KISISKOLAS

GYEREK
A
CSALADBAN

Enrnxx6zwrir 6 ns rEpnss6cruJr,nszr6 pRocRAM

Ertetktizvetftd 6s kdpessdgfejlesztdprogram

KISISKOT.AS CYNREK A CSALADBAN

ooK
1989

irodalom alapj6n
6s csal6dpszichol6giai
A hazzi-csalddpedag6giai
tissze6llitotta:
ZSOLNAI I6ZSBT

Kiadja az Orsz6gosOktatSstechnikaiKcizpont
Felel6skiad6: Genzwein Ferenc
Szedte:OOK Nyomda, 890064
Felel5svezet6i Dr. Berniith Jen6
Nyomta: Pannon Nyomda, VeszPr6m
Felel6s v ezet6: D an6czyBaldzs igazgat6

KedvesSziil6k!

Bizonydraeml6keznekm69 arra az ijt oldalndlis hosszabblevdlre,amslyst gyermekiik

1. osztalyba iratdsakor adtrk it Onoknek az iskola k6pvisel6i. Tal6n m6g arra is
eml6keznek, hogy ez.az ot oldalndl is hosszabblev6l az hrtikkonettt6 6s kcpessdgfejksztd
iskola c6lkitfz6seit, programj.it ismcrtcti 6nokkel, s azt is tartalmazza,mit vdr el ez az
iskola a sztilSkt6l. A lev6l az.zal zir6dik, hogy gyermekiik 6rdek6ben sziveskedjenek
vdgiggondolni az iskola programjdt, s legyenek a pedag6gusok partnerei ebben a
munkdban. csak kosz6nni tudjuk, hogy onok e k6r6st meghaltgatt6\ s k6szek
egyiittmfkbdni a pedag6gusokkal. Ezt az egyiittmiikod6st felt6telezhetlen az$rt
vSllalj6k, mert sajdt maguk is meggy6z6dhettek r6la, hogSr az 6rt6kkowetit6 s
k6pesasdgfejleszt6pedag6gla a gerekiikhft van. S bizonydra tobben aa is sejti! hog5ie
pedag6gia silere hozz6jfr'rrlhat ahhoz, hogy hazdnkban a kisiskol{sok eg5nenagyobb
tomegei r6szesiilhessenekig6nyes,fejleszt6 tanit6sban 6s emberi b6n6sm6dban.
E fiizet cimzettjei Onbk, Kedves Sziil6k, s bizunk abban, hogy a sikeres csal{di nevel6s
6rdek6ben tett javaslataink megfontol6sa, v6giggondoldsa utdn nemcsak cfmzettek
lesznek, hanem a pedag6gusok igazi srukcrtb pafinerci is. Tudniuk ke[ hogy az
6rt6kkozvetft6 6s k6pessEgfejleszt6pedag6gia a pedag6gusokt6l 0jfajta szaktuddst,
irjfajta nevel6si stflust kiv6n, amelyet sok-sok tanuldssal tov6bbk6pz6sselsajdtitanak el.
E program tehiltrij iskolai, pedag6giai kulturdt igdnyel ahhs4 hogy a program szerint
tanul6 gyerekek fejl6d6se zavartalan lehessen a k6s6bbi vekben. Ez.6rt figy vdljiib
Onoknek is fjra kellene gondolniuk csalddi neveldsiik gyakorlatdt, pdld6t 6s irdnyt
mutatva e tettiikkel tobbezer magyar csalddnak. Ennek drdekdben fq/altuk ossze a
legkorszer{ibb magyar nyelvfi csalddpedag6giai 6s csalddpszichol6giai irodalom els6sorban R anschburgJen6 m unkiii - alapjln azt a sok-sok pedagfuiai teend6t, am elyet
csak a csal6dbanlehet megoldani. Ebben a fiizetben olyantandcsokat, amelyekaz 6nok
csal6dj6ban616csecsem6vagy 6vodds,illetve serdtil6 vag5iidj6 nevelcs6reegy azegyben
6rvdnyeslenne, nem adhatunk. Yr,rzAr6lagakisiskolfs gyerekiiftre h6nyftjuk a figyelmet:
ahogyan_da csalSdban6s az osztdlybantev6kenykedik-fejl6di\ f6l vagyiiril"l, szorong vag5r
boldog. Osszedllit6sunk nem receptgyfjtem6ny, inkdbbpe dag6giaiprobtdmatdr.ea;uttattuk kifejezdsre a k6rd6mondatos cimekkel is, p6lddul: ,,Milyen a kisiskol6s?,',,,Milyen
b6n6sm6dot kivdnna a kisiskol6s?" stb. Ha 6niik megtisztelnek bennibrket azzal,firon
konrytinket v6gigolvass6k (termdszetesen mindkdt sztil6re gondolunk, nemcsak L
anydra), olvas6s ktizben j6, ha tudjfk a kbvetkez6ket. Az itt ktizreadott tandcsok.
megdllapft6sok hitelesek. Tobbezer hazai 6s eur6pai csaldd eredmdnyes neveldsi

gyakorlat6nak a tapasztalatdr6l van sz6. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az itt
kozreadott tiirekv6sek, megfontoldsok egyike vagy mdsika azonnal sikerre veznt. A
nevelds csak akkor hat6sos,ha nevel6si elgondoldsaik v6ghezvitel6ben kovetkezctesek6s
tiirelmesek
Ossze6flitasunk egyesfejeznteikiilirn-kiiliin is olvashat6k. Termdszetesen, ha valaki a
szill6i nevel6s logikdjdt meg akarja 6rteni, c6lszerfibb, ha elejdtdl forgatja a fiiaetet.
Amk szLmfua, akik On6k koziil a csal6di nevels rdszk6rddsei iu6nt mdlyebben
drdeHddnck, ftizetilnk v6g6n szakirodalmi t{j6koztat6t kiidiink.
Nagy megtisdeltetes 6s rtdkes segitsg lesz szdmunkra, ha sorahkat olvasv6n
vdgiggondolj6k, s megkis6rlik azok megval6sit6s6t.

A net
o
o
o
o
o
o

Mi tr

A
olyar
mag
v5.la
sz6.)
meS
egye
stb.
felac
lyzet
Tudr
pusz
a spK
Ezl.r

Itt
A
is
ra

I.
MIT JELENT hIEVELNI?
A nevelds lftszata

o
o
o
o

Nem nevel az a sfi16, aki csakpr6dik6l a gyerekdne\ aki dlland6an figyelmezteti 6s feryelmezi.
Az semnevel, aki gyermekdtk6nyezteti,mindentdr 6vja, mindent megcsin6l
helyette.
Az semneveligyermeket,aki indulatdbaq meggondolatlanul,szesz6lyt6lfiiggden
gyakranbiinteti.
Nem tekinthet6nevel6snek,
ha a sziil6keg5nndst6l
elt6r6enszigorfakvagyengeddkenyek,sz6ls6s6gesen
elt6r6 m6donjutarmaznakvag5lbiintetnek.
TermCszetesen
sz6basemjtihet a nevel6sott, ahola gyerekkelnem tor6dne\ ahol
legfeljebbcsakakkor kapkodnak,ha,,baj vao a gyerekkel".
S mgaz semmondhat6nevel6snek,
ha a neveldsbendrdekelt sziil6knek nincs
iindll6 elgondol6suka gyermeknever6sr6l,
s mindent hzfu6lag tgy ain6{nak,
ahryy ,,az6 apjuk vagyanyjuktett,,.

Mi tekinthetdnevel6snek?
A gyermeknevel6s
els6dlegesenfelel1sslgvdllatds
mindkdt sziil6 rsz6r6l.M6gpedig
olyanfelel6ss6g6,amelyettisdtzntt,yegiggondolt s egyezletettc6lokjegy6beouat"nul
magukra.E felel6s neveldsbendrdekelt sztiLl6k(esetlegnagysziildk)iilzel azonosan
vdlaszolnitudnaftarra, ,,mirnevelnek".(Err6l rdszletesen
JOvetkezd fejezetbenlesz
sz6.)A tisztSzott,vdgiggondolt
cdlokazonbanmit semrnek"ha a sztiLl6k
nem k6pesek
megteruezniCsmegszerveznia gyermeketis bevonvq annnk 16yf,l5snysgdt,
tgazniva az
egyesg5ierekhez,
a gyerekfejlettsdg6hez,nemhez,6letkordhoz,
idegrendszerialkat6hoz
stb. Teh6t ha nem tudj6| tervszer{lenirdny'tani, hogy mit, hol,*mikor vIgeunn el
feladatszer{len,hogyanalkaLnazkodjon,milyen legyena magatartdsakiiltinbiiz6 helyzetekben,kiilonboz6emberekkel.De nehiggyiik,hogyezilnmag6banmegolddslehet!
Tudnrrnkkell, a gyerekakkoris tanul,akkor is nevel6dik,ha nemgondolunk16.Ha csak
pusztdnldt, hall: l6tja,hallja,felfogja,ami a csal6dban6sa csalddonkivii{ t6rt6nik
.Ezek
a spont6nhat6sokolykor m6lyebbnyomothagynafta gyerekben,mint a megtervercttek.
Ezrt aznka sziil6knevelnekeredmnyesen,
akik ezeketa spontfn hatdsokit kCpeseks

jland6ktudo66lsglvenni,megfurclni, elemezni.Alil tudjdk,hog5rpl.

asziil6kkor6ben
,ly6 tragarsagnak,nagrkdp{lskodsnelgirnyol6diisnak,igdnytelensz6ra}ozdsnd
vagyakiinryszeretetne\acsalddihdzdsaasdg6natkitorolhetetlenhat6sa
van.Roviden:
sak az nevef aki tisd6ban van a S/enneket616spontdnhatdsoksokasdgdval
6s ezek
.smeretdben
tervezi 6sszewezi- ismteltenmondju( a gyermeketis belevonva- annnft
azletlt.Vannaftsziil6balik,pem tudj6k,csakteszik"adolgukat.Akiknevelnek,azokra
az mondhat6:tudjdk 6s6gy teszik.

Az 6rdkl6sr6l
Tobb sziiLl6ben
gyakranfelmerirl:,,teljesenmindegv,hogyannevelemagyereket,figyis
minden att6l ftigg, mit orokolt", Az droHdsval6bannagyonfontos dolog de sohase
feledjiik: tulajdonsdgainakkidakitas6bana legdont6bba nevel6s.I-dssuktiszt6n,mit
tirokol a gyerek. Ortikli testdnek alakjdt, b6r6nek, hajdnak 6s szemneka sdn6t,
idegrendszerdneknagyobbvagy kisebb rugalmass6gdt6s munlabfr6s6t, jobb vag5r
rosszabb'rz'kszeweit, ldt6sdt,hallasdtstb.A grermek egydnisdg6nek
ezekaz tiriikliitt
testi6sidegisajdtoss6gai
bizonyoshajlamotjelentenekeglrestestivagyszellemifeladatok
ell6tdsfua.
Fontostudnunk,hog5r
a hajlamel 66t oemk6szk6pessgek,
hanemcsaka feltteleket
jelentik ezekhez.igy pdlddulaz a gyermek,aki er6Js rug"tto". testtel sziiLletett,
nem
sziiks6gszerllen
lesz sportversenyz6,
mint ahogyana nagyintellektuAlisadottsdgokkal
sziiletett gyermeksem lesz sziiks6gszerfien
filoz6fusvagymatematikus.Hogy ezpka
hajlamok6s feltdtelekmennyibenrealizdl6dnalqarr6l az a tdrsadalmi,iskolai6scsal6di
kbrnyezetdont, amelytena gyermek61,de mindenekel6tta gyermeknevel6sea dtlnt6.
Az or6kl6d6stehdt kihat a gyermeklelki fejl6d6s6re.Nem meghatdroz6en,
hanem
csupfn felt6telesm6don. A nevel6s6ri6si fegyvera gyermekalakit6s6ban.Hatalmxg
m6rt6kben kifejlesaheti a gyermek gyenge6s jelent6ktelenhajlamait is. A mfltb6l
szdmosp6lddtismeriiurk,amikor a besz6dhib6s
embereka gondos6srendszeresnevel(s
eredmdnyekdppen
hlressz6nokoklettek,vagyrosszhalldsf emberekj6zen6ssz6.
A kivdl6
emberek dletrajzaiMl is megtudhatjuk,hogy az1,zmit eldrtek, nem iiriiklott k6pess6geiknek, hanem mindenekel6tt a kovetkezetes neveldsnek 6s onneveldsnek
kiisztinhetik.
Egyessziil6k sflyos hibdt kiivethetnekel, mikiizbenazt latolgatj{k"hogygyermekiik
alkalmas-evalamely tevkenys6gvgtfs&e. fg5r plddul, ha a ryermek valamely
tev6kenys6gben
- pl. a rajzoldsban,
nemmutatrtigtiin megfelel6iig5ressdget,
eredetisdget
a torndban,znnbenvagy
a matematik6ban-, hajlamosakazt hinni, hog5ra gyermeknem
alkalmase tevkenysdgekre.
Az ilyen sziiLl6knek
tudom6sulkellene venniiiLk,hogy a
valamelymunka sikeresell6tds6raval6 k6pess6getels6sorbana nevel6seltal lihet
megszerezri.Sokszor val6ban nag5rtiirelemre 6s sok gyakorldsra van szii&s6g hogy
valamelyk6pess6gmegnyilvdnuljon.A sztil6knekazonbanilyenkor sem volna szabad
rem6nyiirket
veszteniiiLk,
hanemtiirelmesenfolytatni kellenea nevel6st.

Abb6l, hogya nevelsfontosabb,mint az 6r6kl6s,arra lehet k6vetkeztetni:minden

megoldhat6neveldssel.
Ez fg5ronmagdbannemigaz.Az oriikl6d6stnemszabadfigyelmen
kfviil hagyni,tehdt nem szabadmindengyereket.vonosannevelni.Mint m6r --ondtuk,
figyelembekell venni a gyermekidegrendszerialkatdt,hajlamait (hisz ezeketr6szben
iiriikli!)' 6s egydnhezigamdvakell fejl6d6s6t6snevel6sdtira"yrtari. Sok sziil6mondja:
a gyereklusta' mint azapja; sunyi,mint abatyla;le[<i26,miot az anyjq s ezero.(f-'azt
gondolja: oriikiilte. Nem dfik)he, hanem tanitta. Elleste, spontdnm6don
kovette a
mint6t, szdnd6kdt6lftiggetleniil. Osszegezvea fentiekei kijelenthetjiik:
nevel1ssel
esalyink van mind a tenult tulaidonsdgolgmind az dn)ktafi hajl;mok megvdltoztatdsdra.

A nevr

Ea
II.
MIRE NEVELTTNK?
o
o
o
o

Azt akarom, hogy a gyerekem becsiiLletesember legyen.

Szeressea munk6j6t, amit csindl.
I-egal6bb egy 6retts6gije legyen.
I*gyen konnyebb az 6lete, mint nekiink volt.

A grermekJ6v6Je6s a nevels
Nem vitds,ezek a kijelent6seka gyermekneveldsc6ljdrautalnak. Eszrevehetjiik,hogy
mindegldk megfogalm azSsm 6s-m 6s szdnd6kot t akar.
A nevel6s c6ljain gondolkodni a csalddban annft jelent, hogy k6pesek vagyunk
fontol6ravenni a gyermekjov6j6t leend6 6letszakaszaiszerint,kisiskol6skordt6l feln6tt
kor6ig. Megkfsdreljiik el6re l6tni 6t serdiil6k6nt, amint hirtelen leszakad r6lunk.
Elk6pzeljiik, milyen lesz pdlyav6laszt6 fiatalk6nt, majd hogyan boldogul feln6ttk6nt,
munkavdllal6kdnt, dllampolg6rkdnt.
Ha ennyit tesziink, keveset tesziink! Nem el6g a gyermek jov6j6t niiveked6s6nek,
fejl6d6s6nek szakaszai szerint elgondolni, valamik6pp 6g1i kell az 6 jov6j6r6l gondolkodnunk s gondoskodnunk, hogy valamelyest latolgatjuk aa is, milyen lesz
Magyarorszdg, Eur6pa 6s a Foldtink t6volabbi jov6je, milyen lesz hrisz 6v m(rlva a vil6g,
mik lesznek akkor a legf6bb 6rtdkek. Aki nevel, az a jov6nek nevel. De csak akkor, ha
gliermeke lehet6s6geire 6s a vil6g vdltozdsaira egyszelrefigyel. Persze a jov6nek nevelni
nem a/r.jelenti, hogy a m6ra, a mai vil6g mindennapjaira ne kellene gondolnunk. Aki
ig6nyesennevel, a kett6t egyiitt teszi. Csakhogy m5s feladatot jelent az egyik 6s mdst a
m6sik. Helyesen jdrnak el azok a sziil6k, akik fontosnak tartj6k, hogy a gyermektk
eg6szs6ges,edzett (kem6ny kot6s{i), kiegyensflyozott, nehz helyzetekben mag6t
fdltal6l6, talpraesett legyen. De ha csak ezekre gondolnak, kevdsre gondolnak. Ha csak
:zek teljesiilnek, nem d6l el, hogy gyermekiik onz6, i.igyesked6,sajdt drdekeit hajszol6,
mdsokat semmibevev6 fiatal lesz, avag5iolyan ember, akinek fontos a magliarsfg sorsa,
az orszAgjov6je, akinek rtk a m(iv6szet, a tudom6ny, aki cselekv6 6llampolg6r 6s
demokrata akar lenni, aki igdnyt tart a kijz dolgaiba val6 belesz6l6sra, aki nemzeti
ldtiiLnkkel szemben vagl a kultfra nagy alakjaival kapcsolatosan nem cinikus, vagy aki
egyeni 6rdekein t{rl kdsz konfliktust folvdllalni olyasmi6rt is, hogy pl. a k6rnyezetiink ne
legyen szemetes stb.

ember
nem n
mazni
megte
lehet I
:tzonO
oktatd
felt6tl
mazn
az isk<
tesszi.
hetila
sziiLl6
tiszl.6r

A neveldsclj6r6l
6deskev6steh6t annlt clul kitfizni, hog5rlegyengyermekiinkbdtor, becsii,letes,
j6
ember,legyenkiilonb az6lete,mint a mi6nk.A neveldsl6nyeg&6lsz6lvam6r mondtui:
nemnevelaz,aki gyermekdvel
kapcsolatosan
a c6lokatnemtudja drnyaltabban
medogalmazni (riividebb 6s hosszabbtdwa), ebb6l kovetkezfuna tevdkenpgeketsem tudja
megterveznilzAmf1a.Csalddj6banigy legfoljebb csaknevel1dika glerek, s magasem
lehet bidos, hog5lmerre, milyenir6nyban,s hogymikor fordul sziileivelszembe,mikor
azonosul veliik. Nyilv6nval6, a sziiLldk- tekintve, hogy nem pedag6gusok,nem az
oktatdstigyszakemberei- nem tehetnekarr6l, hog5ra kivdnatosneveiesiceryaitatnem
feltdtleniil kpesek6rnyaltan,grermekiik teljesft6k6pess6g6hez
igazod6anmedogal6nzni. Esettnkben- a k6pessgfejleszt6
programban- azonbanm6sa helpel Magunk
aziskolakezd6s
pillanatdt6lehhezsegfts6get
adtunk,dsadunk ezlutinis.De nemcsakmi
ezt!
Sok-sok
pedag6giai
kiadvdny,
a Gyermekiink c. foly6irat, a napilapok,
leslziiLk
hetilapokpedag6giairovatai,a r6di6 s a televizi6sz4mosaddsasegftnapjainkbana
sziiLl6kneka c6lok helyes megtaldldsdban,az 6rtkekre nevel6sben,a-pedag6giai
tiszt6nl6tdsban.
Csak6lni kell veliik.
rogy
unk
n6tt
unk.
6nt,
nek,
lonlesz
il69,
,ha
elni
Aki
.sta
knk
rgit
sak
ol6,
rsa,
:6s
zeti
aki
ine

III.

MILYEN A KISISKoI AS cYERMExtrNx r

A nevel6segyiklegf6bbjellemz6j6nekmondtuk,hogyannak,aki nevel,igazodniakell
Teh6t tudnunkkell, milyena kisiskolds,milyen
a nevelthez,esetiinkbena kisiskol6shoz.
kisiskol6sa mi gyermekii'nk.Nemcsakaz a k6rd6s,hogyj6 vagyrossz,rossztanul6vagy
j6 tanul6, hanemaz is, mire lennekdpes,mit gondol a vil5gr6l, hogyanldt benniinket
mi 6rdekli,mil6l f6l, minek oriil, mi akar lenni stb.
(sziil6ket,pedag6gusokat),
nevelhessiink,
hogymag6raa gyermekre,
Ahhoz, hogydrtelmesen6s eredmdnyesen
tudnunkkell egyalapvet6szab6lyt:mindenkisiskol6s
dplthessirnk,
az6 kiizremfikbddsdre
olyan"mint a tiibbi; olyan,mint n6h6nyt6bbi m6s;6solyan,mint senkimds.L6ssuka k6t
szlsdesetet!Tehdt: milyen a kisiskol6s,6s milyen a mi kisiskolSsgliermekiink,mint
gyerek,mint leend6serdiil6,feln6tt.Az elsdk6rdsrea t6bb 6vsz6zados
egysznr4egyedi
pedag6giaitapasztalat,valamint a pszichol6giaikutat6sokr6v6nkonnyebba v6lasz.A
m6sodikranehezebb.Az elsdreitt megadjuka feleletet.A m6sodikrafeleletetadninem
tudunk, de segitenifogunk abban,hogy minden sziil6 - ha akarja - megismerhesse,
mentesenolyannakldssa,amilyen,hogy
megfigyelhesse
a gyerek6t,hogyelfog6dotts6gt6l
fgy kis6relje meg formdlni, fejleszteni, ahogyan azI a gyermek egyedis6ge6s
megkiiveteli.
megismtelhetetlen
egyszeris6ge

