Jegyzet a gyógypedagógia tételekhez – a tanulmányi útmutató alapján

1. A gyógypedagógia meghatározása : humán, önálló tud, olyan emberekkel fogl.akiknek valamilyen károsító
tényező tarósan megnehezíti életüket / lelki életük tanulmányozásával, oktatásuk, nev. fejlesztésük,
rehabilitációjukkal foglalkozik/ Célja: a fejlődés / Eszköze: szoktatás, nevelés-emberré tevés / elősegíteni a
korrekciót, rehabilitációt- társadalomba való beilleszkedést, egyéni fejlesztés

2. A sérült ember társadalmi helyzetének változásai: gyógyító nev.(Heilerziehung), a legrégebbi megnevezése,

egyidős a pedagógiával / népmesék, mitoszok: Héra sánta fia, szembetűnő testi hibák/ azért vannak, hogy legyen
kinek segíteni, de nem nevelték / 1500-as években első intézetek, papok, tanítók / reneszánsz kora: otopédia-
mozgássérültek számára / az értelmi fogy. –megvetett kategória / Erdélyben 1549-től orvosi jellegű segítség /
1700-as években Pestalozzi: mindenki joga a művelődés / látássérülteknek 1800- as években német, franciao-
ban: első pontírásos folyóiratok/ 1830 Horváth József erdélyi gyermekorvos- mindkét kezet egyformán
ügyesíteni kell / I. világháborúig: tanuljanak, legyenek fegyelmezettek: ért. fogyatékosokat,pszichotikus gy-et
kizárták a nevelésből -speciális intézmények/1918-tól káosz, sok az analfabéta, a speciális nev. igénylő
gyermekek mind fogyatékosok-spec. intézmény-várólista / háború után a sérültek rehabilitációja-protézisek /itt:
1945-1989 gyakorlatilag másodrendű állampolgárok- csak a szakember tudja mi a jó- az ép gy-k helyzete sem
megoldott/ nyugaton erősödnek az érdekvédelmi csop-k, Bárka (ért. fogy. befogadása), Hit és Fény (családok)-a
francia Jean Vanier /Romániában 1990-ben alakultak közösségek ( addig-selejt, eldugták, megszüntették a
gyógypedagógus képzést), jelenleg 13 magyar és 7 román nyelvű közösség működik. Az iskola mindenki iskolája,
cselekvőképessé, akadálymentesíteni, megfelelő technikai eszközök, személyi gondozó, team munka,
esélyegyenlőség, szülő joga az iskolaválasztás, a sérült ember is ugyanolyan értékes, mint az ép

3. A fogyatékosság fogalmának meghatározása : sérült ember (nem diszkriminatív, de pontatlan, nem utal a
körny.re) akadályozott ember(értelmileg, fizikailag-túl hosszú-inkább a szakemberek körében), fogyatékos ember
(bántó), szövegösszefüggésnek megfelelően váltakoztatva használják

4. A WHO nomenklatúrája : károsodás(impairment): biológiai működés zavara pl. sérült végtag,/

fogyatékosság(disability) speciálisan emberi funkciók zavara pl. járás,látás, beszéd,/ rokkantság (handicap):
társadalmi funkciókban bekövetkezett zavar pl. önellátás, tanulás/ az újabb verzióban fogyatékosság helyett
cselekvőképesség, rokkantság helyett részvétel áll / fogyatékosság: képesség hiánya-szakember segítsége-
részben független élet / akadályozottság: szakembertől, családtól való függés- közösségbe való rehabilitáció-
független élet

5. Az akadályozottság személyorientált modellje: klinikai modell, a kiváltó károsodások jellegére fektet hangsúlyt /
a határértéktől elmaradó mutatókkal bíró ember akadályozottnak minősül. / gyógyped. Tev. a megmaradó
potenciál fejlesztését szolgálja / a fejlesztés kívülről jön, a szülő laikusként vesz részt- speciális
intézményrendszer

