InstiTutionEs Juris DIALOG Campus TANKONYVEK Diatoc Campus SzAKKONYVEK Aberin: Matyi kcty meg npn xszabad klik jot ~Fesaty Api tibaképe a Povo Torvényedk Guletnen ‘(© Fot6: Agg Karoly ~ Nordex Kft.) MitysKirly, 2 igeashgos, a kp hse. A roneseinsa idk set veket i jst, megnemesitete. A fest a jogtelbdésben i £1 ‘kara eat tet, § a nagy kirSiytvélascota mintéul,azt aki Magyarorszigot a nyugat miveltségthez vezete, Ez a kép alle- sorikus é mély éradseket kroz. A jogszolgltatés 6a hugnni ‘mus a térgya. Mityiskirly megadta a jobbigysdgaak a szubad Kltdakss jogs, ezel enyhitettazon a szolgasigon, mely sjob- bgyokat helyhez lancota. A Kor szokisaszerintseabadtéren, egy Drala lombjai alt hirdete ki torvéayes. A képen a kil fogadia 1 jobbigyok hélélkodésit. Mellete ot Ol az iédidhj, az skort udvari stokishozhiven olaszosan6ltszve, sfliegyzi a kitdly za- ‘ait: spauperes liberam’...Akirly déloeg, métésigos ela seme ‘ézzel int szavt az Gaszegyilt népéhex, Tipikus magyar népi lakok ezek, viseleciket Fesaly a vaéahunyadi vir XVI. scizat- Del resi ud fete, www.dialogcampus.hu Patyi Andras— Varga Zs. Andras ALTALANOS KOZIGAZGATASI JOG (az Alaptorvény rendszerében) Szerkesztette Varga Zs. Andras <& Diao Campus Kiapo + Buparest-PécsLektoréts Prof. Dr. Verebélyi Imre DSc. © Dialég Campus Kiad6, 2012 © Patyi AndrsVarga Zs, Andrés, 2012 ‘Am ein le. Minden jog. fy adsense, eects eds og et Ard ntl tenes al ees sensed leone endo ebanaesiel nips eh ‘oth tat, aaa em soto so eens 1 Tartalomjegyzék AKOZIGAZGATASII0G ES A KOZIGAZGATAS ALKOTMANYOS MEGHATAROZOTTSAGA |.Hatalom 6s hatalomgyakorlés 2 Jogillam-Joguratom, az elv hatésa az dllam fclptésére és mikbdésre | 2.1.A ogillam tarténetfogelm 2.2. A jogillami paradigma mai ssszetev8i 23. A jogallam az Alkotménybirésig ételmenésében © 24. A jogallem és az alkotminy érékei é 2.4.1. A rendszervilts mint alkotményos diszkontinvités iP 2.42. A legitimitistst a népszaverenitison él a nemzeti szolidaritésig, p 2.4.3. A legalitistl a jog belsb értékein at és személyi métbsigig 2.4.4, Egyensily a szalidertis dea személyi méltdsig zoe a szubszidiartés ie 2.4.5. Mi ktvetkezik a fogalmi keretekb6I? ‘4/2 alkotmanyos dllam 31. Azalkotményossig poi jog! fogalma 32.Ajog igezsigosséginak igénye 33. Azalkotruényossig, itt jog ignzsigossigdnak érvényestése 34, Alkotménytipusok |e 35. Alkoményossig-paradigma,slkotményossig és trvényesség ‘a:tlatalommegosztis, a2 dllam- 6 a korményforma 4.1, Azéllamhatalmi dgak evélastésinakelve 42. Avllombatal Agak elvilantisénktténete 43.Ahatalommegoszts elvének eyakorlati negvasuldsa 44, Az Alkotmdnybirdig ez dlambatalm dg elvdastisi 45, Allamforma-Korméayforma B 8 ” a a n m 21 2 2 2 a1 31 2 33 35 37 38 39 40 aTarraLoseavzéK, Kizigazgatis fogatma és alkotmanyos meghatérozottsiga 5.1. Az Alkotmény & az Alaptérvény a ktzigacgutiscdl 5.2. Akbzigezpatésfogalmi slap: az igaxgatés 53. ,ko2”ignagatisa 54.A kBztgy fogalma 5.5. Ami nem kBzigazgatis. 5.6, Végrehajté hatalom — korminyoss —kezignzgatis 5.1. Tehat: a kizigazgatés fogalma 5.8. Kbzigacgatis:vissea az Alapttevényhez kézignzgatés kontrollmechanizmusal 6.1. A kecigazgatés kontrollgnak tipusti 6.2. A kOzigazgatis politkai kontrola. 63. A kézigazgats jogalkalmaz6i kontrola Kazigazgatis jogorvoslat ipusi kontrolja 7.1.A kécigezgatis belsé kontroll. 7.2. A bels6 kontroll mint jogorvosiat 73.A keaigazgatés bi6i kontrola 6s modelliei 7.4.A kécigazgatis!biriskodis tScénete Magyerorszigon 175. A Knigazgatis és a kOzignzgatisibirskodés Kzignzgatéstérint6 egyes alternatiy kontroll 8.1. Az ombudsmani kontroll 8.2. Az tpyésoség és a kbvignzgatis 83. A bitésig altemativ seerepben {og fogalma és megiemerhetdsége 9.1. jog fogalma 9.2. A jog forisai 93.Ajogrétegei 9.4.4 jogi noma 9.3.A Jogi norma alapvet6 tlajdonség 9.6. jog dogmatikai értelmezése sJogrendszer 10.1. A jogrend fogalma és 2 jogforcisok elméletirendszere 102. A positivjogi normahiersrchia 103. A belsé (hazai, magyar) jogtend és jogforris rendszere 10.4. Az nemzetkoi jopforrisok és jogrendi helyake 10.5. Az Eurépai Uniéjopforisi rendscere 10.6. Az ,integrélt” jogforrési rendszer kk Bt “TarrALommeavzti 1A kaigaagaths og fogala és seabélyozési terete: 111. A jogrendszer6l még egyszer 1.2. Akbzigazgats| og fogame és helye a ogrendszeben 113. A Kezignzgtit jog szabilyozii terete 12. A kézigazgatasi jog szabilyozasi tordleteinek jellemzéi 1241, Amitmér tudunk 122. A Kbzienzgatisi anya jog 123.A Kocignzgntés ala jog 124. KOcignzgatis servezeti jog 13, A kBrigazgatist jog Sltalinos jellemzét 13.1. A kOzigaggatis! jogi norma 132, Szabilyorisi médok a kizigazgatisijogben 133. A kézigazgatisi jogi seankei6 "M.A kieigazgatis jog forésal 14.1. Az Aleptorvény, mint norma — a kBzigazgatis jog alana 142. A kOziqnzgatis jog fordsai 143. Ashe tzigazgts jogaouis TKONYY . AKOZIGAZGATASI MOKODES JOG! KERDESEL 1. Kozigazgntsi fladatok 6s fan 1.1. AKizigazgatisi finkcis &efeladatok oazeRuggése a kiigazgatés fogelmaval 1.2. hata dle 6t alapvetS funkeisja 1.3, Funkoi6k 6 feladtok a modem éllamban 1.4 Ossafiggsek és villozisk az dlami fladetok€s a kszigazgatisi feladatok kozt 1.5. Kezalilirsok a magyar kGzigazgntisfunkciérendszerérl 2. kUigangatisttevékenységfajtdk alapjai 2.1. KBzigangatsi tovskenységftsk meghatirozisa ~ fogalma’ 2.2. A tevékenystgfaitikalanyi (Szervi) oszdlyozisa 23. Az igazgatis médje szerint osztilyords ~a jogtrvéayesités kérdéset 23.1. jogéevényesités fogelma 103 103 10s 106 109 109 0 us. us 7 u7 2 124 2 27 128 132 139 sat 11 143 144 148 1st 13 153 155 136 138 23.2. A Jogérvényesités és a cimzetek érdekel ~a jogérvényesiéstipusai 158 2.3.3. lente &weankei a jogérvényestsben 2.4. Atevdkonstgbenmepnyilvinlé hatalom esse sern osriyoass 162 165,TasraLonunovzti Tastavowseovate 8 2.4.1. A hagyoményos meghaticozis az igazgatds etalomgyakorés 1 48. Abii! vist see: maar lmbn vet smi Kefele jog! megolstra 16s éitelemben vet ogi aktusok oa 24.2. Aierarchiks a hierarchin kvl igazgatés ma 5 48.1, Kizdrolegossig és torvéayes megengedetisés m2 ~a kozigazeatisi befolyés 166, m 4822, Pua ~ contetiosa/potsts —juisdctio. 225 Kbigaagatésltevékenységhajti, szervezetrendszer és igazgatis m8 B5A Nhsguagatielalcueok joghos KStttsigh 6 a hibéeaktarok 2 3.1 A herarchiltus ~ hierarchi Kal gazgatis meghalonbezttdse 5.1. A jogi Kot hidnya sa dsceridkirdése 229 joglamben 173 8° $2. joghoz kettitséfokozatai és alkotmanyos keretei 21 3.2. A szervezettendsceri és szervezetrendszeren Kivi ignzgatis 174 x 52.1. Kets aktusok 2 32.1 Blhatirolés 174 52.2, Dntési autondmist hordoz6 skusok 23 3.22. Az ignzgatisi hatalom 176 53.Azérdemi méslegeld 6 a dsziréci6 234 33. Aszerverstendszeri tevekenység egyes forméi—ezinytis 176 > SA, Ax eljrésitermészeti mérleglés és a ,kényszeri merlegel’s a 33.1. Avezetés 7 55. Améltényossig 238 33.2. At irnyits 78 5.6. Az aktusokkal szembenistalinos torvéayességi kOvetelmények 240 333. Az idnyités jog exci 19 } 23 33.4. Az egyesirinyitsi ipusok vkzlatosétekintése 182 GA tdalguzgatis ogviszonyok 34, A eligyelet mint a szervezerendszerigazgatésesokize 184 2 6.1. Altus versus jogviszony 243 35. AzellenSrats, mint serveztrendszr tevékenység fogeims *. 62.A jogviszonyfogalma és setiossigat 24 és érvenyestlése 189 63.A jogképesstg jogalanyok,tartalom 24s 35.1 Azellendraés, mint feligylat és az irényitsréso, 189 (64. A kbzigezgatisijogviszony Irejtte és vilozisa~ jogltények 247 352.4 felgyelendl fggetien elentreés 150 65. AkBaigazgalisi jogviszonyok esoportostisa 248 2:6-AbatdsigttovSkenysg iriyitsa iso {.- 66. Amelirendeltséijogviszonyok - Kocigazgatsiszerabések 249 3.7. Abels igazgatis wt by 66.1. Altaiban 250 38. Melléendeltségikapesolatonalapulétevékenység aszervestendszevben 191 1 6.6.2 Onkooményzatokndl 251 3.9. Asrorvezcitendszeren kivl igazgatis 192 6.6.3 Ahatbsig sceredések 292 39.1. Elatéolis 92 62. Anyagi& elit jogviszonyak 282 3.9.2. jogillami kozignzgatis tevékenységi formija 193 68. A atbsigi jopviszonyr6l~ elizetes 253 3.933. Igazgatotiak és igazgatisi tipusoke 195 nv 69. jopviszonyok iddbei tertéssiga 258 A Korigazgntistaktustanalapkerdései 197 : 4.1. Az aktuso étaléban, azsktusfogatom jogszabalyirhegelendse 19 42. Azaktusfogalom hasznéeta az Alkotménybirésig eyakoratiban 200 iL KONYY 4.3. A kozigazgatdsi aktus fogalma és haszndlhatéséga 202 AKOZIGAZGATAS SZERVEZETE 255, 4.4, Nem jogihatis eselekinényeke 205 257 44.1 Reileselekmények 205 1. A kinigazpatis snory és szerveret, szervtipiok 44.2. Donts-lokésziésicslekmények 205 LLL. AkBzigangatés mint szorveet(rends72 251 443. Ugyviteli cseletanények (bes miledés) 206 12, A Kzigazgatési szervek demokratikus gitimécidjinak kérdése 258 44.4. Az igazgattia hats, de nem jog tit yakarlécscekiények 13, Altalénos szervenés elvee 261 atckintése 201 14 Akbzigazgatis secvee alaban—jopalanyisig 6s szarvtipusok 266 18 aren Moz? A ktrignatis! htiroratok" AB 1.5 Jogi személyisds a KOzigazgatislszervezetben 268 freon 28 Ts: Pemoniiel reais 28 4.6, AkSzigergatisi aktusfogatom néhiny Kényeges Ssszetovije 216 1.52. A kotségveés szervek, min jegalanyok—a 2008-as kiséet 270, 47. Normativ és egyedi akrusok 220) ‘Taxtaronunavei 1.53, Kézjogi szemelyek, kbrigazgatis soervele és hatbségok 1.5.4 A (eta)jogiszemélyiséy 6s az alapjogi védelem > @ kordbbi Alkotmany hatélya alatt 1.55. Osszefoglalis a jogi személyiség probléméjirél A kézpont sllamigazgatéstsrervek 2.1, Acllamignzgatisiszervekalkotminyos meghatirozottségn 2.2. Az llamigargatisi szervek tipsci, jogéllisu 6s szervezts elvei 23. kézpont llemigazgatési scervek 23.1. Kormany & szervei 23.2. A komnénybizottsigok 23.3. A minisctécium & # miniseterek 23.4. Minisaterelndkség 23.5. A korményhivatal (mint kbzpont éllamigazgatésiscerv) 2.3.6.4 kézpontihivatlok 23.7. rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbitonségi Szolgblat 238, Az autoném dllamigazgatisi szervek 23.9. Az énillé seabdlyoz6 szervek ‘Az éllamigazgatis terlti és helyt szervel 3.1, Az dllamigazgatis tele szervei 3.1.1 terilet korményhivatalok jogetédei 3.1.2 A megyei és fvérosi korméayhivatal 3.13. A kalonds hatiskord trate llamigazeatési szervele 32. Az llamigargatis helyi szintje 3.211. A rendszerviltozistl a jérisi hivatalok felitstig, 3.22. A rendszervéltozis6l a jérdsihivatalok fellliéstig 33. Az llamignegatisi szervezet ematizmusa magyar helyi Snkorményzatirendszer étalinos szabSlyai 4.1. Bevezetés és 2 rendszerszabilyainak hatdlybalépése 42. Az Onkorményzatok alkotméinyjogi helyzete a 2011, december 31-ig, hatdlyos Alkotminyban és a szabslyozds médja 43. Alttinos mepkilités— az AlaptGrvény, mint az Snkorihinyzati rendszer kerete 44.A helyi Sokorminyzatok jog helyzete és autondmigja az Aleptirvényben (eladat- és hatekiak) 4.5. rendeletalkotis é¢ annak elmulasctésa 4, A belsé szervezet és alanyok az Alaptorvény szecint 4.7. Avilasatis 65 az énkorminycaticiklus 4.8. helyi énkorményzas fogalmi és slanyi kdése az Motv.szeriat 49. Onkorminyzatifeladatok 6 Snkorményzattipasok 4.10, Tisztsépvisel8k és bels8 szervezet am 23 a 29 279 291 308 312 315 319 321 321 322 324 326 ‘TaxraLoummarztx, 5. Kvéal-lamigazgatisi szervek 5:1. ips vepyes szervek a trill KOrigizgatisban ; 52. Kéztestletek:funkcioniis decentralizscié &s ktzjogijopi szemlyiség 53. Kortestaleteteks alkotmnyos alapok és 2 étalénos szabélyok © 5.4, Kaetostattipaeok, tafeladat és Snigaagatie ‘5.4.1. Koztestlle-tipusok 5.4.2. Kézfeladat és dnigazgatis 6.A kbziguagntss személyzete - kizszolgilat 641 Kozszolglat és kozigazgatés 62. Az elktlBnlt k6zszolgitati jog sajétossignt 63. K6zelmbltbeli viltozésok a kézszolgéla jog szabslyozdstban Trodatom‘A Kovigazgatisi jog a jogrondszerlegnagyobb kirjedés terete, Nemesak nagy (vagy ‘sok, hnnem igen sszetttis. Bea kGnyv a kézigngatii jog staléns eles, vagyis nem- ‘sak egyes gezatihor késhets jelenségei,fogalmait mulatja be, Nagyjébélazi amit ax eddgitankbnyvek anémetbi (llgemeiner Tel des Verwaltungsrechts) stvettAltalénos recall tartalmaznak, Ami felfogésunke zeit azonban sz ltaldnos ksigazgatis! ‘J28" Allgemeines Verwaltungsrecht cim jobban ktejezi, hogy itt a kézigezgatisjogt- ‘ban mindenkol vagy mindenck el6t jelenlév8 jogintéaményekr6l van sab, Bzen belt is fBképpen a kOzigezgatés( jog slkotményos meghatirozottsigr6l,JelentBstge miatteza kétdéskr ker a Kbnyviink eleére, ez els ,kOryvbe ‘Akkonyy tovdbbi ket észa a kozigezgatisi mikes, letve a kOzigazgntisi szerve et jogialapkérdéseivel(mésodik és harmedik ,kényv”) foglalkozik. A hagyominyosan 2 sdltalénos részbe” sorolt hatésigieljédsjog eanek a kényvack nem tirgya, azt cay ik, bivebb szerzbgirdéval ln kbnyvben dlgoztuk fel. A kényv megtrsindl a jos jelenségeirekoncentriltunk, a kézigazgatisiszerezdstan vagy kezignzgatistanttelei és fsmeretanyagn csakérintblegesenrésze Konyvinkrek. jog elenségek kid igyekeriink rnamesakajogszabilyokrondelkezéscic, haner az azokraépl6 vagy azokat meghathrond bint és alotmanybie6i esetjograisfigyelni A konyvet a kordbbi, 2009-ben megjelent vltozathoz képest az Alaptorvény és a2 elfogedisit Kvetien mepalkotot sarkalats 6 env tvények Atal hozot éalakulsokra tekintte elent6sen tdolgoztuk. Figyelemme! voltunk azonban arra is, hogy az Alkot- sminybicéség kortbbihatdrozatai azonban az alept6rvényirendelkexdsck értelmeatse sorin is rinyada, a2 AlkotményPbiréségnak azckra az alepétékekre, ember jogokra és saabadsigokr, tovibbé alkotninyos intEeményckre vonstkoz5 megillapiésai amelyck az Alsptdrvényben nem valtoztak meg alapvetten, tovdbbra is érvényesek maradnalc ‘Azelba Alkotadayon alapls alkotménybirésigi déntésckben kifetttelvjelentOség ‘egillaptisok ételomszerien irinyadék az Aleptérvényt értelmez® alkotminybitésigi ontésekben is”, Hangsilyozza sz AB a2t is vgyarakkor: Ez azonban nem jlenti az e625 Alkotméayon alapul6 hatrozatokban kifejtetekvizsgélddés née mechani stve- 1a, banem a e626 Alkotmény & ez Alaptrvény mepfclel6szabalyaingk dxsrevetést és ‘gondos mérlegeléstkivin, Ha az Osszevelésnek az az eredménye, hogy az alkotményjogi suabdiyonis valtoratlan vagy jelentés mértékben basonl6, az dtvételnek nincs akadala, Misrésat az el625 Alcotmény és wz AlaptOrvéay egyes rendelkeztseitrtalmi egyez6sége csotén éppen nem a korabbi alkotménybiréségidOntésben megiclen jogelvek ivétle, hanem szok Bgyelmen Kivi hagyésdt kell indokolni” (22/2012. (V. 11.) AB batérozat, "ABK 20122, 94,97)[Néhiny kérdésben saikscaviak voltunk, Banek oka a saabélyozss bizonytalansdga, fyekeztnk vgyan a 2013, januérI-jén hatélybalép (vagy batdlybanlév8) jopsabilyolea Smasckodni, de bb esetben ore esak kvetkeztetnitudunk (elsGisorban az Bakormny- tok tekinteteben), Kényviink fleg tenkOnyvi célokat szolgél. A réscletes libjegyzetelés és icodalom- 2gy2tlc azonban 2 temahdrdkben valo bovedb clmélytlést seglthel. Ahogyan egy Kina Semondis mepfogalmezza ya tanitGk csak a at nyifjak ki, belépned neked kell” Patyi Andrés, Varga Zs. Andrés 1. KONYV A KOZIGAZGATASI JOG | - ES AKOZIGAZGATAS ALKOTMANYOS MEGHATAROZOTTSAGA irta: Varga Zs, Andrés: 1. Hatalom és hatalomgyakorlas ‘Ahatalom tény. Trténeimi ismereteink és mindeanopi tapasislatink késégtelonnéteszik, bony minden helyzetben, abol emberek egytitmikSdésesatkséges, vagyis hol nem teheti ‘inden ember a, amit kar, hanem kézisen kell eselokednitk, vagy leglibbis skaratuk ke, el usb valaki vagy valakikolyan helyzetbe kere), hogy akarata (akaratsk) ‘rvdayesl a t8bbick akaratival szemben, Nem cifljaczt az « helyzet sem, amelyben #7 skaatformélés a ésatvevik iis megegyezésén alpul (onszenzsosakaretiépzés),mivel ‘ben az exeben iseltér(legalabiselvileg) a vege kids akarat a résctvevSkE “Mirmast jeez, hogy ex nylege hottom elenik meg Wao ignzgts és zigtagatls ogn- ifn sa gangs ogy aconast eeled ember! etn, (.