JEAN-JACQUES ROUSSEAU

ERTEKEZESEK
ES FILOZOFIAI
LEVELEK
VALOGATTA,
AZ UTOSZOT ES A JEGYZETEKET IRTA
LUDASSY MARIA
FORDITOTTA KIS JANOS
MAGYAR HELIKON 1978
A DIJONI AKADEMIA 1750. EVI PALYADIJAVAL JUTALMAZOTT
ERTEKEZES
A NEVEZETT AKADEMIA ALTAL KITUZTT KERDESROL:
JAVITOTT-E AZ ERKLCSKN
A TUDOMANYOK ES A MUVESZETEK
UJRAELEDESE?
IRTA EGY GENFI POLGAR
BARBARUS HIC EGO SUM
QUIA NON INTELLIGOR ILLIS.
OVIDIUS
1
ELSZ
A legnagyobb es legszebb kerdesek egyike all elttnk, melyet valaha is vitara bocsatottak.
Ez az Ertekezes nem Ioglalkozik a metaIizikai szrszalhasogatasokkal, barha az irodalom
minden terletere behatoltak is, s olykor meg az akademiai programokat sem hagyjak
erintetlenl, hanem azoknak az igazsagoknak egyikerl szol, melyektl az emberi nem
boldogulasa Igg.
Elre latom, mily nehezen bocsatja meg a vilag, hogy volt batorsagom ugy cselekedni,
ahogyan cselekedtem. Mindennel szembeszeglk, amit ma bamulni szokas, tehat csak
altalanos rosszallasra szamithatok; ha egynemely blcs kitntetett is helyeslesevel, azert meg
nem remelhetem, hogy a kznseg egyet Iog erteni velem. De eldntttem, melyik oldalon
allok, es semmi gondom vele, hogy elnyerem-e a szeplelkek meg a divatIiak tetszeset.
Minden idkben lesznek emberek, akik arra szlettek, hogy szazaduk, orszaguk, tarsadalmuk
velemenyeit visszhangozzak. Ilyen ma a szabadgondolkodo s a IilozoIus: ugyanezen oknal
Iogva egyenesen Ianatikusok lettek volna a Liga idejen. Aki tul akarja elni szazadat, ne ilyen
olvasoknak irjon.
Meg egy szo, es bevegzem. Minthogy nemigen szamitottam a kitntetesre, mely
osztalyreszeml jutott, Ertekezesemet olyannyira atdolgoztam es kibvitettem benyujtasa
utan, hogy bizonyos tekintetben uj m lett belle; ma ugy erzem, ktelessegem visszaallitani
abba az allapotba, amelyben a dijat elnyerte. Csupan nehany jegyzetet vetettem hozza, es
benne hagytam ket knnyen Ielismerhet kiegeszitest, melyekkel az Akademia talan nem
ertett volna egyet. Ugy gondoltam, a meltanyossag, a tisztelet es a hala megkvetelik tlem
ezt a Iigyelmeztetest.
RTEKEZS
Decipimur specie recti.
1
Javitott-e avagy rontott az erklcskn a tudomanyok es a mveszetek ujraeledese? Ezt
kell itt megvizsgalnunk. Melyik oldalra kell allnom e kerdesben? Arra, uraim, amelyikre allni
melto egy tisztesseges emberhez, aki nem tud semmit, mindazonaltal becsli magat valamire.
Nehez lesz, erzem, mondanivalomat az itelszekhez igazitani, amely eltt megjelenek.
Hogyan mereszelhetem gancsolni a tudomanyokat Europa egyik legtudosabb Tarsasaga eltt,
es dicserni a tudatlansagot egy hirneves Akademiaban? Hogyan probalhatom sszeegyeztetni
a tanulmanyok iranti megvetest az igazi tudosok iranti tisztelettel? Elre lattam ezeket az
ellenveteseket, es nem riasztottak el. Nem a tudomanyokra tamadok, mondtam magamnak,
hanem az erenyt vedelmezem erenyes emberek eltt. A becslet meg dragabb a derek
emberek, mint az erudicio a tudosok szemeben. Mitl tartanek hat? Hallgatosagom
blcsessegetl talan? Megvallom, tartok tle, de ez csak az eladas Iormajara vonatkozik, az
elado nezeteire nem. Az igazsagos uralkodok soha nem haboztak, ha vitas kerdesekben
nmaguk ellen kellett itelkeznik, s az igaz gy kepviselje nem lehet elnysebb helyzetben,
mint amikor Ieddhetetlen es Ielvilagosult ellenIellel szemben kell vedekeznie, aki a sajat
gyeben biraskodik.
E meggondolas batorsagot nt belem, es hozzajarul meg egy masik is, mely elhatarozasra
bir: Ha az igazsag partjat Iogtam, amennyire termeszetes ertelmemtl telik, ugy barmiiyen
sikerrel jarjak egy jutalom semmikepp sem maradhat el: az, amit a szivem melyen Iogok
talalni.
ELS RSZ
Felemel es szep latvany, ahogy az ember a tulajdon erIeszitesei reven valik ki
ugyszolvan a semmibl: ahogy eszenek vilagaval szetoszlatja a homalyt, amit a termeszet
vont kreje, ahogy nmaga Ile emelkedik, ahogy egeszen az egi regiokig rpiti a szellem,
ahogy orias leptekkel mikent a nap bejarja a vilagegyetem merhetetlen tersegeit, es ami
meg nagyobb es meg nehezebb dolog, visszater nmagaba, tanulmanyozni nmagat es
termeszetet, hivatasat es ktelessegeit. Mindeme csodak csak nehany emberltvel ezeltt
tntek Il ujra.
Europa visszazuhant volt az sidk barbarsagaba. E napjainkban oly Ielvilagosult
vilagresznek a nepei nehany evszazada a tudatlansagnal is rosszabb allapotban eltek. Egy nem
is tudom, miIele tudomanyos zagyvalek, mely meg a tudatlansagnal is megvetendbb,
elbitorolta a tudas nevet, es szinte lebirhatatlan akadalyt emelt a tudas visszaterese ele.
Hatalmas megrazkodtatas kellett, hogy az emberek visszatalaljanak a jozan eszhez, s ez vegl
is arrol az oldalrol jtt, ahonnan a legkevesbe lehetett volna varni. Az ostoba muzulman, a
mveltseg eskdt ellensege volt az oka, hogy a mveltseg ujjaszletett kzttnk. Amikor
Konstantin tronja megdlt, Italiaba sodrodtak a regi Grgorszag trmelekei. Azutan pedig
Franciaorszag gazdagodott meg ezen a hagyatekon. Az irodalmi mveltseget csakhamar
kvettek a tudomanyok; az iras mveszetehez a gondolkodas mveszete tarsult ez a
Iokozatossag klnsnek latszik, pedig meglehet, nagyon is termeszetes , es kezdett erzdni
a muzsak mvelesenek legIbb elnye, hogy nveli az emberek hajlandosagat a tarsas
erintkezesre, es Ielebreszti bennk a vagyat, hogy klcsns elismeresre melto mvekkel
elnyerjek egymas tetszeset.
1
A szellemnek, csakugy, mint a testnek, megvannak a maga
szksegletei. A testi szksegletek teszik a tarsadalom alapzatat, a szellemi szksegletek teszik
vonzova a tarsadalmat. A kormanyzat es a trvenyek gondoskodnak az egybegylt emberek
biztonsagarol es joleterl, a tudomanyok, az irodalom es a mveszetek, e nem kevesbe
zsarnoki, es talan meg hatalmasabb erk, viragIzerekkel boritjak az emberekre vert
vaslancot, elIojtjak bennk azt az erzest, hogy eredetileg szabadnak szlettek, megszerettetik
velk a rabszolgasagot es azza teszik az embereket, amit civilizalt nepnek szokas nevezni. A
szkseglet emelte a tronusokat, s a tudomanyok es a mveszetek szilarditjak meg ket. Fldi
hatalmassagok, szeressetek a tudomanyok es a mveszetek iranti hajlamot, es partIogoljatok
azokat, akik mvelik!
1
Civilizalt nepek, mveljetek ki magatokban ezt a hajlandosagot; ti
boldog rabszolgak, ennek ksznhetitek, hogy kiIinomult izlesetek van, amire oly bszkek
vagytok, ennek, hogy modorotok nyajas lett, erklcstk pallerozott, ami oly hajlekonnya es
knnyve teszi az erintkezest kzttetek: egyszoval, neki ksznhetitek, hogy latszatra
minden ereny megvan bennetek, pedig valojaban egyetlen sincs meg.
Ez a Iajta pallerozottsag annal kedvesebb, minel kevesbe hivalkodik; ezzel tnt ki Athen es
Roma egykoron, tndklesk es ragyogasuk magasztalt napjaiban, es ketsegkivl ez emeli
szazadunkat s nemzetnket minden korok es nepek Ile. FilozoIusi hangnem, de minden
pedanteria nelkl, termeszetes es megis megnyer modor, egyIorman tavol allo a germanok
paraszti nyersesegetl es az Alpokon tuli nepek pantomimjatekaitol: ime a gymlcsei az
izlesnek, melyet helyes tanulmanyok alakitottak ki es a vilagban valo Iorgas tkeletesbitett.
Mily edes dolog volna krnkben elni, ha a kls magatartas mindig a sziv
hajlandosagainak tkrkepe volna, ha az illedelmesseg egyet jelentene az erennyel, ha
cselekedeteinket elveink vezerelnek, s az igazi IilozoIia elvalaszthatatlan lenne a IilozoIusi
1
A Iejedelmek mindig elegedetten latjak, ha a kellemes mveszetek es a Ils dolgok iranti vagy elterjed alattvaloik kztt, amennyiben ez
nem vezet oda, hogy a penz kiaramlik az orszagbol. Mert azonIell, hogy igy tapot adnak ama bizonyos lelki gyengesegnek, mely igen
kedvez a szolgasagra nezve, nagyon jol tudjak, hogy a szerzett szksegletekkel a nep megannyi lancot ver magara. Nagy Sandor azt akarta,
hogy az ichtiophagusok ne valhassanak Iggetlenne, ezert rakenyszeritette ket, hogy hagyjanak Il a halaszattal, es a tbbi nepnel
szokasban lev elelmiszerekkel taplalkozzanak. Az amerikai vademberek teljesen csupaszon jarnak, es kizarolag abbol elnek, amit a vadaszat
hoz nekik; soha nem is sikerlt megzabolazni ket. Csakugyan: miIele jaromba lehetne hajtani az olyan embereket, akiknek semmire sincs
szksegk?
cimtl I De ennyi kivalosag igen ritkan jar egytt, es az ereny sohasem lep Il ekkora
pompaval. A gazdag ekszerek jomodrol tanuskodnak, az elegancia jo izlesrl tanuskodik. Az
egeszseges es erteljes ember mas jegyekrl ismerszik meg. A Ildmves durva ltzeke,
nem az udvaronc aranypaszomanyai alatt talalhato az ers es eleven test. S a cicoma nem
kevesbe idegen az erenytl, hiszen az ereny nem mas, mint a lelek ereje es elevensege. A
derek ember atleta, aki kedvet leli benne, hogy ruhatlanul viv meg ellenIelevel. Minden hiu
diszt megvet: Ieszelyeznek eri hasznalataban, es nagyobbreszt csak arra talaltattak ki, hogy
valamilyen idomtalansagot rejtsenek mgejk.
Ma, amikor a szubtilis vizsgalodasok es a kiIinomult izles nehany alapelvre vezettek vissza
a tetszenivagyas mveszetet, erklcseink teren hiu es csaloka egyIormasag uralkodik, mintha
minden lelket ugyanabba az ntmintaba vetettek volna: az udvariassag Iolyvast kvetel, az
illendseg parancsol; Iolyvast szokasokat kvetnk, soha a tulajdon szellemnket. Mar nem is
mernk olyannak mutatkozni, amilyenek vagyunk, s valahanyszor az emberek, a
tarsadalomnak nevezett nyaj tagjai, egyIorma krlmenyek kze kerlnek, mindnyajan
egyIorman cselekszenek ennek az rks kenyszernek a sulya alatt, hacsak ersebb inditekok
masIele nem teritik ket. igy hat soha nem tudjuk igazan, kivel van dolgunk; hogy a
baratomat megismerjem, ki kell varnom a nagy alkalmat, tehat addig kell varnom, mig kes
nem lesz, hiszen eppen az ilyen alkalmakkor volna Iontos ismernem t.
Mennyi bn kiseri ezt a bizonytalansagot! Nincs tbbe szinte baratsag, nincs valodi
megbecsles es nincs megalapozott bizalom. Gyanakvas, bizalmatlansag, Ielelem, hidegseg,
tartozkodas, gyllet, arulas rejtezik az udvariassag alnok leple mgtt, az oly sokat
magasztalt pallerozottsag mgtt, mely Ielvilagosult szazadunk adomanya. Karomlassal mar
nem szentsegtelenitik meg a mindenseg Uranak nevet, de megsertik az Urat istentagado
beszedekkel, es ez meg csak nem is bantja erzekeny Ilnket. Nem a magunk erdemeivel
bszkelkednk, hanem masok erdemeit kicsinyeljk. Nem sertegetjk durvan ellensegnket,
hanem gyesen ragalmazzuk. Kihuny a nemzeti gyllkdes, de vele egytt a hazaszeretet is.
A megvetett tudatlansag helyebe veszedelmes prrhonizmust allitanak. Vannak tilalmas
tulkapasok, gyalazattal sujtott bnk, mas bnk azonban az ereny nevevel ekeskednek; aki
nem kveti el, annak szinlelnie kell ket. Am magasztalja, akinek kedve van hozza, a kor
blcseinek mertekletesseget; ami engem illet, en csak kiIinomodott mertektelenseget latok
benne, s ez eppolyan meltatlan a dicseretemre, mint Iortelyos egyszersegk.
2
Ilyen javulas ment vegbe erklcseink teren. Ilyen derek emberek lettnk. Az irodalom, a
tudomanyok es a mveszetek dolga, hogy elkveteljek reszket ebbl az igen dvs mbl.
En csak egyetlen megjegyzest Izk a dologhoz: Ha valamely tavoli videk lakoja abbol
kiindulva probalna kepet alkotni az europai erklcskrl, hogy milyen Iokon allnak nalunk a
tudomanyok, hogy milyen tkelyre jutottak mveszeteink, hogy szinieladasaink milyen
illedelmesek, modorunk milyen csiszolt, beszednk milyen nyajas, hogy allandoan
bizonygatjuk joindulatunkat, es ugy latszik, minden keres rendbeli emberek tlekedve
versenyeznek egymassal, hajnalhasadastol naplementeig azon Iaradozvan, hogy klcsnsen
lektelezzek egymast, ez az idegen, mondom, erklcseinkrl pontosan az ellenkezjet
gondolna, mint ami a valosag.
Ahol nincs okozat, ott nem kell okot keresni; de itt az okozat biztos: a valosagos hanyatlas.
Lelknk abban a mertekben romlott meg, ahogy a tudomanyok es a mveszetek kzeledtek a
tkely allapota Iele. Netan azt mondja valaki, hogy ez korunk klns balszerencseje? Nem,
uraim, a hiu kivancsisag okozta bajok egyidsek a vilaggal. Az ocean vizenek naponta
ismetld megemelkedese es visszasllyedese nem vettetik ala nagyobb szabalyszerseggel
ama csillag jarasanak, mely ejjelente megvilagit minket, mint az erklcsk es tisztesseg sorsa
a tudomanyok es a mveszetek haladasanak. Az ereny abban a mertekben veszett el a
2
Szeretek vitzni s beszlgetni, mondja Montaigne, d kevs emberrel s a magam kedvre. Mert ltvnyossgul szolglni a nagyoknak s
versenyt fitogtatni szellemt s nyelvt, ez a mestersg, gy tallom, nem illik riemberez.! Valamennyi szeplelek ezt a mesterseget zi
manapsag, egyetlenegyet kiveve.
szemnk ell, ahogy amazoknak a Ienye emelkedett a latohataron, es ugyanezt a jelenseget
Iigyeltek meg minden helyen es minden korokban.
Tekintsk Egyiptomot, a vilag els tanitomesteret, a termekeny eghajlatot erc mennybolt
alatt; a hires videket, ahonnet Sesostris valaha elindult a vilag meghoditasara. A IilozoIia es a
szepmveszetek anyja lett Egyiptom es nem sokkal kesbb predaul esett Kambszesznek,
majd a grgknek, a romaiaknak, az araboknak es vegl a trkknek.
Tekintsk Grgorszagot; valaha heroszok laktak, akik ketszer gyztek le Azsiat, egyszer
Troja eltt, egyszer pedig sajat Ildjkn. A szlet irodalom meg nem ltette el a romlast
lakoinak sziveben, de a mveszetek haladasa, az erklcsk meglazulasa es a Makedoniai igaja
mar szoros egymasutanban kvetkeztek, es a mindig blcs, mindig kejsovar es mindig rab
Grgorszag szamara a megrazkodtatasok mar csak urainak csereldeset hoztak.
Demoszthenesz minden ekesszolasa keves volt, hogy eletet ntsn a testbe, melyet
elbagyasztottak a Ienyzes meg a mveszetek.
Romat egy pasztor alapitotta, es Ildmvelk tettek hiresse. De az Enniusok es Terentiusok
idejen hanyatlasnak indult, a Catullusok, a Martialisok meg a temerdek tragar szerz utan
pedig mar a nevk is serti a szemeremerzest a bn szinpadava, a nemzetek gyalazatava es
a barbarok jatekszereve lett, holott egykor az ereny temploma volt. A vilag Ivarosa vegl
ugyanabba a jaromba kerlt, amely ala korabban hajtotta a nepeket, s bukasanak napja
akkor virradt Iel, amikor egyik polgaranak odaiteltek a jo izles biraja cimet.
4
Mit mondjak a keleti birodalom Ivarosarol, mely mintha helyzetenel Iogva arra
rendeltetett volna, hogy az egesz vilag Ivarosa legyen, s ahol menedeket talaltak a
tudomanyok es a mveszetek, miutan Europa tbbi reszebl szamztek ket talan inkabb
blcsessegbl, mint barbarsagbol. Ami szegyenletes csak van a zllesben es lealjasulasban: a
legstetebb arulasok, gyilkossagok es mergek, a legelvetemltebb bnk versengese, ime,
ebbl szvdtt Konstantinapoly trtenete, ime a tiszta Iorras, ahonnet Ielenk aradt szazadunk
bszkesege, a Ielvilagosodas.
De miert kutakodnank a regmult idkben bizonyitekok utan, hiszen a keresett igazsag
tanujelei itt vannak a szemnk eltt. Van Azsiaban egy hatalmas orszag, ahol a mveltseg
nagy becsben all es a legmagasabb allami meltosagokig emeli Il az embert. Ha a
tudomanyok jobba tennek az erklcsket, ha az embereket arra tanitanak, hogy verket ontsak
a hazajukert, ha batorsagot ntenenek belejk, Kina nepei okvetlenl blcsek, szabadok es
legyzhetetlenek volnanak. Am ha nincs olyan rossz, amire ne hajlananak, ha sem a
miniszterek Ielvilagosultsaga, sem a trvenyek allitolagos blcsessege, sem e kiterjedt
birodalom lakosainak hatalmas szama nem tudta megovni Kinat a tudatlan es Iaragatlan
tatarok igajatol, mire szolgaltak akkor a tudosai? Milyen gymlcst hozott a megbecsles,
amivel elhalmozta ket? Talan bizony azt, hogy rabszolgak es gonosztevk nepesitik be?
Allitsuk szembe e kepekkel ama nehany nep erklcseinek kepet, akiket megkimelt a
hiabavalo tudas ragalyos korja, es igy boldogga tett az ereny, es peldava mas nemzetek
szamara. Ilyenek voltak az els perzsak, ez az egyedlallo nemzet, melynek kreben ugy
tanitottak az erenyeket, ahogy nalunk a tudomanyt tanitjak, amely knnyszerrel leigazta
Azsiat, s amelynek egyedl jutott osztalyreszl a dicsseg, hogy intezmenyeinek trtenete
IilozoIiai regenyszamba ment.
5
Ilyenek voltak a szkitak, akikrl oly nagyszer himnuszok
maradtak rank. Ilyenek voltak a germanok, akiknek egyszerseget, artatlansagat es erenyeit
megknnyebblten ecsetelte ama bizonyos toll, beleIaradvan egy tanult, gazdag es kejsovar
nep bneinek es alnoksagainak leirasaba.
6
Ilyen volt maga Roma is szegenysegenek es
tudatlansaganak idejen. Vegl mind a mai napig ilyennek mutatkozott ama nyers, paraszti
nemzet,
7
melyet annyira magasztalnak batorsagaert, mert azt a balsors nem tudta
elcsggeszteni, es hsegeert, mert azt a pelda nem tudta megrontani.
3
3
Nem merem szoba hozni a boldog nemzeteket, ahol nevrl sem ismertek a rossz hajlamok, melyeket elIojtani annyi erIeszitesnkbe kerl,
az amerikai vadembereket; egyszer es termeszetes rendjket Montaigne habozas nelkl Ilebe helyezi nem csupan Platon "#rvnyei-nek, de
mindennek, amit a IilozoIia valaha is mint tkeleteset elkepzelhet a nepek kormanyzasara. Temerdek csattanos peldat hoz Il, amelyekert
Nem ostoba tudatlansag volt az oka, hogy ezek a nepek Ilebe helyeztek a szellem
gyakorlasanak a tbbi gyakorlatot. Nem maradt elttk titok, hogy mas videkeken a
dologtalan emberek a legIbb jorol, a bnrl es az erenyrl Iolytatott vitaknak szentelik
eletket, es hogy ggs blcselkedk, mikzben az egekig dicserik nmagukat, a tbbi nepet
valogatas nelkl a barbarok becsmerl neve alatt emlegetik; azonban lattak az ilyen emberek
erklcseit, es megtanultak, hogy megvessek a tanaikat.
4
Lehet-e Ielednem, hogy eppen Grgorszag kebelen ntt nagyra az a varos, amely eppoly
hires volt boldog tudatlansagarol, mint trvenyeinek blcsessegerl, a Ielistenek kztarsasaga:
mert inkabb Ielistenek voltak k, mint emberek, erenyeik, ugy tetszik, annyira Iellmultak az
emberiseg erenyeit. O, Sparta, rk megszegyenitje a hiu tanoknak! Mikzben a
szepmveszetek nyoman a bnk mind bevonultak Athenba, mikzben egy atheni trannosz
nagy gonddal sszegyjttte a kltk Iejedelmenek mveit, te kizted Ialaid kzl a
mveszeteket es a mveszeket, a tudomanyokat es a tudosokat.
A dolgok kiIejlese meg elesebbe tette a klnbseget. Athen a pallerozottsag es a jo izles
otthona lett, a szonokok es a IilozoIusok hazaja. Az epletek eleganciaja nem maradt el a
nyelv eleganciaja mgtt. MindenIele a leggyesebb mesterek kezetl megelevenedett
marvanytmbket es vasznakat lehetett latni. Athenbol szarmaztak a bamulatra melto mvek,
melyek minden romlott korban mintakepnek szamitanak. Lakedaimonia kepe kevesbe
ragyogo. $tt, monda a tbbi nep, az emberek ernyesnek sz%letnek, s mg az orszg
leveg&'vel is minta az ernyt sz(vn magba az ember. Lakoi csak hstetteik emleket
hagytak maguk utan. De vajon kevesebbre becsljk az ilyen emlekmveket az atheniaktol
rank maradt csodalatos szobroknal?
Egy-ket blcs, igaz, szembeszeglt az altalanos aradattal, es megovta magat a bntl,
holott a muzsak kreben elt. De hallga csak, hogyan itel koranak tudosairol es mveszeirl az
els es legszerencsetlenebb e blcsek kzl!
,Megvizsgaltam a kltket mondja , es olyan embereknek talaltam ket, akik
megszedltek tehetsegktl es masokat is elszeditettek vele; akik blcsnek adjak ki magukat,
es a tbbiek is blcsnek tartjak ket, pedig mi sem all tavolabb tlk a blcsessegnel.
,A kltk utan a mveszekhez mentem Iolytatja Szokratesz , senki nem tud kevesebbet
a mveszetrl, mint en; senkiben sem volt ersebb a meggyzdes, hogy a mveszek igen
szep titkok tudoi. Es megis azt talaltam, hogy k sem jobbak a kltknel, es hogy ugyanannak
az eliteletnek a rabjai, mint amazok. Mivel az gyesebbek kitnnek a maguk terleten, ezert
azt gondoljak, hogy k a legblcsebbek minden ember kzl. Ez az elbizakodottsag egeszen
kioltotta tudasuk Ienyet a szememben. igy aztan, midn az orakulum helyett megkerdeztem
magamtol, mi szeretnek inkabb lenni, az, aki vagyok, vagy az, akinek ket talaltam, mit
szeretnek tudni, azt-e, amit k megtanultak, vagy azt, hogy nem tudok semmit, akkor azt
valaszoltam magamnak es Istennek: az akarok maradni, aki vagyok.
,Nem tudjuk, mi az igaz, a jo es a szep; nem tudjak sem a szoIistak, sem a kltk, sem a
szonokok, es nem tudom en sem. De annyiban megiscsak klnbzm tlk, hogy ezek az
emberek semmit sem tudnak ugyan, mindazonaltal valamennyien azt hiszik, hogy tudnak
valamit, nekem viszont, ha nem is tudok semmit, legalabb nincs ketsegem tudatlansagom
Iell. igy aztan, ha az orakulum azt mondta, hogy en vagyok a legblcsebb ember, ez csak
annyit jelent, hogy meggyzdtem rola: amit nem tudok, azt bizony nem tudom.
10
Ime, igy dicseri a tudatlansagot az a IerIiu, aki az istenek itelete szerint a legblcsebb volt
az emberek kztt, egesz Grgorszag velemenye szerint pedig a legnagyobb tudasu az
atheniak kztt: Szokratesz. Azt hinnek talan, ha Ieltamadna krnkben, a mi tudosaink es
csodalni tudna ket. De vigyazat, mondja, nem viselnek cipt!
8
4
Szavamra, kivancsi vagyok, hogyan velekedhettek meg az atheniak is az ekesszolasrol, ha annyi gonddal tiltottak ki ama Ieddhetetlen
itelszekbl, melynek dnteseit meg az istenek is mindig jovahagytak!
9
Mit gondoltak a romaiak az orvostudomanyrol, amikor szamztek
kztarsasagukbol? Es amikor az emberiesseg utolso maradvanyai rabirtak a spanyolokat, hogy ne engedjek be a jogaszokat Amerikaba,
milyen kepe lehetett akkor a spanyoloknak az igazsagszolgaltatasrol? Nem azt kell-e mondanunk, hogy azt hittek, ezzel az egyetlen
cselekedetkkel minden bajt jovatesznek, amit a szerencsetlen indianokra hoztak?
mveszeink lattan megvaltoztatna velemenyet? Nem, uraim, ez az ember valtozatlanul
megvetne hiabavalo tudomanyainkat, nem segitene gyarapitani a mindenIell rank zudulo
knyvek tmkeleget, es mikent hajdanan, most is csak erenyenek peldajat es emlekezetet
hagyna ktelez szabaly gyanant tanitvanyaira es utodaira, igy szep tanitani az embereket.
Szokratesz kezdte Athenban, Romaban pedig az idsebbik Cato Iolytatta az ostromot a
Iortelyos es agyaIurt grgk ellen, akik megkisertettek polgartarsaik erenyet es
ellankasztottak batorsagukat. De a tudomanyok, a mveszetek es a dialektika megis diadalt
arattak; Roma megtelt IilozoIusokkal es szonokokkal; elhanyagoltak a katonai Iegyelmet,
lebecsltek a Ildmvelest, szektak karjaiba vetettek magukat es megIeledkeztek a honrol. A
szabadsag, nzetlenseg, engedelmesseg szent nevei helyebe Epikurosz, Zenon, Arkeszilaosz
neve lepett. Mi)ta a tud)sok kezdtek meg'elenni a k#r%nkben, mondtak tulajdon IilozoIusaik,
elt*ntek a becs%letes emberek.
11
Korabban a romaiak beertek azzal, hogy gyakoroljak az
erenyt; amikor elkezdtek tanulmanyozni, minden elveszett.
O, Fabricius,
12
mit gondolt volna Iennklt lelked, ha balszerencsejere visszaszolittatik az
eletbe, es latnia kell pompatol roskadozni azt a Romat, melyet a te karod mentett meg valaha,
es tiszteletet parancsolo neved nagyobb Ienyre emelt, mint valamennyi hoditasa? ,Istenek
mondtad volna , hova lettek a szalmatetk es a Ialusi otthonok, ahol a mertekletesseg meg az
ereny lakott valaha? MiIele baljos csillogas lepett a romai egyszerseg helyebe? MiIele
idegen beszed ez itt? MiIele elpuhult erklcsk ezek? Mit jelentsenek ezek a szobrok, ezek a
kepek, ezek az epletek? Mit tettetek, esztelenek? Nemzetek urai, rabszolgaiva lettetek a leha
embereknek, akiket legyztetek? Szonokok kormanyoznak titeket? Azert ntztetek
veretekkel Grgorszagot es Azsiat, hogy az epiteszek, a Iestk, a szobraszok es a csepragok
meggazdagodjanak? Karthago romjai egy Iuvolas
13
predaja lettek? Romaiak, romboljatok le
hamar az amIiteatrumokat, zuzzatok szet e marvanyszobrokat, egessetek el e kepeket, zzetek
el ezeket a rabszolgakat: leigaznak benneteket, vegzetes mveszetk romlast hoz ratok. Mas
kezek jeleskedjenek csak hiu tehetsegekkel, Romahoz egyetlen tehetseg melto: meghoditani a
vilagot es uralomra juttatni az erenyt. Midn Kneasz kiralyok gylekezetenek nezte
szenatusunkat, nem hiu pompa, nem keresett elegancia vakitotta el. Nem a leha ekesszolasra
gondolt, a Ielszines emberek tudomanyara es amulatuk targyara. Mi tetszett hat olyan
Iensegesnek Kneasz szemeben? O, polgarok, oly latvanyban volt resze, amilyent soha nem
Iog nyujtani a ti gazdagsagotok, se mindahany mveszet. Szebb latvany soha nem tarult Il a
nap alatt: ketszaz erenyes embert latott, akik meltok voltak ra, hogy Romanak parancsoljanak
es kormanyozzak a Ildet.
De szeljk at a ter- es idbeli tavolsagokat, es lassuk, mi trtent a mi videkeinken es a mi
szemnk eltt; vagy inkabb tegyk Ielre a gylletes kepeket, melyek erzekenysegnket
sertenek, es takaritsuk meg magunknak a Iaradsagot, hogy ugyanazokat a dolgokat mas nevek
alatt ismetelgetjk. Nem ok nelkl ideztem Il Fabricius szellemet. Es mit mondhattam e nagy
ember neveben, amit ne adhatnek XII. Lajos vagy IV. Henrik szajaba is? Mikztnk, igaz,
nem itta volna ki a brkpoharat Szokratesz, de ivott volna egy meg keserbb poharbol, a
sert guny poharabol, s a megvetes szazszorta rosszabb, mint a halal.
Igy hat minden idkben Ienyzes, erklcsi hanyatlas es rabszolgasag volt a bntetes ggs
probalkozasainkert, hogy kilepjnk a boldog tudatlansag allapotabol, amelybe az rk
blcsesseg helyezett bennnket. Valamennyi cselekedetet sr Iatyolba boritotta, s ez, ugy
tetszik, elegend Iigyelmeztetes volt: az rk blcsesseg nem rendelt minket hiabavalo
kutakodasokra. De tanitott-e neknk valamit is, amibl kepesek voltunk okulni, vagy amit
bntetlenl mellznnk lehetett? Tudjatok meg hat vegre, ti nepek, hogy a termeszet tavol
akarta tartani tletek a tudomanyt, mikent az anyak is kitepik a veszedelmes Iegyvert
gyermekk kezebl; hogy valahanyszor elrejti elletek a titkait, megannyi kintol ov meg
titeket, es ha Iaradsaggal kell Iizetnetek a tudas megszerzeseert, ez a Iaradsag nem a
legcsekelyebb jotetemenye. Az emberek romlottak, es meg rosszabbak lennenek, ha
balszerencsejkre minden tudas velk szletik.
Mily megszegyenitk e gondolatok az emberisegre nezve! Beh lealazzak a
bszkesegnket! Hogyan! A tisztesseg a tudatlansag gyermeke volna? A tudomany es az
ereny sszeegyeztethetetlen? Van-e kvetkeztetes, amit ezekbl az eliteletekbl ne lehetne
levonni? Am hogy sszebekitsk a latszolagos ellenteteket, csupan kzelebbrl meg kell
vizsgalnunk a dolgot. Knnyen adunk bszke cimeket az emberi tudasnak, es elvakitanak
ezek a cimek, pedig hiu es res mindahany. Vegyk hat nmagunkban szemgyre a
tudomanyokat es a mveszeteket. Lassuk, minek kell kvetkeznie haladasukbol, es ne
habozzunk hangot adni helyeslesnknek, valahanyszor azt talaljuk, hogy okIejteseink
sszhangban vannak a trtenelmi tapasztalatokkal.
MSODIK RSZ
Egy regi hagyomany szerint a tudomanyokat valamely isten talalta Il, aki ellensege volt
az emberek nyugalmanak. Egyiptombol kerlt at Grgorszagba ez a hagyomany.
5
Mit
gondolhattak hat a tudomanyokrol maguk az egyiptomiak, akiknek a Ildjen megszlettek?
Hiszen kzelrl lattak a tudomanyok Iorrasait. Es csakugyan, akar a vilagtrtenetet
lapozgatjuk, akar IilozoIiai kutatasokkal egeszitjk ki a bizonytalan kronikakat, az emberi
tudas eredeterl szerzett ismereteink semmikeppen sem Iognak megIelelni annak az ideanak,
amelyet olyan szivesen alkot rola a vilag. A csillagaszat a babonabol szletett, az ekesszolas a
becsvagybol, gylletbl, hizelgesbl, hazugsagbol, a geometria a Isvenysegbl, a Iizika a
hiu kivancsisagbol es valamennyi, beleertve a moralt is, az emberi ggbl. igy hat bneinknek
ksznhetik szletesket a tudomanyok es a mveszetek; kevesbe ketelkednenk
hasznossagukban, ha erenyeinknek ksznhetnenk ket.
Szarmazasuk szepli bizony igencsak kitkznek a targyaikon. Mit kezdenenk a
mveszetekkel, ha nem volna a Ienyzes, hogy taplalja ket? Ha az emberek nem kvetnenek
el igazsagtalansagokat, mire szolgalna akkor az igazsagszolgaltatas? Mi lenne a
trtenetirasbol, ha nem leteznenek se zsarnokok, se haboruk, se sszeeskvk? Egyszoval, ki
akarna termeketlen szemleldesnek szentelni az eletet, ha senki sem trdnek massal, mint az
ember ktelessegeivel' es a termeszet szksegleteivel, es mindenkinek csak a hon, a bajba
jutottak es a baratai szamara lenne ideje? Arra szlettnk volna, hogy a kut kavajahoz ktzve
haljunk meg, melynek a melyen elrejtztt az igazsag? Ez az egyetlen megIontolas mar az
els lepesnel vissza kellene riasszon minden embert, aki komolyan okulni akar a IilozoIia
tanulmanyozasabol.
Mennyi veszely, mennyi tevut keresztezi a tudomanyos vizsgalodast! Mennyi tevedesen
kell atvagni magunkat, mig az igazsaghoz eljutunk! Es mind ezerszer veszedelmesebb, mint
amennyire hasznos az igazsag. A hatrany szemmel lathato, mert a hamissag vegtelenl sok
alakot kepes magara lteni, az igazsagnak pedig csak egyetlenegy letezesi modja van. Azutan
meg, ki keresi szinten az igazsagot? Es meg ha a legjobb szandekkal kzelitnk is Ieleje,
milyen jelekbl tudjuk Ielismerni? A klnbz velekedesek tmkelegeben milyen kritrium
segitsegevel Iogunk helyesen itelni rola?
6
S ami a legnehezebb, ha valami szerencse Iolytan
vegl is megtalaljuk, ki az kzlnk, ki kepes volna jol elni vele?
Tudomanyaink hiu celokat tznek maguk ele, am hatasuk meg ennel is veszedelmesebb. A
semmittevesbl szlettek, es maguk is semmittevest szlnek; sok kart tesznek a
tarsadalomban, de mind kzl els a helyrehozhatatlan idveszteseg. A politikaban, csakugy,
5
Nem nehez Ielismerni a Prometheusz mesejeben rejl allegoriat, s ugy tetszik, a grgk, akik a Kaukazushoz lancoltak Prometheuszt,
egyaltalan nem velekedtek rola kedvezbben, mint az egyiptomiak a maguk Teuthus istenerl. ,A szatir mondja egy regi mese meg
akarta csokolni es magahoz akarta lelni a tzet, amikor elszr latta, de Prometheusz rakialtott: Szatir, tele Iogod sirni a szakalladat, mert
eget, ha hozzaernek! Ezt a trtenetet latni a cimkepen.
14
6
Minel kevesebbet tudunk, annal tbb az, amit tudni velnk. Ketelkedtek-e valamiben is a peripatetikusok? Descartes nem kockakbol es
rvenyekbl epitette-e Il a vilagot? Es van-e Europaban akar ma is olyan jelentektelen Iizikus, aki ne adna meresz magyarazatot az
elektromossag melyseges rejtelyere, mely eltt az igazi IilozoIusok, meglehet, rkke tanacstalanul Iognak allni.
mint a moral teren, nagy rossztetemeny nem tenni semmi jot, es minden semmirekell polgart
artalmas embernek tekinthetnk. Feleljetek hat, hirneves IilozoIusok, ti, akiktl tudjuk, mi
oknal Iogva vonzzak egymast a testek az rben, hogyan viszonyulnak egymashoz az egitestek
krIorgasa soran egyenl idk alatt bejart legterek, mely grbeknek vannak valtozatlan
iranyban Iolytatodo pontjai, hajlasi pontjai es visszaIordulasi pontjai, hogyan lat mindent
Istenben az ember, mi modon Ielel meg egymasnak a test es a lelek, holott nem hatnak
egymasra, akarcsak ket ingaora, mely csillagok lakhatok, mely rovarok szaporodnak a
szokasostol elter modon;
15
mondom, Ieleljetek nekem, ti, akiktl annyi Iennklt tudast
szereztnk: ha mindebbl soha semmit nem tanulunk meg tletek, kevesbe szamosak
lennenk-e emiatt, kevesbe jol kormanyoznanak-e minket, kevesbe lennenk-e Ielelmetesek es
viragzok, avagy meg elvetemltebbek lennenk-e tan? Gondolkodjatok hat el mveitek ertelme
Iell. Es ha legblcsebb tudosaink es legjobb polgaraink munkalkodasa ily keves hasznot hajt
neknk, mit gondoljunk akkor azoknak a jelentektelen szerzknek es semmittev
irodalmaroknak a tmegerl, akik ellenszolgaltatas nelkl zabaljak Il az allam javait?
De mit beszelek: meghogy semmittevk! Bizony tetszenek Istennek, ha csakugyan nem
tennenek semmit. Az erklcsk akkor egeszsegesebbek volnanak, a tarsadalom pedig
bekesebb. Csakhogy e hiu es sekelyes IrazispuIogtatok mindenIell Ielvonulnak, baljos
paradoxonjaik Iegyverzeteben; alaassak a hit Iundamentumat es kipusztitjak az erenyt.
Megvet mosollyal valaszolnak az eIIele elkoptatott szavakra, mint haza es vallas;
tehetsegket es IilozoIiajukat annak szentelik, hogy mindent leromboljanak es
lealacsonyitsanak, ami csak szent az emberek kztt. Nem mintha valoban az erenyt vagy
akar hitteteleinket gyllnek. Nem, k a kzvelemenynek az ellensegei; hogy visszaterjenek
az oltar labahoz, csak ateistak kze kellene szamzni ket. O, mire vagy kepes dhdt
kitnnivagyas!
Igen nagy baj az idvel rosszul elni. Es meg ennel is sulyosabb bajok szarmaznak az
irodalombol meg a mveszetekbl. Peldaul a Ienyzes: csakugy, mint amazok, ez is a
semmittevesbl es az emberek hiusagabol ered. A Ienyzes ritkan Iordul el a mveszetek es
a tudomanyok nelkl, ezek pedig soha nem Iordulnak el nelkle. Tudom, IilozoIiank, mely
mindig bven ontja a klnc elveket, minden szazadok tapasztalataval ellentetben azt allitja,
hogy a Ienyzes az oka az allamok viragzasanak. De megIeledkezven a Ienyzes elleni
trvenyek szksegessegerl, mereszeli-e azt is tagadni, hogy a jo erklcsk
nelklzhetetlenek a birodalmak Iennmaradasahoz, es hogy a Ienyzes szges ellentetben all
a jo erklcskkel? A Ienyzes a gazdagsag biztos jele, talan meg meg is sokszorozza a
gazdagsagot de mire kell vajon kvetkeztetni ebbl a paradoxonbol, mely ugyancsak melto
arra, hogy napjainkban allitsak Il? Es mive lesz az ereny, ha az a cel, hogy mindenaron
meggazdagodjunk? A regi allamIerIiak Iolyvast az erklcskrl meg az erenyrl beszeltek; a
mieink csakis a kereskedelemrl meg a penzrl beszelnek. Az egyik kijelenti, hogy az ember
ezen vagy azon a videken annyit er, amennyiert Algirban eladnak; a masik tovabb szamol es
olyan orszagokat talal, ahol az ember semmit sem er, meg olyan orszagokat, ahol a semminel
is kevesebbet. Ugy becslik Il az embert, mint a barmok nyajait. Szerintk az ember csak
annyit er az allam szamara, amennyit Iogyaszt.
16
Eszerint egy szibarita Ielert volna harminc
lakedaimoniaival. Talaljuk ki most mar, hogy a ket allam kzl melyiket igazta le egy
maroknyi paraszt es melyik tanitotta meg reszketni Azsiat, Sparta vagy Szibarisz?
Krosz kiralysagat harmincezer emberrel hoditotta meg egy Iejedelem, aki szegenyebb
volt Perzsia legkisebb satrapajanal, a szkitak viszont, minden nep legnyomorultabbika,
ellenalltak a vilag leghatalmasabb uralkodoinak. Ket hires kztarsasag versengett a
vilaguralomert; az egyik nagyon gazdag volt, a masiknak nem volt semmije, es ez dnttte
meg az elbbit. Am miutan a vilag minden gazdagsagat elnyelte, a romai birodalom is olyan
embereknek esett aldozatul, akik azt sem tudtak, mi Ian terem a gazdagsag. Amikor a Irankok
meghoditottak Galliat, a szaszok pedig Angliat, nem volt mas kincsk, csak a vitezsegk, meg
a szegenyseg. Egy maroknyi szegeny hegylako,
17
akinek minden hirvagya nehany baranybrre
korlatozodott, elbb moresre tanitotta a bszke Ausztriat, majd szetzuzta a gazdag es rettegett
burgundiai hazat, amely eltt reszkettek Europa hatalmassagai. Vegl pedig V. Karoly
utodanak minden hatalma es minden blcsessege hiaba volt India minden kincse az ve
megtrt egy maroknyi heringhalaszon.
18
Fggesszek hat Iel az allamIerIiak a szamitgatasokat
es gondolkozzanak el e peldak Iltt; tanuljak meg mar egyszer, hogy penzen mindent
vehetnek, kiveve erklcsket es polgarokat.
Mirl is van szo a Ienyzes kerdesevel kapcsolatban? Arrol, hogy mi Iontosabb a
birodalmak szamara: hogy tndklek es rvid eletek legyenek, vagy erenyesek es hosszu
eletek. Tndklek, mondom de milyen Iennyel tndklnek? A pompa nem jar egytt a
becslet szeretetevel. Nem, a sekelyes gondok sokasagatol lealacsonyitott szellemeknek nem
adatik meg, hogy barmi nagy dologhoz Ielemelkedjenek, s amikor az er megvolna bennk
ehhez, akkor a batorsagnak lennenek hijan.
Minden mvesz nneplesre vagyik. Kortarsainak dicser szavanal becsesebb jutalomban
nem reszeslhet. Mit Iog tenni hat, hogy elnyerje a kznseg tetszeset, ha balszerencsejere
olyan nep kreben es oly korban szletik, ahol a divatba jtt tudosok a leha iIjakat tettek
hangadova, ahol az emberek Ielaldoztak izlesket szabadsaguk zsarnokainak, ahol mivel az
egyik nem csak annak mer helyeselni, ami a masik nem
7
batortalansaganak megIelel
megbuktatjak a dramai klteszet remekeit es elvetik a harmonia csodait? Mit Iog tenni,
uraim? Lealacsonyitja geniuszat szazadanak szinvonalara, es atlagos mveket alkot
remekmvek helyett, mert az elbbieket mar eleteben csodaljak, az utobbiakat pedig csak
joval a halala utan Iogjak csodalni. Mondd meg neknk, hirneves Arouet,
19
mennyi IerIias es
erteljes szepseget aldoztal Iel hamis erzekenysegnknek, s a galanteria szelleme, bar igen
termekeny az apro dolgokban, mibe kerlt neked a nagy dolgok teren.
Igy vonja maga utan az erklcsk bomlasa szksegszer kvetkezmenye a Ienyzesnek
az izles hanyatlasat. Ha veletlenl akad egy rendkivli tehetseg ember, akinek lelke szilard,
aki nem hajlando engedni szazada szellemenek es gyerekes mvekkel lealacsonyitani magat,
hat jaj neki! Insegben, elIeledve Iog meghalni. Barcsak lenne mindez joslat csupan, nem
tapasztalat! Carle, Pierre,
20
eljtt a perc, amikor kihull az ecset kezetekbl, mely arra hivatott,
hogy magasztos es szent kepekkel emelje templomaink Ienseget vagy odaig alacsonyodik,
hogy a hintok Iaburkolatat ekesitse buja Iestmenyekkel. Te pedig, Praxiteleszek es
Pheidiaszok versenytarsa, te, kinek vesje olyan isteneket Iaragott volna az okoriaknak, hogy
megbocsatanok nekik a balvanyimadast, utanozhatatlan Pigalle,
21
te arra Iogod adni kezedet,
hogy porcelan szobrocskakat csiszolgasson, klnben menthetetlenl munka nelkl maradsz.
Nem elmelkedhetnk az erklcskrl, hogy ne ideznk Iel rmmel az sidk
egyszersegenek kepet. Szep partvideket latunk, melyet csak a termeszet keze diszitett Il, es
szomoruan erezzk, hogy eltavolodtunk tle. Amikor az artatlan es erenyes emberek szivesen
vettek, hogy az istenek tanui lehetnek cselekedeteiknek, kzs Iedel alatt laktak velk. Amde
rvidesen gonossza valtak, es kezdtek terhkre lenni ezek a kenyelmetlen megIigyelk, ezert
pompas templomokba szamztek ket. Vegl aztan onnan is kikergettek isteneiket, hogy k
maguk rendezkedjenek be a helykn, vagy legalabbis az istenek templomai nem klnbztek
mar a polgarok hazaitol. Ez volt a lealacsonyodas netovabbja; soha nem hajtottak tovabb a
bnket, mint itt, ahol ugyszolvan a hatalmasok palotainak bejaratanal lehetett latni
valamennyit, marvanyoszlopokra nehezedve s korinthoszi oszlopIkbe vesve.
Sokasodnak az elet kenyelmet szolgalo javak, tkeletesednek a mveszetek, es terjed a
Ienyzes; am kzben elsorvad az igazi batorsag, a katonai erenyek semmive Ioszlanak, s ez is
7
Tavol all tlem a gondolat, hogy a nk beIolyasa nmagaban veve valami rossz dolog volna. Ajandek ez, amivel a termeszet az emberi nem
boldogsagara ruhazta Il a nket; ha jobban bannank vele, nem kevesebb jo Iakadhatna belle, mint amennyi rosszat ma okoz. Nem Iogjuk
Il elegge, milyen nagy elny szarmaznek a tarsadalomra nezve abbol, ha jobb neveltetesben reszesitenk az emberi nemnek azt a Ielet, mely
a masikat kormanyozza. A IerIiak mindig azza lesznek, ami a nnek tetszik; ha tehat azt akarjatok, hogy nagyok es erenyesek legyenek,
tanitsatok meg a nknek, hogy mi a lelki nagysag es mi az ereny. A targyunkbol adodo megIontolasok (Platon gondolta at mindezt egykoron)
megerdemelnek, hogy jobban kiIejtse ket egy toll, mely melto ra, hogy ilyen mester utan irjon es ily nagy gyet vedelmezzen.
e tudomanyok mve, meg a szobak homalyaban ztt mestersegeke. Amikor a gotok
Ildultak Grgorszagot, csak az mentette meg a knyvtarak egy reszet a tztl, hogy egyikk
ravette a tbbieket, hagyjak meg az ellensegnek ezeket a holmikat, hiszen elvonjak a harci
gyakorlatoktol, es helyhez kttt, tetlen Ioglalatossagokkal ktik le a Iigyelmet. VIII. Karoly
szinte ki sem vonta kardjat, ugy lett Toscana es a napolyi kiralysag urava, s egesz udvara
annak tulajdonitotta a nem remelt knny sikert, hogy Italia nemessege es Iejedelmei inkabb
azzal tltttek idejket, hogy eszesse es nagy tudomanyuva tegyek magukat, mint hogy
gyakorlas altal ersse es harcedzette valjanak. Csakugyan, mondja a blcs ember, aki ezt a ket
esetet elbeszeli, valamennyi pelda arra tanit, hogy a katonai meg a hasonlo gyekben a
tudomanyok tanulmanyozasa sokkal inkabb elsorvasztja es elpuhitja a batorsagot, mintsem
megkemenyiti es eletersse teszi.
22
A romaiak elismertek, hogy a katonai ereny abban a mertekben hunyt ki kzttk, ahogy
kezdtek kiismerni magukat a kepek, a metszetek, az tvsmunkak teren, es gyakorolni
kezdtek a szepmveszeteket. S mintha e hires orszag arra rendeltetett volna, hogy mindig
peldat adjon mas nepeknek, a Medicik Ielemelkedese es a mveltseg ujraeledese ismet es
talan rkre veget vetett Italia katonai hirnevenek, pedig nehany evszazaddal elbb mintha
sikerlt volna visszahoditania.
Grgorszag regi kztarsasagai, azzal a blcsesseggel, mely legtbb intezmenyket
beragyogta, megtiltottak polgaraiknak a nyugalmas es helyhez kttt mestersegek
gyakorlasat, mert ezek elertlenitik es megrontjak a testet, s igy csakhamar elbagyasztjak a
lelek elevenseget is. Es csakugyan, milyen szemmel nezhetnek az ehsegre, a szomjusagra, a
Iaradsagra, a veszelyekre es a halalra azok az emberek, akiket a legcsekelyebb szkseg lesujt
es a legkisebb veszely visszariaszt? Honnan veszik a katonak a lelkiert, hogy elviseljek a
tulzott megterhelest, ha egyaltalan nem szoktak hozza az ilyesmihez? Honnan veszik a
lelkesedest az erltetett menethez, ha olyan tisztek parancsnoksaga alatt kell menetelnik,
akiknek annyi erejk sincs, hogy lovon utazzanak? Ne hivatkozzek senki ellenvetesl arra,
hogy milyen nagyszer hire van az gyesen kikepzett modern harcosoknak. Dicserik a csata
napjan tanusitott batorsagukat, de nem beszelnek rola, hogyan trik a hosszan tarto
megterhelest, hogyan dacolnak az evszakok szigoraval es a rossz idjarassal. Eleg egy keves
nap vagy ho, eleg egynemely Ils joszag hianya, s nehany nap alatt legjobb hadseregnk is
megcsappan es sszeroskad. Rettenthetetlen harcosok, viseljetek el egyszer az igazsagot, oly
ritkan esik meg hallanotok. Vitezl harcoltok, tudom; diadalmaskodtatok volna Hanniballal
Cannae es Trasimena eltt, Caesar atlepte volna veletek a Rubicont es leigazta volna orszagat;
de az egyik nem veletek kelt volna at az Alpokon, s a masik nem veletek gyzte volna le az
seiteket.
Az tkzetek nem mindig hozzak meg a haborus sikert, s letezik egy magasabb
hadvezetesi mveszet is, mint a csatanyeres mveszete. Valaki talan elszantan rohan a tzbe,
attol meg nagyon rossz tiszt lehet. Meglehet, a kzkatonak kztt is Iontosabb volna
valamivel tbb er es edzettseg, mint az olyan batorsag, amely nem ovja meg ket a halaltol.
Mit szamit az allamnak, hogy a laz meg a Iagy vegez-e seregeivel, avagy az ellenseg kardja!
Ha a tudomanyok mvelese artalmas a hadi kepessegekre, meg tbbet art az erklcsi
tulajdonsagoknak. Kora gyermekkorunktol Iogva esztelen neveltetesben reszeslnk;
ertelmnket Ilcicomazza es megrontja iteletnket. MindenIele hatalmas intezmenyeket latok,
ahol draga penzen nevelik az iIjusagot, s mindent megtanitanak neki, csak a ktelessegeit
nem. Gyermekeitek nem Iogjak megismerni sajat nyelvket, de beszelni Iognak mas
nyelveket, melyek sehol nincsenek hasznalatban. Megtanulnak verseket irni, de alig ertik,
amit irnak. Nem tudjak elvalasztani a tevedest az igazsagtol, de birtokukban lesz annak a
mveszete, hogy mikent lehet krmnIont ervekkel Ielismerhetetlenne tenni masok eltt,
hogy mi igaz. Am azt soha nem Iogjak megtudni, mit jelentenek azok a szavak, hogy
nagylelkseg, igazsagossag, mertekletesseg, emberiesseg, batorsag; a haza edes neve soha
nem ti meg Ilket; es Istenrl nem annyira istenIelesbl, mint inkabb az Istentl valo
ovakodasbol hallanak beszelni.
8
Jobban szeretnem, mondta egy blcs, ha tanitvanyom
labdajatekkal tltene idejet, ugy legalabb a teste jo erben volna.
24
Tudom, hogy
Ioglalkoztatni kell a gyermekeket, s hogy legveszedelmesebb ellensegk a semmitteves. Mit
kell hat tanulniuk? Ez aztan a kerdes! Tanuljak azt, amit, IerIiva valvan, tennik kell,
9
s nem
azt, amit Ielednik.
Kertjeinket szobrok diszitik, csarnokainkat kepek. Mit gondolnanak, uraim, mit abrazolnak
a mveszet e remekei, melyeket mindenki amulatara kiallitottak? A hon vedit netan? Vagy
azokat a meg nagyobb embereket, akik erenyeikkel gazdagitottak a hazat? Nem. Ezek a kepek
a sziv es az esz eltevelyedeseit abrazoljak. Gondosan kivalogatjak az antik mitologiabol es
idejekoran Ieltarjak ket gyermekeink kivancsisaganak; ketsegkivl abbol a celbol, hogy mar
akkor elttk legyenek a rossz cselekedetek peldai, amikor meg olvasni sem tudnak.
Honnan szarmaznanak mindezek a visszaelesek, ha nem a vegzetes egyenltlensegbl,
amit a tehetsegek kitnese es az ereny le-alacsonyitasa teremtett az emberek kztt? ime hat
tanulmanyaink legnyilvanvalobb hatasa, s a legveszedelmesebb valamennyi kvetkezmenyk
kzl. Mar nem azt kerdezik az emberrl, hogy becsletes-e, hanem azt, hogy tehetseges-e; a
knyvekrl sem azt akarjak tudni, hogy hasznosak-e, hanem azt, hogy jol vannak-e megirva.
A szeplelket elarasztjak jutalommal, de az erenyt nem becslik. Temerdek palyadijat tznek
ki a kivalo ertekezeseknek, egyet sem a kivalo cselekedeteknek. De mondjak meg nekem, ha
ez az Akademia kiosztja dijait, Ieler-e majd a megjutalmazott ertekezesek legjobbikat vez
dicsseg a dij alapitasanak erdemevel?
Az okos ember nem Iut a szerencse utan, de nem erzeketlen a dicsseg irant, s ha latja,
hogy az ilyen rosszul osztatik el, erenye lankadni kezd s kihuny a nyomor es a Ieledes
kzepette, holott nemi versenges Ielserkentette es a tarsadalom szamara hasznossa tette volna.
Idvel mindentt erre kell vezetnie, ha Ilebe helyezik a kellemes tehetsegeket a hasznos
tehetsegeknek; a tapasztalat nagyon is megersitette ezt az igazsagot, miota a tudomanyok es
a mveszetek megujultak. Vannak Iizikusaink, geometereink, vegyeszeink, csillagaszaink,
kltink, zeneszeink, Iestink, de nincsenek tbbe polgaraink, vagy ha megis marad egy-
kett, szetszorva elhagyott videkeinken, hat nyomorban es megvetesben tengeti eletet. Ilyen
allapotra karhoztatjuk, ilyen velemennyel illetjk azokat, akik neknk magunknak kenyeret,
gyermekeinknek tejet adnak.
Mindazonaltal elismerem, a baj nem olyan nagy, amilyenne lehetett volna. Az rk
Gondviseles egyszer gyogynvenyeket ltetett a klnIele artalmas nvenyek melle, s nem
egy kartekony allat testenek alkotoreszei kze elkeverte az altaluk ejtett seb orvossagat, es
megtanitotta szolgait, a Iejedelmeket, hogy utanozzak blcs intezkedeseit. Az peldaja
nyoman teremtette meg a nagy uralkodo, akinek dicssege nemzedekrl nemzedekre mind
Ienyesebben ragyog,
28
maguknak a tudomanyoknak es a mveszeteknek, ezernyi kicsapongas
8
+iloz)fiai gondolatok.
,-
9
Ilyen volt a spartai neveles, legnagyobb kiralyuk tanusaga szerint. Felettebb Iigyelemre melto, mondja Montaigne, hogy Lkurgosz
kivalo, st, hogy megmondjuk az igazat, az iszonyatossagig tkeletes trvenyei, amelyek annyi gonddal rendelkeztek a gyermekek
neveleserl legIbb Ieladatuk volt a neveles kormanyzasa , meg a muzsak lakhelyevel kapcsolatban is alig emlitik az elmeleti tanokat.
Ugy tetszik, ez a nemes iIjusag minden mas igat megvetett, s a mi tudomanyaink tanitoi helyett csupan a vitezseg, az ovatossag es az
igazsagossag tanitoit Iogadta el.
25
Lassuk most, hogy beszel ugyanez a szerz a perzsakrol. Platon elmeseli, mondja, hogy a kiralyi haz legidsebb Iiugyermeket a
kvetkezkeppen neveltek. Szletese utan nem nkre biztak, hanem eunuchokra, akik, erenyk Iolytan, a legnagyobb becsben alltak a
kiralynal. Ok gondoskodtak rola, hogy teste szep es egeszseges legyen, s heteves kora utan megtanitottak lovagolni es vadaszni. Amikor
betlttte tizenegyedik esztendejet, negy tanito kezebe adtak; az orszag legblcsebb, legigazsagosabb, legmertekletesebb es legvitezebb
embereinek kezebe. Az els a vallasra tanitotta, a masodik arra, hogy legyen mindig igazsagos, a harmadik, hogy uralkodjek a mohosagan, a
negyedik, hogy ne Ieljen semmitl. Hozzateszem: mindnyajan arra tanitottak, hogy jo legyen, egyik sem arra, hogy nagy tudomanyu.
Asztagesz arra keri Kroszt (Xenophonnal), hogy beszelne el, mi volt az utolso lecke, amit a neveljetl kapott.
26
Iskolankban, mondja ez,
volt egy nagy Iiu, s annak egy kis selyemruhaja: ezt odaadta egy kisebb tarsanak es elvette tle az vet, mert az nagyobb volt. Nevelnk
engem tett meg bironak ebben a vitaban. gy itelkeztem, hogy maradjon a dolog, ahogy van, hiszen igy mind a kett jobban jar. Amire
nevelnk Iigyelmeztetett, hogy rosszul dntttem, mert beertem az elnyk merlegelesevel, holott elszr az igazsagnak kellett volna eleget
tenni, az pedig ugy kivanja, hogy senkitl se vegyek el ervel, ami az ve. S azt mondta, ugyanugy kell megbntetni azt a Iiut, mint ahogyan
bennnket bntetnek, ha elIelejtjk a ./0.1 ige els aorisztoszat. Az en nevelmnek igen szep szonoklatokat kellene tartania, in gmre
demonstrative2344 hogy meggyzzn rola: iskolaja er annyit, mint emez.
Iorrasainak a kebelen e hires Tarsasagokat, hogy egyszerre rkdjenek az emberi tudas
veszedelmes tarhaza es az erklcsk szent kincseshaza Iltt: Ielgyeljenek az erklcs
tisztasagara kreikben, s ugyanezt kveteljek meg azoktol, akiket Ielvesznek tagjaik soraba.
Felseges utoda
29
megszilarditotta, Europa kiralyai pedig valamennyien atvettek e blcs
intezmenyeket, s igy legalabb kordaban tartjak a sok irastudot, akik kivetel nelkl arra a
dicssegre palyaznak, hogy Ielvetelt nyerjenek az Akademiaba, ezert aztan vigyazni Iognak
magukra, s azon lesznek, hogy hasznos mvekkel es kiIogastalan erklcskkel valjanak
meltova e megtiszteltetesre. Amikor egy Tarsasag olyan targyat valaszt az irodalmi tehetseg
jutalmazasara kitztt palyadijakhoz, mely Ielebresztheti a polgarok sziveben az ereny
szeretetet, ezzel kimutatja, hogy tagjai szeretik az erenyt, s abban az igen ritka es igen edes
rmben reszesiti a nepeket, hogy lathatjak, amint egy tudos Tarsasag nem csupan kellemes
ismereteket igyekszik elterjeszteni az emberi nem kreben, hanem egyszersmind dvs
tanitasok elterjesztesenek szenteli magat.
Ezert hat ne olvassak Iejemre azt az ellenvetest, amely az en szememben csak ujabb
bizonyitek. Ennyi erIeszites mindennel jobban bizonyitja, hogy szkseg van ra; nem letez
bajoknak soha nem keressk a gyogyszeret. Miert, hogy ezek a gyogyszerek eppen elegtelen
voltuk altal hatnak ugy, mint a rendes orvossagok? A tudosok javara alapitott intezmenyek
sokasaga csak meg nagyobb tiszteletet ebreszt a tudomanyok targyai irant, es a szellemet csak
meg inkabb az ilyen targyak mvelese Iele Iorditja. Az ovintezkedesek utan itelve ugy tnik
Il, mintha tul sok Ildmves volna, es mintha attol Ielnenek, hogy hijan lesznk a
IilozoIusoknak. Nem kockaztathatom meg, hogy sszevessem a mezgazdasagot meg a
IilozoIiat, csak visszatetszesre szamithat az ilyen sszehasonlitas. Azt kerdezem csupan, mi a
IilozoIia? Mit tartalmaznak a legismertebb IilozoIusok irasai? Mire tanitanak a blcsessegnek
ezek a baratai? Amikor ket hallgatjuk, nem erezzk-e ugy, mintha egy csapat sarlatannal
lenne dolgunk, akik a kzteren kiabalnak, ki-ki a magaet: Gyertek hozzam, csakis en nem
csalok! Az egyik azt allitja, hogy nem leteznek testek, es minden, ami van, kepzet. A masik,
hogy csak egy szubsztancia van, az anyag, es egy Isten, a vilag. Ez itt azzal hozakodik el,
hogy nem letezik sem bn, sem ereny, s az erklcsi jo es rossz kimera csupan. Az ott, hogy az
emberek Iarkasok es nyugodt lelkiismerettel IlIalhatjak egymast.
30
O, nagy IilozoIusok!
Barcsak megtartanatok barataitoknak es gyermekeiteknek e hasznot hajto tanitasokat;
hamarosan elnyernetek jutalmatok, neknk pedig nem kellene aggodnunk, hogy barataink
kztt egy-egy hivetekbe tkznk.
ime hat a csodalatra melto emberek, akikre bven arad kortarsaik megbecslese, amig
elnek, es halhatatlansag var elmulasuk utan. ime a blcs alapelvek, melyeket tlk kaptunk es
nemzedekrl nemzedekre atadunk utodainknak. A poganysag az emberi esz minden
eltevelyedesenek aldozatul esett; es megis, hagyott-e az utokorra barmit, ami Ielerne a
szegyenletes emlekmvekkel, melyeket a nyomda emelt az esznek, az Evangelium koraban?
Leukipposz es Diagorasz
31
istentelen mvei eltntek velk egytt. Akkor meg nem talaltak ki,
hogyan lehet rkkevalova tenni az emberi szellem hobortjait. Ellenben, hala a nyomdai
betknek es Ilhasznalasuknak,
10
a Hobbesok es Spinozak veszedelmes almodozasai rkre
Iennmaradnak. Fel hat, hires iromanyok, ti nyers es tudatlan atyaink szamara elerhetetlenek,
induljatok utodainkhoz ama meg veszedelmesebb mvekkel egytt, melyekbl szazadunk
erklcseinek romlottsaga arad, s vigyetek el a jvend szazadokhoz tudomanyaink es
mveszeteink haladasanak es hasznanak h trtenetet. Ha egyszer elolvasnak benneteket, a
10
Ha a szrny viszalyokra gondolunk, melyeket a nyomdaszat mar eddig is okozott Europaban, ha a jvt aszerint iteljk meg, hogy
milyen haladast tesz nap mint nap a rossz, ugy knnyen elre lathatjuk: a Iejedelmek nem keslekedhetnek eppoly gondosan szamzni
allamaikbol ezt a szrny mesterseget, mint amennyi gondot Iorditottak valaha arra, hogy bevezessek. Ahmed szultan engedett nehany
allitolag jo izles ember tolakodo keresenek, es beleegyezett, hogy Ielallitsanak egy nyomdat Konstantinapolyban. De alighogy a nyomdagep
mkdesbe lepett, kenytelenek voltak szetverni es kutba dobni alkatreszeit. Beszelik, hogy amikor megkerdeztek Omar kaliIat, mi trtenjek
az alexandriai knyvtarral, ez a kvetkezkeppen valaszolt: Ha e knyvtar knyvei olyasmit tartalmaznak, ami ellentmond a Korannak, ugy
rosszak es el kell egetni ket. Ha semmi egyebet nem tartalmaznak, mint a Koran tanait, akkor is egessek el ket, mert Ieleslegesek.
Tudosaink a keptelenseg netovabbjakent ideztek ezt az okoskodast. De kepzeljk csak Nagy Gergelyt Omar es az Evangeliumot a Koran
helyebe: a knyvtarat akkor is elegetik, s meglehet, ez lett volna ama hires egyhazI eletenek legjelesebb cselekedete.
legcsekelyebb bizonytalansag sem marad bennk arra a kerdesre vonatkozoan, amelyet ma
oly hevesen vitatunk. Utodaink, hacsak nem lesznek ugyanolyan esztelenek, mint amilyenek
mi vagyunk, egnek emelik a karjukat, es keser szivvel kialtjak: ,Mindenhato Isten, te, aki
rendelkezel az emberi szellemmel, szabadits meg atyaink tudomanyatol es vegzetes mveitl,
add vissza neknk a tudatlansagot, az artatlansagot es a szegenyseget, mert nincs mas javunk,
ami boldogga tehetne minket es becsesse teeltted.
Am ha a tudomanyok es a mveszetek haladasa nem jarult hozza valodi boldogulasunkhoz,
ha megrontotta erklcseinket, s az erklcsk hanyatlasa kart tett az izles tisztasagaban, mit
gondoljunk akkor azoknak a nepszer szerzknek a sokasagarol, akik eltavolitottak a muzsak
templomabol a bejaratot vedelmez akadalyokat, mindent, amit a termeszet azert teremtett,
hogy erproba ele allitsa a tudasvagytol megkisertett embereket. Mit gondoljunk a
kompilatorokrol, akik tapintatlanul betrtek a tudomanyok kapujat es bevezettek a szentelybe
a nepseget, mely nem melto ra, hogy a kzelebe lepjen, holott az volna kivanatos, hogy akik
nem jutottak messzire a mveltseg gyakorlasaban, mindjart a bejaratnal eltavolittassanak, es a
tarsadalom szamara hasznos mestersegeknel allapodjanak meg. Aki egesz eleteben rossz
versIarago lesz, vagy gyenge geometer, abbol talan nagyszer szvetkeszit valhatott volna.
Akit a termeszet arra rendelt, hogy tanitvanyok hada kvesse, az maga nem szorul tanitora. A
Verulamusoknak,
32
a Descartes-oknak es a Newtonoknak, az emberi nem e tanitomestereinek
nem voltak tanitoi; miIele vezet kalauzolta volna el ket odaig, ahova roppant geniuszukat
kvetve jutottak? A kznseges tanitok csak beszkithettek volna ertelmket, tulaj don
ertelmk szk hatarai kze szoritvan. Az els akadalyokbol tanultak meg, hogy
erIesziteseket tegyenek, azokon szereztek gyakorlatot a hatalmas terseg meghoditasahoz,
amelyet bejartak. Ha mar meg kell engedni nehany embernek, hogy a tudomanyok es a
mveszetek tanulmanyozasara adjak Iejket, csakis olyanoknak, akik elegend ert ereznek
magukban, hogy egyedl kvessek az nyomdokaikat, es tovabb jussanak naluk. Az
kivaltsaguk, hogy az emberi szellem dicsseget hirdet emlekmveket emeljenek. De ha azt
akarjuk, hogy geniuszuk szamara semmi ne legyen elerhetetlen, akkor remenyeik szamara se
maradjon semmi, amit nem erhetnek el. Ez az egyedli batoritas, amire szksegk van. A
lelek eszrevetlenl hozzaigazodik a Iigyelmet lekt targyakhoz, s a nagy alkalmak teszik a
nagy embereket. Az ekesszolas Iejedelme Roma konzula volt,
33
s a talan legnagyobb IilozoIus
Anglia kancellarja.
34
Hihetjk-e, hogy amennyiben az egyik csupan valamely egyetem
katedrajat tlti be, a masik pedig csupan valamilyen szereny akademiai eletjaradekig viszi,
hihetjk-e, mondom, hogy mveiken nem erzdnek meg helyzetk nyoma? Ne vonakodjanak
hat a kiralyok Ielvenni tanacsaikba azokat az embereket, akik a leginkabb kepesek jo
tanacsokat adni nekik; vessek el a regi eliteleteket, a hatalmasok ggjenek agyszlemenyeit,
hogy nehezebb vezetni, mint Ielvilagositani a nepeket mintha bizony knnyebb volna
rabirni valakit, hogy nszantabol tegye a jot, mint ervel kenyszeriteni ugyanerre. Talaljanak
a legkivalobb tudosok megbecslt hajlekot a kiralyi udvarokban es nyerjek el egyedli melto
jutalmukat: hogy tekintelykkel hozzajarultak a nepek boldogulasahoz, melyeknek a
blcsesseget tanitottak. Csak akkor latjuk meg majd, mire kepes ereny, tudomany es hatalom,
ha nemes versenges sarkallja ket, s sszhangban dolgoznak az emberi nem boldogulasan. De
amig a hatalom egymaga all az egyik oldalon, a tudomany es a blcsesseg pedig a masikon
Iog allni, a tudosok ritkan gondolnak nagy dolgokat, a Iejedelmek ritkan cselekszenek szep
dolgokat, a nepek pedig hitvanyak, romlottak es szerencsetlenek maradnak. Mi pedig,
kznseges halandok, akiknek az eg nem adott ily nagy tehetseget, s akiket nem rendelt ennyi
dicssegre, mi maradjunk meg az ismeretlenseg homalyaban. Ne hajszoljuk a hirnevet, ugyis
elillan ellnk, s a dolgok jelenlegi allasa szerint soha nem adna neknk annyit, amennyibe
meg akkor is kerlne, ha teljes joggal iparkodnank megszerezni. Mire jo a masok
velemenyeben keresni boldogsagunkat, ha megtalalhatjuk nmagunkban is? Hagyjuk masokra
a gondot, hogy a nepeket ktelessegeikre tanitsak, s erjk be azzal, hogy a magunk
ktelessegeit jol teljesitjk: tbbet nem kell tudnunk ezen a teren.
O, ereny! Egyszer lelkek magasztos tudomanya, ennyi Iaradozasba es erpazarlasba
kerlne megismerni teged? Nincsenek-e minden szivbe bevesve alapelveid, s hogy
megtanuljuk trvenyeidet, nem elegend-e visszavonulnunk nmagunkba, es a szenvedelyek
nema csndjeben a lelkiismeret hangjara Iigyelnnk? Ez az igazi IilozoIia, es tudnunk kell
beerni vele. Ne irigyeljk el a dicsseget a hirneves emberektl, akik halhatatlanna lesznek az
irodalom vilagaban; probaljuk ugyanazt a dics klnbseget megtenni kztk es kztnk,
amelyet ket nep kztt allapitottak meg valaha: az egyik jol beszelt, a masik jol cselekedett.
ELSZ A NARCISSUS-HOZ
Tizennyolc eves koromban irtam ezt a vigjatekot, es ovakodtam a nyilvanossag ele vinni,
amig tartottam valamire a szerz hirnevet. Vegl elegend batorsagot ereztem magamban,
hogy kzreadjam, de nem, hogy barmit is mondjak rola. Igy hat itt nem a darabrol lesz szo,
hanem enrolam.
Beszelnem kell magamrol, barmennyire viszolygok is a Ieladattol; el kell ismernem a
szemelyemnek tulajdonitott hibakat, vagy igazolnom kell magamat. A Iegyverek nem lesznek
egyenlk, jol tudom, mert treIakkal tamadnak ram, en pedig csak ervekkel vedekezem; de ha
erveim legyzik ellensegeimet, vajmi keveset trdm vele, hogy meggyzzem ket. Mig
azon Iaradoztam, hogy a magam becsleset kierdemeljem, megtanultam nelklzni a
masoket, akik tbbnyire szinten jol megvannak az en megbecslesem nelkl. De ha
kzmbsen hagy is, hogy jot gondolnak-e rolam vagy rosszat, az mar egyaltalan nem hagy
kzmbsen, hogy joga van-e barkinek rosszat gondolni; s az igazsagnak sem kzmbs,
hogy jogosan vadolhatjak-e vedelmezjet: csak szeszelybl vagy hiusagbol allt melle, amde
nem szerette es nem ismerte.
Partallasom abban a kerdesben, melyet egynehany ev eltt vizsgalat ala vettem,
menthetetlenl egy sereg ellenseget szerzett nekem;
11
ugy lehet, ezek jobban Iigyelmeznek a
tollIorgatok erdekeire, mint az irodalom becsletere. Elre lattam ezt, es igencsak
gyanitottam, hogy viselkedesk tbb bizonyitekot Iog szolgaltatni mellettem, mint
valamennyi ertekezesem. Es csakugyan, nem lepleztek sem meglepetesket, sem
szomorusagukat, amiert egy Akademia ilyen rossz pillanatban mutatkozott Ieddhetetlennek.
Nem takarekoskodtak sem a tapintatlan szidalmakkal, sem a hamisitasokkal,
12
hogy iteletenek
sulyat megprobaljak gyengiteni. Szonoki drgedelmeikben sem Ieledkeztek meg rolam.
Tbben vallalkoztak ra, hogy Iennhangon megcaIoljanak; a blcsek lathattak, milyen ervel, a
kznseg pedig, hogy milyen sikerrel jartak el. Masok, a lelemenyesebbek, akik tudtak, hogy
veszelyes dolog bizonyitott igazsagok ellen tamadni, gyesen szemelyemre tereltek a
Iigyelmet, holottannak egyedl erveimre kellett volna sszpontosulnia, s ellenem iranyitott
vadjaik Ieledtettek ama sokkalta sulyosabb vadakat, melyekkel en illettem ket. Ezeknek kell
megIelelnem egyszer.
Azt allitjak, hogy egy szot sem hiszek az igazsagokbol, amelyeket vedelmembe vettem, s
ha bebizonyitok egy tetelt, azert meg nem sznk meg az ellenkezjet hinni. Vagyis oly
klns dolgokat bizonyitottam, hogy allithato: csak a jatek kedveert kepviseltem ket.
Ugyancsak szepen tisztelegnek a tudomany eltt, mely minden mas tudomany alapjaul
szolgal; es meg higgyk el, hogy az okoskodas mveszete az igazsag IelIedezeset szolgalja,
mikor azt latjuk, hogy sikerrel alkalmazzak rltsegek bizonyitasara!
Azt allitjak, hogy egy szot sem hiszek az igazsagokbol, amelyeket vedelmembe vettem; ez
11
Azt beszelik, sokan rosszalljak, hogy ellensegeimet ellensegeimnek nevezem, s ez meglehetsen hihetnek tnik Il egy olyan szazadban,
amikor az emberek mar semmit nem mernek a neven nevezni. Azt is hallom, hogy valamennyi ellen segem panaszkodik, amikor mas
ellenvetesekre valaszolok, nem az veire, hogy kimerak elleni harcra vesztegetem az idmet; s ez bizonyossa tesz valamiben, amit regota
gyanitok, nevezetesen, hogy k egyaltalaban nem vesztegetik a maguket egymas olvasasara vagy meghallgatasara. Ami engem illet, ugy
hittem, vennem kell ezt a Iaradsagot, es elolvastam a temerdek irast, melyet ellenem kzreadtak, az els valasztol, amellyel szemelyemet
megtiszteltek, a negy nemet szentbeszedig;
1
az egyik valahogy igy kezddtt: "estvreim, a Sz)kratsz visszatrne k#znk s ltn a
tudomnyok virgz) llapot't 5ur)pban6 mit 5ur)pban7 8metorszgban,9 mit 8metorszgban7 Szszorszgban6 mit Szszorszgban7
:ipsiban7 mit :ipsiban7 itt az 5gyetemen7 ;kkor, lmlkods rab'a, (tatos tisztelettel s szernysggel le%lne dik'aink k#z, s
alzatosan vgigallgatvn tan(tsainkat, miamar elvesz(ten vel%nk egy%tt tudatlansgt, melyr&l oly evesen panaszkodott. Mindezt
elolvastam, es csak keves valaszt adtam rajuk; vagy talan tulsagosan is sokat. De nagyon rlk, hogy amaz urak eleg tetszetsnek talaltak
valaszaimat ahhoz, hogy Ieltekenykedjenek a kedvezesek miatt. Az olyan emberek eseteben, akiket sert az ellensg szo, jo szivvel lemondok
errl a kiIejezesrl, csak mutassanak egy masikat, amelyikkel megjellhetnem nemcsak mindama szerzket, akik nezeteimmel harcba
szalltak akar irasban, akar, ovatosabban es kenyelmesebben, a nk es szeplelkek kreben, ahova, biztosak voltak benne, nem mennek el
megvedeni magamat , hanem azokat is, akik most szinlelik, mintha azt hinnek, hogy nincsenek ellensegeim, de elszr Ielelet nelkl
hagytak ellensegeim valaszait, azutan, mikor megIeleltem, engem hibaztattak, minthogy szerintk senki nem tamadott ram. Addig azonban
ellensegeimet hadd nevezem tovabbra is ellensegeimnek, mert hiaba szazadom pallerozottsaga, en Iaragatlan vagyok, mint Flp
makedonjai.
12
A Mercure 1752. augusztusi szamaban olvashatjuk a Dijoni Akademia caIolatat egy nem tudom, miIele irassal kapcsolatban, melyet a
szerz csalard modon ezen Akademia egyik tagjanak tulajdonit.
ketsegkivl uj es kenyelmes modja, hogy valasz nelkl valaszoljanak meg erveket, hogy
megcaIoljak meg Euklidesz bizonyitasait is, es mindent, ami csak a vilagon be van
bizonyitva. gy tetszik, akik oly vakmern azzal vadolnak, hogy tulajdon gondolkodasom
ellen beszeltem, nem sokat trdnek vele, hogy a sajatjuk ellen beszelnek-e; mert bizonyosan
nem talaltak semmit irasaimban vagy viselkedesemben, ami ezt a velemenyt sugalmazta volna
nekik, mikent ezt rvidesen bizonyitani Iogom, es nincs joguk Iigyelmen kivl hagyni, hogy
mihelyt egy ember komolyan beszel, azt kell gondolni, hogy hiszi, amit mond, legalabbis ha
cselekedetei es szavai meg nem hazudtoljak; st olykor meg ez sem elegend, hogy
meggyzdjnk rola: semmit sem hisz a nyilatkozataibol.
Annyit kiabalnak tehat, amennyi csak jolesik, hogy tulajdon velemenyem ellen beszeltem,
amikor a tudomanyok ellen nyilatkoztam; e vakmer allitas hijan van mind a
bizonyitekoknak, mind a valoszinsegnek, s en csak egy valaszt tudok ra: rvid es erteljes, s
arra kerem ellensegeimet, vegyek ugy, hogy kimondtam!
Azt allitjak, hogy viselkedesem ellenkezik az elveimmel, es ne ketelkedjnk benne, ezt a
masodik allitast Ielhasznaljak az els megalapozasara; mert sok ember van, aki tudja a
modjat, hogy erveket talaljon olyasvalamire, ami nincs. Azt Iogjak mondani tehat, hogy aki
zenet klt es verset ir, az nem jo szivvel becsmerli a mveszeteket, es hogy az irodalom,
melyet szinleg megvetek, ezer dicseretesebb Ioglalatossagot kinal, mint komediakat irni.
Felelnem kell erre a vadra is.
Mindenekeltt azt mondom, hogy e vad, meg ha teljes szigorusagban elIogadnok is, csak
azt bizonyitana, hogy rosszul viselkedem, azt nem, hogy rosszhiszemen beszelek. Ha szabad
volna az emberek cselekedeteit velemenyk bizonyitekaikent kezelni, akkor azt kellene
mondanunk, hogy az igazsag szeretete minden szivbl szamzetett, es egyetlen kereszteny
sem el a Ildn. Mutassanak egyetlen embert, aki mindig elveinek megIelelen cselekszik, es
en elismerem, hogy ellensegeim joggal itelik el az en elveimet. Ilyen az emberiseg sorsa: az
esz megmutatja neknk a celt, a szenvedelyek pedig eltavolitanak tle. Meg ha igaz volna is,
hogy nem cselekszem elveimnek megIelelen, akkor sem volna tehat joguk egyedl ezen az
alapon megvadolni engem, hogy a nezeteimmel ellenkez dolgokat beszelek, s elveimet, hogy
hamisak.
Am ha Ielmentest akarnek nyerni ebben a dologban, elegend volna egybevetnem az
idpontokat, hogy a tenyeket sszebekitsem egymassal. Nem voltam mindig oly szerencses,
hogy ugy gondolkodjam, mint most. Hosszu ideig eltem szazadom eliteleteinek bvleteben,
s igy egyedl a tanulmanyokat tartottam blcs emberhez melto Ioglalatossagnak, a
tudomanyokra csak tisztelettel, a tudosokra csak csodalattal tekintettem.
13
Nem ertettem meg,
hogy az ember eltevelyedhet, mikzben Iolyvast bizonyit, es rosszat cselekedhet, mikzben
Iolyvast blcsessegeket beszel. Csak miutan kzelrl lattam a dolgokat, csak akkor tanultam
meg ertekk szerint becslni ket; es jollehet vizsgalodasaim soran mindig azt talaltam, hogy
satis elo<uetiae, sapienttae parum,
,
sok elmelkedesre, sok megIigyelesre es sok idre volt
szksegem, hogy leromboljam magamban az egesz hiu tudomanyos pompahoz Izd
illuzioimat. Nem meglep, hogy az eliteleteknek es tevedeseknek azokban az eveiben,
amikor oly nagyra becsltem a szerz cimet, nehany alkalommal magam is igyekeztem
megszerezni. Akkoriban kltttem verseimet es a tollam alol kikerlt irasmvek tbbseget,
egyebek kztt ezt a kis vigjatekot is. Meglehet, erzeketlensegre vall, ha ma szememre vetik
iIjusagom kedvteleseit; mindenesetre teved, aki azzal vadol engem, hogy altaluk
ellentmondtam elveimnek, hiszen akkoriban meg nem vallottam ket. Regota nem varok
semmit e dolgoktol, s ha megkockaztatom, hogy ilyen krlmenyek kztt, miutan oly soka
ovakodtam kiadni a kezembl, most a kznseg ele bocsassam ket, ez csak annyit jelent,
13
Valahanyszor hajdani egygysegemre gondolok, nem tudom megallni, hogy ne nevessek rajta. Nem olvashattam olyan erklcsi vagy
IilozoIiai targyu knyvet, hogy ne hittem volna a szerz lelket vagy elveit IlIedezni benne. E tekintelyes irokat mindig szereny, blcs,
erenyes, Ieddhetetlen embereknek tartottam. Angyali elkepzeleseim voltak tarsasagukrol; hazukhoz maskepp, mint szentelyhez nem
kzeledtem. Vegl meglattam ket; gyerekes eliteletem elparolgott, s ez volt az egyedli tevedes, melybl kigyogyitottak.
hogy nem erdekel sem a dicseret, sem a gancs, mely osztalyreszk lehet; mert mar nem ugy
gondolkodom, mint az a szerz, akinek munkai voltak. Trvenytelen gyermekek ezek, akiket
szeretettel beceznk, mikzben szegyelljk apasagunkat, s vegbucsut vesznk tlk,
menjenek szerencset probalni, nem a mi gondunk, hogy mi lesz bellk.
De tul sok lesz ennyi okIejtes csupa kimerikus Ieltetelezessel kapcsolatban. Ha oktalanul
azzal vadolnak, hogy magam is mveltem a szepirodalmat, holott megvetem, szkseg nelkl
vedekezem, mivel, meg ha a teny igaz lenne is, nem volna benne semmi kvetkezetlenseg: ezt
kell meg bebizonyitanom.
A bizonyitas soran, szokasom szerint, az igazsagnak megIelel, egyszer es knny
modszert Iogok kvetni. Ujbol megallapitom a kerdes krlmenyeit, ujbol kiIejtem a
velemenyemet, es varom, hogy kimutassak, miben hazudtoljak meg cselekedeteim a
szavaimat. Ellensegeim a maguk reszerl nem lesznek olyan ovatosak, hogy mindezt valasz
nelkl hagyjak, k, akik olyan csodalatra melto mveszettel kepesek ervelni barmi mellett es
barmi ellen. Szokasukhoz hiven azzal kezdik, hogy tetszesk szerint Ielallitanak egy masik
kerdest, es megoldjak a nevemben, a nekik megIelel modon; hogy kenyelmesebben
tamadhassanak, nem a magam ervelesmodja, hanem az vek szerint beszeltetnek; gyesen
elvonjak az olvaso tekintetet a lenyegi targyrol es jobbra-balra terelgetik, kisertet ellen
hadakoznak, es azt allitjak, hogy engem gyztek le; de en azt Iogom tenni, amit tennem kell, s
mar kezdem is.
,A tudomany semmire se jo es csak rosszat tesz, mert termeszetenel Iogva rossz. Nem
lehet elvalasztani a bntl, mikent a tudatlansagot sem az erenytl. Minden mvelt nep
mindig romlott volt, minden tudatlan nep mindig erenyes; egyszoval, bnk csak a tudosok
kztt vannak, erenyes ember pedig csak az lehet, aki mit se tud. Van tehat mod, hogy
becsletes emberekke valjunk megint: sietve szamzni kell a tudomanyt es a tudosokat, tzre
kell vetni knyvtarainkat, be kell zarni akademiainkat, iskolainkat, egyetemeinket, es vissza
kell sllyedni az els szazadok barbarsagaba.
Ime hat, ez az, amit ellensegeim igen jol megcaIoltak; de en mindebbl egy arva szot se
mondtam es nem is gondoltam soha, es nem lehet elkepzelni semmit, ami rendszeremmel
jobban ellenkeznek, mint ez a keptelen tan, amelyet kegyeskedtek nekem tulajdonitani. De
ime, amit en mondtam, es amit egyaltalan nem caIoltak meg ellensegeim.
Az volt a kerdes, vajon javitott-e az erklcskn a tudomanyok es a mveszetek
ujraeledese.
Ha kimutatjuk, mikent tettem, hogy erklcseink semmivel sem lettek jobbak,
14
ezzel a
kerdes nagyjabol elinteztetett.
De megbujt mgtte egy masik, altalanosabb es Iontosabb kerdes is: milyen hatast tesz a
tudomany mvelese a nep erklcseire. Ezt a kerdest probaltam meg gondos vizsgalat ala
venni, hiszen az elbbi csupan a kvetkezmenye.
A tenyeken kezdtem es kimutattam, hogy az erklcsk minden nepnel abban a mertekben
korcsosultak el, ahogy a tanulmanyok es a mveldes iranti hajlam elterjedt az emberek
kztt.
Ez sem volt eleg; mert ha nem lehet is tagadni, hogy ezek a dolgok mindig egytt jartak,
14
Amikor azt mondtam, hogy erklcseink megromlottak, ezzel nem azt akartam mondani, hogy seink erklcsei jok voltak, csupan hogy a
mieink meg rosszabbak. Az emberek kztt ezer Iorrasa van a romlasnak, es jollehet, talan a tudomany a legbvebb es a legsebesebb
mindeme Iorrasok kzl, szo sincs rola, hogy az egyedli volna. A romai birodalom pusztulasa, a barbarok tmegeinek beznlese olyan
keveredesre vezetett a nepek kztt, mely szet kellett rombolja valamennyik erklcseit es szokasait. A keresztes hadjaratok, a
kereskedelem, Nyugat-India IelIedezese, a hajozas, a tavolsagi utazasok es meg egyeb okok, melyekrl nem akarok beszelni, Ienntartottak es
nveltek a zrzavart. Ami csak megknnyiti az erintkezest a klnbz nemzetek kztt, az nem az erenyeket, hanem a bnket viszi el
egyiktl a masikig, es mindentt megvaltoztatja az eghajlatnak es a kormanyzati Iormanak megIelel erklcsket. A tudomanyok tehat nem
minden rossznak az okozoi, csupan nagy reszk van a rosszban, s ami sajatoskeppen hozzajuk tartozik, az az, hogy kellemes szinezetet adnak
vetkeinknek, valamiIele becsletes klst, ami visszatart attol, hogy iszonyodjunk tlk. Emlekszem, amikor elszr mutattak be ; gonosz
komdi'=t,
-
a kznseg ugy talalta, hogy a cimszerep nem Ielel meg a cimnek. Cleon atlagos embernek tnt csupan; olyan, mondtak, mint
barmelyiknk. Ez a Irtelmes gazIicko, noha igen jol eladott jelleme el kellett volna borzasszon mindenkit, aki eleg balszerencses, hogy
hasonlitson ra, tkeletesen sikertelen jellemnek tnt, alnoksagai pedig kedvessegszamba mentek, mert aki igen becsletes embernek gondolta
magat, szinrl szinre magara ismert benne.
tagadni lehet, hogy az egyik oka lett volna a masiknak; azon voltam tehat, hogy kimutassam e
szksegszer kapcsolatot. Megmutattam, tevedeseink Iorrasa abbol ered ezen a teren, hogy
sszetevesztjk hiu es csaloka tudasunkat a legIbb ertelemmel, mely minden dolgok
igazsagat egyetlen szempillantassal belatja. Az elvont modon elkepzelt tudomany melto
minden csodalatunkra. Az emberek rlt tudomanya csak gunykacajt es megvetest erdemel.
A mveldes iranti hajlam valamely nepnel mindig a romlas kezdetet jelzi, es hamarosan e
Iolyamat Ielgyorsulasahoz vezet. Mert ez a hajlam egy egesz nemzetben csak ket hamis
Iorrasbol Iakadhat, melyeket a tanulmanyok taplalnak es duzzasztanak Il, nevezetesen a
semmittevesbl es a kitnnivagyasbol. Jol megalkotott allamban minden polgarnak megvan a
maga betltend ktelezettsege, s e Iontos Ieladat tulsagosan becses neki, hogysem idt
hagyna a leha spekulaciokra. Jol megalkotott allamban minden polgar egyenl, olyannyira,
hogy senki sem emelkedhetik a tbbiek Ile mint legtudosabb vagy akar mint leggyesebb,
legIljebb mint a legjobb: de gyakran meg az utobbi megklnbztetes is veszelyeket rejt
magaban, mert csalokat es alszenteket teremt.
A mveldes iranti hajlam a kitnnivagyasbol szarmazik, es sokkalta veszedelmesebb
bajokat okoz, mint amennyire hasznos mindaz a jo, amit letrehoz, mert aki atadja magat neki,
az csak a sikerrel trdik, es nem sokat Iog aggalyoskodni az eszkzk megvalogatasaban. Az
els IilozoIusok nagy hirnevre tettek szert azzal, hogy megtanitottak az embereket
ktelessegeik gyakorlasara es az ereny elveire. De mivel ezek a szabalyok hamarosan
kzkinccse valtak, egy id utan mar az ellenkez iranyban kellett utat vagnia annak, aki Iel
akart tnni. Ez az eredete a Leukipposzok; a Diogeneszek, a Prrhonok, a Protagoraszok, a
Lucretiusok keptelen rendszereinek. Ugyanigy probaltak kitnni kzlnk a Hobbes-ok, a
Mandeville-ek es meg annyi mas. Veszedelmes tanaik oly gymlcszk voltak, hogy jollehet
maradtak igazi IilozoIusaink, akik azert egnek, hogy az emberiseg es az ereny trvenyeit
vessek szivnkbe, megis elborzaszt a latvany, mily Iokra jutott okoskodo szazadunk elveiben
az ember es a polgar ktelessegeinek becsmerlese.
A mveltseg, a IilozoIia es a mveszetek iranti hajlam megsemmisiti legIbb
ktelessegeink es az igazi dicsseg szeretetet. Ha egyszer a tehetseg az ereny meltosaga Ile
kerekedett, akkor mindenki kellemes ember akar lenni, es senkinek sincs gondja ra, hogy
derek ember legyen. Innen szarmazik az a kvetkezetlenseg is, hogy az embereknek csak
olyan tulajdonsagait jutalmazzuk, amelyek nem Iggnek tlk: mert tehetsegnk velnk
szletik, csak az ereny a sajat mvnk.
Neveltetesnk elssorban es csaknem kizarolag e nevetseges eliteletek gymlcseire es
magvaira iranyul. Azert zaklatnak nyomorusagos iIjukorunkban, hogy a blcseszet
tudomanyaira tanitsanak: ismerjk a nyelvtan valamennyi szabalyat, meg mieltt beszelni
hallottunk volna az ember ktelessegeirl, ismerjk minden eldnk tetteit, meg mieltt egy
szot is hallottunk volna arrol, hogy mit kell tennnk; ha megtanulunk csevegni, mar senki sem
trdik vele, hogy tudjunk cselekedni es gondolkodni is. Egyszoval, csak olyan dolgokban
kell tudosnak lennnk, amelyek semmire sem szolgalhatnak, es gyermekeink pontosan ugy
nevelkednek, mint a regi nyilvanos jatekok atletai, akik hasztalan es Ielesleges mkdesre
szanjak hatalmas tagjaikat, ezert aztan ovakodnak is, nehogy valaha hasznot hajto munkara
Iogjak ket.
A mveltseg, a IilozoIia es a mveszetek iranti hajlam elpuhitja a testet es a lelket. A
szobai munka kenyesse tesz, legyengiti a szervezetet, s a lelek nehezen rzi meg erejet, ha a
testi er elveszett. A tanulmanyok elrontjak a gepezetet, kimeritik a szellemet, megsemmisitik
az ert, elsorvasztjak a batorsagot, s ez egymagaban is eleg jol mutatja, hogy nem neknk
valok; igy lesz az ember gyava es kishit, egykent ellenallokeptelen a Iajdalommal es a
szenvedelyekkel szemben. Mindenki tudja, milyen nehezen viselik a varoslakok a haboru
Iaradalmait, es nem titok, hogy miIele hire van a tollIorgatoknak a vitezseg teren.
15
Marpedig
15
Ime egy mai pelda azok szamara, akik szememre vetik, hogy csak regieket idezek. Midn a genovai kztarsasag azt kutatta, hogyan
semmire sem gyanakszunk tbb joggal, mint a nyulsziv ember dicssegere.
Sokat blcselkednek termeszetnk gyengesegerl, am a sok blcselkedes gyakran csak arra
szolgal, hogy elteritsen a nagylelk vallalkozasoktol. Addig elmelkednk az emberiseg
nyomorusagarol, mig vegl leroskadunk e nyomorusag kepzelt terhei alatt, a tulzott elrelatas
pedig batorsagunkat szegi, mert megIoszt a biztonsag erzetetl. Hiaba probaljuk Ielvertezni
magunkat az elre nem latott balesetek ellen, ,ha a tudomany, mikzben ujabb
vedeszkzkkel iparkodik IelIegyverezni minket a termeszet kenyelmetlensegei ellen, csak
meg jobban kepzeletnkbe vesi, mily nagyok es sulyosak e kenyelmetlensegek, es igy nem
tud annyi ervet es hiu szubtilitast Ielhozni, hogy mindezt elpalastolja ellnk.
4
A IilozoIia iranti hajlandosag meglazitja a tisztelet es a joindulat minden kteleket, amely
az embert a tarsadalomhoz Izi; meglehet, ez a legveszedelmesebb minden baj kzl, ami
csak belle szarmazik. A tanulmanyok varazsa csakhamar elveszi minden mas vonzalom izet.
Mi tbb, a IilozoIus addig elmelkedik az emberisegrl, addig Iigyeli az embereket, mig vegl
megtanulja ertekk szerint becslni ket, es nehez igazi ragaszkodast erezni azok irant, akiket
megvetnk. Hamarosan a maga szemelyere sszpontosul minden erdekldese, amit az
emberek megosztanak a Ielebarataikkal; ggje a maga javara Iorditja a tbbiek iranti
megveteset, nszeretete abban az aranyban nvekszik, ahogy kzmbssege a vilag tbbi
resze irant. A csalad, a hon ertelmetlen szavakka valnak a szamara; nem szl, nem polgar,
nem ember tbbe: IilozoIus.
A tudomanyok mvelese bizonyos ertelemben eltavolitja a IilozoIus szivet a tmegtl, am
ugyanakkor egy masik ertelemben a IilozoIus mint tollIorgato a tmegnek adja a szivet, s
ezzel sem szl kevesebb eliteletet az erenyrl. Minden ember, aki mutatos tehetsegeket
gyakorol, tetszeni akar, azt akarja, hogy csodaljak es jobban csodaljak, mint a masikat. A
nyilvanos eljenzes egyedl t illeti meg; azt mondanam, mindent elkvetne, hogy
megszerezze, ha nem kvetne el meg tbbet azert, hogy palyatarsait elsse tle. Ebbl
erednek egyIell az izles es az udvariassag keresett Iinomkodasai, a hitvany es alantas
hizelkedes, a csabito, kicsinyes es gyermekes szolgalatok, melyek vegl is sekelyesse teszik a
lelket es megrontjak a szivet, es masIell a hirneves mveszek kztti Ieltekenykedes,
vetelkedes es gyllkdes, az alnok ragalmazas, az alavalo csalas, az arulas, es minden, ami
csak a bnben a leghitvanyabb es legszegyenletesebb. Ha a IilozoIus megveti az embereket, a
mvesz is hamarosan iparkodni Iog megvetni ket, s mindkett hozzajarul ahhoz, hogy
valoban megvetendve valjanak.
Tbbet mondok, s minden igazsag kzl, amit a blcsek Iigyelmebe ajanlottam, ez a
legmegdbbentbb s a legkegyetlenebb, iroink valamennyien ugy tekintenek a tudomanyokra,
a mveszetekre a Ienyzesre, a kereskedelemre, a trvenyekre meg a tbbi beklyora, mely a
szemelyes erdek altal vonja szorosabbra az emberek kztti tarsadalmi ktelekeket,
16
s
minden embert Iggve tesz a tbbitl, klcsns szksegleteket es kzs erdekeket ad nekik,
es mindenkit arra kenyszerit, hogy jaruljon hozza a masok boldogsagahoz, ha maga
boldogulni akar, ugy tekintenek mindezekre a dolgokra, mint szazadunk politikajanak
remekmveire. Ezek ketsegkivl szep eszmek, es kedvez szinben jelennek meg iroinknal. De
ha Iigyelmesen es reszrehajlas nelkl tekintjk ket, akkor sokkal kisebbnek Iogjuk talalni
elnyeiket, mint els pillantasra.
Felettebb csodalatos dolog csakugyan, hogy az emberek tbbe nem tudnak anelkl elni,
hogy elgancsoljak, Ielrelkjek, megcsaljak, elaruljak, tnkretegyek egymast! Ovakodnunk
kell, nehogy olyannak lathassanak, amilyenek vagyunk: mert ha ket ember erdekei
megegyeznek, szazezer masiknak az erdekei ellentetesek az veikkel, es csak egyIelekeppen
igazhatna le knnyebben a korzikaiakat, nem talalt biztosabb eszkzt, mint akademiat letesiteni krkben. Nem esnek nehezemre hosszabbra
nyujtani ezt a jegyzetet, de ezzel igazsagtalansagot kvetnek el egyedli olvasoimon, akikkel trdm.
16
Amiatt panaszkodom, hogy a IilozoIia meglazitja a klcsns tisztelet es joindulat tarsadalmi ktelekeit, s amiatt, hogy a tudomanyok, a
mveszetek meg a kereskedelem tbbi targya mind szorosabbra vonja az egyeni erdeken alapulo tarsadalmi ktelekeket. Valoban, nem lehet
az egyiket szorosabbra vonni anelkl, hogy a masik ne lazulna meg ugyanannyival. Ebben tehat nincs semmi ellentmondas.
arathatnak sikert, ha raszedik es a vesztkbe sodorjak mindezeket az embereket. ime, itt az
erszak es az alnoksag vegzetes Iorrasa, itt a Iorrasa minden szrnysegnek, mert ezek
szksegszeren kvetkeznek a dolgok jelen allapotabol, amikor mindenki szinleli, mintha
masok boldogulasan vagy hirneven Iaradoznek, de valojaban mindenki csak arra trekszik,
hogy a magaet nvelje a tbbiekenel nagyobbra es a tbbiek rovasara.
Mit nyertnk ezen? Sok Iecsegt, gazdagokat es okoskodokat, vagyis az ereny es a jozan
esz ellensegeit. Cserebe elveszitettk az artatlansagot es az erklcsket. A tmeg
nyomorusagban Ietreng, mindenki a bn rabja lett. Az el nem kvetett vetkek mar ott
lappanganak a szivek melyen, es vegrehajtasukhoz csak a bntetlenseg bizonyossaga
hianyzik.
Klns es szomoru alkotmany, ahol a Ielhalmozott gazdagsag mindig lehetve teszi, hogy
meg nagyobb gazdagsagot halmozzanak Iel, es ahol a nincstelennek nincs modja barmit is
szerezni; ahol a derek embernek semmi eselye, hogy kijusson a nyomorusagbol; ahol a
legnagyobb csaloke a legnagyobb tisztelet; es ahol okvetlenl le kell mondani az erenyrl,
hogy tisztes emberre legynk! Tudom, mindezt szazszor is elmondtak a szonokok; de
szonokolva mondtak, en pedig ervek alapjan; k csak eszrevettek a bajt, en az okait is
Ieltarom, es mindenekeltt ramutatok egy igen vigasztalo es igen hasznos dologra:
bebizonyitom, hogy mindeme vetkek nem annyira az ember, mint inkabb a rosszul
kormanyzott ember sajatjai.
17
Ezeket az igazsagokat Iejtettem ki es iparkodtam bizonyitani a jelen targyrol kzreadott
klnbz irasaimban. Most lassuk a kvetkezteteseket, melyeket levontam bellk. A
tudomany altalaban nem valo az embernek. Az ember szntelen eltevelyedik a tudas keresese
kzben, s ha meg is talalja neha, az szinte mindig hatranyara valik. Az ember cselekvesre es
gondolkodasra szletett, nem blcselkedesre. A blcselkedes csak boldogtalanna teszi,
anelkl, hogy jobba vagy okosabba tenne; arra buzditja, hogy bankodjek a multbeli javak
Iltt, es megakadalyozza a jelen elvezeseben; elebe tarja a boldog jvt, hogy a kepzelet
elkabitsa es a vagyak meggytrjek, meg a boldogtalan jvt, hogy elre atereztesse vele a
balsors csapasait. A tanulmanyok megrontjak erklcseit, legyengitik egeszseget, elpusztitjak
szervezetet es tnkreteszik eszet: ha netan megtanitanak valamire, ugy hiszem, akkor is igen
kevesse karpotolnak e vesztesegekert.
Elismerem, van nehany Iennklt szellem, aki at tud hatolni az igazsagot borito lepleken;
nehany kivaltsagos lelek, aki ellen tud allni az ostoba hiusagnak, az alantas Ieltekenysegnek
meg a tbbi szenvedelynek, amit a mveltseg iranti hajlam ltet el az emberekben. Ama
kevesek, akik oly szerencsesek, hogy egyesitik magukban e tulajdonsagokat, Ienyt es
dicsseget arasztanak az emberi nemre; egyedl k vegzik tanulmanyaikat az sszesseg
javara, es meg ez a kivetel is a szabalyt ersiti: mert ha minden ember Szokratesz lenne, akkor
17
Megjegyzem, hogy jelenleg egy sereg kis elv uralkodik a vilagban, melyek a IilozoIia hamis latszataval szeditik az egygy
embereket, s ezenIell nagyon alkalmasak a vitak Iontoskodo es ellentmondast nem tr hangnemben valo lezarasara, es szksegtelenne
teszik a kerdes vizsgalatat. Ilyen a kvetkez: ,Az emberek szenvedelyei mindentt ugyanazok; mindentt az nszeretet es az erdek vezerli
ket; tehat az emberek mindentt egyIormak. A geometerek, amikor valamely Ieltevesk lepesrl lepesre haladva keptelen eredmenyre
vezeti ket, visszaIele vegigkvetik lepeseiket, es igy bebizonyitjak, hogy a Ieltetelezes hamis. Ha ugyanezt a modszert a szoban Iorgo elvre
alkalmazzuk, knnyszerrel kimutathatjuk az elv keptelenseget; am erveljnk maskepp. A vadember is ember, meg az europai ember is. A
Ielig IilozoIus azonnal levonja a kvetkeztetest, hogy egyik nem jobb a masiknal; de a IilozoIus azt mondja: Europaban a kormanyzat, a
trvenyek, a szokasok, az erdek, minden elkerlhetetlenne teszi a maganszemelyek szamara, hogy klcsnsen es szakadatlanul becsapjak
egymast; minden ktelessegkke teszi a bnt; gonosznak kell lennik, hogy blcsek legyenek, mert nincs nagyobb bolondsag, mint
csirkeIogokat boldogitani a sajat boldogsagunk rovasara. A vademberek kztt a szemelyes erdek szava eppolyan ers, mint a mi krnkben,
de nem ugyanazt mondja. Kizarolag a tarsasag szeretetenek es kzs vedelmknek a ktelekei egyesitik ket; a tula'don szo, mely annyi
bnbe kerl a mi becsletes embereinknek, szamukra ugyszolvan semmit sem jelent; erdekellentetek nem osztjak meg ket; semmi sem
buzditja ket arra, hogy becsapjak egymast; a kzmegbecsles az egyedli jo, amire valamennyien trekszenek, es amit mindegyikk
kierdemel. Nagyon is lehetseges, hogy egy vadember elkvet valamilyen rossz cselekedetet, de nem lehetseges, hogy szokasava valjek
rosszat cselekedni, mert ez semmire sem volna jo neki. Azt hiszem, pontosan Ielbecslhetjk az emberek erklcseit egymas kztti gyleteik
gyakorisagan: minel tbbet kzlekednek egymassal, minel jobban csodaljak egymas tehetseget es gyesseget, annal illemtudobban es
gyesebben csalja meg egyik a masikat, es annal meltobbak a megvetesre valamennyien. Kedvem ellenere mondom: joravalo ember az,
akinek nincs szksege ra, hogy barkit is becsapjon, es a vadember ilyen.
>llum non populi fasces, non purpura ?egum +le@it et infidos agitans discordia fratresA 8on res ?omanae, peritura<ue regna. 8e<ue ille ;ut
doluit miserons inopem, aut invidit abenti.
B
a tudomany ugyan nem volna artalmukra, de nem is volna szksegk tudomanyra.
Valamennyi erklcss nepnek, amely tiszteli trvenyeit, es regi szokasait nem akarja
kiIinomultabbakkal Ielvaltani, nagy gonddal kell vedekeznie a tudomanyok s kivalt a tudosok
ellen, akiknek ellentmondast nem tr, dogmatikus elvei hamar megtanitanak a szokasok es a
trvenyek megvetesere, s egy nemzet soha nem tehet ilyet anelkl, hogy meg ne romlana. A
szokasok legkisebb valtozasa, meg ha bizonyos tekintetben elnys is, mindig karara valik az
erklcsnek. Mert a szokasok teszik a nep moraljat, s mihelyt a nep nem tiszteli tbbe
szokasait, nincs mas szabalya, csak a szenvedelyei, es nincs mas gyeplje, csak a trvenyek,
melyek neha megIekezhetik ugyan a gonoszokat, de soha nem valtoztathatjak jo emberre
ket. Egyebirant, ha a nep egyszer mar megtanulta a IilozoIiabol, hogy megvesse a szokasait,
hamarosan rajn a titokra, hogyan kell a trvenyeket kijatszani. Azt mondom tehat, hogy egy
nep erklcsei, akar egy ember becslete: kincs, amelyet rizni kell, mert nem lehet
visszaszerezni, ha egyszer mar elveszett.
18
De ha egy nep egyszer mar eljutott a romlas egy bizonyos Iokara akar hozzajarultak
ehhez a tudomanyok, akar nem , szamzni kell-e vagy meg kell-e rizni akkor a
tudomanyokat, hogy a nepet megjavitsuk vagy rosszabba valasat megakadalyozzuk? Ez mas
kerdes, s itt hatarozottan a tagado valasz mellett Ioglaltam allast. Mert elszr is, egy
vetkezeshez szokott nep soha nem ter vissza az erenyhez, s ennelIogva nem az a cel, hogy
megjavitsuk azokat, akik nem jok, hanem hogy megrizzk jonak azokat, akik szerencsejkre
meg azok. Masodszor, ugyanazok az okok, melyek megrontottak a nepeket, olykor
megakadalyozzak a meg nagyobb romlast; igy aki ovatlan gyogyszerIogyasztassal tnkretette
a szervezetet, kenytelen megint csak az orvosokhoz Iordulni, hogy eletet megmentse, s
ugyanigy, ha a mveszetek es a tudomanyok egyszer mar kikltttek a rossz hajlamokat, a
segitsegk nelkl nem lehet megakadalyozni, hogy e rossz hajlamok bnne valjanak; legalabb
valamiIele mazt vonnak krejk, ami nem engedi a merget szabadon gzlgni. Leromboljak
az erenyt, de meghagyjak a nyilvanos szinlelest,
19
s ez mindenesetre szep dolog. Az ereny
helyere az udvariassag es az illem kerl, annak a Ielelemnek a helyere pedig, hogy hitvanynak
Iogunk tetszeni, az a Ielelem, hogy nevetsegesse valunk.
Velemenyem szerint tehat, s mar tbbszr elmondtam ezt a velemenyemet, meg kell
hagyni, st gondosan ovni kell az akademiakat, iskolakat, egyetemeket, knyvtarakat,
szinhazakat, es minden kedvtelest, ami valamelyest lektheti az emberek hitvanysagat, es
megakadalyozhatja ket abban, hogy tetlensegket veszedelmesebb dolgokra hasznaljak.
Mert ha mar olyan orszagban elnk, ahol tbbe nem leteznek becsletes emberek, es nem
letezik jo erklcs, akkor meg mindig jobb csalok, mint utonallok kztt elni.
Kerdem ezek utan, hol az ellentmondas abban, hogy olyan hajlamoknak hodolok magam
is, melyeknek haladasat helyeslem? Ma mar hiaba trekednenk arra, hogy az embereket a jo
cselekvesere vezessk, csupan annyit tehetnk, hogy elvonjuk ket a rossz cselekvesetl;
egygysegekkel kell lektni a Iigyelmket, hogy elvonjuk ket a rossz cselekedetektl;
szorakoztatni kell ket, ahelyett, hogy predikalnank nekik. Ha irasaim hozzajarultak ehhez a
keveske johoz, en mindent megtettem, ami tlem tellett, es meglehet, hasznos szolgalatot
teszek, ha targyat kinalok az emberek szorakozasanak, ami megakadalyozza, hogy nmagukra
18
A trtenelemben egyetlen, magaban allo, amde csattanos peldat talaltam, amely latszolag ellentmond a Ienti elvnek: Roma megalapitasa
egy csapat utonallo mve volt, de leszarmazottaik nehany nemzedek soran a legerenyesebb neppe valtak, amely valaha letezett. Nem
sajnalnam a Iaradsagot, hogy megmagyarazzam ezt a tenyt, ha itt helye volna; most beerem azzal a megallapitassal, hogy Roma alapitoi nem
annyira romlott erklcs, mint inkabb kialakulatlan erklcs emberek voltak; nem vetettek meg, hanem meg nem ismertek az erenyt: mert az
erny es a b*n kzssegi Iogalmak, csak az emberek gyakori erintkezeseben szletnek meg. Raadasul ezzel az ellenvetessel igen rossz
szolgalatot tennenk a tudomanyoknak; mert Roma els ket kiralya kzl, akik a kztarsasagnak alakot adtak s bevezettek erklcseit es
szokasait, az egyik csak a haboruval Ioglalkozott, a masik csak a szertartasokkal; azzal a ket dologgal, mely a vilagon a legtavolabb all a
IilozoIiatol.
19
Ez a szinleles az erklcsk bizonyos lagysaga, mely tisztasagukat nemelykor a rend latszataval helyettesiti, ami megakadalyozza, hogy
elhatalmasodjek a kicsapongas, es a szep dolgok csodalataval, ami megakadalyozza, hogy a josag teljesen Ieledesbe merljn. Ez a szinleles
voltakeppen a vetek, mely az ereny mezet lti magara, nem azert, hogy megcsaljon es elaruljon, mikent a kepmutatas, hanem hogy ama
szeretetre melto es szent kep mge bujva megszabaduljon az iszonyattol, melyet nmaga Iedetlen latvanya kelt benne.
gondoljanak. Felettebb boldog volnek, ha a kznseg naponta kiItylne egy uj szinmvemet,
Ielteve, hogy ezen az aron ket orara Ieken tudom tartani legalabb egy nez rossz szandekait,
es megmenthetem baratja leanyanak vagy Ielesegenek becsletet, bizalmasanak titkat,
hitelezjenek vagyonat. Amikor nincsenek tbbe erklcsk, mar csak a rend biztositasara
gondolhatunk, s eleg jol tudjuk, hogy a zene es a szinhaz egyik legIontosabb eszkze a Ieladat
vegrehajtasanak.
Ha maradt meg valami igazolnivalom, batran ki merem mondani, nem a kznseggel es
nem is ellensegeimmel, hanem egyes-egyedl nmagammal szemben: mert csak nmagam
megIigyelese utjan itelhetem meg, hogy ama kevesekhez szamithatom-e magamat, s hogy
lelkem megIelel allapotban van-e ahhoz, hogy elviselje az irodalmi gyakorlatok terheit. Nem
egyszer ereztem a dolog veszelyeit; nem egyszer tettem le rola azzal a szandekkal, hogy nem
kezdem ujra soha tbbe; lemondtam csabito varazsarol, lelki bekessegemert Ielaldoztam az
egyedli rmt, mely meg hizelgett a szivemnek. Ha a, buskomorsag allapotaban, ha kinteli
es Iajdalmas palyaIutasom vegen nehany pillanatra meg egyszer kezembe vettem is ket,
hogy csillapitsam velk a bajaimat, mindazonaltal legalabbis azt hiszem nem vetettem
belejk sem annyi erdekldest, sem annyi becsvagyat, hogy kierdemelnem az igazsagos
szemrehanyasokat, melyeket en tettem a tollIorgatoknak.
Probara kellett tennem magamat, hogy nismeretemet teljesse tegyem, es nem haboztam
vallalni a probat. Miutan megismertem lelkem allapotat az irodalmi sikerek kzepette, hatra
volt meg, hogy megvizsgaljam a Iorditott helyzetben is. Most mar tudom, mit kell gondolnom
errl, es a kznseg nem mondhat olyan rossz iteletet rolam, hogy ne volnek Ielkeszlve ra.
Darabom sorsa az volt, amit megerdemelt, es amit elre lattam, de ha az eladas
kellemetlenseget szerzett is nekem, en megis elegedettebb voltam nmagammal, s tbb joggal
voltam az, mintha sikerem lett volna.
Tanacsolom hat azoknak, akik oly buzgon keresik, hogy mit vethetnenek a szememre:
igyekezzenek jobban tanulmanyozni elveimet es jobban megIigyelni viselkedesemet, mieltt
ellentmondassal es kvetkezetlenseggel vadolnak. Ha valaha eszrevennek, hogy kezdek a
kznseg tetszesere vadaszni, vagy bajos dalocskak szerzsegevel hivalkodom, vagy artani
probalok vetelytarsaim dicssegenek, vagy szivesen mondok rosszat szazadom nagyjairol, oly
modon igyekezven Ielemelkedni az szintjkre, hogy leszallitom ket az enyemre, vagy
akademiai helyekre palyazom, vagy udvarolok a hangado hlgyeknek, vagy tmjenezem a
nagyok ostobasagait, vagy nem akarvan tbbe a ket kezem munkajabol elni, elvetem
valasztott mestersegemet, es a meggazdagodas utjara lepek, egyszoval, ha eszreveszik, hogy a
hirnev szeretete Ieledteti velem az ereny szeretetet, kerem, Iigyelmeztessenek, st a
nyilvanossag eltt Iigyelmeztessenek, es megigerem, hogy nyomban tzre vetem irasaimat es
knyveimet, es minden tevedest elismerek, amit csak a szememre vetnek.
Addig azonban knyveket irok, verset es zenet kltk, ha tehetsegem, idm, erm es
kedvem lesz hozza; tovabbra is teljes szinteseggel kimondok minden rosszat, amit az
irodalomrol es az irodalom mvelirl gondolok,
20
es nem Iogom azt hinni, hogy kevesebbet
erek emiatt. Igaz, egy napon azt mondhatja valaki: a tudomanyoknak es a mveszeteknek ez a
nyilt ellensege mindazonaltal szinpadi darabokat is irt es adott kzre; es az ilyen beszed,
elismerem, keser szatira lesz: nem enrolam, hanem szazadomrol.
20
Bamulatosnak tartom, hogy a tollIorgatok tbbsege mennyire hagyja magat megteveszteni ebben az gyben. Latvan, hogy a tudomanyokat
es a mveszeteket tamadom, azt hittek, hogy szemely szerint rajuk haragszom, mikzben ellentmondas nelkl ugyanugy gondolkodhattak
volna, ahogy en: hogy jollehet ezek a dolgok sok bajt hoztak a tarsadalomra, igen lenyeges, hogy ma mint az altaluk okozott baj ellenszeret
hasznaljuk ket, vagy mint az artalmas allatokat, melyeknek megrlt maradvanyait a marasra tesszk. Egyszoval, nincs olyan tollIorgato,
aki, ha viselkedeseben ki tud tartani a Ienti cikk vizsgalodasainal, ne mondhatna el ugyanazt a maga javara, amit en mondtam el a magamera;
es ez az ervelesi mod, ugy tetszik, annal is inkabb megIelel nekik, minthogy, magunk kzt szolvan, vajmi keveset gondolnak a tudomannyal,
ha a tudosok valtozatlanul tekintelyt merithetnek belle. Akar a poganysag papjai, akik csak addig tartanak ki a vallas mellett, ameddig az
tiszteletet szerez nekik.
RTEKEZS AZ EMBEREK KZTTI EGYENLTLENSG
EREDETRL S ALAPJAIRL
IRTA
JEAN-JACQUES ROUSSEAU,
genfi polgr
NON IN DEPRAVATIS, SED IN HIS QUAE BENE SECUNDUM NATURAM SE HABENT,
CONSIDERANDUM EST QUID NATURALE.
ARISZTOTELESZ: POLITIKA. 1!"
1
A GEN#I KZTRSASGHOZ
Fenyesseges, igen nagyrabecslt es hatalmas urak, meggyzdesem leven, hogy a hon csak
erenyes polgar tisztelgeset Iogadhatja el, immar harminc eve iparkodom kierdemelni a jogot,
hogy a nyilvanossag szeme lattara hajtsak It elttetek. Mivel e szerencses alkalom reszben
potolja azt, amit erIesziteseim nem tudtak elerni, ezert ugy veltem, megtehetem, hogy inkabb
a lelkemet hevit buzgalomra hallgatok, mint a jogra, amelytl Ielhatalmazast kellene
nyernem. Ha egyszer oly szerencses vagyok, hogy kztetek szlethettem, hogyan is
elmelkedhetnek az emberek termeszetes egyenlsegerl es maguk okozta
egyenltlensegkrl, hogy kzben ne gondoljak a melyseges blcsessegre, ahogy a kett
szerencsesen parosul allamunkban, s egytt munkal a kzrend megrzesen es az egyenek
boldogulasan: ez a berendezkedes a lehet legjobban megkzeliti a termeszeti trvenyt es a
lehet legelnysebb a tarsadalomra nezve. Megvizsgaltam, hogy milyen kell legyen a
kormanyzat a jozan esz parancsa szerint, s igen mely hatast tett ram, hogy a legjobb elveket
kivetel nelkl teljeslni lattam nalatok. Olyannyira, hogy ha nem a ti Ialaitok kztt latom
meg a napvilagot, akkor is ugy gondoltam volna: nem menthetem Il magamat a ktelesseg
alol s valamennyi nep kzl annak kell ajanlanom a tarsadalom e kepet, amelyik a legtbb
elnyet elvezi a tarsadalomnak, a vele jaro visszaeleseket pedig a legjobban megelzi.
Ha magam valasztottam volna szlhelyemet, olyan tarsadalomra esett volna a
valasztasom, melynek mereteit az emberi kepessegek terjedelmehez szabtak, vagyis ahhoz,
hogy jol lehessen kormanyozni, s ahol mindenki el tudja latni hivatalat, es igy senki sem
kenyszerl masokra ruhazni a rabizott Ieladatokat. Olyan allamra esett volna a valasztasom,
ahol az egyenek valamennyien ismerik egymast, ezert aztan sem a bn stet mesterkedesei,
sem a szemermes erenyek nem rejtzhetnek el a kz tekintete ell, s ahol a klcsns
talalkozasok es a klcsns ismeretseg szelid szokasa Iolytan inkabb a polgarok, mint a Ild
szereteteben nyilvanul meg a honszeretet.
Olyan orszagban szerettem volna szletni, ahol a Ihatalmaknak nem lehet mas erdeke,
mint a nepnek, es igy a gepezet mozgasa mindig csak a kzjot eredmenyezheti. S mivel ez
csak abban az esetben lehetseges, ha a nep es a Ihatalom egy es ugyanaz a szemely, ebbl az
kvetkezik, hogy demokratikus, blcsen mersekelt kormanyzat alatt szerettem volna szletni.
Szabadon szerettem volna elni es meghalni, vagyis azt szerettem volna, ha olyan trvenyek
uralkodnak Ilttem, melyeknek tiszteletet parancsolo jarmat senki nem razhatja le, sem en,
se mas; mert dvs es szelid iga ez, s a legbszkebb Ik annal engedelmesebben viselik,
minel kevesbe szlettek arra, hogy barmi mas igat viseljenek.
Azt szerettem volna hat, ha az allamon bell senki sem mondhatna magarol, hogy Iltte
all a trvenyeknek, s ha senki kivlallo nem irhatna el trvenyeket, melyeket az allam
kenytelen elismerni. Mert barhogyan alkossak meg a kormanyzatot, ha letezik akar egyetlen
ember is, aki nincs alavetve a trvenynek, az sszes tbbi menthetetlenl ki van szolgaltatva
neki (I. jegyzet). S ha a kormanyzatnak ket Ieje van, egy a szoban Iorgo nemzetbl, egy pedig
idegen,
2
akkor barhogyan osszak meg a hatalmat egymas kztt, nem lehet mind a kettnek
elegge engedelmeskedni, es lehetetlen jol kormanyozni az allamot.
Semmi esetre sem szerettem volna ujonnan alapitott kztarsasagban elni, barmilyen jok
legyenek a trvenyei, mert attol tartottam volna, hogy a kormanyzat netan mas lesz, mint amit
a pillanat megkvetel, es nem Iog megIelelni az uj polgaroknak vagy a polgarok az uj
kormanyzatnak , s igy az allam ugyszolvan szletesenek pillanataban megrendl es
sszeomlik. Mert a szabadsaggal ugyanugy all a dolog, mint a dus es nehez etelekkel vagy az
ers borokkal: taplaljak es ersitik az eleters embereket, akik hozzaszoktak az ilyesmihez, de
leveszik labukrol, tnkreteszik es lereszegitik a gyengeket es kenyeseket, akiknek nem valok.
Ha a nepek egyszer mar megszoktak uraikat, tbbe nem tudnak meglenni nelklk. Ha
megkiserlik lerazni az igat, csak meg tavolabb kerlnek a szabadsagtol, sszetevesztik a
szabadsagot a Iejetlen szabadossaggal, ami pedig ellentetes vele, es Iorradalmaik szinte
mindig csalok kezere juttatjak ket, akik meg sulyosabb lancokat vernek rajuk. Meg
valamennyi szabad nep mintakepe, a romai nep sem volt kepes kormanyozni nmagat, miutan
Ielszabadult a Tarquiniusok elnyomasa alol. Lealacsonyitotta a ramert szolgasag es a
megalazo munka, s igy kezdetben csak ostoba cscselek volt; a legnagyobb blcsesseggel
kellett kormanyozni, hogy lassankent hozzaszokjon a szabadsag dvs levegjehez, hogy a
zsarnoksag uralma alatt megIaradt vagy inkabb eldurvult lelkek Iokrol Iokra magukeva tegyek
ama szigoru erklcsket s ama rettenthetetlen batorsagot, melyek vegl is a
legtiszteletremeltobb neppe tettek ket. Valamely boldog es bekes kztarsasagban kerestem
volna tehat hazat magamnak, ahol az allam kezdetei mintegy az idk ejszakajaba vesznek, s
ha meg is esett, hogy ellenseg tamadt ra, a tamadas mindig csak nyilvanvalobba es ersebbe
tette lakosaiban a batorsagot es a hon szeretetet, s polgarai, hosszu ideje megszokvan a blcs
Iggetlenseget, nem csupan szabadok, de meltok is a szabadsagra.
Olyan hazat szerettem volna valasztani, melyet szerencses gyengesege elterit a vad
hoditasvagytol, meg szerencsesebb helyzete pedig megkimel a Ielelemtl, hogy t magat
hoditja meg valamely masik allam: szabad varost, mely tbb nep kztt terl el, de ugy, hogy
egyik szomszedjanak sem all erdekeben megszallni, ellenben valamennyinek erdekeben all,
hogy a tbbieket megakadalyozza a megszallasaban; egyszoval olyan kztarsasagot, mely
nem kiserti meg szomszedai becsvagyat es szkseg eseten joggal szamithat segitsegkre.
Amibl az kvetkezik, hogy e szerencses helyzetben csupan nmagatol kell tartania, es ha
polgarai gyakorlatot szereznek a IegyverIorgatasban, nem azert, mintha nvedelmkrl
akarnanak gondoskodni, inkabb csak azert, hogy ebren tartsak maguk kztt a harci tzet s a
rettenthetetlen batorsagot, mert az ilyesmi nagyon illik a szabadsaghoz es taplalja a
szabadsagszeretetet.
Olyan orszagot kerestem volna, ahol minden polgarnak jogaban all trvenyeket hozni;
hiszen ki tudna inkabb, hogy milyen krlmenyek kztt elnek egytt a legjobban egyazon
tarsadalomban? De nem helyeseltem volna, hogy olyan nepszavazasokat tartsanak, mint
Romaban, ahol az allamIket es az allam megovasaban leginkabb erdekelt szemelyeket
kizartak az allam dvet erint dntesekbl, s a nyilvanos tisztsegek viselit, valamiIele
abszurd kvetkezetlenseg Iolytan, megIosztottak az egyszer polgarok egynemely jogatol.
Ellenkezleg, azt kivantam volna, hogy ne inditvanyozhasson akarki uj trvenyeket,
hanem ez a jog a tisztsegviselk kivaltsaga legyen, mert csak igy lehet utjat allni az elIogult es
rosszul kieszelt tervezeteknek meg a veszedelmes ujitasoknak, melyek vegl is pusztulasba
dntttek Athent; es meg a tisztsegviselk is olyan krltekinten eljenek ezzel a jogukkal, a
nep pedig a maga reszerl oly nagy tartozkodast tanusitson a trvenyek jovahagyasa teren,
ami pedig azok kihirdeteset illeti, ez minden esetben oly nnepelyes legyen, hogy meg mieltt
megrendlne az alkotmany, az embereknek ideje legyen meggyzdni rola: a trvenyek kivalt
si eredetk miatt szentek es tiszteletet parancsolok, s a nep hamar megsznik tisztelni az
olyan trvenyeket, melyek a szeme eltt valtoznak nap mint nap, es ahol nem trdnek a regi
szokasokkal, mondvan, hogy jobbakat teremtenek, ott gyakran tbb rosszat okoznak, mint
amennyit kikszblnik sikerl.
Kivalt az olyan kztarsasagot kerltem volna, ahol a nep azt hiszi, meglehet elljarok
nelkl, vagy eleg, ha csak valami ingatag hatalmat hagy meg nekik, s ovatlanul Ienntartja
maganak a polgari gyek intezeset es a trvenyek vegrehajtasat, mert az ilyen kztarsasagot
szksegkeppen rosszul kormanyozzak. Ilyen lehetett az els, kzvetlenl a termeszeti
allapotra kvetkez kormanyzatok meg nyers alkotmanya, es ilyen volt ama bnknek egyike
is, melyek az atheni kztarsasag vesztet okoztak.
De rmmel valasztottam volna azt a kztarsasagot, ahol az egyenek beerik annyival, hogy
szentesitik a trvenyeket es a vezetk elterjesztese alapjan kzsen dntenek a legIontosabb
allamgyekrl, egyebirant pedig kztiszteletben allo birosagokat letesitenek es gondosan
elklnitik azok klnbz hataskreit, s az igazsagszolgaltatas gyakorlasara es az allam
kormanyzasara evrl evre a legtekintelyesebb es a legIeddhetetlenebb polgarokat valasztjak
meg. Ahol az elljarok erenyessege a nep blcsessegerl tanuskodik, ott mind a ket Iel tiszteli
a masikat. igy aztan, ha valaha vegzetes Ielreertes dulna Il a kzmegegyezest, meg az
elvakultsagnak es a tevelygeseknek ezeket a napjait is mertektartas, klcsns megbecsles es
altalanos trvenytisztelet jellemezne, megannyi eljele es biztositeka az szinte es tartos
megbekelesnek.
Ilyen elnyket kerestem volna, Ienyesseges, igen nagyrabecslt es hatalmas urak, a
honban, melyet a magamenak valasztanek. Ha a Gondviseles mindezt meg az orszag bajos
Iekvesevel, mersekelt eghajlataval, termekeny Ildekkel es a lehet legelbvlbb tajakkal is
tetezi, nem kivanhattam volna nagyobb szerencset magamnak, mint hogy elvezhetem mindezt
a jot e boldog hon kebelen, bekeben elek polgartarsaimmal a nyajas tarsasagban, gyakorlom
velk szemben az emberiesseget, a baratsagot es valamennyi erenyt, ahogyan tlk tanultam,
s egy derek ember, egy becsletes es erenyes hazaIi tiszteletre melto emleket hagyom magam
utan. Ha kevesbe lennek szerencses vagy kesn okosodtam volna meg, s vegl is mas eghajlat
alatt kellene bevegeznem bena s hervatag eletemet, hasztalan sirva a nyugalom es a beke utan,
amit meggondolatlan iIjusagom elrabolt tlem, lelkemben ugyanezeket az erzeseket taplalnam
akkor is, hiaba, hogy nem tudtam hazamban elni velk. Teli gyenged es nzetlen
vonzalommal tavoli polgartarsaim irant, megszolitanam Oket szivbl jv szavakkal,
valahogy igy:
Szeretett polgartarsaim, vagy inkabb testvereim, hiszen a ver ktelekei meg a trvenyek
ugyszolvan mindannyiunkat egymashoz Iznek, nem gondolhatok ratok, hogy ne gondolnek
mindama jora is, s ez joles erzes, amiben reszetek van, s amit, meglehet, senki sem tud
jobban megbecslni, mint en, aki elveszitettem. Minel tbbet elmelkedem politikai es polgari
allapotaitokrol, annal kevesbe tudom elkepzelni, hogy az emberi dolgok termeszete
megengedne ennel jobb krlmenyeket. Amikor a tbbi kormanyzat alatt jn szoba az allam
legnagyobb java, mindez kepzeletbeli tervekre, legIljebb a lehetsegek szambavetelere
korlatozodik. Ami azonban titeket illet, a ti boldogsagtok mar valosagos, csak elveznetek kell;
s hogy tkeletesen boldogok legyetek, ahhoz semmi tbbre nincs szkseg, csak tudnotok kell
beerni vele, hogy azok vagytok. Karddal szerzett vagy visszaszerzett Iggetlensegteket vitezl
es blcsen vedelmeztetek ket evszazadon at, s immar az egesz vilag osztatlanul elismeri.
Tekintelyes szerzdesek allapitjak meg hataraitokat, biztositjak jogaitokat, es rkdnek
nyugalmatok Iltt. Nagyszer alkotmanyotokat a legIennkltebb esz sugalmazta, es ers
barati hatalmak szavatoljak; bekeben eltek, sem haboruktol, sem hoditoktol nem kell Ielnetek;
nem engedelmeskedtek mas urnak, csak a magatok alkotta, blcs trvenyeknek, s magatok
valasztjatok a Ieddhetetlen elljarokat is, akik a trvenyeket vegrehajtjak. Nem vagytok sem
olyan gazdagok, hogy elgyengitsen a kenyelem, es a hiu elvezetek kzepette elveszitsetek az
igazi boldogsag es a szilard erenyek szeretetet, sem olyan szegenyek, hogy tbb kls
segitsegre szorulnatok, mint amennyit iparkodastokkal meg tudtok szerezni magatoknak, s
mig a nagy orszagok csak mertektelen adozas aran kepesek Ienntartani ezt a becses
szabadsagot, nektek ugyszolvan semmibe sem kerl megriznetek.
Barcsak rkkn Iennmaradna e blcsen es szerencsesen berendezett kztarsasag,
polgarainak boldogsagara es okulasul a tbbi nepnek! Ez az egy, amit meg kivanni lehet
nektek, az egyetlen dolog, amirl meg gondoskodnotok kell. Immar csakis rajtatok all, nem
az, hogy boldogga valjatok seitek megkimeltek ettl a Iaradsagtol , hanem hogy blcsen
eljetek boldogsagtokkal, es igy maradandova tegyetek. Fennmaradastok azon mulik, hogy
rks egysegben eltek-e, hogy engedelmeskedtek-e a trvenyeknek, hogy tisztelitek-e a
trveny szolgait. Ha csak egy szemernyi keserseg es gyanakvas is marad kzttetek,
siessetek kiirtani; vegzetes kovasz az, elbb-utobb balsorsot hoz ratok s pusztulast
allamotokra. Kerve kerlek, szalljatok magatokba, es hallgassatok meg a lelkiismeret titkos
hangjat. Van-e valaki kztetek, aki ismer Ieddhetetlenebb, blcsebb, tekintelyesebb testletet
elljaroitok tanacsanal? Nem ad-e peldat minden tagja mertekletessegbl, az erklcsk
egyszersegebl, trvenytiszteletbl es a legszintebb beketresbl? Fenntartas nelkl
bizzatok hat blcs vezetitekben; dvs bizalom ez, az erenynek tartozik vele az esz.
Gondoljatok meg, ti valasztottatok ket, s k igazoltak valasztastokat, es az altalatok rajuk
ruhazott meltosagnak kijaro megbecsles okvetlenl visszaharamlik ratok. Senki nem olyan
Ielvilagosulatlan kzttetek, hogy ne tudna: ahol a trveny ertlen, vedinek pedig nincs
tekintelye, ott egyetlen ember sem elhet biztonsagban es szabadon. Mi masrol volna hat szo,
mint hogy tiszta szivbl es igaz bizalommal tegyetek azt, amit mindenkeppen meg kellene
tennetek erdekbl, ktelessegbl es az esz parancsara? Nehogy kznysse valjatok az
alkotmany sorsa irant, s e bns es vegzetes kzny miatt eleresszetek Iletek mellett a
bajban legtbbet tapasztalt es legbuzgobb tarsaitok blcs tanacsait. Inkabb az igazsag, az
nmerseklet, a legtiszteletremeltobb kitartas vezesse tovabbra is minden lepesteket, es
szemelyetekben az egesz vilagnak mutassa meg, hogy milyen egy bszke es szereny nep,
mely eppoly Ieltve rzi hirnevet, mint szabadsagat. Kivalt pedig, s ez utolso tanacsom,
ovakodjatok meghallgatni a baljos magyarazatokat es a mergezett beszedeket, mert ezeknek
az inditekai gyakran veszelyesebbek, mint a cselekedetek, amelyekrl szolnak. Az egesz haz
Ilebred es riadtan Iigyel a jo es hseges hazrz eb els ugatasara, mert az csak akkor
csahol, amikor tolvaj kzeledik, de mindenki gylli azoknak a larmas allatoknak a
kellemetlen tolakodasat, melyek szntelenl zavarjak nyugalmunkat; az ilyen allatok allando
es alkalmatlan Iigyelmeztetesere akkor sem hallgatnak oda az emberek, amikor szkseges
volna.
Ti pedig, Ienyesseges es igen nagyrabecslt urak, melto es tekintelyes elljaroi egy szabad
nepnek, engedjetek, hogy kln is hodoljak nektek es tisztelegjek elttetek. Ha van rang a
vilagon, mely dicsseget szerez viseljenek, ketsegkivl a tehetseg meg ereny adta rang az, s
a ti rangotok ilyen: magatok valtatok meltova ra, es polgartarsaitok emeltek oda. Az
erdemktl a tietek csak meg jobban tndkl; olyan emberek valasztottak ki, hogy
kormanyozzatok ket, akik maguk is kepesek masokat kormanyozni, igy hat a szememben
pontosan annyival alltok a tbbi kormany Iltt, amennyivel egy szabad nep es kivalt az,
amelyiket kormanyozni osztalyresztekl jutott emelkedik, mind tudas, mind pedig esz
tekinteteben, a tbbi allamot alkoto cscselek Ilebe.
Hadd idezek egy peldat; meltobb megemlekezest erdemel, s en mindig szivemben Iogom
hordani. Csak a legszelidebb megindultsaggal gondolhatok az erenyes polgarra, kinek
eletemet ksznhetem, s aki gyermekkoromban srn Iigyelmeztetett, milyen tisztelettel
tartozom nektek. Meg magam eltt latom t, ki a ket keze munkajabol elt es lelket a
legIennkltebb igazsagokkal taplalta. Latom eltte, szerszamai tarsasagaban, Tacitust,
Plutarkhoszt es Grotiust. Latom oldalan kedves gyermeket, kiben oly kevesse termekeny
talajra hulltak a legjobb atya tanitasai. Am ha esztelen iIjusagom tevelygesei egy idre
Ieledtettek is velem a blcs tanitasokat, vegl megis elegtetellel allapithatom meg, hogy
barmily ersen hajlik az ember a bnre, nehezen Iordulhat el, hogy rkre karba vesszen a
szivbl jv neveles.
Ilyenek, Ienyesseges es igen nagyrabecslt urak, a kormanyzastokra bizott allam polgarai,
st egyszer lakosai is; ilyenek a tanult es okos emberek, akikrl a kezmves meg a nep neve
alatt oly alantas es hamis kepzetet szokas alkotni mas nemzetek kreben. Atyam, rmmel
ismerem el, nem tnt ki polgartarsai kzl, csak olyan volt, mint azok valamennyien; de nincs
orszag, ahol az ilyen IerIinak ne keresnek s haszonnal a tarsasagat a legbecsletesebb
emberek. Nem az en dolgom, es hala az egnek, nem is szkseges emlekeztetnem titeket,
mennyi Iigyelemmel tartoztok az ilyenIajta embereknek, akik neveltetesknel, termeszetes
jogaiknal es szarmazasuknal Iogva egyenrangu tarsaitok, es csakis sajat akaratukbol allnak
alacsonyabban nalatok. Erdemeitekert emelnek maguk Ile, igy hat a magatok reszerl
valamiIajta halaval tartoztok nekik. Nagy megelegedessel hallom, mennyi nyajassaggal es
elzekenyseggel enyhititek a szigort, amit a trveny szolgaikent kell gyakorolnotok velk
szemben, mennyi megbecslessel es Iigyelemmel viszonozzatok az engedelmesseget es
tiszteletet, amivel k tartoznak tinektek. Igazsagos es blcs viselkedes ez, tovazi a
balszerencses esemenyek emleket, amit mindrkre Ieledni kell. Annal is meggondoltabb
viselkedes, mert ez az igazsagos es nagylelk nep rmmel teljesiti ktelesseget,
termeszetenel Iogva szivesen becsl titeket, es mert akik a legbuzgobban vedelmezik sajat
jogaikat, a ti jogaitokat is azok tisztelik a leginkabb.
Nincs abban semmi meglep, hogy a polgari tarsadalom vezeti dicsnek es boldognak
akarjak latni alattvaloikat. Am annal meglepbb, ha azok, akik egy szentebb es magasztosabb
hon elljaroinak vagy inkabb tanitoinak tekintik magukat, valamelyes szeretetet tanusitanak a
Ildi hon irant, amely eltartja ket. Mily edes erzes megallapitanom, hogy a mi esetnk a ritka
kivetelek kze tartozik, s hogy legjobb polgarainkkal allithatom egy sorba a trveny
engedelyezte szent tanok buzgo letetemenyeseit, a tiszteletre melto lelkipasztorokat, akiknek
langolo es szelid ekesszolasa csak annal jobban bevesi a szivekbe az Evangelium
parancsolatait, mert azzal kezdik a dolgot, hogy k maguk az Evangelium szerint elnek.
Mindenki tudja, mekkora sikerrel zik GenIben a predikalas nagyszer mveszetet. De a vilag
tulsagosan is hozzaszokott, hogy az ige hirdeti vizet predikalnak es bort isznak, es csak
kevesen tudjak, milyen magas Iokon uralkodik lelkeszeink kreben a keresztenyseg szelleme,
a szent erklcs, az nmagukkal szemben valo szigor es a masok iranti elnezes. Talan egyedl
GenI varosanak adatott meg, hogy epletes peldat adjon a vilagnak a teologusok es a tudosok
hianytalan sszeIogasabol. Nagyreszt lelkeszeink altalanosan elismert blcsessegere es
mertektartasara, az allam viragzasa iranti buzgo odaadasara alapozom azt a remenyemet, hogy
kztarsasagunk mindrkke nyugalomban Iog elni. Amulattal es tisztelettel vegyes rmet
ebreszt bennem, ha tapasztalom, milyen borzadalyt keltenek kreikben ama szent es barbar
embereknek az elvei, akikkel nemegyszer talalkoztunk a trtenelemben, s akik annal tbb vert
ontottak Isten allitolagos jogainak azaz tulajdon erdekeiknek vedelmeben, minel jobban
elhitettek magukkal, hogy nekik maguknak nem eshetik bantodasuk.
MegIeledkezhetem-e kztarsasagunk szebbik reszerl, hiszen tlk nyeri el boldogsagat a
kztarsasag masik Iele, s az szelidsegk es okossaguk tartja Ienn kreinkben a beket es a jo
erklcsket. Kedves es erenyes polgartarsnk, nemetek sorsa mindig az lesz, hogy
kormanyozza a mi nemnket. Boldog nep az, melynek kreben szzi hatalmatok, barha csak a
hazastarsi szvetsegben ervenyesl is, mindig az allam dicsseget s a kz boldogsagat
szolgalja. igy kormanyoztak a nk Spartat, es igy erdemlitek ki ti is, hogy GenIet
kormanyozzatok. Van-e olyan barbar IerIi, aki ellen tud allni a becslet es az esz szavanak, ha
egy gynged hitves szajabol hallja Ielhangzani? S van-e, aki nem veti meg a hiu Ienyzest, ha
ekszereiteket latja; hiszen semmi sem illik jobban a szepseghez, mint ezek az egyszer es
szereny ekszerek, melyek tletek nyerik csillogasukat. A ti dolgotok, hogy kedves es artatlan
uralmatokkal es megnyer lenyetekkel Ienntartsatok az allam trvenyeinek szeretetet es a
polgarok kztti sszhangot, hogy szerencses hazassagokkal ujra egyesitsetek a megosztott
csaladokat, s kivalt hogy tanitasotok meggyz szelidsegevel es viselkedesiek szereny bajaval
kiigazitsatok minden Ionaksagot, amit iIjaink mas orszagokban szednek magukra. Mert a sok
hasznos dolog helyett, amit a maguk javara Iordithatnanak, nem hoznak haza egyebet, csak a
bukott nk kztt eltanult gyerekes hanghordozast es nevetseges modort, meg egy nem is
tudom, miIele elkelseg bamulasat, holott az leha karpotlas csupan a szolgasagert, a Ienseges
szabadsaggal soha nem er Il. Maradjatok hat mindig olyannak, amilyenek vagytok, legyetek
szzi rei az erklcsknek s a beke szelid ktelekei, es szerezzetek ervenyt ezutan is, a
ktelesseg meg az ereny javara, a termeszet es a sziv jogainak.
Bizom benne, hogy az esemenyek kiIej lese nem caIol ram, amikor ilyen biztositekokra
alapozom a polgarok kzs boldogulasanak es a kztarsasag dicssegenek remenyet.
Elismerem, ez a kztarsasag minden erejevel egytt sem tndkl azzal a Iennyel, mely a
legtbb szemet elvakitja, s amelynek gyerekes es baljos csabitasainal nincs adazabb ellensege
a boldogsagnak es a szabadsagnak. A leha iIjusag keresse csak masutt a knny gynyrt meg
a hosszu bnbanatot. A jo izlesnek mondott emberek csodaljak csak masutt a palotak
nagyszerseget, a szep hintokat, a Ielseges butorokat, a nyilvanos latvanyossagok pompajat, s
a kenyelem meg a Ienyzes minden kiIinomult eszkzet. GenIben csak IerIiakat talalni; igaz,
becses latvany ez is, s akik ezt keresik, nem kevesebbet ernek, mint a tbbi latnivalo bamuloi.
Fogadjatok joindulattal, Ienyesseges, igen nagyrabecslt es hatalmas urak, kzs javatok
iranti odaadasom e tiszteletteljes tanujeleit. Ha oly szerencsetlen volnek, hogy szivem heves
kiaradasaban a tapintatlan lelkendezes bnebe estem volna, kerve kerlek, bocsassatok meg
egy igaz hazaIi gyenged ragaszkodasat, s egy olyan ember langolo es indokolt buzgalmat, aki
nem kivan nagyobb boldogsagot maganak, mint hogy valamennyitket boldognak lassa.
A legmelyebb tisztelettel vagyok,
Fenyesseges, igen nagyrabecslt es hatalmas urak,
a legalzatosabb s legengedelmesebb szolgtok s polgrtrsatok
Jean-Jacques Rousseau
Chambery, 1754. junius 14-en.
ELSZ
Valamennyi emberi tudomany kzl, ugy tetszik, az emberrl szolo tudomany a
leghasznosabb es a legkevesbe elrehaladott (II. jegyzet). Merem allitani, hogy a delphoi
templom Ielirata
3
egymagaban jelentsebb es sulyosabb parancsot tartalmazott, mint a
moralistak vaskos knyvei egyttveve. Ezert hat ugy velem, a jelen Ertekezes targya egyike a
legerdekesebb kerdeseknek, melyeket a IilozoIia maga ele tzhet, es szerencsetlensegnkre
egyike a leggytrelmesebb nehezsegeket tamaszto kerdeseknek, melyeket a IilozoIusok meg
kell oldjanak. Mert hogyan ismerhetnk meg az emberek kztti egyenltlenseg eredetet, ha
nem ismerjk elbb magukat az embereket? Es hogyan lathatja az ember olyannak nmagat,
amilyennek a termeszet megalkotta, ha az idk es a dolgok egymasutanja megvaltoztatta
eredeti alkatat? Hogyan klnitheti el azt, ami eredenden hozza tartozik, attol, amit a
krlmenyek es a haladas gyarapitottak vagy valtoztattak eredeti allapotan? Akarcsak
Glaukosz szobra, melyet az idk, a tenger es a viharok olyannyira eltorzitottak, hogy inkabb
vadallatra hasonlitott, mint egy istenre, az emberi lelek is elvaltozott a tarsadalom kebelen.
4
Ezernyi szakadatlanul ujjaszlet hatas erte, temerdek ismeretet es tevedest tett magaeva,
testalkata modosult, szenvedelyei allandoan sszecsaptak, s mindez klsre oly mertekben
megvaltoztatta az embert, hogy csaknem Ielismerhetetlenne valt. Annak a lenynek a helyen,
aki mindig biztos es valtozatlan elvek szerint cselekedett, a Ielseges, egi egyszersegnek a
helyen, amit meg Teremtjetl kapott az ember, nem talalni mast, csak az ervelni vel
szenvedely es a meghaborodott ertelem torz ellentetet.
S ami meg kegyetlenebb, minden haladas csak meg jobban eltavolitja az emberi nemet
eredeti allapotatol, s igy minel tbb uj ismeretet halmozunk Il, annal inkabb megIosztjuk
magunkat a lehetsegtl, hogy a legIontosabb ismeretre szert tegynk; bizonyos ertelemben
eppen azaltal valunk keptelenne megismerni az embert, hogy tanulmanyozni kezdtk.
Knnyszerrel eszrevehetjk, hogy az emberi alkatnak ezekben az egymasra kvetkez
valtozasaiban kell keresni az embereket elvalaszto klnbsegek seredetet. Mint altalanosan
elismerik, az emberek termeszet szerint egyenlk egymassal, ahogy az egyes Iajokhoz tartozo
allatok is egyenlk voltak, mieltt klnbz Iizikai okok nemelyik Iajon bell letre nem
hoztak a ma megIigyelhet valtozatokat. Csakugyan, elkepzelhetetlen, hogy az els
valtozasok barmilyen uton kvetkeztek is be egyszerre es egyIorman modositottak volna a
Iaj valamennyi egyedet: inkabb ugy trtent a dolog, hogy egyesek tkeletesebbe vagy
gyarlobba valtak, es klnbz jo vagy rossz tulajdonsagokra tettek szert, csupa olyan
dologra, ami nem Ioglaltatott benne a termeszetkben, masok pedig huzamosabb ideig
megmaradtak eredeti allapotukban. Ez volt az emberek kztti egyenltlenseg sIorrasa, noha
knnyebb csak igy, altalanossagban kimutatni ezt a jelenseget, mint pontosan meghatarozni a
valodi okot.
Ne kepzeljek hat olvasoim, hogy altatni mereszelem magamat, mintha ismernem azt, amit,
tudom, igen nehez megismerni. Ha egynemely okIejtesbe kezdtem, ha megkockaztattam
nehany Ieltevest, nem annyira az a remenyseg vezetett, hogy megoldom a kerdest, inkabb
csak az, hogy megvilagitom es visszavezetem valodi mibenletere. Masok talan messzebbre
jutnak ezen az uton, mint en, de a vegcelhoz senki sem jut el egyknnyen. Mert nem knny
vallalkozas szetvalasztani az ember mai termeszeteben azt, ami eredend benne, meg azt, ami
mesterseges, es megismerni egy olyan allapotot, mely immar nem letezik, talan soha nem
letezett es valoszinleg nem is Iog letezni soha, amelyrl mindazonaltal megIelel Iogalmat
kell alkotnunk, hogy helyesen itelhessnk jelen allapotunk Iell. Aki pontosan meg akarna
hatarozni, milyen ovintezkedesekre van szkseg, hogy megalapozott allitasokat tehessnk erre
a targyra vonatkozoan, annak meg tbb IilozoIiaval kell eljarnia, mintsem gondolnok. Nem
hiszem, hogy meltatlan volna szazadunk Arisztoteleszeihez es Pliniusaihoz, ha sikerlne
helyes megoldast talalniuk a kvetkez problemara: Milyen k(srletekre volna sz%ksg, ogy
el'ussunk a termszeti ember megismersez, s mily m eszk#z%nk vannak, ogy a
trsadalmon bel%l elvgezz%k ezeket a k(srleteket3 Tavol all tlem, hogy vallalkozzam a
problema megoldasara, de azt hiszem, eleget elmelkedtem a targyarol, hogy ne Ieljek maris
azt valaszolni: a legnagyobb IilozoIusok is eppen csak el tudnak iranyitani ezeket a
kiserleteket, s a leghatalmasabb uralkodok is eppen csak vegre tudnak hajtani ket. De erre a
szerencses talalkozasra vajmi kevesse esszer szamitani, kivalt ha meggondoljuk, milyen
allhatatos vagy inkabb nvekv blcsessegre es joakaratra van szkseg mindket reszrl, hogy
sikerre jussanak.
E vizsgalodasok igen nehezek, s mindeddig igen keveset gondoltak velk; am kivlk nem
marad mas lehetsegnk eloszlatni a nehezsegek tmkeleget, amelyek megakadalyoznak az
emberi tarsadalom alapjainak Ieltarasaban. Nem ismerjk az ember termeszetet; ezert van
annyi bizonytalansag es homaly a termeszetjog igazi meghatarozasa krl; mert a jog es meg
inkabb a termeszetjog eszmeje nyilvanvaloan az emberi termeszettel sszeIgg eszme,
mondja Burlamaqui ur.
5
Tehat, Iolytatja, magabol az ember termeszetebl, alkatabol es
helyzetebl kell levezetni ama tudomany alapelveit.
Nem eszlelhetjk megdbbenes es megbotrankozas nelkl, mily keves egyetertes uralkodik
e Iontos targy vonatkozasaban a klnbz szerzk kztt. A legkomolyabb irok kreben alig
talalni kettt, aki ugyanazon a velemenyen volna erre a pontra vonatkozoan. Nem beszelek a
regi IilozoIusokrol, akik, ugy latszik, Ieladatuknak tartottak ellentmondani egymasnak a
legalapvetbb Iogalmak teren. De meg a romai jogtudosok is megklnbztetes nelkl
egyazon termeszeti trvenynek vetik ala az embert es az sszes tbbi allatot, mert inkabb azt a
trvenyt targyaljak e nev alatt, melyet a termeszet nmagara kenyszerit, mint azt, amelyet a
viselkedesnek ir el. Vagy helyesebben, azert jarnak el igy, mert sajatos modon ertelmezik a
trveny szot; ugy latszik, ezuttal csak azt Iejezik ki vele, hogy a termeszet az sszes lelkes
leny kztt valamilyen altalanos rendet teremt, valamennyik megovasanak erdekeben. Az
ujabb IilozoIusok mar kizarolag a moralis tehat ertelmes, szabad es a tbbi lennyel valo
viszonyaban szemlelt -leny szamara elirt szabalyokra alkalmazzak a trveny szot, s
ennelIogva az egyedli esszel megaldott allatra, vagyis az emberre korlatozzak a termeszeti
trveny ervenyessegi kret. De mindegyik a maga modjan hatarozza meg ezt a trvenyt, es
valamennyien metaIizikai elvekre alapozzak; igy aztan meg kztnk is igen keves ember van,
aki legalabb arra kepes volna, hogy megertse ezeket az elveket, nemhogy maga Il tudna lelni
ket. Es igy e tudos IerIiak meghatarozasai csupan abban egyeznek meg egyebirant allando
ellentmondasban vannak egymassal , hogy nem Ioghatja Il a termeszeti trvenyt, es
kvetkezeskeppen nem engedelmeskedhetik neki, aki nem egeszen nagy blcsel es mely
metaIizikus. Ami pontosan azt jelenti, hogy az embereknek olyan blcsessegre volt szksegk
a tarsadalom megalkotasahoz, amilyenre meg a tarsadalom kebelen is csak nagyon keves
ember es csak nagyon nagy erIeszitesek aran kepes szert tenni.
Akik ilyen kevesse ismerik a termeszetet es ilyen nehezen egyeznek meg a t#rvny szo
ertelmeben, azok igen nehezen jutnak egyetertesre abban a kerdesben is, hogy mi a termeszeti
trveny helyes meghatarozasa. Nem eleg, hogy a knyvekben talalhato meghatarozasok
elternek egymastol, raadasul valamennyi abban a Iogyatekossagban szenved, hogy Ieltetelezi
az emberekrl: sok mindent tudnak, amirl pedig nincs termeszettl Iogva tudomasuk, es
Ielismernek olyan elnyket, amelyekrl csak akkor sikerl Iogalmat alkotniok, amikor mar
tuljutottak a termeszeti allapoton. Elszr sszekeresik a szabalyokat, amelyekben helyenvalo
volna megegyezni a kzjo erdekeben, azutan a termeszeti trveny nevet adjak e szabalyok
gyjtemenyenek, holott semmi mas bizonyitekuk nincs ra, hogy valoban termeszeti trveny,
mint az a jo, ami ugy talaljak egyetemes gyakorlasabol szarmaznek. Nos hat, bizonnyal
igen kenyelmes eljaras ez, csaknem nkenyes megallapodasok utjan alkotni deIiniciokat es
magyarazni a dolgok termeszetet.
De amig nem ismerjk a termeszeti embert, hiaba is akarjuk meghatarozni a neki rendelt
vagy az alkatanak leginkabb megIelel trvenyt. Mindssze annyit Iogunk igen vilagosan
latni e trvenynyel kapcsolatban, hogy csak az esetben lehet trveny, ha annak az akarata, akit
ktelez, tudatosan veti ala neki magat, tovabba, hogy csak abban az esetben lehet termeszeti
trveny, ha kzvetlenl a termeszet hangjan szol az emberhez.
igy hat eldobtam a tudos knyveket, mert csak arra tanitanak, hogy olyanoknak lassuk az
embereket, amilyenne tettek magukat, s az emberi lelek legels es legegyszerbb mveleteirl
kezdtem elmelkedni. Ket alapelvet veltem IlIedezni e teren, melyek megelzik az eszt: az
egyik arra buzdit, hogy joletnkrl es nIenntartasunkrol gondoskodjunk, a masik pedig
termeszetes iszonyatot ebreszt bennnk minden erz es lenyegeben hozzank hasonlatos leny
pusztulasanak vagy szenvedesenek lattan. gy tnik nekem, a termeszetjog valamennyi
szabalya e ket alapelvnek azokbol a talalkozasaibol es parosulasaibol ered, amelyeket
szellemnk letrehozni kepes, s a tarsas hajlandosag elvet szksegtelen bevonni a dologba,
jollehet az esz kesbb, amikor Iokozatos Iejldese reven gyzedelmesen elIojtotta a
termeszetet, kenytelen volt mas alapokra helyezni ezeket a szabalyokat.
Ily modon nem kell IilozoIussa tennnk az embert, mieltt emberre tennenk. A tbbiekkel
szemben valo ktelessegeit nem csupan a blcsesseg kesei tanitasai irjak el neki, s amig nem
all ellen a szanakozas bels sztkejenek, soha nem Iog egy masik embernek vagy barmilyen
mas erz lenynek artani, kiveve azt a jogos esetet, amikor a sajat Iennmaradasa Iorog kockan,
s ezert nmaganak kell kedveznie. Ezaltal veget vetnk a regi vitanak is, hogy reszeslnek-e
az allatok a termeszeti trvenyben. Mert vilagos, hogy ertelem es szabadsag hijan az allatok
nem ismerhetik Il e trvenyt; de Iel vannak ruhazva erzkepesseggel, es termeszetk
ennyiben rokon a mienkkel, ezert hat azt Iogjuk tartani, hogy nekik is reszeslnik kell a
termeszeti trvenyben, s hogy az ember bizonyos Iajta ktelezettsegeknek van alavetve velk
szemben. Es csakugyan, ugy tetszik, nem azert tilos artanom Ielebaratomnak, mert eszes,
hanem azert, mert erz leny; am ez a tulajdonsag kzs az allatban es az emberben, es igy
legalabb azt a jogot megadja az elbbinek, hogy az utobbi ne bantalmazhassa Ieleslegesen.
Ugyanezt az egyedl helyes eljarast kell alkalmaznunk azaz tanulmanyoznunk kell az
eredeti embert, igazi szksegleteit es ktelessegeinek alapvet elveit , ha el akarjuk oszlatni
a moralis egyenltlenseg eredetevel, az allam igazi alapjaival, tagjainak klcsns jogaival es
ezer mas hasonlo kerdessel kapcsolatosan Ilmerl temerdek nehezseget. Ezek a kerdesek
igen Iontosak, ha mindeddig tisztazatlanok maradtak is.
Ha higgadt es elIogulatlan pillantast vetnk az emberi tarsadalomra, eleinte nem latunk
mast, csak azt, hogy a hatalmasok erszakoskodnak, es a gyengek elnyomas alatt nygnek. A
szellem lazadozik az elbbiek zordsaga ellen es sajnalkozik az utobbiak vaksaga miatt; s
minthogy semmi sem ingatagabb az emberek kztt e klsdleges viszonyoknal, melyek
gyakrabban ksznhettek keletkezesket a veletlennek, mint a blcsessegnek, s melyeket
gyengesegnek vagy ernek, gazdagsagnak vagy szegenysegnek neveznek, ezert els
pillantasra ugy tnik, hogy az emberi intezmenyek Iutohomokra epltek. Csak ha kzelrl
megvizsgaljuk ket, csak miutan eltavolitottuk az eplet krli port meg homokot, csak akkor
pillantjuk meg a rendithetetlen pillereket, melyeken az eplet emelkedik, s tanuljuk meg ovni
az alapokat. Marpedig ha nem tanulmanyozzuk komolyan az embert, termeszetes kepessegeit
es e kepessegek Iejldesenek egymast kvet szakaszait, soha nem jutunk el odaig, hogy
vilagos klnbseget tegynk, es a dolgok jelenlegi allasaban elvalasszuk az isteni akarat
mvet attol, amit az emberi mesterseg hozott letre. A politikai es moralis vizsgalodasok,
melyekre az itt targyalt Iontos kerdes vezet, mindenkeppen hasznosak, s a kormanyzatok
hipotetikus trtenete minden tekintetben tanulsagos lecket ad az embernek. Ha megIontoljuk,
mive lettnk volna nmagunkra hagyatva, meg kell tanulnunk aldani t, akinek jotev keze
megjavitotta es rendithetetlen alapokra allitotta intezmenyeinket, s ily modon elejet vette a
zrzavarnak, ami intezmenyeinkbl Iakadna, es javunkra Iorditja az eszkzket, melyek
eredetileg csak nyomorusagunkat Iokoztak volna.
Cuem te Deus esse Dussit, et umana <ua parte locatus es in re Disced
#IGYELMEZTETS A JEGYZETEKRL
Mivel, henye szokasaimnak megIelelen, ide-oda csapongva dolgozom, nehany jegyzettel
egeszitettem ki mvemet. A jegyzetek olykor annyira elkanyarodnak a targytol, hogy nem
volna jo a szveggel egytt olvasni ket. igy tehat valamennyit az Ertekezes vegere vetettem,
s magaban az Ertekezesben a lehet legegyenesebb utat igyekeztem kvetni. Aki veszi a
Iaradsagot, hogy ujrakezdje az olvasast, masodik alkalommal eljatszhatik vele, hogy atgazol a
bozoton es megkiserli Iellapozni a jegyzeteket. A tbbiek nem sokat veszitenek, ha nem
olvassak el ket.
A DIJONI AKADMIA LTAL KIT$ZTT KRDS%
HONNAN ERED AZ EMBEREK KZTTI EGYENLTLENSG S
SSZE#R-E A TERMSZETI TR&NNYEL'
RTEKEZS AZ EMBEREK KZTTI EGYENLTLENSG
EREDETRL S ALAPJAIRL
Az emberrl kell beszelnem, s a vizsgalatra kitztt kerdes azt sugallja, hogy valodi
emberekhez Iogok szolni; mert nem tesz Iel ilyen kerdest, aki Iel megadni az igazsagnak
kijaro tiszteletet. Bizvast vedelmezem hat az emberiseg gyet a blcs IerIiak eltt, akik erre
buzditanak, s elegedett leszek magammal, ha targyamhoz es biraimhoz meltonak bizonyulok.
KetIele egyenltlenseget latok az emberi Iajban. Az egyiket termeszetinek vagy Iizikainak
nevezem, mert a termeszet hozta letre; ide tartoznak az eletkornak, az egeszsegi allapotnak, a
testi ernek, valamint a szellemnek vagy leleknek a klnbsegei. A masikat moralis vagy
politikai egyenltlensegnek nevezhetjk, mert egy bizonyos kzmegallapodastol Igg, es az
emberek kztti egyezseg hozta letre vagy legalabbis szentesiti. Ez utobbi klnIele
kivaltsagokbol all, melyeket nemelyek masoknak a rovasara elveznek; igy peldaul
gazdagabbak, hatalmasabbak, nagyobb megbecslesnek rvendenek, mint amazok, st
engedelmeskedesre birhatjak ket.
Nem kerdhetjk, mibl ered a termeszetes egyenltlenseg, mert a valasz egyszeren a szo
meghatarozasaban allna. Meg kevesbe vizsgalhatjuk, nincs-e valami lenyegi kapcsolat a ket
egyenltlenseg kztt, mert az annyi volna, mintha mas szavakkal azt kerdeznk, hogy
azok, akik parancsolnak, okvetlenl klnbek-e azoknal, akik engedelmeskednek, es hogy a
testi vagy szellemi er, a blcsesseg vagy az ereny mindig ugyanabban az aranyban van-e
meg az emberben, mint a hatalom vagy a gazdagsag. Arra talan alkalmas az ilyen kerdes,
hogy rabszolgak vitatkozzanak rola a gazdajuk Ile hallatara, amde nem melto az igazsag
keresesen Iaradozo eszes es szabad emberekhez.
Mi is hat a jelen Ertekezes pontos Ieladata? Megjellni a dolgok haladasaban azt a
pillanatot, amikor a jog az erszak helyebe lepett, s a termeszet alavettetett a trvenynek.
Megmagyarazni, hogy a csodak miIele lancolata kellett ahhoz, hogy az ers a gyenge
szolgalataba szegdjek, s a nep az eszmei regiokban keressen megnyugvast es lemondjon a
valosagos boldogsagrol.
A tarsadalom alapjait tanulmanyozo IilozoIusok valamennyien raeszmeltek, hogy vissza
kell menni a termeszeti allapotig, csakhogy egyikk sem jutott el oda. Egyesek habozas nelkl
Ielteteleztek, hogy az ember, ebben az allapotban, rendelkezett az igazsagos es az igazsagtalan
Iogalmaval; nem vettek a Iaradsagot kimutatni, hogy ez a Iogalom szksegszeren megvolt az
emberben, vagy hasznara valt. Masok beszeltek minden egyes egyennek arrol a termeszetes
jogarol, hogy megtartsa, ami az ve, de nem magyaraztak meg, mit ertenek azon, hogy az
#v. Ismet masok elbb hatalmat adtak az ersebbnek a gyengebb Iltt, majd innen tstent a
kormanyzat megszletesere kvetkeztettek, mit sem gondolvan vele, hogy igen hosszu idnek
kellett eltelnie, mig a hatalom meg a kormanyzat szavak ertelme megjelent az embereknek. S
vegl valamennyien Iolyvast szksegletekrl, mohosagrol, elnyomasrol, vagyakrol es ggrl
beszeltek, azaz a tarsadalombol vett Iogalmakat vittek at a termeszeti allapotra. A
vademberrl beszeltek es a civilizalt embert Iestettek le. Legtbbjknek meg csak eszebe sem
jutott ketelkedni benne, hogy a termeszeti allapot valaha is letezett, holott a Szentiras olvasasa
nyilvanvalova teszi, hogy az els ember kzvetlenl Istentl kapott ertelmet es parancsokat,
es igy egyaltalan nem leledzett ebben az allapotban. Ha hisznk Mozes knyveinek es
kereszteny letnkre mi mast tehetnenk , tagadnunk kell, hogy az emberek akar az znviz
eltt a tiszta termeszeti allapotban eltek volna, hacsak nem zuhantak vissza oda valami
rendkivli esemeny kvetkezteben. Am ezt a paradoxont igen nehez megvedeni, bizonyitani
pedig teljesseggel lehetetlen.
Kezdjk hat azon, hogy Ielretesszk a tenyeket, mivel kerdesnkre nincsenek beIolyassal.
Nem szabad trteneti igazsagoknak tekinteni a targyunk krl vegezhet vizsgalodasokat.
Csupan hipotetikus es Ielteteles okoskodasok ezek, inkabb csak arra jok, hogy megvilagitsak
a dolgok termeszetet, arra nem, hogy valodi eredetket kimutassak; hasonlitanak azokhoz a
magyarazatokhoz, melyeket Iizikusaink adnak el nap mint nap a vilag keletkezeserl. A
vallas hinnnk parancsolja, hogy mivel Isten maga vezette ki az embereket a termeszeti
allapotbol, tehat azert van egyenltlenseg az emberek kztt, mert ugy akarta, hogy legyen.
Azt azonban nem tiltja meg, hogy pusztan az ember es a krnyezeteben el lenyek
termeszetenek alapjan megkisereljk eltalalni, hogy mive valhatott volna az emberi nem, ha
Isten magara hagyja. Nos, eppen ezt a kerdest tettek Il nekem, s ezt szandekozom
megvizsgalni a jelen Ertekezesben. Mivel targyam minden ember szamara Iontos, olyan
nyelvet igyekszem beszelni, mely valamennyi nemzetnek megIelel, vagy jobban mondva,
csak emberekhez Iogok szolni, s hogy semmi masra ne gondoljak, Ieledni Iogok helyet es
idt, es olyba veszem, mintha az atheni Lkeionban lennek es mestereim tanitasat ismetelnem
el, s mintha a Platonok es Xenokrateszek lennenek a biraim, hallgatosagom pedig az emberi
nem.
O, ember, szarmazz barmely videkrl es barmilyen nezeteket vallj, hallgass meg engem.
ime trteneted, ahogy kiolvasni veltem, nem embertarsaid knyveibl, mert azok mind
hazudnak, hanem a termeszetbl, mely soha nem hazudik. Ertekezesemben minden igaz lesz,
ami tle ered, es csupan annyi hamis lesz benne, amennyit, akarva-akaratlan, en magam
adtam hozza. Igen tavoli idkrl Iogok szolani. Beh megvaltoztal azota! Mintegy Iajtadnak
eletet irom majd le neked, termeszettl kapott tulajdonsagaid alapjan. Neveltetesed es
szokasaid megronthattak ugyan, de kiirtaniok nem sikerlhetett e tulajdonsagokat. Van egy
eletkor, tudom, ahol az egyen szeretne megallni; most azt a kort Iogod keresni, ahol a Iajtad
allt volna meg, ha elete a te kivansagaid szerint alakul. Elegedetlen vagy jelen helyzeteddel,
megpedig olyan okoknal Iogva, melyek szerencsetlen utodaidnak meg nagyobb
elegedetlenseget igernek, ezert szeretned talan, ha visszaIele haladhatnal; s ez az erzes
dicseretet zengi legels seidnek, kortarsaidrol kemeny biralatot mond, azoknak szamara
pedig, akik oly szerencsetlenek, hogy utanad Iognak elni, azoknak szamara maga a rettenet.
ELS RSZ
Ha helyesen akarunk itelni a termeszeti allapotrol, a kezdetektl Iogva kell szemmel
kisernnk s ugyszolvan Iajtajanak els csirajaban kell megvizsgalnunk az embert. De
barmilyen Iontos ez, nem kvetem vegig az emberi szervezet Iejldesenek egymas utani
szakaszait, nem idzm el az allatok rendszerenel, hogy megtudjam, milyen lehetett az ember
a kezdet kezdeten, mig vegl olyanna valt, amilyen jelenleg. Nem vizsgalom, vajon hosszukas
ujjai nem horgas karmok voltak-e eredetileg, mikent Arisztotelesz gondolja, nem volt-e
bundaja, akar a medvenek, es amikor negykezlab jart (III. jegyzet), tekintete a Ildre
szegezdtt, szemhatara pedig nehany lepesig terjedt csupan, nem hatarozta-e meg ez a tartas
gondolatainak termeszetet es korlatait is. Csak homalyos es szinte teljesen koholt
Ieltetelezesekbe bocsatkozhatnek e targgyal kapcsolatban: az sszehasonlito anatomia meg
tulsagosan csekely haladast tett, a termeszetkutatok megIigyelesei meg tulsagosan
bizonytalanok, semhogy szilardan megallo okIejtest epithetnek ilyen alapokra. De nem
Iolyamodom az erre a pontra vonatkozo termeszetIltti ismereteinkhez sem, es nem trdm
az ember kls vagy bels alkatanak valtozasaival, melyeknek abban a mertekben kellett
bekvetkeznik, ahogy uj Ieladatokra kezdte hasznalni tagjait es uj eleseggel kezdett
taplalkozni. igy tehat Ielteszem, hogy az ember mindig ugyanolyan alkatu volt, amilyennek
ma latom: ket labon jart, ugy hasznalta kezet, ahogyan mi a magunket, tekintetet az egesz
termeszetre iranyitotta, es szemevel Ielmerte az eg roppant tersegeit.
Ha ezt a lenyt megIosztom minden termeszetIltti tehetsegtl, amit kivlrl kaphatott, es
minden mesterseges kepessegetl, amit csak hosszan tarto haladas eredmenyekent nyerhetett
el, egyszoval, ha olyannak tekintem, amilyenne a termeszet keze Iormalta, azt talalom, hogy
ez a leny az egyik allatnal kevesbe ers, a masiknal kevesbe Irge, de egeszeben veve megis
elnysebb alkatu valamennyinel: jollakik egy tlgy alatt, az els pataknal lecsillapitja
szomjat, ugyanaz alatt a Ia alatt, melytl enni kapott, agyat is talal maganak, s ezzel mar ki is
elegitette szksegleteit.
A Ild, mig hagyjak magatol teremni (IV. jegyzet), es Iejsze nem csonkitja meg a hatalmas
erdket, melyek elboritjak, mindentt elelemraktarakat es buvohelyeket nyujt valamennyi
allatIajnak. Az emberek szetszortan elnek az allatok kztt, megIigyelik, utanozzak az allatok
iparkodasat, es igy egeszen az allati sztnk szintjeig Ilemelkednek. De raadasul megvan az
az elnyk is, hogy, ellentetben a tbbi Iajjal, amely csupan a sajat sztneivel rendelkezik,
az ember, akinek talan egyetlen sajat sztne sincs, valamennyi Iaj sztneit magaeva teszi,
egyarant taplalkozik a legtbb elelemIajtaval (V. jegyzet), melyeket a tbbi allat megoszt
egymas kztt, igy aztan knnyebben tartja Inn magat, mint barmelyikk.
Minthogy az emberek gyermekkoruktol Iogva megszokjak az idjaras viszontagsagait es
az evszakok szigorat, hozzaedzdnek a Iaradsaghoz, es rakenyszerlnek, hogy ruhatlanul es
Iegyvertelenl vedjek meg eletket es zsakmanyukat a tbbi vadallat ellen, vagy hogy
elmenekljenek ellk, ezert szervezetk erteljes es ugyszolvan kikezdhetetlen lesz. A
gyermekek rklik atyaik nagyszer testalkatat, de meg meg is ersitik, megpedig
ugyanazokkal a gyakorlatokkal, amelyek eredetileg letrehoztak e testalkatot, igy aztan
megszerzik mindazt az eletert, amire az emberi Iaj csak szert tehet. A termeszet pontosan
ugy banik velk, mint a spartai trveny a polgarok gyermekeivel: ersse es izmossa teszi az
egeszseges alkatuakat, es mindenki mast elveszejt. Nem ugy a mi tarsadalmaink, ahol az
allam az atyakra hagyja a gyermekek terhet, es igy valogatas nelkl megli valamennyit, meg
mieltt megszlettek volna.
A vadembernek egyetlen szerszama van, a teste, am azt igen valtozatos modokon
hasznalja, amire mi, gyakorlas hijan, mar nem vagyunk kepesek; a vadembert a szkseg
kenyszeriti, hogy ers es gyes legyen, mi azonban mar nem valunk ersse es gyesse, s
eppen mesterseges talalmanyaink miatt. Ha lett volna parittyaja, kepes volna-e ekkora
lendlettel elhajitani egy kvet? Ha lett volna letraja, Ielkapaszkodnek-e ilyen knnyen a
Iara? Ha lett volna lova, volna-e ilyen gyors a Iutasban? Adjatok idt a civilizalt embernek,
hogy maga kre gyjtse mindezeket a szerszamokat, es semmi ketseg, knnyszerrel le Iogja
gyzni a vadembert. De ha meg egyenltlenebb kzdelmet akartok latni, engedjetek
egymasnak ket csupaszon es Iegyvertelenl, s hamarosan latni Iogjatok, mily nagy elny az,
ha az ember allandoan birtokaban van erinek, ha mindig minden esemenyre keszen all, s ha
ugyszolvan mindig magaval hordja mindenet (VI. jegyzet).
Hobbes szerint az ember termeszetenel Iogva nem riad vissza semmitl, es csak azt keresi,
hol tamadhat, hol bocsatkozhat kzdelembe.
7
Egy jeles IilozoIus,
8
ellenkezleg, ugy gondolja
es Cumberland
9
meg PuIendorI
10
is ezt allitjak , hogy nincs Ielenkebb leny a termeszeti
allapotban leledz embernel, mert az Iolyvast retteg es a legkisebb neszre, a legkisebb
mozgasra elmenekl. Meglehet, igy hatnak ra az ismeretlen dolgok, es nem ketlem, hogy
minden uj latvany megremiti, ha nem tudja megallapitani, hogy milyen Iizikai jot es rosszat
kell varnia tle, s erit nem tudja sszehasonlitani a leselked veszedelemmel. Amde az
ilyesmi ritkan Iordul el a termeszeti allapotban, ahol oly egyIorman zajlik minden dolog, s
ahol a Ild arculatat nem erik hirtelen es szakadatlan valtozasok, az egybegylt nepek
szenvedelyeinek es allhatatlansaganak kvetkezmenyei. S minthogy a vadember az
allatok kztt szetszorva el, es idejekoran megmerkzhetik velk, ezert csakhamar elvegzi az
sszehasonlitast kztk es maga kztt, s azt talalvan, hogy jobban Iellmulja ket gyesseg
dolgaban, mint azok t az er teren, megtanulja, hogy ne Ieljen tlk. Allitsatok ki tusara egy
medvet vagy egy Iarkast egy tagbaszakadt, Irge es bator vadember ellen s melyik nem
ilyen , akinek minden Iegyvere nehany k meg egy jo bot, es meglatjatok, hogy a
veszedelem legalabbis egyenl mertek lesz, es hogy nehany ilyen tapasztalat utan a
vadallatok, mivel nem szeretnek egymasra tamadni, nem nagyon szivesen tamadjak meg az
embert sem, hiszen azt talaljak, hogy nem kevesbe vad naluk. Az olyan allatokkal szemben
viszont, melyek valoban ersebbek, mint amilyen gyes , ezekkel szemben az ember
ugyanabban a helyzetben van, mint a tbbi gyengebb Iaj, es azok is Iennmaradnak; st
megvan az az elnye, hogy mivel nem Iut rosszabbul naluk s a Iakon biztos menedeket talal,
ezert minden esetben eldntheti, Ielel-e kihivasra vagy sem, s valaszthat a menekles es a
harc kztt. Tegyk hozza: ugy latszik, az allatok nem allnak termeszettl hadilabon az
emberrel, leszamitva az nvedelem vagy a rendkivli ehseg esetet, es nem tanusitanak heves
ellenszenvet iranyaban, ami jelezni szokta, hogy a termeszet az egyik Iajt a masik
taplalekanak rendelte.
21
Am vannak Ielelmetesebb ellensegei is az embernek, s ezek ellen nem tud ugyanugy
vedekezni: a termeszetes tehetetlenseg, a gyermekkor, az regseg meg a legklnbzbb
betegsegek. Gyengesegnk e szomoru jelei kzl az els kettben minden allattal osztozunk,
a harmadik azonban Ikent a tarsadalomban el ember sajatja. A gyermekkor kapcsan
egyenesen azt talaltam, hogy az anya sokkal knnyebben taplalja gyermeket, mint nem egy
allat nstenye a magaet, mert mindenhova magaval viszi, azok viszont nagy Iaradsaggal
kenytelenek jnni es menni szntelen, egyreszt, hogy megszerezzek az elesegket, masreszt,
hogy kicsinyeiket szoptassak vagy etessek. Igaz, ha elpusztul a n, nagy a kockazat, hogy a
gyermek vele pusztul, de ez a veszely Iennall szaz mas Iajnal is, ahol a kicsinyek sokaig nem
kepesek maguk megkeresni a taplalekukat. S ha a gyermekkor hosszabb minalunk, hosszabb
az elet is, es igy e tekintetben nagyjabol kiegyenlitik egymast a klnbsegek (VII. jegyzet),
jollehet az els eletszakasz tartamara es a kicsinyekre vonatkozoan vannak mas szabalyok is
(VIII. jegyzet), de ez nem tartozik targyamhoz. Az regek keveset tevekenykednek es keveset
izzadnak, igy aztan az elelem szkseglete egytt cskken naluk a kepesseggel, hogy
megszerezzek. S mivel nem ismerik sem a kszvenyt, sem a csuzt, hiszen vadon elnek, es
mivel valamennyi baj kzl az regsegen tud legkevesbe enyhiteni az ember segit keze,
vegl is ugy hunynak el, hogy a tbbiek eszre sem veszik, amikor megsznnek letezni, st
szinte k maguk sem veszik eszre.
A betegsegek targyaban nem ismetlem el a hiu es hamis szonoklatokat, melyeket az
egeszseges emberek nagyobb resze intez az orvostudomany ellen, hanem azt kerdezem,
letezik-e biztos megIigyeles, amibl arra lehetne kvetkeztetni, hogy az atlagos emberelet
rvidebb azokban az orszagokban, ahol ezt a mesterseget a leginkabb elhanyagoljak, mint
azokban, ahol a legnagyobb gonddal mvelik. Es hogyan is lehetne rvidebb, ha tbb
betegseget okozunk magunknak, mint amennyire az orvostudomany gyogyirt tud adni!
Eletmodjaink vegletesen egyenltlenek, az egyik ember tul sokat pihen, a masik tul sokat
dolgozik; vagyainkat es erzekeinket knny Ielgerjeszteni es knny lecsillapitani; a
tulIinomult etelek izgato nedvekkel taplaljak es a csmrig jollakatjak a gazdagokat, a
szegenyek pedig tbbnyire meg hitvany taplalekukat is nelklzik, ezert hat mohon tulterhelik
gyomrukat, ha alkalom kinalkozik; ejszakakat virrasztunk at, mindenIele tulzasokra,
mertektelen szenvedelykitresekre ragadtatjuk magunkat; lelknket szntelen roncsolja a
Iaradtsag, a szellemi kimerles, a banat es a gond, amitl semmi krlmenyek kztt nem
szabadulhatunk: ime a vegzetes bizonyitekok, hogy betegsegeink zmet mi magunk okozzuk,
s hogy ugyszolvan mindet elkerltk volna, ha megmaradunk az egyszer, egyenletes es
maganyos eletmodnal, melyet a termeszet irt el neknk. Ha a termeszet arra rendelt, hogy
egeszsegesek legynk, szinte biztosan merem allitani, hogy az elmelkedes allapota
termeszetellenes allapot, s a blcselked ember megromlott allat. Ha az egeszseges alkatu
21
Ketsegkivl ez az oka, hogy a negereknek es a vadembereknek oly csekely ijedelmet okoz, ha vadallatokkal talalkoznak az erdben. A
venezuelai karaibok, mikent masok is, e tekintetben a legnagyobb biztonsagban es minden kenyelmetlensegtl menten elnek. Csaknem
teljesen csupaszok, mondja Franois Coreal,
11
megis nyugodtan bemereszkednek az erdbe, pedig minden Iegyverk az ij meg a nyil; de meg
senki nem hallotta, hogy egyet is IelIaltak volna kzlk a vadak. |Kiegeszites az 1782-es kiadasban.|
vademberekre gondolunk, legalabbis azokra, akiknek nem okoztuk vesztet ers palinkainkkal,
ha tudjuk, hogy a sebeken meg az regsegen kivl alig ismernek mas betegseget, ugyancsak
hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy knnyen megirhatnek az emberi betegsegek trtenetet a
civilizalt tarsadalmak trtenete nyoman. Legalabbis igy velekedik Platon, aki szerint bizonyos
orvossagok, melyeket Podaleiriosz es Makhaon
12
hasznalt vagy javasolt Troja ostromanal,
klnIele betegsegeket ideztek el, melyek korabban ismeretlenek voltak az emberek kztt.
22
Minthogy a termeszeti allapotban ily keves Iorrasa van a betegsegnek, az embernek semmi
szksege orvossagokra, meg kevesbe orvosokra. Az emberi Iaj semmivel sincs rosszabb
helyzetben e tekintetben, mint a tbbi; s knnyen megtudhatjuk a vadaszoktol, vajon portyaik
alkalmaval sok magatehetetlen allat akad-e utjukba. Nem egy sulyosan megsebeslt allatot
latnak, amde igen jol behegedt sebekkel; latnak trtt csontu, st trtt vegtagu allatot, de
ezek mind Ielepltek, pedig nem volt mas seborvosuk, mint az id, nem tartottak mas dietat,
mint szokasos etrendjket; tkeletesen meggyogyultak, pedig nem gytrtek ket
sebeszkessel, nem mergeztek orvossagokkal, nem sovanyitottak le bjtlessel. Vegezetl,
akarmilyen hasznos legyen krnkben a helyesen alkalmazott orvostudomany, megis
bizonyos, hogy a magara hagyott, beteg vadember ugyan semmiben sem remenykedhet a
termeszeten kivl, viszont a betegsegen kivl Ielnie sem kell semmitl, es igy gyakran
kedvezbb helyzetben van, mint mi magunk.
Ovakodjunk hat, nehogy sszetevesszk a vadembert a szemnk eltt lev emberekkel. A
termeszet klnleges szeretetet tanusit a gondjaira hagyott allatok irant, ami arra latszik
mutatni, hogy igen Ieltekenyen rzi ezt a jogat. A lo, a macska, a bika, meg a szamar is,
termetre altalaban magasabb, alkatra tagbaszakadtabb, elevenebb, ersebb es batrabb az
erdkben, mint hazainkban; amikor haziallatta lesznek, a Ielet elveszitik ezeknek az
elnyknek, s azt mondhatnok, hogy minden trekvesnk, jol tartani es taplalni az allatokat,
csak elkorcsosulasukhoz vezet. Ugyanigy all a dolog magaval az emberrel is: mihelyt tarsas
hajlamuva es rabszolgava valik, Ielenk, csuszo-maszo leny lesz belle, es kenyelmes
eletmodja vegl is egyszerre sorvasztja el erejet meg batorsagat. Tegyk hozza, hogy a vadon
el ember meg jobban elt a haziasitott krlmenyek kztt el embertl, mint a vadallat a
haziallattol, mert a termeszet egyIorman banik allattal es emberrel, viszont minden kenyelem,
amibl az ember tbbet nyujt maganak, mint a gondjaiba vett allatoknak, megannyi kln ok,
hogy jobban elkorcsosuljon naluk.
Nem olyan nagy szerencsetlenseg hat az els emberekre nezve, s Ikent nem olyan nagy
akadalya Iennmaradasuknak, hogy ruhatlanok, nincs szallasuk, es minden hasznos dolgot
nelklznek, amit mi elengedhetetlennek hisznk. Ha nincs szrs bundajuk, a meleg
orszagokban nincs is szksegk ra, a hideg orszagokban pedig hamar megtanuljak, hogy
elvegyek a legyztt allatoktol. Csak ket labuk van a Iutasra, de van ket karjuk gondoskodni
vedelmkrl es szksegleteikrl. Gyermekeik, meglehet, kesn es nehezen kezdenek el jarni,
de az anyak knnyen hordozzak ket; ez az elny a tbbi Iajnak nem adatott meg, mert naluk
az ldztt anya vagy arra kenyszerl, hogy elhagyja kicsinyeit, vagy arra, hogy lepteit az
lepteikhez igazitsa.
23
Vegezetl, hacsak nem Ieltetelezzk a krlmenyek rendkivli es
veletlen sszejatszasat, amirl a kesbbiekben beszelni Iogok, s ami eppen ugy el is
maradhatott, ugy nyilvanvalo, hogy az els ember, aki ruhat vagy szallast keszitett maganak,
kevesse szkseges dolgokkal latta el ily modon nmagat, mert hiszen mindezt igen jol
nelklzte eddig, es lehetetlen belatni, miert nem viselte volna el kesz emberkent azt az
eletmodot, amelyet gyermekkoraban elviselt.
A vadember maganyosan el, alig dolgozik, es mindig veszely leselkedik ra; igy hat
Ielteheten szeret aludni es knny alma van, mikent az allatoknak: mert ezek keveset
22
Celsus pedig arrol tudosit, hogy a napjainkban oly nelklzhetetlen dietat csak Hippokratesz talalta Il (1782)
23
Itt elIordulhat egy-ket kivetel. Peldaul a nicaraguai allat, mely a rokara hasonlit, de a laba olyan, mint az emberi kez, a hasa alatt pedig,
Coreal szerint, erszenyt visel: oda teszi az anya a kicsinyeit, amikor meneklni kenyszerl. Semmi ketseg, ez ugyanaz az allat, amelyet
Mexikoban tlaquatzinnak hivnak, s melynek a nstenyerl Laet
13
azt mondja, hogy hasonlo erszenye van, hasonlo celra. |1782.|
gondolkoznak, es amikor nem gondolkoznak, ugyszolvan mindig alszanak. Az nIenntartason
kivl szinte semmi gondja; legtbbet azokat a kepessegeit gyakorolja, amelyek kivalt a
tamadast meg a vedekezest szolgaljak: vagy a zsakmany rabul ejteset, vagy az nvedelmet,
nehogy maga zsakmanyaul essek egy masik allatnak. Ellenben azok a szervek, melyeket
csak a kenyelem es az erzekiseg tesz tkeletesse, kezdetleges allapotban maradnak, ami
minden kiIinomultsagot kizar. S minthogy erzekei megoszlanak e tekintetben, ezert tapintasa
es izlese rendkivl durva lesz, hallasa es szaglasa viszont a lehet legIinomabb. Ilyen az allati
let altalaban, es ilyen allapotban leledzik az utazok beszamoloja szerint a legtbb vad nep is.
igy hat nincs mit csodalkozni, ha a Joremenyseg Ioki hottentottak szabad szemmel IelIedezik
a nyilt tengeren kzeled hajokat, olyan tavolsagra, ahova a hollandusok csak tavcsvel
latnak el; es azon se csodalkozzunk, hogy az amerikai vademberek a labnyom szagarol
Ielismerik a spanyolokat, akarcsak a legjobb kutyak, sem pedig azon, hogy e barbar nemzetek
mind knnyen viselik el a meztelenseget, izlesket ers paprikaval elesitik, es ugy isszak az
europai palinkat, mint a vizet.
Mind ez ideig csak a testi embert vettem szemgyre; probaljuk most a metaIizika es a
moral Iell nezni.
Ugy latom, az allatok valamennyien lelemenyes gepek csupan, melyeket a termeszet
erzekekkel ruhazott Il, hogy kepesek legyenek ellatni magukat, es bizonyos mertekig
vedekezni tudjanak mindazzal szemben, ami a pusztulasukat okozhatja vagy zavarhatja ket.
Ugyanezt latom az emberi gep eseteben is, azzal a klnbseggel, hogy az allat minden
cselekedete egyedl a termeszet mve, az ember viszont hozzajarul cselekedeteihez,
amennyiben szabadon cselekszik. Az egyik az sztn altal valaszt vagy utasit el magatol
valamit, a masik a szabadsag aktusa altal; ezert van az, hogy az allat nem tud elterni a szamara
elirt szabalytol, meg abban az esetben sem, ha hasznara valnek elternie tle, az ember
viszont gyakorta megteszi ezt, akar a sajat rovasara is. igy a galamb ehen hal a legjobb
husokkal megrakott tal mellett, a macska pedig egy rakas gymlcs vagy buzaszem mellett,
holott mindkett nagyszeren jollakhatnek a megvetett eleseggel, csak eleg okosnak kellene
lennik, hogy probat tegyenek. A kicsapongasra hajlamos emberek pedig szertelensegekre
ragadtatjak magukat, ami betegseget es halalt hoz rajuk, mert a szellem megrontja az
erzekeket, es mert az akarat meg beszel, amikor a termeszet mar elhallgatott.
Minden allatnak vannak kepzetei, mivel erzekei vannak; mi tbb, egy bizonyos pontig
ssze is kapcsoljak kepzeteiket: e tekintetben az ember csak ugy klnbzik az allattol,
ahogyan a tbb a kevesebbtl. Nemely IilozoIusok meg azt is allitjak, hogy olykor nagyobb
klnbseg van ket ember, mint egy ember es egy allat kztt. igy tehat nem annyira az
ertelem altal valik ki az ember az allatok kzl, mint inkabb azon tulajdonsaga altal, hogy
szabadon cselekszik. A termeszet minden allatnak parancsol, s az allat engedelmeskedik. Az
ember ki van teve ennek a hatasnak, csakhogy olyan lenynek tudja magat, akinek
szabadsagaban all belenyugodni vagy ellenallni, es elssorban ennek a szabadsagnak a
tudataban mutatkozik meg, hogy lelke szellemi termeszet. Mert a Iizika bizonyos mertekig
megmagyarazza erzekeinek mkdeset es kepzeteinek kialakulasat, de az akaras vagy inkabb
a valasztas kepessegeben s e kepesseg erzeseben csupan tiszta szellemi aktusokat talalni,
ezekbl pedig mit sem magyaraznak meg a mechanika trvenyei.
Amde, meg ha a Ienti kerdeseket vez nehezsegek nemi teret engednek is az ember es az
allat e klnbsegen valo vitanak, van egy masik, igen sajatos megklnbztet tulajdonsag,
amelyben lehetetlen ketelkednnk, ez pedig a tkeletesbedes kepessege. Ez a kepesseg, a
krlmenyek kzremkdesevel, sorjaban kiIejleszti az sszes tbbit, es mind a Iajban, mind
az egyedben benne lakozik, az allat viszont mar nehany honap multan azza valik, ami egesz
eleteben lesz, Iajtaja pedig ezer ev elteltevel sem klnbzik attol, ami annak az evezrednek
az els eveben volt. Miert csak az ember lehet Ielkegyelm? Nem ugy all-e a dolog, hogy
ilyenkor visszater eredeti allapotaba, es hogy az regseg vagy valamilyen mas baj elveszi tle
mindazt, amit t#kletesb(tet& volta reven megszerzett maganak, s igy az allatnal is melyebbre
sllyed, mert az allat semmit nem tesz magaeva, tehat nem is veszithet el semmit. Szomoru
volna rank nezve, ha kenytelenek lennenk elismerni, hogy mindaz a csapas, ami az embert eri,
ebbl a sajatos es csaknem korlatlan kepessegebl ered; hogy ez szakitja ki az id mulasaval
az eredeti allapotbol, ahol csndes es artatlan napok szalltak volna el Iltte; hogy ez a
kepessege teszi nmaga es a termeszet zsarnokava, evszazadrol evszazadra mind nagyobbra
nvesztven blcsesseget es tevedeseit, bneit es erenyeit (IX. jegyzet). Iszonyu volna, ha mint
jotevt kellene dicsernnk azt az embert, aki elskent inditvanyozta az Orinoco-partvidek
lakosainak, hogy deszkat ersitsenek gyermekeik homlokara, mialtal azok legalabb reszben
megmaradnak a gyengeelmejseg es az eredend boldogsag allapotaban.
A termeszet csupan sztnket ad a vadembernek, vagy ha valamilyen sztne hianyzik,
olyan kepessegekkel karpotolja erte, melyek kezdetben helyettesithetik a hianyzo sztnt,
kesbb pedig messze Ilebe kerekedhetnek. igy hat az ember puszta allati eletmkdeseken
Iogja kezdeni (X. jegyzet): elszr eszlelni es erezni Iog, ami valamennyi allattal kzs
vonasa. Akarni es nem akarni, kivanni es Ielni ezek lesznek lelkenek els mveletei, mig uj
krlmenyek nem Iejlesztenek ki benne uj tehetsegeket.
Beszeljenek barmit a moralistak, az emberi ertelem sokat ksznhet a szenvedelyeknek, s
mint altalaban elismerik, a szenvedelyek is az ertelemnek. Az esz a szenvedelyek hatasara
tkeletesbedik: csak azert iparkodunk tudasra szert tenni, mert elvezetekre vagyunk, s
IelIoghatatlan, miert vallalna az elmelkedes Iaradsagat, aki nem vagyik semmire es semmitl
se Iel. A szenvedelyek masIell szksegleteinkbl erednek, haladasuk pedig ismereteinken
alapul; mert csak ugy kivanhatjuk a dolgokat vagy Ielhetnk tlk, ha ideat alkotunk roluk,
vagy pedig a termeszet kesztetesere trtenik a dolog. A vadember pedig, minthogy
semminem eszbeli tkeletesedesre nem jutott, csupan e masodik Iajat ismeri a
szenvedelyeknek. Vagyai nem mennek tul testi szksegletein (XI. jegyzet). Nem ismer mas
jot a vilagon, mint az elelem, egy nsteny meg a pihenes; nem Iel mas rossztol, mint a
Iajdalom meg az ehseg. Fajdalmat mondok, nem halalt, mert az allat soha nem tudja meg, mit
tesz az, meghalni, es a halalnak meg a halal eltti rettegesnek a megismerese az els dolgok
kze tartozik, melyekre az ember szert tesz, ahogy az allati eletkrlmenyektl eltavolodik.
Knnyen megtehetnem, ha szkseges volna, hogy tenyekkel tamasszam ala ezt a
velemenyemet, es kimutassam, hogy a szellem a vilag minden nemzetenel abban a mertekben
halad elre, ahogy a termeszettl kapott vagy a krlmenyek altal rajuk kenyszeritett
szksegletek, es kvetkezeskeppen a szenvedelyek parancsoljak, mert a szenvedelyek birjak
ra a nepeket, hogy gondoskodjanak szksegleteikrl. Megmutatnam, hogy a mestersegek a
Nilus aradasaival egytt szlettek es bontakoztak ki Egyiptomban. Nyomon kvetnem
haladasukat Grgorszagban, ahol Attika homokos es sziklas talajan csiraztak ki, indultak
nvekedesnek es emelkedtek az egekig, mig az EuIratesz termekeny partjain nem sikerlt
gykeret vernik. Megjegyeznem, hogy az eszaki nepek altalaban szorgosabbak, mint a
deliek, mert kevesbe lehetnek meg szorgalom nelkl; mintha csak a termeszet ugy akarna
kiegyenliteni a dolgokat, hogy a szellemet ruhazza Il azzal a termekenyseggel, melyet a
Ildtl megtagad.
Amde szksegtelen a trtenelem bizonytalan tanujeleihez Iolyamodnunk. Ki ne latna be
anelkl is: a vadember krl minden oda hat, hogy tavol tartsa tle a vad allapot elhagyasanak
kiserteset es eszkzeit. Kepzelete semmit sem Iest ele, szive semmit sem kvetel. Szereny
szksegleteit oly knny kielegitenie s oly messze van a tudasnak attol a Iokatol, amelyre el
kell jutnia, mieltt nagyobb dolgokat kezdene kivanni, hogy sem az elrelatasnak, sem a
kivancsisagnak nem lehet birtokaban. A termeszet latvanya olyannyira ismers neki, hogy
vegl kzmbsse valik iranta. Mindig ugyanaz a rend, mindig ugyanazok a valtozasok.
Nincs benne annyi szellem, hogy meglepdjek a nagyobb csodakon, s ne keressk nala azt a
blcs erdekldest, amelyre az embernek szksege van, hogy egyszer megIigyeljen valamit,
amit nap mint nap latni szokott. Lelket semmi nem dulja Il, s e lelek teljesen atadja magat a
jelenbeli letezes erzesenek; a jvrl Iogalma sincs, meg a legkzelebbi jvrl sem. Tervei
pedig ugyanolyan korlatozottak, mint ismeretei, s alig terjednek tul az aznap esten. Ezen a
Iokon all meg ma is a karaibok elrelatasa: reggel eladjak gyapotbol keszlt Iekhelyket, este
pedig sirva igyekeznek visszavasarolni, mert nem latjak elre, hogy a kvetkez ejszakan is
szksegk lesz ra.
Minel tbbet elmelkednk errl a targyrol, annal nagyobba valik szemnkben a tavolsag a
puszta erzeki benyomasok es a legegyszerbb ismeretek kztt, es IelIoghatatlan, mi modon
tehetne meg az ember nerejebl, a klcsns erintkezes segitsege es a szkseg sztkeje
nelkl ily nagy utat. Hany evszazad telhetett el, mig az emberek egyszer csak megpillantottak
mas tzet is, mint azt, amelyik az egbl szall ala? HanyIele veletlen krlmenyre volt
szkseg, hogy megtanuljak a legkznsegesebb modokon hasznalni ezt az elemet? Hanyszor
hagytak kihunyni, mieltt megtanultak volna, hogyan kell ujra Ielszitaniok? Hanyszor nem
esett meg, hogy mindezek a titkok meghaltak IelIedezjkkel egytt? Es mit mondjunk a
Ildmvelesrl, errl az igen sok munkat es elrelatast kivano mestersegrl, amely mas
mestersegekre tamaszkodik es nyilvanvaloan csak ott jelenhet meg, ahol a tarsadalom
legalabbis kezdeten van mar, s nem annyira azt a celt szolgalja, hogy olyan elelemIajtakat
nyerjen a Ildtl, melyeket az amugy is megadna neknk, hanem inkabb rakenyszeriti a
Ildet, hogy elssorban azt teremje, ami leginkabb izlesnk szerint valo. De tegyk Iel, hogy
az emberek annyira megsokasodtak, hogy a Ild termeszetes gymlcsei mar nem elegendk
az eltartasukra (ez a Ielteves, mellesleg szolvan, azt bizonyitana, hogy az ilyen eletmod igen
elnys az emberIajra nezve). Tegyk Il, hogy a Ildmveles szerszamai kohok es mhelyek
nelkl, az egbl pottyannak ala a vademberek kezebe, hogy a vademberek legyzik magukban
a Iolyamatos munkaval szemben valo halalos gylletet, megtanuljak messzirl elrelatni
szksegleteiket, kitalaljak, mi modon kell megmvelni a Ildet, elvetni a magvakat, elltetni a
Iakat, IelIedezik a gabonarles es a szltermesztes mesterseget persze nem egyedl, hanem
az istenek tanitasa nyoman, hiszen IelIoghatatlan, mikent tanulhatnak meg mindezt maguktol.
Nos, melyik ember lenne olyan esztelen ezek utan, hogy a szantoIld megmvelesevel
gytrje magat, amig az els jttment ember vagy allat, egyre megy kiIosztja termeset, ha
kedvere valo? S hogyan szanhatja ra magat barki is, hogy egesz eletet keserves munkaval
tltse el, ha csak annal biztosabb, hogy nem Iogja learatni munkaja gymlcseit, minel
nagyobb szksege van rajuk? Egyszoval, hogyan birhatja ra ez a helyzet az embereket, hogy
mveljek meg a Ildet, amig nem osztottak el egymas kztt, amig nem vetettek veget a
termeszeti allapotnak?
Ha Ieltennk, hogy a vadember eppolyan gyes a gondolkodas mveszeteben, mint ahogy
IilozoIusaink allitjak rola; ha az O nyomdokukon haladva, belle magabol is IilozoIust
Iaragnank, aki egymaga IelIedezi a legIennkltebb igazsagokat, aki, igen elvont okIejtesek
altal, levonja az igazsag es az esz alapelveit az altalanos vilagrend szeretetebl vagy abbol,
amit Teremtjenek akaratarol tud egyszoval, ha ugyanannyi okossagot es tudast
Ielteteleznenk rola, mint amennyi nehezkesseg es ostobasag lakozik benne valosag szerint,
nos, mi haszna volna mindeme metaIizikabol a Iajnak, hiszen nem adodhatnek tovabb, hanem
elveszne az egyennel egytt, aki kieszelte. MiIele haladast tehetne az emberi nem, szetszorva
az erdben, az allatok kztt? Es milyen pontra juthatnanak a tkeletesbedesben es egymas
Ielvilagositasaban azok az emberek, akiknek nincs allando lakohelyk es nincs szksegk
egymasra, igy aztan legIljebb ha ketszer talalkoznak egesz eletkben, nem ismerik egymast,
es nem beszelnek egyik a masikaval?
Gondoljuk meg, milyen sok Iogalmat ksznhetnk a beszed hasznalatanak; milyen nagy
gyakorlatot ad a grammatika a szellemi mveletekben, es mennyire megknnyiti ket. Es
gondoljuk meg, micsoda IelIoghatatlan nehezsegekbe es micsoda vegtelen idbe kerlhetett
az els nyelv Ieltalalasa. Tegyk hozza e Ielismereseket a korabbiakhoz, es megitelhetjk,
hany ezer evszazadnak kellett eltelnie, mig az emberi szellemben rendre kiIejldtek azok a
mveletek, amelyeket el tud vegezni.
Hadd idzm el egy pillanatig a nyelvek eredetevel kapcsolatos zavarnal. Beerhetnem itt
azzal, hogy idezem vagy megismetlem Condillac
15
abbe targyunkban vegzett vizsgalodasait.
Ezek mind tkeletesen alatamasztjak velemenyemet; meglehet, eppen bellk meritettem az
els idevago gondolatokat is. Amde ez a IilozoIus oly modon oldja meg az egyezmenyes jelek
eredetevel kapcsolatosan nmaga ele allitott nehezsegeket, hogy abbol kitnik: Ieltetelezi,
amit en kerdesesse teszek; azaz Ieltetelezi, hogy a nyelv Ieltalaloi mar valamilyen kialakult
tarsadalomban eltek. Ezert ugy hiszem, nem eleg utalnom az megIontolasaira, hanem ki kell
egeszitenem azokat a magameival, hogy ugyanazon nehezsegeket mas, targyamnak megIelel
megvilagitasban adhassam el. Az els nehezseg abban all, hogy elkepzeljk, mi modon
valhatott szksegesse a nyelv. Hiszen az emberek nem erintkeztek egymassal, es szksegk
sem volt klcsns erintkezesre; s ha egyszer ez a talalmany nem volt nelklzhetetlen, Iel
nem Ioghato, hogy miert volt szkseg ra es hogy mi modon valt lehetsegesse. Egyszeren azt
mondhatnam, mint sokan masok, hogy a nyelvek az apak, az anyak es a gyermekek otthoni
kzlekedeseben szlettek; am ez nem oldana meg az ellenveteseket, s azonIell ugyanabba a
hibaba esnek, mint azok, akik a termeszeti allapotrol elmelkedven atviszik oda a
tarsadalombol vett Iogalmakat, es ugy kepzelik, hogy a csalad mindig egyazon lakohelyen
gylik ssze, tagjait pedig oly bensseges es allando ktelekek Izik egymashoz, mint a mi
krnkben, ahol megannyi kzs erdek egyesiti ket. Valojaban pedig az eredeti allapotban
senkinek nem volt se haza, se kunyhoja, se barminem tulajdona, s igy mindenki vaktaban
vert tanyat, gyakran egyetlen ejszakara csupan; a himek es a nstenyek veletlenszeren
tarsultak, az alkalom, talalkozasaik es vagyaik szerint, s kzlendik tolmacsolasahoz nem volt
klnsebb szkseg a szora. Ugyanilyen knnyen meg is valtak egymastol (XII. jegyzet). Az
anyat kezdetben a sajat szkseglete vitte ra, hogy megszoptassa gyermekeit; kesbb a szokas
Iolytan kedvesse valtak szamara, s ekkor mar az szksegleteik miatt taplalta ket. De
mihelyt elegend erre kaptak, hogy taplalekukat megkeressek, haladektalanul elhagytak
anyjukat; s minthogy az emberek csak egyIelekeppen talalhattak meg ujbol, ha nem
veszitettek szem ell egymast, ezert csakhamar oda jutottak, hogy meg csak Iel sem ismerte
egyik a masikat. Vegyk eszre tovabba: minthogy a gyermeknek minden szksegletet
kzlnie kell, tehat tbb mondanivaloja van az anyja szamara, mint az anyanak a gyermek
szamara, ezert ra haramianak a nyelv Ieltalalasanak legnagyobb terhei, s a nyelv, amelyet
hasznal, nagyreszt a sajat mve kell hogy legyen. Ez pedig annyiIele nyelvet eredmenyez,
ahany beszel egyen van, amihez hozzajarul meg, hogy a kobor es csavargo eletmod
semmilyen nyelvszokasnak nem hagy idt a megszilardulasra. Ha tehat azt mondjuk, hogy az
anya elirja a gyermeknek, milyen szavakkal kell elnie, ha ezt vagy azt a dolgot akarja kerni
tle, akkor megmutatjuk, hogyan tanitjak a mar kialakult nyelveket, am a nyelvek
kialakulasarol nem tudunk meg semmit.
Tegyk Iel, hogy ezt az els nehezseget sikerlt lekzdennk; ugorjuk at egy pillanatra a
hatalmas terseget, amely a puszta termeszeti allapot es a nyelvek iranti szkseglet kztt terl
el, es vizsgaljuk meg, hogyan kezdtek a nyelvek kialakulni, ha mar mint Ieltetelezzk
szkseg volt rajuk (XIII. jegyzet). Ez az uj nehezseg meg sulyosabb, mint az imenti, mert ha
az embereknek beszedre volt szksegk, hogy megtanuljanak gondolkodni, meg nagyobb
szksegk volt a gondolkodas kepessegere, hogy Ieltalalhassak a beszed mveszetet. De ha
ertenk is, hogyan jutottak arra a megallapodasra, hogy a gege hangjait a gondolatok
tolmacsolojanak Iogjak tekinteni, meg mindig hatramarad az a kerdes, hogy mi modon
tolmacsoltak ezt a megallapodast az olyan Iogalmak eseteben, amelyeknek nincs erzeki
targya, amelyekre tehat sem taglejtessel, sem hanggal nem lehetett ramutatni. Es igy aligha
tudunk elIogadhato Ielteveseket megIogalmazni a gondolatatadas es a szellemek kzti
kzeledes mveszetenek szleteserl. Ez a mveszet immar messze eltavolodott kezdeteitl,
de a IilozoIus szerint meg rendkivl tavol all a tkely allapotatol, ugyhogy senki sincs, akinek
batorsaga volna azt allitani, hogy valaha is eleri amaz allapotot, szneteljenek bar a kedveert
az id mulasaval elkerlhetetlenl Iellep valtozasok, tavozzanak bar az eliteletek az
akademiaktol vagy legalabb nemuljanak el a kzelkben, s munkalkodjanak bar amaz
intezmenyek megszakitas nelkl, egesz szazadokon at e tvises targyon.
Az els emberi nyelv, a legegyetemesebb, a legerteljesebb nyelv, az egyetlen, amire az
embernek szksege volt, mieltt az a Ieladat harult volna ra, hogy meggyzze az egybegylt
embereket, a termeszet kialtasa. E kialtas valamilyen sztn hatasara szakadt Il az
emberekbl, akik szorongatott helyzetkben igy knyrgtek segitsegert a nagy veszellyel
szemben; az elet mindennapi meneteben tehat nemigen volt hasznalatos, mivel ott
mersekeltebb erzelmek uralkodnak. Ahogy az emberek gondolatai kezdtek kiterjedni es
sokasodni, es szorosabba valt kztk az erintkezes, szamosabb jeleket es sokoldalubb nyelvet
kerestek maguknak. Valtozatosabba tettek a hanghordozast es kiegeszitettek taglejtesekkel; ez
utobbiak, termeszetknel Iogva, nagyobb kiIejez ervel birnak, es ertelmk kevesbe Igg
korabbi megallapodasoktol. A lathato es mozgo targyakat taglejtesek utjan Iejeztek ki, ami
pedig a hallasban jelent meg, azt hangutanzassal. Minthogy azonban a taglejtes csupan
jelenvalo vagy knnyen leirhato targyak es lathato mozgasok megjellesere alkalmas, tovabba
nem alkalmazhato minden krlmenyek kztt, hiszen a stetseg vagy egy test kzbe-
iktatodasa hasznalhatatlanna teszi, s minthogy inkabb megkivanja, mint Ielebreszti a
Iigyelmet, ezert az emberek vegl is arra a gondolatra jutottak, hogy tagolt hangokkal Iogjak
helyettesiteni, mert ezek, jollehet az ideak egy reszevel nem allnak ugyanabban a szemleletes
viszonyban, megis alkalmasabbak ra, hogy valamennyi ideankat egyezmenyes jelek gyanant
kepviseljek. Ez a helyettesites csak kzmegegyezes utjan mehetett vegbe, s bizonyara igen
jelents nehezsegek ele allitotta az embereket, hiszen kimveletlen szerveik meg hijan voltak
minden gyakorlatnak. De meg nehezebb nmagaban elkepzelni, mert az egyhangu
megallapodas nem szlethetett meg egymas meggyzese nelkl, s ugy tetszik, a beszed
igencsak szkseges Ieltetele volt a beszedhasznalat bevezetesenek.
Azt kell gondolnunk, hogy az els ember szavainak jelentese sokkal kiterjedtebb volt, mint
a mar kialakult nyelvekben hasznalatos szavake, s hogy az emberek kezdetben nem osztottak
Iel a beszedet alkoto reszeire, hanem minden szonak egy egesz mondat ertelmet adtak.
Amikor kezdtek megklnbztetni az alanyt az allitmanytol s az iget a Inevtl es ez nem
volt csekely szellemi erIeszites , eleinte minden Inev tulajdonnev volt;
24
az inIinitivus volt
az egyedli igeid, s ami a mellekneveket illeti, ezeknek a Iogalma igen nehezen Iejldtt ki,
mert a melleknev mindig elvont szo, s az elvonatkoztatas Iaradsagos es nemigen termeszetes
mvelet.
Kezdetben minden targynak kln nevet adtak, tekintet nelkl a nemekre es a Iajokra, mert
ez utobbiakat a nyelv letrehozoi meg nem voltak kepesek megklnbztetni, hanem minden
egyed egymagaban jelent meg a szellemk eltt, ahogy a termeszet kepeben all. Ha az egyik
tlgy neve A volt, a masikat B-nek hivtak.
25
S igy minel korlatozottabb volt a tudas, a
szokeszlet annal szelesebb kr lett. Nem knny megszntetni ezt a szotari zrzavart, mert
csak ugy lehet kzs es altalanos megnevezesek ala sorolni a letezket, ha ismerjk
tulajdonsagaikat es klnbsegeiket; ehhez pedig megIigyelesekre es meghatarozasokra volt
szkseg, azaz termeszetrajzra es metaIizikara, megpedig sokkal tbbre, mint amennyivel az
akkori emberek rendelkezhettek.
Egyebirant az altalanos ideak csak szavak segitsegevel juthatnak el a szellemhez, s az
ertelem csak allitasok utjan ragadja meg ket. Ez az egyik oka, hogy az allatok nem kepesek
altalanos ideakat alkotni es ennelIogva tkeletesbedni sem. Amikor egy majom habozas
24
a jelenben hasznalt inIinitivus |1782.|
25
Mert ket dologrol elszr az jut esznkbe, hogy nem azonosak, es gyakran sokkal tbb idre van szkseg kzs tulajdonsagaik
megIigyelesehez. |1782.|
nelkl atmegy az egyik diotol a masikhoz, talan bizony valamilyen altalanos ideaja van errl a
gymlcsrl es sszehasonlitja a ket egyedet az elmejeben rztt skeppel? Ketsegkivl nem,
hanem az egyik dio latvanya Ielidezi emlekezeteben a masiktol nyert erzeki benyomasokat;
latasa egy bizonyos modosulast szenved, s ez tudtara adja izlesenek, hogy milyen modosulas
eri majd. Minden altalanos idea merben ertelmi jelenseg; ha a kepzelet a legcsekelyebb
mertekben belekeveredik a dologba, nyomban klns ideava lesz. Probaljuk csak meg
magunk ele rajzolni egy altalaban vett Ianak a kepet, soha nem jutunk a vegere; szandekunk
ellenere kicsinynek vagy nagynak, ritkas vagy sr lombozatunak, vilagos vagy stet
szinnek latjuk, s ha rajtunk mulnek, hogy csak azt lassuk benne, ami minden Iaban megvan,
ez a kep nem hasonlitana egy Iahoz. Az elvont letezket vagy ilyen modon latjuk, vagy csak a
beszed altal Iogjuk Iel. A haromszg meghatarozasa egymagaban is valosagos ideat ad
neknk a haromszgrl, de mihelyt szellemnkben elkepzelnk egy haromszget, az ilyen es
ilyen haromszg lesz, nem pedig masmilyen, s akarva-akaratlanul erzekelhet vastagsagu
vonalakat es szines Ielletet tulajdonitunk neki. Tehat allitasokat kell tenni, beszelni kell,
hogy altalanos ideakat alkothassunk, mert ahol a kepzelet megall, ott a szellem csak a beszed
segitsegevel haladhat tovabb. Ha tehat a nyelv els Ieltalaloi csak olyan ideaknak adhattak
nevet, amelyek mar megvoltak bennk, ebbl az kvetkezik, hogy az els nevszok kizarolag
tulajdonnevek lehettek.
De amikor ujdonslt grammatikusaink hogy, hogy nem kezdtek kiterjeszteni ideaikat es
altalanositani szavaikat, a nyelv Ieltalaloinak tudatlansaga ohatatlanul szk hatarok kze
szoritotta ezt a modszert; s ahogy kezdetben a tulsagig szaporitottak az egyedek szamat, mert
nem ismertek a nemeket es a Iajokat, kesbb tulsagosan keves Iajt es nemet alkottak, mert
nem vettek Iigyelembe a letezk valamennyi klnbseget. Hogy eleg messzire jussanak a
Ielosztasban, ahhoz tbb tapasztalat es ertelem kellett volna, mint amennyivel
rendelkezhettek, s tbb vizsgalodas es munka, mint amennyit hajlandok voltak raIorditani. S
ha meg ma is naponta Iedeznk Iel uj Iajokat, melyek ez ideig minden megIigyeles alol
kisiklottak, gondoljuk meg, milyen sok Iajnak kellett akkor rejtve maradnia elttk, akik
minden dologrol az els benyomas utan iteltek! Ami a vegs osztalyokat es a legaltalanosabb
Iogalmakat illeti, Ielesleges hozzatennem, hogy elmejk meg nem ert Iel ezekhez. Hogyan is
kepzelhettek el vagy erthettek meg az olyan szavakat, mint anyag, szellem, szubsztancia,
modosulas, alakzat, mozgas, ha meg IilozoIusainknak is nagy nehezsegebe kerl megerteni,
pedig ugyancsak regota hasznaljuk ket, s ha az ilyen szavakhoz kapcsolt ideak szamara
semmiIele mintat nem talaltak a termeszetben, leven ezek merben metaIizikai ideak?
Megallok ezeknel az els lepeseknel, es kerem biraimat, Iggesszek Iel itt az olvasast s
vegyek tekintetbe, hogy miutan az emberek Ieltalaltak a testek neveit, vagyis a nyelvnek azt a
reszet, amelyhez a legknnyebb eljutni, mekkora utat kellett meg megtennik, hogy kepesse
valjanak minden emberi gondolatot kiIejezni, allando Iormaba nteni, a nyilvanossag eltt
kimondani es ily modon hatni a tarsadalomra. Nagyon kerem ket, gondoljak meg, mennyi
idre es tudasra volt szkseg a szamok (XIV. jegyzet), az elvont szavak, az aorisztoszok es
altalaban az igeidk, a jarulekszok, a szintaxis IelIedezesehez, a mondatok, okIejtesek
sszekapcsolasahoz es a beszed egesz logikajanak a kialakitasahoz. Ami engem illet,
elriasztanak a sokasodo nehezsegek; meggyzdesem hiszen csaknem teljesen
bebizonyosodott , hogy a nyelvek nem szlethettek es nem szilardulhattak meg egyedl az
ember erejebl. Ezert hat lemondok ama nehez problema megvitatasarol, hogy mire volt
nagyobb szkseg, berendezkedett tarsadalomra a nyelvek letrehozasahoz, vagy kialakult
nyelvekre a tarsadalomalapitashoz; oldja meg, aki vallalkozni akar ra.
De barhogyan all a dolog e kezdetekkel, a termeszet igen keves gondot Iorditott ra, hogy
klcsns szksegletek altal kzelebb hozza egymashoz az embereket es megknnyitse nekik
a beszed hasznalatat. Annyit mindenesetre lathatunk ebbl, hogy a termeszet alig-alig
keszitette el az emberek kztti tarsas erintkezest, es alig tett hozza valamit a magaebol
ahhoz, amit az emberek cselekedtek a tarsadalom megalapitasaert. Csakugyan, lehetetlen
elkepzelni, hogy az eredeti allapotban miert lett volna nagyobb szksege az embernek a masik
emberre, mint a majomnak vagy a Iarkasnak a masik majomra vagy Iarkasra. De ha Ieltesszk
is, hogy szksege volt ra, meg mindig nem tudjuk elkepzelni, miert segitett volna rajta a
masik ember, vagy ha volt is oka segiteni, mi modon allapodhattak meg a Ielteteleket illeten.
Tudom, allandoan azt Iujjak, hogy nincs olyan nyomorusagos leny, mint amilyen az ember
volt ebben az allapotban. S ha igaz marpedig azt hiszem, bebizonyitottam , hogy
evszazadoknak kellett eltelnik mig az ember vagyat erezhetett es alkalmat talalhatott maga
mgtt hagyni ezt az allapotat, a termeszetet kellene perbe Iogni, nem azt a lenyt, amelyet
ilyennek alkotott. Am ha jol ertem ezt a szot: nyomor, ugy vagy semmi ertelme nincs, vagy
nem jelent egyebet, mint Iajdalmas nelklzest es testi vagy lelki szenvedest. Nos hat, igen
rlnek, ha megmagyaraznak nekem, miIele nyomorusagban leledzik egy szabad leny, kinek
sziveben bekesseg honol, teste pedig ep es egeszseges. Kerdezem, melyik elet valik hamarabb
elviselhetetlenne, a civilizalt vagy a termeszetes? Alig latunk embert magunk krl, aki ne
panaszkodnek sorsara; st tbben el is dobjak maguktol az eletet, ha modjukban all; az isteni
es emberi trvenyek egyttesen is alig birnak urra lenni e IelIordulason. Kerdezem, hallottak-
e valaha olyasmit, hogy egy szabadsagban el vadember panaszkodott az eletre es
ngyilkossagot kvetettel? Ne legynk hat ilyen ggsek, amikor arrol itelnk, hogy melyik
oldalon van az igazi nyomorusag. Ellenben semmi sem volna oly nyomorusagos, mint a
vadember, ha elvakitana a tudas, ha szenvedelyek gytrnek, s egy olyan allapotrol
elmelkednek, mely klnbzik az vetl. A Gondviseles igen blcsen tette, hogy az ember
birtokaban lev kepessegek csak gyakorlas utjan Iejldhettek ki, mert igy nem voltak
Ilslegesek es nem valtak id eltt teherre, de nem jttek kesn sem, es nem lettek
haszontalanok. Az sztnben minden adva volt, ami a termeszeti allapothoz kellett; a
kimvelt eszben csak az van meg, amire a tarsadalomban el embernek van szksege.
A termeszeti allapotban az emberek nem ismertek sem moralis viszonyokat, sem
ktelessegeket, igy hat els pillantasra ugy tetszik, nem lehettek sem jok, sem rosszak, nem
voltak sem bneik, sem erenyeik, hacsak nem vesszk e szavakat valamiIele testi ertelemben,
s nem nevezzk bnnek az egyen olyan tulajdonsagait, amelyek az nIenntartasra artalmasak
lehetnek, erenynek pedig az olyan tulajdonsagokat, amelyek elsegitik a Iennmaradast; ez
esetben azt az embert kellene a legerenyesebbnek neveznnk, aki a legkevesbe all ellent a
termeszet egyszer keszteteseinek. De ha nem akarunk eltavolodni a szo megszokott
ertelmetl, helyenvalo lesz IelIggeszteni iteletnket erre a helyzetre vonatkozoan, es dacolni
eliteleteinkkel, amig merleggel a kezben meg nem vizsgaltuk, vajon a civilizalt emberek
kztt tbb-e az ereny, mint a bn, vagy erenyeik hasznosabbak-e, mint amennyire artalmasak
a bneik, vagy hogy a tudas teren tett haladasuk, amennyiben megismerik a jot, amit
cselekednik kellene, elegend karpotlast ad-e a sok rosszert, mit egymasnak okoznak, vagy,
mindent egybeveve, nem volnanak-e szerencsesebb helyzetben, ha senki reszerl nem kellene
rossztol tartaniok vagy jot remelnik, mint ha altalanos Iggesbe kerlnek egymastol s
mindent olyan emberektl kenytelenek varni, akik semmit sem kenyszerlnek adni nekik.
Semmikeppen se allitsuk Hobbesszal, hogy az ember, mivel Iogalma sincs a jorol,
termeszetenel Iogva rossz, hogy bns, mivel nem ismeri az erenyt, hogy minden szolgalatot
megtagad Ielebarataitol, ha ugy hiszi, hogy az nem jar ki nekik, vagy hogy, mivel okkal
gondolja, hogy mindenre jogot Iormalhat, amire szksege van, esztelenl az egesz vilag
egyedli tulajdonosanak kepzeli magat. Hobbes igen jol latta, hogy a termeszetjog ujabb
meghatarozasai Iogyatekosak, de a sajat meghatarozasabol olyan kvetkezmenyeket von le,
amelyek azt mutatjak, hogy ugyanolyan hamis ertelemben hasznalja is ezt a Iogalmat. Ha
elgondolkozik az altala Ielallitott elveken, azt kellett volna mondania, hogy nIenntartasi
trekvesnk a termeszeti allapotban art a legkevesbe a tbbiek nIenntartasi trekvesenek,
tehat ez az allapot a legkedvezbb a beke s a legmegIelelbb az emberi nem szamara. De
eppen az ellenkezjet mondja, mivel helytelenl besorolja a vadember nIenntartasi
trekvesebe egy sereg olyan szenvedely kielegitesenek a szksegletet, mely a tarsadalom
mve es nelklzhetetlenne teszi a trvenyeket. A rossz ember, mondja Hobbes, ers
gyermek.
Kerdes, hogy a vadember ilyen ers gyermek-e. Mire kvetkeztethetne Hobbes, ha
elIogadnok, hogy az? Azt mondana, hogy ha ers letere ugyanugy Igg a tbbiektl, mintha
gyenge volna, akkor nincs olyan szertelenseg, amire ne ragadtatna magat: megti anyjat, ha
keslekedik emljet nyujtani neki, megIojtja valamelyik testver-ccset, ha utjaban van, egy
masiknak belemar a lababa, ha az akadalyozza vagy zavarja valamiben. Amde a ket Ielteves
ellentmond egymasnak, nevezetesen az, hogy a termeszeti allapotban leledz ember ers, es
hogy masoktol Igg. Aki masoktol Igg, az gyenge, s mieltt ersse valnek, szabadda lesz.
Hobbes nem vette eszre: ugyanaz az ok, amely megakadalyozza a vadembereket abban, hogy
az esz szerint eljenek, mikent jogtudoraink allitjak, egyszersmind abban is megakadalyozza
ket, hogy kepessegeikkel visszaeljenek, mikent maga allitja. Azt mondhatnok, hogy a
vadember eppen azert nem rossz, mert nem tudja, mit jelent jonak lenni, mert nem az ertelem
haladasa es nem is a trveny zablaja tartja vissza a rossz elkvetesetl, hanem a szenvedelyek
szunnyadozasa es a bn nem ismerese. "anto plus in illis proficit vitiorum ignoratio, <uam in
is cognitio virtuitis.
1B
Egyebirant Hobbes egyaltalan nem vette eszre, hogy letezik egy masik
alapelv is; ez abbol a celbol adatott az embereknek, hogy bizonyos helyzetekben csillapitsa
vad nzesket, vagy mieltt az nzes megszletett volna bennk az nIenntartasi vagyat
(XV. jegyzet), s tulajdon joletkn valo buzgolkodasukat azzal a velk szletett irtozassal
mersekeli, melyet a masik ember szenvedesenek latvanya ebreszt bennk. Nem hiszem, hogy
barminem ellenvetestl kellene tartanom, amikor Ielruhazom az embert ezzel a termeszetes
erennyel, az egyedlivel, melyet meg az emberi erenyek legelvakultabb becsmerlje
17
is
kenytelen volt elismerni. A szanalomrol beszelek, errl a hozzank, gyenge es nagyon sok
bajnak kitett lenyekhez oly igen ill erzesrl; ez az ereny csak annal egyetemesebb s az ember
szamara csak annal hasznosabb, mert minden elmelkedest megelz, s oly termeszetes, hogy
neha meg az allatok is Ielismerhet jelet adjak. Nem szolva az anyai gyengedsegrl, sem
arrol, hogy micsoda veszelyekkel dacol az anyaallat, hogy megmentse kicsinyeit; naponta
tapasztalhatjuk, mennyire irtoznak a lovak el testre tiporni. Az allat soha nem megy el ugy
egy Iajahoz tartozo tetem mellett, hogy ne valnek nyugtalanna; egyesek meg valamiIele
temetest is rendeznek neki. S a vagohidra lep joszag szanalmas bgese adja tudtunkra,
hogyan hat ra az eleje tarulo szrnyseges latvany. rmmel latjuk, hogy ; mek mes'=
nek szerzje kenytelen elismerni, az ember egytterz es erzekeny leny, s amikor peldat ad e
tulajdonsagokra, levetkzi hvs es eles elmej modorat, es megindito kepet Iest elenk egy
szobaba zart emberrl, aki latja, amint odaknn egy Ienevad elragadja az anya kebelerl a
kisgyermeket, halalos harapasaival sszezuzza a gyermek gynge tagjait, s beleit darabokra
szaggatja karmaival. Micsoda szrny Ielindulast erez ez az ember, egy olyan esemeny
tanuja, amelyhez nem Izdik szemelyes erdeke. Micsoda szorongato erzes lehet latnia
mindezt, tudva, hogy nincs modja segiteni az ajult anyan es haldoklo gyermeken!
Ilyen a puszta termeszeti Ielindulas, mely minden elmelkedest megelz; ilyen ers a
termeszetes szanalomerzes, amit a legromlottabb erklcsk sem tudtak meg egeszen elIojtani;
hiszen szinhazainkban nap mint nap megesik, hogy a szerencsetlen hs balsorsan
elerzekenyl es sirva Iakad az a nez, aki pedig, volna csak a zsarnok helyeben, meg
sulyosbitana is ellensegenek gytrelmeit.
26
Helyesen ismerte Il Mandeville, hogy az emberek
egesz moraljukkal egytt mindig is szrnyetegek lettek volna, ha a termeszet nem adja
26
Akarcsak a verszomjas Sulla, aki igen erzekeny volt minden bajra, ha nem okozta, vagy a pheraibeli Alexandrosz, aki soha nem
mert megjelenni a tragediak eladasain, nehogy lassak egytt zokogni Andromakhosszal es Priamosszal, holott Ielindulas nelkl hallgatta a
sok polgar jajkialtasat, akiket az parancsara meszaroltak le nap mint nap.
Mollissima corda
Eumane generi dare se natura faietur,
Cuae lacrimas dedit.
1F
|1782.|
segittarsul az esz melle a szanalomerzest; de nem vette eszre, hogy ebbl az egyetlenegy
tulajdonsagbol mar valamennyi tarsas ereny kvetkezik, amelyeket el akar vitatni az
emberektl. Csakugyan, mi a nagylelkseg, a knyrletesseg, az emberiesseg, ha nem a
gyengekre, a bnskre vagy altalaban az emberi nemre kiterjesztett szanakozas? Maga a
helyesen ertelmezett joindulat es szeretet sem egyeb valamilyen klns targyra iranyulo,
allando szanakozasnal: mert ha azt kivanom valakinek, hogy ne szenvedjen, mi mast kivanok
akkor neki, ha nem azt, hogy boldog legyen? Ha igaz volna, hogy a reszvet, ez a vademberben
homalyos, de eleven, a civilizalt emberben kiIejlett, de gyenge erzes mintegy a szenvednek a
helyebe allit bennnket, mi mast jelentene ez a Ientiek igazsagara nezve, ha nem
megersitest? Valoban, a reszvet annal erteljesebb, minel kzvetlenebbl azonosul a
szemlel leny a szenved lennyel. Marpedig nyilvanvalo, hogy ez az azonosulas
szksegkeppen sokkalta szorosabb volt a termeszeti allapotban, mint az esz uralma alatt. Az
esz szli az nzest, s az elmelkedes ersiti meg: ez Iorditja beIele az embert, ez tartja tavol
mindentl, ami kinozza es gytri. A IilozoIia klniti el az embert a tbbiektl, az tanitja meg
igy szolni, ha valakit szenvedni lat: Fellem akar el is pusztulhatsz, en biztonsagban vagyok.
Csak az egesz tarsadalomra leselked veszelyek zavarjak meg a IilozoIus csndes almat, csak
ezek razzak Il agyabol. Bntetlenl lemeszarolhatjak Ielebaratjat az ablaka alatt, eleg Ilere
tapasztania kezet es okoskodnia egy keveset, s mar meg is akadalyozta, hogy a benne haborgo
termeszet azonosuljon a gyilkossag aldozataval. A vademberben nincs meg ez a bamulatos
tehetseg; esz es krltekintes hijan nagy hebehurgyan atadja magat az emberiesseg erzesenek.
Ha zendles vagy utcai csetepate van, a cscselek sszegylik, az ovatos ember tavol marad.
A spredek, a piaci koIak valasztjak szet a harcolo Ieleket, k akadalyozzak meg, hogy
becsletes emberek lemeszaroljak egymast.
Bizonyos tehat, hogy a szanakozas termeszetes erzes; minden egyedben mersekeli az
nszeretet mkdeset, mivel hozzajarul az egesz Iaj Iennmaradasahoz. Ez az erzes teszi, hogy
habozas nelkl segitsegere sietnk mindenkinek, akit szenvedni latunk. A termeszeti
allapotban ez az erzes tlti be a trvenyek, az erklcsk es az ereny helyet; es megvan az az
elnye is, hogy senki nem erez kisertest megtagadni az engedelmesseget szelid hangjanak. Ez
az erzes tartja vissza az ers vadembereket attol, hogy elvegyek a gyenge kisgyermekek vagy
a magatehetetlen regek nagy Iaradsaggal megszerzett eleseget, ha remelhetik, hogy masutt
talalnak maguknak ennivalot. Ez sugallja minden embernek a termeszetes josag alapelvet:
Ggy tedd a ')t magadnak, ogy a leet& legkisebb rosszat okozd msnak, s ez az elv, ha
sokkal tkeletlenebb is, meglehet, hasznosabb, mint az esszer igazsagossag parancsa: "gy
gy msokkal, aogyan szeretnd, ogy veled tegyenek. Egyszoval, inkabb ebben a
termeszetes erzesben, s nem a kiIinomult ervekben kell keresni az okot, amiert minden ember,
a neveles adta elvektl Iggetlenl is, irtozik rosszat cselekedni. Szokrateszhez meg a hozza
hasonlo blcsekhez talan illik, hogy az esz altal tegyek magukeva az erenyt, am az emberi
nem reges-reg kihalt volna, ha Iennmaradasa egyes-egyedl az emberek okoskodasan mulnek.
Mivel az emberek szenvedelyei igencsak szunnyadoztak es igen dvsen meg voltak
zabolazva, s mivel k maguk inkabb vadak voltak, mint rosszak, s inkabb az a trekves
kormanyozta ket, hogy megovjak magukat a Ienyeget bajoktol, mint az a kisertes, hogy k
maguk okozzanak bajt masoknak, nem tamadtak kzttk veszedelmes sszetzesek. Semmi
modon nem kzlekedtek egymassal, igy aztan nem ismertek a hiusagot, sem a tekintelyt, a
megbecslest, a megvetest; a legcsekelyebb Iogalmuk sem volt rola, hogy mi az: enyem s
tied, es az igazsagossagrol sem volt valodi elkepzelesk; ha erszak esett rajtuk, knnyen
jovatehet rossznak tekintettek, nem megtorlando serelemnek, s legIeljebb gepiesen es az els
pillanatban gondoltak bosszura, mint a kutya, amely megharapja a hozzavagott kvet. Ezert
hat viszalykodasaik ritkan jartak volna veres kvetkezmenyekkel, ha soha nem Iorognak
erzekenyebb targy krl, mint amilyen az eleseg de ugy latom, volt veszedelmesebb targyuk
is, s errl meg szolanom kell.
Az emberi szivet hevit szenvedelyek kztt van egy Iektelen, vad szenvedely; az, amelyik
nelklzhetetlenne teszi az egyik nemet a masik szamara. Roppant szenvedely ez, minden
veszellyel dacol, minden akadalyt lednt, s rjngeseben, ugy tetszik, el tudna pusztitani az
emberi nemet, amelyet Ienntartani hivatott. Mi lesz az emberekbl, ha szemermet,
tartozkodast nem ismerven, predaul esnek e Iektelen, brutalis gerjedelemnek, s nap mint nap
parviadalokat vivnak szerelmk targyaert?
