Tanterv Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő (Autistaautisztikus) Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános

1
1anterv pervaziv fejldsi zavarban

szenved (autista/autisztikus)
gyermekeket nevel-oktat ltalnos
iskolk szmra
2

A tanterv mentora:
Dr. Saln Lengyel Mria

6]HU]N
Dr. Balzs Anna
Farkas Edit
Gosztonyi Nra
Hbel Krolyn
Horvt Krisztina
Mrkos Tams
Nagy Emma
szi Tamasne
Prekop Csilla
Rcz Zsuzsa
Rosenberger Tmea
Szaffner va
Vajdics Erzsbet
Vgh Katalin
Wagner Pter

6]HUNHV]WN
dr. Balzs Anna
Gjern Balzs Gizella
Horvt Krisztina
szi Tamsn
Szaffner va

6]HUNHV]W- Konzulens:
Vmos va

0&V]DNLV]HUNHV]WN
Kapitny va
Komjthy Zsuzsanna
Lektorok:
Lnyin Dr. Engelmayer gnes
Gereben Ferencn dr. PhD.
3

Tartalomjegyzk

1. Koncepci
1. 1. Bevezets
1. 2. A tanulk szksgletei
1. 3. A csaldok ignyei
1. 4. Nevelsi - oktatsi clok
1. 5. A nevels, oktats feladatai
1. 6. Fejlesztsi terletek
1. 6. 1. Szocilis kszsgek
1. 6. 2. Kommunikcis kszsgek
1. 6. 3. Kognitv kszsgek
1. 6. 4. Szenzomotoros kszsgek
1. 6. 5. Elemi pszichoszomatikus funkcik
1. 7. A fejleszts elvei

2. A tanterv szerkezete, tantrgyak
2. 1. A NAT s a kerettanterv alkalmazsa a tantervben
2. 2. A tantrgyak rendszere
2. 3. A fejlesztsi terletek megjelense a tantrgyak s fejleszt programok
rendszerben
2. 4. raterv, idkeretek, raszmok

3. Mrs s rtkels
3. 1. A mrs s rtkels formi, a magasabb vfolyamba lps felttelei
3. 2. A magatarts s szorgalom rtkelsnek formja, minimlis teljestmnyei

4. A taneszkzk kivlasztsnak elvei

5. Tantrgyi tantervek
5. 1. Jtkra nevels 23. o.
5. 2. 1. Olvass - rs elksztse 27. o.
5. 2. 2. Olvass - rs elemei
5. 3. 1. Szmols - mrs elksztse 48. o.
5. 3. 2. Szmols - mrs elemei 50. o.
5. 4. Informatika 56. o.
5. 5. 1. Krnyezetismeret (1.-6.) 71. o.
5. 5. 2. Krnyezet - s egszsgvdelem (7.-8) 81. o.
5. 6. 1. letviteli s gondozsi ismeretek
5. 7. brzols - alakts 106. o.
5. 8. nek - zene 117. o.
5. 9. 1.Mozgsnevels 120. o.
5. 9. 2. Testnevels
6. 1. Tr - id szervezs 133. o.
6. 2. Babzsk 138. o.
6. 3. Trsas viselkeds 141. o.

1. Koncepci

4

1. 1. Bevezets

A tanterv tartalmaban, szerkezeteben alkalmazkodik az autizmussal el tanulok
Iogyatekossagbol ered specialis szksegleteihez. Kidolgozasakor a szerzk a NAT
kvetelmnyrendszere s a Kzpslyos rtelmi fogyatkos tanulk szmra kiadott
tanterv mellett a Fogyatkos tanulk iskolai oktatsnak tantervi irnyelveire
tmaszkodtak. A tanterv az Autizmus Kutatcsoportban foly ksrlet jelenlegi fzist
tkrzi, folyamatos fejleszts alatt ll. Az autisztikus llapotok lnyege a szocilis,
kommunikacios es specialis kognitiv kepessegek minsegi karosodasa, mely jellegzetes
viselkedesi tnetekben nyilvanul meg. Az autisztikus tanulora legjellemzbb a
klcsnsseget igenyl szocialis keszsegek, illetve a rugalmas gondolkodas es
kreativits terletn tapasztalhat kognitv deficit, a beszd szintjhez kpest krosodott
kommunikci, az egyenetlen intelligencia, illetve kpessgprofil s a kvetkezmnyes
sztereotip viselkedes, erdekldes, aktivitas. A deIicitek okozta elsdleges s msodlagos
viselkedsi tnetek az igen slyostl a jl kompenzlt llapotban csaknem
tnetmentesig valtozhatnak, es az elet klnbz szakaszaiban klnbz Iormaban
jelentkezhetnek. j helyzetben, vratlan esemnyek, krlmnyek hatsra
Ielersdhetnek a tpusos tnetek. Az autisztikus szindrmk gyakran trsulnak egyb
problmkkal, melyek a kvetkezkeppen csoportosithatok:
- ertelmi Iogyatekossag, mint a leggyakrabban tarsulo Iejldesi zavar
- beszd-, rzkszervi-, mozgs-, egyb fogyatkossg, fejldesi zavar
- viselkedsproblmk, pl. agresszi, autoagresszi.
A tanterv kialaktsakor figyelembe kell venni azokat a specilis szksgleteket,
amelyek minden rintettnl jelen vannak, valamint a csaldok ignyeit. A helyi
tantervek elksztshez szksges a helyi ignyeket felmrni. A tanterv alapjn egyni
fejlesztsi programot kell kszteni, amely a tanul letkora mellett figyelembe veszi
autizmusa slyossgt, a mentlis kort, egyenetlen kpessgprofiljt.
Az, hogy a tantervben foglaltak milyen keretek kztt valsulnak meg, szmos
tenyeztl Igg. Meghatarozo ebbl a szempontbol, hogy a tanulok milyen
kpessgekkel rendelkeznek:
A kepessegektl Iggen az autizmussal el tanulok beiskolazhatoak tbbsegi altalanos
iskolba, specilis autista csoportba, a tarsulo Iogyatekossagnak megIelel
intezmenybe, illetve elhelyezhetek kepzesi ktelezett gyermekeket ellato
intzmnybe. A tanulk bizonyos hnyada otthon rszesl fejlesztsben.
Ez a tanterv elssorban a specilis autista csoportokban, intzmnyekben tanulk
szmra kszlt. Az egyes fejlesztsi terletekre vonatkoz elvek s mdszerek,
Iejleszt programok Ielhasznalhatok a tarsulo Iogyatekossaguknak megIelelen
beiskolzott tanulknl. A felsorolt fejezetek kpzsi ktelezett gyermekek
fejleszteseben is alkalmazhatok, de szamukra a "Babzsak" Iejleszt program nem
ajanlott A tbbsegi iskolaba jaro gyermekek reszere a NAT m&veltsegi terleteihez, az
ltalnos fejlesztsi kvetelmnyek szintjn Tantervi s mdszertani tmutat, valamint
vodai program is kszlt.
Az autista tanulok specialis szksegleteinek megIelel teljes kr& ellatas rendkivl
kltseges, elssorban az egyeni Iejlesztes szksegessege miatt, es mert csak kis
letszamu csoportok szervezhetek melyekben egy idben minimalisan ket szakkpzett
Ielntt jelenlete szkseges. Tapasztalatunk szerint Iontos, hogy egyikk valamilyen
pedagogiai (lehetleg gyogypedagogiai) alapkepzettseggel es autizmus-specifikus
kpzettsggel is rendelkezzen, msikuk legyen az autizmus tern kpzett asszisztens,
vagy gyermekIelgyel. Ezeknek az igenyeknek teljes kr& kielegitese vilagszerte
problmt okoz, s haznkban sem lehetsges kizrlag a Kzoktatsrl szl Trvny
5

ltal biztostott kereteken bell megszervezni a tanulk elltst, ezrt nagyon fontos
tovbbi forrsokat is bevonni. Ezek a tbbletek szrmazhatnak a fenntarttl,
palyazatokbol, szli hozzajarulasbol, valamint az illetekes pedagogiai es egeszseggyi
intezmenyekkel valo egyttm&kdesbl. (pl. Nevelesi Tanacsadok, Gyermek-
ideggondozk kiegeszit terapias segitseget nyujthatnak.)
Az ellts kialaktst nagymrtkben befolysolja, hogy rendelkezsre ll-e
megIelelen kepzett szakember. Ebben sulyos hianyossagok tapasztalhatok, a IelsIoku
oktats az autizmus terletn ma mg alig nyjt kpzst.
A hinyt nem ptoljk, de a tanterv felhasznlshoz segtsget nyjthatnak az
Autizmus Kutatcsoport ltal szervezett tanfolyamok. A tanterv adaptlshoz
Ieltetlenl szkseges a pedagogusok kiegeszit kepzese.

1.2. A tanulk szksgletei

A tanulok szksegleteit tipusos erssegeik es nehezsegeik hatarozzak meg.
A tants, illetve a hagyomnyos tantsi mdszerek s tervezs mdostsa
szempontjabol kiemelked jelentseg& specialis tulajdonsagok:
- a msik szemly szndknak, rzseinek, rzelmeinek, gondolatainak, szempontjnak
(pl. az informci tads szndknak) meg nem rtse, az nmagra vonatkoztats
hinya, legslyosabb esetben kptelensg arra, hogy az embereket, mint szmra a
valsg egyb elemeinl fontosabbakat a trgyaktl megklnbztesse,
- a szocialis megersites jutalomertekenek, illetve a bels motivaltsagnak gyakran teljes
hinya, s hogy a tanulknak nagyon kevs, vagy szokatlan dolog okoz rmt,
- a beszd korltozott megrtse, mg ltszlag j beszdprodukci mellett is, amelyet
neheztenek a beszd emocionlis, szocilis sajtossgai, mint pl. a hanghordozs,
- az egyenetlen kpessg-profil: pl. ismeretek s nellts, vagy mechanikus s
szemelyes memoria kztti szakadekszer& klnbsegek,
- belts hinya vagy korltozott volta egyrszt a sajt tudsval kapcsolatban, msrszt
a tuds, illetve ismeret megszerzsnek forrsval, mdjval kapcsolatban.

Tipusos erssegek, amelyekre egyes autisztikus tanuloknal epiteni lehet:
- a megIelel szint& vizualis inIormacio altalaban inIormatv,
- tanult rutinokhoz, szablyokhoz val alkalmazkods,
- j mechanikus memria
- megIelel krnyezetben, erdekldesenek megIelel temanal kiemelked koncentracio,
kitarts,
- egyes, nem szocilis tartalm tantrgyi terleteken relatve j kpessg (pl. memoriter,
nem szveges szmtan, zene).

Tpusos nehzsgek, s kognitv problmk, amelyekkel szmolni kell a tants- tanuls
sorn:
- szenzoros informcifeldolgozs zavarai (halls, lts, fjdalom stb.),
- figyelemzavar,
- utnzsi kpessg zavara,
- percepcis, vizuomotoros koordincis problmk,
- analizis, szintezis m&veleteinek problemaja,
- lnyegkiemels, problmamegold gondolkods srlse,
- ltalnosts, a tanultak j helyzetben val alkalmazsnak srlse,
- emlkezet-felidzsi problmk (szocilis tartalmaknl s szemlyes lmnyeknl),
6

- nehzsg ismert tananyagban szocilis elem bevezetsvel, vagy j krlmnyek
kztti alkalmazssal,
- a feladat cljnak nem-ertese, realis jvre iranyultsag hianya,
- szimbolikus gondolkods (pl. jtk) fogyatkossga,
- nkp, n-tudat Iejldesenek zavara,
- a valsg tves rtelmezse, felfogsa,
- realits s fantzia sszetvesztse,
- szobeli utasitasok Ielreertese, klnsen a tbbertelm&, elvont kiIejezesek, tbbreszes
utastsok esetn,
- kpessgek, ismeretek kreatv (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazsnak
hinya,
- gyermekkzssegben aldozatta, illetve b&nbakka valas, mas esetben szocialisan
inadekvt viszonyuls a kortrsakhoz,
- strukturalatlan idben passzivitas, reaktiv viselkedesproblemak,
- flelmek, fbik, szorongs.

A fenti problmk kvetkezmnye, hogy a szocilis-kommunikcis kontextusban zajl
tanulas akadalyozott, ezert a pervaziv Iejldesi zavarban szenved gyermekek szamara
a vilagrol valo megertes keretel elssorban nem a szemelyek kztti kapcsolatok
szolglnak.

1. 3. A csaldok ignyei

A tanarok erzekenyen vegyek tekintetbe az autizmussal el gyermeket nevel csalad
szempontjait, lehetseget adva az egyttm&kdesre.
Az egyni szksgletekhez szabott fejlesztsi terv kidolgozsakor maximlisan vegyk
figyelembe a csald rvid s hossz-tv elkpzelseit.
Minden szl szamara Iontos, hogy konkret segitseget kapjon olyan otthoni es csaladon
kvli nevelsi helyzetek megoldsra, mint az nll tevkenykedsre val szoktats,
nkiszolglssal kapcsolatos kszsgek kialaktsa, vltozsok elfogadtatsa, a trsas
viselkeds szablyainak tantsa, slyos viselkedsproblmk (agresszi, autoagresszi)
kezelse. Az iskolai kpzs sorn alakuljanak ki olyan kszsgek, kpessgek, melyek
segitik a Ielnttkori tarsadalmi beilleszkedest. A szlk segitseget varhatnak abban,
hogy megIelel terapias illetve nevelesi-oktatsi mdszert vlasszanak gyermekk
szmra. Ennek felttele, hogy a pedaggusok szakmailag felkszltek legyenek.

1.4. Nevelsi-oktatsi clok

A nevelsi-oktatsi clokat a tanulk szksgletei s a helyi ignyek hatrozzk meg.

a.) A legaltalanosabb tavlati cel az egyeni kepessegek, Iejlettseg mellett elerhet
legjobb Ielnttkori szocialis adaptacio es nallosag Ielteteleinek megteremtese.

7

b.) Ennek alapja a szocilis, kommunikcis s egyb kognitv kszsgek hinynak
speciIikus modszerekkel valo kompenzalasa, a Iejldesben elmaradt keszsegek
habilitcis (normalizcis cl) fejlesztse, a msodlagos (pl. viselkeds-) problmk
kezelse, a mindennapi gyakorlati kszsgek s az (adaptlt) tananyag specilis
mdszerek segtsgvel val tantsa.

c.) A fejleszts cljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire
szksgesek a szocilis adaptci kialaktshoz. Kiemelt cl annak elrse, hogy a
tanul kpess vljon a csald letbe val beilleszkedsre.

d.) A testi egeszseg megovasa, az ernlet, allokepesseg, gyesseg egyenre szabott
fejlesztse.

e.) Altalanos emberi ertekek, tarsadalmi elvarasok, szlIldnk kulturaja,
hagyomanyai kepessegszintnek megIelel ismertetesevel a Ielnttkori szocialis
adaptci segtse.

I.) Fontos, hogy a tanulo elvezze az iskolaban tlttt idt, erezze jol magat.

1.5. A nevels s oktats feladatai

a.) A nevels-oktatas Ieladata a serlesbl kvetkez Iejldesi hianyok, elmaradasok
kompenzalasa a kvetkez terleteken:
Elemi pszichoszomatikus funkcik
Szenzomotoros kszsgek
Szocilis kszsgek
Kommunikci
Kognitv kszsgek

b.) A serlesbl adodo szksegletekhez adaptalt krnyezet megteremtese.

c.) A biztonsagerzet kialakitasa a Iejleszthetseg es az nallo tevkenykeds
feltteleknt.

d.) Egyeni Iejlesztesi tervek kialakitasa a gyermek szksegleteinek megIelelen es a
csalad igenyeinek messzemen Iigyelembevetelevel.

e.) A devians Iejldesmenetbl kvetkez zavaro vagy veszelyes viselkedesIormak
megelzese s kezelse.

I.) A gyermek alkalmazkodasat segit viselkedesIormak kialakitasa a csaladi, iskolai s
iskoln kvli krnyezetben.

g.) Az elsajatitott ismeretek, keszsegek bvitese, szinten tartasa, altalanositasa.

h.) A Ielnttkori adaptacio reszekent munkara valo elkeszites.

1.6. Fejlesztsi terletek
8

1.6.1. A szocilis kszsgek fejlesztse

Az autizmusban srlt hrom terlet kzl (szocilis viselkeds, kommunikci, s
rugalmas gondolkods) a legmarknsabb problmkat a szocilis interakcikban
fedezhetjk fel - az autizmus mint "szocialis Iogyatekossag" a legszembet&nbb.
Termeszetesen egymastol elvalaszthatatlan az els ket terlet, hiszen a valodi
kommunikacio mindig valamilyen szocialis interakciot is jelent. Elsdleges Iontossagu
specilis pedagogiai cel tehat a gyermek kepessegszintjenek megIelel szocialis
viselkeds, illetve az ezt megalapoz elemi kszsgek fejlesztse, tantsa.

A szocialis Iejlesztesi Ieladatok kztt a beilleszkedest kzvetlenl elsegit keszsegek
tantsa (tanthatsgot megalapoz szocilis kszsgek, nmagrl val tuds,
kapcsolatteremts s fenntarts) mellett rendkvl fontos feladat, hogy a gyermek minl
tartalmasabban legyen kpes eltlteni szabadidejt nll s trsas formban egyarnt.

A tantsi, fejlesztsi mdszerek kivlasztsakor felttlenl figyelembe kell venni, hogy
az autizmusbl fakad nehzsgek megakadlyozzk a gyermekeket abban, hogy a
szocilis kszsgeket spontn, intuitv ton sajttsk el, szocilis megrtskre
alapozva. Ezrt a fejlesztes metodologiajaban elsdleges Iontossagu szerepet kapnak a
kognitv s viselkedsterpis eljrsok, amelyek a gyermek egyni szksgleteinek s
kepessegszintjenek megIelelen vegyithetek mas Iejlesztesi modszerekkel is (pl. zenei
interakci).

A fejleszts f terletei:

I. A szocilis beilleszkedst kzvetlenl befolysol kszsgek

A tanthatsgot megalapoz szocilis kszsgek;
a.) A pedaggus segtsgnek elfogadsa.
b.) Ms szemlyek jelenltnek elviselse.
c.) Az elemi viselkedsi szablyok elsajttsa.
d.) Az utnzs tantsa.

nmagrl val tuds;
a.) Szemlyi adatok megtantsa.
b.) Sajat kls tulajdonsagok ismerete.
c.) A gyermek ltal gyakran vgzett, megszokott s rendkvli sajt tevkenysgek
krnek tantsa.
d.) Annak tudatostsa, hogy a gyermek mit tud s mi az, amelyet segtsggel kpes
csinlni, mi az, amit egyltaln nem tud.
e.) A kedvelt s elutastott dolgok meghatrozsa.
f.) Kellemes s kellemetlen dolgok meghatrozsa, tantsa.
g.) Sajt lmnyek felidzse.
h.) Sajt teljesitmeny ertekelese megadott szempontok alapjan, nellenrzes.
i.) Sajt viselkedsre vonatkoz szablyok betartsnak tantsa.
j.) A sztereotip viselkedsformk kontroll al vonsa.

Kapcsolatteremts, fenntarts:
a.) A metakommunikci megrtsnek s hasznlatnak fejlesztse.
9

b.) Ismers es ismeretlen szemelyek kls es nem lathato tulajdonsagainak tanitasa.
c.) Egyszer& szocialis rutinok megtanitasa (pl. ksznes).
d.) Az informcicsere szablyainak tantsa: tmavlaszts, kezdemnyezs, a
beszlgets fenntartsa, befejezse stb.
e.) Iskoln belli szocilis helyzetek viselkedsi, udvariassgi szablyai.
f.) Iskoln kvli szocilis helyzetek viselkedsi, udvariassgi szablyainak tantsa
klnbz szintereken.(pl. uszodaban, zletekben, jarm&veken, knyvtrban)
g.) A legnyilvanvalobb erzelmi reakciok Ielismerese es az azokhoz ill, megIelel
viselkeds szablyai.
h.) Elemi kooperacio tanitasa Ielnttel, gyermekkel.

,,6]DEDGLGVNpV]VpJHN

A szabadids keszsegek tanitasanak kzs Ieladatai :
a.) A gyermek szmra rmt nyjt, az letkornak s a mentlis kornak egyarnt
megIelel szabadids aktivitasok kivalasztasa.
b.) A lehetsges aktivitsok kztti vlaszts tantsa.
c.) A teljes nllsghoz szksges vizulis segtsg megtervezse, hasznlatnak
tantsa.
d.) A trgyakon val megosztozs tantsa.
e.) A megIelel viselkedesi szabalyok elsajatittatasa.

A szabadid nallo eltltesenek tanitasi szempontjai:
a.) A szabadids aktivitasok lehetseges helye, ideje.
b.) nalloan vegezhet szabadids aktivitasok.
c.) Eszkzk, anyagok kivlasztsa.

A szabadid tarsas eltltesenek tanitasi szempontjai:
a.)A sorra kerls szablynak s jelzsnek tantsa.
b.) Egyszer& tarsasjatekok szabalyainak tanitasa.
c.) A veszts elviselsnek, a nyers jelentsnek megtantsa

1.6.2. A kommunikcis kszsgek fejlesztse

A Iejlesztes egyik I celterlete a kommunikacio, mint a kapcsolatteremtes es
Ienntartas, valamint az inIormaciocsere eszkze. Az alapvet problema nem a beszed
hianya vagy Iejldesi zavara, hanem a kommunikcis szndk, illetve a
kommunikacios Iunkcio megertesenek serlese. Minden autizmussal el gyermeknel -
fggetlenl verblis kpessgeik sznvonaltl - elsdleges Iontossagu cel tehat az
egyen kepessegszintjenek megIelel kommunikatv kompetencia megteremtse. E cl
megvalstshoz egynre szabott kommunikcis eszkzk (pl. alternatv
kommunikcis rendszerek; metakommunikci) hasznlatnak tantsa szksges.

Hasonlan a szocilis fejlesztshez a kommunikcis kszsgek tantsnak
metodologiajaban is elsdleges Iontossagu szerepet kapnak a kognitiv es
viselkedsterpis eljrsok, amelyeket a gyermek egyni szksgleteinek s
kepessegszintjenek megIelelen vegyithetek mas Iejlesztesi modszerekkel is (pl. zenei
interakci).
A fejleszts terletei:
10
Fel kell mrni a kommunikcis kszsgeket az albbi terleteken, a megrts s a
hasznlat szempontjbl.

A kommunikci mdja, eszkze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinl.
Tgan rtelmezve ide tartoznak azok a viselkedsbeli megnyilvnulsok is, amelyekkel
a gyermek valaszol az t ert ingerekre anelkl, hogy azokat tudatosan hasznalna a
krnyezet befolysolsra. (pl. dhrohamok). A kommunikci eszkzei lehetnek
trgyak, kpek, termszetes gesztusok, jelek, beszd.

Szkincs, jelents (targyak, szemelyek, cselekvesek, helyszinek, minsegek, bels
llapotok stb. megnevezse). A felmrsnl szmtanunk kell a sz szerinti rtelmezsre
es arra, hogy az ertes es hasznalat kontextustol Igg.

Funkci (utals, dvzls, krs, krdezs, utasts, llts, felajnls, trfa, vita,
tiltakozs, figyelemfelhvs, visszautasts, kommentls, informciads,
kommunikacio az erzelmekrl). A Iunkciok Ielmeresekor kepet kapunk arrol, hogy a
gyermek mire hasznlja kommunikcis kszsgeit, illetve arrl, hogy milyen
funkcikat rt meg.

Kontextus (a klnbz helyzetek, amelyekben kommunikalunk). Hol? Kivel? Milyen
krlmnyek kztt?

A Ielmeres a spontan meglev keszsegekre iranyul.
A felmrs alapjn egynre szabott fejlesztsi terv kszl.

A Iejlesztes legIontosabb Ieladatai a Ielmeres eredmenyetl Iggen a kvetkezk:
- A gyermek az ltala megrtett szinten tanulja meg valamely kommunikcis eszkz
hasznlatt, hogy minl hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtsben.
- Alternatv kommunikcis rendszer hasznlatnak tantsa, mely lehet trgyas, kpes
stb.
- A beszdrts s beszdhasznlat fejlesztse.
- A metakommunikci rtsnek s hasznlatnak fejlesztse.
- A kommunikcis eszkz funkcionlis hasznlatnak tantsa, melynek rdekben a
krnyezetet tudatosan gy kell szervezni, hogy aktv kommunikcira serkentse a
gyermeket.
- A Iejlesztes soran a meglev, Iunkcionalisan hasznalt kommunikacios eszkzt a lehet
legtbb termeszetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglev keszsegeket a
gyermekek j helyzetekben spontn ritkn alkalmazzk.

1.6.3. Kognitv kszsgek fejlesztse

Az autizmussal el gyermekek kzel 75-a valamilyen szint& ertelmi serlesben is
szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztsi clok mellett teht az rtelmi szintnek,
illetve az egyenetlen kpessg-strukturanak megIelel kognitiv Iejlesztesi celok is
szerepet kapnak az oktatas es neveles soran. A kvetkezkben azon serlt kognitiv
kszsgekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek
meg jrulkos problmaknt.

Az autizmussal el gyermekek kognitiv stilusat a rugalmas gondolkods, valamint az
informcik jelents-teli egszknt val szlelsnek, rtelmezsnek srlse jellemzi.
11
Jellegzetes nehzsgek tapasztalhatak az ltalnostsban, a szimblumok kezelsben
es a bels Iorgatoknyvek kialakitasanak es alkalmazsnak terletn. Rszben e
problmk kvetkezmnye a srlsek trisza az autizmusban, azaz a jellegzetes
viselkedeses kep. Igy termeszetesen a kognitiv Iejlesztesi celok erteljesen
befolysoljk a szocilis s kommunikcis terlet fejlesztst is.

A fejleszts legfontosabb feladatai:
1.) Jelents-teli inIormaciok kiemelesenek elsegitese:
- a figyelem irnyuljon a krnyezet lnyeges ingereire
- lenyegkiemeles kepessegenek elsegitese
2.) A Iigyelem terjedelmenek bvitese, idtartamanak nvelese.
3.) Cselekvsek tervezsnek, kivitelezsnek tantsa.
4.) Alternativ problemamegoldo strategiak tanitasa lehetleg abban a kontextusban,
ahol azt alkalmazni kell.
5.) A megtanult keszsegek altalanositasa, alkalmaztatasa a lehet legtbb termeszetes
lethelyzetben.
6.) Elvont Iogalmak, sszeIggesek (pl. idi, ok-okozati relcik) megrtsnek
elsegitese

1.6.4. A szenzomotoros kszsgek fejlesztse

A szenzomotoros kszsgek srlse gyakran megjelenik az autizmusban: a problmk
rszben a trsult fogyatkossgok kvetkezmnyeknt jelennek meg, rszben az
autizmus rszjelensgeknt. A szenzomotoros kszsgek fejlesztse minden tantrgyban
megjelenik, s klnsen nagy szerepet kap az letvitel s gondozsi ismeretek, az
brzols-alakts s a Mozgsfejleszts tantrgyakban, valamint a "Tr- id
szervezese" Iejleszt programban. Az alabbiakban az autizmussal el gyermekeknel
leggyakrabban megjelen Iejlesztesi Ieladatokat emeljk ki.

A legIontosabb Iejlesztesi Ieladatok a kvetkezk:
1.) A testsma ismeretnek kialaktsa, tudatostsa, a testlmny fejlesztse.
2.) A testmozgasok celszer& sszehangolasanak tanitasa klnIele terekben es
aktivitsokban.
3.) A szocialis kontextusokban valo megIelel mozgasIormak kialakitasa.
4.) Mdszerek tantsa, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgsos s
egyb, pl. verblis sztereotpiit.

1.6.5. Elemi pszichoszomatikus funkcik

Az autizmusban gyakoriak az evssel, ivssal, alvssal, szobatisztasggal kapcsolatos
problemak. Ezek reszben az altalanos Iejldesi elmaradassal magyarzhatk, rszben az
autizmusbl erednek. Ilyen jelensg az azonossghoz val ragaszkods, mely az let
brmely terletn jelen lehet.

Az alvssal kapcsolatos gyakori problmk:
- A nappal s jszaka felcserlse.
- Cskkent alvsigny.
- A gyermek csak bizonyos krlmnyek, felttelek meglte esetn kpes aludni.

A szobatisztasggal kapcsolatos problmk:
12
- Jelentsen kesik kialakulasa.
- Stresszel jr helyzetekben a gyermek vizelett, szklett nem tartja.
- A gyermek csak meghatrozott krlmnyek kztt szobatiszta stb.

Az evessel, ivassal kapcsolatos leggyakrabban megIigyelhet nehezsegek:
- Tl sok vagy tl kevs tpllk, folyadk bevitele.
- Rgssal, nyelssel kapcsolatos nehzsgek.
- Azonossaghoz valo ragaszkodas (pl. hely, id, eveszkz, szemelyek, bizonyos etelek,
italok tipusa, allaga, szine, hIoka).
- Etkezesi helyzetekben jelentkez viselkedsproblmk.
- Az tkezs tempjval kapcsolatos problmk.

A fejleszts legfontosabb feladatai:
a.) A problma pontos meghatrozsa, slyossgnak mrlegelse.
b.) A problma vizsglata: Az orvosi okok kizrsa, ms lehetsges okok felkutatsa,
meghatrozsa.
c.) Megoldsi stratgik kidolgozsa, kivitelezse.

1.7. A fejleszts elvei

A Iejldesi szemlelet Iontossaga
Az autizmus kvetkezmenye olyan devians Iejldesmenet, melyben az egyes Iejldesi
fokok nem felttlenl plnek egymsra (pl. a nyelvet hasznl tanulnl a beszd
kialakulasat nem elzi meg a preverbalis kommunikacio ertse s hasznlata). Az egyes
Iejldesi terletek kztt lehetnek szakadekszer& klnbsegek, de a Iejldesi szintek
kztt, es azokon bell is egyenetlen a Iejldes. A devians Iejldes kompenzalasara
inadaptv kognitv stratgik, viselkedsproblmk alakulnak ki, melyek szakszer&
terapias es oktatasi modszerekkel megelzhetek illetve korrigalhatoak.
A tanulk habilitcijnak, oktatsnak alapja fejlettsgk, kpessgeik rszletes
ismerete. Az egyes tanulk kpessgstruktrja formlis (pl. pszicholgiai vizsglatok
az intelligencia meresere) es inIormalis Ielmeresekkel (pl. Iejldesi kerdiv es Ielmer
Ieladatlapok) ismerhet meg.
Az egyenre szabott Ielmeresek Iunkcioi a kvetkezk: Az ep gyermek
Iejldesmenetehez hasonlitjak az autizmussal el gyermek Iejldeset, melynek menten
kirajzolodnak a tanulo erssegei es gyengebb, illetve hianyzo kepessegei. Regisztralja a
tanulo nmagahoz mert Iejldeset. A meres eredmenye iranyado az egyenre szabott
tananyag sszelltsban, a habilitcis terletek kivlasztsban, az egyni eszkzk
s stratgik meghatrozsban s abban, hogy a tantsi clok fontossgi sorrendjt a
szlkkel egyeztetve megallapithassa a pedagogus. A meres eredmenyetl Iggen
korrigalhato az egyeni Iejlesztesi terv, ellenrizhet a Iejleszts eredmnyessge. A
tervezs rvid, kzp- s hossz-tv. A pedaggiai felmrseket tanvenknt
hromszor szksges elvgezni.

Specilis megkzelts a tantsban
Az j kszsgek s ismeretek elsajttsa egyni tantsi helyzetben trtnik a szocilis
s kommunikcis nehzsgek miatt, napi rendszeressggel szervezve.
A tanitas kudarca eseten nem Ieltetelezhet, hogy a gyermek szandekosan nem teljesit,
el kell hinni, hogy nem kpes elvgezni a feladatot. Ezt azrt fontos hangslyozni, mert
gyakran az a ltszat, hogy a tanul dacbl nem vgez el bizonyos feladatokat,
13
melyeket maskor, massal mar tudott. Ennek leggyakoribb oka, hogy az autizmussal el
gyermek szamara a krlmenyek legkisebb valtozasa is uj helyzetnek minsl, melyben
nem kpes kszsgeit, tudst mozgstani.

A tanitasban mindig a meglev tudast bvitjk egyetlen j mozzanattal.
(egy j szn, forma, mozdulat, stb.)

Az optimalis terheles erdekeben a Ieladatokat a gyermek kepessegeinek megIelel
lehet legnagyobb nagysagu lepesekre kell bontani.

A feladatoknak a tanul szempontjbl rtelmesnek kell lennik, ezrt az ismereteket
lehetleg abban a kontextusban tanitjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell
azokat.

Az elsajatitott ismereteket, az uj keszsegeket a lehet legtbb olyan helyzetben
gyakoroltatni kell, melyben funkcionlisak.

A fejlesztsben val tovbblpskor csak azokra az ismeretekre, kszsgekre
alapozhatunk, melyeket a tanul folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-
tartsa szksges.

Egynre szabott motivcis rendszert kell kialaktani. Jutalomnak azt tekinthetjk, ami
a gyermek szmra rmforrs (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a trgyaktl a
szocialis megersitesig). Trekedni kell arra, hogy a tevekenyseg nmagaban
jutalomertek&ve valjon, hogy Iokozatosan el lehessen hagyni a kls jutalmakat.

Az oktats nevels soran tamaszkodni kell a meglev ep, esetleg kiemelked
kepessegekre, specialis erdekldesre, melyek klnsen Iontosak lehetnek a
plyaorientci szempontjbl.

A fejldsi egyenetlensg cskkentse azonban elsbbsget kap a szigetszer&
kpessgek fokozott fejlesztsvel szemben.

A kvetelmenyeket az objektiv krlmenyekbl Iakado szkseges dologkent kell
megjelenteni, s nem a pedaggus szemlyes kvnsgaknt.

Protetikus krnyezet kialaktsa
A krnyezet terben es idben strukturalt, igy inIormalja a tanult arrl, hogy mit, hol,
hogyan, mirt, mennyi ideig tegyen, tehet. (Ennek rszletes lersa a Tr-id szervezese
cim& Iejezetben talalhato.)

Beszed helyett, illetve mellett a gyermek szimbolumszintjenek megIelel vizualis
eszkzk, informcihordozk alkalmazsa szksges (valdi trgyak, kicsinytett
trgyak, fotk, kpek, piktogramok, szkpek, stb.).

A trgyi, fizikai krnyezet csak a szksges informcikat tartalmazza, segtve ezzel a
tanulk figyelmnek fenntartst s a megrtst. (Zavarak lehetnek a fny-rnyk
viszonyok, felletek, mintzatok, sznek, szagok, zajok, felesleges dekorci,
knyelmetlen btorok, vratlan vltozsok, stb.)

14
A pedaggusok tudatosan tervezik kommunikcijuk minden dimenzijt s szmolnak
azzal, hogy k is lehetnek olyan ingerIorras, amely a gyermeket zavarjak (pl. sok
hangos beszd, szemveg, kszer, mints, sznes ruha, j frizura, illatok, vratlan
vltozs a viselkedskben).

15

2.1. A NAT s a kerettanterv alkalmazsa a tantervben

A tanulk csoportja rendkvl heterogn, tbbsgknl nem alkalmazhat a NAT
kvetelmnyrendszere. A fejleszts rendszerben s a csoportok kialaktsnl a
hagyomnyos letkori elvtl elternk. A rendezelv az egyes tanulok Iejlettsegi szintje,
mentlis kora.
A tanulk specilis szksgleteihez igazod tanterv alapvizsgra nem kszt fel.
A NAT-ban es a kerettantervben megjelen tartalmakat minsegi es mennyisegi
szempontbl modositani es redukalni szkseges. Az egyes m&veltsegi terletekre es
tantrgyakra vonatkoz sajtos eltrseket az egyni fejlesztsi tervekben kell
kimunklni.
A tanterv "A" s "B" vltozata 8 vfolyamra kszlt, egysges kvetelmnyrendszert
tartalmaz, amelyhez az egyes tanulk teljestmnyei viszonythatak. Az "A" vltozat a
nyelvet hasznl, az ismeretelsajttsban gyorsabban halad tanulk szmra kszlt, a
"B" valtozat a lassan Iejld, sulyos tarsulo Iogyatekossaggal kzd tankteles
gyermekek rszre jelli ki a tants tartalmt. A kvetelmnyrendszer csak azt a
minimumot hatrozza meg, amely a tovbblpshez felttlenl szksges.
Termszetesen az egyenetlen kpessgprofil kvetkezmnyeknt a tanul egyes
tantrgyakban tarthat sokkal magasabb szinten, mint ami az adott vfolyamon elvrt. A
tbblettartalmak az egyni fejlesztsi tervben jelennek meg.
Az els (megismeresi es Ielzarkoztatasi) evIolyam az "A" es "B" valtozatban azonos,
elvegzesere szkseg eseten ket tanev adhato. Attol Iggen, hogy a gyermek hogyan
teljesitette a minimalis teljesitmenyeket harom lehetseg van. Ha a gyermek nem kpes
teljesteni azokat, akkor javasolni kell a kpzsi ktelezettsg megllaptst.
Amennyiben igen, akkor a "Minimalis teljesitmenyek" teljesitesenek szintjetl Iggen
haladhat az "A" illetve a "B" vltozat szerint.
A "B" vltozatban a tantrgyak s a tananyag alkalmazkodik ahhoz, hogy az autizmus
mellett sulyos tarsulo Iogyatekossagok is megjelennek. A Iejlesztes soran szem eltt
kell tartani az autizmus sulyossagat es a jarulekos problemakat. E tenyezk egyeni
kombincija hatrozza meg a szksgleteket s az ennek megIelel specialis
mdszereket. A halmozottan srlt tanulk esetben a fejleszts cljainak s
modszertananak meghatarozoja altalaban az autizmusbol ered hatranyok
kompenzlsa. A trsul srlsekre specifikus mdszerek alkalmazsnak keretei a
megIelelen megvalasztott autizmus speciIikus modszerek alkalmazasaval teremthetek
meg. A 2. 3. 4. evIolyam vegen a minimalis teljesitmenyeknek valo megIelelestl
Iggen egyarant lehetseg nyilik az "A" es a "B" valtozat kztti atjarasra, vagy
kezdemenyezhet a tanulo integracioja. A 4. evIolyam vegen a valtozatok kztti
atjaras lehetsege gyakorlatilag megsz&nik, de elvi lehetseget Ienn kell tartani, hiszen
a tanulok bizonyos hanyadanal a Iejldes iranya, teme megvaltozhat. Ezek a
vltozsok nagyon rosszul prognosztizlhatak.
16

2.2. A tantrgyak rendszere s raszmok

a. Ktelez tantargyak
Tantrgyak Az egyes vfolyamok raszmai
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Olvass-rs
elkeszitese
3 3 0 0 0 0 0 0
Olvass-rs
elemei
0 0 4 4 4 4 4 4
Krnyezet-
ismeret
3 3 3 4 4 4 0 0
Krnyezet - s
egszsgvdel
em
0 0 0 0 0 0 3 3
Szmols-
mrs
elkeszitese
2 2 0 0 0 0 0 0
Szmols-
mrs elemei
0 0 2 4 4 4 3 3
nkiszolgls
3 3 3 0 0 0 0 0
letviteli s
gondozsi
ismeretek
0 0 0 3 4 5 7 7
brzols-
alakts
2 2 2 2 2 2 3 3
nek-zene
2 2 2 2 2 2 2 2
Jtkra
nevels
2 2 2 0 0 0 0 0
Mozgsnevels
3 3 3 3 3 3 0 0
Testnevels
0 0 0 0 0 0 3 3
Informatika
0 0 1 1 1 1 2 2
Ktelez
raszm
20 20 22 23 24 25 27 27

b.) Pedaggiai s egszsggyi cl habilitci

A pedaggiai cl habilitcira val trekvs bepl valamennyi tantrgy tananyagba
s tszvi az egsz napos pedaggiai tevkenysget.
Az autizmussal el gyermekek tipusos nehezsegei, s az ezekbl Iakado sajatos oktatasi-
nevelsi feladatok szksgesse teszik azonban, hogy a habilitacio nallo Iejleszt
programokban is megjelenjen az "A" s "B" vltozat szerint tanulk esetben egyarnt,
az albbi elnevezssel:

Tr- id szervezese
Trsas viselkeds fejlesztse
"Babzsk"

17
c.) Tanrn kvli tevkenysgek

A tanulk szmra csak a strukturlt foglalkozsok jelenthetnek szksgleteiknek
megIelel ellatast. Ilyen szervezett Iormaban jelenhetnek meg a szlk igenyeinek
megIelelen a Ienntarto altal biztositott napkzis ellatas orai. A szervezesi Iormk kzl
a szemelyi Ieltetelektl Iggen az egyeni Ioglalkozasok lehet legnagyobb
arnyra kell trekedni.
Az egyni tervek sszelltsakor a pedaggusok dntenek arrl, hogy mely tanrn
kvli tevkenysgekben vesznek a tanulk rszt.

