ERDÉLYI PSZICHOLÓGIAI S ZEMLE | VIII. Évfolyam 3.

szám | 2007

KÉPZELETBELI BARÁTOKKAL RENDELKEZŐ

EGYÉNEK SAJÁTOS SZEMÉLYISÉGPROFILJÁNAK
KÖRVONALAZÁSA

TÖRÖK MELINDA1
Babes-Bolyai Tudományegyetem
Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Abstract: Although in recent years there has been some increase in research on Ima-
ginary Friends, there are several aspects related to the topic which have been very scarcely
researched or not addressed at all. In most cases research was conducted on imaginary
friends of young children with less emphasis on adolescents and grownups. This research
addressed all age groups. The most important aspect of the research is the confirmation of
the hypothesis that Imaginary Friends, Companions or Councilors have adaptive func-
tions in the life of a person. This positive function is perceived mostly in terms of assis-
tance and counseling. Another important aspect is that the research was extended to exa-
mine the cases of graduates of Mind Control courses. This is important in the sense that
all Mind Control graduates have Imaginary Friends as councilors. There has been no Ima-
ginary Friends related scientific research conducted yet which extended its scope to in-
clude the personal councilors of individuals practicing this method. This research can be
regarded as an introductory study in this direction. The research has pursued answers
which ultimately confirmed the results of previous findings concerning the existence of
Imaginary Friends. We have compared individuals with and without Imaginary Friends,
according to the employment of four parameters: Imagery, Fantasy, Altruism and Humor.
Our findings show that there is no significant difference among individuals with or with-
out Imaginary Friends as far as the employment of Imagery, Fantasy is concerned. The on-
ly significant statistical difference seen was between the graduates of Mind Control cour-
ses and the Control Group, in terms of Humor and Altruism.
Keywords: imaginary friends, fantasy, coping, mind control, humor, altruism, image-
ry.

Bevezetés

A képzeletbeli barátokkal rendelkező egyéneknek a vizsgálata tudomá-

nyos szempontból igen elhanyagolt volt az elmúlt évtizedekben, azonban
Svendsen kezdeményezésével az 1969-es évtől errefelé több kutató érdeklő-
dését is felkeltette e jelenség. Vostrowsky (1895) és Hancock (1983) voltak az
elsők, akik mélyrehatóbban tanulmányozták a képzeletbeli barátok jelensé-
gét (idézi Ainsworth, 2001). Újabban Marjorie Taylor az, aki számos kutatást
végzett és végez e témában. Az 1930-as évek tanulmányaiban úgy említik a
képzeletbeli barátokat, mint egy problémát. Éspedig tiltják, hogy a gyerekek
képzeletbeli baráttal játszodjanak. Ez a nézőpont azonban nagymértékben

1. torokmez@hotmail. com
210 | TÖRÖK MELINDA

megváltozott az 1960-90-es évekig, amikoris a képzeletbeli barátokat pozití-

vumként emlegetik, és a jó, kreatív mentális egészség előrejelzőjeként tekin-
tik (Ainsworth, 2001; Taylor, 1999, 2004; Martin, 1986, 2006; Myers, 1979;
Krenke, 1979; Eva Hoff, 2005; Wallace, 1996; Russ, 1999; Oglivie, 1998).
A képzeletbeli barátokkal kapcsolatos tudományos kutatások habár az
utóbbi időben igen fellendültek, a témának számos olyan vonatkozása van,
melyet igen kevesen vagy egyáltalán nem kutattak. A legtöbb e témában
megjelent kutatás kisgyerekek képzeletbeli barátait vizsgálta, és kevesebb fi-
gyelmet szenteltek serdülők és felnőttek, sőt időskorú egyének képzeletbeli
barátainak vizsgálatára.
Krenke (1997) három olyan kutatást tud megemlíteni (Benson, 1980;
Klein, 1985; Masterson, 1975) amelyben kérdőíveket töltettek ki serdülőkkel,
és bizonyítékokkal támasztják alá, hogy serdülőkorban is észlelhető e jelen-
ség.
A legutóbbi vizsgálatok alapján levont következtetés, hogy a képzeletbeli
barátok megtapasztalása része a gyerekkori fejlődésnek, és természetesebb
mint eddig gondolták.

A képzeletbeli barátok fogalma

Bachar és munkatársai (1999) szerint a képzeletbeli barát a gyermeki

fantázia gyakori formája, mely csak a gyerek számára látható, melynek neve
lehet, akihez lehet beszélni és akivel lehet játszani. A képzeletbeli barát a
gyerekek képzeletének spontán produktuma (Taylor, 1993).
Svendsen (1934) meghatározása leggyakrabban idézett: szerinte „a kép-
zeletbeli barátok olyan láthatatlan entitások melyeknek nevük van, akikkel a
személy elbeszélget, akivel játszik egy bizonyos ideig (legalább egy pár hó-
napig). A gyermek számára reálisnak tűnik, de nincsen látható, objektív a-
lapja. Továbbá, írja Svendsen a gyerek mindig felismeri irreális voltát.“ (idé-
zi Ainsworth, 2001; Krenke, 1997; Taylor, 1993).
A képzeletbeli barát kategóriája többféle lehet. Krenke (1997) szerint a
képzeletbeli barát szerepét a naplóírás is betöltheti.
Egyes kutatók (Mauro, 1991; Singer, 1990) a plüs állatokat is elismerik
mint lehetséges képzeletbeli barátokat, amennyiben a gyerek úgy bánik ve-
lük, mintha stabil személyiséggel rendelkeznének (idézi Bouldin, 1999; Tay-
lor, 1999). A múltban a képzeletbeli barát fogalma csak azokra a barátokra
korlátozódott akik láthatatlanok voltak, kizárva a plüs állatokat. Egy érv a
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 211

plüs állatok kizárására az lehetne, hogy valósággal léteznek, van egy fizikai
megjelenésük mely független a gyerek képzeletétől.
Taylor (1999) szerint, a képzeletbeli barátok kategóriájába besorolható
plüs tárgyak annyiban különbőznek más plüs tárgyaktól, hogy a gyerek azo-
kat teljes mértékben megszemélyesíti. Az ilyen tárgyakat Winnicott (1953)
tranzakcionális tárgyaknak nevezi (idézi Taylor, 1999).
E jelenlegi kutatásban a képzeletbeli társ fogalomkörébe tartoznak a kö-
vetkező jelenségek: manók, tranzakciónális tárgyak, képzeletbeli állatok,
emberek illetve más lények, melyek legalább egy napot jelen voltak az egyén
életében, és akikkel ez idő alatt, mint független személyiségekkel lépett in-
terakcióba (beszélgetés, gondolatcsere, tanácskozás, játszás).

