Professional Documents
Culture Documents
A Mozgás Szervrendszerének
A Mozgás Szervrendszerének
passzív:
csontok
ízületek
aktív:
izmok
1
csonthártya (periosteum):
véd
táplál
érzékszervi funkciója van
szerepe van vastagságbeli növekedésben
elengedhetetlen a csont folytonosságának helyreállítódásához (a regenerációhoz)
tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány)
egyneműnek látszik
kemény
lemezes szerkezetű (szivacsos) csontállomány (spongiosa állomány):
csontvelő:
vörös csontvelő (medulla ossium rubra)
előfordulása: a rövid, lapos, szabálytalan csontokban
szerepe: vörösvérsejt, vérlemez és egyes fehérvérsejtek képzése
sárga csontvelő (medulla ossium flava)
előfordulása:
hosszú csöves csontokban
szerepe: nagyobb vérveszteség után vörös csontvelővé alakul
nem mobilizálható zsírraktárt képez
ízületi porc — üvegporc (hyalin):a csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér,
üveg keménységű porc
A csontok mikroszkópos szerkezete:
sejtek:
fiatal csontsejt (osteoblast):
kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul ki
2
vagy a csonthártya belső rétegében található
érett csontsejt (osteocyta):
a csontok alapállományát termelik és abban találhatók
az érett csontsejtek kialakulásának folyamata:
kötőszöveti sejtek Þ porcsejtek Þ fiatal csontsejtek Þ érett csontsejtek
csontfalósejt (osteoclast):
a csont belsejében található
elősegíti a vastagságbeli növekedést
szerepe van a szivacsos állomány átrendeződésében
alapállomány:a csontsejtek hozzák létre, miközben az osteoblastok osteocytákká alakulnak át
A csontok növekedése:
vastagságbeli növekedés:
kifelé fiatal csontsejteket hoz létre
belül a csontfaló fejtek bontják a csont állományát
a csont vastagszik és a velőűr nő
hosszirányú növekedés:
3
A csontok közötti összeköttetések:
folytonos összeköttetés:
1. kötőszövetes összeköttetés:
azok a csontösszeköttetések, melyeknél a vázanyag folytonossági hiányát
szalag(ok) vagy hártya tölti ki, úgy hogy a csontok elmozdulását nem teszi
lehetővé
pl.: a koponya varratai, foggyökér-fogmeder közötti összeköttetés
1. porcos összeköttetés:
a csontokat a közéjük ékelődő porc tölti ki. pl.: a csigolyák közötti
porckorongok
1. csontos összeköttetés:
Az ízület részei:
4
ízületi fej:általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő
mozgásokat is megszabja
ízületi tok:
a külső légnyomás (belül légüres tér van!) - az ízületet körülvevő bőr és izom -
ízületi tok és szalagok
addhéziós erő (synovia hatására - üveglemez példa)
Az ízületek osztályozása:
1.csontok száma szerint:
egyszerű: két csont ízesül (pld.: ujj)
összetett: több csont ízesül (pld.: könyök)
2. az ízületi fej alakja illetve az ízület tengelyének száma szerint:
5
tojás csukló ízület
hajlítás = flexio
feszítés = extensio kéztőcsontok és a
2
közelítés = adductio nagyujj
nyereg távolítás = abductio kézközépcsontja
között
6
hajlítás = flexio
feszítés = extensio
3 közelítés = adductio
gömb váll és csípőízület
(sok) távolítás = abductio
forgómozgás = rotatio
körmozgás = circumdictio
7
kulcscsont (clavicula): bőrön (középső része) jól kitapintható
lapocka (scapula): -
jellegzetes, háromszögletű lapos csont
8
-
oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található (ide ízesül a felkarcsont feje)
a háti felszínen erős kiemelkedés lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek
végrésze a vállcsúcs amelynek törése gyakori
A szabad felső végtag csontjai:
1.felkar (brachium):
felkarcsont (humerus):
proximális vége: (caput humeri)
alatta sebészi nyak (collum chirurgicum)
distalis végrészéhez az alkar kapcsolódik
- orsócsont (radius):
az alkar nagyujj felüli oldalán található
9
- singcsont (ulna):
a kisujj felöl helyezkedik el
proximális végrésze erősebb és a könyökízület alkotásában vesz részt
a két alkarcsontot kötőszövetes membrán rögzíti egymáshoz
-kéz (manus) csontjai:
1.kéztőcsontok (carpus):
nyolc darab szabálytalan alakú csontocska két sorba rendeződve (4+4)
a felső sorban a sajkacsont, a holdascsont, a háromszögcsont és a borsócsont
helyezkedik el
az alsó sorban a trapézcsont, a trapezoidcsont, fejescsont és horgascsont található
2.kézközépcsontok (metacarpus):
a tenyér nagy részét alkotja
az ujjaknak megfelelő 5 rövid csont
3.ujjperccsontok (phalanx)
○ ujjon 2 a többin 3 található
10
ujj: pollex
ujj: index
A felső végtag ízületei
1.A vállízület (articulatio humeri):
11
alapvető működését (flexio - extensio) a felkarcsont és a singcsont szabja meg
a könyökízületben a radius ulna körüli mozgása következtében jön létre a tenyér
lefelé fordítása (pronatio - boríntás) és felfelé fordítása (supinatio - hanyitás)
3.Csukló ízület:
A medenceöv csontjai
1.Medencecsont (os coxae):
A csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont folytonos porcos összeköttetése helyén
alakul ki csontos összeköttetéssé alakulva 16-18 éves korra.
12
a) Csípőcsont (os ilium)
• a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja
• a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj (crista iliaca)
• a csípőtaréj elöl a tövisszerű elülső felső csípőtövisben végződik (spina iliaca
anterior superior) a csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a
keresztcsont ízesülésére(articulatio sacroiliaca)
• a csípőlapát belső felszíne kivájt (fossa iliaca)
• amit alul az ívelt kiemelkedés (vonal) határol (linea arcuata)
13
jellegzetes erős, csöves csont
proximális vége a fej (caput femoris) gömb alakú
a fej alatt helyezkedi el a nyak (collum femoris) amely a testtel 125°-os szöget zár
be
a proximális végén helyezkedik el a nagy tompor (trochanter major) és a
kistompor (trochanter minor)
2. Lábszárcsontok
a) sípcsont (tibia)
b) szárkapocscsont (fibula)
14
szelídgesztenye alakú csont
izmok inába ágyazott
-
az acetabulum és a csombcsont feje alkotja
a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek)
15
a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket
2. Térdízület
a combcsont distalis végrésze és a tibia proximális végrésze között (a fibula nem
vesz részt az alkotásban!)
itt az ízvápa nem felel meg az ízületi fej lenyomatának
a különbséget két porckorong szünteti meg
a medialisan C alakú , lateralisan gyűrű alakú porckoron található
a térdízületen belül két, kereszt alakban elhelyezkedő szalag található, amelyek a
mozgásoknak szabnak határt az ízületen kívül található, oldalsó szalagok az ízület
erősítésében játszanak szerepet
3. A láb ízületei
a) bokaízület
felső ugróízület : a két lábszárcsont és az ugrócsont (talus) között
alsó ugróízület : az ugrócsont és más lábtőcsontok között
b ) lábujj ízületei
felépítését és működését tekintve megegyezik a kéz ujjainak ízületeivel
4.A lábboltozat
nem veleszületett!!!
