen 5 bitet tartalmaz, aminek
segitsegevel 25 parancs adhato ki. Ezek kzl nehany Iontosabb:
Set Normal Response Command (SNRM);
Set Initialization Mode Command (SIM): a masodlagos allomast lehet ezaltal
inicializalni;
Disconnect (DISC);
Unnumbered Response (UA): pozitiv nyugta a masodlagos allomas Iell a SNRM /
SIM utasitasra;
Reset Command (RSET);
Frame Reject Response (FRMR): a masodlagos allomas a keretet nem tudja
ertelmezni, ezert kiadja a FRMR valaszt. Ez egy olyan specialis unnumbered keret, mely
adatmezt is tartalmaz, ugyanis a masodlagos allomas a kapott es szamara ertelmezhetetlen
zenetet teljes egeszeben visszaadja az elsdleges allomasnak.



5. HALOZATI SZINTU SSZEKTTETESEK
A halozatok olyaten modon trten megvalositasa, hogy minden csomopont minden masik
csomoponttal ssze van ktve, nem gazdasagos es nem jol kivitelezhet. Ezert a halozatok
kialakitasanak alapkoncepcioja az adatkommunikacios alhalozat. Ennek Ieladata, hogy
barmely hostot barmely masik hosttal sszekthetve tesz. Az adatkommunikacios
alhalozatok Iontos elemei:
csomopont: ez specialis celu gepet jelent. Ennek Ieladata az, hogy ha a host
kommunikacios igennyel lep Iel, azt ki tudja szolgalni.
csomopontokat sszekt vonalak, amik lehetnek kapcsoltak (ideiglenes kialakitasuak,
amelyek jo kihasznaltsagot biztositanak) illetve berelt vonalak (melyek allando kialakitasuak).
szolgaltato hatarIellete (interIace): ez azert jelents, mert gyakran elegend egyedl
az interIace- t megadni annak erdekeben, hogy a csomopontok megIelelen tudjanak
mkdni.
5.1 . A halozatok csoportositasa 5.1.1 . Adatszoro (broadcast) halozatok
Itt nincs kzbls csatolasi pont, igy a kzeg teljes egeszeben osztott es mindenki
mindenkit hall. Minden allomas egy ado-vev parhoz csatlakozik.
5.1.2 . Kapcsolt halozatok
A csomoponti gepek Ieladata, hogy iranyitsak az adatIorgalmat. ezt ugy teszik meg, hogy
az adatokat ide-oda kapcsolgatjak. Ezert ezen halozatokat kapcsolt halozatoknak is szokas
nevezni.
5.1.2.1 . A kapcsolt halozatok jellemzi
a halozatot csomopontok alkotjak, amin az zenetek athaladnak;
a rendszer korabbinal magasabb szint Ieladata az adatok utvonalanak kijellese, a
Iorgalomiranyitas;
az allomasok csak csomoponton keresztl csatlakoznak a halozatra es a csomopontok
mindig tartoznak legalabb egy gephez;
a csomoponti gepek az els, masodik es harmadik OSI szintet Ioglaljak magukba
(Iizikai, adatkapcsolati es halozati szint). A legutolso szint Ieladata az, hogy biztositsa a
Iorgalomiranyitast, utvonalkijellest, routing-ot.
5.1.2.2 . A kapcsolt halozatok Iajtai 5.1.2.2.1 . Vonalkapcsolt halozatok
A kapcsolatot valaki kezdemenyezi. Ennek hatasara kialakul a Iizikai szint sszekttetes
es sorban, lepesrl lepesre kialakul az aramkr. Ez egy sszekttetes alapu szolgalat, tehat a
Ielhasznaloi adatok tovabbitasanak alapIeltetele, hogy a Iizikai kapcsolat kialakuljon. Ennek
megIelelen a kapcsolat lebontasanak lepesei is sorrendezettek. A rendszer Iontosabb
jellemzi:
valos idej sszektetest nyujt ket gep kztt, igy interaktiv kapcsolat kialakitasat
teszi lehetve;
az erIorrasok Iixen rendeldnek, tehat az erIorras mindaddig nem szabad, amig ezt
valaki Ioglalja, akar zajlik rajta adatIorgalom, akar nem.
A vonalkapcsolat halozatokban zajlo kommunikacio abraja:
Terjedesi kesleltetes Feldolgozasi kesleltetes

1. 2. 3. 4. csomopont




call accept jel

5.1.2.2.2 . zenetkapcsolt halozatok
Itt a ket csomopont kztt a teljes adat atmegy, majd a csomopont puIIereben tarolodik es
onnan tovabbitodik. A mkdes lepesei tehat:
a teljes zenet Ielvetele a szomszedos Iorrascsomoponttol;
az zenet tarolasa egy rvid ideig a puIIerben;
a teljes zenet tovabbitasa a nyelcsomopont iranyaba.
Ezert ezt a megoldasi modot store-and -Iorward modszernek is nevezzk. Ez nem biztositja
a partnerek kztt az interaktiv kapcsolatot, st az zenet jelents kesleltetest szenved.
Az zenetkapcsolt halozatokban zajlo kommunikacio modellje:
1. 2. 3. 4. csomopont


5.1.2.2.3 . Csomagkapcsolt halozatok
A csomagkapcsolas egyesiti a vonalkapcsolas es az zenetkapcsolas elnyeit. Az adatokat
csomagokra bontjuk, melyeknek merete rgzitett es ezeket store-and -Iorward modszerrel
tovabbitjuk. A csomagok kezelesenek modjai a kvetkezk lehetnek:
5.1.2.2.3.1 . Datagram tipusu csomagkapcsolas
A Iix meret csomag tovabbitasahoz a kiindulo allomas adatkapcsolatot letesit az els
csomoponttal, ahova az adatait elkldi. A csomopont a csomagot veszi es tarolja, majd
valamilyen utvonalvalasztasi, Iorgalomiranyitasi algoritmus szerint kivalasztja a kvetkez
csomopontot, akinek az adatot tovabbitja. A tovabbitas erdekeben kialakul a ket csomopont
kztt egy virtualis aramkr a kommunikacio lebonyolodasanak idejere, majd ez a
kommunikacio beIejezdte utan lebomlik.
Ezen csomagkapcsolasi modszer alkalmazasa eseten elIordulhat, hogy a csomagok
klnbz utvonalakat jarnak be es igy klnIele keslelteteseket szenvednek, emiatt a
celallomasra a csomagok nem sorrendben erkeznek meg. A sorrendezes a celallomas Ieladata.
A datagram tipusu csomagkapcsolas kommunikacios modellje:
1. 2. 3. 4. csomopont
5.1.2.2.3.2 . Virtualis aramkrs csomagkapcsolas
Ebben az esetben nem Iizikai, hanem logikai aramkrt alakitunk ki. A csomagok elkldese
eltt egy call request pocket jelet kell kldeni a Iogado Iel iranyaba, amire a valaszt a call
accept pocket zenet tartalmazza. Ebben az szerepel, hogy a Iogado Iel kepes-e arra, hogy az
zenetet vegye. Ezek utan az zeneteket csomagok Iormajaban tovabbitjuk. Az utolso csomag
megerkezeset az acknowledge pocket jel jelzi.
Ahhoz, hogy az zeneteket ilyen modon tovabbitsuk, szkseges az, hogy minden
csomopontban egy logikai tablazat szerepeljen. Ezen logikai tablazat tartalmazza azt, hogy az
zenetcsomag melyik csomopont Iell erkezett es melyik Iele Iog tovabbhaladni. A logikai
tablazat sorai egyertelmen sorszamozottak, aramkri azonositoval vannak ellatva. A
csomagok Iejresze is tartalmazza ezen sorszamot es az zenet Ieladojat. Ennek alapjan tudja a
csomopont kitlteni a logikai tablazatat.
Az zenet kldesenek lepesei:
minden csomopont elkesziti a sajat res logikai tablazatat;
az elkldend zenetet csomagokra szabdaljak, melyek merete Iix;
a call request pocket Iejreszebe belekerl a Ielado es az aramkri azonosito, ami
bejarja a csomagok utjat;

az sszes csomopont, amin keresztlhalad a call request pocket jel, kitlti a logikai
tablazatat a call request pocket jel Iejlece alapjan;
a vev elinditja az ado Iele a call accept pocket jelet, ami szinten vegighalad ellentetes
iranyban a csomagok utvonalan;
ezek utan a csomagok jarjak be az utvonalat;
a vev a csomagok megerkezte utan elkldi az ado Iele az acknowledge pocket jelet.
A csomopontok egyszerre tbb virtualis aramkr kezelesere alkalmasak. Ha a csomopont
kiesik (tnkremegy, elhalalozik, stb.) ezen virtualis aramkrk kiesnek. Mivel a
csomopontokon akar tbb ezer virtualis aramkr is keresztlhaladhat, ezert a csomopontban
kellen nagy sebesseg processzor es nagy tarterlet talalhato.
5.1.2.2.3.3 . A datagram tipusu es a virtualis aramkrs csomagkapcsolas kialakitasanak
okairol
A kiindulasi ARPA halozatok idejeben azon volt a hangsuly, hogy biztonsagos legyen az
adatatvitel a ket gyIel, Ielhasznalo kztt. Annak nem volt jelentsege, hogy ez mikeppen
valosul meg, hiszen mindket hostra illeszkedett egy magasabb szint Iolyamat, Ielgyel,
akinek Ieladata volt a biztonsagos adatatvitel megszervezese, megvalositasa es ellenrzese.
5.2 . Vonalkapcsolt halozatok kapcsolasi technikai 5.2.1 . Egy csomopontos halozat
jellemzi
A rendszer minden allomasa es az sszes csomopont a kapcsolokzponthoz csatlakozik.
Mivel a rendszer vonalkapcsolast hasznal, ezert ket allomas kztt egy dedikalt utvonal
letezik.
A kapcsolokzpont egy digitalis kapcsologepet tartalmaz, aminek digitalis bemen es
kimen jelei vannak, mkdese szinkron TDM. A rendszerhez tartozik egy halozati interIace,
ami analog es digitalis eszkzk, valamit trnkk csatlakoztatasara alkalmas. Szinten
tartalmaz a rendszer egy vezerlegyseget is, aminek Ieladata, hogy az igenynek megIelelen
hozza letre a kapcsolatot, Ielgyelje azt (anelkl, hogy a tovabbitott zenetekbe belelatna),
majd szkseg eseten bontsa is Iel a kapcsolatot.
5.2.2 . A blokkolasrol
Blokkolas akkor alakul ki, ha a kapcsologep a Ielhasznalo keresere nem tud vonalat
biztositani, mert a vev sszes vonala Ioglalt. A halozatot blokkoltnak nevezzk, ha benne
blokkolas elIordul. A blokkolas kikszblesere a nem-blokkolos halozat alkalmas.
A blokkolas elIogadhato rvid tranzakciokat lebonyolito halozatok eseteben, tehat pl.
hangatviteli rendszerekben, de nem megengedhet Iolytonos kapcsolatot igenyl
halozatokban, pl. adatbeviteli rendszerek eseteben.
5.2.3 . Digitalis kapcsolas elveinek csoportositasa
Terosztasos
crossbar matrix kapcsolomez; haromszg kapcsolomez
Idosztasos TDM sin kapcsolas;
idres Ielcsereles (TSI Time Slot Interchange);
idmultiplex kapcsolas (TMS Time Multiplexed Switching)

5.2.4 . Terosztasos kapcsolas
Altalanos jellemzje, hogy a vezetekek metszesi pontjaiban relek helyezkednek el. Az
egesz rendszert a vezerl mkdteti.
5.2.4.1 . Crossbar matrix
N darab bemeneti vonalhoz m darab kimeneti vonal tartozik. Ennek abraja:

bemeneti vonalak

kimeneti vonalak
5.2.4.2 . Haromszg kapcsolo
Itt a bemeneti es a kimeneti vonalakat nem klnbztetjk meg egymastol. Ennek abraja:
n darab bemeneti / kimeneti vonal
5.2.4.3 . A terosztasos kapcsolas problemai
a keresztpontok szama n2-tel aranyosan nvekszik;
a kapcsolasi pont kiesesekor nincsen egyeb alternativa;
a kapcsolodas pont nincsen jol kihasznalva.
A Ienti problemakra jo megoldast kinal a tbbIokozatu sszekapcsolas, amivel a kapcsolasi
pontok szama cskken es tbb utvonalat is biztosit ket allomas sszekapcsolasara. Ezaltal
nagyobb megbizhatosagot nyujt, de ezzel parhuzamosan a vezerlest is bonyolultta teszi.



8 8
9 9
5.2.5 . Idosztasos kapcsolas
Ebben az esetben nincsen dedikalt ut. A modszer a kisebb sebesseg adatarambol nagyobb
sebessegt kepez olyan modon, hogy az idreseket a bemeneti allomasrol a kimeneti allomas
Iele eliranyitja.
5.2.5.1 . TDM sin kapcsolas
5.2.5.1.1 . A TDM (Time Division Multiplexing) modszer lenyege
Ennek soran az egyes csatornak bemen jele a multiplexerre kerl. A multiplexer Ieladata
az, hogy a megIelel bemeneti vonalakat a megIelel kimeneti vonalakhoz csatolja. Ehhez
egy Iorgokapcsolo all rendelkezesre, ami megadott szgsebesseggel Iorog. Forgasa soran
letapogatja a bemeneti csatornak adatait es a megIelel bemeneti csatorna adatat a megIelel
kimeneti csatornara teszi. Ennek erdekeben biztositani kell, hogy minden csatornanak azonos
idszelet jusson.
Ez a Iorgokapcsolo tehat az els bemen vonalat az els idszelethez, a masodik bemen
vonalat a masodik idszelethez stb. rendeli. Igy letrejn egy idszelet-sorozat, ami az els
letapogatasi sorozat eredmenye (tehat mialatt a Iorgokapcsolo egyszer krbeIordult), letrejn
egy masodik idszelet-sorozat, ami a masodik letapogatasi sorozat eredmenye, stb. Ezeket
kereteknek nevezzk. A keret tehat egy adatsorozat, ami egy letapogatas, a Iorgokapcsolo egy
krlIordulasa alatt keletkezik.
A kimeneti oldalra a keretek sorban erkeznek es a demultiplexer azokat sorban kiteszi a
megIelel csatornakra. Ez viszont egy komoly egyttmkdest Ieltetelez a multiplexer es a
demultiplexer kztt. Ugyanis szkseges az, hogy mindket oldal Iorgokapcsoloja azonos
Iazisban es azonos szgsebesseggel mozogjon. Igy szinkron multiplexeles alakul ki a ket
eszkz kztt.
A TDM ado oldali puIIerenek merete rendszerIgg. Abban az esetben, ha a keret bitekbl
all ssze, bitatlapolasos TDM-rl, ha karakterekbl all ssze, karakteratlapolasos TDM-rl
beszelnk.
5.2.5.1.2 . A TDM sin jellemzi:
kisebb sebesseg adatarambol nagyobb sebessegt allit el ugy, hogy az elmeleti
maximalis adatsebesseget a komponensek sebessegenek sszege adja meg, de az eIIektiv
adatsebesseg mindig kisebb az elmeleti erteknel;
a bemenetei lehetnek szinkron es aszinkron vonalak is, de a ket multiplexer kztt
szinkron adatatvitel valosul meg;
az idszelet Iixen van egy csatornahoz hozzarendelve.
5.2.5.1.3 . A TDM-sin megvalositasa ketoldalu egyszer TD-kapcsoloval
A rendszernek n darab bemeneti es n darab kimeneti vonala van. Feladatunk az, hogy az i-
edik bemen es az i-edik kimen vonalat egymassal sszekapcsoljuk. A bemenetekre es a
kimenetekre kapcsolok vannak elhelyezve. Ezek egymassal nagy sebesseg sinen keresztl
tudnak kommunikalni. Minden idszeletben kialakul egy-egy kapcsolat es egy idszeletnyi
adatmennyiseg tovabbitodik. A vezerl Ieladata a mkdes engedelyezese.
5.2.5.1.4 . A TDM-sin megvalositasa egyoldalu egyszer TD-kapcsoloval
Itt nem klnbztetjk meg egymastol a bemen es kimen vonalakat, barmelyik
Iunkcionalhat bemenkent es kimenkent is. Mkdese ettl eltekintve az elzvel azonos.