Agykontroll és (a) képzeletbeli tanácsadók

Az Agykontroll egy olyan Önsegítő módszert jelöl, melyet Jose Silva ne-
vezetű, Mexikói származású parapszichológus vezetett be még az 1990-es
évek táján (Bernd, 2000). A módszer olyan relaxációs, mentális imaginációs,
problémamegoldásra centrált technikákat alkalmaz, melyek hatékonynak
bizonyulnak. Az Agykontroll úgy kapcsolódik a képzeletbeli barátok temati-
kájához, hogy egyrészt mentális képekkel és fantáziálással dolgozik, márészt
egyik alapvető mozzanata az ún. képzeletbeli laboratórium megalkotása, és
két képzeletbeli tanácsadó létrehozása. A képzeletbeli barátok megszület-
hetnek spontán módon, de megszülethetnek tudatosan, szándékosan is. Ez
utóbbi történik az Agykontroll módszer esetében, amikor az egyén szándé-
kosan és tudatosan létrehoz egy képzeletbeli tanácsadót, akivel a képzelet-
beli laboratóriumában bármikor találkozhat. A képzeletbeli labratórium,
megfelel egyfajta Parakozmosznak. Ez a laboratórium többnyire elaborált és
részletesen kigondolt képzeletbeli hely, ahova az egyén eljár, és több időt
tölt. Ki ki fantáziájára van bízva hogy milyenné alakítja.

Serdülők és felnőttek képzeletbeli barátai

A legtöbb esetben, ha egy felnőtt képzeletbeli baráttal rendelkezik, za-

vartnak tekintett: hallucinációval és téveszmével asszociálják (Ainsworth,
2001; Krenke, 1997). Ez a fajta viselkedési mód, ha lehet ennek nevezni, gye-
rekek esetében sokkal inkább tolerált, annak az elterjedt hitnek köszönhe-
tően, miszerint természetes hogy adott életkorban a gyerek elszakad a reali-
212 | TÖRÖK MELINDA

tástól egy bizonyos szinten. Hogyha a felnőtt verzióját akarjuk meghatároz-

ni a képzeletbeli barátok jelenségének, akkor a fő kritérium az, hogy képesek
legyenek elválasztani a valóságtól.
Krenke 1997-es vizsgálatából azt a következtetést vonta le, hogy a 12-17
évesek közül a 14 és 15 évesek a leghajlamosabbak a képzeletbeli barát
megalkotására, azután fokozatosan csökken az életkor előrehaladtával (idé-
zi Wallace, 1996). De ugyanúgy jelen van serdülőkorban és felnőttkorban is
(Ainsworth, 2001; Bachar, 1999; Krenke, 1997).
Összességében nem találtunk olyan kutatást amely felnőttek, sőt idősko-
rúak képzeletbeli barátait vizsgálta volna. Ezt a hiányt részben igyekeztünk
potolni az Agykontrollt elvégzett személyek bevonásával.

Előfordulási gyakoriság

Az alábbi táblázatban megtekinthető a képzeletbeli barátok előfordulá-

sának százalékos aránya, bizonyos kutatók szerint.

3
2 KB előfordu-
Kutató V.sz. száma és életkora / Forrás
lási arány
Svendsen(1943) idézi
111 gyerek 13,4%
Taylor(1999)
Connor (2005) http://www.mugsy.org/connor70.htm 60-70%
Schwarz (2004) 7 éves korig 65%
5-12 éves kor között 50%
Taylor (1999) Elővizsgálat:152, 3-4 év közötti gyerek 28%
Utóvizsgálat: 3 évre rá, 100 gyerek 31%
Bachar és munkatársai
850 serdülő 17,6%
(1999)
Taylor és munkatársai
7 éves korig 65%
(2004)
Wright és munkatársai
99 felnőtt 59,6%
(1998)
Ainsworth és munka-
1800, 5-12 év közötti gyerek 46,2%
társai (2001)
Eva Hoff (2005) V. osztályos tanulók 52%

1.táblázat. Képzeletbeli barátok előfordulásának gyakorisága.

2. Vizsgálati személyek rövidítése.

3. KB- Képzeletbeli Barátok röviditése
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 213

Nemek közötti különbségek

Carlson és Taylor (1999, 2004), Manosevitz, Fling és Prentice (1977) sze-

rint a lányoknál gyakoribb mint a fiúknál (idézi Connor, 2005; Ainsworth és
munkatársai, 2001). Ezt az adatot számos kutató alátámasztja (Krenke, 1997;
Eva Hoff, 2005).

Képzeletbeli barátok funkciói

Már régen felvetődőtt az a kérdés, hogy miért alakítanak ki egyesek kép-

zeletbeli barátokat, míg mások nem? Továbbá milyen szerepet játszanak az
egyén életében? Krenke (1997), Wright és munkatársai (1998) szerint a kép-
zeletbeli barátoknak többszörös funkciójuk van: kontroll, társ, nevelés, e-
mocionális levezetés, alter ego4, tanácsadás, irányítás, kompenzálás (Fried-
berg, 1995; Krenke, 1997).

Beszámoló személy Funkció

Társ
Szülői beszámolók
Alter ego
Önbeszámolók Tanácsadó funkció

2.táblázat. A képzeletbeli barátok funkciói beszámolók alapján,

Wrigth és munkatársai (1998) nyomán

Az önbeszámolók alapján az elsődlegesnek megnevezett funkciója a kép-

zeletbeli barátnak, a tanácsadói funkció. Vizsgálatunk egyik feltételezése,
hogy a képzeletbeli barát, minden életkorban betölti az adaptív (segítő, tá-
mogató, tanácsadó) funkciót.

Fantáziálás: megküzdés vagy védekezés?

Úgy tűnik, hogy a fantáziálás és az álmodozás más formái, mint a vizua-

lizálás, képekben való gondolkodás igen fontos szerepet töltenek be min-
dennapi életünkben. Ezek mind segítenek abban, hogy hatékonyabban kűz-
djünk meg a mindennapi nehézségekkel, úgymond adaptív funkcióval bír-
nak (Klinger, 1990; Wallace és munkatársai, 1996).

4. Alter –ego funkció, amikor a képzeletbeli barát olyasmiket tesz, amiket a gyerek nem
tenne meg, átveszi a bűntudatot.
214 | TÖRÖK MELINDA

Freud írásaiban a fantáziálás egy primitív, regresszív tevékenységi álla-

pot, mely szorosan kapcsolódik a szexuális, agresszív ösztönökhőz és a raci-
onalitás alatt áll. Freudal ellentétben a neo-analitikusok kiemelik a fantázia
adaptív természetét, és azt, hogy felhasználható különböző impulzusok ka-
nalizálására (idézi Wallace, 1996). Pszichoanalitikus szemszögből nézve a
képzeletbeli barát jelensége mint védekező mechanizmusok megnyilvánu-
lási formája (projekció) jelenik meg (Taylor, 1999).
Másrészt a képzelet egy olyan aktivitás, mely megkönnyíti a jövőterve-
zést, problémamegoldást és kreativitást, döntéshozatalt stimulálják, szabá-
lyozzák a kedélyállapotot, emocionális stressz alatt képesek hasznos, esetleg
kompenzatórikus funkcióként is működni (Wallace, 1996; Lynn, 1996).

