Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • 14 views

    Kulturalis Nyelveszet PDF

    Uploaded by

    Etelka Rácz

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content

    You might also like

    Kulturalis Nyelveszet PDF

    Uploaded by

    Etelka Rácz
    14 views4 pages

    Original Title

    kulturalis nyelveszet.pdf

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    14 views4 pages

    Kulturalis Nyelveszet PDF

    Uploaded by

    Etelka Rácz

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 4
    Kovecses ZOLTAN” Mia kulturdlis nyelvészet? ‘What is cultural linguistics? In the paper, I attempt to answer the question in the title inthe following way: Cultural linguistics is the study of how human communities make the world around them meaningful. This meaning making, or ‘meaning construction, occurs by means of cognitive processes performed by the mind/brain, These include, among others, «categorization, forming conceptwal/mental frames, the establishment of correspondences between and within frames, the construction of mental spaces in ongoing discourse, and the combination, fusion, or blending, of frames or mental spaces with each other. Of these cognitive mechanisms the establishment of correspondences between frames, that is, metaphor, is of especial significance. I is by virtue of such metaphorical mechanisms tht we can go beyond the interpretation and verbalization of conerete-physical reality and create an abstract dimension of human existence. Cultures consist of the conceptualization of both realms. Keywords: cognitive linguistics, meaning making, metaphor, cultural linguistics, theory of culture Kulesseavak: kognitiv nylvészet, jelentésalkat 1, BEVEZETES ‘A dolgozatban a cimben feltett Kérdésre a kavetkers vvlaszt igyekszem kifejteni: A kulturdlis nyelvészet nem mas, mint annak tanulmanyozisa, hogy az cemberi kzdsségek hogyan teszik a kériilotik lev6 vildgot értelemmel/jelentéssel-bir6va. A jelentésal- otds az emberi agyielme altal végzett megismerési folyamatok segitségével trténik, amelyek magukban foglaljak a kategorizAciot, a fogalmi kerctetek kiala- kitésit, a kereteken belili megfelelésck és a keretek kozotti megfelelések létrehozasét, a mentilis terek beszéd kizbeni felépitését, a fogalmi keretek/menté- lis terck egymassaltortén6 elegyitést stb, Ezek kil a megismerési folyamatok kizil a fogalmi keretek kozdtti megfelelések létrehordsa, azaz a metafora, kilonds jelent6séggel bir. Segitségével tl tudunk lepni konkrét-fizikai vilégunk értelmezésén és ver- balizilésin, és az emberi let és gondolkodis elvont dimenzigjat tudjuk létrehoani. A kultirdk magukban foglaljak mindkét dimenzié konceptualilésit. ‘A kognitiv nyelvészet mint médszer mar szamos esetben igazolta, hogy mAs nyelvészetiirényzatoknal lenyegesen hatekonyabban képes kulturalis entitésok és folyamatok tanulményozisara (1. példdul Lakoft 1996, Lakoff-Turner 198, Lakoff-Nunez 2000, Tur- ner 2002, Forceville-Urios-Aparisi 2009, Kavecses 2000). Az eddigi eredmények és tovabbi munkék alapjén tgy tUnik, hogy kidolgozhaté egy kognitiv + Bowbs Lorind Tudomanyegyctam « zhowecees@ludensckesha Inc Baas eae, Viszson Aan (20k) 201: lv shure” huts ryeeszet Bupa, Magyar Storsba Trae 16-9. ‘metafora, kulturlis nyelvésze, kultiracimélet kultiraelmélet. Ebben a keretben a nem nyelvi” kul- ttiréra is kiterjesatjiik viesgélédAsainkat, és exaltal a nyelv dltal hordozott és a ,nyelven kivili” kultarét ‘egységes clméleti keretben tanulményozhatjuk. Az cert