6. Az akadályozottság interakciós modellje: szociális folyamat eredményeképpen jön létre/ eltérő viselkedés /
stigmatizáció- negatív minősítés / gyógyped. tev a másodlagos következmények megelőzésére is koncentrál (a
cselekvési képesség növelése, önmeghatározás elősegítése..) / a szülő egyenrangú a szakemberrel

7. Az akadályozottság rendszerszemléleti modellje:szerint a gyógyped. integratív tudomány, a spec. szükségletű

emberek egész életét kutatja és az őket érintő minden helyzetre megoldást keres. / Gazdaságpolitikai modell: az
adott közösség elvárása a mérvadó

8. A speciális nevelés fogalmának meghatározása: törvényes keretek által irányított, oktatási nevelési forma,
szülőnek joga van részt venni / adminisztratív szempontból: az oktatási rendszer szerves része, mefelelő tanuló-
tanár létszám,/ szociológiai politikai nézőpontból: az emberi jogok elismerése, attitűd változás az
akadályozottakkal szemben, / egyénesített okt. folyamat, melynek célja, hogy az egyén elérje az én
hatékonyságát, szocializáció

9. A speciális nevelési szükséglet fogalmának meghatározása: nem a hiányosságokra, hanem az oktatási teendőkre
összpontosít, hangsúly a pedagógiai szemléleten, bármely formájú és szintű járulékos segítség a tanulási
nehézség leküzdésére, kiterjeszthető minden iskolára

10. Az ISCED általi osztályozás: A kategória: organikus eredetű, diagnosztizálható (középsúlyos és súlyos ért-i
fogy., hallás-, látás-, mozgás-, halmozott sérülés) / B kat.: nem A, nem C kat.(viselkedészavarok, enyhe ért.
fogy.) / C.kat.: szociális, gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi faktoroknak köszönhető (komm. zavar)/ team
munka+család
11. A nevelhetőség fogalmának meghatározása: 4 összetevő:1. mit tud, hol tart a tudásgyarapításban, 2. milyen
ütemben lehet fejleszteni, 3. milyenek a távlati fejlődési lehetőségei, egyedi nevelhetőség, 4. szociális
környezete, családi körny. / sajátos nevelési módszerek, lassabban, kisebb lépésekben/ a nevelhetőség
korlátozottsága az isk. óvoda működésének korlátozottsága

12. A gyógypedagógiai ellátás változásai: különb. kategóriákbaba sorolták, majd a csoportokat homogenizálták,
ma már más iskolákban is tanulnak, a szabad időt szakemberek, speciális terápiák – fejlesztés/ gyógypedagógus:
fejleszt, szülőknek tanácsokat ad/ Utazó tanári rendszer: gyógyped. pszichológus, ,ped., tanító- a tanár
munkájának hatékonyságát növeli- részt vehet a tanórán, azon kívül egyénileg v. kiscsoportokban foglalkozik, -
egyénre szabott fejlesztési terv, családdal kapcsolat, - képességfejlesztés

13. A fogyatékossághoz vezető tényezők osztályozása : öröklött; szerzett:intrauterin ártalom,pre-, peri-/

veleszületett,/ postnatális: betegség, baleset/ környezeti, biológiai kialakiult-rizikó tényezők

14. A fogyatékossághoz vezető prenatális tényezők: a magzatot méhen belül károsító tényezők (pl. sugárártalom,
külső és belső mérgezések:nikotin, alkohol, ólom, higany,/ fertőzések: rubeola, himlő, toxoplazmozis/,placenta
elhal-oxigénhiány, köldökzsinor helyzete/ gyógyszerek

15. A fogyatékossághoz vezető perinatális tényezők: koraszülés, túlhordás, koponyaűri vérzések-erős nyomásra,
mechanikai ártalmak -fogó,/ oxigénhiány-, hipoxiás-iszkémiás agykárosodás, újszülöttkori betegségek

16. A fogyatékossághoz vezető posztnatális tényezők: élet első hónapjaiban elszenvedett betegségek, fertőzések:
kanyaró, környezeti hatások, belső elválasztású mirigyek működési zavara, balesetek: nyomás, zúzódás, törés,
belső vérzés.