a járás tanulása közben alakul ki
izmok és inak tartják fenn
hosszanti és keresztirányú
a láb három ponton támaszkodik a taljra:
az első és az ötödik lábközépcsont vége és a sarokcsont
A gerinc felépítése
1.A gerinc alkotórészei:
a)csigolya (vertebra):
csigolya test (corpus vertebrae)
• elöl helyezkedik el
• felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik
• az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi
• hátra felé függőleges vályút képez
csigolya ív (arcus vertebrae): a test által alkotott vályú két széléről ered
csigolya lyuk (foramen vertebrale): a test ésa csigolyaív zárja közre
gerinccsatorna (canalis vertebralis):
• az egymás alatt fekvő csigolyalyukak alkotják
• benne fut a gerincvelő
tövisnyúlvány (processus spinosus): középen hártrafelé és többségében lefelé
irányuló páratlan nyúlvány
harántnyúlvány (processus transversus): oldalt kissé hártrafelé irányuló páros
nyúlvány
ízületi nyúlvány (processus articularis) :csigolyánként négy található a
szomszédos csigolyák ízesülésére
16
b)porckorong (discus intervertebralis):
anulus fibrosus : kemény porcos kötőszövetes rész
nucleus pulposus :puha rész
b) háti szakasz:
tizenkét hátcsigolya (vertebra thoracica) építi fel
a csigolyatest nagyobb
a csigolyalyuk szűkebb
a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák
kapcsolódnak hozzájuk)
a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat
az egymás alatt levő tövisnyúlványok
tetőcserépszerűen fedik egymást a csigolyák
hátra domború ívet hoznak létre
c)ágyéki szakasz
öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja
a csigolya test nagy, bab alakú
a csigolya lyuk szűkebb
a harántnyúlványok bordacsökevények
a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak
a csigolyák előre domború ívet alkotnak
d)keresztcsonti szakasz
öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hozza létre
(=keresztcsont [os sacrum])
17
ásó alakú csont
felső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium)
oldalsó részén fül szerű ízületi felszín (facies sacroiliaca) található ,ami a
csípőcsonttal ízesül
hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést
(crista sacroiliaca) képeznek a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúak
e) farki szakasz
a három-öt farokcsonti csigolya (vertebra coccygis) összecsontosodásából jön létre
A mellkas csontjai
1. Szegycsont (sternum):
18
a szegycsont, bordák és a hátcsigolyák alkotják
három irányú bordahajlás miatt:
• belégzéskor -» emelkedik -» a mellkas térfogata nő
• kilégzéskor -» süllyed -» a mellkas térfogata csökken
fiatal korban a bordaporcok rugalmasak
újraélesztéskor az összenyomás során kb. 5 cm-re benyomható
A medence
1.A medence alkotó csontjai:
alsó ágyékcsigolyák
keresztcsont
farkcsont -
két medencecsont
2. Felosztása:
a) nagymedence (pelvis major): csak hátul van csontos fala (csípőcsont és az alsó ágyéki
csigolyák)
b) kismedence (pelvis minor):
minden oldalról csontok határolják
szeméremcsontok
ülőcsontok
csípőcsont
keresztcsont
farkcsont
c) a k é t m e d e n c e h a t á r v o n a l a :
keresztcsont felső része
csípőcsont ívelt vonala
szeméremcsont szeméremfésűje
3. A medence jellegzetes alakjának kialakulása
evolúció során, a kétlábon való járás kialakulásával
genetikai hatásra:
női medence:
○ vékonyabb csontú
○ simább felszínű
○ nagyobb a két ülőgumó közötti távolság
○ a keresztcsont alig emelkedik bea két medence határvonala ovális (ellipszis
alakú) -» ok a szülést könnyíti meg
férfi medence:
○ vastagabb csontú
○ durvább felszínű
○ a két ülőgumó közötti távolság kisebb
○ a keresztcsont jelentősen a medencébe emelkedik
○ a két medence határvonala kártyaszív alakú
4. A medence átmérői
19
a) CSAK NŐKNÉL VAN JELENTŐSÉGE, méretéből a szülés lefolyására lehet előzetes
következtetést levonni
b) a medence belső átmérői -» élőben nem mérhetők
c) a medence külső átmérői
élőben (medencekörzővel) mérhetők!
