Mt Gbor 4. Ttel A memrik fajti Az operatv tr, vagy memria Memria: A programok, adatok trolsra szolgl funkcionlis trolterlet.

Kt fajtja: - a RAM RARNDOM ACCESS MEMORY - s a ROM READ ONLY MEMORY A RAM az aktulis adatok rgztsre szolgl, ami a gp kikapcsolsa utn elvsz. Az ppen hasznlt programokat feldolgozza, kezeli. A RAM tpusai: - SRAM - DRAM - SDRAM - csoportos adatbzis feldolgozst teszi lehetv. A ROM, vagyis az rhat memria a gp kikapcsolsa utn nem, vsz el. Az adatok hossz tv trolsra szolgl. A programok nagyobb tbbsgnek trolst vgzi. A ROM tpusai: - BIOS - 8bit-es output eszkz, max. trolterlete: 512KB. - ROM - Gyrilag programozott memria. - PROM - A felhasznl ltal programozott memria. - EPROM - Tbbszr programozhat, ultraibolya fnnyel trlhet. - EAROM - Tbbszr programozhat, elektronikus ton trlhet. A memrik f feladata: - A perifrik vezrlse. - A tr mret elrendezse. - OP. rendszer/ek betltse. A memrikat jellemezhetjk kapacits, elrsi id, s cmdekder alapjn. Kapacits: Az, az rtk ami megadja, hogy a memriban mennyi informci trolhat. Elrsi id: Az, az rtk ami a tr egy bersi, vagy kiolvassi mvelet gyorsasgt jellemzi. Cmdekder: Kijelli a megfelel elemeket s vezrli az rsi-olvassi mveleteket. A memrik nagysgt sajtos egysgekkel jelljk, a byte-al, s nagytestvreivel: 1024byte = 1KB 1024KB = 1MB 1024MB = 1GB (kilo) (mega) (giga)

1024 a vltszm az egysgek kztt, vagyis 210-en. Az informci alapegysge a bit, 8bit = 1byte. Egy byte-on trolhat karakterek szma teht nyolc. /bet vagy rsjel/ A memrik csoportostsa a tartssg szempontjbl:

Statikus RAM Nem kell az informcikat frissteni. ra drgbb. Sebessge mrskelt.

Dinamikus RAM Msodpercenknt tbbszr kell az informcikat frissteni. ra olcsbb. Sebessge gyorsabb.

Gyorsttr: Amikor a processzor az operatv tr egy rszhez fordul informcirt, nagy valsznsggel a kvetkez informci a most hasznlt szomszdsgban tallhat. Ezen alapul a gyorsttr vagy CACHE memria, amely igen gyorsan elrhet, s ahov a processzor ltal ignyelt informcik a lassbb operatv trbl, betltdnek.