5.2.5.2 . Idresek Ielcserelese (TSI Time Slot Interchange)
Ez a szinkron idmultiplexeles es demultiplexeles elnyeit egyesiti magaban olyan modon,
hogy kzben duplex adatatvitelt valosit meg a ket Ielcserelend vonal kztt, szinkron
multiplexer hasznalataval.
Az idszelet tartalmanak Ielcsereleset egy TSI aramkr vegzi, ami abban az esetben, ha az
i-edik bemenetet a j-edik kimenettel kell sszektni, akkor az i-edik bemenet idreset a j-edik
bemenet idresevel Ielcsereli. Ugyanakkor az egy idszeleteben lev adatokat addig kell
tarolni, mig a kvetkez keretciklusban kivitelre nem kerlnek. Ezaltal egy idszeletnyi
keslelteteshez jutunk.
Ha klnbz sebesseg vonalak multiplexalasara is szkseg van, akkor egy ujabb
aramkrt kell a rendszerbe epiteni, ami egy idszelet szamlalot, egy adattarolot es egy
cimtarolot Iog tartalmazni. Az adattaroloban helyezkednek el a bevinni, illetve kivinni kivant
adatok. Az adattarolot a cimtarolo cimezi. Az adattarolo es a cimtarolo egyttes tartalma
alapjan vegzi az idszelet szamlalo az idszeletek kiszamitasat.
5.2.5.3 . Idmultiplex kapcsolas (Time Multiplex Switching)
Ez a TDM es az idszelet Ielcserelesenek elnyeit egyesiti. Alappeldaja a ketIokozatu TS.
Ez n darab bemeneti es n darab kimeneti vezeteket tartalmaz, minden bemeneti vezetekhez
tartozik egy TSI. Ezek a hagyomanyos modon Ielcserelgetik az idszeleteket es a
kapcsolohalozat az sszes megcserelt keretbl sszevalogatja az egy cimhez tartozo adatokat.
5.3 . Csomagkapcsolt halozatok kapcsolasi technikai 5.3.1 . A halozati reteg Iunkcioi
A halozati reteg Iunkcioi vonatkoznak a kapcsolt halozatokra, peldaul a
csomagkapcsolasra, illetve tbb halozat sszekapcsolasara. Mindket esetben az alabbi Iontos
Iunkciokat kell a rendszernek megvalositania:
cimkepzes: kapcsolt halozatok eseteben nincs nagy jelentsege, mert itt minden
egyseg nallo cimmel rendelkezik. Halozatok sszekapcsolasa es Iorgalomiranyitas eseten a
Ieladat mar bonyolultabb. A cimek kiosztasa szabvanyositott az ISO altal es hierarchikus
modon trtenik. Halozatok sszekapcsolasa eseteben (internetworking) a cimkiosztas
Ieladatat egy szervezet vegzi.
utvonal-kijelles, Iorgalomiranyitas: a halozaton keresztl trten csomagtovabbitas a
halozat erIorrasaival valo gazdalkodast jelenti. A Iorgalomiranyitas gyakorlatilag a cim
utvonal megIeleltetes megvalositasa.
torlodasok elkerlese
5.3.2 . Az erIorraskezelessel kapcsolatos Iogalmak
Halozati erIorrasnak minslhetnek a puIIerek, atviteli csatornak, csomopontok es az
allomasok. Ezzel kapcsolatban az alabbi Iontos Iogalmak vannak:
nev: az erIorras vagy az erIorrasok egy csoportjanak megnevezesere szolgalo
szimbolum;
cim: az erIorras helyenek meghatarozasara szolgalo adatszerkezet;
Iorgalomiranyitas: az erIorrasok eleresenek modjat meghatarozo, az utvonal
kijelleset szolgalo mechanizmus;
lekepezesek:
nev cim (1:1)
cim utvonal (1:N)

5.3.3 . Forgalomiranyitas
A Iorgalomiranyitas IelIoghato egy erIorrasgazdalkodasi Ieladatkent, hiszen:
a csomagoknak a csomopontokon valo athaladasa egy bizonyos ertelemben vett
versenges az erIorrasokert;
az optimalis utvonal kivalasztasahoz valamilyen vezerlmechanizmus szkseges.
Az optimalis utvonal megvalasztasanak az alabbi szempontjai lehetnek:
a vegpontok kztti kesleltetes minimalizalasa;
a halozat atbocsatokepessegenek maximumon tartasa;
torlodasok elkerlese;
Iorgalmi kltsegek minimalizalasa;
az alacsony megbizhatosagu halozati szakaszok elkerlese;
a vonali kapacitasok maximalis mertek kihasznalasa, stb.
5.3.3.1 . A Iorgalomiranyito algoritmusok csoportositasa
A dntes meghozatalanak helye szerint:
Iorgalomiranyitas a Iorrasnal: a Iorrasnak elre meg kell adnia, hogy milyen utvonalon
haladjon a csomag. A csomag Iejreszebe ezt az adatot is be kell tenni, igy a kzbls
allomasok, amiken a csomag keresztlhalad, nincsenek dntesi helyzetben.
lepesrl lepesre trten Iorgalomiranyitas: a dntes, hogy melyik csomopont Iele
haladjon tovabb az adat, a csomopont Ieladata.
A dntes meghozatalanak ideje szerint:
a Iorgalomiranyitas a tervezesi Iazisban lezajlik. Tehat mar a tervezesnel ismertek a
csomopontok, a kztk vezet elek es az elekhez tartozo terhelesek. Igy mar a tervezesi
Iazisban adott egy sulyozott graI, amin lehet utvonal-kijellest vegezni. Ez egy Iix utvonal-
kijellest eredmenyez.
az egyes csomopontok a krnyezetk adatainak Iigyelembevetelevel dntik el a csomag
tovabbitasanak iranyat. Ez a dinamikus vagy adaptiv Iorgalomiranyitas, mert a csomopont
kepes a krnyezetenek valtozasait is Iigyelembe venni.
5.3.3.2 . Fix utvonal-kijellesi algoritmus iranyitotabla alapjan, egy peldan keresztl
bemutatva
A Iorgalomiranyitas alapja a minimalis kltseg ut megkeresese a Iorrastol a nyelig. Ez
trtenhet elre iranyulo (Dijkstra) es hatraIele trten (Ford-Fulkerson) keresesi modszerrel.
5.3.3.2.1 . Mintapelda:
Legyen adott az alabbi sulyozott graI:



Szamitogephalozatok Halozati szint sszekttetes
A Dijkstra algoritmus alapjan kapjuk az alabbi tablazatot, mely tartalmazza, hogy az adott
Iorrasbol az adott nyelbe mely csomopontokon keresztl vezet a legkisebb kltseg ut:



Ebbl generalhato az alabbi kzponti Iorgalomiranyito tabla, mely tartalmazza, hogy egyes
csomopontoktol mas csomopontok Iele mik a legrvidebb utak.

a szabad memoriaterletbl egy csomag meretenek megIelel terlet leIoglalodik es
hozzalancolodik a megIelel kimeneti sorhoz. Tehat a kimeneti vonalakhoz lancok
rendeldnek hozza, amiben a csomagok FIFO sorrendben helyezkednek el;
miutan a csomag elment a kvetkez csomopont Iele, a Ielszabadult memoriaterlet
visszalancolodik a szabad memoriahoz.
5.3.3.2.3 . A Ienti Iorgalomiranyitas problemai:
1. A Iix utvonaltervezesnel lesznek tulterhelt es ki nem hasznalt csomopontok. Ezert a
halozatot Iolyamatosan Ielgyelni es hangolni kell. A Iogalom alapjan a terveznek a
Iorgalomiranyito matrixot ujra es ujra le kell generalnia a modositott elsulyok alapjan.
2. Vannak kulcshelyzetben lev csomopontok. Ezek meghibasodasa, kiesese, vagy a
hozzajuk vezet ut tnkremenetele 100-os biztonsaggal a teljes halozat, vagy egy teljes
reszhalozat kieseset okozza. Ezert alkalmazzak a tbbutas veletlen Iorgalomiranyitast. Itt
nemcsak az optimalis, hanem mas, alternativ utvonalakat is Iigyelembe kell venni. Tehat tbb
lehetseges kvetkez csomopontot is tartalmaz a csomoponti vektorok sora es ezek kzl
veletlenszeren sorsolodik ki a kvetkez.
5.3.3.3 . Fix utvonal-kijellesi algoritmus elarasztasos modszerrel
Ebben az esetben a csomopont a hozza erkezett csomagrol masolatokat keszit es minden
szomszedjanak kld belle. Igy a halozat pillanatokon bell megtelik csomagokkal, de
biztosan lesz egy olyan csomag, amely az optimalis uton halad. Azert, hogy a halozat ne
legyen annyira tulterhelt, szkseges, hogy a Ilsleges csomagok a halozatbol eltnjenek.
Ezen eltntetes modszerei a kvetkezk lehetnek:
altepeses szamlalo: a Ielado csomopont, mieltt elinditja a csomagot, megbecsli,
hogy mennyi a halozat atmerje es ezt az erteket a csomag Iejreszebe teszi. Ez a szam
megmutatja, hogy a Ielado csomopont szerint hany lepes, hany csomopont utan er a csomag
teljes biztonsaggal celba. Minden csomopont, amelyiken a csomag athalad, ezen a Iejlec-beli
szamon cskkent egyet. Ha ez az ertek mar nulla, az azt jelenti, hogy a Ielado szerint ez a
csomag mar valamilyen mas utvonalon celjahoz ert, ezert a halozatbol kivehet. A megoldas
kritikus pontja a Ielado becslese.
idbelyeg: a Ielado csomopont megbecsli, hogy az adott csomagnak mennyi ideig
kell Ieltetlenl elnie annak erdekeben, hogy a celba eljusson. Ezt az erteket eltarolja a csomag
Iejreszeben es ezt a szamot egy kzponti szamlalo, ora minden temben cskkenti.
5.3.3.4 . Dinamikus utvonal-kijellesi algoritmus
5.3.3.4.1 . Centralizalt dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus
Adott egy allomas, amelyik a halozatot Iigyeli. Feladata, hogy Iigyeli a halozaton zajlo
Iorgalmat, adatokat gyjt a csomopont bels viszonyairol (mekkorak a varakozasai sorok a
kimeneti vonalak menten) es ennek alapjan modositja a halozatot peldaul az elek
atsulyozasaval.
Komoly problemat okoz a kzponti egyseg meghibasodasa, kiesese. Tovabbi gondot jelent
a konzisztencia kerdese: mikortol ervenyes az elek atsulyozasa? Vegl nehezseget okoz az is,
hogy a csomopontok a kzponti geptl klnbz tavolsagra helyezkednek el es ezaltal
klnbz keslelteteseket szenvednek az inIormaciok.
5.3.3.4.2 . Izolalt dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus
A csomagot a csomopont ahhoz a szomszedjahoz tovabbitja, ahol a kimeneti varakozasi
sor a lehet legrvidebb. Igy szenvedi el a csomag a legkisebb kesleltetest.

5.3.3.4.3 . Elosztott dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus
Itt nincs kzponti elem, ezert minden csomopont periodikusan szolgalati kzlemenyt kld
minden szomszedjanak, mely az alabbi adatokat tartalmazza:
a varakozasi sorok hossza;
kesleltetesi id;
terheltseg, stb.
Igy minden csomopontnak van inIormacioja szomszedjainak bels helyzeterl es tudja,
merre celszer a csomagokat tovabbitani.
5.3.4 . Torlodasvedelem
Fontos az erIorrasok szetosztasanak gondos iranyitasa, klnben a Ielhasznalok
kihasznalnak a helyzetet. Ezert megnnek a varakozasi id es lecskkenne a halozat atbocsato
kepessege. Ezt graIikusan az alabbi modon lehet abrazolni:
Terheles
A Iggleges tengelyen a halozaton tenylegesen celbajutott csomagok darabszama, a
vizszintes tengelyen az allomasok igenye lathato, azaz az, hogy mekkora a kommunikacios
halozatok krnyezetebl erkez csomagok intenzitasa.
Abban az esetben, ha valamely csomopont szabad puIIerterlete elIogyott, ez azt okozza,
hogy a szomszedjatol nem tud adatokat Iogadni. Ezert a szomszed kimeneti sora nvekedni
Iog es egy id utan az szabad puIIerterlete is elIogy. Ez a lancolat igy vegighalad a
halozaton. Ezek utan ha a krnyezet Iell tovabbi igeny lep Iel, azt a halozat nem tudja
kielegiteni es kialakult a holtpont. Ez a problema nem egyetlen csomopontnal jelentkezik,
hanem a teljes halozatnal, ezert a megoldasnak is globalisnak kell lennie.
5.3.4.1 . Torlodas kialakulasanak megelzese 5.3.4.1.1 . PuIIerek preallokalasa
A csomagok Iejreszebe es a logikai halozatba nemcsak az aramkri azonositok, az elz es
a kvetkez csomopontok azonositoi kerlnek, hanem egy puIIerterlet-azonosito is. Tehat
minden aramkrhz egy puIIerterletet is rendelnk, ezaltal a csomagok csak ezeken a
puIIerterleteken

haladhatnak keresztl. Elnye a megoldasnak, hogy mar a csomagok Ieladasakor minden
kzbls csomopontban rendelkezesre allnak a puIIerterletek.
5.3.4.1.2 . Forgalomszabalyozas
Ez a virtualis aramkrre jellemz modszer. Minden csomag ugyanazon az utvonalon halad
es ez egy sszekttetes alapu szolgalat. A csomagok Iejleceben a Ielado azonositoja is
szerepel, igy hibas adatatvitel eseten mod van ismetlest kerni.
5.3.4.1.3 . LeIojtocsomagok kldese
Ez a datagram alapu szolgalatra jellemz modszer. Itt minden csomopont vizsgalja a
szabad puIIerterletenek meretet. Ha ez egy kritikus ertek ala cskken, szolgalati kzlemenyt
kld minden szomszedjanak, akik adatot kldhetnek neki. Ez a szolgalati kzlemeny
tartalmazza azon Ielszolitast, hogy a szomszed az adattovabbitas sebesseget cskkentse a
Ielere. Amikor az adott csomopont szabad puIIerterletenek merete visszaallt a kritikus szint
Ile, akkor ismet egy szolgalati kzlemenyt kap minden kld szomszed, melyben
tajekoztatjak arrol, hogy az adattovabbitas sebesseget visszateheti az eredeti ertekre.
5.3.4.1.4 . A klvilagbol erkez csomagok szamanak cskkentese
1. Izaritmikus megoldassal: vizsgaljuk a csomagokat, amikor belepnek a halozatba. Ha
nincs eleg szabad puIIerterlet, akkor a csomag be sem lephet a halozatba.
2. Cspg vdr modszere: a bemenetnel kialakitunk egy puIIerterletet, amibl csak
egy csomag mehet ki es csak adott sebesseggel. Minden vdr merete korlatos, igy ha a vdr
kapacitasanal nagyobb meret igeny erkezik, azt a rendszer nem szolgalja ki, az igeny
kicsorog es elvesz.
3. Vezerjeleket tartalmazo vdr: At idkznkent a csomopont tokeneket general a
vdrbe. Egy burst alatt csak annyi csomag tovabbitodhat, amennyi token van a vdrben. Itt
az intenzitas az elz modszerrel ellentetben nem azonos minden idpillanatban, hanem
lketekkel jellemezhet. A kicsorgo csomag tartalma elveszett, igy az ismetlesrl valakinek
gondoskodnia kell.
5.3.4.2 . Torlodas Ieloldasa
5.3.4.2.1 . Csomagok eldobasa
A kialakult torlodas Ieloldhato azzal, hogy a halozatbol bizonyos csomagokat eldobunk.
5.3.5 . Halozati holtpontok Iajtai
Kzvetlen holtpont: a csomopontok egymasra varnak;
Kzvetett holtpont: a csomopontok krkrsen varakoznak.



DTE DCE
5.4 . Halozatok sszekapcsolasa
5.4.1 . Halozatok sszekapcsolasanak problemai
Egyes problemak megegyeznek az allomasok sszekapcsolasa eseten megvizsgaltakkal:
cimzes es nevkepzes;
Iorgalomiranyitas;
hibavedelem;
torlodasok elkerlese.
Specialis, a halozatok sszekapcsolasakor Ielmerl problemak:
hardware es soItware kompatibilitasi problemak;
elter megvalositas miatt koncepcionalis problemak.
5.4.2 . Halozatok sszekttetesenek elemei
Lokalis halozatok sszekapcsolasanak csatoloelemei:
ismetl (repeater);
hid (bridge);
specialis csatolo (brouter);
Iorgalomiranyito (router).
Nagyhalozatok sszekapcsolasanak csatoloelemei:
atjaro (gateway).

5.4.3 . Lokalis halozatok sszekttetese
5.4.3.1 . Ismetl (repeater)
Ez Iizikai szinten teremt kapcsolatot ket lokalis halozati szegmens kztt. A vezetekek
korlatos hossza miatt a vezetekek sszekapcsolasahoz ismetlket kell alkalmazni. Az ismetl
a kapott biteket egy az egyben atteszi a masik vezetekre. Problemaja, hogy a Iorgalom
szabalyozasanal gondosan kell eljarni, mert az egyesitett Iorgalom tulterhelest jelezhet meg
akkor is, ha az egyes halozati szegmensek nmagukban nincsenek tulterhelve.
Ennek az architekturalis modellje:
A B
nyilt rendszer nyilt rendszer
Alkalmazasi reteg
Megjelenitesi reteg
Viszonyreteg
Szallitasi reteg
Halozati reteg
Adatkapcsolati reteg
Fizikai reteg
5.4.3.2 . Hid (bridge)
A lokalis halozati szegmensek sszekapcsolasat adatkapcsolati szinten vegzi. Ha a
tovabbitando keretben lev cimmez arra utal, hogy a cimzett az adott halozat-szegmens
cimtartomanyan kivl helyezkedik el, akkor a keretet at kell jatszani egy masik szegmensre.
Architekturalis szempontbol a hid olyan eszkz, mely ket reteg, az adatkapcsolati es a
Iizikai reteg sszekapcsolodasabol alakult ki. Fontos, hogy olyan interIace-t mutasson,
amilyen az adott nyilt rendszernek megIelel.



A jelszintnek, a csatlakozonak, a meghajtonak es a kzeghozzaIeresnek, tehat a MAC-
szint mkdeseknek (Medium Access Control) az adott szegmensnek megIelelnek kell
lennie. Szkseges az is, hogy az adatkapcsolati szinten megIelel mkdest mutasson. Meg
kell valositania az atjarast a ket allomas kztt.