acéltkitdz6 programokat ma mar a vildgon tabb helyen kulturalis nyelvészetnek nevezik. Az elneve- z2ést a kognitiv nyelvészet dsszefliggéseben eldszor Palmer (1996) haszndlta. A dolgozatban megprébs- Jom dsszefoglalni azokat az alapvetéseket, amelyek nelkil egy egységes és pszichol6giailag redlis kulti- raclmélet nem képrelhet6 el 2. AKULTURA MINT JELENTESHALO Fontos viligosan létnunk, hogy mit értiink a kultira fogalmén a térsadalom- és huméntudoményokban. Ehhez feltehetjik a kovetkez6 kérdést: Pontosan mibdl 4ll a tudomanyos munkank, amikor nyelve- ket, irodalmat vagy kultirakat tanulményozunk? Az irodalom tanulményozasa sordn példéul irodalmi szdvegeket értelmeziink: a kulturilis tanulmnyok (cultural studies) diszciplingjén bell kulturdlis tapasztalatokat interpretélunks a kulturdlis antropo- ogia azt vizsgélja, hogyan lesz jelentéssel birdvi a vilig egy embercsoport szdméra; a trténeti nyelvé- szetben a jelentés kialakulist és fejl6désétvizsgljuk; az idegen nyelvek tanitaséndl megprébalunk rétalalni KOVECSES ZOLTAN - AL A KULTURALIS NYELVESZET? degen nyelven torténd elsajatité- médszereire; a forditastudo- megérteni, hogyan adhaté Sedentés valamely mésik nyelvben, cgységes személetméd, amelyet 3s tevékenység mindegyi- 2 Mis szavakkal:Ietezik-e egy méd, amellyel elemezhet- (Gs megmagyarizhatjuk a fenti tevé- SSeiemcayem szerint, igen, amennyi- hogy ¢ tudomanyos tevékenységek ‘2, amit én ,jelentésalkotisnak” exes 2006). A kultira és a nyelv isa sosl Ha igy tckintiink a kultiréra, B Giiford Geertz (1973) szemlelet- sex irta: Az ember olyan lat, amely (eal sat jelentéshélokba van felfug a baldkat tekintem én kultdrénak, swagilata nem tOrvényeket feltiro Inanem jlentést keresd értelmez WSGeertz 1973: 5). Ennek fényében azt Teeclitsak meg a kultirat és a nyelvet kent’, amelyet emberek alkot sestcimeanck. A kihivés abban dll, hogy sxe médon alkorjak és mi médon értl- fs elentéshélokat. Ugyanakkor nem fel- leqpet a geertzi szemléletméd egészével, om it, mert Geertz hangsilyozza selentéshalokhol tevidik Ossze, és ez ogy a kultara nem egy monolitikus Bancm emberck dltalalkotott tirsa- 6. Geertz azonban nyilvanvaloan é nem is rendelkerhetett a jelen e részletes elméletével, amely ma ren: lL Az 1980-08 évek elején kezdba6 tanulmanyok adtdk a keztinkbe amelyek segitségével leithatjuk, sek a jelentésalkotisfolyamata. Geertz szzzal sem értek egyet, hogy a kultira seem Ichet .kisérleti tudomény": Ma mar hogy lehet (és annak is kell Iennie) (1 a0). Secasthernk kultirdrdl, ha valamely adott sorténelmi és fizikai kornyezetben 16 tabbé-kevésbé egységes médon értel femit ste. Pelddul megértik, amit a masik gals médon képesck beazonositani a ts {6 a= eseménycket, bizonyos helyzetekben sbyan vselkedést helyénvalonak vagy nem tartanak, és olyan tirgyakat,szovege- gst képesek letrehoani, amelyeket a c50- aga is jlentéssl birdnak tart. llyenkoré szamos més esetben tetten érhetjk ajelentésalkotas valamely formajat: nem esupdn a nyelv ktrehozésé ban és megértésének folyamatiban, hanem abban is, ahogyan a dolgokat egységesen beazonositjak, aho- agyan valamely viselkedésformat elfogadhaténak tar- tanak vagy sem, ahogy kévetni tudjdk a beszélgetése- ket, ahogy a csoport més tagjai sziméra is jelentéssel bind targyakat és viselkedési formakat hoznak létre, és igy tovabb. A jelentésalkotds (legyen az nye ‘vagy més) olyan kooperativ tevékenység, amely mi dig valamilyen dsszetett kbenyezetben és kilnbiz6 mérteki sikerrel val6sul meg. Akik sikeresen részt tudnak venni az ilyen jelentésalkotdsi