A M. KIR. FLDMIVELSGYI MINISTER KIADVNYAI.

A MADARAK
HASZNRL S KRRL.


A FLDMIJELO, KERTESZKEDO,
HALSZ S PSZTORKOD MAGYARSG
HASZNLATRA.

DARNYI IGNCZ
M. KIR. FLDMIVELSGYI MINISTER MEGBIZSBL
IRTA
HERMAN OTT
KPEKKEL ELLTTA
CSRGEY TITUSZ.

SZZ KPPEL.

IV PINTYKK


BUDAPEST.
1901.

2
F. KOSZKOL JENO.
I. A SZNTVET S A MADR.
3




TARTALOM.

Elljr beszd
A magyar np s a madr
A madr szava rtelmezve
A haszon s a kr
A madr csaldi lete
A madrvonuls
Vdjtek a madarakat
Etesstek a madarakat
Hny madarat nevez meg a np?
A madr mint szerszm
A madr termete s rszei
A madarak leirsa
Elmlkeds
Hny a pldabeszd s a szlsmd?
Hny a madr faja az orszgban?









4

ELL1R BESZD.

A mikoron a magyar ember rg megdelelt s elmondhatja, hogy java kenyert megette, jl teszi, ha szmot
vetve nmagval, krdst intz lelkiismerethez, vajjon hasznosan tlttte- el vilglett, van-e mg
ktelessege, a melynek meg kell Ielelnie, mieltt hogy elszolitja a mindensg hatalma, oda, a honnan mg nem
trt vissza - de senkisem!
Magam is rg megdeleltem, meg is ettem java kenyeremet; elmondhatom az abd-szalki reg fldmvessel,
hogy bizony nekem is beesteledett, ppen csak hogy mg nem harangoztak. Szmot vetettem n is magammal
s gy tallom, hogy volna meg ktelessegem. Im, ktelessegerzetbl annak az arasznyi eletidnek, mely a
harangszig mg marad, egy rszt Tenked akarom szentelni szeretett magyar gazda Npem, mert klnben is
rzem szent ktelessegemet, hogy a ki annyit Iorgolodtam baratsagos tzhelyednel, annyi okulast meritettem
szoksodbl; - lelked tiszta, romlatlan megnyilatkozsbl pedig annyi virgot szedtem s ktttem bokrtba -
- mondom, rezem ktelessgemet, hogy hla fejben, okulasodra, de gynyrsegedre is irjam meg ezt a kis
knyvet, arrl, a mi klnben is rzi szereteted melegt: rjak az g madarairl, azoknak hasznrl s krrl.
Meg is irom ugy, a mint legjobban tudom; a hogyan eleg hosszu eletem bseges tapasztalata rea tantott.
Megirom pedig szzen-tiszta magyar nyelven, a melyet hazad tajan, mezn, erdn, legeln, a pasztortzet ved
enyhelyeken, cserenyeidben, kontyoskunyhoidban eppen tetled tanultam; szemleldesed jozansagan pedig
kicsiszoltam, taln fnyesre ki is pallroztam.
ldom is a sorsomat azrt, hogy megrhettem, hogy akadt oly frfiu, kit sajt igyekezete s a sors kegye
magasra emelt - DARNYI IGNCZ magyar kir. Fldmvelsgyi Minister - de azrt mgsem emelhette sorsa
oly magasra, hogy ne lssa, ne ismerje meg a magyar gazdanp szksgt, okulasra tr vagyat.
A ki ppen azrt engem bizott meg e szerny knyv szerzsvel. Ezrt ldom sorsomat.
El is mondom neki ezen a helyen, hogy bizodalmval rk hlra ktelezett, s hogy azontl a legnagyobb
gynyrseget szerezte ennekem, megadvan a modot, hogy Tehozzd szljak, magyar Npem, a kihez a vrsg
es a szeretet ezer szala Iztt.
Ime, szlok is Tehozzd. Hiszen Tged ezer v kevs rme s tenger bnata, vre s vertke kttt e fldhz,
mely ppen azert kedves es draga Teneked; mely Ild a klt szava szerint: blcsd es majdan sirod is - igazi,
egyetlen magyar hazd.
Jl tudod Te des Npem, hogy csak rtelem s szorgalom rn tarthatod meg hazdat; hogy szmbeli csekly
voltodat csak eszed pallrozasaval potolhatod meg; hogy ertelembl Iakado szeretettel kell kzeledned mind-
nyajunk szl anyjahoz, a termeszethez, mely alkoto, de rombolo hatalmaval is oktat, vezerel, hogy
megtallhassad a magad s cselded kenyert, hazd fldjn boldogulsodat.
Te vagy az, a ki elveted a magot, latod csirazasat, a zsenge palanta els kibuvasat; a ki megIigyeled
nvekedst el a megrsig; ltod lbas jszgodnak, majorsgodnak letre keltt, nvekedst,
megersdeset; de latod mindennek vesztet, elsatnyulasat, kimaradst is; keresed az okot; - nha meg is
talalod, neha nem. Es ha nem talalod, akkor kezddik azoknak a ktelessege, a kik tudasuknal, tapasztalasuknal
fogva megadhatjk a felvilgostst, a mint megadom Tenked n az g madarainak hasznrl s krrl a
mezgazdasagban. Fogadd a Ielvilagositast oly szeretettel, a minvel nyujtom.
A madrkpeket egy derk magyar ifj, CSRGEY TITUSZ, mellettem ksztette. Benne elevenen lktet a
termszet irnti szeretet s ezt kpeiben ki is tudta mondani.
Irtam Budapesten, a Magyar Madrtani Kzpontban, 1901 jv napjn.
Herman Ott.

5

A MAGYAR NP S A MADR.
A pldabeszd tansgttelei

Nem igen van a fldkereksgnek oly npe, a mely a madr letnek megvigyzsban s magyarzsban vete-
kedhetnk a magyarral.
Nagy monds; de be is bizonytjuk.
A nep tudasa es blcsesege seredet peldabeszedben nyitja legszebb viragat; a peldabeszed pedig nemzedekek
tapasztalsnak vilgos tansgttele.
Ezrt ints a nagyralt, de dologtalan, lusta embernek ez a monds:
Senkinek sem rpl a szjba a slt galamb.
No nem! Meg kell a falatot munkval, szorgalommal keresni; meg kell szolglni!
s milyen mlyre vg a pldasz:
Szegny rnak galambdcz a mszrszke.
Bizony, ha elprdlta rkt, ha kerli a munkt, mg ezen all is slyedhet; de bezzeg nemcsak az r, hanem a
legkisebb gazda is, ha prda s czda!
Holl hollnak nem vjja ki a szmit.
Nem bizony, mert dgn Ielebe, Iiumadar pusztitasban maga is zi a hollo-gonoszsgot.
Holl fszkn hattyt keres.
Bolondnak vllalkozsa ott keresni a tiszta fehret, a hol a fekete terem, - az artatlansagot a bn tanyajan.
s mikor a varj flkap a hzorom krogjra, mit is kilt csak?
Kr, kr Varga Pl
Hogy a fejed ll.
Vagyis, hogy megrett az gy megszlt ember akr a hhr pallosra!
Sok lud dis:not gvo:.
Ez arrol is szol, hogy a gyenge, nagy szamban egyeslve, letorkolhatja az erset.
De ms m a ldrl szl tansg ebben:
Akrmeddig neveled a libt, csak ld lesz abbl.
Ms szval: a kinek czinegefog a feje, abbl a nevels sem teremt blcset.
Sok sas, sok dg.
Mily remek, igaz kepe az erszaknak es kvetkezesenek; de szol am a peldabeszd a sas nemes
tulajdonsgairl is, a mikor mondja:
Sas nem fogdos legyet.
Nem is illenk a hatalmas madr nemessghez, hogy hitvny lgybe vgja karmait; - ints ez a hatalmas
embernek is, hogy kimlje gynge embertrst.
Sokat akar a szarka, de nem bri a farka.
Bizony nem is igen volt a vilg folysban annyi nagyot akar, keveset bir emberszarka, mint van ma.
Egszen mst s igazat mond ez:
Csereg a szarka, vendg jn.
Nem is babona, mert a szarka nagyon szemes madr, idegent ltva hangot ad s az idegen sokszor vendg is.
6
Hitvny madr, ki a fszkt ruttja.
Madrra czloz, embert tall; mert bizony nem is ritka szerzet az az ember, a kit hitvnysga megront, hogy
mg sajt fszkt sem kimli meg; megszlja, ruttja.
Szegny ember hzt mondja fszknek, meg is van a hasonlosag: kicsi madar Ieszke Iszalbol keszl, szrrel,
tollal van blelve - bokor ga hajlik re, elrejti a fszekrablo ell; - kicsi ember fszke a zsupos hz.
Hlhelyn, vaczkban tollas derekalj, prna hivogat; rborul kcz gazata vdi sok minden bajtl, adja az
rnykot, a melybe emberfia visszavgyik, brhova veti is a sors hatalma - mert az a visk neki des otthona.
Ritka madr a j asszony.
Pedig abba az emberfszekbe az kell, mert a nlkl a legszebb hz is csak svrsg tanyja; s ilyen tanyn sok
a szegyen, a banat, a mirl aztan mar
A verebek is csiripolnak.
No de legyen eleg ebbl ennyi; mert ha a tollam nekiszilajodik, nehezen vagy sehogy sem kerti annak a sornak
a vgt, a melyet a np blcsesge a madrbl s termszetbl kiteremtett.
Bevegzem tehat a sort a szalmaIedel viskok leghivebb baratjaval, a haznep gynyrsegevel, a Isti
Iecskevel, mely istalloba, eresz ala, de meg a krtbe is epitkezik; bizodalmas bartsggal tekint a hz letbe;
szemed lttra klti ki s neveli fel kicsinyeit - elszall telire delszaki videk messze tavolaba; de hsegesen
visszatr rgi fszkhez, hogy jbl gynyrkdtessen nyilal rplsvel, fiainak polsval, etetsvel, de
azzal az egyszer dalaval is, a mely mar hajnal hasadtaval hangzik Il es igy kezddik:
Kicsit a kicsinek, nagyot a tbbinek.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Minden csaldos ember szmra ez a legdrgbb plda!

7

A MADR SZAVA RTELMEZVE.

Hirtelen belep az udvarodba az idegen, vagy beteved a czelleng eb es azonnal megszolal a kakas. Szavat
ekkor gy rtelmezi a Szilgysg npe, hogy azt mondja:
Ki kotoz itt?
Csakugyan, a kakasnak ez a szzata gy hangzik, mint a krds - s az is. A np eleven lelke emberi szv vl-
toztatja.
A pulyka nem is szl, hanem pityereg, mr hogy a jrcje. Fzkony kicsinyeit vezetgetve, azt pityergi:
Csak gy lnk csak-csak-csak!
Erre a fiak felelik:
Mg egy ki-csit-csitt-csitt-csitt!
Ekkor berzengsre fogja a pulykakakas, kereket vg a farkval s oda lublubol a jrcznek:
Kdlssal is eltartalak!
Mikor a magyar por ezt ertelmezi, bizony elmosolyodik, mert hiszen pityerg eleteparjat is azon a modon
vigasztalja.
Megbug a ducz lIajan a Iess galamb; a nep szerint azt mondja:
Van borunk!
Van borunk!
Erre a kut melletti Iert pocsolyajabol odakialt a torkos kacsa:
Csak csapra!
Csak csapra!
A galamb burukkolsa megfelel a csndes rmnek, a melyet a gazda rez, mikor pinczje rendben van; a
kacsa hpogsa megfelel a mohsgnak, melynek nem az okos gazdlkodson, hanem a prdasgon jr az esze.
A magyar ember eleven esze ketIele embert tkrztet a ket klnbz madar termeszeteben es szavaban: a
takarkosat s a prdt.
Es mikor a tel a kis baratczineget az erdbl a gymlcssbe szoritja, a kis madar ernyedetlen szorgalommal
keresgli eledelt ott, az gak hnaljban, a kreg repedsben: csupa alv bogrsg az, mely fnak, virgnak,
gymlcsnek krtkony ellensge. Ekkor a kis czinege keresgls kzben gy szl:
Nincs, nincs, itt sincs!
A mikor pedig mgis csak tall valami iczipiczi alv hernycskt, pett vagy mst, ekkor ezt mondja:
Kicsit r, kicsit r!
De azrt csupa szorgalom!
Kil szp sorba az jjel jr bakcs, vagy vakvarj a Tisza fvenyesre; a szava: bak-vak, -- bak-vak! A np
rtelmet ad a madr szavnak, mondvn, hogy a vakvarj ekkor ezt mondogatja:
Jakab pap hat vak bak,
Vadgalamb l.
Vagyis, hogy rtelmetlen, bolond beszd.
s mikor a hideg, zuzmars tl beksznt, a kis hegyes-kontyos pipiske madr, a szegnysg tli bartja,
melyrl TOMPA MIHLY oly remekl zengett, beszorul az udvarra, ott keresi szks teli eledelet a csr krl es
ha nem jut elg, azt mondja:
Kicsi csr'
8
Mikor pedig a kemeny hidegtl megcsikordul a ho s az ehez egimadarak seregei megszalljak a Ialut, a
kerkvgst, a pipiske kivnsgot mond:
Csiki s:r' Csiki s:r'
Mert a jo abaposztobol szabott csiki szr vetekedik am meg a bundaval is. Szegeny ember teli nyomorat igy
festi a pipiske rtelmezett hangja.
No hat meg egyet. Jo kesre, mikor mar kitavaszodott, az erd es a kert Iai kilombosodtak, megjn tavoli teli
tanyjarol az aranysarga, Ieketevel vegyes szin malinko, nehol sargarigo is a neve. Nagyon szepen szol, akar a
Iurulya mela hangja. Es hat mit mond? A Iiunak, a ki Ieszket kerlgeti, azt mondogatja:
Kell-e di fi?
A fi azt mondja: kell ht s kveti a madarat, ki messzire elcsalja a fszek tjrl, aztn ott hagyja.
Beleavatkozik ez a gynyr madar a Ialu elljarosaga, de meg a szolgabirosag dolgaba is! Neha azt
mondogatja:
Szolgabir!
Nagynha azt is, hogy:
J a bir!
De bizony nem egyszer azt is - tisztessg ne essk! - hogy
Hunczut a bir!
Tudnk biz n mg vagy egy jkora knyvre valt; de ht most nem ezen van a sor.
Itt csak arrl tettem tanubizonysgot, hogy Teneked, j Npem, meg van a madr irnt a jindulatod; eleven
eszeddel megrted az lett, hasznt, krt, szavnak megadod a blcs rtelmt is; ez az rtelmezs pedig
sokszor sajt magad s embertrsad tkre.
A madr boldogsgban ltod a magadt; a kit szived kivn s legjobban szeret, az nked galambod.
Hseges parod, mely meghal, ha elszakasztjak, neked gerliczemadarad; mint ennek, ugy a te szived is
megszakad.
s legnagyobb bnatodban gy keseregsz te is, mint a fiavesztett madr.

9

A HASZON S A KR.
Az anyagi s a lelki.

Ennek a kis knyvnek legIbb rendeltetse az, hogy a madarak hasznrl s krrl tiszta kpet fessen, mert
ezen Iordul meg az, hogy a Ildmivel kerteszked, szoval a gazdlkod magyarsg mindenkppen helyesen
banjek az eg madaraival. Induljunk tehat peldabeszedbl es lassuk, hogy ez mire oktat?
Azt mondja a magyar pldabeszd:
E:er varfu ellen eleg egv ko.
Tiszta igazsag. Egy khajintastol Ielriad a Iekete sereg es tova szall. Ha a madar kartetelben van, ha
megszallotta a zsenge kukoriczat, bizony tiz kvet sem sajnal az ember tle; riasztja, a mint birja. De
megvltozik m a sor, mihelyt a sznts ideje elkvetkezett. Ekkor ugyanaz a varjmadr msokkal is kedves
tarsa a szantovet embernek, mert hasznos munkat vegez oly szorgalommal, a min eppen csak madartol telik.
gy, a mint az eke vasa belehast az anyafldbe s szp sorban fordtja a rgt, a varj, a cska, de mg a
tolvaj szarka is az eke nyoman halad; okossagtol Ienyl szemmel kilesik ezek a csimazt, a kukaczot; nincs az a
pajod, a mely kikerlne a madar Iigyelmet; ide is vg, oda is vg s megszedi a begyet a szantovet
legnagyobb ellensgeivel: a bogrsggal, mely csimaz, pajod, kukacz alakjban vjkl, de nyugszik is a
fldben, hogy a mikor ideje megjtt, kibujjk s folytassa letnek plyjt, melynek javarsze krttel. Ezt a
madarmunkat mutatja els kepnk: a s:antoveto es a madar.
A mikor a bogrsgnak jrsa van, a mikor az egr felszaporodott, akkor az eke vasa tmrdek eleven, kros,
de j madreledelt fordt ki: ilyenkor nem egy, nem is kt, hanem akr szz varj, cska szllja meg a barzdt,
hogy felszedegesse a kartevk sokasagat, igy tiszta hasznot hajtson az embernek. Nem is nyul az akkoron a
khz! Ebben nyilatkozik meg a np blcsesge.
A mikor pedig tavaszra kelve a gazda ers keze az ekeszarvt fogja s barzdt vonva meggyngyzik a
homloka, vajjon mi akkoron az gynyrsege? Ezt is megmondja az az els kep, a lelki hasznot.
Azt mondja errl ARANY JNOS, a magyarok aranyszavu kltje:
Kis pacsirta is sznt,
Mint a s:egenv klto fenves levegoben,
Dalt zengve repl fel, dalt zeng a magasban...
Hallgat leesoben.
Hat ez a kis madar akkoron a szantovet gynyrsege; el is nevezte a nep szantoka madarnak.
De st meg a szavat is erti a nep, mert az a repes szantka madr neki azt mondja:
Felmgyek, felmgyek,
Krek, krek
Ekt, lovat;
Lovat, lovat;
Avval szntok,
gy lek, gy lek!
Vagy gy is:
Dicso, dicso,
Kikelet, kikelet.
Kivirt, kivirt
A virg, a virg
Mind!
A Te sorsod ez, des npem; felszll a Te fohszod is a magasba, mert onnan vrja kemny munkd az ldst.
Ime, kt madrnak a tanusgttele.
10
Ltjuk, hogy alig van a magyar np letben szakasz, cselekvs, vagy viszony, a melyben lelke nem fordlna a
madrhoz: hol teste, hol lelke hasznrt.
Tavaszkor megszolal a czinege. Vidam, de int is a szava. A szlsgazda megerti. Azt mondja neki az a kis
madr:
Nyitni-kk, nyitni-kk, nyitni-kk!
A gazda Iogja a kapat, kirendeli cseledseget es beleIog a szlnyitasba. De blcsen tudja am azt is, hogy
tavaszra kelve a kis czinege szerelemre gerjed s ettl Iakad az eneke. Ugyanekkor mar kering a szlben is a
nedv; ennek lete is gerjed: ki kell teht szabadtani a takar all, hogy rgybe szkkenhessen. gy tallkozik a
czinegemadar es a szl elete a magyar ember ertelmeben es hasznara.
Nem is babona ez, hanem a romlatlan nplleknek tapasztalsbl mertett blcsesge, mely a kis madr
kedvessgt okosan, eszesen kapcsolja ssze a hasznos munkval.
s hogy mr a czinegnl vagyunk, ht des Npem, a mint mr rczloztam is, tisztessgtudsod nem mondja
a nehezIej Ielebaratrol, hogy tkIej, hanem kiindul a madarIogo gyessegebl, ki jol tudja, hogy a czinege
szereti a tkmagot, igy a tkbl keszit kelepczet, ezert mondod azutan, hogy bizony annak a boldogtalannak
Czinegt fogott a feje.
A tisztessgtuds is nagy haszon m, mert gy frnk meg egymssal!
De meg tovabb is van. Mily gynyren Iormalja ki lelked a madarak szavabol, elete modjabol a reget es a
tanitast! Azt regeli, hogy a mikor a poroszlok az dvezitt halalra kerestek, a banka azt kialtotta:
Hup-pu-pu, itt!
A bibicz meg azt:
Bvik, bvik, bvik!
Utana a Irj, hogy:
Itt szalad, itt szalad!
Mind a hrom madr teht rul volt. De nem m a kis czinege, mely azt mondta:
Nincs erre! Nincs erre!
Ennek pedig mi legyen a tansga? Hallga csak! Az rulsert avval bnhdik a banka, hogy rksen
piszokban turkl, fiai pedig nyakig lnek benne a fszekben is; ez tiszta valsg!
A bibicz meg a Irj ki van tagadva az erdbl, igy sohasem lhet rnykos fra. Ez gy van.
De a kis czinegn rajta van m a teremt aldasa: tizenkettt tojik, tizenket Iiat nevel; igy megvan a csaladi
boldogsga! Ez is tiszta igaz! Ht a tansg mi legyen? Tizenkt madrporonty flnevelse nagy dolog m s
az a czinegepar csak igazi madarszorgalommal gyzi a munkat. Kora pitymallattol kes alkonyatig Iolyton
munkban van; grl-agra szallva, kuszva, sokszor Iejjel leIele Igggetve jarja az erdt, a szilvast, a
gymlcsst, a vetemnyes kertet, aprra vizsglgatja az gat, annak minden repedst; szedi a bogarat, a
kukaczot s mindazt, a mi a hasznos fnak krra van. A mikor pedig azt a tizenkt czinege porontyot gy
tpllja, minden fordulval hasznot hajt a gazdnak. Ht ez ennek a tansga!
De tanusga sajt letednek is. Te is nagyrabecsld az igazsgot, nem rulod el azt soha; ez ad Teneked ert a
hazi tzhely megalapitasara, az ivadeknak Ilnevelesere - hajnaltl szakad estig folytatott munkval - akr a
kis czinegemadr.
No de mutassak n Tenked ms kpet is?
Felhnyi seregbe verdve szall a seregelymadar. Szet terjed, majd tmrl; hullamzik, kavarog. A nagy madar-
sokasg szava zg, mint a malom zgja.
Szlereskor, cseresznyepirulaskor megszallja a Ielhz seregely a szlt, a kertet. Bizony nagy akkor a
krttele, mert ll a seregly trvnye, mely egyezik a ludakval.
Mert ha a ld belszabadl a vetsbe, akkor, mint mr tudjuk, trvnye ez:
Kiki magnak,
Kiki magnak!
11
Tisztessg ne essk, mondvn: taln sok embernl is gy van ez!
Ha pedig a seregely eres idejen elboritja a cseresznyeIat, vagy a hamvasodo szlgerezdet, akkor meg a maga
trvnyt zsinatolja, gy:
Ki mit kaphat,
Ki mit kaphat!
Mohsga pedig akkoron kemnyen dzsml.
Nem sokat hajt a cssz kurjantasara, keveset a kereplre es csak a mikor a rozsdasbol kzeje durrantanak, kap
szrnyra, de csak azrt, hogy kisvrtatva jbl visszatrjen. Ekkor a seregly ellen val vdelem helyn is van.
De ez a kartetel az esztendnek csak egy kis reszeben lehetseges, a mig t. i. a seregelynek valo gymlcs erik.
Mit csinal ez a madarsereg az esztendnek tbbi reszeben? Nagy m ennek a sorja s tansgttele!
A delszaki telelesbl koran ter vissza hozzank a seregelymadar s ekkor nagy Ioltokba tmrlve megszallja,
st elboritja a mezt, a kaszalot, az ugart es szedi, szedi pitymallattol alkonyatig a sok Ildibogarsagot, annak
petjt, kukaczt s a j g tudja mg mijt, mijt nem! Akkor is az a trvnye:
Ki mit kaphat!
De ekkor mar nem kartetel am a mve, hanem tiszta haszon - minden Iszal, minden vetes, minden gazda
javra.
No s azutn beveszi magt a gulyba, csordba, a nyajba es a kondaba. VerIenyes idben szepen illeszkedik
a legel joszag arnyekaba, szedegeti a terseg bogarsagat.
Jaj de ekkor megdonog a Iekete legy, hogy metelyt szl petejet lerakja a joszagra, akkor a joszag
megbogrzik. Nekiiramodik, szgld eszenelkl, hogy meneklhessen a bajtol. A pasztorembernek tenger baja
tmad, hogy a kezre bzott, nekivadlt falkt utolrje, helyreterelje, hogy becslettel beszmolhasson vele. De
a mikoron a seregly jelentkezik s megszllja a gulyt, tudja a psztor, hogy vege a bogarzas idszakanak,
teht megpihenhet.
Mert a bogarzasa utan metely keletkezik a joszagon. A mikor pedig kinyvesedik a nyaj: akkor kezddik a
seregelymadar igazi aldasa. Megszallja a barom hatat, a sertes, a juh nyves reszet: az allat pedig meg se
moczczan, veszteg ll, hogy szrnyas j bartja, a seregly, szp csinjn kifeszegethesse s kiszedhesse a
gonosz nyvet; akkor bezzeg blcs Ielcsere a joszagnak az a seregelymadar!
Ht nem tiszta haszon ez?
Ht a bagoly dolga? Ez aztn a czifra s nagyon oktat histria! Az alkonyat s az j madara, a bagoly, kerli a
napfnyt, azrt nem szereti az ember; a pldabeszd bizony meg is szlja jjeli hangjrt:
Bagolylyal huhogass.
Ezt mondja az egyik.
Bagoly is bir a barlangjban!
Ht hogyne! de csak ott m. Mert a hogy nappal elhagyja az odvt, rsereglik az g madarainak kicsinye,
nagyja; ugy tepi s ott tepi a hol eri. Igen am, mert tudja, hogy keme ejjel jarja az erdt-mezt; akkor a mikor
leszllott az est s minden nappali madr nygalomra trt, meg tehetetlen is a sttsg miatt. m a baglyok
legtbb Iajtaja eppen ekkor kel szarnyra, nesztelenl suhog tova, IenyIogo szemevel a stetben is megtallja s
kiszedi a kis madr fszkt. Ekkoron krtkony az a bagoly. Innen az a szlsmd is:
Egsz jjel virraszt, mint a bagoly!
De bezzeg, mikor a hazban, a hiuban Ielszaporodik az eger es neki esik mindennek, a mi raghato, ehet: jo
akkor az a bagoly, a melynek gyngys a dolmnya s j az is, a melyet a babona hallmadrnak vagy
szavrl kuviknak mond; mert ht alkonyatkor ott kuvikol a hz stknek papjn, vagy krogjn.
Hat meg a mikor esztendk idjarasa kedvez es hihetetlen sokasgra szaporodik fel a pocsik, a mezei egr!
Kaszl, ugar s minden alkalmas hely tele van egrutakkal, melyek helyen-kzn csillagformban
sszeIutnak, aztan nagy egerkapun at vezetnek a Ild ala. A mez szinte megnyzsg. A gazda azt sem tudja
hova legyen ettl a csapastol.
12
Ekkoron pedig az trtnik, hogy az egrjrsos hely fltt megkering nappal az egrpusztt lyvek sokasga:
egsz jjen t pedig irgalmatlanl puszttja az egerek tmntelensgt a ndi- vagy rtibaglyok felgylekezett
hada. Megszedik ezek a madarak a begyket hsz, harmincz egrrel; azutn rszllanak a fk gra,
emesztenek, a szrt pedig dinyi, vagy nagyobb gomolyagban kikrndzik; ott talljuk a hasznos munka e
tanujeleit a fk tvben.
Bezzeg hasznos szolga ekkoron a rti-, ndi-, mezei bagoly, meg is bocsjtja a gazda a bagoly hiusgt, a
melyrl a peldabeszed mondja:
Bagoly is azt gondolja, hogy slyom a fia.
Miert is ne nezne el, mikor ebbl a peldabeszedbl is a legnemesebb indulat: az anyaszeretet szol, a melyrl
blcsen tudjuk, hogy a legcsunybb porontyot is aranynyal bortja be. Az anya szeme mindg a legszebbet ltja
magzatjban.
No de szinte hallom a szt, hogy a verb csak nem lehet sohasem hasznos, mert hiszen a sok krttellel csak
kzmondsos szemtelensge vetekedik!
Hat igaz is, hogy a mikor a verebek serege beleszabadul, teszem azt a sarlot, kaszat ker eletbe; nemcsak avval
okozza a kart, hogy teleszedi szemmel a begyet, hanem Ikep avval, hogy tetejebe meg kiveri a kalaszt is. Es
mikor tlszakn rst tall a granriomba, bizony nagy tolvajlsra fogja a dolgot.
Jaj de mikor beksznt a nagy h s a csikorg hideg, ekkor a verebek seregeben elvegyl meg a koplalo
srmny, a zsezse is! Ht mit csinl aztn ez a szrnyas sokadalom? Bekalandozza biz az az egsz hatrt s a
hbl kill krkrl buzgn szedegeti a magot, minek aztn az a haszna, hogy megzabolzza a gazda egyik
legnagyobb ellensgt: a dudvt.
Ht hiszen helyes, mert szksges, krttel idejn abba a verbsokasgba a rozsdsbl gy egy flmarknyi
madrsrtet beldurrantani - marad azrt elg; de mikor a seregek tlen t a dudvamagot szedik, akkor bizony
hasznot hajtanak.
Ennek a sorozatnak legvilgosabb tansgttele immron az, hogy lehet a madr hasznos is, kros is; de a kr
is sokszor olyan, mint az a darab kenyr, a mit a gazda hasznos munkrt a cseldjnek d; mert hiszen igaz,
hogy azt a falatot a gazda megvonja a maga vagy csaldja szjtl; de a cseld megszolglja. Azonkpen a
legtbb madr is.
Ha gymlcsereskor bele is szabadul a kertbe, szlbe, eletbe, am even at tisztito munkajaval megszolgalja ezt
ezerszeresen is. No meg azutn a szentrs is mondja: nyomtat jszgodnak ne kssed be a szjt.
Mindent egybeIoglalva, mint a jo pap az okos predikaczio vegen, mi is a kvetkez nagy igazsaghoz jutunk el,
a melyrl sohasem szabad megIeledkeznnk, hogy tudniillik: ott, a hol az anyatermeszet szzen tiszta s
rintetlen, ott nincsen sem kros, sem hasznos madr, mert csak szksges van. Hasznoss s kross a madr
csak ott lesz, a hol az ember megbolygatja a szz termeszet rendjet es nagy tmegben termeszteni kezdi maga
javra az letet, a gymlcst, a majorsgot s egyebet. A termesztmnyek tmege szaportja s kross teszi
azt a madrfajt, a mely vele l; de nveli ismt ennek azt az ellensgt is, a mely a Ielszaporodott, kartev
madrral tpllkozik. Ms szval: a bza tmeges termelse nagyra nveszti a verebek seregeit, gy krtkony
a verb; de a sok verb megszaportja a karvalyt, mely verbbel l s gy mg ez is hasznos.
Teht okkal-mddal kell itt tennnk!

13
A MADR CSALDI LETE.

Mikor a madr mr meg van rve, mi kt, nha hrom ves korban kvetkezik be, fiastshoz lt. Kivlasztja
prjt - tykflknl bizony trksen: egynl tbb jrczt, tojkt is - es aztan els gondja a Ieszek. Hajh, de
az a Ieszek nem egyIorma am es van is errl a magyarsagnak egy kedves, nagyon tanusagos mesje, mely
rviden szlva, igy hangzik:
Nagyon rstelte a vadgalamb, hogy csak olyan gbl tkolt, silny fszket tud rakni, holott a szarka nagyon
rangos, fedeles fszket pt; megkrte teht a szarkt, tantan meg. A szarka jkedvben vllalkozott is. Imhol
nekilltak, szedtek gat, gacskt, selymes fvet, moht s egyebet, a mi egy czmeres fszekhez szksges.
Azutn pedig hozzltott a szarka a fundmentom lerakshoz; a mint pedig ehhez a vastag galyat szedte s
rakta, folyvst azt hajtogatta:
Csak gy, csak gy!
A galamb tudakos volt, a vastag galyhoz is csak ertett valahogyan; azert Iolyton azt Ielelgette:
Tdom, tdom!
Erre a szarka mregbe jtt, odavgta a galyat, mondvn:
Ha tudod, csinld!
Evvel elrplt, ott hagyta a tudkos galambot a fakpnl s azrt nem tud a galamb mai napsg sem becsletes
fszket rakni.
Azt taln magyarznom sem kell, hogy ebben a kedves mesben a szarka cserregse s a vadgalamb bgsa
vagy burukkolsa van nagy elmsen rtelmezve.
s valban, attl a lapos, a puszta fldbe, fvenybe vajt gdrtl, a melybe a halaszcser tojja ket-hrom tarka
tojasat, addig a remekmig, a melyet a Igg- vagy az szapoczinege vagy a ndirig pt, a fokozatoknak
egsz sorozatai ismeretesek.
De aztn nincsen is meghatbb, kedvesebb dolog, mint annak a megvigyazasa: hogyan epitik azok a remekl
kis madarak fszkket; hogyan rpl a kis procska felvltva tizezerszer ide-oda, mindenkor hozvn piczi
csreben egy-egy mohaszirmot, Iinom gykeret, Iszalat, majd gyapjut, szrt es vegre Iinomsagos pelyhet;
hogyan rakosgat, fonogat; hogyan forgoldik, nyomkod, mig vgre ksz a termszet egy-egy remeke: a puha
fszek.
Lssuk most mr az ilyen remeket. A legmesteribb alkotas a Igg-czinege fszke - II. kp. A picziny madrka
tarka; csrcskeje arszer es evvel epti meg a procska nem is egszen kt ht alatt ezt a meleg madrotthont,
mely egy Iz lehajlo agara van Iinom hancscsal ersen odaktve es a nyar, a Iz, a gyekenybuzogany es a
bogancs Iinom gyapjabol, rpl, bolyhos magvabol gondosan megszve, kirakva; oly tkletesen, puhn s
tartsan, hogy nincs kalapos, a ki igy eltalln. Ez a fszek zacskalak; vkonyabb vgn bebvval, mely
neha csves alaku is. A Ieszek mindeg a viz Iltt, szabadon Iggget, ugy, hogy a szell lagyan ringatja; de a
szl, a vihar bezzeg csapdossa is; - se baj, a hajlkony g enged, se tojs, se poronty ki nem hullhat!
Ez a kis remekls oly tmtt s oly meleg, hogy a dunamenti fzeseket bv rczsg buzgn szedegeti,
Ielhasogatja, hogy tel idejen melegit kapczanak hasznalhassa kis gyerekenek labara. A Ieszek bels
cseszejebe rakja le a tojoka t vagy het Ieher, szinte csak babszem nagysagu tojasat, a melybl az anyaszeretet
melege tizenhrom nap alatt klti ki a meztelen, vaksi, tehetetlen porontyocskkat, hogy aztn csodlatosan
rvid id alatt anyanyiva Ielapolgassa.

14
II. A FGG-CZINEGE S A FSZKE
No, de mieltt hogy tovabb haladnank, jo lesz a madartojassal is megismerkedni. A ki csak eszi a tojast,
knnyen krdheti, hogy ht ezen mi lehet a megismerni val? Pedig bizony csudadolog az! Van a tojsnak
meszes hejja, neha Ieher, neha tarka, neha szines, neha iratos. Bell a vastagabb vegen van a levegs reg,
aztn a fehrje, aztn a szke vagy szikje, ebben a csira, aztn a srgja, aztn a zsinrja. Mikor a csira
megtermkenyl es a tojo lerakja a tojast, mar a hanyat, akkor kezddik a kltes vagy kotolas, melyet neha
csak az anyamadar, neha mind a ket ivar Ielvaltva vegez. Erre az idre prere kopaszodik a kotlo madar melle,
vre kitzesedik s a kotl madr azon van, hogy a tojst folytonos-folyvst egyformn melegen tartsa: l rajta
reggeltl napestig, alkonyattol reggelig, alig tavozva perczekre is. Kzben-kzben mg meg is forgatja a
tojsokat, hogy egyformn melegedjenek. Kis madrnl eltart ez a kotols tiz napig, de a hattynl harminczt
napig is. Delszakon a strucz a nap hevet is Ielhasznalja es van madar, a ki erjeszt halomfszket kapar ssze s
az erjeds melegt hasznlja fel a kotolsra; a madr neve Talegalla.
A meleg Iolytonossaga Iejldesre inditja a nyomstl megtermkenytett csirt. Erezetek futnak szjjel s egy
pont lktetni kezd: a sziv ez! Lassankent alakot lt a Iejld csira, madarporonty lesz belle; es a mikor
megerik, csrcskejevel kivgja magt a meszes burokbl.
A mi tykfle, mint a frj, a fogoly, a fczn, a fajd s egyb, annak finom pehelylyel bortott csirkje, a mint
megszradt, azonnal kveti des anyjt; azonmdon a rcze, a ld s egyb sz vizimadr aprkja is. Bezzeg
a tbbi madrnak a tojsbl kibv porontyja meztelen, vaksi, sarga szajszel es tehetetlen, a melyet ugy kell
felpolgatni s ha sok a fszekalja, mint a czinegknl, nemcsak dolga van a szlknek, hogy a tpllkot
beszerezzk, hanem sorrendet is kell tartani, nehogy valamelyik apr hen maradjon s elpusztljon.
15

III. 1. KRSZEM-, 2. TZOK TOJSA
A madr csaldalaptsa s gondozsa a termszetnek leggynyrbb tnemenye, az emberre nezve pedig
nagyjelentseg es oktato. Ha elgondoljuk, hogy delszakon van kolibrimadr, melynek tojsa alig
borsnagysg s ott a strucz, melynek tojsa akkora, mint az ember feje - de nlunk is itt az krszem tojsa,
mely nem is a legkisebb, s itt a tzok, mely nem is a legnagyobb - III. kp -, m ezekben akr kicsinyek, akr
nagyok, egyformn kl az let az anya- s szli szeretet melegetl, ott bent egy meszes burokban: elismerjk,
hogy nagy s remek dolog az! Inti ez az embert is, hogy csaldi letben egyforma meleget tartson, legyen
prjval szemben odaad, ldozatra ksz, mint a madr; s ivadkval szemben is ppen oly hseges, gondos,
mint a madr.
De te kegyes olvaso, azt kerded entlem, hogy hat a madarak kztt nincsen kivetel? Oh dehogy nincs, dehogy
nincs! Ott a kakuk, a ki ms madr fszkbe tojja le tojst s gy menekl a fentarts minden gondjtl. No de
hiszen: ne szlj szm, nem fj fejem bizony egy rva szval sem feszegetem, hogy tud-e ilyenekrl
emberfia, falu, vros - de mg a tekintetes vrmegye is? - Tud m! eleget!!
De nem errl van most szo, mert meg mas dologrol is meg kell emlekeznnk, nagy rviden, mert klnben
vastagra tall hzni a kicsinynek sznt knyv.
A madaraknal rendszerint a him a szebbik szin - szemeink eltt van a kakas; a tojo szerenyebb. De a
ragadozknl, mint sasoknl, slymoknl, hjknl s hasonlknl, a toj a testesebb, ersebb, mert a csalad
Ielnevelese inkabb reanehezl, ez pedig ert kivan.
A Iiokak hamar Iejldnek s szre kelve mar mind anyanyiak s a nalunk termk ekkor mar mind
szarnyaszabadjan vannak; a mi vandorIajta, mind el is kltzik tlnk messze delszakra, legtbbje tengeren
kelve t, taln leginkbb a Nilus foly vlgyletbe.
A vndorl madr rplse nagyon sebes. Mg a varj is, mely Dnibl Angliba rpl, rnknt 27
mrtfldnyit halad az szaki tenger fltt.
De a Iiokak az els esztendben nem hasonltanak mindenben az regekhez s eltelik nmelyiknl hrom
esztend is, a mig tollazata teljes ekesseget eri el.
A szinek kiIejldese legtbbnyire vedles vagy lohosodas utjan trtenik, a mikor a madar a regibb tollat
elhnyja s helybe j nvekedik. Nmely madaraknl, gy vizieknl, a lohosods oly ltalnos, hogy hetekre
tehetetlenekk vlnak, nem tudnak rplni s knnyen ldozatl esnek.