Milyen a kislskolds?
tesziink.A kisiskol6sta csalddbanbetoltott
Ar6szletez6leir6s el6tt k6t megjegyz6st
szerep,a csal6dbanelfoglalthelyeszerintjellemezziikels6sorbanabb6la szemszogb6l,
a kisiskol6s
ahogyana sziil6nekerr6l tudnia kell. Az al6bb kovetkez6iisszefoglalSs
jellegzetess6geirdl
perszenem v6gleges,nem lez6rt. Gondoljanakarra, hogy maga a
programis - amelybengyermekiikr6sztvesz- arra keresia vdlaszt:j6l
kdpessdgfejleszt6
6rdekl6ddsdt,itgy van-eminden,hogyanazt
ismerjiilr-ea kisiskol6steljesit6k6pessdg6t,
bemutatj6k.
napjainkpedag6gidjavli, ahogyane koroszt6lyta pszichol6gusok
S most ldssuh ilyen a 6-9 veskisiskol6s!
o Az6voddskorhozviszonyitva- m6g aziskoldbal6p6sel6tt - a legtiibbgyermekenegy
szembetfin6testalkaudltozdsfigyelhet6 meg.
o A gyermek az idegrendszeri6retts6ge ktrvetkezt6benmozgdsdtiobban rudja
koordindlni,jobban uralkodik rajta. Ez kiiliiniisen azokraa finom mozg6sokravonatkozik,amelyekazirfis 6s a rajzol5sszempontjdb6lfontosak.
10

ria kell
milyen
6vagy
riinket
nekre,
skoliis
kak6t
, mint
zados
lsz. A
Linem
hesse,
, hogy
4e 6s

ttltott
rgb6l,
kolds
agaa
zt: j6l
man

n egy
tudja
e.-

o A g5iermekk6pesarra, hogy hosszabbid6n dt eg) tdt9)ra

figetjen, hogy kitart6an
koncentrdljoncselekv6seire,
m6ghaazokegyhanfrrukei unutilasut is.
o Ugyanakkormegmaradamozg6konysdga,.iozgisgazdagsdga,er6s
mozgdsig6nye.
o A jdtck (a mozgfsos j6tek, a szerepj?t6k,a-szilemi"jdr?iJl
6let6nek regf6bb
mo4at6ja.
o A kisiskol6scrdekl6ddsealapvet6enmegv6ltozik:
a ktls6 vildgfel6 fordul, a r6szletek
is drdeklik. szinte minden rdekli. MLag tanur, minderrfa
iunut, magatartdsa,
viselkeddse
sor6na tanultakatalkalmaz'a6sfigyelemb"u".ri.N"-..ak
a kozvetleniil
dltalaldtott-hallott,hanema kozvetett- nemhJlhato, .rem
laiiaio - ootgokatis kpes
megtanulni.szivesenfoglalatoskodikalkot6 6s konsirukciosjaitkokkar.
o Eml'kezeti teljesttm.,nye
nag,on megn6.-Sokmindent rror.iJ,,u*es,,, megjegyez.
Nagyonsok sz6t - idegen sz6t is - k?pes meg6rizru.
A szavakittut ;"tott fogalmak
6rtelmez6seszubjektivszinezettTds
sziml6letJs(pl. betegsZgaa amikor piros foltjai
vannakaz embernek).A kisiskol6sok(rgy_mag5rar6zzak
a fogalmakat, hogypcrddt
mesclneker,vagyattrgyat (t6ny6lldst)reiidk.(,A tan ua
u-itz, Llakit becsapunk,,;
'A gyerek olyasvalaki,aki ugrani tud.") A fogahui teh6f egy meghatdrozott
helyzethezvagy
bizonyosllniyheztapadnak.t iati. ;kt"{";nr6smagyar6zatot
adni,hogymegadj,k,m it tesza meggaidrozanl6dotog
1-iol viselkedik),vagypedig
mire haszndlhatf (mit lehet vele csin6lni). (palack:",)s^ol-u"ta",
'kapni
kirdndul6sra
magunkkal vissztk"; bot: ,,ver6st lehet
iere.,,) uo". esetekben a
meghatdroz6soka fafogarmakkal ttirt6nnek. Tobbnyire'
ig; tag drtelemben
alkalmazz,ak
ezeket_
an6lkiil, hogli a megkiiliinboztet6,tor"r"8ui i.-ertet6jegyeket
megadndk
(,"A,k6m6nysepr6
azegyembi.").Abemutaiottismertetolegyeket
alogika
nyelv6nigyfoglalhatjukossze:a kiiebb iskofdsgyer
^"i;iirg"r;;i
^eg r"^ vitdgosak
(rendezetlenek,tagolatlanok),bizonytatanot(biznnyt"h;;;
;;;kintetben, hogymi
a ldnyeges)6szavarosak(nincsenekvildgosanelhatirolva).
L iskouban lassank6nt
mindez megvdltozift,.ds csak a pubeitdskor utdn
.y;rik ;i- azt a hatirozott
megfogalmazdst,
amelyeta feln6ttekndltaldlhatunk.
o Kapcsolatteremtdsre
- tobbnyire- csakismer6s6kkordben
hajland6k.Nehezebben
6ttekinthetdhelyzetbencsaknagyer6feszitdsek6rdn
birk6znut -"g az 1rintkez,si
hagy-omdnyokkal'
(Bizonf"l-ut, szorongva,.
szeg6nyesvagy tflbonyolftott nyelvi
s6mdftalkalmaz6sdvar
tudnakmegsz6litarlvalatiiktxzorrniierJ"r'\
k6rni...)
o A kisiskol6sokkiir6ben- f6legazels!-mdsodiko"ttayauooioniiro* rog, tekintclye
van'Kiilonosen,ha a tanit6a gyermekszdmdra6rtdkes
turu;ao".agokkalrendelkezik:
ha egyiittmfikod6,bardtsdgos,
figyelmes,tiirelmes,k"il";;', k;i."iri,:o humor6rz6kii,
sz6les6rdekl6d6si
kor6,,,kiszimfthatCfi.
o A gyerekek a csoportban,oszt6lyokbanteljesitm6ny
alapj6nj6t fiidjdk egmtdst
rangsorolni.
o lgdnylik az osztillytfursakkal
val6 egyiittl6tet, az osztillybanj6l 6rzik maguk at,kdpesek
az os76\szelkm igcnyeiszeint viselkedni.Nemcsak
acsaladm6rl mindeniir.k,
lassan
megkezd6dik a csal6dr6l var6 revdlds. (Mindez j6r
ferismerhet6 a gyerek
beszdmol6iban.)

11

Az anya 6s az apa szerepe a kisiskolSs fejl6d6sdben*

ir

ti

El6bb azokat a jellemz6ket soroltuk fol, amelyek alapj6n a 6-9 6ves gyerek
iskolakdpesnek min6siil. De milyen az iskoliin kfviil, a bardtai kor6ben, az utc6n 6s
legf6knt milyen a csalddban?Tudniillik, amilyen a csal6dban, olyan szeretne lenni az
iskolSbanis, ha erre m6dja lenne. Az iskolai normdk miatt azonban a legtiibb gyerek m6s
lesz,mint otthon, de m6gsem teljesenm5s, ,,nem bfjhat ki a b6r6b6l",nem hagthatja a
hdta mdgdn, amit otthon hallott, ldtott, taposztalt,amire addig nevelttk de azt sem, amit
az utcdn. az otthonon kiviil 6t6lt.
A csalSda gyermekszdmdranemcsakaz ,,otthonmelege",hanem a szereptanulfsnagy
lehetds6geis: a t6rsas kapcsolatokelsaj6tit6sfnak legels6 szintere. Tanulhatja a nemi
szerepet, agyermekszerepet arry16hoz6s apjfhozval6viszony6ban. N6zziik azanylihoz
val6 viszonydnak alakuldsdt.
A harmadik 6let6v t6jdn anya 6sgyermeke viszony6banrij korszak kezd6dik, a ,,Tegy6l
le!" szakasz.Voltak6pp ekkor indul meg, 6s a serdii,l6kori ,,Hagyj b6kdn!" szakaszban
tet6za sztil6r6l val6 ,,lev6l6s" folyamata. A gyermek tehdt megtanulja szeretni az anyl{t
s rtkelni anyja szeretetdt,s e kinccsel, amelyet anyja a tarisznydjdbatett, elindul vilSgot
ldtni. ,,Irv6lik" az anyj6r6l, 6m azonos, 6s k6s6bb ellenkez6 nemfi kortdrsaival val6
6rzelrni kapcsolatteremt6sei sor6n azt aszeretetet haszn6lja fel, amelyet anyj6t6l tanult,
s amelyet eddig teljes eg6sz6benanyj6hoz fliz6d6isznnya kiitirtt le. A levfldsi folyamat
jele: a kort6rsi kapcsolatok sziiv6dse dltaldban a harmadik v utdn indul meg a
gyermekek k6zbtt. Hogy e levdl6stiirv6nyszerfi 6s a gyermek (6s a sziil6) 6rdek6ben val6,
abb6l is kideriil, hogy azok a gyermekek, akiknek anyjukhoz ttiz6d6 fiigg6sdgi viszonyuk
h6rom6veskoruk ut6n is er6s marad, kimutathat6an nehezenilleszkednekbe a kort6rskbziiss6gekbe,6s bardti, pSroskapcsolatokteremt6s6realig k6pesek.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy hdrom6ves kora utdn a gyermek fokozatosan
megszfinik szeretni az any1fit.Egyszer{ien arr6l van sz6, hogy a gyermek tdrsas, szoci6lis
6rdekl6d6se a csal6dr6l m6s csoportok fel6 tev6dik 6t, s az nj tdj6koz6d6s sikere
6rdek6ben le kell gyfiznie a csal6d visszahuz6 erej6t. De a kezdeti kapcsolat - ha
6tt6telesenis-tovdbbraisjelenvan.Amikoragyermek hdrom-ndgy6veskordbananyjdval
vagy apjdval birk6zik, amikor csak egy puha selyemdarab morxolgatdsa vagy egy
rugalmas, kellemes tapint6sf j6tek6llat simogatdsa kijzben kdpes elaludni, val6j6ban a
korai, kozvetlen testi kapcsolatot 6li 6t szimb6likus formdban. Ugyanezt teszi a serdiil6
l6ny is, arnikor kiiloniis szeretettel htzzafelaz 6desanyjaharisnydjdt, vagy a serdiil6 fif,
amikor els6 randewjAra az ideasapja nyakkend6j6t koti fel.
,,Oleli magadhoz!" - ,,TegtCl le!" - ,,Hagtj btkCn!" - ez a sziil6 6s a gyermek
kapcsolatdnak h6rom fontos, eltdr6, de mgis szervesen kapcsol6d6 szakasza. A
szakaszossdgnak ugyanakkor a kor6bbi dlmdnyek tovdbbdl6snek tal6n legszebb
bizonyft6ka, hogy amikor a serdiil6nek a sziil6hoz val6 viszonya a ,,Hagyj bdk6n!"
' A fejezetben sz6 szerint 6tvett bekezddsek tal6lhat6k Ranschburg Jen6 Csal6di kiir c. munkdjdb6l (5G
51.: 5!54. old.).

t2

e
a

b
b

t
I

r
I

yerek
5n 6s
tni az
k mds
ztja a
amit
nagy
nemi
6hoz
tgy6l
zban
nyjdt
l6got
val6
nult,
rmat
?ga
va76,
ryuk
l6rs)san
idlis
(ere
'ha
6val
egy
lna

Irild
fi[,
nek
A
sbb
'n!"

(sG

iddszakhoz6rkezik,ism6tmegjelenikaz 6let6benaz,,olelj magadhoz!,,

szakasz,ennek
tflrgyaazonbantiibb mdr nem azanva...
most n6niJk, mit jelent ^ gy"rik
apa,avagymi a szerepeaz apanak
. -Es
",rr^6r^.az
abban,hogya csalddbana gyermekekmegtanulj6k,
trogy.iitrfial
mi n6ies.
Az 6let korai szakaszAban
anya6s gyermekekozoti-a kapcsolaimindig melegebb,
bens6sgesebb,
mint amilyenaz apa6si gyerekkiiziitt l6trej6n"i. e"n"t biol6giai
okai
v-annak,
tehdt nyugodtanmondhatjuk:i,gyvan rendjn. oeia az"p" r"tua3"
ad a tobb
fvszAzados
el6ftdlet6t,hogy csecsem6vel
foglalkozni,,n6ies,,dolJg, tehdil<iz6r6lagaz
"
anya feladata, m6gis sok minden
m6sk6ni alakul: .ikorb"o id?nk6nt 6lbe ;zi,
megfelztatja.tisztdbateszigyermekdt,6szresemveszi,6s
az ,,apavag5/ok!,,
hivalkod6
biiszkesdge6szinte,mlyrdl fakad6sziil6i szeretett6vdltozik.a ie.n",
viselked6stk6thdromesztendds
kordt6lkezdveapj6t6ltanuljamega gyermek,vag5ris
azapaszolgdltatja
az! amintdt' melyneksegfts6gdvel
a2,,6nfi6 vagyol" iua"t" ui."d"aeru"li tartalommal
telft6dik. A hatdves fi6 - fdrfivottanak tudatdban - igy"trrit-as6sorban
f6rfias
viselkedsformdkat
utdnozni.De mib6l it6li meg, hog5reg!-egyviselkedsfdrfias vagy
n6ies-e?Nyilvdnval6ana v6grehajt6nem6b6l,n"gyiJ"uuZr,f*-;
adott visclked6st
6ltal-dbii f6rfi csindlja-evagyn62igy v6lik s'"-6r-a pl. a horg6s;s
frfias
f1egzetesen
viselkedsse.
Az apaa legfiibb csarddban
a ,,t6rv6nyho26,,6sJ,,vegeiajt6,, szerep6ttillti
be: megdflapftja,hogymi a helyes6smi a helytelin magatariir,?.
iitoru" n az el&6t
jutalmazza,az ut6bbit pedig biinteti, mindl6t gy.".-""tJnJi'fira"ar
6s hnydn6{ icj
egyformdn fontos funkci6t titlt be a tdrsadlahi normak,
ertekek, izabalyoi<
elfogadtatdsdban.
Ez azonbanazapaifeladatoknak
csupdntudatls oia"r". N6zziikmeg
most a m6sik oldalt is. Minden frfi hdrom szerepkiirbenmutat
6hatatlanulpld6i
gyermekeiszAmira:a ,{Cfr',, a ,f,6rj,,6s az
,,apa,,szerepktirben.Az els6r6l, arr6l a
folyamatr6l,melyneksordna fif elsajdtftjaa feifiasmagat;test
a;d;6f besz6ltiinkmdr.
A pdlda,amit a frfi az apaszerepktirbennyfjt, megint.*"t
a fifk szhmira
fontos.
-,"rro.orran
ho8l; viselkediku^pi
fgllttot tanuljdko,"g oi.egyszei a'sajfutS6riikiin
gyermekvel,s ezt az apu magatartfst - mint a stafdtabotoll'g5,.lr"o
v6ltozatlan
form{ban adj6k tovdbb saj6t g5rermekeiknek.
A f6rj szerepktirdtn ny0jtott minta
azonbanszintenlkiil6zhe1s11.,
mind a fi6k, mild ianyot .ra- ia. asziil6k 6lete,
h.5z1ls6sagyermekeik el6tt zajlik, ekiizben a lifik"
apjuktor t""ur;at meg hogyan
viselkedika f6rj a felesgdvel,
a ldnyokpediganyjuktot:mii felesegd;a"tu, szerepkore.
De gondolj'nk csakutdna:mind a rrtite, -ioi pediga hdzastr;s
srerepto.e egyfajta
viszonytjeltrl!Azel6bbiafeln6ttsagyeret,arutobbi a'f6rj6rf"le.6g;zony6t.A
kisldny
tehdtapahi6ny{bankdptelenmegtanulnianyjdt6la felerei.r"t"pt8rJt,
nisreoebbenaz
ez a szerepkilrnem is l6tezik!fgy v6lik rthet6v6,iogy* ep e"a
teljescsal6dra
"YE"
a kisldnynakis rendkiviil-nagysziiksgevan: minl narmonii'usabt
,ailot hrzassdga,
anndl kiinnyebbenkdsziilhet fel a kisfit is, a kisldny is felndtt ret6ri.
A felsorolt pdlddk tal6n igazorj6k: az apa szerepe,feladata gtermek
a
_
eg6szs6ges,
hamonikus fejlfiddsdbenipp olyonfontos, mint az anydl.
Sajn6latosnak
kell mondanunk:aza furcsapedagogiaimunkamegosztds
napjainkban
is tov6bb1,
miszerint az-a\a- mint a v6grehajiohataloma csalddbai- a nevel6st
dtadja
m'g a gyerek kisiskol6skordban is az anydnak.A legtiibb
csalddbana kisiskol6s

L3

kdpviseletdtuzanyal6tja et 6 j6r sztl6i rtekezletre,

fogad66rdra,6,,sz6g5ienkezik
a
grereke miatt". tu
pedig dldst fogtar, ir6lkezik, ;il;;il;
ehender,- ^yai
!?-^
I"t:tt#gt_" vonja hibdaatja- stb. Ros"szez igy! A fentebb rerrt es er6gg6nem
helytelenfthetdcset{di szerjposadst nem tekinl'hetjiik
u ,i ,guri 6rderm6benvetr
egtrttes 6svdgiggondoltnevel6snek,
csakoryasvalaminek,
amib6[ gyerekannft tanul,
ho-s?nAlunkfgvan" . AzazSegtanlrj4 hogysztrks6gretci.
6rdekei6rv6nyesit6s6hez
kire
vdmltson' kire ne;hogran,,haszn6rja
ki" iapjet,holgyan
r.rra kel f6lnie,kit6l
nem;lin6l 6rdemesk6nyiirtgni, kinel nem.csak rem"enyt"a"i
", "rl,jai,
iiaun k,hogyez anemt6
idedlis {llapot mihamarabbiOtra-otOait s.mind
az inydte mind az apdkfdtismeik a
,
sznrepeikpedolftckct germekeik
fejl\dlscben Tehdt tua"to.ut'beoouk, mekkora
feleldss6get
jelent n6nek,-yfo+
f"r"s6gne\-illerverJ.r-J,
fdrjnekle nm.Ez
a 2x3-asszereprejtetten tovdbb6lgy".J"n"it magatartasTbfrIonteseiuea
"pa"ak,
fifiJdny
kapcsolataikgyakorlatdban"
ha tudailsftjdk a gyerekek,ha nem.
Hongnntanulfa mcg e grerck a f6rli s a n6i szercpet?
Az anya-6'sa;zapasTerep, l{ttuk, egjfuena f6rfi-, -,
fif vaSra n6-, rdnysze
rep korai
lin!
elsajdtftdMnakegdk lehet6sge.
Mik is ;;i( anemi szerepekamieur6paikulttudnkban?
A hagrom6nyosf6rfi 6sn6i s.iLep ngyt6bbponton
tdr el egmr6st6l.Ezek az agressn6
(tdmad6kdszs6g),
azakti!1es(kezaeilenyezotevekerysegf"lar.*
rugg6s6gm6rt6ke,
valamint a kiiz6ss6gi tev6kenlr6g fo inditeta. Teh6t'a
i'6;6.y.s
ig6nyeket terjes
m6rt6kbenkiel6gft6,vagyisazesmlnyrfrfi agressdv
(p"r*" itt
azagresszi6
pozitfv megnyilv6nuldsair6l:kiizleti batorsagro[
"b6sorban
.iid"o
Ierydzni
k6pes
clrat6rcsrdlyansz6),attfv, abbanaz6rtelembJn,h.gr
"ul"alla", maga
er"itoriir-e.y"it
igyekszik
neghat6rozni, szocitlisan (vag/is a csalddj{valer
mily"r"il""r
tekintve)
alehetdlegfiiggetlenebb,
estelesttmenytozpontrr,
""r-Jrir,^nyct
azazfontosszdmdra
a
t6rsadetomban
elrt siker. Az eszmdnyin6 ellinben
yelfd, passdv(nem kezdemtnyezs,y,szocidlisan
(a
csdddi6s kornvezeti.kirtiittsdgektq)

fiiaq_6-.,;;;;6rp"i-,ri. 1rra"y6an ta_

paszaljubhog napjainkban
a nover,oel-remvuk"p*;il;lalsaaami
ig.nyekis
fokozatosandtalatut6banvannak,

tiibb6_kev6rb6
;;A;;;aldasfui
6starsadatmi
viszonyokkal.)
"S,iitt
Mi' felndttek (at6r tudato.san,ak{r an6lkii! hogendl
tudomasunkvorna)igyeksziink
gyermekeinketeg6szenkicsi korukt6l kezdve'dg5rievelai,
o*;;"kkel
kapcsolatos
t6rsadafrni ' ixsztdrsadarn\
az egfin- k6aetlen kiirnyezetdbdr (tdrsadarmi
-vagy
rdtegb6l) szarmazb-.is6"rq&-minerlobban
-"d"l"lj;;;i.;osr,tiikr6z6dik
mindez a csalddinever6s.gakorltepal a tegtipikusabb""*tltGir
H6rom6ves
korra a
kdt nlm
ietJntosa kiitirnbs6gl agresszi6tekintet6ben. Az anyanevel6i
!a&id-!otgl
magatartdsaa fi6-, illet6lega tednySrermeti.a"1aga1
Az 6desany6t
a grcrmek harmadik vag negeaik 6ret6v6t6l"g-;lj";;;-;os.
kezdve
m*a
rendszerint
enged6kenyebbelc-i"j. a h"yokkil. A jetensdg
"
magaruzalavalOszinmeg
az, hog a
hdrom-ndsrdves
fi6- felism"r""

t;;"rd;
o"-i
d;iJte roraul r ar"oya
onk.nteleniiLl
"-io*atotis 6916rzi: eheszftigrermekt.
E"yneuu,
magatart{sa
""d;i;;;bb
t4

ezik a
any6t
nem
I Vett
tanul,
,zkire
, kit6l
rmtdl
eik a
rkora
i.Ez
r-l6ny

(oral
ban?
sszi6
[6ke,
eljes
sszi6
6pes
rszik
rtve)
rban
n(a
ta:k is
almi
iink
atos
ilmi

rdik
raa
el6i

v6k
rint
ya
nla
{sa

val6jdbanaffle ,,brics6"a kisfi6t6l, aki elind'r

egy olyan nyersebbvildgba,ahov66 _
nemdnekkorldtai miatt.-.nem tudja kovetni
6;k.;6";;';;,
azonban_ akinek
elveszt6s6t6l
nem kell f6lnie - magaiartdsaugyanolyanmarad.
Hogyanalakula nemekkapcsolataa sztiLl6imintit
e, u kortdrra-"soportokhat6s6ra?
Aldnyoknaka fi6khozval6koieled6sekordbbankovettezitue,miit
afifk6a ldnyokhoz.
A fif a felndttektdrvar6 fiiggetlensgretorekszik,
,
r"."riikort6rsak (f6regfifrk)
csoportjdba.A ldny ragaszkodika fetottektdr ftiggo"r
hertei;;;"
v6gy*a kort6rs_
csoportbais. A ldny teh6t k6t helyr6l v6r szerereret.
A kisiskol6skort6rsai k6r6bent
vgiil l6ssuk,trogyr
a gyermekekcsoportbanerfograltherye,hogtan
.S
azono_
suInak a csoltorttal dletiik{akul
kiilonboi6 szakaszaiban.
N6gy-iitves6letkorbana csoportotosszetart6
eszkozajdtdkszer, atargy.Agyerme_
kek6ltaldbanegy-egyugalnas,vonz6jdtdkszerkdrii{
ve.oa""t or.r",6rthet6 tehdt,hog5r
a csoportokvdltozdkonysdga
rendkfvii,lnagy:miherytu gy"r-"t"k ieguntdk
a targyat,a

;iffif[luilik

(dltaldban
n6h6ny
percmfltan;,,

kori' 6j*d;;k
"al_"ry o.iiargy

A csoport6letneka jellem z'je,hogy szok,sok,ragyom,nyok

alakulnakki. ugyanakkor a gvermekek(koriirbettil
korukig)'roh;;;;k
akotj6k azokata
szabdlyokat,amervek *.:ry.j"yticestendG
6ret6t iranvitj6k, h;;-Jf;oTt"tr.tor
vagy azid6sebb
"
gyermekekt6lkdszenveszik
616ket.A szauaveuueoa, 6l"rk";-b;,;;;nt 6s
s6rthetetren,,
a gyermek szamara.Erdemesmegfigyelnieg5r
iit-hat en". gy";"kekb6l 6116csoport
jdt6k6t: a szabdrytmindenki.mdskepf
ismerii"oti,"u"ior" egyjottdnyit sem.
A kilencedik 6retu tajaa a g5rermeklassank6nt "ogJa
f"lf-;rt
h-; a szabdly sem
iirtik6rv6nv0:alkott'k 6salkothatj,k. Ett6l kezdve
u oo;;;;;
iJnabt
enorma_6s
szabdlyrendszrrfit,amery.-fiiggitleniil att6l,
."i"sl"ri?-"
r"nou
I
kiirnyezet
!w "u
ignveivelvagv tdvol al-1aiit - mindig beliitr.l,
*ofri7'rrtilig;,"ib6t
fakad,
6s a
csoport.Cljq""k megval6sftdsdt
szolgilja.
A csoportbanterm6szeteseo
o"o'tiod"n g5rcrektal6ljameg eg5dorm6n
a heryt.A
csoportonbeliil ldtreitin egyndpszerfiscgi
ds ndpszemilei-s*gi
A n6pszerrls6g,
W;r.
illetdleg a ndpszer{Itierydg-alortdrscs"oportban
megrehei6sen
?and6 jegy, amsry
viszonylaghossz6id6n-6t megmarad.A csoporton
beriirindpszefis\g okutkeresve a
kiiltinbozdkorosztdrvokb- .rl-o. .r"-etyiieguon6st
sorornakfel a kutat6k.5_96ves
korbanp6fd6ula baritsdgoss6got,
a t6tr;;';;rtmfik6dsr,
ishtany6t.Az
egydnneka csoport6ltarvar6eriimerdseii
" "i*Jnroa
ri.*"rerJ,
amelyet
6 tanfuft
a csoport tagiai irdnt. vagyis az a ncpszzr{i
""intg*tagtermerc,aki erismei cs megbecsiirisajdt
csoportjdnak a tagiait.
A npszerfis6gjegyeinek ismertetdse ut6n
afr. t6rgyaljuk, mi okozza egy gyerek
csoportbli npszer{itlensdgdt.
'A fcjezetbcn
sziircgh{rrsztetektarclhat6kRanschburgJen6
GarSdi kcir c. munk6jab6| (u_?s.o.)

