Lipp Marta

Eletm6d programok Budapest miivelodesi hazaiban az elmult 17 evben

Az eletm6d kifejezes a hetvenes, nyolcvanas evek nagy szlogenje volt, nemcsak milunk, hanem Eur6pa-szerte. A kor szellemet j61 tUkrozo osszefoglal6 jellege es a human ertelmisegre megbuvoloen hat6 programad6 felhangja alkalmassa tette, hogy a kiilOnfele tarsadalmi teriileteken tevekenykedok osszekoto, kozos szemIeletet jelz6, bensoseges fogalma legyen: mint az emberi elet szociokulturalis megkozelftese. Ez a korszak erlelte be a hetvenes evektol fokozatosan vegbemen6 tarsadalomtudomanyi paradigma-vaItast, amely a Max Weber-i ertelmezO szociol6giab6l citvett ertekkozponru kulrurafelfogas helyere a Geertz, Bourdieau Foucault nevevel femjelezhet6 ,,mindennapi kulrura" ertelmezest allitotta. Miutful megpr6baItak levalasztani a tisztan kulturalis jelensegekr6l a tarsadalmiakat, mas magyaraz6 elvet kellett keresni a kulruran beliil, amely az elmos6d6 osztaIyhelyzetnel amyaltabb tagolas kifejezesere is alkalmas. Ahogy az ertekek kezdtek homogenizaI6dni, a kultunllis kUlonbsegek kezdtek finomabban differenciaI6dni, amit csak a kulrura finom-szerkezeteb61,a szimb6lumokjelentesebOl es a kifejezesek egyeni jellegebOl lehetett erzekelni. Az otvenes-hatvanas evek szociol6giajanak kurrens t6maja a tarsadalmi osztAlyokes a hozzajuk kothet6 kulrura volt. A hetvenes evek kutatasainak slagerei a ,,szociokultunllis csoportok", az ugynevezett "eletm6d csoportok" voltak, ami inkabb a kozos tudast, az eletforma hasonl6 kidolgozottsagat jelentette, mint a kozos celt (ld. a Bourdieaut61 szarmaz6 "eletstrategiak" fogalom tudomanyos kanierjet), szemben a korabbi osztaIy-kulruramegkozelitessel, amely az eletelkepzeleseket vizsgalva a kUlon ertekek megletet emelte ki, mint a tarsadalmi kiilonbsegek tiikrozOdeset. A hetvenes evekben nagy zavart okozott es sokszor tvUtra vezetett a ket rnegkozelites egybemosasa: arnikor a szubkulrurakat a sajat kUlOnertekrend kimutatasaval akartak rneghatarozni. Ha nem tudtak kimutatni, ketsegbe vontak a letezesiiket. Ekes peldaja ennek a konyvtamyi meddo vita, hogy letezik-e az Oscar Lewis altaI lefrt "szegenyseg kulturaja", ha egyszer nines a tObbsegi tarsadalomet6l lenyegileg elter6 ertekprofilja. Holott ekkor a val6sagban mar a legvaskosabb tarsadalmi kiilonbsegek sem az elter6 ertekekben, hanem az azonos ertekek eltero jelent6seben fejez6dtek ki. A hetvenes evek ertek-kutatasai Illinois aIlamt61Magyarorszagig rendre kimutattak, hogy a legpreferaltabb ertekek - tarsadalmi helyzetre val6 tekintet nelkiil - a beke, a csalad, a j6let es az
98

egyeniseg kibontakoztatasa. A kulturakoncepci6ban bekovetkezett vaItozas a habom utani evek gazdasagilag szegenyebb, de eszmekben gazdag idoszaklit felvalt6 j61eti tarsadalom letrejottevel egyiitt ment vegbe. A korabbi ertekkozpontu nezet a kulrurat elsosorban mint eszmerendszert tekintette, amely a kozossegek, a tarsadalmi csoportok celjait meghataroz6 eszmenyeket, a szernleletet adja. Kozeppontjaban az ertekek hangsulyozasaval a kulrura szellemi tartomanya all. Ennek a szociol6giai foganiatasu kulturakoncepci6nak a viragzasa, amely a kozossegeket teszi a fo helyre, arra a tortenelmi peri6dusra esik (a vilaghaborut koveto konszolidaci6s folyamat), amelyben oly nagy atrendezodes ment vegbe, hogy tarsadalmi meretekben kellett uj eszmenyeket elsajatftani, az eletnek uj ertelmet adni. Ez a helyzet minden radikalis tarsadalmi atalakulas idejen. Uj kozossegek, tarsadalmi csoportok jonnek letre, melyek eszmeik alapjan, a kultura elementaris - alkalmasint ideologikus - jegyein kiilonboztetik meg magukat. Ezekhen az idaszakokban a kultura hangsitlyozollan k6z6ssegi jellegfi es eszmei meghatizrozollsizgit. A tarsadalmi hovatartozas erzese a lenyeg, s ehhez elegseges felmutatni a kozos eletforma kereteit, kiilsodleges jegyeit. A rendszervaltas utani elso nagy atrendezOdes az era eszmenye menten ment vegbe. Akik nem akartak kikapcsol6dni az aramkorbol, azoknak fel kellett mutatni valamilyen lenyegi jegyet, hogy az "erosekhez" tartoznak, s hogy gyengesegnek, lejart ervenyunek tartjak az intellektualis "okoskodast". Ezt az eszmenyt is igen kU1onbozo kulturalis szinten lehet kifejezni, de ilyenkor nem ez a fontos. Ad abszurdum azonos korbe keriilhet egy kifinomult polgar egy "felanalfabeta polgarral", a kozos eletfelfogas, a tOrekvesek es ezek kivlilrol is lathat6 jegyei alapjan, mint peldaul a j61 karbantartott test, az erdekervenyesftes szandekanak hatarozott kifejezesre juttatasa, a dinamikus eletszervezes stb. A mindennapi kulrura-felfogas ervenye megaIlapodott tarsadalmi helyzethez, hosszu, konszolidalt peri6dushoz kotheto, amikor az elet kenye1mesebbe tetelen, az eletm6dok "cizeIlalasan" van a sor. Ekkor a kulrura elsosorban mint "praxis" jelenik meg (Bourdieau), s tudasjellege kerlil eloterbe. Angolosan a ,,skill", a ,,nowhow", magyaran sz6lva a "csizi6", a mindennapokat elvezetesebbe tevo tudasok, technikak, fogasok: az egyre tokeletesitettebb keszsegekkent megjeleno eletforma. Ekkorra az eletforma korvonalai elhalvanyodnak, s az eIet "csinalasanak m6dozatai" kerlilnek eloterbe. Kulcsfogalomma valik az "eletvezetes". Ezt a peri6dust nem az eletforrruik, a keretek, az e1hatarol6dast hangsulyoz6 szembeswko jegyek, hanem az eletm6dok jellernzik. Ilyenkor az elklilonito elvek a bensoseges dolgok tartomanyaba hatolnak be, s az amyalatnyi kUlonbsegek is dontonek szarnitanak. Az ertekkozponru kulrurak inkluzfv,' befogad6, atfog6 jellegevel szemben a mindennapi kuItUniban az szarnit, ami exkluzfv.