16
A MADRVONULS.

A Iiasitas utan szepsegre es csodalatossagra nezve egyenl ertek a vandorlas tnete, mely oly mlyen indtja
meg a legegyszerbb ember lelket, szivet.
Ftvl a s:el, a: ido mar os:re far,
Szebb hazba megy vigadni a madr.
Igy szol a klt; es ha nem is ugy van a hogyan mondja, hogy szebb hazba - mert hiszen Magyarorszgnl
szebb hazja sem embernek, sem madrnak nem lehet; - de mr a zordon tl idejre az a madr, a mely
termszetnl fogva rszorul, replve tallhat s tall is dlszakon oly tjat, a mely ppen akkor enyhe, a mikor
nlunk kemny hideg uralkodik s elli vagy tli lomba, rejtekbe szoritja azt, a mibl sok madar taplalkozik.
A mikor pedig szre kelve a darvak ekalakba sorakozva, busan krugatva delnek tartanak; a mikor hazunk
gynyrsege, a Isti Iecske, tornyon, haztetn gylekezve, egy napon nyomtalanul eltnik; a mikor a kelepel
glya flpolt fiaival egyszerre csak elhagyja a visk kmnyn, vagy a kazalvgben ll fszkt s a kaszln
seregbe verdve, mintha tanacskoznek, aztan a sereg mint valami parancsszora egyszerre szrnyra kap, majd
kerengve nagy magasba emelkedik s vgre dlfel eltnik; bizony bnat szllja meg az emberfia lelkt, mert
rzi, hogy itt a tl kszbe, a melyen tlpve meg kell kzdeni a tl szigorsgval, holott a madr, mr a
melyik, szarnyaszabadjara kelve, knny szerivel kiterhet elle.
s ismt mennyire megvltozik az ember rzse, a mikor tavaszra kelve a hatrrl eltisztul a h, a fzeseken
pedig vegig Iut az ebredez rgyek zsenge zldje es azutan egyszerre beteljesedik a klt szava:
Megenyhlt a lg, vidl a hatr
S te jra itt vagy j glyamadr...
Hire Iut az esemenynek a Ialuban, repes rm Iogja el a gyereksereget; de a gazda homlokan is, legalabb
rvid idre, elsimul az a mely barazda, a melyet homlokan a tel nehez gondja szantott.
Hat meg a mikor egy szep, verIenyes napon a Ialu utczjn jr-kel kislany egyszerre csak nekiszalad a
pocsolynak, vagy a gmeskt itat vlyjnak s nagyhirtelenl mosdani kezd, folyton azt vetegetve:
Fecsket latok, s:eplot hanvok'
Micsoda gynyrsege is az a Ieszkehez visszater madarnak, hogy megerkezett es a josziv embernek, hogy
latja kedves madarat! A Ieszkehez visszater legtbb Iecsken tisztan latszik, hogy ugyanaz, a mely szkor
elhagyott, hogy teht valsggal visszatr a fszkhez; aztn azonnal tatarozni is kezdi, a mire pedig elkszl,
Ierkz bizodalmaval es Iicserekelsvel mr kora hajnalban klti, de gynyrkdteti is a gazdt s hza
cseldjt, egsz npt.
Ez azonban ennek a remek tnetnek csak gynyrkdtet, a lelkletre edesen hato resze. - Az szi tavozas
bnatot, a tavaszi visszateres rmet kelt.
Oktat knyvben azonban a krds az: mi ennek a tanusaga, a mikor a vonulst a termszet rk rendje
alapjrl veszszk?
Ha madaraink letemdjt ven t gondosan megvigyzzuk, hamar rejvnk, hogy ktfle madarunk van.
Elszr is olyan, a mely sohasem hagyja el a hatrt; legfeljebb hogy a havasrl a vlgybe vonul le, de azrt a
legkemnyebb tlen is megmarad egyazon krnyken; msodszor van olyan, a mely szre kelve eltnik, telen
t nem lthat; de tavaszkor visszatr.
De ismet van olyan is, a mely a messzi ejszakrol eppen telire vonul le hozzank, azert, mert akkoron Ieszkel
helyein, messze ejszakon oly irgalmatlan hidegek jarjak, hogy meg a kenes is csontkemenyre Iagy. Ezeknek
az szaki vndoroknak a mi telnk csupa tavasz!!
Az els sorozatbeli madar az allando, a masodik a mi kltzkdnk, a harmadik pedig neknk teli vendegnk.
A legIbb kerdes immar az, hogy hova megyen telire a vandormadar? A Ielelet rviden es szabatosan adva az,
hogy oda megyen, a hol nincs oly zordon tl, mint azon a tjon, a hov visszatrni, fszkelni s fiastani
szokott, a melyet szkor elhagyott.
s mirt vonul arra az enyhbb tjra? Azrt, mert tlen t csak ott tallhatja meg tpllkt.
17
De ht, hogyan tudja meg a madr kalendriom nlkl is, mikor kel az id szre, mikor tavaszra, mikor meg
telre? Es ha mennie vagy jnnie kell, hogyan tudja, merre van del es illetleg eszak, tehat merre kell tartania?
A Ielelet nagyon egyszer, mert termeszetes: a madarak ott, a hol tartozkodnak, elboritjak az egsz terletet s
a mint annak valamely rszn oly vltozs trtnik, a melynek a meglhetsre hatsa van, azon a rszen az ott
el madarak megmozdulnak es indulnak oly legkzelebbi tajak Iele, a melyek eletknek kedveznek. Igen am,
de hogyan tudjak k azt, hogy szkor, tavaszkor merre Ieksznek azok a kedvez tajak? Hat bizony jobban es
biztosabban, mint a torony emberi re; a ki annyival tbbet tud a Ialu melyeben lako embernel, a mennyivel
magasabb a torony a fld szinnl. Ht mg a madr, mely nem torony, hanem Ielhjaras magassgra s
azontl tud felemelkedni, teht nagy messzire lt, hozz mg feljebb-lejebb lak madrtrsai mozgalmt is
kzvetlenl megerzi. Es megerzi a leveg aramlasait is.
Az az szi vagy tavaszi mozgalom olyan, mint a Ild np, mely egytt rez s gy, a mint rszei megrzik a
vltozst, ez visszahat az egsz tmegre s egyszerre csak azt ltjuk, hogy a fld npe megmozdult.
mde a megmarads s vonuls tnetben is ugyanazt a nagy elvet, vagy termszeti trvnyt ltjuk
megnyilatkozni, hogy t. i. minden alkotott teremtmeny mar alkotasanal Iogva is, trvenyszer munkat vegez az
anyatermszetben, mely e nlkl a munka nlkl igen hamar zavaross, majd vgzetess vlnk. A mint
elvgzi munkjt, indl.
Madarainknak, a vndorlknak, egyik rsze tkl a Fldkzi tengeren, rszben mlyen nyomul lefel a dlszaki
tjba; msik rsze nem mri t a tengert, hanem mr a Balknon, Trkorszgban, Grgorszgban s a
Dalmat partok deli reszen is kihuzza azt az idszakot, a mikor nalunk teli, amott alig szies az id jarasa.
Neknk magyaroknak a madrvonls tekintetben rendben van a sznnk, mert a hnyfle vndor madarat
hazank Ildjerl csak ismernk, meg tudjuk mondani, melyik vonul es atlagosan veve a tavasz melyik napjan
tr vissza ide, a hol fszkel, fiast s teljesti azt a munkjt, a melyet alkotsnl fogva a termszet re
ruhzott. Majd a knyv vgn azokat a napokat meg fogjuk ismerni.

18
VDJTEK A MADARAT!

Csak a tudatlan s a gonosz ember
bnthatja s irthatja a madarat.
Bizony csak a gonosz es a tudatlan banthatja a madarat, mieltt hogy meggyzdtt volna, vajjon igazan karos-
az? Mr mondottam is, de megismtlem, hogy magban a termszetben nincsen sem kros, sem hasznos
madr, mert csak szksges van. Arra szksges, hogy vegezze az el termeszetben azt a munkt, a melyet ms
teremtmny el sem vgezhetne.
Kross s hasznoss az emberre nzve a madarat csak az ember maga teszi akkor, a mikor feltri a gyepet s
beveti oly maggal, mely tmeges termst ad, olyant, a mely madrtaplalek is; vagy kertet, szlt allit oda, a hol
azeltt nem volt.
Azrt a madrnak, de az embernek is a java azt kveteli, hogy nagyon is okkal-mddal jrjunk el.
Megszmllhatatlan kincs az, a mit a czinegk, a posztk, a lgykapk s msok, pihenest alig ismer
szorgalma az okos gazdnak jvedelmez. Mert a mig a legszemesebb s legszorgalmasabb gazda is csak
nagyjbl szedheti le a mr nagyon is szemet szr hernyfszket, addig a hasznos madarak raja fgggetve,
bujklva, kopcsolva, kapdosva irtja mind azt a krtkony teremtst, a mit az ember meg sem lthat, a mihez
hozz sem frhet.
Van m erre mg szmbeli kalkulus is.
A picziny kirlykamadr ven t hrom millinl is tbb rovart emszt fl mindenfle llapotban: hol mint
pett, hol mint bbot, hol mint kifejlett rovart, a mi pedig, ha szaporodshoz jutna, megint tmntelensget
jelentene. Ezt a madrkt majd le is irjuk. A kk czinege nem is sokkal nagyobb; de ven t hat s fl milli
rovart pusztit el; de azutn mg hol 12, hol 16 fikt is flnevel, a mi megint azt jelenti, hogy egy ilyen
czinegecsalad huszonnegy millioig valo rovart Iogyaszt el, vagyis ennyinek karteteletl ovja meg a kertet, az
erdt es ovja mindentt, a hol csak hozza Ier. A ki pedig tudatlansagbol vagy gonoszsagbol elfogja s
elpuszttja ezt a szrnyas munkst, annyival krostja a kzvagyont, a mennyi rovar megmaradt, mert a
czinegt, mely a rovart elfogta volna, meglte!
A rovarok vilga egyltalban risi hatalom, s ott, a hol a tudatlansg nem szmolva, irtja vagy cskkenti a
rovarokat pusztt egyb llatokat, a rovarkr vente, pnzben kifejezve, nem szzezrekre, hanem szz
milliokra rug. Husz evvel ezeltt talan szemebe nevettek volna annak, a ki ilyent mondott volna; de a miota
egy, puszta szemmel alig lthato picziny rovar, a Iillokszera, tnkretette a leghiresebb szls videkeket:
megsznt a nevets s gnyolds.
Lehet tehat beszelni a madarak vedelmerl is.
A retsegek es mveletlen, gazdatlan terletek si idejeben zengett Magyarorszg e madarak nektl,
megnyzsgtt tlk a levegeg, a vizek es erdk rengetege.
m ez napjainkban nagyon megvltozott s a rtek eltnesevel, lecsapolasaval belevagott az eke az sIldbe es
vget vetett sok madrtanynak.
Hogy szp, tiszta vetses tblkat nyerjenek, kivgtk a legkisebb bokrot is s evvel lassanknt elvontk a
leghasznosabb madaraktl a fszkelshez szksges alkalmatossgot, a mi pedig reg hiba volt.
A regenten madarenektl zeng taj csndes, st nema lett; a szemet sem gynyrkdteti a madarnak dit
szemllse - rossz dolog biz az!
Hozzajarul a delszakon el nepek - bizony Ikep az olaszoknak - hihetetlen madrpuszttsa, tpllk czljbl.
Mindent elfognak, mindent megesznek - mg legbizalmasabb bartunkat, a visk fsti fecskjt is! Gpen
kttt risi hlkkal elrekesztik a vlgyeket, a merre a fradt fecskemadr vonul. s fel van jegyezve az
emberisg gyalzatra, hogy hrom madrfog pr ra alatt tizenngyezer fecskt hlzott ssze s gyilkolt
meg! A mi npnk pedig tavaszra kelve, vrja ficserekel baratjat; de az nem jn meg, mert regen
betemetkezett kapzsi npek telhetetlen gyomrba!
Annl is inkbb kell rajta lennnk, hogy mi vdjk s szaportsuk a j g szrnyas ldst, lelkiismeretnk
megnyugtatsra, szemnk gynyrsgre s gazdasgunk nagy hasznra. Kvetnnk kell pedig okos npek
pldjt.
19
Hogy ht melyik az?
Valamikor, a Jegestenger Iele vezet utamban, hosszaban vegig szeltem Dania orszagat, mely szegeny
tartomny volna, ha nem volna tengere. A fldje sokszorosan laposos, semlykes s buezks; buczkit pedig a
szvs Hanga nvny boritja. Sztszrt szegnyes viskk tnedeznek fel itt-ott, melyeknek gazdi szegny
turfa-vgk - erd, kszen hianyaban az s mocsar kiszaritott maradvanya itt a tzel. No mar most a viskok
mellett egy-egy aproka, tarka riska van kipanyvazva, mint a szegenyember tejel aldasa; de a bejaro ajtoval
szemben ott van vagy tizent lpsnyire a kt vagy harmadfl les pzna is leverve, cscsn a madarak
klthazikojaval, a melyben rendesen a seregely tanyazik.
Nagyon szp s megindt ltvny volt biz' az, a mikor alkonyat tjn a napi munktl fradt turfavg kilt a
padkra, rgyujtott s mikor letekintett, elgynyrkdtt aprka cseldjein, ha meg flfel nzett,
elgynyrkdtt a sereglypron, mely az lken csicsergett es pihent.
Az egesz szabad Svajczon vegig a kertek gymlcsIain es minden alkalmatos helyen ott van a klthaziko,
benne a kert legjobb, legszorgalmasabb munksai, azok a czinegk, lgykapk, vrsfark kerticzk s
egyebek.
Ide kell trekednnk, des magyar Npem, neknk is.
Tartoztasd vissza gyermekedet a Ieszekszedestl, mert az oktalan rablas es a magad kara. - s tudta blcs
Salamon kirly mit teszen, mikor mond:
A mikoron az madrnak fszkre tallsz az uton, akrminem fn vagy a fldn, melyben madrnak
tojsa vagy fia vagyon s az anya l fiain vagy tojsain: ne vedd el az anyamadarat, sem fiait.... Mzes
V., XXII. 6.

IV. KLTHZIKK

20

Ezekutn mr csak azzal tartozom Tenked, rtelmes magyar Npem, hogy mutassam meg magt a
klthazikot is. Legjobb az, a mely kerges Iabol keszl; bellrl jo tagas odunak ki van vajva, oldalt akkora
bejaroval, a milyen a hvelyk es mutato ujjbol csinalt karika; magassaga olyan, mint a knyktl a kinyujtott
nevendek ujj csucsaig terjed hosszsg, mg egy kis radssal.
Ltjuk IV-dik kpnkn 1. szm alatt a harkly odvt tmetszetben s gy, a mint maga kszti, 2. szm alatt a
mestersges odt, a mint a kerekes mestersgesen kivjta s ezt persze le kell fedni, a mint a 3. szm mutatja. A
4. szm bls szju s lgykapknak val. Ezeket vastag gra vagy trzsre s magasan kell alkalmazni, legjobb
odasrfolni. No de van arra pontos mrtk is, a mint itt kvetkezik: A czinegknek sznt hzik hossza egy
arasz, t ujj, vastagsga ht ujjnyi, lyuka pedig ket ujjnyi atmerj, kerek. A seregely nagysagu madarak
hzikja kt arasz s egy ujj hossz, vastagsaga egy arasz, lyuka pedig harom ujj atmerj. A zldharklynak,
banknak sznt hzik kt arasz s hrom ujj hossz, egy arasz vastag, lyuka negy ujjnyi atmerj. Vegre a
vadgalambnak szant haziko olyan mint az elbbi, de lyuka hat ujjnyi atmerj. No de meg a legykaponak is
kell hzik! Kpnkn a 4-ik, mely arasznyi magas, tenyernyire nyitott es mely szedkanalnyira bls.
m ezenkivl a tblak kztt, messze a dlk utjatol, meg kell trni azt a par kkeny vagy galagonya bokrot
is, hogy a hasznos poszatak es egyebek megIeszkeldhessenek.
Avval vgzem, a mivel kezdtem: vdjtek a hasznos madarat!

21
ETESSTEK AZ G MADARAIT.

Tekintsetek az gi madarakra: mert azok nem
vetnek, nem aratnak, sem a csrbe nem takarnak,
mindazonltal a ti mennyei Atytok eltartja azokat.
Mt Ev. 6. 26.

Az r angyala pedig kiltva mond: minden
madaraknak, a melyek repdesnek vala az g kzepette:
Jjjetek el s gvlfetek egvbe a nagv Istennek vacsorafara'
Jnos Jelensei, 18. 19.

A knyvek knyve, a mint a biblit nevezni szoks, olyan mint a tenger, mely megtermi a ragadoz czpt, de
mely termi a drgagyngyt is. Ime e rvidke fejezet lre lltottam annak a nagy tengernek kt igazgyngyt.
Az els mondja, hogy a mennyei Atya a termeszet madarairol sem Ieledkezik meg, nekik is teritve van a
termszet asztala. A msodik azt mondja, hogy a nagy Isten meghvja az g madarait vacsorra, azaz: megeteti,
nehogy ehen hajtsak artatlan Iejket szarnyaik ala, a mikoron rajuk ksznt az ejszaka es a midn az etel
emesztese soran gyjtik Iel az ert, hogy a kvetkez napon hozzalassanak a madarmunkahoz az
anyatermszet s a magunk javra.
Mikoron a kegyetlen tl betemeti a fldet, zuzmarja pedig belepi a fknak legvkonyabb gacskjt is; a sk
vizet ismet vastag jegkereg vonja be; de meg maga a csrgedez patak is hevaras jegkereg alatt siet tova:
akkoron az g madarainak legkedvesebbjei beszorlnak a szrskert svnyre, innen lassanknt az udvarokba
es Ialuhosszat az utra, hogy valami silany eledelhez jussanak es ne vegye meg ket a tel kemeny hidege. De st
mg a varj is bevonl; felborzolt tollal ott gubbaszkodik a hzorom krogjn s csak nha-nha hallatja
rekedt kiltst.
A jmbor czinege pedig nagy bizalmasan beszll az eresz al, hogy a koszorgerenda hasadkaiban keresse az
alv rovart; nha meg pen az ablakra szll, hogy a fja s az veg kztt vizsglgasson. s akkor mintha
koczogtatn az ablakot s azt mondan:
Szrjatok eledelt az g madarainak!
Majd megszolgljk!
Hat most mar azt kerded entlem edes Nepem, hogy mit es hogyan adjunk, szorjunk?
A hz vgben, a szrskertben, a hol valami csndesebb hely van, melyre nem jr a majorsg, sem az rkk
hes, falnk malacz, ott nha fel kell vgni egy-egy rett tkt, hogy a czinege hozzfrhessen a magjhoz,
mert azt mondja a pldabeszd:
rl a czinege a tkmagnak.
Egy kis ocs - rostaalja - mindg akad, ht azt is ki kell szrni, megptolva egypr mark trekkel a szna-
padlasrol, a melyben sok a Imag, szegeny sarmanynak, pipisknek j eledele. A j gazdasszony knyrletes
szive juttathat egy kis klest, nhanapjn egy kis kendermagot is. A ki pedig gynyrkdni akar kis madarak
vendgsgben, rmben, az a kert alkalmas helyn vastagabb vgvel leszrja, lessa a fennll, vkonyabb
vgn hegyesre faragott pznt s renyrsal magjval flfel egynehny napraforgt - tnyriczt - V. kp.
Hogy terem aztan ott a termeszetnek minden magot is ev madara! Hogy kopacsolja ki es hantogatja a kver
magot!
22
V. MADRETET

A mikor pedig a tnyricza res, akkor a j gazda lenti olvasztott faggyval s behinti, jl benyomkodja
kendermaggal. A pzna cscsn csva- vagy szalmaerny legyen, hogy gonosz idben vedje a kis madarak
asztalt. Az als rszen tvis legyen, hogy a macska se tehessen krt. Ha elfogyott a napraforg, kzepn tfrt
deszkt tegyetek helybe s arra szrjtok a madaraknak sznt eledelt.
Van az etetsnek ezer alkalma s ezer mdja, le sem kell rni, mert gy is kitallja a j magyar ember szive s
irgalma. gy is legyen!


23
HNYFLE MADART SZLITJA
NEVN A MAGYAR NP?

Nem igen akad np, a mely az g madarai kzl annyit ismerne s annyit tudna meg is nevezni, mint a magyar.
Pedig mitten minden madrnak csak egy, szokottabb nevt teszem ki, a mikor pedig egy s ugyanazon
madarat ms-ms vidk npe ms-ms nvvel is illet!
A mi a krsmenti embernek Halaszcser, az a kzeptiszainak Halaszszerk, a balatonmellekinek pedig
Kszvg. A Kormoscsrnek akrhny a neve: Czignycsr, Feketecsr; Sorja, Srje, Czerk. A Bartrcze a
rgisgben Bartf, Hamvasf. A Gojzer meg hol Szlkilt, hol Pli, Hujt meg Tes-tes is. A Blmbika
meg Dobosgem, Nadibika, krbika is. A Poczgem eppen tmerdeknev, mint: Aprogm, Kisgm, Ndmsz,
Panna, Kabak, Kkabir, Kisblmbika, Faszkagm stb. Az Aranymlink Srgarig is, meg Srmlink, majd
Aranyml, a szavrl Szolgabir. Aki ki akarja merteni, gy kszljn, hogy lett rldozza s knyvet r,
mert nincs kt magyar falu, a mely szakasztott egyformn nevezn minden madart.
De a mi mar azutan czimeres madar, az mind egynev. A Hollo mindentt Hollo, talan azert is, mert a
magyarsg nagy kirlynak, Mtysnak czmeres madara; gy a Daru, a Hatty, a Tzok, a nemes Kcsag, a
Kerecsen is egynev.
Hej de aztn a Banka! Mert piszokban turkalo madar keme, hat mintha megszolna a sok-sok nv, a melylyel
a magyarsg illeti. Halljuk csak:
Banka Bugybka Dutka Pokloncza
Bubos Banka Babuk Daduk Jututu Banka
Bds Banka Babuka Dudoga Batk
Babuta Babutyka Dod Szalakakta
Babuba Budoga Bds dod Sros Banka
Pedig ez a hszfle elnevezs a soknak csak a fle; az alja is sok, meg olyan is, hogy bizony minden egyes nv
eltt meg kellene kvetni az olvasot; hat meg utana!

1 Flemle
Poszta
Bartka
Vrsbegy
5 Csalncscs
Findzsa
Ndirig
rvsrig
Feketerig
10 Fenyrigo
Borosrig
nekesrig
Krsztsrig
Hajnalmadr
15 Famsz
Csuszka
Sznczinege
Kkczinege
Bbaczinege
20 Oszapo
Fggczinege
Kirlyka
krszem
Pintyke
25 Hzi verb
Mezei verb
Meggyvg
Kenderike
Zsezse
30 Csz
Stiglincz
Svlt
Keresztorr
Srmny
35 Surgy
Ndiverb
Pacsirta
Pipiske
Barazdabilleget
40 Srgyka
Lenykamadr
Seregly
Aranymlink
Holl
45 Ppistavarj
Klvinyistavarju
Cska
Szarka
Mtys
50 Mogyorszajk
KecskeIej
Sarls fecske
Marti fecske
Gatys fecske
55 Fsti fecske
Lgykap
Orgebics
Bbaszarka
Tvisszr
60 Feketeharkly
Hcsik
Zldkll
Tarkaharkly
Nyaktekercs
65 Kakuk
Jgmadr
Gyurgyalag
Banka
Szalakta
70 Kesely
Sas
Parlagsas
Hjja
Karvaly
75 l
Knya
Vrcse
Slyom
Kaba
80 Rr
Tli lyv
24
Egerszlyv
Flesbagoly
Rti bagoly
85 Macskabagoly
Kuvik
Fogoly
Frj
Fajd
90 Fczny
Csszrmadr
Vadgalamb
rvsgalamb
Gerlicze
95 Lovaskcsag
Fattykcsag
Szrkegm
Vrsgm
Hajasgm
100 Poczgm
Blmbika
Bakcs
Glya
Feketeglya
105 Kanalasgm
Tzok
Reznek
Daru
Haris
110 Vizicsirke
Vizityk
Szrcsa
Batla
Juhszka
115 Czank
Pajzsos czank
Klessneff
Paprikasneff
Plimadr
120 Bibicz
Golyats
Loty
Ugartyuk
Srszalonka
125 Erdei szalonka
Szkicsr
Vadlud
Nyri lud
Lilik
130 Gyngyvr
Hatty
Tkes rucza
Kendermagos rucza
Czignyrucza
135 Jegesrucza
Kanalasrucza
Orsfark
Telel rucza
Perg rucza
140 Paprucza
Kerczerucza
Ftyl rucza
Gdny
Krakatna
145 Muszkabuk
Kisbuk
Lsirly
Dankasirly
Halfarkas
150 Lcsr
Halszcsr
Kormoscsr
Buvr
Bubosvcsk
155 klmvcsk


Nagyon lehetsges, hogy hosszabb is lehetne ez a sor; de mikor most nem telik tbb!
25
A MADR MINT SZERSZM.

De most mar nagy ideje, hogy a madarral mint el lenynyel alkotsa szerint is kzelebbrl megismerkedjnk.
Azt ugyan mindenki tudja, hogy a madar testet toll meg pehely boritja es hogy az, a mi az emls allatnal az
ellab, az a madarnal a szarny, mely, nagy irigysegnkre, arra szolgal, hogy a madar rplhessen.
Igen m, de a hnyfle a madr, annyifle a rpls, mert ms-ms a szrny alkotsa.

VI. a) A FECSKE- b) A FOGOLY SZRNYA

A fecske szrnya - VI. kp a) - meg a kerecsen slyome hegyes es e madarak csak ugy nyilalnak a levegben:
ezek rplve fogjk el a prdt, a melylyel tpllkoznak, mskp meg sem lhetnnek.
A fogoly szrnya - VI. kp - b) ellenben el van kerekitve, kemeny, nem hasitja a levegt, csak sebesen
verdesve brja kelskor a madarat, ppen azrt burrog; s ha nagy a fogolycsapat, bizony drg is. A fogolynak
nem is arra valo a szarnya, hogy rplessel Iogdossa a predajat, hanem csupan arra, hogy helyrl helyre
kltzve, egybknt gyalog szedje tpllkt.
Mit tanulunk ebbl? Azt, hogy annak a sokIele szarnynak megIelel a sokIele rples es hogy a szarnyaknak ez
a sokflesge is reszortja a madarat bizonyos feladatnak a teljestsre. Olyan ez, mint a hadsereg, mely csak
akkor tkletes, ha gyalogsga, lovassga, tzrsge s a tbbije van.

26
Ezek is ms-mskppen mozognak; de azrt egyenknt s sszesen szksgesek, egymst nem ptolhatjk.
No, de a szrny mg csak hagyjn! R kell nzni arra a VII-dik kepre, a mely a Iejeket es kivalt a csrket
brzolja. Akr csak a krorvos r szerszmtskjt nyitnk ki. Nzzk csak ssze a tbla szmait a fejekkel s
a csrkkel.

VII. A MADARAK CSRE.
1. Erdei szalonka. 2. Muszka buvr. 3. Meggyvg. 4. Barzdabilleget. 5. Gm. 6. Plimadr. 7. szap. 8. Kecskefej. 9.
Harkly. 10. Vadrucza. 11. Sirly. 12. Keresztorr. 13. Surgy. 14. Gulipn.

1. Az erdei szalonka; csre olyan, mint az esztergalyos kanalas Iuroja, hozza hegyen erez, mint az ember ujja.
Ez az eleven Iuro benyomul az erd puha Ildjebe, hegye kitapogatja s elcspi a gilisztt s egyebet.
2. A muszkabuvar csre kampos is, szele szerint Ireszes is; mindez arra valo, hogy a legsikosabb halat is
biztosan elfoghassa.
3. A meggyvago csre hatalmas kup es arra valo, hogy a legkemenyebb cseresznye- vagy meggymagot is
knny szerivel ropogtassa.
4. A kedves barazdabilleget csre arIorma; a termeszet tisztara szunyogszedesre alkotta.
5. A nagy szrkegem csrenek kava-lei akr a ks, oly vgk; - bezzeg jaj is mg a skos czomphalnak is, ha
az lek kz kerl.
6. A pli, vagy tes-tes madar csre leIele grbl, behatol az iszapba, hogy melyrl is szedje eleven Iereg-
eledelt.

27
7. Az szap-czinege csrcskeje ezekhez kepest csak egy petty; de igy jo, mert csak ilyennel szedheti ki a
legfinomabb gacskk hnaljban megbv apr bogrsgot.
8. A kecskeIej csre picziny, de annal blsebb a szaja; ha kitatja, mint valami kamzsahalo, ugy tatong s
igaz, hogy evvel foghatja csupn az jjel jr-rpl bogarsagot.
9. A harkaly csre meg olyan, mint az acs csapolo Iejszeje, mert csak vagassal juthat el a korhado Iaban rejl
kukaczhoz, a fa nyvhez.
10. A rucza csre ismet lapos, szelein reszels, egeszen arra van alkotva, hogy eledelet a vizek zavarosabol ki-
szrgesse.
11. A dankasiraly orra kitnen arra van alkotva, hogy a vizek szinerl szedegesse a Ielvetd vizibogarsagot;
de a hol tmegesen fszkel, eljr nagy buzgalommal az eke nyomn is; ekkor nagy lds.
12. A keresztcsr madar csre igazi szerszam, mert a Ienytoboz pikkelyei kzl csak ilyen csrrel lehet a
lapos magot kimorzsolni.
13. A surgy-sarmany csre is igazi szerszam es arra valo, hogy a kemeny magvakat mint valami sutu
felhasogassa.
14. A gulipan csre eppen Iorditottja a poli - 6 - csre-Iormajanak; a poli hozzad, a gulipan tled
szntogatja ki a prdjt.
Ebbl is lathatjuk, hogy a madar szervezete mar csre Iormaja szerint is a klnbz taplalekhoz,
termszethez s tartzkodshoz van szabva, ppen mint szrnya szerint is.
A most mondott trveny a labak alkotasaban is nagyon szembeszk modon nyilatkozik meg. Lassuk csak a
VIII. kpen.

28
VIII. A MADARAK LBA.
1. Pacsirta. 2. Fczn. 3. Sas, 4. Karvaly. 5. Bagoly. 6. Lbatlan fecske. 7. Szrcsa.
8. Bbosvcsk. 9. Tzok. 10. Krakatna. 11. Vadrucza. 12. Gulipn.

1. A mezei pacsirta lba sarkantys, csak tipegsre alkalmatos.
2. A Iaczan laba szakasztott olyan, mint a tyuke; gyzi a jarast, a Iutast is.
3. A sas lba hatalmas, hegyes karmaival tiszta ragadoz szerszm.
4. A karvaly szemlcseivel fojtogat is.
5. A bagoly lba ugyancsak ragadoz.
6. A lbatlan fecske lba mr csak falon val megkapaszkodsra alkalmatos.
7. A szrcsa lbnak ujjai karjosak, szsra mg nem tkletesek, de a vz lbolsra, buksra jk.
8. A bbosvcsk lba oldalt lefel vg, azrt buksra kivlan alkalmatos.
9. A tuzok laba ers, csak harom ujju es talpas; Iutasra igen kitn.
10. A karakatna labanak mind a negy ujjat uszohartya kti ssze; kitn buko es viz alatt uszo. Felkap a Iara is.
11. A vadrucza lbnak csak hrom ujjt kti ssze az szhrtya, ezrt a vizek szinen valo uszashoz kitn
evedzlab.
12. A gulipn hossz lbn az ujjakat csak tkletlen szhrtya kti ssze; ez a lb gzolsra igen j; de szk-
segben evedznek is szolgal.
A szarny, a csr es a lab sokIelesege es czelszersege arra oktat, hogy egy hatrnak a vadmadara is bizony csak
kzsget alkot; mert hiszen az emberalkotta kzsg sem volna tkletes, ha csak egyfle hivats ember lakn;
kell bizony abba is sokfle mesterember, sokfle szerszmmal, hogy a sokfle szksges munkt elvgezze,
akrcsak a sokfle madr a hatr szabad termszetben.

29
A MADR TERMETE S RSZEI.

Noha a glya s az krszem kztt nagysgra s a tagok, meg a rszek arnyaira nzve akkorra klnbsg
van, hogy akr azt hihetn valaki, hogy sehogysem egyeztethetk, az egyezes megis knnyen lehetseges, mert
a test boritka mindkettnel a toll, a testreszek ugyanazok, csakhogy mertek szerint nagyon klnbzk.
Vegyk magyarzatunkhoz akrmelyik rignak a rajzt s kikapjuk minden madrra nzve a szksges
elnevezseket, a melyeket a madrfajok leirsa vgett ismernnk kell.
IX. A MADR TESTRSZEI

Kezdjk tehat a rigo Iejen, a csrn atmenve a hatra, a Iarkra, aztan alulrol ismet Iel a Iej legkiallobb reszeig, a
csrig.
Van teht a madrnak csore, ennek Iels es als kvja: van homloka, fejebbja, tarkja, hta, dolmnya, far-
csikja, farka, farokalja, szrnya, a lbnak csdje, karma, lbjja, hasa, melle, begye, kantrja, szeme. A rajz
vilgosan mutatja, hogy melyik rszre tartozik a sz. Azt nem is kellett kln kimutatni, hogy a szrnynak van
fedo- s van eved:o tolla, a farknak pedig kormnytolla.
Mindent le nem irhatunk, mert nagyon megvastagodnek a knyv es bekvetkeznek az, a mitl a nep blcs
mondsa vogat, hogy t. i.:
A ki sokat markol, keveset szorit.
No de a mi fontos, az meglesz.

30

A MADARAK LEIRSA

31
1. A BART-KESELY.
Egyb neve: barna kesely, csuklyas kesely.
(Vultur monachus.)
HASZNOS.
1. A BARTKESELY.
Leirs. Pulykakakasnal is hatalmasabb test barna madar; nyaka tven tollcsuklya, Ieje kopasz keves
pehelylyel, kekes brrel, ezekkel emlekeztet a csuklyas baratra es innen a neve; csre kaczoralaku, hatalmas;
dgbr szakgatasra termett; csdje meztelen, kekes, karma ers, de nem eles, inkabb megallasra alkalmatos;
szrnyval kt mternl is tbbet karol. Rendesen csak egy fehret tojik; husngokbl rakott fszke fk
koronjban ll s megbirja az embert; fit fehr pehely bortja.
lete mdja. Leginkabb dggel el madar, mely csak szksegbl veti magat eleven predara. A mikor a
magyarsg a dgt ppen csak a telek vagy a falu vegebe hanyta, pusztan, legeln pedig ott hagyta, a hol kiadta
a parajat: a keselyk minden Iaja hamar ott termett es varjuval, holloval egyeslve, rvid idn vegzett a brrel,
hussal, belekkel, st a letrdelhet csonttal is. Evvel nagy jot tett a kzegeszsgnek.
A keselyk reggelenkent halohelyeikrl, havasok ormarol, kerengve a Ielhkig emelkednek a tajak Ile, hogy a
dgt szrevegyk; htszmra birjk a koplalst; de prdra akadva gy teleszedik a begyket, hogy nem is
birnak szrnyrakapni.
Hajdanban keselyk kvettek a hodito nepek seregeit, igy hadver seinket is, mert nyomukon hullott a
keselyk eledele. Evvel kapcsolatos a magyarsagnak a Turulrol szolo regeje is, a mely madar a hadak utjat
mutatta volna.
Arany Janos Kevehaza czim kltemenyeben igy zeng a keselyrl es tarsairol:
A:er viffog a keselv,
A:er s:allong turul s lv.
Mert holnap ilyenkor halott
Szzezrivel fog veszni ott.
A miota az elhullott joszag temeteset trveny rendeli, a kesely minden Iaja nagyon megIogyott
Magyarorszgon.