KezenIekv volna elismerni: minel hevesebbek a szenvedelyek, annal nagyobb szkseg
van trvenyekre, hogy kordaban tartsak ket. De elszr is, a szenvedelyek annyi IelIordulast
es bnt okoznak nap mint nap minalunk, hogy vilagos: a trvenyek e tekintetben nem
elegendk; azonIell pedig jo volna megvizsgalni, vajon maga a sok IelIordulas nem egytt
jelent-e meg a trvenyekkel. Mert akkor, ha a trvenyek kepesek lennenek is rendet teremteni
a IelIordulasban: azzal meg nem tettek semmit, ha megIekezik a rosszat, amely nelklk nem
is leteznek.
Kezdjk azon, hogy a szerelem erzeseben megklnbztetjk a lelki elemet a testitl. A
testi elem az az altalanos vagy, amely arra sztkeli az egyik nemet, hogy egyesljn a
masikkal. A lelki elem ad meghatarozottsagot a vagynak; egyetlen kizarolagos targyra
sszpontositja, vagy legalabbis nagyobb ervel iranyitja a megklnbztetett targy Iele: Nos,
nem nehez belatni, hogy a szerelem mint lelki erzes mesterseges valami; a tarsadalmi szokas
mve, s a nk sok gonddal es gyesseggel apoljak, hogy megalapozzak uralmukat es
hatalomra segitsek engedelmeskedesre szletett nemket. Ez az erzes az erdem es a szepseg
Iogalmain alapul, olyan Iogalmakon, amilyeneket a vadember nem kepes alkotni, valamint
olyan sszehasonlitasokon, amilyeneket nem kepes elvegezni igy tehat alig-alig letezhetik a
szamara. Mert ahogy elmeje nem jutott el a szabalyszerseg es az aranyossag elvont ideainak
megalkotasaig, szive sem kepes a csodalat es a szerelem erzeseire, hiszen ez utobbiak, meg ha
nem vesszk is eszre, amaz ideaknak az alkalmazasabol erednek. Csupan termeszettl kapott
erzekisegere hallgat, az izles erzeseire
27
nem, mivel nem tett szert izlesre, es igy minden n
egyIorman jo neki.
Amikor az emberek a szerelem testi reszere szoritkoznak, s oly boldogok, hogy mit sem
tudnak a szemelyes vonzodasrol, mely Ielkorbacsolja a szerelemerzest es megnveli a vele
jaro nehezsegeket, az erzekiseg langja is ritkabban es kevesbe hevesen csapja meg ket, s
ennelIogva a viszalyok sem olyan gyakoriak es kegyetlenek kzttk. A kepzelet temerdek
pusztitast visz vegbe nalunk, de a vadember szivet nem inditja meg; mindenki csndes
nyugalommal varja a termeszet keszteteset; nem valogat, midn inkabb kedvvel, mind
dhvel atadja magat neki, s mihelyt a szkseglet kieleglt, a vagy is teljesen kihuny.
igy hat maga a szerelem, mikent a tbbi szenvedely is, ketsegkivl a tarsadalomban valt
csak oly Iektelenl hevesse, hogy gyakran vegzetes bajt hoz az emberekre. S csak annal
nevetsegesebb olyannak abrazolni a vadembereket, mint akik, kegyetlen sztneiknek
engedelmeskedve, szntelen egymast meszaroljak, mert ez a nezet egyenesen ellentmond a
tapasztalatnak. A karaibok valamennyi ma el nep kzl a legkevesbe tavolodtak el a
termeszeti allapottol, es k a legjamborabbak a szerelem teren, a legkevesbe rabjai a
Ieltekenysegnek, pedig Iorro eghajlat alatt elnek, ahol, ugy tetszik, mindig jobban
Ielgerjednek a szenvedelyek.
Nem egy allatIaj himjei veres csatakat vivnak a nstenyekert, verbe boritva
baromIiudvarainkat vagy Ielverve kialtasaikkal erdeinket, amikor itt a tavasz. Ami az ilyen
esetekbl levonhato kvetkezteteseket illeti, azzal kell kezdennk, hogy minden Iajt
kirekesztnk, ahol a termeszet maskent hatarozta meg a nemek parosodo-kepesseget, mint a
mienkben. igy peldaul a kakasviadal nem szolgal kvetkeztetesi alapul az emberi Iajra nezve.
Azoknal a Iajoknal, ahol a kepessegek kiegyenlitettebbek, ilyen viadalokra csak a
nstenyeknek a himek szamahoz viszonyitott ritkasaga miatt kerlhet sor, vagy a tartozkodasi
27
ellenerzeseire |1782.|
idszakok miatt, amikor a nsteny allandoan visszautasitja a him kzeledeset, de ez
visszavezet az els okhoz, mert ha minden nsteny csupan az ev ket honapjaban viseli el a
himet, ez annyi, mintha a nstenyek szama thatodaval kisebb volna, mint amekkora. Nos hat,
e ket eset egyike sem alkalmazhato az emberi Iajra, ahol a nstenyek szama altalaban
meghaladja a himeket, s ahol soha, meg a vademberek kztt sem Iigyeltek meg olyasmit,
hogy a nstenyeknel tzelesi es tartozkodasi idszakok valtogattak volna egymast, mint a
tbbi Iaj eseteben. Mi tbb, szamos allatnal az egesz Iaj egyszerre jn lazba, igy aztan elj
egy szrny pillanat, midn a kzs hev, a IelIordulas, a zrzavar es a harc lesz az ur. Am az
emberIaj nem ismeri az ilyen pillanatokat, mert az emberek kztt a szerelem soha nem
periodikus. Ha tehat bizonyos allatok sszecsapnak egymassal a nstenyek birtoklasaert,
ebbl nem kvetkeztethetnk arra, hogy a termeszeti allapotban ugyanez trtenik az emberrel
is. De ha megis levonhatnok ezt a kvetkeztetest, akkor is azt kellene gondolnunk, hogy az
ilyen sszetzesek nem volnanak vegzetesebbek a mi Iajunkra, mint a tbbire nezve,
marpedig ezeknek sem okozza vesztet. S igen kezenIekv, hogy kevesebb pusztitast vinnenek
veghez a termeszeti allapotban, mint amennyit a tarsadalomban okoznak, klnsen azokban
az orszagokban, ahol az erklcsk meg jelentenek valamit, s a szerelmesek Ieltekenysege meg
a Ierjek bosszuvagya nap mint .nap parbajokat, gyilkossagokat, st meg rosszabb dolgokat is
okoz, ahol az rk hseg kvetelmenye csak arra valo, hogy tbb legyen a hazassagtres, s
ahol meg az nmegtartoztatas es a tisztasag trvenyei is szksegkeppen a bujalkodast nvelik
es a magzatelhajtasok szamat szaporitjak.
Mindebbl azt a kvetkeztetest vonhatjuk le, hogy midn a vadember az erdkben
koborolt es nem tudott semmilyen mesterseget, nem tudott beszelni, nem volt otthona, nem
haboruskodott, nem lepett viszonyra senkivel, es szksege sem volt embertarsaira, mikent arra
sem vagyodott, hogy artson nekik, talan szemely szerint nem ismerte egyikjket sem, keves
szenvedelye volt es beerte nmagaval, akkor csak ennek az allapotnak megIelel erzelmei es
gondolatai voltak, csupan igazi szksegleteit eszlelte, csak arra volt Iigyelemmel, amire, ugy
velte, erdekeben all odaIigyelnie, s ertelmi kepessegei nem tettek nagyobb haladast, mint
hiusaga. Ha veletlenl IelIedezett valamit, annal is kevesbe volt kepes tovabbadni
IelIedezeset, mert gyermekeit sem ismerte meg. A mestersegek elvesztek Ieltalalojukkal
egytt. Nem volt sem neveles, sem haladas, a nemzedekek hasztalan sokasodtak, es mivel
valamennyi ugyanarrol a pontrol indult ki, ezert minden evszazad az sidk
kezdetlegessegeben telt el; a Iaj mar reg volt, de az ember mindig gyermek maradt.
Ha ily sokaig idztem az eredeti allapot Ieltevesenel, azert tettem, mert regi tevedeseket es
megrgztt eliteleteket kellett kiirtanom. gy veltem, egeszen a gykerekig kell asnom, s
Ielrajzolvan az igazi termeszeti allapot kepet, meg kell mutatnom, hogy az egyenltlenseg
meg a termeszetes egyenltlenseg is sokkal kevesbe valosagos es sokkalta kisebb hatast
gyakorol ebben az allapotban, mint ahogyan szerzink allitjak.
Csakugyan, knnyszerrel belathatjuk, hogy az emberek kztti klnbsegeket
nemegyszer olyankor is termeszeti klnbsegeknek tekintik, amikor kizarolag a szokas es a
tarsadalomban Ielvett klnbz eletmodok hozzak letre ket. igy az erteljes vagy trekeny
szervezet s az ettl Igg er vagy gyengeseg gyakran inkabb annak a kvetkezmenye, hogy
kemeny vagy elpuhult nevelesben reszeslt-e az ember, mint az eredeti testalkate. Ugyanigy
all a dolog a szellemi erkkel, s a neveles nem csupan a kimvelt es a mveletlen elmek
kztt tesz klnbseget, hanem az elbbiek kztt eredetileg Iennallo tavolsagot is egyre
nveli, attol Iggen, hogy milyen Ioku mveltsegre tettek szert: mert ha egy orias meg egy
trpe ugyanazon az uton jar, az orias minden lepessel ujabb elnyre tesz szert. Ha tehat
sszehasonlitjuk a civilizalt allapot klnbz rendjeinek vegtelenl valtozatos nevelteteset es
eletmodjait az allatok es a vadon el nepek eletenek egyszersegevel es egyIormasagaval
hiszen valamennyien ugyanazzal az eleseggel taplalkoznak, ugyanugy elnek es pontosan
ugyanazt teszik , akkor megertjk, hogy a termeszeti allapotban lenyegesen kisebb a
klnbseg ember es ember kztt, mint a tarsadalom allapotaban, s hogy az emberi Iajban
megIigyelhet termeszetes egyenltlenseget lenyegesen nvelik a tarsadalomban bevezetett
klnbsegek.
De meg ha megengedjk is, hogy a termeszet olyan egyenltlenl osztotta szet
adomanyait, mint ahogyan allitjak, miIele elnyt huzhatnak ebbl a tbbiek rovasara azok,
akiket jobban kegyelt a termeszet, ha egyszer a dolgok allasa szinte semmilyen viszonyt nem
tett lehetve kzttk? Mit er a szepseg, ahol nincs szerelem? Mire jo az ertelem olyan
embereknek, akik nem beszelnek? Hat a ravaszsag az olyanoknak, akik nem zletelnek?
Folyvast azt ismetelgetik, hogy az ersebbek elnyomjak a gyengebbeket; de magyarazzak
meg nekem, mit ertsek azon a szon, hogy elnyomas. Egyesek erszakkal uralkodnak, masok
nygik az igat es uraik minden szeszelyenek engedelmeskedni kenyszerlnek igen,
pontosan ezt tapasztalom minalunk, de nem latom be, hogyan mondhatnok el ugyanezt a
vademberekrl, akiknek meg elmagyarazni is nehez volna, hogy mi a szolgasag meg az
uralom. Az egyik ember alkalmasint eltulajdonithatja a gymlcst, melyet a masik szedett le,
a vadat, melyet a masik lt meg, vagy a barlangot, mely a masiknak szolgalt menedekl. De
hogyan erheti el valaha is, hogy a masik engedelmeskedjek neki, es miIele Iggesi lancok
kthetnek egymashoz olyan embereket, akiknek semmijk sincs? Ha az egyik Iarol elznek,
atmehetek a masikra. Ha valahol Iajdalmat okoznak nekem, ki akadalyozhat meg abban, hogy
odebballjak? Van-e ember, aki annyival ersebb nalam, s azonIell annyira romlott, annyira
rest es kegyetlen, hogy rakenyszeritsen: gondoskodjam a taplalekarol, mig csak henyel. Egy
pillanatra sem szabad szem ell veszitenie; amikor alszik, gondosan megktzve kell tartania,
nehogy kereket oldjak vagy megljem; azaz nszantabol vallalnia kell, hogy sokkal nagyobb
Iaradsagnak teszi ki magat, mint amit el akar kerlni, s amit nekem magamnak okoz. Es
mindezzel egytt, eleg, hogy egy percre lankadjon ebersege. Eleg, ha valami varatlan zaj
miatt elIorditja Iejet. Husz lepest teszek az erdben es leraztam lancaimat; soha tbbe nem lat
viszont.
Nem szaporitom hasztalan a reszleteket. Barki belathatja, a szolgasag ktelekeit csupan az
emberek egymastol valo Iggese meg az ket egyesit klcsns szksegletek hoztak letre, s
ezert senkit nem lehet szolgasorba dnteni, ha elbb nem hozzak olyan helyzetbe, hogy a
masik ember nelklzhetetlen legyen a szamara. A termeszeti allapotban pedig nem letezett
ilyen helyzet, igy ott az emberek nem hajtottak jaromba a nyakukat, az ersebb trvenye
pedig hatastalan maradt.
Miutan bebizonyitottam, hogy a termeszeti allapotban alig vehet eszre az egyenltlenseg,
es hatasa csaknem elenyesz, hatravan meg, hogy megmutassam, honnan ered es milyen
haladast tett, midn az emberi szellem keresztlment Iejldesenek egymast kvet
szakaszain. Miutan kimutattam, hogy a t#kletesbeds kpessge, a tarsas erenyek es a
termeszeti ember tbbi tulajdonsaga, mely csirajaban van meg benne, soha nem Iejldhetett ki
nmagabol, hanem ehhez tbb kls ok veletlenszer egybeesesere volt szkseg, s
elIordulhatott volna, hogy ezek az okok soha nem allnak el, akkor pedig mindama
tulajdonsagok rkre megmaradtak volna eredend allapotukban, miutan mindezt kimutattam,
hatravan meg, hogy szemgyre vegyem es egybevessem a sok veletlen krlmenyt, melyek
ugy tkeletesbitettek az emberi eszt, hogy megrontottak a Iajt, gonossza tettek az egyent,
mikzben tarsas hajlamuva tettek, s ama tavoli-tavoli kezdetektl vegl is elvezettek az
embert es a vilagot arra a pontra, ahol most latjuk.
Elismerem, az esemenyek, amelyeket le kell irnom, tbbIelekeppen is vegbemehettek, s
igy csak Ieltetelezesek utjan tudom kivalasztani valamelyik lehetseget. De elszr is, e
Ieltevesek ervekke valnak, ha a dolgok termeszetebl nem lehet naluk valoszinbbet levonni,
s ha nincs mas mod az igazsag Ieltarasara. AzonIell pedig, a kvetkeztetesek, amelyeket le
akarok vonni bellk, attol meg nem lesznek Ieltetelesek, mivel a Ientebb kimondott elvek
alapjan nem lehet mas rendszert Ielallitani, mely ne ugyanazokat az eredmenyeket adna, s
amelybl ne vonhatnam le ugyanazokat a kvetkezteteseket.
igy hat megIontolasaimat nem szkseges kiterjesztenem arra, hogy mi modon
ellensulyozza az id mulasa az esemenyek csekely valoszinseget, vagy arra, hogy igen
gyenge okok milyen meglep ert Iejtenek ki, amikor megszakitas nelkl mkdnek; sem
arra, hogy az egyik oldalon lehetetlen megdnteni bizonyos hipoteziseket, mig a masikon nem
vagyunk kepesek olyan Ioku bizonyossagot adni nekik, amilyen a tenyeket illeti meg; sem
arra, hogy amikor adva van ket valosagos teny, melyeket egy sor kzbees ismeretlen vagy
annak gondolt tennyel kell sszektni, akkor a trtenetiras dolga, ha van trtenetirasunk,
hogy megadja az sszekt tenyeket, ha pedig nincs, akkor a IilozoIianak kell hasonlo
tenyeket meghataroznia, amelyek sszekthetik a kettt; sem pedig arra, hogy az esemenyek
teren a hasonlosag sokkal kisebb szamu klnbz osztalyra vezeti vissza a tenyeket,
mintsem gondolnok. Elegend, ha biraim Iigyelmebe ajanlom e targyakat. Elegend, ha
egyszer olvasoim szamara szksegtelenne teszem, hogy Iigyelmet Iorditsanak rajuk.
MSODIK RSZ
Az els ember, aki bekeritett egy Ilddarabot es azt talalta mondani: ez az enym, s oly
egygy emberekre akadt, akik ezt el is hittek neki, ez az ember teremtette meg a polgari
tarsadalmat. Mennyi bntl, haborutol, gyilkossagtol, nyomorusagtol es szrnysegtl
meneklt volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakitja a jelzkarokat vagy betemeti az
arkot, es igy kialt tarsaihoz: Ne hallgassatok erre a csalora! Elvesztetek, ha megIeledkeztek
rola, hogy a termes mindenkie, a Ild pedig senkie! De igen valoszin, hogy akkoriban mar
Iordulopontra jutottak a dolgok, s nem maradhattak ugy, ahogyan voltak, hiszen a tulajdon
Iogalma sok korabbi Iogalomtol Igg, melyek csak sorjaban keletkezhettek, es igy nem egy
csapasra bukkant Il az emberi szellemben. Mieltt az emberek eljutottak volna a termeszeti
allapot e vegs hatarahoz, jelents haladast kellett tennik, nem keves jartassagot es tudast
kellett szereznik, nemzedekrl nemzedekre atadniok es gyarapitaniok. Kezdjk hat elbbrl,
s kisereljk meg egyetlen szempont szerint sszeIoglalni az esemenyek es ismeretek lassu
egymasutanjat, a legtermeszetesebb rendjkben.
Az ember els benyomasa az volt, hogy letezik, els trekvese, hogy Ienntartsa nmagat.
A Ild gymlcsei mindent megadtak neki, amire szksege volt, az sztn rabirta, hogy eljen
a javakkal. Az ehseg meg a tbbi vagy rendre megismertette a letezes klnbz modjaival; s
az egyik arra sztkelte, hogy szaporitsa Iajtajat. E vak sztnt nem kiserte szivbeli erzes, s
igy eredmenye merben allati aktus volt. Mihelyt kieleglt a szkseglet, a ket nem idegen volt
egymasnak, s meg az anya sem trdtt a gyermekevel, mihelyt az meg tudott lenni nelkle.
Ebben az allapotban leledzett az ember, midn megszletett, igy elt ez az allat: kezdetben a
puszta erzeki benyomasokra szoritkozott, alig hasznalta ki a termeszet adomanyait, arrol
pedig nem is almodott, hogy kicsikarjon valamit a termeszettl. Amde csakhamar nehezsegek
tamadtak, s meg kellett tanulnia megbirkozni velk; a Iak magasak voltak, es nem erte el a
gymlcsket; egyik-masik allat is ugyanezzel a termessel akart taplalkozni, s igy
versenyeznie kellett vele a taplalekert; mas, verengz allatok egyenesen az eletere trtek.
Ezert kenytelen volt testenek gyakorlasaba Iogni: mozgekonnya kellett valnia, gyorssa a
Iutasban, ersse a harcban. Hamarosan megtanult banni a termeszetes Iegyverekkel, Iaagakkal
es kvekkel. Megtanulta lekzdeni a termeszeti akadalyokat, szkseg eseten megvivni a tbbi
allattal, akar az emberektl is elvitatni taplalekat, vagy karpotolni magat azert, amit at kellett
engednie az ersebbnek.
Ahogy az emberi nem elterjedt a Ildn, a nehezsegek egytt szaporodtak az emberekkel.
A talajok, eghajlatok es evszakok klnbsege rakenyszeritette ket, hogy eletmodjukat
alkalmazkodova tegyek. A termeketlen evek, a hosszu es kemeny telek, a mindent Ielemeszt,
perzsel nyarak nagyobb szorgalmat kveteltek tlk. A tenger es a Iolyamok menten
Ieltalaltak a zsinort meg a horgot, s halaszok es halevk lettek. Az erdkben ijat es nyilat
keszitettek maguknak, s vadaszok es harcosok lettek. A hideg videkeken a lelt allatok brebe
burkoloztak. A villam, a tzhanyo vagy valamilyen szerencses veletlen megismertette velk a
tzet, s uj segedeszkzk volt a tel szigora ellen. Megtanultak eletben tartani ezt az elemet,
azutan megtanultak elallitani, vegl megtanultak, hogyan kell segitsegevel elkesziteni a hust,
amit azeltt nyersen Ialtak Iel.
Minthogy az ember ily modon klnIele dolgokat ismetlden kapcsolatba hozott
nmagaval es egymassal, termeszetesen eszre kellett vennie bizonyos viszonyokat, amelyeket
mi a nagy, kicsi, ers, gyenge, gyors, lassu, Ielenk, meresz szavakkal, valamint a hasonlo
Iogalmak megnevezeseivel Iejeznk ki. Szkseg szerint, de joIorman gondolkodas nelkl,
sszehasonlitotta ket, ami vegl is egy bizonyos megIontoltsaggal vagy inkabb gepies
elvigyazattal ruhazta Iel, s megismertette a legszksegesebb ovintezkedesekkel, amelyeket
biztonsaga megkivant.
Az uj tudas megnvelte a tbbi allattal szemben valo Ilenyet, mert megmutatta neki,
hogyan kerekedhet Ilebk. Megtanulta, hogyan kell csapdat allitani nekik, ezer modon
megtevesztette ket, s bar azok kzl, amelyek hasznara lehettek vagy arthattak neki, nem
egy Illmulta harci er vagy Iutasbeli gyorsasag dolgaban, idvel urava lett az elbbieknek,
az utobbiaknak pedig ostorava, igy trtent, hogy midn els izben nmagara pillantott, a
pillantast nyomban a bszkeseg els rezdlese kvette; igy trtent, hogy midn meg alig
tudott rangklnbsegeket tenni, de mint Iajanak egyedet elsnek tekintette magat valamennyi
allat kztt, mindjart kezdte magat mint egyent is elsnek tekinteni.
Jollehet embertarsai nem jelentettek ugyanazt neki, amit neknk jelentenek, s nem
kzlekedett tbbet velk, mint mas allatokkal, megIigyelesei soran azert nem Ieledkezett meg
roluk. Azoknak az egyezeseknek az alapjan, melyeket a tbbiek, a hozza tartozo nsteny es
nmaga kztt eszlelt az idk Iolyaman, megitelhette azokat, amelyeket nem eszlelt; s latvan,
hogy valamennyien ugy viselkednek, ahogyan hasonlo krlmenyek kztt is viselkednek,
levonta a kvetkeztetest, hogy gondolkodasi es erzesi modjuk teljesen megIelel az venek. Ez
a Iontos igazsag jol bevesdtt elmejebe, s valamiIele megerzes altal, mely eppoly biztosan,
de gyorsabban mkdik, mint a dialektika, ravezette arra, hogy a szamara legelnysebb es
legnagyobb biztonsagot nyujto viselkedesi szabalyokat kvesse velk szemben.
A tapasztalat megtanitotta ra, hogy az emberi cselekedeteknek egyedli inditeka az nzes,
s ezert immar Iel tudta ismerni a ritka alkalmakat, amikor a kzs erdek alapjan szamithatott
ra, hogy embertarsai segitsegere lesznek. S azokat a meg ritkabb alkalmakat is megtanulta
Ielismerni, amikor a klcsns versenges miatt nem bizhatott meg bennk. Az els esetben az
emberek nyajja egyesltek, vagy legalabbis valamiIele szabad tarsulast alkottak, amely
senkire nem rott ktelessegeket, es csak addig allt Inn, amig a letrehozasaban kzremkd,
mulekony szkseglet. A masodik esetben mindenki iparkodott elvenni, ami neki jo, vagy nyilt
erszakkal, ha ugy velte, megteheti, vagy pedig gyesseggel es eles-elmejseggel, ha ugy
erezte, hogy a gyengebb.
Nos hat, igy tehettek szert eszrevetlenl az emberek valamiIele durva kepzetre a klcsns
ktelezettsegekrl s azok megtartasanak hasznos voltarol, de csupan oly mertekben,
amennyire a jelenvalo es eszlelhet erdek megkvetelte. Mert az elrelatas mit sem jelentett
szamukra, s nemhogy a tavoli jvvel, meg a masnappal sem gondoltak. Ha peldaul szarvast
akartak ejteni, valamennyien jol tudtak, hogy hiven ki kell tartaniuk leshelykn. De ha egy
nyul haladt el valamelyikk kzeleben, semmi ketseg, tetovazas nelkl a nyomaba szegdtt,
s ha zsakmanyat megszerezte, nemigen trdtt vele, hogy tarsai miatta elszalasztottak a
maguket.
Knnyszerrel megerthetjk, hogy az ilyen erintkezeshez nem volt szkseg sokkal
kiIinomultabb nyelvre, mint amilyen a varjake vagy a majmoke, mert ezek az allatok
nagyjabol ugyanigy verdnek ssze. Hosszu ideig tagolatlan kialtasokbol, sok-sok taglejtesbl
es nehany hangutanzo kiIejezesbl allhatott az egyetemes nyelv; ehhez aztan minden videken
hozzajarult meg nehany megallapodas utjan bevezetett, tagolt hang, melyeknek bevezeteset,
mint mondottam, nem knny megmagyarazni, s adva voltak a klns nyelvek: durvak,
tkeletlenek, krlbell olyanok, mint klnbz mai vad nemzetek nyelvei.
Szelsebesen atIutom az evszazadok sokasagat, mert kerget az id, bseges mondanivalom,
meg az, hogy a haladas kezdetben alig eszlelhet: mert minel lassabban kvettek egymast az
esemenyek, annal gyorsabban irhatjuk le ket.
A kezdeti haladas vegl is lehetve tette az ember szamara, hogy gyorsabban haladjon
tovabb. Minel jobban megvilagosodott a szellem, annal nagyobb tkelyre jutottak a
mestersegek. Az emberek csakhamar nem aludtak el mar az els Ia alatt, s nem vonultak
vissza Ild alatti regekbe, hanem IelIedeztek valamilyen kemeny es eles kbl valo baltat, s
ennek a segitsegevel Iat vagtak, kiastak a Ildet es gallyakbol sszerott kalyibat keszitettek
maguknak, melyet azutan sarral es agyaggal tapasztottak be. Ez volt az els nagy atalakulas
kora; ekkor jttek letre es klnltek el egymastol a csaladok, ekkor alakult ki valamiIele
tulajdon; igy mar sokszor perlekedesre es harcra is sor kerlhetett. Mindazonaltal valoszin,
hogy elskent az ersebbek keszitettek szallast maguknak, gondolvan, hogy meg tudjak
vedeni, s ezert a gyengek Ielteheten egyszerbbnek es biztonsagosabbnak talaltak utanozni
ket, mint a kizeskkel probalkozni. Ami pedig azokat illeti, akiknek volt mar kunyhojuk,
ezeknek keves okuk lehetett ra, hogy a szomszedjuket akarjak eltulajdonitani, nem annyira
azert, mert nem volt az vek, mint inkabb azert, mert nem kaparinthattak meg anelkl, hogy
ne keveredtek volna igen heves harcba a benne lako csaladdal.
Amikor a Ierj es a Ieleseg, az atya es a gyermek kzs lakohelyet valasztott, az uj
helyzetben kialakultak a sziv els vonzalmai. Az egytteles szokasa vilagra hozta a
legnyajasabb erzeseket, melyeket csak ismertek az emberek, a hazastarsi es az atyai szeretetet.
Minden csalad egy kis tarsadalom lett, annal jobban egyesitett tarsadalom, minthogy egyedli
kteleke a klcsns ragaszkodas es a szabadsag volt. Ekkor alakult ki az els klnbseg a
ket nem eletmodjaban, mely eddig azonos volt. A nk elete helyhezktttebb lett,
hozzaszoktak a kunyho meg a gyermekek rzesehez, mig a IerIi elment megkeresni a kzs
taplalekot. Kisse lagyabb eletmodja reven a ket nem kezdett vesziteni vadsagabol es erejebl
is; kln-kln kevesbe tudtak legyzni a vadallatokat, de knnyebben gyltek ssze, hogy
egytt szalljanak szembe velk.
Ebben az uj allapotban az emberek egyszer es maganyos eletet eltek, szksegleteik
nagyon korlatozottak voltak, s mivel Ieltalaltak az eszkzket, amelyek reven gondoskodni
tudtak e korlatozott szksegletekrl, igen sok szabad idejk maradt, amit arra hasznaltak,
hogy atyaik eltt ismeretlen javak sokIelesegere tegyenek szert. Ez volt az els eset, hogy
jaromba hajtottak Iejket, anelkl, hogy gondoltak volna ra, s ez volt az els Iorrasa mindama
rossznak is, amit utodaiknak keszitettek: mert nem eleg, hogy e javak tovabb Iolytattak a test
es lelek elpuhitasat, a megszokas Iolytan szinte teljesen elveszitettek meg kellemessegket is,
es ugyanakkor igazi szksegletekke Iajultak; igy aztan hianyuk sokkal kegyetlenebb erzesse
valt, mint amilyen edes volt birtoklasuk, s az ember boldogtalan volt, amikor elveszitette ket,
holott nem volt boldog, amikor birtokolta.
Igy valamivel jobban megerthetjk, hogyan alakult ki vagy valt tkeletesebbe
eszrevetlenl a beszed szokasa az egyes csaladokon bell, s arra vonatkozoan is
Ieltetelezesekbe bocsatkozhatunk, hogy klnIele sajatos okok hogyan vezethettek a nyelv
gyarapodasahoz, meggyorsitvan Iejldeset es nvelven szksegesseget. Nagy aradasok es
Ildrengesek vizzel vagy szakadekokkal vettek krl a lakott krzeteket. A Ildgolyo Iorgasa
a kontinens bizonyos reszeit elszakitotta es szigetekre szabdalta. Erthet, hogy azok az
emberek, akik ily modon kzel kerltek egymashoz es kenytelenek voltak egytt elni, inkabb
alakitottak ki kzs nyelvjarast, mint azok, akik szabadon koboroltak a szarazIld erdeiben.
igy hat knnyen meglehet, hogy a szigetlakok hoztak el kzenk a beszed hasznalatat, els
hajozasi kiserleteik utan. S legalabbis nagyon valoszin, hogy a tarsadalom es a nyelvek a
szigeteken szlettek meg es tkeletesbedtek, mieltt a kontinens megismerkedett volna velk.
Minden kezdi megvaltoztatni arculatat. Az emberek, akik eddig ligetekben koboroltak,
most tartosabban megteleplnek, s igy lassan kzelednek egymashoz, csapatokba verdnek,
es vegl minden videken valamilyen kln nemzetet alkotnak. Az erklcs es a jellem egyesiti
ket; nem rendszabalyok es trvenyek, hanem az eletmod meg a taplalkozas egyIormasaga,
valamint az eghajlat kzs hatasa. Az allando szomszedsag vegl ohatatlanul nemi
kapcsolatot teremt a csaladok kztt. A ket nemhez tartozo Iiatalok szomszedos kunyhoban
laknak; a termeszet megkivanta alkalmi erintkezes csakhamar valamilyen mas, nem kevesbe
nyajas, de allandobb erintkezeshez vezet, ahogy kezdik klcsnsen latogatni egymast.
Megszokjak, hogy klnbz szemelyeket latnak es sszehasonlitasokat tehetnek;
eszrevetlenl elsajatitjak az erdem meg a szepseg Iogalmat, s az egyik teremtest kezdik Ilebe
helyezni a tbbinek. Ha egyszer mar talalkoztak, nem tudnak meglenni ujabb talalkozas
nelkl. Szelid es gynged erzes hatol be a lelekbe, de a legkisebb ellenallasra vad dhve
valtozik: a szerelem Ielebreszti a Ieltekenyseget, diadalmaskodik a viszaly, s emberi
veraldozatot mutatnak be a legnyajasabb szenvedelynek.
Ahogy a gondolatok es erzesek egymast kvetik, ahogy a szellem es a sziv gyakorlotta
valik, ugy valik egyre szelidebbe az emberi nem; a kapcsolatok kiterjednek, s a ktelekek
szorosabbra Izdnek. Szokassa valt sszegylni a kunyhok eltt vagy a nagy Ia krl; az
enek es a tanc igazi gyermekei a szerelemnek es a szabad idnek az sszeverdtt,
dologtalan IerIiak es nk szorakozasa vagy inkabb elIoglaltsaga lett. Mindegyik kezdte
Iigyelni a tbbit s ohajtani, barcsak t magat is Iigyelnek, es a kzmegbecsles rangot adott.
Aki a legjobban enekelt vagy tancolt, aki a legszebb, a legersebb, a leggyesebb vagy a
legekesszolobb volt, az lett a legrangosabb, es ezzel megtettek az els lepest az
egyenltlenseg meg a bn Iele: az els sszehasonlitasokbol megszletett egyIell a hiusag es
a megvetes, masIell az irigyseg es a szegyen; ez az ujabb kovasz hatalmas erjedest inditott
el, es vegl olyan vegylek keletkezett, amely vegzetes volt a boldogsagra es az artatlansagra.
Mihelyt az emberek kezdtek meregetni egymast, es szellemkben kialakult a tekintely
Iogalma, valamennyien jogot Iormaltak ra, es tbbe senki sem veszithette el bntetlenl.
Innen az els udvariassagi ktelezettsegek, meg a vademberek kztt is; es innen, hogy
minden szandekos karokozas sertesse valt, mert a sertett Iel az egeszben gyakran
elviselhetetlenebbnek latta a szemelyenek szolo megvetest maganal a bajnal, mely a
serelembl szarmazott. igy aztan, minthogy mindenki ahhoz merten torolta meg a vele
szemben tanusitott megvetest, hogy mennyire becslte magat, a bosszu szrny lett, az
emberek pedig verszomjasak es kegyetlenek. Nos hat, eppen erre a Iokra jutott az ismert vad
nepek nagyobb resze, es ha tbben siettek levonni a kvetkeztetest, hogy az ember
termeszettl kegyetlen es kzhatalomra van szksege, hogy megszelidljn, ez azert volt,
mert nem tettek kell klnbseget az ideak kztt es nem vettek eszre, milyen tavol voltak
mar e nepek az eredend termeszeti allapottol. Hiszen semmi sem oly szelid, mint az
eredend allapotaban leledz ember, akit a termeszet egyenl tavolsagra helyezett az oktalan
allatok ostobasagatol es a civilizalt nepek vegzetes tudasatol, s akit sztn es esz egyIorman
arra korlatoz, hogy a Ienyeget rossz ellen vedekezzek, a termeszetes szanalomerzes pedig
visszatartja attol, hogy maga barkinek rosszat okozzon, ha semmi sem sztkelte erre, meg
akkor is, ha vele magaval rosszat tettek. Mert a blcs Locke axiomaja szerint, aol nem
ltezik tula'don, ott srts sem ltezetnk.
1H
De jegyezzk meg, mihelyt letrejtt a tarsadalom es kialakultak az emberek kzti
kapcsolatok, az uj helyzet masIajta tulajdonsagokat kivant tlk, eredeti alkatuktol
klnbzket; mihelyt az erklcs megjelent az emberi cselekedetekben, meg a trvenyek
bevezetese eltt, amikor mindenki nmaga volt biraja es megtorloja a rajta esett serelmeknek,
a tiszta termeszeti allapotnak megIelel josag tbbe nem Ielelt meg a keletkezIelben lev
tarsadalomnak; a bntetes abban a mertekben valt zordabba, ahogy szaporodtak a serelmek,
mert a trveny zablajat csak a bosszutol valo retteges helyettesithette. igy az emberek kevesbe
voltak ugyan beketrk, s a termeszetes szanalomerzes mar nemi elvaltozast szenvedett, az
emberi kepessegek Iejldesenek ez a szakasza mindazonaltal az arany kzeputon allt az
eredend allapot restsege es a mi nzesnk Iektelen csapongasa kztt, ezert hat minden
bizonnyal ezek voltak a legboldogabb s a leghosszabban tarto idk. Minel tbbet elmelkednk
errl az allapotrol, annal inkabb azt talaljuk, hogy ez volt a legvaltozatlanabb s az emberre
nezve legjobb allapot (XVI. jegyzet), s hogy csak valami vegzetes veletlen Iolytan lephettnk
tul rajta; a kz erdeke szempontjabol jobb lett volna, ha ama veletlen soha nem kvetkezik be.
A vademberek csaknem valamennyien ezen a ponton alltak, amikor IelIedeztek ket; peldajuk
megersiteni latszik, hogy az emberi nem arra szletett, hogy rkre ebben az allapotban
maradjon, hogy ez az allapot a vilag igazi iIjukora, s hogy minden kesbbi haladas latszolag
az egyen tkeletesbedesehez, am valojaban a Iaj elaggasahoz vitt kzelebb.
Amig az emberek beertek egyszer kunyhoikkal, amig megelegedtek azzal, hogy tvis
vagy halszalka segitsegevel, allatbrkbl varrjak ruhaikat, hogy tollakkal vagy kagylokkal
ekesitsek magukat, hogy klnbz szinekkel Iessek be testket, hogy tkeletesebbe vagy
szebbe tegyek ijaikat es nyilaikat, hogy eles kvekkel nehany halaszcsonakot vagy durva
zeneszerszamot Iaragjanak maguknak, egyszoval, amig csak olyan munkakkal
Ioglalatoskodtak, amelyeket egyetlen ember is el tudott vegezni, es olyan mestersegekkel,
amelyekhez nem volt szkseg tbb kez egyttmkdesere, addig szabadok, egeszsegesek, jok
es boldogok voltak, amennyire csak termeszetknel Iogva lehettek, es sznet nelkl elveztek a
Iggetlen tevekenykedes edesseget. De attol a pillanattol Iogva, hogy az egyik ember
raszorult a masik segitsegere, hogy eszrevettek: elnys lehet, ha egyvalaki kett szamara
elegend keszletekkel rendelkezik, az egyenlseg oda volt, megjelent a tulajdon, szksegesse
valt a munka, s a hatalmas erdk ders mezkke valtoztak at, amelyeket emberi veritekkel
kellett ntzni, s ahol a termessel egytt rvidesen kicsirazott es nagyra ntt a szolgasag meg
a nyomor.
Ket mesterseg, a kohaszat meg a Ildmveles bevezetese valtotta ki e nagy Iorradalmat. A
klt szerint az arany meg az ezst, am a IilozoIus szerint a vas meg a gabona civilizalta az
embert s okozta az emberi nem vesztet. Egyik is, masik is ismeretlen volt Amerika
vademberei eltt, akik ezert mindig ugyanolyanok maradtak. Ugy latszik, a tbbi nep is
barbar maradt, amig e ket mesterseg kzl csak az egyiket gyakoroltak, a masikat nem. S ha
Europa, meg ha nem is korabban, legalabb maradandobban es jobban civilizalodott, mint a
vilag tbbi resze, ennek oka joreszt abban keresend, hogy egyszerre a leggazdagabb vasban
es legtermekenyebb gabonaban.
Igen nehez elkepzelni, hogyan ismertek meg es kezdtek hasznalni a vasat az emberek, mert
barmit gondoljunk, maguktol nem tamadhatott az az tletk, hogy kiIejtsek a nyersanyagot a
banyabol, es elvegezzek az olvasztashoz szkseges mveleteket, mieltt tudtak volna, hogy
mi lesz az eredmeny. MasIell annal kevesbe tulajdonithatjuk ezt a IelIedezest valamilyen
veletlen tzvesznek, mert a banyak kivetel nelkl termeketlen videkeken talalhatok, ahol se
Iak, se nvenyzet, s igy azt mondhatnok, a termeszet gondoskodott rola, hogy elrejtse ellnk
e vegzetes titkot. Nem maradt hat mas, csak egy rendkivli vulkankitres; ahogy a tzhanyo
megolvadt Iemes anyagokat okadott magabol, azt az tletet adhatta a megIigyelknek, hogy
utanozhatnak a termeszet mveletet. De meg ez esetben is jokora adag batorsagot es
elrelatast kell Ieltetelezni roluk, hogy ilyen Iaradsagos munkaba kezdjenek es ilyen tavoli
elnyket vegyenek Iontolora: erre pedig csak gyakorlottabb elmek kepesek, nem olyanok,
amilyenek k voltak.
Ami a Ildmvelest illeti, mar regen ismertek az elveit, mieltt gyakorolni kezdtek volna,
es teljesseggel lehetetlen, hogy az emberek, akik Iolyvast azon Iaradoztak, hogy a Iaktol es
nvenyektl megszerezzek a taplalekukat, ne ismertek volna Iel mihamar, hogyan szaporitja a
termeszet a nvenyzetet. Am iparkodasuk valoszinleg igen kesn Iordult ebbe az iranyba,
akar azert, mert a Iak, amelyek a vadaszattal es a halaszattal egytt biztositottak az elesegket,
nem szorultak gondozasukra, akar azert, mert nem tudtak, hogyan kell Ielhasznalni a gabonat,
akar azert, mert nem voltak szerszamaik a termesztesehez, akar azert, mert nem lattak elre
jvend szksegleteiket, akar, vegezetl, azert, mert nem volt modjuk megakadalyozni, hogy
mas emberek eltulajdonitsak munkajuk gymlcset. Ahogy gyesebbe valtak, Ielteheten
azzal kezdtek, hogy eles kvekkel es hegyes botokkal nemi zldseget vagy gykeret
termesztettek kunyhoik krl, joval azeltt, hogy tudtak volna, hogyan kell a gabonat
elkesziteni, s megIelel eszkzeik lettek volna a nagyban valo Ildmveleshez. Nem beszelve
arrol, hogy aki erre a Ioglalatossagra adja Iejet es beveti a Ildeket, annak elbb vallalnia kell
a veszteseget, hogy kesbb nagy nyeresegre tehessen szert, ez az elrelatas pedig igen tavol
all a vadember eszjarasatol, mert a vadembernek, mint mondottam, nehezere esik reggel az
esti szksegletekre gondolnia.
Tehat a tbbi mesterseget mar Iel kellett talalni ahhoz, hogy az emberi nem
rakenyszerljn a Ildmveles mestersegenek gyakorlasara. Mihelyt ember kellett vasat
nteni es kalapalni, kellett masik ember is, taplalni az elbbit. Minel jobban megsokasodott a
munkasok szama, annal kevesebb kez maradt a kzs taplalek elteremtesere, pedig nem
kevesebb ehes szajat kellett etetni; s minthogy a munkasok elelmiszert akartak a vasert
cserebe, a tbbiek vegl is megIejtettek a titkot, hogyan kell a vasat az elelem meg
szaporitasara Iorditani. igy szletett meg egyik oldalon a Ildmveles es a mezgazdasag, a
masikon a Iemmegmunkalas mestersege es a Iemek egyre tbbIele Ielhasznalasaban valo
jartassag.
A Ildek megmvelesebl szksegszeren kvetkezett a Ielosztasuk, s mihelyt elismertek
a tulajdont, ebbl kvetkeztek az els jogszabalyok: mert hogy mindenki rendelkezhessek
azzal, ami az ve, ahhoz mindenkinek meg kell engedni, hogy legyen valamije. Mi tbb, az
emberek kezdtek a jvre iranyitani tekintetket, s lattak, hogy valamennyiknek van valami
vesztenivaloja, ezert aztan egy sem akadt, akinek ne kellett volna Ielnie, hogy megtoroljak
rsjta, ha a masik embernek kart okoz. Ez a magyarazat annal is termeszetesebb, mert
lehetetlen elkepzelni, mi masbol eredt volna a tulajdon eszmeje, ha nem az emberek keze
munkajabol. Mert IelIoghatatlan, hogy a munkajan kivl mit tehetne meg hozza az ember az
olyan dolgokhoz, amelyeket nem hozott letre, hogy kisajatitsa ket. Egyedl a munka ad
jogot a Ildmvesnek a megmvelt Ild termekere, s kvetkezeskeppen legalabb az aratasig
-a talajra is, megpedig evrl evre, ami, Iolytonos birtoklast eredmenyezven, knnyszerrel
atalakul tulajdonna. Midn a regiek a trvenyhozo cimet adtak Ceresnek, mondja Grotius,
20
a
tiszteletere tartott nnepnek pedig a Thesmophoria nevet, ezzel tudtul adtak, hogy a Ildek
Ielosztasa ujIajta jogot teremtett. Azaz a tulajdon jogat, szemben a termeszeti trvenybl
szarmazo joggal.
Ebben az allapotban Iennmaradt volna az egyenlseg, ha a tehetseg egyenlen oszlik meg
az emberek kztt, s ha a vas hasznalata es az elelmiszer-Iogyasztas mindig pontosan
kiegyenliti egymast. Am ezt az aranyt nem biztositotta semmi, igy aztan csakhamar
megbomlott: az ersebb tbbet dolgozott, az gyesebb nagyobb hasznot huzott munkajabol, a
lelemenyesebb modjat talalta, hogy munkajat megrviditse; a Ildmvesnek tbb vasra volt
szksege, vagy a kovacsnak volt szksege tbb gabonara, s bar egyenl munkat vegeztek, az
egyik sokat keresett, a masik alig tudott megelni. igy bontakozik ki eszrevetlen a termeszetes
egyenltlenseg, az egyttmkdesbl Iakado egyenltlenseggel egytt igy Iejldnek ki a
krlmenyek klnbzsege miatt az emberek kzti klnbsegek, igy valnak erezhetbbe es
allandobba kvetkezmenyeik, s kezdenek ugyanebben a mertekben hatast gyakorolni az
egyenek sorsara.
Miutan a dolgok erre a pontra jutottak, a tbbit mar knny elkepzelni. Nem vesztegetem
arra az idt, hogy leirjam, mikent talaltak Iel egymas utan a tbbi mesterseget, mikent ment
vegbe a nyelvek haladasa, a kepessegek kiprobalasa es alkalmazasa, mikent alakult ki a
vagyoni egyenltlenseg, mikent eltek es eltek vissza a gazdagsaggal, sem a tovabbi
reszleteknel, amelyeket barki hozzatehet a Ientiekhez. Beerem annyival, hogy egy pillantast
vetek az emberi nemre a dolgoknak ebben az uj rendjeben.
Ime hat minden kepessegnk kiIejldtt, mkdesbe lepett az emlekezet es a kepzeler,
Ielebredt az nzes, tevekennye valt az esz, s a szellem a szamara elerhet csaknem vegs
tkelyre jutott. Munkaba kezdett valamennyi termeszeti tulajdonsag, minden egyes ember
rangja es sorsa meghatarozodott, es nemcsak javaik mennyisegenek, valamint annak a
kepessegnek a tekinteteben, hogy hasznaljanak vagy artsanak, hanem a szellem, a szepseg, az
er vagy az gyesseg, az erdem vagy a tehetseg tekinteteben is: es mivel az emberek egyedl
e tulajdonsagok reven szereztek megbecslest, hamarosan szksegesse valt, hogy valosaggal
legyenek ilyen tulajdonsagaik vagy szinleljek a dolgot. Az ember kenytelen volt a szemelyes
elnyk kedveert masnak mutatkozni, mint ami. Valaminek lenni es valaminek latszani ket
teljesen klnbz dologga valt, s ez a klnbseg hivta letre a tolakodo Ienyzest, a csalo
ravaszsagot s mindama bnket, amelyek ezek kisereteben Illepnek. MasIell a szabad es
Iggetlen lenyt, aki az ember volt valaha, uj szksegleteinek sokasaga ugyszolvan az egesz
termeszetnek kiszolgaltatta, s kivalt a tbbi embernek, akiknek bizonyos ertelemben meg
akkor is rabszolgajava lesz, amikor urukka valik: ha gazdag, raszorul szolgalataikra, ha
szegeny, raszorul partIogasukra, s a kzepszer sem olyan allapot, amelyben meglehetne
nelklk. Tehat szntelen azon kell iparkodnia, hogy erdekeltte tegye ket tulajdon sorsaban,
s ugy intezze, hogy megtalaljak valosagos vagy velt hasznukat, mikzben neki hajtanak
hasznot. igy aztan egyesekkel szemben csalard es ravasz lesz, masokkal szemben zord es
erszakos, s mindenkit ra Iog szedni, akire szksege van, hacsak nem sikerl Ielelmet
ebresztenie benne, vagy nem talalja ugy, hogy erdekeben all az illet javat szolgalni.
Vegezetl a telhetetlen becsvagy, a heves kivansag, hogy a viszonylagos siker teren
magasabbra emelkedjenek, nem annyira valosagos szksegletbl, mint inkabb azert, hogy
Ilebe kerekedjenek a tbbieknek, mindez stet hajlandosagot ebreszt az emberekben, hogy
artsanak egymasnak, titkos irigyseget ebreszt bennk, ami annal veszedelmesebb, mert
gyakran a joindulat alarca mge bujik, hogy biztosabban tudjon lesujtani. Rviden, egyIell
versenges es vetelkedes, az erdekek ellentetei masIell, s mindig az a titkos ohaj, hogy a
tbbiek rovasara jussunk haszonhoz: ime, a tulajdon els kvetkezmenyei es a szletIelben
lev egyenltlenseg elvalaszthatatlan kiserjelensegei.
Mieltt kieszeltek volna a gazdagsag jelkepeit, a vagyont nem alkothatta mas, csak Ildek
es allatok; egyeb valosagos javakkal nem rendelkezhettek az emberek. Csakhogy amikor az
rklt birtokok szamban es kiterjedesben annyira megnvekedtek, hogy az egesz Ildet
elboritottak es mind erintkezesbe kerltek egymassal, az egyik birtok mar csak a tbbi
rovasara nvekedhetett; es az emberiseg Ils resze, mely restsege vagy kznyssege miatt
nem tudott Ildhz jutni, szegennye valt, noha semmijet nem veszitette el, mert mig krltte
minden megvaltozott, egyedl maradt valtozatlan, s kenytelen volt a gazdagok kezebl
elIogadni vagy elragadni a taplalekat. Ezzel kezddtt, a nepek jellemenek klnbsegetl
Iggen, az uralom es a szolgasag vagy az erszak es a rablas. A gazdagok, alighogy
megismertek az uralkodas gynyreit, tstent megveteskkel sujtottak mindenki mast; regi
rabszolgaikat arra hasznaltak, hogy ujabbakat dntsenek szolgasorba, es nem volt mas
gondolatuk, mint leigazni es uralmuk ala hajtani embertarsaikat. Akarcsak a kiehezett
Iarkasok, melyeknek eleg egyszer belekostolniuk az emberhusba, hogy minden mas eleseget
elutasitsanak s ne vagyjanak masra, mint embert Ialni.
Igy aztan, mivel a hatalmasabbak vagy a nyomorultabbak ugy tekintettek erejket vagy
raszorultsagukat, mint valamiIajta jogot a masok javaira, s e jog szerintk egyenertek volt a
tulajdon jogaval, az egyenlseg megtreset a legszrnysegesebb IelIordulas kvette. A
bitorlo gazdagok es az utonallo szegenyek Iektelen szenvedelyei elIojtottak a termeszetes
szanalomerzest s az igazsag meg gyenge hangjat; Isvennye, becsvagyova es gonossza tettek
az embereket. Allando ellentet tamadt az ersebb joga es az els birtokba vev joga kztt, s
csak harc es emberles vetett veget neki (XVII. jegyzet). A keletkezIelben lev tarsadalom a
legszrnysegesebb hadiallapotnak adott helyet: a lealacsonyodott es megszomoritott emberi
nem tbbe nem tudott visszaterni eredeti utjara es lemondani szerencsetlen vivmanyairol;
minden, amit tett, csak szegyenet nvelte, mert visszaelt diszere valo kepessegeivel es igy
maga juttatta magat a tnk szelere.
;ttonitus novitate mali, dives<ue miser <ue,
5ffugere optat opes, et <uae modo voverat, odit.
,1
Lehetetlen, hogy az emberek vegl is ne gondolkodtak volna el nyomorusagos helyzetkn
es a rajuk zudulo balsorson. Kivalt a gazdagok hamarosan megerezhettek, milyen hatranyos
rajuk nezve az allando haboruskodas, hiszen minden kltseget k Iedeztek: mint minden
ember, k is kockaztattak az eletket, de nekik azonIell meg a vagyonuk is kockan Iorgott.
Egyebirant pedig, barmilyen szinben sikerlt is bitorlasaikat Ieltntetni; ereznik kellett, hogy
trekeny es visszas jogra epl az egesz: mivel mindent ervel szereztek meg, mindent el is
vehet tlk az er, es semmi okuk nem lehet panaszra. St azok sem alapozhattak
megbizhatobb jogcimre tulajdonukat, akik egyedl szorgalmuk reven valtak gazdagga. Hiaba
mondtak: en epitettem ezt a Ialat, ezt a telket a munkammal szereztem meg. Ki merte Iel a
Ildeket, valaszolhatnak nekik, es milyen alapon akartok a mi terhnkre megIizettetni
valamilyen munkat, amelyre nem kenyszeritett senki? Ne tudnatok, hogy szamtalan
testveretek ehen pusztul vagy hianyt szenved olyan javakban, amelyekbl nektek tbb van a
kelletenel, s hogy az emberi nem kimondott es egyhangu beleegyezese nelkl nem
tulajdonithattok el tbbet a kzs letIenntartasi javakbol, mint amennyire Iennmaradastokhoz
szkseg van? Mivel nem tudott elIogadhato mentseget eladni, s a vedekezeshez sem volt
elegend ereje, mivel knnyszerrel eltiport valamely maganszemelyt, t magat azonban
rablobandak tiportak el, mivel egyedl allt szemben mindenkivel, s a klcsns irigyseg miatt
nem tudott egyezsegre lepni a hozza hasonlokkal, ellensegeit viszont egyesitette a Iosztogatas
kzs remenye, ezert a gazdag, a szkseg nyomasa alatt, vegl is kieszelte a
legkrltekintbb tervet, mely az emberi szellemben valaha megIogant, megpedig azt, hogy a
maga javara Iorditja az ellene tamadok erit is, vedelmezive teszi ellenIeleit, uj alapelveket
sugall es uj intezmenyeket ad nekik, amelyek eppolyan elnysek lesznek szamara, mint
amilyen kedveztlen volt a termeszetjog.
Ezert, miutan eladta embertarsainak, milyen borzalmas helyzet az, amikor valamennyien
egymas ellen Iegyverkeznek, amikor joszaguk eppoly terhesse valik szamukra, mint
szksegleteik, es amikor sem a szegenyseg, sem a gazdagsag nem nyujt biztonsagot senkinek,
agyaIurt erveket modolt ki celjainak elIogadtatasara. ,Egyesljnk mondta nekik , hogy
megvedjk a gyengeket az elnyomastol, hogy korlatot allitsunk a nagyralatok ele, es
biztositsuk, hogy mindenki birtokolhassa, ami az ve. Vezessk be a jog es a beke
rendszabalyait, s mindenki legyen kteles hozzajuk igazodni, ne tegynk kivetelt senkivel; az
ilyen rendszabalyok nemikepp ellensulyozzak a szerencse szeszelyeit, mert az erset es a
gyenget egyIorman klcsns ktelmeknek vetik ala. Egyszoval, ahelyett, hogy nmagunk
ellen Iorditanok erinket, egyesljnk valamilyen magasabb hatalom alatt, mely blcs
trvenyek szerint kormanyoz, tamogatja es vedelmezi a tarsulas valamennyi tagjat, visszaveri
a kzs ellenseget, s rk egyetertest teremt kzttnk.
Fele ilyen jol sem kellett volna beszelnie, hogy magaval ragadja ezeket a Iaragatlan,
knnyszerrel megteveszthet embereket, akik kztt raadasul tul sok volt az elintezetlen
perpatvar, semhogy meglehettek volna birak nelkl, es tul sok volt a Isvenyseg meg a
becsvagy, semhogy sokaig meglehettek volna urak nelkl. Mind siettek lancot venni magukra,
mikzben azt hittek, hogy szabadsagukat biztositjak; mert eleg ertelmesek voltak hozza, hogy
Ielismerjek a politikai berendezkedes elnyeit, de nem volt elegend tapasztalatuk, hogy a
benne lappango veszelyeket elre lassak; eppen azok vettek eszre, hogy milyen visszaelesekre
ad alkalmat, akik arra szamitottak, hogy hasznot Iognak huzni belle; es meg a blcsek is ugy
lattak: ra kell szanniok magukat, hogy Ielaldozzak szabadsaguk egy reszet a masik resz
megrzesenek erdekeben, mikent a sebeslt is levagatja a karjat, hogy megmentse a tbbi
testreszt.
Ez volt vagy ez lehetett az eredete a tarsadalomnak es a trvenyeknek, melyek uj beklyokat
vetettek a gyengere es uj ert adtak a gazdagoknak (XVIII. jegyzet), jovatehetetlenl
megsemmisitettek a termeszetes szabadsagot, rkre megersitettek a tulajdon es az
egyenltlenseg trvenyet, visszavonhatatlan jogga valtoztattak az gyes bitorlast, s nehany
becsvagyo ember erdekeben immar az egesz emberi nemet munkara, szolgasagra es nyomorra
karhoztattak. Knnyszerrel belathatjuk, hogy mihelyt egyetlen tarsadalom letrejtt,
okvetlenl letre kellett jnnie az sszes tbbinek is: az egyesitett erkkel szemben csak az
erk egyesitese segithetett. A tarsadalmak gyorsan szaporodtak vagy terjeszkedtek, es
rvidesen elboritottak a Ild egesz Ielszinet; tbbe egyetlen zugot sem lehetett talalni, ahol az
ember megszabadulhatott az igatol es kivonhatta Iejet a gyakran rosszul iranyitott pallos alol,
amely allandoan ott Iggtt mindenkinek a Ieje Iltt. Minthogy a polgari jog ily modon az
allampolgarok kzs szabalya lett, a termeszeti trveny immar csak a klnbz tarsadalmak
kzt maradt ervenyben, de a nemzetkzi jog neve alatt itt is korlatozta valamiIele
hallgatolagos megallapodas, hogy lehetve tegyek az erintkezest es potoljak a termeszetes
egytterzest, mert ez tarsadalom es tarsadalom kztt ugyszolvan semmit nem riz meg abbol
az erbl, amellyel ember es ember kztt ervenyesl, s igy mar csak egynemely nagy
vilagpolgari lelekben lelhet Iel, akik atlepik a nepeket elvalaszto, kepzeletbeli korlatokat, es
joindulatukat az egesz emberi nemre kiterjesztik, mikent teremtjk, a LegIbb Leny is teszi.
igy hat az allamok egymas kztt megmaradtak a termeszeti allapotban, de hamarosan
ereznik kellett ennek az allapotnak a visszassagait, amelyek miatt az egyenek kenytelenek
voltak tullepni rajta, s a termeszeti allapot meg veszterhesebbe valt a nagy testletek kztt,
mint amilyen annak eltte a hozzajuk tartozo egyenek kztt volt. Innen szarmaztak a nemzeti
haboruk, a csatak, a gyilkossagok es megtorlasok, amelyek megrenditik a termeszetet es
megbotrankoztatjak az eszt, s mindama szrny eliteletek, amelyek az ereny rangjara emelik
az emberi ver kiontasanak dicsseget. A legbecsletesebb emberek megtanultak
ktelessegknek tekinteni, hogy lemeszaroljak Ielebarataikat; vegl ezrevel ldstek le
egymast az emberek, s nem is tudtak, miert; egyetlen nap tbb gyilkossagot kvettek el a
csatateren es tbb borzalmat vittek vegbe egyetlen varos bevetelenel, mint amennyit a
termeszeti allapotban evszazadok alatt az egesz Ildgolyon. Ezt latjuk, mihelyt az emberi nem
klnbz tarsadalmakra oszlik. Terjnk vissza e tarsadalmak kialakulasahoz.
Tudom, tbben mashonnan eredeztetik a politikai tarsadalmakat, peldaul az ersebb
hoditasaibol vagy a gyengek egyeslesebl, de barmelyik okra essek valasztasunk, ez nem
valtoztat azon, amit szeretnek leszgezni. Megis ugy tnik nekem, hogy az altalam eladott
ok a legtermeszetesebb, s a kvetkezk miatt: i. Ami az els esetet illeti, a hoditas joga
egyaltalan nem jog, tehat nem is alapozhat meg semmiIele mas jogot, s a hodito es a
meghoditott nepek mindig hadiallapotban maradnak egymassal, hacsak valamely nemzet,
miutan visszanyerte teljes szabadsagat, nem valasztja nkent parancsolojaul azt, aki legyzte.
Mindaddig barmilyen sok kapitulaciora kerl sor, az ilyesmi kizarolag erszakon alapul, es
mar pusztan ezaltal semmis; igy tehat ennek a Ieltevesnek az alapjan nem lehetseges sem
igazi tarsadalom, sem allam, es nem lehetseges mas trveny, mint amelyet az ersebb diktal.
2. Ami a masodik esetet illeti, az er&s es a gyenge szavak nem egyertelmek: abban az
idkzben, amely a tulajdonjognak vagy az els birtokba vev joganak bevezetese es a
politikai kormanyzatok megalapitasa kztt telik el, jobban visszaadjak e kiIejezesek ertelmet
a szegny es a gazdag szavak, mert mieltt trvenyek lettek volna, az ember csak ugy
kerekedhetett egyenrangu tarsai Ilebe, hogy a vagyonukra trt, vagy nemi reszt adott nekik a
magaebol. 3. A szegenyek, minthogy szabadsagukon kivl nem volt vesztenivalojuk, nagy
rltseget kvettek volna el, ha nkent lemondanak egyetlen megmaradt javukrol, anelkl,
hogy barmit nyernenek cserebe; mig a gazdagok ugyszolvan vagyonuk minden reszeben
sebezhetk voltak, igy tehat sokkal knnyebben lehetett artani nekik, s ennelIogva tbb
ovintezkedest is kellett tennik, hogy a tamadasok ellen vedekezzenek. Es esszer
Ielteteleznnk, hogy valamely dolgot inkabb azok talalnak Il, akiknek hasznot hajt, mint
azok, akiknek karara van.
A kormanyzat eleinte nem mkdtt sem allandoan, sem szabalyszeren. FilozoIia es
tapasztalat hijan csak a jelenvalo kenyelmetlensegeket eszleltek, a tbbi baj orvoslasara csak
akkor gondoltak, amikor kezdett megmutatkozni. Dacara a legblcsebb trvenyhozok
Iaradozasainak, a politikai allapot valtozatlanul tkeletlen allapot maradt, mert ugyszolvan a
veletlen mve volt; es mivel rosszul indult, hiaba Iedte Il Iogyatekossagait az id es hiaba
sugallt orvossagot a bajokra, az epitmeny hibait soha nem tudta helyrehozni. Folyvast csak
javitgattak, pedig azzal kellett volna kezdeni, hogy megtisztitjak a terepet, es minden regi
epitanyagot elhordanak, ahogyan Lkurgosz tette Spartaban, hogy azutan jo epitmenyt
emeljenek a regi helyebe. Eleinte csupan nehany megallapodas alkotta a tarsadalmat;
valamennyi egyen ktelezettseget vallalt, hogy betartja ket, es valamennyikkel szemben az
egesz kzsseg kezeskedett betartasukert. A tapasztalatnak kellett megmutatnia, hogy igen
gyenge alkotmany az ilyen, s a trvenyszegk igen knnyen elkerlik a bntett bizonyitasat es
megbnteteset, amikor egyetlen tanujuk es birajuk a nyilvanossag; ezer modon kijatszottak a
trvenyeket, egyre tbb Ionaksag es IelIordulas allt el, mignem vegl arra a gondolatra
jutottak, hogy egyes egyenek kezebe teszik le a kzhatalom gyakorlasanak veszelyes
hivatalat, s elljarokra bizzak a Ieladatot, hogy keresztlvigyek a nep hatarozatait. Mert azt
mondani, hogy vezetket valasztottak, mieltt megktttek volna a szvetseget, s hogy a
trveny szolgai elbb leteztek, mint maga a trveny, ez olyan Ielteves, amelyet lehetetlen
komolyan vitatnunk.
Az a Ielteves sem volna esszerbb, hogy a nepek kezdetben egy abszolut ur karjaiba
vetettek magukat, Ieltetel es visszavonas nelkl, s a bszke es szilaj IerIiak nem lattak
kezenIekvbb modot a kzbiztonsag megteremtesere, mint hogy rabszolgasorba sllyedjenek.
Csakugyan, miert emeltek volna vezett maguk Ile, ha nem azert, hogy megvedje ket az
elnyomastol es oltalmazza vagyonukat, szabadsagukat es eletket ugyszolvan letezesk
alkotoelemeit? Am ha az egyik emberrel nem trtenhetik rosszabb dolog, mint hogy a
masiknak a hatalmaba kerl, nem mond-e akkor ellent a jozan esznek, ha valaki eppen arrol
mond le egy Iember javara, amit az segitsegevel szeretne megtartani? Mit kinalhatott az a
Iember cserebe egy ily nagy jogert? Ha pedig kvetelni mereszelte volna ezt a jogot,
mondvan, hogy oltalmazza meg a tbbieket, nem a peldazat szavait kapta volna valaszul:
Az ellenseg tan tbbet art neknk?
22
Tagadhatatlan tehat, s ez minden politikai jog alapelve,
hogy a nepek szabadsaguk vedelmere valasztottak vezetket, nem pedig azert, hogy
szolgasorba sllyedjenek. Ea fe'edelm%nk van, mondta Plinius Trajanus-nak, csak azrt, ogy
ne leessenek uraink.
,-
Az allamIerIiak ugyanolyan szoIizmakat gyartanak a szabadsagszeretetrl, mint a
IilozoIusok a termeszeti allapotrol. Amit maguk eltt latnak, nagyon klnbzik attol, amit
nem latnak, s megis az elbbinek alapjan itelik meg az utobbit; azt mondjak, az emberben
termeszetes hajlam van a szolgasagra, mert a szemk eltt lev emberek trelmesen viselik,
es Iel sem tlik bennk, hogy a szabadsaggal ugyanugy all a dolog, mint az artatlansaggal es
az erennyel: csak az tudja, mit er, aki maga is szabad, s mihelyt nem szabad tbbe, tstent
elvesz a vagy is, hogy az legyen. Tudom, milyen gynyrket ad a te hazad, mondta
Braszidasz egy satrapanak, aki sszehasonlitotta a spartai eletet a perszepoliszival, de te nem
ismerheted az en hazam rmeit.
24
Ahogy a szilaj csatamen Ielborzolja a szret, labaval a Ildet kapalja es Iektelenl
hanykolodik a kantar puszta kzelitesere is, a beidomitott lo pedig bekesen tri a korbacsot es
a sarkantyut, ugy a barbar ember sem hajtja Iejet olyan jarom ala, melyet a civilizalt ember
zokszo nelkl visel, s tbbre tartja a legviharosabb szabadsagot a nyugodalmas behodolasnal.
Nem a szolgasorba dnttt nepek lealacsonyodasa nyoman kell hat megitelnnk, van-e az
emberben termeszetes vonzodas a szolgasaghoz, hanem azt kell nezni, hogy milyen rendkivli
tetteket hajtottak vegre a szabad nepek, valahanyszor az elnyomas ellen kellett vedekeznik.
Tudom, az elbbiek mast se tesznek, mint lancaik nyugalmat es bekejet dicserik, es
miserrimam servi tutem pacem apellant6
,I
de amikor latom, hogy masok Ielaldoznak minden
elvezetet, nyugalmat, gazdagsagot, hatalmat, st magat az eletet is, csak hogy ezt az egyetlen
kincset megrizzek, amelyet oly igen megvetnek azok, akiknek szamara elveszett, amikor
latom, hogy a szabadon szletett allatok iszonyodnak a Iogsagtol es sszezuzzak Iejket
brtnk racsain, amikor latom, hogy temerdek vadember csupaszon jar, semmibe veszi az
europaiak eletenek gynyreit, dacol ehseggel, tzzel, karddal es halallal, s mindezt csak
azert, hogy Iggetlenseget megrizze, akkor biztosan erzem, hogy nem a rabszolgak dolga a
szabadsagrol vitatkozni.
Jollehet tbben az atyai tekintelybl szarmaztatjak az abszolut kormanyzatot es az egesz
tarsadalmat,
26
szksegtelen ideznnk Locke es Sidney ellenkez ertelm bizonyitekait.
27
Elegend megallapitani, hogy semmi a vilagon nem all olyan tavol az nkenyuralom
kegyetlen szellemetl, mint e szelid tekintely, hiszen ez inkabb annak javat nezi, aki
engedelmeskedik, mint annak hasznat, aki parancsol; hogy a termeszeti trveny szerint az
atya csupan addig ur a gyermek Iltt, ameddig az segitsegre szorul, kesbb azonban
egyenlve valnak, s akkor a Iiu, tkeletesen Iggetlen leven atyjatol, mar csak tisztelni
tartozik t, engedelmeskedni nem kenyszerl, mert helyzete halara ktelezi ugyan, de rajta all,
hogy eleget tesz-e ktelessegenek: nem lehet megkvetelni tle, mint valami jog betartasat.
Ahelyett, hogy azt mondanok: a polgari tarsadalom az atyai hatalombol szarmazik, inkabb azt
kellene mondanunk, hogy a polgari tarsadalombol meriti erejenek legnagyobb reszet ez a
hatalom: mert valakit csak akkor ismertek el tbbek atyjanak, amikor azok valamennyien
krltte maradtak. Az atya valojaban javainak ura; ezek a ktelekek teszik, hogy gyermekei
mindvegig Iggnek tle: modjaban all mindenkit aszerint reszesiteni az rksegebl, hogy
mennyire erdemli meg, mennyire vetette ala magat az akaratanak. Am a korlatlan
nkenyurtol nem varhatnak semmi hasonlo kegyet alattvaloi; minthogy k maguk is az
uralkodo tulajdonat kepezik k maguk es minden, ami csak az vek , vagy legalabbis
uralkodojuk szerint igy all a dolog, ezert azt a keveset, amit a sajatjukbol meghagy nekik,
kenytelenek ugy Iogadni, mint valami kegyet. Igazsagot tesz, amikor kiIosztja ket, kegyet
gyakorol, amikor meghagyja eletket.
Ha tovabb Iolytatjuk ezt az eljarast es a jog elvein vizsgaztatjuk a tenyeket, nem Iogjuk
sem megalapozottnak, sem igaznak talalni azt az allitast, hogy az emberek nkent vezettek be
a zsarnoksag intezmenyet; nehez volna kimutatni egy olyan szerzdes ervenyesseget, mely
csak az egyik Ielet ktelezi, mely mindent az egyik oldalra tesz, a masikra semmit, es csak
hatranyara valik annak, aki megkttte. E szegyenletes rendszer tavolrol sem a blcsek es a jo
uralkodok rendszere, meg ma sem az; kivalt Franciaorszag kiralyaitol allt tavol ez a rendszer,
amint az ediktumaik klnbz helyein lathato, klnsen ama hirneves irasm alant
kvetkez bekezdesebl, melyet 1667-ben tettek kzze XIV. Lajos neveben es parancsara: 8e
mond'k t, ogy az uralkod)ra nem rvnyesek az llam t#rvnyei, mivel az ellenkez&
ll(ts felel meg a nemzetk#zi 'ognak6 br a (zelgs na tmadta ezt a 'ogot, a ') fe'edelmek
mindig oltalmukba vettk, mint llamuk vd& istent. Mennyivel elyesebb a b#lcs Jlat)nnl
ki'elenteni, ogy az a kirlysg lesz t#kletesen boldog, aol az alattval)k engedelmeskednek
a fe'edelemnek, a fe'edelem engedelmeskedik a t#rvnynek, a t#rvny pedig igazsgos s
mindig a k#z')t clozza3
,F
Nem idzm el annal a kerdesnel, hogy melto marad-e az ember
sajat termeszetehez, hogy nem sllyed-e le az sztn rabsagaban el allatok szintjere, hogy
nem serti-e meg magat a Teremtjet is, amikor Ienntartas nelkl lemond a szabadsagrol,
legnemesebb kepessegerl, legbecsesebb adomanyarol, amikor minden bnt hajlando
elkvetni, melyet a Teremt megtiltott neknk, csak hogy gonosz vagy esztelen uranak tessek,
es hogy a magasztos Alkoto jobban haragszik-e, amikor azt latja, hogy tnkreteszik mvet,
mint amikor azt latja, hogy megbecstelenitik. Csak azt kerdezem: ha valaki nem Ielt is ennyire
lealacsonyitani magat, milyen jogon itelhette ugyanerre a gyalazatra utodait, hogyan
mondhatott le az nevkben ilyen javakrol, amelyek Iltt nem adtak neki szabad kezet, s
amelyek nelkl az elet is csak teher azoknak, akik meltok rea?
PuIendorI szerint az ember ugyanugy lemondhat szabadsagarol egy masik ember javara,
ahogyan egy vagyontargyat is atruhazhat az illetre, megallapodasok es szerzdesek utjan.
80
Ez alighanem igen rossz okoskodas; mert elszr is, az elidegenitett dolog szamomra
teljesseggel kzmbs, mindegy nekem, hogy visszaelnek-e vele vagy sem; ellenben nagyon
is Iontos, hogy szabadsagommal ne eljenek vissza, mert ha bns celok eszkzel hasznalnak,
magam is ohatatlanul vetkes leszek a rosszban, amit kenyszer alatt elkvetek. Tovabba, a
tulajdonjog csupan emberi intezmeny es megallapodas, igy aztan minden ember kedve szerint
rendelkezhetik azzal, ami a birtokaban van; de nem igy all a termeszet legIbb adomanyaival,
az elettel es a szabadsaggal, mert ezekben mindenki reszesl ugyan, de legalabbis ketseges,
hogy barkinek jogaban allna megIosztani magat tlk. Ha lemond az egyikrl, a letezes
alacsonyabb Iokara sllyed, ha lemond a masikrol, megsznik letezni, amennyiben letezese
tle magatol Igg; s mivel Ildi javak nem karpotolnak sem az egyikert, sem a masikert, ezert
mind a termeszetet, mind az eszt megserti, aki Iladja ket, barmi legyen is a jutalom. De meg
ha lehetseges volna is, hogy valaki elidegenitse szabadsagat, ahogy a tulajdonaban lev
javakat elidegenitheti, a gyermekek eseteben akkor is igen nagy klnbseg volna a ket dolog
kztt, mert a gyermek csak akkor rendelkezik atyjanak javaival, ha atruhazzak ra az atya
jogait, a szabadsag adomanya viszont termeszettl Iogva megilleti, ember voltahoz tartozik,
es szleinek nincs joga megIosztani tle; ha tehat a rabszolgasagot nem lehetett bevezetni
ugy, hogy erszakot ne tettek volna a termeszeten, akkor egyenesen meg kellett valtoztatni a
termeszetet, ha ezt a jogot allando intezmennye akartak tenni, s midn a jogtudorok
nnepelyesen kijelentettek, hogy a rabszolga gyermeke rabszolganak szletik, akkor, mas
szavakkal, azt hataroztak el, hogy nem minden ember szletik embernek.
Igy hat nemcsak az tnik bizonyosnak nekem, hogy a kormanyzat nem kezddhetett
korlatlan nkenyuralommal ellenkezleg, az nkenyuralom a kormanyzat romlasanak vegs
eredmenye, amikor megint egyedl az ersebb trvenye ervenyesl, holott ennek az
ellenszerel hoztak letre eredetileg a kormanyzatot , hanem az is bizonyosnak tnik, hogy ha
igy kezddtt is az egesz, az nkeny nem alapozhatta meg a tarsadalomban Iennallo jogokat, s
ennelIogva nem lehetett az, ami bevezette az egyenltlenseget, hiszen termeszetenel Iogva
trvenytelen.
Most nem melyedek el annak az alapvet egyezsegnek meg hatralev vizsgalataban,
amelyen valamennyi kormanyzat nyugszik, hanem beerem azzal, hogy a kzIelIogasnak
megIelelen a nep es valasztott vezeti kztti igazi szerzdesnek tekintem az allam
letrehozasat: a ket Iel ktelezettseget vallal, hogy megtartja a szerzdesben Ioglalt
trvenyeket, szvetsegk ktelekeit. A nep a tarsadalmi kapcsolatokat illeten minden
akaratat egyetlen akaratnyilvanitasban egyesiti, es a trvenycikkek, amelyekben ez az akarat
megnyilvanul, megannyi alaptrvennye lesznek, s az allam valamennyi tagjat kivetel nelkl
ktelezik. Az egyik trvenycikk az elljarok megvalasztasat es hatalmat szabalyozza; az
tisztk, hogy a tbbinek a vegrehajtasa Iltt rkdjenek. Ez a hatalom mindenre kiterjed, ami
28
Ha ugy tetszik, nem hivatkozom Barbeyrac
28
tekintelyere, aki Locke nyoman hatarozottan kijelenti, hogy senki sem adhatja el annyira a
szabadsagat, hogy valamilyen nkenyes hatalomnak vesse ala magat, mely tetszese szerint banik vele. Mert, teszi hozza, ez annyi volna, mint
eladni az lett, mrpedig letnek senki nem ura. |1782.|
hozzajarulhat az alkotmany Ienntartasahoz, bar az alkotmany megvaltoztatasanak jogat nem
Ioglalja magaban. Parosul vele a trvenynek es a trveny szolgainak kijaro meltosag, ami
tiszteletet ebreszt irantuk, valamint az utobbiak Iaradsagos munkajat jutalmazo szamos eljog,
hiszen Iaradsagos munka nelkl nincs jo kzigazgatas. Az elljaro a maga reszerl
ktelezettseget vallal, hogy szigoruan meghatalmazoinak szandeka szerint gyakorolja a
rabizott hatalmat, hogy mindenki szamara biztositja tulajdonanak nyugodt elvezeset, s a kz
javat minden esetben Ilebe helyezi sajat erdekenek.
Midn a tapasztalat meg nem mutatta meg s az emberi sziv ismerete nem jelezte elre az
ilyen alkotmannyal elkerlhetetlenl egytt jaro visszaeleseket, ez az alkotmany annal is
jobbnak tnhetett Il, mivel Ienntartasahoz azoknak Izdtt a legtbb erdeke, akiknek tiszte
volt rkdni Iltte. Mert a hatosagok es jogaik csupan az alaptrvenyeknek ksznhetik
letezesket, s igy mihelyt sszeomlanak az alaptrvenyek, az elljarok letenek nincs tbbe
trvenyes alapja, a nep immar nem kteles engedelmeskedni nekik, es mivel nem az elljarok
teszik az allam lenyeget, hanem a trveny, ezert minden embernek jogaban all visszaterni
termeszetes szabadsagahoz.
Ha csak egy kicsit Iigyelmesen utanagondolunk, uj ervekkel is alatamaszthatjuk a
Ientieket. A szerzdes nem lehet visszavonhatatlan, ami mar termeszetebl kivilaglik: mert ha
nincs Ielsbb hatalom, amely kepes volna biztositani, hogy a szerzd Ielek betartsak a
megallapodast, es kenyszeriteni ket, hogy eleget tegyenek klcsns ktelezettsegeiknek,
akkor k lesznek az egyedli birak a sajat gykben, es immar valamennyiknek jogaban all,
hogy barmikor Ielbontsa a szerzdest, mihelyt azt talalja, hogy a masik megszegte a
Ielteteleket, vagy hogy azok mar nem Ielelnek meg neki. gy tetszik, erre az elvre
alapozhatjuk a visszalepes jogat. Ha pedig, az egesz dolgot csupan az emberi intezmenyek
oldalarol tekintve, a hatosagnak jogaban all lemondani az uralomrol, holott minden hatalmat
kezeben tart es a szerzdes minden elnye az ve, akkor meg inkabb jogaban kell allnia a
nepnek, hogy Igg helyzeterl lemondjon, hiszen a Iemberek minden hibajaert Iizet. Am
ez a veszedelmes lehetseg szksegkeppen szrny viszalykodast, veget nem er zrzavart
eredmenyezne, ami mindennel jobban mutatja, hogy az emberi kormanyzatnak szilardabb
alapokon kell emelkednie, nem egyedl az eszen, es a kz nyugalma megkivanja, hogy az
isteni akarat szent es serthetetlen jelleggel ruhazza Iel a Ihatalmat, s elvegye az alattvaloktol
azt a vegzetes jogot, hogy rendelkezzenek vele. Ha a vallas csak ennyi jot tett volna az
emberekkel, az is eleg lenne, hogy magukeva tegyek es becsben tartsak, hibaival egytt is,
mert tbb verontasnak veszi elejet, mint amennyit a Ianatizmus okoz. De kvessk
Ieltevesnk Ionalat.
A klnbz kormanyzati Iormak azokbol a kisebb-nagyobb elteresekbl szarmaznak,
amelyek bevezetesk pillanataban alltak Inn az emberek kztt. Ha egyetlen ember tnt ki
er, gazdagsag, ereny vagy megbizhatosag dolgaban, egyedl t valasztottak elljaronak, s az
allam Iormaja a monarchia lett; ha tbb, egymas kzt nagyjabol egyIorma ember emelkedett
az sszes tbbi Ile, akkor egytt esett rajuk a valasztas, es arisztokracia keletkezett; azok az
emberek pedig, akik aranyosabban reszesedtek a vagyon es a tehetseg adomanyabol es a
legkzelebb alltak a termeszeti allapothoz, demokraciat letesitettek. Az id mutatta meg,
melyik Iorma kedvez leginkabb az embereknek. Egyeseket tovabbra is csak trvenyek
kormanyoztak, masok hamarosan uraknak kezdtek engedelmeskedni. A polgarok meg akartak
rizni szabadsagukat, am az alattvaloknak nem volt mas gondja, mint elvenni tlk, mert
keptelenek voltak elviselni, hogy szomszedjaik olyasvalamit elveznek, amit k mar
elveszitettek. Egyszoval, egyik oldalon allt a gazdagsag es a hoditas, masikon a boldogsag es
az ereny.
E klnbz kormanyzatokban eleinte valasztas utjan tltttek be az sszes tisztseget, s
amikor nem a gazdagsage volt a dnt szo, az erdemnek es a kornak adtak az elsbbseget: az
egyik termeszetes tekintelyt nyujt, a masik tapasztalatot az gyek intezese es hidegvert a
dntesek teren. A zsido venek, a spartai gerontoszok, a romai szenatus, st a mi seigneur
szavunk etimologiaja is jol mutatja, mekkora tiszteletnek rvendtek hajdan az regek. Amde
minel hajlottabb koru IerIiakra esett a valasztas, annal gyakrabban kellett ujra valasztani, s a
szethuzas annal nagyobb lett. Felttte Iejet az armany, partok alakultak, az ellentetek
elmergesedtek, polgarhaboruk robbantak ki, s a polgarok veret vegl Ielaldoztak az allam velt
boldogsagaert, es mar-mar visszazuhantak a letnt idk anarchiajaba. A becsvagyo Iemberek
kihasznaltak e helyzetet, hogy athagyomanyozhassak tisztsegket csaladjuk tagjaira; a nep,
miutan hozzaszokott a Iggeshez, a nyugalomhoz es az elet kenyelmeihez, s keptelenne valt
szettepni lancait, beletrdtt szolgasaganak nvelesebe, csereben a biztos nyugalomert, a
vezetk pedig, rkletesse valt rangjuk birtokaban, megszoktak, hogy csaladi joszaguknak
tekintsek a hatalmat, magukat pedig az allam tulajdonosainak, holott eredetileg csupan
tisztsegviseli voltak, megszoktak, hogy polgartarsaikat rabszolgaiknak nevezzek, s a
tulajdonukban lev dolgokhoz soroljak ket, akar a barmokat, magukrol pedig azt gondoljak,
hogy egyenranguak az istenekkel es a kiralyok kiralyai.
Ha nyomon kvetjk, mikent haladt elre az egyenltlenseg a klnbz atalakulasokon
keresztl, azt Iogjuk talalni, hogy els allomasa a trveny es a tulajdonjog bevezetese volt,
masodik a hatosag megteremtese, a harmadik es utolso a trvenyes hatalom atalakitasa
nkenyes hatalomma; vagyis az els korszakban megjelent a gazdag es a szegeny, a
masodikban az ers es a gyenge, a harmadikban pedig az ur es a szolga, ami az
egyenltlenseg utolso Ioka s az a vegeredmeny, ahova elbb-utobb az sszes tbbi allapot
eljut, mig ujabb atalakulasok teljesen Il nem bomlasztjak a kormanyzatot, vagy nem
kzelitik a trvenyes allapotokhoz.
Ha meg akarjuk erteni e haladas szksegszerseget, nem annyira az allam letrehozasanak
inditekait kell tanulmanyoznunk, mint inkabb azt a Iormat, amelyet kibontakozasa kzben
magara lt, s a belle szarmazo Ionaksagokat. Mert ugyanazok a rossz hajlamok, amelyek
szksegesse teszik a tarsadalmi intezmenyeket, ugyanazok a rossz hajlamok teszik
elkerlhetetlenne azt is, hogy az emberek visszaeljenek intezmenyeikkel; s mivel az egy
Sparta kivetelevel, ahol a trveny Ikent a gyermekek nevelese Ielett rkdtt, s ahol
Lkurgosz olyan erklcsket vezetett be, hogy a trvenyek hozzaadasa csaknem teljesen
Ieleslegesse valt a trvenyek altalaban nem ernek Il erben a szenvedelyekkel, es inkabb
csak kordaban tartjak, de nem valtoztatjak meg az embereket, ezert knnyszerrel
bebizonyithatnok, hogy ha valamely kormanyzat nem zllik szet es nem torzul el, hanem
mindig pontosan letrehozasanak celja Iele halad, azt a kormanyzatot szksegtelen volt
letrehozni, s hogy az olyan orszagnak, ahol senki nem szegi meg a trvenyt es nem el vissza
hivatalaval, nincs szksege sem hivatalokra, sem trvenyekre.
A politikai klnbsegek okvetlenl polgari klnbsegekre vezetnek. A nep es a Iemberek
kzti nvekv egyenltlenseg rvidesen erezhetve valik a maganszemelyek kztt is,
mikzben ezernyi valtozata alakul ki, az alkalomtol s az emberek tehetsegetl es
szenvedelyeitl Iggen. Az elljarok nem vetemedhetnek trvenytelen hatalombitorlasra
anelkl, hogy ne vennek krl magukat kreaturakkal, akiknek kenytelenek atengedni a
hatalom egy reszet. Egyebirant pedig a polgarok csak azert trik az elnyomatast, mert elvakult
becsvagy Iti ket, es inkabb maguk ala tekintenek, mint maguk Ile, igy hat az uralkodas
Iontosabb lesz szamukra, mint a Iggetlenseg, es hajlandok elviselni a lancokat, ha csereben
k is lancra verhetnek masokat. Igen nehez engedelmeskedesre kenyszeriteni azt, aki senkinek
nem akar parancsolni a leggyesebb allamIerIi sem boldogul az olyan emberek leigazasa-val,
akik csak egyet akarnak: szabadok lenni. Amde akadaly nelkl terjed az egyenltlenseg a
becsvagyo es hitvany lelkek kreben, mert ezek mindig keszek a szerencse kereke utan
Iorogni, es uralkodnak vagy szolgalnak attol Iggen, hogy elnyk vagy karuk szarmazik-e a
dologbol. igy aztan el kellett jnnie az idnek, amikor az egesz nep annyira megszedlt, hogy
eleg volt, ha vezeti azt mondtak a legkisebb embernek: Legy naggya, te es egesz Iajod, es
maris ugy latta mindenki, hogy ez az ember nagy, st igy latta maga is, utodai pedig abban a
mertekben latszottak meg nagyobbnak, ahogy tavolodtak tle: minel tavolabb kerlt es minel
bizonytalanabba valt az ok, annal nagyobbra ntt az okozat; minel tbb semmittev volt egy
csaladban, annal elkelbb lett a csalad. Ha helyem volna reszletekbe bocsatkozni,
knnyszerrel meg tudnam magyarazni, miert lep Il
29
elkerlhetetlenl az egyenltlenseg az
egyenek tekintelyenek es beIolyasanak teren (XIX. jegyzet), mihelyt az emberek egy es
ugyanazon tarsadalomban egyeslnek, s kenytelenek sszehasonlitasokat tenni egymas kztt
es szamitasba venni a mindennapos erintkezesben tapasztalt klnbsegeket. TbbIajta
klnbseg mutatkozik, de altalaban a gazdagsag, a nemesseg vagy a rang, a hatalom es a
szemelyes erdem azok a I megklnbztet jegyek, amelyeken az emberek megmeretnek a
tarsadalomban, es bizonyitani tudnam, hogy e klnbz tulajdonsagok sszhangja vagy
sszetkzese jelzi a legbiztosabban, hogy valamely allam alkotmanya jo-e, vagy rossz.
Kimutatnam, hogy az egyenltlenseg e negy neme kzl a szemelyes tulajdonsagok a Iorrasai
az sszes tbbinek, a gazdagsag pedig utoljara jelenik meg es vegl minden masnak a helyebe
lep, mert a legkzvetlenebbl szolgalja a joletet es a legknnyebben atadhato, igy aztan
knny arra Iorditani, hogy minden egyebet megvasaroljanak vele. Ennek az eszrevetelnek a
segitsegevel meglehetsen pontos iteletet alkothatunk arrol, hogy mennyire tavolodott el egy
nep eredeti allapotatol, es mekkora utat tett meg a vegs romlas Iele. Megallapitanam, hogy a
hirnev, a megbecsles es az elsbbseg utani altalanos, valamennyinket marcangolo vagy
allando mkdesre es erik sszemeresere sarkallja a tehetsegeket es kepessegeket, Ielszitja
es megsokszorozza a szenvedelyeket, s az embereket egymas vetelytarsaiva, versenytarsaiva
vagy inkabb ellensegeive teszi, amivel nap mint nap mindenIele sorscsapasokat es
katasztroIakat okoz, minthogy ugyanazt a dijat tzi szamtalan ember ele, akik azt
valamennyien maguknak kvetelik. Megmutatnam, hogy mindent, ami jo es ami rossz az
emberek kztt, annak a buzgo vagynak ksznhetnk, hogy beszeljenek rolunk, annak a
dhdt szenvedelynek, hogy kitnjnk a tbbiek kzl, ami csaknem mindig oda vezet, hogy
elveszitjk a merteket; ennek ksznhetjk erenyeinket es hibainkat, a tudomanyokat es a
tevedeseket, a hoditokat es a IilozoIusokat, azaz temerdek rosszat es nagyon keves jot. Vegl
bebizonyitanam: ha azt talaljuk, hogy egy maroknyi nagy hatalmu es gazdag ember a dicsseg
es a vagyon csucsaira emelkedik, a tmeg pedig nyomorusagban Ietreng es a nevtelenseg
homalyaban el, ez azert van igy, mert az elbbiek csak akkor ertekelik a birtokukban lev
dolgokat, ha a tbbiek mindezt nelklzik, es mert, hacsak nem valtoznek meg az helyzetk
is, tbbe nem lennenek boldogok, ha a nep nem elne nyomorusagban.
Am e reszletek nmagukban is kitltenenek egy terjedelmes mvet, amely merlegre tenne
valamennyi kormanyzat elnyeit es hatranyait a termeszeti allapot jogaival sszehasonlitva, es
leleplezne mindazokat a Iormakat, amelyeket az egyenltlenseg napjainkig magara lttt es
magara lthet az eljvend szazadokban, attol Iggen, hogy milyen termeszetek a
kormanyzatok es milyen szkseges valtozasokat erlel meg bennk az id. Latnok, amint olyan
ovintezkedesek kvetkezteben sujtjak bels elnyomassal a sokasagot, melyeket maga hozott
a kls Ienyegetes ellen. Latnok, amint Iolyvast nvekszik az elnyomas, az elnyomottak pedig
azt sem tudjak, hol a hatar es milyen trvenyes eszkzeik vannak, hogy megallitsak helyzetk
romlasat. Latnok, amint Iokrol Iokra kihunynak a polgarok jogai es a nemzeti
szabadsagjogok, s a gyengek panaszos Ielszolamlasait lazito zugolodasnak veszik. Latnok,
amint az allamvezetes a nep zsoldosokbol allo reszere korlatozza a kzs gy
vedelmezesenek dicsseget. Latnok, amint emiatt szksegesse valnak az adok, amint az
elcsggedt Ildmves otthagyja telket, es meg bekeidben is inkabb kardot hord, semhogy az
eke szarvat tartsa. Latnok, amint kialakulnak a becsletbeli gyek baljos es bizarr szabalyai.
Latnok, amint a hon vedi elbb vagy utobb ellensegge valnak, allandoan Ielemelt trt
szegeznek polgartarsaiknak, s eljnne az id, amikor orszaguk elnyomojanak azt mondjak:
29
anelkl, hogy a kormanyzat beavatkoznek a dologba |1782.|
Jectore sifratris gladium 'ugulo<ue parentis
Kondere me'ubeas, graviae<ue in viscera par tu
Kon'ugis, invita peragam tarnen omnia de@tra.
-1
A krlmenyek es a sorsok vegletes egyenltlensege, a szenvedelyek es a tehetsegek
klnbsegei, a haszontalan mestersegek, az artalmas mestersegek, a leha tudomanyok, mindez
olyan eliteletek tmkeleget hozza vilagra, amelyek ellentetesek az esszel, a boldogsaggal es
az erennyel. Lathatjuk, a Iemberek gondosan apolnak mindent, ami csak szethuzast szit a
szvetsegre lepett emberek kztt s igy meggyengitheti ket; mindent, ami latszolag
sszhangot teremt a tarsadalomban, am valojaban a viszaly magvait veti el; mindent, ami
klcsns bizalmatlansagot es gyllkdest ebreszt a klnbz rendekben, mert
szembeallitja jogaikat es erdekeiket, s igy megersiti a valamennyiket elnyomo hatalmat.
Ennek a zrzavarnak, ennek a IelIordulasnak a kebelen emeli Iel ocsmany Iejet a
despotizmus, hogy mindent megsemmisitsen, ami jot es egeszsegeset csak talal az allam
barmely reszeben, s hogy vegl labbal tiporhasson trvenyt es nepet, es szilardan
berendezkedjek a kztarsasag romjain. Ezt az utolso valtozast a zavargasok es sorscsapasok
ideje elzi meg, amde vegl is mindent elnyel a szrnyeteg, s a nepeknek immar se vezetik,
se trvenyeik: csupan zsarnokaik lesznek. Ettl a pillanattol Iogva erklcsrl es erenyrl sem
beszelhetnk, mert ahol az nkeny uralkodik, cui e@ onesto nulla est spes,
-,
ott nem trnek
meg mas urat. Ha a zsarnok szol, senki sem hallgathat a becslet vagy a ktelesseg szavara; a
rabszolgak szamara csak egy ereny marad, a legelvakultabb engedelmesseg.
Ez az egyenltlenseg legmagasabb Ioka, a vegs pont, ahol bezarul a kr es eleri azt a
pontot, ahonnet kiindultunk: itt ujbol egyenl lesz minden ember, mert valamennyien a
semmivel lesznek egyenlve, s minthogy az alattvaloknak nem parancsol mas trveny, mint
uralkodojuk akarata, az uralkodonak pedig mas szabaly, mint szenvedelyei, ezert a jo
Iogalmai es az igazsag elvei megint semmive lesznek. Minden jog visszavaltozik az ersebb
jogava, s igy a tarsadalom visszater a termeszeti allapothoz, de nem ahhoz, amelyiken
kezdtk, mert az maga volt a tiszta termeszeti allapot, mig ez utobbi a vegs romlottsag
gymlcse. De egyebekben oly csekely a klnbseg a ketIele allapot kztt, s a kormanyzatot
megalapozo szerzdes oly mertekben ervenyet veszitette az nkenyuralom alatt, hogy a
kenyur csak addig uralkodik, ameddig az ersebb, s mihelyt el tudjak zni alattvaloi, nem
emelhet kiIogast az erszak ellen. A zendles, barha azzal vegzdik is, hogy megIojtjak vagy
elkergetik tronusarol a szultant, eppolyan jogszer tett, mint barmi, amit a minap meg maga
kvetett el, amikor alattvaloi elete es vagyona Iltt rendelkezett. Csakis az er tartotta Inn,
csakis az er dnti meg; igy hat minden a termeszet rendje szerint zajlik, s barhogyan mennek
vegbe e rvid es gyakori lazadasok, senki nem panaszkodhat a masik ember
igazsagtalansagara, csupan a sajat ovatlansagat vagy a balsorsot lehet hibaztatnia.
Igy hat Ieltartuk es vegigkvettk a Ieledesbe merlt es elveszett utakat, melyek a
termeszeti allapotbol a polgari allapotba vezettek az embert; s ha az olvaso az altalam
megjellt utszakaszok kze beiktatja azokat is, amelyeket az id srgetese miatt kihagytam
vagy kepzeletem nem tart elem, okvetlenl meg Iog tkzni rajta, milyen hatalmas terseg
valasztja el egymastol ezt a ket allapotot. Latni Iogja, hogy a dolgok e lassu egymasutanja ad
megoldast arra a szamtalan erklcsi es politikai nehezsegre, amelyeket a IilozoIusok nem
kepesek megoldani. Raebred, hogy az emberi nem az egyik korban nem ugyanaz, mint a
masikban, s igy aztan, ha Diogenesz nem talalt egyetlen embert, hat azert, mert kortarsai
kztt egy olyan kor emberet kereste, amely mar vegkepp letnt. Megerti, hogy Cato azert
veszett el Romaval es a szabadsaggal egytt, mert nem a sajat szazadanak gyermeke volt; e
legnagyobb minden ember kzl tszaz evvel korabban az egesz vilagot kormanyozhatta
volna, most csak megdbbenest valtott ki a vilagbol. Egyszoval, megtanulja, hogyan
valtoztatnak ugyszolvan termeszetet, eszrevehetetlen modosulasaik soran, az emberi lelkek es
az emberi szenvedelyek; miert valtoznak az id mulasaval szksegleteink es elvezeteink
targyai, s ahogy az eredeti ember Iokonkent semmive enyeszik, miert nem lat tbbe a blcs
semmi mast a tarsadalomban, mint mesterseges emberek es mvi szenvedelyek egytteset,
csupa olyasmit, ami az uj viszonyokbol szarmazik es nem epl igazi termeszeti alapokra. S
amit az elmelkedes tanit erre vonatkozoan, azt tkeletesen megersiti a megIigyeles: a
vadember es a civilizalt ember legbensbb vagyai es hajlandosagai olyannyira klnbznek,
hogy ami az egyiknek a legIbb boldogsagot jelenti, az ketsegbeesesbe zne a masikat. Az
elbbi csak nyugalom es szabadsag utan ahitozik, semmi mast nem akar, mint tetlensegben
elni, s meg a sztoikus ataraxia
33
is semmi ahhoz kepest, hogy a vadember milyen kzmbs
minden mas cel irant. A polgar, ellenkezleg, Iolyvast dolgozik, izzad, gytrdik, tri magat,
hogy meg Iaradsagosabb Ioglalatossagokat talaljon: halalaig dolgozik, st halalra dolgozza
magat, hogy eletben maradhasson, vagy lemond az eletrl, hogy halhatatlanna legyen. Bokol
a hatalmasoknak, akiket gyll, es a gazdagoknak, akiket megvet; semmit sem kimel, ha
megszerezheti azt a tisztesseget, hogy szolgalhatja ket; ggsen dicsekszik hitvanysagaval es
hivalkodik partIogoival, es mivel bszke ra, hogy rabszolga, megvetessel beszel azokrol,
akiknek nem jutott osztalyreszl az a dicsseg, hogy sorsaban osztozzanak. Micsoda latvany
egy karaibnak valamely europai miniszter keserves es irigyelt munkaja! Hany kegyetlen halalt
nem vallalna inkabb, mint az ilyen elet borzalmait, melyeket tbbnyire meg az az rm sem
enyhit, hogy jol vegeztk a dolgunkat. Hogy egyaltalan IelIogja, miert a sok Iaradozas, tudnia
kellene, mit jelentenek az ilyen szavak, mint (rnv es atalom, meg kellene tanulnia, hogy
leteznek emberek, akik rlnek, ha magukra vonhatjak a tbbiek Iigyelmet, es akkor
boldogok, ha masok boldognak tudjak ket, nem akkor, ha sajat tapasztalasuk szerint azok.
Ebben all az sszes klnbseg valodi oka: a vadember nmagaban el, a tarsas ember mindig
kivl all nmagan es csak a tbbiek velemenyeben kepes elni, ugyszolvan csak az
iteletkbl szerez tudomast tulajdon letezeserl. Nem tartozik targyamhoz, hogy kimutassam:
ez az allapot kznysse tesz jo es rossz irant, noha bven szli az erklcsi szonoklatokat;
mindent latszatta valtoztat, s igy alca es jatek lesz minden, a becslet, a baratsag, az ereny,
gyakran meg a bn is, mert vegl megtalaljak a nyitjat, hogyan lehet dicsseget szerezni vele;
egyszoval, mindig masoktol kerdezzk, hogy mik vagyunk, soha nem merjk nmagunknak
Ieltenni a kerdest, s mikzben annyi IilozoIia, emberseg, udvariassag es Iennklt elv vez
bennnket, nem jut mas neknk, mint csalard es hiu burka a becsletnek, amelybl az ereny,
az esznek, amelybl a blcsesseg, es az rmnek, amelybl a boldogsag hianyzik. Beerem
azzal, hogy sikerlt bizonyitanom: nem ez az ember eredeti allapota, s csupan a tarsadalom
szelleme es a tarsadalomban keletkez egyenltlenseg valtoztatja meg es torzitja el ennyire
termeszetes hajlamainkat.
Igyekeztem ugy eladni az egyenltlenseg eredetet es haladasat, a politikai tarsadalmak
keletkezeset es hibait, ahogyan pusztan eszervek segitsegevel levezethetjk az emberi
termeszetbl, anelkl, hogy a szent tanokhoz Iolyamodnank, melyek az isteni jog szentesiteset
adjak a legIbb hatalomnak. A mondottakbol az kvetkezik, hogy az egyenltlenseg szinte
teljesen hianyzik a termeszeti allapotban; kepessegeink kiIejlese es az emberi szellem
haladasa tette naggya es ersse, s vegl a tulajdon es a jog bevezetesevel lttt szilard es
trvenyes alakot. Es meg az is kvetkezik, hogy a moralis egyenltlenseg csak a pozitiv jogtol
kap letalapot, a termeszetjoggal mindig ellentetbe kerl, valahanyszor nincs aranyban a Iizikai
egyenltlenseggel. Ez a megklnbztetes egyertelmen eldnti, mit kell gondolnunk e
tekintetben az egyenltlensegnek arrol a nemerl, mely valamennyi civilizalt nep kreben
uralkodik, mert nyilvanvaloan ellenkezik a termeszeti trvennyel, barhogyan hatarozzuk is
meg azt, hogy egy gyermek parancsoljon egy regembernek, hogy egy Ielkegyelm vezessen
egy okos embert, es hogy egy maroknyi ember Ils javakban duskaljon, mikzben az ehez
sokasag a legszksegesebbet is nelklzi.
JEGYZETEK
>. 'egyzet
Herodotosz elbeszeli,
34
hogy amikor az al-Szmerdisz meggyilkolasa utan Perzsia het
megszabaditoja sszegylt, hogy eldntsek, milyen kormanyIormat adjanak allamuknak,
Otanes ersen kiallt a kztarsasag mellett. Ez a velemeny annal is klnsebben hangzik egy
satrapa szajabol, mert Otanes igenyt tamaszthatott volna a birodalomra; de tul ezen, a nagyok
a halalnal is jobban Ielnek az olyan kormanyzattol, amely arra kenyszeriti ket, hogy
tiszteljek az embereket. Otanes, mint gondolhatjuk, sket Ilekre talalt, s latvan, hogy
uralkodo valasztasara kerl sor, , aki sem parancsolni, sem engedelmeskedni nem akart,
nkent lemondott a koronarol vetelytarsai javara; minden karpotlasul azt kerte csak, hogy
szabad es Iggetlen maradhasson, utodaival egyetemben, amit meg is adtak neki. Bar
Herodotosz nem beszel rola, hogy milyen megszoritasokat tettek e kivaltsagon, okvetlenl
Ielteteleznnk kell, hogy nem volt korlatlan; masklnben Otanes semmilyen trvenyt nem
ismert volna el es senkinek nem tartozott volna szamadassal, tehat mindenhato lett volna az
allamon bell, hatalmasabb a kiralynal is. De egyaltalan nem valoszin, hogy az az ember, aki
hasonlo esetben kepes volt beerni egy ilyen kivaltsaggal, arra is kepes lett volna, hogy
visszaeljen vele. Valoban, nem tudunk rola, hogy akar a blcs Otanes, akar valamelyik
leszarmazottja a legcsekelyebb zavart okozta volna a kiralysagban ezzel a jogaval.
>>. 'egyzet
Mar az els lepeseknel bizvast tamaszkodom egy olyan tekintelyre,
35
akit a IilozoIusok is
elismernek, mert kivalosaga blcs es Iennklt eszbl szarmazik, es ki mas volna kepes
meglelni es Ielismerni az ilyen eszt, ha nem a IilozoIusok?
,Barmilyen Iontos is, hogy megismerjk nmagunkat, nem ismernk-e jobban barmit, ami
nem mi vagyunk. Termeszettl kapott szerveink kizarolag Iennmaradasunkat szolgaljak, s
csupan arra hasznaljuk ket, hogy idegen benyomasokat szerezznk, csupan azon iparkodunk,
hogy kiIele terjeszkedjnk es nmagunkon kivl letezznk. Tulsagosan elIoglal az igyekezet,
hogy erzekeink Iunkcioit gyarapitsuk es nveljk letezesnk kls kiterjedeset; ritkan
hasznaljuk bels erzeknket, mely valodi mereteinkre korlatoz minket, es mindent elvalaszt
tlnk, ami nem tartozik hozzank. Pedig ezzel az erzekkel kell elnnk, ha meg akarjuk
ismerni nmagunkat; mas uton nem alkothatunk iteletet magunkrol. De hogyan hozzuk egesz
terjedelmeben mkdesbe ezt az erzeknket? Hogyan szabadithatjuk meg szekhelyet, a lelket,
szellemnk illuzioitol? Leszoktunk hasznalatarol, testi erzeteink kavargasanak kzepette
gyakorlas nelkl maradt, szenvedelyeink langja kiszoritotta; a sziv, a szellem, az esz: minden
ellene dolgozott. "ermszetra'z. IV. kt., 161. old.: Az ember termeszeterl.
>>>. 'egyzet
A valtozasok, melyeket a ket labon jaras regi szokasa eredmenyezhetett az ember
testalkataban, az emberi kar es a negylabuak mells labai kzt ma is megIigyelhet
hasonlosag, valamint az utobbiak jarasmodjabol levont kvetkeztetesek, mindez ketelyeket
ebreszthetett a tekintetben, hogy milyen jaras volt a legtermeszetesebb szamunkra. Eleinte
minden gyermek negy labon jar, s ha nem mutatnank peldat neki es nem tanitanank, soha nem
tanulna meg egyenesen allni. Egyes vadon el nepek, mint peldaul a hottentottak, igen-igen
elhanyagoljak a gyermekeket, s olyan sokaig hagyjak jaras kzben a kezket hasznalni, hogy
kesbb mar nagyon nehezen megy Ielallitani ket; ugyanigy all a dolog az Antillakon el
karaibokkal. Szamos peldat ismernk negy labon jaro emberekre; egyebek kztt arra a
gyermekre hivatkozhatom, akit 1344-ben Hessen mellett talaltak meg, ahol is Iarkasok kztt
nevelkedett. Ez a gyermek kesbb azt mondta Henrik Iejedelem udvaraban, hogy amennyiben
rajta allna, inkabb visszaterne a Iarkasokhoz, mint hogy az emberek kztt eljen. Annyira
hozzaszokott az allatok jarasi modjahoz, hogy Iadarabokat kellett raersiteni, igy
kenyszeritettek egyenes es kiegyensulyozott tartasra. Ugyanez az eset ismetldtt meg azzal a
gyermekkel, akit 1694-ben Litvania erdeiben talaltak, es aki medvekkel elt. Semmi jelet nem
adta esznek, mondja Condillac ur,
36
negykezlab jart, nyelvet nem beszelt es olyan hangokat
kepezett, amelyek semmiben sem hasonlitottak az emberi hanghoz. A kis hannoveri
vadember, akit nehany eve az angol kiralyi udvarba vittek, a vilag minden kinjat elszenvedte,
amig kenyszerbl megtanult ket labon jarni, 1719-ben pedig ket masik vadembert talaltak a
Pireneusokban: ugy szaladgaltak a hegyeken, mint az allatok. Ami azt a lehetseges ellenvetest
illeti, hogy aki negy labon jar, az megIosztja magat a kez hasznalatatol, holott ebbl nagyon
sok hasznunk szarmazik: a majom peldaja azt mutatja, hogy igen knny ketIelekeppen
hasznalni a kezet; de tul ezen a Ienti ellenvetes csak azt bizonyitana, hogy az ember
elnysebben is tudja hasznalni tagjait, mint amikor a termeszetet kveti, nem pedig azt, hogy
a termeszet masIajta jarasra rendelte az embert, mint amilyent tanit neki.
De azt hiszem, sokkal jobb ervek is szolnak amellett, hogy az ember ketlabu leny. Elszr:
meg ha kimutatna is valaki, hogy az embernek eleinte mas testIelepitese lehetett, mint
amilyennek ma latjuk, s vegl megis olyanna valhatott, amilyen, ez nem volna eleg annak a
kvetkeztetesnek a levonasahoz, hogy valoban igy trtent. Miutan megmutatta, hogy e
valtozasok lehetsegesek, legalabb azt is meg kellene mutatnia, hogy valoszinek: addig nem
Iogadhatjuk el a dolgot. Tovabba, bar ugy latszik, hogy az emberi kar szkseg eseten lab
gyanant szolgalhatott, am ez az egyedli megIigyeles, amely kedvez a Ienti rendszernek,
szamos masik viszont ellentmond neki. A legIontosabbak a kvetkezk: az emberi I oly
modon csatlakozik a trzshz, hogy amennyiben az ember negy labon jarna, nem
elreiranyulna a tekintete, mint az sszes tbbi allate, es mint az ve is, amikor
Ielegyenesedve jar, hanem kzvetlenl a Ildre szegezdnek, marpedig ez a helyzet nemigen
kedvez az egyed Iennmaradasanak; az embernek nincs Iarka es nem is tudna mit kezdeni vele
mint ket labon jaro leny, a negylabuak azonban nagy hasznat veszik a Iaroknak, es egyikk
sem nelklzi; a n emli igen jo helyen vannak, ha ketlabu lenyrl van szo, aki karjaban
tartja gyermeket, de nagyon rossz helyen volnanak egy negylabu allaton, olyannyira, hogy
soha nem is helyezkednek el ugyanugy, mint az embernel; a Iar tulsagosan magasra kerlne a
mells labakhoz kepest, igy aztan valahanyszor negy labra ereszkednk, mindig a terdnkn
kell jarnunk, s ezert aranytalan testIelepites es igen kenyelmetlenl mozgo allat lettnk
volna; ha ez az allat ugyanolyan vizszintesen tartotta a labat, mint a kezet, akkor eggyel
kevesebb izlete volt ehhez, mint a tbbi allatnak, nevezetesen hianyzott az az izlet, amelyik
a canon=t sszekti a tibi=val; ha pedig csak a labujjhegyevel tamaszkodott a Ildre, es
ketsegkivl igy kellett volna tennie, akkor a tarsus tulsagosan vaskosnak latszik, hogysem a
canon=t helyettesitse, nem is beszelve rola, hogy milyen sok csontbol all; a metatarsus=hoz es
a tibi-hoz csatlakozo izletei pedig tulsagosan kzel esnek egymashoz, s ezert az emberi lab
ebben a helyzetben nem eri el a negylabuakra jellemz hajlekonysagot. A kisgyermekek
peldaja semmit sem bizonyit, mert ebben a korban a termeszeti erk meg Iejletlenek s a
vegtagok nem szilardultak meg; igy akar azt is mondhatnok, hogy a kutyak nem arra
teremtettek, hogy jarjanak, mert szletesk utan nehany hettel meg csusznak-masznak. Egy-
egy klns eset szinten keveset er az egesz emberiseg altalanos gyakorlataval szemben; hat
meg ha tekintetbe vesszk, hogy vannak nemzetek, amelyek nem erintkeznek a tbbivel, es
igy nem is utanozhattak amazokat. Ha egy gyermeket magara hagynak az erdben, mieltt
megtanult volna jarni, es valamilyen allat emljen nevelkedik, az a gyermek dajkajanak
peldajat kveti es megszokja, hogy hozza hasonloan jarjon. A szokas olyan kepessegekkel
ruhazza Il, amelyek termeszettl nincsenek meg benne. S ahogy a Ielkaru emberek gyakorlas
utjan megtanuljak a labukkal csinalni mindazt, amit mi a keznkkel csinalunk, ez a gyermek
vegl kepesse valik lab gyanant hasznalni a kezet.
>L. 'egyzet
Ha egynemely olvasom netan olyan jaratlan a termeszettanban, hogy kiIogast emel a Ild
termeszetes termekenysegere vonatkozo Ieltevesem ellen, a kvetkez passzussal valaszolok
neki:
,Mivel a nvenyek taplalekuknak sokkal nagyobb reszet szerzik a levegbl es a vizbl,
mint a Ildbl, ezert amikor elrothadnak, tbbet adnak vissza a Ildnek, mint amennyit
elvontak tle; azonIell az erd el is raktarozza az esvizet, mert Ieltartja a parolgast. Ha tehat
egy erdt sokaig nem bantanak, a nvenyzetet taplalo Ildreteg jelentsen megnvekszik.
Csakhogy az allatok kevesebbet adnak vissza a Ildnek, mint amennyit elvonnak tle, az
emberek pedig oriasi mennyisegben Iogyasztjak a Iat es a nvenyzetet tzgyujtasra es egyeb
celokra, ezert aztan a lakott videkek termekeny Ildretege allandoan cskken, s vegl olyan
lesz, mint a sziklas Arabia vagy mas keleti tartomanyok Ildje: ketsegkivl ez a legregebben
lakott egv, es csak sot meg homokot talalni rajta, mert a szilard nvenyi es allati so
megmarad, a tbbi resz azonban elillan. BuIIon: "ermszetra'z.
Ehhez hozzatehetjk meg a kvetkez bizonyitekot: az utolso evszazadokban IelIedezett
csaknem valamennyi lakatlan szigetet a legvaltozatosabb nvenyek es Iak sokasaga boritotta,
a trtenelem pedig azt tanitja, hogy ahol csak az ember benepesitette es mvelni kezdte a
Ildet, mindentt hatalmas erdket kellett kivagni. Amivel kapcsolatban meg az alabbi harom
megjegyzest teszem. Elszr: ha vannak olyan nvenyek, amelyek ellensulyozni tudjak az
allatok okozta tapanyagveszteseget, ugy, BuIIon ur okoskodasanak ertelmeben, kivalt a Iak
azok, mert csucsaik es leveleik tbb nedvesseget es parat gyjtenek s szivnak magukba, mint
barmilyen mas nveny. Masodszor: a talaj pusztulasa, azaz a nvenyi elet Ienntartasara
alkalmas anyagok elvesztese abban az aranyban gyorsul, ahogy Iokozodik a Iold
megmvelese es a szorgosabb lakosok nagyobb mennyisegben Iogyasztanak mindenIajta
termenyt. Harmadik es legIontosabb eszrevetelem a kvetkez: a Iak gymlcsei bsegesebb
taplalekkal szolgalnak az allatoknak, mint barmilyen mas nveny; ezt en magam Iigyeltem
meg, megpedig oly modon, hogy sszehasonlitottam ket egyenl nagysagu es minseg
Ildterlet hozamat; az egyiket gesztenyeIak boritottak, a masikat gabonaval ltettek be.
L. 'egyzet
A husev negylabuak ket legegyetemesebb megklnbztet jegye kzl az egyik a Iogak
alakjaval kapcsolatos, a masik a belek Ielepitesevel. A kizarolag nvenyekkel taplalkozo
allatok Iogai mind laposak, mint a loe, a tehene, a nyule; a husevke viszont hegyes, mint a
macskae, a kutyae, a Iarkase, a rokae. Ami pedig a beleket illeti, a nvenyevknel olyan
reszeik is vannak, igy peldaul a vastagbel, amelyek nem talalhatok meg a husev allatoknal.
gy latszik tehat, hogy az ember, akinek olyanok a Iogai es a belei, akar a nvenyevke,
termeszetszeren az osztalyukba tartozik. Es nem csupan az anatomiai megIigyelesek
tamasztjak ala ezt a velemenyt, hanem a regi trtenelmi emlekek is megersitik.
,Dikaiarkhosz mondja Szent Jeromos a regi grgkrl szolo knyveiben azt irja, hogy
Szaturnusz uralmanak idejen, midn a Ild meg magatol termett, senki nem evett hust, hanem
mindenki vadon term gymlcsket es zldsegIeleket evett. M:ib. ,. ;dv. Dovinian.N
-O -P
Amibl lathato, hogy sok mindenrl hallgatok, amit pedig Ielhasznalhatnek magam mellett.
Mert hiszen a husev allatok kzti harc szinte kizarolag a zsakmanyert Iolyik, s a nvenyevk
rks bekeben elnek egymassal; ha tehat az emberi Iaj az utobbi nemhez tartozott, ugy
vilagos, hogy sokkal knnyebb volt megmaradnia a termeszeti allapotban, sokkal kevesebb
oka es alkalma volt, hogy tullepjen rajta.
30
Ezt a velemenyt tbb mai utazo beszamoloja is alatamasztja. Franois Coreal tanusitja, egyebek kztt, hogy a Lucayes-szigetek lakoi,
akiket a spanyolok Kuba es San Domingo szigetere telepitettek at, belehaltak a husevesbe. |1782.|
L>. 'egyzet
A vadember nem kzlekedik a tbbiekkel, azaz nincsenek sem eszkzei, amelyek lehetve,
sem szksegletei, amelyek nelklzhetetlenne tennek az erintkezest, es ugy tetszik nem
kepes szert tenni olyan ismeretekre, amelyek elmelkedest kivannak, csak a gondolatok
lancolatan vegighaladva erhetk el es ismetelt atgondolas nelkl nem tkeletesbithetk.
Minden tudomanya es gyessege az ugrasra, Iutasra, verekedesre, khajitasra, Iara maszasra
szoritkozik. Am, jollehet, nem tud semmi mast, ezeket a dolgokat sokkal jobban tudja, mint
mi, akiknek nincs akkora szksegnk ilyesmire, s minthogy e keszsegek kizarolag a
testedzestl Iggnek, es az emberek nem tudjak egymasnak atadni es nemzedekrl
nemzedekre tkeletesbiteni ket, ezert aztan az els ember eppolyan gyes lehetett
gyakorlasukban, mint utolso leszarmazottai.
Az utazok beszamoloi telis-tele vannak a barbar es vad nepek hatalmas erejenek peldaival,
de gyesseg es Irgeseg dolgaban sem kevesbe tnnek ki ezek a nepek. Es mivel csak szem
kell hozza, hogy megIigyeljk ezeket a dolgokat, miert ne adhatnank hat hitelt a szemtanuk
allitasainak? Vaktaban elhozok nehany peldat az els knyvekbl, amelyek kezem gyebe
esnek.
,A hottentottak mondja Kolben jobban ertenek a halaszathoz, mint a Joremenyseg
Iokan el europaiak. Akar az blkben, akar a Iolyokon halasznak, egyIorman lelemenyesen
bannak a haloval, a horoggal es a hajitodardaval. De abban sem kevesbe gyesek, hogy kezzel
Iogjak meg a halat. Egyedlallo gyesseggel usznak. Van valami meglep, valami egeszen
sajatosan rajuk jellemz abban, ahogyan ezt csinaljak. Egyenes testtel es kinyujtott karral
usznak, mintha a Ildn jarnanak. Amikor a tenger a legjobban haborog es a habok mint
megannyi hegyorom csapnak a magasba, szinte tancolnak a hullamok hatan, Ielemelkednek es
lesiklanak, akar egy darab paraIa.
38
,A hottentottak mondja ugyanez a szerz-meglep gyesseget tanusitanak a vadaszat
teren, Iutasuk pedig oly knny, hogy az minden kepzeletet Iellmul. Csodalkozik, hogy
nem elnek vissza gyakrabban mozgekonysagukkal, ami azert megesik neha, mint az altala
eladott pelda mutatja. ,Egy holland matroz, miutan partra szallt a Joremenyseg Iokan
mondja Kolben , IelIogadott egy hottentottat, hogy kvesse a varosba egy bala dohannyal,
mely mintegy husz Iontot nyomott. Amikor mindketten eltavolodtak nemikepp a tmegtl, a
hottentotta megkerdezte a hollandust, tud-e Iutni. Futni!, Ieleli amaz, igen, nagyon is jol.
Lassuk, igy az aIrikai, es elinalt a dohannyal, ugyhogy szinte abban a szempillantasban
nyoma veszett. A matroz, akit zavarba ejtett ez a bamulatos gyorsasag, nem is gondolt ra,
hogy ldzbe vegye, es soha nem latta viszont sem a hordart, sem a dohanyat.
,Szemk olyan Irge, es oly biztos a kezk, hogy az europaiak a kzelkbe sem ernek.
Szaz lepesrl egyetlen khajitassal eltalalnak egy Iel solidus nagysagu celpontot, es ami meg
meghkkentbb, ahelyett, hogy szemket a celra szegeznek, ahogyan mi tesszk, allandoan
mozgatjak es kancsalitanak vele. Mintha valami lathatatlan kez iranyitana a kvet.
Tertre atya nagyjabol ugyanazt mondja az Antillakon el vademberekrl, mint amit a
Joremenyseg Ioki hottentottakrol olvastunk az iment.
39
Kivalt azt dicseri bennk, hogy
nyilaikkal rpteben lelvik a madarat, a halakat pedig uszas kzben; a megsebesitett halat
azutan a viz ala bukva Iogjak meg. Az eszak-amerikai vademberek nem kevesbe hiresek
erejkrl es gyessegkrl; az alabbi peldabol pedig megtudhatjuk, milyen gyesek es ersek
a del-amerikai indianok.
Az 1746-os evben egy Buenos Aires-i indiant arra iteltek Cadix-ban, hogy a Galerakra
szamzik. Ez az indian azt az ajanlatot tette a kormanyzonak, hogy egy nyilvanos nnepen
kockara teszi az eletet, szabadsagaert csereben. Azt igerte, hogy Iegyvertelenl, egyetlen
ktellel a kezeben megtamadja a legvadabb bikat, leteriti, ktelevel megktzi azon a
testreszen, amelyiken ohajtjak, nyerget es kantart rak ra, meglovagolja, es a hatarol megviv
ket masik bikaval a legvadabbak kzl, amelyeket az arenaba engednek, s mihelyt
megparancsoljak, megli ket, egyiket a masik utan, megpedig anelkl, hogy barki a
segitsegere volna, amibe a kormanyzo bele is egyezett. Az indian allta a szavat es mindent
veghezvitt, amit megigert. Hogy mi modon Iogott hozza, es hogyan zajlottak a kzdelem
reszletei, megtudhatjuk Gautier ur "ermszetra'zi megfigyelsek cim mvenek I. ktetebl,
ahonnet ezt az esetet vettem (a 262. oldalrol).
40
L>>. 'egyzet
,A lovak eletideje mondja BuIIon ur , akarcsak a tbbi allatIaje, nvekedesk
idtartamaval aranyos. Az ember tizennegy evig van nvesben, es hatszor vagy hetszer ennyi
ideig, azaz nyolcvan vagy szaz evig elhet. A lo negy ev alatt Ieln es hat-hetszer annyit el,
azaz huszont vagy harminc evet. A mondott szabaly ellen Ielhozhato peldak olyan ritkak,
hogy meg csak kvetkeztetesekre alkalmat ado kivetelnek sem kell tekintennk ket, s ahogy
a termetesebb lovak gyorsabban nnek, mint a karcsuak, ugyanugy rvidebb ideig is elnek, es
tizent eves korukban mar regek.
L>>>. 'egyzet
Azt hiszem, a husev es a nvenyev allatok kztt IelIedeztem egy tovabbi klnbseget
is, s ez meg altalanosabb, mint az, amelyiket az V. jegyzetben emlitettem, mert a madarakra is
kiterjed. Ez a klnbseg abban all, hogy a kizarolag nvenyen el allatok kicsinyeinek szama
egy-egy alomban nem haladja meg a kettt, mig a ragadozoknal altalaban nagyobb. Knny e
tekintetben Ielismerni a termeszet rendeleset az emlk szaman, mert az els Iajtanal, peldaul a
kancanal, a tehennel, a kecskenel, a szarvasnal, a juhnal stb. ez mindig kett, a tbbi
nstenynel pedig hat vagy nyolc, mint a kutyanal, a macskanal, a Iarkasnal, a tigrisnel stb. A
tyuk, a liba, a kacsa mind husev madar, akarcsak a sas, a karvaly, a bagoly, es mind sok
tojast tojik es klt ki, ami soha nem Iordul el a galamboknal, a gerleknel, sem a tbbi olyan
madarnal, mely kizarolag magvakon el es egyszerre csak ket tojast tojik es klt ki. Ezt a
klnbseget azzal magyarazhatjuk, hogy az olyan allatok, amelyek kizarolag Iveket es
nvenyeket esznek, csaknem az egesz napot a legeln tltik, s mivel sok idt kenytelenek a
taplalkozasra Iorditani, nem tudnanak olyan sok klykt szoptatni, mig a ragadozok
ugyszolvan egy pillanat alatt vegeznek az etkezessel es igy knnyebben es gyakrabban
terhetnek vissza kicsinyeikhez es a vadaszathoz, s potolhatjak a rengeteg tejet, amit
eltekozolnak. Nem keves megIigyelest ismerek erre vonatkozoan, de nem itt a helye, hogy
mindezt eladjam; beerem vele, hogy ebben a reszben egeszen altalanos utalast tettem a
termeszet rendszerere. Ez a rendszer pedig ujbol megersiti azt a megallapitasomat, hogy az
embert ki kell emelni a husev allatok osztalyabol es a nvenyev Iajok kze kell sorolni.
>Q. 'egyzet
Egy hirneves szerz kiszamitotta, mennyi jo es rossz van az ember eleteben, s
sszehasonlitvan a ket sszeget, azt talalta, hogy az utobbi jocskan Illmulja az elbbit, es
hogy mindent egybeveve az elet meglehetsen rossz ajandek az ember szamara.
41
Egyaltalan
nem tartom meglepnek ezt az eredmenyt: a szerz minden kvetkezteteset a tarsadalomban
el ember alkatabol vonta le; ha visszamegy a termeszeti emberig, bizonyosan mas
eredmenyeket talal; raeszmelt volna, hogy az embert csak annyi baj sujtja, amennyit sajat
magara mer, s hogy a termeszetet Iel kell mentenie. Nem keves Iaradsagunkba kerlt, hogy
ilyen szerencsetlenne tegyk magunkat. Amikor egyIell szemgyre vesszk az emberek
merhetetlen munkajat, a sok elmelylt tudomanyt, a sok kitalalt mesterseget, a sok
erIeszitest, a Ieltlttt szakadekokat, az elhordott hegyeket, a szetmorzsolt sziklakat, a
hajozhatova tett Iolyamokat, a Ieltrt Ildeket, a kimelyitett tavakat, a kiszaritott mocsarakat,
a Ildn emelked hatalmas epleteket, a tengereket atszel hajokat es matrozaikat, masIell
pedig nemi elmelkedessel megvizsgaljuk, mennyi valodi haszon szarmazott mindebbl az
emberIaj boldogsagara, ugy okvetlenl megtkznk rajta, hogy milyen aranytalansag
uralkodik e dolgok kztt, es sajnalkozni Iogunk annak az embernek az elvakultsagan, aki
lazasan kerget minden nyomorusagot, ami csak sujthatja, s amit a jotev termeszet gondosan
tavol tartott tle, csak hogy kielegitse rlt ggjet es nem is tudom, miIele hiu ncsodalatat.
Az emberek rosszak; Iolytonos szomoru tapasztalat bizonyitja, hogy igy van; mindazaltal
az ember termeszettl Iogva jo, mikent, ugy hiszem, bebizonyitottam; mi ronthatta meg hat
ennyire, ha nem az alkataban vegbement valtozasok, ha nem a haladas, amire jutott, a tudas,
amire szert tett? Csodalja csak az emberi tarsadalmat, akinek tetszik, attol meg teny marad,
hogy a tarsadalomban el emberek okvetlenl gyllni Iogjak egymast, ha erdekeik
sszetkznek; szinleg szolgalatara lesznek egymasnak, valojaban azonban minden
elkepzelhet rosszat elkvetnek egymas ellen. Mit gondoljunk az olyan kereskedelemrl, ahol
a maganszemelyeket kormanyzo esz elvei szges ellentetben allnak az altalanos esz elveivel,
melyeket az a tarsadalomnak ir el, s ahol mindenki a masik ember balsorsaban leli meg
szamitasat? Talan nincs is jomodu ember, akinek titkon halalat ne kivannak moho rksei,
gyakran meg gyermekei is; talan nem jar hajo a tengeren, melynek elsllyedese ne volna jo
hir valamely kereskednek; talan nem letezik haz, amelyet valamilyen rosszhiszem ados ne
latna szivesen porig egni, a benne rztt iratokkal egytt, vagy nep, amely ne rvendeznek a
szomszedait sujto csapasokon. igy hat, ami veszteseg Ielebaratainknak, az neknk magunknak
hasznot hajt, s ami az egyik embert tnkreteszi, az a masikat csaknem mindig meggazdagitja,
de meg ennel is veszedelmesebb dolog, hogy temerdek ember veti minden remenyet es
varakozasat olyan sorscsapasokba, amelyek az egesz kzssegre nyomorusagot hoznak. Az
egyik azt szeretne, ha betegsegek trnenek ki az emberek kztt, a masik, ha nvekednek a
halalozas, a harmadik haborut akar, a negyedik ehinseget; lattam iszonyu embereket, akik
zokogtak a Iajdalomtol, megtudvan, hogy kver esztend kvetkezik; a nagy es vegzetes
londoni tzvesz pedig tbb mint tizezer embert gazdagga tett, mikzben oly sok
szerencsetlennek az eletebe vagy a vagyonaba kerlt. Tudom, Montaigne eliteli az atheni
Demadeszt, mert bntetessel sujtott egy munkast, aki igen dragan arusitotta a koporsot, es igy
sokat keresett a polgarok halalan.
42
Amde Montaigne azzal ervel, hogy mindenkit bntetni
kellett volna, ezert hat vilagos, hogy okIejtese alatamasztja az enyemet. Vizsgaljuk meg hat,
mi zajlik a szivek melyen, a joindulat hiu klszine mgtt, s vegyk Iontolora, miIele helyzet
az, midn az emberek hizelegnek egymasnak es tnkreteszi egyik a masikat, s a ktelesseg
ellensegekke, az erdek pedig gazemberekke teszi ket. Ha valaki azt Ielelne erre: a tarsadalom
berendezkedese olyan, hogy minden ember jol jar, ha a tbbiek javat szolgalja, ugy en azt
valaszolom az illetnek: ez igen jo volna, ha nem jarna meg jobban, amikor art nekik. Nincs
olyan trvenyes haszon, amelyet ne mulna Ill az a haszon, amelyre trvenytelen uton
tehetnk szert, s kart okozni Ielebaratainknak mindig jvedelmezbb vallalkozas, mint
hasznukra lenni. Eleg hat megtalalni a modjat, hogy bntetlenek maradjunk, amit a
hatalmasok erejk reven igyekeznek elerni, a gyengek pedig ravaszsaguk segitsegevel. A
vadember, ha egyszer jollakott, bekessegben el az egesz termeszettel es baratsagban minden
Ielebaratjaval. S ha olykor viszaly tamad az eleseg krl, elbb Ielbecsli, mi volna nehezebb,
legyzni vetelytarsait vagy masutt keresni taplalekot maganak, s csak azutan hasznalja az
klet; s mivel a bszkeseg nem jatszik szerepet az sszetzesben, ezert nehany tessel veget is
er az egesz. A gyztes enni kezd, a legyztt pedig masutt probal szerencset, es helyreall a
beke. De a tarsadalomban el emberrel egeszen maskent all a dolog; az elszr a szkseges
javakrol gondoskodik, majd a Ilslegrl, azutan jnnek az elvezetek, azutan a hatalmas
vagyonok, azutan az alattvalok, majd pedig a rabszolgak; nincs egy pillanatnyi nyugta sem.
Ennel is klnsebb, hogy minel kevesbe termeszetesek es srgetek a szksegletek, annal
hevesebbek a szenvedelyek, s ami meg rosszabb, annal inkabb kepes ra az ember, hogy
kielegitse ket; igy hat, miutan hosszu ideig sikeresen nvelte gazdagsagat, miutan temerdek
kincset elnyelt es temerdek embert tnkretett, hsm vegl mindenkit lemeszarol, mig vegl
lesz a vilag egyedli ura. igy Iest rviden, ha nem is az emberi eletnek, legalabb minden
civilizalt ember titkos szivbeli vagyainak az erklcsi kepe.
Hasonlitsuk ssze eliteletek nelkl a civilizalt ember es a vadember helyzetet, es
allapitsuk meg, ha lehet, hany uj kaput nyitott az elbbi ( Iajdalomnak es a halalnak, nem is
beszelve arrol, hogy milyen gonosz, milyen nyomorult es mennyi szkseget szenved. Ha
megIontoljuk, hogy mennyi szellemi kin emeszt minket, mennyi heves szenvedely gytr es
kerget ketsegbeesesbe, hogy milyen merhetetlen munka nehezedik a szegenyek vallara, s ami
meg veszedelmesebb, milyen elpuhult eletmodnak adjak at magukat a gazdagok, akik az
egyik embert szksegleteiknek aldozzak Iel, a masikat meg szertelensegeiknek; ha a
szrnyseges kotyvalekokra, az artalmas Iszerekre, a romlott elelmiszerekre, a hamisitott
gyogyszerekre gondolunk; ha emlekezetnkbe idezzk, mennyi csalasra vetemednek azok,
akik arusitjak, mennyi tevedesbe esnek azok, akik Ielirjak a gyogyszereket, s mennyi mereg
tapad az edenyekhez, amelyekben keszitik ket; ha Ielbecsljk, mennyi jarvanyos betegseget
okoz az sszecsdlt embertmegben keletkez rossz leveg, eletmodunk tulIinomult volta, a
szobaban es a szabad eg alatt valo tartozkodas valtogatasa, az ltzkdesben tanusitott
tulsagos elvigyazatossag, s mindaz a gondoskodas, ami tulzott erzekenysegnk
kvetkezteben nelklzhetetlen szokasunkka valt, es ami nem maradhat el nhibankbol
vagy kls okbol , hogy a mulasztas ne kerlne eletnkbe vagy egeszsegnkbe; ha
szamitasba vesszk, hany ezer ember vesztet okoztak az egesz varosokat elemeszt vagy
romba dnt tzveszek es Ildrengesek; egyszoval, ha sszeadjuk a veszedelmeket,
amelyekkel mindezek az okok Ienyegetnek, akkor ra Iogunk eszmelni, hogy igen draga arat
Iizettnk a termeszetnek, amiert tanitasait semmibe vettk.
Nem ismetlem itt meg, amit a haborurol masutt irtam; azonban szeretnem, ha a tanult
emberekben volna annyi akarater vagy batorsag, hogy egyszer a nyilvanossag ele tarjak azt a
szrny pusztitast, melyet az elelmiszer-szallitok es a tabori korhazak szervezi visznek
veghez a seregekben; mert akkor kiderlne, hogy alig titkolt mesterkedeseik a legnagyszerbb
hadsereget is a semmivel vagy annal is kevesebbel teszik egyenlve, es tbb katona vesztet
okozzak, mint amennyit az ellenseg kardja kaszabol le. Ugyanilyen megdbbent eredmenyre
jutunk, ha kiszamitjuk, hany embert nyel el a tenger evrl evre, akar az ehsegnek esnek
aldozatul, akar a skorbutnak, akar a kalozoknak, a tznek vagy a hajotresnek. Ketsegkivl a
tulajdon bevezetesenek s igy a tarsadalomnak a szamlajara kell irnunk a sok gyilkossagot,
mergezest, orszaguti rablast, st e bnk megtorlasat is, mert a bntetes szkseges ugyan,
hogy elejet vehessk a meg nagyobb bajoknak, de egy ember meggyilkolasat ket vagy meg
tbb ember kivegzesevel bosszulja meg, es igy valojaban ketszer akkora veszteseget okoz az
emberIajnak, mint maga a bntett. Es mennyi szegyenletes modszert eszeltek ki, hogy
akadalyozzak a gyermekszletest es becsapjak a termeszetet! Durva es zlltt vagyaknak
hodolnak, csuIot zve a termeszet legelbvlbb mvebl, olyan vagyaknak, amelyeket a
vademberek es az allatok soha nem ismertek, s amelyeket csak a civilizalt orszagokban hivott
eletre a megromlott kepzelet; titkos magzatelhajtasra vetemednek, meltoan orgiaikhoz meg a
becslet hamis IelIogasahoz; temerdek gyermeket kitesznek az utcara vagy meggyilkolnak, a
szlk nyomorusaganak vagy az anya barbar szegyenkezesenek az aldozatait; vegl
megcsonkitanak szerencsetlen IerIiakat, hitvany enekek kedveert, vagy ami meg rosszabb,
egynemely ember allati Ieltekenysege miatt Ielaldozzak eletk egy reszet es minden utodukat,
ami ketszeres megcsuIolasa a termeszetnek, ha az utobbi okbol trtenik: elszr megcsuIolja
a termeszetet az, amit az aldozatokkal tesznek, masodszor az, amire hasznaljak ket.
31
31
De nem Iordul-e el sokkal gyakrabban ezernyi mas, veszedelmesebb eset, amikor az atyai jogok nyiltan megsertik az emberiseget?
Mennyi tehetseg maradt rejtve, mennyi hajlandosagon tettek erszakot az oktalan atyai kenyszer miatt! Hany ember tntette volna ki magat
megIelel krlmenyek kztt; megis boldogtalanul es megszegyenlten halnak meg, mert olyan palyara kenyszerltek, mely nem volt nekik
valo! Hany boldog, jollehet egyenltlen hazassagot hiusitottak meg vagy dultak Il, hany tisztesseges asszony veszitette el becsletet ebben a
tarsadalmi rendben, mely szntelen ellentmond a termeszet rendjenek! S hany mas, termeszetellenes hazassagot ktttek meg az erdek
parancsara, hiaba tiltakozott a szerelem es az esz! Hany becsletes es erenyes Ierj es Ieleseg is csak gytri egymast, mert nem illenek ssze!
Es ha kimutatnam, hogyan tamadja meg ez a kor mar a Iorrasainal az emberi nemet?
Megtamadja a legszentebb kapcsolatot is, mert az emberek mar itt sem mernek a termeszetre
hallgatni, amig a vagyonnal nem tanacskoztak meg a dolgot, es mert a polgari allapot
zrzavaraban sszekeveredik az ereny es a bn, ugyhogy a tartozkodas bns ovatossagnak
kezd szamitani, ha viszont valaki megtagadja, hogy eletet adjon egy hozza hasonlo lenynek,
azt emberies cselekedetnek tekintik. De ne tepjk szet a Iatylat, mely annyi borzalmat takar;
erjk be azzal, hogy megjelljk a bajt, s bizzuk masokra, hogy orvosoljak.
Tegyk hozza mindehhez az egeszsegtelen mestersegeket, amelyek megrviditik az eletet
es alaassak az egeszseget: a banyamunkat, a klnbz Iemek es asvanyok kivalt az olom, a
rez, a higany, a kobalt es az arzen Ieldolgozasat, s a tbbi mesterseget, mely nap mint nap
szamtalan munkas tetIedk, acsok, kmvesek, kIejtk eletebe kerl, gyjtsk ssze,
mondom, mindezeket a peldakat, es meglatjuk, hogy Iajunk megIogyatkozasanak, amit nem
egy IilozoIus megallapitott, a tarsadalom letrehozasa es tkeletesbedese az oka.
A tarsadalmak alapitasanal kezdd bajt csakhamar betetzi a Ienyzes, mert lehetetlen
utjat allni, ahol az emberek mohon vagynak a kenyelemre, es a tbbiek megbecslesere, s
azzal az rgygyel, hogy megelhetest biztosit a szegenyeknek, aminek egyaltalan nem volna
szabad szksegesse valnia, mindenki mast elszegenyit, es elbb-utobb elnepteleniti az
allamot.
A Ienyzes sokkal rosszabb orvossag, mint amilyen rossz a baj, melyet allitolag orvosol;
vagy helyesebben, a Ienyzes maga a legrosszabb minden rossz kzl, barmilyen allamban
jelentkezik is, nagyban vagy kicsinyben, mert tnkreteszi a Ildmvest es a polgart, csak hogy
enni adhasson a lakajok es semmirekellk hadanak, akikbl csinalt lakajokat es
semmirekellket; akarcsak a perzsel deli szelek, melyek Ialank rovarokat hoznak a Ivekre
es a nvenyekre, megIosztjak taplalekuktol a hasznos allatokat, s nelklzest meg halalt
visznek mindenve, ahol csak megjelennek.
A tarsadalom es a belle szarmazo Ienyzes ad eletet a szabad mveszeteknek es a
mestersegeknek, a kereskedelemnek es a mveldesnek, s e haszontalan dolgok
Ielviragoztatjak az ipart, meggazdagitjak es vesztkbe dntik az allamokat. A hanyatlas oka
igen egyszer. Knnyszerrel belathatjuk, hogy termeszetenel Iogva a mezgazdasag a
legkevesbe jvedelmez minden mesterseg kzl: mivel a Iold termekeit senki sem
nelklzheti, ezert a mezgazdasagi termenyek aranak aranyban kell allnia a legszegenyebb
emberek vasarlokepessegevel. Ebbl az elvbl levonhatjuk azt a szabalyt, hogy a mestersegek
jvedelmez volta Iorditott aranyban all a hasznossagukkal, s vegl is a legszksegesebb
dolgok elallitasara Iorditjak a legkevesebbet. Amibl lathato, mit kell gondolnunk az ipar
valosagos hasznarol es haladasanak tenyleges kvetkezmenyeirl.
Ez az oka, hogy a jolet vegl is nyomorusagba dnti a nemzeteket, amelyeket a legjobban
csodalunk. Ahogy a mestersegekkel egytt terjed es Ielviragzik az ipar, a megvetett
Ildmves, aki a Ienyzes Ienntartasahoz szkseges adok terhet viseli, s arra iteltetett, hogy
munka es ehezes kztt tengesse eletet, a Ildmves elhagyja telket, hogy a varosban keresse
meg a kenyeret, melyet neki kellene oda szallitania. Minel nagyobb amulatot ebreszt az
ostoba nepben a Ivaros, annal inkabb retteghetnk, hogy a videk elneptelenedik, a Ildek
parlagon maradnak, az orszagutakat pedig elarasztjak a koldussa vagy tolvajja lett polgarok,
hogy egy szep napon a biton vagy a tragyadombon vegezzek eletket. igy trtenik, hogy mig
az allam egyIell meggazdagszik, masIell meggyengl es elneptelenedik, s hogy a
leghatalmasabb kiralysagok elbb temerdek Iaradozas aran gazdagga es elhagyotta valnak,
Hany Iiatal es szerencsetlen ember esik aldozatul a szlk Isvenysegenek, hanyan merlnek ala a bnbe vagy tengetik knnyben azva
szomoru napjaikat, mert Ielbonthatatlan ktelekben nygnek, holott a sziv berzenkedik a Irigy ellen, s csak az arany kttte meg! Es meg
boldogok a kevesek, akik eleg batrak es erenyesek, hogy eldobjak eletket, mieltt valamilyen barbar erszak a bnbe vagy a ketsegbeesesbe
taszitana ket. Bocsassatok meg nekem, szanalomra melto Atya es Anya: kedvem ellenere nvelem Iajdalmatokat; de alljon itt rk es
elrettent peldaul mindazoknak, akik mereszelik megszegni a termeszet legszentebb jogat, barha eppen a termeszet neveben cselekednek is.
43
Csak a rosszul megalkotott ktesekrl, tarsadalmi berendezkedesnk mveirl szoltam itt; de ki gondolja, hogy az olyan hazassagok,
amelyek megktesenel a szerelem es a rokonszenv Ielgyelt, minden nehezsegtl mentesek? |1782.|
majd predaul esnek a szegenyebb nemzeteknek, melyek nem birjak lekzdeni a vegzetes
kisertest, hogy meghoditsak ket s maguk is meggazdagodjanak es meggyengljenek, mig
vegl ket is meghoditjak es elpusztitjak mas nemzetek.
Magyarazzak meg vegre, mibl keletkezett a barbarok hatalmas aradata, mely annyi
evszazadon at Europaba, Azsiaba es AIrikaba znltt? Talan bizony mestersegbeli
gyessegk, blcs trvenykezesk, kivalo allamrendjk duzzasztotta Iel nepessegket?
Mondjak meg blcs tudosaink, miert nem gyilkoltak le percenkent egymast ezek a vad es
nyers, pallerozatlan, Iektelen, tanulatlan emberek a legelk vagy vadaszterletek miatt,
ahelyett, hogy ennyire megszaporodtak volna? Magyarazzak meg, honnan vettek a batorsagot,
hogy Iarkasszemet nezzenek a lelemenyes emberekkel, akik mi voltunk, remek katonai
szabalyzatainkkal, nagyszer trvenyknyveinkkel es blcs trvenyeinkkel? S mi az oka
vegl, hogy amiota a tarsadalom tkeletesbedni kezdett az eszaki orszagokban, amiota annyi
gondot Iorditottak ra, hogy megtanitsak az embereket klcsns ktelessegeikre s a kellemes
es bekes egytteles mveszetere, azota eltntek a hajdan olyan gyorsan nvekv
embertmegek? Felek, a vegen azzal a valasszal Iog elallni valaki, hogy az emberek igen
blcsen jartak el, amikor Ieltalaltak e nagy dolgokat, nevezetesen a mestersegeket, hogy elejet
vegyek a Iaj tulzott szaporodasanak, nehogy a neknk rendelt vilag vegl tulsagosan kicsiny
legyen lakoinak.
Mit tegynk hat? Dntsk le a tarsadalmakat, ne legyen tbbe enyem s tied, terjnk vissza
az erdbe a medvek kze? igy okoskodnanak ellensegeim, de en sietek elebe vagni e
kvetkezteteseknek, bar nem kevesbe szivesen hagynam, hogy kimondjak es
megszegyenljenek. O, ti, akiknek nem szolalt meg az egi hang, akik nem tudtok az emberIaj
mas rendelteteserl, mint hogy bekeben tltse be rvid eletet; ti, akik kepesek vagytok
elhagyni a varosokat, a vegzetes javakkal, a nyughatatlan szellemmel, a megrontott szivekkel
es a Iekevesztett vagyakkal egytt; tamasszatok Il hajdani, els artatlansagotokat, rajtatok
all; s ne Ieljetek, hogy netan lealacsonyitjatok az emberIajt, ha lemondtok a mveltsegrl,
hogy a bns hajlamoktol megszabaduljatok. Akikbl pedig, akarcsak bellem, a
szenvedelyek rkre kiltek az eredend egyszerseget, akik tbbe nem kepesek Iveken es
makkon elni, s nem lehetnek meg trvenyek es Iemberek nelkl, akik els sapjuk ota
termeszetIltti tanokon nevelkednek, akik abban a szandekban, hogy az emberi cselekedetek
mindjart kezdetben erklcsi jelleget kapjanak, holott masklnben csak hosszu id multan
jutottak volna el erre a Iokra, ebben a szandekban olyan elirast latnak, mely nmagaban
hatastalan es minden mas rendszerben megmagyarazhatatlanna valik, egyszoval, akik meg
vannak gyzdve rola, hogy az isteni hang az egesz emberi nemet olyan tudasra es
boldogsagra szanta, amilyen a mennyei szellemeke: mindezek az emberek iparkodjanak
erenyes modon elni, amire kteleztek magukat, midn megismerkedtek az erenyekkel, es
iparkodjanak igy kierdemelni az erenyes elet rk jutalmat; tiszteljek tarsadalmuk szent
ktelekeit; szeressek Ielebarataikat es minden erejkkel szolgaljak ket; lelkiismeretesen
engedelmeskedjenek a trvenyeknek, a trvenyhozoknak es a trveny szolgainak; s Ikent
hodolattal adozzanak a jo es blcs Iejedelmeknek, akik megelzhetik, orvosolhatjak vagy
enyhithetik a visszaeleseket es bajokat, marpedig ezek mindig keszen allnak, hogy lesujtsanak
rank; buzditsak e derek Iembereket, Ielelem es hizelkedes nelkl mutassak meg nekik, mily
nagy Ieladatok es milyen szigoru ktelessegek allnak elttk. De sujtsak megveteskkel az
olyan alkotmanyt, amelyet csak kivalo emberek kepesek Inntartani, mert az ilyen ember
gyakrabban kerestetik, mint Illelhet, es mert az ilyen alkotmanybol tbb valosagos
szerencsetlenseg szarmazik, mint amennyi latszolagos haszon.
Q. 'egyzet
Az emberek kztt, akikrl szemelyes tapasztalatbol vagy a trtenetiroktol es az utazoktol
tudunk, vannak barnak, Ieherek es rezbrek; egyesek hosszu hajat viselnek, masoknak csak
gndr gyapja van, egyesek csaknem tettl talpig szrsek, masoknak meg szakalla sincs;
leteztek es talan meg ma is leteznek orias termet emberIajtak, es ha a pigmeusok mesejet
Iigyelmen kivl hagyjuk is, hisz meglehet, eltulozzak a dolgot, tudjuk, hogy a lappok es kivalt
a grnlandiak ersen alatta maradnak az atlagos emberi termetnek; egyesek szerint egesz
nepek Iarkat viselnek, akar a negylabuak, s bar nem hiszek vakon Herodotosz es Ktesziasz
44
beszamoloinak, mindazonaltal levonhatjuk bellk azt a legalabbis igen valoszin nezetet,
hogy ha jo megIigyeleseket lehetett volna tenni az sidkben, amikor a klnbz nepek
eletmodja tavolabb allt egyik a masikatol, mint korunkban, akkor a testIelepites es a testtartas
teren is sokkal szembeszkbb klnbsegeket lehetett volna megallapitani. Nem nehez
ketsegbevonhatatlanul bizonyitani ezeket a tenyeket, s csak az lepdik meg rajtuk, aki
hozzaszokott, hogy kizarolag a krnyezeteben lev targyakra gyeljen, es mit sem tud arrol,
hogy milyen oriasi hatast tesz az eghajlat, a leveg, a taplalek, az eletmod es altalaban a
szokasok valtozatossaga, Ikent pedig arrol, hogy milyen meghkkent ervel hatnak ezek az
okok, amikor Iolyamatosan, nemzedekek hosszu soran keresztl mkdnek. Ma, amikor a
kereskedelem, az utazasok es a hoditasok jobban sszektik a klnbz nepeket,
eletmodjukat pedig szntelen kzeliti egymashoz a gyakori erintkezes, ma azt talaljuk, hogy
bizonyos nemzeti klnbsegek kisebbek mint azeltt; peldaul barki megallapithatja, hogy a
mai Iranciak nem azok a szke, sudar termet emberek, akikrl a latin trtenetirok beszelnek,
pedig az id meg a Iranciak es normannok keveredese leven ez utobbiak szinten Ieherek es
szkek vissza kellett volna allitsa az orszag lakosainak termeszetes testalkataban es
brszineben mindazt, amit a romaiakkal valo erintkezes elvehetett az eghajlat hatasabol.
Ezernyi ok modosithatja es modositja is az emberi Iajt, s ez a megIigyeles gyanakvasra
ingerel: nem ugy all-e a dolog, hogy a sok emberszer leny, melyeket az utazok klnsebb
vizsgalodas nelkl allatnak vettek, vagy azert, mert kls testIelepiteskben nemi elterest
Iedeztek Il, vagy egyszeren azert, mert nem beszeltek, nem ugy all-e a dolog, mondom,
hogy ezek a lenyek igazi vademberek, csak eppen sregen szetszorodtak az erdkben, ezert
aztan nem volt modjuk kiIejleszteni a Iajukban lappango keszsegeket, s meg egeszen csekely
tkeletesbedesre sem jutottak, hanem megmaradtak az eredend termeszeti allapotban. Hadd
vilagitsam meg egy peldaval, mit akarok mondani.
,A Kongoi Kiralysagban irja ;z utazsok t#rtnet=nek Iorditoja
45
, szep szammal elnek
azok a nagy allatok, amelyeket Kelet-Indiaban orangutannak neveznek; ezek mintegy kzepen
allnak az ember es a pavian kztt. Battel elbeszeli,
46
hogy a Loango kiralysagbeli Majomba
erdeiben ketIajta szrny Iordul el, a nagyobb neve pongo, a kisebbe en'oko. Az elbbiek
pontos hasonmasai az embernek, de sokkal testesebbek es igen magas termetek. Az arcuk
emberi, de szemk igen-igen melyen l. Kezk, orcajuk, Ilk szrtelen; csak a szemldk
kivetel, az igen hosszu. Jollehet egyeb tagjaik meglehetsen szrsek, szrzetk nem nagyon
vastag, a szine barna. Egyetlen testreszk, a lab klnbzteti meg ket az embertl, ugyanis
nincsen labikrajuk. Egyenes trzzsel jarnak, s kzben kezkkel a nyakukat borito szrzetbe
kapaszkodnak. Lakohelyk az erd, a Iakon alszanak, ahol egyIajta tett keszitenek
maguknak, az es elleni vedekezesl. Hust soha nem esznek. A negereknek az a szokasa,
hogy amikor atkelnek az erdn, ejszakara tzet gyujtanak. MegIigyeltek, hogy amikor reggel
tavoznak, a pongok atveszik helyket a tz krl, es addig nem tagitanak onnet, amig a lang
ki nem alszik: mert gyesek ugyan, de ahhoz nem eleg ertelmesek, hogy Iat hordjanak oda es
ebren tartsak a tzet.
,Olykor csapatokba verdnek es meglik az erdn athalado negereket. Meg a
lakohelykn legelesz eleIantokat is megtamadjak, s klcsapasokkal es bottesekkel addig
zaklatjak ket, amig hangos kialtasok kzepette Iutasban nem keresnek menedeket. El
pongot nem lehet Iogsagba ejteni, mert olyan tagbaszakadt, hogy tiz ember sem allitana meg.
De a negerek gyakran megIogjak a klykket, miutan az anyat elejtettek, mert a kicsinyek az
anyjuk testebe kapaszkodva maradnak. Amikor egyikk meghal, a tbbi allat egy halom aggal
es lombbal boritja be a testet. Purchass
47
hozzateszi: beszelgeteseik soran Battel elmeselte,
hogy egy pongo elrabolt tle egy neger kisgyermeket, aki egy egesz honapot tlttt az allatok
kztt; semmi kart nem tesznek az emberekben, akikkel varatlanul sszetalalkoznak,
legalabbis abban az esetben, ha azok nem trdnek velk, ahogy a kis neger megIigyelte. A
szrnyek masik Iajat Battel nem irja le.
,Dapper
48
megersiti, hogy a Kongoi Kiralysag tele van ezekkel az allatokkal, melyeknek
a neve Indiaban orangutan, azaz erdlako, az aIrikaiak kreben pedig Quojas-Morros. Ez az
allat, mondja Dapper, annyira hasonlit az emberhez, hogy egynemely utazo Iejeben meg is
Iordult, nem egy asszony es egy majom ivadeka-e. Am ez mer agyrem, meg a negerek is
elvetik. Egy ilyen allatot Kongobol Hollandiaba szallitottak, s ott bemutattak Frigyes Henrik
oraniai herceg eltt. Magassaga egy haromeves gyermeke volt, teste atlagosan telt, de
szgletes es aranyos Ielepites, igen mozgekony es igen elenk; laba husos es jol megtermett,
testenek egesz ells resze csupasz, hatat azonban Iekete szr boritotta. Arca els pillantasra
emberere emlekeztetett, am orra lapos volt es visszagrblt. Fle emberi Iajra vallott, keble
mert nsteny volt gmbly, kezen a hvelykujj elvalt a tbbi ujjtol, labikraja es sarka
husos volt. Gyakran jart Ielegyenesedve a laban, eleg nehez terheket is kepes volt Ielemelni es
odebb vinni. Amikor inni akart, egyik kezevel leemelte a korso Iedelet, masikkal az aljat
tartotta. Azutan egy bajos mozdulattal megtrlte az ajkat. Amikor aludni tert, Iejet egy
vankosra tette, s olyan gyesen betakarozott, hogy barki azt gondolta volna, ember Iekszik az
agyban. A negerek klns dolgokat meselnek errl az allatrol. Azt allitjak, hogy
megerszakolja az asszonyokat es a lanyokat, mi tbb, a Iegyveres IerIiakra is van batorsaga
ratamadni. Egyszoval, ugy latszik, nem mas , mint az okoriak szatirja. Merolla
49
talan csak
ezekrl az allatokrol beszel, amikor azt mondja, hogy a negerek vadaszat kzben olykor
vadembereket, IerIiakat es nket, ejtenek Ioglyul. Ezekrl az emberszabasu allatIajokrol szo
esik meg ;z utazsok t#rtnet-nek III. kteteben is, beggo es mandrill nev alatt, mi azonban
a Ienti beszamoloknal maradunk. Ezeknek az allitolagos szrnyeknek a leirasa meghkkent
hasonlosagokat mutat az emberi Iajjal, a klnbsegek pedig kisebbek, mint amit ket ember
kztt megallapithatnank. Az idezett helyekbl nem vilaglik ki, mire tamaszkodnak a szerzk,
amikor megtagadjak a szoban Iorgo allatoktol a vadember nevet, de knnyen Ieltehet, hogy
az allatok ostobasagara, meg arra, hogy nem beszelnek. De ez gyenge erv azok szemeben,
akik tudjak, hogy bar a beszed szervei termeszettl megvannak az emberben, maga a beszed
nem termeszetes adottsag, s hogy a tkeletesbedes tehetsege milyen magasan eredeti allapota
Ile emelte a civilizalt embert. A Ienti leirasokat tartalmazo nehany sor alapjan megitelhetjk,
milyen rosszul Iigyeltek meg ezeket az allatokat es mennyi elitelettel neztek rajuk. Peldaul
szrnyszlttnek mondjak ket, mikzben elismerik, hogy utodokat nemzenek. Battel egy
helyen azt mondja, hogy a pongok meglik az erdn athalado negereket, egy masik helyen
Purchass hozzateszi, semmi kart nem okoznak nekik, meg akkor sem, amikor varatlanul
talalkoznak ssze, legalabbis ha a negerek megalljak, hogy ne nezzenek oda. A pongok a
negerek gyujtotta tz kre gylnek, miutan azok elvonultak, es k is elvonulnak, amikor a tz
kihunyt: eddig a tenyek. Ami ezutan jn, az mar a megIigyel ertelmezese: mert %gyesek
ugyan, de aoz nem elg rtelmesek, ogy ft ord'anak oda s bren tartsk a t%zet.
Szeretnem tudni, honnan veszi Battel vagy Purchass, a szvegek sszeallitoja, hogy a pongok
azert vonultak el, mert ostobak, es nem azert, mert ez volt a celjuk. Az olyan eghajlaton, mint
amilyen a loangoi, az allatoknak nemigen van szksegk tzre, s ha a negerek tzet
gyujtanak, ugy nem annyira a hideg ellen, mint a vadallatok elriasztasara; egeszen termeszetes
tehat, hogy miutan egy ideig elveztek a langokat vagy jol Ilmelegedtek, a pongok mar
unalmasnak tartjak, hogy Iolyvast ugyanazon a helyen maradjanak, s elmennek legeleszni,
ami sokkal tbb idt kivan, mintha hust ennenek. Egyebkent tudvalev, hogy a legtbb allat
termeszettl Iogva rest ez alol az ember sem kivetel , es semmilyen Iaradsagra nem
hajlando, ha nem Ieltetlenl szkseges. Vegl igen klnsen hangzik, hogy a pongok, noha
dicserik erejket es gyessegket, noha eltemetik halottaikat es gallyakbol tett keszitenek
maguknak, ne tudnanak Iadarabokat vetni a tzbe. Emlekszem, lattam egyszer, amint egy
majom elvegezte a mveletet, amelyre a pongok allitolag nem kepesek; igaz, akkor meg nem
Ioglalkoztatott a kerdes, es igy magam is ugyanabba a hibaba estem, amelyet az utazok
szemere vetek: elmulasztottam megvizsgalni, mi volt a majom szandeka, ebren tartani a tzet,
vagy egyszeren mint hiszem -utanozni az emberi tevekenyseget. De barhogyan volt is,
bizonyos, hogy a majom nem az ember egyik valIaja; nem csupan azert, mert hijan van a
beszed kepessegenek, hanem Ikent azert, mert ebbl a Iajbol ketsegkivl hianyzik a
tkeletesbedes tehetsege, ami az emberi Iaj megklnbztet jegye. Csakhogy a pongo es az
orangutan eseteben nem vizsgaltak meg kell gonddal a kerdest, es igy nem vonhatjuk le
ugyanezt a kvetkeztetest. Megis volna egy mod, hogy a legpallerozatlanabb megIigyel is
teljes bizonyossaggal megallapithassa, ember-e az orangutan vagy valamilyen mas Iaj; de ez a
kiserlet, tul azon, hogy egyetlen nemzedek keves volna elvegezni, mindenkeppen kivihetetlen,
mert a Ielteves igazsaganak mar azeltt bizonyosnak kellene lennie, hogy a kiserletbe jo
lelkiismerettel belevaghatnanak.
Aki elhamarkodottan s nem a Ielvilagosult esz alapjan itelkezik, az mindig tulzasokra
ragadtatja magat. Utazoink a pongo, a mandrill es az orangutn nev alatt zavartalanul az
allatok kze soroljak azokat a lenyeket, amelyeket az okoriak szat(r, faun es Sianus neven az
istenekhez soroltak. Meglehet, ha pontosabb vizsgalatokat vegeznek, azt Iogjak talalni,
32
hogy
ezek a lenyek emberek. Addig .azonban, ugy tnik nekem, sokkal tbb okunk van Merollara,
erre a mvelt szerzetesre es szemtanura hagyatkoznunk, aki minden egygysegevel is igen
eles elmej ember volt, mint Battelra, a kereskedre, Dapperra, Purchassra meg a tbbi
kompilatorra.
Minek gondoltak volna az ilyen megIigyelk azt az 1694-ben talalt gyermeket, akirl az
iment beszeltem, s aki semmi jelet nem adta esznek, negy labon jart, nem beszelt, es az
emberi hangra semmiben nem hasonlithato hangokat adott? Hosszu id telt el addig, Iolytatja
ugyanaz a IilozoIus, akitl ezt a tenyt veszem, mire egy-ket szot kimondott, s meg akkor is
igen barbar modon Iejezte ki magat. Mihelyt megtanult beszelni, kerdezgetni kezdtek korabbi
allapotarol, de nem emlekezett ra, mint ahogyan mi is elIelejtjk, mi trtent velnk a
blcsben. Ha ez a gyermek balszerencsejere utazok karmai kze kerl, mihelyt
megallapitjak, hogy nema es buta, ketsegkivl ugy dntttek volna, hogy visszakldik az
erdbe vagy allatkertbe zarjak; azutan pedig kitn beszamoloikban nagy blcsen ugy
beszeltek volna rola, mint valami igen klns allatrol, mely meglehetsen hasonlit az
emberre.
Europa nepei harom vagy negy evszazada elarasztottak a tbbi vilagreszt, s azota egymast
kvetik az ujabb es ujabb utirajzok es beszamolok. Megis meggyzdesem, hogy nem
ismernk mas embert, mint az europait; az eliteletek meg a mvelt emberek kreben sem
hunytak ki, s ez arra enged kvetkeztetni, hogy az ember tanulmanyozasanak Iellengzs neve
alatt mindenki csak a sajat orszagaban el embereket tanulmanyozza. Hiaba jnnek es
mennek az emberek, IilozoIiajukat, ugy latszik, otthon hagyjak, s az egyik nep IilozoIiaja
kevesse latszik megIelelni a masik nepnek. Az ok nyilvanvalo, legalabbis a tavoli videkek
eseteben. Csupan negyIajta ember tesz hosszu utazasokat: tengereszek, kereskedk, katonak,
hitteritk. Nos hat, nem varhatjuk, hogy az els harom osztalybol jo megIigyelk kerlnek ki;
ami pedig a negyediknek a tagjait illeti, ezeket elIoglalja magasztos hivatasuk, s ha nem is
rabjai a helyzetkben gykerez eliteleteknek, mint a tbbiek, azt kell hinnnk, hogy nem
szivesen adnak at magukat mer kivancsisagbol vegzett vizsgalodasoknak, mert az ilyesmi
elvonna ket a Iontosabb munkaktol, melyekre eletket tettek. Es klnben is: sikerrel
hirdetni az Evangeliumot, ehhez csak buzgalom kell, Isten megadja a tbbit; az emberek
tanulmanyozasahoz azonban olyan kepessegekre van szkseg, amelyeket Isten nem ad meg
32
hogy ezek a lenyek nem allatok es nem istenek, hanem emberek |1782.|
akarkinek, meg a szenteknek sem mindig. Nem nyithatunk ki valamely utiknyvet, hogy ne
talalkoznank mindenIele jellem- es erklcsrajzokkal, amde megdbbenessel kell
tapasztalnunk, hogy ezek az emberek, akik annyi mindent leirtak, csak azt mondtak el, amit
mar mindenki tudott, es csak azt lattak meg a vilag tulso vegen, aminek a megallapitasahoz a
szomszed utcaig sem kellett volna elmennik, a nemzetek igazi megklnbztet jegyei pedig
csaknem mindig elkerlik tekintetket, pedig a latasra termett szem azonnal Ielismeri az
ilyesmit. Innen a nagy blcsesseg, melyet veg nelkl hajtogat a IilozoIuskodok siserahada,
hogy az emberek mindentt egyIormak, es mivel mindentt ugyanolyan szenvedelyek rabjai
es ugyanolyan vetkekbe esnek, ezert meglehetsen hasztalan dolog a klnbz nepek
jellemzesevel probalkozni; ami krlbell olyan okoskodas, mintha azt mondana valaki, hogy
nem lehet megklnbztetni egymastol Petert es Palt, mert mind a kettnek orra, szaja es
szeme van.
Visszaternek-e a boldog idk, midn a nepek nem artottak bele magukat a IilozoIiaba, am
a Platonok, Thaleszek es Pthagoraszok, langolo tudasvagytol zve, a legnagyobb utazasokra
vallalkoztak s egyedl azert, hogy tanuljanak; jo messzire mentek, hogy lerazzak a nemzeti
eliteletek jarmat, megismerjek az emberek kztti hasonlosagokat es klnbsegeket, es
egyetemes tudasra tegyenek szert, azaz ne csak azt tudjak, ami egyetlen szazadban vagy
egyetlen orszagban igaz, hanem ami minden idben es mindentt az, s igy ugyszolvan kzs
tudomanya a blcseknek.
Bamulattal adoznak ama nehany kivancsi ember bkezsegenek, akik draga penzen
beutaztak a Keletet, tudosok es Iestk tarsasagaban, vagy masokat kldtek ilyen utazasokra,
hogy lerajzoljak a romokat es kibetzzek vagy lemasoljak a Ieliratokat; am Iel nem Ioghatom,
hogyan lehetseges, hogy szazadunkban, amikor mindenki igaz ismeretekre vagyik, miert nincs
ket ember, aki egyet akar es egyIorman gazdag, az egyik penzben, a masik tehetsegben, aki
egyIorman szereti a dicsseget es a halhatatlansagot, akik kzl az egyik Ielaldozna huszezer
tallert a vagyonabol, a masik tiz evet az eletebl, hogy veghezvigyenek egy hires vilag krli
utazast, es tanulmanyozzak egyszer mar nem a kveket es nvenyeket, hanem az embert es
az erklcsket. Sok-sok evszazadon at csak a hazat meregettek es szemleltek; k vegre arra
vallalkoznanak, hogy megismerjek a haz lakoit.
Az Akademia tagjai, akik bejartak Europa eszaki es Amerika deli reszeit, inkabb
geometerkent latogattak oda, mint IilozoIusok gyanant. De minthogy egyszerre voltak
geometerek es IilozoIusok, nem tekinthetjk teljesen ismeretlennek azokat a videkeket,
amelyet a La Condamine-ok
50
es a Maupertuis-k
51
lattak es leirtak. Az ekszeresz Chardin,
52
aki platoni utazast tett, mindent elmondott Perzsiarol; Kinat, ugy tetszik, jol megIigyeltek a
jezsuitak. KaempIer
53
meglehets kepet ad arrol a kevesrl, amit Japanban latott. De semmi
ehhez Ioghatot nem tudunk a kelet-indiai nepekrl, mert ezeket kizarolag olyan europaiak
latogattak meg, akiknek Iontosabb volt az, ami az erszenykbe kerlt, mint az, ami a Iejkbe.
Egesz AIrika megismerese hatravan meg, szamos lakojaval egytt, akiknek a jelleme
eppolyan sajatos, mint a brk szine; az egesz Iold tele van nepekkel, amelyeknek csak a
nevettudjuk, es megis batorkodunk iteletet mondani az emberi nemrl! Tegyk Il, hogy egy
Montesquieu, egy BuIIon, egy Diderot, egy Duclos,
54
egy d'Alembert, egy Condillac vagy
valaki hozzajuk hasonlo beutazza a Ildet, hogy elhozza a tudast honIitarsainak; megIigyeli es
leirja, ahogyan csak tehetsege engedi, Trkorszagot, Egyiptomot, a BerberIldet, a Marokkoi
Csaszarsagot, Guineat, a kaiIerok orszagat, Bels-AIrikat es keleti partvideket, Malabart,
Mogult, a Gangesz partjait, Sziam, Pegu es Ava kiralysagait, Kinat, TatarIldet es Ikent
Japant; azutan a masik Ielteken Mexikot, Perut, Chilet, a Magellan-szorost, hogy ki ne
Ielejtsk a patagono-kat (akar leteznek, akar nem), Tucumant, Paraguayi, ha lehetseges,
Braziliat, vegl a Karib-szigeteket, Floridat es minden vad videket: valamennyi utazas kzl
ez volna a legIontosabb, ezt kellene a legnagyobb gonddal vegbevinni. Tegyk Il, hogy az uj
Herkulesek, miutan emlekezetes utazasaikrol visszatertek, kedvk szerint megirjak az erklcsi
es politikai termeszetrajzat annak, amit lattak: szemnk lattara egy uj vilag kerlne ki a tolluk
alol, es igy megtanulnank, hogyan nezzk sajat vilagunkat. Azt mondom, ha az ilyen
megIigyelk az egyik lenyrl kijelentik: ez ember, a masikrol: ez allat, ugy hinnnk kell, amit
allitanak; de nagy egygysegre vall Iaragatlan utazokra hagyatkozni ezen a teren, hiszen az
ember olykor kisertest erez, hogy roluk magukrol is Ieltegye a kerdest, amelybe
belekontarkodnak, amikor mas allatok mibenletet kell eldnteni.
Q>. 'egyzet
Ez, nekem ugy tnik, tkeletesen bizonyos, s Iel nem Ioghatom, mibl jnne letre a vak
szenvedely, amelyet IilozoIusaink a vadembernek tulajdonitanak. Az egy Iizikai szkseget
kiveve ezt maga a termeszet kveteli meg , szksegleteink csak a megszokas
kvetkezteben szksegletek, korabban nem azok; vagy pedig vagyaink teszik ket
szksegletekke, de nem vagyunk olyasmire, amit nem vagyunk kepesek megismerni. A
vadember tehat csak olyasmire vagyik, amit ismer, es csak olyasmit ismer, amit birtokol vagy
knnyen birtokba vehet, s ezert semmi sem nyugodtabb, mint az lelke es semmi sem
korlatozottabb, mint az szelleme.
Q>>. 'egyzet
Locke Jolgri Rormnyzat=aban
II
talaltam egy ellenvetest, mely olyan meggyznek
latszik, hogy nem hallgathatom el: ,A him es a nsteny tarsulasanak celja mondja a
IilozoIus nem egyszeren utodok nemzese, hanem a Iaj Ienntartasa, ezert a tarsulasnak a
gyermeknemzes utan is Inn kell maradnia, legalabbis addig, amig az utodok taplalasa es
oltalmazasa szksegesse teszi, vagyis ameddig azok nem valnak kepesse ra, hogy maguk
gondoskodjanak szksegleteikrl. Latjuk, hogy az embernel alacsonyabb rend teremtmenyek
allandoan es pontosan betartjak ezt a szabalyt, melyet a Teremt vegtelen blcsessege irt el a
keze mveinek. A nvenyev allatoknal a him es a nsteny tarsulasa nem tart tovabb az
egyszeri parosodas aktusanal, mert az anya emli elegendk a kicsinyek taplalasara, amig
azok kepesse valnak legelni, s igy a him beeri a nemzessel, azutan nem avatkozik bele a
nsteny es a kicsinyek eletebe, akiknek a Iennmaradasahoz nem tud hozzajarulni. De a
ragadozo allatok eseteben a tarsulas hosszu ideig Iennall, mert az anya a sajat zsakmanyabol
nem tudja megIelelen ellatni nmagat es ugyanakkor taplalni a kicsinyeit, hiszen a
zsakmanyejtes egyszerre Iaradsagosabb es veszedelmesebb modja a taplalkozasnak, mint a
nvenyeves, ezert aztan a him segitsege teljesseggel nelklzhetetlen kzs csaladjuk
Ienntartasahoz, ha szabad ezt a kiIejezest hasznalnunk, mert amig a gyermek nem tud egyedl
zsakmanyt keresni maganak, addig Iennmaradasa a him es a nsteny gondoskodasatol Igg.
Ugyanezt talaljuk a madaraknal, ha leszamitunk nehany hazimadarat, ezek ugyanis olyan
helyen elnek, ahol az allando elelembseg Ielmenti a himet a kicsinyek taplalasanak gondja
alol. Ameddig a Ieszeklako kicsinyeknek taplalekra van szksegk, a him es a nsteny ellatja
ket, mignem megtanulnak replni es gondoskodni tudnak letIenntartasukrol.
,S ebben all velemenyem szerint a legIbb, ha ugyan nem az egyedli oka annak, hogy az
emberi nem eseteben a him es a nsteny hosszabb ideig tarto tarsulasra kenyszerl, mint a
tbbi teremtmenynel. Ez az ok a kvetkez: a nsteny mar joval azeltt Iogamzaskepesse s
rendszerint ujbol terhesse valik, es uj gyermekeket hoz a vilagra, hogy az elz gyermek
nelklzni tudna a szli segitseget es egyedl lathatna el magat. igy az atyanak
gondoskodnia kell ivadekairol, megpedig hosszu idn at, s ezert tartosan egytt kell elnie
azzal a nvel, akitl gyermekei vannak; sokkal tovabb Ienn kell tartania ezt a tarsulast, mint a
tbbi teremtmenynek, mert azoknak a kicsinyei hamarabb nallova lesznek, mint hogy
elkvetkeznek az uj gyermeknemzes ideje, s ezert a him es a nsteny kztti kapcsolat
magatol megszakad, es mind a kett visszanyeri teljes szabadsagat, mig csak el nem j az az
evszak, amelyik szokas szerint parosodasra sztnzi ket; ekkor uj tarsat kell keresnik. S
nem csodalhatjuk elegge a Teremt blcsesseget, mert ugy alkotta meg az embert, hogy az
kepes legyen ne csak a jelenrl, de a jvrl is gondoskodni, mert ugy akarta es ugy intezte,
hogy az emberi tarsulas sokkal tovabb alljon Inn, mint a tbbi Iaj himjeinek es nstenyeinek
tarsulasa, s ily modon a him es a nsteny serenyebb legyen, erdekeik pedig jobban
sszehangolodjanak, ami lehetve teszi, hogy ellassak gyermekeiket es rkseget hagyjanak
rajuk: mert semmi sem artalmasabb a gyermekekre nezve, mint ha a hazasIelek tarsulasa laza
es bizonytalan vagy knnyen es gyakran Ielbomlik.
Ha az igazsag szeretete rabirt, hogy becsletesen eladjam ezt az ellenvetest, ugyanez az
igazsagszeretet azt is megkivanja tlem, hogy nehany megjegyzest Izzek hozza, ha
megvalaszolasul nem is, legalabb megvilagitasul.
1. Mindenekeltt leszgezem, hogy a moralis bizonyitekok nem sokat nyomnak a latban,
amikor a Iizikai valosagrol van szo, s inkabb arra szolgalnak, hogy a Iennallo tenyekrl
szamot adjanak, mint hogy megallapitsak e tenyek valosagos Iennallasat. Marpedig Locke ur
ilyen bizonyitekkal el az emlitett helyen; mert hiaba elnys az emberIajra nezve, hogy a IerIi
es a n hazassaga tartos legyen, ebbl meg nem kvetkezik, hogy a termeszet is igy
rendelkezett, klnben azt kellene mondanunk, hogy a termeszet hozta letre a polgari
tarsadalmat is, valamint a mestersegeket, a kereskedelmet es mindent, ami allitolag hasznara
van az embereknek.
2. Nem tudom, honnan veszi Locke ur, hogy a ragadozo allatok kreben hosszabb ideig all
Inn a him es a nsteny tarsulasa, mint a nvenyevknel, es hogy az egyik segit a masiknak a
kicsinyek eteteseben. Semmi jele, hogy a kutya, a macska, a medve vagy a Iarkas jobban
Ielismerne nstenyet, mint a lo, a kos, a bika, a szarvas vagy barmely mas negylabu allat az
vet. Ellenkezleg, ugy latszik, ha a nsteny raszorul a him segitsegere kicsinyeinek
Ienntartasaban, ez Ikent a kizarolagos nvenyevknel van igy, mert a legeleszes nagyon sok
idt vesz el, s ez id alatt az anya kenytelen elhanyagolni klykeit, mig a medve vagy a Iarkas
egy szempillantas alatt IelIalja zsakmanyat, es igy tbb ideje marad a kicsinyek szoptatasara,
anelkl, hogy maga eheznek. Ezt az okoskodast alatamasztja az emlk es a kicsinyek
viszonylagos szamara vonatkozo megIigyeles; a husevk es a nvenyevk klnbznek e
szam tekinteteben, amint azt mar elmondtam a VIII. jegyzetben. Ha e megIigyeles helyes es
altalanos, ugy eggyel tbb komoly okunk van ketelkedni benne, hogy az emberIaj kezdettl
Iogva husev, hiszen a nnek csak ket emlje van, s egyszerre csak egy gyermeke szletik; ha
tehat arra az eredmenyre akarnank jutni, amire Locke, akkor egesz okIejteset visszajara
kellene Iorditanunk. A madarak vonatkozasaban sem megbizhatobb ez a megklnbztetes.
Mert kivel lehetne elhitetni, hogy a him es a nsteny egyttelese tartosabb a hollok es a
keselyk, mint a gerlek kztt? Ket haziallatunk, a galamb es a kacsa, kzvetlen ellenpeldaval
szolgal a szerz rendszerevel szemben. A galamb csakis magvakon el, de egytt marad
nstenyevel, es kzsen etetik kicsinyeiket. A kacsarol kztudott, hogy szereti a hust,
megsem ismeri Il sem nstenyet, sem kicsinyeit, es nem segit nekik a letIenntartasban. A
tyuk nem kevesbe husev Iajta, es nem Iordul el, hogy a kakas a legcsekelyebb mertekben is
trdnek a csibekkel. Ha mas Iajoknal a him megosztja a nstennyel a kicsinyek etetesenek
gondjat, ez azert van, mert a madarak kezdetben nem tudnak rplni, anyjuk pedig nem kepes
szoptatni ket, es igy sokkal kevesbe nelklzhetik az apai segitseget, mint a negylabuak,
melyek, legalabbis egy ideig, megelnek anyjuk emljen.
3. Nem keves bizonytalansag uralkodik a Locke ur egesz okIejtesehez alapul szolgalo
dnt teny krl. Mert ha meg akarnok tudni, hogy a puszta termeszeti allapotban a n, mint
ez a szerz allitja, megint teherbe esik-e es ujabb gyermeket hoz-e a vilagra, joval azeltt,
hogy az elz gyermek gondoskodni tudna szksegleteirl, akkor olyan kiserleteket kellene
vegeznnk, amelyeket Locke bizonyosan nem vegzett el, es senkinek nem all modjaban
elvegezni. A Ierj es a Ieleseg Iolyamatos egyttelese annyira kezenIekv alkalom az ujabb
terhesseg elidezesere, hogy igen nehez elhinnnk, hogy a veletlen talalkozas vagy egyedl
az erzeki vagy ugyanolyan gyakori hatast tesz a puszta termeszeti allapotban, mint a
hazasIelek kztti tarsulas allapotaban; ha a szaporodas lassu, a gyermekek talan
erteljesebbek lesznek, a szletesk kztti nagyobb tavolsagot pedig ellensulyozhatja, hogy
a Iogamzas kepessege esetleg kesbb huny ki, ha a nk kevesbe elnek vissza vele Iiatal
korukban. Ami a gyermekeket illeti, jo okunk van azt hinni, hogy kepessegeik es szerveik
kesbb Iejldnek ki nalunk, mint az eredeti allapotban, amelyrl beszelek. Szleiktl eleve
gyengebb testalkatot rklnek; a Ielnttek mindent elkvetnek, hogy tagjaikat bebugyolaljak
es gatoljak a mozgasban; elpuhultsagban nevelkednek; s mindez (st talan meg az is, hogy
nem sajat anyjuk tejet szivjak) akadalyozza es keslelteti a termeszet els lepeseit. Figyelmket
Iolyvast ezerIele dologra iranyitjak, de nem trdnek testi erik gyakorlasaval, s ez is
hatraltatja a nvekedesket; ezert aztan, ha nem azon kezdenek, hogy ezer modon tulterhelik
es kiIarasztjak szellemket, hanem hagynak, hogy gyakoroljak testket, Iolytonosan
mozogva, amit a termeszet ir el, akkor velhetleg sokkal hamarabb megtanulnanak jarni,
cselekedni es szksegleteikrl gondoskodni.
4. Vegl Locke ur legIeljebb azt bizonyitja be, hogy letezhetett olyan inditook, amely a
IerIit a nhz kttte, amikor annak gyermeke volt, de egyaltalan nem bizonyitja, hogy a
kapcsolatnak a lebetegedes eltt s a terhesseg kilenc honapja alatt is Ienn kellett allnia. Ha a
n kzmbs a IerIinak e kilenc honap alatt, ha netan mar meg sem ismeri, miert volna akkor
segitsegere a szles utan? Miert segitene Ielnevelni egy gyermeket, akirl azt sem tudja, hogy
az ve-e, s akinek szleteset nem akarta es nem latta elre? Locke ur nyilvanvaloan Ielteszi,
amit meg kellene magyaraznia. Mert nem az a kerdes, hogy miert marad a IerIi a n mellett a
szles utan, hanem az, hogy a Iogamzas utan miert marad mellette. Mihelyt a vagy kieleglt, a
IerIinak nincs szksege erre a bizonyos nre, sem a nnek erre a bizonyos IerIira. A IerIi nem
trdik tettenek kvetkezmenyeivel, talan nem is tud roluk. Az egyik jobbra megy, a masik
balra, es semmi jele, hogy a kilenc honap elteltevel emlekeznenek ra, hogy ismertek egymast:
mert az a Iajta emlekezet, amelyiknel Iogva az egyik egyen elszeretettel valaszt egy masikat
a nemzesi aktushoz, ez a Iajta emlekezet Ieltetelezi, mikent a szvegben bizonyitottam, hogy
az emberi ertelem nagyobb haladast tett vagy jobban megromlott, mint ami az allati letnek
attol az allapotatol varhato, amelyikrl itt szo van. Egy masik n tehat eppolyan kellemesen
kielegitheti a IerIi uj vagyait, mint az, akit mar megismert, s egy masik IerIi ugyanugy
kielegitheti a nt, Ielteve, hogy a terhesseg allapotaban a vagy ugyanolyan ers, amiben okkal
ketelkednk. Ha pedig a termeszeti allapot kzepette a nben kihuny a szerelmi szenvedely,
amikor teherbe esik, akkor meg nehezebbe valik a IerIival tarsulnia, hiszen ebben az esetben
nincs szksege sem arra a IerIira, aki teherbe ejtette, sem valaki masra, igy hat sem a IerIinak
nincs oka, hogy ugyanannak a nnek a tarsasagat keresse, sem a nnek, hogy ugyanazon
IerIiet. Locke ervelese tehat sszeomlik, s e IilozoIus minden dialektikaja keves volt, hogy
megovja t a hibatol, melyet Hobbes es masok elkvettek. Egy olyan tenyre kellett volna
magyarazatot adniok, mely a termeszeti allapothoz tartozik, ahol az emberek elszigetelten
eltek, es az egyik embert semmi sem kesztette arra, hogy egy bizonyos masik ember mellett
maradjon; st arra sem kesztetett semmi, hogy az emberek altalaban egymas mellett
maradjanak, ami sokkal rosszabb; de az emlitett IilozoIusoknak eszkbe sem jutott atugrani a
tarsadalmi allapot evszazadait, vagyis azokat az idket, amikor az embereknek mindig
erdekkben all egymas kzeleben maradni, es az egyik IerIinak gyakran erdekeben all, hogy
egy bizonyos masik IerIi vagy n kzeleben maradjon.
Q>>>. 'egyzet
Ovakodom belevagni Iejszemet a nyelvek letrehozasanak elnyei es hatranyai Iltti
IilozoIiai elmelkedesbe. Nem az vagyok, akinek megengedik, hogy a kzkelet tevedesek
ellen tamadjon, s a mvelt sokasag tulsagosan tiszteletben tartja eliteleteit, semhogy
nyugodtan elviselne allitolagos paradoxonjaimat. Beszeljenek csak azok, akiknek soha nem
rottak Iel bnel, hogy egynemely alkalommal az esz partjara mereszeltek allni a sokasag
velemenyevel szemben. 8ec <uid<uam felicitati umani generis decederet, si pulsa tot
linguarum peste et confusione, unom artem collSrent mortales, et signis, motibus,gestibus<ue
licitum foret <uidvis e@plicare. 8unc vero ita comparatum est, ut animalium <uae vulgo bruta
creduntur, melior longe <uam nostra ac in parte videatur conditio, ut pote <uae promptius
et forsan felicius, sensus et cogitationes suas sine interprSte signTficent, <uam ulli <ueant
mortales, praesertim si peregrino utantur sermone. Isaac Vossius: De poematum cantu et
viribus ritmi. 66. old.
56
Q>L. 'egyzet
Platon, kimutatvan, hogy a diszkret mennyisegnek es viszonyainak a Iogalma
nelklzhetetlen a legcsekelyebb mesterseg gyakorlasahoz is, joggal gunyolodik koranak
szerzin, akik azt allitottak, hogy Palamedesz
57
talalta Il a szamokat Troja ostromanal,
mintha elkepzelhet volna, mondja ez a IilozoIus, hogy Agamemnon korabban nem tudta,
hany laba van. Csakugyan, a tarsadalom es a mestersegek nem juthattak volna arra a Iokra,
amelyen mar Troja ostromanak idejen alltak, ha az emberek nem ismerik a szamokat es a
szamolast; de ha ismerni kell is a szamokat, mieltt mas ismeretekre szert tehetnenk, azert
meg nem knnyebb elkepzelni, hogyan talaltak Iel ket. Mihelyt ismertek a szamok nevei,
knny megmagyarazni a jelentesket es Ielidezni az altaluk kepviselt Iogalmakat; de aki e
neveket Ieltalalta, annak meg a hozzajuk tartozo Iogalmak elgondolasa eltt mintegy meg
kellett baratkoznia a IilozoIiai elmelkedessel, gyakorlatot kellett szereznie abban, hogy a
letezket egyedl lenyegk szerint tekintse, minden mas eszlelettl Iggetlenl, ez pedig igen
Iaradsagos, igen metaIizikai, igen kevesse termeszetes elvonatkoztatas, jollehet nelkle soha
nem sikerlt volna atvinni egyik Iajrol vagy nemrl a masikra a Iogalmakat, sem a szamokat
egyetemesse tenni. A vadember szemgyre vehette jobb labat meg a balt kln-kln, vagy
tekinthette a kettt egytt, a par oszthatatlan Iogalma alatt, s kzben nem kellett arra
gondolnia, hogy ket laba van; mert mas a megjelenit Iogalom, amelyik elenk Iesti a targyat,
es megint mas a szam Iogalma, amelyik meghatarozottsagot ad neki. Meg kevesbe volt kepes
a vadember tig szamolni, s jollehet ha ket kezet egymasra helyezte, megIigyelhette, hogy
ujjai pontos megIelelesben vannak, megis tavol allt tle, hogy a szamszer egyenlsegre
gondoljon. Nem tudta inkabb, hany ujja van, mint azt, hogy hany haja szala; s ha valaki
megtanitotta volna ra, hogy micsodak a szamok, majd azt mondta volna neki, hogy
ugyanannyi ujj van a kezen, mint a laban, ugy lehet, igen meglepdtt volna, amikor,
sszehasonlitvan a kettt, azt talalja, hogy az illet igazat mondott.
QL. 'egyzet
Nem szabad sszeteveszteni az nzest az nszeretettel: a ket szenvedely termeszete es
hatasa ersen klnbzik. Az nszeretet termeszetes erzes; arra sztkeli az allatokat, hogy
rkdjenek Iennmaradasukon; amikor pedig az emberben az esz iranyitasa ala kerl es
modosul a szanalomerzes hatasara, az emberiesseg es az ereny Iorrasa lesz. Az nzes
viszonylagos, mesterseges erzes; a tarsadalomban keletkezett, es arra inditja az embereket,
hogy Iontosabbnak tartsak magukat a tbbieknel; ez sugall minden rosszat, amit csak
egymasnak okoznak, s a becsletnek is ez az igazi Iorrasa. Ha ebben megegyeztnk, a
kvetkezt allitom: eredend allapotunkban, az igazi termeszeti allapotban nem letezik nzes.
Minden egyes ember ugy tekint magara, mint nmaganak egyetlen szemlelje, mint az
egyedli leny a vilagon, aki erdekldest tanusit iranta, mint erdemeinek egyedli biraja; ezert
aztan lelkeben nem csirazhatik ki ez az erzes, hiszen ez olyan sszehasonlitasokbol ered,
amelyeket a termeszeti allapotban leledz embernek nem all modjaban elvegezni. Az ilyen
ember, ugyanezen oknal Iogva, nem ismeri a gylletet es a bosszuvagyat sem, mert ezek a
szenvedelyek csak abban Iogannak meg, aki ugy veli, hogy serelem erte; s mivel a megvetes
vagy az artani akaras teszi a sertest, nem pedig az okozott baj, ezert azok az emberek, akik
sem Ielbecslni, sem klcsnsen sszehasonlitani nem tudjak egymast, gyakran
alkalmazhatnak ugyan erszakot egymas ellen, amikor ez hasznukra valik, de soha nem
sertheti meg egyik a masikat. Egyszoval, az ember szemeben csak olyanok a tbbiek, mint
valamilyen mas Iajhoz tartozo allatok, s ezert elragadhatja zsakmanyat a gyengebbtl vagy
atengedheti a magaet az ersebbnek, de mindig termeszetes esemenyt lat e Iosztogatasban,
soha nem jarja at mas erzes, mint a jo- vagy balszerencse miatti rm vagy Iajdalom.
QL>. 'egyzet
Rendkivl Iigyelemre melto, hogy jollehet az europaiak igen hosszu ideje probaljak a
maguk eletmodjara teriteni a vilag klnbz reszein el vadembereket, eddig egyet sem
sikerlt megnyernik, meg a keresztenyseg latba vetesevel sem, mert hitteritink neha
keresztennye teszik ket, de civilizalt emberre soha. Lekzdhetetlenl irtoznak attol, hogy
atvegyek erklcseinket es ugy eljenek, ahogyan mi, s nincs mod irtozasukat lekzdeni. Ha
ezek a szegeny vademberek olyan szerencsetlenek, ahogyan allitjak roluk, itelkepessegk
miIele IelIoghatatlan hanyatlasa okozza akkor, hogy nem hajlandok a peldakat kvetve
civilizalodni, megtanulni, hogyan eljenek boldogan kzttnk? Viszont ezernyi helyen
olvashatjuk, hogy Irancia es mas europai emberek nszantukbol ezekhez a nepekhez
menekltek, egesz eletket naluk eltek le, mert tbbe nem tudtak elhagyni ezt az oly klns
eletmodot; es meg okos hitteritk is akadnak, akik ellagyulva vagyakoznak a nyugodt es
artatlan napok utan, melyeket az altalatok megvetett nepek kreben tltttek? Ha azt
valaszolja valaki, hogy a vadember nem eleg blcs, hogy jozanul itelhessen a tulajdon
allapota meg a mienk Iell, erre azt mondom, hogy nem az esz, hanem sokkal inkabb a sziv
dolga megitelni, mi a boldogsag. Egyebkent ezt a valaszt meg nagyobb ervel is visszajara
Iordithatjuk: mert a mi gondolkodasunk tavolabb all attol a szellemi berendezkedestl,
amelyre szksegnk volna, hogy IelIoghassuk, mi rmet talalnak a vademberek az
eletmodjukban, mint a vadembereke attol, amelynek a segitsegevel k IelIoghatjak a mienket.
Csakugyan, nehany megIigyeles utan knnyszerrel Ielismerik, hogy minden Iaradozasunk
csupan ket celra iranyul, nevezetesen az elet javaira es a tbbi ember elismeresere. De hogyan
kepzelhetnk el mi, hogy miIele elvezetet okoz a vadembernek egyedl elni az erd kzepen
vagy halaszattal Ioglalatoskodni, vagy egy rossz Iuvolat Iujni, amelybl soha egyetlen hangot
sem sikerl kicsalnia, es nem is trdni vele, hogy megtanul-e jatszani rajta?
Tbbszr vittek vadembereket Parizsba, Londonba es mas varosokba: nagy hhoval tartak
elejk Ienyzesnket, gazdagsagunkat, leghasznosabb es legklnsebb mestersegeinket
mindahanyat; de az egesz legIeljebb ostoba almelkodast valtott ki bellk, a legcsekelyebb
sovargas jele nelkl. Emlekszem, egyebek kztt, arra az eszak-amerikai Inkre, akit
mintegy harminc eve az angol kiralyi udvarba vittek. Ezernyi dolgot vonultattak el a szeme
eltt, hogy kivalaszthasson valami kedvere valo ajandekot, de semmit sem talaltak, ami
erdekldeset Ielkeltette volna. Fegyvereinket neheznek es kenyelmetlennek talalta, cipink
Ielsebeztek labat, ruhaink Ieszelyeztek, mindent elutasitott; vegl eszrevettek, hogy kezbe vett
egy vaszonteritt, es mintha tetszett volna neki, ahogy a vallara boritotta. Elismeri legalabb,
kerdeztek tle tstent, hogy ez hasznos darab? Igen, Ielelte, azt hiszem, majdnem olyan jo,
mint egy allatbr. Es meg azt sem mondja, ha mindkettt viselte volna esben is.
Talan ellene veti valaki: a szokas teszi, hogy a vademberek nem ismerik Iel, mi a jo
eletmodunkban, mert a szokas mindenkit a maga eletmodjahoz kt. Ha igy van, akkor
legalabbis igen klns, hogy a szokas jobban megszeretteti a vademberrel a nyomorusagot,
mint az europai emberekkel a boldogsag elvezetet. MegIellebbezhetetlen valaszt Iogok adni
erre az utolso ellenvetesre; nem sorolom el a sok Iiatal vadembert, akiket hiaba igyekeztek
civilizalni; nem beszelek azokrol a grnlandiakrol es izlandiakrol, akiket Daniaban probaltak
Ielnevelni, s akik mind belehaltak a banatba es a ketsegbeesesbe: egyiket az epekedes vitte el,
masik a tengerbe Iulladt, amikor uszva probalt hazaterni; beerem azzal, hogy egyetlen jol
alatamasztott peldara hivatkozom: am vizsgaljak meg az europai civilizacio bamuloi.
,Hiaba volt a Joremenyseg Ioki misszionariusok minden erIeszitese, soha egyetlen
hottentottat sem sikerlt megteritenik. Van der Stel, Fokvaros kormanyzoja magahoz vett
egyet, amikor az meg kisgyermek volt, s a kereszteny vallas elvei, valamint az europai
szokasok szerint neveltette. Gazdag ruhaban jarattak, megtanitottak tbb nyelven beszelni, s
Iejldese tkeletesen igazolta a neveltetesere szant erIesziteseket. A kormanyzo sokat remelt
a Iiatalember eszetl; Indiaba kldte egy teljhatalmu megbizottal, aki nagy hasznat vette a
Tarsasag gyeinek intezeseben. A megbizott halala utan az iIju hottentotta visszatert
Fokvarosba. Hazaerkezese utan nehany nappal meglatogatta egy-ket hottentotta rokonat,
levetette europai ltzeket es birkabrbe bujt. Uj ruhajaban visszatert az erdbe, kezeben egy
csomaggal, mely regi ruhadarabjait tartalmazta, s atnyujtvan a csomagot a kormanyzonak, a
kvetkez beszedet intezte hozza: Legyen olyan josagos, uram, es vegye tudomasul, hogy
rkre lemondok errl a holmirol. Egesz eletemre lemondok a kereszteny vallasrol is; ugy
hataroztam, hogy seim vallasa es szokasai szerint Iogok elni. Egyetlen kegyet kerek ntl,
hagyja meg a nyaklancomat es a kesemet. Az n iranti szeretetbl riznem meg e targyakat.
Meg sem varva Van der Stel valaszat, tstent Iutasnak eredt, es soha tbbe nem lattak
Fokvarosban. ;z utazsok t#rtnete. V. kt., 175. old.
QL>>. 'egyzet
A kvetkez ellenvetest tehetne valaki: ebben a IelIordulasban, ahelyett, hogy
csknysen egymast gyilkolnak, inkabb szetszorodnanak az emberek, ha szetszorodasuknak
nem volna hatara. Csakhogy, elszr is, ezek a hatarok lehettek a vilag hatarai is, s ha arra
gondolunk, milyen mertektelen nvekedesnek indul a nepesseg a termeszeti allapotban,
belatjuk, hogy a Ild hamarosan megtelt emberekkel, akik ily modon kenytelenek voltak
egymas kzeleben elni. Azonkivl, az emberek szetszorodtak volna, ha a baj gyorsan eri ket,
s a valtozas egyik naprol a masikra kvetkezik be. De jaromban szlettek; megszoktak, hogy
cipeljek az igat, meg ha teljes sulyaval rajuk nehezedett is, s beertek azzal, hogy varjak a
pillanatot, amikor majd lerazhatjak. Vegezetl, miutan megszoktak, hogy ezernyi
kenyelemben van reszk, amelyet elveszitenenek, ha nem maradnak egytt, mar nehezebb
volt szetszorodniok, mint az els idkben, amikor mindenkinek csakis nmagara volt
szksege, es ezert mindenki maga dnttt, nem varta meg, hogy valaki mas a jovahagyasat
adja elhatarozasahoz.
QL>>>. 'egyzet
V. marsall
58
elbeszeli, hogy egyik hadjarata soran egy elelmiszerszallito mertektelen
csalasai olyan szenvedest okoztak a katonaknak es olyan zugolodast valtottak ki a
hadseregben, hogy kemenyen sszeszidta a szallitot, es megIenyegette, hogy Iel Iogja
akasztatni. Ez a Ienyegetes lepereg rolam, Ielelte vakmeren a csirkeIogo, es van szerencsem
kzlhetni nnel, hogy nem szokas Ielakasztatni egy olyan embert, akinek szazezer tallerja
van. Nem tudom, hogyan trtent, teszi hozza artatlanul a marsall, de valoban nem akasztattam
Il, bar szazszor megerdemelte.
Q>Q. 'egyzet
Az oszto igazsag is ellene szeglne a termeszeti allapot szigoru egyenlsegenek, ha az
Iennmaradhatna a polgari tarsadalomban. Mivel a polgarok tehetsegkhz es erejkhz
merten ktelesek szolgalni az allamot, ezert, masIell, szolgalataik aranyaban kell jutalmazni
es kitntetni ket. Ebben az ertelemben kell vermnk azt a helyet Iszokratesznel,
59
ahol ez
amiatt dicseri az els atheniakat, hogy meg tudtak klnbztetni, melyik kedvezbb szamukra
az egyenlseg ket valIaja kzl: az, amikor minden allampolgar ugyanazokban az elnykben
reszesl, vagy az, amikor mindenki erdemei szerint reszesl az elnykben. E lelemenyes
allamIerIiak, teszi hozza, szamztek az igazi egyenlseget, mely nem tesz klnbseget a
rosszak es a jok kztt, es szigoruan ragaszkodtak ahhoz az egyenlseghez, amelyik
mindenkit erdeme szerint bntet es jutalmaz. De elszr is, barmilyen romlotta valt a
tarsadalom, olyan tarsadalom soha nem letezett, ahol semmi klnbseget nem tettek jok es
rosszak kztt: es mivel a trveny erklcsi teren nem tud olyan pontos merteket szabni, hogy
szabaly gyanant szolgalhatna az elljaroknak, ezert nagyon blcsen jar el, amikor megtiltja
nekik, hogy szemelyekrl itelkezzenek, s csak a cselekedetekrl engedi itelkezni ket, mert
igy a polgarok sorsa es rangja nincs elljaroik kenyere bizva. Az erklcsk csak akkor trik el
cenzorok biraskodasat, ha olyan tisztak, mint a regi romaiaknal; nalunk hamarosan mindent
IelIorgatnanak az ilyen itelszekek. A kzvelemeny dolga, hogy klnbseget tegyen a rosszak
es a jok kztt; az elljarok csak a szoros ertelemben vett jog birai, az erklcs igazi biraja a
nep, mely Ieddhetetlen, st blcs biro ezen a teren: neha becsapjak, de nem ronthatjak meg
soha. A polgarok rangjat nem a szemelyes erdem alapjan kell hat szabalyozni, mert ez
lehetve tenne az elljaroknak, hogy csaknem nkenyesen alkalmazzak a trvenyt, hanem az
allamnak tett valosagos szolgalataik alapjan, mert az ilyesmit pontosabban Il lehet becslni.
POLITIKAI GAZDASGTAN
GAZDASAG vagy OECONOMIA Mmorlis es politikaiN, ez a kiIejezes az UVWUX (haz) es a
/YZUX (trveny) szavakbol szarmazik, s eredetileg egyszeren azt jelenti, hogy a hazat blcsen
es a trvenyek szerint vezetik, az egesz csalad javara. Kesbb kiterjesztettek a nagy
csaladnak, az allamnak a kormanyzasara is. A ketIajta jelentest megklnbztetend, az
utobbi esetben ltalnos vagy k#zgazdasgr)l beszelnek, az elbbiben pedig ztartsr)l
vagy k%l#n#s gazdasgr)l. A ztartsr)l lasd: CSALADATYA.
Ha igaz volna is, amit nem egy szerz allit, hogy az allam es a csalad kztt nagyon sok a
hasonlosag, ebbl meg nem kvetkeznek, hogy az egyik tarsadalomban bevalt magatartasi
szabalyok a masikban is megIelelnek: a kett tulsagosan klnbzik nagysag tekinteteben,
semhogy egyIorman lehetne igazgatni ket, s a haztartas, ahol az atya egymaga at tudja
tekinteni az egeszet, mindig merhetetlenl messze lesz a polgari kormanyzattol, ahol a vezet
ugyszolvan semmit sem lat idegen szemek nelkl. E tekintetben csak akkor valhatnanak
egyenlve a dolgok, ha az atya tehetsege, ereje es valamennyi kepessege a csalad mereteinek
aranyaban nvekednek, s a hatalmas uralkodok lelke ugy viszonyulna a kznseges
emberekehez, mint birodalmuk kiterjedese a maganszemelyek rklt vagyonanak
nagysagahoz.
De hogyan hasonlithatna az allam kormanyzasa a csalad igazgatasahoz, ha alapjuk ennyire
klnbz? Az apa testi erben Iellmulja gyermekeit, s ameddig segitsegere szorulnak,
joggal velik, hogy az atyai hatalom a termeszettl ered. A nagy csalad tagjai termeszettl
Iogva egyenlk; a politikai hatalom nkenyes modon alakul ki, es csakis megallapodasokon
alapulhat; ugyanigy az elljarok is csak a trvenyek alapjan parancsolhatnak a tbbieknek. Az
atya ktelessegeit a termeszetes erzesek diktaljak, meghozza olyan hangon, hogy ritkan juthat
eszebe megtagadni az engedelmeskedest. Az allam vezetinek nem parancsol eIIele szabaly;
valojaban csak azt ktelesek teljesiteni a neppel szemben, amire igeretet tettek, s amit a
nepnek jogaban all megkvetelni tlk. Tovabbi, ennel is Iontosabb klnbseg, hogy a
gyermekeknek semmijk sincs, csak amit atyjuktol kapnak, ezert hat vilagos, hogy minden
tulajdonjog az atyat illeti meg vagy tle szarmazik, aminek az ellenkezje igaz a nagy
csaladban: itt csak azert vezetik be a dolgok altalanos igazgatasat, hogy biztositsak a
magantulajdont, mely mar elbb is letezik. A munka I celja minden hazban az atya
rksegenek megrzese es gyarapitasa, hogy a gyermekek ne legyenek szegenyebbek, midn
egy nap szetosztjak kzttk az rkseget; az allamkincstar vagyona viszont csupan eszkze
gyakran igen rosszul alkalmazott eszkze a maganszemelyek kztti beke es jolet
Ienntartasanak. Egyszoval, a kis csaladnak az a sorsa, hogy egy napon kihunyjon es
Ieloldodjek tbb hasonlo csaladban, a nagy csalad viszont arra teremtetett, hogy valtozatlan
allapotban rkke Iennmaradjon; ezert aztan az elbbinek nvekednie kell, hogy
megsokasodhassek, az utobbi azonban eleg, ha nem lesz kisebb es kisebb; st knnyszerrel
bebizonyithatjuk, hogy a nvekedes inkabb art, mint hasznal neki.
A dolog termeszetebl adodo klnIele okoknal Iogva az atyanak kell a csaladban
parancsolnia. Elszr is, az atyai es az anyai tekintely nem lehet egyenl, hanem egyetlen
keznek kell kormanyoznia, es velemenyklnbsegek eseten lennie kell egy ersebb hangnak,
amelyik eldnti a vitat. Masodszor, barmilyen jelentektelennek gondoljuk is a ni
gyengelkedest, idkznkent megis tetlensegre karhoztatja az anyat, ami elegseges ok, hogy
ne t illesse meg az elsbbseg, mert ha a merleg tkeletesen kiegyensulyozott, egy szalmaszal
is elbillentheti. Mi tbb, a Ierjnek gyelnie kell a Ieleseg viselkedesere, mert nem kzmbs
neki, hogy a gyermekek, akiket elismerni es nevelni kenytelen, ne mastol szarmazzanak,
hanem csakis tle. A Ielesegnek semmi hasonlotol nem kell tartania, ezert nincsenek hasonlo
jogai Ierje Iltt. Harmadszor, a gyermekek engedelmesseggel tartoznak az atyanak, eleinte
szksegbl, kesbb halabol; miutan eletk els Ieleben gondoskodott szksegleteikrl,
eletk masodik Ieleben nekik kell az szksegleteinek szentelni magukat. Negyedszer, ami a
cseledeket illeti, azok is szolgalni tartoznak t, csereben azert, hogy gondoskodik
eltartasukrol; kivetelt csak az az eset kepez, amikor Ielbontjak a szerzdest, mivel mar nem
Ielel meg nekik. Nem beszelek a rabszolgasagrol, mert ez termeszetellenes intezmeny, es
semmiIele jog nem szentesitheti.
A politikai tarsadalomban semmi eIIelet nem talalunk. Nemhogy termeszetes erdeke volna
a maganszemelyek boldogsaga, az allam Ieje gyakran az nyomorusagukban leli meg
tulajdon boldogulasat. Ha rkletes a hatalom, gyakran megesik, hogy gyermek parancsol
Ielntt IerIiaknak. Ha pedig valasztas utjan tltik be, temerdek nehezseg merl Iel a valasztasi
eljarasban; mindket esetben oda az atyai tekintely elnyei. Ha egyetlen vezet van, az
emberek ki vannak szolgaltatva uruknak, akit semmi sem sztkel szeretni ket; ha tbb
vezet van, ugy nemcsak a zsarnoksagot kell elviselni, hanem a vezetk viszalykodasait is.
Egyszoval, minden tarsadalomnak vannak elkerlhetetlen Iogyatekossagai, s ezek sulyos
kvetkezmenyeket vonnak maguk utan. A kzerdek es a trveny hijan van minden termeszeti
hatalomnak, es szntelen rohamra indulnak ellenk a tarsadalom Iejenek es tagjainak
maganerdekei es szenvedelyei.
Bar a csaladatya es a legIbb elljaro tenykedesenek ugyanarra a celra kell iranyulnia, de
okvetlenl klnbz utakon haladnak. Ktelessegeik es jogaik olyannyira elterek, hogy
amennyiben nem tesznk vilagos klnbseget a ket szemely kztt, menthetetlenl hamis
Iogalmat alkotunk a tarsadalom alapvet trvenyeirl, s az emberi nemre nezve vegzetes
tevedesekbe esnk. Csakugyan: ha jo csaladatya a termeszet hangjanal jobb tanacsot nem
kvethet, midn ktelesseget teljesiti, az elljarot mindig tevutra vezeti ez a hang, szntelenl
igyekszik eltavolitani a ktelessegeitl, s elbb-utobb vesztebe sodorja t magat es az allamot
is, hacsak nem allja utjat a Iennkltebb ereny. A csaladatyanak csupan egy ovintezkedest kell
tennie, vedekezni a zlles ellen, Ieltartoztatni termeszetes hajlamainak megromlasat; az
elljarot viszont eppen a termeszetes hajlamok rontjak meg. Az elbbinek csak a szivere kell
hallgatnia, hogy jol cselekedjek, az utobbi azon nyomban arulo lesz, mihelyt a szivere hallgat.
Meg azt is gyanakvassal kell Iogadnia, amit elmeje sugall; nem kvetheti azt, ami a maga
szamara, hanem csakis azt, ami a kz szamara esszer, ez pedig nem mas, mint a trveny. A
termeszet temerdek jo csaladatyat teremtett, de ketseges, hogy miota a vilag vilag, teremtett-e
az emberi blcsesseg tiz embert, aki kepes a tbbieket kormanyozni.
A Ientiekbl kvetkezik, hogy nem alaptalanul klnbztetik meg a k#zgazdasgot a
magngazdasgt)l, es hogy mivel az allam es a csalad kztt mindssze annyi a
hasonlatossag, hogy vezetiknek mind a kettt boldogga kell tennik, ezert nem lehet egyiket
is, masikat is ugyanazon elvek szerint kormanyozni. Ugy velem, eleg e nehany sor, hogy
megdntsem ama gylletes rendszert, melyet Fumer lovag probalt Ielallitani Jatriarca
cim mveben;
1
ha ket jeles IerIiu egesz knyveket irt caIolatul, ezzel tulsagosan is
megtiszteltek a szoban Iorgo mvet. Egyebkent ez a tevedes igen regi kelet, hiszen mar
Arisztotelesz helyenvalonak talalta, hogy nekitamadjon; erveit a Jolitika els knyveben
olvashatjuk.
Arra kerem olvasoimat, alaposan klnbztessek meg a k#zgazdasgot, ertekezesem
targyat (ezt kormnyzatnak nevezem), a legIbb hatalomtol is (melynek a f&atalom nevet
adom). A klnbeeg abban all, hogy az egyik a trvenyhozo hatalmat gyakorolja s bizonyos
esetekben ktelez ervel rendelkezik az egesz nemzet Iltt, mig a masik csupan a
vegrehajto hatalom birtokosa es csak maganszemelyek Iltt rendelkezik. Lasd: POLITIKA
es FOHATALOM.
Hadd Iolyamodom itt egy kzkelet hasonlathoz. Sok tekintetben pontatlan ugyan, de
segitsegevel jobban megmagyarazhatom, mire gondolok.
Ha egyedi mivoltaban vesszk szemgyre az allam szervezetet, ugy tekinthetjk, mintha
el szervezet volna, akarcsak az emberi test. A Ihatalom a Iej; a trvenyek es a szokasok az
agy, vagyis az idegek kiindulopontja s az ertelemnek, az akaratnak, az erzekeknek a
szekhelye; az agy szervei pedig a birak es elljarok; a kereskedelem, az ipar es a
mezgazdasag a szaj es a gyomor, ezek keszitik a kzs taplalekot; az allam penzgyi
eszkzei a ver; a blcs gazdasgi mely a sziv munkajat vegzi, szetkldi ket az egesz testbe,
hogy mindenhova eljuttassak az eleseget es az eletet; az allampolgarok a trzs es a vegtagok,
k mozgatjak, eltetik es mkdtetik a gepezetet; barhol serlnek meg, a Iajdalom benyomasa
tstent eljut az agyba, ha az elleny egeszseges.
Az elet mindket esetben azonos az egeszben lakozo ennel, valamennyi resz klcsns
erzkepessegevel es bels sszhangjaval. Ha a kapcsolat megsznik, elenyeszik a Iormai
egyseg, s a szomszedos reszek mar csak annyiban tartoznak ssze, hogy egymas mellett
vannak; az ember meghalt, az allam Ielbomlott.
Az allam tehat moralis leny is, akarata van; s ez az altalanos akarat mindig az egesznek es
valamennyi reszenek a Ienntartasara es joletere trekszik. Ez a Iorrasa a trvenyeknek, s ez
irja el az allam valamennyi tagjanak, hogy mi igazsagos es mi igazsagtalan egymashoz es az
allamhoz valo viszonyukban. Amibl mellesleg szolvan kivilaglik, hogy tevednek azok a
szerzk, akik lopasnak minsitik, hogy a lakedaimoniai gyermekek ravasz cselIogasokkal
szerzik meg szks etkket, noha trveny irja el, hogy igy kell cselekednik; es lehet-e
trvenyellenes, amit a trveny parancsol? Lasd a JOG cimszot;
2
ott talalhato a Iorrasa a
nagyszer es ragyogo elvnek, amelyet a jelen cikkben kiIejtek.
Eszre kell vennnk, hogy ez a szabaly az allam valamennyi polgarara ervenyes ugyan, de
nem minden esetben helyes kiterjeszteni az idegenekre. Vilagos, hogy miert van igy: jollehet
tulajdon polgaraival szemben az allam akarata altalanos akarat, de nem altalanos, hanem
klns es egyedi akarat az idegen allamok es idegen allampolgarok szemszgebl nezve, es
jogossaga a termeszeti trvenyen meretik meg; ez pedig ismet csak megIelel a Ienti elvnek,
mert most az egesz Ild-orszag lesz az allam, a termeszeti trveny pedig az altalanos akarat,
mig a klnbz allamok es nepek csupan egyes tagjai lesznek a nagy allamnak.
Ha e megklnbzteteseket az egyes politikai tarsadalmakra es tagjaikra alkalmazzuk,
megkapjuk a legegyetemesebb es legbiztosabb elveket, amelyek segitsegevel iteletet
mondhatunk valamely kormanyzat jo vagy rossz voltarol es altalaban az emberi cselekedetek
moralis ertekerl.
Minden politikai tarsadalom mas, kisebb tarsadalmakbol epl Iel; ez utobbiak
klnbzIelek, s valamennyinek megvannak a maga erdekei es vezerelvei. Barki Ielismeri
ket, mert kls es trvenyesen megersitett Iormaban leteznek. Azonban nem kizarolag ilyen
tarsulasok alkotjak az allamot: valahanyszor megesik, hogy a maganszemelyek valamilyen
kzs erdek alapjan egyeslnek, allando vagy ideiglenes tarsulas keletkezik, melynek ereje,
ha kevesbe Ieltn is, azert meg nem kevesbe valosagos. Ha csakugyan meg akarjuk ismerni
az erklcsket, e tarsulasok klnbz viszonyait kell alapos megIigyeles ala vennnk.
Mindeme hallgatolagos vagy Iormalis tarsulasok a maguk akaratanak ervenyesitese reven
ezerIelekeppen modositjak a kzakarat megnyilatkozasat.
Az ilyen klns tarsadalmak akarata mindig ket viszony alatt all: altalanos akarat a
tarsulas tagjaihoz kepest, a nagy tarsadalomhoz kepest pedig klns akarat, mely els
pillantasra helyesnek mutatkozik, masodikra azonban helytelennek. Valaki lehet hitbuzgo
pap, vitez katona, odaado orvos es rossz allampolgar. Egy hatarozat elnys lehet a kis
kzssegre, es igen artalmas a nagyra nezve. Igaz ugyan, a klns tarsadalmak mindig
alarendeldnek az atIogobb tarsadalmaknak, s igy inkabb kell engedelmeskedni az
utobbiaknak, mint a tbbinek, tovabba, az allampolgari ktelessegek megelzik a szenator
ktelessegeit, az ember ktelessegei pedig az allampolgari ktelessegeket; csakhogy
balszerencsenkre a szemelyes erdek mindig Iorditott aranyban all a ktelesseggel, s abban a
mertekben nvekszik, ahogy szkebb lesz a tarsulas es kevesbe szent a ktelem ami
caIolhatatlanul bizonyitja, hogy a legaltalanosabb akarat egyben a legjogosultabb, es hogy a
nep szava csakugyan Isten szava.
Ebbl azonban nem kvetkezik, hogy a kz mindig igazsagosan hataroz; hatarozhat
igazsagtalanul is, amikor kls gyekrl van szo; mar megmagyaraztam, miert van igy. Tehat
nem lehetetlen, hogy egy jol kormanyzott kztarsasag igazsagtalan haborut viseljen. Az sem
lehetetlen, hogy egy demokraciaban a tanacs rossz rendeleteket ad ki es artatlanokat itel el. De
nem Iordul el ilyesmi, ha a nepet nem vezetik Ielre, ha gyes emberek ekesszolasuk es
tekintelyk latba vetesevel nem allitjak a nep erdekeinek helyebe sajat maganerdekeiket. Ha
igy trtenik, akkor a kz nem az altalanos akarat szerint hataroz. Ne hozzak Il ellenem az
atheni demokracia peldajat, mert Athen valojaban nem volt demokracia, hanem igen zsarnoki
arisztokracia volt, es tudosok meg szonokok kormanyoztak. Aki gondosan megvizsgalja, mi
trtenik a hatarozathozatalkor, az latni Iogja, hogy az altalanos akarat mindig a kzjot
celozza; am igen gyakran titkos partszakadas kvetkezik be, hallgatolagos szvetsegek
leteslnek, es maganceljaik erdekeben kijatsszak a gylekezet termeszetes trekveseit.
Ilyenkor a tarsadalom szervezete valosaggal meghasonlik, ujabb szervezetek jnnek letre,
tagjaik kinyilvanitjak a maguk altalanos akaratat, mely jo es igaz az uj szervezetek
vonatkozasaban, am igazsagtalan es rossz az egesznek a vonatkozasaban, ahonnet azok
valamennyien kivaltak.
Latjuk, milyen knny a Ienti elvek segitsegevel megmagyarazni a latszolagos
ellentmondasokat, amelyeket oly sok ember magatartasaban eszlelnk; ha innen nezzk, a
lelkiismeret es a becslet lovagjai, ha onnan, csalok es gazemberek; labbal tiporjak a
legszentebb ktelessegeket es mindhalalig hek maradnak gyakran trvenytelen ktelmeikhez
is. igy meg a legromlottabb emberek is bizonyos Iokig tiszteletben tartjak a kz vallasat, s a
zsivanyok is csak a nagy tarsadalomban ellensegei az erenynek, barlangjaikban szivesen
szinlelik, hogy erenyesek (mikent a JOG cimszo alatt olvashato).
Amikor leszgeztem, hogy az altalanos akarat a k#zgazdasg legIbb elve es a kormanyzat
alapvet szabalya, nem tartottam szksegesnek komolyan megvizsgalni, vajon az elljarok
tartoznak a nephez, vagy a nep az elljarokhoz, s a kzgyekben az allam vagy a vezetk
javat kell-e szem eltt tartani. Ebben a kerdesben mar reges-reg maskent dnttt a gyakorlat,
mint az esz, s altalaban nagy dreseg volna azt remelni, hogy a tenyleges urak Ilebe
helyeznek mas erdeket a magukenak. Helyenvalo volna hat tovabbi ket reszre osztani a
k#zgazdasgotA nepi es zsarnoki kzgazdasagra. Az elbbit talaljuk minden allamban, ahol a
nep es a vezetk akarata es erdekei kzsek; az utobbi uralkodik mindentt, ahol a kormany
es a nep erdekei klnbznek, akaratuk pedig ellentetben all. Vezerelvei bsegesen
megtalalhatok a trtenelmi dokumentumokban, valamint Machiavelli szatiraiban.
3
A masik
kzgazdasag elvei csak azoknak a IilozoIusoknak az irasaiban lelhetk Il, akik kvetelni
mereszelik az emberiseg jogait.
I. A trvenyes es nepi kormanyzat, azaz a nep javan munkalkodo kormanyzat els es
legIbb alapelve tehat, mint mondottam, ,hogy mindenben az altalanos akaratot kell kvetni.
Amde hogy kvetni tudja, ahhoz ismernie kell, es Ikent meg kell klnbztetnie a klns
akarattol, megpedig legelssorban a sajat akaratatol. Mindig rendkivl nehez megvonni e
klnbseget; csakis a legIennkltebb erenybl merithet hozza elegend blcsesseg. Mivel
csak annak van akarata, aki szabad, ezert tovabbi s nem csekelyebb nehezseget okoz, hogy
egyszerre kell biztositani a kz szabadsagat es a kormanyzat hatalmat. Vizsgaljuk meg,
milyen inditekok birtak ra az embereket, akiket a klcsns szkseg a nagy tarsadalomban
egyesitett, hogy polgari tarsadalmakba tmrlve meg szorosabb egysegre lepjenek: nem
Iogunk mas inditekot talalni, mint azt, hogy az egesz kzsseg oltalma alatt biztositsak
minden egyes egyen vagyonat, eletet es szabadsagat. De kenyszerithetjk-e az embereket
egyvalamelyikk szabadsaganak megvedelmezesere, hogy egyszersmind ne sertenk meg a
tbbiek szabadsagat? Gondoskodhatunk-e a kz szksegleteirl, hogy ne csorbitanok meg
azoknak az embereknek a magantulajdonat, akiket hozzajarulasra kenyszeritnk? Barmilyen
szoIizmakkal szepitgessek is a dolgot, bizonyos: ha kenyszert gyakorolhatnak akaratom Iltt,
nem vagyok szabad, es nem vagyok ura vagyonomnak, ha valaki rateheti a kezet. Ez a
nehezseg lekzdhetetlennek latszott, es megis elharitotta minden emberi intezmeny
legmagasztosabbika, vagy inkabb a mennyei sugallat, amely megtanitotta az embert, hogy itt
e Ildn utanozza az istenseg valtozhatatlan rendeleseit. MiIele IelIoghatatlan lelemeny altal
sikerlt elnyomni az embereket, hogy ily modon valjanak szabadda? Az allam szolgalataba
allitani minden egyes polgar vagyonat, karjat, st eletet is, anelkl, hogy kenyszert
alkalmaznanak velk szemben vagy megkerdeznek ket? Beleegyezeskkel guzsba ktni
akaratukat? Ervenyt szerezni jovahagyasuknak a tiltakozas Iltt, s kenyszeriteni ket, hogy
maguk bntessek meg nmagukat, ha olyasmit tesznek, amit nem akartak? Hogyan
trtenhetik, hogy engedelmeskednek, holott senki sem parancsol, szolgalnak, holott nincs
uruk, es valojaban csak annal szabadabbak, hogy latszolag elnyomjak ket, mert
valamennyien csak azt a szabadsagukat veszitik el, amellyel masok szabadsagat
csorbithatnak? E csodakat a trveny teszi. Egyedl a trvenynek ksznhetik az emberek az
igazsagot es a szabadsagot. A kzakaratnak ez az dvs szerve allitja vissza jogaiba az
emberek kztti termeszetes egyenlseget. Ez az egi hang diktalja minden polgarnak, hogy
azt tegye, ami a kz szamara esszer, ez tanitja meg, hogy az ertelem elvei szerint cselekedjek
es ne kerljn ellentmondasba nmagaval. Ezt a hangot kell a Iembereknek
megszolaltatniuk, amikor parancsolnak, mert mihelyt egy ember a trvenyektl Iggetlenl
probal alavetni egy masikat a sajat maganemberi akaratanak, azon nyomban kilep a polgari
allapotbol, s a puszta termeszeti allapotba helyezkedik vele szemben, ahol az engedelmesseget
egyedl a szkseg irja el.
Igy hat a Iemberek legIbb erdeke es elmulaszthatatlan ktelessege, hogy rkdjenek a
trveny betartasan, mert a trveny szolgai k, belle meritik minden tekintelyket. Ha
masokat ra kell birniok, hogy engedelmeskedjenek a trvenynek, meg inkabb kell nekik
maguknak engedelmeskednik, nekik, akik a trvenyek minden elnyet elvezik. Mert
peldajuk olyan ervel hat az emberekre, hogy meg ha a nep eltrne is, hogy kihuzzak
nyakukat a trveny jarmabol, ovakodniok kellene elni e veszelyes kivaltsaggal, mert
csakhamar masok is megkiserlik majd elbitorolni, s gyakran eppen az rovasukra. Minthogy
a tarsadalomban minden ktelezettsegvallalas termeszetenel Iogva ketoldalu, ezert aki a
trveny Ile helyezi magat, az ohatatlanul lemond a trveny adta elnykrl is; senki nem
tartozik semmivel annak az embernek, aki azt hirdeti magarol, hogy semmivel nem tartozik
senkinek. Ezert aztan a joi igazgatott allamban semmiIele jogcimen nem tesznek semmiIele
kivetelt a trveny alol. Meg azokat a polgarokat is csak megbecslessel, nem kivaltsagokkal
kell jutalmazni, akik nagy erdemeket szereztek a haza szolgalataban: mert mihelyt azt
gondolhatja valaki, hogy ill dolog kivonnia magat a trveny alol, az allam a bukas kszbere
kerl. Ha a nemesseg, a katonasag vagy valamely masik rend valaha is igy kezd gondolkodni,
mindennek vege, menthetetlenl.
A trveny hatalma meg jobban Igg attol, hogy mennyire blcsek a rendelkezesei, mint
attol, hogy mennyire szigoruak a szolgaloi; elssorban a dnteseket sugalmazo esztl kap
sulyt a kzakarat. Ezert tekinti Platon igen-igen Iontosnak azt az ovintezkedest, hogy a
rendeleteket magyarazo bevezetessel lassak el, mely kimutatja roluk, hogy igazsagosak es
celszerek.
4
Csakugyan, a legels trveny az, hogy tisztelni kell a trvenyt; a bntetes szigora
hiabavalo segedeszkz csupan, kicsinyes szellemek talalmanya, akik rettegessel akarjak
helyettesitem a tiszteletet, melyet keptelenek kivivni. Mindenesetre megIigyeltek, hogy a
bntetes azokban az orszagokban a legszrnysegesebb, ahol a leggyakoribb is; vagyis a
megtorlas kegyetlensege csupan a trvenyszegk nagy szamara utal, s mivel mindent
egyIorma szigorral bntetnek, ezert arra kenyszeritik a bnsket, hogy bnzzenek, mert
csak igy kerlhetik el vetkeik megbnteteset.
De jollehet a kormanyzat nem ur a trvenyek Iltt, az sem csekely dolog, hogy
kezeskedik a trvenyekert, es ezernyi eszkze van megszerettetni ket. Kizarolag ebben all az
uralkodas tehetsege. Ha valakinek hatalma van, nem nagy mveszet az egesz vilagot
rettegesben tartania, s az sem sokkal nagyobb mveszet, hogy megnyerje a sziveket; mert a
tapasztalat reges-reg megtanitotta a nepet, hogy becslje vezetit mindazert a rosszert, amit
nem kvetnek el ellene, es imadja ket, amikor nem gyllik t. A Ielkegyelm is meg tudja
torolni a gaztetteket, ha engedelmeskednek neki; az igazi allamIerIi megelzi ket; inkabb az
emberek akarata, mint cselekedeteik Iltt gyakorolja kztiszteletben allo uralmat. Ha
elerhetne, hogy mindenki a jot cselekedje, nem volna tbb tennivaloja, s legnagyobb mve az
lenne, hogy tetlen maradhat. Mindenesetre bizonyos: a Iemberek legnagyobb tehetsege
abban all, hogy elpalastoljak es igy kevesbe gylletesse tegyek hatalmukat, s oly bekesen
kormanyozzak az allamot, hogy ugy tessek, nincs is szkseg kormanyosra.
Azt mondom tehat: mikent a trvenyhozo legIbb ktelessege sszhangba hozni a
trvenyeket az altalanos akarattal, ugy a k#zgazdasg legIbb szabalya, hogy az
allamigazgatas sszhangban legyen a trvenyekkel. Tbbre nincs is szkseg ahhoz, hogy az
allamot ne kormanyozzak rosszul, Ielteve, hogy a trvenyhozo megIelelen gondoskodott
mindenrl, amit a hely, az eghajlat, a talaj, az erklcsk, a szomszed nepek es az intezmenyek
rendjet tle varo nep viszonyai csak megkvetelnek. Nem mintha nem maradna vegtelenl
sok politikai es gazdasgi reszlet, amit a kormanyzat blcsessegenek kell eligazitania; de
mindig vannak csalhatatlan szabalyok, amelyek megmondjak, mit kell tenni ilyenkor. Az
egyik a trveny szelleme; ez segit eldnteni azokat az eseteket, amelyekkel a trveny nem
szamolt elre; a masik az altalanos akarat, minden trveny Iorrasa es kiegeszitese: ehhez kell
Iordulni, valahanyszor a trvenyek nem adnak Ielvilagositast. De honnan tudnok, mondhatja
valaki, hogy mi az altalanos akarat olyan esetekben, amikor nem nyilatkozott meg? Netan
minden varatlan esemeny miatt gylesbe hivjuk az egesz nemzetet? Nem; annal is kevesbe,
mert nem biztos, hogy a gylekezet dntese az altalanos akaratnak ad kiIejezest; mert ez az
eljaras kivihetetlen a nagy nepek eseteben; es mert ritkan van ra szkseg, ha a kormanyzat
szandeka jo, hiszen a vezetk pontosan tudjak, hogy az altalanos akarat mindig a kzerdekre
nezve legkedvezbb, vagyis a legigazsagosabb dntes mellett van. igy tehat elegend
igazsagosnak lenni, hogy biztosak lehessnk benne: az altalanos akaratot kvetjk. Amikor
tulsagosan nyilvanvalo serelem esik rajta, az altalanos akarat gyakran lathatova lesz, dacara a
kzhatalom rettent ellenallasanak. Igyekszem a lehet legkezenIekvbb peldakat valasztani
az ilyen esetek bemutatasara. Kinaban a Iejedelem azt az elvet kveti, hogy amikor viszaly
tamad a hivatalnokok es a nep kztt, a nepnek ad igazat. Draga a kenyer valamelyik
tartomanyban? Brtnbe veti a helytartot. Zendles tr ki egy masikban? Meneszti a
kormanyzot, es az sszes mandarin Iejevel Ielel minden bajert, ami a krzeteben esett.
Kesbb azutan szabalyos perben vizsgaljak ki az gyet, de a hosszu tapasztalat megtanitotta
az uralkodokat, hogy elre vegrehajtsak az iteletet. Ritkan esik meg, hogy igazsagtalansagot
kvetnek el, amit kesbb helyre kell hozniok; a csaszar tudja, hogy a tmeg soha nem
zugolodik ok nelkl, s ha megbnteti is a lazito kialtozast, mindig kihallja belle a jogos
serelmeket, es orvosolja ket.
Nagy dolog, ha az orszag minden reszeben beke es rend honol, nagy dolog, ha az allam
nyugalomban el, es tisztelik a trvenyt; de ha ennel tbbet nem sikerl biztositani, ugy
mindez inkabb latszat lesz, semmint valosag, s a kormanyzat nehezen birja ra az embereket,
hogy engedelmeskedjenek neki, ha beeri azzal, hogy engedelmeskedesre birja ket. Mar az is
valami, ha a Iemberek tudjak a modjat celjaik szolgalataba allitani a nepet, ugy, ahogy van,
de meg sokkal nagyobb dolog olyanna tenni, amilyennek lennie kell, hogy jol szolgalhassa e
celokat: nincs Ieltetlenebb tekintely, mint az, amelyik az ember sziveig hatol, es eppoly nagy
hatast tesz az akaratra, mint a cselekedetekre. Bizonyos, hogy a nep vegl is olyanna valik,
amilyenne a kormanyzat teszi. Katonak, polgarok, emberek, ha ugy akarja; alja nep es
spredek, ha ugy tetszik neki; es az a Iejedelem, aki megveti alattvaloit, nmagat hozza
szegyenbe, mert kimutatja, hogy nem tudta tiszteletre meltova tenni ket. Teremtsetek hat
embereket, ha emberek Iltt akartok uralkodni; ha azt akarjatok, hogy engedelmeskedjenek a
trvenynek, tegyetek rola, hogy szeressek a trvenyt, es hogy elegend legyen tudniok
ktelessegket s mar vegezzek is. Ebben allt a regi kormanyzatok nagy mveszete, azokban a
tavoli idkben, amikor a IilozoIusok adtak trvenyt a nepeknek, es csakis azert eltek
tekintelykkel, hogy blcsebbe s boldogabba tegyek az embereket. Innen a sok Ienyzes
elleni trveny, a sok erklcsi rendszabaly, a sok kzhasznu alapelv: valamennyit a
legnagyobb gonddal Iogadtak vagy vetettek el. Meg a zsarnokok sem Ieledkeztek meg a
kzigazgatasnak errl a Iontos reszerl; nem kevesebb gondot Iorditottak rabszolgaik erklcsi
megrontasara, mint a valasztott elljarok arra, hogy megjavitsak polgartarsaik erklcseit. A
mai kormanyok ellenben ugy velik, mindent megtettek, ha sikerlt penzbevetelekhez jutniuk,
es meg csak elkepzelni sem tudjak, hogy ilyen messzire kell vagy lehet mennik.
II. A k#zgazdasg masodik alapvet szabalya nem kevesbe Iontos, mint az els. igy
hangzik: Ha azt akarjatok, hogy teljesljn az altalanos akarat, tegyetek rola, hogy a klns
akaratok sszhangban legyenek vele; s minthogy az ereny nem mas, mint a klns akarat
sszhangja az altalanos akarattal, ezert hat hogy egyetlen Iordulattal Iejezzem ki ugyanezt
segitsetek uralomra az erenyt.
Ha az allamIerIiakat kevesbe vakitana el a becsvagy, eszrevennek, hogy semmiIele
intezmeny nem mkdhetik alapitasanak szellemeben, amennyiben nem a ktelesseg trvenye
szerint iranyitjak; raeszmelnenek, hogy a kzhatalom legIbb eszkze az allampolgarok
sziveben talaltatik, es hogy a kormanyzat Ienntartasat semmi sem szolgalja jobban az
erklcsnel. Nem csupan az igaz, hogy csakis derek emberek tudjak alkalmazni a trvenyeket;
alapjaban veve engedelmeskedni is csak becsletes emberek tudnak nekik. Aki dacol a
lelkiIurdalassal, az dacolni Iog a kinszenvedessel is, mert az kevesbe szigoru es kevesbe
hosszan tarto bntetes, s legalabb remenykedhet az ember, hogy elkerli; es barmilyen
ovintezkedeseket tesznk, akiknek eleg a bntetlenseg, hogy rosszat cselekedjenek, azok meg
is talaljak a modjat, hogy kijatsszak a trvenyt es elkerljek a bntetest. igy hat, mivel
valamennyi maganerdek szvetkezik az altalanos erdek ellen, mely immar nem erdeke
senkinek, ezert a kz vetkei nagyobb ervel bomlasztjak a trvenyt, mint amekkoraval a
trveny elnyomja a vetkeket, s a nep es a Iemberek megromlasa vegl magat a kormanyzatot
is eleri, barmenynyire blcs is az. Minden visszaeles kzl a legrosszabb, amikor azert
szinlelik, mintha tiszteletben tartanak a trvenyt, hogy a valosagban csak annal nagyobb
biztonsagban legyenek, amikor megszegik. Hamarosan a legjobb trvenyek lesznek a
legvegzetesebbek; szazszor jobb volna, ha nem leteznenek, mert akkor volna meg egy
menedek, midn mar minden mas elveszett. Ilyen helyzetben hasztalan bocsatanak ki
rendeletet rendelet utan, rendszabalyt rendszabaly utan: csak ujabb visszaelesekre adnak
alkalmat, anelkl, hogy a regieket helyrehoznak. Minel jobban szaporitjak a trvenyeket,
annal kevesbe Iogjak tisztelni ket; ha pedig Ielgyelket allitanak, azok is megszegik a
trvenyt: vagy osztozkodnak a regi trvenyszegkkel, vagy egyedl Iosztogatnak. Az ereny
jutalmat csakhamar a haramiak nyerik el; a leghitvanyabb embereke a legnagyobb tisztelet;
minel magasabban all valaki, annal megvetesre meltobb: alantassaga rangokban es cimekben
diszeleg, s a megbecsles becstelenne teszi. Megvasaroljak a Iemberek joindulatat vagy a
nk tamogatasat, es csereben eladjak az igazsagot, a ktelesseget es az allamot; a nep pedig,
nem latvan, hogy balsorsanak legIbb okat tulajdon bneiben kell keresnie, hangos nygesek
kzt zugolodik es kialtozik: ,Minden bajomat k okozzak, akiket azert Iizetek, hogy
oltalmazzanak a bajoktol!
Amikor a ktelesseg hangja elnemul a szivekben, a Iemberek nem tehetnek mast, vagy a
remlet kialtasaval helyettesitik, vagy valamilyen latszolagos erdek csaletkevel, amellyel
megtevesztik kvetiket. Kicsinyes es megvetesre melto ravaszkodashoz kell Iolyamodniok:
ugynevezett llamrdekekez es kabinet=titkokoz. A kormany maradek erejet arra Iorditjak
tagjai, hogy megbuktassak es Ielvaltsak egymast, az allamgyeket pedig teljesen
elhanyagoljak, vagy csak annyira es ugy trdnek velk, amennyire es ahogyan a szemelyes
erdek megkivanja. Vegezetl, e nagy allamIerIiak minden lelemenye abban all, hogy
elvakitsak azokat, akikre szksegk van, s igy mindenki azt higgye, hogy tulajdon erdekeben
Iaradozik, mikzben az #vket szolgalja; mar amennyiben a Iemberek igazi erdeke nem mas,
mint elpusztitani a nepeket, hogy uralkodhassanak Ilttk, es tnkretenni tulajdon
vagyonukat, hogy az vek maradjon.
