::t- ~f:

TAJAK KOROK MUZEUMOK KISKONYVTARA 626

f"-"L.n

1308 1308 Dagaly u. 9. 726 F 20 FS00298506 FARKAS ATTILA BUDAPEST, SZENT ISTVAN BA

11111 ~l~!~II~~!I~llllll

A CfMLAPON: A szentely Szent Istvan szobraval A HATLAPON: A Bazilika f6homlokzata

Dr. Farkas Attda

BUDAPEST Szent Istvan-bazilika

A Szent Istvan-bazilika hazank f6varosanak, Budapestnek egyik legjelent6sebb temploma. Magaban foglalja a llllilt szazad masodik felenek sajcitos stiluselemeit, vegs6 megjeleneseben pedig a szazadvegi Pest varosara annyira jelIemz6 neoreneszansz epiteszetet reprezentalja. A templom epitesenek terve mar a XVIII-XIX. szazad fordulojan felmeriilt, kiilonosen a XIX. szazad kozepen, amikor a falIal koriilvett Belvaros peremen uj telepiiles letesiilt. Ezt a varosreszt II. Lipot csaszar koronazasanak emlekere Lip6tvarosnak neveztek el, ahol a mai Bazilika helyen 1817-ben Zitterbarth Janos emelt ideiglenes pIebiniatemplomot. Pest varos tanacsa 1845-ben Hild J6zsefnek adott megbizast egy vegleges, "hatalmas, kupoIas" templom megtervezesere. Ennek a szandeknak a megvalosulasat e16segitette, hogy a kismeretii templom a magyar szabadsagharc pest-budai esemenyej soran, 1849-ben sulyos kcirokat szenvedett, s ezert az Esztergomi Ersekseg hozzajamlt az epiilet lebontasahoz. A Hild tervezte uj templom alapkovet 1851. oktober 4-en helyeztek el. Hild olyan kilencosztasu, centrcilis templomteret tervezett, amelyet a muveszettortenet a romai Szent Peter-bazilika, a genovai Santa Maria di Carignano, valamint a parizsi Invalidusok templorna melto folytatasanak tart. Hild epiilete kiils6 megjeleneseben a klasszicizmus stilusjegyeit kepviselte volna. El6szor a szentely mogotti felkor alaku sekrestye-kapolna kesziilt el, amelyet 1860-tol ideiglenes plebaniatemplomkent hasznciltak. Hild Jozsef varatlan halcilcitkovet6en, 1867-ben Ybl MiklOst biztak meg a munkcilatok folytatasaval. Az uj epitesz azonnal eszrevetelezte a tervezes es a kivitelezes bizonyos hianyossagait. Meglatasait igazolta, hogy 1868. j anuar 21-en a kozepkupola egyik pillere osszeroskadt es az epitmeny beomlott. Ybl, a historizmus kivalo kepvise16je, a legnagyobb koriiltekintessel modositotta az eredeti tervet es a templomot sajat belatasa szerint a neoreneszansz valtozatos stiluselemeivel gazdagitotta. 'Az anyagi gondok es Ybl Miklos 1891-ben bekovetkezett halala miatt ez a nagyszabasll epitmeny nem kesziilt el a tervezett id6pontra, 1896-ra, a honfoglalas 100 eves jubileumara, a millenniumra. Meg Ybl halcilanak eveben 1