32
2. A SZIRTI SAS.
Egyb neve: kszali sas, arany sas, aranyIej sas.
(Aquila chrysatus.)
KROS.
2. A SZIRTI SAS.
Leirs. Ld nagysg, de hatalmas szrny, szles fark, azrt testesebbnek ltsz, nemes madr. Szne barna,
Ieje, tarkoja rozsdaszin - ezrt arany sas - Iarkatve Ieher, vege szeles, stet szegvel. Labszara gatyas, csdje
vegig tollas; laba sarga, karma nagy es eles; csrenek Iels kavaja kaczoralaku, tven sarga hartyaval boritva;
szeme barna, meresz tekintet. Feszket rendesen sziklakra rakja; kettt, ritkan harmat tojik, a tojas szine Ieher
alapon tarks; egy tojs tbbnyire zp; fiait fehr pehely bortja.
lete mdja. Klts idejn fszke tjn tartzkodik s nemes termszett kvetve, eleven prdra csap, melyet
hatalmas karmaival ragad meg. Zerge-, z-, kecskegido, barany, havasi nyul a rendes predaja. Oszrekelve
messze vidkeken kalandoz, le az Alfld sksgig, hol nagy puszttst vgez nylban, rgben, egyltalban
Iuto vadban. Dgre csak a vegs szkseg viszi. VerIenyes napokon kerengve s vijjogva oly magasra szll,
hogy az ember szeme ell eltnik. Szeme a Nap Ienyet tri.
A sas a nemesseg es batorsag jelez kepe; igazi czimeres madar.
PetIi Sandor a sasban a hazahoz valo hseget tisztelte es errl mondja Az elhagyott zaszlo czim verseben.
Ha a fecskk ledrek
'S ghajlatot cserlnek,
Mi sasok nem cserlnk.
Mert a fecske tlire elvonl, a sas helyt marad! A np blcsesge ezekben a pldabeszdekben szlal meg:
Sok sas, sok dg.
Sasnak sas a fia.
Sas legyet nem fogdos.
Haznkban a szirti sas mg nem ppen ritka; de nem is valami gyakori; bajosan is irthat, mert igen vatos.

33
3. A KNYA.
Egyb neve: vrs knya, fecskefark knya, villsfark knya,
kurhejja, hej, tikhordo kanya, saskanya.
(Milvus milvus Cuv.)
KROS.
3. A KNYA.
Leirs. Nagyobb a hollnl, hosszabb szrnynyal s farkkal: flszine rozsdavrs stt szrfoltokkal s
szegesekkel; Iarka nagyon villas. A tojo kevesbbe szines, a Iiak meg kevesbbe azok. Laba gatyas, csdje
meztelen, karma eleg ers, hegyes; csrenek Iels kavaja kerteszkes alaku. Szemcsillaga ezstIeher; csre
tven sarga viaszhartya. Meresz tekintet, szep rples ragadozo madar, mely leginkabb a siksag erdeinek
legmagasabb fira rakja fszkt; fszekalja 2-3 ritkn 4 tojs, zldes fehr fldn agyagos foltokkal, irsokkal
s pontokkal tarklva.
lete mdja. Rplse igen szpen kerengve-lebeg es neha nagy magassagba is viszen; de predajat a Ildrl
szedi s ekkor kzel a fld szinhez szva-rpl, hogy predajat kzelrl erhesse. Felszedi az egeret, a gyikot, a
kigyt, a mg tehetetlen madrporontyot; de klnsen rveti magt a mg pelyhes csirkre, libra, kacsra,
szval a baromfira. Ezrt klnsen kros. Ezt csak az enyhiti meg, hogy igen gyva, annyira, hogy a j kotl
mg el is veri; de aztn kotl legyen m, mert a pldabeszd mg is csak azt mondja:
Mg a tyk is le lapl, mikor knyt lt.
Mikor pedig a gyerek rakoncztlankodik, bizony kiszalad mg a legjobb anya szjbl is a sz:
Vigyen el a knya!
A libalegel szegeny mezitlabosainak tavaszszal, a mikor a zsenge gyepet a pelyhes majorsagnak nagy
sokasaga szinte elboritja, nagy reme a kanya es a mikor meglebben a tajon, a libarz gyerekek bizony neki
szaladnak kialtassal, kendlobogtatassal, dobalassal ugyancsak riasztjk a gonosz madarat, legtbbszr
sikerrel; de nha bizony nem s akkor odahaza bizony elkvetkezik a hadd el hadd. - A knya sehol sem
gyakori; de nalunk meg jocskan van. Telire tlnk melegebb tajra vonul, JozseI-nap krl ismt itt terem.


34
4. AZ LYV.
Egyb neve: egeresz, egeresz lyv.
(Buteo buteo L.)
HASZNOS.
4. AZ LYV.
Leirs. Szn s tarkts szerint nagyon sokfle vltozatossgot mutat. Hollnl nagyobb, zmkebb ragadoz
madar. Legallandobb jegye az, hogy a csr tvenek viaszhartyaja es a meztelen labcsdje sarga, orralyuka
krtealaku, a szem csillaga szrke vagy barna; az evedz es kormanytollak szara Ieher; a Iarkavege elvagott, a
fark pedig tizenht stt rovott szalagot mutat. Nha inkbb fehret, nha barnt, nha feketst mutat madr.
Csre Iels kavaja ivesen hajlo, elen kisse kiszelelt. Feszket a legmagasabb bkk- vagy tlgyfkra rakja,
fszekalja 3-4 tojas; ritkan Ieher, legtbbszr vilagos alapon agyagos Ioltozattal es szeplzessel.
lete mdja. A hegysget s a sikot egyIorman kedveli, telszakara tlnk delibb videkre vonul; de enyhe
teleken megmarad. Rplese szep, uszo; kerengve pedig ki-ki- vijjogst hallatva, nagyon magasra rpl;
kerengse igen szp s csavarosan viszen flfel. Lengn rplve flszedi a bkt, gykot, szksgben mg a
merges kigyot is; de hrcsk, vakondok, patkany, kis nyul mellett II taplaleka megis csak az eger; a mely
csemegebl egyszeri jolakasra kell 20-30 darab is. Ezt az Ieledelet lesve szerzi, leginkabb ugy, hogy
petrenczre, boglyra, karra, szraz fra felkap s mozdulatlanl lve, ppen csak a fejt forgatva, kivrja az
egeret. Ekkor szrnyat bontva lecsap s felszedi prdjt. Egrjrsos vekben a megtmadott tjra az lyvek
felgylekeznek s ugyancsak lakmroznak. A hlhelyek fi alatt ilyenkor szzval hever a kikrendezett
egerszr-gomolyag.
Ekkor jol tenne a gazda, hogy egeres tagjara lIakat allitana, hogy az lyv letelepedhessen es lesbe allhasson.
Embermagassg, karvastagsg husng, feljl keresztfval elgsges erre a czlra. Igy az lyv a gazdnak
hasznos.
Igaz, ha fcznyosba veszi be magt, vagy oda, a hol a fogoly, a nyl vdve van, nagy krt okoz.
Nalunk meg bven van.

35
5. A KARVALY.
Egyb neve: kis karvaly, verebesz karvaly, verebesz, karoly, karuj madr.
(Accipiter nisus L.)
KROS.
5. A KARVALY.
Leirs. A hm gerle-, a tojo sokszor galamb nagysagu is; de hosszu Iarku; labcsde karcsu, hosszu es meztelen;
karmai thegyesek; az ujjak talpreszen kiallo Iojtoszemlcsk; csrenek Iels kavaja hirtelen hajls, tvn a
viaszbr zldessarga. Szemcsillaga aranysarga. Szine Iell kekesszrke, alul hasIelen egeszben vilagos alapon
harantul csikos. A hosszu Iarkon t stet, szalagszer, rovott savoly. A karvaly legszivesebben Ienyvesekben
Ieszkel a srben, 4-5 mter magasban; de fszket is foglal a varjaktl. A fszekalja ngy-t, ritkn hat,
nagyneha het tojasbol all, a tojas meszesIeher, vagy zldes, agyagos szeplvel.
lete mdja. Noha egeszben veve kis madar, igen nagy rablo es ez villogo sarga szemebl azonnal kitetszik. A
verb nagysg apr madaraknak valsgos rme, mely prdjt a magasbl lkve s rptben fogja el. Mint
igazi rablo, barazda hosszaban, sveny vagy erdszelen, kazal tveben rplve, lopakodva kemleli ki predajat,
leginkbb a seregbenjr madarat, s a mikor kikmlelte, oldalt vgdik, kerengve magasra szll s a mint a
sereg szarnyra kap, ereszkedik; kell magassagba erve, szarnyat testhez kapja es mint valami olomdarab
lezuhan a kiszemelt menekl aldozatra, melyet azon rpteben karmaval nyakon ragad s megfojt. Ezutn
lassabban rplve bokortvbe vagy hancsikra viszi s begyre szedi. ven t kitart nlunk; nem ritka, de nem
is gyakori.
Szn s alak szerint szakasztottan mssa a holl nagysg, de hossz fark hja, vagy hejj, tiklkanya, kara
vagy galambsz, mely tykra, galambra, fogolyra nagy veszedelem. Ez a rgisg karmadara vagyis a karon
hordott vadaszo karvalya, melyet bels Azsia nepei, teszem a kirgizek, manapsag is nagy kedvvel szarnyasok
vadszatra hasznlnak. Ifjan kiszedve hamar szelidl. A hov beveszi magt, rettenetesen pusztt, nevezetesen
a tykok kztt.

36
6. A KABA.
Egyb neve: herjka, fekete vrcse, bajuszos vrcse.
(Falco subbuteo L.)
KROS.
6. A KABA.
Leirs. Gyenge galamb nagysg, de nyulnkabb madr; a szrny hegye a fark vgt ri, vagy azon tl is jr;
kantarja ers, igy szeles bajuszt alkot; labai, csre tven a viaszhartya sargak; szeme stetbarna, nagyon
meresz tekintet; csre tven sargas, hirtelen hajlasu kampoja Iekete, Iels kavaja Iogszeren kivagva; hta
palaszin, melle, hasa vilagos Ildn steten hosszaban Ioltos. Kisebb erdkben magas Iak tetejere rakja
fszkt, a fszekalja hrom-negy tojas, a tojasok halavany rozsdasarga alapon srn rozsdabarnak, szeplzve
iratosak.
lete mdja. Legsebesebb rpt meresz solymunk, mely elIogja meg a Iecsket is es a hol megjelenik, nagy
riadalom tmad az apr madarak kztt. A fecskk vszkiltssal nyilalnak az eresz al; a pacsirtk s az
ezekhez foghat kis madarak meglaplnak; meglapl azonban a frj s a fogoly is. A mi kis madr rptben
van, az inaszakadtig flfel igyekszik, hogy a kaba ne kerlhessen felibe, mert akkor veszve van. A kaba mind
azon mesterkedik, hogy rplve menekl aldozata Ielibe kerekedhessek es ha ez sikerl, irtoztatoan sebes
zuhanssal lecsap reja. De re megy a kaba szcskkre, jjeli pillangokra - alkonyatkor - st ujabban azt is
megvigyztk, hogy elkapja mg a mhet is. Csak dgre nem szll sohasem. A rgisgben a kabt kis madarak
vadszsra is hasznltk a solymszok. Noha a kaba igazi solyom es igy rokona seink kedves vadaszo
solymanak, a kerecsennek, a nep eppen ugy, mint a tudomany valami lyvszert is erez a megjeleneseben es
innen a pldabeszd:
Elfaf:ott mint a Kaba, solvom nem:etebol.
Korunkban nagyon megszerette a vasutat. Versenyt rpl a vonattal, hogy a felriad kis madarakat elkaphassa.
Haznkban mg nem ritka.

37
7. A VRCSE.
Egyb neve: vrs vercse, szelver, szeltapogato, nyerit.
(Cerchneis tinnunculus L.)
HASZNOS.
7. A VRCSE.
Leirs. Akkora, mint az elbbi, de karcsbb, hosszabb fark, farka messze kill a szrnya hegyn tl, mely
szp szrke, vgn szles, stt keresztszalaggal, legvge fehr; hta agyagvrs stt foltozattal, hasafele
vilagos, stet szarIoltokkal; csre hirtelen lekonyulo kampoval, tompa foggal, tvn a viaszhrtya mint a lb is
srga. A toj farka, sok keresztcskkal, a vge mint a hm. Fszkelsre legjobban szereti a romokat, a
tornyokat, sziklkat, a Balaton krl s Dunamentn a fldes szakadkokat, s csak ritkn fkat, a fszekalja
ngy-t, ritkan hatnal tbb tojas, mely vilagos alapon sr Ioltozattal es szeplzessel bir.
lete mdja. gyesen rpl ragadozo madar, mely azonban keptelen kis madarat rpteben elIogni. De nagy
mestere a fgggetsnek, a mely abban ll, hogy falusi torony magassgban egyszerre csak egy helyen marad
az ltal, hogy a farkt kiterjeszti, lefel tartja, a nyitott szrnyval pedig sebesen verdes. Igy fggget kaszlk,
szntfldek, ugarok felett s barna, leslts szemvel kilesi a magasbl klnsen a lyukbl kijr egeret,
rget; de neha a madarIiut is kilesi es kiszedi a Ieszekbl; viszi a tcskt, szcsket, kaboczat, a gyikot is; de az
eger megis Ieledele s azert hasznos. Ha Igggetve kileste predajat, testhez rantja szarnyat es zuhan, de a Ild
szine Iltt kiterjeszti a szarnyat, nehogy sszetrje magat; a predat a Ildrl Ielkapja. Az aprobb rovarokat
rpls kzben kieszi karmai kzl, a nagyobb prdt csendes helyre viszi. Egszben lrms madr, mely
gyakran hallatja nyeritesre emlekeztet hangjt. Kemnyebb teleken elvonl. A magyar np dala ezt zengi rla:
Hssal l az, mint a vrcse,
Hogy a fogt meg ne srtse.
Magyar fldn a leggyakoribb ragadoz, mely nem riadoz a vrostl sem.

38
8. A RTI HJA.
Egyb neve: barna rti hja, ndi lyv, ndi sas, tavi knya.
(Circus aeruginosus L.)
KROS
8. A RTI HJA.
Leirs. Kisebb, klnsen karcsubb az lyvnel, hosszu Iarkkal, magas vekony, meztelen csddel, de eles
krmkkel; Ieje a bagolye Iele huz, mert a Iatyol mar eszrevehet, a szem pedig nem egeszen oldalt, hanem
elre is pillant. Szine barna, neha nagyon stet, de a Iej vilagos, a himnel Ieheres, a tojonal inkabb agyagsargas.
Mint a ndas madara, ndtorzskra vagy zsombkokra helyezi fszkt, melynek alja t-hat ritkn ht zldes
fehr tojs.
lete mdja: A legvatosabb s legravaszabb ragadoz madarak egyike, mely nagysgnl fogva rgtn
szemet szr, folyton lthat; de vadsz legyen m, a ki puskavgre kapja. Mg leginkbb akkor kerl meg,
mikor a magas Iben a nadas szeleben valami predan lakmaroz, megIeledkezik az ovatossagrol es kesn kap
szrnyra. Napestig szakadatlanl lebeg, szik, kereng a tavak ndas szlei fltt. Itt-ott hirtelen kanyarodssal
lecsap a ndba, csuhbe vagy gyknyesbe s ekkor biztosan prdt tallt. Nincs is a rtsgnek, mocsrnak,
semlyeknek, laposnak semminem aprobb el lenye, a mit a retikanya meg nem kaparitana; de
legklnsebben gyilkosa, irtoja a retseg nadba vagy laposba Ieszkel kedves es hasznos madarainak. Nem is
vrja, hogy a fiak kikeljenek, mert rveti magt a fszekre, feltri s nagy gyessggel kiiszsza a tojsokat. A
tojast e vegbl mindeg a szarazra viszi.
A rtsg madrvilga ezt a fszekrablt nagyon jl ismeri s gy a mint szrnya lebben, felriad a bibicz, a
siraly, a szerk es nagy rivalgassal ugyancsak tpszszk, verik a hogyan brjk. Kotols idejn majdnem
kizarolag tojasrablasbol el. Kesbb a vizicsirkek, a vizityukok es a Iiaszarcsak szolgaltatjak a telhetetlen
szrnyas rabl prdjt. Tlire elvonl, de kora tavaszszal visszatr.
Ndasaink fltt mg nagy szmmal lthat, teht nem ritka.

39
9. A GYNGYBAGOLY.
Egyb neve: gyngys bagoly, lngbagoly.
(Strix flammea L.)
HASZNOS.
9. A GYNGYBAGOLY.
Leirs. Igen tollas voltnl fogva majdnem varjnagysgot mutat; szeme stt, majdnem fekete, elre pillanto.
Feje nagy, a Iatyol igen Iejlett, nyugalomban sziv alaku abrazatot alkotva, Ieheres, szelein rozsdas; a csr
gyengen kampos, sargas; a lab csde veknyan tollas, az ujjak majdnem kopaszok; a kzeps ujj karma bels
szln frszes. A test tollazata selymes, puha es a szep, hamuszin haton sok Ieher es stet gyngyzessel; a
hasfl halavny, rozsds lehelettel, nha igen vilgos, apr fehr s stt gyngyzssel. Rendes fszket nem
epit, hanem varromok Ialan, tornyok bels parkanyzatan, granariumok fal trmelkn, szemetjn tojja le
fszekaljt, mely t nha ht hosszks, fehr tojsbl ll.
lete mdja. A gyngybagoly az ember krnyezett keresi fl s legszivesebben pletek padlsait, a hikat, a
granariumok bels Iedelgerendazatait lakja, hol a flhomly uralkodik, mely az jjeli madrnak napkzben is
kedvez. Nyugalomban mindenfle furcsa llsokba helyezkedik s a ftyol mozgatsval mintha fintortan az
arczt. A hzban egyike a leghasznosabb madaraknak, mely senkinek sem vt s a mellett a legkitnbb es
legszorgalmasabb egrfog, mert tbbet l, mint a mennyit egyszerre elklt. Igaz, hogy re megy a denevrre,
mely mint rovarev hasznos, es ha hozzaIer, elviszi a madarporontyot is; de ez kiveteles es semmiben sem
cskkenti a gyngybagoly nagy hasznossgt. Mindg eleven, teht rt prdval l s csak a legnagyobb
szksgben fanyalodik a dgre. Kiltsa jjel hallhat, kellemetlen, rekedtes r szlam, majd hortyog s
kaffog hangok hallatszanak, a mi egyttvve nagyon arra val, hogy tudatlan emberek babonssgt felkltse,
melynek rendes kvetkezese az, hogy ez a hasznos bagolymadar a csr kapujara kiszegeztetik, a szegez ember
nagy krra s bizony gyalzatra is.
Nlunk nem ritka, de nem is sok.

40
10. A KUVIK.
Egyb neve: csuvik, hallmadr, hallbagoly.
(Glaucidium noctuum Retz.)
HASZNOS.
10. A KUVIK.
Leirs. Teste szerint gerle nagysagu, de nagyIej es gazdag tollazatanal Iogva nagyobbnak latszo, kurta bagoly;
szemecsillaga es csre sarga, laba csde szrszeren tollas, ujjai majdnem meztelenek; kurta farka alig ltszik
ki a szrnyak hegye all; htafele szrksbarna, fehr csppekkel foltozva; hasafele fehres, hosszks barna
cskokkal. Fszkt tartzkodsi helyn odvakba, szarufk mg, nha hidak al is rejtegeti; a fszekalja ngy-t
fehr, majdnem golyalak tojs; a fiak fehr pehelylyel vannak bortva.
lete mdja. A kuvik is szeret az emberrel tartani, szivesen vlasztja tanyjl a hzak, rakodtrak, tornyok
fedele aljt; de beveszi magt odvas fkba, omladkok lyukaiba is. Kitn egeresz, de nem veti meg a
nagyobb, gy a svbbogarat sem s odamarkol a verbivadkba vagy ms madrba is. Innen van az, hogy ha
jjeli vadszatn elksik s meglepi a hajnal, a mikor a nappali madrvilg ppen bredez, ugyancsak
krlveszi az apro madarak sokasaga! krszem, kiralyka, barazdabilleget, a czinegek hada, poszatak es
msok krlveszik, tpszni ugyan nem igen merik, mert flnek a karmtl; de kihogy csiripel, csipog,
egyszval hangot ad, mintha leszlnk s gnyolnk az jjeli tolvajmadarat. Ezt gyesen felhasznljk a
madaraszok, kik lombkunyhora kiltetik es a Ielgylekez madarsagot lepre, csiptetbe Iogdossak.
Nevt a kiltstl vette, mely leginkbb kvik-kuvik es ha haztajon tartozkodik, esteIele srn kialtja a haz
stkrl, a karogorol vagy paprol. Innen ered a babona, hogy a kuvik megjelenese es kialtasa halalt jelent - a
hallt jsolgat emberre is gy szlnak re: ne kuvikoljon mr kend!
Nem sok van es mint kitn eger- s verbpusztt rdemes a vdelemre.

41
11. A RTI BAGOLY.
Egyb neve: reti malonIekv, nadi szarvasbagoly, nadi Ilesbagoly,
mocsrbagoly, mezei bagoly.
(Asio accipitrinus Pall.)
HASZNOS.
11. A RTI BAGOLY.
Leirs. Nagysg szerint majdnem megti a varjt, tollfle kicsiny, szeme knsrga; a ftyol szle szlesen
Ieketen szegett, a hasIelen a stet hosszIoltok nem csipkesek, hanem egyszerek; a szarnyak hegye tuljar a
Iarkon. A csr, a szem krnyeke Iekete, az alla Ieher, a hatIel rozsdasarga es Ieheres steten iromba; a hasIel
vilgos rozsdasrga stet hosszIoltokkal; a Iark kzeps tollai elesen krlirott rozsdas szemIoltokkal. Feszket
leginkbb a kaszlk s rtsgek magas fvbe, tszlek buja nvnyzetbe, legritkbban fra rakja; a ngy-hat
fehr, majdnem golyalak tojsbl ll fszekalja a nalunk Ieszkel paroknal majusban talalhato.
lete mdja. Igen jellemz neve a malonIekv, mely onnan ered, hogy ez a madar szeret a Ildn lelapulva,
teht mlon fekve tartzkodni; leginkbb kaszlk, tszlek s ingovnyok buja fvben, nvnyzetben
tartozkodik; nappal is ebren szokott lenni. A retibagoly a legkitnbb egerpusztitok egyike, ramegy nagyobb
rovarokra is; de Ieledele megis csak az eger es ha az eger Ielszaporodva csapassa lesz, az lyvekkel a
rtibagoly is csudlatos mdon, mert hirtelenl felgylekezik. Ilyenkor az egrjrsos helyek krli boztokbl
gyszlvn lpten-nyomon kap szrnyra ez az igen hasznos bagoly s nesztelen, fesztve-sz rplsvel mg
kln is gynyrkdteti az embert. Nappal kzelre vrja be az embert s felkerekedve hamar leszll, ppen
ezert rendes predaja a sok mihaszna koczapuskasnak, a mezgazdasag nagy karara.
Rendes hazaja ennek a bagolymadarnak a messze eszak, honnan szszel levonul melegebb tajak Iele, hogy
tavaszkor az erdei szalonkval egytt felvonljon szaknak. Mindkt vszakban vendgnk, de nha meg is
telepedik.
Nem ritka.


42
12. AZ RGBICS.
Egyb neve: bbaszarka, szrke gbics, nagy szarkagbics, tli gbics, szarkabojtorjn,
szarkagbor, szarkagaborjn, szarkakirly, nagy szarkagbor.
(Lanius excubitor L.)
KROS.
12. AZ RGBICS.
Leirs. Rig nagysg. Htafele vilgos hamuszrke, hasafele szennyes fehr, homloka fehres; szemn
keresztl a csr tvetl indulva szeles Iekete szalag, mely a Il tajat eleri. Csre, laba, szarnya, Iarka Iekete; de
a szarnyon van egy Ieher tkrIolt; a Iark szels tollai is Ieherek. A tojo hasan elmosodo rovott csikok lathatok.
Csre a vegen kampos, Iels kavajan ell kivagott. Feszket Iakra rakja; a Ieszekalja t-hat, ritkn ht
zldesfehr, szrks-foltos tojs.
lete mdja. Aranylag kicsi volta daczara is meresz, hozza igazi rmadar, ki Iak szaraz csucsara, agara, karok
hegyibe telepedve, krljaratja szemet es nem tri, hogy mas madar, ha tizszer akkora is, mint , kerleteben
brcsak meg is pihenjen. lyvre, hollra, varjra, szarkra azonnal rveti magt s azon van, hogy felibe
kerekedve akr valami slyom lecsaphasson; rendesen el is veri a betolakodt, mert fradhatatlanl intzi
tamadasait. Taplaleka minden, a mi el es a mit legyrhet. Felveszi a nagy saskat, az egeret, a melyet
fgggetve szokott kilesni, akr csak a vrcse; ht ezekkel igaz, hogy hasznlna; de ez a haszon semmi ahhoz a
krhoz kpest, a melyet mint apr hasznos madarak fojtogatja s fszekrabl okoz. Felkajtatja a fldn
Ieszkel kis enekesek fszkt, bjja a bokrot, a fk koronit s irgalmatlanl dzsml. Mdja az tonll is. A
hol rud krl rakjak a szenaboglyat, ott a rud csucsa az rgebics leshelye. Veszteg marad, csak a szeme jar es
mikor fldn, gon kileste ldozatt, recsap. Tlen is kitart nlunk.
Nem igen gyakori, de a hov egy beveszi magt, nagyot irt a hasznos madarak kztt.


43
13. A KIS RGBICS.
Egyb neve: Iejes gebics, nyari gebics, szri gebics stb. stb.
(Lanius minor Gm.)
HASZNOS.
13. A KIS RGBICS.
Leirs. Az elbbinl kisebb, de ppen olyan lls szp madr; kisebb testalkatn kivl az klnbzteti meg
leginkbb, hogy homloka fekete s ez a feketesg sszefolyik a szemen t vonl szles fekete psztval; melle
szp fehr rzsaszinnel befuttatva, fekete szrnyn pedig a fehr folt vagy tkr kicsiny. Egyebekben megfelel
az rgebicsnek. Feszket nalunk az utakat szegelyez jegenyeIakra, de akaczokra is szereti rakni s az
epitanyagba illatos nvevenyeket Ionogat be. A Ieszekalja t-ht halovnyzldes, a hasasabb vgen
koszorusan allo szeplvel tarkazott tojas.
lete mdja. Egeszben hasonlit az rgebicsehez, avval a klnbseggel azonban, hogy nem Ieszekrablo, hanem
inkabb rovarirto es azert egeszben hasznos. Ez a gebics is rmadar. Sokszor meglehets magasan ldgel,
jratja a szemt a fldn; egyszerre csak lecsap, keres, elkapja prdjt s jbl odaszll a honnan lecsapott. Ha
sr nvevenynyel boritott helyek Iltt rkdik, leszall es ember-kts magassgban addig fggget, a mig a
prdt megpillanthatja s elkaphatja. Ha csalodott, a Igggetesbl atmegyen a rplesbe es Ielszall rhelyere.
Utmenten kzel varja be a kocsit, aztan szarnyra kap es sokszor nagy darabon elzgeti, mig vegre bizonyos
ponton a mez Iele kikanyarodik es sajatsagosan hullamos rplessel oda szall vissza, a hol az elzgetest
megkezdette.
A kis rgebics vandormadar, mely szre kelve eltnik, melegebb tajra kltzik es csak akkor ter vissza
hozzank Ieszkel helyeire, a mikor mar kitavaszodott. Hangja kije, termszete civakod; de a madr kesti a
tjat, az bizonyos.
A gbicsek kztt Magyarorszg melegebb rszeiben taln a leggyakoribb.
44
14. A TVISSZR GBICS.
Egyb neve: vasIej, vasIej gabor, vasIej gaborjan, vasgaborjan, nagyIej gabor,
trkvereb, csetteget, koszorus gebics.
(Lanius collurio L..)
KROS.
14. A TVISSZR GBICS.
Leirs. Csak pacsirta nagysg, de egsz formja s szinezete, mg inkbb lete szerint igazi gbics. Fejebbja,
tarkja szp szrke, dolmnya vrsbarna: sszetett szrnyn semmi tkrfolt sem ltszik. HasaIele rozsaszin,
begye Ieher; a szemen at a Il Iele szeles, Iekete paszta. A Iark kzeps tollai rozsdabarnak, a szelsk tvkn
Ieherek. A tojoka melle halavany, hullamos rovott csikokkal. Orra kamposka, a Iels kava Iogszer
kimetszssel. Fszke leginkbb bokrokban ll, fszekalja t-ht tojs, vilgos fldn finom, sttes foltozattal,
mely hol a tompbb, hol a hegyesebb vgen koszorformra is tmrl.
lete mdja. A tvisszuro gebics leginkabb az erdszelek- s utmenti bokrosokat, ezek kztt kivlt a
galagonysokat s kknyeseket szereti; de beveszi magt a kertekbe is. Tbbet l, mint a mennyit elklthet s
ezert a Ils predat tvisekre szurkalja, inkabb karoba huzza, hogy kesbb a mikor ismet megehezik es Iriss
prda szerzsre nem igen kedvez az id, a Ielpeczkelt Ilsleghez Iordulhasson. Igy kerl a tvisre a tcsk,
a kabcza, cserebogr, de - fjdalom! - a Ieszekbl rabolt madarporonty is. Minthogy pedig a tvisszuro gebics
tartja a kerlett, bizony kirabolja minden kis madrnak a fszkt.
Igy ki kell mondani rea a kertekben a szentencziat, hogy bizony ezt a csetteget Iarkcsovalot ki kell irtani.
Legelk szelen allo bokrosokban inkabb kzmbs madar, mert ott meg az egerbe is belevaghatja csrcskejet:
de kertben kros, mert kili a legkedvesebb s leghasznosabb szrnyasokat: a posztkat s hasonlkat.
Klnben vandormadar, mely eleg koran indul szkor es csak Szentgyrgy tajan vetdik vissza hozzank.
Kitn utanzo enekes, ki eltanulja meg a Ilemle dalat is s evvel megteveszti az embert s a madarat.

45
15. A HOLL.
Egyb neve nincsen.
(Corvus corax L.)
KROS.
15. A HOLL.
Leirs. A varjnl egy j harmadrszszel nagyobb; fekete, kkes s zldes zomnczczal; farka kalakra vgott;
csre nagy, ives; a mell tollai hegyesen vagottak. Feszket erdkbe, magas Iak tetejere rakja, nagy ravaszul
olyanokra, a melyeket megmaszni nem lehet. Feszekalja negy, ritkan hat vilagos zldes, steten szeplztt
tojs.
lete mdja. Jol, Ieszitve is repl, ravasz, ovatos es rablasra mindenkor kesz, klnben igazi czimeres madr.
Baj, hogy fnyes trgyat ltva, tolvajsgra is adja magt. Rveti magt minden elevenre a giliszttl a nylig;
pusztit, rabol Ieszket, kiszedi a tojast, a madarIiat es rajar a dgre; a nep hite szerint legelbb is a szemit vajja
ki; de a np pldabeszde szerint mgis:
Holl hollnak nem vjja ki szemt.
Hogy porontyai feketk, azt is mondja a np dala:
Nagypnteken mossa holl a fit...
De ha mar valakirl nagyon is akarja mondani a nep, hogy lehetetlenre trekszik, bizony azt mondja, hogy:
Hollfszken hattyt keres.
Bejutott a hollo a magyarsag legdicsbb kiralyanak, Matyasnak a czimerebe is, gyrt tart a csreben.
A hollo hosszu elet, Iogsagban szelidl es igen tanulekony madar. Megtanul beszelni es eleg ertelmesen ejti
az emberi szt; az udvar tbbi llatjval szemben csupa furfang. Akad oly holl is, a melynek tollbl kimarad
a szint ado materia, a toll tehat Ieher marad. Ettl a nagy ritkasagtol vette a nep mondasat:
Ritka, mint a fehr holl.
Sokszor a ritka jra is rti a np - es igaza van. Masklnben is jelents madara volt a hollo a magyarsagnak.
Mikor itt tatr-trk dult es temetetlenl maradt halott ember, esett allat es mikor a magyar helysegek Iltt
meg az akasztoIa rkdtt, tbb volt a hollo mint ma - szelidebb erklcsk idejben.

46
16. A CSKA.
Egyb neve: csakli, himdi galamb.
(Colaeus monedula L.)
HASZNOS.
16. A CSKA.
Leirs. Jval kisebb a varjnl. Fejebbja fekete, tarkja s nyaka-oldalai szrkk, vnsgre fehresek; hta,
farka fekete, hasa palaszrksen fekete, a vnek szeme fehres. Fszkt odvas fkba, partszakadkokba, romok
lyukaiba, vrosokban nagy ptmnyek alkalmatos czifrasgai kz rakja; fszekalja rendesen t tojs;
halavny kkeszld fldn sttes szrkn s olajbarnn szeplztt.
lete mdja. Eleven mozgasu, knnyeden es szaporan rpl gyes es mindeg hangos madar, melynek cso-
csau vagy csiau, csjok kialtasa igen magasrol is hallhato es ratereli az ember Iigyelmet a vonulo, jv-
men madarra. Rendesen kisebb csapatokban jn-megy; a mezn elvegyl mas varjuIelek kze, elbarangol
velk dlrl mezre meg vissza. Bizalmas madar, mely nemcsak Ielkeresi, hanem lakja meg a zajos
nagyvarost is. Igaz, hogy nem veti meg a madarporontyot, ha eppen beletdik; de legIbb eledele mgis csak
a kaszalo, ugar es klnsen az eke utan kiIordulo sok csimaz, pajod, bab es egyeb. Az eket gynyren
kveti, sokszor csak t-hat lepesnyire halad a szantovet nyomaban s avval a vilagos csokaszemevel ugyancsak
kilesi mg a legkisebb kukaczot is. Az a kicsinyke kr, a mit kis madrban, gymlcsben nha a zsenge
kukoriczban teszen, ezerszeresen megtrl abban a haszonban, a melyet ez a szorgalmas, eleven s kedves
madr az embernek hajt.
A Ieszekbl iIjan kiszedve nagyon megszelidl, nemcsak a hzhoz, hanem a gazdjhoz is ragaszkodik. A
cska fogsgban, azaz hogy szeliditve s szabadon jrva, csupa furfang, csupa csinytevs, de mg ezekben is
kedves. Nagy tolvaj; mindent elviszen es eldugdos, a mi Ienylik. Rendkivl szereti a Irdt es ha alkalmas
vizre tall, ugyancsak pocskol, lubiczkol benne. Nyilvn innen ered a np mondsa:
Hiba frdik a cska, nem lesz fehr hatty soha!
Magyar fldn a madr mg jcskn van meg.

47
17. A SZARKA.
Egyb neve nincsen.
(Pica pica L.)
KROS.
17. A SZARKA.
Leirs. Feje, nyaka, begye, hata, Iarokalja, Iarcsikja es czombja Iekete, ellenben melle es hasa, szarnyaIedi es
a nagy evedzk bels Iele Ieher. Ezek egyttesen tarkava teszik a madarat. Farka hosszu, ekalakra metszett,
zomanczos Ieny, ugy a szarnytollazat is. Fszkt fkra rakja s a teljes fszek a madrptkezsnek egyik
remeke; cseszeje sarral van kitapasztva es erre boltozatosan tvistet borul, a melyben oldalt van a bejaro;
Ieszekalja negy, neha het tojas, szrkeszldes alapszinen, stetebben szepls.
lete mdja. Rendkvl okos, ravasz s szmt madr, mely noha sokszorosan az emberrel tart, mgsem vlik
bizalmass; de mr szemtelenn igen, mert kilesve az alkalmat, egyszerre csak leszll, pelyhest lop s: vesd el
magad! Disznlskor ugyancsak krlli a tbbi varjuIelevel a prkl- s bont-helyet, rn t lesve s a
mint kileste a pillanatot, leszll, elkapja a prdt s mr ismt ott van a hz, a kazal tetejben. Kemny tlen
beveszi magt az udvarokba, leszll a falu piaczra, csipdes, a hol csphet. Az uton, a veteses tablakat szeg
akaczsorokban klnsen szeret Ieszkelni, mert ott tagas tere van a szarkamkdesnek; egyIell dezsmalja az
apromadarak Ieszket s evvel art, masIell szedi a pajodot, a kukaczot, a sok gonosz bogarsagot, a mivel azutan
hasznl. De a kr, a melyet okoz nagy s ezrt ritktani kell.
Hogy a szarka is rjr a fnyessgre, innen a hasonlat:
Lop, mint a tolvaj szarka.
Es hogy szepen Ienyl, jo hosszu, de megis csak gyenge a Iarka, innen ered a kzmondas:
Sokat akar a szarka, de nem bri a farka.
Az pedig, hogy a haztajon Ieszkel szarka cserreg, mikor ember kzeledik a haztaj Iele, szlte a kzmondast,
hogy:
Cserreg a szarka, vendg jn.