15

o Ha a fiig\sd$ knpcsolUa sziil1velaz 6vodds-6saz iskoldskorbanis er6smarad, ez a

gyermeket kortdrs-csoportj{ban6hatatlanul n6pszer{itlennteszi. A nagym6rv0
szorongdsszint6ncstikkentia gyermekndpszerfisdgdt.
Az agresszi6valmdr bonyolultabbahellzet:knAr6laga rosszindulatu,kihtv6szdndllai,
ki)tekedbagresszi6teszi ndpszerfitlennda gyereketcsoportjdban.
Egy6rtelmfien csiikkenti a csoportonbelii,li npszer{Is6gdta gtermekalacsonydnelmi
szlnvonalais.Ennekazelle*ez1jeisigaz: a magasrtelmiszinvonalkivdltjaa legtilbb
csoportelismerds6t.
Ezek mellett mg megfigyelhet6:nem n6pszerfia pndozatlan, dpolatlangyermek.
A klslskoldsagresszfvmagatart6sdr6l'
Mindannyian tapasztalatb6l tudjuk, hogy a kisiskolds gyerekek gyakran
mikor 6lvele
mondjukr6juk.De h6tmi a fizikaiagresszi6,
iisszeverekednek.Agressz(vek,
olyan
cselekedet,
min6stil
minden
Fizikai
egresszihnak
nyilv6nulmeg?
a gyermek,miben
okozzunk.
kellemetlens6get,vagyfdjdalmat
bajt,
hog5rvalakinek
amelynekazazindftdka,
meg.
(frusztrdlt)
nyilvdnul
Olyankor,
helyzetben
Az agresszi6mindig egyakad6lyoztatott
nem
keresmds
vagy
megoldfs6ra
nem
talill,
helyet
mds)
a
gyerek
(vagy
b6rki
amikor a
(er6szakoss6gdnak)
tttbb
gyermek
agresszi6jdnak
A
megold{st, csak az er6szakosat.
szoktuk
is.
Irgiobb
v6dekez6s
a
tdmad6s,
vdekez1
van
Van
6s
fajtdja van.
t6mad6
mondani.
Azerlsz,akosviselked6staszerintis megkell kiilonboaetniink,hogyelk6vet6sekora
gyermekvalamilyenmagatart6sinorm6ts6rtett-emeg,vagy6ppenenneka mery6d6s66rt
tettagresszi6nak
sz{llt harcba. Az elfibbitkiizOssdgellenes
, az utbbbita khzissCgdrdekdben
szoktuknevezni.Ha peld6ul egy fi6az6rtt6madja meg az osdtlyttrMt, mert valamilyen
De haeg5lharmadikbeavatkozik
vitdbanellentmondottneki,ezkirztrss6gelleneser6szak.
a,gtengCbbetnemszabadbdntani",ezmSr
mert - 6g1rmondamegtdmadottvddelmdben,
a kbztiss6gjav6t szolgdl6 erdszakossdg.Megiegyezziik,hogy amlg az el6bbit mindig
el(tdljiik, a kbztrssdg 6rdekben tdmadt agresszi6t elfogadhatjuk a viselked6s
De nem mindig!Plddulazagyermek aki akkor is agresszi6talkalmaza
mentsdgekdnt.
vdelm6ben",amikorm6smegold6sis lenne,val6j6bankozbss6gellenes
6s
erkiilcs
,,rend
magatartdsf.Ezek ismeretdbena legtbbb agresszivcselekedetetviszonylagkiinnyen
kelt6tdrsashelpeteket.
azer6szakossdgot
alaposabbanelemezhetjiil<
osztdlyozhatjuk,6s
a firtk dsa ldnyokkiilonbdznekegmdst6l
Ehhez m,gegydolgotel6re kell bocs6tanunk:
gakoisdga ls jellege szcmpontihbhl.Ez
az agressziifoke az erAszakoscselekedetek
nemcsakbiol6giai kiiliinbsgekbdlered: a tdrsadalom,a csal6da fifk szdm6radltaldban
ink6bbmegengediazindulatoktyntbvezntsdt.M{g mdsf6l-ket6veskorukbana h6k 6s
semmi kimutathat6kiii6nbs6gnincseq h6rom-n6gl 6ves
a ldnyok er6szakoss6g6ban
mint a fi6k, keriiLlika nyflt bsszeiitkilz6seket,s
korukra a l6nyok mdr visszah0z6d6bbak,
.Afcjczetbcnszii'rrcgh0
Csal6dikdrc. munMjAb6l(29-32.;*21.o.)
r{szletcktal6lhat6kRanschburgJcn6

16

dreza
m6rv0
ddlat,

lrtelmi
rgttibb
mek.

akran
Slvele
kedet,
zunk.
nkor,
;SmdS

titbb
oktuk
:kor a
is66rt
i6nak
nilyen
kozik
.zm{r
rindig
kedds
maza
llenes
]nyen
teket.
tdst6l
il. Ez
ldban
i0ks
' 6ves
ket,s

-21.o.)

megjelennek az agresszi6hagyomdnyosann6ies form6i: a nyafog6s,a dvzngas, a

zsdmbesked6s.
A kisldnybabdt kap a sziilet6snapjdrqs ha er6szakol a t{rsaival,iziilei
6szinte felh{boroddssat csapj6k ixsze a keziiket: ,,Nah6t, hogr egSrkisldny fgr
viselkedjen!"
fi6
- _A tankot, kattog6 gdppuskdtsjdtdkkatondkatkap ajdnd6kba,6snem veszikt6le
ktl6niisen rosszndven"
h1 elldtja eg5r-eg5r
bajtdrsabajet. Eg5xsz6vat
azer&zakoss6gnint
,,f6rfias" magatartdsm6ddl a kiidudatban, ez$rtvan aaiog afrtk az agresszi|ikden
mutat6ia tekintetdbenmessze
feliilmrtljdk a ldnyokat.A kisldnyokuganis - newlstkb6l
fakad6an- CltalCbannagyonkomolyanveszik(sokkal konolyabbaf mint a fi6k) azokat
a viselked6si norm6kat, amelyeket a feln6ttek a grermeiekt6l elvdrnal. A lcnyok
nemcsaksajdtviselked6stiketigadtjft jobban ezelrteza szabdlyothoz,hanem-eroUt
is tirbbsziir kfsdrelneka helyes6tra t6rfteni, mint a fi6k. P6lddula tegtobb lAnyaz 6ray6a
sziinetbeniscsendesmarad,
teh6takkoris,haatanft6ndninincsjelen.tlapedigOaheteg
a rendetlenked6fifkat - ,,F6lirlak!", ,rlelentema tanlt6 n6ni"ekt" ttu. - lp"rcal i
szab6lyokkiivet6s6re k6nyszerfteni.Eznk ut{n n6ziik meg mikor van a grirmeknek
agresszfvstrat6gi6rasztiks6ge,melyekazoka hellzetek, amelyeker6szakosmagatartdsra
k6sdetik.
Egyik tipikus helpet azdnvddclem.Err6l akkor beszdliink,amikor a grermeket egr
vag5rttibb tdrsa megt6madja,6s 6 testi psCgdnekvdelm6benverekedesiekenyszeril.
Az irnv6delcmaz er6szakoscselekedetek
kiiziitt a legkedvez6bb.Ezeftvanaz,hogl a
legttibbgyermekverekeddskorsziiLlei
6standraiel6tt aziinvddelemrehiva&ozik.e nevelC
6s a sziild szAmira sokszor nehz feladat megdllapftam,hogy a vereked6sval6ban
tinv6delemb6lttirt6nt-e. Az erdszakotugyaniscsakakkor tekinthitjiik iinvedelemnek,ha
a v6dekez6srenincs mds m6d. Ezeknek a helyzetekneta megteEse naryon sok
kiiriilndnyt6l fiigg (els6sorban a v6delmezctt dll{spont helyess?g6t6l),k6lsegtelen
azonban, hog az a bels6 erd, amelpek segftsdg6velvtrlaki ktiaieni k6fas a
meg6zlds66rt, igen fontos 6s pozitfv tulajdons6g.
De az trnvddetni agresszi6nakolyan fajtdi is vannab amelyek mdr kordntscm
rszesiilhetnekel6nyirs elbir6l6sban.Eznk koz| tartozik az fugymevezstt
tekintllludi
agesszif, amikor agyermeknektulajdonk6ppensemmikedra sin& a rrcreked6she de
1 ,,a
nemessdgkiitelez": mdgisharcbabocsdtkozik,hogl megtartsaaa az elismer6st,esetleg
nqnevgt, amelyetcsoportjdbankivfvott 6agfnak. A tekint6lry6d6 agresszi6nin6ft6se
teh6t: ktiziissdgellenesagresszi6,j6llehet c6lja a tekintdly v6delme.
Ugyanlgy 6rtdkelhetjiik az er6sz*oss@ak ad a fajtfijit is, amelyet trn6rt6kvdelmez6agresszi6naknevezii,nk.Ebben a tfpusbanaz eicsraka megtorhs eszk6ze:
akkor dlnekvele,amikor a gyermekiinmaga6rt6keir6lkialakftott ke6t
@z,,6nk6pt,,)
6ri #relem. Altal6ban a g(myolftds, cscorcaas v6ltja ki, de vigydzzunk nem szabad
iisszetdvesztenii'nft
a tekintdlryddd er6szakkal.Mfg amabbana csoportnorm6khozval6
gakran kelletlen alkalnazkod6srobbantja ki az agresszi6t,itt legtttbbszttrval6dibelsd
r61iif6s, a megalflzntsdg; a k6ts6gbees6srz1* teszi ea., ua t-arsanat6lcel6d#re,
tttfAitaa germek fCkevesdettindulattal v6laszo!okvetlenii,larra kell gondolnun\ hogr
tincrt6kelsdvel6nkdp6velvannakbajol<,ag6nyol6d6stugranis eppaz6rt:l;51'j,li
el ennyii
nehezen,mert nem biaos mag6ban!A sztil6knek6sa ped"g6gu;k"ak ilyenkor aaiell

L7

kikutatniuk, mirt ilyen bizonyalan onmagdban,illetdleg honnan ered

ds hogyan
javfthat6 cstikkent onbizalma.
Az tin6rt6kv6delnez6h6z
nagyonhasonlftaziinv6delni agresszi6
k6vetkez6tfpusa:az
iindrtdknbvel6agresszi6.Arr6la helyzetr6lvansz6,amikorelg5r
onmag6t6rt6kesnektart6
g5iermekkudarcotszenvedegyt5leer6sebbvagytekintlyese6b
gye.lktOlvagyfeln6tt6l.
Mivel visszaadninem tudja, de tekint6ry6tvisszakivdnja sreilr^, belek6i
egy nla
gyengdbbe.Ez6rt a helyzntet maga provok 51ja.Agressii6-dnitel a jelens6g
oJie. tz
agresszi6nak
ez afaltaja mdr nem vdekez6,hanemt6mad6jellegll
Az tinv6delni er6szakossdgokkozott utols6nak emrd* ^.g - igynevezntt
pdnikagresszihtBizonyosk6pess6gekben
hidnyos,6nmagukirdnt bizalmatlaiigyermekekkel szokott el6fordrrlni,de nem gunyol6d6svagy Elcel6d6skovetkezm6i'yek6nt,
hanemfeladathelpetbe4amikoragyermek(rgy
6rzi,h*ogy
keptelenhelyt6llni.Aze r6szak
ilyenkorf6ktelenkirobbands,vaddtihkitorsformdjdba'njelenikmeg,a gyermek
iit, v6g,
rombo[teljesenelvesztiazuralm3leooragafelett.A n
uszliitOnag,i
hlb6tk6vJi
"u"l6uugy
el,hamegeldgsztkazer6sz*oss6gbiintets6vel.Azerdszaknaf
eztaform46t csakakkor
tudja megsziintetni, ha megvizsg6rja,mil-yen kpessgek hihnyit rzi
ennyire
fdjdalmasnaka gyermek, s e kpessgekfejleszt6i6vel"elinditja 6t az
eg6szsdges
iin6rtdkeldskialakul6sdnakftj6n.
Az agressdvcselekedetek
m6siknagycsoportj6taz oromszerz6agresszi6kalkotjfk.
Az efiszakoscselekedet
in nem eszkill hanemcdl agyermekszamilra.A megbfntott vagy
a me-gverttdrs k6tsdgbeesse,
fdjdalma orijmet szurezneki, megel6geaetteteszi.Xz
ilyenfajtaagresszi6mindig ktiztiss6gellenes
6s r6mad6jellegd.
Az tirirmszcrzdstrat6gi6knakmeglehetGengyakoriformala azfigynevezettkatanisagresszib.Ilyenkor
a hosszabb-rovidebb
id6 alatt felhalmozoaottinaJrattor ki er6szakos
cselekedetform6jdban, a h6borg6, fesztilt dllapot csillapodds6r
a, valami\rcn bets6
megnytgvdsra(katanisra) vezctve.Az lyenagresszi6nyomdntdmad6megnyugv6st
dt6l6
csokkentikbelsofeszrilis6!6t,s ett6l
$W-c.-e-t legtanulja: az er6szakoscselekedetek
kezdveazindulatoker6sfelhnlmoz6d6sakor
keresnifogiaa megrryugv6rnat
elOa;at. a
grermekkorban- amikor a szabdlyrendszer
m6g o"-lrilardu'lt mIg kelldk eppi - az
erkolcsi96r konnyendtszakadhat(h6nyszortapasaalj6k ea a sztii6k, n"u"idk!;,
,
n6zetelt6rds
verekeddssd
fajul.A katarzisagresszi6t
a neveldnekfol kell ismernie,hi.r"n"
heiyesne'reldssel
az rngatagbels6normarindszermegszildrdithat6a gyermekben.
Sfiyos szemdlyisgfejldddsi
zavarokesetdnaz oromszerzfr stra6{iknak egy mdsik
formdja nyilvdnul me& a terroragressziL,anlikor a gtermek iaro*
Hnzlsdban,
fdjdalmdban vag kesertIsdpbenkercs6r6met 6s kierdgiidt. Az ilyen gyermek t6pi ki a
rovarokszdrnyaitsl6bait,gaz, aki rnindigkiny(jtja a taUat,nu
tcrsaelszaladel6tte,s a ldnyoknaksincsnyugtukiit" uoraayuJ".ly""to.Ieiiodgot
"gSrkisebbvagygyengebb
van sz6.Az ilyen glermek.nemtette mag66v| azokataz erk-olcsiszab6lyokat,
ameiyek
megakadClyozn6k
a katarzisagresszi6
kritik6tlanmegjelendst,
6sa gyermekbendlland6
fesziiltsCgnek,
nyugtalans6gnak
kell lennie,amely ikatarri, i".erZre, e kszteti 6t.A
feszilltscg oka nagton gakran a hideg elutos[t6, szeretetnclkiili sziil6i vagt nevelyi
magata,tds.
Ennek talanaza legjellemz6bbsajdtossdga,
hogyazotthoniengedltlens6get
konyortelenszigorralbiinteq ahlzonkiviil tiirt6ntek irani azonbanj6foim6n
teljein
18

kozombos'I*

*!:

ridegs6ge..6s

az otthom szigorf fegye'nez.s miatt

"...3r.s
felgviilemreuTeszriLrtsegakiirvlagfer6il;[k,!:Z,il;;1ilr.rdur,
hogyagsiermek
egne fokoz6d6m6rt6kben,ilat;k

kinzfsa;s ndlagyeng6uiia-r.Ji""r.
rerroriz4r'sa6tjdn
keres megnyugv6st,
kiel6giil6s, e **r"s".sao
t"iat
o.*.r".26
strat6gidknak
veszedelrnes,
s0lvosesetbenk6ros form6jl,
-!- amikor pszichol6gusbeavatkoz6s6ra _
illet6legvolna - .riikreg.
van
Az agresszi6fajtdinak bemutatdsa
sordnldttut, hogyaz agresszi6nagyon
szoros
iisszefiigg6st
mutata gyrek6nk6@ver,o"Lr,er.-,uaura"Jrle7"?*tos
rudnunk,mik6nt
lfitjaagyermekonnagit, mily*;bil;;iogyan
ftigge.ori.i),"ra,ami lenniszeretne,

teh6taz IDEALIS Er.rrEvbr-.e sa'over

uuto
, *rc szemcryisigcnere
cxcHtcreteinek
mesjerencse
a g,r,-"*a"n ai-noter$"rino.uir,
t
ori;;;;;;'rrr*cnyi,
az,,ide6ris
cn"kiatakutdsdhoz
,,En olyl.u-srep
uugyok,
_i, _yu:
oii^i."eeye*skisldny.,,En
olyanbdtorvasvok.
a;
minra;u".--f"Jii
rjgyeu",Lirfi.. o" iutJu". gyermek
marinnt
beszl:
"
,,En
*gyot.;;rraa," r".ri hozzAanyutmrig
",trpkisranyvagyok.",*6;'b6t;;n
aput'merraz
6ni6,nek
a r6,sz6v6,
".6ntdeill6uat. Fu..su-h-erp;;;;
h6rom6ves
fotfedeze
korra
tt,,6n" irost megkett6z6dik'il?:1qio
" ory retszik,
r:;li
;"riiin"
fol6)
a sziiLr6i
norm6k6s6rt6kii6retek
"
F
"
dMterveiegy
eszmenyi
6nt6rsul.
Milvenkovetkezmlnyekft
jdr
el ."d;";;J
ilioaeo"tet6tt kialakur
a gyermekbels6indi-tdsFlf+"d6 (beliih6l
"rr^eoli6.,
mitovdlt)erkorcsimagatart6sa:
elrendlla
tiltottcselekv.sek
csdbrtds6""k,
, bili;J;ii.er"rna
-egi,
_rrigg"treni'att6r,
hog5ijelenvan-ea sziiLr.vagyttd;;"ly,elen
"llali
dont6s6crt
megbiinrethetn.
Ezzel

5"'"Tff::*ilf:Tj:i;:il1*ua

syermek
;;;i;;;:sre

is, nlgy
"*u,

A val6sdgos6saz eszm6nyi6n ismeri

eg5rm6st,
sajdtosviszonybanvan egym'ssar.
a szem6lfs6g dncnckercs,jben
Ez
mutatkoii*
ez eszmenyi n persze mindig
tokdletesebb,
ry"g.
mint a val6s6gos.
H" ;;;;i.,
kett6 kozoti tdvois{gotbejdrhat6nak,
eszrndnyi6nnek a var6sdgossal
az
,=ilb"o tfmasaon igdnyeit e-ieEetonek
6rt6keri, a
viszonyharmonikuslesz, a.g5rcrmek
helyesenft6li meg 6nmag6t6s rehet6s6geit.
azonbanak6t6nkirziittas^tiiett,ar.ag;irl-ougy,rugyermekrigy6r
Ha
zi,hogyazeszmnyr
6nkovetelmnvei
szxm{12

negval6srtiT;;,il;.il;ly?*ilrfJr;.i-varok
alakulnak
ki"a gvermek
6rt6kterenn"k
t"hetsegie-il""r;ueri magat.
Gtg;";;"i,'l"ra""q
irndrtdkeldsnek
Az
valamiver
;r;;l."ten
gy"..Jk-r.; 6rt6kelire magiit
"oylzLu
" i.i;i;t;tilA.
ur,o"yt"r"^aeulo?r
u"";ei

l*,r:i:hy:.

Ebben
azeset*n

pedag6gushoz,
merrr"5"ir',.erf"ii"t e.tZxeit*a.^r*o"n"r."rJ.*,
adjameg.Az tincrt6kerds
zavarateha,,'r,
sziiretit,,"-;;kil;
""i" r"p*"i"i"
a var6sdgos
6nkedvez.tren

a sziireihez,
a
j6v6hagy6suk
jelens6ghanem

flff.lusziift
s6g,er6rr"";-#r:#fl
X,?T;lffi
f ilil],*,iff,?i;*X"t,*L:
szeresse
6t, s ezt,hais6nyri,ki is fejezze.
e,ry"o gy!r;i;#;"';nad

ffi":rx11;;1rs

"r*iil"iu, hibdsnevers

19

HogyanismerJiikmegggemekiinlret?'
Miutdn megismertii,k,milyen 6-9 6u". kisiskolds,segfts6getadunk ahhoz, hogy
"
mibenkiiliinbtizikgyermekea tiibbit6l. Sokan
mibenegyezik,
mindensziil6eldirnthesse,
695rgondolj6h ismerikj6l gyermekiiket,szinteki tudj6k sz6mitani,hogyanviselkedik
kiiLltinbiiz6helpetekben, mog tudjdk It6lni, mire kdpes, t{izbe mennek 6rte. Mi,
pedag6gusok
k6szsdggel
elhissziik:a sziil6kjobbanismerhetikgyerekiiket,mint mi. Hisz
a gyermeklegmdlyebb6nj6t,kev6ssszabllyozattijnmag6totthon6banli ki, ott engedi
tervszer{inevel6sfolyik,m6gink6bbb
el mag6t.Ha pedigotthonignyes,vdgiggondolt,
kell l6tnunk: a gyermek6rt6keinek,hib6inakigazi ismer6jea sziil6.De ez ellen6rese
higgytk, hogy gyermekiinket minden tekintetben t6rgyilagosanismerjiik, 6s nem
ez?IrginkSbb
lehetsdgesm6gjobban megismerni6s meg6rteni6t. Hogyanlehetsdges
rnegftgeldssel.A megfigyeldstne azonositsuka vdletlenszerii tapasztalatainkkal,
benyomdsainkkal,a gyerekiinkkel kapcsolatosdrzelmi szinezet$ 6hn6nyeinkkel.
van sztiksdga megfigyel6seset6ben.MegfigyeT6rgyilagossdgra,rendszeress6gre
mik6ntviselkedika gyerekfeladathelyzetben,
teh6t
lseinketarra kell irdnyttanunk,hog5r
ha valamit el kell vflgeznie,legyenaz pdldfiula cip6tisaitdsvagybev6s6rl6s.De mg
(frusztr6lt)helyzet6ben
figyeljiikmeg(amikorpl. nem
haakaddlyoztatott
tanulsdgosabb,
j6tszhat),hog5rmik6nt oldja mega probl6m6t,mennyireura 6nmagdnak.A megfigyel6s
nem lehet leselked6s,leleplez6s.Csak akkor emberi, ha a gyermeket
term6szetesen
beavatjuk (err6l kdsdbb mg beszdliiok). A kbvetkez6kbena megfigyelshez,
mutatunkbe,
adunkn6hdnygyakorlatifog6dz6t.Egy olyantissze6llit6st
tdj6koz6d6shoz
valamennyifontosabb:
anely 6ttekinthet6v6teszigyerekiink6letdnek,szem6lyis6g6nek
ir6nyul6megnyilv6nuldsdt.
testi,intellektu6lis,6rzelmi,akarati,kiiziissdgi,e5zmdnyekre
Ndzziik ezsketegyenkdnt.
L Testi megnyilvdnuIdsai
Milyen gyermekiink testi fejlettsdge,er66llapota" t6pl6lts6ga, fiz)ku teherblr6
kdpessge,edznttsge?
Milyen idegrendszer6nek
teherbir6sa:er6s,gyenge,fdradkony?
gyors?
lass6,
Milyen az 6lettemp6ja:
magabiztos,iisszerendezett?
mozgdsa:
feszflyezett,
Milyen a
2. Intellekh.tdlisj ellegrctess4gei
Tudja-e,milyen a gyermeknek6rdekl6d6se?
alaposvagl feltiletes-e?
Ismereteinekkore gazdagvagyszngnyes,
Milyen a fillfogdsa: gyors,lass6?
Figrelme:kitart6, nem kitart6, hull6mz6?
Milyen azemllkezete?
Milyen afantlnija?
Mit olvas?
rendelkezik?
Milyen gyakorlatikdpessdgekkel
'Ez a fejezetHaMnyi IsMn: A tanul6k megismcrdsc
c. munk6j6nakfelhasznil6s6valkdsziilt.