a fovaros Kauser Jozsefet jelolte ki a hatralevo munkalatok befejezesere. A kitiino felkesziiltsegii miiepitesz lelkiismeretessegere jellemzo, hogy mielott a templom diszitoelemeinek es berendezesi targyainak tervezesehez hozzafogott volna, hathetes tanulmanyutat tett Italiaban, kiilonbozo reneszansz epiteszeti motivumok gyiijtese celjab61. Az ott szerzett tapasztalatok birtokaban a belso falfeliileteket miimarvannyal, az 01tlirokat pedig sokszinii, mintegy harmincfele nemes marvannyal burkolta. Kauser a mennyezetet diszito kepi abrazolasok tart6ssaga celjab61, fresk6 es szekk6 helyett iivegmozaikot alkalmazott. Ezek koziil a nagyobb es igenyesebb miiveket a velencei Salviati e Jesurum miihellyel, a kisebbeket pedig a pesti R6th Miksa cegevel kiviteleztette. A millelmiumi iinnepsegek utan donto jelentosegii esemeny tortent a Bazilika eleteA bazilika kupolaja a Lazar utea felol ben. A plebaniatemplom ugyanis, a Habsburg-haz iranti tiszteletbol, eredetileg Ausztria vedoszentjenek, Szent Lip6tnak a nevet viselte volna. A nagy miiveltsegii es hazcifias erzelmii plebanos, Lollok Lemird azonban az Esztergomi Erseksegtol engedelyt kert a templom "titulusanak" (vedoszentjerol nyert Ilevenek) megvaltoztataslira. Ennek eredmenyekent 1897-ben az Erseki Fohat6sag az epiilo Bazilikat hivatalosan "Szent Istvim apostoli kiritly oltalmaba" helyezte. Meg az eredeti koncepci6 alapjan keriilt a bejarati csarnok nagymeretii lunettajaba Than Mol' mozaikja, a felhokon tr6no16 Krisztus alakjaval. A nevvaltas viszont gyokeresen m6dositotta az uj
2

Resz/et a kupo/arb/ es k8rnyezetero/

templol11oltarainak es abnizolasainak eredeti tervet. Ennek elsa mozzanatakent kicsere~~ek a tizenket apostol arckepevel ekesitett fakapu (Szamovolszk)' Odon l11unkaja) felett elhelyezett Szent Lip6tdOl11bonniivet,Senyei Karoly feMr l11arvany Szent Istvim-tond6java\. Ez alatt o1vashat6 a felirat: "D.o.M SUB INVOC. S. STEPHANI" ("D.O.M. Szent Istvan partfogasa alatt"). Kauser J6zsef magaeva tette Lollok Lenard plebanosnak az egesz templol11ravonatkoz6 ikonognifiai programjat, amelynek,kivitelezesere koranak legkiva16bb hazai miiveszeit kerte feI. Igy m61t6keppen johetett letre a Nemzet Szentjeinek reprezentativ szentelye. Az 1905-re elkesziilt pompas templomot, amelyet a hivek mar 3

ekkor "bazilikanak" neveztek, Kohl Medard esztergomi segedpiisp6k szentelte fel november 9. es 15. k6z6tt, s azt Szent Erzsebet iinnepen, az elso szentmise bemutat<lsaval adtak at a hivo k6z6ssegnek. A zar6ko elhelyezesekor, 1906. december 8-an az Osztrak-Magyar Monarchia uralkod6ja, I. Ferenc J6zsef is megjelent. Az idok folyaman sok t6rtenelmi fontossagu rendezveny helyszineiil szolgaI6 templomot XI. Pius papa 193 I-ben, IstviUl kiraIy fia, Szent Imre herceg halaIanak 900. jubileumi eveben "basilica minor" rangra emelteo A "bazilika" sz6 ebben az esetben nem stilms meghat<irozas, hanem sajatos rang, amelyet minden esetben azApostoli Szentszek adomanyoz az arra melt6 templomoknak. 1938-ban, a Budapesti XXXIV. Nemzetk6zi Eucharisztikus Kongresszus eve ben az egykori Lip6tvaros keriiIete a Szentistvanv<iros nevet vette fel. A Bazilika 1993-t61 az Esztergom-Budapesti Foegyhazmegye T arsszekesegyhaza. A Bazilika szentdye A szentely felkupolajimak osztott mezoiben Benczur Gyula festoien szep mozaikjai lathat6k a szentmise allegorikus abrazolasavSll: J5-yrie (Uram irgalmazz), Gl6ria (Dicsoseg), 0 Salutaris Hostia (Oh Udv6sseges Aldozat), pona nobis pacem (Adj nekiink beket), Benedicamus Domino (Aldjuk az Urat). (11)* A parkimy jOlotti kepmezoben aranyozott betiikkel felirt latin nyelvii fohasz 0lvashat6: "S. REX STEPHANAE INTERCEDE PRO NOBIS APUD REG~M SAECULORUM" ("Szent Istvan kiraIy jarj k6zben ertiink az Or6kkeval6sag KiraIyanal"). A szentely foparkanya alatt nyert elhelyezest Mayer Ede dombormii-sorozata: Szent Istvan gyozelme a pogany Koppany vezer felett, Asztrik apat atadja a papat61 hozott koronat, A Magyar Szent Korona megdicsouIese (apote6zisa), A Pannonhalmi Foapatsag alapitasa, Szent Istvan atadja Imre hercegnek az Intelmek k6nyvet. (10) A szentely felkorives apszisaban all a Bazilika ekessege: a fOohar. Afooltar A gazdag diszitesii marvannyal boritott oltarepitmenyhez illeszkedik az oszlopkarejokt61 6vezett es negy kul6n oszloprenden a116, att6rt kupolaju baldachin. Ebben helyezkedik el Strobl Alajos carrarai feher marvanyb61 faragott Szent Istvan-szobra, baljaban az or-