48
18. A MTYS SZAJK.
Egyb neve: mtys, mtysmadr, matyimadr.
(Garrulus glandarius L)
KROS.
18. A MTYS SZAJK.
Leirs. Kisebb test a csokanal. Tollazata vrsesszrke, gyeplje szeles, Iekete; bubja Ieheres, Ieketes
cskokkal. Farcskja, farokalja fehr, szrnyn fehr tkr; farka fekete, a vneknl tvn halavny kkes
harntcskokkal; legIbb ekessegei a szarnyIed tollak, melyek keresztberova Ieher, Iekete es szep kek
csikokat viselnek. Szeme vilagoskek, eleven tekintet. Feszket hol alacsonyan, hol magasan rakja a Iakra;
Ieszekalja ttl kilencz tojasig terjed; a tojasok halavany, neha zldes Ildn stetesen, srn es apron
szeplsek.
lete mdja. A hol el, ott szavatol hangos az erd, rendes szava pedig hasonlit a matyas szolamhoz, azert
npies neve Mtys. Sandor Istvn uram rgi szknyvben zajg-nak is mondja a zajtl, a melyet csap s a
mibl aztan a szajko szarmaznek. Eleven, nyughatatlan lakoja erdnek, bokrosnak, erd kzeleben a kerteknek
is. Mindent eszik, mindent IelIal, mert nagy az torkossaga. Dio, mogyoro, makk, bkkmag, gymlcs, bogyo;
aztn a gilisztn kezdve szcsken, Iutobogaron at mindennem bogarsag mind a begyebe vandorol; a minek
kemny a hjja, mint dinak, mogyornak, azt odvakba, rsekbe mg gyjtgeti is. Ez idig nem is volna baj;
de mar az igenis es igen nagy, hogy zajgo ur kegyelme meg gebicsnel, szarknl is nagyobb fszekrabl.
Tojas, meztelen madarporonty, a Ieszek szelen ldgel es anyjat varo tokos poronty, az mind Matyas ur
prdja. Ezekrt aztn mg a galagonya tsks bokrt is bjja. Szval, nagyon kros s nem ajnlhat
kegyelemre.
Ifjan elfogva, ha nem is vlik egszen kezess, de kalitkban s folyoskon tartva, nagyon mulatsgos madr,
mert utanzasaival nagy imposztor. Elszr is eltanulja a majorsag minden hangjat, csipog, kukorekol, gagog,
pityereg; kzbe nyvog egyet, mint a macska, majd meg nyikorog mint az ajt kenetlen sarka, vagy a targoncza
kereke, szoval mulatsagos egy kope biz . Felelget is a hangokra; a kakasnak kakasul, a ludnak ludul es innen
ered a npsz:
Igen rvend a rig, felel neki a szajk.
Haznkban mg jcskn van; klsejevel pedig az erd disze.

49
19. AZ ARANYMLINK.
Egyb neve: srgarig, srmring, srga velyhe, aranybegy, srmrink, aranymrink,
aranyml, aranyml, szolgabir, aranyml rig, lri, aranyml, aranymj.
(Oriolus galbula L.)
19. AZ ARANYMLINK.
Leirs. Rig nagysg. A hm szp aranysrga, szrnya, farka fekete, az utbbinak a vge srga; a szemen t a
csr tvetl indulva Iekete paszta, csre vrses husszin, szeme vervrs. A tojonal es a Iiokaknal mindaz, a
mi a vn hmnl aranysrga zldes, az also testreszek szrkesIeherek stetebb csikokkal. Feszke remekm;
mindg vills gra, a villa tvbe pti s mindenfle finom rosttal s szlesebb hncsszalagokkal odakti;
kirakja s kipti mindennel a mi finom, mg pkhlval is. Fszekalja rendesen t tojs fehr alapon gyren
ll lesen irott stt foltokban. Kertekben is fszkel.
lete mdja. Tavaszkor es nyar elejen hangos madar, melynek lagy, melyhangu tilinkora emlekeztet hangja
betlti az erdszeleket es a nagy gymlcssket. Ez a szep szozat a himtl ered, mig a tojo bizony ugy
felelget, mint a kis macska, a mikor valaki a farkra hgott. A rgi Szirmay uram azt mondja a hm hangjrl,
hogy grg:
Srga rig grgl: fla reo i
Borsodi neve: szolgabr; ez is hangjt festi a hmmadarnak. A tbbi magyarazatot mar el is soroltam abban a
szakaszban, mely a hangrol es ertelmezeserl szol.
Az aranymalinko gymlcseres idejen kivl igen hasznos madar s nincs az a hernyo, meg ha a legszrsebb
papmacska is, a melyet el ne cspne, cserebogr jrskor meg ppen irthbort folytat a gymlcssk ez
istencsapsa ellen; hanem az is igaz, hogy a mikor a kora gymlcs rik - mert az szit nem varja be: elvonul
melegebb tjakra - nem igen trdik az artalmas bogarsaggal, hanem ramegy a cseresznyre, kajszn-baraczkra,
koran er edes krtere. De a bogarsag ldzesevel nyujtott haszna sokkal nagyobb a karnal es eppen azert
grczia legyen fejnek - a madr klnben is remek gynyrsge szemnknek.

50
20. A PIRIPI.
Egyb neve: gyurgyka, trk fecske, gyurgyalag, fldi rig, mhmadr, mhsz.
(Merops apiaster L.)
KROS
20. A PIRIPI.
Leirs. Rig nagysg, de karcsbb madr; szine s egsz megjelense szerint mintha nem is a mi
eghajlatunkbol, hanem messze delszakrol valo volna, oly gynyr es csillogva ragyogo az szine es oly
klns az Iormaja. Begye aranysarga, melle, hasa gynyren stetzld; homloka tvin Ieher, aztan zld;
szemen at Iekete paszta, nyakan, a mell Iele, Iekete kalaris; tarkoja, dolmanya stet Iahejszin, a szelek Iele
vilgosodo, Iarka zld, ket kzeps tolla nyilszeren kiallo; laba kurta, kuczorgasra alkalmatos, szeme
karminpiros, csre hajlott es hegyes. Eleg csodalatosnak tetszik, hogy ez a ragyogo madar meter hosszu csvet
vj snczokba, fldes szakadkokba, melyeknek vegeben van a Ieszkel barlang; keves mohara es egyeb
nvnyzetre letojja a toj t, nha nyolcz majdnem golyalak tiszta fehr fnyes tojst.
lete mdja. Ha Ieszkelesevel a Ildhz is van tapadva a piripio, egyebkent a levegeg madara, mely replese
szerint akar versenyre kelhetne a Iecskevel. VerIenyes napokon a repl piripional szebb madarat mar kivanni
sem lehet s annl szebb, mert nagyon szeret csapatban rpdsni valamint hogy fszkeit is telepesen vjja a
fldbe. Hangja sivt, de nha tilinkszer is. Taplaleka mindenIele rpl rovarsag, klnsen pedig annak
Iulankos resze; mindennem darazs, poszmeh, Ildi meh; de a gazdasaghoz tartozo hasznos meh is.
VerIenyes idben Ielkeresi a siksag gdrs helyeit, hol a Ildi meh sokasagban tanyazik es fgggetve is lesi
a kibvkat. Ha darzsfszket tud meg, odatelepedik s nagy gyessggel kapkodja el a ki- s berpl
darazsakat. Az ess idt nem szereti es ilyenkor a mehesek tajara telepedik, hogy mindenkeppen mehekhez
jusson: ez hatrozottan krttel es nem trhet.
Oszre elvonul es csak kes tavaszszal ter vissza.
Hazankban csak az orszag delibb, tehat melegebb reszeit lakja bvebben es ez idszerint meg nem is ritka.

51
21. A JGMADR.
Egyb neve: halszmadr, vizi kirly.
(Alcedo ispida L.)
KROS.
21. A JGMADR.
Leirs. Pipiske nagysagu, de kurta, zmk madar, rvid Iarokkal es egyenes, hegyes csrrel, mely ugy mered,
mint valami lczszg. Szn szerint ez is olyan Isten remeke, mely rptben gy megragyog, mint valami kk
dragak. Fejebubja, tarkoja, dolmanya, Iarcsikja klnsen gynyr kek, szemen at Iahejszin paszta, mely a
nyak oldalan vilagosodva Iolytatodik, szeme barna, torka Ieher, hasa eleven rozsdasszin; laba vrs, rvidke,
ujjai tvkn sszenve: igazi kuczorgo lab. Ugy Ieszkel, mint a piripi, de folyk s patakok mentn; a part
szakadkos rszbe mternyire, vzszintesen csvet, ennek vgn tgas katlant vj. Fszket nem pt, hanem a
kikrndezett halszalkakra rakja gmbly Ieher tojasat; Ieszekalja hat, neha het tojas.
lete mdja. Ez aztn az igazi halivadkpusztt s szinte hihetetlen, hogy ez az arnylag kis madr az ujjnyi
halat csakgy lecsusztatja brzsingjn s begymszli gyomrba. Roppant gyorsan emszt, a szlkt,
pikkelyt, szt pedig kikrndzi. A kis halat leginkbb grl lesi. Patakmentn, ott, a hol a bokor rhajlik
valami csendesebb folysra, vagy a gbe lengje fl, kill szraz g legvgbe telepedik ez a ragyog
haltolvaj, hogy hihetetlen szvssggal s mozdulatlansggal lesse a vizet s a benne foly letet. A mint a
pisztrng vagy ms ivadk bizton rzi magt s a viz fellett megkzeltgeti, a jgmadr mint valami
olomdarab lecsap es csrenek keseles kavaival, megragadja a predat, aztan lerazva a vizet, tova szall, ujbol
gra kap, rendbe gymszli a falatot es ismet lesesre Iogja a dolgot. Szine ved es csalo. Hasa olyan szin,
mint valami szraz levl, a hal teht nem gyanakszik; hta meg olyan, mint a fut patak kk csillma, ezrt nem
veszi eszre a kereng karvaly. De jar am a sikon is, a hol er vagy holtg mentn nincs a vzre hajl
alkalmatossg. Ilyen helyen krn, rgn megtelepszik s nha-nha a vz fl szllva, ott fggget, mint a
vrcse.
Barangol madr, mely megjelenik, aztn eltnik, vek mlva ismt jn. Kros, de kevs van.

52
22. A KAKUK.
Egyb neve: kukoka, beczez, gyngykakuk, a Iiu.
(Cuculus canorus L.)
HASZNOS.
22. A KAKUK.
Leirs. Gerle nagysg, de nyulnk, hosszfark madr. Hmje hamvas dolmnynyal, keresztbe rovott farkkal;
hasafele fehres keresztbefut hullmos cskokkal. Tojja s ifja vrhenyes feketssel kihnyva nagyon
emlekeztet a vercsere, innen az a hit, hogy a kakuk szrekelve vercseve valtozik. Laba sarga, szeme tzvrs,
sargan szegve, csre Ieketes, szajzuga vrses. Feszket nem epit soha es szaporitasaban igazi gazmadar, avval
a csudlatos tulajdonsggal, hogy tojsnak nagyjbl szne s nmileg alakja is hasonlt ahhoz a szegny
madrhoz, a melynek fszkbe becsempszi; de mr az nem ll, hogy a tojst egszen azhoz idomtja. Az
elhelyezett, csempszett fszekalja kitehet egy kakuktl 20-22 tojst is, rendszerint azonban 11-12 kztt
vltakozik.
lete mdja. Tpllka szerint, mely mindenfle, leginkbb nagyon krtkony rovarbl, hernybl, mg a
legszrsebbekbl is all, a kakuk a leghasznosabb madar; annal is inkabb, mert telhetetlen; de alabbszallitja a
hasznot avval, hogy nagyon megviseli azoknak a kis hasznos madaraknak a fszkelst, a kikhez tojsait s
annak rendn fit becsempszte. A kakuktoj ugyanis kerletet vlaszt, ott felkutatja az krszem, vrsbegy,
a poszatak, a barazdabillegetk es masok Ieszket s ekkor tojni kezd idegenbe. Az odvakban Ieszkelk
Ieszekaljahoz nem tudva hozzaIerni, a Ildre tojja monyat, aztan csrebe ragadja es becsempeszi, a hova
sznta. Ugyanaz a kakuk ugyanazon vidken leginkbb egyazon faj fszkeit keresi fel s rendesen azoknak a
Iajoket, a melyeknek Ieszkebl maga is kikelt volt.
Hirtelen nvekedsvel elhatalmaskodik, kilki gyenge mostohatestvreit.
Mindg a maga nevt kiltja, de inkbb ha-h-nak hangzik, kzbe kaczag szava is van.
A roskadozo emberrl mondjuk:
Nehezen r tbb kakukszt.
A venl lanyrol meg:
Sokszor hallott mr kakukszt.
Vonul madr s nlunk mg jcskn van.

53
23. A ZLD HARKLY.
Egyb neve: zld kll, kl, zsona, sarkll, zdhorokaly.
(Picus viridis L.)
HASZNOS.
23. A ZLD HARKLY.
Leirs. Majdnem galamb nagysg. Dolmnya eleven olajzld, farcskja vilgos; hasafele halavny olajzldes;
a him Iejeteteje a tarkoig tzesvrs, kantarja ugyanilyen szin, a tojoe Iekete. A szarny evedz tollai
Ieketesek, Ieheres Ioltokkal. A lab ket ujja elre, kett hatraIele all, a karmok ersek, hajlottak,
megkapaszkodasra kitnek. A Iark tollai igen kemenyek, a kzepsk landzsasan kiIutok, megtamasztasra igen
alkalmatosak. Csre olomszrke, ers, taszitoIejszere emlekeztet ellel; nyelve Ieregalaku, hegyen szakas es
gyerekarasznyira is kilkhet. Kzepmagassgban - 15 mterig - szk bejaratu Ieszkel odvat Iarag ki
alkalmatos fkba s ide tojja hat, ritkbban nyolcz hfehr, fnyes tojst.
lete mdja. Faradhatlanul acsolo, a Iergeket kiszedeget igen hasznos madar, mely ives rplessel szalldos
frl-fra s mindg alulrl kezdi a felkszst, keresve a fa elbetegesedett, korhad rszeit, a melyekbe
lyukakat farag, hogy a pondrkhoz hossz nyelvvel hozzfrhessen, azokat kiszigonyozhassa. De ppen oly
buzgo az erd Ildjen is, hol a hangyabolyokat gyalogosan keresi fel, kilyukasztgatja s mikor a hangyk
nagymrgesen s tmegesen kigylekeznek, kzjk bki hossz ragads nyelvt, a melyre mint valami friss
lepvesszre reatapadnak, hogy pillanat alatt az acsolo madar gyomraba vandoroljanak. Ezt a IurIangot tlen t
is zi es bizony kibontogatja a kemenyre Iagyott bolyok oldalat, hogy a teli alomban szunnyadozo hangyanepet
megdzsmlja.
Hangos madr, melynek klklklkl szavatol csak ugy zeng ez erd.
Gymlcsskben tiszta lds, valsgos felcsere a betegesed Iaknak, azert kimeletet erdemel.
Nlunk mg jcskn van.

54
24. A FAKOPNCS.
Egyb neve: tarka harkly, czifra harkly, fakopogat, favg, fakopcsol, harkny, horokly.
(Picus major L.)
HASZNOS.
24. A FAKOPNCS.
Leirs. Fekete, Ieher es egvrsen tarka, klnben rigo nagysagu madar; Iekete gyeplje kantarszeren
levonl a nyakon; hta s farcskja fekete. A hmnl a koponya htuls rsze vrs, a tojnl fekete; mind a
kettnel a Iarokalja egvrs; a hasIel szennyes Ieher, a vallon Ieher Iolt; az evedz tollakon rovott Ieher
Ioltok. A Iark ers, kzeps tollai hegyesek, Ieszesek, tamasztasra alkalmatosak. A csr aranylag kurtabb, de
tven ers, hegyen vesIorma. Odvat kzepmagassagban Iakba vagja, a bebuvo lyuk kerek es eppen csak hogy
beereszti a madarat; fszekalja ngy, ritkn hat finom hjj, fnyes, hfehr tojs.
lete mdja. Ez is igen buzgon acsolo, kopacsolo madar, mely nagy serenyseggel szalldossa be az erdt, kertet
s alulrl flfel kszva, aprra vizsglgatja a fk krgt s belt is, hogy az el pondrot, szut vagy bujkalo
bogrsgot felkutassa, kicsolja s hossz, hegyes nyelvre felpeczkelje. Alkalomadtn rmegy a fakopncs
olajos magvakra, gy a tnyriczra s bogykra is; de ezt krnak beszmtani nem lehet. Egsz lnynl s
mkdese sajatsaganal Iogva leghatarozottabban a hasznos madarak kze tartozik. Nem all az a szeltiben
elterjedett hit es gyanu, hogy ezek a harkalyok, az igaziak, kopacsolasukkal az epseges Iat rontjak, erre csrk
minden erssegenel Iogva nem is alkalmatos, csak oda bir bevagni, a hol a Ia redvesedestl, korhadastol meg
van gyngitve es eppen ezert alkalmatos tanyaja az rl bogarsagnak is. A harkaly munkalkodasa, a Iak tven
elszrt forgcscsal figyelmezteti a j gazdt a fa betegsgre, hogy utna lthasson a segtsgnek addig, a
meddig nem kes. A Iakopancs gyesen buvik, embert latva mindjart a Ia ellenkez oldalara kuszik.
Oszrekelve, mas Iatisztito madarakkal egy rajban jar-kel. Tavaszkor perg dorombolast vegez a szaraz agakon.
Nlunk mg nem ritka.

55
25. A NYAKTEKERCS.
Egyb neve: nyakteker, tekerints, nyakIorgato.
(Jynx torquilla L.)
HASZNOS.
25. A NYAKTEKERCS.
Leirs. Pacsirta nagysagu madar, Iinom puha tollazattal, mely emlekeztet a bagoly vagy a kecskeIej tollara;
torka agyagos szin, keresztbefut, finom, stt hullmvonalakkal; farka szp szrke, feketn permetezve, hat
szles, csipks, keresztberovott svolylyal; hasafele szrke alapszinen barns, fehres s fekets foltokkal
tarklva s finoman permetezve; tarkjtl lefel a hton s a vlltjon nagy fekete foltok. A szrny
evedztollai rozsdaszinnel keresztberova. Ket labaujja elre, kett hatraIele all; a labak rvidek. Odvakba
Ieszkel, olyanokba, a minket talal s ott a puha murvara tojja le monyait, szamszerint het, neha tizenkettt;
szink fehr.
A nyaktekercsnek is Ieregalaku, hosszu messzire kilthet nyelve van.
lete mdja. A nyaktekercs is vandormadar, mely szkor elhagy, tavaszkor visszater es rgtn hallatja eppen
oly sajtos mint kellemes hangjt, mely gy szl: kj-kj-kj-kj-kj-kj-kj s tagadhatatlan, hogy ez a hang a
hossz tl utn kedvesen hat az emberre. A nyaktekercs nem kopcsol s nem is kuszik, mint a harkly, de
nyelvevel eppen ugy mkdik. A hangyabolyt kilyukasztja s a kitodulo hangyak, mint lepvesszre, ugy
tapadnak hossz nyelvhez, melyet hirtelen visszarnt s mintegy lehntja rla a prdt. A hangyatojst
felpiczzgeti nyelvnek kemny, hegyes vgre, mely azonban nem szaks, mint a harkly. Igy szedegeti a
kereg repedeseibl is a bogarsagot: a petet, babot es mindent, a mi ott bujkal, nyugszik vagy leskeldik. Ezert a
nyaktekercs kimletre mlt, igen hasznos madr.
A nyaktekercs nem vad madar, azert kzelrl is megvigyazhato. Nevet onnan vette, hogy nyakat nyujtogatja,
csavargatja, mikzben bbitjt fellltja s farkt kiteregeti. Szereti a lombos fkat, gymlcssket. Nlunk
mg nem ritka.

56
26. A FAKSZ.
Egyb neve: Iatet, Iamaszo.
(Certhia familiaris.)
HASZNOS.
26. A FAKSZ S 27. A CSUSZKA.
Leirs. Meg az krszemnel is kisebb test, de hosszabb, igazn sztvr madrka, tmasztsra alkalmatos,
merev Iarokkal. Krms labain harom ujj elre, egy hatraIele all; csre Iinom, knnyeden hajlott. HataIele
cseresszrke, fehr cseppentsekkel, hasafele fehr. Fszekalja t, nha kilencz tejfehr tojs, finom rozsds s
vrvrs foltokkal permetezve. A fszek hasadkokban, kis odvakban, nha lehml s elll kreg mg van
finom anyagbl rakva.
lete mdja. gyesen kuszik, mint a legjobb harkaly, nyelvet ugyan nem birja kilteni, mint az elbbi, de
roppant gyesen dolgozik vele es csrcskejevel a legIinomabb repedesekben is, honnan a legparanyibb
bogarkat, petet kiszedegeti. Sokszor tagja a munkas rajnak is. Igen hasznos madara erdnek, kertnek s meg
nem ritka.
27. A CSUSZKA.
Egyb neve: Poncz, kurtakalapcs, kcsgmadr, kregszcs, kregfut stb.
(Sitta europaea L.)
Leirs. Verb nagysg, de kurtbb; fell kkesszrke, alul fehr vagy rozsds; szemn t fekete pszta, farka
nem tamasztasra valo; labai kurtak ersek, ujjai ers, sarlos karmokkal; harom ujj elre, egy hatra szolgal,
Fszekalja hat-nyolcz tojs, fehr alapon rozsds permetezssel. Fszke tg od, melyet srral annyira bept s
betapaszt, hogy ppen csak bebv lyuka marad.
lete mdja. A hol el, ott hangos tle erd, kert; jokorakat Ittyent, akr valami juhsz, a mellett mindg nagy
dologban van. Egyetlen madarunk, a mely Iejjel leIele is ep oly biztosan, mint gyorsan kuszik. Csre ers es
johegy; kereg kzl, repedesbl mindent kiIeszeget, a mi kukacz es egyeb. Oszkor ramen olajos magvakra is,
elhordozza a dit, mogyort alkalmas hasadkba, abba belefeszti s addig kopcsol rajta, mg feltri; ezt teszi a
gubacsokkal is, hogy a gubacsdarzs pondrjt, bbjt kiszedhesse. Felttlenl hasznos madr s nlunk mg
nem ritka.

57
28. A BBOS BANKA.
Egyb neve: banka, bds banka, sros banka, babuta, babuba, bugybka, babuk,
babuka, babucska, babutyka, budoga, dutka, daduk, dudoga, dod, szurtos dudu,
bds dod, batk, ganajmadr, jututu banka, szalakakta stb.
(Upupa epops L.)
HASZNOS.
28. A BBOS BANKA.
Leirs. Rigonal nagyobb es igazi szke madar, melynek azonban nagyon es ekesen tarka a kntse. Nyaka, a
hat eleje es a mell halavany rozsdaszin, ilyen a Ieje is es ezert szke. Dolmanya Ienyes Iekete, Ieher
kessgekkel tarklva; farka azonkppen Iekete, rajta Ielholdszer, a Iarcsik Iele behajlo Ieher
keresztszalaggal. Fejet egy Ielallithato es lekonyithato koronaszer - vagy taln inkbb pofoncsapott
kalapszer, magas tollbokreta ekesiti, tollai hirtelenszkek, hegyk Iekete, a leghosszabbak fehr s fekete.
Csre hosszu, knnyeden hajlo, vekony, turkalasra nagyon alkalmatos. Feszekalja negy-ht szrke, zldes
olajszin, vagy agyagos, de egyszin tojas, melyet Iaodvakba s az ott talalhato korhado reszekre rakosgat te.
Valamennyi madr kzt a banka leginkabb az, a mely Ieszket rutitja, a melynek Iiai piszokbol es szennybl
kelnek; ezert az anyamadar eppen ugy, mint Iia is nagyon rossz szagu. Ezert az a bds jelzje.
lete mdja. Ez a nagyon nepszer madar - a mirl mar tengersok nepies neve is tanuskodik - vndor s
hazaerkezve leginkabb az erd szeleit, bokrosait es a legel kzelsegeit lakja. A legelkn Iaradhatatlan
kutatoja az ott elterl, hullott lepenyeknek, a melyekbl a nyzsg bogarsagot s annak alczait kitapogatja,
kiszedegeti s begyebe csusztatja; de mkdik nedves, puha talajon is, a melybl kiszedegeti a hernyot, a
csimazt, a pajodot, a lotett es ivadekat; de elkapkodja a rpl legyet, az ugro szcsket is. Hangos madar,
mely graszllva vgan hallatja pu-pu-pu-pu-pu gyorsan perg hangjat, melytl neveinek nagyobb reszet mint:
babuk, budoga, huputa stb. vette.
Egyike leghasznosabb s legkesebb madarainknak, mely vdelmet rdemel.
Nlunk szerencsre mg nem ritka.

58
29. A KERESZTORR.
Egyb neve: keresztorru madar, keresztcsr.
(Loxia curvirostra L.)
KROS.
29. A KERESZTORR.
Leirs. A verebnel nagyobb, ersebb. A ven him hataIele vrs, a Iarcsik eg szin; hasaIele vrs; szarnya,
farka stt olajbarna; a toj htafele szrke, farcskja zldes srga, htaalja zldesbe hajlo. Feje buksi, csre
Iels kavaja leIele, also kavaja IlIele grbl, oldalt kihajlo, eleshegy; a csr vegei majd jobbrol, majd balrol
keresztezdk s ez a keresztezdes teszi ennek a madarnak egeszen klnallo sajatos jelentseget. A
keresztcsr vagy orr madr fszekalja 3-5 tojas, mely szennyes, zldesIeher alapon halavanyan szepls. A
fszek finom anyagbl roppant magasan pl, mg pedig kizrlag fenyveken s jl van eldugva; kszl pedig
tlszakn, gy hogy a klts java sokszor vizkeresztre esik. Ezrt vastag s jl kiprnzott a fszek s az
anyamadr szorgosan klt, hogy a meleget tarthassa.
lete mdja. A keresztorru madar allando is, koborlo is, mert tartozkodasa, illetleg vandorlasa szorosan
egybeIgg a Ienytoboz vagyis Ienymag termesevel, mely majdnem kizrlagos tpllkja; de rmegyen a
bkk, a javor, az egerIa, st meg a szamarkenyer magvara is; de szedi a hernyosagot is. Csre kitn morzsolo,
kihmoz szerszm; de azrt roppantl pazarolja a magot s a melyik nem nyilik egy morzsantsra, azt elejti.
Nemcsak csrk Iormajaval, hanem annalIogva is emlekeztetnek a delszaki publikan - kznsgesen papagj -
madrra, hogy gyesen ksznak grl-agra es e vegett nemcsak labukat, hanem csrket is hasznaljak, eppen
mint a papagjok. Klnben eleven, st nyugtalan madarak, melyeknek van notajuk is, a melyet az reg nemet
madartudos, Bechstein uram, igy szedett betre:
Hi-czeri-czeri-dng-dng-dng-hiszt-hiszt
Hedi-gip-gip-gip-gip-dhioja, dhioja
Gaga-gaga stb.
Ebbl a Csernel Istvan uram becsletes magyar fle csak annyit hallott, hogy ntjuk:
Gip-hip-gip; hivogatsuk: zok-zok.
Nlunk a Felfld fenyveseiben mg elg akad.

59
30. A SVLT.
Egyb neve: gimpli, pirok, svty, gyp.
(Pyrrhula pyrrhula G.)
KROS.
30. A SVLT.
Leirs. Pacsirta nagysagu. Fejeteteje, csretve krskrl, szarnya es Iarka Ienyes Iekete; dolmanya szep
hamuszrke; Iarcsikja es Iarkalja hoIeher, melle es hasa gynyr hajnalpiros; a tojonak hasaIele is hamvas.
Csre kurta de nagyon vastag, csucsan kamposan hajlo. Feszekalja t tojs, mely zldeskk alapon biboros s
szrke szeplkkel tarkalo. Feszke a hegyseg Ienyves reszeben all, ugy t-hat mter magassgban. Burkolata
vekony agacskakbol, belese szrbl keszl.
lete mdja. A svlt nalunk nyaron at hegyi madar, kes szkor pedig levonul az aljakba, a mikor a messze
ejszak nalanal ersebb test, hozzank telelesre levonulo svltkkel talalkozik es velk egytt barangolja az
erdt, ligetet es a kertet, meg a hazak kzvetlen kzeleben is. Mikor a Iakat hoIeher, a teli Nap hideg
sugaraiban csillogo zuzmara lepi el s ez a remek szinezet madar a vekony agon megtelepedik, a legszebb es
legkedvesebb tli kpet ltjuk s mg ezt is megszpti mln hangz hivogatsa, a szkelysg szerint
svltese, a melytl szekely neve is ered. Ez a hang olyan, mint a somogyi hossz furulya legszebb
kzphangja. Fogsgba ejtve klorszgokon ntra tantjk, a melyben mesterr vlik s ekkor tven koronig
is megadjk az rt. Knnyen rajtaveszt, mert nem vatos, innen van az, hogy az egygy, knnyen hiv
embert a gimpli nvvel tisztelik meg.
Az aljakban nvenyev madar, mely nekiesik iIju hajtasnak, rgynek, mindenIele bogyo magjanak, mint a
knyabangitnak, az ostormnynek stb.; de mr dudvkra r nem jr. Kemny teleken, mikor megszorul,
nagyon rjr a gymlcsfk rgyeire s ekkor krt is okoz.
Tlen t nem ritka.

60
31. A MEGGYVG.
Egyb neve: vasorr, kosorr verb, magnyit, vasorr pinty,
cseresznyemagtr, meggymagtr.
(Coccothraustes coccothraustes L.)
31. A MEGGYVG.
Leirs. A verebnel nagyobb, vaskosabb, buksiIej, kurtaIarku es igen hatalmas csr madar. Fejebubja es poIai
Iahejszinek, tarkoja szrkes, dolmanya gesztenyebarna. Torkan, a csretven es a szemen at Iekete Iolt.
Szrnyn fehr folt. Farka kzpen fehres, szlein sttebb; hasafele szrks ibolysan futtatva. A szrny
kzeps evedz tollai a vegkn el- s kimetszettek, nmileg hullmosan hajlk s gy nznek ki, mintha
olloval nyirtak volna. Csre rendkivl ers, tven nagyon vastag, de hegybe kiIuto. Feszekalja ngy-hat tojs,
szin szerint halavany zld Ildn ritkasan szepls. A Ieszek jol van megepitve s embermagassagtol kilencz
meter magassagig talalhato gymlcsIakon es ritkas erdk sudarain is.
lete mdja. Nem igazi vndormadr, mert csak kemny telek idejen huzodik melegebb tajakra. Oszkor
azonban leszall az elhegysegbl az aljakba es be meg az emberi hajlek kzelebe is, a mikor aztan nagyon
nyughatatlan eletet Iolytat. Ovatos, vadmadar letere mindentl megriad es szkik, rpteben elesen sivito z-z-
z hangot hallatva. Mar csrenek Ieltn hatalmas volta is elarulja, hogy taplalekanak szerzese nagy ervel jar
es ez ugy is van, mert legkedvesebb eledele a legkvesebb cseresznyemag, ugy a meggye is, a melytl a madar
neve ered.
Rendesen kis csapatokban jr s j prdra akadva, nagyon csendesen viselkedik, gy hogy csak a kemny
magvak Ieltresevel jaro csattanasok hallhatok; csre egyenesen ilyenekre van alkotva. Az also kava
melyedesebe beleIekszik a mag, a Iels kava bordazott, a magvak rlesere kivaloan alkalmas. Oly cseresznye-
vagy meggymagot, a melyet az ember testslya csak a csizmasarokkal br felroppintani, ez a madr csak gy
kihvelyezi. Tavasz fel, mikor magvakban megszorl, rgyeket csipdes s ekkor kros.
Egeszben gyeren elIordulo madar.

61
32. A HZI VERB.
Egyb neve: pirip, csuli, csuri, bazsar.
(Passer domesticus L.)
KROS.
32. A VERB.
Leirs. A nagysagat hasonlitgatni nem kell, mert ugy is mindeg szemnk eltt van; de mar a szinerl el lehet
mondani, hogy fejeteteje gesztenyeszn psztk kztt szrke, begye fekete - ez a hm; a tojnak begye fehres,
Iejetetejen a szem Iltt Ieheres savoly. Csre ers, kupalaku, hegyes. Az egesz madar erteljes. Feszekalja t-
hat tojasbol all, mely Ieher alapon stetesen es sren szepls. A Ieszek szalmabol, szenabol, szszbl,
szrkbl es tollakbol nagy koczosan van takolva, de bell puha es meleg. Evenkent ketszer, neha haromszor
is klt.
lete mdja. A madarak kztt, vros s falu utczjn az, a mi a suszterinas: vidm, szemtelen, tolakod,
czivakod, mindg mozg s mindenben kajtrkod szrnyas; csak ugrlni tud. Az emberlakta helyet alig
kpzelhetjk nlkle. Ott van az utczn, hol lovak nyomban turkl; a zldsgpiaczon, a hol kilesi a
kofaasszony szundiklst s nagy merszen kilopkodja a kosrbl a nekivalt. Mikor a gabonnak tejes a
szeme, raveti magat a mezre s nemcsak a maga, de csimazai gyomrat is avval tltgeti; mikor a gabona meg
van erve, seregbe verdik, raveti magat es beleront, mert tbbet ver ki a kalaszbol, mint a mennyivel
jllakhatnk. Remegy a cseresznyre, az eperre, mindenfle magra, kzbe elcsipdesi a zsenge rgyet, a zsenge
hajtsnak a hegyt; satbbi.
Hiszen szent igaz, hogy cserebogaras esztendben ezt is Iogyasztja es rajar a repczebogarra is; de mihelyt
knnyebben szerezhet taplalekra bukkan, ott hagyja a krtkony rovarok irtst. Hasznossga annyi, hogy
kemeny, havas teleken nagy seregben bekalandozza a hatart es szedi a gyomok magvait; no meg az els
kotlasbol ered Iiait rovarokkal neveli Iel. De bizony nem szabad megengedni, hogy tlsgosan felszaporodjk,
mert erzekenyen karos. Nepszersege es tulajdonsagai sok peldabeszedet teremtettek, ilyet:
Verb van a svege alatt.
Szemtelen, mint a verb.
A verebek is rla csiripelnek.
Nem fel a vereb a kbl faragott botos embertol, stb.

62
33. A PINTYKE.
Egyb neve: pinty, arva pinty, siro pinty, csicsimepinty, borpintyke.
(Fringilla coelebs L.)
HASZNOS
33. A PINTYKE.
Leirs. Verb nagysg, erdei s kerti nagyon kedves madr; az reg hm szrnyn egy szles fehr s egy
keskenyebb sargas, keresztberovott paszta; Iarkan a ket szels kormanytoll nagy, Ieher ekalaku Iolttal;
Ielrpleskor ezektl tarkanak tetszik a madarka. Egyebkent Iejeteteje es tarkoja kekesszrke, homloka Iekete;
a pofk s a hasafele szpen barnavrs; szrnya fekete, gy farka is a fehr foltokon kvl. A toj s a fiak
egyszerbbek; de hasonlitanak a himhez. Feszket jo magas agakon, neha egeszen szabadonallva rakja, meg
pedig nagy mveszettel a legIinomabb zuzmokbol, mohotkabol, Iinom gykerrostokbol, gyapjubol es szrbl.
Fszekalja t-hat tojas, mely halavany Ildn stetesen pettyegetett, neha Iinoman irasos; ritkan egyszin.
lete mdja. A pintyke hasznos madar is, hozza meg a kert, az erd ekessege, nemcsak szep szinevel es
tarkasgval, jmborsgval s lpegetsvel, hanem klnsen hangjval, mely gy szl, mint valami ezst
csengetty; ezenkivl hivogatasa ugy hangzik, mint a neve: pinty-pinty. Egsz szaportsi vagy fiastsi
idejn t buzgn szedi a legkrtkonyabb rovarokat, klnsen a rgyeket bnt apr s nagyon kros
hernyocskakat, piczi bogarakat. Magvak eresekor ezekkel is taplalkozik s majdnem kizarolag a Ildrl
szedegeti azokat. Igaz, hogy vetemnyesekben, ha odaszokik s csapatosan jr krt is okozhat, de a haszon
mgis csak nagyobb.
Kemny tlen sok nyomorg madrtrssal, srmnyokkal, zsezskkel, pipiskkkel, verebekkel seregbe vagy
laza kompaniaba verdik, bejn Ialvakba, de meg varosokba is es ott is keresgeli szemeten, hulladekon uton-
utIelen szks eledelet. Regente, de meg ma is, klorszagban mint enekl nagy becsben allott es enekenek
vltozatai szerint neveztk el. A j pintynek tehn is volt az ra.
Szolasmod gyes lanyrol, meg Iiurol, rendben lev dologrol:
Olyan mint a pinty!
Nlunk mg nem ritka.

63
34. A SRMNY.
Egyb neve: srmn, srmnk, srmly, srmnty stb.
(Emberiza citrinella L.)
HASZNOS.
34. A SRMNY.
Leirs. Verb nagysg, de hosszabb, sztvrebb madr. Az reg hm begye, hasa s fejeteteje aranysrga, a
mit a rgiek srarany sznnek mondottak, innen a neve. Dolmanya rozsdaszin, de zldesbe jatszo, ersen
vonott, stt szrfoltokkal tarklva; szrnya, farka fekets, rozsdsan szegett. A tojka s a fiak sokkal
szerenyebb, Iakobb szinezetek. A csr sajatsagos alkotasu. Also kavaja szkitett, a Iels kava padlasn egy
btyk s az egsz magvak kimorzsolsra alkalmatos. Alacsonyan, bokrokban fszkel elg jl rakott
fszekben. Fszekalja t tojs, mely vilgos fldn stten, irsosan van tarklva.
lete mdja. gyes, eleven madr, mely azonban mindig bizalmas; kertek, bokrosok es erdszelek lakoja es
legklnb tulajdonsaga az, hogy szereti a nem Iajbeli madarak tarsasagat, nevezetesen a Ienyrigoet, a
melylyel szorosan egytt tart. Tpllka fiasits idejn s addig, a mig a magvak nem rnek, jobbadn
rovarokbl ll s szereti a sima hernyknak oly fajtit is, a melyek ms madrnak nem izlenek. Ezen tl szereti
a magvakat, de sokkal inkabb a liszteseket mint az olajosokat. Nagy kedvvel tagja a telszak idejen egybeverd
szrnyas munkscsoportoknak, a melyekkel a hatrt barangolja s ugyancsak szedi, irtja a hbl kill krk,
gyomok magvait. Tehat kettsen is hasznal a gazdanak.
Kemeny teleken a tbbi szarnyas vendeggel bevetdik a helysegekbe is; hetivasarok utan pintykekkel,
bubospacsirtkkal s verebekkel vetekedve szedi a hulladkbl a mg csak flig emsztett zab s egyb
maradvnyokat; ilyenkor igen bizodalmas. Replse ives, mert a mig szrnyait verdesi,
ekkor emelkedik, majd testhez huzza s ekkor slyed. Szavaval nagyon is kedvesen elenkiti a tavaszi tajat. Azt
mondja ghegyre lve: cze-cze-cze-cze-cze-cze-cziiiii!
Nalunk meg bven Iordul el.