Valamennyi tanul szmra ajnlott foglalkozs:
Szervezett szabadid

DiIIerencialtan tervezhet:
Zene
M&helymunka (pl. rajz, Iestes, Ioto, batikolas)
Szmtgpes ismeretek
Gygytestnevels, sport

2.3. A fejlesztsi terletek megjelense a tantrgyak s fejlHV]W
programok rendszerben

szocilis
kszsgek
kommunikcis
kszsgek
kognitv
kszsgek
szenzo-
motoros
kszsgek
pszicho-
szomatikus
funkcik
Olvass-rs
elkeszitese
X X X X
Olvass-rs
elemei
X X X X
Krnyezetismeret X X X X
Trsadalmi
ismeretek s
gyakorlatok
X X X X
Szmols-mrs
elkeszitese
X X X X
Szmols-mrs
elemei
X X X X
nkiszolgls X X X X X
brzols-alakts X X X X
nek-zene X X X X
Jtkra nevels X X X X
Mozgsnevels
x x x x
X
Testnevels
x x x x

Informatika X X X X
letvitel X X X X X
18
2.4. raterv: idkeretek, raszmok

Az autizmussal el gyermekek iskolai csoportjai a gyakorlatban elsdlegesen "A" es
"B" valtozatok szerint, ezen bell pedig pedagogiai szakaszonkent szervezdnek. A
gyermekek rosszul prognosztizlhat haladsi tempja miatt a tanulcsoportok
vfolyam-sszetetele elre nem lathato. Az adott tanevre - csoportjaik szmnak s
vfolyam-sszettelnek figyelembe vtelvel - az iskolk maguk ksztik el
ratervket.

A gyermekek szmra specialis szksegleteiknek megIelelen egyenre szabott napirend
kszl, melyben az rk egyni illetve kiscsoportos, nll vagy irnytott
foglalkozsok formjban szerepelnek. Az egyes tantrgyakra, foglalkozsokra
rendelkezsre ll rakeret a tanul napirendjben jelenik meg.

I. Ktelez orak
A fentebb kzlt raszmok az egyes tantrgyak megjelensnek kvnatos arnyt
mutatjak. A helyi tantervekben, illetve az egyeni napirendek kidolgozasakor ettl a
szksegletnek megIelelen el lehet terni.

II. Pedaggiai s egszsggyi cl habilitci

"A" vltozat

Fejleszt program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tr-, id-
szervezs
7 7 7 3 3 3 3 3
Trsas viselkeds
fejlesztse
4 4 4 4 4 4 4 4
Babzsk 3 3 3 4 4 4 4 4
sszesen 14 14 14 11 11 11 11 11

"B" vltozat

Fejleszt program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tr-, id-
szervezs
7 7 7 5 5 5 5 5
Trsas viselkeds
fejlesztse
4 4 4 3 3 3 2 2
Babzsk 3 3 3 3 3 3 3 3
sszesen 14 14 14 11 11 11 11 11

A pedaggusok a tanv sorn a csoportok rendelkezsre ll azonos habilitcis
orakeretet a szksegletektl Iggen az egyes gyermekek, illetve a tanitasi hetek kztt
osztjk meg.

III. Egyni foglalkozsok
A gyermekek specilis szksgletei megkvetelik az egy tanr-egy tanul formban
trten oktatas-fejleszts magas arnyt. Ezrt javasoljuk, hogy az iskolk ljenek az
atcsoportositas lehetsegevel mas orakeretek terhere. Mivel a kell mertek&
19
differencils gy is csak rszben oldhat meg, e szempontok alapjn is javasolt a
megkzelitleg 1:2 pedagogus-gyermek arny, ha ennek biztostst a fenntart vllalja.

IV. Heti sszestett raterv

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
.|WHOH]yUiN 20 20 22 23 24 25 27 27
Habilitci 14 14 14 11 11 11 11 11
sszes 34 34 36 34 35 36 38 38
Tanrn
kvli
("napkzis")
tevkenysgek
6 6 4 6 5 4 2 2
sszes 40 40 40 40 40 40 40 40

Az raterv a trvnyesen rendelkezsre ll rk szmt, ajnlott tcsoportostst
mutatja. Egyes intzmnyek szmra a fenntart magasabb raszmot is biztosthat. E
tbblet rkat egyni foglalkozasokra celszer& elssorban Ielhasznalni.

20
3. Mrs s rtkels

3.1. A mrs s rtkels formi, a magasabb vfolyamba lps
felttelei

A meres, ertekeles es minsites alapIunkcioja az autizmussal el tanuloknal elter attol,
amely az oktatsban megszokott.
A meresek elssorban diagnosztikus jelleg&ek. Tajekoztatnak a gyermek allapotarol,
mrik a fejleszts eredmnyessgt, meghatrozzk annak tovbbi irnyt.
Az ertekeles es minsites a tananyagban valo elrehaladasrol szolgal tajekoztatasul,
elssorban a szlk szamara. A tanulok enkepk es nismeretk Iejlesztese erdekeben
szembesithetk elert konkret eredmenyeikkel. Ez klnsen akkor hasznos, ha
nincsenek tudatban annak, hogy milyen kszsgeik s ismereteik vannak. Ugyanakkor
a gyermekek elrt teljestmnye ritkn tudatos trekvs eredmnye, megjelensk
sokszor a termeszetes eresnek, a jol szervezett krnyezetnek, tudatosan es lepesrl
lepesre megtervezett pedagogiai beavatkozasnak, a jol m&kd motivacios bazisnak
ksznhet. Serles-specifikus problma, hogy az rtkels-minsites kzssegi
megegyezsen alapul, elvont szocilis elvrsokat tartalmaz formja szmukra nem
motivalo es inIormacioertek&. A konkret, azonnali es Iolyamatos visszajelzes viszont jol
erthet, inIormativ, ezert az egyeni kepessegeknek megIelel szint& ertekelesi rendszer
hatekony az nertekeles, nkontroll kialakitasaban. A visszajelzes lehetleg pozitiv
tartalm legyen, fogalmazdjon meg a tanul szmra, hogy miknt lehetne sikeresebb.
Az rtkelsnl minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek nllbb
vlt-e, s hogy milyen mrtkben kpes ismereteit alkalmazni.
Ennek meresere az inIormalis pedagogiai Ielmeresek klnbz tipusai szolgalnak (pl.
Fejldesi Kerdiv, megIigyeles).

Az "A" s a "B" vltozatban szveges rtkelst kell kszteni a tanulk
teljesitmenyenek minsitesere, Ielevkor es a tanev vegen, mind a 8 evIolyamon. Az 1.
vfolyamon az "A" s "B" vltozat tartalma ugyanaz, s az itt nyjtott teljestmny
alapjan dnthet el, hogy a gyermek melyik vltozat szerint halad tovbb. Ezt a
tanulcsoportok heterogenitsa, az egyenetlen kpessgprofil, a sajtos oktatsi tartalom
s az egyni fejlesztsi program teszi szksgess.

A minsites lehetseges Iokozatai az els hat evIolyamon:

sokat IHMOG|WW
IHMOG|WW
UpV]WHUOHWHQIHMOG|WW
vltozatlan
hanyatlott

A Iokozatok a legutolso minsiteshez viszonyitott allapotot, valamint a tantargyi
tantervekben meghatrozott tartalmak elsajttsnak mrtkt tkrzik.
A szveges rtkels mellett a 7. evIolyamtol kezdden megjelenik a trveny altal
elirt erdemjeggyel trten minsites is a kvetkez modon:

21
Jeles az, aki: sokat Iejldtt, a minimalis teljesitmenyeknel sokkal tbbet teljesitett
J az, aki: Iejldtt, a minimalis teljesitmenyeknel tbbet teljestett
Kzepes az, aki: reszterleten Iejldtt, a minimalis teljesitmenyek teljesitesevel
Elgsges az, aki nem Iejldtt, de a minimalis teljesitmenyeket teljesitette
Elgtelen az, aki: nem Iejldtt, vagy hanyatlott, a minimalis teljesitmnyeket nem
teljestette

A tanulo az iskola magasabb evIolyamaba akkor lephet, ha az adott evIolyamra elirt
minimalis teljesitmenyeket elerte. nallonak tekintend a gyermek teljesitmenye akkor
is, ha valamely vizulis segdeszkz alkalmazsval ri azt el. A bizonytvnyban
megIelel szveges ertekeles mellett minden esetben a gyermek adott Ielevi
elmenetelet tartalmazo reszletes pedagogiai jellemzesben kell sszeIoglalni a Iejlesztes
tartalmt s eredmnyeit.

3.2. A magatarts s szorgalom rtkelsnek formja, minimlis
teljestmnyei

Az autizmussal el tanulok szamara az iskolai normak, elvarasok Ielismerese es
alkalmazsa - serleskbl Iakadoan - akadlyozott. A magatarts s a szorgalom
rtkelsnek trvnybeli ktelezettsge csak sajtos tartalommal valsulhat meg.

A magatartas es szorgalom Ielevi illetve ev vegi minsitese szvegesen trtenik, a 6.
evIolyamtol a trveny altal elirt Iormaban.

Magatarts alatt rtjk a gyermek adaptv viselkedsnek, krnyezethez val
alkalmazkod kpessgnek szintjt, nkontrolljnak mrtkt.

Kivl az, aki: a megadott, tanult viselkedsi szablyokat betartja.
J az, aki: a megadott viselkedesi szabalyokat Ielntt segitsegevel kepes betartani.
Vltoz az, aki: alkalmanknt segtsggel sem tartja be a tanult viselkedsi szablyokat,
ilyenkor inadaptv viselkedst mutat (pl. hipermotilits, passzivits, sztereotip
viselkeds, esetleg agresszi, autoagresszi).
Gyenge az, aki: gyakran autoagresszv, agresszv, vagy egyb slyos
viselkedsproblmt mutat (pl. szks). nmagt, krnyezett slyosan veszlyezteti.

Szorgalom Iogalmaval jellemezzk, minsitjk a gyermek motivalhatosagat,
aktivitsnak, aktivizlhatsgnak mrtkt.

Kivl az, aki: bizonyos tanult aktivitasokat nkent, kls motivacio nelkl is elvegez,
teljestmnye egyenletes.
J az, aki: biztos motivcis bzissal rendelkezik, teljestmnye egyenletes.
Vltoz az, aki: csak bizonyos krlmnyek kztt aktivizlhat.
Hanyag az, aki: nem aktv, nem motivlt, csak teljes irnytssal kpes elvgezni
aktivitsait.
.
Mivel az autizmusban ppen azok a kszsgek, kpessgek srlnek, amelyeket a
magatartas es szorgalom ertekelese es minsitese soran Iigyelembe kell venni, ezert
javasoljuk, hogy autizmus diagnozis eseten a tanulok kapjanak Ielmentest a minsites
all.
22

4. A taneszkzk kivlasztsnak elvei

A tanulok szamara a specialis szksegleteknek megIelelen egyenre szabottan kell
megvlasztani a tanknyveket s a taneszkzket. Az p s a fogyatkos tanulk
szmra kszlt taneszkzk, tanknyvek egyarnt felhasznlhatak. A tanknyvek,
munkafzetek, egyb segdletek legyenek konkrt tartalmak, jl varilhatak,
attekinthetek, tartalmazzanak minel tbb valosagh& kepet. Szksegesse valhat, hogy a
pedagogusok sajat kez&leg keszitsek el a taneszkzket. Az egyes tantargyak tanitasa
sorn a mindennapi eletben elIordulo valosagos targyakat kell hasznalni. Fontos
szempont, hogy az alkalmazott eszkzk biztonsgosak legyenek.

23
5. Tantrgyi tantervek

5. 1. Jtkra nevels

A tantrgy tantsnak clja:
A gyermek alkalmazkod kpessgnek, kommunikcis kszsgnek fejlesztse. A
jtk folyamn egyre jobban ismerjk meg krnyezetket, a trgyakat, jelensgeket,
alakuljon kapcsolatuk tarsaikkal es a Ielnttekkel. Tanuljak meg a jatektargyakat
adekvt mdon hasznlni, vigyzzanak rjuk, s tartsk rendben azokat. Ersitse es
mlytse a tbbi tantrgy sorn kialaktott kszsgeket s kpessgeket.

A tantrgy tantsnak feladatai:
Vltozatos foglalkozsokkal fejlessze a tanulk alkalmazkod kpessgt. Biztostson
lehetseget arra, hogy elsajatitsak a jtktevkenysgek szablyait, s gyakoroljk azok
betartasat. Jaruljon hozza a szabadid adekvat modon valo eltltesehez. Nyujtson
segtsget a tbbi tantrgy s fejlesztsi terlet, cl - s feladatrendszernek
megvalstshoz.

E tantrgyban az "A" s "B" valtozat tartalma ugyanaz, a gyermeket kepessegeitl
Iggen vonjuk be a klnbz aktivitasokba. Minimalis teljesitmenyt csak a 3.
vfolyam vgn hatrozunk meg, mely szintn azonos az "A" s "B" vltozat esetben.

A tantrgy tmakrei:
- gyakorljtk
- konstrukcis jtk
- didaktikus jtk
- szablyjtk
- spontn jtk
- szabadban jtszhat jtkok

A kerettantervben szerepl temakrk kzl a szerepjatekot elhagytuk, mert az
autizmussal el gyermekek specialis serlese kvetkezteben spontan szerepjtk nem
jelenik meg, s tants sorn ezek ptlsra az esetek tbbsgben nincs remny. A
tbbi
temakr tartalmaban minimalis valtoztatast hajtottunk vegre az autizmussal el
gyermekek specilis szksgleteit figyelembe vve.

1. vfolyam

Gyakorl jtk
Tartalom:
Zajkelt jatekok: iranyitas nelkl jatszanak, majd segitseggel, utanzassal vegeznek
klnbz cselekveseket: csengetty& megszolaltatasa, Ia rudak sszetgetese.
Targyak kapcsolatba hozasa egymassal: egyttm&kdessel a dobozok, vdrk
megtltse, kirtse.
Segitseggel targyak rgzitett rudra gy&jtese szabadon.
Segitseggel gyngyI&zes szabadon (nagymeret& gyngykkel).
Hzs jtkok hasznlata, autk tologatsa segtsggel.
Szappanbuborek Iuvasa egyttm&kdessel.
Labdzs segtsggel: ismerkeds a labdval (gurigzs, eldobs)
24
Jtk babkkal, segtsggel, irnytssal.

Konstrukcis jtk
Tartalom:
pts fakockval, duplval, legval segtsggel.

Didaktikus jtk
Tartalom:
Trgyak vlogatsa egy szempont szerint segtsggel (forma, szn, nagysg).
Zenehallgats irnytssal.
FigyelemIejleszt jatekok segitseggel (kepes lotto, kepes domino, Iorma puzzle, ketIele
vgott kpek sszeraksa, memria, stb.)
KontaktusIejleszt jatekok egyttm&kdessel (terden lovagoltatas, sszetapsolas,
"kerekecske-gombocska")
Kpesknyvek nzegetse segtsggel (lapozgats, szemlyek, trgyak felismerse,
megnevezssel).

Szablyjtk
Tartalom:
Mozgasos jatekok egyttm&kdessel. Elemi szabalyjatek segitseggel
(sorra kerls)

Spontn jtk
Tartalom:
Szabadon vlasztott jtk trgyakkal segtsgnyjts mellett.

Szabadon jtszhat jtkok
Tartalom:
Szabadtri foglalkozsi eszkzk kiprblsa.

2. vfolyam

Gyakorl jtk
Tartalom:
Trgyak kapcsolatba hozsa egymssal segtsggel: Montessori-torony IelI&zese,
Montessori- kockk, - hordk felraksa.
GyngyI&zes iranyitassal ket szempont szerint.
Labdzs: dobls, gurigzs.

Konstrukcis jtk
Tartalom:
Segitseggel, majd iranyitassal epites Iakockaval, legoval Iggleges es vizszintes
irnyban (torony, vonat).

Didaktikus jtk
Tartalom:
Trgyak vlogatsa segtsggel 2 szempont szerint.
Zenehallgats segtsggel.
FigyelemIejleszt jatekok (kepek egyeztetese, kepes lotto, kepes domino, stb.). 2-3
rszre vgott kpek sszeraksa.
25
Hiny felismerse segtsggel.
Erzekel jatekok segitseggel.

Szablyjtk
Tartalom:
Segtsggel karikadobl, kugli - jtkszablyok betartsval.
Egyszer& tarsasjatek.
Labdazas, celba dobalas, egyszer& versenyjatek segitseggel.

Spontn jtk
Tartalom:
Irnytssal, a kirakott jtkok kzl szabadon vlasztva.

Szabadban jtszhat jtkok
Tartalom:
Jtsztri jtkok (mszka, hinta, homokoz, stb.) irnytssal.
Minden jtk, ami szabadban jtszhat.

3. vfolyam

Gyakorl jtk
Tartalom:
Montessori - jelleg& jatekok iranyitassal.
Segtsggel labdzs: falhoz tgets, elkaps.
Segtsggel autk hzogatsa, tologatsa, ismerkeds a lendkerekes autval.

Konstrukcis jtk
Tartalom:
pts kockval, legval (hz, vr, alagt) irnytssal.
Segtsggel, irnytssal mozaikkiraks (sorritmusok balrl jobbra).

Didaktikus jtk
Tartalom:
Trgyak vlogatsa tbb szempont szerint.
Tbbfel (3-4-be) vgott kpek sszeraksa segtsggel.
Segtsggel kpes lott, kpes domin, puzzle kiraksra.

Szablyjtk
Tartalom:
Az eddig tanult ssze szablyjtk ismtlse irnytssal.
Trsasjtkok.

Spontn jtk
Tartalom:
Az eddig tanult jtkok kzl (irnytssal, nllan).

Szabadban jtszhat jtkok
Tartalom:
26
Irnytssal, a jtsztri jtkokkal, a termszet knlta jtkokkal.
Tlen: hgolyzs, sznkzs.

Minimlis teljestmny, 1.-3. vfolyamon:
Vegyen rszt a jtkfoglalkozsokon, prblkozzon meg a tartalomban megjellt
aktivitsokkal, ismerjen meg nhny jtktrgyat s segtsggel tudja azokat hasznlni.
Egy tevekenysegben mutasson Iejldest.
A didaktikus jatekokban m&kdjn egytt.
A tanult jtkokat kevs segtsggel tudja hasznlni, a jtk sorn a szablyokat
irnytssal tartsa be.
Figyelme, kepessegeitl Iggen , minel hosszabb idre legyen lekthet
jtktevkenysggel.
Vljon szoksv, vagy igyekezzen a jtk vgeztvel az eredeti llapotot helyrelltani.
A megismert jtkokat a szabadidejben is tudja a tanult mdon jtszani.
27

5. 2. 1. Olvass-rs elksztse
5. 2. 2. Olvass-rs elemei

A tanuloknal az alapserles miatt, az atlagos Iejldesmenet& gyermekekkel ellentetben
nem alakulnak ki a spontn s rugalmas kommunikcis kszsgek, nem tanulnak
nllan a nyelvileg gazdag krnyezetben. A szmukra ksztett tanterv egyik f
terlete a kommunikci tantsa, mely tszvi a nevelsi-oktatsi folyamat
egszt. A kommunikci tantsnak cl-s feladatrendszere tantervnk erre vonatkoz
Iejezeteben talalhato bvebben kiIejtve.
A tantrgy tantsnak clja a kommunikci fejlesztshez szksges nyelvi alapok
megteremtse .

A tantrgy tantsnak feladata a hinyz nyelvi kszsgek specifikus mdszerekkel
val kompenzlsa s kialaktsa. Minden nyelvtantsi helyzetben cl a nyelvtani
szerkezetek kommunikcis cl hasznlata, nem ezek elszigetelt produkcija.

Az olvasas tanitasanak elsdleges Ieladata a krnyez vilagban elIordulo irott
inIormaciok alapjan valo tajekozodas kialakitasa. Az olvasmanyok tartalma lehetseget
nyujt alapvet ismeretek szerzesere, elemzesk Iejleszti a nyelvi kiIejezest.
Az rs tantsnak feladata a tanult nyelvtani, nyelvhelyessgi, helyesrsi
ismereteknek megIelel szvegalkotas es a szemelyesen atelt esemenyek Ielidezesenek
segtse.

Az olvass-rs technikjnak kialaktsa
Tekintettel a tanulk kommunikcis nehzsgeire, olyan olvasstantsi mdszert
ajanlunk, mely kezdettl Iogva lehetve teszi az olvasottak megerteset. A tanulo egyeni
Iejldesi tempoja hatarozza meg, hogy mar nehany szokep Ielismerese utan tanitjuk-e a
bet&ket (szintetikus modszer globalis el-programmal), vagy a teljes szkp-kszlet
megtantsa utn (globlis mdszer). A szkp-kszlet javasolt tartalma:
1. mellknevek: sznek
2. Inevek: napirendi kartyak, jatekok, hasznalati targyak, sajat neve, nehany csaladtag
s tanrok neve
3. igk: mindennapos tevkenysgek
A tanulokkal nem olvastatunk szotagokat, a bet&sszevonast csak szavakon
gyakoroltatjuk.
Az autista tanulokat jellemz kommunikacios serles miatt nem kveteljk meg a
gyermektl, hogy interpretalo Iunkcioval - a tempo, a hanger, a hangsuly, a hanglejts
es az ertelmi sznettartas megIelel alkalmazasaval - olvassa hangosan a szveget.
Az rst ksleltetve tantjuk. A tanul szem-kz koordincijt, finommotorikai s
kognitv fejlettsgt figyelembe vve a pedaggus dnti el egyni elbrls alapjn,
hogy melyik irastechnikat tanitja. Ha a keziras technikailag nehezen kivitelezhet, a
szmtgp (3. vfolyamtl), esetleg rgp hasznlata marad az rsban val
kommunikci eszkze a tanul szmra.

A szvegert olvasas kialakitasa
Az autista tanulkat a beszdhasznlat s beszdrts alacsony foka jellemzi. Olvassi
kszsgk viszont gyakran meghaladja megrtsi szintjket (hyperlexia), ezrt fokozott
28
Iigyelmet kell Iorditani a szvegert olvasas kialakitasara, a Tartalom megIelel
kivlasztsval es a megertes Iolyamatos ellenrzesevel.
Kezdetben csak olyan szvegek megrtsre kpes a gyermek, amelyek j informcit
nem hordoznak, kzvetlenl kapcsoldnak a gyermek szemlyes vilghoz. Az
olvasmnyok tpusai ezen a szinten:
- rla s a kzvetlen krnyezeteben lev szemelyekrl szolo olvasmanyok
- szemelyesen atelt esemenyekrl szolo olvasmanyok
Egy kesbbi Iazisban mar olyan olvasmanyok megertesere is kepes a tanulo, melyek
mg mindig szorosan kapcsoldnak szemlyes vilghoz, de a szveg mr nem rla
szol, bar vele is megtrtenhetett volna; majd Iokozatosan kiterjed az t krlvev
vilgra. Az olvasmnyok tpusa ezen a szinten:
- "igaz trtnetek"
- tanknyvi ismeretterjeszt olvasmanyok ellenyekrl, targyakrol
- ujsagok egyes reszletei (pl.: idjrs-jelents)
- szocilis trtnetek
A tanulok tbbsege nem jut el arra a szintre, hogy irodalmi jelleg& olvasmanyokat
megrtsen. Szmtani kell arra, hogy a megrts sznvonala sokkal alacsonyabb, mint
beszedprodukciojuk. Ezert a megertes ellenrzesere, az olvasottak megbeszlsre
fokozott figyelmet kell fordtani. A javasolt irodalom: vals tartalm, jelenkorban
jatszodo, egyszer& szerkezet& iIjusagi regenyek, novellak.

A szvegertes ellenrzesenek lehetsegei:
- a szveg tartalmanak megIelelen kepek, mondatok sorba rendezsvel
- a szveg lnyegre vonatkoz krdsekre val szbeli, rsbeli vlaszads
- a szvegre vonatkoz lltsok valsgtartalmnak megtlse: igaz-hamis lltsok
- hianyos mondatok kiegeszitese irassal, megIelel szokep kivlasztsval
- hinyos mondat befejezsvel
- az olvasmny tartalmnak elmondsval, lersval

Tmakrk:
A temakrk tartalmilag es elnevezeskben az autizmussal el gyermekek
ismeretelsajttsi s alkalmazsi nehzsgeihez igazodnak, azaz redukltak
s mdostottak

1. vfolyam:
- nyelvi rts
- nyelvi kifejezs
- olvass megalapozsa
- vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa

"A." vltozat:
- nyelvi rts (2.-8. vfolyamig)
- nyelvi kifejezs (2.-8. vfolyamig)
- olvass megalapozsa (2. vfolyam)
- olvass, szvegrts (2.-8. vfolyam)
- helyesrs (3.-8. vfolyamig)
- vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa (2. vfolyam)
- rselemek tantsa (3. vfolyam)
- rs, rshasznlat, rsbeli szvegalkots (3.-8. vfolyam)
29

"B." vltozat:
- olvass megalapozsa (2.-4. vfolyam)
- olvass (4.-8. vfolyam)
- vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa (2.-3. vfolyam)
- rselemek tantsa (4. vfolyam)
- rs, rshasznlat (5.-8. vfolyam)
30
1. vfolyam
Nyelvi rts

Tartalom:
Sajat keresztneve, ismert targyak, szemelyek, Ibb testreszek neve. A Ielszolito mod
bevezetse: instrukcik megrtse. A Ki ez?, Mi ez?, Mit csinl? krdsek
megrtse. Hat-nyolc alapszin neve. A mindennapi eletben gyakran elIordulo targyak
azonostsa hasznlatuk lersa alapjn.

Minimlis teljestmny az "A" vltozaton val tovbbhaladshoz:
Forduljon oda, ha nevet hallja. Ertsen meg ismert helyzetben, harom tanult, egyszer&,
egylepeses instrukciot. Megnevezes utan hat klnIele szin& targy kzl adja oda a
megIelelt.

Minimlis teljestmny a "B" vltozaton val tovbbhaladshoz:
Forduljon oda, ha a keresztnevt hallja. Kt-hrom rvid, tanult instrukcit rtsen meg
s teljestse azokat.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
Ismert trgyak, szemlyek megnevezse lethelyzetekben s kpeken. "Ki ez?", "Mi
ez?", "Mit csinal?" kerdesekre ismert helyzetekben egyszer& valasz. Elemi szksegletek
es egyszer& kivansagok kiIejezese. Elutasitas a ,nem szo hasznalataval. Ksznes
fogadsa, visszakszns.

Egy-egy szval nevezzen meg ismert trgyakat, szemlyeket, cselekvseket
lethelyzetekben s kpeken. Tanult helyzetben jelezze elemi szksgleteit. Tudjon a
nem szval elutastani.

Tanult helyzetben jelezze elemi szksgleteit.

Olvass megalapozsa

Tartalom:
Trgyak egyeztetse trggyal. Trgyak egyeztetse fnykppel, rajzzal. Kpek
egyeztetse kppel. Rajzok egyeztetse rajzzal. A formarzkels fejlesztse mrtani
idomok megfigyelsvel: formaegyeztets (hromszg, ngyszg, kr); forma vagy
nagysg szerint azonos csoportba tartoz trgyak, brk vlogatsa egy szempont
szerint ktfel.

Minimlis teljestmny az A vltozaton val tovbbhaladshoz:
Tudjon kpet kppel egyeztetni.

Minimlis teljestmny a B vltozaton val tovbbhaladshoz:
Tudjon trgyat trggyal egyeztetni.

Vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa
31

Tartalom:
A helyes ceruzafogs s testtartas kialakitasa. Fggleges es vizszintes vonalak
atrajzolasa. Szaggatott vonalak, pttyk atrajzolasa. Formak atrajzolasa. Fggleges es
vizszintes vonalak masolasa. Szinezesnel vonalhatarok megkzeliten helyes
betartsnak gyakorlsa. Festsnl formakitlts kt sznnel, a vonalhatrok
megkzeliten pontos betartasanak gyakorlasa.

Tartsa megkzelitleg helyesen a ceruzat. Tudjon atrajzolni Iggleges es vizszintes
vonalakat.

Ceruzval hagyjon nyomot a papron.

"A" vltozat

2. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
A ,Mit? kerdes megertese. Elethelyzetekhez kapcsolodo, targgyal bvitett mondat
megrtse. Trgyak mretre vonatkoz mellknevek megrtse. A tbbes szm
felismerse.

Minimlis teljestmny:
Ertsen meg elethelyzetekhez kapcsolodo, targgyal bvitett, tanult instrukciokat. Ket
trgy kzl vlassza ki, melyik a kicsi, nagy, hossz, rvid, magas, alacsony (a
Krnyezetismeret tantrgy anyaga alapjn). Ismerje fel s a gyakorlatban alkalmazza az
egyes s tbbes szm kztti klnbsget.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
Ketszavas mondatok alkotasa. Szokincsbvites a Krnyezetismeret tantargy anyaga
alapjn. Ktszavas vlaszok adsa a Ki ez?, Mi ez?, Mit csinl? krdsekre
lethelyzetben vagy kpek alapjn. A felszlt md: segtsgkrs tanult helyzetben.
Ksznes Iogadasa, visszaksznes tegez Iormaban.

Hasznljon ktszavas mondatokat elemi szksgletei s kvnsgai kifejezsre.
Alkosson tmondatot elethelyzet vagy kep alapjan. Szokincsbvites: hasznalja a
Krnyezetismeret tantrgyban megtanult fogalmakat. Segtsggel tudjon
visszaksznni.

32
Olvass megalapozsa

Tartalom:
A kzvetlen krnyezeteben lev targyakon (irott, nyomtatott nagy- es kisbet&vel),
trgyak fnykpn s rajzn, szemlyeken s szemlyek fnykpn, cselekvseket
abrazolo rajzokon lev szokepek olvasasa.
Konkret szemelyek cselekveset abrazolo Ienykepeken, kesbb rajzokon lev ket majd
hrom szavas mondatok olvassa.

Tudja elolvasni az egyeni Iejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.

Vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa

Tartalom:
A fzetben val tjkozds kialaktsa: munkavgzs balrl jobbra haladva.
Iras elkeszit gyakorlatok: Elirt vonalelemek (Iggleges es vizszintes vonalak,
egyenes-ferde vonalak, karikk) trsa, majd msolsa (balrl jobbra) vonalkzbe
helyezve. (Ha a mret a gyermek szamara nem megIelel, a Iormakat tovabb
kicsinythetjk, ill. szksg szerint nagythatjuk.) A vonalhatr, a vonalelemek kztti
tvolsg s a marg betartsa.
Irnyok rzkeltetse: erre-arra irnyok megfigyeltetse, rajzos kpsoron az egy irnyba
nez abrak bejellese.

Munkit helyes ceruzafogssal vgezze. Tmaszkodjon az asztalon a ceruzt fog
kezzel, a papirt a masik kezevel rgzitse. Tudjon Iggleges es vizszintes vonalakat
msolni. Tudjon vonalelemeket trni.
Munkjt fzetben balrl jobbra vgezze, a vonalhatrt s a margt tudja betartani.

3. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
A ,Hol? kerdes megertese. Elethelyzetekhez kapcsolodo, helyhatarozoval bvitett
mondat megrtse. A Milyen? krds megrtse. A birtokos szemlyjellel elltott
Inev megertese.
A ,Mennyi? kerdes megertese. A tszamnevek.

Ertsen meg elethelyzetekhez kapcsolodo, helyhatarozoval bvitett, tanult kerdeseket.
rtelmezze a birtokos szemlyjellel elltott szavakat.

33
Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A tanult kerdszavak hasznalata. A tbbes szam hasznalata. A ksznes Iogadasa,
visszaksznes tegez Iormaban.
Szokincsbvites a Krnyezetismeret tantargy anyaga alapjan. A Ielszolito mod: a
segtsgkrs.
lethelyzethez kapcsolodo, targgyal bvitett mondat hasznalata. A tszamnevek.

Krskor, segtsg krsekor hasznlja a trgyas szerkezetet, a tbbes szmot, a
felszlt mdot. nllan ksznjn vissza a tanult mdon. A Milyen? krdsre
hasznlja a Krnyezetismeret tantrgyban megtanult, trgyak lthat tulajdonsgaira
vonatkozo mellekneveket. Tudja hasznalni a tszamneveket a Szamolas-mrs
tantrgyban meghatrozott Minimlis teljestmnyeknek megIelelen.

Helyesrs

Tartalom:
Magn- s massalhangzok idtartamanak jellese (irasban jellt teljes hasonulas esete
is): halls utni megklnbztets.

Adott szban keresse meg halls alapjn a hossz illetve a rvid magn- s
massalhangzot jell bet&t.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
A tanult szokepek levalasztasa a kepekrl es rajzokrol. A megertes bizonyitasara a
szavak egyeztetse rajzzal, szavak mondatba foglalsa, igk eljtszsa trgyakkal.
Mondatok levalasztasa Ienykepekrl es rajzokrol: A Ienykep ala az adott mondat
szkpeinek sorba rendezse. A fnykp tartalmhoz 4-5 szkp kzl a 2-3 megIelel
kivlasztsa.
Bet&levalasztas: Az olvasott szo hang- es bet&soranak elemzese, egyes hangzok
kijellese, a bet&k hangoztatasa. Bet&sszevonassal szavak es egyszer& mondatok
olvassa. Egy mondatos utasts, krds alapjn feladatok megoldsa (pl.: Ksd ssze!).
Nma olvass alapjn nll feladatvgzs.

Tudja elolvasni az egyeni Iejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat.
Tudja az olvasott szavak s mondatok megrtst bizonytani a szavak rajzzal val
egyeztetsvel, a cselekvs konkrt trggyal val bemutatsval, a fnykp vagy rajz
al az adott mondat szkpeinek sorba rendezsvel, a fnykp vagy rajz tartalmhoz 4-
5 szkp kzl a 2-3 megIelel kivalasztasaval.

34
rselemek tantsa

Tartalom:
Iras elkeszit gyakorlatok: Nyomtatott nagybet& elemeinek (IelIele-lefel s oldalra
nyitott Ielkrk; Iggleges-vzszintes, egyenes-ferde vonalak, s ezek kombincija)
trsa s msolsa vonalkzbe helyezve. Vonal es bet&elemekbl allo ritmikus sorok
Iolytatasa. A bet&elemek kztti tavolsag betartasa. Irasmunkajat ceruzaval vegzi.

Tudjon vonal- es bet&elemeket masolni, az azok kztti tavolsagot megkzelitleg
tartsa be.
Tudja rajzos kepsoron az egy iranyba nez abrakat bejellni.

4. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
A ,Mikor? kerdes megertese. A mult es a jv id. Elethelyzetekhez kapcsolodo,
idhatarozoval bvitett mondat megertese. Nevutoval kiIejezett teri relcik megrtse.
Az egyes szm szemlyes nvmsok. Mellknevek fokozsa.

rtsen meg lethelyzetekhez kapcsold, a jelenre s a kzelmltra vonatkoz
idhatarozoval bvitett, tanult instrukciokat. Talaljon meg targyakat a terben, ha azok
helyt nvuts szerkezet fejezi ki. Tanult helyzetben segtsggel vonatkoztassa magra,
illetve masra az egyes szamu szemelyes nevmas megIelel alakjat. Melleknevek
Iokozasa: ket targy kzl keresre adja oda a megIelelt (pl. kisebb, nagyobb).

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A birtokos szemlyjel hasznlata. Az egyes szm szemlyes nvms hasznlata. A
napszakoknak megIelel ksznesi Iormak. A tanult kerdszavak hasznalata. A targyak,
szemlyek lthat tulajdonsgaira vonatkoz mellknevek.

Tanult helyzetben segtsggel hasznlja az egyes szm szemlyes nvmsokat.
Segtsggel hasznlja ksznskor a megtanult nyelvi formkat. A Ki?, Mi?
kerdesre hasznalja a birtokos szemelyjellel ellatott Inev egyes szam els szemely&
alakjat. InIormacio keresekor segitseggel hasznalja a tanult kerdszavakat. Iranyitott
krdsek segtsgvel vlaszaiban hasznlja a trgyak, szemlyek lthat
tulajdonsgaira vonatkoz mellkneveket.