99

Gondoljunk a hetvenes evek nyugati divat-szociol6giai lefnlsaira vagy pI. a Hair cimu filmre, amibol vihigossa valik, hogy a milliomos fiatal es az als6bb osztalybeli egyforman hord farmert, csak az elobbi meregdraga szalonb61 kikeriilt egyedi darabot: Val6szfnUleg az sem veletlen, hogy a hetvenes evek divatos hazai lekicsinylo mondatfordulata az volt, hogy az illeto ,,nem tudja megkiilonboztetni a tornacipot a teniszcipotol". Ezekben a korszakokban aki ad magara, az egyeninek akar latszani, aminek egyik megnyilvanulasa, hogy sikk lesz valamiben fnyencnek vagy egyenesen dekadensnek lenni. A hetvenes evek pedag6giajanak eszmenye - naIunk is - a "teljesftmenykepes tudas" lett a korabbi, eros ent ad6 "szilard erkolccsel" szemben. Tudomanyos kateg6riakent eloterbe kerUI a "redukci6" fogalma (Husser!, fenomenoI6gia), amely a hetkoznapi eszjarast teszi meg erdeklodese targyava. Azt a logikat, amely a szellemi dolgok immanenciajara fittyet hanyva kiveszi belolUk a szamara szUksegeset. Darabjaira szedi oket, es a mindennapi elet heurisztikaja szerint elrendezve kozhasznu, "elo-kulturara" vaitja. Hasznalja a kultura mindket tartomany<it, az ertekeket es az ismereteket is, de megfosztja oket "nagyszabasu mivoltukt61", sajat Wrvenyeik szerinti letezesi formajukt61, s az egyes ember leptekehez igazftva vulgarizalja. Az embernek onmaga melyebb meg6rtesehez, erzesvilaganak felismeresehez es vagyainak alatamasztasahoz, mintegy az eletvitel igazolasahoz "ervkent" hasznaIja az eszmetoredekeket. A rendszerszeru tudasb6l kimazsolazott ismeretekkel, technikakkal pedig onmaga meg6rtett jelentesenek kifejezeset gazdagftja. Amit mindennapi kulturakent veszft "fensegben", megnyeri realitasban: a j6zan esz tartalmava es egyuttal csiszol6java valik. Ez a hetkoznapi elet kovete1menyehez asszimilal6 redukci6s folyamat teszi lehetove annak a kulturalis eszkoztlirnak ("tool-kit") a kimunkaIasat, amely kepes az egyenftesre: az egyedi arculatok megalkotasara es lirnyalt kifejezesere. Ezekben az idoszakokban a kultura individua1is bealltottsagu, es az egyenive wilas igenyh osztonzi. Eszmenyorientalt peri6dusban a mindennapi problemak kerUinek eloterbe, sot azok olyan sulyosak, hogy teljesen uj keszsegek kellenenek a megoldasukhoz. Pont az a baj ugyanis, hogy az uj helyzetben a regi tudas nem szuperal. At kell "keszletezni a kulturaiis eszkoztarat", s ilyen roppant munkara, amely szinte a gyerekkorehoz hasonlithat6 mervu tanulast tesz szUksegesse, az ember akkor szanja ra mag<it, ha ertelmet l<itja, ha celt hit maga elott, amellyel a jovojet biztosftani tudja. Az ellenkezo oldalr6l kozelitve: ebben a tudashianyos peri6dusban arra van legeloszor szUkseg, hogy a kiUresedett eszmek helyere ujak kertiljenek, amelyekben hinni es amelyekhez kapcsol6dni lehet, amelyek miatt erdemes a mindennapi kulturat "ujratanulni". A kulturanak ilyenkor definial6, kijelOlo, iranyad6 szerepe van, ami az erejet hivja ki. Egy <itrendezodo tarsadalomban neIktilozhetetienek az egyertelmii "elkUlonito elvek", amelyek
100

kepesek megmozdftani a szivet is es az eszt is. Ezeknek az id6szakoknak a kulturajaban ,,kicsire nem adnak". A dinamika szarnit es nem a reszletek. A kultura ,,huz6agazativa" az ertekek valnak, amelyek kett6s arculatukkal azt a celt szolgaljak, hogy leielegitsek azt a szinten kett6s elemi vagyat, mely szerint a cselekedeteink ertelmet keressUk, s masfel61 egy meglelt ertelem szellemeben cselekedni is akarunk. A "tudni miert" es a "tudni mit" kett6s igenyehez az ertekek adnak eligazftast. Eszmenykent f6kuszba allftanak es kivanatossa tesznek egy celt, normakent pedig komolyan vetetik a betartasat. Ezzel a rigorozitlissal biztosftjak, hogy egybekossek a tarsadalmilag egyiive tartoz6kat, s hogy azok megkiilOnooztethessek magukat az eletforrruijuk alapjan. Az ertekeknek ez a ket aspektusa koriilhatarolja egy vagyott elet kereteit. Csak a kereteit, am azokat hatarozottan, egyertelmiien. Olyan elementaris erteknek kell a kozeppontban allnia, ami kepes az elemi, els6dleges jelentese menten szortirozni az embereket. Az egyertelmiiseg azert fontos, hogy konnyftse tisztizni a frontokat, lei hoi all es lei merre tart. S nem kevesbe a gyakorlati leivitelezest is, hogy ne lehessen eItevedni az ertelmezesek utveszt6iben, s hogy ne tegye lehetetlenne a vonz6 eletforma cselekvesre, megval6sftlisra indft6 <itelesetannak a bizonyos csfzi6nak, a leifinomult elettechnikak birtoklasanak a hianya. Az eletforma kereteinek leit5ltesere - sokszor rafinaIt tudassal, egyeni szfnekkel- az ilyen peri6dusok kevesse erzekenyek. Pedig ez az, ami az identifikaci6t megszilardftja, a viszontagsagokkal szemben ellenaII6va teszi. Ezekben a tarsadalmilag nyitott id6szakokban nemcsak felemelkedni, hanem lecsuszni is konnyii, pont a felszines tarsadalmi identifikaci6 vagy annak teljes hianya miatt.