} Ae gagetisl renderer meplilnbtt5 oy.) hit fogalon,o erect & a rims foal cl sola eA servetet alan d ebdstert sender vezwyok sralairdj.." aktoigangts peg tr mst sero ipa, anely valamiiyen mon kpesolaba lz lam hata! Max Weber defincidt alspul véve hatalomnak nevezz azt a ténylegestérsadalmi hetyzotet, amelyben esély van arra, hogy valaki akertinak ellenszegiés ellenére is érvényt sverezzen Az. elfogedott defnicié szarnt tet ahatalom nem fgg ser az ite szemé- Iyek szimt6, sem a hatalom intézményeité, ser pedig a hatalom elfogadssioak alapjét (pitimécid,L.alabs). Megiegyeza hogy Weber a hatsiomi megktSabiet az walnut, vagys at lye rely ben egy sey meghotarezot tara peancsinak bbiekengedemeskednifogma.?A magi soil a Kazigrgats megététiez «sal és valom meek nam au aksd- sek, ive az ualom fogalnabelyenesiet ahs igyaland gargs, vagyis a vildgosn strc baton Aatalom tény macad akkoris, ba az az dllam gyskorolja. Igy értelmezztk a sauvere- sitist, mint dllami hatalmat is. A szuverenitis alegegyszeriibb megfogalmazis szerint nem més, mint egy adottterdleten é adott népesoport ft témylegesen és elvileg Kizirdlagosan gyakorolt (azaz 16-) hatalons, anelyet més hasonié helyzeti hatalom- asyakorlokilyenként clismernck, A szuverenitis kl oldelit ennek megfelelben a fig- ‘Waco, Dwight Mia Rbsigsega, in: Snax, Richard . (x) Konignzgtis, 25-26. 0. 2 Wines, Max: Gazdasig tradalom 1, 77.0. > LWaaty im. 77.0. lana ee heen Sealants Sets ‘deoncutAtite8 Hixravowt és nasravomavaxontas cifonség, Onllésig &s kilsé kontroll nélkuli demtési képesség jeleti,belsé oldalit pedig - leg(Sbb hatalom letéteményese & az dial alkotttseabélyok. Ebb kvetkeek ¢ sau. ‘tention alapul6 igynevezett (bels6) felségjogok, a parancsolés joga és az elivetetség sngedcimesség) kBtelezetisége A felségogok gyakorlésinakformdit marl ismerjdk:cze ogatkotis, a végrehatis és az igazsigszolgiltats* A sauverenitis mint lami fShatalom kal ctsleneleme minden visconyban az 8 képestég, hogy a dntéseknek téaylegesen ‘véaytIehessen szerezni (ezért szokis az éllam legfontosabb ismérvének tekinten, hogy sndelkezik az eriscakalkalmezisénak leitim monopéliumavaF). ‘Az dllam dital gyakorolthatalom Két legfontosabb ismétve tehét kitrSlagossiga & falinossign, Az tet, hogy feltétendl és minéeajogalanayal szemben érvényesil. Ez K- ‘nbGcteti meg a mis jogalanyok egymas kézitihatalmihelyzetéil(példul a tulajdonost \indenkivel szemben megillet6 bstoklsi, hasznélati, haszonszodési 6s rendelkezési hata- m6l vagy # ozera6dé feet a mask szerzbd6 fllel soembeni hatalomt6l). A szuverenits ‘rtokiban gyakorolt—azaz llam— hatalmat ez6rt kéchatalomnak (vagy idegen szbval périummnak) nevezzik, ‘A kizhatelom is hatalom teh, és mint ilyen, magatarisiszabdlyok atalinos megfo- Umazistt, az egyes jogslanyokkal scembenikikényszeritése & u magetarési szabslyok tertisval Kapesolatos vitdk eldUntésének ténylegesIehetSséget jeleni A kézhatalom. ‘okilban megfogalmazot, és az egyesjogalenyokkal szemben kikényszeitett magatatisi abilyokatrievezzik jognak. A kizhatalom gynkorlésénak médja ennck megfelelien akérdés-Jogkérdés kézhatalom gyakorlisénak forrsa, formdja és intézményrendszere Excise. kizhatalommal kapesolaios legfontasabb jogkérdéselze edottvilaszokat tral, ‘226 jogszabilyt (vagy jogszabilyok csokrdt) neveraiealkotmdnynak, Magyacors2igon Aléptireénynek, ‘Azle tal gyakorol bata, mint ny 5 ahaslom gyakoliinak me, mint jogkedés ‘scotia sem veal. Az Earp Uni er ite ely Onkoryeaatat ‘megoszothaalmngskor? kere kone shed alkctmayosberendededslre vont lege ‘abb ttiok sexi is rind ogra vata tera mde flees ar dilomra vonatoed ‘edra." Ezzl ogy ktzhualom gyakodisa gyre ink opherst vd, vgyi gyre nob Joga zabtyozt tvtenye orsban eles ep Allan nee sles bald kltoztk. x ember ogokra vontkozb trvénye, kik az adder Az Alapltevény tit Deis Mira: Asoverenisn: Kexoneu svn (ath: Alkotmfaytan 121-122, 136-1380, Hine ean Ga (or): Nema! og, 38-40. 0, Govan Ceabt Mie Sint halt analzoneted let, 7-8, oy Naor Bolisir: Az abszlitam vigytl 6 tvkeny seaveeniti, 227-2330, VAD Eva:A Saareok és a mapyar lam veznyir, 158.0 L Sadevt Péter Jo alapan, 18 o Martin Loi: The Ken of Puli Law, 29.0. Nicholas Baron ~ Peer Levan Public Law in aMuli-Layed Constitution, 12.0, Adam Toe xs Whats Prtiament i? Carol Hasiowr és Richard Rawlings hvathonksa deren kbc: Nicholas Baaronrs~ Pete aru: Public Law oa MulLayent Cnsituion, 1.0, még: Carl Hanon: Ewopean Governance and Accoutsity "Nichols Bavrocr—Peer Leva Pubic Law ina Mel Layer Cnsttog 4, 9.0 HATALOM és HATALONGYARORLAS 19 gs ston a lami seuverenitis hort hatirzr meg, azaz egy ink iy kell eae 2 Joo mit ey olyan kere, amely lal ez am sven akaramylvtisamegnyilvdou, ne ‘oli gy, nat az lam sera shrank repaint ce: cokes Kart calekvés eccmfaye belt)" Hoc tll monn eerie es, gy len jog bse, ane ‘leat et ikdaysert’ Llp halon: A pengeRarméiyea alata a sawerentsprnc- Plum posevesfailnemzetti rend aap exit: .nincs més leségnk, mint 2, hogy viscatétnkaszwerénnenaecllamba, ira megkistre ik meget, hogar leet oa erdsd tnd ten.) Manas ston ragascosunk a demolrécia, ac énkorményzarisi, wla- tint ax ember ogo rtletbe tats, mind, aso fl uralomra dnl erect ‘run dtenetnek em pd Brcaint ambletnak eliotn A og a earipatak yl jobban ‘aoe ax eran, hogan kl «rt nigyzigstent, mjd még Keil. Bérkogy lagen ‘onban,o: ilandpts mivérete a nese! hatolon klesfonasdg alltileme lee dppen iy, 1c lgondfnmtarted ess hagoménye htna er beveleének peep." ‘Az Alaptocvény B) cikkének (1) bekezése,R)cikkének (I) és 2) bekezdése, vale ii) cikksnek (3) bekezésescerint a Magysrovszag fggeten, demokratikusjogéllam, inyossdg, az dsschang az Aloptorvénnyel. : ryan uke Aptrvény tte, dogma és tls jog fedolgozsa Jnnden egyetemen Gull stiium, az alkotményjog (vagy alkotndaytn) tra, Seakségte- Ienenit tb flv tnanyaginak meismeélése«Kizigazpats ogi tanulminyok srin. Ne “agyhatsfgyelmenKivllugyanakr, hogy dlaldban a jog, ezen bell a kazigargatis {tl vob gondlkodés az Alptrvény ~ Magyacorsig lla ent meghatérozs—alap- a6 renee el pen Alpen oak megielien woe mega stkotményjop foglmakra iletve az Alaptrvényack szokra a rendelkeziseireKoncentel, flyekKoretent slingeck gg jogmegtnde, cto rll slkaimazssthon. Bzek mindeaskcl6t a jogillam és ax alkotményosség. ‘Tovdbi jllemadjeslapvetésnknek, hogy nem tSrekszik az egyesfogalmakal kap- csolatos tudominyos Velemények részletes elemaére, hanem a paradigmal,vagys at a tuoményban dltelénosen elfogaotinaktekintet dein, tlmentt vagy lest muta te, amelyre a kézigazgatisi ogi taulmnyok sri énylegesentimasckodnunk kel, Rése lees elemadsre vagy t6bb velemény bemutatésraakkor ker oe, ha nines egyérteraien wad hazaiparadigma, vagy ax wralkodsparaigmtl clés véleményel Ujzerisie nit Kimeléstérdemelne ‘Natolas Boson Peter Levsso: Public Law ina Mel-Layed Cnstion, Li. 0, Main Lavoe ‘Constnsional Lav: the Third Order of the Pla, 1, $0.0. 4 Francis Fuca: Allamépid, 125. 6155.0.' 2, Jogallam-joguralom, az elv hatdsa az Allam felépitésére és mékédésre 21. A jogéllam t6rténett fogalmai ‘Ajog 64 a2 dllam teanészetérl void gondolkodist mindvégi foglalkozatta a hatalomgya- P kor korliainak kérdéskore, Bgyrészt az, hogy a ezwerént, az lam fSkatalm birtokosét + akivel kapesolatban éppen azaf téelezés, hogy adott terleten nines folate Alébatalorn (ellenkeaSesetben ugyanis nem lenne sauverén)—< batalomgyakorlisban két-e valamiyen ‘Ble iggetlen kort? Mistés2a jog lehetséyes tartalmival kapesolatben Kell megvélaszolai + a, hogy léteilee valamilyen a prior! norma-tartalom, emivelrendelkeznie kell, vagy for diva eezike olyan elvi nonmstartalom, amivel anorme ténylegesen nem rendelkezhet? ‘Az Aquin6i Szent Tamds és Szent Agoston ital kidolgozott forméjében kézismest ‘egykori rendszer szerint a természetjog (ius naturale), mint az isteni jogh6) (ius divin) ‘az emberi értelemsmel felismerhet6elvek rendszere hossziidén Kerestal az emberek &l- tal alkotott jog (sue humarum) fot lt, ezéltal Yorétozta a jogalkotst,illetve az éllami hutalomgyskoris”A keresztény természeijog, mint meghathrozé jogelmélet aap tevesz- |, Wsével az addig érvényes ,vilaszol” elvesctek, a xérdések azonban fennmaradtak. Bzcket pedig imma kizdrdlag «tert joghatdsigon slau szverenitisra timaszkodva lehetett megoldani(azzal egy, hogy a termeszetjog végs6 soron az adotéllamak jogiérvelésébe Feive tov 9), ‘A jog é az dllami hatelomgyakorlés korltsira hdrom — megietenési helye és meg ‘ogalmazisa szerint~ ltrs, kvetkozményeiben négis hasonlé jab megoldds szAletet. Baek a francia konsttucfonalizms, xz angol joguralom (rute of la), valamint német iogéltam (Rechistaat) =A fanoia konstitucionalizmos a nemesak minden mis lami szevezett6l, de rendes birdsdgolast is eklinale kizigazgatishan és kbsigazgatési bitéskodésban lata az éllamit hatlomgyakorlés korlétozés4nak Kulest,trtalmsban pedig a szabadségiogak védelmének bizrositdkt, A hatalomgyakorlis a kézigazgatsi bing rendszer, én ez Allamtanicesal, jog alkotményosségit pedig az Alkotménytandcshivatot kolitozn,illetve gerentln. “Ajoguralom gondolata Allert Venn Dicey megfogalmszésiben vit kizismerté a vilé- ‘go, fgy Magyarors2égon is. Dicey szernt a joguralom fogalminak azalabbi hirom slapvet5 Asszetevijeismerhet5 fel: © Aremdzeoge Faeroe Sos: Klass temstsrtog és jogos Suan Anas seit 45-0 "LTawaa Andes: A seksgilspot., 48.0. "1 Samer Peer~Taches Ptr Ajoglamist opel, 171-211.2 JOGALLAMCIOGURALOM, AZ ELV HATASA AZ ALLAM FeLEshréstne & MOKODESRE @) A korménymak nines dnkényes hatalma, vagyis: jog elsddleges ahatalommal seem- ben, é ez intézményes garancika igényel, 2) A rendes bindsdgok ditalalkalmazottkicOnséges jognak mirdenki alé van vetve, vagyis: a torvény el6te mindenki egyenl® (isziviseldk sem mentesek a rendes bi. "sig loti elszdmoltahatoségt6, & ebbél fokadéan doatéseik megitlésére nines cetcontle kézigazgatis birbsde) ©) Az alkotmdryjog dltalinos szabdlyal az orsedg rendesjogénakfolyoményal, vagy: azalkotmény (a bitdségok elt) az egyéni jogokér folytatttKizdelem exedménye.” Be utsbbi gondolat annyi magyenizatot igényel, hogy a common law fogalima szerint ‘birdsdgok dla felismert és kvetkezetesen alkalmazot szokisokat és szabadsigo- ‘at tekint jog, kovetkeaésképpen az alkotményosség forisénak. Ebben arendszer- ben tc szabedségiogokat i tartalmaz6 alkotmsny nem a szaverén ,ajéndéka” & nem egyszeri dontés eredménye. ‘A Rechistat vagy jogillam gondola rendivalszertedigazé németirodalmibdl Robert von Mobi lerést emelitie ‘ekint, amely 2) fenntartia bnan jogrendj, és ') lehet6véteszi az ésszer embericélokelérést,exért. 6) biztostj a t6rvény elt egyenlbséget, tovabb 4) lehetive tesi a szabadségiogak gyakorlésst.” A jg lehetsépes tartalmaval és az Alar hetslomgyakorlés korliteival kapesolatos ‘ent véeletosen bemutatott gondolatok mara a fogéllamisdg fogalmaként Sno paradig. ‘vd valtak, esetenként pedig normatv form is alte. Ere példae fejczetelején made ‘ivatkozott rendelkenés a magyar Alept6rvénybsl, amely szetnt , Magyarorsad figeetlen, lamokratitus jogdllam.” 1.2.A jogéllami paradigma mai dsszetevéi | jogéllemiség tehit ma paradigmatikus fogalom, ex azonban nem jelenti at, hogy tar= anak lerdsdban ne Tennének jelents eltrtsek az egyes szerdk Kz. Hivom peldit rutatunk be er, ‘Tamas Andris a fogaiom alakulisét dgy lita, hogy a jogéllamiség német exedeti ‘téickategériaktnt sletet, mad atalénos ételmezts elvvé, veel pedig normati foga- 2nd vit, amelynek az alshbi tz jogielv képeri rszét: 8) A jogrendszer hirarchikusan épal fel, esticsin sz alkotrdnnyal (aint Itai fog, {8 poritiv jogot lit jogképesé-elmélet kbvetkezménye). ) A torvényaliotis az alkotmanyas rendhez kts (vagyis az alkotminy meghatirozza '8 jogszabaly-alkotés formai kavetelményeit sé, ayakran a tartlmi koritokat 3), Dicey, Albart Veen A jog urn, 21-3. 0 Move, Rober von: ogi, 32-36. 