17. A mozgáskorlátozottság fogalma: tartó-(csont és ízületi)szervrendszer, mozgató(izom és ideg)szervrendszer

veleszületett v szerzett sérülése, károsodása, és/vagy funkciózavara a mozgássérülés/korlátozás

18. A mozgáskorlátozottság hatása a személyiségfejlődésre: sérülés-motoros tevékenységek megváltoznak-

akadályozottság az életkornak megfelelő tev.ben,- megvált. az információfelvétel-nehezebb a kommunikáció-
környezethez való alkalmazkodás-szocializálódás-más személyiség- izoláltság/ végtaghiány(csonkfájdalom,
fantomfájdalom)-petyhüdt bénulás-spasztikus, görcsös bénulás(teraplégia, atheózis, ataxia)/ teljes, részleges
ellátásra szorulók, önállóak

19. A szomatopedagógia fogalma, célja, a mozgássérültek fejlesztése : a mozgáskorl. és annak következményei

okozta sajátos nevelhetőséi felt-ket figyelembevé a fogy. korrekciójára irányuló spec gyógyped-i tev. Célja az
esélyegyenlőség biztosítása, teljes értékű felnőtté nev.: Mozgásnevelés:terápia napi tev-re nev
( neurorehabilitáció-dr. Katona Dénes-elemi mozgásminták), (DSGM-Dévény Anna gyógytornász-esztétikus
gimnasztikus mozgásképzés)./ Kommunikáció fejlesztés: augmentatív(kiegészíteni) komm / Megismerő tev.fejl.:
önálló cselekvésre serkenteni(dr.Pető András-konduktív nevelés-rávezetés) / Szociabilitás fejl: .pl iskolai
integráció

20. A mozgássérültek által használt gyógyászati segédeszközök: testközeliek- ortézisek( nem csonkolt testrészre,
támasztás, tehermentesítés, korrekció):csuklószorító, járógép, lúdtalpbetét, ortopédcipő, fűző/ protézisek(csonka
végtagokra):alsó és felső végtagokra (bioelektromos )

21. A mozgássérültek által használt rehabilitációs segédeszközök: testtávoliak, elősegítik a mindennapi tev.-
t( mozgás, komm., munkavégzés): botok, mankók, járókeretek, kerekesszék, Wc használathoz, fürdéshez,
…./augmentatív és alternatív komm.: AAK-minden olyan eszköz, technika, amely a beszédtől eltérő eszközön
alapul, a beszéd kiegészítésére, pótlására szolgál: jelek Bliss-nyelv, piktogram, szókép betűtábla,
elektr.eszközök,

22. A látássérülés fogalma: a látási analizátor valamely részének organikus v funkcionális elváltozása betegség v
sérülés következtében, súlyos kihatással van az egyén mindennapi tev-re

23. A látássérültek osztályozása: klasszikus: vakok, gyengénlátók / súlyosság szerint:1. vakok(abszolút vakság - a
fényérzékelés teljes hiánya),2. aliglátók ( fényérzékelők: tájékozódásban érvényesülnek,/ nagytárgylátók:
Braille-olvasók, a mindennapokban felhasználják látásmaradványukat, / ujjolvasók: nagy látásmaradvány, más
érzékszervekre is kell támaszkodni a fejlesztésben) ,3. gyengénlátók( a látókép csökkenése)