Hogyan lehet ilyenkor a kulturaval segiteni?

A segit6 gyakorlatnak mindenkor er6fesziteseket kell tennie a peri6dus egyoldalusaganak ellensulyozasara. "El6re kell dolgozni", s els6sorban az egyeneket a lehet6 leghatekonyabban hozza kell segiteni identifikaci6juk elmelyftesehez az eszmenyek kiegyenlftesevel, s az adott eletforma kereteinek kitoltesehezsztikseges tudas megszerzesevel, uj keszsegek leialakftasaval. Hangsulyos feladat a szemelyisegfejlesztis, mert ennek a korszak nem kedvez, ugyanakkor e nelktil gyenge labakon all a tarsadalmi azonossagtudat, s nem allja leiaz elet altai feladott nehezsegek pr6bajat. Kozossegi tekintetben is el6re kell dolgozni, tudatosftani kell az egyseget. Ilyenkor a tarsadalmi megosztottsagot szemmel l<ithat6va teszik a nyers erdekktilonbsegek, amelyek kultunilisan az ertekek kUlonboz6segeben fejez6d~ek lei. Az ertekek akkor tudnak ossznernzeti szinten egysegbe keriilni, ha az eletformak feltolt6dnek uj tudassal, amely kulturalisan nivellal6 hatasu. Ez lehet6ve teszi a kUl5nb5z6 tarsadalmi csoportok elt6r6 ertekeinek egy <itfog6bb 101

keretbe torteno integnllasat. Ekkor azonban nem a differencial6 erovel rendelkezo eszmeny, hanem az integralni kepes eszme kerUI a kozeppontba. A hovatartozasban az erosen atelheto erzest kezdi hatterbe szoritani a kifinomult tudas. Az ertekek kozos nevezore kerUlnek, az ertelmUk kitagul egy univerzaIis eszme egisze alatt, amely a jelentesek sokfeleseget kepes magaba foglalni. A kulturalis segitomunkanak ezt a folyamatot kell elorevetitenie. Ez elsosorban intellektU<llisuton lehetseges, ami az egyeni tudatra hat. A kozossegi munk<lban az eszmenyek eletkozelbe hozasa, a mintak eltero variaei6inak megismerese segfti ajelentesekfinomodasat, ami i1yenkor a legsUrgetobb. Megallapodott tarsadalmi helyzetben viszont, amikor a kulturaval szemben tamasztott kovetelmenyek praktikusak, felertekelodnek a kultura kozhasznu elemei. Ekkor nem eleg tudni, amit mindenki tud, egyeni lelemenyre is sziikseg van, hogy ertekeljek az embert. A problemak nem annyira elemiek, mint inkabb rafinaItak. A hetvenes evekben az elet olyan - a kor szellemebol ad6d6 dilemmakkal volt terhes, amit igen sokan egyenileg is ateltek. Ezeket eltavolodva a kort61 - az ember sokszor ut61ag mondvaesinaltnak erzi. Gondoljunk esak a "beepUlni vagy kfvUl maradni" ertelmisegi vfv6dasra. Ez nemesak keleten volt jellemzo, a hatalomt61 val6 fUgges-fUggetlenseg kerdese a nyugati ertelmisegnek is egyenftett dramaja volt. Ha az elet sinen van, nem a eelok, hanem azok ertelme kerUl e1oterbe. A eelok ertelmenek megkerdojelezese alland6an napirenden van, anelkUl,hogy maguknak a eeloknak a rnegvaItoztatasa komolyan felrnerUlne. Sokaknak szenvedest okoz ilyenkor, hogy az "ertelem" kikopik a celok al61a j61 olajozott hetkoznapokban. Ami a konszolidaei6hoz nelkiilOzhetetlen,az a mindennapi elethez szUksegesvirtu6z tudas, a tervezes es a kivitelezes, a ,Jovo f610tti rendelkezes" biztonsaga. Ez teszi lehetove, hogy elojojjenek a ,,nem mindennapi problemak", hogy az emberekben f6lebredjen a vagy arm. hogy onmagukon rulmutat6 dolgokkal kezdjenek el foglalkozni. Ahogy az eszmenykozponru peri6dus az adekvat mindennapi tudas rnegszerzesenek vagyat felkeltve uj kozossegeket formal az egyeni erdekeken, ugy a praktikus peri6dusokban az eszmenykeresok is egyenitik a koz6sseget. Abban a szereneses helyzetben vagyunk, hogy a vizsgaIt idoszak (1983-2000) mindk6t peri6dusterinti. A nyolcvanas evek eleje a mindennapi kultura viragzasanak ideje, masodik fele pedig az egyre eroteljesebben fellazul6 tarsadalmi viszonyoke. A kilenevenes evekkel nemesak a rendszervaItas, hanem az atmeneti tarsadalmakrajellemzo uj kulturalis peri6dus is kezdetet vette, aze a peri6duse, amelyben az ertekek fokozott jelentosegre tesznek szert. A nyolcvanas evek masodik felenek "tulerett", felboml6 idoszaka kiabnindulast