0 fohljogéllamiségot az ételem vezete dllam ismérvének A J0aktuA0 PARADIOMA MA OSSZETEVO 2 «Avie Qgrecmngn ona ee entaok ae 19 As Ole er re Cn ees er Cee ee ee em aacugr epi er a oe oe ee a anasto gece ae a atl macnn 19 Allan peat en i sense tinge eee gm Tat & ‘altali sag gn th nein vi ee ad eed com og ee ae rn si citntetssjCmin teen a ay phonies Asn ern tn eh eo Se mee oe eeyénre az alarm nem » amano ne nin ann Amie eee itis ne ai 1 en nar sonnet not eng enn \ Ajopillamiség paradigéjénak megyarorszigi Osszetev6it Petrétel Sézsef az Alkot- te ybirésig értelmezésére timasckodve az alébbiakban foglalja Ossze: « koribt: cir hasan ner a “inate gy aaa " ant earn anin om ‘hatalom SEE mamta erent reece os eee pte neg ‘Sersait i hens patton ‘2 0bbi hatalmi gto . ot mma te er a ios Andes: A kSignegt jog eles, 209-2130,24 JOGALLAMoGURALO, Az ELV HATASA AZ ALLAM FELEPfrisERe bs mxODESKE Alegliom és a ogbzondgvontkkttn a leponsab eve a jogszas oii, eopkOvekerndnyecicteia en wares cae A Pe fn négy vnmtcksan meget ek hr tvs ain yen ee asym ogling lay vrais a et © Aoalami ete a args Kota ies r es, ey etek agp ves eno ell et tbl te am alaminjos sty, de ejogaanyok seamia onesps peeing tintin ee ‘net jpeg aren ven mine i dk mind isin, is nea jogo tent eso (Akomanybiaige,onbecenaeee, ‘Személyhez fiz5d6 jogok megsértése miatt vagy bontetd Ogyben cljard birdsigé, estvegyentekomanyivatl pga japan augue ee osha ag a apc ogvdain cra ek il caterers i A jozllamisg alom magyrrttl xjtossgitratén nz Alkotminyb orlata alapjan Sélyom Lészié az aldbbi hérom aapiseben latja: ‘yen e 2) Ateneo loa aaj ao tOvekerkdppen 99, kbc 2-4 even ahha az een een haya at Atmos © Aor spe fp en ajo ©) A fois joiensg mega! rey parle: eglamo em jogo lenin mevaiston,vagye a anyag inoignghorren seta ‘de abhoz igen, hogy ezt tisztességes eljérdsban megkisérelje elémi A fo etme inept aorta ays Akominjon pz A jog. lamiség azonos megfogalmezs ite i i famisigazonos mepfogalmezisira tckintetelévényesek ekntetk az Alar 3.A jogillam az Alkotmanybfrésig értelmezésében nint az et626 pontban szemisltettik, a klasszikus megfogalmazisoktel hosszt tt ve lta asta a Aliomany hg mepgnncaa ices suler stelmezési felhatalmazoltségéra tekintettel célszerd réscletesen mog- Kiindul6pontként megallapithatuk, hogy a jogallamiség Alkotményban tértént del . lsais an Klee {2 meghetiroza cgyrészt az Alkotmény,illetve az AlptSrvény,mbsrér a jopszablyok Gmezését,tovabbd a jogalkotis és jogalkaimazis mid, rény&t és cit. Az Alkotmény- (sig ¢ jogllamisig tételé bb hatérozatdban értelmezte, ez az értelmezés természetesen Prmér Janel Magyar lketményjogL, 98-103. 0 Sotvow Asc: Az alotminybiishods kezdee! Magyarorszigeo, 686-738, A soakuian az AuxomakxnintsAs BRTELNEZESEDEN 25 | lninyadé cninden jogalkotsitrgyr,illetvejogalkalman6 szervezetre, Az Alkotménybirésig ‘ayik hatérozatéban megallaptotta, hogy . snout Alkotmdny 2irt rendet allot az éllambatalom gyakorlasdra: egyetlen tényerd : sem rendeltezit kizdrOlagos, ellendreés nélkitli hatalommal. A jogdllamban a kdzhatalom inalorisinak scigoion é exvérteimen meshatirezot rene van, az exyén szabadsé ‘ogok lat legidgebh velme mele.” Eek megfelelen nem itezhetjgéllamban alkotmanyos joghézag,vagys az -lambatalom minden résreténekalkotmanyosseabslyon kell nyugodnia Az Alkot day, ma ex Alptrvény a jilamisigot Magsarorszig alapérGkének nivanitot,” malyek alapvetékoveeimenye 0, logy a chotalommal renders strvekajog dtl mephatrzotscervezekrcck fect ajog dtl meqdlloptt miko rendben, oo dia polrok samara megismer= ft Hist mdonsohdyozot ort kt etka tevekenysegiet. "= ‘Ajogillamisig tacalmst az Alkotmdnybicsis sien sb hetroztsbenétlmezte Millen, hogy wd oglamisg detlarélésa Magyarorzégon ..) Kcéélag fords joguralomként Aeeinezen, art kéndsekbentovadbia x egy, nevestet ekotmdnyosjogokra. ‘Cal abn az eseten Ieher Kvn jolla eb eli, ha aot kdsben yen Jogokat az Alkotmény nem ismer”.® ‘A jogillemisigot kitts elvek mindig az Alsptorvény egyéb konkrétrendelkezéseivel ** Usschangban vizsgélendék, dm a jogillamisig elve nem mlsodlagos szabily ezekhez képest, és nem is puszta deklarici6, so shanem dndlé alkorményjogt norma, aminek sérelme Snmagdban is megalapozza va- Taney jogszably alkotmenyellenessigés” ‘AzAlkotmdnybirésg egy misik atdrozatinak™ rendelkez6 résztben Aptos meg, ogy a jogéllamisig lelényegesebbeleme a jogbiztonsig,amely egybenaszerzet jogok ‘videlméne eli alapa. A jopbitonsipaa!kapesolatban pedig—amelyet mis dontéseiben { jogdlamisighoz szervoen kapesol6d6elvként”elengedheetlen kOvetelménykéni" a jogllamiségnéktlosheteten elemeként a jogilamisg lgléayepesebd elemekén> ér ehezett~ a2 Alkotménybinésg mepllapitota ajogbiztonsig nmagkévetell, hogy "az dllampolgdrok fogait és Kételességei a tirvényben megszabott médon Khirdetett és bérki szdiéra hozzéferhet6 jogszabélyoc stabélyozzdk, 5 ge891 (OE 26) AB aticouat (ABH 1991, 217), Lm: Cane Lint Fatt Johan: Fay alka ‘abay magica 2 T1392, (IL 5) AB batieezt (ABE 1992, 77) 56/1991. (XE 8) AB hatirozat (ABH 191, 454) % 31/1990. (Xi. 18) AB hatrozat (ABEL 1950, 136) 2 yg (5) AB atiort (ABE1992, 72) 2 43/995.(VL 30) AB haroat (ABH 1955, 188) 2 4/991. (VL 15) AB hatroaat (ABH 1991, 173) ° 199, 30.) AB htsezat (ABH 1992, 4) 9/1992. (30) AB battorat (ABH 1992, 59) 1997 (7). AB hthrozat (ABK 1997. brs, 20)26 JOGALLAM-IOGURALOM, AZ ELV HATASA AZ ALLAN FaLEslRiSERE Hs MOKODESRE maton on tht pt napa pe aoa tw ht neat i pt oe ee tara Se ee koveteindnye, Az Alkoménybirdg mapa i deat Raab dBntceciben& Lorsboas ee, Sse tnd eni mnvtange soma ei ie i tm 1» Kelethezési idejétsl fliggettenill minden hatdlyos jogszabilynak az tii Alkotmdr ‘ell megfelelnie. Az alkotményosségi viesgdlatban sincs a jognak két rétege, és nincs kétféle ee et ete ert ia seen ape et et co cima a orga ee aber ee trict 1 teaerdint wins itettttlreemtanatere, watkozds | lehetdsdge aj :jogalanyokat -@ természetes és jog! scemélyeket egyarént — sziintelen herria ‘aria, s igy dsszeegyextethetetlen a jogéllam fogalom lényegével."”®® ” farting toon Hei a oar itdsét, hogy a jog egésze, egyes részterillete és az egyes jogszabalyok is ‘vildgosak, egyér- wk cs er eta ce sedans ies sehr ca sie emo oe merely ero cont ema oe etnies me i 20g sabalylviligosoh egyérelmick, hatéuka tite kscimthatak a ‘etijel sedmara is eldre léthatéak legyenek”. ina es acine 1992. 1V 30) AB hatiorat (ABH 1992, 131) 11/1992 (M$) AB batcost (ABH 1992,7) 32/991. (VL 6) AB hatiaat (AB 1991, 145) 5/1992. (30) AB bation (ABH 1992, 39) 3511994, (VI. 24) AB htioza (ABH 1998, 197) 171995. (8) AB hatroaat (ABH 1995, 31} E- 241.A rendszerviltis AJ0GALLAM 8s Az ALKORMANY BTEKEL E14: A jogallam és az alkotmany értékei” ‘Az Alkotdyilcbagaak a jopilamra adot etakoease az Alkotmany (Alaptevéanye!szonot) rendelkeedcb ind ki Egemes eleadaliodi azn, hogy jgillam pst og ktled flyin ~ minhoay az Alaptrvény bande «fogainat—rendeeik- rads hats j= lense), avagy mites darian ven? Vaegddisak son at pb og fii, ogy ijn fopatn koetben leita alkotmny doit alban (vegyis nem a nomad egbal 1+ megieletses ételmezn. alkotményos disrkontinultis Ajo fogaib~ shag, lee clsmersyb Kove voStonysig ihren rem vtozn,aker nemellene alka, ere lise. jog mint nocmarendzer tbl zo Co Ings lndésdgo atled, de wgyankor vzisak Ket eens, Vieonylagos lansigs, cexysermind viloekonyedganyivin gaa elkatnayra iat laporveyreis. Aki 2 hogy ‘jogs kale azalkoudny eyes vlna aa leet kell kalabsdge tenn vlads tejedeméec (ata mélysdgne) vagy inten fegvényehen? A vl nln, hogy fgets atalomaotményban sebstyozon gakovs mb k eens viocs zak post dels (jennek tint elena, kominyforns, viloks,vaqystsalorn-eeegonas jelenteeb voc, lam 6 plea Kite viszony trail i laps jogok ie 11 sen stevetkeael len voz). 1 Aselads ey umdrve atl fgg, boy koe ends joqrenénck tistletben tanta mele toni, vagy ek tele eves el i Mikot~fdve, hogy a nfpeewvernitisa eet Jo tlajdontnk~ nem mindegy hogy a szakadis, poosabben szkadést veto skal rend ‘i tlie a irsedaln baie tmogadstval A lepalist 6 egtinistekingletehte szaka+ > de mephadozS jelemasine iv -Namsellséges mdlyeb ots anak bolita, hay aegis emits egy kort “smepilenek: ba epykket dota tek (ez sak aegis vagy ck lepion zakadiso- ‘1 at ving elképatetaten «msi korlan Evayests. Az ebb pla: ha ean stkotmayoesy Kerth Képaajk ea vito, az allvin nem leet eiszahos, 6 ode, ‘hv az elfogadotsépetekinjok megbattazénsk, ako egy eles timogstotsigit iver wlan, 5 Tega inde elentségt eve, Enck belts pedi ovibbvert bra vette, © hogy sake tn Kalk rend mindenképpe tng KO es. A zakadis mia ~ ei ak fogasmécv fle - mephativoza a ij redsaossga. 242. A legitimitést6l a népsraverenitéson éta nemzeti szolidaritsig ° _Anépszuverenitést 22 alkotminyossig scilkségképpeni OsszctevOjénck tekintjOk, tovibba tényleges ‘meals rend yep bmogatntsgt dnt ions! fou Aleginé Usetbens lfopbn tem mle nn a ee seb (ny lds, maga cka 5 Bao jecsiek a bvebb ifs, Vanon Zs. Andes: Akon the. fogs ert28 _JogAtase-oouraton, az ELV HATASA AZ ALLAM PuLEMiEséRE tS MOKODESRE if Auochusam 6s az ackomuny enix 29 edi ayegeben a alhotinyois cyl ese obi nde Az lotnayeds 4 ‘stn tz sites eal sastdopniovetetménye, Veg sro mem ms mit spina eae hit eles sins hrdera oe sui nels er ‘og lercter toe gineeliens™ fognnng sono a Alptrvény 3) ck adsl pp, Kanyon belt, op none srr ened eit emit eke fun deanna, RE tomy et pent ode ttle, ey epee acl, AMES vy diate ans Ma arb as aac AE sillasban~ a serenity boda bien eat dps etna 2.44, Bayensly a solaris 6s a szemelyt msde at a szubsidiaritis sv Megviagva ae alkotfnyessekadts pn kit leraiamérv a legit slg, Fadl s atkowsayenspilnusan meg ssdpppeni Gasol selma kane Tih ionyor meen egy len hak iy legals egy elena ators event nl ex Algor nem clin dg sda minima seeps. Ener Meg jour "aol lfogadotsigon (a oct, ska adoméayesigeotizon 6 nyegesen kaze’ ‘A lets im, hogy fete hordoga (ence) bee Rosi, soldat, toto trsdalmicecekEsbe egnyivinul elfogndsgon lm ikl, meezan 4a inden yl eset rela eI peda ove hogy gin ‘vagy még, jnkbb lek azonosuls: ax a hit, hogy a dolgokj6l meanek é enek ala & mi fenndllé {ejeaik ajogrend sringularitsod, exyediséee. Gtkoodayo) end Mis mepoglnuesban: alder nl te ltotalnyong és eg slr pice etre at ak, ogy bs (fogs) kilt esi ego fen ck pn fal hatte kod og a em A etek sin eqn aster’ egy melviga, x astern jl gyi josie ‘cece solr poli stetgeren bree redo mepaocnaiisar 3} MM Sesto ‘shoenfayor red nem rir Wer nem ey eS ence allen rng 4 ‘Aso ez even sgn ugyn egy le a még eyes kljs ‘jf stoeigina kine yal hgy eyéak te santa sable eat rem ht uke egyintee naka etna, lnk esben eg gla enn 4.3.4 legalitist6l a jog belsd értékein it és személyi méltésigig ‘aut, miele egySook Kot wezonyfgyelmerivlhagydsal jog fogalna ves, = Misc opyén msg a scolds tgndé érleatse (vagy legis ibagyssa" ae ‘Az etkomayes taka dk alepet ogan inméve, legals els negKdcesben new mis, MME” drlmeztsb) nem can (net) singular gems ela (enndszejop waivers java, mint ai vagy an alkctminyos rend ks usdonséga—legugyseribb megkeliben neh 5s. hanen vs sor legit hagas Biyeben l- Mepcayezk, hogy aszliarits sare ‘as, it's feandléhatalorn at (legal formas) og formtben me fogainazat,vgys ke. ‘nly mg nylvi nem brctag a sakadiipotk escda br elentedgeel harem a szakedst Jeo ve sor ikényscztet magtasi easly scene. eveten Kala ij elketmayos rnd inden. Taramontlames cat hed dtncen jog aler sak gates eyed 7p szlidacitsnk 2 szemaly malesstpna tbit egy ében kell vényesoitk 2 jogrendben, los achat og seabilyaiakbetartséval ekivekest vit leli, minder mis fora Aelayak ktlndsen shelves rial a eg hve mddszece er atrocba meg, ea ny ‘sem az. Nem nehéx bli, hogy ex az eiSleges meatus shades et konudget az) fy jlo bate, hogy ak wégpoat” x egyik mindsigeltinése 6 a msi Kieagnssk rend ellen magi fog vs rote koiinényeine eget cake kori opens ‘ils yen og tga Méskét fogainave a alhomdnyos rend legis legos ‘épethatiochtja meg magi, 6 ~ nivel jogcendetakarlrhoea ~nem vonstoztatha el 3 og 5 fltleat scolar de zed mdisiga hazed subsea. ‘nzstgossiginnk ovetelményt fs enne, mia fermi egels tral kolsénk aad ‘Az igyelmeet smubscidiaierendkivalragalasfognlom: ak eszetev6 érvényesléstek Fees erent Eau eel” Kivtelévelbamliven arty belt" Nem kil az aotnnyozk planar son nes ognanyo nbc) eyensgte él ene limes peg nem s,m iimerevitey, status fogslomrendszeréhenkiejecet Qorténet katbség)seaidaitilsemély-mdl- Ecorse mapopacds stint dtalinas send og, vagy asa, 2 lary Banana ara él Joadevdaestes sri fener mepscmltaratan md ry is ‘bad Kibonahoristhor val jog, az tliat ceed sabe, rviden at Grendel jog ‘Kel tehit mondonunk, hogy aszeméy mildadyeimerdae al az alltnayonalg 6s jog RE ‘je i sa pus iat halt aka ltt el (rl zai ese tapas {ud 2 oman em, Zinszky mepfogsenmdsravssauaa a seemdyl mld elanerdne 248. Mi kavetkezik a fogalml keretekb61? ‘ideydan a normarendszrlgfeeb sak hasonltjoghee. A.szemlly tne ered male slink elsmerdse eit a jog laps, unverai, objet, wgyamaoe nem ast radeon Axslkotminy éntinek » saires-szmdiy més sess wise fogs! Keetetbon q tote éleenésetvkbbikovetkezmenyebel i. Conk kt vgpoat tot Eat ma miro individu skola em aga: Francis Fav: Amagy slim, 3.0. inj pcs exeyreriten ie Rada exis cle zaps psy jog mgs ‘eee veniam tien ren Crag A ess pete pnt cle Peon, tm 12-8030_Jocittam-ioaueAtons, az ELV HATASA Az ALLAM FetHofrEstine Bs NOKODASKE Bayt nylvinval, hogy sods Kizkélugossga, azaza Batam frie, nets (egy lp vagy bitmely mis mefoxslnzs seca kata deine: az aya meat Hye ‘itl hogy8—pontosbben sere hvaton art = kiktayszeris ide jog, kveecekdpnen blnmite joi ert évényesiést. Az egyolalian kommun lt alana et soba nem les jg hatin, mivelsbien pr dsinonem a kay jl meg, a nkdnyre alapoava pig chat defn ea ete “Mast ronan ax eayén srecepfnck végletesLemalls, st, szoidrs seta kab ‘hsm teenth nem mis, at 2 egymdst iggeten gyedek kaos egy _éwo flies. Az yen cqyodek kot vszony pd nem Enehmezhet mds, mint gy ‘sarok prio! kriok nl wleenszettlorie, Ha ene jogo kiln eg pea a npen aa prior kolitok hn ~ esa Onkeye lee, medi jack per defone: a ins ms, mint x egyén kaa, box pest rift oc sk ookényes lhe, Ny een _sesetbn som lhe lal bes ‘Ha viszot elognnk a saber, mina soldi a acelin besos kl, skkor nem fopadhajuk otal été étlmectslapléne a horn plulizmas A secret ‘élég univerzita mint prior ék ara a Kasey exllegeseqybehongoh Ere Sones fit sa énétekredbal (nyepdben inde, ai nz egyn msgit mint pre ee ‘het gud), A saaliaiis tintsige peg sznn a prin état ~ bitte jog ee stabi, wep sorona save fortdnak Svédemé, ‘Végal: mindeanek van egy kSzwten elms ds egy abbl laze gyakorlt Ksvekcaméaye, ‘Az che kovetkecmény hogy ag fet lapel ntloshetetene, x jog ktelers erie ‘sak aol sedate." A gyskoratkovekezmény pega, hogy a std seely mle ‘ed subccrisriszvlgs és year ete vldtgonesa nile lanmlnyonis Tedaéaye nem a nl lkolminyunk nem aatalomyakrietabbe-hevesbé seabyors pi ng esk,amaly tnytell mepalopozotsigd kine espe, at jen ez alkotminjoas ky. se (orbiting: sakadis pont nll zalkotminy eyes rendskeztsein eho vot, de _aceaytn és kis viszonyiskgyékerssaszbalyokettmepislaléneinetenpblkocse szalkorndeyhor nem leet nee ali, ck alta nemztnk leet lkotmaye, Megkétdeeet pers, hogy minder mie uc ley, alapretden a kcigegatis sl kimyvben? eécokb. gyréant ak, rer ~amint tog — egg jogo kzjoglaoktt szorosan zalkoimény 52 slum nyogkeree kz etter, ect alkotminy état em, ‘vonatkonthtunk ef. Mastéz pedi at, mer ~ amit xan lt fog —a Kigagads veg ron nem mas, mint beavatkors kz édekdben a gyn, vali egybnekketségénekjop- iszomyita. Bane mgysizata pedi kizitag haa egfotaisk laps Kes lem. ‘Kettle prs, hogy et a og Sank efogadot éteimecisI vette. He még ink i se {snosisskamdh stiségszrlenmetaizo, vagy legals mejor drvie junk Helmut Camo: A joss lal 1220, 5 Fevauneany: Klass. 