Am ha a polgarok szeretik ktelessegket, a kzhatalom letetemenyesei pedig szinten
iparkodnak jo peldaval es szorgos Iaradozassal ebren tartani e szeretetet, akkor minden
nehezseg elenyeszik, s a kzigazgatas olyan egyszer dolog lesz, hogy tbbe semmi szkseg a
stet mesterkedesekre, melyeknek egesz titka alattomossagukban all. Senkinek nem Iognak
hianyozni a veszedelmes es csodalattal vezett hatalmas szemelyisegek, a nagy allamIerIiak,
akiknek dicssege a nep balsorsabol taplalkozik; a Iemberek geniuszat a kzerklcs
helyettesiti; es minel inkabb uralkodik az ereny, annal Ieleslegesebbe valik a tehetseg. Meg a
becsvagyat is jobban szolgalja a ktelessegteljesites, mint a bitorlas: ha a nep meggyzdik
rola, hogy vezeti csakis az boldogitasan Iaradoznak, engedelmes magatartasaval
megkimeli ket attol, hogy hatalmuk megszilarditasan Iaradozzanak; s a trtenelem ezernyi
esettel bizonyitja, hogy az olyan vezetk tekintelye, akiket a nep szeret, vagy akik szeretik a
nepet, szazszor rendithetetlenebb, mint a bitorlok minden zsarnoksaga. Ez nem jelenti, hogy a
kormanyzatnak ovakodnia kell a hatalmaval elni, csak azt, hogy trvenyes modon kell elnie
vele. A trtenelem ezernyi peldat tar elenk becsvagyo vagy kishit Iemberekrl, akiknek
vesztet okozta az elpuhultsag vagy a gg, de olyat egyet sem talalunk, aki csak azert vegezte
rosszul, mert igazsagos volt. Am nehogy sszekeverjk a hanyagsagot a mertekletesseggel
vagy a szelidseget a gyengeseggel. Aki igazsagos akar lenni, annak szigorunak kell lennie: ha
valaki eltri a rosszat, holott jogaban es hatalmaban allna elIojtani, az annyi, mintha maga is
rossz volna. Nem eleg azt mondani a polgaroknak: legyetek jok; meg kell tanitani ket a
josagra, s ha az els lecket a peldamutatas adja is, azert meg nem az egyedli eszkze a
polgarok tanitasanak. A leghatekonyabb eszkz a haza szeretete; mert, amint mar mondottam,
minden ember erenyes, ha egyeni akarata mindenben megIelel az altalanos akaratnak, s amit
szeretteink akarnak, azt neknk is knny akarnunk.
Az emberi egytterzes, ugy tetszik, lankad es elparolog, ahogy az egesz Ildre kiterjed; a
Tatarorszagot vagy Japant sujto csapas nem indit meg bennnket, de az europai nepek
szenvedesei meginditanak. Valami modon korlatozni es sszpontositani kell a rokonszenvet
es a szanakozast, hogy tevlegesse valjon. Mivel pedig ez a hajlandosagunk csak azoknak
valhatik hasznara, akikkel egytt kell elnnk, ezert jo, ha az emberi egytterzes
polgartarsainkra sszpontosul, es uj ert merit a klcsns talalkozas szokasabol es a
valamennyinket egyesit kzs erdekbl. Bizonyos, hogy az ereny legnagyobb csodait a
honszeretet mvelte, e nyajas es eleven erzelem, mely az nzes erejet adja az ereny
szepsegehez, s igy olyan lendletet klcsnz az erenynek, mely valamennyi szenvedely
kzl a leghsiesebbe teszi, anelkl, hogy eltorzitana. Ez adott sztnzest a sok halhatatlan
cselekedethez, melyeknek tndklese elvakitja gyenge szemnket, s ez teremtette a sok nagy
embert, akiknek erenyes tettei mar csak legendak, amiota a honszeretet nevetseg targya lett.
Ne lepdjnk meg ezen; mert ahogy a szeret szivek elragadtatasa mer kimera mindazok
szemeben, akik soha nem ereztek ilyesmit, ugy a honszeretetet is csak az Iogja Il, akit
hatalmaba ejt e szazszor edesebb es erteljesebb erzes, mint amit kedvese irant erez az ember.
De minden szivben, melyet hevit, minden cselekedetben, melyet sugall, knnyszerrel
Ielleljk e lobogo, Iennklt lelkesedest, holott a legtisztabb ereny sem tndkl vele, ha
elvalik a honszeretettl. Legyen batorsagunk magat Szokrateszt szembeallitani Catoval: az
egyik inkabb IilozoIus volt, a masik inkabb allampolgar. Athen mar elveszett, es
Szokratesznek nem volt mas hazaja, mint az egesz vilag, mig Cato mindig a sajat hazajat
hordta szivenek melyen: egyedl erte elt es nem birta tulelni. Szokratesz erenyes volt, mert
volt az emberek legblcsebbike, de Caesar es Pompeius kztt Cato ugy tnik Il, mint egy
isten a halandok kreben. Az egyik nehany maganszemelyt tanit, vitaba szall a szoIistakkal,
es meghal az igazsagert; a masik az allamot, a szabadsagot, a trvenyeket vedelmezi a
vilaghoditok ellen, s vegl eltavozik a Ildrl, midn tbbe nem lel rajta hazat, amelyet
szolgalni tudna. Szokratesz melto tanitvanya a legerenyesebb ember volna kortarsai kzl;
Cato melto vetelytarsa a legnagyobb. Az elbbit boldogga tenne az erenyes elet, az utobbi
minden ember boldogsagaban keresne a magaet. Az egyik tanitana bennnket, a masik
vezetne, s ez egymagaban eldntene, hogy melyiket valasztjuk: mert soha nem volt olyan,
hogy egy nep csupa blcsbl alljon, de nem lehetetlen, hogy egy nep boldog legyen.
Azt akarjuk, hogy a nepek erenyesek legyenek? Kezdjk hat azon, hogy hazaszeretetre
tanitjuk ket. De hogyan szerethetnek a hazajukat, ha semmi tbbet nem jelent nekik, mint
amit egy idegen szamara is, s ha csak azt kapjak tle, amit senkitl nem tud megtagadni? De
ennel is sokkal rosszabb volna, ha meg az allampolgari biztonsagbol sem volna reszk, s
vagyonuk, eletk es szabadsaguk ki lenne szolgaltatva a hatalmasok kenyenek-kedvenek, mig
nekik maguknak nem lenne sem joguk, sem lehetsegk, hogy megkveteljek a trvenyek
betartasat. Ez esetben teljesitenik kellene a polgari allapotban rajuk haramlo ktelessegeket,
anelkl, hogy elveznek a termeszeti allapotban gykerez jogaikat, es erejket hasznalhatnak
vedekezesl. Ezert hat a legrosszabb helyzetben volnanak, amilyenbe csak szabad ember
kerlhet, s a aza szo legIljebb valami gylletes vagy nevetseges dolgot jelentene
szamukra. Ne higgyk, hogy megsebesithet)k vagy levaghatjuk a karjat valakinek anelkl,
hogy a Iajdalom eljusson a Iejhez; es ha hihetetlen, hogy valaki ep esszel kinyomja tulajdon
szemet, nem kevesbe hihetetlen az sem, hogy az altalanos akarat eltrje, ha az egyik ember
barki is megsebesiti vagy elpusztitja a masikat. A maganszemelyek biztonsaga olyan
szorosan sszeIonodik a kz szvetkezesevel, hogy meg ha nem volnank tekintettel az emberi
gyengesegre, a jog akkor is ervenytelenitene ezt a megallapodast, mihelyt egyetlen polgar
elpusztul, akin segiteni lehetett volna, mihelyt egyetlenegyet jogtalanul tartanak tmlcben,
vagy egyetlen pert nyilvanvalo igazsagtalansag Iolytan veszitenek el: mert ha egyszer
megsertettek az alapvet megallapodasokat, nem vilagos, miIele jog es miIele erdek tarthatna
meg a nepet a tarsadalmi egyeslesben, hacsak nem a puszta er amde ez Ielbomlasztja a
polgari allapotot.; Csakugyan: vajon nem arra ktelezi magat a nemzet, hogy ugyanolyan
gonddal rkdik legutolso tagjanak Innmaradasan, mint barki masen? S az egyik polgar dve
kevesbe Iontos-e a kznek, mint az egesz allame? Azt mondjak, rendjen van, ha egyvalaki
Ielaldozza magat az sszes tbbiert; s en csodalattal adozom ennek az elvnek, ha egy derek es
erenyes honIi szajabol hallom, aki nkent, ktelessegbl vallalja a halalt orszaga dveert. De
ha arra gondolnak, hogy a kormanynak jogaban all Ielaldozni egy artatlan embert a sokasag
dveert, ugy azt tartom, hogy ez egyike a legIrtelmesebb elveknek, melyeket a zsarnoksag
valaha kieszelt, a leghamisabbaknak, amelyeket csak Il lehet allitani, a
legveszedelmesebbeknek, melyeket elIogadhatnak, s a legszgesebb ellentetben all a
tarsadalom alaptrvenyeivel. Nemhogy egyvalakinek el kellene pusztulnia mindenkiert,
hanem mindenki arra tette Il eletet es vagyonat, hogy minden egyest megvedelmez. Ily
modon a gyenge maganszemelyeket a kz ereje oltalmazza, az allam tagjait pedig az egesz
allam. Gondolatban vonjuk ki a nepbl az egyik egyent a masik utan, es vegyk ra a mondott
elv hiveit, hogy tegyek vilagosabba, mit ertenek llamon6 meg Iogjuk latni, vegl nehany
emberre korlatozzak az egeszet; nem a nepet Iogjak erteni rajta, hanem a nep tisztsegviselit,
akiket kln esk ktelez, hogy eletket adjak a nep dveert, s akik ezzel bizonyitani velik,
hogy a nepnek kell eletet adnia az dvkert.
Ha peldat akarunk talalni ra, hogyan kell az allamnak oltalmaznia tagjait es tisztelnie a
szemelyket, a Ild legkivalobb es legvitezebb nemzeteinel kell keresnnk; csak a szabad
nepek tudjak, mit er az ember. Tudjuk, milyen tanacstalan volt az egesz spartai kztarsasag,
ha arrol volt szo, hogy megbntessenek egy allampolgart, aki valamilyen bnt kvetett el.
Makedoniaban olyan Iontos volt az emberi elet, hogy barmilyen hatalmas uralkodo volt Nagy
Sandor, nem merte hidegverrel kivegeztetni a bnsket, ameddig nem jelentek meg
polgartarsaik eltt, hogy eladjak vedekezesket, es a tbbi polgar nem itelkezett Ielettk. De
a romaiak a Ild minden nepenel jobban kitntettek magukat, mert a kormanyzat naluk
tisztelte legjobban a maganszemelyeket, es minden mas kormanyzatnal lelkiismeretesebben
rkdtt azon, hogy tiszteletben tartsak az allam valamennyi tagjanak serthetetlen jogait.
Semmi nem volt olyan szent, mint az egyszer allampolgarok elete: hogy egyetlenegyet is
eliteljenek, nem kevesebbre volt szkseg, mint az egesz nep gylesere; meg a szenatusnak, st
meg a konzuloknak sem volt joga barmilyen hatalmasak voltak az itelkezeshez, s a vilag
legersebb nepenek kreben altalanos gyasz kiserte a polgarok bntetteit es bnhdeset. Mi
tbb, az allampolgarok veret ontani oly kegyetlen bnnek szamitott, meg ha a legsulyosabb
bnt kvettek is el, hogy a :e@ Jorcia
I
szamzetesre valtoztatta a halalbntetest, ha a bns
tul akarta elni edes hazajanak elveszteset. Romaban es a seregekben mindenbl a polgartarsak
klcsns szeretete es a romai nev iranti tisztelet sugarzott, s e nev mindenkit batrabba es
erenyesebbe tett, akit csak az a szerencse ert, hogy viselhette. A Ienyes diadalmenetekben a
szolgasagbol kiszabaditott polgarok sveget es az eletmentk polgarkoszorujat neztek a
legnagyobb gynyrseggel, s meg kell jegyeznnk, hogy a szep haditetteket jutalmazo
koszoruk kzl csak az eletmentket es a gyzteseket Iontak Ivekbl es levelekbl, a tbbi
csak aranybol keszlt. igy valt az erenyes Roma a Iold urava. Becsvagyo Iemberek! A
pasztor uralkodik kutyain es nyajain, de az emberek kztt a legutolso. Csak akkor szep
parancsolni, ha az engedelmeskedk megbecslessel nezhetnek a parancsolora: tiszteljetek hat
polgartarsaitokat, s ti is meltok lesztek a tiszteletre; tiszteljetek a szabadsagot, s hatalmatok
naprol napra nvekedni Iog; soha ne hagjatok at jogaitokat, es rvidesen nem lesz hataruk.
Legyen hat a hon a polgarok kzs edesanyja, szeressek a hatarai kztt elvezett elnyk
miatt, hagyjon a kormanyzat elegend reszt nekik a kzigazgatasbol, hogy otthon erezzek
magukat, s a trvenyekben ne kelljen mast latniok, mint a kzs szabadsag biztositekat. E
magasztos jogok mindenkit megilletnek, de a Iemberek rosszakarata, ha latszolag nem tamad
is ellenk, knnyszerrel semmive teszi hatasukat. A trveny, ha visszaelnek vele, egyszerre
lesz tamado Iegyver a hatalmasok kezeben es vedpajzs a gyengek ellen, s a kzjo rgyen
merik a nepre a legveszedelmesebb csapasokat. A kormanyzat legIbb s talan legnehezebben
teljesithet Ieladata, hogy Ieddhetetlen szigorral tegyen igazsagot, es kivalt, hogy vedelmezze
a szegenyeket a gazdagok zsarnoksaga ellen. A legnagyobb rossz mar bekvetkezett, ha
vannak szegenyek, akik vedelemre szorulnak, es gazdagok, akiket meg kell zabolazni. A
trvenyek csak a kzepszert tartjak teljesen hatalmukban; a jog egyIorman tehetetlen a
gazdagok kincseivel es a szegenyek nyomorusagaval szemben; az elbbiek kijatsszak, az
utobbiakat elveti; az egyik atszakitja a halojat, a masik keresztlhullik rajta.
Tehat a kormanyzat egyik legIbb dolga, hogy elejet vegye a vegzetes vagyoni
egyenltlensegnek; nem ugy, hogy elveszi a tulajdonosoktol a kincseket, hanem ugy, hogy
mindenkit megakadalyoz a kincsek Ielhalmozasaban; es nem ugy, hogy menhelyeket epit a
szegenyeknek, hanem ugy, hogy megovja a polgarokat az elszegenyedestl. Az emberek
egyenltlenl oszlanak el az orszag terleten, egy helyen zsuIolodnak ssze, a tbbi videk
pedig elneptelenedik; az elvezetek szolgalataban allo es puszta gyessegen alapulo
mestersegeket Ilebe helyezik a hasznos es Iaradsagos mestersegeknek; a mezgazdasagot
Ielaldozzak a kereskedelemert; magankezbe kell adni az allami penzek kezeleset, mert a
penzgyi hatosag rosszul dolgozik; vegezetl, az emberek olyan megvesztegethetve valnak,
hogy aranyban merik a tekintelyt, es meg az erenyt is penzert adjak-veszik: ime, a
legkezenIekvbb okok, amelyek a Ienyzeshez es a nyomorhoz, a maganerdek
Iellkerekedesehez es a kzerdek bukasahoz, a polgarok kztti gyllkdeshez, a kzgyek
iranti kzmbsseghez, a nep romlottsagahoz es a kormanyzat altalanos meggyenglesehez
vezetnek. Ezek hat a bajok, melyeket oly nehez orvosolni, ha egyszer mar Ielleptek; am a
blcs kzigazgatas megelzi ket, mert ebren tartja a jo erklcsket s velk egytt a
trvenyek tiszteletet, a honszeretetet es az altalanos akarat uralmat.
De minden ovintezkedes keves volna, ha nem kezdenek meg korabban a dolgot. A
k#zgazdasgnak ezt a reszet azzal zarom, amivel kezdenem kellett volna. A hon nem allhat
Inn szabadsag nelkl, szabadsag nem letezhetik ereny nelkl, ereny pedig allampolgarok
nelkl; mindezt megkapjatok, ha allampolgarnak nevelitek az embereket; ha nem, csupa
gonosz rabszolga kztt Iogtok elni, kezdve az allam vezetin. De allampolgarokat nem
nevelhettek egyik naprol a masikra, s ha azt akarjatok, hogy a Ielntt IerIiak allampolgarok
legyenek, gyermekkorukban kell erre nevelnetek ket. Azt mondhatja erre valaki, hogy
akinek embereket adatott kormanyoznia, ne keressen a termeszetktl idegen tkelyt, amit
nem tudnak elerni, s ne akarja kilni szenvedelyeiket: mert nem lehetseges, de nem is
kivanatos, hogy az eIIele trekvesek megvalosuljanak. Mindezt annal knnyebben elismerem,
mert az olyan ember, akinek egyaltalan nincsenek szenvedelyei, bizonyosan igen rossz
allampolgar volna. De azt is el kell ismerni, hogy jollehet nem tanithatjuk meg az embereket
arra, hogy semmit ne szeressenek, arra mar nem lehetetlen megtanitani ket, hogy jobban
szeressek az egyik dolgot a masiknal, hogy a rutnal jobban szeressek azt, ami csakugyan szep.
Ha peldanak okaert idejekoran hozzaszoktatjuk ket, hogy mindig az allamhoz Izd
kapcsolataikban tekintsek nmagukat, es tulajdon letezesket ugyszolvan csak az allam
letezesenek a reszekent Iogjak Il, akkor vegl valami modon azonosulhatnak e nagyobb
egesszel, a hon reszenek erezhetik magukat, s azzal a rendkivli szeretettel csgghetnek rajta,
amelyet az elszigetelt ember csak nmaga irant erez; lelkket szntelen e nagyszer targyra
Iggeszthetik, s ama veszedelmes hajlamokat, valamennyi bnnk Iorrasat, magasztos
erenyekke valtoztathatjak. Nemcsak a IilozoIia bizonyitja, hogy uj iranyt lehet szabni
hajlamainknak; a trtenelem is ezernyi Ienyes peldaval szolgal e lehetsegre. Ha nalunk alig
Iordulnak el ilyen peldak, ennek az az oka, hogy senki sem trdik vele, vannak-e
allampolgarok kzttnk, s meg kevesbe jut barkinek eszebe, hogy idejekoran hozzaIogjon
allampolgart nevelni az emberekbl. Kes mar valtoztatni termeszetes hajlamainkon, miutan
megszilardultak, s az nzeshez hozzajarult a szokas; kes tullepni nmagunkon, ha mar a
szivnkben sszpontosulo emberi n elkezdte ott ama hitvany mkdest, mely elnyel minden
erenyt s a kicsinyes lelkek eletet teszi. Hogyan is csirazhatnek ki a honszeretet annyi mas
szenvedely kzepette, amelyek elIojtjak? Marad-e hely a tbbi polgar szamara az ember
sziveben, ha a birvagy, a hiusag s egy szeret osztozik rajta?
Az elet els pillanatatol meg kell tanulni kierdemelni, hogy elnk; s minthogy
szletesnktl Iogva reszeslnk a polgari jogokban, szletesnk pillanataban kell
megkezdennk ktelessegeink gyakorlasat is. Ha az erett IerIikornak vannak trvenyei, kell
hogy legyenek trvenyei a gyermekkornak is: ezek tanitanak meg, hogy masoknak
engedelmeskedjnk. S ha az egyes ember ertelme nem lehet egyedli biraja a
ktelessegeknek, meg kevesbe szabad az atyak blcsessegere es eliteleteire bizni a gyermek
nevelteteset, hiszen az Iontosabb az allamnak, mint az atyaknak; mert a termeszet rendje
szerint az atya gyakran elbb hal meg, mint hogy learathatna a neveles utolso gymlcseit, de
a hon elbb-utobb mindenkeppen megerzi az eredmenyt: az allam Iennmarad, bar a csalad
megsznik. Az atyaknak nincs miert panaszkodniuk, ha a kzhatalom a helykbe lep, magara
vallalja ezt a Iontos Ieladatot es atveszi jogaikat, mikzben ktelessegeiket vegzi; annal is
kevesbe panaszkodhatnak emiatt, mert voltakeppen csak nevet valtoztatnak, s mint
allampolgarok ugyanazt a Ielgyeletet gyakoroljak csak egyttetesen gyermekeik Iltt,
amelyet korabban kln-kln mint atyk gyakoroltak; es gyermekeik nem lesznek kevesbe
engedelmesek, ha a trveny neveben szolnak hozzajuk, mint azeltt, amikor a termeszet
neveben parancsoltak nekik. igy hat a nepi vagy trvenyes kormanyzat egyik alapelve nem
mas, mint a kormanyzat altal elirt szabalyok s a Ihatalom altal kijellt tisztsegviselk
Iennhatosaga ala vont kzneveles. Ha a gyermekek egytt nevelkednek az egyenlseg
kebelen, ha belejk vesdnek az allam trvenyei es az altalanos akarat elvei, ha arra tanitjak
ket, hogy mindenekIltt tiszteljek a trvenyeket es az altalanos akaratot, ha olyan peldak es
dolgok kztt nnek Iel, melyek szntelen a gyenged anyarol beszelnek nekik, aki taplalja
ket, irantuk erzett szereteterl, a tle kapott Ielbecslhetetlen ertek javakrol, s a
viszonzasrol, amellyel tartoznak neki, akkor, semmi ketseg, megtanuljak testverkent szeretni
egymast, semmi mast nem akarni, mint amit a tarsadalom akar, a szoIistak termeketlen es hiu
Iecsegese helyett ember s polgar modjara cselekedni, s egy napon a hon vedelmezive es
atyjaiva lenni, miutan oly hosszu ideig voltak a gyermekei. Nem szolok a tisztviselkrl,
akiknek az a hivatasa, hogy Ielgyeljenek e neveles ketsegkivl a legIbb allamgy Iltt.
Tudjuk, ha knnyelmen osztogatnak a kz bizalmanak e kitnteteseit, ha ez a magas tisztseg
nem olyan emberek Iaradozasanak jutalma volna, akik derekasan ellattak minden mas
Ieladatot, ha nem reg napjaik megbecslessel vezett, nyugalmas pihenesel s minden
dicsseg betetzesel kapnak, ugy az egesz vallalkozas hasztalan s a neveles sikertelen lenne.
Mert ahol a lecke nem tamaszkodik tekintelyre, az eliras pedig peldaadasra, ott a tanitasnak
nem lesz Ioganatja; az ereny hitelet veszti, ha olyan ember hirdeti, aki nem gyakorolja. Am ha
baberjaik terhe alatt roskadozo harcosok tanitjak a vitezseget, ha talarjukban es biroi
szekkben megszlt, Ieddhetetlen elljarok tanitjak az igazsagossagot, akkor egyik is, masik
is erenyes kvetket Iog nevelni, es nemzedekrl nemzedekre hagyomanyozzak a vezetk
tapasztalatait es tehetseget, a polgarok batorsagat es erenyesseget, meg az altalanos
versengest, hogy a hazaert eljenek s haljanak.
Csak harom nepet ismerek, ahol az iIjusag kzs nevelesben reszeslt; nevezetesen a
kretaiakat, a lakedaimonokat es a regi perzsakat. Mind a haromnal a lehet legnagyobb sikerre
vezetett ez a szokas, az utobbi kettnel pedig egyenesen csodakat mveit. Amikor a vilag mar
tulsagosan nagy nemzetekre oszlott, semhogy jol lehetett volna kormanyozni ket, tbbe nem
lehetett alkalmazni ezt az eljarast, s tovabbi okok, melyeket az olvaso knnyszerrel belathat,
minden ilyen kiserletnek elejet vettek az ujabb kori nepek kztt. Igen Iigyelemremelto, hogy
a romaiak nelklzni tudtak; csakhogy Roma tszaz even keresztl szakadatlan csoda volt, s a
vilag nem remelheti, hogy a csoda megismetldik. A zsarnoksagtol s a zsarnokok bneitl
valo irtozas meg a velk szletett honszeretet erenyesse tette a romaiakat, es igy minden
otthon az allampolgarok iskolaja volt; s az atyak korlatlan hatalma annyi szigort vitt a
maganelet rendjebe, hogy az elljaronal is jobban Ieltek az atyatol, aki ily modon hazi
itelszekeben az erklcsk biraja es a trvenyek megbosszuloja lett.
Igy hat a Iigyelmes es jo szandeku kormanyzat, mely szntelen azon iparkodik, hogy ebren
tartsa vagy Ielidezze a nepben a hon szeretetet es a jo erklcsket, elebe vag a polgarok
kzmbssege miatt elbb-utobb a kztarsasagra sujto bajoknak, es szk korlatok kze
szoritja a maganerdeket, mely az egyik egyent oly mertekben elszigeteli a tbbitl, hogy
minel ersebb az egyen, annal gyengebb az allam, s az utobbi mit sem remelhet az elbbinek
a joindulatatol. Ahol a nep szereti orszagat, tiszteli a trvenyeket es egyszeren el, ott nem
kell hozza sok, hogy boldogga tegyek; a kzigazgatasban pedig, ahol a vagyon kisebb
szerepet jatszik, mint a maganszemelyek sorsaban, a kzigazgatasban oly kzel kerl
egymashoz az erklcssseg meg a boldogsag, hogy a ket cel valosaggal egybemosodik.
III. Nem eleg, hogy az ember polgar legyen s az allam oltalma alatt alljon; gondolni kell
megelhetesere is. A kz szksegleteirl gondoskodni, ez nyilvanvalo Iolyomanya az altalanos
akaratnak s a kormanyzat harmadik alapvet ktelessege. E ktelesseg, eszre kell vennnk,
nem abban all, hogy megtltsek a maganszemelyek elestarat es Ielmentsek ket a munka alol.
Csak annyira kell elerhetve tenni a joletet, hogy aki meg akarja szerezni, mindig dolgozni
kenyszerljn es soha ne dolgozzek Ieleslegesen. Tovabba ide tartoznak azok a mveletek is,
amelyek az allamkincstar rendben tartasaval es a kzigazgatas kiadasaival kapcsolatosak. igy,
miutan mar beszeltnk az altalanos gazdasgr)l a szemelyek kormanyzasaval kapcsolatban,
most meg a javak igazgatasaval kapcsolatban kell szemgyre vennnk.
Ebben a reszben nem kevesebb nehezseget kell megoldanunk es ellentmondast
kikszblnnk, mint az elbbiben. Bizonyos, hogy a tulajdonjog a legszentebb valamennyi
allampolgari jog kzl; bizonyos tekintetben meg a szabadsagnal is Iontosabb: akar azert,
mert szorosabban sszeIgg az eletben maradassal; akar azert, mert a vagyont knnyebb
elbitorolni es nehezebb megvedem, mint a szemelyiseget, marpedig jobban kell tisztelni azt,
amit knnyebb elragadni; akar azert, vegezetl, mert a tulajdon a polgari tarsadalom igazi
alapja es a polgarok ktelezettsegvallalasanak igazi biztositeka ha ugyanis a javak nem
kezeskednenek a szemelyekert, mi sem volna knnyebb, mint kijatszani ktelessegeinket es
csuIot zni a trvenyekbl. MasIell nem kevesbe bizonyos, hogy az allam es a kormanyzat
Ienntartasa kltsegeket es kiadasokat igenyel; s mivel aki elIogadja a celt, nem tagadhatja
meg az eszkzket, ebbl az kvetkezik, hogy a tarsadalom tagjainak vagyonukkal hozza kell
jarulniok a tarsadalom Ienntartasahoz. Mi tbb, nehez egyIell biztositani a maganszemelyek
tulajdonat, anelkl, hogy masIell ne sertenek meg, s lehetetlen, hogy az rkles rendjere, a
vegrendelkezesre es a szerzdesktesre vonatkozo intezkedesek igy vagy ugy ne
akadalyozzak a polgarokat a vagyonuk Iltti rendelkezesben s ennelIogva a tulajdonjog
gyakorlasaban.
De azon tul, amit az iment a trveny hatalma es a polgarok szabadsaga kzti sszhangrol
mondottam, meg egy Iontos eszrevetelt kell tennem a vagyon Iltti rendelkezesrl; ez nem
egy nehezseget el Iog oszlatni. Mikent PuIendorI kimutatta,
6
a tulajdonjog termeszetenel
Iogva nem terjed tul a tulajdonos eleten, s abban a pillanatban, hogy az ember meghalt,
vagyona tbbe nem az ve. igy hat, amikor elirjak, hogy milyen Ieltetelek kztt
rendelkezhetik Iltte, ezzel alapjaban veve nem annyira korlatozzak jogait, ahogy a latszat
mutatja, mint inkabb kiterjesztik, ahogy a valosagban van.
Jollehet, a Ihatalom kizarolagos eljoga trvenyek kibocsatasaval szabalyozni a
maganszemelyek hatalmat a vagyonuk Iltti rendelkezes teren, e trvenyek szelleme, melyet
a kormanyzatnak alkalmazasuk soran kvetnie kell, altalaban ugy kivanja, hogy a csaladi
vagyont, amennyire lehet, ne hagyjak kiaramlani es ne idegenitsek el, hanem atyarol Iiura
szalljon es a kzeli rokonok kztt maradjon. Hogy miert a gyermekeket illeti meg az
elsbbseg, annak kezenIekv oka van: a tulajdonjog teljesseggel hasztalan valami volna
szamukra, ha semmit nem rklnenek atyjuk utan; raadasul Iaradozasaikkal gyakran hozza is
jarulnak az atyai vagyon gyarapitasahoz, es igy a maguk jogan reszesednek az apa
tulajdonjogabol. De van egy masik, tavolabbi ok is, s ez nem kevesbe Iontos, mint a Ientiek:
semmi sem vegzetesebb az erklcskre es az allamra nezve, mint amikor a polgarok rendi es
vagyoni helyzete Iolytonosan valtozik. Az ilyen valtozasok temerdek zavargas Iorrasai es
bizonyitekai: minden IelIordul es sszezavarodik, az emberek azt talaljak, hogy a sors nem
arra szanta ket, amire neveltettek; sem azok, akik Ielemelkednek, sem pedig azok, akik
lesllyednek, nem tudjak magukeva tenni az uj helyzetknek megIelel ismereteket es
szabalyokat, s meg kevesbe kepesek eleget tenni ktelezettsegeiknek. Most atterek a
penzgyek targyalasara.
Ha a nep nmagat kormanyozna, es semmi nem allna az allamigazgatas es a polgarok
kztt, akkor csupan arra volna szkseg, hogy idrl idre mindenki adakozzek az
allamhaztartas javara, a kz igenyeitl es szemelyes lehetsegeitl Iggen. Mivel soha senki
nem veszitene szem ell a penzek behajtasat es Ielhasznalasat, ezert sem csalas, sem
visszaeles nem csuszhatnek a penzgyek intezesebe; az allamot soha nem terhelnek
adossagok, s a nep nem roskadozna adoterhek alatt, vagy ha az ado nagyon szigoru, legalabb
az a biztos tudat karpotolna, hogy jol hasznaljak Iel. De a dolgok nem mehetnek igy;
barmilyen korlatozott is egy allam kiterjedese, a polgari tarsadalom mindig tulsagosan sok
lelket szamlal, semhogy valamennyi tagja egytt kormanyozhatna. A kzpenzek ohatatlanul
atmennek a vezetk kezebe, akiknek, tul az allam erdeken, mindig vannak maganerdekei is, s
nem a maganerdek az utolso, amire hallgatnak. A nep pedig hamarabb ismeri Iel a vezetk
mohosagat es esztelen kltekezeset, mint a kz szksegleteit, igy aztan zugolodik, amiert
elraboljak tle a legszksegesebbet, hogy masok Ils javait gyarapitsak, s ha egyszer az ilyen
mesterkedesek miatti elkeseredes eljut egy pontra, a legIeddhetettenebb kzigazgatasnak sem
sikerl helyreallitani a bizalmat. Ha tehat nkentes a hozzajarulas, akkor semmi eredmenye
sincs, ha pedig kenyszer, akkor trvenytelen; s ez a kegyetlen vagy-vagy nevezetesen,
hogy hagyjak elveszni az allamot vagy megsertik a szent tulajdonjogot, az allam tamaszat ,
ez teszi, hogy az igazsagos es blcs gazdasgot oly nehez megvalositani.
Az els dolog, amit a trvenyek bevezetese utan a kztarsasag alapitojanak tennie kell:
elegseges alapot teremteni az elljarok es a tbbi tisztsegvisel eltartasara es minden
kzkiadasra. Ezt az alapot aerariumnak vagy llamkincstrnak nevezik, ha penzbl all;
llami birtoknak, ha Ildbl; az utobbi sokkal kedvezbb az elbbinel, aminek knny belatni
az okat. Ha valaki alaposan utanagondol, nem juthat mas velemenyre, mint Bodin, aki szerint
az allami birtok a legbecsletesebb es legbiztosabb modja annak, hogy az allam
szksegleteirl gondoskodjanak.
7
Figyelemre melto, hogy midn Romulus Ielosztotta a
Ildeket, els dolga az volt, hogy egyharmad reszt Ienntartson erre a celra. Elismerem, nem
lehetetlen, hogy a rosszul igazgatott birtok hozama a semmivel valik egyenlve, amde nem
tartozik a birtok lenyegehez, hogy rosszul igazgassak.
Mieltt ez az alap Ielhasznalasra kerlne, a nepgylesnek vagy a rendek gylesenek kell
megallapitania vagy elIogadnia, majd pedig meghataroznia, hogy milyen celra Iorditsak.
Ezzel az nnepelyes intezkedessel az allami alapok elidegenithetetlenne valnak es ugyszolvan
megvaltoztatjak termeszetket; jvedelmk olyannyira szent dolog lesz, hogy ha valaki a
legcsekelyebb reszet is masra Iorditja, mint amire rendeltetett, ezzel nemcsak a legalavalobb
lopast kveti el, de Ielsegsertes bnebe is esik. Nagy szegyene Romanak, hogy Cato, a
quaestor Ieddhetetlensege valami rendkivli esemeny volt, s hogy midn valamelyik csaszar
nehany tallerral jutalmazta egy enekes tehetseget, hozza kellett tennie, hogy ezt a penzt a
csaladi vagyonabol vette el, nem az allamkincstarbol. De ha mar Galba is keves van, merre
keressk akkor a Catokat? Es ha a bn tbbe nem becsteleniti meg a bnst, hol talalunk
olyan Iembereket, akikben van annyi lelkiismeret, hogy ne nyuljanak hozza a
rendelkezeskre bizott allami jvedelmekhez, es ne csaljak meg hamarosan nmagukat is,
negelyelve, mintha sszetevesztenek hiu es botranyos tekozlasukat az allam dicssegevel es
szemelyes beIolyasuk gyarapitasat az allam hatalmanak nvelesevel. Mindenekeltt a
kzigazgatasnak errl a kenyes terleterl mondhatjuk el, hogy az ereny az egyedli hatekony
eszkz, es hogy az elljarok Ieddhetetlensege az egyedli zabla, amely megIekezheti
kapzsisagukat. A joszagkormanyzok knyvei es elszamolasai inkabb arra valok, hogy
elkendzzek, mint hogy leleplezzek a htlen kezelest, s az elvigyazatossag soha nem olyan
Irge az ujabb ovintezkedesek kieszeleseben, mint a csalardsag abban, hogy kijatssza ket.
Felre hat a jegyzekekkel es papirosokkal; bizzuk a penzgyeket hseges kezekre: ez az
egyedli modja, hogy hsegesen kezeljek ket.
Ha egyszer mar megallapitottak az allami alapokat, kezelesk az allam vezetinek dolga,
minthogy a kormanyzashoz tartozik. Mindig lenyeges, bar nem mindig egyIorman lenyeges
resze a kormanyzasnak; jelentsege abban a mertekben nvekszik, ahogy cskken a tbbi
hataskre; s azt mondhatjuk, hogy amikor a kormanyzat egyedli idegszala a penz, akkor a
kormanyzat eljutott a romlottsag legmagasabb Iokara. S mivel minden kormanyzat hajlik a
lazasagra, mar ez az egy ok is mutatja, hogy miert nem maradhat Inn semmilyen allam, ha
jvedelmei nem nvekednek szakadatlanul.
Amikor elszr kezdik erezni, hogy nvelni kell az allam jvedelmeit, akkor ad elszr
hirt magarol az allamrend megbomlasa. S a blcs joszagkormanyzo, mikzben azon
gondolkodik, mikent keritsen penzt a jelen szkseglet Iedezesere, nem mulasztja el
megvizsgalni az uj szkseglet tavolabbi okait; mikent a tengeresz is, latvan, hogy a viz betr
hajojaba, a szivattyu mkdtetese kzben nem Ieledkezik meg rola, hogy Ielkutassa es
betmje a lyukat.
Ebbl a szabalybol kvetkezik a penzgyek igazgatasanak legIbb elve, nevezetesen, hogy
sokkal tbb gondot kell Iorditani a szksegletek megelzesere, mint a jvedelmek nvelesere.
Barmilyen szorgosan alkalmazzak, az olyan segitseg, mely csak a baj bekvetkezte utan
erkezik es mindig lassabban hat, mint maga a baj, az ilyen segitseg nem sznteti meg az allam
szenvedeseit: mig azon elmelkednek, hogyan orvosoljak az egyik kellemetlenseget, mar
jelentkezik a kvetkez, s maga a gyogymod is ujabb bajokat szl. igy a nemzet vegl is
eladosodik, a nepet kiszipolyozzak, a kormanyzat teljesen ertlenne valik, es sok penzzel igen
kevesre megy. Azt hiszem, az okori kormanyzatok azert tudtak csodakat mvelni, mert
mindig ezt a nagyszer elvet kvettek; igy aztan szkmarkusaguk tbbet ert a mi
kormanyaink minden kincsenel; s talan innen ered a gazdlkods szo kznseges jelentese,
amely inkabb arra celoz, hogy valaki okosan gazdalkodik azzal, amije van, mint arra, hogy
milyen uton-modon szerezhet meg olyasvalamit, amije nincs.
De tekintsnk el az allami birtokoktol, melyek intezik becsletessegetl Iggen hajtanak
hasznot az allamnak. Ha megIelelen Iel tudnok becslni, mekkora ereje van az altalanos
kzigazgatasnak, kivalt ha trvenyes eszkzkre korlatozodik, amulattal Iedeznk Iel,
hanyIele modon lathatjak el a Iemberek a kz szksegleteit, anelkl, hogy a
maganszemelyek vagyonahoz nyulnanak. Minthogy az allamon bell az egesz kereskedelem
ellenrzesk alatt all, mi sem kivan tlk kevesebb erIeszitest, mint ugy iranyitani azt, hogy
mindenrl gondoskodjanak, meghozza oly modon, hogy kzben gyakran eszre sem lehet
venni, hogy beavatkoztak a dologba. A penzgyek igazi titka s az allamkincstar
gazdagsaganak Iorrasa az elelmiszer, a penz es az aruk igazsagos elosztasa id es hely szerint;
Ielteve, hogy azok, akik az igazgatas Ieladatait ellatjak, eleg messzire latnak, es alkalomadtan
kepesek latszolagos es idben kzeli veszteseget vallalni, hogy valamely tavolabbi idben
roppant valosagos nyeresegre tegyenek szert. Ha valamely kormanyzat, ahelyett, hogy adot
hajtana be, meg maga Iizet a gabona kiviteleert a kver esztendkben es a gabona
behozatalaert a sovany esztendkben az ilyen tenyeket tulajdon szemnkkel kell latnunk,
hogy elhiggyk ket, s ha valamikor regen estek volna meg, azt gondolnank, mesebeszed az
egesz. Tegyk Iel, hogy valaki azt javasolja, letesitsenek kzraktarakat a rossz evekkel jaro
ehinseg megelzesere: hany orszag van, ahol ennek az igen hasznos letesitmenynek a
Ienntartasa ne szolgalna rgyl ujabb adok kivetesehez? GenIben ezek a blcs kzigazgatas
altal letesitett es Ienntartott magtarak kepezik a kz tartalekait a rossz evekben es az allam I
jvedelemIorrasat minden idben; dit et ditat3 ezt a szep es igaz Ieliratot olvashatjuk az
eplet homlokzatan. Mikzben azon voltam, hogy bemutassam, milyen a jo kormanyzat
gazdasagi rendszere, gyakran Iorditottam tekintetemet erre az allamra; s boldog vagyok, hogy
sajat hazamban leltem Il a blcsessegnek es a boldogsagnak ama peldajat, melyet
valamennyi orszagban rmmel latnek uralkodni.
Ha megvizsgaljuk, hogyan nvekednek az allamok szksegletei, azt Iogjuk talalni, hogy ez
krlbell ugy trtenik, mint a maganszemelyek eseteben: nem annyira valamilyen igazi
szksegszerseg hatasa alatt, mint inkabb a Ilsleges vagyak gyarapodasa Iolytan, s a
kiadasokat gyakran csak azert nvelik, hogy rgyet teremtsenek a bevetelek nvelesere. igy
az allam olykor csak nyerne rajta, ha nem akarna meggazdagodni, s ez a latszolagos
gazdagsag tbbe kerl neki, mint amennyibe akar a szegenyseg kerlne. Igaz, azt remelhetik,
hogy szorosabb Iggesben sikerl tartani a nepeket, ha egyik kezkkel megadjak nekik, amit a
masikkal elvesznek tlk; igy jart el JozseI az egyiptomiakkal. Am e hiu szoIizma csak annal
vegzetesebb az allamra nezve, mert a penz nem ugyanabba a kezbe kerl vissza, amelyikbl
kivettek, s az ilyen elvek csak arra jok, hogy semmittevket tegyenek gazdagga azzal, amit
dolgos emberektl elragadnak.
A szksegletek gyarapodasanak egyik legkezzelIoghatobb es legveszedelmesebb oka a
hoditasi kedv. Ez a hajlam gyakran masIajta becsvagybol taplalkozik, mint amelyet latszolag
kiIejez, s nem mindig az, aminek mutatkozik; valodi inditeka nem az a szinlelt ohaj, hogy
naggya tegyek a nemzetet, inkabb az a rejtett ohaj, hogy a hatarok kztt nagyobba tegyek a
Iemberek hatalmat, megpedig ugy, hogy nvelik a seregek letszamat, es a hadgyek Iele
terelik a polgarok gondolkodasat.
Annyi bizonyos, hogy nincs olyan nyomorusagos es agyonsanyargatott nep, mint a
hoditok, s hogy meg gyzelmeik is csak nyomorusagukat nvelik. Ha a trtenelem nem
tanitana meg ra, az esz egymagaban is bizonyitana, hogy minel nagyobb valamely allam,
annal sulyosabbak es kltsegesebbek lesznek kiadasai: mert valamennyi tartomanynak hozza
kell jarulnia az altalanos kzigazgatas terheihez, s azonIell meg mindegyiknek annyit kell
Iorditania sajat kln kzigazgatasara, mintha Iggetlen volna. Tegyk hozza, hogy a vagyont
mindig masutt Iogyasztjak el, mint ahol letrehoztak, ami hamarosan megtri a termeles es a
Iogyasztas egyensulyat, es sok videket elszegenyit, hogy egyetlen varost gazdagga tegyen.
A Ientiekkel szorosan sszeIgg egy masik ok, amely szinten hozzajarul a kz
szksegleteinek nvekedesehez. Eljhet az id, amikor a polgarok kezdik ugy latni, hogy nem
Izdik erdekk a kzs gyhz, s tbbe nem vedelmezik a hont, az elljarok pedig
szivesebben parancsolnak zsoldosoknak, mint szabad embereknek, ha masert nem, hat azert,
hogy az elbbiek segitsegevel alkalomadtan knnyebben leigazhassak az utobbiakat. Ez volt a
helyzet Romaban a kztarsasag vege Iele es a csaszarok alatt; mert az els romaiak
gyzelmeit, akarcsak Nagy Sandoret, hs polgarok arattak, akik szkseg eseten nkent adtak
verket a honert, eladni azonban nem lettek volna hajlandok soha. Marius volt az els, aki a
Jugurtha elleni haboruban megIosztotta becsletktl a legiokat, mivel Ielszabaditott
rabszolgakat, csavargokat es mas zsoldosokat toborzott a seregbe. A zsarnokok, akik
ellensegeive lettek a nepeknek, holott eredetileg az volt a tisztk, hogy boldogga tegyek ket,
a zsarnokok regularis csapatokat allitottak Il, latszolag az idegenek megIekezesere,
valojaban azert, hogy elnyomjak a hon lakosait. E csapatok Ielallitasanak erdekeben
Ildmveseket kellett elvonni a Ildtl; ezek hianyoztak a mezgazdasagnak, ami rontotta a
termeny minseget; masreszt el kellett tartani ket, ezert uj adokat vetettek ki, ami viszont a
termenyek aranak emelkedesehez vezetett. Megbomlott a gazdasag rendje; a nepek zugolodni
kezdtek; hogy elnyomjak a zugolodast, nvelni kellett a csapatok letszamat, s ennelIogva a
nyomort; es minel nagyobb volt a ketsegbeeses, annal tovabb kellett nveljek seregeiket a
zsarnokok, hogy megelzzek a ketsegbeeses kvetkezmenyeit. MasIell a zsoldosok, mivel
becsket abban az arban mertek, amelyen eladtak magukat, mivel bszkek voltak
lealacsonyodasukra, es megvetettek a trvenyeket, amelyek oltalmaztak ket magukat es
testvereiket, kiknek a kenyeret ettek, ezert azt hittek, nagyobb dicsseg Caesar csatlosainak,
mint Roma vedelmezinek lennik; vak engedelmesseget Iogadtak uruknak, s hivatasbol
polgartarsaikra szegeztek a trt, keszen, hogy az els jeladasra lemeszaroljak valamennyit.
Knnyszerrel kimutathatnok, hogy ez volt a romai birodalom bukasanak egyik legIbb oka.
A tzerseg es az erditmenyek Ieltalalasa napjainkban arra kenyszeritette Europa
Iejedelmeit, hogy a varak vedelmere visszaterjenek a regularis csapatok szokasahoz; de ha az
inditek jogosabb is, attol kell tartanunk, hogy a kvetkezmeny ugyanolyan vegzetes lesz. A
videk ugyanugy elneptelenedik, amikor hadakat es helyrsegeket allitanak Iel, mint egykoron;
a katonak ellatasa ugyanugy nep sanyargatasan alapul; s e veszedelmes intezmenyek egy
ideje minden eghajlaton olyan gyorsan nvekszenek, hogy nem varhatunk mast, mint Europa
kzeli elneptelenedeset, s elbb-utobb be Iog kvetkezni nepeinek kipusztulasa is. .
Barhogyan all a dolog, be kell latnunk, hogy az ilyen intezmenyek szksegszeren
IelIorgatjak az igazi gazdasagi rendszert, mert annak I jvedelme az allami birtokbol
szarmazik, mig ezek kizarolag az ado es a sarc sok kellemetlenseget okozo Iorrasara
tamaszkodnak. Errl kell meg szolnom itt.
Emlekezznk ra: a tarsadalmi szerzdes alapja a tulajdon, s els Ieltetele, hogy mindenki
zavartalanul elvezhesse, ami az ve. Igaz, ugyanebben a szerzdesben mindenki legalabb
hallgatolagos ktelezettseget vallal, hogy hozzajarul a kzs szksegletekhez; am ez a
ktelessegvallalas nem serti az alaptrvenyt, s ha Ieltesszk, hogy az adoIizetk elismerik az
ado szksegesseget, ugy belathatjuk, hogy a hozzajarulasnak nkentesnek kell lennie, hogy
trvenyes legyen; de nem a klns akaratok beleegyezesere van szkseg, mintha minden
egyes polgarnak jova kellene hagynia a dolgot, es csak annyit kellene adnia, amennyi neki
tetszik, hiszen ez kzvetlenl ellentmondana a tarsulas szellemenek, hanem az altalanos
akarat beleegyezesere, aminek szotbbseggel adnak kiIejezest, es aranyos adokulcsra, ami
minden nkenynek veget vet az adokivetes teren.
Ezt az igazsagot, hogy az adomegallapitas csak akkor lehet trvenyes, ha a nepnek vagy
kepviselinek beleegyezesen alapul, ezt az igazsagot altalaban minden IilozoIus es jogtudor
elismeri, aki nemi hirnevre tett szert az allamjog mveli kzt; maga Bodin sem kivetel. Ha
egyesek olyan elveket allitottak Il, amelyek latszolag ellentetesek vele, ugy elszr is
knnyszerrel eszrevehetjk, hogy milyen szemelyes inditekok vezettek ket, azonIell pedig
annyi Ieltetelt es korlatozast Iogalmaznak meg, hogy a dolog lenyegeben ugyanoda megy
vissza: mert a jog szempontjabol mindegy, akar ugy all, hogy a nep megtagadhatja, akar ugy,
hogy az uralkodo nem kvetelheti meg az adoIizetest; ha pedig a puszta errl van szo, akkor
mi sem hasztalanabb, mint azt vizsgalgatni, hogy mi trvenyes es mi nem.
KetIajta terhet vetnek ki a nepre: az egyik dologi, ezt a javak utan hajtjak be, a masik
szemelyes, ezt Iejenkent Iizetik. Mindkettt ad)nak vagy ozz'rulsnak nevezzk: amikor a
nep valamilyen meghatarozott sszeget ajanl meg, ozz'rulsr)l beszelnk, amikor az ertek
meghatarozott reszaranyosat, akkor ad)r)l. ; t#rvnyek szellem=t&i szolo knyvben az all,
hogy a Iejado inkabb a szolgasagnak Ielel meg, a dologi ado pedig inkabb a szabadsaghoz
illik.
9
Ez ketsegkivl igy volna, ha az egy Ire juto resz mindig ugyanakkora lenne; mert
semmi sem volna aranytalanabb, mint az ilyen ado, s a szabadsag szelleme kivalt az aranyok
pontos betartasaban all. De a Iejado pontos megIelelesben van a maganszemelyek anyagi
eszkzeivel, mint peldaul az, amelyik Franciaorszagban a capitation nevet viseli, s amelyik
ezert egyszerre dologi es szemelyi ado; ez a legigazsagosabb es ennelIogva a szabad
emberekhez leginkabb ill Iormaja az adozasnak. Els pillantasra ugy tnik, igen knny
megallapitani ezeket az aranyokat, hiszen attol Iggnek, hogy milyen az egyen helyzete a
vilagban, amit barki megIigyelhet. Csakhogy a kapzsisag, a hitel es a csalas ketsegkivl erti a
modjat, hogy kijatssza a megIigyelt, s azonIell is ritkan Iordul el, hogy az ilyen
szamitasok alkalmaval mindent Iigyelembe vesznek, amit szkseges volna. Elszr a
mennyisegi viszonyt kell szemgyre venni; ennek alapjan az, akinek a vagyona tizszer
akkora, mint a masik embere, azonos krlmenyek kztt tizszer annyit kteles Iizetni.
Masodszor a Ielhasznalasi viszonyt, azaz a szkseges es a Ielesleges megklnbzteteset.
Akinek semmije sincs a legszksegesebben kivl, az egyaltalan nem kteles Iizetni; akinek
Ieleslegei vannak, az szkseg eseten olyan ersen megadoztathato, hogy a nelklzhetetlen
javak Iltti egesz tbbletet elveszik tle. Erre azt Iogja mondani az illet, hogy Iigyelembe
veve a rangjat, neki szksege van arra, ami az alacsonyabb rangu embernek Ielesleg; de ez
hazugsag, mert az elkel embernek eppugy ket laba van, mint a marhapasztornak, es hasa is
ugyanugy csak egy van, mint annak. Mi tbb, ezek az allitolag szkseges javak oly kevesse
szkseges tartozekai rangjanak, hogy ha kepes volna valamilyen dicseretes cel javara
lemondani roluk, csak annal nagyobb tisztelet vezne. A nep leborulna az olyan miniszter
eltt, aki gyalog megy a tanacsba, mert eladta hintajat, amikor az allam nagy szkseget
szenvedett. Vegezetl pedig, a trveny senkinek nem irja el, hogy Ienyzesben eljen, s az
illem soha nem erv az adoIizetes ellen.
Van egy harmadik viszony is, amelyet soha nem vesznek szamitasba, holott elskent
kellene szamolni vele, ez pedig az, hogy ki milyen hasznot huz a tarsadalmi egyeslesbl,
hiszen az egyesles ersen vedelmezi a gazdagok roppant vagyonat, a szegenyeknek pedig
eppen ugy meghagyja a kunyhot, melyet ket kezk munkajaval emeltek. Nem a gazdagok
elvezik a tarsadalom minden elnyet? Nem egyedl k tltenek be minden jol Iizet allast?
Nincs a szamukra Ienntartva minden kegy es minden eljog? S a kzhatalom nem Iolyvast
nekik kedvez? Ha egy tekintelyes ember meglopja hitelezit vagy mas gazsagot kvet el, nem
lehet-e mindig biztos benne, hogy bntetlenl marad? Ha botteseket osztogat, ha
erszakoskodik, vagy akar ha gyilkossag es emberles bnebe esik, nem Iogjak-e elaltatni az
gyet, s nem ugy lesz-e, hogy hat honap mulva mar senki nem beszel a dologrol? De ha
ugyanezt az embert meglopjak, az egesz rendrseg tstent mkdesbe lep, es jaj az
artatlanoknak, akiket gyanuba Iognak! Ha veszelyes helyre megy, kiserettel veszik krl; ha
hintajanak tengelye eltrik, mindenki segitsegere siet; ha ajtaja eltt zajonganak, csak egy
szot szol, es nyomban csend lesz; ha zavarja a tmeg, csak jelt ad, s a nep odebball; ha egy
kocsis kerl az utjaba, emberei keszek agyonverni; s inkabb elgazolnak tven dolgara
igyekv, becsletes embert, mint hogy Ieltartsak egy mihaszna leht Iogatat. Mindez a
Iigyelmesseg egy krajcarba sem kerl: a gazdag ember jogos jarandosaga, nem a gazdagsag
ellenerteke. Mennyire mas kep tarul elenk, ha a szegenyeket nezzk! Minel tbbel adosa az
emberiseg, annal tbbet tagad meg tle a tarsadalom: minden kapu zarva eltte, meg akkor is,
ha jogaban allna kinyittatni, s ha neha eleri, hogy igazsagot tegyenek vele, ez nagyobb
Iaradsagaba kerl, mint mas embernek az, hogy valamilyen nagy kegyhez jusson; amikor
robotolni vagy katonaskodni kell, ve az elsbbseg; sajat terhein kivl mindig cipeli azt a
terhet is, ami alol gazdagabb embertarsanak sikerl kivonnia magat; ha a legcsekelyebb
baleset eri, mindenki magara hagyja; ha rossz szekere Ielborul, nemhogy segitenenek neki,
meg szerencseje van, ha egy arra halado iIju herceg leha emberei megkimelik zaklatasaiktol.
Egyszoval, semmilyen ingyenes segitseget nem kap, amikor szksege van ra, es eppen azert,
mert nincs mivel Iizetnie; s azt mondom, elveszett ember az ilyen, ha balszerencsejere
becsletes szive, bajos leanya es nagy hatalmu szomszedja van.
Arra is tekintettel kell lennnk, s ez nem kevesbe Iontos, hogy a szegenyek vesztesegeit
sokkal kevesbe lehet helyrehozni, mint a gazdagoket, s hogy minel nagyobb szkeben van egy
ember valaminek, annal nehezebb megszereznie azt a dolgot. Semmibl nem lesz semmi; ez
ugyanolyan igazsag az zleti eletben, mint a Iizikaban: a penz Iiadzza a penzt, s az els
aranyat olykor nehezebb megszerezni, mint a masodik milliot. Tbbet mondok: amit a
szegeny ember kiIizet, az rkre elveszett a szamara, s a gazdagok kezeben marad vagy oda
ter vissza; es mivel az adokbol szarmazo jvedelmek elbb-utobb mind a kormany tagjainak
vagy a hozzajuk kzel allo szemelyeknek a kezebe mennek at, ezert az allamIerIiaknak
nyilvanvaloan erdeke, hogy nveljek az adoterheket, meg akkor is, ha sajat reszket pontosan
megIizetik. Foglaljuk ssze nehany szoban a ket rend kztti tarsadalmi szerzdest.
Sz%ksgetek van rm, mert gazdag vagyok, ti pedig szegnyek vagytok6 lp'%nk t
egyezsgre6 megadom nektek azt a tisztessget, ogy szolglattok engem, feltve, ogy
nekem ad'tok azt a keveset, amitek marad, cserben a fradsgrt, ogy parancsolok nektek.
Ha mindeme dolgokat gondosan attekintjk, azt Iogjuk talalni, hogy az adok igazsagos es
valoban aranyos elosztasahoz nem eleg az adoIizetk vagyonanak aranyaban kivetni a
terheket, hanem mind az anyagi krlmenyek klnbseget, mind pedig a Ilslegek merteket
Iigyelembe kell venni. Igen Iontos es igen nehez mvelet ez: temerdek hivatalnok vegzi nap
mint nap, becsletes, szamtanhoz ert emberek, de a Platonok es Montesquieu-k remeg
kezzel vagnanak bele, s az eghez Iohaszkodnanak blcsessegert es Ieddhetetlensegert.
Masik hatranya a szemelyi adonak, hogy tulsagos terhet jelent es tulsagos szigorral vetik
ki, ami nem akadalyozza meg, hogy gyakran teljesen eredmenytelen legyen, mert knnyebb a
Iejnket, mint a tulajdonunkat kivonni a lajstrombavetel es a birosagi eljaras alol.
Az sszes tbbi adozasi mod kzl a Ild- vagy termenyjaradek szamitott
legelnysebbnek azokban az orszagokban, ahol Iontosabb volt, hogy mekkora a termes, es
hogy biztosan be tudjak hajtani a jarandosagokat, mint az, hogy a lehet legkisebb terheket
rojak a nepre. Meg attol az allitastol sem riadtak vissza, hogy jo nagy terheket kell a paraszt
vallara rakni, ha Iel akarjuk razni tunyasagabol, s hogy semmit sem csinalna, ha semmit sem
kellene Iizetnie. De a tapasztalat a vilag minden nepenel racaIol erre a nevetseges elvre:
legjobban NemetalIldn es Angliaban mvelik meg a Ildet, ahol a Ildmves nagyon
keveset Iizet, kivaltkepp pedig Kinaban, ahol nem Iizet semmit. Ellenkezleg, valahol csak a
Ild hozamaval allnak aranyban a Ildmves terhei, mindentt parlagon hevertetik a Ildeket,
vagy pontosan annyit termelnek, semmivel sem tbbet, amennyire az eletben maradashoz
szksegk van. Mert aki elvesziti Iaradozasanak gymlcset, az csak nyer rajta, ha semmit
nem csinal, es igen klns modja a restseg ldzesenek, ha a munkat penzbirsaggal sujtjak.
A Ildadobol vagy a gabonaadobol, klnsen ha tulzottan magas sszegre rug, ket olyan
szrny kvetkezmeny szarmazik, hogy hosszu tavon minden orszag okvetlenl
elneptelenedik es tnkremegy, ahol csak bevezetik.
Az els a penzIorgalom elegtelensegevel Igg ssze; a kereskedelem es az ipar ugyanis a
nagyvarosokba vonz minden penzt a Ialubol, s mivel az ado Ielboritja a Ildmves
szksegletei es a gabona ara kztt esetleg meg Iennallo aranyossagot, ezert a penz mindig a
varos iranyaban mozog es soha nem ter vissza a Ialuba: minel gazdagabb a varos, annal
nagyobb nyomorban el az orszag. A jaradek hozama a hercegek vagy penzemberek kezebl a
kezmvesek es kereskedk kezebe megy at, a Ildmves pedig, akinek mindig a legkisebb
resz jut, vegl is tnkremegy abban, hogy mindig ugyanannyit Iizet es mindig kevesebbet
kap. Hogyan maradjon eletben az olyan ember, akinek csak venaja van, arteriaja nincs, vagy
akinek az arteriai csak negyujjnyira viszik el a vert a szivtl? Chardin
10
azt mondja:
Perzsiaban a kiralyi termenyadot csakugyan termenyben Iizetik; ez a szokas, mely Herodotosz
tanubizonysaga szerint mar Darius idejeben ervenyben volt az orszagban, megelzheti a bajt,
amelyrl beszeltem. De, hacsak Perzsiaban a Ielgyelk, joszagigazgatok, irnokok es raktari
rk nem tartoznak egy masik emberIajhoz, mint barhol masutt, alig hihetem, hogy mindeme
termenyekbl a legcsekelyebb resz is eljut a kiralyhoz, hogy a gabona nem rohad meg a
csrkben es a tz nem emeszti el a raktarak tbbseget.
A masodik hatrany egy latszolagos elnybl szarmazik, mert ez sulyosbitja a bajokat,
mieltt IelIigyelnenek rajuk. Nevezetesen, a gabona olyan joszag, melyet az adok nem
dragitanak meg abban az orszagban, ahol elallitjak, s amely Ieltetlen letszksegleti eszkz
ugyan, megis anelkl cskken a mennyisege, hogy az ara nvekednek. Ezert aztan sok ember
ehen hal, bar a gabona kzben olcso marad, s a Ildmves egyedl viseli az adoterheket, mert
nem tudja levonni az eladasi arbol. gyelni kell ra, hogy ne tevesszk ssze a jaradekot azzal
az illetekkel, amelyet minden arura kironak, mert az utobbi emeli az aru arat, es ezert nem
annyira a kereskedk Iizetik meg, mint inkabb a vasarlok. Ugyanis barmilyen sulyos az
illetek, megis nkentes jelleg, s a keresked attol Iggen Iizeti, hogy mennyi arut vasarol;
mivel pedig nem vasarol tbbet, mint amennyit elad, ezert szabja meg az arat. De a
Ildmves, akar elad valamit, akar nem, kenytelen megszabott hataridre Iizetni a mvelese
alatt allo Ildterlet utan, s nem varhat, amig termenyeiert olyan arat Iizetnek, amilyen neki
megIelel. Ha pedig nmagatol nem adna el az arujat, hanem sajat Iogyasztasara Iorditana,
akkor is kenytelen volna eladni, hogy meg tudja Iizetni a jaradekot, s igy olykor eppen a
rendkivl nagy adok tartjak nevetsegesen alacsony szinten az elelmiszerarakat.
Vegyk Iigyelembe tovabba, hogy a kereskedelem es az ipar, jollehet Ielduzzasztjak a penz
mennyiseget, nemhogy elviselhetbbe tennek a jaradekot, csak sulyosbitjak a terheket. Nem
Iogom itt reszletesen megtargyalni azt a tkeletesen nyilvanvalo dolgot, hogy az allam
terleten lev penz nagyobb vagy kisebb mennyisege, bar nagyobb vagy kisebb kls hitelt
biztosit az allamnak, mit sem valtoztat a polgarok valosagos helyzeten, nem nveli es nem
cskkenti joletket. Ket Iontos eszrevetelt azonban nem mulaszthatok el. Az egyik a
kvetkez: hacsak az allamnak nincsenek termenyIlslegei, s a penz bsege nem a klIldi
eladasokbol szarmazik, kizarolag a kereskedelemmel Ioglalkozo varosok erzik meg, hogy az
orszag bvelkedik a penzben, a paraszt viszonylag meg szegenyebbe valik. A masik
eszrevetel: ha tbb a penz, minden ar emelkedik, s az adoknak is aranyosan emelkednik kell,
ugyhogy a Ildmves terhei nvekszenek, holott a rendelkezesere allo eszkzk nem
gyarapodnak.
Latnunk kell, hogy a Ildjaradek valojaban a termeny utani ado. Am jollehet mindenki
elismeri, hogy semmi sem annyira veszedelmes, mint az olyan gabonaado, amelyet a vevvel
Iizettetnek meg, megsem latjak be, hogy szazszorta rosszabb, ha maga a termel Iizeti meg az
adot. Nem a Iorrasainal tamadjak meg ezzel az allam elelmiszer-ellatasat? Nem azon
dolgoznak, olyan ersen, ahogyan csak lehet, hogy elneptelenitsek es igy hosszu tavon
tnkretegyek az orszagot? Mert egy nemzet nem ismer rosszabb inseget, mint ha emberekben
szenved hianyt.
Csakis az igazi allamIerIi kepes magasabb szemszgbl, nem kizarolag a penzgyek
szemszgebl nezni az adogyeket, hasznos rendszabalyokka valtoztatni a nyomaszto
terheket, es raebreszteni a nepet, hogy az ilyen intezkedesek celja a nemzet java, nem az
adokbol szarmazo haszon.
Ezt a ketts celt szolgalja a behozatali vam olyan klIldi aruk eseteben, amelyek utan
mohon kapnak az orszag lakosai, noha az orszagnak semmi szksege rajuk; a kiviteli vam az
orszag olyan nyersanyagainak az eseteben, amelyekbl keves van, s amelyeket az idegenek
nem nelklzhetnek; ezt a celt szolgaljak a Ilsleges es tulsagosan jol jvedelmez
mestersegek termekeire, a varosokba behozott elvezeti javakra s altalaban minden Ienyzesi
cikkre kivetett illetekek. Ilyen adokkal kell knnyiteni a szegenyek helyzeten es megterhelni a
gazdagokat, megakadalyozando, hogy a vagyoni egyenltlenseg szakadatlanul nvekedjek,
hogy munkasok es haszontalan szolgak sokasagat igazzak le a gazdagok, hogy a varosokban
egyre tbb legyen a dologtalan ember, a Ialvak pedig elneptelenedjenek.
A dolgok ara es a kiszabott illetek kztt olyan aranyt kell megallapitani, hogy a nagy
nyereseg ne csabitsa csalasra az egyenek mohosagat. Tovabba meg kell akadalyozni a
csempeszkedest, s ennek erdekeben adot kell kivetni a nehezebben elrejthet arukra.
Vegezetl, jobb, ha az Iizeti az adot, aki hasznalja a megadoztatott dolgot, mint az, aki eladja,
mert az utobbi ersebb kisertest erez es tbb eszkzzel rendelkezik, hogy csalassal enyhitsen
a sulyos adoterheken. Ez trtenik Kinaban, a Ildnek abban az orszagaban, ahol az ado a
legnagyobb es a legpontosabban Iizetik: a keresked nem Iizet semmit, a vev egymaga
trleszti az illeteket, es meg sincs zugolodas, se lazitas, mert a letIontossagu elelmiszerek,
mint a rizs vagy a buza, tkeletesen adomentesek, s igy a nepet nem szipolyozzak ki, az ado
kizarolag a jomodu embereket terheli. Egyebirant nem annyira a csempeszettl valo
Ielelemnek kell ezekre az ovintezkedesekre inditania a kormanyzatot, mint inkabb annak a
trekvesnek, hogy megovja az egyeneket a trvenytelen nyereseg csabitasatol, mert az elbb
rossz polgarra, azutan pedig mihamar becstelen emberre teszi ket.
Vessenek ki sulyos adokat a lakajokra, Iogatokra, tkrkre, csillarokra, butorokra,
szvetekre, aranytargyakra, a palotak udvaraira es kertjeire, mindennem szinieladasra, a
haszontalan Ioglalatossagokra, peldaul a csepragokra, enekesekre, pojacakra, egyszoval
mindenre, ami csak a Ienyzest, a szorakozast es a tetlenseget szolgalja es arra valo, hogy
elkapraztassa az embereket, s amit mar csak azert sem lehet rejtegetni, mert egyedli
rendeltetese, hogy mutogassak, es teljesen haszontalan volna, ha nem latna senki. Nem kell
Ielni tle, hogy e bevetelek megbizhatatlanok lesznek, amiert csupa olyasmin alapulnak, ami
nem Ieltetlenl szkseges. Igen rosszul ismeri az embereket, aki azt hiszi, hogy miutan
egyszer mar engedtek a Ienyzes csabitasanak, valaha is lemondhatnak rola; szazszor inkabb
mondananak le a szkseges javakrol, s elbb halnanak ehen, mint hogy a szegyenbe haljanak
bele. Ha tbbet kell klteni, az csak eggyel tbb ok a kltekezesre, mert a dolgok ara es az
ado nagysaga igen alkalmas a gazdagsag Iitogtatasara. Ameddig lesznek gazdagok,
klnbzni is akarnak a szegenyektl, s az allam nem tehet szert kevesbe megterhel es
biztosabb jvedelemre, mint ha erre a klnbsegre epit.
Ugyanezen oknal Iogva az ipar sem sinylene meg, ha olyan gazdasagi rendet vezetnenek
be, mely gazdagga tenne az allamhaztartast, knnyitene a Ildmvel terhein es ezzel
serkentene a mezgazdasagot, es eszrevetlenl ahhoz a kzepszerhez kzelitene minden
vagyont, mely az allam igazi erejet teszi. Elismerem, megeshetik, hogy az adok meggyorsitjak
az egyik vagy a masik divat letneset; de csak azert, hogy valamilyen uj divatot allitsanak a
helyebe; igy a munkas csak nyerne a dolgon, s az allamkincstar sem veszitene. Egyszoval,
tegyk Il, hogy a kormanyzat mindig a gazdagsag Ils reszet terheli adoval; akkor ket dolog
trtenhet: vagy a gazdagok lemondanak Ilsleges kiadasaikrol es kizarolag hasznos dolgokra
Iognak klteni, ami az allam javat szolgalja; ez esetben az ado ugyanazt a hatast teszi, mint a
legjobb Ienyzesellenes trvenyek; a maganszemelyek kiadasaival egytt szksegszeren
cskkennek az allam kiadasai is, s az allamkincstar bevetelei nem cskkenhetnek annyira,
hogy kiadasai ne cskkennenek meg jobban. Vagy, ha a gazdagok nem valtoztatnak tekozlo
szokasaikon, akkor a kincstar adobevetelei elegendek lesznek az allam valosagos
szksegleteinek a Iedezesere. Az els esetben a kincstar azokkal a kiadasokkal lesz
gazdagabb, amelyekbl kevesebbet kell raIorditania, a masodik esetben a maganszemelyek
haszontalan kiadasain gazdagszik meg.
Tegynk hozza mindehhez egy igen Iontos allamjogi megklnbztetest; mivel a
kormanyzatok mindent maguk igyekeznek vegezni, nagy Iigyelmet kellene szentelnik e
megklnbztetesnek. Mondottam: a szemelyi ado es a letszksegleti javakra kiszabott illetek
kzvetlen tamadas a tulajdonjog es kvetkezeskeppen a politikai tarsadalom igazi alapja ellen;
ezert hat veszedelmes kvetkezmenyeket vonhat maga utan, ha a nep kzvetlenl vagy
kepviseli altal nem adja hozza kiIejezett beleegyezeset. Maskent all a dolog az olyan
javakkal, melyek hasznalatarol le lehet mondani, mert ez esetben az egyen nem kenyszerl
Iizetni, es igy hozzajarulasa nkentesnek tekinthet, ugyhogy az egyes adoIizetk
jovahagyasa helyettesiti, st bizonyos ertelemben egyenesen Ieltetelezi a kzsseg
jovahagyasat: hiszen miert is allna ellen a nep egy ado kivetesenek, ha az csak olyan
szemelyeket sujt, akik szivesen Iizetnek? Ugy hiszem, bizonyosra vehet, hogy ha valamit a
trveny nem zar ki, s az erklcs sem helytelenit, de a kormanynak modjaban allna betiltani,
azt akar engedelyezheti is, valamilyen ado kivetese mellett. Ha peldaul a kormanyzat tilalom
ala helyezheti a hintok hasznalatat, meg inkabb megteheti, hogy adoval sujtja a hintokat, ami
blcs es hasznos eljaras, mert kiIejezesre juttatja az allam rosszallasat, bar nem akadalyozza
meg a hintohasznalatot. igy az adot egyIajta birsagnak tekinthetjk, s a birsag hozama
karpotlast nyujt a visszaelesert, amelyet bntetnek vele.
Talan ellenem veti valaki, hogy azok, akiket Bodin ad)ivacsalnokoknak nevez,
11
tehat
azok, akik kieszelik vagy kivetik az adokat, a gazdagok osztalyaba tartoznak, s nem Iogjak
sajat rovasukra kimelni a tbbieket, es terheket vallalni magukra, hogy a szegenyeken
knnyitsenek. De az ilyen gondolatokat el kell vetni. Ha minden nemzetnel ugy allna a dolog,
hogy azok, akikre az uralkodo a nepek kormanyzasat bizza, helyzetknel Iogva a nep
ellensegei, akkor nem erne meg a Iaradsagot, hogy megvizsgaljuk, mit kell tennik, hogy a
nepet boldogga tegyek.
J"-J" ROUSSEAU
LE&ELE &OLTAIRE )RHOZ
1756. AUGUSZTUS 18.
Ujabb kltemenyei
1
maganyomban talaltak, uram, es jollehet valamennyi baratom tudja,
mennyire szeretem az n irasait, nem tudom, honnan erkezhettek, hacsak nem ntl.
Elvezetet es okulast leltem bennk, es Ielismertem rajtuk a mester kezet; ugy erzem, mind a
peldanyert, mind a mert ksznettel tartozom. Nem mondhatnam, hogy az egeszet
egyIorman jonak talalom; de azok a dolgok, melyek nem tetszenek, csak meg jobban nvelik
bizalmamat azok irant, amelyek elragadtatast valtottak ki bellem. Olykor nem eppen
Iaradsag nelkl vedelmezem elmemet klteszetenek varazsa ellen; de csak azert igyekszem
egyet-mast kevesbe csodalni, hogy csodalatomat meltobba tegyem mveihez.
Tbbet teszek, uram; kerteles nelkl Iogok szolni nnek, nem arrol, hogy milyen
szepsegekre veltem bukkanni ebben a ket kltemenyben, a Ieladat visszariasztana
restsegemet, nem is arrol, hogy nalam lelemenyesebb emberek milyen hianyossagokat
Iedezhetnek Il bennk, hanem a visszatetszesrl, mely ebben a pillanatban megzavarja az
elvezetet, amit az n tanitasaiban talaltam; meg az els olvasas okozta meghatottsaggal Iogok
szolni errl, hiszen szivem szomjuhozva hallgatta az n szivet, testverkent szeretve es
mesterkent tisztelve nt, s vegezetl azzal kecsegtetve magamat, hogy n Ielismeri
szandekaimban az egyenes lelek szinteseget es szavaimban az igazsag baratjanak hangjat,
aki egy IilozoIushoz beszel. Egyebirant minel jobban elbvl a masodik kltemeny, annal
szabadabban Ioglalok allast az els ellen, mert ha n nem Iel szembeszallni nmagaval, miert
Ieljek akkor en egyeterteni nnel? Azt kell hinnem, hogy nem ragaszkodik a nezetekhez,
melyeket igen jol megcaIol.
Minden kiIogasom a lisszaboni katasztroIarol szolo kltemenyet illeti tehat, mert
embersegesebb benyomast vartam tle, hiszen ugy tetszik, az emberseg erzese sugallta.
Szemere veti Pope-nak es Leibniznek,
2
hogy gunyt znek bajainkbol, mert azt allitjak, hogy
minden rendjen van, s olyannyira eltulozza nyomorusagunk kepet, hogy meg
nyomorultabbnak erezzk magunkat; vigaszt remeltem, de ehelyett csak gytrelmeket okozott
nekem. Talan attol Iel, mondhatna valaki, hogy nem latom elegge, mennyire szerencsetlen
vagyok; es lathatolag azt hiszi, nagyon megnyugtat, ha bebizonyitja nekem, hogy minden
csupa rossz.
Ne amitsa magat, uram; eppen az ellenkezje trtenik annak, amire trekszik. Az az
optimizmus, melyet n oly kegyetlennek talal, megiscsak vigaszt nyujt nekem a
Iajdalmakban, melyeket n elviselhetetlennek Iest le elttem.
Pope kltemenye enyhet ad bajaimra es trelemre biztat, az ne megkeseriti
gytrelmeimet, zugolodasra buzdit, es ketsegbeesesbe kerget, mivel a megrendlt remenyen
kivl mindent elvesz tlem. Csillapitsa le a tanacstalan zavart, mely az n megallapitasai es az
en erzeseim kztt uralkodo klns ellentetben Ielkavar engem, es mondja meg, melyik
csalodik, az erzes vagy az esz. ,Ember, legy trelemmel mondja Pope es Leibniz nekem.
Bajaid szksegszer kvetkezmenyei termeszetednek es e vilag mibenletenek. Az rk es
josagos Leny, aki teged kormanyoz, meg akart ovni e bajoktol. Minden lehetseges
berendezkedes kzl azt valasztotta ki, mely a legkevesebb rosszat es a legtbb jot egyesiti
magaban, vagy (hogy meg nyersebben Iejezzk ki ugyanezt a dolgot, amennyiben szkseges)
ha nem csinalta jobban, ugy nem is tudta jobban csinalni.
Mit mond nekem marmost az n kltemenye? ,Szenvedj csak rkkn, te szerencsetlen.
Ha van Isten, aki teremtett, ez az Isten minden bajodat el tudta volna haritani; sose remeld hat,
hogy bajaid veget ernek egyszer, mert el nem lehet kepzelni, minek leteznel, ha nem azert,
hogy szenvedj es meghalj. Nem tudom, mennyivel vigasztalobb ez a tan, mint az optimizmus
vagy akar a Iatalizmus. Szamomra, megvallom, meg a manicheizmusnal
3
is kegyetlenebbnek
tnik. Ha a rossz eredetevel kapcsolatos nehezsegek arra kenyszeritettek nt, hogy visszajara
Iorditsa Isten nehany tkeletes tulajdonsagat, minek akkor Isten hatalmat Isten josaganak
rovasara bizonyitania? Ha valasztani kell a ket tevedes kztt, meg mindig inkabb
valasztanam az elbbit.
n, uram, nem akarja, hogy kltemenyet a Gondviseles elleni kltemenynek tekintsek; es
ovakodnek is tle, hogy ezt a nevet adjam neki, barha n az emberiseg elleni knyvnek
minsitett is egy irast, melyben en az emberi nem gyet vettem vedelmembe maga az emberi
nem ellen.
4
Tudom, klnbseget kell tenni a szerz szandekai es a tanaibol levonhato
kvetkezmenyek kztt. nmagam jogos vedelme megis arra ktelez, hogy Ielhivjam
Iigyelmet: amikor leIestettem az emberiseg nyomorusagat, celomat menthetve, st
dicseretesse tette, amit ez gyben hittem, mert en azt mutattam meg az embereknek, hogy k
maguk okozzak es kvetkezeskeppen el is kerlhetik a balsorsukat.
Nem latom, hol masutt kereshetnk a moralis rossz Iorrasat, mint a szabad,
tkeletesbedesre jutott s enneIogva megromlott emberben; ami pedig a Iizikai rosszat illeti, ha
az erz es erzeketlen anyag ellentmondas, ahogy nekem tnik, akkor ez a rossz elkerlhetetlen
mindama rendszerekben, amelyeknek az ember resze; es akkor a kerdes egyaltalan nem az,
hogy miert nem tkeletesen boldog az ember, hanem hogy miert letezik. Mi tbb, azt hiszem,
megmutattam, hogy a halal kivetelevel, ami ugyszolvan csak az eltte jaro keszletek miatt
rossz, Iizikai bajaink tbbsege megint csak a magunk mve. Hogy az n lisszaboni esetenel
maradjunk, ismerje el peldaul, hogy nem a termeszet gyjttt ssze Lisszabonban huszezer
hat-het emeletes hazat, es ha e nagyvaros lakosai egyenletesebben oszlanak el es
knnyedebben valtoztatjak szallasukat, a pusztitas kisebb lett volna, meglehet, be sem
kvetkezik. Mindenki meneklt volna az els Ildlkesre, es masnap husz merIldnyire lettek
volna, eppoly vidaman, mintha mi sem trtenik; de maradni kell, makacsul ki kell tartani a
romba dlt epletek krl, kiteve az ujabb Ildlkeseknek, mert tbbet er, amit az ember
otthagy, mint amit mozditani tud. Hany szerencsetlen lelte pusztulasat ebben a katasztroIaban
csak azert, mert egyik a ruhajat, masik a papirjait, harmadik a penzet akarta magahoz venni?
Ne tudnok, hogy minden ember eleven szemelye nmaganak legkisebb reszeve valt, es hogy
alig erdemes ezt a kis reszt kimentenie, ha minden mas odaveszett?
n azt szerette volna (es ki ne szerette volna ugyanazt), ha a Ildrenges inkabb egy
sivatagban kvetkezik be, nem Lisszabonban. Ketelkedhetnk-e benne, hogy a sivatagokban
is elIordul Ildrenges? De errl nem szokas beszelni, mert semmi bajt nem okoz a varoslako
uraknak, es k az egyedli emberek, akiket szamitasba vesznk; meg az allatokban es a
vademberekben is keves kart tesz, mivel szetszorodva es eldugott helyeken laknak, es sem a
tetk leszakadasatol, sem a hazak langra lobbanasatol nincs mit Ielnik. De mit jelent az ilyen
kivaltsag? Mondjuk-e hat, hogy a vilag rendjenek meg kell valtoznia szeszelyeink kivansaga
szerint, hogy a termeszetnek a mi trvenyeinkhez kell igazodnia, es hogy valahanyszor meg
akarjuk tiltani neki, hogy Ildrenges legyen egy helyen, csupan varost kell epitennk arra a
helyre?
Vannak esemenyek, amelyek gyakran aszerint renditenek meg inkabb vagy kevesbe, hogy
melyik arcuk Iell tekintjk ket, es sokat veszitenek az els benyomas keltette borzalombol,
ha kzelebbrl megvizsgaljuk ket. A [adig=bol megtudtam, s a termeszet nap mint nap
megersit ebben, hogy a korai halal nem mindig igazi rossz, es neha viszonylagos jonak lehet
tekinteni.
5
A sok ember kzl, aki halalra zuzodott Lisszabon romjai alatt, tbben ketsegkivl
meg nagyobb balsorsot kerltek el ezzel; s mindannak ellenere, ami az ilyen leirasokban
megindito es anyagot ad a klteszetnek, nem biztos, hogy akarcsak egy is e szerencsetlenek
kzl tbbet szenvedett, mintha a dolgok rendes Iolyasa szerint hosszu szorongasok kzepette
vart volna a halalra, mely most meglepte t. Van-e szomorubb veg, mint egy haldokloe, akit
hasztalan gondoskodassal terhelnek, akit a kzjegyz meg az rksk nem hagynak
lelegzethez jutni, akit az orvosok kedvkre gyilkolnak le agyaban, es akivel barbar papok
nagy mveszettel izleltetik meg a halalt. Ami engem illet, en mindentt azt latom, hogy az a
rossz, aminek a termeszet vet ala bennnket, sokkalta kevesbe kegyetlen, mint az, amit mi
magunk tesznk hozza.
De barmilyen talalekonyak lehettnk is abban, hogy kivalo intezmenyeink reven Ielszitsuk
nyomorusagunkat, mind ez ideig nem sikerlt annyira tkeletesse valnunk, hogy az eletet
altalaban teherre tegyk es letezesnknek Ilebe helyezzk a semmit; eneikl a tbbseget
mihamar hatalmaba keritene a csggedes meg a ketsegbeeses, es az emberi nem keptelen
volna tovabb letezni. Ha jobb lennnk, mint nem lennnk, ez elegend volna letezesnk
igazolasara; es megsem karpotolna semmi azokert a bajokert, amelyeket el kell szenvednnk,
ha e bajok oly nagyok volnanak, ahogy n leIesti ket. De nehez ezzel a targgyal
kapcsolatban johiszemseget talalni az embereknel es jo szamitasokat a IilozoIusoknal; mert
ezek a jo es a rossz sszehasonlitasa kzben mindig megIeledkeznek a letezes edes erzeserl,
melyet minden mas erzettl Iggetlenl erznk; masokat pedig arra bir a halal megvetesevel
valo hivalkodas, hogy szidalmazzak az eletet, s ugy tesznek, mint azok a nk, akik egy
piszokIoltos ruhaval meg egy olloval a kezkben kijelentik, hogy jobban szeretik a lyukat,
mint a Ioltot.
n azt gondolja Erasmusszal,
6
hogy keves ember szeretne ugyanolyan krlmenyek kztt
ujraszletni, ahogy elt; amde az szokta nagyon magasra tartani portekajat, aki sokat engedne
az arbol, ha remenye volna ra, hogy megktheti az zletet. Egyebirant mit gondoljak, uram,
kit kerdezett meg n errl? Gazdag embereket talan, akik megcsmrlttek a hamis
elvezetektl, de nem ismerik a valodiakat, akik mindig unjak az eletet es mindig reszketnek,
hogy elveszitik; esetleg tollIorgatokat, akik az emberek valamennyi rendje kzl a leginkabb
otthonlk, a legbetegesebbek, a leginkabb elmelkedesre hajlamosak es ennelIogva a
legboldogtalanabbak. Ha jobb termeszet, vagy legalabb altalaban szintebb embereket akar
hallani, azokat, akik a tbbseget teszik, es akiket legalabb ezert elbbre valo meghallgatni,
akkor kerdezzen meg egy becsletes polgart, aki nevtelenl es nyugalomban elt, nem voltak
tervei es nem ismerte a becsvagyat; egy jo kezmvest, aki kenyelmesen el a mestersegebl,
vagy akar egy parasztot, nem Franciaorszagbol, ahol azt tartjak, hogy ehhalalra kell itelnnk a
parasztokat, ha meg akarunk elni bellk, hanem peldaul abbol az orszagbol, ahol n
tartozkodik, es altalaban barmely szabad orszagbol. Csakugyan, merem allitani, hogy Fels-
Wallisban
7
talan egyetlen hegylako sincsen, aki elegedetlen volna ugyszolvan gepies eletevel,
es ne allna ra szivesen az alkura, hogy akar a paradicsom helyett -megallas nelkl
ujjaszlessen es szakadatlanul vegetaljon. E klnbsegek alapjan azt kell hinnem, hogy az
eletet gyakran az teszi teherre, hogy visszaelnk vele, es sokkal kevesbe van jo velemenyem
azokrol, akik bosszusak, amiert eltek, mint arrol, aki Catoval mondhatja: 8ee me vi@isse
poenitet, <uoniam ita vi@i, ut frustra me natum non e@(stimem.
F
Ez nem akadalyozza meg a
blcs embereket abban, hogy olykor nkent menjenek el, zugolodas es ketsegbeeses nelkl,
amikor a termeszet vagy a sors egyertelmen kimondja a tavozas parancsat. De a dolgok
rendes menete szerint az emberi elet, ha el is hintetett benne nemi baj, egeszeben veve nem
rossz adomany; s ha nem mindig rossz meghalni, elni csak nagyon ritkan rossz.
Gondolkodasmodunknak mind e targyakban megmutatkozo klnbsege erthetve teszi
szamomra, miert talalom kevesse meggyznek jo nehany bizonyitekat. Mert nem kerli el a
Iigyelmemet, hogy az emberi esz mennyivel knnyebben veszi Iel velemenyeink
ntmintajat, mint az igazsaget, es hogy ket ellentetes allasponton lev ember kztt az,
amirl az egyik ugy veli, sikerlt bebizonyitania, gyakran szoIizma csupan a masik szamara.
Amikor peldaul a letezk lancolatat tamadja, melyet olyan jol irt le Pope,
9
akkor ketsegbe
vonja, hogy a vilag ne tudna Innmaradni, ha egyetlen atomot is elvennenek belle. De
Crousaz urat idezi,
10
majd hozzateszi: a termeszet semmilyen pontos merteknek es semmilyen
pontos alakzatnak nincs alavetve; semmilyen egitest mozgasa nem kvet tkeletesen
szabalyos grbet; semmilyen ismert letez sincs matematikai pontossagu Iormula szerint
megalkotva; semmilyen mvelethez nincs szkseg pontos mennyisegre; a termeszet sohasem
cselekszik merev szigorusaggal, es ily modon semmiIele alapunk sincs azt allitani, hogy a
Ild pusztulasat okozna, ha csak egy atommal is kevesebb lenne rajta. Bevallom, uram,
mindebben inkabb az allitas ereje csapott meg, nem az ervelese, s ez esetben tbb bizalommal
hajlok meg tekintelye, mint ervei eltt.
De Crousaz urra vonatkozolag: nem olvastam es meglehet, nem is vagyok kepes megerteni
Pope elleni iratat: de annyi igencsak bizonyos, hogy nem engednem meg neki, amit ntl
elvitattam, es hogy eppoly keves bizalmam van az erveiben, mint a tekintelyeben. Ahelyett,
hogy ugy gondolnam, a termeszet nincs alavetve a mennyisegek es az alakzatok
szabatossaganak, eppen ellenkezleg, azt hiszem, hogy egyedl a termeszet kveti tiszta
szigorusaggal ezt a szabatos rendet, mert egyedl a termeszet tudja sszehasonlitani a celokat
es az eszkzket, es sszemerni az ert az ellenallassal. Ami ezeket az allitolagos
szabalytalansagokat illeti, lehet-e ketelkedni abban, hogy megvan a Iizikai okuk, es ketsegbe
vonhatjuk-e az ok letezeset, pusztan csak azert, mert nem vesszk eszre? Ezek a latszolagos
szabalytalansagok ketsegkivl bizonyos trvenyekbl Iakadnak, melyeket nem ismernk, es
amelyeket a termeszet eppoly hiven kvet, mint az ismert trvenyeket; bizonyos tenyezkbl,
amelyeket nem vesznk eszre, es amelyek minden mveleteben szilard mertek szerint
akadalyozzak vagy segitik a termeszetet: klnben egyertelmen azt kellene mondanunk,
hogy vannak kvetkezmenyek alap nelkl es okozatok ok nelkl, ami minden IilozoIiaval
ellenkezik.
Tegyk Iel ket nehezekrl, hogy egyensulyban vannak, noha nem egyenlk; ha a
kisebbikhez hozzatesszk azt a mennyiseget, amivel klnbznek, a ket nehezek vagy
tovabbra is egyensulyban marad, es akkor van okunk okozat nelkl, vagy megbomlik az
egyensuly, es akkor okozatunk van ok nelkl. De ha a nehezekek vasbol volnanak, es az egyik
alatt egy magnesdarab lenne elrejtve, akkor a termeszet szabatossaga megIosztana az
egyensulyt a szabatossag latszatatol, es minel pontosabban mernenk, annal kevesbe
mutatkoznek pontosnak az egyensuly. Nincs a Iizikai vilagban olyan alakzat, olyan mvelet,
olyan trveny, amelyre ne lehetne valami ahhoz hasonlo peldat alkalmazni, mint amit a
nehezkedes kapcsan elterjesztettem.
Azt mondja, egyetlen ismert leteznek sincs matematikai pontossagu alakja; en pedig azt
kerdem ntl, uram, vajon lehetseges-e olyan alakzat, amely nem matematikai pontossagu, es
vajon a legszeszelyesebb grbe nem eppolyan szabalyos-e a termeszet szemeben, mint egy
tkeletes kr a mi szemnkben. Egyebirant ugy kepzelem, hogy az a test, amely a mi
szemnkben ilyen szabalyos volna, csak maga a vilagegyetem lehet, kitltttnek es
krlhataroltnak tekintve: mert a matematikai alakzatok, minthogy elvonatkoztatasok csupan,
kizarolag nmagukkal vannak viszonyban, mig a termeszeti testek alakzatai mas testekre,
valamint a testeket modosito mozgasokra vonatkoznak; igy ez meg semmit sem bizonyitana a
termeszet szabatossaga ellen, am megis egyetertenenk abban, amit n ezen a szabatossg szon
ert. n megklnbzteti az okozattal biro esemenyeket az okozat nelkli esemenyektl.
Ketlem, hogy ez a klnbseg megalapozott volna. Ugy tnik nekem, hogy minden
esemenynek szksegkeppen van valami okozata, vagy moralis,
11
vagy Iizikai, vagy a kettbl
sszetett okozat, csakhogy ezt nem mindig vesszk eszre, mert az esemenyek leszarmazasat
meg nehezebb nyomon kvetni, mint az embereket; minthogy altalaban nem kell
jelentekenyebb okozatokat keresni, mint amilyenek a kivalto esemenyek, az okok kicsinysege
gyakran nevetsegesse teszi a vizsgalodast, barha az okozatok biztosak is; es gyakran elIordul
az is, hogy tbb csaknem eszrevehetetlen okozat egyesl egy jelents esemeny letrehozasara.
Tegye hozza, hogy az ilyen okozat megiscsak letezik, jollehet azon a testen kivl lep Iel,
amelyik letrehozza. igy elIordulhat, hogy a hinto Ilverte por semmilyen hatast nem tesz a
kocsi haladasara, es beIolyasolja a vilag haladasat; s mivel semmi sincs, ami kivl esnek a
vilagegyetemen, ezert minden, ami trtenik, szksegkeppen hat magara a vilagegyetemre. Az
n peldai igy inkabb lelemenyesnek tnnek, uram, mint meggyznek; ezer valoszin okot
latok, amiert Europara nezve esetleg nem volt kzmbs, hogy Burgundia tronrksnje egy
bizonyos napon jol volt-e megIeslve avagy rosszul, vagy Roma sorsara nezve, hogy a
szenatusba menet Caesar jobbra vagy balra Iorditotta-e a tekintetet, es hogy az egyik vagy a
masik oldalon habzott-e a szaja azon a napon, mely a bosszu napja volt. Egyszoval,
emlekezetembe idezven a Pascalnal emlitett porszemet, bizonyos tekintetben az n
brahmanjanak velemenyen vagyok;
12
es barhogy vizsgaljuk a dolgokat, ha nem is minden
esemenynek vannak erzekelhet kvetkezmenyei, az, ugy tetszik, ketsegbevonhatatlan, hogy
minden esemenynek valosagos kvetkezmenyei vannak, s barha az emberi szellem knnyen
elvesziti is ama kvetkezmenyek Ionalat, a termeszet soha nem teveszti el ket.
n azt mondja, bizonyitott dolog, hogy az egitestek ellenallas nelkli terben vegzik
krmozgasukat. Ezt bizony szep munka volna bizonyitani; de a tudatlanok szokasanak
megIelelen csak nagyon keves bizalmam van az olyan bizonyitekokban, amelyek
meghaladjak a kepessegeimet. Ugy kepzelem, hogy e bizonyitas soran a kvetkezkeppen
kellene ervelni:
Ha valamely adott er valamely adott trveny szerint Iejti ki hatasat, ugy valamely adott
mozgast kell atadnia az egitesteknek egy ellenallas nelkli terben; marpedig az egitestek
pontosan a kiszamitott mozgast vegzik, tehat ellenallas nem letezik. De ki tudhatja, nem
lehetseges-e millio masik trveny, nem szamitva az igazit, melyeknek ertelmeben ugyanazon
mozgasokat meg jobban megmagyarazhatjuk cseppIolyos kzegben, mint ezzel a trvenynyel
a vakuumban? Hosszu ideig nem azon kvetkezmenyek magyarazatara szolgalt-e a orror
vacui,
1-
melyeket azota a leveg hatasanak tulajdonitanak? Miutan mas tapasztalatok a horror
vacuit megdntttek, nem derlt-e ki, hogy minden tele van? S az ujabb szamitasok alapjan
nem allitottak-e vissza jogaiba a vakuumot? Ki allitja, hogy egy meg pontosabb rendszer nem
Iogja ujbol megdnteni? Hagyjuk a szamtalan nehezseget, melyeket valamely Iizikus
tamasztana a Ieny es a megvilagitott tersegek termeszetevel kapcsolatban; am szinten hiszi-e
n, hogy Bayle, akinek blcs es mertektarto nezeteit nnel egytt csodalom,
14
hogy Bayle
olyan bizonyitottnak talalta volna az n tetelet? Altalaban ugy tetszik, a szkeptikusok kisse
megIeledkeznek magukrol, mihelyt dogmatikus hurokat kezdenek pengetni, holott
mindenkinel tbb jozansaggal kellene alkalmazniok a bizony(tani kiIejezest. Hogyan is
hihetnenk nekik, mikor azzal kerkednek, hogy nem tudnak semmit, es kzben annyi mindent
allitanak?
Egyebirant n nagyon helyesen igazitotta ki Pope rendszeret, amikor megallapitotta, hogy
semmiIele aranyos Iokozatossag nem letezik a teremtmenyek es a Teremt kztt, es ha a
teremtmenyek lancolata eljut Istenig, ez azert van, mert tartja Ienn, s nem azert, mert
vegzi be az egeszet.
Hogy az egesz java elbbre valo-e egyik vagy masik reszenek javanal, arrol n ezt
mondatja az emberrel: ,Eppolyan kedves kell legyek uramnak, en, aki gondolkodo es erz
leny vagyok, mint az egitestek, melyek valoszinleg egyaltalan nem ereznek. Az anyagi
vilagegyetem ketsegkivl nem lehet kedvesebb Teremtje szamara, mint egyetlen gondolkodo
es erz leny. Amde az sszes gondolkodo es erz lenyt a vilagegyetem rendszere alkotja,
oltalmazza es tartja Inn, es igy a vilagegyetem rendszere kedvesebb kell legyen a Teremt
szamara, mint egyetlenegy ama lenyek kzl; tehat josaga ellenere, vagy inkabb eppen a
josaga reven, Ielaldozhat valamit az egyenek boldogsagabol, hogy az egeszet megovja.
Hiszem, remelem, hogy tbbet erek Isten szemeben, mit valamely egitest talaja; de ha az
egitestek be vannak nepesitve, mint valoszin, miert ernek tbbet az szemeben a Saturnus
valamennyi lakojanal? Hiaba tettek nevetseg targyava ezeket az eszmeket, bizonyos, hogy
minden parhuzam ennek a nepessegnek a javara t ki, es kizarolag az emberi gg szol ellene.
Ha pedig egyszer Ielteteleztk, hogy letezik ez a nepesseg, akkor a vilagegyetem
megovasanak, ugy tetszik, a lakott vilagok szamaval aranyosan nvekv moralis jelentsege
van Isten szamara.
Hogy egy ember hullaja Iergek, Iarkasok avagy nvenyek taplalekaul szolgal, ez,
elismerem, nem karpotol a szoban Iorgo ember halalaert; de ha a vilagegyetem rendszereben
az emberi nem Iennmaradasahoz szkseg van az emberek, allatok es nvenyek kztti
anyagaramlasra, akkor az, ami rossz az egyen klns szempontjabol, hozzajarul az altalanos
johoz. Meghalok, IelIalnak a kukacok; de gyermekeim, Iivereim elni Iognak, ahogyan en is
eltem, s ugyanazt teszem a termeszet parancsara az sszes emberert, amit Kodrosz, Curtius, a
Deciusok, a Philaenusok
15
es ezer mas nkent tettek az emberek egy kis reszeert.
Hogy visszaterjek, uram, a rendszerre, amelyet tamad, azt hiszem, csak akkor tudjuk
megIelelen vizsgalni ezt a rendszert, ha gondosan megklnbztetjk a klns rosszat,
aminek a letezeset soha egyetlen IilozoIus sem tagadta, az altalanos rossztol, amit az optimista
tagad. Nem az a kerdes, hogy valamennyien szenvednk-e vagy sem, hanem az, hogy jo-e,
hogy a vilagegyetem letezik, es hogy bajaink szksegszeren kvetkeznek-e a vilagegyetem
mibenletebl. Ily modon egy nevel meg egy kepz hozzaadasa, ugy tetszik, pontosabba
tenne a kijelentest, es ahelyett, hogy Minden '), talan helyesebb volna azt mondani: ;
Mindensg '), vagy Minden ') a Mindensg szmra. Ez esetben teljesen nyilvanvalo, hogy
senki nem tud kzvetlen bizonyitekokat hozni sem az allitas mellett, sem az allitas ellen, mert
ezek a bizonyitekok a vilag mibenletenek es Teremtje celjainak tkeletes ismeretet
Ieltetelezik, s e tudas ketsegkivl meghaladja az emberi ertelem hatarait. Az optimizmus
valodi alapelveit nem vezethetjk le sem az anyag tulajdonsagaibol, sem a vilagegyetem
mkdesebl, hanem csak a mindenek Iltt rkd Isten tkeletes tulajdonsagainak
megallapitasabol; ugyhogy nem Isten letezeset bizonyitjuk Pope rendszerevel, hanem Pope
rendszeret Isten letezesevel, es a rossz eredete vitathatatlanul a Gondviseles kerdesebl
szarmazik. Ha e ket kerdes kzl egyiket sem targyaltak jobban a masiknal, ennek az az oka,
hogy mindig igen rosszul okoskodtak a Gondviselesrl, hogy a Gondviselesrl sszehordott
keptelensegek alaposan sszekuszaltak az sszes kvetkezmenyt is, amit csak ama nagyszer
es vigasztalo dogmabol le lehetett vezetni.
Isten gyet mindenekeltt a papok es a hitbuzgo emberek tettek tnkre, mert nem
szenvedhetik, hogy barmi is a teremtett rend szerint trtenjek, hanem mindig azt szeretnek, ha
az isteni igazsagszolgaltatas beavatkoznek a tisztan termeszeti Iolyamatokba, es hogy biztosak
legyenek a dolgukban, joval-rosszal valogatas nelkl bntetik es Ienyitik a hitvanyakat,
probara teszik a jokat, amint jn.
A magam reszerl nem tudom, hogy ez jo teologia-e, de ugy talalom, hogy rossz ervelesi
mod valogatas nelkl Ielhasznalni a pro es contra erveket a Gondviseles bizonyitasara, es
valogatas nelkl neki tulajdonitani mindazt, ami nelkle is pontosan ugy menne vegbe.
Ami marmost a IilozoIusokat illeti, ezek szemernyivel sem tnnek Il esszerbb lenyeknek
a szememben, mikor azt latom, hogy az eget hibaztatjak, amiert k maguk nem teljesen
erzeketlenek, hogy igy kiabalnak: ,Minden elveszett!, ha a Ioguk Iaj, vagy szegenysegben
elnek, vagy meglopjak ket, es Istenre bizzak utipoggyaszuk Ielgyeletet, ahogy Seneca
mondja.
16
Ha Cartouche
17
vagy Caesar valamilyen tragikus baleset Iolytan gyermekkoraban
elpusztul, azt kerdeznk: Mit vetettek szegenyek? Mivel azonban ez a ket gonosztev megerte
a IerIikort, hat azt kerdezzk: Miert kellett eletben hagyni ket? A hitbuzgo ember ezzel
szemben azt mondana az els esetben: Isten az atyat akarta megbntetni azzal, hogy elvette
tle a gyermeket; a masodikban pedig: Isten megtartotta a gyermeket, hogy a nepet
megbntesse. igy barmit tegyen a termeszet, a Gondviselesnek mindig igaza van a hitbuzgo
emberek, es soha sincs igaza a IilozoIusok szerint. Az emberi dolgok rendjeben talan sem igy
nincs, sem ugy, mert minden a kzs trvenyhez igazodik, es senki szamara nincs kivetel. Azt
kell hinnnk, hogy az evilagi elet esemenyei semmisek a vilagegyetem Uranak szemeben,
hogy az isteni Gondviseles csupan az egyetemes dolgokra ervenyes, hogy Isten beeri a nemek
es a Iajok Ienntartasaval es az egesz Iltti gondoskodassal, es nem trdik vele, hogy az
egyes egyenek mikent tltik be rpke eletket. Vajon egy blcs kiralynak, aki azt akarja, hogy
minden alattvaloja boldogan eljen, trdnie kell-e azzal, hogy orszagaban jok-e a
vendegIogadok? Az utazo atmorog egy ejszakat, ha rosszak, es az sszes tbbi napon nevetni
Iog nem eppen helyenvalo mergeldesen. Kommorandi enim 8atura diversorium nobis, non
abitandi dedit.
lF
Ha helyesen akarunk gondolkodni e targy Iell, ugy tetszik, viszonylagosan kell
tekintennk a dolgokat a Iizikai rend es abszolut modon a moralis rend sszeIggeseben; ily
modon a legmagasabb eszme, amit a Gondviselesrl alkotni tudok, a kvetkez: Minden
anyagi leteznek a lehet legjobban kell igazodnia az egeszhez, es minden ertelemmel,
valamint erzkepesseggel Ielruhazott lenynek a lehet legjobban kell igazodnia nmagahoz;
ami mas szavakkal azt jelenti, hogy annak, aki erzi a letezeset, jobb lennie, mint nem lennie.
De ezt a szabalyt az erzkepesseggel Ielruhazott lenyek mindegyikenek teljes letezesere kell
alkalmazni, nem pedig letezesnknek arra a nehany pillanatara, amit az emberi elet jelent; s
ebben megmutatkozik, hogy milyen szoros sszekttetesben all a Gondviseles a lelek
halhatatlansaganak eszmejevel, amiben hiszek, jollehet tudom, hogy az esznek modjaban all
ketelkedni benne, valamint a vegtelen bnhdes gondolataval, amiben egyiknk sem Iog hinni
soha, sem n, sem en, sem barki, aki csak helyesen gondolkodik Isten Iell.
Ha ezeket a klnbz kerdeseket visszavezetem kzs eredetkre, akkor, ugy tnik Il
elttem, mind Isten letezesere vonatkoznak. Ha Isten letezik, ugy tkeletes; ha tkeletes, ugy
blcs, hatalmas es igazsagos; ha blcs es hatalmas, akkor minden jo; ha igazsagos es
hatalmas, akkor lelkem halhatatlan; ha lelkem halhatatlan, akkor harmincevnyi elet szamomra
semmi, es talan szkseg van ra a vilagegyetem Ienntartasahoz. Ha az els megallapitasban
egyetertnk, soha nem lehet megingatni a rakvetkezket; ha az elst tagadjak, nincs mod
vitatkozni a kvetkezmenyek Iell.
Egyik megallapitas sem mondhato el rolunk az utobbi esetben. Tavol all tlem, hogy
munkai gyjtemenyenek olvastan akarcsak Ieltetelezzek is valami ehhez hasonlot nrl;
ellenkezleg, tbbsegk a legmagasabbrend, legedesebb, legvigasztalobb eszmeket tarja
elem az istensegrl, es sokkalta jobban szeretek egy nhz hasonlo keresztenyt, mint a
Sorbonne keresztenyeit.
Ami engem illet, nyiltan bevallom, hogy sem a prot, sem a contrat nem latom az esz
vilagossaga altal bebizonyitva ebben a dologban, es hogy amennyiben a teista csupan
valoszinsegekre alapozza a velemenyet, ugy, benyomasom szerint, a nala is pontatlanabb
ateista sem alapozza masra a magaet, mint az ellenkez allaspont lehetsegere. Mi tbb, az
ellenvetesek, barmelyik oldalrol jnnek is, mindig megoldhatatlanok, mert olyan dolgok krl
Iorognak, amelyekrl az embereknek nincs valosagos Iogalmuk. Ezt mind elismerem, es
megis, eppolyan ersen hiszek Istenben, mint barmilyen mas igazsagban, mert vajmi kevesse
Igg tlem, hogy hiszek vagy nem hiszek, a ketely allapota ugyanis tulsagosan zabolatlan
allapot lelkem szamara, s amikor ertelmem ingadozik, hitem nem tud sokaig
bizonytalansagban maradni, es az ertelem nelkl hatarozza meg magat, s vegl ezer,
szamomra becses dolog a vigasztalobb allaspont oldalara von engem, es a remeny sulyat teszi
hozza az esz egyensulyahoz.
Emlekszem, a vilagegyetem veletlenszer elrendezdesevel kapcsolatban egesz eletemben
leginkabb a XXI. IilozoIiai gondolaton
19
tkztem meg, ahol a kockajatek trvenyeinek
elemzesen keresztl kimutatast nyer, hogy amikor a dobasok szama vegtelen, akkor valamely
esemeny nehezseget tbb mint elegsegesen ellensulyozza a dobasok sokasaga, es hogy
ennelIogva a szellemnek jobban meg kell tkznie a kaosz tartamanak hipotetikus
hosszusagan, mint a vilagegyetem valosagos megszletesen. Ha Ieltetelezzk a szksegszer
mozgast, akkor ennel ersebb erv, megitelesem szerint, soha nem hangzott el ama vitaban, es
ami engem illet, kijelentem, hogy a legcsekelyebb valaszt sem tudom ra, ami megIelelne a
jozan esznek, sem igazat, sem hamisat; hacsak azt nem, hogy mint hamisat tagadom azt, amit
nem tudhatunk, vagyis hogy a mozgas lenyegi tulajdonsaga volna az anyagnak. MasIell nem
tudok rola, hogy a materializmus segitsegevel valaha is magyarazatot adtak volna a
szervezettel biro testek keletkezesere es a csirak rks Iennmaradasara; de a ket ellentetes
allaspont kztt megvan az a klnbseg, hogy jollehet egyik is, masik is meggyznek tnik a
szamomra, meggyzdesemme csak az utobbi valik. Ami az elbbit illeti, mondhatjak nekem,
hogy az Eenriad
,O
a betk veletlenszer kockavetesebl keletkezett, en habozas nelkl
tagadni Iogom ezt az allitast; knnyebb a kockanak kivetnie ezt az eredmenyt, mint az en
szellememnek elhinnie, es erzem, hogy van egy pont, ahol a moralis keptelenseg egyenertek
szamomra a Iizikai bizonyossaggal. Hiaba beszelnek az id rkkevalosagarol, en nem jartam
be az rkkevalo idt; a dobasok vegtelensegerl, en nem szamlaltam ssze vegtelenl sok
dobast, es hitetlensegem, barmilyen kevesse tartjak IilozoIushoz meltonak, gyzedelmeskedik
meg a bizonyitas Iltt is. Nem ellenkezem, ha azt, amit en az rzs bizonyossgnak
nevezek, masok el&(tletnek Iogjak nevezni, es nem allitom, hogy a hitnek ez a makacssaga
mintakepl kell szolgaljon; de meglehet, peldatlan szinteseggel allitom, hogy ez lelkem
legyzhetetlen hajlandosaga: semmi nem gyrheti le, mindeddig semmi okom panaszkodni ra,
es nem kezdheti ki, aki nem akar kegyetlen lenni.
Nos hat, mindketten ebbl az igazsagbol indulunk ki, es ha erre epit, megertheti, mily
knny megvedeni az optimizmust es igazolni a Gondviselest, s n nem az az ember, aki eltt
ismetelgetni kell a regota hajtogatott, de szilard erveket, melyeket oly gyakran hoznak Iel
ennek a targynak a kapcsan. Az olyan IilozoIusokkal pedig, akik nem Iogadjak el ezt az elvet,
nem kell vitatkozni e dolgokrol, mert ami a mi szamunkra csak erzelmi erv, az nem valhatik
bizonyitekka az szemkben, es mert nem okoskodik esszeren, aki azt mondja egy
embernek: Hinned kell ezt, mert en hiszem. Nekik viszont, a maguk reszerl, szinten nem
helyes vitaba szallniok velnk ugyanezekrl a dolgokrol, mert ezek csupan corollariumai az
alaptetelnek, melyet becsletes ellenIel aligha mereszel szembeszegezni velk, es mert a
maguk reszerl hibaba esnenek, ha azt kvetelnek, hogy bizonyitsuk be nekik a corollariumot,
az alapjaul szolgalo teteltl Iggetlenl. Meg egy oka van, hogy azt gondolom, nem helyes
vitaba szallniok velnk. Ugyanis van valami embertelen abban, hogy celtalanul Ielduljuk a
lelkeket es elszomoritjuk az embereket, mikor az, amire meg akarjuk tanitani ket, se nem
bizonyos, se nem hasznos. Egyszoval, az n peldaja kapcsan azt gondolom, hogy nem lehet
tulzott ervel tamadni a babonat, amely Ieldulja, sem tulzottan tisztelni a vallast, amely
megvedi a tarsadalmat.
Azonban engem is Ielhaborit, akarcsak nt, hogy az emberek nem vallhatjak valamennyien
tkeletesen szabadon a hitket, es hogy az ember ellenrzest mereszel gyakorolni masok
bels lelkiismerete Iltt, ahova nem volna szabad behatolnia; mintha bizony tlnk
magunktol Iggne, hogy hisznk vagy nem hisznk olyan dolgokban, melyek kapcsan nincs
helye bizonyitasnak; es hogy az eszt egyaltalan ala lehetett vetni az autoritasnak. Az evilagi
kiralyok Ielgyelnek-e vajon a masvilag Iltt? Jogukban all-e meggytrni alattvaloikat a
Ildn, hogy ily modon kenyszeritsek ket a paradicsomba jutasra? Nem; minden emberi
kormanyzat termeszetenel Iogva a polgari ktelessegekre korlatozodik, es barmit mondott is
errl a szoIista Hobbes,
21
az az ember, aki jol szolgalja az allamot, senkinek nem tartozik
szamadassal arrol, hogy mi modon szolgalja az Istent.
Nem tudom, ez az igazsagos Leny nem Iog-e egy napon megbntetni minden
zsarnokoskodast, amit az neveben kvettek el; de abban legalabb egeszen bizonyos vagyok,
hogy nem Iog osztozni benne, es nem Iogja megtagadni az rk boldogsagot egyetlen erenyes
es johiszem hitetlentl sem. Ketsegbe vonhatom-e, hogy az igaz sziv megvalthat egy
akaratlan tevedest, es hogy a kiIogastalan moral er annyit, mint ezer Iurcsa kultusz, amit az
emberek irtak el, s amit az esz elvet; ketsegbe vonhatom-e mindezt, ha nem akarom josagat,
st igazsagossagat megserteni? Tbbet mondok: ha valasztasomtol Iggne, hogy a hit
rovasara cselekedjek jot es Ieltetelezett hitetlensegemet az ereny altal ellensulyozzam, egy
pillanatig sem haboznek, es nagyobb rm volna azt mondhatnom Istennek: A jot
cselekedtem, ami kedves Neked, pedig nem is almodtam Rolad, es szivem a Te akaratodat
kvette, pedig nem is tudta, mi az, mint ha azt kellene mondanom neki, ahogy majd kelletik
egy napon: o, jaj, szerettelek es szntelenl megbantottalak, ismertelek es mit se tettem, hogy
a kedvedre legyek!
Elismerem, van egy bizonyos hitvallas, amit elirhat a trveny; am ez, a moral es a
termeszetjog elveit leszamitva, merben negativ kell legyen; mert letezhetnek vallasok,
amelyek a tarsadalom alapjai ellen tamadnak, es az allam bekejenek biztositasat azon kell
kezdeni, hogy megsemmisitjk az ilyen vallasokat. Ama betiltando dogmak kzl ketsegkivl
a trelmetlenseg a legalantasabb; de gykerenel kell megragadni, mert a legveresebb
Ianatikusok a szerencse Iordulasa szerint valtogatjak a beszedket, es csak trelmet meg
szelidseget predikalnak, amikor nem k az ersebbek. Ezert azt mondom, hogy mindenki
intolerans elveket vall, aki szerint nem lehet tisztesseges egy ember, ha nem hiszi
maradektalanul ugyanazt, amit , es aki knyrtelenl elatkoz minden maskent gondolkozot.
Nos, a hivk ritkan vannak arra hangolva, hogy ezen a vilagon bekeben hagyjak a
karhozottakat, es az a szent, aki, mint hiszi, karhozatra itelt emberek kztt el, szivesen
elvegzi mar itt a Ildn az rdg mesterseget. Ha lennenek trelmetlen emberek a hitetlenek
kztt is, akik arra akarnak kenyszeriteni a nepet, hogy semmiben se higgyen, ezeket
ugyanolyan szigorral szamznem, mint azokat, akik arra akarjak kenyszeriteni, hogy mindent
elhiggyen, ami csak nekik tetszik.
Szeretnem tehat, ha minden allamnak volna egy moralis trvenyknyve vagy valamiIele
polgari hitvallasa, amely pozitiv Iormaban tartalmazna a mindenki szamara ktelez
tarsadalmi maximakat, es negativ Iormaban a Ianatizmus maximait, melyeket el kell vetni,
nem mint istentelen, hanem mint lazito elveket. Igy minden vallast engedelyezni lehetne, ha
sszeIer ama trvenyknyvvel; minden vallast szamzni kellene, ha nem Ier ssze vele; es
mindenkinek szabadsagaban allna, hogy egyaltalan ne legyen mas vallasa, mint maga ez a
trvenyknyv. Azt hiszem, ha gonddal keszitenek el ezt a mvet, a leghasznosabb knyv
lenne, melyet valaha is irtak, es talan az egyedli knyv, amelyre az embereknek szksege
van. Ez nhz ill Ieladat volna, uram. Szenvedelyesen ohajtanam, hogy legyen akarat nben
belevagni e munkaba, es klteszetevel ekesiteni ama hitvallast, hogy mindenki knnyen meg
tudja tanulni, es igy mar a gyermekkorban elltesse a szelidseg es az emberiesseg erzeseit,
melyek az n irasaibol sugaroznak, de a hitbuzgo emberekben nem voltak meg soha. Kerve
kerem, elmelkedjek errl a tervezetrl, hiszen legalabb a lelkeben tetszessel kell talalkoznia.
; termszeti t#rvnyr&l szolo kltemenyeben n az ember katekizmusat adta neknk; adja
most, ama mben, melyet inditvanyozok, a polgar katekizmusat. Errl a targyrol hosszasan
kell elmelkedni; talan utolsoul kell hagynia munkai kzl, hogy az emberi nem javara
teljesitse be a legragyogobb eletpalyat, melyben tollIorgatonak valaha is osztalyresze volt.
Nem tudom megallni, uram, hogy szova ne tegyek egy igen klns ellentetet, mely e level
targyaval kapcsolatban all Inn kettnk kztt, n, dicsIenytl vezve es kiabrandulvan a
talmi meltosagbol, szabadon es joletben el; bizonyossagban leven halhatatlansaga Iell,
bekesen blcselkedik a lelek termeszeterl; es ha a test vagy a sziv szenved, ott van nnek
Tronchin
22
mint orvos es barat; megis, n a Ildn mindentt csak rosszat talal. En pedig, aki
ismeretlensegben es szegenysegben elek, s akit gyogyithatatlan kor gytr, en rmet lelek a
maganyos elmelkedesben, es mindent jonak talalok. Honnan ez a szembeszk ellentet?
Eppen n magyarazta meg: n elvezetek kzepette el, de en remelek, es a remenyseg mindent
szeppe varazsol at.
Szamomra eppoly nehez megvalni e kimerit leveltl, mint az n szamara lesz majd a
vegere jutni. Bocsasson meg, o, nagy ember, a meglehet, tapintatlan hev miatt; nem aradt
volna nre, ha kevesbe tisztelem. Nem lehet Isten kedvere, hogy megsertsem azt az embert,
akinek tehetseget valamennyi kortarsame kzl a legtbbre becslm, s akinek irasai a
leginkabb szivemhez szolnak, de a Gondviseles gyerl van szo, es en mindent a
Gondviselestl varok. Sokaig az n tanitasaibol meritettem batorsagot es vigaszt, es nehez
elviselnem, hogy n most mindezt megvonja tlem, es cserebe valami bizonytalan es
homalyos remenyseget kinal csupan, inkabb a jelen Iajdalom csillapitasara, mint a jvre
szolo karpotlas gyanant. Nem: tul sokat szenvedtem ebben az eletben, hogy ne varjak egy
masik eletet. Nincs olyan szubtilis metaIizikai okoskodas, amely egy percre is ketelkedest
ebreszthetne bennem a lelek halhatatlansagat es a jotev Gondviselest illeten. Erzem,
hiszem, akarom, remelem, hogy van Gondviseles, es vedelmezni Iogom az utolso leheletemig;
es valamennyi vitam kzl ez lesz az egyedli, melyben nem Iogok megIeledkezni a magam
javarol.
Maradok, uram stb.
ERKLCSI LE&ELEK
ELS LE&L
Jjjn, kedves, derek baratnem, hallgassa meg szavat annak az embernek, aki szereti
kegyedet. Nem hitvany csabito szava ez, tudja jol; ha szivem valaha olyan vagyakra
vetemedett, amelyek miatt pirulnom kellett kegyed eltt, ajkam legalabb soha nem probalta
meg igazolni tevelygeseimet. A szoIizmak mge rejtzkd esz nem szolgalta a tevedest, a
megalazott bns vagyak elhallgattak az ereny szent nevere; szavaim nem sertettek a hitet, a
becsletet, a szent igazsagot; mivel tartozkodtam tle, hogy botlasaimat a becslet nevevel
illessem, szivem becsletes maradt, nyitva allt az erklcsi lecke eltt, amelyet kegyedtl
kaptam. Most rajtam a sor, o, Sophie, most az en dolgom, hogy megjutalmazzam
Iaradozasaiert: megrizte lelkemet a szivenek becses erenyek szamara, en pedig el akarom
ltetni lelkeben azokat az erenyeket, amelyeket talan meg nem ismer. Mily boldog erzes,
hogy se tollam, sem ajkam nem alacsonyodott soha hazugsagra, hiszen igy kevesbe vagyok
meltatlan ra, hogy ma az igazsag szoszoloja legyek kegyed eltt. Emlekezetembe idezven,
milyen krlmenyek kztt kert tlem erklcsi szabalyokat viselkedesenek kormanyzasara,
nem ketelkedhetem benne, hogy ama szabalyok egyik legmagasztosabbikat gyakorolta: midn
a vak szenvedely veszelybe sodort engem, nem is annyira a sajat okulasaval trdtt, mint
inkabb az enyemmel. Csak a gazember kepes eladni a masok ktelessegeit, mikzben a
sajatjait labbal tiporja, vagy szenvedelyeihez idomitani a moralt, s kegyed, aki baratsagara
meltat, jol tudja: szivem gyenge bar, de lelkem nem gonosz. Ha ma megkiserlem teljesitem a
ram mert nemes Ieladatot, csupan az ill tisztelet adojat rovom le kegyed eltt. Az ereny csak
meg becsesebb a szamomra, amiota kegyedtl nyertem el.
Midn a szivemben Iellobbantott erzeseket alavetette a ktelessegnek es az esznek, a
legnagyobb hatalmat gyakorolta, melyet csak az eg a szepsegnek es okossagnak adott. Nem,
Sophie, az olyan szerelem, mint az enyem, csak nmaga eltt hajolhatott meg; mikent az
istenek, kegyed is csak sajat maga rombolhatta le, mit alkotott, s bajainak hatasat csak erenyei
trlhettek ki lelkembl.
Nem mintha szivem, midn megtisztult, elszakadt volna a kegyedetl; a vak szerelem
helyebe ezer tiszta erzes lepett, s kedves ktelessegemme teszik, hogy mindhalalig szeressem
kegyedet; csak meg dragabb lett szivemnek, miota a szerelem kihunyt benne. Vagyaim, noha
targyuk megvaltozott, nemhogy lankadnanak, csak meg hevesebbe valtak, midn
becsletesebbe lettek. Ha nem riadtak vissza tle, hogy kepzeletben merenyletet kvessenek
el a kegyed szepsege ellen, immar jovatettek a sertest; mar csak azon iparkodnak, hogy a
lelket tkeletesbitsek, s igazoljak, ha lehetseges, amit az en lelkem erzett kegyed irant. Igen,
legyen tkeletes, amennyire csak lehet, s en boldogabb leszek, mint ha az enyem lett volna.
Barcsak buzgalmam nem lenne hiabavalo, s kegyed Ilem emelkedhetnek, es oly magasra,
hogy az nzes minden megalaztatasomert karpotoljon engem, es vigasztalodjam, barha nem
tudtam is elerni; ah! ha baratsagom Iaradozasai elmozdithatjak Iejldeset, jusson eszebe
neha az, amit joggal varhatok el ama szivtl, amelyet szivem nem tudott kierdemelni.
Annyi elvesztegetett nap utan, amikor a hiu dicsseget hajszoltam s olyan igazsagokat
mondtam a kznsegnek, melyeket az nem kepes IelIogni, vegre valamilyen hasznos celt
latok magam eltt; megteszem, amit kivan tlem, trdni Iogok kegyeddel, ktelessegeivel,
trdni Iogok vele, hogy milyen erenyek illenek kegyedhez es hogyan tkeletesbitheti
szerencses termeszetet. Mindig szemmel Iogom tartani kegyedet; nem, ha egesz eletemet
raszannam, hogy valamilyen kellemes Ioglalatossagot keressek magamnak, nem akadhatnek
olyan Ieladatra, melyet szivem szerint jobbnak tartanek, mint azt, amelyet kegyed ro ki ram.
Soha terv nem Iogant kedvezbb eljelek mellett, soha vallalkozas nem igert biztosabb
sikert. Ami csak a batorsagot Ieltzelheti s taplalhatja a remenyt, az mind sszeIog a
leggyengedebb szeretettel, hogy buzgalmamat sztkelje. A tkeletesbedes utja
akadalytalanul nyitva all kegyed eltt; a termeszet s a sors annyit tett kegyedert, hogy ami
meg hianyzik, az csak akaratatol Igg, s mindabban, ami az erennyel kapcsolatos, szive
kezeskedik akarataert. Elkel nevet visel; vagyona tamaszt ad, erdemei dicsseget szereznek
a nevenek; szletben lev csaladja csak gondoskodasara var, hogy egy napon a legboldogabb
anyava tegye; hitvese bejaratos az udvarba, a harc mezejen megbecslest vivott ki maganak,
okosan gazdalkodik, s menyegzje ota szntelen boldogsagban el. Nem idegen kegyedtl az
rmk iranti erzek; a szerenyseg s az nmerseklet meg termeszetesebb tulajdona; van
kegyedben baj, hogy meghoditsa, okossag, hogy megvesse, s tehetseg, hogy potolja a
tarsasagot; barhova eljut, ahova csak akar, s mindentt a helyen lesz.
De ez meg nem eleg: ezer mas n elvezi mindeme dogokat s megis kznseges lelek
marad. Kegyednek becsesebb javakban is resze van. Szelleme igazsagos es melyenszanto,
szive erzekeny es becsletes, lelket atjarja a szepseg szeretete, s hogy Ielismerje a szepseget,
ahhoz is kiIinomult erzekkel rendelkezik: ime, a kegyedbe vetett remenyeim zalogai. Nem en
akarom, hogy kegyed legyen a legjobb, legderekabb, legtiszteletremeltobb n a vilagon; a
termeszet akarta igy. Ne csalja meg hat a termeszet varakozasait, adomanyait ne hagyja
parlagon heverni. Csak egyet kerek, hallgasson szivere, s tegye, amit az parancsol. Az en
szavamat csak akkor Iogadja meg, o, Sophie, ha erzi, hogy sziveben helyeslesre talal.
Merhetem-e az eg adomanyai kze sorolni azt is, hogy van egy hseges baratja?
Csakugyan h barat, tudja jol, s nem csupan azt a lenyt szereti gynged szeretettel, aki kegyed
most, de langolo s tiszta lelkesedes tlti el minden irant, amit kegyedtl remelni lehet. Moho
szemmel Iigyeli kegyedet, barmilyen helyzetben legyen is; latja eletenek minden pillanataban,
a multban, a jelenben, a jvben; egesz lenyet szeretne egybegyjteni a lelke melyen. Csak
egy rmet ismer, szntelen kegyeddel trdni; semmire sem vagyik jobban, mint elegge
tkeletesnek latni kegyedet ahhoz, hogy mindenkiben ugyanazokat az erzeseket keltse Il,
amelyeket taplal kegyed irant. Rvid eletpalyam vege Iele olyan lelkesedest erzek
Iellobbanni magamban, mintha uj eletet kaptam volna, hogy a kegyedet iranyitsam. A
szivemben eg tz megvilagositja elmemet, erzem a geniusz ellenallhatatlan buzditasat. Azt
hiszem, az eg kldtt legnagyszerbb alkotasat tkeletesbiteni; igen, Sophie, utolso napjaim
Ioglalatossaga jovateszi hiabavalo iIjusagomat, ha meghallgat engem; amit kegyedert teszek,
egesz hasztalan eletemet meg Iogja valtani, s en magam leszek jobb, mikzben azon
iparkodom, hogy peldat adjak az erenyekbl, amelyeknek szeretetere meg akarom tanitani.
Hiaba, hogy tbbe nem talalkozunk, azert meg valtozatlanul szeretjk egymast, erzem en,
mert klcsns vonzalmunk olyan kapcsolatokon alapul, amelyek nem sznnek meg soha.
Hiaba valasztanak el egymastol a sors meg a gonosz emberek, szivnkben mindig kzel
lesznk egymashoz, s ha mar akkor oly jol megertette egymast e ket sziv, amikor ket
ellentetes szenvedely sszeIerhetetlen vagyakat oltott belejk, milyen tkeletes sszhangban
lesznek ma, amikor a lehet legmeltobb cel jegyeben egyeslnek?
Emlekezzek az oly elbvl, oly kurta s oly maradando emlekeket hagyo nyar szep
napjaira. Emlekezzek a maganyos setakra; emlekezzek, milyen szivesen jartuk be ujra es ujra
az arnyas lankakat, hol a vilag legtermekenyebb vlgye a termeszet minden kincset .szemnk
ele tarta, mintegy csak azert, hogy elvegye a kedvnket a kzvelemeny hamis javaitol.
Gondoljon a csodalatos beszelgetesekre, midn lelknk tularadasaban egymasra biztuk
szenvedeseink titkat, s enyhet talaltunk kinjainkra, s midn kegyed az artatlansag bekejet
hintette a legedesebb erzesekbe, melyekben IerIiszivnek valaha resze volt. Nem egyesitett
ugyanaz a ktelek, nem egtnk ugyanazzal a langgal; nem is tudom, miIele egi tz hevitett
megis bennnket, s tette, hogy egytt sohajtozzunk az ismeretlen javak utan, amelyeket
kzsen kellett volna elveznnk. Ne ketelkedjek, Sophie: ez igen ohajtott javak ugyanazok,
mint amelyeknek a kepet ma kegyed ele tarom; mivel ugyanazt a vonzalmat ereztk minden
jo es becsletes dolog irant, ez az erzes egymashoz Iztt minket, s mivel mindketten
ugyanarra voltunk Iogekonyak, ezert csak meg elragadobbnak talaltuk imadatunk kzs
targyat. Mennyire masok lennenk, s mennyivel tbb okunk volna a panaszkodasra, ha Ieledni
tudnok ez oly igen edes perceket, ha rvendezes nelkl tudnank visszaemlekezni egymasra,
amint egy tlgy alatt lnk kez a kezben, meghatott tekintete az enyemre szegezdik, s
szemebl az eg harmatanal tisztabb knnycseppek hullanak. A hitvany es romlott emberek
messzirl ketsegkivl alantas szivk szerint ertelmezhettek beszelgetesnket, de a
Ieddhetetlen szemtanu, az rk tekintet, melyet nem lehet becsapni, meglehet, gynyrkdve
nezte, amint ket erzekeny lelek az erenyre buzditja egymast, s erzeseik Ielseges aradasaban
apoljak az eszmeket, amelyeket belejk plantalt.
Ez biztositja hat, hogy Iaradozasaim sikerre vezetnek, ez ad jogot, hogy belevagjak a
munkaba. Midn eladom az elet kormanyzasara vonatkozo nezeteimet, nem az a celom,
hogy lecket adjak kegyednek, hanem az, hogy elmondjam hitvallasomat. Ki masra bizhatnam
elveimet, ha nem arra, aki lelkem minden rezdleset oly jol ismeri? Kegyed Iontos igazsagok
birtokaban van, s tudja, hogyan kell elnie velk, igy aztan ketsegkivl IelIedezi majd
nkentelen tevedeseimet; becsletes szive es jozan gondolkodasa ki Iog gyogyitani engem e
tevedesekbl, kegyedet pedig megovja tlk. Vizsgalodjek, tegyen klnbsegeket, valasszon,
tarja elem valasztasanak inditookait. Barcsak annyi haszna szarmaznek e levelekbl, mint
amennyit a szerz a kegyed eszreveteleitl remel! Ha egyszer-masszor olyan hangon szolok is
kegyedhez, mintha tanitani akarnam, n tudja, Sophie, hogy a tanitoi hang mgtt csakis
engedelmeskedes rejtezik, es igen sokaig kellene ilyen leckeket adnom, mig sikerlne
visszaIizetnem azt a lecket, amelyet en kaptam kegyedtl.
Ha mas hasznot nem hajtana is ez az iras, mint hogy kzelebb visz bennnket egymashoz,
s a tavollet egy-egy orajara Ieleleveniti ama kellemes beszelgeteseket, amelyek utolso
napjaimat betltttek s utolszor szereztek gynyrseget nekem, ez a gondolat egymagaban
karpotolna a ram varo Iajdalmakert. Minden bajomban megvigasztalodom, ha arra gondolok,
hogy midn mar nem leszek, a kegyed szamara meg mindig letezni Iogok, hogy irasaim
megrzik a helyemet kegyed mellett, hogy ugyanugy kedvet leli majd az ujraolvasasukban,
mint ahogy valaha a beszelgeteseinkben lelte kedvet, s ha elmejenek nem adnak is uj tudast,
legalabb lelke melyen taplalni Iogjak az emleket a leggyngedebb baratsagnak, mely valaha
letezett.
E levelek nem azert irodtak, hogy napvilagot lassanak, es szksegtelen mondanom, hogy
soha nem is latnak napvilagot, ha kegyed nem jarul hozza. De ha a krlmenyek egy napon
megengednek, hogy beleegyezeset adja, mily szivesen kzreadna akkor a buzgo odaadas,
mely kegyedhez Iz engemet! Barha neveink nem jelennek is meg e m lapjain, ugylehet,
nem kerlnek el ismerseink gyanujat; de engem inkabb bszkeve tenne, mintsem megalazna
e leleplezdes, s nekem is csak nagyobb megbecslest szerezne, ha kimutathatnam, mily
nagyra becslm kegyedet. Ami nt illeti, kedves Sophie, kegyed az en tetszesem nelkl is
tiszteletet ebreszt maga irant; megis azt szeretnem, ha minden szem kegyedre szegezdnek, s
mindenki okulna azon, amit a kegyed lelki kepessegeitl varok, hogy a kznseg szemebl
batorsagot es ert meritsen e varakozas beteljesitesehez. Azt mondjak majd rolam, hogy nem
tekozoltam a ragaszkodast es a megbecslest, kivalt nkre nem; de csak annal nagyobb
kivancsisaggal veszik szemgyre azt az asszonyt, aki mind a kettt ki tudta vivni. Kegyedre
bizom a dicssegemet, o, Sophie; igazolja, ha lehetseges, a megbecslest, mit a tisztesseges
emberektl kaptam. Tegye, hogy egy napon igy szoljon, aki kegyedre nez es Ielidezi
emlekemet: ,Ah, ez az ember szerette az erenyt, es tudta, mi az erdem.
MSODIK LE&L
Az emberi elet celja az ember boldogsaga, de melyiknk tudja, hogyan erhetjk el a
boldogsagot? Alapelv nelkl, biztos celpont nelkl tevelygnk vagyaktol vagyakig, s ha
valamelyiket sikerlt kielegitennk, meg mindig ugyanolyan tavol vagyunk tle, mint azeltt,
hogy barmit elertnk volna. Sem a tamaszt, kapaszkodot es szilardsagot nelklz eszben,
sem a szakadatlanul egymasra kvetkez es egymast megsemmisit szenvedelyekben nem
lelnk allando szabalyt. Szivnk vak kvetkezetlensegenek aldozatai vagyunk, az ohajtott
javak birtokbavetele csak nelklzesekre es gytrelmekre keszit el; minden birtokunk csak
arra szolgal, hogy megmutassa, mi az, amit nelklznk, es mivel nem tudjuk, hogyan kell
elni, valamennyien ugy halunk meg, hogy nem is eltnk. Ha van mod es lehetseg, hogy e
szrny ketsegtl megszabaduljunk, hat abban all, hogy egy idre kilepnk termeszetes
hataraink kzl, bizalmatlanna valunk minden hajlamunk irant, elmelyednk nmagunk
tanulmanyozasaban, lelknk melyere vilagitunk az igazsag Iaklyajaval, megvizsgaljuk
egyszer mindazt, amit gondolunk, hisznk es erznk, s mindazt, amit gondolnunk, hinnnk es
ereznnk kell, hogy boldogok lehessnk, amennyire az ember lethelyzete engedi. ime, kedves
baratnem, a vizsgalodas, amelyet ma kegyednek inditvanyozok.
De nem tettek-e meg mar ezerszer, o, Sophie, amit tenni keszlnk? Minden knyv a
legIbb jorol beszel neknk, minden IilozoIus a legIbb jot tarja elenk, mindenki masokat
tanit a boldogsag mveszetere, nmaga szamara azonban senki sem talalta meg. Az emberi
okoskodasok e kalandos utvesztjeben megtanul beszelni a boldogsagrol, noha nem tudja, mi
az, megtanul csevegni, de egyaltalan nem tanul meg elni, elvesz a metaIizikai
szrszalhasogatasokban, mindenIell megostromoljak a IilozoIia megoldatlan nehezsegei,
mindentt ellenveteseket es ketelyeket talal, es addig-addig tanul, mig vegl nem Iog mar
tudni semmit. E modszer arra oktat, hogy mindenrl beszeljnk, hogy tndkljnk a
tarsasagban; tudosokat, szeplelkeket, szoszaporitokat, vitatkozokat nevel, akik boldogok a
kznseg iteletenek hallatan, de szerencsetlenek, mihelyt magukra maradnak. Nem, kedves
gyermekem, az a vizsgalodas, amelyet en inditvanyozok kegyednek, nem tanitja meg
szerepelni, nem ad olyan tudast, melyet masok szeme ele tarhat, de megtlti lelket mindazzal,
ami az ember boldogsagat jelenti; nem masokat tesz elegedette, hanem nmagunkat, nem
szavakat kinal a szajnak, hanem erzelmeket a szivnek. Aki atadja magat neki, nagyobb
bizalmat helyez a termeszet, mint az esz hangjaba, es anelkl, hogy oly sok Iellengzsseggel
beszelne a blcsessegrl meg a boldogsagrol, blccse valik bell, es boldogga nmagaban.
Ilyen a IilozoIia, amelyre meg akarom tanitani; dolgozoszobaja csndjeben akarok tarsalkodni
kegyeddel. Mivel Ieltetelezem, erzi, hogy igazam van, nem nagyon trdm allitasaim
igazsaganak bizonyitasaval; nem arra tanitom, hogy ellenvetesekre valaszoljon, inkabb azon
leszek, hogy ne legyen oka ellenveteseket tamasztani; inkabb hagyatkozom a kegyed
johiszemsegere, mint a magam erveire; nem trdm a skolasztikus szabalyokkal, hanem
egyedl a kegyed szivet hivom tanunak mindama dolgokban, amelyeket mondani keszlk.
Nezze ezt a vilagot, szeretetre melto baratnem, vesse tekintetet a tevedesek es nyomorusagok
e szinpadara, melynek latvanya szanakozasra indit az ember szomoru sorsa Ielett. A IilozoIia
s az esz orszagaban es szazadaban elnk. Mintha valamennyi tudomany Ienye egyszerre
egyeslne, hogy megvilagitsa szemnket es vezessen az emberi elet stet labirintusaban.
Minden korok legkivalobb szellemei egyesitik tanitasukat, hogy Ielvilagositsanak bennnket,
hatalmas knyvtarak nyiltak meg a kznseg eltt, iskolak es egyetemek sokasaga kinalja
gyermekkorunktol kezdve negyezer ev tapasztalatait es elmelkedeseit. Halhatatlansag,
dicsseg, st vagyon es gyakran rang a jutalma azoknak, akik legkivalobbak az emberek
tanitasaban es Ielvilagositasaban. Minden azon van, hogy tkeletesbitse ertelmnket es
valamennyinket elarassza mindazzal, ami csak nevelheti es pallerozhatja az eszt. Jobbak
vagy blcsebbek lettnk-e ezaltal, jobban tudjuk-e, merre vezet es hol vegzdik rvid eletnk
utja, jobban egyetertnk-e abban, hogy melyek az emberi nem legIbb ktelessegei es igazi
javai? Mi egyebet szereztnk ezzel az egesz hivsagos tudassal, mint viszalyt, gyllkdest,
ketelyt es bizonytalansagot? Minden szekta az egyetlen, amelyik meglelte az igazsagot.
Minden knyv az egyetlen, amelyik tartalmazza a blcsesseg aranyszabalyait, minden szerz
az egyetlen, aki megtanit arra, mi a jo. Az egyik bebizonyitja neknk, hogy egyaltalan nem
letezik test,
1
a masik, hogy egyaltalan nem letezik lelek,
2
egy masik, hogy a lelek semmiIele
kapcsolatban nem all a testtel,
3
egy masik, hogy az ember allat,
4
s megint egy masik, hogy
Isten tkr.
5
Nincs olyan keptelen elv, mellyel valamelyik hirneves szerz ne hozakodott
volna el; nincs olyan magatol ertetd axioma, melyet valamelyikk ne tamadott volna meg;
minden jo, Ielteve, hogy maskeppen adjak el, mint szokas, es mindig van ra indok, hogy
miert kell inkabb azt tamogatni, ami uj, mint azt, ami igaz. Am csodaljak kedvkre a
mestersegek tkeletesbedeset, IelIedezeseik sokasagat es nagysagat, az emberi szellem
kiterjedeset es Iennkltseget; dicsitennk kell-e ket, amiert az egesz termeszetet
megismerik, csak nmagukat soha, es minden mveszetet elsajatitanak, kiveve azt az egyet,
hogy mikent kell boldogan elni? Boldogok vagyunk, kialtjak banatosan, mennyi Iorrasa a
joletnek, mekkora tmkelege a javaknak, ez mind ismeretlen volt atyaink eltt, mennyi
elvezetbe kostoltunk bele, amirl k meg csak nem is tudtak! Igaz, tietek a kenyelem, de a
boldogsag az vek volt; ti okoskodok vagytok, k okosak voltak; ti pallerozottak vagytok, k
emberiek voltak; elvezetetek targyai mind kivl esnek rajtatok, az veke bennk magukban
rejtezett. S mekkora arat kell Iizetni e kegyetlen rmkert, hiszen a kevesek mindezt a
sokasag rovasara vasaroljak meg maguknak. A varosok Ienyzese nyomorusagot, ehinseget,
remenytelenseget visz a Ialvakba; ha nehany ember boldogabb, az emberi nem csak meg
szanalomra meltobb lett ezaltal. Megsokszoroztak az elet javait nehany gazdag ember
szamara, am a tbbseget csak arra kenyszeritettek ezzel, hogy nyomorultnak tekintse magat.
MiIele barbar boldogsag ez, ha csak masok rovasara juthatunk hozza? Erz lelkek, mondjatok
meg nekem, mi az a boldogsag, melyet penzert arusitanak?
Meg azt is mondjak, hogy az ismeretek megszeliditik az embert, hogy szazadunk kevesbe
kegyetlen, kevesebb vert ontunk. Ah, boldogtalanok! Talan kevesebb knnyet ontanak
miattatok, s tan a szerencsetlenek, akiket egy egesz eleten at pusztit a buskomorsag, nem
vesznenek el szivesebben egyszerre a verpadon? Szelidebbek vagytok, de vajon kevesbe
igazsagtalanok es kevesbe bosszuehesek vagytok emiatt, kevesbe ldzitek az erenyt, kevesbe
zsarnoki a hatalom, a nep kevesebb terhet cipel, kevesebb bnt latni, ritkabbak a gonosztevk,
kevesbe vannak tele a brtnk? Mit nyertetek hat azzal, hogy elpuhultatok? A kicsinyes
lelkek vetkeivel helyettesitettetek a batorsagra es eleterre vallo vetkeket. Szelidsegtek alantas
es kishit, alattomosan es biztonsagos vedelem mgl gytritek azokat, akiket nyilt sisakkal
kellene megtamadnotok. Ha kevesbe vagytok verszomjasak, ez nem ereny, hanem gyengeseg,
eggyel tbb bns hajlam, semmi mas.
Az eszokoskodas mveszete meg nem az esz, gyakran visszaeles az esszel. Az esz az a
kepesseg, hogy minden lelki kepessegnket a dolgok termeszetenek es hozzank valo
viszonyanak megIelelen rendezzk el. Az okoskodas az a mveszet, hogy ismert igazsagokat
sszehasonlitsunk egymassal, es ily modon mas igazsagokat nyerjnk, amelyek korabban
ismeretlenek voltak, es amelyeket ennek a mveszetnek a reven Iedeznk Iel. De nem tanit
meg ama legels igazsagoknak az ismeretere, melyek az sszes tbbi igazsag elemei; es
amikor velekedeseinket, szenvedelyeinket, eliteleteinket tesszk ezek helyebe, akkor
Ielvilagositas helyett elvakit bennnket; nem emeli Iel a lelket, es megrontja az
itelkepesseget, melyet tkeletesbitenie kellene.
A rendszeralkotast szolgalo okoskodasok lancolataban ugyanaz az allitas szazszor is
visszater, csaknem eszrevehetetlen klnbsegekkel, melyek elkerlik a IilozoIus Iigyelmet.
Ezek az oly gyakran szaporodo klnbsegek vegl annyi modosulast visznek az allitasba,
hogy az egeszen megvaltozik, anelkl, hogy a IilozoIus eszrevenne, s igy az egyik dologrol
mondja majd, amit egy masikrol vel bizonyitani, es kvetkeztetesei megannyi tevedesre
vezetnek. Ez a kellemetlenseg elvalaszthatatlan a rendszeralkotas szellemetl, mely csupan
nagy elvekre vezet, masra nem, s abban all, hogy rksen altalanositunk. A rendszerek
IelIedezi annyi altalanositast tesznek, amennyit csak tudnak; ez a modszer kiterjeszti a
IelIedezeseket, a zsenialitas es az er klszinet adja alkalmazoinak; es mert a termeszet
mindig altalanos trvenyeken keresztl Iejti ki hatasat, ezert azt hiszik, hogy ha a maguk
reszerl altalanos elveket allitanak Iel, ezzel behatolnak a termeszet titkaiba. Kiterjesztenek es
elvonatkoztatnak egy piciny tenyt, s ezzel egyetemes szaballya teszik; azt hiszik,
Ielemelkedtek az alapelvekig; tbb eszmet akarnak egyetlen targyban sszegyjteni, mint
amennyit az emberi ertelem sszehasonlitani kepes, es a letezk vegtelen sokasagarol allitjak,
ami gyakran egyrl is alig igaz. Azutan jnnek a kevesbe ragyogo es hvsebb megIigyelk,
es szntelenl kivetelt adnak kivetelhez, mignem az altalanos kijelentes olyan klnsse
valik, hogy tbbe semmilyen kvetkezmenyt nem lehet levonni belle, es a megIigyelesek,
valamint a tapasztalat visszavezetik amaz egyetlen tenyre, amelybl vetetett. igy keletkeznek
es omlanak ssze a rendszerek, de nem riasztjak el az uj okoskodokat, akik mas, semmivel
sem maradandobb rendszereket kezdenek emelni a romokon.
igy hat mindenki klnbz utakon tevelyeg, es valamennyien azt hiszik, hogy az igazi
celhoz jutottak, mert egyik sem veszi eszre a sajat tevutjainak nyomait. Mit tegyen hat, aki
szinten keresi az igazsagot a tudosok e sokadalmaban, ahol mindenki azt hirdeti, hogy
megtalalta az igazsagot, es mindenki meghazudtolja a masikat? Netan az sszes rendszert
merlegre teszi? Fellapoz minden knyvet, meghallgat minden IilozoIust, sszevet minden
szektat, biraskodni mereszel Epikurosz es Zenon, Arisztipposz es Diogenesz, Locke es
ShaItesbury kztt? Tbbre meri tartani a maga blcsesseget a Pascalenal, a maga eszet a
Descartes-enal? Hallgassa meg egy mullah beszedet Perzsiaban, egy boncet Kinaban, egy
lamaet a TatarIldn, egy brahmanet Indiaban, Angliaban egy kvekeret, Hollandiaban egy
rabbinuset, es meg Iog dbbenni, hogy mekkora meggyz ert kepesek adni valamennyien
keptelen tanaiknak. Hany kegyedhez hasonloan eszes embert gyztt meg mar mindegyikk?
Ha alig meltatja meghallgatasra ket, ha kacag hiu erveiken, ha nem hajlando hinni bennk,
nem az esz all ellen kegyedben az eliteleteiknek, hanem a kegyed eliteletei.
Az elet ketszer is leIolynek, mieltt akarcsak egyet is alaposan meg lehetne vitatni e
velemenyek kzl. Egy parizsi polgar oda se Ilel Kalvin ellenveteseire, melyek halalra
remitik a Sorbonne valamely doktorat. Minel jobban elmelyednk egy targyban, annal tbb
okot talalunk a ketelkedesre, es ha erveket szembesitnk az ervekkel, tekintelyt a tekintellyel,
helyeslest a helyeslessel, akkor minel jobban elre haladunk, annal tbb okunk lesz, hogy
ketelkedjnk; minel tbbet tanulunk, annal kevesebbet tudunk, es mindig megdbbennk,
mert ahelyett, hogy megtanulnank, amit nem tudunk, meg azt a tudomanyunkat is elveszitjk,
amelyet birtokolni veltnk.
HARMADIK LE&L
Semmit sem tudunk, kedves Sophie-m, semmit sem latunk; kobor vakok csapata vagyunk,
akiket talalomra belevetettek a vilagegyetembe. Egyiknk sem pillantja meg a dolgokat, csak
elkepzeljk, hogy milyenek, s ezt a kepzetet mindenki az igazsag trvenyenek hiszi. De mivel
az egyik ember kepzetei soha nem hasonlitanak a masikeira, ezert a IilozoIusok roppant
tmkelegeben, akiknek a locsogasatol megzavarodunk, nincs ket IilozoIus, aki egyetertene a
vilagegyetem rendszerere vonatkozoan, holott valamennyien azt allitjak, hogy ismerik, vagy a
dolgok termeszetere vonatkozoan, holott valamennyien nagy gonddal magyarazzak.
Sajnos eppen azt ismerjk a legkevesbe, amit a legjobban kellene ismernnk: az embert.
Nem latjuk a masik ember lelket, mert elrejtzik a szemnk ell, sem a magunket, mert nincs
szellemi tkrnk. Minden iranyban vakok vagyunk, de vakon is szlettnk, el sem tudjuk
kepzelni, mi a latas; s mivel ugy hisszk, semmilyen kepessegnek nem vagyunk hijan, ezert
Iel akarjuk merni a vilag legtavolabbi pontjait, holott rvid esznk, mikent a keznk is,
legIeljebb ha negy araszra er tlnk.
Ha elmelyitjk ezt a gondolatot, meglehet, szo szerinti ertelmeben sem Iog kevesbe
igaznak tnni, mint kepletesen tekintve. Minden tudasunk erzekeinkbl szarmazik. Tlk
kapjuk minden kepzetnket vagy legalabbis az alkalmat a kepzetalkotasra. Az emberi ertelmet
krlIogja, magaba zarja a kls burok, visszaszoritja a test; az ertelem ugyszolvan csak az
erzetek kzvetitesevel hat ra es hatol bele. Az t erzek, ha ugy tetszik, t ablak, melyen at
lelknk be akarja engedni a napvilagot; de az ablakok kicsik, az veg homalyos, a Ial vastag, s
a hazban igen keves a Ieny. Azert vannak erzekeink, hogy Ienn tudjunk maradni, nem azert,
hogy megismerjk a vilagot; azt kell kzlnik, hogy mi hasznal es mi art neknk, nem azt,
hogy mi igaz es mi hamis. Nem arra rendeltettek, hogy a termeszetkutatast szolgaljak; ha erre
a celra Iorditjuk ket, elegtelennek bizonyulnak, becsapnak minket, es soha nem lehetnk
biztosak benne, hogy megtalaljuk az igazsagot altaluk.
Az egyik erzek tevedeseit valamely masik erzek igazitja ki; ha csak egy erzeknk volna,
rk csalodasban elnenk. Tehat csak Iogyatekos szabalyaink vannak az erzekek klcsns
helyesbitesere. Ha ket hamis szabaly sszhangban van egymassal, maga az sszhang Iog
megteveszteni minket, s amennyiben nincs harmadik szabaly, mi modon Iedezhetnk Iel a
tevedest?
A latas es a tapintas az a ket erzek, amely a legjobban szolgalja az igazsag vizsgalatat, mert
teljesebb es tartosabban jelenlev, tehat knnyebben megIigyelhet targyakat mutatnak
neknk, mint az a hatas, amelyet a masik harom erzekre gyakorolnak a targyak. E ket
erzekhez kapcsolodik a IilozoIia szelleme is. A latas egyetlen pillantassal Ielmeri az egesz
Ielteket, benne testesl meg a rendszerez geniusz roppant tehetsege. A lassu es Iokrol Iokra
halado tapintas elbb megbizonyosodik az egyik targy Iell, csak azutan ter at a masikra, s a
megIigyeles szellemere hasonlit. Mindkettben megjelennek ama szerv Iogyatekossagai is,
amelyet kepviselnek. Minel tavolabb lev targyakra szegezdik a szem, annal knnyebben
esik aldozatul valamilyen optikai csalodasnak, a kez pedig mindig valamilyen reszhez tapad, a
nagy egeszet nem kepes atIogni.
Bizonyos, hogy valamennyi erzeknk kzl a latason keresztl jutunk a legtbb tudashoz
es a legtbb tevedeshez; altala itelnk csaknem az egesz termeszetrl, s belle meritjk
csaknem minden hamis iteletnket. Ugye hallott a vakon szletett ember hires mteterl;
6
ennek az embernek nem valami szent adta vissza a latasat, hanem egy sebeszorvos, de meg
hosszu idbe tellett, amig megtanult elni vele. Ugy hitte, minden, amit lat, a szemeben van; ha
egyenltlen tavolsagra lev targyakat vett szemgyre, sem a meretekrl, sem a tavolsagokrol
nem tudott Iogalmat alkotni maganak, s amikor mar kezdte megklnbztetni egymastol a
targyakat, meg mindig nem tudott klnbseget tenni a kepmas es az eredeti kztt;
elIelejtettek megbizonyosodni rola, hogy a targyakat nem totagast latta-e.
Barmennyi tapasztalatra tegynk is szert, senki sincs, akit a latas ne inditana hamis
becslesekre, ha tavoli targyakrol van szo, rossz mertek alkalmazasara, ha keze gyebe es
targyakrol; s ami a legmeghkkentbb, e tevedesek meg csak nem is mindig Ielelnek meg a
perspektiva trvenyeinek.
De ha a latas ilyen gyakran megcsal, es csak a tapintas igazitja ki, maga a tapintas
szamtalan sokszor csal meg bennnket. Ki kezeskedik rola, hogy nem teveszt meg minden
alkalommal, s hogy nem volna szkseg valamilyen hatodik erzekre, amely helyesbitene? A
ket keresztbe tett ujj kztt grgetett kis golyo kiserlete mutatja, hogy iteleteinkben nem
kevesbe vagyunk a szokas rabjai, mint hajlandosagaink teren. A tapintas azzal hivalkodik,
hogy igen jol megiteli az alakzatokat, de semmilyen alakzatrol nem itel pontosan; soha nem
mondja meg, egyenes-e valamely vonal, sik-e valamely Iellet, szabalyos-e valamely kocka.
Es nem itel jobban a hIokokrol sem: ugyanaz a barlang hvsnek tetszik nyaron es melegnek
telen, pedig a hmerseklete nem valtozott; tegyk jobb keznket a szabad levegre, bal
keznket valamilyen nagy langgal eg tz Ile, majd martsuk mind a kettt langyos vizbe:
jobb keznk melegnek, bal keznk hidegnek Iogja erezni a vizet. Mindenki szokott okoskodni
a nehezkedesrl, de legaltalanosabb hatasat, a legnyomast, senki sem erzi; alig eszleljk a
Iluidumot, mely krlvesz bennnket, s ugy hisszk, csak testnk sulyat hordozzuk, pedig az
egesz atmoszIeraet. Ha legalabb Iuto benyomast akar szerezni errl, a Irdkadban lve
emelje kezet a viz Ile, egyenes tartasban; ahogy a leveg lenyomja a karjat, erezni Iogja,
mint Iaradnak el izmai a szrny nyomas alatt, amelyrl talan sejtelme sem volt. Temerdek
hasonlo megIigyeles megtanitana ra, hanyIele modon teveszt meg bennnket az erzekek
legbiztosabbika, akar ugy, hogy eltntet vagy megvaltoztat letez hatasokat, akar ugy, hogy
nem letez hatasokat Ieltetelez. Hiaba egyesitettk a latast es a tapintast, hogy Ielbecsljk a
kiterjedest mert az e ket erzek hatokrebe tartozik , meg csak azt sem tudjuk, mit tesz az,
hogy valami nagy vagy kicsiny. A targyak latszolagos nagysaga attol Igg, milyen termet
leny meri Iel. A paranyi rovar utjaba kerl kavics tmege Ieler az Alpokeval a rovar
szamara. Ami neknk egy lab, az egy l a pigmeusok s egy hvelyk az oriasok szemeben. Ha
nem igy volna, erzekeink nem lennenek aranyban szksegleteinkkel, s nem volnank kepesek
Iennmaradni. Minden erzek teren minden leny maga lesz minden dolognak a merteke. Hol
van hat az abszolut nagysag; mindenki csalodik, vagy senki sem? Nem kell tbbet beszelnem
errl kegyednek, hogy eszrevegye, meddig lehetne elvinni e megIontolasok kvetkezmenyeit.
Az egesz geometria csupan a latason meg a tapintason alapul, s e ket erzek talan mas erzekek
helyesbitesere szorul, melyeknek hijan vagyunk; amit tehat bebizonyitottnak velnk,
valojaban nagyon is ketes meg, s nem tudhatjuk, vajon az euklideszi 5lemek tbb-e tevedesek
szvedekenel.
Nem annyira az okoskodasnak vagyunk hijan, mint inkabb az anyagnak az okoskodashoz.
Az ember szelleme sok mindenre kepes, de az erzekek keves anyagot nyujtanak neki, s
termeszettl Iogva tevekeny lelknk inkabb kimerakon gyakorolja magat, ha azok
hozzaIerhetk, mint hogy tetlen es mozdulatlan maradjon. Ne tkzznk meg hat, ha azt
latjuk, hogy a ggs es hiabavalo IilozoIia almodozasokba vesz, s a legkivalobb elmek
gyereksegeken rldnek. Mennyi gyanakvassal kell kvetnnk gyenge ertelmnk iranyitasat,
ha azt latjuk, hogy a legmodszeresebb IilozoIus, aki a legjobban megalapozta elveit es a
legkvetkezetesebben okoskodott, mar az els lepesnel hamis utra teved, s tevedesrl
tevedesre haladva mind melyebbre merl keptelen rendszereiben. Descartes egy csapasra el
akarta vagni minden elitelet gykeret, ezert azzal kezdte, hogy mindent ketsegbe vont,
mindent az esz itelszeke ele bocsatott. Mivel az egyedli ketsegbevonhatatlan alapelvbl
indult ki: gondolkodom, tet ltezem s a legnagyobb ovatossaggal haladt elre, ezert azt
hitte, az igazsag Iele kzelit, holott csak hazugsagokat talalt. Amaz els elv alapjan elbb
vizsgalat ala vette nmagat, majd pedig, azt talalvan, hogy igen elter tulajdonsagok vannak
benne, amelyek, ugy tnt neki, ket klnbz szubsztanciahoz tartoznak, mindenekeltt e ket
szubsztanciat igyekezett jol megismerni: mindent eltavolitott, ami nem Ioglaltatik
szksegszeren benne az ideajukban, s az egyiket mint kiterjedt szubsztanciat, a masikat mint
gondolkodo szubsztanciat hatarozta meg. E meghatarozasok annal is blcsebbek, mivel
bizonyos ertelemben eldntetlenl hagyjak a ket szubsztancia homalyos kerdeset, s nem
kvetkezik bellk Ieltetlen szksegszerseggel, hogy a kiterjedes es a gondolkodas nem
egyeslhetnek es nem jarhatjak at egymast ugyanabban a szubsztanciaban. Nos, e
ketsegbevonhatatlannak tn meghatarozasokat nem egeszen egy nemzedek alatt halomra
dntttek. Newton kimutatta, hogy az anyag lenyege nem a kiterjedesben all, Locke
kimutatta, hogy a lelek lenyege nem a gondolkodasban. Eg veled, blcs es modszeres
Descartes IilozoIiaja! De ami utana jtt, vajon tovabb tart-e majd? Nem, Sophie, mar az is
inog, s ugyanugy meg Iog dlni egykor, hiszen emberi alkotas.
Miert nem tudhatjuk, mi a szellem s az anyag? Azert, mert mindent csak erzekeink
kzvetitesevel tudunk, s erzekeink nem elegendk a szellem es az anyag megismeresehez.
Mihelyt ki akarjuk bontakoztatni kepessegeinket, raeszmelnk, hogy valamennyit korlatozzak
a szerveink; maga az esz is alarendeldik az erzekeknek, s mikent amazok, ellentmondasban
van nmagaval. A geometria telis-tele van bizonyitott tetelekkel, amelyeket lehetetlen
IelIognunk. A IilozoIiaban a szubsztancia, lelek, test, rkkevalosag, mozgas, szabadsag,
szksegszerseg, veletlen stb. csupa olyan szo, amelyet lepten-nyomon kenytelenek vagyunk
hasznalni, de meg soha senki Iel nem Iogott. Az egyszer Iizika nem kevesbe homalyos dolog
szamunkra, mint a metaIizika es a moral; a nagy Newton, a vilagegyetem tolmacsa, nem is
gondolt az elektromossag csodaira, holott alighanem ez a legtevekenyebb elv a termeszetben.
A termeszet legkznsegesebb s legknnyebben megIigyelhet mvenek, nevezetesen a
nvenyek csiraik utjan trten szaporodasanak a megismerese meg varat magara; e teren nap
mint nap ujabb tenyeket Iedeznk Iel, amelyek minden okIejtest Ielboritanak. Midn
szazadunk Pliniusa
7
Iel akarta Iedni a szaporodas titkat, olyan elvhez kenyszerlt Iolyamodni,
mely erthetetlen s nem bekithet ssze a mechanika es a mozgas ismert trvenyeivel. Hiaba
magyaraztunk meg mindent, mindentt megmagyarazhatatlan nehezsegekbe tkznk,
amelyek azt mutatjak, hogy semmirl sincs biztos Iogalmunk.
Lathatta Condillac abbe szobran,
8
milyen Ioku ismeret tartoznek minden egyes erzekhez,
ha kln-kln volnanak adva neknk, s milyen bizarr modon okoskodnanak a dolgok
termeszeterl az olyan lenyek, amelyek kevesebb szervvel lennenek Ielruhazva, mint mi
vagyunk. Kegyed szerint mit mondananak rolunk mas lenyek, amelyek mas, ismeretlen
erzekekkel volnanak Ielruhazva? Hogyan bizonyithatnok be, hogy amaz erzekek nem
letezhetnek es nem vilagithatnak at a homalyt, amelyet a mi erzekeink nem tudnak eloszlatni?
Nincs szilardan meghatarozva, hany erzekre van szksege valamely testtel es szervezettel
rendelkez lenynek, hogy kepesse valjon erezni es elni. Vegyk szemgyre az allatokat: nem
egyet kevesebb erzekkel ruhazott Iel a termeszet, mint bennnket; miert ne kaphattak volna
hat mas allatok tbb erzeket minalunk? Miert ne letezhetnenek olyan erzekek, amelyek rkre
ismeretlenek maradnak elttnk, mivel a mi erzekeink szamara hozzaIerhetetlenek, s amelyek
segitsegevel megmagyarazhatnek mindazt, ami szamunkra megmagyarazhatatlannak tnik az
allatok viselkedeseben? A halak sketek, a madaraknak es a halaknak nincs szaglasa, a
csigaknak es a Iergeknek nincs szeme, s az osztrigak egyedli erzeke alighanem a tapintas; de
hany es hany allat kepes ra, hogy megIoghatatlan elvigyazatot, elrelatast es ravaszsagot
tanusitson, amit, ugylehet, helyesebb volna valamilyen tlnk idegen szervnek betudni, mint
az erthetetlen sztn szonak.
9
Mily gyerekes gg ez, minden elleny kepessegeit a mi
kepessegeinkhez igazitani, holott szemnk eltt caIol ra minden e nevetseges eliteletre.
Hogyan bizonyosodhatnank meg rola, hogy a klnbz vilagokban netan Illelhet eszes
lenyek kzl a termeszet nem bennnket kegyel-e a legkevesbe, nem minket ruhazott-e Iel
legkevesbe az igazsag megismeresere alkalmas szervekkel, s hogy nem ezen
Iogyatekossagunk miatt vagyunk-e keptelenek IelIogni annyi bebizonyitott igazsagot?
Ha ily keves eszkznk van az anyag es az erzekel lenyek megIigyelesere, hogyan
remelhetjk akkor, hogy itelni tudunk a lelek es a szellemi lenyek Iell? Tegyk Iel, hogy
valoban leteznek ilyen lenyek: ha nem tudjuk, mi a test, hogyan Iogjuk megtudni, mi a
szellem? Latjuk a krnyezetnkben lev, lelek nelkli testeket, de ki eszlelt valaha is lelket
test nelkl, s kinek lehet a legcsekelyebb Iogalma valamely tisztan szellemi szubsztanciarol?
Mit mondhatunk a lelekrl, hiszen csak azt ismerjk belle, ami az erzekeken keresztl hat
rank? Mit tudjuk, nincs-e vegtelen sok mas kepessege, amelyek csak megIelel szervezetre
vagy a szabadsag visszanyeresere varnak, hogy kibontakozzanak? Tudasunk kivlrl jut-e
bellre, az erzekeken keresztl, mikent a materialistak allitjak, vagy bellrl arad kiIele,
mikent Platon mondja? Ha a napvilag az ablakon at jut be a hazba, ugy az ertelem az
erzekekben szekel. Am ha bellrl vilagitjak ki a hazat, ugy mindent bezarhatunk, bent azert
ugyanolyan vilagos lesz, de minel szelesebbre tarjuk az ablakokat, annal knnyebben
kivesszk a krnyezet targyait. Tehat igen gyerekes kerdes, hogy mi modon lathat, tapinthat,
hallhat a lelek kez, szem es Il nelkl; akarha a santa azt kerdezne, hogyan lehet manko
nelkl jarni. Sokkal inkabb IilozoIushoz melto kerdes volna, hogy mi modon lathat, hallhat es
tapinthat a lelek kez, szem es Il segitsegevel, mert a test es a lelek klcsnhatasa mindig
ketsegbeejt nehezseget okozott a metaIizikanak, s meg nagyobb zavarba jvnk, ha arrol van
szo, hogy a puszta anyagnak erzeteket adjunk.
Ki tudja, nem leteznek-e a tkely klnbz Iokara jutott szellemek, amelyek mindegyike
kepessegeinek megIelel testi szervezetet kapott a termeszettl, az osztrigatol az emberig a
Ildn, s meglehet, az embertl a meg Iensegesebb lenyekig a tbbi vilagban. Ki tudja, nem
abban klnbzik-e az ember az allattol, hogy az utobbi lelkenek minden kepessege a testi
erzekelesben all, mig az emberi lelek szamara a test brtn, mely legtbb kepesseget korlatok
kze szoritja, s ezert az Iolyvast ki akar trni belle, es csaknem isteni vakmerseggel
parositja az ember gyengeseget. Nem igy lepik-e at valami modon az erzekek korlatjat a nagy
geniuszok, nemnk bszkesegei es bamulatanak targyai, nem igy szarnyalnak-e az egi es
szellemi regiokba, s nem igy emelkednek-e a kznseges emberek Ile, ugyanugy, ahogy a
termeszet ez utobbiakat az allatok Ile emelte? Miert ne kepzelhetnk el, hogy a vilagegyetem
roppant tersegeit vegtelenl sok es temerdek Iajta szellem nepesiti be, rk csodaloi a
termeszet jatekanak s ohatatlan szemleli az emberi cselekedeteknek. O, Sophie, mily edes
erzes arra gondolnom, hogy egyszer-masszor jelen voltak elbvl beszelgeteseinknel, s e
tiszta intelligenciakon a helyesles moraja Iutott at, latvan a ket becsletes es gyenged jo
baratot, amint szivk melyen az erenynek aldoznak.
Mindez valoszintlen Ieltetelezes csupan, elismerem, de eleg, ha az ellenkezjet nem lehet
bebizonyitani, s maris levezethetem belle a ketelyeket, amelyeknek megalapozasara
trekszem. Hol vagyunk? Mit latunk, mit tudunk, mi letezik? Csupan tovaszk arnyakat
kergetnk. Nehany lebeg remalak, nehany hiu kisertet rpds a szemnk eltt, mi pedig latni
veljk a letezk rk lancolatat.
10
A vilagegyetem egyetlen szubsztanciajat sem ismerjk, meg
abban sem lehetnk biztosak, hogy a Ielszinet latjuk valamelyik szubsztancianak, megis Iel
akarjuk merni a termeszet Ieneketlen melysegeit. Hagyjuk ez oly igen gyerekes Iaradozast a
IilozoIusnak nevezett gyermekekre. Miutan bejartuk hiu tudasunk szk kret, ott kell
vegeznnk, ahol Descartes elkezdte. \ondolkodom, tet ltezem. Ez minden, amit tudunk.
NEGYEDIK LE&L
Minel tovabb szemleli magat az ember, annal kisebbnek latszik. De kicsinyit lencsevel
csak jo szem tudja nezni a dolgokat. Nemde, kedves Sophie-m, klns bszkeseg az, amikor
nyomorusagara bszke valaki, es megis ez minden, amit az egeszseges IilozoIiatol kaphatunk.
A magam reszerl szazszor inkabb megbocsatanam az altudosnak, hogy hamis tudasara hiu,
mint az igazinak, hogy tudatlansagara. Ha egy rlt Ielistennek tnteti Il magat, rlete
legalabb kvetkezetes; de rovarnak kepzelni magunkat s bszken kuszni a Iben, ez
velemenyem szerint a keptelenseg netovabbja. Mi hat a blcsesseg els parancsa, o, Sophie?
Az alazat! nmagunk tanulmanyozasabol mindenekeltt alazatnak kell Iakadnia; alazatnak,
amirl a kereszteny beszel, s amit az ember oly kevesse ismer. Legynk alazatosak, ha
Iajunkrol van szo, hogy bszkek lehessnk a szemelynkre. Ne mondjuk ostoba
hiusagunkban, hogy az ember a vilagegyetem kiralya, hogy a nap, a csillagok, a mennybolt, a
leg, a Ild, a tenger, mindez erte van, hogy a nvenyek az Ienntartasa kedveert csiraznak, s
az allatok azert elnek, hogy IelIalja ket, mert ha igy okoskodunk, ha ilyen mohon
szomjuhozzuk a boldogsagot, a kivalosagot es a tkelyt, miert ne hinne akkor minden egyes
egyen, hogy az emberi nem tbbi resze az szolgalatara teremtetett? S miert ne tekintene
szemely szerint nmagat minden termeszeti alkotas egyedli celjanak? Ha annyi elleny
hasznos a Iennmaradasunkra nezve, biztosak lehetnk-e benne, hogy mi kevesbe vagyunk
hasznosak nekik? Mit bizonyit ez, ha nem a gyengesegnket, s hogyan ismernk jobban az
rendeltetesket, mint a magunket? Ha nem volna szemnk, honnan szerezhetnenk tudomast a
madarak, halak, a tapintas szamara csaknem erzekelhetetlen rovarok letezeserl? MasIell,
ugy tetszik, nem egy rovarnak sejtelme sincs mirolunk. Miert ne letezhetnenek hat mas,
kivalobb Iajok, amelyeket soha nem vehetnk eszre, mert nincsenek megIelel erzekeink a
IelIedezeskhz, s amelyeknek a szamara mi magunk eppolyan megvetend lenyek vagyunk,
mint amilyenek a gilisztak a mi szemnkben? De eleg mar abbol, hogy kijozanitjuk a nem
letez kepessegeire bszke embert; eppen eleg tehetseg marad benne, amire meltokeppen s
joggal lehet bszke. Ha az esz tnkreteszi es lealacsonyitja, bels erzesei Ielemelik es diszere
valnak: a rosszak titkon s nkentelenl meghajolnak a jok eltt, s ez a hodolat az igazi nemesi
rang, melyet a termeszet az ember szivebe vesett.
Soha nem erezte a titkos szorongast, amely nyomorusagunk lattan Iog el bennnket s
haborog gyengesegnk miatt, mintha valami merenylet volna magasba rpit kepessegeink
ellen? Soha nem tapasztalta az nkentelen Ielindulast, mely olykor elragadja a dolgok erklcsi
szepsegenek es intellektualis rendjenek szemlelese irant Iogekony lelkeket, az emeszt ht,
mely egy szempillantas alatt Iellobbantja szivnkben a mennyei erenyek szeretetet, a Ienseges
elkalandozasokat, melyek nmagunk Ile emelnek s egyenest Isten oldalara rpitenek? Ah, ha
Iennmaradhatna e szent tz, ha egesz eletnket e nemes revlet lelkesitene at, volna-e hstett,
melytl batorsagunk visszariadna, bn, mely mereszelne megkiserteni minket, gyzelem,
melyet ne vivnank ki, s volna-e akarmilyen nagy dolog, amit ne tudnank sajat ernkbl
megvalositani? Tiszteletre melto baratnem, amaz ernek a principiuma bennnk magunkban
van; egy pillanatra megmutatkozik, igy sztkel, hogy szakadatlanul keressk; e szent
lelkesltseg nem mas, mint Ildi ktelekeikbl kiszabadulo kepessegeink energiaja, s
meglehet, csak rajtunk all, hogy szntelenl megtartsuk e szabadsag allapotaban. Akarhogy is,
mindenkeppen erezzk, hogy egy bels hang szol hozzank, s megtiltja, hogy megvessk
nmagunkat; az esz a Ildn kuszik, de a lelek magasan szarnyal. Ha ertelmnknel Iogva
kicsinyek vagyunk is, erzeseink naggya tesznek, s barmilyen rang illessen meg a
vilagegyetem rendjeben, az a leny, amely az igazsag baratja es Iogekony az erenyek irant,
nem lehet termeszettl alavalo.
Tbbet nem is kell bizonyitanom kegyednek, o, Sophie, s ha csak a IilozoIalas volna a
celom, itt abba is hagynam a dolgot, s latvan, hogy minden oldalrol ertelmem korlataiba
tkzm, Ielhagynek a kegyed tanitasaval, meg mieltt beleIogtam volna. De mondtam mar,
nem az a celom, hogy okIejtesekkel gyzzem meg kegyedet; szive melyerl akarom elhivni
az egyedli erveket, amelyek meggyzhetik. Hadd mondom el hat, mi megy vegbe az en
szivemben, s ha kegyed ugyanezt erzi, akkor ugyanazok az elvek valok mind a kettnknek,
ugyanazon az uton kell keresnnk az igazi boldogsagot.
Meglehetsen rvid eletem Iolyaman nagy viszontagsagok ertek; bar mindig szegeny
maradtam, ugyszolvan minden eletmodba belekostoltam, minden modon megizleltem a jot es
a rosszat. A termeszet a legerzekenyebb lelekkel ruhazott Il, a sors minden elkepzelhet
hatasnak alavetette lelkemet, s azt hiszem, elmondhatom Terentius egyik hsevel, hogy
semmi sem idegen tlem, ami emberi.
11
E valtozatos helyzetekben mindig azt talaltam, hogy ket klnbz s gyakran ellentetes
hatasnak vagyok kiteve; az egyik krlmenyeim alakulasabol, a masik lelkiallapotombol
eredt, s hol a boldogsag es a beke erzeseben leltem vigaszt balsorsomban, hol valamilyen
alkalmatlankodo rosszerzes zavart meg sikereim kzepette.
A sorstol es a krlmenyektl Iggetlen bels hangulataim annal is elevenebb benyomast
tettek ram, mert a szemleld es maganyos elethez valo vonzodasom teret adott szabadabb
kibontakozasuknak. Mintegy sorsom ellensulyat talaltam meg nmagamban, szenvedeseimert
a maganyban leltem vigaszt, mikent knnyeim is a maganyban hullottak, midn boldog
voltam. Kerestem ama rejtett er principiumat, mely szenvedelyeim hatalmat ellensulyozta, s
azt talaltam, hogy e principium valamilyen titkos iteletbl szarmazik, melyet anelkl hoztam
eletem tetteirl es vagyaim targyairol, hogy belegondoltam volna. Bajaim kevesbe gytrtek,
ha arra gondoltam, hogy nem magam okoztam ket. S rmeim minden becse odaveszett, ha
hideg Ivel szembeneztem vele, hogy miben is allnak. Ugy hittem, sikerlt Iellelnem
magamban a josag csirajat, ami karpotolt balsorsomert, s a nagysag csirajat, ami a jo
szerencse Ile emelt. Raeszmeltem, hogy hiaba keressk valahol messze a boldogsagot, ha
nem mveljk ki nmagunkban, mert hiaba jn kivlrl, csak akkor valhatik erezhetve, ha
bell olyan lelekre talal, mely Iel tudja Iogni az izet.
Ez az elv, amelyrl kegyednek beszelek, nemcsak arra szolgal, hogy jelen cselekedeteimet
az altala elirt szabaly szerint kormanyozhassam; multbeli viselkedesem helyes megiteleset is
lehetve teszi: gyakran gancsolja, noha latszatra jo, olykor helyben hagyja, noha az emberek
elitelik, s iIjusagom esemenyeit csak ama klnIele benyomasok emlekezetekent idezi Il,
amelyek bensmben keletkeztek a hatasukra.
Ahogy palyam vege Iele kzeledem, gyengl bennem, erzem, minden indulat, mely oly
soka alavetett a szenvedelyek hatalmanak. Mindent kimeritettem, ami joban es rosszban erz
leny csak reszeslhet, ezert hat egyre kevesbe remelek vagy latok magam eltt jvt, amely
meg kecsegtethetne valamivel. A vagyak kihunynak a remennyel egytt, mar csak
emlekeimben letezem, csak elmult eletemben elek; meddig meg, az sem erdekel, miota
szivem nem varhat ujabb erzelemre.
Termeszetes, hogy ebben az allapotban rmmel Iorditom tekintetemet a mult Iele, hiszen
immar egesz lenyem belle el; most hozom helyre tevedeseimet, most kezdek raeszmelni, mi
a jo es a rossz, anelkl, hogy sszezavarnam a kettt, s eliteleteket kevernek a dologba.
A szenvedelyek sugallta hamis iteletek mind elenyesznek a szenvedelyekkel egytt. Immar
nem olyannak latom a targyakat, barha egykor a legnagyobb hatast tettek is ram, amilyennek
nkivleti allapotomban tntek Il nekem, hanem olyannak, amilyenek a valosagban. Jo vagy
rossz cselekedeteim emleke maradando jo vagy rossz erzest valt ki bennem, s ez az erzes
valosagosabb, mint ama cselekedetek hajdani celja. igy egyetlen pillanat elvezetei sok esetben
hosszan tarto bnbanatot keszitettek el; a becsletert es az igazsagert hozott aldozatok pedig
mindennap karpotlast nyujtanak azert, amibe egy izben kerltek, s a rpke nelklzesert rk
rvendezest adnak cserebe.
Kinek mondhatnam el inkabb, mekkora gynyrseget szereznek ezek az emlekek, ha nem
annak, akinek ksznhetem, hogy oly szivesen izlelgetem ket? Kegyed tette kedvesse
szivemnek, Sophie, utolso tevelygeseim emleket, mert emlekezhetem az erenyekre is, melyek
visszateritettek az igaz utra. Tulsagosan is pirulnom kellett kegyed eltt vetkeimert, semhogy
ma is pirulni tudnek meg miattuk, s nem is tudom, mi tesz bszkebbe: az nmagam Iltt
aratott gyzelem, vagy a segitseg, mely lehetve tette, hogy legyzzem nmagamat. Ha csak a
bns szenvedelyre hallgatok, ha egy pillanatig is hitvanyul viselkedem, kegyed pedig
gyengenek bizonyul, beh dragan Iizetnek most ama gynyrkert, melyek akkor oly edesnek
tntek volna nekem; kihunytak volna az erzesek, amelyek egyesitettek bennnket, s tbbe
nem Izne egymashoz semmi. Meggyllnenk egymast a szegyenkezes s a bnbanat miatt;
gyllnem kegyedet, mert tulsagosan szerettem, s karpotolhatja-e szivemet a legmamoritobb
gynyr is ezert az oly tiszta s oly gynged vonzalomert? E vegzetes elszakadas helyett csak
olyan emlekeket rzk kegyedrl, amelyek elegedettebbe tesznek nmagammal, s ha eddig
barati erzeseket taplaltam kegyed irant, most megbecsles, tisztelet es hala tlt el, mert nem
engedett meltatlanna valni arra, hogy szeressem. Gondolhatok-e gynyrseg nelkl ama
pillanatokra, melyek Iajdalmasak voltak ugyan, de megovtak az rk Iajdalomtol? Lehet-e
nem rvendeznem, ha emlekezetembe idezem, milyen szep volt a kegyed szajabol hallani
mindazt, ami Ielemelheti a lelket es becsesse teheti ket sziv egyesleset? Ah, Sophie, mi lett
volna bellem, ha kznys vagyok minden irant, amivel kivivtam a megbecsleset, s azt
talalja, hogy valasztott baratja szerencsetlen nyomorult, akit megvetessel kell sujtania?
Ha annyira megindit az ereny kepe, melyet kegyed elem allitott, ez azert van, mert teli
vagyok Ielelemmel, hogy utolso napjaimban bemocskolom makulatlan eletemet, s egyetlen
szempillantas alatt elveszitem annyi aldozat jutalmat; mert a baratsag szent zaloga ez a kep,
melyet tisztelni ktelessegem; mert a hit, a becslet s a tisztesseg serthetetlenebbek, mint a
legyzhetetlen korlat, melyet allandoan vagyaim utjaba allitott. Nem, Sophie, nincs napja
eletemnek, hogy a kegyed szavai ne inditanak meg szivemet s ne Iakasztananak edes
knnyeket szemembl. Minden, amit kegyed irant erzek, megszepl kegyed altal, aki
lekzdtte erzeseimet. Eletem rme es bszkesege e vonzalom, s ezt kegyednek
ksznhetem, vagy legalabbis kegyed ebresztett ra a becsere. Kedves, derek baratnem, en a
bnbanatot kerestem, s a kegyed segitsegevel a boldogsagot sikerlt megtalalnom.
Ilyen hat lelkem allapota; s ha peldanak merem allitani magamat kegyed ele, csak a kegyed
Iaradozasainak gymlcset adom vissza. Ha e bels hang, mely titkon itelkezik Ilttem es
szntelen megnyilatkozik szivemnek, ha e hang ugyanigy megnyilatkozik a kegyed szivenek
is, nos, akkor tanulja meg Ielismerni es kvetni a szavat, tanulja meg, hogy nmagabol
meritse legIbb javait; egyedl ezek Iggetlenek a sorstol s helyettesithetik az egyeb javakat.
ime, ez minden IilozoIiam, s ugy hiszem, ez minden, amit a boldogsag mveszetebl
megvalosithatunk.
TDIK LE&L
Az emberi elet egesz moralis tartalma az ember szandekaiban rejlik. Ha igaz, hogy jo, ami
jo, akkor szivnk melyen eppugy jonak kell lennie, mint mveinkben, es az igazsagossag
legIbb jutalma az az erzes kell legyen, hogy igazsagosak vagyunk. Ha az erklcsi josag
megIelel termeszetnknek, az ember csak annyira lehet egeszseges es ep test, amennyire jo.
Ha nem Ielel meg, es az ember termeszetenel Iogva rossz, akkor nem hagyhat Iel a
gonoszsaggal, hogy romlasnak ne induljon. A josag csupan a termeszet elleni vetseg volna
benne; ha az ember arra teremtetett, hogy artson Ielebaratainak, ahogy a Iarkas arra
teremtetett, hogy atharapja predaja torkat, akkor az emberseges ember eppoly romlott allat
lenne, mint a knyrletes Iarkas, es csak az ereny hagyna lelkiIurdalast maga utan.
Ne higgye, hogy letezik ennel knnyebben megoldhato kerdes. Mi mast kellene tenni a
megoldas erdekeben, mint magunkba szallni, mint, valamennyi szemelyes erdeknket
Ielreteve, megvizsgalni, hogy merre visznek szemelyes hajlamaink. Melyik latvany
kedvesebb neknk, a masok szenvedese vagy boldogsaga; mit tesznk szivesebben, es mi
hagy bennnk kellemesebb benyomast, miutan megcselekedtk: egy jo cselekedet vagy egy
gonosztett? Kivel erez a szinhazban: vajon a gaztettek gynyrkdtetik, s a megbntetett
gonosztevk azok, akikert knnyet ejt; a szerencsetlen hs es a gyzedelmes zsarnok kzl
melyikhez vonzzak szntelen titkos ohajai; s ha valasztani kell, ki az, aki nem lenne meg
mindig szivesebben a jo, barha szenved is, mint a gonosz, jollehet boldogul?
Termeszetnknel Iogva ersebben irtozunk attol, hogy cselekedjk a rosszat, mint attol,
hogy elszenvedjk.
Ha egy utcan vagy uton valamilyen erszakos es igazsagtalan cselekedetet latunk, azon
nyomban harag es Ielhaborodas tamad szivnk melyen, s ezek az erzesek arra inditanak, hogy
vedelmere keljnk az elnyomottnak, de visszatart egy meg hatalmasabb ktelesseg, es a
trvenyek megvonjak tlnk a jogot, hogy az artatlansagot vedelmnkbe vegyk.
Ellenben ha valamely kegyes vagy nagylelk cselekedet tlik a szemnkbe, milyen
csodalatot, mily szeretetet ebreszt szivnkben! Ki az, aki ne szolna igy magahoz: Barcsak en
is igy cselekedtem volna! A legromlottabb lelkek sem volnanak kepesek teljesen elvesziteni
ezt az eredend hajlamot: a rablo levetkzteti a jarokelket, de eltakarja a szegeny ember
mezitelenseget; nincs olyan knyrtelen gyilkos, aki ne segitene egy ajulasba zuhant
emberen; amikor egymas kztt megszervezik sszeeskveseiket, meg az arulok is kezet
szoritanak, szavukat adjak egymasnak es alljak eskjket. Tevelyg ember, akarmit teszel, ha
gonosznak latlak is, csupan kvetkezetlen es gyetlen gonosznak, mert a termeszet egyaltalan
nem arra alkotott, hogy gonosztev legyel.
Beszelni szoktak a lelkiIurdalas jajszavarol, amely titokban bnteti es gyakran Iel is Iedi a
nyilvanossag eltt a rejtegetett bnket. O, jaj, van-e, aki soha nem hallotta ezt a tolakodo
hangot? Tapasztalatbol beszel, aki errl beszel; valamennyien szeretnk kitrlni magunkbol
ezt az nkentelen erzest, annyi gytrelem okozojat. De engedelmeskedjnk csak a
termeszetnek, tstent megtudjuk, mily edes a helyesles, mellyel jovahagyja parancsainak
teljesiteset, es milyen elbvl erzes megizlelni az nmagaval elegedett lelek bels
bekesseget. A gonosz Iel es menekl nmaga ell, Ielvidul, ha kiugorhat a brebl, nyugtalan
pillantasokat vet maga kre, es valamilyen targyat keres, ami megnevettetne; ha nincs a sert
gunyolodas, mindig szomoru volna; mig az igaz ember komolysaga bels komolysag;
nevetese nem csuIondaros, hanem rmteli, s Iorrasa benne magaban talalhato. Egyedl
eppoly ders, mint valamely tarsasag kells kzepen; sosem mulo elegedettseg lakozik benne,
s nem vonja meg a hozza kzeledktl, hanem megosztja velk.
Vessen egy pillantast a vilag valamennyi nepere, Iussa at egesz trtenelmket; annyi
embertelen es klns kultusz kztt, az erklcsk es jellemek e rendkivli
valtozatossagaban, mindentt ugyanazon eszmeit talalja az igazsagossagnak es
becsletessegnek, mindentt ugyanazokat az erklcsi alapelveket, a jonak es rossznak
ugyanazokat a Iogalmait. A regi poganysag Irtelmes isteneket hozott a vilagra, akiket
idelenn gonosztevkkent bntettek volna, es akik a legIbb boldogsag kepeben csak
gaztetteket es szenvedelyeket tartak a vilag ele, hogy kvessk el es elegitsk ki ket. Am a
szent autoritassal Ielruhazott bn hiaba szallt ala rk tartozkodasi helyerl; a termeszet
kivetette az emberi szivekbl. Magasztaltak Jupiter kicsapongasait, de csodaltak
Xenokratesz
12
mertekletesseget, a szzies Lukrecia a szemermetlen Venuszt imadta, a
rettenthetetlen romai a Ielelemnek aldozott, a nagy Catot igazsagosabbnak tartottak a
Gondviselesnel; az ereny halhatatlan hangja ersebb volt meg az istenek hangjanal is,
tiszteletet parancsolt maganak a Ildn, es ugy latszott, az egekbe szamzte a bnt a
bnskkel egytt.
Minden lelek melyen ott lakozik tehat a moralis igazsagossag es igazsag velnk szletett
eszmeje, es minden nemzeti eliteletet, minden nevelesbl szarmazo parancsot megelz. Ez
az elv az akarva-akaratlan kvetett szabaly, melynek alapjan, sajat cselekvesi szabalyainkkal
ellentetben is, jonak vagy rossznak iteljk a magunk vagy a masok cselekedeteit, es ennek az
elvnek adom a lelkiismeret nevet.
De hallom, amint e szora mindenIell Ielemelik hangjukat a IilozoIusok: a gyermekkor
tevedesei, a neveles eliteletei, kialtjak mintegy korusban valamennyien. Semmi nincs az
emberi ertelemben, ami ne a tapasztalatbol kerlt volna oda, es minden dologrol egyedl
szerzett eszmeink alapjan itelkeznk. Mi tbb, odaig mereszkednek, hogy elvetik ezt a
valamennyi nemzetre kiterjed, nyilvanvalo es egyetemes sszhangot, es az emberek
iteleteinek Ieltn egyIormasaga ellen nehany homalyos es egyedl altaluk ismert peldat
keresnek el a stetbl, mintha bizony minden termeszetes hajlamot megsemmisitene nehany
egyen elIajzasa, es mintha az emberIaj mindjart semmi volna, csak mert leteznek
szrnyszlttek. De mire megy a szkeptikus Montaigne a sok Iaradsaggal, amivel a Ild
valamely sarkan kias egy szokast, mely ellenkezik az igazsagossag Iogalmaval? Mire megy
vele, hogy a legmegvetendbb es a leggyanusabb utazot is akkora tekintellyel ruhazza Il,
amit a legtiszteletremeltobb szerzktl is megtagad; megdnti-e nehany, elttnk ismeretlen,
sajatsagos okon alapulo es klns szokas az altalanos kvetkeztetest, melyet valamennyi nep
talalkozasabol vonunk le, akik minden egyeb dologban szemben allnak egymassal, de
sszhangban vannak ezt az egy pontot illeten? O, Montaigne, te, aki egyenessegeddel es
igazsagszereteteddel hivalkodol, legy szinte es igaz, ha egy IilozoIus az lehet, es mondd meg
nekem, van-e eghajlat a Ildn, mely alatt bn volna, ha az ember betartja a szavat, ha kegyes,
jotekony es nagylelk; vagy megvetnek a derek embert, a gazIickot pedig tisztelet vezne.
Nem all szandekomban, hogy metaIizikai vitakba bocsatkozzam, mert az ilyesmi nem
vezet semmire. Mondottam mar, hogy egyaltalan nem a IilozoIusokkal akarok vitatkozni,
hanem a kegyed szivehez akarok szolni; bizonyitsa bar a vilag sszes IilozoIusa, hogy
tevedek: ha erzi, hogy igazam van, nem vagyom semmi tbbre. Ehhez pedig elegend
rabirnom, hogy klnbseget tegyen szerzett eszleleteink es termeszetes erzeseink kztt; mert
okvetlenl elbb erznk, mint hogy megismernenk, es ahogy egyaltalan nem tanulas Iolytan
akarjuk a szemelyes javunkat es kerljk, ami rossz neknk, hanem a termeszettl vesszk ezt
a trekvest, ugyanugy eppoly termeszetesen szeretjk a jot es gylljk a rosszat, mint
amilyen termeszetes a szamunkra, hogy leteznk. Tehat, jollehet az eszmek kivlrl ernek
bennnket, az eszmeket ertekel erzesek bensnkben vannak, es egyedl ezek altal tudjuk,
hogy megIelelnek vagy nem Ielelnek meg neknk a dolgok, amelyeket keresnnk vagy
kerlnnk kell.
Letezni annyit jelent a szamunkra, mint erezni, s erzkepessegnk tagadhatatlanul
megelzi ertelmnket is. Barmi legyen letezesnk oka, gondoskodott Iennmaradasunkrol,
olyan erzeseket adott neknk, melyek megIelelnek termeszetnknek, es lehetetlen volna
tagadni, hogy legalabb ezek velnk szlettek. Ezek az erzelmek az egyen vonatkozasaban az
nszeretet, a Iajdalomtol es a halaltol valo Ielelem es a boldogsag utani vagyakozas. De ha az
ember, amiben nem ketelkedhetnk, termeszetenel Iogva tarsas allat, vagy legalabbis oly
modon van megalkotva, hogy tarsas allatta valjek, csak ugy lehet az, hogy vannak mas
Iajara vonatkozo vele szletett erzesei is. Ez az nmagunkra es a tbbi emberre iranyulo
ketts viszony alkotja erklcsi rendszernket, s ebbl szletik meg a lelkiismeret termeszetes
hangja.
Ne gondolja hat, o, Sophie, hogy termeszetnk kvetelmenyeibl lehetetlen
megmagyarazni a lelkiismeret tevekeny elvet, mely Iggetlen magatol az esztl. S ha
lehetetlen volna, akkor sem volna szkseges. Mert a IilozoIusok, akik tamadjak ezt az elvet,
egyaltalan nem bizonyitjak be rola, hogy nem letezik, hanem beerik az allitassal; ha mi azt
allitjuk, hogy letezik, ugyanott tartunk, ahol k, es raadasul mellettnk van a bels
tanubizonysag egesz ereje s a lelkiismeret hangja, mely nmagaert tanuskodik.
Kedves baratnem, mily szanalmasak e hitvany okoskodok; kiirtjak magukbol a termeszetes
erzeseket, es igy elpusztitjak minden rmk Iorrasat, es csak ugy tudnak szabadulni a
lelkiismeret terhetl, hogy erzeketlenne teszik magukat. Nemde ugyancsak gyetlen rendszer
az, mely csak ugy tudja megszabaditani a kejt a lelkiIurdalastol, hogy egyszerre elIojtja mind
a kettt? Ha a szerelmesek hsege csak kimera, ha a nemi szemerem hasztalan elitelet, mive
lesz akkor a szerelem egesz varazsa; ha tbbe nem latunk mast a vilagegyetemben, csak
anyagot es mozgast, hova lesznek akkor az erklcsi javak, melyek utan szntelen sovarog a
lelknk, es mi lesz az emberi elet jutalma, ha azert elnk csak, hogy vegetaljunk?
Visszaterek a szegyenkezesre, erre az elbvl erzesre, melyet oly edes dolog legyzni, de
talan meg edesebb tiszteletben tartani, mely legyzi es langra lobbantja a szerelmes IerIi
vagyait, es annyi gynyrseget szerez szivenek, amennyit erzekeitl megtagad. Miert vetnk
el a bels szemrehanyast, mely athatolhatatlan tartozkodasba burkolja a szemermes leany
titkolt vagyait, es elbvl pirossagot von orcaira a szeretett IerIi gyenged szavainak hallatan.
Talan bizony a tamadas es a vedekezes nem a termeszet trvenyei? Nemde a termeszet teszi
lehetve, hogy ellenalljunk a nemisegnek, es csak annyira engedjnk, amennyire neki, a
termeszetnek, tetszik? Nemde a termeszet parancsol kitarto ellenallast annak, akit tapintatossa
es mertekletesse igyekszik tenni? Nemde a termeszet helyezi t a szegyenerzes es a titkolozas
oltalma ala elvezetei kzben, a gyengeseg es nIeledtseg pillanataiban, amikor barmely
tamadonak ki van szolgaltatva? Erzi hat, Sophie, mily hamis az az allitas, hogy a szemerem
res kimera, hogy nincs elegseges indoka a termeszetben. Hogyan is lenne eliteletek mve,
ha eppen a neveltetes eliteletei romboljak le, ha ereje teljeben lathato a tudatlan es Iaragatlan
nepek kztt, es ha a mveltebb nemzetek kreben csak az okoskodas szoIizmai Iojtjak el
edes hangjait?
Ha elvakit a kzvelemeny csillogasa es eleinte minden targyat sszezavar a tekintetnk
eltt, varjuk meg, hogy gyenge szemnk ujbol kinyiljon, megersdjek, es csakhamar ujra
olyannak Iogjuk latni ezeket a targyakat az esz Ienye eltt, amilyennek elszr a termeszet
mutatta ket. Vagy inkabb legynk egyszerbbek es kevesbe elbizakodottak. Szoritkozzunk
teljesen az els erzesekre, melyeket magunkban lelnk, hiszen a vizsgalodas mindig hozzajuk
vezet vissza, amikor nem vezet tevutra bennnket.
Lelkiismeret, o, lelkiismeret, isteni sztn, halhatatlan egi hang, biztos vezere a tudatlan es
korlatozott, de ertelmes es szabad lenyeknek, csalhatatlan biraja jonak es rossznak, Ienseges
emanacioja az rk szubsztancianak, ki az embert az istenekhez hasonlatossa teszed: egyedl
tealtalad van kivalosag termeszetemben.
Nelkled nem erzek semmit magamban, ami az allatok Ile emel, csak azt a szomoru
eljogot, hogy tevedestl tevedesig botorkaljak a minden szabalyt nelklz ertelem es a
minden alapelvet nelklz esz segitsegevel.
Igyekezzek olyasmit cselekedni, amit szivesen lat viszont a masok cselekedeteiben.
HATODIK LE&L
Vegre megbizhato vezetnk van az emberi tevedesek e labirintusaban; de nem eleg, hogy
megvan, tudnunk kell Ielismerni es kvetni. Ha minden szivnek megszolal, o, Sophie, miert
akkor, hogy oly kevesen halljak a szavat? Jaj, azert, mert a termeszet nyelven szol hozzank, es
minden Ieledtetni igyekszik velnk ezt a hangot.
A lelkiismeret Ielenk es visszahuzodo, a maganyt keresi, megriad a vilag zajatol. Azt
mondjak, az eliteletekbl szarmazik, holott nincs halalosabb ellensege az eliteleteknel,
menekl tlk vagy elhallgat elttk, larmas hangjuk elIojtja az vet, nem engedi
meghallanunk. Ha bezarjuk eltte a Ilnket, vegl maga is elcsgged; nem szolit meg,
kerdeseinkre nem valaszol, s ha mar ilyen sokaig volt megvetes targya, nem kerl kevesebbe
visszahivnunk, mint amennyibe szamznnk kerlt.
Amikor azt latom, hogy valamennyien a kzvelemenyen csggnk es szntelen azon
Iaradozunk, hogy mintegy kiterjesszk magunk krl letezesnket, mig szivnkben
ugyszolvan semmit nem rznk meg, mintha egy kis pokot latnek magam eltt, amint
nyalabol egy nagy halot sz; ugy tetszik, csak a haloja reven erzekeli a klvilagot, klnben
azt hinnk, holtan hever az odvaban. A hiusag is pokhalo, melyet az ember egesz
krnyezetere kiterjeszt. Az egyik ugyanolyan ers, mint a masik. Ha a legkisebb szalat
megerintjk, a rovar mozgasba j; de meghalna az unalomtol, ha a halot meg se lebbentene
semmi, ha pedig egyik ujjunkkal elszakitanok, inkabb a vegkimerlesig dolgozik, semhogy
azon nyomban ne javitsa meg. Kezdjk azon, hogy ujbol nmagunkka valunk, hogy
magunkba melyednk, lelknket visszavonjuk letezesnk termeszet adta hatarai kze;
egyszoval, kezdjk azon, hogy egesz valonkat ott sszpontositjuk, ahol vagyunk, mert igy, ha
meg akarjuk ismerni nmagunkat, egyszerre megpillanthatunk mindent, ami csak hozzank
tartozik. A magam reszerl ugy gondolom, hogy az az ember all legkzelebb a blcsesseghez,
aki tudja, mi teszi az emberi ent, s hogy mikent a rajzon azok a vonalak a legIontosabbak,
amelyek lezarjak, ugy az ember legIbb gondolata is az, amelyik elklniti mindentl, ami
nem .
De hogyan hajtsuk vegre ezt az elklnitest? Nem olyan nehez mvelet ez, mint
gondolnok, vagy legalabbis a nehezseg nem ott van, ahol hiszik; inkabb Igg az akarattol,
mint a tudastol, nincs szkseg tanulmanyokra es kutakodasokra, hogy keresztlvigyk. A
napIeny megvilagit minket, s a tkr elttnk van; de ha latni akarjuk, tekintetnket ra kell
szgeznnk, ehhez pedig el kell tavolitanunk a Iigyelmnket magukra vono targyakat.
Szalljon magaba, keresse a maganyt, ez az egesz titok; mast nem is kell tennie, hogy lelkenek
titkait Ieltarja. Azt gondolja tan, hogy a IilozoIia megtanit elmelyedni nmagunkban? Ah, a
IilozoIia neve alatt pIIeszked gg mily messzire ragad ettl! Forditva kell cselekednnk,
elbvl baratnem; elbb el kell melyednnk nmagunkban, hogy megtanulhassunk
IilozoIalni.
Meg ne ijedjen, kerve kerem; nem szandekozom kolostorba kldeni, dehogyis akarok
remeteeletre kenyszeriteni egy nagyvilagi hlgyet. Ha maganyrol beszelek, nem arra
gondolok, hogy zarja be ajtajat es maradjon lakosztalyaban; inkabb arra, hogy vonja ki lelket
a tolongasbol, mikent Terrasson abbe mondta,
13
tegye megkzelithetetlenne a minden
pillanatban ratr idegen szenvedelyek szamara. De az egyik megoldas elmozdithatja a
masikat, kivalt az els idkben; nem lehet egyik naprol a masikra megtanulni, hogy egyedl
legyen a tarsasag kells kzepen, s miutan oly sokaig volt szokasa, hogy abban eljen, ami
krlveszi, elbb erzekeinek kell visszavonulniuk, hogy aztan a szive is visszavonulhasson.
Kezdetnek eleg, ha kepzeletet megzabolazza, szemet es Ilet meg nem kell bezarnia.
Tavolitsa el a zavaro dolgokat, mig el nem j az id, amikor mar ha jelen vannak sem terelik
el a Iigyelmet. Akkor mar szntelen kztk elhet; ha szksege lesz ra, tudni Iogja, hogyan
maradjon egyedl. Tehat nem mondom kegyednek, hogy valjon meg a tarsasagtol, meg azt
sem mondom, hogy hagyjon Iel a tekozlassal es a hiu vilagi elvezetekkel. Hanem azt
mondom: tanuljon meg unatkozas nelkl egyedl lenni. Enelkl soha nem hallja meg a
termeszet hangjat, soha nem ismeri meg nmagat. Ne Ieljen, e rvid ideig tarto elvonultsag
gyakorlasa nem teszi vadda es szoIukarra, nem vonja el az olyan szokasoktol, amelyekrl nem
akar lemondani. Ellenkezleg, mindez csak meg edesebb lesz kegyed szamara.
Amikor egyedl elnk, jobban szeretjk az embereket, gynged rokonszenv kzelit
hozzajuk. A kepzelet vonzo oldalarol mutatja a tarsadalmat, s meg a magany unalma is az
emberiseg javara szol. Ketszeres haszna lesz kegyednek e szemleld eletbl: jobban Iog
ragaszkodni ahhoz, ami kedves szivenek, amig elerheti, es kevesebb Iajdalmat Iog okozni az
elvesztese, amikor elerhetetlenne valik.
Tartson, teszem azt, havonta ket-harom nap sznetet az elvezetei kztt, es szentelje ezt az
idt minden elvezetek legnagyobbikanak. Tegye szaballya, hogy e ket-harom nap alatt
egyedl el, akkor is, ha eleinte nagyon unatkozik. Inkabb videken tltse el ezeket a napokat,
mint Parizsban. Ha ugy tetszik, latogatas lesz ez: Sophie-t latogatja meg. Varoson mindig
szomoru a magany. Krnyezetnkben minden az emberek keze nyomat es a tarsasag jeleit
mutatja, ezert aztan, ha nelklzzk a tarsasagot, nem leljk helynket, s ha egyedl vagyunk
egy szobaban, akarha brtnben lennenk. Videken Iorditva all a dolog, ott a targyak dersek
es kellemesek, merengesre es almodozasra buzditanak; Ielszabadultan lelegznk, mert
kijutottunk a komor varosIalak kzl es leraztuk magunkrol az eliteletek nyget. A csalitok,
a patakok, a taj zldje megszabaditjak szivnket az emberek tekintetetl, a kedvk szerint ide-
oda rpds madarak maganyunkban peldat adnak a szabadsagrol, halljuk csicsergesket,
erdk-mezk illata lengedez. Szemnk csak a termeszet edes kepeivel talalkozik, es igy
szivnk is kzelebb kerl a termeszethez.
Itt kell hat tarsalkodasba kezdeni a termeszettel; sajat birodalmaban kell kiIaggatni
trvenyeit. Legalabb az unalom nem Iogja nyomban ldzbe venni kegyedet, s knnyebb
lesz elviselnie seta kzben, a Ialusi dolgok valtozatossaga kzepette, mint egy pamlagon vagy
egy karszekben. Szeretnem, ha nem olyan pillanatokat valasztana a visszavonulasra, amikor
szivet hatalmaban tartja valamilyen rm vagy szomorusag, mert ez az erzes a maganyban
sem hagyna el kegyedet; tulsagosan Ielzaklatott kepzelete akarata ellenere visszavinne
azokhoz a lenyekhez, akiktl, ugy hitte, elmeneklt, es tulsagosan elIoglalt szelleme
ellenallna a beIele Iordulas els, knny benyomasainak. Ellenkezleg, hogy ne banja
unalmas videki maganyat, valassza azokat a pillanatokat, amikor a varosban is unatkozik;
barmennyire lektik a gondok vagy szorakozasok az eletet, azert meg eppen eleg r marad
kzttk, s ha az els kzket igy tlti be, hamarosan elmegy a kedve minden mas
idtltestl. Nem kell nyomban atadnia magat az elmelylt meditacionak, csak arra van
szkseg, hogy sikerljn valamiIele elbagyadas es nyugalom allapotaban tartania a lelket,
mert ez az allapot semmi idegen hatassal nem zavarja meg, es igy lehetve teszi, hogy beIele
Iorduljon.
Mit tegyek, kerdi tlem, ebben az allapotban? Semmit. Majd elvegzi a dolgat a termeszetes
nyugtalansag, mely a maganyban mihamar rabirja az embert, hogy nmagaval Ioglalkozzek,
meg ha kedve ellenere is.
Azt sem mondom, hogy ebben az allapotban teljesen el kell bagyadnunk, s tavol all tlem a
gondolat, hogy semmi modon nem tudjuk Ielebreszteni magunkban a bels erzeket. Ahogy
dermedt tagjainkat knnyed drzslessel melegitjk Iel, a hosszu tetlensegben elgyenglt
lelek is a mersekelt mozgas enyhe melegetl ter magahoz; kellemes emlekek Ielidezesevel
kell meginditani, de csakis ra vonatkozo emlekek legyenek; emlekeztetni kell a kedvere valo
benyomasokra, de csakis olyanokra, amelyek az erzekek kzvetitese nelkl, igazi erzesek es
intellektualis rmk altal erik. Ha leteznek a Ildn olyan nyomorult leny, aki egesz elete
Iolyaman semmit sem tett, amire bels megelegedessel emlekezhetnek vissza, akinek semmi
oka nincs rlni, hogy elt, ezt a lenyt minden erzese es gondolata eltavolitana nmagatol, es
igy soha nem ismerhetne meg nmagat; nem tudna, miben all a termeszetehez ill josag, tehat
kenytelen-kelletlen rossz maradna es rkke szerencsetlen lenne. De allitom, hogy nincs
olyan romlott ember a Ildn, aki soha nem erzett kisertest a jora; olyan termeszetes, olyan
edes dolog ez a kisertes, hogy lehetetlen mindig ellenallni neki, s eleg, ha egyszer engednk:
soha tbbe nem Ielejtjk el, hogy milyen gynyrbe kostoltunk bele. O, kedves Sophie, mi
mindent tett eleteben, ami kvetni Iogja maganyaba, hogy megtanitsa szeretni az egyedlletet.
Szksegtelen olyan cselekedetei utan kutatnom, amelyek ismeretlenek elttem. Gondoljon
arra, hogyan rizte meg szivet az erenynek, gondoljon ra, es szivesen Iog nmaga
tarsasagaban elni. igy Iaradozhat a vilagban azon, hogy kedvet lelje nmagaban, amikor
magara marad. Kellemes emlekeket szerezhet, elnyerheti a tulajdon baratsagat, es olyan jo
tarsasagga valhatik nmaga szamara, hogy minden mas tarsasagot nelklzni tud. De meg
nem erkezett el az ideje, hogy a reszletekbe melyedve megvizsgaljuk, pontosan mit is kell
tennie ennek erdekeben, mert ez olyan ismereteket Ieltetelez, amelyeket meg ezutan akarunk
megszerezni. Tudom, nem a vegen kell kezdeni a moralis ertekezest, s nem azt kell els
szabalyul adni, aminek a gyakorlasat tanitani akarjuk. De meg egyszer mondom: barmilyen
allapotban leledzik is a lelek, jot cselekednie mindig rmet okoz; ez az erzes nem halvanyul
el soha es kiindulopontul szolgal minden mas erenyhez; ezt kell kimvelnnk, hogy
megszeressk magunkat es kedvnket leljk nmagunkban. A jotekonysag gyakorlasa
magatol ertetden hizeleg az nszeretetnek, mert ugy erezhetjk, Ielsbb rend lenyek
vagyunk: minden cselekedetnk emleke megannyi bizonyitek, hogy, tul a sajat
szksegleteinken, meg arra is van ernk, hogy a masok insegen knnyitsnk. A hatalomnak
ez az erzese teszi, hogy nagyobb rmet szerez elnnk es szivesebben vagyunk nmagunkkal.
Nos hat, az els idben semmi tbbet nem kerek kegyedtl. Ekesitse Iel magat, mieltt a
tkr ele lep, ugy szivesebben Iog belepillantani. Gondoljon mindig arra, hogy jo erzes tltse
el, amikor majd egyedl marad, s elvezetenek targyai kzl legyen mindig aze az elsbbseg,
amelyik meg akkor is rmet szerez, amikor mar nincs a birtokunkban.
Az elkel n krl mindig nagy haznep srgldik. Szeretnem, ha kegyed olykor-olykor
le tudna mondani haza neperl; ez is egy modja, hogy kzvetlenebbl tarsalkodjek
nmagaval. Amikor videkre tavozik, szolgait hagyja otthon; se szakacsot, se haznagyot ne
vigyen magaval. Csak egy lakajt meg egy szobalanyt; meg ennyi is sok lesz. Egyszoval, ne
kltztesse at Ialura a varosi eletet, hanem valoban izlelje meg, hogy milyen az elvonult,
Ialusi elet. De az illem! Ah, mindig ez a vegzetes illem! Ha Iolyton-Iolyvast az illendsegre
akar hallgatni, nincs szksege mas vezetre; valasszon kzte es az erklcssseg kztt.
Fekdjn le koran, keljen kora reggel, kvesse nagyjabol a nap es a termeszet jarasat; ne
vesztegesse idejet piperezkedesre vagy olvasasra, etkezzek egyszeren s akkor, amikor a nep,
egyszoval, mindenben legyen olyan, mint a Ialusi asszonyok. Ha megkedveli ezt az
eletmodot, eggyel tbb rm lesz az eleteben, ha unatkozni Iog, csak annal nagyobb rmmel
ter majd vissza megszokott eletmodjahoz.
S meg tbbet is tehet. A maganyossagnak szant rvid idkzk egy reszet Iorditsa arra,
hogy a masik reszt kellemesebbe teszi.
Delelttjei hosszura Iognak nyulni, hiszen elmaradnak a megszokott Ioglalatossagok;
szentelje ezt az idt a Ialu bejarasara. Erdekldjek a betegek, a szegenyek, az elveszettek utan,
igyekezzek mindegyiknek megadni a szkseges segitseget, s ne gondolja, hogy eleg az
erszenyet kinyitni, ha sajnalja tlk az idejet es gondoskodasaval nem segit rajtuk. Vegye
magara ezt az oly nemes Ieladatot, tegye, hogy valamivel kevesebb baj legyen a Ildn; ha
szandekai tisztak es valodiak, hamarosan teljeslni latja ket. Eleinte szamtalan akadaly Iogja
visszatartani, jol tudom, az ilyen gondoskodastol. Megundorodik a tisztatalan hazaktol, a
nyers emberektl, a nyomor jeleitl. De amikor belep e szerencsetlenekhez, mondja azt:
nverk vagyok, s az emberiesseg diadalmaskodni Iog az irtozas Iltt. Azt talalja majd, hogy
hazugok, nzk, tele vannak rossz hajlamokkal, s mindez lelohasztja a buzgalmat. De
kerdezze meg titkon nmagat sajat vetkei Iell, es hamarosan meg Iogja bocsatani a masok
vetkeit. Gondolja meg: a mveldes becsletesebb klszint ad a vetkeknek, am ezzel csak
veszedelmesebbe teszi ket. A kegyed rendjebe tartozo emberek igen nagy arat Iizetnek azert,
hogy Ielmentest nyertek a munka alol, mert az unalom zsarnoksaga ala kerlnek, s ha
szabadulni probalnak tle, csak annal inkabb predaul esnek neki. Nos, kivalt az unalom
teritheti el kegyedet dvs Ioglalatossagaitol, s mivel elviselhetetlenne teszi ket, rgyet is
ad ra, hogy kivonja magat aloluk. Gondoljon arra, hogy a jo cselekedet jutalma az az rmteli
erzes, hogy jot cselekedtnk, s hogy nem nyerjk el ezt az erzest, amig nem erdemeltk ki.
Semmi sem kedvesebb az erenynel, de csak azoknak a szemeben, akik maguk is erenyesek; ha
magunkhoz akarjuk lelni, akarcsak a mesebeli Proteusz: elszr ezer ijeszt alakot lt, s csak
azoknak mutatkozik meg vegl igazi valojaban, akik egy pillanatra sem eresztettek el.
Szegljn hat szembe az unalom szoIizmaival. Ne zarkozzek el semmi ell, ami
meglagyithatja szivet; vesse meg a kegyetlen iszonyodast, amely elIorditja tekintetnket a
masok bajaitol, hogy Ielmentsen a segitsegnyujtas alol. Ne bizza Ielberelt kepviselkre e
tiszteletre melto Ieladatot. Bizonyos lehet benne, a cseledek mindig megsarcoljak uruk
jotekony adomanyait; tudjak a modjat, hogy igy vagy ugy eltulajdonitsanak egy reszt abbol,
amit az kezk altal adunk, s igen terhes viszontszolgalatot kvetelnek mindenert, amit uruk
ingyen ad. Tekintse ktelessegenek, hogy az anyagi segitseggel egytt rokonszenvet es
vigaszt vigyen mindenhova; csak ez adja meg a segitseg becset, olykor pedig meg helyettesiti
is. Barcsak latogatasai soha nem lennenek hiabavalok! Barcsak mindenkin az rm remegese
Iutna vegig, amikor megpillantja kegyedet, es minden lepeset az emberek aldasa kiserne! Ez
az oly igen edes kiseret hamarosan magaval ragadja lelket; megtanulja szeretni az uj
rmket, s ha kzben olykor elvesz is a jo, amit okozni velt, az a jo legalabb nem vesz el
soha, ami kegyedre haramlik belle.
J.-J. ROUSSEAU genfi polgr
D'ALEMBERT URNAK,
a +rancia ;kadmia, a Jrizsi, valamint
a. Jorosz Rirlyi "udomnyos ;kadmia,
a :ondoni Rirlyi "rsasg,
a Svd Rirlyi >rodalmi ;kadmia
s a ]olognai ;kadmia tag'nak,
AZ ENCIKLOPDIA &II" KTETBEN
MEGJELENT
GEN# C*M$ CIKKRL
ES KLNSEN ARROL A TERVROL, HOGY E VAROSBAN SZINHAZAT ALAPITSANAK.
DII MELIORA PIIS,
ERROREMQUE HOSTIBUS ILLUM.
1
1758
ELSZ
Hibaztam, ha ez alkalommal szkseg nelkl ragadtam tollat. D'Alembert urra tamadnom
sem hasznos, sem kellemes nem lehet. Szemelyet becslm, tehetseget csodalom, mveit
kedvelem; jo erzes hallanom, mily szepen beszel hazamrol. Engem magamat is megtisztelt
dicseretevel, s a klcsns udvariassag ugy kivanja, hogy tapintatos legyek vele szemben. Am
a tapintatot csak az olyan ember tartja elbbre valonak a ktelessegnel, akinek szamara az
erklcs latszat csupan. Meltanyossag es igazsagossag: ime az ember els ktelessegei.
Emberiseg, haza: ime szeretetenek els targyai. Valahanyszor szemelyes kimeletbl valtoztat
e sorrenden, bnt kvet el. De vetkezem-e akkor is, ha azt teszem, amit tennem kell? Csak az
valaszoljon, akinek van hazaja, melyet szolgaljon, s akiben a ktelessegtudat ersebb, mint az
a Ielelem, hogy nem Iog tetszeni az embereknek.
Nem mindenkinek esik keze gyebe az 5nciklopdia, ezert idezem a \enf c(m* cikkbl azt
a bekezdest, amelyik miatt tollat ragadtam. E cikk utan inkabb le kellett volna tennem a tollat,
ha arra a dicssegre palyaznek, hogy szepen irok; de van batorsagom, hogy mas dicsseget
keressek magamnak, s ezen a teren senkivel sem Ielek versenyre kelni. Ha magaban olvassa a
szoban Iorgo bekezdest, nem egy olvaso csodalkozni Iog, miert e rendkivli buzgalom. De ha
a cikken bell olvassak, azt Iogjak talalni, hogy a szinhaz, amely nem letezik GenIben, noha
letezhetnek, nyolcadakkora helyet Ioglal el, mint azok a dolgok, amelyek kztarsasagunkban
megtalalhatok.
,GenIben nem trik meg a szinhazat. Nem mintha magukban veve helytelenitenek a
szinieladasokat, de ugymond attol Ielnek, hogy a szineszek elterjesztenek az iIjusag kreben
az ltzkdes, a tekozlas es a szabadossag szellemet. De nem lehetne oly modon orvosolni ezt
a bajt, hogy szigoru es megIelelen vegrehajtott trvenyeket hoznak a szineszek
viselkedeserl? igy aztan GenI erklcss volna es szinhaza is lenne, s mind a kettnek elvezne
az elnyeit. A szinhazi eladasok kimvelnek a polgarok izleset, gyenged tapintatot es
kiIinomult erzeseket klcsnznenek nekik, amire e segitseg nelkl igen nehez szert tenni.
Hasznot hajtananak a mveltsegnek, anelkl, hogy a szabadossagot terjesztenek, es GenI
egyesitene Lakedaimonia erklcssseget Athen pallerozottsagaval. Vagy talan egy masik, e
blcs es Ielvilagosult kztarsasaghoz melto megIontolasnak kell rabirnia GenIet, hogy
engedelyezze a szinhazat. Szemere vetjk a szineszeknek, hogy kicsapongo eletet elnek; de
lehet-e maskent, mig a szineszi hivatast barbar elitelet vezi, es alacsony sorban tartjuk a
szineszeket, noha oly nagy szkseg van rajuk a mveszetek haladasahoz es Iennmaradasahoz.
Az elvezetekben keresnek karpotlast a megbecslesert, amit helyzetknel Iogva nem
nyerhetnek el. Ha egy szinesz erklcss a mi krnkben, ugy ketszeres tiszteletet erdemel, de
nem sok ksznete van belle. Leginkabb az olyan embert tiszteljk, mint az adoberl, aki
gunyt z az emberek nyomorusagabol, mikzben elskdik rajta, vagy az udvaronc, aki
szepen tud hajbokolni es nem Iizeti meg az adossagait. Ha a szineszeket nem csupan
megtrnek GenIben, de eleinte blcs rendszabalyokkal megzabolaznak, azutan tamogatnak,
st meg is becslnek, mihelyt meltova valtak a megbecslesre, vegl pedig teljesen egy sorba
helyeznek ket a tbbi polgarral, ugy e varosnak hamarosan megadatnek az, amit oly ritkanak
hisznek az emberek, s ami csakis a mi hibankbol Iordul el oly ritkan: egy tiszteletre melto
szintarsulat. Tegyk hozza, hogy e tarsulat csakhamar a legjobb lenne Europaban; sok ember
van, aki igen nagy hajlamot es tehetseget erez magaban a szinhazhoz, de attol Iel, hogy
elveszti becsletet, ha erre a mestersegre adja magat: most aztan valamennyien GenIbe
sietnenek, hogy szegyenkezes nelkl, mi tbb, dicsseggel gyakoroljak oly kellemes es oly
ritka tehetsegket. S akkor tbbe nem lenne baratsagtalan az elet ebben a varosban, ahogy a
Iranciak kzl tartjak sokan, akik hianyoljak a szinieladasokat, hanem becsletes elvezeteket
nyujtana, nem csupan IilozoIiat es szabadsagot, az idegeneknek pedig nem kellene
meglepetve tapasztalniuk, hogy abban a varosban, ahol tilalommal sujtjak az erklcss es
tisztes szinieladasokat, a durva es szellemtelen bohozatokat engedelyezik, holott ezek nem
kevesbe ellenkeznek a jo izlessel, mint a jo erklcskkel. Ez meg nem minden: a genIi
szineszek peldaja, illemtudo viselkedesk s a megbecsles, amit ily modon kivivnanak
maguknak, lassankent mintakepl allitana ket a tbbi nemzet szineszei ele, es okulasul azok
ele, akik ez ideig annyi szigorral, st kvetkezetlenseggel bantak velk. Nem Iordulhatna el,
hogy egyIell a kormany kegydijat nyujt nekik, masIell kiatkozas ala esnek; papjaink
leszoknanak rola, hogy kikzsitsek ket, polgaraink pedig, hogy megvetessel nezzenek
rajuk; s e kis kztarsasage volna a dicsseg, hogy megjavitotta Europat ebben a dologban,
mely talan Iontosabb, mintsem gondolnok.
Nos hat, bizonyara nem tarhattak volna elenk tetszetsebb es csabitobb kepet; de
veszedelmesebb tanacsot sem adhattak volna neknk. En legalabbis igy gondolom, s ez az iras
tartalmazza indokaimat. Mi mast tenne a genIi iIjusag, ha ilyen hatalmas tekintely sztkeli,
mint hogy mohon raveti magat az eszmekre, amelyek irant mar ugyis tulsagos vonzodast
erez? Hany genIi iIju van, aki e ktet megjelenese ota csak a kedvez pillanatra var, hogy
elmozditsa egy szinhaz letesiteset, pedig jo polgarok valamennyien, s azt hiszik, hogy
hazajukat, st ugyszolvan az emberi nemet szolgaljak. Ez hat riadalmam oka, ezt a bajt
szeretnem elharitani. Elismerem, d'Alembert ur szandekai jok, s remelem, is elismeri
ugyanezt az en szandekaimrol; nem ohajtok visszatetszest kelteni benne, mint ahogy sem
ohajt artani neknk. De meg ha tevednek is, nem kell-e mindenkeppen lelkiismeretem es
ertelmem szerint cselekednem? Hallgatnom kellett volna tan? Hallgathattam-e anelkl, hogy
elaruljam ktelessegem es hazam?
Csak akkor lenne jogom hallgatni ebben az gyben, ha kevesbe Iontos dolgok miatt
sohasem vettem volna tollat a kezembe. Edes ismeretlenseg, boldogitom harminc even at,
tudnom kellett volna mindvegig szeretni teged. Titokban kellett volna tartanom, hogy nemi
kapcsolatom volt az 5nciklopdia kiadoival, hogy hozzatettem nehany cikket a Mhz, hogy
nevem a szerzk nevei kzt szerepel. Nem lett volna szabad kzhirre tennem hazam iranti
buzgo odaadasomat. Hallgathatnek, ha az emberek azt gondolnak, hogy a \enf cim cikk
kezembe sem kerlt, vagy hallgatasombol nem kvetkeztetnenek arra, hogy egyetertek a cikk
tartalmaval. Mivelhogy mindez lehetetlen, beszelnem kell; el kell itelnem azt, amit nem
helyeslek, nehogy tlem idegen nezeteket tulajdonitsanak nekem. HonIitarsaim nem
szorulnak ra tanacsaimra, ezt jol tudom; de en magam raszorulok a megbecsleskre, tehat ki
kell mutatnom: ugy gondolkodom elveinkrl, ahogyan k.
Tudataban vagyok, mennyire elmarad ez az iras nemcsak attol, amilyennek lennie kellene,
de attol is, amilyenne kedvezbb napokban en magam tehettem volna. Annyi minden
mkdtt ssze, hogy ama kzepszer ala sllyessze, amit valaha meg el tudtam erni, hogy
csodalkozom, miert nem lett meg ennel is rosszabb. Hazamnak irtam: ha igaz lenne, hogy az
odaadas potolja a tehetseget, ugy jobb munkat kellett volna vegeznem, mint valaha; es megis,
lattam bar, mit kell tennem, de nem tudtam vegrehajtani. A hvs igazsagot mondtam el, s az
ilyesmi kit erdekel? Siralmas ajanlas ez egy knyv szamara. Aki hasznos akar lenni, legyen
tetszets, de tollam elveszitette ezt a kepesseget. Lesz, aki kajanul -elvitatja tlem ezt a
veszteseget. Am tegyek: en megis ugy erzem, elbuktam, s az ember nem zuhan melyebbre a
semminel.
Elszr is, itt nem hiu IilozoIiai Iecsegesrl lesz szo, hanem egy egesz nep szamara Iontos
gyakorlati igazsagrol. Nem a kevesekhez szolok, hanem a nyilvanossaghoz; nem az a celom,
hogy masokat gondolkodasra sztkeljek, hanem hogy vilagosan kiIejtsem a sajat
gondolataimat. Tehat modort kellett valtoztatnom: hogy mindenki knnyen megertsen,
kevesebb dolgot tbb szoval mondtam el, es mikzben vilagos es egyszer akartam lenni, azt
talaltam, hogy ertlen es terjengs vagyok.
Eleinte legIeljebb egy vagy ket nyomdai ivre gondoltam; kapkodva lattam munkahoz, s
mikzben targyam nttn-ntt tollam alatt, nem vetettem gatat a mondatok aradasanak. Beteg
voltam es szomoru, s barha nagy szksegem volt is valamilyen elIoglaltsagra, ugy ereztem,
oly kevesse vagyok kepes gondolkodni es irni, hogy szazszor is tzre vetettem volna
papirosaimat, ha nem tart vissza a tudat, hogy teljesitenem kell ktelessegemet. Kevesbe
szigoru lettem nmagamhoz. Szorakozast kerestem a munkaban, hogy el tudjam viselni. Ha
kiter kinalkozott, belevetettem magamat, s nem ismertem Iel, hogy mennyi bosszusagot
keszithetek az olvasonak, midn a sajat bosszusagomon probalok knnyiteni.
izlest, valasztekossagot, szabatossagot ne keressenek ebben a munkaban. Egyedl elek,
tehat nem tudtam megmutatni senkinek. Volt egy szigoru es jozan elet Arisztarkhoszom, de
nincs tbbe
2
es nem akarok masikat;
33
de szntelen bankodni Iogok utana, es szivemnek meg
sokkal jobban hianyzik, mint irasaimnak.
A magany megnyugtatja a lelket es lecsillapitja a vilag zrzavaraban Ielkorbacsolodott
szenvedelyeket. Aki tavol el a bnktl, amelyek ingerelhetik, kevesebb Ielhaborodassal
beszel roluk; aki tavol el a rossztol, ami erheti, annak szive kevesbe indul Il miatta. Amiota
nem latom az embereket, szinte mar nem is gyllm a gonoszokat. Aztan meg, ha rosszat
tettek velem, ezzel elvettek a jogomat is, hogy rosszat mondjak roluk. Meg kell hat
bocsatanom nekik, nehogy olyanna legyek, mint k. Eszre se vennem es Ielcserelnem az
igazsagszeretetet a bosszuvaggyal; inkabb Ielejtsem el az egeszet. Remelem, nem Iognak
olyan nyersnek talalni, mint az id tajt, mikor e tulajdonsagom sok szemrehanyast es sok
olvasot szerzett nekem; inkabb kevesebben olvassanak, ha cserebe bekessegben elhetek.
Van aztan meg egy indok, kegyetlenebb a Ientieknel, de hiaba is probalnam titokban
tartani, a kznseg, szandekom ellenere, knnyszerrel eszrevenne. Ha ez az iras elmarad a
tollam alol kikerlt tbbi ertekezestl, nem a krlmenyeket terheli a Ielelsseg, hanem
engem: en magam maradtam el nmagamtol. A testi bajok elgyngitik a szellemet; a sok
szenvedes megtri a lelek szarnyalasat. Egy-egy pillanatra meg tzbe jvk, s ilyenkor
Iellobban bennem a tehetseg szikraja, mely kesn jelentkezett es koran kihunyt. Visszatertem
termeszetes allapotomhoz: a semmihez. Egyetlen pillanat adatott nekem, s az a pillanat mar
oda; en azonban, szegyenemre, meg mindig elek. Olvaso, ha elnezessel Iogadod e munkat,
arnyammal talalkozol, mert en magam mar nem letezem.
Montmorency, 1758. marcius 20-an.
33
;d amicum etsi produ@eris gladium, non desperes6 est enint regressus. 5st enim regressus ad amicum. Si aperueris os triste, non timeas6
est enim concordatioA e@cepto convitio, et improperio, et superbia, et mysterii revelatione, et plaga dolosa. >n is omnibus effugiet amicus.
(Eccl. XXII, 26, 27.)
3
JEAN-JAC+UES ROUSSEAU GEN#I POLGR D,ALEMBERT
)RHOZ
Kedvtelessel olvastam, uram, az 5nciklopdia VII. kteteben megjelent cikket GenI
varosarol. Midn, meg nagyobb kedvtelessel, ujraolvastam, egynemely eszrevetelem tamadt
vele kapcsolatban, s ugy gondoltam, az n jovahagyasaval a kznseg es polgartarsaim ele
bocsathatom ket. Nem keves dicseretes dolog van e cikkben, de annyi magasztalo szoval
halmozza el hazamat, hogy lehetetlen viszonoznom a magasztalast. szintesegem azonban
mellettem Iog szolani; mert ha egyben-masban nem osztom a velemenyet, ebbl tudni Iogja,
mit gondolok a tbbi kerdesben. Azzal kezdem, amirl a legnehezebb beszelnem, s aminek a
vizsgalata legkevesbe kedvem szerint valo; megmondtam mar, mi az oka, hogy megsem
hallgathatok rola. Arra gondolok, hogy mi modon itelkezik n lelkeszeinknek a hit dolgaban
vallott nezeteirl, n nagyon szep es nagyon igaz dicseretet mondott e tiszteletre melto
testletrl; s csakugyan, a vilag minden papsaga kzl egyedl a mienket illeti meg ez a
dicseret. igy aztan csak meg nagyobb lesz az n irant erzett megbecslesk, ami ekesszoloan
bizonyitja, hogy szeretik a IilozoIiat es nem Ielnek a IilozoIus tekintetetl. De ha dicserni
akarjuk az embereket, akkor, uram, nem a magunk modjan kell tenni ezt, hanem ugy, ahogyan
k teszik, nehogy serelmesnek talaljak es okkal az artalmas magasztalast, amely jo
szandekbol ered ugyan, megis serti azoknak a helyzetet, erdekeit, nezeteit vagy eliteleteit,
akiknek szol. Ne tudna n, hogy a szekta nev mindig gylletet ebreszt, s az ilyen Ieltetelezes
ritkan jar kvetkezmenyek nelkl, ha vilagi szemelyrl van szo, es sohasem, ha teologusrol?
n azt Iogja valaszolni, hogy tenyekrl van szo es nem dicsitesrl, s hogy a IilozoIus az
igazsagot nezi, nem az embereket; am ez az allitolagos igazsag nem olyan vilagos es nem is
olyan kzmbs, hogy komoly tekintelyek tamogatasa nelkl eladhatna, s nem tudom,
honnan veszi, hogy jollehet egy testlet meghatarozott nezeteket vall es azok szerint
cselekszik, e nezetek megsem az vei. Meg azt is valaszolhatja n, hogy a szoban Iorgo
nezeteket nem tulajdonitja az egesz papi testletnek, hanem csak nehany szemelynek; de egy
kisszamu testletben nehany szemely olyan nagy reszt jelent, hogy okvetlenl beIolyasoljak
az egeszet is.
Amit egynemely genIi lelkipasztor tanit, az n szerint nem egyeb tkeletes
socinianizmusnal.
4
Fennhangon kijelenti ezt, egesz Europa szine eltt. De kerdem nt, honnan
veszi? Nem veheti mashonnet, csak a sajat Ieltetelezeseibl, vagy masok kijelenteseibl, vagy
ama lelkipasztorok vallomasabol.
De hogyan itelhetnk Ieltetelezesek alapjan arrol, hogy miben hisznek mas emberek,
amikor a moraltol Iggetlen, tiszta dogmatikai kerdesekrl van szo? Hogyan itelkezhetnk
ilyesmirl akar egy harmadik szemely nyilatkozata alapjan, mely ellentmond az erdekelt
szemely nyilatkozatanak? Nalamnal jobban ki tudhatna, hogy mit hiszek es mit nem hiszek?
Es kihez Iordulhatnanak inkabb ez gyben, mint hozzam magamhoz? Ha egy acsarkodo pap
szoIisztikus kvetkezmenyeket von le valamely becsletes ember beszedeibl vagy irasaibol,
s ldzni kezdi a szerzt a kvetkezmenyek miatt, az a pap a mesterseget vegzi es senkinek
nem okoz megtkzest. De vajon ugy kell-e dicsernnk a derek embereket, ahogy a gonoszok
ldzik ket, s szabad-e IilozoIusnak utanoznia a csalard okoskodasokat, amelyeknek maga
oly gyakran esett aldozatul?
Maradna hat, hogy azt gondoljuk egynemely lelkipasztorunkrol, akik n szerint tkeletes
socinianusok es elvetik az rk karhozat eszmejet, hogy megosztottak nnel a
maganvelemenyket. De ha csakugyan ez volna a velemenyk, es csakugyan megosztottak
volna nnel, ugy ketsegkivl titokban mondtak volna el, egy becsletes es szabad
IilozoIusnak eszmecsere kzben: a IilozoIusnak mondtak volna el, nem az ironak. Tehat
semmi olyasmit nem tettek, mint n: nem jelentettek ki nyilvanosan, hogy socinianusok es
igy ervem meg mindig valasz nelkl all.
Nincs szandekomban megitelni vagy gancsolni a tant, amelyet n nekik tulajdonit, csupan
azt mondom, hogy senkinek nincs joga barmi ilyesmit tulajdonitani nekik, hacsak k maguk
nem helyeslik; s hozzateszem, ez a tan egyaltalan nem hasonlit ahhoz, amit neknk tanitanak.
Nem tudom, mi a socinianizmus, sem jot, sem rosszat nem tudok rola mondani; az a nehany
zavaros gondolat, amelyet e szektatol es alapitojatol ismerek, inkabb idegenkedest, mint
rokonszenvet ebreszt bennem. De altalaban baratja vagyok minden bekes vallasnak, ha az
rk Lenyt a tle kapott esz alapjan szolgalja. Ha az ember nem tudja elhinni, amit
keptelensegnek talal, ez nem az hibaja, hanem az esze;
34
s hogyan kepzelhetnem el, hogy
Isten megbnteti, mert ertelme nem ellentetes azzal, amelyet tle kapott?
35
Ha egy tudos
doktor Isten neveben megparancsolna nekem, hogy higgyem el: a resz nagyobb az egesznel,
mi mast gondolhatnek akkor, mint hogy azt parancsolja: legyek bolond? Az ortodoxia hivei
semmi keptelenseget nem latnak a miszteriumokban, nekik tehat ketsegkivl hinnik kell
bennk; de ha a socinianusok abszurdnak tartjak az ilyesmit, mit mondhatunk nekik? Netan
bebizonyitjuk, hogy nem az? Mindjart az elejen be Iogjak bizonyitani neknk, hogy
keptelenseg olyan dolgok Iltt vitatkozni, amelyekre vonatkozoan nem lehetseges klcsns
megertes. Mit tegynk hat? Hagyjuk bekeben a socinianusokat. Azon sem botrankozom meg,
ha a Joisten szolgai elvetik az rk karhozat eszmejet, mivel sszeegyeztethetetlennek tartjak
az isteni igazsagossaggal. S ha ilyenkor inkabb legjobb tudasuk szerint iparkodnak ertelmezni
a velemenykkel ellenkez helyeket, mintsem hogy a velemenyket Ieladjak nos, mi mast is
tehetnenek? Senkiben sem ersebb a szeretet es a tisztelet minden knyvek
legmagasztosabbika irant, mint enbennem; mindennapos vigaszom es okulasom, holott a
tbbi knyvtl mar reg megcsmrlttem. De azt tartom: ha nehol maga az iras meltatlan
kepet ad Istenrl, ennyiben el kell vetnnk, mikent a geometriaban is elvetjk az olyan
bizonyitasokat, amelyek abszurd kvetkezmenyekre vezetnek; mert barmennyire hitelesek is a
szent szvegek, meg mindig knnyebb elhinnnk, hogy a Bibliat meghamisitottak, mint hogy
Isten igazsagtalan es rosszakaratu.
