Juhász Gyula impresszionista költészete

Bevezetés
Juhász Gyula a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja
kiemelkedő impresszionista költészete a magyar irodalomban!
I. Juhász Gyula életrajz
szül. 1883 Szeged → vidék, szűk szellemi mozgástér
személyiségének depresszív oldala, depressziós alkat, a szegedi, vidéki bezártság, helyzez kötöttség
rányomja a pecsétet pályájára és életére
1902 → Budapest magyar-latin szak, tanári polgári értelmiségi élet
Négyesy László stílusgyakorlat → ő állította össze a versfelolvasások rendjét, szorgalmas,
kiegyensúlyozott időszak → barátsága Kosztolányival és Babitssal
Ady berobbanása
1907 Ady: Versek ← reakció Adyra
Nagyvárad Holnap c. magazin vezéralakja lesz
kinevezik tanárnak Máramaros szigetére
a kötelező tanári kinevezések mindig eldugott helyekre helyezték ki → növelte a számkivetzettség
és a magány érzetét
Sárvári Anna színésznő
( kell a költő életébe egy tragikus szerelem, hogy legyen miről írni)
Anna örök c. verse → ez a szerelem beteljesülhetetlen
mint a trubadúr költészetben a lovagok
szerelem nála költői toposz!
Ady költészetében a magyar vidék színbólum ↔ Juhásznál a valóságos táj jelenik meg, ami a belső
hangulat hordozója, a külső tájból következtetünk a belső tájra!
Többször próbált meg öngyilkos lenni
Szegeden végig újságíró, később szerepel a nyilvánosság előtt
utolsó 3 évben teljesen elhallgat, elzárkózik a külvilágtól
1937 altató → öngyilkos lesz és meghal
II. Impresszionizmus Juhász Gyula költészetében
nem a szimbolizmus lesz a hangsúlyos nála, hanem az impresszionizmus, a benyomás, a
hangulatkeltés! A vers milyen hangulatot fest meg
Ady → szimbolista → a magyar táj, a magyar vidék szimbólum
Juhász → a magyar táj, a külső táj leírása a saját belső világát írja le!
Külső táj → Belső táj
érzésvilág rávetül a tájra
egyén és a szülőföld összeforr, erős köteléket mutat
annak ellenére, hogy nem tud szabadulni szülőföldjétől, azért szereti a hazáját
melankólikus hangulat
formai újításokat nem eszközöl!
Alaphangja a mélabú, a rezignált bánat
a verseinek 30%-a szonett formájú
Juhász nagyszerűen alkot verset!
Képalkotás → kép nem a dolog megnevezése, hanem ábrázolása
így mindne kép minden emberre másképp hat, más benyomást fejt ki!
Kép nem lesz azonos az ábrázolt dologgal, több vagy kevesebb hangulati, érzékleti elemből való
felidézés
nem fizikailag kellemes vagy kellemetlen, hanem érzékletesen, asszociálunk, társítunk
érzéklet → hangulat, kép, fogalom
az, hogy mit ársítok hozzá az élményektől, a tapasztalatoktól függ!
Kontextus → szövegösszefüggés
érzékletek: látás, hallás, szaglás, tapintás
érzékeltetés nem azonos a körülírással!!!
az, hogy milyen kontextusban jelenik meg, keretet ad, értelmezés kerete! → irányított asszociáció!
III. Verselemzés
Juhász Gyula összes versei
http://mek.niif.hu/00700/00709/html/index.htm
Az a lényeg, hogy egy Juhász Gyula versen keresztül bemutasd azt, hogy mi a faszom az az
impresszionista költészet! Ehhez érdemes elolvasni a verseket, a legjobban a Tiszai csönd c. verssel
lehet ezt bemutatni, de ugyan ilyen jó a Milyen volt..., és a Tápai lagzi.
Tiszai csönd
http://mek.niif.hu/00700/00709/html/vs191002.htm#45
Milyen volt...
http://mek.niif.hu/00700/00709/html/vs191201.htm#01
Tápai lagzi
http://mek.niif.hu/00700/00709/html/vs192301.htm#36
Tiszai csönd
eleve elhelyezett tájban a vers és a költő helye, vershelyzet
az érzékszervekre akar hatni → hangulathatás
Távol harmonika szól → nincs munka, belső csend, lelki béke, nyugalom
Távoli tücsök → nincs megtörő zaj
impresszió → nem nevezi meg, hanem érzékelteti a benyomás érzését
változatlanság képe → visszatér, tartás, folyamatos, nyugalom, unalom
néma → ez is hanghatás!
Este van, vége a munkának, cend jelöli pihenés, nem jár hanggal
látvány itt csak másodlagos → színek és fomrák a meghatározók
sötét van
barna háló → kellemes meleg szín
ezüstös hold → hideg, egyre hűvösebb
igék → nem történik semmi!, nincsen cselekvés
hideg ↔ meleg kontraszt
passzív
képek hangulata végig kellemes
bágyadt, enervált
lelki állapota a kikötöttség!!!
külső és belős táj!
Önkifejezés kényszere, átadás, saját képemre formálni a világot!
Miért akarom az érzékszervi hangulatot átadni?
- a világ amit ő lát csak így tudja bemutatni
Komplex kép
költői képalkotási technikák
benyomások, érzéki benyomás
„Tüzet raknak az égi tanyák”
jelentéssűrítő, felidézés, evokáció, alluzió (utalás, célzás)
„Hálót fon az est, a nagy barna pók”
metafóra, meszemélyesítés, komplex kép
„Az égi rónán ballag már a hold”
hangulatfestés, technika → hangulati érték, olyan szavakat használ,ami többlet jelentéssel bír!
A hangulat áttételével ad jobb képet a belső világról, csak félig tájvers!
Nem direkt a kapcsolat, mint a szentimentalizmusban → mechanikusan írja le a természetet!
Juhász nem mechanikusan írja le, szinte alig látunk valamit, csak utalás arra, hogy a saját belső
világa is szerepel a versben (allúzió)
Milyen volt...
részletes
hiányzik a mutató névmás
hasonlat → evokáció → fogalmakat idéz fel
szabályos hasonlat gyanánt nem jó!
Hangulattal evokált, hasonlít
búza → élet, de nincs kimondva!
Szinesztézia → hangja selyme
megszemélyesítés → Sóhajt a rét
szeme színe → ég színe
allúzió → tavasz, szerelem, fiatalság, újrakezdés
ezeket akarja felidézni a versen keresztül!
Mire szolgál az impresszionista költői kép?
A valóságtól elszakítsa az olvasót, és a dolgokat olyan képpen láttassa, mutassa, hogy azok
idealizált, esztétikai tulajdonságaikat visszaadják
elszakad a realitástól, azt kapjuk, ami bennünk van, amit mi látunk
csak képekkel → komplex kép
kettőztük a valóságot
Befejezés
Juhász Gyula a magyar impresszionista költészet legnagyobb alakja, annak ellenére is, hogy formai
újítást nem hoz, életében a Szegedi kötöttség és elzárkózottság, röghöz kötöttség végig jelentős
szerepet játszott