64
35. A PIPISKE.
Egyb neve: bubos pityer, kontyos madr, butyks kat, pisitnek, kontyos pacsirta.
(Alauda cristata L.)
HASZNOS.
35. A PIPISKE.
Leirs. Ht mondjuk, hogy ersebb a verebnel, a Iejen pedig hegyesen agaskodo bobitaja van. Ezentul pedig ez
a jmbor becsletes, a szegnysghez ragaszkod madr szne szerint olyan, mint a rg. Mg a bbitja is
olyan, mint a rgn csucsosod kis rg. s a mikor a sznts kzel esik az orszgthoz, a melyen a pipisknek
mindig van keresni valja, az ember elmegyen a gyalogton, resik a szeme a sznts rgeire is, de a mikor
ppen arra fordlna gondolatja, hogy bizony let nlkl val a tj, ht megmozdul a rgkn valami, az ember
odatekint s ime! a sznts rgn ott l a pipiske! Bevrja az embert pr lpsnyire, ekkor egyet csikorog s tz
lepesre tovabb szall! Feszekalja rendesen t tojas, vilagos alapon stetebben es annyira szepls, hogy az
alapszn alig ltszik ki; fszke pedig bizony csak tkolt s ott tallhat a fldn gyepesekben, tszli
lhersekben.
lete mdja. El lehet mondani a pipiskerl, hogy uton-tflen belbotlik az ember. Mindig az ember
krnyezethez tartja magt, leginkbb pedig a kunyhk, a faluvg, az tmellke tanyja neki. Fra nem szll,
de megpihen a hzak, vagyis viskk fedeln; szval, megfelel Tompa Mihly felfogsnak, ki is a pipiskt mint
a szegeny ember haza tajanak hseges madarat enekelte meg.
Hogy mit eszik s mit csinl?
Ht a fiait mindenfle bogrsggal tmi s neveli fel; aztn a krlmnyekhez kpest leszll mindenfle
magvakig; ha pedig a tel nagyon is vicsorgatja a Iogat, jarja az orszagut hulladekait, bele vegyl mas szegeny
madarak gylekezetbe s ott keresi falatjait vros, falu szemtdombjn, tjn, piaczn.
A np pldabeszde nem igen karolta fel; de azrt valamiket mondtam a knyv elejn; ezentl knyes kis
lnyrl mgis azt mondja:
Ugy begyeskedik, mint a pipiske!
Hasznos madr, nem ritka s megrdemli a vdelmet.

65
36. A PITYER.
Egyb neve nem igen van.
(Anthus trivialis L.)
HASZNOS.
36. A PITYER.
Leirs. Nagysg szerint olyan, mint a barzdabilleget, de Iarka kurtabb. Egeszbenveve szine szerint hasonlit a
pacsirtahoz, de kevesbbe Ioltos. Dolmanya olajzldes, melle sargas. Az sszetett szarny csucsat a harom els
evedztoll alkotja; a negyedik evedztoll nagyon kurtitott. A lab hatulso ujjanak karma hossz,
sarkantyuIorma; de azert megis kurtabb az ujjnal. Csre Iinom arszer. Igen szerenyke es jambor madar, mely
vesen rpl. Fszkt gyesen s gy pti, hogy bajos megtallni; szorosan a fldre
zsombikok tvebe, odvasan IlIekv kvek ala, gyepbe s hasonl helyekre rakja s nagyon finom
anyagokbl, nyilt cssze alakra pti. Fszekalja rendesen t tojs, mely nagyon vltoz, homlyosan kkes,
barnas, neha Ieheres alapon stetebben szepls.
lete mdja. Szereti az erdt, de csak a ritkast, kivlt az elhanyagoltat, a hol tisztsok, bokrosok vltakoznak,
fldjk pedig mohs; vonuls idejn azonban szeret kposzts fldeken s ugarokon megpihenni; szereti a
fkat is; de mgis leginkbb a fldn tartzkodik. Ez a jmbor madr egyltalban nem magev, de annal
buzgobban keresi a rovaroknak es alczaiknak minden elerhet Iajat. Hangja kellemes, a szabadban hallatja a
czia-czia-czia-fle neket, hivogatsa inkbb szib-szib-szib-hangzs. Felttlenl hasznos.
Nalunk leggyakoribb Ieszkel pityermadar, holott vannak fajrokonai, a melyek csak vonulskor rintik haznk
vidkeit; megrkeznek, megpihennek, hogy aztn tovaszlljanak.
Az itt leirt erdei pityeren kivl klt minlunk a havasi pityer, mely nyron a havasra vonul, tlire pedig a
vlgyben keresi a ved enyhelyet; klt a parlagi pityer, mely az elbbieknel valamivel nagyobb, csre pedig
hosszabb s szereti a parlagokat, hol igazi gyalogmadr; aztn jn a rti pityer, a mely csak tvonul ppen
ugy, mint a rozsdastorku pityer is; mind a kett messze jszakon fszkel, tlen pedig messzi dlre vonul, hogy
meleget s eledelt talljon.

66
37. A BARZDABILLEGET.
Egyb neve: barazdacsa, brazdabilleget, borozdabilleget, leanykamadar, lipinkamadar.
(Motacilla alba L.)
HASZNOS.
37. A BARZDABILLEGET.
Leirs. A pacsirtnl kisebb, karcsbb, hosszabb fark s nagyon kedves madrka. Hrom a szne: fekete, fehr
s hamvasszrke. Fejebbja s tarkja, meg a torka szp fekete, homloka, pofja s hasa fehr, dolmnya
hamvas; szarnya, Iarka Ieketes, az elbbin a tollak Ieheres szegessel; a Iarok ket szels tolla nagyreszt Ieher.
Farcsikja stetszrke, Iarokalja Ieher. Csre Iinoman arszer, Ieketes; karcsu laba is ilyen szin. Feszket
vizmellekre szereti rakni, nagyon klnbz elhelyezessel: kis odvakba, kvek kz; hasadkokba, gykerek
ala, Iarakasokba. Feszekalja t, neha nyolcz tojas, mely Ieheres alapon Iinoman stetesen szepls; a szeplk a
tojas vastagabb vegen neha koszoruba srsdnek. Nemely videken a kakuk ennek a kis madarnak a Ieszket
szereti megnyomortani.
lete mdja. Nagyon eleven, gyes s mindg mozg madrka, mely igen szpen lpeget, szaladgl s hogy
gyors mozgsban biztos is legyen, erre val a hossz farka, a melylyel gy billeget, mint a ktltnczos
hossz rdjval. Vizek lengjben, szlein gyesen lepeget at krl-kre es meg gyesebben szedegeti a
nyugvo, kapkodja a Ielrppen rovarsagot. Fenyereken, kerit Ialakon ehhez kepest iramodik, neha
Ielrppenve, mintha cziganykereket hanyna a repl preda utan; de Iarkaval mindig ugy billen, hogy talpra
kerl. A barazdabilleget hasznos madar, mely kizarolagosan rovarokkal el. ElIogja a kis bogarakat, a
szunyogot, az apro szitaktIelet es minden alczajat; de ott, a hol vizek tajan nagy legelk vannak, nagy baratja
mindenIele legel joszagnak is, a mely krl, de neha rajta is ugyancsak szedegeti a sok legyet es mindazt, a
mi a szegeny allatnak terhere van. Vannak Iajrokonai is: a havasi billeget, melynek hasaIele kensarga,
dolmanya olajoszld, es a reti billeget, nehol sargyoka a neve, mely kevsbb billeget, eleven srga has s
mindeg a joszag krl szolgal. Valamennyi vonulo es meg bven van nalunk.

67
38. A SZNCZINKE.
Egyb neve: kncsicsmadr, kncsics, tkczinege, szegczinege, szegczin,
tkrs czin, szenes czin, czincze is.
(Parus major L.)
HASZNOS.
38. A SZNCZINKE.
Leirs. Verb nagysg nagyon eleven madr. Fejebbja, tarkja, torka fekete s a fehr poft szlesen
kantarozza, a kantartol a has kzepen is vegig szeles Iekete szgyell paszta. Dolmanya eleven zldes,
farcskja, farka s szarnya szilvakek; a szarnyon Ieheres rovott csik. Hasa a szgyell pasztatol ketoldalt szep
elevenen sarga. Csre rvid, ers, buzaszem alaku, barnas szin; ers laba kekes. Feszket nagyon Iinoman es
leginkabb oly odvakba rakja, a melyek szk bejaroval birnak, nha elhagyott mhes res kpjbe is.
Feszekalja nyolcz, tizenket, nagyneha tizent is; a Iormas tojaskak tisztaIeher alapon szep rozsdaszin sr
szeplzessel.
lete mdja. Hasznossgban s elevensgben ez a czinegk vezre. Nyugtalan, dolgos, hangos s mindig
jokedv; hajnaltol napestig Iolyton munkalkodo. Megragad az agacska legvegen, Iejjel leIele es vizsgalja a
koronargyet, vajjon nem rontja-e valami gonosz ny vagy bogar? Megtapad meg a Ialon is, csak egy kicsit
ripaesos legyen; bvja az odvakat, zugokat, a hova csak fr s mindentt ldzi a rovarsgot; hozz mintha
sohasem tudna jollakni, Iolyton keres es Iolyton eszik. Nem sokat trdik az emberrel, batran bejn az eresz
ala, neha raszall meg a verczere is; az ablakdeszkara kerlve benez a szobba. Ez a btorsga, mely egy
kicsikt szemtelen, knnyen dnti veszedelembe, no meg hatrtalan kivncsisga is.
Egy kis faggycska miatt azonnal rajtaveszt a bodzakalitkn, vagy a fogsan fellltott tkn. De ugyanennek a
tulajdonsgnak kszni nagy nepszerseget is. Az szavat erti a magyarsag leginkabb. O hirdeti a szlnyitast
Borsodban, mondvn tavaszkor:
Nyitni kk, nyitni kk, nyitni kk!
Toroczkon pedig azt kialtja a rest leanynak, ki nem sztt es nem Iont a telen ugy, hogy tavaszra kirongyosodik:
Kncsics, kncsics, kncsics!
Minden vedelmet erdeml szep es jo madarka.

68
39. A BBOS CZINKE.
Egyb neve: bbs, bbits s kontyos czinege.
(Parus cristatus L.)
HASZNOS.
39. A BBOS- S 40. A FENYVES CZINKE.
Leirs. Sokkal kisebb a szenczinegenel. Hegyes, pipiskeszer kontya azonban legott Ilismerhetve teszi. A
konty fekete, fehren szegett tollakkal. Pofja fehr; torka s a fl tja fekete gy, hogy a fej kantrosan van
szegve. Szrnya s farka szrksbarna, fehresen szegett tollakkal; hasafele szennyesfehr, az oldalakban
rozsdsos. Fszkt ez is leginkbb faodvakba s venkint ktszer is, finoman rakja. Fszekalja nyolcz, nha tz
Ieher tojas rozsdasszin szeplzettel.
lete mdja. Hogy megismerkedjnk vele, magasra kell hagnunk, oda, a hol mar csak a IenyIa bir megelni.
Ennek a szintajnak a bubos czinege a hasznos madara, mert Iaradhatatlan buzgosaggal buvja a legsrbb
fenyvek grengetegt, kiszedegetve a rovarsg minden gonosz fajtjt. Fenyveseink lakja s nem ritka.
40. A FENYVES CZINKE.
Egyb neve nincs.
(Parus ater L.)
Leirs. Akkora, mint a bbos czinege. Pofja, tarkjn egy nagy folt fehr, a fej egyb rsze fekete, gy hogy ez
a szn szles kantrt alkot, mely a sznczinege kantrjra emlkeztet. Hasafele szennyesfehr. Dolmnya hamvas
kekeszlden lehelve. A szarny, a Iark stet szrke; a szarny ketts, Ieheres rovott savolylyal. Feszket kzel a
Ildhz IenyIak odvaba elallo kereg mge, neha Ildlyukakba rakja, leginkabb zld mohabol, cseszejet
szrkkel beleli jo melegre. Feszekalja hat, de neha tiz tojas is, mely Ienyl Ieher alapon Iinoman rozsdasan
szepls.
lete mdja. Ez az eleven, kedves es gyes joszag is a Ienyvesek madara, hol is a legsrbb agakat buvja, hogy
kiszedhesse mindazt a rovarsgot, a mely a fenyvek letnek rthat. Van m olyan is, de mennyi! A nmetek
ujabban lltottk, hogy ez a jmbor madr a rgyekben tenne krt, a mi azonban a mi tapasztalsunk szerint nem
ll s ha itt-ott le is cspne egy-ket rgyet, szksegbl tenne; es mi az az ven t tett nagy haszonhoz kpest?
Mg elg akad.

69
41. A KIRLYKA.
Egyb neve nem igen van.
(Regulus regulus L.)
HASZNOS.
41. A KIRLYKA S A 42. A KK CZINKE.
Leirs. Meg az krszemnel is kisebb test, de bolyhosabb tollu kis madrka. Fejebbjn egy nyelvalak
tzesen sarga, saIranyos Iolttal, mely Ieketen van szegve. Egesz kntse nagyon egyszer zldesszrke,
hasaIelen vilagosabb. A szarnyak tolla szereny, vilagosabb szegessel. Csrcskeje stet es arIorma, labai
feketsek. Fszkt, mely remekl van rakva, fenyveken pti, hol nagyon nehezen tallhat. Fszekalja hat,
neha tizenegy tojas, akkora, mint egy reg borsoszem; vrhenyeges Ildn stetebb szeplkkel.
lete mdja. rksen mozgo, Iaradhatatlanul bujkalo, keres es nagyon hasznos madrka, mely rovarokkal,
tojasukkal es alczaikkal el, leginkabb a Ienyvesek re es kertesze. Sokszor a czinegekkel egy rajban dolgozik,
jn-megy s hallatja szit-szit-szit hivogat szavt. Nem ritka s aranynl is hasznosabb kis jszg.
42. A KK CZINKE.
Egyb neve: molnrczinege.
(Parus coeruleus L.)
Leirs. Fejebbja eleven kk, homloka, pofja fehr; szemn t a tarkfel hzdva sttes vons; a fehr pofa
htl s all feketsen szeglyezve; hasa s farcskja knsrga, inkbb czitromos; farka s szrnya, mint a
szilva hamva kek; a szarnyon egy rovott, Ieheres pasztacska. Csre olyan, mint egy szorult buzaszem, laba
kekes. Feszke szk nyilasu Iaodvakba van rakva, Iinom anyagbol es nagypuhan. Feszekalja pedig hettl-tizig
vltakozik. Tojsa a sznczineghez hasonlt, de sokkal kisebb.
lete mdja. Legkesebb s leghasznosabb madaraink kzl val, mely, mint czinegetrsai is, fradhatatlan
munkasa az erdnek, a kertnek, gymlcssnek s a rovarok pusztitasaval kiszamithatatlan hasznot okoz.
Millikra rg az egy-kt czinegecsald ltal elpuszttott kros bogrsg szma s meg van szmllva, hogy egy
procska 17 ra alatt ngyszzhetventszr trt vissza fiaihoz eledellel.
Igazi kincs, melyet meg kell becslni. Nem ritka.


70
43. AZ SZAP.
Egyb neve: dorongos szapo, Iarkos czinke, hosszuIarku czinke,
dorongfark czinke, rudas czinke.
(Aegithalus caudatus L.)
HASZNOS.
43. AZ SZAP.
Leirs. krszemnyi, de igen hosszuIarku, piczinke csr, ezert kerekIej madarka; Ieje Ieher, nagyon
emlkeztet a galambsz apora, innen es hosszu, latszolag ekalakra vegzd Iarka utan van az szapo es rudas
stb. neve. Htnak eleje fekets, dolmnya halavny vrses; szrnya fekets, fehr vllfolttal; farka fekets,
harom szels tolla nagyreszt Ieher es lepcszetes; a ket kzeps rvidebb a mellette allonal; hasaIele
rozsaszines. Fekete csrcskeje nagyon picziny, labai Ieketesek. Feszkerl es Ieszekaljarol a kvetkez oldalon
lesz sz.
lete mdja. Igazi czinege, mely sohasem pihen s pitymalattl alkonyatig izeg-mozog, bujkl, keres; hozz a
hajlkony gakon oly gyakorlatokat vgez, a melyekhez kpest a leggyesebb vsri ktltnczos is valsgos
lommadr. Nincs kedvesebb s tansgosabb ltomny, mint az a trsasg, a melyben a rudas- vagy szapo
tbbedmagval is a nagymester. Egybeverdnek k, a szenczinkek, Ienyves es kek czinkek, vagy egy Iakusz es
egy-egy tarka harkaly meg egy csuszka, mint valami mesterember csapat es ekkor sorban pasztazzak az erdt,
kiki a maga gyessegehez, de teste, csre alkotasahoz kepest is: vegig kutatjak a Iat a trzs kergetl a
legvekonyabb agacska csucsaig, a melyen azutan mindeg az szapo a mester; azert is, mert knny a teste, igy
a legvkonyabb g is csak hajlik s nem trik alatta, de azrt is, mert hossz farkval gy dolgozhat; mint csak
a kteltanczos a rudjaval. Vegig keresik ezek aztan az erdt es kes szszel rendesen bizonyos oraban ternek
vissza ugyanarra a helyre, de mindg ms-ms rszeken keresglve.
Az szapo is mer karos bogarsaggal el, es a hol Ieszket rakja es pasztaz, kincset er hasznot hajt kertnek es
erdnek.
Meg nem ritka, nagyon megbecslend.

71
44. AZ SZAP FSZKE.

44. AZ SZAP FSZKE.
Nemcsak a mi gtjunk alatt, hanem messze dlszakon is, a hol a termszet mintha csodkat teremtene; a hol a
kis kolibri madar, mely akkora test, mint egy gyermekujjnak egy ize, megragyog a napIenyben, mint a
gyemant es a rubint es oly Ieszket rak, mint a jercze szztojasanak a Iele; mondom, nem csak itt nalunk, hanem
azon a csodas tajon is szamot teszen a kis szapo fszke, mely a legszebb, legkedvesebb, legmestersgesebb s
legmelegebb madarotthonok kze tartozik. Neha gmblysen rakja agak honaljaba, melyek ugy Iogjak, mint
az emberi kz ujjai; de olyan is akad, mely valami fatnkre szabadon s gy oda van lltva, mint valami
picziny mehkp, a melyhez ekkor hasonlit is. Szepen be van boltozva; oldalt oly ki- s bejr lyuka van, mint
valami reg poszmhnek val s az egsz alkotmny a legfinomabb szraz mohbl, zuzmbl, nyrfa s ms
nvnyek gyapjbl van flptve, oly tmtten s mgis puhn rakva, hogy nincs kalapos, a ki utna
csinlhatn. Ebbe a puha s meleg otthonba rakja le az a piczisg a fszekaljt, mely kilencz, nha tizenkt
aproka tojasbol valo; ezek Ieherek, a vastagabb vegen Iinom rozsdaszin szeplcskekkel. Ezt a Ieszekaljat a kis
par Ielvaltva 14 nap alatt klti ki es ekkor kezddik a nagy munka: azt a tizenket porontyocskat Iinom eledellel
kell ellatni. Hiszen igaz, hogy nagy a Iecske buzgosaga; de mikor az szapoeke meg sokkalta nagyobb! A
fecske rpteben es csak szajat tatva kapdossa el a predat; a kis szapok agacskarol, rgy mgl, Igggetve es
himbalva nagy munkaval keresik a piczi Ialatokat. Es az mar igaz, hogy k van annak az embernek a szive
helyn, a ki nem br gynyrkdni a kis madrcsald szeretetn, a mint az a tizenkt, aprka madrfi lenge
agon szorosan sszel es a kicsike szlk, sohasem lankadva, Iolyton hivogatva Ielvaltva jnnek-mennek; szp
sorjban rendre adogatjk fiaiknak az eledelt.
Embernek plda; de ints is!


72
45. A SEREGLY.
Egyb neve: serege, seregje, seregny, seregil, sereg.
(Sturnus vulgaris L.)
HASZNOS.
45. A SEREGLY.
Leirs. Rig nagysg. Fekete, szivrvnyos zomnczczal s fehres, csppentett pettyekkel. A fej arnylag
kicsiny, lapos homlok; szeme kzel all a csr tvehez. Ravaszkas kep madar. Tollazata keskeny es
hegybeIuto. Csre sargas. A tojo Iakobb, a Iiak meg Iakobbak. Laba ers, karmai elesek. Feszke Iak odvaiban,
klnsen tlgyIa kerekerdkben all, kivalt ha kzel esik a legelk terlete es a vizmellk ndasokkal.
Melegebb tajakon nyaron at ketszer is klt. Feszekalja, az els, t vagy het, a masodik negy vagy t tojas,
melyek halavanyan galiczszinek.
lete mdja. Nagyon eleven, mondhatni vg madr, mely folytonosan izeg-mozog, keresgl s csacsog.
Nagyon szereti a tarsas eletet s a mi legelterleteinken, kerekerdk es nadasok kzeleben sokszor oly
tmegesen sereglik, hogy Ielszallaskor es kavargaskor nagy arnyekIoltot vet a Ildre, akarcsak a nagy Ielh.
Kivaloan szereti a legelt, ezen a gulyt, mnest s a nyjat, meg a kondt. Mindig gy intzi a keresglst,
hogy a legel joszag arnyeka raessek; a turkalo sertesek kztt a sargyokaval egytt az orr kzelebe Ierkzik,
hogy a kiturt Ildbl a sok kukaczot kiszedhesse. De raszall a joszagra is s buzgn felcserkedik ott, a hol
nyves vagy pondros. Az allat tudja, hogy a madar javat akarja es meg sem moczczan. Csrevel, mely olyan,
mint a Ielcser csipcskeje, kiIeszegeti a pondros kelest es kiszedi a nyvet.
Igaz, hogy alkalomadtn beveszi magat a cseresznyeIara, a szederre, no meg a szlre es ha Ielhnyi, bizony
erzekeny kart is okozhat. De hat ilyenkor kereplvel, vaklvessel s a mivel lehet, riasztani kell. Evi munkaja
mgis csak ezerszer tbb haszonnal jr, mint a mennyi krt okozhat.
Fogsgban nagyon tanulkony, szelid s kedves madr; eltanulja a ntt, mg a szt is. Gazdjhoz
ragaszkodik. Alkonyatkor szereti a ndast megszllani s ilyenkor oly zsinatolst visz vgbe, hogy a malom
zugjra emlkeztet.
A mig a magyar fldet gulya, mnes, nyj legelve jrja, vdeni kell a sereglyt.


73
46. A FEKETE RIG.
Egyb neve: rzorr rig - a hmje.
(Turdus merula L.)
46. A FEKETE RIG.
Leirs. A himje tiszta Iekete; szeme Iinom aranysarga szegessel; csre aranysarga; laba Ieketes. A tojo
barnaIekete, alla Ieheres, melle szennyes, homalyos Ioltokkal; csre barna, laba is ily szin. A him a szep
feketesget csak harmadik letvben kapja meg. Fszket bokrok es Iak srsegebe es jol elrejtve rakja,
legIkeppen mohabol, Iinom agacskakbol, zuzmokbol, bell pedig Ilddel elegyes mohaval kitapasztja, aztan
szrkkel kibeleli. A Ieszek ers epitmeny. Feszekalja negy, ritkan hat tojas, mely halavanyan zldes, halavny
rozsdas es ibolyas szeplzettel,
lete mdja. Nagyon eleven, kedves madar, az erdszelek bokrainak es a tisztasoknak igazi ekessege, mely
alkonyat bekszntese eltt mas rigoIelekkel kiszall a tisztasra es ugralva, tippegetve, lepkedve es szedegetve
gynyrkdteti az ember szemt. Buzgn szedi a fldigilisztt s minden krtkony bogrsgot. Aztn felkap
bokor tetejre, fk kill gaira s messze hallhat, tiszta hangon hallatja nekt, mely andaltan hat az
emberre. Oszkor bogyokra is rajar, nha a gymlcsre is, de vatos madr ltre, knnyen elzavarhat. Szval,
hasznos madr s a tj kessge tollval, szavval.
Ezt a Iajt szedik ki leginkabb Ieszkebl, Ielnevelik es a himeket jo aron adogatjak el, mert szepen tanulja meg
mg a splda utn is a dalt; de mert knnyen tanul, bizony a legszebb ntba is belrecscsent egy kis
taliganyikorgssal. m ez is kedves, mert nagyon mulattat. Messze klfldn a fekete rig vrosi madrr
nevelkedett; ott, a hol josziv emberek telen at enyhitik nyomort, rendesen adogatva neki egy kis lisztesfrget,
vagdalt hust es szaritott hangyatojast. Ilyen helyeken meg a vadszlvel beIuttatott ablak kzelebe is epiti
fszkt. Tlire el sem vndorol!
Bezzeg nlunk! Mirt is neveljk ivadkunkat gy, hogy rigt ltva khz kap!


74
47. AZ NEKL RIG.
Egyb neve: nekes rig, nyri rig, tekermnyes rig.
(Turdus musicus L.)
HASZNOS.
47. AZ NEKL RIG.
Leirs. Akkora, mint a fekete rig, htafele sttes olajbarna, hasafele a torkon s hasaljn fehres; a mellen
rozsdasrgs, szv- s cseppalak stt foltozattal: a szeme fltt vilgosod szemldkvons; szrnya bell
rozsdasargas. Csre, laba sargasbarna. Feszke igen nevezetes; kzepmagassagban es inkabb lombos Iakra epiti
vekony korokbol, Iszalakbol es agacskakbol, kzben mohaval tmritve es jol sszeszve. Ez nem volna oly
nevezetes, mert ennel jobb szvest is lehet talalni; de mar a Ieszek cseszeje, az mesterm! Mely es tagas, bell
pedig a legfinomabban ki van tapasztva s skrolva; az gy tmadt kreg ksfoknyi vastagsg, de nagyon
szilard. Keszl pedig korhadt Ianak nagyon Ielapritott murvajabol, melyet a rigo ragados nyalaval gyur es
csrevel Ieltapaszt, elsimit. A Ieszekalja t, neha hat halavany, rezgaliczszin, igen Iinom pontokkal hintett
tojs.
lete mdja. Az enekl rigo gyes es erteljes madar, mely biztosan bujja es jarja a Iak agazatait; a Ildre
kerlve, magasra tartja Iejet, csret, ekkor Iigyel es ha megpillantotta predajat, lekapja Iejet, gyorsan odaugrik
s elkapja, ha kell ki is vagdalja csrevel. Mohas talajon gyesen kiIorditgatja a mohaIoltokat, hogy az azok
alatt bujkalo bogarsaghoz es Ieregseghez hozzaIerhessen. Fogdossa a saskakat is. Kes nyaron es szelejen
ramegy az erd bogyoira is.
Ellensege sok van az enekl rigonak. Feszket leginkbb a mtysszajk fosztogatja, legujabban mg arra is
rajttek, hogy a mokus is rajar a tojasokra s bizony kiiszogatja a rigoket. Az enekl rigonak igen szep az eneke,
messzehallhato Iuvolahangokbol all es nagyon megeleveniti es meg is szepiti az erdt. Eneket a Iak legtetejerl
hallatja s ekkor csndesen l, mintha elmerlne dalban.
Mg nem ritka.

75
48. A HANTMADR.
Egyb neve: hontmadr, findzsa.
(Saxicola oenanthe L.)
HASZNOS.
48. A HANTMADR.
Leirs. Fejebbja, tarkja s hta szp hamuszrke, torka Ieheres. Szemen at, a Iltajon szelesed Iekete
pszta. Szrnya barns fekete. Hasa fehres, begyetja srgs. A fark oldals tollai tvkn fehrek, vgkn a
kzepskkel egytt - ezek vgig - Ieketek, mi a Iarkat nagyon tarkava teszi. Csre arIorma s mint a lba,
barnas. A tojo es a Iiatalok szerenyebb szinezetek. Feszket nagyon rejtegeti es krakasokba, hasadekokba
rakja, mindig azon mesterkedve, hogy valami fedje. Fszekalja t, nha ht tojs, mely rendesen egyszinen
rezgalicz szin.
lete mdja. A hantmadr nagyon gyes s ber. Megvlasztja terlett, a melyhez aztn ragaszkodik. Szereti
az ugarokat, a kves lankasokat, a turjant, semlyeket, ha van rajta magasabb kupacz; szereti a legelt es
klnsen kedveli, ha sok rajta a begyepesedett vakondturs, vagy npiesen hancsik, de hant is; innen a padr
neve hantmadar. A hantra vagy kre szallva, Iolyton szemmel tartja belathato krnyezetet s a mint
megpillantja predajat, leginkabb Iutva ott terem, bekapja s erre szarnyra kelve, mas hantra vagy kre telepedik.
Megszllja az alacsonyabb kart is; de fra, gra csak szksg esetn kap fel. Mivelhogy szereti a szabad
helyet, ott az embernek azonnal fel is tnik, mert a mint szrnya szabadjra kerl, kiterjeszti a farkt, melynek
fehr rszei szinte megvillannak s felje fordtjk a vizsgld ember szemt. Igen hasznos madr, mely csupa
rovarral el; szkor klnsen nagy pusztitoja az oly kartekony kaposztapille hernyoinak. Szerenyke eneket
nemcsak a kupaczokrol, kvekrl hallatja, hanem a szerelmi idben toronymagassagra Ilrepesve
gynyrkdteti prjt.
Mg nem ritka.

76
49. A CSALNCSCS.
Egyb neve: fekete stiglincz, csalncsattogat, czignygbics.
(Pratincola rubicola.)
HASZNOS.
49. A CSALNCSCS.
Lers. Ez az eleven kis madr, mr hogy a hmje, teljes dszben ilyen: feje a torokkal s tovbb a ht elejvel
egytt Iekete; szarnyan Ieher Iolt, Ile mgtt azonkeppen; begye rozsdasarga; Iarka egyszinen barnas. A csr
kicsiny, Iinom, arszer es a labakkal egytt vilagosodo. Feszket nagyon jol tudja elrejteni gy, hogy nehezen
tallhat: rendesen a fldszinre, kis vjsba pti gy, hogy a fiak feje a flddel egy szintjon van s
ugyszolvan belevesz a krnyezetbe. A Ieszekalja, rendesen t kekeszld, barnasan szeplztt tojasbol all.
lete mdja. Nagyon gyes es gyors mozgasu kis madar, mely alkalmas terleteken meglehetsen maganosan
l. Mindg a nvnyek cscst keresi, azokra telepedve szorgosan tekintget a fldre, de mind arra is, a mi
bogrsg s rpds, mert igen jeles kapkod, nem is ritkn mintha bakIittyet vetne a levegben, mi mindenkor
annak a jele, hogy rpteben megzavarta a rpl rovart es el is kapta.
A kis csalancsucs inkabb az elhegyseg madara, hol nagyon szereti a kves es bokros, nem egeszen kopar
lanksokat. Bokor cscsn, krfarkkr hegyben; ha van, csaln tetejben is, de mindig a legmagasabb
ponton hirtelenl megjelenik, krlnz, el-elkapdos valami rovart, aztn eltnik, mintha a fld nyelte volna el:
de kisvartatva megint csak tetz es Iolytatja mesterseget. Kzbe-kzbe mindg egyet rndit a farkn is, nha-
neha ki is terjesztgeti. Kes szszel, elvonulasa eltt kzelebb vonul az emberi lakokhoz es a svenyeken zi
rovarvadaszatat, beveszi magat a kaposztaIldekre, hol a torzsak es kiallo szalasabb dudvak kedves leshelyei
es a hol szIele igen knnyen juthat taplalekhoz. Eneke Iinom, kellemetes, de nem ers, hivogatasa mintha
vit-vit-vit csek-csek-nek szolna. Rokona, a karogebics, tarka Iarkaval klnbzik tle.
Mindeg nagyon gyeren Iordul el.

77
50. AZ KRSZEM.
Egyb neve nincsen.
(Troglodytes troglodytes L.)
HASZNOS.
50. AZ KRSZEM.
Leirs. Nem csak a magyar fldnek, hanem az egsz vilgrsznek, t. i. Eurpnak legkisebb madara, nem is
akkora mint az kr szeme; mindssze t grammot nyom. Szne szerint nem sok lerni val van rajta s
elmondhatjuk, hogy cserbarnas, szepen rovott stetebb es srn allo csikokkal; szemldktaja, torka es begye
vilagosodo. Kurta Iarkinczajanak tollai klnsen srn es szepen vannak rova. Csrcskeje egy kicsiket ives,
Iinom, thegyes; laba aranylag ers, barnas. Feszke levagott agak rakasaban, gykerek kztt, neha elhagyott
erdei kunyhk alkalmas zugaiban s tbvt alkot odvakban ll; arnylag igen nagy, tgas bebvval.
Kivlrl szaraz lombbol es agacskakbol; beljebb mohaszvedekbl, legbell roppant sok, de simara illesztett
tollbol valo. Feszekalja hat, ritkan nyolcz aproka, Ieher es Iinoman, vervrsen szeplztt tojasbol all.
lete mdja. A legkisebb, de a legelevenebb madrka is, mely bizalmban, klnsen tlen, nagyon kzel
frkzik az emberhez es szedletes surranasokkal buvja az lIa hezagait. Mindeg csak pillanatokra lathato es
ekkor mindig fellltott farkinczjval, hirtelen mrtogatsaival s eliramodsval mg a legmogorvbb embert
is valahogyan gynyrkdtetheti. A legsrbb, legtskesebb kkenyesen at ugy surran, mint a legsebesebb
eger, es alig hogy az egyik oldalon eltnt, mar ott van a tulso oldalon; majd kd elttem, kd utanam, mint a
nyl, gy rpl a szomszd svnybe, melynek fonsa szinte elnyeli; de nem birja messze, es ha a sik mezre
szorul ki, besurran biz meg az egerlyukba is. Taplaleka a legparanyibb es legrejtettebb elet rovarvilag; apro
pkocskk, picziny hernyk, a legkisebb lczk, nyugv bbok, a melyeknek felkutatsban nagyon gyes s
ernyedetlen. Tlen-nyaron kitart nalunk. Ennek a paranyisagnak is van am eneke, meg pedig oly ers, a mint
nem is varnank. A ki nem ismeri, keresi a madarat, a melytl ered, es elcsodalkozik a piczi mveszen; az enek
a kanrira emlkeztet s mindig szabadon lve hallatja.
Nem sok van, minden kimletre mlt.

78
51. A FLEMLE.
Egyb neve: ligeti flemle, nagy flemle, magyar flemle.
(Luscinia philomela Bechst.)
HASZNOS.
51. A FLEMLE.
Leirs. A mily Insegesen szep a Ilemle eneke, oly egyszer a ruhazata. Dolmnya rozsdabarna, farka
rozsdaszin; a test also resze Ieheres. A madar alig vereb nagysagu, Iinomabb alakzatu; csre Iinom, hegyes,
lba karcs. Sttbarna szeme szinte lngol s megmondja annak, a kinek fogkony a szve-lelke, hogy ez a
szem nemes tekintet. Feszke srsegekben, bokros helyeken, majdnem mindig a Ildn all; kls burka
szaraz level, azutan Ivek kalasza, szaraz szala es Iinom gyker kvetkezik, neha szrk is be vannak Ionva. A
Ieszek beleolvad a krlte lev Ildbe es ember legyen, a ki megtallja. Fszekalja t-hat olajzldes sttebben
Ielhztt es szeplztt tojas.
lete mdja. Majdnem titkos eletet Iolytat a bokrok srjeben, sokat surran a Ildn, hol csupan bogarsagbol el
s gy nagyon hasznos. Przs idejn s a mg a toj klt, a hm kil a fszek tjn, nha szabad gra is, s
hallatja majd zokogo, majd csattogo, majd zizeg dalat, a legszebbet, a mely madartol telik. Nemely him ejjel
is nekel s elandaltja a hallgat embert. A prjavesztett, vagy magra maradt hm folytatja dalt, messze be a
nyr szakba is. Buzg madrtudsok, klnsen a nmetek, le is jegyeztk emberi sztagokkal a flemle
dalt s felvittk akr huszont versig is. E szerint az erdei flemle gy kezdi dalt:
Fid! fid! fid! kr-kr-czi-czi, dorid, riridezit
Czi-czi-czi--lo-lo-lo-lyi
Fid a czkvo-czkvo-czkvo tiriririri
L-l-l-l--lollolollolyi
Daczi-daczi-daczi--rrrrrrrrr czuzzuzzuzuczi stb.
A mi berki Ilemlenk, mely az erdeinel ersebb es stetebb, Ielhztt mell, a madarkereskedk magyar
flemlje, ellenben gy kezdi:
Flp-Flp-Flp Dvid-Dvid-Dvid
Tarak-Tarak-Tarak Kvepikticz zerrrrrrrr
Diderot, Diderot, Diderot Judit-Judit-Judit stb.
Madarkereskedk vad pusztitast vittek mar vegbe a remek madarban!