102

hozott. Az evtizedfordul6 tiszavinlg eletii follelkesedese nem tudta ellensulyozni a radikalis tarsadalmi atalakulas kezdeti, ki.ilonosen kritikus id6szakara jellemz6 elbizonytalanodast es a eeltalansagba fordul6, valsagossa fokoz6dott ertekvakuumot. Izgalmas nyomon kovetni, hogy az orszag f6varosanak miivelOdesi hazai reagaltak-e es hogyan az elmult 17 ev korszakvaltast hoz6, az emberek eletet jelent6sen befolyasol6 tarsadalmi-kulturalis folyamataira. A vizsgalt peri6dus negy, egymast61 j61 megkiilonboztethet6, elter6 karakterii szakaszra bomlik: 1. 1985 el6tt 2. 1986-t61 1989-90-ig 3. 1989-t61 1993-ig 4. 1994 utan 1. Az 1985 el6tti programok tisztan hozzak az ugynevezett ,,megallapodott tarsadalmi helyzetre" jellernz6, hagyomanyos eletrn6d-kulturat. Folytat6dnak az immar koriilbeliil egy evtizede utjukra bocsatott progresszfv s meg mindig sikeres formak, amelyek koneepeionaJisan es hangsulyozottan a mindennapi elet problemaihoz kapcsol6d6 szemleletUkkel a kozmiivel6des megujitasat szolgaltlik. Az egyik fO vonulat az eletm6d-kulturat direktben segit6, kozhasznu ismeretek gazdagitasat eelz6 miivelOdesi alkalmak, melyek a haztartassal, az egeszseggel, a lakas- es otthonepftessel-szepftessel, az etkezesi szokasokkal stb. kapcsolatosak. Az orszagos trendek is hasonl6ak. Ekkorra erik be a Nepmiivelesi Intezet Miivel6desi Otthon Osztalyanak ,,nyitott haz" kfserlete, amelyet 1976-ban kezdrunk Beke Pal vezetesevel, es nagymertekben Varga Tamas invenei6i alapjan. Ez a nagy horderejii, a mai napig paratlan es kell6keppen mindeddig nem kiertekelt munka az egesz szakmat fOlpezsdftette, es a korszak szellemi aramlataval szinkronba hozta. Dgynevezett "tematikus anyagokat" keszftetrunk az orszag legjobb szakembereivel, arnelyek egy-egy szakterUlet (pI. b6rmiivesseg, szoves, szabas-varras, fOzes stb.) didaktikusan felepftett gyakorlati ismereteit tartalmaztak abb61 a eelb61,hogy barki otthon vagy a miivel6desi hazban elkeszithesse bel61e sajat maga, amit szeretne: egy b6r papuesot, egy taskat, egy makrame viragtart6t stb. Ezek a segedanyagok a hianyos, a mindennapi kulturara akkor meg "ramozdulni"'keptelen konyvkiadast is . pr6baltak p6tolni. A nyolcvanas evekben mar kovett6k ezt a szemleletet a "Iomhabb aga.zatok" is, elkezdOdott a szakaeskonyv es egyeb reeeptkonyvek dompingje, tevemiisorok stb. A fovarosi intezmenyekben ennek az evtizednek az e1s6 feleben evente 10-12 ilyen jellegii program volt. Ezek tobbsege lazabb kozossegi keretek kozott, klubformaban miikOdott: asszonyklub, kismama klub, inyene klub, a komplex divattal, konyhamiiveszettel, lakberendezessel egyarant foglalkoz6 - M6di Klub

103

(a nyitott haz kiserlet nyoman) a Rideg Sandor Miivel6desi Hazban stb. Tanfolyami formaban ekkor mar csak f6zes, haztartasvezetes miikodott, evente 5-6 helyen. A hetvenes evek masik nagy progressziv kezdemenyezese, a pszichol6giai Icultl1ra terjesztese, a mentalhigiene nyoman kb. hasonl6 mennyisegii program volt a nyolcvanas evek elejen: evente kb. 10-12 alkalommal. Ezek els6sorban - a kor szellemenek megfelel6en - tObbsegtikben az egyedi szemeiyisegre koncentraltak, s ezen heWI nem egy meghatarozott keszseg fejlesztesere, hanem a szemelyiseg egeszere. Meg stabilan vannak a hetvenes evek elejen indult onismereti klubok (evi 2-3), a kreativitast segit6k (pszichodrama, kreativ szemelyisegfejlesztes), de divatosabbak a feszi.iltsegold6, kozerzetjavft6 csoportok, autogen treningek (atlagosan evi 5-6 alkalom). Ketfele format lehet ebben az id6szakban talaIni a kozosseget mint tamaszt alkalmaz6k kozi.il: Teahazat 2 helyen, s ugyancsak ket helyen meg a rendszervaItas utan is fOnnmarad6 Alkoholellenes Klubot. Ez ut6bbir61 merevsege, formalitasa miatt a mentaIhigienes szakrnanak nem tI11j6 velemenye volt (ld. Kozossegi rnentaIhigiene. Szerk. Gerevich J6zset), megis orvendetes, hogy a Menta Klub hosszU evekig folyamatosan miikOdotta F6varosi Gazmiivek Miivel6desi Hazaban es a Corvin Miivel6desi Hazban, a Vikt6ria Klub pedig a Csepeli Munkasotthonban. A folyamatossag egyebkent is jellemz6 volt azokra az evekre. A stabilitast minden tekintetben el6terbe helyez6 korszellem nyilvanult meg abban, hogy a Iolytonossag mas formak eseteben is altalanos volt, de jellemz6 volt a szaktudomanyokra (pszichoI6gia, orvostudomany) val6 tamaszkodas es a szakosodas is. Az egyenisegre val6 torekves univerzalis volt ebben az id6szakban, mely nemcsak a szemelyekre, hanem az intezmenyekre is vonatkozott, amelyek kozi.il nehany az egyeni arculatat epp a mentaIhigienes, pszichol6giai programok altai nyerte el (pI. J6zsefvarosi Miivel6desi Haz, Danuvia, Derkovits). 1983-84-ben tizenkett6, 1984-85-ben tfz pszichol6giai forma zajlott 9-9 miivel6desi hazban. A harmadik programtfpus a sportra, testmozgasra epi.il (evi 26-28 alkalom). Ezek zome kondicional6 torna es aerobic. A keletiek kozi.il meg csak a j6ga jelenik meg, ez is elvetve (evi 2-4 alkalom). Uj formakent mar megjelenik egyedileg a betegsegre epUI6 onsegit6 csoportok el6dje, az evekig fonnmarad6 irisz Klub, a szembetegeknek (J6zsef Attila Miivel6desi Kozpont) es a mozgasserUltek klubjai, amib61 1983-ban meg cSak harom, 1984-85-ben pedig mar 19 van. S megjelenik a kovetkez6 id6szak nagy "slagere", a tanacsadas is 1984-ben, ami ekkor meg a fizikai egeszsegre vonatkozik, mint orvosi diagn6zis es tanacsadas, de fgy is abszolut ujdonsagnak szamit (Lagymanyosi Kozossegi Haz es a XXII. keruleti Miivel6desi Kozpont).