* A szamok
4

a borit6 belsa olda1l1n llHhat6 alaprajzra utalnak

A fooltar Strobl Alajos Szent Istvan-szobraval

szagalmaval, jobbjaban az apostoli kettoskereszttel. (9) Az epitmeny tetejen egy, a Szent Koronat tarto angyal bronzszobra all. Az abrazolas a Szent Kiraly eletenek egyik legendajara utal, amely szerint II. Szilveszter papa egi jelre hatarozta el, hogy a lengyeleknek szant koronat a magyar allamalapito Istvan kiralynak kiildi el. A meglljitott liturgia rendjenek megfeleloen a fOoltar ele keriilt a [abol kesziilt, szereny kivitelezesii szembemisezo oltar, valamint az igehirdetesre szolgalo felolvasopult, az anlbo. Figyelemre melto meg a szentely baldachinos fOpapi szeke, amelyben 1991. evi apostoli latogatasa alkaLmaval II. Janos Pal papa is helyet foglalt.
5

A Nagyboldogasszony-oltar

A mellekoltarok
A templomlatogatas sorrendjeben a deli, jobb oldalon elorehaladva:

1. Szent Cecilia-oltar (3)

A kismeretii oltaron az osztott keretbe foglalt festmeny az orgonal6 Ceciliat, az egyhazi zene vedoszentjet abrazolja angyalok tarsasagaban. A kep Nadler R6bert munkaja. Az orol11zaton az Atyaistent abrazol6 l110zaik Ilithat6 Agghazy Gyullit61.

2. Nagyboldogasszony-oltar
Nagymeretii oszlopparral keretezett es til11panOlmal zar6d6 kozepfiilkejeben helyezkedik el Benczllr Gyula festmenye: Szent Ist-

Benczur Gyula: Szent Istvan felajanlja dogasszony-oltarr61

a Szent Koronat.

Oltarkep

a Nagybol-

Id. Vastagh Gy6rgy: Szent Imre szuzesseg; fogadalma

(oltarkep)

van halala elott felajanlja a Szent Koronat a lllagyarok Nagyasszonyanak, a Boldogsagos Sziiz Marianak. (4) A Latolllas Asszonya oleben tartja a gyern1ek Jezust, aki megaldja a Szent Kiraiyt. Az esemenyt Hartwik piispok legendariuma hagyolllanyozta rank a
8

A Szent J6zsef-oltar Feszty ArpiJd kepeivel

XII. szazad elejen. Az oltiTrepitmeny jiilkeft az 1930-as evek vegen marvanyszobrokkal diszitettek, amelyek Boldogfai Farkas S~indor Szent Imret (Istvan kiraIy fiatalon elhunyt tr6norokoset, 6), es Ohm~mn Bela Szent Margitot (Iv. Bela leanyat, 5) abrazol6 alkotasa. 3. Szent Imre-oltiTr Szerenyebb es kisebb meretii oltart allitottak Szent Imre tiszte9