Ha LAN-okat kapcsolunk ssze hiddal, akkor a MAC keret Iejreszeben lev cimmez
tartalmazhat broadcast cimet is. Ez minden halozati elemhez, igy a hidhoz is eljut. Ez
megvizsgalja az adott cimtartomanyt es ebbl megallapitja, hogy kell-e a keretet masik
szegmens Ielel tovabbitania. Ezeket a hidakat lokalis hidnak nevezzk, mert egymashoz kzel
es halozati szegmensek kztti atjarhatosagot biztositanak.
5.4.3.2.2 . A hid Iunkcionalis modellje azonos tipusu lokalis halozatok sszekapcsolasa
eseten:
5.4.3.2.3 . A hid Iunkcionalis modellje klnbz tipusu lokalis halozatok sszekapcsolasa
eseten:
LAN 1 allomas

A relezes csak kzs platIorm eseten valosithato meg peldaul MAC szinten. A
kereskedelmi Iorgalomban kaphato hidak azonos halozati szegmensek sszekapcsolasara
szolgalnak, de ez nem trvenyszer: gyakran lehet szkseg klnbz platIormu halozatok
sszekapcsolasara. Ezek halozatok az alabbiakban klnbzhetnek:
atviteli kzeg; a megszolalas ideje;
topologia; a keret idkorlatossaga;
keretszerkezet; keret hosszanak korlatossaga;
determinisztikussag; sebessegek.
Ennek kvetkezteben az atjaras nem valosithato meg, csak Ielsbb szinten, az LLC
szintjen. ElIordulhat, hogy azonos LLC hasznalhato klnbz MAC-ok eseten is, hiszen a
kabeltl, interIace-tl, kzeghozzaIerestl Iggetlen, igy valaszthato az atjaras szintjel.
Ekkor a hid a kvetkez Ieladatokat latja el:
az egyik oldal MAC keretebl kiveszi az adatmezt es ez lesz az LLC keret;
ezt beagyazza egy token-ring keret adatmezejebe;
ezt adja ki a vezerjeles gyrre, ha a vezerjelet megkapta.
Lathato tehat, hogy a hid mkdese sszetettebbe, bonyolultabba valt. Az ilyen hidakat
tbbprotokollos vagy multiprotkollos hidnak nevezik. A kereskedelemben kaphato hidak
kisebb reszet teszik ki, mert megvalositasuk bonyolult, nehezkes.
5.4.3.2.4 . Tavoli hidak
Vannak esetek, amikor tavoli szegmenseket kell sszektni, kztk atjarhatosagot
biztositani. A hidat ekkor kzepen kettevagjuk es a hidIeleket a megIelel szegmensnel
helyezik el. Ezen darabok kzt kell Iizikailag kapcsolatot teremteni egy adatatviteli csatornan
keresztl. Ezeket tavoli hidszegmenseknek, Remote Bridge-nek nevezzk. Felepitese:
A Ielhidakat olyan Iizikai egyseggel kell ellatni, ami a Iizikai atvitelt es az adatkapcsolati
sszekttetest megvalositja. Ez utobbi biztositja a megbizhato atvitelt valamilyen protokoll
segitsegevel. A mkdes lepesei: az egyik szegmensrl levett MAC-szint kereteket a masik
szegmensre ra kell tenni. A levett keret beagyazodik az eszkz altal generalt PPP keret
adatmezejebe. A masik oldali Ielhid ellenrzi, hogy trtent-e hiba az atvitel soran. Ha igen,
akkor ismetlest ker. Ha nem, akkor kiveszi az adatmezt es igy a MAC szint kerethez jut.
Ezt az atviteli modot alaguton keresztl trten atvitelnek (tunelling) is nevezik.
5.4.3.2.5 . Transzparens hidak
Ezek Ieladata a halozatok kzti atjaras biztositasa. Ilyenek peldaul: az Ethernet, a token-
bus, stb. Felepitese:

LAN 1 LAN2 LAN3



Itt a hidaknak a halozati Iorgalmat is le kell kezelnik. Ezt 6 byte-os cel- es Iorrascimek
segitsegevel zajlik:

SI

6 byte DAs

6 byte SA

LQ

adat

FSC

Ez a cim egy MAC szint keretben egy 48 bites egyedi halozati kartya cim, aminek
egyediseget a gyarto biztositja. A hid a tovabbitas modjarol a DA alapjan dnt. Peldaul: ha
B1-be az A cime erkezik az egyes portjara, akkor nincs a B1-nek dolga a kerettel. Ugyanez
Iordul el, ha a B erkezik meg. Ha az erzekel cimtartomany kivl esik a LAN1 tartomanyan,
akkor azt a keretet a kettes portra kell tennie. Ez a kettes port Iell is elmondhato: A es B Iele
tovabbitando cim eseten az egyes portra iranyitja, C, D eseten pedig nem kell semmit tennie.
Tegyk Iel, hogy a B1 hidra a D-nek kldtt keret erkezik, de B1-nek nincs D-re
vonatkozo bejegyzese. Ekkor B1 ugy jar el, hogy az adott keretet elarasztassal, minden
lehetseges portra tovabbitja. A visszaerkez D-tl jv valasz Source Address-e alapjan mar
Iel tudja venni a megIelel bejegyzest D- hez. Vagyis itt a tanulas Iolytonos, de Iorditott
iranyu: a valaszok alapjan zajlik.
A hidak a tabla-bejegyzeseket csak bizonyos ideig, 300 sec-ig taroljak, ha eddig nem
erkezik ra hivatkozas, akkor a bejegyzes trldik. Igy a halozat allandoan Irissl a halozatot
hasznalok beavatkozasa nelkl, csupan a halozati Iorgalom alapjan.
Az ilyen mkdesnek az a hibaja, hogy ha a halozat zemeltetje nem veszi eszre es ket
hid kerl ket halozati szegmens kze, akkor hurkok alakulnak ki, ami hibas mkdest
okozhat. Peldaul ha ket helyen ugyanazon Iorrasbol szarmazo keretek vannak, akkor ciklikus
es Ielesleges keretgeneralas indul meg. A halozat hurokmentesseget IeszitIa-szerkezettel
lehet biztositani. Ennek erdekeben a halozati hidakat azonositoval es prioritassal kell ellatni.
A Ia gykere a legkisebb azonositoval es legnagyobb prioritassal rendelkez hid lesz.
5.4.3.2.6 . Forras altal iranyitott hidak (IEEE 802.5 szabvany, gyr topologia)
Itt diIIerencialis Manchester kodolast alkalmaznak, igy a keret eleje kodsertessel jelezhet.
A keret Iormatuma a kvetkez:
A hidak a Iorras altal iranyitottak, ezert a keretnek tartalmaznia kel a tovabbitasi utvonalat.
Ahhoz, hogy a hid Ielismerje, hogy az adott keretet neki tovabbitania kell, a keretben ezt az
inIormaciot el kell helyezni. Ez a Iorrascimben kap helyet, (nem a celcimben) a legnagyobb
helyierteken. Ennek alapjan az SA mez Ielepitese:

1: Iorgalomiranyitas szkseges
0: Iorgalomiranyitas nem szkseges
A keretben helyet kap a kivant utvonal is, amit az adatmez tartalmaz. Ennek Ielepitese:

Routing inIormation
Adat




A Iorgalommal kapcsolatos inIormaciok tbbek kztt tartalmazzak a Ienti utvonalat is. A
hid a kapott keretben Ielismeri a sajat azonositojat es ennek hatasara aktivizalodik. A sajat
azonositoja utan ha a hozza kapcsolodo szegmens cime szerepel, akkor a keretet tovabbadja.
Ilyen rendszerek eseteben az allomasoknak ismernik kell a rendelkezesre allo
utvonalakat, ezert utvonalkijell tablazatokat tartalmaznak. A tablazat kitltese soran
Iigyelembe kell venni, hogy a halozat topologiaja dinamikusan valtozik. A tablazat Irissitese,
az update elarasztassal trtenik. Minden kimen szegmens iranyaban ker kereteket,
szolgalati kzlemenyt kld ki az allomas, melynek celja, hogy a tablazatban a kitltetlen
allomasokhoz vezet legrvidebb utat megtalalja. A visszater keretek az utvonalat
tartalmazo mezbe teszik a hidak altal beirt cimeket. A Iorrasallomas nagy szamu kerete kap
vissza, ebbl valasztja ki azt az utvonalat, amit a tablazatba beir.
A modszer mkdesenek problemaja az, hogy a Iontos utvonalra vonatkozo inIormacio-
keretek sokan vannak es Ieldolgozasuk sok idt vesz igenybe. A keretszam-robbanassal a
hidakat mkdtet mechanizmusnak szamolnia kell.
5.4.3.3 . Forgalomiranyito (router)
Ennek Ieladata a halozatok Iorgalmi levalassztasa, szeparalasa, heterogen halLzatok
sszekapcsolasa, sszessegeben tehat a halozati kommunikacio megvalositasa.
5.4.3.3.1 . A router architekturalis modellje
A B
nyilt rendszer nyilt rendszer





5.4.3.4 . Specialis csatolo (brouter)
Ez altalaban LAN-ok sszekapcsolasara hasznaljak. Ezek tulajdonkeppen hidak, de
Iorgalomiranyitassal Ioglalkoznak.
5.4.3.5 . TzIal (gateway)
Nagy halozatok kialakitasanal Iontos Iogalom. A halozat klnIele reszeit hidakkal kell
sszektni es ezt a bels halozatot vizesarokkal krbe kell venni, az arkot pedig rkkel kell
ellatni (ket routerrel es egy gatewayjel).
Ez egy olyan eszkz, amely a halozati Iorgalmat tudja biztositani. A teljes
protokollkeszletet transzIormalja at az egyik vonalrol a masikra, azaz az egyik oldalon az
egyik halozatnak megIelel, a masik oldalon pedig a masik halozatnak megIelel
protokollkeszletet hasznalja. Elnye, hogy altala klnbz halozatok sszekapcsolasa
valosithato meg.



5.4.4 . Szegmentalas
Ez a halozati reteg Ieladatai kze tartozik. A Iorgalomiranyitok szegmentalast vegeznek
akkor, ha a csomagmeret a halozatokban klnbzik.
Legyen adott az alabbi halozat:
a host1 a WAN1-hez csatlakozik;
a WAN1 es a WAN2 egymashoz az R1 routeren keresztl csatlakozik;
a WAN2 es a WAN3 egymashoz az R2 routeren keresztl csatlakozik;
a host2 a WAN3-hoz csatlakozik.
A Iorras (jelen peldankban a host1) akkora csomagot general, amekkorat a halozat atvinni
kepes. ElIordulhat, hogy a kapcsolodo masodik halozatban a csomagok elter meretek.
Ekkor a router (jelen esetben R2) az alabbi modokon mkdhet:
5.4.4.1 . Transzparens eset
A beerkez csomagot valtozatlan Iormaban veszi, de a kimeneten (jelen esetben WAN2
Iele) Ielszabdalva adja at a csomagokat. Tegyk Iel, hogy WAN3 csomagmerete WAN2-nel
nagyobb. Ekkor az R2 a kis darabokat sszeallitja es kevesebb szamu reszre bontja Iel a
csomagot. Altalanosan: a router a kapott csomag-darabkakat sszerakja es a kvetkez
halozat igenyeinek megIelelen bontja Iel ujra. A Iragmentalas ilyen mkdes eseten
szakadatlan.
5.4.4.2 . Nem transzparens eset
R2 nem rakja ssze a kapott darabkakat, hanem ugyanugy tovabbitja azokat. Ezert az adott
halozatban alkalmazott legkisebb csomaghosszt az els routernek kell Iigyelembe venni,
mivel a csomag-darabkak a halozatban valtozatlanul tovabbitodnak, vegponttol a vegpontig.
A routernek gondoskodni kell arrol mindket esetben, hogy a Iragmentalas utan a csomagok
egyertelmen azonosithatok legyenek. Igy a szamozasnak hierarchikusnak, Ia-szerkezetnek
kell lennie.

5.5 . Internet halozati reteg mkdese
Az internet ketIele dolgot jelenthet, Iggen attol, hogy hogyan irjuk. Az internet
halozatok sszekapcsolasat jelenti, adatok tovabbitasa erdekeben. Az Internet az 1970-es
evekben, az ARPANETbl kialakult vilagmeret halozatot jelenti. Ez gyakorlatilag
valamilyen modon sszekapcsolt autonom rendszerek sszessege.
Felepitese: adottak a Ildreszeken bell az egyes gerinchalozatok. Ezekhez nagy sebesseg
csomoponti gepek, routerek csatlakoznak. A csomoponti gepeket egymassal olyan kabelek
ktik ssze, melyek nagy sebesseg adattovabbitast tesznek lehetve, nagy mennyiseg adat
ataramlasat biztositjak. Az egyes Ildreszekhez tartozo gerinchalozatok egymashoz
transzatlanti kabelek segitsegevel csatlakoznak.
A halozatra csatlakozo gepek kommunikaciojat halozati szinten az IP (Internet Protocol)
biztositja:
az zeneteket csomagokra kell bontani;
az egyes csomagokat a routerek tovabbitjak klnIele utvonalakon keresztl. A
klnIele utvonalak megkvetelik, hogy az zenetet az atviteli kzegnek megIelelen
(tovabbitas soran esetleg tbbszr is) atcsomagoljak.
5.5.1 . Az IP csomagok Iormatuma:
Az IP csomagok 32 bites szavakbol tevdnek ssze. A Iejresze 20 byte hosszu, amit
valtozo hosszusagu adatmez kvethet.



IdentiIication part

3 bit

Fragment oIIset
Time to live

Protocol

Header check sum

Source Address
Destination Address
Options
adatcsomag hossza: a Iejresz es a szvegresz egyttes hosszat jelenti;
identiIication part: kijelli, hogy az adott csomag mely zenethez tartozik;
3 bit Iajtai:
els bitje mindig res;
masodik bitje a DF bit, a don`t Iragmentation, ami azt hatarozza meg, hogy a csomagot
lehet-e szabdalni, avagy sem;
harmadik bitje az MF bit, a more Iragments, ami azt mondja meg, hogy ha a csomag
darabolt, akkor van-e meg tovabbi csomagIragmens.
Iragment oIIset: a router ide teszi azt az erteket, amiben leirja, hogy a Iragmentalas
trtenik. (Azaz az egy zenethez tartozo zenetIragmensek sorszamat tartalmazza, ennek
alapjan tudja a cimzett, hogy az egyes Iragmenseket milyen sorrendben kell sszerakni).
options tartalmazza az 1 byte-os opcioazonositot, az 1 byte-os hosszkodot es az egy
vagy tbb byte-nyi adatot. Az options Iajtai lehetnek:
titkositasra vonatkozo inIormaciokat;
utvonalat, ahol a Ielado megmondhatja, hogy a csomagok kizarolag mely
csomopontokon haladhatnak keresztl. Ez a strict source routing;

a loose source routing megadja, hogy mely csomopontokon lenne jo, ha keresztlhaladna
a csomag, de ez az utvonalvalasztas nem ktelez;
Ielszolitas a routerek Iele, hogy az athalado csomagba tegye bele az azonositojat;
time stamp, idbelyeg: az is Ielszolitas a router Iele, hogy a csomag athaladasakor tegye
bele az athaladas idejet.
5.5.2 . Az IP cimek csoportositasa
Az IP cimeket osztalyokba soroljak. Az alabbi IP cim osztalyok leteznek:
32 bit

1 byte-nyi halozat azonosito
2 byte-nyi halozat azonosito

host azonosito
host azonosito
host azonosito



A cimek iras pontozott decimalis modon trtenik. Ennek alapjan:
A osztalyu cimek: 1.0.0.0 127.255.255.255
B osztalyu cimek: 128.0.0.0 191.255.255.255
C osztalyu cimek: 192.0.0.0 223.255.255.255
D osztalyu cimek: 224.0.0.0
Ha a cim valamely resze csupa nulla, akkor a halozat valamely hostjat neveztk meg. Ha a
cim valamely resze csupa egyes, akkor krzvenyt adnak ki. Ha a halozati cim valamely resze
csupa nulla, akkor az adott halozaton bell valamely resz kijelleset vegeztk el.
Ha a hostok cime mar nem eleg, akkor vagy a kzponttol kernk egy ujabb cimet, vagy B
osztalyu cimet kernk. Ekkor a network ID rvidebb, igy a host cime hosszabb lehet. Ekkor a
host ID jebl hat vagy nyolc bit az alhalozat ID je.
5.5.3 . Az IP protokoll Ieladatai:
az zenetek darabolasa es a darabok sszerakasa;
osztott Iorgalomiranyitas (ARP, RARP, IGP, EGP);
hibajelentes (ICMP)
5.5.3.1 . ARP
Osztott algoritmus, mely alkalmas az ismeretlen cimek megszerzesere. Ennek ket Iajtaja
van:
u.) A ,kerdez broadcast message-t kld. Ennek szvegresze Iogja tartalmazni azon IP
cimet, akinek
az Ethernet cimere szkseg van. Azon host, aki Ielismeri a sajat IP cimet, az valaszol es a
valaszban
elkldi az Ethernet cimet.
.) Proxy-ARP
5.5.3.2 . RARP
Itt az Ethernet cim az ismert es az IP cimre van szkseg. Ezert az algoritmus az ARP
algoritmus Iorditottja.

5.5.3.3 . ICMP (Internet Control Message Protocol)
Ez nem egy nallo protokoll, hanem olyan csomag generalodik, mely a hibajelenteseket
tartalmazza. A hibajelentesek Iajtai a kvetkezk lehetnek:
a csomag eldobasra kerlt;
a csomag athaladasa soran idtullepes trtent;
a csomag valamely parameteret a router nem ismerte Iel.
Az ICPM tartalmazhatja az alabbi adatokat is:
elerhetsegi vizsgalat;
torlodas elkerlesere vonatkozo zenet;
utvonalvaltozas jelentese az erdekelteknek;
alhalozat cimzese.



6. SZALLITASI SZINTU SSZEKTTETESEK
Az adatkapcsolati csomagatvitel Iolyamatat mar attekintettk. Az adatkapcsolati
sszekttetesek sorozata reven a csomagok atjutnak a cimzetthez a Iorrasbol. A halozati
szint sszekttetes a vegpontok kzti atvitel biztositasaert Ielels. Ha a csomagok elvesznek,
akkor az sszekttetes, az atvitel nem megbizhato. Ezert a halozati szint Ile kell egy ujabb
szint, ami a csomagok elveszeset ellenrzi. Ez a vegIelhasznalo Iele biztosit megbizhato es
gazdasagos atvitelt.
6. 1 . A szallitasi szint jellemzi
Ez a legIontosabb reteg a halozat mkdese szempontjabol. A szallitasi reteg a
halozati krnyezet legIels retege; halozatIggetlen szolgalatot megvalosito krnyezetrl van
szo, igy a halozat bels eletevel kapcsolatos megIontolasok a Iekete doboz altal rejtve
maradnak. Ez az a reteg, amin keresztl a Ielhasznalo a halozatot el tudja erni.
A reteg Ieladata megbizhato, hatekony, olcso, halozattol Iggetlen adatszallitas
lebonyolitasa.
Itt vegpontok kzti adatszallitasrol van szo.
Lehetve tesz sszekttetes alapu es sszekttetes nelkl adatszallitast is.
A gazdasagossag megvalosithato tbb szallitasi szint sszekttetes nyalabolasaval.
6.2 . Kommunikacio es adatatvitel
A kommunikacio es adatatvitel vegrendszerek kztt trtenik, a szallitasi szolgalat
eleresenek pontja a negyedik es tdik reteg hatarIelleten talalhato.
A szallitasi szintben a csomagok zenetekben agyazodnak bele es ilyen modon
tovabbitodnak a vegpontok, a hostok kztt. Az zenetek hossza valtozo.
6.3 . A szallitasi szolgalatok
Ennek ket szereplje van, a szallitasi szolgaltato, ami az also negy reteget jelenti, es a
szallitasi szolgalatot igenybe vev, ami a Ielsbb szinteket jelenti. A szallitasi szolgalatok
tipusai:
6.3.1 . sszekttetes alapu
Ebben az esetben elszr ki kell alakitani az sszekttetest. Ezek utan normal
adattovabbitas zajlik: egy FIFO elven mkd zenettovabbitasi mechanizmus lep eletbe, ami
a kimeneti puIIert riti. Ugyanakkor lehetseg van srgs zenettovabbitasra is. Az ilyen
jelzessel erkez zenet a FIFO elejere kerl es a kvetkez alkalmas pillanatban tovabbitodik
is. Ezek utan az sszekttetes bomlik.
6.3.2 . sszekttetes nelkli
Itt csak az adattovabbitasi Iazis szerepel, az sszes tbbi hianyzik.