104

T.'bl' a azat ban osszegezve ezt az I "d" osza k ot:

Programfajta Eletm6d Pszichol6gia Onsegit6 Sport, torn a, Osszesen 1983-84 12 12 4 28 56 1984-85 II IO 19 27 66 Osszesen 23 22 23 54 122

2. 1985tol 1989-90-ig: A nyolcvanas evtized kozepet61 a rendszervaltasig az eletmodprogramok dompingje kezdOdik, nagyon is ponto san el6re jelezve egy tarsadalmi valtozas el6szelet. Ebben a par evben minden a kereses es a szabadsag jegyeben zajlik.6sszeer ket dolog, egy lezarul6 korszak vege es egy radikalisan uj kezdetenek el6keszftese, amely mar kezdi megteremteni es kihordani egy masik kor szellemenek kulturalis jelensegeit. A regi es az uj formak parhuzamosan, egymas mellett elve egyediHall6an gazdagga teszik ezt az Ot evet ugy mennyisegileg, mint a valasztek sokszinuseget tekintve. Tovabb folytat6dnak a j61 bevalt klubos formak: asszonyklub, eletm6d klub (pI. az Almassy Teri Szabadid6kozpontban evek ota), kismama klub, csaladi klub, gasztronomia. A tanfolyamok szfnesednek, az egyre inkabb el6terbe keriil6 sajat bevetel fontossaga kezdi erzekennye tenni a muvel6desi hazakat a piac igenyeire. Nepszeruek a fogyokuras tanfolyamok, a szepsegapolast tanftok, a dohanyzasr61 leszoktat6k (meg szigoruan az orvostudomany eredmenyeire es nem a termeszetgy6gyaszatra alapozva). A hagyomanyos eletm6d korabbi legfontosabb, a kozhasznu ismeretek gyakorlati b6vfteset celzo teriHetei, mint a haztartasvezetes, Ozes, varras, "Iecsorog" a gyerekek szintjere. Feln6tteknek ilyen programokat mar alig-alig szerveznek, mely jelzi, hogy ezek a temak ebben a megkozelftesben mar a vegiiketjarjak.

M" 'h' azl. programo k 1985 - 89 k" uve I"de 0 Sl .. ozott Programfajta 1985-86 1986-87 1987-88 1988-89 Hagyomanyos eletm6d 25 14 15 21 Altematfv eletm6d 1 3 5 7 Pszichol6giara epUlo 17 16 14 14 Altemativ lelki segito 4 4 4 Onsegito csoportok 22 21 20 10 Sport osszesen 39 37 49 71 ebbOl keleti 10 12 18 18 Osszes program 104 95 107 127 ebbOl hagyomanyos 93 76 80 98 altematv 11 19 27 29

bsszesen 75 16 61 12 73 196 58 433 (100%) 347 (76%) 86 (24%)

105

Az ujkent megjeleno formak kozossegi }ellegflek, es nem elsosorban az ismeretszerzesre, hanem egy uj eletszemlelet egyiittes atelesere epiilnek. Uttoronek szarnft e teren a Belvarosi Ifjusagi Haz evekig fOnnmarad6 Biokultura K1ubja. 1987-88-t61 megjelennek az "eletreform klubok", kezdetben az elozo szakasz eletm6d klubjainak mindennapi kultura szemleletehez kapcsol6d6 praktikus jelleggel. Ezek kozeppontjaban - kiilonosen kezdetben _ az egeszseges taplalkozas uj megkozelftese all. A peri6dus vegere (1988-89) megjelennek a praktikumon tulmutat6, ti} szemliletet hordoz6, mas eletfiloz6fiat nyujt6 termeszetgy6gyasz programok (a termeszetkozelseget, termeszetesseget hangsulyoz6 Vitalis Klubok, vagy a reflexol6gia stb.). A mozgasra, sportra, egeszsegmegorzesre epiilo klubok, korok szama hitvanyosan felszokik, jelezve a kiiszobOn all6 korszak ertekpreferenciajl'it,amelyben kimagasl6 szerepe van az eronek, a fittsegnek, a fizikai kondfci6nak. Osszessegiikben a programok megduplaz6dnak, de a fizikai a1l6kepesseget segftok 1989-re megharomszoroz6dnak! Ezen a prograrnfajtl'in beliil megy vegbe a legnagyobb atrenderodes. Itt mutatkozik meg leglatvanyosabban, hogy megnovekedett az igeny ti} eletelkepzelesek, eleteszmenyek keresesere. A korabbi sport, torna, mozgasos programok kozott egyre nagyobb lesz azoknak az aranya, amelyek egy uj eletforma letrehozasahoz ideol6giat es komplett eletszemleletet kepesek nyl1jtani. A j6ga mellett szfnes sokfelesegben jelennek meg a karatet61 az aikid6n keresztiil a dzsud6ig a muvelOdesi hazak altaI kfnaIt lehetosegek. Komoly valtozasok mennek vegbe a mentalhigiene teriileten is. Kiilonosen 1985-87 kozott no meg a ,,klasszikus" pszichol6gia tudomanyara epiilo programok szama. Mintegy ,,hattyudalkent", mert kesobb, ahogy szaporodnak az okkult/metafizikai eletszemleletet is nyujtani tud6 lehetosegek, ugy szorulnak hatterbe ezek. Ebben a par evben a hagyomanyos mentalhigienes kfnalat is bOviil.A meg 1988-ig letezo onismereti korok, fesziiltsegold6, autogen treningek mellett egyre jobban eloterbe keriilnek a celzott treningek: menedzser-trening, kommunikaci6s-, szexuaIis problemakat old6-, karrierkepzo- stb. A regi, mar kevesbe nepszeru formakat ugy pr6baIjak vonz6va tenni, hogy meghatarozott celcsoportnak hirdetik meg ('PI.autogen trening 6v6noknek). Az onismereti korok veg6raikat elik, 198790 kozott mar csak kis-serdiiloknek szervezik, de kesobb szamukra is kombinaljak, hogy fonntarthat6 legyen meg egy ideig iranta az erdeklOdes (pI. Onismereti szakkor 14 eveseknek, Az onismeret muveszete kurzus 12 eveseknek, Kamaszok onismereti kore, Onisrneret a pszichodramaban). Az onismereti korok ezzel az utols6 etappal eltfinnek. Ugyanez lesz a sorsa 1987-re a Teahaznak is. Megjelennek azonban uj formak: encounter-csoportok, valasi szerninanumok, esetrnegbeszelo csoportok. Igen nagy jelentosegu, hogy mar 1986-ban feltunnek - ekkor meg kizar6lag csak az ifjusag szamara - a kilencvenes evekben tert h6dft6 106