3. Enetmi Ctete
Milyen gyermekd,nek
hangulatidlete:derfisvag5r
lehangolt?
Van-e humor1rz6ke?
Vagy inkdbb komors6g kedvetlensdga jellemzlp?
Van-e onbizalma?
Esetlegaz irnhittsdgjellemzi?
K6pes-ebele6lnimagdtm6shelyzet6bevag;rink6bbellens6ges
indulatokrabja?
jellemzik?
Milyen agresszi6k
Milyenek a f6lelmei,mit6l kit6l f6l?
4.Akarati tulajdonsdgai
Fegyelmezettvagyfegyetn ezetlen?
Van-e onuralma,kitartdsa,akaratereje?
Milyen a kezdemdnyezdkdpess6ge?
Mennyiremegbizhat6?
Van-e felel6ss6gtudata,
6smilyen mlrtlkfr az?
Ondll6 vagyon6ll6tlan?
Bdtor vagygy6va?
5.;KdzossCgi magatarTds
a
Onz6 vagykozoss6giszellem{i?
Iskolatdrsaihoz,sziileihezval6 viszonyatapintatosvagydurva?
Vezetdsrevagypedigengedehness
6gre val6hajlamjellemzi-e?
Tdrsaikilrdbennpszerfvagyndpszer{itlen?
Milyen a hat6satdrsaira,a koz6ss6gre?
Illemtud6 vagyudvariatlan?
Vddi vag rongdljaa kozvagyont?
6. EsznCnyekrcirdnyul6 bedlltt6dottsdga
Van-e konkrdt szem6ly,akit pldak6p6nektekint?
Van-e tdrtdneLnivagy 16nagysdgaki utdn 6rdekl6dik?
Van-e valamilyen elk6pzel6sesaj6t j trv6j6r6l?
Kdpes-emArazorszAg a magyarsdgtigyeirefig5ielni?
Foglalkoztatja-ea bdkevagyh6bor6k6rd6se?
Mutat-e 6rdekl6d6stanehzsorban616n6pek,ryermekekirdnt?
Ha ezekrea kdrd6sekremegbizhat6an
tudunkvdlaszolni,
elmondhatjuksokattudunk
gyermekiinkrdl.De tudjuk-e,hogymi osztonzicselekvdsre,
mi hajtja,mikoti le,mennyire
ismeri onmagdt,mfltjdt, jelen6t, mekkora a re6lis 6nje, 6s kivant (idealis)6nje k-irai
t6vols6gmilyenazon6rt6kel6se?
Ha ezut6bbi kdrddscsoportra
nemtudunkvdlaszt adm,
ldnyggrlegnem ismerjiik gyermekiinket,m6g ha tudunk is r6la sok m6s egyebet.
Legfoljebbcsakaz tudjuk,milven,denemdrtjiik meg hogymilyenlehet,hanemhgyeljiik
6s nem kovetjiik nvomon, hogy mik mozgatj6k,mik serkentik, mik akadfullozzak
ttirekvseiben'
Minderrepedigaz6rtvansziiks6g,
mertett6lfiigg,hogymireneveliretjiik,
hogyanneveihetjiik gyermeki.inketa csalddunkban.
2T

Iv.
MILYEN CSAI,(DTJNKBAN A NEVELf,S L6,GKORE ?
Egyik ma 16fr6nk, KolozsvdriGrandpierreEmil szerint:
,A csalddbizonyostekintetbenvgzet,s ha nem is
az,mindenk6ppenegyikea
visszavonhatatlanul
sorsform6l6er6knek'"
leghat6konyabb
sziiletiink
Sorsunk- ennekmindenel6ny6vel6sh6tr6nydval-, hogylegtdbbencsalSdba
6s
feln6ttek
ffiz,
amelyben
ktttel6k
amelyhezv6rsegi
kozbssdgbe,
bele.Olyantermszetes
sz[mfra
kisiskol6s
A
fed6l
alatt.
lv6k
6lnek
egy
gye.mekek,rett koroak 6sfejl6ddsben
I'csal6dvddetthelyzetetjelent, amelybengondozzak,6polj6k,segftik,tanitjdk,szeretik'
Ebbena k6zegbentanulmegviselkedni,6rdekl6dni.Itt lesi el az6rt6keket,itt alakulnak
ki j6 vagy roiz szokdsai.Ezeknekalakul6sanagym6rtdkbenfiigg att6l, hogy melyik
kisiskoli'i milyen szerkezetfrcsalddban6l: kiscsalddban/sziil6k, gyerekek/, avagy
sziil6 6s a
nagycsal6dban
/gyerck/ekf , szil6k, nagysziil6k/;teljescsal6dban/mindk6t
aki
szii'l6nek,
Minden
gyereklekl.
6s
a
csal6dbanlegylksziil6
gy:erek/eklvagy-csonka
a
csalddon
hogy
megltdlnie,
kell
.
Szal<szertien
ieuel, ,,elkell tid"ia igazodni"a csal6dj6ban
v6llaltfelel6ss6g,
az letrend,anevel6sben
beliili szerepek,a kialakultmunkamegoszt6s,
- vagl lehet van
hat6ssal
milyen
6rtdkrend
csalddi
a nevel6sitlgkOr, a meghonosodott
a kisiskol6sdletre6sjov6j6re.Vegyiik sorraezeket'
Gyermekszertpeka csalddban
kiiliinosen az ap|kt61,s azoknaka
A csald.di- els6sorbana sziiLl6i- szcrepel<r61,
fejezetben/Milyen a kisiskol6s
el6z6
hatds6r6l
az
gyakorolt
gyermekrejtett tanulasdra
milyen
szerepeketsaj6tithatel a
6t,
most
tekintsiik
S
mfur
sz6ltunk.
lyermektini? I
mindenki tudom6sul
hanem
6,
nemcsak
Nyilv6n
kisiskolSs.
a
[titOoUOrOcsal6dokban
jelent testvCmek
mit
kell
kiiltin
meg
tanulnia,
van
testv6re,
Ha
iskolds.
veszi,hogy d
id\sebb Jig fiatalabb testvdmeklenni. Aszerint, hoglt a csalhdbanteliesjogu tagak
tekintik vag) sem, megtanulhatja,hogy ,,hallgassa neve", vagy hogy ,,teljes rtk$
csal6dtag"/kdrhet, v6limdnytmondhat,kifejezhetibrtimdt stb./. De megtanulhatjaazt
Hogy az
is, hog5r-,,k6riiltitteforog a vtlfug",s k6nye-kedveszerint zsarnokoskodhat.
tanul6/
gyerekpajt6s,
szerepekkel
iskolai
az
tud
sikerrel
milyen
isioh6an
foszt6lyt6rs,
gyakorolhat'
szerepet
milyen
hogy
csal6dj6ban
att6l,
ftigg
m6rt6kben
nagy
megkiizdeni,
')')

Munkamegosztisa csal6dban
A csalhdonbelilli munkatnegosztds
k6t szempontb6lis fontos.Fontos azrt,mert a
gyerekmintdt ldt arra, hogymit jelent ap6nak,any6nak,
ferjnek,feles6gneklenni, ezek
a szerepekmilyen kotelezetts6gekkel,
twdkenysegekkei
jarort. rooto. az6rtis,mert a
munkamegosztdst6l
fiigg,hogymennyis mrlyen*szokdsisajatit
el a r6h6rul6feladatok
elu$gzfsekozben,
smenny 6smilyentipu sftkdpesscgettanunat
mega csal6dbans zhmhra
felkinalt te-v6kenysdgek
6s a k6pessg_
-r6v6n. Tekintve, hogy a szokdsalakftdsr6r
fejleszt6srdla ktrvetkez6fejezetekben
szliesz,csup6negy-egyp6lddvalillusztr6ljuk,mit
kell szokdson,illetve k6pess6gen
6rteni.
Szokdsok:k6zmos6s_6tkez6s
el6tt, figyelmeskoszonds,ruhdinakrendbentart6sa,
cip6tisztit6sstb.
K6pess6gek
: kisebb bevdsdrlds,keftkp 6r ozAs,torolgetds,gombfelvarrds,
ajdnd6k_
.
t6rgyak becsomagoldsa
stb.
A p6ld6k alapjdn meg6rthet6: a szokirs olyan sikeres
feladatmegordds,amely
rendszeresenism6tl6dik,s sziiks6glett6is vdlik. Ha elmarad,
uarti, ,gy a gyermekis
hi6ny6t6rzi,nyugtalan.A k6pess6g
ugyancsak
sikeresr"ruout-"golddstjelent, egyezika
szokdssal
abban,hoglij6 begyukotolt,ie nincsannyirahelyzethez?6ietritmushoz
kotve,
mint a szokds.Ami szokdsunkkd
vdlt,aztmindenkorelv6gezzrik,
a k6pess6get
csakakkor
,,mfkodtetjiik", amikor sziiksdgess6
v6lik /mert kert iaunt, .rr".i t"t
van
rd/. Nagyonfontoslenne,ha a sziil6kmindencsalddban
szinte;,tst;;ni,, ",or6giink
tudn6k,hogya
gyerekiikbenmilyen szok6sokat6s kdpess6geket
tudtak, itterul ut-nak kialakftani a
csal5dbanelv6geztethet6
feladatokr6vZn.
A csaldd6letrendje
A csalddonbeliili munkamegoszt6s
nagyonszorosanosszefiigga csatdd 1tetrendjcvet.
Az dletrend kiivetkezetessdge,vdgiggondolts6ga gy"r-?k
u
lzok6svildg6nak a
kialakit6sdban
jdtszik nagy szerepet.Ai dletrenJtuulalrrtefp".
i."tr-, de azrta
gyermekszAm
6ra tudatositott,szdmoshagyom6nyoselemet tarlh azo
szabdtyegni ttes.
B{9.irjl' hogya gyermekgyakori,napolia ismdtl6d6
t"uercoyregJ.rekjelent6s r6sze
szok6sjellegfien
menjenv6gbe.Asziilfikdltalcsszerfren
kialafltott,agyermek6letkordhoz,
fejl6ddsdhez,
a csalddi6letiktualisanjelentkezdm6dosul6saihoz
d"iut^-toao dletrend
kimdli a.gyermekidej6t,rnergi6j6r: ;yugalo-Trl, biaonsaggJ
ooiii A j6 s ig6nyes
6letrenda csalddonbeliil a tOveikerOkelszabillyozza.
"r.
o Amunkacsapihencshelyesvdltakozdsdt/alefekv6s6sfelkel6sid6pontji{t;atanul6s6s
a szabadid6 vdltakozas6t;
a h6tkoznapok6s a pihen6napotteueleoyse
g1 rendj6t/.
o Acsalddimunkamegosztdsrendj*t/asntl6kdsgyirmekekkozott;anagyobb6sakisebb
testvdrek kiizott; a. fi6- 6s a leiinygyermekekkiiziitt;
r"Jrr"res s alkalmi
koteless6gek
kozott/.
"
o
! \a1t;s helyisdgekdstdrgtak hsszndlatdnakm6djdt /a csaladtagokszerep6ta kozos
helyisdgekrendbentartds6ban,csinositdsi{ban;
a k'ozosenhaslnrilt t1rgyakhely6t,
tiszt6ntart6s6naks karbantartdsdnakm6d16t/.

23

alkalmait /akoz.6s 6tkez6seket; a napi esem6nyek 6s a

o A csalddtagok CintkezCsCnek
csal6dtagok egyni 6s kozos terveinek megbcsz6ldsdt;a t6v6z1sselosszefuggci
szokdsokat;az egyiittl6tet a csalddi 6s egy6b iinnepnapokon; az 6rintkezds rendjdt.
szok6saita csalddvend6geivel/.
Sok csalddban az Cletrendvdgiggondolatlan, nincs kelliikippen rdgzine Csegteztefi'ea
csal6d valamennyi tagj6val. Tovdbbi gond, hogy nincs kell1kEppen tudatos{tva, azaz a
az 6letrend,annakegyesszab|lvat
gyermeknem tudja pontosan/nincs meggy6mef ,h<>gy
mi6rt 6pp olyanok, amilyenek.Sziiks6gletei6s 6rdekei szerint val6k vagy sem, s bizonv
gyakran el6fordul, hogy a gyermekek nem tudjdk, milyen el6nnyel jfir az dletrend
mcgtartdsa,s milyen bilntet6s j6r annak sziind6kolt mcgszeg6s66rtvagy kij6tsz6s66rt.
Gondotjelent azis,ha a sriil6kaz iletrendt6l val6 eltdrdskivttelesebbalkqlmait sem ten'ezik
nteg,ha a nevel6sben6rdekelt feln6ttek egymdsnakellentmond6anftdlik rnegaz elt6r6s
lchet6s6geit 6s alkalmait. A rul feszesdletrendlegaldbb annyira kdros, mint a trtl laza. Az
clo'bbi az6rt, mert agyonszabdlyoz,nem ad mozgdsteret, alkalmank6nt dont6si
lehet6s6get.Az ut6bbi pedig az6rt, mert nem garant6lja a szokdsokform6l6d:is5t.
Az 6letrend ossze6llit6sakorfolt6tleniil gondolni kell arra, hogyjusson id6 a csalddi
egilttlitre. Az asztalkoriiliil6s6re, mes6l6sre,beszdmol6kra,el6z.etesalapj6n tort6n6
Ha ezek
t6vzsre,rAdi6zAsra,a megtekintett, meghallgatottmfsorok megbeszdl6sdre.
dolog
tort6nik
azegyittlltek megvannak,az 6letrendben kijelolt helyiik van, a legnagyobb
mellett
6l6s
terepe,
meg a csal6dban:az,tudniillik, hogy a csal6dnem csupdn azegym6s
j6
jelent,
m6sikra.
kiv6ncsi
a
6lni, mert mindenki
amelfkben
hanem 6lm6nyktizoss6get
A kisiskol6sa sziilei 6let6re,munk6jiira, azok pedig a gyermekkeltort6n6 esem6nyekre.

frintkezsi m6dok a csalddban

Az 6letrend ment6n alakul ki a csalddbanaztintkezCsi m6dnak sok-sokjellegzetessEge.
Ilyenek: ki kivel6s mir6l besz6lget,ki ki el6tt mit hallgat el, mibe sz6lhatbele a gyermek,
hogyankdrhet, hogyansz6lithat meg milyen csalSdi,illemtani el6ir6sok szerint, hogyan
viszonyulhat a csal6don beliil el6fordul6 trAgfirsSfitoz. indulati kitor6sekhez,
veszeked6shez.
Az 6rintkez6s,a csalddonbelitli kommunikdci6 nemcsak 6letrend-szervez6,hanem
ennek kapcs6n,ennek elemek6nt deriilnek ki - r6szben rejtetten, r6szben eg6szenj6l
felismerhetfien- azokaz6rt6kek,amelyekvalamennyicsalddbanjelcn vannak,s amelyek
nagyon szorosan osszeftiggneka sziil6ket moz-gat66rdekekkel. Magyar6n: a csalddi
lletrendben Csdintkezdsi m1dokban j6l felismerhet6k s kdvetkez64ndkekis irtdkcsoponttk,
o Mik6nt vdlekedik a csal6d a t6rgyak, a p6nz, a vagyon, a gazdagsAgkcrd6s6r(i1.
egysz6valaz 6n. materir{lis6rt6kekr6l?
cr Mit tartanak a legf6'bb dlet6rt6kekr6l leg1szs5gr6l, betegs6gr6l,munkiir6!, b6kdr6l/?
6rtdkekrdl ldemokratizmusrol, tdrsadalmi.
o Mik6ppen esik sz6 kdz-6leti-politikai
kiiz6ss6gi i.-rgyekr6l,j6si4gr6l, igazsiryr6l, emberi kapcsolatokrol mint crkblcsi
6ftkekr6/?

24

o v6giil: mit tartanaka szellemi6s eszt6rikaikultrira

wr6g6r6r,amiivelts6g/tud6s,
k6pess6gek,tehets6g/6s_a
miivlszetfzene,irodalom,Uep.Z^tireoetstb./6rt6keir6l?
Az 6rt6kekr6lvallott folfogdsterm6szetesen
nagym6rt6kbenszab1iyozzaa
csal6d
letrendj6t,a csalddonbeliili-munkamegoszri{st.
r"ij"toti, hrt ilG"
mn6s6g!Jaz a
amerveta kisiskordsels
aiitithat/megti*uio, riuu,luigy ^"guirhatatlan,
fl::::k:r".ep,
rngatag,zavarosstb./.
Neveldsil6gk6ra csal6dban*
Az 6,rtkekr6l
vallottfolfogiis,azrintkezdsi
m6d,a szerepek,
a munkamegoszt6s,
az
6letrendcsal6donk6ntm6s-mdsjeileg{i never6s
i rdgtdrbe 6gy^ri;;;';^l6surnak meg.A
nevel6sil6gkora nevel6sben
eraeteltJztl6k,nagysziil6kgyeimekh"ruul6rrirronyatfejezi
ki. Ezt a viszonyta kovetkez66braszeml6lierii
MELEG
elfogad6

Ttil eln6z6
Yddelmez6,
eln6z6

Egyiittmfikod6

Demokratikus

Tft
oltalmaz6
KORLATOZ6 sirtoklo

Fiiggetlens6get

biaosit6
ENGEDKET.IY

Autoriter,
zsarnoki

Tdrgyilagos
Kozombos

Kovetel6,
ellens6ges

Elhanyagol6
Elutasit6
HIDEG
Az 6brasegfts6g6vel
szinteminden csali{d,
min6sfthetionmag6t.Eldontheti,hogy
hidegkorliitoz6,hideg-ensedekeny,
meteg_korldt";;;"""gy;;j;;:;g"d6keny nevet6si
l6gkorjellemz6-erdjuk.Tcrm6srit"r"o Zsy-"cy
csar,dot-akko.i"rr"i egy_egynever6si
l6gkorszerintmin6sfteni,
ha a kisiskold,n""*teieb.n erintett,itt"rueiet"torsget
vdllal6
'A fejezerben
sztiveghfircszlerek taldrhat6k A sziir6i mestersig
c. munk6b6l

/7s_g1.o/

25

felndttek /szii,l6b nagnziildk, nagyobb tes*&/ek/ mindegyik6re kozs,l azonosan

jellemz6k'az AbrSr6lleolvashat6nevel6imagatart6sok.Ha eg5rcsal6dbana neveldsi
iOUoga"oh nevel6i magatart6sok eglmdst6l sz6ls6sdgesenelt6rnek /pl. meleganyai6s hideg-korl6tozbapumagatartdsesete6ll fiinn/, a csal6dnevel6si
"og"dek"oy
Efriire nem mindsfthet6 ilyennek vagt olyannak. A g5rermeknem 6lhet egSlstabil
At"m"tnoaat lehetdsdg6velkiiltin-kiiltin kell alkalrnazkodniaa sziildk elt6r6 nevelsi
magatart6sdhoz.Ahhoz, hogy a neveldsil6gkiirok 6s a neveldi magatartdsokkiizijtt el
tudjunk igazodni ldssuk6ket egyenkdntis.
k6t, eglm6stmetsz6tengelymentn
tf4iotaz abtao hthat6, a neveldimagatart6sokat
vonatkozik.
mozgdsszabads6gfua
testi-lelki
grermek
a
6br1mlj6*..A v{zszintestengely
mekkora
s
milyen
kiterjed6sbn
szabdlyok
viselkeddsi
nrra teh6t, hogr a kiiltrnbilz6
vgpontja
k6t
korl6toz6s
a
6s
enged6kenys6g
aa
gyermekre.Ez
sfllyal nehezedneka
k6zbtt helyezkedik el. A fugg6legestengely a nevel6 &znlmi s"lnezrtfr viselked6s6t
dbrCzolja.Ennck kdt sz6ls6pon$a amelegfelfogad6/, illetve a hideg / elutasft6/ ieh6vel
illcthetd.
A mclegsallfii magataftA$f6k6ppenagrumeketelfqadf I sme$rt6, grcrmekkdryonru
viselkedlsjellenai. Az ilyen sziil6 vagr nevel6 ritk6n akafmaz finkal biiLntetdst,anndl
tbbbez6r &csdretet. Tetteit, ftdleteit megindokolja, 6s 6ltal6ban gyakran beszdlget a
glermektef akinek kiizeledsdrelehet6leg minden alkalommal pozitlvan reag6l. A
melcg-elfogad6sz0l6neveldsistflus{nak legfontosabbjegte a kiivetkezetesnyitottsdga
grermckre, mfg a hideg-elutaslt6szii{6t ennek ellentettje jellemzi'
A vfzszintestengelyen- mint aA mdr emlftettti& - a2t 6&6znljt*, hogy a ktiliinbtrz6
viselkedfsi szabdlyo\ magatart6sinorm6k mik6nt nehezedneka gyermekre.A vfzszintes
tcngelyenbalra haladvaa korl6tozdsmdrt6ke nbvekszik.Jobbra haladvapedig - eunl
ellent6tben - mindjobban n6 az engedkenpdg.A korldtozls olyan sziil6i-nevel6i
magatartd amely a glermeket merev 6s kbvetkezetesenrvdnyre juttatott
rcndszab{lyokkal fogia k6riil. A korldtoz6 sziiLl6pl. a gyermeket csak meghatflrozDtt
hclycn 6s hangcr6vel cngedi j6tszani, ragaszkodikhonA, hogy kisfia /vagy k'tslfinya/
mindig rendes6stisztale5ren/m6g a j6tszbt&enis/, valamintj6 modor0 a t6rsas6gban
6s illemtud6 az asz;alntl,.Aj6tsz6t&sakkal, de kiiLlirnbsena testvdrekkel6s a sziiLl6kkel
E tengely m6sik vdgpontj6n
szembcnmegnyilv6nul6agresszi6sflyos feg5relems6rt6s.
nem feltdtleniil azonosa korldtok teljes hidnydval.Vaglis nem
taffilhat6 engedlkenysdg
azono6egt olyan nevel6i magatart6ssalamelybena gyermeknekmindent szabad.Az
,,engeddkenyn6{'teh6t nem minden esetbenmentesa korldtokt6l. A korl6toz6 s az
engedkenynevel6i magatart6s kiizbtt tal6n a legfontosabb kiil6nbs6g az; hogy az
magais norma,melynek
ut6bbibanaz tin6ll6itdletalkotds,a szabadv6lem6nynyilvdnitds
teljesltdsdtelvdrj{k a germekt6l. A korl6toz6neveldfelttlen6steljesengedeLness6get
ktivetel. Az engeddket! nzqal a c6llal nevel hogy dletvezetdsdneklegfontosabb
kritdriumait a gyereksajdt, bels6 norm6ivCtegye,6s fg5rkiils6 ellen6rz6st6l,utaslt6st6l
fiiggetlentl azokat oetartani tiirekedjdk. Mindebbdl ktivetkezik, hogy mt a korldtozb
nevellJsfiabdlykdzponrrt,vagds 156llm6nyekt6l, szemdbis6giegyekt6lfiiggetleniiLl,a
merev szabflyok tiiftr6ben neveli a gyermeket,az engedlkenynevelf gtermekkbzpontu.
AzazruSalrrasan,a glermek 6s a kiiriilm6nyek mindenkori ismeretdben- s tekintetbe
v6tel6vel- alftnlmana a szabdlyt.
26

Miutdn rtelnezttk dbrdnkat,ldssukegyenkdnt,mi jellemzi a kiilonboz6 nevel6i

magatartdsokat6s azokmilyen kilvetkezmdnyeket
vonhatnakmagukutdn.
L Hideg-korldtozbnevelhimagatartds
A hidcg szeretetndlkiili szill^i viselkedls m6r a gyermek 6let6nek igen korai
-elutasitja,
i-AOsl1ta-ban
megfigyelhetd.A sziil6 a gyermekdvelvii6 szemkontaktust
&znlmitg1nyeit/iilbe vdtel,jfutek,mosoly
stb./ nem el6gitiki, 6sfizikai szriftsegleteire
is
kedvez6tlentil,mechanikusanreag6l.A gyermekminJen moccandsa,me$e1
a sziild
iinmagdra nme knyehnetlennekvag5rkellemetlennekft6l, a korldtot einagasanat
min6sti'1,
6sszigorf biturtet6st
vonmagaut6n./A btlntet6sleheifizitai, denemfeltdtleniiLl
az:agtny,amegsz$gyenft,s,amegalilzaslegal6bbolyanfdjdalmas
agyereksz6m6ra,mint
a fizikai btiLnt
ets!/ A hideg-korldtoz6nevJl6imagatartditoe- a biot"t6s form6jateszi
az'zAramahanem
agyermek6rzelnielutasftdsa,
melyaridegkovetkezetess6ggel6rv6nyre
juttatott viselked6siszabdlyokkalpdrosul.E viselkeddsiiabalyok
legf6bfrele ^ij",
hogr mindig a szii{6 drdekeit - nyugalmft, kdnyekndt,ndhaszocidlissiler6t - szolgilj;l'.
A geyek szzmpontjai- vdgui, ig6nyei,drdckt1ddse- melt,kesek. a vizsgdlaiok-azt
nutalj6h hogy a szeretetlensdggyakran hagyomdnyoz6dik a sziiLl6nek,akl i,g5rnevel,
dltaldbannem sok szeretetbenvolt r6szeeleieben.
Vajon hogyanfejl6dik ilyenldgkiirbena gyermek?Viselkeddsnek
a csecsemdkort6l
- folyamatosanmegfigyelhet6vondsa"hogyj6form6n sohasemmosolyog.A
szemkontaktustelutasftja- nemgyakoroltasohasenkivel.Tekintetetrrokbseniae-oaa repked
/a
szakirodalomban,,dermedt 6bers6g"-neknevezik ezl a n6zst/, mintha foiyton'a
leselkeddveszdlyforr6sdt kutatn6. visszah6z6d6,feldnk dsengedeimes,nem
sir 6,snem
- m6g fdjdafmasorovsibeavatkozds
esetdnsem.-Csalddjdban
megtanult4
P-"t4{ik
hogymindcnszavdb6l,mindenmoccandsdb6l
baj lehet,a legjobb,ha dszrev6tlen
marad.
Erre ttirekszik az 6vod6ban6s az iskoldban is: pajtdsaival-nemj6tszik, a feln6ttekkel
szemben' sok-sokmegszenvedett
otthoni tapasdalatalapjdn- -ly"o biz^rmx1lx1
2. Hideg<ngedlkcnynevelhimagatattds
Eldfordul hogya hideg szeretetrlktili kiirnyezetbennevelked6gyermekkordntsem
olyanf6l6nk 6svisszahfz6d6,mint at az el6z6eibenlelrtut, sOtviseileOes6benfdktelen
agresszi66s tflzott mozg6konys6gmutatkozik. Az ilyen gyermeknem tud elfogadhat6
m6donj dtszani/percekenbeliil er6szakoskodni"
vereiednllezd/, 6sk6ptelen- ak-drritvid
id6reis--egyhelytenmaradni,koncentrilni.Gyakrantapasaaljuk,hog5ragyerekminden
6_r7lmi tartalmat /flelmet, szorongdst,irrilmet, feszilltsdget/ agrlssfi 1ormaban
/
fizikai er6szaktal vag5rsz6beliktiteked6ssel,obszcenitdss
ai ftqe.k.
A qdl$ hdtt6r ilyenkor 6ltal6banzavaros,kaotikus.A sziildk saj{t 6letii& k6ty6jdval
vannak efoglalva, a gyerekkel egydltaldnnem tilrddnek, mind fizikailag miod
ieli,ileg
elhanyagoljdk.A gyerekaz elutasftdsra"a feldje ir6nyul6 ellenszenwe
/{yenhelyzet&,2
teher a gyerc\ amit a sziildk meg sem probanak v6ka al{ rcitenl ttirv6nyszerfien
ellenszenwel 6s agresszi6valvdlaszol. Az agresszi6naka visetkedesbenval6
nvtlt

megielendsdt- kiiliiniisenakkor,ha az a csalSdonkiviilre, f6k6nt a kortdrsakrair6nyul a kbzdnyiis,engeddkenysziil6 egy6ltal6nnem g6tolja.