Ez hat az oka, uram, hogy nem tudnam gancsolni e nezeteket, ha igazsagszeret es
mertektarto teologusok kepviselik ket, akik sajat tanaikbol tudjak, hogy senkit nem szabad e
tanok elIogadasara kenyszeriteni. Tbbet mondok: e gondolkodasmod ugyancsak ill az eszes
es gyenge teremtmenyekhez; ugyancsak melto az igazsagos es knyrletes Teremthz, es
tbbre tartom amaz ostoba velekedesnel, mely barmot csinal az emberbl, s a barbar
34
Azt hiszem, talaltam egy elvet, melyet csak jol be kell bizonyitani annak rendje es modja szerint, s tstent kitepi a Iegyvert a
trelmetlenek es babonasak kezebl, es lecsillapitja az uj hitre terites dhet, amely a hitetlenkedkben tombol. Nevezetesen: az emberi esz
nem rendelkezik valamilyen jol meghatarozott kzs mertekkel, es minden ember igaztalanul jar el, ha a sajat merteket allitja szabaly
gyanant a tbbiek ele.
Tetelezzk Iel, hogy mindenki johiszem; enelkl a vita res Iecseges volna. Egy bizonyos pontig leteznek kzs elvek, leteznek
mindenki szamara egyIorman nyilvanvalo dolgok, mi tbb, mindenki rendelkezik az esz kepessegevel, s elhatarozasait ez sugallja. Igy e
nezet nem vezet szkepticizmushoz. De mivel az esz altalanos hatarai nincsenek rgzitve, es mivel senki nem latja, hol vannak a masik ember
ertelmenek hatarai, ezert egyszeriben vege a dogmatikus elbizakodottsagnak. Ha valamikor sikerl beket teremteni az erdek, a bszkeseg es a
kzvelemeny uralma alatt, ezzel veget vetnek a papok es a IilozoIusok kzti viszalynak is. De, meglehet, akkor egyik Iel sem talalna meg a
szamitasat: nem lenne tbbe sem vallasi ldzes, sem IilozoIiai vita; az elbbieknek nem volna kit gytrnik, az utobbiaknak nem volna kit
meggyznik akar Iel is hagyhatnanak a mestersegkkel.
Ha megkerdeznenek, en magam miert vitatkozom, ezt valaszolnam: En a tbbseghez szolok, gyakorlati igazsagokat adok el, a tapasztalatra
epitek, ktelessegemet teljesitem, s miutan elmondtam, mit gondolok, semmi rosszat nem latok benne, ha valaki nem osztja a velemenyemet.
35
Ne Ieledjk, olyan szerznek kell valaszolnom, aki nem protestans; s azt hiszem, valoban megIelelek neki, ha kimutatom, hogy
aminek megtetelevel lelkeszeinket vadolja, azt a mi vallasunkban hiaba is tennek, mas vallasok papjai azonban szksegszeren megteszik,
barha nem gondolnak is ra.
A szellemi vilag, a geometriat is beleertve, telis-tele van erthetetlen es megis ketsegbevonhatatlan igazsagokkal, mivel a letezesket
bizonyito esz nem nyulhat at a hatarain, hogy mintegy megerintse, hanem csupan szemlelheti ket. Ilyen Isten letezesenek a dogmaja;
ilyenek a protestans hitkzssegekben elIogadott miszteriumok. Azok a miszteriumok, amelyeken az esz megtkzik hogy d'Alembert ur
kiIejezesevel eljek , egeszen masok. Mar ellentmondasaiknal Iogva bell vannak az esz hatarain; az esz minden elkepzelhet eszkznek
birtokaban van, amelyek segitsegevel Ielismerheti, hogy nem leteznek: mert jollehet az abszurd dolgokat nem lehet latni, semmi nem oly
vilagos, mint az abszurditas. Lassuk csak, mi trtenik, ha valaki egyszerre ket ellentmondo allitast tesz. Ha azt mondja nekem az illet, hogy
egy hvelykujjnyi ter azonos egy labnyi terrel, nem mond semmi rejtelmeset, semmi homalyosat vagy erthetetlent; ellenkezleg, vilagos es
kezzelIoghato keptelenseget allit, valami nyilvnval)an hamis dolgot. Barmilyen bizonyitekokra tamaszkodjek is az ilyen allitas, e
bizonyitekok nem lehetnek ersebbek annal, amelyik valamennyit halomra dnti, mert ez utobbi kzvetlenl a minden emberi bizonyossag
alapjaul szolgalo, eredend Iogalmakbol szarmazik. Masklnben az esz nmaga ellen vallana, s arra kenyszeritene bennnket, hogy
elvessk; s nemhogy ezt vagy azt hinnk altala, lehetetlenne tenne, hogy barmit is higgynk, mivel minden hitelv sszeomlanek. Aki tehat
azt allitja, hogy ilyen miszteriumokban hisz` az barmilyen vallashoz tartozzek is vagy hazudik, vagy nem tudja mit beszel.
trelmetlensegnel, mely abban leli kedvet, hogy mar a Ildi eletben megkinozza azokat,
akiknek a masik eletben rk kinszenvedest josol. Ebben az ertelemben ksznm nnek
hazam neveben, hogy elismeri, papjainkban a IilozoIia es az emberseg szelleme lakozik, es
hogy igazsagot szolgaltat nekik; itt egyetertek nnel. De ha az egyhaz emberseges, IilozoIus
es trelmes,
36
abbol meg nem kvetkezik, hogy tagjai eretnekek. Sem megersiteni, sem
kvetni nem tudom nt, midn megnevezi partallasukat, es elmondja, hogy milyen
hitteteleket vallanak. Az ilyen rendszer ketsegkivl dicseretere valik annak, aki magaeva
teszi, de a mi lelkipasztoraink nem tettek magukeva, s ovakodnek azt allitani, hogy igen,
nehogy az eIIele dicseret sulyos vadaskodasra adjon rgyet masoknak, es bajt hozzon
azokra, akiket dicserni akartam. Miert tennek hitet masok neveben? Nagyon is megtanultam
Ielni az ilyen meresz nyilatkozatoktol. Hanyan nem beszeltek helyettem, hanyan nem
vadoltak vallastalansaggal, olyan emberek, akik biztosan rosszul olvastak szivemben! Nem
vadolom ket azzal, hogy valojaban k a vallastalanok, mert a vallas egyebek kztt azt a
ktelesseget roja ram, hogy tiszteljem a lelkiismeret titkait. Uram, iteljnk az emberek
cselekedeteirl, es bizzuk Istenre, hogy a hitk Iltt itelkezzek.
De talan tul sokat is beszeltem errl a targyrol; nem vagyok illetekes ra, hogy
megvizsgaljam, es nem is tartozik levelemre. A genIi lelkeszek nem szorulnak mas tollara, ha
meg kell vedenik magukat;
37
nem az en tollamat valasztanak erre a celra, s az ilyen vitak
tulsagosan idegenek hajlamaimtol, hogysem rmmel vennek reszt bennk. De mivel
ugyanarrol a cikkrl kell szolanom, amelyben szamunkra ismeretlen nezeteket tulajdonit
nekik, ezert a hallgatas annyi volna, mintha egyetertenek nnel, ez pedig csak ugyan tavol all
tlem. Jol tudom, milyen szerencse, hogy teologusaink a IilozoIia es a beke baratai, st
inkabb a moral tisztsegviseli
38
es az ereny papjai, s ezert valahanyszor okot adnak nekik,
hogy kznseges egyhazi IerIiakka alacsonyodjanak le, remlet Iog el. Fontos neknk, hogy
megmaradjanak annak, amik. Fontos, hogy k maguk is elvezhessek a beket, amelyet
megszerettettek velnk, es hogy ne zavarhassak meg gylletes teologiai vitak sem az
nyugalmukat, sem a mienket. S vegezetl Iontos, hogy intelmeikbl es peldajukbol
megtanuljuk: a szelidseg es az emberiesseg is a keresztenyi erenyek kze tartozik.
Sietek atterni egy kevesbe sulyos es kevesbe komoly vitara; van olyan Iontos ez is, hogy
erdemes legyen elmelkednnk Iltte, es szivesebben beszelek rola, mert valamivel jobban
ertek a dologhoz. Arrol a tervezetrl van szo, hogy szinhazat letesitsenek GenIben. Nem
Iogom itt eladni, hogy Ieltevesem szerint milyen inditookok hatasa alatt javasolta n, hogy
vezessnk be egy elveinkkel ennyire ellenkez intezmenyt. Barmi legyen az n inditeka,
engem csak a mienk erdekel; nre vonatkozoan csak azt az allitast engedem meg magamnak,
hogy bizonyara n az els IilozoIus, aki valaha arra buzditott egy szabad nepet, egy kicsiny
varost es egy szegeny allamot, hogy nyilvanos szinhazat letesitsen.
39
Mennyi vitas kerdest latok en ott, ahol n latszolag mindent megoldott! Jo-e vagy rossz a
szinhaz nmagaban veve? Parosulhat-e az erklccsel? sszeIer-e a kztarsasag szigoraval?
36
Ha tudni akarjuk, mi a keresztenyi trelem, olvassuk el Vemet proIesszor Reresztny doktr(n'nak tizenegyedik knyveben az
ugyanilyen cimet visel Iejezetet.* Latni Iogjuk, miert kell az egyhaznak meg tbb ovatossaggal es krltekintessel bntetnie a hitbeli
eltevelyedeseket, mint az erklcs elleni vetsegeket, es hogyan egyesl e bnteteljaras szabalyaiban a keresztenyi szelidseg, a blcs ertelem
es a lelkipasztori buzgalom.
37
Amit meg is tettek, mint ertesltem rola, egy nnepelyes nyilatkozatban. Maganyomban elkerlt ez a nyilatkozat, de ugy hallom, a
kznseg nagy tetszessel Iogadta. igy nemcsak az az rm ert, hogy elskent adtam meg az erdemeiknek kijaro tiszteletet, hanem az is, hogy
lathatom: iteletem egyhangu megersitest nyert. Jol tudom, ez a nyilatkozat tkeletesen Ieleslegesse teszi meglehet, mas esetben
tapintatlanna is tenne levelem els lapjait. De mikzben mar azon a ponton voltam, hogy megsemmisitem e reszt, eszrevettem, hogy mivel
ugyanarrol a cikkrl beszelek, amelyik megirasara alkalmat adott, ezert valtozatlanul Iennall ugyanaz az ok, es hallgatasomat meg mindig
valamiIele beleegyezesnek vehetik. Annal is szivesebben meghagyom hat ezeket az elmelkedeseket, mert ha megkesve szolnak is egy
szerencsesen lezarult gyrl, altalaban nem tartalmaznak semmit, ami ne valna dicssegere a genIi egyhaznak es hasznara minden embernek,
barmely orszagban eljen.
38
Igy szokta volt nevezni Saint-Pierre abbe
38
az egyhaz embereit; akar azt akarta kiIejezni ezzel, hogy milyenek a valosagban, akar azt, hogy
milyenne kellene valniuk.
39
A ket hires trtenetiro kzl mindkett IilozoIus, mindkett kedves d'Alembert ur szivenek a kesbbi
7
talan az velemenyen volna, de
vajon ugyanezen a velemenyen lett volna-e Tacitus is, akit szeret, aki Iltt annyit elmelkedik, akit igen nagy kedvvel Iordit, a blcs Tacitus,
akit oly szivesen idez, s akit olykor a Ielismerhetetlensegig jol utanoz.
Meg kell-e trni egy kicsiny varosban? Lehet-e becsletes a szineszi hivatas? Lehet-e egy
szineszn ugyanolyan szemermes, mint a tbbi asszony? Eleg-e jo trvenyeket hozni a
visszaelesek elIojtasara? Be lehet-e tartani e trvenyeket? stb. Minden kerdeses meg a szinhaz
valodi kvetkezmenyeit illeten, mert a vitak, amelyekre alkalmat ad, szembeallitjak
egymassal az egyhaz embereit es a vilagi embereket, es igy mindenki csak a maga eliteletein
keresztl szemleli a dolgot. Ezek a vizsgalodasok, uram, nem volnanak meltatlanok az n
tollahoz. Magamrol nem hiszem, hogy hozza tudnek tenni valamit a kerdeshez, s beerem
azzal, hogy a jelen ertekezesben igyekszem tisztazni egyet-mast, aminek a megvilagitasat n
szksegesse tette, nt pedig arra kerem, vegye tekintetbe, hogy amikor peldajat kvetve
kimondom velemenyemet, hazam iranti ktelessegem teljesitem, s ha nezeteimben tevednek
is, ez a tevedes legalabb nem arthat senkinek.
Ha Iuto pillantast vetek ezekre az intezmenyekre, elszr is azt latom, hogy a
szinieladasok a mulattatast szolgaljak; s ha igaz is, hogy az embernek szksege van
szorakozasra, annyit legalabb el Iog ismerni n, hogy a szorakozas csak annyiban
megengedett, amennyiben nelklzhetetlen, es minden Ielesleges mulatsag kart tesz az olyan
lenyben, akinek az elete igen rvid es az ideje igen draga. Letezesnknek megvannak az
emberi termeszetbl Iakado rmei, ezek munkankbol, kapcsolatainkbol, szksegleteinkbl
erednek. Az ilyen rmk annal edesebbek, minel egeszsegesebb lelek lakozik abban, aki
belejk kostol, s ha valaki tudja, hogyan elvezze ket, ugyszolvan teljesen erzeketlenne valik
minden mas rm irant. Az apa, a Iiu, a Ierj, a polgar oly nagy becsben tartja ktelessegeinek
teljesiteset, hogy nem marad semmijk, amit el kellene ragadni az unalomtol. A jo
Ilhasznalas meg ertekesebbe teszi az idt, s minel jobban gazdalkodunk vele, annal
kevesebbet vagyunk hajlandok elvesztegetni. igy Iolyvast azt latjuk, hogy ha az ember
megszokta a munkat, tbbe nem kepes a tetlenseget elviselni, es a jo lelkiismeret kioltja a leha
rmk iranti kedvet. De ha elegedetlenek vagyunk nmagunkkal, ha nyomaszt a
semmitteves, ha megIeledkeznk az egyszer es termeszetes elvezetekrl, egyszeriben
szksegnk lesz a kivlrl jv mulattatasra. Nem szeretem, ha a szivnek Iolyvast a
szinpadon kell csggnie, mintha keblnkben nem lelne helyet. Maga a termeszet sugallta
annak a barbarnak a valaszat, aki eltt a romai cirkusz es a cirkuszi jatekok nagyszerseget
dicsitettek.
40
A romaiaknak talan bizony nincs Ielesegk, kerdezte ez a joember, es gyerekeik
sincsenek? Es igaza volt. Azt kepzeljk, hogy sszegylnk a szinhazban, pedig ott
klnlnk csak el igazan: megIeledkeznk baratainkrol, szomszedainkrol,
hozzatartozoinkrol, mesek ktik le erdekldesnket, holtak balsorsat siratjuk es kacagunk az
elkn. De eszre kellett volna vennem, hogy szazadunkban nem divatos az ilyen beszed.
Probaljunk meg maskent beszelni, hogy inkabb meghallgassanak.
Ha azt kerdezzk, hogy jo-e vagy rossz a szinhaz nmagaban veve, kerdesnk tulsagosan
homalyos lesz: a viszonyt veszi vizsgalat ala, mieltt meghataroztuk volna a viszony tagjait.
A szinhaz a nepnek szol, es abszolut erteket csak ugy allapithatjuk meg, ha tudjuk, milyen
hatast tesz ra. Vegtelenl sokIajta szinieladas lehetseges:
41
az erklcs, a vermerseklet, a
jellem rendkivli valtozatossagot mutat egyik neptl a masikig. Az emberi termeszet
egyseges, elismerem; de a sokIele vallas, kormanyzat, trveny, szokas, elitelet, eghajlat
modositja az embert, aki igy olyannyira klnbzni kezd nmagatol, hogy nem kereshetjk
nalunk azt, ami altalaban jo az embereknek, csak azt, ami valamely idben vagy valamely
40
Chrysost., in Matth., Eornr., 38
41
,Lehetsegesek nmagukban elitelend szinieladasok; peldaul, amelyek embertelenek, illetlenek es szabadosak: ilyen volt egynemely
szinieladas a poganyok kztt. De vannak olyanok is, amelyek nmagukban veve kzmbsek, es csak azaltal valnak rossza, hogy
visszaelnek velk. Peldaul a szindarabokban nincs semmi rossz, amennyiben emberi jellemek es cselekedetek kepet tarjak elenk; meg
tetszets es minden krlmenyek kztt hasznos tanulsaggal is szolgalhatnak. De ha laza erklcsket hirdetnek, ha a szineszi hivatast z
szemelyek Ieslett eletet elnek es megrontjak a tbbieket, ha az ilyen szinieladasok a hiusagot, a semmittevest, a Ienyzest, a
szemermetlenseget taplaljak, akkor lathato, hogy a dolog visszaelesse Iajul, es hacsak nem talaljuk meg a modjat, hogy helyrehozzuk e
visszaeleseket vagy megvedjk magunkat tlk, jobb lemondanunk az ilyenIajta szorakozasrol. Reresztny nevels. III. ktet, III. knyv,
16. Iejezet. Megtalalhato Rey-nel, Amszterdamban.
orszagban jo nekik. Igy Menandrosz az atheni szinhaz szamara irta darabjait, s azok nem
illettek a romai szinpadra. Vagy a gladiatorok viadalai Iokoztak a romaiak batorsagat es
vitezseget a kztarsasag idejen, de a csaszarok alatt csak verszomjassa es kegyetlenne tettek a
romai cscseleket: ugyanaz a nep klnbz idkben talalkozvan ugyanazzal a targgyal,
eleinte azt tanulta belle, hogy semmibe vegye a tulajdon eletet, kesbb azutan azt, hogy a
masok eletevel jatszadozzek.
Ami a szinjatekok jelleget illeti, azt szksegkeppen az altaluk okozott elvezet hatarozza
meg, nem hasznossaguk. Ha nemi hasznot is hajtanak, az kln rm, de I celjuk tetszest
aratni, es amennyiben mulattatjak a nepet, ugy ennek a celnak eleget tettek. Marcsak ezert
sem nyujthatjak az ilyenIajta intezmenyek mindazt a jot, amire kepesek volnanak, s
ugyancsak csalatkoznank, ha tkeletesnek kepzelnk a szinhazat, amilyenne a gyakorlatban
nem valhatik anelkl, hogy ne riasztana vissza azokat, akiket tanitani vel. Innen a szinhaz
sokIelesege, a nemzeti izles valtozatossaganak megIelelen. A rettenthetetlen, szilaj es
kegyetlen nepek a gyilkos es veszedelmes nnepeket szeretik, ahol a vitezseg es a hidegver
tndkl. A vad es tzes nepek vert, parviadalokat, kegyetlen szorakozasokat akarnak, a
kejsovar nepek zenet es tancot. A galans nepek szerelmet es udvarlast, a boho nepek treIat es
nevetseget.
42
"rait sua <uem<ue voluptas.
H
Ha tetszeni akarunk nekik, olyan szinjatekokat
kell eladnunk, amelyek nemhogy mersekelnek hajlamaikat, inkabb kedveznek nekik.
A jatekszin altalaban az emberi szenvedelyek kepe, s a kep eredetije minden szivben
Illelhet. De ha a Iest nem iparkodnek hizelegni a szenvedelyeknek, a nezk csakhamar
kedvket vesztenek, s nem szivesen latnak magukat olyan megvilagitasban, amely alatt
megvetesre meltonak mutatkoznak. Ha egynemely szenvedelyt gylletes szinben tntet Il,
ezek a szenvedelyek soha nem altalanosak, es termeszettl Iogva gyllik ket az emberek.
igy a szerz ezen a ponton csak a kznseg erzeseit kveti, s e silany szenvedelyek ilyenkor
mindig arra szolgalnak, hogy hangsulyozzanak mas szenvedelyeket, amelyek ha nem is
jogosultabbak, legalabb a nezknek inkabb kedvere vannak. Az esz egymagaban semmire
sem jo a szinpadon. Az olyan ember, akinek nincsenek szenvedelyei, vagy aki mindig
uralkodni tud Ilttk, nem erdekelne senkit; megjegyeztek mar, hogy a sztoikus
elviselhetetlen hs volna a tragediaban, a vigjatekban pedig legIeljebb nevetseg targya.
Ne mondjak hat, hogy a szinhaznak hatalmaban all megvaltoztatni az erzeseket es az
erklcsket; csupan kvetni es megszepiteni tudja ket. Az a szerz, aki sszetkzesbe kerl
a kzizlessel, hamarosan egyedl nmaga szamara Iog alkotni. Amikor Moliere jobba tette a
vigjatekot, a divatra, a nevetseges dolgokra tamadt, de nem sertette meg, hanem kvette vagy
tovabb Iejlesztette a kznseg izleset;
43
ugyanigy tett a maga reszerl Corneille is. De kesbb
a regi szinhaz kezdte bantani ezt az izlest, mert mikzben csiszoltabb szazad erkezett el, a
szinhaz megrizte eredeti durvasagat. Mivel a kzizles megvaltozott e ket szerz ota, ha most
mutatnak be remekmveiket, ketsegkivl megbuknanak velk. Hiaba csodaljak ket
valtozatlanul a szakertk; ha a kznseg meg csodalja ket, ugy inkabb azert, mert szegyellne
a palIordulast, mint e darabok igazi szepsegei iranti erzekbl. Azt mondjak, a jo darabok soha
nem buknak meg; es csakugyan, mert a jo darab soha nem serti koranak erklcseit.
44
Ki
ketelkedik benne, hogy jatekszineinken Szophoklesz legjobb darabja csuIosan megbukna?
42
Nos hat, ez az igazi kerdes. Arrol van szo, hogy a szinhaz erklcsei okvetlenl Ieslettek-e, hogy elkerlhetetlenek-e a visszaelesek, hogy a
hatranyok a dolog termeszetebl szarmaznak-e, vagy olyan okokbol erednek, amelyeket el lehet tavolitani.
43
Barmilyen kevesse latta is elre, meg ennek a Moliere-nek is alig sikerlt Ienntartania magat: legtkeletesebb mve keletkezesekor
megbukott, mert tul koran adta ki a kezebl, amikor a kznseg meg nem volt erett a Mizantrop=oz.
Mindez egy nyilvanvalo elven alapul; nevezetesen, a nep gyakran kvet olyan szokast, amelyet megvet, vagy kesz megvetni, mihelyt valaki
van olyan meresz, hogy peldat mutasson erre. Amikor az en idmben a Japrika'ancsilz=at
1O
jatszottak, a szinhaz csupan kimondta, amit
meg azok is gondoltak, akik ezzel az ostoba szorakozassal tltttek az idejket. A nep allando hajlandosagait, szokasait, regi eliteleteit
tisztelni kell a szinpadon. Soha klt nem jart sikerrel, aki megsertene ezt a trvenyt.
44
Valogatas nelkl beszelek izlesrl vagy erklcskrl, mert igaz ugyan, hogy az egyik nem azonos a masikkal, de mindig ugyanaz az
eredetk es ugyanolyan valtozasokat szenvednek. Ami nem jelenti, hogy a jo izles es a jo erklcsk mindig ugyanazon idben uralkodnak
ez az allitas megvilagitasra es magyarazatra szorul , hanem azt jelenti, hogy az izles meghatarozott allapota mindig megIelel az erklcs
valamilyen meghatarozott allapotanak ami ketsegbevonhatatlan.
Nem nezhetnk olyan emberek szemevel, akik egyaltalan nem hasonlitanak rank.
Ha egy szerz idegen erklcsket akar leIesteni, azert mindig nagy gondot Iordit ra, hogy
darabjat a mi erklcseinkhez igazitsa. Nincs siker e nelkl az elvigyazatossag nelkl, es
gyakran megesik, hogy valaki nem Ieledkezik meg ugyan rola, megis egeszen mas okbol arat
sikert, mint amire a Ielletes megIigyel gondol. Ha a nezk olyan tetszessel Iogadtak az
;rkkin, a vadember=t,
11
azt gondoljuk netan, hogy ez azert volt, mert rokonszenveztek a Iigura
eszessegevel es egyszersegevel, es csak egy is kzlk hasonlitani szeretett volna hozza?
Ellenkezleg, azert Iogadtak olyan tetszessel, mert ez a darab kedvez a
gondolkodasmodjuknak, amely olyan, hogy szeretik es kutatjak az uj es klns ideakat.
Ugyanis nincs ujabb a szamukra, mint a termeszetes ideak. Eppen azert ternek vissza olykor
az egyszer dolgokhoz, mert a kznseges dolgoktol idegenkednek.
Ezekbl az els megIigyelesekbl az kvetkezik, hogy a szinhaz altalanos hatasa a nemzeti
jelleg megersiteseben, a termeszetes hajlandosagok Iokozasaban es valamennyi szenvedely
Ielszitasaban all. Ugy tnhetik Il, hogy mivel ez a hatas csupan megersiti, de nem modositja
a kialakult erklcsket, ezert a szinhaz jo volna a jok es rossz a rosszak szamara. De meg az
els esetben is kerdes maradna, hogy vajon a tulsagosan Ielizgatott szenvedelyek nem
Iajulnak-e bns vagyakka. Tudom, a szinhaz poetikaja szerint eppen az ellenkezje trtenik,
s a szenvedelyek Ielszitasa megtisztulasukat eredmenyezi; am alig vagyok kepes IelIogni ezt a
szabalyt. Netan rjngnek vagy bolondnak kell lennnk elbb, hogy mertekletesse es
blccse valhassunk?
,Dehogyis! Nem errl van szo mondjak a szinhaz hivei. A tragedia valoban azert tarja
elenk a szenvedelyek kepmasat, hogy meginditson bennnket, de nem mindig akarja, hogy
ugyanazt erezzk, amit a szenvedely gytrte hs. Ellenkezleg, tbbnyire az a celja, hogy a
bennnk Ielebresztett erzesek ellentetei legyenek azoknak az erzeseknek, amelyekkel hseit
Ielruhazza. Tovabba azt mondjak, hogy ha a szerzk visszaelnek azzal a hatalmukkal, hogy
meginditsak a sziveket, es rossz iranyba terelik az erdekldest, ezt a hibat a mveszek
tudatlansaganak es romlottsaganak kell betudnunk, nem maganak a mveszetnek. Vegezetl
azt mondjak, hogy a szenvedelyek es a kiseretkben Iellep Iajdalom hseges ecsetelese
egymagaban is rabirja a nezt, hogy minden tle telhett megtegyen az ilyen dolgok
elkerlesere.
Hogy Ielismerjk e valaszok rosszhiszemseget, csupan meg kell vizsgalnunk a szivnket
egy tragedia vegen. Vajon a Ielindulas, a nyugtalansag, az ellagyulas, amit nmagunkban
erznk, s ami megmarad a darab utan is, azt jelzik-e, hogy kzel allunk szenvedelyeink
lekzdesehez es megzabolazasahoz? Az eleven es megindito benyomasok, amelyek
megszokotta valnak es igen gyakran visszaternek, alkalmasak-e ra, hogy szkseg eseten
mersekeljek erzelmeinket? Miert szntetne meg a szenvedelyekbl szlet Iajdalom kepe a
tularado rmt; hiszen az is a szenvedelybl Iakad, s a szerzk meg nagy gonddal meg is
szepitik, hogy kellemesebbe tegyek darabjaikat. Ne tudnok, hogy a szenvedelyek mind
rokonok, hogy egyetlenegy is Iel tud szitani ezer masikat, es hogy amikor az egyik
szenvedelyt a masik szenvedellyel akarjuk lekzdeni, csak meg Iogekonyabba tesszk a szivet
valamennyi irant? Csak egyvalami tisztithatja meg a szenvedelyeket: az esz; s mondtam mar,
az esz semmiIele hatast nem tesz a szinhazban. Igaz, nem osztjuk valamennyi hs erzeseit,
hiszen erdekeik ellentetesek, es igy a szerz okvetlenl arra buzdit, hogy valamelyik hst
Ilebe helyezzk a tbbinek, klnben semmit sem Iognank Il az egeszbl. De nem tud
rabirni, hogy azokat a szenvedelyeket valasszuk, amelyeket meg akar szerettetni velnk;
ellenkezleg, kenyszerl azokat a szenvedelyeket valasztani, amelyeket szeretnk. Amit a
szinjatekok jellegerl mondottam, ugyanaz all az erdekldes Ielkelteserl is. Londonban
akkor erdekes egy drama, ha gylletet szit a Iranciak ellen; Tuniszban a kalozkodas lenne a
megIelel szenvedely, Messinaban egy joiz bosszu, Goaban a zsidoegetes dicssege. Ha a
szerz megserti ezeket az elveket, igen szep darabot irhat, megsem lesz kznsege;
45
s igen
tudatlannak kell tekintennk, mert Iigyelmen kivl hagyta mveszetenek legIbb trvenyet,
minden mas trveny alapjat: hogy sikert kell aratni. igy hat a szinhaz megszabadit nem letez
szenvedelyeinktl es Ielszitja meglev szenvedelyeinket. Ez aztan a jol adagolt orvossag!
Tehat altalanos es klns okok egykent akadalyozzak a szinhazat abban, hogy olyan
tkelyre jusson, amilyenre kepesnek hinnk, es olyan kedvez hatast tegyen, amilyent
varnank tle. Meg ha Ielteteleznk is, hogy a szinhaz olyan tkeletesse valik, amilyen

338
csak lehet, s a nep olyan jo indulattal van iranta, ahogy szeretnk, ez a hatas akkor is
elenyesz volna, mivel nincs mod a sulyat nvelni. Csupan harom eszkzt ismerek, amelyek
altal egy nep erklcseire hatni lehet; nevezetesen a trvenyek erejet, a kzvelemeny hatalmat
es az rmk csabitasat. De a trvenynek nincs helye a szinhazban, mert eleg a legcsekelyebb
kenyszer, es a szinhaz szorakozasbol bntetesse valik.
46
A kzvelemeny nem Igg a
szinhaztol, mert ez nemhogy trvenyt szabna a kznsegnek, tle kapja a maga trvenyeit.
Ami pedig a szinhaz rmeit illeti, ezek minden hatasa abban all, hogy gyakrabban megynk
szinhazba. Vizsgaljuk meg, tehet-e mas hatast is a szinhaz. Ha ugy igazgatjak, ahogyan lehet
es kell mondjak egyesek , megszeretteti az erenyt es gylletesse teszi a bnt. Micsoda!
Amikor meg nem voltak szineszek, talan bizony nem szerettek a derek embereket es nem
gylltek a gonoszokat? Vagy ezek az erzesek netan gyengebbek ott, ahol nem letezik
szinhaz? A szinhaz megszeretteti az erenyt... Csodat tesz, csakugyan, mert azt teszi, amit a
termeszet es az esz mar vegrehajtott eltte! A gonoszakat gyllik a szinpadon... De vajon a
tarsadalomban szeretik-e ket, ha mar Ielismertek, hogy azok? Bizonyos-e, hogy ez a gyllet
a szerz mve, nem a gaztetteke, amelyeket a szerz eljatszat velk? Bizonyos-e, hogy a
gaztettek egyszer leirasa nem ebresztene ugyanakkora borzadalyt, mint az eleven szinek,
amelyekkel ecseteli ket? Ha egesz mveszete abban all, hogy bemutatja es igy meggyllteti
a gonosztevket, akkor nem latom, miert oly csodalatos ez a mveszet; nelkle is eppen eleg
lecket kapunk ezen a teren. Szabad-e hozzatennem egy gyanumat? Ketlem, hogy barki, akit
elre megismertetnek Phedra vagy Medeia bneivel, ne undorodnek tlk sokkal jobban a
darab elejen, mint a vegen; s ha ez a ketely megalapozott, mit gondoljunk akkor a szinhaznak
errl az oly igen magasztalt hatasarol?
Szeretnem, ha vilagosan es kerteles nelkl megmutatnak nekem, mi modon valthatna ki
bellnk a szinhaz olyan erzelmeket, amelyek nincsenek meg bennnk, es hogyan birhatna ra,
hogy maskent itelkezznk a moralis lenyekrl, mint ahogyan egyebkent is tennenk? Milyen
gyerekesek es ertelmetlenek e nagyralato, hiu igenyek! Ah, ha az erenyt a mveszet tenne
szeppe, mar reges-reg eltorzitotta volna! Ami engemet illet, tartsanak bar rossznak, amiert azt
merem allitani, hogy az ember jonak szletett, ugy gondolom es ugy hiszem, bebizonyitottam
ezt az allitasomat; bellnk magunkbol es nem a szinmvekbl Iakad a becsletesseg iranti
rokonszenv es a rosszal szembeni ellenkezes. A szepseg szeretete
47
eppoly termeszetes erzese
az emberi szivnek, akar az nszeretet; a szinpadi jelenetek egymasutanja nem kelti Il, a
szerz nem lteti el a szivben, hanem keszen talalja benne, s e tiszta erzesbl, amelynek
hizeleg, ebbl Iakasztja az edes knnyeket.
45
A proba kedveert allitsanak Irancia szinpadra egy becsletes es erenyes, amde egyszer es Iaragatlan embert, aki nem szerelmes, nem
galans es nem mond szepeket, vagy egy blcset, akinek nincsenek eliteletei, akit hiaba serteget egy kteked alak, nem hagyja magat
legyilkoltatni, es vessek latba az egesz szinhazi mveszetet, hogy e hsket olyan erdekesse tegyek a Irancia nep szamara, amilyen a Cid:
megcaIoltak, ha sikerl a dolog.
46
A trvenyek meghatarozhatjak a szindarabok targyat, Iormajat es eladasmodjat, de nem kenyszerithetik a kznseget, hogy tetszessel
Iogadja ket. Nero csaszar kivegeztette azokat, akik elaludtak, mikzben a szinhazban enekelt, megsem tudott mindenkit ebren tartani, s a
rvid alom rme kis hijan az eletebe kerlt Vespasianusnak.
12
O, ti, nemes szineszei a parizsi Operanak, ha csaszari hatalmatok lett volna,
bizony nem sohajtoznek most, hogy tul sokat eltem!
47
Itt a moralis szepsegrl van szo. Barmit beszeljenek a IilozoIusok, ez a szeretet vele szletik az emberrel; ez ad vezerelvet a
lelkiismeretnek. Peldakent idezhetem a 8anine cim kis darabot, amely zugolodast keltett a kznsegben, es csak a szerz hirnevenek
ksznhette, hogy nem bukott meg, megpedig azert, mert a becsletet, az erenyt es a tiszta termeszeti erzeseket Ilebe helyezte a rang
arcatlan eliteleteinek.
13
Kepzeljnk el egy szinmvet, amely eleg tkeletes ahhoz, hogy elnyerje tetszesnket. Hol
az az ember, aki mar az els alkalommal nem ugy tekinti meg, hogy meg van gyzdve arrol,
amit a darab bizonyit neki, es nem erez eleve rokonszenvet azok irant, akiket a darab
megszerettet vele. De nem is errl van szo, hanem arrol, hogy kvetkezetesen elveink szerint
cselekedjnk, es kvessk azoknak az embereknek a peldajat, akiket tisztelnk. Az emberi
sziv minden dologban helyesen erez, ami nem tartozik szemelyesen rea. Az olyan
pereskedesben, amelynek csupan szemleli vagyunk, tstent az igazsag partjara allunk, s
nincs olyan rossz cselekedet, amely ne haboritana Iel, amig semmi hasznot nem huzunk
belle. De amikor erdekeink is belekeverednek a dologba, csakhamar hamisan kezdnk
erezni; Ilebe helyezzk a rosszat, amely hasznunkra van, a jonak, amelyet a termeszet
parancsara szeretnk. Nemde szksegszeren kvetkezik a dolgok termeszetebl, hogy a
rossz ember ketszeres elnyt huz: a sajat igazsagtalansagabol es masok becsletessegebl?
Kthet-e elnysebb szerzdest, mint hogy az igazsag szeretetere ktelez mindenkit, kiveve
nmagat? igy aztan mindenki hiven megadna, amivel neki tartozik, maga azonban senkinek
nem adna meg a tartozasat. Szereti az erenyt, ez ketsegtelen, de masokban szereti, mert azt
remeli, hogy hasznot huz belle; maga azonban nem akar erenyes lenni, mert ez tulsagosan
kltseges dolog volna. Mit var hat a szinhaztol? Ugyanazt, amit mindentt talal: hogy a
kznseg, az kivetelevel, lecket kap erenybl; hogy az emberek mindent Ielaldoznak a
ktelessegnek, de tle nem kvetelnek semmit.
Azt mondjak, a tragedia Ielelmet kelt es ezaltal szanalomra gerjeszt. Legyen; de miIele
szanalom ez? Mulo es res erzelem, nem tart tovabb, mint az illuzio, amely Ielkeltette; csak
maradeka a termeszetes erzesnek, s a szenvedelyek hamarosan elIojtjak ezt is; termeketlen
szanakozas, nehany knnycseppel jollakik, es soha nem inditott a legcsekelyebb emberies
cselekedetre sem. igy zokogott a verengz Sulla, midn olyan gaztettekrl hallott meselni,
amelyeket nem kvetett el. igy rejtzkdtt el a szinhazban a pherai zsarnok,
14
nehogy sirni
lassak Andromakhoszert, holott kznysen hallgatta a sok szerencsetlen jajgatasat, akiket
naponta meszaroltak le az parancsara.
48
Ha, mikent Diogenesz Laertiosz megjegyzi,
16
a sziv knnyebben elerzekenyl a szinlelt,
mint a valodi baj lattan, ha a szinhaz utanzasai olykor tbb knnyet csalnak ki a szemekbl,
mint az utanzott targyak jelenlete, ez nem azert van, mert az erzelmek gyengebbek ilyenkor es
nem Iokozodnak a Iajdalomig, ahogyan Dubos
17
abbe gondolja,
49
hanem azert, mert tisztak,
nem vegyl kzejk az nmagunk miatti aggodas. Amikor megknnyezzk a kitalalt
trteneteket, eleget tesznk az emberiseg jogainak, anelkl, hogy barmit Iel kellene adnunk
sajat jogainkbol, anelkl, hogy a szerencsetlenek valosagos mivoltukban gondoskodast,
enyhet, vigaszt es Iaradalmakat kvetelnenek tlnk, es igy reszt vallalnank szenvedeseikbl,
ami legalabb annyiba kerlne neknk, hogy kilepnk kznynkbl am ez alol, szerencsere,
Iel vagyunk mentve. Azt mondhatnok, sszeszorul a szivnk, nehogy vesztnkre ellagyuljon.
Mit varhatunk meg attol az embertl, aki megcsodalta a mesebeli jo cselekedeteket es sirt a
kepzelt balsorsok Ielett? Nem elegedett-e nmagaval? Nem rvendezik-e, hogy milyen nemes
lelk is ? Nem valtott-e meg mindent, amivel az erenynek tartozott, midn meghajolt eltte?
Lehet-e ennel tbbet kivanni tle? Hogy maga is gyakorolja az erenyt? Nincs szerep,
amelyet eljatszhatna, hiszen nem szinesz.
Minel tbbet elmelkedem a dolog Iltt, annal inkabb ugy talalom, hogy amit a szinhazban
48
Tacitus elbeszeli,
11
hogy Messalina el akarta veszejteni Valerius-Asiaticust, akit ezert parancsara hamis vad ala helyeztek. De Valerius
olyan jol vedekezett ( csaszar eltt, hogy a vegskig meginditotta t, es meg Messalina szemebl is sikerlt knnyet kicsalnia. Messalina
atment egy szomszedos terembe, hogy sszeszedje magat, miutan knnyek kztt Ilebe sugta Vitelliusnak, hogy ne hagyja megmenekedni a
vadlottat. Valahanyszor siro nt latok a szinhazban es hanyan nem sirnak a paholyokban, bszken a knnyeikre , mindig arra gondolok,
hogyan sirt Messalina a szegeny Valerius-Asiaticusert.
49
Azt mondja, hogy a klt csak| annyira szomorit el, amennyire akarjuk, csak annyira szeretteti meg velnk hseit, amennyire neknk
tetszik. Ez ellentmond minden tapasztalatnak. Tbben azert nem neznek meg tragediat, mert annyira Ielzaklatja ket, hogy az mar terhkre
van; masok szegyellnek ugyan sirni a szinhazban, de megis sirnak, akaratuk ellenere; s ezek az esetek nem olyan ritkak, hogy csupan kivetelt
kepeznenek a szerz altal Ielallitott szabaly alol.
bemutatnak, azt nem hozzak kzelebb hozzank, hanem eltavolitjak tlnk. Midn az 5sse@
gr)f=ot latom, Erzsebet uralma tiz evszazadot hatral szememben,
18
es ha olyan esemenyt
jatszananak el, amely a minap trtent Parizsban, en ugy kepzelnem, hogy Moliere koraban
vagyok. A szinhaznak megvannak a maga kln szabalyai, elvei, erklcsei, ahogy van nyelve
es ruhatara is. Azt mondjak, mindebbl semmi sem illik hozzank, s eppoly nevetsegesnek
tartanok magunkeva tenni a szinpadi hsk erenyeit, mint versben beszelni es romai ltzekbe
bujni. Nos hat, erre szolgalnak mind ama nagy erzesek es ragyogo elvek, amelyeket annyi
hevvel szoktak magasztalni: hogy rkre a szinpadra szamzzek ket, es szinhazi jateknak
tntessek Il az erenyt, ami alkalmas a kznseg elszorakoztatasara, de rltseg volna
komolyan megkiserelni, hogy atltessek a tarsadalomba. Igy a legjobb tragediak is legIeljebb
nehany Iuto, termeketlen es hatastalan erzest tesznek az emberi elet ktelessegeinek helyebe.
Krlbell olyan ez, mint amikor a jomodu emberek azt kepzelik, hogy knyrletesek
voltak, mert azt mondtak a szegenyeknek: Isten megsegit.
Igaz, egyszerbb klst is adhatunk a szinpadnak, s a szinhazat a vilaghoz kzelithetjk.
De ezen a modon nem tesszk jobba, hanem csak ecseteljk az erklcsket, s a csuI arc
korantsem csuI annak a szemeben, aki viseli. Ha pedig karikirozassal akarunk javitani rajtuk,
ugy eltavolodunk a valoszersegtl es a termeszettl, s a kepnek nem lesz hatasa. A
karikatura nem gylletesse, csak nevetsegesse teszi a targyakat; ebbl pedig az a nagy
kellemetlenseg szarmazik, hogy mivel az emberek a nevetsegessegtl Ielnek, ezert a bn mar
nem ijeszt meg senkit, s az elbbin nem lehet segiteni anelkl, hogy ne adnanak tapot az
utobbinak. De, mondja erre n, miert kell Ieltenni, hogy ez az ellentet szksegszer? Miert,
uram? Azert, mert a jok nem teszik nevetsegesse a rosszakat, hanem megveteskkel
tnkrezuzzak ket, es semmi sem kevesbe treIas es nevetseges, mint az ereny Ielhaborodasa.
A nevetseg, eppen ellenkezleg, a bn kedves Iegyvere. Altala tamad ra a szivek melyen
lakozo tiszteletre, amellyel az erenynek adozunk, s oltja ki vegl is az ereny szeretetet.
igy minden arra buzdit, hogy vessk el a tkely hiu ideajat, amelyet a szinjatek Iormajarol
akarnak adni neknk, Ieltetelezven, hogy a szinhaz a kz egysegere trekszik. Teved, aki azt
remeli, mondta a blcs Murait,
19
hogy a szindarabok h kepet adnak a dolgok igazi
viszonyairol, mert a klt altalaban kenytelen eltorzitani e viszonyokat, hogy a nep izlesehez
igazithassa ket. A komediaban mindent lekicsinyel es az ember ala sllyeszt; a tragediaban
mindent Ielnagyit, hogy hsiesse tegye, es mindent az emberiseg Ile emel. igy a viszonyok
soha nem emberi meretek, s a szinhazban mindig olyan lenyeket latunk, akik klnbznek
embertarsainktol. Hozzatennem: ez a klnbseg olyan valosagos es olyan elismert, hogy
Arisztotelesz szabalyt csinalt belle Jotik-jaban: Komoedia enim dtriores, tragoedia
meliores <uam nunc sunt, imitari conantur.
,O
Ez volna hat a helyesen ertelmezett utanzas,
mely azt tzi maga ele targy gyanant, ami egyaltalan nem letezik, ami pedig a tul kicsiny es
tul nagy kztt helyezkedik el, ami letezik, azt elveti mint haszontalant? De mit szamit az
utanzas igazsaga, Ielteve, hogy megvan az illuzio? Csupan az a cel, hogy Ielcsigazzak a nep
kivancsisagat. E szellemi termekek mint a legtbb szellemi termek egyedli celja, hogy
tetszest arassanak. Ha a szerznek sikere van, es a szineszek osztoznak a sikerben, a darab
elerte celjat, es semmilyen mas hasznot nem iparkodnak hajtani vele. De ha nem szarmazik
belle semmi jo, ugy marad a rossz, s mivel ez az eredmeny nem lehet ketseges, a kerdes
ugy tetszik el is van dntve; de lassunk nehany peldat, amelyek kezzelIoghatobba teszik a
megoldast.
Azt hiszem, elrebocsathatom mint olyasvalamit, amit a Ientiek alapjan knny
bebizonyitani , hogy a Irancia szinhaz minden Iogyatekossagaval egytt nagyjabol olyan
tkeletes, amilyen csak lehet, akar a kellemre, akar a hasznossagra nezve, s hogy e ket elny
olyan viszonyban all egymassal, amelyet nem valtoztathatunk meg anelkl, hogy ne vennenk
el tbbet az egyikbl, mint amennyit a masikhoz hozzaadunk, ami meg tkeletlenebbe tenne a
szinhazat. Nem mintha egy geniusszal megaldott ember ne talalhatna Iel valami jobbat a mar
kialakult szinpadi mIajoknal, de az uj mIaj eletben tartasahoz a szerz tehetsegere van
szkseg, s igy ez meghalna vele egytt, utodai pedig, akik hijan lesznek kepessegeinek,
mindig rakenyszerlnek, hogy visszaterjenek az erdekldes es a tetszes Ielkeltesenek szokasos
eszkzeihez. Melyek ezek az eszkzk minalunk? Hires cselekedetek, nagy nevek, nagy
bnk es nagy erenyek a tragediaban; nevetseges es treIas dolgok a komediaban; es mindig,
mindkettben a szerelem.
50
MiIele haszna lehet mindebbl az erklcsnek, kerdem en? Azt
mondhatja valaki, hogy a darabokban a bns mindig elnyeri bnteteset, az ereny pedig a
jutalmat. Amire azt Ielelem, hogy ha igy allna a dolog, a tragikus cselekmenyek tbbsege
leven puszta mesek, olyan esemenyek, amelyekrl tudjuk, hogy a klt talalta ki ket nem
tenne valami nagy hatast a nezkre; mivel kimutatna tanito szandekat, nem tudna tanitani.
Tovabba azt Ielelem, hogy e bntetesek es jutalmak mindig olyan rendkivli eszkzk altal
teljesednek be, hogy az emberi dolgok termeszetes meneteben semmi hasonlora nem
szamithatunk. Vegl pedig azt Ielelem, hogy tagadom a tenyt. Altalaban nem igaz es nem is
lehet igaz, mert a szerzk nem erre trekszenek darabjaikkal; ezert csak ritkan erhetik el, s
gyakran csak akadalyozna a sikert. Mit szamit bn es ereny, Ielteve, hogy sikerl a nagysag
latszatat kelteni? A Irancia szinhazban is, mely vitathatatlanul a legtkele-

345
tesebb, vagy mindenesetre a legszabalyosabb minden szinhaz kzl, amely valaha letezett,
legalabb annyi diadalt arattak a nagy gazemberek, mint a legkivalobb hsk: tanuim Catilina,
Mohamed, Atreus es annyi mas.
21
Jol tudom, nem kell mindig a vegkiIejletet tekinteni, ha meg akarjuk itelni egy tragedia
erklcsi hatasat; e tekintetben a m elerte celjat, ha a nez inkabb a szerencsetlen, de erenyes
hshz Iog huzni, mint a szerencses bnshz, ami nem zarja ki, hogy megsertsek az
allitolagos szabalyt. Mivel senki sincs, aki ne inkabb Britannicus akarna lenni, mint Nero,
ennyiben elismerem jonak kell tartanunk a roluk szolo darabot, barha Britannicus elbukik
is. De hogyan iteljnk ugyanennek az elvnek az alapjan egy olyan tragediarol,
22
ahol a bns
bnhdik ugyan, de oly kedvez szinben tnik Il elttnk, hogy minden rokonszenvnk az
ve? Ahol Cato, a legnagyobb minden emberi leny kzl, egy iskolamester szerepeben lep
Il; ahol Cicero, a kztarsasag megmentje, Cicero, az els, akit a haza atyja nevvel tiszteltek
meg, s az egyedli, aki erdemes volt erre a cimre, hitvany es gyava szajalokent szerepel; mig
a gyalazatos Catilina, akinek oly rettent bnk nyomtak a lelket, hogy megnevezni sem
mernem ket, aki kesz volt valamennyi elljarojat legyilkolni s hazajat romba dnteni,
Catilina a nagy ember szerepeben jelenik meg, es tehetsege, rendithetetlensege, batorsaga
reven a nezk minden tiszteletet elnyeri. Ha ugy tetszik, am legyen: ers lelke volt; de mert ne
lett volna emiatt ugyanolyan megvetesre melto gonosztev? Mi masra vezet hat az ilyen
szindarab tanulsaga, mint hogy batoritast ad a Catilinaknak, es az gyes gazembereknek
juttatja a kzmegbecsles palmajat, holott az a derek embereket illeti meg? De ilyen az izles,
amelynek a szinpadon hizelegni kell, ilyenek e tanult szazad erklcsei. Csak a tudast, a
szellemet, a mereszseget csodaljuk; neked, o, nyajas es szemermes ereny, nincs becsleted
kzttnk. Milyen vakok is vagyunk e nagy Ielvilagosodasban! Esztelen nneplesnk
aldozatai, sohasem Iogjuk hat megtanulni, mily megvetesre es utalatra melto az olyan ember,
aki az emberi nem karara visszael termeszettl valo szellemevel es tehetsegevel?
Az ;treus-on es a Mokamed-en meg a vegkiIejlet sem segit. A Ihs, a szrnyeteg,
mindket darabban nyugodtan beteljesiti gonosztetteit es elvezi gazsaganak jutalmat; egyikk
23
pedig sajat szavaival mondja a tragedia utolso soraban:
Mit gazsagom vetett, most learathatom.
Szivesen megengedem: a nezk, akiktl a darab e szep mondassal bucsuzik, nem Iognak
arra kvetkeztetni, hogy a bn jutalma rm es elvezet; de kerdem vegl is, mi hasznuk lehet
50
A grgk nem szorultak ra, hogy a szerelemre alapozzak tragediajuk I erdeket, s csakugyan, nem is alapoztak erre. A mi tragediank nem
ugyanabbol a Iorrasbol ered, es nem nelklzheti ezt az erdeket. Az alabbiakban latni Iogjuk a klnbseg okat.
az olyan szinmbl, amely kvetend peldakent allitja elejk ezt a mondast?
Ami a Moamed=et illeti, itt a Ihs egeszen mas szinben tnik Il, s ezert csak meg
nagyobb volna a hiba (nevezetesen, hogy a darab a bns irant ebreszt csodalatot a
kznsegben), ha a szerz nem gondoskodott volna rola, hogy tiszteletet es megbecslest
ebresszen egy masodik alak irant, amivel sikerl eltrlnie vagy legalabb ellensulyoznia a
Mohamed keltette Ielelmet es amulatot. Klnsen a kettejk kzs jelenetet bonyolitja olyan
nagy mveszettel, hogy Mohamed, noha nem tagadja meg nmagat es mit sem veszit a
Ilenyebl, megis alulmarad Zopire
24
egyszer jozan eszevel es rendithetetlen erenyevel
szemben.
51
A szerz
*
347
ugyancsak tudataban kellett legyen erejenek, amikor volt batorsaga szembesiteni ket ilyen
vitatkozot. Nem hallottam, hogy eppen ezt a jelenetet valaha is erdeme szerint meltattak
volna; de nem ismerek meg egy jelenetet a Irancia szinmvekben, amelyen nyilvanvalobb
volna a nagy mester keze nyoma, s amelyben az ereny szent tisztasaga nyilvanvalobb modon
diadalmaskodnek a szellem emelkedettsege Iltt.
Egy masik megIontolast is Ielhozhatunk e darab igazolasara. Nevezetesen: nem egyszeren
gaztettek, hanem klnsen a Ianatizmusbol szarmazo gaztettek bemutatasa itt a cel, hogy a
nep megtanulja Ielismerni ket es vedekezni ellenk. De, sajnos, hasztalan Iaradozas az ilyen,
s nem is mindig veszelytelen. A Ianatizmus nem tevedes, hanem elvakult es ostoba dh; az
esz nem Iekezi meg soha. Csak egy modon lehet elejet venni, ez pedig az, hogy Ielszitoit
megzabolazzak, rlteknek hiaba is bizonygatjuk, hogy vezereik csalok; attol meg nem Iogjak
kevesbe lelkesen kvetni ket. Ha a Ianatizmus egyszer mar letezik, csak egy modot latok
terjedesenek megakadalyozasara: sajat Iegyvereit kell ellene Iorditani. Erveles, meggyzes itt
nem segit; hagyni kell a IilozoIiat, be kell csukni a knyveket, venni a pallost es megbntetni
a gazokat. Mi tbb, ami Mohamedet illeti, ersen Ielek, hogy lelki nagysaga a nezk
szemeben igencsak enyhiti bneinek kegyetlenseget, s hogy ez a darab, ha olyan emberek
eltt jatsszak el, akiknek modjaban all valasztani, tbb Mohamedet teremt, mint Zo-pire-t. Az
legalabbis bizonyos, hogy az ilyen peldak egyaltalan nem batoritjak az erenyt.
A stet Atreus mentsegere semmi hasonlot nem hozhatunk Iel; teljesen haszontalanul kelt
borzadalyt. Csupan arra tanit, hogy reszkessnk bnetl, es jollehet csak az rjngesben nagy,
az egesz darabban ketsegkivl nincs egyetlen szerepl sem, aki jellemenel Iogva kepes volna
osztozni vele a kznseg erdekldesen; mert ami a negedes Plisthenest illeti, nem tudom,
hogyan viselhettek el az ilyen tragediaban. Seneca egyaltalan nem vitt szerelmet az ;treus=
ba, s mivel a mai szerz minden egyeb dologban az utanzasara szoritkozott, jol tette volna,
ha ebben is az utanzasnal marad. Bizonyosan igen hajlekony sziv kell ahhoz, hogy az ember
elviselje a galans parbeszedeket Atreus jelenetei mellett.
26
Mieltt vegeznek e darabbal, nem tudom megallni, hogy ne tegyek emlitest egy erdemerl;
masok talan hibajaul rojak Iel. Thyestes alakja talan a legjobban Iedi az antik izlest
valamennyi szinpadi hs kzl, akik szinhazainkban megjelentek. Nem vakmer hs, nem az
ereny mintakepe, de azt sem lehet mondani, hogy gonosztev volna; gyenge es megis
rokonszenves
52
ember, egyszeren azert, mert ember es mert szerencsetlen. Ugy tetszik
tovabba, hogy mar csak azert is rendkivl gyenged es megindult erzest valt ki a nezbl, mert
ez az ember igen kzel all valamennyinkhz, mig a hsiesseg, ha megindit is, meg inkabb
51
Emlekszem, tbb melegseget es emelkedettseget talaltam abban, ahogyan Omar
2
' viselkedik Zopire-ral szemben, mint ahogyan maga
Mohamed, s ezt a darab Iogyatekossaganak tekintettem. De ahogy jobban utanagondoltam a dolognak, megvaltoztattam a velemenyemet.
Omart elragadja Ianatizmusa, s ezert csak olyan lelkeslt odaadassal es csodalattal beszelhet mestererl, hogy az ezaltal az emberiseg Ile
emelkedik. De Mohamed nem Ianatikus, hanem gazIicko, aki jol tudja, hogy nem jatszhatja Zopire eltt az ihletettet, s ezert szinlelt
bizalommal es a becsvagy Ielebresztesevel probalja megnyerni maganak. O maga mondja ki, vagy legalabbis sejteti ezt a jelenetben. Az en
hibam volt tehat, ha nem vettem eszre ezt; de ez a sorsunk, jelentektelen szerzknek. Biralni akarjuk mestereink irasait, es nagy hebehurgyan
ezer hibat Iedeznk Il bennk, ahol a biztos izles emberek csupa szepseget latnak.
52
Amit az bizonyit, hogy rokonszenvet ebreszt maga irant. A vetseg, amelyert bnhdik, regi dolog, mar eppen elegge levezekelte; aztan
meg, nagyon jelentektelen egy szinpadi gonosztevhz, mert a nez nem tekinti gonosznak azt, aki eltt nem reszket a borzadalytol.
lesujt, mert vegl nem tudunk mit kezdeni vele. Nem volna-e kivanatos, hogy Iennklt
szerzink kisse leszalljanak Iolytonos emelkedettsegkbl, es olykor az egyszer, szenved
emberiesseg latvanyaval hassanak meg minket, nehogy az trtenjek, hogy mivel csak a
szerencsetlen hsk irant lesz bennnk szanalom, vegl is nem lesz bennnk szanalom senki
irant? A regieknek voltak hseik, de a szinpadra embereket allitottak; mi ellenben kizarolag
hsket allitunk a szinpadra, mig IerIi alig akad kzttnk. A regiek nem beszeltek ilyen
mesteri Iordulatokban az embersegrl, de jobban gyakoroltak. Jol illik rajuk es rank az az
eset, amelyet Plutarkhosz beszel el;
27
nem tudom megallni, hogy ne idezzem. Egy atheni
aggastyan helyet keresett maganak a szinhazban, de nem talalt; Iiatal IerIiak eszrevettek, hogy
zavarban van, es messzirl intettek neki; odament, de azok szorosan elalltak az utjat es
gunyolodni kezdtek vele. A joember igy nagy zavarban krbejarta a szinhazat, s az
aranyiIjusag szntelen kacagott rajta. Eszrevettek ezt a spartai kvetek; tstent Ielkeltek a
helykrl, es nagy tisztelettel maguk kze ltettek az regembert. Ezt a cselekedetet az egesz
nezter eszrevette, es altalanos tapssal nnepeltek. ^, 'a', kialtott Iel az aggastyan,
Iajdalommal a hangjaban, az atniak tud'k, mi a becs%let, mgis a lakedaim)niaiak
gyakorol'k. ime az uj IilozoIia es a regi erklcs.
Visszaterek targyamhoz. Mi mast tanulnank a Jdr=bol es az $edipus=bol, ha nem azt,
hogy az ember nem szabad, es az eg megbnteti a bnket, amelyeket neki engedelmeskedve
kvetnk el? Mi mast tanulnank a Mdea=bol,
28
ha nem azt, hogy mennyire kegyetlenne es
termeszetellenesse tud tenni egy anyat a Ieltekenyseg dhe? Nezzk vegig a Irancia szinhaz
darabjainak nagyobb reszet, csaknem valamennyiben Irtelmes szrnyetegeket es kegyetlen
cselekedeteket talalunk; ha ugy tetszik, hasznosak, amennyiben erdekesse teszik a darabokat
es gyakorlatot adnak az erenynek, de minden bizonnyal veszedelmesek is, amennyiben
hozzaszoktatjak a nepet a borzalmakhoz, amelyekrl meg csak tudnia sem volna szabad, s a
gaztettekhez, amelyekrl Ielteteleznie sem volna szabad, hogy lehetsegesek. Meg az sem igaz,
hogy az emberlest es a szlgyilkossagot mindig gylletesnek mutatjak ezek a darabok.
Nem is tudom, miIele Ieltetelezesek kedveert megengedette vagy bocsanatossa teszik ket.
Alig tudjuk trtztetni magunkat, sietnenk megbocsatani a verIertz es artatlan vert kionto
Phedranak. Syphax megmergezi Ieleseget,
29
az iIju Horatius ledIi hugat,
30
Agamemnon a
lanyat aldozza Iel, Oresztesz az anyjat gyilkolja meg, de azert valamennyien rokonszenves
alakok. Tegyk hozza, a szerz, hogy mindenkit jellemenek megIelelen beszeltessen,
kenytelen a sajat szabalyaikat es elveiket adni a gonoszok szajaba, hadd tndkljn mindez
szep versekbe szedve, s hadd szavaljak tekintelyes es kimert hangon, a Ildszint okulasara.
Ha a grgk megtrtek az ilyen szinhazat, csak azert, mert a nemzeti hagyomanyokat
kepviselte. E hagyomanyok minden idben a nep kztt keringtek, s alapos ok volt ra, hogy
szntelenl Ielidezzek ket. Meg a szegyenletes emlekek is reszeve valtak nezeteiknek. De ez
az inditek s ez az erdek immar a multe; hogyan talalhat akkor ugyanez a tragedia nalunk olyan
kznsegre, amelyik ki tudja allni az elebe tart jeleneteket es szerepliket? Az egyik megli
apjat, Ielesegl veszi anyjat, es egyszer csak azt talalja, hogy nem mas, mint gyermekeinek
testvere. A masik rakenyszerit egy Iiut apjanak meggyilkolasara. A harmadik megitatja az
apat a Iia verevel. Mar a gondolatatol is borzongunk a szrnysegeknek, amelyekkel a Irancia
szinjatekokat teletzdelik, a vilag legszelidebb es legembersegesebb nepenek
szorakoztatasara! Nem... allitom, s legyen tanum az olvaso remlete, hogy a gladiatorok
meszarlasai nem voltak olyan barbarak, mint e szrnyseges szinjatekok. A nezk lattak vert
omlani, ez igaz, de nem szennyeztek be kepzeletket olyan bnkkel, amelyektl elborzad a
termeszet.
Szerencsere a tragedia oly tavol all tlnk, olyan gigaszi, olyan emberIltti, olyan
kimerikus lenyeket allit elenk, hogy vetkeik peldaja eppoly kevesse ragalyos, mint amilyen
kevesse hasznos erenyeike, es minel kevesbe akar tanitani, annal kevesebb bajt is okoz. De
nem igy all a dolog a komediaval, mert ennek az erklcsei kzelebb esnek hozzank, szerepli
pedig jobban hasonlitanak az emberekre. A komediaban minden rossz es artalmas, minden
kvetkezmenyekkel jar a kznsegre nezve. S mivel a komikum rme maga az emberi sziv
valamely rossz hajlaman alapul, ebbl az elvbl az kvetkezik, hogy minel tetszetsebb es
tkeletesebb a komedia, annal vegzetesebben hat az erklcskre. De nem ismetlem itt meg,
amit mar elmondtam, hanem beerem azzal, hogy alkalmazom, s egy pillantast vetek az n
komikus szinhazara.
Tekintsk tkeletes alakjaban, azaz szletesekor. Barki elismeri, s naprol napra jobban
latjuk, hogy Moliere a legtkeletesebb komikus szerz, akinek a munkait csak ismerjk, es
nincs, aki nalam jobban csodalna tehetseget. De ki tagadhatna, hogy ugyanennek a Moliere-
nek a darabjai a bn es a rossz erklcs iskolai, s veszedelmesebbek, mint azok a knyvek,
amelyek szandekosan tanitjak az ilyesmit? LegIbb gondja, hogy nevetsegesse tegye a josagot
es egyszerseget, s a ravaszsag meg a hazugsag oldalara allitsa rokonszenvnket. A
becsletes emberek nala csak beszelnek, a bnsk cselekszenek, s tbbnyire az utobbiake
lesz a legIenyesebb siker. Vegezetl a taps dicssegeben is ritkabban reszesl az, aki
tiszteletre melto; csaknem mindig aze a dicsseg, aki gyes.
Vizsgalja meg a komikus helyzeteket ennel a szerznel; mindentt azt Iogja talalni, hogy a
jellemhibak eszkzei, a termeszetes Iogyatekossagok pedig targyai a komikumnak, hogy a
kajan ember megbnteti az egygy embert jamborsagaert, es hogy az ostobak a gonoszak
aldozatai, ami nagyon is igaz a vilagban, de azert meg nem valo a helyesles klszinevel
szinpadra vinni, mintegy arra buzditva az alnok lelkeket, hogy ostobasag cimen megbntessek
a becsletes emberek hiszekenyseget.
Dat veniam corvis, vext censura columbas.
31
Ez hat altalaban Moliere-nek es utanzoinak a szelleme. Olyan emberek ezek, akik
legIeljebb csipkeldnek olykor a vetkeinkkel, de soha nem birnak ra, hogy szeressk az
erenyt. Az ilyen emberekrl mondta egy regi szerz, hogy tudjak, hogyan kell a mecsest
eloltani, de soha nem tesznek bele olajat.
Latja, uram, mikent zavarja meg ez az ember az egesz tarsadalmi rendet; botranyos modon
IelIorgat minden viszonyt, amelyre ez a rend epl, nevetseg targyava teszi az apaknak Iiaik, a
Ierjeknek Ielesegk, az uraknak szolgaik Iltti, tiszteletre melto jogait, csak azert, hogy
treIait szaporitsa. Megnevettet, ez igaz, de attol csak meg bnsebb lesz, mert ellenallhatatlan
varazsaval meg az erklcss embereket is arra kenyszeriti, hogy atadjak magukat a
csipkeldesnek, amely miatt pedig Iel kellene haborodniuk. Azt mondjak, a rossz
hajlandosagok ellen tamad; de hasonlitsuk csak ssze azokat a rossz hajlamokat, amelyek
ellen tamad, azokkal, amelyeket partIogasaba vesz. Kit kell inkabb elitelnnk: az oktalan es
IelIuvalkodott polgart, aki nagy ostoban a nemesembert jatssza, vagy a csalard nemesembert,
aki lova teszi t? A darabban, amelyrl beszelek, nem az utobbi a becsletes ember? Nem az
ve a rokonszenvnk, nem t tapsolja meg a kznseg, valahanyszor kijatssza a masikat? Ki a
nagyobb bns: az a paraszt, aki eleg bolond, hogy Ielesegl vegyen egy uri kisasszonyt, vagy
az az asszony, aki csuIIa akarja tenni a Ierjet? Mit gondoljunk az olyan darabrol, ahol a
Ildszint a Ieleseg htlensegenek, hazugsagainak, szemermetlensegenek tapsol, es kacag a
megbntetett bugris ostobasagan? Nagy bn, ha valaki Isveny, es uzsorakamatra ad klcsnt,
de nem nagyobb bn-e ennel is, ha a Iiu meglopja apjat, nem tiszteli t, ezer sert
szemrehanyast tesz neki, s amikor a Ielingerelt apa kiatkozza, csuIondaros hangon azt Ieleli,
hogy nincs szksege az adomanyaira? Ha a treIa kitn, akkor mar nem is bntetend, s a
darab, amely megszeretteti velnk a treIa elkvetjet, a szemtelen Iiut, nem is ad iskolat a
rossz erklcsbl?
Nem Iecserlem az idt az inasokra. Mindenki eliteli ket;
53
s annal igazsagtalanabb volna
53
Nem dntm el, hogy valoban elitelendk-e. Meglehet, az inasok csupan eszkzei gazdaik gonoszsaganak, amiota azok megIosztottak
ket a lelemenyesseg dicsetl. Azonban ketlem, hogy a tarsadalomnak e nagyon is artatlan nepe jo volna a szinhaz szamara. Felteve, hogy a
darabokban szkseg van csinytevesre, nem tudom, nem volna-e jobb, ha egyedl az inasokra haritanak ezt a szerepet, a becsletes emberek
pedig becsletes emberek lennenek legalabb a szinpadon.
Moliere-t gancsolnunk az eredeti alakok es a szazad hibaiert, mert maga kigyogyult e
hibakbol. Ne emlegessk Iel sem az iIjukori mveiben elIordulo Ielrelepe-
*
353
seket, sem azt, ami tbbi darabjaban kevesbe jo, hanem tstent terjnk at arra a darabra,
amelyet egyhanguan a legtkeletesebb mvenek ismernek el: a Mizantr)p="a gondolok.
gy velem, ez a komedia minden masnal jobban IelIedi elttnk, hogy mi volt Moliere
igazi celja szindarabjaival; e darabok valodi hatasat is jobban megitelhetjk a Mizantr)p
alapjan. Moliere-nek tetszest kellett aratnia, tehat megvizsgalta a nezk legaltalanosabb
izleset; errl az izlesrl valamiIele mintat keszitett maganak, a minta alapjan pedig
elkeszitette az ellenkez Iogyatekossagok kepet; ehhez igazitotta aztan komikus jellemeit, s
ennek klnbz vonasait osztotta szet darabjaiban. Tehat nem becsletes embereket, hanem
tarsasagi embereket akart abrazolni; ennelIogva nem a bns, hanem a nevetseges
tulajdonsagokat akarta kijavitani, es, mint mar mondottam, meg a bnben is igen alkalmas
eszkzt talalt e cel megvalositasahoz. igy hat, mivel kznevetseg targyava akart tenni minden
Iogyatekossagot, amely ellentetes a szeretetre melto ember, a tarsasagi ember
tulajdonsagaival, ezert, miutan annyi mas mulatsagos dolgot bemutatott, meg be kellett
mutatnia azt is, amit a legkevesbe nez el a vilag, az erenyt mint nevetseges tulajdonsagot; s
ezt tette meg a Mizantr)p=ban.
Ket dolog van, amit nem Iog tagadni, uram. Elszr is, hogy Alceste e darabban egyenes,
szinte, tiszteletre melto IerIiu, igazi derek ember; masodszor, hogy a szerz nevetsegesse
teszi. Ez, ugy tnik nekem, egymagaban is menthetetlenne teszi Moliere gyet. Azt
mondhatna valaki, hogy Alceste alakjaban nem az erenyt mutatta be, hanem egy igazi
Iogyatekossagot, az embergylletet. Erre en azt valaszolom, hogy nem igaz, Alceste-ben
nincs embergyllet; ne tevessze meg a mizantrop nev, mintha az, aki viseli, az emberi nem
ellensege volna. Az ilyen gyllet nem Iogyatekossag lenne, hanem a termeszet megromlasa
es minden bnk legnagyobbika, mivel valamennyi tarsas ereny a jotekonysaggal Igg ssze,
s ezert semmi sem ellentetesebb az erenynyel, mint az embertelenseg. Az igazi mizantrop
szrnyeteg. Ha letezhetnek, nem kacagasra ingerelne az embereket, hanem borzadalyt keltene.
Talan latta az Olasz Szinhazban ;z let alom cim darabot.
32
Ha emlekszik a darab hsere, az
az igazi mizantrop.
Mi hat Moliere mizantropja? Derek ember, aki megveti szazadanak erklcseit es
kortarsainak gonoszsagat, aki eppen azert, mert szereti Ielebaratait gylli bennk a
rosszat, amit egymasnak okoznak, meg a bns hajlamokat, amelyek a rossz elkvetesere
sarkalljak ket. Ha nem haboritanak Iel ugy az emberiseg hibai, ha kevesbe hoznak ki
sodrabol a bns cselekedetek, amelyeket szeme eltt visznek vegbe, akkor talan emberibb
lenne? Mintha csak azt allitanok, hogy a gyenged apa jobban szereti masok gyermekeit a
sajatjainal, mert az utobbiak hibai Ielingerlik, az elbbiekre azonban nem szol ra soha.
A mizantrop szerepeben tkeletesen kiIejezdnek ezek az erzesek. Elismerem, azt mondja,
hogy szrny gyllet Iogant meg benne az emberi nem irant; de milyen alkalombol mondja
ezt?
54
Amikor azt latja, hogy baratja nem csupan gyavan megtagadja a velemenyet es becsapja
azt az embert, aki kerdi tle, de meg gunyt is z az merhetetlen haragjabol. Termeszetes,
hogy ez a harag dhkitresse Iajul, es tbbet mondat vele, mint amennyit hideg Iejjel gondol.
Egyebkent olyan magyarazatot ad egyetemes gylletere, amely tkeletesen igazolja a
gyllet okat:
.Mindet gyllm: nem ismerek kivetelt!
54
Figyelmeztetem az olvasot, hogy knyvek nincsenek nalam, emlekezetem cserbenhagyott, es az egeszbl csak hajdani szinhazi
eszreveteleim zavaros ideai maradtak meg bennem. Ezert megeshet, hogy hibasan idezek es megvaltoztatom a darabok menetet. De ha
peldaim nemigen helyesek is, erveim attol meg nem kevesbe azok, hiszen nem ebbl vagy abbol a darabbol vontam le ket, hanem a szinhaz
altalanos termeszetebl, amelyet alapos tanulmanyozasnak vetettem ala.
Egy reszket azert, mert aljas es ravasz,
Mas reszket azert, mert nekik Ialaz.
55
* **
355
Tehat nem az emberek ellensege Alceste, hanem az egyik resz gonoszsaganak es a
cinkossagnak, amelyet a masik resznel IelIedez. Ha nem lennenek gazIickok es hizelkedk,
mindenkit szeretne. Nincs joravalo ember, aki ne volna mizantrop ebben az ertelemben: vagy
inkabb az igazi mizantropok azok, akik nem igy gondolkodnak. Mert alapjaban veve nem
ismerek senkit, aki nagyobb ellensege volna az embereknek, mint az, aki mindenkinek
baratja, aki mindig mindentl el van ragadtatva, Iolyvast batoritja a gonoszakat, es bns
elnezesevel hizeleg a rossz hajlamoknak, amelyekbl minden zrzavar keletkezik a
tarsadalomban.
Alceste a szo szoros ertelmeben nem mizantrop, amit meggyzen bizonyit, hogy dacara
Ielhorkanasainak es haragkitreseinek, nem vesziti el rokonszenvnket es tetszesnket. A
nezk, igaz, nem szeretnenek hozza hasonlitani, mert igen kenyelmetlen, ha az ember ennyire
egyenes jellem; de senki nem banna, ha olyan emberekkel volna dolga, akik hasonlitanak ra,
ami nem trtenhetnek meg, ha az emberek nyilt ellensege lenne. Moliere tbbi darabjaban a
nevetseges hs mindig gylletes vagy megvetesre melto, itt azonban, barha Alceste-nek
vannak is valosagos Iogyatekossagai, amelyek Iltt okkal nevetnk, szivnk melyen megis
inkabb lekzdhetetlen tiszteletet erznk iranta. Ezuttal az ereny hatalma diadalmaskodik a
szerz mveszete Iltt es dicsseget szerez jellemenek. Bar Moliere kiIogasolhato darabokat
irt, szemely szerint becsletes ember volt, es soha meg becsletes ember ecsete nem Iesthette
gylletes szinekben az egyenesseg es tisztesseg vonasait. Mi tbb, Moliere oly gyakran adta
sajat elveit Alceste szajaba, hogy tbben ugy gondoltak, nmagat akarta megIesteni. Ez
megmutatkozott abban, hogy az els eladason milyen bosszusan allapitotta meg a Ildszint,
hogy a mizantrop nincs egy velemenyen vele a szonett dolgaban: mert jol lattak, hogy a
szerz ugyanazt gondolja, amit .
Csakhogy ez az igen erenyes jellem nevetseg targya lesz. Bizonyos tekintetben valoban
nevetseges is, es hogy ez megIelel a klt szandekanak, azt Philinte, a jo barat alakja
bizonyitja, akit szembeallit vele. Ez a Philinte jatssza az okos embert a darabban; egyike ama
becsletes nagyvilagi embereknek, kiknek az elvei sokban hasonlitanak a gazIickok elveihez,
a nyajas, mertektudo embereknek, akik mindig ugy talaljak, hogy minden jol van, mert az az
erdekk, hogy semmi ne legyen jobb, akik mindig mindenkivel elegedettek, mert nem
trdnek senkivel, akik a megrakott asztal mellett azt hangoztatjak, hogy a nep nem ehezik,
akik tmtt erszennyel a zsebkben meltatlankodnak amiatt, hogy egyesek a szegenyek
erdekeben szonokolnak, akik gondosan elreteszelt hazukbol panaszszo nelkl nezik vegig,
ahogy az egesz emberiseget meglopjak, kiIosztjak, legyilkoljak, lemeszaroljak, tekintve, hogy
Isten igen dicseretes szelidseget adott nekik a masok balsorsanak elviselesere.
Jol lathato, hogy Philinte hidegver okoskodasa igen alkalmas Iokozni es nevetseges
szinben Ieltntetni Alceste haragkitreseit. Moliere nem abban hibazott, hogy haragos es epes
embert Iaragott belle, aki gyerekes dhrohamokban tr ki, amikor egyaltalan nem kellene
Ielindulnia. A klt nem rendelkezhetik szabadon a mizantrop jellemevel, mert ezt uralkodo
szenvedelyenek termeszete hatarozza meg. Ez a szenvedely a bn heves gyllete, amely az
ereny langolo szeretetebl Iakadt, es megkeseredett az emberi gonoszsag szakadatlan
latvanyatol. Csak nagy es nemes lelek lehet kepes ilyesmire. Nos, ez a szenvedely borzadalyt
es megvetest szl minden bn irant, amely Ielgerjesztette, s igy meg knnyebb eltavolitani a
rossz hajlamokat az olyan szivbl, amelyet ez hevit. Mi tbb, a tarsadalomban uralkodo zlles
szakadatlan szemlelese eltavolitja az embert nmagatol, s egesz Iigyelmet az emberi nemre
szegezi. E szokas emelkedette es naggya teszi a gondolatokat, lerombolja az alantas
55
|A Mizantr)p-bol vett idezeteket Meszly Dezs Iorditotta.|
hajlamokat, az nzes Iorrasait es megersitit; s ez az sszemkdes valamiIele batorsagnak,
a jellem valamiIele bszkesegenek ad eletet, ami lehetetlenne teszi, hogy barmi is gykeret
verjen a lelek melyen, ha nem melto ra, hogy oda bejusson.
Nem mintha az ember nem volna mindig ember; nem mintha a szenvedely ne tenne
gyakran gyengeve, igazsagtalanna, esztelenne; nem mintha soha nem kemlelne ki masok
cselekedeteinek rejtett inditekait, hogy titkon elvezhesse szivk romlottsaganak latvanyat;
nem mintha valami csekelyke rossz ne gerjesztene olykor nagy haragra, es nem mintha egy
gyes gonosztev ne tudna szandekosan Ielingerelni s igy vegl gonossza tenni t magat is.
De azert nem minden eszkz egyIorman alkalmas e kvetkezmenyek elidezesere, s az
eszkzk meg kell Ieleljenek az emberek jellemenek, hogy mkdesbe hozzak, klnben a
szerz egy masik embert allit a mizantrop helyebe, s olyan vonasokkal Iesti meg, amelyek
nem az vei.
Nos hat, errl az oldalrol kell megmutatkozniok a mizantrop Iogyatekossagainak,
amelyeket Moliere bamulatosan aknaz ki az Alceste es baratja kztti jelenetekben, ahol az
utobbi hvs elvei es csipkeldesei Iolyvast zavarba hozzak a masikat, es temerdek jol
elhelyezett, apro szemtelenseg megIogalmazasara adnak alkalmat. De a zord es kemeny
jellem, mely alkalomadtan annyi keserseget es epet nt Alceste szavaiba, egyszersmind tavol
tartja tle a minden esszer alapot nelklz, gyerekes sertdekenyseget es a sajat szemelye
iranti tulzott erdekldest, amire teljesseggel keptelen. Minden erklcstelenseg dhbe hozza,
ha maga szemlelje csupan, s az ilyen indulatkitresek mindig ujabb vonasokat adnak a
kepehez; de aki kzvetlenl t veszi celba, azzal szemben kzmbs marad. Mert hadat zent
a gonoszoknak, es elkeszlt ra, hogy azok is meginditjak ellene a haborut. Ha nem latta volna
elre, mennyi bajt zudit ra szintesege, ugy ez szelesseg volna, nem ereny. Ha egy alnok n
elarulja, ha meltatlan baratok csuIIa teszik, ha gyenge baratai elhagyjak: zugolodas nelkl
trnie kell. Ismeri az embereket.
Felteve, hogy ez a megklnbztetes helyes, Moliere rosszul talalta el a mizantropot. Talan
bizony tevedesbl? Ketsegkivl nem. Hanem az az ohaj kenyszeritette lealacsonyitani
Alceste-t, megsertve jellemenek igazsagat, hogy a hs karara megnevettesse a kznseget.
Hogyan lehetseges, hogy a szonett krli kaland utan Alceste nem szamol Oronte
Iondorlataival? Meglepdhetik-e, amikor tudomasara hozzak a dolgot, mintha eleteben
elszr lett volna szinte, vagy szintesege elszr szerzett volna ellenseget neki? Nem
indokolt-e nyugodtan Ielkeszlnie perenek elvesztesere, ahelyett, hogy mar elre gyerekes
haragot mutatna?
Huszezer Irankomat veszitem, am potom
Huszezer Irankomert mostantol lesz jogom
Tzet okadanom az elet rendje ellen...
Ha valaki mizantrop, nem kell ilyen draga penzen megvasarolnia a jogot, hogy tzet
okadjon, csak ki kell nyitnia a szemet; nem becsli elegge a penzt, ha azt hiszi, hogy a per
elvesztesevel uj jogot szerzett maganak: de meg kellett nevettetni a Ildszintet.
A Dubois-val kzs jelenetben minel tbb oka van Alceste-nek, hogy elveszitse a trelmet,
annal inkabb egykedvnek es hvsnek kell maradnia, mert az inas szeleburdisaga nem bn.
A mizantrop es a hirtelen haragu ember ket igen klnbz jellem; itt lett volna az alkalom
megklnbztetni ket. Moliere tudta ezt, de meg kellett nevettetni a Ildszintet.
Megkockaztatom, hogy az olvaso is nevetni Iog, s eppen az en rovasomra, es azzal merem
vadolni e szerzt, hogy igen nagy elnyket, igen nagy igazsagot s talan ujabb szep
helyzeteket mulasztott el. Ugy kellett volna megvaltoztatnia a darab tervet, hogy Philinte
nelklzhetetlen kzponti alakka valjek, es igy Philinte es Alceste cselekedeteit nyilvanvalo
ellentetbe lehessen allitani elveikkel, jellemkkel pedig tkeletes sszhangba hozni. Arra
gondolok, hogy a mizantropot mindig dhbe kellene hozzak a kz ellen elkvetett vetsegek,
es mindig hidegen kellene hagyniok a szemelyes gonoszsagoknak, amelyeknek maga az
aldozata. A IilozoIus Philinte-nek, ellenkezleg, sztoikus kznnyel kellene szemlelnie a
tarsadalom elleni erklcsi vetsegeket, am a legkisebb rossztol dhbe kellene gurulnia, ha az
kzvetlenl ellene iranyul. Csakugyan, megIigyeltem, hogy azok az emberek, akik oly
bekesen trik a kz elleni igazsagtalansagokat, mindig a legnagyobb zajt csapjak, ha k
maguk csak egeszen csekely kart szenvednek is, es csak addig rzik meg IilozoIiajukat,
ameddig szksegk van ra. Arra az ir emberre emlekeztetnek, aki nem akart agyabol Ielkelni,
holott a haz mar langokban allt. Eg a haz, kiabaltak neki. Mi dolgom vele, Ielelte, en csak a
berl vagyok. Vegl a tz behatolt a szobajaba. Tstent nekiiramodik, Iutkos, kiabal,
srgldik; kezdi IelIogni, hogy olykor trdni kell a hazzal, amelyben lakunk, meg ha nem is
a mienk.
Ha Moliere ennek a gondolatnak az alapjan irta volna meg a szoban Iorgo jellemeket,
akkor, ugy tnik nekem, mindkett igazabb es szinpadra illbb lenne, s Alceste alakja
hasonlithatatlanul nagyobb hatast gyakorolna. De akkor a Ildszint csak a tarsasagi ember
karan nevethetett volna, a szerz szandeka pedig az volt, hogy a mizantrop karan nevessen.
56
Ugyanez a cel vezette Moliere-t abban is, hogy olykor szellemes mondasokat ad Alceste
szajaba, szges ellentetben a mizantrop izlesevel. Ilyen peldaul a szonettjelenet alabbi
kiIakadasa:
Fordulj Il ezzel a szep Iordulattal egytt!
Trned be orrodat, te meregkever!
E csattanos Iordulat annal is kevesbe helyenvalo a mizantrop szajaban, mert az csak az
iment biralt meg ennel trhetbbeket, amikor Oronte szonettjerl nyilatkozott; s igen klns,
hogy az az ember, aki igy szellemeskedik, egy perccel kesbb a jo izles mintajakent idezi a
Henrik kiralyrol szolo dalt. Nem valtoztat a dolgon, ha azt mondjuk, hogy ezek a szavak nagy
bosszusagaban szaladnak ki Alceste szajan, mert a bosszusag mindent inkabb sugall, csak
csattanos Iordulatokat nem, es Alceste, aki zugolodassal tlti eletet, meg zugolodas kzben is
olyan hangot kell hasznaljon, ami megIelel gondolkodasi modjanak.
Mit? Megdicsered ezt?
Van br a kepeden?
Igy kell a haragvo mizantropnak beszelnie. Soha ilyen kitrest csattano nem kvethet. De
meg kellett nevettetni a Ildszintet, s igy alacsonyitjak le az erenyt.
Meglehetsen Iigyelemre melto tulajdonsaga a darabnak, hogy a szerz, mivel az alaktol
idegen vonasokkal karikirozta a mizantrop szerepet, kenytelen volt enyhiteni mindenen, ami a
jellem lenyegehez tartozik. igy aztan, mig tbbi darabjaban mindig a jellemek karikirozasaval
er el nagyobb hatast, itt letompitja a vonasokat, hogy a hs szinpadiasabb legyen. Azt latjuk,
hogy Alceste kertel es kntrIalaz, amikor velemenyt mond Oronte-nak. Ez tavolrol sem a
mizantrop, ez egy derek tarsasagi ember, akinek nehezere esik csalodast okozni, ha
velemenyet kerik. A jellem ereje azt kivanta volna, hogy odavagja neki: Az n szonettje
ertektelen, tzre vele. De akkor vege lett volna a mizantrop zavarabol meg az ismetelt ,nem
mondom, hogy-okbol ered komikumnak, jollehet mindez alapjaban hazugsag csupan. Ha
Philinte az peldajat kvetve azt mondja itt: ,Es te mit beszelsz, arulo, mivel vaghatott
vclna vissza Alceste? Igazabol nem eri meg mizantropnak maradni, ha az ember csak Ielig az;
56
Nem ketelkedem benne, hogy az iment eladott javaslatom alapjan valamely tehetseges ember megirhatna az uj Mizantr)p-ot, s az nem
lenne kevesbe igaz vagy termeszetes, mint a Moliere-e; kivalosagban Ielerne vele, es hasonlithatatlanul tanulsagosabb volna. Alighanem
egyetlen hatranya lenne csak az uj darabnak; semmi krlmenyek kztt nem arathatna sikert. Mert barmit beszeljenek az emberek, senki
nem nevet jo szivvel a sajat karan, amikor megszegyenitik. Visszajutottunk hat korabban kiIejtett elveimhez.
mert ha az els ovatoskodast es az igazsag els eltorzitasat megengedjk magunknak, hol
talalunk akkor elegseges okot, hogy megalljunk, meg mieltt egeszen csalardda, valosagos
udvaroncca valnank?
Alceste baratjanak ismernie kell t. Hogyan batorkodhat inditvanyozni neki, hogy tegyen
latogatast a biraknal, azaz, magyaran szolva, probalja meg lekenyerezni ket? Hogyan
Ieltetelezheti, hogy az az ember, aki meg az illemet is Ieladja az ereny kedveert, kepes lehet
az erdek parancsara megszegni a ktelesseget? Egy bironal kilincselni! Nem kell
mizantropnak lennnk, eleg, ha becsletes emberek vagyunk, hogy semmi eIIelet ne tegynk.
Mert vegl is, barmilyen klst adnak a dolognak, ha valaki egy bironal kilincsel, ugy vagy
arra szolitja Iel, hogy teljesitse a ktelesseget, es akkor megserti t, vagy arra akarja rabirni,
hogy szemelyes megklnbztetest tegyen, es akkor bnre csabitja, mert minden biro bnt
kvet el, ha szemelyes megklnbztetest tesz, hiszen az gyet kell tekintenie, nem a Ieleket,
es csak a rendet meg a trvenyt szabad szem eltt tartania. Marpedig azt mondom, ha az
ember valamilyen rossz cselekedetre akar ravenni egy birot, az olyan, mintha maga kvetne el
a rosszat. Ez vilagos es egyertelm, nincs mit valaszolni ra. Jol tudom, a tarsasagi moral elvei
masok. De nekem csak annyit kell kimutatnom, hogy valahanyszor a mizantrop nevetseg
targya lett, mindig azt tette csupan, amit egy becsletes embernek tennie kell, s ha baratja
Ieltetelezte rola, hogy kepes megszegni ktelesseget, ugy eleve volt valami kvetkezetlenseg
a jellemeben.
Mindazonaltal lelemenyes szerzvel van dolgunk, aki olykor ervenyeslni engedi e jellem
egesz erejet; am mindig csak olyankor, ha a jelenet ezaltal szinpadiasabba lesz, es meg
nyilvanvalobb ellentet- vagy helyzetkomikum keletkezik. Ilyen peldaul Alceste konok
hallgatagsaga, amit aztan a kokettnel zajlo beszelgetes elszant es heves kirohanasokkal
tarkitott szemrehanyasai kvetnek.
No meg! Szapulni meg akarkit, jo urak!
Itt a szerz erteljes klnbseget tesz a masok megszolasa es a mizantrop kiIakadasai kzt.
A mizantrop epes es harapos; irtozik a ragalmazastol s a szatirat megveti. A kz ellen
elkvetett bnket tamadja, s altalaban a rossz embereket. Nem melto hozza, hogy masokat
megszoljon, alantasan es titokban; megvetessel es gyllettel nezi az ilyesmit, ha a tbbiek
teszik, s ha rosszat mond valakirl, azzal kezdi, hogy a szemebe mondja. Az egesz darabban
nem is tesz olyan nagy hatast, mint eppen ebben a jelenetben, mert itt az, aminek lennie kell, s
ha megnevetteti a Ildszintet, a becsletes embereknek nem kell pirulniok, amiert nevettek.
Altalanossagban szolva, tagadhatatlan: ha a mizantrop meg inkabb mizantrop volna, nem
lenne kevesbe megnyer; szintesege es hatarozottsaga nem tri a kntrIalazast, s igy soha
nem jnne zavarba. Tehat a szerz nem azert tompitja le olykor a jellemet, mintha kimelni
akarna t; ellenkezleg, az a celja, hogy meg nevetsegesebbe tegye. Egy masik ok is erre
inditja; nevezetesen a szinm mizantropjanak beszelnie kell arrol, amit lat, de mivel a
tarsasagban el, kenytelen olykor lakatot tenni a szajara es megszeliditeni a modorat,
elismetelni a hamis es hazug Iigyelmessegeket, amelyek az udvariassagot teszik, s amelyeket
az elkel tarsasag mindenkitl megkvetel, aki azt akarja, hogy beIogadjak. Ha maskent
viselkednek, beszede nem tenne hatast. A szerznek az az erdeke, hogy nevetsegesse tegye,
nem az, hogy bolondot csinaljon belle, s ha mindig blcs volna, a kznseg szemeben
bolondnak mutatkoznek.
Nehez megvalni e csodalatos darabtol, ha egyszer belevagtunk; minel tbbet elmelkedik
rola az ember, annal tbb uj szepseget Iedez Il benne. De mert Moliere valamennyi vigjateka
kzl ketsegkivl ebben Ioglaltatik a legjobb es legegeszsegesebb erklcsi tanulsag, ennek
alapjan kell megitelnnk a tbbit is. Es ismerjk el: a szerz szandeka az volt, hogy elnyerje a
romlott szellemek tetszeset. EnnelIogva vagy egyenesen rosszra tanit, vagy valamiIele hamis
jot hirdet, ami meg veszedelmesebb, mint ha magat a rosszat tanitana, mert megteveszt az
esszerseg latszataval, mert arra sztkel, hogy inkabb a tarsasagi szabalyokat kvessk, mint
a becslet kivanalmait, mert azt sugallja, hogy az erklcssseg valahol kzepen van a bn es
az ereny kztt, es mert, a nezk nagy megknnyebblesere, arrol gyzi meg ket, hogy
mihelyt nem kvetnek el leplezetlen gazsagokat, maris becsletes emberek.
Igen knny dolgom volna, ha Moliere utan vizsgalat ala akarnam venni azokat a kvetit
is, akik sem tehetseget, sem becsletesseget nem rkltek, am csak annal inkabb kvettek
nz celjait, s azon Iaradoztak, hogy a kicsapongo iIjusagnak es az erklcstelen nknek
hizelegjenek. Nem tisztelem meg Dancourt-t azzal, hogy beszelek rola; ha kimondott
tragarsagok nem hangzanak is el darabjaiban, megis csak olyan ember viseli el e darabokat,
akinek Ile van, de szemeremerzese nincsen.
33
Regnard szerenyebb ugyan, de nem kevesbe
veszedelmes; atengedi a masiknak a bukott nk szorakoztatasat, maga a szelhamosok
batoritasaval Ioglalja el magat.
34
Barmilyen hihetetlen, Parizs kells kzepen, a hatosag jovahagyasaval jatszanak egy
vigjatekot,
35
ahol a kznseg szeme lattara kiszenvedett nagybacsi lakasaban az unokacs a
darab becsletes hse derek kiseretevel egytt olyan dolgokat mvel, amelyeket a trveny
ktellel bntet. S nemhogy knnyekre Iakadnanak hiszen hasonlo esetben meg a kzmbs
emberek szemebl is knnyeket csal ki az emberiesseg , meg versengve gyartjak a barbar
treIakat a halal szomoru tanujeleirl. A termeszet legszentebb jogait, legmeginditobb erzeseit
gunyoljak ki e szegyenletes jelenetben. A legbnsebb Iordulatokat halmozzak ssze, mer
szorakozasbol, s oly dervel, hogy mindez kedveskedesnek tnik. Ragalom, gyanusitas, lopas,
csalas, hazugsag, embertelenseg minden egytt van, es mindennek tapsolnak. Am a halott
gondol egyet es ujjaszletik, kedves unokaccsenek nagy bosszusagara; persze nem akarja
jovahagyni, amit a neveben mveltek, de megtalaljak a modjat, hogy ervel csikarjak ki
belle a beleegyezest, es minden a szereplk meg a nezk kedve szerint vegzdik. Mert a
nezk akarva-akaratlanul rokonszenvet ereznek e nyomorult Iickok irant, s azzal az epletes
emlekkel tavoznak a szinhazbol, hogy szivk melyen cinkosok voltak a szemk lattara
elkvetett bnkben.
Legyen batorsagunk kerteles nelkl beszelni. Van-e egy is kzttnk, aki biztos benne,
hogy kepes volna vegignezni e vigjatekokat, ha Ieleennyi Iortely se volna bennk? Van-e egy
is, aki ne erezne nemi bosszusagot, ha a szelhamost tetten ernek vagy megakadalyoznak a
csinytevesben? Egy is, aki ne valnek egy pillanatra maga is szelhamossa, mikzben a
szelhamosert izgul? Mert hiszen mi mast tesznk, amikor izgulunk valakiert, mint hogy
helyebe kepzeljk magunkat? Ugyancsak okulasara valik az iIjusagnak, ha azt latja, hogy a
meglett IerIiak alig tudjak megtartoztatni magukat a bntl! De akkor tilos volna
kiIogasolhato cselekedeteket abrazolni a szinpadon? Nem; csakhogy, igazsag szerint, nagyon
becsletes ember kell legyen az a szerz, aki egy gazIickot szinpadra tud vinni.
E Iogyatekossagok oly szorosan hozzatartoznak szinhazunkhoz, hogy aki megprobalja
kikszblni ket, az elrontja magat a szinhazat is. Ujabb szerzink, jobb szandekoktol
vezerelve, tisztabb darabokat irnak; de mi trtenik? E darabok nem tesznek semminem
hatast, es nincs bennk valodi komikum. Igen tanulsagosak, ha ugy tetszik, de meg sokkal
unalmasabbak. Mintha csak predikaciora menne a nez.
36
A szinhaz hanyatlasaval oda az igazi szepseg; a szerzk kenytelenek bajos aprosagokkal
potolni, hogy elnyerjek a tmeg tetszeset. Mar nem tudjak Ienntartani a jellemek es a komikus
helyzetek erejet, igy aztan a szerelem iranti erdekldest Iokozzak. Ugyanezt teszik a
tragediaban is, hogy potoljak az allam erdekeben vallalt helyzeteket, mert az allamerdek
immar ismeretlen, s a termeszetes es egyszer erzeseket, mert ezek mar nem inditanak meg
senkit. A szerzk versengve igyekeznek uj ert es uj szinezetet adni e veszedelmes
szenvedelynek; s Moliere es Corneille ota csak regenyek arathatnak sikert a dramai szinm
neve alatt.
A szerelem: nuralom. Okvetlenl a nk szabjak meg trvenyeit, mert a termeszet rendje
szerint vek az ellenallas, s ezt az ellenallast a IerIiak csak ugy trhetik meg, hogy
Ielaldozzak szabadsagukat. Az ilyenIajta darabok hatasara termeszetesen nvekszik a ni nem
uralma, s az asszonyok meg a Iiatal lanyok a kznseg tanitoiva lesznek, es olyan hatalomra
tesznek szert a nezk Iltt, amilyennel kedveseik Iltt rendelkeznek. Ugy gondolja, uram,
hogy e rendben nincs semmi visszas, s ha ennyi gonddal nvelik a nk beIolyasat, akkor
knnyebb lesz kormanyozni a IerIiakat?
Meglehet, van nehany tarsasagbeli n, akire a becsletes embernek erdemes hallgatnia; de
vajon altalaban tlk kell-e tanacsot kernnk, es nincs-e mas mod meghajtani Iejnket a ni
nem eltt, mint hogy a IerIinemet lealacsonyitjuk? Nincs a termeszetben bajosabb leny,
elismerem, nincs semmi, ami knnyebben meginditana s a jo cselekvesere birna az erz
sziveket, mint egy kedves es erenyes n; de hol rejtezik e mennyei leny? Nem kegyetlenseg-e
annyi elvezettel szemlelni t a szinhazban, hogy aztan a tarsasagban annyira masnak talaljuk?
Mindazonaltal a csabito kep megteszi hatasat. A nezt megigezik az erenyesseg e csodai,
amibl aztan a becstelen nk huznak hasznot. Ha egy Iiatalember a szinhazban ismeri meg a
vilagot, azt Iogja gondolni, legknnyebben ugy lephet az ereny utjara, ha szerett keres
maganak, aki majd odavezeti, s bizni Iog benne, hogy legalabbis egy Constance-t
37
vagy egy
Cenie-t
38
talal.
57
Igy aztan a kepzelt mintakep, a szereny es megindito klszin, a tettetett
nyajassag beIolyasa alatt, nescius auraefallacis
39
az eszteleniIju vesztebe rohan, mikzben azt
kepzeli, hogy erenyes ember lesz belle. Itt az alkalom, hogy elterjesszem a kvetkez
problemat. A regiek tbbnyire igen nagy becsben tartottak a nket,* amde megbecslesket
azzal jeleztek, hogy nem tettek ki ket a kz iteletenek, es ugy juttattak kiIejezesre a ni
szerenyseg iranti tiszteletket, hogy hallgattak a nk tbbi erenyerl. Az volt az elvk, hogy
az erklcsk abban az orszagban a legtisztabbak, ahol legkevesebbet beszelnek a nkrl, s
hogy a legbecsletesebb n az, akirl a legkevesebbet beszelnek. Ezt az elvet kvette az a
spartai IerIi, aki, hallvan, hogy egy idegen valamely altala ismert hlgy dicseretet zengi,
haragosan kzbevagott: Hagyod abba e derek n szapulasat! Innen volt az is, hogy
vigjatekaikban a szerelmes nk es az elado lanyok mindig rabszolgak vagy heterak voltak.
Olyan nagy jelentseget tulajdonitottak a ni nem szerenysegenek, hogy ugy veltek, nem
viseltetnenek kell tapintattal iranta, ha egy becsletes leanyt allitananak a szinpadra, meg ha
csak kitalalt alakkent is.
58
Egyszoval, a leplezetlen bn latvanya kevesbe bantotta ket, mint a
megsertett szemereme. Nalunk, ellenkezleg, azt a nt tisztelik a legjobban, aki a legnagyobb
Ieltnest kelti, akirl a legtbbet beszelnek, aki a legtbbet Iorog a tarsasagban, aki a
leggyakrabban ad vacsorat, aki a legparancsolobb hangon szolal meg, aki megiteli,
elhatarozza, eldnti, kimondja, megallapitja, hogy milyen rang es milyen hely illeti meg a
kepessegeket, az erdemet, az erenyt, s akinek ravasz alazatoskodok a legalantasabb modon
kolduljak a kegyeit. A szinpadon meg rosszabbul all a dolog. A tarsasagban a nk alapjaban
veve nem tudnak semmit, barha mindenekIltt itelkeznek is; de a szinhazban a szerzk
kegyebl a IerIiak tudasanak tudoiva, IilozoIussa lesznek, es nemnket tulajdon kepessegeivel
semmisitik meg; a bolond nezk pedig johiszemen elmennek megtanulni a nktl, amit
annyi gonddal k maguk sugalmaztak nekik. Valojaban gunyt znek bellk, gyerekes
hiusaggal vadoljak ket, ha ezt teszik, s nem ketlem, hogy a legokosabbakat Ielhaboritja a
dolog. Lapozza at az ujabb darabok tbbseget: mindentt egy n az, aki mindent tud, aki
mindenre megtanitja a IerIiakat, mindig az udvarhlgy adja a katekizmust a kis Jehan de
Saintre
41
szajaba. A gyermek nem tudna elIogyasztani a kenyeret, ha nem a nevelnje szelne
le neki. igy Iest a dolog az uj szindarabokban. A szobalany a szinpadon van, a gyermekek
pedig a Ildszinten lnek. Ismetlem: nem tagadom, hogy e modszernek vannak elnyei, s
57
KlnIele megtisztel neveket adtak nekik, amelyek a mi krnkben ismeretlenek vagy alantasnak szamitanak. Tudjuk, milyen ertelemben
hasznalta Vergilius a matres szot egy olyan alkalommal, midn a trojai anyak egyaltalan nem viselkedtek okosan.
40
Mi legIeljebb a #lgyek
szot tehetnk a helyebe, de ez nem mindegyikkre alkalmazhato, s lassacskan elavul, a divatos modor immar tiltja a hasznalatat.
MegIigyeltem, hogy a regiek szivesen meritettek a megbecsles kiIejezesere szolgalo cimeket a termeszeti jogbol, mig mi csak a rang
jogaibol meritnk ilyesmit.
58
Ha a tragediakban maskent jartak el, ez azert volt, mert szinhazuk politikai rendszerenek megIelelen nem bantotta ket az a gondolat,
hogy a magas rangu szemelyeknek nincs szksege szemeremre, s az ilyen szemelyek mindig kivetelt tesznek az erklcsi szabalyok alol.
hogy az ilyen nevelk sulyt es erteket adhatnak tanitasuknak; de terjnk vissza kerdeseimre.
Azt kerdezem, mi valik inkabb a nk becsletere, s mi adja meg jobban a nemknek kijaro
tiszteletet, a regiek szokasa, vagy a mienk?
Ugyanazon oknal Iogva, mely tragikus es komikus darabjainkban beIolyast ad a nknek a
IerIiak Iltt, az iIjak is beIolyast szereznek az regek Iltt. Ez is kiIorgatasa a termeszetes
viszonyoknak, s nem kevesbe kiIogasolhato, mint a masik. Minthogy e szindarabokban
mindig a szerelmesekre iranyul az erdekldes, ebbl az kvetkezik, hogy az elemedett koru
alakoknak mindig masodrend szerep jut. Vagy valamilyen cselszvesben santikalnak, hogy
megakadalyozzak az iIju szerelmesek vagyainak teljesleset, s akkor gylletesek; vagy k
maguk is szerelmesek, es akkor nevetsegesek. "urpe sene@ miles.
_,
A tragediakban zsarnokok,
bitorlok gyanant jelennek meg, a komediakban irigyek, uzsorasok, tudalekosok,
elviselhetetlen apak, s az egesz vilag sszeeskszik, hogy kijatssza ket. Ilyen tiszteletre
melto szinben tntetik Il az regeket a szindarabok, ilyen tiszteletet ebresztenek irantuk az
iIjusagban. Ksznjk meg a [a`re es a 8anine jeles szerzjenek,
43
hogy megkimelte e
gyalazattol a tiszteletre melto Luzignant es a jo reg Philippe Humbert-t. Van meg egy-ket
ilyen pelda, de eleg-e ennyi, hogy utjat alljak az eliteletek aradatanak, es Ieledtessek, hogy a
legtbb szerz milyen elszeretettel alacsonyitja le a blcsesseg, a tapasztalat es a tekintely
korat? Ki ketelkedhetik benne: ha megszokjuk, hogy az regeknek mindig alantas szerep jut a
szinhazban, a tarsadalomban is hajlamosabbak lesznk eltaszitani ket magunktol, es ha
megszokjuk, hogy az eletbl ismert regeket sszekeverjk a vigjatekok ven szoszatyaraival,
akkor ugyanugy megvetesnkkel Iogjuk sujtani az elbbieket, mint az utobbiakat. Figyelje
meg, a parizsi tarsasagokban milyen ntelt es leha modorban, milyen magabiztos es
ellentmondast nem tr hangon tarsalkodnak a szemermetlen iIjak, mig a Ielenk es szereny
regek vagy ki sem merik nyitni a szajukat, vagy alig talalnak meghallgatasra. Lathatunk-e
barmi ehhez hasonlot a videken s azokon a helyeken, ahol nem letezik szinhaz? S az sz
homlok meg a Ieher haj nem parancsol-e tiszteletet a vilagon mindentt, kiveve a
nagyvarosokat? Erre azt valaszolhatja valaki, hogy Parizsban az regek is hibasak benne, ha
megvetendve valnak, mert nem ugy viselkednek, ahogy korukhoz illik, hanem tapintatlanul
atveszik a Iiatalok ltzeket es modorat; s ha egyszer a piperkct jatsszak, mint amazok,
nem csoda, hogy ennek a mestersegnek a teren az utobbiaknak kedvez a kzvelemeny.
Csakhogy, eppen ellenkezleg, azert kenyszerlnek a Iiatalok utanzasahoz Iolyamodni, mert
masklnben nem trik meg ket, es meg mindig jobban rlnek, ha nevetseges
tulajdonsagaikkal valnak elviselhetve, mint ha sehogyan sem. Nem mintha a sok
magakelletestl valoban kellemes emberekke valnanak; nem mintha egy hatvaneves piperkc
nagyon bajos szemely volna. De meg tapintatlansaga is hasznara valik: mert eggyel tbb
diadal a nk szamara, ha egy Nestort Ioghatnak szekerk ele es ugy hihetik, megmutatjak a
vilagnak, hogy az regkor jege nem ov meg a bellk arado tztl. Ezert batoritjak a nk
minden erejkkel Kitheranak e rangids hodoloit; ezert van bennk annyi kajansag, hogy
elbvl IerIiakkent kezeljek a ven bolondokat, akiket kevesbe talalnanak szeretetre
meltonak, ha kevesbe volnanak klnckdk. De terjnk vissza a targyhoz.
Nem ez az egyedli kvetkezmenye annak, hogy a szinjatek kizarolag a szerelem reven
kelt erdekldest. Sok egyeb kvetkezmenyt is tulajdonitanak e tenynek, sulyosabbakat es
jelentsebbeket. Nem vizsgalom meg itt, hogy e kvetkezmenyek Iennallnak-e a valosagban;
mindenesetre srn es nyomatekosan beszelnek roluk az egyhazi szerzk.
44
Ha valamely
ragalyos szenvedely kepe veszedelmes lehet, valaszoltak nekik, ugy e veszelyt megelzi az
abrazolas modja; a szerelem, ha a szinpadon jelenik meg, trvenyesse valik, celja becsletes
lesz; gyakran Ielaldozzak a ktelessegnek es az erenynek, s mihelyt bnbe esik, el is nyeri
bnteteset. Igen helyes; de nem mulatsagos-e, hogy ily modon utolag akarjak az esz parancsai
szerint megrendszabalyozni a sziv gerjedelmet, es hogy ki kell varni a vegkiIejletet, ha meg
akarjuk tudni, milyen hatast tesznek azok a helyzetek, amelyek kivaltjak ket? Nem azt vetik
a szinhaz szemere, hogy bns szenvedelyeket ebreszt, hanem hogy hajlamossa teszi a lelket
a tulsagosan lagy erzelmekre, amelyek aztan az ereny rovasara keresnek beteljeslest. A
szinhazban erzett meghatottsagnak nincs hatarozott targya, de letrehozza az ilyen targy
szksegletet; nem azonos a szerelemmel, de Ielkeszit ra, hogy szerelmet erezznk; nem
valasztja ki a szemelyt, akit szeretnnk kell, de valasztasra kenyszerit. Tehat csak attol
Iggen lehet artatlan vagy bns, hogy jellemnk alapjan mit kezdnk vele, jellemnk pedig
Iggetlen a peldatol. Meg ha igaz volna is, hogy a szinhaz csak trvenyes szenvedelyeket Iest
elenk, kvetkezik-e ebbl, hogy e szenvedelyek gyengebb benyomast tesznek, s hatasuk
kevesbe lesz veszedelmes? Mintha az artatlan gyengedseg eleven kepe kevesbe volna edes es
csabito, s kevesbe tudna Ielheviteni egy erzekeny szivet, mint a bns szerelem kepei,
amelyek a bn keltette borzadallyal legalabb ellenmerget is nyujtananak. Es ha az artatlansag
gondolata nehany pillanatra megszepiti is az erzest, amelyet kiser, a krlmenyek csakhamar
kitrldnek az emlekezetbl, mig az oly igen edes szenvedely benyomasa melyen bevesdik a
szivbe. Manilius patriciust kiztek a romai szenatusbol, mert leanyanak jelenleteben
megcsokolta Ieleseget; de mi kiIogasolhato volt e cselekedetben nmagaban veve?
Ketsegkivl semmi; st dicseretes erzes kiIejezese volt. Am az anya tiszta Ielindulasa kevesbe
tiszta indulatokat sugalmazhatott a leanynak. igy hat egy igen tisztesseges cselekedet a
romlottsag peldaja lett. Es ilyen hatast tesz a szinhaz szamara megengedett szerelem is.
Azt allitjak, kigyogyulunk a szerelembl, ha meglatjuk, hogy milyen gyengeve teszi az
embert. Nem tudom, mit gondolnak errl a szerzk, de latom, hogy a nezk mindig a gyenge
szerelmes oldalan allnak, s olykor meg bosszankodnak is, hogy miert nem meg gyengebb.
Kerdem en: igy kell-e elkerlni, hogy hozza hasonlova legynk?
Emlekezzek, uram, arra a darabra, amelyet azt hiszem egytt lattunk nehany ev eltt;
nem vart elvezetet nyujtott neknk, akar azert, mert a szerz tbb szinpadi szepseget vitt bele,
mint gondoltuk volna, akar azert, mert a szineszn hozzaadta megszokott bajat a szerephez,
amelyet alakitott. Racine ]rnice-ere gondolok. Milyen hangulatban varja a nez a darab
kezdetet? Megvetest erez valaki irant, aki csaszar es romai, de akarcsak az emberek alja,
ingadozik szeretje es ktelessege kzt, aki szntelenl megalazo bizonytalansagban lebeg, es
nies panaszkodassal alacsonyitja le csaknem isteni szerepet, a trtenelem adomanyat, aki
hitvany szeptev letere akar a vilag jotevje s az emberiseg gynyrsege lenni. Es mit
gondol ugyanez a nez az eladas utan? Vegl is sajnalni Iogja ezt az erzekeny embert, akit
megvetett, rokonszenv ebred benne a szenvedely irant, amelyet korabban bnsnek tartott, s
titkon arrol suttog majd, hogy mily nagy aldozat volt lemondani e szenvedelyrl a hon
trvenyeinek kedveert. Titus szerepet igen jol alakitottak, es valoban igen hatasos lett volna,
ha melto hozza; de mindenki erezte, hogy a szerz rokonszenve elssorban Berenice Iele
iranyul, es hogy az szerelmenek sorsa hatarozta meg a tragikus vegkiIejlet jelleget. Nem
mintha szntelen panaszkodasa nagy erzelmeket kavart volna a darab Iolyasa kzben; de az
tdik Ielvonasban, amikor abbahagyta a panaszkodast, s komor klsvel, szaraz szemmel es
elhalo hangon szolaltatta meg remenytelenseggel hataros hideg Iajdalmat, a szineszn
mveszete csak meg megkapobba tette a szerepet, s a nezk, lelkk melyeig megindultan,
sirni kezdtek, midn Berenice mar nem sirt. Mi mast jelentett volna ez, mint hogy azert
reszkettek, hogy el ne kldje t Titus; mint hogy elre megereztek, micsoda Iajdalom
markolna szivebe, es mindenki azt szerette volna, barcsak hagyna Titus, hogy legyzzek, meg
azon az aron is, hogy ezutan kevesbe Iogjak tiszteim. Nemde olyan tragedia ez, amely hiven
teljesitette a celjat, es megtanitotta a nezket, hogyan kell lekzdeni a szerelem okozta
gyengeseget?
A vegkiIejlet racaIolt e titkos vagyakra, de mit szamit az? A vegkiIejlet nem trli el a
darab hatasat. A kiralyn tavozik, bucsut sem int a Ildszintnek; a csaszar invitus invitai kldi
haza, s hozza-tehetnk: invito spectatore
_B
Hiaba maradt Titus romai, maganyosan all
elhatarozasaval: a nezk mind nl vettek Berenice-t.
De meg ha vitatkozni lehetne is a hatas Iltt, meg ha azt allitana is valaki, hogy a
darabnak az az er es ereny ad sulyt, amellyel Titus legyzi nmagat, s hogy ennelIogva a
Berenice sorsa Iltt szanakozo nez knnyen szanakozhat, ezzel csak az en elveimhez
ternenk vissza. Mert, amint mar mondottam, a ktelesseg es az ereny oltaran hozott aldozatok
titkos vonzasa senkit sem hagy kzmbsen, meg a romlott sziveket sem; s hogy ezt az erzest
nem a darab kelti Iel, azt bizonyitja, hogy mar az eladas kezdete eltt megvolt a nezkben.
De ez meg nem jelenti, hogy egynemely beteljeslt szenvedelyt ne tartananak tbbre maganal
az erenynel, s hogy jollehet elegedetten latjak Titust erenyesnek es nemes lelknek, ne lettek
volna meg elegedettebbek, ha boldognak es gyengenek latjak t, vagy legalabbis ne lettek
volna szivesen boldogok es gyengek az helyeben. Hogy ezt az igazsagot kezzelIoghatova
tegyk, kepzeljk el, hogy a darab vegkiIejlete homlokegyenest ellenkezik a szerz adta
beIejezessel. Hogy miutan jobban megvizsgalta szivet, Titus, mivel sem Roma trvenyeit
megszegni, sem a boldogsagot a becsvagynak Ielaldozni nem akarja, lemond birodalmarol
Berenice labainal. Kepzeljk el, hogy Berenice-t meghatja e roppant aldozat; erzi, hogy
ktelessege volna visszautasitani szerelmese kezet, megis elIogadja; hogy mindkett
megreszegl a szerelem, a beke es az artatlansag varazsatol, lemondanak a hiu nagysagrol, s a
lelek termeszetes rezdlesei altal sugallt, szelid dervel valasztjak sorsukat, hogy boldog
ismeretlensegben eljenek a Ild valamely szegleten. Kepzeljk el, hogy e megindito jelenetet
gynged es meghato erzesek lengik be: a targy magatol kinalja, Racine pedig igen jol
kidomboritotta volna ket. Vegezetl kepzeljk el, hogy Titus, mieltt elhagyna a romaiakat,
beszedet intez hozzajuk, a helyzetnek es a targynak megIelelen: ketseges-e, hogy hacsak a
szerz nem tartozik a leggyetlenebbek kze az ilyen beszed hallatan az egesz gylekezet
knnyekben Iog kitrni? Ezzel a beIejezessel a darab, ha ugy tetszik, kevesbe volna jo,
kevesbe volna tanulsagos, kevesbe volna hu a trtenelemhez; de vajon kevesebb elvezetet
okozna emiatt, s a nezk kevesbe elegedetten tavoznanak a szinhazbol? Az els negy Ielvonas
nagyjabol olyan maradna, amilyen most, de a tanulsag az ellenkezjere valnek. Ennyire igaz,
hogy a szerelem latvanya mindig melyebb benyomast tesz, mint az erklcsi tanitas, es hogy a
tragedia hatasa tkeletesen Iggetlen a vegkiIejlet hatasatol.
59
Ha meg akarjuk tudni, biztos-e, hogy a tragedia, mivel bemutatja a mertektelen
szenvedelyek vegzetes kvetkezmenyeit, vedekezni is megtanit ellenk, Iorduljunk a
tapasztalathoz. Igen nagy ervel abrazolja e vegzetes kvetkezmenyeket a [a`reA a ket
szerelmes eletevel Iizet szerelmeert, s Orosmane az eletenel is sokkal tbbel, mert hiszen azert
vegez magaval, hogy megszabaduljon az emberi szivet marcangolo erzesek
legkegyetlenebbiketl: ledIte szeretjet, s elhatalmasodik rajta a lelkiIurdalas. Igy hat a
darab ketsegkivl igen erteljes tanulsaggal szolgal. Mindazonaltal szeretnek csak egy embert
is latni, akar IerIit, akar nt, akinek van mersze azzal dicsekedni, hogy a [a`re jol Ielvertezte a
szerelem ellen. Szinte hallom, ahogy a nezk azt mondjak magukban a tragedia vegen: Ah! ha
en kapnek egy Zare-t, en bizony nem lnem meg. Ha a nk Iaradhatatlanul todultak e bbajos
darabhoz es odacsditettek a IerIiakat is, egyaltalan nem azert, hogy a hsn peldajan
megtanuljak nem utanozni oly balul sikerlt aldozatat,
48
hanem azert, mert a szinre vitt
tragediak kzl egy sem mutatja be tbb bajjal a szerelem hatalmat es a szepseg diadalat, es
mert raadasul meg azt is megtanuljak belle, hogy nem jo, ha az ember a latszat utan iteli meg
a szeretjet. Hogy Orosmane Ielaldozza Zare-t a Ieltekenysegenek, nos, az erzekeny nk nem
rettegnek a szenvedely netovabbjat latni ebben: mert kisebb baj, ha valaki a szeretje kezetl
vesz el, mintha lagymatagon szeretik.
Abrazoljak a szerelmet, ahogy tetszik: csabito lesz, vagy nem lesz szerelem. Ha rosszul
abrazoljak, a darab lesz rossz, ha jol abrazoljak, mindent homalyba borit maga krl. A sok
harc, baj es szenvedely csak meg meginditobba teszi, mint ha semmilyen ellenallast nem
59
A Jamela VII. ktete igen eleselmejen vizsgalja Racine ;ndromac='t6
BP
itt kivilaglik, hogy ez a darab sem kveti jobban allitolagos
celjat, mint a tbbi. |Az 1782-es kiadas jegyzete.|
kellene lekzdenie. Szomoru kvetkezmenyei nemhogy elriasztananak, meg a balsors is csak
nveli varazsat. Az ember akaratlanul azt mondja maganak: az ilyen gynyrseges erzes
mindenert karpotol. Ez az edes kep eszrevetlenl meglagyitja a szivet: megrizzk a
szenvedelybl, ami rmet szerez, es elhagyunk belle mindent, ami meggytr. Senki sem
gondolja magarol, hogy ktelessege volna hsnek lenni, s igy csodaljak ugyan a becsletes
szerelmet, de kzben atadjak magukat a bns szerelemnek.
A szerelem kepei vegezetl eppen azert valnak veszedelmesse, mert a szerzk
veszelytelennek akarjak Ieltntetni ket: a szinpadon mindig becsletes lelkek kztt langol
Il a szerelem, a ket szerelmes mindig a tkely mintakepe. S hogyne tartanok kedvesnek e
csabito szenvedelyt, ha a ket szerelmes sziv mar kln-kln is igen kedves neknk? Ketlem,
hogy leteznek egyetlen dramai szinm is, ahol a nez rokonszenve ne volna a szereleme. Ha
egy szerencsetlen viszonzatlanul langol valakiert, egesz biztosan a Ildszint megvetesenek
targya lesz. Azt hiszik, csodat mvelnek, amikor attol Iggen tesznek tiszteletre vagy
megvetesre meltova egy szerelmes IerIit, hogy szerelme meghallgatasra talal-e, es a gyenged
erzelmekre iranyitanak minden rokonszenvet, amely az erenyt illeti meg. Pedig inkabb arra
kellene tanitani az iIjakat, hogy tartozkodjanak a szerelem abrandkepeitl, kerljek
tevelygeseit a vak vagyakozasnak, mely mindig azt hiszi, hogy valodi megbecslesen alapul,
es ovakodjanak kiszolgaltatni az erenyes szivet az olyan targynak, amely nem melto az
odaadasra. Csak egy darabot ismerek, ahol a hs rosszul valasztott, s ez a Mizantr)p.
BO
Hogy
szerelmesnek abrazolja a mizantropot, ezzel meg nem tett semmi rendkivlit Moliere; a
zsenialis tett az volt, hogy egy kokett irant lobbantotta szerelemre. Az sszes tbbi szindarab
a tkeletes nk kincsestara. Szinte azt mondhatnok, valamennyien a szinhazban kerestek
menedeket. Vajon h kepe ez a tarsadalomnak? Vajon igy szokas gyanakvast ebreszteni ama
szenvedely irant, mely annyi nemes szletes ember vesztet okozza? Kis hijan elhitetik
velnk, hogy a becsletes emberek okvetlenl szerelmesek, es hogy a viszontszeretett
szerelmes csakis erenyes lehet. Igen jo tanitas, valo igaz!
Meg egyszer mondom, nem akarok itelkezni abban a kerdesben, hogy jo dolog-e a
szerelemre alapozni a szinhaz vonzerejet, de allitom, hogy ha a szerelem kepe olykor
veszedelmes, ugy mindig is az lesz, barmit tegyenek az elpalastolasara. Azt allitom, hogy
rosszhiszemen vagy tudatlanul beszel, aki a szerelem keltette benyomasokat mas, tle idegen
benyomasokkal akarja helyesbiteni, mert ezek nem kiserik el a szivig az elbbieket, vagy a
sziv hamarosan elvalasztja a kettt, s az ilyen benyomasok meg leplezik is a szerelem
veszelyeit es uj vonzert klcsnznek e csaloka erzelemnek, amely altal ez vesztebe taszit
mindenkit, aki atadja magat neki.
Akar a szinhaz altalanos termeszetebl vezetjk le a legjobb Iormakat, amelyekre kepes,
akar azt vesszk vizsgalat ala, amit egy Ielvilagosult szazad es egy Ielvilagosult nep tett a mi
szinhazaink tkeletesbiteseert, e klnbz megIontolasokbol, ugy hiszem, levonhatjuk azt a
kvetkeztetest, hogy a szinhaz es a szinjatekok hatasa nmagaban soha nem lehet sem jo, sem
dvs. Mert ha csak kedvez oldalukat nezzk is, nem hajtanak annyi hasznot, hogy ne
jarjanak meg tbb hatranyos tulajdonsaggal. Nos hat, a szinhaz nem kepes jobba tenni, de
eppen haszontalan volta miatt nagyon is megronthatja az erklcsket. Minden
hajlandosagunknak kedvez, es igy uj hatalmat klcsnz azoknak, amelyek uralkodnak
Ilttnk; kedelynket allandoan Ielzaklatja, es igy elbagyaszt, elertlenit minket, keptelenne
tesz ra, hogy szenvedelyeinknek ellenalljunk; s ha vonzodast ebreszt az ereny irant, medd
vonzalom ez, csak arra jo, hogy nzesnket kielegitse, az ereny gyakorlasara nem kenyszerit
ra. Tevednek hat azok a honIitarsaim, akik nmagaban nem helytelenitik a szinhazat.
Ezek a jelensegek az abrazolt dolgokkal kapcsolatosak; de a szinhaznak vannak mas, nem
kevesbe szksegszer kvetkezmenyei is, amelyek kzvetlenl a jatekszinnel es a szinjatszo
60
Tegyk hozza ; londoni kalmr-t, e csodalatos darabot;
49
nem ismerek Irancia szinmvet, amelynek erklcsi tanulsaga ennyire celratr
volna. |1782.|
szemelyekkel Iggnek ssze, s a mar idezett genIiek ez utobbiaknak tudjak be a Ienyzes, a
cicomazkodas es a tekozlas iranti kedvet, okkal tartvan tle, hogy a szinhazzal egytt ezek is
megjelennenek nalunk. Nem kell a szineszeket, eleg a szinhazat latogatni; az a pompa, amit
ott talalunk, s a szineszek ekszerei knnyszerrel Ielebresztik ezt a kedvet. Ha a szinhaznak
csak annyi hatasa volna, hogy nehany orara megszakitja a polgari es otthoni gyek Iolyasat,
es biztos menedeket ad a semmittevesnek, az a kenyelem, hogy nap mint nap elmehetnk
ugyanarra a helyre megIeledkezni magunkrol es idegen dolgokra Iigyelni, akkor is mas
szokasokat oltana a polgarokba es uj erklcsket alakitana ki bennk amde hasznosak vagy
artalmasak lennenek-e az ilyen valtozasok? Ez a kerdes nem annyira a szinmvek, mint
inkabb a nezk vizsgalatatol Igg. Bizonyos, hogy e valtozasok valamennyinket nagyjabol
ugyanarra a pontra juttatnak, tehat eredeti allapotukbol kiindulva kell a klnbseget
Ielbecslnnk.
Ha a szorakozas kzmbs termeszet (es szeretnem egy pillanatra Ieltenni, hogy a
szinhaz ilyen), ugy attol Iggen kell jonak vagy rossznak itelnnk, hogy milyen termeszet
Ioglalatossagot szakit meg, kivalt ha elegge eleven ahhoz, hogy maga is allando
Ioglalatossagga valjek es az elvezese iranti hajlandosag elragadja a munkakedv helyet. Az esz
azt kivanja, hogy partIogoljuk az olyan emberek szorakozasat, akik artalmas Ioglalkozast
znek es elteritsk ugyane szorakozastol a hasznos mestersegek mvelit. Egy masik
altalanos meggondolas a kvetkez: nem jo rabizni a dologtalan es romlott emberekre, hogy
maguk valasszak meg, hogyan szorakoznak, nehogy bns hajlamaiknak megIelel
szorakozast keressenek es eppoly kartekonnya valjanak elvezeteik, mint gyes-bajos dolgaik
teren. De ha valamely egyszer es dolgos nep Ieldlest keres a munka Iaradalmai utan,
nyugodtan rabizhatjuk, mikor es hogyan teszi; soha nem kell tartanunk tle, hogy visszael a
szabadsaggal, es szksegtelen azzal gytrnnk magunkat, hogy kellemes szorakozast
keresnk neki. Mert ahogy nem kell nagy mveszettel kesziteni az olyan eteleket, amelyeket
megIszerez az nmegtartoztatas meg az ehseg, ugyanugy a Iaradsagtol kimerlt emberek
elvezeteihez sem kell sok, hiszen az szamukra mar a pihenes is igen edes elvezet. Egy
nagyvarosban, amely tele van cselszv, munkatlan, vallastalan emberekkel, kiknek a
tetlensegtl, a semmittevestl, az elvezetek szeretetetl es a sok szkseglettl megrontott
kepzelete csak szrnyeket szl es csak gaztetteket sugall, egy nagyvarosban, ahol az erklcs
es a becslet semmi, mert az emberek knnyszerrel kivonjak viselkedesket a nyilvanossag
latokrebl, es igy mindenkit csak a hitele utan ismernek es a vagyona szerint tisztelnek, a
kormanyzat nem szaporithatna oly nagyon a megengedett elvezeteket es nem iparkodhatnek
oly nagyon kellemesse tenni ket, hogy valoban megszabaditsa a maganszemelyeket a
kisertestl, hogy veszedelmesebb elvezeteket keressenek. Mivel megakadalyozni, hogy
tenykedjenek, annyi, mint megakadalyozni, hogy rosszat cselekedjenek, ezert ha napi ket orat
sikerl elragadni a bn gyakorlasatol, ugy egy tizenketted resszel kevesebb bnt kvetnek el.
S ha az eladott es eladasra varo szinmvek beszelgetes targya lesznek a kavehazakban meg
az orszag semmirekellinek es gazIickoinak mas tanyain, ennyivel is kevesebbet kell Ieltsek a
csaladapak lanyaik vagy Ielesegeik becsletet, a maguk vagy a Iiaik erszenyet.
De a kisvarosokban, a kevesbe nepes helyeken, ahol a maganszemelyek mindig a kz
latokreben elnek, es egymas szletett cenzorai, a kormanyzat pedig knnyszerrel Ielgyel
valamennyikre, a kisvarosokban homlokegyenest ellenkez elveket kell kvetni. Ha van
ipar, ha vannak mestersegek, mhelyek, ugy ovakodni kell tle, hogy elvonjuk az embereket a
moho erdektl, mely a Iaradozasban leli elvezetet es az alattvalok Isvenysege altal teszi
gazdagga az uralkodot.
Ha nincs ipar, s az orszag lakosai dologtalanul is megelnek, ugy nem az a dolgunk, hogy
kln tapot adjunk a tunyasagnak, az egyszer es knny elet amugy is tulzottan kedvez neki;
ellenkezleg, elviselhetetlenne kell tennnk a semmittevest, az unalom altal kell
rakenyszeritennk az embereket, hogy hasznosan tltsek az idt, amellyel visszaelni nem
volna modjuk. Latom, Parizsban, ahol mindent a latszat utan itelnek meg, mert nincs raer id
barmit is megvizsgalni, Parizsban azt kepzelik, hogy a videki varosok tbbsegeben, ahol els
pillantasra a bagyadt dologtalansag hangulata csapja meg az embert, a lakosok ostoba
tetlensegbe merlnek, es csak vegetalnak vagy veszekszenek es egymast zaklatjak. Knnyen
kijozanodhatunk e tevedesbl, ha megIontoljuk, hogy a Parizsban tndkl tollIorgatok
tbbsege, a legtbb hasznos IelIedezes es uj talalmany videkrl kerlt a Ivarosba. Maradjunk
csak egy idre valamely kisvarosban, ahol, eleinte ugy hittk, csak gepeket talalunk:
hamarosan sokkal ertelmesebb embereket Iogunk talalni a nagyvarosi majmoknal, mi tbb,
szinte biztos, hogy IelIedeznk az ismeretlenseg homalyaban valamilyen lelemenyes embert,
aki meglep a tehetsegevel, a munkaival, s akit meg jobban meglepnk mi magunk a
bamulatunkkal, mert mikzben elnkbe tarja a munka, a trelem es a szorgalom csodait, azt
hiszi, csupa olyasmit mutat neknk, ami Parizsban kzismert. Ilyen egyszer az igazi geniusz:
nem sz cseleket, nem gykdik, nem ismeri es nem is gondol ra, hogy keresse a dicsseg es
a vagyon utjait, senkihez nem hasonlitja magat, minden erejet nmagabol meriti, nem veszi
Iel a serteseket es alig veszi eszre a magasztalast; ha ismeri is nmagat, nem maga valasztja
meg a helyet, s anelkl elvezi a tehetseget, hogy ertekelne.
Egy kisvarosban, ha szem eltt tartjuk is az aranyokat, ketsegkivl kevesebb tehetseget
talalunk, mint egy nagyban, mert a szenvedelyek kevesbe elevenek es a szksegletek sem
olyan szorongatok. De tbb eredeti szellemmel, tbb ujito lelemennyel, tbb igazan uj
dologgal talalkozunk, mert az emberek nem utanozzak annyira egymast, mert keves a minta
es ezert mindenki tbbet merit nmagabol es tbbet ad a mveihez abbol, ami az ve; mert az
emberi szellem kevesbe szeles kr, kevesbe sllyed bele a kzvelemenybe, s jobban Iorr es
alakul a nyugodt maganyban; mert aki kevesebbet lat, az tbbet kepzel; vegl pedig azert,
mert kevesbe srget az id, es igy az ember jobban raer kiIejteni es Iontolora venni
gondolatait.
Emlekszem, Iiatal koromban meglehetsen tetszets es talan az egesz vilagon egyedlallo
latvanyban volt reszem Neuchtel krnyeken. Egy egesz hegyet hazak boritottak, mindegyik a
hozza tartozo Ildek kzepen allt, s igy e hazak, amelyek egymastol eppoly egyenl
tavolsagra estek, mint amilyen egyenl volt tulajdonosaik vagyona, a hegy szamos lakosanak
egyszerre kinaltak visszavonult elmelkedest es a tarsasag rmeit. E boldog parasztok
valamennyien jomodban elnek, nem Iizetnek adot, jarandosagot, nem allnak Ilttk intezk,
nem tartoznak robotolni; a lehet legnagyobb gonddal mvelik meg a Ildeket, melyeknek
termeke az vek, s ami szabad idt a Ildmveles hagy nekik, azt arra Iorditjak, hogy
temerdek kezmves targyat keszitsenek es hasznositsak termeszettl kapott
lelemenyessegket. Kivalt telen, mikor a ho olyan magas, hogy nehez kzlekednik,
mindenki bezarkozik a jo melegbe, nepes csaladjaval egytt, csinos es tiszta Iahazaba,
61
amelyet maga epitett, ezernyi szorakoztato munkat vegez, ami elzi az unalmat otthonabol
es nveli joletet. Soha meg asztalos-, lakatos-, veges-, esztergalyosmester nem kerlt a
videkre: valamennyien asztalosok, lakatosok, vegesek, esztergalyosok nmaguk szamara, de
masok szamara senki nem az. A sok kenyelmes, st mutatos butor kztt, melyek
haztartasukat alkotjak es lakasukat ekesitik, a sok butor k-ztt egy sincs, amelyet ne a gazda
keze keszitett volna. Meg arra is marad szabad idejk, hogy temerdek klnIele eszkzt
eszeljenek ki es keszitsenek acelbol, Iabol, kartonbol; ezeket aztan eladjak az idegeneknek, es
nem egy egeszen Parizsig eljut, mint peldaul a Iabol keszlt kis Ialiorak, amelyeket nehany
eve lathatunk. Es barmilyen hihetetlennek tnik, mindannyian egyesitik magukban az
orakeszites ala tartozo valamennyi mesterseget, es maguk keszitik szerszamaikat.
Ez meg nem minden: hasznos knyveik vannak, es meglehetsen tanultak; mindenrl
61
Szinte hallom, amint valamelyik parizsi szeplelek Ielkialt Ielteve, hogy a sajat szemevel olvassa, ami ezen a helyen vagy annyi mas
helyen all , es nagy tudalekosan bebizonyitja a hlgyeknek (mert ezek az urak Ikent a hlgyeknek szoktak mindenIelet bebizonyitani),
hogy keptelenseg, a Iahazak nem lehetnek melegek. Vaskos hazugsag! Fizikai tevedes! Ah, szegeny szerz! Ami engem illet, nem tudok
valaszt e bizonyitasra. Csak annyit tudok, hogy a svajciak melegben tltik a telet, hoIdte Iahazaikban.
ertelmesen okoskodnak, egynemely dologrol pedig igazan eleselmejen.
62
Magnest,
szemveget, szivattyut, barometert, stetkamrat keszitenek; karpitosaik a legklnIelebb
szerszamok tmkeleget hasznaljak; ha egy paraszt hajlekat latjuk, azt hinnk, egy gepesz
mhelyeben vagy egy kiserletez Iizikus dolgozoszobajaban vagyunk. Mindenki tud egy
kicsit rajzolni, Iesteni, szamolni; a tbbseg Iuvolazik; sokan vannak, akik konyitanak egy
kicsit a zenehez es tisztan enekelnek. Ezeket a mestersegeket nem tanitok okitjak, hanem
ugyszolvan a hagyomany adja tovabb ket. Azok kzl, akik, mint lattam, ertettek a zenehez,
az egyik azt mondta nekem, hogy apjatol tanulta, a masik, hogy a nenikejetl, a harmadik,
hogy unokaIiveretl, nemelyek pedig azt hittek, hogy mindig is ertettek hozza. Egyik
leggyakoribb szorakozasuk, hogy Ielesegkkel es gyermekeikkel negyszolamu zsoltarokat
enekelnek, s az ember meglepetve hallja Ilszallni e Ialusi kunyhokbol Goudimel
51
erteljes
es IerIias harmoniait, amelyeket tudos mveszeink oly regen elIeledtek.
Nem tudtam raunni az elbvl hajlekok bejarasara, mikent lakoik sem untak ra, hogy a
legszintebb vendegszeretetet tanusitsak iranyomban. Sajnos Iiatal voltam: kivancsisagom
gyermeki volt, s inkabb a mulatsagot kerestem, mint az okulast. Keves megIigyelest tettem, es
harminc ev utan azok is kitrldtek emlekezetembl. Csak arra emlekszem, hogy nem szn
csodalatot ebresztett bennem a lelemenyesseg es az egyszerseg klns kevereke, amelyet e
rendkivli emberek kreben IelIedeztem, holott e tulajdonsagok, azt hinnk, csaknem
sszeegyeztethetetlenek, es sehol masutt ilyesmit nem talaltam. Egyebirant semmi nem
maradt meg bennem erklcseikbl, tarsadalmukbol, jellemkbl. Ma mas szemmel neznek e
boldog videkre, de a sors, ugy latszik, nem akarja, hogy viszontlassam. O, jaj, rajta keresztl
vezet az ut hazam Iele!
E Iuto pillantas utan tegyk Iel, hogy ama hegy tetejen, a lakohelyek kzeppontjaban
allando es olcso szinhazat letesitenek, mondjuk, azzal az rggyel, hogy tisztes Ieldlest
nyujtanak azoknak az embereknek, akik szakadatlanul dolgoznak es elbirjak ezt a csekely
kiadast; tegyk Iel tovabba, hogy kedvk kerekedik e szinhaz latogatasahoz, es lassuk, mi
kvetkezik a dologbol.
Elszr is azt latom, hogy immar nem a munkaban lelnek szorakozast, s mihelyt uj
mulatsagot talalnak maguknak, elmegy a kedvk a regitl. A buzgalom mar nem teremt
maganak annyi raer idt, es nem hozza letre ugyanazokat a talalmanyokat. AzonIell nap
mint nap valosagos idveszteseg is er mindenkit, aki reszt vesz a szinieladasokon, s az
ember nem ter vissza a munkalkodashoz, amig a Ieje tele van a latottakkal: beszel vagy
abrandozik roluk. Tehat lankad a munkakedv: ime, az els karos kvetkezmeny.
Barmilyen keveset Iizessenek a bejaratnal, vegl is Iizetnek valamit, s ez mindenkeppen
olyan kiadas, amely korabban nem terhelte ket. Fizetni kell nmaguk utan, Ielesegk utan, a
gyermekek utan, ha magukkal viszik es egyszer-masszor magukkal kell vinnik ket. Mi
tbb, a dolgozo ember gylekezetben nem mutatkozik a munkaruhajaban; gyakrabban kell hat
Ielvennie az nnepl ruhajat, srbben kell Iehernemt valtania, puderezkednie,
borotvalkoznia; mindez idbe es penzbe kerl. Nvekszenek a kiadasok: ime, a masodik
karos kvetkezmeny.
Ha kevesbe szorgosak a munkaban es jobban kltekeznek, valami modon ellensulyozni
kell a veszteseget. Ezt ugy erik el, hogy megdragitjak termekeik arat. Nem egy kereskedt
elriaszt majd a montagnonoktol
63
az aremelkedes, ezek mas svajciaknal Iogjak beszerezni a
portekajukat, olyanoknal, akik nem kevesbe szorgosak, de nincsen szinhazuk es az araikat
nem emelik. Cskken a kelendseg: ime, a harmadik karos kvetkezmeny.
Rossz idben az utak jarhatatlanok. De mivel a szintarsulatnak ilyenkor is elnie kell
valamibl, nem szakitjak meg az eladasokat. Tehat minden idben biztositani kell, hogy a
62
Peldakeppen megemlithetek egy kivalo IerIiut, akit jol ismernek Parizsban, s a Tudomanyos Akademia tbbszr megtisztelt helyesl
velemenyevel. A hirneves Rivaz urra gondolok, Valais-bl.
50
Tudom, nemigen akad parja honIitarsai kzt, de vegtere is kzttk elve tanult
meg Ilejk emelkedni.
63
Igy hivjak a krnyeken e hegy lakoit.
szinhaz megkzelithet legyen. Telen utat kell vagni a hoban, esetleg ki is kell kvezni, es
adja Isten, hogy legalabb lampasokat ne allitsanak melle. Mindez kzkiadasokat okoz, a
maganszemelyeket pedig hozzajarulasra kenyszeriti. Adot vetnek ki: ime, a negyedik karos
kvetkezmeny.
A montagnon asszonyok eleinte a szinhazat akarjak latni, kesbb azonban mar azt akarjak,
hogy ket lassak a szinhazban, tehat ltzkdeskkel igyekeznek kitnni a tbbiek kzl. Le
Chtelain urnak, a bironak Ielesege nem akar ugyanolyan ruhaban megjelenni, mint az
iskolamesterne, ez utobbi viszont iparkodni Iog ugyanugy ltzkdni, mint Chatelainne
asszony. Amibl csakhamar cicomazkodasi verseny lesz, s ez a versenges tnkreteszi
esetleg magaval is ragadja a Ierjeket, es Iolyvast uj meg uj modot talal a Ienyzes elleni
trvenyek kijatszasara. Megjelenik a Ienyzes: ime, az tdik karos kvetkezmeny.
A tbbit knny elkepzelnnk. Nem veszem sorra a szinhaz egyeb hatranyait, melyekrl
mar beszeltem vagy meg beszelni Iogok, s nem tekintem a szinhaz jelleget es moralis
kvetkezmenyeit; kizarolag azt vizsgaltam, ami a munkat es a nyereseget illeti: nos, azt
hiszem, megmutattam, mikent teszi tnkre magat egy jomodu nep, amely azonban
iparkodasanak ksznheti joletet, mihelyt Ielcsereli a valosagot a latszattal es a csillogast
keresi.
Fel ne kialtson valaki, hogy mindez mer kitalalas. Magam sem akarom masnak kiadni, s
csupan az a celom, hogy tbbe-kevesbe kezzelIoghatova tegyem az elkerlhetetlen
kvetkezmenyeket. Vegynk el belle nehany krlmenyt, s masutt mas montagnonokat
Iogunk talalni; a pelda, mutatis mutandis, alkalmazhato marad.
igy meg ha igaz volna is, hogy a szinhaz nmagaban nem rossz dolog, mindig meg kellene
vizsgalni, nem valik-e rossza annak a nepnek a vonatkozasaban, amelyiknek szanjak.
Bizonyos helyeken hasznos lesz, mert odacsabitja az idegeneket, nveli a penzIorgalmat,
serkenti a mestersegeket, valtozatossa teszi a divatot; mert elIoglalja a nagyon gazdag vagy
nagy gazdagsagra vagyo embereket, akik igy kevesbe lesznek kartekonyak; mert eltereli a
nep Iigyelmet nyomorusagarol, mert a csepragok latvanyaval Ieledteti vele urait, mert
megrzi es tkeletesbiti az izlest, midn a becslet mar elveszett; mert a jomodor mazaval
boritja a bn rutsagat, egyszoval, mert megakadalyozza, hogy a rossz erklcsk zsivanysagga
Iajuljanak. Mas helyeken csak arra lesz jo, hogy kiirtsa a munka szeretetet, hogy elcsggessze
az ipart, hogy tnkretegye a maganszemelyeket, hogy Ielebressze bennk a tunyasag iranti
hajlandosagot, s arra sztkelje ket, hogy munka nelkl probaljanak megelni, hogy a nepet
tetlensegre es restsegre szoktassa, hogy elpalastolja elle a kzssegi es a magancelokat,
amelyekkel trdnie kell, hogy nevetsegesse tegye az erklcst, hogy a szinpadi beszeddel
helyettesitse az ereny gyakorlasat, hogy az egesz moralt metaIizikava valtoztassa, hogy
szeplelkekke tegye a polgarokat, a csaladanyakat divatdamava, a leanyokat pedig vigjateki
szerelmesse. Az altalanos hatas minden ember eseteben ugyanaz lesz, de az ekkeppen megval
toztatott emberek nem ugyanugy Ielelnek meg orszaguk javanak. Valamennyien egyIormak
lesznek, de a rosszak inkabb nyernek, a jok inkabb veszitenek a valtozason; mindjkn urra
lesz az elpuhultsag, a tetlenseg szelleme, am az elbbieket nagy erenyektl Iosztja meg, az
utobbiakat viszont nagy bnk kieszelesetl tartja vissza.
Ezen ujabb meggondolasokbol olyan kvetkezmeny adodik, mely szges ellentetben all
korabbi kvetkezteteseinkkel. Nevezetesen: ha a nep romlott, ugy javara valik a szinhaz, ha
pedig jo, ugy artalmara van. Azt gondolhatnok hat, hogy e ket ellentetes hatas okvetlenl
megsemmisiti egymast, es a szinhaz kzmbs az sszessegre nezve. De megvan az a
klnbseg, hogy mig a jot es a rosszat megersit hatas a darabok szellemebl indul ki es
akarcsak maguk a darabok ezernyi valtozast szenved, amelyek csaknem a semmivel teszik
egyenlve, addig az a hatas, amelynel Iogva a jo rosszra Iordul, a rossz pedig jora, ez a hatas a
szinhaz puszta letebl kvetkezik, es igy allando, valosagos, nap mint nap megismetldik, s
vegl is diadalmaskodnia kell.
EnnelIogva, ha meg akarjuk itelni, celszer-e vagy sem szinhazat letesiteni valamely
varosban, ugy elszr is azt kell tudnunk, hogy jok-e vagy rosszak ott az erklcsk; meglehet,
nem en vagyok hivatott e kerdesre valaszolni, ha rolunk magunkrol van szo. De barhogyan
alljon a dolog, legIeljebb annyit ismerhetek el, hogy a szinhaz csakugyan nem lehet
artalmunkra, ha semmi nem arthat neknk.
n azt szeretne, ha megelzend a rossz pelda terjedeset kenyszeritenek a szineszeket,
hogy legyenek becsletes emberek. Ily modon, mondja n, egyszerre lennenek nalunk
szinieladasok es jo erklcsk, s egyesitenk az egyiknek es a masiknak az elnyeit.
Szinieladasok es erklcsk! Ez volna csak megtekintesre erdemes szinieladas annal is
inkabb, mert elszr latnank ilyesmit. De mi modon javasolja n megzabolazni a
szineszeket? Szigoru es jol vegrehajtott trvenyek segitsegevel. Igy legalabb annyit elismer,
hogy meg kell zabolazni ket, es ez nem knny dolog. Szigoru trvenyek? Az els trveny,
hogy a trvenyek ne tegyenek kart az emberekben. Ha ezt a trvenyt megszegjk, mi lesz a
tbbi trveny szigorabol? Jol vegrehajtott trvenyek? Az a kerdes, hogy van-e mod jol
vegrehajtani ket; mert a trvenyek erejenek megvan a maga merteke, mikent a rossz
hajlamok erejenek is, amelyeket elnyomnak. Csak ha e ket mennyiseget mar
sszehasonlitottuk es azt talaltuk, hogy az elbbi Iellmulja az utobbit, csak aztan lehetnk
biztosak benne, hogy a trvenyeket vegre lehet hajtani. E viszonyok ismereteben all az igazi
trvenyhozoi tudomany; mert ha csak arrol volna szo, hogy rendeletet adjanak ki rendelet
utan, rendszabalyt rendszabaly utan, s igy orvosoljak a visszaeleseket, ugy ketsegkivl igen
szep dolgok hangzananak el, am tbbnyire hatastalanok maradnanak, s inkabb csak azt
jeleznek, hogy mit kellene tenni, de hogy mi modon, azt nem mutatnak meg. A trvenyalkotas
alapjaban nem olyan rendkivli dolog, hogy barmely ertelmes es igazsagszeret ember ne
Iedezhetne Iel nmagatol azokat a trvenyeket, amelyek ha hiven betartanak ket a
leghasznosabbak volnanak a tarsadalomra nezve. A legkisebb iskolas gyermek is Iel tudna
allitani egy olyan trvenyknyvet, amely csakugy, mint Platon trvenyei a tiszta erklcsn
alapul. De nem csupan errl van szo. Hanem ezt a trvenyknyvet meg hozza kell igazitani a
nephez, amelynek a szamara keszlt, es a dolgokhoz, amelyekrl rendelkezik, hogy
vegrehajtasa ebbl a megIelelesbl kvetkezzek. Azaz, Szolon peldajat kvetve, nem az
nmagukban legjobb trvenyeknek kell alavetni a nepet, hanem a legjobb trvenyeknek,
amelyeket a nep az adott helyzetben el tud viselni. Maskeppen szolva: meg mindig jobb
hagyni, hogy a zrzavar Iennmaradjon, mint olyan trvenyekkel elebe vagni vagy
kzbeavatkozni, amelyeket senki sem tart meg: mert igy a bajt nem orvosoljak, de
lealacsonyitjak a trvenyeket.
Van egy masik, nem kevesbe Iontos eszrevetelem is; nevezetesen: az erklcs es az
egyetemes igazsag dolgaban nem lehet rendeletek es trvenyek utjan rendet tenni, mikent a
szigoru ertelemben vett jog teren; vagy ha a trvenyek neha hatast gyakorolnak az erklcsre,
ez mindig olyankor trtenik, amikor belle meritik erejket. Ilyenkor sajat erejet adjak at
neki, valamiIele visszahatas utjan; az igazi allamIerIiak jol ismerik e jelenseget. Midn a
spartai ephoroszok hivatalba leptek, els dolguk volt megparancsolni a polgaroknak, nem azt,
hogy tartsak be, hanem azt, hogy szeressek a trvenyeket, mert ugy nem olyan nehez
betartaniok. Ez a kialtvany nem volt res Iormasag, s tkeletesen mutatja a spartai
intezmenyek szellemet, amelynel Iogva a trvenyek es az erklcs szorosan sszekapcsolodnak
a polgarok sziveben, es ugyszolvan egy testte valnak. De ne altassuk magunkat, Sparta nem
szlethetik ujra a kereskedelem es a nyeresegvagy kebelen. Ha ugyanazokat az elveket
vallanok, semminem kockazattal nem jarna szinhazat letesiteni GenIben, mert ember s
polgar be nem tenne oda a labat.
Hogyan beIolyasolhatja hat a kormanyzat az erklcsket? Valaszom ez: a kzvelemeny
altal. Ha maganyunkban a tulajdon nezeteinkbl szletnek szokasaink, a tarsadalomban a
tbbiek velemenyebl. Amikor az ember nem nmagaban el, hanem masok kztt, akkor
mindent az iteletk szabalyoz; semmi nem tnik jonak vagy kivanatosnak a
maganszemelyek szamara, amit a kz nem mond annak, s az emberek tbbsege egyetlen
boldogsagot ismer: ha boldognak tekintik.
A kzvelemeny iranyitasara alkalmas eszkzkrl annyit, hogy ez mas kerdes; az n
szamara Ielesleges volna megoldanom, a tmeg szamara pedig nem itt kell megoldani.
Beerem azzal, hogy egy kezzelIoghato peldan megmutatom: ezek az eszkzk nem trvenyek
es nem bntetesek, altalaban nem kenyszerit eljarasok. n jol ismeri peldamat, hiszen a
hazajabol valo. Franciaorszag marsalljainak itelszekere a legIbb becsletbirosagra
gondolok.
52
Mi volt a dolga ennek az intezmenynek? Megvaltoztatni a kzvelemenyt a parbajokra, a
sertesek jovatetelere es minden olyan alkalomra vonatkozoan, amikor a tisztesseges emberek
karddal a kezkben kenyszerlnek elegtetelt venni a rajtuk esett serelemert, ha nem akarjak
elvesziteni a becsletket. Ebbl az kvetkezik, hogy elszr is, mivel a testi ernek nincs
hatalma a szellem Iltt, ezert a legnagyobb gonddal el kellett tavolitani az erszak minden
nyomat amaz itelszekbl, mely a mondott valtozas keresztlvitelere leteslt. Maga az
(tl&szk szo is rossz tlet; jobbnak tartanam a becs%letb(r)sg megnevezest. E birosagnak
nem lehetett mas Iegyvere, mint a becslet es a gyalazat: soha nem rendelhetett el anyagi
karpotlast, testi bntetest, brtnt, letartoztatast, Iegyveres rizetet. Mikent az
idezeskezbesit, aki ugy Ioganatositja az idezest, hogy megerint Ieher palcajaval, de nem
kenyszerit erszakkal megjelenesre. Igaz, aki nem jelent meg a kijellt idpontban a becslet-
birak eltt, az elismerte, hogy keptelen vedekezni, azaz nmagat itelte el. Amibl
termeszetesen az kvetkezett, hogy nyilvanosan megIosztottak becsletetl, nemesi rangjat
elvettek, nem szolgalhatta a kiralyt birosagaiban es seregeiben, es meg mas eIIele bntetesek
szarmaztak belle, amelyek kzvetlenl a kzvelemenytl Iggnek vagy szksegszeren
Iolynak a kzvelemenybl.
Masodszor, a kzvelemenyt nem szabadithatjuk meg az eliteletektl, ha nem olyan
birakra bizzuk a dolgot, akik nagy tekintelynek rvendenek a szoban Iorgo kerdesben; s e
tekintetben a marsalli itelszek letrehozoja tkeletesen megertette az intezmeny szellemet.
Mert egy harcias nemzetben ki itelhetne meg jobban, mikor helyenvalo a batorsag Iitogtatasa
es mikor kvetel elegtetelt a sertett becslet, mint a cimekkel elhalmozott, ids katonak; mert
ezek dicssegben szltek meg es szazszor is bebizonyitottak: tudjak, mikor parancsolja a
ktelesseg, hogy verket ontsak.
Harmadszor, mivel semmi sem Iggetlenebb a legIbb hatalomtol, mint a kzvelemeny,
ezert az uralkodonak ovakodnia kellett nkenyes dnteseit barmilyen gyben belekeverni
azokba a vegzesekbe, amelyek a kz velemenyet hivatottak kepviselni, nemhogy meg akarta
volna hatarozni e vegzeseket. Ellenkezleg, azon kellett iparkodnia, hogy nmaga Ile emelje
a becsletbirosagot, hogy sajat magat is alavesse a birosag tiszteletet parancsolo
rendelkezeseinek. Tehat nem kezdhettek azzal, hogy valogatas nelkl halalra itelnek minden
parbajozot, mert ez annyit jelentett volna, hogy botranyos ellentetbe allitjak egymassal a
becsletet meg a trvenyt: mert a trveny sem ktelezhet arra senkit, hogy gyalazatba essek.
Ha az egesz nep azt tartja valakirl, hogy nyulsziv, akkor a kiraly barmilyen nagy hatalmu
is hiaba nyilatkoztatja ki, hogy az az ember bator, senki nem Iogja elhinni; azt Iogjak
gondolni rola, hogy gyava ember, aki erszakkal akarja elerni, hogy tiszteljek, es csak meg
jobban megvetik majd emiatt. Ami azt illeti, hogy a rendeletek szerint Istent serti meg, aki
parbajozik, ez ketsegkivl igen kegyes Iigyelmeztetes; de a polgari trveny nem biraja a
vallasi vetsegeknek, es valahanyszor a Ihatalom megprobal beavatkozni a becslet es a
vallas kztti sszetkzesbe, ket oldalrol is veszely Ienyegeti. Akkor sem ervelnek jobban e
rendeletek, ha azt mondjak, hogy nem parbajozni kell, hanem a marsallokhoz Iordulni: mert
ha ily modon megklnbztetes es Ienntartas nelkl elitelik a parbajt, ezzel eleve kimondjak
az iteletet abban az gyben, amelyet a marsallok iteletere akarnak bizni. Jol tudjuk, a
marsalloknak nem all jogaban engedelyezni a parbajt, meg akkor sem, ha a sertett becslet
semmi mashoz nem Iolyamodhatik; s a tarsadalom eliteletei szerint sok ilyen eset van, mert a
szertartasos elegtetel, amellyel a sertett Ielet meg akarjak bekiteni, valojaban nem egyeb
gyerekes jatszadozasnal.
Az embernek jogaban all elIogadni az elegtetelt, ha rola magarol van szo, es megbocsatani
az ellensegenek: ha gyesen bannak ezzel az elvvel, eszrevetlen kiszorithatja a vad eliteletet,
tamadasa celpontjat. De nem igy all a dolog, amikor mas szemelyek becsletet eri tamadas,
akikkel sszeIgg a sajat becsletnk. Ha apamat arcul tik, ha sertegetik hugomat,
Ielesegemet, kedvesemet, megmarad-e a becsletem, ha az veken knnyszerrel tuladok?
Nincs olyan marsalli tekintely es nincs olyan elegtetel, amivel beerhetnem: bosszut allok,
vagy oda a becsletem; am a rendeletek szerint csak a halalbntetes vagy a gyalazat kztt
valaszthatok. Hogy egy targyamra vonatkozo peldat emlitsek: nemde mesteri sszhang van a
szinieladasok es a trvenyek szelleme kzt, ha a szinhazban megtapsoljuk ugyanazt a Cidet,
akinek a Greve teren vegigneznek az akasztasat?
Igy hat hiaba minden; sem az esz, sem az ereny, sem a trvenyek nem diadalmaskodnak a
kzvelemeny Iltt, amig nem talaljuk meg a modjat, hogy megvaltoztassuk. Ismetlem, az
erszak itt nem segit. Ha a trveny szigoraval jarnak el, az eredmeny csak az lesz, hogy
megbntetik a bator embereket es megkimelik a gyavakat; de ez szerencsere tulsagosan
keptelen eljaras, semhogy alkalmazni lehetne, es igy legIeljebb arra szolgal, hogy mas nevet
adjanak a parbajnak. Hogyan kellene hat eljarni? Nos, ugy tnik nekem, teljesen ala kellene
vetni a parviadalokat a marsallok biraskodasanak: akar azert, hogy megiteljek, akar azert,
hogy megelzzek, akar pedig azert, hogy engedelyezzek ket. Nem volna eleg meghagyni
nekik a jogot, hogy engedelyezzek a parbajozast, amikor helyenvalonak itelik; Iontos lenne,
hogy olykor eljenek is e joggal, ha masert nem, hat azert, hogy eloszlassak azt a nehezen
kiirthato hiedelmet, amely egymaga semmive teszi a becsletbirosag tekintelyet, nevezetesen,
hogy az elejk kerl gyekben nem a sajat velemenyk, hanem az uralkodo akarata szerint
dntenek. igy nem volna semmi szegyenletes abban, ha valaki szkseg eseten engedelyt ker a
viadalra, es abban sem, ha elall a parbajtol, mert a trvenyszek ugy iteli, hogy nincs elegseges
ok az engedely megadasara; de mindig szegyenben maradna az, aki igy szol a marsallokhoz:
serelem ert, intezzetek ugy, hogy Ielmentest kapjak a parbaj alol.
Ily modon minden titkos kihivas menthetetlenl rossz hirbe keverednek, mihelyt a sertett
becslet vedekezhet s a batorsag megmutatkozhat a becslet mezejen, s igy teljes joggal
gyanakodnanak azokra, akik rejtekhelyen akarnak megvivni ellenIelkkel, es mihelyt
kznseges gyilkosokkent bntet trvenyszek ele allitanak azokat, akik a becsletbirosag
itelete szerint rosszul verekedtek.
64
Elismerem, mivel szamos parbaj gyeben csak utolag
hoznanak iteletet, mas parbajokat pedig nnepelyesen engedelyeznenek, ez a gyakorlat eleinte
nehany bator ember eletebe kerlne; de csak azert, hogy a kesbbiekben vegtelenl sok bator
ember eletet mentsek meg; mig ha a rendeletekkel dacolva ontjak a vert, ezzel csak ujabb
verontasra adnak okot.
Mi trtennek a tovabbiakban? Ahogy a becsletbirosag, hatarozatainak blcs es sulyos
volta reven, tekintelyt szerez maganak a kzvelemeny eltt, lassan-lassan szigorubba valhatik,
mig vegl nem lesz tbb jogos eset, megvaltozik a becsletbe vago gyek termeszete, es
vegkepp eltrlik a parbajokat. Igaz, mindeme bonyodalmakat sikerlt elkerlni, de egy
hasznontalan intezmenyt is sikerlt letesiteni. Ha ma kevesebb a parbaj, ennek nem a
kzmegvetes vagy a bntetes az oka; az az oka, hogy megvaltoztak az erklcsk.
65
S e
64
Rosszul, azaz nem csupan gyavan es csalardul, hanem igazsagtalanul es elegseges ok nelkl, amit magatol ertetden vedelmeznenek
minden olyan gyben, melyet nem vittek a trvenyszek ele.
65
Valaha az emberek hajba kaptak a kocsmaban, kesbb azonban elvette a kedvket e durva elvezettl, hogy olcson hozzajuthattak mas
elvezetekhez. Valaha legyilkoltak egymast egy szeretert, de ahogy meghittebb kapcsolatba kerltek a nkkel, azt talaltak, hogy nem
erdemes harcolni ertk. A tarsasagban mar csak a jatek kedveert verekednek. A katonak csak serelmes mellzes miatt verekszenek, vagy
azert, hogy ne kenyszerljenek kilepni a szolgalatbol. Felvilagosult szazadunkban mindenki tallerra pontosan ki tudja szamitani, mit er a
becslete s mit az elete.
valtozas nem olyan okokbol ered, amelyben a kormanyzatnak resze volna; e tekintetben a
kzvelemeny mit sem valtozott, amit az alabbi teny bizonyit: ha egy nemesember nem szerez
karddal elegtetelt az elszenvedett sertes miatt, az a nemesember ma ugyanugy elveszti a
becsletet, mint hajdanan.
Az emlitett intezmeny Ielallitasanak negyedik kvetkezmenye, hogy mivel egyetlen ember
sem elhet polgarkent, ha nincs becslete, ezert az sszes kardvisel rendek, az uralkodotol a
katonaig, st a kardot nem visel rendek is, e becsletbirosag hataskrebe tartoznak.
Egyeseknek viselkedeskrl es cselekedeteikrl kell szamot adniok, masoknak szavaikrol es
vezerelveikrl, es senki nem kerlheti el, hogy dicserjek vagy gancsoljak, aszerint, hogy elete
vagy nezetei megIelelnek vagy ellentmondanak a nemzet kialakult becsletkodexenek,
tovabba az igazsag es az esz elveitl Iggen, mikzben ama trvenyszek eszrevetlenl
modositja ezeket az elveket. Ha a becsletbirosag illetekesseget a nemesekre es katonakra
korlatoznak, ugy a hajtasokat levagnak, de a gykerek megmaradnanak. Mert ha a
becsletbeli gyek cselekvesre inditjak a nemesseget, a nepet viszont beszedre birjak, s az
egyik csak azert verekszik, mert a masik iteletet mond rola. Ha tehat meg akarjuk valtoztatni
az olyan cselekedeteket, amelyeknek celja a kzmegbecsles, elbb a roluk alkotott iteletet
kell megvaltoztatni. Szilard meggyzdesem, hogy e valtozasokat soha nem sikerl
vegbevinni, ha nem vonjak be a dologba a nket is, akiktl nagymertekben Igg a IerIiak
gondolkodasmodja.
Meg az is kvetkezik ebbl az elvbl, hogy a klnbz helyzet embereknek klnbz
mertekben kell tartaniok ezen itelszektl, megpedig attol Iggen, hogy mennyi
megbecslest veszithetnek el a kznseges elkepzeles szerint (itt mindig ezt kell alapul
venni). Ha az intezmeny alkotmanya jo, a Iuraknak es a Iejedelmeknek mar a
becsletbirosag puszta nevetl reszketnik kell. Ugy kellett volna trtennie, hogy midn
letrehoztak e trvenyszeket, tstent eleje terjesszenek minden szemelyes viszalyt, amely az
id tajt megosztotta a kiralysag els embereit; hogy a trvenyszek vegleges iteletet hozzon
minden ilyen gyben, s amennyire lehetseges, egyedl a becslet trvenyei alapjan; hogy az
iteletek szigoruak legyenek; hogy az ember szemely szerint elveszithesse udvarbeli elsbbsegi
jogat es rangjat, Iggetlenl a tarsadalmi helyet megillet jogoktol, hogy megtilthassak neki a
Iegyverviselest vagy azt, hogy megjelenjek az uralkodo szine eltt, vagy mas hasonlo
bntetessel sujtsak, amely nmagaban jelentektelen, de a kzvelemeny sulyosnak tekinti,
egeszen a megbecstelenitesig, amit ugy tekinthetnk, mint a becsletbirosag altal hozott
halalbntetest; hogy mindeme bntetesek a legIbb hatalom kzremkdesevel ugyanazt
a hatast tegyek, mint amit a kzvelemeny termeszet adta modon gyakorol, amikor az erszak
nem semmisiti meg a dnteseit; hogy a trvenyszek ne itelkezzek jelentektelen gyekben es
soha semmit ne csinaljon Ielig; hogy magat a kiralyt is megidezhessek, ha kidobja setapalcajat
az ablakon, mint mondta, azert, hogy ra ne huzzon egy nemesemberre;
66
hogy megjelenjek
mint vadlott, ellenIelevel egytt; hogy nnepelyesen itelkezzenek Iltte, s ktelezzek ra,
hogy elegtetelt adjon a nemesembernek, akit kzvetve megsertett; s hogy ugyanakkor
valamilyen jutalmat is iteljenek oda neki, amiert uralkodoi modon Iekezte haragjat. E dij igen
egyszer, de jol lathato jel volna, amelyet a kiraly egesz eleteben visel; nagyobb tiszteletet
parancsolna, mint a kiralyi meltosag jelvenyei, es semmi ketseg, nem egy kltt dalra ihletne.
Bizonyos, hogy a becslet dolgaban a kiralyok mindenki masnal jobban ki vannak teve a kz
iteletenek, s ennelIogva lealazkodas nelkl megjelenhetnek a trvenyszek eltt, amely a
kzvelemenyt kepviseli. XIV. Lajos melto volt ra, hogy igy cselekedjek, es azt hiszem, igy is
tett volna, ha valaki sugalmazza neki. Dacara a Ielsorolt es mas hasonlo
ovintezkedeseknek, igen ketseges, hogy a vallalkozast siker koronazta volna, mert az ilyen
intezmeny tkeletesen ellentetes a monarchia szellemevel. De mivel elhanyagoltak e
megIontolasokat, mivel bele akartak keverni az ert es a trvenyt az eliteletek dolgaba, es
66
Lauzun urra. Ez szerintem igen nemes alkalmazasa a botbntetesnek.
83
erszakkal akartak valtoztatni becsletbeli gyeken, ezzel lejarattak a kiraly tekintelyet, es
megvetendve tettek a trvenyeket, amelyeket nem volt hatalmuk ervenyesiteni.
De miben allt ez az elitelet, amelyet ki Iellett irtani? A legszertelenebb es legbarbarabb
velemenyben, amely valaha megIogant az emberi szellemben; nevezetesen, hogy a vitezseg
minden tarsadalombeli ktelessegnk teljesiteset potolja, hogy az ember nem csalo,
gazember, ragalmazo tbbe, hanem tisztessegtudo ember es polgar, ha tud verekedni; hogy a
hazugsag igazsagga valtozik, hogy a lopas trvenyesse lesz, az alnoksag becsletesse, a
htlenseg dicseretesse, mihelyt karddal a kezben allitja valaki, hogy igy igaz; hogy egyetlen
kardcsapassal elegtetelt lehet szerezni az elszenvedett sertesekert, es hogy ellenIelnknek
soha nem lehet igaza, Ielteve, hogy megljk. Elismerem, letezik masIajta parbaj is, ahol a
kegyetlenseghez lovagiassag vegyl, s ahol legIeljebb veletlensegbl lnek embert: ez az eset,
amikor az els vercseppig verekszenek. Az els vercseppig! Nagy isten! S mit akarsz kezdeni
e verrel, vadallat? Meginni tan? Gondolhatunk-e Ielindulas nelkl e borzalmakra? Ezek hat az
eliteletek, amelyek ellen Franciaorszag kiralyai hiaba vonultattak Iel a kzhatalom minden
Iegyveret. A kzvelemeny a vilag kiralynje nem all a kiralyok hatalma alatt; inkabb
Iorditva, k maguk az elsk, akik rabszolgaiva lesznek a kzvelemenynek.
Bevegzem e hosszadalmas kiterest; sajnos nem az utolsot. E pelda, meglehet, tulsagosan is
ragyogo, si parva licet componere magnis
I_
visszaterek az egyszerbb esetekhez. Ha egy
kicsiny Ialuban, amilyen a mienk, szinhazat letesitenek, egyeb elmaradhatatlan
kvetkezmenyek kztt megvaltoznak az elveink, vagy ha ugy tetszik, eliteleteink es
velekedeseink. EnnelIogva erklcseink is okvetlenl masra valnak; hogy jobbak vagy
rosszabbak lesznek-e, arrol meg nem beszelek, de bizonyosan kevesbe Iognak megIelelni
alkatunknak. Kerdem nt, uram, miIele hatekony trvenyek altal Iogja e bajt orvosolni? Ha a
kormanyzat nagy hatassal lehet az erklcskre, csak eredeti letesitesekor; miutan egyszer mar
meghatarozta az erklcsket, tbbe nincs hatalma valtoztatni rajtuk, st az is nagy
Iaradsagaba kerl, hogy Ienntartsa ket az elkerlhetetlen veletlenek tamadasaval es az
eltorzitasukra trekv termeszetes hajlammal szemben. A kzvelemeny igen nehezen
kormanyozhato, de nmagaban igen mozgekony es hajlamos a valtozasra. A veletlen, ezer
varatlan ok, ezer elre nem lathato krlmeny megteszi azt, amit az esz es az er nem volna
kepes megtenni. Vagy inkabb, az er eppen azert tehetetlen a kzvelemennyel szemben, mert
az a veletlen uralma alatt all, mikent az elvetett kockat sem sikerl a kivant oldalara Iorditani,
barmilyen lkest adjunk neki.
Az emberi blcsesseg mindssze annyit tehet, hogy megelzi a valtozasokat, hogy
idejekoran megallit mindent, ami valtozasra vezethet. De ha egyszer megtrjk vagy
engedelyezzk a valtozast, ritkan sikerl urra lennnk a kvetkezmenyei Iltt, es soha nem
kezeskedhetnk erte, hogy sikerlni Iog. Hogyan elzhetjk meg hat az olyan okozatokat,
amelyeknek nszantunkbol vezettk be az okat? Netan azt inditvanyozza n, hogy az iment
targyalt intezmeny mintajara letesitsenek erklcsbirosagot? Mar van erklcsbirosagunk;
67
s ha
e trvenyszek, hiaba minden ereje, most is alig kepes megrizni bennnket olyannak,
amilyenek vagyunk, hogyan Iogja akkor utjat allni e valtozasnak? Vilagos, hogy ehhez nem
lesz elegend ereje. Ha engedelyezi a szinhazalapitast, ez lesz az els jele, hogy tehetetlen a
szinhaz karos hatasaival szemben. Mert knnyen elre lathatjuk: e ket intezmeny nem allhat
Ienn sokaig egytt; vagy a szinhaz tenne nevetsegesse az erklcsbirokat, vagy az erklcsbirok
znek el a szineszeket.
De nem csupan arrol van itt szo, hogy hiaba hoznak trvenyeket a rossz erklcsk
elnyomasara, ha trik, hogy okaik Iennmaradjanak. Elre latom, az olvaso azt Iogja talalni,
hogy szellememet lektik a szinhaz okozta elkerlhetetlen bajok s e bajok megelzesenek
lehetetlensege, ezert voltakeppen nem is valaszolok a javasolt megoldasra, nevezetesen, hogy
a szineszek legyenek becsletes emberek, illetve, hogy tegyk ket ilyenekke. Ezt a javaslatot
67
A Consistoire es a Chambre de la ReIorme.
55
igazsag szerint szksegtelen volna kln megvitatnom: mindaz, amit a szinhaz hatasairol
eddig elmondtam, Iggetlen a szineszek erklcseitl, s ezert ugyanigy bekvetkeznek akkor
is, ha a szineszek alaposan megtanulnak a lecket, amit az n buzditasara adnank nekik, es
Iaradozasaink kvetkezteben valamennyien az ereny mintakepeve valnanak. Amde
honIitarsaim egy resze csupan annyi veszelyt lat a szinhazban, hogy a szineszek rossz peldat
adnak a polgaroknak, es mivel tisztelem velemenyket, ezert azt is meg akarom vizsgalni,
hogy meg ha Iltevesk helyes is, remelhetnek-e sikert e megoldastol es megnyugodhatnak-e
ennyiben.
Mieltt az okok Iltt kezdenek elmelkedni, elbb a tenyeket veszem szemgyre.
Altalaban azt latom, hogy a szineszek elete csupa szabadossag es rossz erklcs; a IerIiak
atadjak magukat a kicsapongasnak, a nk pedig botranyosan elnek, mindket nem egyszerre
Isveny es tekozlo, allandoan adossagok alatt roskadoznak es ket kezzel szorjak a penzt, s a
kltekezesben eppoly Iektelenek, mint amilyen gatlastalanok a penzszerzes eszkzeinek
megvalasztasaban. Tovabba azt latom, hogy a szineszi hivatas minden orszagban alantas
dolog, hogy a szineszek mindentt megvetes targyai
68
akar kikzsitik ket, akar nem , es
hogy meg Parizsban is, ahol nagyobb tisztelettel bannak velk es k is jobban viselkednek,
mint barhol a vilagon, a polgarok ovakodnanak a hazukban mutatkozni, holott tudjak roluk,
hogy mindennap a Iurak asztalanal lnek. Egy harmadik, nem kevesbe Iontos eszrevetelem a
kvetkez: valahol csak tisztabbak az erklcsk, ersebb a szineszek iranti megvetes is;
leteznek orszagok, ahol artatlansag es egyszerseg honol, s ezekben az orszagokban a szineszi
mesterseget szinte borzadaly vezi. ime a ketsegbevonhatatlan tenyek. n azt Iogja
valaszolni, hogy mindebbl csak eliteletek szarmaznak. Elismerem; de ezek az eliteletek
egyetemesek, tehat valamilyen egyetemes okkal kell magyaraznunk ket, s nem latom, mi
masban kereshetnek ezt az okot, ha nem magaban az eliteletek sujtotta hivatasban. Erre azt
Ieleli n, hogy a szineszek csak azert viselkednek megvetesre meltoan, mert megvetik ket;
de miert vetnek meg ket, ha nem viselkednenek megvetesre meltoan? Miert gondolnanak
tbb rosszat az rendjkrl, mint a tbbirl, ha semmivel sem rinanak ki kzlk? Ezt talan
helyes volna megvizsgalni, mieltt a kznseg rovasara igazolnank a szineszeket.
A papok szonoklatainak tulajdonithatnam a szoban Iorgo eliteleteket, ha nem tudnam,
hogy megvoltak mar a keresztenyseg szletese eltti Romaban is, meghozza nem csupan
alaktalanul kavarogtak a nepszellemben, hanem irott trvenyek rgzitettek ket, amelyek
becstelennek mondtak s megIosztottak a romai polgar cimetl es jogaitol a szineszeket, a
szinesznket pedig a prostitualtakkal helyeztek egy sorba. Itt minden indok hianyzik, kiveve
azt, amelyik a dolog termeszetebl Iakad. A pogany vallas papjai es a buzgo hivk inkabb
joindulattal, mint ellenkezessel tekintettek a szinieladasokra, hiszen ezek a vallasnak szentelt
jatekok kze tartoztak;
69
nem allt erdekkben, hogy rossz hirket kltsek, s valoban, nem is
kltttek rossz hirket. Mindazonaltal Ielhaborodhatnank, mint n teszi, a
kvetkezetlensegen, hogy gyalazatot szornak emberekre, akiket partIogolnak, megIizetnek,
kegydijban reszesitenek; am ez, igazat szolvan, nekem nem tnik olyan klnsnek, mint
nnek: mert olykor helyenvalo, hogy az allam partIogoljon egynemely szegyenletes, de
hasznos Ioglalkozast, anelkl, hogy emiatt nagyobb tisztelettel kellene vezni azokat, akik e
Ioglalkozasokat zik.
Azt olvastam valahol, hogy kevesbe belyegeztek meg az igazi szineszeket, mint a
csepragokat es komediasokat, akik illetlen es szemermetlen dolgokkal szennyeztek be a szini
jatekokat; am ez a megklnbztetes tarthatatlan, mert a szinesz es a cseprago tkeletes
szinonimak voltak, s legIeljebb annyi klnbseg volt kztk, hogy az egyik (histrio) a
68
Ha az angolok kiralyaik melle temettek a himeves OldIield kisasszonyt,
56
ugy nem mestersegenek, hanem tehetsegenek akartak tisztelegni.
Naluk a nagy tehetseg a legutolso rend tagjait is megnemesiti, a csekely tehetseg pedig a legkivalobb rend tagjait is lealacsonyitja. Ami pedig
a szineszi hivatast illeti, a rossz es kzepszer szineszeket eppugy, vagy meg inkabb, megvetik Londonban, mint barhol masutt.
69
TitusLivius szerint a szinpadi jatekokat a 390. evben vezettek be Romaban,
67
valamilyen jarvany alkalmabol; igy akartak veget vetni neki.
Ma ugyanebbl a celbol inkabb bezarnak a szinhazakat, ami bizonyara esszerbb dolog volna.
grgbl, a masik az etruszkbol szarmazott. ; sz)nokr)l szolo knyveben Cicero
58
csepragonak nevezi a ket legnagyobb szineszt, akit Roma valaha ismert, Aesopust es
Rosciust; az utobbi mellett eladott vedbeszedeben amiatt sajnalkozik, hogy egy ilyen
becsletes ember ilyen kevesse becsletes mesterseget z. A trveny nem tesz klnbseget
szineszek, csepragok es komediasok kztt, sem tragikus es komikus szineszek kztt,
hanem valogatas nelkl ugyanazt a belyeget sti ra mindazokra, akik szinpadra lepnek.
Cuis<uis in scenam prodierit, ait praetor, infamis est.
IH
>gaz, a megbelyegzes nem annyira
magat az eladast illette, mint inkabb azt a rendet, amelynek tagjai mestersegkent ztek a
szini jatekot, hiszen a romai iIjusag a nagy szinmvek vegen nyilvanosan jatszott az
atellanakban vagy exodiumokban,
60
anelkl, hogy emiatt szegyenbe keveredett volna. Ettl
eltekintve szamtalan helyen lathatjuk, hogy minden szinesz rabszolga volt, es rabszolgakent is
kezeltek, amikor a kznseg elegedetlen volt vele.
Csupan egy nepet ismerek, amelyik ezen a teren nem osztotta a tbbiek elveit, ez pedig a
grg. A grgknel oly kevesse szamitott becstelen Ioglalkozasnak a szineszet, hogy
szineszek nyilvanos tisztsegeket viseltek, akar az allamon bell, akar mint kvetek. De
knnyszerrel megtalalhatjuk e kivetel okait: 1. A tragedia, csakugy, mint a komedia, a
grgk talalmanya; igy hat nem ebreszthetett eleve megvetest egy olyan rend irant, amelyrl
meg nem tudtak, hogy miIele hatast Iog tenni, amikor pedig kezdtek megismerni a szineszet
hatasat, a kznseg mar elIogult volt. 2. Mivel a tragedia eredeteben volt valami szent dolog,
a tragikus szineszeket inkabb papnak tekintettek, mint pojacanak. 3. A szindarabok targyat
mindig a nemzeti hagyomanyokbol vettek, s mivel a grgk balvanyoztak a
hagyomanyaikat, ezert nem ugy neztek a szineszekre, mint mesek eladoira, hanem mint
tanult polgarokra, akik honIitarsaik szine eltt orszaguk trtenetet adtak el. 4. Ez a nep
rajongoja volt szabadsaganak, olyannyira, hogy azt hitte: csakis a grgk voltak termeszettl
szabad emberek,
70
s igen szivesen emlekezett hajdani balsorsara es urainak bneire. E
nagyszabasu jelenetek szntelen okulast nyujtottak neki, es nem tudott megtagadni nemi
tiszteletet okulasanak eszkzeitl. 5. A tragediat eleinte csupa IerIi adta el, s igy a grgk
szinhazaban nem volt lathato a IerIiak es nk botranyos keveredese, ami a mi szinhazainkat az
erklcstelenseg iskolaiva teszi. 6. Vegezetl, az eladasaikban nem volt semmi a mai
szinhaz kicsinyessegebl. Szinhazaikat nem erdek es kapzsisag emelte; nem zarattak stet
brtnkbe; a szineszek bizton tudhattak, hogy meglesz a vacsorajuk, ha nem birjak is
adakozasra a nezket, vagy nem szamolgatjak is a szemk sarkabol, hany ember jn be a
kapun.
E nagyszer es Ielseges szinjatekokat a szabad eg alatt, az egesz nemzet szine eltt adtak
el, s minden jelenetk harcokat, gyzelmeket, dijakat es olyan targyakat abrazolt, amelyek
buzgo versengesre sztkelhettek a grgket, s szivket kigyujthattak a becslet es a
dicsseg irant. E tiszteletet parancsolo latvany igen alkalmas volt ra, hogy meginditsa es
Ielemelje a lelket, s a szineszek, akiket ugyanez a buzgalom hevitett, tehetsegkhz merten
maguk is reszt kaptak a dicssegbl, amely a jatekok gyzteseinek gyakran a nemzet els
IerIiainak kijart. igy hat nem meglep, ha mestersegk nemhogy lealacsonyitotta volna,
inkabb olyan batorsaggal es nemes nzetlenseggel ruhazta Iel ket, hogy a szinesz, ugy
tetszik, olykor Ielemelkedett a szerepehez. Mindezzel egytt Sparta kivetelevel soha
Grgorszagra nem hivatkoztak a jo erklcs peldajakent, Sparta pedig nem trte meg a
szinhazat, s tavol allt tle, hogy becslje azokat az embereket, akik a szinpadra leptek.
Terjnk vissza a romaiakhoz, akik e tekintetben nemhogy kvettek volna a grgk
peldajat, eppen az ellenkezjere mutattak peldat. Midn trvenyeik becstelennek mondtak a
szineszeket, talan bizony az volt a celjuk, hogy szegyenletesse tegyek a szineszi hivatast? Mi
haszna lett volna egy ilyen kegyetlen rendelkezesnek? Nem tenne szegyenletesse, csupan
kinyilvanitana a szegyent, mely elvalaszthatatlan tle: mert a jo trvenyek soha nem
70
Iphigenia nyiltan kimondja ezt Euripidesz tragediajaba` mely e hercegn nevet viseli.*
1
|1782.|
valtoztatjak meg a dolgok termeszetet, hanem csak az embereket birjak ra, hogy annak
megIelelen cselekedjenek, es csakis az ilyen trvenyeket tartjak meg. Tehat nem tesszk jol,
ha mindjart az eliteletek ellen kialtozunk, hanem elszr is tudnunk kell, vajon puszta
eliteletek-e, nem ugy van-e, hogy a szineszi hivatas nmagaban is szegyenletes; mert ha,
balszerencsere, ugy van, akkor hiaba rendeljk el, hogy nincs igy: ahelyett, hogy
visszaallitanek a jo hirnevet, csupan nmagunkat Iogjuk lealacsonyitani.
Miben all a szinesz tehetsege? Abban a mveszetben, hogy alcazza magat, hogy idegen
jellemet ltsn, hogy masnak mutatkozzek, mint ami, hogy hidegverrel lobbanjon langra,
hogy mast mondjon, mint amit gondol, de oly termeszetesen mondja, mintha csakugyan
gondolna, s vegezetl, hogy megIeledkezzek arrol, ki , s egeszen belehelyezkedjek valaki
masnak az alakjaba. Mi a szinesz hivatasa? Az a mesterseg, hogy penzert szerepek jatszasara
adja magat, eltrje a gyalazatot es a serteseket, amelyek elkvetesehez megvettek tle a jogot,
es nyilvanosan aruba bocsassa a szemelyet. Felhivok minden szinte embert, mondja meg,
nem erzi-e lelke melyen, hogy ebben az nmagunkkal valo zletelesben van valami szolgai es
alantas. Ti pedig, IilozoIusok, kik azt tartjatok magatokrol, hogy Iltte alltok az
eliteleteknek, nem halnatok-e meg a szegyentl, ha galad modon atvaltoztatnanak
kiralyokka, s a kznseg eltt el kellene jatszanotok egy idegen szerepet, mast, mint a tietek,
es Ielsegtek ki volna szolgaltatva a cscselek gunykacajanak? MiIele szellem szarmazik hat a
szinesz helyzetebl? Az alantassag, a hamissag, a nevetseges gg s a meltatlan lealacsonyodas
kevereke; ennelIogva aztan a szinesz minden szemellyel kepesse valik azonosulni, kiveve a
legnemesebbet: azt az embert, akirl lemondott.
Tudom, a szinesz nem ugy jatszik, mint a csalo, aki meg akarja teveszteni az embereket;
nem varja el, hogy azonosnak gondoljak azzal a szemellyel, akit abrazol, vagy azt kepzeljek
rola, hogy meginditjak a szenvedelyek, amelyeket utanoz; es mivel annak adja ki ezt az
utanzast, ami, ezert teljesen artatlan dolgot mvei. igy hat nem vadolom azzal, hogy maga
csalo; de mestersegkent zi az emberek raszedesenek tehetseget, s olyan szokasokat gyakorol,
amelyek kizarolag a szinhazban lehetnek artalmatlanok, mindentt masutt a rossz mveleset
szolgaljak. Ezek az igencsak Ielcicomazott emberek, akiknek igen nagy gyakorlata van a
galans modor es a szenvedelyes hanghordozas teren, vajon sohasem Iognak visszaelni e
mveszetkkel, hogy Iiatal teremteseket meghoditsanak? Ezek a csirkeIogo inasok, akiknek
oly gyesen Iorog a nyelve es oly gyesen jar a keze a szinpadon, inkabb kltseges, mint
kiIizetd mestersegk gyakorlasa kzben, vajon soha nem Iogjak valamilyen hasznot hajto
szorakozasra Iorditani tehetsegket? Soha nem veszik ugy, mintha egy tekozlo Iiu vagy
Isveny atya erszenye Leandere vagy Argane volna?
71
Mindig annal nagyobb a kisertes a
rosszra, minel knnyebb megcselekedni; igy hat a szineszeknek erenyesebbnek kell lennik a
tbbi embernel, ha nem romlottabbak naluk.
A szonok, a predikator vetheti ellenem valaki szinten a szemelyevel Iizet, akarcsak a
szinesz. A klnbseg igen nagy. A szonok azert jelenik meg a kznseg eltt, hogy beszeljen
hozza, nem azert, hogy latvanyossagul szolgaljon neki: csupan nmagat kepviseli, csak a
maga szerepet jatssza, csak a sajat neveben beszel, csak azt mondja vagy csak azt szabad
mondania , amit gondol; mivel az ember es a szerepl egy es ugyanaz, nem helyezkedik bele
valaki masnak az alakjaba; olyan, mint barmely mas polgar, aki a rendjere haramlo Ieladatot
vegzi. De a szinpadra lep szinesz mas nezeteket ad el, nem a sajatjait; azt mondja, amit a
szajaba adnak, gyakran valamilyen kimerikus lenyt abrazol, s ekzben megsemmisl,
ugyszolvan belevesz hsebe; es ha marad valami az emberbl ebben az nmegIeledkezesben,
hat csak azert, hogy a nezk jatekszere legyen. Mit mondhatnek arrol az emberrl, aki mintha
attol tartana, hogy tulsagosan sokat er nmagaban, es odaig alacsonyodik, hogy olyan
71
Ezt tulzottnak es nevetsegesnek talaltak, es csakugyan az. Semmilyen bnnel nem vadoljak kevesbe a szineszeket, mint csalassal.
Mestersegk nagyon lekti ket, bizonyos tekintetben meg a becslet erzeset is ellteti bennk, s igy tavol tartja ket az ilyen alantassagtol.
Meghagyom ezt a bekezdest, mert trvenyl szabtam magam ele, hogy semmit nem hagyok el, de Iennhangon megtagadom, mint igen nagy
igazsagtalansagot. |1782.|
szemelyeket abrazol, akikre pedig nagy bosszusagot okozna hasonlitania? Ketsegkivl nagy
baj, ha azt kell latnunk, hogy az eletben igen sok gazIicko jatssza a becsletes ember szerepet;
de van-e szegyenletesebb, bantobb, hitvanyabb dolog, mint amikor egy becsletes ember a
szinhazban a gazIicko szerepet jatssza, es arra Iorditja minden tehetseget, hogy bns
elveknek adjon kiIejezest, amelyek t magat irtozattal tltik el?
Ha a szineszetben csupan valamilyen nem tulsagosan becsletes Ioglalkozast latunk, ugy
vegyk eszre: a szinesznk Ieslettsege a rossz erklcsk Iorrasa, s ez a szineszeket is Ieslett
eletre sarkallja es keszteti. De miert elkerlhetetlen a Ieslettseg? Ah, miert! Mas korokban
szksegtelen volna megkerdeni, de szazadunkban, midn oly bszken uralkodik az elitelet es
a tevedes a IilozoIia neve alatt, a hiu tudasukba belebutult emberek elzartak szellemket az
esz, szivket a termeszet szava ell.
Minden allamban, minden orszagban, minden krlmenyek kztt olyan ers es
termeszetes kapocs kti egymashoz a ket nemet, hogy az egyik erklcsei meghatarozzak a
masikeit is. Nem mintha mindig egyIormak volnanak, de a bennk lev josag mindig
ugyanolyan Ioku, bar modositjak a ket nem sajatos hajlamai. Az angolok szelidek es Ielenkek.
Az angolok zordak es ggsek. Honnet e latszolagos ellentet? Onnan, hogy igy szilardult meg
a ket nem jelleme, es hogy a nemzeti jellemhez hozzatartozik, hogy mindent a vegletekig visz.
Ettl eltekintve minden hasonlit. A ket nem szeret kln elni; mind a kett nagyra becsli az
asztali elvezeteket; mind a kett tarsasagban Iogyasztja el etkezes utani italat, a IerIi a bort, a
n a teat; mind a kett higgadtan vesz reszt a jatekokban, s inkabb Ioglalkozasszeren
jatszanak, mint szenvedelybl; mindkett szemeben igen nagy tekintelye van a becsletnek;
mindkett szereti a hazat es a trvenyeket; mindkett tiszteletben tartja a hazastarsi hseget, s
ha olykor megszegik is, nem tekintik dicssegnek az ilyesmit; mindkett csendes es
szkszavu; mindettt nehez izgalomba hozni, de a szenvedely mindkettt hevesse teszi; a
szerelem mind a kett szamara szrnyseges es tragikus, eldnti sorsukat nem kevesebbrl
van szo, mondja Murait,
62
mint hogy az ember eszet veszti vagy otthagyja a Iogat; vegl
mindkett rmet leli a videkben, s az angol hlgyek eppoly szivesen koszalnak maganyos
parkjaikban, mint amilyen szivesen mutatkoznak a Vauxhallban.
63
A maganyossag e kzs
szeretetebl Iakad az is, hogy szeretik a szemleld olvasmanyokat es a regenyeket, amelyek
elarasztottak Angliat.
72
igy mindket nem szivesebben elmelkedik nmagaban, es kevesbe adja
at magat a leha utanzasnak, jobban megizleli az elet igazi rmeit, s kevesebbet gondol ra,
hogy boldognak mutatkozzek, mint arra, hogy valoban az legyen.
Azert hivatkoztam elszeretettel az angolokra, mert a vilag minden nemzete kzl k azok,
akiknel a ket nem erklcsei els pillantasra a legellentetesebbnek tnnek Il. Ha ismerjk a
ket nem viszonyat ebben az orszagban, ugy kvetkeztetni tudunk a tbbi orszagra. Az egesz
klnbseg abban all, hogy mig a nk elete allandoan alakitja erklcseiket, a IerIiak erklcsei
elhomalyosulnak az gyletek egyIormasagaban, s ha meg akarjuk itelni ket, ki kell varnunk,
hogy megmutatkozzanak az elvezetekben. igy hat aki meg akarja ismerni a IerIiakat, annak a
nket kell tanulmanyoznia. Ez az elv altalanos, s idaig mindenki egyet Iog erteni velem. De
ha hozzateszem, hogy csak az otthonukban visszavonultan el nk lehetnek erklcssek, ha
azt mondom, hogy a nk osztalyresze a csalad es a haztartas bekes gondjai, hogy nemk
meltosaga a szerenysegben rejtezik, hogy a szegyenlsseg es szemerem elvalaszthatatlanok a
ni becslettl, hogy amelyik n magara akarja vonni a IerIiak tekintetet, az engedi magat
megrontani, es hogy minden n lealacsonyodik, ha mutogatja magat: tstent ram tamad ama
kereszelet IilozoIia, mely egy nagyvaros valamely szegleteben szletik es hal meg, hogy
elIojtsa a termeszet kialtasat es az emberi nem hangjat.
Nepi eliteletek! vetik oda nekem. A gyermekkor kicsinyes tevedesei! A trvenyek es a
neveles amitasa! A szemerem semmi. Tarsadalmi trvenyek koholmanya; igy akarjak
72
A regenyek, mikent az emberek is, Ielsegesek vagy gyalazatosan rosszak Angliaban. Semmilyen nyelven nem irtak meg olyan regenyt,
amely Ielerne a Klarissa-val, vagy akarcsak a kzelebe jnne.
64
biztositani az atyak es hitvesek jogait, s nemi rendet teremteni a csaladokban. Miert kellene
pironkodnunk termeszet adta szksegleteink miatt? Miert szegyenkeznenk egy nmagaban
oly kzmbs, kvetkezmenyeit tekintve pedig oly hasznos cselekedet miatt, mint a Iaj
Ienntartasanak elsegitese? Ha a vagy egyIorma mindket oldalon, kimutatasanak miert
kellene klnbznie? Miert tagadna meg magatol az egyik nem inkabb, mint a masik a
mindkettben kzs hajlamot? Miert lennenek e tekintetben mas trvenyei az embernek, mint
az allatoknak?
Miertjeid, mond' az Ur, nem sznnenek soha.
De nem az emberhez kell e kerdeseket intezni, hanem Teremtjehez. Nem mulatsagos-e,
hogy meg kell indokolnom, miert szegyenkezem egy termeszetes erzes miatt, pedig e
szegyenkezes nem kevesbe termeszetes a szamomra, mint amaz erzes maga? Ugyanigy azt is
megkerdhetnek tlem, miert van meg bennem ez az erzes. Vajon az en dolgom-e szamot adni
arrol, ami a termeszet mve? Ha ezt az ervelesi modot kvetnk, ugy azok, akik nem tudjak,
miert letezik az ember, kenytelenek volnanak tagadni az ember letezeset.
Felek, Isten tanacsainak e nagy kutatoi kisse knnyen mertek meg az inditekait. En, aki
nem hivalkodom azzal, mintha tudnam, Isten mit miert tett, en ugy hiszem, latok valamit, ami
az Iigyelmket elkerlte. Barmit beszeljenek, ha a szegyenkezes eltakarja a tbbiek ell a
szerelem gynyreit, ez nem valami Ilsleges dolog. Ez a kzs oltalom, amelyet a ket nem
a termeszettl kapott a gyengeseg es az nIeledtseg allapotara, nehogy kiszolgaltassa ket az
els jttment kenye-kedvenek; mikent almukra eji homalyt borit, hogy a stetseg oraiban
kevesbe legyenek kiteve egymas tamadasainak, a szenved allatot pedig a magany es az
elhagyott helyek keresesere sztkeli, hogy bekeben szenvedjen es haljon meg, ne erhesse
olyan tamadas, melyet immar nem tud visszaverni.
Ami klnskeppen a ni nem szemermesseget illeti, adhatott-e szelidebb Iegyvert a
termeszet annak, akit vedekezesre rendelt? A vagyak egyenlk! De mit mondunk ezzel?
EgyIormak-e a vagyak kielegitesenek eszkzei is a ket oldalon? Mi trtennek az emberi
nemmel, ha megvaltoznek a tamadas es vedekezes rendje? A tamado veletlenl olyan
idpontokat valasztana, amikor lehetetlen gyznie, a tamadas celpontjat nyugton hagynak,
midn arra volna szksege, hogy megadja magat, es szntelenl ldznek, amikor nem volna
eleg ereje Ieladni ellenallasat; igy hat az akarat meg a lehetseg soha nem volnanak
sszhangban, a vagyak nem talalkozhatnanak, es igy a szerelem nem tamasza lenne a
termeszetnek, hanem pusztitoja es ostora.
Ha a ket nem egyIorman kezdemenyezne, ez nem segitene a hiu tolakodason; az unalmas
szabadsagban mindig lankadoznek a tz, nem szitana Iel semmi: a legedesebb erzes alig is
erintene meg az emberi szivet, es rosszul szolgalna a celjat. A latszolagos akadaly mintha
eltavolitana c celtol, am valojaban eppen az visz kzelebb hozza. A szegyenkezes leple ala
rejtett vagyak csak meg csabitobbak lesznek, csak meg inkabb Iellobbannak attol, hogy a
szemerem utjukat allja: a Ielelem, a kiterk, a tartozkodas, a Ielenk vallomas, a zsenge es
artatlan kecsesseg jobban kimondja, amit a szemerem elhallgatni vel, mint ha a szenvedely
leplezetlenl beszelne: ha elnyerjk egy n kegyeit, ez teszi becsesse a sikert, s ettl lesz
gyngedde az elutasitas. Az igazi szerelemben megvan az, amit a szemerem elvitat tle: az
engedekenyseg es a tartozkodas e kevereke meginditobba es gyengedebbe teszi; minel
kevesebbet nyer el, annal tbbre ertekeli azt, amit elnyert, s igy egyszerre leli rmet abban,
amit nelklz es abban, amit elvez.
Amde, mondjak majd, miert volna szegyenletes a nre, ami a IerIira nezve nem az? Miert
kvet el bnt az egyik nem, ha olyasmit tesz, amirl a masik ugy veli, jogaban all megtenni?
Mintha a kvetkezmenyek ugyanazok volnanak a ket oldalon! Mintha a n szigoru
ktelessegei nem abbol szarmaznanak, hogy a gyermeknek apa kell! De meg e nagy
jelentseg meggondolasok hijan is ugyanazt kellene valaszolnunk, s valaszunk akkor is
caIolhatatlan erej volna: igy akarta a termeszet, es vetkezik, aki elIojtja a termeszet hangjat.
A IerIi lehet meresz, ez a rendeltetese;
73
vegl is valakinek nyilatkozni kell; de a
szemermetlen n mindig bns es romlott, mert labbal tiporja nemenek termeszetes erzeset.
Lehet-e vitatni, hogy ez a nezet igaz? Nem adja-e az egesz Ildkerekseg ekesszolo
tanubizonysagat? Hiszen elegend a ket nemet sszehasonlitanunk, s maris latjuk, hogy igy
all a dolog. Vagy nem a termeszet ekesiti Il a Iiatal teremteseket ez oly igen edes
vonasokkal, amelyeket nemi szegyenkezes csak meg meginditobba tesz? Nem a termeszettl
kaptak-e a Ielenk es gynged pillantast, amelynek oly nehez ellenallni? Nem a termeszettl
kaptak-e brk ragyogo deseget es Iinomsagat, hogy a tartozkodo pirulast knnyebb legyen
eszrevenni rajta? Nem a termeszet teszi-e Ielenkke ket, hogy menekljenek ellnk, es
gyengeve, hogy engedjenek neknk? Mivegre ltetett volna szivkbe nagyobb hajlandosagot
a szanakozasra, mivegre tette volna lassubba ket a Iutasban, mivegre adott volna
alacsonyabb termetet es gyengebb izmokat nekik, ha mindezt nem arra Iorditana, hogy
engedjek legyzni magukat? El kell viselnik a terhesseg kenyelmetlensegeit es a szles
Iajdalmait: vajon a tbb Iaradalom kevesebb ert kivan? Nem kenyszerithettk volna rajuk e
nehez allapotot, ha nem eleg ersek, hogy csak akkor bukjanak el, amikor akarjak, es nem
eleg gyengek, hogy mindig legyen rgyk a megadasra. Noshat, erre a pontra allitotta ket a
termeszet.
Terjnk at az okoskodasrol a tapasztalatra. Ha a szemerem a tarsadalombol es a nevelesbl
szarmazo elitelet, ugy ennek az erzesnek mindentt ersdnie kellene, ahol tbb gondot
Iorditanak a nevelesre es szntelenl a tarsadalmi trvenyek Iltt tprenkednek; es
mindentt gyengebbnek kellene lennie, ahol az emberek kzelebb maradtak az eredeti
allapothoz. Az igazsag eppen az ellenkezje.
74
Hegyeinkben a nk Ielenkek es tartozkodok;
eleg egy szo, s mar elpirulnak, nem merik IerIira emelni a tekintetket, es IerIiak jelenleteben
soha nem szolalnak meg. A nagyvarosokban a szemerem nemtelen es alantas dolognak
szamit; ez az egyetlen dolog, ami miatt egy jol nevelt n szegyenkeznek, s csak a legjobb
modoru nknek jut ki az a dicsseg, hogy egy becsletes IerIi elpirult miattuk.
Az allatoktol klcsnztt pelda semmit sem bizonyit es nem is igaz. Az ember nem kutya
es nem Iarkas. Eleg megteremteni Iajaban az els tarsadalmi viszonyokat, s erzesei maris
erklcsi jelleget ltenek, ami az allatoktol teljesen idegen. Az allatoknak van szive es vannak
szenvedelyei, de a becslet es a szepseg szent kepzete csak az emberi szivben ver tanyat.
Es megis: honnan veszik, hogy az sztn soha nem valt ki olyasmit az allatokbol, mint
amilyen a szegyenkezes az emberek kztt? Nap mint nap latom, hogy a tenyek az
ellenkezjet bizonyitjak. Latom, hogy egyik-masik allat elrejtzik, midn a szkseget vegzi,
hogy az undorito mveletet ne eszlelje mas; azutan meg azt latom, hogy nem szalad el, hanem
iparkodik eltakaritani a maradvanyokat. Mi hianyzik e gondoskodasbol, hogy az erklcssseg
es a becslet jelenek vegyk, ha nem az, hogy emberek cselekedjek?
Szeszelyt, valogatast, elutasitast talalok az allatok szerelmeiben, s mindez igen kzel all
73
Klnbztessk meg e mereszseget az arcatlansagtol es a brutalitastol, mert semmi sem ered ellentetesebb erzesekbl es nem vezet
ellentetesebb kvetkezmenyekre. Felteszem, hogy a szerelem artatlan, szabad es csak nmagatol kap trvenyeket; csakis ra tartozik, hogy
titkai Iltt rkdjek es sszeksse az embereket meg a sziveket. Ha egy IerIi megserti a ni nem szemermesseget, es erszakkal tr egy
Iiatal lany bajaira, aki iranta mit sem erez, ugy durvasaga nem szenvedelyes, hanem gyalazatos; az ilyesmi erklcs es gyengedseg hijan valo
lelekre vall, amely szerelemre es becsletessegre egyIorman keptelen. Az elvezetben az adja a legnagyobb rmet, ha szeret szivtl kapjuk;
az igazi szerelmes meg szerelme targyanak szenvedelye miatt is csak remenytelen Iajdalmat es haragot erezne, ha ugy gondolna, hogy nem
szeretik viszont.
Vagyaink arcatlan csillapitasara trni, anelkl, hogy birnank a n nyilatkozatat, aki Ielkeltette ket, ez egy szatir mereszsege; a IerIi
mereszsege abban all, hogy tudja a modjat, mikent kell kimutatni vagyait anelkl, hogy visszatetszest keltene, mikent ebresszen
rokonszenvet irantuk, mikent ltesse el ket a szeretett nben, es mikent zabolazza meg erzelmeit, mieltt a hoditasba Iogna. De az sem eleg,
ha viszontszeretnek; a kzs vagy egymagaban meg nem jogosit Iel ra, hogy kielegitsk; szkseg van az akarat beleegyezesere is. A sziv
hiaba hagyja jova azt, amit az akarat elutasit. A becsletes es szerelmes IerIi megtartoztatja magat, meg ha elerhetne is, amit kivan.
Kicsikarni a nema beleegyezest: nos, ez minden erszak, ami a szerelemben megengedett. Kiolvasni a szemekbl, meglatni a
mozdulatokban, dacara a szaj tiltakozasanak: ez a szerelemhez ert IerIi mveszete; ha boldogsaga igy teljesl be, akkor nem durva, akkor
becsletes; nem gyalazza meg, hanem tiszteli es szolgalja a szemermet; meghagyja neki a tisztesseget, hogy meg vedelmezi azt, amirl talan
mar le is mondott.
74
Mar hallom az ellenvetest: a vadnk teljesen szemermetlenek, hiszen meztelenl jarnak. Azt Ielelem, hogy a mi asszonyaink meg
szemermetlenebbek, mert Ielltznek. Lasd a jelen ertekezes veget, a lakedaimoniai lanyokrol.
ahhoz a szabalyhoz, hogy akadalyokat kell allitani a szenvedely utjaba, ha azt akarjuk, hogy
Iellobbanjon. E pillanatban is, ahogy ezt irom, olyan pelda jatszodik le a szemem eltt, amely
igazolja allitasomat. Ket Iiatal galamb van elttem; els szerelmeskedeseik boldog perceit
elik, s igencsak mas kepet mutatnak, nem azt az ostoba durvasagot, amivel allitolagos
blcseink ruhaztak Iel ket. A Ieher nsteny galamb szorosan kveti szive parjat, de nyomban
elrepl, mihelyt az visszaIordul. Ha a him tetlen marad, csrenek gynged teseivel ebreszti
Iel; ha meghatral, kveti, ha vedekezik, mintegy hatlepesnyi kis replessel vonzza magahoz:
az artatlan termeszet olyan mveszettel adagolja az evdest meg a gynged ellenallast,
amilyenre a leggyesebb kokett is alig volna kepes. Nem, a pajkos Galatea sem csinalta
jobban, s Vergilius egyik legszebb kepet merithette volna a galambducokbol.
66
De meg ha lehetseges volna is tagadni, hogy a szemeremerzes a nk termeszetes sajatja,
netan kevesbe lenne igaz emiatt, hogy a tarsadalomban visszavonult, otthoni elet kell
osztalyreszk legyen, es hogy ennek megIelel elvek szerint kell nevelkednik? Ha a
Ielenkseg, a szemerem, a tartozkodas a tarsadalom lelemenyei, ugy a tarsadalomnak erdeke,
hogy a nk magukeva tegyek es gyakoroljak e tulajdonsagokat; az a n, aki megvetessel illeti
e tulajdonsagokat, a jo erklcs ellen vet. Van-e meginditobb, tiszteletre meltobb latvany a
vilagon, mint a gyermekei kreben serenyked csaladanyae, amint a cseledek munkajat
iranyitja, ders eletet varazsol Ierje kre es blcsen kormanyozza a hazat? Itt jelenik meg a
csaladanya a becsletes n egesz meltosagaban, itt parancsol igazan tiszteletet, s itt osztozik a
szepseg meg a becslet az erenynek kijaro megbecslesben.
Az a haz, amelynek urnje tavol van, akar a test lelek nelkl, csakhamar romlasnak indul;
az a n, aki otthonan kivl tartozkodik, legIbb ekesseget vesziti el, s megIosztatvan igazi
ekszereitl, erklcstelennek mutatkozik. Ha van Ierje, mit keres a IerIiak kztt? Ha nincs
Ierje, miert kockaztatja, hogy nem elegge tartozkodo viselkedesevel elijeszti magatol azt, aki
szivesen engedne a csabitasnak, hogy Ierjeve legyen? Barmit tegyen is, mindenki erzi, hogy
nincs helyen a nyilvanossag eltt; szepsege tetszest arat, de rokonszenvet nem kelt maga irant,
es igy csak eggyel tbb hiba, amit a sziv Ielro neki. Ez a benyomas, akar a termeszettl, akar a
nevelestl szarmazik, a vilag minden nepeben kzs; mindentt abban a mertekben becslik a
nket, hogy mennyire tartozkodok, mindentt meg vannak gyzdve rola, hogy az a n, aki
nem trdik nemenek szokasaival, el Iogja hanyagolni ktelessegeit is; s mindentt azt latjuk,
hogy az ilyen n viselkedeseben arcatlansagga valik a IerIiak kemeny es IerIias
magabiztossaga; e szegyenletes utanzassal lealacsonyitja magat es egyszerre hoz gyalazatot a
sajat nemere meg a mienkre.
Tudom, egynemely orszagban a Ientiekkel ellentetes szokasok uralkodnak, de vegyk
tekintetbe azt is, milyen erklcsknek adtak eletet ezek. Nem ohajtok mas peldahoz
Iolyamodni elveim alatamasztasara. Alkalmazzuk a nk erklcseire, amit az iment a velk
szembeni megbecslesrl mondtam. A nk minden regi civilizalt nepnel elzartan eltek; ritkan
mutatkoztak a nyilvanossag eltt, soha IerIiak tarsasagaban; nem setaltak a IerIiakkal, nem
volt vek a legjobb hely a szinhazban es nem mutogattak ott magukat;
75
meg azt sem
engedtek meg nekik, hogy minden eladast megnezzenek, s tudjuk, halal volt azoknak a
nknek a bntetese, akik mereszeltek volna megjelenni az olimpiai jatekokon.
A hazban kln lakresz illette meg ket, ahova a IerIiak be sem tettek a labukat. Ritkan
jelentek meg az asztalnal, amikor Ierjk ebedjet klttte; a becsletes nk mar az etkezes vege
eltt Ielalltak, a tbbiek meg sem jelentek az etkezes kezdetekor. Nem letezett kzs
sszejvetel a ket nem szamara; egyaltalan nem tltttek egytt a napot. Mivel gondjuk volt
ra, hogy ne teljenek be tulsagosan egymassal, tbb rmet leltek a talalkozasban; biztos, hogy
a hazi beke altalaban szilardabb alapokon nyugodott, es nagyobb egyetertes volt a hitvestarsak
75
Az atheni szinhazban a nk egy magasan lev erkelyen tartozkodtak; ezt az erkelyt cercisnek neveztek; nemigen lehetett kenyelmesen
latni onnan, sem azokat latni, akik ott voltak; amde Valeria es Sulla kalandjabol kitetszik3 hogy a romai cirkuszban a nk elvegyltek a
IerIiak kztt.
47
kztt, mint napjainkban.
76
Ilyen szokasokat tartottak a perzsak, a grgk, a romaiak, st az egyiptomiak is, dacara
Herodotosz rossz treIainak;
68
ezek egyebkent is nmagukat caIoljak meg. Ha a nk olykor
atleptek a tartozkodas korlatait, a kz Ielhaborodasa mutatta, hogy ez csak kivetel. Tudjuk,
milyen szavakkal illettek a ni nem szabados viselkedeset Spartaban. Arisztophanesz
:%szisztrat-bol azt is megtudjuk, mennyire szemet szurt a grgknek az atheni nk
szemermetlensege. S a mar romlasnak indult Romaban is micsoda botranyt okozott meg, ha
romai hlgyek megjelentek a triumvirek birosaga eltt!
Minden megvaltozott. Amiota a barbar tmegek, seregkkel hurcolva asszonyaikat,
elarasztottak Europat, azota a taborok szabadossaga meg a termeszettl hvsebb eszaki
eghajlat, amely alatt nincs olyan nagy szkseg a tartozkodasra, uj eletmodot vezetett be. Ezt
hirdettek a lovagregenyek is, ahol a szep hlgyek azzal tltttek idejket, hogy elraboltattak
magukat a IerIiakkal, s ezert a legnagyobb megbecsles vezte ket. Minthogy e knyvek a
galans viselkedes iskolai voltak, az altaluk sugallt szabados eszmek Ikent az udvarokban es
nagyvarosokban terjedtek, ahol inkabb hivalkodnak a csiszolt modorral, s e csiszoltsag, eppen
gyarapodasa reven, vegl is kznsegessegge Iajult. Lassacskan eltnt a ni nem termeszetes
tartozkodasa, s a tisztesseges asszonyok atvettek a markotanyosnk erklcseit.
Am ha tudni akarja n, mennyire sertik ezek a termeszetes Iogalmainkkal ellenkez
szokasok azokat, akik mashoz vannak szokva, itelje meg az amulatbol es zavarbol, amelyet az
idegenek es a videkiek tanusitanak e szamukra tkeletesen uj viselkedes lattan. E zavar
dicssegere valik orszaguk asszonyainak, s azt kell hinnnk, hogy okozoi nem lennenek olyan
bszkek a dologra, ha jobban ismernek az eredetet. Szo sincs rola, hogy lenygznek, inkabb
pirulni kesztetik ket; a nk kizik beszedkbl es magatartasukbol a szemermet, de az
menedekre lel a IerIiszivben.
Visszaterve most mas szineszninkhez, hadd kerdezem meg: illik-e becsletes nkhz s
sszeIer-e a tartozkodassal meg a jo erklccsel egy olyan hivatas, amelynek egyedli celja,
hogy nyilvanosan, s ami meg rosszabb, penzert mutogassak magukat? Szkseges-e akarcsak
vitatni is a ket nem erklcsi klnbseget, hogy raeszmeljnk, aki penzert valaki masnak adja
ki magat, az nehezen allja meg, hogy rvidesen nmagat is penzert ne adja, s elbb-utobb
enged a kisertesnek es kielegiti a vagyakat, amelyeket annyi Iaradsaggal Ieltzelt. Hogyne! a
becsletes es erenyes nk temerdek ovintezkedest tesznek, es megis, a legkisebb veszely
Ielleptekor nem csekely erIesziteskbe kerl kiallni a megprobaltatast, es akkor e vakmer
teremtesek, akik nem tanultak mast, mint kacersagot es szerelmes szerepeket, akik nem
ltznek eppen tartozkodoan,
77
akiket allandoan tzes es meresz iIjak kisernek, s a szerelem
meg az elvezet edes hangja vesz krl, k Iognak ellenallni Iiatalsaguknak, szivknek, a
krnyezetkben lev dolgoknak, a hozzajuk intezett beszedeknek, a mindig ujraszlet
alkalomnak meg az aranynak, hiszen Ielig mar eladtak magukat erte. Gyermeki egygyseget
Ieltetelez rolunk, aki erre vonatkozoan meg akar teveszteni bennnket. Hiaba rejtzik a bn a
homaly leple mge, belyeget rasttte a bns homlokara: a nk vakmersege biztos jele
szegyenknek; nagyon is sok okuk van a pirulasra, ha mar el sem pirulnak; s ha a szemerem
olykor tuleli a szzi tisztasagot, mit kell akkor gondolnunk a szziessegrl, midn mar a
szemerem is kihunyt? Tegyk Iel, ha ugy tetszik, hogy van nehany kivetel; tegyk Iel,
Hogy volna harom is talan, kit megnevezhetnk.
70
Szeretnem hinni, hogy igy van, jollehet soha nem lattam ilyen peldat, es beszelni sem
hallottam rola. De vajon becsletesnek Iogjuk-e nevezni azt a mesterseget, amely a becsletes
nket ritka kivetelle teszi, s amelynek gyakorloit megvetessel kell sujtanunk, hacsak nem
szamitunk szntelen csodara? A szemermetlenseg oly szorosan hozzatartozik helyzetkhz, s
76
Ezt esetleg azzal lehetne magyarazni, hogy a valas knny volt; de a grgk nemigen eltek vele, Roma pedig tszaz evig Iennallt, mieltt
akadt volna valaki, aki elni ohajtott ezzel a trveny adta jogaval.
77
Hova Iajul meg ez, ha Ieltesszk, hogy megvan bennk az a szepseg, amelyet okunk van elvarni tlk? Lasd a ]eszlgetsek a
t#rvnytelen fir)l cim mvet.
69
k maguk is oly jol erzik ezt, hogy egy sem akad kztk, aki ne tartana nevetsegesnek magat,
ha akarcsak szinleg magara venne az illemrl es becsletrl tartott szonoklatokat, amelyeket a
kznsegnek ad el. Erdekeiket sertene, ha e szigoru elvek tulsagosan elterjednenek, tehat a
szineszn az els, aki gunyt z szerepebl es lerombolja tulajdon mvet. Mihelyt a szinIalak
mge lep, levetkzi a szinpadon hirdetett erklcsket, csakugy, mint a sajat meltosagat; s ha
valaki lecket kapott erenybl a nezteren, az elcsarnokban mihamar elIelejti.
A mondottak utan, ugy hiszem, szksegtelen kiIejtenem, miert hozza magaval a szinesznk
Ieslettsege a szineszeket, kivalt ha meggondoljuk, hogy mestersegk a legmeghittebb
egyttelesre kenyszeriti ket. Szksegtelen kimutatnom, hogyan szl ama szegyenletes allapot
becstelen erzeseket, s hogyan osztja meg a bn azokat az embereket, akiknek a kzs erdekek
jegyeben ssze kellene Iogniok. Nem Ioglalkozom a temerdek viszallyal es szethuzassal, mit
a szereposztas, a bevetel Iltti osztozkodas, a darabok megvalasztasa, a taps miatti
Ieltekenyseg szit unos-untalan kzttk (Ikent a szinesznk kztt), hogy a szerelmi
cselszveseket ne is emlitsem.
Meg haszontalanabb volna eladnom a Ienyzes meg a nyomor parosulasanak termeszetes
kvetkezmenyeit (a kett elkerlhetetlenl egytt jar e nepseg kreben), nnek s az esszeren
gondolkodo embereknek eppen eleg, amit mar elmondtam errl; az elIogult embereknek
pedig, akik nem akarjak meglatni, amit az esz mutat nekik, hanem csak azt veszik eszre, ami
szenvedelyeiknek vagy eliteleteiknek megIelel, az elIogult embereknek soha nem
mondhatok eleget.
Ha mindez egytt jar a szineszi hivatassal, hogyan vehetjk akkor elejet, uram, az
elkerlhetetlen kvetkezmenyeknek? Ami engem illet, en csak egy megoldast latok:
kikszblni az okot. Amikor a betegseg az ember termeszetebl ered, vagy eletmodjabol,
amelyen nem kepes valtoztatni: megelzik-e akkor az orvosok? Megtiltani a szinesznek, hogy
erklcstelen legyen, annyit er, mint megtiltani az embernek, hogy beteg legyen.
Az kvetkezik-e ebbl, hogy minden szineszt megvetessel kell sujtani? Ellenkezleg, az
kvetkezik belle, hogy a tartozkodo, erklcss, becsletes szinesz mikent n igen helyesen
mondta ketszeresen tiszteletre melto, mivel bebizonyitja, hogy az ereny szeretete ersebb
benne az emberi szenvedelyeknel es mestersegenek beIolyasanal. Csak egy hibat rohatunk Il
neki, hogy ezt a palyat valasztotta. De a Iiatalkori eltevelyedesek igen gyakran egy eletre
eldntik az ember sorsat; s ki az, aki igazi tehetseget erez magaban, es megis ellen tud allni a
csabitasnak? A nagy szineszek magukban hordozzak mentsegket, a megvetes a rossz
szineszeknek jar ki.
Nem azert idztem el ilyen sokaig altalanos tetelemnel, mintha nem lett volna meg
elnysebb a szamomra, ha eppen GenI varosara alkalmazom; de mivel Ielettebb irtozom
polgartarsaimat a kznseg ele allitani, ezert, amig csak lehetett, halogattam, hogy
nmagunkrol beszeljek. Amde vegl ra kell ternem erre; tkeletlenl teljesitenem
Ieladatomat, ha nem vizsgalnam meg sajat helyzetnk alapjan, hogy mi trtennek, ha
varosunkban szinhazat letesitenenek, mivel az n velemenye es ervei rabirnak a
kormanyzatot, hogy trdjek bele a dologba. Azokra a kvetkezmenyekre korlatozom
vizsgalodasaimat, amelyek olyan kezenIekvek, hogy senki sem ketelkedhetik bennk, ha
alkotmanyunkat csak egy kicsit is ismeri. GenI gazdag, ez igaz; de ha nem talalhatjuk is meg
benne ama rendkivli vagyoni aranytalansagokat, amelyek egy egesz orszagot szegenysegbe
dntenek, hogy nehany lakosat meggazdagitsak, es nyomort vetnek a jolet kre, megis biztos,
hogy mig egynemely genIi polgar eleg nagy vagyon Iltt rendelkezik, masok meglehetsen
kemeny nelklzesben elnek, s a tbbseg nem annyira valamilyen tenyleges vagyonbol el jol,
mint inkabb kitarto munka, takarekossag es mertekletesseg eredmenyekent. Sok szegenyebb
varos letezik a mienknel, ahol a polgar megis tbbet Iordithat elvezetekre, mint itt, mert a
Ild, mely taplalja, soha nem merl ki, s idejet is nyugodtan vesztegetheti, hiszen az idnek
semmi erteke nincs. Nem igy minalunk: Ildnk nincs, hogy eltartson, s igy valamennyien az
iparbol elnk. A genIi nep egyedl munkajabol el, s csak akkor jut hozza a
legszksegesebbhez, ha minden Ilsleget megtagad magatol: ez Ienyzes elleni trvenyeink
egyik oka. Azt hiszem, midn az idegen GenI terletere lep, elszr is az elet es a
tevekenyseg latvanya tnik Il neki. Mindenki serenykedik, mindenki jn-megy, mindenki
munkajaval es gyeivel Ioglalatoskodik. Nem hiszem, hogy leteznek meg egy kisvaros a
vilagon, amely ilyen latvanyt nyujtana. Keresse Il a St. Gervais negyedet: mintha Europa
valamennyi orasmhelyet itt gyjtttek volna ssze. Jarja be a Molardot meg az alacsonyan
Iekv utcakat: a nagybani kereskedelem kellekei, az aruhalmok, az egymas hegyen-hatan
hever hordok, az illatszerek es az indiai Iszerek szaga, mindez olyan erzest Iog kelteni
nben, mintha tengeri kiktben jarna. Paquis-ban, Eaux-Vives-ben a kartonszvet- es
Iestettvaszon-keszit zemek zaja es latvanya mintha Zrichbe vinne at az embert. A varos
szinte megsokszorozodik, olyan lazasan dolgoznak benne; lattam valakit, aki az els
benyomas utan szazezer Ire becslte a lakasok szamat. A munkas kezek, az id kihasznalasa,
az eberseg, a szigoru garasoskodas a genIi polgar kincsei; ezekkel varjuk, hogy elerkezzek
hozzank a dologtalan emberek mulatsaga, ami egyszerre rabolna el idt es penzt tlnk, es igy
ketszeres veszteseget okozna.
GenInek nincs huszonnegyezer lakosa, ezt ugye elismeri. Lyon aranyosan gazdagabb,
lelekszama legalabb tszr vagy hatszor nagyobb, megis pontosan egy szinhazat tart el, s
amikor a szinhazban operat adnak el, meg ez a varos is kicsiny hozza. Parizs, Franciaorszag
Ivarosa es e hatalmas kiralysag kincseinek gyjtmedenceje, Parizs harom szinhazat tart el,
meglehets kzepszeren, egy negyediket pedig az ev bizonyos szakaszaiban. Tegyk Il,
hogy ez a negyedik is allandoan nyitva tart.
78
Azt talalom, hogy tbb mint hatvanezer
varoslakobol mindent sszevetve naponta alig ezerezerketszaz nezt ad a szinhaznak a jolet es
a dologtalansag e talalkozoja. A kiralysag tbbi reszeben ott van Bordeaux, Rouen, a nagy
tengeri kiktk, ott van Lille, Strasbourg, a nagy katonai varosok, tele semmittev tisztekkel,
akiknek elete azzal telik, hogy varjak a delet es a nyolc orat, amikor nyit a szinhaz: es
Ienntartasahoz megis kenyszer adokra van szkseg. S a mienknel hany hasonlithatatlanul
nagyobb varos letezik, hany orszaggylesi es Iejedelmi szekhely, amely nem tud allando
szinhazat Ienntartani!
Hogy megitelhessk, vajon a mi varosunk inkabb kepes-e erre, valasszunk az
sszehasonlitas alapjaul egy jol ismert peldat, mondjuk Parizs varosat. Tehat azt mondom,
hogy amennyiben hatszazezer lakos naponta legIeljebb ezerketszaz nezt ad Parizs
szinhazainak, ugy kevesebb, mint huszonnegyezer lakos bizonyara nem Iog negyvennyolc
neznel tbbet adni GenIben, s e szambol meg le kell vonni az ingyenes kznseget. Tovabba
Iel kell tennnk, hogy GenIben nincs aranyosan kevesebb dologtalan ember, mint Parizsban,
ami szerintem tarthatatlan.
Ha pedig a Irancia szineszek, akik kiralyi kegydijat elveznek es tulajdonosai a
szinhazuknak, eladasonkent haromszaz nez mellett alig tudjak Ienntartani magukat
Parizsban,
79
akkor kerdem en, hogyan Iogjak Ienntartani magukat a genIi szineszek, akiknek
minden jvedelemIorrasa az a negyvennyolc nez volna, n azt Ielelheti erre, hogy GenIben
olcsobb az elet, mint Parizsban. Igen, csakhogy a belepjegyek is aranyosan kevesebbe
kerlnenek. Azutan meg: az asztali kiadasok elenyeszek a szinesz szamara; a ruhak meg az
ekszerek kerlnek sokba; s vagy Parizsbol kellene mindezt hozatniok, vagy gyetlen
78
Nem szamitom az egyhazi hangversenyeket, mert ezek nem tovabbi szinieladasok a tbbi mellett, hanem azok
kiegeszitesei. Nem szamitom a Foirekis eladasait sem; viszont ugy tekintem, mintha egesz evben mkdnek, holott csak hat
honapig tart nyitva. Amikor sszehasonlitas utjan vizsgalni akarom, elkepzelhet-e, hogy egy szintarsulat Ienntartsa magat
GenIben, mindentt az igenl valasz szempontjabol legkedvezbb viszonyokat Ieltetelezem, amennyire csak az ismert tenyek
engedik.
79
Akik csak jo napokon latogatjak a szinhazat, amikor sok a nez, azok igen szerenynek Iogjak talalni becslesemet. Akik azonban
akarcsak jomagam tiz even keresztl a jo es a rossz napokon egyIorman eljartak a szinhazba, azok bizonyosan igen tulzottnak Iogjak
talalni. Ha tehat Parizsban napi haromszaz neznel kevesebbet kell szamolnunk, akkor GenIben is aranyosan kevesebbet kell szamolnunk
napi negyvennyolc neznel, ami meg sulyosabba teszi ellenvetesemet.
munkasokat kenyszerlnenek betanitani. Az eIIele holmik ott keszlnek a legolcsobban, ahol
szokasban vannak. Meg azt is Ielelheti n, hogy a szineszek alavettetnenek Ienyzes elleni
trvenyeinknek. De a reIormot hiaba is akarnak kiterjeszteni a szinhazra: soha Kleopatra es
Xerxes nem Iogja megizlelni egyszersegnket. A szineszek elete abban all, hogy Ieltnest
keltenek; elvennenk kedvket a mestersegktl, ha megakadalyoznank ebben ket, s ketlem,
hogy egy jo szinesz valaha is nszantabol kvekerre valtoznek. Vegezetl Iel lehetne hozni azt
az ellenvetest, hogy a genIi szintarsulat joval kisebb volna a parizsinal, es igy sokkal
kevesebbl megelhetne. Helyes; am aranyban allna-e ez a klnbseg a negyvennyolc es a
haromszaz klnbsegevel? Tegyk hozza: a nagyobb szintarsulatnak megvan az az elnye is,
hogy gyakrabban jatszhat; a kisebb tarsulatban nincs masodik szereposztas, marpedig nem tud
minden szinesz mindennap jatszani; egyetlen szinesz betegsege vagy tavol maradasa miatt az
egesz eladas meghiusul, es oda a bevetel.
A genIiek modIelett szeretik a videket; tanusitja ezt a varos krl elszort temerdek haz. A
vadaszat csabitasa meg a krnyek szepsege taplalja ezt az dvs hajlandosagot. Mivel a
kapukat az ej leszallta eltt bezarjak, es igy nem lehet kisetalni a varosIalak kzl, a videki
hazak viszont igen kzel esnek, ezert nyaron igen keves modos ember alszik a varosban. A
napot gyes-bajos dolgaik vegzesevel tltik, de este, amikor a kapuk bezarnak, elhagyjak a
varost, visszavonulnak kis hajlekukba, hogy a legtisztabb levegt szivjak es elvezzek a
legszebb tajat, amely csak az eg alatt elterl. Mi tbb, sok polgar egesz evben odakinn lakik, s
egyaltalan nem tart Ienn szallast GenIben. Ezek az emberek mind elvesztek a szinhaz
szamara; s az egesz szep evszak alatt szinte csak azok maradnak elerhet kzelsegre a
szorakozashoz, akik soha nem szoktak szinhazba jarni. Parizsban maskent all a dolog: igen jol
parositjak a szinhazat a videkkel, es az eladasok beIejezesenek orajaban egesz nyaron at
mast se latni, mint a varoskapun kigrdl hintokat. De sokan alszanak a varosban is: azok,
akiket az ejszakai seta szabadsaga kevesbe csabit, mint amennyire riasztanak a vele jaro
kenyelmetlensegek. Az ember oly hamar raun a nyilvanos setautakra, olyan messzire kell
mennie, mig a videkre er, a leveg annyira bzlik a szennytl s a latvany annyira kevesse
vonzo, hogy jobban esik bezarkozni a szinhazba. Meg egy klnbseg, amely a mi szineszeink
hatranyara t ki, s amely miatt elveszitik az ev Ielet. Azt gondolja, uram, hogy az ev masik
Ieleben knnyszerrel betltik ezt az igen nagy rt? A magam reszerl nem latok mas
orvossagot, mint megvaltoztatni a kapuzaras orajat, Ielaldozni biztonsagunkat az
elvezeteinknek, es ejszakara tarva-nyitva hagyni varosunkat, kzeputon harom hatalom
71
kztt, pedig a legtavolabbitol is mindssze Iel merIldet kell megtenni, hogy bastyainkhoz
erjenek.
80
Ez meg nem minden. Ha egy intezmeny ilyen tkeletesen ellentmond regi elveinknek, nem
talalhat altalanos lelkesedesre. Hany de hany nemes polgar lesz, aki Ielhaborodva latja, hogy
hajdani egyszersegnk romjai Iltt a Ienyzesnek es az elpuhultsagnak ez az emlekmve
emelkedik a magasba, es messzirl Ienyegeti a kz szabadsagat! Azt gondolja n, hogy majd
jelenletkkel helyeselnek amaz ujitasnak, miutan Iennhangon helytelenitettek? Biztos lehet
benne: tbben kzlk aggalyoskodas nelkl elmennek a szinhazba Parizsban, holott a
labukat se tennek be oda GenIben, mert hazajuk java kedvesebb nekik, mint a maguk
szorakozasa. Hol az az oktalan anya, aki van olyan meresz, hogy lanyat e veszedelmes
iskolaba vigye? S hany tiszteletre melto asszony gondolja majd, hogy elveszti becsletet, ha
maga megjelenik ott? Ha Parizsban nemelyek kerlik a szinhazat, ugy kizarolag vallasi
okokbol, s ez az inditek bizonyosan nem kevesbe ers minalunk; de raadasul ott vannak az
erklcs, az ereny, a honszeretet inditekai, s ezek meg azokat is visszatartjak, akiket a vallas
80
Tudom, nagyszer erditmenyeinel nincs hasztalanabb dolog a vilagon, s meg ha kell letszamu seregnk lenne vedelmezeskre, akkor is
hasztalanok maradnanak: mert bizonyos, hogy senki sem akar megostromolni minket. De ha nem is kell ostromtol tartanunk, azert meg
valtozatlan eberseggel kell rkdnnk, nehogy meglepetesszeren rajtunk thessenek, mert semmi sem knnyebb, mint harcosokat gyjteni a
szomszedsagunkban. Nagyon jol megtanultuk, hogyan csinaljak az ilyesmit,
72
es nem szabad megIeledkeznnk rola, hogy valamely jog a
legrosszabbnak tnhetik Il, amig kivl vagyunk egy helyen, de nyomban kitn lesz, mihelyt bejutottunk oda.
nem tartana vissza.
81
Kimutattam, hogy szinhaz semmi krlmenyek kztt nem tarthatja Ienn magat GenIben,
ha csak a nezk hozzajarulasara szamithat. Tehat vagy a gazdagoknak kell sszeadniuk a
penzt, ami terhes gond, s biztosan nem lesz kedvk soka viselni, vagy az allamnak kell
kzbeavatkoznia, es a sajat terhere eltartani a szinhazat. De hogyan tartana el? Netan
szkseges kiadasait Iogja megnyirbalni, mivelhogy szereny jvedelme eppen csak Iedezi
ezeket? Vagy azokat az sszegeket Iorditja e Iontos celra, amelyeket a hatosagok takarekos es
Ieddhetetlen gazdalkodasa Iolytan sikerlt a legegetbb szkseg esetere Ielretenni? Avagy
bocsassuk el kicsiny helyrsegnket, s kapuink vedelmet lassuk el mi magunk? Cskkentsk
elljaroink szereny tiszteletdijat, vagy kockaztassuk, hogy a legcsekelyebb elre nem latott
szerencsetlensegre sem lesznek tartalekaink? A Ielsorolt megoldasokon kivl egyetlen jarhato
utat latok csupan: adot kivetni; nagytanacsba hivni polgarainkat a Szent Peter-templomba, s
ott nnepelyesen inditvanyozni nekik, hogy szavazzanak meg valamilyen illeteket a szinhaz
letesitesere. Isten ovjon tle, hogy azt higgyem: blcs es derek elljaroink valaha is kepesek
lennenek ilyen inditvannyal elallni, s eppen az n cikke nyoman azt is eleg jol megitelhetjk,
hogy milyen Iogadtatasban reszeslnenek.
Ha balszerencsenkre talalnank valamilyen alkalmas megoldast e nehezsegek
kikszblesere, annal rosszabb neknk, mert ez okvetlenl megersitene valamely titkos
hibankat, es igy meg hitvanyabbak lennenk, s elbb-utobb elbuknank. Mindazonaltal tegyk
Iel, hogy a szinhaz iranti lelkesedes csodat mvel: tegyk Iel, hogy a szineszek megIelelen
berendezkednek GenIben, trvenyeink megIelelen kordaban tartjak ket, a szinhaz viragzik
es van kznsege; tegyk Iel vegl, hogy varosunk abban a helyzetben van, amelyben, mint
n mondja, erklcss is volna es szinhaza is lenne, tehat egyesitene a ket dolog elnyeit
mellesleg szolva azt hiszem, ezek az elnyk nemigen Iernek meg egymassal, mert a szinhaz
minden haszna abban all, hogy potolja a jo erklcsket; ha tehat a polgarok erklcssek, a
szinhaz tkeletesen haszontalan.
E letesitmenyek els kezzelIoghato hatasa, mint mar mondottam, az lenne, hogy
Iorradalom kvetkeznek be szokasainkban, ez pedig Iorradalmat idezne el erklcseink teren
is. Vajon jo dolog volna ez a Iorradalom vagy rossz? Itt az ideje, hogy megvizsgaljuk ezt a
kerdest.
Nem letezik jol megalkotott allam olyan szokasok nelkl, amelyek megIelelnek a
kormanyzat termeszetenek es a kormanyzat Ienntartasat szolgaljak. Ilyen volt hajdanan a
londoni klubok intezmenye, amelyet igen rosszkor tettek guny targyava a Spectator szerzi;
73
miutan a klubok ily modon nevetsegesse valtak, kavehazak es rossz hir helyek vettek at
szerepket. Ketlem, hogy az angol nep sokat nyert volna e valtozason. Hasonlo klubok
letesltek most GenIben; ezeket k#r#knek nevezik, es cikke utan itelve minden okom megvan
ra, uram, hogy azt higgyem: n nem minden tisztelet nelkl allapitotta meg, hogy e krkben
jozan es okos hangnem uralkodik. Ez a szokas regota Iennall minalunk, barha a nev uj is.
Gyerekkoromban trsasg neven mkdtek a klubok, de Iormajuk nem volt ilyen jo es
rendszeres. A IegyverIorgatas minden tavasszal sszegyjt minket; az ev egy reszeben
klnIele dijakert versengnk; e dijak katonai nnepekre adnak alkalmat; a genIiek
valamennyien hodolnak a vadaszat szenvedelyenek, s mindez gyakran sszehozza a IerIiakat
es alkalmat teremt a szamukra, hogy asztaltarsasagokat, kirandulo csapatokat s vegl barati
kapcsolatokat letesitsenek maguk kztt. De az eIIele gylekezetek, nem leven mas celjuk,
mint az elvezet meg az rm, csakis a kocsmaban verdtek ssze. A polgarok kzti
egyenetlensegek azonban rakenyszeritettek, hogy gyakrabban talalkozzunk es jozan Ivel
hatarozzunk, ami aztan tisztesebb egyttletekke valtoztatta e larmas tarsasagokat. E
81
Nem arra gondolok, hogy az ember erenyes lehet vallas nelkl is; sokaig hittem e csalard velemenyben, de mar tkeletesen kiabrandultam
belle. Hanem arra, hogy a hiv ember olykor merben tarsadalmi inditekok alapjan is tartozkodhat bizonyos, nmagukban kzmbs
cselekedetektl, amelyek nem erintik kzvetlenl a lelkiismeretet, igy peldaul attol, hogy szinhazba menjen egy olyan varosban, ahol nem jo
dolog megtrni a szinhazat.
talalkozok a k#r nevet kaptak, s az igen silany ok igen jo okozatot vont maga utan.