Képzeletbeli barátok és megküzdés

A tény az, hogy számos érzelmi problémával rendelkező, vagy stresszes

körülmények között élő gyerek rendelkezik képzeletbeli baráttal. A gyerekek
írja Taylor (1999) fantáziájukat használják, hogy könnyebben megküzdjenek
problémáikkal. A képzeletbeli barátok akkor is szeretnek téged, amikor má-
sok által elutasítottnak érzed magad, meghallgatnak amikor arra van szük-
séged, hogy beszélj valakivel, és megbízhatóak. Általában a magány érzése,
egyedüllét, gyakori elutasítás és kirekesztés motiváló lehet egy képzeletbeli
társ megalkotására (Taylor, 1999). Ezen társak megalkotása Fraiberg (1959),
Meyer és Tuber (1989), Klein (1985) szerint egy aktív megküzdési mechaniz-
mus (idézi Freidberg, 1995; Piaget, 1951, idézi Krenke, 1997).

Problémafelvetés és célok

Az e témával kapcsolatos kutatások gyerekcipőben járnak, és a populáció

igen kis részére terjednek ki (gyerekek populációjára), figyelmen kívül hagy-
va számos fontos vonatkozást. Célunk az elméleti hozzájárulás, illetve e té-
ma olyan vonatkozásainak az érintése, melyekkel kapcsolatosan még nem
születtek tudományos kutatások.
E jelenlegi kutatásban felmerült legfontosabb kérdés, hogy tekinthető-e
a képzeletbeli barátok jelensége egy megküzdési mechanizmusnak, vagy
sem? És ha igen, akkor ez serdülő és felnőttkorra is jellemző egyaránt?
Egy másik fontos mozzanata a kutatásnak, hogy az Agykontroll tanfolya-
mot elvégzett egyéneket is vizsgálja, akik szintén rendelkeznek képzeletbeli
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 215

társakkal, csak más úton és módon alakítják ki. Érdekes megvizsgálni, hogy
van-e különbség a spontánul illetve az akaratlagosan létrehozott képzelet-
beli társak szerepe között? Még egyetlen tudományos kutatás sem jelent
meg, mely az Agykontrollosok képzeletbeli társait vizsgálta volna. E jelenle-
gi kutatás tekinthető egy kezdeményezésnek, vagy egy első lépésnek.
Egy továbbá érdekes kérdéskör az a fantázia, képzelőerő, kreatív fantá-
zia, kreativitás, divergens gondolkodás vizsgálata. Az ezzel kapcsolatos kuta-
tások eredményei nagyon ellentmondóak (Lynn és Rhue, 1986; Wallace,
1996; Russ, 1999; Ogilvie, 1998; Finke, 1996; Taylor, 1993; Nigel, 1999; Dom-
ino, 2002).

Céljaink

• Egyik célunk a képzeletbeli barátok jelenségének vizsgálata minden

korosztályban, kisgyermekkortól kezdődően egészen időskorig.
• A képzeletbeli baráttal rendelkező és ilyen baráttal nem rendelkező
egyének összehasonlítása a fantáziálás, humor, altruizmus mint meg-
küzdés vagy védekezés és a képi gondolkodás dimenziók mentén.
• Következő célunk annak a megállapítása, hogy milyen szerepük van a
spontánul létrehozott képzeletbeli barátoknak, és az akaratlagosan lét-
rehozott képzeletbeli barátoknak a megküzdésben.
• Egy másik célunk, olyan serdülők, felnőttek megtalálása akik még min-
dig rendelkeznek képzeletbeli baráttal. Nagyon kevés kutatás számol
be arról, hogy ezen életszakaszokban milyen szerepet tölt be a képze-
letbeli barát.
• Azon tévhit eloszlása, miszerint az aki képzeletbeli társsal rendelkezik,
eltér a normálistól (negatív értelemben).
• Hosszabb távon szeretnénk vizsgálni a képzeletbeli barátok jelenségét,
és nyomonkövetni annak fejlődését (mikor és milyen körülmények kö-
zött tűnik el, mennyi ideig marad meg stb.).
5
• Továbbá célunk a Parakozmosz jelenségének a vizsgálata (McKeith,
1982 idézi Eva Hoff, 2005; Talbot, 1992).
• Kreativitás vizsgálata

5. Parakozmosz: képzeletbeli hely, lehet város, kert, vagy bármilyen más tér, ahova az
egyén ellátogat képzeletbeli barátjával, és amelyet maga az egyén dolgoz ki (Silver és
Mackeith, 1982; idézi Eva Hoff, 2005; Taylor, 1999; )
216 | TÖRÖK MELINDA

Hipotézisek

1. A képi gondolkodás jellemzőbb azon egyénekre akik képzeletbeli ba-

ráttal, tanácsadóval rendelkeznek.

2. A fantáziálás mint megküzdési mód jellemzőbb a képzeletbeli baráttal

és tanácsadóval rendelkező egyénekre, mint a kontroll csoportra.

3. A humor és altruizmus mint megküzdési mód jellemzőbb a képzelet-

beli baráttal és tanácsadóval rendelkező egyénekre, mint a kontroll
csoportra.

4. A képzeletbeli barát, tanácsadó jelenléte adaptív funkciót tölt be az

egyén életében, az egyének beszámolói szerint.

Vizsgálati eszközök

| Megküzdő-Védő-Elhárító Mechanizmusok

- REM – 71 Steiner, Cheryl (2001) / Response Evaluation Measure (Ser-

dülők és felnőttek elhárító mechanizmusainak vizsgálata).
- COPE Kérdőív / Carver, Scheier, Weintraub
- ACOPE / Adolescent Coping Orientation for Problem Experiences /
Patterson, Mc Cubbin
- Davis féle empátia kérdőív/ Davis
Ezek módosított és összesített változata: a 71 itemszám le lett csökkent-
ve 54-re.

| Gondolkodási stílus

- Paivio és Harshman féle IDQ (Paivio, 1971 idézi Révész, 1995) / Indi-
vidual Differences Questionnaire vagy más néven Ways of Thinking
A kérdőívet Révész, Bernáth és Séra standardizálták magyar mintán. A
képzelet élénkségét, a képi-verbális gondolkodás egyéni különbségeit önjel-
lemzés útján vizsgálja.
A teszt eredetileg 86 itemet tartalmazott, de kiiktatták azokat az iteme-
ket, amelyek rontották a teszt konzisztenciáját, és így egy 56 itemből álló
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 217

változatot kaptak, és ez került alkalmazásra jelenlegi kutatásban.

| Képzeletbeli barátokkal kapcsolatos kérdőívek

A kérdőívek korosztályra és vizsgálati csoportokra szabottak. Olyan kér-

déseket tartalmaznak, melyek a képzeletbeli barátokkal kapcsolatosak: nem,
életkor, alak, megjelenésének körülménye, neve stb. A kérdések összeállítá-
sának alapját képezte Marjorie Taylor (2004) és Eva Hoff (2005) képzeletbeli
barátokkal kapcsolatos kérdőíve.