tevékenység- ben, azokrdl elmondhatjuk, hogy ugyanahhoz a kul- tirdhoz tartoznak. A kbzds jelentésalkotdsban val6 sikertelen résavétel kiriv6 eseteit nevezzik ,kultir- sokknak’ 3, JELENTESALKOTAS Mi médon valnak jelentéssel bir6yé az dltalunk hhasandlt (nyelvi vagy més) formak. Valamely adott forma (vagy jel) eseteben mi médon élakul ki anak jelentése? Altalinosabban megfogalmazva a kérdés hhogyan tesz szert a nyelv a jelentésre® Az objektivista szemléletmédban a jelentéstjelek 68 a vildg dolgai/ nyei Kézdtti megfeleések alkotjik. Ezzelszem- ben az experiencialista (a tapasztalatokon alapul a fogalomrél lsd Kovecses-Benczes 2010) s2e léletben a jelentés olyan fogalmi kategéria, ame- Iyet az adott kategoria kézponti tagia hatéroz meg. = valamely elvont fogalmi prototipus (1 Lakoff 19875 Lakoff-Johnson 1999; Kéveeses 2006; Kovecses~ Benczes 2010). E szemlélet értelmeben a jelek testi tapasctalataink eredményeként valnak jelentéssel birdva. A jelentés tchat részben testesiltségh6l fakad, ésa gondolkodas, amely felhasznilja ezeket afogalmi kateg6ridkat, testesltnek mondhats, Ebben a szemléletben a kultirdra tekinthettink tgy, ‘mint jelentések olyan nagyobb halmazéra, amelyben “osztozik egy bizonyos embercsoport. Ha valaki tagja valamely kultirénak, az aztjlenti, hogy kepes a tob- biekkel kézdsen torténé jelentésalkotisra. Ehhez ter- mészetesen arra van szilkség, hogy 2x emberck ren- delkezzenck a jelentésalkotés szervével, az aggyal, a jelentésalkotdshoz szikséges kognitiv folyamatokkal, a nyelvi és nem nyelvijeleket jelentéssel birdva tev, az Onmagukban nem jelként funkciondl6 targyakat fs eseményeketjelentéssel megtdlté teste, valamint clyan fizikai és tarsadalmi kornyezettel, amelyben cegyiitt flock az agylelme és a test. Az egyes Kult rik az adott embercsoportdltal alkalmazottsajatos ‘A KULTURALIS NYELVESZET DEFINICIOL, VIZSGALOOAS! TEROLETE! jelentésalkot6 mechanizmusokbél és ezek eredmé- nyeként Iétrej0ttsajitos jelentésekbdl, vagyis sajitos fogalmi rendszerekbol dllnak. A test és az agy mint jelentésalkot6 szerv univerzilis, tehat nem tartozik egy adott kultirdhor sem. Ebb! adédéan univerzd- lis jelentéseket képes étrehozni, amelyekben minden embercsoport osztozik, bir az univerzilis jelentéseh nck mindig vannak kultéraspecifikus jellegzetessége ‘A fiikai és tarsadalmi krnyezet a jelentésalkotas kkulesfontossigh Ssszetev6i. A fizikai és a tarsadalmi kérmyczet tekintetében a kultirak jelentésen killén- biznek egyméstél. A kérnyezet viszont nagymér- tékben hozzijérul azoknak a jelentéseknek a kiala- kkuldséhor, amelyeket a csoport tagjai felhaszndlnak viliguk kilnbiz6 aspektusainak megértéséher. Ez a kornyezeti hatds kilonésen vilégosan érzékelhet6 a metaforikus fogalomalkotisban (I. KBvecses 20052, 2010). 4, FIGURAT{V ERTELEM A metafora kognitiv nyelvészeti megkbzelitésmédja (Lakoff-Johnson 1980; Kovecses 2005a, Kovecses 2010 [2002]), amely ,elsédleges metafordkat” hasz- nl, feltételevi, hogy az els6dleges metaforak testi tapasztalatok korrelaciojan alapszanak, tehat ezek a rmetaforak testesiltek (Lakoff-Johnson 1999). Mivel a testesiltség, példéul a mennyiség és a szintmagas- sig (vertikalitis), acél és a célpont, a hasonlésig és a kizelség, a dih és a forrdsig stb, kizatti Ssszefggés minden emberi lényre jellemz6, az ezekhez kapeso- 16d elsédleges metaforik, legalabbis potencidlisan, cegyetemesck. Ez a kutatdsi vonal elsésorban a meta fora egyetemes, univerzilisaspektusaira dsszpontosit Ezzel szemben a kognitiv nyelvészet egy mésik kutatés irdnyzata a