A Szent Kereszt-oltar Stetka Gyula oltarkep{Nel

letere. Id. Vastagh GyO.-gy festmenye Imre herceg legendajanak azt ajelenetet abrazolja, amikor az ifjll a veszpremi "Szent Gyorgy egyh<:iz" Boldogasszony-oltara e16tt sZiizessegi fogadalmat tesz. (8) Az oharon helyeztek el Imre herceg edesanyjanak, Istvan kiraly hitvesenek, Boldog Gizellanak a csontereklyejet. Folytatva utunkat a Bazilika eszaki, bal oldalan, viszszafele haladva: 10

4. Szent J6zsej-oltar (14) A tobbi mellekoltamill valamivel gazdagabb omamentikaval kesziilt. Az oltarfelepitmeny triptichonj at Feszty Arpad festette, akinek europai hirii korkepet a Magyarok honfoglalasat az erdeklodok Opusztaszeren tekinthetik meg. A haromosztatU kepen Szent Peter es Pill apostol kozott lathato a gyermek Jezust oktato neveloatya, Szent Jozsef alakja. 5. Szent Kereszt-oltar Kauser Jozsef terveinek megfeleloen, a Nagyboldogasszony-oltarral szemben, a kereszthajo eszaki oldalan all a Szent Kereszt-oltar Stetka Gyuhinak a keresztfan fuggo Megvaltot abrazolo nagymeretii festmenyevel. (15) Az oltanulkekbe csak a templom felszentelese utan helyeztek el Strobl Alajos ket feller marvanybol faragott muvet: az 1. Ferenc JoRoskovics Ignac: Szent Adalbert zsef altai adomanyozott Assisi Szent Ferenc- (17), es a hivek adolllanyabol kesziilt Szent Alajos-szobrot (16). Kulon figyelmet erdemel az oltar tabemakulumanak ajtaja (ifj. Herpka Gyorgy alkotasa), amely ket bibliai fat abrazol: ajo es,gonosz tudas faj<it,lllelynek gyiilllolcse fele nyul a paradicsollli Eva; es a Kereszt fajat, amelyrol a halott Jezus lllegvalto testet emelik Ie. 6. Szent Adalbert-altar A kisllleretii oltart a vertanllhalalt halt Szent Adalbert pragai piis11

pok tiszteletere emeltek. A tortenelmi hagyomanyok szerint 0 bermaIta meg Szent Istvan kiraIyt. Adalbertet - hitterito tevekenysegenek em16ket megorizve - az Esztergom-Budapesti Foegyhazmegye vedoszentiekent tiszteli. A vertanll piispokot abrazo16 kepet Roskovlcs Ignae festette 1903-ban. (21) Szobrok A Bazilika kupolat tart6 pillerkotegein alakitottak ki a nemzet szentieinek tovabbi kultuszhelyeit. A lLlpolaterjobb elso fulkejebe keIiilt Szent Laszlo szobra. (18) A vertbe oltozott lovagkinily kardjat keresztkent emeli magasba, labaval pedig a torokkent abrazolt ellenseg felholdas zaszlajan tapos. A szobor alkot6ja a szazadfordu16 legjelesebb magyar emlekmuszobrasza, Fadrusz Fadrusz Janos: Szent Laszlo kiraly Janos. A szoborfiilke latin nyelvu feliratanak forditasa: "Rite, jamborsaga, igazsagszeretete es hosiessege altaI, mint kiraly, vezer es torvenyhoz6, csillagkent ragyogott a magyar nemzet elott". " A d61nyugati fiilkeben all Szent Gellert szobra. (20) 0 Velence sZii16tte, aki Imret, Istvan kiraIy fiat, a remenybeli tr6norokost nevelte. Strobl Alajos feher marvanyb6l mintazta meg a "Szent NevelOt" es neveltjet, a herceget. Gellert piispok 1046-ban halt verta12