1. Toborzó űrlap
2. Kérdőív Agykontroll tanfolyamot végzettek számára (román / magyar
változat)
3. Kérdőív szülőknek akik gyermeke (i) rendelkezik képzeletbeli baráttal
4. Kérdőív Kisiskolásoknak (V. VI. VII. oszt.)
5. Kérdőív felnőtteknek és serdülőknek

| Kreatív szabadidő Kérdőív

(Barkóczi – Pléh, 1977, 1995; idézi Mező, 2003)

A kreatív szabadidő kérdőív mind a 81 tétele valamilyen kreatív tevé-

kenységet ír le. Megállapítható azon kreatív tevékenységek amelyeket a gye-
rekek szabadidejükben csinálnak. A szabadidős tevékenységre vonatkozó
fluencia, originalitás, flexibilitás értékek is megragadhatók (Mező és Mező,
2003).

Vizsgálati személyek

Összesen 447 személy vett részt a vizsgálatban. Ebből 403 személlyel in-
tézményen, iskolán keresztül vettük fel a kapcsolatot. E 403 személyből 68-
nak volt képzeletbeli barátja, és 17 személy volt hajlandó részt venni továb-
bá is a vizsgálatban. A többi 25 személlyel más úton kerültünk kapcsolatba:
Agykontrollosok (13), szülők beszámolói (6), képzeletbeli baráttal rendelke-
ző fiatalok, felnőttek (6).
218 | TÖRÖK MELINDA

Csoportok

A vizsgálatban résztvevők csoportba sorolása: egy kontroll csoport, és

négy vizsgálati csoport. A kontroll csoport csak a felnőttekből álló csopor-
tokhoz rendelhető. A szülői beszámolók és kisiskolások csoportjához nincs
hozzárendelve kontroll csoport.

Csoportok Fiú Lány Átl.életkor Össz.

1.Agykontrollosok 4 9 41 13
2.Serdülő/Felnőtt kb. 6 8 24 14
3.Kisiskolások (V/VI/VII o) 6 3 12 9
4.Szülői beszámolók 4 2 6 6
5.Kontroll csoport 7 13 23 20
Össz 27 35 21 62

3.táblázat. Vizsgálatban részt vett személyek csoportosítása,

nem és életkor szerint.

Csoportok definiálása

• Agykontrollos csoport (13 eset): képzeletbeli tanácsadóval rendelkező

felnőttek
• Serdülő-Felnőtt csoport (14 eset): olyan egyének akik esetében a kép-
zeletbeli barát spontán módon jelent meg, az életkor valamely szaka-
szában.
• Kisiskolások csoportja (9 eset): V-VI-VII osztályos (átlagéletkor 12 év)
gyerekek csoportja, akik esetében a képzeletbeli barát spotán módon
jelent meg.
• Szülői beszámolók csoportja (6 eset): szülők beszámolója akik szerint
saját gyermeküknek van láthatatlan képzeletbeli barátjuk.
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 219

Nemek szerinti százalékos megoszlás csoportonként

1.ábra. Nemek megoszlásának grafikonos

ábrázolása egyes csoportoknál

Az 1. ábrán látható a nemek szerinti megoszlás az egyes csoportokban.

Ez a megoszlás mindhárom csoportban nagyjaból azonos.

Vizsgálati eljárás / Adatgyűjtés

Az adatok begyűjtésének első lépése a toborzó űrlap kitöltötése. Ez az

adott oktatási intézményen belül történt, pontosabban a „Báthory István“
Elméleti Líceum, az „Onisifor Ghibu“ Természettudományi Líceum, és a Bá-
bes Bolyai Tudományegyetem keretén belül. A toborzó űrlap a következő
adatokat tartalmazta: nem, életkor, iskolázottság, elérhetőségek, szülők stá-
tusza (elvált, együtt, más), testvérek száma (fiú-lány külön), és két kérdést.
Először a képzeletbeli barátok fogalmának tisztázása és körülírása, ezt kö-
vetve az első kérdés „Van-e vagy volt-e valaha ilyen képzeletbeli barátod?“.
Ezt követte egy második kérdés: „Ha volt ilyen, vagy ehhez hasonló képzelet-
beli társad (ez lehet mano, valamilyen mesealak, angyalka, állatok, stb.) részt
vennél-e önkéntesen egy vizsgálatban, melyben három kérdőívet kellene ki-
töltened?“
220 | TÖRÖK MELINDA

Beszámolók forrása:

• Kisiskolások beszámolója: a képzeletbeli barátokkal kapcsolatos kér-

dőív és a kreatív szabadidő kérdőív kitöltése, adott esetben személyes
beszélgetés.
• Serdülők beszámolója: képzeletbeli barátokkal kapcsolatos kérdőív,
IDQ kérdőív és REM kérdőív kitöltése, adott esetben személyes be-
szélgetés.
• Felnőttek visszaemlékeznek képzeletbeli barátjukra: képzeletbeli ba-
rátokkal kapcsolatos, IDQ, REM kérdőívek kitöltése, adott esetben
személyes beszélgetés.
• Felnőttek beszámolója gyermekük képzeletbeli barátjáról: képzeletbe-
li barátokkal kapcsolatos kérdőív kitöltése, adott esetben személyes
beszélgetés.
• Agykontroll tanfolyamot elvégzettek beszámolója: képzeletbeli ta-
nácsadókkal kapcsolatos, IDQ/REM kérdőívek kitöltése, adott esetben
személyes beszélgetés.

Adatok feldolgozása

Az adatok feldolgozása kétféle szempont szerint történt.

• Van egy mennyiségi feldolgozás, melyben az adatok az SPSS (13.0.0.)
programban kerültek feldolgozásra. Az alkalmazott statisztikai próba:
Független mintás t-próba.
• A másik szempont a minőségi feldolgozás. Az általunk begyűjtőtt kép-
zeletbeli barátokkal kapcsolatos információk minőségi szinten törté-
nő értelmezése.

1. Mennyiségi értelmezés

| Százalékos megoszlás

Változók Összesen Fiú Lány

N= 403 139 264
Képzeletbeli barát 68 28 40
Százalékos eloszlás 16.87% 20.14% 15.15%
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 221

4.táblázat. Képzeletbeli barátokkal rendelkezők nemek sze-

rinti százalékos megoszlása

Az előzetes kutatási eredmények (Schwarz, 2004; Taylor és munkatár-

sai, 1999, 2004; Wright és munkatársai, 1998; Ainsworth és munkatársai,
2001) szerint sokkal nagyobb a képzeletbeli barátok előfordulási aránya,
mint e jelenlegi kutatásban, ha az összpopulációt (N = 403) nézzük.