6.4 . A szallitasi szolgalat minsege, szolgalati primitivek 6.4.1 . Szolgalati primitivek
Ahhoz, hogy a Ielhasznalo altal igenyelt szolgaltatasok meg tudjanak valosulni, szkseg
van egy bizonyos kommunikaciora, interakciora a szolgaltato es a szolgaltatast ker gyIel
kztt. Ez a kommunikacio bizonyos szabvanyos elemekbl, primitivekbl all. A primitivek
Iajtai:
Keres primitiv (Request primitive): ez a kezdemenyez Ielhasznalo valamilyen
kivansagat tovabbitja a szolgaltato Iele.
Bejelentes primitiv (Indication primitive): a tavoli Ielhasznalot ertesitjk arrol, hogy
vele valaki valamilyen kapcsolatot akar letrehozni.
Valasz primitiv (Response primitive): a tavoli Ielhasznalo reakcioja a hozza beerkezett
keresre.
Megersites primitiv (ConIirmation primitive): a rendszer ertesiti a kezdemenyez
Ielhasznalot arrol, hogy kerese teljeslt-e.
6.4.2 . Szallitasi szint interakciok
6.4.2.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt

1. TCONN.req ( TSAP1, TSAP2, QOS, ...)
A kezdemenyez Ielhasznalo a rendszertl keri a szolgaltatas nyujtasat. Ehhez meg kell
neveznie a ket szolgalat-eleresi pontot, amin keresztl a szolgaltatas elerhet, illetve meg kell
hataroznia a szolgaltatas szintjet (QOS: quality oI service). Ezt vagy elIogadja mindket Iel,
vagy ujrakezddik az igenyles. Ez egy ujabb kommunikaciot igenyel a rendszer es a
Ielhasznalok kztt, aminek neve negotiation.
4. TCONN.conI (nyugta, indoklas, ...)
Ezt megkapja a kezdemenyez Ielhasznalo. Ebbl ertesl arrol (pozitiv nyugta eseten),
hogy a kapcsolat letrejtt es kommunikalhatnak.

2.T kCONN.ind (TSAP1, TSAP2, QOS, ...)
A ezdemenyez Ielhasznalo altal kiadott keres a rendszerben Ieldolgozasra kerl es a tavoli
Ielnel egy indikaciot eredmenyez.
3. TCONN.resp (nyugta, indoklas, ...)
A kerest vagy elIogadja, vagy elutasitja a tavoli Ielhasznalo. Ennek eredmenyet tarolja a
nyugta, ennek indoklasat pedig az indoklas.

6.4.2.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal
Mivel a ket Ielhasznalo kztt csak virtualis kapcsolat van, ezert itt adatok nem
tovabbithatok, ehhez kln primitivek allnak a rendelkezesre.
1. TDATA.req ( atkldend adat ) 2. TDATA.ind ( atkldend adat )
A kezdemenyez Ielhasznalo adatai csak
Iizikai uton tovabbithatok.
4. TDATA.conI ( ) 3. TDATA.resp ( )

6.4.2.3 . A csatorna Ielszabaditasa
Mivel minden adat atment, a csatornara tovabb nincs szkseg. Ezt a kezdemenyez
Ielhasznalo Ielszabaditja.
1. TDISC.req ( ) 2. TDISC.ind ( )
6.5 . Szallitasi protokollok
A szallitasi protokollok a szallitasi szolgalatot valositjak meg. A szolgaltato itt azt vallalja,
hogy ket host kztt az adatatvitelt megbizhatoan elvegzi.
Ha a halozati szolgaltato mar nmagaban is megbizhato szolgalatot nyujt, akkor a szallitasi
reteg szolgaltatojanak mar nincs sok Ieladata. Igy elmondhato, hogy valtozo, mi a halozati es
mi a szolgalati reteg Ieladata. Azaz a szallitasi protokollok is klnbzek, attol Iggen,
hogy az alatta lev halozati reteg milyen minseg. Ennek alapjan a halozatok az alabbi
tipusokba sorolhatok:
A: hibamentes, tkeletesen megbizhato;
B: neha meghibasodik, de a hibaarany elIogadhato, kezben tarthato.
C: megbizhatatlan, elIogadhatatlan hibaarannyal.
6.5.1 . A szallitasi protokoll osztalyok
A szallitasi protokoll osztalyok a Ienti csoportositasnak megIelelen alakulnak:
0: egyszer, A tipusu halozat Ieletti TP0;
1: alaphibabol Ielepl, B tipusu halozat Ieletti TP1;
2: nyalabolo osztaly, A tipusu halozat Ieletti TP2. A multiplexeles a szallitasi szolgalat
celjaban szerepel; az igenyek kielegitesehez N:1 tipusu lekepezesre van szkseg.
3: hibakbol Ielepl, nyalabolo osztaly, B tipusu halozat Ieletti. Ez a TP 1 es a TP2
tvzete.
4: hibajelz, hibakbol Ielepl, C tipusu halozat Ieletti. Ez a legbonyolultabb
protokoll, mert hibavedelemrl es Iorgalomiranyitasrol is kell gondoskodnia.
6.5.2 . Szallitasi protokoll mechanizmusok 6.5.2.1 . Cimzes, cimkepzes
Ez szolgal a szolgalatot nyujto Iunkcionalis elemek es szolgalatot hasznalok azonositasara.
A szallitasi cim ket reszbl tevdik ssze: az egyedi es abszolut halozati cimbl es a halozat
altal kepzett (igy nem egyedi es nem abszolut) szallitasi toldalekbol vagy suIIixbl. A cimek
megszerzesere az alabbi modok allnak rendelkezesre (Initial Connection Protocol):
jol ismert cimek hasznalata;
nem jol ismert cimek megszerzese process server vagy name server segitsegevel.
A szolgalatot hasznalok megklnbztethetk annak alapjan, hogy milyen alkalmazast
vesznek igenybe. Igy beszelhetnk a kliensrl, aki szolgalatot ker es a szerverrl. Utobbi a
szolgalat-eleresi pontra kapcsolodva Iigyel es var, a kliens mikor igenyli a szolgalatot, mikor
szolitja meg a szervert. Nem evidens, hogy ez a szerver melyik halozatra es melyik hostra van
telepitve, igy a kliensnek ismernie kell az szolgalat-eleresi pontjat. A cim megismereset az
ICP segiti. Ennek modjai:
6.5.2.1.1 . Name server
Ilyen name servernek lennie kell a halozatban. Ez a jol ismert szolgalat-eleresi pontra
csatlakozik, igy t mindenki ismeri. Ha a kliens tavoli szolgaltato szolgalat-eleresi pontjat
kivanja igenybe venni, akkor

sszekttetest kell letesiteni a name serverrel es zenetet kell kldenie, melyben az
szerepel, hogy milyen nevre kivan a kliens zenetet kldeni. A name server a megIelel cimet
rendelkezesre bocsatja az sszekttetesen keresztl, ami ez utan le is bomlik.
6.5.2.1.2 . Process server
Ez is egy jol ismert cimre kapcsolodik. A kliens ezzel sszekttetest letesit es tle
valamilyen szolgaltatast ker. Ekkor a szerver elindit egy utod-Iolyamatot es lebontja a jol
ismert portcimmel valo kapcsolatat. Ezek utan kiepiti azzal a porttal a kapcsolatot, amely a
kliens altal kivant szolgaltatast nyujtani tudja. Ezek utan a kapcsolatot bontja.
6.5.2.2 . Forgalomszabalyozas es hibavedelem 6.5.2.2.1 . Hibavedelem
A hibavedelem ARQ-szer. Ha nem erkezett meg az zenet, a cimzett negativ valasz-
zenettel Ielel. Ugyanakkor az adatkapcsolati es szallitasi szint hibavedelem nem
ugyanolyan nagysagrend. Ugyanis az adatkapcsolati szinten keretek tovabbitasa zajlik, mig a
szallitasi szinten hosszu Iile-ok atvitele trtenik meg, ezert az utobbinal hiba eseten az egesz
anyag ujrakldese a halozatot nagyon megterheli.
Ezert ezzel kapcsolatban Ielmerl az a kerdes, hogy a teljes halozat legyen megbizhato,
vagy (mivel a vegpontokon az adatok ellenrzese ugyis lezajlik) eleg a szallitasi szint
hibajavitas.
6.5.2.2.2 . Forgalomszabalyozas
Itt hasonlo helyzet all Ienn, mint az adatkapcsolati szinten. A csomopont, mieltt az
zenetet tovabbitana, elhelyezi kimeneti puIIereben. Ha a host az zenetet nem tudja atvenni,
akkor az zenet Ioglalja a Iorrascsomopont kimeneti puIIeret, ezaltal torlodasveszely
alakulhat ki. Ennek kezelesi modjai a kvetkezk:
1. modszer: a csomopont nem csinal semmit, csak eldobja a TPDU-t.
2. modszer: a problemat visszaszoritjuk halozati szintre.
3. modszer: az adatkapcsolati szinthez hasonlo megoldas a Iix meret Iorgoablak.
Ennek mkdesi modja a kvetkez: az adasi ablak mindig kinyilik maximalis meretre.
4. modszer: valtozo ablakmeret Iorgoablak. A vev nemcsak azt mondja meg a
visszakldtt valaszban, hogy melyik zenetet vette, puIIerolta utoljara, hanem azt is, hogy az
adott pillanatban hany szabad puIIerrel rendelkezik. Ezen valtozo szam az ugynevezett kredit.
Az adasi ablak ezert nem nyilik ki maximalis meretre, hanem csak a kreditnek megIelel
nagysagura. Ezaltal csak annyi adat tud egyszerre tovabbitodni, amennyit a vev venni kepes.
Igy az adasi ablak merete nem Iix, hanem a kredittl Igg.
6.5.2.3 . InIormacios egysegek kezelese protokoll adategyseg (PDU) 6.5.2.3.1 . Vezerl
zenet tipus



LI
Tipus
CDT
Parameterek

6.5.2.3.2 . Adat zenet tipus

Els byte

Masodik byte

Harmadik byte

Negyedik n-edik byte

LI

Tipus

CDT

N(S) / N(R)

Adatok



Jellesek:
LI (Lenght Indicator): ez a hosszkod, mely az zenet teljes hosszat jelli.
Tipus: megmutatja, hogy milyen zenetrl van szo. Peldaul: adat, nyugta,
kapcsolatkeres, kapcsolatbontas.
CDT (Credit): a kredit erteke, ha ez ertelmes. Peldaul disconnect request-ben ilyen
nincs, ezert ezen mezk ereke ekkor nulla.
Parameterek: peldaul az zenetek szama vagy az adatok.
N(S) / N(R): az zenetszamok.
6.5.2.4 . sszekttetes menedzselese
6.5.2.4.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt

1. TCONN.req ( TSAP1, TSAP2, QOS, ...) A kezdemenyez Ielhasznalo a rendszertl
keri a szolgaltatas nyujtasat.
Ez protokoll adategysegekben (TPDU) megIogalmazva a kvetkez mveletet jelenti:
connection request (CR)
4. TCONN.conI (nyugta, indoklas, ...)
Ezt megkapja a kezdemenyez Ielhasznalo. Ebbl ertesl arrol (pozitiv nyugta eseten),
hogy a kapcsolat letrejtt es kommunikalhatnak.
Ez protokoll adategysegekben (TPDU) megIogalmazva:
connection conIirmation (CC)

2.T kCONN.ind (TSAP1, TSAP2, QOS, ...)
A ezdemenyez Ielhasznalo altal kiadott keres a rendszerben Ieldolgozasra kerl es a tavoli
Ielnel egy indikaciot eredmenyez.
3. TCONN.resp (nyugta, indoklas, ...)
A kerest vagy elIogadja, vagy elutasitja a tavoli Ielhasznalo. Ennek eredmenyet tarolja a
nyugta, ennek indoklasat pedig az indoklas.

6.5.2.4.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal
Mivel a ket Ielhasznalo kztt csak virtualis kapcsolat van, ezert itt adatok nem
tovabbithatok, ehhez kln primitivek allnak a rendelkezesre.

1. TDATA.req ( atkldend adat )
A kezdemenyez Ielhasznalo adatai csak Iizikai uton tovabbithatok.
Ez protokoll adategysegekben
megIogalmazva:
data transmission (DT)

4. TDATA.conI ( ) 3. TDATA.resp ( )
6.5.2.4.3 . A csatorna Ielszabaditasa
Mivel minden adat atment, a csatornara tovabb nincs szkseg. Ezt a kezdemenyez
Ielhasznalo Ielszabaditja.

1. TDISC.req ( )
Ez protokoll adategysegekben megIogalmazva a kvetkezt jelenti:
disconnect request (DR)

Szkseg van arra, hogy az sszekttetes Iolyaman kialakulo hibak (peldaul kesleltetett
vagy kettztt csomagok) a halozat mkdeset ne zavarjak meg. Szkseg van az sszekttetes
menedzselesere a rosszindulatu Ielhasznalok altal is kihasznalhato csomagmegduplazodas
ellen. Ennek megoldasi modjai:
Eldobhato TSAP cimek: minden sszekttetes-kereshez uj es uj TSAP-okat
hasznalunk.
sszekttetes-azonositok hasznalata: amikor sszekttetes alakul ki, akkor ehhez
azonosito rendeldik. Szkseges, hogy a korabban hasznalt sszekttetes-szamokat is tartsa
nyilvan a host annak erdekeben, hogy az erkez kereseket tudja azonositani. A modszer neve
history.
Csomagelettartam korlatozasa: ennek celja a kallodo csomagok kiszrese a halozatbol.
Modja, hogy a csomagok ne tetszleges ideig eljenek, hanem az elkldeskor minden csomag
kap egy elettartamot. Ennek vizsgalatara Iel kell kesziteni a csomopontokat.
Haromutas handshaking: a szokasos ket lepes utan meg egy harmadik is van:
A B: CR (req x)
B A: CC (req y, ack x) A B: DT (req x, ack y)
A kallodo csomag, mely korabbi azonositot tartalmaz, Ielismerhet. A peldan azt a
helyzetet latjuk, amikor az A allomas mar korabban kldtt a B-nek egy CR (req x)
zenetet.
A B: CR (req x)
B A: CC (req y, ack x) a vev ezt veszi. Rajn, hogy x-et nem kldtt,
ezert ezt visszautasitja, de y-t nyugtazza:
A B: REJ (ack y)
A kallodo connection request is Ielismerhet:
A B: CR (req x)
B A: CC (req y, ack x)
A B: DT (req x, ack z) az azonosito joval korabbi sszekttetesre utal.
B A: REJ (ack y)
6.5.2.4.4 . sszekttetes lebontasa
6.5.2.4.4.1 . Az sszekttetes normal lebontasa

TDISC.req


TDISC.ind

A B



6.5.2.4.4.2 . Hirtelen sszekttetes-bontas TP4



TDISC.req



TDATA.req
TDISC.ind



Ez a modszer adatvesztessel jar, ha a problema lekezelese nem trtenik meg! Ennek
kikszblese a viszonyszint Ieladata. Celszer lenne addig nem lebontani a kapcsolatot,
amig minden adat at nem ert. Ennek megvalositasa nehezsegekbe tkzhet, mert valakinek a
kockazatot vallalnia kell a kapcsolat lebontasanal. Javasolt megoldasi mod a haromutas
handshaking idzitessel.
6.5.2.4.4.3 . Haromutas handshaking idzitessel
A ~ B: DR idzit inditasa
B ~ A: DC idzit inditasa
A ~ B: ACK bontas idzit reset
B: idzit reset bontas
Ha az ACK elvesz:
A ~ B: DR idzit inditasa
B ~ A: DC idzit inditasa
A ~ B: ACK bontas idzit reset Ez vesz el.
B: Az idzit egy id utan lejar, igy idzit reset bontas
Ha a DC vesz el:
A ~ B: DR idzit inditasa
B ~ A: DC idzit inditasa Ez vesz el.
A ~ B: DR idzit inditasa
B ~ A: DC idzit inditasa
A ~ B: ACK bontas idzit reset
B: idzit reset bontas

6.6 . Mintapelda szallitasi protokollokra 6.6.1 . TCP (Transmission Control Protocol)
Ez eredetileg az ARPA host-to-host szallitasi protokollja volt, mely megbizhato,
sszekttetes alapu kommunikacio lehetseget biztositotta. A TSAP es a port kztt a
szolgaltato csatornat hoz letre, melyben az zenet hossza tetszleges, de az zenetet
maximum 64 byte hosszu adategysegekre bontjak. Ezen adategysegek neve datagram. Tehat
az adattovabbitashoz a protokoll byte-os szervezest hasznal, azaz nem az adategysegeket,
hanem a byte-okat sorszamozza.
Ezen szint alatt lev szolgalat datagram jelleg, sszekttetes nelkli.
A protokoll az sszekttetes letesitesehez sorszamozast hasznal, az sszekttetes
lebontasahoz pedig haromutas handshaking-et idzitessel. A kallodo es kesleltetett
csomagokat haromutas handshake-kel kezeli le a protokoll.
6.6.2 . Az zenet Ielepitese:
2 byte hosszu Iorras port azonosito 2 byte hosszu cel port azonosito
Sorszam
Raltetett nyugta



Ellenrz mez

Srgssegi mutato

Opciok Adatmez
A srgssegi mutato egy oIIset, mely megmutatja, hogy az zenetet a normal varakozasi
sorban hova kell tenni.
A hatIele vezerlbit a kvetkez lehet:
1. URG (Urgent) 1/0
2. ACK (Acknowledge) 1/0: hasznal-e valamilyen raltetett nyugtat
3. EOM (End oI message) 1/0: az zenetsorozat veget jelenti
4. RST (Reset) 1/0: inkonzisztencia vagy kallodo csomagok eseten az egesz halozatot
resetelni kell.
5. SYN (Synchron): 1-ben van, ha az sszekttetes letesiteserl van szo (request es
indication).
6. FIN (Finally): 1-ben van, ha az sszekttetes bontasarol van szo (request es indication)
6.6.2.1 . A TCP protokolljai
Az sszekttetes letesites tkzteteset nem engedi meg. Tehat nincs duplex adatatvitel
egy csatornan.
A szolgalat minsegenek megbeszelese (QOS negotiation) nincs deIinialva.
Az adatIolyam kezelese byte-onkent trtenik es nem TPDU-nkent. Az zenet a push
knyvtari rutin hatasara megy el.
Gyorsitott adatatvitel lehetseges.
A hibavedelem raltetett nyugta segitsegevel zajlik. A Iejreszben utalas talalhato az
elzleg kldtt zenetre.
A Iorgalomszabalyozasra van lehetseg, kreditrendszer szerint.
Az sszekttetes lebontasa haromutas handshaking idzitessel.