470-471. 0), ago “ryan nema és nem is ome kovekezésin silat: vege soren Klan hotel alopnor sole Kas Ts op, 42.0) vy Hoge Mi climes bala Hat A jos oon, 121.0) is metal vagy legate metajurisatastemészeth, L Tascsh Lislé: A Preambuluoe 45-46 0, 3. Az alkotmanyos dllam E tegetscink kerdotin méchivtkootnk az AlgrvényR) ikke Ha ennek endele- [Bact an hogy nds dlporeny Mayenne ogendaerne lap ee fe " Maptorvey és a jogseabdiyk mindenkirekotelesdekkisréag poi jog ételemben *negvinsuk, 3 fonts megélaptst ihe. ° “rs Eleairis meillothajl, hogy az Alptoreaywgyan nem vse egy trvény szémit, 07 cic eorint nem isjogszably, mégis mage reaelkeaik ae hoayajogszabalyok- for hasnt kslecSnt kell keztni, Az R) ck szonbantovib fonosseabalyt a= E talnaa: xt hogy a Aleptrvény nem egyser nom, banem ajorendszer alg, vagyis Femelle trvenyele kl cbb8 fakedéonptig mi sak oi seabsia’ sents f torvények alta nem sécthet6). Leonean sm aripanayoninantetride © Ebb Kovetkerit, hogy az Alkotminyban fogaliai magotrtsi seobdyok, mégpeti ‘indent seimirakotlozd reagatrts\ cabal, vagyis normk. A rendelkerisb6l az vettecik, hogy az egy magtaist eablyok sak akor kote, hn altomenyo- si, vagyis ez Alaptorvény betartisa minden (més) jogszabdlyt megelézve, még azokkal © Genen iskoteled.A'T clk renters deli, ony jopsabllynakeztekinthets, amit maga az Alaptoray at endskenEsbl a is Lider, hogy jogsabalyok kal a legmagasab rngik tOrvények. ee {) ezAlapdrveny elneveotse zeit nem ograably, meander ktles map sh tii sab, «sina mindenkie née ktelecb mags sab a jogszablyo, Fda ama ey _ fs @) atorvnyel ex egyéb jopsebalyokndl magasabbrangiak, > 3 emu enbac le gmap aging ry aon hat a AlaptOrvény ° «ie Paty ogi etlemben egy alkotmdnyat ins is mis ismérve: a alkotminy nem ins, mint a orrahierteibenslegmagasabb srinen Al porma, amelynek egfoniasabb = agian aman, et “Hai caterer eterna Sree2 Az auxonuinvos huLaM teens 7 ogy open 8 oan ajo aos vontkcssablylat meg ‘Mivel « pozitiv jogi teréria szerint ~ kulonosen annak szélsSségesen normativsta smegelendsdben nz alkotniny (6s a4 pl jogrend) a szuveren prance, elytra ‘mdban semmi nem ket, mnesenek wz alkotménnyal szemben timaszthat6 a priori tartaln Kovetelméayek, « format Kovetelmény is lényegeden mindéasze a belsd kovelkezelessey {cllentmondés-mentesség) Ennck megfelelden ebben az értclemben az allotmanyossdg is esak ez alkotmany (ha Ugy tetszik, a normshierarehia)érvényesCléstjcent yen éte- lemben tartama azonos a jogseerisdgével. Minthogy a jogot Snmagaban vizsgals pocitly clemaésénck nines ériékitéletben megjelend eredméaye, az alkotmanyasség foglom sem értékhordoz5, pusztintény, a alkotménnyal rendelkezd, tit Ieez8 jogrend téaye. Poztfy Jogi értelemben tehét Magyarorszigot az Alaptorvény R) cikke alkotményosdllamma teszi, viszont ebbdl semmilyen tovabbi étékkévetelmeny nem olvashat6 ki ‘A pozitv jogi médszer alkalmas arr, hogy elmélotkéntabscttakt meédon leita 8 jog Set andedt lamin rashes dnp sonic epee Soonegy ier jopenss na sca arna Ke oy maja? tere sonck Chee bl foaga? 3.2. A jog fgazsdgossigiinak igénye Aesth ene ini sn a tas i nae Sane entre ad ei ts gett Sela ace Amt eel ps aes vc Seen are ili a ie rat rin sara ee ‘zampontl fggetientl veep. ‘ = Ms ow pola) ca atin en mapas an nig vay ca hen tt hn te on raph eter mints orl ell aes esr encanta at ts pinnae abit eso ir ‘ell lennie a fognak?, satikségképpen érték-kategérisvé tesszik 8 jogot. Petes rae emaeraertt ac ae ange en er SE et fe ace tet ot an eb ri deta ee ees Sas mate Senn eek nc i) eae te nee ean ti) omnes aE Ee mats ane se ai rr in nic oan means cs il ci i ‘Fragen tian errr eich een tus est ars bon et AZ ALKonMANvOSsha, MINT A 09 10xzs\cosshoiNaK taviesoLése 33 ui"), amelyet a pozitv jog elméletieg szimiizni probit. A pozitiv jog | cle ellontmondését eld a nemzetiszocalista, magi jognak tart szabdlyrendsver sors ‘melts ki, A mask vilghdborit kovetGen j6lismert médon ny itélkezett a hiboris bind- sil Olt a gyBates nemzetck Kozdssége, hogy a nemzetiszocialista noamacendszerek nem E emerte el a jogi mindségét (a socialist berendezkedés eurépsi bulisit kivetben ugyanez jognak artottak. A poz regiemeilodett Nemetorszhgban), A jog elméleténekvélaszkellet adn arr akésésre, hogy ‘ogyan vescitheti el (viseeamenSleg) jogi minBségét a a srabslyrendscer, amelyet kordbban jogielmet eretei kizat ex akérdés megvilascolhatstlan, mivel ‘az fogalmilag kizdsja bérmilyen a tlesjogon kivli szempontfgyelembe vételt ‘Az einéetivilast ma radbruch-iformulaként ismerjk. A pozitivjogisz Redbroch -szrint a jog poztiv jog értelméb61 kell kiinduln, vagyis abb6l, hogy a jog a szuverén pa- renesa, nelynek egyetien kort melltt bcm chet trtalma, Eanek megfelelenlehet vilakl sedmiraigazségtalan,esetlog célezeritlen vagy més okb6l ,heytelen” a norma, de ahibis norma is a jog része. E16fordulhat azonban, hogy a norma az igezsigossgeal ‘mértékben sil szemben, hogy mar nem tddnthetd tobbé jognal Fz accor kbvet- kez be, ha mar nem is trekszik a jog az igsasigossigna, ahol az egyentéséget, ami ax {ghesigossig magia, a pocity jogalkotisdltaltudatosan meplogadjék." Eben az esetben at6rvény mar nem pusztin helytelen, hanem a torvény kéntbstbe ijt jogtalanssg, © 33. Azalkotmdnyosség, mint a jog igazsigossiginak érvényestilése ‘Ajog mint a szaverén paranesinak eredeti pozti jogi korlétalanségat tet a adbruch-i fomulénak mogfelel6en az ignzsigossig kOvetelménye az elméletszntjén is és. Gys- |. Ralailag az igaaségossgnak ennél bonyolultabb megfognimazisaiisismertek,Yogtorténeti iény, hogy az Alla mikidésével kapesolatos legfontosabb jogi rendelkezések ~a szuverén lak ijén eyakorolja hatalmat, a hatalomgyakorlésnak vance korltja, a jogalanyokaak mi- Iyen jogosultaigaik vannek egymassal és a smveréanel szemben — kiemelkedtek az egyéb fiomadk Kea, Ezek egy része pozitlv jogi megfontolis szerint is kiemelked6, mivel ezek htirozedk meg a jogrendet) A2 ilyen szabélyok miat érvényestltek hosszi ida dt vagy ‘rvénysbnek me is Szent Istvan tSrvéayei, a Magua Charta Liberatum, a Petition of Rights, "a Bill of Rights, a privlégiumlevelek vagy az Aranybulla. ‘Azalapvetétirsadalmi stablyként, akotmanykéntdltalinos elméleti és gyakor- laf hivatkozdsl alapként szolgAl6fenti seabslyok tartalmuk szerint szabadsdgiogokat é zak, Ha ezeke!aszabadsigjogokat és szabadsighiios gill, azt liu, hogy alapjuk nem més, mint amit jog ignzségosséginak -kbvereIményével kapesolatbankifejtetink, a személyek trvény elt egyentbséze. ‘Azigazsigossig kvetelménye tehit elméletleg timaseja ali ata jogttiténet tapasc- tnlato, mely szerin szabadségjogok &s ezekbiziositékai a hatalom-gyakorlis korlétjaként ‘az slkotmdnyosség fogalménak tartalmi kBvetelményeiként fogalmazidtak meg. Ennelc imegielel6en az alkoomdnyossig formailag a jogrendre vonatkoz6 alapvetb szabslyok 5 Raoanucn, Gustav: Gonices Unechtund dbergeseatches Ret, iént: Las Katalin: jog ‘bnteljogrd a: Wien A. Inte: BontendSeég = bostebetitg, So4 Az auronsévos ALAM Wtét (6s érvényesilését, crtainitag pedig az ignasigossig elméleti kivetelményéne letve a hatalomgyakorlés korltjéul szolgslé szabadsigjogoknak és seabadsigbizto- sitékoknak a szavatolését jlent. 3.4, Allkotménytipusok A fentiértetemben alkotménynak tekinthetjogforrésokat megjelenésk formant sz késosan Griénety,lletve karts alkotménynakenevezik. A jogalkotés folyaméa kalakult tartalma miata t8bbi jogforés Koza kiemelked6 torvéay vagy torvények egyitesen alot ‘tOrténet alkotmdnyt. A térténti elkotmanyok ismérvei akovetkezk: Jogfordstanilag a2 gydb trvényekke! azonos médon jOnnek lr, dltalaban nem is hordozzik az alkotméay simet. Tartalmilag alapvet6 rendelkezdsekettartalmaznak az egyén és éllam viszonyéra, {seabadsfgjogok),s hetalomgyakor!4s médjra & Koritaca (llamszerveze!),atrsadalom ‘&s a guadaség) struktréjér, esetieg az alkotminy érvényestlésének biztositsira. Hat kar tekintve pedig az éllapithaté meg, hogy egyre nagyobb politika slyuk van, dialinos sivatkozisi alapkent jelennek meg, Ezzel szemben a flvilégosodshoz kathetS (bie id6ben slGsadi ez Utrechti Uniéalaptorvéayeksnt 1584-ben megielen) kartélisalkotminyok jor. Lorrdsrani jliemebje, hogy az egyéb tWrvényekhe képestelkalOntltejérésban sebletnek ‘lvalik a torvényhozds & az alkotményozis folyamata); haldsuknak pedig meghatirozs ‘onisa a politika: ételmezés (természetesen a jogi elle). ‘AzAlaptorvény a feticsoportsitis kizsrOlagosségatoldeta. Az R)cikk (2) bekeztse ‘erint ugyanis dz AlaptOrnény rendeltezéseitazok céval,a benne foglalt Nemaet hit. \allssal és torténet alkotmdnyunk vioményaival dsszhangban kell értelmezni”. Legelabhis ‘2telmecés sorin tehit az AlaptOrvény ilesakedika tténet alkotményho (Aléspontunke 2erint nem eanak 1944-ben megszakadl yéllapatdho2”, hanecn a rendscervaliozdst kSve!S Iotményossighoz i), fay érteimeztee2t az Alkotménybirésag i, immar az AlaptSevény ‘atilybelépése utén: ‘Az alkotményok megjelentsénél és formajndl sokkal Kényegescbb ismécvkéat Kell emezni a tartalmi,illetve 2 médositisukra vonatkaz6 seabalyok szerint egyeselkotmény- pusokat, Ha egy alkotmény csak az dllamszervezetre vonatkozé szabilyokattartalmazza, ide ‘ve természetesen a jogalkotis szabélyait is (ez utdbbak, aint mét littuk az elkotredny ‘iksépkeppeni kellékei), formalis statiun) alkcotinényrdl beszélink, Ha viszont e2ek mel- +t jog lehetséges tartlmara vonatkoz6 tényleges magatarésiseabdlyokat is tartalma2 (a ‘absdsigiogok és biatostékeiklerisa mindig ilyen, skkor materidlis (Ras) alkotmany- yal van dolgunk. A formals &s materi jopforsokra gyakorolt hatésukat vieagAluk meg. A for- sls alkotmény lényegeben esak a pozti jogi KBvetelménynek tesz eleget:ennek alan {61 Tes Andis: Az alerlnyfpato Kelis, 31.0 Len: Vonoa 2s. Andris: guzstpsolgatss(koigzgiti, 130-1320 Labintkayogductsvaldsszefugyshen hoz 33/2012, (VI. 17.) AB hnirca, ARK 2012.3. sz, 222-2820 cotményok kSzbtti kalenbségtétl akkorérhet6teten, a az ALKOTMANVOSSAG-PARADICNA, ALKOTHANYOSSAG #5 TORVINYESSEG 5 [_exalacsonyabh jogfordsokat ez alkotminyos sibllyolnak mexflel6en Kell meghorn, ‘zak tartalmukbanellentmondés-mentesel kell, hogy legyenek. Ezzel szemben a mateilis E slkotmdnynak a formélisalkotmdnyndl Istott szabflyokon til olyan szabilyai is vannat, Ictyet oa x asonyabo nj eter (ay lealib03 Seton mii tetmiy ed deemszren i a lctonat ope ta lyn ely elton vagy sore llegar malo Re guestpntt keine pre cbon asst yey ana es | séndse nem alkormanyellenességet okez, hanem ajogforrst (vagy 22 egéxz jogrende)jogi ea ei ee hes on wer poe sete neni Sele S amely az alkotminy ennlitett feltétleni! betartandé tartaimi rendelkezéseinek ellentmond, seni is te ne ‘sukra vonatkozé sajat seabaly. E szerint vannak rugalmas és rugalmatlan alkotmanyok. A ra- galas alkotméayok is tartelmaznak az cgyéb jogforésokhoz képest tobb-kevesebb olyan ‘sabaiyt, amely megncheziti médositésukat (bir sxlsBségesesetben jellemaben atorténet, © alkotményok esetén lyen szabély teljesenhidnyochat is), arugslmatian alkotményok e700- ‘ban tartalmazbatnak nem médosithat6rendelkezist (sélsBstges eseten ilyen az alkotmény cgés2),illetvo esa kivételes kérimények kbz0t teljesitnet)szabslyokat ‘A feat csoportostisokelapjénkijelenthet, hogy « Magyarorsaignek rugalas, ma- {erilis, a torténet!alkonmdnyba dgyazott karts alkotménya van 3.8, Alkotményossig-paradigma, alkotminyossig és tirvényesség 7 Azalkotményra vonatkoz6 fet elemzésck a-clméetalapokat muttsk be, Az lim alot yep alien han sna paid) eae ora ore femoral seb (veneers el kg 3 * _ elméleti kévetelményénck, illetve @ hatalomgyakorlés korlitj4ul szolgald szabadségjogoknak a sri ee rg mee |) Sania spaercetain Gr opyntiydnaee, ©) a thrvények uralménak (jogiliamiség) elve, jinavaceamna see eet roe ie met eh eee ‘ Benorovn Andes: Az alkotménybiskodis indir, 8-67. 