35
Helyesrs

Tartalom:
Magn- es massalhangzok idtartamnak jellse. A "j" hang ktfle jellse. A
mondatkezdes es mondatzaras helyes jellese. Tulajdonnevek nagy kezdbet&jenek
rsa. Sztagols.

Keressen meg lert szavakban hossz s rvid magnhangzkat illetve hossz
mssalhangzokat jell bet&ket. Keressen peldat leirt szavakban a "j" hang ketIele
jellsre. Lt-hall tollbamondskor mondatot, szemlyneveket, cmeket, gyakran
hasznalt Ildrajzi neveket kezdjen nagy kezdbet&vel, kijelent mondat veget jellje a
megIelel rsjellel. Minta alapjn tudjon szban szavakat sztagolni.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
Formjban nagy hasonlsgot mutat nyomtatott kis- es nagybet&k egyeztetese.
Folyrssal r gyermekek szmra: folyrssal rt szavak s mondatok olvassa.
sszeIgg egyszer& mondatok (egymas ala irva) olvasasa nmagaval es kzvetlen
krnyezetevel kapcsolatban. (A mondatokat Iogalmazhatjuk Ienykepekrl.) A
mondatvgi sznet betartsnak gyakorlsa.
Az olvasottak megrtsnek bizonytsa szban, rsban: krdsre vlasz egy szval
vagy rvid mondattal, hinyos mondat kiegsztse (rssal, szkp elhelyezsvel).

Tudjon bet&sszevonassal szavakat es rvid mondatokat neman es hangosan olvasni.
Tudja az olvasottak megrtst bizonytani szban, rsban: krdsre vlasz egy szval
vagy rvid mondattal; hinyos mondat kiegsztse (rssal, kt szkp kzl a
megIelel kivalasztasaval).

rs, rshasznlat, rsbeli szvegalkots

Tartalom:
A tanul szem-kz koordincijt, finommotoros s kognitv fejlettsgt figyelembe
vve a pedaggus dnti el egyni elbrls alapjn, hogy melyik rstechnikt vlasztja:
1. Nyomtatott nagybet&k masolasa vonalkzbe helyezve. Nyomtatott nagybet&vel irt
szavak, szosorok, egyszer& mondatok masolasa es nall rsa.
2. Irott bet&k atirasa, masolasa, kapcsolasa a tanult bet&Iorma es alakitasi mod szerint.
Szavak, szosorok, egyszer& mondatok masolasa (nyomtatott es irott bet&rl irottra) es
nll rsa.

Tudjon szavakat, egyszer& mondatokat msolni.

36
5. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
A tbbes szamu szemelyes nevmasok. A jv id. ,Kivel?, ,Mivel?, ,Kinek?,
,Minek? kerdszavak, valamint az eszkzhatarozo, illetve reszeshatarozo ragjaval
ellatott Inevek megertese.

Tanult helyzetben vonatkoztasson magra ismert frontlis instrukcikat. rtsen meg
elethelyzetekhez kapcsolodo, a kzeljvre vonatkozo idhatarozoval bvitett, tanult
instrukcikat. rtsen meg lethelyzetekhez kapcsold, eszkzhatrozval illetve
reszeshatarozoval bvitett, tanult instrukciokat.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A mult id hasznalata. Teri relaciok kiIejezese a helyhatarozok nevutos alakjanak
segitsegevel. A tbbes szamu szemelyes nevmasok. Idhatarozo hasznalata. A
mellknv kzpfok alakjnak hasznlata.

Iranyitott kerdesek segitsegevel a megIelel igeidt hasznalva szamoljon be a kzelmult
esemenyeirl. Valaszaiban hasznaljon idhatarozokat, es a helyhatarozo nevutos
alakjt. Tanult helyzetben segtsggel hasznlja a tbbes szm szemlyes nvmsokat.
Vlasztsakor hasznlja a mellknv kzpfok alakjt.

Helyesrs

Tartalom:
Magn- es massalhangzok idtartamanak jellese. A "j" hang ketIele jellese. Az
elvlaszts egyes esetei, egyms mellett kt magnhangzt tartalmaz sz, illetve kt
magnhangz kztt egy vagy tbb mssalhangzt tartalmaz sz elvlasztsa. A
mondatkezds s mondatzrs helyes jellse.

Tanult szavakban jellje helyesen a magan es massalhangzok idtartamat, a "j" hangot.
A szably ismerete nlkl, minta alapjn tudjon szavakat elvlasztani.
Tollbamondas utan mondatot kezdjen nagy kezdbet&vel, kijelent mondat veget jellje
a megIelel irasjellel.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
Egyszer& mondatokbol allo szvegek olvassa. Az olvasott szveg megrtsnek
bizonytsa.
Dokumentumszvegek olvassa: cmkk, feliratok, iskolai tlap.
Formjukban eltrst mutat nyomtatott kis- es nagybet&k egyeztetese.
Nyomtatott kisbet&vel irt szavak, mondatok olvasasa.
37
A knyv cme. Knyvkeress szabadpolcon. A knyvben val tjkozds: adott
oldalszm megkeresse.

Tudja bizonyitani nyomtatott kisbet&vel irt, t sszeIgg mondatbol (egymas ala irva)
ll szveg megrtst.
Tudjon kikeresni nhny knyv kzl adott knyvet cm alapjn.


Tartalom:
5-6 mondatos szvegek msolsa, nll rsa tollbamonds utn. Mondatok rsa
emlekezetbl (mondatonkent letakarva).
Egyszer& mondatok irasa nalloan ismert tartalmu kerdesek segitsegevel Ienykepekrl,
olvasmanyokrol es szemelyesen atelt esemenyekrl.
Szamitogepes gepiras: nyomtatott kisbet&vel irt szvegek masolasa.

Tudjon egyszer& mondatokat nalloan irni tollbamondas utan es emlekezetbl.
Tudjon ismert tartalm (fnykpekkel, szemlyesen tlt esemnyekkel kapcsolatban
Iltett) kerdesekre egyszer& mondattal valaszolni. Valaszaiban tudja hasznalni a mult
id megIelel alakjat.

6. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
Helyre vonatkoz tovbbi kerdszavak (,Honnan?, ,Hova?), es a helyhatarozo
ragozott alakjanak megertese. Mellerendel sszetett mondatok: a kapcsolatos, a
valaszto es az ellentetes mondat. Melleknev Iokozasa: a IelsIok. Mutato nevmas. A
sorszmnv.

Talaljon meg targyakat a terben, ha azok helyet helyhatarozo raggal ellatott Inev Iejezi
ki. Tanult helyzetben ertsen meg konkret tartalmakra vonatkozo mellerendel
(kapcsolatos s vlaszt) sszetett mondatokat. Mellknv fokozsa: hrom trgy kzl
krsre adja oda a megIelelt (pl. kicsi, kisebb, legkisebb). Tanult helyzetben ertse,
hogy a mutat nvms trgyak, dolgok megnevezst helyettesti.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A jv id hasznalata. ,Kivel?, ,Mivel?, ,Kinek?, ,Minek? kerdszavak, valamint
az eszkzhatarozo, illetve reszeshatarozo ragjaval ellatott Inevek hasznalata. A
sorszmnv.

38
Iranyitott kerdesek segitsegevel a megIelel igeidt hasznalva szamoljon be a kzeljv
esemenyeirl. Tanult helyzetben inIormacioszerzs cljbl, segtsggel hasznlja a
,Kivel?, ,Mivel?, ,Kinek?, ,Minek? kerdszavakat, es ezekre a kerdesekre a
Inevek megIelelen ragozott alakjaval valaszoljon. Ismert helyzetben, iranyitott
krdsekre vlaszknt hasznlja a sorszmneveket.

Helyesrs

Tartalom:
Tulajdonnevek nagy kezdbet&jenek irasa. A kzepIok es a mult id jellese irasban.
Felszolito mondat irasjele. A szot.

Tollbamonds utn szemlyneveket, cmeket, gyakran hasznlt fldrajzi neveket
kezdjen nagy kezdbet&vel. Lato-hall tollbamondskor felszlt mondat vgt jellje
a megIelel irasjellel. Tollbamondas utan mult idej& igekben es a kzepIoku
melleknevekben jellje helyesen a massalhangzok idtartamat. Tanult szavakban
segtsggel keresse meg a szavak sztvt.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
Egyszer& es sszetett mondatokbol allo, kapcsolatos, valaszto es ellentetes mellerendel
mondatokat is tartalmaz szvegek olvassa. Az olvasott szveg megrtsnek
bizonytsa.
Dokumentumszvegek olvassa: Tv-ujsagbol a m&sor cime, utcanevek tablaja, Izeshez
folyamatlers.
Az olvasmny cmnek rtelmezse. A knyvben val tjkozds: megadott
oldalszmon adott cmhez tartoz szvegrsz kikeresse.
Parbeszedek olvasasanak elkeszitese: 1-2 mondatos prbeszdet tartalmaz szvegek
olvassa.
Knyv es ujsag megklnbztetese nehany jellegzetes tartalmi es Iormai jellemz
alapjn. Gyermekjsg olvassa.
Nyomtatott nagybet&vel iro gyermekek szamara: irott kis- es nagybet&k egyeztetese
nyomtatott kis- es nagybet&kkel. Folyrssal rt szavak s mondatok olvassa.

Tudja bizonytani 5-10 sszeIgg mondatbol allo szveg megerteset .
Tudjon folyrssal rt krseket teljesteni.


Tartalom:
A kzelmultban szemelyesen atelt esemenyekrl nalloan, idrendet betartva 2-6
egyszer& mondat irasa.
Fenykepekrl 2-6 egyszer& mondat nallo irasa.
Telefonfzetbe nv s telefonszm feljegyzse.
Cselekvsek 3-6 mozzanatt brzol kpsorrl egy-egy egyszer& mondat rsa, a
kpsorhoz cmads.
39
A kzeljv esemenyeirl kerdesek segitsegevel egyszer& mondat irasa.
A kvetkez ktszavakat tartalmazo hianyos mondatok kiegeszitese irasban: es, de,
vagy.

Tudjon a kzelmltban szemlyesen tlt esemenyekrl nalloan, idrendet betartva 2-6
egyszer& mondatot irni.
Tudjon Ienykepekrl 2-6 egyszer& mondatot nalloan irni.
Cselekvsek 3-6 mozzanatt brzol kpsorrl tudjon egy-egy egyszer& mondatot irni.
Tudjon a kzeljv esemenyeirl kerdesek segitsegevel egyszer& mondatot irni.

7. vfolyam

Nyelvi rts

Tartalom:
Birtokos nvmsok.
Az alarendel sszetett mondat: az alanyi, targyi, a hely-, id- s mdhatrozi
mellkmondat.
A jelzi mellekmondat.

Tanult helyzetben segtsggel vonatkoztassa magra, illetve msokra a birtokos nvms
megIelel alakjait. Tanult helyzetben ertelmezze az alanyi, targyi, a hely-, id- s
modhatarozoi, valamint a jelzi alarendel mondatokat. Ertse a neki szolo zeneteket.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A melleknev IelsIoku alakjanak hasznalata. A mutato nevmasok hasznalata. Birtokos
nvmsok.
Kapcsolatos es valaszto mellerendel mondat hasznalata. Az alarendel sszetett
mondat: az alanyi s trgyi mellkmondat.
A helyre vonatkozo kerdszavak hasznlata. Tri relcik kifejezse helyhatrozk
ragos alakjnak segtsgvel.

Valasztaskor hasznalja a melleknev IelsIoku alakjat. Tanult helyzetben, kerdesre adott
valaszokban hasznalja a Inevet helyettesit mutato nevmast.
Iranyitott kerdesekre adott valaszaiban segitseggel tudja a megIelel birtokos nevmast
hasznlni.
Tanult helyzetben segitseggel Iogalmazza meg valasztasi lehetsegeit kapcsolatos es
valaszto mellerendel mondat segitsegevel.
Tanult helyzetben hasznlja az alanyi alarendel sszetett mondatot egy szemely vagy
egy trgy meghatrozsra.
Hasznlja a Honnan?, Hol?, Hov? krdseket s vlaszoljon a helyhatroz
ragos alakjaival. Tudjon konkrt tartalm zenetet tadni.

Helyesrs

40
Tartalom:
Felszlt es kerd mondat irasjele. Mondatkzi irasjelek, Ielsorolas. Az sszeolvadas
s a hasonuls egyes esetei. Az sszetett szavak felismerse s elvlasztsa. A keltezs
rsa. ABC rendbe sorols.

Tollbamonds utn a felszlt s a krd mondat veget jellje a megIelel irasjellel.
Felsorolaskor a szavakat valassza el vesszvel. Tudja helyesen leirni azokat a tanult
szavakat, melyek kiejtsben a mssalhangzk kapcsoldsnak trvnye rvnyesl.
Tudja, hogy az sszetett szavakat az sszettelt alkot szavak hatrn vlasztjuk el.
Tudja helyesen lemsolni az aznapi dtumot. Tudja hasznlni rott ABC segtsgvel "A
magyar helyesiras szabalyai" cim& kiadvanyt. Pedagogus segitsegevel keressen meg
knyvet knyvtrban.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
Egyszer& es sszetett mondatokbol allo, alanyi, targyi, hely-, id- s mdfle hatrozi
es jelzi alarendel mondatokat is tartalmazo szvegek olvasasa. Az olvasott szveg
megrtsnek bizonytsa.
Dokumentumszvegek olvassa: pedaggus ltal ksztett telrecept, lelmiszerek
csomagolasan lev receptek, plakat, belepjegy, napilapokbol idjaras-jelents,
utcanevek Budapest terkeperl.
Prbeszdek olvassa.
A knyv szerzje.
Gyermeklexikon hasznlata.

Tudja bizonytani 10-15 sszeIgg mondatbol allo szveg megerteset .


Tartalom:
A tollal val rs bevezetse.
Fogalmazs rsa cm alapjn, egy vagy tbb szbl ll vzlatpontok segtsgvel, vele
s kzvetlen krnyezetben el szemelyekkel megtrtent esemenyekrl, Iilmekrl.
Fenykepekrl Iogalmazas irasa: elzmeny, lehetseges Iolytatas.
Telefonfzetbe cmek feljegyzse
A kvetkez ktszavakat tartalmazo hianyos mondatok kiegeszitese irasban: hogy,
ahol, amikor ahogy, mint, ahny, akinek, amit.

Tudjon nllan 5-10 egyszer& mondatbol allo Iogalmazast irni egy vagy tbb szobol
allo vazlatpontok segitsegevel, vele es kzvetlen krnyezeteben el szemelyekkel
megtrtent esemenyekrl.
Tudja szemlyi adatait tollal lerni.

8. vfolyam

Nyelvi rts
41

Tartalom:
Mellerendel mellekmondatok: a kvetkeztet es magyarazo mellekmondat.
Alarendel sszetett mondatok: a cel- s okhatrozi mellkmondatok megrtse.
Felkilt s hajt mondatok rtelmezse a mindennapi helyzetekben.

Elethelyzetekben ertsen meg egyszer&, tanult magyarazo, kvetkeztet, cel- s
okhatrozi mellkmondattal kifejezett magyarzatokat s kvetkezetseket.

Nyelvi kifejezs

Tartalom:
A minsegjelzi mellekmondatok.
Az alarendel sszetett mondat: a hely-, id- s mdhatrozi mellkmondat.

Tanult helyzetben hasznalja a minsegjelzi alarendel sszetett mondatot targyak
tulajdonsgnak meghatrozsra.
Tanult helyzetben hasznlja a hely-, id- es modIele hatarozoi alarendel sszetett
mondatot:
- trgyak, cselekvsek helynek meghatrozsra
- cselekvsek vrhat vagy mr megtrtnt idejnek meghatrozsra
- cselekvsek elvgzsi mdjnak meghatrozsra.

Helyesrs

Tartalom:
Mondatkzi rsjelek, sszetett mondatok tagmondatainak elvlasztsa.
Felkilt s hajt mondatok mondatvgi rsjele.
Kln es ktjellel irt Ildrajzi nevek.

Az sszetett mondat tagmondatait valassza el vesszvel.
Tollbamondskor a felkialto es ohajto mondat veget jellje a megIelel irasjellel.
Tudja lakcmt helyesen lerni.
Tudja helyesen leirni a keltezes egyszer&bb Iormait.

Olvass- szvegrts

Tartalom:
Egyszer& es sszetett mondatokbol allo, kvetkeztet es magyarazo mellerendel,
valamint cl- es okhatarozoi alarendel mondatokat is tartalmazo szvegek olvasasa. Az
olvasott szveg megrtsnek bizonytsa.
Dokumentumszvegek olvasasa: arucikkeken lev inIormaciok, TV-jsgbl
m&sorismertet, m&sorIzet, Ildrajzi nevek Magyarorszag domborzati terkeperl,
megyek es teleplesek neve Magyarorszag kzigazgatasi terkeperl, szakacsknyv.
Olvasmnyaiban az ismeretlen szavak alhzsa, sztr ksztse.
42
Az olvasott szveg tartalmnak elmondsa irnytott krdsek segtsgvel, majd
nllan krdsek nlkl (tmrtve).
Knyvek tartalomjegyzknek hasznlata: adott olvasmny cmhez tartoz oldalszm
kikeresse.

Tudja bizonytani 10-15 sszeIgg mondatbol allo szveg megerteset.


Tartalom:
Ismerkeds a levl formjval: megszlts, bevezets, trgyals, 1-2 krds, befejezs,
elkszns, dtum. Egy vagy tbb szavas vzlatpontok segtsgvel 5-10 mondatbl
ll levl rsa. Levl, kpeslap megcmzse (felad, cmzett, irnytszm).
Alkalomhoz ill semak tanitasa, kepeslapok irasahoz. A lehetseges alkalmak
sszegy&jtese (szletesnap, nevnap, stb.) rgzitese.
Fogalmazsok ksztsekor egy vzlatponthoz tbb mondat rsa.
Olvasmnyai tartalmrl fogalmazs rsa.
Prbeszd rsa: ismert olvasmny tartalmnak talaktsa prbeszdd, illetve
msokkal folytatott prbeszdek lersa.
Olvasmnyaihoz sztr ksztse az ismeretlen szavakbl.
Adatlapok, postautalvanyok, csomagkiser level kitltese tollal, minta alapjan.
A kvetkez ktszavakat tartalmaz hinyos mondatok kiegsztse rsban: ezrt,
mert, hogy.

Tudjon nllan 4-6, egy vagy tbb szavas vzlatpont segtsgvel 5-10 mondatbl ll
levelet rni.
Tudjon levelet, kpeslapot megcmezni (felad, cmzett).
Tudjon segitseggel lakcimbejelent adatlapot tollal kitlteni.

"B" vltozat

A "B" vltozat esetben az anyanyelv tantrgy tantsnak clja, hogy a kommunikcis
keszsegek Iejlesztesehez kapcsolodoan, a tanulo lehetleg sajatitsa el az olvasst s az
rst elemi szinten.

43
Az olvass tantsnak feladata: a kpi s rott informcik segtsgvel az nllsg
fokozsa a tanulsban, hzimunkk vgzsnl s a tjkozdsban.

Az rs tantsnak feladata: biztostson alternatv kommunikcis lehetseget olyan
tanulok szamara is, akik nem beszelnek vagy beszedk nehezen erthet, es kepesek az
rs elsajttsra.

Olvass elksztse, olvass elemei

2. vfolyam

Olvass megalapozsa:

Tartalom:
Trgyak egyeztetse fnykppel s rajzzal. Fnykpek, rajzok egyeztetse rajzzal.
A formarzkels fejlesztse mrtani idomok megfigyelsvel: formaegyeztets
(hromszg, ngyszg, kr), forma vagy nagysg szerint azonos csoportba tartoz
trgyak, brk vlogatsa egy szempont szerint ktfel.

Tudjon egyeztetni fnykpet, rajzot rajzzal.

3. vfolyam

Olvass megalapozsa:

Tartalom:
Gyakran hasznalt, kezbe vehet targyakon, targyak Ienykepen, rajzokon lev szokepek,
kt szavas mondatok: trgyak neve, napirendi krtyk neve, kommunikcis krtyk
krsei (pl.: Kenyeret krek! Hintzni szeretnk!), folyamatbrk utastsai (pl.: Hozz
vizet!).

Tudjon egyeztetni trgyat fnykppel, rajzzal.

4. vfolyam

Olvass megalapozsa:

Tartalom:
Rajzokon lev szokepek, ket szavas mondatok: targyak neve, kommunikacios kartyak
krsei, folyamatbrk utastsai.
Sajt s csaldtagjai keresztnevnek szkpe a szemlyen s fnykpn.
Sznek nevnek szkpe (piros, kk, srga, zld, fekete, fehr) sznmintkon.

Ismerje Iel az egyeni Iejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.
44

5. vfolyam

Olvass:

Tartalom:
Tanrok keresztnevnek szkpe a szemlyen s fnykpn.

Ismerje fel az egyni fejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.

6. vfolyam

Olvass:

Tartalom:
A tanultak kzl 3-4 szkp levlasztsa a rajzrl.
rucikkek nevnek szkpe fnykpen, majd rajzokon.
Csoporttrsai keresztnevnek szkpe a szemlyen s fnykpn.
Mindennapi cselekveseket abrazolo Ienykepeken, majd rajzokon lev szokepek.

Ismerje fel az egyni Iejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.

7. vfolyam

Olvass:

Tartalom:
A ht napjai szkpnek felismerse.
Rajzokon lev szokepek, ket szavas mondatok: targyak neve, cselekvesek neve,
kommunikcis krtyk krsei, folyamatbrk utastsai.
Kommunikcis sztrbl szavak s 2-3 mondat levlasztsa.
A leggyakrabban vsrolt 3-4 rucikk szkpnek levlasztsa.

Ismerje fel sajt nevnek szkpt.
Ismerje fel az egyni fejlesztsi tervben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.

8. vfolyam

Olvass:
45

Tartalom:
Sajt lakcm.
Rajzokon lev szokepek, ket szavas mondatok: targyak neve, cselekvesek neve,
kommunikcis krtyk krsei, folyamatbrk utastsai.
Kommunikcis sztrbl szavak s 4-7 mondat levlasztsa.

Ismerje Iel a het napjainak es a leggyakrabban elIordulo 3-4 napirendi tevkenysg
szkpt.
Ismerje Iel az egyeni Iejlesztesi terveben szerepl szokepeket es mondatokat rajz
segtsgvel.

rs elksztse, rs elemei:

2. vfolyam

Vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa:

Tartalom:
A helyes ceruzafogs gyakorlsa.
Fggleges es vizszintes vonalak atrajzolasa. Szaggatott vonalak, pttyk atrajzolasa.
Fggleges es vizszintes vonalak msolsa.

Tudjon a paprra firklni, pttyket rajzolni ceruzval.

3. vfolyam

Vonalvezetsi gyakorlat, irnymozgs, rskszsg megalapozsa:

Tartalom:
Elirt vonalelemek (Iggleges-vzszintes, egyenes-ferde vonalak; karikk ) trsa,
majd msolsa balrl jobbra, vonalkzbe helyezve. (Ha ez a mret a gyermek szmra
nem megIelel, a Iormakat tovabb kicsinyithetjk, ill. szkseg szerint nagyithatjuk.) A
vonalelemek kztti tvolsg betartsa.

Tudjon Iggleges es vizszintes vonalakat atrajzolni.

4. vfolyam

rselemek tantsa:

Tartalom:
46
Nyomtatott nagybet& elemeinek (IelIele-leIele es oldalra nyitott Ielkrk; Iggleges-
vzszintes, egyenes-ferde vonalak s ezek kombincija) trsa s msolsa vonalkzbe
helyezve. A bet&elemek kztti tavolsag betartasa.

Tudja keresztnevnek vonalelemeit (egyenes-Ierde, Iggleges-vzszintes vonalak,
karikak) es bet&elemeit (IelIele-lefel s oldalra nyitott flkrk) 3 cm-es vonalkzben
lerni.

5. vfolyam

rs, rshasznlat:

Tartalom:
Nyomtatott nagybet&k atirasa, masolasa.

Tudja keresztnevenek kipontozva elirt bet&elemeit 3 cm-es vonalkzben trni.

6. vfolyam

rs, rshasznlat:

Tartalom:
Keresztnevnek msolsa.
Kommunikcis sztrbl szavak, kt szavas mondatok msolsa.
Szmtgpes-gepiras: nyomtatott nagybet&vel irt szavak, ket szavas mondatok
masolasa a "Caps Lock" billenty& lenyomva tartasa mellett.

Tudja keresztnevt trni 3 cm-es vonalkzben.

7. vfolyam

rs, rshasznlat:

Tartalom:
Feladatlapjaira keresztnevnek nll rsa.
Tanrai, csaldtagjai nevnek nll rsa.
Krsei mell megszlts (a tanr keresztneve) rsa.
A tanultak kzl 2-3 mondat nll rsa.

Tudja kipontozva elirt keresztnevet 3 cm-es vonalkzben trni.

8. vfolyam

rs, rshasznlat:
47

Tartalom:
A tanultak kzl 4-7 mondat nll rsa.
Lakcmnek lemsolsa.

Tudja keresztnevt lemsolni 3 cm-es vonalkzben.
48

5. 3. 1. Szmols-mrs elksztse 1-2. vfolyam
5. 3. 2. Szmols-mrs elemei 3-8. vfolyam

A kerettantervben megadott tmakrk helyett a NAT Matematika tantrgynak
temakrei ala rendeztk a tananyagot. A Valoszin&seg es a Statisztika kivetelevel
minden terlet megjelenik a tantervben, a mindennapi letben val gyakorlati
alkalmazasok elkeszitesekent. A Gondolkodas temakr a szemleletes es analogias
gondolkods fejlesztst clozza.
A tantargy tanitasanak legIontosabb celja az "A" tagozaton: alapvet szamolasi es
meresi keszsegek kialakitasa, elkeszites az ismeretek mindennapi eletben valo
alkalmazsra.
A szmols-meres elkeszitese es elemei tanitasanak I celja a "B" tagozaton: elemi
szamlalasi kepesseg kialakitasa a mindennapi eletben valo tajekozodas elsegitesere (pl.
tertsi, jutalmazsi helyzetben).
A szmols-meres elkeszitese es elemei tanitasanak Ieladatai:
A megismersi kpessgek fejlesztse, a mennyisegi sszeIggessel jellemezhet
ismeretek tanitasa, a problemamegoldas menetenek tanitasa, az nellenrzes tanitasa, az
ismeretek nll alkalmazsnak segtse.
A tanitas tervezeseben a klnbz tagozatokon meghatarozott "Tartalmak"
kibontsakor messzemenen Iigyelembe kell venni a tanulok egyeni, jellemz
kpessgstruktrjt s aktulis kpessgszintjt.
A legfontosabb mdszertani elvek:
A serles specialis jellegebl adodoan klns hangsulyt kap az oktatas szemleletes es
konkrt jellege, a cselekvses tanulas dnt aranyban valo alkalmazasa (pl. a szveges
Ieladatok tanitasakor kizarolag konkret, a naponta ismetld helyzetekre vonatkozo
szveget alkalmazunk).
A hagyomnyos verblis-magyarz tpus tants helyett az ismeret-, s informci
tads vizualizlt mdszereit kell hasznlnunk.

Szmols-mrs elksztse

1. vfolyam

Tartalom:
j feladatok tanulsa egyni feladathelyzetben.
Adott tevkenysg 4-5 lpsnek kvetse.
Feladattpusok:
Egyeztets: - trgyat trggyal
- trgyat kicsinytett msval
- trgyat kppel
- kpet kppel (sznes rajzolt kpet sznes rajzolt kppel, fnykpet
fnykppel)
- formaegyeztets (kr, ngyzet, hromszg)
Vlogats: - ktfel vlogat trgyakat, amelyek knnyen Ielismerheten
klnbznek
- szn, forma, nagysg szerint vlogat szt azonos csoportba tartoz
trgyakat egy szempont szerint, ktfel
49
- egy szempont szerint, ket valtoelemmel sort I&z vagy kirak (szin,
nagysg, forma)

Tudjon 4-5 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni.
Tudjon krnyezeteben elIordulo targyakat a megadott szempontok szerint egyeztetni,
vlogatni, sorrendbe rakni, prostani.

Minimlis teljestmny az "B" vltozaton val tovbbhaladshoz:
Tudjon 3-4 lepesbl allo tevekenyseget targyas Iolyamatabran kvetni.
A tartalomban megadott terletek valamelyiken mutasson Iejldest.

"A" vltozat

2. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Kicsi-nagy, hossz-rvid fogalma.
Szemlyvel kapcsolatos lltsok igazsgrtknek megllaptsa.
Egyeztets: - formaegyeztets
- geometriai formk egyeztetse trben s skban
- trgyak kpeinek egyeztetse (mindennapi hasznlati trgyak kpe,
fnykp rajzzal, sznes rajz fekete rajzzal, geometriai formkat a kontrjukkal)
Vlogats: - azonos csoportba tartoz trgyak szn szerinti vlogatsa tbbfel
- azonos csoportba tartoz trgyak forma szerinti vlogatsa tbbfel
- azonos csoportba tartoz trgyak nagysg s hosszsg szerinti vlogatsa
tbbfel

Tudjon trgyakat a tartalomban megjellt szempontok szerint vlogatni.
Tudja eldnteni szemlyvel kapcsolatos lltsokrl, hogy igazak-e vagy hamisak.

Algebra
Tartalom:
Egy s tbb fogalma. Az 5-s szmkr. Trgyak szmllsa, szmjegy-mennyisg
egyeztets s szmjegyek felismerse. A nulla szm fogalma s szmkpe.

Egy s tbb elklntse trgyakkal. Tudjon 3-as szmkrben trgyakat szmllni,
szmjegyet mennyisggel egyeztetni. Ismerje fel a szmjegyeket 3-ig.

Mrs
Tartalom:
Hosszsg: Trgyak vlogatsa hosszsg szerint (hossz-rvid).

Kt trgy kzl tudja megmutatni a hosszt, rvidet.
50

Tartalom: .
%rtartalom: ,Teli es ,res Iogalma

Tudja kt trgy kzl kivlasztani az rest, a telit.

Tartalom:
Id: Az id mulasanak erzekeltetese homokora vagy ,tojasIz ora segitsegevel

Ismerje fel, hogy a homokora lepergese ill. a ,tojasIz ora csrgese a tevekenyseg
befejezst jelzi.

Sorozatok
Tartalom:
Minta alapjn soralkots (1 szempont - 2 vltoz, 2 szempont - 1 vltoz)

Tudjon 6-8 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni. Tudjon minta alapjan
sort alkotni.

Geometria
Tartalom:
"Gmbly&" es "szgletes" Iogalma, targyak kivalasztasa, csoportositasa. Formak
rekonstrukcija (pl. gyurmbl), az adott fogalmak hasznlata.
"Egyenes" s "grbe" vonalak fogalma, azok felismerse, msolsa, a fogalmak
hasznlata.
Ngy geometriai forma (hromszg, ngyzet, tglalap, kr) felismerse, egyeztetse,
trsa, megnevezse.

Tudjon trgyakat alak-s forma szerint egyeztetni, vlogatni.
Tudja megklnbztetni az egyenes s a grbe vonalakat.

Szmols - mrs elemei

3. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Alacsony-magas fogalma. Skban brzolt trgyak vlogatsa nagysg s hosszsg
valamint egy tovbbi szempont (pl. szn, forma) szerint. Krnyezetvel kapcsolatos
lltsok igazsgrtknek megllaptsa.

51
Tudjon targyakat es ellenyeket magassag szempontjabol sszehasonlitani (magas-
alacsony). Tudja krnyezetvel kapcsolatos lltsokrl eldnteni, hogy igazak-e vagy
hamisak.

Algebra
Tartalom:
Sok-kevs, tbb-kevesebb fogalma. A 10-es szmkr. Trgyak szmllsa, szmjegy-
mennyisg egyeztets, sszeads-kivons eszkz segtsgvel. Szmjegyek felismerse.
Szmjegyek trsa, msolsa, nll rsa 10-ig. Relcis jelek (<, >, =) ismerete,
hasznlata. A fogalmi gondolkods fejlesztse: minden semmi.

Jl lthat mennyisgklnbsg esetn tudja trgyak halmazt egymshoz viszonytani
(sok-kevs, tbb-kevesebb). Tudjon relcikat meghatrozni (tbb-kevesebb,
ugyanannyi) szban. Tudjon 10-es szmkrben trgyakat szmllni, szmjegyet
mennyisggel egyeztetni. Ismerje fel 10-ig a szmjegyeket, tudja msolni s nllan
rni azokat. Tudjon sszeadni, kivonni 10-es szmkrben segdeszkzzel. res
halmazhoz rendeljen 0 szmjegyet.

Mrs

Tartalom:
Penzhasznalat: Jutalomkent hasznalt azonos ertek& penzermek sszegy&jtese es
bevltsa a vlasztott jutalomra.

Legfeljebb 10-es szmkrben rtse meg s tudja kvetni a jutalomra bevlthat
pnzrmk mennyisgt.

Tartalom:
Hosszsag: Krnyezeteben elIordulo targyak mertekegysegkent valo hasznalata (pl.
fonal, sznes rd).

Tudja trgyak hosszsgt az adott mrtkegysghez viszonytani.

Tartalom:
Tmeg: Knny&-nehz fogalma.

Tudjon targyakat tapasztalati uton tmegk szempontjabol sszehasonlitani (knny&-
nehz).

Tartalom:
%rtartalom: Folyadek tltese poharba a megadott jelig.

Tudjon pohrba megadott jelig folyadkot tlteni.
Tartalom:
52
Id: Analog oran egesz orak Ielismerese es beallitasa. Id mulasanak kvetese
klnbz idmer eszkzkn (pl. homokora, "tojasIz ora").

Analg rn, mutatk llsbl ismerje fel az egsz rkat.

Sorozatok
Tartalom:
Adott tevkenysg 10-11 lpsnek kvetse. 10-es szmkrben, szmkrtykat
hasznalva szamok cskken es nvekv sorrendbe allitasa.

Tudjon 10-11 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni. Tudja 10-ig a
szamokat (szamkartyaval) cskken es nvekv sorrendbe allitani.

Geometria
Tartalom:
Gmb, kocka s tglatest fogalma, ezek felismerse a hasznlati trgyak krben (pl.
dobkocka, labda, fldgmb, kdos doboz). A hromszg, ngyzet, tglalap, kr nll
rajzolasa. Vizszintes es Iggleges vonal fogalma.

Hasznalja a gmbly&-szgletes, egyenes-grbe fogalmakat. Ismerjen fel s tudjon
msolni egyenes s grbe vonalakat. Ismerje fel a ngyzetet, krt, tglalapot,
hromszget , tudja megnevezni s msolni azokat. Ismerjen fel vzszintes s
Iggleges vonalakat krnyezeteben ill. geometriai alakzatokon.

4. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Egyszer&, egy algebrai m&veletet igenyl szveges Ieladatok megertese es megoldasa
szban s rsban 10- es szmkrben. Fogalmi gondolkods fejlesztse: mindegyik
egyik sem.

Tudjon megoldani rsban trgyak s kpek segtsgvel 1-2 mondatos szveges
feladatot.

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 20-ig. Szmlls, szmjegy-mennyisg egyeztets, szmjegyek
felismerese es irasa. M&veleti jelek (,-, =) felismerse, rsa. sszeads-kivons 10-es
szmkrben segdeszkz nlkl, 20-as szmkrben segdeszkzzel rsban. Trgyak
csoportostsa kettesvel, hrmasval 20-as szmkrben. Szmok helye a
szmegyenesen 20-ig, egyes szamszomszedok. Szamok Ielcserelhetsegenek megertese
m&veleteken bell. A nyitott mondat. Negyed, Iel, haromnegyed tanitasa.

53
Skban brzolt trgyak mret szerinti vlogatsa (ld. tartalom 3. vfolyam). rtse meg
s hasznlja a kicsi-nagy, hossz-rvid, alacsony-magas fogalmakat. Ismerje fel s tudja
hasznlni a relcis jeleket. Tudjon szmllni, szmjegyet mennyisggel egyeztetni 20-
as szmkrben. Ismerje fel, s tudja lerni a szmjegyeket 20-ig. Tudjon sszeads s
kivonas m&veleteket, 20-as szmkrben segdeszkzzel, tzes-tlpssel rsban
elvgezni.
Ertse a szamok Ielcserelhetseget m&veleteken bell. Tudjon targyakat 10-es
szmkrben kettesvel, hrmasval csoportostani. Tudjon nyitott mondatot 10-es
szmkrben megoldani. Idpont leirasanal es elolvasasanal ismerje a Iel, negyed,
hromnegyed fogalmt. Ismerje fel s nevezze meg a rmai szmokat 20-ig.

Mrs
Tartalom:
Pnzhasznlat: A pnz mrtkegysge (forint). Pnzrmk felismerse, vlogatsa s
bevltsa 20-as krben. M&veletek penzermekkel.

Ismerje Iel es nevezze meg a kvetkez penzermeket: 1 Ft, 2 Ft, 5 Ft, 10 Ft, 20 Ft.
Tudjon 20-as krben a Ienti penzermekkel m&veleteket vegezni.

Tartalom:
Hosszsg: Sznes rudak, mterrd hasznlata, ezekhez szmjegyek hozzrendelse.

Tudjon egy nagyobb rudat egysgl vlasztott kisebb rudakkal kirakni.

Tartalom:
Tmeg: Ktkar-mrleg hasznlata.

Knny&-nehz, knnyebb-nehezebb, ugyanolyan nehz fogalmak hasznlata (tartalom
ld. 3. vfolyam). Tudja trgyak tmegt ktkar-mrleg hasznlatval egymshoz
viszonytani (knnyebb, nehezebb, ugyanolyan nehz).

Tartalom:
%rtartalom: %rtartalmak merese, sszehasonlitasa egysegl valasztott klnbz
nagysg vegekkel, poharakkal.

Tudjon egysegl valasztott vegekkel vagy poharakkal &rtartalmakat egymashoz
viszonytani.

Tartalom:
Id: Analog oran negyed-, fl-, s hromnegyed rk felismerse, belltsa.

rtse meg a mutatk funkcijt, tudjon analg rn egsz-, negyed-, fl-, s
hromnegyed rkat belltani.

Sorozatok
54
Tartalom:
20-as szamkrben szamok cskken ill. nvekv sorrendbe allitasa. Allando
klnbseg& sorozatok alkotasa megadott szably alapjn.

Tudjon 20-as szamkrben megkezdett (allando klnbseg&) sorozatot szabaly alapjan
folytatni, ill. hinyos sorozatot kiegszteni.