Kisiskolások (V.VI.o) Összesen Fiú Lány

Átlag életkor 12 év N N N
Létszám 111 58 53
Képzeletbeli barát 24 16 8
Százalékos eloszlás 21,6% 27,5% 15%

5.táblázat. Képzeletbeli barátokkal rendelkező kisiskolások

százalékos megoszlása nemek szerint

Ha azonban csak a kisiskolások populációját (N = 111) nézzük, akkor a

százalékos arány megnövekszik 21,62 % -ra.
A képzeletbeli barátokkal rendelkezők populációt nézve (N = 68), lá-
nyoknál nagyobb százalékban fordul elő mint a fiúknál. Lányok 58,9%, fi-
úknál 41,1%. Ha ugyanezt az eloszlást nézzük a kisiskolások (N = 42) eseté-
ben is, akkor hasonló eredményhez jutunk. A képzeletbeli baráttal rendel-
kező egyéneknek 66,6% lány, és 33,3% fiú. Ezen eredmények pedig alátá-
masszák mindazon kutatások eredményeit mely szerint a képzeletbeli bará-
tok jelensége gyakoribb lányoknál mint fiúknál (Taylor, 1999; Ainsworth és
munkatársai, 2001; Connor, 2005; Manosevitz és munkatársai, 1997).

KB-al rendelkezők száma (N) Lányok Fiúk

Összesen N = 68 58,9% 41,1%
Kisiskolások N = 42 66,6% 33,3%

6.táblázat. Képzeletbeli baráttal rendelkezők

nem szerinti százalékos megoszlása

Statisztikai feldolgozásra került három csoport adata: 1. Kontroll cso-

port, 2. Agykontrollosok csoportja, 3. Serdülők és Felnőttek csoportja. Azért
csak ez a három csoport, mivel a kisebb gyerekek nem töltöttek ki két kérdő-
ívet (REM és IDQ).
222 | TÖRÖK MELINDA

| Első hipotézisünk

Azon feltételezésünk, miszerint a képi gondolkodás jellemzőbb azon

egyénekre akik képzeletbeli baráttal, tanácsadóval rendelkeznek nem igazo-
lódott be. Amint a 7 - es táblázatból leolvasható (p ≤ 0,01, szignifikancia
szinten), nem található szignifikáns különbség az Agykontrollosok, Serdülő
– Felnőtt és a Kontroll csoportok között a képi gondolkodás változó mentén.

Független mintás t - próba

Változó Csoporttípus Átlag Szórás t df p

1. Agykontroll ,24615 2,99572 ,221 31 ,826
3. Kontroll 3,20197
Képi gondolkodás
2. Serdülő - Felnőtt ,82857 2,87467 ,774 32 ,445
3. Kontroll 3,20197

7.táblázat. Agykontrollos, Serdülő-Felnőtt, Kontroll csoportok

összehasonlítása a képi gondolkodás változó mentén

Somers és Yawkey (1984) szerint a képzeletbeli barátok jelenléte nagy-

mértékben befolyásolja a gyerekek kognitív fejlődését (idézi Eva Hoff, 2005).
Feltételezésünk az volt, hogy azok az egyének akik rendelkeznek képzelet-
beli baráttal a képi gondolkodásuk is jobban fejlett mint azok-é az egyéneké
akik nem rendelkeznek képzeletbeli baráttal. Ezen feltételezésünkre, vagy
kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ. A képzeletbeli baráttal ren-
delkezők és a Kontroll csoport egyénei is magas pontszámokat értek el. Ami
annyit jelent, hogy jellemzi őket a képi gondolkodási stílus, de ugyanúgy jel-
lemzi a kontroll csoport egyéneit is.

| Második hipotézisünk

Azon feltételezésünk, miszerint a fantáziálás mint megküzdési mód jel-

lemzőbb a képzeletbeli baráttal és tanácsadóval rendelkező egyénekre, mint
a kontroll csoportra nem igazolódott be. Amint a 8 - as táblázatból leolvas-
ható, nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget a fantázia válto-
zó mentén a Kontroll csoport és az Agykontrollos illetve Serdülő – Felnőtt
csoportok között ( t = 0,633; t = 1,255; p ≤ 0,01, szignifikancia szinten).
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 223

Független mintás t - próba

Változó csoporttípus Átlag Szórás t df p

1. Agykontroll ,30385 1,40512 ,633 31 ,531
3. Kontroll 1,30888
Fantázia
2. Serdülő Felnőtt ,57857 1,34246 1,255 32 ,218
3. Kontroll 1,30888

8.táblázat. Agykontrollos, Serdülő-Felnőtt és Kontroll csoportok

összehasonlítása a fantázia változó mentén

Tudjuk azt, hogy a képzeletbeli barát jelenléte tekinthető védő mecha-

nizmusnak, mely számos adaptív célt szolgál (Taylor, 1993, 1999; Wallace és
munkatársai, 1996; Klein, 1985;). A képzeletbeli barát a fantáziálás és a fan-
táziajáték egy megnyilvánulási formája, tehát elvárt, hogy azon egyének akik
rendelkeznek ilyen képzeletbeli társsal, aktívan alkalmazzák védő és / vagy
megküzdő mechanizmusként. Sok vélemény szól amellett, hogy a képzelet-
beli barátok mint fantáziálás, egy sajátos megküzdési forma, azonban még-
sem tudtuk ezt a feltételezést statisztikailag alátámasztani. Ez részben azzal
magyarázható, hogy nem a megfelelő mérőeszközt alkalmaztuk, illetve fi-
gyelmen kívül hagytuk azt, hogy a fantáziálás számos formában tölthet be
megküzdési funkciót. Az egyik ilyen formája, a képzeletbeli barát létrehozá-
sa.

| Harmadik hipotézisünk

Azon feltételezésünk, miszerint a humor és az altruizmus mint megküz-

dési mód jellemzőbb a képzeletbeli baráttal és tanácsadóval rendelkező
egyénekre, mint a kontroll csoportra, részben nyert igazolást.

Független mintás t – próba

Változó csoporttípus Átlag Szórás t df p

1. Agykontroll 1,53 1,12660 2,977 31 ,006
Altruizmus
3. Kontroll 1,62221
1. Agykontroll 1,62308 0,95407 2,816 31 ,008
Humor
3. Kontroll 1,92217

9.táblázat. Agykontrollos és Kontroll csoport összehasonlítása

az altruizmus és humor változók mentén
224 | TÖRÖK MELINDA

Független mintás t - próbával statisztikailag szignifikáns különbség mu-

tatható ki az Agykontrollos csoport és a Kontroll csoport között, egyaránt az
altruizmus és a humor változók mentén, mint ahogy a 9 - es táblázatból le-
olvasható (t = 2,977; t =2,816; p ≤ 0,01, szignifikancia szinten).
Független mintás t - próbával statisztikailag nem mutatható ki szignifi-
káns különbség a Serdülő – Felnőtt és Kontroll csoportok között, sem az alt-
ruizmus, sem a humor változó mentén, mint ahogy a 10 - es táblázatból le-
olvasható (t =1,816; t = 1,570; p ≤ 0,01, szignifikancia szinten). Az altruizmus
változó mentén azonban egyfajta tendencia figyelhető meg (p = 0,07).