nUhalillt a kesobb rola elnevezett Kelen-hegyen. A felirat magyar forditasa: "A Krisztusban gyokerezo hit apostola es vertanuja, ki orok idokig tiszteletet erdemel". Az eszaknyugati fiil~eben nyert elhelyezest Alpitd-hitzi Szent Erzsebet szobra. (19) II. Endre kiraly es Meraniai Gert:rUd leanya a tevekeny felebarati szeretet kiemelkedo szentie, akit mint Wartburg varanak asszony<it, Europa nepei Thiiringiai Erzsebetkent ismernek. Senyei Kiroly ot es egy alamizsnara szomlo kisfitit abrazolt lirai hangveteIii szobran. A latin szoveg magyarforditasa: "Boven adoU a szegenyeknek. 19az emleke szilzadok oroksege legyen. " Az eszakkeleti pillerkotegen helyeztek el a Kauser J6zsef altal tervezett sz6szeket. A pillerkotegek kii/so oldaLan kaptak helyet a Strobl Alajos: Szent Gellert Szent Imrevel II. vilaghaborU eveiben, illetve az azt kovetoen kesziilt IaLltusz-szobrok. igy: Patzay Pal Sziiz Mariat (2) es a gyenllek Jezust nevelo Szent J6zsefet (22) abrazo16 ket alkotasa. A templom szent61ye kozeleben Damk6 J6zsef munkai talalhat6k: a Paduai Szent Antal- (7) es a Jews Szive-szobor (13). Az orgonakarzat alatt, a fokapu bejarati tereben nyert elhelyezest Ferenczy Beni Lisieux-i Kis Szent Terezt (24) es J~ilics Erno Szent Ritat abrazo16 alkotasa (23).

13

A mennyezeti mozaikok Egyseges ikonogrMiai program fogja ossze a Bazilika kupohiinak es a mennyezet feliileteinek abnizolasait. A kepek mindegyike mozaiktechnikaval kesziilt. Kozepkupola A nyolc ablakkal megvilagitott es tizenhat mezore osztott "kupolaegboltozat" kozepen, felhokon all a mindeneket teremto Atyaisten. Az egi szfera,ban hatszamyu szermok lebegnek, majd a szeles kormezoben az Oszovetseg het prOfetaja veszi koriiI Jews Krisztust es elOfutarat, Keresztelo Szent Janost. A legals6 mezoben angyalok tartjak keziikben a felettiik abrazolt szentek nevet jelolo tabJakat. A fiJpillerek ivhCtromszogeben a negy evangeJista (Mate, Mark, Lukacs es Janos) alakja lathat6. Mindezeket Lotz K~il'olytervezte. A kupolat tarto tamburon (dobon) a negy sarkalatos ereny (az Igazsagossag, a Mertekletesseg, a Bolcsesseg es a Lelki ero) jelkepes figurai lathat6k. Dongaboltozatok A kupolacsegelyek abrazoiasaival fiigg ossze a kilencosztaru ter mennyezeti diszitese is, mind a fo-, mind a kereszthaj6k dongaboltozatan. A tematikus sorrend a fiJbejarati oldalon, a korus el6tti mennyezeti mez6ben kezdodik Jezus sziiletesevel. A betlehemi jelenet ket oldalan Szent BonaventIira es Aquin6i Szent Tamas stukk6 mellkepe hithat6. A kereszthajoban, a Szent Kereszt-oltar oldalan az Evangeliumot hirdeto Jews mozaikja kapott helyet, ket szelen Nazianzi Szent Gergely es Nagy Szent Yawl figunijaval. Az ellenkez6 oldalon, a Nagyboldogasszony-oltarnal, a Jairus leanyat feltamaszt6 Krisztus csodaja szerepel, Nagy Szent Albert es Szent Anzelm abrazolasa kozott. Vegiil a hosszhCtz szentely fe16li oldalanak dongajara keriilt a feltamadt Krisztus mozaikja, mintegy Jews sziiletesenek pardarabjakent. A mellette leva ket stukk6 Aranyszaju Szent Janos es Szent Athanaz mellkepe. A negy fOjelenet kartonjat Lotz K~iroly keszitette. A keleti oIdalbejaratok f?letti lunettakban a hUsvet utani esemenyek ket jelenetet De~ik-Ebner Lajos tervezte: az egyik Jezus 14

emmauszi megjeleneset, a masik a kulcsok Szent Petemek vale atadasat abrazolja.