24. A súlyos látássérülés hatása a korai fejlődésre:1. veleszületett vakság: késik az odafordulás, nyúlás, szem-kéz
koordináció, ülés, állás, járás, beszéd, tájékozódás / az anya az érzelmeit hang útján is ki kell mutassa / a hang
 és annak forrása felé 9 hónapos korukban fordulnak / fontos a korai fejlesztés:hogy hatékonyan koordonálják a
kézmozgásokat / 10-11 hónapos korban emeli meg a fejét, ha a hasán van / a szociális kompetenciát az első két
évben az anya-gyerek kapcsolat határozza meg / csecsemő korban: mozgásfejlesztés, térbeli ismeretek
megalapozása: Kis szoba (30*30*60 cm-es doboz, oldalai anyagokkal beborítva, amik hangot adnak) 2. Korai
gyermekkorban szerzett vakság: az időpont és a látásmaradvány függvénye a fejlődésnek / kommunikációs
csatornák: testkontaktus és a beszéd, / megismerési folyamataik a halláson és a tapintáson alapszanak / a
tárgyak állandó helyen kell legyenek / játékban irányítani / felnőtt korban elfogadni a vakság tényét a teljesebb
életért

25. A gyengénlátás tünetei : csecsemő és kisgyermekkorban: túl kicsi v nagy szemgolyó, szemhéjcsüngés,
rendellenes szemállás, a pupilla helyének színének, nagyságának eltérése, bátortalan mozgás, túl óvatos,
feltűnően önállótlan / óvodás és iskolás korban: mozgásos játékokban feltűnően ügyetlen, nem érdeklik a
könyvek, képek, gyakran dörzsöli a szemét, hamar elfárad a szeme, hunyorgat, figyelmetlen, pontatlanul másol…

26. A súlyos látássérültek által használt segédeszközök : tan- és munkaeszközök:pontírás- Braille-ábécé (6 pontból
álló rendszer-kombinációk), pontírógép, / taktilis segédeszközök: pontírásos könyvek, dombornyomásos könyvek,
OPTACON- síkírásból tapintható írá / Elektronikus eszközök: számítógép- speciális adapterekkel,
hangoskönytár / Tájékozódást mobilitást segítő eszközök: bot (támasztó, tapogató), vakvezető kutya, humán
vezető

27. A gyengénlátók által használt segédeszközök: optikai segédeszközök: szemüveg, nagyító, távcső, kontaklencse
(fénytörési hibára) / tan-, munkaeszközök: fontos a láthatóság, betűméret, papír alapszíne és a nyomdafesték
színe közötti világosságkontraszt, füzetnek alapszín a halványsárga, zöld vonalazással, / elektronikus eszközök:
nagyító-másoló , írásvetítő, számítógép

28. A hallássérülés fogalma : a hallás a legfontosabb érzékszerv, telereceptor: permanensen minden irányból
közvetít / a kapsolattartás fő eszköze / bonyolult folyamat: hang (rezgés) › hallójáraton át a dobhártyához ›
mechanikus rezgéssé alakul › belső fülben a hallóreceptor (Corti szerv: érzékelő szőrsejtekből) összetevőire
bontja › ingerületté alakul › idegrostokon át az agyközpontba jut / a hallóközpont szintetizálja, tudatosítja,
azonosítja, raktározza és felidézi a hangot // bármely ponton károsodás érheti » hallássérülés / Osztályozás:1.
súlyosság szerint: enyhe nagyothallás (beszédhibás), középsúlyos-(hangtorzítás, kihagyás) , súlyos nagyothallás
(alig érthető beszéd), siketség (a hangérzékelés teljes hiánya) / / 2.a károsodás területe szerint: vezetéses (az
inger nem jut el a receptorsejthez), recepciós, idegi eredetű ( ingerületképzés sérül) , percepciós hallászavar
(nem tudja értelmezni az ingerületet) / hallásküszöb: minimális hangerő, amit hall / frekvencia (hangmagasság),
rezgési amlitudó (erősség) decibel (dB)