Ilyen nevel6imagatartfsesetdna gyermekantiszoci6lisit6"y0 szem6lyisgfejl6d6st
mindenekel6ttaz val6szinfis(ti,hog5ra csalddoklegttrbbj6benaz agresszi6nak
minden
fajtdja 6rtdk. A gyerek kicsi kor6t6l azt tanulja, hog5rminden rzelmi fesziiltsdgnek
egyetlenlevez^t6sim6dja 6s minden konfliktusnak egyetleneredmnyes,illetve a
kdrnyezet6ltd rtkelt megolddsim6dja l6tezik:a nyflt agresszi6.
A hideg-elutasft6nevel6ildgkirr teh6t - ak6r korldtoz.6,akfuengeddkenyattit{iddel
pdrosul- a gyermekneksflyos kfrokat okoz.A t6rsadalomnakigen fontosfeladata- 6s
6rdeke-, hogykell6 iddben6smegfelel6m6dszerekkelbeavatkozzdkaz ilyen csald,dok
6let6be.A gyermek szAmtraolyan kdrnyezetetkell biztositani,amely meg6vja6t a
gondoskodds6s a szeretethi6ny6nakszem6lyisdgrombol6
k6vetkezm6nyeit6l.

szab
meg
\ytlS

mes
besz

miko
Iehe
torek
klvdr

Asr

den

Mtt t

3. Melegkorldtoz6neveldimagatartds
Ez a nevelfiimagatart6sa rdgi mond6sigazsfigiltbizonyitja,mely szerint:,,aj6b6l is
megdrtasok".Migazelflz6ekbenbemutatott
nevel6sistflusokbana sziil6kiivetkezetesen
elutasitjaa gyermekfiigg6sdgitorekv6seit,a meleg-korlStozbszil6 tfls6gosanis igdnyli
azokat.A gliermeketsziilet6st6lkezdvemintegy elboritja gondoskod6sdval.
Ennek
kozdppontjdbanaz aggodalom6s a gyermektesti 6ps6g6nekf6lt6se 6ll. A gyereket
tdlolttizteti,ha egyetkbhinl,6gybadugia,sbetegk{ntkezeli,azutc1n6saj6tsz6t6ren
iirokkd mellettevan,meg6ll6sn6lkiil ,,igyfo r5". Az ilyen nevel6imagatart6skdros;a
sziil6a gyereket,,nemengedikib0jni a tojdsb6l".Paradoxjelens
,gez:aszil6agyereknek
szinteminden szeszllytteljesfti,cserdbea teljesengedelmess6grt.
A meleg-korldtoz6sziild gyermek6nekkiils6 megjelendse
j6formdn mindig ,,nett',,
tiszta6srendes- m6gajdtsz6t6renis h6fehdrmarada harisnyanadrdgja.
Nemcsakaz6rt,
mert a szil6 ezt elv6rja t6le, hanem aztrt ts, mert a legtiibbsziircsup6nt6tleniil 6s
vfugyakorva
n6zi,hogyanjdtszik a tobbi gyerek.A feln6ttekkelszembenudvarias6sj6
modor0, szabflyos ,j6l nevelt" gyerek. ugyanakkor kortdrsai kttzittt f6l6nk s
visszah0z6d6,
hidnpik bel6lemindenagresszi6- mgazis, ami az iinvddelemhezs az
iin6rv6nyesftdshez
sziiks6ges.Aziskoldbanj6l viselkedik- m6gakkor is, amikor a tan6r
ninssbean a tanteremben-, 6s szorgalomb6lis mindig btilsevan.
4. Meleg<ngeddkeny
nevel6imagatartds
A vizsgdlatokszerinta gyermek,aki ilyen nevel6ikiirnyezetbenn6 fel, bizalommal
fordul a vildg fel6.Aktiv, becsv{gy6sbardtsdgos,
szellemerugalmas,eredeti.A csal6di
hdtt6r ismeretdbenmindezkonnyenmegmagyarlzhat6:ez a gyermeksohasemfordul
hi6baprobl6m6ival,gondjaivalsziileihez.A fel6jeirdnyul6hat6soknaknemcsakpassziv
elszenved6je,
hanemalakit6ja,aktiv r6szeseis. Nem k6telkedikabban,hogyszeretik,de
nem is 6rzr nehezen elviselhet6 tehernek a sziil6 szeretet6t. A melegs6g a
gyermekkiizpontfs6gtehdt nem azonosa szeretget6,,,sz6ltdlis 6v6" magatart6ssal,
6s
ugyanfgyaz engedkenysdg
semjelenti art,hogy a gyereknekmindentszabad.Vannaft
28

(J:

6rny'a
rulajc
N{
vas
kornt
akil r
jut or
Ame
hoho
N{
klror
a md.
nagl
ver'6
eg,un
\{

l e h et
sem
vcgg
M6g
mlt s
eE ol
hag,c
ha11
tanui
mind
eg' st

szabdlyok - hiszen szabdryok ndlkiir

nem lehet emberi kozossdgben
6rni _, 6s
megszeg.sii&6rt
term.szetszerfienbti.ntet.sjtu. o" .iu?iJl"..oo..at,
-"r"u 6sgdr6lt
nyfigk6nt sflyosodnak a gyerekre.
" ,ug"i-*
sriit"egrrru e.
melyeknek
megszegcsesem abszol.t 'wnyfr
szabalfrert's, .r;?"ku;6rtke
6szinte,
nyflt
beszdlgets,
a ktrriirmf,lyek egyiities.J.r"g"re." .r.d";a;i.,{z
"
enged.kenysziiLl'_
mikozbenmeleg elfogad-6stitriavd folyamatosan
6rz6kerteti,hogysziiftsgeset6nmndiq
lehet rd s7{'nftani --el6sedti ta-.g"tj"-sy"rmeke
n *"i ei'.r"llemi ondll6sutdsl
ttirekvdseit.Ertelnes engedirrness
eg";';91i-"rr" ,or"r.rJr,, h;;a gyerek
meg6rtsea
ljvdnt viserkeddshas'n6t, 6sszeraseg?t,
e* u"rau""
elfogadds,hoz.
A gyermekk6pessdgeihe
"L-riJ!r""%ufly
z rgazitjaoir.at, oty* griggt
rre"yi
' ii-"t, *i tisdess.ges_
de nem gyotrelmes- munkdvalfeltdtleniil
megvalostthato.
i
I

i
i

Mlt tanul megrcJtettena grermeka

csal6dban?
Osszefoglaldskdppen
forsoroljuk, hogy a neveldsirdgkortdl rdszben
fiiggdeq azatal
Srnyalvami mindenttanurhat-"g, gJr"Lek
a csalddban,
s ezek egylrtar;nnemdftiktatt
tulajdonsdph
Megtanulhatja arcndszzretetet
vagta rendetlensl8er.Ne feledjiik, a
csal6dbana rendet
vagya rendetrensdcet
nemcsaku idadt"gokt6r tanurjaa gyermek,
hanem a csalddi
kirrnyezetberendeise r6v6nis.Az iskoldbii
gakran ,aatJr-t_..-ry- gyermekekkel
akik rendszeresen
piszkosa\ esnornijJai semtardak
rendben.Ilyenkoresziiurkbe
jut iiroklirtt tulajdonsdgokra
sem
gondorni,n-"- a gyermekcsarddi
k6rnyezet6tvizsgdljuk.
Ametv h6aartdsban nincs rend ,-"ryil.
i"tar-tg ry *;;
ferersreges
i'ir^tt"t
ho'nikkal, ott a gyermksemszokharj;;,
rendets a tisztas,got.
Megtanulhatjaaz ilremetvay) a tipatoi*,
duna viserkeaeiiioaot.Megtanulhat
ktmmkodni.Enesheti at egymas'anl
erzettmegbecsiircst,
,iri*iri,' a" a f1rdnyeskedb,
a mdsikat len6z6,kiokat| iogotortd"t is.
Szer6nny6,ndm'eniiiio)
renderkezhvevagy
nagvkp0v6,
dnmagdtt6lrt6ier6dicsenivi vahir. Akur"a"
;il;;;e
m{sokat
semmibe
vev6 dnzbv, avagy mdsokhoz alkalmazkodo,
masok sirv,-'^"snra,
mdsokkar
egiittmfrkddni kCszbefullit6dorrsdgrivd
v6lhat.
Megtudhatia
,ho'-t azoluas.dr,
a-k6nyv,
^ityoi^t ener,
hogren6rkiiLr
isj6r meg
!".*is,
ersiugykiizombos^iriin^i"
mag6 kutntrdvqr
!!:r,*r]...*t"
szeiben,merta
-i
'.n
szi'ei
sem a rddi6ban, sem a televizi6ban
nem
hangversenyt
.hajr"andoutu"t"vdgighallgatni.Sziireihatdsdra."go"tt
,epo"r"t"i, il;ffitja,,
a rock_zen6t.
MEgaztisterm6szetesnek
"tr " ir"urr;ot
veheri,l"gy raao,,i
;;d;;b6itlr"
,g6,,huilg"toi,
mit sem torddveid6sebbekker,
.ro-ireJotr.li. eilesheti,hognn keu
kdzdnydsnek
renni
onzdg cs o vildg sonkcrdcseiverszcmben,
1z
termcszeteinekveheti, hogt nemzcti
hagtomdnyainkatle lehe.tkezelni,hogy
lehet komolytalankodnia rri*"*,
s a Sz6zat
hallgatdsakozben.s vdgiir aa is ki"dirkdszheti,
ir'iilii'"r*,uugrr-e
f"'rri-"
az ott
tanuhakatkomoryanvenni, keil-e becstitni
a peda'g,susokat
re;
,,u.
S
ismteljtik:
mindennekazellenkez6j6ti. ."gaeo"t uffii,i:.
""gy
tadez hogyan
eg5r
sz6varsemmondjaagvermekneka rosszatiNyilvil;;;;i"iiil*, tort'nhet? Hisz a szil6
a gyereknem

az intelnekffil, a kinyilatkoztat6sokb6l, hanem a mintdkb6l, a csal6di 6lct szok6saib6l

vonja le a kiivetkedetdseit, alakltja magatartds6t,,,nem tudja, de teszi" alapon..4 csalddi
nevel1sott vdlhat tudatoss| ahot a szitlhk mintegt dsszerudjdk szdmldlni, mi minden i6t
& rosszat, Ctt|kest vagt dnCketent tanulhat meg a gtermek rejtetten. Ez. a vtgSggondolds a
kiindul6pont ahhoz, hogy kicsit is tervszer{l nevel6st v'gezzen a csal6d.

30

v.
HOGYAN NEVETJUNK A CSALADBAN?
A ,,hogyanneveliink?", ,.hogyanneveljiink?" k6rd6s a csalddineveldsnekl6tsz6laga
lcggyakorlatiasabboldala. Az6rt, mert a m6dszer /ahogyan/ minden sziil6benvalamelyest tudatosul. Mindenki tudja, hogy 6ppen dics6r,birtaq ellen6riz, elmagyar1z,r6sz6l
a gyerekre, ad neki egy nyaklevest. Csakhogy a dolog a l6tszatokndl bonyolultabb 6s
osszetettebb.A m6dszer csak kifejez6je annak, hogy neveliink-e vagy sem, v6giggondolt
c6lok jegy6ben jutalmazunk vagy biintetiink, gyermektink 6s csalddunk ismeret6ben
esiink-e kts6gbeegy-egyrossz teljesftm6nyl6tt6n.

Milyen b6n6sm6dot klv6nna a kisiskol6s? |

Aki a kisiskoldsok csalddi nevel6sdt komolyan veszi, j6, ha tudja, hogy maguk az
6rintettek - a gyerekek - mit ktvdnnak sziileikt6l.
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o

A sziil6k ne veszekedjenekgyermekeik el6tt.

Sohasehazudjanakgyermekeiknek.
Egyform6n szeress6kminden gyermekiiket.
lrgyenek eg5rmdsirdnt figyelmesek.
Bar6ti viszony legyen sziil6 6s gyermeke kozott.
Tudjanak egyiitt oriilni gyermekeikkel.
Ne szidj6k 6s biintessdkgyermekeiketm6s gyermekekjelenl6tben.
Vegy6k 6szregyermekeik er6nyeit is, ne csak a hib6it.
Feleljenek mindig k6rd6seikre.
Idegess6giiketne dreztess6kgyermekeikkel.

Ebben a k(vdnsdglist6bana sziil6k ifltal elkovetett neveldsi hibdk sorozata ismerhet6

fol, teh6t az, ahogyan a legtobb helyen nevelnek.

'a o-rl jelzett felsorol6st Szab6 Pdl: A j6tCkt6l az iskoldig c. k<inyvib6l vettiik
6t /76. o./

3l

A csal6di nevel6spedagogi6ja
A kovetkez6kben megkfs6reljiik folv6zolni az idedlis, nteffontolt, tudatos csal6di
nevel6sfeltdteleit 6s ,,logikdjdt", vdlaszolunka ,,hogyanneveljiink?" kdrd6.sre.
Ha fontos szdmunkra,hogy a csalddbanne csakl6tsz6lagos,hancm val6sdgosnevel6s
folyj6k, b6rmennyire is f6raszt6: tdgig kell gondolnunk rovidebb vag, ltoss-abb tdvon
nevel4s{inkciljait, a ,,mire neveliink?" kdrdisdf. Megfontoland6nak tartjuk, mintegy
vdlasztdsra,dont6sre javasoljuk: e c6lok kiv6laszt6sfban,megfogalmazisdban csak
onmagunkra hagyatkozzunk,vagy egyuttmiikodjiink az iskoldval. Tudni kell, hogv az
iskolai nevel6s szdmilrae c6lok el6gg6 tisztiizottak, a sziil6k pontosan megismerhetik
azokat,r6szben a tankonyvekb6l, r6szben a pedag6gusokkez6.benl6v5 tantervekb6l.
/A k6pess6gfejleszt6k(s6rlet eset6ben c6lkitiiz6seinkct a sziil6k r6sz6,remegkuldott
lev6lben adtuk 6t./
Nevel6siinkc6ljit v6giggondolniannyittesz,mint tisztdzni,milyen legyengyermekiink,
milyen kedvezf tulajdons6gokkalrendelkezzen,milyen leg.vena teljesftm6nye,hogvan
kortiirsaihoz,az iskoliihoz, azorsz6gunkhoz.
alakuljonviszonyabnmag6hoz,csalSdjdhoz,
De jelenti azt is, hogy lSssuk6t az iskoliiskor v6g6n6rett fiatalk6nt 6s :illampolgilrk6nt.
Bzeket a c6lkit(iz6seket,kiv6nalmakatredlisan6s irreiilisanis megfogalmazhatjuk.Hogy
a realitdsokt6l,a lehet6s6gekt6lc6lkitiiz6seinkbenne rugaszkodjunkel, alaposanmegkell
ismemilnk gtermekiinket 6s csalddunkat, u csalddunkbanfoly6 nevel|si hagtonfinyokat,
4letrendetCs nevel4si ligkort. /Ez.ekhez.a III. 6s IV. fejezetben adtunk seg(ts6get,
els6sorbana ?n-21.6s a 23-29.oldalakon./
A c6lok tiszt5z.6sa,a gyermek lehet6s6geinekmegismer6se,a csal6dra jcllemz6
nevel6sil6gkor megdllapt6saut6n tan6csosvdgigondolniazoknaka tev(ken,,-sigeknek
a
korlt, amelyeketa gyermek a csal6dbankordbban is v6gzett6s m6g v6gezhet.Ez.attrl
fontos, mert valamire nevelni, a gyermeket valamire alkalmassS tenni, szoktatni,
6rdekl6d6s6t t6gftani csak tev6kenykedtet6sr6v6n lehets6ges.Egyszeriibben: ha a
csal6dbansz{Ikre szabjuk a kisiskol6stev6kenyked6seinek,
cselekv6seineklehet6s6geit
kipr6b
ajatekot,
munkdk
az
onmiivel6st,
az
otthoni
6l6silt,
a
bar6tkoz6st
6sa feln6ttekkel
/
val6 ismerked6st/, biztosra vehetjiik, hogy korlStozzukfejl6d6s6ben.A tevdkenys6gek
kordnek kijelol6se sordn ugyancsakc6lszerfi az iskolSvalegyrttmfkodni, 6s pontosan
megtudni, hogy ott mi folyik, illetve mi nem. Ez alapj6nvdzolhat6csakfel, mit is kellene
a gyerekneka csalSdbantennie. /Ehhcz a k6s6bbieksor6n segits6getadunk. Ismertctjiik
majd a tev6kenys6geknekazt a sor6t, amelyeta csalddv6geztethetgyermek6vel.Llsd az.
35-37.oldalakat./
A tevdkenys6gekkbre szorosan6sszcftigga csali{d6letrendj6vel,a kisiskoldsnaka
csal6dban megfogalmazhat6 6s megfogalmazand6j ogaival 6s kotelesst geivel.
Amelyik csal6dbanez 6srt5zatlan,ott napirenden vannak a konfliktusok, a zavaros
iigyek,a szubjektivizmus,a gyermekekkelszembenikbvetkezetlenb6niis,illetve a sztl6k
kij6tsz6sdnaka lehet6s6ge.Ha a gyermek jogai 6s kotelezetts6geitisztdzottak, helyzetekt6l 6s konfliktusokt6l fiigg6en viszonylag k6nnyen meg6llapithat6 a gyermeki
jogs6rt6s,illetve kotelessdgmulaszt6s,
koteless6gsze96s.
F6lre6rt6sne ess6k,e jogokat 6s
kdteless6geketcsak a kisisikol6sbevon6s6val6s kozrem{ikod6s6veldllapithatjuk meg

32

i !

s1
k.
t:

egfajta meggy6z6,felvtlSgosft6
munkdval.
Skozbenarr6lsemfeledkezhetiinl
meg,hog)r
6 is pontosanismerheria iziir6k ..raraaon
uetiifi - gye.-"tn;;;iil
_jogait
osszefiigg6
6skoteless6geit'
A gyermekjogai 6skoteless6gei
a mindennapok
sodrdbana kisiskol,s
sz,mara szabad mozg6st6rk6nt6s korrdtk.nt,
m6sk6n,:;;h*
rehet6s6gk6nr
6s
kovetelm6nyk6nt
jerennekmeg.NyirvanvJJ,
u 1ogor,umozg'steret6s a
logy
Ieher6s6geker
bizrositjdk,migl n;,tetessefi uu*iatoia-t,
a tt "ui^d
o"r."eoy"ket jerentik.
A tev6kenys6gek,
iiletvea veriikkapcsolatos
jogok6srr"r"*eg"t mindenkor
e gy_egy
rin. szocidrisftarsas/rdrben6s id6ilen
uJorutnut ."g. T"i;?; kisiskor6svalamit,
vafamilyenhelven.eqyediilvagyvalakinek
a tdrsas,gduun,
uatatii zavarvavagy
'r,fi
bk6n
hagyva'szamira kcivez6 uufr' L.au.ro,i*
;aopritu."
uegre,sikeresenvagy
sikerreleniil.Ezek a tdrsashelyzetettouurJtet
iey*l"ir;";';,rritu
ndtkiiti heryzetetc,
amikormindensimin megy^fpi.
ottortode.,ert"rr*. .tu.z.rrrr"i"lf,'proarcmanetyzetetc,
amikor a gvermekneker6feizitestkel
tennie,
ordani/pl.
-t;* "ltilu'ffi',uo;oo
on6il6anelmenniorvosirender6be/.t*hetn"x',i,iityiri"ii,i'7"".,*",
pr. a gyermek
nemjdtszhat,nohaszeretne/.F.sgyakranel6fordulnak
(tn.konfriktusheryzetek,amikora
gyermeknek
tobbvonz6vagytasii6,illetvevonz66staszit6.jr
torril keil vdlasztania
pl' jdtszaniis szeretne,
de mosogatnru
ir t"rt/. ereret a helyzei"t"i -r"a a sziir6k, /
mind
a gyermekekmeg6rik,6r.:
m6djdn6rt6kelik.A gyermek6rt6ker6se
dn6ftcker6s
jelleg{ff ,,megfisztam", 3_ug"k
,,tobb6i"- .rin6lo-' vagy,,sikeiiirt,s.in".itt1. A sztr6
pedig
jutalmazd vagt btintet6.
pry.-"o tev6kenys6g,illetve cserer"a"tro, rtckercsekor
ldnyegilega gyermekis,a sztil6ls itt arapitltum.g,
hogy gy".r* i aliuluegrettcselekv6s
minttelies{tmy'nysikernekvagykudarcn"ir'z-11-."
et5.Jii".ra,uta, kudarcrtrvansz6,
egy-egyid6ponrbanvagyid6s.zalv6g6n
/regtiJbbcsar6dban il^.ryr**yosa6s koriir
tort.nik ilyesmi/ ereme.zn!is
"
keil. r'l"g i
i"sy*;;ffi
a kitfizott c6lok
6rdek6ben,mit kell feladni,mit kell tovdbbvinni,
"riatrupt,"*
"ielL
mivel
kordt b6v(reni.
Tovdbbdmik6nrsziikiirionvagyb6viirjona
"-"Jnr.
rev6kenys6g"r.
-r.ot"l"ss6gek/viszonya,
7;ogor.,
valaminta jutalmazdsesbiin"tetes
-ite*;".
Az eddigmondottaksematikusan
a kovetkez6a
ppenabrdznrhat6k:

33

A}
A gyermekismerete

az iskolaic6lok
tanulm6nyozdsa

c6loka csal6dinevel6sszAmfua

m
f' '.Ji

eli
a c6lok 6rdek6ben vgezhet6
tev6kenys6gekkiire

/'A

va
va

si
a tev6kenys6gek6rtelmez6se
jogk6nt 6s koteless6gk6nt

a lehets6ges6s a kivdnatos-k<itelez6
tev6kenys6gekmegolddsaa kiilonboz6
tipusi helyzetekben
/probl6ma, akaddly,konfliktus/

6rt6kel6s
6ndrt6kel6s

jutalmaz6s-biintet6s

Azelflzfismane
t6vesszenmegsenkit.Nem
aztmutatja,hogyanevel6snek
a s6miiban
feltiintetett sorrendben,,,menetrendben"kell megval6sulnia.A sma egvediil arra
alkalmas,hogya segfrts6g6vel
v6giggondoljuk:
csalddinevel6sii,nkben
mindent1nyez6re,
elemretekintettelvagyunk-e,egydltaldngondoltunk-erd. A nevel6sgyakorlat6banak6r
egy-egynaponaligosszeszSnl6lhat6an
sokazeglmdssaltisszefon6d6,
eglnndstvdltogat6,
eg5rmdsba
6tmen6 tev6kenysdgeks helpetek sora, a jutalmazdsok6s biintet6sek
kih3521{l1vagy
elhanyagoltalkalma.Ugyanakkor1ehiggyii,k,
hogya csalddban
tapasztalhat6 gyermeki magatart6svagy tev6kenys6gid6ben is ktiriilhat6rolhat6 szakasza
lefekvdsig/nelenneelemezhetl,fznte szedhetlaz
/felkel6st6linduldsighazadrkezdst6l
el6bbi s6masegfts6g6vel.