6.6.2.2 . RendszerIggvenyek
A UNIX-ban a szolgalati primitiveknek klnbz rendszerIggvenynek Ielelnek meg.
Ezek a kvetkezk:
SOCKET: az operacios rendszer es a Ielhasznalo kztt teremt kapcsolatot.
BIND: nevet rendel a socket-hez.
LISTEN: a bejv hivasoknak sor generalodik.
ACCEPT: elem kivetele a sorbol.
CONNECT: sszekttetes letesitese egy tavoli sokcet-tal.
SHUTDOWN: egy socket-tel valo sszekttetes lebontasa.
SEND: zenet kldese egy tavoli socketen keresztl.
RECEIVE: zenet Iogadasa egy tavoli socketen keresztl.
SELECT: sockethalmaz vizsgalata, hogy alkalmas-e adatIorgalmazasra.
6.6.2.3 User Datagram Protocol, UDP
Ez egy N-to-N, vagy mas neven host-to-host protokoll, a TCP/IP architektura krnyezete.
Szolgalatkent sszekttetes nelkli atvitelt nyujt, mely szallitasi szolgalatot "send data"
jelleg kzvetlen rendszerhivassal lehet igenybe venni.
Benne egy csomag 32 bites szavakbol tevdik ssze:
2 byte: 16 bit 2 byte: 16 bit 32 bit, azaz 4 byte

Forras port
zenethossz Cel port
Ellenrz mez

Adat (datagram), a
Ielhasznalok altal tovabbitando adat

Ez a datagram szerkezet a hibavedelmet es a Iorgalomszabalyozast semmikepp nem
tamogatja: nincs nyugtamezje, nem szamozza az zeneteket, stb. A hibavedelmet mas
retegre bizza (pl. az adatkapcsolati vagy Ielsbb retegre).
Elnye, hogy rendkivl rugalmassa valik altala a Ielhasznalok parbeszede,
egyttmkdese. Pl. egy Ielhasznalo valamikor elkld egy zenetet, majd valamikor kesbb
valaszt kap ra; nem kell a hibavedelemben hasznalt rendszertablak kitltesevel az idt -
esetleg Ieleslegesen - tlteni. A modszer rendkivl dinamikus!
Hatranya, hogy nincs benne hibavedelem es Iorgalomszabalyozas; a csomag elveszteset a
Ielhasznalo eszleli es ujat general.
6.6.3 . TP4 (Class 4 Transport Protocol)
Ez a legbonyolultabb osztaly, mert a C tipusu halozat Ielett ertelmezett. Feladata
hibajavitas, Iorgalomszabalyozas. Ez klnIele TPDU-kat tartalmaz. Ezek azon adategysegek,
amiknek segitsegevel az egyes alkalmazasok egymassal kommunikalni kepesek.
Az sszekttetes letesitesenek adategysegei: CR, CC
A normal adatatvitel adategysegei: DT, ED, ACK, EA (ACK a normal zenet
nyugtaja, az EA a gyorsitott zenet nyugtaja).
Az sszekttetes bontasanak adategysegei: DR, DC

Az sszekttetes karbantartasaval kapcsolatos adategysegek: REJ, ER (ER az error, a
IelIedezett hibakat a Iunkcionalis elemek ebben tovabbitjak egymasnak).
A TP4 duplex sszekttetest tesz lehetve, szemben a szimplex TCP/IP-vel. Az
sszekttetes tkzese kikszbldik azaltal, hogy ha ket igeny erkezik egyszerre, akkor ket
csatorna alakul ki a Iunkcionalis egysegek kztt.
A TP4 eseteben beszelhetnk a szolgalat minsegerl, amit a Ielhasznalo meg tud kerni az
elzetes megbeszeles soran.
Itt a Ielhasznalonak lehetsege van Ielhasznaloi adatok tovabbitasara. Tehat a CR zenet
Iejeben tovabbithatok a Ielhasznaloi adatok az atvitel gyorsitasa erdekeben. Ez az X.25-bl
maradt Ienn.
A Iontos adatok itt is srgs modon tovabbithatok.
Nem tartalmaz raltetett nyugtat, A raltetett nyugta hasznalata a mkdest gyorsitana,
mert nem lenne szkseg explicit nyugtara.
A Iorgalomszabalyozas kreditrendszerrel trtenik.
Az sszekttetes bontasa hirtelen. Ez azt jelenti, hogy a TCP/IP-vel szemben itt nem
handshaking van, igy az adatvesztes nincs lekezelve. Tehat ha a disconnect es az
adattovabbitasi keres egyszerre erkezik, akkor a disconnect jut ervenyre. Igy szkseges ezen
reteg Ile tenni valakit vagy valamit, ami ezt a helyzetet Ielgyeli.



7. VISZONY SZINTU SZOLGALTATASOK
A viszony, a megjelenitesi es az alkalmazasi reteget egyttesen Ielsbb szint
protokolloknak nevezzk, mert halozatIggetlenek es klnIele alkalmazasi Iolyamat
mkdeset tamogatjak.
Celszer, ha nem a Ielhasznalonak kell a csatorna Ielgyeletevel es szervezesevel
Ioglalkoznia. Erre egy kln Iunkcionalis elem all rendelkezesre. Ezen Iunkcionalis elem
Ieladata, hogy ket szallitasi szolgalat eleresi pont (TSAP) kztt csatorna alakuljon ki a
szallitasi szint szolgaltato reven. Ezen a csatornan keresztl gazdasagos es biztonsagos
adatatvitel valosulhat meg, amig erre igeny van. Ezt az sszekttetest biztositani kell a
halozati retegtl Iggetlenl, a bels mkdest a Ielhasznalo ell eltakarva. A
Iorgalomszabalyozas es a gazdasagos kihasznalas mar az alkalmazasi reteg Ieladata.
A viszony szint celja tehat eszkzket adni az egyttmkd Iolyamatoknak parbeszedeik
szervezesehez, szinkronizalashoz, adatcserejk lebonyolitasahoz.
A session Ieladata a vegIelhasznalok logikai nyilvantartasa.
7.1 . A viszonyszint altal biztositott szolgaltatasok 7.1.1 . Adatcsere
A viszony itt maga az sszekttetes. Az sszekttetes letesitese itt is primitivek
segitsegevel zajlik. Ennek lepesei:
(1) Az sszekttetes letesitesenek kerese SCONN.req segitsegevel. Ez a keres a szallitasi
szint iranyaba transzIormalodik es TCONN.req lesz belle. Itt is megadhatok klnIele
parameterek, a szolgaltatas minsegere vonatkozoan.
(2) SDATA.req: normal adattovabbitas, mely TDATA.req-ve transzIormalodik. Az
SPDU (Session Protocol Data Unit) Iajtai:
normal Ielhasznaloi adategyseg: a FIFO-ba kerl es tovabbitodik;
srgs adatok, melyek specialis szerkezettel birnak;
minsitett adatok: ezek barmikor atvihetk az egyik oldalrol a masikra (Ielduplex
sszekttetes eseten), Iggetlenl attol, hogy van-e sszekttetes a ket oldal kztt;
kepesseg adatok: ezek parameterek, opciok megvaltoztatasara iranyulo keresek es
valaszok.
(3) Az sszekttetes bontasanak Iazisa: a TP4 eseteben megismertk a hirtelen bontast,
mely adatvesztessel jart. Ezert itt egy rendezett bontast vezettek be. Ehhez mas primitiv, az
SRELEASE szkseges. Ha az A oldal SDATA.req-tel adatatvitelt ker, a masik oldal pedig
a kapcsolatot bontani szeretne, akkor ezt SRELEASE.req-et ad ki. Ennek hatasara az adat
nem vesz el. Ennek abraja:

7.1.2 . Dialogus menedzselese
A session ketiranyu, Iull duplex adattovabbitast tesz lehetve ket Ielhasznalo kztt.
Ugyanakkor van, amikor nem jo, hogy az adatatvitel duplex. Ezert a viszonyszint a
Ielhasznalo szamara megIelel primitivek hasznalataval biztositani tudja, hogy ezen igenyet
bejelentse. Ennek Iormai:
7.1.2.1 . Nem szabalyozott alapeset



SDATA.req
SDATA.ind



SDATA.req
SDATA.ind



7.1.2.2 . Szabalyozott alapeset
Ez a token passingjelleg megoldas, aminek segitsegevel az adatatvitel Ielduplexsze
tehet.
7.1.3 . Szinkronizacio
Az ado oldalon lev Iolyamatba szinkronizacios pontokat epitnk be. Ennek
eredmenyekent, atviteli hibak eseteben mindket oldali Iolyamatot az elz szinkronizacios
pontba, a hiba eltti allapotba allitjuk vissza.
7.1.3.1 . Szinkronizacios pontok csoportositasa
F szinkronizacios pont: ez nagyobb adategysegek vegen helyezkedik el. Ezeket
nyugtazni kell es hiba eseten ide all vissza a rendszer.
Mellek szinkronizacios pont: kisebb egysegek vegen helyezkedik el, nyugtazni nem
szkseges.
7.1.4 . Tevekenyseg menedzsment
A Ielhasznalo itt klnbz tevekenysegeket deIinialhat. Ennek szerkezete: (vastag nyil
I szinkronizacios pont, vekony nyil mellek szinkronizacios pont)




8. MEGJELENITESI RETEG
A viszony es a megjelenitesi reteg csak az OSI architekturaban szerepel. A megjelenitesi
reteg a viszonyreteget hasznalja es adatreprezentacioval Ioglalkozik. Feladatabol kvetkezen
erre a retegre lehet, hogy szkseg van, de az is lehet, hogy nincs.
8.1 . A megjelnitesi reteg Ieladatai 8.1.1 . zenettmrites
Az zenettmrites adattranszIormacio. Ez vegezhet a vegIelhasznalonal es klnIele
kodolasi modszerekkel.
8.1.1.1 . Kodolas a vegIelhasznalonal
Itt az alkalmazasi reteg kimen adatait tmritjk annak erdekeben, hogy a retegbe
kevesebb adat kerljek. Ezt a Ieladatot a Ielsbb retegek, nev szerint az alkalmazasi reteg
vegzi. Ezen kodolas Iajtai:
dialogus tmrites: ez egyIajta elIeldolgozast jelent;
szerkesztes;
helyettesites: peldaul parbeszedben kzhelyek alkalmazasa eseten hely takarithato
meg, ha a kzhelyeket beszamozzuk.
8.1.1.2 . Forraskodolas
Ez tenylegesen azon soItware Ieladata, amely az OSI krnyezet resze es ez a megjelenitesi
reteg. 8.1.1.3 . Csatornakodolas
Ez a Iizikai szinten trten, vonali kodolast jelenti.
8.1.2 . Adattitkositas
Az adattitkositas (data encryption) egy titkositasi Iolyamat, melyben a rejtjelezesi
modszereket hasznaljak. Ennek a Iolyamatnak az az eredmenye, hogy egy nyilt szvegbl egy
titkositott szveg jjjn letre. Ehhez klnIele modszerek allnak rendelkezesre.

Szamitogephalozati krnyezetben az adattitkositast az alabbi esetekben hasznaljuk:
az adatokhoz atvitel vagy tarolas kzben illetektelen hozzaIeres megakadalyozasara;
adatIorgalom analizalasanak megakadalyozasara;
barmilyen adatmodositas vagy rombolas Ieltarasara;
atvitelkeres megtagadasanak jelzesere;
jogosulatlan adathozzaIeres jelzesere.
8.1.3 . Adatkompatibilitas
8.1.3.1 . Az adatkompatibilitas kialakulasanak bels oka
A szamitogepek konstruktrei altalaban processzorokban gondolkodnak, melyek lehetnek
Intel, DEC, Motorola, IBM, stb. processzorok. A klnbz processzoru szamitogepek bels
adatabrazolasi modjai azonban klnbzk:

az Intel csaladra az msb-tl az lsb-ig terjed szoabrazolas jellemz (balrol jobbra
haladva), ezert ezeket a processzorokat also veg processzoroknak nevezik;
a Motorola csaladra azonban pont Iorditva: az lsb-tl az msb-ig terjed szoabrazolas
jellemz (balrol jobbra haladva); ezert ezeket a processzorokat Iels veg processzoroknak
nevezik.
Az pedig korantsem mindegy, hogy milyen a halozati gepek szoabrazolasa, mert a kldtt
zeneteket mashogy ertelmezve katasztroIalis tevedesek kvetkeznenek be.
Raadasul az alkalmazott karakterkodok sem egysegesek:
az Intel csalad a 8 bites EBCDIC-et;
a Motorola csalad a 7 bites ASCII-t alkalmazza.
Ebben is atalakitasra, konverziora van szkseg.
8.1.3.2 . Az adatkompatibilitas kialakulasanak kls oka
A halozati gepek egymasnak adatszerkezeteket kldenek, melyeket klnIele
alkalmazasok dolgozzak Iel. Szkseg van arra, hogy az adatszerkezeteket az alkalmazasok
kzs modon ertelmezzek, mert parbeszed enelkl nem jhetne kztk letre.
Ket alkalmazasi Iolyamat kompatibilitasa egyseges leirasi Iormat kivan. Az ISO altal
megalkotott es a TCP/IP altal atvett leiro jellesrendszer az ASN.1 (Abstract Syntax Notation
1). Ez absztrakt modon deklaral adatszerkezeteket. Tovabba a ket, parbeszedet Iolytato gep
kztt az adatIolyam szintaxisat is meg kell hatarozni, amit az ASN.1 Iel is vallal. Ha a
halozati parbeszed Ielei ehhez a leirashoz igazodnak, akkor kztk nem lephet mar Iel
kompatibilitasi problema.
A Ientieknek megIelelen az ASN.1 ket reszbl all:
1. ISO 8824: absztrakt adatszerkezetek leirasa
2. ISO 8825: transzIer, atviteli szintaxis, amivel az absztrakt modon leirt adatszerkezetek
bit/karakter Iormajuva konvertalhatok.
8.1.3.3 . Pelda: AFE alkalmazasi szint Iunkcionalis egyseg



MegIelel transzIer szintaxisban kell atvinnie a viszonyszint szolgaltatonak az adatokat
(pl. ASCII).

Ha ket egymastol tavoli AP (alkalmazoi Iolyamat) beszelgetni akar, akkor ehhez
adatszerkezeteket kell deIinialniuk az ASN.1-ben rgzitett modon. Ezen adatszerkezeteket
pedig "le kell Iorditani" az adott gepen hasznalt Iormatumra. A compiler lehet akar egy C-
Iordito is.

Peldaul:

ASN.1 Iormatumu adatszerkezet
Atalakitas X Iormatumra
tovabbitas helyi gepekre

Az ASN.1 tehat egy kzbls leirasi modszer, ami az AP-k inIormaciocserejet tesz
lehetve. Persze elkepzelhet az ASN.1-en Iell mas absztrakt leirasi mod is, ha a Ielek ebben
klcsnsen megallapodnak.
Az ASN.1 tehat egy absztrakt szintaxist hataroz meg. Ennek a Iogalomnak a parja a
konkret szintaxis, ami:
egyreszt az absztrakt szintaxis egy adott rendszeren valo megvalositasi Iormaja
(lokalis szintaxis); es igy csak az adott szamitogeptl Igg,
masreszt az absztrakt szintaxis egy szamitogep altali reprezentacioja kommunikacios
celbol (atviteli szintaxis); a ket tavoli alkalmazasi Iolyamat ez alapjan erti meg egymast.
8.2 . Megjelenitesi krnyezet halmaz
A tavoli Ielhasznaloknak es Iolyamatoknak megjelenitesi krnyezetet kell valasztaniuk
adataik reprezentaciojanak biztositasara. Ha a parbeszedben reszt vev ket Iel mas-mas
krnyezetet hasznal, akkor az atvitel megkezdese eltt ki kell valasztaniuk az atviteli
szintaxist.
A Ielhasznalo valaszthatja ki, hogy a szamos atviteli szintaxis kzl melyiket kivanja
Ielhasznalni a kommunikaciohoz. Az absztrakt szintaxis es az atviteli szintaxis kztti
kapcsolat megadasara:
alkalmazhato elre deIinialt atviteli szintaxis (ekkor nincs elzetes megbeszeles);
megnevezhet egy adott atviteli szintaxis egy listabol trten kivalasztassal (nem
mindig lehet elzetes megbeszeles)
elzetesen atvihet az atviteli szintaxis (ekkor elzetes megbeszeles szkseges a ket
Iel kztt); de ez mar Ieltetelezi egy krnyezet-halmaz megletet.
8.2.1 . Pelda:
Tegyk Iel, hogy a partnerek:
absztrakt szintaxisai: X es Y;
valaszthato atviteli szintaxisok: ASCII, EBCDIC, Binaris, BCD;
a hasznalhato titkositasi modok pedig: DES, HuIIman.
A lehetseges megjelenitesi krnyezetek (presentation context) ekkor a kvetkezk:
contextA1X, DES, ASCII}}

context A2X, DES, EBCDIC} }
contextA3X, HuIImann, ASCII} } A oldal
context A4Y, DES, BCD} }
contextA5Y, HuIImann, Binaris}}
contextB1X, DES, ASCII}}
contextB2X, HuIImann, EBCDIC} } B oldal
contextB3Y, HuIImann, Binaris}}
A partnerek ezen megjelenitesi krnyezeteket tudjak egymasnak Ielajanlani. Az atvitel
megkezdese eltt a krnyezet tipusanak megbeszelesenel meg kell allapodniuk egy kzs
krnyezetben. Jelen esetben az A1-B1 es A5-B3 kzs krnyezetek kzl lehet valasztani.
Ha nincs kzs megjelenitesi krnyezet, akkor a kommunikacio nem lehetseges! Vagyis a
kzs krnyezet szkseges Ieltetele az atvitelnek.
8.3 . Megjelenitesi szolgalatok, sszeIoglalas Ket Iunkcio-csoport klnbztethet meg:
az atviteli szintaxis megbeszelesenek lehetve tetele;
transzIormacio az atviteli szintaxisra(-rol).
Nem nallo, hanem kiegeszit szolgalatok a kvetkezk:
a megjelenitesi Iunkcionalis elemek a viszony szint szolgalatokkal egytt teljesitenek
szolgalatot;
krnyezet (context) menedzsment;
krnyezet (context) helyreallitas;
egyeb, sszekttetes menedzsment szolgalat.