Geometria
Tartalom:
Pont s vonal klcsns helyzetnek felismerse (rajta, kvl, bell), vonalzval pontok
sszektese. Vizszintes es Iggleges vonalak Ielismerese es megnevezese.

Tudja megnevezni gmb, kocka s tglatest alakzatokat. Rajzoljon nllan s
Ielismerheten haromszget, negyzetet, krt es teglalapot. Tudjon vonalzval kt pontot
sszektni. Nevezzen meg vizszintes es Iggleges vonalakat krnyezeteben ill.
geometriai alakzatokon.

5. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Targyak rendezese halmazokba klnbz szempontok alapjan (pl. szin, Iorma,
nagysag, stb.). Az adott halmazra jellemz tulajdonsagok megallapitasa a halmaz
elemeinek vizsglatval. Egy-ket szavas valaszadas egyszer& szveges Ieladatokra.
Olcsbb s drgbb fogalma.

Tudjon trgyakat vagy skbeli brzolatokat megadott szempontok alapjn halmazokba
rendezni. Azonostson halmazokat a halmazelemek tulajdonsgai alapjn. 50-es krben
tudjon rakat egymshoz viszonytani. Adjon egy-ket szavas valaszt egyszer& szveges
feladatok megoldsaknt.

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 50-ig. Szmlls, szmjegy-mennyisg egyeztets, szmjegyek
felismerse s rsa. sszeads s kivons 50-es szmkrben segdeszkzkkel,
rsban. Hrom tag sszeadsa, kivonsa. Trgyak csoportostsa tsvel, tzesvel.
Szmok helye a szmegyenesen, egyes s tzes szmszomszdok. Pros-pratlan
fogalma.

Tudjon szmllni, szmjegyet mennyisggel egyeztetni 50-es szmkrben. Ismerje fel
s rja a szmjegyeket 50-ig. Ismerje fel a szmok helyt a szmegyenesen, nevezze
meg azok egyes s tzes szmszomszdait. Vgezzen sszeadst s kivonst 50-es
krben, segdeszkz hasznlatval, rsban, tzes tlpssel. Tudjon hrom tagot
sszeadni s kivonni segdeszkzzel, rsban. Segdeszkz hasznlata nlkl vgezzen
rsban tzes-tlps nlkli sszeadst, kivonst. Csoportostson tsvel, tzesvel.

55
Mrs
Tartalom:
Penzhasznalat: A penzermek Ielismerese, valogatasa, bevaltasa, m&veletek vegzese 50-
es krben. Klnbz penzermekbl 50 Ft kiIizetese, 20 Ft-bl visszajr kiszmolsa.

Ismerje fel s nevezze meg 50 Ft-ig a penzermeket, tudjon klnbz penzermekbl 50
Ft-ot kifizetni, 20 Ft-bl visszajrt kiszmolni.

Tartalom:
Hosszsg: A hosszsg mrtkegysgeinek (m, dm) neve, jele. Mrsi gyakorlatok
szabvny mrtkegysgekkel.

Tudjon hosszsgot mrni mter s decimter pontossggal.

Tartalom:
Tmeg mrse: Ktkar mrleg hasznlata. A tmeg mrtkegysgei (dkg, kg) neve,
jele. Szemlymrleg hasznlata.

Tudja ktkar mrlegen trgyak tmegt megmrni dekagramm, kilogramm
pontossggal.

Tartalom:
%rtartalom: Az &rtartalom mertekegysegeinek (l, dl) neve, jele.

Tudjon merpohar es meredeny segitsegevel &rtartalmat merni.

Tartalom:
Id: Analog oran percre pontos idk Ielismerese, beallitasa.

Tudja leolvasni a pontos idt. Egy idpontot tudjon tbbIelekeppen meghatarozni (pl.
negyed 6 lesz 5 perc mlva - 5 ra mlt 10 perccel).

Sorozatok
Tartalom:
50-es szamkrben szamok cskken ill. nvekv sorrendbe allitasa. Valtakozo
klnbseg& sorozat alkotsa megadott szably alapjn, hinyos sorozat kiegsztse.
Megkezdett, allando klnbseg& sorozatban szabaly Ielismerese, a sorozat Iolytatasa.

Tudjon 50-es szmkrben megkezdett sorozatot folytatni, hinyos sorozatot
kiegszteni.

Geometria
Tartalom:
56
Tbb pont sszektsvel geometriai alakzat ltrehozsa. Megadott hosszsg
szakaszok rajzolsa. Testek ptse minta alapjn.

Tudjon tbb pontot sszektve geometriai formkat rajzolni. Tudjon legfeljebb 50 cm
hosszsg szakaszt vonalzval szerkeszteni.

6. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Szamok halmazokba rendezese megadott tulajdonsagok alapjan. Ket algebrai m&veletet
igenyl szveges Ieladatok megertese es megoldasa vizualis segtsggel. Egy mondatos
vlaszads szveges feladatokra. Analg tpus szveges feladatok brzolsa.

Tudjon szmokat a megadott szempontok alapjn halmazokba rendezni. Hasznlja
megIelelen a Ienti Iogalmakat. Adjon egymondatos vlaszt szveges feladatok
megoldsaknt. Tudjon brzolni analg tpus szveges feladatokat.

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 100-ig. sszeads, kivons tzes-tlpssel 100-as krben
segdeszkz hasznlatval. Segdeszkz hasznlata nlkl tzes-tlps nlkli
sszeads-kivons 100-as krben, rsban. Tbb tag sszeadsa s kivonsa. 1-es, 10-
es, 5-s, 2-es szorzs s bennfoglals. Szorztbla, bennfoglal tbla. Szmolgp
hasznlata. Negatv szmok. Sorszmok ismerete, rsnak szablya. A szmok rsa.
Rmai szmok 30-ig.

Tudja szmokrl eldnteni, hogy prosak vagy pratlanok (tartalom ld. 5. vfolyam).
Tudjon 100-as szmkrben tzes tlpssel (segdeszkzzel) ill. tzes-tlps nlkl
szmokat sszeadni s kivonni. Az adott szmkrben tudjon segdeszkzzel szorzs s
osztas m&veletet vegezni. Hmerrl tudjon negativ szamot leolvasni. Egesz szamokat
tudjon sorszmokk alaktani szban s rsban. Ismerje fel s tudja lerni a rmai
szmokat 30-ig.

Mrs
Tartalom:
Pnzhasznlat: A pnz hasznlata 100-as szmkrben.

Ismerje fel s nevezze meg a 100 Ft-os penzermet, tudjon klnbz penzermekbl 100
Ft-ig megadott sszeget kifizetni, 50 Ft-bl visszajrt kiszmolni.

Tartalom:
Hosszsg: A hosszsg mrtkegysge: cm, neve, jele.

57
Tudjon hosszsgot mrni cm pontossggal.

Tartalom:
Tmeg mrse: Szemlymrleg hasznlata.

Tudja kivlasztani testslyok kzl a knnyebbet nehezebbet a mrt tmeg alapjn.

Tartalom:
Id: Digitalis ora ismerete. Analog oran romai szamok Ielismerese. Az id
mrtkegysgei (perc, ra, nap, hnap).

Digitalis oran ismerje Iel az idt. Analog oran ismerje Iel a romai szamokat. Ismerje az
id mertekegysegei kztti viszonyokat.

Sorozatok
Tartalom:
100-as szamkrben szamok cskken-ill. nvekv sorrendbe allitasa. Sorozat alkotasa,
kzepkezdes& sorozat nvekv es cskken sorrend& Iolytatasa.

Tudjon 100-as szmkrben sorozatot folytatni megadott szably alapjn. Megkezdett
sorozatban ismerjen fel szablyt.

Geometria
Tartalom:
Szerkeszts vonalzval.

Szerkesszen megadott hosszsgi adatokbl (max. 100 cm) skbeli geometria formkat.
Vgezzen mrseket vonalzval (skbeli s trbeli alakzatokon).

7. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Halmaztulajdonsgok meghatrozsa a halmaz elemeinek vizsglatval. Halmaz
metszete. Logikai "s" fogalma. Szveges feladatok megoldsa vizulis segtsggel.

Azonositson halmazokat a halmazelemek tulajdonsagai alapjan. Allitsa el ket halmaz
metszetet targyhalmazok es szamhalmazok elemeibl egyarant. Tudja hasznalni konkret
halmazokon az "s" kifejezst. Tudjon megoldani rsban, vizulis segtsggel kt
algebrai m&veletet igenyl szveges Ieladatot. Abrazoljon analog tipusu szveges
feladatot.

Algebra
Tartalom:
58
Szamkr bvitese 1000-ig. Adott szmkrben sszeads-kivons. 3-as, 6-os, 9-es
szorzs-s bennfoglals. Szorztbla, bennfoglal tbla, szmolgp hasznlata.
Szamok irasa, olvasasa. nellenrzes szamologeppel.

Tudjon adott szmkrben sszeads-kivonas m&veleteket vegezni irasban. Az adott
szmkrben tudjon szorzs- es osztas m&veleteket elvegezni segedeszkz hasznalataval.
Tudja 1000-ig a szmokat pontosan rni s helyesen olvasni.

Mrs
Tartalom:
Pnzhasznlat: Pnzhasznlat 1000-es szmkrben.

Ismerje fel s nevezze meg a 200 Ft-os, az 500 Ft-os s az 1000 Ft-os bankjegyet,
tudjon klnbz penzermekbl es bankjegyekbl 500 Ft-ig megadott sszeget
kifizetni, 100 Ft-bl visszajrt kiszmolni.
Tartalom:
Hosszsg: Testmagassg mrse.

Tudja segtsggel megmrni emberek testmagassgt s testmreteit.

Tartalom:
Egyb mrsek: Az id (ev, honap, het, nap, ora, perc) tanult mertekegysegeinek
tvltsa.

Valtsa at az id tanult mertekegysegeit.

Sorozatok
Tartalom:
Szamkr bvitese a sorozatokban.

Tudjon 1000-es szmkrben megkezdett sorozatot folytatni.

Geometria
Tartalom:
Kicsinyts s nagyts pontrcson s ngyzethls papron. Skidomok tulajdonsgai.

Tudjon skbeli brzolatokat felre kicsinyteni, vagy ktszeresre nagytani pontrcs
vagy ngyzethl segtsgvel. Ismerje fel s nevezze meg skidomok tulajdonsgai
kzl a kvetkezket: hatarolo vonalak (egyenes vagy grbe vonalak), oldalak szama.

8. vfolyam
59

Gondolkods
Tartalom:
Szveges feladatok megoldsa. Nem analg tpus szveges feladatok brzolsa.

Tudjon tbb (legIeljebb 3) algebrai m&veletet igenyl szveges Ieladatot megoldani
rsban.

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 10000-ig, illetve 10000 Ielett a gyermek kepessegetl Iggen.
sszeads-kivons 10000-es szmkrben. 4-es, 7-es, 8-as szorzs- s bennfoglals.
Szorzotabla, bennIoglalo tabla, szamologep hasznalata. nellenrzes szamologeppel.
Szorzas, osztas ketjegy& szammal.

Tudjon m&veleteket vegezni irasban, szorozni, osztani segedeszkz hasznalataval az
adott szamkrben. Tudja szamitasai eredmenyet szamologeppel ellenrizni.

Mrs
Tartalom:
Pnzhasznlat: A pnz hasznlata 1000-es szamkr Iltt a gyermek kepessegetl
Iggen.

Ismerje fel s nevezze meg az sszes bankjegyet. Tudjon klnbz penzermekbl
1000 Ft-ig megadott sszeget kifizetni, 500 Ft-bl visszajrt kiszmolni, ha szksges
segdeszkzzel.

Tartalom:
Egyeb meresek: Hosszusag, tmeg, &rtartalom tanult mertekegysegeinek atvaltasa.

Tudja tvltani a tanult mrtkegysgeket, ha szksges segdeszkzzel (pl.
merszalag, vonalzo).

Geometria
Tartalom:
Skidomok (ngyzet, tglalap) kerletnek s terletnek kiszmtsa, kplete, jele,
mrtkegysge. Testek tulajdonsgainak megfigyelse, megfogalmazsa, lek szma s
hosszsga.

Tudja segdeszkz hasznlatval kiszmtani a ngyzet s a tglalap kerlett, terlett
gy, hogy az adatokat a megadott kpletbe behelyettesti. Hatrozza meg a testek fenti
tulajdonsgait.

60
"B" vltozat

Szmols -PpUpVHONpV]tWpVH

2. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Egyeztets: - formaegyeztets
- trgyak kpeinek egyeztetse (mindennapi hasznlati trgyak kpe,
fnykp rajzzal, sznes rajz fekete rajzzal)
Vlogats: - azonos csoportba tartoz trgyak szn szerinti vlogatsa tbbfel
- azonos csoportba tartoz trgyak forma szerinti vlogatsa tbbfel

Tudjon trgyakat a tartalomban megjellt szempontok szerint vlogatni, egyeztetni.

Algebra
Tartalom:
3-as szmkr: szmjegyek felismerse, trgyak szmllsa, szmjegy-mennyisg
egyeztets.

Az adott szmkrben tudjon szmjegyet szmjeggyel egyeztetni.

Sorozatok
Tartalom:
Minta alapjn soralkots egy szempont szerint, kt vltozval. 4-5 lpsbl allo
tevkenysg kvetse.

Tudjon segtsggel minta alapjn sort alkotni, egy szempont szerint, kt vltozval.
Tudjon 4-5 lepesbl allo tevekenyseget targyas Iolyamatabran kvetni.

Szmols -PpUpVHONpV]tWpVH

3. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Kicsi-nagy fogalma.

Tudjon azonos, csak meretkben klnbz targyakat nagysag szempontjabol
egymshoz viszonytani, vlogatni (pl. kicsi kocka-nagy kocka).

Algebra
61
Tartalom:
3-as szmkr gyakorlsa, elmlytse.

Tudjon 3-as szmkrben minta alapjn szmjegyet szmjeggyel, trggyal, trgykppel
egyeztetni.

Sorozat
Tartalom:
5-6 lepesbl allo tevekenyseg kvetese. Kepes vagy targyas minta alapjan soralkotas 1
szempont szerint, 3 vltozval.

Tudjon 5-6 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni. Tudjon minta alapjan
sort alkotni 1 szempont szerint, 2 vltozval.

4. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Hossz-rvid fogalma.

Tudjon azonos, csak hosszusagukban klnbz targyakat hosszusag szempontjabol
egymshoz viszonytani, vlogatni (hossz ceruza-rvid ceruza).

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 5-ig: szmjegyek felismerse, trgyak szmllsa, szmjegy-
mennyisg egyeztets.

A 3-as szmkrben tudjon mennyisget szmjeggyel egyeztetni. Az 5-s szmkrben
tudjon szmjegyet szmjeggyel egyeztetni.

Mrs
Tartalom:
"res" s "nem res" fogalma.

Tudja kt trgy kzl kivlasztani az "rest" s a "nem rest".

Sorozat
Tartalom:
5-6 lepesbl allo tevekenyseg kvetese. 3-as szamkrben a szamok nvekv es
cskken sorrendbe allitasa szamkartya hasznalataval.

62
Tudjon 5-6 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni. Allitsa nvekv
sorrendbe a szmokat 3-ig szmkrtyt hasznlva.

5. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Szemlyvel kapcsolatos lltsok igazsgrtknek megllaptsa.

Tudja eldnteni szemlyvel kapcsolatos lltsokrl, hogy azok igazak-e vagy
hamisak.

Algebra
Tartalom:
Egy s sok fogalma. Szmjegy s mennyisg egyeztetse 5-s szmkrben. Szmok
rsa 5-ig.

Tudjon 5-s szmkrben szmjegyet mennyisggel egyeztetni.

Mrs
Tartalom:
Id mulasanak erzekeltetese homokora vagy "tojasIz ora" segitsegevel. Folyadek
tltse pohrba a megadott jelig.

Ismerje Iel, hogy a homokora lepergese ill. a "tojasIz ora" csrgese, a tevekenyseg
befejezst jelzi. Tudjon pohrba a megadott jelig folyadkot tlteni.

Sorozat
Tartalom:
6-8 lepesbl allo tevekenyseg kvetese. 5-s szamkrben szamok nvekv es cskken
sorrendbe lltsa szmkrtya hasznlatval.

Tudjon 6-8 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni. Allitsa nvekv
sorrendbe a szmokat 5-ig szmkrtyt hasznlva.

6. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Targyak halmazokba rendezese klnbz szempontok alapjan (szin, Iorma, nagysag,
hosszsg).

Tudjon trgyakat megadott szempontok alapjn halmazokba rendezni.

63
Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese: 10-es szmkr. Trgyak szmllsa, szmjegy-mennyisg
egyeztets, szmjegyek felismerse. A + jel ismerete, rsa. sszeads segdeszkzzel.
Trgyak csoportostsa kettesvel, hrmasval. Szmok rsa 10-ig.

Ismerje fel a szmjegyeket 10-ig, tudjon trgyakat szmllni 5-s szmkrben.
Tudjon trgyakat kettesvel prba lltani.

Mrs
Tartalom:
Jutalomkent hasznalt azonos ertek& (1 Ft-os) penzermek, vagy zsetonok sszegy&jtese
s bevltsa a vlasztott jutalomra. A "teli" fogalma.

Legfeljebb 10-es szmkrben tudja kvetni a jutalomra bevlthat pnzrmk
mennyisgt. res s teli trgyak kzl tudja kivlasztani a telit.

Sorozat
Tartalom:

Tudjon 10-11 lepesbl allo tevekenyseget Iolyamatabran kvetni.

7. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Krnyezetevel kapcsolatos egyszer& allitasok igazsagertekenek megallapitasa. Egyenl,
ugyanannyi fogalma.

Tudja eldnteni konkret, krnyezeteben lathato, aktualisan jelen lev targyakra,
jelensgekre vonatkoz lltsokrl, hogy azok igazak-e vagy hamisak.

Algebra
Tartalom:
M&veletek vgzse (sszeads-kivons) 10-es szmkrben trgyak segtsgvel
(zsetonok, korongok). Szmjegy-mennyisg egyeztets. Szmok helye a szmegyenesen
10-ig. Szmok rsa 10-ig. A +, - s = jelek felismerse, rsa.

Tudjon 10-es szmkrben szmjegyet mennyisggel egyeztetni szmkrtyval.
Csoportostson trgyakat kettesvel, hrmasval 10-es szmkrben.

64
Mrs
Tartalom:
Pnzrmk felismerse, megnevezse s vlogatsa 10-es szmkrben. A pnz
mrtkegysge a forint.

Ismerje Iel a kvetkez penzermeket: 1 Ft, 2 Ft, 5 Ft, 10 Ft, tudja azokat minta alapjan
vlogatni.

Sorozat
Tartalom:
Szamok nvekv es cskken sorrendbe allitasa irasban vagy szamkartyak
hasznlatval.

Tudja a szamokat nvekv sorrendbe allitani 10-ig szmkrtykat hasznlva.

8. vfolyam

Gondolkods
Tartalom:
Alacsony-magas fogalma.

Tudjon targyakat es ellenyeket tapasztalati uton magassag szempontjabol
sszehasonltani.

Algebra
Tartalom:
Szamkr bvitese 20-ig: trgyak szmllsa, szmjegy-mennyisg egyeztets,
szmjegyek felismerse, rsa, sszeads-kivons trgyak segtsgvel rsban. Sok-
kevs, tbb- kevesebb fogalma, a relcis jelek ismerete, rsa.

Jl lthat mennyisgklnbsg esetn - szmlls nlkl, tapasztalati ton - tudja
trgyak mennyisgt egymshoz viszonytani (sok vagy kevs). 10-es szmkrben
targyak szamossaganak sszehasonlitasaval, ismerje Iel, ha azok egyenlk, valamint
adott szm trgyhoz tudjon ugyanannyit hozzrendelni. Ismerje fel 12-ig a
szmjegyeket, tudjon szmjegyet mennyisggel egyeztetni.

Mrs
Tartalom:
Analg rn kismutat, nagymutat felismerse, a mutatk llsbl egsz, negyed, fl
hromnegyed rk leolvassa.
Pnzrmk megnevezse, felismerse, vlogatsa 20-as szmkrben.

65
Kvesse az id mulasat a homokoran es a "tojasIz oran". Ismerje Iel az oran a
szmjegyeket, tudja megnevezni a nagymutat helyzett (melyik szmon ll).
Ismerje fel a 20 Ft-os pnzrmt.

Sorozat
Tartalom:
Szamok nvekv es cskken sorrendbe allitasa irsban, vagy szmkrtyk
hasznlatval 20-ig.

Tudja a szmokat 12-ig nvekv sorrendbe allitani szamkartyak hasznalataval.

rtkelsi mdszerek:
- folyamatos megfigyels
- a foglalkozs alatti s vgi szbeli rtkels
- vente min. 2 alkalommal rsbeli rtkels
- v eleji s v vgi felmrs
- tematikus ellenrzes, Ielmeres

Szksges s ajnlott eszkzk, tanknyvek:
szmkrtya
logikai kszlet
korong, plca
Mini-matt kszlet
gyngyk
epitjatekok (Lego, Duplo, Iakocka)
termsek
Montessori-rudak, sznes rd kszlet
merszalag
0 kezdpontu vonalzo
pnzrmk, bankjegyek
szmolgp
krnyezetben tallhat trgyak, vizulis brzolatok
pontrcsos, ngyzethls lapok a kicsinyts, nagyts tantshoz
gyurma
hmer
szemlymrleg
ktkar mrleg
,tojasIz ora, homokora, analog- s digitlis ra
trbeli testek (kocka, tglatest, gmb)
66
5. 4. Informatika

Ez a tantrgyi tanterv az tfedsek miatt egytt tartalmazza a NAT informatika
m&veltsegi anyagabol elssorban a szvegszerkeszteshez, kisebb mrtkben a jtk- s
graIikai programok hasznalatahoz szkseges, adaptalhato, elemi szint& szamitogep-
kezelsi ismereteket, s az rs - olvasas tanitasat kiegeszit es segit gepiras alapjait.

A szmtgp-kezels s gprs tantsnak cljai:
- kommunikcis eszkz biztostsa a nem- vagy nehezen beszel, a rosszul erthet
beszed&, es a kezirassal irast elsajatitani nem tudo gyermekek szamara;
- j informci-szerzesi es tanulasi lehetseg nyujtasa Iejleszt es oktatasi programok
hasznlatra val felksztssel;
- szocialis szempontbol nem megterhel szabadids tevekenyseg tanitasa;
- hatekony uj jutalmazasi lehetseg (kedvelt aktivitas) megteremtese;
- munkatevekenyseg megalapozasa jo kepesseg&, ilyen iranyu munkavallalashoz
megIelel kepessegstrukturaju es erdekldes& tanulok szamara;
- a legjobb kepesseg& tanulok szamara az Interneten keresztl trten inIormacio-
szerzes es kommunikacios lehetseg alapjainak megtanitasa;

- elemi szint& szamitogep hasznlattal kapcsolatos ismeretek s kszsgek
elsajtttatsa;
- a gprs alapjainak megtantsa;

A gprs oktats csak az "A" tagozaton, s csak a tanterv tartalmi rszben jelenik
meg, mivel ennek megtanulasa a tanulok klnbz ertelmi szintje es kezgyessge
miatt nem lehet egysges minimlis teljestmny.

Az informatika tantrgy mindkt vltozaton a 3. vfolyamon lp be, mert az anyanyelv
tantrgyban meghatrozott rs-, olvassi kszsgek ebben az vfolyamban teszik ezt
lehetve.

"A" vltozat

3. vfolyam

Tartalom:
Informatika
Szmtgp hasznlathoz szksges helyes testtarts kialaktsa.
A szvegkurzor. A szkz-billenty&.
"Caps lock" billenty& nagybet&re valto, es az "Enter" billenty& sorvalto Iunkciojanak
ismerete. Trls a "Backspace" s a "Delete" billenty&kkel.
Szamitogep billenty&zeten a nagy- es kisbet&k hasznalata, szavak masolasa.
Az egerkurzor. Az "eger" hasznalata egyes, csak a tanult ismereteket igenyl jatek-
programokban.
A tanult ismereteket igenyl jatekprogramok hasznalata.

Gprs
Gpelshez szksges helyes test- illetve kztarts kialaktsa.
67
Alaptartasbol kiindulo nagybet&s iras: ASDF-JKLE bet&kapcsolat gyakorlasa. Ehhez
kapcsoldan a jobb kz mutat-, kzeps-, es gy&r&s ujjahoz kapcsolodo bet&k (H-Z-
U-N-M, I, O-) nagybet&s irasa, e bet&kkel bet&kapcsolatok gyakorlasa.
Szokzbillenty& hasznalata a jobb hvelykujjal.

Ismerje fel s tudja kvetni a szvegkurzort a monitoron.
Ismerje a "Caps lock" es az "Enter" billenty&k Iunkciojat, tudja azokat megIelelen
hasznlni.
Tudjon szavakat (tanult szokepek kzl) nagybet&kkel egymas ala masolni.
Ismerje fel s tudja kvetni az egrkurzort a monitoron.
Legalabb egy tanult ismereteket igenyl. egyszer& jatekprogram hasznalata.

4. vfolyam

Tartalom:
Informatika
A szamitogep I Iunkcionalis kiegeszit reszei: a monitor, az eger, a klaviatura, a
lemezmeghajt.
A szamitogep bekapcsolasa, a Windows program, es azon bell a szvegszerkeszt
"Word" program, illetve egyes jtkok elindtsa.
rsjelek kzl a pont es a vessz hasznalata.
Szavak, mondatok rsa, msolsa, javtsa.

Gprs
Asdf-jkle bet&kapcsolat tovabbi gyakorlasa, ehhez kapcsolodoan bal kez mutato- s
kzepsujjahoz kapcsolodo bet&k (r-t-g-b-v, e-c) irasa, e bet&kkel bet& es
szkapcsolatok gyakorlasa. Szokzbillenty& hasznalata a bal hvelykujjal.

Tudja bekapcsolni a szmtgpet s elindtani legalbb egy, a tartalomban megadott
programot.
Tudja hasznlni az "egeret" legalbb egy, a Windows programban megtallhat, csak
"eger" hasznalatat igenyl jatek elinditasaban.
Tudjon nyomtatott (vagy kepessegeihez merten irott) bet&vel irt szavakat, mondatokat
masolni. Tudja a szavakat a szokzbillenty& segitsegevel egymastol klnvalasztani.

5. vfolyam

Tartalom:
Informatika
A szvegkurzor mozgatok es a segedbillenty&k (Controll, Alt, ShiIt) Iunkcionalis
hasznalata irasban, jatekokban. Az Escape billenty& hasznalata.
A "ShiIt" billenty& hasznalata mondatkezd nagybet&k irasahoz. Mondatvegi irasjelek
kzl a kerdjel, Ielkiltjel tanulsa. Szmok rsa.
Az "eger" hasznalata a kijellesekben. Bet&meret valtoztatasa.
A Norton Commander program, ezen bell a JATEK knyvtar elinditasa, a megIelel
jtk kivlasztsa.
Szavak, mondatok, 5-6 mondatos szvegek msolsa, nll rsa. Hibk javtsa
trlessel, majd ujra irassal, a szvegen belli sor ill. bet&- visszalpsek nlkl.
68

Gprs
Asdf-jkle bet&kapcsolat gyakorlasa kisbet&kkel, ehhez kapcsolodoan jobb kez
kisujjahoz kapcsolodo bet&k (p------&) kisbet&s irasa, e bet&kkel bet&- s
szkapcsolatok gyakorlsa.

Hasznalja Iunkciojuknak megIelelen a kurzor mozgatokat a jatekprogramokban.
Hasznalja a "ShiIt" billenty&t nagybet&k ill. irasjelek irasanal.
Tudjon mondatokat msolni, ill. szavakat, mondatokat nllan vagy tollbamondsra
rni.

6. vfolyam

Tartalom:
Informatika
A "File" mensor. Az uj oldalt es a megnyitast jelz ikonok.
Egyb ikonok hasznlata az "egr" segtsgvel.
Szavak, mondatok msolsa, kijellse, formzsa, szvegrendezs.
rsjelek tanulsa (", +, %, /, (, ), =).

Gprs
Asdf-jkle bet&kapcsolatok gyakorlasa, ehhez kapcsolodoan bal kez gy&r&s- s
kisujjahoz kapcsolodo bet&k (w-q--y-x) kisbet&s irasa, ezen bet&kkel bet&- s
szkapcsolatok gyakorlsa.
rsjelek kzl a jobb kez kzeps-es gy&r&s ujjat hasznalva a vessz es a pont irasa.

Msoljon szavakat, mondatokat. Ezek formzsban az ikonok kzl tudja hasznlni a
"flkvr", a szveg elrendezsben a balra igazts ikonokat.
Tudjon a File mensort vagy az ikonokat hasznlva j oldalt nyitni.

7. vfolyam

Tartalom:
Informatika
3,5-s lemez hasznalata. A virusmentesit program hasznalata.
Ments s nyomtats a File menpontbl s az ikonokbl. Dokumentum megnyitsa,
bezrsa, kilps. A szmtgp kikapcsolsa.
Szavak, mondatok, szvegek msolsa, formzsa, rendezse.

Gprs
"ShiIt" billenty& hasznalata jobb- es balkez kisujjaval a mondat ill. nevkezd nagybet&k
rshoz.
Szamok, irasjelek (kiveve pont, vessz), "Backspace" ill. "Delete" billenty&k
hasznalata, ugy, hogy kzben nezheti a billenty&zetet.
Szkapcsolatok gyakorlsa, keresztnevek rsa. 2-3 szavas mondatok rsa msolssal
s diktlssal.

69
Ismerje Iel a kislemezt, es tudja a megIelel helyen a gepbe helyezni. Tudjon a lemezrl
megadott dokumentumot megnyitni s elmenteni legalbb egyikvel a lehetsges
mdoknak. Ments utn tudjon dokumentumot kinyomtatni.
Tudja a dokumentumot bezrni s az adott programbl kilpni, tudja a szmtgpet
kikapcsolni.
Msoljon szavakat, mondatokat, rvid szvegeket.

8. vfolyam

Tartalom:
Informatika
Szvegek msolsa, velk val munka:
A Szerkeszts mensorbl a "Mindent kijell" menpont. Hibs lps trlse a
Szerkeszts mensor "Visszavons" menpontja, ill. az ezt jell ikon segitsegevel.
Nzet mensorbl a "Norml" s a "Nyomtatott forma" menpontok. A "Nagyts",
"Kivgs", "Beilleszts", "Msols" ikonok hasznlata.

Gprs
Szavak, szkapcsolatok, mondatok rsnak gyakorlsa, rvid szvegek rsa, a
hibtlansg szem eltt tartasaval.

Tudjon 10 mondatos szveget msolni.
Tudja vltoztatni lert dokumentumnak nzett s nagysgt a "Norml" s a
"Nyomtatott forma" menpontok, valamint a "Nagyts" ikon segtsgvel.
Tudja hasznlni a "Mindent kijell" menpontot az egsz szvegre vonatkoz kijells
esetn.

"B" vltozat

Tartalom:
- Szmtgp hasznlathoz szksges helyes testtarts kialaktsa.
- Az "eger" hasznalata rajzoloprogramban, egyes (csak "eger" hasznalatat igenyl,
egyszer&) jatekprogramokban. Az egerkurzor.
Cel: rajzoloprogramot hasznalva ertse meg az altala mozgatott "eger" es a kepernyn
megjelen abra sszeIggeset.

- Az egr hasznlata jtkprogramokban. A szvegkurzor.
Cl: Jtkprogramokban is tudja kvetni az egrkurzort a monitoron, rtse meg az
sszefggst az ltal mozgatott "egr" s az egrkurzor helye kztt.
Ismerje fel a szvegkurzort a monitoron, olyan szinten, hogy tudja vele kvetni az
rst.

- A szamitogep billenty&zeten a nagybet&k hasznalata, szavak msolsa.
Szokzbillenty& hasznalata.
Cel: Folyamatos nagybet&s irasra beallitott billenty&zettel tudjon szavakat masolni,
nalloan irni Iolyamatosan, sorvaltas nelkl, elre beallitott szvegIormaban.

- Az Enter billenty& sorvalto Iunkciojanak ismerete. A Backspace es Delete billenty&k
hasznlata.
70
Cel: Tudjon sort valtani az Enter billenty&t hasznalva. Hibait tudja javitani a Backspace
billenty& hasznalataval ugy, hogy legIeljebb 2-3 bet&t trl.
A Backspace es a Delete billenty&k hasznalataval tudjon szavakat vagy mondatokat
trlni.

Szksges s ajnlott eszkzk:
- Windows-, s azon bell Word, Write, Paintbrush programokat tartalmaz szemlyi
szmtgp
- a gepiras tanitasahoz hasznalhato bet&- es szokapcsolatok gy&jtemenye
(ajnlott tanknyv: Kkny Sndor: Gprs I-II., Tanknyvkiad 1990. - ebben
szerepl szo- es bet&kapcsolasi gyakorlatok)
- a gepiras tanitasahoz hasznalhato mondatok, szvegek gy&jtemenye (mas
tantrgyakhoz kapcsold, htkznapi tmj mondatok s szvegek)
- megIelel szint&, Windows alap, gprs tant s gyakoroltat szmtgpes
programok (hasznlat megtantsa ilyenkor kerljn bele a tananyagba)
71

5. 5. 1. Krnyezetismeret
5. 5. 2. Krnyezet-s egszsgvdelem

A Krnyezetismeret tantrgy az 1-6. vfolyamok szmra kszlt, 7. s 8. osztlyban
Krnyezet-s egszsgvdelem nven folytatdik, melyben integrltan jelenik meg a
Trsadalmi ismeretek s gyakorlatok.
A tantrgy cmek s a tmakrk rszben megegyeznek a kzpslyos rtelmi
fogyatkos tanulk szmra kiadott kerettantervben foglaltakkal. Ezen kvl az
autizmussal el tanulok specialis szksegleteihez alkalmazkodva magaba Ioglaljak a
NAT "Az ember es tarsadalom" m&veltsegi terletbl a tarsadalmi ismeretek es az
emberismeret "Minimlis teljestmnyeinek" feldolgozhat elemeit. Az "Ember s
termeszet" valamint a "Fldnk es krnyezetnk" m&veltsegi terletek tartalmara epl
s integrlt formban egyesti az elemi biolgiai, fizikai, kmiai, egszsgtani s
fldrajzi ismereteket.
A tananyag koncentrikus szerkesztese lehetve teszi az ismeretek Iokozatos bviteset.
A tananyagvlaszts sorn meghatroz szempont volt, hogy csak azokat az ismereteket
ajnlott tantani, amelyekhez kapcsoldan azok gyakorlati alkalmazsra is azonnal sor
kerl. A kvetelmnyek meghatrozsakor tisztban kell lennnk azzal, hogy az
ismeretek nll alkalmazsa csak elemi szinten vrhat el tanulinktl.

A krnyezetismeret tantrgy tanulsa sorn a gyermek szerezzen ismereteket trgyi s
szemlyi krnyezeterl, az azokban lezajlo Iolyamatokrol, ismereteit mindennapi
elethelyzetekben mozgositani es lehetseg szerint alkalmazni tudja.

A Krnyezetismeret valamint a Krnyezet- s egszsgvdelem tantrgyak feladata,
hogy a kvetkez temakrkben ismereteket nyjtson, kpessgeket, kszsgeket
alaktson ki:

Tmakrk A vltozat B vltozat

AZ EMBER S KRNYEZETE 1-8. vfolyam 1-8. vfolyam
Trgyi krnyezet 1-6. vfolyam 1-8. vfolyam
Tjkozdsi alapismeretek 2-5. vfolyam
Idbeli tajekozodas 1-6. vfolyam 1-8. vfolyam
Trsadalmi krnyezet, nismeret 1-8. vfolyam 1-8. vfolyam
Kzlekedsi ismeretek 1-8. vfolyam 1-8. vfolyam
Lakhelyismeret 7-8. vfolyam
AZ EL TERMESZET
ALAPISMERETEI 2-6. vfolyam 2-8. vfolyam

TESTNK, ELETM%KDESEINK,
EGSZSGNK 2-8. vfolyam 4-8. vfolyam

Mdszertani alapelvek:
Az autizmussal el tanulok specialis ismeretszerzesi nehezsegei miatt a tanitas soran
nem szamithatunk a gyermekek elzetes megIigyeleseire, elmenyeire, ezert a kzvetlen
tapasztalsra kell a hangslyt fektetni. Trekedni kell arra, hogy a gyermek az
ismeretszerzs minden fzisban azon a helysznen, olyan helyzetben szerezzen
72
tapasztalatokat es tanuljon uj keszsegeket, ahol azokat a kesbbiekben Iel kell
hasznlnia.

1. vfolyam
A s B vltozat megegyezik.

AZ EMBER S KRNYEZETE

Trgyi krnyezet
Tartalom:
A krnyezetben tallhat trgyak tulajdonsgainak s hasznlatnak cselekvses,
tapasztalati uton trten megismerese az sszes erzekszerv segitsegevel: a targyak
szne, mintzata, alakja, fellete, ze, hangja, szaga, halmazllapota, hmerseklete.
Az alapsznek.

Tudjon krnyezeteben elIordulo targyakat a megadott szempontok szerint egyeztetni,
vlogatni, sorrendbe rakni, prostani.

Trsadalmi krnyezet, nismeret
Tartalom:
Sajt keresztnv, csaldtagok keresztneve, osztlytrsak, tanrok keresztneve.
Fbb testreszek: (Iej, nyak, mell, has, hat, kar, lab) megmutatasa sajat testen es mas
szemlyeken. Bal s jobb oldal elklntse sajt testn.

Sajt keresztnevre odaforduljon.

Idbeli tajekozodas:
Tartalom:
Az idjaras jelensegeinek kzvetlen megIigyelese, megtapasztalasa.

Minimlis teljestmny az A vltozaton val tovbbhaladshoz :
Vegyen reszt az idjarassal kapcsolatos megIigyeleseken.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Az utcai kzlekedes elkeszitese. A pedagogus kereseinek ,Allj meg! ,Gyere ide!
Maradj mellettem! teljestse zrt terleten (osztlyterem, plet, udvar) bell.

Zart terleten pedagogus keresere alljon meg, menjen oda a Ielntthz es maradjon ott
vagy haladjon a pedaggus mellett.

Minimlis teljestmny a B vltozaton val tovbbhaladshoz:
Vegyen reszt az egyeni Iejlesztesi tervenek megIelelen a Ioglalkozasokon.
73
"A" vltozat

2. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
A kevert szinek, a Iekete es a Ieher. Gmbly& es szgletes targyak. Sima es erdes
fellet. A trgyak egymshoz viszonytott mretei. Az ltala hasznlt kzlekedsi
eszkzk felismerse s megnevezse. A trgyak rszei, a rsz-egsz viszony. A
folykony s szilrd halmazllapot.