82
A krk tizenket-tizent tagot szamlalnak. Berbe vesznek egy igen kenyelmes lakast, es
kzs kltsegen berendezik butorokkal meg a szkseges Ielszerelessel. Ebbe a lakasba
mennek el minden delutan a tarsasagnak azok a tagjai, akiket gyes-bajos dolgaik vagy
elvezeteik nem tartanak tavol, sszegylnek, es mindenki Iesztelenl atadja magat a kedvere
valo szorakozasnak: jatszik, beszelget, olvas, iszik, dohanyzik. Olykor vacsoraznak is, de ez
ritkan Iordul el, mert a genIi polgar rendes ember es szivesen tartozkodik csaladjanak
kreben. Gyakran tesznek kzs setakat is, es szorakozasaik olyanok, hogy megrzik s
Iokozzak a testi ert. Az asszonyok meg a lanyok egyletekben gylnek ssze, hol az egyiknel,
hol a masiknal. Az ilyen sszejvetelek celja egy kis adok-veszek jatek, uzsonna, es mint
Ieltehet, kiapadhatatlan cseveges. A IerIiak ugyan nincsenek szigoruan kitiltva e
tarsasagokbol, megis meglehets ritkan csatlakoznak hozzajuk; magam inkabb gondolnek
rosszat azokrol, akiket Iolyvast ott latni, mint azokrol, akiket sohasem latni ott.
Ilyen a genIi polgarsag mindennapos szorakozasa. Nincs hijan az rmnek es a
vidamsagnak, megis van benne valami egyszer es artatlan, ami megIelel a republikanus
erklcsknek; de csak vezessek be a szinhazat, Isten veletek, krk, Isten veletek, egyletek!
Ez az a Iorradalom, amelyet megjosoltam; minden kr es egylet szksegszeren szetesik. Ha
n London peldajat allitja szembe velem, amelyre en magam hivatkoztam, ha azt mondja,
hogy ott a szinhazak letesitese nem vetett veget a kluboknak, ugy azt valaszolom, hogy oriasi
a klnbseg London es GenI kztt; nevezetesen, a szinhaz csak egy kis pont ama roppant
varosban, nalunk azonban hatalmas targy volna, mely mindent magaba sziv.
Ha pedig azt kerdezi n, hogy mi rossz szarmaznek a krk el-trltetesebl... Nem, uram,
ezt a kerdest IilozoIus nem teszi Il; nk beszelnek igy vagy Iiatalemberek, akik a
testrseggel tevesztik ssze kreinket, es dohanyszagot velnek erezni. Megis valaszolnom
kell, mert ha nhz Iordultam is, ezuttal a nepnek irok, a nep pedig ketsegkivl ilyeneket
beszel; de n kenyszeritett ra, hogy valaszoljak.
Elszr is azt mondom, hogy a dohanyszag rossz dolog ugyan, am igen jo, ha az ember ura
marad a vagyonanak es biztos lehet benne, hogy a sajat hazaban Iogja alomra hajtani a Iejet.
De maris megIeledkeztem rola, hogy nem d'Alembert-eknek irok. Maskeppen kell
megertetnem magamat.
Ha a termeszet utmutatasat kvetjk, ha a tarsadalom java utan kerdeznk, azt talaljuk,
hogy a ket nemnek olykor ssze kell jnnie, rendesen azonban kln kell elnik. Egyszer-
masszor mar kimondtam ezt a nkkel kapcsolatban, most kimondom a IerIiakkal kapcsolatban
is. A IerIiak meg jobban megerzik, mint a nk, ha tulzottan szorossa valik a ket nem kztti
erintkezes. A nk ugyanis csak erklcseiket vesztik el, mi azonban erklcseinket es alkatunkat
is, mert a gyengebb nem keptelen atvenni szamara Ielettebb kemeny eletmodunkat, s ezert
arra kenyszerit, hogy mi vegyk at szamunkra Ielettebb elpuhult eletmodjat. igy aztan, mivel
nem akarjak trni a kln eletet, de IerIiakka sem kepesek valni, a nk bennnket
valtoztatnak nve.
A IerIiak e lealacsonyitasa mindentt rossz dolog, de kivalt az olyan allamokban Iontos
megelzni, amilyen a mienk. A kiralyok szamara meglehetsen kzmbs lehet, hogy IerIiak
vagy nk Iltt uralkodnak, Ielteve, hogy alattvaloik engedelmesek; a kztarsasagnak
azonban IerIiakra van szksege.
83
A regiek csaknem egesz eletket a szabad eg alatt tltttek; vagy a sajat dolgukban jartak,
82
Kesbb a hatranyokrol is beszelni Iogok.
83
Erre azt Ielelhetik, hogy haboruban a kiralyoknak is. Egyaltalan nem. Eppen eleg, ha harmincezer IerIi helyett, teszem, szazezer nt
hivnak hadba. A nk nincsenek hijan a batorsagnak, tbbre tartjak a becsletet, mint az eletet; amikor verekszenek, jol verekszenek. Nemk
hatranya az, hogy rosszul viselik a hadi Iaradalmakat es az evszakok viszontagsagait. igy hat az egesz titok abban all, hogy mindig
haromszorosa legyen keznel annak, amennyire a harcban szkseg lesz, s a ket masik harmadot aldozzak Iel a betegsegnek meg a
halandosagnak.
Ki hinne, hogy e treIat, amelyen jol latszik az igyekezet, szellemes emberek szo szerint vettek Franciaorszagban! |Az utolso mondat az
1782-es kiadasbol.|
vagy az allam gyeit inteztek a kzteren, vagy a mezn, a kertekben, a tengerparton setaltak,
esben, napon, csaknem mindig Iedetlen Ivel.
84
Raadasul nem lattak nt; de tudtak, hol
keressek ket, ha szkseg volt rajuk; es irasaik meg a beszelgeteseikbl rank maradt reszletek
semmi jelet nem adjak, hogy akar a szellem, akar a izles, vagy akar a szerelem veszitett volna
e tartozkodason. Nalunk eppen az ellenkezje van szokasban: ellenallas nelkl atadjuk
magunkat a ni nem akaratanak, holott inkabb oltalmaznunk kellene, mint szolgalni, es
hozzaszoktunk, hogy megvessk, mikzben engedelmeskednk neki, hogy megbantsuk
komolytalan Iigyelmessegeinkkel; minden parizsi n egesz IerIiszerajt tart a lakasan, am ezek
a IerIiak niesebbek, mint maga, s ezer modjat tudjak, hogy a szepseg eltt hodoljanak, csak
ugy nem tudnak hodolni eltte, ahogy melto volna hozza: a sziv hodolataval. Nezze csak e
IerIiakat, amint nkentes brtnkben szntelen jnnek-mennek az ablak es a kandallo kztt,
Ilallnak, visszalnek, szazszor Ilemelnek es letesznek egy paravant, knyvekben
lapozgatnak, kepeket nezegetnek, perdlnek-Iordulnak a szobaban, mig balvanyuk
mozdulatlanul elnyulik heverjen, s csak a nyelve meg a szeme jar. Honnet e klnbseg, ha
nem onnan, hogy a termeszet helyhez kttt, otthon l eletmodot rott ki a nkre, am a
IerIiakra az ellenkezjet, s az utobbiak nyughatatlansaga igazi szksegletket mutatja? A
keletiek meglehetsen sokat izzadnak Iorro eghajlatuk alatt, s ezert keves testmozgast
vegeznek es egyaltalan nem szoktak setalni, de legalabb a szabad eg alatt ldgelnek es
szivjak a tiszta levegt, mig nalunk a nk ugyancsak iparkodnak, hogy jol bezart szobaikban
megIullasszak barataikat.
Ha sszevetjk az okori IerIiak erejet a mai IerIiakeval, semminem egyenlseget nem
talalunk kzttk. Az Akademiaban vegzett testedzes gyerekjatekszamba megy a regi
gimnazium gyakorlataihoz kepest: elhagytak az tlabdajatekot, mert tulsagosan Iaraszto,
lovagolni sem lehet mar. Seregeinkrl nem is szolok. Mar IelIogni sem tudjuk, hogyan
meneteltek a grg es romai hadak. Olvasni is Iaraszto, mekkora utat tett meg es milyen
sulyos terhet cipelt a romai katona; a kepzelet is roskadozik a megterhelestl. A gyalogsagi
tisztek nem lhettek lora. A hadvezerek sokszor ugyanannyit gyalogoltak, mint csapataik.
Soha a ket Cato maskent nem utazott, sem egyedl, sem a seregeikkel. Meg Otho, meg az
elpuhult Otho is Iegyverben menetelt hadai elen, midn Vitellius ellen vonult. Mutassanak
egyetlen harcost, aki ma kepes volna megtenni ugyanezt. Teljesen lezllttnk. Festink es
szobraszaink panaszkodnak, hogy nem talalnak az antik modellekhez hasonlot. Miert?
Elkorcsosult volna az ember? Vagy a Iajta eppugy aldozatul esnek a testi elregedesnek, mint
az egyen? Ellenkezleg: az eszaki barbarok, kik ugyszolvan uj Iajjal nepesitettek be Europat,
nagyobbak es ersebbek voltak a romaiaknal, akiket legyztek es leigaztak. Igy hat neknk
kellene ersebbnek lennnk, hiszen tulnyomoreszt e jvevenyektl szarmazunk; csakhogy a
romaiak IerIi modra eltek,
85
es az allando testedzestl elnyertek azt az ert, amelyet a
termeszet megtagadott tlk, mig ezzel szemben mi elveszitjk termeszettl kapott ernket,
mert a ni nemtl valo Iggesnk hanyag es elpuhult elethez szoktat. Bar a barbarok, akikrl
az iment beszeltem, egytt eltek az asszonyokkal, azert meg nem eltek ugy, mint az
asszonyok; inkabb amazokban volt eleg helytallas, hogy a IerIiak modjara eljenek, akarcsak a
spartai nk. A n ers lett, a IerIi nem gyenglt el.
Ha art a testnek, hogy szembeszeglnk a termeszettel, a szellemnek meg jobban art.
Kepzeljk csak el, milyen lelki alkatu lesz az a IerIi, akit egyes-egyedl a nk
szorakoztatasanak igen Iontos Ieladata kt le, s egesz elete masbol sem all, mint hogy
megteszi nekik azt, amit az dolguk volna megtenni, amikor beleIaradunk a munkaba,
84
Midn Kambszesz legyzte Pszammetikoszt, a csata utan ugy klnbztettek meg az egyiptomi halottakat a perzsaktol; hogy az elbbiek
koponyaja rendkivl kemeny volt, mivel soha nem Iedtek be a Iejket, mig az utobbiak mindig vastag tiarat viseltek, s ezert koponyajuk
olyan puha volt, hogy erIeszites nelkl be lehetett trni. Maga Herodotosz is tanuja volt sokkal kesbb e jelensegnek.
85
A romaiak voltak a legkisebbek es leggyengebbek Italia valamennyi nepe kzl. Oly nagy volt ez a klnbseg, mondja Titus Livius, hogy
els pillantasra Iel lehetett Iedezni a szemben allo csapatokon. Amde a testedzes meg a Iegyelem annyira Iellmulta a termeszetet, hogy a
gyengek megtettek, amire az ersek keptelenek voltak, es legyztek az utobbiakat.
amelyet k nem is kepesek elvegezni, es szellemnk Ieldlest kivan. Gyermeteg szokasok
rabjai, Ielnhetnk-e barmi nagyhoz is? Leha Ioglalatossagaink rajta hagyjak belyegket
tehetsegnkn, irasainkon;
86
meglehet, Iormas irasok ezek, de kisszerek es hvsek, mikent
erzelmeink; egyedli erdemk a knnyed modor, de hat igazan nem nehez semmisegeket
knnyed modorban eladni. E naponta szlet, kereszelet mvek sokasaga csak azert keszl,
hogy a nket szorakoztassa; nincs bennk sem er, se melyseg, s az ltzasztalrol
valamennyi a keresked pultjara kerl.
76
Folyvast ugyanazt irjak ujra, csak mindig uj klszint
adnak neki. Idezhetnek ket-harom kivetelt, de en szazezret Iogok idezni a szabaly igazolasara.
Ezert aztan korunk termekeinek tulnyomo resze letnik vele egytt, s az utokor azt hiszi majd,
hogy igen keves knyvet irtak szazadunkban, pedig nagyon is sokat.
Knnyszerrel kimutathatnok, hogy a nk nemhogy nyernenek e szokason, inkabb
veszitenek rajta. Hizelgnk nekik, de nem szeretjk ket, szolgalatukba szegdnk, de
megbecslest nem erznk irantuk; hodolok Iorognak krlttk, nem szerelmes IerIiak; s ami
a legrosszabb: bar az elbbiek nem osztjak az utobbiak erzelmeit, jogaikat azert meg
bitoroljak. Ahogy mindennapos es knny lett a ket nem tarsasagi erintkezese, ezt a ket
kvetkezmenyt vonta maga utan; igy Iojtja el a galans viselkedes altalanos szelleme a
geniuszt is meg a szerelmet is.
A magam reszerl Iel nem Ioghatom, hogyan becslhetik le annyira a nket, hogy sosem
hagyjak abba az izetlen udvarlast, es gunyt znek bellk banto bokjaikkal, hiszen ezek meg a
klszinet sem tartjak Ienn a johiszemsegnek. Nyilvanvalo hazugsagokkal megalazni ket,
vajon nem annyit tesz ez, mint nyiltan kzlni velk, hogy nincs olyan igazsag, amit
ktelessegnk volna tudomasukra hozni? A szerelem csak hadd altassa magat a szeretett n
tulajdonsagait illeten; de mindig a szerelem szol-e ezen a szanalmas nyelvezeten? Akik ezt
beszelik, nem igy beszelnek-e minden nvel? S nem esnenek-e ketsegbe, ha azt hinnk roluk,
hogy igazi szerelem kti ket egyetlenegyhez is? Ne aggodjanak. Klns elkepzelese volna a
szerelemrl annak az embernek, aki elhinne roluk, hogy kepesek szeretni; a szerelemtl mi
sem all tavolabb, mint a galans modor. Az en IelIogasom szerint olyan ez a Ielelmetes
szenvedely, olyan nyugtalansagot, Iejvesztettseget, reszketest, Ielindulast okoz,
megnyilvanulasai oly hevesek, hallgatasa oly szivbe markolo, kimondhatatlan pillantasait a
Ielenkseg oly meressze teszi, az ijedelem oly nyiltan mutatja bennk a vagyat, hogy ugy tnik
nekem, ha a szerelmes IerIi ezen elspr erej beszed utan egyetlenegyszer azt mondana,
Szeretem #nt, a szerelmes n Ielhaborodottan valaszolna neki: Mr nem szeret, es soha tbbe
nem talalkoznek vele.
Kreink meg riznek valamit az antik erklcskbl. A IerIiak egymas kztt nem
kenyszerlnek a nk IelIogokepessegenek szintjere leszallitani gondolataikat s az eszt galans
Iordulatok mge rejteni, hanem a nevetsegesseg veszelye nelkl Iontos es komoly
beszelgetesekbe merlhetnek. Nyugodtan beszelhetnek hazarol s erenyrl, nem Iogjak
Iecsegnek nezni ket; batran adhatjak nmagukat, nem kell a pletykas nk elveihez
alkalmazkodniuk. A beszelgetes pallerozatlanabb modorban zajlik, de az ervek sulya
nagyobb: nem erik be treIalkozassal vagy udvariaskodassal. Nem vagjak ki magukat a
nehezsegekbl szellemes Iordulatokkal. Nem kimelik egymast a vitaban; aki azt talalja, hogy
ellenIele teljes erejebl nekitamad, kenytelen minden erejet sszeszedni a vedekezeshez. igy
lesz a szellem igazsagszeret es ers. Ha kzben egy-ket illetlen szo is esik, nem kell nagyon
megremlni: nem mindig az a becsletesebb, aki Iinomabban Iejezi ki magat, s meg mindig
86
A nk altalaban semmilyen mveszetet nem szeretnek, egyikben sem jaratosak, es egyikhez sincs tehetsegk. Sikerrel Ioghatnak kisebb
munkak irasaba, amelyekhez csak knnyed szellem, izles, baj, olykor IilozoIia es okoskodas szksegeltetik. Szert tehetnek tudomanyra,
ismeretekre, jartassagra s mindenre, amit munkaval el lehet sajatitani. De a lelket hevit egi tz, a mindent athato es elemeszt szellem, a
langolo ekesszolas, a Iennklt elragadtatas, mely szivnk melyeig eltlt, mindig hianyozni Iog a nk irasaibol; hvs es kecses mveket
irnak, hozzajuk hasonlatosakat; annyi szellemesseg van e mvekben, amennyi tetszik, de lelek soha; szazszor inkabb lesznek jozanok, mint
szenvedelyesek. A nk nem kepesek leirni, st IelIogni sem, hogy mi a szerelem. Csak Sappho es meg valaki
71
erdemli meg, hogy kivetelnek
tekintsk. Barmiben Iogadnek, hogy a Jortugl levelek=et IerIi irta. De ahol a nk uralkodnak, ott izlesk is uralkodik, s ez hatarozza meg
szazadunk izleset.
jobb e nemileg Iaragatlan beszed, mint az a keresett modor, amelyben a ket nem elcsabitja
egyik a masikat, es illemtudo, amde igen bensseges viszonyba kerl a bnnel. A IerIiak
hajlamaihoz kzelebb allo eletmod jobban illik a IerIias vermerseklethez is. A krkben nem
kell egesz nap a szekhez szgezve lni. Testedz jatekokat jatszanak, jnnek-mennek; nem
egy kr videken szekel, mas krk ki-kirandulnak a videkre. Vannak kertjeik a seta, tagas
udvaraik a testgyakorlas szamara, van egy nagy to, amelyben uszni lehet, az egesz krnyeken
szabad a vadaszat. S ne higgyk, hogy vadaszni ugyanolyan kenyelmes dolog erreIele, mint
Parizs krnyeken, ahol az ember belebotlik a vadba, s ahol lorol vadasznak. igy hat e tisztes es
artalmatlan intezmenyek mindazt egyesitik magukban, ami elsegitheti, hogy ugyanazok az
emberek baratokka, polgarokka, katonakka legyenek, tehat mindazt, ami egy szabad nepnek a
legjobban megIelel.
A negyleteket azzal vadoljak, hogy gunyolodasra hajlamos, rossz nyelveket nevelnek a
nkbl. Es csakugyan, erthet, hogy a kisvarosi anekdotak nem kerlik el e tarsasagokat; az is
valoszin, hogy a tavollev Ierjeket nemigen kimelik, s hogy a bajos es nnepelt nk nem
aratnak nagy sikert a szomszedasszony sszejvetelein. Am meglehet, e kellemetlensegben
tbb a jo, mint a rossz; az mindenesetre tagadhatatlan, hogy kisebb rossz szarmazik e
negyletekbl, mint abbol, aminek a helyebe leptek. Mert mi jobb: ha egy asszony baratnivel
egytt rosszat beszel a Ierjerl, vagy ha negyszemkzt maradvan egy IerIival, rosszat tesz
neki, ha biralja vagy ha utanozza szomszednje erklcstelenseget? A genIi nk meglehets
szabadon kimondjak, amit tudnak, st olykor azt is, amit Ielteteleznek, mindamellett
valosaggal iszonyodnak a ragalomtol, es meg senki sem hallotta, hogy megvadoltak volna
valakit, ha ugy hittek, hogy a vad hamis. Ezzel szemben mas orszagokban a nk egyszerre
bnznek hallgatasukkal es beszedeikkel, mert a megtorlastol valo Ielelmkben titokban
tartjak a rosszat, ha valoban tudomasuk van rola, es bosszuvagybol kzzeteszik, ha csak
kitalaltak.
Mennyi kzbotranyt elz meg a Ielelem e szigoru szemmel Iigyel asszonyoktol! Mar-mar
az erklcsbiro dolgat vegzik varosunkban, igy Ielgyeltek egymasra a polgarok Roma
Ienykoraban, igy emeltek vadat egymas ellen az igazsag iranti buzgo odaadasbol. De midn
Roma romlasnak indult, es mar nem lehetett egyebet tenni a jo erklcsk erdekeben, mint
rejtegetni a rossz erklcsket, akkor gyllni a bnt bnne valt maga is, mert a bn
leleplezesere sarkallt. Aljas besugok leptek a buzgo polgarok rkebe, s mig egykor a jok
vadoltak a rosszakat, most a rosszak vadoltak a jokat. Hala az egnek, meg messze vagyunk e
gyaszos vegtl. Nem kell meg elrejtznnk a sajat szemnk ell, hogy vissza ne borzadjunk
magunktol. A magam reszerl nem leszek jobb velemennyel a nkrl, ha ovatosabba valnak:
az viselkedik ovatosabban, akinek tbb oka van az ovatoskodasra, es sajat maga is raszorul a
titoktartasra, amibl peldat ad a tbbieknek.
Ne nyugtalankodjunk hat annyira a negyletek locsogasa miatt. Mondjanak annyi rosszat a
tbbiekrl, amennyit csak akarnak, Ielteve, hogy egymas kzt teszik. Az igazan romlott nk
nem tudnak sokaig elviselni ezt az eletmodot; barmilyen szivesen szolnak meg masokat,
inkabb IerIiak tarsasagaban teszik. Barmit mondjanak nekem errl, soha nem nezhettem ugy
ezekre az egyletekre, hogy titkon ne ereztem volna megbecslest es tiszteletet a tagjaik irant,
igy rendelte a termeszet, mondtam magamnak, mert klnbz hajlamokat adott a ket
nemnek, hogy kln eljenek, mindegyik a maga szokasai szerint.
87
E szeretetre melto
teremtesek igy hozzajuk ill Ioglalatossagokkal tltik napjaikat, vagy artatlan es egyszer
mulatsagokkal, amelyek igen alkalmasak ra, hogy meginditsak a becsletes sziveket es jo
velemenyt alakitsanak ki a nkrl. Nem tudom, mit beszeltek, de egytt tltttek az idejket;
beszelhettek a IerIiakrol, de megvoltak nelklk; s mikzben oly szigoruan biraltak masok
87
Ezt az elveti minden jo erklcs alapjat, vilagosabban es bvebben Iejti ki egy birtokomban lev kezirat, melyet szandekomban all
kzreadni, ha marad idm ra, jollehet e bejelentes nem szerzi meg szamara a hlgyek joindulatat.
Knny Ielismerni, hogy e jegyzetben ;z ' Elo`se keziratarol beszeltem; ez a knyv ket evvel a jelen munka utan latott napvilagot. |Az
utolso mondat az 1782-es kiadasbol.|
viselkedeset, az vek legalabb Ieddhetetlen volt.
Tagadhatatlan, a IerIikrknek is vannak hatranyos tulajdonsagai: minek nincs, ami
emberi? Jatszanak, isznak, lereszegednek, atmulatjak az ejszakat; meglehet, mindez igaz, de
az is meglehet, hogy tulzas. Mindentt keveredik a jo es a rossz, de klnbz mertekben.
Mindennel vissza lehet elni: elcsepelt igazsag ez, nem kvetkezik belle, hogy mindent el kell
vetni, es az sem, hogy mindent el kell Iogadni. A valasztas szabalya igen egyszer. Amikor
tbb a jo, mint a rossz, a dolgot el kell Iogadni, dacara hatranyos kvetkezmenyeinek; amikor
a rossz tbb a jonal, el kell vetni, elnyeivel egytt is. Amikor a dolog nmagaban jo es csak a
visszaelesek teszik rossza, a visszaelesek pedig klnsebb erIeszites nelkl megelzhetk,
vagy klnsebb kar nelkl megtrhetk, akkor ezek csak rgyet, nem okot adnak ra, hogy
eltrljenek egy hasznos szokast. De ami nmagaban rossz, az mindig rossz lesz,
88
barmit
tegyenek azert, hogy jol eljenek vele. Ez az alapvet klnbseg a krk es a szinhazak kztt.
Az allam polgarai, a varos lakosai nem remetek, nem tudnanak Iolyvast egyedl,
elklnlve elni; de meg ha tudnanak is, helytelen volna erre kenyszeriteni ket. Csak a
legkegyetlenebb despotizmus riad meg, ha azt latja, hogy het-nyolc ember sszegylik, mert
mindig attol Iel, hogy beszelgeteseik nyomorusaguk krl Iorognak.
De mindama kapcsolatok kzl, amelyek egy kisvarosban, igy nalunk is, egybegyjthetik a
maganszemelyeket, ketsegkivl a krk a legesszerbbek, a legtisztesebbek es a legkevesbe
veszelyesek, mert nem akarnak, de nem is tudnak elrejtzni, mert nyilvanosak,
megengedettek, es mert rend es trveny uralkodik bennk. Mi tbb, knnyszerrel
bebizonyithatnok, hogy a visszaelesek, amelyekre egy kr alkalmat adhat, barmely mas
tarsulassal ugyanigy egytt jarnanak, vagy hogy a tbbi meg rosszabb kvetkezmenyeket
vonna maga utan. Mieltt arra gondolnank, hogy kiirtunk valamilyen kialakult szokast,
gondosan merlegre kell tennnk azokat, amelyek a helyebe lepnek. Aki javasolni tud
valamilyen kivihet megoldast, amelybl nem szarmazik visszaeles, tegye meg javaslatat;
utana eltrlhetik a krket: immar jokor teszik. Addig azonban hadd igyak at az ejszakat, ha
megteszik, azok, akik talan rosszabb dolgokat mvelnenek ez id alatt.
A mertektelenseg mindig bn, kivalt ha legnemesebb kepessegnket ragadja el. A tulzott
borIogyasztas lealacsonyitja az embert, atmenetileg elveszi es tartosan eltompitja az eszet. De
vegl is szeretni a bort nem bn es nem is igen csabit bnre: ostobava, nem gonossza teszi az
embert.
89
Ha egyszer mulo viszalyt okoz, szazszor teremt tartos vonzalmakat. Altalaban
szolva, a borivok kedves, nyilt sziv emberek, csaknem valamennyien jok, egyenes lelkek,
igazsagszeretk, hsegesek, batrak es becsletesek, eppen csak ez a hibajuk van. Ki meri azt
mondani, hogy allitsunk ily sok rossz hajlamot ennek az egynek a helyebe? Vagy azt akarjak
netan, hogy egy egesz varos csupa hibatlan s minden dologban mertektarto emberbl alljon?
Hany latszolagos ereny palastol valosagos bnket! Az erenyes ember azert jozan, mert
mertekletes, a gazember azert jozan, mert kepmutato. A rossz erklcsk, cselszvesek,
arulasok, hazassagtresek hazajaban ovakodnak az olyan allapottol, amikor az ember nem
kepes megrizni zarkozottsagat, s a sziv nkentelenl Ieltarulkozik. Mindentt azok irtoznak
legjobban a reszegsegtl, akiknek a legtbb oka van vedekezni ellene. Svajcban szinte
kztiszteletben all; Napolyban borzadnak tle; de mitl Ieljnk inkabb: a svajciak
mertektelensegetl vagy az olaszok mertektudasatol?
Ismetlem, jobb volna, ha az emberek jozanok es igazak lennenek; jobb volna nemcsak
nmagukra, hanem a tarsadalomra nezve is: mert ami rossz az erklcs teren, az a politikaban
is rossz. De a predikator megall a szemelyes rossznal, az elljaro pedig csak az altalanos
88
Az erklcsi rendrl beszelek; mert a termeszet rendjeben nincs semmi, ami tkeletesen rossz volna. Az egesz mindig jo.
89
Ne ragalmazzuk e rossz hajlamot; nem eleg csuI-e nmagaban is? A bor nem szli, csupan IelIedi a gonoszsagot. Az az ember, aki
reszegen meglte Klitoszt, hideg Ivel halalba kldte Philotaszt.
77
A reszegseg rjngeni tud, de van-e szenvedely, amelyik nem? A
klnbseg az, hogy a tbbi szenvedely a lelek melyen marad, mig ez Iellobban es azon nyomban kihuny. Am e mulo es knnyszerrel
elkerlhet dhkitrest nem szamitva, biztosak lehetnk benne, hogy aki reszeg allapotban gonoszat cselekszik, az jozanul is rosszban
santikal.
kvetkezmenyeket latja; az egyiknek csak az emberi tkeletesseg a celja, amit ember nem er
el soha, a masiknak csak az allam java a celja, amennyiben elerhet; igy hat, ha okkal
gancsolnak is valamit a szoszekrl, azt a trvenynek meg nem kell bntetnie. Mertektelen
borIogyasztas miatt nep meg nem veszett el, de mindenki elvesz a nk Ieslettsege miatt. A
klnbseg oka vilagos: az elbbi elveszi az ember kedvet a tbbi bntl, az utobbi minden
bnt maga utan von. Az eletkor klnbsege is szerepet jatszik a dologban. A bor kevesbe
kiserti meg az iIjusagot, es nehezebben veszi le a labarol; de ha a ver atIorrosodik, a tbbi
vagy is nyomban Ielebred; a szenvedelyek koraban egyetlen szenvedely szikraja langra
lobbantja az sszes tbbit is; az eledez esz mindjart romlasnak indul, s a meg betretlen
ember megIegyelmezhetetlenne valik, mieltt nyakara tettek volna a trvenyek igajat. De ha
mar Ielig kihlt ver keres eletado segelyIorrast, ha valamilyen jotev szesz helyettesiti a
belle immar hianyzo tzet,
90
ha egy aggastyan el vissza ezzel az edes orvossaggal, nos: mar
teljesitette a honnal szembeni ktelessegeit, csak hasznavehetetlen eveitl Iosztja meg a hazat.
Ketsegkivl hibazik: meg el, de mar nem allampolgar. Am a masik soha nem is valik azza;
inkabb kzellenseg lesz belle, mert elcsabitja cinkostarsait, mert romlott szokasai rossz
peldat mutatnak es rossz hatast tesznek, kivalt pedig azert, mert artalmas erklcsi elveket Iog
terjesztem, hogy szokasait igazolja. Jobb lenne, ha vilagra sem jtt volna.
A jatekszenvedely meg veszedelmesebb visszaelest szl, de ezt knny megelzni vagy
elnyomni. Ez a hatosag dolga, s a hatosag knnyebben es illbb modon Ielgyel a krk, mint
a maganhazak Iltt. A kzvelemeny sokat elerhet meg ezen a teren, s mihelyt elhatarozzak,
hogy becsben Iogjak tartani a testgyakorlasi es gyessegi jatekokat, a kartya, a kocka s
mindennem hazardjatek menthetetlenl letnik. Egyebkent sem hiszem, barmit beszeljenek
is, hogy e dologtalan es csalo penzszerzesi modok valaha nagy becsletben lehetnenek egy
gondolkodo es dolgos nep kreben, ahol sokkal jobban ismerik az id es a penz erteket,
semhogy egyszerre mind a kettt el akarnak vesziteni.
Tartsuk hat Ienn a krket, akar hibaikkal egytt is, mert ezek nem a krknek, hanem
tagjaiknak a hibai, s nem tudunk elkepzelni olyan tarsas eletIormat, amelyben e hibak nem
vonnanak maguk utan meg artalmasabb kvetkezmenyeket. Ismetlem: ne a tkely
abrandkepet keressk, hanem azt, ami a lehet legjobb az ember termeszete es a tarsadalom
alkotmanya szerint. Van nep, amelyiknek azt mondanam: zarjatok be a krket es a klubokat,
dntsetek le az illem korlatait a nemek kztt; legyetek egyszeren csak romlottak, ha
lehetseges. De ti, genIi polgarok, kerljetek el ezt a sorsot, ha van meg id. Ovakodjatok az
els lepestl, mert okvetlenl kveti majd a tbbi, es gondoljatok meg: knnyebb megrizni a
jo erklcsket, mint a rosszaknak veget vetni.
Ket ev szinhaz csupan, es minden Ienekestl IelIordul. Az ember nem oszthatja meg magat
ennyi mulatsag kztt: a szinieladasok es a krk ideje egybeesik, tehat a krk Ieloszlanak.
Tulsagosan sok tagjukat vonja el a szinhaz, aki pedig marad, tulsagosan allhatatlan, hogy ert
adjon egyik a masikanak, es sokaig biztositsak e tarsulasok Iennmaradasat. A ket nem naponta
ismetld talalkozasai ugyanazon a helyen, a kzs szinhazlatogatasra sszeverd
tarsasagok, a szinpadon bemutatott eletmod, amelyet mindenki utanozni igyekszik, a legjobb
tehetsegk szerint Ielcicomazott hlgyek es kisasszonyok mutogatasa a paholyok kirakataban,
ahol ugy lnek, mintha vevre varnanak egy zlet eltt, az odaznl aranyiIjak, akik szinten
azert jnnek, hogy bamultassak magukat, es sokkal szebb dolognak talaljak a bokajukat
csattogtatni a szinhazban, mint a testket edzeni a Plain-Palais-n,
79
az eladas utani vacsorak a
nkkel, meg ha csak szinesznkkel is, s vegl a regi szokasok iranti megvetes, amit az uj
szokasok bevezetese szl: mindez csakhamar a kellemes parizsi elettel es a Irancia jomodorral
valtja Iel si egyszersegnket, es alig hiszem, hogy a GenIben el parizsiak sokaig
megriznek kormanyzatunk iranti rokonszenvket.
90
Platon a "#rvnyek=ben megengedi hogy az regek de csakis k bort igyanak; st azt is megengedi nekik, hogy olykor-olykor nyaklo
nelkl Iogyasszak a bort.
78
Ne tagadjuk, a szandekok meg igazak, de az erklcs mar szemmel lathato hanyatlasnak
indult, s barha csak tavolbol is, de kvetjk a nepeket, amelyeknek pedig nem szeretnenk a
sorsara jutni. Peldaul azt mondjak, az iIjusag nevelese altalaban sokkal jobb ma, mint valaha
volt; am ezt csak ugy lehetne bizonyitani, ha kimutatnak, hogy jobb polgarokat nevel. Biztos,
hogy a gyerekek gyesebben hajolnak meg, knnyedebben nyujtanak kezet a hlgyeknek es
veg nelkl kepesek bokolni nekik, amiert en bizony megvesszznem ket; ertik a modjat,
hogyan kell valamire rabirni, valamirl meggyzni, kikerdezni, Ielbeszakitani az embereket,
hogyan alkalmatlankodjanak az egesz vilagnak, tartozkodas es tapintat nelkl. Azt mondjak,
igy neveldnek. Elismerem, igy neveldnek arra, hogy szemtelenek legyenek; s mindama
dolgok kzl, amelyeket e modszerrel megtanulnak, ez az egyedli, amit nem Ielejtenek el. S
ez meg nem minden. Mivel arra szanjak ket, hogy elzzek a nk unalmat, a nk kzeleben
kell maradniok, es ezert ugyanazt a nevelest adjak nekik, mint amazoknak, ovjak ket a
naptol, a szeltl, az estl, a portol, nehogy barmi ilyesmit el tudjanak viselni. A levegt nem
lehet teljesen elzarni ellk, de legalabb annyit elernek, hogy csak akkor jut be hozzajuk,
amikor Iele erejet mar elveszitette. Minden testgyakorlast elvesznek tlk, minden
tehetsegket elragadjak, minden masra alkalmatlanna teszik ket, kiveve azt az egy Ieladatot,
amelyre rendeltettek. S a nk csak egyvalamit nem kvetelnek meg e hitvany rabszolgaktol,
hogy Ielaldozzak magukat a szolgalatukban, mikent az keleten szokas. Ettl eltekintve csak
annyiban klnbznek a nktl, hogy a termeszet nem adott bajt nekik, amin ugy probalnak
segiteni, hogy nevetsegesse teszik magukat. Utolso genIi utazasom alkalmaval mar nem egy
ilyen szk ruhaban Ieszit Iiatal kisasszonyt lattam; Ioguk hoIeher volt, kezk gmblyded,
Iuvolazo hangon beszeltek, csinos zld napernyt tartottak kezkben, es meglehetsen
gyetlenl negelyeltek, hogy IerIiak.
Az en idmben nyersebbek voltunk. A gyermekek egyszer neveltetesben reszesltek; nem
kellett az arcszinkre vigyazniok, nem Ieltek a leveg artalmaitol, mert idejeben
megedzdtek. Az apak magukkal vittek ket a vadaszatra, a hadba, barmilyen munkaba,
barmilyen tarsasagba. Felenkek es szerenyek voltak az idsebb emberekkel szemben, de
mereszek, bszkek, perlekedk egymas kztt; nem volt hajviseletk, amit ovjanak, harcra,
versenyIutasra, verekedesre hivta ki egyik a masikat. Szantszandekkal tttek, olykor meg is
sebesitettek egymast, de aztan sirva lelkeztek ssze.
Verejtekezve, kiIulladva, szakadt ruhaban tertek meg hajlekukba; igazi vasott klykk
voltak, de e vasott klykkbl olyan IerIiak lettek, kiknek a szive azert dobogott, hogy a hazat
szolgaljak, s a vere azert pezsgett, hogy a hazaert ontsak. Adja Isten, hogy ugyanezt
elmondhassuk egy napon e pavaskodo, csinos Iiatalurakrol is, adja Isten, hogy e tizent eves
Ielnttek harminceves korukra ne valjanak gyerekke!
Szerencsere nem mind ilyenek. A tbbseg egyelre megrizte regi nyerseseget, az ep test
meg az ep erklcsk biztositekat. Meg azok is, akiket elpuhultta tesz a tulsagosan kiIinomult
neveles, Ielnvekedven kenytelenek alkalmazkodni honIitarsaik szokasaihoz. Az egyik
erdessege lecsiszolodik a tarsasagi erintkezesben, a masik erre kap, mert gyakorolja az
erejet; s mind olyanna valnak, remelem, amilyenek seik voltak, vagy legalabb amilyenek
apaik ma. Am ne altassuk magunkat azzal, hogy megrizhetjk a szabadsagunkat, ha
erklcseinket Ieladjuk, hiszen erklcseink altal vagyunk szabadok.
De visszaterek szineszeinkhez. Valtozatlanul Ielteszem, amit lehetetlennek tartok, hogy
sikerk lehet nalunk, s azt talalom, hogy ez a siker kikezdi alkotmanyunkat; nem csupan
kzvetett modon, amennyiben erklcseinket kezdi ki, hanem kzvetlenl is, mivel megbontja
az egyensulyt, amelynek Ienn kell allnia az allam klnbz reszei kztt, hogy az egesz test
megrizze szilard tartasat.
Szamos ervet hozhatnek allitasom alatamasztasara, de beerem azzal, hogy kivalasztok
egyet, amelyik jobban megIelel a sokasagnak, mert az erdekek es a penz szempontjaira
korlatozodik, s a kznep knnyebben IelIogja az ilyesmit, mint az erklcsi kvetelmenyeket,
mivel az utobbiak eseteben nem kepes belatni, hogyan Igg ssze az okozat az okkal, es
milyen hatast tesz az allam sorsara.
Ha a szinhaz sikeres, ugy tekinthetjk, mint valamiIele sajatos adot; barha nkent Iizetik is,
azert meg nem kevesbe terhes a nep szamara, hiszen allando alkalmat ad a kltekezesre,
aminek nem tudnak ellenallni. Ez az ado rossz dolog: nemcsak azert, mert semmi sem jut
vissza belle a Ihatalomhoz, hanem Ikent azert, mert nem oszlik el aranyosan, hanem a
szegenyekre erejket meghalado terheket ro, a gazdagoknak viszont megknnyebblest hoz,
mivel kiszoritja a kltsegesebb szorakozasokat, amelyekre szinhaz hijan a Iejket adnak.
Hogy ezt belassuk, elegend Iigyelembe vennnk, hogy a helyarak klnbsegei nincsenek es
nem is lehetnek aranyban a nezteren helyet Ioglalo emberek kzti vagyoni klnbsegekkel.
A Comedie Franaise-ben az els paholyok es a szinpadi szekek negy Irankba kerlnek
kznseges eladas eseten, es hat Irankba, amikor Ielemelik a hely arakat; a Ildszinti helyek
ara husz sou, s meg ezt is tbbszr megkisereltek Ielemelni. De ki allitana, hogy a szinpadon
l gazdagok vagyona csupan negyszerese a szegenyekenek, akik a Ildszinten Ioglalnak
helyet. Altalaban szolva, az elbbiek tulzott joletben elnek, az utobbiak tbbsegenek pedig
semmije sincs.
91
Ugyanigy all a dolog a gabona, a bor, a so es minden letszksegleti cikk
utani adoval is: els pillantasra igazsagosnak latszik, de alapjaban veve nagyon igazsagtalan,
mert a szegeny ember, akinek csak a legszksegesebbre jut, kiadasainak haromnegyed reszet
kenytelen adora Iorditani, mig a gazdagok kiadasaiknak egeszen csekely reszet kltik
letszksegleti javakra, s ezert alig erzik meg az adot.
92
igy aztan, akinek keves penze van, az
sokat Iizet, akinek pedig sok penze van, az keveset: nem latom be, miert tarjak ezt igazsagos
dolognak.
Megkerdezhetik, hogy ki kenyszeriti a szegenyeket a szinieladasok latogatasara.
Valaszom ez: elszr is azok, akik letrehozzak a szinhazat es kisertesbe viszik ket;
masodszor a tulajdon szegenysegk, mert szntelen Iaradozasra iteltetnek miatta, es nem
remelhetik, hogy Iaradozasaiknak valaha is vege szakad, igy aztan nagyobb szksegk van
nemi Ieldlesre, hogy sorsukat elviseljek. Nem erzik magukat szerencsetlennek a
szakadatlan munka miatt, amig mindenki ugyanugy el, mint k; de nem kegyetlen erzes-e a
dolgozo ember szamara, megIosztani magat a dologtalan emberek szorakozasatol? Tehat nem
Iosztja meg magat tle; s az a mulatsag, amely a gazdagok szamara a takarekoskodas eszkze,
ketszeresen meggyengiti a szegenyeket, mert tenyleges kiadasaik nvekednek, munkakedvk
pedig cskken, amint Ientebb elmagyaraztam.
Ezen ujabb megIontolasokbol szerintem nyilvanvaloan kvetkezik, hogy a mai szinhaz,
mivel csak penzert lehet latogatni, mindentt elsegiti es nveli a vagyoni egyenltlenseget;
igaz, a vilagvarosokban kevesbe erzekelheten, mint a mienkhez hasonlo kisvarosokban. Ha
en elismerem, hogy ez az egyenltlenseg egy bizonyos pontig elnys lehet, ugy bizonyara n
is el Iogja ismerni, hogy hatarok kze kell szoritani, klnsen a kis allamokban, s klnsen
a kztarsasagokban. A monarchiaban, ahol a rendek kzvetitenek a Ihatalom es a nep kztt,
meglehetsen kzmbs lehet, hogy bizonyos emberek atkerlnek az egyik rendbl a
masikba, mert mas emberek a helykbe lepnek, s igy e valtozas nem szakitja meg a dolgok
menetet. Am a demokraciaban, ahol az alattvalok es a Ihatalom ugyanazok az emberek, csak
klnbz vonatkozasban tekintve, mihelyt a kisebbseg vagyona Illmulja a tbbseget, az
allam elvesz vagy Iormat kell valtoztatnia. Akar a gazdag valik gazdagabba, akar a szegeny
91
Meg ha a vagyoni klnbsegek aranyaban emelnek is a helyarakat, az egyensulyt azzal sem allitanak helyre. A rosszabb helyek,
tulsagosan olcsova valvan, a cscselekre maradnanak; mindenki arra trekednek, hogy elkelbb helyet szerezzen maganak, s igy erejen
Iell kltekeznek. MegIigyelhetjk ezt a jelenseget a Foire eladasain. Itt mindig rendetlenseg van, mert az els sor az a szilard pont,
amelyhez a tbbiek allandoan kzelednek, noha nem tudjak eltavolitani. A szegenyek Iolyvast azon iparkodnak, hogy a husz soujuk Ile
emelkedjenek, a gazdagok szamara azonban nincs menedek a negy Irankjuk Iltt; akaratuk ellenere kenytelenek helyben maradni, s ha
ggjk csorbat szenved is a dolog miatt, erszenyk csak hasznat latja.
92
Ez hat az oka, hogy Bodin ad)ivacsalnokai
so
meg a tbbi csibesz allami tisztvisel mindig letszksegleti javakat tesznek allami
monopoliumma, mert igy gyengeden kieheztethetik a nepet, s a gazdagok nem zugolodnak. Ha a legutolso Ienyzesi cikket vagy
hivalkodasra valo targyat vennek celba, minden veszve volna. De Ielteve, hogy a gazdagok elegedettek, mit szamit, hogy a nep megel-e?
szklkdbbe, a vagyoni klnbseg mindenkeppen nvekszik, s ha tulhaladja az elIogadhato
merteket, bekvetkezik az egyensuly megbomlasa, amirl beszeltem.
A monarchiaban a vagyon soha nem emeli az uralkodo Ile a maganszemelyeket, de a
kztarsasagban knnyszerrel a trvenyek Ile emelheti ket. Ha ez bekvetkezik, vege a
kormanyzat erejenek; mindig a gazdag ember lesz az igazi Ihatalom. Most mar csak azt kell
megvizsgalni e ketsegbevonhatatlan elvek alapjan, nincs-e nalunk az egyenltlenseg maris
azon a vegs hataron, amelyen tul mar megrenditi a kztarsasagot. Am dntsek el ezt a
kerdest azok, akik jobban ismerik nalam alkotmanyunkat es gazdagsagunk megoszlasat.
Annyit azonban tudok, hogy a dolgok rendje egyedl az id hatasara is az egyenltlenseg Iele
huz, es Iokozatosan kzelit az egyenltlenseg vegs hatarahoz. Nagy meggondolatlansag
kln meggyorsitani e haladast olyan intezmenyek letesitesevel, amelyek kedveznek neki. A
nagy Sully,
81
aki szeretett bennnket, igen jol mondta volt: A szinhaz es a szineszek minden
kis kztarsasagban, de kivalt GenIben, meggyengitik az allamot.
Ha a szinhaz letesitese mar egymagaban ekkora bajt hoz rank, milyen gymlcse lesz
akkor a daraboknak, amelyeket ott jatszanak? Meg azzal is csak kart okoznak nalunk, ami
hasznos lehetett annak a nepnek a kreben, amelynek eredetileg szolt, mert amit ott azert
mutatnak be, hogy megvetest ebresszenek iranta, azt itt tanulnivaloul mutogatjak, vagy
legalabbis olyan dolgok Iele terelik izlesnket es hajlamainkat, amelyek a legkevesbe Ielelnek
meg neknk. A tragedia zsarnokokat es hsket tar elenk. Mit kezdjnk velk? Arra
szlettnk-e, hogy zsarnokok uralkodjanak Ilttnk, vagy hogy hskke legynk? Hiu
csodalatot ebresztene bennnk a hatalom es a nagysag irant. Mire szolgalna hat? Nagyobbak
vagy hatalmasabbak lennenk-e ettl? Minek tanulmanyoznek a szinpadon a kiralyok
ktelessegeit, ha emiatt elhanyagoljuk sajat ktelessegeink teljesiteset? Karpotol-e a szinpadi
erenyek medd bamulasa az egyszer es szereny erenyekert, amelyek a jo polgart teszik?
Ahelyett, hogy kigyogyitana nevetseges tulajdonsagainkbol, a komedia masok nevetseges
tulajdonsagait is rank aggatja: meggyz rola, hogy nem helyes megvetnnk olyan bnket,
amelyeket masutt igen nagy becsben tartanak. Egy marki, barmilyen hobortos legyen, vegtere
megiscsak marki. Gondolja meg, hogyan cseng e cim egy olyan orszagban, amelyik van olyan
szerencses, hogy rie ismerje az eIIele cimeket. Ki tudja, hany szatocs kepzeli majd, hogy
lepest tart a divattal, amikor a mult szazadi markikat utanozza? Nem ismetlem meg, amit mar
elmondtam arrol, hogy a johiszemseget mindig megcsuIoljak, az gyes gonoszsag mindig
diadalmaskodik, s hogy mindig a treIanak beallitott gaztettek peldaja all elttnk. Mit tanulna
ebbl egy olyan nep, amelynek erzeseiben meg termeszetes egyszerseg honol, amelyik ugy
hiszi, hogy a gazemberek mindig megvetendk s a derek emberek nem lehetnek
nevetsegesek? Hogyan! Platon szamzte Homeroszt allamabol, mi pedig eltrnenk Moliere-t
a mienkben? Mi rosszabb trtenhetnek velnk, mint hogy hasonlitani kezdnk azokra az
emberekre, akiket elenk Iest, meg ha csak azokra is, akiket szeretnnk teszi?
Azt hiszem, eleget beszeltem mar roluk; es nem jobb a velemenyem Racine hseirl sem,
ezekrl az igen elkelen ltztt, igen nyajas modoru, igen gyenged hskrl, akik a
batorsag es az ereny klszine alatt az iment emlitett Iiatalembereknek a kepet allitjak
mintakent elenk, s akik atadjak magukat az udvarlasnak, az elpuhultsagnak, a szerelemnek:
mindannak, ami niesse teheti a IerIit, es elveheti a kedvet valodi ktelessegeinek
teljesitesetl. A Irancia szinhaz mast sem araszt, mint gyengedseget: ez az a nagy ereny,
amelynek minden mast Ielaldoznak, vagy legalabbis ezt teszik legkedvesebbe a nezk eltt.
Nem mondom, hogy ez hiba, ha a klt celjat nezzk: tudom, a szenvedelymentes ember
agyrem, nem letezik; tudom, a szinhaz minden erdekessege a szenvedelyeken alapul, s a sziv
rokonszenvet nem ebresztik Iel az olyan szenvedelyek, amelyek idegenek tle, sem az
olyanok, amelyeket nem szivesen latunk masokban, barha mi magunk rabjaik vagyunk is. Az
emberiseg es a haza szeretete az a ket erzes, amelynek a kepe leginkabb meginditja az embert,
mig elevenen el; de ha e ket szenvedely kihunyt, nem marad mas helyettesiteni ket, mint a
szerelem: mert a szerelem vonzasa termeszetesebb es jobban Iogva tarja a szivet, mint
barmilyen mas erzese. Azonban a szerelem nem egyIorman valo minden embernek; ha
elIogadhatjuk, inkabb mint karpotlast a jo erzelmekert, nem mint olyasvalamit, ami maga is jo
erzelem: nem mintha nmagaban veve nem volna dicseretes dolog, hiszen minden jol
kordaban tartott szenvedely az, de szertelen tulzasai veszedelmesek es elkerlhetetlenek.
A legrosszabb ember az, aki a leginkabb elklnl a tbbiektl, akinek a szive a leginkabb
bezarkozik; a legjobb ember az, akinek a szeretete a leginkabb megoszlik valamennyi
embertarsa kztt. Sokkal jobb, ha valaki a szeretjet szereti, mintha nmagan kivl a vilagon
senkit nem szeret. De akit gyenged szeretet Iz a szleihez, barataihoz, hazajahoz es az
emberi nemhez, az lealacsonyitja magat e szertelen vonzalom altal, amely hamarosan minden
mas vonzalomnak artalmara lesz es menthetetlenl Ilebk kerekedik. A Ienti elv alapjan azt
mondom: vannak orszagok, ahol az erklcsk annyira rosszak, hogy nagy boldogsag volna, ha
sikerlne Ielemelkedni a szerelemhez; vannak mas orszagok, ahol az erklcsk elegge jok
ahhoz, hogy szerencsetlenseg legyen leereszkedni hozza; s merem remelni, hogy az en hazam
a masodik csoportba tartozik. Hozzateszem, hogy elttnk jatszani igen szenvedelyes
dolgokat veszelyesebb, mint barki mas eltt, mert termeszettl Iogva tulsagosan hajlunk ra,
hogy szeressk az ilyesmit. A genIiek latszatra kznysek es hvsek, am ez a klszin tzes
es erzekeny lelket takar, amelyet knnyebb meginditani, mint kordaba Iogni. Ha az esz ily
modon kihuny, a szepseg hatalmat szerez az ember Iltt, s a melabu kovasza gyakran inditja
erjedesnek ilyenkor a szerelmet. A IerIiak tulzottan is hajlamosak ra, hogy elragadja ket a
szerelem heves szenvedelye, a nk, hogy ilyen szenvedelyt ebresszenek, amibl olykor igen
szomoru kvetkezmenyek szarmaznak, s ez nagyon is jol mutatja, milyen veszelyes dolog
megindito es erzelmes szinieladasokkal Ielizgatni ket. Ha egynemely szinm hsei alavetik
a szerelmet a ktelessegnek, a sziv csodalja erejket, de gyengesegk Iele hajlik; nem annyira
azt tanuljuk meg, hogy olyan batrak legynk, akarcsak k, mint inkabb azt, hogy olyan
helyzetekbe sodorjuk magunkat, amikor szksegnk volna a batorsagukra, igy tbb alkalom
nyilik az ereny gyakorlasara; de aki van olyan vakmer, hogy kiteszi az erenyt e tusanak, az
megerdemli, hogy elbukjon. A szerelem, meg a szerelem is az ereny alorcajat lti magara,
hogy bizalmaba Ierkzzek; lelkesedesevel ekeskedik, bitorolja erejet, nyelvet szinleli, s mire
raeszmelnk a tevedesre, beh kes van mar a visszaIordulashoz! Hany nemesnek szletett
ember szedlt meg e latszatoktol! Kezdetben valamennyien gyenged es nagylelk
szerelmesek, de aztan Iokonkent hitvany csabito lesz bellk, erklcstelen alak, aki nem
tiszteli a hazastarsi hseget, s nem trdik a bizalom es a baratsag jogaival. Boldog, aki eszbe
kap a szakadek szelen, es nem zuhan bele! Talan bizony a gyors Iutas kells kzepen Iog az
ember megallni? Talan bizony ugy tanuljuk meg lekzdeni az ellagyulast, ha naprol napra
jobban ellagyulunk? Knny gyzedelmeskedni a gyenge hajlamok Iltt; de ha valaki
megismerte az igazi szerelmet es sikerlt legyznie, ah! bocsassuk meg e halandonak, ha
letezik, hogy erenyesnek merte kepzelni magat.
Igy hat barhogyan nezzk is a dolgokat, mindig ugyanabba az igazsagba tkznk.
Mindaz, ami a szindarabokban hasznara valhatik azoknak, akiknek a szamara irodtak, neknk
csak kart okoz; beleertve az izlest is, amelyre, mint hisszk, szert tesznk: menthetetlenl
hamis izles lesz, hijan a tapintatnak, a Iinomsagnak, es csak baj szarmazik abbol, hogy
Ielvaltja az esz mertektudasat. Az izles sok mindentl Igg: a szinhazban lathato utanzasi
kiserletek, az sszehasonlitasok, amelyekre alkalmat adnak, az elmelkedesek arrol, hogy
mikent lehet elnyerni a nezk tetszeset, mindez elindithatja csirazasat, de ahhoz nem eleg,
hogy Iejldeset beteljesitse. Nagy varosok, Ienyzes es szepmveszetek kellenek, rendszeres
erintkezesnek kell kialakulnia a polgarok kztt, az egyik szoros Iggesben kell eljen a
masikatol, nagyvilagi elet, mi tbb, dzsles kell, bnk kellenek, amelyeket muszaj
megszepiteni: mindez csak egytt bir ra, hogy mindenhez tetszets Iormat keressnk es csak
egytt ad modot, hogy meg is talaljuk. Valami mindig hianyozni Iog, es reszketnnk kell a
gondolattol, hogy a tbbire szert tesznk.
Lesznek szineszeink, de milyenek? Van-e jo szintarsulat, amely meggondolatlanul
letelepszik egy huszonnegyezer lelket szamlalo varosban? Tehat eleinte rossz szineszeink
lesznek, mi pedig rossz biraik lesznk. Mi Iogjuk ket alakitani, vagy k bennnket? Jo
szindarabjaink lesznek, de masok szavara hisszk el, hogy jok, nem szorulunk ra, hogy mi
magunk megvizsgaljuk ket, es nem lesz nagyobb hasznunk belle, ha megnezzk, mint ha
elolvassuk a darabokat. De azert adni Iogjuk a szakertt, a szinhazi itelbirot; azt akarjuk,
hogy iteletet mondhassunk a penznkert es csak annal nevetsegesebbek lesznk. Nem
nevetseges, akinek nincs izlese, de semmibe is veszi az ilyesmit; am aki Iitogtatja az izleset es
rossz izlese van, az nevetsegesse valik. Es alapjaban veve mi is ez az oly nagyon magasztalt
izles? Az a mveszet, hogy az apro dolgokban eligazodjunk. De ha az a cel, hogy valami
olyan nagy dolgot rizznk meg, amilyen a szabadsag, akkor minden mas igen gyermekesnek
bizonyul.
Csak egy orvossagot latok e temerdek bajra. Nevezetesen, ha magunkhoz akarjuk
idomitani a dramakat, mi magunk kell irjuk ket, tehat elbb irokra kell szert tennnk es csak
azutan szineszekre. Mert nem jo, ha akarmit utanoznak a szinhazban; csakis az a jo, ha tisztes
dolgokat utanoznak, illket szabad emberekhez.
93
Bizonyos, hogy az olyan darabok,
amelyeket mikent a grgk szinmveit a hon egykori balsorsabol vagy a nep jelen
hibaibol meritettek, hasznos tanulsaggal szolgalhatnanak a neznek. Nos hat, kik lesznek a mi
tragediank hsei? Egy Berthelier? Egy Levrery?
83
Ah, derek polgarok, hsk voltatok, semmi
ketseg, de szrkesegtek lealacsonyit, kznseges nevetek csuIot z nagy lelketekbl,
94
mi
magunk pedig mar nem vagyunk eleg nagyok, hogy csodalni tudjunk titeket. MiIele
zsarnokok Ienyegetik szabadsagunkat? A kanalas nemesurak netan,
95
vagy a genIi pspkk,
a szavojai groIok, annak a haznak a megalapitoi, mellyel csak nemregiben ktttnk
szerzdest, s amelynek tisztelettel tartozunk? tven evvel ezeltt, nem mondom, az rdg
96
es
az Antikrisztus is eljatszotta volna a maga szerepet. A grgk meglehetsen vig kedely nep
voltak, de minden komollya es nnepelyesse valt naluk, mihelyt a honra Iordult a szo; am
treIalkozo szazadunkban a hatalmat kiveve semmi nem kerli el, hogy nevetseg targya
legyen, es csak a nagy allamokban mereszelnek hsiessegrl beszelni, holott csak a kis
allamokban letezik ilyesmi.
A vigjatekra gondolni se jo. A legszrnysegesebb zrzavarra vezetne nalunk; ligak,
partok, szemelyes bosszuk eszkzel szolgalna. Varosunk oly kicsiny, hogy a legaltalanosabb
erklcsi szokasok abrazolasa is hamarosan szatirava es szemelyeskedesse Iajulna. A regi
Athen, e GenInel hasonlithatatlanul nepesebb varos csattanos lecket ad neknk: a szinhazban
93
Si <uis ergo in nostram urbem venerit, <ui anitni sapientia in omnes possit sese vertere formas, et omnia imitari, voluerit<ue poemata sua
ostentare, venerabimur <uidem ipsum, ut sacrum, admirabilem, et'ucundumA dicemus autem non esse e'usmodi ominem in rep%blica nostra,
ne<ue fas esse ut insit6 mittemus<ue in aliam urbem, unguento caput e'us perungentes, lana<ue coronantes. 8os autem austeriori minus<ue
'ucundo utemur pota, fabularum<ue fictore, utilitatis gratia, <ui decori nobis rationem e@primat, et <uae diet debent dicat in is cives
eradire aggressi sumus. Platon: De ?epubl. III.
82
94
Philibert Berthelier hazank Catoja volt, azzal a klnbseggel, hogy az egyikkel veget ert, a masikkal kezdetet vette a kz szabadsaga.
Szeliditett menyetjet tartotta az leben, midn letartoztattak; azzal a bszkeseggel adta at kardjat, mely oly jol illik a szerencsetlen erenyhez,
aztan tovabb jatszadozott menyetjevel, s nem meltatta valaszra rei szitkozodasat. Ugy halt meg, ahogy a szabadsag vertanujanak meg kell
halnia.
Jean Levrery Berthelier Favoniusa
84
volt: nem abban, hogy gyerekesen utanozta volna beszedet es modorat, hanem abban, hogy nkent
meghalt, akarcsak , jol tudva, hogy halalanak peldaja tbbet Iog hasznalni a honnak, mint az elete. Mieltt a verpadra ment volna,
brtnenek Ialara Ielirta ezt a sirIeliratot, amelyet eldje szamara kltttek:
Cuid mii mors nocuit3 Lirtus post fata virescitA 8ee cruce, nee saevi gladio pent ilia tyrannie
95
Igy neveztek azoknak a szavojai nemesembereknek a tarsasagat, akik Iogadalmat tettek, hogy utonallasra adjak magukat es kiIosztjak
GenI varos lakosait. Tarsulasuk jelvenye gyanant nyakukba akasztott kanalat viseltek.
96
Fiatal koromban olvastam egy tragediat GenI ostromarol, amelyben az rdg csakugyan egyike volt a szereplknek. Mint hallom, ezt a
darabot be is mutattak, s ez a szemely egyszerre ket alakban jelent meg a szinen, mintha az eredetije megdhdtt volna amiatt, hogy
utanozni mertek; a kznseg remleteben tstent szetIutott, s vege szakadt az eladasnak. Ez a trtenet igen mulatsagos, es sokkal inkabb
annak tnik Parizsban, mint GenIben; mindazonaltal, ha belegondolunk, azt talaljuk, hogy e ketszeres megjelenites igazan remletes szinpadi
hatast tesz. Csak egy szini latvanyt tudok elkepzelni, ennel is egyszerbbet es borzalmasabbat: midn Baltazar lakomajan megjelenik ama
kez es ismeretlen szavakat ir a Ialra.
86
Mar a gondolattol is borsodzik a hatunk. Lirai kltinktl, ugy latom, tavol all az ilyen Iennklt
lelemeny: harsany kepekkel probalnak sikertelenl remletet kelteni. Meg a szinpadon sem helyes mindent a szemnek mondani; a
kepzeletet kell mozgasba hozni.
keszitettek el nem egy nagy ember szamzeteset es Szokratesz halalat; a szinhaz
elszabadulasa miatt bukott el Athen, s sszeomlasa nagyon is igazolja Szolont, aki igen
szomoru volt, midn Theszpisz els eladasait tartotta. A mi esetnkben egeszen biztos, hogy
kedveztlen eljel lesz a kztarsasag sorsara nezve, ha a szeplelkekke atvedlett polgarok azzal
kezdenek Ioglalatoskodni, hogy Irancia verseket es szindarabokat irnak, amihez nincs es nem
is lesz soha tehetsegnk. Am irjon neknk tragediat Voltaire ur a Kaesar all=nak es a
]rutus
FP
els Ielvonasanak mintajara; ha mar mindenkeppen ugy kell lennie, hogy szinhazat
letesitnk, legalabb legyen az, aki szinhazunkat betlti geniuszaval, es eljen soka: mig csak
a darabjai elnek.
Azon a velemenyen volnek, hogy elbb gondosan merlegeljk e megIontolasokat, s csak
aztan vegyk tekintetbe, hogy a szineszek peldaja milyen kedvet adna iIjusagunknak az
ltzkdeshez es a tekozlashoz. De a pelda vegl is mindenkeppen megtenne a hatasat, s ha a
trvenyek altalaban sehol sem elegendk visszaszoritani a dolgok termeszetebl Iakado rossz
hajlamokat, mikent ugy hiszem kimutattam, meg sokkal kevesbe lehetnek azok nalunk,
ahol gyengesegk els jele a szineszek behivasa lesz. Mert voltakeppen nem a szineszek
hoznak a tekozlasi kedvet; ellenkezleg, ez a hajlam megelzne ket, ez volna behivasuk oka,
s k csak megersitest adnanak egy immar teljesen kialakult hajlandosagnak. Ha e
hajlandosag el tudta Iogadtatni a szineszeket, meg inkabb Ienn tudja majd tartani ket, a
hibaikkal egytt.
Meg mindig abbol a Ieltevesbl indulok ki, hogy a szineszek kenyelmesen megelnek e
kicsiny varosban, s azt mondom: ha, mikent n kivanja, becsben tartjuk ket egy olyan
orszagban, ahol nagyjabol minden ember egyenl, akkor mindenkivel egyenlk lesznek, es a
kz jobban Iog kedvezni nekik, mint amennyire termeszettl Iogva megerdemelnek. A
nagyok, akiknek a joindulatat keresik, aggodalommal gondolvan arra, hogy kieshetnek a
kegyeikbl, a nagyok talan nem Iogjak tisztelni ket, mint mas orszagokban szokas. Az
elljaroknak, tegyk Iel, tekintelye lesz elttk. De az elljarok maganszemelyek is;
meglehet, bizalmas viszonyba kerlnek a szineszekkel; gyermekeik ugyanilyen labon allnak
majd velk, Ielesegk szeretni Iogja az elvezeteket. Mind e kapcsolatok elnez s partIogo
magatartasra buzditanak, es nem mindig sikerl ellenallni a buzditasnak. A szineszek,
bntetlensegk biztos tudataban, hamarosan bntetlenseget szereznek utanzoiknak is; velk
kezddik a Ieslettseg, de ki tudja, vege hol lesz. A nk, az iIjusag, a gazdagok, a tetlen
emberek mind krlttk Iorognak, mind kijatsszak a trvenyeket, ha utjukban allnak, mind
partIogoljak szabadossagukat: mikzben azon iparkodnak, hogy a szineszek kedveben
jarjanak, valamennyien azt kepzelik, hogy a sajat elvezeteik erdekeben munkalkodnak. Kiben
lesz annyi batorsag, hogy szembeIorduljon az aradattal, hacsak nem valami regimodi, szigoru
lelkipasztorban, akire senki se hallgat, s akinek jozan komolysagat a meggondolatlan iIjusag
mer akadekoskodasnak veszi? Vegl is barmilyen keves mveszettel es Iortellyal jaruljanak
hozza a sikerkhz, nem adok harminc evet, s a szineszek az allam urai lesznek.
97
Latni
Iogjuk, hogy akik valamilyen tisztsegre palyaznak, versengenek a kegyeikert, hogy
szavazatokat szerezzenek; a valasztasokat a szinesznk ltziben tartjak, s e szabad nep
vezeti csepragok kreaturai lesznek. E gondolatra kihull a toll a kezbl. Hessegessek el, ha
tetszik, Iogjak ram, hogy tulzasba viszem a josolgatast; mar csak egy szot kell mondanom.
Barmi trtenjek is, ezek az emberek vagy megjavulnak kzttnk, vagy minket rontanak meg.
Ha mar nem Iogunk visszariadni e valaszut eltt, jhetnek a szineszek: tbbe nem tehetnek
rosszat neknk.
Ezeket a gondolatokat akartam, uram, a kznseg es n ele tarni a kerdesrl, amelyet n
cikkeben Ielvetett, noha ott, velemenyem szerint, egyaltalan nem volt a helyen. Ha erveim
gyengebbek, mint ahogy nekem tnt, ha nincs bennk elegend er erveinek ellensulyozasara,
97
Ne Ieledjk: a szinhaz csak akkor maradhat Inn GenIben, ha mertektelen szenvedellye valik; ha csak mersekelt erdekldest kelt, meg kell
buknia. Az esz tehat azt kivanja, hogy amikor a szinhaz kvetkezmenyeit vizsgaljuk, az okozatokat olyan okkal vessk egybe, amely Ienn
tudja tartani ezt az intezmenyt.
annyit legalabb el Iog ismerni n, hogy egy kicsiny allamban, amilyen a GenIi Kztarsasag,
minden ujitas veszedelmes, es soha nem szabad ilyesmire vallalkozni, hacsak nincs ra sulyos
es srget okunk. Tehat mutassak ki a javasolt ujitas szorongato szksegesseget. Hol a
IelIordulas, amely miatt ehhez az igen veszedelmes menteszkzhz kell Iolyamodnunk? Ha
nem tesszk, minden elveszett? Olyan nagy-e varosunk, a bn es a dologtalansag olyan Iokra
jutott-e benne, hogy immar nem letezhetnk szinhaz nelkl? n azt mondja, megtrnk
rosszabb latvanyossagokat, holott nem kevesbe sertik az izlest, mint az erklcst; de nagy
klnbseg van akztt, hogy rossz erklcsket mutatnak az embereknek vagy kikezdik a jo
erklcsket, mert az utobbi hatas nem attol Igg, hogy milyen az eladas, hanem attol, hogy
milyen benyomast tesz. Es hogyan hasonlithato ssze e tekintetben nehany alkalmi bohozat s
egy allando szinhaz, egy sarlatan vaskos treIalkozasa es dramai mvek rendszeres
szinrevitele, a cscselek mulattatasara sszetakolt vasari emelveny es valamely nagy becsben
tartott szinhaz, ahova tisztesseges emberek okulni jarnak? Az egyik szorakozasnak nincsenek
kvetkezmenyei, mar masnap megIeledkeznek rola, a masik azonban Iontos esemeny,
megerdemli, hogy a kormanyzat Iigyelemmel kiserje. Minden orszagban szabad szorakoztatni
a gyermekeket, es aki gyermek akar lenni, klnsebb nehezseg nelkl az lehet. Ha ezek az
izetlen latvanyossagok minden izlesnek hijan vannak, csak annal jobb: hamarabb megy el
tlk a kedvnk. Ha vaskosak, kevesbe csabitok. A bn nem azzal hizelgi be magat, hogy
Ielhaboritja a becsletesseget, hanem azzal, hogy a becslet mezebe ltzik; a durva szavak
inkabb csak az illemet sertik, nem a jo erklcsket. Ez az oka, hogy a romlottabb orszagokban
a kiIejezesek mindig valasztekosabbak, s a Il mindig erzekenyebb. Latott-e valaki olyasmit,
hogy az iIjusag klnsebben Ielhevlt volna a piaci szovaltasok hallatan? De nagyon is
Ielhevl a szinhaz illedelmes szavain; s inkabb nezzenek vegig a Iiatal leanyok szaz katonai
paradet, mint az $rkulum egyetlen eladasat.
88
Egyebirant bevallom, a magam reszerl jobban szeretnem, ha meglennenk e vasari
mutatvanyosbodek nelkl, ha kicsik es nagyok valamennyien nmagunkbol es
krlmenyeinkbl tudnank meriteni elvezeteinket. Am abbol, hogy a szemIenyvesztket
netan el kell zavarni, meg nem kvetkezik, hogy be kell hivni a szineszeket. Lathatta n a
sajat hazajaban, milyen sokaig vedekezett Marseille varosa az eIIele ujitas ellen;
89
meg a
miniszter ismetelt parancsaival is szembeszallt; s a leha szorakozas iranti megveteseben
tovabb elt hajdani szabadsaganak dics emlekezete. Beh nagyszer pelda egy olyan varos
szamara, amely szabadsagat meg nem veszitette el!
Fkent azt ne higgyk, hogy ezt az intezmenyt bevezethetjk kiserletkeppen, es
eltrlhetjk, ha megmutatkoznak karos kvetkezmenyei; mert e kvetkezmenyek nem
sznnek meg a szinhazzal egytt, ha belle szarmaztak is, hanem azutan is Iennmaradnak,
hogy az okot mar kikszbltk, s mihelyt erezhetve valtak, mar jovatehetetlenek. A
hanyatlasnak indult erklcs, az eltorzult izles nem gyogyul Iel ugyanugy, ahogy megromlott;
meg elvezeteink, artatlan elvezeteink is elvesztik vonzerejket, a szinhaz rkre elveszi a
kedvnket minden ilyesmitl. Most mar szksegnk van a tetlensegre, de res idnket nem
tudjuk mivel kitlteni, s igy terhere lesznk nmagunknak. A tavozo szineszek itt hagyjak az
unalmat, visszateresk Ioglalojat; s az unalom hamarosan rakenyszerit, hogy visszahivjuk
ket vagy valami ennel is rosszabbat tegynk. Rosszul tesszk, ha szinhazat letesitnk
varosunkban, rosszul tesszk, ha trjk a szinhaz Iennmaradasat, rosszul tesszk, ha bezarjuk
kapuit: az els hiba utan mar csak a klnbz rossz lehetsegek kztt valaszthatunk.
Hogyan! hat semmiIele latvanyossagra ne volna szkseg egy kztarsasagban?
Ellenkezleg, nagyon is sok latvanyossag kell. A latvanyossagok a kztarsasagban szlettek,
a kztarsasagban ragyogtak igazi nnepi Iennyel. Van-e nep, amelyhez jobban illenek, hogy
srn egybegyljn, es az rm s a der szelid ktelekeivel Izze egymashoz a tagjait, mint
azokhoz a nepekhez, amelyek kreben oly sok oka van az embereknek, hogy szeressek
egymast es rk egyetertesben eljenek? Nem egy ilyen nyilvanos nnep van mar minalunk, s
ha meg tbb lesz, csak annal jobban Iogok rlni. De ne honositsuk meg e zart eladasokat,
amelyek baratsagtalan, stet barlangba csuknak nehany embert, Ielenk mozdulatlansagra,
nemasagra es tetlensegre itelik ket, s csak Ialakat, kardeleket, katonakat, csak a szolgasag es
az egyenltlenseg lesujto kepeit mutatjak nekik. Nem, boldog nepek, nem itt a helye a ti
nnepeiteknek. A tiszta levegn, a szabad eg alatt kell sszegylntk, ott kell atadjatok
magatokat boldogsagtok edes erzesenek. Mulatsagotok ne elpuhult, megIizetett szorakozas
legyen, semmi ne mergezze meg, amibl kenyszer vagy erdek arad, hanem szabad es nemes
maradjon, amilyenek ti magatok vagytok, s a nap vilaga ragyogja be artatlan
latvanyossagaitokat: ti magatok is a latvany resze lesztek, a legmeltobb latvany a nap alatt.
De vegl is mi lesz a targya e latvanyossagoknak? Mit Iognak bemutatni? Semmit, ha ugy
tetszik. Ahol az emberek szabadok, ott eleg sszecsdlnik, s maris jol erzik magukat.
Allitsatok a ter kzepere egy viragokkal Ielekesitett rudat, gyjtsetek kreje a nepet, es kesz
az nnep. Ha tbbet akartok tenni, intezzetek ugy, hogy maguk a nezk legyenek a
latvanyossag, hogy k maguk legyenek a szereplk, es mindenki nmagat pillantsa meg,
nmagat szeresse a tbbiekben, mert igy tkeletesebb lesz az egyseg kzttk. Szksegtelen a
regi grgk jatekaira utalnom: vannak ujabbak, meg ma is letezk; eppen nalunk akadtam
rajuk. Minden evben szemlet tartunk es nyilvanos dijakat tznk ki: a puska, az agyu, a
hajozas kiralyanak cimet. Nem lehet eleg ilyen kellemes intezmenynk;
98
nem lehet tul sok
ilyen kiralyunk. Amit azert tesznk, hogy a IegyverIorgatast gyakoroljuk, miert ne tennk
meg ugyanazt, hogy mozgekonnya es ersse valjunk? A kztarsasagnak netan kevesbe van
szksege munkasokra, mint katonakra? Miert ne alapitanank a katonai dijak mintajara a torna,
a birkozas, a diszkoszvetes, a Iutas, a klnIele testgyakorlatok szamara is dijakat? Miert ne
serkentenk csonakosainkat a tavon rendezett versenyekkel? Volna-e ragyogobb latvany a
vilagon, mint a pompasan Ielszerelt hajok szazai, amint e roppant vizen adott jelre egyszerre
nekiiramodnak, hogy megszerezzek a celpontban kitztt zaszlot, majd pedig a gyztest
kiserik, aki diadallal ter vissza atvenni megerdemelt dijat. Tlnk Igg, hogy az ilyen
nnepek mennyire lesznek kltsegesek; a versenges egymagaban is elegend Ienyt es pompat
klcsnz nekik. Aki nem vett reszt ilyen nnepen a genIiek kztt, az nem sejtheti, micsoda
lelkesedessel vetik bele magukat. Nem ismerni rajuk: ez mar nem az a mertekletes nep, mely
soha nem ter el a takarekossag szabalyaitol; nem az a Iontolgato nep, amely mindent az
itelkepesseg merlegere tesz, meg a treIat is. Eleven, vidam, behizelg modoru; erzesei a
szemeben tkrzdnek, ahogy maskor a szavaiban; keresi az alkalmat, hogy vidamsaganak es
rmenek kiIejezest adjon; hazaba invitalja a nem vart idegent, unszolja, ervel tessekeli es
verseng erte a szomszedaival. Minden tarsasag eggye olvad, minden kzs lesz. Csaknem
mindegy, melyik asztalhoz l le az ember. Lakedaimoniara emlekeztetne az egesz, ha a
tekozlas nem volna valamivel nagyobb; de ilyenkor meg a tekozlas is helyenvalo, a bseg
latvanya csak meg meghatobba teszi Iorrasanak, a szabadsagnak a latvanyat.
A tel a baratok zartabb kr talalkozasainak ideje, kevesbe Ielel meg a nyilvanos
nnepeknek. Megis van egyIajta teli nnep, s szeretnem, ha kevesebbet aggalyoskodnanak
emiatt, nevezetesen a hazasulandok balja. Soha nem sikerlt IelIognom, miert olyan ijeszt,
98
Nem eleg, ha a nepnek van kenyere es tarsadalmi helyzetenek megIelelen el; kellemesen kell elnie, mert akkor jobban teljesiti a
helyzetevel jaro ktelessegeket, kevesbe tri magat, hogy valtoztasson krlmenyein, es a kzrend szilardabb alapokon nyugszik. Nem is
gondolnok, milyen ersen Iggnek a jo erklcsk attol, hogy mindenki elegedett legyen a helyzetevel. A cselszves szelleme es a
mesterkedes a nyugtalansagbol es az elegedetlensegbl Iakad: minden rosszul all, amikor az egyik ember a masiknak a helyere palyazik.
Szeretni kell mestersegnket, hogy jol csinaljuk. Az allam csak akkor szilard, ha mindenki ugy erzi, hogy a maga helyen van, s az egyenek
egyeslten munkalkodnak a kz javan, ahelyett, hogy az egymas elleni harcban meritenek ki erejket, ahogy az valamennyi rosszul
megalkotott allamban trtenik. S ha igy all a dolog, mit gondoljunk akkor azokrol, akik meg akarjak Iosztani a nepet az nnepektl, az
rmktl es mindennem szorakozastol, mivel az ilyen elvezetek, ugymond, elvonjak a munkatol. Ez barbar es hamis elv. Ha a nepnek csak
arra jut ideje, hogy megkeresse a kenyeret, ez igen rossz dolog; mert arra is kell id, hogy rmmel tudja elIogyasztani, klnben nem Iog
soka dolgozni erte. Az igazsagos es jotekony Isten ugy akarja, hogy dolgozzek, de azt is akarja, hogy pihenjen: a termeszet egyIorman szab
ki ra munkat es pihenest, rmket es Iajdalmakat. A munkatol valo undor jobban lesujtja a szerencsetleneket, mint maga a munka. Ha tehat
azt akarjuk, hogy a nep sereny es dolgos legyen, adjunk neki nnepeket, nyujtsunk neki szorakozast, hogy megszeresse helyzetet es ne
ahitozzek kellemesebb krlmenyek utan. Ha igy elvesz egy-ket nap, a tbbi mind hasznossa valik. Felgyeljnk a nep elvezetei Iltt, hogy
tisztessegesse tegyk ket: ez az igazi modja, hogy a nepet munkajaban sztkeljk.
hogy tancra meg gylekezesre ad alkalmat. Mintha a tancolasban tbb rossz volna, mint az
eneklesben, mintha nem a termeszet sugalmazta volna mindket szorakozast, s mintha bn
lenne, hogy az egymasnak rendelt teremtesek egytt vidulnak e tisztes mulatsagon. A IerIi es
a n egymasnak teremtetett. Isten ugy akarja, hogy kvessek rendelesket, s minden
tarsadalmi ktelek kzl ketsegkivl a hazassag a legels es a legszentebb. Minden hamis
vallas harcban all a termeszettel, csak a mi vallasunk olyan, hogy kveti es szabalyozta a
termeszetet; csak a mi vallasunk hirdet valamilyen Istentl ered s az emberhez melto
intezmenyt. Ne grditsnk hat kln nehezsegeket a hazassag utjaba, tul a polgari rend emelte
akadalyokon, mert az Evangelium nem irja el, a jo kormanyzatok pedig elitelik az ilyesmit.
Es mondjak meg, hol kapnanak kedvet egymashoz a hazasulando Iiatalok, s hol
talalkozhatnanak illendbb es tisztesebb krlmenyek kztt, ha nem egy olyan
gylekezetben, ahol allandoan rajtuk az emberek szeme, s ezert tartozkodoan es szerenyen
kell viselkednik, es a legnagyobb gonddal kell vigyazniok magukra? Mivel sertene Istent ez
a kellemes, egeszseges testmozgas, ha megIelel a Iiatalemberek elevensegenek, ha nem
tesznek mast, mint hogy kecsesen es illedelmesen kzelednek egymashoz, hiszen a nezk
olyan komolysagot kenyszeritenek rajuk, amelyet egy pillanatra se volna merszk levetni.
Elkepzelhetjk-e becsletesebb modjat, hogy ne csapjuk be a masik embert, legalabb
klsnkre vonatkozoan, s hogy jo tulajdonsagainkat es hibainkat egyarant kimutassuk azok
eltt, akiknek erdekeben all, hogy alaposan megismerjenek, mieltt ktelesseget vallalnanak,
hogy szeretni Iognak bennnket? A hazasIelek gyenged szeretettel tartoznak viseltetni
egymas irant, de ehhez tetszenik is kell egymasnak; nem melto-e hat ket hazasodni keszl,
erenyes es keresztenyi teremteshez, hogy ily modon Ielkeszitse szivet az Istentl rendelt,
klcsns szeretetre?
Mi trtenik ott, ahol rks kenyszer uralkodik, ahol a legartatlanabb vidamsagot bnkent
bntetik, ahol a ket nemhez tartozo Iiatalok soha nem mernek nyilvanosan talalkozni, s ahol a
tolakodo szigorusagu lelkipasztorok semmi mast nem tudnak predikalni Isten neveben, csak
szolgai Ieszelyezettseget, szomorusagot es unalmat? Kijatsszak az elviselhetetlen
zsarnoksagot, amelyet termeszet es esz megtagad. A megengedett rmket elzarjak a ders
es pajkos iIjusag ell, tehat veszedelmesebb rmkkel karpotolja magat. gyesen
elrendezett legyottok veszik at a nyilvanos sszejvetelek helyet. Mivel bujkalniuk kell,
mintha bnsk lennenek, a Iiatalok ki vannak teve a kisertesnek, hogy csakugyan azza
valjanak. Az artatlan rm Ienyes nappal lengedez, de a bn a stetseget kedveli, s meg soha
artatlansag es titkolodzas nem lakott sokaig egytt.
A magam reszerl nemhogy gancsolnam ezen egyszer mulatsagokat, inkabb azt
szeretnem, ha nyilvanosan engedelyeznek ket, s ha mindennem szabadossagnak elejet
vennek oly modon, hogy nnepelyes, idszakonkent ismetld balla valtoztatnak at a dolgot,
ahova az egesz Iiatalsagot valogatas nelkl beengedik. Szeretnem, ha a tanacs kijellne egy
elljarot,
99
aki vallalna, hogy Ielgyel a balokra. Szeretnem, ha az atyak es anyak is
megjelennenek, hogy szemmel tartsak gyermekeiket, hogy tanui legyenek kecses es gyes
mozgasuknak, a megerdemelt tapsnak, s igy elvezhessek a legedesebb latvanyt, amelyben
szli szivnek csak resze lehet. Szeretnem, ha altalaban minden hazasember megjelenhetne a
nezk es birak kztt, ha nem is engednek meg nekik, hogy meggyalazzak a hazassag
szentseget es maguk is tancra kerekedjenek: mert hiszen miIele tisztes cel erdekeben
mutogatnak magukat a nyilvanossag eltt? Szeretnem, ha kenyelmes es megIelel emelvenyt
allitananak a teremben a ket nemhez tartozo regek szamara, akik mar adtak polgarokat a
hazanak, s most meg lathatnak, hogyan keszldnek polgarra valni unokaik is. Szeretnem, ha
senki nem lepne be es nem menne ki anelkl, hogy dvzlne az emelvenyen lket, s ha a
99
Ilyen elljaro Ielgyel allamunkban minden szakmai testletre es nyilvanos tarsasagra: a neve seigneur=commis. Minden gylesen reszt
vesz, meg a lakomakon is. Jelenlete nem zavarja meg a tarsulas tagjai kzti tisztes bizalmassagot, de mindenkit Iigyelmeztet, hogy tartsa
tiszteletben a trvenyeket, az erklcst, az illemet, meg az rm es az elvezet kzepette is. Igen szep intezmeny ez, s egyike a nagy
kapcsoknak, amelyek a nepet egyesitik vezetivel.
tanc megkezdese eltt es beIejezese utan minden Iiatal par mely tisztelettel meghajolna
Ielejk, hogy idejekoran megtanuljak tisztelni az regeket. Semmi ketsegem aIell, hogy az
emberi elet ket vegpontjanak e kellemes talalkozasa megindito latvanyt Iog nyujtani a
gylekezetnek, s az emelvenyen olykor megcsillannak az rm es az emlekezes knnyei, ami
talan az erzekeny lelk szemlelbl is knnyeket csal ki. Szeretnem, ha azt a Iiatal teremtest,
aki legilledelmesebben es legszerenyebben viselkedett a balokon es mindenkinel inkabb
elnyerte a birak tetszeset, minden ev utolso baljan koszoruval jutalmaznak, melyet a seigneur=
commis
1OO
tenne a Iejere, s ha megkapna a Balkiralyn cimet, amelyet egesz evben viselhetne.
Szeretnem, ha az sszejvetel bezarasa utan diszkiserettel terne haza, ha gratulalnanak az
apanak es az anyanak, es megksznnek nekik, hogy ilyen derek leanyt hoztak a vilagra es
ilyen jol neveltek. Vegezetl szeretnem, ha a nagytanacs Ielteve, hogy meg abban az evben
Ierjhez megy megajandekozna, s valamilyen nyilvanos kitntetest adna neki, hogy e
dicsseg komoly dolog legyen es soha ne valhasson treIalkozas targyava.
Igaz, gyakran reszrehajlastol kellene tartanunk, ha a birak kora nem az erdemnek adna
minden elnyt; de ha olykor kedveznek a szemermes szepsegnek, mi rossz szarmazik abbol?
Tbb tamadast kell kiallnia, nincs-e szksege tbb batoritasra is? Nem a termeszet adomanya-
e, akarcsak a tehetseg? Miert baj az, ha egy kicsit magasztaljak, ami arra buzditja, hogy
legyen melto a dicssegre, es kielegitheti az nszeretetet, anelkl, hogy az erenyt megsertene?
Ha tervezetemet ugyanebben a szellemben tkeletesbitenek, a mondott nnepek nem egy
hasznos celt szolgalhatnanak az udvarlas es szorakozas klszine alatt, es Iontos eszkzei
lennenek a szokasok es az erklcsk megrendszabalyozasanak. A Iiatalok biztos es becsletes
modon talalkozhatnanak, es igy nem kisertenek meg ket veszedelmesebb legyottok. A
kzbees idben mindket nem nyugodtabban adna at magat sajat Ioglalatossagainak es
mulatsagainak, s knnyebben vigasztalodnek amiatt, hogy nem erintkezhetik allandoan a
masik nemmel. Minden rendbeli maganszemelyek szamara adva volna valamilyen kellemes
latvanyossag, s ez Ikent az atyaknak es az anyaknak szerezne rmet. Az asszonyok
mulatsagukat lelnek abban, hogy gondoskodnak leanyaik ltzekerl, ami sok mas
szorakozastol elvonna ket; maga az ltzek pedig, mivel artatlan es dicseretes celt szolgalna,
ezuttal teljesen helyenvalo lenne. Ezek az alkalmak, amikor azert gylnek ssze, hogy egytt
legyenek es sszeboronaljak a parokat, srn hasznalt eszkzei volnanak a szemben allo
csaladok kzeledesenek es a beke megszilarditasanak ha ugyan szkseg van ilyesmire
allamunkban. Az atyai tekintely nem szenvedne csorbat, a gyermekek megis kicsivel
szabadabban kvethetnek hajlamaikat; els valasztasuk kicsivel jobban Iggne a szivktl,
egy kicsit tbbet szamitana az eletkor, a kedely, az izles, a jellem sszhangja; kevesebbet
adnanak a rang es a vagyon sszhangjara, amibl rossz egytteles lesz, ha a tbbi szempont
rovasara tartjak szem eltt. Knnyebben szvdnenek a kapcsolatok, es igy gyakoribba valna
a hazassag; s mivel a hazassagktest kevesbe korlatozna a krlmenyek azonossaga, nem
alakulnanak partok, mersekldnek a tulzott egyenltlenseg, s a nep inkabb megmaradna
alkotmanyanak szellemenel. Az igy iranyitott balok nem annyira a nyilvanos
latvanyossagokra hasonlitananak, mint inkabb valamely nagy csalad sszejveteleire, s az
rm es a vigassag hozzasegitene a kztarsasagot, hogy Iennmaradjon, egyetertesben eljen es
viragozzek.
101
100
Lasd az elz jegyzetet.
101
Mulatsagos elkepzelnem olykor, hogyan velekednek egyesek, irasaim alapjan, az izlesemrl. A jelen munka alapjan okvetlenl azt
mondjak majd: ,Ez az ember bolondja a tancnak unatkozom, ha tancolokat latok; ,Nem szenvedheti a szinhazat pedig szenvedelyesen
szeretem; ,Idegenkedik a nktl tbb mint elegsegesen igazolni tudom magamat ezen a teren; ,Elegedetlen a szineszekkel minden
okom megvan ra, hogy nagyon is elegedett legyek velk, s csak becsletere valhatik egy tisztesseges embernek az egyedli szinesz
baratsaga, akit ismertem.
0
Ugyanez lesz a velemeny a kltkrl, akiknek meg kellett Ieddnem a darabjait: akik mar halottak, nem Ielelnek
meg az izlesemnek, az elkre pedig megsertdtem. Az igazsag az, hogy Racine lenygz; es Moliere eladasait soha szantszandekkal el nem
mulasztottam. Ha Corneille-rl kevesebbet beszeltem, csak azert, mert kevesszer lattam a darabjait, s knyvek hijan nem maradtak meg
annyira az emlekezetemben, hogy idezni tudjak bellk. Ami az ;treus meg a Katilina szerzjet
91
illeti, csupan egyszer lattam t, s akkor is
azert, mert valamilyen szolgalatot tett nekem. Geniuszat nagyra tartom es tisztelem magas korat; de barmennyire becslm is szemelyet,
szinmveinek csakis az igazsaggal tartozom, s nem trleszthetem adossagomat a kzjo es az igazsag rovasara. Ha irasaimra valamelyest
A mondott elvek alapjan knnyszerrel teremthetnenk olcso es veszelytelen
latvanyossagokat, tbbet is, mint amennyire szkseg volna, hogy kellemesse es dersse
tegyk az eletet varosunkban, meg az idegenek szamara is, akik masutt semmi ehhez Ioghatot
nem talalnak, s igy ha masert nem, azert jnnek el, hogy valami egyedlallo dolgot lassanak.
Bar igazat szolvan, sok es jo okom van ra, hogy sokkal inkabb hatranyosnak tekintsem ezt a
vendegjarast, mint elnysnek, s ami engem illet, meggyzdesem, hogy valahanyszor idegen
tette a labat GenI Ildjere, mindig tbb rosszat cselekedett, mint jot.
De tudja-e, uram, kik azok, akiket iparkodnunk kellene Ialaink kze csabitani es itt
marasztalni? Maguk a genIiek, akik szinten szeretik ugyan a hazat, de valamennyien annyira
szeretnek utazni, hogy nincs olyan videk, ahol ne lelnenk Il valakit kzlk. Polgaraink Iele
szetszorodott Europa es a vilag tbbi reszen, s hazajatol tavol el es hal meg; nmagamra
hivatkoznek a legnagyobb Iajdalommal, ha nem volnek oly haszontalan odahaza. Tudom,
kenytelenek vagyunk messze idegenben keresni megelhetesnket, melyet hazank Ildje nem
ad meg neknk, s nehezen tarthatnank Inn magunkat, ha bezarkoznank otthonunkba; de
legalabb nem mindenki maradna rks szamzetesben. Akinek az eg megaldotta
Iaradozasait, barcsak visszaterne, akar a meh, hogy munkaja gymlcset a kaptarnak adja,
hogy szerencsejenek latvanyaval megrvendeztesse polgartarsait, hogy serkentse a versengest
a Iiatalemberek kztt
~
hogy vagyonaval gyarapitsa hazajat, s hogy szerenyen elvezze
otthonaban a javakat, amelyeket becslettel szerzett idegen Ildn. Talan a szinhazakkal
Iogjuk hazateresre birni ket? De hisz a szinhazak mindig tkeletlenebbek lesznek nalunk,
mint masutt! Otthagynak a parizsi meg a londoni szinhazat, hogy viszontlassak a genIit? Nem,
nem, uram, nem igy Iogjuk hazahozni ket. Ra kell eszmelnik, hogy nem talalhatjak meg
masutt, amit hazajukban hagytak, valamilyen legyzhetetlen varazser vissza kell hivja ket a
helyre, amelyet soha nem lett volna szabad elhagyniuk; az els testgyakorlasok, az els
latvanyossagok, az els rmk emlekezete melyen be kell vesdjek szivkbe; iIjusaguk edes
benyomasainak meg kell maradniok es meg ersebbe kell valniok, ahogy elrehaladottabb
korba ernek, mikzben ezernyi mas benyomas elenyeszik; s a nagy allamok tndklesenek es
hitvany pompajanak kzepette egy titkos hang szntelen azt kell kialtsa a lelkk melyen: Ah!
hol vannak iIjusagom jatekai es nnepei? Hol az altalanos testveriseg? Hol a tiszta rm s az
igazi vidamsag? Hol a beke, a szabadsag, az igazsagossag, az artatlansag? Keressk meg
mindezt. Istenem, lehet-e, hogy ne szeressk a hazat mi mind, akikben genIi sziv dobog,
hiszen a varos oly ders, videke oly elbvl, kormanyzata oly igazsagos, olyan igaz es tiszta
rmk varnak rank, es minden adva van, hogy megizlelhessk ezeket az rmket.
Igy hivta haza polgarait szereny nnepeivel es egyszer jatekaival Sparta; nem
hivatkozhatom e kztarsasagra annyiszor, hogy peldajan ne okulhassunk mindig ujra. igy
sohajtoztak az unatkozo spartaiak kznseges lakomaik es Iaraszto testi gyakorlataik utan
Athenban a szepmveszetek len es Szuszaban a Ienyzes meg az elpuhultsag kebelen.
Spartaban dolgos tetlenseg honolt, minden elvezet volt es latvanyossag; a legkemenyebb
munka is Ieldlesszamba ment, es minden szorakozas a kzoktatas resze volt; a polgarok
allandoan egytt voltak, es egesz eletket a szorakozasnak szenteltek, e Iontos allamgynek,
valamint olyan jatekoknak, aminkkel kizarolag haboruban mulattak magukat.
Mar hallom, amint a gunyolodok megkerdezik, nem akarom-e annyi csodalatos
bszke vagyok, hat azert, mert tiszta szandek sugalmazta ket, olyan nzetlenseg, amilyenre keves szerz mutatott peldat, s amit igen
kevesen Iognak utanozni. Masoknak akartam hasznalni, ez az ohaj adott tollat a kezembe; ohajomat szemelyes celok nem szennyeztek be
soha, s csaknem mindig a tulajdon erdekem ellen irtam. Litm impendere ver&A!
,
ezt a jelmondatot valasztottam magamnak, s ugy erzem,
melto voltam hozza. Olvaso, nmagamat megcsalhatom, de nem lehet szandekom, hogy teged megcsaljalak; tevedeseimtl ovakodj, ne attol
tarts, hogy netan rosszhiszem vagyok. A kzjo szeretete az egyedli szenvedely, amely rabir, hogy a kznseghez szoljak; ilyenkor meg
tudok Ieledkezni magamrol, s ha valaki megsert, inkabb nem szolok rola, nehogy a harag igazsagtalanna tegyen. Ez az elv hasznara valik
ellensegeimnek, mivel kedvkre arthatnak nekem s nem kell megtorlastol tartaniok; hasznara valik az olvasoknak, mert nem Ielnek tle,
hogy gylletem megteveszti ket; de kivalt nekem magamnak valik hasznomra, mert ha beken trm, hogy sertegessenek, legalabb csak azt
a Iajdal mat szenvedem el, amelyet nekem okoznak, azt nem, amelyet akkor ereznek, ha viszonoznam a serteseket. Te szent, te tiszta igazsag,
teerted eltem; nem, szenvedelyeim soha nem mocskolhatjak be irantad taplalt szinte szeretetemet; sem Ielelem, sem erdek nem tantorithat el
attol, hogy hodolattal kszntselek, es tollam soha semmit nem tagad meg tled, amit a bosszu kedveert habozna megtenni.
nevelintezmennyel egytt bevezetni genIi nnepeink kze a lakedaimoniai leanyok tancat is?
Azt Ielelem: szivesen hinnem, hogy szemnk es szivnk elegge szzies egy ilyen latvanyt
elviselni, s hogy a Iiatal teremteseket GenIben is, akarcsak Spartaban, a kz erenye takarna el
ebben az allapotukban; de barmilyen nagyra tartom honIitarsaimat, nagyon is jol tudom,
mennyire tavol allnak a lakedaimoniaiaktol, s az utobbiaknak csak azokat az intezmenyeit
javaslom nekik, amelyekre meg nem valtak alkalmatlanna. Ha a blcs Plutarkhosz
vallalkozott az emlitett szokas igazolasara,
93
miert kellene utana nekem is vallalkoznom erre?
Mindent megmondtam, ha elismertem, hogy ez a szokas csak Lkurgosz tanitvanyaihoz illett,
hogy csak az mertekletes es dolgos eletk, csak az tiszta es szigoru erklcsk, csak az
lelkierejk tehette artatlanna szemkben azt a latvanyt, amely minden egyszeren csak
tisztesseges nepet megbotrankoztatna.
De ne higgyk, hogy asszonyaink gyes ltzkdese kevesbe veszelyes, mint a teljes
meztelenseg; mert ha ezt megszokjuk, az els hatas rvidesen kznnye, meglehet, undorra
valtozik. Ne tudnok, hogy a szobrok es a kepek csak akkor sertik a szemet, amikor a
meztelenseg ruhakkal keveredik, es igy szemeremsertve valik? Az erzekek egymagukban
gyengek es korlatozottak; a kepzelet kzbeiktatasaval viszik vegbe legnagyobb pusztitasaikat;
a kepzelet hozza izgalomba a vagyat, mert meg sokkal vonzobba teszi a targyait, mint maga a
termeszet; a kepzelet Iedi Iel a szem eltt, hogy abban, amit az egyszeren csak
meztelensegnek lat, van valami botranyos, valami leplezend. Nincs olyan szereny ltzek,
hogy a kepzelet Iellobbantotta tekintet ne latna mge a vagyait. Ha egy Iiatal kinai n
elrenyujtja eltakart es cipbe bujtatott labIejet, nagyobb dulast visz vegbe Pekingben, mint
amekkorat az okozott volna, ha a vilag legszebb lanya meztelenl tancol a Taigetosz aljan. De
ha annyi mveszettel es oly keves szigorral ltzkdnek, mint a mai nk, akik csak azert
mutatnak kevesebbet, hogy meg tbb vagyat szitsanak, akik csak azert allitanak akadalyt a
szem ele, hogy annal jobban Ielizgassak a kepzeletet, akik csak azert takarjak el testk egy
reszet, hogy Ielekesitsek azt a reszt, amelyet IelIednek,
Eeu7 male tum mites dfendit pampinus uvas.
Hi
De mar eleg volt a sok kiteresbl. Hala az egnek, ez mar az utolso: irasom vegere ertem.
Lakedaimonia nnepei legyenek a pelda, hogy milyen nnepeket szeretnek latni minalunk.
Nemcsak celjuk, egyszersegk miatt is ajanlatosnak talalom ket: se hivalkodas, se
Ienyzes, se pompa; s mindenbl valamilyen harcias szellem aradt, melto a szabad
emberekhez,
102
meg a hazaszeretet titkos varazsa, ami klns vonzert klcsnztt nekik;
nem volt munka es nem volt vigalom, legalabbis ami nalunk e neveket viseli, s e szelid
egyhangusagban teltek napjaik, es megsem tetszettek tulsagosan hosszunak, s ebben telt el
eletk is, es megsem tetszett tulsagosan rvidnek. Minden este vidaman es dersen tertek haza
elklteni szereny etkket; elegedetten hazajukkal, polgartarsaikkal s nmagukkal. Ha pelda
102
Emlekszem, gyermekkoromban megkapott egy latvany; meglehetsen egyszer volt, benyomasa megis megmaradt bennem, dacara
az idnek es a sokIele tapasztalatnak. A Saint Gervais-i zaszloalj hadgyakorlatokat vegzett, s az emberek szokas szerint szazadonkent
vacsoraztak. A tbbseg vacsora utan sszegylt a St. Gervais teren, s tisztek es kzlegenyek kzs tancba Iogtak a szkkutak krl; a
dobosok, siposok es Iaklyavivk pedig Ielalltak a kut kavajara. Azt hihetnk, a hosszu etkezestl Ielvidult emberek tancaban nincs semmi
erdekes latnivalo; csakhogy t-hatszaz egyenruhas IerIi mozgott kezen Iogva, hosszu szalagot kepezve, amely ritmusra kigyozott es nem
zavarodott ssze, mikzben ezer kiIordulast es visszaIordulast, ezernyi diszes tancIigurat hajtott vegre, s a tancosok sszhangja, a szabad
leveg, amely Ielhevitette ket, a dobperges, a Iaklyak lobogasa, valamiIele katonas komolysag a vigalom kzepette, mindez igen eleven
benyomast tett, lehetetlen volt hidegverrel nezni. Kes volt, a nk mar aludni tertek, de valamennyien Ielkeltek ujra. Az ablakok hamarosan
megteltek nezeld ni Iejekkel, ami ujabb buzditast adott a szereplknek; a nk nem tudtak sokaig az ablakban maradni, lejttek az utcara,
a haziasszonyok Ierjket latni jttek, a szolgalok bort hoztak; meg a gyermekek is Ielebredtek a zajra, s Ielmeztelenl rohangaltak az apak es
anyak kztt. A tanc Ielbeszakadt; mar csak lelkezes volt meg kacagas, Ielkszntes, simogatas. Az egesz altalanos ellagyulashoz vezetett;
nem tudnam leirni, milyen volt, de meglehets termeszetesen erznk ilyesmit az altalanos vidamsag kzepette, amikor mindaz krlttnk
van, ami kedves szivnknek. Atyam atlelt, s testet remeges razta meg; mintha ma is ereznem, mintha ma is egytt remegnek vele. ,Jean-
Jacques, mondta nekem, szeresd hazadat. Latod e jo genIieket: mind baratok, mind testverek; rm es egyezseg uralkodik kzttk. GenIi
vagy; egy napon megismersz majd mas nepeket; de ha annyit utazol is, mint apad, soha nem talalsz hozzajuk hasonlot.
Ujra akartak kezdeni a tancot, de mar nem lehetett; mar senki nem tudta, mit csinal, minden I kaba volt a reszegsegtl, am ez edesebb
reszegseg volt, mint amit a bor okoz. Egy ideig meg ott maradtunk nevetni es beszelgetni, de aztan valni kellett, mindenki bekesen
visszavonult a csaladjaval; igy vittek haza e szere tetre melto es ovatos asszonyok a Ierjket: nem ugy, hogy vigassagukat megzavartak
volna, hanem ugy, hogy megosztottak velk. Jol tudom, e latvany, ha annyira meginditott is engem, ezer mas emberre nem tenne semmi
hatast: szem kell hozza, hogy lassa, es sziv, hogy aterezze. Nem, a tiszta rm mindig a nyilvanos rm, s a termeszet igazi erzesei csak a
nepben uralkodnak. Ah, meltosag, gg leanya es unalom anyja, jutott-e valaha szomoru rabjaidnak ilyen pillanat?
kell e nyilvanos mulatsagokra, itt van egy Plutarkhosz tollabol.
95
Azt mondja, mindig harom
tancot jartak, harom csoportban, az eletkorok klnbsege szerint, s mindegyik csoport a sajat
enekere tacolt. Az regek kezdtek, a kvetkez eneket dalolva:
Hajdan mi voltunk a szepek,
IIjak, batrak es mereszek.
Kvetkeztek a IerIiak, akik enekkhz Iegyvereikkel vertek a ritmust:
Mi leptnk a helyetekbe,
Keszen minden hsi tettre.
Aztan jttek a gyermekek, akik teljes erejkbl enekelve Ieleltek:
De mar mi is keszen allunk,
Nem lesz vitezebb minalunk.
Ime, uram, ilyen latvanyossagra van szksege egy kztarsasagnak. Ami a latvanyossagnak
azt a nemet illeti, amelyrl az n \enf cim cikke miatt beszelni kenyszerltem ebben az
ertekezesben: ha a maganerdeknek valaha sikerl meghonositania Ialaink kztt, elre latom
a szomoru kvetkezmenyeket; egyet-mast megmutattam ezekbl, s mutathatnek meg tbbet
is, de ez tulsagos elvigyazatossag volna ama kepzelt csapassal szemben eber elljaroink
tudni Iogjak a modjat, hogyan kell elharitani. Nem trekszem arra, hogy nalamnal blcsebb
embereket tanitsak. Beerem vele, hogy megvigasztalom hazam iIjusagat, ne bankodjek, ha
elvesziti e szorakozast, mely oly sokba kerlne hazanknak, ehhez pedig, eleg amit
elmondtam. Arra buzditom e boldog iIjusagot, hogy okuljon a velemenybl, amellyel az n
cikke zarul.
96
Barcsak ismerne es kierdemelne a sorsat! Barcsak mindig erezne, mennyivel
tbbet er a szilard boldogsag, mint a hiu elvezetek, amelyek Ielduljak! Barcsak atadna
utodainak az atyaitol kapott erenyeket, szabadsagot es bekesseget! Ezzel az utolso
kivansaggal zarom irasomat, s ezzel Iog lezarulni eletem is.
JEAN-JACQUES ROUSSEAU,
genfi polgr
A TRSADALMI SZERZDSRL
AVAGY A POLITIKAI JOG ELVEI
FOEDERIS AEQUAS DICAMUS LEGES.
AENEIS. XI.
1
1762
#IGYELMEZTETS
Ez a kis ertekezes egy terjedelmesebb munka resze; midn belevagtam az irasba, nem
mertem Il erimet, s mar regen Iel is hagytam a dologgal. Az elkeszlt szvegbl kiemelhet
reszek kzl ez a legjelentekenyebb, s ezt talaltam a legkevesbe meltatlannak, hogy a
kznseg ele tarjam. A tbbi mar nem letezik.
ELS KNY&
Azt szandekozom megvizsgalni, hogy letezhetik-e a polgari allapotban valamilyen
trvenyes es szilard kormanyzati elv, ha olyannak vesszk az embereket, amilyenek, a
trvenyeket pedig, amilyenek lehetnek. Iparkodni Iogok vizsgalodasaim soran mindig sz-
hangba hozni azt, amit a jog megenged, azzal, amit az erdek parancsol, hogy ne tamadjon
egyenetlenseg az igazsag es a haszon kztt.
Egyenesen a targyra terek, anelkl, hogy a kerdes Iontossagat bizonyitanam.
Megkerdezhetik tlem, Iejedelem vagyok-e vagy trvenyhozo, hogy a politikarol irok. Erre
azt Ielelem, hogy egyik sem vagyok, s eppen azert irok a politikarol. Ha Iejedelem vagy
trvenyhozo lennek, nem vesztegetnem az idmet arra, hogy megmondjam, mit kell
cselekedni; cselekednek vagy hallgatnek.
Szabad allam polgaranak szlettem, reszese vagyok a Ihatalomnak; szavazati jogom van,
es ez, barmilyen csekely beIolyassal van is szavam a kzgyekre, arra ktelez, hogy
tajekozodjam Iellk. Boldog vagyok, mert valahanyszor a kormanyzatokrol elmelkedem,
vizsgalodasaim mindig ujabb okot adnak ra, hogy hazam kormanyzatat szeressem.
I" #EJEZET
;z els& k#nyv trgya
Az ember szabadnak szletett es mindentt lancokat visel. Nemelyek a tbbi ember uranak
kepzelik magukat, pedig meg inkabb rabszolgak, mint amazok. Hogyan kvetkezett be ez a
valtozas? Nem tudom. Mi teheti jogossa? Ezt a kerdest, ugy hiszem, meg tudom oldani.
Ha csak az erszakot es kvetkezmenyeit tartanam szem eltt, azt mondanam, hogy
ameddig egy nep engedelmeskedik, mert engedelmessegre kenyszeritik, jol teszi; mihelyt
modjaban all lerazni az igat es le is razza, meg jobban teszi, mert ugyanazon a jogon szerzi
vissza szabadsagat, amellyel elragadtak tle, igy hat vagy jogosan veszi vissza, vagy
jogtalanul raboltak el. De a tarsadalmi rend szent jog, minden mas jognak az alapja.
Mindazaltal ez a jog nem a termeszettl szarmazik, tehat megallapodasokon alapul. Mieltt
azonban erre raternek, ki kell Iejtenem, amit itt elrebocsatottam.
II" #EJEZET
;z els& trsadalmakr)l
Valamennyi tarsadalom kzl a legregebbi s egyedl termeszetes a csalad. Igaz, a
gyermekek csak addig ktdnek atyjukhoz, mig szksegk van ra, hogy eletben maradjanak.
Mihelyt megsznik a szkseg, Ielbomlik a termeszetes ktelek is. A gyermekek immar nem
ktelesek engedelmeskedni atyjuknak, az apa pedig nem kteles gondoskodni gyermekeirl, s
igy valamennyien visszanyerik Iggetlensegket. Ha megis egytt maradnak, ez mar nem
termeszetes, hanem nkentes allapot, s maga a csalad csupan megallapodas Iolytan marad
Ienn.
Ez a kzs szabadsag az emberi termeszet kvetkezmenye. Az ember els trvenye, hogy
nIenntartasarol gondoskodjek; els Iigyelme nmaga Iele iranyul; s mihelyt IerIikorba lep,
csak maga itelheti meg, hogy milyen eszkzk alkalmasak Iennmaradasanak biztositasara,
azaz a maga ura lesz.
A csalad tehat, ha ugy tetszik, a politikai tarsadalom els mintaja: az allamI az atya
kepmasa, a nep a gyermekeke; minden ember egyenlnek es szabadnak szletik, es csak
valamilyen elnyert csereben idegeniti el a szabadsagat. Csak annyi klnbseg van a kett
kztt, hogy a csaladban a gyermekek iranti szeretet nyujt karpotlast az atyanak
Iaradozasaiert, mig az allamban a parancsolas rme helyettesiti azt a szeretetet, amelyet az
allamI nem erez nepei irant.
Grotius tagadja, hogy minden emberi hatalom a kormanyzottak erdekeben leteslt volna, s
a rabszolgasag peldajara hivatkozik.
2
Leggyakrabban ugy okoskodik, hogy a tenyekbl vezeti
le a jog elveit.
103
Elkepzelhet kvetkezetesebb modszer, de olyan modszer, amelyik jobban
kedvezne a zsarnokoknak, aligha.
Grotius tehat ketsegesnek tartja, hogy az emberi nem van-e mintegy szaz emberert, vagy ez
a szaz ember van az emberi nemert, s knyveben mintha vegig inkabb az els nezet Iele
huzna; Hobbes is ezen a velemenyen van.
4
igy hat az emberi nem megannyi birkanyaj;
mindegyiknek megvan a maga ura, aki vigyaz ra, hogy legyen mit IelIalnia.
Mikent a birkapasztor Ielsbbrend leny a nyajahoz kepest, az emberek pasztorai, vagyis
uraik, szinten Iltte allnak nepknek, igy okoskodott, Philon
5
elbeszelese szerint, Caligula
csaszar, s ebbl a parhuzambol eleg helyesen arra kvetkeztetett, hogy vagy a kiralyok
istenek, vagy a nepek barmok.
Caligula okoskodasa nem klnbzik attol, amit Hobbes es Grotius mondanak.
Arisztotelesz valamennyiknel korabban szinten azt mondta, hogy az emberek termeszettl
Iogva nem egyenlk, hanem az egyik szolgasagra szletik, a masik uralkodasra.
6
Arisztotelesznek igaza volt, de sszetevesztette az okozatot az okkal. Aki szolgasagba
szletett, az szolgasagra szletett, mi sem bizonyosabb ennel. A lancra vert rabszolga mindent
elveszit, meg a vagyat is, hogy lerazza lancait; jol erzi magat a szolgasagban, mikent
Odsszeusz tarsai is jol ereztek magukat, amikor allatta valtoztak.
104
Ha tehat az egyik ember
termeszettl Iogva rabszolga, ennek az az oka, hogy egy masik ember a termeszet ellenere
volt az. Az erszak teremtette az els rabszolgakat; gyavasaguk allandositotta a
rabszolgasagot.
Nem szoltam Adam kiralyrol, sem Noe csaszarrol, a harom nagy uralkodo atyjarol, akik
Ielosztottak egymas kztt a vilagot, akarcsak Saturnus gyermekei (egyesek ugy hiszik, Noe
es Saturnus gyermekei ugyanazok).
8
Remelem, javamra irjak ezt a mertektartast, mert hiszen
egyenes leszarmazottja vagyok e Iejedelmek egyikenek, meglehet, eppen az elsszltt
Iiunak, s ki tudja, ha ellenriznek a jogcimemet, nem derlne-e ki, hogy en vagyok az emberi
nem trvenyes kiralya? De barhogyan all a dolog, Adam ketsegkivl a vilag ura volt, mikent
Robinson is ura volt szigetenek, ameddig egyedl lakott rajta, s uralkodasat igen kellemesse
tette, hogy biztosan lhetett tronusan, nem kellett sem lazadasoktol, sem haboruktol, sem
sszeeskvktl tartania.
III" #EJEZET
;z er&sebb 'ogr)l
Az ersebb soha nem annyira ers, hogy mindig Illkerekedjek, hacsak nem valtoztatja at
az erejet jogga, az engedelmeskedest pedig ktelessegge. Innen az ersebb joga; latszolag
nem veszik komolyan, valojaban megis alapelvnek teszik meg. Megsem magyarazzak meg
soha, mit jelent ez a szo. Az er Iizikai hatalom; nem latom, miIele moralis ktelezettseg
szarmazhatnek belle. Az ernek szksegbl engednk, nem akarati elhatarozasbol;
legIljebb ovatossagbol. Milyen ertelemben teljesitenenk ktelesseget azzal, hogy igy
cseleksznk?
Tegyk Il egy pillanatra, hogy ez az allitolagos jog valoban letezik. Nos, azt mondom,
103
,A tudos kzjogi ertekezesek gyakran nem egyebek a regi visszaelesek trtenetenelj hiabavalo makacskodas tul sok Iaradsagot Iorditani
tanulmanyozasukra. artekezs +ranciaorszg rdekeir&l szomszdaival kapcsolatban. irta d'A. ur.
3
Nos, eppen ezt tette Grotius.
104
Lasd Plutarkhosz kis ertekezeset ;rr)l, ogy az llatok is gondolkodnak.
P
hogy csak valamilyen ertelmetlen zagyvalek kvetkeznek belle. Mert amint az er tesz
trvenyt, Ielcsereldik az ok es az okozat; ha valamilyen uj er Iellmulja a regit, joganak is
rkebe lep. Mihelyt bntetlen marad az engedetlenseg, nyomban trvenyesse is valik, s
mivel az ersebbnek mindig igaza van, csupan annyi a dolgunk, hogy mi legynk az
ersebbek. De miIele jog az, amelyik ervenyet veszti, amikor az ernek vege? Ha az ernek
engedelmeskednk, akkor nincs szkseg a ktelessegre, ha pedig az er mar nem kenyszerit
ra, hogy engedelmeskedjnk, akkor a ktelesseg sem irja el. Latjuk tehat, hogy a jog szo
nem tesz hozza semmit az erhz, tehat itt egyaltalan nem is jelent semmit.
Engedelmeskedjetek a hatalomnak. Ha ez azt jelenti: hajoljatok meg az er eltt, ugy az
elv jo, de Ilsleges; kezeskedem erte, hogy soha nem Iogjak megserteni. Minden hatalom
Istentl valo,
9
elismerem, de mind a betegsegek is. Akkor hat tilos volna orvost hivatni? Ha
utonallo tamad ram az erd szelen, engedek az erszaknak, es odaadom erszenyemet; de
vajon lelkiismereti ktelessegem-e, hogy akkor is odaadjam neki, ha meg tudom menteni
tle? Vegtere a kezeben lev pisztoly is hatalom.
Allapodjunk hat meg abban, hogy az er nem szl jogot, es csakis a trvenyes hatalomnak
tartozunk engedelmeskedni. Eredeti kerdesem tehat valtozatlanul nyitva all.
I&" #EJEZET
; rabszolgasgr)l
Minthogy egyetlen embernek sincs termeszet adta hatalma a tbbiek Iltt, s minthogy az
erszak nem teremt jogot, ezert az emberek kztti trvenyes hatalom nem alapulhat mason,
mint megallapodasokon.
Ha az egyen elidegenitheti szabadsagat, mondja Grotius, es rabszolgaul szegdhet egy
urhoz, miert ne idegenithetne el akkor szabadsagat egy egesz nep is, hogy alattvaloul
szegdjn egy kiralyhoz?
10
Jocskan akad itt homalyos ertelm szo, mely magyarazatra szorul,
de maradjunk az elidegen(teni kiIejezesnel. Elidegeniteni annyi, mint adni vagy eladni. Nos,
az az ember, aki rabszolganak all egy masikhoz, nem ajandekba adja, hanem eladja magat, ha
nem masert, hat a megelheteseert; de miert adja el magat egy nep? Nemhogy a kiraly
gondoskodnek a nep megelheteserl, maga is abbol el, amit a neptl elvesz, megpedig
Rabelais szerint egy kiraly nem el valami szksen. Az alattvalok tehat odaadjak a
szemelyket, hogy azutan elvegyek tlk a javaikat is? Nem latom, mi megovnivalojuk
maradna meg.
Azt mondjak, hogy a zsarnok biztositja alattvaloinak a polgari nyugalmat.
11
Meglehet, de
mit nyernek vele, ha a haboruk, melyeket becsvagya zudit rajuk, ha telhetetlen kapzsisaga, ha
hivatalnokainak zaklatasai nagyobb kart tesznek, mint a belvillongasok? Mit nyernek vele, ha
e nyugalom maga is nyomorusaguk tartozeka? A brtncellaban is nyugodt az elet, de
elegend ez, hogy ott jol erezzk magunkat? Nyugodtan eltek a kklopsz barlangjaba zart
grgk is, mig arra vartak, hogy rajuk kerl a sor, es a szrny IelIalja ket.
Aki azt mondja, hogy egy ember ingyen elajandekozza magat, az valami keptelen es
IelIoghatatlan dolgot allit, az ilyen cselekmeny mar csak azert is semmis, mert aki igy tesz, az
nincs jozan eszenel.
Ha pedig egy egesz neprl mondjak ugyanezt, akkor az egesz nepet gondoljak rltnek, s a
teboly nem szl jogot. De meg ha nmagat barki elidegenithetne is, nem idegenitheti el a
gyermekeit; azok embernek es szabadnak szletnek, szabadsaguk az vek, senki masnak nincs
joga rendelkezni Iltte. Mieltt elernek a Ielntt kort, az atya szerzdhet a nevkben
letIenntartasuk, joletk erdekeben, de senkinek nem adhatja oda ket Ieltetel nelkl es
visszavonhatatlanul, mert az ilyen adomanyozas ellentetes a termeszet szandekaival, es tullep
az atyai jogokon. Az nkenyuralom csak akkor valhatik trvenyesse, ha a nep nemzedekrl
nemzedekre mindig szabadon dnthet, hogy elIogadja vagy elveti: de akkor mar nem is
nkenyuralom.
Aki lemond szabadsagarol, az ember voltarol, emberi jogairol, mi tbb, ktelessegeirl
mond le. Nincs semmi, amivel karpotolni lehetne azt, aki mindenrl lemond. Az ilyen
lemondas sszeegyeztethetetlen az ember termeszetevel; ha elragadjuk tle az akarat
szabadsagat, megIosztjuk cselekedeteinek erklcsi tartalmatol is. Vegezetl pedig semmis es
nmaganak mond ellent az olyan megallapodas, mely az egyik Ielnek Ieltetlen hatalmat ad, a
masikat pedig korlatlan engedelmeskedesre ktelezi. Nem nyilvanvalo-e, hogy semmilyen
ktelezettsegnk nincs azokkal szemben, akiktl barmit jogunkban all megkvetelni, s nem
ugy all-e a dolog, hogy ez a barmiIele ellenerteket es klcsnsseget nelklz Ieltetel
egymagaban is semmisse teszi az gyletet? Mert hiszen milyen joga lehet rabszolgamnak
velem szemben, ha egyszer mindenestl az enyem, ha az joga az en jogom, es ha semmi
ertelme nmagammal szembeni jogaimrol beszelni?
Grotius meg a tbbiek
12
azt tartjak, hogy a rabszolgasag joganak masik Iorrasa a haboru. A
gyztesnek szerintk jogaban all meglni a legyzttet, aki viszont megvasarolhatja eletet
szabadsaganak aran; s ez az egyezseg annal is trvenyesebb, mert mind a kett nyer vele.
De nyilvanvalo, hogy a legyzttek meglesenek ez az allitolagos joga semmikeppen nem
kvetkezik a hadiallapotbol. Az emberek eleinte Iggetlenek egymastol, s nem lepnek olyan
tartos kapcsolatokra, hogy akar bekeallapot, akar hadiallapot leteslne kzttk, es mar csak
ezert sem lehetnek termeszettl Iogva egymas ellensegei. A dolgok es nem az emberek
viszonyai teszik a haborut, s mivel a hadiallapot nem szarmazhatik puszta szemelyi
viszonyokbol, hanem csak dologi viszonyokbol eredhet, ezert maganhaboru vagy ember es
ember kztti haboruskodas nem letezhetik sem a termeszeti allapotban, ahol nincs allando
tulajdon, sem a tarsadalmi allapotban, ahol minden a trveny Iennhatosaga alatt all.
A maganszemelyek sszetzesei, a parviadalok, csetepatek olyan cselekmenyek, amelyek
nmagukban nem hataroznak meg semmiIele allapotot; ami pedig a maganhaborukat illeti,
amelyeket IX. Lajos Irancia kiraly rendelet utjan engedelyezett, s csak az istenbekeje
Iggesztett Il idrl idre, ezek nem egyebek a hberi kormanyzat visszaeleseinel, s ha
valaha letezett keptelen rendszer, hat a hberiseg az volt: ellentmondott a termeszetjog
elveinek es minden jozan kormanyzasi gyakorlatnak.
A haboru tehat nem ember es ember, hanem allam es allam kztti viszony; a
haboruskodasban reszt vev maganszemelyek csak veletlenl valnak ellensegeve egymasnak,
nem mint emberek, meg csak nem is mint polgarok, hanem mint katonak; nem mint honIiak,
hanem mint honvedek. Vegezetl pedig az allamnak csak mas allamok lehetnek az ellensegei;
emberek nem, minthogy klnbz termeszet dolgok kztt semmiIele igazi viszonyt nem
lehet teremteni.
Ez az elv megIelel a minden idkben ervenyes szabalyoknak es minden civilizalt nep
allando gyakorlatanak. A hadzenet nem annyira a hatalmassagoknak, mint inkabb az
alattvaloiknak szolo Iigyelmeztetes. Ha egy idegen, legyen akar kiraly, akar valamilyen
maganszemely vagy nep, kiIosztja, legyilkolja vagy Ioglyul ejti az alattvalokat, anelkl, hogy
hadat zenne a Iejedelemnek, az az idegen nem ellenseg, hanem utonallo. Az igazsagos
uralkodo mindent elragad ugyan az ellenseges orszagban, ami a kz tulajdonat kepezi, de meg
haboru idejen is tiszteletben tartja a maganemberek szemelyet es vagyonat; tiszteletben tartja
a jogokat, amelyeken az jogai alapulnak. Mivel a haboru celja az ellenseges allam
megsemmisitese, jogunkban all meglni az allam vedelmezit, ameddig Iegyvert viselnek; de
mihelyt leteszik a Iegyvert es megadjak magukat, mar nem ellensegek, vagy az ellenseg
eszkzei, hanem egyszeren csak emberek megint, s tbbe nincs jogunk rendelkezni eletk
Iltt. Olykor meg lehet semmisiteni egy allamot anelkl, hogy egyetlen polgarat meglnek,
marpedig a haboru semmire sem ad jogot, amire celjanak eleresehez nincs szkseg. Ezek nem
Grotius elvei; nem kltk tekintelyen, hanem az eszen nyugszanak es a dolgok termeszetebl
Iakadnak.
Ami a hoditas jogat illeti, ez semmi egyeben nem alapul, mint az ersebb jogan. Ha a
haboru nem jogositja Iel a gyztest, hogy lemeszarolja a legyztt nepeket, akkor ez a nem
letez joga arra sem jogosithatja Iel, hogy szolgasorba dntse ket. Csak akkor van jogunk
meglni az ellenseget, ha lehetetlen rabszolgava tennnk; ennelIogva az a jog, hogy
rabszolgava tegynk valakit, nem szarmazhatik abbol a jogbol, hogy megljk. igy hat
meltanytalan cserere kenyszerl, ha szabadsaga aran kell megvasarolnia eletet, pedig aIltt
jog szerint senki mas nem rendelkezhetik. Nem vilagos-e, hogy hibas krben Iorog az erveles:
az elet es halal jogat a rabszolgasag jogara alapozzak, a rabszolgasag jogat pedig az elet es
halal jogara.
De meg ha elIogadjuk is azt a szrny jogot, hogy barkit megljnk, azt allitom, hogy a
haboruban ejtett rabszolga vagy a meghoditott nep csak addig kteles uranak
engedelmeskedni, ameddig az erszakkal kenyszeriti, s egyeb ktelezettseggel nem tartozik
neki. A gyztes nem gyakorolt kegyet vele, amikor valamilyen ellenertek Iejeben meghagyta
az eletet: ahelyett, hogy egyszeren csak meglte volna, ugy lte meg, hogy meg hasznot is
huzott a dologbol. Tehat nemhogy az erszak jogszerve valt volna, valtozatlanul ervenyben
maradt kettejk kztt a hadiallapot, kapcsolatuk egyenest abbol kvetkezik, s a hadijog
gyakorlasahoz nincs szkseg bekeszerzdesre. Meglehet, egyezsegre leptek, de
megallapodasuk nem vet veget a hadiallapotnak, ellenkezleg, Ieltetelezi, hogy az
valtozatlanul ervenyben marad.
Igy hat barmelyik oldalrol vizsgaljuk is a dolgot, a rabszolgasag joga semmis; nemcsak
azert, mert trvenyellenes, hanem azert is, mert keptelen es semmit nem jelent. A
rabszolgasg es a 'og szavak ellentmondanak egymasnak, klcsnsen kizarjak egymast.
Akar ket ember, akar egy ember es egy nep viszonyaban beszelnek rola, mindig
ertelmetlenseget beszelnek. Megegyezem veled, ogy te viseled b tereket s enym b aszon6
a gy tetszik nkem, betartom az egyezsget, s te is betartod, a gy tetszik nkem.
&" #EJEZET
Mindig vissza kell menni valamilyen eredeti megllapodsig
Meg ha el Iogadnam is mindazt, amit mostanaig caIoltam, a zsarnoksag vedelmezi akkor
sem lennenek jobb helyzetben. Mindig nagy klnbseg lesz akztt, hogy valaki leigazza a
tmeget, vagy pedig kormanyoz egy tarsadalmat. Amikor egymastol elszigetelt emberek,
egyik a masik utan, ugyanannak a szemelynek az uralma ala kerlnek, barmilyen sokan
vannak is, en csak urat es rabszolgakat latok, nem nepet es vezetjet. Ha ugy tetszik,
valamiIele halmaz leteslt, de nem tarsulas; sem kzjo, sem allam nem keletkezett. Ha ez a
szemely a Iel vilagot leigazza is, meg mindig csak maganszemely marad; erdeke elklnl a
tbbieketl, valtozatlanul maganerdek lesz. Ha elpusztul ez az ember, birodalma szethullik,
nem tartja ssze semmi, mikent a tlgy is elporlad es maroknyi hamuva lesz, ha elemeszti a
tz.
A nep, mondja Grotius, odaadhatja magat egy kiralynak. Grotius szerint tehat a nep mar
nep, mieltt a kiralynak odaadna magat. St maga az adomanyozas allampolgari cselekmeny,
a polgarok kzs elhatarozasan alapul. Mieltt tehat megvizsgalnek azt a cselekedetet,
amellyel egy nep kiralyt valaszt maganak, jo volna elszr azt a cselekedetet megvizsgalni,
amely altal neppe valik. Mert ez a cselekedet okvetlenl megelzi a masikat, es igy ez kepezi
a tarsadalom valosagos alapjat.
13
Csakugyan, ha nem volna elzetes megallapodas, mi ktelezne akkor a kisebbseget
hacsak a valasztas nem egyhangu , hogy alavesse magat a tbbseg ohajanak; s ha szaz ember
azt akarja, hogy valaki uralkodjek Iltte, honnan vennek a jogot, hogy dntsenek tiz masik
helyett, aki nem akar uralkodot? A szotbbseg trvenye maga is megallapodason alapul, s
Ieltetelezi, hogy legalabb egy alkalommal egyhanguan szavaztak.
&I" #EJEZET
; trsadalmi szerz&dsr&l
Felteszem, hogy a termeszeti allapotban el emberek elerkeztek arra a pontra, ahol a
Iennmaradasukat veszelyeztet akadalyok ellenallasa mar nagyobb, mint az az er, amelyet az
egyen kepes kiIejteni, hogy Ienntartsa magat ebben az allapotban. Akkor ez az eredend
allapot nem maradhat Ienn tovabb, s kipusztulna az emberi nem, ha nem valtoztatna meg
letezesenek modjat.
De mivel az emberek nem teremthetnek uj ert, csupan a meglevket egyesithetik es
kormanyozhatjak, ezert csak egy mod van, hogy biztositsak Iennmaradasukat: sszeadni
eriket, kzs inditookkal mozgasba hozni es sszhangban mkdtetni valamennyit; olyan
sszesitett ert kepezni, amely mar le tudja kzdeni az ellenallast.
Ez az sszesitett er csak tbb ember egyttmkdesebl szlethetik meg. De ha
valamennyi ember nIenntartasanak legIbb eszkze a sajat erejk es szabadsaguk, hogyan
ruhazhatjak ezt at akkor anelkl, hogy nmaguknak artananak es elmulasztananak
gondoskodni nmagukrol? Ezt a nehezseget, vizsgalodasaim targyara vonatkozoan, a
kvetkezkeppen Iogalmazhatjuk meg.
,Megtalalni a tarsulasnak azt a Iormajat, amely a kz egesz erejevel vedi es oltalmazza
minden tagjanak szemelyet es vagyonat, s amelyben, bar az egyen egyesl a tbbiekkel,
valtozatlanul csak nmaganak engedelmeskedik es eppolyan szabad marad, mint amilyen
azeltt volt. Ez az az alapvet kerdes, amelyre a tarsadalmi szerzdes megoldast ad.
E szerzdes kikteseit olyannyira meghatarozza az gylet termeszete, hogy eleg a
legkisebb modositas, es maris semmisse es hatastalanna valnak. igy azutan, jollehet talan soha
nem nyertek vilagos megIogalmazast, megis mindentt ugyanazok, mindentt hallgatolagosan
elIogadjak es elismerik ket, amig nem esik serelem a tarsadalmi szerzdesen. Akkor
mindenki megter eredend jogaihoz, es visszaveszi termeszet adta szabadsagat, mikzben
elveszti azt az egyezmenyes szabadsagot, amelynek a kedveert az elbbirl lemondott.
Ha helyesen ertelmezzk ezeket a kikteseket, ugy kivetel nelkl visszavezethetk
egyetlenegyre, nevezetesen arra, hogy a tarsulas valamennyi tagja lemond nmagarol es
minden jogarol az egesz kzsseg javara. Mert, elszr is, minthogy mindenki egesz valojat
adja, ezert mindenki egyenl krlmenyek kze kerl, ezert senkinek nem all erdekeben,
hogy masok helyzetet terhesse tegye.
St, mivel a lemondas Ieltetel nelkli, az emberek olyan tkeletes egyezsegre jutnak,
amilyen csak lehetseges, es a tarsulas egyetlen tagjanak sem marad kvetelnivaloja. Mert ha
az egyenek megriznenek valamit a jogaikbol, akkor, nem leven kzs Ihatalom, amely
itelkezhetik kztk es a tbbiek kztt, bizonyos tekintetben mindenki a maga biraja volna, es
hamarosan azzal hozakodnek el, hogy minden tekintetben az. Ezert valtozatlanul
Iennmaradna a termeszeti allapot, s a tarsulas okvetlenl zsarnokiva vagy hasztalanna valnek.
Vegezetl, ha az ember az egesz kzssegnek rendeli ala magat, akkor nem rendeli ala
magat senkinek, s minthogy nincs olyan tagja a tarsadalomnak, aki Iltt az egyen ne
szerezne ugyanolyan jogokat, mint amilyeneket nmagaval kapcsolatban atenged neki, ezert
mindenki visszanyeri az egyenerteket annak, amit elveszit, es meg tbb ert nyer arra, hogy
megrizze azt, amije van.
Ha tehat elhagyunk a tarsadalmi szerzdesbl mindent, ami nem tartozik a lenyegehez, azt
talaljuk, hogy a szerzdes a kvetkezkben all. Minden szemly, valamennyi kpessgvel
egy%tt, az ltalnos akarat legf&bb irny(tsa alatt egyes%l, s mindenkit test%letileg az
#sszessg elk%l#n(tetetlen rszv fogadunk.
Mihelyt az emberek tarsulasra lepnek, az egyes szerzd Ielek klns szemelye
valamilyen moralis es kzssegi testletnek adja at helyet; ez a testlet annyi tagbol all, ahany
szavazatot adnak le, a gylesben, s a szerzdes kinyilvanitasatol kapja egyseget, kzs n't,
eletet es akaratat. Ez az egyenek Iltt allo, s valamennyi egyen egyeslesebl szarmazo
szemely valaha a k#zsg
1OI
nevet viselte, ma pedig a kztarsasag vagy politikai tarsadalom
nevet viseli, tagjai llamnak nevezik, amennyiben nem cselekszik, f&atalomnak, amennyiben
cselekszik es egyszeren csak atalomnak, amikor a hozza hasonlo alakulatokkal vetik ssze.
Ami a tarsulas tagjait illeti, ezek egyttesen a np nevet viselik, kln-kln pedig
polgroknak nevezik ket, amennyiben a Ihatalom reszesei es alattval)knak, amennyiben
alavettetnek az allam trvenyeinek. De gyakran sszekeverik es Ielcserelik egymassal ezeket
a kiIejezeseket; eleg olyankor tudnunk, hogy miben klnbznek, amikor egesz pontosan
hasznaljak ket.
&II" #EJEZET
; f&atalomr)l
A Ienti meghatarozasbol kitnik, hogy a tarsulas kinyilvanitasakor a maganszemelyek es a
kz klcsns ktelezettseget vallalnak egymassal szemben; minden egyen ugyszolvan
nmagaval szerzdik es ketts ktelmet vesz magara: mint a Ihatalom reszese a
maganszemelyekkel szemben es mint az allam tagja a Ihatalommal szemben vallal
ktelezettseget. De itt nem alkalmazhato a polgari jognak az a szabalya, hogy senkit sem
ktelez az nmaganak tett igeret, mivel nagy klnbseg van akztt, hogy valaki nmagaval
szemben vallal ktelezettseget, vagy valamilyen egesszel szemben, amelynek a reszet kepezi.
Vegyk eszre tovabba, hogy a kz hatarozatai minden alattvalora ktelezettseget rohatnak
a Ihatalommal szemben, mert valamennyien az iment vizsgalt ketts viszony alatt allnak, de
az ellenkez okbol nem ktelezheti a Ihatalmat nmagaval szemben; igy tehat ellenkezik
a politikai tarsadalom termeszetevel, hogy a Ihatalom olyan trvenyt adjon maganak,
amelyet nem haghat at. A Ihatalom csupan egy es ugyanazon viszony alatt szemlelheti
magat, s igy ugyanolyan helyzetben van, mint az a maganszemely, aki nmagaval ktne
szerzdest. Amibl lathatjuk, hogy nincs es nem is lehetseges olyan alaptrveny, amely a nep
mint egesz szamara ktelez volna; maga a tarsadalmi szerzdes sem az. De ez nem jelenti,
hogy a nep mint egesz ne vallalhatna ktelezettseget valamilyen mas szemellyel szemben, ha
ezzel nem serti meg a tarsadalmi szerzdest, mert az idegenek vonatkozasaban egyszer
lennye, egyedde valik.
De a politikai tarsadalom vagy a Ihatalom csak addig letezik, amig a szerzdes szent es
serthetetlen, s ezert meg idegenekkel szemben sem ktelezheti magat olyasmire, ami csorbitja
az eredeti szerzdes ervenyet, peldaul nem teheti meg, hogy elidegeniti nmaganak
valamilyen reszet vagy valamilyen mas Ihatalom ala rendeli magat. Megserteni azt az aktust,
amelynek a szerzdes a letet ksznheti, ez annyi volna, mint megsemmisiteni nmagat;
marpedig semmibl nem is szarmazik semmi.
Mihelyt a sokasag ily modon egyseges alakulatta valt, nem serthetik meg valamelyik
tagjat, hogy ne sertenek meg az egesz alakulatot; meg kevesbe serthetik meg az egeszet, hogy
tagjai ne ereznek meg a dolgot. igy a ktelesseg meg az erdek egyIorman azt kivanja a ket
szerzd Ieltl, hogy klcsnsen segitsek egymast, s ugyanezeknek az embereknek azon kell
iparkodniuk, hogy a ketts viszony alatt egybegyjtsek mindazokat az elnyket, amelyek
belle szarmazhatnak.
De mivel a Ihatalom csupan a reszeit alkoto egyenekbl all, ezert nincs es nem is lehet az
105
E szo igazi ertelme napjainkban mar csaknem teljesen Ieledesbe merlt, legtbben valamilyen varosra gondolnak a kzseg szo hallatan,
es iparosokra vagy kereskedkre, ha a polgar szot halljak. Nem tudjak, hogy a varos hazakbol all, a kzseg pedig polgarokbol. Ugyanez a
tevedes valaha igen sokba kerlt a karthagobelieknek. Nem olvastam rola, hogy barmely Iejedelem a cives cimet adomanyozta volna
alattvaloinak, sem a regi Makedoniaban, sem napjainkban az angolok kztt, pedig ezek kzelebb allnak ahhoz, hogy szabadok legyenek,
mint barki mas. Csak a Iranciak viselik egesz termeszetesen a citoyen nevet, mert nincs igazi Iogalmuk rola, hogy mit jelent, amint
szotaraikbol lathato; klnben a Ielsegsertes bnebe esnenek e cim bitorlasa miatt. De naluk ez a nev valamilyen ereny s nem valamilyen jog
kiIejezesere szolgal. Amikor Bodin polgarainkrol es varoslakoinkrol akart beszelni, sulyos baklvest kvetett el, mert az egyiket
sszetevesztette a masikkal.
14
D'Alembert ur nem tevedett e targyban, s helyesen klnbztette meg GenIrl szolo cikkeben az emberek negy
rendjet (vagy inkabb tt, ha az egyszer idegeneket is szamitasba vesszk), akik varosunkat lakjak, akik kzl azonban csak kett alkotja a
kztarsasagot.
15
Amennyire tudom, nincs meg egy Irancia szerz, aki megertette volna a polgr sz# igazi jelenteset.
vekevel ellentetes erdeke; igy hat alattvaloi nem szorulnak biztositekra vele szemben, mert
lehetetlen, hogy a politikai tarsadalom valamennyi tagjanak a karat akarna, alabb pedig latni
Iogjuk, hogy kln-kln sem Iog kart tenni bennk. A Ihatalom, pusztan azaltal, hogy
letezik, mindig pontosan az, aminek lennie kell.
Csakhogy az alattvalok nem ugyanigy viszonyulnak a Ihatalomhoz: dacara a kzs
erdeknek, semmi sem szavatolna, hogy teljesiteni Iogjak ktelezettsegeiket, ha a Ihatalom
nem talalna modot hsegk biztositasara.
Csakugyan, barmely egyennek mint embernek a maganakarata ellentmondhat az altalanos
akaratnak, amely mint polgart illeti meg, vagy legalabbis klnbzhet attol. Maganerdeke
esetleg egeszen mast mond neki, mint a kzerdek; mivel nmagaban megall es termeszettl
Iogva Iggetlenl letezik, ezert ugy tekinthet a kzgyekkel kapcsolatos ktelezettsegeire,
mint ellenszolgaltatas nelkli hozzajarulasra, aminek elmulasztasa kisebb veszteseget okozhat
a tbbieknek, mint amekkora terhet rea ro, ha meg kell Iizetnie; az allamot pedig, mivel az
allam nem ember, mer agyszlemenynek tekintheti, s nyugodtan elvezheti a polgarok jogait,
anelkl, hogy az alattvalok ktelessegeinek eleget kivanna tenni: olyan igazsagtalansag ez,
mely ha elterjedt szokassa valnek, a politikai tarsadalom pusztulasat okozna.
Hogy tehat a tarsadalmi szerzdes ne legyen puszta szo, hallgatolagosan beleertik azt a
megallapodast, amely nelkl az sszes tbbi hatastalan volna: aki nem hajlando kvetni az
altalanos akaratot, azt az egesz alakulat Iogja engedelmeskedesre kenyszeriteni; mas szoval,
kenyszeriteni Iogjak, hogy szabad legyen, hiszen a kett egy es ugyanaz. Mert ez a kiktes
nemcsak a hon szolgalataba allitja a polgarokat, hanem egyben minden szemelyes Iggestl
megoltalmazza ket. Ez a kiktes hozza mozgasba az allam gepezetet, s egyedl ez teszi
trvenyesse a polgarok kztti megallapodasokat, amelyek masklnben keptelenek es
zsarnokiak volnanak, s iszonyu visszaelesekre adnanak alkalmat.
&III" #EJEZET
; polgri llapotr)l
A termeszeti allapotbol a polgari allapotba tett atmenet alaposan megvaltoztatja az embert,
mert az igazsagossagot teszi az sztn helyebe, s a cselekedeteknek moralis tartalmat ad,
aminek korabban hijan voltak. Csak amikor a ktelesseg hangja veszi at az erzekek
sztnzesenek s a jog a testi vagyaknak a szerepet, csak akkor kenyszerl ra az ember, aki
mindaddig egyedl nmagara volt tekintettel, hogy mas elvek szerint cselekedjek, es mieltt
engedne hajlandosagainak, hallgassa meg az esz tanacsat. Bar ebben az allapotban szamos
termeszet adta elnytl megIosztja magat, csereben akkora elnyk birtokaba jut, kepessegei
annyira csiszoltta valnak es kibontakoznak, gondolatvilaga olyan messzire kiterjed, erzesei
oly nemesek lesznek, egesz lelke oly magasra szarnyal, hogy ha az uj helyzetevel jaro
visszaelesek nem sllyesztenek gyakran melyebbre, mint ahonnan kiemelkedett, szntelen
aldania kellene a boldog pillanatot, mely rkre kiszakitotta onnan, s amely oktalan, korlatolt
allatbol ertelmes lennye, emberre tette.
Fogalmazzuk ujra ezt az egyenleget knnyen sszehasonlithato kiIejezesekben. A
tarsadalmi szerzdessel az ember elvesziti termeszetes szabadsagat es azt a korlatlan jogat,
hogy mindent a magaeva tegyen, amit csabitonak talal, es amit meg tud szerezni, csereben
elnyeri a polgari szabadsagot es jogot szerez minden Iltt, amit birtokol. Hogy a karpotlast
illeten ne essnk tevedesbe, gondosan meg kell klnbztetnnk a termeszetes szabadsagot,
amelynek csak az egyen ereje szab hatart, a polgari szabadsagtol, melyet korlatok kze szorit
az altalanos akarat, s a birtoklast, mely csupan az er mve vagy pedig az els Ioglalasbol
szarmazo jog, a tulajdontol, mely okvetlenl valamilyen pozitiv jogcimen alapul.
A Ientieken tul a polgari allapot javara irhatjuk az erklcsi szabadsag elnyereset. Csak ez
teszi valoban nmaga urava az embert, mert rabok vagyunk, amig a puszta testi vagy
sztkelesere cseleksznk, de ha a magunk alkotta trvenynek engedelmeskednk, akkor
szabadda valunk. De maris tul sokat beszeltem errl; a szabadsg szo IilozoIiai jelentese e
helytt nem tartozik targyamhoz.
I-" #EJEZET
; dologi tula'donr)l
Amikor a kzsseg letrejn, minden tagja abban az allapotban csatlakozik hozza,
amelyben eppen van, es valamennyi kepessege, beleertve a birtokaban lev javakat is. Csak
a csatlakozas tette reven valtozik meg a birtoklas termeszete, ahogy megvaltozik a birtoklo
szemely: a birtoktargy a Ihatalom kezebe megy at es tulajdonna lesz. De mivel a kzseg
hasonlithatatlanul ersebb, mint az egyes maganszemelyek, a kzbirtoklas is tenylegesen
szilardabb es vissza-vonhatatlanabb, meg ha nem is trvenyesebb, legalabbis az idegenek
szemeben. Mert az allam tagjainak egesz vagyona Iltt rendelkezik ugyan, ha velk szemben
tekintjk, mivel igy akarja a tarsadalmi szerzdes, minden jog alapja az allamon bell, de a
tbbi hatalommal szemben csupan annyiban rendelkezik Iltte, amennyiben tagjaitol atvette
az els Ioglalas jogat.
Az els Ioglalas joga, jollehet valosagosabb az ersebb joganal, megis csak a tulajdonjog
bevezetese utan valik igazi jogga. Minden embernek termeszettl joga van mindenhez, amire
szksege van, de az a pozitiv joggylet, amely valamilyen joszag tulajdonosava teszi, egyben
minden mas vagyontargyat elzar elle. Ha mar meghataroztak a reszet, be kell ernie vele, s
nem tamaszthat semmiIele tovabbi jogot a kzsseggel szemben. Nos hat, ezert tiszteli
minden polgarra lett ember az els Ioglalas jogat, noha az igen ingatag a termeszeti
allapotban. Nem annyira a maset tiszteljk ebben a jogban, mint inkabb azt, ami nem a mienk.
Altalaban a kvetkez Ielteteleknek kell teljeslnik, hogy hatalyba lephessen az els
Ioglalas joga valamilyen Ildterlet Iltt. Elszr: meg senki se lakja ezt a terletet.
Masodszor: csak akkora reszt Ioglaljanak el belle, amekkorara a letIenntartashoz szkseg
van. Harmadszor: ne hiu ceremoniakkal, hanem munkaval es mvelessel vegyek birtokba,
mert ez az egyedli jele a tulajdonnak, amelyet jogi megersites nelkl is mindenkinek
tiszteletben kell tartania.
De ha a szkseggel es a munkaval merjk az els Ioglalas jogat, nem Iogjuk-e akkor olyan
messzire kiterjeszteni, amilyen messzire csak elmehet? Lehetseges-e, hogy a jognak ne
szabjanak hatarokat? Elegend-e valamilyen szabad Ildre tennnk a labunkat, hogy mindjart
gazdajava is legynk annak a Ilddarabnak? Elegend-e egy pillanatra elznnk onnan a
tbbi embert, hogy soha tbbe ne legyen joguk visszaterni? Hogyan kaparinthat meg egy
ember vagy egy nep valamely roppant terletet, hogyan zarhatja ki az egesz emberi nemet
arrol a terletrl, ha nem bns bitorlas utjan, hiszen ily modon megIosztja a tbbi embert
lakohelyetl es taplalekatol, amit a termeszet kzs elvezetre adott nekik. Midn Nunez
Balbao a kasztiliai korona neveben birtokba vette a parton az egesz Deli-tengert es egesz Del-
Amerikat, vajon elegend volt-e ez arra, hogy a Ildresz valamennyi lakosat kisajatitsa, es
kizarja onnet a vilag minden Iejedelmet. Ettl Iogva allandoan szaporodtak az ilyen oktalan
ceremoniak, mig a katolikus kiralynak vegl mar nem is maradt mas tennivaloja, mint hogy
dolgozoszobajabol birtokba vegye az egesz vilagot, legIeljebb azt kellett utolag kimetszenie a
birodalombol, ami korabban mar mas uralkodok birtoka volt.
Knnyszerrel belathatjuk, hogy a maganszemelyek egyesitett es szomszedos Ildjei
kzterlette lesznek, es mihelyt a Ihatalom Ielsegjoga atterjed az alattvalokrol a Ildterletre,
amelyen elnek, egyidejleg dologi es szemelyi jogga valik. Ezert a birtokosok meg inkabb
Igg helyzetbe kerlnek, s igy hatalmuk maga valik hsegk zalogava. Ugy tetszik, a regi
uralkodok, akik egyszeren a perzsak, a szidtak, a makedonok kiralyanak neveztek magukat,
nemigen ismertek Iel, milyen elny rejlik ebben, s inkabb az emberek Iejedelmenek
tekintettek magukat, mint az orszag uranak. A mai uralkodok lelemenyesebben jarnak el,
amikor Franciaorszag, Hispania, Anglia stb. kiralyanak nevezik magukat. Ily modon kezben
tartvan a Ildeket, biztosan kezben tartjak a lakossagot is.
Ebben az elidegenitesben az a sajatos, hogy amikor a kzsseg atveszi a maganszemelyek
javait, nemhogy mindenktl megIosztana ket, eppenseggel trvenyes megersitest ad
Iennhatosaguknak, valosagos jogga valtoztatja a bitorlast, es tulajdonna a haszonelvezetet. A
birtokosokat mostantol Iogva a kzjo letetemenyeseinek tekintik, s ezert valamennyi polgar
tiszteletben tartja jogaikat, az allam pedig minden erejebl vedelmezi az idegenek ellen;
vagyonuk atruhazasa elnys a kzre, de meg elnysebb rajuk magukra nezve, mert
ugyszolvan mindazt visszanyerik, amirl lemondtak. Ezt a paradoxont knnyszerrel
megmagyarazhatjuk, ha ugyanannak a teleknek a vonatkozasaban klnbseget tesznk a
Ihatalom es a tulajdonos jogai kztt, amint az alabbiakban latni Iogjuk.
Az is elIordulhat, hogy amikor az emberek egyeslesre lepnek, meg nincsen semmijk,
hanem csak utobb tesznek szert akkora Ildterletre, amekkora valamennyiknek elegend, es
kzsen hasznaljak a Ildet vagy Ielosztjak egymas kztt, megpedig vagy egyenlen, vagy a
Ihatalom altal megallapitott aranyok szerint. Barhogyan szerezzek meg a Ildeket, az a jog,
amelynel Iogva a maganszemelyek a sajat telkk Iltt rendelkeznek, mindig alarendeldik
annak a jognak, amelyet a kzsseg valamennyi telek Iltt gyakorol; enelkl a tarsadalom
ktelekei nem lennenek szilardak, s a Ihatalom gyakorlasaban nem volna igazi er.
A jelen Iejezetet es knyvet a kvetkez eszrevetellel zarom. Minden tarsadalmi
tanrendszernek okvetlenl alapul kell vennie ezt a megallapitast: az alapszerzdes nemhogy
megsemmisitene a termeszetes egyenlseget, inkabb valamilyen moralis es trveny szerinti
egyenlseget allit annak a Iizikai egyenltlensegnek a helyebe, amelyet a termeszet teremthet
az emberek kztt, s ha az emberek klnbzhetnek is testi vagy szellemi er dolgaban, a
kzmegallapodas es a jog valamennyiket egyenlve teszi.
106
Lge az els& k#nyvnek
106
Rossz kormanyzat alatt ez az egyenlseg latszolagos es csalard dolog; semmi mas rendeltetese nincs, csak hogy a szegeny megmaradjon
nyomorusagaban, a gazdag pedig bitorolt javaiban. A trvenyek tenylegesen mindig hasznot hajtanak a vagyonosoknak es artanak a
nincsteleneknek. Amibl az kvetkezik, hogy a tarsadalmi allapot csak akkor valik az emberek javara, ha mindenkinek jut valami es
senkinek nem jut tulsagosan sok.
MSODIK KNY&
I" #EJEZET
; f&atalom elidegen(tetetlen
Az iment Ielallitott elvek els es legIontosabb kvetkezmenye, hogy egyedl az altalanos
akarat terelheti az erket az allam letesitesenek celja, azaz a kzjo Iele. Mert ha a
tarsadalomalapitas a maganerdekek kztti ellentet miatt valt szksegesse, lehetve
ugyanezen erdekeknek az egyezese tette. Ez a kzs elem a tarsadalom ktelekeit alkoto
klnbz erdekekben; s ha nem leteznek olyan pont, amelynek a vonatkozasaban minden
erdek megegyezik, semmiIele tarsadalom nem volna lehetseges. Egyedl e kzs erdekre
tamaszkodva kell a tarsadalmat kormanyozni.
Azt allitom tehat, hogy a Ihatalom nem mas, mint az altalanos akarat gyakorlasa, s
ennelIogva elidegenithetetlen; mint kollektiv lenyt, nem kepviselheti mas, csak nmaga, mert
az uralmat at lehet ruhazni, de nem az akaratot.
Nos, ha nem lehetetlen, hogy a klns akaratok ebben vagy abban a dologban
megegyezzenek az altalanos akarattal, az mindenkeppen lehetetlen, hogy az sszhang tartos es
allando legyen; mert a klns akarat termeszetenel Iogva kedvezesre trekszik, mig az
altalanos akarat celja az egyenlseg. Meg kevesbe lehetseges biztositekot talalni a kett
sszhangjara, meg ha trtenetesen megIelelnek is egymasnak: az ilyen egyezes nem celszer
cselekves mve volna, hanem a veletlene. A Ihatalom kijelentheti: Most trtenetesen
ugyanazt akarom, amit ez vagy az az ember akar, vagy legalabbis amit akarnia kellene. De
nem mondhatja: Meg holnap is ugyanazt Iogom akarni, amit ez az ember. Mert keptelenseg,
hogy az akarat megksse magat a jvre vonatkozoan, es mert semmilyen akaratnak nem all
hatalmaban, hogy jovahagyasat adja barmihez, ami ellentetes az akaro leny javaval. Ha tehat a
nep Ieltetlen engedelmesseget Iogad, ezzel a Iogadalommal Iel is oszlatja magat, mint nep
nem letezik tbbe. Abban a pillanatban, hogy urat emel maga Ile, vege a Ihatalomnak, s az
allam romokban hever.
Ez nem jelenti, hogy a Iemberek parancsai ne szamitananak az altalanos akarat
kiIejezdesenek, amig a Ihatalom, bar szabadsagaban allna szembeszeglni velk, nem teszi.
Az altalanos hallgatas ilyen esetben a nep beleegyezesere enged kvetkeztetni. Ezt kesbb
reszletesebben kiIejtjk.
II" #EJEZET
; f&atalom osztatatlan
A Ihatalom oszthatatlan, ugyanazon okbol, amelynel Iogva elidegenithetetlen is. Mert az
akarat vagy altalanos,
107
vagy nem az; vagy az egesz nepnek, vagy csak egy reszenek az
akarata. Az els esetben a kinyilvanitott akarat a Ihatalom gyakorlasa, es trvenyt teremt. A
masodik esetben csupan klns akarat vagy a kzhivatal gyakorlasa; legIljebb rendeletet
hoz.
Amde ha politikai iroink
16
nem tudjak Ielosztani a Ihatalmat elve szerint, Ielosztjak a
targya szerint; Ielosztjak erre es akaratra, trvenyhozo es vegrehajto hatalomra, adogyi,
igazsaggyi es hadi jogra, bels kzigazgatasra es kls kapcsolatokra; hol sszegabalyitjak e
reszeket, hol meg szetvalasztjak ket; szedett-vedett darabokbol sszetakolt kisertetlenynek
abrazoljak a Ihatalmat, mintha az embert tbb testbl allitanak ssze, s az egyik testnek csak
szeme volna, a masiknak karja, a harmadiknak laba, semmi egyeb. Beszelik, japan
szemIenyvesztk a kznseg szeme lattara Ieldarabolnak egy gyermeket, majd tagjait
Ielhajitjak a levegbe, egyiket a masik utan, s ime, a gyermek elve es egeszben esik vissza.
107
Az akaratnyilvanitasnak nem kell okvetlenl egyhangunak lennie ahhoz, hogy altalanos legyen, de okvetlenl szamba kell venni minden
szavazatot; ha csak egyet is eleve kizarnak, az akarat tbbe nem altalanos.
IlyesIelek a mi politikai iroink Iogasai is: miutan vasari mutatvanyoshoz melto
bveszkedessel Ieldaraboltak a tarsadalom testet, ki tudja, hogyan, ujIent sszeillesztik.
Ez a tevedes abbol szarmazik, hogy nem alkotnak pontos Iogalmat a Ihatalom
termeszeterl, s a Ihatalom reszenek gondoljak azt, ami csak kisugarzasa. igy peldaul a
hadzenet es a bekektes kinyilvanitasat a Ihatalom megnyilatkozasanak tekintik, holott nem
az; mivel az ilyen megnyilatkozas nem trveny, csupan a trveny alkalmazasa, klns
cselekmeny, s mint ilyen, azt az esetet allapitja meg, amelyre a trveny vonatkozik, amit
vilagosan lathatunk majd, mihelyt meghataroztuk a t#rvny szohoz tarsulo Iogalmat.
Ha ugyanigy szemgyre vennk a tbbi Ielosztast is, azt talalnek, hogy valahanyszor azt
kepzeli valaki, sikerlt eljutnia a Ihatalom klnallo reszeihez, az illet csalodas aldozata,
mert ha ugy hiszi is, hogy egynemely jog resze a Ihatalomnak, azok a jogok valojaban csak
ala vannak rendelve neki, es mindig Ielteteleznek valamilyen magasabb akaratot, amelyet
csupan vegrehajtanak.
Lehetetlen megmondani, mennyi zrzavart okozott az allamjoggal Ioglalkozo szerzk
munkaiban ez a pontatlansag, amikor az altaluk Ielallitott elvek alapjan akartak iteletet alkotni
arrol, hogy milyen jogok illetik meg a nepeket es a kiralyokat. Barki lathatja Grotius els
knyvenek III. es IV. Iejezetebl, hogyan bonyolodik es zavarodik bele a szoIizmaiba ez a
tudos IerIiu es Iorditoja, Barbeyrac, abbeli Ielelmeben, hogy nezete szerint tul sokat vagy nem
eleget mond a dologrol, es megserti az erdekeket, amelyeket ssze kellene bekitenie. Grotius,
aki Franciaorszagba meneklt, haragudott hazajara, es hizelegni akart XIII. Lajosnak (neki
ajanlotta knyvet); nem kimeli erejet, s egesz mveszetet latba veti, hogy megIossza a
nepeket minden joguktol, es minden jogot a kiralyokra ruhazzon. Ez megIelelt Barbeyrac
hajlandosagainak is, aki I. Gyrgynek, Anglia kiralyanak ajanlotta Iorditasat. Amde II. Jakab
elzetese, amit lemondasnak nevez, balszerencsejere arra kenyszeritette, hogy tartozkodo
legyen, kiterjen a targy ell, kntrIalazzon, nehogy kenytelen legyen bitorlonak nyilvanitani
Vilmost.
17
Ha ez a ket iro az igaz elveket tette volna magaeva, minden nehezseg eloszlik, s
mindig kvetkezetesek lehetnek; de akkor, banatukra, az igazsagot mondtak volna es csak a
nepet lehetett volna dicsernik. Csakhogy az igazsaggal nem lehet szerencset csinalni, s a nep
nem osztogat sem kvetsegeket, sem katedrakat, sem kegydijakat.
III" #EJEZET
"vedet=e az ltalnos akarat
A Ientiekbl az kvetkezik, hogy az altalanos akarat mindig az igazsag partjan van es
mindig a kz hasznara trekszik; az azonban nem kvetkezik, hogy a nep hatarozatai mindig
ugyanilyen helyesek. Az ember mindig a maga javat akarja, de nem mindig latja, hogy mi az.
A nepet nem lehet megrontani, de meg lehet teveszteni; ilyenkor tnik Il ugy, mintha a
rosszat akarna.
A kzakarat gyakran elter az altalanos akarattol; ez utobbi csak a kzerdeket nezi, mig az
elbbi a maganerdeket, s nem tbb a klns akaratok sszegenel. De ha a klns
akaratokbol elvesszk azt, amiben az egyik tbb vagy kevesebb a masiknal, marpedig ezek a
klnbsegek klcsnsen megsemmisitik egymast,
108
ugy a kivonas eredmenyekent az
altalanos akarat marad Ienn.
Ha a nep a szkseges ismeretek birtokaban hatarozna, s a polgarok nem kzlekednenek
egymassal, az apro klnbsegek sokasagabol mindig az altalanos akarat adodnek ki, s mindig
azt valasztanak, ami helyes. De ha egyesek armanyt sznek, ha egy resz az sszesseg rovasara
szvetkezik, akkor az ilyen szvetsegek akarata altalanos lesz tagjaik es klns az allam
vonatkozasaban, s azt mondhatjuk, hogy a szavazok szama nem annyi, mint az embereke,
108
Minden rdek ms s ms elveken alapul, mondja d'A. ur. Rt magnrdek mindig egy armadikkal szemben ker%l #sszangba.
Hozzatehette volna, hogy valamennyi erdek sszhangja az sszes maganszemely erdekevel szemben alakul ki. Ha nem leteznenek klnbz
erdekek, alighogy megsejtenenk, mi a kzerdek, maris akadalytalanul ervenyeslne: magatol menne minden, s a politika nem volna tbbe
mveszet.
hanem csak annyi, mint a szvetsegeke. Kevesebb lesz a klnbseg, s az eredmeny kevesbe
lesz altalanos. Vegezetl, amikor e szvetsegek egyike oly nagy, hogy az sszes tbbit maga
ala gyri, az eredmeny mar nem apro klnbsegek sszege, hanem egyetlen klnbseg; akkor
nincs tbbe altalanos akarat, s a Iellkereked velemeny csupan maganszemelyek velemenye.
Hogy tehat az altalanos akarat hangot kapjon, az allamon bell nem szabad kisebb
tarsulasoknak leteslnik, es minden polgarnak csak sajat neveben szabad velemenyt
nyilvanitania.
109
Ilyen volt a nagy Lkurgosz paratlan es magasztos politikai berendezkedese.
Ha pedig leteznek az allamnal kisebb tarsulasok, ugy szamukat szaporitani kell, es elejet kell
venni kzttk az egyenltlensegnek, ahogyan Szolon, Numa es Servius tette. Csakis ezek az
ovintezkedesek teszik lehetve, hogy az altalanos akarat mindig megvilagosodjek, s a nep ne
valjon csalodas aldozatava.
I&" #EJEZET
; f&atalom gyakorlsnak korltair)l
Ha az allam vagy kzseg moralis szemely s eletet tagjai egyeslesenek ksznheti, ha
legIbb gondja az, hogy nmagat Ienntartsa, ugy egyetemes es kenyszerit ervel kell
rendelkeznie, hogy minden reszt az egesz szamara legmegIelelbb modon tudjon mozgatni es
elrendezni. Ahogy a termeszet minden embernek Ieltetlen hatalmat ad tagjai Iltt, a
tarsadalmi szerzdes is Ieltetlen hatalmat ad a politikai tarsadalomnak a maga tagjai Iltt, s
mint mondottam, ez az a hatalom, amelyik a Ihatalom nevet viseli, ha az altalanos akarat
iranyitja.
De nemcsak a kollektiv szemelyt kell neznnk, hanem a maganszemelyeket is, akikbl az
elbbi all, s akiknek elete es szabadsaga termeszetesen Iggetlen tle. Azaz jol meg kell
klnbztetnnk a polgarok es a Ihatalom klcsns jogait,
110
valamint az elbbieknek mint
alattvaloknak a ktelessegeit attol a termeszet adta joguktol, amelyet mint emberek elveznek.
Barki elismeri, a tarsadalmi szerzdessel minden egyes ember csak azt a reszt idegeniti el
kepessegeibl, vagyonabol, szabadsagabol, amelyiknek hasznalata Iontos a kzsseg szamara;
de azt is el kell ismerni, hogy egyedl a Ihatalom dntheti el, mi Iontos a kz szamara.
Ha egy polgar kepes valamilyen szolgalatot tenni az allamnak, kteles is megtenni azt,
mihelyt a Ihatalom ugy kivanja; masreszt azonban a Ihatalom nem rakhat lancokat az
alattvalokra, ha a kzssegnek nincs haszna belle, st meg csak nem is akarhat ilyesmit, mert
az esz trvenyenek Iennhatosaga alatt semmi sem trtenik ok nelkl, mikent a termeszeti
trveny Iennhatosaga alatt sem.
A tarsadalom egeszevel szembeni ktelezettsegeink csak azert kenyszerit erejek, mert
klcsnsek, es termeszetk olyan, hogy amikor teljesitjk ket, nem Iaradozhatunk masokert
ugy, hogy kzben ne Iaradnank nmagunkert is. Miert volna mindig igaza az altalanos
akaratnak, s miert trekednek minden ember mindenki masnak a boldogsagara, ha nem azert,
mert senki sincs, aki ne nmagat ertene a mindenki szo alatt, s aki ne nmagara gondolna,
amikor az sszesseg javara szavaz. Ez pedig azt bizonyitja, hogy a trveny eltti egyenlseg
es a belle szarmazo jogerzek az ember termeszetebl kvetkezik, mert az emberi termeszet
olyan, hogy mindenki elssorban a sajat javara gondol; hogy az altalanos akarat csak akkor
lehet valoban altalanos, ha celja szerint is, mibenlete szerint is az; hogy az sszessegbl kell
kiindulnia, ha az sszesseghez akar szolani; es hogy mihelyt valamilyen meghatarozott,
egyedi celt kvet, nem lesz tbbe termeszetenel Iogva az igazsag megtestesitje, mert ha
idegen erdekekrl kell itelnnk, akkor nincs birtokunkban semmilyen igazi elv, mely
megmondana neknk, mi igazsagos es mi nem.
109
Lera cosa e, mondja Machiavelli, ce alcune divisioni nuocono alle ?epublice, e alcune giovano6 <uelle nuocono ce sono dalle sette e
da partigiani accompagnate6 <uelle giovano ce senza sette, senza partigiani si mantengono. 8on potendo adun<ue provedere un fondatore
d4'una ?epublica ce non siano nimicizie in <uella, c da proveder almeno ce non vi siano sette. Hist. Fiorent. L. VII.
18
110
Kerem Iigyelmes olvasoimat, ne siessenek azzal vadolni engem, hogy ellentmondasba estem e helyen. Nem kerlhettem el az
ellentmondast a kiIejezesekben, tekintettel a nyelv szegenyessegere; de varjanak csak egy kicsit.
Csakugyan, amikor olyan magantermeszet cselekedetekrl vagy jogokrol van szo,
amelyeket nem szabalyoz altalanos es elzetes megallapodas, nyomban vitassa valik a dolog.
Az ilyen gyekben az egyik Iel az erdekelt maganszemelyek sszessege, a masik a kz; de
sem azt nem latom, milyen trvenyhez kell igazodni, sem azt, hogy ki lesz a biro, aki iteletet
hoz. Ha ez a helyzet, ugy nevetseges volna az altalanos akarat nyiltan kimondott dntesere
hagyatkozni, mert ez csak az egyik Iel hatarozata lehet, s ennelIogva a masik szamara
ohatatlanul idegen, klns akarat, mely az adott esetben igazsagtalansagra hajlik, es nem
mentes a tevedesektl. igy hat, ahogy a klns akarat nem kepviselheti az altalanos akaratot,
az altalanos akarat termeszete megvaltozik, amikor valamilyen klns celt kvet, es nem
itelkezhet altalanos akarat gyanant sem az emberekrl, sem a cselekedeteikrl. Amikor
peldaul az atheni nep kinevezte vagy levaltotta a vezetit, kitntette az egyiket, bntetessel
sujtotta a masikat, es temerdek klnrendelet utjan maga latta el a kormanyzat valamennyi
Ieladatat, akkor a nepnek mar nem volt altalanos akarata a szo szoros ertelmeben; immar nem
mint Ihatalom cselekedett, hanem mint elljaro. Ez, ugy tetszik, ellentmond a
kzIelIogasnak, de adjanak idt, hogy kiIejtsem a magam IelIogasat.
A Ientieket ugy kell erteni, hogy az akarat nem annyira a szavazatok szamatol, mint inkabb
a szavazokat egyesit kzs erdektl valik altalanossa, mert igy mindenki okvetlenl alaveti
magat azoknak a Ielteteleknek, amelyeket masok ele allit. Az erdek es az igazsag e bamulatos
sszhangja ad meltanyos klst a kz hatarozatainak, s a meltanyossag klszine tstent
elenyeszik, mihelyt magangyek Iltt kezdenek vitatkozni, azaz nincs kzs erdek, amely
sszhangot teremtene a biro es az erintett Iel szempontja kztt.
Barmelyik oldalrol kzelitsk meg elvnket, mindig ugyanarra a kvetkeztetesre jutunk.
Nevezetesen, a tarsadalmi szerzdes ugy teszi egyenlve a polgarokat, hogy mind ugyanolyan
Ieltetelek kztt lepnek szerzdesre es ugyanazokat a jogokat elvezik. igy a szerzdes
termeszetenel Iogva a Ihatalom minden cselekedete, mas szoval, az altalanos akarat minden
igazi megnyilatkozasa egyenl ktelezettsegeket ro minden polgarra es valamennyiknek
egyIorman kedvez, ugyhogy a Ihatalom szamara a nemzet csak mint egesz letezik, nem
klnbzteti meg tagjait. Mi hat valojaban a Ihatalom megnyilatkozasa? Nem a Ieljebbvalo
es az alarendelt megallapodasa, hanem az egesz alakulat es valamennyi tagja kztti
megallapodas. Ez a megallapodas trvenyes, mert a tarsadalmi szerzdesen alapul; igazsagos,
mert mindenkire kiterjed; hasznos, mert nem lehet mas celja, mint a kzjo; es szilard, mert a
kz ereje es a legIbb hatalom a zaloga. Ameddig az alattvalok csakis ilyen
megallapodasoknak vetik ala magukat, addig senkinek sem engedelmeskednek, a tulajdon
akaratukat kiveve, s amikor azt kerdezzk, meddig terjednek a Ihatalom es a polgarok
klcsns jogai, kerdesnk arra vonatkozik, hogy milyen pontig vallalhatnak a polgarok
ktelezettsegeket egymassal az egyesek az sszesseggel s az sszesseg az egyesekkel
szemben.
Mindez vilagosan mutatja, hogy barmennyire Ieltetlen, barmennyire szent es serthetetlen a
Ihatalom, megsem lepi es nem is lepheti at a kzmegallapodasok szabta hatarokat, s hogy
minden ember korlatlanul rendelkezhetik aIltt, amit vagyonabol es szabadsagabol
meghagytak neki e megallapodasok; s ily modon a I-hatalomnak soha nem all jogaban
nagyobb terhet roni az egyik alattvalora, mint a masikra, mert akkor az gy
magantermeszetve valik, es vege a Ihatalom illetekessegenek.
Ha egyszer elIogadtuk e megklnbzteteseket, ugy tkeletesen hamis az a nezet, hogy a
tarsadalmi szerzdes barmiIele tenyleges lemondast kivanna a maganszemelyektl; mi tbb, e
szerzdes Iolytan valojaban kedvezbb helyzetbe kerlnek, mint amilyenben azeltt voltak, s
ahelyett, hogy mindenket elidegenitettek volna, elnys cserezletet ktttek, mert
bizonytalan es ingatag helyzetket biztosabb es jobb helyzetre, termeszetes Iggetlensegket
pedig szabadsagra csereltek; lemondtak arrol a hatalomrol, hogy masoknak artsanak, de
elnyertek a biztonsagot, s az er hasznalatat, amiben masok Iellmulhattak ket, Ielvaltottak a
jog gyakorlasaval, amit a tarsadalmi sszeIogas legyzhetetlenne tesz. Eletket az allamnak
szentelik, az allam pedig Iolytonos oltalmaba veszi; s midn kockara teszik az allam
vedelmeben, mi mast tesznek akkor, mint hogy visszaadjak az allamnak azt, amit tle kaptak?
Tesznek-e valamit is, amit nem tettek meg gyakrabban es nagyobb veszelyek kzepette a
termeszeti allapotban, amikor az elkerlhetetlen csatarozasok alkalmaval eletk aran
vedelmeztek az eletk Ienntartasat szolgalo dolgokat? Szkseg eseten mindenkinek harcolnia
kell a honert, ez igaz; de az is igaz, hogy nmagaert senkinek sem kell harcolnia. S nem
nyernk-e meg mindig, ha annak a vedelmeben, ami biztonsagunkat jelenti, vallaljuk egy
reszet a kockazatnak, amelyet nmagunk vedelmeben kellene vallalnunk, mihelyt elragadtak
tlnk ezt a valamit?
&" #EJEZET
;z let s all f#l#tti rendelkezs 'ogr)l
Azt kerdezik egyesek, hogy a maganszemelyek, akik nem rendelkeznek sajat eletkkel,
hogyan ruhazhatjak at a Ihatalomra ezt a jogot, amely ket magukat nem illeti meg.
19
Ez a
kerdes csak azert latszik olyan Iogosnak, mert rosszul teszik Il. Minden embernek jogaban
all kockara tenni eletet, ha abbol a celbol teszi kockara, hogy megovja. Allitottak-e valaha,
hogy az az ember, aki a tzvesz ell kiugrik az ablakon, az ngyilkossag bnebe esett? Vagy
akarcsak meggyanusitottak ezzel a bnnel az olyan embert, aki tengeri viharban pusztult el,
holott tudta, milyen veszely leselkedik rea, amikor hajora szallt?
A tarsadalmi szerzdes celja a szerzd Ielek eletenek megovasa. Aki a celt akarja, az
akarja az eszkzket is, s ezek az eszkzk elvalaszthatatlanul magukban Ioglalnak nemi
kockazatot, st nemi veszteseget is. Aki masok elete aran akarja megovni sajat eletet, annak
szkseg eseten arra is kesznek kell lennie, hogy a sajat eletet Ielaldozza masok eleteert. S a
polgar nem itelkezhetik a veszelyrl, amelyet a trveny akaratabol vallalnia kell; amikor a
Iejedelem azt mondja neki: Az allam haszna ugy kivanja, hogy halj meg akkor meg kell
halnia, mert csak ezzel a Ieltetellel elhetett mindaddig biztonsagban, s elete nem csupan a
termeszet jotetemenye, hanem az allam Ieltetelhez kttt adomanya is.
A bnskre kiszabott halalbntetest nagyjabol ugyanilyen szemszgbl itelhetjk meg:
hogy ne essnk aldozatul egy gyilkosnak, ezert vallaljuk, hogy meghalunk, ha valaha mi
magunk valunk gyilkossa. Amikor az emberek ezt a szerzdest megktttek, nemhogy
szabadon lemondtak volna eletkrl, egyebre sem gondoltak, mint hogy megoltalmazzak, s
nincs okunk Ieltetelezni, hogy barmelyik szerzd Iel Iel akarta volna akasztani magat.
Egyebirant minden gonosztev, aki a tarsadalomban Iennallo jogra tamad, gaztetteivel
lazadova es hazaarulova lesz; ha megserti a trvenyt, tbbe nem tagja a tarsadalomnak, st
egyenesen hadat zen neki. Ilyenkor az allam Iennmaradasa sszeegyeztethetetlenne valik az
vevel; az egyiknek vesznie kell, s amikor a bnst halalba kldik, nem mint polgarral,
hanem mint ellenseggel vegeznek vele. A bnvadi eljaras, az itelet azt bizonyitja es
nyilvanitja ki, hogy az illet megszegte a tarsadalmi szerzdest, s ennelIogva nem tagja tbbe
az allamnak. Marpedig ha massal nem is, hat azzal, hogy az orszag terleten el, az allam
tagjanak vallotta magat, ezert ki kell taszitani onnan, vagy szamzetes utjan mint
szerzdesszegt, vagy halalbntetes utjan mint kzellenseget, mert az ilyen ellenseg nem
moralis szemely, hanem ember, akivel szemben hatalyba lep a hadijog, az pedig azt mondja,
hogy a legyzttel meglni nem tilos.
Csakhogy, mondhatja valaki, a bns elitelese klns cselekmeny. Elismerem, hiszen az
itelethozatal nem a Ihatalom joga; jogaban all atruhazni valakire, noha nem all jogaban, hogy
maga gyakorolja. Allitasaim mind Ieltetelezik egymast, de nem adhatom el mindet
egyszerre.
Egyebirant a halalbntetes gyakorisaga mindig a kormanyzat gyengesegenek vagy
restsegenek a jele. Nincs olyan gonosz ember, aki ne volna jo valamire. Csak azt az embert
van jogunk halalba kldeni, akar a pelda kedveert is, akinek nem hagyhatjuk meg az eletet,
hogy ne veszelyeztetnk a tarsadalmat.
Ami a megkegyelmezes jogat, vagyis azt a jogot illeti, hogy Ielmentsek a bnst a
trvenyben megallapitott es a biro altal kiszabott bntetes alol, ezt a jogot csak az
gyakorolhatja, aki Iltte all a bironak, tehat a Ihatalom. De ez a joga nem egyertelm, es
igen ritka esetben el vele. A jol kormanyzott allamokban keves a bntetes, de nem azert,
mintha srn osztogatnanak kegyelmet, hanem azert, mert a bnzk vannak kevesen, ha
viszont az allam hanyatlasnak indul, a bncselekmenyek nagy szama biztositja a
bntetlenseget.
A romai kztarsasag idejen sem a szenatus, sem a konzulok nem probaltak soha kegyelmet
osztogatni, a nep sem tett ilyesmit, bar olykor visszavonta sajat iteletet. A kegyelem sr
gyakorlasa elre jelzi, hogy a gaztettek rvidesen nem szorulnak kegyelemre, es mindenki
tudja, hova vezet ez. De erzem, szivem zugolodik es visszaIogja tollamat; hagyjuk e kerdesek
taglalasat az igaz emberekre, akik nem vetkeznek soha es soha nem szorultak kegyelemre.
&I" #EJEZET
; t#rvnyr&l
A tarsadalmi szerzdessel eletet adtunk a politikai tarsadalomnak; most az a Ieladat, hogy a
trvenyhozassal mozgast es akaratot adjunk neki. Mert az az aktus, amelynek reven kialakul
es sszeall, meg nem hatarozza meg, mit kell tennie, hogy Iennmaradjon.
Ami jo es sszhangban all a renddel, az a dolgok termeszetenel Iogva ilyen, Iggetlenl az
emberek megallapodasaitol. Minden igazsag Istentl ered, minden igazsag egyedli Iorrasa,
de ha az igazsag ilyen magasrol kzvetlenl eljuthatna hozzank, nem volna szksegnk sem
kormanyzatra, sem pedig trvenyekre. Ketsegkivl letezik egyetemes igazsag, amely egyedl
az eszbl Iakad, am hogy meghonosodjek krnkben, ahhoz klcsnsnek kell lennie. Ha az
ember szemszgebl tekintjk a dolgot, a kvetkezket mondhatjuk: mivel a termeszet nem
torolja meg az igazsag trvenyein esett serelmeket, ezert a trvenyek hiabavalok az emberek
kztt, a gonosz csak hasznot huz bellk s az igaz ember csak kart szenved miattuk, mert
mindenkivel szemben betartja ket, vele szemben pedig senki sem tartja be. Tehat
megallapodasokra es trvenyekre van szkseg, amelyek sszekapcsoljak a jogokat a
ktelessegekkel, es lehetve teszik, hogy az igazsag elerje celjat. A termeszeti allapotban,
ahol minden kzs, semmivel sem tartozom masoknak, mert semmit sem igertem nekik; csak
arrol ismerem el, hogy az vek, ami szamomra Ilsleges. Nem igy all a dolog a polgari
allapotban, ahol minden jogot trveny allapit meg.
De vegtere is, mi a trveny? Amig beerik azzal, hogy metaIizikai Iogalmakat kapcsolnak
ehhez a szohoz, csak okoskodni Iognak, de nem ertik meg egymast,
20
s ha megmondjak is, mi
a termeszeti trveny, attol meg nem lesz vilagosabb, hogy az allam trvenyei miben allnak.
Mondottam mar, az altalanos akarat nem vonatkozhat klns targyakra. Az ilyen klns
targy ugyanis vagy bell van az allamon, vagy kivl esik rajta. Ha az utobbi eset all Inn, ugy
az akarat idegen tle, es ezert nem lehet altalanos hozza kepest; ha pedig az elbbi, akkor a
targy resze az allamnak, s resz es egesz olyan viszonyba kerl egymassal, mint ket klnallo
letez: az egyik a resz, a masik pedig az egesz, a szoban Iorgo reszt leszamitva. De az egesz
mar nem az egesz, ha barmely resze hianyzik, s igy, amig ez a viszony Iennall, nem letezik
egesz, csak ket egyenltlen resz. Amibl az kvetkezik, hogy egyiknek az akarata sem
altalanos a masikehoz kepest.
De amikor az egesz nep rendelkezik az egesz neprl, akkor csak nmagara van tekintettel;
az igy keletkez viszony nem osztja reszekre az egeszet, hanem az egesz targyat hozza
kapcsolatba az egesz targgyal, csak ket klnbz szemszgbl tekintve. Ebben az esetben a
rendelkezes targya ugyanolyan altalanos, mint a rendelkez akarat. Ezt az aktust nevezem
trvenynek.
Amikor azt mondom, hogy a trvenyek targya mindig altalanos, azt ertem ezen, hogy a
trveny altalanossagban tekinti az alattvalokat es elvontan a cselekedeteket; soha nem az
embert mint egyent vagy a klns tettet nezi. igy a trveny elrendelheti, hogy legyenek
kivaltsagok, de nev szerint senkinek nem adhat kivaltsagokat; a trveny klnbz
osztalyokba sorolhatja a polgarokat, meg azokat a tulajdonsagokat is meghatarozhatja,
amelyek Ieljogositjak az embert, hogy bejusson az egyik vagy a masik osztalyba, de nem
nevezheti meg ezt vagy azt az embert, mondvan, hogy ebbe vagy abba az osztalyba kell
beIogadni; bevezetheti a kiralysagot es az rksdesen alapulo tronutodlast, de nem
valaszthat kiralyt es nem jellheti ki a kiralyi csaladot; egyszoval, az egyedi targyakkal
kapcsolatos Ieladatok soha nem tartozhatnak a trvenyhozo hatalom hataskrebe.
Ebbl tstent lathato, hogy szksegtelen Ieltenni a kerdest, kit illet meg a trvenyalkotas
joga, hiszen a trvenyek az altalanos akarat megnyilvanulasai; az is Ielesleges kerdes, hogy a
Iejedelem Iltte all-e a trvenyeknek, hiszen is az allam tagja; vagy hogy lehet-e
igazsagtalan a trveny, hiszen senki sem igazsagtalan nmagaval szemben; vagy hogy mikent
lehet valaki egyszerre szabad es a trvenyeknek alavetett, hiszen a trvenyek csupan a mi
akaratunkat rgzitik.
Az is vilagos, hogy mivel a trveny egyesiti az akarat es a targy egyetemesseget, ezert ha
egy ember, barki is, a sajat neveben rendel el valamit, az semmikeppen nem trveny; meg az
sem trveny, amit a Ihatalom rendel el valamilyen klns targyra vonatkozoan, hanem
rendelet, st egyaltalan nem a Ihatalom, hanem a kzhivatal megnyilatkozasa.
Tehat kztarsasagnak nevezek minden allamot, ha trvenyek kormanyozzak, barmilyen is
a kzigazgatas Iormaja, mert akkor egyedl a kzerdek kormanyoz, s a kzgye a dnt szo.
Minden trvenyes kormanyzat kztarsasagi;
111
hogy mi a kormanyzat, azt kesbb Iogom
elmagyarazni.
A trvenyek voltakeppen csak Ieltetelei a polgarok tarsulasanak. A nep alaveti magat a
trvenyeknek, de egyben neki maganak kell alkotnia ket; csak a tarsult egyeneket illeti meg,
hogy szabalyozzak a tarsadalmi Ielteteleket, de hogyan teszik ezt? Netan kzmegegyezes
utjan, hirtelen belatas hatasara? Van-e a politikai tarsadalomnak olyan szerve, amelyen
keresztl a kzakarat kiIejezesre jut? Honnet veszi az elrelatast, mely nelkl nem lehet elre
megIogalmaznia vagy kihirdetnie a kzakarat hatarozatait? Vagy hogyan Iogalmazza meg a
hatarozatokat, amikor itt az ideje? A vak tmeg, mely gyakran nem is tudja, mit akar, mert
ritkan tudja, mi jo neki, veghez tud-e vinni nmagatol egy olyan nehez vallalkozast, amilyen a
trvenyhozas? A nep nmagatol mindig jot akar, de nem mindig latja nmagatol, hogy mi a
jo. Az altalanos akarat mindig helyes, de nem mindig kormanyozza Ielvilagosult
itelkepesseg. Arra kell trekedni, hogy olyannak lassa a dolgokat, amilyenek valojaban, neha
pedig olyannak, amilyennek mutatkozniuk kell eltte; ra kell vezetni a helyes utra, amelyet
keres, meg kell ovni a maganerdekek kiserteseitl, kzelebb kell vinni hozza, ami terben es
idben tavol esik, s a jelenvalo, kezzelIoghato elnyk csabitasat ellensulyozni kell a
tavolabbi es rejtett veszelyek bemutatasaval. Az egyen latja a jot, de elveti; a kz akarja a jot,
de nem latja. Mindkettnek vezetre van szksege; az egyiket arra kell buzditani, hogy
akaratat sszhangba hozza ertelmevel, a masikat meg kell tanitani, hogy Ielismerje, mit akar.
igy az altalanos belatas egyseget teremt az ertelem es az akarat kztt a tarsadalom testeben,
innen a reszek pontos egyttmkdese, vegezetl pedig az egesz lehet legnagyobb ereje.
ime, ezert van szkseg trvenyhozora.
&II" #EJEZET
; t#rvnyoz)r)l
Hogy IelIedezhessk, milyen tarsadalmi rend Ielel meg leginkabb a nemzeteknek, ahhoz
111
Nemcsak az arisztokraciat vagy a demokraciat ertem ezen a szon, hanem altalaban minden olyan kormanyzatot, amelyet az altalanos
akarat tehat trveny -iranyit. A kormanyzat nem akkor trvenyes, ha azonos a Ihatalommal, hanem akkor, ha a Ihatalom eszkze; ebben
az esetben a monarchia is kztarsasag. A kvetkez knyv Iogja ezt az allitast megvilagitani.
valamilyen magasabb ertelemre volna szksegnk. Ez az ertelem ismerne minden emberi
szenvedelyt, de egyiknek sem esnek rabul; egeszen mas termeszete volna, mint neknk, de
tkeletesen ismerne a mienket; boldogulasa Iggetlen lenne a mienktl, de megis trdnek
vele, hogyan boldogulunk, s vegl: a tavoli jvben akarna dicsseget szerezni, s ezert kepes
volna ra, hogy az egyik evszazadban munkalkodjek es a masikban arassa le munkajanak
gymlcseit.
112
Istennek kellene lennie, aki trvenyeket ad az embereknek.
Amit Caligula a tenyek vonatkozasaban mondott, ugyanazt mondta Platon a jog
vonatkozasaban, amikor a polgart es a kiralyt akarta meghatarozni a kormanyzasrol szolo
knyveben;
21
de ha igaz, hogy a nagy Iejedelem ritka ember, mennyivel inkabb ritka a nagy
trvenyhozo! Az elbbinek csak kvetnie kell a mintat, amelyet az utobbinak kell ele tarnia,
a tervez, a gep Ieltalaloja, a masik csak a munkas, aki sszeszereli es mozgasba hozza a
gepet. A tarsadalmak szletesekor, mondja Montesquieu, az allamok vezeti teremtik az
intezmenyeket; kesbb mar az intezmenyek alakitjak az allamok vezetit.
22
Aki van olyan bator, hogy egy nep megszervezesere vallalkozik, annak elegend tehetseget
kell ereznie magaban, hogy ugyszolvan magat az emberi termeszetet is atalakitsa: az egyent,
ezt az nmagaban veve zart es egyedlallo egeszet egy nagyobb sszesseg reszeve kell
valtoztatnia, amelytl az bizonyos ertelemben letet es eletet nyeri: modositania kell, hogy
megersitse az ember alkatat, az egeszre vonatkoztatott moralis letezessel kell Ielvaltania a
Iizikai es Iggetlen letezest, amellyel a termeszet valamennyinket megajandekozott.
Egyszoval, meg kell Iosztania az embereket tulajdon eriktl, s olyan ervel kell Ielruhaznia
ket, amely idegen tlk, es amelyet nem tudnak masok segitsege nelkl hasznalni. Minel
inkabb elhalnak es megsemmislnek a termeszeti erk, annal nagyobbak es maradandobbak a
szerzett erk, s annal szilardabb es tkeletesebb a tarsadalmi rend. Ha tehat az egyes polgar
semmi es semmire sem kepes a tbbiek egyttmkdese nelkl, s ha az sszesseg szerzett
ereje eleri vagy Iellmulja az egyenek termeszetes erejenek sszeget, ugy elmondhatjuk, hogy
a trvenyhozas a lehet legnagyobb tkelyre jutott.
A trvenyhozo minden szempontbol rendkivli ember az allamban. Ha szellemi
tehetsegevel ki kell tnnie a tbbiek kzl, hivatasanal Iogva nem kevesbe kitnik kzlk. A
trvenyhozas nem kzhivatal es nem Ihatalom. Feladata megalkotni a kztarsasagot, de nem
resze a kztarsasag alkotmanyanak: sajatos, magasabbrend Ieladat ez, semmi kze az emberi
vilaghoz. Mert ha az, aki az emberek Iltt rendelkezik, nem rendelkezhetik a trvenyek
Iltt, ugy az, aki a trvenyek Iltt rendelkezik, az emberek Iltt nem rendelkezhetik,
klnben a trvenyek szenvedelyeinek eszkzeve alacsonyulvan, gyakran csak allandositanak
az igazsagtalansagot, s a trvenyhozo soha nem volna kepes elkerlni, hogy mvet
megszentsegtelenitsek szemelyes celjai.
Midn Lkurgosz trvenyeket adott hazajanak, azzal kezdte, hogy lemondott a
kiralysagrol. A legtbb grg varosban az volt a szokas, hogy idegenekre bizzak a
trvenyalkotas Ieladatat. Italia ujabb kori kztarsasagai gyakran utanoztak ezt a szokast; igy
jart el a GenIi Kztarsasag is, es nem csalatkozott.
113
Roma Ienykoraban a zsarnoksag minden
bne ujraeledt, s az allam pusztulasnak indult, mert egyazon szemelyben egyeslt a
trvenyhozo hatalom es a Ihatalom.
Mindazonaltal maguk a decemvirek soha nem tamasztottak igenyt arra, hogy pusztan a
tekintelyk alapjan barmely trvenyt elIogadtassanak. 5gyetlen ind(tvnyunk sem vlatik
t#rvnny a ')vagy stok nlk%l, mondtak a nepnek. ?)maiak, alkosstok ti magatok a
t#rvnyeket, amelyekb&l boldogsgtoknak kell fakadnia.
Tehat az a szemely, aki megIogalmazza a trvenyeket, nem rendelkezik vagy nem
112
Egy nep csak akkor lesz hires, amikor trvenyhozasa hanyatlani kezd. Nem tudjuk, hany evszazadon keresztl elt Sparta Lkurgosz
trvenyei alatt, mieltt Grgorszag tbbi reszeben emlegetni kezdtek volna.
113
Akik csak teologust latnak Kalvinban, azok Ielreismerik langelmejenek nagysagat. Eppugy dicssegere valnak blcs ediktumaink nem
kis resze volt bennk , mint az >nstitution Barmekkora valtozast hozzon az id vallasgyakorlatunkban, mig el bennnk a hon es a szabadsag
szeretete, nem sznnk meg aldani e nagy IerIiu emlekezetet.
rendelkezhetik trvenyhozoi hatalommal, a nep pedig meg ha akarna sem Ioszthatna meg
magat ettl az elidegenithetetlen jogatol; mert az alapszerzdes ertelmeben csak az altalanos
akarat ktelezi az egyeneket, es soha nem lehetnk biztosak benne, hogy valamely klns
akarat megIelel-e az altalanos akaratnak, amig a nep szabad valasztasa nem dnttte el a
kerdest. Mar elmondtam ezt, de nem art megismetelni.
Igy a trvenyhozas mveszeteben egyszerre ket, latszolag sszeegyeztethetetlen dolgot
talalunk: az ember erejet meghalado vallalkozast es a vegrehajtashoz szkseges hatalom
hianyat.
Egy masik Iigyelemre melto nehezseg. Ha a blcsek a maguk nyelven szolnak a
kznephez, ahelyett, hogy az nyelven beszelnenek hozza, nem talalnak meghallgatasra.
Csakhogy ezernyi gondolat van, melyet lehetetlen leIorditani a nep nyelvere. A tulsagosan
altalanos eszmek es a tulsagosan tavoli targyak egyarant elerhetetlenek a nep szamara;
minden egyen azt a kormanyzati Iormat kedveli, amelyik elmozditja az maganerdeket, s
ezert nehezen Iogja Iel, milyen elnyk szarmaznak a jo trvenyek altal ramert temerdek
lemondasbol. Hogy a szletben lev nep megizlelhesse a politika egeszseges elveit, es
kvetni tudja az allamerdek alapvet kivanalmait, ahhoz arra volna szkseg, hogy az okozat
okka legyen, hogy a tarsadalom szelleme, jollehet csak az alkotmanybol Iakad, eleve
Ielgyeljen az alkotmany bevezetese Iltt, s az emberek mar a trvenyek eltt olyanok
legyenek, amilyenne a trvenyek altal kellene valniok. igy hat, mivel a trvenyhozo sem
erre, sem ervekre nem tamaszkodhatik, ezert okvetlenl valamilyen masIajta tekintelyre kell
hagyatkoznia, amely erszak nelkl is magaval ragad es rabeszeles nelkl is meggyz.
Nos hat, ez birta ra minden idben a nemzetek atyjait, hogy az eghez Iolyamodjanak
kzbenjarasert, es az istenektl szarmaztassak blcsessegket; mert a nepek ily modon
ugyanugy vetik ala magukat az allam trvenyeinek, mint a termeszeti trvenyeknek, es
ugyanannak a hatalomnak tulajdonitjak a kzseg letrejttet, mint az emberet; s ennelIogva
szabad elhatarozasbol engedelmeskednek es engedelmesen hordjak a kzdv igajat.
Ennek a kzemberek belatasat meghalado, magasabb esznek a hatarozasait adja a
trvenyhozo a halhatatlan lenyek szajaba, hogy az tekintelyk erejevel ragadja maga utan
azokat, akiket az emberi okossag nem volna kepes meginditani.
114
De nem akarki kepes
megszolaltatni az isteneket, vagy hitelt szerezni szavanak, amikor az istenek tolmacsakent lep
Iel. A trvenyhozo kivalo szelleme az a valosagos csoda, amelynek igazolnia kell az
elhivatottsagot. Barki keszithet ktablakat, vagy megvasarolhat egy orakulumot, vagy
szinlelheti, hogy titkos kapcsolatban all valamilyen istenseggel, vagy betanithat egy madarat
arra, hogy a Ilebe beszeljen, vagy kieszelhet valamilyen mas alpari Iogast az emberek
amitasara. Aki csak ezt tudja, az veletlenl maga kre gyjthet akar egy egesz csapat bolondot
is, de birodalmat soha nem Iog alapitani, es hobortos mve csakhamar odavesz vele egytt.
Az res szemIenyvesztes csak ideig-oraig tartja ssze az embereket, csak a blcsesseg teremt
szilard ktelekeket. A zsidok trvenyei meg mindig Iennallnak, Izmael Iianak trvenyei pedig
tiz evszazada kormanyozzak a Iel vilagot, mindmaig hirdetve alkotojuk nagysagat. S ha a
ggs IilozoIia vagy a partoskodas elvakult szelleme csupan szerencses csalot lat a
trvenyhozokban, az igazi allamIerIi csodalattal adozik mveiknek, mert Ielismeri bennk a
maradando alkotasok Iltt rkd hatalmas szellemet.
Mindebbl azonban nem arra kell kvetkeztetni, amire Warburton
25
kvetkeztetett, hogy a
politika es a vallas targya ugyanaz minalunk, hanem azt a kvetkeztetest kell levonnunk, hogy
a nemzetek kialakulasakor az egyik eszkze a masiknak.
114
d veramente, mondja Machiavelli, mai non fii alcuno ordinatore di legge straordinarie in un popolo, ce ricorresse a Dio, perce
altrimenti non sarebbero accettate perc sono moi bni conosciutt da uno prudente, i <uali non anno in se raggioni evidenti da potergli
persuadere ad altrui. Discorsi sopra Tito Livio. L. I. c. XI.
24
&III" #EJEZET
; npr&l
Mikent az epitesz is megvizsgalja a talaj teherbiro kepesseget, mieltt egy nagy epitmeny
Ielhuzasaba vagna, a blcs allamalapito sem azon kezdi, hogy nmagukban veve jo
trvenyeket alkot, hanem elbb megvizsgalja, vajon elbirja-e a trvenyek terhet a nep,
amelynek szanja ket. Ezert nem vallalta Platon, hogy trvenyt adjon Arkadia es Krene
nepenek, tudvan, hogy mindkett gazdag es nem viseli el az egyenlseget; ezert latni Kretan
jo trvenyeket es rossz embereket, hiszen Minosz egy bns nepet rendszabalyozott meg.
Sok ezer nemzet tndklt a Ildn, amely soha nem lett volna kepes jo trvenyeket
elviselni; de ha egyik-masik kepes lett volna is, meg az is egesz Iennallasanak csak igen kis
reszeben elt ilyen trvenyek alatt. A nepek, akar az emberek, csak Iiatal korukban
szoIogadok; ahogy regedni kezdenek, javithatatlanna valnak; ha egyszer megszilardultak a
szokasok es gykeret vertek az eliteletek, veszedelmes es hasztalan vallalkozas azzal
kiserletezni, hogy megjavitsak ket: a nep meg azt sem trheti, ha a gyogyitas szandekaval
bolygatjak meg a bajait, mikent az ostoba es gyava beteg is reszket, amikor az orvost
meglatja.
Persze, ahogy egynemely betegseg megzavarja az emberek eszet, es kitrli a multat
emlekezetkbl, ugy vannak vadul kavargo korszakok az allamok eleteben, amikor a
Iorradalmak olyan hatast tesznek a nepekre, mint bizonyos rohamok az egyenekre, s amikor a
multtol valo iszonyodas helyettesiti a Ielejtest, a polgarhaboru langjaba borult allam pedig
mintegy ujjaszletik hamvaibol, es megiIjodva, ereje teljeben ter vissza a halal karmai kzl.
Ilyen volt Sparta Lkurgosz idejeben, ilyen volt Roma a Tarquiniusok utan, ilyen volt kesbb
NemetalIld es Svajc, miutan elztek a zsarnokokat.
De ilyen esemenyek ritkan Iordulnak el, kivetelnek szamitanak, s a magyarazat mindig
valamilyen kiveteles helyzetben lev allam sajatos alkotmanyaban rejlik. Meg az sem eshetik
meg, hogy ugyanannal a nepnel ketszer bekvetkezzenek, mert a nep Ielszabadithatja magat,
amig egyszeren csak barbarsagban el, de nem, amikor polgari tettereje mar kimerlt.
Ilyenkor romlasba dnthetik a zavargasok, anelkl, hogy a Iorradalmak kigyogyitanak, s
mihelyt lancait szettrte, darabokra hullik es tbbe nem letezik. Attol Iogva mar csak urra van
szksege, nem szabaditora. Szabad nepek, jegyezzetek meg jol ezt a szabalyt: a szabadsagot
el lehet nyerni, de visszaszerezni soha nem lehet.
A nemzeteknek megvan a maguk Ielnttkora, akarcsak az egyes embernek, s ezt meg kell
varni, mieltt trvenyeket ronanak ki rajuk. Csakhogy nem mindig knny Ielismerni, hogy
mikor valik egy nemzet Ielntte, s ha id eltt cseleksznk, elhibazzuk a celt. Az egyik nepet
mar szletesekor Iegyelemhez lehet szoktatni, a masikat tiz evszazad utan sem. Az oroszok
sohasem lesznek igazan civilizaltak, mert tul koran kezdtek civilizalni ket. Peter utanzo elme
volt, nem valodi langelme, aki mindent a semmibl alkot es teremt. Egyet-mast jol csinalt, de
legtbbszr melleIogott. Latta, hogy nepe barbarsagban el, de nem latta, hogy meg nem erett
meg a civilizaciora; civilizaltta akarta tenni a nepet, amikor pedig csak harcedzette kellett
volna tennie. Nemeteket, angolokat akart Iaragni az alattvalokbol, holott azzal kellett volna
kezdenie, hogy oroszokat Iarag bellk; megakadalyozta ket abban, hogy valaha is azza
valjanak, amive lehetnenek, mert elhitette velk, hogy azok, amik valojaban nem. igy tesz a
Irancia nevel, aki arra okitja tanitvanyat, hogy gyermekkoraban tndkljn, de aztan
semmire se vigye. Az orosz birodalom Europa leigazasara Iog trekedni, de vegl t magat
igazzak le. A tatarok, akik ma alattvaloi es szomszedai, a tatarok Iognak uralkodni Iltte, es
miIlttnk is. Ez a Iordulat alighanem elkerlhetetlenl be Iog kvetkezni. Europa
valamennyi kiralya teljes sszhangban azon munkalkodik, hogy siettesse a bekvetkezeset.
I-" #EJEZET
+olytats
Ahogy a termeszet hatarokat szabott a jo nves ember termetenek s azon tul csak
oriasokat vagy trpeket teremt, ugyanugy a legjobb allamszervezet kiterjedesenek is
megvannak a korlatai, mert ha tulsagosan nagy, akkor lehetetlen jol kormanyozni, ha pedig
tulsagosan kicsiny, akkor nem tudja egyedl Inntartani magat. Van valamilyen legnagyobb
er, amelyet semmilyen allam nem kepes tulhaladni; ha az allam nvekszik, gyakran csak
tavolabb kerl a Iels hatartol. Minel kiterjedtebbe valnak a tarsadalmi ktelekek, annal
inkabb meglazulnak, s a kis allamok altalaban aranyosan ersebbek a nagyobbaknal.
Ezernyi erv tamasztja ala ezt a tetelt. Elszr is a kzigazgatas a tavolsagok nvekedesevel
nehezkesebbe valik, mikent a suly is nehezebb lesz, ha egy hosszabb emelkar vegere
helyezzk. A kzigazgatassal jaro terhek is nvekednek, ahogy szaporodik a hivatali Iokok
szama, mert minden varosnak megvan a maga kzigazgatasa, melyet a nep Iizet, minden
krzetnek is megvan a magae, ezt is a nep Iizeti, azutan minden tartomanynak, azutan a nagy
kormanyzosagoknak, a satrapiaknak, az alkiralysagoknak; a kltsegek egyre nagyobbak,
ahogy IlIele emelkednk, s mindig a szerencsetlen nep terhere; vegl jn a kzponti
kormany, amely mindent agyonnyom. Ekkora tulterheles allandoan kiszipolyozza az
alattvalokat; ahelyett, hogy a sok klnbz rend hivatal jobban igazgatna ket, rosszabb a
kzigazgatas, mintha csak egyetlenegy volna Ilttk. igy aztan alig marad tartalek a
rendkivli esetekre, s ha a keszletekhez kell nyulni, az allam mindig a tnk szelere kerl.
Ez meg nem minden. Nemcsak a kormanyzat kevesbe erelyes es gyors, amikor arrol van
szo, hogy biztositsa a trvenyek betartasat, megakadalyozza a zaklatasokat, helyrehozza a
visszaeleseket, megelzze a tavoli videkeken elIordulo lazongasokat; a nep is kevesebb
rokonszenvet taplal az olyan vezetk irant, akiket soha nem lat, a hon irant, amely a szemeben
akar az egesz vilag, es polgartarsai irant, akik tulnyomoreszt idegenek a szamara. Ugyanazok
a trvenyek nem lehetnek jok annyi klnbz tartomanyban, ahol mas es mas az erklcs,
ellentetes az eghajlat, es nem trik el ugyanazt a kormanyIormat. Ha pedig klnbznek a
trvenyek, abbol csak zrzavar es IelIordulas szarmazik az olyan nepek kztt, amelyek
ugyanazon vezet alatt elnek es allandoan kzlekednek egymassal, latogatjak egymast vagy
sszehazasodnak, de mivel mas szokasok uralkodnak kzttk, soha nem tudjak, hogy atyai
rksegk az vek-e vagy sem. A tehetseg elkallodik, az erenyt sutba dobjak, a bnk
bntetlenl maradnak az idegen embertmegben, amelyet a kzponti kormanyzat ugyanarra a
helyre tmrit. A hivatali gyekkel tulterhelt Iemberek semmit se latnak a sajat szemkkel,
segedek kormanyozzak az orszagot. Vegl pedig a kzponti hatalom Ienntartasa olyan sok
rendszabalyt igenyel hiszen temerdek tavoli hivatalnok igyekszik kivonni magat alola, vagy
Ilebe kerekedni , hogy az allam kenytelen minden Iigyelmet erre Iorditani, es nem marad
ereje a nep boldogsaganak elmozditasara, st arra is alig, hogy szkseg eseten megvedje
magat; igy roskad ssze sajat sulya alatt egy alkatahoz kepest tulsagosan nagyra ntt test.
MasIell az allamnak egy bizonyos alapot kell teremtenie, hogy kellkeppen szilard
legyen, ellen tudjon allni az elkerlhetetlen megrazkodtatasoknak, es elviselje az
nIenntartashoz szkseges erIesziteseket; ugyanis minden nepben mkdik egyIajta
centriIugalis er, s ezert szakadatlanul egymas ellen Iordulnak, es igyekeznek szomszedaik
rovasara nvekedni, akarcsak Descartes rvenyei.
26
igy a gyengeket az a veszely Ienyegeti,
hogy hamarosan elnyelik ket, s csak az az allam maradhat Ienn, amelyik egyensulyba kerl a
tbbivel, mert igy a nyomas nagyjabol egyIorma lesz.
Lathatjuk tehat, hogy sok minden szol a terjeszkedes mellett, de sok minden szol az
sszehuzodas mellett is, s az allamIerIiui tehetsegnek nem a legcsekelyebb resze az a
kepesseg, hogy a ket veglet kztt megtalaljak az allam Iennmaradasara nezve legelnysebb
aranyt. Altalaban azt mondhatjuk, hogy a terjeszkedes elnyei csupan klsk es
viszonylagosak, mig az sszehuzodasei belsk es Ieltetlenek, s ezert az elbbit ala kell
rendelni az utobbinak: elssorban arra kell trekedni, hogy az allamnak egeszseges es ers
alkotmanya legyen, s inkabb a jo kormanyzat erejere kell epiteni, mint a nagy terlet nyujtotta
erIorrasokra.
Egyebkent leteztek oly modon megalkotott allamok, hogy a hoditas kenyszersege benne
Ioglaltatott alkotmanyukban: ezek csak ugy tudtak Innmaradni, ha Iolytonosan nvekedtek.
Talan meg rvendeztek is e boldog kenyszersegen; pedig mihelyt nagysaguk tetIokara
ertek, megjelent elttk bukasuk pillanata is.
-" #EJEZET
+olytats
Ket dolgon merhetjk le, hogy mekkora valamely allam, nevezetesen terleti kiterjedesen
es a nep lelekszaman; e ket mertek kztt letezik valamilyen helyes arany, s ez hatarozza meg
az allam igazi nagysagat. Az allamot az emberek alkotjak, az emberek pedig a Ildbl elnek;
az emlitett arany tehat abban all, hogy elegend Ild legyen a lakosok eltartasara, es hogy
annyi lakos legyen, amennyit a Ild el tud tartani. Ez az arany hatarozza meg egy adott
lelekszamu nep erejenek fels& atrt6 mert ha tulsagosan nagy a Ildterlet, akkor nehez
megvedeni, nem mvelik meg annyira, amennyire szkseges volna, a termes pedig nagyobb
lesz a kelletenel; ha viszont tulsagosan kicsi, az allam a szomszedok kenyetl Igg,
valahanyszor hiany keletkezik, s ez a tamado haboruk legkzvetlenebb oka. Ha egy nep olyan
helyzetben van, hogy csak a kereskedes es a haboru kztt valaszthat, az a nep nmagaban
veve gyenge lesz; Igg szomszedaitol, Igg a krlmenyek alakulasatol; Iennallasa mindig
bizonytalan es rvid ideig tart. Vagy masokat igaz le es megvaltoztatja helyzetet, vagy t
igazzak le masok, es megsznik letezni. Csak akkor rizheti meg szabadsagat, ha eleg kicsiny
vagy eleg nagy.
Nem lehet pontosan kiszamitani, mi a megIelel viszony a Ild terlete es az emberek
szama kztt; reszben azert, mert mas es mas a Ildek minsege, termekenysegk Ioka,
termenyeik jellege, az eghajlat hatasa, reszben pedig azert, mert az ott lako emberek
vermerseklete sem egyIorma, mert egyesek keveset Iogyasztanak, pedig termekeny videken
elnek, masok pedig sokat Iogyasztanak, bar meddk a Ildjeik. Tovabba tekintetbe kell venni
a nk nagyobb vagy kisebb termekenyseget, az orszagnak a nepszaporulatra nezve kedvez
vagy kedveztlen adottsagait, valamint a lelekszamnak azt a nvekedeset, amelyet az
intezmenyek hatasatol varhat a trvenyhozo, akinek ilyenIorman nem arra kell alapoznia
iteletet, amit lat, hanem arra, amit elre lat, s nem a nepesseg jelen nagysaganal kell
megallapodnia, hanem annal a nagysagnal, ahova az termeszetenel Iogva tart. Vegl
szamtalan esetben a veletlen helyi krlmenyek megkvetelik vagy megengedik, hogy
nagyobb Ildterletet vegyenek igenybe, mint amekkorara latszolag szkseg volna. Igy az
emberek nagy terleteket Ioglalnak el a hegyvidekeken, ahol a termeszet adomanyai a Iak, a
legelk kevesebb munkat kivannak, ahol a tapasztalat szerint a nk termekenyebbek, mint a
siksagokon, s ahol a meredek Ildek csak keves sik resznek hagynak helyet, marpedig az
ember csak az ilyen reszek nvenyzetet tudja hasznositani. Viszont a tengerparton megesik,
hogy meg a csaknem teljesen termeketlen, sziklas es homokos videkeket is srbben lakjak az
emberek, mert a halaszat jelents mertekben potolja a Ild hozamat, mert jobban ssze kell
tmrlni, hogy visszaverhessek a kalozok tamadasait, es mert egyebkent is knnyebb
gyarmatok letesitese utjan megszabaditani az orszagot a Ils nepessegtl.
A nepalapitas emlitett Ielteteleihez hozza kell tennnk meg egyet; ez, ha nem is helyettesiti
a tbbit, nem hianyozhat ugy, hogy amazok ne valnanak hatastalanna. Nevezetesen a beke
aldasait kell elvezni. Mert az allam megalakulasanak ideje az a pillanat, amikor a szervezet a
legkevesbe ellenallokepes es a legknnyebben megsemmisithet, ahhoz hasonloan, mint
amikor egy zaszloalj harci alakzatba Iejldik Il. Knnyebb volna ellenallni a tkeletes
zrzavar viszonyai kzt, mint a Iorrongas pillanataban, amikor mindenki tulajdon tarsadalmi
helyzetere gondol, nem a veszelyre. Ha ebben a valsagos idben haboru, ehinseg vagy lazadas
tr ki, az allam menthetetlenl sszeomlik.
Nem mintha sok kormanyzat nem eppen ezekben a viharokban leteslt volna, de ilyenkor
maga a kormanyzat rombolja szet az allamot. A bitorlok mindig igyekeznek zavargast szitani,
vagy kihasznalni a zavargasokat, mert ilyenkor az altalanos riadalom hatasa alatt
keresztlvihetik pusztito trvenyeiket, amelyeket a nep hideg Ivel soha nem Iogadna el. Az
allamalapitas pillanatanak megvalasztasa az egyik legbiztosabb jele, hogy trvenyhozo vagy
zsarnok mvevel van-e dolgunk.
Mely nep alkalmas hat arra, hogy trvenyeket adjanak neki? Az, amelyet mar sszeIzik a
szarmazas, az erdek vagy a megallapodas ktelekei, de meg nem viseli az igazi trvenyek
igajat; amelynek nincsenek megrgztt szokasai es eliteletei; nem kell attol tartania, hogy
varatlan rajtatessel leigazzak, nem avatkozik be a szomszedai kztti sszetkzesekbe, de
egymaga kepes ellenallni barmelyikknek, vagy az egyik segitsegevel visszaverni a masikat;
amelyben minden egyen ismer minden mas egyent, es senkire nem ronak nagyobb terhet, mint
amekkorat elbir; amely nem szorul mas nepre, s amelyre egyetlen mas nep sem szorul ra;
115
amely nem gazdag, de nem is szegeny, es kepes nmagaban megallni; vegezetl pedig, amely
egyesiti magaban a regi nepek szilardsagat az uj nepek engedelmessegevel. A trvenyhozo
munkajat nem az teszi nehezze, amit alkotni kell, hanem az, amit le kell rombolni; s a siker
azert olyan ritka, mert lehetetlen sszebekiteni a termeszet egyszerseget a tarsadalom
szksegleteivel. Mindeme Ieltetelek ritkan talalhatok egytt, igy igaz. De jol megalkotott
allammal is ritkan talalkozunk.
Van meg egy orszag Europaban, ahol lehet trvenyeket alkotni, s ez Korzika szigete. Ez a
derek nep vitez es allhatatos harcban hoditotta vissza es vedte meg szabadsagat;
megerdemelne hat, hogy valamely blcs ember megtanitsa, hogyan rizze meg.
27
Erzesem
szerint e kis sziget egy szep napon meg bamulatba Iogja ejteni Europat.
-I" #EJEZET
; k%l#nb#z& t#rvnyozsi rendszerekr&l
Ha megvizsgaljuk, miben is all pontosan az sszesseg legnagyobb java hiszen minden
trvenyhozasi rendszernek erre kell trekednie , ugy azt Iogjuk talalni, hogy ket I celra
szoritkozik, ezek pedig a szabadsg es az egyenl&sg. A szabadsag, mert minden egyeni
Igges az allam erejebl vesz el; s az egyenlseg, mert szabadsag nem letezhetik egyenlseg
nelkl.
Elmondtam mar, mi a polgari szabadsag; ami pedig az egyenlseget illeti, ezen a szon nem
azt kell erteni, hogy mindenki tkeletesen egyIorma hatalommal es vagyonnal rendelkezik,
hanem azt, hogy a hatalom minden erszaknak Iltte all, es csakis a tarsadalmi rangnak meg
a trvenyeknek megIelelen gyakoroljak; a vagyon tekinteteben pedig azt, hogy egyetlen
polgar sem olyan gazdag, hogy egy masik polgart megvasarolhasson, es egyetlenegy sem
olyan szegeny, hogy kenytelen legyen eladni magat. Ami a hatalmasok reszerl a vagyon es a
hitel, a kisemberek reszerl pedig a Isvenyseg es a birvagy mersekleset Ieltetelezi.
116
Vannak, akik azt allitjak, hogy ez az egyenlseg puszta agyszlemeny, a gyakorlatban nem
Iordulhat el. De ha a visszaeles elkerlhetetlen, kvetkezik-e ebbl, hogy nem kell legalabbis
szabalyok kze szoritani? Eppen azert, mert a dolgok ereje mindig az egyenlseg
115
Ha ket szomszedos nep kzl az egyik raszorul a masikra, ez igen sulyos helyzet az elbbire, es igen veszedelmes az utobbira nezve.
Ilyen esetben minden blcs nemzet iparkodni Iog minel elbb megszabadulni a Iggestl. A mexikoi birodalomba beekelt thlascalai
kztarsasag inkabb nelklzte a sot, csak hogy ne kelljen a mexikoiaktol vasarolnia, st akar ingyen elIogadnia tlk. A blcs thlascalanok
eszrevettek, hogy milyen csapda buvik meg a bkezseg mgtt. Szabadok maradtak, s ama nagy birodalom bukasat vegl is ez a kzepere
zart kis allam okozta.
116
Ha tehat azt akarjuk, hogy az allam szilard legyen, kzelitsk egymashoz a szelssegeket, amennyire csak lehetseges; ne trjk, hogy
legyenek akar dusgazdag emberek, akar koldusok. Ez a ket egymastol termeszetesen elvalaszthatatlan allapot egyIorman vegzetes a kzjora
nezve; az egyik a zsarnoksag tamaszainak, a masik a zsarnokoknak ad eletet, s a kz szabadsagat ezek bocsatjak aruba: egyikk eladja, a
masik megveszi.
megszntetesere trekszik, eppen azert kell a trvenyhozas erejenek az egyenlseg
Ienntartasara trekednie. . Minden jo alkotmanynak ezek az altalanos alapelvei, de orszagrol
orszagra modositani kell ket attol Iggen, hogy milyen viszonyok szarmaztak akar a helyi
krlmenyekbl, akar a lakosok jellemebl, s ezeknek a viszonyoknak az alapjan kell minden
nepnek sajatos alkotmanyt adni. Ez az alkotmany nmagaban talan nem lesz a legjobb, de az
lesz annak az allamnak szempontjabol, amelyiknek szanjak. Peldanak okaert, ha a talaj medd
es termeketlen, vagy az orszag tulsagosan szk a lakosainak, Iorduljunk az iparhoz es a
mestersegekhez, mert ezeknek a termekeit kicserelhetjk a hianyzo elelmiszerekre. Ha
viszont, megIorditva, gazdag ronasagok es termekeny lankak kztt terl el az orszag, ha a
Ild jo, de keves a lakos, ugy szenteljk minden ernket a mezgazdasagnak, mert ez
megsokasitja az embereket, a mestersegeket pedig zzk el, hiszen csak bevegeznek az orszag
elnepteleniteset, amennyiben a csekely lelekszamu lakossagot nehany ponton tmritenek.
117
Ha nagy kiterjedes, alkalmas tengerpart a hazank, lepjk el barkakkal a tengert,
kereskedjnk es hajozzunk: ragyogo, bar rvid elet Iog varni rank. Ha viszont csaknem
megkzelithetetlen sziklakat nyaldos partjainkon a tenger, akkor legjobb, ha megmaradunk
barbarnak es halevnek: nyugodtabb, talan jobb es biztosan boldogabb lesz az eletnk.
Egyszoval, tul a mindenkire nezve kzs alapelveken, minden nepnel van valamilyen klns
ok is, amely sajatos modon rendezi el az altalanos elveket, es a trvenyhozast a szoban Iorgo
nep egyedlallo sajatjava teszi. igy hajdanan a zsidok, ma pedig az arabok legIbb erdeke a
vallas volt, az atheniake a mveldes, Karthagoe es Trosze a kereskedelem, Rodosze a
tengerhajozas, Spartae a haboruskodas, Romae pedig az ereny. ; t#rvnyek szellem-nek
szerzje temerdek peldan mutatta ki, hogyan iranyitja a trvenyhozo a targyak valamelyike
Iele az alkotmanyt.
28
Egy allam alkotmanyat azt teszi valoban szilardda es maradandova, ha olyan mertekben
igazodik e szempontokhoz, hogy a termeszeti viszonyok es a trvenyek minden ponton
sszhangban allnak, s az utobbiak ugyszolvan csak biztositjak, kiserik, kiigazitjak az
elbbieket. De ha a trvenyhozok elvetik targyukat es nem abbol az elvbl indulnak ki, amely
a dolgok termeszetebl adodik, ha az egyik elv a szabadsag Iele mutat, a masik a szolgasag
Iele, az egyik a javakat tartja szem eltt, a masik a lakossagot, az egyik a beket, a masik a
hoditast veszi celba, akkor a trvenyek eszrevetlen erejket vesztik, az alkotmany elsorvad, s
az allam szakadatlan zavargasok szintere lesz, egeszen addig, amig ssze nem omlik vagy
meg nem valtozik, s a legyzhetetlen termeszet ujbol jogaiba nem lep.
-II" #EJEZET
; t#rvnyek felosztsa
Klnbz viszonyokat kell tekintetbe vennnk, ha meg akarjuk szervezni az sszesseget,
vagy a lehet legjobb Iormat akarjuk adni a kzgynek. Mindenekeltt az egesz organizmus
nmagara gyakorolt hatasat, azaz az sszessegnek az sszesseghez, avagy a Ihatalomnak az
allamhoz valo viszonyat, ezt pedig kzvetit tagok viszonyai alkotjak, mint alabb latni Iogjuk.
A mondott viszonyt szabalyozo trvenyek neve politikai trveny; alaptrvenyeknek is
nevezik ket, s nem eppen ok nelkl, ha blcs trvenyekrl van szo. Mert minden allamot
csak egyIelekeppen lehet jol berendezni, s ha a nep egyszer mar ratalalt a jo berendezkedesre,
tartania kell magat hozza, ha azonban a Iennallo rend rossz, miert tekintenk akkor
alaptrvenynek azokat a trvenyeket, amelyek megakadalyozzak, hogy jo legyen? Egyebirant
a nep minden krlmenyek kztt megvaltoztathatja trvenyeit, meg a legjobbakat is, mert ha
ugy tetszik neki, hogy artson nmaganak, kinek van joga megakadalyozni ebben?
A masodik viszony az organizmus reszeinek egymashoz, illetve az egesz organizmushoz
valo viszonya; ez a viszony az els vonatkozasban olyan gyenge, s a masodik vonatkozasban
117
A klkereskedelem egynemely aga, mondja d'A. ur, a kiralysag egesze szamara csak hamis hasznot hajt; gazdagga tehet nehany
maganszemelyt, st nehany varost is, de az egesz nemzet semmit sem nyer a dolgon, s a nep helyzete nem javul.
olyan ers kell legyen, amilyen csak lehet, azaz minden polgarnak tkeletesen Iggetlennek
kell lennie minden mas polgartol es a vegskig Iggenie kell a kzsegtl. Ez a ket dolog
mindig ugyanazon az uton valosul meg, mert csakis az allam ereje biztositja a polgarok
szabadsagat. Ebbl a masodik viszonybol szarmaznak a polgari trvenyek.
Tekintetbe vehetnk egy harmadik Iajta viszonyt is ember es trveny kztt, nevezetesen
az engedetlenseg es a bntetes viszonyat; ez ad alkalmat a bntettrvenyek Ielallitasara. Az
utobbiak alapjaban nem valamilyen klns valIajat alkotjak a trvenyeknek, hanem az
sszes tbbi trveny betartasa Iltt rkdnek.
E haromIajta trvenyhez meg egy negyedik is jarul, s ez a legbiztosabb valamennyi kzl.
Nem marvanyba vagy ercbe, hanem a polgarok szivebe vesve all, mint az allam igazi
alkotmanya, amely mindennap uj erre kap, s midn a tbbi trveny elregszik vagy kihuny,
uj eletet lehel belejk vagy a helykbe lep, ebren tartja a nepben alapitasanak szellemet, es a
hatalom erejet eszrevetlen a megszokas erejevel helyettesiti. Az erklcskrl, a szokasokrol es
kivalt a kzvelemenyrl beszelek. AllamIerIiaink mit sem tudnak e dolgokrol, pedig ezektl
Igg a trvenyek ereje. Am a nagy trvenyhozo titkon ezekre gyel, amikor latszolag klns
rendszabalyok kibocsatasara szoritkozik, mert az utobbiak csupan az epitmeny boltivet
kepezik, a rendithetetlen sarkk a lassabban kialakulo erklcskbl all.
A trvenyek e klnbz osztalyai kzl csak a politikai trvenyek tartoznak targyamhoz,
mert ezek hatarozzak meg a kormanyzati Iormat.
Lge a msodik k#nyvnek
HARMADIK KNY&
Mieltt a kormanyzat klnbz Iormairol beszelnenk, kisereljk meg rgziteni a szo
pontos ertelmet, mert eddig nem magyaraztak meg valami pontosan.
I" #EJEZET
; kormnyzatr)l ltalban
Figyelmeztetem az olvasot, hogy ezt a Iejezetet igen alaposan kell olvasnia, s hogy nem
tudom, mi modon tehetnem vilagossa gondolataimat olyan emberek eltt, akik nem akarnak
odaIigyelni.
Minden szabad cselekedet letrehozasaban ket ok mkdik ssze; az egyik moralis
termeszet, ez az akarat, amelynel Iogva elhatarozzuk, a masik Iizikai termeszet, ez az er,
amelynel Iogva vegrehajtjuk a cselekedeteket. Amikor valamilyen cel Iele kzelitek, elszr
is arra van szkseg, hogy akarjak arraIele menni, masodszor pedig arra, hogy vigyen a labam.
Tegyk Iel, hogy egy bena Iutni akar, vagy hogy egy egeszseges ember nem akar Iutni; mind
a kett egy helyben marad. Az allamot ugyanilyen hatookok mozgatjak; itt is
megklnbztetik az ert es az akaratot, az utobbit a t#rvnyoz) atalom, az elbbit a
vgrea't) atalom neve alatt. Semmi sem trtenik vagy nem szabad trtenjek a
kzremkdesk nelkl.
Lattuk, a trvenyhozo hatalom a nepet illeti meg es csakis a nepet illetheti meg. A
korabban Ielallitott elvek alapjan knnyszerrel belathatjuk azt is, hogy a vegrehajto hatalom
nem illetheti meg az sszesseget mint a trvenyhozas vagy a Ihatalom letetemenyeset, mert
csupa klns megnyilatkozasbol all, marpedig ezek egyaltalan nem tartoznak a trvenyre s
ennelIogva a Ihatalomra sem, mert annak minden megnyilatkozasa trveny.
Tehat a kz valamilyen kln eszkzre szorul, mely egyesiti es az altalanos akarat
utasitasainak megIelelen mozgasba hozza erejet, amely az allam es a Ihatalom kztti
kzlekedest szolgalja, es olyasvalamit jelent a kollektiv szemely eseteben, mint az ember
eseteben a lelek es a test egyeslese. Nos hat, ezert letezik az allamban kormanyzat, amelyet
helytelenl sszekevernek a Ihatalommal, holott csak vegrehajtoja az utobbinak.
Mi hat a kormanyzat? Az alattvalok es a Ihatalom kze iktatott kzvetit testlet,
amelynek az a dolga, hogy biztositsa a kett klcsns megIeleleset: vegrehajtsa a
trvenyeket es Ienntartsa mind a polgari, mint a politikai szabadsagot.
A testlet tagjait elljaroknak vagy kirlyoknak vagy kormnyz)knak nevezik, az egesz
testlet pedig a fe'edelem nevet viseli.
118
Ezert nagy igazsagot allitanak azok, akik szerint a
nep nem szerzdes altal veti ala magat a Iembereknek. Egyszeren csak megbizatast, hivatalt
ad nekik; a Ihatalom egyszer tisztsegviseli lesznek, s a nep neveben gyakoroljak a
hatalmat, amelynek az letetemenyeseive tette ket, s amelyet korlatozhat, modosithat es
visszavehet, ha ugy tetszik neki, mivel az ilyen jog elidegenitese sszeegyeztethetetlen a
tarsadalom termeszetevel es ellentetes a tarsulas celjaival.
Tehat kormnyzatnak vagy legIbb kzigazgatasnak nevezem a vegrehajto hatalom
trvenyes gyakorlasat, es Iejedelemnek vagy elljaronak azt a szemelyt vagy testletet, aki
vagy amely a kzigazgatast vegzi.
A kormanyzatban Ioglaltatik az a kzvetit er, amelynek a viszonyai meghatarozzak az
sszessegnek az sszesseghez avagy a Ihatalomnak az allamhoz valo viszonyat. Ez utobbi
viszonyt ugy abrazolhatjuk, mint valamilyen allando arany szels tagjainak egymashoz valo
viszonyat, ahol a kormanyzat a kzeparanyos.
29
A kormanyzat a Ihatalomtol kapja a
parancsokat, amelyeket a nepnek ad, s az allam csak ugy lehet megIelel egyensulyban, ha
mindent egybevetve az egyik szorzat, a kormanyzat nmagaban vett hatalma, egyenl a masik
szorzattal, a polgarok hatalmaval, akik egyIell a Ihatalom letetemenyesei, masIell
118
Igy peldaul Velenceben a tanacsot a nagymlt)sg fe'edelem megszolitassal illetik, meg a dozse tavolleteben is.
alattvalok.
Mi tbb, lehetetlen megvaltoztatni akarcsak az egyiket is a harom mennyiseg kzl, hogy
ne boritanok Iel nyomban az egesz aranyt. Ha a Ihatalom kormanyozni akar, vagy ha az
elljaro trvenyeket akar kibocsatani, vagy ha az alattvalok megtagadjak az engedelmesseget,
Iejetlenseg lep a rend helyebe, az er es az akarat sszhangja megsznik, a Ielbomlott allam
pedig a zsarnoksag vagy az anarchia martaleka lesz. Vegezetl, ahogy minden viszonynak
csak egy kzeparanyosa van, ugy jo kormanyzat is csak egyIajta lehetseges barmely
allamban. De mivel ezernyi esemeny modosithatja egy nep viszonyait, ezert nem csupan
klnbz nepek szamara, hanem klnbz idkben ugyanannak a nepnek a szamara is
klnbz kormanyzatok Ielelhetnek meg.
Megprobalok kepet adni rola, hogy milyen viszonyok Iordulhatnak el a ket szels tag
kztt; a nep lelekszamat valasztom peldanak, mert ez a legknnyebben kiIejezhet viszony.
Tegyk Il, hogy az allamnak tizezer polgara van. A Ihatalmat csak egyseges testletkent
tekinthetjk, de mint alattvalo, minden maganszemely egyeni mivoltaban jn szamitasba.
Tehat a Ihatalom ugy aranylik az alattvalohoz, mint tizezer az egyhez; azaz az allam minden
egyes polgara a Ihatalom tizezred reszevel rendelkezik, noha az egesz Ihatalomnak ala van
rendelve. Ha a nep szazezer emberbl all, az alattvalok helyzete nem valtozik, mindegyik
egyIorman alarendeldik a trvenyek egesz hatalmanak, de mivel a szavazata most mar csak
egy szazezredet er, ezert tizedakkora resze van a trvenyalkotasban. Ugyanis az alattvalo
mindig egy marad, s ezert a Ihatalom aranya a polgarok szamaval egytt nvekszik. Amibl
az kvetkezik, hogy minel nagyobb az allam, annal kisebb a szabadsag.
Amikor azt mondom, hogy az arany nvekszik, arra gondolok, hogy eltavolodik az
egyenlsegtl. Tehat minel nagyobb az arany mertani ertelemben, annal kevesbe all aranyban
a ket dolog a szo kznapi ertelmeben; az els ertelemben az aranyt mennyiseginek tekintik es
a kitevvel merik, a masodikban azonossagkent tekintik es a ket dolog hasonlosagaval
becslik meg.
De minel kisebbek a klns akaratok az altalanos akarathoz tehat az erklcsk a
trvenyekhez viszonyitva, annal inkabb nvekednie kell az elnyomo ernek. Tehat a
kormanyzat csak akkor lehet jo, ha viszonylagos ereje a nep lelekszamaval egyenes aranyban
nvekszik.
MasIell, mivel az allam nvekedesevel egyre nagyobb a kisertes es egyre tbb a
lehetseg, hogy a kzhatalom letetemenyesei visszaeljenek hatalmukkal, ezert minel ersebb
kell legyen a kormanyzat, hogy kordaban tudja tartani a nepet, annal ersebb kell legyen a
Ihatalom is, hogy kordaban tudja tartani a kormanyzatot. Nem abszolut errl beszelek itt,
hanem az allam klnbz reszeinek viszonylagos erejerl.
E ketts viszonybol az kvetkezik, hogy a Ihatalom, a Iejedelem es a nep allando aranya
nem nkenyes kitalalas, hanem a politikai organizmus termeszetenek szksegszer
Iolyomanya. Tovabba az is kvetkezik belle, hogy mivel a szels tagok egyike, nevezetesen
a nep mint alattvalo valtozatlan es mindig egysegnyi erteket kepvisel, ezert valahanyszor
nvekszik vagy cskken a negyzetes arany, az egyszer arany is hasonlokeppen nvekszik
vagy cskken, s ennelIogva a kzeps tag is megvaltozik. Amibl lathato, hogy nincs
egyetlen, abszolut kormanyzati Iorma, hanem annyi termeszetre klnbz kormanyzat
lehetseges, ahany klnbz nagysagu allam.
Ha valaki nevetsegesse akarja tenni rendszeremet, es azt mondja, hogy szerintem elegend
kiszamitani a nep lelekszamanak a negyzetgyket, s mar meg is kaptuk a kzeparanyost es Iel
tudjuk allitani a kormanyzatot, akkor azt valaszolom: a lelekszamot csak pelda gyanant
ideztem, s a szoban Iorgo aranyok merteke nem egyedl az emberek szama, hanem altalaban
az erkiIejtes mennyisege, ami temerdek ok hatasara all ssze; es egyebkent is, ha egy
pillanatra a geometria nyelvevel eltem, hogy kevesebb szoval Iejezhessem ki magamat, azert
meg jol tudom, hogy a moralis mennyisegek teren nincs helye mertani pontossagnak.
A kormanyzat ugyanaz kicsiben, mint ami a kormanyt is magaban Ioglalo politikai
tarsadalom nagyban: meghatarozott kepessegekkel Ielruhazott moralis szemely, cselekv,
mikent a Ihatalom, szenved, mikent az allam, s tovabbi hasonlo viszonyokra bonthato,
amibl, kvetkezeskeppen, valamilyen ujabb arany szarmazik, azon bell pedig, a
kzhivatalok rendje szerint, tovabbi aranyok, mig el nem erkeznk egy oszthatatlan
kzeptaghoz, vagyis egyetlen Iemberhez vagy legIbb elljarohoz, akit ugy kepzelhetnk el
a haladvany kells kzepen, mint az egyseget a trtek es a szamok sorozataban.
Nehogy belezavarodjunk a reszek szaporitasaba, erjk be azzal, hogy szemgyre vesszk a
kormanyzatot mint uj testletet az allamon bell, mely klnbzik a neptl s a Ihatalomtol,
es kzvetit a kett kztt.
A ket testlet alapveten klnbzik egymastol, mert az allam nmagaban letezik, a
kormanyzat ellenben csak a Ihatalom altal, igy a Iejedelem uralkodo akarata nem mas vagy
nem szabad, hogy mas legyen, mint az altalanos akarat vagy a trveny; ereje nem mas, mint a
kz benne sszpontositott ereje; mihelyt nmagabol akar valamiIele abszolut es Iggetlen
mkdest meriteni, az sszesseg ktelekei lazulni kezdenek. S ha vegl a Iejedelem klns
akarata ersebbe valnek a Ihatalom akaratanal, s a Iejedelem arra hasznalna a kezeben
sszpontosulo kzs erket, hogy ervenyt szerezzen a klns akaratnak, aminek
kvetkezteben ugyszolvan ket Ihatalom keletkeznek, egy jog szerinti es egy tenyleges, akkor
a tarsadalom egysege nyomban semmive lenne, s az allam Ielbomlanak.
Mindazonaltal a kormanyzat csak akkor nyerhet az allam egeszetl klnbz, valosagos
letezest es eletet, tagjai csak akkor cselekedhetnek sszhangban es csak akkor Ielelhetnek meg
a celnak, amelyre a kormanyzatot teremtettek, ha valamilyen klns en,

valamilyen klns
erzekenyseg, valamilyen sajatos nIenntarto er es akarat egyesiti ket. Ez a kln letezes
Ieltetelezi, hogy a Iejedelem olyan gyleseket es tanacsokat hiv egybe, olyan merlegelesi es
dntesi hatalommal, olyan jogokkal, cimekkel es kivaltsagokkal rendelkezik, amelyek nem
illetnek meg senki mast, s ez abban az aranyban nveli az elljaro helyzetenek kijaro
megbecslest, ahogy a munkaja Iaradsagosabba valik. A nehezseg abban all, hogy ugy
illesszek be az egeszbe ezt az alarendelt egeszt, hogy ne tegye tnkre az altalanos szervezetet,
mikzben a magaet megersiti, hogy mindig elvalassza a maga klns erejet,
nIenntartasanak eszkzet, a kz erejetl, mely az allam Ienntartasanak az eszkze,
egyszoval, hogy mindig kesz legyen Ielaldozni a kormanyzatot a nepnek, de nem a nepet a
kormanyzatnak.
Egyebirant, barha a kormanyzat mesterseges szervezete egy masik mesterseges szervezet
mve is, s bizonyos ertelemben csak klcsnbe kapott es alarendelt elete van, azert meg
elIordulhat, hogy kisebb vagy nagyobb erellyel es gyorsasaggal cselekszik, mintegy tbbe
vagy kevesbe hatalmas eletervel van megaldva. Vegezetl, ha nem is tagadja meg nyiltan
letrehozasanak celjat, tbbe vagy kevesbe eltavolodhat tle, attol Iggen, hogy milyen
modon van megalkotva.
Ezekbl az elteresekbl szarmaznak a klnbz viszonyok, amelyeknek a kormanyzat es
az allam kztt kell leteslnik, aszerint, hogy milyen veletlen, klns krlmenyek
modositjak magat az allamot. Mert lehet a kormanyzat nmagaban veve a legjobb, gyakran
megis a legrosszabba valik, ha nem modositjak viszonyait annak megIelelen, hogy milyen
Iogyatekossagok terhelik az allamot, amelyhez tartozik.