9. ALKALMAZASI RETEG
9.1 . Az alkalmazasi reteq jellemzi
Az alkalmazasi reteg a Ielhasznalok szamara legIontosabb reteg az OSI architekturaban. A
reteg az osztott adatszolgaltato Ieladatat latja el, es az altala nyujtott szolgalatok alapveten
beIolyasoljak a Ielhasznalok komIorterzetet.
A reteg celja ablakot nyitni az sszes halozati szolgaltatas eleresehez, azaz a Ielhasznalokat
teljes szolgaltatasban reszesiteni.
Alkalmazasi Iolyamat: a Ielhasznalo vagy a rendszer altal generalt Iolyamat, amely mas
alkalmazasi Iolyamatokkal egyttmkdik (interprocess communication). Az OSI krnyezet
lehetve teszi a tavoli alkalmazasi Iolyamatok kommunikaciojat es kzs alkalmazasi Ieladat
megoldasat osztott modon.
Osztott alkalmazasi Iolyamatok: klnbz gepekben helyet Ioglalo Iolyamatok. A Ielsbb
retegek egytt Iunkcioi hasznalatosak az osztott operacios rendszerek Iunkcioihoz; a struktura
is hasonlo.
9.2 . Az alkalmazasi reteq Iogalmai
Az alkalmazasi Iolyamatok altal ellatott Iunkciok ket csoportja:
a kommunikacios vonatkozasu Iunkciok: ezek latjak el az alkalmazasi szolgaltato Ieladatat.
a nem kommunikacios vonatkozasu Iunkciok: ezekkel nem Ioglalkozunk.
Alkalmazasi Iunkcionalis elem: az alkalmazasi Iolyamat azon resze, amely kommunikacios
vonatkozasu Ieladatokat lat el. Ez egy SW-HW egyttes, mely a klnbz alkalmazasokat
tamogatja. Ehhez a Ieladatahoz az alkalmazasi szolgalati elemek (Application Service
Elements) halmazanak eleg nagynak kell lennie.
Alkalmazasi szolgalati elem: egy adott alkalmazasi tevekenyseget tamogato elem. Peldaul
a Iile atvitel egy specialis Ieladat, melyhez sajat alkalmazasi szolgalati elem tartozik.
Ugyanigy a virtualis terminal hasznalatahoz is kapcsolodik - egy masik - szolgalati elem.
Minel tbb alkalmazas tamogatasara van szkseg, annal tbb alkalmazasi szolgalati elem kell.
Az id elrehaladtaval es a Iejldes reven krk egyre bvl.
Alkalmazasi sszekttetes: ket alkalmazasi Iunkcionalis elem kztti egyttmkdes a
vezerlessel kapcsolatos inIormacio kicserelesere.
sszekttetest vezerl szolgalati elem (Association Control Service Element, ACSE): egy
kitntetett szerep alkalmazasi szolgalati elem, mely az alkalmazasi sszekttetesek
menedzseleset, az alkalmazasi szolgalati elemek kommunikaciojanak tamogatasat, vezerleset
vegzi.
Az ACSE egy a szolgalati elemek kzl, de:
a az sszekttetest csak ez vezerli es
a minden alkalmazas ezt hasznalja.

9.2.1 . Az ACSE altal megvalositott Iunkciok
alkalmazasi szint sszekttetes (association) letesitese;
sszekttetes Ienntartasa;
sszekttetes lebontasa;
hasznalja az alsobb szintek szolgalatait.
9.3 . OSI alkalmazasi protokollok, architektura



Megjelenitesi reteg
9.3.1 . Az architektura also retegenek Ielepitese, tartalma
Az architektura also retege tartalmazza a kzs Iunkcionalis elemeket, igy peldaul az
sszekttetest vezerl szolgalati elemet (ACSE). Itt meg egyeb szolgalati elemek is lehetnek:
a tavoli job-kezeles tamogatasat szolgalo RPC szolgalati elem;
a nagy-megbizhatosagu sszekttetest tamogato szolgalati elem.
9.3.2 . Az architektura Iels retegenek Ielepitese, tartalma
A specialis alkalmazasokat tamogato szolgalati elemek a Iels retegben vannak:
FTAM: a Iile-atvitelt tamogato szolgalati elem protokollja (File TransIer Access
Management). Ugyanez az Internet-architekturaban: FTP (File TransIer Protocol). A ket
protokoll kzt a klnbseg az, hogy mig az FTAM tetszleges Iile-krnyezetben
alkalmazhato, virtualis Iile-tarolot tartalmazo protokoll, addig az FTP csak egy meghatarozott
krnyezetben (pl. UNIX) hasznalhato.
VT: a virtualis terminal szolgalat protokollja (Virtual Terminal). Ugyanez az Internet-
architekturaban: Telnet.
DS: a kataloguskezeles protokollja (Directory Service).
MMS: a Iolyamatiranyitashoz, gyartasautomatizalashoz szkseges zenetkezeles
protokollja (ManuIacturing Message SpeciIication). Nincs Internet-megIelelje.
MHS: a dokumentum- es levelkezel rendszer protokollja (Message Handling
System). Ugyanez az Internet-architekturaban: Simple Mail TransIer Protocol, SMTP.
...: tovabbi alkalmazasok is lehetsegesek, pl. halozati menedzsment (OSI:
CMIS/CMIP,
Internet: Simple Network Management Protocol, SNMP).
9.4 . Valos eszkz - virtualis eszkz
Valos eszkz barmilyen, egyedi tulajdonsagokkal rendelkez eszkz, amelyet a
Ielhasznalok erIorraskent Iolyamataikhoz Ielhasznalnak. Peldaul: periIeria, allomany,
terminal, gyartoeszkz, stb.

Virtualis eszkz altalanos, absztrakt tulajdonsagokkal rendelkez eszkz, amely a valos
eszkzk egy csoportjanak kzs tulajdonsagaival rendelkezik, s amelynek Ieladata az adott
alkalmazashoz Iordulo kliensekkel a kapcsolat kiepitese, Ienntartasa es lebontasa.
A virtualis eszkz a szolgaltato alkalmazasi Iolyamat resze; lenyegeben egy adatszerkezet.
Elnye, hogy egyseges kezelest tesz lehetve az gyIelek szamara, amihez lekepezesre van
szkseg a valos eszkzkre(-rl).
A virtualis objektum (eszkz) modell deIinialasa lehet Iile es eszkz is, az imlementacio a
konkret eszkztl Iggetlen.
9.5 . Alkalmazasi protokollok a TCP/IP architekturaban
Host-to-host tipusu rendszerrl van szo, azaz a bels szolgaltato itt egy host-to-host
szolgalatot nyujt - nem SAP-on, hanem - un. porton keresztl. Ezt a szolgalatot a kliens es
szerver oldali protokollok, "protokoll-gepek" (valojaban Iunkcionalis egysegek) veszik
igenybe.
A vegIelhasznalo a kliens ill. szerver oldali protokoll-gep szolgalatait veheti igenybe.
VegIelhasznalo pedig kliens ill. szerver oldali alkalmazasi Iolyamat vagy valamilyen
terminalt hasznalo user lehet.
Ielhasznaloi



9.5.1 . A kliens es szerver oldal reszletes Ielepitese:



i l



Megjegyzesek:
a kliens es szerver gepben is van helyi operacios rendszer;
a kliens es szerver host a halozati cim es a hostcim alapjan azonosithato;
a helyi operacios rendszer kezeli le a szerver Iele iranyulo kereseket a terminal user-tl
es a user alkalmazoi Iolyamattol;
negyIele szolgalatot lathatunk az abran:
a.) KLIENS oldal:
1. Kliens Telnet;
2. Kliens FTP;
3. Kliens levelez (e-mail) rendszer es az SMTP (az operacios rendszerhez a lokalis
levelez rendszeren keresztl kapcsolodik);
4. Kliens SNMP, a halozat Ielgyeletet teszi lehetve.
A kliens oldali Iunkcionalis egysegek, protokoll-gepek portokon keresztl csatlakoznak a
TCP ill. az UDP halozati rendszerhez; a levelez SMTP Iunkcionalis egyseg ket vonallal is (a
bejv es kimen levelek szamara). A portok cimet jol ismert cimeknek tekinthetjk. A
TCP/UDP reteg alatt helyezkedik el a kliens oldali IP reteg, amelynek a szerver oldalon is
megvan a maga megIelelje.

b.) SZERVER oldal:
1. Interaktiv alkalmazasi Iolyamat (AP) var arra, hogy egy terminal megszolitsa es
hasznalja;
2. Interaktiv Iile rendszer (File System) var arra, hogy egy Ielhasznalo manipulalja es
hasznalja;
3. Lokalis levelez (e-mail) alkalmazoi Iolyamat az SMTP;
4. Halozati menedzsment alkalmazoi Iolyamat.
A Ientiek kapcsolodnak a szerver helyi operacios rendszerehez, melyhez a kliens oldalnak
megIelelen szinten kapcsolodnak a kvetkez szerver oldali Iunkcionalis egysegek, jol
ismert Iix portokon:
1. Szerver Telnet (22. port);
2. Szerver FTP (21. port);
3. Szerver oldali lokalis levelez (e-mail) rendszer es az SMTP (kimen: 25. port, bejv
port: 75. port);
4. Szerver oldali SNMP.
9.5.1.1 . A Telnet szolgalatai
Telnet segitsegevel nyilik mod arra, hogy be lehessen jelentkezni egy tavoli gepre. A
kapcsolattartas Iolyaman egyttmkdes zajlik a tavoli gepen Iuto programmal - peldaul egy
szvegszerkesztvel; olyan, mintha a tavoli program a helyi gepen Iutna.
Lepesek:
a kliens oldalon a helyi operacios rendszeren keresztl igeny erkezik a szerver oldali
operacios rendszerrel valo sszekttetes letesitesere - hogy hasznalni lehessen a tavoli
interaktiv alkalmazasi Iolyamatot;
a szerver Telnet atveszi a kliens Telnet kereset es tovabbitja azt az interaktiv AP-hez.
A szerver terminalkent viselkedik - ezert nevezik pszeudo terminalnak is -, mivel tovabbitja
a kliens oldali kerest a celzott programnak;
Iorditott iranyban is hasonloan megy vegbe a Iolyamat.
Az adattovabbitas deIinialt szintaxisban trtenik (hasonloan az ASN.1-hez), de a TCP-ben
ezt NVT-nek (Network Virtual Terminal) nevezik. Ez egy szinten adatIormatumokat deIinialo
szintaxis. Egy vagy tbb ASCII karakter Iormajaban trten adat- ill. parancstovabbitast
alkalmaz. Bar az ASCII kod eredetileg 7 bites, az NVT azt 8 bitesre kiegeszitve hasznalja. A
8 bitbl az msb:
0: azt jelzi, hogy a karakterkeszlet alapertelmezesben van, vagyis a nyomtathato es
vezerl karakterek eredeti jelenteskben hasznalhatok;
1: azt jelzi, hogy egy specialis Telnet parancsrol van szo. A specialis parancsokat egy
lista sorolja Iel. Pl. a 243 kodu BRK (break output) parancs megszakitja a kimenetet.
Hogy az sszekttetes letesitesekor az opcio-egyeztetes lehetseges legyen - mert pl.
egyeztetni kell azt, hogy ezentul binaris adatokat adnak-vesznek -, az NVT tbbkarakteres
kodokat hasznal. Ezek a tbb byte-os parancsok a 255 kodu IAC karakterrel kezddnek.

Peldaul:: IAC, SB, WILL, '0', SE - ez egy tbyte-os sszetett parancs.
IAC jelzi, hogy sszetett parancsrol van szo;
SB: az opcio-egyeztetes kezdete,
SE: az opcio-egyeztetes vege;
WILL: opcio-egyeztetes;
'0': 8 bites binaris adas-vetel kvetkezik.
Igy tudatja a kliens a szerverrel - vagy Iorditva -, hogy milyen atvitelre kell Ielkeszlni.
9.5.1.2 . Az FTP szolgalatai
Az FTP a halozaton keresztl egy tavoli gepet er el. Megengedett a tbbszrs hozzaIeres
is, azaz egyszerre tbb klienstl erkez keres lekezelesere is van mod.
a.) a KLIENS oldalon:
list directory;
create new Iile;
read Iile;
update Iile;
delete Iile.
b.) a SZERVER oldalon:
kliensek konkurens kiszolgalasa;
helyi Iile-rendszer kezelese a tavoli keresek kiszolgalasahoz.
A kliens oldali Ielhasznalo deIinialja a Iile-struktura tipusat is, ami 3 Iele lehet:
struktura nelkli Iile: binaris es szvegIile is lehet es a Iile-ban minden adattipus
elIordulhat;
strukturalt Iile: deIinialt tipusokbol allo Iix meret rekordokat tartalmaz. Atvihet
tmritett Iormaban vagy Iix hosszusagu blokkokban is. Ha tmritve visszk at, az azt
jelenti, hogy a szolgaltatonk megjelenitesi retegbeli szolgalatot is ellat, bar nem az OSI
architekturaban vagyunk.
veletlen eleres Iile: lapszervezes Iile-nak is nevezik. Veletlen lapszervezes
atvitelrl van szo.
Az adatok lehetnek 8 bites binaris szveg tipusuak (text); az ASCII, az EBCDIC es a
valtozo hosszusagu binaris kod hasznalatos.
A transzIer szintaxist itt is az NVT irja le, a jellesrendszer azonos a Telnetnel
megismerttel, azzal a klnbseggel, hogy itt nincs opcio-egyeztetes.
A konkurens hozzaIeresek kezelese ugy trtenik, hogy az FTP szerver egyetlen vezerl
(master) Iolyamatkent mkdik. A keresek hozza erkeznek es szolgalja ki ket. Ha tbb
keres erkezik, akkor a master Iolyamat tovabbi kiszolgalo protokoll-peldanyokat allit el, azaz
utodIolyamat generalasi tevekenysegbe kezd.

9.5.1.3 . A levelez rendszer szolgalatai
Elteren az elbbiektl itt szimmetrikus Iolyamatok vannak a kliens es szerver hostban (a
kld a kliens, a Iogado a szerver).
SMTP (Single Mail Transmission Protocol): segedeszkz a levelezesben. Csak azert
Ielels, hogy a kliens levelez rendszerebl a szerver levelez rendszerebe, a megadott hostra
eljusson a level. Azert mar nem, hogy a Ielhasznalohoz is eljusson; tehat csupan a TCP/IP-n
keresztli atvitelert Ielel. A helyi operacios rendszertl kapott adategysegekert mar nem kell
Ielelsseget vallalnia, hiszen az mar a lokalis levelez rendszerhez tartozik.
A lokalis levelez rendszer rendelkezik egy un. input es output sorral; a Ielhasznalonak
erkez levelek kerlnek az input sorba, a kimen levelek pedig az output sorba. Mindez azt
mutatja, hogy egy postalada-rendszer tovabbitasi IilozoIiarol van szo.
A postaladanak van:
lokalis neve, ez altalaban a Ielhasznaloi nev, pl.: harang
globalis neve, az a halozati cim, ahova a levelez rendszer csatlakozik, pl.
seeger.iit.bme.hu.
A levelek ket reszbl allnak:
Iejresz: benne a rendszer altal elirt ktelez (To: es From:) es opcionalis (CC:, Reply
To:, Subject:, Date:, egyebek) bejegyzesek talalhatok meg;
szvegresz
Mindkettben ASCII karakterek vannak, es ket egy vagy tbb res sor valasztja el
egymastol - tehat Iormailag is elklnlnek.
A levelez rendszerek sszekapcsolasa nem evidens. Altalaban a TCP/IP-t hasznalo
levelez rendszerek kompatibilisek egymassal, de ha mas architekturaju gepen lev levelez
rendszerrel kell sszekapcsolodniuk, akkor valamilyen gateway hasznalatara van szkseg. A
levelet a gateway-ig kell tovabbitani, majd ott atalakitani a Iej- es szvegreszt egy masik
protokollkeszlet szerint, es vegl a levelet a cimzetthez el kell juttatni.



Szamitogephalozatok Alkalmazasi reteg
9.5.2 . A user agent
A user agent valos eszkzkkel nem Ioglalkozik, csak absztrakt krnyezettel. Az absztrakt
krnyezetek kztti transzIormaciot vegzi el a user agent. Ez tenylegesen az OSI hatarain
kivl helyezkedik el, mert az alkalmazasi Iolyamathoz csatoljak, annak reszet kepezi. Ez
egyseges hivast es szolgalati Ielletet biztosit. Ennek abraja:
Alkalmazasi reteg (OSI krnyezet)
Ez a modszer igyekszik OSI eszkzIggetlenne tenni a kommunikaciot, az
alkalmazasspeciIikus reszeket kivlre, a valos krnyezetbe szoritani. A Ielepites az OSI
architekturaban egyszersdik, de az objektum bonyolultabba valik.