tanacsadasi forl'lUik, amelyekben kezdett6l fogva a komplexitas elve ervenyestil: a lelki tanacsadas egyUttesen jelenik meg a szociatis jellegii segitseg e1emeive\. (Jttora volt e teren a Pet6fi Csarnok, ahol jogi, orvosi, pszichol6giai tanaesadas folyt. Uj forma a "Kamasz panasz" tanacsadas, mely els6kent 1986ban az Albertfalvai Kozossegi Hazban jelent meg. 1987-88-ban az ifjusagi tamicsadas mellett tovabbi tanacsadasi formak vezetOdnek be: lelki, parkapesolati tanacsadas, s ekkor kezdi meg karrierjet a mar inkabb metafizikai/termeszetgy6gyaszati beUtesii "eletvezetesi tanacsadas". 1988-89-ben a mentalhigiene eddigi - els6sorban az ismeretszerzesen alapul6 hagyomanyos tanfolyami formai, valamint a klubok es korok altalaban megsziinnek, helyUket c'ttveszi a tanacsadas mint forma, ekes bizonyftekakent annak, hogy elmult egy peri6dus, melynek el6tereben az ismeretek megszerzese, a tudas finomftasa es egyenftese alit. Az elet elbizonytalanodasab6l ad6d6 uj igenyek keletkeztek, az emberek inkabb tamksra, utmutatasra, "gyors segftsegre" szorultak, mint az eddigi kulturalis eszkozeik esiszolgatasara. Ha mutat6ba is, de megjelenik az okkult/metafizikai erdekl6des, mint gyokeresen mas eletfelfogas. A grafol6gia es az asztrol6gia az els6: az el6bbi Obudan es Ugymanyoson, a masodik a Budapesti Miivel6desi Kozpontban. 3. 1989-toI1994-ig: Ennek a korszaknak a legjellegzetesebb vonasa a kereses, a regi eletformak inadekvatta valasa, megkerd6jelezOdese, s az uj eszmenyek iranti kereslet es fogekonysag. HihetetienUI leertekel6dott - a raei6ba vetett hitb61 val6 kiabrandulas kovetkezmenyekepp - a tudomanyos ismeretekre epUl6 tudas. Megindul a metafizika es az okkultizmus maig tart6 diadala. A tudomanyos vilagkep tervesztese Nyugat-Eur6paban is vegbement, de j6val korabban, mar a hatvanas evekt6l, es nem ilyen dramaian, mint nalunk, hanem fokozatosan. Nemesak a nyugati vilag kiegyensulyozottabb korUlmenyei miatt, hanem azert is, mert egy konszolidaci6s id6szak kell6s kozepen kezd6dott (Beatles, hippi mozgalom, keleti filoz6fiak stb.). Az is igaz, hogy nalunk ezzel egy id6ben politikai okokb61 nem tudott elterjedni. A tiltas enyhtilesevel, majd megsziinesevel azonban robbanasszeriien tOrt e16, s egy ertek-vakuumos helyzetben vetelytars nelktili volt az ideol6giai versenges piaean. Nines most m6dunk belemenni annak a rendkfvtil izgalmas osszeftiggesnek az elemzesebe, ami a keleti eredetii metafizika es az er6 eszmeje kozott fennall. A nyugati metafizika - a nyugati kultl1rkor hagyomanyai szerint - az egyenisegre, az egyedi szellernnek a tUkroz6desere epU\. Mint ilyen mindvegig meg6rizte szoros kapcsol6dasat az intellektussa\. Szemben a keleti metafizikaval, ami kozossegi, es j6val materialisabb alapra epti\. A szellernnek nem az intellektualis, hanem a fizikai manifesztaei6jaban hisz, s - mint ilyen - negligalja az intellektust, es az erzesek 107

elmeben vett lelek eszmejet aIlftja a kozeppontba. Elosegitve ezzel az ulattal az uj korszakra jellemzo ero eszmenyenek kikristalyositasat. programokra a mennyisegi novekedes mellett ez a szellemi karakter nyomja a belyeget, s a direkt segito formak erosodese. Ez az intezmenyek gyors agtil6 kepesseget mutatja, keresik az alkalmas eszkozoket a fOiboml6 tformak ujrarendezodesenek elosegitesehez. pszichol6gia 1993-ra szinte teljes egeszeben "metafizikalizal6dik", de ogozhatatlanul osszekapcsol6dnak az "eletreform" jellegii tm6dprogramok is a termeszetgy6gyaszattal, a mentalhigienevel es a par cellence okkult/metafizikai erdeklOdest kielegito programokkal. Muvelodesi hazi 6
24 17 3 4 80 26

ro ramok 1989- 93 kozott

1990-91 11 32 22 15 10 75 29 1992-93 1 46 27 10 12 101 36 Osszesen 18 103

1989-90

66
28 26 255 91

134
103 31

165
108 57

197
129 68 340 156

496
(68%) (32%)