Független mintás t - próba

Változó csoporttípus Átlag Szórás t df p

2. Serdülő - Felnőtt ,92857 1,20667 1,816 32 ,079
Altruizmus 3. Kontroll 1,62221
2. Serdülő - Felnőtt 1,05714 1,94569 1,570 32 ,126
Humor 3. Kontroll 1,92217

10.táblázat. Felnőtt-Serdülők és Kontroll csoportok összehasonlítása

altruizmus és humor változók mentén

| Negyedik hipotézisünk

Azon feltételezésünk, miszerint a képzeletbeli barát, tanácsadó jelenléte

adaptív funkciót (segítő, támogató funkció) tölt be az egyén életében, az e-
gyének beszámolója szerint igazolást nyert.
Az erre vonatkozó kérdés a következőképpen volt megfogalmazva: “Mi-
ben segít a képzeletbeli barát? Miben akadályoz?“

• Kisgyerekek (szülői beszámolók alapján): hatból három esetben tölt be

segítő funkciót. E segítő funkció általában a játszásra vonatkozik, de
nemcsak. Arra kérdésre hogy „Miben akadályozza“ minden esetben
pozitív választ írtak.

• Kisiskolások: kilencből négy esetben számolnak be arról, hogy valami-

ben segített, a többi esetben nem segített semmiben: “segített gondol-
kodni, hogy boldog legyek, hogy ne érezzem magam túl egyedül, hogy
ne legyek szomorú“. négy esetben akadályozó szerepet is betöltött:
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 225

„figyelemben, tanulásban, növekedésben és egy pozitívan értelme-

zendő válasz: hogy hüljességeket csináljak“.

• Serdülők-Felnőttek: tizennégy esetből kivétel nélkül mindenki megne-

vez egy segítő funkciót. Hárman írták azt hogy akadályozzák őket vala-
miben: „tanulásban, barátok megszerzésében és a normális beillesz-
kedésben“.

• Agykontrollosok esetében határozottan adaptív, segítő és támogató

funkciót tölt be, ami természetes, hisz tudatosan arra hivatott. Leg-
több esetben problémamegoldásban segít, és a tizenhárom esetből
senki sem számolt be arról, hogy valamiben akadályozná.

5.ábra. A képzeletbeli barátok segítő funkciója szerinti

százalékos megoszlás

Az esetek 80,9%-ban segítő funkciót tölt be a képzeletbeli barát, a mara-

dék 19,1 %-ban semleges választ adtak. Ezen feltételezés megerősíti Wright
és munkatársai (1998) kutatását, melyben kimutatták, hogy a képzeletbeli
barátok legfőbb funkciója (szintén önbeszámolók alapján), a tanácsadói
funkció.

2. Minőségi értelmezés

| A képzeletbeli barát megjelenésének körülményei

A kérdés a következő képpen hangzott: „Milyen körülmények között je-

lent meg és hol?“
A kisiskolások beszámolójából kiderül, hogy kilencből négy esetben e-
gyedüllétkor jelent meg. Serdülők – Felnőtteknél mind a tizennégy esetben
olyan körülmények között jelent meg, amikor az illető egyedül volt.
226 | TÖRÖK MELINDA

| Szülői viszonyulás

Gleason (2005) vizsgálatában felhívja a figyelmet arra, hogy a szülők vi-

szonyulása meghatározó a képzeletbeli barátok kialakulása és fennmaradá-
sa szempontjából.
Nagyon sok esetben a szülők nem tudnak sokmindent a képzeletbeli ba-
rátról, de általában elmondható, hogy habár a szülők nem ellenzik ha a
gyermekük képzeletbeli baráttal játszanak, azonban nem szívesen bátorítják
(Taylor, 1999).
A kérdés a következő képpen volt megfogalmazva: „ Szüleid tudtak róla?
Hogyan viszonyultak hozzá?”
Jelenlegi kutatásban hat szülővel beszélgettünk el, és mind a hat esetben
a szülő elfogadta a képzeletbeli barát létét, és nagyon szívesen és aktívan
bekapcsolódott a gyermek játékába, adott esetben ő neki is el kellett képzel-
nie hogy a képzeletbeli barát létezik. Kisiskolások esetében kilencből kettő-
nek tudtak a szülei a képzeletbeli barát létezéséről és pozitívan viszonyultak
hozzá. Serdülők és felnöttek beszámolójából kiderül, hogy tizennégy eset-
ből, négynek a szülei tudtak róla, a többiek nem mondták el. E négyből két
esetben a szülők viccesnek találták és így is viszonyultak hozzá, két esetben
pedig problémának találták. Egyik esetben a lányt pszichológushoz akarták
vinni, másik esetben a fiút el is vitték egy lelkészhez, és a végén azt hazudta,
hogy már nincsenek, csak hogy ne tekintsék bolondnak.

| Parakozmosz (Talbot, 1992; Taylor, 1999, 2004; Eva Hoff, 2005)

Az erre vonatkozó kérdés a következőképpen volt megfogalmazva: „Meg-

látogattok-e képzeletbeli házakat, kerteket, városokat? Ha igen, írd le mi-
lyen.“
Agykontrollosok esetében amennyiben tekinthetjük a képzeletbeli labó-
ratóriumot parakozmosznak, annyiban igen, minden Agykontrollos egyénre
jellemző e jelenség. Kisiskolások esetében kilencből egy kislány válaszol
igennel e kérdésre. Serdülők-Felnőtteknél négy esetben észlelhető e jelen-
ség.

| Képzeletbeli barátok funkciói

Az erre vonatkozó kérdések a következő képpen lettek megfogalmazva:

“Miben segített neked?; Tanultál-e valamit a képzeletbeli barátodtól?; Mi-
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 227

ket?; Ki döntötte el, hogy mi a jó vagy mi a rossz?“. A negyedik hipotézis ese-

tében, az egyik fő funkció amelyet betölt a képzeletbeli társ, az a tanácsa-
dói, segítő funkció. Nagyon sok esetben jellemző az egyedüllétet kompenzá-
ló funkció is, kisgyerekeknél pedig a játszótárs funkció. Továbbá megfi-
gyelhető a kontroll funkció és megfigyelésünk szerint ez kapcsolatban áll az
egyén hangulatával is, mely jellemző az interakciók alatt. Az hogy a dolgok
úgy történnek ahogyan én szeretném, és ahogyan nekem jó, természetesen
jó érzéssel tölt el, ettől én jól érzem magam.

| Érzelmi diszpozició

Erre olyan kérdések utaltak, hogy „ Milyen volt a hangulatod amikor ját-
szottál vele? Hogyan jellemeznéd magad, amikor a képzeletbeli barátoddal
vagy kapcsolatban? (szomorú, únott, boldog, szorakozott, stb.)
A vizsgált személyek válaszai alapján elmondható, hogy határozottan jó
az egyén hangulata mialatt a képezeletbeli baráttal van kapcsolatban, kivé-
tel képezve egyetlen eset, amikor az illető azt hiszi, hogy rossz a hangulata.