Szamitogephalozatok Alkalmazasi reteg
9.6 . VT (Virtual Terminal)
Ez egy interaktiv Iolyamat, mely a tavoli szerveren Iut. Feladata, hogy biztositsa a tavoli
terminalok szerverhez valo kapcsolodasat. A tavoli terminalok es a szerver egyttmkdese
ugy nez ki, hogy a terminaloktol erkeznek az utasitasok, amiket a szerver vegrehajt es az
eredmenyt a terminalnak visszaadja.
A terminalnak klnIele mkdesi modjai vannak:
scroll mode;
screen / page mode;
Iorm mode: nyomtatvanyok kitltesere szolgal.
Az alkalmazoi soItware-k interaktiv processzkent Iutnak. Ennek Ielepitese:
User Terminal Server
Client
Szkseges olyan negotiation (elzetes megallapodas), amely a virtualis terminal
parametereit rgziti. Ehhez rendelkezesre all a standard proIiles, amely az elre elkeszitett

beallitasokat tartalmazza. Ugyanis a szerver es a kliens kztt a kommunikacio bizonyos
jol meghatarozott adatstrukturak segitsegevel zajlik. A CCA (Conceptual Communication
Area) objektumokat tartalmaz, melyek a virtualis terminal beallitasaival Ioglalkozik. Ezek a
kvetkezk:
Display objektum: ez egy harom dimenzios, kodkonverzios tmb, mely minden
karakterhez klnIele attributumot tartalmaz. A negotiation soran a kodszokeszlet
kivalasztasa trtenik meg.
Control objektum: ez olyan terminalIunkciokat tartalmaz, melyek nincsenek
kzvetlenl sszeIggesben a kepernyn valo megjelenitessel. Ilyenek peldaul a cseng jel, a
lampak ki/be, a klnIele Iunkciogombok.
Device objektum: a valos es virtualis eszkz kztti konverzio egy interIace-t igenyel
a valos es a virtualis vilag kztt.
Az osztott adatszerkezetek miatt a konzisztenciat biztositani kell. A konzisztencia
biztositasanak modjai a kvetkezk:
(1.) Szinkron modell alkalmazasaval:
Az adatmezk ebben az esetben transzIer szintaxissal modosithatok. Ehhez a token passnig
mechanizmus all rendelkezesnkre. A two-way-simultaneous mkdesbl Ielduplex mkdes
alakithato ki ezaltal.
(2.) Aszinkron modell alkalmazasaval
Itt ketIele adatszerkezet all rendelkezesnkre: a bemeneti es a kimeneti adatszerkezet.
Valtozas eseten a kimeneti - bemeneti adatszerkezet-parok modositjak egymast.



Szamitogephalozatok Alkalmazasi reteg
9.7 . FTAM (File TransIer Access and Management)
User Terminal Server
Client
9.7.1 . Virtual File Store
A virtual Iile store egy cimezhet entitas, aminek segitsegevel a Ielhasznalok egymassal
tudnak kommunikalni. Ennek az alabbi attributumai lehetnek:
Iilenev;
megengedett tevekenysegek;
hozzaIeres;
Iilemeret;
megjelenitesi krnyezet;
elallito azonositoja;
idk es datumok: a letrehozase, az utolso modositase, az utolso hozzaIerese;

Szamitogephalozatok Alkalmazasi reteg
tartalom tipusa;
titkositasi kulcs.
Az alabbi valos Iileszerkezeteket tartalmazza:
strukturalatlan szerkezet Iile, peldaul plain text;
egyszint (Ilat) Iile, ami szekvencialis, rekordokbol allo szerkezetet jelent;
hierarchikus Iile, ami altalaban Ia strukturaba szervezett es azonositoval rendelkez
rekordokat tartalmaz. Ilyen peldaul a virtual Iile store is, aminek az alabbi abra mutatja a
bels szerkezetet:
FADU
A FADU (File Access Data Unit) egy node-hoz egy DU-ot rendel hozza. A DU (Data
Unit) adatszerkezettel rendelkez struktura, objektum, ami lehet elemi adatelem is. Minden
adatelemhez absztrakt szintaxist rendel hozza. A DU-on bell az akciok valamilyen
relacioban allnak egymassal. Az akciok a kvetkezk lehetnek:
Iile mveletek, peldaul open, close, read, write, append, delete;
DU mveletek, peldaul locate (az adategyseg a Iaban hol helyezkedik el), read, insert,
replace, extend, erease.

A Iile kezelesere szolgalo szolgalati primitiveket csoportokba szervezik. A primitivek egy
csoportjat rezsimnek nevezzk.
Ilyen peldaul a Iile selection, ami egy FADU azonositasara szolgal. Ehhez a select,
create, delete, deselect utasitasok tartoznak.
A Iile access segitsegevel lehet az atvitel krnyezetet megteremteni. Ehhez az open es
close utasitasok tartoznak.
A data transIer segitsegevel lehet adatokat tovabbitani. Ide a read es a write tartozik. A
rezsimeket rendszerbe szervezik. A rezsimek rendszerenek abraja a kvetkez:
FINIT FSEL FOPEN EREAD FDATA EWRITE FCLOSE FDESEL FTERM

FCR FDATA
END

9.7.2 . FTAM protokoll
Ebben az esetben a szolgalati gepeket kiterjesztett veges allapotu automatakkal irhatjuk le.
Minden allapothoz predikatumok tartoznak, melyek leirasa Iormalis. Ez egy matrixot hataroz
meg, mely mindket iranyban primitivekkel indexelt es a cellaiban szamozott allapotok
helyezkednek el. Minden cellahoz kln leiras is tartozik.
9.8 . MOTIS (Message Oriented Text Interchange System) CCITT.400
Ez tenylegesen nem egy protokoll, mint peldaul a VT, FTAM, FT, Telnet, hanem egy
egesz protokoll-rendszer, mely ezaltal egy sszetett strukturaval rendelkezik.



Szamitogephalozatok Alkalmazasi reteg
9.8.1 . A MOTIS Iunkcionalis modellje
Kld user Cimzett user

Jelmagyarazat:
MTSE: Message TransIer Servicce Element MTA: Message TransIer Agent
SDSE: Submission and Delivery Service Element
Az abra egy posta-modellt valosit meg. A modell az alabbi reszekbl all:
A kzvetit gep a helyi postanak Ielel meg;
A User Agent egy user interIace, amely a level szerkesztesere, elkldesere es
keresesere alkalmas;
A P2 protokoll a halozat Ieletti, egymas kzti kommunikaciot valositja meg;
A Protocol Stack az OSI modell szerinti aktualis protokollkeszlet;

Az MS (Message Store)-ban tarolja az agent azokat a leveleket, melyeket nem tud
kzvetlenl tovabbitani a cimzettnek. Ha kesbb a user elerhetve valik, ennek a tartalmat le
kell kerdezni.
Az SDSE Ielepitese:
Submission Delivery Retrieval

Kliens MSSE

Szerver MDSE

Kliens MRSE



P3 P7
Az zenet Iormatuma:



LAN-on bell elhelyezked Ielhasznalok eseten elegend a P3 / P7 hasznalata, mig tavoli
cimzett eseten a LAN-okat is ssze kell ktni es kztk MTA-kat elhelyezni.

10. HALOZATI MENEDZSMENT
10.1 . A halozati menedzsment alapkoncepcioi
A halozat, mint sszetett rendszer meghibasodhat, ezert Ielgyeletet igenyel. Szkseges a
hibak Iigyelese es korrekcioja. Erre az alabbi modok allnak rendelkezesnkre:
automatikus korrekcio dinamikus Iorgalomiranyitas segitsegevel;
emberi beavatkozas, peldaul a meghibasodott aramkrk Ielderitese erdekeben;
menedzselesi dntes, peldaul potlolagos csomopontok, adatatviteli vonalak
hozzaadasa, konIiguracio modositasa.
Tekinthetjk a halozati menedzsmentet egy zart hurku iranyitasnak is, ekkor az alabbi
modell irhato ra Iel:
Hosszutavu valtoztatas Iranyitas Menedzsment dntese
Kzeptavu valtoztatas Iranyitas Szemelyzet dntese
Azonnali korrekcio Iranyitas Automatizalt dntes
Bemen zenetek Halozat Kimen zenetek
Zavaras
10.2 . OSI menedzsment terletek
hiba menedzsment;
teljesitkepesseg menedzsment;
biztonsagi menedzsment;
konIiguracio es nev menedzsment;
szamlazas menedzsment.

Szamitogephalozatok Halozati menedzsment

10.3 . OSI menedzsment protokollok



Fizikai

Reteg mgmt

10.4 . Alternativ megoldasok halozatok menedzselesere
10.4.1 . GyartoIggetlen megoldasok
Simple Network Management Protocol (SNMP);
Common Management Service and Protocol CMIS / CMIP);

Szamitogephalozatok Halozati menedzsment
Common Management Over TCP (CMOT) 10.4.2 . GyartoIgg megoldasok
IBM NetView;
DEC Management Control Center;
AT&T;
HP;
SunNet Manager
10.5 . Az OSI menedzsment elemek hasznalata TCP / IP Iltt
Menedzser Halozati elem
10.6 . Halozati teljesitkepesseg es viselkedes Iigyelese
Itt adatok periodikus gyjtesere es Ieldolgozasara van szkseg. Az alabbi adatokat erdemes
Iigyelni:
csomopontokhoz kapcsolodo sszekttetesek allapota;
sszektteteseken aramlo adategysegek tulajdonsagaik szerinti csoportositasban;
kesleltetesek, valaszidk;
hibahelyzetekben kldtt es vett zenetek;
varakozo sorok meretei;
aktiv sszekttetesek szamai.
10.7 . Halozatiranyitasi Iunkciok
az sszegyjttt adatok Ieldolgozasa;
halozati operator ertesitese;

operatori lekerdezes;
idzitesek szerepe.
10.8 . A halozati menedzsmentet tamogato eszkzk
Database Management System;
sematabla;
mesterseges Iogalomgeneralas es visszacsatolas.
A.



11. TARTALOMJEGYZEK
1. BEVEZETES 1
1.1 . HALOZATOK CSOPORTOSITASA 1
1.1.1 . Kiterjedes szerint 1
1. 1.2 . Az eszkzk kzti sszekttetes, azaz csatolas szerint 1
1.1.2.1 . Szorosan csatolt rendszerek 1
1.1.2.2 . Lazan csatolt rendszerek 1
1.1.3 . Kialakitasuk szerint 2
1.1.3.1 . Terminalok 2
1.1.3.2 . Nyilvanos kapcsolt tavbeszel halozat - terminal halozat 2
1.1.3.3 . Lokalis halozat 2
1.1.3.4 . Nagyvarosi halozat (MAN, Metropolice Area Network) 2
1.1.3.5 . Nagykiterjedes halozat (WAN, Wide Area Network) 3
1.1.4 . Korai magan szamitogephalozatok 3
1.1.4.1 . A korai magan szamitogephalozatok kialakitasanak oka es modja 3
1.1.4.2 . A korai magan szamitogephalozatok Ielepitese 3
1.2 . SZABVANYOK 4
1.2.1 . Szabvanyositasi szervezetek 4
1.2.2 . Szabvanyositasi iranyzatok 4
1.3 . ARCHITEKTURALIS BEVEZETES 4
1.3.1 . Az architektura elemei 4
1.3.2 . A tbbszint hierarchikus tervezesi struktura kialakulasa 4
1.3.2.1 . Fekete doboz elv 4
1.3.2.2 . Tbbreteg, egymasbaagyazott struktura Ielepitese 4
1.3.2.3 . Mintapelda a tbbszint hierarchikus strukturara: tavbeszel halozatok 5
1.3.3 . Tavoli Iolyamatok kommunikacioja 5
1.3.4 . Tavoli Ielhasznalok egymas kzti kommunikacioja 6
1.3.5 . A hierarchikus struktura elemei 6
1.3.6 . Adatelemek 6
1.3.6.1 . PDU (Protocoll Data Unit) 6
1.3.6.2 . SDU (Service Data Unit) 6
1.4 . SZOLGALATI MODELL 6
1.4.1 . Szolgalati primitivek 6
1.4.2 . sszekttetes alapu szolgalat 7
1. 4.3 . Mintapelda sszekttetes alapu kommunikaciora: szallitasi szint interakciok 7
1.4.3.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt 7
1.4.3.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal 7
1.4.3.3 . A csatorna Ielszabaditasa 7
1.4.4 . sszekttetes nelkli szolgalat 8
1.4.5 . Szolgaltatok es protokollok viszonya 8
1.5 . NYILT RENDSZEREK 8
1.5.1 . Az OSI hivatkozasi modellje 9
1.5.1.1 . A hivatkozasi modell abraja 9
1.5.1.2 . A halozati mkdes Ieladatairol altalaban 9
1.5.1.2.1 . A Iizikai sszekttetes szintje 9
1.5.1.2.2 . Adatkapcsolati szint 9
1.5.1.2.3 . Halozati szint 9
1.5.1.2.4 .Csomagok szintje 10

1.5.1.2.5 . Szallitasi szolgalat 10
1.5.1.3 . Az alkalmazasorientalt Ieladatokrol altalaban 10
1.5.1.3.1 . Viszonyreteg 10
1.5.1.3.2 . Megjelenitesi szint 10
1.5.1.3.3 . Alkalmazasi reteg 10
1.5.2 . DPA es SNA protokollok 10
1.5.2.1 . DPA protokoll (Dot Protocoll Architecture) 10
1.5.2.2 . SNA protokoll 10
1.5.2.3 . Az OSI, DPA es SNA protokollok sszehasonlitasa 10
2. FIZIKAI SSZEKTTETESEK - ADATATVITEL 11
2.1 . AZ ADATATVITEL KOMMUNIKACIOS MODELLJE 11
2.2 . AZ ADATATVITELHEZ SZKSEGES FOGALMAK JEGYZEKE 11
2.2.1 . Fogalmak, melyek a ket kommunikalo egyseg kzti adatok atvitelehez tartoznak
11
2.2.2 . Fogalmak, melyek a ket kommunikalo egyseg kzti jeltovabbitashoz tartoznak 12
2.3 . EGY ADATATVITELI RENDSZERBEN ELVEGZENDO FELADATOK 12
2.4 . MILYEN KERDESEKET VET FEL KET ESZKZ KOMMUNIKACIOJA? 12
2.5 . AZ ADO OLDALI JELGENERELALAS VIZSGALATA 12
2.5.1 . Periodikus jelek vizsgalata 12
2.5.1.1 . Periodikus jelek reprezentacioja szinusz es koszinusz segitsegevel 12
2.5.1.2 . Periodikus jelek amplitudo - Iazis reprezentacioja 12
2.5.1.3 . A jelek exponencialis abrazolasa 13
2.5.2 . Jelek es spektrumok vizsgalata 13
2.5.2.1 . Jelek es spektrumaik 13
2.5.2.2 . A periodusid valtoztatasanak hatasa a jelek spekturmara 13
2.5.3 . Milyen spektralis kvetelmenyek tamaszthatok az atviteli kzeggel szemben? 14
2.6 . A VEVO OLDALI JELREKONSTRUKCIO FELADATAI 15
2.6.1 . A jelatviteli sebesseg hatasa a jelatvitel minsegere 15
2.7 . ANALOG ES DIGITALIS ADATATVITEL 15
2.7.1 . Az analog es digitalis adatatvitelhez kapcsolodo Iogalmak 15
2.7.2 . Hogyan hat a savszelesseg a digitalis jelre? 16
2.7.3 . A kzvetlen es a kzvetett jelatvitel sszehasonlitasa 16
2.7.3.1 . Kzvetlen jelatvitel 16
2.7.3.2 . Kzvetett jelatvitel 16
2.7.4 . Analog es digitalis atvitel modjai 16
2.8 . ZAVAROK ES ZAJOK 16
2.8.1 . A zajok Iajtai 17
2.8.1.1 . Termikus vagy Ieher zaj 17
2.8.1.2 . Intermodulacios zaj 17
2.8.1.3 . Athallas 17
2.8.1.4 . Impulzuszaj 17
2.8.2 . A zajok kikszblesenek modjai 18
2.8.2.1 . Termikus zaj 18
2.8.2.2 . Intermodulacios zaj 18
2.8.2.3 . Athallas 18
2.8.2.4 . Impulzuszaj 18
2.9 . CSATORNAKAPACITAS 18
2.9.1 . Zajmentes csatorna kapacitasa - NyquistIormula 18
2.9.2 . Zajos csatorna kapacitasa - Shannon Iormula 19
2.10 . ANALOG ADATATVITEL 19
2.10.1 . TeleIonkzpontIelepitese 19
2.10.2 . Modemek 19
2.10.3 . Billentyzes 19
2.10.3.1 . Amplitudo billentyzes (ASK Ampliude ShiIt Keying) 19

2.10.3.2 . Frekvencia billentyzes (FSK Frequency ShiIt Keying) 19
2.10.3.3 . Fazis billentyzes (PSK Phase ShiIt Keying) 20
2.10.3.4 . A billentyzessel elerhet sebessegek 20
2.10.3.5 . Negyszint amplitudo modulacio (QAM Quadrature Amplitude Modulation)
20
2.10.3.6 . Smart vagy nagy sebesseg modemek mkdesi alapelvei 20
2.10.4 . Adatatviteli berendezesekIelepitese 21
2.10.5 . Szabvanyos soros interIace-k 21
2.10.5.1 . Kapcsolat halozat 21
2.10.5.2 . Berelt halozat 21
2.10.5.3 . A soros interIace Iontosabb jellemzi 21
2.10.5.4 . Soros adatatvitel kzeli gepek kztt 22
2.10.5.5 . Soros adatatvitel tavoli gepek kztt 22
2.11 . DIGITALIS ADATATVITEL 22
2.11.1 . A halozatok csoportositasa 22
2.11.2 . Nyilvanos, alapsavu, ketpontos halozat 22
2.11.3 . Nyilvanos, alapsavu, tbbpontos halozat 22
2.11.4 . Nyilvanos, berelt vonalon keresztli, szelessavu, ketpontos halozat 22
2.11.5 . Nyilvanos, szelessavu, tbbpontos halozat 23
2.11.5.1 . Vonalkapcsolt vagy X21-es halozat 23
2.11.5.2 . Csomagkapcsolt halozat 23
2.12 . ADATKODOLAS 23
2.12.1 . A jelelemekIajtai 23
2.12.2 . A sikeres ertelmezhetseghez szkseges kvetelmenyek 23
2.12.3 . A kodolassal szemben tamasztott kvetelmenyek 23
2.12.4 . Kodolasi e jarasok 23
2.12.5 . A kodolasi e jarasok vizsgalata 24
2.12.5.1 . Az orajel visszaallithatosaganak szempontjabol 24
2.12.5.2 . Savigeny szempontjabol 25
2.12.5.3 . Hibajelzes szempontjabol 25
2.12.5.4 . Realizalhatosag szempontjabol 25
2.13 . A DIGITALIS ADATKOMMUNIKACIO FAJTAI 25
2.13.1 . Digitalis aszinkron adatatvitel 25
2.13.2 . Digitalis szinkron adatatvitel 25
2.14 . PCM RENDSZER 25
2.14.1 . A PCM lepesei 26
2.14.2 . A PCM rendszerek hierarchiaja 26
2.15 . NYALABOLAS VAGY MULTIPLEXELES 26
2.15.1 . Frekvenciaosztasos multiplexeles (FDM Frequency Division Multiplexing) 26
2.15.2 . Idosztasos multiplexeles (TDM Time Division Multiplexing) 26
2.15.2.1 . Az idosztasos multiplexeles keretIormai 27
2.15.2.1.1 . T1 kerettipus 27
2.15.2.1.2 . E1 kerettipus 27
2.15.2.2 . Statisztikus TDM 27
3. ADATKAPCSOLATI SSZEKTTETES 28
3.1 . AZ ADATKAPCSOLATI SZOLGALATOK FAJTAI 28
3.1.1 . sszekttetes nelkli szolgalat 28
3.1.2 . sszekttetes alapu szolgalat 28
3.2 . KERETEZESI MODSZEREK 28
3.2.1 . Keretezes specialis karakterekkel 28
3.2.2 . Keretezes bitmintaval 28
3.2.3 . Keretezes a vonali kodolas megsertesevel 29
3.2.3.1 . Keretezes byte-szamlalassal 29