Az izmokról általában
1.Az izom felépítése
izomhas (venter) - harántcsíkolt izom
ín (tendo) - rugalmatlan, a húzásnak ellenáll ,ínszövet alkotja
ínhüvely (vagina tendinis) : a surlódás csökkentésével elősegíti a mozgást
2.Az izmok osztályozása
alak szerint:
rövid izmok -» kéz (ujj) izmai
hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) -» musculus biceps
széles izmok (lapos ínnal - aponeurosisal - tapadnak) -» ferde hasizom
gyűrűs izmok -» száj-, végbél-, húgycső záróizma
eredési hely szerint
egy helyen eredő (egyfejű izmok) -» alkar izmai
két helyen eredő (kétfejű izmok) -» muculus biceps
három helyen eredő (háromfejű izmok) -» muculus triceps
négy helyen eredő (négyfejű izmok) -» muculus quadriceps
működés szerint
egymást segítő (synergista) izmok
ellentétes működésű (antagonosta) izmok
hajlító (flexor) «-» feszítő (extensor)
közelítő (adductor) «-» távolító (abductor)
szűkítő (sphincter) izom (mindig gyűrűs)
emelő (levator) izom
Az izmok működése
1. Az izom nyugalmi állapota:
normotonus: a nyugalomban levő izom kisfokú feszessége, amely
nélkülözhetetlen a működéshez
atónus: izomtónus teljes hiánya (bénulás)
hypotonus: az izom feszesség csökkenése
hypertonus: az izom nagyfokú feszessége - izomvédekezés (musculus dèfense)
20
az egyidejűleg ható küszöb alatti ingerek összegződve összehúzódást vált ki
A végtagok izmai
1. A felső végtag izmai:
a) a vállöv izma
21
c)az alkar izmai
a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók
a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók
az izmok egyrésze hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak
az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják le
d)a kéz izmai
három csoportba oszthatók :
hüvelykpárna
tenyér
kisujjpárna
22
belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok
➢ a hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus
gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus)
➢ a nagy közelítő izom és a combcsont között található az "adductor csatorna"
(canalis adductorius) » ezen keresztül jutnak a combon elül futó erek a
térdhajlatba
➢ a távolítás (abductio) a csípőizmok feladata!
a lábszár izmai
➢ elül a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis
anterior)
➢ a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók
➢ háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae) :ez alakítja a láb alakját (képezi a
vádlit!)
➢ distalisan az Achilles-ínba megy át
➢ a lábszár külső oldalán a szárkapcsi izmok találhatók » feladatuk a lábboltozat
fenntartása
a talp izmai
három csoportba oszthatók:
➢ öregujj-párna izmai
➢ talpközép izmai
➢ kisujj-párna izmai
A szív anatómiai jellemzése
A szív helyzete:
a szív a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el
a szív nem pontosan függőleges, hanem attól balra és előre kitér
valamint működés közben jobbról balra megcsavarodik
A szív alakja:
kúp alakú
elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis)
a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius)
fut
a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz
23
A szív vetülete:
kopogtatható!
a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re
van (a szívcsúcs lökés helye) a vena cava superior beömlési helye a jobb
pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél
a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb.