0 Baxy Iva: Korignegts ds Oko sminyzat 32. 0. © Va Takis ee: Ax akotminy dz alkotsnyossé fogs, 77-2903 Azxomoeros daa i nz lita ogy a alktndyoesg ek joplamisikxkoan bento ee fete egyast: Boe mayest, elianee gy Joellonin sr aletmtnyesegvyans tse ees lsat ane lie ae, fogameca tai a jog, lve Kraan htm olan lar lair RSet mega kde vaso ajo selaegeeh mig azaosenyooty ‘Jo bl ajdt kau eayegeoes non eon Eat az elm eset Kell lama magyar AeposvéayB) ck, aly sesint Magyrorszig Mggen, demolzatis joglan. A jgslamsigdtlrlsaa fz Alain minegy tliat" ala aka, eel alounsayoy lve Konze ova dalinos rng sc ra a ene hs asoyen Rie em mesa ers veal kek i orp vy ‘orb lenaack eh test ogy meplonbotst a edge az alkonyossgfogalndt. Ajo, olla st stay fogs alae tvényessg tog eyes kanes satan tnlogeseveaenilac flea Ses skies vagy kkenszrs dn Atrvyeey coe vgs sre aly et ‘lst tryegs evens jl Ueno albotayeni cas ei tein hanno enone az ogg etl Kal akotminy meghlenseet ernest ae (uek az etmeések a forsa nz ame ogee), Me kl egestas hogy sz alotminossgfglnajogzcilgia tlemim shasta, har xara yet szbyinal in altro onl ola vmstat mer ste megolsia al alkamassgs eve ameolds mje "Sucen Péter—Taades Ptr Ajoplismisig ogee, 164, 0, 4, Hatalommegosztés, az Allam- és a kormanyforma 4. Az dllamhatalmt égak elvélasztésénak elve A jogillam és az alkotményosség fogalmének egyarént meghatéroz6 eleme azéllambatalnt ‘elvilasztésinak elve. A klasszikus megfogalmazisra timaszkodva az éllamatalmi jgnk elvilasztdsinak fogalma gy hatixorhaté meg, hogy a jogalkotis (eredetileg tbr- ‘vlayhozis), a végrehajtis ds az iguzségszolgéluts (eredetiteg biréihatalom, ma ink&bb cllendr2é hatalom) epymést6l személyileg és szervezetileg elvilascott keretek kOzOtt ell, hogy mokbgjén. ‘Abatolomnegonzi lve ugyan Sor credo meghatroz alotmdnys vt azoban fee ‘used joglmaeének saat een meg ci a lst Gay, az nkényaralom kiss voll ‘gyi nna bitstsa, hogy egyetlensremély vay severe se itokothasa az lla batten opts, Ennek elie rakes eric a jog walmdaakWiztostsn, mfs megfogsimazisban sill hatalomyakort jopseabliykhos kbttségéack prot, vib soron eelek a gt ‘anciaak en ogszabyba fogs, vagy «ogurloajgtllam-kontosinalizms mfr agp sszetevtlna taylgesEevnyestése > Abatalommegosztés gyakorltiérvényestlését biztosit6 médszer az egyes hatalom- yskorl6 szerveretek hatéskorének pontos, kzérelagos és fetétlen meghatérozésa, Eamnek regfelelden egyrészt egy meghatSrozottfeladat egy szervezet Kizar6lagos hatésk@rébe ‘tartozhat. Masrészt minden més szorvezetnek a hatiskir gyakorlisira jogosultszer- vezettelszembent befolySsit ki kell zéeni vagy legalébbis korlitozni kell oly médon, hogy a befolysolds esak el6re mieghatfrozott feltételek mellet trténhessen. ‘A hatalommegoszide, mint a hatalomgyakorés korltja maga is korlétozot. Mivel a fatal fgak kez0tt megosztott hatalom az dllami fUhatalom része, arész-hatalmak gya- Forldsnak harenénidban kell maradnia, Bz részintlogikai Kiveteimény, a végrehajtésra és igazsdgscolgiltatésra vonatkozé jogszabilyokat meg kell alkotni, ez pedig a jogalkotis risze, vagyis a jogalkotis elove befolyéssal bir a mésik Két hatalmi égra. Ez azonban fordttva is igaz, 2 végrehajthatatla,illetve a2 igezsdgszolgitatésban alkalmazhatatlan rormik alkotésa értelmetien lenne, Véghl 22 igerségszolgéltatss fogalmilag jogszabalyok alkalmazssét, adot esetben egymésnak ellentmond6 Ktlonbdzé szinti: normdk egyilttes alkalmazésétjelenti, eminck kovetkezttben a bcésig jogosult eldbnteni, hogy \ényéllds meitett melyek a2 alkalmazandé norm, ennek estiesa a fogalmilag birdi mi-38 Haratosmmmoosztés, 2 ALLAM: 8S A KORMANYFORNA reap lets normakontcl, az alkotmanybiriskodés. Osszességében kijelentheté, ‘egyt lasts ita egmtars hts om sane ee ne Slam sat nom lg evita, hanes i el een, Mn 8 kulesfogatma a mar emiitett pontosan megfogalmazott hatéskir.” 4.2, Az dllamhatalmi 4gak elvélasztisinak térténete Atay tani tuo ener mae i sett mila sig dotnet megan nn umn soba: mys ees Pn oye ses Able cs Ken rota se pe samy eet loge ae ie gain pct same ltt od gh ln Lote al AS ni nara ey ined bats yes soya melons yk vet (nome kes ick) srr ngs try a abe ! rt ik na seme stapes og) tr ep Sich Nomen as wn rhe vera sn lex ions ay ck ere sy anol Ke cassie ie mapas egos va ogni rm vt mp a ha lentes pki nits desis haommepnts cele aon sin. Etltoe mop Cont ey mye em dl alone = rendit,migeig ay, a ev aloe ea rer Dt, Sy Crete fo Eten meses dena Bn ley ea heal 160 (hiro) leo bata etlentmandistra es legos evr smite ira epi Ane ‘Alone hs, mpeg snk Mores evlae Arcus ini hien en dn ert arvana ns es ou eg sent oh a Sn epee Kes nga sl) ‘emigecgas stm Lefont ie ya egjesnsn teat ane ne -szerekkel egyensilyozza ki. “ ‘tnsemnegnein stein — modem, are kat 5am orl eb el kite ss mee bom are te ta le recone ho ijn anette erste non hak A aces ream gree ie aa ema shane Owns dla» ‘Brsarova Andi: Azalkotméaybiksoots eles 58-670 ‘Wo. Kuxonei svn (s2erkj: Alton Ve. non (ze Alkotnytan [44-86 0, Perera Josef: Yo. Kone Tse (set): Atotmdnyta 35-8, 0 A.NATALOMMEGOSZTAS ELVENEK GYAKORLATI MEGVALOSULASA, 39 43. A hatalommegosztis elvének gyakorlati megvaldsulisa "Akkr a mér emilitett amerikai viltozatot, akir mis orszdgokban megvalésult modelfeit viasgéljuk,aztltjuk, hogy az elv mkdik, de nem teljesen az eredeti hetalommegosz- LUstannske megfelléen, tovsbbé ij elemek jelentek meg 2 hatalomgyakorlis renészerében, gil pedig bizonyos dsszetevOk hangsilyosabbi valtak. .. Megallapithatéfgy, hogy az éllami hatalomgyskorlést, annak minden égit, gy 8 ‘egrehajtast (és részekéat a kézigazgatdst) is euraljaa jog. Egyrészt egye ink osak jg nommékban eleve meghatérazott médon gyakorolhatdk az ezyes hatalmak, méstésct onkret dGntések is jogi formétbltenck. Megallaithat6 eonek megfelel6en az is, hogy 8 kiigazgatis (amelyet - mint Itai fogjuk — a konkrét dontések meghozatalaként defini Sk) a végrehajté hatalom gyaKorlésénak meghatsroz6 Osszetev6)évé valk, eziltal ~ megkettézddik (vagy éppen megsokszorozédis) a végrehajt6 hatalmi 4gon betil az fakaratképzdés: a politikai és alkotmdnyos fShatalom birtokosa és a korményzottak zd beépiil a kisigazgatés egyre nagyobb szervezetrendszere, amely jelentds befo- Ipdssal bir nemesak az akaratképz6dés eredményére, hanem annak tartalmara is. intén észrevehet6, hogy mar nemesek az angolszisz jogtrileten, hanem # német Jogesalédhoz tartor6 jogrendekben is meghatiroas jelentéségivé vik, étalénos vEdOhé- [oként jelenik meg a bitbsigok szerepe, Lényegeben minden allami déntés megtimadhats, cad valamilyen formiban biedsie elt emellecikjogerbre. Ext egésziti kia normakont- oll végs8 soron végzd alkotménybiréskodés dtaldnossé valise, ennek folytén pedig a jogalkotis, de még ex igazsigszolgstatis sorin is megkerilnetetien a hatalomgyakoriés lapjogikorlatozisa. co Nem kere meg tb a butslongyakorle eae jllemedbbd vil lsd horstoaatsten rwvereniissvetdp endear atozisflyté bekOvetkerd (Onkontorisa. seduce lepfnoseb sobvetég endzeek (Egyeslt Neus Sebrese, ak tani Egyezméay Sze ‘ent, Eurdpai Uni, Evra Tandcs) san a inlommegosctselvén pines fe zal, hogy 8 1 haalonnek aldvettalanyok estakben nem vagy esSsorbonaem etemnészts seemélye, bane. tz lamok. Az dllamok haalomgyekorlstnak Snkorliaris gy Kenan Kegs wag 2 + egyee satel endesre ei elleglszervezecinek dbase '. Nemesa az éllamok s20vetségi rendszerekiteztartozisafolytén, hanem egy dtamon bell is észlelhet3, hogy a hatalommegosztés Kasszikus (horizontilis) elve mellett egy (vertiklis)terdleticloszti is mogjlenik. Ennek médszere az, hogy a minden dllamai be- ‘endezkedésb6l ismert ket vagy tBbb elem kbzpont-trdiei szintalkotmanyos stlyivé valk, azaz a jog, gyakran az alkotmany Alta védett hatiskbrt kapnak a terietiszinton (agy szinteken) mOk6d8 szervezSdésok. Eat fejezi ki Magyarorszégon clnevezéstik i: helyi onkorményzatok, Az Gnkorményzetokon bell jllemzéen a hatalommegoszids elve isérvényest valamilyen mértékben.40 Haratovawsooszris, 2 ALLAM: £5 A KORMARYEORMA. ‘Wégectl stv kl enn ati Nagy eget a lami fgeien vagy leyaibbionem kv eam atlomgyakort intézmény vielen, erocioligial éelembenfyclembe een Syd ee tektonts mia, a nemzetheinogyvllaatok, aon bella menedae sin.) ‘A tskben ak alan tl atoe zo, ogy vat hone ogo tnron teas eal tn uyae Succes ep Nees tier ayn emt, aly art pcre soso ee eo ‘Sgy érvényesiilt, mint az Amerikai Egyesiit Allamokban, Ismert olyan vélemény is, amely evans tetigne-Romtnyomtl Rapa catered lenny Yea) yen lami in, eben Ut heatora sec sys Aomotbensem a dont pita keto sero ee ea ‘omy itonany® Miss msbamepenic ge het oe Alaok alkotménysiban megjelolt alkotményos intézmények siadt tar, emiatt vonja Kltstghe a klasszikus felosads érvényességét.© A kerdés eldomtésének a kocignzgatés mOkodési elveinek meghatérozésa el6t kules- szeope van est stlben mg ll vizio Alaprveny sey Al ménybirésig gyakorlatét. ” " 4.4, Az Alkotménybirésig az allamhatalmi 4gak elyalasztisir6l ‘Mint tuk, Alaptérvénye szerint Msgyarorszig demokratikus jogllam, ezértberendezke- ésében az cayes hatalmi dgak elkalgndltek és egymast ellendtai, amihez az Alaptocvény bonyolultszervezetrendszertkinal (a kordbbi Alkotmény nem ejttts76t hatalommeg- Osztésrél, az Alaptorvény C) clkének (1) bokeadése szerint viszont: A magyar dllam mikédése a hatalom megosztésénak elvnalapszik"). sb megkorettésben megilapitats, hogy a jogulotst végex az Orslgeyls, autoném szer- vezsskcént pti ie sorlhatk a ely Gokormanyzata,amikor (bly tzigyet)sebdlyomak. Acigzasgscogstatshoctartomak a biésigok, tovdnyitkek, tbl, «Kirn, valamint— he inkodik, a Kollektiv éllamformdjiakoztirsaség, amelyben a (Ohatalom nem (vagy nem at) tsszyontosul (ey nevegeen sr) epyeten some Kester. Veg pa tien ciency bla iebet ote» Harte es tree tly randlct «ody nygaten Svensk lana alten szrpie rt) parlmentarzast kanes pst lapeten prone eo [nls mitten tna valencia rvényboats mega ttle eee Koo komaynt ° a ‘Nemesak a teljesség kedvéért, hanem az Eurépai Unié jogénak a hazai jogrendre scan ball cgazgit Jog gaol ata iat kell ogen! a lat Tatlom bes tele elastsht ofr upon hoy cy ag tt Korba tngloene ogy veg elon! atom wjoseqorel renee i, its sam _, ns dllamokkcal a (poliikai-diplomscia) sz6vetségnél szorosabb személyi vagy szervezeti kapesolatba keri. Ennek els6szinte a perszondluni6, amelyben arésztvevd dllamok tljes sarvezetrendszeroket és a jogrendjtket a koribbi idészaknak megfelel6en quasi-lgget- leat megtartiak, dm egy moghatérozottid8ponté kos éllamfGvel mOkbdnek (elena“4 Haavovarzooszris, az AULAM: 88 4 KORMANYFORMA «de nem feltéten éllamforma mindket esetben a monarch), Ennél szorosabl kapesolatot | a a ee sata ati hc sna tte arene mein on tn "Wiese ptts andor, ametnk ans shere utd thc ‘kori frenciektztarsastgielndk az urgell-i psp * “ri plasmin. 5. A kbzigazgatés fogalma és alkotményos meghatérozottsiga E51. Az Alkotmény és az Alaptorvény a kbzigazgatisrél ‘Azeddigicketltva okkal chet fl kérdés, hogy mindeanek mi kze van a kGcignzgats- © hoa A vilaszhoz aba ténybél kel kiindulaunk, bogy az AlaptGrvény esak elvétve emi ‘b6L is kBvetkezBen az alkoteaényjog (és tudominya) nem tekinti elsbdlegestirgyénak izigazgatit (ds llamigazgatést) A tudoményos diszciplindk kB25tt a kOzigazgatsl jog & walkotminyjog képezik a nagyobb tertet, a kézjog két meghatirons pile ‘Visszatéve az Alapttirvényez az litjl, hogy kGzignzgatis (llamigazgatés) fogalmit Jamertnek teint, énélldan nem szubilyozza, mindSssze az iinyitisival és a kéignzgatisi feladstokkal kapesolatos néhiny rendelkezést trtalmaz. Bzek Kail a legfontosabbak 2 bvetkerSk: » + AKormény a kbzigazgatés legtSbb szerve, torvényben meghetirozottak szerint ‘llamiguzgatisi seerveket hozhatléte (15. cikk (2) bekexdés). ‘+ Arminiszter a Konmény altalinos politikjénak Keretei k6zdt Onan irdnyija a \llamigazgatisnak a feladatkGntbe tartéz5 Sgazatnit &s az alérendeltszerveket, var Jemintelltjaa Kormany vagy a minisztetelndk sll meghatirozottfeladatokat (18. cikk (2) bekendés), + AKormdny dlialénos batéskdlterleti lemigazgatisi serve a fevirosi és megyel korminyhivatal (17 cikk (3) bekezdés). 2 + AB. ilk az dndlls szabilyozb szervelt6l rendelkezik, a VI. cikk szeint a sze- yes adatok védelmét & a kSzérdekt adatok nyilvénosségit Miggetlen hatésdg cllenérai + Mindenkinek joga van ehhoe, hogy Ggysit a hatésigok résrehajls nélkl, tsztes- séges médon és ésszerjhatiidén bell nté2zék, a hatSsigok thrvényben meghs- « throzottak szerint kotelesek doatéseietindokolni, tovabbé mindenkinek joga van ‘Sevényben meghatirazottak szernt a halésigok élalfeladamkteljsttése sordn neki jogellenesen okozott ki megtértésére (XXIV. ciki) + “Aholyi onkorményzat a helyi k6zigyek intézése korshen trvény keretei kOzétt One 4lléanigazgat (32 ck (1) bekezdés€) pon). A polgdemester 6s a megyei képvisel8-tstlet elnoke, valamint a jogyz6 az Oakor ‘mnyzatlfeladatain kivil tirvény vagy thrvényfelbatalmazison alapulé kormény- rendeletslopjén kivételesen dlamigazgessi felodatokat és hatiskidket is ellithet G4. cikk (3) bekezdés), A birdsig dnt e kOzigazgatisi hatirozatoktrvényességérél (25, cikk 2) bekezdés ) pont, eanek eldtséra kil birésdg is étrehorhats (25. cikk (4) bekezdés),46 A.KOZIGAZGATAS FOGALMA fs ALKOTMANVOS MEGnATAROZOTTSAGA * A kozigezgatisi het6ségi dontések ellen mindenkit megillet a jogorvoslati jog \AXVIIE ci (7) bekezdés). + (Akorsbbi Allotmény két tovébbi rendelkerésttartelmazott, Nevestete, hogy a Korminy jogosult volt az dllamigazgatis birmely digit kbavetlentlfeldgyeleto a ‘vonni (40. § (3) beke2dés) és jogszabiily kivételével az alérendelt szervek dital hozott. i ‘inden oiyan hatérozatot vagy intézkedést jogosult volt megsemmisiteni, iltbleg, ‘megvaltoztati, amely trvénybe atkocik (35. § (4) bekezdés). Bzeket az Aleptite ‘vény anért nem tartalmazza, mer része « Komny dltalénos felhatalmtzotséganak. ‘AzAlaptbrvény 15, cildének (1) bekezdéseszerint ugyanis a Korméay a végrehajs hatslom altalénos szerve, amelynek feladat- & hatéskoe kiterjed minders, amit Alapt6rvény vagy jogscabily kifejezetten nem utal més szervhez) ‘Az Alaptirvényidézetrendelkezéseinek egyenes kivetkezméaye, hogy a kOrigazgatis ~pontos definiié nébet ugyan,de~allotmanyosjelentGnég tevkenysg: az Alptorvény 4 sabilyozdsra érdemesti a kézigazgatist, mis sz6vel akézigazgatis alkotmanyos meghs- brozottsigd. Kévetkeztsképpen a kozigazgatis dllamszervezet (més megfogalmezdssal az alkotminyosintéoményrendszerek kz) helyé 6s logfontosabb szabélyat az Aleptrvény ‘igyelombevételgvel kell meghatérezmunk. 