Ll

A kisiskol6stev6kenysdge
a csalddban
A tovdbbiakbanl,,Hog5ran
neveljiink?'-l6.rd6!
boncolgatdsa
kapcs6na csalddban
megszervezher6
tev6kenyscgek
kor6reirdnyfd-uku ngy"r-"iliir?ro
p"aig az6rt6ker6s:

l"j::t#"fs

6s a uiinietisp'ouie-aiuuriogluk;runa
f"l""r"ouu""ugyanebben
a

Alig vancsaldd,amelyikneakarnii,
hogygyermekeibordoguljanak,
azazbiaons,gosan
eligazodjanakaz 6letben.a tuo"urega"bvan, hogy
meryik .lerkorban
/kisiskol6s,serdiir6,ifltt/ tartjf*f"*;:""k
"ir"raart
- eretsrrrijebe,
*o_",u"
6s neh.zs.geibe
val6bevezet.st.De abbanis nagykiilonffivan,.hogy
-tudatosanlA.it
mily";
,;;ftgben
6sm6rys6gben
vdllaljakezt for,6s mennyire
iina".,tiJ
;;g
kell
ismernie,ha
sikeresenkiv6n eligazodniaz 6retieo,
-ol* -6letnek tou"it"ro terepei:
"
o az emberdrtar arkotonMrg)ok virdga:
/haszn*rati t6r.gyak,g6pek,
6pii,Ietek,mirar_
kotdso( fogyaszt6iesz*aik: eI.
m?rr"'." x, ruhdzatstb./;
o a jelek vdga' bere.rtve
egy-k6t ila"r
nyervet, a ki.ilbnboz6
ry -*r-r"r*q
egrezmnyes
jereker,mint pl.
xR'gsz, cfmereker,emutetatai
v6djegyeketstb.;
o az emberek egiittcrLsi szokdsainak
is mindennapi eririiiiii
m,djainak v16ga:
tr{rsaIga'.

In:il'ft trnti,li;as,

r,uugur
iis,vesieked
s,r ibesz6t6s,
rnnep6lyE
k,
"l

o azembeifoglalkozdsoh beosztdsols
poztciilk szerepek vrlkgaa csalddf6t6l
az 6llamf6ig,
kutat6ig'

;ollH:I,fl,a

" f.:{:X:';#3f!;,"'^ilk

asarki
;;;ii;'6 ^uo'io"ie--?i;; munkav6rrar6t6r
a
kore a dics6retek,
lesz6l6sok,
t0ldrt6kel6sek,
errog6-

o a kornyezetiinkben16v6.s azon
t(tli szeruezetek
pdnziigyminisztdriumiga piact6r
-a az ad6hivatalt6la
.intczrn,nyekvilaga,
- a ke.eskedelmi
kamar'ig, helf sz6rakozdsi
lehetds6gekt
6l a telein6ig stU-;
o a mindennapitigintczdsgyakorlata
a bejelentkezdstdl
r--azcletbiztosft6sigazad6sv6teli
szerzdddstdl
az orokl6sigj
koriilvev6 kt;metlentermiszctikomyezet
" inlj,TJ,tket
sz6ps6ge,szennyezetts6ge,
o az u.tazdssar
megh6dithat6s megssmerhetl
tdvorabbivildgok:terepildsek,
orszdgok
A fenti vilfuokkal szintemindencsaldd

gyerekesziilagk.ppenszemben.z,
mindesv,
de nem
hogvmilven
.retkorban"mir;;;lfi;,.*g
iiip"..eg".,resa6 prog_
rambanarratorerszitur\
l"f;
hog5r
a gy"i"tJ.at n"irt"ra. ["ruri"izemben6zzenek
vilegokkar"
e
az'rt,mertfry
;;il4;""6s
azezekben
uJo
"6"liirk,
Azok a sziildh akik azeietbe
*io #""^Gieljessgdt fiilv6llaljdk,"iig"roa6shoz.
akarva-akaratlanul
agyermeki

tev.kenvked6"^qpuel6tnarat,-"
igy"r-etiffiie. kiapadhararran
forrdsdt
teremrik
-"s. alho'," ii;;'zr1,u";
"rittot;il
rendszerbe
fograrva
bJmutatjukaroiut t"uet"nyre*6;"il;:ametyet
"tt--;iari ,"-"r'r tudjuk,
"

a gyerek

35

arculatdt form6ljdk. A_ csalddi nevel6s gyakorlata szempontjiib6l

n6gy ilyen tev6_
kenysdgcsoportotktilonboztetiink meg.
1. A csalSdonbeliil, az iskol6t6l fiiggetlen tevdkenysdgekkore.
2' A csalSdonbeliil, az iskoldt segft6tev6kenys6gekrJndszere.
3. Az iskoldn kiviil, az iskola dltal szer',lezett,de a csaldd feligyelete
alatt is foly6
tev6kenys6gek.
4' A csaldd 6ltal ir6nyltott 6s ellen6rzott tev6kenys6gek
csal6don kiviili int6zmdnyekben,szervezetekben.
A tovdbbiakbane tevEkenys6gek
kor6t olyanjegyz6kszer{icsoportosit6sbanmutatj uk
be, hogy abb6l a csalddinevel6steriiletei, titretOsegeikitiinjenek.
1. A csal6donbeliili, az iskoldt6l fiiggetlen tev6kenys6gckkore:
a/ A munka:
- onkiszolg616s,
- hdztartds segit6se takaritfus,mosds, f6zs,
bev Aslnlirs/,
f
- karbantart6s,
- kornyezetalakitds
/lak6sdiszit6s, lak6sberen dez6s/ .
b/ Pihen6s/stilk, alkalmai besz6lgetdseka sztjlcjkkel/.
c/ Sz6rakozAs/r6di6, t6v6, konyv, kirdnduli4s/.
d/ Iftek
e/ M6vel6d6s f r1di6, r6v6, konyv, .ujs6g,gyttjtls/.
f/ ,sA,lkotds"/rajz; fnykp,kisfilm, kis6rleteies,barkdcsolds/.
g/ Tesledz6s
h/ A csalddiegyiitt6l6sformdihoz szervezettenkotott tev6kenvs6sek:
- munkatervezds s munkaszervezls
a csal6dban,
- sz6rakozfs- 6s m{Ivel6d6stervezs
6s ezek megszervezlse,
- magatartdsi6s viselkeddsim6dok megbesz6l6se,
- csalddi iinneps6gek.
i/ 6nAll6 6s csal6di gazddlkod6sbanval6 kozremfkod s: zsebpnzzel
biiniis.
j/ Kapcsolat6polds6s fenntart6s:
- bardtokkal.
- sziil6k bardtaival,
- rokonokkal.
k/ v6letlenszerfi,el6re kiszdmithatatlan,
csalirdotis 6rint6 escm6nvekelemz6se
/haliileset, baleset,jutalomiidirl6s, kitiintet6s/
l/ A gyerekekindulati 6s alkalmi viselked6seinekclemz6se
/csrifol6dds.kdromkodds, felesel6s,irigyked6s.sz6gyenkez6s,
grinyol6ddrs
stb./.
m/ Ertdkel6sek.
n/ ()nismeret6s onneveldstervczdse,eiemzse.
2. A csalSdonbeliil, az iskoliit scgit(i tev6kenys6gekcsoportja:
al'Az iskoia 6ltal megkiv6nttdv6mfisorokmegtekini6se.
b1 A tanultak kieg6szitdsecsvediil 6s sziil6 segits6g6uel,
gy{ijt6ssel.

,x

' ti:t'ft;:[],

az iskola 6Ttalszewezett,de a csalfd feriigyelete

atatt is foly6

tev6a/ Sportkiirtik.
b/ Kisdobosfoglalkoz6sok.
c/ Iskolai kirdnduldsok.
d/ Iskolai rendean6nyek:
- iinneps6gek,
- kozosmozi_,szinh6z-,
m[zeum_,hangversenyldtogatds.
e/TfiborczAs,iidiilds.
4' A csaldd6ltat irdnyftott6s ellendrzott
tevdkenysdgek
csali4don
kiviili int6zm6nyekben,szervezetekben:
a/ Mfrver6d6s
/konyvt6rban,moziban,konyvesbortban,
hfrlapboltban,m{ivel6d6si
hfizban/.
b/ Mtv6'zeti, mfi6rvez6itev6kenys6g
/'pit*szetiarkotiisok megtekint6se,hang_
verseny,szinh6z"mozi,j6t6kfilm, ieptir
/.
c/ Sporttev6kenys6gmlrklzlsekidtogatds,
f
edz6s,versenyek/.
d/ Kiiz.leked.sitev6kenys
69 fvastfi,aut6busz,,#, fr";O,,."piil6,
helyi kozleke_
e/ Hirkozll 6spostaitev6kenys6g telefon,tdvirat,
f
lev6l,csomag
, pnz/.
f/ Kereskedermirev.kenys6;
/vz;6;ras piacon,oniirroig,e;u an, 6ruh6zban/.

g/Egszs'grigyirev6kenyieg/o.uosir""a"ia,,iii*"*ri#,trrra,k6rhaz/.
h/ A v.endlgldt6ipar nyujtot'ta
sz6rakoz6sas pilh"#,

Tproiro, drterem, szdllo_

i /. Mozgalmi rev6ke-nys6g naggytil6s,felvonulds/.

/

i/ Egy6bszolg6rtat6
i"uzuoyffi"k ij6nybev6tere
/fodrasz,szab6,cip6sz/.
A tevdkenys.gek fent bemutatott
sokasdga felt6tleniil

alkalmas arra, hogy az

6rdekl6d6
sziir6kezek.arapjan
mertegetni
,nit ord;;;;i. ,n"u
Gf,
smeryekazok
a tev6kenvs6gek,
amervek
ilkerrirtef nsy"il:ki,i ;* ffi;;iiil",;".*
"iau
a gyermek
kezdem6nye
"rita"ri."rlafan
z6'srebiaak'
nonto.nutgoiloljuk, hogy
vizsg6ljek
feliil,
milyenm6rtdkben
vonj6ku. u gy"r"fJ.iliarin'.,nkdba,
s megoldottdk-e
azoknak
szokdsoknak
a
a kialakfir{sd't,
amllyeku. ankirrotgdrdssar
f gyorsoltozkod6s,
tisadlko_
dds/, ille&e a csarddimunkamegosztdsban
var6-kijr.".ffiil;rJ
),uk-r,u., mosds,
bev,sdrlSs
stb./ kapcsolatosak.
*i t"ti -."aanunk: Jt;;;;;iovetner<
el azoka
csalddok,
amelyekezeketelhanyagoljiik!

A j6tdk 6sa kisiskot6s

KisiskorSskorbancsarSdon
ber', csar6do"k,.*r.?.ry-".,Tekaraptev.kenys6ge
ajdt6k.
A j6tdkokebbena korbanis - kiirbnoseo
u kon.t.uarojatet e, a rJe.ep;at6kok
- nagjion
fontosneveld6rt6kekkelbirnak.Ezert
nem-inarfr"fi,irgt, f".,rU"'irft".Oan
jatekat korldtozzuk!
a gyermek
/Ez nem a'. jered i;gy u gyerek a jdt6kra
hivarkozvaa rii
kotelessgszerfi
en kiszab"tt -ur*at, f"i"alr"i r" vgezze
el./
37

Mit jelent a gyermek 6let6ben a j{t6k?

A jd6k a gtermek munMjo legfontosabb tev6kenys6ge.A jdtek hrhmet szerez.
Valah6nyszor gyermekek /6s feln6ttek is!/ jdtszanak, azt tobbek ktizott az6rtis teszik,
mert kedviiket lelik benne, mert 6r6met okoz. Tehdt a jdt6kot poziliv rzelmek kis6rik.
Bz1rtis nevelhet6 jobban 6s kiinnyebben a gyermek j6t6kszitudci6ban, mint azon k(viil.
A jdtek folyamdn a g5iermek a k6rnyezet6t tiikitzi vissza /f6k6ppen a szerepj6t6kokbanf ,de ugyanakkor mfu tevdkenyen 6t is formdlja akornyezettt. Egy6bk6nt a jdtek a
kitaldlt dolgok 4s a val6sdgsajitos kombindl6sdban kiilonbiizik m6s tev6kenys6gekt6l.A
j6t6kban - a feln6ttek helyes ftmutat6sa mellett - igen gyorsan alakulnak ki jd
tulajdonsdgok /megfigyels,emllkez6s, k6pzel6er6, gondolkod6s, kitart6s, rendszeretet,
koncentr6l6k6pessdg stb./ s fontos tdrsas kapcsolatok. A jfuAk a tunuldst szolgdlja.
J6tszdskbzben a gyermek ismereteket szerez,6sk6pessdgeketfejleszt ki; gondolkodni
Ez kedvez6enhat az iskolai tanuldsi
tanul 6s btekint6stnyer a dolgok iisszefiigg6seibe.
folyamatra. Abb6l, amit eddig mondtunk, nem szabadlevonni azt a kdvetkezetet6st: sok
jdtdkot kell ajdnd6koznoma gyermekemnek!Ez teljesenhib6s gondolat volna! Azok a
gyermekek, akik t0lsdgosan sok jdtekot kapnak, legjobb esetben is csak ,jetdkg)'iijt6k"
lesznek, de nem nevel6dnek sem rendre, sem kitart6sra, sem koncentr6ldsra. A sok 6s
dr6gaj6t6kszern6lj6val tbbbet 6r a kevesebb6s az 6letkornak megfelel6jrit6k.

T6v6zds.rddl6zds 6s a kisiskolds
Kiilon kell sz6lnunk a rddi6zdsr6l 6s a tCvCndzlsr6l.Vildgosan kell l6tnunk, ezek a
m{lsorsz6r6eszkoziika giereknek sz6rakozist 6s mfivel6d6stjelentenek. Ne tiltsuk h6t
eznktfila gyermeket! De azl se engedjiik, hogyjdtdk helyett, otthoni munka helyett csak
ez kijsse le 6ket. Ahoglan.v sem kivdnatos, hog5r- net6n sziileik rossz p6lddj6t ldwa - a
jh6ttrr6&6zAsra s -t6vdz6sreszokjanak 16.f Arra, hogy sz6l at6v, biimb6l a r6di6, de
senki sem figyelr5./Rddi6t hallgatni, tvt nznt aa jelenti, hogy dontbttem valamely
mfisor mellett, vdlasztottam, v6rom azt, f6lk6sziil6k rd, odafigyelek k6zben. A legf6'bb
tanulsdgokr6l a mfisor ut6n sz6t vdltok, vagy ha egyedtl hallgattam vagy n6ztem,
drtdkelem. Mindezeknek felt6tele, hogy minden csal6dbanlegyen valamilyen miisor(rjsfu, s abba a gyerek is bejegyezhessea vdlasztott mfisorokat. A kiv6lasztott mfsort
nyugodtan vdgign6zhesse,rosszizf 6s f6lreviv6 belesz6ldsok /mi az a hiily'es6g, amit
ndznl/n6lkiil. Fontos,hogy a gyerek a sziil6velbeszdlhessen
a l6tott, hallott miisorokr6l,
s hacsak nn6d van 16, ne biintessiink az ezektdl val6 elvondssal. Az6rt ne, mert a
mfivel6ddstdlfosztjuk meg a gyermeket,ehhez pedig nincsjogunk.

Olvasds ds a kisiskolds
A k6pess6gfejleszt6 programban a gyerekeket kiilon tanitjuk arra, hogyan vdlhatnak
tudatos tfvtr6z6v, rddi6hallgat6v6, hogyan tanulhatnak ezek r6v6n. Emellett tudatos
olvasdvd is kiv6njuk nevelni 6ket. Ennek sikere azon is mrilik, l6tja-e otthon a sziileit

38

olvasf embe*cnt. L6tja-e, togy az fjsdgolvasdsra mind az

ddesanya,mind az 6desapa
szakft iddt. Naryon fontos, hogy otthon legyen csalddi konyvtdr,
de legal6bb a gye.eknek
le8xen iindll6 k6nrygdjtemdnye. De o"
Minden .riiraoJt tudnia kell, hogy
"k5.-ily"n!
a konyvpiacon igen sok ktes 6rt6kfi, giccses
gyermek- 6s i$6sdgi koilv is megjelenik. Ha
kbnyvet vdsdrolnak aj{ndkt6pp vagy konyvtdrgyarapit6siszdn-den<a,
rettefiniil k6rj6k
pedag6gusaink segftsg6t.Ktivetelj6k meg, hogy a gyermekek
konyveiket tartsiik rendben, rendszerezve, csoportosftva helyezzik
a polcokon.' /rjgJ, ;;;;';;
"t-ur"[ut
iskoldban tanult6k./ Ha a gyerek konyvt6rirnak
/vagy a csarddi ki\nfiilr/gyarapft6sdt
elhatSrozzAk'ne feledtezzenek meg a k6zikonpck cgvrc f,rnt.rsabb,
nilkiilozhetetlen
szerep6r6l,a lexikonok, sz6t6rakbcszcrz6sir(jl.

Ertdkel6s a csalddban
valamennyi - csaliidban el6fordul6 6s fentebb felsorolt tev6kenys69,6l a
tov6bbiakban nem sz6lunk, csupdn a kovetkez6kre:
az 6rt6keldsre, valamint a
jutalmaziisra 6s a biintetdsre tdriink ki.
Folt(inhetett, hogy a fentebb bemutatott tevekenys6gek
sordban az 6rtdkel6st is
szerepeltettiik. Tirlz6snak v6lhetik ezt tobben, hisz soi
.-aaanaz ertekeasteljesen
alkalomszer0. F6lre6rt6s ne ess6k!Nemkell mindent crtckelnil
Nem kell 6rt6kelni aznkat
a.szokdssdvdlt teljesftmdnyeket
/pl. fogmos6s, cip6tisaft6s/, amelyeket a gyermek m6r
hibdtlanulelvgez.Der.tkelni kell mindenolyaniev6kenyslget,
amelynek aze lvgz6st,
v6gigcsindl6s6tcdlk6nt jeloltiik ki, fogadtattui el a gyerekkei
ez rtikewsnek m"egkeli
taldlnunk a csalddi nevel6sben a pontos hely6t-6s
el6re
tiszt6znunk kell - a gyereket is belevonva -, hogy Lit
"rur*"it-Tii6pontjait/,
nagysziildk/, mikor
7.riitot,
"r",ldt-e"ljesftm6ny
f naponta, hetente, havonta/ 6rt6kelik a gye.iek magataridsdt,
t. Ha ezt
nem tessziik meg' a gyermek szAmfuramindenesetlegiss6,
kislmfthatatlannd vdlik.
Jutalmaz6s a csalddbanr
A csalSdi6letbenterm6szetesenvannakoryanheryzetek,amelyeknek
azrt6ftsl&6v.1
nem k6siekedhetiin'k,mihamarabb tirl kell rajta lennrink,jutalmaznunk
vagybiintetniink
kell' Mivel a k6t 6rt6kel6.sim6dkoriilnagyon sok a fdlredriis
6satiszt6zatlans69,
tekintsiik
6t, mit jelent jutalmazni, biintetni! Aiutatmazds a helyesmagatart6s
meger6sft6s6re6s
a j6, igenyes teljesitmdny el6r6sdre k6sztet6 m6dszer. ro re"ndeltet6se:
megg5iorsftani,
iisztiinozni a gyermek fejl6d6s6t.Tfmogatja a helyes szokdsok
kialakit6s6t is, minden
.iutalmazdsegyben megy1zf,s is: igy 6rJemes tenni, s nem mdsk6nt. A jutalmazdsban
mdrt6ktartdsravan sztiksdg.Hatdsdnaktobb feltdtele van.
Ezek:
A jutalmaz6slegyenmegdrdemelt,minden esetbenvalamilyen
er6feszit6selismer6se.
Nem kaphat a gtermek elismerCst,jutatmat a24fl, aminek'
a teljesitise nem kdvetelt
'A fejezetben
szclvegh0rdszletek talilhat6k a Sziil6k Kislexikona c. munki4b6l
/191-i.92.o./.

39

hnurvlmal igtekentet. A jutalmazds mindenkor er6kifejt6st igdnyl6 cselekedetek

elismer6se. Bz termszetesen arra vezet a csal6dban, hogy a gyengdbb kdpessdgf,
nehezebb term6szet{I gyermek olyan teljesftmdnydrt is kaphat jutalmat, amelydrt
tehets6gesebbvagr iigyesebb testv6r6t nem illeti meg elismer6s. Helyes, ha a gyermek is
tudja, hogy a jutalmazdskor mindenkor figyelembe vessztik teljesit6kdpess6g6t is. Ez
termdszetesen nem vezethet arra, hog5l a tehetsdges, konnyen nevelhet6 ne kapjon
elismerdst. 6 is meltO a jutalomra, ha er6feszitlseket tesz magas sz(nvonalf
teljesftm6yndnek 6lland6s6ga,helyesviselked6s6nektart6ss6ga6rdek6ben. Mindez mdr
azt isjelzi, hog5lajutalmazdsnem lehet tfls6gosangyakori.Ezagyermek er6feszit6seinek
csbkken6s6re,elbizakodottsdgra vezetne.
A jutelrlr'azisnak tekintetbe kell vennie a jutalmazott egy6nisdg6t, fejl6d6s6t. A
ktinnyen csiigged6,bftortalan, j6 tiirekv6sekkel telitett gyermek gyakoribb jutalmaz6sra
szorul, mint a magabiztos vagy 6ppen az ontelt.
A jutalrnaz6s tekintet6ben a gyermeket nevelf felnfltteknek egtsiges dlldspontot kell
elfoglalniuk. Egy csalddban azonos jutalmazSsi sk6la 6rv6nyestiljon a csal6dban 616
valamennyi feln6ttn6l. Ne kapjon kisebb jutalmat az a testv6r, akire neheaelirnk, s ne
rdszesiiljtin a meg6rdemeltn6l nagyobb elismer6sben aq aki valamilyen okb6l 6ppen
kilzelebb dll a sziviinkhoz.
Kfu6rje a jutalmaz6st annak a kdmssdgnekaz egtetirtise, amelybe a gyermek tartozik.
Ilssa be a csalddnak lehetdleg minden tagja, hogy a jutalom meg6rdemelt volt.
A jutalmaz6snak kiilonb6z6 formdi alkalmazhat6k. A cselekedet a gvermek
egydnisgdhea fejl6d6s6hez m6rten megnyilv6nulhat elisme16 szempillant6sban,
egyetrt6 mosolyban, fejb6lint6sban, sz6beli elismer6sben, s oltheti dicsdret, tiirgyi
jutalom /kedvenc 6tel, mozi- vagy szinhililegy,jfitlk, kiinyvvagy egy6b ajdnd6kt|rgvl
formdjdt. A jutalmazds formdj6nak megv6lasztds6n6ltorekedjiink min6l nagvobb
v6ltozatosshgra.Szerezziink becsiiletet az elismerdst kifejez6, anyagS6rt6ket nem
k6pvisel6jutalomnak is. Helyes, ha a t6rgyi jutalmakn6l a kisebb 6rt6kfiek szerepelnek
gyakrabban, s a nagyobb 6rt6k{lek a kiemelked6 teljesitmdnyt, a jelent6s er6feszit6st
6rt6kelik. A csalSdban kialakulhatnak a jutalmazdsnak iinnep6lyes formdi,
meggyokerczhetnekaz elismerdshagyomdnyosm6djai is.

rz
1ft

hat

su
O.t

leIl
trl J
Itlf

:3
:.