ndkiviil fontos, hogy val6jaban nem egy metafizikai ertekrend terhOdfttistir6l n sz6, hanem a metafizika csak eszmei keretet adja egy uj, elementtiris ekrendnek, amelynek kozeppontjaban eppenseggel a hangsulyozottan fizikai, rzeki dolgok allnak. A lenyeg itt egy antiintellektualis, az erzeki vilag yeduralmat kultival6 eletszemlelet kidolgoz6dasa, amelyben a vagyakban zeto szerephez jut6 fiatalsag, szepseg, kellem, elvezet stb. egy kozponti ertek az ero - koriil rendezOdik el. Erre utal az is, hogy egy nem praktikum-orientalt sadalmi-kulturalis peri6dusban a praktikum mint ertekvonzat jelenik meg, s rre mutat az is, hogy a tulajdonkeppeni metafizikai programok szama csekely. mdent elsopro dompingben jelenik meg a testedzes minden formaja, ami gyon is celiranyosan a testi ero/eronIet kultuszat szolgalja. Ezt az allitast szik igazolni, hogy a testedzo programokon beliil nemcsak hogy nelfi' no, anem egyenesen csokken a keleti kulturak hatasa. zakmai szempontb6l erdekes, hogy a kismama klub, az asszonyklub, a noklub, az yencklub mint kozossegi miivelOdesiforma idot<i1l6nak bizonyult, nem sodortak a vattozasok. A rnentathigiene hasonl6an sziv6s formaja az alkoholellenes klub,
108

igaz, hogy osszesen csak harom helyen volt a vizsgalt id6szak alatt, egy azonban meg mindig miikodik (Corvin Miivel6desi Haz), ami nagy orom, s tahln Wbb szakmai odafigyelest erdemelne. Ebben az id6szakban a mentalhigienes programok fellendiiltek, jelezve, hogy az eletproblemak a lelki egeszseget alaas6 mertekben sulyosbodtak. Ezt a mindennapi tapasztalat is alatamasztja, de nagyon j6, hogy a miivel6desi hazak programjaiban is tiikroz6dik. A segit6 formak koziil leggyakoribb a tanacsadas. Az ifjusagi informaci6s irodak mellett Wbb variaci6 jelenik meg, peldaul: ,,Baj van a gyerekemmel" tamicsadas az Almassy teren, lelki tanacsadas a Cserepeshazban, komplex tanacsadas a Belvarosi Ifjusagi Hazban es a Gazdagreti Kozossegi Hazban, csalc'idjogi es eletvezetesi tanacsadas a Ferencvarosi Miivel6desi Hazban, dietas tanacsadas a J6zsefvarosi MiivelOdesi Hazban. Masreszt a treningek viragkora kezd6dik, a rovid, celzott, tiizoltasnak szant "tiineti kezeleseke". Meger6sOdik az a hit, hogy minden konnyen, gyorsan, "fajdalommentesen" megoldhat6, els6sorban j6 technika es megvehet6 szakertelem kerdese. Az a szemleleti valtozas, ami a testi bajok orvoshlsaban mar korabban vegbement, mely szerint nem a fejfajas oka erdekli a pacienst, hanem az, hogy ne fajjon a feje, s elvarja az orvost61, hogy gy6gyszert adjon ra, ami azonnal megszabaditja t6le. Az elvaras a lelki termeszeti bajokra is attev6dik. Ez a kiilonboz6 celcsoportoknak szant Gordon treningek, Rogers-i szimpatia treningek, transzform:ki6s treningek, pszicho-fogy6kurak es szexualtreningek id6szaka. A kozossegi egyUttlet erejere epU16 formak (klubok, korok) nemcsak hogy visszaszorulnak, hanem lenyegeben elhalnak. Kivetel ez al61 a problematika miatt f61elevened6 Egyszii16s Klubok, amib61 1993-ban 5 talalhat6 a fOvarosban. Az eletkeretek szetzilal6dasanak a gyerekekre haru16 problemaival foglalkoz6 temak a treningek kozott is gyakoriak. Val6sziniileg a Gordon treningek is ennek koszonhetik nepszeriisegUket. Uj miivelOdesi hazak kezdik profilkent felvenni a segit6 munkat. Altalaban jellemz6, hogy aki ilyen programokkal foglalkozik, az tobbfelet (3-5) is csinal (pI. Csepeli Munkasotthon, Csili, Mosolyg6, BMK, Ferencvarosi MiivelOdesi Haz, Almassy Teri Szabadid6 Kozpont). A metafizikai jellegii programok is ezekhez a segit6 trendekhez asszimilal6dnak, eszkoz jellegiik egyre inkabb kitiinik: asztrol6gia a gyermeknevelesben, onismereti asztrol6giai tanfolyam (Cserepeshaz), grafol6giai tanacsadas (Obudai Miivel6desi Kozpont). S mint ismeretes, van termeszetgy6gyaszat minden mennyisegben, amely egyre komplexebb szemleletii, s nemcsak a gy6gyitas, hanem egy uj eletforma hite es kerete, kapaszkod6ja is. Az egesz orszagban talan ket - e profilt koncentraltan fOlmutat6 miivel6desi hazat ismerek, mindkett6 ezekben az evekben alit at erre a profilra: a debreceni Pedag6gus Miivel6desi Kozpont es a Ferencvarosi Miivel6desi Haz. 109