3.3 . ADATKAPCSOLATI KONFIGURACIOK 29
3.3.1 . Topologia alapjan 29
3.3.2 . Duplexitas alapjan 30
3.4 . KETPONTOS ADATKAPCSOLATI VEZERLES 30
3.5 . TBBPONTOS ADATKAPCSOLATI VEZERLES 30
3.6 . ADATKAPCSOLATI HIBAVEDELEM 30
3.6.1 . FEC( Forward Error Correction) 30
3.6.2 . ARQ (Automatic Repeat Request) 30
3.7 . ADATKAPCSOLATI FORGALOMSZABALYOZAS 31
3.7.1 . ,Kld es var (Stop and wait) adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas 31
3.7.2 . Csuszoablakos (Sliding window) adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas 31
3.7.3 . Forgoablakos adatkapcsolati Iorgalomszabalyozas 32
3.8 . HIBAVEDELEM ARQ (AUTOMATIC REPEAT REQUEST) ESETEN 33
3.8.1 . Szakaszos (Stop and wait) ARQ 33
3.8.2 . Folytonos ARQ 33
3.9 . HIBAJELZO KODOLASI MODSZEREK 34
3.9.1 . Paritasvizsgalat 35
3.9.2 . Tmbparitas vizsgalat 35
3.9.3 . Ciklikus redundancia kod (CRC) 35
3.9.3.1.1 . A CRC kodolas alapgondolatai 35
3.9.3.1.2 . A CRC kodolas algoritmusa 35
3.9.3.1.3 . A generatorpolinom megvalasztasanak szempontjai: 35
3.9.3.1.4 . A generatorpolinomok szabvanyai: 36
3.9.3.1.5 . A dekodolas modjai: 36
3.10 . ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK 36
3.10.1 . Karakterorientalt BSC (Binary Synchronous Communications) adatkapcsolati
protokoll 36
3.10.1.1 . A BSC jellemzi: 36
3.10.1.2 . A vonalvezerl karakterek: 36
3.10.1.3 . KeretIormatum: 36
3.10.2 . Bitorientalt HDLC (High Level Data Link Control) adatkapcsolati protokoll 37
3.10.2.1 . A HDLC jellemzi: 37
3.10.2.2 . KlnIele HDLC alcsoportok 37
3.10.2.3 . A HDLC konIiguracio allomastipusai 37
3.10.2.4 . A HDLC konIiguracio sszekttetesei 37
3.10.2.5 . A HDLC konIiguracio atviteli zemmodjai 37
3.10.2.6 . A HDLC keretszerkezet 38
3.10.2.7 . Mintapelda keretIormatumokra duplex atvitel eseten 39
3.10.2.8 .Mintapelda keretIormatumokra a masodlagos allomas Ioglaltta valasa eseten
40
3.10.2.9 .Mintapelda keretIormatumokra az elsdleges allomas Ioglaltta valasa eseten
40
3.10.2.10 .Mintapelda invalid command esetere 41
3.10.2.11 .Mintapelda szamozasi hiba esetere 41
3.10.3 . Byte-szam orientalt adatkapcsolati protokoll 41
4. LOKALIS HALOZATOK 42
4.1 . A LOKALIS HALOZATOK MINTAPELDAJA: ALOHA-HALOZAT 42
4.1.1 . Poor-ALOHA 42
4.1.1.1 . A poor ALOHA tkzesi Iajtai: 42
4.1.1.2 . A poor ALOHA csomagkldesi abraja 42
4.1.2 . Osztott ALOHA 43
4.2 . ETHERNET - SIN TOPOLOGIAJU LAN 43
4.2.1 . CSMA csoportositasa 43
4.2.2 . A klnIele CSMA csoportok sszehasonlitasa 43
4.2.3 . CSMA / CD (Carrier Sense Multiple Access With Colison Detection) 44

4.2.3.1 . Kettes exponencialis algoritmus 4t meghatarozasara 44
4.2.3.2 . Degradacios jellemz 44
4.2.3.3 . Jam 44
4.2.4 . A sin topologiaju LAN problemaja: a jelszint illesztes 44
4.2.5 . Allomasok csatlakoztatasa vastag es vekony ETHERNET koaxialis kabelekhez
45
4.2.5.1 . Vastag ETHERNET kabelhez ~ vampircsatlakozo 45
4.2.5.2 . Vekony ETHERNET kabelhez ~ T-csatlakozo 45
4.2.6 . Az IEEE 802.3 keretszerkezet 45
4.3 . A VEZERJELES SIN - TOKENBUSZ IEEE 802.4 46
4.3.1 . Az egytokenes szervezes rendszer Iontosabb jellemz parameterei: 46
4.3.2 . Az IEEE 802.4 keretszerkezet 46
4.3.3 . A logikai gyr Ielepitese 46
4.4 . GYURU TOPOLOGIAJU LOKALIS HALOZAT - TOKEN RING 47
4.4.1 . A token ring szerkezet problemai 47
4.4.1.1 . Egyiranyu Iogalom zart hurkon 47
4.4.1.2 . Vonali Iegyelem 47
4.4.2 . A token ring keretszerkezete - IEEE 802.5 47
4.4.2.1 . Vezerjel Ielepitese 47
4.4.2.2 . Adatkeret Ielepitese 47
4.4.3 . Monitorallomasokrol 48
4.5 . LAN HIVATKOZASI MODELL 48
4.5.1 . Az LLC keretIelepitese 49
4.5.1.1 . Az LLC keret vezerlmezjenek Ielepitese: 49
5. HALOZATI SZINTU SSZEKTTETESEK 50
5.1 . A HALOZATOK CSOPORTOSITASA 50
5.1.1 . Adatszoro (broadcast) halozatok 50
5.1.2 . Kapcsolt halozatok 50
5.1.2.1 . A kapcsolt halozatok jellemzi 50
5.1.2.2 . A kapcsolt halozatok Iajtai 50
5.1.2.2.1 . Vonalkapcsolt halozatok 50
5.1.2.2.2 . zenetkapcsolt halozatok 51
5.1.2.2.3 . Csomagkapcsolt halozatok 52
5.2 . VONALKAPCSOLT HALOZATOK KAPCSOLASI TECHNIKAI 53
5.2.1 . Egy csomopontos halozat jellemzi 53
5.2.2 . A blokkolasrol 54
5.2.3 . Digitalis kapcsolas elveinek csoportositasa 54
5.2.4 . Terosztasos kapcsolas 54
5.2.4.1 . Crossbar matrix 54
5.2.4.2 . Haromszg kapcsolo 54
5.2.4.3 . A terosztasos kapcsolas problemai 55
5.2.4.4 . Pelda harom Iokozatu, blokkolo kapcsolasra 55
5.2.5 . Idosztasos kapcsolas 55
5.2.5.1 . TDM sin kapcsolas 55
5.2.5.1.1 . A TDM (Time Division Multiplexing) modszer lenyege 55
5.2.5.1.2 . A TDM sin jellemzi: 56
5.2.5.1.3 . A TDM-sin megvalositasa ketoldalu egyszer TD-kapcsoloval 56
5.2.5.1.4 . A TDM-sin megvalositasa egyoldalu egyszer TD-kapcsoloval 56
5.2.5.2 . Idresek Ielcserelese (TSI Time Slot Interchange) 56
5.2.5.3 . Idmultiplex kapcsolas (Time Multiplex Switching) 56
5.3 . CSOMAGKAPCSOLT HALOZATOK KAPCSOLASI TECHNIKAI 57
5.3.1 . A halozati reteg Iunkcioi 57
5.3.2 . Az erIorraskezelessel kapcsolatos Iogalmak 57
5.3.3 . Forgalomiranyitas 57

5.3.3.1 . A Iorgalomiranyito algoritmusok csoportositasa 57
5.3.3.2 . Fix utvonal-kijellesi algoritmus iranyitotabla alapjan, egy peldan keresztl
bemutatva 58
5.3.3.2.1 . Mintapelda: 58
5.3.3.2.2 . A csomopontok Ieladatai egy csomag vetelekor: 59
5.3.3.2.3 . A Ienti Iorgalomiranyitas problemai: 59
5.3.3.3 . Fix utvonal-kijellesi algoritmus elarasztasos modszerrel 60
5.3.3.4 . Dinamikus utvonal-kijellesi algoritmus 60
5.3.3.4.1 . Centralizalt dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus 60
5.3.3.4.2 . Izolalt dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus 60
5.3.3.4.3 . Elosztott dinamikus Iorgalomiranyitasi algoritmus 60
5.3.4 . Torlodasvedelem 60
5.3.4.1 . Torlodas kialakulasanak megelzese 61
5.3.4.1.1 . PuIIerek preallokalasa 61
5.3.4.1.2 . Forgalomszabalyozas 61
5.3.4.1.3 . LeIojtocsomagok kldese 61
5.3.4.1.4 . A klvilagbol erkez csomagok szamanak cskkentese 62
5.3.4.2 . Torlodas Ieloldasa 62
5.3.4.2.1 . Csomagok eldobasa 62
5.3.5 . Halozati holtpontok Iajtai 62
5.3.6 . Csomagkapcsolt halozatok elerese - X25-s interIace 62
5.4 . HALOZATOK SSZEKAPCSOLASA 63
5.4.1 . Halozatok sszekapcsolasanak problemai 63
5.4.2 . Halozatok sszekttetesenek elemei 63
5.4.3 . Lokalis halozatok sszekttetese 63
5.4.3.1 . Ismetl (repeater) 63
5.4.3.2 . Hid (bridge) 64
5.4.3.2.1 . A hid architekturalis modellje: 64
5.4.3.2.2 . A hid Iunkcionalis modellje azonos tipusu lokalis halozatok sszekapcsolasa
eseten: 65
5.4.3.2.3 . A hid Iunkcionalis modellje klnbz tipusu lokalis halozatok sszekapcsolasa
eseten: 65
5.4.3.2.4 . Tavoli hidak 66
5.4.3.2.5 . Transzparens hidak 66
5.4.3.2.6 . Forras altal iranyitott hidak (IEEE 802.5 szabvany, gyr topologia) 67
5.4.3.3 . Forgalomiranyito (router) 68
5.4.3.3.1 . A router architekturalis modellje 68
5.4.3.3.2 . A router Iunkcionalis modellje 69
5.4.3.4 . Specialis csatolo (brouter) 69
5.4.3.5 . TzIal (gateway) 69
5.4.3.5.1 . A gateway architekturalis modellje 70
5.4.4 . Szegmentalas 70
5.4.4.1 . Transzparens eset 70
5.4.4.2 . Nem transzparens eset 70
5.5 . INTERNET HALOZATI RETEG MUKDESE 71
5.5.1 . Az IP csomagokIormatuma: 71
5.5.2 . Az IP cimek csoportositasa 72
5.5.3 . Az IP protokoll Ieladatai: 72
5.5.3.1 . ARP 72
5.5.3.2 . RARP 73
5.5.3.3 . ICMP (Internet Control Message Protocol) 73
6. SZALLITASI SZINTU SSZEKTTETESEK 74
6.1 . A SZALLITASI SZINT JELLEMZI 74
6.2 . KOMMUNIKACIO ES ADATATVITEL 74
6.3 . A SZALLITASI SZOLGALATOK 74
6.3.1 . sszekttetes alapu 74
6.3.2 . sszekttetes nelkli 74

6.4 . A SZALLITASI SZOLGALAT MINOSEGE, SZOLGALATI PRIMITIVEK 75
6.4.1 . Szolgalati primitivek 75
6.4.2 . Szallitasi szint interakciok 75
6.4.2.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt 75
6.4.2.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal 75
6.4.2.3 . A csatorna Ielszabaditasa 76
6.5 . SZALLITASI PROTOKOLLOK 76
6.5.1 . A szallitasi protokoll osztalyok 76
6.5.2 . Szallitasi protokoll mechanizmusok 76
6.5.2.1 . Cimzes, cimkepzes 76
6.5.2.1.1 . Name server 77
6.5.2.1.2 . Process server 77
6.5.2.2 . Forgalomszabalyozas es hibavedelem 77
6.5.2.2.1 . Hibavedelem 77
6.5.2.2.2 . Forgalomszabalyozas 77
6.5.2.3 . InIormacios egysegek kezelese ~ protokoll adategyseg (PDU) 77
6.5.2.3.1 . Vezerl zenet tipus 77
6.5.2.3.2 . Adat zenet tipus 78
6.5.2.4 . sszekttetes menedzselese 78
6.5.2.4.1 . Els szint: a kommunikacios csatorna kialakitasa a Ielek kztt 78
6.5.2.4.2 . Masodik szint: a ket Iel egymassal kommunikal 79
6.5.2.4.3 . A csatorna Ielszabaditasa 79
6.5.2.4.4 . sszekttetes lebontasa 80
6.6 . MINTAPELDA SZALLITASI PROTOKOLLOKRA 81
6.6.1 . TCP (Transmission Control Protocol) 81
6.6.2 . Az zenetIelepitese: 81
6.6.2.1 . A TCP protokolljai 82
6.6.2.2 . RendszerIggvenyek 82
6.6.2.3 User Datagram Protocol, UDP 82
6.6.3 . TP4 (Class 4 Transport Protocol) 83
7. VISZONY SZINTU SZOLGALTATASOK 84
7.1 . A VISZONYSZINT ALTAL BIZTOSITOTT SZOLGALTATASOK 84
7.1.1 . Adatcsere 84
7.1.2 . Dialogus menedzselese 85
7.1.2.1 . Nem szabalyozott alapeset 85
7.1.2.2 . Szabalyozott alapeset 86
7.1.3 . Szinkronizacio 86
7.1.3.1 . Szinkronizacios pontok csoportositasa 86
7.1.4 . Tevekenyseg menedzsment 86
8. MEGJELENITESI RETEG 87
8.1 . A MEGJELNITESI RETEG FELADATAI 87
8.1.1 . zenettmrites 87
8.1.1.1 . Kodolas a vegIelhasznalonal 87
8.1.1.2 . Forraskodolas 87
8.1.1.3 . Csatornakodolas 87
8.1.2 . Adattitkositas 87
8.1.3 . Adatkompatibilitas 88
8.1.3.1 . Az adatkompatibilitas kialakulasanak bels oka 88
8.1.3.2 . Az adatkompatibilitas kialakulasanak kls oka 88
8.1.3.3 . Pelda: AFE alkalmazasi szint Iunkcionalis egyseg 89
8.2 . MEGJELENITESI KRNYEZET HALMAZ 90
8.2.1 . Pelda: 90

8.3 . MEGJELENITESI SZOLGALATOK, SSZEFOGLALAS 90
9. ALKALMAZASI RETEG 92
9.1 . AZ ALKALMAZASI RETEG JELLEMZOI 92
9.2 . AZ ALKALMAZASI RETEG FOGALMAI 92
9.2.1 . Az ACSE altal megvalositott Iunkciok 93
9.3 . OSI ALKALMAZASI PROTOKOLLOK, ARCHITEKTURA 93
9.3.1 . Az architektura also retegenek Ielepitese, tartalma 93
9.3.2 . Az architektura Iels retegenek Ielepitese, tartalma 93
9.4 . VALOS ESZKZ - VIRTUALIS ESZKZ 93
9.5 . ALKALMAZASI PROTOKOLLOK A TCP/IP ARCHITEKTURABAN 94
9.5.1 . A kliens es szerver oldal reszletes Ielepitese: 95
9.5.1.1 . A Telnet szolgalatai 96
9.5.1.2 . Az FTP szolgalatai 97
9.5.1.3 . A levelez rendszer szolgalatai 97
9.5.2 . A user agent 99
9.6 . VT (VIRTUAL TERMINAL) 100
9.7 . FTAM (FILE TRANSFER ACCESS AND MANAGEMENT) 102
9.7.1 . Virtual File Store 102
9.7.2 . FTAM protokoll 104
9.8 . MOTIS (MESSAGE ORIENTED TEXT INTERCHANGE SYSTEM) CCITT.400
104
9.8.1 . A MOTIS Iunkcionalis modellje 105
HIBA! NINCS MEGADVA FAJLNEV A DOKUMENTUM-HIVATKOZASBAN.
OLDAL:107
10. HALOZATI MENEDZSMENT 107
10.1 . A HALOZATI MENEDZSMENT ALAPKONCEPCIOI 107
10.2 . OSI MENEDZSMENT TERLETEK 107
10.3 . OSI MENEDZSMENT PROTOKOLLOK 108
10.4 . ALTERNATIV MEGOLDASOK HALOZATOK MENEDZSELESERE 108
10.4.1 . GyartoIggetlen megoldasok 108
10.4.2 . GyartoIgg megoldasok 109
10.5 . AZ OSI MENEDZSMENT ELEMEK HASZNALATA TCP / IP FLTT 109
10.6 . HALOZATI TELJESITKEPESSEG ES VISELKEDES FIGYELESE 109
10.7 . HALOZATIRANYITASI FUNKCIOK 109
10.8 . A HALOZATI MENEDZSMENTET TAMOGATO ESZKZK 110
11. TARTALOMJEGYZEK 111