2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal
vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re
a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni
A szívburok (pericardium):
kettősfalú savós hártya borítja
kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül
zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg
A szívfal szerkezete:
a) epicardium
b) myocardii
a legvastagabb réteg
a pitvarok falában vékony
a bal kamra területén a legvastagabb
c)szívbelhátya (endocardium)
○ vékony fénylő réteg
○ a szívet belülről szorosan borítja
○ a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei
A szív üregrendszere
24
A szív üregrendszere:
az üregrendszer jellemzése
jobb bal
25
felső üres visszér
(vena cava superior) (három-)
alsó üres visszér négy tüdővéna
belépő erek (vena cava inferior) vena pulmonalis
szív saját vénája (venae pulmonales)
(sinus coronarius)
valva bicuspidalis
seu
pitvar-kamrai valva tricuspidalis valva mitralis
neve
billentyű (valvula tricuspidalis) (valvula bicuspidalis
seu
valvula mitralis)
vitorlák
3 2
száma
vitorla (cuspis),
ínhúr (corda tendinea),
részei
szemölcsizom
(musculus papillaris)
A szívbillentyűk:
szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei -» epithel sejtek
típusai: (lásd táblázat)
vitorlás billentyűk (valva seu valvula atrioventricularis)
vitorla (cuspis)
26
ínhúrok (corda tendinea)
szemölcsizom (musculus papillaris)
A szív működése:
általános elvek:
27
✔ a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt
kamrai dyastole)
✔ a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban
működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt)
működési sorrend:
✔ pitvari systole -» vitorlás billentyű nyit -» vér a diastoleban levő kamrába
áramlik -» kamrai systole -» vitorlás billentyű zár -» zsebes billentyű nyit -» vér
az erekbe áramlik
ingerképző rendszer :
60-80 inger/perc
kb 3 cm nagyságú
helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között
-másodlagos ingerképző központ :(pitvar-kamrai csomó seu nodus atrioventricularis seu
a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó)
35-40 inger/perc
a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található
ingervezető rendszer :
His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb 2 cm
hosszan lefelé
Tawara-szárak: a HIS–köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - CRUS
DEXTRUM et SINISTRUM) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több
szárra oszlik a septum felső harmadában]
Purkinje-rostok :a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a
munkaizomzatnak adja az ingerületet
28
A szívizom szövettani jellemzése
módosult simaizom sejtek alkotják
a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak
egy-egy sejt villa alakban elágazik
a szívizomrost közepén egy sejtmag található
az aktin és a myozin speciális elrendeződésű
a mitochondriumok száma igen nagy
a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak
A szívizom működése:
működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között
akaratunktól független, gyors működésűek
nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el
a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos
contractio nem hozható létre
a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a
küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az
ingermaximummal)
Az elektrokardiográfia (EKG) fogalma:
a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése
az idő függvényében
a normál görbe szakaszai:
➢ P-hullám :a pitvari systole alatt keletkezik
➢ PQ-távolság : az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra
➢ QRS-komplexus :a kamra systoleja közben keletkezik
➢ T-hullám :a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció)
➢ RR-távolág :két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus
ágai:
➢ a jobb és a bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra)
ágak eredése:
➢ az aorta zsebes billentyűinek tasakjából
29
az ágak feladata :
az ágak működése:
30
számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot ,a legkisebb
arteriák ún. funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki)
külső fej verőér: (arteria carotis externa) : ellátja az agyvelő jobb oldali részét
31
2)bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra)
belső fej verőér :(arteria carotis interna) :ellátja az agyvelő bal oldali részét
külső fej verőér :(arteria carotis externa) :ellátja az agyvelő bal oldali részét
A felső üres visszér (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna ( vena
brachiocephalica dextra et sinistra)
belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér :(vena jugularis interna) → összegyűjti a fej
és a nyak vénás vérét
külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér : (vena jugularis externa) → összegyűjti a
koponya feszínének vérét
32
kulcscsont alatti gyűjtőér:(vena subclavia) → a felső végtag vénás vérét gyűjti
össze
hónalj alatti véna (vena axillaris)
felkari visszér (vena brachialis)
király (kézháti) visszér (vena basilica)
fej (lateralis) visszér (vena cephalica)
középső könyökvéna (vena mediana cubiti)
jobb és bal oldali hörgővéna (vena bronchialis dextra et sininstra)
jobb és bal oldali vénás szöglet (angulus venosus dextra et sinistra)
33
Jobb és bal oldali közös csípővisszér (vena iliaca communis dextra et sinistra)
34
1. A kisvérkör: gázcserét végzi!
a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis)
az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria
pulmonalis dextra et sinistra) oszlik
mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér
hálózatot alkot
a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le,
és a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel)
a hajszálerek összeszedődnek
a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena
pulmonalis seu venae pulmonales) lép be
35
2.tüdő vérellátása kettős:
a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT
VÉGZI!)
b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison
keresztül történik
36
37
38
39