Tudjon megnevezni 6-8 tanult sznt trgyakon. Kt adott trgy kzl tudja megmutatni
a kicsit, nagyot, hosszt, rvidet.
Tudja elklniteni a Iolyekony halmazallapotot a tbbitl.

Tjkozdsi alapismeretek
Tartalom:
A trgyak alaprajznak elksztse krlrajzolssal, az alaprajz s a trgy egyeztetse.

Tudja egyeztetni nhny, gyakran hasznlt trgy alaprajzt a trggyal

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras jelensegeinek kzvetlen megIigyelese, megtapasztalasa. Az altala jol
eszlelhet jelensegek megIogalmazasa (st a nap, esik az es, esik a ho)

Tegyen nll megallapitasokat az idjarasra vonatkozoan.

Tartalom:
Nv, lakcm, csaldtagok neve. Az osztlytrsak, a tanrok neve. Sajt testrszei.

Mutassa meg Ibb testreszeit. Tudja a nevet, eletkorat, lakcimet, (helysg, utca)
szleinek, testvreinek nevt.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Tapasztalatok gy&jtese a gyalogos kzlekedesrl az iskola krnyeken. A jarda, az uttest
megismerse.

tudjon adott hosszsg tszakaszon a pedaggus mellett haladni, s krsre megllni.

74
AZ EL TERMESZET ALAPISMERETEI

Tartalom:
Ismerkedjen a krnyezetben tallhat nvnyekkel, llatokkal s azok nevvel.
A nveny es allat Iogalmak bevezetese. Csoportositas IIogalmak szerint (nvenyek,
llatok).
Az altala Iogyasztott gymlcsk ehet es nem ehet reszeinek elklnitese.

Legyen kepes segitseggel egyszer& megIigyeleseket vegezni a kzvetlen krnyezeteben
el nvenyekrl es allatokrol. Legyen kepes egyszerre egy adott szempont szerint
egyszer& valogatasokat, csoportositasokat vegezni.

TESTNK, ELETM%KDESEINK, EGESZSEGNK

Tartalom:
A fej rszeinek (szj, szem, orr, fl, haj, arc, homlok, fogak, nyelv ) megmutatsa sajt
testn s ms szemlyeken. Testrszeinek megfigyelse tkr eltt. Paros testreszek.
Bal- s jobboldal elklntse sajt testn.

Legyen kepes megmutatni a Ibb testreszeket nmagan es masokon.

3. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
A krnyezetben talalhato targyakkal kapcsolatos ismeretek bvitese, egymashoz
viszonytott helyzetk meghatrozsa. A trgyak egymshoz viszonytott mretei, slya.
A szinek vilagos es stet arnyalatai. A Iolyadek es szilard halmazallapotu anyagok Ibb
jellemzi.

A megadott szempontok szerint tudja Ielsorolni egy ismert targy jellemzit, es
csoportostani az ltala hasznlt trgyakat. Tudjon kt trgyat a tanult mdon
sszehasonltani.

Tartalom:
A trgyak kicsinytett alaprajza. A tanuloasztal, az etkezasztal es a rajtuk talalhato
trgyak kicsinytett alaprajza.

Egyeztesse a tanult trgyak kicsinytett alaprajzt a trggyal, illetve a trgy kpvel.

Idbeli tajekozodas
75
Tartalom:
Az idjaras jelensegeinek megIigyelese hideg van, meleg van, kds az id.
Napszakok (reggel, deleltt, del, delutan, este) jellegzetessegei a hozzajuk kapcsolodo
cselekvsek megfigyelse.

Legyen kepes az idjaras elemeinek vonatkozo megallapitasokbol a megIelelt
kivlasztani. Egy napszakhoz, egy tevkenysget rendelni.

Tartalom:
A tanulo kls tulajdonsagai. Fiu-lny megklnbztetse. A csaldi relcik,
kapcsolatok-szlk, testverek, nagyszlk. Az osztalytrsak, a tanrok neve. Az
iskolban dolgoz szemlyek foglalkozsuk szerint. Csaldi nnepek is hozzjuk
kapcsold trgyak sszekapcsolsa.

Jellemezze egy-egy szval klsejt (testmagassg: alacsony, magas hajszn, szemszn)
Tudja a nemet. Tudja csaladjaban a rokoni kapcsolatokat,(szlk, testverek,
nagyszlk) tanarai, tarsai nevet.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
A gyalog kzlekeds szablyai az iskola krnykn. tkels az ttesten kzlekedsi
jelzlampaval ellatott gyalogatkelhelyen.

A pedagogus keresere atkeles eltt alljon meg a jarda szelen, es jelezze, ha atkelhet.


Tartalom:
A krnyezetben tallhat llatok mozgsnak (jrs, mszs, ugrs, repls),
kltakarojanak (toll, szr) a kltakaro szinenek, testreszeinek megIigyelese,
sszehasonltsa, hangjnak megfigyelse s felismerse.
A kzvetlen krnyezeteben el nvenyeknek: Iak, bokrok, viragos nvenyek IIogalom
al sorolsa az ismertebb fajok felismerese, megnevezese, Ibb reszeik megnevezese,
jellemzik.

Legyen kepes iranyitott megIigyeleseket vegezni a krnyezeteben el nvenyekrl es
llatokrl.
Legyen kpes egy adott szempont szerint sszehasonltsokat, csoportostsokat
vgezni.


Tartalom:
76
Az ismert testreszek krenek bvitese (csip, comb, nemi szerv, stb.). A Iiu lany
megklnbztetese. Az erzekeles Iolyamatanak es az erzekszervek elemi szint&
ismerete. Az zlels szerve a nyelv, a savanyu, keser&, edes, sos iz. A tapintas es h
erzekeles szerve a br, a hideg a meleg az erdes es sima Iellet. A szaglas szerve az orr,
kellemes illatok, kellemetlen szagok. A halls szerve a fl, hangos s halk hangok a
hallkszlk szerepe. A lts szerv e a szem, ltshibk, a szemveg szerepe.
Az ismeretek felhasznlsa az egyes nkiszolgl tevkenysgek sorn.

A tanult jegyek alapjn tudja, hogy melyik nemhez tartozik. Tudja megmutatni a tanult
testrszeit s szerveit nmagn. Ismereteit hasznlja az nkiszolgl tevkenysgek
(ltzs, tisztlkods, tkezs) kzben.

4. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
Az iskola helyisgeinek berendezsi trgyai, egymshoz viszonytott helyzetk. Az
egyes helyisegekben vegezhet tevekenysegek. Az altala hasznalt targyak anyaga, a Ia,
Iem, papir, m&anyag, veg, porcelan, br, textil Iogalmak bevezetese.
Az elektromos arammal m&kd targyak, eszkzk hasznalata. A hazi teleIon es
hasznlata.
Az anyagok fizikai vltozsnak megfigyelse ts, nyoms, hajlts hatsra s
etelkeszites kzben: elszinezdes, Ielaprozodas, keveredes, oldodas. A termikus
klcsnhats elemi rtelmezse: a forr folyadktl az edny is felmelegszik. A vz
klnfle llapotnak rzkelhet jegyei: jeg, gz, hideg- s melegvz. Az ivvz: az
ihat s nem ihat vz elklntse.

Tudja megnevezni az iskola helyisgeiben tallhat trgyakat, azok helyt, anyagt.
Tudja az egyes tevkenysgek helyt az iskolban. rtse a helyzetre vonatkoz
viszonyszavakat: eltte, mgtte, alatta, Iltte, mellette, kzel, tavol. Vegye eszre, es
nevezze meg az anyagok tanult fizikai tulajdonsgainak megvltozst.

Tartalom:
A tanterem alaprajza: a nylszrk, a btorok helye, egyes tevkenysgek helynek
bejellse.

A sajt helyt jellje be a tanterem alaprajzba, amelyen a btorok helye is fel van
tntetve.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras elemeinek (napsugarzas, hmerseklet, csapadek, szel) iranyitott
megIigyelese, jellemzi (pl.: szital, esik, mlik, zuhog).A viz megIigyelese a
77
termeszetben pl. pocsolya, es, ho, jeges. A het napjainak neve, sorrendje, munka es
pihennapok elter napirendje.

Legyen kepes az idjaras elemeire vonatkozo megallapitasokbol a megIelelt
kivalasztani. A het napjai kzl tudja a munkanap es pihennapokat elklniteni.

Tartalom:
A sajat testenek jellemzi, (testmagassag, testalkat, szemszn, haj) sszehasonltsa ms
szemllyel. A sajt testmagassg nvekedsnek megfigyelse. Ruhzat. Rokoni
kapcsolatok. Kszns. A tanul egy napja (tevkenysgek, helysznek). Az iskola
neve, cme. Otthoni laks, berendezsi trgyak, otthoni tevekenysegek. A krnyezetebl
ismert foglalkozsok (pl. bolti elad, orvos, fodrsz, stb.), s szlei foglalkozsa.

Legyen kpes csaldjn belli rokonsgi kapcsolatok felismersre, megnevezsre.
Ksznjn ismert szemlyeknek az eletkoranak es a helyzetnek megIelelen.
Jellemezze sajat magat a tanult szempontok szerint, hasonlitsa ssze testenek jellemzit
ms szemllyel. Napirendje segtsgvel tudja, hogy milyen tevkenysgeket vgzett el
egy napon bell, mindezt hol, milyen eszkzkkel tette. Tudja iskolja cmt (helysg,
utca).Otthonnak alaprajzba ragassza be a berendezsi trgyak alaprajzt. Sorolja fel,
hogy mit szeret otthon csinlni.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
A gyalogos kzlekeds szablyainak megismerse, tkels ttesten az iskola krnykn.
A haladas megIelel tempoja.

Pedagogus keresere alljon meg a jarda szelen, es jelezze ha jarm& kzeledik.


Tartalom:
A nvenyek reszei: elemzes, keprl Ielismeres, azonositas, megnevezes, resz es egsz
viszonya.
A nvnyek vltozsnak megfigyelse az egyes vszakokban, s a vltozssal
kapcsolatos kifejezsek megismerse (lehull, virgzik, zldell, megrik).
A krnyezet llatainak megadott szempontok szerinti megfigyelse, csoportokba
rendezsk: az llatok utdai, szaporodsuk, a kicsinyek gondozsa.

Legyen kpes egy nvnyt vagy egy llatot tbb adott szempont alapjn megfigyelni,
egy msik nvnnyel ill. llattal sszehasonltani. Legyen kpes a rsz-egsz viszony
felismersre a tanult ismeretek krben.

78

Tartalom:
Az emberi szervezet egeszsegestl elter allapotai. A leggyakoribb betegsegek
(fogszuvasods, lgti megbetegedsek, gyomorronts, stb.) srlsek (vgs, szrs,
gs) s tneteik (lz, khgs, ntha, torokfjs, hasmens, hasfjs, hnys,
felhorzsolds, vrzs). Viselkedsi szablyok az egyes betegsgek esetn, otthon, az
orvosnl, a krhzban. A nemek (frfi-n) es a Ielnttkor-gyermekkor elklntse.

Nevezze meg, hogy melyik testresze Iaj. Az altala ismert szemelyekrl tudja
megmondani, hogy IerIi vagy n, Ielntt vagy gyermek koru, es ksznjn ennek
megIelelen.

5. vfolyam


A trgyi krnyezet
Tartalom:
A viz Iorrasa. a parolgas, a gz halmazallapot. Az eges, az eghet anyagok. A t&z
pusztitasa, megelzes, t&zoltas. A teleIon hasznalata varosi hivasra. A
seglyhvszmok.
A tgabb krnyezet megismerse. Az iskola s krnykn tallhat pletek. A
fontosabb inIormacios es IigyelemIelhivo tablak, teleIonIlkek, hulladekgy&jtk,
korltok, piktogramok. Az iskola kzvetlen kzelben tallhat gygyszertr, a kzeli
park, jtsztr. Tmegkzlekedsi tvonalak s megllhelyek az iskola krnykn.
Ismerkeds a kzlekedsi eszkzkkel: szemlyszllt eszkzk, tmegkzlekedsi
eszkzk.

Ismerje az iskola epletenek kls jellemzit, az iskola krnyeken talalhato szamara
Iontos kzlekedesi jelztablakat, a hulladekgy&jtk hasznalatat, a jrdaszli korltok
szerept, a legfontosabb informcikat hordoz piktogramok jelentst. Ismerje fel s
nevezze meg a szemlyszllts s a tmegkzlekeds eszkzeit. Tudjon segtsggel
telefonon ismert szemlyt hvni.

Tartalom:
Az iskola alaprajza: a helyisgek s egymshoz viszonytott helyzetk. tvonalak a
tevkenysgek helysznei kztt.

Tudja megnevezni az iskola alaprajzn az egyes helyisgeket.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az evszakok, honapok neve, jellemz idjarasuk.

79
Tudja, hogy az adott idpontban melyik evszakban es honapban jarunk. Tudja adott
megallapitasok kzl az aktualis evszakra jellemzket kivalasztani. Evszakokhoz
kapcsold nnepeket ismerje.

Tartalom:
Testmeretek (kar hossza, derekbseg, lab merete, testsuly) valtozasainak megIigyelese.
Az emberi let szakaszai, sajt lettrtnet. Kzlekedsi tvonal az iskolba, haza.

Figyelje meg, hogy az vek mlsval hogyan vltoznak testmretei. Tudja, hogy eddigi
lete sorn milyen letszakaszokban jrt mr (fnykpek, videofelvtelek segtsgvel)
s most hol tart. Naptrba jellje be csaldtagjai, csoporttrsai s sajt szlets - s
nevnapjat. Pedagogus segitsegevel keszitsen az alkalomhoz es szemelyhez ill egyszer&
ajndkot. Sorolja fel, milyen kzlekedsi eszkzkkel jut el az iskolba, illetve haza.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Gyalogos kzlekedes az iskolatol tavolabb lev helyszinekre.
A tmegkzlekedesi eszkzk es a mozgolepcs hasznalatanak szabalyai. Fel- s
leszlls, kapaszkods.

Pedaggus krsre lljon meg a jrda szln s jelezze, ha balesetmentesen t lehet
kelni az ttesten. Pedaggus segtsgvel tartsa be a tmegkzlekedsi eszkzk s a
mozgolepcs hasznalatanak tanult szabalyait.


Tartalom:
A nvenyek egyedIejldese soran bekvetkez valtozasok megIigyelese.
Legfontosabb zldsgflinket ad nvnyeink: paprika, paradicsom, fejeskposzta,
sargarepa, burgonya, vrshagyma ehet reszeinek megismerese. A zldsegIelek
jelentsege taplalkozasunkban. A zldsegIelek Ielhasznalasa a klnbz etelek
elksztsnl.

Tudja segtsggel a megismert zldsgflket a tanult mdon felhasznlni.

Tartalom:
Az emberi elet els negy szakasza: ujszlttkor, csecsemkor, kisgyermekkor,
kisiskolskor.
Az egyes letszakaszok idtartama, Ibb jellemzk , meretbeli, alakbeli valtozasok.

80
A krnyezeteben el, ismert gyerekekrl allapitson meg jellemzket adott szempontok
alapjn.

6. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
Az iskolakrnyk trkpe, az iskola, az utca, a szomszdos s szemkzti pletek helye.
Az, utca neve, az pletek hzszma. Sajt otthonnak kzvetlen krnyezete,
postahivatal, zletek, gyogyszertar, orvosi rendel, tmegkzlekedesi megallohelyek
ismerete. Sajt lakohely es az iskola helye Budapest terkepen. Az irott sajtobol idjaras-
jelents elolvassa, adott szempont alapjn a lakhelyre vonatkoz informcik
gy&jtese, egyszer& kvetkeztetesek levonasa az ltzkdessel es a tervezett
programokkal kapcsolatban.

Az iskolakrnyek terkepen jellje be az iskolaepletet es az odavezet utvonalakat.
Otthonnak krnykn, vagy ms helyszneken el tudjon jutni a tanult helysznekre. A
hmersekletre, csapadekra vonatkozo inIormaciok kivalasztsa, gyakorlati
kvetkeztetsek levonsa segtsggel.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras huzamosabb (egy hetig tarto) megIigyelese es jegyzetelese adott
szempontok alapjan. A hmer leolvasasa, a hmerseklet napi valtozasainak
megfigyelse sajt mrsek alapjn.

A megfigyels eredmnyt legyen kpes a tanult mdon lejegyezni.

Tartalom:
Ruhazat. A serdlkor lathato testi valtozasai. A nemiseggel kapcsolatos alapvet
viselkedsi szablyok. A sajt tevkenysgek elemzse a kapott segtsg mrtke s
mdja szerint. Kzssgi nnepek.

Tudja, hogy a ruhazat kivalasztasa eletkortol, alkalomtol, idjarastol Igghet. Ismerje,
hogy az egyes ruhadarabok milyen alkalomhoz, letkorhoz illenek, segtsggel vlassza
ki ennek megIelelen ruhazatat. Ismerje Iel magan a serdlkorral kapcsolatos
valtozasokat es segitseggel tartsa be a nemiseggel kapcsolatos alapvet viselkedesi
szablyokat. Ismerje fel segtsggel, melyik tevkenysgeket kpes mr nllan
elvgezni, miben, mit, s mennyit kell segteni.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
81
Viselkedsi szablyok a tmegkzlekedsi eszkzkn. A balesetek okai,
kvetkezmenyei, megelzesk lehetsegei. Udvariassagi szabalyok a tmegkzlekedsi
eszkzkn, az lhely elIoglalas es atadas szabalyai. A menetjegy hasznalata.

Tudjon pedaggus segtsgvel gy utazni, hogy viselkedse ne legyen balesetveszlyes
es ne keltsen Ielt&nest, kezelje menetjegyet.

AZ EL TERMSZET ALAPISMERETEI

Tartalom:
Legismertebb hazai gymlcsIeleink (pl.: szilva, alma, krte, szl, barack)
megismerese, eresi idejk. Deligymlcsk. A gymlcsk jelentsege
tpllkozsunkban.
Nehany haz krl el allat (kutya, macska) testIelepitese, letmdja. A kutya- s
macskatarts szablyai, az llatokkal val helyes bnsmd.

Ismerje a tanult gymlcsflket s felhasznlsuk nhny mdjt.


Tartalom:
Serdlkor A nemi eres Iolyamata, s megnyilvnulsai, a lthat testi vltozsok, a
mutalas. A pattanasos br apolasa. A menstruacio, a magmles es az ezekkel
kapcsolatos higiniai szablyok.
Az emberi elet szakaszai: az iIjukor a Ielnttkor, az regkor. A Ielntte valas testi jegyei
(mindket nemben), a kls es bels nemi szervek. Az egyes eletszakaszok idtartama es
jellemzi (biologiai valtozasok, tarsadalmi sszeIggesek). A masik nemmel
kapcsolatos alapvet viselkedesi szabalyok (kzeledes, elharitas).

Ismerje Iel magan a serdlkorral kapcsolatos valtozasokat. Segitseggel tartsa be az
ezekkel jaro higieniai szabalyokat. Tudja, hogy a krnyezeteben el szemelyek melyik
letszakaszban vannak. Ismerje, s segtsggel tartsa be a msik nemmel kapcsolatos
alapvet viselkedesi szabalyokat.

KRNYEZET S EGSZSGVDELEM
7. vfolyam


Lakhelyismeret
82
Tartalom:
Budapest helye Magyarorszg trkpn. Tjkozds Budapest trkpn: a Duna, hidak,
pesti oldal, budai oldal, kerletek jellese, rviditesek. Ismersk, rokonok lakohelye a
trkpen, a gyermek ltal ltogatott helyek (uszoda, llatkert, Gyermekvast,
muzeumok) es az odavezet utvonalak bejlese es megtervezese a terkepen.
A televizio idjaras-jelentsnek megfigyelse, adott szempontok alapjn a lakhelyre
vonatkozo inIormaciok gy&jtese a masnapi idjarassal kapcsolatban. Egyszer&
kvetkeztetsek levonsa az ltzkdssel s a lehetsges programokkal kapcsolatosan.

Budapest trkpn segtsggel jellje be az ismert celhoz vezet utvonalat, es Ielntt
segitsegevel jusson el oda. A hmersekletre es csapadekra vonatkozo inIormaciok
gy&jtese, kvetkeztetesek levonasa segitseggel.

Tartalom:
Nemek kztti klnbsgek. A serdlkor testi valtozasai (br, testmeretek, testapolas,
hajviselet, ruhazat). A serdlkor viselkedesi valtozasai.
Szakorvosi rendelk, korhazak, gyeleti rendek ismerete.

Tudja es ismerje Iel a IerIi es a n kztti testi klnbsegeket. Tudja, hogy a serdlkor
milyen testi valtozasokkal jar egytt, segitseggel vegezze el a testapolasi m&veleteket.
Segtsggel tartsa be a msik nemmel kapcsolatos viselkedsi szablyokat.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Brletvlts s hasznlat. Az ellenr munkaja. A gyalogos kzlekedes szabalyai a
lakhelye krnykn az ltala hasznlt tvonalakon. Kzlekeds az iskola s a
lakhelye kztt. Udvariassgi szablyok a tmegkzlekedsi eszkzkn fel- s
leszllsnl. Menetjegyvlts.

Valtsa meg berletet pedagogus segitsegevel. Tudja, hogy az ellenr keresere Iel kell
mutatnia rvnyes brlett, vagy menetjegyt.
Segtsggel vltsa meg s hasznlja a menetjegyt. A tmegkzlekedsi eszkzkn
Ielntt segitsegevel tartsa be a tanult kzlekedsi, udvariassgi s viselkedsi
szablyokat. Figyelje a megllkat, tudja hol kell leszllnia.

Tartalom:
Az ember szaporodsa, a terhessg. A nemi let, fogamzsgtls, nkielgts.

Legyenek ismeretei a gyermekvallalas biologiai es tarsadalmi Ielteteleirl.

83

8. vfolyam


Lakhelyismeret
Tartalom:
Tajekozodas Magyarorszag domborzati terkepen a I vilagtajak segitsegevel.
Magyarorszg nagy tjai, vzrajza.
Az irott sajtobol es a televizio idjaras elrejelzesebl adott szempontok alapjan
inIormaciok gy&jtese nehany napra elre lakohelyere vonatkozoan.
Tjkozds Magyarorszg kzigazgatsi trkpn, a megyk elhelyezkedse.
Teleplsek, legfontosabb kzutak s vastvonalak jellse.
Idjarassal kapcsolatos inIormaciok gy&jtese az orszag mas terleteirl is. Segitseggel
egyszer& gyakorlati kvetkeztetesek levonasa utazassal, ltzkdessel kapcsolatosan.

Tudjon Magyarorszag domborzati terkepen tanult helyeket megmutatni. Az idjaras
elrejelzesbl segitseggel vonjon le teleplesere vonatkozo kvetkezteteseket a
kvetkez nehany nap lehetseges programjaival kapcsolatban.
Egy vidki utazs tervezsekor a trkpen segtsggel keresse meg a clllomst s az
odavezet utvonalat, segitseggel Iigyelje az idjaras elrejelzest.

Tartalom:
Ismeretszerzes modjai, lehetsegei. A nap esemenyeinek ertekelese. Tevekenysegek
elemzse a kapott segtsg mrtke s mdja szerint.

Tudja, hogy feladatai elvgzshez honnan s hogyan kaphat segtsget. Tudjon a
helyzeteknek megIelelen segitseget kerni. Gondolja at a nap esemenyeit, s dntse el,
mi volt szmra kellemes, mi nem. Mi okozott rmet, mi bosszantotta fel. Pedaggus
segtsgvel keresse meg ennek okait. Ismerje fel, melyik tevkenysgeket kpes mr
nllan elvgezni, miben, mit s mennyit kell segteni. Segtsggel fogalmazza meg,
hogy az nllsg elrshez mit kell mg megtanulnia.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Kzlekeds Budapest krnykn HV-vel, jegyvlts, a kalauz munkja. Tvolsgi
tmegkzlekeds (vonat, autbusz) tvonalak, plyaudvarok, menetrend.

Kzlekedjen pedaggus felgyeletvel a tanult viselkedsi, s udvariassgi
szabalyoknak megIelelen a HEV-en is. Tudja, hogy a kalauz krsre t kell adnia
menetjegyt kezelsre.
Felgyelet mellett tartsa be a tanult kzlekedsi, viselkedsi s udvariassgi
szablyokat.

84
TESTNK, LETM%KDESEINK, EGESZSEGNK

Tartalom:
Az ember szervezete, szervei, m&kdesk. Az egyes szervek es eletm&kdesek
kapcsolata, elhelyezkedse testnkben. Az egyes szervek lehetsges betegsgei s
megelzesk. A br, a mozgas, a legzes, a taplalkozas szervrendszere.
Az ember szervezete, szervei, m&kdesk. Az egyes szervek es eletm&kdesek
kapcsolata, elhelyezkedse testnkben. Az egyes szervek lehetsges betegsgei s
megelzesk. A keringes, a kivalasztas szervrendszere, az idegrendszer. Az
elssegelynyujtas alapismeretei, az egyszer& hamserlesek ellatasa. Ismerkedjen meg a
mentlada tartalmaval, hasznalataval, baleset eseten Ielnttet, mentket ertesitsen.

Tudja, hogy a tanult szervek hol helyezkednek el testben. Ismerje az ezekhez
kapcsolodo legIontosabb betegsegeket, a megelzes lehetseges modjait. Szoljon az
iskola egy dolgozjnak, ha srls ri.

B vltozat

2. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
A mindennapi eletben leggyakrabban elIordulo targyak, hasznlatuk (tkezs).

Idbeli tajekozodas
Tartalom:

Tartalom:
Sajat neve, szlk neve. Sajat es sz&kebb csaladja tagjainak Ielismerese Ienykepen.
Fbb testrszek.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Az utcai kzlekedes elkeszitese, a tanult keszsegek szinten tartasa.


Tartalom:
Ismerkedjen a krnyezetben tallhat nvnyekkel, llatokkal.

Vegyen reszt a Ioglalkozasokon. Tudja etkezes soran Iunkcionak megIelelen hasznalni
az eszkzket. Fenykepen segitseggel mutassa meg magat es sz&kebb csaladjanak
85
tagjait (apa, anya, testvrek). Zrt terleten a pedaggus krsre lljon meg, menjen
oda a Ielntthz, maradjon ott vagy haladjon a pedaggus mellett.

3. vfolyam.


Trgyi krnyezet
Tartalom:
A minden napi eletben elIordulo targyak hasznalatuk (etkezes, tisztalkodas,
ltzkds)
Berendezesi targyak (konyha, Irdszoba, szoba)

Idbeli tajekozodas
Tartalom:

Tartalom:
Tanrainak, osztlytrsainak, tgabb csaldja tagjainak felismerse fnykpen.
Osztalytarsak, tanarok, nagyszlk neve. A fej rszei.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Gyalog kzlekeds az iskola krnykn.


Tartalom:
Krnyezetben tallhat llatok s nvnyek megfigyelse.

Vegyen rszt a foglalkozsokon. Tudja nkiszolgls sorn a trgyakat a tanult
Iunkcionak megIelelen hasznalni. Keresre mutassa meg Ienykepen a tartalomban
megjellt szemlyek kzl a tanr ltal megnevezetteket. Tudjon adott hosszsg
tszakaszon a pedaggus mellett haladni, s krsre megllni. Legyen kpes segtsggel
egyszer& megIigyeleseket vegezni a kzvetlen krnyezeteben el nvenyekrl,
allatokrol es az idjarasrol.

4. vfolyam

Trgyi krnyezet
Tartalom:
A krnyezetben tallhat trgyakkal kapcsolatos ismeretek bvitese, (hazi munka,
m&hely, udvar, tornaterem)
Az iskola minden helyisge.
86
Alapsznek.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras elemeinek iranyitott megIigyelese (napsugarzas, csapadek)

Tartalom:
Az iskola plete.


Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
tkels az ttesten.


Tartalom:
Az el termeszet nagy csoportjai: nveny, allat, ember. Krnyezeteben talalhato
nvnyek s llatok irnytott megfigyelse. Viselkedsi szablyok a nvnyekkel s az
llatokkal kapcsolatban.


Tartalom:
Fbb testreszek es a Iej reszeinek megmutatasa sajat testen es mas szemelyeken.
Testreszeinek megIigyelese tkr eltt. Bal es jobboldal elklntse sajt testn.

Vegyen rszt a foglalkozsokon. Tudja a tevkenysgeket s a hozzjuk kapcsold
eszkzket egyeztetni. Segtsggel tallja meg a csoportszobn (tantermen) kvli
tevkenysgek helyszneit.

lljon meg a jrda szln s vrjon pedaggus tkelsre vonatkoz jelzsre. Legyen
kpes a krnyezetben tallhat tanult nvnyeket s llatokat rluk kszlt rajzzal s
fnykppel azonostani. Segtsggel tartsa be a tanult viselkedsi szablyokat.
Mutassa meg a Ibb testreszeket es a Iej reszeit magan es masokon.

5. vfolyam


87
Trgyi krnyezet
Tartalom:
Alapsznek, fekete-fehr.
A tgabb krnyezet megismerse. Az iskola kzvetlen krnykn. A mindennapi
eletben elIordulo targyak, hasznlatuk. Ruhadarabok csoportostsa. Irnytott
megIigyelesek a targyak halmazallapotarol, hmersekleterl.
Veszlyforrsok.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras elemeinek iranyitott megIigyelese (hmerseklet, szel).
Napszakok s hozzjuk kapcsold cselekvsek.

Tartalom:
Mindennapos tevkenysgek felismerse.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
Atkeles az uttesten kzlekedesi jelzlampaval ellatott gyalogatkelhelyen.

Tartalom:
Gymlcsk, zldsegek, a nvenyek ehet es nem ehet reszeinek elklnitese.
Szobanvnyek s gondozsuk. Krnyezetben tallhat llatok irnytott
megfigyelse.
Viselkedsi szablyok a nvnyekkel s az llatokkal kapcsolatban.

TESTNK, ELETM%KDESEINK, EGSZSGNK
Tartalom:
Az ismert testreszek krenek bvitese, a nemek megklnbztetese.

Vegyen rszt a foglalkozsokon.
Ismerje az iskola helyisgeiben tallhat trgyakat, azok helyt. Tudja sajt
ruhadarabjait kivlogatni, fels es also ruhazatat megklnbztetni.
Magarol es ismert szemelyekrl szolo mindennapi tevekenysegeket abrazolo Ienykepek
kzl adja oda a megnevezettet.
A gyalogos kzlekedes szabalyainak megIelelen alljon meg atkeles eltt a jarda szelen.
Tudja az ltala Iogyasztott gymlcsk es zldsegek ehet es nem ehet reszeit
elklnteni.
Csoportositson I Iogalom szerint kepeket (ember, nveny, allat). Segitseggel tartsa be
a tanult viselkedsi szablyokat.
A tanult jegyek alapjn tudja, hogy melyik nemhez tartozik. Tudja megmutatni a tanult
testrszeket nmagn. Ismereteit hasznlja az nkiszolgl tevkenysgek kzben.

6. vfolyam
88

Trgyi krnyezet
Tartalom:
Kevert sznek. A tgabb krnyezet megismerse. Az iskola krnyke. A krnyk
zletei, nehany jellemz arucikk vasarlasa. A mindennapi eletben elIordulo targyak,
hasznlatuk. Tisztlkodsi eszkzk. Veszlyforrsok.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Az idjaras elemeinek iranyitott megIigyelese. A viz megIigyelese a termeszetben (es,
h, jg, pocsolya).
A ht napjai. A munka-es pihennapok elter napirendje.

Tartalom:
Tevkenysgek s helysznek. Iskola krnyke.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
A gyalogos kzlekeds szablyai: tkels az ttesten. A tmegkzlekedsi eszkzk
hasznlata: elemi viselkedsi szablyok a tmegkzlekedsi eszkzkn. A
mozgolepcs hasznalata.

Tartalom:
Nvenyek valtozasainak megIigyelese az evszakokban. Nvenyek Iejldesenek
megfigyelse a kiskertben (I&, Ia, bokor, virag) es csiraztatas soran. Termenygy&jtes. A
krnyezetben tallhat llatok irnytott megfigyelse. Viselkedsi szablyok a
nvnyekkel s az llatokkal kapcsolatban.

TESTNK ELETM%KDESEINK, EGESZSEGNK
Tartalom:
Az rzkszervek funkcija, vdelme. Ismerkeds a segdeszkzkkel. Leggyakoribb
betegsegek, serlesek es tneteik. Baleset eseten Ielntt ertesitese. A Ielntt kor
gyermekkor megklnbztetse.

Tudja funkcinak megIelelen hasznalni a tisztalkodasi eszkzket.
Tevekenysegeket abrazolo Iotok kzl valassza ki azokat, amelyeket is szokott
vgezni.
Tudjon pedaggus segtsgvel gy utazni, hogy viselkedse ne legyen baleset
veszlyes.
89
Legyen kpes irnytott megIigyeleseket vegezni a krnyezeteben el nvenyekrl es
llatokrl. Segtsggel tartsa be a tanult viselkedsi szablyokat.
Tudja megmutatni a tanult rzkszerveket nmagn.

KRNYEZET S EGSZSGVDELEM
7. vfolyam


Trgyi krnyezet
Tartalom:
Targyak anyaga: Ia, papir, m&anyag, veg. A tagabb krnyezet megismerese. Egyeni
fejlesztsi program szerint ismerje meg a kzintzmnyeket. A krnyk zleteit. A
mindennapi eletben elIordulo targyak, hasznalatuk. Tisztito eszkzk.
Veszlyforrsok.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Evszakok. Az adott evszak jellemzi, evszaknak megIelel ltzkdes.

Tartalom:
Nv, szemlyi adatok, pedaggusok, trsak neve.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
A tmegkzlekedesi eszkzk hasznalata (korabban nem hasznalt jarm&vek
megismerse).

Tartalom:
A kzvetlen krnyezeteben el nvenyek: Iak, bokrok, viragos nvenyek IIogalom ala
sorolasa, az ismertebb Iajok jellemzi. A nvenyek valtozsainak megfigyelse az
egyes vszakokban. A krnyezetben tallhat llatok tpllkozsa, mozgsnak,
kltakarjnak, testrszeinek megfigyelse.
Kerti munkk (levl sprs, gyomlls) . Viselkedsi szablyok a nvnyekkel s
llatokkal kapcsolatban.


Tartalom:
Az emberi elet szakaszai. A Ielntte valas testi jegyei. Az egyes eletszakaszok es
jellemzi (biologiai valtozasok, tarsadalmi sszeIggesek). Az erzekszervek,
funkcijuk, vdelmk. Segdeszkzk vdelme.

Minimlis teljestmny
90
Tudjon nhny tisztteszkzt hasznlni a hzimunknl.
Tudjon kt trgyat a tanult mdon sszehasonltani.
Segtsggel tudja szemlyi adatait.
Kzlekeds sorn pedaggus segtsgvel tartsa be a fel- s leszlls szablyait.
llatokrl. Tartsa be a tanult viselkedsi szablyokat.
A tanult szemelyekrl tudja, hogy IerIi vagy n, Ielntt vagy gyermekkoru.

8. vfolyam

EMBER S KRNYEZETE

Trgyi krnyezet
Tartalom:
Targyak anyag: Iem, porcelan, br, textil. Tagabb krnyezet megismerese. zletek,
kzintezmenyek. A mindennapi eletben elIordulo targyak, hasznalatuk. Kezi es
elektromos hztartsi eszkzk. Veszlyforrsok.

Idbeli tajekozodas
Tartalom:
Evszakok. Az adott evszak jellemzi, evszaknak megIelel ltzkdes.
Tartalom
Csald tagjainak szemlyi adatai s foglalkozsuk. Sajt lakcm.

Kzlekedsi ismeretek
Tartalom:
A gyalogos kzlekeds szablyainak ismerete, adott tvonalakhoz kapcsold
kzlekedsi rutinok. A tmegkzlekedsi eszkzk hasznlatval kapcsolatos szablyok
begyakorlsa.

Tartalom:
A nvnyek rszei. A nvnyek vltozsainak megfigyelse az egyes vszakokban az
iskola krnykn. Kerti nvnyek gondozsa. A krnyezet llatainak megadott
szempontok szerinti megfigyelse, csoportba rendezsk.
Viselkedsi szablyok a nvnyekkel s llatokkal kapcsolatban.


Tartalom:
A test tisztantartasa, a serdlkor jellemzi. A masik nemmel kapcsolatos alapvet
viselkedsi szablyok. Testrszek, rzkszervek, funkcijuk, vdelmk, az nllsg
fokozsa.

Minimlis teljestmny
91
Megadott jellemzk alapjn vlasszon ki egy ismert trgyat. Csoportostsa az ltala
hasznalt targyakat. A megismert tulajdonsagok alapjan hasznalja megIelelen a
trgyakat, tartson rendet kzvetlen krnyezetben.
Tudjon pedaggus segtsgvel gy utazni, hogy viselkedse ne legyen balesetveszlyes
es ne keltsen Ielt&nest.
Pedaggus segtsgvel tartsa be a fel- s leszlls szablyait.
llatokrl. Tartsa be a tanult viselkedsi szablyokat.
Segtsggel tartsa be a higiniai szablyokat.

Javasolt taneszkzk:
Munkafzetek, tanknyvek, amelyek szvegt s kpanyagt a tanr a gyermek egyni
szksegleteinek megIelelen irja meg es/vagy allitja ssze.
Fldrajzi atlasz, Budapest trkp.
Napilapok idjarasra vonatkozo reszei.
Ismeretterjeszt gyermekknyvek, gyermeklexikonok.
Hmerk.
A specilis taneszkzk kzl e tantrgyban a fnykpek hasznlata kiemelten fontos.
92

5. 6. 1. nkiszolgls 1.-3. vfolyamon
5. 6. 2. letviteli s gondozsi ismeretek 4.-8. vfolyamon

A mindennapi lethez szksges nkiszolglsi kszsgek, s hztartsi ismeretek,
valamint a mindennapi lethez szksges letvezetsi ismeretek, kszsgek elsajttsa,
s azok alkalmazsa.

A gyermek hinyz nkiszolglsi kpessgeinek kialaktsa, s a ms meglv
kepessegekkel egytt, azok keszsegszintre Iejlesztese. A lehet legnagyobb nallosag
elrse az nkiszolglssal kapcsolatos tevkenysgekben. A hztartsi
munkafolyamatok megismerse, valamint az ezekben val gyakorlottsg kialaktsa. A
lakhelyen tallhat szolgltatsok ignybevtele segtsggel. Tantervnkben a postai
szolgltatsokra vonatkoz ismereteket az "A" vltozatban, vfolyamokra bontva
reszletesen kidolgoztuk. A helyi lehetsegeknek es szksegleteknek megIelelen
fontosnak tartjuk a helyszinek tovabbi bviteset, pl.: uszoda, muzeum, knyvtar,
llatkert, gyermekprogramok.