A mellekhaj6k tervalaszt6 angyalfigurait es az el6csarnok boltozati mozaikjait Szekely Bertalan tervezte. A kiskupolak abrazolasai
A negy kiskupolas lllellekter mennyezetenek programjaval LoUok Lenard eredeti es sajatos temakbrt erintett: a hazai keresztenyseggel kapcsolatos szentek es boldogok kbrmozaikjait keszittette el.

A delnyugati kupolaban Szent Hedvig, Szent

Kunigunda, Szent Margit es Boldog Ilona, a delkeleti kupolaban Boldog Mor, Szent Gellert, Boldog Asztrik es Szent GizeUa abrazolasa liltha. to, ifj. Vastagh Gybrgy munkaja.

Az eszaknyugati kupolaban Rel.l1ete Szent Pal,

Senyei Karoly: ArpfJd-hazi

Szent Erzsebet

Boldog Ozseb, Pilgrim terit6 ersek es a boldog emlekezetii Ham Janos szatmilri piispbk lathato. Az eszakkeleti kupotaban Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc, Paduai Szel~t Antal es Kapisztran Szent Janos arckepei kaptak helyet Deak-Ebner Lajos munkajiln. A klasszicista altemplomban napjainkban folyalllatosan alakitjilk ki a nagy befogado kepessegii kolumbariumot es a tbbb koporso elhelyezesere alkalmas tellletkezesi helyet. A Szent Istvan-bazi15

lika szenteIyehez illeszkedik az egyik legkiemelkedobb jelentosegil magyar zarandokhely, a Szent Jobb-kapolna. Itt orzik 1971 6ta az illamalapit6 Szent Istvan kiraly epen maradt kezereklyejet, a Szent Jobbot. (12) A templom tortenetehez fiizodo XVIII-XX. szazadi liturgikus rendeltetesii muzeilis targyak a Bazilika deli tornyanak foldszintjen (a bejarati oldalon) kialakitott KincShirban (1) tekinthetok meg.

A Szent Jobb Kapolna es a Kinestar reszletes ismerteteset a TKM Kiskonyvtaranak 384. szamitfiizete tartalmazza. A Bazilika kupolajanak korerkelyerol pompas kilatas nyilik a
fOvarosra. A kjlat6ter lifttel, illetve (reszlegesen ben) lepcsosoron kozelitheto meg. vagy teljes egesze-

lrodalom
Farkas Attila: A budapesti Szent Istvan-bazilika kepzo- es ipannilveszeti kialakitasa (doktori disszertaci6, kezirat). Budapest, 1988. Lollok Lenard: A Szent Istvan kinllyr61 nevezett budapesti templom belsejenek rovid ismertetese. Hornyaszky K. nyomda, Budapest, 1905. Kovats Kilman: A Szent Istvan kirilyr61 nevezett Budapestlip6tvarosi pIebania rovid tortenete. Apostol-nyomda Rt., Budapest, 1917. Tarn6czi Janos: A Szent Istvan bazilika eneklo kovei. Hellas Irodalmi es Nyomdai Rt., Budapest, 1937. Thold Orban Imre: A budapesti Szent Istvan templom. Budapest SzekesfOvaros Hazinyomdaja, 1905.

Tajak-Korok-Muzeumok Kiskonyvtara 626. szam (1999.) Kiadja a TKM Egyesiilet 2001-ben, 2. kiadas 4001-8000 peldanyban. Felelos kiado: Eri Istv,1n Szerkesztette: Dercsenyi Balazs Fenykepek: Hegyi G,\bor, Hortobagyi Tibor, Mudrak Attila, Szelenyi Karoly

Szines feldolgozas: Repro Milo Kft., Bp. Terkep, aJaprajz: Cartographia Kft. TipogrMia: TKM TipogrMiai StMio Torok Bah\zs Nyomdai munka: Veszpremi Nyomda Rt. Felelos vezeto: Erdos Andras vezerig. ISBN 963 554457 X ISSN 0139-245X

16

A TEMPLOMTER ALAPRAJZA A LEGFONTOSABB MUVESZETI ALKOTASOKKAL

---

1308 1308 Dagaly u. 9. 726 F 20 FS00298506 FARKAS ATTILA BUDAPEST, SZENT ISTVAN BA

""J~l~J~"~~!~11"11