Következtetések (Célok megvalósítása)

1. Képzeletbeli baráttal nemcsak a gyerekek rendelkeznek, hanem a ser-

dülők, felnőttek és időskorúak egyaránt.
2. Első és második feltételezésünk miszerint a képi gondolkodási stílus,
illetve a fantáziálás mint megküzdés és / vagy védekezés jellemzőbb a
képzeletbeli baráttal rendelkező egyénekre, mint az ilyen baráttal
nem rendelkező egyénekre, nem nyert igazolást.
3. Kapcsolatot véltünk felfedezni a képzeletbeli barátok jelenléte és a
humor illetve altruizmus mint védő mechanzimusok között. Az Agy-
kontrollos egyénekre szignifikánsan jobban jellemző a humorosság
és altruizmus, mint a Kontroll csoportra. Ugyanez azonban nem
mondható el a képzeletbeli barátokkal rendelkező, de nem Agykont-
rollos egyénekről (tendencia azonban megfigyelhető).
4. Úgy a spontánul létrehozott, mint a szándékosan, tudatosan kialakí-
tott (lásd Agykontrollosok esetét) képzeletbeli társak pozitív, adaptív
szerepet töltenek be az egyén életében. Ez egyaránt jellemző gyere-
kek, serdülők, felnőttek, időskorúak korosztályára. Adaptív funkció
alatt elsősorban a segítő, támogató, tanácsadó funkciókat értjük.
228 | TÖRÖK MELINDA

5. A képzeletbeli barátok jelensége nem patológikus. Téves az a hit,

mely szerint aki képzeletbeli baráttal rendelkezik, nem tartozik a
mentálisan egészségesek kategóriájába.
6. A parakozmosz jelensége igenis létezik, azonban ritkább. Nem min-
den képzeletbeli baráttal rendelkező személy alakít ki parakozmoszt.
7. A Kreativitás vizsgálatát csak részben sikerült megvalósítanunk a kis-
iskolások csoportjában, de az adatok nem kerültek feldolgozásra,
egyrészt azért mert kevés adat gyűlt be, másrészt mert ezen adatok
nagyrésze torzít a nem megfelelő eszközhasználat miatt.

Felvetődött kérdések és
további kutatási lehetőségek, javaslatok

• Érdemes lenne hatékonyabban vizsgálni a képzeletbeli barátokkal

rendelkezők kreativitását. Ezzel a témával kapcsolatos tudományos
kutatások nagyon hiányosak, és az eredmények ellentmondóak
(Friedberg, 1995; Taylor, 1999; Manosevitz és munkatársai, 1997; Mar-
tin és munkatársai, 1986, 2006; Ainsworth és munkatársai, 2001; My-
ers, 1979; Krenke, 1979; Eva Hoff, 2005; Wallace, 1996; Russ és munka-
társai, 1999; Oglivie, 1998; Arevalo és munkatársai, 2003).
• Eva Hoff (2005) által is felvetett kérdés, hogy azok az egyének akik pa-
rakozmoszokat (Taylor, 1999; David Bohm, 1992) hoznak létre kreatí-
vabbak-e mint azok akik csak képzeletbeli barátokkal rendelkeznek ?
• Ahhoz hogy kutatásunk eredményei hitelesebbek és megbízhatobbak
legyenek, érdemes lenne a vizsgálatot megismételni nagyobb mintán,
és minden csoporthoz kontroll csoportot rendelni.
• Egy újabb adatgyűjtési lehetőség az internetes adatgyűjtés. Egyetlen
tudományos kutatásról (Wright és munkatársai, 1998) van tudomá-
sunk, mely interneten keresztül gyűjtötte be az adatokat. E kutatás
szerint, az internetes adatgyűjtés megbízható forrás, és megkönnyití a
kutatói munkát.
• Egy következő érdekes kutatási cél lehet az Agykontrollt végzett gyere-
kek bevonása és összehasonlítása a képzeletbeli barátokkal rendelke-
ző, de nem Agykontrollos gyerekekkel.
• Taylor (1999) szerint a legtöbb gyerek a fantázia játékot megküzdési
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 229

módként használja. Megküzdés nehéz élethelyzetekkel: például be-

tegség ideje alatt is kialakíthat a gyerek egy képzeletbeli társat, vagy
bántalmazás és veszteség esetében (Wallace, 1996; Lynn, 1991). Érde-
kes lenne árvaházi gyerekeket és bántalmazott gyerekeket is megvizs-
gálni. Frank Putnam (1989) a Diagnosis and treatment of multiple
personality disorder című könyvében írja, hogy a bántalmazott gyere-
kek 89% - a rendelkezik képzeletbeli baráttal (idézi Taylor, 1999). E-
zen irányban megtettük az első lépést, engedélyt kértünk a Kolozsvári
Árvaház Vezetőségétől, hogy engedélyezzék kutatásunkat az Árvaház
keretén belül.
• Képzeletbeli barátok és transzspiritualitás közötti kapcsolatok feltárá-
sa, még egy nagyon érdekfeszítő téma. Antonia Mills (2003) az egye-
düli olyan kutató, akinek tudományos cikkei jelentek meg e témában
(Wallace és munkatársai, 1996). Különböző kultúrákban vizsgálni a je-
lenséget, úgyszintén érdemesnek tartjuk.
• A Többszörös személyiségzavar jelensége és kapcsolata a képzeletbeli
barátok jelenségével (Putnam, 1997 idézi Ainsworth, 2001; Krenke,
1997). Nem egy kutatás hivatkozott a kettő között létező valamilyen
összefüggésre.
230 | TÖRÖK MELINDA