29. A hallásmérés : szűrőtesztek( hallássérülés kiszűrése) / diagnosztikus vizsgálatok – audiométerrel :1. tiszta hang
vizsgálat , / hallásküszöb – fájdalomküszöb (a legnagyobb hangerő, amit fájdalommentesen hall) 2. beszéd-
audiometriás vizsgálat (szavak észlelése, beszédértés): beszéd hallásküszöb ( a legkisebb erősségű beszéd, amit
50%-ban ért) / korai diagnózis: szülői megfigyelés (hallási figyelmetlenség) / reflexek elmaradása›
reflexaudiometria ( BERA) / szubjektív vizsgálatok: a figyelem elvonására alapuló vizsgálat ›hangforrás iránya

30. A hallókészülék: diagnózis › hallókészülék: felerősíti, változtatja a hangokat ( mikrofon › elektromos jelekké
alakulnak › erősítő › hangszórón át a füljáratokba) / Típusai: fülmögötti készülék (fülbe vezetett oliva),
csoportos (osztályban), infravörös rendszerű (integrált hallássérülteknek), cochleáris implantáció( elpusztult
szőrsejtek helyett a csigába ültetett elekrtódák vezetik tovább a hangot)

31. A hallássérülés hatása a beszédre : az első 20 hétben nincs különbség, a tudatos kommunikáció kezdetekor nem
gagyog, a hangadás visszafejlődik, elcsendesedik / Tait és Wood: a kisgyerek társalgásához vezető preverbális
szakaszok: 1.kapcsolat nélkül, véletlenszerűen vokalizál 2. kapcsolattal , valamiről, 3. strukturált figyelem:
megérti a jelentést, 4. strukturált vokalizáció: tagoltabb, figyel a hangadásra, 5. interakció kezdeményezése és
fenntartása › gyógypedagógiai segítség
32. A jelnyelv és szónyelv összehasonlítása:…………………….

33. A jelnyelv : makromozgással, vizuálisan fejleszti a nonverbális kommunikációt / előbb természetes jelnyelv
(szükségletek kifejezésére) / a jelvnyelv önálló szónyelv, szimbólumrendszer, sajátos törvényű, struktúrájú,
kifejezési módú, szűkebb szókincs, poliszemantikus, ,egyszerűsített nyelvtana van, metakommunikatív
eszközökkel valósul meg, időigényesebb,az emlékezetet terheli / kezdetben pozitív hatású, egyesek szerint később
akadályozza a gondolkodást / daktív-nyelv(ujjábécé) – jelrendszer, minden betűnek egy jel felel meg › lassú
kommunikáció // egyéni sajátosságok alapján határozzák meg a nyelvtanítás módját: orális vagy manuális » a
kettő kombinációja
34. Az értelmi akadályozottság meghatározásai és osztályozása (AAMR, Zigler): AAMR (American Association for
Mental Retardation) meghatározása: kóros funkcionális állapot, az intellektuális teljesítmény az átlagosnál
sokkal alacsonyabb szintű, melyhez két vagy több adaptív viselkedést eredményező képesség (kommunikáció,
kiszolgálás, szociális képességek, munka pihenés, tanulási képesség..). / kialakulása 18 éves kor előtti /
Osztályozása:1. enyhe ért. fogy.( 50-55 és 70 közötti IQ) / gondolkodásuk eléri az átlagot, beilleszkednek a
közösségbe // 2. középsúlyos (35-40 és 50-55 közötti IQ) / gond., mozgásuk hiányos, elemi szintű munkavégzés //
3. súlyos(20-40 közötti IQ, 20 alatt nagyon súlyos), / testi deformitás, megkésett komm. mozgásfejlődés › állandó
ápolás // Zigler és társai szerint (etológiai és itellektuális működés alapján): 1. organikus (org. eredet, az IQ
legtöbbször 50 alatt, egészséges testvérek, súlyos egészségi problémák, ált. fizikailag is látható sérülés, 2.
familiáris (családi eredetű), a családban van még fogy. személy, az IQ ritkán 50 alatt, nincs organikus sérülés,
sok gyerek alacsony értelmi szinttel 3. nem meghatározható : egyik kat-ba sem sorolható