Biintet6s a csal6dban*
Abiintetis olyan tudatosanel6id6zett kovetkezm6nyevalamely hiba elkovet6s6nek,
amely a gyermekre n6zve nem kellemes,de alkalmas a kovetelt norm6k bel6ttat6silra.
Arra hivatott, hogy 6les fordulatot iddzzenel6 a gyermek aktu6lisviselked6s6ben,majd
kds6bbmagatartdsdban.Mivel a neveldsta csalddbansokannem tervezik,a g.v-ermek
nem
kivdnatosmagatartds6t6s teljesitmdny6tvagy,,tilhagyj6k",vagyindokolatlanul 6s siirfn
biintetik. Biintet6s esetnkedvez6hat6st az hoz l6tre, hogy a gyermeket a kellemetlen
'A fejczctbcn sztivegh0 r{szletek taliilhat6k a Sziil6k Kislcxikona
c. kon}r'b6l /aSA,
Ranschburg Jen6 Csal6di kcir c. munk6jdb6l /61A. o./.

o.l, v-alamint

:,

:
:*

15

6rzelmek{t6l6s6nekeml6te visszatartjaa helytelen

cselekedetmegism6tl6st61,ez6rt
arra.torekszik,hogy viselke,dst -"gkon"i"rt irdnyba
-"g"ai"o".sa. A biintet6s
"
hat6konysdgdnak
is vannakfettCtelei.
lrgyen a biintet6smegdrdemelt,
azaz m,rtk6tmindenkoraz elkovetettcselekedet
sflyoss6gaszabjameg. ez indokortndrsfryosabb,
az igiigt"Ll"t
v6rr biintet6s a
gyermeketdacba'ellenkez6sbe
kergeti,azrgazsdgosbiirtlte."3i"-nyrrbb
viszontkev6ss6
iisztiinzimagatartdsdnak
megvaltoauie.a.'r.
vegye a biintet6stekintetbea gtermekegcniscgdt,
fejr6d6s6nekir6ny6t. frzkeny
lelktiletfi vagyaz erktilcsi
-r.it:ei, airo gy".-"ker s azt, aki eg6sz
fejtfa-elir1oo'yu6b
magatartdsdban
heryesir6ny6 fejl6d6st murat tiirekvdt, az ismdteltenhelyetenti viselked6t "nyleuu"ni'a kozdnydst,a j6ra arig
sfryosabbanbiintessiik.
A biintetsk6rd6s6ben
fograljanakera sziir6kegi,s
eg^ drar;;;;.
Ha a csar6dban
616
feln6ttekvalat:.Fl" enyneuue"vagyszigorfbban
bi.intet,a biintet6stobb6nemtolti be
szerep6t.Uglreljiinkarra, hogy a biintet6lndl.azonosan
rreri"L o,"g gyermekeinket;ne
kedvezziinka kisebbneka nagyobbarszemben;
, k"d";'.k;Zr?u
zark6zottar,a
visszahfz6d6val
szemben.
Ne lefen a csalddban
" elmarasztalt
olyangyermek,aki tart6san
helyzetbekeriil' Tartsaa biintetJsmindenkor
.r".
gy"r-"k
m6lt6s6g6t.
*"J:gT:inl.9*e::"nmegf
"l6it "
6lemlit6,megat6z6,""s;#";;ia:^'
"-beri

d;n}r:flfi.a

btintetdssel
a csalad
valamennvi
tagi-a,
rarrsa
az m6lt6nyosnak,

oTilgt-a sziild gyermekemegbiinteteslre

klnyszeriil,a biintetseknekh6rom
.,
tipusdb6lvdlaszt:tdtgtmegvondsor,1r^rgnordsos
vagtftzikai btintetcstarkarmaz.
A tfrg5megvondsos,
biintet6s varamilyen- a v6tekt6l tobb6_kev6sb
fiiggetlen _
gyermekior.mforrds id6szakosvagyv.greges
m;s1_ziinjet6s6t
jerenti./,Egyh.tig nem
ndzhereda t6v6t!",,Nem.kapod-lg
,tu.7-er'iryJr'uii",",6s eltardban
nagyonfdjdalmasa gyerekek szam6la.
""t;rltparit"
Sok ol-yangyerelet i.r.ieriirrt, akik, ha rajtuk
mfilna, inkdbb a frzikai biintet6stvdrasaan6k
i"ty"ii", ,J;;b_l;;;
voha, ha meg_
pofozaz apdm!"- mondj6k.
A fizikaibiintetds^u|y6:i.flelemre 6piil,
amit azemberb6la testifdjdalomv6ltki.
Sokszoreldri kozvetrenclj6t,
hiszenval6bai uarhato,hogyagyermeknem
kovetiel ism6t
aztavtket,ami6rtregut6bbilyenm6donbiintettdk."g,rn"ri'ra
u i"rri ra.;a"romt6r,
amit
nevel6j6t6l rijra el kell majd szenvednie.
Ugyanakkor a fizikai biintet6s rendkiviil
veszedelmesm6dszer,
,ra,-"!"..x"
T-".t eldsegfti u ,""jt"tt
induratok
felhalmoz6ddsdt
"* Jirontlu
a gyerm"l*], gy"t."unvegervinye."o
.xto-gy"r"t kapcsolatot, sigy a szem6ryis6g
fejrodJi.t egeszsztetenirdnybarereri.
"
A sziil6,aki aznmegvondsos
m6dsiertv6tiasztja,lny"geu".,,zeretetmegvondsdval
biintet, ilI. a szeretetirvesa6s6t6l var6 fe.bte.
" pr6b6lja
fercbresztesdver
gyermek6t
rdvenni a viselkeddsiszabdlyokbetartds6ra.
Taldn mond-uok'r"kell, hogy a
biintet6snekez a formajaokvetreniiLr
r"rGt"r"ri ."gr;;,;;;;"i
szltt6ra6rt6kes
szeretetkapcsolatot,
" ha a gyereknek
vag)nskizdr6lagakkor hatdsos,
vanmit elveszftenie.
A szeretetelveszt6sct6l
val6fletem-egycbkdnt
abiintetdsmdsikk6t tfpusdnakh{fter6ben
is gvakranmegfigvelhet6.
A brinter6s",igy;i;- ror.6j;;;i-tu;";il;il
csakakror rehet
rgazaneredm.nyes,ha szeretetkapcso6t
h0z6dikn,.iJ-.gff",7J"'"r"r"*et
nemcsak

4l

a bihtet6sMl szArmaz6kiizvetlen
kdr keseritiel, hanemazis,hogyebbena kapcsolatban
most kisebbvag5rnagyobbzavart{m,adt A gyermeknekazonban- tudatdnakm6lyebb
szintj6n- mindig tisztSbankell lennieazzal,hogyszilei szeretet6tsohasemveszithetiel!
F,rezrtekell, hogya kapcsolatzzvaraf anylaszomorfsdga,
el6gedetlens6ge/
csak a:raaz
egyesetre6rvdnyes,amel)6ena biintet6ssziiks6gessd
v6lt, mindenm6svonatkozdsban
biztons6gos6s s6rthetetlenkett6jii& viszonya.Ellenkez6 esetbenaz 6nmegvondsos
bilntet6s rznlmizsarolSss6
vdlik, 6s komoly akaddlyalehet a szem6lyis6g
eg6sn6ges,
harmonikusfejl6d6s6nek.
V6giil megklsdreljtkpontokbaszedvetisszefoglalniaz eredm6nyesbijntet6slegfontosabbalapelveit.
o Az iddztt4selve.Ez aztjelenti,hogya biintet6snekid6benszorosanegybekell esniea
vdtek elkovet6s6vel,
a ksleltetettbiintet6s- kiilonosen kisebb korban - eredmnytelen.
o Az dftelmezds
elve.MSr az el6z6elvb6lkovetkezik,hogya btrntet6scsakakkor lehet
eredmnys5,
ha a gyerekis felismeriiisszefiiggds6t
a v6tekkel,6s meg6rdemeltnek
ismeri el. A sziiLl6nektehdt minden alkalomrnal meg kell hatlroznia, el kell
magyarizlia hog5imilyen
magatartdst
biintet,6smi lett volnaa helyesviselked6s.
Csak
ig 6rhet6el, hog5ra gyerekktiLlbnbs6get
tudjon tenni helyes6shelytelenkozott, 6sa
kett6 kiiziil a jiiv6ben lehet6legaz el6bbit vdlassza.
o A kivetkezetessCg
elve.Sajnos,nagJongyakrantapasztaljuk,hogya sziil6t hangulata
vag5r
m6s,olyankiirtilndnyek befoly6soljdka biintetdsben/tObbekkozottf, amelyek
az elk6vetetthibdvalsemmif6letisszefiigg6sben
sincsenek.A gyerek,aki nem kap
pontosmagyardzatotartqhoglimi az,amitviselked6sben
helytelennekmin6sftettek,
rdad6sul ugyanaz1rta cselekedetlrt egyszermegbiintetik,mdsszornem, a tobbi
alkalommalkevdsbdv6lik kdpess6arra, hogy cselekedeteinek
helyess6g6t
on6ll6an
{tlje meg,vagyisbeliilr6lvez6relt normdk6s drtdkekalapj6n6ljen.
o Azaltemat{vaelve.Amikorvalamilyenvtek6rtbiintetiink,agyerekettulajdonkdppen
eS vAmfua igen klvdnatosviselkeddst6ltiltjuk el. Eppen ezrt- amikor erre m6d
kln6lkozik - tegy0k lehet6vd a biintetetthezhasonl6 cselekvselv6gzs6t,amely
azonbanm{r nemiitkiizik a csal6diszab6lyokrendszer6vel.
K6pzelj6kel p6ld6ul,hogy
az6t-hatesztend6s
kisldnyegy6vatlanpillanatbanbsszevagdossa
ddesanfakend6j6t,
mert ruh6takarvarrnibabij|nak.Ilyen esetbena btintet6scsakakkoreredm6nyes,
ha
gondoskodikmegfelel6anyagr6lis, ams1yb,6l
a sziiLl6
a babaruhaelkdszfthet6,vagyis
lehet6v6teszi a kfvdnatoscselekv6ssor
elvgz,st
a norm6k, szabdlyokmegszabta
hatdronbeliil. EzzelhorzAsegitigyermekdtahhoz,hogr vildgosanfelismerje:mi volt
a hibaviselkedds6ben,
valamintahhozis, hogya biintetstjogosnak,meg6rdemeltnek
ismerjeel.
o Afeloldls elve.Ail. jelenti,hogyabiintet6snek- l6nyeg6b6lad6d6an- feloldoz6hat6sa
van:a vte\ amely6rta gyermekmegkaptabiintetesdt,nem ldteziktobbel Tapasztajelent6stiibbs6genemtartja megezta fontoselvet.Pedigaz
lataink szerinta sztiLl6k
olyanbtintetdst,amslyut6n a v6tektov6bb6l /tehfuttovdbbrais befoly6soljaa sziil6
6sa gtermek kapcsolat6t,a szii,l6keml6kezneka v6tekre,6sid6nkdnteml6keztetikrd

42

a gyermekiiket is/, a gyerek nem is 6rtelmezheti

miisk6nt, mint ellene irdnyul6
agre_ssziv
aktuskdnt, amelynek a v6tekker nincs semmif6le kapcsolata:
,,Hiszen mdr
megbfinh6dtem6rte,6s ldm, m6gis folyton a szememre
h6nyjdk!,,

tor(
ma

u.

xfxyns xf,nnfsnK A csAtAur NBvBr,fsnBN

Ebben a fejezetbena csal6dinevel6solyangondjair6lbesz6liink,amelyekiskolai

keretekkilziittalighaoldhat6kmegmegnyugtat6an,
mivela csal6dlegbensSbb,
rin.intim
sdflrfljival kapcsolatosak.
Sok ilyen k6rd6sttdrgyalhatndnk
k6nyesk6rd6sekcim6n,
kbziiliift n6,gyet
emeliinkki: a gyermekkorihazudozSst
6s lopdst,a szexu5lisner,el6s
gondjdt,valaminta csalddokfelboml6s6t,
az elviit sziilSkgyermek6nek
hehzett.

cr-

i:;.

A ggrermekek
hazugs6gair6lr
Hantgsdgonmegt6vesztd
szdnd6kkal,
tudatosanmondott,clferdftcttralotlansdgot
drtilrk. A kisiskoldsok
kiir6bentetten6rhetdhazugsdgok
csakl6tsz6laghasonlitanak
a
hazugs{ghoz,mivel mdsaz ind(t6kuk.L6ssuk,hogyanalakulez kisiskoliiskorbanl
Kisebbgyermekeknl
el6fordul,hogyval6tlansdgot
iillitanak.
/6-7 6veskorig/gyakran
Kijelent6seiketazonbanmdg nem nevezziikhazugs6grrak,
hiszenmogottiik sohasem
tal6lhat6mega becsap6s,af$hevezetlssz6nd6ka.
A kisgyermeknek
pl. azotthoni f6nyl6
bresd66ra ,,aranyb6lvan", anyja a vildg legszebbasszonya,apja a fold legerSsebb
embere.Mindezl.6igy'srzi.Ebbenazesetbenhs6ye
rmekestulzdsr6lbesz6lhetunl,nem
pedig hazugs6gr6l.A gyermekval6di hazugsdgainak
k6t formdj6valtaldlkozunk:1. a
fdlelem-hazugsdggal,2. a feltfinni v6gydst jelz6, presztizs-hangsfigal. A filelemhangsdgkwillt6jalegtiibbsztirabrut6lis,tfl szigorfnevel6s,a kirveteln6ny-t6masa6s
tfl
magasm6rcdje.Apreszdzs-hazugsdgoktralakul6s6ban
a fant[na /lrttfrnni alar6,s/j6tssza
af.6szerepet.
A presztizs-hangsigleginkdbb8-10vesekndlfordul el6, s fant6ziadfs
gyermekekn6lhossz0ttirtnetekkitaldldsdhozvezethet.Ez a jelens6gj6 n6hdny6vig
elkfsdrhetia gyermeket,ttrbbnyirean6lkiil, hog5itovdbbi fejldddsrenrve agase.6
j drna.
k6vetkezmdnyekkel
Hogyan viselkedjtink,ha gyermekiinkhazudik?A legelemibbk6veteln6ny, hog;i
tisddn ldssuk,fdlelem-hazugs6ggal
vagypresztizs-hazugsdggal
6llunk szemben.Csal6di
kiirben az els6, avdekezfjellegfi, a fdlelem-hazugsiga tipikusabb.Lissunk erre egy
pdld6t 6s annakegyrosszs egyj6 megold6sim6djdt!
'A fcjczctbcnsz6szcrint6tvettbekczdsek
tal6lhat6ka Sziil6kKislexikonac. kcinyvb6l/150.o./, valamint
H. Ginott Sziil6k Csgrermekekc. munk6jdb6l/62a3. o./.

!za

u:-

:r:

{ t

:*

A hdt6vesKdroly eltiirte apjdt6lkapott 6j pusk6j6t.Ett6l alaposanmegr6mii,lt,s a

tiirott puska darabjait elrejtette a kdlyha mog6. Apja, amikor megtaldlta a puska
maradvdnyait,olyan kdrd6ssorozattalbombdzta a gyereket, amely tbrvfnyszer{ien
elvezetetta,,robbandshoz".
AP,A: Hol az fij puskdd?
KAROLY: Valahol megv:rn.
APA: M6r rg nem l6ttam,hogyjdtszan6lvele.
KAROLY: Nem tudom,hog5ihol van.
APA: Keresdmeg.L6tni szeretn6m.
KAROLY: Taldn valakiellopta.
APA: utols6 hazugkiilyok vagy!Te tdrted el a pusk6t!Nehogyaz hidd, hogy ezt
megfiszod.Ha vanvalami,anit gyfilolok,az a hazugs6g!
Azzal apja(rgyelverte,hogyazt sokfig megemlegette.
Az iitkozetfoloslegesvolt.Az apaahelyett,hogyalattomosanelj6tsszaa detektfv6saz
ft6letv6grehajt6szerepdt,sokkaltobbetsegftettvolna,ha ilyesmitmond a fidnak:
,,Ldtom,hogyeltorott az6j pusk6d.Nemtartott tfl sokdig.K6r 6rte.El6g dr6gavolt."
A gyermekily m6don ndhdnyhasznosdolgot tanulhatottvolnameg:,Apdm megdrt
engem.Elmondhatomneki a baj"imn1.Jobbankell vigydznomaz ajdnd6kokra.,'
Ha egycsalddbannem dszintea l6gktir,s a gyermekis 6tl6tja,hogya sztil6kval6tlant
mondanak neki 6s egymdsnak,nem lehet csoddlkozni,hogy a gyermek megtanul
fiillenteni, a val6s6got megmdsitani.Ilyen esetben a sziil6knek onmagukkal kell
szemben6znitik,magukat kell megnevelniiik,s csak ut6na lehet es6lyiik a gyermeki
hazugs6gok
megel6z6s6re
6skezel6s6re.
Amennyibenegygyermekrdlkideriil, hogyo"csupdn f6lelemb6l, feltfinni vdgydsb6l hazudik, ajdnlatos a gyermeket nevel6si
tandcsad6ba
vinni, orvospszichol6gus
segfts6g6t
k6rni.
A grermek6sa lopds.
A gyermek3-46veskordbanmdrk6pesarra,hogykiilonbs6gettegyenazeny6m6stied
kozdtt, el6fordul, hogy - f6leg 10 6veskorig - cukrot, csokoldd6t,kisebbj6t6kdarabot
elcsen,ami azonbank6s6bbrendszerintnemfolytat6dik.Ilyen esetekbentermfszetesen
ttlzfs volna lop6sr6lbeszdlni.
A gyermekekrendszerintnem kdnyszerft6koriilm6nyek hatdsdralopnak, hanem
nevel6sihib6kmiatt.lrgt6bbszor nincsissziiks6giikazeltulajdonftottholnira - eldugi6k,
elosztogatjdk.
A gyermekilop6sokoroszldnr6sziikben
6rzelni forrdsb6lfakadnak.Ezek
az rzelmi okok sz6les sk6l6n helyezkednekel: irigysdg a sikeresebbtdrsakkal,
testv6rekkelszemben;neheztel6sa szi.il6kre,testvdrekre;bosszua szeretetlens6g
miatt.
A lop6soklegf6bbgyokerea gliermekkiel6gi'tetlenszeretetigdnye.
Ez termdszetesen
nem tudatos:a gyermekv6gyikvalamlls,hifunyt6,rez- 6slop. Kiiitkozik ez a tudattalan
'A fejezctbcn szd
szerint 6tvett bckezdCsek tal6lhat6k a Sziil6k Kislexikona c. k6nlvb6l
/229-Zn. o./,
valamint H. Ginott Sziil6k Csgrcrmekek c. munk6j{b6l /59{f.. o; &6.
o./.

45

motfvum abban, hogy a gyermek legtobb esetbenel6sztjr sziileit6l lop apr6s6gokat, pdnzt
vary ak6r komolyabb tdrgyakat. M6g szemmell6that6bb a szeretetig6ny azokban a
meglehet6sen glakori esetekben, amikor a gyerek a tdrgyakat csak azdrt lopja el, hogy
szdtosszat6rsai kiiz6tt, s igy,,vds6roljon" magdnakszeretetet,n6pszerfis6get.
A gyermeki lop6sok elbirdsl6s6ban a sztil6k j6 rtsze - de m6g a nevel6knek sem kis
hdnyada- igen nagyfokf tdj6kozatlansdgot,tudatlans6got6rul el. A lop6s megit6l6s6n6l
a gyermek egy6nis6g6t,illet6leg az esetkonkr6t kiiriilmdnyeil nem veszikfigyelembe,6s
(gynem tudj6k re6lisanm6rlegelnia gyermekkisikl6sait.A,,lop6s" gyermek nevel6s6hez
elengedhetetlentilsziiks6ges,hogy alaposanfeltdrjuk a lop6s indft6kait, 6s ennek alapj6n
keressiikmeg a legc6lravezet6bbm6dszereket6s elj6rdsokat.A lopds megcl6z6s6ben6s
lekiizdds6ben hasznSlatos m6dszerek koziil az ali{bbiakat eml(thetjiik meg: der{is,
6szin1s, szeretetteljes csalddi l6gktir; gondoskod6s a gyerekr6l; becsiiletess6gre,
jdr6 feladatok ad6sa;a csaldd
6szintesdgreszoktatdsegy6bteriiLletenis; pnzkezel6ssel
anyag lehet6s6geihezm1rt rgnyekformdl6sa; a lemondani tuddsra, 6ldozatv6llalSsra
szoktatds.
Mi a teend6, ha a gyermekiinket lopdson 6rjiik? Nagyon fontos, hogv amikor a ,,kis
tolvajt" felfedezziik,keriiljiink el mindenfajta cerem6ni6t6s dr6maijele netet.A gyermeket rigy is rdvezethetjiik a becsiiletess6gftj6ra, hogy kozben mcgSrizzuk m6lt6sdg6t.
Nyugodtan 6s hat6rozottan azt mondjuk neki:
,rA,kisaut6 valaki mds6. Add vissza neki."
,rA,pisztoly nem a ti6d. Vidd vissza."
Ha bizonyosakvagyunk abban, hogy gyermekirnkp6nzt lopott ki a p6nztdrcdnkb6l,
err6l, hanem megmondjuk neki: ,,Kivett6l es! tizest
leghelyesebb,ha nem k6rdezgetjiiLh
artnztSrc6mb6l.Teddvissza."Amikormegkertiltap6nz,eztmondhatjukszigorrian:.,Ha
rtnzre van sziiks6ges,fordulj hozzAm,6s majd megbeszdljiik."Ha a gyerek letagadja,
hog5lehette a rtnzt, akkor nem dllunk le vele veszekedni,6s nem is igyeksziinkrdbfrni,
hogybocsdnatotkdrjen a b{Inei6rt.Egyszerfiencsakazt mondjuk neki: ,,Elvetteda p6nzt,
add vissza." Amennyiben mdr elkoltotte a p6n7., a besz6lgetdsneka k6r vissz-at6rtjl6si
m6djaira kell irdnyulnia /zsebpru-csokkent6s vagy valamifdle hdzimunka r6,v(n/.
Naglon fontos, hogy sohase hfvjuk a gyereket tolvajnak vag5ihazugnak, 6s sohase
j6solgassunk neki olyasmit, hogy a f.egyhdzbanfogja v6gezni. Egy6ltaldn nem segit a
glereknek az sem, ha megk6rdezziik ,,Mi6rt csindltad ezt?" Konnyen lehet, hog.v6 maga
scm tudja" mi vitte rd erre, 6s ha nagyonmegszorongatjuk,hogy elmondja, ,,mi6rt" tette,
ez csup6n 6jabb hazugsdgoteredm6nyezhet.Sokkal hasznosabbr6mutatni: elv6rj uk t6le,
hogy megbesz6lje veliiLnk,hartnzre van sztksdge:
,,Nagyon csal6dott vagyok, arni9rt nem mondtad el nekem, hogy sziiks6gedvan egl
tfuesre."
,,Ha pnzre van sziiksdged,gyerehouAmds mondd meg nekem. Majd megbesz6ljiik."
Az id9zptt p6ld6ink 6s javaslataink ttrbb sziil6ben ellenkezdst vdlthatnak ki: mind a
hazugsdg mind a lop6s eset6benerdlyesebb megold6st tartanak clravezet6nek.Mi 0g5l
vdljiik" a kezdet kezdet6n, amikor a baj feliiti a fejdt, javasolt megolddsaink
c6lravezet6bbek, m6gpedig az6rt, mert bizalmat sugallnak, a gyermek megdrt6s6t he-

l&'i*flY::t"?toz6ppontjdba'

Hogvjobbanmeg6rthessiik
ennekaz 6rt6ket6si

y#";;.:
i{:?::,?ff
j**il:*tr#:fT:iili;?;ffi
lf_.:.ilfr
"""**

,,Vett valaki siitem6nyt a t6lb6l?,,

,,Nem lSttad v.letreniil, ki vett kis siitem6nyt?
Ncm ett6r te is egyet?Biztos?,,
Az rlyen k6rd6sek rendszerint haz,ugs6,grak.ny.szeritik
a gyermeket, ami csak tov6bb
n6lyfri s6relmiinker.