Irodalomjegyzék

AINSWORTH C., D. PERSON, H. ROUSE, S. DOSWELL, O. DAWSON, K. SIMMS. L. EDWARDS,

I. FAULCONBRIDGE (2001): Prevalence of Imaginary Companions in a normal
child population. Child: Care, Health and Development. Vol. 27, Issue 1, p 13.
ALISON LURIE (1998): Imaginary Friends. Owl book. NY
ANTONIA MILLS (1989): A Replication Study: Three Cases of Children in Northern
India Who Are Said to Remember a Previous Life. Journal of Scientific explo-
ration. Vol. 3, No. 2, pp. 133- 184
ANTONIA MILLS (2003): Are Children With Imaginary Playmates and Children Said
to Remember Previous Lives Cross – Culturally Comparable Categories? Jo-
urnal of Transcultural Psychiatry. Vol. 40, No. 1, 62-90.
BACHAR E., BONNE O., CANETTI L., KAPLAN A. DE-NOUR, SHALEV A. (1999): Childhood
Imaginary Companionship and Mental Health in Adolescence. Child Psychi-
atry and Human Development, Vol. 29, Issue 4, pp 277-286.
BARKÓCZI ILONA – PLÉH CSABA (1995): Kreativitás – szabadidő kérdőív. In: Tóth
László (2004) (Szerk.): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megis-
meréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 11-14 o.
BARKÓCZI ILONA – PLÉH CSABA (1995): Kreativitás – szabadidő kérdőív. In: Mező Fe-
renc és Mező Katalin (2003): Kreatív és iskolába jár. Kocka kör tehetséggon-
dozó kulturális egyesület. Tehetségvadász studió. Debrecen
BOULDIN PAULA, C. PRATT (1999): Characteristics of Preschool and School – Age
Children with Imaginary Companions. The Journal of Genetic Psychology.
Vol. 160, Issue 4, pp 397-410.
CONNOR M. J. (2005): Imaginary Friends http://www.mugsy.org/connor70.htm
DOMINO G., SHORT J., EVANS A., ROMANO P. (2002): Creativity and Ego Defense Me-
chanisms: Some exploratory Empirical Evidence.
ED BERND (2000): Agykontroll. ESP – Módszer: indulj el a sikerhez vezető úton.
Alexandra Kiadó. www.agykontroll.hu
FINKE R. A. (1996): Imagery, Creativity and Emergent Structure. Consciousness
and Cognition. Vol. 5, pp 381-393.
FINKE R. A, WARD B. THOMAS, SMITH M. STEVEN (1996): Creative Cognition. Theory,
Research and Applications. MIT Press. Bradford Book.
FRIEDBERG ROBERT D. (1995): Allegorical lives: Children and their imaginary com-
panions. Child Study Journal. Vol. 25, Issue 1, pp 1-22.
GLEASON TRACY R. (2005): Mothers‘ and father’s attitudes regardin pretend play
in the context of imaginary companions and of child gender. Merrill-Palmer
Quarterly. 01 October.
 Képzeletbeli barátokkal rendelkező egyének sajátos... | 231

HOFF V. EVA (2005): Imaginary Companions, Creativity and Self-Image in Middle

Childhood. Creativity Research Journal. Vol. 17, No. 2/3, pp 167-180.
KRENKE S. INGE (1997): Imaginary Companions in Adolescence: sign of a deficit or
positive development? Journal of Adolescence. Vol. 20, pp 137-154.
LACK S.A., KUMAR V. K., AREVALO S. (2003): Fantasy proneness, creative capacity,
and styles of creativity. Perceptual and Motor Skills. Vol .96, No.1, pp 19-24.
LYNN J. S., RHUE W. J. (1986): The Fantasy-Prone Person: Hypnosis, Imagination,
and Creativity. Journal of Personality and Social Psychology. Vol. 51, No. 2,
pp. 404-408.
LYNN W., JOAN F. CASEY (1991): The Flock. The Autobiography of a Multiple Perso-
nality. The Random House Publishing Group. NY.
MARJORIE TAYLOR, BRIDGET S. CARTWRIGHT, STEPHANIE M. CARLSON (1993): A deve-
lopmental Investigation of Children’s Imaginary Companions. Developmen-
tal Psychology. Vol. 29, No.2, pp 276-285.
MARJORIE TAYLOR (1999): Imaginary Companions and the Children who create
them. Oxford University Press. New York, Oxford
MARJORIE TAYLOR, STEPHANIE M. CARLSON, BAYTA L. MARING, LYNN GEROW, CAROLYN
M. CHARLEY (2004): The Characteristics and Correlates of Fantasy in School –
Age Children: Imaginary Companions, Impersonation, and Social Under-
standing. Developmental Psychology. Vol. 40, No. 6, pp 1173-1187.
MARTIN T. ROGERS, PH. D, LINDA KREGER SILVERMAN, PH. D (2006): Recognizing Gif-
tedness in Young Children. Gifted Development Center. Denver, Colorado /
http://www.gifteddevelopment.com
MEZŐ FERENC ÉS MEZŐ KATALIN (2003): Kreatív és iskolába jár. Tehetségvadász
könyvek, Kocka Kör kiadó. Debrecen
MICHAEL TALBOT (1992): The Holographic Universe. Harper Perennial. New York.
MYERS W., A.. (1979): Imaginary Companion in Childhood and Adult Creativity.
Psychoanalitic Quarterly, Vol. 48, pp. 292-307.
OGLIVIE (1998): Creative Action as a Dynamic Strategy: Using Imagination to Im-
prove strategic Solutions in Unstable Environments. Journal of Business Re-
search. Vol. 41, pp 49-56.
RÉVÉSZ, GY., BERNÁTH, L., SÉRA, L. (1995): A Paivio-féle „Individual Differences
Questionnaire” magyar változata, Magyar Pszichológiai Szemle, 5-6
SANDRA W. RUSS (1988): Primary Process Thinking, Divergent Thinking, and Co-
ping in Children. Journal of Personality Assessment, Vol. 52, No. 3, pp 539-
548.
SCHWARZ JOEL (2004): Two – thirds of School Age Children have an Imaginary
Companion by age 7. Social Science. Dec. 6
STEINER, HANS M. D., ARAUJO, KATY B. M. S., KOOPMAN, CHERYL PH.D (2001): The
232 | TÖRÖK MELINDA

Response Evaluation Measure (REM – 71): A New Instrument for the

Measurement of Defenses in Adults and Adolescents. The American Journal
of Psychiatry. Vol. 158, No. 3, pp 467-473.
WALLACE B., DEANNA D. TUROSKY (1996): Imagery, Hypnosis, and Hemispheric La-
terality: An Examination of Individual Differences, In: Wallace B., Robert G.
Kunzendorf, Nicholas P. Spanos, Hypnosis and Imagination. Baywood Pub-
lishing Company, Inc.Amityville, NY.
WALLACE B., ROBERT G. KUNZENDORF, NICHOLAS P. SPANOS (1996), Hypnosis and
Imagination. Baywood Publishing Company, Inc.Amityville, NY. Chapter 4.
Daydreaming, Fantasy and Psychopathology
WINERMAN L. (2005): Imaginary friends last into the school –age years. American
Psychological Association. Vol. 36, No. 1,
WRIGHT KIMBERLY CASSIDY, LORRAINE BALL, C. LALONDA (1998): Virtual Research on
Imaginary Companions: Using the Internet to Gether Adult Retrospective
Accounts of Imaginary Companions in Childhood. Presented at the 28th An-
nual Symposium of the Jean Piaget Society, Chicago Il. June 11-13