35. Az értelmi akadályozottság jellemzői: gyűjtőfogalom, jellemzői: lassú fejlődés (szenzomotoros, kommunikáció) ,
arckifejezésük tompa, üres, tartáshibásak (laza, görnyedt v görcsös), mozgásos sztereotípiák, nem
kezdeményeznek, beszédhiba, beszédzavar, a konkrét belátás szintjét érik csak el, egyszerű, elemi ismereteket
tudak elsajátítani, állandó stimulálásra van szükségük / viselkedésüket az ösztönök, vágyak, indulatok vezérlik //
Az értelmi fogyatékosság különböző megközelítésmódjai: 1. defekt-orientált modell:i kudarcok okát egyedül a
gyermekben kereste, a fogyatékos személyiség negatív jellemzőivel kötötte össze.2. fejlődésorientált modellben
vagy a dinamikus személyiség-centrikus modell: elsősorban a szociális területeken jelentkező akadályozottság,
megváltoztatható, befolyásolható: „mit tud a gyermek, sajátos fejlődésmenetébe hogyan lehet segítően
beavatkozni?” / normalizációs mozgalom ,3.ökológiai modell: nem csak az egyén problémája

36. A pszeudodebilitás: ál-értelmi fogyatékos, értelmi fejlődésében ált külső okok miatt elmaradt, reverzibilis
Oka a nem megfelelő környezet: szociálisan hátrányos helyzetű (elhanyagoltság, rossz példaadás) vagy túlzott
követelményeket támasztó vagy túlvédő értelmiségi család, ez ritkább / kulturális szint alacsony, ingerszegény
környezet, ez behatárolja értelmi fejlődését, lemarad társaitól, érdeklődési köre szűk, hiányos ismeretei vannak
kommunikációban többet ért meg, mint amennyit ki tud fejezni, rövid, nyelvtanilag helytelen mondatokat használ,
szaggatott, dadogásra emlékeztető a beszéde.

37. Epilepszia és értelmi akadályozottság: epilepsziás roham: hirtelen kezdődik és hirtelen meg is szűnik, átmeneti,
agyi eredetű változás / fokozott a görcskészség az első 3-5 év a legkritikusabb, majd csökken, / a rohamok
krónikusan ismétlődnek, sztereotip módon és általában felismerhető kiváltó tényezők nélkül, / gyógyszerszedés
a pedagógusnak ismeretekre van szüksége, hogy roham alatt mit kell tenni, a mérsékelt testi megerőltetés nem
vált ki rohamot,/ Értelmi akadályozottsággal együtt járó kórképek: 1. West syndroma vagy infantilis spazmus
BNS roham Blitz villanás, Nick bólintás és Salaam arab köszöntési mód szavak rövidítése: a baba feje egy
pillanatra előrebukik, karja, lába pedig behajlik, az esetek 1/3-ában súlyosan károsodott babákat érint, szintén
1/3-a az eseteknek tünetmentes, de neurológiailag sérült ,/ 3-7 hónapos kor között jelenik meg az első roham,
irritábilissá válik, környezetét nem figyeli, játékért nem nyúl, fejlődése megakad, teljesítménye romlik /gyógyszer-
rezisztencia (hormonkezelés), 2. Lennox- Gastaut tünetcsoport:a rohamok rövid ideig tartó izomgörcsök, a beteg
általában absence, magán kívül van,/ a nem gyógyuló West szindróma átalakulhat ebbe a típusba./ gyógyszer-
rezisztens, gyakori rohamokkal, elbutulást okoz.