II" #EJEZET
; k%l#nb#z& kormnyzati formkat ltreoz) elvr&l
Hogy kiIejthessk a klnbsegek altalanos okat, meg kell klnbztetnnk a Iejedelmet a
kormanyzattol, mint ahogy az iment megklnbztettem az allamot a Ihatalomtol.
Az elljarok testletenek tbb vagy kevesebb tagja lehet. Mondottuk, a Ihatalom annal
nagyobb az alattvalokhoz kepest, minel nagyobb a nep lelekszama, s egy kezenIekv
parhuzammal ugyanezt mondhatjuk a kormanyzatrol is az elljarok vonatkozasaban.
De a kormanyzat teljes ereje azonos az allam erejevel, s ezert nem valtozik, amibl az
kvetkezik, hogy minel tbbet hasznal Il ebbl az erbl a tulajdon tagjaival szemben, annal
kevesebb ereje marad a nep beIolyasolasara.
Tehat minel nagyobb az elljarok szama, annal gyengebb a kormanyzat. Minthogy ez az
elv alapvet jelentseg, igyekezznk jobban megvilagitani.
Harom, lenyege szerint mas es mas akaratot klnbztethetnk meg az elljarok
szemelyeben. Elszr is, az egyen sajat akaratat; ez csak a maga szemelyes hasznara
trekszik. Masodszor, az elljarok kzs akaratat; ez kizarolag a Iejedelem hasznat nezi.
Testleti akaratnak nevezhetjk; altalanos a kormanyzat es klns az allam vonatkozasaban,
melynek a kormanyzat resze. Harmadszor, megklnbztethetjk a nep vagy a Ihatalom
akaratat, amely mind az allamnak mint egesznek, mind pedig a kormanyzatnak mint az egesz
reszenek a vonatkozasaban altalanos.
Ha a trvenyhozas tkeletes, a klns vagy egyeni akarat nem juthat szohoz, a
kormanyzati testlet akaratanak igen csekely szava van, s ennelIogva mindig az altalanos
akarat, a Ihatalom akarata uralkodik, s egyedl az kormanyoz minden mas akaratot.
Am a termeszet rendje szerint a klnbz akaratok annal hatekonyabbak, minel szkebb
krre terjednek ki. Tehat az altalanos akarat mindig a leggyengebb, a testleti akarat all a
masodik helyen, az elsseg pedig mind kzl a klns akaratot illeti meg. Ily modon a
kormanyzat valamennyi tagja elssorban nmaga, azutan elljaro, es csak azutan allampolgar.
Ez a sorrend eppen a Iorditottja annak, amit a tarsadalmi rend megkivan.
Tegyk Il, hogy az egesz kormanyzat egyetlen ember kezeben van. Akkor a klns
akarat es a testleti akarat tkeletesen azonos lesz, s az utobbi oly hatalmassa valik,
amilyenne csak valhatik. Mivel pedig az erkiIejtes merteke az akarat nagysagatol Igg, s
mivel a kormanyzat abszolut ereje nem valtozik, ebbl az kvetkezik, hogy a leghatekonyabb
kormanyzat az, amelyik egyetlen szemelybl all.
Ha viszont, ellenkezleg, egyesitjk a kormanyzatot a trvenyhozo hatalommal, a
Iejedelemre ruhazzuk a Ihatalmat, es a polgarokat megannyi elljarova tesszk, akkor a
testleti akarat azonossa valik az altalanos akarattal, es csak annyira lesz hatekony, amennyire
az utobbi az, a klns akarat pedig teljes erejevel ervenyeslhet, igy, bar a kormanyzat
abszolut ereje valtozatlan, viszonylagos ereje vagy hatekonysaga a leet& legkisebb.
Ezek az aranyok ketsegbevonhatatlanok, es mas szempontok is megersitik ket. Latjuk
peldaul, hogy az elljarok mindig nagyobb hatast Iejtenek ki a maguk testleteben, mint a
polgarok az vekeben, s hogy ennelIogva a klns akarat sokkal ersebben hat a
kormanyzat, mint a Ihatalom mkdesen keresztl. Mert az elljarok ugyszolvan mindig
valamilyen kormanyhivatalt viselnek, mig a polgarok kln-kln nem latjak el a Ihatalom
semmilyen tisztet. Egyebkent minel kiterjedtebb az allam, annal nagyobb a tenyleges ereje is,
bar ez az er nem nvekszik egyenes aranyban az allam kiterjedesevel. Ha viszont az allam
ugyanakkora marad, hiaba nvekszik az elljarok szama, a kormanyzat tenyleges ereje attol
nem lesz nagyobb, mert az nem mas, mint az allam ereje, s az utobbinak a merteke nem
valtozik. igy a kormanyzat viszonylagos ereje vagy hatekonysaga cskken, meghozza anelkl,
hogy kzben abszolut vagy tenyleges ereje nvekednek.
Az is bizonyos, hogy az gyintezes lelassul, ha tbb ember Ioglalkozik vele, hogy amikor
tulsagosan sokat adnak az ovatossagra, akkor nem biznak eleget a szerencsere es elszalasztjak
a kedvez alkalmakat, s oly sokat Iontolgatnak, hogy oda a megIontolas gymlcsei.
Bebizonyitottam, hogy a kormanyzat abban a mertekben valik lassabba, ahogy az elljarok
sokasodnak, s korabban bebizonyitottam azt is, hogy minel nagyobb a nep lelekszama, annal
nagyobb erre van szkseg, ha kordaban akarjak tartani. Amibl az kvetkezik, hogy az
elljarok es a kormanyzat kzti arany az alattvalok es a Ihatalom kzti arany Iorditottja kell
legyen. Azaz minel nagyobbra n az allam, annal kisebbre kell a kormanyzatnak zsugorodnia,
mialtal a Iemberek szama a nep gyarapodasanak aranyaban cskken.
Egyebirant itt csak a kormanyzat viszonylagos erejerl beszelek, nem arrol, hogy helyesen
cselekszik-e a kormanyzat. Mert, ellenkezleg, minel nagyobb az elljarok szama, annal
kzelebb kerl a testlet akarata az altalanos akarathoz, mig ha csupan egyetlen elljaro van,
akkor ez a testleti akarat, mint mondottam, nem egyeb valamilyen klns akaratnal. igy hat
elvesztik a reven, amit megnyerhetnek a vamon, s a trvenyhozo mveszete abban all, hogy
meg tudja allapitani azt a pontot, ahol a kormanyzat ereje es akarata ezek az egymassal
mindig Iorditott aranyban allo mennyisegek az allam szamara legkedvezbb aranyban
keverednek.
III" #EJEZET
; kormnyzatok felosztsa
Lattuk az elz Iejezetben, hogy miert tagjaik szama alapjan klnbztetjk meg
egymastol a kormanyzat valIajait vagy Iormait, a jelen Iejezetben pedig meglatjuk, hogyan
trtenik ez a Ielosztas.
A Ihatalom elszr is az egesz nepre, vagy a nep legnagyobb reszere ruhazhatja a
kormanyzas terhet, ugy, hogy tbb elljaro legyen a polgarok kztt, mint egyszer
maganszemely. Ennek a kormanyzati Iormanak a demokrcia nevet adjak.
Vagy kevesek kezebe teheti le a kormanyzatot, ugy, hogy tbb egyszer polgar legyen,
mint elljaro; ez a Iorma az arisztokrcia nevet viseli.
Vegl az egesz kormanyzatot egyetlen elljaro kezeben sszpontosithatja, ugy, hogy
mindenki masnak a hatalma tle szarmazzek. Ez a harmadik Iorma a legkznsegesebb,
monarcinak vagy kiralyi kormanyzatnak nevezik.
Vegyk eszre, hogy mindeme Iormak, vagy legalabbis az els kett, tbbe-kevesbe
hajlekonyak, st eleg nagy valtozatossagot engednek meg. Mert a demokracia kiterjedhet az
egesz nepre vagy a nep Ieleig szklhet; az arisztokracia a nep Ieletl a legkisebb reszig
barmennyit magaban Ioglalhat. Meg a kiralysagot is Iel lehet osztani valamelyest. Spartanak
az alkotmany ertelmeben allandoan ket kiralya volt, a romai birodalomban pedig az is
elIordult, hogy egyszerre nyolc csaszar uralkodott, es megsem lehetett azt mondani, hogy a
birodalom tbb reszre szakadt. igy hat van egy pont, ahol mindegyik kormanyzati Iorma
sszemosodik az utana kvetkezvel, s latjuk, hogy jollehet csak harom megnevezesnk van,
a kormanyzat valojaban annyi klnbz Iormat lthet, ahany polgara van az allamnak.
Mi tbb, ugyanaz a kormanyzat bizonyos szempontbol tovabbi reszekre oszthato, ahol az
egyik reszt igy igazgatjak, a masikat meg ugy, s ezert a harom Iorma sszevegyitesei
temerdek kevert Iormat adnak ki, s ezek mindegyiket tovabb lehet szaporitani az egyszer
Iormak segitsegevel.
Minden idben sokat vitatkoztak rola, hogy melyik a legjobb kormanyzati Iorma, de nem
vettek Iigyelembe, hogy mindegyik legjobb egy bizonyos esetben es legrosszabb mas
esetekben.
Ha a klnbz allamokban a legIbb elljarok szamanak Iorditott aranyban kell allnia a
polgarok szamaval, ebbl az kvetkezik, hogy altalaban a demokratikus kormanyzat a kis
allamoknak Ielel meg, az arisztokratikus kormanyzat a kzepeseknek, es a monarchikus a
nagyoknak. Ez a szabaly kzvetlen Iolyomanya a Ienti elvnek. De ki tudna Ielsorolni azt a
temerdek krlmenyt, amelyek a kiveteleket teszik?
I&" #EJEZET
; demokrcir)l
A trvenyalkoto mindenkinel jobban tudja, hogyan kell vegrehajtani es ertelmezni a
trvenyt. Ugy latszik tehat, az a legjobb alkotmany, amelyik egyesiti a trvenyhozo es a
vegrehajto hatalmat. De eppen ez az, ami bizonyos tekintetben Iogyatekossa teszi ezt a
kormanyzatot, mert nincsenek megklnbztetve benne olyan dolgok, amelyeket meg kellene
klnbztetni egymastol, es mert a Iejedelem es a Ihatalom ugyanaz a szemely, tehat
ugyszolvan csak valamiIele kormanyzat nelkli kormanyzatot alkotnak.
Nem jo, ha ugyanaz hozza a trvenyeket, aki vegrehajtja ket, es az sem jo, ha a nep
elIorditja Iigyelmet az altalanos celoktol es klns dolgokra Iigyel. Semmi sem
veszedelmesebb, mint ha a kzgyekben a maganerdekek beIolyasa ervenyesl; s ha a
kormanyzat visszael a trvenyekkel, abbol kisebb baj szarmazik, mint ha a trvenyhozonak
hajlik maga Iele a keze, ami pedig okvetlenl bekvetkezik, ha a maganerdekek
Illkerekednek. Ilyenkor az allam termeszete elvaltozik, es nem lehet helyrehozni a bajt. Az
a nep, amely soha nem elne vissza a kormanyzattal, nem elne vissza a Iggetlenseggel sem; az
a nep, amely mindig jol kormanyozna, soha nem szorulna ra, hogy kormanyozzak.
A szo szigoru ertelmeben veve igazi demokracia soha nem letezett, es nem is Iog letezni
soha. Ellentmond a dolgok termeszetes rendjenek, hogy a sokasag kormanyozzon es a
kevesek kormanyoztassanak. Elkepzelhetetlen, hogy a nep szakadatlanul gylekezzek a
kzgyek elintezese vegett, s knnyszerrel belathatjuk, hogy mihelyt bizottsagokat allitanak
Il ebbl a celbol, a kzigazgatas Iormaja megvaltozik.
Ugy hiszem, valoban kimondhatom azt az elvet, hogy amikor a kormanyzat teendi tbb
hatosag kztt oszlanak meg, a kisebb letszamu hatosagok elbb-utobb nagyobb hatalomra
tesznek szert, mar csak azert is, mert knnyebben intezik az gyeket, ami magatol ertetden
ersiti a helyzetket.
Egyebkent mi mindent nem Ieltetelez ez a kormanyzati Iorma, s milyen nehez biztositani,
hogy mindeme dolgok egytt legyenek! Elszr is azt, hogy az allam igen kicsi, mert igy a
nepet knny egybehivni, es minden polgar knnyszerrel megismerkedhet minden mas
polgarral. Masodszor azt, hogy az erklcsk egeszen egyszerek, mert ez elejet veszi a
bonyolult gyeknek es a kenyes vitanak. Azutan, hogy a vagyon es a rang teren szamottev
egyenlseg uralkodik, mert klnben a hatalom es a jog teren sem maradhatna Ienn sokaig az
egyenlseg. Vegezetl, hogy alig vagy egyaltalan nem letezik Ienyzes, mert ez vagy a
gazdagsag kvetkezmenye, vagy szksegesse teszi a gazdagsagot, s egyarant megront
gazdagot es szegenyt, egyiket a biras, masikat a birvagy altal, kiszolgaltatja a hont az
elpuhultsagnak es a hivalkodasnak, megIosztja az allamot polgaraitol, hogy az egyiket a
masik s valamennyit a kzvelemeny igajaba hajtsa.
Ezert tette meg egy hirneves iro az erenyt a kztarsasag alapelvenek,
30
mert az ereny nelkl
a mondott Ieltetelek egyike sem allhat Ienn, de mivel elmulasztotta vegrehajtani a szkseges
megklnbzteteseket, ez a kivalo elme gyakran jutott hibas eredmenyre, neha pedig
egyenesen homalyos allitasokat tett, es nem ismerte Il, hogy mivel a Ihatalom mindentt
ugyanaz, ezert minden jol megalkotott allamban ugyanannak az elvnek kell uralkodnia, igaz,
kisebb vagy nagyobb mertekben, attol Iggen, hogy milyen a kormanyzat Iormaja.
Tegyk hozza, hogy egyetlen kormanyzat sincs annyira kiteve a polgarhaboruknak es a
bels zavargasoknak, mint a demokracia vagy a nepuralom, mert egyik sem hajlamos olyan
ers es gyakori atvaltozasokra, s egyik sem igenyel tbb eberseget es batorsagot a meglev
kormanyzati Iorma Ienntartasahoz. Leginkabb ez az alkotmany kivanja meg a polgaroktol,
hogy Ielvertezzek magukat ervel es allhatatossaggal, es nap mint nap elismeteljek a szivk
melyen, amit egy erenyes vajda mondott a lengyel orszaggylesben:
119
Malo periculosam
libertatem <uam <uietum servitium.
-,
Ha volna nep, amely csupa istenbl allna, az a nep demokratikus kormanyzat alatt elne. Az
embereknek azonban nem valo ilyen tkeletes kormanyzat.
119
A poznani vajda Lengyelorszag kiralyanak apja, Lotaringia hercege.
1
&" #EJEZET
;z arisztokrcir)l
Itt ket igen klnbz moralis szemely all elttnk, nevezetesen a kormanyzat es a
Ihatalom, s ennelIogva ket altalanos akarat: az egyik minden egyes polgar, a masik csak a
kzigazgatas tagjai szamara altalanos. igy, jollehet a kormanyzat tetszese szerint rendezheti el
a bels gyeket, a nephez csak a Ihatalom neveben, azaz maganak a nepnek a neveben
szolhat, amit soha nem szabad Ielednnk.
Az els tarsadalmak arisztokratikus kormanyzat alatt eltek. A csaladIk egymas kztt
hataroztak a kzgyekben. A Iiatalemberek ellenkezes nelkl vetettek ala magukat a
tapasztalat tekintelyenek. Innen az olyan nevek, mint papok, szentus, gerzia.
33
Az eszak-
amerikai indianok meg ma is ilyen kormanyzat alatt elnek, es nagyon jo kormanyzatuk van.
De ahogy a mestersegesen letrehozott egyenltlenseg Ilebe kerekedett a termeszetes
egyenltlensegnek, a gazdagsagot vagy a hatalmat
120
kezdtek elbbre tartani a kornal, es
valasztas utjan kijellni az arisztokraciat. Vegl az atya vagyonaval a hatalom is
athagyomanyozodott a gyermekekre, s kialakultak a patriciuscsaladok; az eredmeny pedig az
lett, hogy a kormanyzat rkletesse valt, es huszeves szenatorok jelentek meg a szenatusban.
igy tehat haromIajta arisztokracia van: termeszetes, valasztason alapulo es rkletes. Az
els csak egyszer nepeknek Ielel meg; a harmadik a legrosszabb minden kormanyzat kzl.
A masodik a legjobb: ez a voltakeppeni arisztokracia.
A ketIele hatalom megklnbztetesen tul meg az az elnye is megvan ennek a Iormanak,
hogy az arisztokracia tagjait megvalogatjak; mert a nepuralom alatt minden polgar elljaronak
szletik, mig itt az elljarok szama csekely es csakis valasztas utjan jellik ki ket;
121
es igy a
becsletesseg, az ertelem, a tapasztalat, es az sszes tbbi tulajdonsag, amelynel Iogva valaki
klns szeretetnek es kzmegbecslesnek rvend, megannyi zaloga a kormanyzas
blcsessegenek.
AzonIell knnyebb gyleseket egybehivni, jobban atgondoljak, szorgosabban es
Iegyelmezettebben intezik az gyeket, s a klIld eltt is nagyobb az allam hitele, ha
tiszteletre melto szenatorok allnak az elen, es nem valamiIele ismeretlen vagy megvetett
tmeg.
Egyszoval, a legjobb es legtermeszetesebb rend az, amikor a legblcsebb emberek
kormanyozzak a tmeget, Ielteve, hogy bizonyosan a sokasag javat nezik, nem pedig sajat
hasznukat. Nem kell Ieleslegesen szaporitani a tisztsegeket, vagy huszezer emberrel
vegeztetni azt, amit szaz valasztott ember sokkal jobban elvegez. Azonban vegyk eszre,
hogy a testleti erdek itt legalabbis kezdi az altalanos akarat Ilebe kerekedve iranyitani a
kzs ert, s hogy egy masik elkerlhetetlenl Iellep hajlandosag megIosztja a trvenyeket a
vegrehajto hatalom egy reszetl.
Kln elnye az arisztokracianak, hogy a trvenyek vegrehajtasa kzvetlenl Iolyik a
kzakaratbol, meg akkor is, ha az allam nem olyan kicsi, a nep pedig nem olyan egyszer es
becsletes, mint a jo demokraciaban. De a nemzetnek nem kell olyan nagynak lennie, hogy a
kormanyzasra szetkldtt vezetk kisajatithassak a Ihatalmat, s eleinte csak Iggetlenitsek
magukat, kesbb azonban tartomanyuk urava valjanak.
Am ha az arisztokracia egynemely erennyel kevesebbet Ieltetelez, mint a nepuralom,
viszont Ieltetelez mas, sajatosan ra jellemz erenyeket, amilyen az nmerseklet a gazdagok es
a szerenyseg a szegenyek reszerl. Mert a szigoru egyenlseg itt aligha volna helyenvalo;
meg Spartaban sem tartottak be.
Egyebirant, ha ez a Iorma bizonyos vagyoni egyenltlenseggel jar, ez azert van igy, hogy a
120
Vilagos, hogy az optimates szo nem a legjobbakat, hanem a leghatalmasabbakat jellte a regieknel.
31
121
Igen Iontos, hogy az elljarok megvalasztasanak modjat trvenyekkel szabalyozzak; mert ha a Iejedelem tetszesere bizzak a dolgot, akkor
elkerlhetetlenl belesllyednek az rkletes arisztokraciaba, ahogy a velencei es a berni kztarsasagban trtent. Az elbbi allam regen Iel is
bomlott, de az utobbi meg mindig Iennall, hala a szenatus rendkivli blcsessegenek. Igen tiszteletremelto es igen veszedelmes kivetel ez.
kzgyek intezeset olyan szemelyekre lehessen bizni, akik a leginkabb ra tudjak szanni egesz
idejket, nem pedig azert, mikent Arisztotelesz allitja, mert mindig a gazdagoknak adjak az
elsbbseget.
35
Ellenkezleg, Iontos, hogy neha Iorditva valasszanak, s a nep megtanulja, hogy
a szemelyes erdem nagyobb sullyal esik latba a rangsorolasnal, mint a gazdagsag.
&I" #EJEZET
; monarcir)l
Eddig ugy tekintettk a Iejedelmet, mint kollektiv, moralis szemelyt; azt mondtuk rola,
hogy a trvenyek erejenek ksznheti egyseget, es hogy az allamban a vegrehajto hatalom
letetemenyese. Most azt az esetet kell szemgyre vennnk, amikor ez a hatalom egyetlen
termeszetes szemely, egy valosagos ember kezeben sszpontosul, aki a trvenyek ertelmeben
egymaga rendelkezhetik vele. Ezt az embert nevezik monarchanak vagy kiralynak.
Szges ellentetben a tbbi kormanyzati rendszerrel, ahol valamely kollektiv leny szerepel
ugy, mintha egyen volna, itt valamely egyen szerepel ugy, mintha kollektiv leny volna; s igy a
moralis egyseg, mely a Iejedelmet teszi, egyszersmind Iizikai egyseg is, es termeszettl
magaban Ioglalja mindazokat a kepessegeket, amelyeket a trveny annyi erIeszites aran
egyesit a kollektiv lenyben.
igy a nepakarat, a Iejedelem akarata, az allam kzhatalma es a kormanyzat klns
hatalma mind ugyanannak az inditeknak engedelmeskedik, ugyanaz a kez mozgatja a gepezet
minden alkatreszet, minden ugyanazt a celt kveti, nincsenek egymast klcsnsen
megsemmisit, ellentetes mozgasok, es lehetetlen olyan alkotmanyt elkepzelni, amelyben
kisebb erIeszitessel nagyobb hatast erhetnenek el. Valahanyszor a monarchara gondolok,
Arkhimedesz jut az eszembe, amint nyugodtan l a parton, es Iaradsag nelkl vizre bocsat egy
nagy hajot, mert az gyes uralkodo is hatalmas allamokat kormanyoz a dolgozoszobajabol, s
mindent mozgasban tart, mikzben maga mintha mozdulatlan lenne.
De nemcsak ersebb kormanyzat nincs a monarchikus kormanyzatnal, olyan kormanyzat
sem letezik, ahol a klns akarat nagyobb ur lenne es knnyebben Ilebe kerekednek a tbbi
akaratnak. Igaz, minden ugyanarra a celra iranyul, de ez a cel nem a kzjolet, s a kzigazgatas
ereje is allandoan az allam java ellen Iordul.
A kiralyok korlatlan uralmat akarnak, s messze tavolbol kialtjak oda nekik, hogy a legjobb
szeretetet ebreszteni nepeikben maguk irant, ha el akarjak erni celjukat. Nagyon szep elv, s
bizonyos tekintetben nagyon igaz is. De sajnos az udvarokban mindig gunyt znek belle.
Ketsegkivl nincs nagyobb hatalom, mint az, amely a nep szeretetebl taplalkozik; de az ilyen
hatalom bizonytalan es Ieltetelekhez kttt, a Iejedelmek soha nem Iogjak beerni vele. A
legjobb kiralyok is azt akarjak, hogy gonoszak lehessenek, ha ugy tetszik nekik, es megse
szakadjon vege uralmuknak. Hiaba mondja egy politikai predikator,
36
hogy a nep ereje a
kiralyok ereje, s igy a kiralyoknak legIbb erdekk, hogy a nep viragozzek, hatalmas es
Ielelmetes legyen: az uralkodok nagyon jol tudjak, hogy ez nem igaz. Az szemelyes erdekk
elssorban az, hogy a nep gyenge es nyomorult legyen, es soha ne Iordulhasson szembe
velk. Elismerem, ha az alattvalok mindig tkeletesen meghodolnanak, a Iejedelem erdeke az
volna, hogy a nep hatalmas legyen, mert ez a hatalom az ve volna, es Ielelmet ebresztene
vele szemben a szomszedaiban. De mivel ez csak masodlagos es alarendelt erdeke, s mivel a
ket Ielteves nem Ier ssze egymassal, ezert termeszetes, hogy a Iejedelmek mindig azt az
elvet tartjak elbbre valonak, amelyik a legkzvetlenebbl hasznos szamukra. Ez az, amire
Samuel olyan nyomatekosan emlekeztette a zsidokat,
37
ez az, amit Machiavelli olyan
vilagosan kimutatott. Szinleg a kiralyokat tanitotta, de valojaban a nepnek szolgalt nagy
okulasara. Machiavelli +e'edelme a republikanusok knyve.
38
Az altalanos aranyok targyalasakor azt talaltuk, hogy a monarchia csak a nagy allamoknak
Ielel meg, s ugyanezt Iogjuk talalni akkor is, ha nmagaban vesszk szemgyre. Minel
nagyobb a kzhivatalnokok szama, annal kisebb lesz, annal inkabb kzelit az egyenlseghez a
Iejedelem es az alattvalok kztti arany; a demokraciaban ez az arany egyenl eggyel, azaz
maga az egyenlseg. Az arany nvekszik, ha a kormanyzat kisebbe valik, s akkor lesz a
leet& legnagyobb, amikor a kormanyzat egyetlen szemely kezebe kerl. De akkor tulsagosan
nagy a tavolsag a Iejedelem es a nep kztt, s az allam minden sszetarto kteleket nelklz.
Hogy ez ne legyen igy, ahhoz kzvetit rendekre van szkseg: hercegekre, Irendekre,
nemesekre. Marpedig egy kis allamban semmi ilyesminek nincs helye; romlasba dntik a
rangIokozatok.
De ha a nagy allamokat nehez jol kormanyozni, meg sokkal nehezebb jol kormanyozni
ket, ha egyetlen emberre harul a kormanyzas Ieladata, s mindenki tudja, mi trtenik, ha a
kiraly helyettesekkel veszi krl magat.
Van egy alapvet es elkerlhetetlen Iogyatekossaga a monarchikus kormanyzatnak, amely
miatt mindig elmarad a kztarsasagi kormanyzat mgtt. Nevezetesen, az utobbiban a
kzakarat csaknem mindig Ielvilagosult es hozzaert embereket emel a vezet tisztsegekbe,
akik becslettel vegzik dolgukat, mig azok, akiknek a monarchiaban sikerl
Ielkapaszkodniuk, tbbnyire kis gyeskedk, kis csirkeIogok, kis cselszvk, csekely
tehetsegk elegend ahhoz, hogy az udvarban magas allasba jussanak, de mihelyt bejutottak
oda, mar csak arra szolgal, hogy a nyilvanossag eltt IelIedje ostobasagukat. A nep sokkal
kevesbe teved e valasztas teren, mint a Iejedelem, s az igazan erdemdus ember csaknem olyan
ritka a miniszteri szekben, mint az ostoba tkIilko a kztarsasagi kormanyzat elen. De ha
valamilyen szerencses veletlen Iolytan vezetesre termett ember kezebe kerl a monarchia
kormanyrudja, altalanos meglepetest okoz, hogy mennyi erIorrast lehet meg talalni az
allamban, bar a temerdek gazIicko mar-mar a tnk szelere juttatta, s az ilyen allamIerIi
korszakot teremt az orszag trteneteben.
39
A monarchikus allamot nem lehet jol kormanyozni, ha nagysaga vagy kiterjedese nem all
aranyban annak a szemelynek a kepessegeivel, aki kormanyoz. A hoditas knnyebb dolog a
kormanyzasnal. MegIelel emelkar segitsegevel egy ujjunkkal kimozdithatjuk a vilagot
sarkaibol; de hogy megtartsuk a vilagot, ahhoz egy Herkules vallaira volna szkseg.
Barmilyen kicsi az allam, a Iejedelem csaknem mindig tulsagosan kicsiny hozza. De ha,
megIorditva, ugy all a dolog, hogy az allam tulsagosan kicsi az uralkodo szamara, ami igen
ritkan Iordul el, a kormanyzat akkor is rossz lesz, mert az uralkodo mindig nagy terveket
sz, megIeledkezik a nep erdekeirl, s nem kevesebb szerencsetlenseget hoz alattvaloira
azzal, hogy visszael tulsagosan nagy tehetsegevel, mint a korlatolt uralkodo azzal, hogy hijan
van a tehetsegnek. Szinte arra volna szkseg, hogy valahanyszor uj kiraly lep a tronra, a
kiralysag hatarai kiterjedjenek vagy sszezsugorodjanak, a Iejedelem tehetsegehez merten;
mig a szenatus tehetsege allandobb nagysag, s ezert a kzigazgatas nem romlik, barha az
allam hatarai valtozatlanok maradnak is.
Az egyeduralom legkezenIekvbb hatranya az, hogy hianyzik a Iolyamatos utodlas, ami a
masik ket esetben biztositja a kormanyzat megszakitas nelkli mkdeset. Ha meghal a
kiraly, ujat kell valasztani; a kiralyvalasztas veszedelmes sznetet teremt, viharokat kavar es
hacsak a polgarok nem olyan nzetlenek, nem olyan Ieddhetetlenek, amilyenek e kormanyzat
alatt egyaltalan nem lehetnek armanyt, megvesztegetest hoz magaval. Nehezen
elkepzelhet, hogy az, akinek az allam eladta magat, ne adja el ujIent az allamot, es ne a
gyengeken vegyen karpotlast azert a penzert, amit a hatalmasok kicsikartak belle. Elbb-
utobb minden megvasarolhatova valik az ilyen kzigazgatasi rendszerben, s a kiralyok uralma
alatti beke rosszabb lesz, mint az interregnum belvillongasai.
Mi trtenik e bajok megelzesere? Valamely csalad rkletes birtokava teszik a koronat es
megallapitjak az utodlas rendjet, ami kizarja, hogy a kiraly halalakor barmiIele vita tamadjon.
Azaz a regensseg hatranyaival valtjak Il a kiralyvalasztas hatranyait, Ilebe helyezven a
latszolagos nyugalmat a blcs kzigazgatasnak, es inkabb azt kockaztatjak, hogy gyermekek,
szrnyetegek, gyenge-elmejek uralkodjanak, mint azt, hogy vitaba bonyolodjanak a jo kiraly
megvalasztasa Iltt. Nem szamolnak vele, hogy amikor az elbbi megoldas kockazatat
vallaljak, ezzel csaknem teljesen maguk ellen Iorditjak a szerencset. Nagyon okosan valaszolt
az iIju Dionsziosz, amikor atyja, szemere vetven valamely szegyenletes cselekedetet, azt
kerdezte tle: Ilyen peldat mutattam-e neked? Ah, Ielele az iIju, csakhogy a te atyad nem volt
am kiraly.
Minden oda hat, hogy sem esz, sem igazsagerzet ne jusson a parancsolasra nevelt
embereknek. Azt mondjak, nagy gondot Iorditanak ra, hogy az iIju herceget megtanitsak az
uralkodas mveszetere, de semmi jele, hogy ez a tanitas hasznara valnek. Helyesebb volna
azon kezdeni, hogy az engedelmeskedes mveszetere tanitjak meg. A legnagyobb kiralyok,
akiket csak a trtenelem ismert, egyaltalan nem uralkodasra neveltettek: olyan tudomany ez,
amelyet annal kevesbe tud az ember, minel tbbet tanulja, s amelyet jobban megtanul
engedelmeskedes, mint parancsolas kzben. 8am utilissimus idem ac brevissimus bonarum
malarum<ue rerum delectus, cogitare <uid out nolueris sub alio Jrincipe out volueris.
1,,
E kvetkezetlenseg egyik Iolyomanya, hogy a kiralyi kormanyzat allhatatlan; hol ilyen, hol
meg olyan modon gyakorolja a hatalmat, az uralkodo Iejedelem vagy a neveben uralkodo
emberek jellemetl Iggen, es nem tarthat ki sokaig valamely valtozatlan cel, sem
valamilyen kvetkezetes magatartas mellett. E valtozekonysag miatt az allam egyik elvtl,
egyik tervtl a masikig hanyodik, ami nem Iordul el mas kormanyzatokban, ahol a Iejedelem
mindig ugyanaz. Azt is belathatjuk, hogy az udvarban ugyan altalaban veve tbb a ravaszsag,
a szenatusban azonban tbb a blcsesseg, s a kztarsasagok tbb kitartassal es
kvetkezetesebben haladtak celjuk Iele, mig a miniszteriumokban vegbemen Iorradalmak az
allamban is Iorradalmat ideznek el, mivel valamennyi miniszter es csaknem valamennyi
kiraly azt az elvet kveti, hogy mindenben az ellenkezjet tegye, mint amit az eldje tett.
Ebben a kvetkezetlensegben leli magyarazatat az a szoIizma is, amely oly igen kzel all
az udvari politikai irok szivehez. Nevezetesen, nem eleg, hogy a polgari kormanyzatot a
csaladi kormanyzathoz, s a Iejedelmet a csaladatyahoz hasonlitjak ezt a tevedest mar
megcaIoltuk , hanem ezt az elljarot meg bkezen Iel is ruhazzak mindazon erenyekkel,
amelyekre szksege volna, es Ielteszik, hogy a Iejedelem mindig olyan, amilyennek lennie
kellene. Ha elIogadjuk ezt a Ieltevest, ugy termeszetesen minden mas kormanyzatnak Ilebe
kell helyeznnk a kiralysagot, mert ketsegkivl ez a legersebb, es mert ahhoz, hogy egyben a
legjobb is legyen, csupan arra van szksege, hogy a testleti akarat jobban megIeleljen az
altalanos akaratnak.
Platon szerint
123
mar az is ritkasag, hogy valaki kiralynak szletik, es hanyszor Iordul vajon
el, hogy a szerencse sszejatszik a termeszettel, es meg is koronazzak az illett? S ha a
kiralyi neveles ohatatlanul megrontja a nvendeket, mit remelhetnk akkor az olyan emberek
soratol, akiket arra neveltek, hogy uralkodjanak? Tehat szandekos visszaelest kvet el, aki
sszekeveri a kiralysagot a kirallyal. Hogy lassuk, mi a kiralysag nmagaban veve, azt kell
megvizsgalnunk, hogy milyen a korlatolt vagy rosszindulatu Iejedelmek alatt; mert a
Iejedelem vagy mar akkor ilyen, amikor tronra lep, vagy a tronon valik ilyenne.
Ezek a nehezsegek nem kerltek el szerzink
42
Iigyelmet, de nem is ejtettek zavarba ket.
A bajt ugy lehet orvosolni, mondjak, ha az alattvalok zokszo nelkl engedelmeskednek. Isten
haragjaban teremti a rossz kiralysagokat; ugy kell elviselni ket, mint az eg bnteteset.
Epletes beszed, csakugyan; de nem tudom, nem illik-e jobban a templomi szoszekhez, mint a
politikai irok knyveihez. Mit szoljunk az olyan orvoshoz, aki csodat iger, de egesz
mveszete abban all, hogy trelemre inti beteget? Jol tudjuk, hogy elkeli szenvedni a rossz
kormanyzatot, ha mar megvan; a kerdes inkabb az, hogyan talalhatnank jobbat.
122
Tacit, Eist. L. I.
40
123
In Kivili.
_1
&II" #EJEZET
; vegyes kormnyzatokr)l
A szo igazi ertelmeben nem is letezik egyszer kormanyzat. Az allamInek szksege van
alarendelt elljarokra; a nepi kormanyzatnak szksege van allamIre. Igy a vegrehajto
hatalom megoszlasa minden esetben magaban Ioglalja a sok elljaro, illetve a keves elljaro
Iokozatait, azzal a klnbseggel, hogy hol a sok elljaro Igg a kevestl, hol a keves a soktol.
Neha egyenlen osztozkodnak a hatalmon; akar azert, mert az alkoto reszek klcsnsen
Iggnek egymastol, mint Anglia kormanyzatanak eseteben, akar azert, mert jollehet
valamennyi resz hatalma Iggetlen, de tkeletlen is, mint Lengyelorszagban.
43
Az utobbi
Iorma rossz, mert a kormanyzat nem egyseges, s az allamot nem tartja ssze semmi.
Melyik a jobb, az egyszer vagy a vegyes kormanyzat? A politikai irok ersen vitatjak a
kerdest; de a valasz csak az lehet, amit az iment valamennyi kormanyzati Iormarol
mondottam.
Az egyszer kormanyzat nmagaban veve jobb, pusztan azert, mert egyszer. De amikor a
vegrehajto hatalom nem elegge Igg a trvenyhozo hatalomtol, amikor a Iejedelem es a
Ihatalom kztti arany nagyobb a nep es a Iejedelem kztti aranynal, akkor ezt az
aranytalansagot a kormanyzat megosztasaval kell helyreigazitani, mert igy a kormanyzat
reszei kln-kln nem rendelkeznek kisebb hatalommal az alattvalok Iltt, de
megosztottsaguk kvetkezteben egyttesen kevesbe lesznek ersek a Ihatalommal szemben.
Ezt a bajt ugy is meg lehet elzni, hogy kztes hatosagokat letesitenek, amelyek nem
bontjak meg a kormanyzat egyseget, csupan arra szolgalnak, hogy kiegyensulyozzak a ket
hatalom viszonyat es megovjak azok egymassal szembeni jogait. Ez esetben a kormanyzat
nem vegyes, hanem mersekelt termeszet.
Hasonlo modon lehet segiteni az ellenkez bajon is: ha a kormanyzat tulsagosan
lagymatag, hatosagokat lehet teremteni, hogy cselekvesre sarkalljuk. Ez trtenik minden
demokraciaban. Az els esetben azert osztjak meg a kormanyzatot, hogy gyengitsek, a
masodikban azert, hogy ersitsek, mert a legnagyobb er es a legnagyobb gyengeseg egyarant
az egyszer kormanyzatok sajatja, mig a vegyes Iormak kzepes ert nyujtanak.
&III" #EJEZET
8em minden kormnyzati forma felel meg minden orszgnak
A szabadsag nem viragzik minden eghajlaton, s igy nem minden nep nyerheti el. Minel
tbbet elmelkednk Montesquieu e tetele Iltt,
44
annal inkabb raeszmelnk, hogy milyen
igaz. Minel jobban vitatjak, annal tbb alkalmat adnak ra, hogy ujabb bizonyitekokkal
tamasszuk ala.
A nyilvanos testlet a vilag minden kormanyzataban csak Iogyaszt, de semmit sem termel.
Honnan veszi hat az elIogyasztott dolgokat? Tagjainak munkajabol. Az egyen Ils javai
teszik a kz szkseges javait. Amibl az kvetkezik, hogy a polgari allapot csak annyiban
letezhet, amennyiben az emberi munka hozama meghaladja az emberek szksegleteit.
De ez a tbblet nem ugyanakkora a Ild valamennyi orszagaban. Szamos orszagban igen
jelents, masutt kzepes, megint masutt semmi, es megint csak masutt a semminel is
kevesebb. Ez az arany attol Igg, hogy mennyire termekeny az eghajlat, milyen munkat
igenyel es milyen Iajta termenyeket ad a Ild, hogy mekkora ert kepvisel a lakossag,
mekkora Iogyasztasra van szksege, es szamos mas hasonlo viszonytol, amelyeknek egyttes
hatasa hatarozza meg.
MasIell nem minden kormanyzat termeszete egyIorma; az egyik tbbet, a masik
kevesebbet emeszt Il, s a klnbsegek alapja az a masik elv, hogy a kzterhek annal
sulyosabbak, minel jobban eltavolodnak Iorrasuktol. Nem az ado nagysagan kell lemernnk
ezt a megterhelest, hanem azon az uton, amelyet az adonak meg kell tennie, hogy visszajusson
azoknak a kezebe, akiktl kiindult. Amig a krIorgas gyors es jol szervezett, mindegy, hogy
keveset vagy sokat Iizetnek-e; a nep mindig gazdag, s a kincstar mindig rendben van.
Ellenben barmilyen keveset ad is a nep: ha ez a keves nem ter vissza hozza, a Iolytonos
adoIizetes hamarosan kimeriti; az allam sohasem gazdag, a nep mindig koldusszegeny.
Ebbl az kvetkezik, hogy minel nagyobb a tavolsag a kormanyzat es a nep kztt, annal
terhesebb lesz a jarandosag Iizetese; s igy a nep a demokraciaban viseli a legkisebb terheket,
az arisztokraciaban mar nagyobb terhek nehezednek ra, a legnagyobb sulyt pedig a
monarchiaban cipeli. A monarchia tehat csak igen jomodu nemzeteknek, az arisztokracia a
gazdagsagra es nagysagra kzepes allamoknak, a demokracia pedig a kis es szegeny
allamoknak Ielel meg.
Minel tbbet elmelkednk a dologrol, annal inkabb ugy Iogjuk talalni, hogy a szabad es a
monarchikus allamok klnbsege a kvetkez. Az elbbiekben minden a kz javat szolgalja;
az utobbiakban a kz es a maganszemelyek ereje Iorditott aranyban all, egyik a masik
meggyenglese aran nvekszik. Vegl a zsarnoksag, nemhogy azert kormanyozna az
alattvalokat, hogy boldogga tegye, inkabb nyomorultta teszi, hogy kormanyozhassa ket.
Ezek hat a termeszetes okok, amelyeknek alapjan minden eghajlaton meg lehet hatarozni,
hogy milyen kormanyzati Iormahoz vezet az eghajlat, st azt is meg lehet mondani, hogy
milyen Iajta lakosok elnek alatta. A halatlan, medd videkek, ahol a termes nem eri meg a
raIorditott munkat, mveletlenek es elhagyatottak maradnak, vagy csak vademberek nepesitik
be ket. Az olyan videkeket, ahol az emberi munka csak a legszksegesebbet allitja el,
barbar nepek lakjak, s itt nincs mod semminem allamalkotasra. Ahol a munka Iltti
termestbblet kzepes nagysagu, az a videk Ielel meg a szabad nepeknek. Ahol a bsegesen
rendelkezesre allo termekeny Ild keves munka utan sok termenyt ad, az a videk monarchikus
kormanyzatot kivan, hogy a Iejedelmi Ienyzes Ielemessze az alattvalok tulsagos Ilslegeit,
mert jobb, ha a tbbletet a kormany hasznalja Iel, mint ha a maganszemelyek eltekozoljak.
Vannak kivetelek, tudom; am ezek is csak a szabalyt ersitik, amennyiben elbb-utobb
Iorradalmakhoz vezetnek, s igy visszaallitjak a dolgok termeszetes rendjet.
Minden esetben meg kell klnbztetni az altalanos trvenyeket a klns okoktol,
amelyek a trvenyek hatasat modosithatjak. Meg ha delen csupa kztarsasag lenne, eszakon
pedig csupa despotikus allam, akkor is igaz maradna, hogy az eghajlat hatasanal Iogva a
despotizmus a meleg orszagoknak, a barbarsag a hideg orszagoknak, a jo allamberendezkedes
pedig a kzbees videkeknek Ielel meg. Persze belatom, lehetseges, hogy valaki magaeva
teszi az elvet, de vitatkozik alkalmazasarol: azt mondhatja, hogy vannak hideg, de igen
termekeny es deli, de teljesen medd videkek. De ez a teny csak annak okoz nehezseget, aki
nem vizsgalja meg a dolgot minden vonatkozasaban. Szamitasba kell venni, mint mar
mondottam, a munka, az erk, a Iogyasztas stb. aranyait is.
Tegyk Iel, hogy ket egyenl aranyu Ildterlet kzl az egyik t, a masik tiz egyseget
terem. Ha az elsnek a lakoi negy egyseget Iogyasztanak, a masodiknak a lakoi pedig
kilencet, akkor az els hozam tbblete egytd lesz, a masodike pedig egytized. A ket tbblet
aranya tehat a Iorditottja a hozamok aranyanak: az a terlet, amelyik csak t egyseget hoz,
ketszer akkora Ilsleget Iog adni, mint az, amelyik tizet.
De szo sincs ketszeres hozamrol, s nem hiszem, hogy lenne valaki, aki azt merne allitani,
hogy a hideg orszagok hozama legalabb egyenl a meleg orszagok hozamaval. Mindazonaltal
tegyk Il, hogy az; tegynk egyenlsegjelet, ha ugy tetszik, Anglia es Szicilia,
Lengyelorszag es Egyiptom kze. Meg delebbre AIrikat es Indiat talaljuk, meg eszakabbra
nem talalunk semmit. Hogy a hozam egyenl legyen, milyen klnbsegnek kell Iennallnia a
Ildmvelesben? Sziciliaban elegend egy kicsit megkaparni a Ildet; de menynyi munkaval
kell megmvelni Angliaban! Marpedig ott, ahol tbb kezre van szkseg ugyanakkora
termeshez, okvetlenl kisebb lesz a Ilsleg.
Vegyk tekintetbe tovabba, hogy ugyanannyi ember sokkal kevesebbet Iogyaszt a meleg
orszagokban. Az eghajlat azt kivanja az emberektl, hogy legyenek mertekletesek, ha
egeszsegben akarnak elni: az europaiak, akik megprobaljak Ienntartani otthoni eletmodjukat,
mind verhasban es gyomorbantalmakban pusztulnak el. Esev& llatok, farkasok vagyunk,
mondja Chardin, az zsiai npekkel #sszeasonl(tva. 5gyesek azzal magyarzzk a perzsk
mrtkletessgt, ogy orszgukban alacsony fokon ll a f#ldm*vels6 n, ellenkez&leg, azt
iszem, ogy orszguk termsozama azrt kisebb, mert a lakossgnak kevesebbre van
sz%ksge. Ea az emberek ignytelensge az ltalnos (nsg k#vetkezmnye volna, Iolytatja ez
a szerz, akkor csak a szegnyek ennnek keveset, mrpedig mindenki keveset eszik, s
minden tartomnyban a vidk termkenysgt&l f%gg&en ennnek t#bbet vagy kevesebbet az
emberek, mrpedig ugyanaz a mrtkletessg uralkodik az egsz kirlysgban. 8agyon
b%szkk az letm)d'ukra6 azt mond'k, elg az arcsz(n%ket nzni, ogy szrevegy%k,
mennyivel egszsgesebben lnek, mint a keresztnyek. as csakugyan, a perzsk arcsz(ne
egyenletes, b&r%k szp, finom s sima, m(g alattval)ik, az eur)pai m)dra l& #rmnyek
arcsz(ne durva, rezes, test%k pedig k#vr s nezkes.
4I
Minel jobban kzelednk az egyenlithz, annal igenytelenebbek a nepek. Hust szinte nem
is esznek; rendes taplalekuk a rizs, a kukorica, a kuszkusz, a kles meg a kasszava. Indiaban
embermilliok elnek, akiknek napi Iogyasztasa egy krajcarba sem kerl. Europaban is azt
latjuk, hogy szamottev klnbseg van az eszaki es a deli nepek etvagya kztt. Egy spanyol
nyolc napig elne egy nemet ebedjebl. Azokban az orszagokban, ahol az emberek
Ialankabbak, a Ienyzes is a Iogyasztasi cikkek Iele Iordul. Angliaban hustol roskadozo
asztalok a Ienyzes jelvenyei; Olaszorszagban edesseggel es viraggal Iogadjak a vendeget.
Hasonlo klnbsegeket mutat a Ienyzes a ruhazkodas teren is. Olyan eghajlaton, ahol az
evszakok gyorsan es szertelenl valtogatjak egymast, jobb es egyszerbb ltzekeket
viselnek; ahol viszont csak a cicomazkodas kedveert ltzkdnek, ott inkabb a csillogasra
trekszenek, mint a celszersegre, s a ruha maga is Ienyzesi cikknek szamit. Napolyban nap
mint nap lathatunk arannyal himzett ujjasban, de harisnya nelkl setalni embereket a
Posilipon. Ugyanigy all a dolog az epletekkel; mindent a kls pompara Iorditanak, ha nem
kell Ielni az idjaras viszontagsagaitol. Parizsban, Londonban meleg es kenyelmes
lakohazakat epitenek. Madridban Ielseges szalonok vannak, de az ablakok nem csukhatok, es
minden szallas valosagos patkanyIeszek.
A taplalek sokkal zamatosabb es tartalmasabb a meleg orszagokban; ez a harmadik
klnbseg okvetlenl hatast gyakorol a masodikra is. Miert esznek annyi zldseget
Olaszorszagban? Mert ott jo, taplalo es rendkivl izletes a zldseg. Franciaorszagban, ahol
csak vizzel nevelik, a zldseg egyaltalan nem taplalo, es az etkezesnel alig jn szamitasba.
Pedig nem Ioglal el kisebb Ildterletet, es mvelese legalabb annyi Iaradsagba kerl.
Tapasztalatbol tudjuk, hogy a BerberIldn termesztett buza, jollehet egyebkent rosszabb
minseg a Irancia buzanal, sokkal tbb lisztet ad, de a Irancia buza is tbbet ad az eszakinal.
Amibl arra kvetkeztethetnk, hogy altalaban hasonlo Iokozatossag Iigyelhet meg, ahogy
az egyenlittl az Eszaki-sark Iele kzelitnk. Nos hat, nem nyilvanvalo hatrany-e, ha
ugyanakkora termeshozam kisebb mennyiseg taplalekot tartalmaz? Mindeme klnbz
megIontolasokat kiegeszithetem meg egy eszrevetellel, amely az elbbiekbl kvetkezik es
megersiti azokat: a meleg orszagok kisebb lakossaggal is megvannak, mint a hideg orszagok,
es nagyobb lakossagot volnanak kepesek eltartani, ami ketszeres Ilsleget eredmenyez es
megint csak a despotizmusnak kedvez. Minel nagyobb IldIelszinen oszlik el ugyanaz a
lakossag, annal nehezebb lesz Iellazadnia, mert nem tudja gyorsan es titokban sszehangolni
cselekedeteit, es mert a kormanyzat mindig knnyszerrel leleplezheti a terveket es elvaghatja
az sszekttetest. De minel srbben lakja az orszagot a nep, annal kevesbe bitorolhatja a
kormanyzat a Ihatalom jogait: a vezetk eppolyan biztonsagban targyalnak szobajukban,
mint a Iejedelem a maga tanacsaban, s a tmeg eppolyan gyorsan sszegylik a kztereken,
mint a csapatok a laktanyakban. A zsarnoki kormanyzat elnye tehat abban rejlik, hogy nagy
tavolsagra kepes hatni. Ereje, akar az emelkare, a tavolsaggal egytt n, csupan tampontokra
kell szert tennie.
124
A nep ereje viszont csak sszpontositva hat; elparolog es odavesz, mihelyt
kiterjed, akar a Ildn elszort puskapore, amely csak szemrl szemre Iog tzet. igy hat a
legritkabban lakott videkek kedveznek a leginkabb a zsarnoksagnak: csak a sivatagban urak a
Ienevadak.
I-" #EJEZET
; ') kormnyzat ismertet&'eleir&l
Ha tehat azt kerdezik, hogy nmagaban veve melyik a legjobb kormanyzat, ugy a kerdes
eppoly megoldhatatlan, mint amilyen pontatlan: vagy ha ugy tetszik, eppen annyi jo
megoldasa lesz, ahanyIele abszolut es viszonylagos helyzete lehet a nepeknek.
De ha azt kerdeznek, hogy milyen ismertetjelrl allapithatjuk meg, hogy egy bizonyos
nep jo vagy rossz kormanyzat alatt el, az egeszen mas volna; ezt a kerdest meg lehet
valaszolni.
Mindazaltal nem valaszoljak meg, mert mindenki a maga modjan akarja megvalaszolni. Az
alattvalok a kzrendet dicserik, a polgarok a maganszemelyek szabadsagat; az egyik ember a
vagyon biztonsagat tartja elbbre valonak, a masik a szemelyeket; az egyik ugy veli, hogy a
legszigorubb kormanyzat a legjobb, a masik azt allitja, hogy a legszelidebb; ez azt akarja,
hogy bnhdjenek a bnsk, az, hogy elzzek meg a bntetteket; az egyik celszernek tartja,
ha az allam Ielelmet ebreszt szomszedaiban, a masik jobb szeretne, ha amazok nem is
trdnenek vele; az egyik mar elegedett, ha Iorog a penz, a masik azt kivanja, hogy a nepnek
legyen mit ennie. De ha ezekben a dolgokban es a tbbi hasonlo kerdesben megegyeznenek
is, vajon elbbre jutottak-e? A moralis mennyisegeknek nincs pontos merteke, ha
egyetertenek is abban, hogy melyek az ismertetjegyek, hogyan allapodhatnak meg a
mertekkre vonatkozoan?
Pedig van egy igen egyszer ismertetjegy, s mindig csodalkozom rajta, hogy nem ismerik
Il, vagy olyan rosszhiszemek, hogy ketelkednek benne. Mi a politikai tarsulas celja?
Tagjainak Iennmaradasa es jolete. Es mi a legbiztosabb jele, hogy Iennmaradnak es joletben
elnek? A nepesseg nagysaga es gyarapodasa. Ne keressetek hat masutt ezt az olyannyira
vitatott ismervet. Ha a tbbi Ieltetel mind egyIorma, ugy ketsegkivl az a kormanyzat a
legjobb, mely alatt a polgarok kls utanpotlas, honositas es gyarmatositas nelkl is
gyorsabban sokasodnak es szaporodnak; a legrosszabb pedig az a kormanyzat, mely alatt a
nep elapad es kihal. Szamok tudoi, most rajtatok a sor: szamoljatok, merjetek,
hasonlitgassatok.
125
124
Ez nem mond ellent annak, amit korabban, a Masodik knyv IX. Iejezeteben mondottam a nagy allamok hatranyairol; mert ott a
kormanyzatnak a sajat tagjai Iltti hatalmarol volt szo, most pedig az alattvalokkal szembeni erejerl beszelek. Az orszagban szetkldtt
hivatalnokai megannyi tampont, amelynek segitsegevel a tavolbol hat a nepre, de olyan tampontjai nincsenek, amelyek segitsegevel magukra
a hivatalnokokra tudna hatni. igy minel hosszabb az emel, annal gyengebb az egyik esetben, es annal ersebb a masikban.
125
Ugyanennek az elvnek az alapjan kell megitelnnk azt a kerdest is, hogy milyen evszazadok a legkedvezbbek az emberi nem
boldogulasara nezve. Tulsagos csodalattal adoztak azoknak a szazadoknak, amelyekben viragzott az irodalom es a mveszet, de nem
tekintettek be e szazadok mveltsegenek titkos inditekaiba es nem vettek szemgyre a mveltseg vegzetes kvetkezmenyeit. >d<ue apud
itnperitos umanits vocabatur, cum pars servitutis esset.!
B
Hat sosem latjuk meg a knyvekben allo szep elvek mgtt a durva erdeket,
amely a szerzt megszolalasra birja? Nem, barmit mondanak is, ha egy orszag csupa csillogas, de kzben elneptelenedik, nem igaz, hogy
abban az orszagban minden rendben megy; s ha egy klt szazezer Irank jaradekot elvez, attol meg szazada nem Ieltetlenl a legjobb minden
evszazad kzl. Nem a latszolagos nyugalmat es a Iemberek biztonsagat kell nezni, hanem az egesz nemzet es kivalt a legszamosabb
rendek joletet. A jeges kart tehet nehany jarasban, de inseget ritkan okoz. A zendlesek, polgarhaboruk sok Iembert megremitenek, de nem
ezek a nep valodi szenvedeseinek okai: a nep akar lelegzetvetelnyi sznethez is juthat, mig azon Iolyik a marakodas, hogy ki
zsarnokoskodjek Iltte. Valosagos jolete vagy nyomorusaga allando helyzetebl Iakad; amikor mindenki iga alatt nyg, akkor indul minden
romlasnak, akkor pusztitanak kedvkre a Iemberek. ebi solitudinemfaciunt,pacem appellant.
_P
Midn a hatalmasok kzti marakodas lazban
tartotta Franciaorszagot, es Parizs erseki helynke
48
trrel a kabatja alatt ment a parlamentbe, Franciaorszag nepe mindazaltal tisztes es
szabad joletben, boldogan elt es sokasodott. Grgorszag valaha a legkegyetlenebb haboruk kzepette viragzott; patakokban Iolyt a ver, de
az egesz orszagot srn laktak az emberek. Ggy ltszik, irja Machiavelli, ogy a gyilkossgok, szm*zetsek, polgrbork k#zepette
k#ztrsasgunk csak mg atalmasabb vlt6 polgrainak ernye, erk#lcsei, f%ggetlensge nagyobb er&t k#lcs#n#ztek neki, mint amennyire
a belvillongsok meggy#ng(tettk. 8mi felinduls csak fokozza a lelki er&t, s a fa'ta nem annyira bkben, mint inkbb szabadsgban
virgzik.
1H
-" #EJEZET
; kormnyzat visszalseir&l s arr)l a a'lamr)l, ogy elfa'ul'on
Mikent a klns akarat is Iolyvast az altalanos akarat ellen dolgozik, ugy a kormanyzat is
szntelen erIesziteseket tesz a Ihatalom megcsorbitasara. Minel nagyobbak ezek az
erIeszitesek, annal tbb kar esik az alkotmanyban; s mivel nem letezik mas testleti akarat,
amely szembeszeglne a Iejedelem akarataval es ellensulyozna azt, ezert a Iejedelem elbb-
utobb maga ala gyri a Ihatalmat es megszegi a tarsadalmi szerzdest. Ez az az
elkerlhetetlen bels kor, amely a szletes pillanatatol kezdve pusztitja a politikai tarsadalom
szervezetet, mikent az emberi szervezetet az regseg meg a halal.
A kormanyzat altalaban ketIelekeppen Iajulhat el; nevezetesen, ha sszezsugorodik, vagy
ha az allam Ielbomlik.
A kormanyzat sszezsugorodik, amikor a tbbseg kezebl a kisebbseg kezebe megy at,
azaz a demokraciabol arisztokraciaba, az arisztokraciabol pedig kiralysagba. Termeszetetl
Iogva hajlik ra, hogy bejarja ezt az utat.
126
Ha visszaterne a kisebbseg kezebl a tbbseg
kezebe, ugy azt mondhatnok, hogy kiterjed, de ebben a Iorditott iranyban lehetetlen haladnia.
Valoban: a kormanyzat csak akkor valtoztat Iormat, amikor a gepezet elhasznalodasa
olyannyira meggyengiti, hogy immar nem kepes valtozatlanul Iennmaradni. Nos, ha meg ki is
terjedne es igy meglazulnanak eresztekei, ugy minden erejenek vege volna, s meg kevesbe
lenne mod Iennmaradnia. Ha tehat a gepezet enged, szorosabbra kell huzni a csavarokat,
klnben romba dl az allam, amelyet mozgasban tart.
Az allam Ielbomlasa ket esetben kvetkezhetik be.
Elszr akkor, ha a Iejedelem immar nem a trvenyek szerint igazgatja az allamot es
bitorolja a Ihatalmat. Ilyenkor szamottev valtozas megy vegbe; nevezetesen, nem a
kormanyzat, hanem az allam zsugorodik ssze. Ezt ugy ertem, hogy a nagy allam Ielbomlik,
es bensejeben letrejn egy masik allam, amely csupan a kormanyzat tagjaibol all, s a nep
tbbi reszenek mar csak ura es zsarnoka, igy abban a pillanatban, hogy a kormanyzat
kisajatitja a Ihatalmat, a tarsadalmi szerzdes ervenyet veszti, az egyszer polgarok
visszanyerik termeszetes szabadsagukat, es mar csak kenyszer hatasara, nem ktelessegbl
engedelmeskednek.
Ugyanez trtenik akkor is, amikor a kormanyzat tagjai kln-kln bitoroljak a hatalmat,
holott az csupan a testletet illeti meg, ami nem kisebb trvenysertes, es meg nagyobb
zrzavart okoz. Ilyenkor ugyszolvan annyi Iejedelem van, ahany elljaro; az allam nem
kevesbe megosztott, mint a kormanyzat, es elbukik vagy megvaltoztatja a Iormajat.
Amikor Ielbomlik az allam, a kormanyzattal valo visszaelest, barmilyen termeszet legyen,
126
A velencei kztarsasag lassu kialakulasa es Iejldese a lagunak kztt Iigyelemre melto peldaval szolgal erre a valtozasra, s igencsak
meglep, hogy tbb mint ezerketszaz ev utan a velenceiek meg mindig a masodik szakasznal tartanak, amely 1198-ban, a Serrar di
Konsigli)=val vette kezdetet.
50
A mi a regi hercegeket illeti, akik miatt meg szoktak szolni Velencet, nos, barmit mondjon roluk a S<uitinio
dlia libertc veneta,
I1
bizonyitast nyert, hogy ezek nem gyakoroltak a Ihatalmat.
Elre latom az ellenvetest: a romai kztarsasag Iejldese, Iogjak mondani, az ellenkez iranyban haladt, a monarchiatol az arisztokracia,
az arisztokraciatol pedig a demokracia Iele. Tavol all tlem, hogy magameva tegyem ezt a IelIogast.
Romulus eredeti mve valamilyen vegyes kormanyzat volt, mely tstent zsarnoksagga Iajult. Klns okoknal Iogva ez az allam id
eltt odaveszett, mikent az ujszlttel is elIordul, hogy meghal, mieltt elerne a IerIikort. Valojaban a Tarquiniusok elzesevel szletett
meg a kztarsasag. De eleinte meg nem nyert szilard alakot, mert Ielmunkat vegeztek es nem trltek el a patriciusok rendjet. Ily modon az
rkletes arisztokracia, minden trvenyes kzigazgatas leggyorsabbika, valtozatlanul harcban allt a demokraciaval, a kormanyzati Iorma
bizonytalan es ingatag maradt es mikent Machiavelli bebizonyitotta
52
csak a neptribunusi intezmeny bevezetesevel szilardult meg. Csak
akkor jtt letre igazi kormanyzat es igazi demokracia. A nep most mar nemcsak a Ihatalmat gyakorolta, hanem az elljaroi es a biroi
hatalmat is; a szenatus alarendelt hatosagga valt, az volt a Ieladata, hogy mersekelje es sszeIogja a kormanyzatot; maguk a konzulok pedig,
barha patriciusok, legIbb elljarok s haboruban teljhatalmu hadvezerek voltak is, Romaban csupan a nepgyles elnkeinek tisztet tltttek
be.
Ettl Iogva a kormanyzat kezdte termeszetes hajlamat kvetni, s hatarozottan kzeledett az arisztokracia Iele. Mivel a patriciusok rendje
mintegy nmagatol megsznt, az arisztokraciat nem a patriciusok alkottak, mint Velenceben es GenIben, hanem a szenatus tagjai
patriciusok es plebejusok , st neptribunusok is, mihelyt kezdtek tenyleges hatalmat bitorolni maguknak. Mert a nev mit sem valtoztat a
dolgon, s amikor vezetk kormanyoznak a nep helyett, barhogyan nevezik ket, mindig arisztokraciaval van dolgunk, mihelyt kezdtek
tenyleges hatalmat bitorolni maguknak. Mert a nev mit sem valtoztat a dolgon, s amikor vezetk kormanyoznak a nep helyett, barhogyan
nevezik ket, mindig arisztokraciaval van dolgunk.
Az arisztokracia hibai vezettek a polgarhaborukhoz es a triumviratushoz. Sulla, Julius Caesar, Augustus igazi monarchak lettek, s vegl
Tiberius nkenyuralma veget vetett az allamnak. Roma trtenete nem caIolja meg, hanem alatamasztja tetelemet.
anarcinak nevezik. Ezen bell a kvetkez klnbseget tehetjk: a demokracia
oklokrciv
I-
Iajul, az arisztokracia oligarciv6 hozzatennem, hogy a kiralysag
tiranniv, de ez az utolso szo tbb ertelm es magyarazatot kivan.
A kznseges szohasznalat szerint a tirannus vagy zsarnok olyan kiraly, aki erszak utjan
kormanyoz, s nem trdik az igazsaggal es a trvenyekkel. A szo pontos jelentese szerint a
tirannus maganszemely, aki magahoz ragadja a kiralyi hatalmat, noha nincs joga hozza.
Ebben az ertelemben hasznaltak a t%rannosz szot a grgk: valogatas nelkl igy neveztek
minden jo es rossz Iejedelmet, akinek a hatalma nem trvenyeken alapult.
127
Igy a zsarnok es
a bitorl) pontosan ugyanazt jelenti.
Hogy a klnbz dolgoknak klnbz nevet adjak, zsarnoknak hivom azt, aki a kiralyi
hatalmat, es knyrnak azt, aki a Ihatalmat bitorolja. A zsarnok trvenyellenes modon
ragadja magahoz a kormanyzatot, de trvenyesen kormanyoz, a kenyur Ilebe helyezi magat a
trvenyeknek. igy megeshetik, hogy a zsarnok nem kenyur, de a kenyur mindig zsarnok.
-I" #EJEZET
; politikai trsadalom allr)l
Termeszettl es elkerlhetetlenl erre hajlanak a legjobban megalkotott kormanyzatok. Ha
Sparta es Roma elveszett, melyik allam remelheti akkor, hogy rkre Iennmarad? Ha tehat
tartos intezmenyeket akarunk letesiteni, ne trekedjnk arra, hogy rkkevalo intezmenyeket
letesitsnk. Ne kisertsk a lehetetlent, es ne altassuk magunkat azzal, hogy az ember
alkotasainak olyan szilardsagot klcsnzhetnk, amilyennel az emberi dolgok nem
rendelkezhetnek, mert igy nem juthatunk sikerre.
A politikai tarsadalom szervezete, akarcsak az emberi szervezet, szletesenek pillanatatol
Iogva elkezd meghalni, s nmagaban hordja pusztulasanak okait. De egyik is, masik is tbbe
vagy kevesbe hosszu ideig maradhat Ienn. Az ember alkata a termeszet mve, az allam
alkotmanya mesterseges kepzdmeny. Az emberek nem tudjak meghosszabbitani eletket, de
az allam eletet meghosszabbithatjak, amennyire csak lehet, ha az elgondolhato legjobb
alkotmany szerint rendezik be az allamot. Egyszer a jobban megalkotott allam is bevegzi, de
kesbb, mint a masik, hacsak valamilyen elre nem latott szerencsetlenseg nem okozza korai
vesztet?
Az allam eletado elve a Ihatalomban rejlik. A trvenyhozo hatalom az allam szive, a
vegrehajto hatalom az allam agya, ez hozza mozgasba a klnbz reszeket. Elkepzelhet,
hogy az agy megbenul, de az egyen tovabb el. Az ember gyengeelmej lesz, de eletben
marad; am mihelyt a sziv megsznik mkdni, a leny halott.
Nem a trvenyek tartjak eletben az allamot, hanem a trvenyhozo hatalom. A tegnapi
trveny ma mar nem ktelez, de a hallgatas beleegyezest jelent, s ha a Ihatalom nem trl
el egy trvenyt, noha megtehetne, az annyi, mintha allandoan megersitene. Valtozatlanul
akarja mindazt, amirl egyszer kijelentette, hogy akarja, hacsak nem vonja vissza
nyilatkozatat.
Miert tiszteljk hat annyira a regi trvenyeket? Ugyanezert. Azt kell hinnnk, hogy nem
maradtak volna Ienn ilyen sokaig, ha nem olyan kivalo, amit a regiek akartak; mert ha a
Ihatalom nem ismerte volna el ujra es ujra dvs voltukat, ezer alkalma lett volna
visszavonni ket. Ez hat az oka, hogy jol megalkotott allamban a trvenyek nemhogy
veszitenenek erejkbl, de csak egyre ersebbe es ersebbe valnak; a regi dolgok iranti
elIogodottsag miatt nap mint nap nvekv tisztelet vezi ket. Ha viszont a trvenyek ereje
hanyatlik, ahogy regszenek, ez azt bizonyitja, hogy nincs tbbe trvenyhozo hatalom, s az
127
$mnes enim et abentur et dicuntur tyranni <ui potestate utuntur perptua, in ea Kivitate <uae libertate usa est. Corn. Nep: Miltiad.
I_
Igaz, Arisztotelesz MMor. 8icom. L. VIII. c. 10.)
55
azon az alapon klnbzteti meg a zsarnokot a kiralytol, hogy az elbbi a maga javat tartja
szem eltt, mig az utobbi csakis az alattvalok javat nezi; de elszr is az sszes tbbi grg szerz tbbnyire mas ertelemben hasznalja a
zsarnok szot, ami Ikent Xenophon Eieron=jaban vilagos, s azonIell Arisztotelesz megklnbztetesebl az kvetkeznek, hogy a vilag
kezdete ota meg nem volt egyetlen kiraly sem.
allam immar nem el.
-II" #EJEZET
Eogyan tart'a f#nn magt a f&atalom3
A Ihatalomnak nincs mas ereje, mint a trvenyhozo hatalom, ezert csakis a trvenyek
utjan cselekszik. Mivel azonban a trvenyek nem egyebek az altalanos akarat hiteles
megnyilatkozasainal, ebbl az kvetkezik, hogy a Ihatalom csak akkor lephet mkdesbe,
amikor a nep egybegylt. Egybegylt nep mondjak majd , micsoda agyrem! Ma agyrem,
csakugyan, de nem volt az ketezer evvel ezeltt. Es netan megvaltozott az emberek
termeszete?
A moralis dolgok teren a lehetseg hatarai nem olyan szkre szabottak, mint gondolnok.
Gyengesegeink, hibaink, eliteleteink huzzak csak szorosra ket. Az alantas lelkek nem
hisznek a nagy embereknek; a hitvany rabszolgak gunykacajban trnek ki a szabadsag szo
hallatan.
Vegyk szemgyre azt, ami egyszer mar volt, s meglatjuk, mi az, ami lehetseges. Nem
szolok itt Grgorszag kztarsasagairol, csak a romai kztarsasagrol, mely nagy allam volt,
mikent Roma is nagy varos. Az utolso adosszeiras szerint Romaban negyszazezer
IegyverIorgato polgar lakott, az utolso nepszamlalas szerint pedig a birodalomnak negymillio
polgara volt, nem szamitva a leigazott nepeket, az idegeneket, a nket, a gyermekeket, a
rabszolgakat.
Azt kepzelnk, hihetetlenl nehez dolog lehetett srn sszehivni a hatalmas neptmeget,
mely e nagyvarost es krnyeket lakta. Megis alig mult el het, hogy a romai nepet ne
gyjtttek volna egybe, meghozza tbbszr is. A nep nem csupan a Ihatalom jogait
gyakorolta, hanem a kormanyzat jogainak egy reszet is. Bizonyos dolgokat maga targyalt
meg, peres gyekben itelkezett, s a kzteren csaknem olyan gyakran jelent meg elljaro, mint
polgar gyanant.
Ha visszatekintenenk a nemzetek trtenetenek kezdeteire, azt talalnek, hogy a legtbb regi
kormanyzatban meg a monarchikus kormanyzatokban is, amilyen a makedonoke vagy a
Irankoke volt leteztek hasonlo tanacsok. Akarhogy is, ez az egyetlen ketsegbevonhatatlan
teny minden nehezseget megvalaszol. A letezrl a lehetsegesre kvetkeztetni, ezt helyes
kvetkeztetesnek tartom.
-III" #EJEZET
+olytats
Nem eleg, hogy az egybegylt nep a trvenyknyv szentesitese utjan egyszer megallapitja
az allam alkotmanyat. Nem eleg, hogy allando kormanyzatot letesit, vagy hogy egyszer s
mindenkorra megvalasztja az elljarokat. Elre nem lathato esemenyek rendkivli gylesek
egybehivasat tehetik szksegesse; de azon tul is szkseg van rendes es idszaki gylesekre,
amelyeket sem eltrlni, sem elnapolni nem lehet, ami annyit tesz, hogy a nep a kitztt
napon a trveny szavara es trvenyes modon sszegylik, anelkl, hogy barmilyen kln
Ielhivasra volna szkseg.
De leszamitva ezeket a puszta idpontjuknal Iogva jogszer gyleseket, minden nepgyles
okvetlenl trvenytelennek, s ami ott trtenik, semmisnek minsl, ha nem az illetekes
hatosag hivja ssze, az elirt Iormaknak megIelelen, mert maga a gylekezesi Ielszolitas is
csak a trvenybl szarmazhatik. Ami a trvenyes gylesek tbbe vagy kevesbe sr
ismetldeset illeti, ez annyi krlmenytl Igg, hogy nem allithatunk Iel vele kapcsolatban
pontos szabalyokat. Altalanossagban csak annyit mondhatunk, hogy minel ersebb a
kormanyzat, annal gyakrabban kell a Ihatalomnak megmutatkoznia.
Ez talan jo lehet egyetlen varos szamara, mondhatja valaki, de mit tegynk, ha egy allam
szamos varost Ioglal magaban? Osszuk meg a Ihatalmat, vagy inkabb sszpontositsuk
egyetlen varosban, a tbbit pedig rendeljk ala annak az egynek?
Azt valaszolom, hogy sem ezt, sem azt ne tegyk. Elszr is, a Ihatalom egyetlen es
egyszer valami; nem lehet megosztani, hogy meg ne semmisitenek. Masodszor, egy varost,
akarcsak egy nemzetet, nem lehet trvenyes modon alavetni egy masiknak, mert a politikai
tarsadalom lenyege az engedelmeskedes es a szabadsag sszhangja, s az alattval) s a
f&atalom szavak az azonossag viszonyaban allnak egymassal; azonossaguk eszmeje a polgr
szoban Ioglaltatik.
Tovabba azt valaszolom, hogy sohasem jo tbb varost egyetlen kzsegben egyesiteni, s aki
ilyesmire vallalkozik, az ne kecsegtesse magat azzal, hogy elkerlheti a vallalkozas
termeszetebl Iakado hatranyos kvetkezmenyeket. Nem jo ellenerv a nagy allamok
Iogyatekossagaira hivatkozni olyasvalakivel szemben, aki csak kis allamokat akar. De hogyan
tehetjk a kis allamokat eleg ersse a nagyokkal szemben? Ahogy hajdan a grg varosok
ellenalltak a nagy kiralynak, ujabban pedig NemetalIld es Svajc az ausztriai haznak.
De ha nem lehet az allamot a kivanatos korlatok kze szoritani, meg mindig marad egy
megoldas. Nem szabad megengedni, hogy az allamnak Ivarosa legyen; szekeljen a kormany
Ielvaltva minden varosban, s az orszag rendjei is hol itt, hol ott gyljenek ssze.
Nepesitsetek be egyenletesen az allam terletet, mindenve terjesszetek ki ugyanazokat a
jogokat, vigyetek el mindenhova a joletet es az eletet: igy lesz az allam egyszerre a legersebb
es a legjobban kormanyozott. Ne Ieledjetek, a varosIalak a Ialusi hazak romjaibol eplnek.
Valahanyszor azt latom, hogy a Ivarosban uj palota epl, latni velem, amint egy egesz
videket kalyibakba telepitenek.
-I&" #EJEZET
+olytats
Mihelyt a nep mint Ihatalmi testlet trvenyesen sszegylt, a kormany egesz
Iennhatosaga veget er, sznetel a vegrehajto hatalom, es a legutolso polgar szemelye eppolyan
szent es serthetetlen, mint az els elljaroe, mert ahol a kepviselt szemely megjelenik, ott
nincs tbbe kepvisel. A romai nepgylesekben az kavarta a legtbb vihart, hogy
megIeledkeztek errl a szabalyrol. Ilyenkor a konzulok csupan a nepgyles elnkei voltak, a
tribunusok kznseges szonokok,
128
a szenatus pedig semmi sem volt.
A Iejedelem mindig Ielt a vegrehajto hatalom IelIggesztesenek ezektl az idszakaitol,
amikor elismerte, hogy valamilyen masik hatalom tenylegesen Iltte all, s a nepgylesek, az
allam oltalmazol es a kormanyzat megzabolazol minden idben borzadalyt keltettek a
Iemberekben, akik nem is kimeltek a Iaradsagot, es nem Iukarkodtak az ellenvetesekkel, sem
a nehezsegek tamasztasaval, sem az igeretekkel, hogy elvegyek a polgarok kedvet az
ilyesmitl. Ha a polgarok Isvenyek, gyavak, kishitek, ha jobban szeretik a nyugalmat, mint
a szabadsagot, ugy nem soka allnak ellen a kormanyzat megkettztt erIesziteseinek; s mivel
a nyomas egyre n, a Ihatalom vegl is elenyeszik, s a legtbb kzseg id eltt elbukik es
odavesz.
De a Ihatalom es az nkenyesked kormanyzat kztt olykor megjelenik valamilyen
kzbees hatalom, amelyrl beszelni kell.
-&" #EJEZET
; k%ld#ttekr&l vagy kpvisel&kr&l
Attol a pillanattol Iogva, hogy a polgarok mar elssorban nem a kz szolgalataval trdnek
es szivesebben szolgalnak erszenykkel, mint a szemelykkel, az allam az sszeomlas hataran
van. Hadba kell vonulni? Zsoldos csapatokat berelnek es otthon maradnak. A tanacsba kell
128
Nagyjabol abban az ertelemben, ahogyan az angol parlamentben hasznaljak ezt a szot. E ket hivatal hasonlosaga meg akkor is
sszetzesre vezetett volna a konzulok es a tribunusok kztt, ha egyszer jogkrket IelIggesztik.
menni? Kldtteket neveznek ki es otthon maradnak. Lustasagukkal es penzkkel vegl
elerik, hogy lesznek katonaik, de azok leigazzak, es kepviselik, de azok aruba bocsatjak a
hont.
A kereskedelem es az ipar hajszolasa, a moho nyeresegvagy, az elpuhultsag es
kenyelemszeretet ez az, ami a szemelyes szolgalatot penzre valtja. Lemondanak a nyereseg
egy reszerl, hogy nveljek kenyelmket. De aki penzt ad, hamarosan lancokat kap cserebe.
A pnz%gy szo a szolganyelv szava; a kzsegben nem ismerik. Ha az allam csakugyan szabad,
a polgarok mindent a ket kezkkel szerveznek meg, semmit a penzkkel. Nemhogy
ktelessegeik megvaltasaert Iizetnenek, inkabb azert Iizetnek, hogy maguk lathassak el
ktelessegeiket. Tavol allok a kzIelIogastol; azt tartom, hogy a robot kevesbe mond ellent a
szabadsagnak, mint az adoIizetes.
Minel jobb az allam alkotmanya, a polgarok annal inkabb Ilebe helyezik a kzgyeket.
Raadasul sokkal kevesebb a magangy, mivel a kz boldogsaganak sszege jelentekenyebb
reszet teszi ki az egyen boldogsaganak, s ezert kisebb reszrl kell kln gondoskodni.
Jol kormanyzott kzsegben mindenki siet a gylesbe; rossz kormanyzat alatt senki nem
tesz egy lepest sem azert, hogy ott legyen, mert senkit nem erdekel, mi trtenik ott, mert elre
latjak, hogy nem az altalanos akarate lesz a dnt szo, s vegezetl, mert mindenkit lektnek a
haztartas gondjai. Ha jok a trvenyek, az emberek meg jobb trvenyeket alkotnak; ha rosszak,
ugy meg rosszabbakat. Mihelyt azt mondja valaki az allamgyekre: Mi k#z#m ozz, tudnunk
kell, hogy az allam elveszett.
A honszeretet lankadasa, a maganerdek hatalma, az allam roppant nagysaga, a hoditasok, a
kormanyzat visszaelesei mindez oda vezetett, hogy kezdtek kldtteket vagy
nepkepviselket kldeni a nemzetgylesbe. Nemely orszagban harmadik rendnek mereszelik
nevezni ket. igy a ket rend maganerdeket teszik az els es a masodik helyre s a kzerdek
csupan a harmadik helyre kerl.
A Ihatalmat nem lehet kepviselni, ugyanazon oknal Iogva, amiert elidegeniteni sem lehet;
lenyegeben veve nem mas, mint az altalanos akarat, az akarat pedig nem allit kepviselt maga
helyett: vagy nyilatkozik meg, vagy valami mas, kzeput nem letezik. A nepkepviselk
tehat nem a nep kepviseli es nem is lehetnek azok, csupan megbizottai a nepnek: soha nem
dnthetnek vegervenyesen. Minden trveny semmis, ha a nep szemelyesen nem hagyja jova;
az ilyen trveny nem trveny. Az angol nep szabadnak hiszi magat, de alaposan teved, mert
csak addig szabad, amig megvalasztja a parlament tagjait: mihelyt lezajlott a valasztas, a nep
rabszolga, senki es semmi. Oly rosszul el szabadsaganak rpke pillanataival, hogy meg is
erdemli, ha elveszti szabadsagat.
A kepviseleti eszme uj dolog, a hberi kormanyzatbol, ebbl az igazsagtalan es abszurd
kormanyzatbol szarmazik, amely alatt az emberIaj lealjasult es szegyenletesse valt az ember
nev. A regi kztarsasagokban a nepnek soha nem voltak kepviseli, st a monarchiakban sem;
nem is ismertek ezt a szot. Igen Iigyelemremelto, hogy Romaban, ahol szent tisztelet vezte a
tribunusokat, el sem tudtak kepzelni roluk, hogy bitorolhatnak a nep jogait, es ekkora
sokasagban soha nem tettek kiserletet ra, hogy akarcsak egy nepszavazast is nhatalmuan
megkerljenek. Pedig knnyszerrel megitelhetjk, milyen nehezseget okozott neha a tmeg
sszehivasa, ha arra gondolunk, hogy a Gracchusok idejen a polgarok egy resze a haztetkrl
adta le a voksat.
Ahol a jog es a szabadsag mindennel Iontosabb, ott az ilyen nehezsegek nem szamitanak.
Ez a blcs nep mindent a helyes mertekkel mert: a liktorokkal vegeztette el azt, amit a
tribunusok nem mertek volna megtenni, es nem tartott tle, hogy a liktorok netan kepviselni
akarjak.
Ha megis meg akarjuk magyarazni, hogyan kepviseltek olykor a nepet a tribunusok,
elegend arra gondolnunk, hogyan kepviseli a kormanyzat a Ihatalmat. Mivel a trveny nem
egyeb az altalanos akarat kinyilvanitasanal, vilagos, hogy a trvenyhozo hatalom teren a nepet
nem lehet kepviselni, de lehet es szkseges kepviselni a vegrehajto hatalom teren, ahol csupan
alkalmazzak a trveny erejet. Vilagos tehat, ha alaposan megvizsgalnok a dolgokat, azt
talalnank, hogy igen keves nepnek vannak trvenyei. Akarhogy is, biztos, hogy a tribunusok a
vegrehajto hatalom legcsekelyebb reszevel sem rendelkeztek, s ennelIogva soha nem
kepviselhettek a romai nepet hivatali jogaiknal Iogva, hanem csakis ugy, hogy bitoroltak a
szenatus jogait.
A grgknel a nep maga intezte minden gyet; szntelen a kzteren gylesezett. Enyhe
eghajlat alatt elt, nem volt moho, a munkat rabszolgak vegeztek helyette, egyetlen gondja
volt, a szabadsag. De ha e kedvez krlmenyeknek vege, hogyan maradhatnak Ienn akkor
ugyanezek a jogok? Zordabb eghajlatunk alatt nagyobb a szkseg,
129
az ev hat honapjaban
nem lehet a kzteren tartozkodni, tompa beszednket nem hallani a szabad eg alatt, jobban
trdnk a nyereseggel, mint a szabadsaggal, es kevesbe Ielnk a szolgasagtol, mint a
nyomorusagtol.
Hogyan! Hat a szabadsag csak a szolgasag vallan tud megallni? Meglehet. A ket veglet
talalkozik. Mindennek megvannak a hatulti, ami nem a termeszet mve, s a polgari
tarsadalomnak meg inkabb, mint barmi masnak. Vannak szerencsetlen helyzetek, amikor az
ember csak masok rovasara rizheti meg szabadsagat, s amikor a polgar nem lehet tkeletesen
szabad, ha a rabszolga nem sllyed tkeletes szolgasorba. Ez volt a helyzet Spartaban. Ami
titeket illet, mai nepek, nektek nincsenek rabszolgaitok, de ti magatok rabszolgak vagytok:
sajat szabadsagtokkal valtjatok meg az szabadsagukat. Hiaba is kerkedtek ezzel a
valasztassal: en azt tartom, tbb a gyavasag benne, mint az emberiesseg.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy tartsatok rabszolgakat, sem azt, hogy a
rabszolgasag joga trvenyes jog, hiszen bebizonyitottam az ellenkezjet. Csupan arra adok
magyarazatot, hogy a mai nepeknek, noha szabadnak hiszik magukat, kepviseli vannak, a
regi nepeknek pedig nem voltak kepviseli. De barhogyan all is a dolog, mihelyt a nep
kepviselket valaszt, tbbe nem szabad; nem is letezik tbbe.
Mindent alaposan megvizsgaltam, es nem latom a modjat, hogyan gyakorolhatna tovabb a
jogait a Ihatalom, ha a kzseg mar nem egeszen kicsiny. De ha egeszen kicsiny, nem Iogjak
akkor leigazni? Nem. Alabb megmutatom,
130
mikent egyesithetjk a nagy nepek kls
hatalmat a kis allamok hajlekony kzigazgatasaval es megbizhato rendjevel.
-&I" #EJEZET
; kormnyzatot nem szerz&ds t'n ltes(tik
Amikor a trvenyhozo hatalom mar letrejtt, meg kell teremteni meg a vegrehajto hatalmat
is, mert az utobbi mindig klns cselekedetek altal mkdik, tehat nem egylenyeg az
elbbivel, hanem termeszetenel Iogva elklnl tle. Ha lehetseges volna, hogy a Ihatalom
mint olyan gyakorolja a vegrehajto hatalmat, ugy oly mertekben sszekeverednek az, ami jog
szerint van, azzal, ami csak tenylegesen, hogy immar nem lehetne tudni, mi trveny, es mi
nem az, s a termeszetebl kiIorgatott politikai tarsadalom rvidesen az erszak predaja lenne,
holott eppen az erszak ellen letesitettek.
A tarsadalmi szerzdes szerint minden polgar egyenl; amit mindenkinek meg kell tennie,
azt mindenki el is varhatja a tbbiektl, viszont senkinek sincs joga megkvetelni, hogy
valaki mas olyasmit tegyen, amit maga nem tesz. Nos hat, eppen a politikai tarsadalom
eletben maradasahoz es mkdesehez elengedhetetlen jogot ruhazza at a Iejedelemre a
Ihatalom, amikor a kormanyzatot letrehozza.
Tbben
56
azt allitottak, hogy a kormanyzat letesitese szerzdes volt a nep es valasztott
vezeti kztt; a szerzd Ielek kiktttek, hogy milyen Ieltetelek kztt ktelezi magat egyik
129
Ha a hideg orszagok lakoi atveszik a keleti Ienyzest es elpuhultsagot, ezzel magukra veszik a keleti nepek lancait is; meg biztosabban
lancra veretnek, mint amazok.
130
Ezt a Ieladatot munkam Iolytatasaban szandekoztam elvegezni, amikor a kls kapcsolatok targyalasa soran eljutottam volna az
allamszvetsegekig. Ez egeszen uj targy, elveit meg eztan kell Ielallitani.
a parancsolasra, a masik az engedelmeskedesre. Olvasoim bizonyara elismerik, hogy klns
modja ez a szerzdesktesnek. De lassuk, tarthato-e ez a velemeny.
Elszr is, a legIbb hatalom nem valtoztathatja meg, mint ahogy nem is idegenitheti el
nmagat: ha korlatozasnak vetik ala, ezzel meg is semmisitik. Keptelen es ellentmondasos
Ielteves, hogy a Ihatalom nmaga Ile rendeljen valakit; amikor ktelezi magat, hogy
engedelmeskedni Iog valamilyen urnak, ezzel visszater a korlatlan szabadsag allapotaba.
Mi tbb, ha a nep szerzdesre lepne ezzel vagy azzal a szemellyel, ez nyilvanvaloan
magangylet volna. Amibl kvetkezik, hogy az ilyen szerzdes nem lehet trvenyes, nem
lehet a Ihatalom megnyilatkozasa, s ennelIogva trvenyellenes.
Az is vilagos, hogy a szerzd Ielek kztt egyedl a termeszeti trveny volna ervenyben,
es klcsns ktelezettsegeiket semmi sem szavatolna; ez pedig minden tekintetben
ellentetben all a polgari allapottal. Mivel az egyezseg vegrehajtasa mindig attol Iggne, aki a
hatalmat kezeben tartja, ezert ugyanigy szerzdesnek nevezhetnenk azt is, amikor az egyik
ember igy szol a masikhoz: ,Neked adom minden vagyonomat, Ielteve, ha visszaadsz belle
annyit, amennyi neked tetszik.
Csak egy szerzdes letezik az allamban, az, amely a tarsulast letrehozza, ez pedig
nmagaban kizar minden mas szerzdest. Nem kepzelhet el olyan kzszerzdes, amely ne
sertene meg az elst.
-&II" #EJEZET
; kormnyzat ltes(tsr&l
Hogyan kell hat elkepzelnnk a kormanyzat letesitesenek mveletet? Elszr is,
megjegyzem, hogy bonyolult mveletrl van szo, amely ket masikbol tevdik ssze:
nevezetesen a trvenyalkotasbol es a trveny vegrehajtasabol.
Az els altal a Ihatalom elhatarozza, hogy ilyen vagy olyan Iormaban kormanyzati
testletet letesit; vilagos, hogy ez a cselekedet trveny.
A masodik altal a nep kinevezi a vezetket, akikre a kormanyzas tisztet atruhazza. De a
kinevezes klns cselekedet, tehat nem valamilyen masodik trveny, hanem csupan
Iolyomanya az elsnek es kormanyzati tenykedes.
A nehezseg annak megerteseben all, hogyan lehetseges kormanyzati tenykedes, mieltt
kormanyzat leteznek, s hogyan valhat a nep bizonyos krlmenyek kztt Iejedelemme vagy
elljarova, holott egyebkent csak Ihatalom vagy alattvalo.
Itt mutatkozik meg a politikai tarsadalom egyik csodalatra melto tulajdonsaga, amelynel
Iogva latszolag ellentetes mveleteket sszebekit egymassal. Arrol van szo, hogy a Ihatalom
hirtelen atalakul demokraciava, es igy barmiIele kezzelIoghato valtozas nelkl, pusztan
azaltal, hogy az sszesseg uj viszonyba kerl nmagaval, a polgarok elljarokka lesznek es
atternek az altalanos cselekedetekrl a klns cselekedetekre, a trvenyrl a vegrehajtasra.
A viszonyok ilyen megvaltozasa nemcsak a szrszalhasogato okoskodasban Iordul el;
gyakorlati peldai is ismeretesek. Nap mint nap bekvetkezik az angol parlamentben, ahol az
alsohaz bizonyos alkalmakkor Nagy Bizottsagga alakul at, hogy jobban megvilagithassa az
gyeket, s igy egyszer megbizottja lesz a I-hatalmi szeknek, amely meg az elz
pillanatban volt, majd pedig beszamol nmaganak, mint kzrendi haznak arrol, amit mint
Nagy Bizottsag vegzett, es ujbol megtanacskozza az egyik minsegeben azt, amit a masik
minsegeben egyszer mar elintezett.
A demokratikus kormanyzatnak tehat az az elnye, hogy letrehozasahoz elegend az
altalanos akarat egyszer megnyilatkozasa. Ha ez megtrtent, a kormanyzat ervenyben marad,
amennyiben ezt a kormanyzati Iormat Iogadtak el, vagy pedig a Ihatalom neveben letrehozza
a trveny altal elirt kormanyzatot, es minden rendben van. A kormanyzat megteremtesenek
minden mas utja trvenytelen es sszeIerhetetlen a korabban Ielallitott elvekkel.
-&III" #EJEZET
Eogyan leet megakadlyozni a kormnyzatot a atalom bitorlsban3
Ezek a Iejtegetesek megersitik a XVI. Iejezetben mondottakat, ugyanis arra a
kvetkeztetesre vezetnek, hogy a kormanyzat letesitese nem szerzdes, hanem trveny; hogy
a vegrehajto hatalom letetemenyesei nem urai, hanem tisztsegviseli a nepnek, hogy a nep
tetszese szerint beiktathatja vagy Ielmentheti ket, hogy velk kapcsolatban nem beszelhetnk
szerzdesktesrl, csak engedelmeskedesrl, s hogy amikor vallaljak az allamtol kapott
tisztsegek betlteset, csupan allampolgari ktelessegeiket teljesitik, es semmikeppen sem all
jogukban, hogy a Ieltetelekrl vitatkozzanak.
Amikor tehat a nep rkletes kormanyzatot letesit, akar egyetlen csaladhoz kttt
monarchiat, akar a polgarok valamelyik rendjehez kttt arisztokraciat, soha nem
ktelezettseget vallal, hanem ideiglenes Iormat ad a kzigazgatasnak, amig maskent nem
rendelkezik.
Igaz, az ilyen valtoztatasok mindig veszedelmesek, es csak akkor szabad megbolygatni a
Iennallo kormanyzatot, ha sszeegyeztethetetlenne valt a kzjoval. De ez az ovatossag
politikai elv es nem jogszabaly, s az allam eppoly kevesse tartozik vezeti kezeben hagyni a
polgari hatalmat, mint ahogy a katonai hatalmat nem tartozik a hadvezerek kezeben hagyni.
Az is igaz, hogy ilyen esetekben sohasem lehet eleg gondosan betartani a szkseges
Iormasagokat, amelyek reven megklnbztetik a szabalyszer es trvenyes cselekedeteket a
zendlesektl, s az egesz nep akaratat egy maroknyi partt hangoskodasatol. Eppen az ilyen
veszelyes esetekben soha nem szabad nagyobb engedmenyt tenni, mint amekkorat a jog
legszigorubb alkalmazasa eseten sem tagadhatunk meg. Am a Iejedelem nagy elnyt merit
ebbl a ktelessegbl, mert igy a nep elleneben is megrizheti hatalmat, anelkl, hogy
bitorlassal vadolhatnak. Mert mikzben ugy latszik, hogy csupan gyakorolja, igen knnyen ki
is terjesztheti jogait, s a kz nyugalmanak rgyen megakadalyozhatja, hogy sszehivjak a
trvenyes rend visszaallitasara hivatott nepgyleseket. Ily modon a maga javara aknazza ki a
csendet, holott az, aki nem engedi megtrni, vagy a rendbontast, holott annak is az oka,
mert ugy tesz, mintha mellette tanuskodnanak azok, akiket elnemit a Ielelem, es megbnteti
azokat, akik beszelni mernek. igy tettek a decemvirek is, akiket elszr egy evre valasztottak,
majd meg egy evre megersitettek a hivatalukban: megprobaltak vegleg magukhoz ragadni a
hatalmat, es ezert nem engedtek a nepgylest sszehivni; ezzel az egyszer Iogassal bitorolja
el a Ihatalmat a vilag minden kormanyzata, ha egyszer a kz erit raruhaztak.
Az idszaki gylesek, melyekrl Ientebb beszeltem, megelzhetik es kesleltethetik a
szerencsetlenseg bekvetkeztet, kivalt ha nem szkseges kln sszehivni ket, mert akkor a
Iejedelem nem allhat utjukba, hacsak nem nyilvanitja magat trvenyszegnek es az allam
ellensegenek.
E gylesek egyedli celja a tarsadalmi szerzdes Ienntartasa. Mindig ket elterjesztessel
kell megnyitni ket, ezek soha nem maradhatnak el, es kln-kln szavazni kell roluk.
Az els: +enn akar'a=e tartani a f&atalom a kormnyzat 'elenlegi form't3
A masodik: Lltozatlanul azok kezben akar'a=e agyni a np a kormnyzatot, akik a
k#zigazgats tisztt 'elenleg viselik3
Itt Ielteszem, amit korabban mar, ugy hiszem, bebizonyitottam, hogy nincsen olyan
alaptrveny az allamban, amelyet ne lehetne visszavonni: meg a tarsadalmi szerzdes sem
visszavonhatatlan. Mert ha valamennyi polgar sszegylne, hogy kzmegegyezessel
Ielbontsak, ugy nem Ierne hozza ketseg, hogy a szerzdest trvenyes modon bontottak Iel.
Grotius szerint
57
barki lemondhat allampolgarsagarol, es az orszagot elhagyva visszanyerheti
termeszetes szabadsagat.
131
De keptelenseg volna, hogy az sszes polgar egytt ne tehesse
meg azt, amit kln-kln barmelyikk megtehet.
131
Felteve, hogy nem azert hagyjuk el az orszagot, hogy ktelessegeinket ki-jatsszuk es mentesljnk a haza szolgalata alol, amikor szkseg
volna rank. Ilyen esetben a tavozas bns es bntetend cselekmeny volna; nem kilepes, hanem arulas.
Lge a armadik k#nyvnek
NEGYEDIK KNY&
I" #EJEZET
;z ltalnos akarat elpuszt(tatatlan
Amig az egybegylt emberek ugy tekintik, hogy egyetlen testletet alkotnak, addig egy az
akaratuk s ez kzs Iennmaradasukra es az altalanos joletre iranyul. Ilyenkor az allam minden
szerve egyszer es eleters, vezerelvei tisztak es vilagosak, nem Ioglal magaba kusza es
ellentmondasos erdekeket; a kzjo mindentt kezzelIoghatoan megjelenik, es csak jozan eszre
van szkseg, hogy Ielismerjek. A beke, az sszeIogas es az egyenlseg ellensege a politikai
szrszalhasogatasnak. Az egyenes es egyszer embereket nehez megteveszteni, mert
egyszerek; maszlaggal es ravasz rgyekkel nem lehet hatni rajuk, nem eleg agyaIurtak
ahhoz, hogy tul lehessen jarni az eszkn. Amikor azt latjuk, hogy a vilag legboldogabb
nepenek kreben
58
egy tlgyIa alatt egybegylt parasztok intezik az allamgyeket, es mindig
blcsen jarnak el, hogyne vetnenk meg akkor a tbbi nemzet agyaIurt intezmenyeit, akik
temerdek mesterkedessel teszik hiresse es nyomorultta magukat.
Ha igy kormanyozzak az allamot, igen keves trvenyre van szkseg, amikor pedig uj
trvenyeket kell bevezetni, mindenki elismeri, hogy nelklzhetetlenek. Az els javaslattev
csupan kimondja, amit mar mindenki erzett, es sem armany, sem ekesszolas nem
szksegeltetik ahhoz, hogy trvenybe iktassak, amit megtenni mar mindenki elhatarozott,
csak azt kell tudniok, hogy a tbbiek ugyanugy Iognak cselekedni.
Az akadekoskodokat az teveszti meg, hogy kizarolag olyan allamokat latnak maguk eltt,
melyeknek alkotmanya kezdettl Iogva rossz, s megdbbeneskre azt talaljak, hogy az ilyen
allamot nem lehet a Ienti modon kormanyozni. Kacagva agyainak ki mindenIele bolondsagot,
amit egy gyes csalo el tudna hitetni Parizs vagy London nepevel. Nem tudjak, hogy a berni
nep pellengerre allitana Cromwellt, a genIiek pedig megkorbacsoltatnak BeauIort herceget.
59
De amikor a tarsadalom ktelekei lazulni kezdenek, s az allam hanyatlasnak indul, amikor
a maganerdekek kezdik ereztetni hatasukat es a kis tarsadalmak beIolyasolni a nagy
tarsadalmat, akkor a kzerdek lehanyatlik es ellensegei tamadnak: ha szavazasra kerl sor, az
eredmeny nem lesz mar egyhangu; az altalanos akarat tbbe mar nem minden egyen akarata;
ellentetek, vitak tamadnak, s a legjobb tanacsot sem Iogadjak el ellenkezes nelkl.
Vegl, amikor az allam a tnk szelere jut, es mar csak hiu, res Iormaja letezik, amikor
minden szivben kihuny a tarsas erzlet, amikor a leghitvanyabb erdek szemermetlenl
Ielveszi a kzjo szent nevet, akkor az altalanos akarat elnemul, minden ember titkos
inditekokat kvet, es csak annyira nyilatkozik meg allampolgar gyanant, amennyire akkor is
tenne, ha soha nem letezett volna allam, es hamis modon trvenynek neveznek olyan
igazsagtalan rendeleteket, amelyek egyedli celja a maganerdek.
Kvetkezik-e mindebbl, hogy az altalanos akarat megsemmislt vagy romlasnak indult?
Nem: mindig ugyanaz, valtozhatatlan es tiszta marad, de alarendeldik mas akaratoknak,
amelyek Ilebe kerekednek. Amikor az emberek elklnitik erdekeiket a kzerdektl,
valamennyien latjak, hogy a kett nem valaszthato el teljesen, de ugy talaljak, hogy a kzs
karbol rajuk es resz jelentektelen ahhoz a kizarolagos haszonhoz kepest, amelyre, mint velik,
szert tehetnek. Ezt a kln hasznot leszamitva minden egyen ugyanolyan ersen akarja a
kzjot, meghozza a maga erdekeben, mint barki mas. Aruba bocsathatjak szavazatukat, de
meg akkor sem huny ki bennk az altalanos akarat, csupan kijatsszak. Abba a hibaba esnek,
hogy Ielcserelik a kerdest es masra valaszolnak, mint amit kerdeztek tlk. Mert ahelyett,
hogy azt mondanak szavazatukkal: el&ny#s az llamra nzve y azt mondjak: el&ny#s erre az
emberre vagy arra a prtra nzve, ogy ezt vagy azt a 'avaslatot elfogad'uk. igy a kzrend
trvenye nem annyira azt kivanja, hogy a nepgylesekben mindig tartsak Ienn az altalanos
akaratot, mint inkabb azt, hogy mindig megkerdezzek es mindig valaszoljon.
Meg sokat beszelhetnek itt arrol, hogy minden polgarnak joga van szavazataval reszt venni
a Ihatalom dnteseiben, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni tlk, hogy jogukban all
velemenyt nyilvanitani, javaslatot tenni, partot alkotni, vitaba bocsatkozni, noha a kormanyzat
mindig azon van, hogy tagjai szamara kisajatitsa ezt a jogot. De ez a Iontos targy kln
ertekezest igenyelne; nem mondhatok el mindent ebben a mben.
II" #EJEZET
; szavazsr)l
Az elz Iejezetbl lathato, hogy az altalanos gyek intezesi modja meglehetsen biztos
ismertetjele az erklcsk pillanatnyi allapotanak es a politikai tarsadalom egeszsegenek.
Minel nagyobb az egyetertes a nepgylesben, azaz minel kzelebb kerlnek a velemenyek
ahhoz, hogy egyhanguak legyenek, annal inkabb uralkodik az altalanos akarat, mig a
hosszadalmas vitak, a nezetelteresek, a zrzavar mind a maganerdek Ielemelkedeset es az
allam hanyatlasat jelzik.
Ez kevesbe tnik magatol ertetdnek, ha ket vagy tbb rend alkotja az allamot, mint
Romaban a patriciusok es plebejusok, akiknek a perlekedese gyakran zavarta meg a
nepgyleseket, meg a kztarsasag Ienykoraban is. De ez a kivetel inkabb latszolagos, mint
valosagos, mert ilyenkor a politikai tarsadalom bels Iogyatekossaga kvetkezteben
ugyszolvan ket allam lakozik az allamban, s ami nem igaz a kettrl egytt, az igaz roluk
kln-kln. S valoban, a nepszavazas meg a legviharosabb idkben is mindig nyugodt
krlmenyek kztt zajlott le es nagy szotbbseggel vegzdtt, Ielteve, hogy a szenatus nem
avatkozott a dologba. A polgaroknak egy volt az erdeke, s igy a nep is egyet akart.
Ha tovabbhaladunk a masik veglet Iele, megint helyreall az sszhang. Mert ha a polgarok
szolgasorba sllyednek, ugy nem szabadok tbbe, es nincs akaratuk. Akkor a Ielelem es a
hizelkedes eljenzesse valtoztatja a szavazast; tanacskozasnak nincs helye tbbe, balvanyozas
avagy atkozodas lep a helyebe. Ilyen hitvany modon nyilvanitott velemenyt a szenatus a
csaszarok alatt. Neha nevetseges ovintezkedesekhez Iolyamodtak: Tacitus meseli,
60
hogy
Otho alatt a szenatorok atkokat szortak Vitellius Iejere, de kzben remseges zajt csaptak,
hogyha veletlenl megis uralomra jutna, ne tudhassa meg, ki mit beszelt.
E klnIele megIontolasok alapjan juthatunk el a szavazatok sszeszamlalasanak es a
velemenyek egybevetesenek elveihez; ezek attol Iggen valtoznak, hogy mennyire nehez
megismerni az altalanos akaratot, hogy mennyire indult az allam hanyatlasnak.
Csak egy trveny van, amely termeszetenel Iogva egyhangu beleegyezest kivan, a
tarsadalmi szerzdes. Mert nincs a vilagon nkentesebb cselekedet, mint a polgarok tarsulasa:
az ember mindig szabadnak es nmaga uranak szletik, s ennelIogva senki semmiIele
rggyel nem igazhatja le beleegyezese nelkl. Amikor elhatarozzak, hogy a rabszolga
gyermeke rabszolganak szletik, akkor ugy hataroznak, hogy nem szletik embernek.
Ha tehat a tarsadalmi szerzdesnek vannak ellenzi, ellenkezesk nem ervenyteleniti a
szerzdest, csupan ket magukat vonja ki a hatalya alol; ezek az idegenek a polgarok kztt.
Amikor az allam mar letrejtt, az ember azzal adja beleegyezeset, hogy a terleten lakik; ott
laknia annyi, mint alavetni magat a Ihatalomnak.
132
Az eredend szerzdestl eltekintve a
tbbseg akarata mindig ktelezi a tbbieket; ez magabol a szerzdesbl kvetkezik. Amde,
kerdezik, hogyan lehet szabad az az ember, aki kenytelen mas emberek akaratahoz
alkalmazkodni? Hogyan lehet a kisebbseg szabad es ugyanakkor olyan trvenyeknek
alavetett, amelyekhez nem adta a beleegyezeset?
Erre azt Ielelem, hogy a kerdes rosszul van Ielteve. A polgar minden trvenyhez
beleegyezeset adja, meg azokhoz is, amelyeket akarata ellenere Iogadtak el, azokhoz is,
amelyek bntetessel sujtjak, ha megszegni mereszelne valamelyiket. Az allam valamennyi
132
Ez csak szabad allamra ertend, mert ha az allam nem szabad, ugy az embert akarata ellenere az orszagban tarthatja a csalad, a vagyon, a
menedek hianya, a szkseg, az erszak, s akkor ott-tartozkodasa egymagaban nem Ieltetelezi a szerzdes jovahagyasat, sem a szerzdes
megszegeset.
tagjanak allando akarata az altalanos akarat; ez teszi polgarra es szabad emberre ket.
133
Amikor valamilyen trvenyt terjesztenek a nepgyles ele, voltakeppen nem azt kerdezik, hogy
helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megIelel-e vagy sem az
altalanos akaratnak, vagyis a nep akaratanak; azzal, hogy leadja szavazatat, mindenki
velemenyt mond a kerdesben, s a szavazatok sszeszamlalasa nyilvanitja ki az altalanos
akaratot. Ha tehat az enyemmel ellentetes velemeny gyzedelmeskedik, ez semmi egyebet
nem bizonyit, mint hogy tevedtem, s amit altalanos akaratnak veltem, valojaban nem volt az.
Ha az en maganvelemenyem kerekedett volna Iell, akkor valami mast tettem volna, mint
amit akartam, s eppen ebben az esetben nem lettem volna szabad.
Igaz, mindez Ieltetelezi, hogy a szotbbsegben meg Iellelhet az altalanos akarat
valamennyi jellegzetessege; ha nem lelhet Iel benne, ugy barmit valasszanak, nincs tbbe
szabadsag.
Amikor az iment kimutattam, hogyan allitjak a klns akaratokat az altalanos akarat
helyebe a kz tanacskozasain, kellkeppen megmutattam azt is, hogy mikeppen lehet elejet
venni ennek a visszaelesnek; kesbb meg beszelni Iogok errl. Azt is megmondtam, hogy
milyen elvek alapjan lehet megallapitani azt a szavazati aranyt, amelyre szkseg van az
altalanos akarat kinyilvanitasahoz. Ha az egyik oldalon egyetlen szavazattal tbb van, vege az
egyenlsegnek, az egyhangu hatarozathozatalnak pedig mar akkor vege van, ha mindssze
egyetlen ellenszavazat esik; de a szavazatok egyenl megoszlasa es az egyhangu
hatarozathozatal kztt szamos egyenltlen megoszlas talalhato meg, s ezeket az aranyokat a
politikai tarsadalom allapota es szksegletei alapjan hatarozhatjuk meg.
Ket altalanos elv alapjan szabalyozhatjuk ezeket az aranyokat. Az egyik ugy hangzik, hogy
minel Iontosabb es sulyosabb gyben hataroznak, a Iellkereked velemenynek annal
kzelebb kell jutnia ahhoz, hogy egyhangu velemeny legyen. A masik szerint minel
gyorsabban kell hatarozni valamely gyben, annal kisebb szotbbseget szabad megkvetelni;
ha pedig azon nyomban dnteni kell, akkor be kell erni egyetlen szavazatnyi tbbseggel is. Az
els elv inkabb a trvenyhozasi, a masodik inkabb a kzigazgatasi gyakorlatnak Ielel meg.
Akarhogy is, a kett sszekapcsolasabol adodnak a hatarozatkepes tbbseg legmegIelelbb
aranyai.
III" #EJEZET
; vlasztsokr)l
A Iejedelem es az elljarok megvalasztasa, mint mondottam, bonyolult eljaras.
KetIelekeppen Ioghatunk hozza: szavazas vagy sorshuzas utjan. Mindket lehetseggel eltek a
klnbz kztarsasagokban; a velencei dozset pedig meg ma is a ket modszer igen bonyolult
parositasaval valasztjak meg.
Sorszs t'n vlasztani, mondja Montesquieu, ez a demokrcia termszetb&l fakad.
Elismerem, de hogyan? ; sorszs, Iolytatja ugyanez a szerz, olyan vlasztsi m)d, amely
senkit nem srt6 minden polgrnak megagy'a az sszer* remnyt, ogy a azt szolgl'a
B1
Nem ez a magyarazat.
Ha szem eltt tartjuk, hogy a vezetk megvalasztasa kormanyzasi Ieladat, nem a Ihatalom
Ieladata, akkor meglatjuk, miert Ielel meg a sorshuzas jobban a demokracia termeszetenek,
ahol a kzigazgatas annal jobb, minel egyszerbb az gyintezes.
A kzhivatal viselese nem elny, hanem sulyos teher minden igazi demokraciaban, s ezert
nem lehet igazsagos, ha eppen erre a maganszemelyre rojak es nem a masikra. Trvenyes
uton csak arra lehet kironi ezt a terhet, akire a sorshuzas esik. Mert akkor mindenki egyenl
Ieltetelek alatt all, s mivel a valasztas nem Igg az emberi akarattol, ezert nincs olyan klns
eset, amelyben a trveny egyetemessege csorbat szenvedne.
133
Genovaban a brtnk homlokzatan es a galyarabok lancain ez a szo olvashato: :iberts. Ez szep es helyes alkalmazasa ama jeligenek.
Valoban, csak a minden rendbeli gonosztevk akadalyozzak meg a polgart abban, hogy szabad legyen. Az olyan orszagban, ahol valamennyi
gonosztev galyara kerlne, a legtkeletesebb szabadsag uralkodnek.
Az arisztokraciaban a Iejedelem valasztja meg a Iejedelmet, a kormanyzat nmagat tartja
Inn; itt tehat helyenvalo a valasztas.
A velencei dozse megvalasztasa nemhogy alaasna, igazolja ezt a megklnbztetest. Ez a
kevert Iorma vegyes kormanyzatnak Ielel meg. Mert tevedes azt gondolni, hogy a velencei
kormanyzat igazi arisztokracia. Bar a nep nem vesz reszt a kormanyzasban, masIell maga a
nemesseg is a nep resze. A Barnabas negyed temerdek szegeny lakoja soha nem jut
kzhivatalhoz, es nemessegebl csak annyi marad meg neki, hogy viseli az res excellencias
cimet es joga van reszt venni a Nagytanacsban. Mivel ez a Nagytanacs nem kevesebb tagot
szamlal, mint a mi genIi Ftanacsunk, ezert elkel tagjait nem illeti meg tbb kivaltsag, mint
nalunk az egyszer polgarokat. Ha eltekintnk a ket kztarsasag kztti rendkivli
klnbsegektl, ugy a genIi civisek ketsegkivl a velencei patriciusok pontos megIeleli,
slakoink es lakosaink a velencei varospolgaroknak es nepnek Ielelnek meg, parasztjaink
pedig a videki alattvaloknak. Vegezetl, barhogyan tekintsk is ezt a kztarsasagot, ha
nagysagat nem nezzk, kormanyzata nem arisztokratikusabb, mint a mienk. Az egesz
klnbseg abban all, hogy nalunk az allamIt nem elethossziglan valasztjak, s ezert nincs
szksegnk sorshuzasra.
Igazi demokraciaban a sorshuzasnak nem sok hatranya volna, mert itt minden ember
egyenl, meghozza mind erklcs, mind tehetseg, mind elvek es vagyon dolgaban, tehat
ugyszolvan mindegy, hogy kire esik a valasztas. De mondottam mar, soha nem letezett igazi
demokracia.
Amikor a szavazas es a sorshuzas kiegesziti egymast, az elbbi utjan kell betlteni az
olyan helyeket, amelyek sajatos kepessegeket kivannak, igy a katonai tisztsegeket; ahol
azonban, mint a biroi allasok eseteben, eleg a jozan esz, az igazsagerzek es a Ieddhetetlenseg,
ott az utobbi is megteszi, mert ha az allam alkotmanya jo, ezek a tulajdonsagok minden
polgarban Iellelhetk.
Sem a sorshuzasnak, sem a szavazasnak nincs helye a monarchikus kormanyzatban. Az
uralkodo jog szerint az egyedli Iejedelem es elljaro, s igy csakis t illeti meg a
tisztsegviselk kivalasztasanak joga is. Amikor Saint-Pierre abbe azt inditvanyozta, hogy
alapitsanak tbb kiralyi tanacsot Franciaorszagban, tagjaikat pedig nyilvanos szavazas utjan
valasszak, nem vette eszre, hogy a kormanyzati Iorma megvaltoztatasat javasolja.
62
Meg arrol kellene szolnom, hogy mikent adjak le es gyjtik ssze a szavazatokat a
nepgylesben, de talan a romai allam trtenete jobban megvilagitja ezt a kerdest, mint azok az
elvek, amelyeket Ielallithatnek. Az ertelmes embernek nem valik karara, ha kisse kzelebbrl
szemgyre veszi, hogyan inteztek a kzgyeket es a magangyeket egy ketszazezer It
szamlalo tanacsban.
I&" #EJEZET
; r)mai npgy*lsekr&l
Nincsenek megbizhato emlekeink Roma kezdeteirl; igen valoszin, hogy a kzkezen
Iorgo adatok tbbsege kznseges mese.
134
Altalaban veve a nepek elettrtenetenek
legtanulsagosabb reszet, azaz keletkezesk trtenetet ismerjk legkevesbe. Mindennapos
tapasztalatbol tudjuk, milyen okok vezettek Iorradalomhoz a birodalmakban, mivel azonban
uj nep mar nem keletkezik, ezert kenytelenek vagyunk Ieltevesekre hagyatkozni, amikor a
nepek keletkezesenek magyarazatat keressk.
A mar kialakult szokasok legalabb annyit bizonyitanak, hogy erednek valahonnet. A
kezdetekig visszanyulo hagyomanyok kzl azokat kell a legbiztosabbnak elIogadnunk,
amelyek a legnagyobb tekintelynek rvendenek, es a legersebb ervekre tamaszkodnak. Ezt
az elvet igyekeztem kvetni, amikor megvizsgaltam, hogyan gyakorolta a legIbb hatalmat a
134
Roma nevet Romulustol szarmaztatjak; ez a szo grg eredet es er&t jelent. A Numa nev is grg, azt jelenti: t#rvny.
68
Klns, hogy e
varos els ket kiralya eleve olyan nevet viselt, amely igen szoros kapcsolatban volt azzal, amit kesbb tettek.
vilag legszabadabb es legersebb nepe.
Roma alapitasa utan a szletben lev kztarsasagot, azaz az alapito hadsereget, mely
albanokbol, szabinokbol es idegenekbl allt, harom osztalyba soroltak, s az osztalyokat
tubusnak neveztek el. Minden tribust t(z curiara osztottak tovabb, a curikat pedig
decurikra6 ezek elere vezetket allitottak, curionokat es decurionokat.
AzonIell minden tribus szazInyi lovag- vagy lovashadtestet allitott Iel, a neve centuria
volt. Amibl lathato, hogy ezek a kisvarosban nagyjabol Ielesleges alakulatok eleinte
szigoruan katonai egysegek voltak. De, ugy tetszik, a nagysag sztne rabirta Romat, ezt a
kisvarost, hogy jo elre olyan berendezkedest alakitson ki, amely megIelel a vilag
Ivarosanak.
Ebbl az els Ielosztasbol hamarosan a kvetkez hatrany szarmazott. Az albanok
135
es a
szabinok
136
tribusa mindig ugyanakkora maradt, mig az idegeneke
137
a szakadatlan
bevandorlas miatt allando nvekedesben volt, es igy mihamar Iellmulta a masik kettt.
Servius
64
ugy orvosolta e veszedelmes Iogyatekossagot, hogy modositotta a Ielosztas elvet,
eltrlte a Iaj szerinti tagozodast, s helyette a varosreszeket vette alapul, ahol az egyes
tribusok eltek. Harom helyett negy trzset alkotott; mindegyik Roma egy-egy dombjan lakott,
es annak a dombnak a nevet viselte. igy nemcsak a Iennallo egyenltlenseget sikerlt
orvosolni, hanem az egyenltlenseg kesbbi kiujulasanak is elejet vettek. Nehogy ez a
Ielosztas a terletre korlatozodjek, az emberek pedig kivl maradjanak rajta, Servius
megtiltotta a lakossagnak, hogy atkltzzek egyik varosnegyedbl a masikba, ami kizarta a
Iajok keveredeset.
A lovagok harom regi centuriajat is megketszerezte es hozzajuk tett meg tizenkettt, de
mindig a regi nevek alatt; ez az egyszer es okos eljaras lehetve tette, hogy klnbseget
vonjon a lovagrend es a nep kztt, anelkl, hogy az utobbinak oka volna zugolodni.
A negy varosi tribushoz Servius hozzatett meg tizent Ialusi tribust; ezeket azert neveztek
igy, mert az ugyancsak tizent krzetre osztott videken eltek. Kesbb ugyanannyi uj tribus
jarult hozzajuk, s a romai nep vegl is harminct tribusra oszlott; ez a szam a kztarsasag
bukasaig mar nem valtozott.
A varosi es a videki tribusoknak ez a megklnbztetese Iigyelemre melto mert pelda
nelkli kvetkezmenyt von maga utan; ennek ksznhette Roma, hogy erklcsei
megrzdtek es birodalma allandoan nvekedett. Azt hinnk, hogy a varosi tribusok
rvidesen eltulajdonitottak minden hatalmat es meltosagot s nem keslekedtek lealacsonyitani
a Ialusi tribusokat, de az ellenkezje trtent. Tudjuk, mennyire vonzodtak az els romaiak a
Ialusi elethez. Ez a vonzodas ama blcs allamalapitotol eredt, aki a szabadsagot a mezei
munkaval es a katonai szolgalattal kapcsolta ssze, s mintegy a varosba szamzte az ipart, a
mestersegeket, az armanyt, a vagyont es a rabszolgasagot.
S mivel valamennyi kivalo romai IerIiu videken elt es Ildmvelessel Ioglalkozott, ezert
megszoktak, hogy Ialun keressek a kztarsasag tamaszait. Ez az eletmod volt osztalyresze a
legtekintelyesebb patriciusoknak is, ezert aztan altalanos megbecsles vezte: a Ialusi
emberek egyszer es dolgos eletet Ilebe helyeztek a romai varoslakok dologtalan es hitvany
eletenek, s aki a varosban csak nyomorult proletar lett volna, Ildmveskent kztiszteletben
allo polgarra lett. Nemes lelk seink, mondta Varro,
65
nem veletlenl neveltek ki Ialun
azokat az ers es bator IerIiakat, akik haboruban megvedtek, bekeben elelmeztek ket.
Plinius
66
hatarozottan allitja, hogy a videki tribusok a krkbe tartozo IerIiaknak
ksznhettek, hogy tisztelet vezte ket, ha pedig egy hitvany embert le akartak alacsonyitani,
gyalazatara valamelyik varosi trzsbe helyeztek at. Midn a szabin Appius Claudius
megtelepedett Romaban, elhalmoztak tisztsegekkel es egy Ialusi tribusba osztottak be; ez a
135
Ramneses.
136
Tatienses
137
Luceres.
tribus kesbb csaladjanak nevet vette Iel. Vegezetl a Ielszabaditott rabszolgak mindig varosi
tribusok tagjai lettek, sohasem Ialusi tribusok tagjai, s a kztarsasag egesz Iennallasa alatt
nincs egyetlen pelda sem arra, hogy a Ielszabaditott rabszolgak, barha polgarjogot nyertek is,
valaha kzhivatalt viseltek volna.
Ez kitn elv volt; de annyira tulzasba vittek, hogy vegl megvaltoztatta az allam
berendezkedeset es ketsegkivl visszaeleshez vezetett.
Elszr is, a cenzorok, miutan hosszu ideig jogot Iormaltak ra, hogy nkenyesen
athelyezzek a polgarokat egyik tribusbol a masikba, a tbbsegnek megengedtek, hogy oda
lepjen be, ahova akar. Ez az engedely bizonyosan semmire se volt jo es megIosztotta a
cenzorokat egyik I hataskrktl. Mi tbb, mivel a nagyok es hatalmasok valamennyien a
videki tribusok tagjai lettek, a polgarjogot nyert hajdani rabszolgak pedig a cscselekkel
egytt a varosi tribusokban maradtak, ezert a tribusok immar nem tartoztak kln helyhez
vagy terlethez, hanem annyira sszekeveredtek egymassal, hogy mar csak nevjegyzekek
segitsegevel lehetett megklnbztetni ket, s igy a tribus szo mar nem dolgokhoz, hanem
szemelyekhez ktdtt, vagy inkabb mar-mar kimerava lett. Az is megesett, hogy a varosi
trzsek, minthogy inkabb keznel voltak, tulsulyba kerltek a nepgylesben, es eladtak az
allamot azoknak, akik hajlandok voltak megvenni a cscselek szavazatait.
Ami a curiakat illeti, az allamalapito minden trzset tiz curiara osztott, es igy a romai nep,
mely akkor teljes egeszeben a varos Ialai kze zarkozva elt, harminc curiabol allt;
mindegyiknek megvoltak a templomai, istenei, tisztsegviseli, papjai es compitalinak
nevezett nnepei; ez utobbiak a Ialusi trzsek kesbbi eredet paganaliioz hasonlitottak.
Midn Servius ujbol Ielosztotta a romai nepet, ezt a harmincas szamot nem tudta
egyenlen elosztani a negy tribus kztt, es valtoztatni sem akart rajta, ezert a curiak
Iggetlenne valtak a tribusok-tol, es igy a nep egy masik Ielosztasat jelentettek. De sem a
Ialusi tribusoknak, sem a hozzajuk tartozo nepnek nem voltak curiai, mert a tribusok merben
polgari intezmennye valtak, es mas hatosag alakult a katonak besorozasara; ezert aztan
Romulus katonai alakulatai Ieleslegesse valtak. igy, jollehet minden polgar tagja volt
valamelyik tribusnak, tavolrol sem mind tartozott valamilyen curiahoz is.
Servius meg egy harmadik Ielosztast is tett, teljesen Iggetlenl az elz ketttl;
kvetkezmenyeit tekintve ez volt a legIontosabb valamennyi kzl. Az egesz romai nepet hat
osztalyba sorolta; sem a terlet, sem az emberek szempontjabol nem tett klnbseget kztk,
hanem csakis a vagyon szerint klnbztette meg ket.
Az els osztalyokba tette a gazdagokat, az utolsokba a szegenyeket, a kett kze pedig
azok kerltek, akiknek kzepes vagyona volt. Ez a hat osztaly tovabbi 193 testletre
tagozodott; ezeket centuria-nak neveztek, es ugy osztottak el, hogy az els osztaly egymaga
tbb mint a Ielket magaban Ioglalta, az utolsohoz pedig csak egyetlenegy tartozott. igy aztan
a legkevesebb embert szamlalo osztaly bvelkedett a leginkabb centuriakban, mig az egesz
utolso osztaly csupan egyetlen alosztalyt szamlalt, pedig egymaga kitette Roma lakosainak
tbb mint a Ielet.
Hogy a nep ne ismerje Iel olyan knnyen ennek az utolso Iormanak a kvetkezmenyeit,
Servius szinleg katonai jelleget klcsnztt neki: a masodik osztalyba ket Iegyverkovacs-
centuriat osztott be, a negyedikbe pedig ket hadIelszerelesi centuriat. Az utolso osztaly
kivetelevel mindentt megklnbztette a Iiatalokat es az regeket, vagyis azokat, akiket a
trveny Iegyverviselesre ktelezett, es azokat, akiket koruknal Iogva Ielmentett e
ktelezettseg alol. Ez a megklnbztetes azutan, meg inkabb, mint a vagyon szerinti
klnbsegtetel, szksegesse tette, hogy srn ismeteljek a cenzust vagy nepszamlalast. Vegl
azt is elrendelte Servius, hogy a nepgylest a Mars-mezn tartsak, es minden hadkteles IerIi
Iegyverben jelenjek meg.
Az utolso osztalyra azert nem terjesztette ki a Iiatalok es regek e megklnbzteteset,
mert ezt a cscselek alkotta, s a cscseleket nem illette meg az a tisztesseg, hogy Iegyvert
Iogjon a hazaert. Csak akinek volt otthona, csak az nyerte el a jogot, hogy megvedje; a
temerdek ehenkorasz kzl, aki ma a kiralyok seregeiben tndkl, aligha kerlhette volna el
egy is, hogy csuIosan kizzek a romai cohorsokbol, amikor a katonak meg a szabadsag
vedelmezi voltak.
De meg az utolso osztalyon bell is megklnbztettek a proletrokat azoktol, akiket ugy
neveztek: capite censi.
BP
Az elbbiek nem voltak tkeletesen nincstelenek, s legalabb
polgarokat adtak az allamnak; nagy szkseg eseten olykor meg katonakat is. Akiknek
egyaltalan semmije sem volt, s akiket csak testi valojukban lehetett sszeszamlalni, azokat
nem vettek emberszamba; elskent Marius adta meg nekik azt a kegyet, hogy besorozta ket.
Nem szandekozom itt eldnteni, hogy ez a harmadik besorolas nmagaban jo volt-e vagy
rossz, de azt hiszem, joggal allitom, hogy csak az els romaiak egyszer erklcsei,
nzetlensege, a mezgazdasag iranti vonzodasuk, a kereskedelem es a nyeresegvagy iranti
megvetesk miatt valhatott kivihetve. Hol van ma nep, amelynek kreben a telhetetlen
haszonleses, a nyughatatlan szellem, az armany, a szakadatlan valtozasok, a vagyoni helyzet
allando Iorrongasai hagynanak husz evig Iennallni egy ilyen intezmenyt, s nem Iorgatnak Iel
az egesz allamot? St azt is jegyezzk meg jol, hogy mivel Romaban az erklcs es a
kzvelemeny itelete ersebb volt ennel az intezmenynel, ezert helyre is igazitotta
visszassagait; s ha egy gazdag ember tulsagosan hivalkodott a gazdagsagaval, a szegenyek
osztalyaba taszitottak.
Mindebbl knnyszerrel megerthetjk, miert emlitenek szinte mindig csak t osztalyt,
noha valojaban hat volt. A hatodik osztaly, mivel sem katonakat nem kldtt a hadseregbe,
sem szavazokat a Mars-mezre,
138
es szinte egyaltalan nem szolgalta a kztarsasag javat,
ritkan jtt egyaltalan szamitasba.
Ezek voltak a romai nep klnbz Ielosztasai. Lassuk most, milyen hatassal voltak a
nepgylesre. Ezeket a gyleseket, amennyiben megIeleltek a trvenyeknek, comitinak
neveztek; rendesen Roma piacteren vagy a Mars-mezn tartottak ket, es klnbseget tettek a
curiak, a centuriak es a tribusok szerint egybehivott comi-tiak kztt. A curiak szerinti
nepgylest Romulus vezette be, a centuriak szerintit Servius, a tribusok szerintit a
neptribunusok. Csak nepgyles szentesithetett trvenyeket, valaszthatott elljarokat; s mivel
nem volt polgar, aki ne tartozott volna valamilyen curiahoz, centuriahoz es trzshz,
ennelIogva egyetlen polgart sem Iosztottak meg a valasztojogtol, s a romai nep jog szerint is
es tenylegesen is valosagos Ihatalom volt.
Harom Ieltetelnek kellett teljeslnie ahhoz, hogy a nepgyles sszehivasa trvenyes
legyen, hatarozatai pedig trvenyerre emelkedjenek. Elszr: az a testlet vagy hatosag,
amely sszehivja ket, rendelkezzek az ehhez szkseges meghatalmazassal; masodszor:
trveny engedelyezte napon tartassanak; harmadszor: az augurok kedvez joslatot tegyenek.
Az els rendszabaly inditookait szksegtelen eladni. A masodik a kzrenddel
kapcsolatos; igy peldaul nem volt szabad nepgylest tartani vasar- es piacnapokon, amikor a
videkiek gyeik intezesere jttek Romaba es nem volt idejk ra, hogy a kzteren tltsek a
napot. A harmadik rendszabaly segitsegevel tartotta kordaban a szenatus a bszke es
nyughatatlan romai nepet, es csillapitotta le a lazito tribunusok hevet; bar ez utobbiak nem
keves modot talaltak ra, hogy e korlatozas alol kivonjak magukat.
Nemcsak a trvenyek es a vezetvalasztasok voltak alavetve a comitiak iteletenek. Mivel a
romai nep elbitorolta a kormanyzat legIbb Ieladatait, ezert azt mondhatjuk, hogy Europa
sorsa ezekben a gylesekben dlt el. A gylesek, targyuk valtozatossaga Iolytan, klnbz
Iormakat ltttek, aszerint, hogy milyen gyben kellett hatarozni.
Hogy e klnbz Iormakat megiteljk, elegend sszehasonlitanunk ket. Amikor
Romulus a curiakat letesitette, az volt a celja, hogy a szenatust a nep altal, a nepet pedig a
138
Azt mondom, a Mars-mezre, mert itt hivtak ssze a centuriak gyleseit; a ket masik Iormaban a nep a f)rumon vagy masutt gylt ssze,
s ilyenkor a capite censi-t eppolyan beIolyas es tekintely illette meg, mint az elsrend allampolgarokat.
szenatus altal zabolazza meg, es egyIorman uralkodjek mind a kett Iltt. E Iorma reven
tehat Ielruhazta a nepet a tbbseg tekintelyevel, hogy ellensulyozza azt a hatalmat es
gazdagsagot, amelyet a patriciusoknak hagyott. De a monarchia szellemenek megIelelen
megis tbb elnyt adott a patriciusoknak, akik klienseiken keresztl beIolyassal lehettek a
szotbbsegre. A patronusok es kliensek e csodalatos intezmenye a politika es az emberseg
mestermve volt, nelkle nem maradhatott volna Ienn a patriciusosztaly, hiszen letezese
ellentmondott a kztarsasag szellemenek. Egyedl Romae a dicsseg, hogy ilyen szep peldat
adott a vilagnak, amelybl soha visszaeles nem szarmazott, s amelyet megsem kvettek sehol.
Mivel a curiaknak ez a Iormaja Iennmaradt a kiralyok alatt egeszen Serviusig, az utolso
Tarquinius uralmat pedig nem tekintettek trvenyesnek, ezert a kiralyi trvenyeket a leges
curtatae neven klnbztettek meg.
A kztarsasag alatt a curiak mindvegig a negy varosi tribusra korlatozodtak es csak a romai
cscseleket Ioglaltak magukba, ezert nem Ielelhettek meg sem a patriciusok elen allo
szenatusnak, sem a tribunusoknak, akik plebejusok voltak ugyan, de a jomodu polgarok elen
alltak. igy hat hitelket vesztettek, s odaig sllyedtek, hogy a harminc egybegylt liktor
vegezte el mindazt, amit a curiak szerint egybehivott nepgylesnek kellett volna elvegeznie.
A centuriak szerinti beosztas oly mertekben kedvezett az arisztokracianak, hogy nehez
IelIogni, miert nem gyztt mindig a szenatus a centuriak nevet visel nepgylesekben, ahol a
konzulok, a cenzorok meg a tbbi curialis elljaro valasztasara sor kerlt. Csakugyan, a romai
nep hat osztalyat alkoto 193 centuria kzl 98 az els osztalyba tartozott, s mivel a
szavazatokat centuriankent szamlaltak ssze, az els osztaly egymaga Iellmulta az sszes
tbbit. Ha az ide tartozo valamennyi centuria egyetertesben volt, nem is Iolytattak tovabb a
szavazatok sszeszamlalasat; az elenyesz kisebbseg hatarozata tbbsegi dnteskent jelent
meg, s azt mondhatjuk, hogy a centuriak szerint sszehivott nepgylesekben az gyek sokkal
inkabb a tallerok, mint a szavazatok mennyisege alapjan dltek el.
Amde ket krlmeny is korlatozta ezt a rendkivli hatalmat. Elszr: a tribunusok
tbbsege s a plebejusok szamottev resze is a gazdagok osztalyahoz tartozott, s ezek
ellensulyoztak a patriciusok beIolyasat az els osztalyban.
. A masodik krlmeny abban allt, hogy a centuriakat nem sorrendben szavaztattak le, ami
azt jelentette volna, hogy mindig az elsn kezdik, hanem sorshuzas utjan valasztottak ki egyet
kzlk, s ez egyedl adta le voksat;
139
a tbbi centuriat egy masik napon ideztek szavazasra,
most mar rangsor szerint; ezek rendesen megersitettek az els napi eredmenyt. igy tehat a
pelda hatalmat elklnitettek a rangtol es a sorsra biztak, a demokracia elvenek megIelelen.
Egy tovabbi elny is szarmazott ebbl a szokasbol: a videki polgaroknak a ket szavazas
kztt ideje maradt tajekozodni az ideiglenesen kinevezett jellt erdemei Iell, s igy az gy
ismereteben adtak le szavazatukat. De azzal az rggyel, hogy meggyorsitjak az eljarast, ezt a
szokast vegl is eltrltek, es a ket szavazast ugyanazon a napon ejtettek meg.
A tribusok szerint egybehivott nepgyles volt a romai nep voltakeppeni tanacskozo
testlete. Csak a tribunusok hivhattak ssze, itt bocsatottak nepszavazasra javaslataikat es itt
valasztottak meg ket. Nemhogy valamiIele rang illette volna meg itt a szenatust, meg ahhoz
sem volt joga, hogy a gylesben reszt vegyen; igy hat a szenatorok olyan trvenyeknek
kenyszerltek engedelmeskedni, amelyekrl nem szavazhattak, es e tekintetben az utolso
polgar is szabadabb volt naluk. Ez az igazsagtalansag mer Ielreertesen alapult, s egymagaban
is eleg lett volna, hogy hatalytalanitsa egy olyan testlet rendelkezeseit, amelynek nem
minden tagja jelenhetett meg a testlet tanacskozasain. Ha allampolgari joganal Iogva
valamennyi patricius reszt vehetett volna a nepgyleseken, ott egyszer maganszemelykent
jelentek volna meg, s nem lett volna beIolyasuk a szavazas eredmenyere, hiszen minden
polgar szavazata egyIorman nyomott a latban, s a legutolso proletar is ugyanannyit szamitott,
mint a szenatus Ieje.
139
Az igy kiemelt centuriat praerogativ=nak neveztek, mert elskent kertek tle a szavazatat; innen ered a prerogativa szo.
Latjuk tehat, e klnbz Ielosztasok nem csupan azt a rendet hatarozzak meg, ahogyan
egy ilyen nagy nep szavazatait sszeszamlaltak, mert nem nmagukban kzmbs Iormak
voltak, hanem mindegyikk sajatos hatast Iejtett ki, annak a celnak megIelelen, amelynek
kedveert alkalmaztak.
Nem szkseges reszletekbe bocsatkoznunk; a Ienti magyarazatok alapjan igy is vilagos,
hogy a nepuralomnak leginkabb a tribusok szerint egybehivott gyles kedvezett, az
arisztokracianak pedig a centuriak szerint egybehivott. Ami a curiak szerint egybehivott
gylest illeti, ahol egyedl a romai cscselek alkotta a tbbseget, ez csak arra volt jo, hogy a
zsarnoksag es a rosszindulat hatalmat nvelje, s igy menthetetlenl rossz hirbe keveredett.
Ezert aztan meg a lazitok is ovakodtak ehhez az eszkzhz Iolyamodni, mert tulsagosan
IelIedtek volna szandekaikat. Bizonyos, hogy a nepIelseg csak a centuriak szerint egybehivott
gylesekben testeslt meg maradektalanul, mert csak ezek leltek Iel az egesz lakossagot. A
curiak szerint egybehivott gylesekbl ugyanis hianyoztak a Ialusi tribusok, a tribusok szerint
egybehivott gylesekbl pedig a szenatus es a patriciusok hianyoztak.
A szavazatszedes modja az els romaiaknal ugyanolyan egyszer volt, mint az erklcseik,
ha nem is olyan egyszer, mint Spartaban. Mindenki Iennhangon szavazott, s egy irnok rendre
Ieljegyezte a szavazatokat; a tribuson belli szotbbseg hatarozta meg, hogyan valaszt a nep;
ugyanigy allt a dolog a curiakkal es a centuriakkal is. Ez a szokas elnys volt, amig a
polgarok kreben becsletesseg uralkodott, es mindenki szegyellte, hogy a tbbiek szeme
lattara igazsagtalan gyre vagy meltatlan szemelyre adja szavazatat. De midn a nep
romlasnak indult, es a szavazatokkal zerkedni kezdtek, ugy illett, hogy titkon szavazzanak,
mert igy a szavazatok vasarloi biztonsagban maradnak, s a csaloknak lehetsege nyilik ra,
hogy ne valjanak arulova.
Tudom, Cicero rosszallja ezt a valtozast, s reszben innen szarmaztatja a kztarsasag
bukasat.
68
De hiaba erzem, milyen sulyosan nyom itt a latban Cicero tekintelye, nem tudom
osztani velemenyet. Szerintem, eppen ellenkezleg, az gyorsitotta meg az allam bukasat, hogy
nem kvetkezett be eleg sok hasonlo valtozas. Ahogy az egeszseges emberek eletmodja nem
Ielel meg a betegeknek, a romlasnak indult nepet sem szabad romlatlan nepnek valo
trvenyek szerint kormanyozni. Semmi sem igazolja jobban ezt az elvet, mint a velencei
kztarsasag Iennmaradasa, hiszen e kztarsasag torzkepe csak azert letezik meg ma is, mert
gonosz emberekhez ill trvenyei vannak.
Tehat kis tablakat osztottak szet a polgarok kztt; ezek segitsegevel mindenki ugy
szavazhatott, hogy nem lehetett megtudni, mire adta voksat. Uj eljarasokat vezettek be a
tablacskak sszegyjtesere stb. Mindazonaltal gyakran tamadtak ketelyek az emlitett
Ieladatokkal megbizott tisztviselk
140
becsletesseget illeten. S hogy gatat vessenek az
armanynak es a szavazatok adasvetelenek, vegl temerdek rendeletet adtak ki, de mar a
rendeletek nagy szama is mutatja, hogy egyik sem hasznalt.
Az utolso idkben gyakran kenyszerltek rendkivli intezkedesekhez Iolyamodni, hogy a
trvenyek hianyossagain segitsenek. Olykor csodakat eszeltek ki; de ha a nep hitt is a
dologban, a vezetket soha nem lehetett megteveszteni. Maskor nagy hirtelen hivtak egybe a
gylest, hogy a jellteknek ne maradjon ideje sszeeskvest szni. Megint maskor az egesz
gylest vegigbeszeltek, latvan, hogy a nep mar a rossz gy oldalan all es helytelenl Iog
hatarozni. De a becsvagy vegl minden ovintezkedest kijatszott, s ha van valami hihetetlen az
egeszben, hat az, hogy ez a hatalmas nep annyi visszaeles kzepette h maradt regi
rendszabalyaihoz, es valtozatlanul elljarokat valasztott, trvenyeket Iogadott el, vitas
gyekben itelkezett, magan- es kzgyeket intezett, meghozza csaknem olyan knnyedseggel,
mintha maga a szenatus lett volna.
140
Kustodes, diribitores 6 rogatores suffragiorum.
BH
&" #EJEZET
; tribunusok intzmnyr&l
Amikor nem lehet pontos aranyt megallapitani az allam alkoto reszei kztt, vagy
kikszblhetetlen okok szntelenl modositjak az aranyokat, akkor a tbbi hatosagtol
elklnlt kzhivatalt allitanak Il, amely minden reszt a maga igazi viszonyai kze helyez,
es sszekt kapocs vagy kzeptag gyanant szolgal a Iejedelem es a nep, vagy a Iejedelem es
a Ihatalom kztt, vagy ha szkseges a ket oldal kztt egyidejleg.
Ez a testlet ugy nevezem: a tribunusok intzmnye f hivatott megovni a trvenyeket es
a trvenyhozo hatalmat. Neha arra szolgal, hogy a Ihatalmat oltalmazza a kormanyzattal
szemben, mikent a neptribunusok tettek Romaban; neha arra, hogy a kormanyzatot tamogassa
a neppel szemben, ahogy a velencei tizek tanacsa teszi, neha pedig arra, hogy Ienntartsa az
egyensulyt a reszek kztt, ahogy a spartai ephoroszok tettek.
A tribunusok intezmenye nem tartozik a kzseg alkoto reszeihez, es a legcsekelyebb
mertekben sem reszesl a trvenyhozo vagy a vegrehajto hatalombol, de a maga hatalma csak
annal nagyobb: nem tehet semmit, de mindent megakadalyozhat. Bar csak vedelmezi a
trvenyeket, megis sokkal nagyobb tiszteletnek rvend, mint a Iejedelem, aki vegrehajtja,
vagy a Ihatalom, amely alkotja ket. Ezt vilagosan lattak Romaban, ahol a bszke
patriciusok, jollehet az egesz nepet megvetettek, kenytelenek voltak meghajolni a nep
egyszer tisztsegviselje eltt, akinek sem papi, sem biroi hataskre nem volt.
Blcs korlatok kztt a tribunusi intezmeny a jo alkotmany legszilardabb tamasza, de ha a
kelletenel csak egy kicsit is nagyobb erre kap, mindent Ieldul. A gyengeseg nem tartozik
termeszetehez, s Ielteve, hogy igazabol letezik, soha nem gyengebb a szksegesnel.
Ha bitorolja a vegrehajto hatalmat, amelyet csak mersekelni hivatott, es alkalmazni
igyekszik a trvenyeket, holott csak az a dolga, hogy oltalmazza ket, ugy zsarnoksagga Iajul.
Az ephoroszok
70
roppant hatalma veszelytelen volt, amig Sparta erklcsei romlatlanok
maradtak, de mihelyt romlasnak indult az erklcs, tovabb gyorsitotta ezt a Iolyamatot. Ezek a
zsarnokok legyilkoltak Agiszt, amiert aztan utoda vett bosszut rajtuk. Az ephoroszok bne es
bnhdese egyarant siettette a kztarsasag bukasat, es Kleomenesz utan Sparta nem letezett
tbbe. Roma ugyanigy bukott el; a tribunusok Iokrol Iokra elbitorolt, mertektelen hatalma a
szabadsag vedelmeben hozott trvenyek segitsegevel vegl is a szabadsag eltiproit, a
csaszarokat oltalmazta. Ami a velencei tizek tanacsat illeti, ez a patriciusok es a nep szamara
egyarant Ielelmetes verbirosag nemhogy vedelmezne, elbb lealacsonyitja a trvenyeket,
hogy aztan a stetseg leple alatt osztogassa csapasait, amelyeket senki nem mer eszrevenni.
A tribunusi testlet, akarcsak a kormanyzat, meggyengl, ha tagjainak szama nvekszik.
Romaban elszr ket neptribunus volt, azutan t, s amikor ezt a szamot is meg akartak
ketszerezni, a szenatus nem lepett kzbe; bizonyara arra gondolt, hogy egyiket a masik altal
Iogja Ieken tartani, es igy is lett.
Ha elejet akarjuk venni e Ielelmetes testlet tulkapasainak, leghelyesebb ugy
cselekednnk, ahogy mind ez ideig egyetlen kormanyzat sem cselekedett: nem szabad hagyni,
hogy e testlet allandoan mkdjek, hanem ki kell jellni bizonyos idszakokat, amikor
sznetel. Ezek az idszakok nem volnanak olyan hosszuak, hogy a visszaelesek gykeret
verhessenek, s trveny allapitana meg tartamukat, megpedig oly modon, hogy szkseg eseten
rendkivli Ielhatalmazas alapjan knnyszerrel meg lehessen rviditeni. Azt hiszem,
ennek az eljarasnak nincsenek hatranyai, mivel mondottam mar a tribunusok intezmenye
nem resze az alkotmanynak, s ezert megszntethet anelkl, hogy az alkotmany kart
szenvedne, es ugy talalom, hogy hatekony is ez az eljaras, mivel az ujonnan Ielallitott
kzhivatal nem eldjenek hatalmaval el, hanem azzal a hatalommal, amelyet a trveny ruhaz
rea.
&I" #EJEZET
; diktatrr)l
A trvenyek hajthatatlanok, nem idomulnak a krlmenyek valtozasaihoz. Am olykor
veszedelmesse is valhatnak emiatt es pusztulasba sodorhatjak a valsagba jutott allamot. A
Iormasagok rendje es lassusaga sok idt kivan, a krlmenyek olykor nem ilyen bkezek.
Temerdek eset adodhat, amelyet a trvenyhozo nem vett Iigyelembe, es blcs elrelatasrol
tesz tanubizonysagot, aki Ielismeri, hogy mindent nem lehet elre latni.
Ne akarjunk hat olyan szilardsagot klcsnzni politikai intezmenyeinknek, hogy tbbe ne
legynk kepesek IelIggeszteni mkdesket. Olykor meg Sparta is IelIggesztette
trvenyeit.
De csak a legnagyobb veszely igazolhatja a kzrend megbontasat; a trvenyek szent
hatalmat csak akkor szabad szneteltetni, ha a hon dve Iorog kockan. E ritka es nyilvanvalo
esetekben rendkivli eljarassal gondoskodnak a kzbiztonsagrol, oly modon, hogy az arra
legmeltobb embert bizzak meg vedelmevel. Ezt a megbizatast ketIelekeppen adhatjak, attol
Iggen, hogy milyen termeszet a veszely.
Ha a veszely elharitasahoz elegend Iokozni a kormanyzat tevekenyseget, akkor a
kormanyzast a korabbi elljarok kzl egy vagy ket szemelyre bizzak. A trvenyek hatalman
nem valtoztatnak, csak vegrehajtasuk Iormajan. Ha azonban a veszedelem olyan termeszet,
hogy a trvenyek akadalyoznak a megelzeset, akkor legIbb vezett neveznek ki, aki
minden trvenyt elnemit, es egy pillanatra IelIggeszti a Ihatalmat. Ilyen esetekben nem
ketseges, hogy mit parancsol az altalanos akarat; a nep els kivansaga nyilvanvaloan az, hogy
az allam ne pusztuljon el. Ily modon a trvenyhozo hatalom IelIggesztetik ugyan, de nem
trltetik el: az elljaro, aki elnemitja, nem szolaltathatja meg; uralkodik Iltte, de nem
kepviselheti; barmit tehet, csak trvenyeket nem alkothat.
Az els eljarast a romai szenatus alkalmazta, midn nnepelyes nyilatkozattal a konzulok
gondjara bizta a kztarsasag dvet; a masodikra akkor kerlt sor, amikor a ket konzul egyike
diktatort nevezett ki;
141
erre a gyakorlatra Alba adott peldat Romanak.
A kztarsasag kezdetein igen gyakran Iolyamodtak a diktaturahoz, mert az allam meg nem
allt eleg szilard labon, nem tudta egyedl alkotmanya erejenel Iogva Ienntartani magat. Mivel
akkoriban az erklcsk sok ovintezkedest Ieleslegesse tettek, amire mas idkben szkseg lett
volna, ezert nem Ieltek tle, hogy a diktator visszael hatalmaval, sem attol, hogy idejenek
lejartan tul is meg akarja tartani. Ellenkezleg, ugy tetszett, az ily nagy hatalom terhere van
annak, akire rabizatott; annyira siettek szabadulni tle, mintha tulsagosan Iaradsagos es
veszelyes tiszt lett volna a trvenyek helyebe lepni.
Nem is a visszaeles, hanem a lejaratas veszelye miatt kellett volna ovatosabban banni az
els idkben ezzel a legmagasabb kzhivatallal. Mert nyaklo nelkl osztogattak a valasztasok,
a Ielszentelesek, a puszta Iormasagok alkalmabol, es attol kellett tartani, hogy nem lesz
tekintelye, amikor valoban szkseg volna ra, s az emberek megszokjak, hogy res cimnek
tartsak, amelyet res ceremoniak celjaira hasznalnak.
A kztarsasag vege Iele a romaiak ovatosabbak lettek, es eppolyan oktalanul tartozkodtak
a diktatura bevezetesetl, mint amilyen oktalanul tekozoltak a diktatori meltosagot azeltt.
Nem nehez belatni, hogy Ielelmk alaptalan volt, mert a varos gyengesege egyben
biztositekul szolgalt a benne szekel hatosagokkal szemben; a diktator bizonyos esetekben
megvedhette a kz szabadsagat, de soha nem emelhetett kezet ra, s Roma lancait nem
Romaban kovacsoltak, hanem a hadseregben. Marius alig tanusitott ellenallast Sullaval,
Pompeius pedig Caesarral szemben, ami jol mutatja, mit varhattak a bels hatalomtol, ha
kls er Ienyegetett.
E tevedesk kvetkezteben a romaiak sulyos hibakat kvettek el. igy peldaul hiba volt,
141
Ejjel titokban keritettek sort erre a kinevezesre, mintha szegyelltek volna, hogy egy embert a trvenyek Ile helyeznek.
hogy nem neveztek ki diktatort Catilina gyeben,
71
hiszen csak a varos bels reszerl s
legIeljebb egy-ket italiai tartomanyrol volt szo, igy hat egy korlatlan hatalommal Ielruhazott
diktator knnyszerrel szetzavarhatta volna az sszeeskvest, amelyet csak szerencses
veletlenek sszejatszasa Iojtott el, marpedig jozan esszel senki nem szamithatott akkora
szerencsere.
Ehelyett a szenatus beerte azzal, hogy minden hatalmat a konzulokra ruhazott at; ezert
aztan Cicero kenytelen volt egy lenyeges ponton athagni ezt a hatalmat, klnben nem tudott
volna hatekonyan cselekedni, s ha az els rmujjongasban helyeseltek is magatartasat,
kesbb joggal kertek szamon tle a polgarok trvenytelenl kiontott veret, amit egy
diktatorral szemben nem tehettek volna meg. De a konzul ekesszolasa mindenkit magaval
ragadott, s mivel maga romai letere jobban szerette a szemelyes dicsseget, mint a hazat,
ezert kevesbe erdekelte, hogy mikent lehetne a legtrvenyesebb es legbiztosabb modon
megmenteni az allamot, mint az, hogy mikent arathatna le mindazt a dicsseget, ami az
gybl szarmazhatik.
142
igy hat joggal nnepeltek, mint Roma megszabaditojat, es joggal
bntettek meg, mint trvenyszegt. Ha megoly nnepelyesen hivtak is vissza, nem ketseges,
hogy ezzel csak kegyelmet gyakoroltak.
Egyebkent barmilyen modon ruhazzak ra valakire ezt a nagy Iontossagu megbizatast,
mindenkeppen igen rvid hataridhz kell ktni, s ezt a hataridt soha nem szabad
meghosszabbitani. A diktatort valsag idejen nevezik ki, s ilyenkor az allam rvidesen
elpusztul vagy megmenekl; s mihelyt elmult a srget szkseg, a diktatura zsarnoksagga
valik. Romaban a diktatorok Ielhatalmazasa legIeljebb ket honapra szolt, de a tbbseg mar
elbb lemondott. Ha hosszabb lett volna a hatarid, talan kisertesbe esnek, hogy meg jobban
meghosszabbitsak, akar a decemvirek a maguk egy evre szolo megbizatasat. A diktatornak
csak annyi ideje volt, hogy eleget tegyen a Ieladatnak, amelyre valasztottak; mas terveket
szni nem maradt ideje.
&II" #EJEZET
; cenzorokr)l
Mikent az altalanos akarat a trveny altal nyilatkozik meg, ugy a kzvelemeny a cenzor
szajaval itel. A kzvelemeny olyan trveny, amelyet a cenzor hajt vegre, aki, a Iejedelemhez
hasonloan, csak a klns esetekre alkalmazza.
Igy hat a cenzor nem biraja, csak szoszoloja a kzvelemenynek, s mihelyt eltavolodik tle,
hatarozatai hiabavalok es ervenytelenek lesznek.
Karba veszett Iaradozas megklnbztetni egy nemzet erklcseit azoktol a dolgoktol,
amelyeket a nemzet becsl; mert a kett ugyanazon az alapelven nyugszik, es okvetlenl
egymasba Ionodik. A vilag minden nepenel a velemenyen mulik, nem a termeszeten, hogy
miben lelik rmket az emberek. Tanitsatok meg ket helyesen itelni s erklcseik maguktol
megtisztulnak. Az ember mindig szereti azt, ami szep vagy amit szepnek talal, de nem mindig
iteli meg helyesen, hogy mi a szep; tehat iteletet kell kiigazitani. Aki az erklcsrl itel, a
becsletrl itel, s aki a becsletbl itel, az a kzvelemenybl merit trvenyt az itelkezeshez.
A nep nezetei alkotmanyabol Iakadnak; bar a kiraly nem szabalyozza az erklcsket, de a
trvenyhozas hivja eletre ket. Amikor a trvenyhozas meggyengl, az erklcsk romlasnak
indulnak, am akkor a cenzorok itelete sem Iogja elerni azt, amit a trvenyek erejevel nem
sikerlt keresztlvinni.
Ebbl az kvetkezik, hogy a cenzorok hasznosak lehetnek, amig az erklcsk megovasarol
van szo, de nem, ha mar a visszaallitasukrol. Allitsatok cenzorokat, mig a trvenyek ereje
tretlen; de ha mar nem az, tbbe nincs remeny; semmilyen trvenyes intezmenynek nincs
hatalma, ha a trveny hatastalan.
142
Nem lehetett bizonyos benne, hogy ez sikerl neki, ha azt inditvanyozza, hogy nevezzenek ki diktatort, mert nmagat nem merte
javasolni, abban pedig nem lehetett biztos, hogy tarsa t javasolja majd.
A cenzorok oly modon rkdnek az erklcsk Iltt, hogy utjat alljak a velemenyek
elIajulasanak, okosan alkalmazzak, es igy megrzik a helyes velemenyeket, st neha, amikor
meg kialakulatlanok, iranyt is szabnak nekik. A parbajsegedek alkalmazasa mar-mar tebollya
valt a Irancia kiralysagban, mig aztan veget nem vetett neki egy kiralyi rendelet egyetlen
Iordulata: ;zok pedig, akik oly gyvk, ogy segdeket vesznek maguk mell... Ez az itelet
elebe ment a kzIelIogasnak, es igy iranyt tudott szabni neki. De amikor ugyanez a rendelet
magat a parbajozast is gyavasagnak akarta nyilvanitani, ami nagyon is igaz, de ellentmond a
kzvelemenynek, akkor az emberek csak gunyolodtak a hatarozat Iltt, mert ez gyben mar
korabban velemenyt alkottak.
Masutt azt mondtam,
143
hogy a kzvelemenyre nem lehet kenyszert gyakorolni, s ezert a
kzvelemeny kepviseletere rendelt hatosagok mkdeseben sem szabad nyoma legyen a
kenyszer alkalmazasanak. Nem csodalhatjuk elegge, hogy ezt a napjainkban teljesen kihalt
tisztseget mennyi mveszettel lattak el a romaiak es meg inkabb a lakedaimonok.
Ha egy rossz erklcs ember terjesztett a spartai tanacs ele valamilyen helyes nezetet, az
ephoroszok tudomasul sem vettek, amit mondott, hanem Ielszolitottak egy erenyes polgart,
hogy adja el ugyanazt a velemenyt. Mily dicsseg az utobbira, micsoda szegyen az elbbire
nezve, pedig egyetlen Iedd vagy dicser szot sem inteztek egyikkhz sem! Nehany reszeg
szamoszi mocskolodo szavakkal illette az ephoroszok testletet; masnap rendelet tette
kzhirre, hogy a szamosziaknak szabad hitvanyul viselkednik. Az igazi bntetes kevesbe
sujtotta volna ket, mint az ilyen bntetlenseg. Amikor Sparta nyilatkozott, hogy mi
tisztesseges es mi tisztessegtelen, Grgorszag soha nem Iellebbezett az itelet ellen.
&III" #EJEZET
; polgri vallsr)l
Az embereknek eleinte nem voltak mas kiralyaik, csak az istenek, es nem volt mas
kormanyzatuk, csak a teokracia. Ugy okoskodtak, mint Caligula, es helyesen okoskodtak. Az
erzeseknek es gondolatoknak hosszas atalakulason kellet keresztlmennik, amig
beletrdtek, hogy egy hozzajuk hasonlo lenyt uruknak tekintsenek, es elhitettek magukrol,
hogy ez rendjen van igy. Mivel valamennyi politikai tarsadalom elere egy istent allitottak,
ebbl mindjart az kvetkezett, hogy annyi isten volt, ahany nep. Ket egymastol idegen, es
csaknem mindig ellenseges viszonyban lev nep nem ismerhette el sokaig ugyanazt az urat,
mikent ket egymas ellen vonulo sereg nem engedelmeskedhet ugyanannak a hadvezernek, igy
a nemzeti megosztottsag politeizmushoz vezetett, az pedig vallasi es polgari
trelmetlenseghez, ami termeszetesen ugyanaz, mint az alabbiakban latni Iogjuk.
A grgk kepzelete azert lelhette Il tulajdon isteneiket a barbarok kreben, mert
egyszersmind a nepek termeszetes uranak tekintettek magukat. De ma mar igen nevetseges
tudomany az, amelyik a klnbz nemzetek isteneinek azonossagan alapul, mintha Moloch,
Saturnus es Kronosz ugyanaz az isten lehetne, mintha a Iniciaiak Baal istene azonos volna a
grgk Zeuszaval es a latinok Jupiterevel, mintha lehetne valami kzs ezekben a klnbz
nevet visel, kiagyalt lenyekben!
Hogyan lehetseges, kerdezhetik, hogy a poganysag idejen nem tomboltak vallashaboruk,
holott minden allamnak sajat vallasa volt es sajat istenei voltak? Erre azt Ielelem, hogy eppen
azert volt lehetseges, mert minden allamnak sajat vallasa es sajat kormanyzata volt, es igy
nem tettek klnbseget az istenek es a trveny kztt. A politikai haboru akkoriban teologiai
haboru volt, az istenek Iennhatosaga nem terjedt tul a nemzetek hatarain. Az egyik nep istene
semmilyen jogot nem gyakorolt a masik nep Iltt. A poganyok istenei nem voltak Ieltekeny
istenek, megosztoztak a vilaguralmon. Olykor meg Mozes es a heberek is elIogadtak ezt a
gondolatot, hiszen Izrael istenerl beszeltek. Igaz, nem ismertek el a kanaani isteneket, de
hiszen Kanaan nepeit is szamzetesre es pusztulasra itelt nepeknek tekintettek, akiknek k
143
Ebben a Iejezetben csak utalok arra, amit bvebben targyaltam a d'Alembert urhoz intezett levelben.
hivatottak elIoglalni a helyet, mig a szomszedos nepeket tilos volt megtamadniuk, s lam,
isteneikrl is maskent beszeltek: Et nem gy van=, ogy amit b(rnod adott nked Remosz, a
te istened, azt b(rod3 f mondta JeIte az ammonitak kiralyanak. Mi meg mindazoknak
#r#ksgt b(r'uk, akiket az Gr, a mi isten%nk, *z#tt ki miel&l%nk.
1__
;zaz, nekem ugy tnik,
JiItach elismerte, hogy Kernosz egyenjogu Izrael istenevel. De amikor a zsidok, mar Babilon,
majd Sziria kiralyainak alattvaloikent, makacsul nem akartak elismerni mas istent, csak a
maguket, akkor ez a makacssaguk a gyztes elleni lazadasnak minslt es nagy ldztetest
hozott rajuk, amirl trtenetkben olvashatunk, es amire nem ismernk mas peldat a
keresztenyseg eltt.
145
Tehat minden vallas kizarolag annak az allamnak a trvenyeivel Iggtt ssze, amelyik
elirta, s ezert csak egyIelekeppen lehetett megteriteni egy nepet, ha leigaztak, es csak
egyIajta hitterit letezett, a hodito. S mivel csupan a legyztt kenyszerlt vallast valtoztatni,
elbb gyzni kellett, es csak aztan lehetett teritesrl beszelni. Nemhogy az emberek harcoltak
volna az istenek miatt, inkabb az istenek alltak harcban egymassal, mint Homerosznal, az
emberek miatt; minden nep a maga istenehez Iohaszkodott gyzelemert, s ha gyztt,
Iizetsegl uj oltarokat emelt neki. Mieltt a romaiak elIoglaltak volna egy helyseget,
tavozasra szolitottak Iel isteneit, s ha a tarentumbelieknek meghagytak haragvo isteneiket,
csak azert, mert ugy veltek, hogy ezek ala vannak vetve az isteneiknek es kenytelenek
hodolni nekik. Meghagytak a legyztteknek isteneiket, ahogy meghagytak a trvenyeiket is.
Neha nem is vetettek ki mas sarcot, csak azt, hogy a legyztt koszorut kldjn a capitoliumi
Jupiternek.
Ahogy a romaiak birodalmukkal egytt vallasukat es isteneiket is kiterjesztettek a
meghoditott nepekre, s masIell gyakran k maguk is atvettek a legyzttek isteneit,
polgarjogot adva egyiknek is, masiknak is, ugy vegl e roppant birodalom nepeinek
eszrevetlenl sok istene es sok vallasa tamadt, meghozza mindentt nagyjabol ugyanazok; igy
trtent, hogy a poganysag az ismert vilagban vegl egy es ugyanaz a vallas lett.
Ilyen allapotok uralkodtak, midn eljtt Jezus, hogy megalapitsa a Ildn szellemi
kiralysagat, elvalasztvan a teologiai rendszert a politikai rendszertl, s ezzel megszntetven az
allam egyseget, ami a kereszteny nepeket szakadatlanul lazban tarto bels meghasonlasokhoz
vezetett. Mivel a poganyok keptelenek voltak IelIogni a tulvilagi kiralysag gondolatat, ezert a
keresztenyeket igazi lazadoknak tekintettek, akik alszentl azt a latszatot keltik, mintha
meghodoltak volna, de csak a pillanatra varnak, hogy Iggetlenne es a tbbiek urava
legyenek, es gyesen magukhoz ragadjak a hatalmat, mert csak szinleg tartottak tiszteletben,
amig gyengek voltak. Ez volt az ldztetesek oka.
Amitl a poganyok Ieltek, bekvetkezett. Minden egyszeriben megvaltozott, a
keresztenyek mas nyelven kezdtek beszelni, s az allitolagos tulvilagi kiralysag a
legzsarnokibb evilagi birodalomma valt, melynek a Ieje itt elt a Ildn.
Mivel azonban mindig letezett Iejedelem es leteztek polgari trvenyek, ebbl a ketts
hatalombol allando jogi sszetzesek szarmaztak, ami lehetetlenne tette, hogy jol
kormanyozzak a kereszteny allamokat. Soha nem lehetett tudni, kinek tartozik
engedelmesseggel az ember, az uraknak vagy a papoknak.
Mindazonaltal meg Europaban vagy a szomszedsagaban is sok mas nep szerette volna
Ienntartani vagy visszaallitani a regi rendszert, amde sikertelenl; a keresztenyseg szelleme
mindentt gyzedelmeskedett. A vallasgyakorlat mindig Iggetlen maradt a I-hatalomtol,
vagy ha nem, ugy visszanyerte Iggetlenseget, s nem ktdtt szksegszeren az allamhoz.
144
8onne ea <uae possidet Kamos deus tum tibi 'ure debentur3 f igy hangzik a Lulgata szvege. Carrieres atya Iorditasaban: 8em
gondolod=e, ogy 'ogod van birtokolni azt, ami Remosz, a te istened3 Nem ismerem a heber szveget, de latom, hogy a Lulgat-ban
JiItach kimondottan elismeri Kemosz isten jogat, s hogy a Irancia Iordito elveszi a nyilatkozat erejet azzal, hogy szerinted, ami a latinban
nem szerepel.
72
145
Tkeletesen nyilvanvalo, hogy a phokisziak ellen viselt, ugynevezett szent haboru nem vallashaboru volt. Szentsegtresek megtorlasa
volt a celja, nem poganyok megteritese.
73
Mohamed igen tisztan latott, jol sszeIogta politikai rendszeret, s amig az altala teremtett
kormanyzati Iorma Iennmaradt utodai a kaliIak kztt, addig ez a kormanyzat egyseges es
igy jo volt. De mihelyt az arabok gyarapodni kezdtek, s mveltek, csiszolt modoruak,
elpuhultak es gyavak lettek, nyomban leigaztak ket a barbarok, s akkor aztan ujrakezddtt a
ket hatalom meghasonlasa. Ha a mohamedanoknal nem is olyan Ieltn ez a meghasonlas,
mint a keresztenyek kztt, azert ott is jelen van, kivalt Ali szektajaban, s vannak allamok,
ahol mikent Perzsiaban ma is erezteti a hatasat.
Nalunk Anglia kiralyai, akarcsak a carok, egyben egyhazIk is lettek. De ez a cim nem
annyira az egyhaz urava, mint inkabb az egyhaz szolgajava tette ket; nem szereztek jogot a
megvaltoztatasara, csak hatalmat a Ienntartasara. Nem trvenyhozoi, csak Iejedelmei az
egyhaznak. A papsag mindentt ur es trvenyhozo a maga reszeben, ahol csak testletet
alkot.
146
Tehat ket er, ket Ihatalom letezik Angliaban es Oroszorszagban is, eppugy, mint
barhol masutt.
Valamennyi kereszteny szerz kzl egyedl a IilozoIus Hobbes latta meg a bajt s a baj
ellenszeret; egyedl merte javasolni, hogy egyesitsek a sas ket Iejet es allitsak helyre a
politikai egyseget, ami nelkl az allam es a kormanyzat alkotmanya soha nem lesz
megIelel.
74
De latnia kellett, hogy a keresztenyseg uralomra tr szelleme sszeIerhetetlen
az rendszerevel, es hogy a papsag erdeke mindig ersebb lesz az allamerdeknel. Nem is
amiatt gylltek politikai tanait, ami szrny es hamis bennk, hanem azert, ami igaz es
helyes.
147
*
**
599
Ugy hiszem, ha ebbl a szempontbol taglalnok a trtenelmi tenyeket, knnyen
racaIolhatnank Bayle
76
es Warburton ellentetes nezeteire. Az egyik azt allitja, hogy a vallas
soha nem szolgalja az allamot, a masik szerint, ellenkezleg, a keresztenyseg az allam
legszilardabb tamasza. Az elbbinek bebizonyithatnek, hogy soha nem leteslt olyan allam,
amely ne a vallason alapult volna, az utobbinak pedig, hogy a keresztenyseg trvenye
alapjaban veve inkabb gyengiti, mint ersiti az allam alkotmanyat. Hogy tkeletesen
megertessem magam, mar csak nemileg pontosabba kell tennem a targyamra vonatkozo s
tulsagosan elmosodott vallasi Iogalmakat.
A vallas ket alIajra oszlik, ha a tarsadalom vonatkozasaban vizsgaljuk. Ahogy a tarsadalom
lehet altalanos vagy klns, a vallas is lehet az ember vagy a polgar vallasa. Az egyiknek
nincsenek templomai, oltarai, szertartasai; a legIbb istenseg es az rk erklcsi ktelessegek
merben bels kultuszara korlatozodik, s nem egyeb, mint az evangeliumi vallas, valamint az,
amit isteni termeszetjognak nevezhetnk. A masik egyetlen orszagra terjed ki, isteneket es
vedszenteket ad ennek az orszagnak; megvannak a tantetelei, szertartasai, van trveny altal
elirt kls kultusza; a hozza csatlakozo nemzeten kivl mindenki hitetlen, idegen, barbar a
szamara, s csak odaig terjeszti ki az ember jogait es ktelessegeit, ameddig az oltarai ernek.
Ilyenek voltak az els nepek vallasai, amelyeket polgari vagy pozitiv isteni jognak
nevezhetnk.
Van egy harmadik, bizarrabb valIaja is a vallasnak; ez ket trvenyhozast, ket vezett, ket
hazat ad az embereknek, s igy ellentmondo ktelessegeket ro rajuk es lehetetlenne teszi, hogy
egyszerre legyenek hivk es allampolgarok. Ilyen a lamak es a japanok vallasa, s ilyen a
romai keresztenyseg. Ez utobbit papi vallasnak nevezhetjk. ValamiIele keverekjog
146
Jegyezzk meg jol, nem annyira a Iormalis gylesek egyesitik a papsagot testlette, mikent Franciaorszagban, hanem a hitbeli kzsseg.
A hitkzsseg es a kikzsites a papsag tarsadalmi szerzdese; ez a szerzdes teszi a nepek es kiralyok urava. A kzs hitet vallo papok
valamennyien polgartarsak, eljenek bar a Ild ket legtavolabbi sarkan. Ez a lelemeny politikai remekm. Semmi hasonlo nem letezett a
pogany papok kztt, akik igy papi testletet sem alkottak.
147
Lathatjuk egyebek kztt Grotius 1643. aprilis 11-en Iiverehez intezett levelebl, hogy mit helyesel es mit kiIogasol ez a tudos IerIiu a
De cic-ben.
75
Igaz, Grotius hajlik az elnezesre es, ugy tetszik, a sok rossz Iejeben megbocsatja a szerznek, hogy jot is allit, de nem
mindenki ilyen kegyes.
szarmazik belle, amely nem Ier ssze a tarsadalmi renddel, s amelynek szamara nincs
nevnk.
Ha politikai szempontbol tekintjk a haromIajta vallast, ugy mindegyik Iogyatekos
valamiben. A harmadik oly nyilvanvaloan rossz, hogy csak az idt vesztegetnenk, ha hibainak
kimutatasaban tltenenk kedvnket. Ami megbontja a tarsadalom egyseget, az semmit nem
er; azok az intezmenyek, amelyekben az ember meghasonlik nmagaval, semmit sem ernek.
A masodik vallas jo, amennyiben sszekti az istenhitet a trvenyek szeretetevel s a
polgarokat a maga iranti rajongasra neveli, s arra tanitja ket, hogy az allamot szolgalvan az
allam vedistenet szolgaljak. ValamiIele teokracia ez, amelyben nincs mas Ipap, mint a
Iejedelem, es nincsenek mas papok, mint az elljarok. igy hat meghalni a hazaert annyi, mint
martiromsagot szenvedni; trvenysertest elkvetni istentelen dolog; s a bnst kikzsiteni
annyi, mint az Isten haragjat zuditani ra: Sacer estod7
PP
De rossz ez a vallas, amennyiben tevedesen es hazugsagon alapul, es igy becsapja az
embereket, hiszekennye, babonassa teszi ket es hiu ceremoniaba Iullasztja Isten igazi
kultuszat. Azutan meg rossz annyiban is, amennyiben kizarolagossa es zsarnokiva valhat, s
akkor verszomjassa es trelmetlenne teszi a nepet, ugyhogy az csak vert es meszarlast liheg, s
azt hiszi, szent dolgot mvel, amikor mindenkit megl, aki nem Iogadja el isteneit. igy a nep
termeszetes hadiallapotba kerl minden mas neppel, es ez nagyon artalmas biztonsagara
nezve.
Marad tehat az ember vallasa vagy a keresztenyseg; nem a mai, hanem az evangeliumi
keresztenyseg, ez pedig valami egeszen mas. E szent, magasztos, igazi vallasban az emberek
egyazon Isten gyermekei Ielismerik, hogy valamennyien testverei egymasnak, es
tarsadalmuk meg a halallal sem bomlik Iel.
De ez a vallas semmilyen klns viszonyban nem all az allammal, s ezert semmivel nem
jarul hozza a trvenyek erejehez, hanem csak annyi ert hagy nekik, amennyit nmagukbol
merithetnek, igy aztan a klns tarsadalom legIbb ktelekeinek egyike hatastalan marad.
Mi tbb, nemhogy langra gyujtana az allam irant a polgarok szivet, inkabb eltavolitja ket az
allamtol, mint minden Ildi dologtol: nem ismerek semmit, ami inkabb ellenkeznek a
tarsadalom szellemevel.
Azt mondjak, az igazi keresztenyek tarsadalma a lehet legtkeletesebb lenne. Csak egy
nagy nehezseget latok e Ieltevesben: nevezetesen, az igazi keresztenyek tarsadalma mar nem
emberek tarsadalma.
St hozzateszem, hogy e Ieltetelezett tarsadalom, dacara minden tkeletessegenek, nem
volna sem a legersebb, sem a legmaradandobb: mivel tkeletes volna, nem tartana ssze
semmi; eppen tkeletessegeben rejlenek pusztulasanak az oka.
Mindenki teljesitene ktelesseget; a nep engedelmeskednek a trvenyeknek, a Iemberek
igazsagosak es mertektartok, az elljarok Ieddhetetlenek volnanak, dacolnanak a halallal, nem
leteznek Ienyzes, nem leteznek hiusag. Ez mind igen jo; de lassunk tavolabb.
A keresztenyseg merben szellemi vallas, kizarolag egi dolgokkal trdik: a keresztenyek
hazaja nem ezen a vilagon van. Megteszik ktelessegket, ez igaz, amde hogy sikerrel jarnak-
e vagy sem, az teljesen hidegen hagyja ket. Ha nincs okuk szemrehanyast tenni maguknak,
akkor mindegy nekik, hogy jol vagy rosszul mentek a dolgok idelenn. Amikor az allam
viragzik, alig merik elvezni a kz boldogsagat, nehogy hazajuk dicssege IelIuvalkodotta
tegye ket; amikor az allam hervadni kezd, aldjak az Isten kezet, hogy nepkre sujt.
A tarsadalom bekeje, az egyetertes Iennmaradasa azt kivanja, hogy kivetel nelkl minden
polgar jo kereszteny legyen. De ha az emberek balszerencsejere csak egy is akad kzttk, aki
becsvagyo es alszent egy Catilina vagy egy Cromwell, peldanak okaert , az az ember
knnyszerrel elbanik kegyes honIitarsaival. A keresztenyi szeretet nem engedi meg, hogy
rosszat gondoljanak Ielebaratukrol, ha nincs ra alapos okuk. Mihelyt valami ravaszsag Iolytan
sikerlt Ilejk kerekednie es magahoz ragadnia a kzhatalom egy reszet, maris nagy
meltosagra emelkedett, tehat Isten akarata, hogy tiszteljek; rvidesen hatalomma valik, tehat
Isten akarata, hogy engedelmeskedjenek neki. Ha pedig a hatalom letetemenyese visszael
hatalmaval, ugy csak Isten ostora , amellyel az Ur a gyermekeit bnteti. A lelkiismeret azt
parancsolna, hogy zzek el a bitorlot; de akkor meg kellene zavarni a kz nyugalmat,
erszakhoz kellene Iolyamodni, s mindez igen kevesse Ier ssze a keresztenyi szelidseggel, es
vegl is mit szamit, hogy rabok vagyunk vagy szabadok a siralom vlgyben? A lenyeg az,
hogy bejussunk a paradicsomba, es a beletrdes is csak egy modja ennek.
Ha klhaboru tr ki, a polgarok vonakodas nelkl mennek harcba, egyikk sem gondol
meneklesre; teszik a ktelessegket, de nem Iti ket gyzni akaras; inkabb meghalni
tudnak, mint gyzni. Gyztesek lesznek vagy legyzttek: mit szamit az? Nem tudja-e jobban
a Gondviseles, mint k maguk, hogy mi kell nekik? Kepzeljk csak el, mekkora hasznot
huzhat egy meresz, zabolatlan, szenvedelyes ellenIel sztoikus nyugalmukbol. Allitsuk ki
velk szemben ama tzes nepeket, melyek a dicsseg es a hon langolo szeretetetl egtek;
tegyk Iel, hogy kereszteny kztarsasagunk Spartaval vagy Romaval szall harcba: a kegyes
keresztenyeket legyzik, szetzuzzak, tnkreverik, meg mieltt magukhoz ternenek, vagy ha
megis megmenekednek, ezt csak annak a megvetesnek ksznhetik, amelyet az ellenseg velk
szemben taplal. Kedvemre valo esk volt az, amelyet Fabius katonai tettek: nem arra
eskdtek, hogy meghalnak vagy gyznek; azt Iogadtak meg, hogy gyztesen ternek haza es be
is tartottak Iogadalmukat. Soha keresztenyek ilyen eskt nem tettek; azt gondoltak vona, az
Istent kisertik.
De hibazom, amikor kereszteny kztarsasagrol beszelek; az egyik szo kizarja a masikat. A
keresztenyseg csak szolgasagot es behodolast predikal. Szelleme tulsagosan kedvez a
zsarnoksagnak, semhogy az valaha is elmulasztana a maga javara Iorditani. Az igazi
keresztenyek rabszolganak szlettek; tudjak ezt es nem lazonganak; ez a rpke elet nagyon
keveset er a szemkben.
A kereszteny seregek kitnek, mondjak neknk. Tagadom. Mutassanak egyetlen
kereszteny hadsereget is! A magam reszerl sosem lattam ilyet. A keresztes hadjaratokra
Iognak hivatkozni. A keresztes lovagok vitezek voltak, nem vitatom; csak annyit jegyzek
meg, hogy korantsem voltak keresztenyek: a papok katonai, az egyhaz polgarai voltak. Az
egyhaz szellemi birodalmaert harcoltak, melyet az, ki tudja, hogyan, Ildi birodalomma
valtoztatott. Ha jol megnezzk a dolgot, visszatertek a poganysaghoz: minthogy az
Evangelium nem hirdet nemzeti vallast, a keresztenyek nem viselhetnek szent haborut.
A kereszteny katonak vitezl harcoltak a pogany csaszarok alatt; minden kereszteny szerz
ezt allitja, es en hiszek nekik: nemes versenges volt ez a pogany hadakkal. Mihelyt a
csaszarok keresztenyek lettek, a versengesnek vege szakadt, s ahogy a kereszt elzte a sast,
odalett a romaiak minden vitezsege.
De hagyjuk a politikai megIontolasokat; terjnk vissza a joghoz, es szegezzk le az
alapelveket e Iontos kerdesre vonatkozoan. Mondottam mar, a tarsadalmi szerzdes nem
ruhaz olyan jogot a Ihatalomra, amely atlepne a kzjo hatarait.
148
Az alattvalok tehat csak
annyiban tartoznak szamot adni nezeteikrl a Ihatalomnak, amennyiben e nezetek
beIolyassal vannak a kzsseg erdekeire. Nos, az allam szamara igen Iontos, hogy minden
polgarnak legyen vallasa, amely megtanitja szeretni ktelessegeit, de e vallas tantetelei mind
az allam, mind a polgarok szempontjabol csak annyiban erdekesek, amennyiben targyuk az
erklcs, valamint azok a ktelessegek, amelyeket a hivk masokkal szemben tartoznak
teljesiteni. Ezen tul barki olyan velemenyt alkothat, amilyent csak akar, s a Ihatalom nem
Iormalhat jogot ra, hogy megismerje a velemenyet. Hiszen egyaltalan nem illetekes a tulvilag
dolgaiban, s igy barmi legyen az alattvalok sorsa eljvend eletkben, ez nem tartozik ra, ha a
148
; k#ztrsasgban, mondja d'A. ur, mindenki t#kletesen szabad, am(g msoknak nem rt. ime az rk hatar, pontosabban meghuzni nem
is lehetne. Nem tudtam megtagadni magamtol az rmet, hogy idezzem olykor ezt a keziratot, barha a kznseg eltt ismeretlen is, s igy
hajoljak meg egy jeles es tiszteletre melto IerIiu emleke eltt, aki szive melyen miniszteri hivatalaban is igazi polgar maradt, s megrizte
helyes es jozan nezeteit orszaganak kormanyzasarol.
mostaniban jo allampolgarnak bizonyulnak.
Letezik hat egy merben polgari hitvallas, s a Ihatalom dolga, hogy leszgezze a teteleit:
nem eppen mint vallasi dogmakat, hanem mint a tarsas egytteles elveit, amelyek nelkl az
ember nem lehet sem jo polgar, sem hseges alattvalo.
149
Senkit nem ktelezhet ra, hogy
higgyen e tetelekben, de barkit szamzhet az allambol, aki nem hisz bennk; barkit
szamzhet, nem mint istentelen, hanem mint tarsadalomellenes szemelyt, aki keptelen
szinten szeretni a trvenyeket, az igazsagot, es szkseg eseten Ielaldozni eletet a
ktelessegert. Ha valaki elbb nyilvanosan elismeri e tanteteleket, majd ugy viselkedik, mint
aki nem hisz bennk, azt az embert sujtsa halalbntetes; a legnagyobb bnt kvette el,
hazudott a trveny szine eltt.
A polgari vallas tantetelei legyenek egyszerek, csekely szamuak, pontosan Iogalmazzak
meg ket, magyarazat es ertelmezes nelkl. Letezik a hatalmas, blcs, josagos, elrelato, es
mindenrl elre gondoskodo istenseg, van eljvend elet, az igazak dvzlnek es a rosszak
elnyerik bntetesket, a tarsadalmi szerzdes es a trvenyek szentek ime a pozitiv
tantetelek. Ami a negativ tanteteleket illeti, egyetlenegyben Ioglalom ssze valamennyit, ez
pedig a trelmetlenseg: azoknak a vallasoknak a sajatja, amelyeket elvetettnk.
Velemenyem szerint tevednek azok, akik klnbseget tesznek a polgari es a teologiai
trelmetlenseg kztt. A kett elvalaszthatatlan egymastol. Nem elhetnk bekeben olyan
emberekkel, akikrl azt hisszk, hogy karhozatra vannak itelve; ha szeretjk ket, ugy
gylljk Istent, aki bntetesevel sujt le rajuk; tehat okvetlenl meg kell teriteni, vagy meg
kell gytrni valamennyit. Ahol csak urra lesz a vallasi trelmetlenseg, mindentt lesz
valamilyen polgari kvetkezmenye is;
150
es mihelyt van ilyen kvetkezmenye, a Ihatalom
nem Ihatalom tbbe, meg vilagi dolgokban sem az: attol Iogva a papok az igazi urak, a
kiralyok csak a papok hivatalnokai. Most, hogy nincs es nem is lehet tbbe kizarolagos
nemzeti vallas, minden vallast meg kell trni, ha az is megtri a tbbieket, es tantetelei nem
mondanak ellent a polgar ktelessegeinek. De aki azt mereszeli mondani: az egyzon k(v%l
nincs %dv#z%ls,
PF
azt ki kell zni az allambol, hacsak az allam nem egyhaz s a Iejedelem nem
egyhazI. Az ilyen dogma csak teokratikus kormanyzatban lehet jo, mindentt masutt
artalmas. Az az ok, amely allitolag rabirta IV. Henriket a romai vallas Ielvetelere,
79
minden
becsletes embert, es kivalt minden gondolkodni tudo uralkodot arra kellene inditson, hogy
elhagyja e vallast.
I-" #EJEZET
]efe'ezs
Felallitottam a politikai jog igazi elveit es megkisereltem, hogy ezekre az elvekre
alapozzam az allamot; de meg ezutan kellene rendszeremet az allam kls kapcsolataival
megtamogatnom, ami a nemzetkzi jogot es a hoditasokat, a kzjogot, a szvetsegeket, a
targyalasokat, a szerzdeseket stb. Ioglalna magaba. Am mindez mar uj Ieladat, es tulsagosan
nagyszabasu szk latokrmnek; jobban tettem volna, ha mindig kzelebbi targyakra
149
Midn Caesar Catilina vedelmere kelt, megprobalta Ielallitani azt a dogmat, hogy a lelek halando. Cato es Cicero nem vesztegette idejet
IilozoIiai okoskodasra, amikor meg akartak caIolni t; beertek azzal, hogy kimutattak: Caesar rossz polgar modjara beszelt es az allamra
nezve veszedelmes tannal allt el. Es csakugyan ebben a dologban kellett iteletet mondani a romai szenatusnak, nem pedig holmi teologiai
kerdesekben.
150
A hazassag peldaul polgari szerzdes, es igy polgari kvetkezmenyei vannak; ezek nelkl a tarsadalom nem is allhatna Inn. Nos, tegyk
Il, hogy valamelyik egyhaznak sikerl kisajatitania a hazassag szentesitesenek jogat; marpedig okvetlenl bitorolnia kell ezt a jogot minden
esetben, ha a vallast trelmetlenseg jellemzi. De nem vilagos-e, hogy akkor az egyhazi hatalom ervenyesitese hiu Iormasagga teszi a
Iejedelem hatalmat, mert a Iejedelemnek csak annyi alattvaloja lesz, amennyit a papok hajlandok neki adomanyozni. Jogukban all, hogy
sszeadjak vagy ne adjak ssze az embereket, aszerint, hogy valljak vagy nem valljak ezt vagy azt a tant, hogy elIogadjak vagy elvetik ezt
vagy azt a Iormulat, hogy tbbe vagy kevesbe hivei az egyhaznak, hogy okosan viselkednek-e, allhatatosak-e. Nem vilagos hat, hogy a
papsag egymaga Iog rendelkezni minden rkseg, hivatali meltosag es polgar Ielett, st az allam Iltt is, hiszen az allam nem maradhatna
Ienn, ha csupa Iattyubol allna! Legyen, mondhatja valaki, de majd a vilagi hatosaghoz Iellebbeznek az egyhaz dntesei ellen, majd trvenyt
lnek, hataroznak, elragadjak a papsagtol a Ildi hatalmat. Beh szanalmas okoskodas ez! Barmilyen keves jozan esz szorult a papsagba ha
batorsag nem is , az egyhaz engedni Iogja, hogy igy tegyenek, es megy tovabb a maga utjan; nyugodtan tri, hogy Iellebbezzenek, trvenyt
ljenek, hatarozzanak, elragadjanak vegl megis lesz az ur. Nem nagy aldozat, ugy tnik nekem, atengedni egy reszt, ha az ember biztos
benne, hogy meg Iogja szerezni az egeszet.
szegezem tekintetemet.
Lge
#.GGELK
;z emberi nem egyetemes trsadalmr)l
Kezdjk azzal, hogy megvizsgaljuk, mibl ered a politikai intezmenyek szksegessege.
Az ember ereje termeszetes szksegleteihez es eredend allapotahoz van szabva,
olyannyira, hogy eleg ennek az allapotnak a legcsekelyebb mertekben megvaltoznia, a
szksegleteknek pedig gyarapodniuk, s az ember maris a tbbiek segitsegere szorul, s amikor
vagyai vegl Iellelik az egesz termeszetet, immar az egesz emberi nem kzremkdese is
eppen csak csillapitja ket. igy hat ugyanazok az okok, amelyek gonossza tesznek,
rabszolgava is alacsonyitanak; mikzben megrontanak, egyszersmind le is igaznak minket.
Gyengesegnk erzese nem termeszetnkbl ered, hanem mohosagunkbol: szksegleteink
abban a mertekben visznek kzelebb egymashoz, ahogyan szenvedelyeink megrontanak, s
minel inkabb ellensegeive valunk embertarsainknak, annal kevesbe tudunk meglenni
nelklk. Ilyenek az egyetemes tarsadalom els ktelekei, ilyen alapokon nyugszik az
egyetemes joindulat, amelynek Ielismert szksegszersege mintha elnyomna az erzeseket, s
amelynek mindenki ugy szeretne learatni gymlcseit, hogy kzben ne kelljen apolnia a Iat.
Mert ami az emberek termeszet adta egyIormasagat illeti, ez semmilyen szerepet nem jatszik
a dologban, hiszen ugyanugy Iorrasa a viszalynak, mint az sszeIogasnak, s eppoly gyakran
kelti eletre a versenges es a Ieltekenyseg, mint a helyes belatas es az egyetertes szellemet.
A dolgoknak ebbl az uj rendjebl temerdek olyan viszony Iakad, amelyben nincs szabaly,
mertek es allandosag; az emberek szntelen valtoztatnak es modositanak rajtuk, s ha akad
egy, aki megszilarditasukon Iaradozik, szaz masik azon Iog dolgozni, hogy alaassa ket. S
mivel a termeszeti allapotban az ember viszonylagos helyzete ezer mas kapcsolattol Igg,
amelyek szakadatlan mozgasban vannak, ezert az ember sohasem lehet biztos benne, hogy
eletenek ket klnbz perceben ugyanaz marad; a beke es a boldogsag csak egy-egy pillanat,
es csak a sors viszontagsagaival jaro nyomorusag nem valtozik. Meg ha erzletenek sikerlne
is Ilemelkednie a rend szereteteig es az ereny Iennklt Iogalmaig, akkor sem tudna biztosan
alkalmazni elveit, mivel ebben az allapotban nincs mod megklnbztetni a jot a rossztol
vagy a becsletes embert a rossz embertl.
Igy hat az egyetemes tarsadalom, abban a Iormajaban, ahogyan klcsns szksegleteink
kepesek letrehozni, nem nyujt hatekony segitseget a nyomorusagba sllyedt embernek, vagy
legalabbis csak annak ad uj ert, aki maris ersebb a kelletenel, mig a gyenge elvesz, megIul
vagy tnkrezuzodik a sokasagban, s nem lel menedeket, ahol meghuzhatna magat,
gyengesege szamara nem talal tamaszt, s vegl is aldozatul esik a csalard sszeIogasnak,
amelytl boldogulasat varta.
Ha egyszer meggyzdtnk rola, hogy amikor az emberek nkentes kapcsolatra lepnek
egymassal, egyeslesk inditekai kztt egy sincs, amelyik magara az egyeslesre
vonatkoznek, hogy nem olyan allapotra trekszenek, amelyben az egyenek boldogsaga az
egesznek a boldogsagan alapul, hanem ellenkezleg, ami az egyik ember szamara boldogsag,
az a masiknak balsors; ha vegezetl belatjuk, hogy az emberek nem azert kzelednek
egymashoz, mert valamennyien a kzjot akarjak, hanem eppen azert, mert valamennyien
eltavolodnak a kz javatol, akkor arra is ra kell eszmelnnk, hogy meg ha Ienn is maradhatna
az ilyen allapot, csupan bn es nyomorusag Iorrasa lenne, mert az emberek csak a sajat
erdekket latnak, a sajat hajlamaikat kvetnek es csak a sajat szenvedelyeikre hallgatnanak.
Igy hat a termeszet szelid hangja mar nem kormanyoz csalhatatlanul bennnket, s a
termeszettl kapott Iggetlensegnk tbbe nem kivanatos allapot. Meg bele sem kostolhattunk
a beke es az artatlansag rmeibe, s maris elveszitettk; a boldog aranykor, mivel az sidk
botor embereinek nem volt erzeke hozza, a kesbbi korok Ielvilagosult emberei ell pedig
elillant, idegen maradt az emberIajtol: vagy azert, mert nem ismertk Iel, amikor elvezhettk
volna, vagy azert, mert elveszitettk, amikor mar Iel tudtuk volna ismerni.
Tbbet mondok. Tegyk Il, hogy ez a tkeletes Iggetlenseg es korlatlan szabadsag nem
valik el az si artatlansagtol: meg akkor is valamilyen lenyegbevago Iogyatekossaga volna, es
igy akadalyozna legnagyszerbb kepessegeink Iejldeset; nevezetesen, hianyoznek belle a
reszeknek az az sszeIggese, mely az egeszet teszi. Olyan emberek nepesitenek be a Ildet,
akik ugyszolvan nem is kzlekednek egymassal; talalkoznank itt meg ott, de sehol nem
egyeslnenk; mindenki elszigetelt maradna a tbbi kztt, mindenki csak magaval trdnek;
ertelmnk nem tudna kiIejldni; ugy elnenk, hogy semmit sem erznk, ugy halnank meg,
hogy nem is eltnk; minden boldogsagunk abban allna, hogy nem tudjuk, milyen nyomorultak
vagyunk; szivnkben nem lakoznek josag, cselekedeteinkben erklcs; es meg csak meg sem
izlelnk soha a lelek legedesebb erzeset, az ereny szeretetet.
Bizonyos, hogy az emberi nem szo puszta gyjtIogalmat tar szellemnk ele; ez a Iogalom
nem Ieltetelez semmiIele valosagos kapcsolatot az ala tartozo egyenek kztt. Tegyk hozza,
ha tetszik, a kvetkez Ieltevest. Kepzeljk el, hogy az emberi nem moralis szemely, hogy
tudomasa van kzs letezeserl, ami egyeniseggel ruhazza Il es egyetlen egessze teszi, es
hogy valamilyen egyetemes inditek mozgatja, tehat minden resz valamilyen altalanos es az
egeszre vonatkozo celt kvet. Kepzeljk el, hogy a kzs ntudat nem mas, mint az
emberiesseg erzese, es hogy az egesz gepezet mozgato elve a termeszeti trveny. Azutan
vizsgaljuk meg, mi kvetkezik az ember alkatabol, a tbbi emberhez valo viszonyaban. Nos,
szges ellentetben azzal, amit Ielteteleztnk, azt Iogjuk talalni, hogy a tarsadalom haladasa
elIojtja az emberiesseget, mikzben Ielebreszti a szemelyes erdeket, es hogy a termeszeti
trveny Iogalmai bar helyesebb volna az esz trvenyerl beszelnnk csak akkor indulnak
Iejldesnek, amikor a szenvedelyek mar kialakultak es elIojtjak az emberiesseg parancsait.
Amibl lathatjuk, hogy az ugymond termeszeti parancsra letesitett tarsadalmi szerzdes igazi
kimera, mivel kvetelmenyeit nem ismerjk vagy nem tudjuk teljesiteni, es okvetlenl
szamitason kivl hagyjuk vagy megsertjk ket.
Ha az egyetemes tarsadalom masutt is leteznek, nemcsak a IilozoIusok rendszereiben, ugy,
mint mar mondottam, valamiIele moralis leny volna, es alkoto reszeinek, az egyedi lenyeknek
a tulajdonsagaitol klnbz, sajat tulajdonsagokkal rendelkeznek, valahogy ugy, ahogy a
kemiai vegyleteknek is olyan tulajdonsagai vannak, amelyek nem tartoznak egyetlen alkoto
reszkhz sem. Leteznek valamilyen egyetemes nyelv, melyre a termeszet minden embert
megtanit; ez volna klcsns erintkezesk els eszkze. Leteznek valamilyen kzs erzek, ez
teremtene sszhangot valamennyi resz kztt. A kz java vagy kara nem puszta sszege volna
a maganszemelyek javanak vagy karanak, mint az egyszer sszeadasban, hanem a sok
egyeni jo es rossz kztti sszeIggesben allna es nagyobb volna az sszegknel; s nemhogy
az egyenek boldogsagan alapulna a kz dve, eppenseggel az utobbi lenne a Iorrasa az
elbbinek.
Nem igaz, hogy a Iggetlenseg allapotaban az esz a kzjo elmozditasara sztkel, latvan,
hogy ez a sajat erdeknk. A maganerdek nem parosul a kz javaval, hanem, ellenkezleg,
kizarjak egymast a dolgok termeszetes rendjeben; a tarsadalom trvenyei megannyi jarom, es
barki rmest jaromba hajtja a tbbiek nyakat, de nem a magaet. ,Tudom, hogy veszt es
zrzavart hozok az emberIajra mondja ki a Iggetlen ember, amit a blcs magaba Iojt , de
vagy en leszek szerencsetlen, vagy masokat teszek azza, es semmi sem olyan kedves nekem,
mint nmagam.
80
,Hiaba probalnam sszebekiteni erdekeimet a masok erdekevel tehetne
hozza , mindaz, amit a tarsadalmi trveny elnyeirl beszelnek, jo lehetne, ha bizonyos
lehetnek benne, hogy mikzben becsletesen betartom a trvenyt masokkal szemben, k is
betartjak velem szemben; de miIele biztositekot adhattok nekem erre vonatkozoan, s lehet-e
rosszabb a helyzetem, mint amikor ki vagyok szolgaltatva mindannak a rossznak, amit a
nalam ersebbek el akarnak kvetni ellenem, de nem mereszkedhetem arra, hogy a nalam
gyengebbek rovasara karpotoljam magamat? Vagy adjatok biztositekot minden igazsagtalan
vallalkozas ellen, vagy ne remeljetek, hogy a magam reszerl tartozkodni Iogok az ilyesmitl.
Hiaba mondjatok, hogy ha elvetem a termeszeti trvenybl szarmazo ktelessegeimet,
megIosztom magam termeszetes jogaimtol is, es erszakos cselekedeteim rgyet
szolgaltatnak minden erszakra, amit ellenem Iognak alkalmazni. Annal is szivesebben
elIogadom ezt, mert egyaltalan nem latom, hogyan ovhatna meg az nmerseklet az ilyen
kvetkezmenyektl. AzonIell rajtam Iog mulni, hogy sikerl-e erdekeim melle allitanom az
ers embereket, oly modon, hogy megosztom velk a gyengektl elrabolt martalekot; ez
jobban szolgalja hasznomat es biztonsagomat, mint az igazsagossag. igy okoskodott volna a
Ielvilagosult es Iggetlen ember, amit az bizonyit, hogy igy okoskodik minden Iggetlen
tarsadalom, mely csak nmaganak tartozik szamot adni viselkedeserl.
Hogyan adhatunk meggyz valaszt az eIIajta beszedre, ha nem akarjuk a vallast
segitsegl hivni az erklcs dolgaban, es kzvetlenl Isten akaratatol Iggve tenni az emberi
tarsadalom egyseget? Marpedig a blcsek Istenenek Iennklt eszmeje, a testveriseg szelid
trvenye, melyet ez az Isten szab ki rank, a tiszta lelkek tarsas erenyei (igazi vallasos ahitattal
gyakoroljak k, amit Isten elvar az embertl), mindez elerhetetlen a sokasag szamara. A
tmeg mindig olyan isteneket imad, akik esztelenek, akarcsak , akiknek eleg valami
semmiseget Ielaldoznia, hogy aztan a nevkben elszabadithassa ezernyi szrnyseges,
pusztito szenvedelyet. Az egesz Ild verben azna, s csakhamar kipusztulna az emberi nem, ha
a IilozoIia es a trvenyek nem Iekeznek meg a vakbuzgosag dhet, s ha az emberek hangja
nem volna ersebb az istenekenel.
Ha a magasztos Leny es a termeszeti trveny Iogalmai szletesnktl be volnanak vesve a
szivnkbe, igencsak Ilsleges Iaradozas lenne kln tanitani akar az egyiket, akar a masikat.
Mert akkor olyasvalamit tanitananak, amit mar tudunk, s a mod, ahogy a tanitashoz latnak,
inkabb arra volna alkalmas, hogy mindent Ieledtessen velnk. Ha nem volnanak bevesve a
szivekbe, ugy annak, aki nem kapta meg Istentl, ismernie sem kell ezeket a Iogalmakat.
Mihelyt kln tanitasra volt szkseg az elsajatitasukhoz, minden nepnek megvolt a maga
tanitasa, s mindegyik azt bizonygatta, hogy egyedl az ve a jo, amibl srbben szarmazik
verIrd es ldkles, mint sszhang es beke.
Hagyjuk hat a klnbz vallasok szent elirasait; nem kevesebb bnre adnak alkalmat,
amikor visszaelnek velk, mint amennyitl megoltalmaznak, amikor betartjak ket; s bizzuk a
IilozoIusra annak a kerdesnek a vizsgalatat, amelyrl a teologusok mindig az emberi nem
artalmara ertekeztek.
De az elbbi az emberi nemhez utasit engem, mondvan, hogy csakis az emberi nemet illeti
meg a dntes, mert a nemnek az sszesseg legnagyobb java
81
az egyedli szenvedelye. Az
altalanos akarathoz kell az egyennek Iordulnia, mondja nekem a IilozoIus, hogy megtudja,
meddig kell embernek, polgarnak, alattvalonak, atyanak, gyermeknek lennie, s mikor van itt
az ideje, hogy eljen es meghaljon. ,Elismerem, most mar latom a trvenyt, amelyhez
igazodnom kell mondja erre Iggetlen embernk , de meg nem latom, miert kell alavetnem
magamat ennek a trvenynek. Nem azt kertem, hogy tanitsanak meg az igazsagra; azt
mutassak meg nekem, hogy miert all erdekemben igazsagosnak lenni. Csakugyan, ha az
altalanos akarat a tiszta ertelem megnyilvanulasa volna minden egyenben, s ha a szenvedelyek
hallgatnanak, mig arrol okoskodik, hogy mit kvetelhet meg az ember a masik embertl, s az
milyen jogos kvetelest tamaszthat vele szemben, ugy senki sem vonna ketsegbe a szavat. De
hol az az ember, aki kepes ennyire elklnlni nmagatol? S ha a termeszet els parancsa az,
hogy az ember nIenntartasarol gondoskodjek, ra lehet-e akkor kenyszeriteni barkit is, hogy
legyen tekintettel az emberi nemre altalaban, s olyan ktelessegeket vallaljon magara,
amelyek, ugy latja, nem Iggnek ssze klns alkataval? Nem allnak-e Inn meg mindig a
korabbi ellenvetesek, s nem kell-e meg eztan megmutatni, mikent kivanja meg a szemelyes
erdek, hogy alavessk magunkat az altalanos akaratnak?
Mi tbb: az emberi ertelem egyik legnehezebb es legkesbben elsajatitott mvelete, hogy
ily modon altalanositja a gondolatait; ezert hat ketseges, vajon az atlagember kepesse valik-e
valaha is, hogy levonja magatartasanak szabalyait ebbl a gondolkodasi modbol. S amikor az
altalanos akaratot kell biraul hivni valamely egyedi cselekedet megiteleseben, hanyszor nem
Iordul el a jo szandeku emberekkel, hogy csalatkoznak a szabalyt vagy az alkalmazasat
illeten, es mikzben azt gondoljak, hogy a trvenynek engedelmeskednek, valojaban csak a
hajlandosagaikat kvetik. Hogyan ovjak meg hat magukat a tevedestl? Talan a bels hangra
Iigyeljenek? De, azt mondjak, ez a hang egyszeren ugy keletkezett, hogy megszoktuk:
iteleteink es erzeseink a tarsadalom kebelen szletnek, es a tarsadalom trvenyeihez
igazodnak, s ennelIogva nem lehet Iorrasa a trvenyeknek. Azutan meg, szivnkben nem
volna szabad olyan szenvedelynek gyulnia, mely ersebb hangon szol, mint a lelkiismeret,
mely elnyomja a lelkiismeret Ielenk hangjat, s arra az allitasra birja a IilozoIusokat, hogy ez a
hang nem is letezik. Vagy az irott jog elveihez, valamennyi nep tarsadalmi gyakorlatahoz,
netan maguknak az emberi nem ellensegeinek hallgatolagos megallapodasaihoz kell
Iorduljanak? Valtozatlanul ervenyben marad az els nehezseg; mert csak a Iennallo tarsadalmi
rend alapjan alkotunk Iogalmat az elkepzelt tarsadalmi rendrl. Az egyetemes tarsadalmat
klns tarsadalmaink nyoman gondoljuk el; a kis allamok berendezkedese utan kepzeljk el
a nagyot, s voltakeppen csak azutan kezdnk emberre valni, hogy mar polgarok vagyunk.
Amibl lathato, mit kell gondolnunk az allitolagos vilagpolgarokrol, akik a hon iranti
szeretetket az emberi nem iranti szeretetkkel igazoljak, s azzal kerkednek, hogy az egesz
emberiseget szeretik, ami, ugy velik, Ieljogositja ket arra, hogy egyetlen embert se
szeressenek.
Amit az okoskodas erre vonatkozoan bizonyit, azt tkeletesen alatamasztjak a tenyek. Eleg
egy kicsit visszapillantanunk az sidkbe, s knnyszerrel eszrevesszk, hogy a
termeszetjognak es minden ember altalanos testverisegenek dvs eszmei meglehets kesn
terjedtek el, es olyan lassu haladast tettek a vilagban, hogy csak a keresztenyseggel valtak
elegge altalanossa. Meg Justinianus trvenyei is sok esetben eltrik az erszakossagokat, es
nem csupan a nyilt ellensegekkel, hanem kivalt azokkal szemben, akik nem voltak a
birodalom alattvaloi; tehat a romaiak szemeben az emberiseg nem terjedt tovabb, mint az
uralmuk.
Csakugyan, mikent Grotius megallapitja, sokaig ugy hittek, szabad meglopni, kiIosztani,
bantalmazni az idegeneket, kivalt a barbarokat, egeszen odaig, hogy rabszolgasorba dntik
ket.
82
Innen, hogy nyugodtan megkerdeztek az ismeretlen embereket, nem utonallok vagy
kalozok-e, s azok meg csak meg sem botrankoztak; mert ez a mesterseg nemhogy gyalazatos
lett volna, akkoriban egyenesen tiszteletre meltonak szamitott. Az els heroszok, mint
Herkules es Theszeusz, akik haborut Iolytattak az utonallok ellen, mindazonaltal maguk is
ztek az utonallas mesterseget, s a grgk gyakran bekeszerzdesnek neveztek az olyan
megallapodast, melyet ket hadiallapotban nem lev nep kttt egymassal. Szamos regi nep
sokaig szinonimak gyanant hasznalta az ,idegen es az ,ellenseg szavakat, meg a latinok is:
Eost is enim apud ma'ores nostros dicebatur, <uem nunc peregrinum dicimus f mondja
Cicero.
83
Hobbes tehat nem azert tevedett, mert leszgezte, hogy a Iggetlen es tarsassa valt
emberek hadiallapotban vannak egymassal, hanem azert, mert Ieltetelezte, hogy ez a Iaj
termeszetes allapota, s oka azoknak a hajlamoknak, amelyeknek valojaban az okozata.
Am jollehet az emberek kztt nem letezik termeszetes es egyetemes tarsadalom, jollehet
az emberek szerencsetlenne es rossza valnak, ha tarsas kapcsolatra lepnek, jollehet az
igazsagossag es egyenlseg trvenyei egyaltalan nem szamitanak az olyan embereknek, akik
a termeszeti allapot szabadsagaban elnek, de ugyanakkor rabjai a tarsadalmi allapot
szksegleteinek, azert ne gondoljuk, hogy nem letezik szamunkra ereny es boldogsag, hogy az
eg elhagyott bennnket es Iajtank menthetetlen romlasra iteltetett, hanem iparkodjunk
magabol a bajbol gyogyirt meriteni a baj orvoslasara. Uj tarsulasokkal hozzuk helyre, ha
lehetseges, az egyetemes tarsulas Iogyatekossagait. Erszakos ellenlabasunk itelje meg maga,
milyen sikerrel jarunk.
84
Mutassuk meg neki, hogyan javitjak ki a tkeletetesedett
mestersegek ama bajokat, melyeket a kezdetleges mesterseg okozott a termeszetnek.
Mutassuk meg neki, milyen nyomorusagos allapot az, amelyrl azt hitte, hogy jol
megalapozott. Hadd lassa, hogy egy jobb berendezkedesben mivel jutalmazzak a jotetteket,
mivel bntetik a rossz cselekedeteket, s milyen szeretetre melto sszhangban van egymassal
az igazsagossag meg a boldogsag. Vilagitsuk meg ertelmet uj tanokkal, hevitsk Il szivet uj
erzlettel, s tanitsuk meg ra, hogy megsokszorozhatja letet es boldogsagat, ha mindezt
megosztja Ielebarataival. Hacsak buzgalmam nem vakit el e vallalkozas kzben, semmi
ketseg, hogy az emberi nemnek ez az ellensege vegl megtagadja tevelygeseit, hogy az esz,
mely tevutra vezette, visszavezeti az emberiseghez, hogy megtanulja Ilebe helyezni
latszolagos erdekenek jol IelIogott erdeket, hogy jo, erenyes es Iogekony emberre valik,
egyszoval, hogy knyrtelen utonallobol, aki lenni akart, a jol berendezett tarsadalom
legszilardabb tamaszava lesz, Ielteve, hogy ers lelek es jozan itelkepesseg lakozik benne.
NGY LE&L MALESHERBES ELNK )RHOZ JELLEMEM IGAZ
KP&EL S EGSZ &ISELKEDSEM IGAZI IND*TOKAI&AL
I"
M.=ez
Montmorency, 1762. januar 4-en
Kevesbe keslekedem megksznni utolso levelet, amellyel megtisztelt, uram, ha a valasz
gyorsasaga aranyban allna a level szerezte elvezettel. De nagy Iaradsagba kerl irnom, s
azonIell ugy gondoltam, jobb, ha kivarom, mig csillapodnak e napok zaklatasai, nehogy en
arasszam el nt a magam zaklatasaival. Bar nincs vigaszom a trtentekre, nagy
megelegedessel tlt el, hogy tudomasa van a dologrol, hiszen becsleset nem veszitettem el
ezaltal; csak meg tbbet Iog erni nekem a tudat, hogy megbecsl engem, ha nem gondol
jobbnak, mint amilyen vagyok.
Ha egynemely gyet vedelmembe vettem, amiota valamelyes nevem van a vilagban, ezt n
olyan inditekoknak tudja be, amelyek talan nagyobb megbecslest szereztek nekem, mintsem
megerdemelnem; azonban ketsegkivl kzelebb allnak az igazsaghoz, mint azok, amelyeket a
tollIorgatok tulajdonitanak szemelyemnek, mert k-csak a hirnevvel trdnek, s erzeseimet a
maguk erzesei utan itelik meg. Szivem tulsagosan is Iogekony mas vonzalmakra, semhogy
ersen ktdnek a kzvelemenyhez; tulsagosan szeretem rmeimet es Iggetlensegemet,
semhogy oly mertekben rabul esnek a hiusagnak, ahogy Ieltetelezik rolam. Akinek szamara
sem gazdagsag, sem a meggazdagodas remenye nem ellensulyozza soha egy talalkozas vagy
egy kellemes vacsora lehetseget, az termeszetesen nem aldozza Iel boldogsagat annak a
vagynak, hogy beszeljenek rola; es vajmi kevesse hihet, hogy valaki, noha erez magaban
nemi tehetseget, es megis negyveneves koraig keslekedik a nyilvanos bizonyitassal, olyan
rlt lesz, hogy hatralev napjait maganyosan unatkozza vegig, csak hogy kivivja az
embergyll hiret-nevet. De uram, bar modIelett gyllm az igazsagtalansagot es
gonoszsagot, e szenvedely nem uralkodik annyira Ilttem, hogy egymagaban rabirjon az
emberi tarsasag kerlesere, ha a visszavonulas valamilyen nagy aldozattal jar. Nem,
inditookom nem ily nemes, es kzelebb all hozzam. Szletestl Iogva termeszetes szeretet
vonz a maganyhoz, s ez a szeretet csak ersebb lett, ahogy jobban megismertem az
embereket. Knnyebben ertjk meg egymast a magam kre gyjttt, kepzeletbeli lenyekkel,
mint azokkal, akiket a vilagban latok, s nemhiaba Iorditottam hatat minden tarsasagnak:
irantuk erzett csmrmet csak teljesse teszi az a tarsasag, amelyet kepzeletem teremt
maganyomban, n azt gondolja, boldogtalan vagyok, buskomorsag emeszt. O, mennyire
teved, uram! Parizsban voltam buskomor; Parizsban szntelen Iorrt az epem, s kesersege
nagyon is erzdik ott-tartozkodasom idejen kzreadott irasaimon. De uram, hasonlitsa csak
ssze ezeket a maganyban szletett irasaimmal; vagy csalatkozom, vagy eszre Iogja venni,
hogy ez utobbiakat valami lelki der hatja at, amit nem lehet szinlelni, s amibl
kvetkeztethetnk a szerz bels allapotara. Meglehet, n Iorditva latja, mert igen zaklatott
vagyok; de knnyszerrel eszreveheti, hogy a zaklatottsag nem jelen helyzetembl Iakad,
hanem abbol, hogy elszabadult kepzeletem mindentl megriad es mindent a vegskig elez. A
Iolytonos siker erzekennye tett hirnevemre, s nincs olyan ember, barmilyen emelkedett es
erenyes is, akit ne keritene hatalmaba halalos ketsegbeeses, midn arra gondol, hogy halala
utan neve alatt valamilyen artalmas mvet lopnak majd hasznos mvenek helyebe, s igy
megbecstelenithetik emlekezetet es sok rosszat okozhatnak. Meglehet, ez a Ielindulas
gyorsabba tette betegsegem elrehaladasat; de ha Ieltesszk, hogy e teboly Parizsban tr ram,
egyaltalan nem biztos, hogy tulajdon akaratom nem kimelte volna meg a termeszetet a meg
hatralev munka elvegzesetl.
Sokaig magamat is Ielrevezettem, amikor meg akartam indokolni, miert taszitott mindig s
lekzdhetetlenl az emberekkel valo erintkezes. Azzal magyaraztam a dolgot, hogy szomoru
vagyok, mert nem leven elegend lelekjelenletem, meg azt a keves szellemet sem tudom
tarsalgas kzben kimutatni, ami valoban megvan bennem, es mert nem tltm be a vilagban
azt a helyet, amely, ugy hittem, megillet engem. De miutan jo sok papirost bepiszkitottam, s
eszrevettem, hogy akar ostobasagokat is beszelhetek, senki nem tekint ostobanak, miutan
lattam, hogy mindenki keresi a tarsasagomat, es sokkal nagyobb tisztelettel veznek, mint
ahogy legnevetsegesebb hiusagomban kivanhattam volna, es csmrm mindennek ellenere
inkabb nvekedett, mint cskkent, akkor arra a kvetkeztetesre jutottam, hogy mas okbol
szarmazik, s nem ilyen elvezetekre van szksegem.
De hat vegl is mi ez az ok? Nem mas, mint a Iekezhetetlen szabadsagvagy, melyet nem
birhatott le semmi sem, s amelyhez kepest meg a dicsseg, a vagyon, a hirnev is semmi a
szememben. Bizonyos, hogy e szabadsagvagy Iorrasa nem a bszkeseg, hanem a restseg; am
e restseg valami hihetetlen dolog: mindentl megriad, a polgari elet legaprobb ktelessegeit
sem kepes elviselni. Egy szot kimondani, egy levelet megirni, egy latogatast viszonozni
megannyi kinszenvedes, mihelyt ktelessegemme teszik. Ez hat az oka, hogy mig az emberek
kztti rendes erintkezest gyllm, a bensseges baratsag oly draga nekem: mert nem ismeri
azt a szot, hogy ktelesseg. Szivnket kvetjk, ez minden. S ez az oka annak is, hogy mindig
rettegtem a jotetemenyektl. Mert minden jotetemeny halara ktelez, s en ugy erzem, szivem
halatlan, ha ktelessegbl halas. Egyszoval, a nekem valo boldogsag nem abban all, hogy
megtehetem, amit akarok, inkabb abban, hogy nem kell megtennem, amit nem akarok. A
tevekeny elet csabitasa hidegen hagy, szazszor inkabb vallalnam, hogy soha semmit nem
teszek, mint hogy akaratom ellenere tegyek valamit, es szazszor eszembe jutott, hogy nem
lettem volna nagyon boldogtalan a Bastille-ban, mivel csak egyvalamire kenyszeritettek
volna, hogy ott maradjak.
Mindazaltal Iiatal koromban tettem nemi erIeszitest a meggazdagodas erdekeben. De
erIeszitesem celja csupan az volt, hogy regkorom napjait visszavonultan s nyugalomban
tlthessem el, es mivel csak idrl idre elenkltek meg, soha a legcsekelyebb sikerre sem
vezettek. Amikor nyavalyaim ram trtek, jo rgyet talaltam, hogy atadjam magamat
uralkodo szenvedelyemnek, rltseg volna, gondoltam, ha olyan eletkor kedveert gytrnem
magamat, amelyet nem Iogok megerni; mindent odavagtam, es siettem elvezni azt, ami
rmet szerez nekem. Eskszm, uram, ez az igazi oka visszavonulasomnak, noha
tollIorgatoink a hivalkodas szandekaval probaljak magyarazni; de ez igen nagy
allhatatossagot Ieltetelez, vagy inkabb igen makacs kitartast amellett, amihez semmi kedvem,
s mindez szges ellentetben all termeszetes jellememmel.
n azt mondhatja erre, uram, hogy velt kzmbssegem nehezen egyeztethet ssze az
utolso tiz evben szletett irasmveimmel meg a dicsvaggyal, mely Ielteheten a
kzreadasukra sarkallt. Ezt az ellenvetest meg kell valaszolnom; igy hat kenytelen vagyok
ujabb levelbe kezdeni s kvetkezeskeppen beIejezni ezt a levelet. Vissza Iogok terni a
kerdesre, uram, ha nem talalja visszatetsznek, hogy ilyen bizalmas hangon szolok nnel,
mert nem tudok mas hangon szolani, midn szivem kicsordul. Kepmutatas es szerenykedes
nelkl Iogom leIesteni magamat, olyannak Iogok mutatkozni n eltt, amilyennek sajat
szememben latszom, s amilyen vagyok, hiszen eletemet a magam tarsasagaban tltttem el,
tehat ismernem kell nmagamat; s mivel latom, mi modon ertelmezik cselekedeteimet azok,
akik ismerni velnek, vilagos elttem, hogy mit sem tudnak rolam. Senki a vilagon nem ismer
engem, csak en magam. Majd meglatja, ha mindent elmondtam.
Knyrgk, uram, ne kldje vissza leveleimet. Egesse el valamennyit, nem szemelyes
tapintatbol, hanem azert, mert nem erdemlik meg, hogy Iennmaradjanak. Az egre kerem, arra
se gondoljon, hogy a Duchesne kezebe kerlt leveleket visszaszerzi. Ha minden rltsegem
nyomat el akarom tntetni, tulsagosan sok levelet kellene visszaszereznem; a kisujjamat sem
mozditanam azert, hogy ezt elerjem. Akar elitelnek, akar Ielmentenek, nem Ielek olyannak
mutatkozni, amilyen vagyok. Ismerem nagy hibaimat, jol tudom, milyen bneim vannak.
Mindazaltal abban a meggyzdesben halok meg, hogy valahany embert csak ismertem, egy
sem volt klnb nalam, s halalom orajan is vegtelenl bizni Iogok a legIbb Istenben.
II"
Maleserbes rnak
Montmorency, 1762. januar 12-en
Folytatom szamadasomat, uram, ha egyszer belekezdtem, mert semmi sem lehet
kedveztlenebb szamomra, mint hogy Ielig ismerjenek; s ha hibaim miatt nem veszitettem el
becsleset, nem hiszem, hogy szintesegem miatt elveszitenem.
gy tetszik, nem Ier ssze egyazon termeszetben a minden erIeszitestl visszariado lelki
restseg, s a heves, kteked vermerseklet, mely knnyen megbantodik es a vegskig erzekeny
minden hatasra es megis, e ket ellentet keveredese teszi az en termeszetemet. Ha Ieloldani
nem is tudom ezt az ellentetet, mindazaltal letezik, erzem, semmiben sem vagyok biztosabb, s
legalabb valamiIele trteneti kepet tudok adni rola a tenyek segitsegevel, hogy IelIoghassa,
mirl van szo. Gyermekkoromban tevekenyebb voltam, de soha nem olyan tevekeny, mint a
tbbi gyermek. Hateves koromban kezembe kerlt Plutarkhosz, nyolceves koromban beteve
tudtam; elolvastam minden regenyt, s tenger knnyet hullattam Ilttk, mieltt meg elertem
volna azt a kort, midn a sziv erdekldni kezd a regenyek irant. Az en szivemben ezert
valamiIele hsies es regenyes hajlam vert tanyat, es mind a mai napig csak egyre ersebbe
valt bennem, mig teljesen meg nem csmrlttem mindentl, ami nem hasonlitott
rltsegeimre. IIjukoromban azt hittem, az eletben ugyanazokkal az emberekkel talalkozom,
akiket knyveimben megismertem; Ienntartas nelkl kiszolgaltattam magamat mindenkinek,
aki ra tudott szedni; marpedig volt egy bizonyos modor, amely mindig megtevesztett.
Tevekeny voltam, mert rlt; valahanyszor kiabrandultam, megvaltoztattam hajlamaimat,
vonzalmaimat, terveimet, s mindeme valtozasok kzben csak az idt s a Iaradsagot
vesztegettem, mert mindig olyasvalamit kerestem, ami nem letezik. Ahogy tapasztaltabba
valtam, lassan-lassan elveszitettem a remenyt, hogy megtalalom ezt a valamit, igy aztan a
kereses buzgalma is alabbhagyott bennem. Megkeseredtem az elszenvedett s a szemem lattara
elkvetett igazsagtalansagok miatt, gyakran kellett buslakodnom aIltt, hogy engem
magamat is ki-csapongasokba rantott a rossz pelda meg a dolgok ereje; kezdtem megvetessel
gondolni szazadomra es kortarsaimra, s mihelyt raeszmeltem, hogy nem lelhetek olyan
krlmenyeket kzttk, amelyekkel megbekelhetnek, szivem mindinkabb elIordult az
emberek tarsasagatol, s kepzeletem valamilyen mas tarsasaggal vett krl; ez pedig annal
jobban elbvlt, mert akadaly es kockazat nelkl latogathattam, s mert mindig megbizhatonak
mutatkozott, s olyannak, amilyenre szksegem van.
Elszallt negyven ev az eletembl, s en elegedetlen voltam nmagammal es masokkal; am
hasztalan probaltam elszakitani a ktelekeket, melyek a tarsadalomhoz Iztek, holott igen
kevesre becsltem, es vajmi kevesse kedvem szerinti Ioglalatossagokhoz lancolt.
Szksegleteimnel Iogva vert lancra; azt hittem, e szksegletek termeszettl valok, pedig csak
a kzvelemenybl szarmaztak. Egy szerencses veletlen egyszeriben megvilagositotta
elmemet, mit kell tennem nmagamert es mit kell gondolnom Ielebarataimrol, akikrl szivem
egeszen mast mondott, mint az eszem, s akiket, meg mindig ugy ereztem, szeretnem kell,
noha oly sok okom van ra, hgy gylljem ket. Szeretnem, uram, ha kepes volnek leIesteni
nnek e pillanatot, mely igen klns korszakot nyitott eletemben, s melyet soha nem Iogok
Ieledni, ha rkke elek is.
Meglatogattam Diderot-t,
1
aki ez id tajt Vincennes-ben raboskodott; zsebemben egy
Mercure de +rance, azt lapozgattam a hosszu uton, s megtalaltam benne a Dijoni Akademia
kerdeset, mely alkalmat adott ra, hogy megirjam els mvemet. Ha letezett valaha hirtelen
sugallat, amaz elhatarozas, mely a kerdes olvastan megIogant bennem, biztosan az volt.
Ertelmemet egyszeriben roppant vilagossag arasztotta el; temerdek athato gondolat jelent meg
elttem, akkora ervel s egyszersmind akkora kavarodasban, hogy kimondhatatlan zavarba
estem; olyan bodulat szallt meg, mintha reszeg lettem volna. Heves remeges Iog el, keblem
hullamzik; nem tudok lelegzetet venni jaras kzben, lerogyok egy ut menti Ia ala s oly
Ielzaklatott allapotban tltk ott egy Ielorat, hogy amikor Ilkelek, egesz kabatom knnyben
azik, pedig eszre sem vettem, hogy zokogok. O, uram, ha a negyedet le tudtam volna irni
annak, mit e Ia alatt lattam es ereztem, milyen vilagosan mutattam volna ki tarsadalmi
rendszernk ellentmondasait, milyen ervel tartam volna Il intezmenyeink hibait, milyen
egyszeren bizonyitottam volna be, hogy az ember termeszettl Iogva jo, es csak az
intezmenyek teszik rossza az embereket. Amit csak meg tudtam jegyezni ama nagyszer
igazsagok tmkelegebl, melyek egy negyedorara megvilagositottak elmemet e Ia alatt, az
igen-igen elszortan megtalalhato harom I irasomban, nevezetesen az Els Ertekezesben, az
egyenltlensegrl szolo Ertekezesben, valamint a neveles targyaban irott munkamban; e
harom m elvalaszthatatlan egymastol es egyseges egeszet alkot.
2
A tbbi elveszett; s csak
Fabricius prosopopeiajat
3
irtam meg ott, azon a helyen. igy valtam irova, ugyszolvan
akaratom ellenere, midn a legkevesbe gondoltam ra. Nem nehez elkepzelni, hogyan vetett a
palyara az els siker csabitasa es a Iirkaszok biralata. Volt-e igazi tehetsegem az irashoz?
Nem tudom. Az ekesszolast mindig lelkes meggyzdes helyettesitette nalam; mindig
ertlenl es rosszul irtam, ha nem voltam ersen meggyzdve valamirl, igy hat, meglehet,
az nzes titkos cselvetese valasztatta velem jelmondatomat,
4
az birt ra, hogy iparkodjam
meltova lenni hozza, s tette, hogy olyan szenvedelyesen ragaszkodom az igazsaghoz vagy
ahhoz, amit igazsagnak velek. Ha csak az iras kedveert irok, meggyzdesem, hogy soha nem
lettek volna olvasoim. Miutan IelIedeztem vagy IelIedezni veltem, hogy az emberek
nyomorusagat a hamis nezetek okozzak, nyomban belattam, hogy engem magamat is csupan e
nezetek tettek szerencsetlenne, s bajaim es hibaim inkabb helyzetembl, mint nmagambol
Iakadnak. Ugyanez id tajt hatalmasodott el rajtam egy betegseg, melynek els rohamai meg
gyermekkoromban trtek ram; e betegseg gyogyithatatlannak bizonyult, dacara a kuruzslok
altatasanak; nem is tudtak sokaig hitegetni. Ezert ugy dntttem, ha kvetkezetes akarok lenni
s egyszer le akarom razni vallamrol a kzvelemeny sulyos igajat, egy percet sem
vesztegethetek. Volt bennem eleg batorsag egy csapasra valasztani, s mind mostanaig eleg jol
kitartottam elhatarozasom mellett. Olyan szilardsagot tanusitottam, melynek egyedl en
tudhatom a becset, mert egyedl en tudom, micsoda akadalyokat kellett es kell meg ma is
lekzdenem, hogy megallhassak az arral szemben. Mindazaltal erzem, hogy tiz ev alatt
nemikepp eltertem az eredeti iranytol; de ha csak negy evem volna meg az eletbl, meglatnak,
masodszor is nekilendlk es legalabb a kezdeti szintre Ilemelkedem, hogy tbbe ne is
szalljak ala. Mert minden nagy erproban tul vagyok, s immar tapasztalatbol tudom, hogy
jelen helyzetem az egyedli, amelyben az ember jol es boldogan elhet, mivel ennel nagyobb
Iggetlenseg nem letezik, s csak ebben a helyzetben nem Iordulhat el, hogy a magam
hasznat keresven, artani kenyszerlk masoknak.
Nem tagadom, elhatarozasom vegrehajtasat igencsak megknnyitette, hogy irasaim
hirnevet szereztek nekem. Jo iro hireben kell allni, hogy az ember bntetlenl rossz masolo
lehessen, es megis kapjon eleg munkat. Ha nincs az elbbi cimem, knnyen rajtakaphattak
volna utobbi mivoltomban, s ez talan vegzetes szegyent hozott volna ram, mert knnyszerrel
dacolok azokkal, akik nevetseg targyava tesznek, de nem viselem el a megvetest. Am ha a
hirnev valamelyes elnyt biztosit nekem ezen a teren, a vele jaro kenyelmetlensegek sem
kisebbek annak az embernek a szamara, aki nem akar rabszolgaja lenni, hanem egyedl s
Iggetlensegben kivan elni. Reszben e kenyelmetlensegek ztek el Parizsbol, s tovabb
ldznek menedekemben is; minden bizonnyal meg tovabb meneklk ellk, csak egy kicsit
szilardulna meg az egeszsegem. Meg egy csapas sujtott e nagy varosban, az allitolagos
baratok saskahada; teljesen kezkbe kaparintottak, s azt gondolvan, hogy ugyanugy erzek,
mint k, a maguk modjan akartak boldogga tenni, nem az en kedvem szerint.
Ketsegbeesesemre maganyomban is tovabb ldztek, hogy kiszakitsanak az egyedlletbl.
Nem maradhattam magam, amig mindennel nem szakitottam. Csak azota vagyok igazan
szabad, hogy ezt megtettem.
Szabad! Nem, szabad meg nem vagyok. Utolso irasaim meg nincsenek kinyomtatva, s
tekintettel hitvany szervezetem szanalmas allapotara, nem remelem, hogy megerem
sszegyjttt munkaim kinyomtatasat; de ha varakozasom ellenere eljutok odaig, s egyszer
bucsut vehetek a kznsegtl, higgye meg, uram, akkor szabad leszek, vagy soha ember nem
volt es nem is lesz szabad. $ utinam7
I
O, haromszor boldog nap! Nem, nem adatik meg
nekem, hogy meglassam ama napot.
Meg nem mondtam el mindent, uram; legalabb egy levelet tan meg el kell viselnie.
Szerencsere nem kteles elolvasni leveleimet; meglehet, igencsak zavarba jnne tlk. De
legyen elnez; ha le akarnam tisztazni ezt a kacatot, ujra kellene irnom az egeszet, s igazsag
szerint nincs hozza batorsagom. Levelet irni nnek igencsak kedvem szerint valo, de nem
kisebb rm, ha pihenhetek, s allapotom nem engedi meg, hogy sokaig s egyIolytaban irjak.
III"
Maleserbes rnak
Montmorency, 1762. januar 26-an
Miutan Iltartam n eltt, uram, viselkedesem igazi inditookait, szeretnek jelen
lelkiallapotomrol is szolani; de elkestem, erzem en: lelkem elidegenedett nmagatol, minden
gondolatat testem Ioglalja le. Hitvany szervezetem romlasa naprol napra jobban testemhez
kti lelkemet, mig egy napon majd hirtelen el nem szakad tle egeszen. Boldogsagomrol
szeretnek beszelni nnek, s nehezen beszel a boldogsagrol, aki szenved.
Nyavalyaim a termeszettl erednek, de boldogsagom a tulajdon mvem. Barmit
mondjanak is, blcs voltam, mert boldog voltam, amennyire termeszetem engedte, hogy
legyek: nem a messzesegben kerestem boldogsagomat, hanem magam krl, s meg is
talaltam. Aelius Spartianus szerint Similis, Trajanus udvarnoka, aki elhagyta az udvart s
minden hivatalat, noha szemely szerint semmi oka nem volt az elegedetlensegre, egyszeren
csak bekes Ialusi elet utan ahitozott, Similis e szavakat vesette a sirkvere: PB vet t#lt#ttem a
f#ld#n s 7 vet ltem. Nos hat, bizonyos tekintetben ezt mondhatom en is, jollehet nem
hoztam ekkora aldozatot. Csak 1756. aprilis 9-en kezdtem elni.
6
El nem mondhatom, uram, mennyire megrenditett, hogy n a legboldogtalanabb embernek
hisz engem. A kznseg ketsegkivl ugyanigy gondolkozik majd, s ez is elszomorit. O, miert
is nem ismeri sorsomat az egesz vilag! Mindenki hasonlo sorsot kivanna maganak; a Ildn
beke honolna; senki sem akarna artani a masiknak, s nem lennenek gonosz emberek, hiszen
senkinek nem allna erdekeben, hogy gonosz legyen. De hat minek is rvendeztem en, midn
egyedl voltam? Magamnak, az egesz vilagnak, mindennek, ami van, mindennek, ami lehet,
mindennek, ami szep az erzeki es elkepzelhet az intellektualis vilagban; magam kre
gyjtttem mindent, ami csak szivemnek gynyrseget szerezhetett, vagyaim szabtak
merteket elvezeteimnek. Nem, a legnagyobb elvhajhaszoknak sem volt resze soha ehhez
Ioghato gynyrkben, s szazszor inkabb rmet leltem abrandkepeimben, mint k a
valosagos dolgokban.
Midn Iajdalmaim rakenyszeritenek, hogy gytrdve meregessem az ejszaka hosszat, s a
laz rohamai egy percre sem engedik megizlelnem az almot, gyakran elvonom Iigyelmemet
jelen allapotomtol; eletem klnIele esemenyeire gondolok, s a bnbanat, az edes emlekek, a
sajnalkozas, az elerzekenyles mind sszeIog, hogy nehany pillanatra Ieledtesse velem
szenvedeseimet. Mit gondol, uram, milyen idkre emlekezem legsrbben es legszivesebben
almodozasaim kzben? Nem iIjusagom rmeire; tul keves volt, tul sok keserseg keveredett
kzejk, s immar tulsagosan messze vannak tlem. Legszivesebben elvonultsagom rmeire
gondolok: maganyos setaimra, ama gyors, megis gynyrseges napokra, melyeket teljes
egyedlletben tltttem el, nmagammal, josagos es egyszer gazdasszonyommal, szeretett
kutyammal, a ret madaraival s az erd zeivel, az egesz termeszettel es megIoghatatlan
teremtjevel. Korabban keltem, mint a nap, hogy lassam, megtekintsem, amint kertemben
Ilkel, s ha szep napot lattam kezddni, leghbb vagyam az volt, barcsak ne zavarna meg e
nap varazsat sem level, sem latogato. A delelttt klnbz elinteznivaloimnak szenteltem;
rmmel vegeztem valamennyit, hiszen el is halaszthattam volna; aztan siettem ebedelni,
hogy elkerljem az alkalmatlan vendegeket, s hosszabb delutant hagyjak magamnak. Egy ora
eltt setalni indultam hseges Achate kutyammal, meg a legnagyobb hsegben is, pedig a nap
ilyenkor hagott tetIokara; szaporan lepdeltem, nehogy ram akaszkodjon valaki, mieltt
sikerlne elillannom. De amikor aztan elhagytam egy bizonyos pontot, milyen szivdobogva,
milyen rmujjongassal kezdtem lelegezni, erezven, hogy megmenekltem, s igy szolvan
magamhoz: Most mar a magam ura vagyok a nap hatralev reszeben! Ekkor meglassitottam
lepteimet, s valamilyen csndes zugot kerestem az erdben, valamilyen elhagyott helyet, ahol
semmi sem utalt az ember keze munkajara, nem viselte az uralom es a szolgasag nyomat,
valamilyen menedeket, ahova ugy hihettem elskent en jutottam el, s ahol alkalmatlan
harmadik nem allt kzem es a termeszet kze. Itt a termeszet mindig uj csodat tart szemem
ele. A rekettyek aranya s a hanga bibora olyan pompat varazsolt krem, hogy elszorult a
szivem; a Ienseges lombkoronak, melyek arnyat vetettek ram, a trekeny cserjek, melyek
krlvettek, a bamulatosan tarka Ivek es viragok, melyeken labam taposott, valtakozva hol
aprolekos megIigyelesre, hol az egesz csodalasara sztkeltek lelkemet. Temerdek erdekes
targy versengett Iigyelmemert; hol az egyik, hol a masik vonta magara erdekldesemet, s
mindez kedvezett almodozo es rest termeszetemnek. Gyakorta mondtam magamban: Nem, ha
Salamon egesz pompajat magara lttte, akkor sem vehette Iel a versenyt csak eggyel is
kzlk.
Kepzeletem nem sokaig hagyta meg lakatlannak e dusan Ielekesitett Ildet. Hamarosan
benepesitettem, szivem szerint; messze ztem a kzvelemenyt, az eliteleteket, minden
mesterseges szenvedelyt, s olyan embereket telepitettem a termeszetes menedekekbe, akik
meltok ra, hogy ott eljenek. Elbvl tarsasagot teremtettem magamnak, s ugy ereztem, nem
vagyok meltatlan hozza. Kepzeletben Ielideztem az aranykort, s e szep napokat kitltttem
eletem szep emlekezet jeleneteivel es minden jelenettel, amelyet szivem meg kivanhatott;
knnyekig meghatottak az emberi elet e valodi rmei, ez oly Ielseges es tiszta, de az
emberek szamara immar oly hozzaIerhetetlen rmk. O, ha e pillanatokban megzavarta
almodozasaimat valamilyen Parizzsal, szazadommal es kicsinyes iroi hiusagommal
kapcsolatos gondolat, habozas nelkl, megvetessel ztem el, hogy teljesen atadhassam
magamat lelkem tularado, gynyrseges erzeseinek. Nem tagadom, kzbe-kzbe
elszomoritott a tudat, hogy abrandkepeimet nem illeti meg valosag. Ha minden almom valora
valik, az sem lett volna eleg; tovabb kepzeldtem, almodoztam, vagyakoztam volna.
Megmagyarazhatatlan rt Iedeztem Il magamban, es semmi sem tlthette be ezt az rt:
szivem mintha valamilyen mas elvezet utan sovargott volna; nem tudtam, mi legyen ez, de
ereztem a szkseget. Nos, uram, ez maga is elvezet volt, mert igen eleven erzest es szivemnek
kedves szomorusagot okozott, amitl nem szivesen valtam volna meg.
A Ild Ielszinerl gondolataim hamarosan Ilemelkedtek minden termeszeti letezhz, a
dolgok egyetemes rendjehez, a mindent atIogo, IelIoghatatlan Lenyhez. Elmem
megzavarodott a roppant tavlatoktol, mar nem gondolkodtam, nem okoskodtam, nem
IilozoIaltam, gynyrseg volt ereznem, hogy leroskadok a vilagegyetem sulya alatt,
elragadtatottan adtam at magamat e nagyszer eszmek Iorgataganak; kepzeletben belevesztem
a terbe; a letezk korlatai kze szoritott szivem igen szksnek erezte helyet, Iuldokoltam a
vilagegyetemben, szerettem volna Ielszallni a vegtelenbe. Azt hiszem, ha a termeszet minden
titkarol sikerlt volna Iellebbentenem a Iatylat, nem ereztem volna Ielsegesebbnek
allapotomat, mint e bodulatban, amelynek szellemem Ienntartas nelkl atadta magat, s amely
a rajongas pillanataiban olykor egy-egy Ielkialtast szakitott ki keblembl: O, hatalmas Leny,
o, hatalmas Leny de semmi mast nem tudtam sem gondolni, sem mondani.