79
52. A BARTKA.
Egyb neve: bartposzta, papflemle.
(Sylvia atricapilla L.)
HASZNOS.
52. A BARTKA.
Leirs. Ez is nemes enekl madar. Dolmanya olajosszrke, also Iele Ieheres, fejn s a szemig rve fekete
kucsma, ezrt bartka s papflemle. A toj s a fiak fejn a kucsma barna. Farka, szrnya barns-fekete.
Csre Iinoman arIorma, laba ers. Szeme stetbarna es eleven Ieny. Feszke, mint bokorlako madarhoz illik,
mindig sr bokrosokban es kzel a Ildhz all, keszl pedig Iinom Iszalakbol es gykerekbl, sszeszve
rovarok Ionadekaval, neha szrrel es mindeg csak keves tollal. Feszekalja t-hat, alapszin szerint vltoz, majd
barns, vagy fehres, vagy szrks-olajos sttebb pettyezssel, nha irssal is.
lete mdja. Szereti a bokros helyeket, kivlt ha kzben magasabb fk is belvegylnek; de betelepedik
kertekbe, st nagy varosok terein az el svenyzetekbe es bokrosokba is, hol ugyancsak szorgalmaskodva szedi
a bogrsgnak minden csak kepzelhet Iajtajat, nagy hasznot hajtva evvel erdnek, kertnek egyarant. Peldas es
bens csaladi eletet el es a kis him, szerelme idejen, ugyancsak hangos. Dala egyszer, nem is kzeliti a
flemlt, nem csattog, nem bnatos, nem zokog; hanem kedves Ityreszes, akar valami vig gyerkcze;
Iel is hangzik a bokornak majd errl, majd arrol az oldalarol es a Iigyel emberre vidamsagot araszt. Oszre
kelve, a kis bartka belkstol a bokrok termsbe, a klnfle bogyba is; rjr a bodzra, a vrfrtre, az
ostormenyre, a szederre, kertekben a ribizkere, a nelkl, hogy erezhet kart tenne, vagy bar tehetne is, mert
Itaplaleka megis csak a bogarsag.
Vidam dala miatt ezt is ldzi a madarIogok es kereskedk kapzsisaga. Kalitkajat rendesen zld portkval
vonjak be, hogy bokorban higyje magat es ilyen csalodasban elve enekel, st eltanulja a notat es rabtarsainak
nekt is.
Nem sok van.
80
53. A POSZTA.
Egyb neve: nyomork, csvnka.
(Sylvia curruca L.)
HASZNOS.
53. A POSZTA.
Leirs. Kisebb a verebnel es sokkal Iinomabb alkotasu kis madar. Feje teteje hamuszin, poIaja steten
hamvas, dolmnya barns-szrke; hata, melle Ieher, oldalaiban sargasvrsen Iuttatva. Farkanak szels tolla
kalak fehr folttal; a szomszdos toll kicsiny, homlyos folttal. Csre Iinom, aralaku, laba ers, kekes szin.
Fszke kts, vagy vllmagassgban ll, leggyakrabban galagonysokban, kknyesekben; kertekben felfut
rostokolatokon, magasabban is; epiti pedig Iinom I- s gykrszlakbl, kzbe-kzbe pokhaloval szve,
ersitve es sertes meg loszrrel belelve. Feszekalja t-hat szpformj tojs, mely fehr vagy kkes alapon
Iinoman szepls; a szeplk a vastagabb vegen koszorusan is tmrlnek.
lete mdja. Nagyon kedves es megbecslesre melto ez a jambor, egyszer, kicsi madrka azrt, mert szereti
az ember hznak krnykt, kertjt, udvart, ha bokros. Alkalmatos helyeken mr kora tavaszkor hallatja
lilililili szolasu hivogatojat. Szntelenl Iriss, eleven mozgasu kis szarnyas, mely az ember krnyezetebe jutva,
bizalmas; folyton ott forog, srg, grl-gra sklik. neke halk s finom, mint az egsz kis madr is, nem
vltozatos, mert leginkbb a lilili sztagnak t- vagy nyolczszoros ismetlesebl all; de nagyon kedves es
andalito, akar szszel a szltcsk pirregese. Tpllka a legnagyobb rszben rovarokbl ll, melyeknek
Ielkutatasaban Iaradhatatlan es eppen azert vetekedik hasznossagban barmely czinegevel. Oszrekelve
megcsipdesi a bokrok termst is; rjr a bodzra, ostormnyre, a nlkl, hogy valamiben krt tehetne. Szval
kedves, hasznos madrka, mely teljesen rszolgl az ember vdelmre.
De immron az a krds: mirt mondja a rgisg s a np nyomorknak? Testalkatrt nem lehet, mert nagyobb
ez krszemnl; p is, vidm is; ht mirt? Azt mondja Szenczi Molnr uram rgi szknyve: Nyomork,
parva avis quae alienos pullos pro suis educat. Magyarl: Nyomork, kis madr, mely idegen porontyokat a
mag helyett nevel.
Igen, a kakuk! a kakuk!

81
54. A VRSBEGY.
Egyb neve nem igen van.
(Erithacus rubecula L.)
HASZNOS.
54. A VRSBEGY.
Leirs. Kicsiny, kurtnak ltsz madrka. Egsz htafele a tarkval s fejbbbal egytt olajbarna, hasa
szennyesIeher, torka, begye es a homlokra is atmenve szep, eleven rozsdavrs, a mitl neve is ered. Szarnyan
jol kivehet vilagos, rovott csik. Szeme stetbarna, nagy; csre arIorma, Iinom; laba stetszin, karcsu.
Tollazata puha, finom s lazn ll. Fszke a legnagyobb, tmtt srsgben s mindig alacsonyan, a fldhz
kzel pl, finoman s jl rakva fk odvban, vjsokban, hasadekokban; anyaga kivlrl szaraz level, beIele
Iinoman es tmtten szvtt moha Iinom gykerekkel atszvgetve; szrkkel, szvedekekkel es tollal. A
fszek nagyon nehezen tallhat. Fszekalja t, ritkbban ht tojs, mely halavnysrgs, barns, olajos alapon
rozsdasan szepls; a szeplk vastagabb vegen koszorusan is srsdnek.
lete mdja. A vrsbegy a leggyesebb bujklk kzl val; a fldn egyet surran, aztn hirtelen megll,
nagyot bkol, leereszti szrnyt s felvgja farkinczjt; aztn lngol szemt nagy bizodalmasan rszegezi az
emberre is, mintha azt mondan: bzom benned! A szrnyacskit mindig gy eresztgeti le, hogy vgl a fark
tvenel alacsonyabban all. Nagybuzgon szedi a bogarsagot; de nem irtozik a meztelen csigaktol, st a kisebb
gilisztktl sem, a melyekhez a nemes posztk a vilgrt sem nyulnak hozz. Fel is kap egy-egy magasabb
gra, veszteg ll, csak nha bkol egyet s felvgja a farkt; egyszerre a fld fel levgdik, felkapja a
kiszemelt prdt, visszaszll az gra es elklti. Eneke kedves, andalito, a pacsirtara emlekeztet. Hallatja
veszteg lve hosszan s kitartan.
Olyan madar ez, hogy Iogsagban ugyszolvan az els oraban megszelidl; szereti a szobaban a szabadon valo
jrst-kelst s szegny embernl nagyon kapdossa a legyet, zgban a pkot, az gyban mindent, akr mozog,
akr ugrik. Szegny munksok ezrt tartogatjk is.
Minden vedelmet erdeml becsletes madar. Meg sok van.

82
55. A ROZSDAFARK.
Egyb neve: kerti fstfark.
(Ruticilla phoenicura L.)
HASZNOS.
55. A ROZSDAFARK.
Leirs. Szinesen-tarka Iinom madar, karcsubb a vrsbegynel. Torka es Iletaja, csretvenek homlokresze
szp, tisztafekete. A homlok tbbi rsze hfehr, de belemosdik a fejbb kkes szrkesgbe. A tark s a
dolmny szintn szp kkes szrke; a mell, Iarcsik es a Iark eleven rozsdavrs, csak a Iark kzeps tolla
barna. A csr es a lab Iinom, az utobbi karcsu. A tojo es a Iiak kevesbbe szinesek. Feszke resekben, lyukakban,
kerti hzak ereszeinek s padlsainak alkalmas zugaiban ll s laza, de sima, bellrl klnsen szrkkel,
tollakkal szpen blelt. Fszekalja t-hat, igen ritkan het gynyr egyszinen zldes kek tojasbol all.
lete mdja. Eleven es magaviseletevel nyomban szembeszk, szep es kedves, no meg hasznos kis madar;
mondhatni, hogy kertlak. A mint felrppen, nagyon szemet szr eleven rozsdavrs farka s a mint valami
karon, keritesen megtelepedik, ugy megrazogatja Iarkinczajat, hogy csupa gynyrseg. Rendesen magasabb
helyrl lesi, klnsen a gyepek bogarsagat, akar maszot, akar rplt; az elbbire lecsap, az utobbit gyes,
nha majdnem forg rplssel kapja el. l pedig bogrral, lgygyel, mindenfle hernyval, kukaczokkal,
petevel es hasonloval, ezert kertben, erdben nagyon hasznos; szIele belecsip a bokrok termesebe, mindenfle
bogyba is, a nlkl, hogy krt okozna, lvn a bokrok termse, ha bogy, gy is madrbogy. Hivogat
szava vid-vid-vid--tik-tik-tik-tik, mely csettegetesIelebe vegzdik. A meheszgazdak itt-ott nagy ellensgei
ennek a kedves szrnyasnak, mert azt hiszik, hogy a munksmhet kapkodja el, pedig nem gy van, mert csak
a hert, melynek nincs fulnkja, a kihordott, megromlott lczkat s az oly krtkony viaszmolyt fogdossa s
szedi; teht gy is hasznos s minden vdelemre mlt - hozz mg a kert dsze, mert az ember szemnek is
jlesik.

83
56. A NDI RIG.
Egyb neve: ndiposzta.
(Acrocephalus turdoides L.)
HASZNOS.
56. A NDI RIG.
Leirs. Nagyobb a verbnl s alakja szerint rigra emlkeztet. Htafele rozsdsan futtatott barna, szemn t
vilagosodo csik; Iletaja is vilagosodo. Also Iele Ieheres, az oldalakban agyagsargan lehelve. Csre rigoszer,
eleg ers es kicsit ives, klnben hegyes; Iarka ekalakra metszett. Labai ersek, Iogodzasra nagyon
alkalmatosak. Feszkerl a kvetkez oldalon leszen sz.
lete mdja. A ndi rig kizran csak a ndasokat lakja, melyek aztn fiasits idejn ugyancsak hangosak
daltl, mely azonban lrmnak is beillik.
Nem lvn ritka, szp szmmal lakja egyazon ndast s ekkor a hny van, annyi versenyez torkaszakadtbl
egymassal, hogy csak ugy zeng tle a taj, meg jobban, mint a kecskebeka brekegesetl. Hogy azutan mit is
nekel? Ht elkezdi:
Csak-csak-csak, csik-csk-csik
Cserek-cserek-csik-csik-csik,
Ke-ke-ke-kara-kara
Kit-kit-kit
Csere-csere-csak-csak-csak
es igy tovabb, kora pitymallattol, alkonyatig; st mikor nagyon nekibuzdul, meg egesz ejszakan at is.
A nmet flnek gy szl ez a nta:
Karre-karre-karre
Ker-ker-ker
Hedder-hedder
Du-du-du stb.
A hol a nad legsrbb, ugy surran, mint a takacs vetelje a Ionalkzben. A mi pedig meg mesteribb, az a
mereven ll ndszlakon val kszsa. Ujjaival, karmaival tmarkolja a ndszlat s zibe a ndbojton terem,
eppen oly gyorsan le is szalad vagy csuszszan, hogy csak ugy elnyeli a nad srsege. Es hogy hat mi a haszna?
Megteszi biz' is a magaet oly helyen, a hova csak Ierhet hozza, mert olyan az alkotasa. Szedi a tosag szmtalan
bogrsgt, a szunyogot, lczjt. s gy sokban hozzjrul ahhoz, hogy ott ms teremtsek is meglhessenek.

84
57. A NDI RIG FSZKE.
57. A NDI RIG FSZKE.
Ime itt a madarmveszetnek harmadik remeke: a nadi rigo Ieszke! Az els a Igg czinege zacskoja, a masodik
az szapoczinege kis kpje volt. A nadi rigo alkotmanya, itt az 57. kepen bemutatva, azert remek, mert
czlszersegeben oly szamitasra vall, a melyet a madar Iejetl nem is varna nemely emberIia.
Miben van azutan a szamitas es az abbol szarmazo czelszerseg? A ki a tosagot es szeg nadasait jol ismeri,
tudja, hogy a skvizeken szabadon lenghet, de vgtathat s vlthet is a fuvalom, a szl s a vihar. Azt is tudja
mindenki, hogy a lagy szell mar meglibegteti a nad levelzetet, meginogtatja a nadszalat es magat a
ndrengeteget, mely oly knnyen enged a szl nyomsnak, akr csak maga a vz. A termszet fnsges, alkot
hatalma pedig ide rendelte, ehhez kpest alkotta a nd rigmadart s megalkotta gy, hogy mshol meg nem
lhetne. Igy ide kell ptenie a fszkt is, mg pedig teljes biztossggal, hogy letojhassa fszekaljt, kiklthesse
tojsait s felnevelhesse, felpolhassa fiait, az eredetileg tehetetlen vaksikat, egsz addig, a mg anynyiak
lesznek s szrnyuk szabadjra kerlnek.
Nagy dolog oly Ieszket epiteni az ingo nadak kze, a mely csndes idben, viharban biztos legyen! Ha ersen
odakti a ndszlak kz, jn a szl, megingatja a ndat s a fszek ktse szakadoz - vge mindennek!
Mit teszen most mar az a nadi madar? Kivalaszt harom vagy negy nadszalat, mely kell tavolsagban all
egymstl s a gykr fel kiss szorul, e kz szvi s kti a ndi rig fszkt, mely olyan, mint a
megfordtott magyar kucsma; de oda is ktzi, mg pedig szijjas fszlakkal a ndhoz, gy azonban, hogy
szlfvskor a nd csszhat is, teht nem ronthat a fszken! A fszek csszje mly, szdja kicsit szkl, hogy
ingskor semmi sem hullhat ki. Itt van az t, hat halavany zldes, stetebben szeplztt tojas, mely
tizennegyedik napon kl.
Szval: remek alkots!

85
58. A FZIKE.
Egyb neve: csil-csal.
(Phylloscopus acredula L.)
HASZNOS.
58. A FZIKE.
Leirs. Parnyisgban vetekedik az krszemmel, ennl ltszlag nyurgbb, sztvrebb. Htafele, a fejetetejt
is belertve, zldes-barna szrkesbe men; hasaIele Ieketes, oldalai sargasok, poIai barnas-srgk; a szrnyak
bels oldala sarga, laba barnas, a talpIel sargas. Ezen az egyszer szin kis madarkan minden olyan Iakos es
semmi sem szembeszk; mindene azonban Iinom, csrcskeje hegyes, a legszkebb resek, rgyhonaljak
kifrkszsre alkalmatos.
Hogy miert Izike? Azert, mert szereti a Izest, melynek levelzete - szine s alakja miatt - szinte elnyeli.
Fszkt nagyon jl rejtegeti; kzel a fldhz rborul fvek, bokrok alatt abbl az anyagbl pti, a mely a
kivalasztott helyen talalhato s eppen evvel azt eri el, hogy a Ieszek alig, s csak gyakorlott Ieszekkeres
szemvel tallhat, a fszek fedeles. Fszekalja t-hat aprka fehr, vrs-barnan Iinoman szeplztt tojas.
lete mdja. Nagyon eleven, sohasem nyugvo kis madar; nagyon szereti a lombos erd Iainak koronajat is, hol
nagy gyessggel ugrl grl-gra s rks nyugtalansgval hamar szemet is szr; de jelenltnek s fajnak
rlja sem a szn, sem a nyughatatlan mozgs, hanem a hangja, mely ahhoz a parnyisghoz s mg parnyibb
torkahoz kepest igazan roppant ers, messze hangzo. Ez az ers hang, melyet tavaszkor hallat, szolama szerint
ez:
Csil-csal--csil-csal
es igy tovabb, a melytl nemetnel es klnsen angolnal is nevet vette.
A nmet gy hallja: Czilp-czalp--czilp-czalp stb.
Az angol gy rja: Tchilp-tchalp--tchilp-tchalp. m ez minden jobb-rosszabb festse a kis madr hangjnak.
Eledele minden rovar, a melyhez a Iakon hozzaIerhet s eppen azert hasznos joszag. Hogy szre raIanyalodik
egy kis bodzabogyra s hasonlra, avval ugyan krt nem teszen.
Mint a tavasznak hangos hirdetje, es mint ilyen, az ember viditoja is megerdemli tlnk az oltalmat.

86
59. A SZRKE LGYKAP.
Egyb neve: szrke legysz, lgyfog.
(Muscicapa grisola L.)
HASZNOS.
59. A SZRKE LGYKAP.
Leirs. Kisebb a verbnl s azutn nagyigazn szrke kis madr. Htafele egrszrke, hasafele fehres, a begy
es a kantar tajan stetebb Ioltocskak. Csre Iekete, tven laposos, szeles; a Iels kava szelen mindketIell
sertk meredeznek, melyek nem engedik, hogy a prda kiszkhessen. Szja ble srga. Lba fekete s gyenge.
Szeme stt s eleven. Fszke leginkbb fkon, csonka gakon a trzs kzelben ll; de lyukakba is ptgeti,
azonban sohasem melyen. A Ieszek igen szep szves; anyaga Iinom moha, hancs, vekony gykerek es
Iszalacskak; bell gyapju es loszr a simito. Feszekalja t vilagos zldes szrke alapon sttebben
marvanyozva es rozsdasan szeplztt tojas; a szeplk neha a vastagabb vegen koszoruba sorakoznak.
lete mdja. A szrke lgykap let md szerint egszen ms, mint a kerti s erdei munkatrsai, teszem azt a
czinegk. A mg ezek rksen izegnek-mozognak, bujklnak s keresnek, addig a lgykap kil valamelyik
agnak legvegere, csucsra, karora es lesesre Iogja a dolgot; lesi pedig kizarolagosan a rpl rovarokat, mint a
legyeket, bogarakat, mhesek tjn a herket, - de sohasem a fulnkos mhet, vagy darazsat. Veszteg lve,
folyton vetegeti szrnyait, mintha prbln, hogy rendben vannak-e, mert a mint a rpl rovart megpillantja,
mar rpl is. Fecskebiztossaggal elkapja a predat s aztan ivet vagva visszater les helyere.
Innen van az, hogy a szrke lgykap a hasznos madarak kz tartozik, klnsen kertekben, a hol a
gymlcsIakat megszallo, rpl bogarsagot ugyancsak szedi es irtogatja; hogy az erdn elkapdossa tbbek
kztt a gubacsdarazsakat is, ez nem oly kr, hogy a nagy hasznot elfelejthetnk. Ez a madar kivalt kertekben
vdelmet rdemel, bls nyils hzikt, a melybe fszkt rakhassa.


87
60. AZ RVS LGYKAP.
Egyb neve nincsen.
(Muscicapa collaris Bch.)
HASZNOS.
60. AZ RVS LGYKAP.
Leirs. Kivlt az reg hmje tarka madr, hogy szinte megkprztatja a szemet. Csak kt szn van rajta: fekete
es Ieher. A tarkasag igy alakul meg: csre Iekete, homloka Ieher, Ieje a tarkoig Iekete, azon alol Ieher rv;
dolmnya fekete, farcskja fehr; farka fekete, egsz als fele torkostul-begyestl fehr. Szrnyn, ha kibontja,
ketts, Ieher tkrIolt van. A tojo nem ilyen ekes, inkabb kormos, Ieheressel es nyakrve nincs is. Csre eppen
olyan alkots, mint a szrke lgykap. Fszke odvakban, de gak srjben is ll, szvse pedig mohbl,
finom Iszalakbol, gykerekbl es szrkbl valo. Feszekalja rendesen t, rezrozsdaszin, minden szepl
nlkl val, finom, nagyon trkeny tojs.
lete mdja. Az rvs legykapo inkabb melegebb tajak es itt a lombos erd madara. Bizony szepseges
ltomny a tavasz iIju zld lombozataban diszl bkks vagy tlgyes erdben ennek a Iinom, tarka
madarkanak az gyeskedese, rpkdese. Nagyon szereti azokat a venl Iakat, a melyeknek teteje mar
szaradasnak indult, itt a magasban, a szaraz agon szeret leskeldni s a milyen kicsiny s jmbor, mg sem lehet
rla azt mondani, hogy
A lgynek sem vt,
mert az erd nagy hasznara bizony nagyon is vet legynek, szunyognak es mindenIele rpkd bogarsagnak. Az
reg, ven Iak nagy odvai eltt neha Iggget is, nagy szelet csapva bar kicsiny szrnynak sebes verdessvel,
a mikor azutan Ielriad az odvakban pihen bogarsag, szarnyra kap, hogy biztos predaja legyen a legykaponak.
De szlas bkkskben, melyeknek sudarai magasra trnek, koronik pedig egybeborulnak, az rvs lgykap
a lombsator alatt is Iogdossa a beteved napsugarban jatszo legyIeleket.
Minden vedelmet megerdeml ekes madarka.

88
61. A FSTI FECSKE.
Egyb neve: istenfcske, vizesfcske, czifrafcske, kmnyfcske, tarka fcske.
(Hirundo rustica L.)
HASZNOS.
61. A FSTI FECSKE.
Leirs. A dolog rendje gy hozza magval, hogy azt is le kell rni, a mit minden ember ismer. A fsti
Iecskenek szembeszk jegyei, a melyek mas Iecskektl megklnbztetik: homloka, torka szep
gesztenyebarna; begye s hta a szrnynyal s farkkal egytt kekes zomanczczal ekesked Iekete; de a Iarkon
csak a ket kzeps toll tiszta Iekete, a tbbin Ieher Ioltocska van, a szels Iarktollak hosszu agu villat alkotnak;
hasa hol Ieher, hol barnasan Iuttatott. Csre picziny; de szaja melyen hasitott, bls; ha kittja, kis zskot alkot.
Laba kicsiny, eleskrm, megkapaszkodasra alkalmatos. Feszke Ielcsesze alaku; tehat nyitott bl, sarbol epl,
melyet a madr gyesen tapaszt, kzbe-kzbe Iszalakat, szalmat is belevegyit s innen van az, hogy a
magyarsg a szalmval elegyes srbl val ptst fecskeraksnak nevezi. Fszkt falun rgi viskk
tapasztott krtjebe is epiti, majd eresz ala, a hol az ember jar-kel, nha karnyjtsnyira; szval bell
hazimadarnak. Feszekalja az els klteskor t-hat; msodik kltskor, mely nyr derekn trtnik, hrom-ngy
tojas, mely Ieher alapon vrsbarna es szrke szeplvel van ekesitve.
lete mdja. Folyik az az ember gynyrsegere es szeme eltt. Tavaszrakelve a Isti Iecske regi Ieszkehez ter
vissza, kitatarozza s kezddik a csaladi boldogsag. Hajnalban mar ott Iicserekel valami agon, vagy az ablak
tablajan, keresztpanton, rudon; ezutan szarnyra kap a par es nyilalo rptevel vegig hasit a levegn, kapdosva a
legyeket kzben-kzben rptben szeretkezve; majd jn a klts ideje, kikelnek a Iiak es kezddik azoknak
etetese, Ielapolasa; Ielvaltva nagy buzgosaggal dolgozik a Iecskepar es mikor a Iiak mar anyanyiak, st
szarnyrakeltek, meg akkor is kildgelnek szep sorjaba valamelyik agra s az regek nem sajnaljak tlk a
falatot. Ennek lattara megenyhl meg a Ialelk ember erzete is. Csak a deli nepeke nem: szazezrevel Iogdossak
s eszik!
Npnknek kedves madara, teht megvdi a magyarsgnak tiszta embersge.


89
62. A MOLNRFECSKE.
Egyb neve: Iehermell Iecske, gatyas Iecske, kapczs fecske, berczs fecske.
(Chelidon urbica L.)
HASZNOS.
62. A MOLNRFECSKE.
Leirs. Kisebb a Isti Iecskenel es ettl knnyen megklnbztethet. Els tekintetre Ieher-fekete tarka. Torka,
begye hasa Ieher es ilyen szin a Iarcsikja is; Ieje, tarkja, dolmnya, szrnya s farka fekete, de az utbbi csak
melyen kivagva, nem villas. Csre Iekete, aproka labai Ieher pehelylyel boritva, innen gatyas es berczes.
Szaja is kevesbbe bls. Feszket Ielgmbsre es zarva ugy rakja sarbol, hogy csak szk bejrja van, pti
pedig ereszek, prknyzatok al, templomok, magas hzak vdelmet nyjt rszre, igen sokszor telepesen,
majdnem gerezdformra egyms flibe s al ragasztva. Fszekalja t, nha ht fehr tojsbl ll.
lete mdja. Ha a fsti fecske bels hazi madar, mert sokszor a haz tzhelye Iltt is Iolytatja csaladi eletet:
akkor a molnarIecske inkabb varosi, mert az emberi epitmenyekre es hajlekokra kivlrl rakja szilard es
aranylag nagy Ieszket. Meg hegyes videk sziklas helyeitl sem idegen es ott a meredek szirtfalon rakja madr-
hajlekat, gondosan Iigyelve, hogy es ne erhesse. Nemely Ialuban, a hol a hazak padlasa teljesen el van zarva,
a fsti fecske el is marad; de itt a molnrfecske lp a helyre, ptvn a hzak klsejre sokszor igen npes
Ieszektelepeit. A molnarIecske is rpl bogarsaggal el es tisztan csak rplve bir megelni, mert laba picziny,
csak megkapaszkodsra alkalmatos.
Ennlfogva ez a fecske is hasznos madr. Az ember szemben nem oly kedves, mint a fsti fecske, mert nem
oly baratsagos, nem oly illeszked, mint ez. Nem is gynyrkdteti az embert semminem dalaval es a zart
Ieszek elrejti csaladi eletet is. Tavaszkor kesbben erkezik mint a Isti Iecske; szkor pedig a tornyokra,
hazakra, neha Iakra valo gylekezesnel alkotja a tmeget. Tudjuk, hogy jol Ielgylekezve valamely szi
napon csak eltnik - el a dlszak messzesgbe. Minden vdelemre rszolgl.


90
63. A KECSKEFE1.
Egyb neve: lappantyu, almosIilko, bagolyIcske, kecskeszopo, malonIekv.
(Caprimulgus europaeus L.)
HASZNOS.
63. A KECSKEFE1.
Leirs. Rig nagysg, de hosszabb madr, melynek sok klns tulajdonsga van. Nagyon finom, lgytoll
madr, tollazata, sznezete pedig nagyon emlkeztet a baglyokra, avval a klnbsggel, hogy kevs benne a
baglyok tollnak a srgasga s annl tbb a hamuszrke, sttbarnn s elmosdva tarklva. A fark kt
kzeps tolla szep szrke, Ieketes pontokkal es szakadozott rovasokkal. Feje nagy; szeme stet es nagy, barna,
az alkonyat stetjeben is lato szem. Csre picziny, mgtte azonban roppant nagy, bls szj nyilik, melyet
Iels szele Iell ers srtek tesznek Iogossa. Laba kurta, gyenge. Feszke nincsen. Feszekalja ket Ieheres,
stetebben Ielhztt es mintegy marvanyozott tojas, melyet az erdben a puszta Ildre letojik es ott ki is klti.
lete mdja. A kecskeIej, az alkonyat es kes est madara. A mint a nap lealdozott es terjedni kezd a kora est
homalya, a kecskeIej elhagyja nappali tanyajat, mely ven Iak again van, a melyeken hosszaban telepedik meg,
gy, hogy sznvel mintegy belolvad a kreg szinbe; szrnyra kap s sajtsgos imbolyg, de sebes
rplessel neki iramodik a siksagnak, az erdk tisztasainak vagy nyiltabb kzeinek es mint a Iecske, rpteben
kapkodja el az jjel jr bogrsgot, e kztt mg a legnagyobb pillket is.
Nagybl szajabol es abbol kigondolva, hogy a kecskeIej jaraskeleseben sokszorosan ellatogat a marhaallasok
tjra, ott levgdik, ismt szrnyra kap s lappangva keresglni ltszik, rfogja balgatag emberek hite, no meg
egy kicsit babonja is, hogy azrt jr a jszg krl, hogy elszopogassa a tejet. Pedig dehogy! Minden
psztorember s szemes gazda tudja, hogy a marhallsok hulladkjban nagyon megterem a bogrsg s hogy
ez alkonyatkor kel szarnyra, hogy naszt tartson; tudja ezt a kecskeIej is s ppen ez a bogrsg csbtja a
jszg llsai fel.
Hasznos, vdelemre rdemes, mr elg ritka madr.


91
64. A GERLE.
Egyb neve: gerlicze, gelicze, gilicze, gilimadr, grlicze, glicze.
(Turtur turtur L.)
HASZNOS.
64. A GERLE.
Leirs. Igazi galamb. A hzi galambnl kisebb, karcsbb, nemesebb formj. Fejebbja, homloka szp
makszrke; poIaja, Iletaja rozsdasan Iuttatott; a nyakan ketIell sorosan allo Iekete-fehr kalris. Dolmnya
hamuszin stt foltokkal, melyeket rozsds szin beszegett. Farcskja hamvaskk rozsdsan befujva, torka s
begye pirosas, ibolyas zomanczczal, hasa Ieher. Szarnya Iekete, palaszinen Iuttatva; Iarka palaszin, a szels
tollak krl legalabb negynek Ieher a vege. Csre Iekete, szeme csillaga tzespiros, laba vervrs. A fiak
kevsbb szinesek. Fszke srsgekben s jl elrejtve ll, bizony csak tkolt alkotmny, gakbl s
gacskkbl oly ritkn rakva, hogy a tojs s a toj madr alulrl lthat. Fszekalja kt fehr tojs.
lete mdja. Gynyren jr, roppant sebesen repl, gyes es kedves madar; szep, tiszta; parjahoz
ragaszkod, megindtan burukkol jszg. s ki csodlkozzk akkor azon, hogy a np szerelmnek s a
szerelemben hsegenek madarat latja benne? Romlatlan lelklete nyilatkozik meg a nep hiteben, hogy az
zvegyen maradt gerlemadar utana pusztul elveszett parjanak. A gerle szereti az erdk szelet, nalunk a
vetestablakat szeg akacz es jegenyesorokat; szereti a vizmelleket, hol itatohelyre pontosan es nagyszammal
jr el. Eledele majdnem csupa mag, de legnagyobb sokasg szerint dudvk magva. ppen ezrt a gazdasgra
nzve hasznos madr. Igaz, hogy rjr az uj vetsre is, ha nincs jl beboronlva, bizony megszedi a begyt gy,
hogy hzagok is tmadhatnak; de ez mindig csak rvid ideig tart s nem is mindig krttel, mert a fls magot
szedi. Ms a dudva, melyet egsz nyron t pusztt, mg pedig nagy szmmal. Egy derk tuds ember nyr
derekn felmetszette az egyik gerle begyt, hogy mit evett s mennyit; ht bizony kislt, hogy a begyben 1942
mag volt, ebbl pedig 1932 volt a Izlevel merges kutyatej magva, egy meg az aszate. Sokkal tbb a haszna,
mint a kra; azrt vdeni kell. Van mg elg.


92
65. A FRJ.
Egyb neve: fr, frgy, frmadr.
(Coturnix coturnix L.)
HASZNOS.
65. A FRJ.
Leirs. Akkora mint egy siheder kle, szinte gmbly madr, s a mint rvetjk a szemnket, nyomban
esznkbe jut a kurta, furcsa suta tyuk. Az egsz madrka agyag-szin, stetebb Ioltokkal es oly vilagos
vonsokkal, a melyek nagyon emlkeztetnek a zab polyvjra. Az egsz test rajzolatja, de klnsen a hton
tisztn arra val, hogy a lelaplt vagy meglippent madarat szre ne lehessen venni. A kakas torka fekete, nha
nagyon es melyen is: ekkor cziganyIrj a neve. Csre a tyukehoz hasonlt, lba azonkppen. Eleven szeme
vilagos diobarna. Feszke a Ildn van, mindssze kapart lapos gdr, Iszalakkal inkabb meghanyva, mint
blelve, ide tojja le a tyukocska tz, nha tizenhat tojst, mely olajsrgs alapon szpen barnn s foltosan
szeplztt. A csirkk, a mint kikeltek s megszradtak, azonnal anyjuk utn futnak, a mi bizony csak szp s
ritka ltomny, mert tudnak m meglaplni s ekkor elnyeli a krnyk szne.
lete mdja. Olyan az, mint a tykok is. Pitymallattl alkonyatig jnnek-mennek, keresglnek, magot,
bogarsagot szedegetnek; tyukmodra kapargalnak, majd kikerlnek a verIenyre, poros vagy homokos helyre,
kis gdrt vjklnak s gy frdenek a homokban, hogy csakgy porlik. Csak lehullott magot szedegetve,
csirkit arra vezetgetve, hasznos madr, mely megrdemli a vdelmet. Hangjnl s letmdjnl fogva a
npnek kedves madara. Nagyon szereti a np a vetsben bujkl frjkakas pitypalatyty szavt, melyre a
Irjtyukicza va, va szolammal Ielelget. A tzrl pattant, gmbly menyecske
Friss mint a frj.
s hogy a frjkakas nagyon, de nagyon szerelmes, annyira, hogy szerelme vaksgban nha mg a varangyos
bknak is udvarol, ezrt kurjantja a szkely legny a tncz hevben ezt a tnczszt:
Kicsi nekem e: a csr,
Kirplk mint a fr.


93
66. A TZOK.
Egyb neve: tzi, vadpka.
(Otis tarda L.)
KZMBS.
66. A TZOK.
Leirs. Pulykakakasnal is nagyobb es ersebb madar. Feje, nyaka vilagosszrke, hasaIele Ieher; dolmanya
eleven agyagsarga es rovott barna es Iekete savolyokkal; a nagy szarnyIedk Iehrek, nha tenyrnyi szlesek
es szepen hajlok; Iarka kurta; de szeles tollakbol valo; laba magas, vaskos, csak harom ujju es husos, de ers
talpu, igazi Iutolab. Csre ers, gerinczen eleg ives; a kakas bajuszos, a bajusz kemeny, de Iinoman Ioszlott
tollbol valo. A tuzok szeme eleven, komoly tekintet, nagy bizalmatlansagra vallo. Feszke legtbbnyire
zabvetsben ll, sekly, kapart gdr, kevs alommal meghnyva. Fszekalja kt, ritkn hrom tojs, a melyet
mr ismernk. De a mg idig jut a csaldi let, a kakasnak nagy viadalai vannak vetelked tarsaival; tyukjat ki
kell kzdenie. A kltes ideje eltart majd egy honapig is. A csirkek keves napok multan mar kvetik vezet
anyjukat.
lete mdja. A tzok nemes, czmeres madr s a magyar siksgon, az erdlyi reszek mezsegen az, a mi
delszakon a struczmadar; ambar ennel szerencsesebb, mert bar nehezen kel, ha mar Ilkapott a levegbe jol es
tartosan rpl. Oszrekelve seregbe verdik es igy huzza ki a telet. Regenten ezeket a seregeket Iogtak krl,
olmos es idejn szilaj lovon a csiksok s betereltk valami llsba. Nagy vsr volt ilyenkor s a legnyek
kalapja ugyancsak kiviritott a sok, ekes tuzoktolltol, a melyet meg regi idk Ildesura is bszken viselt a
csalmjn, svegn. Ha egy-egy pasztor ersen bizakodott a szerencsbe s csaldott, megtudta mit is jelent a
blcs pldabeszd:
Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok.
A tuzok kis koraban leginkabb bogarsaggal, kesbb nagyobb koraban mindenIele magvakkal, Iriss
nvnyhajtsokkal l, rjr a repczre, de a szemes eletre is, a nelkl, hogy erezhet kart okozna. Elnyeli az
egeret is. A legvatosabb madarak egyike, melyet csak nagynehezen lehet megtveszteni.
Nemes vad, mely ezrt is vdelemre mlt.


94
67. A BBICZ.
Egyb neve: libucz, libocz,, bbicz.
(Vanellus vanellus L.)
KZMBS.
67. A BBICZ.
Leirs. Akkora mint a galamb, de hosszabb Iutolabu; a mirl pedig abba a nyomba meg lehet ismerni, az a
fejebbjrl indul, htrafel ll s egy kicsit felkunkorod, hossz, hegyes konty, mely gy ll, mint a
dlczegen kifent fl bajusz, klnben fekete, ilyen a homloka, torka s begye is. Hasa tisztafehr, farcskja
eleven rozsdaszn, farkatve fehr, vge szles szegst alkotva fekete. Dolmnya fekete, eleven, szivrvnyos
zomnczczal. Lba piros, szeme barna, eleven tekintet, csre mint a vastag ar. Ilyen a ven him; a tojo es a Iiak
egyszerbbek, kisebb kontytyal. Feszke a retsegben, a mocsar sekelyebb helyein kapart gdr, szaraz alommal
meghnyva. Fszekalja rendesen ngy krteformj tojs, mely olajos zldes fldn stt olajbarna pontokkal
s pecstekkel van megtarktva. A pelyhesek, a mint csak kibujnak, mr ott is hagyjk a fszket, sokszor a
fltojs mg rajtuk szrad. Nagyon szp, tarka jszgok.
lete mdja. Bbicz nlkl a rtsg, a nedves kaszl, mocsr s tavak krnyke pusztra ki volna halva.
Kereng szep rplesevel, kzben-kzben hirtelen fordulataival s levgdsaival, a mikor tarkasga szinte
kapraztat, no meg avval is, hogy mindig tbb par lakik egy darabon, megeleveniti a levegeget. A mikor pedig
a Ieszkeles megkezddtt, ugyancsak hangos lesz a taj, siro, pityerg szavatol, mely emberadta nevet:
biibicz-biibicz
mondogatja. A fldn gyesen s szpen futkos. Ha kutya, vagy varj kzelit a fszke tjra, nagy jajgatssal
lecsap re s vagdossa csrevel; ha ember, akkor mindenIele cselhez Iolyamodik: alant szalldos, le-lel,
csakhogy elcsalja a Ieszektl. Rendes taplaleka a giliszta, a sok csigaIele, a bogarsag meg a saska. Oszkor
Ielhz nagy seregekbe verdve ellepi a legelt, mezt, kaszlt, de a szntst is, s ugyancsak szedi a gazda
ellensgeit. Tlire elvonl. Mint a tj kessge s mint hasznos madr is vdelemre rdemes.