38. Az autizmus fogalma : nem beszélő, saját belső világukba zárkózott gyermekek: autisták /problémájának
lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének
egészét áthatja és általában fogyatékos állapothoz vezet / 'autisztikus spektrumzavarként', 'pervazív fejlődési
zavarok' / genetikusan erősen meghatározott, 100-ból kb. 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat,
de támaszt, ellenőrzést igényel, a súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak, / nem elmebetegség
(pszichózis),hanem a fejlődészavar, igen súlyos fogyatékossághoz vezet,/ jelentős mértékű fejlődést lehet elérni /
diagnózisa: minőségi károsodás: a szociális interakciók ( nem igényli a testi kontaktust), a kommunikáció terén
(echolália, v a beszéd hiánya), korlátolt tevékenység (sztereotíp mozgások, az állandósághoz való rögeszmés
ragaszkodás), / „én” személyes névmás használata / 70%-uk értelmi fogyatékos / egyetlen területen
kiemelkedő teljesíményűek (zene, rajz ) „idiot savant”/ a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható syndroma,
különböző, agyi dysfunctiót okozó tényezők / Lorna Wing szerint:1. Izolált típus: kapcsolatot nem tűr, nincs
szemkontaktus, nem beszél bizzarrériák, mechanikus sztereotípiák jellemzik, prognózisa a legrosszabb./
2.Passzív típus: viszonylag jó értelmű,de passzív, bizarr viselkedés jellemzi, nem kezdeményező, de közeledést
eltűr, jól fejleszthetők / 3.Bizarr
típus: jó verbalitás és értelem,nem veszi figyelmbe a partnert ,közeledésük sztereotip jellegű,

39. Az autisták rehabilitációja: egyéni módon motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez igazodva egységes
speciális pedagógiai-pszichológiai oktatási keretrendszer a TEACCH-program (Treatment and Education of
Autistic and related Communication-handicapped Children), + intenzív kognitív fejlesztésre alkalmas
gyógypedagógiai módszerek/ viselkedésterápia az operáns kondicionálás – motiválás / zeneterápia / Holding
terápia (M. Welch) átölelés
40. A beszédhibák meghatározása és osztályozása: akadályozottság. tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás, a
beszéd és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság, az olvasás, írás, helyesírás teljesítményeiben, valamint a már
kialakult beszéd-, nyelvi produkció változásaiban / logopédia / beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a
zavarai / A beszéd és a nyelvi fejlődés zavarai: diszfázia- nem beszélés, a beszédészlelés zavara, a
beszédmegértés zavara, / A beszédprodukció zavarai: - hangképzési zavarok › artikulációs zavarnak, pöszeség,
orrhangzós beszéd, agrammatizmus, a beszédfolyamat zavarai: dadogás ( a hangadás görcse), hadarás
(elhamarkodott beszédfolyamat) / A kialakult beszéd zavarai: elektív mutizmus (bizonyos helyzetekben szólal
meg), afázia › magasabb kognitív tevékenység zavara a nyelv és a beszéd területén
41. A beszédhibák megelőzése és kiküszöbölése : A pöszeség terápia: előkészítő szakasz: mozgásfejlesztés,
hallásfejlesztés, a helyes artikuláció kialakítása, Indirekt módszer (kisebb gyermekeknél), direkt módszer
( nagyobb gyermekeknél), az új hang rögzítése, az újhang automatizálása

42. A tanulási zavar meghatározása : általános fogalom, mely heterogén zavar-csoportra vonatkozik. / Tünetei: a
beszédmegértés, olvasás, írás, érvelés vagy matematikai képességek jelentős zavara / központi idegrendszer
diszfunkciója, / élethossziglan fennmaradhatnak / jelen lehet viselkedés, a szociális percepció és a szociális
interakció zavara is // négy elméletcsoport a szindróma aspektusa szerint: 1. neuropszichológiai elméletek (oka
az agy kisebb nagyobb károsodása/ az agy működésbeli rendellenessége, / 2. percepciós és perceptuomotoros
elméletek:a diszfunkció területe szerint három csoportba › a) Ayres szerint a szenzoros integráció deficit/
b.)Brigitte Sindelar: a részképességek megfelelő működése / c.) Frostig: észlelésben mutatkozó deficit
3.pszicholingvisztikai elméletek: pszicholingviszikai folyamatok rendellenessége / 4. behaviorista elméletek:
rendellenességnek tekintik › viselkedésterápia