4. Az 1990-es evek kozepetol jelentos atrendezodes ment vegbe. Minden jel arra mutat, hogy kezd kikristcilyosodniegy uj ertekrend. A tarsadalmi csoportok finomabb differencial6dasa kezd6dott el, amely ertek-differenciaI6dassai is jar. Az erzelmi hovatartozas kezd tudasra, keszsegekre atvaIt6dni, amellyel az atrendezett eletkereteket ki lehet tOlteni; elkezd6dik az uj eletformak "belakasa". A rendszervaltast koveto evek eszmenyjellegii erteke (az "ero") tObb ertekre bomlik azaItal, hogy kiegeszfto ertekekkel kombinaI6dik (peldaul fittseg, konnyedseg, elegancia, kellem stb.), melyek oldjak a monolit egyseget, m6dosftjak az alapjelentest. Ezzel elokeszftik a talajt ahhoz, hogy a kovetkez6 peri6dusban elkezd6dhessen az ertek-homogenizaci6, amikor majd a tarsadalmi csoportok ujra a jelentesek - nem pedig az ertekek - a1apjan kiilOnbOztetikmeg magukat. Az eszmenykereso programok teljesen hatterbe szorulnak, helytikbe az uj ertekeket kifejezo programok dompingje jon. A kozeppontban a korabbi evtizeddel ellentetben nem a problemak aIlnak, hanem inkabb egy uj eletstilus tanultisa elvezetes formaban. Sok programfajta van, de szamuk nem eri el egy evben sem az elozo _ eszmenykereso, az eletkereteket ujrarendezo - peri6duset, viszont a vizsgalt idoszakokat tekintve itt a legszfnesebb a kfnalat. . Miivelodesi hlizi pro2ramok 1996-2000 kozott Programfajta 1996-97 1996-97 1997-98 1999-2000 bsszesen Hagyomanyoseletm6d 14 18 10 7 49 Altematfve1etm6d 29 8 17 9 63 Klasszikus pszichol6gia 11 12 13 13 49 Metafizikai,okkultjellegil 3 9 4 3 19 bnsegito csoportok 2 16 8 8 34 Mozgasos formak osszesen 102 110 114 73 399 ebbOlkeleti 39 32 25 25 121 Osszes pr02ram 161 173 166 113 613 ebbOl haKYomanyos 90 124 120 76 410 alternatlv 71 49 46 37 203 Fo jellemzokent azt lehet mondani, hogy "toma minden mennyisegben" es minden formaban. A programok kortilbeliil ketharmada sport/mozgas jellegii, s ezek zome kUlonbozo toma. A tomafajtak egyre fmomodnak, se szeri, se szama a mozgasmiiveszet fele tendal6 fajtaknak, melyek kozUInem egy versenyjelleget olt. Ez igen jelentos valtozas, mert mas kateg6riakban is kimutathat6, hogy az emberek ezeket a formakat - mint erdekl6desi tertiletet es onkifejezest - is kezdik birtokba venni. A korabban az emberi bajok, problemak enyhftesere letrejott tevekenysegek kezdenek a kulrura auton6m tertileteve valni. Ugyanez figyelheto meg a metafizikai programokkal kapcsolatban, melyek szama az elozoekhez kepest lecsokkent. Ami megmaradt, az egy speciaIis kultura iranti 110

erdeklodeskent, nem pedig eletszemleletet nytijtani kepes kapaszkod6kent jelenik meg. A konibbi metafizikai domping mara 3-4 ilyen erdeklodesii klubra redukal6dott (pI. Brahma Kumaris Szellerni Szabadegyetem a Zeg-Zug GyerekMzban, Miszteriumok Barati Tarsasag a Langban, Genezis Ezoterikus Klub a Postasban). Hasonl6 folyamat ment vegbe a tenneszetgy6gyaszat teIiileten is, keyes maradt belolUk, de ezek stabilizal6dtak (pI. Biokulillra Klub a Belvarosi Ifjusagi Hazban, Fenyad6 Klub a Ferencvarosi MiivelOdesi Kozpontban stb.). A keleti sportok jelentosege szinten csokkent, egy reszUk valamilyen "iskoIM", stflust reprezentAI6 szemelyiseg kore szervezOdott, masik resztik szemelyisegfejleszt%nkifejezo eszkoz. Mara nem tartanak az emberek t5megesen igenyt a keleti szemleletre es annak eletkeretet nytijt6 filoz6fiajara, sokkal inkabb a praktikumara. Ez az onv6delrni tanfolyamok ideje, a ,,modem" eletstflus kifejezesere. Az utols6 par evnek a st{{us egyebkent is fontos elemeve vall. LMhat6va vaInak az emberek kozotti kultunilis, neveltetesbeli es muveltsegi kUlonbsegek, melyek elsosorban az [zles kuLOnbsegeiben nyilvanulnak meg. Megjelennek az fzlest, az eletstflust kozhasznu ismeretek formajaban tanft6, kozvetfto programok (pI. Flortiskola a J6zsef Attila MiivelOdesi Kozpontban, A sikeres no titka a Kispesti Munkasotthonban, a Stilus klub csak noknek a PosUlsban). Felfut6ban vannak az eletfonna kereteit tudassal kit5lteni hivatott programok direkt ismeretkozlo, tanfolyami fonnaban. Djra nepszeriiek a szabas-varras tanfolyamok, s jellegzetes peldaul a Csekovszky Arpad Miivelodesi Hazban az Asszony Klub profilja: ismeretterjeszto e1oadassorozat, irodalom, zene, utazas. A tudomanyos ismeretek kezdik visszanyerni elveszett pozfci6jukat. Ujra megjelennek az eloadassorozatok, az ismeretterjesztes. Eloterbe keIiiI a professziona-litas, a programok e1oad6i ismet orvosok, pszichol6gusok. A "tudomanyszeli" megkozelfteseket kezdik kiszoritani a kepzett eload6k. 1997-98ban a metafizikai korok mellett megjelennek a vallasi kozossegek is az intezmenyekben (peldaul katolikus hittan a Cserepeshazban, katolikus szentrnise az Onnezei Kozossegi Hazban, Karmel Klub fiataloknak a D6zsaban). A fizikai egeszsegkarosodottak klubjai mellett kis szamban megjelennek a szenvedelybetegek onsegito csoportjai is. A Corvinban a minden vihart illieit Alkoholellenes Klub sajnos csak ujabb haromrnal egeszUlt ki. Meghokkento, hogy a muvelOdesi hazak mennyire nem reagaInak a drog- es aItaiaban a szenvedelybetegseg problemajarn. Talan mert az intezrn6nyek ,,sikert es tide szepseget" kin3.l6 programjai irant erdeklOdo "Uri kOzOnseget" elriasztana a peremhelyzetii fiatalok kozelsege? A muvelOdesi hazak raereztek, hogy a szenvedes es a nyomorus<lg legkoret araszt6 kozeget a feitOrekvo retegek messze elkeIiilik, viszont a kulturalis jelensegek, esemenyek iranti erdeklodesUkre lehet epfteni.

111