5.2. A kézigazgatis fogalmi alapja: az igazgatis 4 Kziguzgatis fopalmatlegknnyebben akkor éthtjak meg, ha elhagyjua, de“ eltagot '5 aa igargatds fogalmébol indulunk ki. Ennek legegyszeribb megfogalmazdsa — miként ‘ megkézelités médja is Waldotél szirmazik, aki szerint az igargatis egy ést= Zerteselevis, apis a irytina az a tevélensépe, anally! méxokat meghaticcot rnagataridsra révess.* ‘Az ignagatis eszerint olyan ~ nem feltétlent] Kézhatalmi —tevékenység, amelynek van tanya (a2, aki igazgat), van tirgyaCleginkdb e bontetbjoghl ismert passa alany,azok seemeélyek, akiket igezgutnak), vg van fartama, Ez w6bbi, vagyis az igazgnistartal- ‘nénak leirisa sorén Fayol clméletéthasznéljuk, aki vigy veli, hogy az ignzgetis torvezés, zervexés, parancsolés, koordindlds ds ellendrzés egymist kéveteselelanényeibél tev6dil ‘see Atalénos ismertsége miatt megemlitjak még Gulick POSDCoRB-rtelmezésétis, mely ‘zerintigazgatésrélakor beszélhetnk, ha egy cselekméaysorban felismerhetS a tervezés Planning, @tevékenységet végad szervezet (Organization), az irinyitistsegitdszemélyzet ‘Stafing), az indnyitis (Direction), a tevékenységek Ssszehangolésa (Coortination), be- cémoltatis az elvégzettevékenységrél (Reporting) és az dnllé anyagi fois vagy finan iroxds (Budgeting) ® Az igazgatds fenti hirom értelmezése ugyan nem azonos részletességgel fogalmez, 1égis azonos ismnérveket tartalmaz. Baek KOail most kettt emmeink ki ‘Wane, Dwight Mla ktelgegnts, 25-26, 0, Tauks Anis: A Kipp jog elle, 9-12. nm Lajos (zs): Magysrkcigngats og. Altligs se 23.0, ‘Uo, Mapandse Tor A magyar lumigezgatist og supe 310. P(e igazgatis,tingyai”) ‘A ok” YOAZOATASA a + Bayréstviligos, hogy 22 ignzgats hatalmi helyzetetfeltételez(hatalmihelyzetet fe tetelezbcsolekenények a entck sorrendjgben:irnyi rvesz, szerver,parancsol, koordindl ‘llensri,irnyit, eszimolta). A meghatérozAsokugyanis abbOl a feltevésbdI indulnak ki, hogy ténylegesen fenndll az a helyzet, amelyben esély van arr, hogy valaki (az igazgatis tlanya) ellenszeglés ellenére is érvényt tud szeteeni akataténak, vagyis az igszgatottak is taralmakdnt megfogalmazott magatartisi szabélyhoz fogiék tartan’ magukeat “e. Mirésct az igazgaths tbbfleképpen réaleteett trgynak kbs elemét is felleliak: F- czernt az iguzgatis lenyege a mitkidés (vagy b gy ttszik, «tevékenysée, selekvés), © "Ennek a flismerésnok a jlentségetakkoréethetk te, ha a mGkOdéstOsszeveljk az karat knyiivintéséval. ‘Kétségtelen, hogy a. igazgetis fogslmank résce volta parancsolés, amely magaban foglaljaaz akarat megfogalmeztstt és kzéstt (egy: knylvintésdt). Az akaratnyilvin "Ms szonban Snmagaben abseiret jelenség, vaayisfogalmilag nem szikségszer, hogy #2 skaratnyilvintést bérki magima kbtelezinek ismerje el, még kovésbé sadkstgszer’, hogy bik’ i az akaratmilvénitésnak megfelelBen jrjon el, Az akaratnyilvinités tet nem jér ‘atkségképpen éxlelhetS eredménnyel,Amikorazigazgatist fonts dssetevbjeként a7070- stotok a makédést, ect mondlk; hogy wz igazgatis sordn az ekarainyilvénitésnak eredimé- nye, megpedig éslothet® eredménye van, vegyis az skaratnylvnitstmisok wz akeratnak egflel tenyleges selekvése kvet .. Acigaagatis legfontosabb mozzanata tehét a kinylvénitott akarat hatslom birto- “kihan tart drvenyesttése, az acaratnak mepfdleldténlepes eselekvés Vissajutotunk tet — bir egyszerisive ~ Wald defncisjshoe, ém abbé a legfontossbbclemeket emelt isa igargatds hatalm helyztalapjn elt miki. 53.A ykiz” igazgatésa Ak6zigazgatésr6l a fentick mind elmondhatdk, kOvetkezésképpen a kOzigazgavis igazgatis, tnégpotig anna enjitosvilozata. Fontossiga mint ~ emek slapnfopik wayans elk ni msde csnckvéxetl ~ mogiometeik: a ktzigezgatis fs gnzpats, vagys tall helyzetalapjén elért makodés. ‘A ktzignzgaté sjdtosséit, «diferent specifica mis igazgatisi formiktoz képest elsisorban a (k62}ignzgetissatos alanya, mésodsorban a (Ktn)igazgatisszabélyozottsiga, homadsorban a (kSz)gazgati sds célja elon ‘A kozigazgatis ugyanis olyantevékenysée, emelynek alanya a hatalmat minden eset ben az lami seuverenitisbélnyeri. Més mepfogalmazds szeint a Kéziguagatis alanyal (az filam kizhatalom (impérium) birtoksban jaroak el. A Kezigazasts jog’ srabilyozot- saa voay torvényessépe a kézigazgntésicselekvésorszorosjogszabélyikattségre tel, ‘Arr, hogy a kézigazgatisi hatiskdrt, eljirésrendet, dintésilehetdségekt és a dbntés, Iikénysceritésének eszkeltegyarintjogszabily hatirozza meg, Végil a kizigazgatis 3 ame Lajos ma: Magyar Rigas jog, Abanoe és. 08 A ROZIOAZOATAS FOQALMA ES ALKoMMARYOS MEGHATAROZOTTSKGA. dla india kazigychre vonatkor6 kivinatos (és wz elBbbiek szerint jogszabilyban ‘megfogalmazot) éllapotelérése. Mit mondtunk tebét? Azt, hogy a kbzigazgatés a hataloma, mégpedig egy kiemelt, ‘meghilinzetet hatalom, az lami saverenits bictkaban végrett makes, Az ‘ond hogy &kGzigazgatis mint milks legfontosabb Gsszctevbijogscabdlyo, lletvo a2 Alaptrény mint a,jogszabélyoe jogsabilye” helivozzik meg, Veg zt mondti hogy & ‘origazgatis nem Gntényesen mogyalaszotoElo, hanem a Kézigetekivinatosdlapotioak cltéseérdekhenvégzet mikdés. Tbbsetr elit, fontssiga mint ezonban meégegy. zr felhtjuk a igyelmet ara, hogy nem véletlent atakmazzael628 mondataink mindegyike ‘ugvansctasabt a kOzigargatis mindenekel6t (tényleges exedményre vezetd) mktdés 5.4. A Kéziigy fogalma Miclttovabblépnnk,tsztizmunk kell még egy fogalmat, nevezetesen azt, hogy mi isa ‘koztigy? Nem fogunk hibézni, haa fogalom KGznapi rtelmébstindulink Ii a WOztgy oa bzdsseare kthotd dtalénos érdeki gy." Kéndgynek tehst olyasmi mindsithet8, aminck Allapota titmutat az — alkotményos renddinkben egyébkéntértékelt és védett egyéni Erdekeken, és azokkal szemben is megérdemii a kbzhatatom birtokiban vegzetérve- nyesitést. Kovetiezd kérdés, hogy honnan ismerjik meg a kozdgyek kerét Az eddigek Pacem Lajos (sn): Magy ktaasgats jog, Atalinne és33,273-277.0, Maouuse Thar Amie ye lamigazgat og alan 12-0. : AMI NEM KOZIONZGATAS, s1 A korményzati és a kOzigazgatis! mikolés kuléabsége az eddigieknél kevésbé litvényos. Korményzati tevékenységen tigabb értelemben magit az lami tevékeny- sige, szikebb értelemben az dllami tevEkenystg 1 irdnyainak meghatérozasét értik, amelyet Megyarorszigon a parlamentéris korményforma kovetkeziében az elssorban az ‘Orszdgayilés, tovébbi az Orszdggyilés elaidleges dontési jogosulsiga alapjin a Kor- F miny a helyi Snkorményzatokkal megosztva gyakorol.™ Korményzati dUntés mindenek E l6tt a tsrvényhozss (és dtalsban a jogelkotis), a korményprogrem elfogedisa, az lami ‘tevékenység szervezetikereteinek é finansafrezssénak meghatirozésa, a Kllpoitkai ellkitizések mepfogalmazdsa, Fontos ltrunk, Logy a korményzatitevékenység kitejed ‘a KOzigazgatis kereteinck meghatérozéséra is. kSzigazgatés korminyzeti dOntéseket ‘nem hozhat, de azo elbkészitésben jelentBs szerepe van.” Szemmel lithat, ogy & kot sminyzisnak és a Kocigazgatésnak részben ugyanazok a szetepl6i (Kormény, miniszterek, ‘akornényzstok),tehat a kétsllami tevékenység az alanyi kbrre alapozva nem, hanem ‘sak a mikddés trtalma alapién vélaszthaté ol. ‘Azelvilastislegfontosabb scempontja 2, hogy azegyes tevékenységek az llam és az “lamszervezeten kil jogalanyok viszonySban abszrakt,avagy Konkotvsltozst hoznak-e ‘Akkominyzis keretében hozott abszirakt d&ntésk ugyan jelentésen befolyésolak a fenti ‘szerepldk egyméssal szembeni jogait é katelezettséget, lletve érvényesttésének médjit éhelyét, ém az egyes jogalanyokst kézvetlentl, énylegesen nem érintik. A kézigazgatis, niksdése ezzel szemben mindig viltozist idéx 6 a konkrétjogalanyok konkeét jogait és btelezetségeitiletéen.* Tomesinyi Mérie frappéns megfogalmazisa szerint: a kbzigaz- ‘ats Ugyintén lami tevekenységet takar.”” -Hozzé kell etheztenni, hogy ~amint itn fegiuk —a kérigazgatis a fen ismérvek e! lenére nem kizirSlaghotalm helyzetben végzetienzgatist jelent, hanem a k6zszolgltatésok sybjtisiban valé szerven8 kbzrernGikadést &s konninyzati dintésel6készités is. 1 ocr Lajos (ze: Magyar ktzigazaatis og: Alas rz 3.0 % Leéaeptben ea hagyoméayes ~ a misodikvlightbar elt ~ stinks amegetEky éetesen ‘bea Ena ltd: Kesiga gate Snkorméayeat 175, 1790. A raghlboels usyaraar ‘ha selene az expat kone jogodaton.L » Ganca~JeenRovexo: Det Adminis, Dalle, Pais, 1967, 15.0.~,német ~ Haemt Maun: Allgemeines Verealtungueet, Manic, 1986, o-~nepodsokat (Oszchaoniva bem: Ante locovo¢ Tata de dep sds LB, 20, 28-210 > LTomesist Miri: Aktzipmgatil ogwszony, Bupa, a eer lass, 1912,32 A xomGx20nTis FOGALMA BS ALKOTAANYOS MEGHATAROZOTTSAGA 5.6. Végrehajt6 hatalom — korményzas — kézigazgatis "Nem thao meg, hogy a wlachat hatsiom, a krményzis Ga kzigazentis fogalnlonk tesze- ‘Mggtsitnem vill meg slsporabben. Ener meg kel viagounk, hogy mien lasek ent sajna na vgn halon, ile mye eee! ia el eacke.™ ‘Agyomanyostetogts sil iret htlom ahormdeyethoalna™~ ely sete sata Komndnyat nia, trvények vgs ~ horminyzal ese kigngte tated konventlse~valamint az rg ~ ha gy teak, a fggetenséget ie magn foals lotminyos read tényleges fal vel, A visconylog eyazeci mspfogalaisellnéc a vegeta atom dfs eyioin nem egy" sz flat 5 eet, hogy soha name vl a. Beyer 20K, shade gc talon hate nagyon kite. Marne egsceien kl. ‘kes ada jc vagye a népreaeralit endszerint eke paament severest shana datések~arvények — veges ia eager lapvetée beflysoh, yeadien ‘meghatiorza js pol dontéshozatalt> MEks4éstvesnakor eye joban Ki joi el ‘risk, tvibira sem vethetb el telson az gndolt hogy aoptabllyok bettie eltaoran ema végrehst alto tal altakazhaékénysnr ts, bam ad vn seis, mere a kotnyos haar etna eee ‘A parent nalovessés a komnyzt avira ezaban nem kiklag ey otsgon belt alot- ‘mdnyos batsokeredménye, hunem ebben Kielce nagy scope van az Eu Union ey ‘att ogy! nem bitostia demokratius legit” afl! amely balla ktzvelen fellas nto lita jog Koevestel storia ™Eanekceedéyekéntapverene ‘ek igen eytran mir nem tnyeges trveyhozdk (nam a rvénytnylepes tral kids ‘szabadon dais ~ meglko), hanem«kormdayearézletzablyok megiogaimezd* vay og ater train a végtebajshatsloml (gabbana eleileges haz kerehassbS zee "Aa onyseradg kedvbét sent tetnsta magyar alotndayoe berendeedésekocenve wget | Lie meats mpm ens Gh nl scltomay nse goood lms Bc patos gs \rinitntezltqestn tes enineyetr epg lie Arete cea ona teeta poten eg em Sera Est Kiyip shoes oon ‘ites ate yenon Netae Baro - Pans oP Lana taped sion. sks cr, yet Pl Cina Clap ae oaks * Glan fay en poten yo cies vp etos nesses Hae manasa onsen te sepa ida fs Ee Assan ales Adan Ter 64) ne ee nd uae od Aco ne ee pros Aten a enet n cincn aa Fal choad feasts Gat ioe es Bacon — fee Lo Poli ia Ma aye Conan 0, Main Lose Maeno! Law: the Tied Onder ofthe Pais 6 9. " cae Cain Late Tr On oe Pl S.A Torr Wha a ate eer oP, Adon Ton Wt a sow penn Govern nd comity 6.0 tose ‘da oe Wits Paton, VitcrsHarr6 HATALOM — KORMANYZAS ~ KOZIOAZGATAS 3 smn apartment eh vépS sor mir nema serait hora, anem cak mn escze™ ingest enn fnyéhen kl tel, hoay 2 modern eurdpal lhe éallormanyos gat ‘nem np, haem 2 surdpl eit sermarnck anit a laglindltsigéy motvl™, ig a Bsa Uni joins priest kimond dnt (nindenek ela van Gend en Los ty) kvet- ‘eandaye, hogy az elszimottbatlg megmarad tail zine, mia EU jogo integrins ‘est Konuol ijn kayezerak he lees alana * {i Bible serepéloesbil vehexk az, hogy agra halal Misa nebokes Az pyee stkounyoka vreau anki olalrtkteaenl, sake végretatisintamdael ToL A vrei sal cin oats feos eps cxk redial yor vitozisa mia lekette,® miss render hovered a indanday megs amit hash gyakosh- | mk verte megoetsn oko Geonmdnyzatok, kistestlee, feria tapi orto sktspon Korminysk ez Bupa Ul dal amg is bfoyisolt hatalomyakolssban), “o Mingenesere nek pyre bonyols, veya sszssgtben novel kerma halon ‘étkoveteeaméay acon eet. gyal act, hogy a veoh hntalom egy kell pes knrminyzati alt x hagyomayos eiangatsifin ovényetnanzkonkrt at Abtere Leave. ely evkenysége yell apivit ste dil vgn anlgitisoksxabilyoisicakoncentl x gy feeabse ‘al enegit digas for, hogy sob bt igszgaands wrletaet deste el aelyeben ‘modem korn techeldgik versenghetockc demokricia technlsval anna debe, hogy 1 egy programok vlbaulanak neg az igazgatisrt eben 26 sllesebh stultiniban™ Miskiot fopaimezva a lam kéevelenhtelomgyskorésemegteres vgrebs atom «hagyomnayos feldaal age a Blond, lr és trvényesste szavaolsa ts elBmordtia helt ar exeet tnjlegesn Bots tastletek de intone partnereint voy mikbdsi lémozditiokin int fo" * Uo. th. ® Carol Hawov: European Goverance and Accountability 82.0. Go, 95-96, Paul Cenc: The Loca and Accoustbility of the Exeeatv in the Buropean Union, 525.243.0, Nell Maceonstcx Questioning Soveegiy, 97-1220 © Pal Casto Adm Towns livodueon, 5.0, Adare Tent The Struggle to Demi ExecativePo+ wer in Britsin 16, 0, Lore Soene The Ambivalence of Executive Power in Conaa, $357. 4 Simon Evie: Continsy and Fler: Executve Powerit Aust, 91-10. 