Kzpkori kultra

Szerzetesrendek:
Nyugat-Eurpban a npvndorls puszttsai mr-mr az antik civilizci teljes
pusztulsval fenyegetett, mgis e vszterhes korban szlettek meg a mig kvethet
eurpai civilizci alapjai, ekkor jelentek meg azok a trsadalmi, gazdasgi, llamszervezsi,
egyhzi formk, melyek meghatroztk kontinensnk ksbbi tjt.
A VI. szzadban a nyugati keresztnysg fggetlenedett a vilgi hatalomtl, Rma pspkei
egyre nagyobb hatalmat nyertek, jelents ppa Szent Gergely, aki tmogatta a szerzetesek
tevkenysgt.
Az V. szzadra a Frank birodalomban kialakult a feudalizmus, nagy szerepet kapott az llam,
egyes emberek a vilgtl val elvonulst vlasztottk szerzetesek szerzetesi
kzssgek kolostorokban.
A feudlis llamok kleriklis rtelmisgt kolostorokban tantottk a korakeresztny
vszzadokban.
Els szerzetesrend: bencs rend Nursiai Szent Benedek 529 Monte Cassino

dolgoz rend (Ora et labora! Imdkozz s dolgozz!)

nellt (egyhzi nagybirtok)

hittrt tevkenysg (Magyaro., Cseho., Lengyelo.)

fejlett gazdasgi, gazflkodsi ismeretek meghonostsa
Keresztnysg megjelense Magyarorszgon, els bencs kolostor Pannonhalmn
IX. szzadra nyugat-Eurpban kiterjedt kolostori iskolarendszer (olvass, egyhzi nekek)

Szerzetesrendek ltalnos rendszablyai regula:

Szigor napi idbeoszts: fldmvels, bibliaolvass, oktats, kdexmsols

Szerzetesi fogadalmak:

tisztasgi
szegnysgi (sajt szemlyes vagyon hinya)
engedelmessgi (apt a szerzetesrend ln)

Egyb monasztikus rendek:

Cisztercitk XI. szzad (legelvonulbb rend, hithirdetk, tantk, ptszek!-gtika)

Karthauzi rend XI. szzad(nmasgi fogadalom, magny, llattenyszts,
nvnytermeszts)
Premontrei rend XII. szzad (forgalmas helyek, vrosok, szemlld letforma)
Karmelita rend XII. szzad
Ferences rend XIII. szzad (Assisi Szent Ferenc)
Domonkos rend XIII. szzad (eretnekldzsek, albigensek, valdensek, koldul
rend)
Plos rend: XIII. szzad egyetlen magyar alapts szerzetesrend, Boldog zsb
alaptotta, mai kzpontja Lengyelorszgban van, Czestochowban.

Skolasztika:
A XII. szzadban az Ibriai-flszigeten arab-keresztny klcsnhatsra jra felfedeztk az
antik kultrt, elssorban Arisztotelszt.

imst megjelent a logika, ktelkeds, okok keresse

megszletett a teolgia

szkesegyhzi iskolk, pezsg szellemi let
A tudomnyos megkzelts szembekerlt az egyszer hittel
Aquini Szent Tams: Summa Teologica
Sztvlasztotta a tudomnyt a teolgitl, elsbbsget meghagyta a teolginak
teolgia, tudomny szabad fejldse lehetv vlt

Egyetemi let:
A szellemi let meglnklse, az egyhz egyre szlesebb trnyerse, s az llami
intzmnyek egyre tbb mvelt szakembert ignyeltek
A kolostori iskolk mellett j oktatsi intzmny jtt ltre Eurpban: az egyetem.
Els egyetem: Bolognai egyetem (1088), tovbbiak: Sorbonne-Prizs (1150), Oxford (1167),
Cambridge (1233)
Az egyetemek a XIV. szzadra behlztk nyugat-Eurpt, s kzp-Eurpban is
megjelentek. Els magyar egyetem: Pcs-1367, Nagy Lajos
Az egyetemek a chek felptst kvettk, sajt nkormnyzattal (autonmia rszben mai
napig) rendelkeztek, a tanrok 23 vesek elmltak, erklcsileg feddhetetlenek, min. 6 vet az
egyetemen tanultak. Egyetem ln a rektor, akit a tanrok vlasztanak. A dikok messzirl
rkeznek tanulnikollgiumokban laknak, magnszemlyek tmogatjk (pl. Robert de
Sorbon)
Egyetemi oktats: ngy szabad fakults

jogi

orvosi

teolgiai

ht szabad mvszet (Grammatika, Retorika, Dialektika, Astronomia,
Aritmetica, Geometria, Musica)
A korszak tudomnyra mg a tekintlytisztelet volt jellemz, a tapasztalatra val hivatkozs
mg csak elvtve fordult el.

Lovagi kultra:
A kzpkor trsadalmi rendjnek alapja a fldbirtok volt, melyet meg kellett vdeni. A
csaldi birtokot a legidsebb fi rklte, a tbbi lovagnak llt, mshbrurak szolglatba
szegdtek, vagy nemesi udvarokban neveldtek.
Ht lovagi erny: lovagls, szs, jszat, vvs, vadszat, sakk, versels.
rnia nem kellett tudni, a nevelds vgn lovagg tttk.

A lovagok megvdtk a hbresk fldjt, melyrt cserbe fldet kaptak, hborba,

keresztes hborban vettek rszt.
Lovag felszerelse: nehz pncl, pajzs, egyenes kard, nehz teherbrs l
lovagi eszmny: btorsg, gyessg, a gyengk, nk, elesettek vdelme. A verselsnek nagy
szerepe volt trubadrok, minnesngerek
A kzpkor irodalmnak nagy rszt a lovag mondakrk adtk: Arthur mondakr (Anglia),
Roland-nek (Franciaorszg), Nibelung-nek (Nmetorszg), nek Igor seregrl
(Oroszorszg) nyrfa krgre rtk
A kzpkor jeles esemnyei voltak, a lovagi tornk, melyen a lovagok tudsukat, s
btorsgukat bizonythattk.
Magyarorszgon a lovagi eszmnyt, s kultrt Szent Lszl, majd ksbb Nagy Lajos
teremtette meg a XIII-XIV. szzadban.

ptszet:
XI-XII. szzad romn ptszet, a rmai ptszet hatsa rzdtt rajta. Vastag tmr falak,
lrsszer ablakok, egyszer geometria, blletes kapuzat. (wormsi szkesegyhz, jki
templom)
XII-XIII. szzad: gtika, j ptszeti kialakts, slyos terheket a tmvek s tmpillrek
tartottknagy ablakok, vilgos beltr, lgies forma, magas felptmny, fiatorony,
rzsaablak. Jellegzetes pletek: prizsi notre-dame, reimsi szkesegyhz, klni dm.