A tantrgy tmakrei:
- ltzkds, 1.-3. vfolyam
- szemlyi higinia, testpols, 1.-3. vfolyam
- tkezs, 1.-3. vfolyam
- nkiszolgls 4.-7. vfolyam
- hztartsi ismeretek, 2.-8. vfolyam
- szolgltatsok ignybevtele 5.-8. vfolyam (csak az "A" vltozaton)

Az autizmussal el gyermek specialis szksegleteit Iigyelembe veve a kerettanterv
nhny tmakrnek nevt megvltoztattuk, a tantrgy tartalmt tstrukturltuk a
tantrgy egyb tmakreibe, illetve ms tantrgyak tartalmba.
Az j tmakrk, amelyeket bevezettnk:
- hztartsi ismeretek
- szolgltatsok ignybevtele
Az elhagyott tmakrk, amelyek tartalma a tantrgyon bell kerlt tcsoportostsra:
- krnyezetrendezs, krnyezetmegvs
- gondozsi tevkenysg
- textilmunkkbl a varrsi alapismeretek
- konyhai munkk
- kertgondozs
- takarts
- ruhagondozs
- vsrls
Az elhagyott tmakrk, amelyek tartalma ms tantrgyak tananyagban jelenik meg:
- textilmunkkbl a varrsi ismereteken kvl a teljes tartalom: brzols-alakts
tantrgyban
- termszetes anyagok s alaktsuk: brzols-alakts tantrgyban
- piktogramok: krnyezetismeret tantrgyban.

93

1. vfolyam

ltzkds
Tartalom:
Az ltztetes, vetkztetes elIogadasara, egyttm&kdesre szoktatas. ltz, vetkz
mozdulatok. Sajat ruhadarabok Ielismerese. Tepzar, patent kinyitasa, cipI&z
kiktese, kiI&zese, zipzar lehuzasa, kigombolas.

Ismerje Iel sajat ruhadarabjait, segitseggel ltzzn, vetkzzn.

A kigombolt, lehzott zipzr kabtjt s nadrgjt a mozdulat beindtsa utn vegye le
magrl. ltztetesnel m&kdjn egytt ugy, hogy a megIelel vegtagjat Ielemeli,
illetve kinyjtja.

Szemlyi higinia, testpols
Tartalom:
A kzmoss s kztrls, arcmoss s arctrls, krmpols, fsls, zuhanyozs,
fogmoss elfogadsra, illetve ezekben a folyamatokban valo egyttm&kdesre
szoktatas. A viz, a szappan, a Iogkrem, a IogkeIe, a Ies& hasznalatanak elIogadasa.
Kz- es arcmoso mozdulatok vizzel, szappannal, a szappan leblitese, trlkz
hasznlat. Fogkefe hasznlat, fogmos mozdulatok, szjblts. Orrtrls elfogadsa,
zsebkend hasznalat orrtrlesnel. Szobatisztasagi trening, WC es WC-papr hasznlat.

Tudja megmosni es megtrlni a kezet es arcat Ielntt segitsegevel. Zuhanyozasnal
m&kdjn egytt gy, hogy vgtagjait a tanult mdon tartja a frdetshez. Segtsggel
mosson Iogat, a Iogkremet meg a Ielntt nyomja a IogkeIere. Feslesnel,
krmtisztitasnal tartsa a megIelel testreszet, Iizikai segitseggel trlje meg az orrat.
Segtsggel hasznlja a WC-t, fenktrlsnl kooperljon.

Fogadja el, ha a Ielntt megmossa es megtrli a kezet es arcat, illetve m&kdjn egytt
gy, hogy a kezt vz al s kztrlshez tartja, arct megrinti vizes kezvel. Viselje el,
ha a Ielntt megmossa a Iogat. Zuhanyozasnal ne mutasson Iizikai ellenallast,
Iesleshez, krmtisztitashoz tartsa a megIelel testreszet, engedje, hogy megtrljek
az orrt. Szksgt vgezze el a WC-be, ha rltetik, vagy a WC-hez irnytjk.

tkezs
Tartalom:
Etkezesi helyzet elIogadasa: etkezasztalnal meghatarozott ideig lve. A sajat etel
megklnbztetse. Az tkezshez szksges eszkzk megismerse, sajt hasznlat
tanyer, pohar es eveszkz megklnbztetese, azok hasznlata. Terts s asztal
leszedese segitseggel, sajat maganak. Harapas, ragas, megIelel etelmennyiseg.

94
Az etkezeshez elre kikeszitett eszkzkkel, nmaganak teritsen meg, etkezes vgn
szedje le maga utn az asztalt. Legyen kpes a csoport tkezsnek ideje alatt az
asztalnl lni, kanllal nllan enni, pohrbl nllan inni.

Sajt tkezsnek idejn ljn az asztalnal. Sajat eveszkzet hasznalja, csak a sajat
tanyerjabol egyen. nalloan egyen kanallal, a helyes eveszkztartas meg nem elvaras.
nllan igyon pohrbl.

"A" Vltozat

2. vfolyam

ltzkds
Tartalom:
Vetkzes, ltzes segitseggel. Tepzar hasznalat, ki- s begombols. sszekapcsolt
zipzar Ielhuzasa. Cip Iel - es levetele, cipI&zes.

ltzeskor a Iolyamatabrahoz a megIelel ruhadarabokat valassza ki, segitseggel tudja
ruhait Ielvenni, illetve levetni. Tudja a ruhain lev nagyobb gombokat kigombolni,
tepzarat hasznalni, cipjet kiktni, kiI&zni.

Tartalom:
Vzcsap hasznlata kz-, arc-, es Iogmosasnal. Zuhanyozas Ielntt altal beallitott hIoku
vizzel. Sajat trlkz es Iogmoso Ielszereles kivalasztasa es hasznalata. Zsebkend
hasznlat orrfjsnl. WC-papr hasznlat.

Tartsa be a kez es arcmosas m&veleti sorrendjet. Nyissa ki es zarja el a vizcsapot,
szablyozza a vzsugarat. Segtsggel zuhanyozza le magt, miutn a felntt
beszappanozta. Valassza ki a sajat trlkzjet. Segitseggel mosson Iogat ugy, hogy
vlassza ki a sajt fogmos felszerelst, s fogkrmet is nyomjon a fogkefre.
Segtsggel fjja ki s trlje meg az orrt, hasznlja a WC-t s a WC paprt.

tkezs
Tartalom:
Eveszkz hasznalat (villa is). Merkanal hasznalat. Sajat etelenek es italanak
elksztse, ha a hozzvalk az asztalra vannak ksztve: italtlts kancsbl,
kenyerkenes, adott mennyiseg& Ielvagott es szeletelt zldseg elhelyezese a kenyeren,
banan es mandarin hejanak eltavolitasa., egyszer& csomagolasok kibontasa (keIir).

Az etkezeshez elre kikeszitett eszkzkkel nalloan teritsen meg sajat maganak. Az
telt merje ki magnak, fizikai segtsg adhat. tkezsnl hasznlja a villt. Sajt telt
s italt ksztse el magnak, ha a szksges anyagok s eszkzk az asztalra vannak
ksztve. A megkent kenyeret harapja, rgjon csukott szjjal.

95
Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Terts s tlals reggelihez s uzsonnhoz, az asztalterts s tlals szablyai, a tertett
asztal rendje. Az asztal leszedse: a hasznlt eszkzk, telmaradkok trolsi helynek
megismerse. A tertshez, tlalshoz, asztalleszedshez szksges tvonalak s
mozgssorok elsajttsa. Takarts elemi fokon: az tkezsnl hasznlt alttek
tisztitasa. Szobanvenyek ntzese. Trlkzcsere. Cerna beI&zese nagylyuku t&be.
Fercltes varrasa kartonlapon. A varrot& balesetmentes hasznalata.

Talaloszekrenyen megIelel szamban elksztett eszkzkkel, a csoportnak, reggelihez
es uzsonnahoz nalloan teritsen meg, az elkeszitett eteleket tegye az asztalra. Etkezes
vegen a hasznalt edenyeket es etelmaradekokat gy&jtse ssze, az alateteket tisztitsa le es
tegye a kijellt helyre, segtsggel. ntzze meg a nvnyeket, cserlje ki a szennyes
trlkzket. A haztartasi tevekenysegek kzben Iizikai prompt es gesztusos segitseg
adhat.

3. vfolyam

ltzkds
Tartalom:
ltzkds, a ruhk elejnek s htuljnak megklnbztetse. Zipzr, csat, tepzar,
gombolasok hasznalata, cipI&z beI&zese, bektese.

Ruhit gombolja be, a zipzrt hzza fel.

Tartalom:
Kz-, arc-, s fogmoss hatkonysgnak nvelse. A zuhanyozsban val aktvabb
kzrem&kdes. KrmkeIe hasznalat, Ieslkdes, orrIujas, zsebkendhasznalat,
nemenek megIelel WC hasznalat.

Jol lathato szennyezdeseknel ellenrizze a kezmosas es arcmosas hatekonysagat,
mossa tisztra kezt s arct. Fslkdjn meg nllan ha rvid a haja. Zuhanyozzon
keves segitseggel. Hasznalja nalloan, nemenek megIelelen a WC-t. Hasznlja
nalloan a zsebkendt. Segitseggel mosson Iogat.

tkezs
Tartalom:
Kes, villa rendeltetesszer& hasznalata, szalvetahasznalat. Sajat ital (limond, szrp)
elksztse.

Tudjon nhny telt kssel villval enni, a hs feldarabolshoz segtsget kaphat.
Hasznalja rutinszer&en a szalvetat. Keszitse el sajat italat.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
96
Az tkezshez szkseges eszkzk tarolasi helyenek es a h&tszekreny tartalmanak
megismerese. Reggeli es uzsonnakeszites a csoportnak, elkeszitett eszkzkkel,
elkeszitett (szeletelt) nyersanyagokbol. Asztaltrles, a spres, a Ielmosas.
Nagylyuku kongren elrajzolt ltespontokon frclts varrsa. Nagylyuk gomb
felvarrsa. Csomkts crnra. Szivacscskok apr darabokra vgsa.

Talaloszekrenybl, a csoportnak a napi etkezesekhez teritsen meg, az eteleket es
italokat a tarolasi helykrl (h&tszekrny, konyhapult) tegye az asztalra. Ksztsen
csoportnak adott mennyiseg& limonadet, szrpt. Etkezes utan az asztalt trlje le.
Kijellt terleten sprje ssze a szemetet, s mosson fel. Szivacscskok apr darabokra
vgsa.

4. vfolyam.

nkiszolgls
Tartalom:
nllsg a kz- arc-s fogmossnl, zuhanyozsnl. Fslkds, frizura, krmkefe-
hasznalat. A tevekenysegek hatekonysagat Ielntt ellenrzi.
tkezs kssel-villaval, helyes eveszkztartas, merkanal-hasznlat, tiszta tkezs.
nallo ltzes, cipI&z bektese. Felltzes utan ruhazat ellenrzese tkrben, ha
szksges, megigaztsa. Ruhahajtogats, vllfahasznlat.

Trekedjen arra, hogy a tanult tisztalkodasi, napolasi m&veletek hatekonyak legyenek.
nllan merje ki maganak az etelt. Helyes eveszkztartassal, tisztan etkezzen.
ltzzn nllan. Levetett ruhit hajtogassa ssze, helyezze vllfra.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Hideg etelek keszitese. A szkseges eszkzk (vagodeszka, kes, reszel, Iakanal)
helyenek ismerete, balesetmentes hasznalata. Az elkeszit (szeleteles, reszeles,
keveres) es beIejez m&veletek megismerese. Az elektromos teaIz hasznalata, a
kapcsold balesetvdelmi s rintsvdelmi szablyok elsajttsa.
Mosogats reggeli s uzsonna utn.
Udvar takartsa. Egy helyisg nll kitakartsa.
Cerna beI&zese kzepes meret& t&be. Csomoktes cernara. Fercltes varrasa
elpontozas nelkl. Kzepes lyuku gomb Ielvarrasa. Kartontextilia vagasa egyenes
vonal mentn. Szivacs vgsa cskokra.

Keszitsen eteleket egyszer& konyhatechnikai eljarasokkal.
Reggeli s uzsonna utn mosogasson el, a szraz ednyeket rakja a helyre.
Az udvar adott nagysagu terleten szedje ssze a szemetet es tegye a szemetgy&jtbe.
Egy adott helyisgben trlje le az asztalt, sprjn, s mosson fel. Szivacs vgsa
cskokra.

5. vfolyam

97
nkiszolgls
Tartalom:
Hajmosas, ismerkedes a hajszaritoval es hasznalataval. Rutinszer& Iogmosas
Ietkezesek utan. Felstest mosasa, ismerkedes a dezodoralo szerek hasznlatval.
Sajat cip tisztitasa, a szkseges eszkzk ismerete, es hasznalata. Idjarasnak
megIelel ltzkdes. Felltzes utan ruhazat ellenrzese tkrben, ha szkseges,
megigaztsa.

Hajmosasnal m&kdjn egytt, hajszaritaskor raIogassal Iogja a m&kd hajszaritot.
Tanult helyzetekben rutinszer&en mosson kezet es Iogat. Ruhazatat igazitsa az idjaras
valtozasaihoz. Cipjet tisztitsa ki a tanult modon.

Hztartsi ismeretek
Tartalom.
Az egyszer& konyhatechnikai eljarasokkal keszithet etelek krenek bvitese. Az
elektromos t&zhely hasznalata, az erintesvedelmi szabalyok elsajatitasa. A Iorro viz,
Iorro Izlap veszelyeinek es a baleset-megelzesi szabalyoknak megismerese.
Mosogats ebd utn.
Portrles. A porszivo m&kdesenek megismerese. Porszivozas Ielntt altal halozatra
csatlakoztatott porszvval.
A Irdszobai polcok Iogmoso poharak, tkrk tisztitasa, a szkseges tisztitoszerek es
eszkzk megismerse, s azok hasznlata.
Vsrls kis lelmiszerboltban, ahol nkiszolgl rsz s eladpult is van. Az egyes
rucsoportok helynek ismerete, a bevsrlkosr hasznlata. Udvartakarts.
Cerna beI&zese t&be. A varras hatoldalanak eldolgozasa. A cerna megIelel helyen valo
elvgsa. Gombvarrs. Textlia formra vgsa. Frclts varrsa.

Fetkezesek utan mosogasson el, az edenyszaritorol az edenyeket rakja a helyere.
A Irdszobaban tisztitsa le a polcokat, tkrket, iranyitassal potolja a hianyzo
tisztlkodsi szereket. Egy helyisg polcait trlje le.
Pedaggus segtsgvel nhny rut keressen meg , vegye le a polcrl, tegye a kosrba,
s vigye a pnztrhoz.
Gy&jtse zsakba adott nagysagu terletrl a lehullott Ialeveleket az udvaron.

Szolgltatsok ignybevtele
Tartalom:
Posta: Levlfelads postaldba.

Ismerje fel az utcai postaldt s dobja be a levelet.

6. vfolyam

nkiszolgls
Tartalom:
nll hajmoss, a hajszrt nll hasznlata.
98
Kezmosas nyilvanos helyen: Iolyekony szappan es papirtrlkz hasznalata. A
menstrucis higinia.
Eletkornak es alkalomnak megIelel ruhazat kivalasztasa, a ruhavaltas
szksegessegenek Ielismerese. Ruhazat ellenrzese tkrben, szkseg eseten
megigazitasa. Labtrl hasznalat.

A tisztlkodssal, tkezssel, ltzkdessel kapcsolatos ismeretek rutinszer&
alkalmazsa tanult helyzetekben. A menstrucis napokon segtsggel, a tanult mdon
lssa el magt.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Egyszer& etelek keszitese. Frdszobai munkak krenek bvitese: mosdotisztits.
Aprbb ruhadarabok kzi mossa, teregetse.
Vsrls az ismert lelmiszerboltban, eladpultnl. Az ru kifizetse.
Kiskert ntzse.
Gplts varrsa textil anyagon. Kt anyag illesztse, sszevarrsa frcltssel. A
munka fonkoldalnak eldolgozsa. Gombvarrs.

Tudjon Ietkezesek es etelkeszites utan hatekonyan elmosogatni, kzepes nagysagu
sznyeget tisztara porszivozni. Tudjon egyszer& konyhatechnikai eljarasokat (szeleteles,
keveres) alkalmazni egyszer&, hideg etelek kesziteseben.
Vsroljon nhny ruflesget az eladtl a tanult mdon.
Adott szably szerint ntzze meg a kiskert nvnyeit.

Tartalom:
Posta: Levlfelads postahivatalban. Kpeslap s blyeg vsrlsa. Csomagfelads,
csomagkiser - levl.

Tudja, hogy ismert postahivatalban melyik ablaknl kell feladni a levelet, illetve
blyeget s kpeslapot vsrolni. Segtsggel vsroljon, illetve adjon fel levelet.
Tudja, hogy az ismert postahivatalban melyik ablaknl kell feladni a csomagot. Ismerje
a csomagkiser - levelet.

7. vfolyam

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Frdszobai munkak krenek tovabbi bvitese: zuhanytalca es WC-tisztts. Takarts
alkalomszer&en az intezmeny mas helyisegeiben is. H&tszekreny kitakaritasa.
Kenyerpirito, kaveIz, mikrohullamu st hasznalata.
Fzes, stes elektromos t&zhelyen, teakeszites, tojas-burgonya- virsli-(stb.) Izes,
egyszer&en elkeszithet stemenyek (stemenyporbol, melyh&ttt tesztabol) stese. Az
automata mosgp hasznlata, teregets, szraz ruhk leszedse, csoportostsa, ruhk
hajtogatsa, elpakolsa.
Gazdalkodas a penzzel: bevetelek es kiadasok jegyzetelese, a kett sszevetese.
99

Felgyelet mellett hasznalja az elektromos t&zhelyet, es a megismert egyeb elektromos
konyhai eszkzket.
Segtsggel ismerje fel hogy mit kell vsrolnia (mert elfogyott, vagy telksztshez
szksg van r). Tudjon automata mosgppel a tanult mdon mosni, ruhkat teregetni.

Tartalom:
Posta: Az expressz s az ajnlott levl. Az intzmny leveleinek feladsa.

Ismerje az expressz es ajanlott level Iogalmak tartalmat. Ismert postahivatalban Ielntt
ksretben tudjon feladni egyszerre tbb levelet, valamint expressz levelet.

8. vfolyam

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
A Irdszoba kitakaritasa tanult m&veleti sorrendben. Rendszeres takarts az
intezmeny klnbz helysegeiben.
Stessel, Izessel keszithet egyszer& etelek krenek bvitese (puding, levespor, stb.).
A szakcsknyv hasznlata. A csomagolson tallhat hasznlati utasts rtelmezse,
kvetse. Vsrls szmra ismeretlen lelmiszer- s szakzletekben. Az
lelmiszereken tallhat legfontosabb informcik.
Az automata mosgp hasznlata, teregets, szraz ruhk leszedse, csoportostsa,
hajtogatsa, elpakolsa.
Ruhzat javtsa. Patent, kapocs felersitese, szakadas megvarrasa. Varras varrogepen.
Gazdalkodas a penzzel: kltsegvetes keszitese, a takarekossag lehetsegei, jelentsege.
Munka a kiskertben: talajm&veles, vetes, palantazas.

Tudja kitakaritani a Irdszobat ugy, hogy az egyes munkaIazisokat adott (celszer&)
sorrendben vgzi.
Felntt jelenleteben tudjon hasznalati utasitas alapjan Ielkesz eteleket elkesziteni.
Ksztsen telt specilis szakcsknyv hasznlatval. Tudja leolvasni a vsrolt rukrl
az rat s a szavatossagi idt. Tudjon automata mosogeppel a tanult modon mosni,
teregetni, szraz ruhkat leszedni, csoportostani.

Tartalom:
Posta: pnzfelads, pnzesutalvny.

Tudja, hogy az ismert postahivatalban melyik ablaknl kell feladni a pnzt. Tudjon
kitlttt csekket Ielntt kisereteben Ieladni.

100

"B" vltozat

2. vfolyam

ltzkds
Tartalom:
ltzes, vetkzes segitseggel. Tepzar-hasznlat, ki-s begombols, zipzr le-s
Ielhuzasa, cip le-s felvtele. Sajt ruhadarabok felismerse.

Segitseggel tudja a sorrendben elkeszitett ruhait Ielvenni es levenni, tepzarat nalloan
hasznlni.

Tartalom:
Egyttm&kdes kezmosas, keztrles, arcmosas, arctrles, zuhanyozs, fogmoss
kzben. Szappan, trlkz, Iogkrem, IogkeIe hasznalata. WC es WC-papr hasznlat.

Tudja megmosni es megtrlni a kezet es arcat Ielntt segitsegevel. Zuhanyozasnal
tartsa testrszeit a frdetshez.
Segtsggel mosson fogat, trlje meg az orrt, hasznlja a WC-t.

tkezs
Tartalom:
Eveszkz- es merkanal-hasznlat. Sajt telnek s italnak elksztse, ha a
hozzavalok az asztalra vannak keszitve (italtltes, kenyerkenes, adott mennyiseg&
felvgott s zldsg elhelyezse a kenyren). Bann s mandarin hjnak eltvoltsa,
egyszer& csomagolasok kibontasa. Etkezes vegen sajat teritekenek elpakolasa
segtsggel. Tallja meg a hulladk helyt, segtsggel dobja azt ki.

Az tkezshez megIelel sorrendben elkeszitett eszkzkkel nmaganak teritsen meg.
Legyen kpes a csoport tkezsnek ideje alatt az asztalnl lni. Segtsggel hasznlja a
villt s kenyrkenshez a kst. Tltse ki sajt italt, ha a kancsban egy pohrnyi ital
van.

3. vfolyam

ltzkds
Tartalom:
Sajt ruhadarabok felismerse. ltzs-vetkzes segitseggel. Ki-s begombols, zipzr
fel-es lehuzasa, cip Iel-s levtele.

Elkeszitett ruhadarabjait helyes sorrendben vegye Iel. Ismerje Iel sajat cipjet es
kabatjat. Zipzarjat huzza le, sszekapcsolt zipzarjat huzza Iel. CipI&zjet ksse ki es
laztsa meg.
101

Tartalom:
Vizcsap hasznalata kez, arc es Iogmosasnal. Zuhanyozas segitseggel. Sajat trlkz es
fogmos-felszereles kivalasztasa es hasznalata. Zsebkendhasznalat. Nemenek
megIelel W. C. es WC-papr hasznlat.

Nyissa ki es zarja el a vizcsapot, tartsa be a kez es arcmosas m&veleti sorrendjet.
Vegyen rszt a zuhanyozsban gy, hogy lthat testrszeit beszappanozza s lemossa.
Vlassza ki sajt fogmos-Ielszereleset, segitseggel nyomjon megIelel mennyiseg&
fogkrmet a fogkefre. Krsre fjja ki az orrt. nllan hasznlja a WC-t, segtsggel
a WC-paprt.

tkezs
Tartalom:
tkezs kanllal, villaval. Merkanal hasznalat, kenyerkenes, italtltes.

Egyen nllan kanllal s villval, kenyert kenje meg. Segtsggel merje ki s tltse
ki telt s italt, ha a kancsban egy pohrnyinl tbb ital van.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Terts reggelihez s uzsonnhoz, a tertett asztal rendje. Az asztal leszedse, a hasznlt
eszkzk trolsi helye. A tertshez, asztalleszedshez szksges tvonalak s
mozgssorok elsajttsa. Takarts elemi fokon: az tkezsnl hasznlt alttek
tiszttsa.

Tlalszekrnyen megfelel szamban es sorrendben elkeszitett eszkzkkel a
csoportnak reggelihez s uzsonnhoz tertsen meg. tkezs vgn a hasznlt ednyeket
tegye a kijellt helyre. Az alateteket a tanar altal elkeszitett eszkzkkel trlje le.

4. vfolyam

nkiszolgls
Tartalom:
Zuhanyozs segtsggel. Krmkefe hasznlat. Fslkds. Fogmoss. A WC s a WC-
papr hasznlata. Ks s villa egyttes hasznlata. tel mrse, italtlts. Sajt
ruhadarabjainak Ielismerese. ltzes, vetkzes segitseggel: ruha elejenek es hatuljnak
megklnbztetese. Sajat ruhajanak kigombolasa. Zipzar hasznalata. CipI&z
hurkolsa s masnira ktse.

Zuhanyozskor mossa meg segtsggel a nem lthat testrszeit is. Tanr krsre
m&kdjn egytt krmkeIe hasznalatakor. Fslje meg hajnak legalbb azt a rszt,
mely tkrben lthat. nllan mosson fogat. Hasznlja nllan a WC-t s a WC
paprt. Kssel tolja a villra az telt. nllan szedjen magnak telt a tlbl, a
mennyisg meghatrozsban mg segtsg adhat. nllan tltse ki italt.
102
ltzszekrenybl valassza ki a megIelel ruhadarabokat es segitseggel ltzzn Iel.
Jl lthat jel alapjn ismerje fel ruhja elejt. Gombolja ki a kabtjt. Hasznlja
nalloan a zipzarjat, ha az knnyen m&kdik.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Terites reggelihez, ebedhez, uzsonnahoz. Talalas. Trlkzk cserelese.
Szobanvenyek ntzese. Etelkeszites csoportnak: elkeszitett anyagokbol es
eszkzkkel. Sprs.

A napi tkezsekhez tertsen meg a csoportnak gy, hogy a szemlyek szmt az
asztalon elre jelezzk. Etkezeshez Iolyadekkel teli kancsot keszitsen ki az asztalra.
Keszitsen a csoportnak uzsonnat Ielszeletelt kenyerbl, Ielvagottbol es zldsegIelebl,
elkeszitett eszkzkkel. Adott nagysagu terleten sprje ssze a szemetet.

5. vfolyam

nkiszolgls
Tartalom:
Zuhanyozas. KrmkeIe hasznalata. Feslkdes. Mosakodas: Ielstest megmosasa,
dezodorl szerek hasznlata. Hajmoss, hajszrts.
Ks s villa egyttes hasznlata knnyen vghat telek darabolsra. Sajt italnak
(szrp, limond) elksztse. ltzs-vetkzes: gombolas, cipI&zes.

A tanult mdon zuhanyozzon. Tanr krsre segtsggel hasznlja a krmkeft.
Fslkdjn nllan, ha rvid a haja. Mossa meg Ielstestet es hasznaljon dezodoralo
szert. Hajmosasnal m&kdjn egytt es hagyja, hogy megszaritsak a hajat.
Ks s villa egyttes hasznlatval daraboljon fel knnyen vghat teleket.
Folyamatabra es merpohar segitsegevel keszitse el sajat italat.
ltzzn fel: jl lthat jel alapjn vlassza ki ruhja elejt s htuljt, ennek
megIelelen vegye Iel. Kabatjat gombolja ki es be. Hasznalja nalloan zipzarjat. Cipjet
I&zze es ksse be.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Talalas. Takaritas: trlkzk cserje, sprs. Szobanvnyek ntzse. tel- s
italkeszites csoportnak: limonade es szrpkeszites, Itt tojas es Itt krumpli tisztitasa es
szeletelese. Cerna beI&zese nagylyuku t&be. Csomo ktese cernara.

Reggelinl s uzsonnnl az teleket tegye az asztalra. A fogason lg szennyes
trlkzket cserelje tisztara a tanult modon. Adott nagysagu terleten sprje ssze es
gy&jtse lapatra a szemetet, tegye a szemetesbe. A tanult modon ntzze meg a
szobanvnyeket. Ksztsen limonadet es szrpt elkeszitett hozzavalok es eszkzk
segitsegevel. Tisztitson meg es szeleteljen Iel nehany Itt tojast es Itt krumplit.

6. vfolyam
103

nkiszolgls
Tartalom:
Krmkefe hasznlata. Hajmoss, hajszrts. A menstrucis higinia.
tkezs kessel, villaval, a helyes eveszkztartas, tiszta etkezes. Ruhahajtogatas,
vllfahasznlat.

Krsre nllan hasznlja a krmkeft. Hajmossnl drzslje a pedaggus ltal
hajra tett sampont, a tanr rfogssal segtse a hajszrt irnytst. Krsre,
segtsggel lssa el magt a menstrucis napokon. Tudja a kst s a villt egyttesen
darabolsra hasznlni. tkezzen tisztn. Nhny ruhadarabjt segtsggel hajtogasson
ssze vagy helyezzen vllfra.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Szemetesvdr rtse. Felmoss. tel- italkszts: a tanult telek elksztse a
csoportnak. Az elektromos teaIz hasznalata, a kapcsolodo erintesvedelmi es
balesetvedelmi szabalyok. Kezi mosas: Iehernem& mosasa, teregetes. Talalas. Vasarlas
kis lelmiszerboltban, ahol nkiszolglrsz s eladpult is van. Porszvzs. Udvar
takaritasa. Fercltes varrasa kartonlapon. Cerna beI&zese nagylyuku t&be, csomoktes.

Vasarlas kzben haladjon a Ielntt mellett, vegye el es Iogja a bevasarlokosarat, tartsa
be az elre megadott viselkedesi szabalyokat. Gumikeszty& hasznalataval a helyisegben
tallhat szemetesvdrket rtse a kukba. Adott nagysg terletet felmos- szett
hasznlatval mosson fel. Az eddig tanult teleket ksztse el. Segtsggel hasznlja a
tanr ltal hlzatra csatlakoztatott elektromos teaIzt. Tartsa be a helyzethez
kapcsolodo viselkedesi szabalyokat. Tanari segitseggel mossa ki sajat Iehernem&jet.
Ebdkor helyezze az telt az asztalra. Az udvar adott nagysg terletn szedje ssze a
szemetet, es tegye a szemetgy&jtbe.

7. vfolyam

nkiszolgls
Tartalom:
Hajmoss, hajszrts. Menstrucis higinia. Ruhahajtogats, vllfahasznlat.
Ciptisztitas.

Hajmosskor kupaknyi sampont tegyen a hajra, drzslje s bltse le. Szrtsa meg
nllan a hajt. nllan lssa el magt a menstrucis napokon. Szekrnyben
helyezze egymasra sszehajtogatott ruhait. A tanult modon tisztitsa ki a cipjet.

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Vsrls az ismert boltban: az ruk helye az nkiszolgl polcokon, a bevsrl-lista
hasznlata. Mosogats reggeli s uzsonna utn. A tiszttszerekkel kapcsolatos
viselkedsi s balesetvdelmi szablyok. tel- italkszts: teazests, telek melegtse
104
mikrohullamu stben. A mikrohullamu st hasznalatanak szabalyai.
Fehernem&mosas, teregetes. Mosogepbl kivett ruha kiteregetese. Frdszoba takaritas:
polcok, fogmos-poharak, tkrk tisztitasa. Porszivozas. Fercltes varrasa elpontozott
kongrn. Udvartakarts, kertpols.

Ismerje nhny ru helyt az nkiszolgl polcokon, bevsrl-lista segtsgvel
gy&jtse azokat kosarba es vigye a penztarhoz. Rakodjon el az edenyszaritorol es
mosogasson el reggeli, uzsonna utan. Merpohar segitsegevel izesitsen be egy
kancsnyi tet. Tanr krsre segtsggel hasznalja melegitesre a mikrohullamu stt.
Mossa ki nalloan Iehernem&jet, teregesse ki. A mosogepbl kivett ruhat a tanult
mdon teregesse ki. Segtsggel tiszttsa meg a polcokat, fogmos-poharakat, tkrket.
Gy&jtse zsakba adott nagysagu terletrl a lehullott faleveleket, az udvaron.

8. vfolyam

Hztartsi ismeretek
Tartalom:
Vasarlas ismert boltban eladopultnal, Iizetes elre kiszamolt sszeggel. Frdszoba
takarts: mosd, zuhanytlca takartsa. WC takartsa, a mar hztartsi tiszttszerek
hasznalatanak szabalyai. Hasznaljon gumikeszty&t. Porszivozas. Mosogatas ebed utan.
Egyszer& konyhatechnikai eljarasok: szeleteles, hamozas, reszeles. A megszaradt ruhak
leszedese a szaritorol, sszehajtogatasuk, helyrerakasuk. Az elektromos Izlap
hasznlata. Kiskert ntzse. Frclts, gombvarrs.

Bevsrl-lista segtsgvel krjen nhny rut a tanult mdon. A pnztrnl
segitseggel adja oda a vasarolt aruert a pedagogus altal elre kiszamolt sszeget.
Fetkezesek utan mosogasson el. Tanari Ielgyelettel hasznalja a sajtszeletelt,
zldseghamozot, sajtreszelt. A tanult modon takaritsa a Irdszobat, es a WC-t. A
megszradt ruhkat szedje le a szrtrl, a tanult mdon hajtogassa ssze, s az adott
szempont szerint csoportostva tegye a helyre. Felgyelettel tudjon vizet forralni
elektromos Izlapon, tartsa be a megIelel erintes- s balesetvdelmi szablyokat.
Tanult mdon ntzze meg a kiskert nvnyeit.

Taneszkzk:
Az alkalmazott specialis eszkzk kzs jellemzje, hogy vizulis tmogatst adnak a
tantsi-tanulsi folyamatban s segtsget nyjtanak egy-egy tevkenysg vgrehajtsa
kzben.
A javasolt segdeszkzk: folyamatbrk, folyamatlersok,
hasznlati utastsok,
munkaszervezest segit egyeb eszkzk.
Munkaeszkzk: valsgos, a mindennapi letben hasznlt trgyak.

A felmrs eszkzei:
A gyermek ltal vgzett tevkenysgek megfigyelse az albbi szempontok szerint:
- az nllsg szintje
- az elvegzett munka minsege
- az elvgzett munka mennyisge
105
- a munka elvegzesehez szkseges id

106

5. 7. brzols - alakts


A tanulk nll munkavgzshez szksges kszsgek megalapozsa, kialaktsa,
megszilarditasa. Felnttkorban is hasznalhato szabadids keszsegek kialakitasa.
A tanulk hozzjuttatsa az nll munkavgzs ltal megtapasztalhat
kompetenciarzshez.

A Iinommotorika Iejlesztese, kezm&ves technikak tanitasa.
sszetettebb munkaIolyamatok elsajatittatasa, melyek jelentsek lehetnek a
plyaorientci szempontjbl.

A tantrgy tmakrei:
- Vizulis brzols 1-8. vfolyam
- pts 1-4. vfolyam
- Papr formzsa, alaktsa 1-4. vfolyam
- Formazas klnbz anyagokbol 1-4. vfolyam
- Komplex alakt tevkenysgek 5-8. vfolyam
- Npnk m&veszete 7-8. vfolyam
- Elemi ismeretek m&veszeti alkotasokrol 7-8. vfolyam
E tantargyban az "A" es a "B" valtozat tartalma ugyanaz, a gyermeket kepessegetl
Iggen vonjuk be a klnbz aktivitasokba.
Minden vfolyamon egysgesen azt vrjuk el minimlis teljestmnyknt, hogy a tanul
vegyen rszt a kzimunka foglalkozsokon, s valamelyik aktivitsban mutasson
Iejldest.

1. vfolyam

Formazas klnbz anyagokbol
Tartalom:
Kplkeny anyagok mretre sodrsa, gmblytse az asztalon s kt tenyr kztt. Z
asztalon laptott anyag kiszaggatsa nyomformval.
Kplkeny anyagbl kis darabok kicsippentse.
Homokozs, h formzsa.

pts
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaik- elemek sztszedse, sszeraksa.
Csavarozas nagymeret& csavarra. Klnbz meret& kupakok fel- s lecsavarsa..
F&ztabla I&zese.
Ruhaszrt s irodai csipesz hasznlata.
Nagy es kzepes meret& gyngyk IelI&zese damilra.

Papr formzsa, alaktsa
107
Tartalom:
Paprcsk tpse. Papr sszehajtsa tl mentn. Kivgott formk bekense ragasztval
s felragasztsa. Az oll hasznlata. Paprcsk vgsa egyenes vonal mentn.

Vizulis brzols
Tartalom:
Helyes ceruzafogs. Formk trajzolsa. Szaggatott vonalak, pttyk trsa.
Fggleges es vizszintes vonalak masolasa. Szinezes, Iestes. Formakitlts kt sznnel.

Minimlis teljestmny az "A" s "B" vltozaton val tovbbhaladshoz:
Legyen kpes az ujjak kontrolllt, s a kt kz sszehangolt mozgatsra. Tudjon
trgyakat egy kzzel megfogni s tartani.
Vegyen rszt a kzimunka foglalkozasokon a tartalomban megjellt m&veletek
vegrehajtasaval probalkozzon meg, es egy tevekenysegben mutasson Iejldest.

"A" vltozat

2. vfolyam

Formazas klnbz anyagokbol
Tartalom:
Keplekeny anyag Iormazasa elrajzolt minta kvetesevel. Az elkeszlt munkadarab
dsztse.

pts:
Tartalom:
Csavarozas perIoralt lemezre. Anya Ielcsavarasa nagymeret& csavarra a megadott
magassagig. Klnbz meret& kupakok Iel - s lecsavarsa.
Kzepes es kis meret& gyngy IelI&zese damilra. Irodai s ruhaszrt csipesz
hasznlata.
F&ztabla beI&zese mintakvetessel.

Papr formzsa, alaktsa:
Tartalom:
Paprcsk apr darabokra tpse. Papr hajtsa flbe s tl mentn. Gemkapocs
illesztse kartonra. A4-es meret& papir irattartoba helyezese.
Formk felragasztsa. Papr vgsa egyenes vonal mentn. Matrica felragasztsa
paprra.

Vizulis brzols:
Tartalom:
Helyes ceruzaIogas. Geometriai Iormak es bet&elemek masolasa. Formak Iestese,
sznezse.

3. vfolyam

Formazas klnbz anyagokbol:
108
Tartalom:
Modell alapjn kplkeny anyagok alaktsa. Homokozs, h formzsa.

pts:
Tartalom:
Skidomok alaktsa csavarozssal.
Egyszer& targyak keszitese mintakveteses gyngyI&zessel damilra es Ionalra.
Aprogyngy I&zese damilra. Matrica hatlapjanak lehzsa. Csipesz hasznlata.