95
68. A PLIMADR.
Egyb neve: gojzer, gujzer, ujt, hujt, plicz, klicz,
szlkilt, hojsza, tcs, tcsmadr, tes-tes, tcser.
(Numenius arquatus L.)
HASZNOS.
68. A PLIMADR.
Leirs. Varju nagysagu. Csre leIele konyul, hosszu, kaszaalaku. Laba hosszu, gazolasra alkalmatos; nyaka
hossz. A madr szine a kendermagosra emlkeztet, csakhogy a foltok inkbb hosszuksok, itt-ott nyilasok;
farka fehr, egy kicsit barnsan futtatott, minden tolla barna keresztrovsokkal. Szeme barna. Nlunk nem
Ieszkel rendesen, mert inkabb csak tavaszi es szi vendegnk, de nem lehetetlen, hogy egy-kt pr nlunk is
tanyt t s kiklti fiait. szaki hazjban az ingovnyon fszkel; fszekalja ngy nagyon krtealak tojs,
akkora, mint a hazi kacsae, klnben olajzldes Ildn srn, steten szepls.
lete mdja. Nagy vndorlsain, a melyek fldrsznk jszaki tjaitl le a Nilus folyig is terjednek, a mi
kzben nalunk mint vendeg szall meg pihenre, no meg etetes miatt, nagyon valtoztat elete modjan, mert
eltartozkodik a tenger sekely partjain, majd a sivatag szelen, majd Iolyok sziklas partjan, nalunk pedig legeln,
nagy ugaron, szkes trsgeken, semlykes helyeken. Mindentt nagy puszttst viszen vgbe, klnsen
sskkban, futbogrban. Legkedvesebb eledele a prcsk, de bekapja a csigt s nha-nha a bkt is. Ezrt s
mert nagy szammal jarja es tisztogatja a mezseget, nagy hasznra van az ember gazdasgnak. Vdelmezni
nem is kell valami nagyon, mert mg a tzoknl is vigyzbb madr s vadsz legyen, a ki, ha csak egyszer is,
meglopja s puskavgre kapja. Az alfldi np vadszai azonban mg ravaszabbak a plinl s kivrjk
alkalmatos helyein, odacsaljk maskarval - kemenczeben szaritott madarral, melyet letznek a toszelbe - s
egy-kett mindeg beszamol kaszas csrevel.
Szava messze hangz poli-pli-ti. Psztorok hite szerint, a mikor nagyon hangzik, szelet jsol.

96
69. A CZANK.
Egyb neve: Ityl snyeII, piroslabu snyeII.
(Totanus totanus L.)
KZMBS.
69. A CZANK.
Leirs. J rignyi. Ez is egszben kendermagos, de inkbb foltos s keresztberovott cskokkal kes,
hosszucsr, piroslabu madar; labai eleg hosszuak s az ujjak kztt mr egy kis uszhrtya is lthat. Farka
fehr, stten keresztbe rva. A stt szrnyon fehr tkrfolt. Hasafele az oldalakban hegyes s csepp alak
foltokkal bortva. Fszke vizes rtsgben, zsombkos helyeken, torzsk kztt, kis mlyedsekben ll s bizony
csak almozott. Fszekalja ngy krtealak tojs, mely a fszekben begyvel van krberendezve, szne
agyagsrgs fldn szrks s sttbarna pontokkal s foltokkal tarktott.
lete mdja. A hol meg van telepedve, mint a rtsgben es mocsaras helyeken, ott ekes es hangos tle a tajek
es a leveg ege. Tarkasagaval, piros labaval Ilrppeneskor jol esik a szemnek, szep, messzehangzo
Itylesevel gynyrkdteti a Ilet. Jo Iuto s a vizbe begazolva szksegbl uszik is. Feszke tajan mikor mr
pelyhesei kibujtak, megindtja az embert bnatos hangjval, melylyel kicsinyeit flti, de ezermestersgvel is,
mely mind arra val, hogy az embert elcsalja, megtveszsze. Sirnkozva leereszkedik a fldre, bkolgat,
ftyl, majd fut, mintha mondan: jer utanam emberIia. Ha mar a kerengesbl kiIogyott, leereszkedik
facscsra, karra, mg a telegraf drtjn is prblgat megllani. Kzbe mg keservesebben jajgat, mint maga a
bbicz madr. Mg a lvs sem riasztja el: levg, eltnik, de kis vrtatva ismt csak helyt van s folytatja
keserves jajgatst. Ftyje: dldldldl-di-di-didl-di messze hangz. Mint minden mocsrmellki gzl
madar, a czanko is nagyet es jo gyomru madar, mely mohon es buzgon irtja a bogarsagot, a szcsket, saskat,
csigt, mind a nvevnyek hasznra, s hasznra az embernek is, a kinek a tmellk sokszoros hasznot hajt.
Vonul madr.

97
70. A GLYA.
Egyb neve: czak, eszterg, gag, koszta.
(Ciconia ciconia L.)
HASZNOS.
70. A GLYA.
Leirs. Nagy, hosszulabu madar, ers hegyes csrrel. Teste Ieher, a szarny evez-tollai Ieketek; laba, csre
piros; Ieketesen szemk. Feszke az emberi hajlek oromzatan, kemenyein, kazlakon, de itt-ott fkon is ll, nha
telepet is alkotva. Feszke, a melyhez evrl-vre visszatr, eredetben lapos; alapja vastag gfa, melyre majd
vekonyabb agacskak jnnek, majd gyepdarab, szena, szalma alkotja cseszejet. Evrl-evre potolgatja, mitl a
Ieszek vastag lesz es vegre kedves Ieszkel tanyaja a verebnek is. Feszekalja haromtol t tojasig valo; a tojas
nagy, szne fehr. A pr egyttesen felvltva egy hnap alatt klti ki aprit, de a tojnak mgis csak tbb jut a
kotolsbl.
lete mdja. A glya is gzol madr, mely azt a rtsget szereti, a melyben elgzolhat tpllkja utn; de az
emberhez simulva, beltallja magt gazdasgba is s szorgalmasan jrja a luczernst, a lherst s
hasonlkat. Begyt megrakja mindennel, a mi l s a mit bekaphat, a kis szcskn kezdve a termetes kigyig.
De hat eppen ez a baj: bekapja a Ildn Ieszkel hasznos kis madar porontyait is, a mivel bizony krt is teszen
s napjainkban sok a vadszember, a ki fszekrablsrt kemnyen megszlja a glyt, - itt-ott bizony mr
ftyl is felje a puska golyja, srtje. Szent madrnak tettk, tudjuk pedig, hogy minden szentnek maga fel
hajlik a keze, a szent golyanak meg a csre. No de itt is az az igazsag, hogy tovabb tart a bogarszedes, mint a
tbbi, a mi aztan a golya javara lesz irva. Azutan pedig beIogadtuk si soron szeretetnkbe - bajos m azt
onnan kizavarni!
Mar nagyon kora szszel a glya is gylekezik, mindig egy s ugyanazon a hatrrszen. Egy szp napon aztn
szarnyat bont a sereg es akkor beteljesedik PetIi szava:
Jn a: os:, megv a golva mar,
Hideg neki ez a hatr.

98
71. A DARU.
Egyb neve nincsen.
(Grus grus L.)
KROS.
71. A DARU.
Leirs. Hatalmas, czimeres madar, mely a magyar nemesseg armalisaiban nagyon sokszor van meg es si soron
becses madara a magyarsgnak. Az egsz madr nemesen hamvas szrke; fejebbjn piros svegfolt; feje
klnben fekete srtetollakkal fedett; torka es a nyak Iels-kls resze Iekete. A szarny evedztollai
palaszinek; a harom utolso - a test Iell - hosszu, hajlekony, sarlos es bokros, de a Ilttk lev Ied tollak is
sarlo alakuak, bels zaszlojuk Iekete. Feszket jarhatatlan mocsarak legrejtettebb helyre, alacsonyan nem is
epiti, se nem szvi, hanem rakja; sohasem rpl Ieleje, hanem messzirl, titkon lopakodva kzelitgeti meg.
Feszekalja ket hatalmas olajos szin, stetebben szepls tojas, mely akkora, mint az reg lude. Keves ember Ier
hozz!
lete mdja. A daru szep rpt, gynyr mozgasu, magas madar, mely egykoron telepesen Ieszkelt a magyar
retsegekben, de a miota azokat lecsapoltak, sok, ha tiz Ieszek akad az orszagban. Azert tavaszkor es szkor mar
csak vonl ktg rendbe sorakozva s bsan krgatva haznk fltt. De vannak helyek, a melyeken
vandorlasai kzben rendesen megpihen, meghal, hogy Iriss ervel ismet csak tova szarnyalhasson. Azokban a
regi idkben, nem volt Magyarorszagon kuria, melynek udvaran nem akadt volna egy-egy szelidtett daru,
mely nagy komolyan, czimeres madarhoz ill meltosaggal allott a majorsag kztt es neha, labat valtogatva,
fejt emelgetve, htravagdosva, szrnyt verdesve tnczot is jrt. Bokros tolla azokban a vrmegykben, a hol a
daru megtanyzott, kedves kessge volt a legny svegnek, a szebbjnek borj is volt az ra s legny
szmba sem ment az, a kinek svegn nem lengette a szl a darutollat. Innen a Thaly ntja, mely gy
kezddik:
A svegem darutollas virgos,
Flrevgva olyan szilaj betyros.
Bezzeg manapsg mr j a szrke gm foszlott, czmeresebb tolla is. Valamikor, a mikor a daru nlunk mg
telepesen Ieszkelt, ha beleszabadult a vetesbe, klnsen borsoba, kart is tehetett. Ma mar errl kar meg csak
szlni is.

99
72. A VRS GM.
Egyb neve: vasgm, rozsds gm.
(Ardea purpurea L.)
KROS.
72. A VRS GM.
Leirs. A glynl kisebb sztvr, hossznyak s hosszlb madr; fejn toll-varkocs, mely jl lekonyl.
Csre oly hosszu, mint labanak a csdje, hegyes, a kavak keselesek. HataIele palaszrke, foszlott tollakkal
kestve. Szrnyahajlsa fehresrozsds. A nyak htulja tvefel hamuszrke, torka fehr; a nyak mindkt
oldaln hosszban egy-egy hossz fekete-Ieher csik. A begyen szakalasan lecsng tollak; a has szrkes Iekete,
a szrny bell palaszrke. Laba olajbarna; szeme sarga, eleven. Feszke a mocsar megkzelithetlen reszeben all
s sokszor tven-hatvan Ieszekbl allo gemIalu keletkezik; keszl pedig a czimeres nad srsegeben, magan a
Iels Ielben letrdelt nadon, nadszalbol, nadlevelbl es puha gyekenybl. Feszekalja rendesen negy zldeskek
tojsbl ll.
lete mdja. Ez a gm a melegebb gtj madara s ehhez kpest szereti az orszg melegebb rszeit, hol a
rtsget, mocsarat s a ndast lakja. Kevsbb szereti a skvz szleit, mint a nagyobbik szrkegm, hanem
inkbb bell a ssosba, a csuh stkkbe s a nd rigysaiba s ott lesi gmtrelemmel a prdt, mely
leginkabb apro halbol all; de bekap minden aprobb ellenyt, csibor bogarat es egyebet, a mi a viz szinet
megkzelti. Less kzben mereven ll, mint a magyar kt gasa s egyenesre kinyjtja nyakt, mint ennek a
kutnak a gemje es ekkor a csr ugy all a viznek, mint a gemeskut ostora a kut kavajanak. Tisztara ez a
hasonlatossag vitte ra a nepet, hogy si kutjat a gemrl gemesktnak nevezze. Mint minden gm, gy a
vrs gem is ovatos, vad madar, hozza nagyehet es eppen ezert a halaszatra nezve karos madar.


100
73. A BLMBIKA.
Egyb neve: dobos gm, vzi bika, ndi bika, krbika, bikagm, muszkagm.
(Botaurus stellaris L.)
KRTKONY.
73. A BLMBIKA.
Leirs. Kzel akkora, mint a holl; de bokros tollazata, nyaknak s lbnak hosszsga sokkal nagyobbnak
mutatja. Tolla puha, mint a baglyok s a szne is bagolyszn: srgs fldn barna-tarka. Csre sargasan zld,
de orma barna; lba srgszld, nagyon hossz ujjakkal. Szeme srga, akr nmely bagoly. Nyakt gy be
tudja hzni s a tollazattal fedni, hogy csak a hossz lb rulja el a madr gm termszett. Fszke mindg
magaban all a legsrbb nadasban, kzel a viz szinehez. Fszekalja hrom, nha t, zldesen kk halavny
tojs.
lete mdja. Titkon lappango, a nadasok legtmttebb reszeiben bujkalo es igen klns elet madar, mely
mindenfle hitnek s babonnak a ktforrsa, pedig mindssze falnk, telhetetlen gmmadr, mely ugyancsak
szedi a tosag aprobb ivadek halat; de belevag madarIeszekbe, vizi patkanyba, csibor bogarba, szedi a gtet,
bkt s mg a lpiczt is.
A blmbika, a mint azt mr szeme is bizonytja, jjeli madr s ugyancsak jjeli kiltsrl nevezetes. Tompa
Mihaly koszorus klt errl a nadas eletenek leirasaban azt mondja:
Ha vastag bmbls hallatszik a
Nadas felol. a: a blmbika.
Ez a hang vastag, mely, bmbl es mintha valami nagy allattol eredne; sok embernek nem is Ier a Iejebe,
hogy sztvr gmmadr a mestere. Szl pedig krlbell -prumb---prumm---um. Knyvrevalt rtak
ssze a tudosok ennek a hangnak a termeszeterl; az igazsag az, hogy a blmbika tele szivja barzsingjat
levegvel, a levegt nyeli es azutan hangosan bIgteti. Tudni kell, hogy ez a blmbika hmjnek a szerelmi
dala. Ht nem is lehet minden madr flemle.


101
74. A BAKCS.
Egyb neve: vakvarju, kvakvarju, olahpap, kakcso, vasIej vakkanya, kakata.
(Nycticorax nycticorax L.)
KROS.

74. A BAKCS.
Leirs. Akkora test, mint a varj, de hossznyak s lb, gmforma madr. Fejebbja le a tarkig fekete,
zld zomanczczal; homloka a csr tve krl Ieheren szegett. A Iejbubjabol hatraIele szegezve ket-hrom,
ritkn ngy hfehr, hossz tollbl val konty. Hta fekete, foszlottas tollal s rczes zld zomnczczal. A
nyak vilgos hamuszin, ilyen a szrny s a farok is. A hasfl fehr. Szeme csillaga krminpiros, a szem nagy.
Hegyes csre Iekete. Laba vrses-srga. A toj kevsbb kes; a fiak anynyi korukban irombk. Fszke falut
alkoto telepen all melyen a mocsar jarhatatlan helyein, hol mocsarIz, rekettyebokor szerzi meg a srseget. Itt
egy-egy fn annyi a fszek, a mennyi elfr. Maga a fszek igen hitvny tkolmny, pr gbl ppen csak
sszerakva. Fszekalja ngy-t halavny zldeskk tojs.
lete mdja. Kevesbbe bujkalo es titkosan el, mint a blmbika, nem is szereti a tosagot ronavizeivel es
ndasaival, hanem igenis a mocsarat, klnsen akkor, ha pocsolys vizek, gyknyesek, bokrokkal s fkkal
vltakoznak. Itt alapt bakcso Ialut es itt leskeldik predajara, mely apro iszaphalbol: csikokbol, poczhalbol, de
egerekbl, gtekbl es mindenIele nagyobb rovarbol telik. Rples kzben nyakat, labat behuzza s ekkor alig
hasonlt gmhez; a mikor pedig fra kap, a mit gyakran cselekszik, behuzott nyakkal s kuczorogva, nagyon
emlkeztet a varjra, a mi taln hozz is jrult egyik nevhez, a vakvarjhoz. A mi a vak szt illeti, ez
nem szemre vonatkozik, mert ez nagy, fnyes s tzes szin, hanem a hangra, mely magyar flnek igy
hangzik:
bak-vak -- bak-vak -- bak-vak;
teht egy vak szav, varjhoz is hasonlt madr. A hol faluszmra tanyzik, bizony megrzi a szegny
csikszember - ennek kros. Van elg; de a mocsarakkal egyetemben mgis csak fogytn van.


102
75. A VIZITYK.
Egyb neve nincsen.
(Gallinula chloropus L.)
75. A VIZITYK.
Leirs. Kicsit nagyobb a fogolymadrnl, de zld lbai, klnsen ujjai sokkal hosszabbak. A szrny hajlsa
tajan egy kis sarkantyuIele erezhet. Homloka csupasz holddal, a hold szine piros. Szeme-csillaga krminpiros.
Nyaka s egsz dolmnya stt zldes-olajbarna, a test tbbi resze palaszin. A Iarok alja kzbl stetszin
szlein fehressrgn szegve. A szrnyat tart oldaltollak fehr vgekkel, melyek a szrny szln vgigfut
fehr sort alkotnak. Csre zldes, tven pirosas. Feszket mindig, vagy legalabb leginkabb a partisas elhalt
stkeibe rakja s a szraz levelet hasznlja fszekalomnak. Fszekalja rendesen tz tojs fel is van. A tojs
szne: halavny srgs-vrses alapon ibolysan foltozott es vrsesbarnan szeplztt.
lete mdja. Szereti a jl koszorzott tsgot, melynek szlein tanyzik. Igen gyesen kszik fel a ndra s
igen szpen szaporn szik, noha szhrtyja nincsen; mg bukik is s hosszan kitart a vz alatt; ha ldzik,
lebukik es csak neha ti ki eppen csak csret a viz szine Ile, hogy lelekzetet vehessen. Nagyokat lepve, de
szaporn futs s boldogl mg a vzitk kerek levelein, a hinron s sz gazon is, mert hossz lbujja
megovja a beszakadastol es bemerlestl. Nagyon kedves s a hol nyugton hagyjk, nagyon bizalmas madr is,
mely nem vt senkinek, de annl nagyobb kessge a tsgnak. Tpllkja rovar, vzilencse; csipegeti a kibv
zsenge nd s ss husos hegyt. Szval rtatlan, s inkbb hasznos madr.
Farkinczjt mindig fenhordja s akr fut, akr szik, minden mozdulaton egyet billent szp fejvel. El sem
kepzelhet kedvesebb latvany, mint mikor a vizityuk elszr vezeti ki 8-10 dinagysg, brsonyfekete,
hunczutkas szem csirkeit a vizre. Minden vedelemre rdemes.


103
76. A HALSZCSR.
Egyb neve: kszvago, szerk, halkapo, halaszIecske, czerko, cser.
(Sterna hirnudo L.)
KROS.
76. A HALSZCSR.
Leirs. Teste j rig nagysg, de hossz szrnyaival s hossz farkval nagyobbnak ltszik. Lba uszhrtys
s piros; csre eles-hegyes es piros. Fejeteteje es a tarko tiszta Iekete; dolmanya gynyren kekes-hamvas;
torka, begye es melle szep Ieher. Szarnytolla Ieketes. Farka villas, mint a IstiIecskee; a leghosszabb kls toll,
mely a villa gt alkotja, stt szrke, a fark tbbi tolla s a farcsk fehr. Szeme csillaga vrsbarna. Fszkt
telepesen a folymenti fenyreken kszti; itt leginkbb a kavicsos rszen kapart, lapos gdrcske, mely puszta,
minden alom nlkl val. Fszekalja kt-hrom agyagsrga, vagy barnasrga, viola-szrksen s barnsan
hintett, foltozott tojs.
lete mdja. Ragyogo tisztasagaval es gynyr, igazan lengedez rplesevel nagy Iolyoink es nagy
tavainknak disze es ekessege, mely nelkl a to es levegege mintha kihalt volna. Naphosszat keves pihenessel,
mely a part kvesein, vagy karzatokon esik meg, folyton mregeti rptvel a vizeket, behuzott nyakkal, lefel
szegezett csrrel csak itt-ott keveset forgatva a fejet, hogy a vz szint megvigyzhassa. Mindig egyforma
magassgot tart s a mint a prda megkzelti a vz sznt, hirtelen lefel szegezi s sztveti a farkt, szrnyval
pedig verdesve egy helyen fggget, lesen odatekintve, a hol a prda mutatkozott. Egyszerre csak leveti
magat mint valami k, ugy hogy a viz nagyot locscsan, - de mr akkor be is kapta prdjt, mely rendesen a
kicsinyke szljr-kszhal. Egszben csekly szmnl fogva nem jn szmba halszatuk, teht nem is
krosak. A Tiszamenti embernek szavuk szerk, ezert ott szerk a nevk; a Krsmentinek csr a neve, mert gy
hallja a szavt.


104
77. A DANKASIRLY.
Egyb neve: dunai halszmadr, nagy halszmadr, nagy halkap, vzi galamb, hgalamb.
(Larus ridibundus L.)
HASZNOS.
77. A DANKASIRLY.
Leirs. Kzel varju nagysagu. Csre nem ers, hegye lekonyulo. Feje szep stetbarna es ez a szin a torkon
jobban terjed leIele. Feher szemk. Nyaka, dolmnya szp, hamvasszrke; a torok, begy s a hasfl tiszta fehr.
A szarny evedzi stetek Ieherrel, a Iiokszarny vilagos hamvas. A csr es a labak karminpirosak, ilyen a szeme
csillaga es szegese is. A labakon uszohartya. Telen a Iej megIeheredik es a csr s lbak eleven szne is
megvltozik hssznre, majd barnsra. Fszke, mint seregmadr nagy falvakat, telepeket alkot; akad telep a
velenczei tavon, mely 3-4000 fszekre van becslve; trdelt ndra, zsombk tetejben, nem sok mestersggel
kupaczot teremt a madr, azt behorpasztja, kitapossa, szraz ndlevllel s a gyknyvel megalmozza s ksz
a fszek, nha egyms htra is ptve. Fszekalja kt-hrom, ritkn ngy tojs, tbbnyire agyagsrgs, irsos
vagy rendes stt foltozssal.
lete mdja. A dankasirly vndormadr ugyan, de egy rsze azrt kihzza nlunk a telet gy, hogy elhagyja
kedves, befagyott tavait s a folyk nylt helyeinek feljrsval tengeti tavaszig az lett. Magyar fldn
teljesen a gazdasghoz smult s alkalmazkodott s ott, a hol seregei a tsgban tanyt tttek, nincs a
dankasiralynal buzgobb kvetje az eke vasanak, es nincs jobb, kitartobb tisztitoja az ugarnak, kaszalonak es a
rtsg kasza al foghat rsznek. Folyton szedi a bogrsgot, a kukaczot s mindazt, a mit a gazdasgra
karosnak kell tartanunk. Fiait is ezekkel apolja Il, azert ott, a hol telepei allanak, a mezgazdasag rovarkarrol
nem is panaszkodhatik. Csak szkor kezdi a to szinet is meregetni, s ekkor belevag a silany halba is. Bessenyey
Gyrgy a termszet leirsban feljegyezte magyaros nevt, a melyet ime tadtam a magyar npnek is.


105
78. A VADLD.
Egyb neve: szi lud, teli lud, lazsnak lud.
(Anser fabalis Latr.)
KZMBS.

78. A VADLD.
Leirs. Csre Iekete, krme es az orrlyukak kztt egy narancsszin, keresztbefut s elg szles pszta. Az
sszetett szarny hegye tuljar a Iarkon. Fszine barnasszrke vilagosodo tollszelekkel; a mell vilagosabb; a
szarny evedztollai barnasIeketek. Szeme stetbarna, laba narancsszin, vrsesbe huzo.
Fszke nem ll Magyarorszgon, mert ez a ld nlunk csak tli vendg, mely az jszaki fok tjnak rettenetes
teli hidege ell menekl a mi enyhebb tajainkra, bevarva, a mig a tavasz beksznese jelt ad neki is, hogy a
jegestenger tajain allo Ieszkel helyeire visszaterjen es jbl a fiastsnak ljen. Rideg hazjban tkolt fszket
pt, a melybe ht-tz fehr tojst tojik; kotols kzben ha tvoznia kell, mindenkor betakarja tojomnyt, hogy
ki ne hlhessen.
Oszrekelven az id, a vadlud tengernyi seregekbe sszeverdve delnek vonl s egy rsze elri haznkat is, hol
az szi veteseket tmegevel helyen-kzn szinte elbortja s ha, mint rendesen egy-egy megszllott helyen
kitart s oda rendesen visszatr, a vets koppasztsval, kitpsvel s tlsgos gzolsval foltonknt
rzkeny krt is okozhat.
Ha telnk nagyon kemny s vastag hrteg bortja a vetseket, a vadld dlre vonul s egy rsze tmegyen
mg a fldkzi tengeren is.
De mihelyt enyhl az id, a lud visszater. Innen a pasztoremberek helyes joslasa: ha a vadlud delnek vonul,
nagy hideget vrhatunk, ha jszaknak tart, megenyhl a tl is. tlag mrczius elejn a vadld nagyon
Ielgylekezik es alkalmas id es szeljaras keltevel nagy seregben elindul Ieszkel helyere, hol lanczokra
szakadozva, eloszlik az szaki sarkvidk sivr terletein.


106
79. A TKSRUCZA.
Egyb neve: kcsa, gcza, trzskrcze, regrcze, dunai rcze, nagykacsa.
(Anas boschas L.)
79. A TKSRUCZA.
Leirs. A gnrja, tojja akkora, mint a hzirucza, mely mintha a vadnak vrrokona volna. A tsg legnagyobb
hapogoja. A gunar, rendes neven gacser, nagyon ekes. Egesz Ieje gynyren zld zomanczos s ez a szin a
nyak Iele Ieher kalarissal van a tbbi szintl elvalasztva. A Iarcsikon, mely barsonyIekete, mint a Iarokalja is,
szpen felkunkorod tollbokrta all. A szarnyon gynyr, ibolyasan zomanczos tkr, Iell-alul fehren
szegve. A nyak s begy gesztenyebarna. Dolmnya nagyon aprn s szpen pontozott. A hasafele vilgos
szrke, minden toll Iinoman steten keresztberova. Csre zldes, laba narancsszin. A tojo sargasbarna alapon
sttbarnn iromba. Fszkt a mocsr ssos helyeire, vetsekbe, de - elg csodlatosan - IzIak Iejeire es nagy
faodvakba is rakja; inkbb csak almozza; de azutn finom pehelylyel bleli ki. Fszekalja tiz-tizenkt derk,
srgsIeher tojas. Nevezetes, hogy a Iaodvakban magasan Ieszkel tkesrecze a Iiakat, mihelyt megszaradtak,
egyenkent csrbekapja es leviszi a vizhez. A letett pelyheske Iekve marad, mint a k mindaddig, a mig az
anyarcze az utols fit le nem hozta, - ekkor megnyzsg a csald s indl az anyarcze utn, hogy a vizen
azonnal szva kezdje a kacsaletet.
Rendes eletIolyasaban leginkabb vizi nveveny a taplalekja; vizilencse, harmatI, sulyom zldje, hinarok
magva s zsengje a rendes tpllkja. Becsletes kacsamodra buzgon szrgeti is a vizet, a mikor sok apro
vizi teremtes vandorol le barzsingjan. De tud am kart is tenni, mert arataskor rajar a Ildn Iekv markokra es
ugyancsak kicspli, sszegzolja. Ezrt is, meg j pecsenyjert is puska neki.
Meg bven van.


107
80. A NYLAS RUCZA.
Egyb neve: reghegyes, gmnyak kacsa, orsfark rucza, villsfark, nylfark,
nyrsfark, fcznyfark, fecskefark rucza.
(Dafila acuta L.)
80. A NYLAS RUCZA.
Leirs. Valamivel kisebb, de karcsubb, hosszabb a tkesnel; Iarka hosszan, nyarsszeren kinyulo
kzptollakkal, - ezrt neve nyrs - vagy nylfark is; nyaka hossz, vkony - ezrt gmnyak. A gcsr
tavaszra kelve gynyren ekes madar; szarnyatkre ragyogoan zldzomanczu, Iell rozsdasan, alul Ieheren
szegve. Feje stet dohanyszin, a poIakon rezes, a nyak mindket oldalon Ieher, kzepen a tarkotol leIele
Ieketes. Egesz hasaIele Ieher; dolmanya Ieher, igen Iinom srn allo es hullamosan rovott stet csikokkal. A
hegyes hosszu valltollak Ieketek, Ieher szegvel. A Iarok Ieketes, kzeps nyarstollai Ieketek. Farokalja Iekete,
laba kekesszrke, csre kekes; szeme barna. A tojo olyan szin, mint a tkes, de nyilIarku. Feszke sasos,
gyknyes s csuhs nylt tavakon torzskon pl. Fszekalja nyolcz, tz tojs, mely zldes, kisebb s kevsbb
vaskos a tkesruczaenal.
lete mdja. Vad, bajosan megvigyzhat ruczamadr, mely vonulson tmegesen is rkezik, de elvonl s
csak kisebb szamban telepedik meg bajosabban megkzelithet tavainkon, igy a Balaton roppant berkeinek
rejtett rnavizeiben, klnsen a seklyeseken, a hol a fehr vizirzsa, kznven vizitk, s a vizisrga virt,
leveleivel pedig szinte elbortja a vz szint. Ilyen helyeken buzgn keresgl a nylfark ttgasba llva a vz
fenekn, mint hzi kacsink is. Eledele zsenge vizi nvevny, vizilencse s mindennek hsos, zsengbb
hajtasa, hegye; de legbuzgobban szedi a vizi bogarsagot, a szitaktk es hasonlok alczait. Berkeink es
rtsgeink tnsvel ennek a szp rucznak tanyi mind sszbb szorlnak. De azrt mg nem ritka.


108
81. A KANALAS RUCZA.
Egyb neve: kanlos-kanylos-kalnos rcze, laptorr rucza, fogas rucza,
butaorr kacsa, kalnorr rcze.
(Spatula clypeata L.)
81. A KANALAS RUCZA.
Leirs. Kisebb a tkesnel, zmk test. Fjegye a hatalmas, kanalas vagy lapatos csr, mely klnsen ell
kiszelesedik, bels szelein pedig ugyancsak srn, Iesszeren Iogas, a vizek szrgetesere nagyon alkalmatos.
A gacser nagyon ekes madar. Szarnyatkre Ienyesen zld, Iell Ieher szegessel; egesz szarnya vilagos kek. A
feje oldalt kkesen zld zomnczczal, begye fehr. A dolmny eleje fekets, zldes, minden tolla fehr
szegvel, a Iarcsikja Ieketes-kkes, a farokalja is ilyen; a vlltollak hegyesek, fekete-fehrek. Lba
narancsszin, csre stet. A tojo szinszerint hasonlit a tkesrucza-tojohoz, de kanalas csre azonnal
szembeszkik s megklnbzteti. Fszke a mocsarak sros helyein ll, ppen csak almozott. Fszekalja ht-
tizenngy vilgos rozsdasrga tojsbl alakl.
lete mdja. Gynyren, sebesen es gyesen rpl rucza, a melyet nagy magassagban is kanalas csrenel
fogva knnyen meg lehet ismerni. Kevsbb vad, mint a tbbi ruczafaj s nem is jr csapatosan, hanem mg
akkor is, ha mas Iajok csapataival tart, kln rpl. Mar a csre is arra tanit, hogy eledelet kevsbb a
nvevny, mint inkbb a tsg apr rovar- es rakvilaga szolgaltatja, a melyet szitaszeren szr csrevel
nagybuzgon es szinte csamcsogva kivedelget. De eppen ebbl kvetkezik a baj, mert a halak a part sekely,
meleged vizeben ivnak meg es igy ikrjuk is itt rik a kikelsre. Ha a kanalas rucza v helyre akad, a milyen
igazi az kacsa-torkossaga, bizony ezrevel szedi begyre a tosag halivadekat, meg mieltt, hogy kikelt volna.
Ennyiben a halasgazdra nzve kros s j, hogy egszben a ritkbb fajok kz tartozik.


109
82. A BBOS VCSK.
Egyb neve: kirlyvcsk, reg bujr, szakllas vcsk, bdorka, drvcsk,
kontyos-bbits-nagy vcsk.
(Colymbus cristatus L.)
KROS.
82. A BBOS VCSK.
Leirs. Akkora, mint a tkesrecze; de nyurgabb. Az egesz madr kinyjtott vkony nyakkal palaczkformj.
Fekete Iejebubjan hatraszegett ketts bobita, nyakan, a tarko tajarol indulva, es krskrl Iinom, szalazott
tollakbol allo, tmtt galler, mely bell rozsdaszin, szelei Iele stet. Laba oldalt vago, ujjai kztt kttt
uszohartya helyett hasitott keresztbe bordazott es szeles lemezek. A krm lapos es szeles. Csre gyilokszer,
les-hegyes. A Iarok mindssze par Ioszlott tollacska. Hasa Ieher, gynyren atlaszIeny; hata barna.
Szrnyatkre fehr. A tojo kevesbbe szakallas es kevesbbe ekes. Feszke bekanyalbol es korhadasnak ered
anyagokbol takolva a viz szinen uszik, nem a nad srsegeben, hanem a szelek rigyasaban talalhato; egyes
ndszlhoz gy van fogva, hogy egy helyen maradjon. Fszekalja rendesen ngy hosszks, fehr tojs, a mely
azonban a hossz kotols alatt s a fszek rothad anyagtl elbarnul s elszennyesedik. Pelyhesei szrke
alapon stten cskosak.
lete mdja. A bubosvcsk kitn buko s ezt oly villamgyorsan vegzi, hogy a sret csak a vz sznbe
vgdik. A halastavaknak nagy veszedelme. Biztosabb helyeken tbb vcsk egyesl s hajtst rendez a
halakra. Bukva terelik ezeket a part fel s mikor a hal mr szorl, a riad hal kz bukva kapkodjk a prdt.
A bbos vcsk, a meddig teheti - pedig sok birja - bukassal iparkodik a veszedelem ell meneklni; roppant
sok marad a vz alatt s azalatt messze bir szni; ha messzi van a nd, a mely befogadhatn, pillanatra felti a
fejt, egyet llekzik s jbl albukik.
Szarnyra csak vegs szksgben kap s igen messze verdesi a vizet, a mg emelkedni kezd. A magasba rve
azonban elg sebesen s kitartan szll tova.


110
83. A KRAKATNA.
Egyb neve: tomolygo, karokatona, gte.
(Phalacrocorax carbo L.)
KROS.
83. A KRAKATNA.
Leirs. Ld nagysgu ers, Iekete madar. Labanak mind a negy ujjat uszo hartya kti ssze. Csre hosszu, tve
ers, a Iels kava vege kampos, vago; az also kava kesalaku, villaagai kztt tagithato, kopasz brzsak. Farka
kalak, tollai keskenyek s merevek. Szeme zld. Nyron torka s pofja fehr, a fej tbbi rsze fekete
erczIeny; a torkon es a nyakon a tollazat srenyszer. A dolmany Ildje erczszin, minden toll Iekete
szegvel, ugy hogy az egesz pikkelyszer. A tollas czupakon kiIele Ieher Iolt. Tavaszrakelve naszruhaja a
nyakon sok Ieher tollal vegyitve, a czupakon majdnem Ieher gatya. Oszkor ezt a diszt elhanyja s a torka is
kifeketedik. Hajdanban nagy telepekben klttt haznkban, fszkei fkon llottak s llanak, akr a varjak a
varjtanyn; sokszor a varjukkal egy helyen is Ieszkelt. Feszke agakbol es rzsebl takolt. Feszekalja harom-
ngy hosszks, majdnem karcs, zldes tojs.
lete mdja. Eleg jol repl es jol buko vizimadar es jaj annak a halgazdasagnak, halaszhato tonak, a melybe a
krakatna beveszi magt. Harom kilo hal egy napra szkesen eleg ennek a telhetetlen halIarkasnak!
Eledelet bukva szerzi, mert a viz alatti halaszatnak elsrend mestere; laba hatalmas evedz, Iarka hatalmas
timon, csre horog is, kes is, zsakja es barzsingja pedig nyulik mint a j kostk: nagy halat bir befogadni.
Folyton Ialank. Kinaban, Japanban a karakatnat szeliditik es halIogasra hasznaljak; elbb azonban karikat
tesznek a nyakra, hogy a halat le ne nyelhesse. A halsz, rd vgn viszi a madarat a vz fl, s ez, mihelyt
halat rez, beveti magt a vizbe, elkapja a prdt s rkap az elbe tartott rdra.
Mindenkppen irtani val madr.