43. A diszlexia: az olvasás-írásban elért teljesítménye elmarad az adottságai illetve a tanulásra és gyakorlásra
fordított idő alapján elvárható szinttől / fonológiai modell: a fonológiai feldolgozó egységnek a zavara/ Mc
Dougall és munkatársai:a rövid távú emlékezet a beszédingerekre gyenge / fonológiai olvasási zavar (PRD):
folyékony szó azonosítási képesség zavara / Liberman és munkatársai: a PRD gyerekeknél zavarok észlelhetőek
a beszédészlelés, a beszédprodukció és a megnevezés terén, / agyi diszfunkciói a szürkeállományhoz kötöttek,
/ genetikailag öröklött .

44. A diszgráfia : írászavar, az írás grafomotoros jellemzőinek zavara és/vagy a fonológiai-nyelvi jellemzők zavar, /
az írásos eredményt befolyásoló tényezők: a kézírás olvashatósága, az írás gyakorisága, az írott nyelv, az írás
kivitelezése és mechanizmusai ,helyesírás, ezek súlyos zavara, / „vizuális-percepciós diszgráfia” az írás
olvashatatlan, a téri elrendezés következetlen, a vonalak girbegurbák.

45. A diszkalkulia : a matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre

jutó tanulási nehézség, fő megjelenési formái: fejlődési vagy gyermekkori diszkalkulia és szerzett diszkalkulia.

46. A nonverbális tanulási zavar: nonverbális tanulási zavaros gyermekek (NLD) , szociális/viselkedési zavaraik is
vannak, nem tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez, szociális kompetenciájuk gyenge, jó teljesitmény
rutinfeladatokban de gyenge az új helyzetben, nyelvhasználatban magas verbális output,, zavarok a
gondolkodás: problémamegoldás , elvont gondolkodás, taktilis-vizuális percepció, figyelem, emlékezet terén

47. A halmozottan sérültek főbb jellemzői : személyiségének fejlődése a biológiai és pszichés károsodások miatt
akadályozott, / egész életük folyamán fennáll,/ mozgásképességükben, kommunikációjukban, érzelmeikben,
kognitív képességeikben, észlelésükben és szociális viselkedésükben – életkoruktól függetlenül – gyakran a
fejlődés elemi szintjén állnak,/ egész életükön át külső segítségre szorulnak,,/ speciális, átfogó, kiegészítő
fejlesztő-, támogató- és gondozó- eljárásokra, megsegítés, komplex egészet alkotva, / képezhetőek és
nevelhetőek › tanulási folyamat / súlyos sérülés jele ha a gyermek érdektelen a játéktárgyak iránt, hangadása
nem fejlődik, nem figyel a hangokra, nem gagyog, › állandó ápolás

48. A bazális stimuláció: . a halmozottan sérültek fejlesztésének egyik hatékony módszere, Anreas Fröhlich (1996):
környezet felől érkező egyes ingerekkel szemben nagyobb érdeklődést tanúsítanak, mint más ingerekkel szemben.
valamennyi rendelkezésre álló receptor ingerlése: tapintásos -taktilis stimuláció , akusztikus- vibratorikus
ingerlés, vesztibuláris ingerlés (ölelés, ringatás), vizuális stimuláció, szag és íz-stimuláció

49. A süket-vakság fogalomköre: a halmozottan sérültek egyik speciális csoportja, nehézségek a komm, mozgás, …
terén, / osztályozása: a megjelenés időpontja szerint: veleszületett és szerzett (preverbális hallássérülés és
később szerzett látássérülés, veleszületett látássérülés és később szerzett hallássérülés) / súlyosság szerint:
vakság és nagyothallás, süketség és gyengénlátás, süketség és vakság, / megjelenési mód szerint: hirtelen
bekövetkező állapotváltás vagy progresszív sérülés,