metaforsk kézatti szdmos elté- résbl indul ki, és nagy hangsilytfektet arra, hogy megprobaljon magyardzatot talalni ezekre az eltéré- sekre, Szémos metafora vizsgilata alapjin azt talal- tam (K6vecses 2005b), hogy az eltérések els6sorban az eltérd kontextusb6l adédnak. A fogalmi metafordk elmélete alapjén tehit digy tdinik, hogy kutatasunk ket irdnyra koncentrélhat: foglalkoztathat minket elssorban az. univerzalitas, vagy ellenkez6leg, kiindulhatunk a varidciébél (1. Kévecses-Benczes 2010, 7. fejezet). Az univerzalitas 65a varidci6 okait figyelembe véve két kutatési vonal mentén haladhatunk ‘Testestltség ~ Egyetemesség/Univerzalités Kontextus ~ Varidci ‘A Metaphor in Culture (2005b) cima konyvemben igyekeztem dsszelleszteni a ket irényzatot. Elképze- lésem lényege az, hogy ket dolog gyakorol rink egy- idejd hatdst, amikor bizonyos helyzetekben valamit metaforikusan értelmeziink: a testesiltségiink és a kontextus. Ezt a kétféle hatast ,a koherencia kény- szerének” neveztem, ami abbél All, hogy a metafori- kusan fogalmat alkoté személy megprobil egyszerre koherens lenni a testével (pontosabban a testi tapas? talatok dsszefliggéseivel) és a kontextussal is (ponto- sabban a kontextust alkoté tényez6kkel), mikBzben a test és a kontextus idnként egyméssal ellentétes hhatast gyakorol a konceptualizalisra. 5. EXPERIENCIALIZMUS, ES POSZTMODERN A kognitiv nyelvészetben talilhat6 alternativ koncep- tualizécié és az alternativ fogalmi rendszerek elkép- aelése dsszeegyeatethet6nek litszik szimos, a jelentés természetére vonatkoz6 posztmodern elképzeléssel A legnyilvinvalébb ezek kizil az, hogy a vilég meg- értésében megtalilhaté alternativités kognitiv nyel- vvészeti gondolata hasonléségot mutat a posztmodern, posetstrukturalista, tarsadalmi konstrukcionista és relativista elkepzeléssel. A posztmodern gondolko- dasméd azon valtozatira gondolok, amely a jelenté- sek trsadalmi Konstrukeidjét hangsilyozza, E sze~ rint az elképzelés szerint, ha a jelentésck térsadalmi konstrukcidk, akkor azok a kultira, a trténelem, az ideol6giai megayézddes stb. figgvényében viltornak Egyszéval kontextusfiggéek, Ez a kontextusfiigg6ség azonban ellentmond a testesiltség egy bizonyos kognitiv nyelvészeti felfo- igisinak. Egyes kognitiv nyelvészeti munkikban a testesiltség elve meglehet6sen mechanikus felfogés- ban jelenik meg, Ez torténik akkor, amikor az ilyen elgondolésok szerint, ha egy bizonyos céltartomany valamilyen fzikai tapasztalathor k6t6dik, azzal kor- reliciés viszonyban van, akkor ez a fizikai tapaszta- Jat mechanikusan é automatikusan meghatirozza, hogy mely forréstartomanyt hasznaljuk a céltarto- ‘many konceptualizaléséra, Szmos kognitiv nyelvész -megkérddjelezte a testesiltség ezen mechanikus fel- fogasét (Geeraerts-Grondelaers 1995; Gevaert 2001). Caroline Gevaert (2001, 2005) nagy részletességgel tanulményozta a dith h6/forrésig metafora trténeti fejl6dését. Kalonb026 torténeti korpuszok alapjin azt a felfedezésttette, hogy 850 elétt a forrdsiggal apesolatos szavak a dithleirésinak csak 1.59%-dban voltak jelen. 850 és 950 kozdttjelentésen megnétt a forrésiggal kapcsolatos szavak szma a dh vonatko- KOVECSES ZOLTAN - AM A KULTURALIS NYELVESZET? 50 & 1050 kézdtt az arny 6,22%6-ra, ee majd 1300-ig 0,27%-ra csdkkent. semclkedni kezdett, majd 1400 utin si walt a duhrél sz6l6 szdvegekben seigosan jelzik, hogy a dub fogalm Kapcsolédé Konceptualizslasa nem syolt mindig jelen az angol nyelvben. ssiisonithat6 a dih konceptualizAlisé sscgnyilvanulé ingadozis? Azbiztos,

    You might also like