111
ELMLKEDS.
A madrmunka trvnyrl.

A karakatna leirasaval bevegzdtt az a sor, a melyet ebbe a knyvbe szantam. Ezuttal nem is az volt a
Ieladatom, hogy a Ildmivel gazdabol, a kerteszbl, az erdt jaro vagy a halaszo magyaremberbl
madrtudst, neveljek, mert ez nem is azokra tartozik, a kiknek munkjukkal a csaldnak hajlkot, ha lehet,
birtokot s mindenesetre kenyeret kell szereznik. Hanem az mr nagyon is ktelesgemben llott, hogy annyi
madaralakot adjak kepben es irjak le szoval, a mennyi eleg, hogy a nehez napi munkaval kzkd
magyarember pihen orajaban haszonnal es talan gynyrseggel is Iorgathassa ennek a knyvnek lapjait,
ismerkedjk meg a krlte el, mozgo es Iiasito madarak legIbbjeinek Iormajaval, szinevel, teste alkotasaval,
leginkbb azonban munklkodsval s a munka helyes megitlsvel, megbecslsvel: a haszonnal s a
krral is.
Hromszzharminczngy madrfajbl, a melyet a madrtudomny eleddig Magyarorszgbl megismert, itt
csak nyolczvanegynek a kpt s leirst tallja a kegyes olvas; de ez a nyolczvanegy gy van megvlogatva,
hogy a ki ezen a soron bersggel s figyelemmel vgig megyen, az szerez annyi rtelmet, hogy a
kimaradottakat, ha tallkozik velk, majd be tudja osztani a rendbe. De megszerzi ezen fell az rtelmet a
kvetkez elmelkedesnek haszonnal valo olvasasahoz is.
Azokbol a szakaszokbol, a melyekben a madarak csre, laba es szarnyaalkotsa volt bemutatva s rviden
mltatva, mr vilgosan kitetszett, hogy a nagy termszetnek e teremtmnyei minden csak kigondolhat
modon, de els sorban madars:eren nvulnak a: anvatermes:etbe s hogy ez a benyls oly munka, a melyet
ppen csak a madr s ppen csak oly szervezettel, mint az v, vgezhet. A mi pedig klnsen kitnt, ez az;
hogy az anyatermszetnek erre a madrmunkra okvetetlenl szksge van.
A munka s szerszma kztti viszonyt nagyon vilgosan s elmsen magyarzza az kor blcs mesemondja,
Phaedrus (olvasd: Fedrusz) a ki XXVI-dik mesjt a rkra s a glyra alapitja.
A mese szerint a ravasz rka lakomra hvta a glyt. Hogy azonban a glya telhez ne juthasson, a rka csupa
hg eledellel, hozz mind lapos tlakon rakta meg az asztalt. Vltig biztatta ugyan glya komjt, hogy csak
tessk, ne vesse meg a szegnysgemet; no meg, hogy szvesen is adom. De ht mit tehetett a glya koma
hosszu csrevel es kurta nyelvevel, vagyis a maga szerszmjval a laposra tlalt sok hg lvel!
Bizony-bizony csak koppant a szeme, mint a klvinista varnynak, mikor res konczba nzegetett.
Azalatt a rka mind fllefetelte s felnyalta az telt s csak gy hzott ravasz lelke a glya koma felslsn.
No de nem hagyta magt a glya koma sem. s egy szpsges napon csak meghvta a rka komt egy kis
lakomra.
Jn a rka - es mit lat? Azt latja, hogy a golya komaja minden eledelt szk, hosszunyaku bokalyban, az italt
meg szknyaku Ialaskoban talalta. Igy a golya koma hosszu csrvel s nyakval szpen hozz is frt telhez,
italhoz; de oda a rka koma - aztn mr istenigazban - csak gy tekinthetett be, mint az a bizonyos varny az
res konczba; mert ht nem illett a: o rokas:ers:amfaho:.
A milyen egyszer az okori blcs meseje, oly vilagos es erthet annak a tanusaga: hogy t. i. a golya nem
boldogul az szerszamjaval olyan elvezetben - mondjuk munkban - mely a rka szerszmjhoz van szabva s
megfordtva, hogy a rka kudarczot vall ott, a hol csak a glya felelhet meg.
De a tansg mg tovbb is van. s kvetem is a j pap pldjt, hogy inkbb kevesebbet markolok, hogy
annl tbbet szorithassak: nem Iogok klnbz alkotasu allatokrol, mint a milyen a roka meg a glya,
elmlkedni, hanem megmaradok tisztn a madaraknl.
A madrmunka legtkletesebb s legcsudsabb szerszmja a szrny, mely megadja a madrnak azt, hogy
helyt knnyen vltoztathatja. A hova a legsebesebb fut l, a nylal szarvasgm csak rk mltn rhet el,
oda a madr szrnyaszabadjn perczek alatt juthat. Igen, mert a nylal gmnek mgis minden kupacz, minden
domb s minden hegy, meg minden rok, minden lednttt fa akadly - ezt pedig a madr nem is ismeri! Mi is
a madrnak a hegy tulso oldalara jutni? Arasznyi id es ott van!
A mikor a Iecske szkor bevegezte a gylekezest, egyszerre csak hlt helye marad nalunk.
112
Hova lett! Elindult messzi, tengerentuli meleg tajakra, hogy ott huzza ki azt az idt, a mig itt, szlIldjen, tel
van. No s meddig tart a fecske tja azokra a dli, tengeren - mondjuk npiesen operenczintli meleg tjakra?
A Iecske egy masodpercz alatt hatvannegy metert is nyilal es evvel a szedit sebesseggel orak alatt akkora utat
teszen meg, a melyhez a legsebesebb hajnak hetekre s hnapokra van szksge. Ez a sebes madr teht
munklkodst, mely a bogrsg megzabolsban nyilatkozik meg, gyszlvn a Fld fltekjre terjeszti ki - a
legnagvobb knnvseggel.
Igen m! De mikor a kaszsok rendje a kaszl szln kiszortja a harist, az a haris nehezen kl; eleintn csak
ugy tantorogva rpl es azon van, hogy minel elbb labra kerlhessen. Pedig meg ez a lassusag is elvonul
tlire, tkl a tengeren s el a meleg tjra.
De itt is, ott is csak gyalogosan vgzi madrmunkjt, azt, a melyet a fecske nem vgezhetne, mert az csak
rplve bir tpllkozni.
Ime, ezek valodi ketlaki madarak, kiknek szk az orszag hatara, kik jnnek es mennek. Ezekkel szemben pedig
vannak madaraink, kiket a legkemenyebb tel sem verhet el tlnk. Itt maradnak, mert egsz ven t szksge
van a termeszet rendjenek az munkajokra.
Szakasztott olyan kp s olyan rend az, mint des magyar haznk npmozgsban is, mert hiszen ennl is a
munka az alap, aminthogy ms nem is lehet.
A mi ezen a fldn igazi gazda, az kemnyen megll a rgn, a telkn; onnan nem szortja ki semmifle tl - a
legkemnyebb sem. ppen gy, mint az igazi magyar madarat.
Mr a mesterember knnyebben mozdl meg s ha nincs munkja, ott a vndorbot. s ha nem is
fecskeszrnyon, ht harislabon csak elindul jo szerencset probalni. A mi pedig keresked ember, az a mai
vasutas, gzhajos idben nyakaba veszi az orszagot, de meg a szomszedsagot is, eppen, mint az a madar, mely
flemelkedik, hogy sztnzhessen s aztn oda szll, a hol szemessgvel, letrevalsgval magnak valt
tall.
De mg a nagy tmeg mozgsa is megvan itt magyar fldn. A brczes felfld, a Krptalja npe arats idejn
otthagyja tmegesen szegenyes hatarat, hogy az aranykalaszt term AlIldre vonuljon, ki kaszasnak, ki
aratonak, ki meg marokvernek.
Eppen ugy, mint seregekbe verdnek klnbz alkotasu vandormadaraink, hogy telen at bealljanak,
mindegyik a maga madrszerszmjhoz kpest, messze dlszaki tjak termszetbe oly munkba, a melyet ez a
dli tj ppen gy nem nlklzhet, mint nem nlklzheti a magyar Alfld az arat munkst.
Ez a munka rendje, hatalma s trvnye, mely megnyilatkozik madrnl, embernl egyarnt.

113
PLDABESZD S SZLSMD.
HNY PLDABESZD S MONDS SZL A MADARAKRL?

No ht ez azutn az igazi gynyr sor! Es ugy, a mint a magyar Nep, szaztvennel is tbb madarIajt tud neven
szltani, ezredves tapasztalata sok pldabeszdben fakasztotta ki blcsesgt. Megkezdem teht a sort. Szl a
pldabeszd s szlsmd, a mint kvetkezik.
A madrrl magrl.
Nem az a madr, a ki elszalasztja.
Madarat spszval.
gi madr hegyen-vlgyn megszllhat.
A madrtl sem krdez.
Eleven, mint a madr.
Mint a madr az gon.
Az neki, a mi a madrnak a lp.
Madar utan leskeldik.
Madr se szll reja.
Ritka madarat vadszgat.
Szabad, mint a madr.
l, mint az gi madr.
Madarat foghatni vele.
Hol madr se jr.
Madrnyi jr fld.
Ritka madr.
A madr akrhova rpl, mindig otthon van.
Hitvny madr, a ki fszkt megruttja.
Az egy madrtejen kivl mindene vagyon.
Kicsiny madrnak fszke is kicsiny.
Knny, mint az olommadar.
Szeme gy jr, mint a rrmadrnak.
Ritka madr az igaz bartsg.
Ritka madr a j asszony.
Rossz madr, a ki a tollt nem birhatja.
Nem az a madr, a ki meglvi, hanem az, a ki megeszi.
Ha madrra trgyolsz, ijjadat ne pengesd.
Nem rak fszket madr oly hzra, mely meg akar gni.
Ritka madrnak kedves a kalitka.
A madarak fajrl, nemrl.
A bbos bankrl.
Bds babuk berzenkedik a hattyra.
Keserves fia leszesz a babuknak.
Bds, mint a banka.
A bagolyrl.
Bagoly is bir a barlangjban.
Bagoly is azt gondolja, hogy solyom az Iia.
Egsz jjel virraszt, mint a bagoly.
gy nz, mint a bagoly.
Akar a baglyot a khz, akar a kvet a bagolyhoz.
Nem lesz bagolynak slyom fia.
Bagolyhoz kapvn, elszalasztotta a solymot.
Bagolyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.
A bagoly is fnyre nz.
114
Te rted is leesett a bagoly a frl.
Tud hozz, mint a bagoly az Ave Mrihoz.
A bakcsrl vagy a vakvarjrl.
Szava rulja el a bakcst.
A cskrl.
Cska csknak nem vjja ki a szemt.
Hiba frdik a cska, nem lesz fehr hatty soha.
A c:inegerol.
A czinege is rl a tkmagnak.
Czinegnek kr a nyrsa.
Czinegt fog a feje.
A darurl.
Lss darvat.
Grbn hordja a nyakt, mint a daru.
A fecskerol.
Csacsog, mint a fecske.
Egy fecske tavaszt nem szerez.
Nem j verbnek fecskvel prlekedni.
Nyri szllsrt meg nem telel veled a fecske.
Hirmond fecske tavaszt nekel.
Nem sirat egy fecskt egy nyr.
Idvel a Iecske meg hazadra szallhat.
Elmegy a fecske, marad a tzok.
A flemilerol.
rl a flemle, ha hangyatojst lt.
A frfrol.
Friss, mint a fr.
Vrhenyes, mint a frmony.
Frj is megszokja a tarlt.
A galambrl.
Szegny rnak galambducz a mszrszke.
Nem galambkosr a vilg, msutt is megl az ember.
Senkinek sem rpl szajaba a slt galamb.
Tiped, tapod, mint a toj galamb.
Szereti, mint a galamb a bzt.
Szeld a galamb, mgis van epje.
A glyrl.
Ot sem a golya klttte.
Engem sem a glya klttt.
Sokszor megjn, addig el is megy a glya.
rva, mint a glya.
Elvitte kedvt a glya.
Elvitte, mint a glya a fiait.
Kesbbre szall el a glya, mint a verb.
A godenvrol.
Iszik, mint a gdeny.
115
A hallmadrrl.
Megszokta, mint a hallmadr a huhogst.
A harisrl.
Az harist az maga szavan Iogjak.
(Szavan Iogjak a harist. El Iorma.)
A hattyrl.
Fehr, mint a hatty.
Ritka, mint a fekete hatty.
Hatty a ludak kzt.
Nem fehr hatty az, kinek tarka a tolla.
A hollrl.
Ritka, mint a fehr holl.
Hollfszken hattyt keres.
Holl volt, hatty lett.
Nem Iel a hollo akasztott embertl.
Fekete hollnak fekete a fia.
Kt holl sszevesz a konczon.
Holl hollnak nem vjja ki a szemt.
A kakasrol, tvukrol es csirkerol.
Minden kakas a maga szemetn hatalmas.
Akkora, mint a kakasugrs.
Kakas alatt is tykmonyat keres.
Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrcze ki ne kaparhassa.
Kakas is r a maga szemetn.
Egy kakas az egsz falu kakasait fellrmzza.
A j kakas ritkn kvr.
Kakas is kiveszi tojsbl a vmot.
Van ott kakastej is.
Megntt a taraja.
Elkapta kenyert a tyk.
Azt is tudja hnyat tojott a bir tykja.
Tyuk I a Iazekban.
Meglapl, mint a tyk.
Elloptad a pap tykjt.
Elttte a pap tykjt.
rt hozz, mint a tyk az abczhez.
A tyk is kikaparja.
Jobb a tyk csirkstl.
A ki a tyk, a tojs is az.
Vak tyk is tall nha bzaszemet.
A szomszd tykjnak nagyobb a tojsa.
A mely tyk sokat krl, keveset tojik.
A szelid tyk is hamar meglippen.
Tyk is szra szoktatja csirkit.
Tojs akar okosabb lenni a tyknl.
J pldt ad a tyk, de kacsi nem kvetik.
Ha egy tyk szni tudna, a tbbi is eltanuln.
n sem vagyok mai csirke.
Ne legyen a csirke okosabb a tyknl.
Csirke csipog a nd alatt.
Ftt tojasbol nem sok csirke kel.
Hamarbb forr a vize, mint a csirkt megfogja.
116
A kakukrl.
Megnyerte a kakuk.
Nehezen r az tbb kakukszt.
Sokszor hallott mr kakukszt.
Ritka, mint a kakuk a mezn.
A knyrl.
Mg a tyk is lelapl, mikor knyt lt.
A ldrl.
Legyen ld, ha fehr; egyk meg, ha kvr.
A libkbl is kitr a ldmreg.
Sok lud disznot gyz.
Nem emelkedik, mint a szrnyaszegett ld.
Foltonknt szllankoznak, mint a vert ludak.
Orizkedik, mint a ld az eszterhtl.
Ggog, mint a ld.
Ludak trvnye: kiki magnak.
Ldra sznt kr vesztegetni.
Tengeren innen, tengeren tl csak ld a ld.
Akr meddig nevelik a libt, csak ld lesz abbl.
Ldtl tanl a liba.
Sok szent Mrton ldja kelt mr el azta.
Nagyobb csoda, ha egyszer eszterhra szll a ld, hogysem napestig ott stl a kakas.
Ludas benne.
A pvrl.
Szp a pva, rt a lba.
gy jr, mint a pva.
Kevly, mint a pva.
A pintvrol.
Olyan, mint a pinty.
A rigrl.
Igen rvend a rig, felel neki a szajk.
Nem sirat egy rigt a nyr.
A sasrl.
Sok sas, sok dg.
Tbbet r a vn sas ifj bagolynl.
Sas legyet nem fogdos.
Sok sasnak egy fszken nehz megalkudni.
Sast tant rplni.
Megifjl, mint a sas.
Sasnak, sas a fia.
A seregelvrol.
Minden seregely harom szemet visz el a szlbl
(a maga ket szemet s egy szlszemet a csreben).
A slyomrl.
Slyommadrnak nem lesz galamb a fia.
A bagolynak nem leszen slyom a fia.
A szrcsrl.
Tarka, mint a szrcsamony.
117
A szarkrl.
Csrg, mint a szarka.
Csrg a szarka, vendg jn.
Sokat akar a szarka, de nem bri a farka.
A tzokrl.
Elmegy a fecske, marad a tzok.
Jobb egy verb ma, mint egy tzok holnap.
A varjrl.
Ms is ltott varjt karn.
Kar hegyn tar varjt.
Nz mint a varj az res konczba.
Gyanakszik, mint a varj.
Varjon varjat fogott.
Te rted leesett a frl a varj.
A varj is neki krkog (helyesebben: krog).
A varjtl is fl, hogy kikrkogja (kikrogja).
gy krkog a varj, mint az anyja (krog).
Varj is tud nha kesen krkogni (krogni).
hes varj dg utn lt.
Ezer varju ellen eleg egy k.
Varj is csak addig egyforma, mg egszsges.
Nem vgja ki egyik varj msiknak szemt.
Hol lttad varjnak slyom fit?
Koppan a szeme, mint a klvinistavarjnak.
A ppistavarjrl.
Nehz a ppistavarjt hsra szoktatni.
A verebrol.
Verb van a svege alatt.
Buja, mint a verb.
Annyit iszik, mint a verb.
Emlegetik a verebek.
Verebek is rla csiripelnek.
Elvitte a ktszrny verb.
Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok.
Nem Iel a vereb a kbl Iaragott botos embertl.
Ha a verebek a kazalra szoktak, a laz sem verheti le ket.
Slt verb nem repl senki szjba.
Mas kleserl veri a verebet.
Az a verb, a ki megcsipheti.
Egyetlen szval sem mondom, hogy ennl tbb nincs; de a mit bartim sszeszedtek s n magam
hozzadhattam, az mind itt van!
118
HNY MADARA VAN MAGYARORSZGNAK?
JEGYEK MAGYARZATA.
. azt jelenti: rkezik tavaszkor.
T. a:t felenti. tavo:ik os:kor.
* Hogy ebben a knyvecskben le van rva.

Keselyuflk:
* Bart-kesely (Vultur monachus L. 1766)
Fakokesely (Gyps Iulvus GM. 1788)
Dgkesely (Neophron perenopterus L.)
Szakallas saskesely (Gypaetus barbatus L.)

Sasok s slyomflk:
5 Hamvas rtihja (Circus pygargus L.) . Mrcz. 30. T. Oktber.
Fak rtihja (Circus macrurus GM.). . Mrcz. legvgn.
Kkes rtihja (Circus cyaneus L.) . Mrcz. kzepe (tmeg).
* Barna rtihja (Circus aeruginosus L.) . Mrcz. 22-23.
Hja (Astur palmubarius L.)
10 * Karvaly (Accipiter nisus L.)
* Vrs knya (Milvus milvus L.) . Aprilis 6-7.
Barna knya (Milvus migrans BODD.) . Aprilis 14-15.
Darzslyv (Pernis apivorus L.) . Aprilis msod. felben
Rr (Pandion haliatus L.)m
15 Rtisas (Haliatus albicillus L.)
Kigyszlyv (Circatus gallicus GM.) . pr. elejn. T. Oktber.
* Egerszlyv (Buteo buteo L.) . Mrcz. 12-13. T. 0kt. Nov.
Fehrfark lyv (Buteo ferox GM.)
Gatys lyv (Archibuteo lagopus BRNN.) Tli vendg.
20 * Szirti sas (Aquila chrysatus L.)
Parlagi sas (Aquila melanatus L.)
Bksz sas (Aquila maculata GM.) E. Marc:. 30. T. S:eptembertol ke:dve.
Trpe sas (Aquila pennata GM.)
* Vrs vrcse (Cerchneis tinnunculus L.) . Mrczius 14.
25 Feherkrm vercse (Cerchn. naum. FLEISCH.) . pr. kzepe-vge.
Kk vrcse (Cerchneis vespertinus L.) . Aprilis 26.
Kerecsen slyom (Falco lanarius L. PALL.) . Mrcziusban.
Feldegg slyma (Falco feldeggi SCHLEG.)
Vndorslyom (Falco peregrinus TUNST.) . Mrcziusban.
30 Kis slyom (Falco merillus GERINI.) Tli vendg.
* Kaba slyom (Falco subbuteo L.) . Mrcz. 28-29.

Bagolyflk:
Buh (Bubo bubo L.) . Mrcz. T. Nov.
Erdei flesbagoly (Asio otus L.)
* Rti flesbagoly (Asio accipitrinus PALL.)
35 Fleskuvik (Pisorhina scops L.)
Urali bagoly (Syrnium uralense PALL.)
Macskabagoly (Syrnium aluco L.)
Hbagoly (Nyctea scandiaca L.)
Karvalybagoly (Nyctea ulula L.)
40 Gatys csuvik (Nyctaea tengmalmi GM.)
* Kuvik (Glaucidium noctuum PETZ.)
Trpe kuvik (Glaucidium passerinum L.)
* Gyngybagoly (Strix flammea L.)

119
Gbicsek:
* Nagy rgebics (Lanius excubitor L.)
45 * Kis rgebics (Lanius minor GM.) . Aprilis 27.
VrsIej gebics (Lanius senator L.) E. Maf. elso napf.
* Tvisszr gbics (Lanius collurio L.) . Aprilis 26-27.

Varjflk:
* Holl (Corvus corax L.)
Varj (Corvus cornix L.)
50 Versi varj (Corvus frugilegus L.)
* Cska (Colaeus monedula L.)
* Szarka (Pica pica L.)
* Szajk (Garrulus glandarius L.)
szaki szajk (Garrulus infaustus L.)
55 Magtr (NuciIraga caryocatactes L.)
Havasi cska (Pyrrhocorax pyrrhocorax L.)
* Aranymlink (Oriolus oriolus L.) . Aprilis 27-28.
Psztormadr (Pastor roseus L.) Vendg.
Seregly (Sturnus vulgaris L.) . Mrczius 6.
60 Jgmadr (Alcedo ispida L.)
* Piripi (Merops apiaster L.) . Mjus 12-13.
* Bbos banka (Upupa epops L.) . Aprilis 9-10.
Szalakta (Coracias garrula L.) . Mjus 2-3.
* KecskeIej (Caprimulgus europaeus L.) . Aprilis 22-23.
65 Sarlsfecske (Micropus apus L.) . Mjus 14-13.
Havasi sarlsfecske (Micropus melba L.) . Aprilis 12-13.

Kszk:
* Kakuk (Cuculus canorus L.) . Aprilis 12-13.
* Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) . Aprilis 14.
Fekete harkly (Dryocopus martius L.)
70 * Nagy fakopncs (Dendrocopus major L.)
Fehrht fakopncs (Dendrocopus leuconotus BECHST.)
Kzp fakopncs (Dendrocopus medius L.)
Kis fakopncs (Dendrocopus minor L.)
Hromujj harkly (Picoides tridactylus L.)
75 Szrke kll (Picus canus GM.)
* Zld kll (Picus viridis L.)
* Faksz (Certhia familiaris L.)
* Csuszka (Sitta europaea L.)
Hajnalmadr (Tichodroma muraria L.)

Pintyflk:
80 * Hzi verb (Passer domesticus L.)
Mezei verb (Passer montanus L.)
* Meggyvg (Coccothraustes coccothraustes L.)
Havasi pinty (Fringilla nivalis L.)
Fenypinty (Fringilla montiIringilla L.) Tli vendg.
85 Erdei pinty (Fringilla coelebs L.)
Zldike (Ligurinus chloris L.)
Szrke zsezse (Cannabina hornemanni HOLB.)
Nyiri zsezse (Cannabina linaria L.)
Tli kenderike (Cannabina flavirostris L.)
90 Kenderike (Cannabina cannabina L.)
Csz (Chrysomitris spinus L.)
Tengelicz (Carduelis carduelis L.)
Csicsrke (Serinus serinus L.)
Nagy pirk (Pinicola enucleator L.)
120
95 Rzss pirk (Pinicola rosea PALL.)
Karmazsin pirk (Pinicola erythrina PALL.)
* Svlt (Pyrrhula pyrrhula L.)
* Keresztcsr (Loxia curvirostra L.)
Szalagos keresztcsr (Luxia biIasciata BRHM.)
100 Hsrmny (Calcarius nivalis L.)
Sordly (Emberiza calandra L.)
Kucsms srmny (Emberiza melanocephala SCOP.)
* Czitromsrmny (Emberiza citrinella L.)
Svnysrmny (Emberiza cirlus L.)
105 Kerti srmny (Emberiza hortulana L.)
Bajszos srmny (Emberiza cia L.)
Ndi srmny (Emberiza schoeniclus L.)

Pacsirtaflk:
* Bbos pacsirta (Alauda cristata L.)
Erdei pacsirta (Alauda arborea L.) . Mrcz. 24-25.
110 Fehrszrny pacsirta (Alauda sibirica GM.)
Mezei pacsirta (Alauda arvensis L.) . Mrcz. 2-3.
Havasi flespacsirta (Otocorys alpestris L.) Tli vendg.

Billegetflk:
Havasi pityer (Anthus spipoletta L.)
Parlagi pilyer (Anthus campestris L.) . Aprilis 12.
115 * Erdei pityer (Anthus trivialis L.) . Mrc. 30-31.
Rozsdstork pityer (Anthus cervinus PALL.) Csak tvonl.
Rti pityer (Anthus pratensis L.) . Mrc. 18-19.
* Barazdabilleget (Motacilla alba L.) . Mrcz. 6-7.
Hegyi billeget (Motacilla boarula PENN.)
120 Sarga billeget (Motacilla Ilava L.) . Mrczius 31.
Mezei billeget (Motacilla campestris PALL.)
Kucsms billeget (Motacilla melanocephala)

Czinegeflk:
* Sznczinege (Parus major L.)
* Fenyves czinege (Parus ater L.)
125 Bartczinege (Parus palustris L.)
Gyszos czinege (Parus lugubris TEMM.)
Lazr czinege (Parus cyaneus PALL.)
* Kk czinege (Parus coeruleus L.)
* Bbos czinege (Parus cristatus L.)
130 * Oszapo (Aegithalus caudatus L.)
Szakllas czinege (Panurus biarmicus L.)
* Fgg czinege (Remiza pendulina L.)
TzesIej kiralyka (Regulus ignicapillus BRHM.)
* SargaIej kiralyka (Regulus regulus L.)

Bujklk:
135 Vizirig (Cinclus cinclus L.)
* krszem (Troglodytes troglodytes L.)

Posztaflk:
Havasi szrkebegy (Accentor collaris SCOP.)
Erdei szrkebegy (Accentor modularis L.) . Mrcz. 29-30.
Karvalyposzta (Sylvia nisoria BECHST.) . Aprilis 29.
140 * Kerti poszta (Sylvia simplex LATH.) . Aprilis 27-28.
Mezei poszta (Sylvia sylvia L.) . Aprilis 13.
121
Kis poszta (Sylvia curruca L.) . Aprilis 11-12.
Dalos poszta (Sylvia orphea TEMM.)
* Bartka poszta (Sylvia atricapilla L.) . Aprilis 20-21.
145 Kucsms poszta (Sylvia melanocephala GM.)
* Ndirig (Acrocephalus arundinaceus L.) . Aprilis 19-20.
Cserreg nadiposzata (Acrocephalus streperus VIEILL.) . Apr. 20.
nekes ndiposzta (Acrocephalus palustris BECHST.) . Mj. 2.
Flemile sitke (Calamodus melanopogon TEMM.) . Mrczius 29.
150 Foltos sitke (Calamodus schoenobaenus L.) . Aprilis 22.
CsikosIej sitke (Calamodus aquaticus GM.) . Aprilis 28-tl.
Rti tcskmadr (Locustella naevia BODD.) . Aprilis 28.
Berki tcskmadr (Locustella fluviatilis WOLF.) . Aprilis 30.
Ndi tcskmadr (Locustella luscinioides SAVI.) . Aprilis 7-8.
155 Geze (Hypolais hypolais L.) . Mjus 2.
Siseg Izike (Phylloscopus sibilator BECHST.) . Aprilis 21.
* Fitisz fzike (Phylloscopus trochilus L.) . Aprilis 9-10.
Bonelli fzikje (Phylloscopus bonelli VIEILL.)
Csil-csal fzike (Phylloscopus acredula L.) . Mrcz. 28-29.

Rigflk:
160 rvs rig (Turdus torquatus L.) . Mrcz. vgn.
* Fekete rig (Turdus merula L.)
Naumann rigja (Turdus naumanni TEMM.)
Fenyrigo (Turdus pilaris L.) Tli vendg.
Lprig (Turdus viscivorus L.)
165 Szlrigo (Turdus iliacus L.) Csak tvonul.
* nekes rig (Turdus musicus L.) . Mrczius 16.
Kvirig (Monticola saxatilis L.) . Mjus 4.
Kk kvirig (Monticola solitaria L.)
* Hantmadr (Saxicola oenanthe L.) . Aprilis 3.
Feketetork hantmadr (Saxicola stapacina L.)
170 FeketeIl hantmadar (Saxicola aurita TEMM.)
Rozsdsfark csalncsucs (Pratincola rubetra L.) . Aprilis 10.
* Czigny csalncsucs (Pratincola rubicola L.) . Mrczius 21.
Hzi rozsdafark (Ruticilla titis L.) . Mrczius 21.
* Kerti rozsdafark (Ruticilla phoenicurus L.) . prilis 6-7.
175 * Vrsbegy (Erithacus rubecula L.) . Mrcz. 20-21.
Kkbegy (Cyanecula suecica L.) . Aprilis 4-5.
* Kis flemile (Luscinia luscinia L.) . Aprilis 8.
Nagy flemile (Luscinia philomela BECHST.)
* Szrke lgykap (Muscicapa grisola L.) . Aprilis 25-26.
180 Kormos lgykap (Muscicapa atricapilla L.) . Aprilis 19.
* rvs lgykap (Muscicapa collaris BECHST.) . Aprilis 20.
Kis lgykap (Muscicapa parva BECHST.) . Mjus 5.
Csonttoll madr (Ampelis garrulus L.) Tli vendg.



Fecskeflk:
* KecskeIej (Caprimulgus europaeus L.) . Aprilis 22-23.
185 Sarlsfecske (Micropus apus L.) : Mjus 12-13.
Havasi sarlsfecske (Micropus melba L.)
Parti fecske (Clivicola riparia L.) . Aprilis 19-20.
* Molnrfecske (Chelidonaria urbica L.) . Aprilis 11-12.
* Fsti fecske (Hirundo rustica L.) . Aprilis 4-5.


Galambflk:

190 Szirti galamb (Columba livia BONN.)
Kk galamb (Columba oenas L.) . Mrczius 8.
122
rvs galamb (Columba palumbus L.) . Mrczius 19.
* Gerle (Turtur turtur L.) . Aprilis 25-26.

Kapark:
195 Fczn (Phasianus colchicus L.).
Fogoly (Perdix perdix L.)
* Szirti fogoly (Caccabis saxatilis MEYER.)
Frj (Coturnix coturnix L.) . Aprilis 29-30.
Siketfajd (Tetrao urogallus L.)
Nyirfajd (Tetrao tetrix L.)
200 Csszrmadr (Bonasa bonasia L.)

Futk:
Csigaforgat (Haematopus ostrilegus L.)
KIorgato (Arenaria interpres L.)
Futmadr (Cursorius gallicus GM.)
Szkicsr (Glareola pratincola L.) . Aprilis 5.
205 Ujjas lile (Charadrius squatarola L.)
Pettyes lile (Charadrius pluvialis L.)
Havasi lile (Charadrius morinellus L.) . Aprilisben.
Parti lile (Charadrius hiaticola L.)
Szki lile (Charadrius alexandrinus L.) . Mrczius vge.
210 Kis lile (Charadrius dubius SCOP.) . Aprilis 13.
* Bibicz (Vanellus vanellus L.) . Mrczius 7.
Ugartyk (Oedicnemus oedicnemus L.) . Aprilis eleje.
Gulipn (Recurvirostra avocetta L.)
Golyats (Himantopus himantopus L.) . Aprilis 7-8.
215 Vztapos (Phalaropus lobatus L.) E. Os:i vendeg.
Fenyrfut (Calidris arenaria L.) E. Os:i vendeg.
Srjr (Limicola platyrhyna TEMM.)
Tengeri partfut (Tringa maritima BRNN.)
Izlandi partfut (Tringa canutus L.)
220 Sarls partfut (Tringa subarcuata GLD.)
Havasi partfut (Tringa alpina L.)
Apr partfut (Tringa minuta LEISL.)
Temminck partfutja (Tringa temmincki LEISL)
Pajzsos czank (Pavoncella pugnax L.) . Mrczius msodik fele.
225 Tavi czank (Totanus stagnatilis BECHST.) . Aprilis 8.
Szrke czank (Totanus nebularius GUNN.)
Rti czank (Totanus glareola L.) . Mrczius 31.
Erdei czank (Totanus ochropus L.)
Billeget czanko (Totanus hypoleucus L.) . Aprilis 2-3.
230 * Vrslb czank (Totanus totanus L.) . Mrcz. 14--15
Fsts czank (Totanus fuscus L.) . Aprilis 9-10.
Kis goda (Limosa lapponica L.)
Nagy goda (Limosa limosa L.) . Mrczius 25.
* Nagy plimadr (Numenius arcuatus L.) . Mrcz. 13-14.
235 Vekonycsr poli (Numenius tenuirostris Vieill.)
Kis pli (Numenius phaeopus L.) . Mrcz. 26-27.
Nagy srszalonka (Gallinago major GM.) . Aprilis 3.
Kzp srszalonka (Gallinago gallinago L.) . Mrczius 13.
Kis srszalonka (Gallinago gallinula L.) . Mrczius 11.
240 Erdei szalonka (Scolopax rusticula L.) . Mrczius 20.
* Tzok (Otis tarda L.)
Reznek (Otis tetrax L.) tvonul.
* Daru (Grus grus L.) . Mrcz. 22-23.
Prts daru (Grus virgo L.)
245 Viziguvat (Rallus aquaticus L.) . Mrcz. 22-23.
Haris (Crex crex L.) . Mjus 3.
123
Pettyes vizicsibe (Ortygometra porzana L.) . Aprilis 4.
Kis vizicsibe (Ortygometra parva SCOP.) . Aprilis 12.
Trpe vizicsibe (Ortygometra pusilla PALL.)
250 * Vizityk (Gallinula chloropus L.) . Aprilis 6.
Szrcsa (Fulica atra L.). . Mrczius 20.
Pusztai tyk (Pterocles exustus TEMM.)
Talpastyk (Syrrhaptes paradoxus PALL.)

Lpkedk:
Batla (Plegadis falcinellus L.) . Aprilis 15.
255 Kanalas gm (Platalea leucorodia L.) . Aprilis 7-8.
Fekete glya (Ciconia nigra L.) . Mrczius 30.
* Fehr glya (Ciconia ciconia L.) . Mrczius 30.
* Bakcs (Nycticorax nycticorax L.) . Aprilis 17-!8.
* Blmbika (Botaurus stellaris L.) . Mrcz. 14-15.
260 Poczgm (Ardetta minuta L.) . Aprilis 25.
stksgm (Ardea ralloides SCOP.) . Mjus 1.
Psztorgm (Ardea bubulcus SAV.)
Szrke gm (Ardea cinerea L.) . Mrcz. 14-15.
* Vrs gm (Ardea purpurea L.) . Aprilis 14-15.
265 Nemes kcsag (Ardea alba L.) . Mrczius 30.
Fatty kcsag (Ardea garzetta L.) . Aprilis 21-22.

Buvrok:
Alka (Alca torda L.) Tli vendg.
Sarki bvr (Gavia arctica L.) Tli vendg.
Jeges bvr (Gavia glacialis L.) Tli vendg.
270 szaki bvr (Gavia septentrionalis L.) Tli vendg.
* Bbos vcsk (Colymbus cristatus L.) . Mrczius 23.
Vrsnyak vcsk (Colymbus griseigena BODD.) . Aprilis 2.
Fles vcsk (Colymbus auritus L.)
Feketenyak vcsk (Colymbus nigricollis BREHM.) . Apr. 11-12.
275 Kis vcsk (Colymbus fluviatilis TUNST.) . Mrcz. 19-20.

Hosszszrnyak:
Bukdos vszmadr (Puffinus puffinus L.)
Szrke vszmadr (Puffinus kuhli BOIE.)
Dolmnyos hojsza (Procellaria haesitata KUHL.)
Nagy halfarkas (Stercorarius catarrhactes L.)
280 Szlesfark halfarkas (Stercor. pomatorhinus TEMM.) Os:i.
Nyilfark halfarkas (Stercorarius parasiticus L.)
kfark halfarkas (Stercorarius crepidatus BANKS.) Os:i.
Ezsts sirly (Larus argentatus BRNN.) Os:i.
Heringsirly (Larus fuscus L.) Os:i.
285 Viharsirly (Larus canus L.) . Mrcziusban.
* Dankasirly (Larus ridibundus L.) . Mrcz. kzepe.
Szerecsensirly (Larus melanocephalus NATT.)
Kis sirly (Larus minutus PALL.) . Mjus eleje.
Haromujju csll (Rissa tridactyla L.)
290 Lcsr (Sterna caspia Pall.)
Kaczag csr (Sterna nilotica HASSELQU.)
* Halszcsr (Sterna hirundo L.) . Aprilis 17-18.
Kis csr (Sterna minuta L.) . Mjus elejn.
Fattyu szerk (Hydrochelidon hybrida PALL.) . Mjus elejn.
295 Feherszarnyu szerk (Hydroch. leucopt. MEISN.&SCHINZ.) Mjusban.
Kormos szerk (Hydrochelidon nigra L.) . Aprilisban.


124
Evezlbak:
* Nagy krkatona (Phalacrocorax carbo L.)
stks krkatona (Phalacrocorax graculus L.) . Mrcziusban.
Kis krkatona (Phalacrocorax pygmeus GM.)
300 Rozsas gdeny (Pelecanus onocrotalus L.)
Borzas gdeny (Pelecanus crispus BRUCH)

Fogascsruek:
Nagy buk (Mergus merganser L.) Tli vendg.
rvs buk (Mergus serrator L.)
Kis buk (Mergus albellus L.) Tli vendg.
305 Kekcsr recze (Erismatura leucocephala Scop.)
Dunnarcze (Semateria mollissima L.)
Fsts rcze (Oedemia fusca L.)
Fekete rcze (Oedemia nigra L.)
Hegyi rcze (Fuligula marila L.) Tli vendg.
310 Kontyos rcze (Fuligula fuligula L.) Tli vendg.
Bartrcze (Fuligula ferina L.) . Mrczius 19.
stks rcze (Fuligula rufina PALL.)
Czignyrcze (Fuligula nyroca GLD.) . Mrczius 10.
Kercze rcze (Fuligula clangula L.) Tli vendg.
315 Jeges rcze (Fuligula hyemalis L.)
* Tkes rcze (Anas boschas L.)
Kendermagos rcze (Anas strepera L.) . Mrczius 20.
Ftyl recze (Anas penelope L.)
Sarls rcze (Anas falcata GEORGI)
320 Mrvnyos rcze (Anas marmorata TEMM.)
Bjti rcze (Anas querquedula L.) . Mrczius 12.
Apr rcze (Anas crecca L.)
* Kanalas rcze (Spatula clypeata L.) . Mrczius eleje.
* Nyilfark rcze (Daphila acuta L.) . Mrcz. kzepe.
325 Vrs sld (Tadorna casarca L.)
Btyks sld (Tadorna tadorna L.)
Apczald (Branta leucopsis BECHST.)
rvs ld (Branta bernicla L.)
Nyri ld (Anser anser L.) . Februriustl.
330 Lilik (Anser albifrons SCOP.)
* Vetsi ld (Anser fabalis Lath.) Tli vendg.
Kis hatty (Cygnus bewicki Jarr.)
nekes hatty (Cygnus cygnus L.)
Btyks hatty (Cygnus olor Gm.)