A szab,ryu., tiog;io ntdjuko vaiizr,

,, rerarorrnk.Sokkar

helyesebb,ha nyrlan kimondju'k:

.r",,,f;L:,T,

megcttcd s iirem6nyr. Mondram,

hogy ne edd meg. M6rges
vagyok 6s

Az utols6 mondatu.nkmegfelel66s
a zadofthclyzetbenc6lszeriibiintet6stjelent.
Kinos
'ff
r"rdb';;;;;

; ::::: l:1Aff

*:;?

a tete
tossegJ;;l;", heryteren
viser-

A gycrmek cg6szs6ges
rclki6ret6tkomolyanvcsz,lryez.teti
azasziir6,aki
megvandldva
a csfp6s,mar6grlnyol6diis
k6pess6
g6vel.""'
kclrcrism6tclnem
ugyanazt?
"HSnyszor
siiketvagy?Akkor mi6rtnem

,u"'r]i#::?iffi.T"t'"
,",;|ifij:'u'an?

hallod?,,
udvariatian
uugvHotn"u.'1i"ater,
u,
odavar6
vagsr
".iuo"",

rlulvevagv,vagv6ppencsakmegkukurtiil?
A dilihr{zbanvtgzed,haigy

Az iryensziir6tar:innincsis tudatiibanun,r1l,hogymegjegyz.se
t.maddsa gyermek
etten,ami rerr6rreniir
kihrvja ;;;;'"ii*ta-uJara,.;
;;;;nynak
"
6s a csip6s

re'u"
rrirj
iikaz
ffffff ffi ::1;,T:,::ltl ;rru:
ll"i' """ " ;;ffi ;"",:ry
","oerke
,Ahhoz k6pcsr,hogymily-en
kicsivagy,tfil nagyszdd
van!,,
,,C)Iyan vagy,mi nt egvfeifuvalkoaol,"'teUi,
f
akaratranur
nemszabadrontanunka gvermek
herpet.r semonmaga,
,"*Hi:i:il:em
A gfnyt azrt ke, keriilntinft
a nevel.sben6s az
gyakorratdban,mert az
-rt6ker6s

;fl::Ji:t:HJil1i1i?f'*t"trotoJi'gv",-"k.,"-6b;;*;l"renkezstvagy

47

Szexu6lisnevel6sa csal6dban.

tt-

:rlr.:

Sziil6k kor6ben a szemdlis nevel6s,szexu6lisfclvildgositfs az. egyrk legnehczcbb

pedag6giai probldmdt jelenti. Szerenqs6renapjainkban a probl6milk megolddsdhoz
kedvez6bbeka feltdtelek,mint a kordbbi 6vtizedekben.A pszichol6gusokmiir folt6rtek
a szexu6lisfelvil6gositdsnorm6it 6s lehet6s6geit.Mivel a pszichol6gusokmegolddsi
javaslataivalteljesen egyet6rtiink, ezdrt ezeket megfontol6sraajdnljuk. Az6rt is, mert
k6pessdgfejleszt6programunkban mi is folvdllaljuk kisiskolds tan(tviinyaink szexudlis
nevel6s6t.
A sztil6kjelent6s r6szeigy v6li, hogy a gyerekekszexudlis6rdekl6d6sea serdi.:l61ort6l
kezdve tekinthet6 termdszetesnek 6s ,jogos"-nak. Eppen ezerl, ha 6vodds korfi
gyermekeiknltaliilkoznaka szexuiilis6rdekl6d6sjelcivel, megiitkoznek,azt hiszik, hogy
valami ,,illetlen" 6sterm6szetellenesdolog tort6nik. Pedigebbenaz 6letkorbanez nagvon
is term6szetesjelens6g,melynek biintet6se,szigorirelfojt6sa sok vesz6llyelj6rhat.
Az,,6n" felfedezds6hezigennagym6rt6kben hozzStartozika sajdt test megismer6se.
Figyelj6k meg hogy a h6rom 6v koriili gyerek meglehet6sensokat tart6zkodik a tukor
el6tt:nzegeti mag6t, grimaszokat v6g,kiilonboz6 groteszk mozdulatokat tesz,6s nag'-on
6lvezi,hogy a test az,,6n" birtoka f az 6n kezem, az 6nl6bam, aztn testem/, mely
h(is6gesenengedelmeskedikfrissenfelfedezett6nje utasftdsainak.Ezzelpdrhuzamosan
fel6bred benne az osszehasonlitdsv6gya, vagyis k(vdncsivdv6lik m6sok testdre is.
Azonoss6gokat6s kiil6nbs6geketkeres, 6s nem telik bele sok id6, megleli azt a legfontosabbjegyet, ami or6kre hozz6kapcsolja6t sajdt nem6hez,6s megktlonbozteti a mdsik
nemt6l. Ett6l kezdve - ha m6dja van rf - komoly igyekezettelfigyeli ellenkez6 nemti
kort6rsai nemi szerv6t,6s megpr6b6l inform6ci6kat is gy.fijtenir6la /pl. a firik arr6l:
hogyan pisilnek alfinyok/. Komoly hiba, ha ilyenkor a gyermeki 6rdekl6d6sa feln6ttek
6lszents6g6nekfaldba iitkozik. A gyerek, akit ilyenkor kikiildenek, vagv zavart, fontoskod6 vdlasztadnak neki /plldilul azt, hogy:,,Kicsi vagy m6g ehhez,majd megtudod
idej6ben"/, tigy fogja 6rezni, hogy valami titkot rejtegetnek el6le, ezzel pedig tov6bb
csigSzzAk6rdekl6d6s6t. A nemi szerv testiink r6sze, 6s a mfikijd6s6re vonatkoz6
k6rd6sekre6ppen olyan helyes6s kiel6git6 vSlaszokatkell adnunk, mint bdrmilven m6s
k6rddsre.Mi sem term6szetesebb,mint hogy idetartozik a ,,Hogyansziiletik a kisbaba?"
k6rd6sis. Gondoljuk, a sziil6k m6r tudj6k, hogy a g6lyameseb6rmilyen fajt6ja ostobasdg,
6s kifejezetten kdrosanbefolydsoljaa gyermek 6rtelmi-drzelmi fejl6d6s6t,sztil6r'elval6
kapcsolatdt.Ennek ellen6re a legttibb sziil6 komolyan zavarbajbn, amikor meglrallja a
,,rettegett" k6rd6st: valamilyen bel6nevelt gdtl6s, szem6remdrzet 6s intcllektudlis
tandcstalansfg akadfllyozzaa megfelel6 v6lasz megad6siiban,6s - b6r lelkiismeretfurdaldsavan miatta - rendszerintmell6besz6l.Mdrpedig zavartsilgranincs ok.
LSssuk,melyek a szab6lyokennekaz,,brok sziil6i gond"-nak a megoldds6ban.Els6 6s
legfontosabb: merjtink zavaftsdgndlktil beszClnir6la. A gyereknek nem szabad aA 6reznie, hogy a feln6tt vSlasz.a
mbg6tt valami titok lappang.Mdr csak az6rt sem, mert ilyen

I,i-:

,A

.1

.;.i-:

...;.-':i: i
-t:-ah!L.

rta!.
r. l.- 3

a:i. ::

L . - - ;
l- llJ
-

L:-

i:

,- . : r.-'::
:-ail

i,t:-:

--:

'A fejezetben
tal6lhat6kRanschburg
Jen6SziilSklesznekc. munkdj6b6l/
sz6szerint{tvett bekezddsek
239-243.o./.

\-.

titoknak ncm is szabadlennie: a sz6 legtisztdbb6rtelm6ben termeszetesbiol6giai - 6s

lrzelmilegmegalapozott - folyamatr6l van sz6, 6s ha utdnagondolnak, bizosan behtjak:
tulajdonk6ppen teljesen 6rthetetlen, mi6rt ne tudhatn6 egy gyerek,hogyan sziiletik a
kisbaba. A miisodik szabSly:.csak akkor hozzuk sz6ba, ha a grcrek kdrdezi, s ne
vdlaszoliunk tobbre, mint amennyit kCrdezctt.Teh6t a sziil6 nem mondhatja:
,,El6rkezett
azideje annak, hogy ezt at6m5t megbeszdljem a kisfianmal." Engedjiik, hogy a gyerek
dorrtse el, mikor jiitt el ennek a t6mdnak azidqe,6s milyen iitemben tudja megZiteni,
elfogadni azt! Mds kdrd6s, hogy a sziil6 6s a gyerek koz6tt olyan kapcsolatnik kefiennie,
hogy a gyerek azonnal anylfuhozvagyapj6hoz forduljon, amikor ez-fvagybfurmilyenm6s/
t6ma munkdlni kezd benne. A harmadik szab6ly:a gyereknek olyan vdlaszt kell adnunk,
amit megdrt, ugyanakkor minden r6szlet6benhelytdll6, igaz.El kell mondani,hogy az
ember egyici-pici sejtb6l fejl6dik ki /itt a nov6nyvildgb6l is hozhat6 p6ldaf
,mely azinya
hasdbanvan.Olyan apr6 r6szletkdrd6sekmellet, mint: hogyaneszikibaba anyuhasabanZ
/melyre termdszetesen el kell magyardznunk, hogy a k6ldirkzsin6ron keresztill
t6pl6lkozik/, a gyerek itt 6ltalAban k6t fontos k6rd6st tesz fel: hogyan keriil az a pici sejt
az anyu has6ba,6s hogyan keriil ki onnan kilenc h6nap mflt6n a kisbaba?Azels6 k6rd6sre
az av{lasz" hogy a sejt egyik fele az anyu6,mdsik fele az apu6, s ha a k6t f6l sejt taldlkozik,
egyesiil, akkor indul meg a kisbaba fejl6d6se. Ezzel a - termdszetesen kell6k6ppen
szinezelt - vdlasszal a h6rom-n6gy6ves gyerek kezdetben rendszerint be6ri. a dolog
vildgos, 6rthet6 6s elfogadhat6 szitmara,teh6t megnyugszik 6s gyakran hosszf ideig nem
k6rdez tov6bb. Gondoljunk a m6sodik szabillyta: csak akkor menjiink tovdbb, ha a
frerek
megk6rdezi:hogyan kertl az apai f6l sejt az anya test6be.Higgy6k el
/tudjuk, hqgy neh6z/, semmi akaddlya annak, hogy elmagyarilzzAkneki. Ha a f6rfi 6s a n6 nagyon szeietik
eg1rm6st,a nemi szervek tal6lkoz6sa r6v6n jut el az apai f6l sejt az anyatest6be. Nagyon
fontos a biol6giai folyamat 6rzeLni oldaldnak a hangsflyozdsa, s az, hog5rmindez o-lyan
term6szetesen6s egyszer{ienhangozz1k, mint bdrmilyen m6s sztil6i magyarazat.fgy a
gyerek teljesen rendjdn val6nak fogja taldlni 6s nyugodtan elraktdroza -egis.ert Aotgai
koz6. Ha a nemi szervek funkci6j6t illet6en m6gis tovdbb klrdez"hivjuk fel a figrehet
a termdszetval6ban qsod6latostakardkoss6gdra,mellyel lehet6v6 tette, hogy egyetlen
szerviink k6tf6le feladatot is elldthasson.
A m6sodik vdrhat6 gyermeki k6rd6sselkapcsolatbancsupdnannft: nagyon sokszor
tapasztalhat6,hogy a sziil6 nem meri 6szint6nmegvdlaszolni:hol bdjik ki a baba azanya
has6b6l?/Erre vonatkoz6anterm6szetesenfantasztikusgyermeki elkdpzelesekalakulnak ki, melyek koztl az a leggyakoribb, hogy minden sztil6sn6l felvdgjdk az anyahas6t vagyis a gyerek felfedezi 6s dltal6nosftja a csdsz6rmetszst./Nem szabad. di nincs is
drtelme annak, hogy a sziil6utakat eltitkoljuk a gyerek el6l, 6s igy a kisldnyok egy ks6bbi
hasmlit6tt6l f6ljenek!
A sziil6nek tisztdban kell lennie azzal,hogya nemi szerv6vod6skorban is 6rtlmforr6s.
A gyerek tehdt, amikor felfedezi nemi szerv6t,el6g sokat fogdossa,dorzsoli, j6tszik vele,
mert ezt kellemes 1rzlsek kfs6rik. Fifknfl gyakori a merevedds is - ha teljis szexudlis
kieldgiil6shez biol6giai okokndl fogva nem is jutnak el. A gyermekkori iinkiel6gft6s
/onfinia/ tehdt termdszetes jelens6g, melyet a sziil6nek egyilltilan, 6s semmi'iyen
formdban nem szabad sz6vd tennie! A btintet6s vagy megszlgyenit6s az egszsiges

49

szexu6lisfejl6d6s szempontjdb6lrendklviil veszedehnes!A szii{6nek csak akkor kell

felfigrelnie, haaz6nkiel6gft6sm6rtdktelenn6vflik. Ez tltalAban&zebni kiel6gii{etlensdg
g6rcs6stiriimkeresdsjele, fgihogtilyen esetben- de csakilyenkor - aj6nla1s6szakemberf,s2 f61drlni, sfr1sz igai okot megtalClja.
A grermeki szexuditdstmdijtkoztartozik a meztelensdgprobl6m6jais. H6romdves
gyereket strandon, nyilv6noshelyen mdr nem szoktunk mezteleniil szaladgdltatni.De
otthoq ha meleg van, nyugodtan ugrdlhat pucdran is. A termdszntesszemrem&zs
kidakitfsa mellett - ami az 6voddskorban fontos nevel6sifeladat - el kell 6rniink, hogy
a gterek ne 6rezs teste sz6gyellnival6, alacsonyabb6rtdk{l rdszdneknemi szerv6t.
is: a sztil6 - sajdt 6s gyermekenem6t6l
Hasonl6 a helpet a sztiLldimeztelens6ggel
gyermekeel6l; ez
ftiggetleniil- ne rejtegessemag6thiszt6rikus,feltfin6 gondossdggal
ruhdtlanul
mint amikormindenszemrem6rz6stf1lretve,szAnd6kosan
ugyanolyanhiba,
jelenik meg gyerrnekeel6tt. A sztldi viselkeddsb6lezen a t6ren is hi{nyon9k a
titokzatoss6g,
a nyugtalanft6hom6ly:azemberekelfedikegymdsel6l als6testiiket,mi6rt
viselkedn6nkotthon mdskppen?De ha a gyerek vdletleniil m6gis rtut nyit a
istenem,emberekvaglunk,n6k 6s f6rfiak - akdrcsakgyerekeink;nem
fiiLrd6szob6ban:
t6rt6nt semmikiiltintis.

3 :
fi

\=

iu

i ,

i1
l ,

A kislskol6s6s a v6l6s'
V6giil essenszb egy - a gyermeketnagyonsflyosan6rint6 probl6m6r6l 6s annak
hatfsdr6l.
Ha feltenn6nka kdrddst:vajon mi az okaennal5,hogya sziil6kviildsaveszllyeztetia
gyerekeg6szsdges
fejl6dsdt,a legttrbbemberbizonydrak6t okotjeliilne meg.Hivatkozna
a vdldsktiriili id6szakfesziiLlt
rznlmil$orre, m6sr6sztutalnaarra is, hogya sztil6nek,
aki eg;rediilneveligrermekdt,rengetegneh9zsgelkell megktizdenie,6s igen gyakran
nem k6pesa megfelel6mdrt6k{Iellen6rz6sre6s fegyelmez6sre.
Mindk6t ok val6di,6s komoly figyelnet 6rdemel.Van azonbanegyharmadikok is,
amelyrdlnagyonkevesetbeszdlnek,pedig hat6erejej6val nag5iobbaz el6z6 kett6n6l:
hogyanviseli, hogyan,,dolgozzaf.el"ahlzastLrsdt6lval6 elszakad6st6ny6taz a sztil6,aki
a gyermek mellett marad? A sziil6 ugyanisa vdl6s idejdn jelentkez6 zaklatottsdgAt,
nyomaszt6 magdnyrzbstvagy 6ppen indulatos bossz0vfigyit akarva-akaratlanul
ez.{ltalolyantart6sk6rosod6stidzhet
tovfbbitja gyermekdnek,
akinekszem6lyisgdben
el6, amely mdg akkor is erdteljesen hat, amikor a sztiLl6a vfl6s valamennyi
megr6zk6dtat6s6t
r6genkiheverte.
nem szabadeltitkolniaa v6l6st6ny6tgyermekeel6tt! El kell magyar|znia
A sziiLl6nek
neki" hogSrapa 6s :rnyanem tudnak tov6bb egytitt 6lni, de 6t mindkettentov6bbrais
nemszabadosszet6veszteni
a volt
ugyanfg5lszeretik,mint rdgen.Persze, amagyardzatot
Tal6n a legsflyosabbhiba, amit a gyermekkelmarad6
hdzastdrsvdd ald helyezds6vel.
'A fcjczctbensz6szerint6tvett bckezdCsek
tal6lhat6kRanschburgJen6Csal6diKijr c. munkdj6Ml /6973.o./.

50

sziiLld
elk6vethet,ha megki.sdrel
ugyanolyannegativv6lem6nytkialakftanigyermek6ben
a mdsik sziil6r6l, mint amilyet 6 magat6pl6l. Ha a g5r6ltrreti, ."gu"te,
tdrgra 6ppena
gyermekkelelrent6tesnem{I sziiLl6,
ez tovdbbibajokat is okozhatle m atia"6r?6" a
negativkpet,amelyetapj6t6lhall anylaravonatklz6an"
e. ugy*"dieszi a kisldnyis. A
sokrosszat,amit anyjaapjfr6l mesdl,ionnyenkiterjesdheti" rZ*"ttlaltal6ban.
/persze
ehhezaz6ltaldnosftdshoz_gyakran
^ g^isztuosegti h"-agy;;Jk6r,,,Miod"n
f6rfi
megbfzhatatlan6s csapod{r" - mondji az elhagrott asszonykisldnydnak.
,,Minden n6
alattomosk{gy6"- oktatjakisfi6tazer;iltapa./sZnosp*i;iri-G;'vizsgaatbizony'tja"
negatlv k6p, ami ilyen m6don .i"i* o"-16l naa*riiot
lggy-"
6wel k6s6bb is
"
kdrtkony, s akadfilyona a p6n6las4dst.
Az 6vod6s6s kisiskoldskor6 gyermek teh6t hajlamos az onvddra,
arra, hogy sziilei
elhidegiil6s66rt ,saz egyik sziild,,elt{In6s66rt" tinmagat t"gye ferJl.rJ};#r
;;
nagronfontos,hogya gyerekrendszeresen
lathassaazotthonr6l elkoltoziltt sziildt!So\
gyermektegyediil neveldanya6s apa pus46n azcrt igyekszik
minindlisra cs6kkenteni
vof
l6togat6s6t,hogy
euerelejt vegSre
a s6iii,r6snek,
amelyetgyermek6bena
.n-azaslarsa
m6sik sziild folytonosfjraelvesztdseot6ztat.-p edrgaz ilyen
s6riil6s sokkal kev6sb
veszdlyes,mint az, amikor a gyermekfg5lv6li" hog5lanyjavagy
apj" uot, 6snem szereti
6t ritbb6!
"i
A gyermek6totthondbanmegldtogat6sziiLld
viselkedjdktermdszetesen
, 6snej6tsszon
megaval6s6gosndl
jobb kapcsolatotvolt h6zastdrs6val.
A kisiskol6snemhisziel 6 s2iilgft
viselkeddst,6s hajlamq's,hogy rossztapasdalataitdltaldnosfwa
dlszentnekmin6sftse
sztileit.
A u{1. tobb szempontb6lis vesrtlyeaetia gyermek eg6szs6ges
fejr6d6#t.A tan6s
._
k(1os(!s amnbanegdltardnnemtdninysrefitebgF"sd,bn"tZ.iug"irakiizhirter
ellcntctben-'le-Tmagaa.vdr6s_t6nye
gyakorolja gy"rfrtsre-etyisclcre, hancn azok
azindulatok,fdlelmek6skeserfis6gek,
amelyelet"a grermekkelmaradi sztltda htzassdg
felbomldsamiatt 6161,
6s amelyek-takana-akarattlu ataagy";"k6o"L.

51

FELHASzNALT fs g,ixt

orr

IRoDAIToM

Budapest,L978.Akad6miaiKiad6.
CLA,US,G. - HIEBSCH, H.: Gyermekpszichol6gia.
MedicinaKtinrykiad6
Budapest,1977.
GINOTT, H.: Sziildk 6sg5rermekek.
GRAC, J.: 6rtsii& meg a S/ermeket! Budapest,1979.Tanktrnrykiad6
HARSANfl

Istv6n:A tanul6k megismerdse.Budapest,198. Tanktinrykiad6

Tankiinrykiad6
LOWE, H.: Azlet tanul6s.Budapest,1979.
szAB6 P6t A j6t6kt6l az iskoldig. Budapest, L978. Hazafras Npfront - Kossuth
Kbnrykiad6
RANSCHBURG Jen6:Csd6di k6r. Budapest,t9Tl. RTV - Minerva
RANSCHBURG Jen6: Sziil6k lesznek.Budapest,199. Gondolat Kiad6
A sziildi mestersdg Szerk.MOHAS Lfvia. Budapest,1982.Minerva
Sziildk Kislexikona: Szerk.MdIZIK L6sd6n6. Budapest,194. Kossuth Kbnrykiad6

52

.t\:.
l

TARTALOWEGYZEK
KedvesSziil6k!
I. MIT JELENT NEVELM?.
A nevelsldtszata.
Mi tekinthetd neveldsnek:
Az 6rdkl6sr6l

5
5
5

II. MIRE NEVELIUNK?

A glermek jtlv{e 6s a nevel6s.
A neveldsdlj&61.

8
8
9

UI. MILYEN A KISISKOI.AS GYERMEI(UNK? . .

Milyen a kisiskolds?
Az anya6s az apaszerepea kisiskoldsfejl6d6s6ben
Hog-al tanuljameg a grcrek a frfi 6s a n6i szerepet?.. . .
A kisistol{s kortdrsai kiirdben
A kisiskoldsagressdvmagatart6s{r61.. . .
Hogran ismerjii& meg gyermekiLrket?

10
10
t2
L4
15
16
20

rV. MILYEN A CSAIIDUNKBAN A NEVELESL6GK6RE?

Gyermekszcrepck
a csalddban
Munkamegosads
a csalddban

22
22
23
23
24
25

A csaldddletrendje
Erintkezdsim6dok a csalddban.
Neveldsildgkiir a csal6dban.
Mit tanul meg rejtetten a gyermeka csalddban?
V. HOGYAN NEVELIUNKA CSATIDBAN?.
Milyen bdndsm6dotklvfnna a kisiskolds?
A csalddinevel6spedagdja
A kisiskol6stevkenysdge
a csalddban
A jdtek s a kisiskolds
Tvflnzts, rAdi6zAs6s a kisiskol6s
Olvas6s6s a kisiskol6s

31
3I
32
35
37
38
38
53

39
39
q

Ertdkel6s a csalddban
Jutelmazdsa csalfdban.
Biturtet6sa csalddban
VI. KENYES TGnoEseT A CSAI.ADI NEVELESBEN .
A grermekekhazugsfuair6l.. . .
A grermek s a lopds
Szenrdlisnevel6sa csalddban.
A kisiskol6s6s a vClds.
FELHASZNALT ES ATAMOTT IRODALOM
TARTALOIVTJE:GYZftK

54

...

M
4

45

50