Tartalom:
Irolapok sszet&zese gemkapoccsal. Szgletes Iormak tepese. A4-es meret& papir
negybe hajtasa, boritekba helyezese. Kilyukasztott lapok sszet&zese Milton kapoccsal.
A4-es meret& papir iratgy&jtbe helyezese.
Szgletes Iorma kivagasa papirbol. Tepett papirdarabok Ielragasztasa elrajzolt
Iormaba. Radirozas. Kezi t&zgep balesetmentes hasznalatanak elsajatitasa.

Vizulis brzols:
Tartalom:
Geometriai formk, rselemek rajzolsa. Formk sznezse, festse.

4. vfolyam

Tartalom:
Kplkeny anyagok alaktsa trben modell alapjn.

pts:
Tartalom:
Sikidomok szerelese csavarozassal. Egyszer& targyak keszitese modellkveteses
gyngyI&zessel.

Tartalom:
Egyszer& targyak hajtogatasa papirbol. Lapok sszet&zese gemkapoccsal es t&zgeppel.
Elrajzolt kerek Iormak tepese papirbol. Irolapok iratgy&jtbe I&zese. Kartonlapok
sszet&zese Milton kapoccsal.
Kerek formk vgsa paprbl.

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rvid szavak irasa nyomtatott nagybet&vel. Szinezes. Festes tbb szinnel, egy ecset
hasznlatval.

5. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzolas, Iestes: Kis Ielletek szinezese. Elrajzolt Iormak Iestese vizIestekkel, tbb
sznnel, szabad fests, rajzols.
109

Komplex alakt tevkenysgek:
Tartalom:
Hajtogatas: Egyszer& targyak hajtogatasa.
Formzs: Kplkeny anyagok alaktsa trben, modell alapjn.
Elrajzolt nagy kereszt varrasa kongren.

6. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests: Forma rajzolsa trgy modell utn. Fests vzfestkkel, tbb sznnel.
Szabad fests, rajzols.

Komplex alakt tevkenysg:
Tartalom:
- Formzs:
Edny ksztse agyagbl formra s formba rakssal, alaktsa egy tmbbl.
Hurkaedny ksztse.
- Kpalkots vegyes technikval:
Mozaikkp kszts - papr mretre tpse vagy vgsa, felragasztsa; megadott tmj
kep keszitese elrajzolt Iorma nelkl.
Kpeslap kszts - kpeslap mretnek megrajzolsa s kivgsa mretmegadssal; a
htoldal megrajzolsa; kompozci rajzolsa, sznezse, festse.
- Kezm&ves munkak Ionallal, textillel:
Makramzs - egyenes minta ksztse, vastag szl hasznlata.
Kts - simaktes; szaporitas megkzelit merettartassal; Ionalgombolyitas; a ktt&
balesetmentes hasznlatnak elsajttsa.
Szvs - a Ielvetszal Ielvetese; az eldolgozashoz szkseges tavolsagtarto papircsik
behelyezese a Ielvetszalak kze; az anyag Ieltekerese nyolcas alakban a vetelre; a
vlt hasznlatnak megtanulsa; v alkotsa a vetlkkel; a balrl - jobbra, jobbrl -
balra trten haladas valtogatasanak megtanulasa; a levervilla balesetmentes
hasznlatnak elsajttsa.
Batikols - ktztt batik keszitese; megIelel vizmennyiseg IelIorralasa; a Iestek
feloldsa a vizben; a textilia megktzese; az edenyben lev anyag Iolyamatos
keverese; szkseg szerint a ktzes tbbszri megismetlese; a ktzanyag levagasa a
textlirl.
A forr vzzel kapcsolatos veszlyek ismerete.
- Varras: Elrajzolt kongren sszekapcsolt kereszt varrsa.

7. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests:
Forma rajzolsa modell utn perspektivikusan. Fests.

Tartalom:
- Formzs:
110
Edny ksztse agyagbl formra s formba rakssal, kiszedse egy tmbbl, simitas.
Hurkaedeny keszitese. Egyszer& targyak megIormazasa.
Mozaikkp kszts - tpett, vgott paprdarabok felragasztsa sajt tleten alapul
elrajzolt mintara.
Kpeslap kszts:
Megadott meret& kepeslap megrajzolasa, kivagasa. Az alkalomhoz ill kompozicio
megtervezse, elksztse.
Makramzs - lapos s csavart minta ksztse; kzepes vastagsg szl hasznlata.
Kts - simakts, szaports; fordtott kts.
Szvs - Ielvetes; az anyag Ieltekerese a vetelre nyolcas alakban; valtasnal a vetlek
illesztese a szels Ielvetszallal; az uj anyag hurkolas nelkli potlasa; eldolgozasnal a
Ielvetszal elvagasa, csomok keszitese parosaval.
Batikols - ktztt s viaszos batik ksztse; kompozci rajzolsa anyagra;
kontrviaszols, fests, teljes fellet viaszolsa, vasals.
Balesetmentes munkavgzs forr vzzel, viasszal, vasalval.

Nepnk m&veszete:
Tartalom:
Gyngyszvs - Ielvetes; egyszer& minta keszitese.
Azsrozs - azsroz ltsek.
Subzs - a subazo szalak elkeszitese; elrajzolt minta subazasa.
Minta varrasa, himzese textilanyagon, klnbz ltesIormakkal.
sszekapcsolt kereszt varrsa kongrn mintakvetssel.

Elemi ismeretek m&veszeti alkotasokrol:
Tartalom:
M&veszeti alkotasok szemlelese segitseggel.

8. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests:
Modell perspektivikus brzolsa. rnykols a tnuselemek hasznlatval rajzolskor,
sznezskor, festskor.

Tartalom:
- Formzs:
Egyszer& targyak megIormalasa agyagbol. Kisplasztikak keszitese. Egyszer& papirmase
dsztrgyak, maszkok ksztse.
Mozaikkp kszts - kompozci ksztse sajt tlet alapjn.
Kpeslap kszts:
Alkalmi kpeslapok ksztse.
Makramzs - egyszer& csomo keszitese; vekony szal hasznalata.
Kts - simakts; szaports; fordtott kts; lelncols.
111
Szvs - Ielvetes; az anyag mennyisegenek szabalyozasa a veteln; az elkeszitend
munkadarab meretenek Iolyamatos ellenrzese; eldolgozasnal a szttes mindket
vgnek elktse, az anyag ollval val eltisztzsa.
Batikols - viaszos batik keszitese; egyszer& es sszetett minta keszitese.

Nepnk m&veszete:
Tartalom:
Minta varrasa, himzese textilanyagon, klnbz ltesIormakkal.
Gyngyszvs
Azsrozs - azsroz ltsek.
Subzs - papron kirajzolt minta subzsa.

Tartalom:
112

"B" vltozat

2. vfolyam

Tartalom:
Kplkeny anyag sodrsa, gmblytse, laptsa a kt tenyr kztt.
Kisebb darabok kicsippentse kplkeny anyagbl.

pts:
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaik-elemek sztszedse, sszerakasa. Varras ellyukasztott
kartonlapon. Kupak fel-es lecsavarasa Ilakonra. Csavarozas nagymeret& csavarra.
F&ztabla beI&zese egy sorban.
Nagy- es kzepes meret& gyngy I&zese damilra. Ruhaszarito csipesz Ielrakasa szilard
alapra.

Tartalom:
Paprcsk tpse. Papr sszehajtsa flbe s tl mentn. Kivgott formk bekense
ragasztval s felragasztsa.

Vizulis brzols:
Tartalom:
Helyes ceruzaIogas. Fggleges es vizszintes Iolyamatos, szaggatott es pttyztt
vonalak trsa. Sznezs. Rajzols formatblba. Fests nagy felleten, kikevert
festkkel.

3. vfolyam

Tartalom:
Kplkeny anyag sodrsa, gmblytse, laptsa az asztalon s a kt tenyr kztt.
Nyomforma hasznlata. Kisebb darabok kicsipegetse kplkeny anyagbl.

pts:
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaikelemek szetszedese, sszerakasa. Varras ellyukasztott
kartonlapon. Paprcsk tpse. Papr sszehajtsa flbe s tl mentn. Csavarozs nagy
mret& csavarra. F&ztabla beI&zese. Nagymeret& gemkapocs illesztese kartonra. Nagy
meret& gyngy I&zese damilra. Ruhaszarito csipesz Ielrakasa kartonra.

Tartalom:
Paprcsk tpse, vgsa. Papr sszehajtsa flbe, s tl mentn. Kivgott formk
bekense ragasztval, s felragasztsa.
113

Vizulis brzols:
Tartalom:
Helyes ceruzaIogas. Fggleges es vizszintes Iolyamatos, szaggatott es pttyztt
vonalak trsa. Formk trajzolsa. Formk krberajzolsa s sznezse. Fests nagy
felleten, kt kikevert sznnel, kln ecsettel.

4. vfolyam

Tartalom:
Kplkeny anyag sodrsa, gmblytse, laptsa mretre. Nyomforma hasznlata.
Mintzs kplkeny anyaggal.
Homokozs, hl formzsa.

pts:
Tartalom:
Konstrukcios elemek szetszedese, sszerakasa. Varras ellyukasztott kartonlapon.
Csavarozas kzepes meret& csavarra. F&ztabla I&zese mintakvetessel. Kzepes
meret& gemkapocs illesztese kartonra.
Kismeret& gyngy I&zese damilra. Kzepes meret& gyngy I&zese laza szalra.
Ruhaszrt csipesz felraksa textilre.

Tartalom:
Paprcsk tpse, vgsa. Papr sszehajtsa flbe s tl mentn. Kivgott formk
bekense ragasztval s felragasztsa.

Vizulis brzols:
Tartalom:
Helyes ceruzaIogas. Nyomtatott nagybet& elemeinek masolasa. Formak atrajzolasa.
Sznezs. Fests nagy felleten, kt kikevert sznnel, kln ecsettel.

5. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Helyes ceruzaIogas. Nyomtatott nagybet&k atirasa, masolasa. Formak trajzolsa.
Sznezs. Fests.

Tartalom:
Csavarozas perIoralt lemezre. Kismeret& csavar csavarozasa. Elrajzolt Iercltes
varrasa nagylyuku kongren. Papir tepese. Papir sszehajtasa Ielbe es negybe. Kismeret&
gmkapocs illesztse kartonra.
Kismeret& gyngy I&zese damilra. Ruhaszarito csipesz illesztese textilre.
Kplkeny anyagok alaktsa trben, modell alapjn. Formk vgsa paprbl. Kzi
t&zgep es lyukasztogep hasznalata.
Belyegz hasznalata. Radirozas, ceruzahegyezes.

114
6. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests: trgymodell utn, vagy szabadon.
Sznezs. Fests.

Tartalom:
- Formzs
Kplkeny anyagok alaktsa trben, modell alapjn.
- Paprmunkk
Formk vgsa, tpse. Targyak hajtogatasa. Irolapok sszet&zese gemkapoccsal.
- Kezm&ves munkak Ionallal, textillel
Vgs - kartonanyag vgsa egyenes vonal mentn.
Szvs - a balrol jobbra, jobbrol balra trten haladas valtogatasanak megtanulasa; a
valto es a levervilla hasznlata.
Kts - simakts.
Szivacsvgs - szivacscskok vgsa apr darabokra.

7. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests trgymodell utn, vagy szabadon.
Sznezs, fests.

Tartalom:
- Paprmunkk
Formk vgsa, tpse. Trgyak hajtogatsa.
Vgs - kartonanyag vgsa velt vonal mentn.
valto es a levervilla hasznalata; anyag Ieltekerese nyolcas alakban a vetelre, szinek
soronknti vltsa.
Kts - simakts; szaports, fordtott kts, fonal gombolytsa.
Szivacsvgs - szivacs cskokra vgsa.

Nepnk m&veszete:
Tartalom:
Elrajzolt kereszt varrasa nagylyuku kongren.
Subzs - Ional elkeszitese; egyszin& Iellet subzsa.
Elrajzolt minta subazasa.

Tartalom:

115
8. vfolyam

Vizulis brzols:
Tartalom:
Rajzols, fests: trgymodell utn, vagy szabadon.
Sznezs, kifests.

Tartalom:
- Paprmunkk
Elrajzolt kep keszitese a tanult technikakkal.
Vgs - textlia formra vgsa.
vlto es a lever villa hasznalata; anyag Ieltekerese nyolcas alakban a vetelre; szinek
soronknti vltogatsa.
Kts - simakts, fordtott kts; szaports; fonal gombolytsa.
Szivacsvgs - szivacs cskokra s apr darabokra vgsa; prna megtltse.

Nepnk m&veszete:
Tartalom:
Subzs - Ional elkeszitese; egyszin& Iellet subazasa; elrajzolt minta subazasa.
Varras: elrajzolt, sszekapcsolt kereszt varrasa kongren.

Tartalom:
M&veszeti alkotasok szemlelese segitsggel.

A felmrs eszkzei, az rtkels mdja:
Folyamatos megfigyels a konkrt tevkenysg kzben.
Felmrjk:
- a tanul nllsgi szintjt
- a Ieladatvegzes minseget
- az elvgzett feladatok mennyisgt
- a Ieladatvegzesre Iorditott idt.

A tantrgy tantsa sorn alkalmazott munkaeszkzk:
Montessori eszkzk; konstrukcis jtkok, eszkzk; iskola - s irodaszerek;
rvidaruk; meteraruk; szvszek; varrogep, vasalo.
A tants kizrlag valdi eszkzkkel trtnik.

5. 8. nek - Zene

Mivel a zenei kepessegek nem serlnek elsdlegesen az autisztikus Iejldesi zavar
miatt, az autista gyermekek oktatsban, nevelsben a zene komplex mdon s
hatkonyan alkalmazhat a srlt kszsgek, s ezen bell a szocilis s
116
kommunikcis kszsgek fejlesztsben. Az nek-zene tantrgy tananyagnak a
kerettantervben meghatrozott vfolyamok s tmakrk szerinti bontsa a specilis
autista csoportok szmra nem javasolt. Egyes esetekben egyni terv alapjn hangszeres
zene tanitasa tervezhet.

A zene kommunikcis eszkzknt val hasznlatnak alapjai:
- a gyermekek nagy tbbsge reagl a zenei hangokra (pl. odafordulssal,
vokalizlssal, mozgssal)
- barmilyen kommunikacios szinten lev gyermekkel alkalmazhato, tehat a
gyermeknek nem kell a beszlt nyelvet rtenie, hasznlnia
- a zene rmIorras, jutalomertek&, segit a szorongas oldasaban is
- a dallam, a ritmus periodicitsa kiszmthat s ezrt biztonsgrzetet nyjt a
gyermekek szmra.

Az nek-zene tantrgy tantsnak clja:
a tanulk szocilis s szocilis kommunikcis fejlesztse (kommunikci szocilis
kontextusokban). A zenei interakcio lehetseget ad a nyelv kialakulasa eltti,
preverbalis keszsegek Iejlesztesere, mely az autizmusban a beszel gyerekeknel eppen
gy srlt, mint a nem beszelk eseteben.

Klnbz szint& Ieladatok a szocialis es kommunikacios Iejldes elmozditasaban a
tanulok kepessegeitl, keszsegeitl Iggen
- preverblis kszsgek fejlesztse,
- a kommunikcis eszkzk funkcionlis hasznlatnak tantsa,
- a szerepcsere tantsa,
- a sorrakerls tantsa,
- a testi kzelsg s testkontaktus elfogadsnak tantsa,
- az nkontroll kialakitasanak elsegitese,
- megIelel reakcio masok kezdemenyezesere,
- hozzjruls a kzs zenlshez, neklshez,
- egyttm&kds,
- alkalmazkods szablyokhoz,
- alkalmazkods a csoporthelyzethez
- a szocilis megrts fejlesztse

A zenei fejleszts ltalnos feladatai
- a szenzomotoros kszsgek,
- testsma ismerete,
- lateralits,
- a finommotoros kszsgek,
- nagymotoros kszsgek,
- utnzs
- a mozgskoordinci, szem-kz koordinci,
- a hallsi figyelem s differencils,
- figyelem,
- emlkezet,
- gondolkods fejlesztse
- a tantrgyak keretben tanultak alkalmaztatsa (szmols, olvass stb.)

A zenei kszsgek fejlesztse
117
- zenei szlels,
- memria
- felismers
- temp
- dinamika
- intonci
- improvizcis kszsg
- ritmus- es hallasIejlesztes: ritmikai es dinamikai gyakorlatok, Iekez, ingerl
gyakorlatok, tempoerzekeltet gyakorlatok, hang - s hallsfejleszts,
ritmushangszerek hasznalata egyttm&kdessel, majd segitseggel, iranyitassal,
ill. nalloan az egyeni szinttl Iggen. Egyttm&kdes tanclepesek, tancok
elemeinek tanulasa. El zene (hangszeres zene), majd gepi zene hallgatasa
egyttm&kdessel, iranyitssal, vgl nllan. Zenk s nekek nnepekhez
val kapcsolsa. A klasszikus - es a knny&zene megklnbztetese.

Trning-helyzet
A Ioglalkozas egyeni helyzetben es csoportban (max. nyolc I) szervezhet,
idtartama 5 -45 perc. Trekedni kell arra, hogy a csoportok sszettele minl
homogenebb legyen a resztvevk kepessegeit tekintve. A Ioglalkozasok menetet az
egyes gyermekek altal megertett vizualis inIormaciohordozokkal elre jelzi a Iejlesztest
vegz pedagogus. A trening kezdeten szkseges lehet ket Ielntt egyidej& jelenlete, a
zenes Ioglalkozast vezet pedagogusra es a gyermeket segit asszisztensre. A Iejlesztes
sikere szempontjbl nagyon fontos , hogy a pedaggusok folyamatosan, intenzven
figyelemmel ksrjk a gyermek megnyilvnulsait, reakciit, s rzkenyen, gyorsan
reagljanak.

Eszkzk
- vizulis jelekkel elltott dallam- es ritmushangszerek (zongora, klnIele ts
hangszerek, doromb, furulya stb.)
- magn, mikrofon
- vizulis informcihordozk (kpek, feliratok, jelek)
- nagymeret& tkr
- kendk
- hever, karika, szines madzag
- rajzlap, sznes ceruza, filc.

A foglalkozsok felptse
A zeneIoglalkozasok modularis Ielepites&ek, az alaphelyzetek es a gyakorlatok a
tanulok kepessegeitl, egyeni szksegleteitl Iggen varilhatak.

Egyni helyzetben ajnlott feladattpusok

Testkontaktus jtk:
A pedaggus s a gyermek kztti fizikai interakci (pl.: csiklandozs, hintztats,
Iorgatas, stb.) kiserete el zenevel.

Tkrzs:
A gyermek spontn mozgsos, vokalizcis s hangszeres megnyilvnulsaira a
pedagogus el zenevel reagal.

118
Utnzs:
Szerepcservel - egyszerre s felvltva,
A mozgs utnzsa
- egyms mellett
- egyms mgtt
- egymssal szemben llva, tkrzssel s fordtott helyzetben

A vokalizci s az nekls utnzsa

A hangszeres jtk utnzsa
- ritmuskplet, ritmuskombincik utnzsa
- hangok, dallamok utnzsa
- a dinamika s a temp vltsainak utnzsa

Csoportos helyzetben ajnlott feladattpusok
Adogats:
Szemkontaktus felvtelvel s/vagy a csoporttrs megszltsval egy hang vagy
ritmuskplet tovbbadsa.

Memria:
A gyermek megismtli a bemutatott ritmuskpletet s hozzteszi a sajtjt. A jtk
addig tart, amg mindenki sorra kerl.

Egytt:
A jatekvezet dallamhangszeren jatszik, majd az a gyermek, akire ranez,
ritmushangszeren ksri a dallamot.

A lertak olyan alapfeladatok, amelyeknek tbb vltozata lehetsges. Az itt felsorolt
Ieladatokon kivl mas, ezekhez hasonlo jatekok is tervezhetk.

Minimlis teljestmny valamennyi vfolyamon: a tanul vegyen rszt az nek-zene
foglalkozsokon

119

5. 9. 1. Mozgsnevels 1.-6. vfolyamon
5. 9. 2. Testnevels 7.-8. vfolyamon

1-6. vfolyam

A mozgsnevels tantrgy tantsnak clja:
A sokoldal mozgsos tapasztalatszerzsre ptve a tanulk elemi mozgskultrjnak
kialaktsa, mozgs-sszerendezettsgk javtsa.
Mozgsos sikerlmnyek biztostsval a tanulk nismeretnek fejlesztse,
nbizalmuk nvelse.

A mozgsnevels tantrgy tantsnak feladatai:
- Segitse el a tanuloknal a cselekvesi biztonsag, az alapvet mozgas- s
feladatmegold kpessg kialaktst.
- Jruljon hozz a tanulk figyelmnek, emlkezetnek s gondolkodsnak
fejlesztshez.
- Fejlessze a tanulk fizikai kpessget (er, gyesseg, gyorsasag, allokepesseg).
Segitse el az egyensulyozo kepesseg javitasat.
- Keszitse el a testtudat, testsema, lateralitas kialakitasat.
- Specialis jelleg& gyakorlatok beepitesevel elzze meg a testtartasi rendellenessegek
kialakulst, biztositsa a testi Iejldes zavarainak korrekciojat.

7.-8. vfolyam

A testnevels tantrgy tantsnak cljai:
-A tanulknl a rendszeres testmozgs irnti igny kialaktsa.
- Elemi kpessgek (clirnyos mozgs, szablyismeret alkalmazsa, tjkozdsi
kpessg, figyelem koncentrcija) fejlesztse, a mozgskontroll nvelse.

A testnevels tantrgy tantsnak feladatai:
- A meglev testi adottsagok, Iizikai kepessegek Iejlesztese.
- A mozgs ritmusnak s dinamikjnak egyre tkletesebb sszehangolsa.
- Verblis emlkezet s az utnzkpessg fejlesztse (gyakorlatok vgzse szbeli
utastsra, illetve bemutats utn).
- Elemi jtkszably - ismeret biztostsa.
- Alapvet szocialis kepessegek (kitartas, egyttm&kdes, egeszseges versenges,
sportszer&seg, Iegyelem, stb.) kialakitasa.
- Labdabiztonsg nvelse.
- Terbeli viszonyIogalmak hasznalatanak gyakoroltatasa, a ketoldali lateralitas ersitese.
- Terapias lehetsegek (hidroterapia, gyogylovaglas, stb.) alkalmazasa.

120

Tmakrk
A tmakrk rszben megegyeznek a kzpslyos rtelmi fogyatkos tanulk
kerettantervenek temakreivel, de a legzgyakorlatok temakr kimaradt, mert a
gyakorlatok felttelezik az utnzs, testi tudatossg s beszdrts viszonylag magas
szintjt. Ezek a terletek az autizmusban rendszerint srltek.
A jtkos versenyek tmakr tartalma olyan szocilis s kommunikcis kpessgek
megletet kivanjak meg, amely az autizmussal el tanuloknal rendszerint serltek, ezert
az "A" vltozatban csak 5. vfolyamtl jelenik meg a tmakr, a "B" vltozatban pedig
nem javasolt.

1. vfolyam:
- alapmozgsok
- alapvet testhelyzetek, testreszekkel vegezhet szabad-s kziszergyakorlatok
- dobsok, labds gyakorlatok

"A" vltozat:
- rendgyakorlatok (2.-8. vfolyamig)
- alapmozgsok (2.-6. vfolyamig)
- gimnasztikai alapformk (7.-8. vfolyamig)
- alapvet testhelyzetek, testreszekkel vegezhet szabad-s kziszergyakorlatok (2.-6.
vfolyamig)
- kepessegIejleszt gyakorlatok, jatekos Ieladatok (7.-8. vfolyamig)
- dobsok, labds gyakorlatok (2.-8. vfolyamig)
- jtkos versenyek (5.-6- vfolyamig)
- sportjtkok elemei (7.-8. vfolyamig)

"B" vltozat:
- rendgyakorlatok (2.-8. vfolyamig)
- alapmozgsok (2.-8. vfolyamig)
- alapvet testhelyzetek, testreszekkel vegezhet szabad-s kziszergyakorlatok (2.-6.
vfolyamig)
- dobsok labds gyakorlatok (2.-8. vfolyamig)

1. vfolyam

Alapmozgsok:
Tartalom:
Jaras talajon temtartas nelkl. Egyensulyozo jaras ket vonal kztt. Lepcsn jaras
fokozatos utnlpssel (le-fel) kapaszkods mellett.
Mszs szabadtri jtkokra, fokozatonknti utnlpssel.
Gurulas a hossztengely krl hason Iekvesbl inditva, nyujtott testtel (jobbra, balra).
Futkrozs ktttsgek nlkl.

Alapvet testhelyzetek, testresszel vegezhet szabad - s kziszergyakorlatok:
121
Tartalom:
Statikus helyzetek (les, allas, Iekves, guggolas) Ielvetele megIelel elethelyzetben.

Dobsok, labds gyakorlatok:
Tartalom:
LabdaIorgatas, a labda megIogasa, guritasa l helyzetben. Labda dobasa ket kezzel
megadott irnyba.

M&kdjn egytt a mozgasnevelesben. Fogadja el az egyenre szabott segitseget.

"A" vltozat

2. vfolyam

Rendgyakorlatok:
Tartalom:
Egyszer& utasitasokra, jelre adekvat cselekvesek vegrehajtasa (lj le, allj Iel). Egyszer&
alakzatok kialaktsa (kr, vonal, oszlop), sorakozs.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Statikus helyzetek: alaplls, terpeszlls, hason fekvs, hanyatt fekvs. Jrs
temtartas nelkl targyak megkerlesevel. Egyensulyozo jaras vonalon elre.
Futs egyenletes iramban, meglls, elinduls.
Gurulas hossztengely krl haton Iekvesbl indulva (jobbra, balra).
Szkdels pros lbbal.

Alapvet testhelyzetek, testreszekkel vegezhet szabad- s kziszergyakorlatok:
Tartalom:
Izolacios gyakorlatok: klnbz testreszek (Iej, kar, lab, trzs) mozgsnak (fordts,
emels, hajlts, nyjts, zrs) gyakorlsa.

Tartalom:
Allo labda elrugasa allo helyzetbl.
Ktkezes alsdobs megadott irnyba.
Labda oda - vissza gurtsa trssal.

Az egyszer& mozgasos tevekenysegekbe kapcsolodjon be segitseggel.
Egyszer& alapmozgasokat, elemi szabadgyakorlatokat, helyzetvaltoztatasokat tudjon
segtsggel vgrehajtani.

3. vfolyam

122
Rendgyakorlatok, tri tjkozds:
Tartalom:
Trrzkels: a tanul helye a trben a trsakhoz viszonytva.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Egyensulyozo jaras tornapadon (elre - htra). Felugrs, leugrs alacsony trgyakon.
Statikus helyzetek: trkls, nyjtott ls. Talpon, sarkon, lbujjhegyen jrs
temtarts nlkl. Lpcsjaras Iokonkent IelIele kapaszkodassal, Iolyamatosan, leIele
utnlpssel.
Kszs torna - es jatekeszkzkbl epitett akadalyok alatt. Maszas szabadteri jatekokon.
Szkdelsek (ki - s beugrs karikba).

Alapvet testhelyzetek, testreszekkel vegezhet szabad - s kziszergyakorlatok:
Tartalom:
Mozgskontroll a tkrben.

Tartalom:
Ketkezes Ielsdobas tarsnak. Az erkez labda birtokba vetele. Labda Ieldobasa
levegbe, a visszaerkez labda birtokba vetele. Labdaguritas tarsnak (oda - vissza) l
helyzetben.

Tudja segitseggel reprodukalni az egyes jarasmodokat, egyszer& alapmozgasokat.
Tudja megkzelitleg leutanozni a legegyszer&bb testhelyzeteket.
Tudja a labdt fogni, elkapni, tovbbtani.

4. vfolyam

Tartalom:
A tanul helye a trben, trgyakhoz viszonytva.(trrzkels). Testfordulatok jobbra,
balra, htra, megadott irnyba.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Jrs kzben magasabb trgyak, akadlyok tlpse. Fggeszkeds bordsfalon, a
helyes fogs kialaktsa. Mszs bordsfalon egyik kz s az azonos oldal lb
elengedsvel. Egyenslyoz jrs htrafel tornapadon, trggyal a kzben. Alacsony
akadlyok tugrsa. Guruls a hossztengely krl valtakozo testhelyzetbl inditva,
sorozatban. Jrs magas trd - es sarokemelessel klnbz iranyba (elre, hatra,
oldalra). Lepcsjaras Iokonkent Iolyamatosan, kapaszkodas nelkl, leIele utanlepessel.
Egyenslyoz jrs neheztett krlmnyek kztt: trggyal a kzben, tornapadon.
Trgyakra, akadlyokra fellps s leugrs.
Kszs torna - es jatekszerekbl epitett akadalyok alatt es kztt. Folyamatos szkdeles
elre, hatra.
123

Tartalom:
Testreszekkel vegezhet szabad - es keziszergyakorlatok ket temre. Ket egyszer&
mozgselem (ugrs terpeszben kzemelssel) sszekapcsolsa.

Tartalom:
Labda Ieldobasa a levegbe, a visszaerkez labda birtokba vtele jrs kzben. Labda
Ildhz tgetese ket kezzel, a labda birtokba vetele. Egykezes Iels - s alsdobs
trsnak. Clba dobs kislabdval nagyobb trgyra.

Tudjon ket elembl allo mozdulatsort utanozni.
Tudjon labdt clba dobni.

5. vfolyam

Tartalom:
Szbeli utastsra elhelyezkeds a tr adott pontjn (trrzkels).
Sorakozs magassg szerint.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Statikus helyzetek: Terdel tamasz. Jaras guggolasban. Jatekos utnz gyakorlatok
(rakjaras, pokjaras). Akadalyok atugrasa paros labbal. Szkdeles egy labon elre, hatra.
Mszs bordsfalon (le s fel) fokonknt, folyamatosan. Fggeszkeds bordsfalon:
labemeles, terdIelhuzas. Jaras kzben klnbz magassagu akadalyok tlpse.
Lepcsjaras (Iel es le) Iolyamatosan, kapaszkodas nelkl, Iokonkent. Egyensulyozo
jaras elre enyhen Ierde padon, kezben targgyal.

Tartalom:
Kziszergyakorlatok: labdval, babzskkal.
Aszimmetrikus kartartsok (karhzs, karkrzs).

Tartalom:
Labda pattogtatsa egy kzzel (az gyesebbikkel) folyamatosan, ll helyzetben. Labda
Ildhz pattintasa, elkapasa jaras kzben. Mells atadas trsnak. Falra dobott labda
birtokba vtele. ll labda clba rgsa.

Jtkos versenyek:
Tartalom:
Sorverseny, a tanult mozgselemek alkalmazsa, elemi szablyismeret.

Tudjon jrs, futs kzben irnyt vltoztatni. Az alapmozgsok vgzse kzben
trekedjen a helyes testtartsra. Trekedjen a tornaszerek helyes hasznlatra.
124

6. vfolyam

Tartalom:
Nyitdsok, zrdsok, kartvolsg felvtele.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Egyensulyozo jaras elre, IelIorditott tornapad merevit gerendajan. Maszas
bordsfalon (fel, le) folyamatosan, egy fok kihagysval. Fggeszkeds: bordsfalon
lbgyakorlatok kombincijval. Jrs guggolsban. Kszs, mszs akadlyplyn.
Lepcsjaras kapaszkodas nelkl Iolyamatosan, valtott labbal. Szkdeles elre egy
lbon, pros lbon, folyamatosan.

Tartalom:
Begyakorolt testhelyzetek, kar - s lbtartsok kivitelezse.
Pros gyakorlatok.

Tartalom:
Labdavezetes Iolyamatosan, valtott kezzel. Ketkezes, egykezes, also, Iels es mells
tads trsnak ll helyzetben. Clba dobs, kosrra dobs. Mozg labda elrgsa.

Jtkos versenyek:
Tartalom:
Fogjtkok. Futverseny.

Segitseggel hajtson vegre negytem&, kar-, lb-, s trzsgyakorlatokat. Legyen
egyttm&kd a paros gyakorlatok vegrehajtasanal.

Testnevels

7. vfolyam

Tartalom:
A terem trgyaihoz viszonytott tvolsgok vltoztatsa. Trsak, tornaszerek rendezse
megadott trbeli irnyok s viszonyfogalmak alapjn.

Gimnasztikai alapformk:
Tartalom:
Begyakorolt mozgselemek sszekapcsolsa. Ngy temre vgzett szabad -, kziszer-
s trsasgyakorlatok vgzse.

125
Kpessgfejleszt gyakorlatok, jatekos Ieladatok:
Tartalom:
llkpessg fokozsa kzepes iram futssal. Alacsony akadlyok tugrsa rvid
nekifutssal. Felugrsok, mlyugrsok.

Labds gyakorlatok:
Tartalom:
Atadasok (egykezes, ketkezes, mells) klnbz Ieladathelyzetekben. Folyamatos
labdavezets mellett akadlyok megkerlse.

Sportjtkok elemei:
Tartalom:
Kosarlabda: kosarra dobas: egykezes, ketkezes Iels dobassal helybl.
Labdargs: kapura lvs ll labdval.
Tollaslabda: szivacslabda tgetse.

Az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig bemutats s/vagy szbeli utasts alapjn,
kombinalt mozgasIormakkal is tudja vegezni. A gimnasztikai alapIormakat megIelel
temtartassal vegezze. A terapias jelleg& tartasjavito as izomersit gyakorlatokban
legyen egyttm&kd.

8. vfolyam

Gimnasztikai alapformk:
Tartalom:
Kt, hrom mozgselem sszekapcsolsa. Kartartsok s fogsok alkalmazsa.

KepessegIejleszt gyakorlatok, jatekos Ieladatok:
Tartalom:
Kuszas, maszas klnbz terjedelm& es nagysg akadlyok kztt. llrajt
alkalmazsa, versenyfuts 30-60 m-es tvon.

Labds gyakorlatok:
Tartalom:
Kislabdahajts.
Labdavezets lass futs kzben gyesebbik kzzel, akadlyok megkerlse.

Sportjtkok elemei:
Tartalom:
Kosrlabda: tadsok llo helyzetben (ketkezes, mells atadas)
Labdargs: labdavezets, labdakezels.

Irnyts mellett alkalmazza a trbeli irnyokat s viszonyfogalmakat. Igyekezzen
betartani a sportjatekok elemi szabalyait. A terapias jelleg& tartasjavito es izomersit
gyakorlatokban legyen egyttm&kd.

126
"B" vltozat

Mozgsnevels

2. vfolyam

Tartalom:
Egyszer& utasitasokra adekvat cselekvesek vegrehajtasa (pl. lj le, allj Iel).

Alapmozgsok:
Tartalom:
Statikus helyzetek: alaplls, hason fekvs, hanyatt fekvs.
Jrs temtarts nlkl, trgyak megkerlsvel. Egyenslyoz jrs vonalon.
Szkdels trambulinon.

Tartalom
Statikus he:lyzetek (les, allas, Iekves, guggolas) Ielvetele megIelel elethelyzetekben.

Tartalom:
Allo labda elrugasa allo helyzetbl.

M&kdjn egytt a mozgasnevelesen.
Fogadja el az egynre szabott segtsget.

3. vfolyam

Tartalom:
Segitseggel sorakozas, egyszer& alakzatok (kr, vonal, oszlop) kialakitasa.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Futs: meglls, elinduls.
Statikus helyzetek. trkls, nyjtott ls.
Lepcsjaras Iokonknt felfel kapaszkodssal, folyamatosan, lefel utnlpssel.
Mszs bordsfalon, fokonknt utnlpssel.
Szkdels pros lbbal talajon.

Tartalom:
Statikus helyzetek (les, allas, Iekves, guggolas) Ielvetele megIelel elethelyzetekben.

Tartalom:
Labdagurts trsnak (oda - vissza) l helyzetben.
127


4. vfolyam

Tartalom:
A tanul helye a trben, trsakhoz, trgyakhoz viszonytva (trrzkels). Bal-s
jobboldal elklnitese. (pl. mutatni a megIelel iranyt)

Alapmozgsok:
Tartalom:
Jrs kzben akadlyok tlepese. Jaras emelkedn es lejtn.
Mszs bordsfalon fokonknt utnlps nlkl.
Szkdelsek: ki - s beugrs karikba.
Lepcsjaras Iokonkent Iolyamatosan , kapaszkodas nelkl, leIele utanlepessel.

Tartalom:

Tartalom:
Labda Ieldobasa levegbe. Az erkez labda birtokba vetele.

M&kdjn egytt a mozgsnevelsen.

5. vfolyam

Tartalom:
Utastsra elhelyezkeds a tr adott pontjn (trrzkels).

Alapmozgsok:
Tartalom:
Szkdels pros lbon folyamatosan.
Mszs bordsfalon egyik kz s azonos oldal lb elengedsvel.
Egyenslyoz jrs padon.

Tartalom:

Tartalom:
128
Labda dobsa trsnak.
Az erkez labda birtokba vtele.


6. vfolyam

Tartalom:
Testfordulatok megadott irnyba.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Egyenslyoz jrs tornapadon kzben trggyal.
Mszs bordsfalon (le s fel) fokonknt folyamatosan.
Jrs magas trd - s sarokemelssel.
Lepcsjaras kapaszkodas nelkl Iolyamatosan, valtott labbal.

Tartalom:

Tartalom:
Labda Ildhz tgetese ket kezzel. Az erkez labda birtokba vetele.

M&kdjn egytt a mozgsnevelsen.

Testnevels

7. vfolyam

Tartalom:
Tornaszerek rendezse meghatrozott helyre.

Alapmozgsok:
Tartalom:
Egyensulyozo jaras elre enyhen Ierde padon.
Futs egyenletes iramban.
129
Alacsony trgyakra fellps, leugrs.

Labds gyakorlatok:
Tartalom:
ll labda clba rgsa.


8. vfolyam

Tartalom:
Trrzkels (helyzetvltoztats, testfordulat, rendezs).

Alapmozgs:
Tartalom:
Mszs bordsfalon (fel, le) egy fok kihagysval.
Egyensulyozo jaras elre enyhen Ierde padon kezeben targgyal.

Labds gyakorlatok:
Tartalom:
Labda clba dobsa.