0, Fmt A. Youve: Taming ‘he Most Dangerous Branch: The Scope and Aceounabilty of Exeeatve Power in the Und Stats, 164-170, Dens Bananosx Exensivo Power in France, 218-229, Giacinto dell Cases: The Growth ofthe Ialian Executive, 250-2510, Eberhard Scinare-Assuae:™ Christoph Moisi The Scope and ‘Accountability of Exceatve Power in Genny, 268-20. 0 1 Pl Caio Ader Tomas: lvodoetin, 6.0 1 John Mono: Modemiting Government snd the E-Government Revoliton: Technologies of ovem- ‘ment and Tecnologie of Demoracy, 1850. "Morrison eat Fouctlt ements (iakén) mond, rely seria az lam, a szaereis & Jog lionel srecepet Si sar alam pyre kab Koegnapt,semmit kerma (Michal Foveattt Power The Fstetl Work, Penguin, Londo, 200, p 327.) Hivtkozirk: John Moo Modernising Government andthe E-Goverment Reroton: Texiaalogis of Goverment and Tech nologies of Demooracy, 159, o, Nicolas Bawronny~ Petr Leveavo: Public Law ina MulicLayerd Contin 17.0.4 ‘A KOZIGAZOATAS FOGALMA BS ALKOTWANVOS MEGHATAROZOTTSAGA ‘Beta vltocit kg a weber Dokatsan serve é a trveayes ll nytt ktagn- 2 sth fogslom lye lépb New Publi Mansgamen® medel, nga teminaligival government ely eps governance Hgyscerie galiza 8 vrs hatlonegye Keven mage ‘vépehsint, 6 eqyreinkbb timasshoica magdszrrm.Tipkus médserekakizervets, «- &: magiasetteakevredéce (PPP), a ualvnyrendsaer mitted adie ein a lant ‘ela yi szotgis igaybeven eda (oer charging)” Eon pedi eyenes Ket ‘eaméaye # tz a maginjog kd batevoalreatvzsia”™ A koasngskeok pvc ‘is versngh clgehe bisa ugyanl lost hairokat a komt 6 wmapinera Ka, a zablyors efyrekevEsbé a karmdayats ei fii, coal ink ey yan komad fama, eelyben a kt sta cea Be Revere jogviszonyk san is mejcleik. A Kzoo — vagy konkréabban aking ‘Sei ~ jogvisconyokban nylvinvaléan érvéayesl«szkségképpen een dsm! seems, ‘A kézhnalom bittokoss jograhlyban eyoldalian meghaticors a ogviszony tami (anja = 4 5 jogvszony Evens icnyul jes sabia (lal jo) ds ponton rgatar evényetre jogost atmelyeket (carvezljog-Jogillam’ Mbtnsnysk B26 ezonbn a mag személy ogalany oll eleatesuanid jolennok mog x la spires elleastlyodsee fay mindenl eli éevényest a bizalm ely, melyoe flyin az enya lam nem enh ey, ‘min poten ogee" "gsen més a magénszeméty f!helyzete a maginjogijogiszonyokban, Elev mis kindle slap, mivel a kapanaba er flek ~ ebvileg legals ~ egyen tlrnsedgal endeleaek Jowviszonytralndvak alam, & a jgsabllyk selenite mead euestengudnek, mégit ‘ionyosalapvet szabiyockégeasek i, Eze hastmassg naneakajogvszoy elec, haem annak ferns alt, 6 mepsindskor i érvnyertl, Kettle, hogy a mapinjog\bielneloek czazarchetipts taylegesen sok ketoksal événestl- Az dan zerabé fell, az egyes Kelme: zablysina speci jogralyokins tnd rise, apis exten ht ‘esmapoticonise, egy cere monnpolelyase a srs deli ented tn ‘i megsenetetése ji htdnyok epyarén tral fle egyentSeg, zonbun a éremlet psi szabllyocs, a fogyasvdelan soba ekdplditéambnytendseere ez lend he ‘Galgok nde seis és perlésre jogstt sts itérmiények (dk serve, oye) cbse meget egyensly isan, ‘Lend Christopher Pour ~ Sandra Vas Tine Vincent Hon (ed): New Public Management in “Europe. Adoption and Ateratvs, John Mono: Mdemising Goverment andthe E-Government Revlon: Teknologi of Goverment ‘snd Technologies of Democracy, 159.0. Magyrorzignn pdig FAsAN Adin: Ahan kegels ~a New Peble Management és mogyrrefermfolyanatok, vagy Stow Ivin A ,szupecapiiemns” sig avagy exis lam & ads eget. 1 Bown Gust (rec) A a d aginst egyanllsaévelkapsoatoenenzetk\ és haz ‘epastatok, Alla Seawvebsate Fels ds Médaverat Ite, 2007, 35.0. Akt jogetiet hticsnak eos nem parse indole py tvdsbs fogs tint ‘mindeskéypea fenntarandnak vi pl eter Cave: Accountability andthe PulisPcvate Ditton, 715.216.0. ‘Nichols Bauroxm ~ Peter Leva: Public Lawns Mali-Layer Coston 18,0 auks Ande jm, 208-212. 0, VEoReHArT® HATALOM — KoRMbYZis — KOZIGAZGATAS 55 Ani, hogy elt, hogy ak jogviscony Ital ceszrstgében melyikezelGnyteebb ame ‘inset (sles ijletets, hogy lade jell médon kisi meg. exis" {Scan olenkeregyelda jr ayaa je liye stent ‘A jogvizonyl Keveredoe asiemetioo abject eradmdayer. A szbslyoris kijecten ko ise Richa eka! el scabies hanem last clas rds ese, ‘Tkotminyosjglval lve, trvayes kertek HEBSe~kSzerven, esa restzals mir pg op) Jogvsonyomn ini. Az sezinumevilt a okozra, hogy areal eles jogvszny amoginjoe\ ‘mophtilts erin ellemain stipes, af anely a chara sey sly” li, gyal clay en, mivel a seabAlyacs scr a sft ated etjgait mages Atle” mig ‘nds (pole) nem kas meg 2 ez autoréit,amely mapijog opslanytnt meget Kovtkezttseinkel mir eit. Azo left snyival epee i hogy a zhao ame vals, hogy satiega demokratslegitindis becker,» Ko kota: tateletben ss ‘melt jen vel, a let pedi a, hoy a auton ogalanyok bb-kevescbb alk rn Kleo- sen ets negillopora jessaak. Ha sant” altel kead vagy az gyi sere ‘rhtlorn bitin ask, kor nemesik iensgossige nem eet sb, de még ors Jogseriségrehvatkoes i claeuanalehat Egy ijn sabllyzis saz erm pl gyokorathatony Tet detain ntelemen alkotmnyos ner. Taessdges sem ‘Arlee kbvetkermény fen flyeriaya. Ege nklbb kalbabséet el tna aking f+ ste (nisl esponsabitiy) 6 pli’ eozmotistsig (scounahitiy Koen. Mig 2 lbh gyre kevsb taten dees, a udhb népszverentisonalapulérendszees vleszksokk ‘alo livetetuig mist ayegesenérvdayeset (Erdetes lene megvzsgiei~ babi e23 oa ‘cackcivel nem ehtsdges — hogy a epyes xsl (bekveeze}) elerimolatsnak van k- ‘ott jog fletSsdg alps. Sefesem sen ics, vagy ogalbbis ik velelenseréen van) [AfSeliosgnak,hllnben a taylegere, ez jolla jin veel ormsjoak ex a tdmoxisy, ese belytiesie a pli elrAnolatbattggl a erjogibulatssmr geen ego lado jlen™ Onszsdgdhentchételmondbat, hogy egyfl6s wéprebat tatslom mikodsdben egy inks ‘oli tangy kok: déseken nyugr Kicigargtl az abst sabiyoctsal td ‘ommayeatdotéseae, Mee pag» végrehat hallo egyre ink eurala komen. ‘Avégebst hatloma ex komminyza émyeste nem mindenkazjogis kn pos faye numa ive az alkotsnyostgbagyoményoseadel lik veeslyeztete. Eek oka a, hogy & ‘dacs kvetictébon a vege balm trlegeton kal tbh gyro, mit mia tkotminyossebvegekb6I tsk. Atal vgs formalsan akominyesniézményein ays, ors még x otémény trot 6 nép kaze kapesolaban Keren. A pial reod tht megs as2begbe Gut (Srvaybe opal aoumdnyos rede, Az akotminyjog wiles ere 2 leet, hogy skal Ob ogi lire kell Roles.” 5 Gaal Hao: Buopean Governnce and Account 79-81 o ‘Paul Canto Adam Tenn: Itodusin, 10.0. "Metin Evan: Constitaoral Lav: the Thed Oder ofthe Poltcal 46. L. mg Killy L. Ros ‘The Feton and Tyrany of ,Admniisuative Law56 ‘A KOZIGAZGATAS FOGALMA Es ALKOTMANVOS MEORATAROZOTISAGA 5.7. Tehdt: a kézigazgatis fogalma Hi a Kocignzgatis el6zéckben bemutatot negativ meghatérozisdtdsszevettk az ignzgetis fogaimava a kocgagats dierent specfisival ether elutank «port aroha, ‘ishor: A kiaigargatis a végrehajt6 hatalomnak a7. a tevékenysbge, melynek eredmé nyoleént a thrsadalom tagjol és srervezetel magutartdssttenylegesenbetolyasalja, még. Pedig az éllami Ktzhatalom (impérium) birtokiban végzett dOntés-eldkesite, dint, végrehajtis és ellendr2ts sorin,elkiilmiedllami szervezet dal yégzet jogalkatmazi Gopérvényestés),servent 9a joalkotishan valéktaremGodés sal ‘meghatirozis egyes dsszetevdit a Konnyebo érthetBség érdektben ,kibontiuk”, fesorlsserien semua Akélgagata edt mee 1) (@modem pois’ slamokban) a végrehaé hatalom részeként, 2) dea (sok értelemben vet) korményzistél megkilinbéztetve, 3m Alam ymaglakent” meicen (lan kecaaina keevteod fez. 4) komplex Gogakots 6 jogetkalmans, dmi-elakesit,dontshoos,végreba elena seve), Stes ari 5) Iguzgatist (misok megatartisdt bfolyisol6)tevékenystg, 9) amely a tOrvényeknek(tigabban a jognek) alaveteten, 7) més seervezetekt6l elkl6nltszervezetrendsze dt 8) kizsrolgitatisok nyéjtésénak megszerveztstvl ileive 9) ax Allan impérium birtokéban végzettigazgatisoal 10) az dilam fetadatainak ténpleges megraésitsét eredményec Lithtjuk hogy a kouigacgtsfogaanek meghaticozisenebles, Payne cae mis jog ogurakas—végrha batslom, korményzd, llama Sak valé ate. sal tagjuk megosn, Mss fen dtine errte, és vps saron a Kougeegatis ssseteveneksedmbaetljelent. Nem véleten, hogy Keck olen ig, net pics ‘Grog hanem lalinosbb irsedalomtdomdny~néze,mely sarin a Kongnagetira st dominos fa el tl Mggetledlpeeze inden ord jprendj—hangsilyozva enek nehteségeit— ‘epkisérelvlamilyen definit ania KSsigwapatisa és Kcigazgts jog ly * abel Ktsog 8 végrhat6hatalom biokdban weet jog tal Rota clés (skeusok) olan kaze meg a kignegati™ + fanca irodalom a klonlgesszerepik (Magyarorezigon kommny- vagy KB "atitelonek neve Sk alata tolatan veut cceotee (aktusok és katinleges scerzbdesk thon hasoniéahatéigisrerab) Sin biztostot ktzxolgtatsolre gpa foal Msonadse Tibor: A magyar indayzat 1870. " L Francs Prem: Allanépis, 66,6 ! L Sabien Lost: Adminisratve Law in Belg, 1 "1, Jean Berard Avuy:Adminisvave Law in Fane, 61, 65-89. lnzetisi og slaps, 32, Enner Inva: Kigazgti Goo. KomaazantAs: VssZa AZ ALAPTORVENYIEZ 31 ‘+ anémet fogatom alapa a kGzjavakclltisit biztosi KBftladat, amelymek ered- indnyéhez a magyar negativipoiv mepkSzelitéssel analég mion lee elutn,& amely lényegében a fentidefinicchor hasonli;™ + Hlollandiaban a ktzignzgatis és ktzignzgstis jog velejének az dllam ds egy konkrét Sllampolgér kézvetienkapesolatben keris tekinik, amelynek eredményelcéat a K&zhatelom birtokban eljéva, a jog sta kotten Konkrét ogokst vagy kotelezet- ségckethatéroznak meg a polgr semi JoletBsen et ttl a brit felfogds, amelyszarint a kézigazgatis csak az alkotini nyosség, zen bela elsdsorban a Kormny dans eselekvésifelbaalmazotségdba Agyezotten érchmezhet6, amelyet a Parlanent dla alkotott trvények is befolyésol- sak, 6 amelyeket végsd soron a birds controll a fogalom lényegi eleme ezen bell (polgtrokre kézellentlkibas) dentéshozatal™ " lényegében a brit ,korlirésos” mSdszertalkalmizza az Egyestt Alamok kézjoga is, amely a kOrigazgatst a végreajtéhatalom birtokiban végaett Kizvetlen hats sselekvésoldalroligyekszik megragada'? + végdl még enn is bonyolltabb, bar haconlé médszerel a hatslomayekorkésjel- Jemabinek bemutntira témeszkodva kézelthet8 meg az Eurdpai Unié nevében ‘végzett KGzignzgati, mertebben az oslben az oszot sasverenitis (Unittgéllam) szempontjatis figyelembe Kell venai"* [Nem tudunk tet jobbet ajénlani, mint a fest bemutatott, Ssszetett médszereredms= nyekentsztletett mephatirozést. 58. Kizigazgatis: vissza az Alaptérvényhez ‘AtRszigazgas mint makes & a kbigazgatést végab szerveetak tet a dllamszervezeten bell em kéhetBk egyetenalkotmsinyosinkézméayher. Kézvellentl kizigazgatistnem végez, ‘dea kizigargatis kertet mephatéroz5 lefbb déntéshoed szery az Orsedgaytiks, az enyes kszigazgatsi feladatok dents rész&tpedig egyfe6l a kbzvetve a Kormény, kdzvetlentl a mi- © nisterek ints illetve feldgylet lat ll serve, masfel6 a helyi énkorményzatockép- vise -esttete dial étrehozot polgérmests hivatlok, iMetve kregyziségek ijk el, Breen tlmenéen sits jogs szervek,illetve nem kivignzgstis fetaatokelitisraIsrehozot, de liye fledatok elétsival is megbtzott servezetektartozak a kiziguzgatis Unyleges szerve- F aerendszeréher."' A Kézigagatis miikédése azouban ateljes amszervezetet Stszvi, ide F ~ értvea flggetien alkotmAnyos intézménycket is. Az dllamszecvezethertatoz6 intézmények E ueyanis vagy meghatirozzdk, vagy s€s70, vagy potig,trgyai” a Kezigazgatisnak, ‘Melaka Scone: Adaneraive Law in Germaay, 910. '© René Seana Pits Sram: Administ Law inthe Netcands 145.0. "Brian loves Kathrin Tohson: Adminitrative Law inthe United King, 199-200, 205.0, "Philip Hanven: Adalnistratve Law in th United Sates, 307-0 '® [Rob Warcersuovne: European Adminstaive Lav.259.0. "Fasc Lajo cn) Magyar kieigazgals og. Aion és 92-105. 0,6.A kézigazgatis kontrolimechanizmusai ten a konyvben clmondtuk eddig ~t6bbek kab, hogy a ktzigazgatishatalmi, még- pedig az dara kéhatalom (impérium) birtokdban végzett mikbdés, amely a trsadalom tagjainak és szervezeteinek befolySsolésra irinyul, 65 amelynek alapjait az Alaptorvéuy hatlrozea meg, Az is lita, hogy a KOzignzgntés mind milkodés a dantés fogalméra él ‘Adds fogalma pedig mais vsszavezet az Alaptocvényhez. (Az Alapttrvény XXVIL cilkének (7) bekerdése ugyanis gy sendetkezik, hogy » Min- denkinel joga van abhor, hogy fogorveslattal ein az olyan biréségi, hatSsdgi és mds ké- ‘igazgatds!dontés ellen, amelyjogat vagy jogos éniekétsére." Az Aleptirvény szornt tet | akdzigazgatsi déutésk ellen jogorvostatal élet az, aki a dontés flyténjogit vagy jogos “rdekt serve éri. A jogorvoslatnyilvénvaldan 2 ddntés vizsgélti helyességének ellen- Grafs, vagyis egyfijta konteolltjelent, A jogorvoslati jog rindésul nem pusotin az Al- otminy alapién ile meg a déntésérntetieit, As emberijogok és az alapveté szabadsaigok idelnérd 2616, Rimdban, 1950. november 4-énkele Beyezmény,amelyet Magyarorszigon 111995, évi XXXI, tOrvéay hirdettt ki, 13. Cikkében ext szinten biztsija:, Bérkinek, E akinekajelen Fgyezményben meghatérozottjoglt és scabadségait megsérteték, joga van bios, hogy a hazal hated elt a jogssrelem hatdkony orvostisétkérje abban az esetben js, hare jogakathivatalos minéégben eljiré sconélyek sérteusk meg”. ‘A jogorvoslat, mint akézigazgatés kontolle tet az AleptOrvényen, illelve ex cmberi jogokat biztosité nemzetktzi egyezméayen slapszik. Miutin a kézigazgatis kontolljinak « “lkotményos jelentéségét ezzel a beléssal mais igazoltuk, megvizseéljuc a kontoll dog tiki hited 6 ait, ‘6.1. A kozigazgatis kontrolljanak tipusat ‘Kecljak miris egy értolmenéssel: a kUzigaagatis kontrolljén értj0k mindazokat az el erdsokat, amelyek sordn egy kéziguzgatist szerv tevékenységét(eljrésit, dontését, hatékoaysbeat, celszoriségét, puzdasigossSgat stb.) egy KOzigazgatisi vagy mis szerv megvizsgélja, értékelié az esetek egy részéten befolydsolja, Mivel ez nz értelmezts nyilvinvaléan nagyon dltalénos, esak