Igy teltek, Iolytonos ihletettsegben, a legelbvlbb napok, amelyekben emberi
teremtmenynek valaha resze volt; midn a naplemente hazateresre szolitott, elcsodalkoztam
az id gyorsasagan,
s
ugy ereztem, nem elegge hasznaltam ki napomat, ugy gondoltam, meg
tovabb is elvezhetnem; s hogy helyrehozzam az elvesztegetett idt, azt mondtam magamnak:
holnap visszajvk.
Lassan lepdelve tertem haza; Iejem Iaradt volt kicsit, de szivem elegedett; kellemesen
Ieldltem a visszauton, atengedve magamat a targyak benyomasainak, de gondolkodas es
kepzeldes nelkl; semmi mast nem tettem, csak atereztem helyzetem nyugalmat es boldog
derjet. Teritett asztal vart a verandan. Nagy etvaggyal kltttem el vacsoramat kicsiny
haznepem kreben; a szolgasag es a Igges arnyeka sem zavarta meg a valamennyinket
egyesit joindulatot. Meg kutyam is baratom volt, nem rabszolgam; mindig ugyanazt akartuk,
de soha nem engedelmeskedett. Egesz este vidam voltam, tanubizonysagaul annak, hogy az
egesz napot egyedlletben tltttem. Egeszen maskent viselkedtem, ha tarsasaggal
talalkoztam; ritkan voltam elegedett masokkal, magammal soha. Ilyenkor zsembes es
hallgatag lettem estere; ezt gazdasszonyom Iigyelte meg, s miota elmondta, megIigyelven
magamat, mindig azt talaltam, hogy igaza van. Vegl, miutan kertemben meg setaltam egy
keveset vagy eljatszottam nehany dallamot a spineten, az alomnal is szazszorta edesebb testi
es lelki pihenest talaltam agyamban.
Ezeknek a napoknak ksznhetem eletem igazi boldogsagat; keserseg, bosszusag,
megbanas nelkli boldogsagot kaptam tlk; nem bantam volna, ha letezesem minden rme
ilyen boldogsagban all. Igen, uram, ha ilyen napok teszik ki szamomra az rkkevalosagot,
nem kivanok semmi mast, s nem hiszem, hogy a mennyei szellemek sokkal boldogabbak,
mint en e magaval ragado szemleldes kzepette. De ha szenved a test, megIosztja
szabadsagatol a lelket; nem vagyok egyedl tbbe, vendegem van, Iolyvast alkalmatlankodik;
meg kell szabadulnom tle, hogy magamra maradhassak, s ha belekostoltam a szelid
elvezetekbe, ebbl mar annyi hasznom van csupan, hogy nem Ielek annyira a pillanattol,
midn teljesen atadom magamat nekik.
De mar a masodik iv vegen jarok. Azonban szksegem volna meg egyre. Meg egy level
tehat, s azzal beIejezem. Bocsasson meg, uram. Bar tul sokat szeretek magamrol beszelni, am
nem mindenkivel; ezert elek vissza az alkalommal, ha adodik, s kedvem szerint valo. Ez
hibam s mentsegem. Kerem, Iogadja levelemet joindulattal.
I&"
M.=nek
Montmorency, 1762. januar 28-an
Feltartam n eltt, uram, a szivemet, megmutattam a valodi inditookokat, amelyek
visszahuzodasomra s egesz viselkedesemre magyarazatot adnak. Ketsegkivl nem oly nemes
inditekok ezek, mint Ieltetelezte, mindazaltal elegedette tesznek nmagammal, s lelkemet egy
olyan ember bszkesegevel tltik el, aki ugy erzi, rendben van az elete, s mivel volt benne
batorsag megtenni, amit meg kellett tennie, hogy eletet rendbe hozza, ezert joggal hiszi, hogy
ve az erdem, ha boldogan el. Rajtam allt, nem az, hogy megvaltoztassam, hanem hogy
kiaknazzam termeszetemet es jellememet, hogy nmagamhoz jo legyek, s ne legyek rossz
masokhoz. Ez nagy dolog, uram, kevesen mondhatnak el magukrol ennyit. Azt sem titkolom
el n ell, hogy jollehet ismerem bneimet, mindazaltal igen jo velemennyel vagyok
magamrol.
Hiaba kialtoznak a tollIorgatok, hogy a maganyban el ember nem hasznal senkinek, s
nem teljesiti a tarsadalomban ra haramlo ktelezettsegeket.
7
En azt tartom, hogy a
montmorency-beli parasztok hasznosabb tagjai a tarsadalomnak, mint az a nagy csomo
semmirekell, akit a nep zsirjan azert Iizetnek, hogy a hetnek hat napjan valamely
akademiaban Iecsegjenek, s elegedettebb vagyok, ha alkalomadtan nemi rmet szerezhetek
szegeny szomszedaimnak, mintha a kis cselszvk sokasagat segitem a Ielkapaszkodasban,
akikkel tele van Parizs, s akik mind arra a dicssegre palyaznak, hogy beerkezett csalok
legyenek; a kzjo es a maguk java is azt kivanja, hogy valamennyit visszakldjek Ialura, az
eke szarva melle.
Nem kis dolog, ha peldat adunk az embereknek, hogyan kellene elnik. Nem kis dolog, ha
van batorsagunk, midn er es egeszseg mar nincs bennnk eleg a ketkezi munkahoz, hogy
elvonultsagunkban megszolaltassuk az igazsag hangjat. Nem kis dolog, ha Iigyelmeztetjk az
embereket, hogy nyomorusagukat rlt nezeteiknek ksznhetik. Nem kis dolog, hogy
segitettem megakadalyozni, vagy legalabb kesbbre halasztani ama karos intezmeny
bevezeteset hazamban, amelyet d'Alembert, csak hogy Voltaire-nek kedveben jarjon, meg
akart honositani nalunk. Ha GenIben elek, sem az artekezs az egyenl&tlensgr&l
ajanlolevelet nem tehettem volna kzze, sem a szinhaz letesitese ellen nem szolhattam volna
azon a hangon, ahogyan tettem. Sokkal kevesebbet hasznalhatnek honIitarsaimnak, ha kztk
elnek, mint amennyit alkalomadtan elvonultsagomban tehetek ertk. Mit szamit, hol lakom,
ha ugy cselekszem, ahogyan cselekednem kell? Es klnben is, Montmorency lakosai talan
kevesbe emberek, mint a parizsiak, s ha egyiket-masikat sikerl lebeszelnem rola, hogy
elkldje gyermeket a varosba, ahol romlas var ra, kevesebb jot cselekszem, mint ha a varosbol
kldm vissza a szli hazhoz? inseges helyzetem vajon nem zarja ki eleve, hogy haszontalan
legyek, mikent amaz ekesszolo emberek gondoljak? S mivel csak akkor eszem, ha
megkeresem a kenyeremet, nem kenyszerlk-e dolgozni megelhetesemert, s mindent
megIizetni a tarsadalomnak, amire csak szksegem van tle? Igaz, nem vallaltam olyan
munkat, amelyre alkalmatlan vagyok; ugy ereztem, nincs bennem eleg tehetseg, hogy
erdemes legyek a jora, amelyben urasagod reszeltetni akart, s ha elIogadom ajanlatat,
8
megloptam volna valamely hozzam hasonloan nelklz, de e munkara alkalmasabb
tollIorgatot. Amikor Ielajanlotta nekem ezt a munkat, ugy gondolta, kepes vagyok elkesziteni
egy kivonatot s olyan dolgokkal Ioglalkozni, amelyek hidegen hagynak; minthogy nem ez a
helyzet, becsaptam volna nt; meltatlanna valtam volna josagara, ha nem ugy viselkedem,
mint ahogyan tettem. Soha nem nyernk bocsanatot azert a rosszert, amit szantszandekkal
kvetnk el; igy most elegedetlen lennek magammal, es az lenne n is, s nem izlelhetnem
meg az rmet, hogy levelet irhatok nnek. Vegezetl, amig erm engedte, mikzben
magamnak dolgoztam, tehetsegemhez merten megtettem mindent, amit megtehettem a
tarsadalomert; ha keveset tettem erte, meg kevesebbet kveteltem tle, s azt hiszem,
olyannyira nem vagyok adosa jelen helyzetemben, hogy ha kepes volnek immar teljesen
megpihenni es egyedl magamnak elni, aggalyoskodas nelkl megtennem. Legalabbis minden
ermmel tavol tartanam magamtol a nyilvanossag tolakodo zajat. Ha meg szaz evet elnek, egy
sort sem irnek a kiadoknak, s csak akkor hinnem el, hogy igazan ujrakezdtem az eletemet,
amikor teljesen megIeledkeztek rolam.
Mindazaltal bevallom, keves hija volt, hogy visszaterjek a vilagba s Ieladjam maganyomat;
nem mintha megcsmrlttem volna tle, de valamilyen mas, nem kevesbe ers csabitas
csaknem Iellmulta bennem a magany szeretetet. Tudnia kellene, uram, milyen allapotban
eltem, minden baratomtol elhagyatva, s milyen melyseges Iajdalom vett ert lelkemen, midn
Luxembourg ur es hitvese meg akartak ismerkedni velem, hogy megertse, mikent hatott bus
szivemre ajanlatuk es kedveskedesk. Haldokoltam; nelklk menthetetlenl belehaltam
volna a szomorusagba;
9
visszaadtak eletemet, ugy helyes hat, ha arra Iorditom, hogy
szeressem ket.
Szivem knnyen szeret, de knnyen be is eri nmagaval. Tulsagosan szeretem az
embereket, semhogy valasztanom kellene kzttk; valamennyiket szeretem, es mert
szeretem ket, eppen azert gyllm az igazsagtalansagot; mert szeretem, eppen azert
kerlm ket. Kevesbe szenvedek bajaiktol, ha nincsenek a szemem eltt. Szivemet eltetni
eleg az emberiseg iranti rokonszenv, nincs szksegem kln baratokra; de ha vannak
barataim, nagy szksegem van ra, hogy ne veszitsem el ket: ha elIordulnak tlem, sszetrik
szivemet. Annal is nagyobb bnt kvetnek el ezzel, mert csak baratsagot kerek tlk, semmi
mast; Ielteve, hogy szeretnek, s tudom, hogy szeretnek, meg arra sincs szksegem, hogy
lassam ket. De k az erzelmeket mindig gondoskodassal es szolgalatokkal akartak
helyettesiteni, mert ez olyasmi, amit lat a kznseg, ha en nem tudok is mit kezdeni vele. En
szerettem ket, k pedig olyannak akartak latszani, mintha szeretnenek. En, aki minden
dologban megvetem a latszatokat, en nem ertem be ennyivel, de mivel mast, mint latszatot,
nem talaltam, ugy dntttem, hogy csak szavakban szeretnek. Nem az trtent, hogy
megszntek szeretni engem, csupan IelIedeztem, hogy nem szeretnek.
Igy hat, eletemben elszr, azt talaltam, hogy szivem egyedl van, egyedl
visszavonultsagomban, mikzben mar csaknem olyan beteg voltam, mint ma vagyok. Ilyen
krlmenyek kztt kezddtt az az ujabb baratsag, mely oly jol karpotolt az sszes tbbiert,
s amelyert semmi sem Iog karpotolni mar, mert remelem addig Iog tartani, ameddig az
eletem, s barmi trtenjek is, ez lesz az utolso baratsag eletemben. Nem tudom eltitkolni n
eltt, uram, hogy heves ellenszenvet erzek valamennyi rend irant, mely elnyomja a tbbit; de
nem is ugy all a dolog, hogy nem tudom eltitkolni, hiszen egyaltalan nem esik nehezemre,
hogy bevalljam nnek ezt az erzest, nnek, akinek ereiben elkel ver csrgedez, aki
Franciaorszag kancellarjanak Iia s egy Ihatalmu birosag els elnke, igen, uram, nnek, aki
temerdek jot tett velem, pedig nem is ismert, s akivel szemben, bar termeszettl Iogva halatlan
vagyok, semmibe sem kerl lektelezettnek ereznem magamat. Gyllm a nagyokat,
gyllm helyzetket, knyrtelensegket, eliteleteiket, kicsinyessegket es minden
vetkket, s meg sokkal inkabb gyllnem, ha kevesbe vetnem meg ket. Ezzel az erzessel
szivemben hurcoltak igen, ugyszolvan hurcoltak Montmorency kastelyaba; megismertem
a kastely urait; szerettek engem, s en, uram, egesz lelkemmel szeretem s szeretni Iogom ket,
amig csak elek. Odaadnam ertk, nem mondom, hogy az eletemet, jelentektelen ajandek
volna mai allapotomban, nem mondom, hogy a kortarsaim kreben kivivott hirnevemet, mert
ezzel vajmi keveset trdm, de odaadnam az egyedli dicsseget, mely valaha
megdobogtatta szivem, az utokor hodolatat; meg Iogja adni, mert tartozik vele, s mert az
utokor mindig igazsagos. Szivem nem tud Ielig szeretni; Ienntartas nelkl nekik adta magat, s
nem banom, hogy igy trtent; ha bannam is, hasztalan, mert nem volna mar id
visszakoznom. Az irantuk valo lelkesedes heveben szazszor is azon a ponton voltam, hogy
menedeket kerek a hazukban, hadd tltm le mellettk eletem hatralev reszet. rmmel
beleegyeztek volna, ha viselkedesk alapjan nem kellene egyenesen ugy tekintenem, hogy
meg is elztek az ajanlattal. E terv biztosan azok kzl valo, amelyek Iltt a
leghosszasabban s a legnagyobb gynyrseggel tprengtem. Am vegl is, kedvem ellenere,
be kellett latnom, nem volt jo gondolat. Csak a szemelyes vonzalomra gondoltam, nem
jutottak eszembe a kzenk allo gyek, amelyek tavol tartottak volna minket egymastol; s
annyiIajta ilyen gyes-bajos dolog lett volna, kivalt a betegsegemmel jaro rosszulletek miatt,
hogy e tervet nem menti semmi mas, csak az erzes, amely sugallta. Egyebirant olyan
eletmodot kellett volna Ielvennem, amely nagyon is kzvetlenl serti izlesemet es
szokasaimat; meg harom honapig is alig tudtam volna kitartani. Vegezetl, szallasunk hiaba
esnek kzelebb, a rendek kztti tavolsag nem cskkenne, s tarsasagunkbol hianyoznek az
elragado meghittseg, ami oly vonzova teszi a szk tarsasagokat. Sem baratja, sem cseledje
nem volnek Luxembourg marsall urnak, hanem a vendege; ugy ereznem, nem vagyok otthon,
es srn sohajtoznek regi menedekem utan; s szazszor jobb, ha az ember tavol el azoktol,
akiket szeret, es a kzelkben szeretne lenni, mint ha kiteszi magat annak, hogy az
ellenkezjet kenyszerljn ohajtani. Ha csak nehany Iokozattal kzelebb alltunk volna
egymashoz, meglehet, Iordulat kvetkezett volna be eletemben. Almaimban szazszor
elkepzeltem, hogy Luxembourg ur nem herceg, nem Franciaorszag marsallja, hanem derek
videki nemesember, valamilyen regi kastely gazdaja, J.-J. Rousseau pedig nem iro, hanem
kzepes ertelemmel es nemi elettapasztalattal rendelkez szemely, aki bemutatkozik a
varurnak es asszonyanak, elnyeri tetszesket, es oldalukon megtalalja elete boldogsagat s
hozzajarul az vekhez. Hogy az alom meg kellemesebb legyen, hadd tolom vallam egy
mozdulataval Iel merIld kzelsegbe a Malesherbes-kastelyt: ugy tnik nekem, uram, soka
nem volna kedvem Ilebredni ebbl az alombol.
De immar elvegeztetett; nem maradt mas hatra, mint beIejeznem a hosszu almodozast;
minden egyebnek elmult az ideje, s mar az is sok, ha meg nehany Ielseges orat igerhetek
magamnak, amilyenben Montmorency kastelyaban volt reszem. Akarhogy is, ilyen vagyok,
ilyennek mutatkozom nmagam eltt; iteljen rolam e kacat utan, ha megerdemlem a
Iaradsagot, mert nem volnek kepes jobban rendbe tenni, ujrakezdeni pedig nincs batorsagom.
Ha e tulsagosan is igaz kep megIoszt urasagod joindulatatol, legalabb nem bitorlom tovabb,
ami nem illet meg engem; ha azonban nem veszitem el joindulatat, csak annal becsesebb lesz
szamomra, mert sokkal inkabb nekem Iog szolni, mint ezeltt.
JEAN-JAC+UES ROUSSEAU
genfi polgr
CHRISTOPHE DE BEAUMONT-HOZ,
Jrizs rseke,
Saint=Kloud ercege, +ranciaorszg f&rend'e,
a Szentllek ?end parancsnoka,
a Sorbonne provizora stb.
DA VENIAM SI QUID
LIBERIUS DIXI, NON AD
CONTUMELIAM TUAM, SED
AD DEFENSIONEM MEAM.
PRAESUMSI ENIM DE
GRAVITATE ET PRUDENTIA
TUA, QUIA POTES
CONSIDERARE QUANTAM
MIHI RESPONDENDI
NECESSITATEM IMPOSUERIS.
ST. AUGUSTINUS: EPISTOLAE.
238. AD PASCENTIUM.
1
Eminencias uram, szolnom kell nnel de hogyan tegyem? Van-e kzs nyelvnk, szot
erthetnk-e n meg en, van-e barmi kznk is egymashoz?
Es megis valaszolnom kell; eppen n kenyszerit ra, hogy valaszoljak. Ha csak knyvemet
tamadta volna meg, szo nelkl hagynam a dolgot, de szemelyemet is tamadja, s minel
nagyobb eminenciad tekintelye az emberek kztt, annal kevesbe szabad hallgatnom, ha
becsletembe akar gazolni.
Nem allhatom meg, hogy midn e levelbe kezdek, ne elmelkedjem el sorsom klns
Iordulatai Iltt. Volt nem keves, es csupa olyasmi, ami egyedl velem esett meg.
Nemi tehetseggel jttem a vilagra, ez volt a kznseg itelete. IIjusagom megis boldog
ismeretlensegben telt el, s nem probaltam kitrni ebbl az allapotbol. De ha probaltam volna
is, mar az is a sors klns szeszelye lenne, hogy a Iiatalkor lobogasaban nem sikerlt
elernem celomat, am tulsagosan is sikerlt kesbb, amikor a tz mar kezdett kihunyni. A
negyvenedik ev Iele meg nem volt vagyonom ezt mindig is semmibe vettem , nem volt
nevem -ezert kesbb igen nagy arat kellett Iizetnem , de volt nyugalmam es voltak barataim,
tehat mindenem megvolt, ami utan szivem ahitozik. Egy nyomorult akademiai kerdes akarva-
akaratlan Ielizgatta elmemet, s olyan palyara vetett, amely nem Ielelt meg termeszetemnek.
Megszeditett a nem vart siker varazsa. Ellensegeim csapatostul tamadtak ram, anelkl, hogy
meghallgattak volna; hebehurgyak voltak, ez Ielviditott, ggsek voltak, ez, meglehet,
ggsse tett engem is. Vedekeztem, s egyik vitabol a masikba keveredven, raleptem az iroi
palyara, ugyszolvan anelkl, hogy gondoltam volna ilyesmire. Mondhatni, abban a korban
valtam irova, amikor masok Ielhagynak az irassal; tollIorgatova lettem a tollIorgatok iranti
megvetesbl. Ettl kezdve valaki voltam a kznseg szemeben, amde nyugalmam oda lett, s
eltntek barataim. Mennyi baj zudult ram, mieltt szilardabb tartasra es szerencsesebb
vonzalmakra tettem volna szert! Habzsolnom kellett a szenvedeseket, s mindenert nemi
hirnevnek kellett karpotolnia. Ha ez vigaszt ad azoknak, akik mindig tavol elnek nmaguktol,
engem soha nem vigasztalt.
Ohajtottam volna csak egy percig is e hiu jutalmat, nyomban kijozanodtam volna! Micsoda
allhatatlansagot kellett Iolyvast tapasztalnom a kznseg iteleteben! Tulsagosan messze
voltam a kznsegtl; iteletet egyes-egyedl iranyitoinak szeszelye hatarozta meg, s igy alig
volt ket egymas utani nap, hogy ugyanazzal a szemmel neztek volna ram az emberek. Hol
stet gazember voltam, hol a Ieny angyala. Ugyanabban az evben magasztaltak, nnepeltek,
tarsasagomat kerestek, meg az udvarban is; azutan sertegettek, Ienyegettek, megvetettek,
atkokat szortak ram; este gyilkosok lestek ram az utcan, reggel elIogatoparanccsal jttek a
lakasomra. A jo es a rossz nagyjabol ugyanabbol a Iorrasbol aradt; mindent a dalok miatt
kaptam.
KlnIele targyakrol irtam, de mindig ugyanazon elvek alapjan: moralom, hitem, elveim, s
ha ugy tetszik, nezeteim nem valtoztak soha. Mindazaltal homlokegyenest ellenkez iteleteket
hoztak knyveimrl, vagy inkabb a knyvek irojarol, mert sokkal inkabb a targyalt dolgok,
mint nezeteim alapjan iteltek rolam. Els artekezs=em utan a paradoxonok embere voltam,
aki olyasminek a bebizonyitasaval jatszadozik, amiben nem hisz; a Irancia zenerl irott
:evelem
2
utan a nemzet eskdt ellensege voltam, kis hijan sszeeskvnek belyegeztek, azt
mondtak, a kiralysag sorsa az Opera dicssegetl Igg; az artekezs az egyenl&tlensgr&l utan
ateista es embergyll lettem, d'Alembert urhoz intezett :evelem utan a kereszteny moral
vedelmezje; az Elotse utan gyenged es edeskes voltam; most istentelen vagyok; meglehet,
hamarosan hitbuzgo leszek.
igy ingadozik az ostoba kznseg velem kapcsolatban; eppoly kevesse tudja, miert gyll,
mint azt, hogy korabban miert szeretett. En magam mindig ugyanaz maradtam;
vizsgalodasaimban inkabb lelkesedes, mint blcsesseg vezetett, de mindig szinte voltam,
meg nmagam elleneben is; egyszer es jo voltam, de erzekeny es gyenge; bar gyakran
cselekedtem rosszat, mindig a jot szerettem; mindig a szeretet kttt, soha a dolgok,
erzelmeim mindig ersebben hatottak ram erdekeimnel; semmit nem kivantam az emberektl,
mert nem akartam Iggeni tlk, nem hajoltam meg inkabb az eliteleteik, mint az akaratuk
eltt, s a tulajdon akaratomat megriztem szabadnak, akarcsak az ertelmemet; Ieltem Istent,
de a pokol nem riasztott; szabadon gondolkodtam a vallasrol, de nem voltam
szabadgondolkodo; sem az istentelenseget, sem a Ianatizmust nem szerettem, de a vallasi
trelmetlenseget meg jobban gylltem, mint a vallasi tekintelyek semmibevetelet; senki eltt
nem akartam leplezni gondolkodasi modomat, szinleles, kepmutatas nem volt kenyerem,
hibaimrol nyiltan beszeltem barataimnak, nezeteimrl mindenkinek, a kznsegnek hizelges
es epeskedes nelkl megmondtam az igazsagot, s eppoly kevesse trdtem vele, hogy
magamra haragitom-e, mint azzal, hogy elnyerjem a tetszeset, ime bneim, s ime erenyeim.
Vegl beleuntam e mamorba, mert az ember csak IelIuvodik tle, de nem lakik jol soha.
Kimeritett a dologtalan emberek zaklatasa; tul sok idejk volt es tul bkezen bantak az
enyemmel. Nyugalomra vagytam, szivemnek kedves, nyavalyaimnak nelklzhetetlen
nyugalomra, s rmmel tettem le a tollat. Beertem a tudattal, hogy csak Ielebarataim javaert
vettem kezbe, s buzgalmam jutalmaul nem kertem tlk semmi mast, csak hogy engedjenek
beken meghalni maganyomban, s ne tegyenek rosszat velem. Tevedtem, megtanitottak ra a
vegrehajtok; legnagyobb szerencsetlensegeim az id tajt kezddtek, midn mar azt hittem,
veget ertek eletem gytrelmei. Mar ebben is van nemi rendkivli, de ez meg nem minden.
Bocsasson meg, eminencias uram, hogy visszaelek az idejevel, de mieltt vitaba szallnek
nnel, beszelnem kell jelen helyzetemrl s arrol, hogy miert jutottam ide.
Egy genIi polgar kinyomtat egy knyvet Hollandiaban, s a parizsi parlament itelete alapjan
ezt a knyvet elegetik; nem trdnek vele, hogy idegen uralkodo nyomtatasi engedelyet
viseli. Egy protestans szerz egy protestans orszagban kiIogasokat emel a romai egyhaz ellen,
s a parizsi parlament eliteli t. A kztarsasag egy hive egy kztarsasagban kiIogasokat emel a
monarchikus allam ellen, s a parizsi parlament eliteli t. Ugy latszik, a parizsi parlamentnek
klns elkepzelesei vannak a hatalmarol, s az emberi nem trvenyes birajanak hiszi magat.
Bar e parlament mindig nagy gonddal gyel az eljarasrendre, ha Iranciak Iltt itelkezik,
mit sem trdik vele, mihelyt egy szegeny idegenrl van szo. Ahelyett, hogy megtudakolnak:
valoban ez az idegen irta-e a nevet visel knyvet, elismeri-e a magaenak s adta-e
nyomdaba, nem trdve szanalmas allapotaval, nem szanva testi bajai miatt, elszr is
elIogatoparancsot adnak ki ellene, kirancigalnak az agyabol, hogy tmlcbe hurcoljak, ahol a
gazIickok rohadnak, megegetnek, talan ugy, hogy meg sem hallgatjak, mert ki tudja,
szabalyszerbben Iolytatnak-e azt az eljarast, amely ilyen erszakosan kezddtt, s amelyre
meg az inkvizicio hazajaban is alig talalni peldat? igy hat en vagyok az egyetlen, akinek
gyeben ez az igen blcs itelszek megIeledkezett a blcsessegrl, az egyetlen, aki ellen ez a
szelidsegevel hivalkodo nep a legklnsebb barbarsaggal Iegyverzi Il magat es en meg
azt hittem, itt szeretet vez; igy igazolja e nep, hogy annyi egyIorman elerhet menedek kzl
ra esett a valasztasom. Nem tudom, hogyan Ielel meg mindez a nemzetkzi jognak, de azt
tudom, hogy az ilyen eljaras minden ember szabadsagat, meglehet az eletet is, kiszolgaltatja
az els nyomdasz kenye-kedvenek.
GenI varos polgara nem tartozik semmivel az igaztalan es illetektelen elljaroknak, akik
egy ragalmazo vadirat alapjan elitelik, ahelyett, hogy maguk ele ideznek. Nem kteles
megjelenni elttk, hiszen nem is szolitottak Il erre. Egyszeren ert alkalmaznak vele
szemben, s kivonja magat az erszak alol. Veszi a kalapjat, es elhagyja e vendegszeret
Ildet, ahol sietnek elnyomni a gyenget es vasra verik az idegent, mieltt meghallgatnak,
mieltt megallapitast nyerne, hogy bntethet-e a cselekedet, mellyel vadoljak, s hogy
elkvette-e.
Sohajtozva hagyja el kedves maganyat. Csak egy vagyona van, de az igen becses: a
baratai; elszkik tlk. Gyenge szervezete kiall egy hosszu utazast; megerkezik s azt hiszi,
Iellelegezhet a szabadsag Ildjen; hazajahoz kzeig, hazajahoz, mellyel annyit dicsekedett,
amelyet tisztelt es szeretett; a remeny, hogy beIogadjak, megvigasztalja balsorsaert... De mit
beszelek! Szivem elszorul, kezem reszket, elejti a tollat; hallgatni kell, nem szabad
megismetelnem Kam bnet.
3
Legkeserbb Iajdalmamat magamba kell Iojtanom.
S mindez miert? Nem mondom: mi okbol? hanem: milyen rggyel? Istentelenseggel
mereszelnek vadolni engem, nem gondolva ra, hogy barki hozzaIerhet a knyvhz, amelyben
istentelensegemet keresik. Mit nem adnanak, ha megsemmisithetnek ezt az igazolo iratot, es
azt mondhatnak, hogy mindazt tartalmazza, amit a latszat szerint IelIedeztek benne! De
Iennmarad, barmit tegyenek is; s ha majd az utokor a szerznek Ielrott bnk utan kutat, meg
a hibas gondolatokban sem Iog egyebet latni, mint az ereny baratjanak tevedeseit.
Kortarsaimrol nem beszelek, senkinek nem akarok artani. De az ateista Spinoza nyugodtan
hirdette tanait; knyveit akadalytalanul kinyomatta, nyilvanosan terjesztettek ket;
Franciaorszagba jtt es szivelyes Iogadtatasban reszeslt; minden allam nyitva allt eltte,
mindentt oltalmat vagy legalabb biztonsagot talalt; a Iejedelmek hodolattal adoztak
szemelyenek es katedrakat ajanlottak neki; bekeben, st kztiszteletben elt es halt meg. Ma
pedig, a IilozoIia, az esz es az emberiseg annyit nnepelt szazadaban, Isten gyenek
vedelmezjet megbelyegzik, kikzsitik, orszagrol orszagra, menedekrl menedekre ldzik;
nem trdnek nyomorusagaval, nem szanakoznak betegsegen; ugy acsarkodnak ra, ahogy
soha egyetlen gonosztevre sem, s ahogy meg egeszseges emberre is barbar dolog volna
acsarkodni; csaknem az egesz Europaban eltiltjak tle a tzet es a vizet;
4
elzik az erdk
melyerl; egy jeles partIogo minden hatarozottsagara es egy Ielvilagosult Iejedelem minden
josagara szkseg van, hogy beken hagyjak a hegyekben.
5
S mindez azert, mert ovatosan, st
tisztelettel s az emberi nem irant taplalt szeretettl vezerelve, elterjesztett nehany ketelyt a
LegIbb Leny kivalosagara vonatkozoan. Vasra verve tlttte volna szerencsetlen eletenek
hatralev napjait, s meglehet, kinhalalt is szenved, ha a kormanyok els eszels rohamanak
idejen ki lett volna szolgaltatva ldzinek.
Alighogy megmenekl a hoherok ell, a papok kezebe kerl; ebben meg semmi
megdbbentt nem talalok. De egy erenyes IerIiu, lelekre-szletesre egyarant nemes, egy
kivalo ersek jovahagyja hitvany tetteiket, holott meg kellene gatolnia; , akinek az
elnyomottak partjat kellene Iognia, nem atall lesujtani egy szerencsetlenre, eppen amikor
balsorsa tetIokara hagott; katolikus Ipap letere pasztorlevelet bocsat ki egy protestans
szerz ellen; biroi szekebl vizsgalja egy eretnek klns tanait; s barha valogatas nelkl
mindenkit karhozatra szan is, aki nem az egyhazahoz tartozik, es nem tri, hogy a vadlott a
maga modjan tevelyegjen, valamikeppen megis maga mutat neki utat a pokol Iele. A tbbi
pap tstent buzgon acsarkodni kezd az ellensegre, aki ugy hiszik mar Ildre van sujtva.
Kicsik es nagyok, mind beavatkoznak a dologba; az utolso Iajanko is a hozzaertt adja; nincs
olyan ostoba papi szemely, nincs olyan hitvany vendeg a plebanosok asztalanal, hogy ne lelne
rmet annak az embernek a megtamadasaban, aki ellen sszeIogott szenatusa es pspke, s
ne akarna megszerezni a dicsseget, hogy adta neki az utolso rugast.
Erre a versengesre, eminencias uram, az en esetem az egyedli pelda, es ez meg nem
minden... Talan eletem egyik legnehezebb helyzeteben vagyok, amikor a bosszuvagy es az
nzes a legknnyebben talal elegtetelt, s az igaz ember a legnehezebben Iekezi magat. Csak
tiz sor, es ldzimet rkre nevetsegesse teszem. Mit tudhat a kznseg ama ket esetrl, ha
nem meselem el! Hogyan ismerhetne azokat, akik tnkrejuttatasomat kiterveltek, hogyan is
tudna, hogy mit tettek e terv vegrehajtasara! Micsoda hitvany Iergeket, micsoda stet
mesterkedeseket talalna a hatalmassagok Ielhaborodasa mgtt! Beh klns kovaszokat
latna rothadasuktol athevlni es Iorrasba hozni a parlamentet! Beh nevetseges okban lelne
magyarazatat, hogy Europa allamai sszeszvetkeztek egy orasmester Iia ellen! Beh nagy
rm volna latnom a meglepetest, ha lehetseges volna, hogy ne en magam legyek az eszkze!
Tollam nem Iel kimondani az igazsagot, de tavol all tle a puszta gunyolodas, s mind ez
ideig nem kevert rossz hirbe senkit, mindig tiszteletben tartotta masok becsletet, meg akkor
is, amikor sajat becsletemet vedelmezte. Most, amikor megvalok tle, most Iogom-e
beszennyezni masok szapulasaval es sszepiszkitani ellensegeim alnoksagaval? Nem, hagyjuk
meg nekik azt az elnyt, hogy stetben merik csapasaikat. A magam reszerl csakis nyiltan
akarok vedekezni, es csakis vedekezni akarok. Ehhez pedig eleg, amit a kznseg tud vagy
tudhat, anelkl, hogy barkit serelem erne.
Meghkkent dolog azok kze tartozik, amelyekrl beszelhetek , hogy a rettenthetetlen
Christophe de Beaumont, aki semmilyen hatalom eltt nem hajol meg es semminem beket
nem kt a janzenistakkal, tudtan kivl csatlosukka es rosszindulatuk eszkzeve valik; hogy
legkibekithetetlenebb ellensegk enellenem tombol, amiert nem voltam hajlando a partjukra
allni, es nem akartam tollat ragadni a jezsuitak ellen, mert ha nem szeretem is ket, nincs
okom panaszkodni rajuk, s mert azt latom, hogy elnyomjak ket. Meltoztasson egy pillantast
vetni ;z ' Elo`se VI. ktetere, eminencias uram, az els kiadasra; a 138. oldalon lev
labjegyzetben
6
minden balszerencsem Iorrasat megtalalja. Megjosoltam e jegyzetben (mert
olykor joslasba is bocsatkozom), hogy mihelyt a janzenistak lesznek az urak, trelmetlenebbe
es kemenyebbe valnak, mint ellensegeik. Akkor meg nem tudtam, hogy sajat trtenetem ilyen
jol igazolni Iogja joslatomat. Aki tudja, hogyan Iogtak perbe a knyvemet, annak nem volna
nehez nyomon kvetnie e cselszveny Ionalat. Nem mondhatok tbbet errl, ha nem akarok
tul sokat mondani, pedig megtudhatna tlem eminenciad, miIele emberek vezettek, anelkl,
hogy sejtelme lett volna rola.
Hihetjk-e, hogy amennyiben a parlament nem helyezi vad ala knyvemet, n ugyanigy
megtamadta volna? Masok hihetik vagy allithatjak, de n, akinek a lelkiismerete nem tri a
hazugsagot, n nem Iogja allitani. Az egyenltlensegrl szolo artekezs=em kzkezen Iorgott
egyhazmegyejeben, s nem adott ki ellene pasztorlevelet. D'Alembert-hez intezett :evelem
kzkezen Iorgott egyhazmegyejeben, s nem adott ki ellene pasztorlevelet. Pedig e knyvekbl
olvasta ket, hiszen itelkezik roluk ugyanazok az elvek aradnak. Nem palastoljak el
inkabb gondolkodasi modomat, mely ugyanaz; ha a targy nem engedte meg, hogy ugyanolyan
reszletes Iejtegetesekbe bocsatkozzam, amit elvesztettek terjedelemben, azt visszanyertek
erteljessegben, s kevesebb Ienntartassal adjak el a szerz hitvallasat, mint az 5mil a
szavojai vikariuset. Miert nem szolt hat akkor egy szot sem eminenciad? Talan bizony
kevesbe volt becses nnek a nyaja, mint ma? Vagy kevesebben olvastak engem? Kevesbe
kedveltek knyveimet? Kevesbe voltak kiteve a tevelygesnek? Nem, de meg nem volt rola
szo, hogy ldzni kell a' jezsuitakat, meg nem csaltak kelepcebe engem az arulok, meg nem
ismertek a vegzetes labjegyzetet, s mire megismertek, a kznseg mar leadta voksat a
knyvem mellett, tul kes volt ahhoz, hogy zajt csapjanak. Inkabb halogattak a dolgot, vartak
a megIelel alkalmat, kikemleltek es megragadtak, s a hitbuzgok jol ismert dhevel vetettek
ra magukat; mindenki lancokrol es maglyakrol beszelt, knyvem az anarchia veszharangja es
az ateizmus harsonaja lett; a szerz szrnyeteg volt, akit meg kell Iojtani; csodalkoztak, hogy
ilyen sokaig elni hagytak. Az altalanos rjnges kzepette eminenciad szegyellt volna
csndben maradni: inkabb kvetett el valamilyen kegyetlen cselekedetet, semhogy a buzgosag
hianyaval vadoljak, inkabb szolgalta ellensegeit, mint hogy szemrehanyasaikat elviselje.
Ismerje el, eminencias uram, ez volt pasztor levelenek valodi inditooka; alighanem eleg Iurcsa
sszejatszasa ez a tenyeknek ahhoz, hogy sorsomat klnsnek nevezhessem.
Mar reges-reg ugy van, hogy mindenkinek Iontosabbak a rendjehez ill dolgok, mint az
igazsag. Tudom, vannak szerencsetlen krlmenyek, amelyek arra kenyszeritik a meltosagok
viselit, hogy kedvk ellenere szigoru intezkedeseket hozzanak valamely jo polgar ellen. Aki
mertektarto akar maradni a dhngk kztt, az kiteszi magat dhknek, s megertem, hogy a
tombolas kzepette, amelynek aldozata vagyok, mindenkinek egytt kell vltenie a
Iarkasokkal, nehogy t magat Ialjak Iel. Nem panaszkodom hat amiatt, hogy eminenciad
pasztorlevelet adott ki knyvem ellen, de panaszt emelek amiatt, hogy szemelyem ellen adott
ki pasztorlevelet, mert ebben eppoly keves tisztesseg volt, mint igazsag; panaszt emelek
amiatt, hogy tulajdon beszedevel hitelesiti azt a beszedet, amelyet, mint szememre veti, az
ihletettnek a szajaba adok, es szitkokat szor ram, amelyek gyemnek nem artanak ugyan, de
becsletemet, vagy inkabb az n becsletet sertik; panaszt emelek amiatt, hogy nkent, ok
nelkl, szkseg nelkl, tisztelet nelkl mert legalabb balsorsomat tisztelnie kellett volna
-serteget engem, oly hangon, mely igen kevesse melto eminenciad jellemehez. Mit kvettem
el eminenciad ellen en, aki mindig annyi tisztelettel beszeltem nrl, en, aki annyiszor
csodaltam meg rendithetetlen szilardsagat, ambar sajnalkoztam amiatt, ez igaz, hogy
eliteletei rossz celok szolgalataba allitjak, en, aki mindig becsltem erklcseit, mindig
tiszteltem s meg ma is tisztelem erenyeit, holott megragalmazott engem.
igy vagja ki magat, aki perlekedni akar, de nincs igaza. n nem tudta megvalaszolni
ellenveteseimet, tehat vetkeml rotta Iel ket; azt hitte, lealacsonyit, ha bantalmaz, es
tevedett; erveimet nem gyengitette meg, am az erz lelkekben rokonszenvet ebresztett
balsorsom irant; azt sugallta az ertelmes embereknek, hogy ha a szerzt ilyen rossznak
talaljuk, a knyvrl sem lehet jobb velemenynk.
Eminencias uram, n nem volt hozzam sem emberseges, sem josziv; pedig lehetett volna
anelkl, hogy barmitl megkimel, amit munkam ellen mondott, st mindez nagyobb hatast
tesz, ha n nagylelknek mutatkozik. Azt is elismerem, nem volt jogom ilyen erenyeket
kivanni eminenciadtol, sem okom, hogy egyhazi IerIiutol ilyen viselkedest varjak. Lassuk,
legalabb meltanyos es igazsagos volt-e n; mert ez minden ember szigoru ktelessege, meg a
szentek sem kapnak Ielmentest alola.
Pasztorlevelenek ket celja volt: gancsolni knyvemet, szemelyemet pedig rossz hirbe
hozni. Azt hiszem, sikerrel megIelelek nnek, ha bebizonyitom, hogy ahol caIol engem, ott
mindig rosszul okoskodik, ahol pedig serteget, ott mindig ragalmakat szor ram. De amikor az
ember csak bizonyitekrol bizonyitekra tud elrehaladni, amikor a targy Iontossaga es az
ellenIel rangja nehezkes mozgasra karhoztatja es rakenyszeriti, hogy lepesrl lepesre
vegighaladjon minden gancsolo szon, akkor minden egyes szora oldalakat kell Iorditani, s mig
a rvid gunyirat szorakoztat, a hosszadalmas vedekezes unalomba Iullad. Mindazaltal vagy
megvedem magamat, vagy rajtam maradnak eminenciad leghamisabb vadaskodasai. Tehat
vedekezni Iogok, de inkabb becsletemet vedem, mint knyvemet. Nem a szavojai vikarius
hitvallasat veszem vizsgalat ala, hanem a parizsi ersek pasztorlevelet; a mrl csak azert
kenyszerlk beszelni, mert n gancsolja a kzrebocsatojat. Megadom, amivel tartozom
magamnak, mert tartozom vele; de jol tudom, igen szomoru helyzetben van az, akinek nala
hatalmasabb szemely ellen kell panaszt emelnie, s nincs erdektelenebb olvasmany, mint egy
artatlan ember vedekezese.
Minden moral alapelve valamennyi irasomban errl elmelkedem, s ebben az utolsoban
olyan vilagosan Iejtettem ki, amennyire csak tlem telik , hogy az ember termeszettl Iogva
jo, szereti az igazsagot es a rendet, hogy az emberi szivben nincs eredend elvetemltseg, s
hogy a termeszet els rezdlesei mindig becsletesek. Kimutattam, hogy az embernek
egyetlen vele szletett szenvedelye van, az nszeretet, s ez nmagaban kzmbs a jo es a
rossz irant, csak veletlenl valik jova vagy rossza, attol Iggen, hogy milyen krlmenyek
kztt indul Iejldesnek. Kimutattam, hogy az emberi szivnek tulajdonitott rossz hajlamok
nem a termeszettl erednek; elmondtam, mi modon jnnek letre: ugyszolvan vegigkvettem
leszarmazasukat, s megmutattam, hogyan indul romlasnak Iokrol Iokra az eredend josag, s
valnak az emberek vegl is olyanna, amilyenek most.
Azt is megmagyaraztam, mit ertek eredend josagon; ez szerintem nem vezethet le a jo es
a rossz iranti kzmbssegbl, ami az nszeretet termeszetes velejaroja. Az ember nem
egyszer leny; ket szubsztanciabol all. Nem mindenki ert egyet ebben, de n meg en biztosan
egyetertnk, s igyekeztem allitasomat a tbbiek eltt is bebizonyitani. Ha a bizonyitas
megtrtent, az nszeretet mar nem egyszer szenvedely, hanem ket elv alkotja, nevezetesen
az ertelmes leny meg az erz leny, s ami az egyiknek jo, az nem jo a masiknak. Az erzeki
vagy a test Ienntartasara trekszik, a rend szeretete a lelek Ienntartasara. Ha ez a szeretet
kiIejldik es tevekennye valik, a lelkiismeret nevet viseli; de a lelkiismeret csak az emberi
ertelemmel egytt Iejldik ki es valik tevekennye. Az ember csak az ertelem altal ismeri meg
a rendet, s csak ha mar megismerte, csak akkor birja ra a lelkiismeret, hogy szeresse is. A
lelkiismeret tehat egyaltalan nem lelhet Iel az olyan emberben, aki nem tett
sszehasonlitasokat, aki nem ismeri a viszonyait. Ebben az allapotban az ember csak nmagat
ismeri; nem tud rola, hogy jolete ellentetben vagy sszhangban allna masok joletevel; semmit
nem gyll es nem szeret; a puszta Iizikai sztnre korlatozodik, es igy senki, allat csupan,
mikent az egyenltlensegrl szolo artekezs=emben kimutattam.
Amikor az emberek bemutattam, milyen Iejldes soran kezdik szemgyre venni
Ielebarataikat, lassan viszonyaikat s a dolgok viszonyait is eszreveszik, Iogalmat szereznek az
illemrl, jogrol es rendrl; kezdik Ielismerni az erklcsi kivalosagot, s lelkiismeretk
mkdesbe lep. Immar vannak erenyeik, s ha bneik is vannak, ennek az az oka, hogy
erdekeik keresztezik egymast, es ertelmk kibontakozasaval Ilebred becsvagyuk is. De amig
az erdekek ellentete kisebb, mint az ertelem sszhangja, az emberek lenyegeben veve jok. Ez
a masodik allapot.
Amikor a Ielgerjedt maganerdekek mind egymasba tkznek, amikor a Iorrongasnak
indulo nszeretet nzesse valik, amikor minden egyes ember azt kepzelven, hogy az egesz
vilagra szksege van szletett ellensegeve lesz a tbbieknek, s a maga javat mindenki a
tbbiek karaban leli meg, akkor a lelkiismeret alulmarad a tulIttt szenvedelyekkel szemben,
amelyek elIojtjak szavat, s ha meg ajkukra veszik az emberek, csak azert, hogy klcsnsen
raszedjek egymast. Mindenki ugy tesz, mintha Iel akarna aldozni erdekeit a kzerdekert, es
mindenki hazudik. Mindenki csak akkor akarja a kzjot, ha az sszhangban all a sajat javaval;
erre az sszhangra trekszik az igazi allamIerIi, aki boldogga es jova akarja tenni a nepeket.
Am ezen a ponton idegen nyelvet kezdek beszelni, melyet az olvaso eppoly kevesse ismer,
mint eminenciad.
ime hat, eminencias uram, a harmadik s utolso szakasz, amelyen tul mar nincs mit tenni;
ime, igy trtenik, hogy bar az ember jo, az emberek gonossza valnak. Knyvemet annak
szenteltem, hogy megvizsgaljam, mi modon akadalyozhatnok meg ket abban, hogy ilyenne
valjanak. Nem allitottam, hogy a Iennallo rendben e cel maradektalanul kivihet; azt azonban
allitottam es allitom ma is, hogy mas eszkzkkel nem lehet elerni, mint azokkal, amelyeket
elterjesztettem.
n azt mondja erre vonatkozoan, hogy nevelesi tervezetem nemogy a keresztnysggel
#sszangban llna, arra sem alkalmas, ogy polgrokat s embereket nevel'%nk,
1I1
s egyetlen
bizonyitekot hoz Il ellenem, ez pedig az eredend bun. Eminencias uram, az eredend bntl
es kvetkezmenyeitl csak egy modon lehet szabadulni, a keresztseg altal. Amibl az n
allaspontjan az kvetkeznek, hogy csakis a keresztenyek kztt volt ember es polgar. Vagy
tagadnia kell ezt a kvetkezmenyt, vagy el kell ismernie, hogy tul sokat bizonyitott.
Bizonyitekait olyan regi idkbl veszi eminenciad, hogy en is kenytelen vagyok messzire
menni valaszaimert. Elszr is, szo sincs rola velemenyem szerint , hogy az eredend bn
tana, mely ellen oly szrny nehezsegek hozhatok Il, vilagosan es hatarozottan benne
Ioglaltatnek a Szentirasban, pontosan ugy, ahogy a retor Agostonnak es teologusainknak
tetszett Ilallitani e tant. Hogyan is kepzelhetnk el, hogy Isten annyi artatlan es tiszta lelket
teremt csak azert, hogy bns testhez ksse ket, es igy atvegyek a rossz erklcsket s
valamennyien pokolra iteltessenek, noha egyedli bnk a testtel valo egyesles, ami Isten
mve. Nem nyilatkozom rola, hogy megvilagitja-e eminenciad e rendszerrel szivnk
rejtelmeit (mikent Iennen allitja), de azt tudom, hogy a LegIbb Leny igazsagossagat es
josagat ugyancsak elhomalyositja. Ha sikerl elharitania egy ellenvetest, szazszor ersebbek
lepnek a helyebe.
De alapjaban mit art ez a tan az 5mil szerzjenek? Bar ugy hittem, knyvem az egesz
emberi nemnek hasznara van, megis keresztenyeknek szantam; olyan embereknek, akik az e
celbol bevezetett szentseg altal legalabb lelekben megtisztultak az eredend bntl es
kvetkezmenyeitl. E tan szerint gyermekkorunkban valamennyien visszanyertk eredend
artatlansagunkat; eppolyan tiszta szivvel kerlnk ki a keresztseg alol, akarcsak valaha Adam
Isten kezebl. Igen, mondja n, de kzben ujabb szenny tapad rank. Am ha azzal kezdtk,
hogy megszabadultunk a szennytl es mocsoktol, hogyan tapadhatott rank megis? Krisztus
vere tan nem tudna egeszen lemosni a szegyenIoltot, vagy ez husunk termeszetes
romlottsaganak kvetkezmenye volna, mintha Isten az eredend bntl Iggetlenl is
romlottnak teremtett volna minket, csak azert, hogy rme teljek a megbntetesnkben, n az
eredend bnnek tulajdonitja ama nepek vetkeit, amelyekrl elismerte, hogy megszabadultak
az eredend bntl, azutan szememre veti, hogy mas eredetre vezetem vissza e vetkeket.
Igazsagos dolog-e bnml Ielroni, hogy nem okoskodtam olyan rosszul, mint eminenciad?
Igaz, ellenem vethetne valaki, hogy olyan kvetkezmenyeket tulajdonitok a keresztsegnek,
amelyek kls jelek altal nem mutatkoznak meg;
152
hogy a keresztenyek nem tnnek kevesbe
hajlamosnak a rosszra, mint a hitetlenek, mig szerintem az eredend bn miatti, vele szletett
gonoszsag erzekelhet klnbsegekben kellene megmutatkozzek az utobbiakon. A
keresztsegen kivl, Iolytathatna az illet, meg az evangeliumi moral is segitsegere siet a
keresztenyeknek, igy hat valamennyien angyalok lennenek, mig a hitetlenek nemcsak
eredenden romlottak, de hamis kultuszokat is znek, s ezert rdgknek kellene lennik.
Ertem en, hogy e nehezseg zavarba hoz, ha nagyon erltetik: hiszen mit valaszolhatnek
azoknak, akik kimutatjak, hogy barmilyen nagy ara volt is a megvaltasnak, az emberi nemre
tett hatasa csaknem a semmivel egyenl?
De eminencias uram, bar nem hiszem, hogy a jo teologia ne talalna kiutat e nehezsegbl,
meg ha elIogadom is, hogy a keresztseg nem orvosolja termeszetnk romlottsagat, az n
ervelese akkor sem all szilardabb labakon. Bnsk vagyunk, mondja n, mert bns volt
151
Jsztorlevl, 5. old.
152
Ha a hittudos Thomas Burnettel azt allitanok,
7
hogy az emberIaj romlottsaga es halando volta Adam vetkenek Iolyomanya a tiltott
gymlcs termeszetes kvetkezmenye volt, hogy ez a gymlcs merges nedveket tartalmazott, melyek az allati szervezet egesz haztartasat
megzavarjak, Ielizgatjak a szenvedelyeket, legyengitik az ertelmet es mindenhova eljuttatjak a bn meg a halal principiumat, ugy el kellene
ismernnk, hogy mivel az orvossag termeszete mindig megIelel a baj termeszetenek, ezert a keresztsegnek Iizikailag kell az emberi testre
hatnia, vissza kell adnia az artatlansag allapotaval jaro alkatat es, ha nem is az eredend alkatbol szarmazo halhatatlansagot, legalabb a
Ieleplt allati szervezet valamennyi moralis velejarojat.
sapank: de miert volt bns sapank maga? Miert ne lehetne az eredend bn emlitese
nelkl ugyanazt az ervet alkalmazni utodaira is, amellyel az bnet magyarazza eminenciad,
miert kell igazsagtalansaggal vadolni Istent, azt allitva, hogy szletesnk vetketl Iogva
bnsk es bntethetk vagyunk, holott sapank enelkl is bns volt es bntetest szenvedett,
akarcsak mi magunk? Az eredend bn mindent megmagyaraz, kiveve a tulajdon eredetet, s
ez az, amit meg kell magyaraznunk.
n azt allitja, hogy elvem alapjan szem el&l tveszt'%k a fnysugarat, amely ltal sz(v%nk
re'telmeibe ltunk,
1I-
s nem veszi eszre, hogy ez az elv sokkal altalanosabb, mint az
eminenciade, es megvilagitja az els ember vetket is,
154
ami eminenciadnal homalyban marad.
n csak az rdg karmai kze kerlt embert latja, en azt is latom, hogyan kerlt oda; a baj
oka n szerint a termeszet megromlasa, de ez a romlas maga is baj, aminek meg kell keresni
az okat. Az ember jonak teremtetett, ebben, ugy hiszem, mind a ketten egyetertnk. De n azt
mondja, hogy az ember rossz, mert valaha rossz volt, en pedig megmutatom, hogyan valt
rossza, n szerint melyiknk megy vissza jobban az eredetekig?
Eminenciad megis kedvere diadalmaskodik, mintha leteritett volna engem. Megoldhatatlan
ellenveteskent szegzi szembe velem a nagysg s alantassg, az odaad) igazsgszeretet s a
tvedsben val) kedvtels, az ernyez val) vonz)ds s a b*nre val) a'lam e meg#kkent&
keverkt
1II
amely bennnk lakozik. d megd#bbent& ellentt, teszi hozza, zavarba e'ti a
pogny filoz)fit s arra knyszer(ti, ogy %res spekulci)k k#z#tt tvelyeg'en7
Az emberrl szolo tan nem res spekulacio, ha a termeszeten alapul, ha a tenyekre
tamaszkodik es jol sszekapcsolt kvetkeztetesek utjan halad elre, s ha elvezet a
szenvedelyek Iorrasahoz es megtanit ra, hogyan szabalyozzuk a leIolyasukat. Amennyiben
eminenciad a szavojai vikarius hitvallasat nevezi pogany IilozoIianak, e vadaskodasra nem
tudok Ielelni, mert egy szot sem ertek belle;
156
azonban mulatsagosnak talalom, hogy szinte
szorol szora klcsnveszi a vikarius Iordulatait, amikor kijelenti, hogy nem magyarazza meg
azt, amire pedig a legjobb magyarazatot adja.
157
Engedje meg, eminencias uram, hogy n ele tarjam a kvetkeztetest, amelyet igen vitathato
ellenvetesebl levont, majd a vele kapcsolatos egesz szoaradatot.
;z embert elragad'a valamilyen vgzetes a'lam6 ogyan dacolna vele, a
gyermekkorban nem irny(tank ernyes, b#lcs s ber tan(t)k, s a >sten kegyelmb&l s
oltalma alatt egsz letben nem tenne atalmas s szakadatlan er&fesz(tseket3
Azaz: :t'uk, ogy az emberek rosszak, noa gyermekkorukt)l fogva megfleml(tsben
tart'k &ket6 a tet nem fleml(tenk meg &ket e korai id&t&l fogva, ogyan leetne elrni,
ogy ernyesek legyenek, iszen mg a sz%ntelen megfleml(tst&l sem vlnak ernyess.
1IF
153
Jsztorlevl, 5. old.
154
Az ember termeszetes hajlama, hogy lazadozik a celtalan es nkenyes tilalmak ellen. Nemhogy nmagaban bns volna, ez a hajlam
megIelel a dolgok rendjenek es az egeszseges emberi akaratnak, mert az ember keptelen volna Iennmaradni, ha nem taplalna igen elenk
szeretetet nmaga irant is, es nem igyekeznek minden erejebl megrizni a jogait olyannak, amilyennek a termeszettl kapta ket. Akinek
minden hatalmaban allna, az nem kivanna mast, mint ami hasznot hajt neki; de valamely gynge leny, akinek a trveny meg tovabb
korlatozza es szkiti a hatalmat, nmaganak egy reszet veszti el, es sziveben visszakveteli, amit elragadtak tle. Bnel Ielroni ezt annyi
volna, mint szemere vetni, hogy -, es nem valaki mas, mint azt kivanni, hogy egyszerre legyen es ne legyen. Ezert, nekem ugy tnik, a
parancs, amelyet Adam megsertett, nem igazi tilalom volt, inkabb atyai jo tanacs: Iigyelmeztetes, hogy tartozkodjek valamely halalt okozo,
artalmas gymlcstl. Ez a IelIogas bizonyosan inkabb megIelel annak, amit Isten josagarol gondolnunk kell, st a \enezis szvegenek is,
mint az az elkepzeles, amelyet a hittudosok akarnak elirni neknk; hiszen ami a ketts halal Ienyegeteset illeti, kimutattak, hogy a morte
morieris! szoban nincs meg az a hangsuly, amelyet neki tulajdonitanak, hanem ez kznseges hebraizmus, amely masutt is elIordul, ahol
ilyen hangsulynak nem lehet helye.
Mi tbb, a kisert ravaszsaga es a n csabitasa olyan termeszetes kivalto oka az elnezesnek es a szanakozasnak, hogy aki mindeme
krlmenyek Iigyelembevetelevel tekinti Adam bnet, az nem lat benne tbbet egeszen jelentektelen hibanal. De mily szrny a bntetes!
Elkepzelni sem lehet rettenetesebbet: mert ha Adam a lehet legnagyobb bnt kveti el, mi massal lehetne sujtani akkor, mint hogy t es
egesz Iajat halalra itelik ezen a vilagon, es a pokol rks tzere a masikon? igy bnteti-e a knyrletes Isten a szegeny szerencsetlent,
amiert hagyta raszedni magat? Hogy gyllm zordon hittudosaink csggeszt tanait! Ha egy pillanatra is kisertest ereznek, hogy elIogadjam
ket, akkor kvetnek el istenkaromlast, azt hiszem.
155
Jsztorlevl, 6. old.
156
Hacsak nem arra celoz ez a vad, amit a kesbbiekben Iogalmaz meg eminenciaja Beaumont ersek, hogy tbb istenben hiszek.
157
5mil. IV. kt. 68. es 69. old. az els kiadasban.
158
Jsztorlevl, 6. old.
A neveles targyaban eladott okoskodasaink megIoghatobba valnak, ha valamilyen mas
targyra alkalmazzuk ket.
Tegyk Il, eminencias uram, hogy valaki a kvetkez beszedet intezi az emberekhez:
,Tul sokat gytrdtk amiatt, hogy megtalaljatok az igazsagos kormanyzatot es jo
trvenyeket adjatok magatoknak. Elszr is bebizonyitom nektek, hogy maguk a kormanyok
okozzak a bajt, amelyet a segitsegkkel akartok orvosolni. Mi tbb, bebizonyitom, hogy soha
nem lehetnek jo trvenyeitek, sem igazsagos kormanyaitok; azutan pedig megmutatom,
hogyan kszblhetitek ki, kormanyzat es trvenyek nelkl, mindazt a bajt, amire
panaszkodtok.
Tegyk Iel, hogy ezutan kiIejti rendszeret es elterjeszti allitolagos megoldasat. Nem
vizsgalom, hogy szilard alapokon all-e a rendszer es kivihet-e a megoldas. Ha nem, ugy az
emberek talan beernek vele, hogy a szerzt az rltek kze zarjak, s azzal igazsagot is
szolgaltatnanak neki. De ha szerencsetlensegnkre igen, ez nagyon nagy baj lenne, s
belatja eminenciad, vagy masok belatjak n helyett, hogy nincs annyi bito es kerek, amennyi
eleg volna megbntetni a boldogtalant, amiert igaza volt. De itt nem errl van szo.
Barmilyen sors jusson osztalyreszl ennek az embernek, biztos, hogy iromanyok zne Iog
mvere zudulni. Nem leteznek olyan kontar, aki ne vagna hozza rpiratat es szitkait mert
udvarolni akar a hatalmassagoknak s bszkelkedni, hogy iromanyat kiralyi engedellyel
nyomtatja ki , es ne dicsekednek, hogy elnemitotta azt, aki nem meltatja valaszra vagy nem
szolalhat meg. De itt meg csak nem is errl van szo.
Tegyk Il vegl, hogy valamely komoly ember, akinek erdeke is Izdik a dologhoz,
ktelessegenek tartja kvetni a tbbieket, es a sok szonoklat meg szitok kzepette igy
mereszel okoskodni: ,Hogyan, te szerencsetlen? El akarod trlni a kormanyzatokat es a
trvenyeket? De hisz egyedl a kormanyzatok meg a trvenyek zabolazzak meg a rossz
hajlamokat, es meg nekik is nehezen sikerl e munkat veghezvinnik! Nagy isten, mi
trtennek, ha nem lenne kormanyunk es nem lennenek trvenyeink! MegIosztanal a bitotol
meg a kerektl; a nyilvanos utonallasi akarod bevezetni. Szrnyeteg vagy.
Ha e szegeny embernek volna mersze valaszolni, ketsegkivl ezt mondana: ,Nagysagod
ervelese krben Iorog. Nem azt mondom, hogy nem kell elnyomni a bns hajlamokat,
hanem azt, hogy tbbet er, ha megszletni sem engedjk ket. En segiteni akarok a trvenyek
elegtelensegen, n pedig a trvenyek elegtelensegere hivatkozik velem szemben. Azzal
vadol, hogy rendszeresse teszem a visszaeleseket, mert ahelyett, hogy orvosolni akarnam
ket, inkabb azt szeretnem, ha minden ilyesminek elejet vennenk. Hogyan! Ha modunk volna
mindig egeszsegben elni, tiltani kellene ezt az eletmodot, nehogy az orvosok munka nelkl
maradjanak? Excellenciad mindig bitokat es kerekeket akar latni, en azonban azt szeretnem,
ha nem latnek tbbe gonosztevket; barmilyen tisztelettel adozom is nnek, nem hiszem,
hogy szrnyeteg volnek.
^, 'a', legkeresztnyibb +elsgA dacra a leg')zanabb s legernyesebb nevelsi elveknek,
dacra a valls legnagyszer*bb (greteinek s legsz#rny*bb fenyegetseinek, az if'sg
eltvelyedsei mg mindig tlsgosan gyakoriak, tlsgosan szmosak. Bebizonyitottam,
hogy e neveles, melyet n a legjozanabbnak nevez, a legesztelenebb volt, hogy e neveles,
melyet n a legerenyesebbnek nevez, ez plantalta a gyermekekbe a rossz hajlamokat;
bebizonyitottam, hogy a paradicsom minden dicsIenye kevesbe csabitja ket, mint egy darab
cukor, es jobban Ielnek az esti ajtatossag unalmatol, mint a pokol tzetl; bebizonyitottam,
hogy az iIjusag eltevelyedeseit azok a modszerek szlik, amelyekkel kapcsolatban Iel szoktak
panaszolni, hogy nem tudnak segiteni a dolgon. Milyen tvelygsre, milyen szertelensgre
nem vetemednk t az if'sg, a magra agynk3 Az iIjusag soha nem tevelyedik el
nmagatol, minden eltevelyedese onnan ered, hogy rosszul vezetik. A cimborak es a szeretk
csak bevegzik, amit a papok es a nevelk kezdtek el, amint mar bebizonyitottam. gradat ez,
mely kilp a part'ai k#z%l, iba emelnek ellene rend(tetetlen gtakat6 mi t#rtnnk t, a
nem volna akadly, ogy ullmait feltart)ztassa s megt#r'e er&lk#dseit3 Azt mondhatnam:
,Ez az aradat lednti megrendlt gatjaitokat es mindent sszetr. Szelesitsetek ki a medret es
hagyjatok, hadd Iusson akadalytalanul: soha nem Iog bajt okozni. De szegyellnek ilyen
iskolas kepeket hasznalni ilyen komoly gyben, hiszen ezeket barki tetszese szerint
alkalmazza, es egyik oldalon sem bizonyitanak semmit.
Egyebirant, barha n szerint az iIjusag eltevelyedesei tulsagosan gyakoriak, tulsagosan
szamosak is, mivel az ember termeszettl Iogva hajlik a rosszra, mindazonaltal ugy tetszik,
egeszeben veve nem olyan nagyon elegedetlen az iIjusaggal, hiszen meglehetsen jo
velemennyel van a jozan es erenyes nevelesrl, amelyben az n erenyes, blcs es eber tanitoi
reszesitik; ugy veli, nagy veszteseg erne, ha maskent nevelnek, es alapjaban nem gondolja e
szazadrol minden szzadok al'r)l f azt a sok rosszat, amit pasztor leveleinek elejen szinleg
mond rola.
Elismerem, Ilsleges uj nevelesi tervezetek utan kutatni, ha a meglevkkel elegedettek
vagyunk; de n is ismerje el, eminencias uram, hogy nem esik nehezere az elegedettseg. Ha a
vallasi tantetelek dolgaban is ilyen elzekeny lenne, egyhazmegyejet kevesebb nyugtalansag
haborgatna. Nem zudult volna az n altal kavart vihar a jezsuitakra, es velk egytt nem
tiportak volna el engem; mindketten nyugodtabbak lennenk, n is, en is.
10
n elismeri: ha meg akarjuk javitani a vilagot mar amennyire termeszetnk gyengesege, s
n szerint romlottsaga, engedi , elegend az isteni kegyelem iranyitasa es hatasa alatt
meglesni, gondosan megragadni es az igazsaghoz vezet utra terelni az emberi esz els
sugarait. >ly m)don, Iolytatja n, a mg elfogulatlan elmk #r#k#s oltalmat nyernnek az
eltvelyedssel szemben, s a nagy szenvedlyeket mg nem ismer& sz(vek valamennyi erny
lenyomatt magukba fogadnk.
1IH
Ebben a pontban tehat egyetertnk, mert en sem mondtam
semmi mast. Nem tettem hozza, elismerem, hogy a gyermekek neveleset papokra kell bizni;
meg csak nem is gondoltam, hogy ez szkseges, ha embert s polgart akarunk Iaragni bellk,
de ez a tevedes ha ugyan az igen sok katolikus elmejeben megIordul, s a protestansoknal
egyaltalan nem szamit valami nagy bnnek. Nem kutatom, vajon az n orszagaban maguk a
papok olyan jo polgarok-e; de mivel a mostani nemzedek nevelese az mvk, tehat egyIell
n, masIell az n korabbi pasztorlevelei kztt kell eldlnie a kerdesnek, hogy e nemzedek
olyan nagyon gyarapodott-e szellemi tejkn s oly nagy szentek valtak-e belle, >sten igazi
imd)i es igen nagy emberek, mlt) tmaszai s kessgei a onnak.
1BO
Hozzatehetek egy
eszrevetelt, melyen minden jo Irancia megtkzik, s n is, mint jo Irancia. Nevezetesen, e
nemzet igen sok kiralya kzl az az egy volt a legjobb, akit nem papok neveltek.
11
De mit szamit mindez; hiszen en nem rekesztettem ki a papokat, neveljek csak az iIjusagot,
ha kepesek rea, en nem ellenzem, s amit n ezzel kapcsolatban mond,
161
az nem erinti
knyvemet. Vagy netan azt allitja eminenciad, hogy tervezetem pusztan azert rossz, mert
masoknak is megIelel, nemcsak egyhazi IerIiaknak?
Ha az ember termeszettl Iogva jo, mint ugy hiszem bebizonyitottam, akkor az is
marad mindaddig, amig valami tle idegen dolog meg nem rontja; s ha az emberek rosszak,
amire nagy Iaradsaggal sikerlt megtanitaniuk engem, ugy rosszasaguk mashonnet, nem
bellk ered. Zarjuk be hat a kaput a bn eltt, s az emberi sziv mindig jo marad. Ennek az
elvnek az alapjan azt allitom, hogy a negativ neveles a legjobb vagy inkabb az egyedl jo;
bebizonyitom, hogy minden pozitiv neveles celjaval ellentetes uton halad, mihelyt
belevagnak, s kimutatom, hogy az altalam megjellt ut az eredeti celhoz vezet, s ha ezen az
uton jarunk, celba jutunk.
Pozitivnak nevezem azt a nevelest, amely id eltt akarja iskolazni a szellemet es
megismertetni a gyermekkel az ember ktelessegeit. Negativnak nevezem azt a nevelest,
159
Jsztorival, B. old.
160
Jsztorlevl, 5. old.
161
Uo.
amely nem az ismeretek atadasaval kezdi, hanem elbb tkeletesbiteni akarja a szerveket,
tudasunk eszkzeit, s az ertelmet az erzekek gyakorlasa utjan kesziti Iel. A negativ neveles
nem tetlen, szo sincs rola. Nem nyujt erenyeket, de megelzi a rossz hajlamokat; nem tanit
igazsagokat, de megov a tevedestl. Felkesziti a gyermeket mindenre, ami az igazsaghoz
vezetheti, mihelyt kepesse valik IelIogni az igazsagot, es a jora vezetheti, mihelyt kepesse
valik IelIogni a jot.
Ez a tervezet nincs kedvere nnek, megbotrankoztatja nt; knny belatni, miert, n azzal
kezdi, hogy megragalmazza a javaslattev szandekait. Eminenciad szerint azert tartom
szksegesnek, hogy a lelek tetlen maradjon, mert hajlamossa szeretnem tenni a tevedesekre,
amelyeket bele akarok vesni. Am nemigen tudom, miIele tevedeseket akarna atadni
tanitvanyanak az, aki semmire sem tanitja nagyobb gonddal, mint hogy erezze tudatlansagat
es tudja, hogy nem tud semmit, n tudja, hogy az itelkepesseg Iokrol Iokra Iejldik ki. De
k#vetkezik=e ebb&l, teszi hozza, ogy a t(zves gyermek nem ismeri a ') s a rossz k#z#tti
k%l#nbsget, #sszetveszti a b#lcsessget meg a tbolyt, a ')sgot meg a barbrsgot, az
ernyt meg a b*nt3
1B,
Mindez ketsegkivl kvetkezik, ha ebben a korban az itelkepesseg
meg Iejletlen. Eogyan, Iolytatja n, ne rezn, ogy az atynak engedelmeskedni '), nem
engedelmeskedni rossz3 Egyaltalan nem erzi; ellenkezleg, azt allitom, hogy amikor
abbahagyja a jatekot, mert meg kell tanulnia az aznapi lecket, akkor ugy erzi, hogy az atyanak
engedelmeskedni rossz, nem engedelmeskedni pedig jo, akarcsak tiltott gymlcst lopni. Azt
is erezni Iogja, elismerem, hogy a bntetes rossz dolog, a jutalom pedig jo, s az ellentetes jo
es rossz dolgok egyensulya kormanyozza gyermeki ovatossagat. Ugy hiszem, ezerszer is
bebizonyitottam ezt knyvem els ket kteteben, Ikent a tanito es a gyermek parbeszedeben
arrol, hogy mi a rossz.
163
Eminenciad ket sorban caIolja meg ket ktetemet; ime a ket sor: ;ki
ezt ll(t'a, legkeresztnyibb +elsg, az rgalmakat sz)r az emberi sz(vre, mert ostobnak
ll(t'a be, pedig nem az.
1B_
Elkepzelni sem lehet egyertelmbb s tmrebb caIolatot. De a tudatlansag, amelyet n
ostobasagnak talal nevezni, minden, meg Iejletlen szervekben vergd vagy kimveletlen
szellemnek sajatja, amit knnyszerrel megIigyelhetnk es barki megert. Ha tehat azt
mondom, hogy az ember termeszettl Iogva tudatlan, ezzel nem ragalmazom meg az emberi
termeszetet; n ragalmazta meg, amikor gonosznak nevezte, holott nem az.
n ezt mondja tovabba: ;ki csak abban az letkorban akar'a az erk#lcs#s viselkedst
tan(tani, amikor az ember mr az bredez& szenvedlyek lobogsnak rab'a, va'on nem azzal
a szndkkal mutat'a f#l az ernyt, ogy n#vendke elvesse magt)l3
1BI
Mar megint
valamilyen szandek, amelyet volt szives nekem klcsnzni, holott bizonyara senki mas nem
Iedezne Il knyvemben. Elszr is, megmutattam, hogy aki az en szandekaim szerint
nevelkedik, az nem lesz szenvedelyeinek rabja az n altal mondott eletkorban. Tovabba,
megmutattam, hogy az okos viselkedesbl adott leckek kesleltethetik e szenvedelyek
kiIejldeset. Eminenciad sajat nevelesi rendszerenek rossz kvetkezmenyeit roja Il nekem, s
olyan hibakat vet a szememre, amelyekrl eppen en mondom meg, hogyan kell elharitani. A
kamaszkorig tavol tartom a szenvedelyeket nvendekem szivetl, s amikor vegl ebredezni
kezdenek, Iejldesket tovabb kesleltetem: megvan a modja, hogy elnyomjam ket. Korabban
az okos viselkedesbl adott leckek semmit sem jelentenek a gyermek szamara, hiszen meg
nem kepes erdekldessel kvetni es IelIogni az ilyesmit; kesbb pedig mar nem Iognak a
szenvedelyek predajaul esett sziven. Csak az altalam valasztott pillanatban ernek valamit, akar
mert megersitik a nvendeket, akar mert lektik a Iigyelmet; mindenkeppen Iontos, hogy a
Iiatalember ebben az eletkorban tanuljon erenyt.
162
Jsztorlevl, 7. old.
163
5mil. I. kt., 189. old.
12
164
Jsztorlevl, 7. old.
165
Jsztorlevl, 9. old.
n azt mondja: Eogy az if'sg engedelmesebben fogad'a be tan(tsait, ez a szerz& meg
akar'a fosztani minden vallsi elvt&l.
1BB
A magyarazat egyszer: azt akarom, hogy legyen
vallasa, es semmit nem akarok megtanitani neki, aminek igazsagat itelkepessege nem tudja
IelIogni. De ha en azt mondanam, eminencias uram: ,Hogy a Iiatalemberek engedelmesebben
Iogadjak be tanitasaikat, mindent megtesznek azert, hogy meg az ertelem kiIejldese eltt
kaparintsak kezkbe ket, vajon rosszabbul ervelnek nnel, s kedvez volna-e ez az itelet
arra nezve, amit n tanittat meg a gyermekeknek? n szerint azert varom meg az ertelem
kiIejldeset, hogy teveszmeket verjek a Iejekbe, mig n elebe vag e Iejldesnek, hogy az
igazsagot tanitsa, n siet okitani a gyermeket, mieltt az meg tudna klnbztetni az igazat a
hamistol, en pedig, mivel be akarom csapni, kivarom, hogy kepesse valjek e
klnbsegtevesre. Termeszetes ez az itelet? Mit gondoljunk, ki trekszik megteveszteni
tanitvanyait, az, aki csak emberekhez akar szolni, vagy az, aki gyermekekhez beszel? n
megro engem, mert azt mondtam es ki is mutattam, hogy minden istenhiv gyermek
balvanyimado vagy antropomorIista, amit ugy caIol meg, hogy kijelenti: sem az egyiket, sem
a masikat nem Ieltetelezhetjk egy kereszteny nevelesben reszeslt gyermekrl.
167
De eppen
ez a kerdes; lassuk, mi a bizonyitek. Az en bizonyitekom a kvetkez: a legkeresztenyibb
neveles sem adhat eszt a gyermekeknek, ha nincs eszk, es nem klnitheti el a gyermekek
Iogalmait az anyagi dolgoktol, hiszen meg a Ielnttek kztt is sokan vannak, akik nem
kepesek gondolatban e dolgok Ile emelkedni. Mi tbb, a tapasztalatra hivatkozom:
Ielszolitok minden olvasot, vegye el emlekezetet, s mondja meg, vajon amikor gyermekkent
Istenben hitt, nem volt-e mindig kepszer elkepzelese rola. Amikor n azt mondja nekik: az
istensg nem olyan m)don ltezik, ogy rzkeinkkel felfogatnak, akkor megzavart elmejk
vagy semmit nem ert meg ebbl, vagy azt erti meg belle, hogy az istenseg nem letezik.
Amikor valamilyen vgtelen rtelemr&l beszel nekik, nem tudjak, mi az, hogy rtelem, s meg
kevesbe tudjak, mi az, hogy vgtelen. De n elismetelteti velk a szavakat, amelyeket mond
nekik; meg arra is raveszi ket, hogy hozzategyek: ertik, amit hallanak, hiszen ez semmibe
sem kerl, s a gyermek is szivesebben mondja, hogy erti, mint hogy sszeszidjak vagy
megbntessek. A regi nepek, a zsidokat is beleertve, valamennyien testi lenykent gondoltak el
Istent, s hany kereszteny, kivalt katolikus, kepzeli most is igy? Ha az n gyermekei ugy
beszelnek, mint a Ielnttek, ez azert van, mert a Ielnttek meg gyermekek. Ezert nem okoz
senkinek Iejtrest a temerdek miszterium: eppolyan knnyen mondjak ki a nevket, mint
barmilyen mas megnevezest. A mai keresztenyseg egyik elnye, hogy kialakitott valamilyen
ertelmetlen nyelvet olyan szavakbol, amelyekhez nem kapcsolodik Iogalom, s amelyekkel
mindennek megIelelnek, csak az esznek nem.
Megvizsgaltam az Isten megismeresere vezet intelligenciat, s azt talaltam, hogy nem
esszer dolog Ieltetelezni, hogy az dvzleshez mindig szkseg van Isten megismeresere.
168
Az rlteket es a gyermekeket hozom Il pelda gyanant, s ugyanebbe az osztalyba sorolom
azokat a Ielntt embereket is, akiknek az elmeje nem elegge pallerozott ahhoz, hogy IelIogjak
Isten letezeset, n azt mondja erre vonatkozoan: 8e lep&d'%nk meg ra'ta, ogy az Emil
szerz&'e ilyen ks&i letkorba elyezi >sten ltnek megismerst6 gy gondol'a, ogy ez
sz%ksgtelen az %dv#z%lsez.
1BH
Allitasomat zordabba akarja tenni, mint amilyen, tehat azzal
kezdi, hogy nagylelken trli belle a ,mindig szot, holott ez nem csupan modositja, de
egeszen mas ertelmet ad neki, mivel az en mondatom szerint rendes krlmenyek kztt
szkseg van Isten megismeresere az dvzleshez, mig az n altal nekem klcsnztt mondat
szerint soha nincs szkseg ra. E kis hamisitas utan n igy Iolytatja: ,Vilagos mond'a a
szerz& egy kpzelt alak sz'n kereszt%l f, vilagos, hogy az ilyen ember, barha megregszik is
166
Jsztorlevl6 7. old.
167
Jsztorlevl6 7. old.
168
5mil. II. kt., 352-353. old.
13
169
Jsztorlevl, 9. old.
anelkl, hogy Istenben hinne, azert meg nem Iogja nelklzni Istent a masikban (n
kiIelejtette az let szot), ha vaksaga nem volt szandekos, s azt mondom, hogy nem mindig
az.
Mieltt ideznem eminenciad eszrevetelet, hadd tegyem meg a magamet. Az allitolag
kepzelt alak en magam vagyok, nem a vikarius; ez a hely nem a Hitvallasban van, hanem a
knyv Iszvegeben. Eminencias uram, n igen knnyeden olvassa, igen hanyagul idezi az
irasokat, amelyeket olyan kemenyen megbelyegez; ugy velem, akinek az a dolga, hogy
masokat megIeddjen, egy kicsivel alaposabb lehetne, amikor iteletet mond. Most pedig
visszaterek az n szvegehez.
Legye tekintetbe, legkeresztnyibb +elsg, ogy nem olyan emberr&l beszl a szerz&, aki
('n van az rtelemnek, anem csakis olyanr)l, akinek rtelmt nem seg(ti meg a tan(ts.
Majd azt allitja n, hogy az ilyen ll(ts t#kletes kptelensg. Szent Jl mond'a, ogy a
pogny filoz)fusok k#z%l nem egy kizr)lag az sz ere'b&l el'utott az igaz >sten
megismersez,
1PO
azutan pedig idezi az idevago helyet.
14
Eminencias uram, nem mindig szarmazik nagy baj abbol, ha valaki nem erti a szerzt, akit
olvas; de nagy baj szarmazik belle, ha caIolja az illett, s igen nagy baj, ha a becsletet kezdi
ki. Marpedig n nem ertette meg knyvemnek azt a passzusat, amelyet itt tamad, akarcsak sok
mas helyet sem. Ha az olvaso ele tarom az egesz passzust, maga is megitelheti, ki a hibas a
dologban: n vagy en.
,Mi (reIormatusok) ,azt tartjuk, hogy ha egy gyermek meghal, mieltt ertelme
kiIejldhetett volna, azert meg nem Iosztatik meg az rk boldogsagtol. A katolikusok is ezt
gondoljak a megkeresztelt gyermekekrl, meg ha azok soha nem hallottak is Isten nevet.
Vannak tehat esetek, amikor az ember dvzlhet, noha nem hisz Istenben; ezek az esetek
vagy a gyermekkorban Iordulnak el, vagy a teboly allapotaban, amikor az emberi szellem
nem kepes elvegezni az istenseg Ielismeresehez szkseges mveleteket. Mindssze annyi
klnbseget latok itt kettnk kztt, hogy n szerint a gyermekek heteves korukban mar
rendelkeznek ezzel a kepesseggel, szerintem pedig meg tizennegy eves korukban sem
rendelkeznek vele. Akar tevedek, akar igazam van, itt nem hitcikkelyek, hanem valamilyen
egyszer termeszettani megIigyeles krl Iolyik a vita.
,Ugyanezen elvnel Iogva vilagos, hogy az ilyen ember, barha megregszik is anelkl,
hogy Istenben hinne, azert meg nem Iogja nelklzni Istent a masik eletben, ha vaksaga nem
volt szandekos, s azt mondom, hogy nem mindig az. n elismeri, hogy az rlteket
betegsegk megIosztja szellemi kepessegeiktl, de nem emberi mivoltuktol, s ennelIogva a
Teremt jotetemenyeire valo joguktol sem. Miert ne ismerne hat el ugyanezt azoknak az
eseteben is, akik gyermekkoruktol Iogva minden tarsasagtol elzartan, tkeletesen vadon elnek,
hijan minden ertelemnek, mert csak az emberekkel valo erintkezesben lehet ertelemre szert
tenni. Hiszen bizonyitast nyert, hogy az ilyen vadember soha nem emelkedik Iel
gondolataiban az igaz Isten megismereseig. Az esz azt mondja neknk, hogy az ember csak
akaratanak hibaiert erdemel bntetest, lekzdhetetlen tudatlansagat nem szabad bnel
Ielroni. Amibl az kvetkezik, hogy az rk biro eltt minden ember hivnek szamit, ha a
szkseges ertelem birtokaban hitt volna, s hogy csak az olyan hitetlenek szenvednenek
bntetest, akiknek a szive zarva all az igazsag eltt. 5mil, II. kt., 352 es kv. oldalak.
15
Ime az egesz passzus; nyomban szembetlik, hogy n teved. Tevedese pedig abban all,
hogy azt vette ki belle, vagy azt olvassa bele, mintha szerintem csak olyan ember hihetne
Isten letezeseben, akit tanitottak erre. En egeszen masra gondolok. Azt mondom: bizonyos
Iokig Iejlett ertelem es kimvelt szellem szksegeltetik ahhoz, hogy az ember kepes legyen
megerteni Isten letezesenek bizonyitekait, kivalt pedig hogy sajat magatol IelIedezze ket,
amennyiben soha nem hallott roluk. Barbar vagy vad emberekrl beszelek n meg a
IilozoIusokat hozza Il ellenem. En azt mondom, nemi IilozoIiara kell szert tenni ahhoz, hogy
170
Jsztorlevl6 10. old.
az ember Ielemelkedhessek az igaz Isten Iogalmahoz; n Szent Palt idezi, aki elismeri, hogy
egynemely pogany IilozoIus Ielemelkedett az igaz Isten Iogalmahoz. Azt mondom, hogy az
ilyen Iaragatlan ember nem mindig kepes nmagatol helyes kepzetet alkotni az istensegrl, s
nnek, egyedl a mondott bizonyitek alapjan, ugy tnik, hogy velemenyem t#kletes
kptelensg. Hogyan! Mert a jogtudoroknak ismernik kell hazajuk trvenyeit, azert mar
keptelenseg Ieltetelezni, hogy egy irastudatlan gyermek esetleg nem ismeri ket?
Ha egy szerz nem akarja sznet nelkl ismetelni magat, s ha . egyszer mar vilagosan
leszgezte a velemenyet valamilyen targyrol, akkor nem kteles mindig eladni ugyanazokat
az erveket, amikor ugyanarrol a nezeterl okoskodik. irasai klcsnsen magyarazzak
egymast, s ha modszeresen jar el, a kesbbi irasok mindig Ieltetelezik a korabbiakat. Ami
engem illet, mindig igy probaltam eljarni, s kivalt a szoban Iorgo esetben igy jartam el.
n Ieltetelezi, csakugy, mint azok, akik ezeket a dolgokat targyaljak, hogy az ember
teljesen kialakult esszel jn a vilagra, csak mkdesbe kell hozni az eszet. Csakhogy ez nem
igaz, mert az esz egyike az ember szerzett kepessegeinek, meghozza a leglassabban
megszerzett kepessegeknek. Az embernek meg kell tanulnia a lelek szemevel latni, akarcsak
testi szemevel; de az elbbi tanulmanyok sokkal hosszadalmasabbak az utobbiaknal, mert a
szellemi targyak aranyait nem lehet megmerni, mint a kiterjedest, s ezert csak becsles utjan
talalhatjuk el; valamint azert is, mert els szksegleteink, a Iizikai szksegletek, nem teszik
olyan vonzova e targyak tanulmanyozasat. Meg kell tanulni, hogy egyszerre lassunk ket
targyat; meg kell tanulni sszehasonlitani a kettt, meg kell tanulni sok targyat
sszehasonlitani, Iokrol Iokra Ielemelkedni az okokig es vegigkvetni okozataikat; vegtelenl
sok viszonyt kell sszekapcsolni egymassal, hogy szert tegynk a megIeleles, az arany, az
sszhang es a rend kepzetere. Az az ember, akit a tbbiek nem segitenek, s aki allandoan
azzal van elIoglalva, hogy szksegleteirl gondoskodjek, aki minden teren egyedl sajat
szellemenek haladasara tamaszkodhat, az az ember igen lassan Iog Iejldni ebben a
vonatkozasban: megregszik es meghal, mieltt kinne a szellemi gyermekkorbol.
Kepzelheti-e n rosszhiszemseg nelkl, hogy ha egymillio ember igy nevelkedik, lesz
kztk egy is, aki eljut Isten gondolatahoz?
A vilagegyetem rendje, barmilyen csodalatos is, nem mindenkinek tlik a szemebe. A nep
nemigen Iigyel Il ra, mert hijan van az ismereteknek, amelyek kezzelIoghatova teszik ezt a
rendet, es mert nem tanulta meg, hogy gondolkodjek arrol, amit lat. Nem megatalkodottsag
ez, nem is rosszakarat, hanem tudatlansag, szellemi tespedes. A legcsekelyebb meditacio is
elIarasztja ezeket az embereket, mikent a legcsekelyebb testi munka is elIarasztja a tollIorgato
embert. Hallottak beszelni Isten mveirl es a termeszet csodairol. Ismetelgetik e szavakat, de
nem Izik hozzajuk a megIelel kepzeteket, es nemigen inditja meg ket barmi is, ami altal a
blcs Ielemelkedik Teremtjehez. De ha a nep meg ilyen ostoba nalunk, ennyi tanitas
kzeleben, milyenek lesznek akkor a gyermekkoruktol magukra hagyott szegeny emberek,
akik soha semmit masoktol nem tanultak? Azt hiszi n, hogy egy kaIIer vagy egy lapp sokat
IilozoIal a vilag meneterl es a dolgok keletkezeserl? Es meg a lappok es kaIIerok is
nemzette egyeslve elnek, igy aztan temerdek kepzetet szereznek es kzlnek egymassal,
ezek segitsegevel pedig az istensegrl is mindenIele igen durva elkepzelest alkotnak;
mondhatni, megvan a maguk katekizmusa. De az erdk melyen maganyosan koborlo
vadember semmi ilyesmivel nem rendelkezik. Ez az ember nem letezik, mondja n; meglehet.
De letezhetik a Ielteveseinkben. Bizonyosan leteznek emberek, akik soha eletkben nem
Iolytattak IilozoIiai beszelgeteseket, s akiknek egesz idejet Ielemeszti a taplalekkereses, az
eves meg az alvas. Mit tehetnk az ilyen emberekkel, peldaul az eszkimokkal? Netan
teologust Iaragunk bellk?
Velemenyem tehat az, hogy az emberi szellem haladas, tanulas es mveles nelkl, ugy,
ahogy a termeszet kezebl kikerl, nem kepes nmagatol Ielemelkedni az istenseg Iennklt
Iogalmahoz, hanem e Iogalom abban a mertekben tarul Il elttnk, ahogyan szellemnk
kimveldik; hogy Isten minden gondolkodo, elmelked ember szeme eltt megmutatkozik
mveiben; hogy a Ielvilagosult embereknek Ieltarulkozik a termeszet latvanyaban, s aki
nyitott szemmel el, az be kell csukja szemet, hogy e latvanyban ne pillantsa meg t; hogy
minden ateista IilozoIus rosszhiszem okoskodo vagy pedig elvakitja a gg; hogy masreszt
megeshetik, hogy valamely ostoba es Iaragatlan, ambar egyszer es igaz ember, valamely
tevelygesektl es bns hajlamoktol mentes szellem akaratan kivl tudatlansagban maradvan,
nem kepes Ilemelkedni Teremtjehez es IelIogni Isten mibenletet, s hogy az ilyen ember
nem bntethet azert a tudatlansagert, amely nem szive beleegyezesebl Iakad. Az egyik
Ielvilagosulatlan, a masik elveti a Ielvilagosodast: ez, ugy tnik nekem, igen klnbz
dolog.
Alkalmazza erre Szent Pal passzusat,
16
es meglatja, hogy nem caIolja, hanem alatamasztja
velemenyemet; meglatja, hogy ez a passzus kizarolag az allitolagos blcsekre tamad, akik,
jollehet az, ,ami Istenben lathatatlan, tudniillik az rkkevalo hatalma es istensege, a vilag
teremtesetl Iogva az alkotasaibol megerttetik es meglattatik velk, megsem ,dicsitettek
t, sem neki halakat nem adtak; hanem az okoskodasaikban hiabavalokka lettek, igy hat
menthetetlenek: ,magokat blcseknek vallvan, balgatagokka lettek. Ha az apostol szemere
veti a IilozoIusoknak, hogy nem dicsitettek az igaz Istent, ugy e szemrehanyas egyaltalan
nem alkalmazhato Ieltevesemre, hanem ellenkezleg, mellettem szolo kvetkeztetesl szolgal,
megersiti, amit en magam is mondtam, hogy minden ,hitetlen IilozoIus hibazik, mert rosszul
hasznalja az eszt, amelyet kimvelt, es kepes volna IelIogni az igazsagokat, amelyeket
elvet;
171
vegezetl pedig az is kivilaglik ugyanebbl a passzusbol, hogy n egyaltalan nem
ertett meg engem, s amikor olyan nezeteket tulajdonit nekem, amelyeket sem Iennhangon
nem hangoztattam, sem magamban nem gondoltam, nevezetesen, hogy csupan masok
tekintelye alapjan hisznk Istenben,
172
akkor tkeletes tevedesben van, mert en, ellenkezleg,
eppenseggel megklnbztetem azokat az eseteket, amikor az ember nmagatol is eljuthat
Isten megismereseig, es azokat, amikor csak masok segitsegevel ismerheti meg Istent.
Egyebirant, meg ha igaza lenne is e kritikaban, meg ha meggyz caIolatot adott is volna
velemenyemre, ebbl sem kvetkeznek, hogy allaspontom tkeletes keptelenseg, amint n
jonak latja kijelenteni: tevedhetnk anelkl, hogy klncsegbe esnenk, s nem minden tevedes
keptelenseg. Tisztelem eminenciadat s igy kevesbe vagyok bkez a jelzk osztogatasaban;
nem az en hibam lesz, ha az olvaso tudni Iogja, milyen jelzkkel illesse nt.
Mindig igy jar el; gancsol anelkl, hogy megertene, igy aztan egyik sulyos es hamis vadrol
a masikra ter at, s ez meg sulyosabb es hamisabb: miutan igaztalanul azzal vadolt, hogy
tagadom az istenseg nyilvanvalo voltat, meg igaztalanabbul megvadol azzal is, hogy Isten
egyseget ketsegbe vonom. St tbbet tesz; veszi a Iaradsagot, hogy ebben a dologban vitaba
szalljon ordinariusaval, s pasztorlevelenek egyedli helye, ahol igaza van, az a hely, ahol
megcaIol egy szertelen allitast, amelyet en soha nem tettem.
Ime az n altal tamadott passzus, vagy inkabb az a hely, ahol n ismerteti az en
passzusomat; mert az olvasonak latnia kell, mi lesz bellem eminenciad kezeben.
,Tudom mondat'a a k#lt#tt alakkal, aki sz)cs#v%l szolgl f, tudom, hogy a vilagot
valamilyen hatalmas es blcs akarat kormanyozza; latom, vagy inkabb erzem, hogy Iontos
tudnom ezt; de maga a vilag vajon rktl Iogva letezik-e vagy teremtettek? Van-e egyseges
elve a dolgoknak? Netan ket vagy tbb elv letezik, es milyen a termeszetk? Errl semmit
sem tudok, nem is Iontos tudnom.
173
Lemondok a hiabavalo kerdesekrl, amelyek
nyugtalanithatjak nzesemet, de viselkedesem szempontjabol kzmbsek, ertelmemet pedig
171
5mil. II. kt., 350. old.
17
172
Oeminenciaja Beaumont ersek nem szo szerint mondja ezt, de ez az egyedl ertelmes magyarazata szvegenek, ha a Szent Palbol vett
passzussal egytt olvassuk; s en csak olyasmire tudok valaszolni, amit megertettem. (Lasd Jsztorlevl, 10. old.)
173
Ezek a pontok azt jellik, hogy kimaradt ket sor, ahol enyhitem a Ienti passzust; eminenciaja Beaumont ersek nem akarta idezni ezeket a
sorokat. Lasd 5mil. III. kt., 61. old.
18
meghaladjak.
174
Futtaban megjegyzem, hogy eminenciad immar masodszor nevezi kimerikus vagy klttt
alaknak a szavojai papot. Honnan tudja, hogy az, knyrgk nnek? En allitottam, amit
tudok, n tagadja, amit nem tud: ki a vakmer kettnk kzl? Elismerem, tudvalev, hogy
keves pap hisz Istenben, de azt azert meg nem bizonyitottak be, hogy egyetlenegy sem. Most
pedig visszaterek az n szvegehez.
Mit akar t mondani e vakmer& szerz&3... >sten egysge, gy tetszik neki, ibaval)
krds, megalad'a rtelmt, minta az istenek sokasga nem volna a legnagyobb
kptelensg. ,Ha sok Isten van, mond'a atrozottan "ertullianus, ugy egy isten sem letezik;
a egy >sten ltb&l indulunk ki, gy egyetlen legf&bb s f%ggetlen :nyt f#lttelez%nk, akinek
minden ms lny alrendel&dik.
1PI
"et a szerz& arra 'ut, ogy t#bb isten van.
1PB
De ki mondja, hogy tbb isten van? Ah, eminencias uram, n nagyon szeretne, ha ilyen
bolondsagokat beszeltem volna; akkor bizonyara nem vette volna a Iaradsagot, hogy
pasztorlevelet irjon ellenem.
Nem tudom, miert es mi modon van az, ami van, s akik azzal hivalkodnak, hogy
megmondjak a valaszt, eppolyan kevesse tudjak, mint en. De azt latom, hogy egyetlen els
mozgatook letezik, hiszen minden erezheten egyazon cel Iele tart. Tehat elismerem, hogy
valamilyen egyseges es legIbb akarat iranyit mindent, s mindent valamilyen egyseges es
legIbb hatalom hajt vegre. Ezt a hatalmat s akaratot egyazon lenynek tulajdonitom, mivel
tkeletes sszhang uralkodik kzttk, amit knnyebb IelIogni egyvalamiben, mint kettben;
tovabba azert, mert nem kell Ilslegesen szaporitani a letezket; hiszen meg a szemnk eltt
lev rossz sem abszolut rossz, s nemhogy kzvetlenl tamadna a jot, sszemkdik vele az
egyetemes harmonia letrehozasan.
De az a valami, ami altal a dolgok leteznek, Ielreerthetetlenl ket klnbz Iogalom alatt
jelenik meg. Ezek pedig a letrehozo dolog es a letrehozott dolog; s meg e ket Iogalom is csak
nemi szellemi erIeszites aran egyesl egy es ugyanazon lenyben, hiszen nem tudunk
elkepzelni semmilyen hatast kiIejt dolgot, ha nem Ielteteleznk valamilyen mas dolgot is,
amelyik a hatast elszenvedi. Mi tbb, bizonyos, hogy ket klnbz szubsztancia Iogalmaval
rendelkeznk, nevezetesen a szellemevel es az anyageval; az egyik gondolkodo, a masik
kiterjedt, s e ket Iogalmat igen jol el tudjuk gondolni kln-kln.
Tehat ketIelekeppen kepzelhetjk el a dolgok eredetet; nevezetesen, vagy ket klnbz
okot Ielteteleznk, egy eleven es egy halott, egy mozgato es egy mozgatott, egy cselekv es
egy szenved, egy hato es egy eszkzl szolgalo okot, vagy egyetlen okot Ielteteleznk,
amelyik egyedl nmagabol meriti mindazt, ami letezik es trtenik. Bar a metaIizikusok
evszazadokon at vitatkoztak e ket nezet Iltt, az emberi esz megsem talalja egyiket sem
hihetbbnek, mint annak eltte; s ha az anyag rk es szksegszer letezese nehezsegeket
okoz neknk, teremtese nem kisebb nehezsegeket okoz, hiszen a temerdek ember es IilozoIus,
aki valaha is elmelkedett e targyrol, egyhanguan elvetette a teremtes lehetseget; talan csak
egy-ket kivetel akad, akik, ugy tetszik, szinten alavetettek ertelmket a tekintelynek, bar
szintesegket Ilttebb gyanussa teszik erdekk, biztonsaguk, nyugalmuk inditekai; soha
nem lehetnk biztosak benne, hogy valaki szinten beszel, amig az igazmondas kockazattal
jar.
Felteve, hogy a dolgoknak van valamilyen egyseges es rk elve, ez az elv lenyeget
tekintve egyszer, tehat nem all anyagbol es szellembl, hanem vagy csak anyag, vagy csak
szellem. A vikarius altal levezetett okoknal Iogva elkepzelhetetlen, hogy ez az elv az anyag
174
Jsztorlevl, 10. old.
175
Tertullianus itt
19
olyan szoIizmat ad el, mely igencsak szokasban volt az egyhazatyaknal. Az >sten szot kereszteny ertelmeben hatarozza
meg, aztan nellentmondassal vadolja a poganyokat, mert az meghatarozasaval ellentetben tbb istent Ielteteleznek. Nem erte meg a
Iaradsagot megvadolni engem, hogy elkvettem egy tevedest, amelyet nem kvettem el, ha az egesz csak arra jo, hogy ilyen alkalmatlan
sszeIggesben idezzek Tertullianus szoIizmajat.
176
Jsztorlevl, 10. old.
legyen, ha pedig szellem, ugy elkepzelhetetlen, hogy az anyag tle nyerte legyen a letezeset,
mert akkor el tudnok kepzelni a teremtest, marpedig a teremtes Iogalma az a Iogalom,
amely alatt elgondoljuk, hogy valamilyen egyszer akarati aktus semmibl valamit hoz letre
minden nem nellentmondo Iogalom kzl a legkevesbe erthet az emberi szellem szamara.
Mindket oldalon nehezsegekbe tkzven, a derek pap nem dnti el a kerdest, es nem
gytrdik e merben spekulativ ketely miatt, mely semminem hatassal nincs evilagi
ktelessegeire: mert vegl is mit szamit, hogy meg tudom-e magyarazni a letezk eredetet, ha
tudom, mi modon leteznek, milyen helyet kell betltenem kzttk, es miIele hatalom rotta ki
ram e ktelesseget? . De ha valaki Ieltetelezi, hogy a dolgoknak ket elve van
177
amit a
vikarius mindazonaltal nem tesz , azzal meg nem Ieltetelezi ket isten letezeset; hacsak nem
teszi Iel a manicheusok
20
modjara azt is, hogy mindket elv cselekv, ez a tan pedig
tkeletesen ellentetes a vikarius tanitasaval, mert igen vilagosan leszgezi, hogy egyetlen
els intelligenciat, egyetlen cselekv elvet, es kvetkezeskeppen egyetlen Istent Ieltetelez.
Elismerem, a \enezis Iorditasai vilagosan kimondjak, hogy a vilag teremtes utjan
keletkezett; ezert hat kiIejezetten elvetni a teremtest annyi volna, mint elvetni, ha nem is a
Szentiras, legalabb a belle keszlt Iorditasok autoritasat; ezert lebeg ketsegek kztt a
vikarius is, akinek ezen autoritas nelkl talan nem volnanak ketelyei. Mert klnben a ket elv
egyttes letezese,
178
ugy tetszik, jobban megmagyarazza a vilagegyetem Ielepiteset, es
kikszbli a nehezsegeket, amelyeket nelkle nehez megoldani, mint peldaul egyebek
kztt a rossz eredetet is. Mi tbb, tkeletesen ertennk kellene heberl, st Mozes
kortarsanak kellene lennnk, hogy biztosan tudjuk, milyen ertelemben hasznalta a szot,
amelyet neknk a teremts szoval adnak vissza. Ez a kiIejezes tulsagosan IilozoIikus,
hogysem mindjart kezdetben az az ismert es nepszer jelentes kapcsolodott volna hozza,
amelyet ma adunk neki, hittudosaink tanusaga alapjan. Ez a jelentes valtozhatott, es
megteveszthette meg a Septaguinta Iorditoit is, akik mar magukba szivtak a grg IilozoIia
kerdeseit; semmi sem gyakoribb, mint az olyan szavak, amelyeknek jelentese megvaltozott az
idk Iolyaman, s amelyek miatt a regi szerzknek, akik e szavakat hasznaltak, tlk teljesen
idegen gondolatokat tulajdonitunk. Igen ketseges, hogy a grg szo jelentese ugyanaz volt-e,
amelyet mi adunk neki, s teljesen bizonyos, hogy a latin szo jelentese nem volt ugyanaz,
mivel Lucretius, aki hatarozottan tagadja mindenIajta teremtes lehetseget, megis gyakran
hasznalja ezt a kiIejezest, amikor a vilagegyetemnek es reszeinek kialakulasarol beszel.
22
Vegl Beausobre ur
23
bebizonyitotta,
179
hogy a teremtes Iogalma egyaltalan nem Iordul el a
regi zsido teologiaban, s eminenciad tulsagosan is nagy tudomanyu, semhogy ismeretlen
volna eltte az a teny, hogy sokan vannak, akik dacara a Szentiras iranti tiszteletknek
nem ismerik el, hogy Mozes elbeszelese a vilag abszolut teremteserl szolna. igy a vikarius,
aki nem veti ala magat a teologusok despotizmusanak, ortodoxiajanak csorbitasa nelkl,
nyugodtan ketelkedhetik benne, hogy a dolgoknak ket rk elve van-e vagy csak egy. Ez
merben grammatikai vagy IilozoIiai vita, a kinyilatkoztatas semmi szerepet nem jatszik
benne.
De barhogyan all a dolog, mi nem ezen klnbztnk ssze, s nekem csak az n tevedeseit
kell kimutatnom; a vikarius velemenyet nem szkseges alatamasztanom.
Nos, n teved, amikor kijelenti, hogy Isten egyseget hiabavalo kerdesnek tartom, amely
meghaladja az ertelmet, mert az iras, amelyet gancsol, allitja es okIejtesekkel tamasztja ala,
177
Aki csak ket szubsztanciat ismer, az elvet is csak kettt tud elkepzelni, s az idezett helyen talalhato ,vagy tbb kiIejezes csupan
valamiIele tltelekszo gyanant all ott; legIeljebb arra kell emlekeztetnie, hogy az elvek szamat eppolyan kevesse Iontos ismernnk, mint a
termeszetket.
178
Ne mulasszuk el megjegyezni: ha teologusaink oly igen megremlnek is az anyag rkkevalosaganak kerdesetl, ez a kerdes nemigen
ijesztette meg az egyhazatyakat, akik kzelebb alltak Platon velemenyehez. A vertanu Szent Jusztinrol, Origeneszrl vagy masokrol nem is
szolva, Alexandriai Kelemen olyan hatarozottan igenl valaszt adott Eypotiposes=eben, hogy Photiosz emiatt hamisitvanynak akarta
nyilvanitani e knyvet. De ugyanez a nezet megjelenik a Stromates=ben is, ahol Kelemen Herakleitosz allaspontjat adja el, anelkl, hogy
kijavitana. Az igazat megvallva, ez az egyhazatya az V. knyvben egyetlen elvet igyekszik Ilallitani, de csak azert, mert az anyagtol
amelynek rkkevalosagat elismeri megtagadja az elv nevet.
21
179
; maniceizmus t#rtnete. II. kt.
hogy Isten egy; akkor is teved, amikor Tertullianus passzusara tamaszkodva bizonyitja velem
szemben, hogy ebbl az allitasbol tbb isten letezese kvetkezik, mert a magam reszerl
Tertullianus segitsege nelkl is arra az eredmenyre jutok, hogy tbb isten letezese kvetkezik
belle.
Teved, amikor emiatt vakmer szerznek nevez engem, mert ahol nincs allitas, ott
vakmerseg sincsen. FelIoghatatlan, hogyan lehetne egy szerz vakmer csakis azert, mert
kevesbe meresz, mint n.
Vegl teved, amikor azt hiszi, hogy igazolta a hitteteleket, amelyek Istent emberi
szenvedelyekkel ruhazzak Il, s nemhogy megvilagitanak ama nagyszer Leny Iogalmat,
inkabb sszezavarjak es lealacsonyitjak; hogy igazolta e hitteteleket, pusztan ama hamis vad
megIogalmazasaval, hogy en voltam az, aki sszezavartam es lealacsonyitottam e Iogalmat,
hogy egyenesen Isten lenyegere tamadtam, amit egyaltalan nem tettem, hogy ketsegbe vontam
Isten egyseget, amit egyaltalan nem vontam ketsegbe. De meg ha igy tettem volna is, mi
kvetkeznek abbol? Aki vadaskodik, azzal meg nem igazolja magat. De akinek egesz
vedekezese abbol all, hogy hamisan vadaskodik, az sajat magat Iogja az egyedli bns
hirebe hozni.
Ugyanezen a helyen azt is szememre veti n, hogy ellentmondasba keveredem
nmagammal; ez a szemrehanyas eppolyan megalapozott, mint az imenti vad volt. 8em
ismeri >sten termszett, mondja n, s nem sokkal ezutn elismeri, ogy e :egf&bb :ny
rtelemmel, er&vel, akarattal s ')sggal van felruzva6 nem azt 'elenti=e ez, ogy van
valamilyen fogalma az isteni termszetr&l3
Ime, eminencias uram, mit mondhatok nnek erre vonatkozoan.
,Isten ertelmes leny, de mi modon? Az ember ertelmes, amikor okoskodik, de a legIbb
ertelemnek nincs szksege okoskodasra: szamara nem leteznek premisszak, sem
kvetkezmenyek, meg allitas sem letezik; merben intuitiv ertelem ez, egyIorman latja
mindazt, ami van es ami lehetseges; szamara minden igazsag egyetlen kepzet, ahogy minden
ter egyetlen pont es minden id egyetlen pillanat. Az emberi er eszkzk altal hat, az isteni
er nmaga altal; Istennek minden hatalmaban all, amit akar, hatalma azonos akarataval. Isten
jo, mi sem nyilvanvalobb; de az ember josaga Ielebaratainak szeretetet jelenti, Isten josaga
pedig a rend szeretetet, mivel a rend altal tartja Ienn azt, ami letezik, es egyesit minden reszt
az egesszel. Isten igazsagos, meggyzdesem, hogy az; ez josagabol Iolyik; az emberek
igazsagtalansaga az mvk, nem Istene; az erklcsi zlles a IilozoIusok szemeben a
Gondviseles ellen tanuskodik, am az en szememben eppenseggel a Gondviseles bizonyiteka.
De az ember igazsagossaga abban all, hogy mindenkinek megadja, ami megilleti, Isten
igazsagossaga pedig abban, hogy mindenkitl szamon keri, amit neki adott.
,Ha lepesrl lepesre haladva IelIedezem ezeket az attributumokat, melyekrl nmagukban
semmiIele Iogalmam nincsen, ugy ezt kenyszerit erej kvetkeztetesek levonasaval,
ertelmem helyes hasznalata utjan teszem; de csak allitom a letezesket, hogy mit allitok, azt
nem ertem, s ez alapjaban veve annyi, mintha semmit sem allitanek. Hiaba mondom
magamnak: Isten ilyen; Ielismerem, bebizonyitom attol meg nem Iogom Iel jobban, hogy
mikent lehet ilyen.
,Vegezetl, minel inkabb elmerlk Isten vegtelen lenyegenek szemleleteben, annal
kevesbe ertem; de lenyege vegtelen, s ez nekem eleg; minel kevesbe ertem, annal jobban
imadom. Megalazkodom, s azt mondom neki: Te minden letezk legkivalobbika, letezem,
mert Te letezel; Ielemelkedem eredetemhez, ha Iolyvast rolad elmelkedem. Legmeltobban
akkor hasznalom ertelmemet, ha megsemmislk szined eltt: szellemem elragadtatasba
reved, gyengesegem rmme valik szamomra, ha erzem, hogy leroskadok nagysagod eltt.
Ime a valaszom; ugy hiszem, eldnti a vitat. Kell-e mondanom nnek, honnan veszem?
Szorol szora ugyanarrol a helyrl vettem, amelyet n ellentmondassal vadol.
180
Eminenciad
180
5mil. III. kt., 94. es kv. old.
24
ugyanugy banik velem, mint ellensegeim valamennyien: hogy megcaIoljanak, egyszeren
leirjak a sajat ellenveteseimet, megoldasaimat pedig eltntetik. A valasz mar keszen all: maga
a m az, amelyet caIoltak.
Kzelednk, eminencias uram, a legIontosabb vitakerdesekhez.
Miutan megtamadta rendszeremet es knyvemet, n megtamadja vallasomat is, s mivel a
katolikus vikarius kiIogasokat emel a sajat egyhazaval szemben, n igyekszik ugy beallitani a
dolgot, hogy en magam ellensege vagyok a tulajdon egyhazamnak. Mintha az, aki
nehezsegeket terjeszt el valamely nezettel kapcsolatban, Iel is adna ezt a nezetet; mintha nem
volnanak meg minden emberi tudasnak a maga nehezsegei, meg a geometrianak is, vagy a
geometerek azt a trvenyt szabtak volna maguknak, hogy hallgatni Iognak e nehezsegekrl,
nehogy mestersegk bizonyossaganak artsanak.
Azzal valaszolok nnek, hogy szokasos szintesegemmel elmondom velemenyemet a
vallasi dolgokrol, ahogy minden irasomban hirdettem, s ahogy ajkamon es szivemben mindig
is megIogalmazodott. Mi tbb, elmondom, miert tettem kzze a vikarius hitvallasat, s miert
tartom ma is, dacara minden zugolodasnak, hogy ez a leghasznosabb es legjobb iras
szazadunkban. Nem Iogok maskent beszelni a maglyak es rendeletek miatt; a teologusok
megparancsolhatjak, hogy legyek alazatos, de nem tehetnek hazugga, a IilozoIusok
vadolhatnak alszentseggel, de nem vehetnek ra, hogy a hitetlenseget hirdessem. Vallasomrol
Iogok beszelni, mert van vallasom, es Iennhangon szolok, mert van batorsagom Iennhangon
szolani; es kivanatos volna az emberek javara nezve, hogy vallasom az emberi nem vallasa
legyen.
Eminencias uram, kereszteny vagyok, szinte kereszteny, az Evangelium tanitasa szerint.
Kereszteny vagyok, nem mint a papok, hanem mint Jezus Krisztus tanitvanya. Mesterem nem
sokat aprolekoskodott a tantetelek teren, annal nagyobb nyomatekkal beszelt a
ktelessegekrl; kevesebb hitcikkelyt irt el, mint jo cselekedetet; csak azt parancsolta meg
hinnnk, amire szkseg van ahhoz, hogy jok legynk; amikor sszeIoglalta a trvenyt es a
proIetakat, sokkal inkabb az erenyes cselekedetekrl beszelt, mint a hittetelekrl,
181
s azt
mondta nekem sajat szavaival es apostolainak szajaval, hogy aki testveret szereti, az
teljesitette a trvenyt.
182
A magam reszerl meggyzdessel hiszek a keresztenyseg lenyeges igazsagaiban, amelyek
minden jo erklcs alapjaul szolgalnak, egyebirant pedig azon iparkodom, hogy szivemet az
Evangelium szellemen neveljem, de ne gytrjem agyamat azzal, ami benne homalyosnak
tnik nekem; vegl meggyzdesem, hogy aki mindenekIltt szereti Istent, s ugy szereti
Ielebaratjat, mint nmagat, az igaz kereszteny, es igyekszem igaz kereszteny modjara elni,
nem trdve a tan bonyolult reszleteivel, a Iontoskodo zagyvasagokkal, melyek reven a
Iarizeusok sszezavarjak ktelessegeinket s hitnket elhomalyositjak, es Szent Pallal egytt
meg a hitnek is Ilebe helyezem a knyrletesseget.
183
Boldog vagyok, hogy a vilag legesszerbb es legszentebb vallasaban szlettem, s
rendithetetlenl kitartok atyaim kultusza mellett: akarcsak k, en is a Szentirast es az eszt
tekintem hitem egyedli vezerelvenek; akarcsak k, elvetem az emberek autoritasat, s csak
annyiban vetem ala magamat iteletknek, amennyiben igazsagat belatom; akarcsak k, tiszta
szivembl eggye valok Jezus Krisztus igazi szolgaival es Isten igazi imadoival, hogy igy a
hivek egyeslese altal Iejezzk ki eltte egyhazanak hodolatat. Vigasztalo es edes erzes ennek
az egyhaznak a tagjai kze tartoznom, velk egytt reszt vennem az istenseg nyilvanos
kultuszaban, s azt mondanom magamnak krkben: testvereimmel vagyok.
Tele vagyok halaval a derek lelkipasztor irant,
25
aki ellenallt a peldak aradatanak, s az
igazsag szerint itelkezett es nem zarta ki az egyhazbol Isten gyenek vedelmezjet; egesz
181
Mt. VII, 12.
182
\alciabeliekez. V, 14
183
Rorintusbeliekez. I. XIII. 2., 13.
eletemben gynged szivvel Iogok emlekezni valoban keresztenyi knyrletessegere. Mindig
dicssegnek Iogom tartani, hogy nyajahoz tartoztam, s remelem, sem nezeteimmel, sem
viselkedesemmel nem botrankoztattam meg a nyaj tagjait. De ha igazsagtalan papok, olyan
jogokat kvetelven maguknak, amelyek nem illetik meg ket, hitem biraiva akarnak lenni, s
azt mondjak nekem nagy ggsen: vonja vissza allitasait, alakoskodjek, magyarazza meg ezt,
tagadja meg azt, nos, dlyIk nem hat ram, nem birnak ra, hogy hazugsag aran valjak
ortodoxsza, s hogy tetszesk elnyerese erdekeben olyasmit mondjak, amit nem hiszek. Ha
igazmondasom serti ket, s ki akarnak taszitani az egyhazbol, nemigen tartok e Ienyegetestl,
melyet vegrehajtani nem all hatalmukban. Nem akadalyozhatnak meg benne, hogy szivem
melyen egy legyek a hivkkel, nem tavolithatnak el a kivalasztottak sorabol, ha Ielvetettem
oda. Elvehetik tlem a vigaszt, amit mindez ebben az eletben ad, de nem a rakvetkez eletbe
vetett remenyt, s leghbb es legszintebb vagyam, hogy maga Jezus Krisztus legyen majd ott
a biro kztk es kzttem.
Eminencias uram, igy gondolkodom en a valosagban; senkinek nem akarom elirni, hogy
ugyanigy gondolkodjek, de Iennen kimondom, hogy en igy gondolkodom, s igy is Iogok
gondolkodni, amig ugy tetszik, nem az embereknek, hanem Istennek, szivem es eszem
egyedli uranak. Mert amig az leszek, aki vagyok, es ugy Iogok gondolkodni, ahogy
gondolkodom, addig beszelni is ugy Iogok, ahogy most teszem. Elismerem, igencsak
klnbzm az n latszolagos keresztenyeitl, akik mindig keszek azt hinni vagy mondani,
amit joletk vagy nyugalmuk erdekeben hinnik vagy mondaniuk kell, s mindig biztosak
benne, hogy jo keresztenyek, Ielteve, hogy nem egetik el a knyveiket s ket magukat nem
helyezik vad ala. Ezek abban a meggyzdesben elnek, hogy nem csupan vallani kell ezt vagy
azt a hitcikkelyt, de ennyi eleg is a mennyorszag elnyeresehez; en pedig, ellenkezleg, azt
gondolom, hogy a vallas lenyege gyakorlasaban all, s hogy nem csupan derek, knyrletes,
emberseges, irgalmas sziv embernek kell lennnk, de aki valoban ilyen, az elegge hisz
ahhoz, hogy dvzljn. Egyebirant elismerem, az tanuk kenyelmesebb, mint az enyem;
kevesebb Iaradsagba kerl velemenyek, mint erenyes elet altal a hivk soraba jutni.
Magamban kellett volna-e tartanom e nezeteket, mikent nem gyzik mondani;
megsertettem-e a trvenyt, megzavartam-e a kzrendet, midn volt batorsagom kzzetenni
velemenyemet s magamat megnevezni: ezt vizsgalom meg a kvetkezkben. De elbb hadd
kerjem meg nt, eminencias uram, nt es mindenkit, aki csak irasomat olvassa, adjon nemi
hitelt annak, amit az igazsag baratja mond, s ne kvesse azokat, akik minden bizonyitek es
valoszinseg hijan, pusztan szivk tanusagara hagyatkozva, ateizmussal es vallastalansaggal
vadolnak engem, dacara igen nyomatekos tiltakozasomnak, amire soha semmivel nem
caIoltam ra. Nem hiszem, hogy olyan benyomast keltenek, mint aki alakoskodik, s nehez
belatni, mi erdekem Izdnek hozza, hogy ezt tegyem. Fel kell tennnk, hogy aki ilyen
szabadon nyilatkozik arrol, amiben nem hisz, az szinten beszel, amikor azt mondja, hogy
hisz valamiben, s ha beszede, viselkedese es irasai mindig sszhangban vannak e tekintetben,
ugy valaki csak azt meri allitani, hogy ez az ember hazudik, nmaga keveredik menthetetlenl
hazugsagba hacsak nem Isten az illet.
Nem mindig voltam oly szerencses, hogy egyedl eljek. MindenIele emberek tarsasagaba
jartam. Minden part kvetit, minden szekta tagjait, minden vallastalan rendszer hiveit
megismertem. Ismertem nagyokat, kicsiket, szabadgondolkodokat, IilozoIusokat. Voltak
megbizhato es kevesbe megbizhato barataim. Kemek, rosszakarok vettek krl, s a vilag tele
van olyan emberekkel, akik gyllnek, mert rosszat tettek velem. Valamennyiket
Ielszolitom, barmilyenek legyenek is: mondjak el a kznsegnek, mit tudnak a vallasi
dolgokban tanusitott hitemrl; ha a legrendszeresebb erintkezesben, a legbenssegesebb
viszonyban, az asztali vidamsag kzepette vagy bizalmas beszelgetesek kzben valaha is azt
talaltak, hogy mas vagyok, mint egyebkent, hogy erveik vagy gunyos megjegyzeseik
megrenditettek egy pillanatra is, amikor vitatkozni vagy treIalkozni akartak velem, ha
velemenyem valtogatasan kaptak, ha barmit leltek szivem melyen, amit elrejtettem a
nyilvanossag ell, ha egy szemernyi hamissagot vagy alszentseget talaltak bennem, mondjak
meg, tarjanak Iel mindent, leplezzenek le; beleegyezem, st kerem ket erre, mindenkit
Ilmentek a barati titoktartas ktelezettsege alol; mondjak meg Iennhangon, nem azt, hogy
milyennek szeretnenek tudni, hanem azt, hogy tudomasuk szerint milyen vagyok; iteljenek
meg lelkiismeretk szerint, nem Ielek rajuk bizni a becsletem, s megigerem, hogy nem
vonom ketsegbe szavahihetsegket.
Akik vallastalansaggal vadolnak, mert nem Iogjak Il, hogy valaki vallasos lehet, legalabb
egymas kztt jussanak egyetertesre, ha tudnak. Az egyik valamiIele ateista rendszert Iedez
Il knyveimben, a masik azt mondja, dicsitem ugyan Istent, de szivem melyen nem hiszem,
amit irok. irasaimat istentelenseggel vadoljak, erzeseimet alszentseggel. De ha nyilvanosan
hirdetem az ateizmus tanait, ugy nem vagyok alszent, ha pedig szinlelem, hogy hiszek, holott
hitetlen vagyok, ugy nem tanitok istentelen dolgokat. Egymasnak ellentmondo vadakat
halmoznak ssze, s igy a ragalom nmagat leplezi le; am a rosszindulat vak, s a szenvedely
nem okoskodik.
Igaz, nincs meg bennem az a hit, amellyel annyi kzepszer becslettel megaldott ember
kerkedik, az a rendithetetlen hit, mely soha semmiben nem ketelkedik, mely csak ugy elhisz
mindent, amirl azt mondjak, hogy hinnie kell, s Ielretolja vagy nem veszi Iigyelembe a
megoldhatatlannak tn ellenveteseket. Nem vagyok oly szerencses, hogy hozzajuk
hasonloan nyilvanvalonak tartsam a kinyilatkoztatast, s ha eltkelem, hogy hinni Iogom, hat
csak azert, mert igy akarja szivem, mert csupa vigasztalo dolgot talalok benne, s mert
elvetnem is csak ugyanekkora nehezsegek aran lehetne, de nem azert, mintha ugy latnam,
hogy bebizonyosodott, mert az en szememben egyaltalan nem bizonyosodott be. Eleg tanult
sem vagyok ahhoz, hogy valaha is kepes legyek IelIogni egy bizonyitast, amelyhez ilyen mely
tudasra van szkseg. Nem mulatsagos-e, hogy en, aki nyiltan eladom ellenveteseimet es
ketsegeimet, en alszent vagyok, mig ama rendkivl hatarozott emberek, akik Iolyvast azt
mondjak, hogy szilardan hisznek ebben meg abban, akik mindenben rendkivl biztosak,
holott nincsenek jobb erveik, mint nekem, vegl akik zmmel nem tudnak tbbet nalam es
nem oldjak meg nehezsegeimet, csak szememre vetik, hogy elterjesztettem ket, ezek az
emberek johiszemnek szamitanak?
Miert lennek alszent es mit nyernek vele? Minden maganerdeket megsertettem, minden
partot kihivtam magam ellen, csak Isten es az emberiseg gyet vedelmeztem, de kit erdekel?
Amit errl mondtam, a legcsekelyebb Ieltnest sem keltette, es nem volt egy lelek, aki
megksznte volna. Ha nyiltan ateistanak vallom magamat, a hitbuzgok nem bantak volna
rosszabbul velem, mas, nem kevesbe veszedelmes ellensegeim pedig nem titokban mertek
volna ram csapasaikat. Ha nyiltan ateistanak vallom magamat, mindenki ovatosabban
tamadott volna ram, latvan, hogy masok vedelmkbe vesznek, s magam is kesz vagyok
bosszut allni. De az istenIel embertl nem kell tartani: nincs Ielelmetes tabora, egyedl vagy
csaknem egyedl van, s biztos, hogy sok rosszat okozhatnak neki, mieltt eszebe jutna, hogy
visszavagjon. Ha nyiltan ateistanak vallom magamat, s igy nyiltan szakitok az egyhazzal, egy
csapasra megIosztottam volna az egyhaz szolgait a lehetsegtl, hogy Iolyvast zaklassanak es
kenyszeritsenek elviselni kicsinyes zsarnokoskodasaikat. Nem lett volna reszem annyi
keptelen gancsban; keser szitkok helyett caIolatokat kellett volna irasaim ellen szegezni, ami
nem olyan knny dolog. Vegezetl, ha nyiltan ateistanak vallom magamat, eleinte larmaznak
egy kicsit, de csakhamar bekeben hagynak, mint mindenki mast; az Ur nepe gyet sem vetett
volna ram, senki nem hitte volna, hogy kegyet gyakorolnak velem, ha nem kzsitenek ki, es
mindenkinel rendben lenne a szenam. Izrael szentjei nem irtak volna nekem nevtelen
leveleket, s knyrletessegk nem trt volna ki vakbuzgo szitkozodasban; nem vettek volna
a Iaradsagot, hogy alazatosan biztositsanak rola, gazember, Irtelmes szrnyeteg vagyok, s a
vilag igen szerencses lett volna, ha valami jo lelek blcsmben megIojt engem. A becsletes
emberek, masIell, ugy gondolnak, hogy menthetetlenl elkarhoztam, es sem magukat, sem
engem nem gytrnenek azzal, hogy visszatereljenek a helyes utra; nem taszigalnanak jobbra-
balra, nem Iojtananak meg szinte predikacioikkal, nem kenyszeritenenek, hogy buzgosagukat
aldjam, mikzben atkozom tolakodasukat, s hogy halas legyek, amiert meghalhatok kztk az
unalomtol.
Eminencias uram, ha alszent vagyok, ugy bolond vagyok, mert nagy bolondsag azon
Iaradozni, hogy hazugnak higgyenek; ha alszent vagyok, ugy ostoba vagyok, mert nagy
dreseg volna, ha nem vennem eszre, hogy valasztott utam csak szerencsetlensegekhez vezet
ebben az eletben, s meg ha szarmaznek is valami elnym belle, nem hasznalhatnam ki
anelkl, hogy ne hazudtolnam meg magamat. Igaz, van meg idm; csak az kell, hogy
egyszeriben kedvem tamadjon kijatszani az embereket, s maris labbal tiporhatok
ellensegeimen. Meg nem ertem el az regkort, meg sokat szenvedhetek, a kznseg is ujbol
szint valthat velem kapcsolatban; de ha valaha megbecslesre es vagyonra teszek szert,
barmilyen uton jussak hozza, alszent leszek: ennyi bizonyos.
Az igazsag baratjat nem azert illeti dicsseg, mert ez vagy az a velemenye: barmit
mondjon is, ha azt mondja, amit gondol, celjahoz er. Aki csak az igazsagra trekszik, az soha
nem Iog kisertest erezni, hogy hazudjon, es nincs jozan ember, aki ne ragaszkodnek a
legegyszerbb megoldashoz, ha az a legbiztosabb is egyben. Ellensegeim hiaba szorjak ram
szitkaikat, nem Ioszthatnak meg attol a dicssegtl, hogy igazsagszeret ember vagyok, hogy
szazadomban es meg sok mas szazadban is en vagyok az egyetlen szerz, aki jo
lelkiismerettel irt, es csak azt mondta, amit hitt. Egy pillanatra bemocskoljak hirnevemet
mendemondaikkal es ragalmaikkal, am elbb-utobb diadalmaskodni Iog, mert k allandoan
valtogatjak nevetseges vadjaikat, de en mindig ugyanaz maradok, es mindig tudni Iogom a
modjat, hogy kedvket szegjem, egyes-egyedl azzal, hogy szinten beszelek.
Csakhogy nem helyenvalo am szintenek lenni a kznseggel! Nem minden igazsagot
helyes kimondani! Minden ertelmes ember ugy gondolkodik, mint n, de nem helyes, ha a
tmeg is igy gondolkodik! Ezt kiabaljak mindenIell; talan meg n is ezt mondana, ha
negyszemkzt lnenk dolgozoszobajaban. Ilyenek az emberek. Ugy valtogatjak beszedket,
mint a ruhajukat: az igazsagot csak hazikabatban mondjak ki, mihelyt nneplbe ltznek,
mar csak hazudni tudnak, s nem eleg, hogy az emberi nem szine eltt csalo es gazIicko
modjara viselkednek, meg azt sem atalljak, hogy lelkiismeretk ellenere megbntessenek
mindenkit, akiben van batorsag, hogy ne legyen nyilvanos csalo es gazIicko, akarcsak k. De
igaz-e, hogy nem minden igazsagot helyes kimondani? S meg ha igaz volna is, kvetkeznek-e
belle, hogy semmilyen tevedest nem helyes lerombolni, s az emberek minden rltsege
olyan szent dolog, hogy kivetel nelkl valamennyit tisztelni kell? Ezt bizony illenek
megvizsgalni, mieltt trveny rangjara emelnenek egy gyanus es homalyos elvet, amelyet
alkalmazni bn, meg ha nmagaban igaz volna is.
Nagy kedvet erzek magamban, eminencias uram, hogy itt szokasom szerint jarjak el, es
gondolataim trtenetevel Ieleljek meg vadloimnak. Ugy hiszem, nem igazolhatom jobban
mindazt, amit bator voltam mondani, mint ha azt is maradektalanul elmondom, amit
gondoltam. Mihelyt kepesse valtam megIigyelni az embereket, szemgyre vettem, hogyan
cselekszenek, es meghallgattam, mit beszelnek. Majd pedig, latva, hogy cselekedeteik nem
Ielelnek meg beszedeiknek, kerestem az elteres okat, s azt talaltam, hogy lenni es latszani
szamukra ket klnbz dolog, akarcsak cselekedni es beszelni, es hogy az utobbi klnbseg
okozza az elbbit, maganak pedig olyan oka van, amelyet meg Iel kell kutatnom.
A keresett okot tarsadalmi rendnkben leltem meg, mert ez minden teren ellentmond a
termeszetnek, amely semmit le nem rombol; allandoan elnyomja a termeszetet es
rakenyszeriti, hogy allandoan kvetelje a jogait. Nyomon kvettem ennek az ellentmondasnak
a kvetkezmenyeit, s lattam, hogy egymagaban megmagyaraz minden emberi vetket es
minden tarsadalmi bajt. Amibl arra kvetkeztettem, hogy az embert szksegtelen
termeszettl rossznak gondolni, hiszen meg tudjuk allapitani, mibl eredt es hogyan Iejldtt
ki a rosszasaga. Ezek a megIontolasok ujabb vizsgalodasokhoz vezettek; szemgyre vettem az
emberi szellemet a polgari allapotban, s azt talaltam, hogy itt a tudas es a bn mindig
ugyanolyan aranyban nvekszik, nem az egyenekben, hanem a nepekben. Mindig gondosan
gyeltem e megklnbztetesre, amit soha egyetlen tamadom sem volt kepes IelIogni.
Kerestem az igazsagot, s a knyvekhez Iordultam, de csak hazugsagot es tevedest talaltam
bennk. Megvizsgaltam a szerzket; csupa sarlatant talaltam, akik kedvtelesbl szedik ra az
embereket, nem ismernek mas trvenyt az erdekkn, mas Istent a hirnevkn kivl; hamar
kltik rossz hiret az olyan Iembereknek, akik nem kedvk szerint bannak velk, meg
hamarabb dicserik az igazsagtalansagot, ha megIizeti ket. Meghallgatvan azokat az
embereket, akiknek engedik, hogy a nyilvanossag eltt beszeljenek, vilagossa valt elttem,
hogy nem mernek vagy nem akarnak mast mondani, mint ami inyere van a hatalmasoknak, s
hogy a gyengeknek csak ktelessegeikrl tudnak beszelni, az erseknek pedig csak jogaikrol,
mivel az ersek Iizetik ket, hogy a gyengeknek predikaljanak. A nyilvanos oktatas mindig
hazugsagokat Iog terjeszteni, amig iranyitoinak erdekeben all, hogy hazudjanak, es egyedl
nekik nem kedvez az igazsag kimondasa. Miert lennek cinkosa ezeknek az embereknek?
Leteznenek eliteletek, amelyeket tiszteletben kell tartani? Meglehet, de ez csak olyankor
Iordulhat el, amikor minden rendben van, es nem lehet kikszblni az eliteleteket, hogy ne
kszblnek ki azt is, ami karpotol miattuk: ilyenkor a jo kedveert hagyjak meg a rosszat. De
amikor a dolgok allasa olyan, hogy minden csak jobbra Iordulhat, az eliteletek akkor is
annyira tiszteletre meltok lennenek, hogy Iel kell aldozni nekik az eszt, az erenyt, az igazsagot
es mindazt a jot, amit az igazsag tehetne az emberekkel? Ami engem illet, megIogadtam,
hogy minden hasznos dologban kimondom az igazsagot, amennyire birtokaban vagyok; s e
ktelessegemet tehetsegemhez merten teljesitenem kellett, es biztos, hogy senki mas nem
Iogja teljesiteni helyettem, mert mindenki adosa leven mindenkinek, senki sem Iizethet mas
helyett. ,Az isteni igazsag mondja Agoston , nem az enyem, nem a tied es nem is az ve,
hanem valamennyinke, es valamennyinket Ielszolit, hogy tegyk kzkinccse, mert mi
magunk semmire se megynk vele, ha masokkal nem kzljk; aki ugyanis egyedl maganak
sajatit ki valamilyen joszagot, amelybl Isten akarata szerint mindenkinek reszeslnie kell, az
bitorlasa reven elvesziti azt, amit a kzssegtl elragad, es csak tevedest lel nmagaban,
mivel az igazsagot elarulta.
184
Nem helyes Ieluton megallni az emberek tanitasaban. Ha tevedesben kell maradniok, miert
nem hagyjatok ket tudatlansagban? Mire jo annyi iskola es egyetem, ha semmire sem
tanitanak meg, amit Iontos volna tudnunk? Mi a celja iskolaitoknak, akademiaitoknak es
annyi tudos alapitvanynak? Netan az, hogy becsapjak a nepet, ertelmet eleve megrontsak s
megakadalyozzak az igazsag Ielleleseben? Hazugsag proIesszorai, meg akarjatok teveszteni a
nepet, azert szinlelitek, hogy tudomanyt adtok neki; akarcsak a haramiak, akik a zatonyra
teszik az iranyjelz Iaklyat: Ielvilagositjatok, hogy elveszejtsetek az embereket.
Ezt gondoltam, amikor tollat ragadtam, s most, hogy leteszem a tollat, nincs okom
valtoztatni velemenyemen. Mindig is lattam, hogy a nyilvanos oktatas ket lenyeges
Iogyatekossagban szenved, amelyektl lehetetlen megszabaditani. Az egyik a tanitok
rosszhiszemsege, a masik a tanulok vaksaga. Ha szenvedelyek nelkli emberek tanitananak
eliteletek nelkli embereket, ismereteink korlatozottabbak, am biztosabbak lennenek, s
mindig az esz volna az ur. De barmit tegyenek is, a kzgyek intezinek mindig ugyanaz lesz
az erdeke, mig a nep eliteletei, szilard alap hijan, valtozekonyabbak: modosithatok,
atalakithatok, nvelhetk vagy cskkenthetk. Tehat egyedl ezen az oldalon lehet az
oktatasnak valami hatasa, s erre kell az igazsag baratjanak trekednie. Remelheti, hogy
okosabba teszi a nepet, de nem remelheti, hogy becsletesebbe teszi a nep vezetit.
Ugyanazt a hamissagot talaltam a vallasban, mint a politikaban, de ez sokkal inkabb
184
Szt. Agoston: Lallomsok. XII. knyv, 25. Iej.
Ielhaboritott, mert a kormanyzat bnei csak a Ildn tehetik szerencsetlenne az alattvalokat,
am ki tudja, milyen sokaig artanak a szerencsetlen halandoknak a lelkiismeret tevedesei?
Lattam, hogy vannak hitvallasok, tanok, kultuszok, amelyeket az emberek anelkl kvetnek,
hogy hinnenek bennk, s hogy mindez alig-alig hat a viselkedesre, hiszen sem a szivet, sem
az eszt nem jarja at. Eminencias uram, kerteles nelkl kell szolanom nhz. Az igazi hiv
nem tudja elsajatitani e szinlelest; erzi, hogy az ember ertelmes leny, akinek esszer kultusz,
es tarsas leny, akinek az emberiseg szamara valo erklcs kell. Elszr talaljuk meg e kultuszt
s ezt az erklcst, valamennyi emberet; ha aztan nemzeti Iormakra lesz szkseg, majd
vizsgalat ala vesszk ezek alapjait, viszonyait, megIeleleseit, s miutan megIogalmaztuk az
ember kultuszat es erklcset, megIogalmazzuk a polgaret is. Fkent ugy ne cselekedjnk,
mikent az nnek oly kedves Joly de Fleury ur,
26
aki, hogy janzenizmusat elterjessze, minden
termeszeti trvenyt es minden ktelesseget meg akar semmisiteni, mindent, ami az embereket
egymashoz kti; ugyhogy szerinte ha egy kereszteny meg egy hitetlen szerzdesre lep, ez a
szerzdes semmire sem ktelezi ket egymassal szemben, mert nincs olyan trveny, amely
mind a kettre ervenyes volna.
Ugy latom tehat, ketIelekeppen lehet vizsgalni es sszehasonlitani a klnbz vallasokat.
Az egyik esetben azt kutatjuk, hogy mi igaz es mi hamis bennk, akar az alapjukul szolgalo
termeszeti vagy termeszetIltti tenyek, akar ama Iogalmak vonatkozasaban, amelyeket az
esz ad neknk a LegIbb Lenyrl es az akaratanak megIelel kultuszrol; a masik esetben
vilagi es moralis hatasaikat kutatjuk, a jot es a rosszat, amit a tarsadalomnak es az emberi
nemnek okozhatnak. Nem szabad elejet venni e ketts vizsgalodasnak, s azzal kezdeni, hogy
eldntjk: e ket dolog mindig egytt jar, s a legigazabb vallas egyszersmind a legkedvezbb a
tarsadalomra nezve, mert eppen ez a kerdes, s nem kell mindjart kialtozni, hogy aki ezt a
kerdest vizsgalja, az istentelen es ateista, mert egy dolog hinni, es mas dolog megvizsgalni,
hogy milyen hatast tesz az, amiben hisznk.
Mindazaltal elismerem, bizonyosnak tnik, hogy ha az ember a tarsadalomban valo eletre
szletett, ugy a legigazabb vallas egyszersmind a legembersegesebb es a legkedvezbb a
tarsadalomra nezve, mert Isten azt akarja, hogy olyanok legynk, amilyennek teremtett
bennnket, s ha igaz volna, hogy rossznak teremtett, ugy engedetlenseg lenne a resznkrl azt
akarni, hogy ne legynk rosszak. Mi tbb, ha a vallast az Isten es az ember kztti viszonynak
tekintjk, ugy az csak az ember joletenek gyarapitasaval szolgalhatja Isten dicsseget, mert a
viszony masik tagja, Isten, termeszetenel Iogva Iltte all mindennek, amit az ember erte
vagy ellene tehet.
De barmilyen valoszin e nezet, sulyos nehezsegek tornyosulnak vele szemben, mert sok
trteneti esemeny es teny ellentmond neki. A zsidok minden mas nepnek szletett ellensegei
voltak, s neppe valasukat azzal kezdtek, hogy elpusztitottak het nemzetet, istenk kimondott
parancsara. Minden kereszteny nep vivott vallashaborukat, a haboru pedig artalmas az
emberekre nezve; minden vallasi part volt ldz es ldztt, s az ldzes artalmas az
emberekre nezve; nem egy szekta dicseri a clibatus intezmenyet, s a clibatus olyan artalmas
az emberIajra nezve, hogy ha mindentt megtartanak, kiveszne az emberiseg.
185
Ha ez nem is
dnt bizonyitek, mindenesetre okot ad a vizsgalodasra, es en semmi mast nem kerek, csak
engedjek megvizsgalnom a kerdest.
185
Az nmegtartoztatas es a tisztasag haszonnal is jar, meg a nepessegre is. Mindig szep, ha az ember parancsolni tud nmaganak, s a
szzesseg allapota ez oknal Iogva igen tiszteletremelto. De ebbl nem kvetkezik, hogy szep vagy dicseretes dolog egesz eletnkben
kitartani ennel az allapotnal, megsertve a termeszetet es kijatszva rendeltetesnket. Jobban tisztelnk egy eladosorban lev szzet, mint egy
Iiatalasszonyt, de a venlanynal jobban tiszteljk a csaladanyat, s ez igen eszszernek tnik Il a szememben. Mivel az ember nem hazasodik
meg szletesekor, st tul Iiatalon sem helyenvalo hazasodni, ezert a szzesseg, amit mindenkinek riznie es tisztelnie kell, szkseges,
hasznos, ertekes es dics dolog. De csak azert, hogy amikor itt az ideje, egesz tisztasagunkat odaadjuk a hazassagban. Hogyan, mondjak
ostoban diadalmaskodo abrazattal, ntlen IerIiak hirdetik a hazastarsi ktelmeket? Miert nem hazasodnak meg? Ah, miert! Azert, mert
ostoba intezmenyeitek boldogtalan es nevetseges allapotta valtoztattak ezt az nmagaban oly szent es oly edes allapotot, s immar csaknem
lehetetlen benne elni, ha az ember nem gazember vagy Iajanko. Vaskez hatalom, esztelen trvenyek! Ti vagytok az oka, hogy nem tudtuk
teljesiteni Ildi ktelessegeinket, s a termeszet bennnk jajong barbarsagtok miatt. Hogyan mereszeltek szembeszeglni a termeszettel es
szemnkre vetni a nyomorusagot, amibe ti taszitottatok?
Nem mondom s nem is gondolom, hogy egyaltalan nem letezik jo vallas a Ildn; de azt
mondom, s ez nagyon is igaz, hogy a jelenben vagy a multban uralkodo vallasok kztt egy
sincs, amelyik ne ttt volna kegyetlen sebeket az emberisegen. Minden vallasi part
meggytrte testvereit, mind emberverrel aldozott Istennek. Barhonnan szarmaznak ezek az
ellentmondasok, leteznek; bn-e, ha meg akarom szntetni ket?
A knyrletesseg nem szolit gyilkolasra. A Ielebarati szeretet nem bir ra, hogy
lemeszaroljuk a masik embert. igy hat az emberek dvenek buzgo ohaja nem oka az
ldzteteseknek: az nzes es a gg az ldztetesek oka. Minel kevesbe esszer valamely
kultusz, annal inkabb iparkodnak erszakkal elterjeszteni. Aki esztelen tant hirdet, nem viseli
el, hogy valaki olyannak mereszeli latni e tant, amilyen; igy az esz valik a legnagyobb bnne,
mindenaron meg kell Iosztani tle a tbbieket, mert az ember szegyelli, hogy maga
esztelennek tnik Il a szemkben. igy a trelmetlenseg es a kvetkezetlenseg egy trl
Iakad. Szakadatlanul meg kell Ielemliteni, vissza kell riasztani az embereket. Ha csak egy
pillanatra megengedik nekik, hogy ertelmket kvessek, minden elveszett.
Mar egyedl ebbl az kvetkezik, hogy nagy jot tesz e lazalomban el nepekkel, aki
megtanitja ket a vallasrol okoskodni, mert igy kzelebb jutnak az ember ktelessegeihez,
megmeneklnek a vallasi trelmetlenseg trdIeseitl, s az emberiseg visszanyeri jogait. De
egeszen a minden ember szamara kzs, altalanos elvekig vissza kell menni, mert ha a
legkisebb beIolyast is meghagyjuk a papi tekintelynek, mikzben okoskodni akarunk a
vallasrol, ezzel visszaadjuk a Iegyvert a Ianatizmus kezebe, s egyszersmind okot szolgaltatunk
ra, hogy meg kegyetlenebb legyen.
Aki szereti a bekesseget, ne Iorduljon a knyvekhez, mert ugy semminek nem lehet a
vegere jutni. A knyvek kiapadhatatlan vitak Iorrasai. Vessnk egy pillantast a nepek
trtenetere: ahol nincsenek knyvek, ott nem is vitaznak. Netan emberi tekintely igajaba
akarnok hajtani az embereket? Az egyik ember kzelebb lesz a bizonyitashoz, a masik
tavolabb lesz tle, s klnbzkeppen Iogjak tekinteni a dolgot: a legnagyobb
johiszemseggel, a legkitnbb itelkepesseggel sem juthatnak soha egyetertesre. Soha ne
erveljnk ervek alapjan es ne epitsnk beszedekre. Az emberi nyelv nem elegge vilagos. Ha
Istennek ugy tetszenek, hogy a mi nyelveinken szoljon hozzank, meg maga sem mondana
semmi olyasmit, ami Iltt ne lehetne vitatkozni.
Nyelveink az emberek mvei, az emberek pedig korlatozott lenyek. Nyelveink az emberek
mvei, az emberek pedig hazugok. Ahogy nem letezik olyan vilagosan kimondott igazsag,
amelyet ne lehetne valamilyen csres-csavarassal kikezdeni, ugy olyan durva hazugsag sem
letezik, amelyet ne lehetne megtamogatni valamilyen hamis ervvel.
Tegyk Iel, hogy valaki ejIelkor odajn hozzank, es azt mondja: nappal van. Csak nevetni
Iogunk rajta. De adjunk idt es modot ennek az embernek, hogy szektat alapitson; hivei
elbb-utobb bebizonyitjak neknk, hogy igazat mondott. Mert vegl is mondjak majd ,
amikor azt mondta, hogy nappal van, csakugyan nappal volt a Ild valamely reszen, mi sem
bizonyosabb ennel. Masok kijelentik, hogy a levegben mindig vannak Ienyreszecskek, s azt
allitjak, hogy valamilyen mas ertelemben nagyon is igaz, hogy ejszaka nappal van. Ha elegge
elmes emberek avatkoznak a dologba, hamarosan latni Iogjuk a napot az ejszaka kells
kzepen. De nem mindenki adja meg magat a bizonyitekoknak. Vita tamad, s a vitak szokas
szerint haboruva es kegyetlenkedesse Iajulnak. Egyesek magyarazatot akarnak, masok nem
akarnak magyarazatot; az egyik kepletesen veszi az allitast, a masik szo szerinti ertelmeben.
Az egyik azt mondja: ejIelkor jelentette ki, hogy nappal van, es ejszaka volt; a masik azt
mondja: ejIelkor jelentette ki, hogy nappal van, es nappal volt. Mindegyik
rosszhiszemseggel vadolja ellenIeleit, es csak konoksagot lat bennk, semmi mast. A vegen
harcba szallnak, meszarolni kezdik egymast; verpatakok Iolynak mindentt, s ha az uj szekta
vegl is diadalmaskodik, ugy bizonyitva lesz, hogy ejszaka nappal van. Nagyjabol ez a
trtenete minden vallasi viszalynak.
Az uj kultuszok tbbseget a Ianatizmus teremti meg, s az alszentseg tartja Inn; innen van,
hogy sertik az eszt es nem vezetnek el az erenyhez. A lelkesltseg s az rlet nem okoskodik;
amig tart ez az allapot, minden megy a maga utjan, es nem sokat alkudoznak a hittetelekrl.
Ez raadasul oly kenyelmes is! A tant kvetni semmibe sem kerl, az erklcst gyakorolni
nagyon is sokba, ugyhogy az emberek a knnyebbik utat valasztjak, s a buzgo hit erejevel
valtjak meg a jo cselekedeteket. De barmit tegyenek, a Ianatizmus valsagos allapot, nem
tarthat rkke. Fellobbanasai hosszabb-rvidebb ideig tartanak, tbbe vagy kevesbe
gyakoriak, kzben azonban lecsillapodnak a kedelyek, s az emberek hideg Ivel cselekszenek.
Ilyenkor mindenki magahoz ter, s meglepetve latja, mennyi keptelenseg tartja rabsagban.
Amde a kultusz szabalyokat kvet, elirt Iormulai, rgzitett trvenyei vannak, s a
trvenyszegket megbntetik. Netan egymagaban tiltakozzek az ember mindeme dolgok
ellen, egymaga vesse el orszaganak trvenyeit es tagadja meg atyjanak vallasat? Ki
mereszelne igy cselekedni? Az emberek neman meghodolnak; az erdek ugy kivanja, hogy
Iogadjak el a velemenyet annak, akinek rkebe lepnek. Tehat mindenki ugy tesz, mint a
tbbiek, kiveve azt az egyet, hogy maganyaban kedvere kacag azon, amit szinleg tiszteletben
tart a nyilvanossag eltt. ime, eminencias uram, igy gondolkodik az emberek zme a legtbb
vallasban, kivalt az neben; es ez a kulcsa a moralis elveik es viselkedesk kztt
megIigyelhet eltereseknek. Hitk csak latszat, erklcseik pedig, akar a hitk.
Miert Ielgyelhet az egyik ember a masik ember hitere, s miert Ielgyelhet a polgarok
hitere az allam? Mert Ilteszik, hogy az emberek hite hatarozza meg moraljukat, s az
eljvend eletre vonatkozo kepzeteiktl Igg viselkedesk ebben az eletben. De ha nem igy
all a dolog, mit szamit akkor, hogy mit hisznek valosaggal vagy szinleg? A vallas latszata
akkor csak arra szolgal, hogy Ielmentest adjon az igazi vallas gyakorlasa alol.
A tarsadalomban mindenkinek jogaban all megtudni, ktelessegenek tartja-e a masik, hogy
igazsagosan viselkedjek, a Ihatalomnak pedig jogaban all kutatni, hogy milyen ervekre
alapozzak az emberek e ktelessegket. Mi tbb, a nemzeti Iormakat is be kell tartani, amirl
sokat beszeltem. De az olyan nezetek dolgaban, amelyek nem Iggnek ssze a morallal,
semmi modon nem hatnak a cselekedetekre es nem celozzak a trvenyek megszegeset, az
ilyen nezetek dolgaban mindenki egyedl sajat itelkepessegenek engedelmeskedik, es
senkinek nem all jogaban vagy erdekeben, hogy elirja masoknak, hogyan kell
gondolkodniuk. Ha peldaul valaki legyen bar hatosagi szemely megkerdezi a
velemenyemet a hiposztazis hires kerdesere vonatkozoan, amirl a Biblia egy szot sem szol,
amely miatt megis annyi nagy gyerek zsinatozott s annyi embert gytrtek meg,
27
ugy elszr
is megmondanam az illetnek, hogy nem ertem, mit beszel, es nem is igyekszem megerteni,
majd a legudvariasabb hangon arra kernem, engedne meg, hogy en is beavatkozzam az
gyeibe; ha pedig tovabb erskdik, Iakepnel hagynam.
Csakis erre az elvre eplhet szilard es igazsagos eljaras a vallasi vitak teren; masklnben
mindenki maga hatarozna meg, hogy mirl akar vitazni, semmiben nem jutnanak egyezsegre,
soha nem ertenek meg egymast, s a vallas, bar az emberek boldogsagat kellene szolgalnia,
legnagyobb bajaik okozoja lesz.
De minel jobban regszenek a vallasok, celjuk annal inkabb szem ell vesz; sokasodik a
szrszalhasogatas, mindent meg akarnak magyarazni, mindent el akarnak dnteni, mindent
meg akarnak erteni, a tan egyre kiIinomultabb lesz, az erklcs pedig egyre jobban elsorvad. A
tizparancsolat szelleme bizonyosan messze van a Talmud es a Misna
28
szellemetl, az
Evangelium szelleme pedig a konstitucio krli vitaktol.
29
Szt. Tamas megkerdezi, vajon az
idk mulasaval szaporodtak-e a hitcikkelyek, s igenl valaszt ad a kerdesre.
186
Azaz a
hittudosok egymasra licitalnak, s tbbet tudnak, mint amennyit az apostolok es Jezus Krisztus
mondtak a dologrol. Szent Pal elismeri, hogy nem lat vilagosan es nem tud mindent.
187
186
Secunda secundae <uaest. I. Art. VII.
30
187
Secunda secundae <uaest. I. Art. VII.
30
Teologusaink igazan messzebbre jutottak nala; mindent latnak, mindent tudnak,
megvilagitjak, ami az irasban homalyos volt, nyilatkoznak arrol, amit az iras eldntetlenl
hagyott, megszokott szerenysegkkel sejtetik velnk, hogy a szent szvegek iroi igencsak
raszorultak a segitsegkre, mert ha k nincsenek, soha nem tudtak volna megertetni magukat,
s a Szentlelek nelklk nem lett volna kepes vilagosan kiIejezni magat.
Amikor szem ell tevesztik az ember ktelessegeit, s csupan a papok nezeteivel es leha
vitaival trdnek, immar nem azt kerdezik a kereszteny embertl, hogy Ieli-e Istent, hanem
azt, hogy ortodox nezeteket vall-e; Iormularekat iratnak ala vele a leghaszontalanabb s
gyakran a legerthetetlenebb kerdesekrl; mihelyt alairta, minden rendben van, semmi masrol
nem tudakozodnak. Felteve, hogy nem akasztatja Iel magat, elhet, ahogy kedve tartja;
erklcsei mit se szamitanak, eleg, hogy a tan biztonsagban van. Ha a vallas ide jutott, hogyan
lehet a tarsadalom javara, milyen hasznot hajthat az embereknek? Csak arra szolgal, hogy
viszalyt, zrzavart, haborut szitson az emberek kztt, s ravegye ket, hogy betrejtvenyek
miatt lemeszaroljak egymast; inkabb semmilyen vallasunk ne legyen, mint ilyen rosszul
ertelmezett. Ha tehetjk, ne engedjk idaig Iajulni a dolgokat, s legynk bizonyosak benne:
hiaba a maglyak es a lancok, a vallas megis nagy szolgalatot tett az emberi nemnek.
Tegyk Il, hogy az emberiseg sszegylik, veget vetni a viszalyoknak es megallapodni
valamilyen minden nep szamara kzs vallasban. Egesz biztosan mindenki azzal Iogja
kezdeni, hogy a sajat
* **
7OO
vallasat javasolja egyedl igaz, egyedl esszer es bebizonyitott, Istennek tetsz s az
embereknek hasznos vallas gyanant. De bizonyitekai nem lesznek sszhangban
meggyzdesevel, legalabbis a tbbi szekta hivei szerint, s ezert mindegyik Iel csak sajat
szavazatat tudhatja maga mgtt, s a tbbiek valamennyien sszeIognak ellene, ez nem
kevesbe bizonyos. igy Iorog majd krbe a tanacskozas: egy inditvanyt tesz, es mindenki mas
elveti. Ezen az uton nem lehet egyetertesre jutni. Valoszin, hogy miutan jo sok idt
elvesztegettek e gyerekes civakodassal, a jozan emberek keresni Iogjak a megbekeles modjat.
Ezert azt inditvanyozzak majd, hogy zzenek ki minden teologust a gylekezetbl, s nem lesz
nehez kimutatniuk, hogy ez az elzetes intezkedes nelklzhetetlen. Miutan vegrehajtottak ezt
a hasznos cselekedetet, azt mondjak a nepeknek: Amig nem allapodtok meg valamilyen
elvben, meg csak meg sem erthetitek egymast; meg soha senkit nem gyztek meg azzal az
ervvel, hogy tevedsz, mert nekem van igazam.
,Az Istennek tetsz dolgokrol beszeltek. De eppen az a kerdes, hogy mi az, ami Isten
kedve szerint valo. Ha tudnok, melyik kultusz tetszik a leginkabb neki, nem volna vita
kzttnk. Az ember szamara hasznos dolgokrol is beszeltek. Ez mas, ezt az emberek meg
tudjak itelni. Tegyk hat e hasznossagot szaballya, es Iogadjuk el azt a tant, amelyik a
legjobban megIelel neki. Remelhetjk, hogy ezen az uton olyan kzel jutunk az igazsaghoz,
amennyire csak emberek kzel juthatnak, mert Ieltehet, hogy ami leghasznosabb a
teremtmenyek szamara, az tetszik leginkabb a Teremtnek.
,Elszr vizsgaljuk meg, letezik-e valami termeszetes rokonsag kzttnk, jelentnk-e
valamit egymas szamara. Ti, zsidok, mit gondoltok az emberi nem eredeterl? Mi azt
gondoljuk, hogy valamennyien egy atyatol szarmazunk. Es ti, keresztenyek? Ebben ugyanugy
gondolkodunk, mint a zsidok. Es ti, trkk? Mi ugy gondoljuk, ahogy a zsidok es a
keresztenyek. Ez mar jo: mivel az emberek testverek, testverekkent kell szeretnik egymast.
,Most pedig mondjatok meg neknk, kitl kapta eletet valamennyink kzs atyja? Mert
nem nmagatol jtt a vilagra. Az eg es Iold teremtjetl. Zsidok, keresztenyek es trkk
ebben a dologban is egyetertenek; ez megint igen nagy eredmeny.
,S ez az ember, a Teremt alkotasa, egyszer vagy sszetett leny-e? Egyetlen
szubsztanciabol all-e avagy tbb szubsztanciabol? Keresztenyek, Ieleljetek. Ket
szubsztanciabol all, az egyik halando, a masikon nem Iog a halal. Es ti, trkk? Ugyanugy
gondoljuk. Es ti, zsidok? Valaha igen zavaros elkepzelesnk volt e targyrol, mikent szent
knyveink kiIejezesei is igen zavarosak, de az esszenu-sok
31
Ielvilagositottak elmenket, s
most ebben a pontban is ugy gondolkodunk, mint a keresztenyek.
Kerdesrl kerdesre sorra veszik az isteni Gondviselest, az eljvend elet berendezkedeset,
s mindent, ami csak az emberi nem helyes rendje szamara lenyeges; es mivel mindenkitl
csaknem teljesen egyIorma valaszokat kapnak, azt mondjak az embereknek (emlekezznk, a
teologusok mar nincsenek kzttk): ,Barataim, miert kinozzatok egymast? Hiszen
valamennyien egy velemenyen vagytok arra vonatkozoan, ami Iontos a szamotokra; ha a tbbi
kerdesben nezetelteresek vannak kztetek, nem latom be, hogy ez nagy baj volna. Alkossatok
e nehany hitcikkelybl valamilyen egyetemes vallast, s legyen az valamiIele emberi es
tarsadalmi vallas, amelyet minden tarsadalomban el ember kteles elIogadni. Ha valaki
dogmatikai vitat kezd ellene, zzetek ki a tarsadalombol, mint az alaptrvenyek ellenseget.
Amiben pedig nincsen egyetertes kztetek, arrol azt mondom: mindenki alkosson a sajat
hiedelmeibl nemzeti vallasokat, es kvesse szinte szivvel a magaet. De ne gytrjetek
magatokat azzal, hogy megprobaljatok mas nepekkel elIogadtatni a ti vallasotokat; biztosak
lehettek benne, hogy Isten nem kivanja ezt. Mert eppoly igazsagtalan dolog a
velemenyeteknek, mint a trvenyeiteknek alavetni ket, s az en szememben a hitteritk vajmi
kevesse erenyesebbek, mint a hoditok.
,Kvessetek tanaitokat, de ne kepzeljetek, hogy megIellebbezhetetlenl be vannak
bizonyitva, s ne marasztaljatok el a rosszhiszemseg bneben mindenkit, aki nem igy latja.
Ne higgyetek, hogy akik ismerik es elvetik bizonyitekaitokat, valamennyien megmakacsoltak
magukat, s hitetlensegk miatt bntetest erdemelnek, ne higgyetek, hogy csak tibennetek van
esz, igazsagszeretet es szinteseg. Barmit tegynk is, mindig ellensegkent Iogunk banni
azokkal, akiket azzal vadolunk, hogy elzarkoznak a nyilvanvalo igazsag ell. Helyezzetek
mindenek Ilebe erveiteket, rendben van, de tudnotok kell, hogy akik nem hajolnak meg
elttk, azoknak is megvannak a maguk ervei.
,Altalaban tiszteljetek egymas kultuszanak alapitoit. Am adja meg mindenki a magaenak,
amivel tartozni vel neki, de ne vesse meg a masoket. Nagy geniusz, igen erenyes ember volt
valamennyi, s ez mindig tiszteletre melto dolog. Isten kldtteinek mondottak magukat, ez
lehet igaz vagy nem igaz; a tbbseg nem tudja egyIorman eldnteni, mert nem rendelkezik
egyIorman a bizonyitekokkal. De meg ha nem is igaz, akkor sem szabad mindjart csalonak
kikialtani ket. Ki tudja, milyen Iokon zavarhatta meg az istensegrl valo szntelen
elmelkedes s az ereny lelkesltsege a kznseges gondolkodas didaktikus, alacsonyan jaro
rendjet Iennklt lelkeikben? Ha tul magasra emelkednk, a Iej elIordul, s tbbe nem olyannak
latjuk a dolgokat, amilyenek. Szokratesz azt hitte, valamilyen szellem sugallatara beszel, es
senki nem mereszelte csalonak nevezni emiatt. Kevesbe lennenk trelmesek a nepek
alapitoival, a nemzetek jotevivel?
,Egyebkent pedig ne vitatkozzatok tbbet arrol, hogy melyiktk kultusza jobb.
Valamennyi jo, ha trvenyek irjak el, s ha magaba Ioglalja a lenyegi vallast, es rossz, ha nem
Ioglalja magaba. A kultusz Iormaja csupan kls rendje a vallasoknak, nem lenyege, s a
Ihatalom dolga, hogy orszagaban meghatarozza, mi a rend.
Ugy gondoltam, eminencias uram, hogy aki igy okoskodnek, az nem volna vallastalan
istenkaromlo; igazsagos, esszer s az emberek javara valo beket inditvanyozna, am ettl meg
volna sajat kln vallasa, mint mindenki masnak, s eppolyan szinten ragaszkodnek hozza,
mint a tbbiek. Az igazi hiv tudja, hogy a hitetlen is ember, meglehet, becsletes ember, s
hogy nem kvet el bnt, ha sorsaval trdik. Am akadalyozza meg, hogy valamely idegen
kultusz jjjn szokasba orszagaban, ez rendjenvalo, de ne karhoztassa azokat, akik maskent
gondolkoznak, mint , mert aki ilyen vakmeren itelkezik, az ellensege lesz az emberi nem
tbbi reszenek. Mast se hallok, mint hogy a polgari dolgokban trelmesnek kell lenni, de nem
a teologiai dolgokban; en eppen Iorditva gondolom. Ugy hiszem, a becsletes ember
barmilyen vallasban el, ha szinten hisz, dvzlhet. Mindazonaltal nem hiszem, hogy
trvenyesen meg lehetne honositani idegen vallasokat egy orszagban, ha a Ihatalom nem ad
ra engedelyt; mert ha ez nem volna is kzvetlen engedetlenseg az Istennel szemben, megis
engedetlenseg volna a trvenyekkel szemben, s aki a trvenyeknek nem engedelmeskedik, az
Istennek nem engedelmeskedik.
De ha egy vallas mar szokasba jtt vagy megtrtte valt az orszagban, akkor, ugy hiszem,
igazsagtalan es barbar dolog volna erszakkal kiirtani, s a Ihatalom nmaganak art, ha hiveit
bantalmazza. Egeszen mas dolog valamilyen uj vallast Ielvenni, mint abban a vallasban elni,
amelyben az ember szletett; csak az els erdemel bntetest. Sem sokIele kultusz bevezeteset
nem szabad trni, sem a mar meghonosodott kultuszok szamzeset, mert a Iiu soha nem kvet
el hibat, ha atyja vallasat kveti. A kz nyugalma azt kivanja, hogy sznjek meg az ldzes.
A vallas csak akkor szit zavargasokat az allamban, ha az ersebb part meg akarja gytrni a
gyengebbiket, vagy ha a gyengebb part, elvbl trelmetlen leven, az egvilagon senkivel nem
kepes bekeben elni. De soha trvenyes kultusz, azaz olyan kultusz, mely magaban Ioglalja a
lenyegi vallast, s amelynek hivei ennelIogva csak annyit kivannak, hogy trjek meg ket es
bekeben elhessenek, soha trvenyes kultusz meg zendlest vagy polgarhaborut nem okozott,
hacsak nem olyankor, amikor vedekeznie kellett, s ldzit visszavernie. A Iranciaorszagi
protestansok nem Iogtak Iegyvert, amig nem kezdtek ldzni ket. Ha a katolikusok ra tudtak
volna szanni magukat, hogy bekeben hagyjak a protestansokat, maig sem nyulnanak
Iegyverhez. Kerteles nelkl elismerem, amikor a reIormatus vallas letrejtt, nem volt joga
megtelepedni Franciaorszagban, hiszen ellentmondott a trvenyeknek. De amikor, aparol
Iiura szallvan, a Irancia nemzet egy reszenek vallasa lett, s az uralkodo nnepelyes
megallapodasra lepett e resszel a nantes-i ediktum altal, akkor ez az ediktum serthetetlen
szerzdesse valt, csak a ket Iel kzs beleegyezesevel lehetett hatalytalanitani, s velemenyem
szerint ettl az idtl Iogva nem tekinthet trvenybe tkznek, ha valaki Franciaorszagban
a protestans vallast gyakorolja.
De meg ha nem is volna trvenyes a protestans vallas gyakorlasa, akkor is nyitva allna
hivei eltt az a valasztas, hogy vagyonukkal egytt elhagyjak a kiralysag terletet, vagy ott
maradnak s alavetik magukat az uralkodo kultusznak. De maradasra kenyszeriteni, anelkl,
hogy megtrnek ket, egyszerre akarni, hogy legyenek es ne legyenek, meg a termeszet
jogatol is megIosztani valamennyit, ervenyteleniteni hazassagaikat,
188
gyermekeiket Iattyunak
kikialtani... ha csak a tenyeket mondom el, maris tul sokat mondanek; jobb, ha elnemulok.
De lassuk legalabb, amit el szabad mondanom. Ha csak az allam erdeket tekintjk, talan
helyes volt megIosztani a Irancia protestansokat valamennyi vezetjktl, de itt meg kellett
volna allni. Tudjuk, meddig lehet alkalmazni a politika szabalyait, s hol kezddnek a
kivetelek. Amikor olyan viszalyoknak akarjak elejet venni, amelyektl mar nem kell tartani,
nelklzhetetlen segelyIorrasoktol Iosztjak meg magukat. Mit arthat egy part, ha mar nem
allnak elen nagyjai es nemesei, egy olyan kiralysagban, amilyen Franciaorszag? Vizsgaljatok
meg minden korabbi haborutokat, melynek a neve vallashaboru volt: azt Iogjatok talalni, hogy
valamennyinek az oka az udvarban es a nagyok erdekeiben rejlett. A kabinetintrikak
sszekuszaltak az gyeket, majd a vezetk Isten neveben Iellazitottak a nepet. De miIele cselt,
miIele armanyt szhetnek kereskedk es parasztok? Hogyan Iognak hozza a partalapitashoz
188
A toulouse-i parlamentnek a szerencsetlen Calas gyeben hozott itelete
32
szemere veti a protestansoknak, hogy olyan hazassagokat
ktnek egymas kztt, ,amelyek, a protestansok szerint, csupan polgari cselekmenyek, s ennelIogva Iormajukat es kvetkezmenyeiket
tekintve a kiraly akaratara tartoznak.
Igy ha a protestansok szerint a hazassagktes polgari cselekmeny, ebbl az kvetkezik, hogy ktelesek alavetni magukat a kiraly
akaratanak, aki hazassagukat katolikus vallasi cselekmennye valtoztatja. Ha a protestansok ssze akarnak hazasodni, a trveny alapjan
elvarhato tlk, hogy valjanak katolikussa, tekintettel arra, hogy szerintk a hazassagktes polgari cselekmeny. igy okoskodnak a toulouse-i
parlamentben l urak.
Franciaorszag oly hatalmas kiralysag, hogy a Iranciak Iejkbe vettek: az emberi nem csak az trvenyeiket ismeri. Parlamentjeik es
trvenyszekeik, ugy tetszik, mit sem tudnak termeszetjogrol es nemzetkzi jogrol, s Iigyelemre melto, hogy az egesz nagy kiralysagban, ahol
annyi egyetem, iskola es akademia van, s ahol olyan Iontoskodva tanitanak olyan Ilsleges dolgokat, a termeszetjognak egyetlen tanszek
sem jutott. Ez az egyetlen nep Europaban, amely ugy tekint ama tudomanyra, mint valami tkeletesen haszontalan dologra.
egy olyan orszagban, ahol csak urakat es szolgakat ismernek, s ahol az egyenlseg ismeretlen
vagy undor targya? Ha egy keresked azt inditvanyozza, hogy allitsanak seregeket, Angliaban
meghallgatasra talalhat, de a Iranciakbol csak gunykacajt Iog kivaltani.
189
Ha kiraly nem, miniszter meg kevesebb, egyszeren csak nagy hatalmu ember lennek
Franciaorszagban, azt mondanam: itt mindenki hivatalok es tisztsegek utan Iut, mindenki meg
akarja vasarolni a jogot, hogy rosszul vegezze a dolgat, mindent elnyel Parizs es az udvar.
Hadd tltsek be e szegeny emberek a videken tamadt rt; legyenek kereskedk es mindig
kereskedk, Ildmvesek es mindig Ildmvesek. Rendjkbl nem lephetnek ki, tehat azon
lesznek, hogy a legnagyobb hasznot huzzak belle; atveszik a mieink helyet a maganemberek
vilagaban, ahonnet valamennyien igyeksznk kikerlni, Ielviragoztatjak a kereskedelmet es a
mezgazdasagot, amitl bennnket minden elcsalogat, taplaljak Ienyzesnket, dolgoznak, mi
pedig elvezzk munkajuk gymlcseit.
Ha ez a tervezet nem volna igazsagosabb annal, ami a valosagban trtenik, legalabb
embersegesebb, s biztosan hasznosabb volna. Nem a zsarnoksag s a Iemberek becsvagya,
inkabb eliteleteik es rvidlatasuk okozzak a nemzetek balsorsat.
BeIejezesl idezni Iogok egy beszedet; van valami kze targyamhoz, s nem soka terit el
tle.
Egy szuratbeli parszi
34
titokban Ielesegl vett egy mohamedan nt; lelepleztek,
letartoztattak, s mivel nem volt hajlando mohamedan hitre terni, halalra iteltek. Mieltt a
veszthelyre ment volna, igy szolt biraihoz:
,Hogyan! Meg akartok Iosztani az eletemtl! De miert bntettek engem? A magam
trvenyet szegtem meg, nem a tieteket, s az en trvenyem a szivhez szol es nem kegyetlen;
bnmert testvereim Iedd szava volt a bntetes. De mit kvettem el ellenetek, amiert
megerdemlem a halalt? Ugy neztem ratok, mintha egy csalad volnank, nvert valasztottam
magamnak kzletek. Hagytam, hogy szabadon gyakorolja hitet, s is tisztelte az enyemet, a
sajat erdekeben. Egyedl vele eltem, s nem bantam, hogy igy teszek, tiszteltem, mint a
teremtm altal elirt kultusz eszkzet, altala Iizettem meg a jarandosagot, amellyel minden
ember tartozik az emberi nemnek. A szerelem adta nekem, s az ereny tette becsesse
szememben; nem elt szolgasagban, hitvesenek szive maradektalanul az ve volt; vetkem nem
kisebb boldogsagot szerzett neki, mint nekem magamnak.
,Hogy levezekeljem igencsak bocsanatos bnmet, azt kivantatok tlem, valjak csalo
hazugga. Kenyszeriteni akartatok, hogy valljam hiteteket, noha nem szeretem es nem hiszek
benne, mintha az, aki a mi trvenyeink ell megszktt, erdemes volna ra, hogy a ti
trvenyeitek ala hajtsa a Iejet; valasztanom kellett a hamis eskves es a halal kztt, s en
valasztottam, mert nem akarlak becsapni titeket. igy hat meghalok, mert meg kell halnom, de
halalommal kierdemln, hogy ujraszlessek, s egy masik igaz emberbe leheljek eletet.
Vallasom vertanujakent halok meg, s nem riaszt el a gondolat, hogy halalom utan a ti
vallasotokba kerlk. Barcsak a muzulmanok kztt szletnek ujra, hogy megtanitsam ket,
mit tesz embersegesnek, kegyesnek, igaznak lenni: mert ugyanazt az Istent szolgaljatok, mint
mi, hiszen nincs ket isten, megis gytritek Isten szolgait, mert elvakultok buzgosagtokban, s
csak azert vagytok kegyetlenek es verszomjasak, mert kvetkezetlenek vagytok.
,Gyermekek vagytok, s jatekaitokkal csak bajt tudtok okozni az embereknek. Tudosnak
hiszitek magatokat, es mit sem tudtok arrol, ami Istentl valo. Uj kelet dogmaitok meltok-e
Hozza, akit rktl imadnak, s aki ugy akarja, hogy rkkn imadjak? Uj nepek, hogy
mereszeltek vallasrol beszelni mielttnk? A mi szertartasaink olyan regiek, mint a csillagok;
a nap els sugarai vilagitottak meg es Iogadtak atyaink hodolatnyilvanitasat. A nagy
Zoroaszter latta a vilag gyermekkorat, megjosolta es kijellte a mindenseg rendjet, s ti,
189
A vezetitl megIosztott nep csak abban az esetben ragad Iegyvert, ha ldzi ketsegbeesesbe hajszoljak, s ugy latja, hogy mar csak a
pusztulas modozatai kztt valaszthat. Ilyen volt a szazad elejen a camisardok haboruja.
33
Ilyenkor altalanos megdbbenest kelt, hogy a
lenezett part mekkora ert kepes meriteni a ketsegbeesesbl; ez az, amit az ldzk soha nem tudnak elre kiszamitani. Am az ilyen haboruk
annyi verbe kerlnek, hogy alaposan meg kellene gondolni a dolgot, mieltt elkerlhetetlenne teszik ket.
tegnapi emberek, ti akartok a mi proIetaink lenni? Husz evszazaddal Mohamed eltt,
Izmaelnek es atyjanak szletese eltt, a magusok mar reges-reg megvoltak. Szent knyveink
mar trvenyt adtak Azsianak es a vilagnak, s egymas utan harom birodalom jarta vegig hosszu
utjat seink alatt, mieltt a ti seitek eljttek volna a semmibl.
,Latjatok, elIogult emberek, mi a klnbseg kztetek es mikztnk. Ti hivnek mondjatok
magatokat es barbar modra eltek.
Intezmenyeitek, trvenyeitek, kultuszaitok, meg erenyeitek is meggytrik es
lealacsonyitjak az embert. Csak rideg ktelessegeket tudtok elirni neki. Bjtlesek,
nelklzesek, harcok, testcsonkitasok, elzarasok: csak azt tudjatok ktelesseg gyanant ele
allitani, ami sanyargatja es kenyszer ala veti. Meggylltetitek vele az eletet es az elet
megrzesenek eszkzeit: asszonyaitok IerIi nelkl, Ildjeitek mveletlenl maradnak;
megeszitek az allatokat es lemeszaroljatok az embereket; szeretitek a vert, a gyilkolast;
minden intezmenyetek serti a termeszetet es lealazza az emberi Iajt, s az emberiseget a
zsarnoksag meg a vakhit ketts igajaba hajtjatok, kiralyaival es isteneivel pusztitjatok el.
,Ami bennnket illet, mi a beke baratai vagyunk; semmilyen ellenynek nem tesznk s
nem is akarunk rosszat meg zsarnokainknak sem; sajnalkozas nelkl atengedjk nekik
Iaradozasaink gymlcset, s beerjk vele, hogy hasznukra vagyunk s teljesitjk
ktelessegeinket. Retjeiteken a mi allataink legelnek; a mi keznk altal ltetett Iak
gymlcst es arnyat adnak nektek; Ildjeiteket mi mveljk, s igy a mi Iaradozasunk taplal
benneteket; ez az egyszer es szelid nep csak sokasodik szitkaitok alatt, s elnyeri szamotokra
az eletet es a gazdagsagot a kzs anya lebl, ahol ti mit sem talaltok. A napot hivjuk
Iaradozasaink tanujaul; megvilagitja trelmnket es igazsagtalansagaitokat, nem kel Il, hogy
ne latna minket valamilyen jo cselekedettel Ioglalatoskodni, s amikor lenyugszik, visszavezet
csaladunk kebelere, hogy Ielkeszljnk az ujabb Iaradozasokra.
,Egyedl Isten tudja az igazsagot. Ha mindennek dacara csalatkozunk kultuszunkban,
megis igen kevesse hihet, hogy pokolra iteltetnenk, mi, akik csak jot tesznk a Ildn, ti
pedig az Isten kivalasztott nepe volnatok, holott mindig a rosszat cselekszitek. Ha tevedesben
leledzenenk, tisztelnetek kellene tevedesnket, a magatok erdekeben. A mi jamborsagunk
hizlal titeket, a tietek elemeszt; mi hozzuk helyre a kart, amit pusztito vallasotok tesz
bennetek.
Higgyetek nekem, ne ldzzetek kultuszunkat; hasznotokra valik, s reszkessetek, nehogy
egy napon atvegyk a tieteket ennel nagyobb baj soha nem eshetik veletek.
Igyekeztem megertetni nnel, eminencias uram, milyen szellemben irodott a szavojai
vikarius hitvallasa, es milyen megIontolasok birtak ra, hogy kzzetegyem. Es most
megkerdezem, milyen tekintetben mondhato tanairol, hogy istenkaromlok, vallastalanok,
Irtelmesek, es mi botranyosat, az emberi nemre nezve artalmasat talal bennk n? Ugyanezt
mondom azoknak, akik azzal vadolnak, hogy kimondtam, amit el kellett volna hallgatnom, es
meg akartam zavarni a kzrendet. Homalyos es vakmer vad; igy beszelnek azok, akik a
legkevesbe sem gondolkodtak el aIltt, hogy mi hasznos es mi artalmas, s akik ezen a modon
egyetlen szoval a jo szandeku szerz ellen hangoljak a hiszekeny kznseget. Talan bizony
arra tanitjuk a nepet, hogy semmiben se higgyen, ha emlekezetebe idezzk az igazi hitet, mely
Ieledesbe vesz? Talan bizony megzavarjuk a rendet, ha mindenkit orszaganak trvenyeihez
utasitunk? Talan bizony minden kultuszt megsemmisitnk, ha valamennyi nepet a magaera
korlatozzuk? Talan bizony minden vallassal csak jatszadozunk, ha minden vallast tiszteletben
tartunk? Es vegezetl: olyan lenyeges-e a klcsns gyllkdes, hogy mindent elvesznk az
emberektl, ha a gylletet elvesszk tlk?
Es megis, ezt hitetik el a neppel, amikor vedelmezjet ervel meggylltetik vele. Most
hat, kegyetlen emberek, rendeleteitek, maglyaitok, pasztorleveleitek, ujsagjaitok megzavarjak
es Ielrevezetik t. Kiabalastok nyoman szrnyetegnek hisz engem; de kiabalastoknak elbb-
utobb vege szakad, irasaim pedig, szegyenetekre, Iennmaradnak, akarmit tesztek is.
ElIogulatlanabb keresztenyek csodalkozva keresik majd bennk a szrnysegeket, amelyeket
ti allitolag megtalaltatok, es latni Iogjak, hogy csak a beket, az egyetertest s a
knyrletesseget hirdetik. Barcsak megtanulnak bellk, hogy igazsagosabbak legyenek
atyaiknal! Barcsak egy napon bosszut vehetnek atkozodasaitokert azzal, hogy az erenyre
tanitom ket!
Ami az egyes szektakra vonatkozo ellenveteseket illeti: barcsak elegend ert adhatnek
nekik, hogy kevesbe makacsoljak meg magukat a sajat hitkben, s kevesbe legyenek
ellensegesek egymas irant; barcsak minden ember elIogadna tlem ama kezenIekv es
termeszetes tanulsagot, hogy ha valamilyen mas orszagban, valamilyen mas szekta tagjakent
szletett volna, elkerlhetetlenl tevedesnek tekintene, amit most igazsagnak Iogad el, es
igazsagnak, amit most tevedesnek tekint, barcsak e meggondolas segitsegevel valamennyiket
ravehetnem, hogy elnezk es szelidek legyenek! Olyan Iontos volna, hogy az emberek inkabb
azokhoz a nezetekhez ragaszkodjanak, amelyek egyesitik ket, mint azokhoz, amelyek
elvalasztjak! De eppen ellenkezleg, nem trdnek azzal, ami kzs bennk, s elszantan
ravetik magukat a velemenyklnbsegekre; annal jobban ragaszkodnak sajatos nezeteikhez,
minel esszertlenebbnek latszanak azok, es a bizalom erejevel igyekeznek potolni a tekintelyt,
amit allaspontjuktol az esz megtagad. igy, jollehet alapjaban veve mindenben egyetertnk,
ami Iontos neknk, erre nem Iorditunk Iigyelmet, hanem azzal tltjk el eletnket, hogy olyan
dolgok miatt vitazunk, pereskednk, haboruskodunk, gytrjk es ldzzk egymast,
amelyeket a legkevesbe sikerl es a legkevesbe szkseges megertennk. Hatarozatot
hatarozatra halmozunk, s hiaba; hiaba rejtjk ellentmondasaikat valamilyen erthetetlen nyelv
mge, nap mint nap ujabb megoldatlan kerdesre bukkanunk, nap mint nap ujabb alkalom a
viszalyra, mert minden tannak vegtelen elagazasa van, es megmakacsolvan magat a sajat kis
ideajaban, mindenki lenyegesnek hiszi, ami nem az, az igazi lenyegrl pedig nem vesz
tudomast. Ha megoldhatatlan ellenveteseket tamasztunk velk szemben, ami, Iigyelembe
veve, hogyan takoljak ssze tanaikat, naprol napra knnyebbe valik, akkor meregbe jnnek,
mint a gyerekek; s mivel jobban ragaszkodnak allaspontjukhoz, mint az igazsaghoz, es tbb
gg van bennk, mint johiszemseg, ezert akkor bocsatjak meg legkevesbe a ketelkedest,
amikor a legkevesbe kepesek nezeteiket bizonyitani.
Ami velem trtent, minden masnal jobban mutatja, mikent kell itelkeznnk a mai
keresztenyekrl; de mivel tulsagosan sokatmondo trtenet ez, hogysem elhiggyek, ezert egy
szep napon talan eppen ellenkez itelet levonasara keszteti majd az embereket. Talan az, ami
ma gyalazatot hoz kortarsaim Iejere, akkor dicssegkre Iog valni, s az egygy emberek,
akik knyvemet olvassak, csodalattal eltelve kialtanak Iel: Mily angyali kor lehetett, midn az
ilyen knyveket elegettek mint istenteleneket, szerzjket pedig ldztek, mint gonosztevt!
Semmi ketseg, akkoriban minden irasbol a legIennkltebb ahitat aradt, es csupa szent lakott a
Ildn.
De Iennmaradnak mas knyvek is. Tudni Iogjak peldaul, hogy szazadunk olyan embert is
szlt, aki a Szent Bertalan-ejt magasztalta,
35
egy Iranciat, Ielteheten egyhazi IerIiut, es sem
parlament, sem prelatus meg csak nem is gondolt ra, hogy vitaba szalljon vele. Akkor,
sszehasonlitvan a ket knyv tanitasat s a ket szerz hibait, maskent Iognak beszelni s mas
kvetkeztetesre jutnak.
Ha letezik Irtelmes tan, hat az, amelyik bnre, gyilkolasra bujtogat es Ianatikusokat nevel.
Van-e Irtelmesebb dolog, mint rendszerbe Ioglalni az igazsagtalansagot es az erszakot, s az
isteni knyrletessegbl szarmaztatni mindezt? Tartozkodom az olyan parhuzamoktol,
amelyeket n visszatetsznek talalhat. Csak annyit ismerjen el, eminencias uram, hogy
amennyiben Franciaorszag a szavojai pap vallasaban elne, ebben az igen egyszer es tiszta
vallasban, amely arra tanit, hogy Ieljk Istent es szeressk az embereket, ugy nem arasztottak
volna el oly srn a verpatakok a Irancia mezket, s ez az igen szelid es ders nep nem
dbbentette volna meg a tbbi nepet kegyetlenkedeseivel, az ldzesekkel es meszarlasokkal,
a toulouse-i inkviziciotol
190
a Szent Bertalan-ejig, s az albigens-haboruktol a kalvinistak elleni
irtohadjaratokig; Anne de Bourg tanacsost nem akasztottak volna Iel, csak mert szot emelt
azert, hogy szeliden banjanak a reIormatusokkal;
38
Merindol es Cabrieres lakosait nem ltek
volna le az aix-i parlament vegzesere,
39
s az artatlan Calast nem kinoztak volna meg a hoherok
s nem trtek volna kerekbe a szemnk eltt. Most pedig terjnk vissza ahhoz, hogy mi modon
es milyen indokok alapjan gancsol engem eminenciad.
Mindig emberek kzvetitik hozzank Isten szavait, mondja a vikarius, meghozza szamunkra
ismeretlen nyelveken. Gyakran, eppen ellenkezleg, nagy szksegnk volna ra, hogy Isten
kzvetitse hozzank az emberek szavait. Annyi mindenesetre biztos, hogy kzvetlenl is
szolhatott volna hozzank, ilyen gyanus szoszolok kzvetitese nelkl. A vikarius amiatt
panaszkodik, hogy oly sok emberi tanusagtetelre van szkseg Isten szavanak igazolasara.
,Mennyi ember all kztem es az Isten kztt! kialt Il.
191
n a kvetkezket valaszolja: d panaszkodsnak csak akkor volna rtelme,
legkeresztnyibb +elsg, a arra a k#vetkeztetsre 'utnnk, ogy a kinyilatkoztats amis,
mielyt nem sz)lal meg minden egyes embernek k%l#n=k%l#n. ;zt kellene mondatnunkA >sten
nem k(vnat'a t&lem, ogy eliggyem, amit egyesek szerint mondott, mielyt nem k#zvetlen%l
ozzm intzte szavait.
1H,
Eppen ellenkezleg, e panaszkodasnak csak akkor van ertelme, ha elIogadjuk a
kinyilatkoztatas igazsagat. Mert ha Ieltesszk, hogy a kinyilatkoztatas hamis, hogyan
emelhetnk akkor panaszt Isten megnyilatkozasanak modja miatt, hiszen meg sem
nyilatkozott neknk! Miert tartoznek szamot adni valamely csalo Iortelyairol? Aki engedi,
hogy lova tegyek, az okolja nmagat, ne Istent. De ha Isten, aki maga dnti el, hogy milyen
uton-modon nyilatkozik meg, elszeretettel valaszt olyan modokat, amelyek igen nagy tudast
es elmelylt vizsgalodast kivannak tlnk, hibazik-e akkor a vikarius, midn azt mondja:
,Mindazonaltal szemleldjnk, vizsgalodjunk, hasonlitgassunk, igazoljunk. O, ha Isten oly
kegyes lett volna es Ielment mind e munkak alol, kevesbe jo szivvel szolgaltam volna tan?
193
Eminencias uram, az n altetele csodalatra melto. Teljes egeszeben ideznem kell; szivesen
adom vissza sajat szavait, ez a legnagyobb gonoszsag, amire kaphato vagyok.
De nincs=e vgtelen sok tny, mg a keresztny kinyilatkoztatst megel&z&en is, amelyben
abszurdum volna ktelkedni3 Mi ms forrsb)l ismeri maga a szerz& Sprtai, ;tnt s
?)mt f iszen oly s*r*n s oly magabiztosan dicsri az ottani t#rvnyeket, erk#lcs#ket s
&s#ket f, a nem emberek tanskodsb)l3 Mennyi ember ll k#zte s a t#rtnet(r)k k#z#tt,
akik meg&riztk amaz esemnyek emlkezett3
Ha a targy nem volna olyan komoly, s nem tisztelnem annyira nt, ez az okoskodas,
meglehet, alkalmat adna egy kicsit Ielviditanom az olvasokat; de Isten ovjon tle, hogy
Ieledjem, milyen hang illik a targyhoz, amelyrl beszelek, s az emberhez, akihez szolok.
Inkabb kockaztatom, hogy valaszom lapos lesz, s beerem azzal, hogy kimutatom: eminenciad
teved.
Vegye tekintetbe, nagyon kerem, hogy tkeletesen rendjen van, ha az emberi tenyeket
emberi kzlesek tanusitjak. Nem lehet maskent; csak azert tudhatok Sparta es Roma
letezeserl, mert a kortars szerzk elbeszelik, s kztem es egy tlem idben tavoli ember
kztt okvetlenl kzvetitknek kell allniok. De miert kellene kzvetiteni Isten es
190
Igaz, a spanyol Szt. Domonkosnak nagy resze volt a dologban.
36
A szent rendjenek egyik trtenetiroja szerint , midn az albigensek
ellen predikalt, knyrletessegbl jambor szemelyeket, buzgo hivket gyjttt maga kre, s ezeknek gondjuk volt ra, hogy testi mivoltaban,
pallosuk erejevel irtsanak ki minden eretneket, akit szavainak pallosaval nem sikerlt legyznie. $b caritatem, praedi=cans contra ;lbienses,
in ad'utorium sumsit <uasdam devotas personas, zelantes pro fide, <uae corporaliter tilos aereticos gladio materiali e@pugnarent, <uos
ipse gladio verbi Dei emputare non posset. Antonius Senensis: Kronicon fratrum ordinis praedicatorum, P. III. tit. 23. c. 14. . 2.
87
Ez a
knyrletesseg nem hasonlit a vikariusera, gyakorlasanak jutalma is egeszen mas. Aki az egyiket gyakorolja, azt elitelik, aki a masikat, azt
szentte avatjak.
191
5mil. IV. kt., 141. old.
40
192
Jsztorlevl, 12. old.
193
5mil. IV. kt., 141. old.
enkzttem, s miert volna szkseg olyan tavoli kzvetitkre, akik megint csak szamtalan mas
kzvetitre szorulnak? Egyszer, termeszetes dolog-e, hogy Isten Mozest kereste meg, amikor
Jean-Jacques Rousseau-hoz akart szolani?
Egyebirant senki nem kteles karhozat terhe mellett elhinni, hogy Sparta letezett; senki
nem lesz rk langok martaleka, amiert ebben ketelkedik. Az olyan tenyekben, amelyeknek
nem vagyunk szemtanui, csupan moralis bizonyitekok alapjan hisznk, a moralis
bizonyitekok pedig mindig lehetnek ersebbek vagy gyengebbek. Higgyem-e, hogy az isteni
igazsagszolgaltatas mindrkre pokolra taszit engem, csak azert, mert nem tudtam eleg
pontosan meghuzni a hatart, ahol az ilyen bizonyitek megdnthetetlenne valik?
Ha van kellen tanusitott historia a vilagon, ugy a vampirok historiaja az. Semmi sem
hianyzik: jegyzknyvek, elkel emberek, sebeszek, plebanosok, elljarok vallomasai.
Mindezzel egytt is: ki hisz a vampirokban? Elkarhozunk-e valamennyien, amiert nem
hittnk bennk?
Barmennyi tanusag szol is a Titus Livius altal elbeszelt csodak egy resze mellett, ugyhogy
meg a hitetlenked Cicero sem ketelkedik bennk, en megis puszta mesenek tekintem az
egeszet, amivel biztosan nem allok egyedl. Allando tapasztalatom es minden embere
ersebb e teren, mint egyesek tanuskodasa. Ha Sparta es Roma csoda volt, ugy erklcsi
ertelemben volt az, s ha teved, aki a LappIldn szettekintve azt kepzeli, hogy az ember
szamara az a termeszetes tartas, ha negy labra ereszkedik, nem kevesbe teved az sem, aki az
emberi lelek mercejet azokhoz az emberekhez igazitja, akiket szazadunkban lathat maga
krl.
Sziveskedjek emlekezetebe idezni, hogy valtozatlanul magukban vizsgalom eminenciad
okoskodasait, a megtamadott nezeteket nem vedelmezem. E szkseges emlekeztet utan
megengedem magamnak, hogy egy kitalalt jelenet segitsegevel erveljek.
Egy St. Jacques utcai lakos a kvetkez beszedet intezi Parizs ersekehez: ,Eminencias
uram, tudom, n nem hisz benne, hogy Paris diakonus
41
boldogga valt, sem abban, hogy Isten
csodakat mvelt a sirja Iltt, a vilag legIelvilagosultabb es legnepesebb varosanak szeme
lattara. De azt hiszem, ktelessegem tanusitani nnek, hogy lattam, amint a szent testi
valojaban Ieltamadt azon a helyen, ahol csontjait nyugovora helyeztek.
A St. Jacques utcai ember ezutan reszletesen eladja mindama krlmenyeket, amelyek
magukra vonjak az eIIele teny szemleljenek Iigyelmet. Meggyzdesem, hogy e hir hallatan
n elszr is nem arrol Iog nyilatkozni, hogy hisz-e a dologban vagy sem, hanem kikerdezi a
tanuskodot, milyen rendhez tartozik, milyen nezeteket vall, ki a gyontatoja, es mas hasonlo
dolgokrol; amikor pedig megjelenesebl es beszedmodjabol megerti, hogy szegeny munkasrol
van szo, aki nem tud gyontatocedulakat bemutatni, ez megersiti nt abban a velemenyeben,
hogy embernk janzenista lesz. ,Ah, ah, mondja neki csuIondaros hangon, n
konvulzionarius es latta Ieltamadni Paris diakonust? Ez nem olyan meglep, hiszen annyi
csodat latott!
A joember persze tovabb erskdik; kijelenti, hogy nem egyedl latta a csodat, ket vagy
harom szemely kisereteben volt, akik mind lattak, masok pedig, akiknek el akarta meselni a
dolgot, kzltek vele, hogy k maguk is tanui voltak. Amire n megkerdezi, hogy valamennyi
tanu janzenista-e. ,Igen, eminencias uram, hangzik a valasz, de mit szamit az, eleg sokan
vannak, mind erklcss, ertelmes ember, lehetetlen ketelkedni a szavukban; a bizonyitek
teljes, bejelentesnkbl semmi sem hianyzik, hogy eminenciad megallapitsa a teny
igazsagat.
Mas, kevesbe irgalmas pspkk rendbiztosert kldenenek, s atadnak neki a dics
latomassal megaldott joembert, adjon csak a tebolydaban halat az Istennek. De eminenciad
embersegesebb, ha nem is hiszekenyebb, s beeri azzal, hogy alaposan megdorgalja
embernket, majd azt mondja neki: ,Tudom, ket vagy harom becsletes es ertelmes tanu
igazolhatja, hogy egy ember eletben van vagy meghalt, de meg nem tudom, hany tanura van
szkseg egy janzenista Ieltamadasanak megallapitasahoz. Addig is, amig megtudakolom,
menjen, gyermekem s igyekezzek lekzdeni a latomasait. Felmentem a bjt alol, s Iogja ezt a
kis penzt, vegyen belle egy jo huslevesre valot.
Valahogy igy beszelne, eminencias uram, s igy beszelne a helyeben minden okos ember.
Amibl arra kvetkeztetek, hogy meg n is azt tartja, s azt tartja minden okos ember, hogy a
moralis bizonyitekok elegsegesek a moralis lehetsegek rendjebe tartozo tenyek
megallapitasara, amde a mas rendbe tartozo, merben termeszetIltti tenyek megallapitasara
nem elegendk. Ezek utan itelje meg eminenciad, helyenvalo hasonlattal elt-e.
Mindazonaltal levonja a diadalmas kvetkeztetest: Szkepticizmusa tet csupn azon
alapul itt
-
ogy rdekben ll itetlennek lenni.
1H_
Eminencias uram, ha ez a szkepticizmus
valaha birtokaba juttat egy szazezer Irank jaradekot hozo pspksegnek, akkor majd
mondhatja, hogy erdekemben all hitetlenkedni.
Folytassuk most az ntl vett idezeteket; csak annyi szabadsagot veszek magamnak, hogy
szkseg eseten visszaallitom knyvemnek azokat a passzusait, amelyeket megcsonkitott.
,Ha egy ember igy beszel hozzank, mond'a ks&bbA ,halandok, a Magassagos akaratanak
szoszoloja vagyok, ismerjetek Iel hangomban azt, aki kldtt; megparancsolom a napnak,
hogy valtoztassa meg palyajat, a csillagoknak, hogy maskent rendezdjenek el, a hegyeknek,
hogy sllyedjenek bele a siksagba, a hullamoknak, hogy csapjanak magasba, a Ildnek, hogy
valtoztassa meg arculatat: e csodak hallatan ki ne ismerne ra nyomban a termeszet Urara? as
ki ne inn, legkeresztnyibb +elsg, ogy aki (gy beszl, annak elg csodkat ltnia, ogy
keresztny legyen3
Tbbet mondok, eminencias uram, nekem csodakra sincs szksegem ahhoz, hogy
kereszteny legyek.
Mindazonltal allgassuk csak, ogyan folytat'aA ,Hatravan meg a szoban Iorgo tan
vizsgalatanak legIontosabb resze, mond'a, ,nevezetesen, akik szerint Isten csodakat tesz
idelenn, azok azt is megengedik, hogy az rdg olykor utanozza e csodakat s nagyszeren
tanusitott termeszetIltti dolgokat mvel; igy aztan egy tapodtat sem jutottunk elbbre.
Tovabba, ha a Iarao varazsloinak meg Mozes jelenleteben is volt batorsaga megismetelni a
jeleket, amelyekkel az tudtul adta, hogy Isten parancsara cselekszik, miert ne tamasztottak
volna akkor igenyt, ugyanezen az alapon, Mozes tekintelyere is, mihelyt maga tavol volt?
igy hat, miutan a tant a csodaval bizonyitottak, a csodat is be kell bizonyitani a tannal, nehogy
a bukott angyal mvet Isten mvenek vegyk.
195
Mit tehetnk, hogy elkerljk a krben
Iorgast? Csak egyvalamit: terjnk vissza az ervekhez es hagyjuk a csodakat. Jobb lett volna,
ha nem is Iordulunk hozzajuk.
artsdA mutassanak nekem csodt, s inni fogok. Igen, eminencias uram, mutassanak
nekem csodat, es hinni Iogok a csodakban. artsdA mutassanak nekem csodt, s n mg
mindig nem fogok inni. Igen, eminencias uram, maga Mozes is erre tanit:
196
mutassanak
nekem csodat, es meg mindig nem Iogok hinni a keptelen es esszertlen tanokban, amelyeket
igy akarnak alatamasztani. Inkabb hinnek a magiaban, mint hogy Isten hangjat Iedezzem Il
az esznek ellentmondo tanokban.
Azt mondtam: ez a legkznsegesebb jozan esz parancsa, es csak igen szrszalhasogato
megklnbztetesekkel lehet elIojtani, ami egyik joslatom is volt egyben es ime a joslat
beteljeslese.
;mikor valamely tant igaznak, >stent&l val)nak, biztos kinyilatkoztatson alapul)nak
ismernek el, akkor seg(tsg%l (v'k a csodk meg(tlsben, azaz seg(tsgvel vetik el az
ll(t)lagos csodkat, amelyeket csal)k szeretnnek e tan ellen felvonultatni. ;mikor valamely
' tanr)l ll(t'k, ogy >sten kebelb&l radt ki, a csodkat bizony(tk gyannt mutat'k be6
194
Jdsztorlevl, 12. old.
195
Kenytelen vagyok itt sszekeverni jegyzetet es szveget, mikent eminenciaja Beaumont ersek tette. Az olvaso mindkettt
attanulmanyozhatja magaban a knyvben: III. kt., 145. es kv. old.
12
196
Mozes V. knyve, XIII.
tet aki a Magassgos k%ld#tteknt lp f#l, k%ldetst, igeirdetst csodkkal f az istensg
tan'eleivel f tmaszt'a al. (gy a tan s a csodk egymst igazol'k, s att)l f%gg&en
folyamodunk az egyikez vagy a msikoz, ogy milyen szemsz#gb&l tanulmnyozzuk a
vallst. 8incs ebben sem amis okoskods, sem nevetsges szofizmus, sem ibs k#r.
1HP
itelkezzek az olvaso. A magam reszerl egy szot sem teszek hozza. Nehanyszor mar
megIeleltem knyvem szavaival; itt az n szavaival akarok megIelelni.
Eol van t, legkeresztnyibb +elsg, a filoz)fusi ')iszem*sg, amivel ez az (r)
ivalkodik3
Eminencias uram, soha nem hizelegtem magamnak valamiIele IilozoIusi johiszemseggel,
mert nem ismerek ilyesmit. Meg keresztenyi johiszemsegrl sem igen merek beszelni, miota
napjaink ugynevezett keresztenyei oly rossznak tartjak, ha nem boritanak Iatylat azokra az
ellenvetesekre, amelyek zavarba hozzak ket. De ami a puszta johiszemseget illeti, kerdem
en, kettnk kzl kit knnyebb johiszemnek talalni itt?
Minel elbbre jutok, annal erdekesebbek a megvitatasra varo helyek. Folytatnom kell hat
az idezest. Egy szavat sem szeretnem elmulasztani eminenciadnak, amikor ilyen Iontos
vizsgalodasokhoz erkeznk.
;zt inn&k, ogy miutn a szerz& a legnagyobb er&fesz(tseket tette a keresztny
kinyilatkoztats mellett sz)l) emberi tanbizonysg le'ratsra, mindazonltal a
legpozit(vabb, a leg%nneplyesebb m)don mega'ol el&tte.
S ketsegkivl igaza volna, mivel kinyilatkoztatottnak tekintek minden olyan tant, amelyben
Ielismerem az Isten szellemet. Csupan a kiIejezes ketertelmseget kell kikszblni, mert ha
a mega'ol el&tte a kereszteny kinyilatkoztatasra vonatkozik, ugy igaza van eminenciadnak,
ha azonban az emberi tanbizonysgra, ugy teved. Akarhogy is, tudomasul veszem e
tanuskodast azok ellen, akik azt mereszelik allitani, hogy minden kinyilatkoztatast elvetek.
Mintha mindjart el is vetnek egy tant, ha Ielismerem, hogy megoldhatatlan nehezsegek ele
allitja az emberi szellemet; mintha elvetnem ama tant, ha nem Iogadom el az emberek
tanuskodasa alapjan, amikor vannak mas, egyenertek vagy jobb bizonyitekok, amelyek
Ielmentenek ez alol. Igaz, n Ielteteles modban Iogalmaz: azt inn&k6 de az azt inn&k
ugyanannyi, mint az azt issz%k, ha szerteIoszlik az indok, amelynek alapjan kivetelt tesznk
es megsem hisszk azt, amint az alabbiakban eminenciad indokarol latni Iogjuk. Kezdjk a
pozitiv bizonyitekkal.
>de kell ll(tanom a k#nyv e elyt, ogy meggy&zessem #nt, legkeresztnyibb +elsg, s
egyszersmind p%lsre szolgl'ak. ,Nem tagadom, bamulatba ejt az irasok Iensege; az
Evangelium szent szavai szivemhez szolanak.
198
Milyen kicsinyek emellett a IilozoIusok
knyvei, minden pompajukkal egytt! Lehetseges-e, hogy egy knyv, mely egyszerre ilyen
Iennklt es egyszer, emberek mve volna? Lehetseges-e, hogy akinek a trtenetet leirja,
maga is csak ember? Talan bizony a rajongok vagy a becsvagyo Ianatikusok hangja az ve?
Min szelidseg, micsoda erklcsi tisztasag! Tanitasaiban micsoda megindito kellem, elveiben
micsoda emelkedettseg, szavaiban micsoda mely blcsesseg lakozik! Mennyi szellem, mennyi
Iinomsag es mennyi igazsag van valaszaiban! Mennyire ura szenvedelyeinek! Hol az az
ember, hol az a blcs, aki gyengeseg es hivalkodas nelkl tud cselekedni, szenvedni es
meghalni?
199
Midn Platon leIesti az igaz embert,
43
kepzeletenek alkotasat, akit a bn minden
gyalazata elborit, pedig az ereny minden jutalmara melto, akkor Jezus Krisztus pontos
kepmasat Iesti meg. A hasonlosag annyira szembeszk, hogy az egyhazatyak valamennyien
eszrevettek; csakugyan, lehetetlen Ielreismerni. Mennyi elitelet, mennyi elvakultsag kell
197
Jsztorlevl, 13. old.
198
Oeminenciaja Beaumont ersek olyan hanyagul idez, hogy ket valtoztatast is elkvet egy sorban. ,Az iras Ienseget tette ,az irasok
Iensegenek a helyebe, az ,Evangelium szent szavainak a helyebe pedig ,az iras szent szavait. Igaz, nem ad eretneksegeket a szamba, de
igen egygynek tntet Il.
199
Szokasom szerint potlom eminenciaja Beaumont ersek kihagyasait; nem mintha itt is alattomos Iogasrol lenne szo, mint mas helyeken,
de a Iolyamatossag es sszeIgges hianya gyengiti a megcsonkitott passzust. AzonIell, ldzim gondosan kitrltek mindent, amit a vallas
javara mondtam, s igen jo szivvel; ezert helyenvalo visszaallitani mindezt, amennyire alkalom kinalkozik.
ahhoz, hogy valaki Maria Iiahoz mereszelje hasonlitani SzoIroniszkosz
44
Iiat. Mekkora
tavolsag a kett kztt! Szokratesz Iajdalom es gyalazat nelkl halt meg, szellemet az utolso
pillanatig knnyszerrel megrizte, s ha knny halala nem hoz dicsseget eletere, aligha
hinnk, hogy dacara minden blcsessegenek, tbb volt egyszer szoIistanal. Ugymond,
Ieltalalta a moralt. Masok a gyakorlatban alkalmaztak; csak tanitasba Ioglalta peldajukat.
Ariszteidesz igaz ember volt, mieltt Szokratesz megmondta volna, mi az igazsagossag,
Leonidasz meghalt a hazajaert, mieltt Szokratesz dicserte volna mertekletesseget; meg nem
hatarozta meg az erenyt, de Sparta mar bvelkedett erenyes emberekben. De honnan vette
volna Jezus az vei kztt e tiszta es emelkedett moralt, hiszen lecket es peldat is egyedl
adott belle. A legdhdtebb Ianatizmus krebl trt Iel a legmagasabb rend blcsesseg
hangja, s a leghsiesebb erenyek egyszersege a leghitvanyabb nepre hozott dicsseget. A
barataival nyugodtan IilozoIalo Szokratesz halalanal nem kivanhatunk szelidebbet, a kinok
kzt kiszenved, az egesz nep szidalmaival, gunykacajaval, atkaival elboritott Jezus halala a
legszrnysegesebb halal, amelytl csak Ielnnk lehet. Amikor Szokratesz atveszi a
brkpoharat, megaldja a mereg hozojat, aki sir. Jezus, szrny kinszenvedesei kzepette,
adaz hoheraiert imadkozik. Igen, Szokratesz elete es halala a blcse, Jezus elete es halala az
istene. Mondjuk azt, hogy az Evangelium trtenetet mulattatasul eszeltek ki? Nem, nem ilyen
trteneteket szoktak kieszelni, es Szokratesz tetteit, bar senki nem ketelkedik bennk,
kevesebb tanu igazolja, mint a Jezus Krisztuseit. igy csak hatrebb tolnank a nehezseget, de
nem kszblnenk ki. Nehezebb volna elkepzelni, hogy tbb ember egyetertesben agyalta ki
ezt a Knyvet, mint hogy egyetlen ember szolgaltatott targyat hozza. Soha zsido szerzk nem
leltek volna meg sem ezt a hangot, sem ezt a moralt, s az Evangeliumban olyan igaz, olyan
nagy, olyan talalo s olyan tkeletesen utanozhatatlan jellemek vannak, hogy kitalalojuk
bamulatra meltobb volna, mint maga a hs.
200
8ez volna, legkeresztnyibb +elsg, szebb szavakkal elismerni az 5vanglium
itelessgt.
,O1
Halas vagyok, eminencias uram, e vallomasert; ennyivel kevesebb
igazsagtalansagot kvetett el velem szemben, mint a tbbiek. Lassuk most a negativ
bizonyitekot, amelynek alapjan ugy Iogalmaz: azt inn&k, nem pedig ugy: azt issz%k.
Mindazonltal a szerz& csak emberi tanskodsok alap'n isz az 5vanglium
itelessgben. Teved, eminencias uram, az Evangelium alapjan, az Evangelium magasztos
szelleme alapjan ismerem el, barmiIele tanuskodas nelkl. Nincs szksegem ra, hogy
megersitsek az Evangelium letezeset, hiszen kezemben tartom. Mindig emberek beszlik el
neki, amit ms emberek beszltek el. Egyaltalan nem. Nem elbeszelesbl tudom, hogy az
Evangelium letezik, hanem a tulajdon szememmel latom, s ha az egesz vilag azt allitana, hogy
nem letezik, en pontosan tudnam, hogy az egesz vilag hazudik vagy teved. Eny ember ll
k#zte s >sten k#z#tt3 Egy sem. Az Evangelium a dnt bizonysag, s az Evangeliumot a
kezemben tartom. Barhogyan jutott is hozzam, barki volt is a szerzje, Ielismerem rajta az
isteni szellemet. Ez a Ielismeres olyan kzvetlen, amilyen csak lehet; nem allnak emberek
kztem es a bizonyitek kztt; abban az ertelemben pedig, amelyben megis allnanak, abban
az ertelemben a Szentirasnak, szerzinek, a lejegyzes idejenek stb. trteneti esemenysora a
kritikai vizsgalodas terletere tartozik, ahol a moralis bizonyitek elIogadott dolog. Ezt
valaszolja a szavojai vikarius. (gy t nyilvnval)an ellentmondsba keveredik #nmagval6
belezavarodik tula'don bizony(tkaiba. Csak elvezze eminenciad megzavarodasomat. Milyen
k%l#n#s elvakultsg kellett t aoz, ogy ozztegyeA ,Mindezzel egytt az Evangelium tele
van hihetetlen dolgokkal, az esznek ellentmondo dolgokkal; ertelmes ember Iel nem Ioghatja
es nem Iogadhatja el az ilyesmit. Mit tegynk mindezen ellentmodasok kzepette? Legynk
mindig tartozkodok es ovatosak; nema tisztelettel
202
szemleljk azt, amit sem elvetni, sem
200
5mil. III. kt., 179. es kv. old.
4
201
Jsztorlevl, 14. old.
202
Hogy az emberek elIogadjak e tiszteletet s e nemasagot, ahhoz valakinek el kell mar magyaraznia egyszer, miert tegyenek igy. Aki tudja
az indokat, mondja meg, akik azonban csak gancsolnak, de nem mondanak semmit, azok inkabb hallgassanak. Oszinten es hatarozottan
megerteni nem tudunk, s alazkodjunk meg a hatalmas Leny eltt, aki egyedl tudja az igazat.
Akarva-akaratlan ennel a szkepticizmusnal maradtam. De akaratlan szkeptikus=e az,
legkeresztnyibb +elsg6 aki nem a'land) alvetni magt ama nem ember kieszelte R#nyv
tan(tsainak3 ;mikor e R#nyvben olyan nagyszer*, olyan tall) s olyan t#kletesen
utnozatatlan 'ellemek vannak, ogy kitall)'uk bmulatosabb volna, mint maga a &s3 >tt
aztn csakugyan elmondat'uk, ogy az igazsgtalansg #nmaga rtalmra azudott.
,O-
Eminencias uram, n alaptalanul vadol engem igaztalansaggal; srn allitja, hogy hazudok,
de egyszer sem kap hazugsagon. En az ellenkez szabalyt kvetem, s olykor alkalmam is
nyilik elni vele.
A vikarius akaratan kivl szkeptikus, es ugyanazon oknal Iogva, amelynek alapjan n
tagadja, hogy igy all a dolog. Ha csak azokra a gyenge tekintelyekre lehetne hagyatkozni,
amelyekkel ala akarjak tamasztani az Evangeliumot, ugy elvetne, a mar mondott okokbol;
amde a Szentiras moraljan es tanitasan atsugarzo isteni szellem olyan ert klcsnz e
Knyvnek, amilyennel az emberi tanuskodasok nem rendelkezhetnek. Tehat elIogadja a
Szentirast mindama csodalatos dolgokkal egytt, amelyek benne Ioglaltatnak, s amelyeket az
emberi szellem IelIogni kepes; ami azonban a benne talalhato hihetetlen dolgokat illeti, ,az
esznek ellentmondo dolgokat, amelyeket ertelmes ember Iel nem Ioghat es nem Iogadhat el,
ezeket ,nema tisztelettel szemleli, nem erti, de nem is veti el, s megalazkodik a hatalmas Leny
eltt, aki egyedl tudja az igazat. Ebben all a vikarius szkepticizmusa, s ez igencsak akaratan
kivli szkepticizmus, mivel mindket reszrl megdnthetetlen bizonyitekokon alapul, amelyek
rakenyszeritik az eszt, hogy Iggessze Il iteletet. Ez a szkepticizmus megvan minden
esszeren gondolkodo es johiszem keresztenyben, aki csak olyan dolgokat akar tudni az
Egrl, amelyeket megert, amelyek viselkedese szamara Iontosak, s aki az apostollal egytt
elveti a ,botor es gyermekes vitatkozasokat, ... tudvan, hogy azok haborusagokat szlnek.
204
n elszr is azt mondja, hogy elvetem a kinyilatkoztatast s a termeszetes vallasnal
maradok de mindenekeltt nem vetettem el a kinyilatkoztatast. Tovabba az a vadja ellenem:
mg a termszetes vallst sem fogad'a el, vagy legalbbis nem ismeri el a sz%ksgessgt. 5zt
az allitast kizarolag az alabbi passzussal bizonyitja: ,Ha tevedek, johiszemen tevedek. Ennyi
eleg,
205
hogy tevedesemet ne rojak Il bnml; ha te ugyanebbe a tevedesbe esnel, nem
volna nagy baj. ;zaz, Iolytatja n, gysz)lvn elg meggy&zn%nk magunkat, ogy az igazsg
birtokban vagyunk6 e meggy&z&ds%nkrt soa nem ret szemrenys, mg a a
legsz#rny*bb tvedsek k(srik is6 mindig ernyes s vallsos embernek kell tartanunk azt, aki
f vall'a br az ateizmus tvedseit f ')iszem*nek mond'a magt. De nem tr'uk=e szlesre
(gy az a't)t az emberi szellem minden babon'a, mindenfanatikus rendszere, minden beteges
kpzelgse el&tt3
,OB
Ami nt illeti, eminencias uram, n nem mondhatja itt, mikent a vikarius: ,Ha tevedek,
johiszemen tevedek. Mert igencsak nyilvanvalo, hogy szantszandekkal hagyta magat
megteveszteni es tevesztette meg olvasoit, amit, igerem, megIellebbezhetetlenl be Iogok
bizonyitani; elre igeretet teszek, hogy Iigyelmesebben szemgyre vegye erveimet.
A szavojai vikarius hitvallasa ket reszbl all. Az els resz a terjedelmesebb, a Iontosabb, ez
tbb meglep es uj igazsagot tartalmaz. Celja: lekzdeni a modern materializmust,
megalapozni Isten letezeset es a termeszetes vallast, amennyire a szerz erejebl telik. Errl a
szolni a kznseghez minden ember kzs joga, st ktelessege, amikor hasznos dolgokrol van szo; de egyetlen egyennek sem all jogaban
nyilvanosan gancsolni az ilyesmiert a masikat, mert ezzel tulsagosan nagy moralis, tehetseg- es eszbeli Ilenyt kvetelne maganak. Ezert
nem batorkodtam soha biralni vagy megIeddni barkit is. Kemeny igazsagokat mondtam szazadomnak, de nem az egyes embereknek, s ha
elIordult is, hogy egyik-masik knyvet megtamadtam es a neven neveztem, el szerzkrl mindig illn es tapintatosan beszeltem.
Lathatjuk, hogyan halaljak meg ezt. Ezek az urak, akik nagy bszken alazatossagra akarnak tanitani engem, alighanem jobban szeretnek
masokat megleckeztetni, mint masoktol lecket kapni.
203
Jhsztorlevl, 14. old.
204
"im)teusoz. II, 23.
205
5mil. III. kt. 21. old.
48
206
Jsztorlevl, 15. old.
reszrl sem n, sem a papok nem ejtenek egy szot sem, mert igen kzmbs a szamukra: nem
trdnek Isten gyevel, ha a papsag gye biztonsagban van.
A masodik resz sokkal rvidebb, kevesbe rendszeres es kevesbe elmelylt. Ketelyeket es
nehezsegeket ad el a kinyilatkoztatasokrol altalaban, de megmondja, honnan a mienk igazi
bizonyossaga: onnan, hogy a tan tiszta es szent, szerzje pedig teljesseggel isteni
Iennkltseget araszt magabol. E masodik resznek az a celja, hogy mindenkit ovatosabba
tegyen a maga vallasaban: ne vadoljak rosszhiszemseggel a tbbieket, ha azok kitartanak a
sajatjuk mellett; tovabba azt is igyekszik kimutatni, hogy egyik Iel bizonyitekai sem annyira
meggyzek minden egyes ember szamara, hogy bnsnek tarthatnok azokat, akik nem latnak
ugyanolyan vilagosan, mint mi magunk. Ez a masodik resz, bar ill szerenyseggel es
tisztelettel irodott, magara vonta s egyedl ez vonta magara eminenciad es az elljarok
Iigyelmet. Csak maglyakkal es szidalmakkal tudjak caIolni okIejteseimet. Latjak a rosszat,
ami abban all, hogy ketelkedem a ketseges dolgokban, de nem latjak meg a jot, ami abban all,
hogy bebizonyitom az igazsagot.
Csakugyan: az els resz mindazt tartalmazza, ami igazan lenyeges a vallasban; ez a resz
megIellebbezhetetlen es dogmatikus. A szerz nem latolgat, nem habozik. Lelkiismerete es
ertelme ellentmondast nem tr elhatarozasra birja. Hisz, allit, hatarozott meggyzdese van.
A masodik reszt, ellenkezleg, azzal a nyilatkozattal kezdi, hogy ,a hatralev vizsgalodas
egeszen mas termeszet; hogy csak zavart, rejtelyt, homalyt lat maga krl; hogy csak
bizonytalansagot es gyanakvast tud kelteni; hogy szavait semmilyen mas tekintellyel, mint az
esz tekintelyevel Ielruhazni nem szabad; hogy maga sem tudja, nem teved-e, es allitasai
csupan a ketelkedes szksegesseget bizonyitjak.
207
Elterjeszti hat ellenveteseit, nehezsegeit,
ketelyeit. Eladja a hit mellett szolo, hatalmas es ers erveit is; s az egesz vizsgalodas arra az
eredmenyre vezet, hogy az alapvet hittetelek biztosak, a tbbiek eseteben azonban
helyenvalo a szkepticizmus. A masodik resz vege Iele a szerz ujbol hangsulyozza, hogy
szavait krltekintessel kell hallgatni. ,Ha biztosabb lennek magamban, mondja, dogmatikus
es megIellebbezhetetlen hangot hasznaltam volna; de ember vagyok, tudatlan, tevedesre hajlo:
mit tehettem hat? Ovatokosdas nelkl Ieltartam eltted szivemet; amit biztosnak tartok, mint
biztosat adtam el; ketelyeimet mint ketelyeket, velekedeseimet mint velekedeseket;
elmondtam, miert kell szerintem ketelkedni es hinni. Most mar itelj te magad.
208
Midn tehat ugyanebben az irasban a szerz azt mondja: ,Ha tevedek, johiszemen
tevedek; ennyi eleg, hogy tevedesemet ne rojak Iel bnml, kerdezek minden jozan
gondolkodasu es valamennyire is szinte olvasot, vajon az els vagy a masodik reszre
vonatkozhat-e a gyanu, hogy tevedesben leledzik; arra-e, amelyikben allit a szerz, vagy arra,
amelyikben latolgat? Vajon abbeli Ielelmet jelzi-e ez a gyanu, hogy hiba volt Istenben hinnie,
vagy abbeli Ielelmet, hogy nem kellett volna ketelyeket tamasztania a kinyilatkoztatasra
vonatkozoan? n az elst valasztotta, minden esszerseggel szembeszeglve, csakis attol a
vagytol hajtva, hogy bnsse tegyen engem; am nevezzen meg barmilyen mas inditekot.
Eminencias uram, hova lett, ha nem is a keresztenyi igazsagossag es knyrletesseg, de az
emberiesseg es a jozan esz?
De meg ha tevedhetett is eminenciad a vikarius Ielelmeinek targyat illeten, a szveg,
amelyet idez, akaratlanul is Ielnyitotta volna a szemet. Mert amikor a vikarius azt mondja:
,Ez eleg, hogy tevedesemet ne rojak Iel bnml, akkor elismeri, hogy az ilyen tevedes bn
is lehetne, s e bnt Ielrohatnak neki, ha nem lett volna johiszem. De ha Isten nem letezik,
miert volna bn azt hinni, hogy letezik? S ha bn volna is, ki rohatna Iel? igy hat a Ielelem,
hogy tevedesben leledzik, nem vonatkozhat a termeszetes vallasra, s a vikarius mer
zagyvasagot beszelne, ha ugy kellene ertennk a szavait, ahogyan n teszi. Az idezett
passzusbol tehat lehetetlen levezetni, hogy nem fogadom el a termszetes vallst, vagy hogy
207
5mil. III. kt., 131. old.
47
208
5mil. III. kt., 192. old.
nem ismerem el a sz%ksgessgt6 azt is lehetetlen levezetni belle, hogy mindig ernyes s
vallsos embernek kell tartanunk azt, ezek az n szavai, aki= vall'a br az ateizmus
tvedseit=')iszem*nek mond'a magt, st az is lehetetlen, hogy n kiIogastalannak hitte
volna ezt a levezetest. Ha ez nem biztos, akkor soha semmi nem lehet az, vagy tebolyodott
vagyok.
Hogy kimutassa, nem hivatkozhatik isteni kldetesre, aki keptelensegeket szonokol, a
vikarius perbe szolit egy ihletettet, akit n keresztenynek nevez, s egy blcselkedt, akit
hitetlennek; mindegyik a maga nyelven vitatkozik, s ez a nyelv egesz biztosan nem a
vikariuse, hiszen rosszallasaval illeti, es nem is az enyem.
209
Eminenciad igen nagy
rossziszem*sggel vadol engem ezzel kapcsolatban, amit az ihletett beszedenek
ostobasagaval bizonyit. De ha ostoban beszel, miert Iogadja el keresztenynek? S ha a
blcselked csak ostobasagokat caIol, milyen jogon vadolja hitetlenseggel? Az ihletett
ostobasagokat beszel kvetkezik-e ebbl, hogy katolikus; a blcselked megcaIolja e
botorsagokat kvetkezik-e ebbl, hogy bitetlen? Korai volt nmagara ismernie, eminencias
uram, ebben az epes es esztelen beszedben, hiszen akkor meg nem adta ki pasztorlevelet.
Ea az sz s a kinyilatkoztats ellentmondannak egymsnak, gy bizonyos, mondja n,
ogy >sten ellentmondana #nmagnak.
,1O
Sulyos erv, mert Isten biztosan nem mond ellent
nmaganak. ;zt mond'tok nek%nk, ), istentagad)k, ogy a it%nk szerint kinyilatkoztatott
dogmk ellenkeznek az #r#k igazsgokkal6 de nem elg mondani. Elismerem; probaljuk meg,
tehetnk-e tbbet is.
Biztos vagyok benne, eminenciad sejti mar, hova akarok kilyukadni. Hiszen latjuk: ugy
siet at e rejtelmekkel teli ponton, mintha izzo parazson jarna; alig meri letenni a labat. Megis
rakenyszerit, hogy egy pillanatra megallitsam e Iajdalmas helyzetben. Lesz bennem annyi
tapintat, hogy a lehet legrvidebbre Iogjam ezt a pillanatot.
Eminenciad, gondolom, elismeri, hogy az a tetel, mely szerint a resz kisebb az egesznel,
egyike az esz alapelveinek, az rk igazsagoknak, s azert tartja mer ostobasagnak az ihletett
beszedeit, mert az ellenkezjet allitjak. De midn Jezus az utolso vacsorat lte tanitvanyaival,
es megszegven a kenyeret, mindegyikknek adott a testebl, akkor, az n atlenyeglesi tana
szerint, nyilvanvaloan egesz testet tartotta kezeben, s ha maga is evett a megszentelt
kenyerbl, amit megtehetett, ugy szajaba vette a Iejet.
Nos hat, a resz nyilvanvaloan es egyertelmen nagyobb az egesznel, s a beIogado kisebb
annal, amit magaba Iogad. Mit szol ehhez, eminencias uram? A magam reszerl ugy latom,
legIeljebb Mauleon de Causans lovag
50
huzhatja ki nt a csavabol.
Jol tudom, segitsegl hivhatja Szt. Agostont is, de ez ugyanaz. Miutan sok erthetetlen
dolgot sszehordott a szentharomsaggal kapcsolatban, elismeri, hogy mindennek semmi
ertelme, ,azonban mondja artatlanul ez az egyhazatya nem azert Iejezzk ki ily modon
magunkat, hogy mondjunk valamit, hanem azert, hogy ne maradjunk nemak.
211
Mindent alaposan megIontoltam, eminencias uram, s azt hiszem, legjobban tenne, ha ezzel
a ponttal es meg sok masikkal kapcsolatban ugyanugy Ioglalna allast, mint Montazet ersek
gyeben, s ugyanazon oknal Iogva.
52
8em kevsb vrlz(t) az Emil szerz&'nek rossziszem*sge6 mid&n az ll(t)lagos
katolikust beszlteti. ,Katolikusaink, mondat'a vele, nagy hhot csapnak az egyhaz tekintelye
krl; de mindez mit er, ha nem kevesebb bizonyitekot kell Ielsorakoztatniuk e tekintely
mellett, mint amennyivel mas szektak kzvetlenl megalapozzak tanaikat? Az egyhaz
elhatarozza, hogy az egyhaznak jogaban all hatarozni. Ez aztan a bizonyitott autoritas7i
:egkeresztnyibb +elsg, ki ne inn e csal) szavainak allatn, ogy az egyz autoritst
csupn sa't atrozatai bizony(t'k, s ogy az egyz a k#vetkez& m)don rvelA
209
5mil. III. kt., 151. old.
210
Jsztorlevl, 15-16, old.
211
Dictum est tarnen trs personae, non ut ali<uid diceretur, sed ne taceretur. Augustinus: De trinitate. L. 5. c. 9.
51
elatrozom, ogy csalatatlan vagyok, tet csalatatlan vagyok. Mer& rgalom,
legkeresztnyibb +elsg
,1,
Ezt allitja eminenciad, de lassuk a bizonyitekait. Elbb azonban
mondja meg, van-e batorsaga kijelenteni, hogy a katolikus teologusok soha nem alapoztak az
egyhaz autoritasat az egyhaz autoritasara, ut in se virtualiter refle@am3
I-
Ha megtettek, ugy
nem szortam rajuk ragalmakat.
; keresztnysg termszete, az 5vanglium szelleme, s&t az emberi szellem tvedsei s
gyengesgei is azt bizony(t'k, ogy a Dzus Rrisztus ltal alap(tott egyz csalatatlan
egyz.
,1-
Eminencias uram, n olyan szavakkal akar kiIizetni minket, amelyek senkit nem
tevesztenek meg valodi ertekk Iell. A homalyos beszed soha nem bizonyitek, s mindeme
dolgok, amelyeknek az a celja, hogy bizonyitsanak, nem bizonyitanak semmit. igy hat nezzk
mindjart a bizonyitas velejet. ime.
Ri'elent'%k, ogy miknt ez az isteni t#rvnyoz) mindig az igazsgot tan(totta, gy
egyza is mindig az igazsgra tan(t.
,1_
De kicsoda n, n, aki minden bizonyitek helyett egyszeren kijelenti ezt? Talan nem az
egyhaz vagy Iembereinek egyike? Ervelesi modja utan itelve ersen szamit a Szentlelek
segitsegere. Mit mond hat n, es mit mondott a csalo? Esdve kerem, gondolja meg sajat
maga; nekem nincs batorsagom vegiggondolni a dolgot.
Mindazonaltal meg kell jegyeznem, hogy eminenciad gondosan trlte a szoban Iorgo
passzus utolso mondatat, holott az ellenvetes, amelyet oly kitnen tamad, egesz erejet ebbl
a mondatbol meriti. ,Terj le errl az alaprol, s maris nyakig vagy vitaink tmkelegeben.
215
Hogyan is okoskodik itt a vikarius? Ha valasztani akarunk a klnbz vallasok kztt, ket
dolgot tehetnk: vagy meghallgatjuk es sszehasonlitjuk egymassal valamennyi szekta
bizonyitekait, vagy tanitoink tekintelyere hagyatkozunk. De az els megoldas olyan
ismereteket Ieltetelez, amelyekre keves ember kepes szert tenni, a masodik pedig mindenkit
megersit szletestl kapott vallasaba vetett hiteben. A vikarius a kereszteny vallast hozza Il
peldakent, s ezt a masodik dilemmat allitja Il vele kapcsolatban. Az egyhaz vagy nmagabol
meriti tekintelyet, mondvan: ,elhatarozom, hogy csalhatatlan vagyok, tehat csalhatatlan
vagyok, s akkor a rossz krnek nevezett szoIizma hibajaba esik. Vagy bebizonyitja, hogy
tekintelye Istentl ered, s akkor nem kevesebb bizonyitekra van szksege, hogy kimutassa,
Isten csakugyan tekintellyel ruhazta Il, mint a tbbi szektanak; hogy kzvetlenl
megalapozzak tanaikat. Tehat a tanitas knnyebbsege szempontjabol mit sem nyernk; a nep
szamara semmivel sem egyszerbb megvizsgalni az egyhazi tekintelyt a katolikusoknal, mint
a tan igazsagat a protestansoknal. Hogyan tudna hat esszeren hatarozni, ha nem tanitoink
tekintelye alapjan? De akkor a trk is ugyanigy hataroz. Mennyiben bnsebb a trk
minalunk? ime a vikarius okIejtese; eminenciad nem valaszolta meg, s alig hiszem, hogy
lenne mod megvalaszolni.
216
Erseki becsletet ugy menti meg, hogy rosszhiszemen megcsonkitja a szerz szveget.
Hala az egnek, vegere ertem Iaraszto Ieladatomnak. Lepesrl lepesre kvettem eminenciad
erveit, idezeteit, gancsolo szavait, s kimutattam, hogy mindannyiszor teved, valahanyszor
csak megtamadja knyvemet. Mar csak a kormanyzatrol szolo szakasz maradt hatra. Igen
halas vagyok ezert a szakaszert, mert bizonyos, hogy midn eminenciad a kzdv Iorrasainak
megmergezesevel vadolja azt az embert, aki a nep nyomorusagan zokog es maga is megizlelte
212
Jsztorlevl, 15. old.
213
Jsztorlevl, uo.
214
Uo. Ez a hely megerdemli hogy magaban a Jsztorlevl=ben olvassuk.
215
5mil. III. knyv, 165. old.
54
216
Egyike ez ama szrny ellenveteseknek, amelyeket tamadoim ovakodnak szoba hozni. Mi sem kenyelmesebb, mint szitkozodassal es
szent szonoklatokkal Ielelni; igy minden zavarba ejt pontot gyesen megkerlnek. Az sem tagadhato, hogy amikor egymassal civakodnak a
teologusok, nem keves eszkz all rendelkezeskre, amelyet a tudatlanokkal szemben nincs modjuk hasznalni, hanem a lehetsegekhez
merten massal kell potolniok. Ezer alaptalan Ieltetelezest vagnak egymas Iejehez, es senki sem meri elvetni a masik Ieltetelezeseit, hiszen
maga is csak ilyesmivel tud valaszolni. igy peldaul kieszelnek valamiIele szletestl adott hitet, es arra ktelezik Istent, hogy atvigye aparol
Iiura, s igy segitse ki szorultsagukbol a teologusokat. De ezt a beszedmodot a hittudosok kztti vitak szamara tartjak Inn; attol Ielnek,
kikacagnak ket, ha igy beszelnenek velnk, vilagi szemelyekkel is.
a nyomort, akkor nincs olvaso, aki ne erezne, hogy mit er az ilyen beszed. Ha nem leteznek
ertekezesem ; trsadalmi szerz&dsr&l, es ujbol be kellene bizonyitanom a nagyszer
igazsagokat, amelyeket ott kiIejtek, ugy elszr is azzal ervelnek, hogy megmutatnam, mikent
bokol n rovasomra a hatalmassagoknak, masodszor pedig a szerz helyzetet hoznam Il,
meg csattanosabb bizonyitek gyanant. Nincs tbb mondanivalom erre vonatkozoan;
szemelyes peldam mindent elmond egymagaban is, s a maganerdek szenvedelye nem
szennyezheti be a hasznos igazsagokat. A szemelyem ellen kiadott elIogatoparancsot, a hoher
keze altal elegetett knyvemet hagyom az utokorra targyi bizonyitek gyanant. irasaim nem
alapozzak meg olyan jol nezeteimet, mint balsorsom.
Mindent megvitattam, eminencias uram, amit knyvem ellen Ielhozott. Egyetlen allitast
sem hagytam megvizsgalatlanul; kimutattam, hogy eminenciadnak egyetlen pontban sincs
igaza, s nem Ielek, hogy netan megcaIoljak bizonyitekaimat: minden ellenvetesnek Iltte
allnak, ahol a jozan esz az ur.
De meg ha tevedtem volna is egynemely helyen, meg ha mindenben tevedtem volna is:
nem erdemel-e mindenkeppen bocsanatot az a knyv, amelyet olvasva mindentt, meg
tevedeseiben is, meg a netan benne lappango rosszban is, raismernk a jo szinte szeretetere
es az igazsag iranti buzgo odaadasra. Az a knyv, melynek szerzje oly kevesse magabiztos,
oly kevesse hatarozott, s oly gyakran Iigyelmezteti az olvasot, ne bizzek meg gondolataiban,
tegye merlegre bizonyitekait, s csak az esz tekintelyet Iogadja el. Az a knyv, melybl csak
beke, szelidseg, trelem, a rend szeretete, s a trvenyek tisztelete arad minden dologban, meg
vallasi teren is. Vegl az a knyv, mely oly jol vedelmezi az istenseg gyet, oly jol
megalapozza a vallas hasznossagat, oly igen tiszteletben tartja az erklcsket s oly
szerencsesen elragadja a bntl a guny Iegyveret, mely olyan esztelennek abrazolja a
gonoszsagot s olyan szeretetre meltonak az erenyt. Ha egy szo igazsag nem volna e mben,
akkor is tisztelni es szeretni kellene almodozasait mint a legedesebb abrandkepeket, amelyek
csak melengethetik es eltethetik egy derek ember szivet. Ugy van, nem Ielek kimondani: ha
csak egy igazan Ielvilagosult kormany leteznek Europaban, egyetlen kormany, mely valoban
hasznos es egeszseges nezeteket vallana, az a kormany a nyilvanossag szeme lattara
tisztelegne az 5mil szerzje eltt, es szobrokat allitana neki. Tulsagosan jol ismerem az
embereket, semhogy halat remeltem volna tlk, de bevallom, nem ismerem elegge ket,
hogy azt vartam volna, amit tettek.
Miutan bebizonyitottam, hogy n rosszul okoskodik, amikor nezeteimet gancsolja, meg be
kell bizonyitanom, hogy ragalmaz, amikor szemelyemre serteseket szor. De mivel csak
azokert a hibakert szidalmaz engem, amelyeket a knyvemnek tulajdonit, ezert mihelyt
kimutattam, hogy allitolagos hibaim csakis az n hibai, nemde bebizonyitottam azt is, hogy a
sertesek sem nekem szolnak? n a legszegyenletesebb jelzkkel illeti knyvemet, en magam
pedig Irtelmes ember vagyok, vakmer, istentelen, csalo. Keresztenyi szeretet, beh klns
nyelven szolsz Jezus Krisztus szolgainak szajabol!
De n, aki istenkaromlassal mereszel vadolni engem, mit tesz n, amikor cinkosul hivja az
apostolokat a banto szavakhoz, melyeket hozzam intez? Eminenciadat hallgatva azt hinne az
ember, Szent Pal akkora megtiszteltetesben reszesitett engem, hogy gondolt ram, s
megjvendlte eljvetelemet az Antikrisztuset. Es hogyan jvendlte meg, kerdem nt.
Tessek, ezzel kezddik eminenciad pasztorlevele:
Szent Jl meg'#vend#lte, igen kedves testvreim, ogy '#nnek veszedelmes napok, mid&n
#nimd), b%szke, g&g#s, istenkroml), vallstalan, rgalmaz), felfuvalkodott emberek t*nnek
fel k#z#tt%nk, akik inkbb a gy#ny#r#ket szeretik, mint >stent6 romlott szellem* s it%kben
mlyre z%ll#tt emberek.
,1P
Termeszetesen nem tagadom, hogy Szent Pal e jvendlese igen kivaloan beteljeslt; ha,
ellenkezleg, azt jvendlte volna, hogy elj az id, amikor tbbe nem latunk ilyen
217
Jsztorlevl, 4. old.
embereket, bevallom, sokkal inkabb meglepdtem volna jvendlesen, s kivalt azon, ha be is
teljesl.
Miutan ilyen jol alkalmazta e joslatot, eminenciad volt szives olyan kepmast Iesteni rolam,
mely az erseki komolysagot antitezisekkel viditja Iel, engem pedig igen mulatsagos lenynek
abrazol. Ezt a helyet talaltam, eminencias uram, pasztorlevele legcsinosabb darabjanak. Senki
nem irhatna tetszetsebb szatirat s nem ragalmazhatna meg szellemesebben egy embert.