Mdszertani kiegsztsek a tanterv felhasznlshoz:
1. A gyermek kepessegszintjenek megIelel szimbolummal (targy, Ioto, kep, szokep)
elre jelezzk a napirendjben, hogy a nap sorn mikor lesz mozgsfoglalkozs.
2. Elre jelezzk, hogy a mozgasIoglalkozas meddig tart, s ott milyen gyakorlatok
lesznek. Ennek lehetsegei:
- Kr elrendezes& akadalypalyat alakitunk ki, ahol egyertelm&ek a Ieladatok.
- A rendelkezesre allo teret jol elklnl helyszinekre osztjuk. A helyszineket
megjelljk szinekkel, bet&kkel vagy szamokkal. Egy tablan jelezzk, hogy a
foglalkozson melyik helysznek szerepelnek, s azok milyen sorrendben
kvetkeznek. Az elvgzett feladatok jele lekerl a tblrl, s gy lthatv vlik,
mennyi feladat van mg htra, azaz, meddig tart a foglalkozs.
- A torna rajzirasbol ismert "palcika Iigurakkal" lerajzoljuk az egymas utan kvetkez
feladatokat.
- Lerjuk, hogy a foglalkozs sorn milyen feladatokat kell vgrehajtani.
- Valamilyen idmer eszkzzel (homokora, tojasIz ora, hagyomanyos ora) jelezzk
elre a Ioglalkozas idtartamat.
3. A gyakorlatok ismetlesszamat is jelezzk, amit a kvetkez modokon tehetnk:
- Annyi trgyat (tornaeszkzt, magasabb szinten zsetont vagy plcikt) tesznk a
gyermek el, ahnyszor ismtelnie kell a gyakorlatot.
130
- A gyakorlatok ismtlsszmt hangosan szmolhatjuk, ha a gyermek kialakult
szmfogalommal rendelkezik.
- A gyakorlatok veget idmer eszkz jelzi.
4. Vizulis tmpontokkal segtjk a gyermeket a foglalkozshoz szksges eszkzk
elrendezsben (pl. a padln bejelljk az eszkzk helyt). Ha szksges, a
gyermekeket rvezetjk, hogy egy-egy gyakorlat elvgzse kzben hol a trgyak,
eszkzk legpraktikusabb helye
5. Ha utnzs tjn nem sikerl a feladatokat elsajtttatni, akkor a gyermekek mg
allva, velk egytt vegezzk el a gyakorlatokat. Kesbb esetleg elegend lesz a
mozdulat elindtsa, mg vgl nllan nem megy.
6. Ha a mozgstevkenysg eleinte mg nem rm a gyermek szmra, szksg lehet
mas, kls motivaciora is, ami egyenenkent valtozik.
7. A viselkedsproblmk miatt azoknl a gyermekeknl, akik mr tudjk kontrolllni
viselkedsket, rott szempontban fogalmazzuk meg elvrsainkat. A szempontok
sikeres betartasaert kezdetben szkseg lehet kls jutalomra is.
8. A mozgsfoglalkozs kereteinek kialaktshoz, a gyermekltszm
meghatarozasahoz a kvetkez terleteken kell Ielmerest vegeznnk a pedagogiai
megfigyels mdszervel:
- a gyermek utnzsi kpessge
- beszdrtsnek szintje
- frontlis irnyts elfogadsa
- figyelem-koncentrci kpessge ms gyermekek jelenltben
- egyttm&kdesi kepesseg Ielnttel, gyermekkel.

Lehetsges foglalkoztatsi formk:
- Ha a gyermek a felsorolt terleteken alacsony kepessegszinten all, a legmegIelelbb
Ioglalkoztatasi Iorma az egyeni helyzet, ahol egy pedagogus egyidej&leg egyetlen
gyermekkel foglalkozik.
- Ha a gyermek Iigyelme nem tereldik el knnyen, kepes koncentralni masok
jelenleteben is, akkor egyidej&leg tbb szemly tartzkodhat a trben, de minden
gyermekkel egyni formban foglalkozik egy-egy pedaggus.
- Ha a gyermek kpes valamilyen vizulis segtsggel nllan elvgezni begyakorolt
tornasort, egy trben hrom-ngy gyermeket is foglalkoztathat egyidej&leg egy
pedaggus. Mialatt a pedaggus egy gyermeknek segtsget ad, a tbbiek nllan
folytatjk egyni gyakorlatsorukat.
- Ha a gyermek kpes utnzsra, valamint magra vonatkoztatja a frontlis
instrukcikat, akkor legfeljebb t-hat gyermeket irnythat egyidej&leg egy pedagogus.
Az eddig lert foglalkoztatsi formk esetben olyan feladatokat tervezhetnk,
amelyeket a gyermek egyenileg vegez, a tarsakkal valo egyttm&kdes vagy
eszkzmegoszts nem szksges hozz.
- Ha a gyermek minden felmrt terleten megIelel Iejlettsegi szinten all, akkor a
Ioglalkozasra paros gyakorlatokat, valamint a tarsakkal valo kooperaciot is igenyl
feladatokat is tervezhetnk.
- Szenzomotoros fejleszts, gygytestnevels, szs, lovas-terpia egyni elbrls
alapjn az rintett gyermekeknek biztostand.
Javasolt a Lakatos Katalin ltal kidolgozott, NAT-kompatibilis alternatv testnevels
tanterv msodik vltozatt felhasznlni az egyni fejlesztsben.

A tantervben szerepl minimalis teljesitmenyeket a kvetkez szempontokkal
egsztjk ki:
131
- A serles specialis jellegebl adodoan a szocialis megertesre, nismeretre vonatkozo
elvrsok egynre szabott reduklsa szksges (pl. nfegyelem, feladattudat,
csapatszellem, versenyszellem, kezdemenyez magatartas, taktikai elemek
alkalmazsa).
- Az ltzssel, mosdssal, mellkhelyisgek hasznlatval kapcsolatos elvrsok az
letvitel tantrgy kvetelmnyeivel megegyeznek.
- 7-8. evIolyamon a tanult elemekbl sszeallitott (legIeljebb 5-10 perces idtartamu)
feladatsor levezetese varhato el a gyerekektl, ezt megelzen a mozgasIoglalkozasokat
kizrlag a pedaggus irnytja.

132

6. Fejleszt programok

6. 1. Tr-id szervezs

Az autista gyermekek Iogyatekossagukbol ereden korlatozottan kepesek arra, hogy
megtanuljanak trben, idben es szocialis krnyezetben tajekozodni. Fejlesztesk soran
szmolni kell azzal, hogy percepcis s szervezsi kszsgeik srltek, problmik
vannak a nyelvi megrts tern, a sorrendisg felidzsben, sajt viselkedsk
megszervezsben, figyelmk sszpontostsban, szemlyes emlkeik felidzsben,
stb. ppen ezrt a krnyezet kaotikus, rtelmezhetetlen s flelmetes lehet szmukra. A
fogyatkossg kvetkezmnyeit nllan nem kpesek kompenzlni, a kaotikusnak
meglt krnyezethez nem tudnak alkalmazkodni.
A tr-id szervezes tanitasanak celja a lehet legnagyobb Ioku nallosag eleresenek
segitese specialis eszkzrendszer hasznalataval, amely elssorban a vizualis
informcitads mdszerre tmaszkodik.
A tr-id szervezes, illetve a krnyezet adaptlsa a tanul specilis ignyeihez, a
Iogyatekos keszseget potlo, protetikus jelleg& krnyezet kialakitasa.
A tr-id szervezese az iskolai, illetve idealisan az otthoni, kollegiumi eletben, a tanitas,
fejleszts teljes ideje alatt hasznland, az sszes tevkenysg kerett adja. Szintje,
tartalma, Iormaja a tanulo Iejldeset kvetve valtozik. Peldaul:
- Az els evIolyam Ieladata a protetikus krnyezet hasznalatanak megtanitasa.
- A 9.-10. vfolyamon a munkra, munkahelyi krnyezetre val felkszts keretben a
protetikus krnyezet egyes elemeit adaptlni kell, pl. zsebben, vn hordhat napirendi
eszkz (naptr).

Feladatok:
a.) A specilis, rszben egynre szabott protetikus krnyezet s eszkzrendszer
tervezse, kialaktsa.
b.) A specilis eszkzrendszer Iejlesztese, bvitese a gyermek Iejldesevel
prhuzamosan.
c.) A gyermek biztonsagerzetenek megalapozasa oly modon, hogy szamara jol ertheten
elre jelezzk az aktivitasokat.
d.) A viselkedesproblemak megelzese.
e.) A zkkenmentes, nallo tevekenysegvalts tantsa.
f.)Vltozatos tevkenykeds kialaktsa.
g.)Az azonossghoz val ragaszkods cskkentse, a vltozsok elfogadtatsa.
h.)A ter es id szervezese nyujtson minden tanulo szamara lathato es erthet
informcit arrl, hogy:
- mit kell, illetve lehet csinlni
- hol trtnnek az egyes tevkenysgek
- mennyi ideig tartanak
- mi lesz a kvetkez tevekenyseg
- hogyan kell egy tevkenysget elkezdeni, befejezni
- szokepeket ismer vagy olvasni tudo gyermekek szamara a targyak nevet, bizonyos
lland informcikat hordoz feliratok adnak tovbbi tmpontokat.

A protetikus krnyezet elemei:
133
A fenti krdsekre a tr strukturlsval, a napirenddel (tr-id strukturalasaval),
folyamatbrkkal, munkaszervezssel, munkarenddel s egyb vizulis
informcihordozkkal adhat vlasz.
A tr-id szervezese program a kvetkez temakrket Ioglalja magaba:

Napirend, napirendhasznlat
A napirend hasznlat tantsnak elengedhetetlen felttele a tr strukturlsa, amely
fizikailag (pl. btorokkal) s vizulisan (pl. kepekkel, szinekkel) kijellt egyertelm&
helyszineket jelent. Egyertelm& helyszineket kell kijellni az etkezeshez, a munkahoz
es tanulashoz, a szabadid eltltesehez, az nkiszolgalasi Ieladatokhoz. Szkseg lehet a
vizulis s akusztikus illetve egyb zavar ingerek minimalizlsra a gyermekek
szksegleteinek megIelelen.

A napirend tjkoztatja a gyermeket arrl, hogy mit s hol tegyen, valamint arrl, hogy
milyen sorrendben kvetkeznek az egyes tevekenysegek. Az id mulasat es beosztasat
lthatv teszi.
Szamos egyeb kiegeszit inIormaciot is tartalmazhat, peldaul a tevekenysegben
resztvev szemelyek nevet, krlmenyeket, Ielteteleket, alternativ lehetsegeket, a
gyermek ignyeihez igazodva.
Egynre szabott kialaktsakor s hasznlatban a kvetkez szempontokat kell
figyelembe venni:
- A gyermek altal biztosan erthet szimbolumszinthez igazodo Iorma kivalasztasa.
Ennek alapjn a napirend lehet trgyas, kpes s rott. Trgyas: a gyermek kepessegeitl
Iggen alkalmazhatoak az aktivitasokban hasznlt konkrt trgyak, kisebb, de azonos
funkcij trgyak, trgyak rszei, metszetei. A trgyas napirend tantsnak
alapfelttele, hogy a gyermek tudjon trgyat trggyal egyeztetni. Kpes: Fotk, rajzok,
piktogramok a tevkenysgek nevnek szkpvel. A kpes napirend hasznlata esetn
meg kell gyzdni arrol, hogy a gyermek targyat-kppel, kpet kppel egyeztet. rott:
Szokepek, Ieliratok. Alkalmazasakor meg kell gyzdni arrol, hogy a gyermek az egyes
aktivitsokat s lert nevket kpes sszekapcsolni. Olvasni tud vagy bizonyos tanult
szokepeket teljes biztonsaggal Ielismer gyermekeknel hasznalhato.

A gyermek szamara atlathato idtartam beosztasa, elre jelzese.
A napirend hossza ennek megIelelen a kvetkezkeppen alakulhat:
- csak a soron kvetkez tevekenyseget jelzi
- ket egymast kvet aktivitast jelez elre
- nehany egymast kvet aktivitas jelenik meg a napirenden
- a nap teljes programja elre lathato
- heti idbeosztas keszithet
A napirend elhelyezse segtse az nll hasznlatot.
Ennek alapjn a napirend elhelyezse:
- fix (pl. falra rgztett)
- mobil (pl. a kpek fotalbumban vannak)

Tevkenysgszervezs
- A tevkenysgszervezs tantsakor a legfontosabb cl vizulis segtsggel s
informcikkal helyettesteni a tanri segitseget, potolni a hianyzo keszsegeket a lehet
legnagyobb nllsg elrsnek rdekben.
- A tevkenysgek lpseit s a lpsek sorrendjt trgyak sorba rendezsvel,
folyamatbrkkal, folyamatlerssal segthetjk felidzni. A folyamatbrk, lersok az
134
egyes tanulk ignyeihez igazodnak s minden olyan informcit tartalmaznak, mely az
adott tevkenysg nll elvgzshez szksges.
- A munkaszervezs segt a tevkenysgekhez szksges trgyak, eszkzk
elrendezsben.
Egyertelm&en megmutatja adott tevkenysgen bell, hogy milyen sorrendben s
hogyan kell elvegezni azt. A gyermek szamara egyertelm&, megIelel szamu lepesre
bontja a feladatokat. A munkaszervezs megknnyti a tanul szmra, hogy megtanulja
s elfogadja a dolgok vltozst, amikor a kezdeti llapot megvltoztatsval ksz
munkadarab, befejezett feladat kszl.
- A munkarend jelzi, hogy meddig fog tartani egy napirendi tevkenysg.
Meghatrozza a feladatok, aktivitsok mennyisgt, elvgzsk sorrendjt s rendjt
(hogyan jut a gyermek a feladatokhoz).
- A munkavgzs helyszne nem csak a munkaasztal lehet, hanem brmely terlet, ahol
nll, szervezett munkavgzs folyik. E helyszneken is rvnyeslnie kell a
munkarendnek s a munkaszervezsi szempontoknak.

A munkarend s munkaszervezes alkalmazasanak lehetseget mutatjuk be az asztalnal
vegezhet nallo munka, az un. "kodos munka" rendszeren keresztl.

Munkarend
Megmutatja a tanulnak, hogyan jut hozz a feladathoz s mennyi ideig vgzi azt.
A munkarend rutinja az albbi lepesekben Iejldik:
- A pedaggus a munkaasztalnl egyesvel adja a feladatot balrl, s veszi el jobbrl.
- Az elvegzend 2-3 feladat a munkaasztal bal oldalra van ksztve, ahonnan a
gyermek elveszi, elkszti, majd jobbra, a kijellt helye teszi.
- Az elvegzend 2-3 Ieladat a tanulotol balra, lhelyzetben elerhet polcon van,
ahonnan Ientrl leIele elveszi, elkesziti, majd jobbra a kijellt helyre teszi.
- Az elvegzend 2 - 3 feladat a munkaasztaltl 1-2 m-re lev polcon van. A tanulonak
fel kell llnia ahhoz, hogy a feladatot elvegye. A feladat dobozt a munkaasztalhoz
viszi, elkesziti, majd jobbra, a kijellt helyre leteszi. Ezt a m&veletsort addig vegzi,
amg a polcrl el nem fogynak a dobozok.
- Az elvegzend 2 - 3 feladat a munkaasztaltl 1-2 m-re lev polcon van, melyen csak
az Ieladatai talalhatok. A Ieladatokat jelkartya-prok segtsgvel veszi el a polcrl,
amelyek egyik prja az adott feladat dobozn van, a msik pedig a tanul asztalra,
vagy az asztal melletti falra van ksztve. A tanul egyesvel viszi a krtyit a polchoz,
megkeresi azt a dobozt amelyen a kartya parja van, a kezeben levt a polcra illeszti, a
dobozt az asztalhoz viszi, ahol elkszti a feladatot. A feladat befejezse utn a dobozt
visszaviszi a helyre.
- A m&veletsor ugyanaz, mint az 5. pontban, de a tanul a feladatokat egy tvolabbi
polcrl veszi el, ahol a sajtjain kvl mg nhny, a csoportban hasznlt feladat is
megtallhat.
- A m&veletsor ugyanaz, mint az 5. pontban, de a tanulo a Ieladatokat egy tavolabbi
polcrl veszi el, ahol a sajtjain kvl a csoportban hasznlt sszes feladat megtallhat.

Munkaszervezs
Megmutatja a tanulonak, hogy milyen m&veleti sorrendben kell elvegeznie a Ieladatot.
A feladatokat egyenknt dobozokban tartjuk. A dobozokban a kvetkezkeppen
szervezett feladatok tallhatk:
135
- A doboz ket rekeszre van osztva. A bal oldali rekeszbl a jobboldaliba kell helyezni a
Ieladattipusnak megIelelen az eszkzket. A doboz elhelyezeset segiti a doboz aljanak
bal oldaln, illetve az asztalon elhelyezett tepzar.
- A dobozban 3 vagy tbb rekesz van. Az ilyen tpus szervezs hasznlhat
szortrozs, szerels, egyeztets (trgy trggyal, trgy kppel, kp kppel, szn, forma,
nagysag, anyagi minseg, szag, suly, hanger, izek, stb. szerint), csomagols, irodai
munka feladatainak elvgzsekor. A tanul a feladatokat trgyas vagy kpes utastssal
is vgezheti.
- Alaplapos szervezes: Az eszkzk a dobozban, a Ieladat tipusanak megIelelen
lpsekre bontva, kln tlkkban (zacskkban, bortkokban, stb.) tallhatk. A
dobozban van a munkaszervezest segit alaplap, melyre Iorma, szin vagy szam szerinti
egyeztetessel helyezhetk el a talkak, ezek segitsegevel helyes sorrendben vegezhet el
a feladat.
Az alaplap elhelyezeset az asztalon tepzar vagy jelzes segtheti.

A "kodos munka" tenve:i
Feladatok szma
A feladatok szma 1-tl 5 - 6 feladatig emelkedhet. A rutin megszerzsnek idejn 3-4
Ieladatot adunk a tanulonak, majd a munkavegzesre Iordithato id es a Ieladatok
nehzsgi foknak fggvnyben hatrozzuk meg a feladatok szmt.
Amikor a gyereknek mr nem okoz nehzsget a feladatvlts, illetve kitartan,
Iolyamatosan kepes dolgozni, lehetsegnk van arra, hogy egyetlen, a munkaid
egeszet kitlt Ieladatot adjunk.

Feladatvlts
A tanul az asztal bal oldalara keszitett Ieladatot (amelyet a pedagogus, vagy maga
kszt oda az asztalra) elkszti, majd jobbra, a kijellt helyre teszi, illetve visszaviszi a
polcra, ahonnan elhozta. Addig ismtli ezt a folyamatot, amg a feladat dobozai, illetve
a jelkrtyk el nem fogynak az asztalrl.

Feladatvegzes idtartama
Az 1. vfolyamban egy lsben 5-6 perc lehet, majd az vek sorn eljuthatunk a 45
percig tart folyamatos munkavgzshez.

Feladatok tpusai
A gyermeknek az intellektulis szintjnek s a finommotoros keszsegenek megIelel
feladattpusok adandk.
Egyeztets: trgyas, kpes, funkci szerinti.
Szortirozas: klnbz szempontok szerinti valogatas.
Szerels: konstruls.
Csomagolas: klnbz csomagolastechnikak
Irodai munka: eszkzhasznlat, munkafolyamat.
Sorrendbe raks: trgyaknak, esemnyek kpeinek adott szempont szerinti sorrendbe
raksa.

A feladatvgzs sorn elkvetett hibk
A munkavgzs sorn ejtett hibkat azonnal korrigltatnunk kell a tanulkkal, hogy
elkerljk a hibs megoldsok rgzlst.

A munkavgzs kzbeni viselkeds
136
A tanul a helyn lve csendben, kizrlag a feladatra figyelve, a munkaszervezsnek
megIelelen dolgozik. Szkseg eseten segitseget ker, jelzi, ha elkeszlt.

Cel, hogy a Ielsorolt tenyezk legalabb egyike merheten Iejldjn. Vigye
munkaasztalhoz a feladatait, kitartoan, minel kevesebb hibaval dolgozzon. Klnbz
tpus feladatokat nll feladatvltssal, balrl jobbra dolgozva, alaplap s/vagy egyb
vizulis segtsg hasznlatval ksztsen el.
137
6. 2. "Babzsk"

A "babzsk" jtkos szocilis-kommunikacios Iejleszt program, mely elnevezeset az
ismert eszkzrl kapta. Csoportos Ioglalkozas, amely atmeneti helyet Ioglal el az egyeni
fejleszts s a klasszikus frontlis tantsi szituci illetve a termszetes lethelyzetek
kztt. A "babzsk" helyzetben tanultak tehat elssorban a klnbz tarsas
helyzetekben val rszvtelt alapozzk meg.

A program tantsnak clja, hogy a hinyz vagy fogyatkos szocilis s
kommunikcis kszsgeket ptolja, a formalizlt szituci, struktra, szablyok
alkalmazsval s a babzsk eszkz hasznlatnak segtsgvel.
Vedett, biztonsagosnak megelt, jol atlathato, erthet krnyezetet es elvezetes, jatekos
helyzetet biztost a hatkony tanulshoz.

A babzsk, mint eszkz szerepe a szocilis s kommunikcis kszsgek kzl a
hianyzo klcsnsseg, a szerepcsere targyi, erzekelhet/megIoghato megjelenitese:
- a hallgat-beszel szerep valtakozasanak,
- a figyelem-fkusz vltakozsnak,
- a szemkontaktus s szerepcsere sszekapcsolsnak,
- a szocilis interakci kezdetnek jellse tanr s tanul kztt, stb.
A babzsk hasznlatra az interakcik szablyozsban a fejleszts elejn
mindenkeppen szkseg van, majd a keszsegek Iejldesevel parhuzamosan trekedni kell
az eszkz elhagysra, hogy a tanultakat egyre termszetesebben, mindennapi
lethelyzetekben alkalmazzk a tanulk. Az eszkz hasznlata a "B" vltozat szerint
halad tanulk esetben illetve az alacsonyabb vfolyamokon ltalban nem hagyhat
el.

Fejlesztsi feladatok
1.) Alapvet szocialis-kommunikcis s kognitv kszsgek fejlesztse:
- figyelem,
- vrakozs,
- sorrakerls kivrsa,
- testi kzelsg, testkontaktus elviselse
- kzs trgyra irnytott figyelem,
- preverblis kszsgek: szemkontaktus s mutats hasznlata a szocilis
kommunikciban,
- a kommunikcis eszkzk (beszd, metakommunikci, alternatv kommunikci)
funkcionlis hasznlatnak tantsa,
- a csoportos aktivitsban val rszvtel szablyainak tantsa, a csoportba tartozs
megrtse a tanul sajt szintjn.

2.) Komplex, magasabb szint& szocialis-kommunikcis s kognitv kszsgek
fejlesztse:
- a tantrgyakban s ms programok keretben tantott kszsgek, ismeretek
ltalnostsa, ismtlse, szinten tartsa,
- utnzs tantsa,
- figyelem a beszdpartnerekre,
- nmagrl s msokrl val ismeretek tantsa,
- informci s tapasztalatcsere tantsa,
- szocilis megrts, a "tudatterival" kapcsolatos kszsgek fejlesztse,
138
- a metakommunikci megrtsnek fejlesztse,
- kritika s nkritika,
- nkontroll, sajt viselkeds szablyozsnak tantsa,
- a tanult szablyok ltalnostsa stb.

Trning-helyzet
- Allando helyszinen, Ielkrben elhelyezkedve, sznyegen vagy szekeken lve zajlik a
Ioglalkozas. A "jatekvezet", aki eleinte tanar, de kesbb lehet tanulo is, szemben l a
resztvevkkel.
- A resztvevk: maximum 5-8 tanul, minl homognebb kognitv s egyb
keszsegszinten. Jatekvezetk es segitk (szamuk a csoport szintjetl, a tanulok szamatol
s attl fgg, hogy a program melyik szakaszban vannak).
- A foglalkozsok rendszerint 15-30 percig tartanak, a resztvevk kepessegeitl
Iggen.
- A foglalkozsok menett merev szablyok hatrozzk meg, melyek a tanulk szmra
a helyzet megerteset, a kiszamithatosagot teszik lehetve. A szabalyok pontosan
meghatarozzak az sszes resztvevtl elvart viselkedeseket, cselekveseket, a viselkedes
kvetkezmnyeit, a feladatot es vegrehajtasanak modjat, idtartamat, az egyes tanulok
kepessegeinek megIelelen diIIerencialva, az esemenyek sorrendjet, az egyeni ertekeles
szablyait.

Eszkzigny
- Annyi babzsak, ahany resztvev van.
- A feladatokhoz szksges eszkzk, pl. kpek, trgyak.
- Egyeni emlekeztet kartyak, melyeken viselkedesi szabalyok vannak az nkontroll
segtshez.
- Egyni jutalmazsi rendszerhez szksges eszkzk(amennyiben szksg van erre).

A program felptse
A program modulris, a feladatokat a csoport tanulinak szksgleteihez
alkalmazkodva kell sszeallitani az elz Ioglalkozasokra, a napi aktualitasokra es a
tantargyakban tanultakra epitve. Az egyes Ieladattipusok bvithetek vagy
egyszer&sithetek az egyes tanulok kepessegeinek megIelelen. A program mdot ad a
differencilsra csoporton bell s tanulcsoportok kztt egyarnt.

Modul mintk
- "Targyletakaros": A jatekvezet a gyermekek ele olyan hasznalati targyakat helyez,
melyek nevt ismerik s ki tudjk mondani. A megnevezs utn krdsek s vlaszok
kvetkeznek.(pl. Mi van a ceruza es a radir kztt?) Rvid gyakorlas utan a jatekvezet
letakarja a trgyakat, majd krdseket tesz fel a trgyakrl. A jtkosoknak figyelni kell
egyms vlaszait is, valamint azt, hogy mikor kerlnek sorra. Amennyiben valaki
hibzik, a trsai korrigljk.
A feladat alkalmas a nyelvi megrts s beszdhasznlat, a figyelem s emlkezet
fejlesztsre, a tanulkat egymsra val odafigyelsre kszteti. A j s rossz vlaszok
kapcsn tanri krdsek segtsgvel gyakoroltathat rtkels, nrtkels.

- "zenetatadas": A tanulok lehajtjak a Iejket, a jatekvezet megerinti az els jatekos
vllt s valamilyen mozdulatsort mutat neki. A jtkos a mozdulatot utnozza, majd m
tovabb adja a kvetkez jatekosnak. A Ieladat teljesitesekor a tanulok tapasztalatot
139
szereznek az inIormacio birtoklasrol es tovabbadasrol. A Ieladat gyakorlasa Iejldik a
figyelem s utnzs kpessge, a metakommunikcis eszkzk rtse s hasznlata.

- "Dobalos": Az a gyermek kap babzsakot, aki a jatekvezet szemebe nez. Amikor mar
minden gyermek sorra kerlt, a jatekvezet jellemz tulajdonsagokat mond egy-egy
gyermekrl, es aki magara ismer, visszadobja az eszkzt a jatekvezetnek.
A feladat alkalmas a preverblis kszsgek, szemkontaktus, a motoros kszsgek, az
nmagrl val tuds, a figyelem fejlesztsre. Szmos vltozat s nehzsgi fokozat
kepzelhet el az alaphelyzet varialasaval.

- "Mesels": A jatekvezet kijelli a meselt, megadja a temat es szempontokkal segiti
a tanult. pl.: Mesld el, mit csinltl ma attl kezdve, hogy felbredtl! Beszlj arrl,
hogy kivel jttl az iskolba, kikkel tallkoztl, milyen feladataid voltak idig stb.
Addig beszlj, amg a homokra lepereg! A trtnet elhangzsa utn a tanulk
krdezhetnek trsuktl, az j informcira vonatkoz krdseket s adekvt vlaszokat
a jatekvezet jutalmazza. A jatek vegen a jatekvezet ertekeli a mesel teljesitmenyet.
A Ieladat csak az "A" valtozat szerint halado tanuloknak ajanlott, a Ielsbb
vfolyamokon.
A jatek soran Iejldhet a Iigyelem, emlekezet, nismeret, kommunikcis s szocilis
keszsegek, valamint annak kepessege, hogy a sajat elmenyt idrendben es sszeIggen
idzze fel a tanul, gyakorolhat az informcik cserje stb.

A Ielsoroltakon kivl gyakorlatilag vegtelen szamu Ieladat tervezhet, a fentiek csupn
pldul szolglnak.

140
6. 3. Trsas viselkeds fejlesztse
A Trsas viselkeds fejlesztse program azoknak a csoportos foglalkozsoknak a
gy&jtemenye, melyeket az Autizmus Kutatocsoport Altalanos Iskolajaban szerveztek az
elmult evekben. Egy Iejleszt programban valo leirasukat az teszi indokoltta, hogy cel-
s feladatrendszerk, valamint tervezsk mdja csaknem azonos. Termszetesen a
felsorolt fejlesztsi feladatok nem egyformn hangslyosak az egyes foglalkozs-
tpusokban.
A Ioglalkozasok tartalma elssorban a tantargyi tantervekbl szarmazik.
A kvetkez csoportos Ioglalkozasok megszervezese ajanlott:
1. Kzs jtk
2. Kzs tanuls
3. Kzs kzimunka
4. nnepek
A felsorolt csoportos foglalkozsok egymstl fggetlenl, illetve prhuzamosan is
szervezhetk az egyes gyermekek ill. tanulocsoportok szksegleteinek megIelelen.
A program a ,Babzsak Iejleszt programhoz hasonloan a tarsas helyzetekben valo
rszvtelt alapozza meg, ezrt cl-s feladatrendszerk csaknem azonos.
A program clja, hogy elsegitse a tarsas helyzetek gyakorlasat, a reszvetel
szabalyainak megtanulasat, mivel az autizmussal el gyermekek spontan nem, vagy
nem megIelelen vesznek reszt azokban.
A fejleszts sorn a trsas helyzetek szabalyos semat kvetnek, igy erthetve es
elvezhetve valnak a resztvevk szamara.

A program feladata, hogy az egyes tanulokat egyeni kepessegeikhez merten a lehet
legmagasabb szintre juttassa el a csoportos helyzetekben val rszvtel tern.
A csoportos helyzetek alaptpusai (nehzsgi sorrendben):
1. A csoport tagjai egy trben tartzkodnak
2. A csoport tagjai egy trben, azonos aktivitst vgeznek, de sajt eszkz-kszlettel
3. A csoport tagjai egy trben, azonos aktivitst vgeznek s megosztoznak az
eszkzkn
4. A csoport tagjai egytt dolgoznak, jtszanak azonos eszkzzel, vrakozniuk kell a
sorra kerlsre
5. A csoport tagjai versengenek egymssal az adott aktivitsban
6. A csoport tagjai egyttm&kdnek (kooperalnak) valamely kzs cel erdekeben

A felsorolt csoportos helv:etek soran a kvetke: kepessegek egvenre s:abott
fefles:tesere nvilik lehetseg.
- testi kzelsg elviselse
- a figyelem fejlesztse
- a vrakozsra val kpessg fejlesztse
- sorra kerls kivrsa
- kzs trgyra irnytott figyelem fejlesztse
- a kommunikcis eszkzk (beszd, metakommunikci, alternatv kommunikci)
funkcionlis hasznlatnak tantsa
- szocilis rutinok tantsa
- a csoportos aktivitsban val rszvtel szablyainak tantsa, a csoportba tartozs
megrtse a tanul sajt szintjn
- egyttm&kdes valamilyen kzs cel elerese erdekeben
- a tantrgyakban, s ms programok keretben tantott kszsgek, ismeretek
ltalnostsa, ismtlse, szinten tartsa
141
- figyelem a partnerekre
- szerepcsere
- frontlis utastsok megrtsnek fejlesztse
- nkp s nismeret fejlesztse
- mas szemelyekrl valo tudas bvlese
- a metakommunikci megrtsnek fejlesztse
- nkontroll, sajt viselkeds szablyozsnak tantsa
- osztozs az eszkzkn

A foglalkozsok tervezse, szervezse:
A csoportos foglalkozsok tervezesenek, megszervezesenek legIontosabb elIeltetele,
hogy a pedagogus gyermekenkent elre ismerje a kvetkez tenyezket:
- Mennyi ideig kpes a gyermek rszt venni az adott foglalkozson.
- Milyen ltszm csoporttal kpes egytt dolgozni, kik azok a trsak, akiket tolerl.
- Szksges-e, es ha igen, milyen vizualis segitseg teszi lehetve az nallo reszvetelt.
- Motivlt-e a gyermek a reszvetelre, ill. kls jutalmakkal erdekelte tehet-e a
foglalkozson val rszvtelben.
- A kommunikci hasznlat s megrts milyen szinvonala varhato el a gyermektl.
- Milyenek a gyermek finommotoros s kognitv kpessgei.
- Hol tart a gyermek az egyes tantrgyak tananyagban.
- Melyek a szocilis-kommunikcis kszsgek tern meghatrozott aktulis, rvid-
tavu celkit&zesek.
- Melyek a viselkeds-problemak megelzesenek, kezelesenek aktualis technikai.
- Van-e a gyermek szmra szorongst okoz eleme az adott csoportos
foglalkozsnak.
A fenti krdsek szmbavtele utn a pedaggusok mr ssze tudjk lltani a
csoportokat homogenitsra trekedve.
A Ioglalkozasok vezetjen kivl kell szamu Ielntt segit jelenlete is szkseges lehet.

Az egyes csoportos Ioglalkozasok jellemzi
1. Kzs jtk
A kzs jtk megszervezsre akkor kerlhet sor, ha legalbb kt tanul kpes arra,
hogy a jtkszabalynak megIelelen vegyen reszt ugyanabban az egyszer&
trsasjtkban. A rszvtel szocilis-kommunikcis, kognitv s motoros felttelei
egyeni Iejlesztes kereteben megteremthetk. A tanarok szerepe a jatek soran lehet
modell vagy segit.
A tvlati cel az, hogy Iokozatosan kivonodjanak a jatekbol a Ielnttek, es a kzs jatek
spontan valasztott szabadids aktivitassa valjon a tanuloknal.
A fejlesztsi feladatok kzl a sorra kerls kivrsa, a megszlts, a szerepcsere,
figyelem a partnerre, nkontroll (pl. vesztes eseten), szabalytarto viselkedes emelendk
ki.
Ajnlott jtkok:
Kpes lott
Memria-jtk
Szin, Iormaegyeztet jatekok
Domin
Egyszer& dobokockas jatekok
Ki nevet a vgn
Auts, szm stb. gyermekek szmra ksztett krtyajtkok
Sakk
142
Krdezd meg, ki az!

2. Kzs tanuls
A foglalkozs megszervezse rendkvl fontos azon tanulk esetben, akiknl felmerl
az integracio lehetsege, mert igy gyakorolhatjak a tanorai viselkedes legIontosabb
szablyait. A specilis csoportban marad gyermekeknl tbbek kztt a tanultak
ltalnostsa s a szablytart viselkeds kialaktsa miatt hasznos a kzs tanuls. Az
alaphelyzet a klasszikus frontlis osztlytermi helyzethez hasonlt, de j ismeretek
tanitasara nem kerl sor. A kzs tanulast vezet tanr (begyakorlott csoportnl lehet a
vezet gyermek is) minden esetben Irontalis instrukciokat alkalmaz, az ertelmezesben
szksg esetn egy msik tanr segt. A feladatok kapcsoldhatnak adott tantrgyhoz,
s/vagy a mindennapi lmnyekhez, trtnsekhez.
A fejlesztsi feladatok kzl a figyelem, sorra kerls kivrsa, frontlis utastsok
kvetse, nkontroll, viselkeds-szablyozs, sajt teljestmny rtkelse,
sszehasonlitasa a tarsak teljesitmenyevel, megIelel szocialis rutinok gyakorlasa,
szablytart viselkeds, a tantrgyak keretben tantott kszsgek, ismeretek
ltalnostsa, ismtlse, szinten tartsa, kzs trgyra irnytott figyelem fejlesztse, a
kommunikcis eszkzk (beszd, metakommunikci, alternatv kommunikci)
funkcionlis hasznalatanak tanitasa, inIormacio megtartasa es megosztasa emelendk
ki.
A kzs tanuls sorn ajnlott feladattpusok:
lltsok igazsgtartalmnak megtlse
Hinyos szavak, mondatok befejezse
Talls krdsek, rejtvnyek
Fejszmols
Tollbamonds
Krdsek mindennapi esemnyekkel vagy konkrt programokkal kapcsolatban
Csoportositasok klnbz szempontok szerint
Jellemz tulajdonsagok gy&jtese targyakrol, szemelyekrl stb.

3. Kzs kzimunka
A kzs kzimunka foglalkozs sorn a csoport kszthet egy kzs munkadarabot,
vagy azonos instrukcik alapjn ki-ki sajt feladatn dolgozhat. A foglalkozs tmja
kapcsoldhat aktulis lmnyekhez, esemnyekhez, nnepekhez, kszlhet hasznlati
trgy vagy ajndk stb., de j technika tanulsa nem lehet cl. A foglalkozst egy tanr
vezeti, kell szamu segit Ielntt bevonasaval.
A fejlesztsi feladatok kzl a Iigyelem, egyttm&kdes a kzs cel erdekeben, Irontalis
utasitasok kvetese, nkontroll, megIelel szocialis rutinok gyakorlasa (pl. kerem
szpen, ksznm), osztozs eszkzkn, szablytart viselkeds, kzs trgyra
irnytott figyelem fejlesztse, a kommunikcis eszkzk (beszd,
metakommunikci, alternatv kommunikci) funkcionlis hasznlatnak tantsa
emelendk ki.

4. nnepek
Az nnepek kzl a szlets-s nvnapokkal kapcsolatos esemnyek vlnak
leghamarabb erthetve a gyermekek szamara, a szimbolikusabb jelentesek megerteset
143
kivano tarsadalmi nnepek gyakran nagyon mechanikusan, Iormalisan kzelithetk
csak meg. Az nnepek elkeszitese nagy krltekintst kvetel a tanroktl, mert
szamos olyan mozzanatot tartalmaznak, melyek szokatlanok, esetleg ijesztek lehetnek
a gyermekek szamara. Az elkeszites legIontosabb eleme a gyermekek Ielkeszitese a
vltozsokra, klnlegessgekre, szokatlan trgyakra, ismeretlen szemlyekre. A kzs
nneples eltt rendkivl Iontos az idtartam es az esemenyek pontos Iorgatoknyvenek,
valamint a viselkedesproblemak megelzesenek megtervezese, mert a klnleges
esemnyek nagyon nehezek lehetnek egyes tanulknak.
A fejlesztsi feladatok mindegyike megjelenik az nnepek kapcsn. A szemlyes
nnepek nagy elnye, hogy megkveteli masok szempontjainak Iigyelembe vetelet.

Tanterv Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő (Autistaautisztikus) Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Tanterv Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő (Autistaautisztikus) Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tanterv Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő (Autistaautisztikus) Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

1anterv pervaziv fejldsi zavarban

You might also like