; tvelygs kebelr&l (igaz, iIjusagomat az n egyhazaban tltttem le) felemelkedett (nem
nagyon magasra) egy ember, csupa filoz)fiai beszddel a'kn (hogyan hasznalhattam e
beszedet, hiszen nem ertem), olott val)'ban nem filoz)fus (o, ebben egyetertnk: soha nem
palyaztam e cimre; elismerem, nincs jogom viselni, s bizonyosan nem szerenysegbl mondok
le rola), temrdek tudssal megldott szellem & (megtanultam, hogy nem tudom a temerdek
dolgot, amirl azt hittem, hogy tudom), m e temrdek tuds nem tette felvilgosultt
(megtanultam belle, hogy ne tekintsem magamat Ielvilagosultnak), s omlyba bor(tott ms
elmket (a tudatlansag homalya tbbet er, mint a tevedes hamis vilagossaga); 'elleme a
parado@onokat kedveli, nzeteiben, viselkedsben egyarnt (sokat veszitek-e vele, ha nem
ugy cselekszem es gondolkodom, mint a tbbiek?), az erk#lcs#k egyszer*sgt a gondolatok
pomp'val pros(t'a (az erklcsk egyszersege Ielemeli a lelket; ami gondolataim pompajat
illeti, nem tudom, mi legyen az), a rgi elvek irnti buzg) odaadst az 'donsgok
bevezetsnek d%vel (semmi sem ujabb minalunk, mint a regi elvek; nincs ebben semmi
elegyites, es dht sem vittem a dologba), a magny ismeretlensgt azzal a vggyal6 ogy
mindenki ismer'e &t (eminencias uram, n igazan olyan, mint a regenycsinalok, akik maguk
talaljak ki, hogy mit mondott es gondolt hsk a szobajaban; ha ez a vagy adott tollat a
kezembe, magyarazza meg, miert oly kesn ebredt Il bennem, vagy miert keslekedtem oly
sokaig kielegiteni). :ttuk szidni a maga m*velte tudomnyokat (ami azt bizonyitja, hogy nem
utanzom az n toll-Iorgatoit, s hogy irasaimban az igazsag erdeke megelzi a magam
erdeket), magasztalni az 5vanglium kivl)sgt (mindig a legigazabb buzgalommal tettem),
mik#zben dogmit semmiv teszi (nem, hanem hirdetem az evangeliumi szeretetet, amit a
papok igencsak semmive tettek), lefesteni, mily szpek az ernyek, amelyeket olvas)i lelkben
kiolt (becsletes lelkek, igaz-e, hogy kioltom bennetek az ereny szeretetet?).
;z emberi nem tan(t)'nak nevezte ki magt, ogy megcsal'a az emberi nemet, a k#z
nevel&'nek, ogy mindenkit tvtra vezessen, szzadunk orkulumnak, ogy betel'es(tse
szzadunk bukst. (Megvizsgaltam, hogyan bizonyitja be mindezt eminenciad.) ;
k#r%lmnyek egyenl&tlensgr&l sz)l) m*vben (miert a krlmenyek? mvemnek nem ez a
targya, a cime sem ez) az llatok sorba s%llyesztette le az embert (melyiknk sllyeszti le s
melyiknk emeli Iel, ha az a valasztas, hogy allatok vagy gonosztevk legynk), 'abb
alkotsban a k' mrgt cs#p#gteti bel. (Ej, barcsak a kej varazsat tehetnem a kicsapongas
borzalmainak helyebe! De legyen nyugodt, eminencias uram, az n papjai ellen tudnak allni
az Elo`se=nak, ellenszerl ott van nekik az ;lo`sia.
II
N 5bben a k#nyvben az ember els&
pillanatait ragad'a meg, ogy uralomra seg(tse a vallstalansgot. (Ezt a vadat mar
megvizsgaltam.)
Ime, igy beszel rolam eminenciad, es meg sokkal kegyetlenebbl is; rolam, akit nem is
ismer, s akirl csak hallomas utan itelkezik. Ezt tanitja hat az Evangelium, amelyet n,
ugymond, vedelmebe vesz? Tegyk Iel, hogy nyajat akarja megovni a knyvembl csepeg
meregtl de miert a szerz elleni szemelyeskedes? Nem tudom, milyen hatast var e nem
nagyon keresztenyi viselkedestl, de tudom, hogy aki ilyen Iegyverekkel vedelmezi a vallast,
az igen gyanussa teszi a becsletes emberek szemeben.
Es megis engem nevez vakmernek. De hat mivel erdemeltem ki e nevet, hiszen csak
ketelyeimet terjesztettem el, s ezeket is annyi Ienntartassal, mindig ervek alapjan, mi tbb,
annyi tisztelettel; nem tamadtam ra senkire, nem neveztem meg senkit! Es n, eminencias
uram, hogyan mereszel n mint vakmervel banni velem, akirl oly kevesse igazsagos es ill
hangon beszel, oly keves tapintattal, oly knnyelmen?
Azt mondja, istentelen vagyok; de miIele istentelenseggel vadolhat engem, aki ha a
LegIbb Lenyrl szoltam, mindig csak azert, hogy dicsseget zengjem, ahogyan kijar neki, s
ha Ielebarataimrol szoltam, csak azert, hogy mindenkit Isten szeretetere tanitsak? Ha valaki
istentelen, hat azok, akik alantas modon megszentsegtelenitik, mert az emberi szenvedelyek
szolgalataba allitjak az Isten gyet. Ha valaki istentelen, hat azok, akik az istenseg
tolmacsainak mereszelik kiadni magukat, itelbironak az istenseg es az emberek kztt, es
maguknak kvetelik a dicsseget, amely csak Ot illeti meg. Ha valaki istentelen, hat azok,
akik elkvetelik Isten Ildi hatalmat s kedvk szerint akarjak nyitni-zarni a mennyek kapuit.
Ha valaki istentelen, hat azok, akik ragalmazo rpiratokat olvastatnak Iel a templomokban... E
szrny gondolatra IelIorr a verem, s a Ielhaborodas knnyei patakzanak szemembl.
Bekesseg Istenenek papjai, biztosak lehettek benne: egy napon szamon keri majd rajtatok,
hogy milyen celra mereszeltetek hasznalni a hazat.
Azt mondja, csalo vagyok de miert? Eminenciad gondolkodasi modja szerint
tevelygesben leledzem, am hol vannak csalasaim? Okoskodni es tevedni: azt jelenti-e, hogy
valaki megteveszt mas embereket? Meg a szoIista, aki csak masokat teveszt meg, de nem
nmagat, meg a szoIista sem csalo, amig az esz tekintelyere szoritkozik, barha visszael is
vele. A csalo azt akarja, hogy puszta szavara higgyenek neki, maga akar tekintellye lenni. A
csalo: gazember, aki a maga hasznara akar raszedni masokat; es kerdem nt, mi hasznom van
nekem ebbl az egeszbl? Ulpianus
56
szerint a csalok azok, akik elatkozassal, varazsolassal,
rdgzessel Ioglalatoskodnak, es bizonyos, hogy en soha semmi ilyesmit nem mveltem.
Meltosagra emelt emberek, ti kedvetek szerint beszeltek. Csak a magatok jogait, csak a
magatok alkotta trvenyeket ismeritek el, s nemhogy ktelessegteknek tekintenetek az
igazsagossag gyakorlasat, meg azt sem tartjatok ktelessegteknek, hogy embersegesek
legyetek. Bszken porba sujtjatok a gyenget, es senkinek nem Ieleltek
igazsagtalansagaitokert. A gyalazkodas nem kerl tbbe nektek, mint az erszakoskodas; ha
erdekeitekre vagy helyzetetekre nezve a legcsekelyebb mertekben is elnys, ugy sprtk
minket magatok eltt, mint egy marek port. Egyesek elIogatoparancsokat adnak ki es
knyveket egetnek, masok ragalmazzak es megbecstelenitik embertarsaikat, holott nincs ra
joguk, sem indokuk, nem ereznek megvetest, meg csak haragot sem irantuk; egyszeren azert
teszik, mert inykre van a dolog, s a szerencsetlen az utjukba kerlt. Bntetlenl
bantalmaztok minket, s mi meg csak nem is panaszkodhatunk. Ha pedig kimutatjuk, hogy
tevedtek, mert artatlanok vagyunk, meg azzal is megvadolnak, hogy nem tisztelnk
benneteket.
Eminencias uram, n nyilvanosan nekem tamadt; bebizonyitottam, hogy megragalmazott.
Ha kznseges maganszemely volna, mint jomagam, s valamely igazsagos birosag ele
ideznem, ahol mind a ketten megjelennenk, en knyvemmel, n pasztorlevelevel, ugy nt
biztosan bnsnek mondanak, s arra itelnek, hogy ugyanolyan nyilvanos elegtetelt adjon
nekem, amilyen nyilvanos volt a sertes. De n magas rangot visel, s e rang Ielmenti a
ktelesseg alol, hogy igazsagos legyen, en pedig senki es semmi vagyok. Mindazaltal n az
Evangeliumot hirdeti; n Ipap, arra hivatott, hogy megtanitsa ktelessegeire a tbbi embert,
tehat tudja, mi a sajat ktelessege ebben a helyzetben. A magam reszerl megtettem
ktelessegemet, nincs tbb mondanivalom az n szamara, s elhallgatok.
Fogadja, eminencias uram, melyseges tiszteletemet.
J.-J. Rousseau
Mtiers, 1762. november 18-an.
LE&L #RAN+UIERES )RHOZ
]ourgoin, 1PBH. 'anur 1I=n.
Erzem, uram, hiabavalo Ieladatot teljesitek, amikor valaszolok utolso levelere, de n vegl
is valaszra ktelez, s e Ieladatnak jo szivvel, bar rosszul teszek eleget, mivel allapotom
Iolyvast elvon tle.
A legegyszerbben szandekozom velemenyt mondani levelenek Ibb pontjairol, s anelkl,
hogy megkiserelnem rabirni nt velemenyem elIogadasara. Ez ellenkeznek elveimmel, st
izlesemmel is. Mert igazsagos vagyok, es ahogy nem szeretem, ha le akarnak igazni, en sem
probalok leigazni senkit. Tudom, a valamennyinkben kzs esz igen korlatozott, es mihelyt
kilepnk szk hatarai kzl, mindenkinek megvan a maga gondolkodasmodja, mely egyedl
az ve; tudom, a velemenyek velemenyek utjan terjednek, nem az esz altal, es amikor valaki
enged a masik ervelesenek, ami nmagaban is ritka dolog, akkor elitelet, tekintely,
ragaszkodas, restseg alapjan enged; ritkan, talan sohasem tulajdon itelete alapjan.
n megjegyzi, uram, hogy a dolgok teremtjere vonatkozo vizsgalodasai a ketely
allapotahoz vezettek. Nem tudok iteletet mondani errl az allapotrol, mert soha nem volt
benne reszem. Gyermekkoromban tekintely alapjan hittem, iIjukoromban erzesek alapjan,
erett IerIikoromban az esz alapjan; most azert hiszek, mert mindig is hittem. Amig nem jn el
a nap, midn kihunyo emlekezetem tbbe nem vezet vissza erveim nyomahoz, midn
meggyenglt itelkepessegem tbbe nem engedi meg, hogy ujrakezdjem az ervek
sorakoztatasat, addig az okIejteseimbl szarmazo velemenyek teljes erejkben megmaradnak
bennem; sem akaratom, sem batorsagom, hogy ujbol megIontolas targyava tegyem ket, igy
hat bizalommal es jo lelkiismerettel kitartok mellettk, es biztos vagyok benne, hogy
itelkepessegem teljeben minden tlem telhet Iigyelmet es johiszemseget megadtam
vizsgalatukhoz. Ha tevedtem, nem az en hibam, hanem a termeszete, mert nem adott nagyobb
ertelmi es eszbeli kepessegeket Iejemnek. Ma semmivel sem rendelkezem tbbel, inkabb
sokkal kevesebbel. Milyen alapokon kezdenem hat ujra az elmelkedest? Az id srget, kzeig
a tavozas. Sem idm, sem erm nem lenne soha, hogy veghez vigyem az atalakitas nagy
munkajat. Hadd hordozzam magamban minden krlmenyek kztt egy IerIi szilardsagat es
hatarozottsagat, s ne egy agg szoszatyar csggeszt es Ielenk ketelyeit.
Abbol, amire hajdani gondolataim kzl vissza tudok emlekezni, s ami az n
gondolatainak meneteben szemembe tlik, azt latom, hogy mas-mas utat kvettnk
vizsgalodasaink Iolyaman, es igy nem nagyon meglep, ha elter kvetkeztetesre jutottunk,
n merlegre tette az Isten letezese mellett szolo bizonyitekokat meg e bizonyitekok
nehezsegeit; egyik oldalt sem talalta elegge tulsulyban levnek ahhoz, hogy dnteni tudjon, s
igy megmaradt a ketely allapotaban. En nem igy jartam el. Megvizsgaltam a vilagegyetem
keletkezesere vonatkozo valamennyi rendszert, amelyet csak ismerhettem, elmelkedtem
azokrol, amelyeket el tudtam kepzelni. Legjobb tudasom szerint sszehasonlitottam ket, es
dntttem: nem azt valasztottam, amelyik semmi nehezseget nem tart elem, mert
mindegyikben volt valami nehezseg, hanem azt, amelyik, ugy tetszett, a legkevesebb
nehezseget tamasztja. Azt mondtam magamnak, hogy a nehezsegek a dolog termeszeteben
rejlenek, hogy a vegtelen szemlelese mindig meghaladja ertelmem hatarait, hogy soha nem
remelhetem teljes egeszeben megismerni a termeszet rendszeret, es igy minden, amit tehetek,
hozzaIerhet oldalainak szemgyre veteleben all, hogy bele kell nyugodni, ha a tbbit nem
ismerem, es megvallom, e vizsgalodasok Iolyaman ugyanugy gondolkodtam, mint azok az
emberek, akikrl n beszel, s akik nem vetnek el egy vilagos vagy elegsegesen bizonyitott
igazsagot a kisereteben Iellep, megoldhatatlan nehezsegek miatt. Bevallom, oly meresz
bizalom elt bennem akkoriban, vagy legalabbis olyan ers meggyzdes, hogy barmelyik
IilozoIussal Iogadni mertem volna: nem terjeszthet elem semmilyen mas ertelmes rendszert,
amellyel ne tudnek ersebb es legyzhetetlenebb erveket szembeszegezni, mint az
enyemmel; s akkor el kellett hataroznom magamat, hogy vagy semmiben sem hiszek, mint n,
ami nem rajtam mult, vagy rosszul okoskodom, vagy pedig hiszek, ugy, ahogy tenyleg tettem.
Harminc ev eltt tamadt egy gondolatom, mely talan barmi masnal jobban hozzajarult
ahhoz, hogy rendithetetlenne legyek. Tegyk Iel, mondtam magamnak, hogy az emberi nem a
mai napig a legteljesebb materializmusban tlttte le idejet, anelkl, hogy egyetlen emberi
szellemben is tanyat vert volna az istenseg vagy a lelek eszmeje. Tegyk Iel, hogy a IilozoIiai
ateizmus valamennyi rendszeret kimeritette abbeli igyekezeteben, hogy egyedl az anyag es a
szksegszer mozgas jatekabol magyarazza meg a vilagegyetem keletkezeset es menetet (ez a
szksegszer mozgas klnben olyan szo, melybl soha semmit nem Iogtam Il). Feltettem
tovabba errl az allapotrol bocsasson meg szintesegemert, uram , amit mindig is lattam,
es amirl ereztem, hogy igy kell lennie: hogy az emberek nem pihennek meg e rendszerekben,
mintha csak az igazsag len nyugodnanak, hanem partos nyugtalansaguktol zve szntelenl
beszelnek tanaikrol, igyekeznek megvilagitani, kiterjeszteni, enyhiteni, helyesbiteni ket, es
ahhoz hasonloan, aki inogni erzi talpa alatt a hazat, amelyben lakik, igyekeznek uj ervekkel
aladucolni ama tanokat. Zarjuk vegezetl e Ielteveseket azzal, hogy Ielteteleznk egy Platont,
egy Clarke-ot,
1
aki egyszer csak kiemelkedik az emberek kzl, es azt mondja nekik:
Barataim, ha a vilagegyetem vizsgalatat nmagatok vizsgalatan kezditek, tulajdon lenyetek
termeszeteben megtalaltatok volna e vilagegyetem Ielepitesenek kulcsat, amit enelkl hiaba
kerestek. Ha azutan elmagyarazza nekik a ket szubsztancia klnbseget, akkor maganak az
anyagnak a tulajdonsagaibol bizonyosodnak meg rola, hogy barmit beszeljen Locke,
2
a
gondolkodo anyag Ieltetelezese igazi keptelenseg. Ha szemk ele tarja, milyen a valoban
tevekeny es gondolkodo leny termeszete, s ha ennek az itelkez lenynek a meghatarozasatol
vegl elvezeti ket a LegIbb Leny jollehet zavaros, amde biztos Iogalmaig: ki ketelkedhetik
benne, hogy akkor a halandokat megkapja ennek az elragado eszmenek a ragyogasa,
egyszersege, igazsaga, szepsege, s hogy elmejk, mely mindaddig vak volt, megvilagosul az
istenseg sugaraitol, s eljenezve ajanljak Iel els hodolatukat az istensegnek, es ki
ketelkedhetik benne, hogy kivalt a gondolkodok es a IilozoIusok pirulnak, amiert oly
sokaig szemleltek ennek a hatalmas gepezetnek a klszinet, anelkl, hogy megtalaltak vagy
akarcsak megsejtettek volna a szerkezet kulcsat, s amiert, mindig nyers erzekeikre
korlatozodvan, csak anyagot lattak ott, ahol minden azt mutatta, hogy egy masik szubsztancia
adott eletet a vilagegyetemnek es ertelmet az embernek. Akkor, uram, elterjed az uj IilozoIia,
az iIjak es a blcsek egyetertesre jutnak, s ez oly szep, oly szelid, oly Iennklt es minden igaz
ember szamara oly vigasztalo tan csakugyan az erenyre buzdit minden embert, s az a szep szo,
hogy emberisg, melyet most a legkevesbe emberies emberek az unalomig, a nevetsegessegig
ismetelgetnek, ez a szo jobban beirodik a szivekbe, mint a knyvekbe. igy eleg lett volna
egyszeren Ilcserelni az idt, hogy a IilozoIiai divat tkeletes visszajahoz jussunk, azzal a
klnbseggel, hogy a mai IilozoIiai divat, dacara a szavak talmi csillogasanak, nem iger sem
igen tiszteletremelto nemzedeket, sem igen erenyes IilozoIusokat.
n azt az ellenvetest teszi, uram, hogy ha Isten kenyszeriteni akarta volna az embereket,
hogy ismerjek meg t, akkor minden szem eltt nyilvanvalova tette volna letezeset. Erre az
ellenvetesre azoknak kell valaszolniuk, akik dogmat csinalnak az istenhitbl, es azt mondjak,
hogy e dogma nelkl nincs dvzles, k pedig a-kinyilatkoztatassal valaszolnak. Ami engem
illet, aki hiszek Istenben, de nem tartom szksegszernek ezt a hitet, en nem latom at, miert
volna kenytelen Isten hitet adni neknk. Azt gondolom, hogy az emberek nem aszerint Iognak
megiteltetni, amit hittek, hanem aszerint, amit tettek, es nem hiszem, hogy az erenyes
cselekedetekhez szkseg lenne valamilyen tantetelrendszerre, mivel ennek helyet betlti a
lelkiismeret.
Igaz, komolyan hiszem, hogy a hit dolgaban szintenek kell lenni, es nem szabad a
szenvedelyeinknek kedvez rendszert csinalni belle. Mivel nemcsak ertelembl vagyunk,
nem tudhatunk olyan partatlanul blcselkedni, hogy akaratunk ne hasson egy kicsit
velemenyeinkre; gyakran merben spekulativ nezeteirl is megitelhetjk egy ember titkolt
hajlandosagait, s ha igy van, knnyen meglehet, hogy aki nem akart hinni, az megbnhdik,
amiert nem hitt.
Azonban ugy velem, Isten elegseges mertekben megnyilatkozott az embereknek, mind
mvei altal, mind pedig szivkben, es ha vannak, akik nem ismerik t, ennek szerintem az az
oka, hogy nem akarjak ismerni, vagy nincs szksegk ra, hogy megismerjek.
Ebbe az utobbi esetbe tartozik a mveletlen vadember, aki meg egyaltalan nem hasznalja
az eszet, akit csupan kivansagai vezetnek, s akinek ezert nincs szksege mas vezetre; aki
mindig egyenes uton jar, mivel csakis termeszetes sztneire hallgat. Az ilyen ember nem
ismeri, de nem is serti meg Istent. A masik, az ellenkez esetbe a IilozoIus tartozik, aki
eleselmejseget akarja csillogtatni, aki elmes es szubtilis szellemi gyakorlatokat akar vegezni
azon, amit eltte gondoltak az emberek, s ezert vegl is az egyszer es eredend esz
valamennyi axiomajat megrenditi, es mivel mindig tbbet es jobban akar tudni a tbbieknel,
vegl egyaltalan nem tud semmit. Az olyan ember, aki egyszerre okos es szereny, akinek
gyakorlott, de korlatozott ertelme erzi a maga hatarait, es bezarkozik e hatarok kze, az ilyen
ember megleli lelkenek, valamint lenye teremtjenek Iogalmat az adott hatarok kztt, noha
nem kepes tullepni e hatarokon es vilagossa tenni ezeket a Iogalmakat, s egyiket sem tudja oly
kzelrl szemlelni, mintha maga is tiszta szellem volna. E ponton melyseges tisztelet
arasztja el, megall, es meg sem erinti a leplet, beeri a tudassal, hogy mgtte ott van a
hatalmas Leny. ime a pont, ameddig a IilozoIia hasznos szolgalatot tesz a gyakorlatnak. A
tbbi nem egyeb hiu spekulacional; egyaltalan nem Ielel meg az ember termeszetenek, a
mertektudo gondolkodo megtartoztatja magat tle, s a kznseges ember nem vag bele soha.
Az ilyen ember nem oktalan, de nem is klnlegesen okos; a voltakeppeni ember, a ket
szelsseg kztti kzep, az ilyenek teszik az emberi nem tizenkilenc-huszad reszet. Ez a
nepes osztaly szorul ra, hogy enekelje a Koeli enarrant kezdet zsoltart,
3
es csakugyan, ez az
az osztaly, amelyik enekli is. A vilagon minden nep ismeri es imadja Istent, es jollehet
mindegyik a maga modjan ltzteti, a klnbz viseletek tmkelege alatt megis
mindannyian ralelnek az Istenre. A legmveltebbek kicsiny csoportja, mely magasabb
igenyeket tamaszt a vallasi tanokkal szemben, s amelynek a szelleme nem szoritkozik a jozan
eszre, transzcendensebb Istent akar maganak. Nem ezert hibaztatom, de innen kiindulva az
emberi nem helyebe allitja magat, es azt mondja, hogy Isten elrejtztt az emberek ell, mert
, a kisebbseg nem latja tbbe; azt hiszem, ez az, amiben hibazik. ElIordulhat, megengedem,
hogy a divat aradata es az armany Ielduzzasztja a IilozoIiai szektat es egy pillanatra elhiteti a
sokasaggal, hogy tbbe nem hisz az Istenben; de ez az atmeneti divat nem lehet hosszu elet,
es meg ha labra kap is, az embernek vegl mindig szksege van egy istenre. Vegezetl, ha az
istenseg erszakosan beavatkoznek a dolgok termeszetes menetebe s ujabb bizonyitekot adna
letezesere, nem ketelkedhetem benne, hogy az uj Lkeion tagjai krmnIontabba tennek
okoskodasukat, hogy e bizonyitekot tagadhassak. Az esz vegl is a sziv utan hajlik, es ha az
ember teljesen maskepp akar gondolkodni, mint a nep, elbb-utobb el is eri a celjat.
Mindez, uram, az n szemeben egyaltalan nem tnik IilozoIushoz meltonak, s az
enyemben sem; azonban mindig szinte vagyok magamhoz, s erzem, hogy erveimet, barmi
egyszerek is, a bels jovahagyas sulya ersiti meg. n azt kivanja, hogy az ember ne bizzek
meg e bels iteletben; ebben a dologban nem tudok ugyanugy gondolkodni, mint n;
ellenkezleg, bels iteletemben termeszetes oltalmat talalok eszem szoIizmai ellen. St, attol
tartok, n ez esetben sszekeveri szivnk titkos hajlandosagait, melyek tevutra vezetnek
minket, azzal a meg titkosabb, meg belsbb parancsolattal, mely tiltakozik es zugolodik az
ilyen erdek vezette dntesek ellen, es akaratunk ellenere visszavezet az igazsag utjara. E bels
erzek magae a termeszete; a termeszet Ielhivasa az esz szoIizmai ellen, amit az bizonyit, hogy
soha nem szol erteljesebben, mint amikor akaratunk a legnagyobb kedvvel engedelmeskedik
olyan iteleteknek, melyeket bels erzeknk makacsul elutasit. Tavolrol sem hiszem, hogy
csalatkozik, aki e bels erzek utan itel, ellenkezleg, azt hiszem, hogy ez az erzek nem csal
meg soha, es megvilagitja gyenge ertelmnket, amikor messzebbre akarunk menni
IelIogokepessegnk hatarainal.
S vegl is hanyszor kenyszerlt ra maga a IilozoIia, hiaba minden bszkesege, hogy ama
bels itelethez Iolyamodjek, melyet szinleg megvet! Nem egyedl ez birta-e ra Diogeneszt,
hogy Iel-ala jarkaljon Zenon eltt, aki tagadta a mozgast? Nem vele Ielelt-e meg az egesz regi
IilozoIia Prrhon kvetinek?
4
Ne menjnk olyan messzire: amikor az egesz ujabb kori
IilozoIia elveti a szellemeket, Ielall Berkeley pspk, es kijelenti, hogy nem leteznek testek.
Hogyan sikerlt megIelelni ennek a rettent logikaju IerIiunak? Iktassa ki a bels erzeket, s en
azt allitom, hogy az sszes ujabb IilozoIus egyttveve sem tudja bebizonyitani Berkeleynek,
hogy a testek leteznek. Derek Iiatalember, n oly nemes szletesnek latszik; tiszta szivembl
knyrgk nhz, engedje meg, hogy egy olyan szerzt idezzek itt, akit nem Iog gyanusnak
tartani, a +iloz)fiai gondolatok szerzjet.
5
Megjelenik nnel egy IerIi, es azt mondja, hogy
miutan vaktaban az asztalra hajitott egy sereg nyomdai betjelet, vegl is az ;eneis volt
eltte, tkeletes rendben; ismerje be, nem Iog odamenni, hogy ellenrizze a csodat, csupan
annyit Ielel neki hvsen: Uram, ez nem lehetetlen, de n hazudik. Kerdem nt, minek az
alapjan valaszol igy?
Eh, ki ne tudna, hogy bels erzek hijan csakhamar nyoma se maradna az igazsagnak ezen a
Ildn, hogy annal knnyebben valnank, egyiknk a masik utan, a legtorzabb velekedesek
jatekszereive, minel tbb tehetseggel, gyesseggel es szellemmel lennenek megaldva e
velekedesek hirdeti; s hogy vegl pirulni kenyszerlnenk tulajdon esznk miatt, es rvidesen
sem hinni, sem gondolkodni nem volnank kepesek.
De az ellenvetesek... Ketsegkivl vannak es szep szammal, tudom ellenvetesek,
melyeket nem tudunk megoldani. De ismetlem, mutasson egy rendszert, amely ment az
ellenvetesektl, vagy mondja meg, hogyan szabadulhatok meg tlk. Mi tbb, rendszerem
termeszetebl kvetkezik, hogy ha kzvetlen bizonyitekaim jol vannak Ielallitva, nem kell
Iennakadnom a nehezsegeken, hiszen en, a keverek leny, nem lehetek kepes pontosan
elmelkedni a tiszta szellemekrl, es elegsegesen megIigyelni termeszetket. De ti,
materialistak, akik mindnyajan egyseges, kezzelIoghato es termeszetenel Iogva erzeki
megIigyelesnek alavetett szubsztanciakrol beszeltek, ti nem csupan arra vagytok ktelesek,
hogy kizarolag vilagos es jol bizonyitott dolgokat mondjatok nekem, hanem arra is, hogy az
altalam tamasztott sszes nehezseget teljesen kielegit modon megoldjatok, mivel
mindannyian, ti is, en is, rendelkeznk a megoldas valamennyi szkseges eszkzevel. S
amikor, peldanak okaert, az anyag kombinaciojabol eredeztetitek a gondolkodast,
kezzelIoghatoan es egyedl a Iizika meg a mechanika trvenyeinek alapjan (hiszen nem
ismertek el mas trvenyeket) ki kell mutatnotok e kombinaciokat es eredmenyeiket. n, az
epikureus, Iinom atomokbol epiti Il a lelket. De kerdem nt, mit nevez finomnak3 n tudja,
hogy egyaltalan nem ismernk abszolut mereteket, es hogy minden csak ahhoz a szemhez
kepest kicsiny vagy nagy, amelyik megIigyeli. Tegyk Iel, hogy veszek egy eleg ers
mikroszkopot es megnezem az n egyik atomjat. Egy nagy darab horgas sziklat latok. Az
ilyen darabok tancatol es sszeakaszkodasatol varom, hogy megpillanthatom a gondolat
keletkezeset. n, a modernista, egy szerves molekulat mutat nekem. Fogom a
mikroszkopomat, es egy akkora sarkanyt latok, hogy a szobam Ielet betlthetne, es varom,
hogy a szemem eltt hasonlo sarkanyok Iognak egymashoz tapadni es egymasra tekeredni,
mignem egy nem csupan szerves, de ertelmes lenyt latok kialakulni az egeszbl, vagyis egy
olyan lenyt, mely nem puszta halmaza reszeinek, amely szigoruan egy stb. n azt irta nekem,
uram, hogy a vilag veletlen modon jtt letre, mikent a romai kztarsasag. Hogy ez az
egyenlsegtetel jogos legyen, a romai kztarsasagot nem embereknek, hanem Iadaraboknak
kellett volna alkotniok. Mutassa meg nekem vilagosan es kezzelIoghatoan, miIele merben
anyagi uton keletkezett az els ertelmes leny, semmi egyebet nem kerek ntl.
Amde ha minden egy ertelmes, hatalmas es jotev Leny mve, honnan akkor a Ildi rossz?
Megvallom nnek, hogy ez az oly szrny nehezseg nemigen razott meg engem; vagy azert,
mert nem ertettem meg jol, vagy azert, mert valojaban nem annyira sulyos, mint ahogy
latszik. FilozoIusaink Iellazadtak a metaIizikai letezk ellen, de en senkit sem ismerek, aki
oly sok metaIizikai letezt gyartana, mint k. Mit ertenek a rosszon3 Mi ez a rossz
nmagaban? Hol van a rossz a termeszethez es a termeszet Teremtjehez kepest? A
vilagegyetem Iennall, rend uralkodik es tartja Ienn magat benne; egymas utan elpusztul
minden, mert az anyagi es mozgo lenyeknek ez a termeszete; de minden megujhodik, es
semmi sem Iajzik el, mert ez pedig az anyagi vilag Teremtjenek rendje, es ez a rend soha
nem tagadja meg nmagat. En mindebben nem latok semmi rosszat. De amikor szenvedek, ez
talan nem valami rossz? Amikor meghalok, ez nem valami rossz? Lassan a testtel: halando
vagyok, mert eletet kaptam. Csak egyIelekeppen kerlhetnem el a halalt, ha meg sem
szletnek. Az elet pozitiv, de veges javunk, aminek a veget halalnak nevezik. A pozitiv hatara
nem a negativ, hanem a nulla. A halal remletet kelt bennnk, es ezt a remletet nevezzk
rossznak. A Iajdalom is rossz annak, aki szenved, megengedem. De a Iajdalom es az rm az
egyedli eszkz, mely az erz es veszend lenyeket nmaguk Ienntartasahoz kti, es ezek az
eszkzk a LegIbb Lenyhez melto josaggal kormanyoztatnak. Abban a pillanatban is,
amikor ezeket irom, meg egeszen Iriss bennem az erzes, hogy mily eleven es Ienseges rmt
jelent egy eles Iajdalom hirtelen megszakadasa. Ki merne azt allitani, hogy akar a
legelevenebb rm megszakadasa is eles Iajdalmat okoz? Az elet edes elvezese allando; csak
bele kell kostolnunk, es mar nem is szenvednk. A Iajdalom csupan kellemetlen, amde
szkseges Iigyelmeztetes, hogy veszelyben ez a jo, mely oly becses a szamunkra. Amikor
kzelebbrl tekintettem mindezt, ugy talaltam be is bizonyitottam talan , hogy a halal es a
Iajdalom erzese csaknem semmi a termeszet rendjeben. Csak az emberek eleztek ki ezt az
erzest. Esztelen tulIinomultsaguk nelkl, barbar intezmenyeik nelkl a testi rossz egyaltalan
nem erintene, nem sujtana bennnket, es egyaltalan nem ereznk a halalt.
De a moralis rossz! Meg egy emberi alkotas; Istennek csak annyi resze van benne, hogy
szabadnak, es ennyiben nmagahoz hasonlatosnak teremtette az embert. Felrohatjuk-e
Istennek az emberek bneit es a bnk miatt rajuk haramlo bajokat? Felrohatjuk-e neki egy
csatater latvanya eltt, hogy annyi trtt kart es labat teremtett?
Mire valo szabadnak teremteni az embert, kerdezi n, ha egyszer visszaelhet a
szabadsagaval? Ah, Franquieres ur, ha csak egyetlen halando letezett, aki nem elt vissza vele,
ez az egyetlen halando nagyobb dicsseget szerez az emberisegnek, mint amennyire az sszes
gazIicko lealacsonyitja, aki csak a Ildn el. Istenem! Adj nekem erenyt, es allits egy napon a
Fenelonok,
6
a Catok, a Szokrateszek melle. Mit szamit akkor nekem az emberi nem tbbi
resze? Nem Iogok pirulni amiatt, hogy ember voltam.
Mondottam, uram, erzeseimrl van itt szo, nem erveimrl, es n nagyon is jol latja, hogy
ez a helyzet. Emlekszem, egykor talalkoztam mar utamon a rossz eredetere vonatkozo
kerdessel, es erintettem is; de n soha nem olvasta ezeket a locsogasokat, en pedig elIeledtem
ket: mindketten nagyon helyesen tettk. Csupan annyit tudok, hogy a megoldast az a nezet
tette knnyve szamomra, amelyet mindig is osztottam, s amely szerint rktl Iogva ket elv
letezik egytt a vilagban, az egyik a cselekv elv, Isten, a masik a szenved elv, az anyag, s a
cselekv elvnek teljes hatalma van ra, hogy kombinalja es modositsa az utobbit, jollehet nem
teremtette es nem all hatalmaban megsemmisiteni. Ez a velemeny Iejemre idezte a IilozoIusok
gunykacajat, amikor eladtam nekik; ugy dntttek, hogy keptelen es ellentmondasos.
Meglehet, de nekem nem tnt annak, es azt az elnyt talaltam benne, hogy legjobb
belatasomnak megIelelen, nehezseg nelkl es vilagosan megmagyaraz egy sereg kerdest,
melyek a IilozoIusokat zavarba hoztak; egyebek kztt azt is, amelyet n itt megoldhatatlan
kerdeskent terjesztett elem.
Egyebirant merem hinni, hogy erzeseim, jollehet valamennyi mas targyat illeten keveset
nyomnak a latban, ebben a dologban megis szamitanak valamit, es ha n jobban
megismerkedik sorsommal, egy napon talan azt mondja majd, Ielidezve emlekemet: Ki
masnak allna jogaban, hogy nagyobbnak itelje a rosszat, amit az ember ezen a Ildn
elszenved?
n szerint a vallas azert okozott annyi bajt a Ildn, mert a Ianatizmus es a babona
visszaelt ennek a kerdesnek a nehezsegeivel. Meglehet, st beismerem, hogy a hit dolgaba
vago Iormulak mind a meltanytalansag, a hamissag, az alszentseg es a zsarnoksag megannyi
lancanak tnnek nekem. De soha ne legynk igaztalanok, es ne sulyosbitsuk a rosszat azzal,
hogy megvonjuk a jot. Kiszakitani minden istenhitet az emberi szivbl annyit tesz, mint
lerombolni minden erenyt. Ez az en velemenyem, uram; talan hamis, de mivel az enyem, nem
leszek olyan gyava, hogy eltitkoljam n ell.
Egy szletestl nemes lelk ember szamara nincs kedvesebb Ioglalatossag, mint jot
cselekedni. Becsletessege, jotekonysaga nem elveinek, hanem a benne lakozo termeszetes
jonak a mve. Csupan hajlamainak enged az igazsagot gyakorolvan, mikent a gonosz is
hajlamainak enged, amikor igazsagtalan. Eleget tenni az ohajnak, hogy jot cselekedjnk, ez
josag, de nem ereny.
Az ereny szo er&t jelent. Nincs ereny harc nelkl, gyzelem nelkl. Az ereny nem
egyszeren abban all, hogy igazak vagyunk, hanem hogy ekzben lebirjuk szenvedelyeinket,
uralkodunk szivnk Iltt. Amikor Titus boldogga tette a romai nepet, amikor mindenIele
kegyeket es jotetemenyeket osztogatott, nem volt erenyes, holott nem vesztegetett el egyetlen
napot sem, de bizonnyal erenyes volt, amikor elkldte Bereniket. Brutus lehetett volna
egyszeren csak igazsagos, amikor halalba kldte gyermekeit. De Brutus
7
szeret atya volt;
elemesztette magat, hogy ktelesseget megtehesse, es igy Brutus erenyes volt.
Lathatja, hogy a kerdes itt eleve a megIelel sszeIggesbe kerl. Az isteni vizio, melyrl
n beszel, nem valami alantas dolog kepeben jelenik meg elttem, s erezni velem, milyen
melegseget tud elidezni az a benyomas, amelyet szivemben maga utan hagy. De vegtere ez a
vizio maga is ama metaIizikai letezk kze tartozik, melyekbl n szerint nem volna szabad
Istent csinalni: tiszta szemleleti targy. Meddig viszi el n e Iennklt szemleldes
kvetkezmenyeit? Ha csupan ujabb batoritast akar meriteni belle a jo gyakorlasahoz,
egyetertek nnel; de nem errl van szo. Tegyk Il, hogy az n becsletes szive predaul esik a
legszrnybb szenvedelyeknek, hiszen n sines biztonsagban tlk, vegtere n is ember. Ez
a vizio a nyugodt kedely szamara Ilttebb elragadonak mutatkozik, de nem veszit-e
vonzerejebl es nem Iakul-e meg a Ielcsapo hullamok kztt? Tegyk Ielre a csggeszt es
szrnyseges Iltevest, hogy a ketsegbeesesbe hajszolt erenyt hanyIele veszedelem kisertheti
meg. Csupan azt tetelezzk Il, hogy egy tulontul erz sziv nkentelen szerelemre lobban
baratjanak leanya vagy Ielesege irant; hogy magaeva tehetne t, s az eg semmit sem latna,
pedig semmit sem mondana el senkinek; hogy elbvli a szepseg es a kej minden csaberejevel
Ielekesitett bajos alak: vajon abban a pillanatban, midn megreszeglt erzekei keszlnek
atadni magukat a gynyrnek, kzbe Iog-e lepni az erenynek ez az elvont kepe, hogy elvitassa
szivet a valosagos targytol, amely megigezi? Ebben a pillanatban is a legszebbnek tnik-e
szemeben ama kep, kitepi-e magat a szeretett leny karjaibol, hogy egy arnykep hiu
szemlelesebe merljn, tudvan, hogy e viziot nem illeti meg valosag? Ugy Iejezi-e be, mint
JozseI, otthagyva a ruhajat?
8
Nem, uram, behunyja szemet es elbukik. n azt Ieleli erre, hogy
elbukik a hiv is. Igen, ha gyenge ember, mint peldaul az, aki nnek ir; de adjon csak
egyIorma nagy ert mind a kettnek, es meglatja, melyiknek van ersebb tamasza.
Hogyan alljunk ellen, uram, a heves kiserteseknek, amikor Ielelem nelkl engedhetnk
nekik, az mondvan magunkban: mire jo az ellenallas? A IilozoIusnak a tbbi ember szeme
eltt kell lennie, hogy erenyes legyen, de Isten szeme eltt igazan ers az igaz ember. Oly
kevesre becsli ezt az eletet, a vele jaro joval es rosszal es minden kicsinyes hiusaggal egytt!
Annyi mindent lat a tulvilagon! O, ereny, te legyzhetetlen er, senki sem ismer teged, csak
aki egesz letet megerti, es tudja, hogy nem all az emberek hatalmaban, hogy letk Iltt
rendelkezzenek. Olvasgatja neha Platon gllam=at? A masodik parbeszedben lathatja, mennyi
ervel Iesti le Szokratesz eltt a baratja elIeledtem a nevet az igaz embert,
9
aki ssze
roskad a sorscsapasok es az emberek igazsagtalansaga alatt: ragalmazzak, ldzik, viseli a
bn minden gyalazatat, mikzben az ereny minden jutalmat kierdemli, latja a kzelg halalt
es bizonyos benne, hogy a gonoszok gyllete nem Iogja kimelni emlekezetet, amikor
szemelye ellen mar semmit sem tehetnek. Ha valami elcsggesztheti a remenyt, ez a kep
biztosan igen csggeszt. Szokratesz maga is remlten kialt Il, es ugy erzi, az isteneket kell
segitsegl hivnia, mieltt valaszaba Iogna; am egy masik elet remenye nelkl aligha tudott
volna jol megIelelni. Akarhogy is, szamunkra mindennek veget kellene ernie a halallal, ami
nem lehetseges, ha Isten igazsagos, es kvetkezeskeppen, ha letezik. Isten letezesenek
eszmeje egymagaban is az erenyre buzditja az embert, es vigaszt nyujt neki nyomorusagaban;
mig aki ugy erzi, hogy elszigetelten el a mindensegben, hijan van e buzditasnak es vigasznak,
es igy szive melyen nem leli azt a lenyt, akivel megoszthatna gondolatait. Mindig enyhet ad a
balsorsban, ha az embernek tanuja van ra, hogy nem ilyen sorsot erdemelt. Erenyes emberhez
melto bszkeseggel szol, aki azt mondhatja Istennek: Te, aki olvasol a szivben, Te lathatod,
hogy ers lelekkent es igaz emberkent elek adomanyoddal, a szabadsaggal. Az igazi hiv, aki
mindig magan erzi az rk tekintetet, szivesen bszkelkedik vele az eg eltt, hogy teljesitette
Ildi ktelessegeit. Lathatja, nem vitatom el ntl ama viziot, melyet ugy tart elem, mint a
blcs ember erenyenek egyedli targyat. De, kedves uram, szalljon most magaba, es vegye
eszre, hogy ezt a targyat teljesseggel lehetetlen sszeegyeztetni az n elveivel. Hogyan
lehetseges, hogy nem erti meg: ugyanaz a trveny a szksegszerseg trvenye , amely n
szerint egymaga szabalyozza a vilag menetet es minden esemenyt, ugyanez a trveny
szabalyozza az emberek valamennyi cselekedetet is, Iejk minden gondolatat, szivk minden
erzeset; semmi sem szabad, minden kenyszer hatasa alatt trtenik, szksegszer,
elkerlhetetlen; az ember mozdulatait a vak anyag iranyitja, es csak azert Iggnek az
akaratatol, mert maga az akarat a szksegszersegtl Igg; s ennelIogva nem letezik sem
ereny, sem bn, sem erdem, sem hitvanysag, es nincs moralitas az emberi cselekedetekben, az
ilyen szavak pedig, mint becsletes ember vagy gazIicko, szksegkeppen teljesen
ertelmetlenek az n szamara. Mindazaltal nem azok, egeszen bizonyos vagyok benne. Szive
becsletes, es hiaba az ervek, tiltakozik zordon IilozoIiaja ellen. Akarva-akaratlan eltlti a
szabadsag erzese es az ereny varazsa; igy szolit vissza minden embert az igazsaghoz es az
erenyhez a bels erzek hatarozott es dvs hangja, ha a tevelyg eszt kvetve rossz utra lep.
Aldja e szent es jotekony hangot, uram, hiszen visszavezeti nt az ember ktelessegeihez,
melyeket a divatos IilozoIia hatasa alatt vegl is elIeledne. Csak akkor Iogadja el a sajat
erveit, ha ugy erzi, hogy sszhangban vannak lelkiismeretenek parancsaival; valahanyszor
ellentmondast erez a kett kztt, biztos lehet benne, hogy az ervek csaljak meg nt.
Nem szandekozom akadekoskodni, sem lepesrl lepesre vegigkvetni ket levelet, de nem
tudom megallni, hogy szo nelkl hagyjam a blcs heber es a blcs grg kztt vont
parhuzamat. Mindkettnek csodaloja vagyok, es igy nem keveredhetem az elitelet
gyanujaba, amikor roluk beszelek. Azt hiszem, nnel nem ugyanez a helyzet. Aligha meglep,
hogy minden elsbbseget a grgnek ad. Nem ismerte meg elegge a masikat, es nem Iorditott
ra elegend gondot, hogy elvalassza benne azt, ami valoban , attol, ami idegen tle, es ami
eltorzitja az n szemeben, mint ahogy sok mas ember szemeben is, akik nem lattak t
kzelebbrl, mint n. Ha Jezus Athenban szletett volna, Szokratesz pedig Jeruzsalemben, ha
Platon es Xenophon
10
irta volna meg az elbbinek az eletet, Lukacs es Mate pedig az utobbiet,
akkor n igencsak maskent beszelne; es ami most az n szemeben Jezus hatranyara t ki,
eppen az a legnagyszerbb es a legcsodalatrameltobb az lelki emelkedettsegeben, vagyis az,
hogy Judeaban szletett, a leghitvanyabb nepnek a kreben, amely az id tajt csak elt, mig
Szokratesz, a legtanultabb es legszeretetremeltobb nep Iia, minden segitseget megtalalt, amire
csak szksege volt, hogy knnyszerrel Ielemelkedjek a maga hangjahoz. Szokratesz a
szoIistak ellen Iordult, mikent Jezus a papok ellen, azzal a klnbseggel, hogy Szokratesz
gyakran utanozta ellenIeleit, es hozzajuk hasonloan t magat is szoIistakent tartanak szamon,
ha szep es szelid halala nem von dicsIenyt elete kre. Jezus ellenben, akit nagyszer lelkenek
Ienseges szarnyalasa mindig az sszes halando Ile emelt, Jezus tizenket eves koratol egeszen
addig a pillanatig, amikor a legkegyetlenebb es leggyalazatosabb halalt halta, egyetlen
pillanatra sem tagadta meg nmagat. Nemes szandeka abban allt, hogy Ielemeli nepet es ujbol
szabad neppe teszi, meltova arra, hogy letezzek, mert itt kellett kezdeni. Mozes trvenyeinek
elmelylt tanulmanyozasa, igyekezete, hogy lelkesedest es szeretetet ebresszen a szivekben e
trvenyek irant, mindez kimutatta Jezus celjat, amennyire lehet volt a romaiak megriasztasa
nelkl. Amde hitvany es gyava honIitarsai nemhogy meghallgattak volna, meggylltek, es
eppen szelleme es erenyessege miatt, mert szemrehanyoan emlekeztette ket alantassagukra.
Vegezetl, Jezus csak akkor gondolt ra, hogy kiterjessze szandekat, amikor latta, hogy nem
tudja megvalositani: mivel maga nem tudott Iorradalmat csinalni tulajdon nepenek kreben,
ezert tanitvanyai reven az egesz vilagban akart Iorradalmat csinalni. Minden erenyre keptelen
nepenek alavalosaga mellett sajat jellemenek tulsagos szelidsege volt az, ami utjat allta az
els terv megvalositasanak. Ez a szelidseg inkabb az angyalok es az Isten sajatja, mint az
embere egy pillanatra sem hagyta el Jezust, meg a kereszten sem, s egesz knnyart Iakaszt
azokbol, akik megIelelen ki tudjak olvasni eletet a kusza trtenetek kzl, melyekkel ama
szegeny emberek eltorzitottak. Szerencsere tiszteletben tartottak es hen lemasoltak, ha nem
is ertettek meg beszedeit; csak nehany keleties vagy rosszul visszaadott Iordulatot kell
elhagyni, s egy szot sem talalunk bennk, ami ne volna melto hozza. Ebbl ismerszik meg az
isteni ember, aki oly silany tanitvanyait nyers, amde bszke lelkesltsegkben ekesszolo es
bator emberekke tette.
n azt az ellenvetest Iogja tenni, hogy Jezus csodakat mvelt. Ez az ellenvetes szrny
volna, ha igazsagos. De n tudja, vagy legalabbis tudhatna, uram, hogy szerintem Jezus nem
mvelt csodakat, ellenkezleg, nagyon is pozitiv modon kinyilvanitotta, hogy nem tenne
ilyesmit, es igen kemeny megvetessel sujtotta azokat, akik erre kertek.
Mennyi mindent kellene meg elmondanom! De ez a level merhetetlenl hosszu. Be kell
Iejeznem. Utolszor terek vissza ezekre a dolgokra. Kedveben akartam jarni, uram, es nem
bantam meg ezt a szandekomat, ellenkezleg. Ksznm a buzditast, hogy vegyem Iel ismet
ama csaknem Ieledesbe merlt gondolatok Ionalat, melyeknek Ioszlanyai megis
szolgalatomra lehetnek jelen allapotomban.
Isten nnel, uram, emlekezzek neha egy emberre, akit ezzel kecsegtetem magamat
szeretett volna, ha jobban ismeri, es aki olyan pillanatokban Ioglalkozott nnel, amikor mas
emberek egyedl nmagukkal szoktak Ioglalkozni.
Renou
JEGYZETEK
SSZEALLITOTTA; LUDASSY MARIA
RTEKEZS A TUDOMNYOKRL S A M$&SZETEKRL
Rousseau tbb helyen is elbeszeli, hogyan Iogant meg benne az Ertekezes eszmeje.
MLallomsok. VIII. Msodik levl Maleserbes=ez.N 1749 szen meglatogatta a vincennes-i
erdben raboskodo Diderot-t. Utkzben a Mercure de +rance oktoberi szamat lapozgatta,
abban pillantotta meg a dijoni Academie des Sciences et Belles-Lettres palyazati Ielhivasat a
hiresse valt kerdessel: Javitott-e az erklcskn a tudomanyok es a mveszetek ujraeledese?
Ez a kerdes, visszaemlekezesei szerint, megvilagosodasszer elmenyt jelentett szamara, es
egesz tovabbi sorsat meghatarozta. Uj vilag tarult Il eltte es uj emberre valtozott: a
libertinizmussal kacerkodo zeneszbl a tarsadalom bneinek kimeletlen ostorozoja, szigoru
moralista lett. De ,szerencsetlensegeinek kezdetet is erre a pontra teszi; es valoban, az Els
Ertekezes kzreadasa taszitotta viharos iroi palyajara. Marmontel es Grimm szerint Diderot
sugalmazta az Ertekezes alapgondolatat. Nincs okunk elIogadni, hogy igy trtent; azt azonban
magatol Rousseau-tol tudjuk MLallomsok. VIII.), hogy Diderot beszelte ra a palyam
elkeszitesere.
Az Ertekezest 1750 marciusaban Iejezte be Rousseau. Els kiadasa ugyanebben az evben
jelent meg.
A m eredeti cime: Discours <ui a remport le pri@ c l4;cadmie de Di'on, 5n Lanne
1PIO. j Sur cette Cuestion propose par la mkme ;cadmieA j Si le rtablissement des
Sciences et des ;rts j a contribu c purer les moeurs.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes de Dean=Dac<ues ?ousseau. Szerk.
B. Gagnebin es M. Raymond. I-IV. kt. (Bibliotheque de la Pleiade.) Parizs, 1959-1969. III.
kt., 1-30. old.
1 ,Itt en vagyok barbar, mivel nem ertenek meg engem. Ovidius: "ristia. X, V, 37.
2 ,A jonak latszata csap be. Horatius: ;rs poetica. 5pistolae (Episztolak). II, III, 25.
3 Montaigne: 5ssais (Esszek). Ill, 7.
4 Petronius, a klt kapta az arbiter elegantiae cimet.
5 Ez a IilozoIiai regeny Xenophon mve, a R%ropaideia (Krosz neveltetese).
6 Tacitus \ermania=jarol van szo.
7 Svajc.
8 5ssais. I, 31.
9 5z a Ieddhetetlen itelszek az areopg, a legIbb biroi testlet Athenban.
10 Szabad atvetel Platonbol: ;pologia (Szokratesz vedbeszede).
11 Seneca: 5pistolae (Episztolak). 95. Luciliushoz.
12 Caius Fabricius Luscinus (i. e. III. sz.): megvesztegethetetlen es puritan jellemerl
hires romai allamIerIi es hadvezer.
13 Nero.
14 Az artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l els kiadasasanak cimlapjan egy
metszet lathato, amely Prometheusz es a szatir jelenetet abrazolja. A metszet J.-Ch. Baquoy
(1721-1777) munkaja, J.-B. Pierre (1713-1789) rajza utan keszlt.
15 Celzas Newtonra es altalaban a modern Iizika krli termeszetIilozoIiai vitakra (,mi
oknal Iogva vonzzak egymast a testek az rben stb.); Malebranche-ra (,hogyan lat mindent
Istenben az ember); az okkazionalizmusra (,mi modon Ielel meg egymasnak a test es a
lelek); Fontenelle-re (melly csillagok lakhatok); Reaumurre Gamely rovarok szaporodnak a
szokasostol elter modon). Lehetseges, hogy a polemia tulajdonkeppeni celpontja Voltaire,
akit mindezek a kerdesek elenken Ioglalkoztattak.
16 J.-F. Melon Irancia kzgazdasagi iro (1680-1738) 5ssai politi<ue sur le commerce
(Politikai ertekezes a kereskedelemrl) c. mveben vedelmebe vette a Ienyzest mint allami
adobevetelek Iorrasat.
17 A svajciak.
18 Nem vilagos, hogy Rousseau a nemetalIldiekre vagy az angolokra celoz-e.
19 Voltaire.
20 Carle Van Loo (1705-1765): Irancia Iest. 1749-tl a Mveszeti Akademia igazgatoja.
Templomok, palotak Ireskoin kivl szamos arckepet Iestett. J.-B. Pierre (1713-1789):
Irancia Iest. Elbb az orleans-i herceg, majd a kiraly els udvari Iestje. Az rajza nyoman
keszlt az artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l els kiadasanak cimkepe.
21 J.-B. Pigalle (1714-1785): Irancia szobrasz, XVI. Lajos koranak egyik legnepszerbb
mvesze. Portreszobrai kztt van Voltaire es Diderot arcmasa is.
22 Montaigne: 5ssais. I, 24.
23 Diderot: Jenses pilosopi<ues (1746). 8.
24 Montaigne: 5ssais. I, 24.
25 Uo.
26 Xenophon: R%ropaideia. >, 3.
27 bizonyito modon
28 XIV. Lajos.
29 XV. Lajos.
30 Celzas Berkeleyre (,nem leteznek testek); Spinozara (,csak egy szubsztancia van);
Mandeville-re (,nem letezik sem bn, sem ereny) es Hobbesra (,az emberek Iarkasok).
31 Leukipposz (i. e. V. sz.): grg IilozoIus, az atomizmus megteremtje. Diagorasz (i.
e. V. sz. vege): atheni dithirambus-klt; istentagadasert perbe Iogtak es eliteltek.
32 Bacon.
33 Cicero.
34 Bacon.
ELSZ A NARCISSUS-HOZ
A 8arcisse, ou l4;mant de lui=mkme (Narcissus, avagy aki nmagaba szerelmes) megirasa
Rousseau Chamberyben tlttt eveinek idejere (1732-1740) esik; tehat mint a Lallomsok=
ban beismeri lecsipett nehany esztendt, amikor azt allitotta, hogy tizennyolc eves
koraban irta. A 8arcissus Rousseau egyetlen darabja, amely a szerz eleteben szinpadra
kerlt es megjelent. Mind a bemutatora, mind a kiadasra 1752-ben kerlt sor, s ekkor irodott
az 5l&sz) is. Ez az artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l altal kivaltott vitak
tetzeset kvet ev. A vita Iolyaman Rousseau a luxus kritikajatol tovabblep az altalanos
tarsadalombiralat Iele.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). II. kt., 959-974. old.
1 J.-Ch. Gottsched (1700-1766) mint a lipcsei egyetem IilozoIiai karanak dekanja 1752-
ben vitalest szervezett avegett, hogy megvedjek a tudomanyt Rousseau vadjaival szemben.
Az lesen negy latin nyelv beszed hangzott el, melyek kesbb kln knyvben is
megjelentek.
2 Sok ekesszolas, keves blcsesseg.
3 :e Mcant (A gonosz), J.-B.-L. Gresset (1709-1777) szinmve; 1747-ben mutattak be.
4 Montaigne: 5ssais. Ill, 12.
5 ,Neptl rangot az ilyen sohse ker, se kiralyi palastot. / Mit neki harc, htlen testverek
visszavonasa. / Roma remenye, rom orszagok neki semmi; szegenynek / Nem kesereg
nyomoran, de a gazdagokat sem irigyli. Vergilius: \eorgica. II., 495-498. (Lakatos Istvan
Iorditasa.)
RTEKEZS AZ EGYENLTLENSG EREDETRL
1753-ban hirdette meg a dijoni Academie des Sciences et Belles-Lettres palyazatat az
emberek kztti egyenltlenseg eredetenek vizsgalatara. Rousseau azt irja a Lallomsok=ban,
hogy a kerdes Iellelkesitette, de nem remelte, hogy a palyadijat elnyerheti. Diderot pedig
egyenesen lebeszelte a palyam megirasarol es benyujtasarol. Az artekezs megis elkeszlt
1754 elejere, es Rousseau el is kldte a Dijoni Akademianak. A dijat azonban valoban nem
nyerte el.
Az els kiadas 1755-ben jelent meg Amszterdamban. A szveg nehany kiegeszitese
elszr 1782-ben, Rousseau mveinek gyjtemenyes kiadasaban kerlt kzlesre; ezeket a
reszeket kln jelezzk.
A m eredeti cime: Discours sur l4origine et les fondements de llingalit parmi les
ommes.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). III. kt., 109-223. old.
1 ,A termeszeti trvenyt tehat inkabb a termeszetszer, nem pedig az eltorzult lenyekben
kell vizsgalnunk. (Szabo Miklos Iorditasa.) Az idezett hely valojaban: Jolitika. I, 5.
2 A papa.
3 Ismerd meg nmagadat!
4 Glaukosz mitologiai leny; boiotiai buvarhalaszbol tengeri josistenne valtozott, teste es
vegtagjai halszerve lettek. Szokratesz azt mondja Platon Jolitei=jaban MBBidN, hogy
akarcsak Glaukoszrol a halhatatlan lelekrl sem tudjak az emberek, milyen is eredeti
termeszete szerint, mert csak azt latjak, hogy milyenne valt, miutan a testtel egyeslt.
Rousseau ugy erti az gllam=nak ezt a helyet, hogy Glaukosznak a szobra sllyedt el es
deIormalodott a Ielismerhetetlensegig a tengerben.
5 J.-J. Burlamaqui (1694-1748): svajci jogtudos, a termeszetjog es a nemzetkzi jog
proIesszora, majd a genIi Allamtanacs tagja. Rousseau a Jrincipes du droit naturel (A
termeszetjog elvei) c. mvere utal.
6 ,Tanuld meg, hogy az Isten mire rendelt teged, es mi a helyed az emberi vilagban.
Persius: Satirae (Szatirak). III, 71-73.
7 De cive (A polgarrol). 1,4. es 1,12; :eviatan. 1,13.
8 Montesquieu: De L5sprit des lois (A trvenyek szellemerl). 1,2.
9 R. Cumberland (1631-1718): anglikan pspk, teologus es moralIilozoIus. De legibus
naturae (A termeszeti trvenyrl) c, 1672-ben megjelent knyveben tamadja Hobbes politikai
IilozoIiajat.
10 S. PuIendorI (1632-1694): nemet jogtudos, a racionalista termeszetjog hagyomanyanak
Iolytatoja. Rousseau hivatkozasahoz lasd: De 'ure naturae et gentium (A termeszetjogrol es a
nemzetkzi jogrol). 1,1-2.
11 F. Coreal (1648 k.-i708): spanyol utazo. Bejarta az Antillakat, Floridat es Del-Amerika
nagy reszet. 1722-ben jelent meg a Loyages de +rancisco Koral au@ >ndes $ccidentales
(Francisco Coreal nyugat-indiai utazasai), Rousseau jegyzetenek Iorrasa; nem biztos azonban,
hogy ez a munka magatol Corealtol szarmazik.
12 Podaleirosz es Makhaon: mitologiai orvosok, Aszklepiosznak, a gyogyitas istenenek
Iiai. Az >lisz II., IV. es XI. enekeben szerepelnek.
13 Aulus Cornelius Celsus (i. e. 25 k.-i. sz. 50 k.): romai enciklopediairo. A
mezgazdasaggal, hadmveszettel, retorikaval, IilozoIiaval, Iogtudomannyal es
orvostudomannyal Ioglalkozo enciklopedikus mvebl csak a De medicina (A gyogyaszatrol)
c. resz maradt Inn.
14 J.Laet (1593-i649): Ilamand Ildrajztudos es termeszetkutato. Holland utazok
beszamoloi alapjan allitotta ssze 1633-ban megjelent 8ovus orbis seu descriptio >ndiae
occidentalis (Uj kalauz, azaz leiras Nyugat-Indiarol) c. mvet, amelynek Irancia kiadasat
Rousseau Iorraskent hasznalta.
15 E. Bonnot de Condillac (1715-1780): Irancia empirista IilozoIus es kzgazdasagi iro.
Rousseau itt az 1746-ban megjelent 5ssai sur l4origine des connaissances umaines
(Ertekezes az emberi ismeretek eredeterl) c. mvenek II. reszeben eladott gondolatokra
utal.
16 ,A bn nem ismerese tbbet hasznal naluk, mint masoknal az ereny ismerete. Justinus:
Eist)ri (Trtenetek). II, II, 15.
17 B. Mandeville-re (1670-1733), a +able of te ]ees (A mehek meseje) szerzjere celoz.
18 ,Hogy az embernek milyen erz/ szivet adott, igazolja a termeszet maga azzal, hogy
knnyekre Iakaszt. Juvenalis: Satirae (Szatirak). XV, 131-133. (Murakzy Gyula Iorditasa.)
19 ;n 5ssay Koncerning Euman enderstanding (Ertekezes az emberi ertelemrl). IV, III,
18.
20 H. Grotius (1583-1645): holland jogtudos, a nemzetkzi jog megteremtje. Rousseau
itt szo szerint idez 1625-ben megjelent, De 'ure belli ac pacis (A haboru es a beke jogarol) c.
mvenek Irancia Iorditasabol: II, II, 2.
21 ,Uj nyavalyajan dbbenten, gazdag-nyomorultan, / Iutna kincseitl s iszonyodva utalja,
mit esdett. Ovidius: Metamorposes (Atvaltozasok). XI, 126-127. (Devecseri Gabor
Iorditasa.)
22 Felteheten La Fontaine :e Liellard et l4;ine (Az reg es szamara) c. mesejere celoz itt
Rousseau: ,Azonban ellenseg kzelget: / Szaladjunk! riad az reg. / Felel Szalmasi: Mar
minek? / Azt hiszi, dupla lesz a nyergem es a terhem? / Dehogy szol az reg, s
elmenekl leverten. / Mit banom en, kie vagyok! szol a szamar / Csak Iusson, en meg
hadd legelesszek! / Magyaran, regi nota mar: / Gazdankat nezzk ellensegnek! (Vikar Bela
Iorditasa.)
23 Plinius: Janegyricus "ra'ani (Trajanus dicserete). LV, 7.
24 Herodotosz: Eisztoriai (Trtenetek). VII, 135.
25 ,A nyomorult szolgasagot mondjak bekenek. Tacitus: Eist)ri (Korunk trtenete).
IV, 17. (Borzsak Istvan Iorditasa.)
26 Mindenekeltt R. Fiimer (1588-1653) angol politikai iro, 1679-ben megjelent,
Jatriarca c. mveben.
27 Locke "mo "reatises of \overnment (Ket ertekezes a kormanyzatrol) c. mveben szall
vitaba Filmerrel. A. Sidney (1622-1683): angol republikanus allamIerIi es politikai iro.
Fmve, a Discourses Koncerning \overnment (Ertekezesek a kormanyzatrol) elszr 1698-
ban jelent meg; a XVIII. szazadban igen nagy nepszersegnek rvendett.
28 "rait des droits de la ?eine trSs crtienne sur divers atats de la monarcie
d45spagne (Ertekezes a legkeresztenyibb kiralynnek a spanyol kiralysag klnbz rendjei
Iltti jogairol). Anonim irasm, megjelent 1667-ben. Szerzi A. Bilain es A. de Bourzeis
abbe.
29 J. Barbeyrac (1674-1744): Irancia jogtudos, PuIendorI es Gro-tius Iorditoja. Az utolso
mondat szo szerinti idezet PuIendorI De 'ure naturae et gentium c. mvenek Irancia
kiadasabol: VII, VIII, 6. 2. jegyzet.
30 De 'ure naturae et gentium. VII, III, 3.
31 ,Ha azt parancsolod nekem, hogy kardomat Iiverem kebelebe vagy atyam nyakaba
martsam, avagy terhes hitvesem mehebe dIjem, mindezt megteszem, ha szivem ellenere is.
Lucanus: Jarsalia. I, 376.
32 ,Akinek a becsletes uton semmi remenye sincs. Szabad idezet Tacitusbol: Eistoriae.
I, 21.
33 Ataraxia: a lelek szenvtelen nyugalma, melyet sem kls bajok, sem bels
szenvedelykitresek nem dulhatnak Il. A legIbb jo a sztoikus moral szerint.
34 Eisztoriai. III, 67-84.
35 BuIIonra. G.-L. Leclerc, comte de BuIIon (1707-1788): Irancia termeszetkutato.
Hires Eistoire naturelle=jet (Termeszetrajz), melynek 1739 es 1788 kztt harminchat ktete
latott napvilagot, gyakran idezi Rousseau az egyenltlenseg eredeterl szolo Ertekezesben.
36 5ssai sur l4origine des connaissances umaines. I, IV, 23.
37 St. Hyeronimus: ;dversus Dovinianum (Jovinianus eilen). II.
38 P. Kolben (1675-1726): nemet utazo. etazs a D)remnysg fokra c. knyvet tbbszr
is kiadtak Iranciaul; bekerlt az Eistoire gnrale des voyages (Az utazasok altalanos
trtenete) c. gyjtemenybe is; ennek V. ktetekent 1748-ban jelent meg.
39 J. B. Du Tertre: Eistoire gnrale des ;ntilles (Az Antillak altalanos trtenete). 1667-
1671. VII, I, 5.
40 J. Gautier d'Agoty: $bservations sur Listoire naturelle
s
la pysi<ue et la peinture
(Termeszetrajzi, Iizikai es Iesteszeti megIigyelesek). I-VI. Az I. ktet 1752-ben jelent meg.
41 P.-L Moreau de Maupertuis: 5ssai de la pilosopie morale (Ertekezes a
moralIilozoIiarol). (1749.)
42 5ssais. I, 22.
43 Rousseau itt valoszinleg Faldoni vivomesternek es Marie Lortet-nak, egy kocsmaros
lanyanak ketts ngyilkossagara celoz. M;z ' Elo`se els valtozata Saint-Preux es Julie
egyttes halalaval vegzdtt volna.)
44 Ktesziasz (i. e. V. sz.): grg orvos es trtenetiro. Perzsa Iorrasokra tamaszkodva irta
meg Asszir-Babilonia es Perzsia trtenetet.
45 Az idezet Iorrasa: Eistoire gnrale des voyages. V, 87-89. Ez a gyjtemeny a kor
hires utleirasait tartalmazta. Az idezett hely S. Purchass: Jilgrimes (Zarandokok) c. mvenek
Iorditasaban talalhato. Az eredeti m Londonban jelent meg, 1614-ben.
46 A. Battel (1565-1640): angol utazo. 1589-ben braziliai indianok, majd portugalok
Iogsagaba esett. Kesbb Angolaban es Kongoban is jart.
47 S. Purchass (1575-1626): angol iro, utirajzok sszeallitoja. Jilgrimes c. knyvet
egyebek kztt Battel beszamoloi nyoman irta.
48 C. Dapper (?-1690): holland orvos es geograIus, szamos m szerzje. Itt ;frika le(rsa
c. knyverl van szo; ez a munka elszr 1668-ban jelent meg, Amszterdamban.
49 G. Merolla (1650 k.-?): olasz misszionarius. Utazasait 1690-ben megjelent ]rSve e
succincta relatione del viaggio nel regno del Kongo (Rvid es kivonatos beszamolo a Kongoi
Kiralysagban tett utazasrol) c. knyveben beszeli el.
50 Ch.-M. de la Condamine (1701-1774): Irancia matematikus es iro. 1736-ban reszt vett
az egyenlitre kldtt expedicioban, amely a Ild alakjara vonatkozo mereseket vegzett.
51 P.-L. Moreau de Maupertius (1698-1759): Irancia IilozoIus, matematikus es
asztronomus. 1736-ban a LappIldre utazott, szelessegi Iokmereseket vegezni. Meresei
bebizonyitottak Newton Ielteveset, hogy a Ild a sarkoknal lapult. Utazasarol 1748-ban
megjelent irasa tudosit: ?elation d4un voyage au fond la :apponie (Beszamolo a LappIld
belsejeben tett utazasrol).
52 J. Chardin (1643-1713): Irancia dragak-keresked. 1665-ben gyemantvasarlas
celjabol Indiaba utazott. Uti tapasztalatait 1686-ban megjelent Loyage en Jerse et au@ >ndes
orientales (Utazas Perzsiaba es Kelet-Indiaba) c. knyveben irta le.
53 E. KaempIer (1651-1716): nemet orvos es utazo. 1690 es 1692 kztt jart Japanban.
1712-ben jelent meg ;moenitatum e@oti=carum politico=pysico=medicarum fasciculi (Idegen
politikai, Iizikai es gyogyaszati erdekessegek gyjtemenye) c. uti beszamoloja, amelynek
alapjan egy angol nyelv kompilacio keszlt 1728-ban, Eistory of Dapan and Siam (Japan es
Sziam trtenete) cimmel.
54 C. P. Duclos (1704-1772): Irancia iro, moralista. Hosszu ideig Rousseau baratja.
Legismertebb mve, a Konsidrations sur les moeurs de ce siScle (Elmelkedesek szazadunk
erklcseirl), 1754-ben jelent meg.
55 Second "reatise of Kivil \overnment (Masodik ertekezes a polgari kormanyzatrol).
VII, 79-80.
56 ,Semmit nem venne el az emberi nem boldogsagabol, ha az emberek elvetnek a
nyelvek vegzetes es zavaros sokIeleseget, es azon volnanak, hogy egy es ugyanazon
mveszetben jeleskedjenek, amely megengedne nekik, hogy minden dologrol jelek,
mozdulatok es taglejtesek segitsegevel Iejezzek ki magukat. A jelen allapotban az allatok
helyzete, noha kznsegesen oktalannak tekintik ket, e tekintetben alighanem sokkal klnb
a mienknel: nem kzlik-e hivebben s talan szerencsesebben erzeteiket es gondolataikat, mint
az emberek, kzvetites nelkl, nem allnak-e ezen a teren az emberek Iltt, kivalt ha azok
idegen nyelvhez Iolyamodnak? I. Vossius (1618-1689): holland tudomanyos iro, 1670-tl
Angliaban elt. De poematum cantu et viribus ritmi (A kltemenyek dallamarol es a ritmus
erejerl) c. mve 1693-ban jelent meg.
57 Grg mitologiai hs, Ieltalalo. Neki tulajdonitja a hagyomany a szamok es a betk
Ieltalalasat. Az >lisz=ban szerepel.
58 L.-H. de Villars (1653-1734): Franciaorszag marsallja. Emlekiratai halala utan jelentek
meg. A Rousseau-nal szerepl anekdotat nem tartalmazzak.
59 Iszokratesz: ;reopagttikosz. 21,22.
POLITIKAI GAZDASGTAN
Az 5nciklopdia V. ktete szamara keszlt cikk; 1754-55 telen irodott es 1755-ben jelent
meg.
Eredeti cime: De l4conomie politi<ue.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). III. kt., 239-278. old.
i Lasd artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 26. jegyzet.
2 Diderot Droit naturel (Termeszetjog) c. cikkerl van szo, mely a Jolitikai gazdasgtan=
nal egytt az 5nciklopdia V. kteteben jelent meg.
3 >> principe (A Iejedelem) c. mveben. Rousseau a XVIII. szazadban meglehetsen
elterjedt IelIogasnak megIelelen ugy gondolja, hogy ; fe'edelem a zsarnoksag
keziknyvenek alcazott republikanus szatira az abszolutizmusrol.
4 8omoi (Trvenyek). 719-724.
5 Lex Portia: Marcus Portius Cato altal i. e. 198-ban vagy 195-ben hozott trveny;
kimondja, hogy a halalbntetesre vagy megbotozasra itelt polgarnak jogaban all Iellebbezni
az itelet ellen.
6 De 'ure naturae et gentium. IV, X, ;. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 10.
jegyzet.
7 J. Bodin (1530-1596): Irancia allamIerIi, IilozoIiai es kzgazdasagi iro. A Rousseau-nal
idezett gondolat :es si@ livres de la ?publi<ue (Hat knyv az allamrol) c. mveben talalhato,
a VI. knyv 2. Iejezeteben.
8 taplal es gazdagit
9 De l45sprit des lois. XIII, 14.
10 Lasd artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 52. jegyzet.
11 :es si@ livres de la ?publi<ue. VI, 2. Az eredeti szojatek az ,imposteur (csalo) es az
,impt (ado) szo tvenek azonossagan alapul.
LE&L &OLTAIRE-HEZ
Ez a level jelenti a voltakeppeni szakitast a Ielvilagosodas Voltaire vezette taboraval, bar
nyilt hadzenetnek csak a :evl d4;lembert=hez tekinthet; Rousseau itt, legalabbis Iormailag,
meg kzsseget vallal a ,IilozoIusokkal. De Voltaire-t nem teveszti meg a level udvarias
hangneme: arulasnak minsiti, hogy ,ez a Iiok-Diogenesz tollat mert Iogni a Gondviseles
vedelmeben.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). IV. kt., 1057-1075. old.
1 Voltaire JoSmes sur le Dsastre de :isbonne et sur la :oi naturelle (Kltemenyek a
lisszaboni katasztroIarol es a termeszeti trvenyrl) c. ktete 1756 tavaszan jelent meg.
2 Pope 5ssay on Man (Tanulmany az emberrl) es Leibniz 5ssais de "odice
(Teodiceai kiserletek) c. mve krl Iorog a vita.
3 A manicheizmus szerint a Gonosz egyenl erej principium a Joval (Istennel).
4 Voltaire igy Iogadta az egyenltlenseg eredeterl irt ertekezest 1755. januar 30-an kelt
leveleben: ,Megkaptam, uram, s ksznm az emberi nem ellen irt uj knyvet.
5 Voltaire regenye; a XX. Iejezetrl van szo.
6 Rousseau Erasmus Korvivium religiosum=ara. (Vallasi beszelgetes) utal; itt olvashatok a
8. es 18. jegyzetben szerepl idezetek.
7 Svajci kanton; a Iels-wallisi hegylakok eletenek idealizalt leirasa: :a 8ouvelle Elo`se
(Az uj Helose). 1,23.
8 ,Nem banom, hogy eltem, mivel ugy eltem, hogy ne kelljen azt gondolnom, hiaba
szlettem. Gcero: De senectute (Az regsegrl). XXIII, 84.
9 Platonikus eredet gondolat: a demiurgosz josagabol kvetkezik, hogy a teremtett
vilagban minden lehetseges dolog megvalosul; ebbl ered a termeszet kontinuitasa, a letezk
nagy lancolata. A gondolat ujra Ielelevenedik a reneszansz termeszetIilozoIiajaban; Iontos
szerepet jatszik Spinozanal es Leibniznel; az utobbitol veszi at Pope: 5ssay. 1,237.
10 Voltaire: ,Nem igaz, hogy nem maradhatna Inn a vilag, ha elvennenk belle egy
atomot; ez az, amit oly nagyon jol vett eszre de Crousaz ur, a tudos geometer, Pope elleni
knyveben. J.-P. de Crousaz: Kommentaire sur la traduction ...de ll5ssai de M. Jope...
(Kommentar Pope Tanulmanyanak Iorditasahoz). (1738.)
11 A ,moralis a XVIII. szazadban nemcsak ,erklcsi-t jelent; ertelme magaban Ioglal
minden olyan trtenelmi, tarsadalmi, politikai stb. tenyezt, mely az emberrel Igg ssze.
12 Pascal: Jenses (Gondolatok). Brunschvicq-kiad., 176; LaIuma-kiad., 750. ,Cromwell
kzel jart hozza, hogy tnkretegye az egesz keresztenyseget; a kiralyi csalad mar oda volt, az
ve meg rkre hatalmassa valik, ha nincs az a kis homokszem, mely belekerlt a
vesevezetekebe... Egyes kommentatorok szerint Rousseau a [adig ,remetejet (XX. Iej.)
nevezi brahmannak; v. meg Voltaire: Eistoire d4un bon bramin (A derek brahman
trtenete).
13 A ,horror vacui az rtl valo retteges mint termeszetIilozoIiai magyarazo elv.
14 A JoSmes sur le Dsastre egyik jegyzeteben Voltaire vedelmebe veszi Bayle nezeteit a
Gondviselessel kapcsolatban. P. Bayle (1647-1706): Irancia IilozoIus, a vallasi trelem hive.
Szkeptikus ervek sokasagaval igyekszik kimutatni, hogy a vallas nem igaz teteleken, hanem
szemelyes hiten alapul.
15 Kodrosz, Athen utolso kiralya: A dorok azt a joslatot kapjak, hogy csak akkor
gyzhetik le Athent, ha nem lik meg a kiralyt; Kodrosz kzembernek ltzik es megleti
magat velk. Marcus Curtius: Az i. e. IV. szazadban egy Ildrenges nyoman hatalmas
szakadek keletkezik a Forumon; egy joslat ertelmeben csak akkor lehet betemetni, ha
beledobjak azt, amibl a varos ereje Iakad; Curtius teljes Iegyverzetben, lovastul a
szakadekba veti magat. Deciusok: A harom Decius konzul, atya, Iiu es unoka, hsies
nIelaldozassal segiti gyzelemre katonait az i. e. IV. es III. szazad klnbz haboruiban.
Philaenusok: A kreneiek es a karthagoiak targyalasai soran az elbbiek azt az ajanlatot teszik
a karthagoiak kepviselinek, hogy azok tetszesk szerint tzhetik ki az uj hatart, ha hajlandok
elve eltemettetni magukat a hatarvonalon; a Philaenusok vallaljak az aldozatot.
16 Seneca: De Jrovidentia (A gondviselesrl). VI, 1.
17 Hires rablovezer a XVIII. szazad elejen.
18 ,A termeszet csak rvidebb idzes celjara adta a Iogadot, nem pedig hogy lakjunk
benne. Cicero: De senectute. XXIII, 84.
19 Diderot: Jenses pilosopi<ues (FilozoIiai gondolatok). (1746.)
20 Voltaire eposza.
21 Hobbes: :eviatan. II, 31.
22 Th. Tronchin (1709-1781): hires svajci orvos, a himl elleni vedoltas uttrje.
ERKLCSI LE&ELEK
1757 a nem vart szenvedely, a d'Houdetot groIne irant Iellangolo szerelem eve, melynek
trtenetet a Lallomsok IX. knyveben irja meg Rousseau. D'Houdetot-ne huszonhet eves
ekkoriban, 1748-ban ment Ierjhez a groIhoz, egy magas rangu katonatiszthez, ket leanya van;
1753 ota Saint-Lambert szeretje s tven even keresztl hsegesen kitart mellette. J. F. de
Saint-Lambert (1716-1803) szinten katonatiszt, de emellett iro is; szoros kapcsolatban all az
enciklopedistak krevel; Rousseau rajta keresztl ismerkedik meg a groIneval. A genIi polgar
csak baratja lehet a hlgynek. Szerelmes levelei, amelyeket egy id utan el sem kld, ;z '
Elo`se=ban talaljak meg a helyket. Vegl Iellkerekedik benne a moralista, s a kapcsolatot
az 1758-ban keletkezett 5rk#lcsi levelek=kel zarja le. A :evelek mar az 5mil=t, na szavojai
vikarius hitvallasat keszitik el.
A m eredeti cime: :ettres morales.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). IV. kt., 1079-1118. old.
1 Berkeleyre celoz.
2 Az enciklopedistak materializmusara celoz.
3 Az okkazionalizmusra celoz. V. artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l, 15.
jegyzet.
4 Talan La Mettrie (1709-1751) materializmusara celoz.
5 Talan Malebranche-ra celoz. V. artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l, 15.
jegyzet.
6 W. Cheselden (1688-1752) angol sebesz mtetjerl van szo. Rousseau Voltaire-nel,
Diderot-nal es Condillacnal olvashatott a dologrol.
7 BuIIon. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 35. jegyzet.
8 Condillac egy gondolatkiserletet mutat be a "rait des sensations (Ertekezes az
erzetekrl) c. mveben: Vegynk egy emberIormaju szobrot, s ruhazzuk Iel, kln-kln, az
ember klnbz erzekeivel... V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 15. jegyzet.
9 A kritika Condillac 1754-ben megjelent masik ertekezesere utal: "rait des animau@
(Ertekezes az allatokrol).
10 Lasd :evl Loltaire=ez, 9. jegyzet.
11 Terentius: Eeautontimorumenos (Az nkinzo). 77.
12 Xenokratesz (i. e. 396-314): IilozoIus, Platon tanitvanya.
13 A mondas valojaban Montaigne-tl szarmazik: 5ssais. Ill, 3. D'Alembert idezi J.
Terrasson (1670-1750) egyik mvehez irott elszavaban.
LE&L D,ALEMBERT-NEK
Rousseau 1758 Iebruarjaban es marciusaban, harom het alatt irja meg az
enciklopedistakkal vegleg leszamolo mvet, amely meg ebben az evben megjelenik. A :evl
megirasara az 5nciklopdia GenI-cikke ad alkalmat, amelyet Diderot a matematikus
d'Alembert-re es nem a ,genIi polgarra bizott. Am alig kerl nyomdaba a :evl, megindul a
hatosagok hajszaja az 5nciklopdia ellen, s a meghatralni nem hajlando Diderot egyedl
marad. Rousseau Diderot-nak irott utolso leveleben es minden nyilvanos allasIoglalasaban
egyertelmve teszi, hogy az ideologiai-politikai Irontvonal masik oldalarol tamadja az
5nciklopdi=t. Voltaire viszont mindent elkvet levelpropagandajaval, hogy ennek az
ellenkezjet bizonyitsa; az dedelgetett terve volt, hogy GenIben szinhazat kell alapitani.
A m eredeti cime: D.=D. ?ousseau ' Kitoyen de \enSve ' c Mr. d4;lembert, / de L
;cadmie +ranoaise... j sur son article Geneve dans le L>>
e
j volume de l'Encyclopedie, 'et
particuliSrement, / sur le pro'et d4tablir un p "htre de Komdie en cette Lille.
A szveg nehany kiegeszitese elszr 1782-ben, Rousseau mveinek gyjtemenyes
kiadasaban kerlt kzlesre; ezeket a reszeket kln jelezzk.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadasok: :ettre sur les spectacles. Szerk. L. Brunei. Parizs,
1921. :ettre a Mr. d4;lembert sur les spectacles. Szerk. M. Fuchs. Lille-GenI, 1948.
1 ,Ovd a kegyest, a gonoszra bocsass ilyen rletet, menny! Vergilius: \eorgica. III, 513.
(Lakatos Istvan Iorditasa.)
2 A Diderot-val valo szakitasra utal. Arisztarkhosz (i. e. 217-145): alexandriai
grammatikus es irodalomtudos; hires volt csalhatatlan kritikai erzekerl.
3 ,Ha kardot rantottal a baratodra, ne essel ketsegbe, van ut visszaIele! Ha baratod ellen
szot emeltel, ne aggodj, van mod a kiengesztelesre! De hogyha gyalazod, megveted, titkait
IlIeded es trbe csalod, akkor minden barat elmenekl tled. Sir 22, 21-22. A ,titok
Rousseau-nak d'Houdetot groIne irant erzett szerelme; azzal vadolta Diderot-t, hogy elarulta
Saint-Lambert-nek, a groIne szeretjenek.
4 A szentharomsagot tagado unitarizmus egyik iranyzata, alapitoja Lelio Sozzini vagy
Socinius (1525-1562). A lutheri es a kalvini reIormacio elveti a socinianizmust.
5 J. Vernet, az >nstruction crtienne (1755) szerzje, hires genIi lelkipasztor; 1758-ban
meg jo viszonyban van Rousseau-val, s csak az 5mil megjelenese utan szakit vele.
6 Saint-Pierre abbe (Ch.-J. Castel 1658-1743): teologiai, erklcsIilozoIiai es politikai iro;
mvei nagy hatast tettek Rousseau-ra.
7 A kesbbi trtenetiro Hume, akit ekkoriban meg csak a Eistory of 5ngland (Anglia
trtenete) szerzjekent ismernek Franciaorszagban.
8 Aranyszaju Szent Janos (349-407) egyik bibliamagyarazo szentbeszedebl.
9 ,Minden lenyt hajszol a vagya. Vergilius: 5clogae (Eklogak). II, 65. (Lakatos Istvan
Iorditasa.)
10 1746-ban nehany honapon keresztl a tebolyig Iokozodott a marionettbabuk divatja;
hires mveszekkel keszittettek a babukat es Iantasztikus sszegeket Iizettek ertk. Sok
vigjatek gunyolta ezt a hobortot.
11 Delisle de la Drevetiere 1721-ben bemutatott darabjaban, az ;rle<uin sauvage=ban
Adekin mint vadember jelenik meg; Voltaire Ladember=t ellegez tlet.
12 Suetonius: Lespasianus, 4; Tacitus: ;nnales. XVI, 5.
13 Voltaire darabja, 1749-ben mutattak be. Az akkoriban divatos ,erzekeny (larmoyant)
modorban irodott: a szerelmes nagyur Ielesegl veszi az erenyes parasztlanyt.
14 Alexandrosz, Pherai zsarnoka, i. e. 358-ban meggyilkoltak.
15 Tacitus: ;nnales. XI, 2.
16 Diogenesz Laertiosz: ;risztipposz. 90.
17 J. B. Dubos (1670-1742): politikai es esztetikai iro. Rousseau itt 1719-ben megjelent,
?fle@ions criti<ues sur la posie et sur la peinture (Kritikai elmelkedesek a klteszetrl es a
Iesteszetrl) c. mvere utal.
18 A Le Komte d45sse@ Thomas Corneille (1626-1709) tragediaja; 1678-ban kerlt szinre;
Erzsebet 1601-ben vegeztette ki kegyencet, Essexet.
19 B. L. de Murait (1665-1749): svajci pietista iro. 1725-ben megjelent mve, a :es
lettres sur le ;nglais et +ranoais (Levelek az angolokrol es a Iranciakrol) nagy hatassal volt
Rousseau-ra.
20 ,A komedia a tenylegesnel hitvanyabb, a tragedia pedig jobb alakokat akar bemutatni.
Arisztotelesz: Jotika. 2.
21 P. J. de Crebillon (1674-1762): Katilina (1748). Voltaire: Maomet ou le +anatisme
(1742). Crebillon: ;tre et "yeste (1707).
22 Crebillon: Katilina.
23 Atreus.
24 Mohamed hatalmaban tartja az agg Zopire Iiat es leanyat; kenyszeriteni akarja Zopire-t,
hogy segitsen neki vilaghodito tervei megvalositasaban, de az inkabb Ielaldozza gyermekeit.
25 Omar Mohamed Ianatikus alvezere.
26 Thyestes elcsabitja Iivere, Atreus Ieleseget, mire az megleti Thyestes gyermekeit s
testket Ieltalaltatja apjuknak. Ebbe a trtenetbe szvdik Theodamia, Atreus lanya es
Plisthenes szerelmi trtenetenek szala.
27 Plutarkhosz: ;poptegmata lakonika (Spartai mondasok). 52.
28 P. Corneille: Mde (1635). P. Corneille: $edipe (1659). Racine: JSdre (1677).
Voltaire: $edipe (1718).
29 P. Corneille vagy pedig J. Mairet (1604-1686) Soponisbe c. dramajarol van szo (1635,
illetve 1663). Rousseau rosszul emlekszik a trtenetre, a merget Massinissa, nem Syphax
kldi.
30 P. Corneille: Eorace (1640).
31 ,Kedvez a hollonak, s a galambot sujtja a trveny. Juvenalis: Satirae. II, 63.
(Murakzi Gyula Iorditasa.)
32 Calderon mve M:a vida es suenoN. a Ihs gyermekkoratol brtnben sinyldik, s
meggylli az emberiseget.
33 F. C. Dancourt (1661-1725): a Comedie Franaise szinesze es haziszerzje.
34 J.-F. Regnard (1655-1709): az Olasz Szinhaz szamara irt knny vigjatekokat.
35 Regnard 1708-ban bemutatott darabja, a :gataire universel (Altalanos rks);
Rousseau nem veszi eszre a darab burleszkjelleget.
36 Celzas az ,erzekeny (larmoyant) mIajra, a korabeli, polgari krnyezetben jatszodo
moralizalo szinmvekre, melyeknek Nivelle de La Chaussee (1692-1754) volt a legismertebb
mestere.
37 Diderot +ik naturel (Trvenytelen Iiu) c. szinmvenek (1757) szereplje.
38 Az eles nyelverl hires Madame de GraIIigny (1695-1758) oriasi sikerrel bemutatott
(1750) ,larmoyant darabjanak cimszereplje.
39 ,...alnok szelkent lengsz... Horatius: Karmina (Enekek). I, V, 11-12. (Orban Endre
Iorditasa.)
40 A hosszu tengeri uttol elcsigazott trojai nk Ielgyujtottak a hajokat, hogy
megakadalyozzak a tovabbi vandorlast. Vergilius: ;eneis. V, 654.
41 Antoine de la Salle XV. szazadi iro :e Kroni<ue du petit Dean de Saintr. ; kis
Jehan de Saintre kronikaja) c. borsos erklcsrajzanak hse.
42 "urpe sene@ miles, turpe senilis amor. f ,CsuI az reg harcos, csuI az reg szeret.
Ovidius: ;mores (Szerelmek). I, IX, 4. (Gaal Laszlo Iorditasa.)
43 Voltaire.
44 Rousseau itt es a tovabbiakban Bossuet Ma@imes et rfle@ions sur la comdie (Elvek es
gondolatok a szinhazrol) c. mvere utal. J.-B. Bossuet (1627-1704): Irancia teologus es
IilozoIus, a katolikus ortodoxia vedelmezje.
45 ]erenicem... dimisit, invitusinvitam. f ,Berenicet... elkldte, Iajo szivvel a Iajo szivt.
Suetonius: "itus, 7. (Kis Ferencne Iorditasa.)
46 a nez szivIajdalmara.
47 Richardson a Jamel-ban (II, 57.) az ;ndromace egy angol atdolgozasanak
moralizalo biralatat adja.
48 A Iiatal Orosmane szultan beleszeret Zare-be, a gyermekkora ota udvaraban
raboskodo kereszteny szarmazasu lanyba. Vele egytt raboskodik Lusignan lovag, aki
IelIedezi, hogy Zare az lanya. Rabeszeli leanyat, hogy keresztelkedjek meg. Zare emiatt
elhalasztja a szultannal ktend hazassagat, mire a Ieltekeny szultan megli.
49 G. Lillo (1693-1739) "e :ondon Mercant c. polgari dramajanak (1731) Irancia
Iorditasa (1748) rendkivli sikert aratott; Diderot szenvedelyesen dicserte.
50 P. J. de Rivaz (1711-1772): svajci orvos, mernk es regisegbuvar.
51 C. Goudimel (1505-1572): protestans zeneszerz.
52 Ez az 1651-ben letrehozott testlet volt hivatott itelkezni minden becsletbeli gyben
nemesemberek s Ikent katonatisztek kztt. A sert Ielet elegtetel adasara kenyszeritette,
sulyosabb esetben penz- vagy brtnbntetessel sujtotta. Ha megis sor kerlt parbajra, a
Ielekre halalbntetest lehetett kiszabni.
53 A trtenetet Saint-Simon meseli el 5mlkiratai=bari MMmoires, 1723): Lauzun herceg
(az esemeny idejen Puyguilhem marki) jelenetet rendez a kiralynak, mert az igerete ellenere
nem nevezte ki a tzerseg IIelgyeljenek; a kiraly erre kidobja palcajat az ablakon...
54 ,Hogyha szabad kicsi dolgot merni a nagyhoz. Vergilius: \eorgica. IV, 176.
(Vietorisz JozseI Iorditasa.)
55 A nagyobbreszt lelkeszekbl allo Consistoire a genIi polgarok erklcseit, a Chambre
pedig a Ienyzes elleni trvenyek betartasat ellenrizte.
56 Anne OldIield (1683-1730): koranak egyik legnnepeltebb szinesznje, a Westminster
Abbeyben temettek el. Rousseau megjegyzese Voltaire-nek valaszol. Voltaire: :ettres
;nglaises (Angol levelek). 23.
57 Pontosabban a 393. evben, azaz i. e. 361-ben. ;b *rbe condita (A romai nep trtenete a
varos alapitasatol). VII, 2.
58 De oratore (A szonokrol). I, 61.
59 ,Barki Iellep a szinpadon, igy szol a praetor, az legyen megvetett. Digesta. III, 2.
60 Atella varosarol elnevezett nepies bohozatok, amelyeket utojatekkent (exodium) adtak
el a tragediak utan.
61 ,Hellen legyen az ur a barbar Iltt, nem hellen Iltt a barbar. >pigeneia ;%lisban.
1400. (Devecseri Gabor Iorditasa.)
62 Lasd a 19. jegyzetet.
63 Londoni park tancteremmel, kedvelt talalkahely.
64 Richardson 1748-ban megjelent regenye.
65 Voltaire: Discours en vers sur l4Eomme (Verses ertekezes az emberrl). (1737.) VI.
BB Vergilius: 5clogae. Ill, 64-65.
67 Plutarkhosz elbeszelese szerint Valeria, Hortensiusnak, a szonoknak a lanya a
gladiatorjatekokat nez Sulla mge lopodzott es kacerkodni kezdett vele. Sulla. 35.
68 Herodotosz egyaltalan nem treIasan arrol szamol be, hogy az egyiptomiaknal a nk
jarnak a piacra s a IerIiak sznek, a nk hordjak a hatukon a terhet s a IerIiak a Iejkn stb.
Eisztoriai. II, 35.
69 Diderot: 5ntretiens sur le +ils naturel (1757).
70 Boileau: Satires (Szatirak). 10.
71 Franciaorszag, Szavoja es Bern.
72 1602-ben a szavojaiak megprobaltak rajtatessel elIoglalni a varost.
73 A Spectator-t R. Steele es J. Addison irta es jelentette meg 1711-1712-ben.
74 Talan Helose, Abelard-nak irott leveleiert.
75 Az 1699-ben nevtelenl megjelent :ettres portugaises-t hosszu ideig egy Marina
AlcoIorado nev portugal apacanak tulajdonitottak; ma egy G.-J. Guilleragues nev Irancia
diplomatat es irot (1628-1685) tekintenek szerzjenek.
76 A knyvekbl, amelyeket a hlgyek ma olvasnak, holnap zacsko lesz.
77 Nagy Sandor egy lakoman reszeg Ivel meglte hadvezeret, Klitoszt, amikor az biralta
az uralkodo Ienyzeset; Philotasz makedon hadvezert Sandor parancsara megkveztek, mert
nem Iedte Il egy allitolagos sszeeskves tervet.
78 8omoi.BBBa.
79 Fves terseg az Arve es a Rhne kztt.
80 Lasd Jolitikai gazdasgtan, il. jegyzet.
81 M. de Sully (1560-1641): protestans politikus es gazdasagi iro; IV. Henrik minisztere.
82 ,Nyilvanvalo tehat, hogyha azutan egy olyan ember erkeznek allamunkba, aki kepes
volna mveszetevel mindenIele alakot lteni es mindenIele dolgot utanozni, es kltemenyeit
akarna neknk bemutatni, talan nagy tisztelettel veznk, mint egy szent, csodalatra melto es
kedves embert, de azert megis azt mondanok neki, hogy ilyen ember a mi allamunkban nincs
s ilyennek nem is szabad lennie; s valoszinleg el is kldenk Iejet myrrhaval meghintve es
gyapjuszalaggal ekesitve egy mas allamba, s a magunk erdekeben beernenk a szigorubb es
kevesbe szorakoztato kltvel es mesemondoval, aki a becsletes beszedet utanozza nalunk, s
mondokajat azokban a Iormakban adja el, melyeket trvenyervel eleve kiktttnk, amikor
a katonak nevelesere vallalkoztunk. Joliteia. 398 a-b. (Szabo Miklos Iorditasa.)
83 GenI Szavoja-ellenes Iggetlensegi harcanak hsei a XVII. szazad elejen.
84 M. Favonius (i. e. 90-42): Cato hive, akit kls viselkedeseben is utanoz: Philippi utan
kivegzik.
85 ,Mit artott nekem a halal? Az ereny a sors ellenere is viragzik. / Nem pusztitja el azt a
kegyetlen zsarnok kardja, sem keresztje.
86 Daniel 5.
87 Voltaire: ]rutus (1729); :a mort de Ksar (1731).
88 Az $racle G. F. de Saint-Fox (1698-1776) szinpadi tndermeseje (1740); az artatlan
trtenetnek az a mondanivaloja, hogy a diszkrecio es a titokzatossag kedvez a legjobban a
szerelemnek.
89 1753-ban Villars herceg, Provence kormanyzoja Ielemeltette a marseille-i szinhaz
helyarait, mire a lakosok inkabb nem mentek szinhazba; a kormanyzo ezt lazadasnak
minsitette.
90 Talan J.-B. Sauve de Lanoue (1701-1761), akirl elismeren emlekezik meg a
Lallomsok VIII. knyveben.
91 Lasd a 21. jegyzetet.
92 ,Az eletet az igazsagnak szenteli. Juvenalis: Satirae. IV, 91.
93 Plutarkhosz: :%kurgosz. 12-14.
94 ,Haj! levelek tbbe nem vedik meg puha szld. Vergilius: \eorgica. I, 448. (Lakatos
Istvan Iorditasa.)
95 Plutarkhosz: :%kurgosz. ,1.
96 Az 5nciklopdia GenI-cikkenek zarosorai: ,Vallasunk nem engedi ugyan, hogy azt
gondoljuk: a genIiek hatasosan munkalkodtak a masvilagi boldogsag erdekeben, de esznk
arra kesztet bennnket, hogy azt higgyk: ezen a vilagon csaknem annyira boldogok,
amennyire az egyaltalan lehetseges.
A TRSADALMI SZERZDSRL
A Lallomsok=bol tudjuk, hogy egy rendszeres politikai ertekezes gondolata a velencei
diplomaciai szolgalat, tehat 1743-1744 ota Ioglalkoztatta Rousseau-t. Eredetileg a "rsadalmi
szerz&ds=nel nagyobb mre gondolt; a cime is mas lett volna: Jolitikai intzmnyek. 1762.
januar 18-an, tehat alig nehany honappal a knyv megjelenese eltt meg ugy adja el a dolgot
egy genIi baratjahoz, Moultouhoz intezett leveleben, mintha csak kiemelte volna ebbl a
nagyobb keziratbol a tarsadalmi szerzdesrl szolo reszt. A ktet elejen allo +igyelmeztets=
ben mar azt mondja, hogy a kiadatlan reszeket megsemmisitette, de ezzel is megersiti, hogy
a Jolitikai intzmnyek nem csupan terv volt, hanem valosagosan letezett. Akarhogy is, a
"rsadalmi szerz&ds sIogalmazvanyai kzl csak egy maradt Ienn, az un. genIi kezirat, ez
pedig mar a vegleges szveg korabbi valtozata, Ielepiteseben nem ter el tle. Bar a
Lallomsok szerint Rousseau 1751 ota dolgozott a velencei terv megvalositasan, ez a kezirat
nem keletkezhetett korabban 1756-nal. Tartalmaz ugyanis egy Iejezetet (I. knyv, 2. Iejezet:
;z emberi nem egyetemes trsadalmr)lq amely Diderot "ermszet'og=cikkevel vitatkozik, ez
pedig 1755 legvegen jelent meg az 5nciklopdia V. kteteben. Mivel ez a Iejezet a vegleges
szvegvaltozatbol kimaradt, Iorditasat a jelen kiadasban Iggelekkent kzljk.
A "rsadalmi szerz&ds els Iogalmazvanya beIejezetlen maradt. A vegleges
Iogalmazvany 1760 vegen keszlt el. 1761-ben Rousseau kiegeszitette a polgari vallasrol
szolo Iejezettel es nyomdaba adta. A knyv 1762-ben jelent meg Amszterdamban.
A m eredeti cime: Du Kontract social6 / Jrincipes / du ' droit politi<ue.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). III. kt., 347-400. es 281-
289. old.
1 ,Kssnk melto Irigyet. Vergilius: ;eneis. XI, 321. (Devecseri Gabor Iorditasa.)
2 De 'ure belli ac pacis. I, III, 8. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 20. jegyzet.
3 R. L. d'Argenson: "rait des intrkts de la +rance avec ses voisins. A knyv els
kiadasa 1765-ben jelent meg, nev nelkl, Konsidrations sur le gouvernement ancien et
prsent de la +rance (Elmelkedesek Franciaorszag regi es mai kormanyzatarol) cimen. R.
L. d'Argenson (1694-1757): allamIerIi, 1744 es 1747 kztt Franciaorszag klgyminisztere.
4 Rousseau teved; Hobbes nem allitotta, hogy az alattvalok vannak az uralkodoert.
5 Alexandriai Philon(i. e. 13-i. sz. 45-50): grg ajku zsido IilozoIus es teologus.
6 Jolitika. 1,I,a.
7 Plutarkhosz: ; f#ldi s a v(zi llatok is rtelmes lnyek.
8 Celzas R. Fiimer Jatriarca c. mvere. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l
-
26.
jegyzet.
9 ,Mert nincs hatalom, csak az Istentl. Rom 13,1. 10 De 'ure belli ac pacis. I, III, 8. i-i
Hobbes: :eviatan. XVII.
12 Hobbes es PuIendorI. (Az utobbirol lasd artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 10.
jegyzet.)
13 Celzas a ketts szerzdes elmeletere, melyet legtisztabb Iormaban PuIendorI adott el:
De 'ure naturae et gentium. VII, II.
14 J. Bodin: :es si@ livres de la ?publi<ue. I, 6. V. Jolitikai gazdasgtan, 7. jegyzet.
15 D'Alembert: \enf. 5nciklopdia. VII.
16 A szoban Iorgo politikai irok Hobbes, PuIendorI, Burlamaqui, Grotius es Barbeyrac.
V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 10., 5., 20. es 29. jegyzet.
17 Rousseau igazsagtalan Barbeyrackal, aki nem a despotizmusnak, hanem Locke
liberalizmusanak hive. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 29. jegyzet.
18 ,Valo igaz, nemely velemenyklnbseg art az allamoknak, mas velemenyklnbsegek
pedig hasznukra vannak; amelyik viszaly es parttes Iorrasa, az artalmas, amelyik nem jar
viszallyal es parttessel, az hasznos. Mivel tehat az allam alapitoja nem veheti elejet az
egyenetlensegeknek, legalabb ugy kell inteznie, hogy partok ne alakuljanak. +irenze
t#rtnete. 7.
19 Locke: Second "reatise of Kivil \overnment. II, 20.
20 Rousseau itt Montesquieu hires trvenydeIiniciojara celoz: ,A trvenyek,
legaltalanosabb ertelemben, a dolgok termeszetebl ered szksegszer kapcsolatok. De
ll5sprit des lois. I, i.
21 Jolitikosz (Az allamIerIi) c. mveben.
22 Konsidrations sur les causes de la grandeur des ?omains et de leur dcadence
(Elmelkedesek a romaiak nagysaganak es hanyatlasanak okairol). 1.
23 >nst(tutio religionis cristianae (A kereszteny vallas alapvonalai). Kalvin e teologiai
munkaja 1536-ban jelent meg. Miutan lemondott genIi polgarsagarol, Rousseau mar
egeszen maskent itelte meg Kalvint: ,Kalvin ketsegkivl nagy ember volt, de vegl is csak
ember volt, s ami rosszabb, teologus; egyebkent is megvolt benne a nagy szellem ggje, aki
erzi a Iensbbseget, es Ielhaborodik, ha vitaba szallnak vele. :ettres crites de la montagne
(Levelek a hegyekbl). 2.
24 ,Valo igaz, nem letezett nagy trvenyhozo, aki ne Iolyamodott volna Istenhez, mert
klnben nem Iogadtak volna el a trvenyeit; mert sok jo trveny van, amelyet a blcs
Ielismer ugyan, de nem jarnak vele nyilvanvalo ervek, hogy a tbbiek is elIogadjak.
artekezsek "itus :iv(usr)l. 1,11.
25 W. Warburton (1698-1779): anglikan pspk, teologus es kritikus. Rousseau itt 1736-
ban megjelent, "e ;lliance ]etmeen Kurc and State (Az egyhaz es az allam kztti
szvetseg) c. mvere utal.
26 A mindenseget Iolytonosan kitlt anyag rvenyszer mozgasaval magyarazza
Descartes a csillagrendszerek kialakulasat es Iennallasat. rveny-elmeleteben nagy szerepe
van annak a Ieltevesnek, hogy nem leven res helyek, amelyeket a mozgo testek
elIoglalhatnanak minden test csak valamilyen masik test rovasara valtoztathat helyet.
27 Ez a passzus nem maradt hatastalan. ButtaIoco korzikai nemesember es katonatiszt
Paolinak, a rvid elet Iggetlen korzikai allam Iejenek megbizasabol 1764 szeptembereben
levelben kerte Iel Rousseau-t, hogy adjon alkotmanyt a szigetnek. Erre a Ielszolitasra irta meg
Rousseau Rorzikai alkotmnytervezet=et.
28 Montesquieu: De ll5sprit des lois. XI, 5.
29 A XVIII. szazadi matematikai nyelv ,allando aranynak nevezi az olyan aranyparokat,
ahol az els trt nevezje azonos a masodik trt szamlalojaval:
,Szels tagoknak nevezi a-t es c-t, ,kzeptagnak vagy ,kzeparanyosnak b-t. A trtek
erteket nevezi az arany ,kitevjenek, es azt mondja, hogy az arany n#vekszik vagy cs#kken,
aszerint, hogy a trt erteke nvekszik vagy cskken. Rousseau peldaja tehat igy irhato Iel
szimbolikus alakban:
ahol F a Ihatalom, K a kormanyzat es A az alattvalok hatalmat jelenti. Ha ezt az
egyenlseget atrendezzk, azt kapjuk, hogy
azaz ,az egyik szorzat, a kormanyzat nmagaban vett hatalma, egyenl a masik szorzattal, a
polgarok hatalmaval, akik egyIell a Ihatalom letetemenyesei, masIell alattvalok.
Ha most Ieltesszk Rousseau-val, hogy A, az alattvalok mint egyenek hatalma nem
valtozik es egyenl 1-gyel (vagyis az egyenek mindig egysegnyi hatalmat testesitenek meg),
akkor kzvetlenl belathatjuk, hogy ,a Ihatalom aranya |az trt erteke| az alattvalok
szamaval egytt nvekszik, hiszen minel tbb polgara van egy allamnak, annal nagyobb F; a
(3) egyenlsegrl pedig leolvashatjuk, hogy ,a kormanyzat csak akkor lehet jo, ha
viszonylagos ereje a nep lelekszamaval egytt nvekszik, azaz, ha F n, az egyenlseg csak
ugy allhat Ienn, ha n K i.
A tovabbi ervelesben Rousseau meg egy korabeli matematikai Iogalmat Ielhasznal, ez
pedig a ,negyzetes arany. A negyzetes arany ket trt (ket ,egyszer arany) szorzata: ha es
ket egyszer arany, akkor a bellk kepzett negyzetes arany
A jelen esetben a ket egyszer arany a negyzetes arany pedig
Rousseau azt hasznalja ki, hogy K kiesik a trtbl, mivel a szamlaloban es a nevezben is
szerepel, es A szinten kiesik, mivel Ieltettk rola, hogy i-gyel egyenl, tehat
Tehat a Ihatalom es a kormanyzat hatalmanak ,szorzata, illetve a kormanyzat es az
alattvalok hatalmanak ,szorzata csak akkor nvekedhet vagy cskkenhet, ha a Ihatalom
ereje ugyanolyan aranyban nvekszik vagy cskken. Ebbl vezeti le Rousseau, hogy
,valahanyszor nvekszik vagy cskken a negyzetes arany , az egyszer arany is
hasonlokeppen nvekszik vagy cskken. Mivel azonban ,
ezert ha nvekszik vagy cskken, akkor K is nvekszik vagy cskken, azaz ,a kzeps tag
is megvaltozik.
30 Montesquieu: De l45sprit des lois. VII, 2.
31 S. Poniatowski (1676-1762): II. Stanislas, az utolso lengyel kiraly apja.
32 ,Inkabb eljek veszelyben, de szabadon, mint nyugalomban, de szolgasagban.
33 A Irancia ,prtre (pap) szo a grg ,preszbusz (reg) szobol szarmazik. A latin
eredet ,szenatus szo azt jelenti: a vnek tancsa, s a ,senex (ven, reg) szobol kepeztek. A
grg geruzia is az #regek tancsa6 gerontosz reg.
34 ,Optimus (legjobb) a ,bonus (jo) IelsIoka; ,optimates
elkelket, nemeseket is jelent. 3 Jolitika. 12796.
36 Valoszinleg Hobbes-ra celoz itt Rousseau; v. :eviatan. XIX.
37 ,Ez lesz a kiralynak a joga, aki majd uralkodik Ilttetek: Elveszi Iiaitokat, s szekerei
es lovai melle rendeli ket-a szekerei eltt kell majd Iutniuk; megteszi ket ezres es tezres
csoportok parancsnokainak; Ielszantatja velk a Ildet es betakarittatja a termest;
hadiIlszerelest csinaltat velk es szerszamot a szekereire. Elveszi lanyaitokat, illatszert
kesziteni, Izni es stni. Elveszi a szantoIldjeitekrl, szleitekbl es olajligeteitekbl a
legjava termest, es odaadja a tisztjeinek. Tizedet vet ki szantoitokra, szleitekre es azt udvari
embereinek meg a tisztsegviselinek adja Iizetsegl. Elszedi legjobb szolgaitokat es
szolgaloitokat, kreiteket es szamaraitokat, es a maga hasznara dolgoztatja ket. Tizedet szed
nyajaitokbol, s ti magatok is a szolgai lesztek. S ha majd egyszer kiralyotok miatt, akit
valasztottatok magatoknak, knyrgni Iogtok, az Ur nem hallgat meg benneteket azon a
napon. 1 Sam 8,11-18.
38 Hasonlokeppen velekedett Spinoza is: Machiavelli ,talan azt akarta megmutatni,
mennyire kell a szabad sokasagnak ovakodnia attol, hogy Ieltetlenl egyetlen emberre bizza
dvet. "ractatus politicus (Politikai tanulmany). V, 7. Ugyanezt a nezetet Iogalmazza meg
Diderot az 5nciklopdia Maciavellizmus-cikkeben: ,Amikor Machiavelli megirta a
Iejedelemrl szolo ertekezeset, mintha igy szolt volna polgartarsaihoz: Olvassatok jol ezt a
knyvet. Ha valaha megengeditek, hogy uralkodjanak Ilttetek, uratok olyan lesz,
amilyennek leIestem elttetek: ime, a vadallat, akinek kiszolgaltatjatok magatokat.
5nciklopdia. IX.
39 Az utolso mondatot a knyv nyomdaba adasa utan irta be a keziratba Rousseau. Mint a
Lallomsok XI. knyvebl kiderl, Choiseul herceg, a IilozoIusok beIolyasos partIogoja
dicseretenek szanta, s az volt a szandeka vele, hogy elnyerje a nagy hatalmu allamIerIi
tamogatasat a knyv Franciaorszagba valo bevitelehez (a "rsadalmi szerz&ds
Amszterdamban jelent meg).
40 ,A jo es a rossz megklnbztetesenek az a leghasznosabb es legegyszerbb modja, ha
meggondoljuk, hogy mit akarnank vagy mit nem akarnank mas uralkodo alatt. Tacitus:
Eist)ri. 1,16. (Borzsak Istvan Iorditasa.)
41 A Jolitikosz=ban.
42 Calvin: >nstitutio. IV, XX, 24; Bossuet: Joliti<ue tire des propres paroles de
l4acriture sainte (A Szentiras tulajdon szavaibol levont politika). (1709.) V. :evl
d4;lembert=nek, 44. jegyzet.
43 Mint Konsidrations sur le gouvernement de Jologne (Elmelkedesek Lengyelorszag
kormanyzatarol) c. munkajabol tudjuk, Rousseau itt a lengyel Ihivatalnokok nallosagara
gondol.
44 De l45sprit des lois. XVII, II skk.
45 J. Chardin: Loyage en Jerse. III, 83-84. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l,
52. jegyzet.
46 ,S ezt tapasztalatlansagukban mvelt embersegnek neveztek, holott valojaban
szolgasaguknak volt resze. Tacitus: ;gricola. 21. (Borzsak Istvan Iorditasa.)
47 ,Ahol pusztasagot teremtenek, azt bekenek mondjak. Uo. 30. (Borzsak Istvan
Iorditasa.)
48 J.-F. de Gondi, a kesbbi Retz biboros (1613-1679). Emlekiratairol hires; a Rousseau
altal emlitett esetet is leirja a III. knyvben.
49 Szabad atvetel az >storie florentine (Firenze trtenete) elszavabol.
50 Serrar di consiglio: a Nagytanacs lezarasa. 1297-ben (es nem 1198-ban, mint Rousseau
tevesen allitja) Pietro Gradenigo javaslatara a Nagytanacsba bevalaszthato IerIiak kret a
nemesi csaladok tagjaira korlatoztak.
51 Lelence szabadsgnak megvizsglsa. Nevtelen politikai irasm, megjelent 1621-
ben. Az volt a celja, hogy igazolja a csaszari
. Iennhatosagot Velence Iltt.
52 Discorsi Sopra la prima deca di "ito :ivio (Ertekezesek Titus Livius els tiz
knyverl). I. 2-3.
53 tmeguralomma
54 ,Ugyanis mindenkit zsarnoknak szokas nevezni, aki egy korabban szabad allamban
rks hatalommal rendelkezik. Cornelius Nepos: De e@cellentibus ducibus e@terarum
gentium (Az idegen nepek kivalo hadvezereirl). I, 8.
55 5tikon 8ikomakeon (Nikomakhoszi ethika). n6oe.
56 A kzepkorban elegge altalanos szokas volt a tarsadalmi szerzdest ugy ertelmezni,
hogy a nep alarendeli magat egy uralkodonak. Rousseau elssorban PuIendorIra gondolhatott.
V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 10. jegyzet.
57 De 'ure belli ac pacis. II, V, 24.
58 Svajcban.
59 F. de Vendme, BeauIort hercege (1616-1669): Irancia arisztokrata, a Fronde egyik
vezetje.
60 Eist)riae. I, 85.
61 De ll5sprit des lois. Il, 2.
62 Saint-Pierre abbe 1718-ban megjelent Discours sur la polysynodie (Ertekezes a
poliszinodiarol) c. mveben azt inditvanyozta, hogy a kiraly kinevezett minisztereit valasztott
tanacsokkal helyettesitsek. V. :evl d4;lembert=nek, 6. jegyzet.
63 Er grgl ,rome, trveny: ,nomosz.
64 Servius Tullius (i. e. 578-534): a hagyomany szerint Roma hatodik kiralya. Neki
tulajdonitottak a romai nep vagyoni osztalyokba es centuriakba sorolasat, valamint a varosIal
megepit-teteset. Valojaban mindket esemeny kesbbi kelet.
65 Marcus Terentius Varro (i. e. 116-27): romai tudomanyos iro. Tbb mint hetven
enciklopedikus munkajabol csak a mezgazdasagrol szolo ertekezese M?erum rusticarumN,
valamint a latin nyelvrl irott ertekezesenek bizonyos reszei maradtak Ienn. A Rousseau-nal
szerepl mondat szabad Iorditas, v. ; mez&gazdasgr)l. III, I, 5.
BB Caius Plinius Secundus (i. sz. 23 vagy 24-79): romai iro. Szamos hadtudomanyi,
eletrajzi, retorikai es grammatikai munkajabol csak a 8aturalis ist)ria (Termeszetrajz)
maradt Ienn.
67 Capite censi: azok, akiket csak Iejenkent (es nem vagyonuk nagysaga alapjan) lehet
besorolni; a romai centuria-rendszer legaljan lev, nincstelen polgarokat neveztek igy.
68 De legibus (A trvenyekrl). III, 15.
69 Felgyelk, szavazatszamlalok, szavazatgyjtk.
70 Ephoroszok: spartai tisztsegviselk; eredetileg a kiraly jellte ki, kesbb a nep
valasztotta ket, egy evre. Minden evben t ephoroszt valasztottak. Sparta katonai-politikai
hatalmanak nvekedesevel ntt az ephoroszok hatalma is, s idvel az oligarchikus allam
legIbb intezmenyeve valtak. Hatalmuk tetIokan, az i. e. V. szazadban az egesz klpolitika
rajuk tartozott.
71 Lucius Sergius Catilina (i. e. 108 k.-62): romai patricius. I. e. 66-ban, majd 63-ban,
Cicero es Caius Antonius konzulsaganak idejen, sszeeskvest sztt a hatalom
megragadasara. Amikor a szervezkedes kitudodott, a szenatus teljhatalommal ruhazta Iel a
konzulokat a leveresere, de egyiket sem nevezte ki diktatornak. Cicero mindazonaltal diktatori
hatalommal es intezkedesekkel Iojtotta el az sszeeskvest, mikzben Antonius ingadozott
kzte es Catilina kztt. Catilina 62-ben az sszeeskvesenek sorsat megpecsetel pistoriai
tkzetben esett el.
72 ,Amit Kemosz, a te istened szerzett neked, az vajon nem a tied-e? Bir. 11,24.
73 II. Flp makedon kiraly i. e. 356 es 346 kztt tizeves haboruban megsemmisitette a
phokisziak haderejet. A haborura Apollo delphoi joshelyenek megszentsegtelenitese adott
rgyet.
74 De cive. VI, il. es XVII, 28.
75 ,Attanulmanyoztam az ertekezest ; polgrr)l. Amit a kiralyok erdekeben mond, azzal
egyetertek; de nem tudnek egyeterteni
azzal, ahogyan a szerz megalapozza nezeteit. Azt hiszi, minden ember termeszettl Iogva
hadiallapotban van, s meg nehany mas dolgot is allit, ami nem Ier meg az en elveimmel. Mert
odaig megy, hogy kijelenti: minden maganszemely kteles azt a vallast kvetni, amelyet
hazajaban a kzhatalom jovahagy, s ha szivbl nem csatlakozik hozza, legalabb
engedelmessegbl vallania kell es ala kell vetnie magat neki. Idezi Barbeyrac a De 'ure belli
ac pacis Iorditoi elszavaban. V. artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l, 29. jegyzet.
76 Rousseau itt Bayle Jenses diverses sur la comSte (KlnIele gondolatok az
stksrl) c, 1682-ben kiadott mvenek azzal a hires tetelevel polemizal, hogy az ateizmus
nem zarja ki az ere-nyesseget, s az erenyes ateistak alkotta allam bekessegben Iennmaradhat.
V. :evl Loltaire=ez, 14. jegyzet.
77 Legy atkozott!
78 ,Extra ecclesiam nulla salus. Mar a korai egyhazatyaknal elIordulo tantetel;
eredetileg csak kikzsitettekre alkalmaztak. Altalanos ervennyel VIII. BoniIac bullaja, az
enam sanctam mondta ki 1302-ben. A janzenistak buzgon hirdettek.
79 Hardouen de Pereiixe-nel, Rodez ersekenel olvashato a hires eset, amelyre Rousseau
celoz: ,Egy trtenetiro elbeszeli, hogy a kiraly tanacskozasra hivta ssze mindket Ielekezet
hittudosait, s latvan, hogy az egyik lelkipasztor elismeri, hogy a katolikusok vallasaban is
megmenthetjk a lelkidvssegnket, OIelsege szolasra emelkedett, es azt mondta ennek a
lelkipasztornak: Hogyan, hat elismeri, hogy megmenthetjk a lelkidvssegnket ezeknek az
uraknak a vallasaban? A lelkipasztor azt Ielelte, hogy semmi ketsege eIell, Ielteve, hogy
helyesen elnk. Amire a kiraly igen okosan igy valaszolt: Akkor hat az ovatossag ugy
kivanja, hogy az vallasukban eljek es ne az neben, mert ha az vallasukban elek, ugy
szerintk is es n szerint is megmentem a lelkidvssegemet, mig ha az n vallasaban
maradok, ugy csak n szerint mentem meg a lelkidvssegemet, szerintk nem. Marpedig az
ovatossag ugy kivanja, hogy a biztosabb utat kvessem. , Eistoire du roy Eenry le \rand (A
nagy Henrik kiraly trtenete). (1661.) 200.
80 Diderot: Droit naturel(Termeszetjog). 5nciklopdia. V.
81 ,Azonban ha elvesszk az egyes embertl az igazsagos es az igazsagtalan Iltti
itelkezes jogat, milyen itelszek ele utaljuk e hatalmas kerdest? Hova? Az emberi nem szine
ele; egyedl az emberi nemet illeti meg a dntes joga, mivel az emberiseg egeszenek csak egy
szenvedelye van: minden egyes ember kzs java. Uo.
82 De 'ure belli ac pacis. II, XV, 5.
83 ,seink kztt ugyanis ellensegnek neveztek azokat, akiket most idegeneknek
neveznk. De officiis (A ktelessegekrl). I, 12.
84 ,Mit Ielelhetnk hat erszakos okoskodonknak, mieltt megIojtanank? kerdezi
Diderot az 5nciklopdia Droit naturel c. cikkeben. Rousseau valasza az, hogy az emberek
szerzdesre lepnek egymassal, es a szerzdes konstitualja az altalanos akaratot; Diderot-e,
hogy az altalanos akarat levezethet a termeszetjog rk erveny normaibol.
NGY LE&L MALESHERBES-HEZ
A negy level az 5mil kiadasa krli huzavona idejen irodott. Rousseau, klnsen ,a
szavojai vikarius hitvallasa miatt, nagyon tart a parizsi parlament janzenistainak es a
Sorbonne jezsuitainak mes-terkedeseitl. HalalIelelem gytri, es a kiado keslekedeset ugy
ertelmezi, hogy meg akarjak varni a halalat s azutan meghamisitott szveggel akarjak
kinyomtatni az 5mil=l. Ketsegbeesett levelekkel arasztja el baratait, N. B. Duchesne-t, parizsi
kiadojat, valamint Malesherbes-et. Ch.-G. de Lamoignon de Malesherbes (1721-1794) magas
rangu birosagi elnk, az hataskrebe tartoznak a knyvkiadasi es knyvkereskedelmi gyek;
az irodalmarok es IilozoIusok partIogoja, Rousseau-t nagy megertessel kezeli es tamogatja.
A m eredeti cime: Cuatre lettres c M. le Jrsident de Maleserbes contenant le vrai
tableau de mon caractSre et les vrais motifs de toute ma conduite.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). I. kt., 1130-1147. old.
1 Lasd az artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l jegyzeteinek bevezetjet.
2 artekezs a tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l6 artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l6
5mil.
3 Prosopopeia: trtenelmi szemelyiseg szajaba adott Iiktiv beszed. V. artekezs a
tudomnyokr)l s a m*vszetekr&l, 12. jegyzet.
4 Rousseau 1759-tl ,Vitam impendere vero Ieliratu pecsetnyomot hasznal. V. :evl
d4;lembert=nek, 92. jegyzet.
5 O, barcsak!
6 Ekkor hagyja el Parizst es kltzik a Montmorency kzeleben lev Remetelakbaj
amelyet d'Epinay asszony bocsat a rendelkezesere.
7 Diderot irta a +ils naturel=bonA ,Csak a gonosz ember maganyos.
8 Malesherbes 1759-ben Ielajanlotta Rousseau-nak, hogy legyen a Dournal des Savants
szerkesztje; a lap Ikent recenziokat kzlt.
9 Rousseau 1757 decembereben sszevesz d'Epinay asszonnyal, elkltzik a
Remetelakbol, s egy kis hazban telepszik meg Mont-Louis-ban, szinten Montmorency
kzeleben. Itt latogatja meg 1759 husvetjan Ch. Luxembourg marsall (1702-1764) es
Ielesege. A marsall, latva a kis haz rozzant allapotat, Ielajanlja Rousseau-nak, hogy kltzzek
at montmorencyi kastelyaba. Rousseau elIogadja az ajanlatot, s akkor is Ienntartja
lakosztalyat a kastelyban, amikor a tatarozasi munkak beIejezese utan visszakltzik Mont-
Louis-ba.
LE&L BEAUMONT RSEKHEZ
Az 5mil 1762 majusanak masodik Ieleben jelenik meg. Az egyhazi es vilagi hatosagok
rendkivl gyorsan reagalnak: junius 7-en eliteli a knyvet a Sorbonne, junius 9-en pedig az
illetekes birosag, a parizsi parlament elrendeli a knyv elkobzasat, megsemmisiteset es a
szerz rizetbe vetelet. Rousseau-nak meneklnie kell. Sem GenI, sem Bern nem Iogadja be
GenIben is maglyara kerlnek ,a genIi polgar knyvei , igy egyetlen valasztasa marad, a
Porosz Kiralysag. Rousseau az ekkor II. Frigyes Iennhatosaga alatt allo Mtiers-ben telepszik
meg julius 10-en. Szeptemberben jut el hozza Beaumont parizsi ersek pasztorlevele. Ch. de
Beaumont (1703-1781) 1746 ota a Irancia egyhaz Ieje; hires intoleranciajarol, kimeletlenl
ldzi mind a IilozoIusokat, mind a janzenistakat. Rousseau oktober elejetl az ev vegeig
dolgozik valaszan; 1763. januar i-en kldi el a keziratot amszterdami kiadojanak s a level meg
az ev elejen megjelenik.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). IV. kt., 925-1007. old.
1 ,Nezd el nekem, ha valamit mereszebben mondtam, nem azert volt, hogy teged
bantsalak, hanem hogy magamat vedjem. Ugyanis elre eltem a meltosagod es okossagod
adta lehetseggel, leven hogy kepes vagy megitelni, mennyire kenytelen vagyok valaszolni
neked. Szent Agoston: :evelek. 238. Pascentiushoz.
2 :ettre sur la musi<ue franoaise (1753).
3 Kam IelIedte reszeg atyja, Noe meztelenseget. Ter 9,22.
4 Romai szamzetesi Iormula.
5 A ,partIogo G. Keith (1693-1778), II. Frigyes skot szarmazasu tabornoka, Neuchtel
kormanyzoja, a ,Ielvilagosult Iejedelem pedig II. Frigyes.
6 :a 8ouvelle Elo`se. VI, 7.
7 Th. Burnet (1635-1715) cambridge-i teologus 1681-ben megjelent, "elluris teoria
sacra (A Fld szent elmelete) c. mvere utal.
8 ,halalnak halalaval halsz Ter 2,17.
9 Magyar kiadas (a tovabbiakban M): 5mil. Gyry Janos Iorditasa. Tanknyvkiado 1957.
316 old.
10 Rousseau ebben a kerdesben jol iteli meg a politikai helyzetet. A jezsuitak elleni
intezkedesek idejen (a rend Ieloszlatasara vonatkozo parlamenti hatarozat 1762 augusztusaban
szletett) kapora jtt az egyhazi es vilagi hatosagoknak, hogy megmutathattak: a IilozoIusok
ellen is ugyanolyan hatarozottan lepnek Il.
11 IV. Henrik.
12 M 77. old.
13 M 294. old.
14 Rom 1, 19-21.
15 M 300. old.
16 Rom 1, 20-22.
17 M 293. old.
18 A kimaradt szvegresz: ,Amint erdekesse valnak szamomra ezek az ismeretek,
raszoritom magam, hogy elsajatitsam ket. M 317. old.
19 ;dversus Marcionem (Marcion ellen). I, 3.
20 Lasd :evl Loltaire=hez, 3. jegyzet.
21 Szent Jusztin martir (100 k.-i65 k.), Origenesz (185 k.-254 k.) es Alexandriai Kelemen
(150 k.-2i5 k.) neoplatonikus hatas alatt allo egyhazatyak; a E%pot%poszeisz (Vazlatok) es a
Sztromateisz (Sznyeg vegyes tartalmu m) Kelemen knyvei; Photiosz (820 k.-89i):
bizanci patriarka, polemizal a manicheizmus egyik valtozata ellen.
22 Lucretius: De natura rerum (A termeszetrl). Peldaul I, 56; III, 278; V, 186; V, 191; V,
502.
23 Rousseau J. de Beausobre (1659-1738) protestans teologus 1734 es 1739 kztt
megjelent mvet idezi Eistoire criti<ue de Manice et du Manicisme (Mani es a
manicheizmus kritikai trtenete).
24 M 329. old.
25 A mtiers-i lelkeszre, Montmollinre celoz. A :ettres crites de la montagne (Levelek a
hegyekbl) megjelenese (1764) utan megromlik a viszonyuk. Rousseau ebben a mveben egy
olyan rpirattal polemizal, mely vedelmebe veszi a genIi tanacsnak az 5mil=li kapcsolatos
hatarozatat. A :evelek oriasi Ielhaborodast valt ki protestans krkben; Montmollin
tevlegesen reszt vesz a Rousseau elleni hajszaban.
26 O. Joly de Fleury (1715-1810): a parizsi parlament Igyesze, emelt vadat Rousseau
ellen.
27 Rousseau a III-IV. szazad egyik nagy teologiai vitajara celoz. A vita targya az a kerdes
volt, hogy a szentharomsag hogyan lehet harom szemely (hposztaszisz) es megis
egytermeszet.
28 A mozesi trvenyeket kiegeszit, a kesbbi hagyomanyban kialakult trvenyeket es a
rajuk vonatkozo kommentarokat tartalmazo szent knyvek a judaizmusban.
29 A kanoni jog konstitucionak nevezi, egyebek kztt, a papai pasztorleveleket. Itt XI.
Kelemen papa enigenitus bullajarol (1713) van szo, amely ujbol eliteli a janzenizmust. 1752-
ben Beaumont ersek elrendeli, hogy csak azokat szabad gyontatni, akik igazoljak, hogy
elIogadjak az enigenitus konstituciot.
30 Summa teologiae. A masodik resz II. reszenek kerdesei. I, 7.
31 Zsido szekta az i. e. I. szazad es az i. sz. II. szazad kztt Palesztinaban; a lelek
halhatatlansagat hirdettek, de tagadtak a test Ieltamadasat.
32 J. Calas (1698-1762) protestans kereskedt birosag ele allitottak azzal a vaddal, hogy
meggyilkolta Iiat, aki katolizalni akart. A Iiu valojaban ngyilkos lett. Calast a toulousei-i
parlament itelete alapjan kerekbe trik. A rehabilitalasaert Iolytatott kampany, amelyet
Voltaire vezetett, 1765-ben eri el celjat.
33 A cevennes-i protestansok Ielkelese 1702 es 1704 kztt; XIV. Lajosnak egy egesz
hadsereget kellett bevetnie ellenk; a partizanharcok 1713-ig elhuzodtak.
34 A parszik a zoroasztrianus vallas Indiaba vandorolt hivei.
35 Jean Novi de Caveirac abbe 1758-ban nevtelenl megjelent knyvere celoz: ;pologie
de :ouis Q>L... avec une dissertation sur la 'ourne de Saint=]artlemi (XIV. Lajos
apologiaja... egy ertekezessel a Szent Bertalan naprol).
36 Szent Domonkos (Domingo de Guzman 1170 k.-i22i) Tou-louse-ban alapitotta meg
rendjet.
37 ,Amikor az albigensek ellen predikalt, knyrletessegbl magahoz vett nehany ajtatos
szemelyt segitsegl, hogy azokat az eretnekeket, akiket maga Isten igejenek kardjaval nem
tudott eltavolitani, igazi karddal testileg zzek el. Antonius Senensis: ; prdikl) bartok
rend'nek kr)nik'a (1585). Harmadik resz, XXIII szakasz, 14. Iej., 2.
38 II. Henrik parancsara 1559-ben vegeztek ki.
39 A ket Ialu lakossagat 1545-ben eretneknek nyilvanitottak es kiirtottak.
40 M 346. old.
41 Franois de Paris (1690-1727): janzenista aszketa. Sirjanal, a Saint-Medard temetben,
csodalatos gyogyulasok trtennek. A tmegesen odazarandoklo hiveket gyakran hiszterikus
rangogrcs Iogja el (konvulzionariusok). 1732-ben kiralyi parancsra bezarjak a temett.
42 M 347. old.
43 Platon: Joliteia. 3616-3620:.
44 Szokratesz atyjat hivtak SzoIroniszkosznak.
45 M 359-360. old.
46 M 304. old.
47 M 242. old
48 M 363. old.
49 M 349-351 old.
50 Rousseau kortarsa; azt allitotta magarol, hogy megoldotta a kr negyszgesitesenek
problemajat.
51 ,Marpedig harom szemelyrl van szo, mondtuk, nem azert, hogy valamit kimondjunk,
hanem hogy ne hallgassunk el valamit. Szent Agoston: ; szentromsgr)l. V, 9.
52 A. de Montazet (1712-1788): Lyon erseke; janzenista szimpatiai miatt vitaba keveredik
Beaumont-nal, de az nem valaszol vitairatara.
53 hogy mintegy nmagaba visszaIorditsam
54 M 354. old.
55 N. Chorier (1612-1692) sikamlos regenye (1659).
56 Domitius Ulpianus (170 k.-228): romai jogasz.
LE&L #RAN+UI/RES-HEZ
A :ettres crites de la montagne (Levelek a hegyekbl) megjelenese (1764) utan ujabb
hajsza indul Rousseau ellen. 1765 vegen elmenekl Motiers-bl; rvid ideig berni terleten
tartozkodik, majd 1766 januarjaban Angliaba utazik. Angliaban sszeklnbzik Hume-mal,
s 1767 majusaban visszamenekl Franciaorszagba, ahol Renou alnev alatt el, bar kilete nyilt
titok. Egyre elvadultabb maganyabol csak ket dologgal lehet kimozditani: ha elnyomott nepek
neveben Iordulnak hozza (1772-ben irja meg elkepzeleseit a lengyel alkotmanyrol), vagy ha
vallasi kerdesekben kernek tle tanacsot, mint ahogy Franquieres is tette, akirl mindssze
annyit tudunk, hogy dauphinei nemesember volt.
A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: $euvres complStes (Pleiade). IV. kt., 1131-1147. old.
1 S. Clarke (1675-1729): a racionalis teologia legnagyobb XVIII. szazadi kepviselje.
2 Locke: ;n 5ssay Koncerning Euman enderstanding (Ertekezes az emberi ertelemrl).
II. XXIII, 32.
3 ,Az egek hirdetik... Zsolt 19,2.
4 Prrhon kveti a szkeptikusok.
5 Diderot: Jenses pilosopi<ues. 21.
810
6 F. Fenelon (1651-1715): moralista, teologiai es politikai iro.
7 L. Junius Brutus (i. e. VI. szazad vege): a kztarsasag legendas megalapitoja; a
hagyomany szerint halalra itelte Iiait, mert sszeeskvest szttek a kiralysag visszaallitasara.
8 ,|PotiIar Ielesege| megIogta a ruhajat, es igy szolt: Halj velem! De ruhajat a
kezeben hagyta, elmeneklt es kiIutott. Ter 39, 12.
9 Glaukon elbeszelese. Platon: Joliteia. 3616-3623.
10 Xenophon (i. e. 431-350 eltt): grg trtenetiro es hadvezer; Szokratesz tanitvanya,
ket knyvet is irt mestererl.
UTSZ
IRTA: LUDASSY MARIA
AZ IDEZETEK FORRASAI
5mil. Gyry Janos Iorditasa. Tanknyvkiado 1957. Lallomsok. Benedek Istvan es Benedek Marcell Iorditasa. Magyar
Helikon 1962. ; magnyos stl) lmodozsai. Rez Adam Iorditasa. Magyar Helikon 1964. Jolitikai t#redkek. Ludassy
Maria Iorditasa. ; francia felvilgosods morlfiloz)fi'a c. ktetben. Gondolat Knyvkiado 1976.
A modern Iorditasban nem hozzaIerhet es a jelen valogatasban nem szerepl mveket az $euvres complStes eddig
megjelent negy ktetebl idezzk. Szerk. B. Gagnebin es M. Raymond. Bibliotheque de la Pleiade. Parizs 1959-1969. ;
korzikai alkotmny tervezete (Projet de Constitution pour la Corse). ;z ' EloTse (La Nouvelle Helose). ]otanikai
t#redkek (Fragments de botanique). 5pisztola Jarisot rnak (Epitre a Monsieur Parisot) \ondolatok :engyelorszg
kormnyzatr)l (Considerations sur le gouvernement de Pologne). D.=D. ?ousseau meg'egyzsei az artekezsre (rott
Llasszal kapcsolatban (Observations de J.-J. Rousseau sur la Reponse qui a ete Iaite a son Discours). =D.=D. ?ousseau utols)
vlasza (Derniere reponse de J.-J. Rousseau). :evelek a egyekb&l (Lettres ecrites de la montagne). ?ousseau mint Dean=
Dac<ues b(r'a (Rousseau juge de Jean-Jacques).
A "anulmny a nyelv eredetr&l meg nem jelent meg a Pleiade-kiadasban. A Iorditas alapjaul szolgalo kiadas: 5ssai sur
l4origine des langues. Szerk. C. Porset. Bordeaux, 1968.
A levelek Iorditasa Rousseau levelezesenek sszkiadasain alapul: Korrespondance gnrale. I-XX. kt. Szerk. L. T.
DuIour es P. P. Plan. Parizs, 1924-1934. Korrespondance complSte. Szerk. R. A. Leigh. GenI, 1665-tl.
A MORALISTA JEAN-JAC+UES S A TR&NYHOZ ROUSSEAU
A vincennes-i ,megvilagosodas, amelyet a Malesherbes-hez intezett masodik levelben es
a Lallomsok=ban ir le Rousseau, mar a masodik konverzioja volt az anyagi-szellemi
gazdagodas es az emberi-erklcsi elszegenyedes kerdesenek kapcsan. ,Javitott-e az
erklcskn a tudomanyok es a mveszetek ujraeledese? A nem tul lelemenyes kerdesre
kezenIekv volt a nemleges valasz: az egyszer erklcsk es a hivsagos tudomanyok, az
erklcsi tisztasag es a bns mveszetek szembeallitasa. Ezert az tletert kar volt a kortars
emlekiroknak (Marmontel, Morellet) a szazad ket legeredetibb Irancia gondolkodojanak,
Rousseau-nak, illetve Diderot-nak az elsbbseget vitatni. Az 1749-es katarzis elmenyet
azonban bar a dijnyertes artekezs=ben ennek meg nem sok nyomat talalni nem a
kzhelyszer luxuskritika lehetsege valtotta ki: a Mercure de +rance=ban megpillantott
palyazati kerdes ,tarsadalmi rendszernk ellentmondasait, ,intezmenyeink hibait vilagitotta
meg Rousseau eltt M8gy levl Maleserbes=hez. II.).
Az erklcspredikatori szerepkr patosza mar tiz evvel korabban is magaval ragadta az
akkor meg a ,Mama vedszarnyai alatt el Rousseau-t, am Warens baron jotekony
beIolyasa visszajara Iorditotta a genIi kztarsasag idealizalt republikanus erenyeinek
bvkrebl nehezen szabadulo iIju Jean-Jacques szandekait:
De draga jotevm IelIede tevedesem, Erklcsim valtozasat szksegesnek erzem.
Lemondek mindrkre vad elveimrl, Minden belem nevelt eliteletrl, Melyet GenI
gyermekkoromtol belem tlte, Tanitvan szigoru republikanus ggre. Mamam lenyese e durva
nyerseseget, Megtanit tisztelni egy Ienyes nemesseget. Belatom: keptelen az egyenlseg elve,
A vilag nem valtozik meg puszta kedvemre. Talan hiu erklcspredikator legyek, Uj Don
Quijotekent vivan malomkereket?
M5pisztola Jarisot rnakN
Ezt a Mamatol kapott utravalot hozta magaval a Parizs meghoditasara indulo Rousseau
szellemi poggyaszaban, a matematizalt kottairas korszakalkotonak remelt talalmanya mellett.
Hogy egyik sem valt be, arrol a Lallomsok=b&i erteslnk: a matematizalt kottat Rousseau-q
kivl senki sem tudta lejatszani, a Iinom erklcsk es a tarsasagi erenyek hangnemeben pedig
Jean-Jacques volt keptelen megszolalni. Meg inkabb meghatarozo jelentseg az a kudarc,
mellyel rvid politikai palyaIutasa vegzdtt (a velencei kvetseg titkarakent). Europa
legabszolutabb monarchiajaban egy kzrendi embernek a kzelettel kiserletezni ez a lehet
legabszurdabb vallalkozas. Jogos bere a kvetnel, Montaigu markinal maradt, de Rousseau
megsem tavozott res kezzel. Mindrkre megmaradt benne a gyllet ,ostoba allami
intezmenyeink ellen, amelyek az igazi kzjot es a valodi igazsagot mindig Ielaldozzak valami
latszolagos, de valojaban minden rendet lerombolo rendnek, amely egyebet sem tesz, csak a
kzhatalom tekintelyevel szentesiti a gyengek elnyomasat es az ersek igazsagtalansagat
MLallomsok. VII.). Ez a tanulsag Rousseau egesz eletprogramjanak alapja lett:
,,...a Jolitikai intzmnyek els gondolata irja a "rsadalmi szerz&ds els valtozatara
utalva tizenharom-tizennegy evvel korabban Iogalmazodott meg bennem, amikor
Velenceben alkalmam volt az annyira dicsert kormanyzat hibait eszrevenni. Latokrm azota
ersen kiszelesedett az erklcs trteneti tanulmanyozasa reven. Lattam, hogy a politikaban
gykerezik minden MLallomsok. VIII.). Ebben a szIeraban lehet es kell trleszteni a
Montaiguktol elszenvedett serelmekert, ugyanugy kihajitva ket az idealis Politikai
Intezmenyek epletebl, mint ahogy k dobtak ki az igazsagaert szajalo kzembert a
valosagos kvetsegek epleteibl.
De a vincennes-i uton ennel meg nem sokkal tbbet latott elre Rousseau azokbol a
Politikai Intezmenyekbl, melyek nem szorulnak ra a tudomanyok es a mveszetek
,viragIzereire, mert mar lehullottak a lancok, melyeknek viseleset a szellemi szabadsag
termekei megknnyitik. A legkevesbe azt sejtette, hogy az ezen intezmenyekhez vezet ut
eppoly ellentetes a vincennes-i Iogoly eszmeivel, mint ama tarsadalmi berendezkedessel,
melynek egyik alapintezmenye a vincennes-i Ioghaz; hogy a kzeleti erklcsk romjain
viragzo szellemi kultura tagadasa majdan olyan politikai erenyek igenlesehez vezet,
melyeknek szigora nem nehany havi brtnnel, hanem halallal sujtja a lelek
halhatatlansagaban ketelkedni mer ateista IilozoIust. Am ehhez az utolso
,megvilagosodashoz csattanosabb poIont kellett elszenvednie az elettl, mint amilyent a
Mon-taigu markiktol kapott: a IilozoIus baratok Iinom inkorrektsegeit es Ielvilagosult
intoleranciajat.
K01234546265( 78 50120469:(1
Rousseau szamara a kulturkritika jelenti a tarsadalomkritika kezdetet. A mveszetek es a
tudomanyok biralata korantsem mbiralat vagy tudomanyos polemia: az ,erklcsk
megjavitasa vagy megrontasa szempontjabol a jo malkotasok es a tudomanyos igazsagok
szerepe talan meg negativabb, mint a rossz izles es a tevokoskodas termekeie. ,.. .a
tudomanyok, az irodalom es a mveszetek, e nem kevesbe zsarnoki, es talan meg hatalmasabb
erk, viragIzerekkel boritjak az emberekre vert vaslancot, elIojtjak bennk azt az erzest,
hogy eredetileg szabadnak szlettek, megszerettetik velk a rabszolgasagot es azza teszik az
embereket, amit civilizalt nepnek szokas nevezni igy az Els Ertekezes egyik legtbbet
idezett passzusa. A ,civilizalt nepek ncsalasa talan meg bocsanatos bn lenne: elnyomonak
es elnyomottnak kzs erdeke, hogy a melvezet karpotlassal szolgaljon az elveszett
termeszetes szabadsag elvezeteert, hogy a tudomanyos igazsagokrol szolo vitak hangzavara
elnyomja az emberekben azt a hangot, mely a tarsadalmi igazsagossagert szolalna Iel. Az az
ember azonban, aki magamaganak a legIontosabb dologban szabadsaga, emberi meltosaga
gyeben hazudik, masnak mar nem tud nem hazudni; ,non posse non peccare, nem tud
nem bnzni ahogy Augustinus jellemezte a bnbeesett embert. A tudatlansag nmagaban
nem ereny; de a tudatlan ember nem tudott masnak mutatkozni, mint ami, s ez volt a zaloga az
emberi kapcsolatok kzvetlensegenek, ,atlatszosaganak, egyertelmsegenek, aminek erteket
csak akkor tanultuk meg becslni, amikor mindez mar meglehet mindrkre elveszett.
,Mar nem is mernk olyannak mutatkozni, amilyenek vagyunk... igy hat soha nem tudjuk
meg igazan, hogy kivel van dolgunk...
,Sok maszkot lattam mar, mikor lathatok vegre emberi arcokat?! panaszolja
szerelmesenek a Parizsba szamztt Saint-Preux, ;z ' Elo`se hse (II, 14.). Rousseau a ket
ertekezesben megkiserli letepni e maszkokat, hogy a ,civilizalt nepek modora mgtt
megtalalja a szabad nepek erenyet, a kulturember udvariassaga mgtt a termeszeti
Iggetlenseg vad szepseget. Am a civilizacio emberevel ugyanaz a helyzet, mint a Saint-
Preux altal leirt szalonok szeplelkeivel: Az egyik helyen libertinus szabadgondolkodonak kell
lenni, a masik szalonban a Ielvilagosult despotizmus szoszolojanak; az egyik haziasszonynal
az angol erzlet-etika szep szolamaival lehet sikert elerni, a masik megkveteli, hogy ragyogo
raciojanak hideg szepseget udvaroljak krl; s mire az ember a sok szerepjatszas utan
hazamegy, hogy vegre nmaga lehessen, kiderl, hogy semmi sem maradt belle, a
maszkokat leveve senkit sem talal mgttk. Hiaba tepi le a kultura Iinom kellekeit, mglk
mar nem tnik el a termeszet nyilt egyszersege; a szerepjatszok szamara az erenyes
allampolgar szerepkre eppugy a ,lettl elvalasztott latszat resze lenne, mint a talpnyalo
udvaronc inkabb testhezallo alakitasa. Roluk szol a mese, de nem nekik!
Rousseau az europai Iejldes Isodrabol kiesett nemzeteknek (es e Iejldes
kisemmizettjeinek, a civilizacio aldasaibol, a kulturertekekbl csak a virag nelkli lancokat
kapo nepeknek) szanja tanitasat. ,Nincs tbbe mas orvossag, csupan egy nagy Iorradalom,
mely csaknem eppoly Ielelmetes, mint ama baj, melyet meggyogyitana, s amelyet kivanni
helytelen, elrelatni pedig lehetetlen irja az Els Ertekezest kvet vita egyik leghiresebb
valaszirataban, stilszeren a lengyel kiralynak cimezve MD.=D. ?ousseau meg'egyzsei az
artekezsre (rott vlasszal kapcsolatbanN. Europaban mar csak ugy lehet megszntetni a
korrumpalo mveszetek, az elniesit mestersegek es a destruktiv IilozoIia uralmat, ha
leromboljuk magat a tarsadalmat, amelynek makonya a melvezet, mely honat es hitet
vesztven ,megvet mosollyal valaszol az eIIele elkoptatott szavakra, mint haza es vallas.
Am a destrukcio es korrupcio nemzetkzi aruIorgalmabol kiesett nepek szamara meg van
remeny. Rousseau halalosan komolyan gondolja a gondolat minden (szandekolt)
extravaganciaja ellenere azt, amit etols) vlaszban ir az emlitett vita soran: ,Kijelentem,
ha egy aIrikai neger nep vezetje volnek, a hataron Ielallitanek egy akasztoIat, s arra
knyrtelenl Ielhuznam az els europait, aki bemereszkednek orszagomba, es az els
polgart, aki megkiserelne elhagyni az orszagot.
A 8arcissus-hoz irott elszotol a :engyelorszg kormnyzatr)l irott tervezetig meg az
olyannyira erzekeny ;z ' Elo`se=ban is ott all ez a jelkepes akasztoIa. Minden eszkzzel,
kerlelhetetlenl meg kell akadalyozni a bnk behurcolasat, az egyszer erklcsk
Ielbomlasztasat. ,Ami csak megknnyiti az erintkezest a klnbz nemzetek kztt, az nem
az erenyeket, hanem a bnket viszi el egyiktl a masikig, es mindentt megvaltoztatja az
eghajlatnak es a kormanyzati Iormanak megIelel erklcsket M5l&sz) a n8arcissusi=hozN.
A monarchianak megIelel erklcsk a kultura testi-lelki Ienyzeseben ltenek testet, s ezeket
az erklcsket csak ama nagy Iorradalom valtoztathatna meg, ,amelyet kivanni helytelen.
Am mindentt masutt a Valtozatlansag a program, erklcsi parancs a szokasok valtozatlan
Ienntartasa. Rousseau, ,tarsadalmi intezmenyeink ellentmondasainak legradikalisabb
kritikusa, Emil szamara akit termeszetes elvek szerint akar Ielnevelni egy monarchiaban
azt a kvetelmenyt irja el, hogy ,tedd a szokas ellenkezjet, s majdnem biztos, hogy
helyesen Iogsz cselekedni. De ugyanez a Rousseau a tradiciok tiszteletenek legkritikatlanabb
hive azoknak a nepeknek a vonatkozasaban, amelyek ataludtak ,a mveszetek es tudomanyok
ujraeledeset. ,A szokasok legkisebb valtozasa olvashatjuk az idezett elszoban , meg ha
bizonyos tekintetben elnys is, mindig karara valik az erklcsnek. Mert a szokasok teszik a
nep moraljat... A kultura, mely az emberek kzti kapcsolatokat olyannyira megneheziti a
termeszetes kzvetlensegre rarakodo kellekek tmkelegevel, a nemzetek kzti kapcsolatokat,
kozmopolita jellegenel Iogva, tulsagosan is megknnyiti; a kultura idegenl all szemben a nep
hagyomanyos szokasaival, de annal knnyebben vesz Iel magaba uj es idegen elemeket.
Ahol a Rousseau programjanak megIelel erklcsi tilalomIa es esetleg, nyomatekul, ama
bizonyos masik Ia utjat allja a szokasok kozmopolita keveredesenek, a neptl idegen kultura
kiviragzasanak, ott megmarad a szokasok nemzeti es nepi jellege, s masIell a szokasok
valtozatlansaga maga szolgal biztositekul arra nezve, hogy a tudomanyok es mveszetek
nemzetkzi haladasa nem veszelyezteti a ,nep moraljat. ,Fenn kell tartani vagy vissza kell
allitani olvashatjuk a :engyelorszg kormnyzatr)l szolo gondolatok kztt a regi
szokasokat, es uj, sajatosan lengyel szokasokat kell bevezetni. Ezeknek a szokasoknak, meg
ha nmagukban veve kzmbsek is, ... mindig meglesz az az elnye, hogy ebren tartjak a
lengyelekben a hazajuk iranti erzelmeket, es termeszetes borzadallyal tltik el ket az
idegenekkel valo keveredes irant. Rousseau ertekrendszere eppen ellentetes azzal, amit
Goethe hires sorai Iejeznek ki:
Kit mveszet es tudomany
eltet, vallasos is egyben;
kit nem eltet, az legalabb
vallasos hadd lehessen.
(Ersi Istvan Iorditasa.)
A nepeknek, melyeknek nincs tbbe hazaja, az embereknek, kik elvesztettek hitket, hadd
maradjon meg legalabb a mveszetek es a tudomanyok ,Ienyzese. A mveszetek es a
tudomanyok ,leromboljak az erenyt, de meghagyjak a nyilvanos szinlelest, s ez mindenesetre
szep dolog M5l&sz) a n8arcissusi=hozN.
A nyilvanos szinleles magasiskolaja, a lettl elvalasztott latszat vilaganak igazi
megtestesitje a szinhaz. A szinhaz a monarchiakban a szamztt kzeleti erenynek adhat
alruhaban menedeket, am a kztarsasagokba a szolgalelkseget es szabadossagot csempeszi
be. Parizsban legalabb addig nem Ioglalkoznak az emberek baratjuk Ielesegenek,
szomszedjuk lanyanak elcsabitasaval, amig Don Juan csabitasainak tapsolnak: ,... ha napi ket
orat sikerl elragadni a bn gyakorlasatol, ugy egy tizenketted resszel kevesebb bnt kvetnek
el M:evl d4;lembert=nekN. Kis, kztarsasagi szellem varosokban ellenben, ahol az emberek
szntelen egymas szeme eltt elnek, ahol allandoan latjak egymast es Ielgyelnek egymasra,
ilyen ,attetsz tarsadalmakban nincs szkseg arra, hogy szinhazban tanulmanyozzak az
erklcsket. Ahol ,a hazak Iala vegbl van mikent Rousseau idealis kztarsasagaban ,
ott Ilsleges egy kepletesen hianyzo ,negyedik Ialon keresztl meglesni az emberi
dramakat. S ami Ilsleges, az karos is. Itt a szinhaz csak arra jo, ,hogy nevetsegesse tegye az
erklcst, hogy szinpadi beszeddel helyettesitse az ereny gyakorlasat, hogy az egesz moralt
metaIizikava valtoztassa, hogy szeplelkekke tegye a polgarokat, a csaladanyakat
divatdamava (uo.).
Ha a mindennapi eletben es a kzeletben meg letezik a gyakorlati ereny, akkor utanzasa
csak hitvanyabb lehet, mint a valosag, tehat az idealis allambol szamzni kell az utanzatot; de
ahol nincs kzelet, s ennek megIelelen ervenyket vesztik a maganelet normai is, ott
legalabb a szinpadon hadd szerepeljen Brutus republikanus kimeletlensege, Lucretia szzi
erenye. A polgarok a kzerdeket tartjak szem eltt es sznet nelkl szemmel tartjak egymast:
,igy Ielgyeltek egymasra a polgarok Roma Ienykoraban, igy emeltek vadat egymas ellen az
igazsag iranti buzgo odaadasbol irja Rousseau leveleben d'Alembert-nek. Az udvaroncok
meg a szinhazban ,megtapsoljak Burrhust, mikzben az udvarban Narcissust alakitjak
ahogy Diderot irja MEelvetius cfolataN. Rousseau, aki joggal elviselhetetlennek erezte, hogy
Parizsban sohasem Iogadhat latogatot, sohasem mehet latogatoba anelkl, hogy a szomszedok
szemmel ne kiserjek, a maga idealizalt kis kztarsasagaban mikent azokban az idealis kis
kzssegekben is, melyeket a monarchiakban kellene megvalositani azt tartotta az ereny
legIbb biztositekanak, hogy az emberek rksen szemmel tartjak egymast; olyan ez a
maganeletben, mint amilyen a politikai nyilvanossagban, a kzeletben a hatalmi szervek
demokratikus ellenrzese. Saint-Preux igy ir ;z ' Elo`se=ban a clarens-i idillrl: ,A hazban
Ielallitott rendnek e resze egyenesen Iensegesnek tnt nekem; nem tudom elegge csodalni,
hogy Monsieur es Madame Wolmar mikepp alakitotta at a Ieljelent aljas mesterseget a
lelkeslt becsletesseg es batorsag ktelessegeve, mely eppoly nemes, de legalabbis eppoly
dicseretes, mint a regi romaiaknal volt (IV, 10.).
Szabad polgarok szamara jobb es hasznosabb szorakozas egymast szabadon
megIigyelni, mint kitalalt kiralyok keserveit, bns szenvedely kiralynk szerelmeit
szemlelni. (Nagy erv lesz ez mikent a d'Alembert-nek irott level egesz argumentacioja a
Iorradalom kulturpolitikai vitaiban!) ,Ahol az emberek szabadok, ott eleg sszecsdlnik, s
maris jol erzik magukat. Allitsatok a ter kzepere egy viragokkal Ielekesitett rudat, gyjtsetek
kreje a nepet, es kesz az nnep. Ha tbbet akartok tenni, intezzetek ugy, hogy maguk a
nezk legyenek a latvanyossag, hogy k maguk legyenek a szereplk, es mindenki nmagat
pillantsa meg, nmagat szeresse a tbbiekben, mert igy tkeletesebb lesz az egyseg kzttk.
(A levelnek ezt a reszet Robespierre csaknem szo szerint atvette ; vallsi s erk#lcsi
eszmknek a k#ztrsasgi elvekkel val) kapcsolatr)l s a nemzeti %nnepekr&l tartott hires
Iloreali beszedeben, 1794. majus 7-en.) A Lengyelorszag szamara irt alkotmanytervezetben,
ahol Rousseau a legreszletesebben dolgozta ki a hagyomanyos dramaturgiat Ielvalto
nepnnepelyek politikai szerepet, a legnagyobb hangsuly az ilyen Ielvonulasok, jatekok stb.
nemzeti jellegere kerl. ,Sok nyilvanos jatek kell, ahol a haza, a jo anya elvezettel szemleli
gyermekei jatszadozasat. Mindentt, meg az udvarban is, meg kell szntetni a kiralysagok
szokasos szorakozasait, a szerencsejatekot, a szinhazakat, komediakat es operakat; mindent,
ami elniesiti a IerIiakat, ami szetszorja, elszigeteli egymastol az embereket, elIelejteti velk
hazajukat es ktelessegket... Olyan jatekokat, nnepsegeket, szertartasokat kell kitalalni,
melyek ennek az udvarnak Ielelnek meg es sehol masutt nem ismeretesek. Lengyelorszagban
tbbet kell szorakozniuk az embereknek, mint mas orszagokban, de egeszen mas modon
M\ondolatok :engyelorszg kormnyzatr)lN.
Parizsban, a szabadossag es a szolgalelkseg Ivarosaban csak Alceste es Philinte szerepei
kztt lehet valasztani. A d'Alembert-hez irott levellel Rousseau visszavonhatatlanul a
mizantrop maganyat valasztotta, aki messzirl, egymagaban akarja megvaltani az emberiseget
a gyllt bnktl. La Mettrie szerint ,a materializmus az embergyllet legjobb ellenszere,
Rousseau-t viszont eppen politikai idealizmusa ovja meg attol, hogy megvesse az embereket,
eljusson az embergylletig: ,mindeme vetkek nem annyira az ember, mint inkabb a rosszul
kormanyzott ember sajatjai M5l&sz) a n8arcissusi=ozN. Philinte azzal, hogy elIogadja
,annak az embereket, amik, megalkuszik a rossz kormanyzattal s igy lemond a bnktl valo
megszabadulas lehetsegerl. St, a toleranciajaval tntet IilozoIust is megrontja, hogy
benne el a rossz tarsadalomban. Rousseau mar egy evvel a d'Alembert-level megirasa eltt
Alceste stilusaban inti Diderot-t: ,O, Diderot, Diderot, Iajdalommal latom nt szntelenl a
rossz emberek tarsasagaban, akik eszrevetlenl meg Iogjak rontani a szivet, s arra
kenyszeritik az enyemet, hogy mindrkre elszakadjak ntl! (1757. marcius 23.)
Alceste az els Ielvonas els jelenetenek sszecsapasaban:
Legy szinte, es csak a becsletre adj,
Ne mondj ki szot, mely nem szivedbl Iakad!
Philinte valasza:
De amig kztk elsz, csak iranyit a latszat.
Nemi sima klst szokasaink kivannak.
(Szabo Lrinc Iorditasa.)
S Diderot egyik utolso valaszleveleben: ,Kedves Rousseau-m, jol tudom, hogy barmit Iog
tenni, lelkiismerete lesz a tanu. De vajon ez egymaga elegend-e, lehetseges-e mindig
semmibe venni a tbbi embert? (1757. oktober 23.) Am Rousseau, aki 1745 ota immar
jogosan viselte a ,genIi polgar cimet, vegervenyesen ugy dnttt, hogy hatat Iordit a
,latszat, az ereny rovasara szorakoztato kultura vilaganak. Az embert akarta megerteni, a
tarsadalmi embernek akarta megmutatni ,nyomorusaga trtenetet, es ehhez el kellett
Ielejtenie a tarsasagi embereket. ,Amikor az embereket akarjuk tanulmanyozni, nmagunk
kzeleben kell krlnezni, de midn az Embert akarjuk megismerni, meg kell tanulnunk,
hogy messzire vessk tekintetnket M"anulmny a nyelv eredetr&lN.
A messzeseget kutato tekintetet nagyon is meghatarozta az, amit nmaga kzeleben
tapasztalt a genIi polgar. Hol vagyunk mar a ,Ienyes nemesseg tiszteletet iger iIjukori
Iogadkozasoktol! ;z emberek k#z#tti egyenl&tlensg eredetr&l elmelked Rousseau mar nem
az erklcspredikator Don Quijote-i szerepkrere vallalkozik, mint meg az Els Ertekezes
bevezetjeben, hanem egy kevesebb humorerzekkel, de annal tbb plebejus gggel megaldott
Figaro eljatszasara. ,Igen, asszonyom, en a Talalt Gyermekek Hazaba kldtem
gyermekeimet... Az n rendje, a gazdagok rendje az, amely megette gyermekeim ell a
kenyeret irja Madame de Francueil-nak 1751. aprilis 20-an. ,n tulsagosan gazdag!
valaszolja a hidegsege okat kutato Holbach baronak ( Lallomsok. VIIL). ,Tudom, groI ur, az
emberiesseg es igazsagossag kzrendi szavak igy a Therese-t jogos kvetelesevel kidobo
nagyurnak (Lastic groInak, 1755. oktober 20.). Az Els Ertekezest kvet vitaban egyetlen
ellenvetest ismer el jogosnak: A mveszetek es a tudomanyok nem okai az emberi
romlottsagnak, viragzasuk ugyanannak az oknak a kvetkezmenye, mint az emberi erklcsk
hanyatlasa. ,A rossz elsdleges Iorrasa az egyenltlenseg MD.=D. ?ousseau meg'egyzsei az
artekezsre (rott Llasszal kapcsolatbanN. Itt mar magarol a tarsadalomrol van szo, amelyet a
kultura karpotol a termeszetellenes lemondasokert; s csak itt lehet szo arrol a tarsadalomrol is,
amely visszaallitja a termeszetes kzvetlenseget vagy kidolgozza a termeszetnek nem
ellentmondo kzvetitesek uj rendszeret , s igy nem szorul ra tbbe a ,magas kultura
illuzorikus vigaszara, hanem a trvenyekben ujra megtalalt szabadsagot dicserheti
himnuszaiban.
T;48(9(1<=546265( 78 2;48(9(1<=69:;1
,Kezdjk hat azon, hogy Ielretesszk a tenyeket hangzik a Masodik Ertekezes
modszertani programnyilatkozata. Csak igy lehet elkerlni a tbbi termeszetjogi iro eredend
bnet, akik nem tudvan elszakadni koruk tarsadalmanak tenyeitl, ,a vademberrl beszeltek
es a civilizalt embert Iestettek le. El kell vonatkoztatni mindentl, ami az ember trtenelmi
termeszetenek resze, minden olyan tulajdonsagtol, mely csak a tarsadalomban lehetseges,
minden olyan kepessegtl, mely az emberi kapcsolatokban Iejldik ki. Az absztrakcionak nem
egy masik trtenelmi vagy akar trtenelem eltti tarsadalom lesz az eredmenye, hanem a
minden trtenelmi tarsadalom megitelesere szolgalo elvont merce.
,.. .nem knny vallalkozas szetvalasztani az ember mai termeszeteben azt, ami eredend
benne, meg azt, ami mesterseges, es megismerni egy olyan allapotot, mely immar nem
letezik, talan soha nem letezett es valoszinleg nem is Iog letezni soha, amelyrl
mindazonaltal megIelel Iogalmat kell alkotnunk, hogy helyesen itelhessnk jelen allapotunk
Iell Martekezs az egyenl&tlensg eredetr&lN. A Saint-Germain-i erdben tett setak soran
MLallomsok. VIII.) Rousseau bizonyos erotikus viziokkal tette szinesebbe a szigoru
modszertani hipotezist (a vadember eszmenye, aki a nemi aktus utan szabadon, minden testi
es lelki tehertl mentesen otthagyja nstenyet, arra is szolgalt Rousseau-nak, hogy
megknnyitse Jean-Jacques ,jelen allapotanak megiteleset), am az elvonatkoztatas
kvetkezetes logikajat ez nem nagyon csorbitotta. Az embertelen trtenelmi Iejldestl, az
erklcstelen tarsadalmak tenyeitl valo elvonatkoztatas eredmenye nem maga az emberi
termeszet lett, az immoralis viszonylatrendszereket Ielbonto absztrakcio nem a moral
termeszetes kepet Iedte Iel, hanem a termeszetes amoralitast. ,Ebben az allapotban az ember
csak nmagat ismeri; nem tud rola, hogy jolete ellentetben vagy sszhangban allna masok
joletevel; semmit sem gyll es nem szeret; a puszta Iizikai sztnre korlatozodik, es igy
senki, allat csupan, mikent az egyenltlensegrl szolo artekezs-emben kimutattam M:evl
]eaumont rsekezN. Ez a leny nem viszonyul krnyezetehez, nincsenek emberi viszonyai,
tehat nem lehet erklcsi leny. Az emberi erklcstelenseg eredete nem analog az emberek
kztti egyenltlenseg eredetevel: nem az eredeti erklcsi rend Ielbomlasanak termeke,
hanem egy erklcs eltti vilag IelreIejldesee. Maganak az erklcsnek a kiIejldeset is csak
ez, a torz ember- es erklcsellenes trtenelmi Iejldes tette lehetve, az emberi erklcsnek
ugyanis nincs semmiIele termeszeti archetipusa. ,A termeszeti allapotban az emberek nem
ismertek sem moralis viszonyokat, sem ktelessegeket, igy hat els pillanatra ugy tetszik, nem
lehettek sem jok, sem rosszak, nem voltak sem bneik, sem erenyeik, hacsak nem vesszk e
szavakat valamiIele testi ertelemben, s nem nevezzk bnnek az egyen olyan tulajdonsagait,
amelyek az nIenntartasra artalmasak lehetnek, erenynek pedig az olyan tulajdonsagokat,
amelyek elsegitik a Iennmaradast Martekezs az egyenl&tlensg eredetr&lN.
Az ember termeszetes josaga, amirl Rousseau annyit beszel, nem elkepe, hanem pusztan
elvont lehetsege annak az erklcsi jonak, amely alapzatat alkothatja egy, a trtenelemben
kialakultakkal ellentetes elv tarsadalomnak. A trtenelmi tarsadalmakban pedig ez a
,termeszeti josag meg ha csupan privatio mali, a rossz hianya is az emberseg, az erklcs
egyetlen menedeke. Hobbes tevedett, amikor az erklcsnelkliseg allapotat az erklcstelenseg
vilaganak latta; de az tevedese meg mindig kisebb, mint Locke-e es a liberalis termeszetjogi
iroke, akik tulajdontisztel emberekkel nepesitik be a preszocialis termeszeti allapotot. ,Azt
mondhatnok, hogy a vadember eppen azert nem rossz, mert nem tudja, mit tesz az, jonak
lenni; a vitorum ignoratio, a bn nem ismerese ,tartja vissza a rossz elkvetesetl; de ez
akadalya annak is, hogy erklcsi ertelemben jo legyen. Megis, mintha letezne egyetlen
,termeszetes ereny, a szanalomerzet, mely pozitiv elkepe a majdani tarsadalmi erenyeknek.
Rousseau az artekezrs az egyenl&tlensg eredetr&l iment idezett reszeit kesbb Diderot
,barati betoldasainak tulajdonitotta sLallomsok. VIII; Saint-Germain groInak, 1769. Iebruar
26.); de Iggetlenl ettl, annyi bizonyos, hogy Ielteheten meg a Masodik Ertekezes
megjelenesenek eveben radikalisan megvaltoztatta koncepciojat, espedig a kvetkezetesseg
iranyaban. ; nyelvek eredetr&l irt tanulmanyban (ez eredetileg a Masodik Ertekezes resze lett
volna, de terjedelmi okokbol kimaradt belle) a pitie, a szanalomerzet is csupan a tarsadalmi
erintkezes kialakulasaval valik lehetve, az erintkezes Iolyaman kibontakozo emberi
kepessegek, mindenekeltt a kepzelet reven: ,A tarsadalmi erzelmek csupan az ertelem
Iejldesevel bontakoztak ki. A szanalomerzet, bar termeszetes az emberi sziv szamara,
mindrkre tehetetlen maradt volna, ha a kepzeler nem hozza mkdesbe. Hogyan kerithet
hatalmaba minket a szanalomerzet? Akkeppen, hogy kiragad nmagunkbol, ugy, hogy
azonosit minket a szenvedvel. Nem tudunk egytt erezni vele, csak ha kepesek vagyunk
megitelni, hogy szenved (IX.).
A termeszeti allapot ,jobb volt a kesbbinel a tarsadalmi rossz hianyaval. Nem letezett
a valosag es a latszat megkettzdese, ami athatolhatatlanna teszi az emberi kapcsolatokat
(leven, hogy egyaltalan nem leteztek emberi kapcsolatok). Ismeretlen volt az alkotojukkal
szembeIordulo, az ember erklcsi integritasanak rovasara nvekv kulturertekek
attekinthetetlen gazdagsaga, mivel az elszigeteltseg allapotaban nem jhet letre ujabb
nemzedekeknek tovabbadhato objektivacio, Ielhalmozodasi Iolyamat. ,A mestersegek
elvesztek Ieltalalojukkal egytt. Nem volt sem neveles, sem haladas, a nemzedekek hasztalan
sokasodtak, es mivel valamennyi ugyanarrol a pontrol indult ki, ezert minden evszazad az
Osidk kezdetlegessegeben telt el Martekezs az egyenl&tlensg eredetr&lN. Mi mozdithatta
ki az emberiseget mely meg nem is volt igazan emberi Iaj ebbl az annyira stabil
mozdulatlansagbol, az rkkn nullapontrol indulo bekes nem Iejldes nyugalmabol, melynek
bornirt boldogsaga mintha megis vonzo volna neha Rousseau szamara. A tkeletesedes
kepessege az artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l szerint; a termeszeti katasztroIak a
"anulmny a nyelv eredetr&l IelIogasaban; es a szksegletek Iejldese a Jolitikai
t#redkek tanusaga szerint. ,.. .a szkseg, az ipar szlanyja, arra kenyszeritette az embereket,
hogy hasznossa tegyek magukat egymas szamara. Az eleinte kenyszer, kesbb nkentesse
valo kapcsolatrendszerek altal Iejldtt ki az emberi szellem, csak ezen az uton alakultak ki az
emberi kepessegek es szenvedelyek, a bnk es az erenyek, igy szletett meg az emberi
ertelem. Ekkeppen valt az ember mindazza, amive csak valhatott a jo es rossz teren egyarant.
Az elszigetelt ember mindig ugyanaz marad, az ember szamara csak a tarsadalomban
lehetseges Iejldes MJolitikai t#redkekN.
A trtenelmi tarsadalmak megvalositottak mindazokat a lehetsegeket, amelyek
megmutatjak, hogy a rossz teren mive valhat az ember. De az els ember termeszeti
bornirtsaga es a kulturember tragikus meghasonlottsaga kztt volt egy rvid idilli idszak: a
patriarchok kora, amely az emberi boldogsag lehetseget bizonyitja; ebbe a korba szeretnek
visszaalmodni magukat Clarens lakoi ;z ' Elo`se-ban (V, 7.). Ez a boldogsag a szorosan
kzssege ktelekeben el ember szamara valik lehetve, ,akit a termeszet egyenl
tavolsagra helyezett az oktalan allatok ostobasagatol es a civilizalt nepek vegzetes tudasatol;
az emberi kepessegek Iejldesenek ez a szakasza ,.. .arany kzeputon allt az eredend allapot
restsege es a mi nzesnk Iektelen csapongasa kztt Martekezs az
egyenl&tlensgeredetr&lN. Azonban a tkeletesedes! kepessegbl ered dinamizmus, a
szksegletek kibontakozasa Ieltartoztathatatlanul szetbomlasztja a patriarkalis aranykor
harmoniajat. A vas es a gabona altal civilizalt ember, az az ember, aki immar ismeri az enyem
bvsbns Iogalmat, vegtelen expanziora tr tevekenysege Iolytan nem ismerheti tbbe az
embertarsaival valo harmoniat. Mindenki mindenki konkurrenseve valik; a termeszetes
nszeretet, mely a Iizikai szksegletek szintjehez volt szabva, visszavonhatatlanul atadja
helyet az nzesnek, melynek merteke vegtelen, mikent a tarsadalmi ember mesterseges
szksegleteie. igy ,jutott a szellem a szamara elerhet csaknem vegs tkely kszbeig, igy
jutott a jellem az abszolut bnsseg hataraig: ,Az ember olvashatjuk a Masodik
Ertekezesben kenytelen volt a szemelyes elnyk kedveert masnak mutatkozni, mint ami.
Valaminek lenni es valaminek latszani ket teljesen klnbz dologga valt... Visszajutunk
az Els Ertekezes alapkerdesehez: ,Mive lehet az ereny, ha az a cel, hogy mindenaron
meggazdagodjunk?
Az az ember, aki csak sajat nz erdekenek kielegitesevel trdik, nzeset sem tudja jol
szolgalni: az ersebb nerdek eltiporja vagy szolgasagba hajtja. A trtenelemben megvalosult
,tarsadalmi szerzdesek az egyenltlenseget, az embertelenseget, az elnyomast emelik
trvenyerre. S az emberi termeszet es tarsadalom rk valtozasa kvetkezteben az is eppoly
lehetetlen, hogy a rossz stagnaljon, mint amilyen lehetetlen volt Ienntartani a jo stabilitasat,
,...Iolyvast nvekszik az elnyomas, az elnyomottak pedig azt sem tudjak, hol a hatar es
milyen trvenyes eszkzeik vannak, hogy megallitsak helyzetk romlasat Martekezs az
egyenl&tlensg eredetr&lN. Hol van a hatara annak, amive a rossz teren valhat az emberiseg?
Az abszolut zsarnoksag es retteges birodalma Iekszik e hataron. ,Ez az egyenltlenseg
legmagasabb Ioka, a vegs pont, ahol bezarul a kr es eleri azt a pontot, ahonnet kiindultunk:
itt ujbol egyenl lesz minden ember, mert valamennyien a semmivel lesznek egyenlve
(uo.).
Visszajutottunk hat a trtenelmi es tarsadalmi tenyekhez, amelyektl az egyenltlenseg
eredeterl elmelkedve oly radikalisan elvonatkoztattunk. Most az a kerdes, hogy
kiszakithatja-e magat az ember immar realis trtenelmi-tarsadalmi mivoltaban az
egyenltlensegben valo egyenlseg szrny politikai patthelyzetebl? A termeszetjog
mankojara Rousseau embere nem tamaszkodhat: a termeszeti allapotban meg nem voltak
emberi kapcsolatai, igy termeszeti Iggetlensege nem szorult termeszetjogi korlatozasra, a
trteneti tarsadalmakban pedig mar nincsenek emberi kapcsolatai. A termeszetjog ha letezne
is ervenytelen volna a zsarnoksag semmilyen korlatozast nem tr rendszereben. A
szabadsag birodalmat nem alapithatjuk tehat a termeszetes tarsadalom sohasem volt normaira.
Magabol a rossz Iejldesbl kell kibontanunk nnn meghaladasanak Ielteteleit: ,.. .jollehet,
az emberek kztt nem letezik termeszetes es egyetemes tarsadalom irja Rousseau a
"rsadalmi szerz&ds els valtozataban , jollehet, az emberek szerencsetlenne es rossza
valnak, ha tarsas kapcsolatra lepnek, jollehet, az igazsagossag es egyenlseg trvenyei
egyaltalan nem szamitanak az olyan embereknek, akik a termeszeti allapot szabadsagaban
elnek, de ugyanakkor rabjai a tarsadalmi allapot szksegleteinek, azert ne gondoljuk, hogy
nem letezik szamunkra ereny es boldogsag, hogy az eg elhagyott bennnket es Iajtank
menthetetlen romlasra iteltetett, hanem iparkodjunk magabol a bajbol gyogyirt meriteni a baj
orvoslasara. Uj tarsulasokkal hozzuk helyre, ha lehetseges, az egyetemes tarsulas
Iogyatekossagait... Mutassuk meg..., hogyan javitjak ki a tkeletesedett mestersegek ama
bajokat, melyeket a kezdetleges mesterseg okozott a termeszetnek. A tenyektl valo
elvonatkoztatas patosza nem kevesbe kvetkezetes ennek a programnak a vegrehajtasa
kapcsan sem, de Rousseau politikai radikalizmusanak ele immar egyertelmen a tenyeket
elIogado polgari politikai teoretikusok Iele vag. ,Midn Grotius tagadja, hogy minden
hatalmat azoknak az erdekeben hoznak letre, akiket kormanyoznak, nagyon is igaza van a
tenyek alapjan; am itt a jogrol van szo... Nem az a kerdes, hogy mi van, hanem hogy minek
kell lennie (uo.). Azzal, hogy ezt a Kell-t nem egy masik, valaha volt Van-bol, nem a
termeszeti trvenybl vezeti le, hogy a jog megalapozasaban nem kivan az ember hol volt, hol
nem volt termeszetes jogaira tamaszkodni, Rousseau elesebben szembekerl a Ielvilagosodas
IilozoIiai Ivonalaval, mint legparadoxabb kulturkritikai kirohanasaiban, mint legharciasabb
tarsadalomkritikai Iejtegeteseiben. Ez a melyebb, IilozoIiai magyarazata annak -Iggetlenl a
IilozoIusok sszeveszesenek egybees idpontjatol , hogy miert lehetett az ertekezesek
szerzje, a kritikai allaspontjat megIogalmazo Rousseau az enciklopedistak szvetsegese, es
miert nem tartozhatott tbbe a philosophe-ok taboraba, amikor pozitiv programjat Iejtette ki, a
:evl d4;lembert=nek kulturidealjat es a "rsadalmi szerz&ds politikai eszmeit hirdette.
Az emberi termeszetben eppugy nincs semmiIele termeszeti-normativ elem, amelyet
pozitive szembe lehetne allitani a civilizacio emberevel, mint ahogy a trtenelmi tarsadalmak
melyerl sem sikerlhet mindrktl es mindrkre ervenyes termeszetjogi normakat
elbanyaszni. Mikent magat a valoban jogszer pozitiv jogot, ugy az azt megalkoto embert is
abban a kzegben kell megteremteni, mely eltiporta a jogot es az emberseget meg ha az
elzetesen nem is letezett. Mar az is nagy dolog, ha Iel lehet hasznalni ,a nepet ugy, ahogy
van, de meg sokkal nagyobb dolog olyanna tenni, amilyennek lennie kell MJolitikai
gazdasgtanN. A "rsadalmi szerz&ds ket-harom evvel az idezett szavak utan papirra vetett
els valtozataban a Ieloldhatatlansagig kielezdik ez a dilemma. Az idealis trvenyek
megalkotasa es betartasa olyan idealis embereket Ieltetelez, amilyenek legjobb esetben is csak
az ilyen trvenyek betartasanak kvetkezmenyekepp alakulhatnak ki. ,Ahhoz irja itt
Rousseau , hogy egy szlet nep aterezhesse az igazsag es az allamerdek trvenyeinek
Ienseges elveit, arra volna szkseg, hogy a kvetkezmeny legyen az ok, vagyis hogy az a
tarsadalmi szellem hozza letre az uj intezmenyeket, mely szellemet ezek az intezmenyek
hivatottak megteremteni, s hogy az emberek a trvenyek letrehozasakor olyanok legyenek,
amilyenekke a trvenyek altal kell valniuk. Nem veletlen, hogy Rousseau mindenkeppen ki
akarta kerlni Mnchhausen baro mocsarat a "rsadalmi szerz&ds vegleges valtozatahoz
vezet uton. Hiszen legIontosabb bizonyitanivaloja az, hogy ,a vallalkozas legalabbis nem
teljesen lehetetlen nem tnne tulsagosan meggyznek, ha a megromlott ember azon
vallalkozasara vonatkozna, hogy romlottsaga mocsarabol minden kls tamasz nelkl kihuzza
magat. A trveny, a jog eszmei tisztasagat tehat nem erintheti a multnak, a trvenytelen
tarsadalmaknak, a jogtipro trtenelemnek a szennye, az embereket azonban legalabbis
kiindulaskeppen el kell Iogadni olyannak, amilyenne a torz trtenelmi Iejldes tette ket.
,Azt szandekozom megvizsgalni olvashatjuk a vegleges valtozat els knyvenek
bevezetjeben , hogy letezhetik-e a polgari allapotban valamilyen trvenyes es szilard
kormanyzati elv, ha olyannak vesszk az embereket, amilyenek, a trvenyeket pedig,
amilyenek lehetnek.
Persze nem a legragyogobb kulturaju es a legstetebb bnkkel terhes nagy monarchiak
embereinek szol a multtol megszabadito uj tarsadalom megteremtesenek es a trvenyeknek
valo engedelmesseg patetikus programja. Azok, akik Ienyes tehetsegket az ereny elho-
malyositasara hasznaljak, ugysem tudnanak mit kezdeni egy olyan tarsadalomban, amelyben
,minel inkabb uralkodik az ereny, annal Ieleslegesebbe valik a tehetseg MJolitikai
gazdasgtanN. A Szabadsag csak ama kis meglehet, elnyomott, de az elnyomas gondolatat
meg el nem Iogado nepek trtenelmenek szinpadan jelenhet meg, amelyek maguk is
kepesek heroikus, nIelaldozo tettekre, s nemcsak a szinhazakban szemlelik a regi Roma
zsarnokgyilkos erenyeit.
,Celja nem az volt irja Rousseau Jean-Jacques politikai eszmeinek vedelmeben , hogy
a nagy nepeket es a hatalmas allamokat visszavezesse eredeti egyszersegkhz, hanem
csakis az, hogy megallitsa, ha meg lehet, azoknak a Iejldeset, amelyeket kicsinysegk es
helyzetk eleddig megovott ama vegzetes haladastol, mely a tarsadalom tkeletesedese es az
emberiseg elIajulasa Iele vezet... Sajat hazajaert munkalkodott, es a hasonlo modon
megalkotott kis allamok dveert. Ha tanitasanak a tbbiek szamara valami haszna lehet, csak
annyiban, hogy megvaltoztatjak ertekeleseik rendszeret, s ha lehetseges, ezzel keslelteti
hanyatlasukat, melyet hamis iteleteik siettetnek M?ousseau mintDean=Dac<ues b(r'a. III.).
A kis nepeket nagy igerettel kecsegteti a szamukra meg lehetseges tarsadalmi szerzdes:
egy olyan tarsulassal, ,amelyben, bar az egyen egyesl a tbbiekkel, valtozatlanul csak
nmaganak engedelmeskedik es eppolyan szabad marad, mint amilyen azeltt volt
M"rsadalmi szerz&dsi, 6.). Csak az a baj, hogy Rousseau rendszereben bizony nem sokat
jelent ez az elzetes szabadsag. A termeszeti allapotban csupan Iizikai Iggetlenseg letezik, a
trtenelmi tarsadalmakban pedig csak azok a lancok leteznek, amelyeket a szabadnak szletett
emberek mindentt viselnek. A szabadsag nem termeszeti adomany az ember szamara, hanem
tarsadalmi Ieladat. Csupan els lepes a szabadsag Iele a szerzdesktes aktusa, mellyel az
emberek ,termeszetes Iggetlensegket... szabadsagra csereltek (II, 4.) e szabadsag
tartalmi ertelmezese meg hatravan. Ez a szerzdes nem az emberek a termeszeti allapotban
kilatastalan npusztitasra itelt, rks haborusagban el emberek es egy kls, idegen
hatalomnak a kepviseli kztt jn letre, amelynek az a Ieladata, hogy megIekezze a Iektelen
hatalom- es birvaggyal megaldott vagy megvert emberi termeszetet, mint ahogy a Leviatan
allamaban. De nem is a kzvetlenl a bekes-boldog termeszeti harmoniat kvet szabadelv
polgari tarsadalom megalapitasa ez a szerzdes, mely azonban megiscsak a polgarok es a
politikai hatalom szerzdesktese, mint ahogyan Locke liberalis kormanyzataban. Itt a tarsult
egyenek csupan magaval a tarsulassal szerzdnek; az egyesleskbl szarmazo kzhatalom
lehet eppoly abszolut, egy es oszthatatlan, mint Hobbes teljhatalmu Leviatanja, am a
kzssegnek teljesen alavetett polgarok mind teljes jogu reszesei ama kzhatalomnak,
amelyre atruhaztak jogaikat. Ha valamely tarsult egyen nem ismeri Iel helyesen a tarsulas
igazi erdeket mely egyuttal az igazi erdeke is , akkor sajat erdekeben kenyszeriteni kell
arra, hogy alavesse magat a szabadsagat megtestesit kzerdeknek: ,.. .aki nem hajlando
kvetni az altalanos akaratot, azt az egesz alakulat Iogja engedelmeskedesre kenyszeriteni;
mas szoval, kenyszeriteni Iogjak, hogy szabad legyen (I, 7.). A kenyszer szksegessege a
kiindulo Ieltetel kvetkezmenye: ha ,olyannak vesszk az embereket, amilyenek, akkor
ahhoz, hogy a trvenyek olyanok lehessenek, amilyeneknek lennik kell, mindenekeltt az
emberi termeszetet kell megvaltoztatni.
Mindaz, ami a Masodik Ertekezes antropologiajaban kisse nosztalgikus szinezet
naturalizmus volt, a "rsadalmi szerz&ds szigoru szocializacios programjaban veglegesen a
vilagtrtenelmi veszteseglistara kerl: ,A termeszeti allapotbol a polgari allapotba tett
atmenet alaposan megvaltoztatja az embert, mert az igazsagossagot teszi az sztn helyebe, s
a cselekedeteknek moralis tartalmat ad, aminek korabban hijan voltak. Csak amikor a
ktelesseg hangja veszi at az erzekek sztnzesenek s a jog a testi vagyaknak a szerepet, csak
akkor kenyszerl ra az ember, aki mindaddig egyedl nmagara volt tekintettel, hogy mas
elvek szerint cselekedjek, es mieltt engedne hajlandosagainak, hallgassa meg az esz tanacsat.
Bar ebben az allapotban szamos termeszet adta elnytl megIosztja magat, csereben akkora
elnyk birtokaba jut, kepessegei annyira csiszoltta valnak es kibontakoznak, gondolatvilaga
olyan messzire kiterjed, erzesei oly nemesek lesznek, egesz lelke oly magasra szarnyal, hogy
ha az uj helyzetevel jaro visszaelesek nem sllyesztenek gyakran melyebbre, mint ahonnan
kiemelkedett, szntelen aldania kellene a boldog pillanatot, amely rkre kiszakitotta onnan, s
amely oktalan, korlatolt allatbol ertelmes lennye, emberre tette (I, 8.). A termeszeti hajlamok
helyett az esszer szerzdest valasztani ez valoban azt jelenti, hogy megvaltozott az
ertekorientacio, vagy legalabbis nagyon hatarozott hangsulyeltolodast jelent az Els es a
Masodik Ertekezes Rousseau-jahoz kepest. A valtozas eppoly gykeres, mint az, amin ;z '
Elo`se Julie-je keresztlment, amikor Saint-Preux szeretjebl a rossz tarsadalmi
konvenciok elleni lazadas tette azza az ertelmi belatas kepessege kvetkezteben Wolmar
hitvese lett: ,Ha mindazt erezve, amit valaha ereztem n irant, de tudva mindazt, amit most
tudok, meg mindig szabad lennek, s azt valasztanam Ierjeml, akit akarok Istent hivom
szintesegem tanujaul, ki megvilagositotta elmem es olvas a szivemben , nem nt
valasztanam, hanem Wolmar urat (III, 20.). ,.. .mert rabok vagyunk, amig a puszta testi
vagy sztkelesere cseleksznk, de ha a magunk alkotta trvenynek engedelmeskednk,
akkor szabadda valunk M"rsadalmi szerz&ds. I, 8.).
A regenyben tragediaba torkollott a termeszetes vagyak elIojtasabol szlet ereny uralma
idealis tarsadalmunkban vajon van-e ra biztositek, hogy a trvenyeknek engedelmeskedve
mindig a szabadsag, a kzerdeket szolgalva mindig nnn igazi erdeknk lesz
osztalyresznk? Julie jelen tudasa alapjan valasztotta hajdani erzelmei helyett az ertelem utjat,
s ezzel igazi javat. A trtenelem tanusaga szerint azonban ,az ember mindig a maga javat
akarja, de nem mindig latja, hogy mi az (II, 3.). Az altalanos akarat, a tarsadalmi kzsseg
erdekeinek kiIejezje sohasem teved, am a kzsseg tagjai akar tbbsegkben is
tevedhetnek. Marpedig az egesz kzsseget erint kerdesekben nem megengedhet a teves
dntes meg az egesz kzsseg tevedese sem. A tarsadalom tagjava valvan le kellett
mondanunk ha nem is a tevedes jogarol, mert ez lehetetlen teviteleteink ervenyesitesenek,
klnvelemenynk Ienntartasanak jogarol, legalabbis a kzsseg szamara Iontos kerdesek
kapcsan. ,Barki elismeri, a tarsadalmi szerzdessel minden egyes ember csak azt a reszt
idegeniti el a kepessegeibl, vagyonabol, szabadsagabol, amelyiknek hasznalata Iontos a
kzsseg szamara; de azt is el kell ismerni, hogy egyedl a Ihatalom dntheti el, mi a Iontos
a kz szamara (II, 4.). De arra, hogy a hatalmi dntes valoban a kz szamara Iontos dolgok
erdekeben Iolyamodjek a kenyszer eszkzehez, valami kezzelIoghatobb garancia kell, mint
amit az az elvont elv nyujt, hogy elvileg magam is reszese vagyok a kenyszerit
kzhatalomnak. Olyan trvenyes biztositekra van szkseg, mely nem szarmazhat a nepbl,
hiszen az gyakran keptelen megitelni sajat erdekeit; sem a kzhatalom kepviselete altalanos
akaratbol, mert lehetseges, hogy az nem a nep igazi erdekeit kepviseli. ,A vak tmeg, mely
gyakran nem is tudja, mit akar, mert ritkan tudja, mi jo neki, veghez tud-e vinni nmagatol
egy olyan nehez vallalkozast, amilyen a trvenyhozas? A nep nmagatol mindig jot akar, de
nem mindig latja nmagatol, hogy mi a jo. Az altalanos akarat mindig helyes, de nem mindig
kormanyozza Ielvilagosult itelkepesseg... ime, ezert van szkseg trvenyhozora (II, 6.).
E deus ex machina modjara megjelen trvenyhozo Iontos szereplje a "rsadalmi
szerz&ds politikai dramaturgiajanak; valoban Ieloldja a nepi tevedes es a hatalmi Ielrevezetes
konIliktusat, de csak azaltal tudja attrni e bvs vagy inkabb bns krt, hogy kivlrl lep a
szinre. Hiaba ad barmilyen demokratikus trvenyeket a nepnek, ezt mindenkeppen a
rousseau-i ertelemben vett demokracia lenyegenek csorbitasaval teszi; maganak sajatitja ki a
Iszerepet, mely a nepnek jarna, a nepnek, mely nmaganak ad trvenyeket. A trvenyhozo
vegigviszi az emberi termeszetnek azt a ,denaturalizalasat, amelyet irracionalis es
inkonzekvens Iormaban a trtenelmi tarsadalmak kezdtek, esszer es kvetkezetes modon
pedig a tarsadalmi szerzdes altal teremtett rend kezdett meg. ,Aki van olyan bator, hogy egy
nep megszervezesere vallalkozik, annak elegend tehetseget kell ereznie magaban, hogy
ugyszolvan magat az emberi termeszetet is atalakitsa: az egyent, ezt az nmagaban veve zart
es egyedlallo egeszet egy nagyobb sszesseg reszeve kell valtoztatnia, amelytl az bizonyos
ertelemben letet es eletet nyeri: modositania kell, hogy megersitse az ember alkatat, az
egeszre vonatkoztatott moralis letezessel kell Ielvaltania a Iizikai es Iggetlen letezest,
amellyel a termeszet valamennyinket megajandekozott. Egyszoval, meg kell Iosztania az
embereket tulajdon eriktl, s olyan ervel kell Ielruhaznia ket, mely idegen tlk, es
amelyet nem tudnak masok segitsege nelkl hasznalni. Minel inkabb elhalnak es
megsemmislnek a termeszeti erk, annal nagyobbak es maradandobbak a szerzett erk, s
annal szilardabb es tkeletesebb a tarsadalmi rend (II, 7.). Merben mas hang ez, mint a
Masodik Ertekezes termeszetinvokaciojae de ugyanaz a logika. Ha a preszocialis ember
meg nem ember, a trtenelemben vegbement rossz szocializacio eredmenyekent pedig elvesz
az ember, akkor a trvenyhozo teljesen tiszta lappal kezdhet tarsadalom- es nepteremt
vallalkozasahoz, vagyis ,a politika alapproblemajanak megoldasahoz, melyet mint
Mirabeau-nak irta Rousseau a kr negyszgesitesehez lehetne hasonlitani a geometriaban:
olyan kormnyzati formt tallni, mely a t#rvnyt az ember f#l emelii (1767. julius 26.).
Persze akarmit azert nem irhat a trvenyhozo a termeszeti elIeltetelektl es a trtenelmi
Ieltetelezettsegtl megtisztitott tarsadalmi szerzdes tabula rasajara; nem emelhet akarmilyen
trvenyeket az emberek Ile. Tevekenysege iranyat megszabjak a Szabadsag es az
Egyenlseg elvei. A szabadsag a trvenyeknek valo engedelmesseg polgari szabadsagaval
valtja Iel a termeszeti allapot Iizikai Iggetlenseget, illetve a trtenelmi tarsadalmak
szemelyes Iggseget, ,...minden polgarnak tkeletesen Iggetlennek kell lennie minden mas
polgartol es a vegskig Iggenie kell a kzsegtl. Ez a ket dolog mindig ugyanazon az uton
valosul meg, mert csakis az allam ereje biztositja a polgarok szabadsagat (II, 12.). Az
egyenlseghez pedig meg az allamhatalom erejenel, a trvenyek tekintelyenel is ersebb
biztositekra van szkseg. Ez ,nem marvanyba vagy ercbe, hanem a polgarok szivebe vesve
all: ,az erklcsk, a szokasok es kivalt a kzvelemeny szankcionalja (uo.). Ahogy majdan
Edmund Burke jellemzi Rousseau jakobinus kvetinek szabadsagidealjat, ,ez a szabadsag
nem szabadelv. Nem jelenti, hogy szabadon lehet kepviselni a partikularis erdeket, a
maganvelemenyt; ennek nincs helye az altalanos akarat tarsadalmaban. Eppen az egyenlseg
kvetkezteben nem jelentheti ezt, mert az egyenlseg itt termeszetesen nemcsak a
politikai jogok tkeletes egyenlseget Ioglalja magaban, meg csak nem is kizarolag a tulajdon
tbbe-kevesbe teljes egyenlseget, hanem egyben az eletIormanak, a kzeleti eszmenyeknek
es a mindennapi elet esemenyeinek olyan homogenitasat, melyben meg sem szlethetik a
maganerdek, amely szletesk pillanataban megIojtja az elter elveket (st, ha szkseges,
akar kepviseliket is). A tarsadalomnak ez az immobilitasa latszolagossa teszi a kzvetlen
demokraciaban rejl politikai dinamizmust. Barmilyen gyakran hivjak ssze a nepgyleseket,
jogosan egyetlen nepcsoport, st az egesz ,empirikus nep sem kepviselhet mast, mint az egy
igazi erdeket, mint azt, amit az altalanos akarat idealis normai elirnak. Nem kerlhet sor a
partikularis erdekek konIrontaciojara, ezert csak egyetlen helyes dntes lehetseges; az, hogy
szabadon valasztanak, Rousseau-nal per deIinitionem csak azt jelentheti, hogy az igazi
kzerdeket valasztjak: ha az emberek klnbzkeppen ertelmezik a kzerdeket, akkor ez
csak azt bizonyitja, hogy rosszul ertettek meg, amit az altalanos akarat diktal. Ennyiben
Rousseau demokratikus allama totalisabb hatalom, mint Hobbes Leviatanja, mert az csak a
konkurrenciakzdelmet Iolytato polgarok Iltt uralkodik abszolut hatalommal, a "rsadalmi
szerz&ds ertelmeben viszont a polgarok eleve lemondtak arrol a jogukrol, hogy ervenyesitsek
klnerdekket. Rousseau ezert a kepviseleti demokraciat meg kemenyebben kritizalja, mint
az nkenyuralmi rendszereket (III, 15.).
A kiIejldtt nerdek tarsadalmaban a legszigorubb terrortrvenyek sem biztosithatnak a
kzerdek primatusat, mert az csak a maganerdekek es a maganeletek homogenitasan
alapulhat. A kis, mezgazdasagi orszagokban viszont minden adottsag megvan, ami az
altalanos akarat dvs uralmanak bevezetesehez szkseges. Ezert valaszolt Rousseau
legnagyobb es nemcsak kepzelt -ldztetesei kzepette is lelkesen a korzikaiak Ielhivasara,
hogy dolgozza ki alkotmanyukat. ,Az egyenlseg, a paraszti elet egyszersege olyan
vonzervel bir azok szamara, akik nem ismernek masmilyent, hogy soha nem kivannak
valtoztatni rajta... Az egyetlen eszkz, amellyel megovhatjuk egy allam Iggetlenseget, a
mezgazdasag ... A kereskedelem gazdagsagot teremt, de a Ildmveles biztositja a
szabadsagot M; korzikai alkotmny tervezeteN. Es Korzika valoban agrarorszag volt. Masik,
talan meg Iontosabb oka, hogy Rousseau rmmel vallalkozott a "rsadalmi szerz&ds
elveinek gyakorlati alkalmazasara e szegeny, elnyomott nep kedveert, az a meggyzdese
volt, hogy ,a trvenyhozo munkajat nem az teszi nehezze, amit alkotni kell, hanem az, amit le
kell rombolni (H, ). Es Korzika eseteben a rombolas kegyetlenl nehez munkajat mar
elzleg elvegezte a kls elnyomo hatalom. A sziget a kzepkor ota Genova uralma alatt
allt, s a genovaiak eltiportak a korzikai nemesseget, megtiltottak az exportkereskedelmet.
Tehat a trvenyhozonak nem kell azzal kezdenie alkoto munkajat, hogy kimeletlen
terrortrvenyeket hoz az arisztokracia es a kereskedelem ellen. A harmadik kedvez
krlmeny a sziget termeszet adta elzartsaga. Ez idealis Ieltetel ama ,zart kereskedelmi
allam szamara, mely Rousseau idealja volt, mint majd Fichtee is, akitl a kiIejezes
szarmazik. igy jobban meg lehet rizni a lakosok ,szokasait, egyszerseget, egyenesseget,
nemzeti jellemet, mert knnyebb megakadalyozni az idegen hatasok bearamlasat.
Mindenki paraszt, mindenki mesterember, mindenki katona; nellato az egesz orszag, st,
lehetseg szerint, minden egyes csalad. A hajdani svajci hegylakoknal ,mindenki arra
kenyszerlt a maga kunyhojaban, hogy nmaga ellassa egesz csaladjat: ezert volt olyan
szerencses es nyersen egyszer az ipar; mindenki otthon gyakorolta az sszes szkseges
mesterseget; mindenki kmves acs, asztalos es bognar volt. ,Korzikaiak, ime a pelda,
melyet kvetnetek kell, hogy visszaterjetek eredeti allapototokhoz 1 Ki kell kszblni a
kereskedelmet, meg a bels arucseret is; kzponti nyilvantartas szerint, a piac kikapcsolasaval
kell elosztani a termekIlsleget, kell kzvetiteni a kistermelk javainak kicsereleset. A
penzgazdalkodas megszletese a polgarerenyek halalos oraja, ezert olyan Iontos, hogy ,a Ild
termekei ne valhassanak aruva. Ez hatranyosan beIolyasolja a termeles nvekedeset? Mar a
Jolitikai gazdasgtan=rol irott ertekezesben ott all a programszer kijelentes: ,a nvekedes
inkabb art, mint hasznal. De terjnk vissza ; korzikai alkotmny tervezet=hez: ,Az kell,
hogy mindenki megeljen es senki se gazdagodjek meg. A gazdasagi nvekedes szempontja
masodlagos: ,Tbbet er, ha a Ild egy kicsit kevesebbet terem, es a lakosok jobb rendben
elnek. Ha megis van gazdasagi nvekedes, ez csak a kztulajdon ersdese lehet; a
maganbirtokok nvekedese Ilboritana azt az egyensulyi allapotot, amely a tulajdon
egyenlsegen alapul. ,Egyszoval, azt akarom, hogy az allam tulajdona olyan nagy es ers
legyen, a polgarok tulajdona meg olyan kicsi es gyenge, amennyire csak lehetseges. Ez az
anyagi alapja annak, hogy ,csakis az allam ereje biztositja a polgarok szabadsagat
M"rsadalmi szerz&ds. II, 12.).
Egy szigoruan nellato agrarorszag a maga kisse katonas parasztdemokraciajaval a vilag
legstabilabb rendjet valosithatja meg Rousseau szerint es szerinte epp ez biztositja egy nep
boldogsagat. Aki nem akar, s alkalmasint nem is tud valtoztatni nyugalmas eleten, az a lehet
legelegedettebb. ,A nemzet csppet sem lesz hires, de boldog leszen igy ; korzikai
alkotmny tervezete. S ;z ' Elo`seA ,Julie minden este elegedett az elmult nappal, masnapra
semmi valtozast nem kivan, es minden reggel arra keri az Eget, hogy a mai nap is hasonlo
legyen a tegnapihoz; mindig ugyanazt teszi, mert jo, amit tesz, es nincs semmi jobbat tennie.
igy bizonyara elvezi mindama boldogsagot, mely ember szamara lehetseges. Elvezi helyzete
tartossagat, nem azt bizonyitja ez, hogy boldog benne? (V, 2.)
J>8;? @(?A :47BA'
A valtozatlansag boldogsaga addig es csak addig teljes, amig Iel sem merl a valtozas, a
valasztas lehetsege. Amint megjelenik, Saint-Preux szemelyeben, a termeszeti szenvedely
oly nehezen lekzdtt s talan lekzdhetetlen kisertese, minden megvaltozik: valasztani kell a
boldogtalan ereny es a bns boldogsag kztt, s ez csak tragikus valasztas lehet, mert a
bns Julie nem lehet boldog. Ha megjelenik a tarsadalom horizontjan az ipari civilizacio, a
szellemi kultura, akkor mar csak erIeszitesek aran lehet elzni a kisertt: a csabos ertekekrl
lemondani erenyes cselekedet, de a boldogsag csak addig volt teljes, amig nem kellett
ertekeket Ielaldozni az erklcs oltaran. ,Ez a szegeny, de semmi szkseget nem ismer nep
olvashatjuk a svajciakrol ; korzikai alkotmny tervezet-ben f tkeletes Iggetlensegben
sokasodott, olyan egysegben, amelyet semmi sem tudott megvaltoztatni; nem voltak erenyeik,
mivel nem voltak legyzend bneik,... jok es igazak voltak anelkl, hogy Iogalmuk lett
volna rola, hogy mi az igazsag es az ereny. Ilyen nepeknek nem is kell trvenyeket adni
eleg az orszaghataron Ielallitott akasztoIa, amelyre Ielkerl ,az els europai, aki megkiserel
hirt adni a mveszetek es tudomanyok Iejldeserl; a tovabbIejldes megakadalyozasa
ugyanis mar konIliktusok es n-kinzo dntesek sorahoz vezet. ,Az egesz ipar terleten
mindentt nagy gonddal meg kellene tiltanunk minden olyan gep Ielhasznalasat es minden
olyan talalmany bevezeteset, amely megrviditheti a munkaidt, Ieleslegesse teszi a nehez
kezi munkat es ugyanazt az eredmenyt kevesebb Iaradsaggal kepes elallitani MJolitikai
t#redkekN. De hogyan lehetne ezt az erenyes dntest ahhoz a boldogsaghoz hasonlitani,
amelyben az emberek termeszetes adottsag Iormajaban, nem kenyszer lemondas aran
elveztek a stagnalast, az artatlansag allapotat? A trvenyhozo magasabbrendnek tudja a
tudatos valasztasoknak es az nIelaldozas erenyenek kzdelmes allapotat, de a moralista
titkon visszaalmodja magat ama meglehet, sohasem volt krlmenyek kze, midn meg
ismeretlen volt a termeszeti sztn es az erklcsi parancs sszetkzese.
Azonban a klnbz ertekek konIliktusa visszavonhatatlanul megjelent a vilagtrtenelem
szinpadan. Es nemcsak a szellemi javak nvekedese es az erklcsi Iejldes kztti
diszkrepencia Iormajaban (ebben a konIliktusban nem sok nehezseget okozott Rousseau-nak a
valasztas), hanem abban a Iormaban is, hogy klnbz, de egyarant autentikus moralis
magatartasok alakultak ki, s csak ugy lehet kzttk valasztani, hogy ezzel alapvetnek tartott
ertekekrl mondunk le. ,Az emberi nyomorusag oka az az ellentmondas, mely helyzetnk es
vagyaink, ktelessegeink es hajlamaink, a termeszet es a tarsadalmi intezmenyek kztt all
Ienn. Tegyetek az embert eggye, es olyan boldogga teszitek, amilyen csak lehet. Adjatok az
embert teljes egeszeben az allamnak, vagy hagyjatok meg egeszen nmaganak, mert ha
megosztjatok szivet, szettritek (uo.). A "rsadalmi szerz&ds=ben es a Lengyelorszag,
illetve Korzika alkotmanyarol irott tervezetben Rousseau a ,teljes egeszeben az allamnak
adott ember eszmenyet teszi magaeva. Az 5mil is ezzel a dilemmaval kezddik: ,Vagy a
termeszet, vagy a tarsadalmi intezmenyek ellen vagyunk kenytelenek harcolni, s igy
valasztanunk kell, hogy embert akarunk-e Iormalni vagy polgart nevelni, mert nem tehetjk
egyszerre mind a kettt (I.). Az Emilt krlvev tarsadalmi intezmenyek azonban meg nem
olyanok, amilyennek lennik kellene; ilyen intezmenyek kedveert kar lenne a termeszet ellen
harcolni. Emilnek husz ev adatik, amelyet a termeszeti josag kedves kreben tlthet; az
erenyre a lemondas kepessegere csak akkor lesz szksege, ha majd kilep a tkeletlen
tarsadalom vilagaba, mert itt mar nem tudna tisztan termeszetes eszkzkkel megvedeni
termeszeti integritasat.
Emil azert elvezheti a termeszetes, a ,negativ neveles emberi elnyeit, mert nincs
termeszet adta hazaja. Hazassaga eltt megismerkedik ugyan a "rsadalmi szerz&ds elvont
elveivel, de csak ugy, mint aki viz nelkl tanul uszni. Szabadon valaszthat hazat maganak, de
ez meglehet epp annak a jele, hogy sajat orszagaban nem lehet szabad polgar. (A sajat
orszagaban uralkodo rendben nem jogokat, hanem kivaltsagokat rklt; ezek elvesztesere
,,a nagy Iorradalmak esetere kesziti Iel mestere az asztalossag kitanulasaval.) A polgart
eleve ama ,tredek letre nevelik, amely a hazaIisag sajatja: a honpolgar nem lehet egesz
ember, csupan az ,egesz resze, s tbbe mar nem eszrevehet, csak az egeszben. A romai
polgar nem volt sem Caius, sem Lucius. Romai volt M5mil. L). A lengyel sem maradhat meg
embernek, ha azt akarja, hogy hazaja megmaradjon lengyelnek. ,A nevelesnek kell nemzeti
ert adnia a lelkeknek, s olyannyira iranyitania kell az emberek velekedeset es izleset, hogy
hajlamaik, szenvedelyeik reven legyenek hazaIiak. A gyermeknek, kinyitvan szemet, hazajat
kell megpillantania, s egeszen halalaig nem tekinthet masra, mint hazajara. Minden igazi
kztarsasagi az anyatejjel szivja magaba a haza szeretetet, azaz a trvenyek es a szabadsag
szeretetet... Huszeves korara egy lengyel mar nem lehet ember, egeszen lengyelnek kell
lennie M\ondolatok :engyelorszg kormnyzatr)lN.
De egyertelmen ez volt-e Jean-Jacques idealja, aki mint maga irta Malesherbes-nek ,a
polgari elet legaprobb ktelessegeit sem kepes elviselni? (Els level.)
Nemcsak a genIi polgar, a hazaIiui erenyek szoszoloja, hanem a maganyos
erklcspredikator, Parizs bneinek ostorozoja is annak az erenynek az apoteozisat irja meg,
amely minden egyeni vagyat, minden termeszeti hajlamot Iel tud aldozni a Ktelesseg oltaran.
,Felaldozni a ktelesseg oltaran legersebb szenvedelyeinket ez az erenyes cselekedet,
mivel az ereny mindig azt jelenti, hogy a ktelesseg kedveert lemond hajlamairol (M.
Bastiadnak, 1761. Iebruar 13.). Az ereny eppen azert magasabbrend a josagnal, mert
kzdelmet kvetel; jok pusztan hajlamaink Iolytan is lehetnk, mig erenyesek mindig csak
hajlamaink ellenere. ,Az ereny szo er&t jelent. Nincs ereny harc nelkl, gyzelem nelkl. Az
ereny nem egyszeren abban all, hogy igazak vagyunk, hanem hogy ekzben lebirjuk
szenvedelyeinket, uralkodunk szivnk Iltt. Amikor Titus boldogga tette a romai nepet,
amikor mindenIele kegyeket es jotetemenyeket osztogatott, nem volt erenyes,...de minden
bizonnyal erenyes volt, amikor elkldte Bereniket M:evl +ran<uiSres=hezN. Az erenyes
ember magamagan hajtja vegre azt a ,teljes dena-turalizalast, amelyet a polgaron a
tarsadalmi intezmenyek s az intezmenyeket megalkoto trvenyhozo tudatos cselekvese.
Erenyesek vagyunk, midn ,a termeszet ellen harcolva akar a rossz tarsadalmi
intezmenyeket is tiszteletben tartva nem tesszk magunkeva azt, akit szeretnk. (Erre
tanitanak az 5rk#lcsi levelek, meg ha valojaban talan nem is erklcsi er volt az oka a bennk
leirt heroikus lemondasnak, hanem egeszen masIele gyengeseg.) Nem biztos, hogy a ni
termeszet eredeti velejaroja a szziesseg es a szemerem, de a tarsadalom szilardsagahoz
elengedhetetlenek ezek az erenyek, akar termeszetesek, akar a termeszet ellenere kell
kialakitani ket. ,De meg ha lehetseges volna is tagadni, hogy a szemeremerzes a nk
termeszetes sajatja, netan kevesbe lenne igaz emiatt, hogy a tarsadalomban visszavonult,
otthoni elet kell osztalyreszk legyen, es hogy ennek megIelel elvek szerint kell
nevelkednik? Ha a Ielenkseg, a szemerem, a tartozkodas a tarsadalom lelemenyei, ugy a
tarsadalomnak erdeke, hogy a nk magukeva tegyek es gyakoroljak e tulajdonsagokat M:evl
d4;lembert=nekN. A clarens-i idillt megteremt Madame de Wolmar ;z ' Elo`se=ban ennek
az erenynek a megtestesitje; tudvan tudva tarsadalmi ktelessegeit teljesiti, egesz elete
kzdelem a termeszeti hajlam elIojtasaert, es minduntalan ezt az erenyt predikalja
szerelmesenek is, akiben a szerelmi szenvedely termeszeti hevet a rossz tarsadalmi
intezmenyek elleni gyllet is szitja. A ktelessegteljesites erenye azonban csak vegtelen
kiterjedeseben nyerheti el igazi ertelmet. Ennek remenyeben egyszer utoljara szintek is
lehetnk, megvallhatjuk igazi vagyainkat. ,Az ereny irja Julie, Madame de Wolmar
bucsuleveleben , mely a Ildn elvalaszt minket, az rkkevalosagban egyesiteni Iog.
Vegtelenl boldog vagyok, hogy eletem aran megvasarolhattam azt a jogot, hogy bn nelkl
szerethesselek, es hogy ezt meg egyszer megmondhassam neked (VI, 12.).
Rousseau itelete szerint Jean-Jacques nem tartozott a Bereniket elkld Titusok, a szive
hajlandosagat csak halalos agyan megvallo Julie-k kivaltsagos kasztjaba.
,Jean-Jacques irja ?ousseau mint Dean=Dac<ues b(r'a cim neletrajzi dialogusaiban
nem volt erenyes; hogyan lehetett volna az gyenge, mindig hajlamai altal iranyitott ember
letere, akit mindig csupan sajat szive vezerelt, sohasem a ktelesseg vagy az ertelem. Az
ereny, mely munkat es kzdelmet kvetel, hogyan lehetett volna sajatja gyengesege, az edes
semmitteves kzepette? Jo ember, mivel a termeszet ilyenne tette; jot cselekszik, mert elvezi a
jotetemenyt. De hogy szembeszallna legdragabb vagyaival es szettepne szivet, hogy betltse
ktelesseget? Ketlem, hogy ezt meg tudna tenni (II.).Rousseau tavolrol sem a termeszethez
valo visszaterest predikalta kortarsainak, mint azt Diderot es Voltaire velte. Ellenkezleg:
,Azok a legjobb tarsadalmi intezmenyek mondja , amelyek a legjobban ki tudjak Iorgatni
az embert termeszetes lenyebl s5mil. L). S ennek a tanitasanak megIelel trvenyek
megalkotasara vallalkozott. Jean-Jacques magatartasaban azonban nem tudta nem is akarta
elIojtani ,a termeszet edes hangjat, s a pozitiv trvenyeknek valo engedelmesseg erenye
helyett megelegedett a maganmoralitas egyszer erzelmeivel. ,Szerinte a legjobb rendszer,
mind Iizikai, mind moralis vonatkozasban, egy tisztan negativ rendszer ezt viszont
Rousseau csak a rossz pozitivitas vilagaban tudta elIogadni M?ousseau mint Dean=Dac<ues
b(r'a. II.).
E=C:46 D62@(11;8 78 E<1?;46 @(11;8
Az isteni gondviseles egyarant Iontos szerepet jatszik mind abban a ,tisztan negativ
rendszerben, amelyet maganak almodott meg Jean-Jacques, hogy megmentse ldztt
emberseget es a termeszeti josag lehetseget, mind pedig abban a tisztan pozitiv politikai
rendszerben, amelyet embertarsainak alkotott a trvenyhozo Rousseau, a hazaIisag es az
ereny biztos bastyajaul. De a bnkert hetediziglen bosszut allo Izrael istene sem klnbzik
jobban az emberiseg bneit nmaga Ielaldozasaval megvalto Krisztustol, mint a polgar
katekizmusa es a szavojai vikarius hitvallasa. Persze nem ,dogmatikailag, hiszen mind a
kett csak a termeszetes vallas elirasait tartalmazza, hanem a katekizmus es a hitvallas
szellemet tekintve. Ember es polgar, erklcs es politika ertekrendszere soha nem kerlt olyan
messze egymastol, mint a ,Jezus Krisztus, de nem a papok tanitvanyakent kereszteny Jean-
Jacques es az evangeliumi erklcst elvet kztarsasagi politikus Rousseau valasztasaban.
,A keresztenyseg irja genIi polgartarsainak bizonyos ertelemben tulsagosan tarsassa
tesz: magahoz lelven az egesz emberi nemet, mindenkit szeretni kesztet, am a tarsadalmi
trvenyeknek kizarolagosnak kell lennik. A keresztenyseg inkabb emberszeretetet tanit s
nem hazaszeretetet, embereket tud teremteni, de nem polgarokat M:evelek a egyekb&lN.
Rousseau az ,istenek harcat latja abban a harcban, amelyet a hazajaert emberseget is
Ielaldozo polgar es a kzeleti kzdelmekrl embersegenek megrzese erdekeben lemondo
humanista viv. Itt nem alistensegek es hamis proIetak leleplezeserl van szo, mint a
tudomanyos es mveszeti haladas balvanyainak ledntesenel; ket igaz isten kzd egymassal.
,Klnbz ktelessegeink kerdezi Jean-Jacques vajon oly mertekben
sszeegyeztethetetlenek, hogy nem szolgalhatjuk hazankat anelkl, hogy lemondanank a
humanitasrol? (Wartesleben groInnek, 1766. szeptember 27.) A trvenyhozo Rousseau
dntese egyertelm: ,A hazaszeretet es a humanitas sszeegyeztethetetlen erenyek egy
emberben, es Ileg egy nepben. A trvenyhozo, aki mindkettt meg akarja rizni, mind a
kettt el Iogja vesziteni M:evelek a egyekb&lN.
Rousseau tudta, hogy elssorban nem az vallasossaga az, ami elvalasztja Diderot-tol es
tarsaitol, hanem a Ielvilagosodas IilozoIusainak elvont emberszeretete, ,...voltakeppen csak
azutan kezdnk emberre valni irja a "rsadalmi szerz&ds els valtozataban, egyik
legelesebb Diderot elleni polemiajaban , hogy mar polgarok vagyunk. Amibl lathato, hogy
mit kell gondolnunk az allitolagos vilagpolgarokrol, akik a hon iranti szeretetket az emberi
nem iranti szeretetkkel igazoljak. M;z emberi nem egyetemes trsadalmr)l.N Az kvetkezik
ebbl, hogy ha mar polgarok vagyunk, nem lehetnk tbbe emberek? Rousseau igennel
valaszol, s ezzel, meglehet, sokkal melyebb kritikajat adja az idealizalt nemzeti-polgari
vallasnak es erenynek, mint ,kozmopolita kritikusai.
,A nemzeti vallasok hasznosak az allam szamara, amennyiben az alkotmanyok reszei, de
karosak az emberiseg szamara ez vitathatatlan M:evelek a egyekb&lN. Lengyelorszagban
peldaul azert van szkseg ,kizarolagosan nemzeti jelleg vallasi ceremoniakra, mert
Lengyelorszag csak ugy maradhat meg lengyelnek (akar Oroszorszag altal leigazva is), ha
,egyetlen lengyel sem valhat orossza M\ondolatok :engyelorszg kormnyzatr)lN. A
legIbb hazaIias ereny az idegengyllet, a legIbb keresztenyi ereny az emberszeretet.
Melyik volt Jean-Jacques Rousseau autentikus valasztasa? Az igazi kztarsasagi nem lehet
kereszteny! ,A hazaIias szellem irja egy leveleben kizarolagos, mindenkit idegennek,
majdhogynem ellensegnek tekint, aki nem polgartarsunk. Ilyen volt Sparta szelleme es a regi
Romae. A keresztenyseg szelleme viszont megklnbztetes nelkl minden embert testvernek
tart, mint Isten gyermeket. A kereszteny karitasz kizarja, hogy megtegyk ama szrny
szembeallitast honIitars es idegen kztt, nem alkalmas sem kztarsasagiak, sem hazaIiak
nevelesere (Usterihez, 1763. aprilis 30.). A hazaIiassag, abszolut ertekeben, nagyobb
erenyeket inspiral, mint az emberiesseg. ,Az emberiseg szeretete sok olyan erenyt ad, mint a
kedvesseg, a meltanyossag, a mertekletesseg, a joszivseg, a trelmesseg, de egyaltalan nem
lelkesiti a batorsagot, a szilardsagot. Az emberszeretet nem adja meg az erenyeknek azt az
energiat, melyet a hazaszeretet ad, midn egeszen a heroizmusig ragad MJolitikai t#redkekN.
A kerdes csak az, hogy valoban abszolute ertekesebb-e az ember szamara, ha erenyei
(erIeszitesei) maximumaval kzd nmaga es embertarsai ellen? A :evl+ran<uiSres=hez
Jezusa mintegy kenyszersegbl, a zsidok Ielszabadito harcanak kudarcat kveten
Ianyalodott ra az egesz emberiseg megvaltasara. Rousseau a mar idezett, Mirabeau-hoz irt
level tanusaga szerint , miutan politikai elkepzelesei kudarcot vallottak (Korzika Irancia
megszallasa, Lengyelorszag Ielosztasa), visszavonult kiindulo poziciojaba, a maganyos
moralista vedekez hadallasaba, amelyet oly szivesen adott Iel, valahanyszor a legkisebb
eshetsege volt ra, hogy a trvenyhozoi magaslatot elIoglalja. Hiszen mint irja mar Platon
gllam=nak Szokratesze tudta, hogy a sikeres bn tenyevel ervel nihilistat csak egy modon
lehet megcaIolni: olyan allami rendet kell kiepiteni, amelyben a bn sohasem lehet sikeres,
ahol mindig diadalmaskodik az ereny, mivel ve az orszag es a hatalom. De amig nem lehet
,az erenyt uralkodova tenni, az elnyomott ereny vilagnezeti vigaszara van szkseg. Ez
sokkal emberibb hitvallas, mint a polgar nemzeti kultuszae, de rezignaltabb is, hiszen a bne
az evilagi hatalom, es Rousseau mindig az ereny ama birodalmarol almodott, mely igenis
errl a vilagrol valo.
A polgari vallas az ereny evilagi uralmanak adja meg a tulvilagi tamogatast; a pozitiv
trvenyek tekintelyehez teszi hozza annak az abszolut autoritasnak a sulyat, amelyet a benne
alkotmanyos elvkent is rgzitett isteni igazsagszolgaltatas jelent. Az emberi hitvallas viszont a
rossz orszaglasanak idejen az erklcs valasztasanak egyedli igazolo elve. A szavojai vikarius
szamara nem a termeszeti harmonia, hanem a tarsadalmi diszharmonia a legIbb
istenbizonyitek: ,Ha nem volna egyeb bizonyitekom a lelek halhatatlansagara, csupancsak az,
hogy a gonosz diadalmaskodik ezen a vilagon, mig az igaz embert elnyomjak, mar ennyi is
eleg lenne, hogy elvessem ketelyeimet M5mil. IV.).
Fizikai Iajdalmak, termeszeti katasztroIak nem tamaszthatnak ketelyt az isteni
gondviselessel szemben. Lehet-e termeszeti csapas olyan szrny, mint ,az erenyt
nevetsegesse tev tarsasag csipkeldesei altal okozott Iajdalom; zudulhat-e az ember Iejere
szrnysegesebb katasztroIa, mint amit magamaganak okoz a kiIinomult szellemi es erzeki
elvezetek tobzodasaval es az erklcsi erzeketlenseggel, a lelki eldurvulassal? ,Nem latom, hol
masutt kereshetnk a moralis rossz Iorrasat, mint a szabad, tkeletesbedesre jutott es
ennelIogva megromlott emberben veszi vedelmebe ertekezeseinek elveit Voltaire
elleneben M:evl Loltaire=hezN. A IilozoIus csak a Lisszabon romjai ala temetett tetemek
tizezreit latja, de nem veszi eszre az erklcsi hullak ezreit, akik ,Parizsban tancolnak. Ennek,
az erklcsi vilag romjain tancolo tarsadalomnak Philinte IilozoIiaja az adekvat vilagnezete: az
anyagi javak balvanyanak hodolo hitetlenseg, a Ienyes tanctermekbl kiszorult milliok utolso
vigaszat is elragado szkepszis. ,Ez a szerencsesek es gazdagok IilozoIiaja, akik megleltek
paradicsomukat ezen a Ildn, nem lehet a sokasag IelIogasa, mely az szenvedelyeiknek az
aldozata, s megIosztatvan a boldogsagtol ezen a vilagon, szkseget erzi, hogy valami remenyt
es vigaszt talaljon, amit ez a barbar tanitas elragad tle M?ousseau mint Dean=Dac<ues b(r'a.
III.). Ezt akar Voltaire is mondhatna a ,sokasag-rol, am Rousseau mindig egyes szam els
szemelyben beszelt, midn a ,megalazottak es megszomoritottak vilagnezeti szksegleteit
Iejezte ki. igy vedelmezte hajdanvolt IilozoIus baratainak ,res erveivel szemben (melyeket
mindazonaltal megcaIolni keptelen volt) vallasat, ,azt a tamaszt, amelyre mint ; magnyos
stl) lmodozsai=ban irja szksegem van, hogy eletem nyomorusagat elviseljem. Minden
mas rendszerben kiIosztva elnek es vigasz nelkl halnek meg (III.)
Ha eszervekkel nem lehet megcaIolni a ,kenyelmes IilozoIia ateista argumentaciojat
ama tarsadalmi berendezes megteremteserl pedig, amelyben a trvenyknyvre tamaszkodo
ereny nem szorul az esz vedelmere, bizonytalan idre le kell mondani , akkor csak az erzes
bizonyossaga lehet az a ,bels bizonyossag, amely megakadalyozta, hogy Jean-Jacques
Rousseau lelke a ketely ,tulsagosan zabolatlan allapotaba kerljn, s az erzesnek ezt a
bizonyossagat, meglehet, ,masok el&(tletnek Iogjak nevezni M:evl Loltaire=ezN. Mindig a
lelkiismerettel kell konzultalni, hogy megszabaduljunk az ertelem tevedeseitl; azt a bels
hangot kell meghallgatnunk, amelyet a IilozoIusok megprobalnak elIojtani magukban, ,mivel
nekik mar nem mond semmit M?ousseau mint Dean=Dac<ues b(r'a. III.).
Az artekezs az egyenl&tlensg eredetr&l IilozoIiai antropologiaja es a "rsadalmi
szerz&ds politikai IilozoIiaja nem hagyott sokkal tbb helyet e bels hang szamara, mint a
modern materializmus. Az elbbi szerint csak Iizikai sztn letezik, mely mindig helyes
sugallatot ad a Iizikai letIenntartas kerdeseiben, de embertarsainkhoz valo viszonyainkrol
nemigen nyilatkozik, mivel lenyegehez tartozik, hogy e viszonyok kialakulasa eltt mkdik.
A latszat es a letezes szetvalasanak vilagaban pedig csak az nzes hangjat halljuk; ezt a
hangot szolaltatja meg a modern IilozoIia, mely azon igyekszik, hogy ,a szemelyes erdek
altal vonja szorosabbra az emberek kztti tarsadalmi ktelekeket M5l&sz) a n8ardssusi=
hozN. A "rsadalmi szerz&ds ertelmeben pedig mikent a mintajara keszlt
alkotmanytervezetekben is az olyan bels hang, mely a trvenyektl Iggetlenl kivan
itelkezni jo es rossz Iltt, eppoly gyanus, mint a maganerdek megnyilvanulasa. Rousseau-
nak sem az egyik, sem a masik mben nincs szksege arra, hogy megidezze a csalhatatlan
lelkiismeretet. Annal szksegesebb viszont a szamara, hogy hozza Iohaszkodjek abban a
tarsadalomban, amelyben ,valaminek lenni es valaminek latszani ket teljesen klnbz
dolog Martekezs az egyenl&tlensg eredetr&lN. ,Lelkiismeret, 6, lelkiismeret, isteni sztn,
halhatatlan egi hang, biztos vezere a tudatlan es korlatozott, de ertelmes es szabad lenyeknek,
csalhatatlan biraja jonak es rossznak ... M5rk#lcsi levelek. V.)
E csalhatatlan biro ontologiai statusa barmilyen szep szerepet szan is neki Rousseau
tisztazatlan marad. ,... az rk szubsztancia Ienseges emanacioja az 5rk#lcsi levelek
IelIogasaban (V.). ,E bels erzek magae a termeszete; a termeszet Ielhivasa az esz szoIizmai
ellen :evl +ran<uiSres=hez. A Beaumont-hoz intezett level szerint viszont maga is csak az
ertelmi szoIizmak megszletesevel egytt szletik meg: ,...a lelkiismeret csak az emberi
ertelemmel egytt Iejldik ki es valik tevekennye. Am a Rousseau-t erdekl ,igazsag nem
metaIizikai, hanem moralis (Dom Deschamps-hoz, 1761. augusztus 12.). S a Ientiek minden
bizonnyal Iontos metaIizikai disztinkciok, de ,nem azt kell megtudnunk, hogy mi van, hanem
hogy mi hasznos (ugyanahhoz, 1761. majus 8.). A jelen rossz berendezkedesben hasznos az
a hit, hogy ,a lelkek melyen ott van az igazsagossagnak es az erenynek velnk szletett elve,
amely szerint nerdeknktl Iggetlenl iteljk cselekedeteinket es a masoket jonak vagy
rossznak M5mil. IV.) Hogy a Masodik Ertekezes trtenelmi antropologiaja alapjan meg
kevesebb ertelme van velnk szletett erklcsi elvekrl beszelni, mint a szavojai vikarius altal
caIolt Helvetius szenzualista rendszereben? Rousseau e kerdes kapcsan batran vallalna a ,ha
nem letezik, ki kene talalni poziciojat csakhogy nem nem letez inasai, hanem csakis
nmaga (kinos-keserves inasemlekekkel terhelt nmaga) szamara.
A minden ertek atertekeldesenek kimeletlen, kaotikus vilagaban bizonyossagra van
szkseg, s az irracionalis, attekinthetetlen klvilag elleneben ez csak bels bizonyossag lehet.
Ahogy a tudatosan megtervezett masik tarsadalmi rendben nem tevedhet az altalanos akarat,
amelyet a trvenyhozo kristalytiszta kvetkezetesseg trvenyekkel tamaszt ala, ugy a magat
ertelmesnek nevez nzes es az nzes racionalizalasara vallalkozo IilozoIia elleneben
tevedhetetlenseg illeti meg a tiszta erzest: ,.. .mindaz, amit jonak erzek, valoban jo, es
mindaz, amit rossznak erzek, valoban rossz vallja a vikarius.
Rousseau az ember azon allapotat erzi a legjobbnak, amelyben a letIeltetelek es a
szellemi szinvonal korlatozottsaga kizarja a moralis meghasonlottsagot. Voltaire varoslakoi
elleneben Fels-Wallis ,gepies eletkkel elegedett hegylakoit idezi, akiknek nincs szksegk
a paradicsomra: ,szakadatlan vegetalasukbol meg a masvilagon sem tudnanak kilepni M:evt
Loltaire=ezN. Jean-Jacques szivenek az erklcsnelkliseg allapota eppoly kedves, mint
Rousseau szemeben a citoyen erenyIanatizmusa, s Krisztus kvetesenel csak egy vonzobb
ideal van a szamara: az az ember, akinek meg nincs szksege istenhitre. Ilyen ,a mveletlen
vadember, aki meg egyaltalan nem hasznalja az eszet, akit csupan kivansagai vezetnek, s
akinek ezert nincs szksege mas vezetre,... mivel csakis termeszetes sztneire hallgat. Az
ilyen ember nem ismeri, de nem is serti meg Istent M:evl +ran<uiSres=hezN. Es ha ezt az
allapotot erzi a legjobbnak, akkor ez a legjobb allapot; mindent meg kell tenni a
Ienntartasaert, mivel minden valtozas csak ronthat rajta. Az idealis trvenyek meghozatalanak
heroikus aktivitasat immobilitas kveti a demokratikus allamokban, s ugyanilyen
immobilitasnak kell jellemeznie azokat a kis kzssegeket is, amelyeket talan alig kisebb
erklcsi erIeszitessel moralis szigetkent alkotnak meg a Iennallo tarsadalomban. Es ez azt
jelenti, hogy a ,kis vilag a nagy tarsadalom ertelmeben sem lehet mobil. ,Madame
Wolmarnak az a nagy maximaja irja ;z ' Elo`se=ban a clarens-i idill-rl , hogy
egyaltalan nem kell kedvezni a tarsadalmi helyzet megvaltoztatasanak, hanem ahhoz kell
hozzajarulni, hogy mindenki a maga rendjeben legyen boldog (V, 2.). Es Rousseau a
valosagos Montmorency lakosaival is akkor veli a legnagyobb jot cselekedni, amikor
lebeszeli a parasztokat Iiaik tanittatasarol mivel maga erzi, hogy a kimvelt kzrendi csak
meg boldogtalanabb a hercegi kastelyok arnyekaban, meg akkor is, ha ideiglenesen azok
Ienykrebe kerl M8gy levl Maleserbes=hez. IV.). ,Ne tanittassatok a parasztgyermekeket,
mert nem megIelel szamukra, hogy tanultak legyenek; ne tanittassatok a polgarok
gyermekeit, mert meg nem tudhatjatok, hogy milyen tanitas lesz megIelel a szamukra M;z
' Elo`se. V, 3.).
Jean-Jacques a maga szamara eppoly kevesse almodhatta a tudatlan artatlansag allapotanak
visszatertet, mint a nagy monarchiak kztarsasagi konverziojat, vagy azt, hogy azok az
emberek, akik ,mindenaron meggazdagodni akarnak, az ereny kedveert lemondanak
szellemi es anyagi gazdagsagukrol. Bar Rousseau ugy velte: tudja, hogy milyen tanitas
megIelel a polgarok a jvend allampolgarok gyermekei szamara, Lengyelorszag
Ielosztasa utan ugy latta, hogy ember es polgar lehetsegeit egyarant csak az erdkbe
meneklve, ,a termeszethez visszaterve lehet megrizni. Vegkepp eltemette magaban azt a
trvenyhozot, aki talan meg jobban eltavolodott a termeszeti kzvetlensegtl, mint IilozoIus
ellenIelei, akik kulturkincseikkel torlaszoltak el a termeszethez visszavezet utat. Nem
abrandozott tbbe arrol, hogy atlatszova lehet tenni a tarsadalmi viszonyokat, az emberi
kapcsolatokat, de a termeszettel valo kzvetlen kapcsolat lehetsegerl meg igen. A
botanikaban velte megtalalni azt a csalhatatlan csodaszert, melyet a politikaban a
tevedhetetlen altalanos akarat, a maganmoralitasban pedig az nmagaban abszolut bizonyos
bels erzek diktatuma jelent: azt az elvet, amely az egyent minden kzvetites
kikapcsolasaval azonositja valasztott ertekrendszerevel. ,A botanika nem tr meg kzvetitt
a termeszet es kztem M]otanikai t#redkekN.
(A legenda szerint annak a Iiatal arras-i gyvednek, aki masIel evtized multan meg
mereszebben almodta vgig a trvenyhozo Rousseau almait magukat a nagy monarchiakat
es a csupan meggazdagodasukkal trd embereket akarvan megtanitani a kztarsasagi ereny
elveire , mar csak errl a kzvetlensegrl beszelt. Pedig Robespierre Ieltehetleg inkabb
a kzvetlen demokracia titkarol szeretett volna hallani valamit.)
Maganyos setai soran neha messzire vetdtt a botanizalo Rousseau. gy erezte,
megtalalta az emberi bnktl meg nem erintett tiszta termeszetet. ,Merengesembe
olvashatjuk a Hetedik setaeiban csakhamar egy csppnyi kevelyseg is kerlt. A nagy
utazokhoz hasonlitottam magam, akik lakatlan szigeteket Iedeznek Iel, s neleglten
gondoltam: biztosan en vagyok az els halando, aki idaig eljutott. Hovatovabb egy uj
Kolumbusznak kepzeltem magam. Ebben a kepzetben tetszelegve nem messze tlem valami
kattogast hallottam: ugy veltem, ismers hang; odaIigyelek: megismetldik es
megsokszorozodik. Csodalkozva es kivancsian Ielkelek, attrk egy sr cserjesen a hang
Iele, kis vlgybe jutok alig husz lepesre attol a helytl, ahol hitem szerint en jartam elszr, es
megpillantok egy harisnyaszvdet.
TARTALOM
Ertekezes a tudomanyokrol es a mveszetekrl
Els resz
Masodik resz
Elszo a ,Narcissus-hoz
Ertekezes az egyenltlenseg eredeterl
Ajanlas
Elszo a ,Narcissus-hoz
Els resz
Masodik resz
Jegyzetek
Politikai gazdasagtan
Level Voltaire-hez
Erklcsi levelek
Level d'Alembert-nek
Elszo
Level
A tarsadalmi szerzdesrl
Els knyv
Masodik knyv
Harmadik knyv
Negyedik knyv
Fggelek: Az emberi nem egyetemes tarsadalmarol
Negy level Malesherbes-hez
Level Beaumont ersekhez
Level Franquieres-hez
Jegyzetek
Utoszo
(Ludassy Maria)
Hungarian translation Kis Janos, 1977
A ktetet Bence Gyrgy szerkesztette.
A borito, a ktesterv es a tipograIia Ginacs Laszlo munkaja.
A Magyar Helikon vezetje Szanto Tibor.
Keszlt a Drer Nyomdaban, Ielels vezet Haromszeki Pal igazgato
(munkaszam 435), 43,2 (A/5) iv terjedelemben, diosgyri bordazott papiron, Plantin betvel,
7000 peldanyban.
Felels kiado az Europa Knyvkiado igazgatoja.
(HE 26-C-7880) ISBN 963 207 069 0