a kontroll-tevékenység tartalméra (,megvizsgili", _Atékeli, befolyésolja”) tx ki, é semmilyen kiléabséget nem tesz az egyes mecha izmusok Kiz8t a tovékenység,alanya, szempostai so, tulajdonképpen kovetkezményei {ekintetében sem, ez bontottak tovabb, Amit megkiséreljak szkitent a kontroll fogalmt, adie azels6 szempont, nevezetesen 2, hogy a kontroll k6z- vagy maganjogi jogalanya rendeltetésszerien ltja-e el ent a feladatot, avagy eset (adr véletlenszertiérdeklOdés slap).o A xouicazoaris KoNTROLLMECHANTEATISAE Ennek a klonbotgtételnek a megyarizataakkor vik nyilvanval6vd, ha nem kei el a figyelmanket a Mogyarorseagon a rendszervsltozissal egytt megielen informéciésza- + badsig jelensége és az abhor fiz6dé slanyi jog. Az Alkotminy 61. §-aa rendszervéltazis 64a bistsitota a kéndrdekt adatok nyilvnosségit, ett annyiban tér el az Alaptorvény VL cikének (2) bekezdése, hogy a VI cikk (3) bekezdése e jog védelmétfiggeten hatésfera’ izza, nig we Alkomény er nem rendetkezet (ez Alkotmény hatdlya alat az in. inform ids jogokat Gndll6 ombudsmen vd, akinek joillisa azonban nem az Allotményon nyu. ‘godt. 1992 dia ennck a két szabadsigjognal a gyakocsét, érvéayesitésének garanciit™ ide érve az alanyjogokat biztostté szabdlyatis ~Wevény endez."” Mig az Alatirvény stk az absciraktjogot biztostjia mindenki scdméra a konérdekt adatok megismeréschez, 4 valarint texjesetschez, hetflyos trvéay pontosan meghatirozza a fogalmat (3. § 5. pont; a lla vagy hely!Onkormanyza feladator,valamint jogszabiiytan meghatérozotegyeh ‘sfeladatotelldté szerv vagy személy kezeldsében lv és tevékenységére vonatkord vagy ih Wbsfeladatinck elttdséval dssceftggésben keletezet, a személyes ada fogaima alé nem’ Mp 38, bérmilyen médon vagy forméban régcitetinfermécl vagy ismeret, fggetlontl keze- ésének médétdl, GnallS vagy syijteményes jellegétl, fay kilOndsen a hatéskirre,Hlté- ességre, szervezeiflépltésre,szakmai tevékenységre, annak eredényességére is kteredé értékelésére, a birtokolt adatfajtdkra és a mitkédést szabdlyors jogszabdlyokra, valamint a _gazdilkodésra, a megkdtou szeretdésekre vonathozé adat”) iletve a érinte.adatbirioko. soknak azt akotclezettségt, hogy eldsogitsék és birtositsik& kéevélemény pont és gyors Lijekontastt,tovabba lehetivé togyék a, hogy a kezlésukben lév6 kézérdekt adatot bit ‘megisineshesse (a térvényben rogzitett korétazdsok mellt, a tOrvény 26. §-). He chhez hozzivesszik a sat szintén Alapttrvényben biztositott szabadsigt (IX. cikk), amely szabedsigjog gyakorlisinak részleteirdl szintén torvéayek rendelkeznek!* akkor konnyen beléthatjuk, hogy a nem intézményes, hanem seabadségiogként gyakorit, ennek megsértése esetén pedig alanyijogok étalbitositotan,hatésdpi, ombudsmani, let. 4 ve birésig ton kikényszerttett kizérdeki adst-megismerés, sz6lés, véleménykitetés, pir. besaédszakséghéppen crint a kzigazgntis mikbdést is, mégpedig annak minden alanyt (minden kozigazgatisi szervet),iletve a mikédés részleteit i, ‘Minthogy a nem intéeményes, vagyis ateljesen civil és a sejt6 (vagy bOvebben a nyil Seer al west Koncoll sabadsgog, exe em ktled foro nem kha som anyekorlisa nem irhatéel6 vizsgélddésunkat szikiten sz az intézményes'| Konllormaia Este dort otaocelinopsadgnon oe korlisirél, hogy kétjellemzé vonds tegaldbb egyikével rendellceznek: + vagy rendeltetésszert a kentrolt, + vagy pedig eyakorlésinak rigzitetteljéristseabAlyal vannak, grep tot ne Cee 6 ce ea sate SSE LAAT en aC ot wm = ~ Et ot tanto erst rita tera ‘pl empaat MG e eo ldaiaaunannta name air ose Sib ‘A.Roaian2GxvAs POLITIKA! KONTROLLIA 6 5 Bamek az elhatrolésnak az adekvétséga dilisrontunk szerntkilondsebb levezetés nl. {atbelathat, A kontoll-formék intézményességeazonban még sem a szempontokhoz, sem E i mddszerekhez nem vit kézelebb, er a rendszarezéstnke tov Kell észletezntnk. “J Az intézményes kontrolion boll az els eltaérolist a kontroll szemponta Kid f Bicerint a kontroll rténhet poli vagy jogiszempontb6t, amist az lami mibdés E sande is alaban a politika és a jogiszemportokszeint lone. AkStEle soem port alpién végaett Kontoll mint tevékenyseg eanek megflelen tehit oti, ilewve galkalmaz6itermészeti. ‘Akézigazgutis politika’ kotrollja magében foglalje mindazokst wz ejrésokat, me- BF jetsordn vagy ecedményeként a korményzas scerepli (elsbsorban az Orszagayilés, Konny & a hlyi &nkorményzatok, de részben a miniszterek 6 a nem kormdnyzati seer P> vee koztlpéldéul dzponihivatlok vezetdi is) meghozzik a KGzignzgatds mikodésének WS ininyaival,intéeményrendszeréve, és médscerivel kapceolatos d&ntéseket. Magiben E focal tovabbé a — lényegben a korményzis scerepbivel azonos ~llensreése jogosulak E erirénytevékenységt. ‘itl ogaaiaz6i oso exe! srenben nel orminyeés sorin élvezetalapvetS ddntésifelha-almazist, tevekenységtk a kézigazgats F nkodéstnel szabilyosséghval((rvényesség,alkotményosség, gezdasigossig, ofszeri- sig, hatckonysde,biztonsigosséa) kapesoletos vzsgilatokra, étékelsekre é dontseize He ‘Atovdbbiakban meguizsgéljuk a kétféle szempont kontroll részleteit. 62. A kizigazgatés politikai kontrolija © A kosigangati poliikai kontroljér6l az irtuk, hogy az magiban foglalja mindazokat sejardsokat, amelyeksordn vagy eredményehént a korményzis szerepI6i mephozzik ‘igargatas mikddésének f6 irinyaival, intézményrendszerével és médszereivel ‘apesolatos dbntéseket. Ebb6 ez ételmezésb bb dolog kOvetkeik. Egyrtsc 2, hogy Fa potticatknrollsztkségszer, mivel a kzhatalom gyakorlésknak egyikfatjénak,akor- Fthliyedsnak résve, Mésrést a politkai kontroll alkotményos meghetirozotsigé, vaysnis ‘shormiényzis az Alapttirvényben séabélyozott tv ékenységek kt tartozik, Harmadeésat « ‘lial Kontrol! ls, minthogy a kbzigazgatist a Kormsnyzason Kiva tevékemységhnt “relmentk, Negyedszer az, hogy a poltkai kontoljllemzBen nem jogelkalmazds, mert sok aseempontai és dintéilehetisége is eltémek, Oxbdrést a politika kontrol orszig PG rendszerfogys tckinttel ara, hogy slanysit és eszkizeit inden orszig és minden po- lita rendszer mga alate i ‘> Apoliia kontcll keretit Magyarorszgon az Alaptdrvény ropa eek kétféle co- = porcostés, mégpedig az alanyok vagy « médszerek (eszki2Ok) slapjin chatbk le, A kétsle eoportoriss nem figetlen egymdstl, a bevezerészben mir Kol alkotmnyossig és jopillamiség ugyanis ektlniti ax egyesszerepék szamirabztostonesektzdket, A polit fai kontroll esekizzendszere tet intéeményez KOttt. Eze az alibiakban bernotauk, nek sod jelentbs méreékben témasckodunk az alkotményjogi ismerctekr, vagyis eza A.KOZIGAZGATAS KONTROLLMECHANTZMUSAL A Kozignzgatis fot6ui politika’ kontroll elsbdleges, ugyanakkorkivételes szereplje!™'i ‘a nép. Az Alaptorvény B) cikkének (3)-(4) bekezdésel szerint ugyanis 4 kizhatalom for: visa a nép" illetve A nép a hatalmdt vélarzou képviseld ijn, kivetelesen kézvedendl gpatoroja.” A hatalomgyakoriisnak, és ennek részként a kézigargatis poitikai konto. ‘nak Kivtoles, im a kivétlosségetbictosit6 feltételek megval6sulisa esetén elsdeges™ 4 fa jax hutalom birokosinak, « népnek a kSzvetlen aksratayilvinitésa, Ennek hérom alapvetbformje a kévetetthatalomgyakorids dltalabanbiztosité vélass, illetvea konket ‘kérdésekbon az akaratot vagy legaldbbis,kivénatot” kinyilvinité népszavazis és népi keade, ményezés. Mindhérom forma gyskorolhat orszigos, iltve helyiszinten. A nép dal ka. vetlel gyskorot politika’ kontroll Kizbsjellematje az abscraletség. Anép programolsdl tWrekvéseke,igéretela6l (vélasztés), ezy mondatba tnairittalternativékndl (népszavazds) ‘vagy megvitetand6 kérdésokr6l(népi kezdeményeats) dont. za dont artalmazza ~ az dl, taluak vise hrgykireszktve ~egyrést a Kizigazgtésr alkotot veleméayt, mst. 4 ‘kozigargetis kivinatos szervezetére vagy mikbdésére vonatkozs elvicdst. ‘A atalomgyakorlas és az ennek részeként értelmezettpolitikai kontroll rendszerinti, kovetttforméjaban az alkotrsényos intézmények itn valéeul meg. Ennek lepfontosabb szerepje az Orszggyiiés, amely ax Alaptirvény 1. cikkének (1). 4 bekerdése seri, MAGYARORSZAG logiSbb népképvseletiszerve.” Az OrszSggyilésjog- 4 breitaz Alaptrvénysorola fl, ezek kl a koziguzgatés politika kontollja szempontjb a legiclentisebbcket emelik ki. Az Orszéggytilés megalkotje és médsitja Magyarorscig Alaptsrvényét; trvényeket ako; elfogadja a kBepontikoltségvetst &s jovéhagyja annak ‘végtohajtésit;fontos ktzjogitsztségviseldket valasz,illtve feloszlaje az. alaptorvény-ek ‘enesen mikodd képvisel6-testdletet, Szintén a poltkel kontroll esakdzei iz tartoznale & parlamentiellenéreés eszktzei, mégpedig annak minden forma, igy a endszeres — a ‘nba kozjog tisziségviseldk beszimoltatéss- a szokssos —azinterpelicibs és kérdeatsh Jog gyskorlésa- valamint a rendkivali — vizsgal6bizotisigak ~ esekizdk egyarint A politkai kontroll megktlnbéztetett ~ az dllambhatalmi égakon kival ll, szimbo- es ~ szereplie a kortirsasigielndk, akinek éllamfoként egy feladata az rks ex Alamszervezet demokratikus mikédése felet,B jogktitbentehet avaslatot az Orseéggyl-” ‘ésnck intéckedés megtételre, kezdeményezhet népszavazist, dénthetszemélyi kérddsek], tovabbd mindazokban az dgyekben, amelyeket kon trvény a hatéskrcbe ual, Ez utobbt » eeemedfordlé kovetben flaca kon, és ven kad meg mht yan nem s 1 gf alta, ban a High Court tscként~az Adnisttve Court amely koran a Quea’s 1 Bench Division ol smn) E> Nines okunk tet kételkedni Patyi Andris véleményének helyességében aki a kta- iguzgatisi biréskodés Martonyi Janos négyes osztilyozisib6l (angolscisz tipust rendes F rségok; franciatipusi kildaleges kizigazgatisi szervek, német-osatrk tipusi elkaloatit ‘iigazgatit biebségok; meditersn orezigoka jellemzb vegyes rendszer)egyre inkib - aharmadik kategeidt, a elkulondlt kozigazgatis birbsigok modells tekinti meghatéro- E siuak."© Hozzitessalc azonban, hogy ennek a modellnek a terjedése ~ és meghatirozbvés ‘lisa nem jelent azt, hogy minden érntettorszighan abiésiglszervezet minden szitjén Uekavetkezne a elltléndés. Az ehhez a modellbez sorot egyes arszdgok esetén esak al- ‘db ecinteken milkbdaek Grdlé k6zigazgatisi bitésigok, mig a birésdgi szervezet esiesin E gyséqes intécményt taldlunk, mig méshol ~nyilvin mindenck eldtt Németorszighan és ‘Ausatidban a logflsBbszinten is 6ndll6 a kbzigezgatisibirség, 1 Atényleges szervezeti modell] figgettentl akotményos jelentésége anna van, hogy ehetség legyen a kbzigazgatis egyedi dbntéselnek figgtlen birds tall érdemi feldl- _ viasgilatira, Ennek kfejtstt az ismétések elkerlése érdekében a rendscerviltozisutini ‘hagyar kSzigazgatési birdskodés bemutatésa sorin vegezzik el. © 1A, A Korigazgatist birdskodds torténete Magyarorszégon Amagyar Kozigazgatésibirskodés eredetleg a német-osotric mint, elkalontlt szervezeti rendben mikod® modellben valdsult meg 1 Kézel msfélévtizeddel az ogyfoks figgeten Pénztigy! Kozigazpatisi Birdség 1883-15, lérehozisit KovetSen, 1897-ben megkezdte miksdésée az 1896. évi XXVI trvénycikkel flat egyfokc, dea rendes biréisigokt6l elkalinlt Kirdlyi Kézigazgatisi Biréség, Mil- f, Kodéséock legfontosabb jellemaBje a pozitiv taxici6val meghatérozott hatisktr' és az clkillt prrend' volt, azaz nem étalénos hatskir btosbgként, de kéigazgatéssa- {osségainak megfeleW6en mikbd0u, Hatiskorének bGvitésére és elkalontlt kSaigazgatisi © led-biebaigok Iecehozatalira folyamatosan t6rténtek kisérletek, de Iényeges elmozdulés 1 Pare Kecigazgts bios. 7-810. is Cynanowsst Ne Nagy Brisnia za-lorszdg Bayes Kiss, 1800 "= Masten dines: Alaigazpst hsrozsok bios Wisp, 8. 0 Mz cs recetzes Saas arn: Keegaeptlbirstodisnk,. 19.0. 101 Par Anes eigazgasl mts jog er, 5960.0. ¥ Késigagats bessodsunk.. 3.0. parm Kosigangts bidskodtunk 8.0m A gtzsoxzonTAs JOGORVOSLATT THRUSH KONTROLLIA ‘nem t6rlént. “6 Vegi ~ a jogéllam megszitetésevel tényegében egyidben — az 1949. éi 4 I. tervény megszinttte a Korigazgatisi Birdsigot, és Gnas intézménykéatazbta sem jt etre ira, ‘Az dllamszocialicrns liam ésezen bell kUzigazgatis (a lckoriseOhasendlat serial, Alarnigazgatis) modelje a kozigagatés dontésinck bir fetlvizsgélatht mell6zendSnck lt, és « hangstlyt— sain mr sz6tejtettunk rla ~ a kBzigazgatéson belli kontolie helyeste. Az Ac. eredet savege a2 55 § (1) bekezdésében lay rendelkezett, hogy torvéy, ‘Srvényerei render, Metbleg minisctrtandcsirendelet megengecheti, ogy azélamigns, ‘stisi szery hatirozatit ~ jogszabdlyséctés esetén— bicéedgel6t keresettel meg lehessen ‘mada bid it tet nem volt talinos, anak igénybevéelée cst jogszabily kfejezet feltal wételes ohetdség volt Az 1981, évi Ae-novella~ az Ae-t médosit5 és egységes sxerezetbe foals 1981. évi I. torvény ~ a kordbbi scabdlyordt ényegettekintve fenntctotia (a stabalyozts legfontosabb kilénbsége az volt, hogy a Miniseertandes rendeletben hatroc ‘meg afolilvizsgélhaté dontésk k6ré). Hasonlé volta elyzet az Onl jogszabslyalapsin folytatot szabaystrtés elisa is. A bit6i kontoll tit lényegébenhidnyzot.Felhijue figyelmet arr, hogy a kozigazgatis torvényes mikdéeét garantélsbiedi Konto hina ‘2 egyik ayilvénvalé igazolésa annak, bogy az dllamszocializmiss nem volt jogillamnak tekinthes. Eza seabilyozis maradt hatélyban a jogéllam helyreélliését kivetGen i, igaz, nem sokdig. Az Atkotmanybiréség ugyanis a 30/1990, (XII, 22) AB hatirozatéban'” az Aevneka, insztertandcsot felhetalmac6 rendelkezését 6s az ennek slap kiadot, a bcos itl fe- {alviasgilhatéallamigazgatisihatirozatokéts2616 63/1981, (XH 5.) MT rendeletetegyarint ‘megsemmistette (1991, mércis 31-0 hatilya), megéllapitotatovabbd, hogy a2 Orsay. sles a kizigagatis hatreaiok bids felvizsgiltia vonatkozs tSrvényszabyocis | ‘slmulesztisival molosztésban megnyilvinulé alkotményellenességet idézett ed. AzAlkotménybirdsig déntésénekalapt az Alkotmsny 50, §-Snak (2) bekeadése képea- ‘e, amely dgy rendelkezctt, hogy a birésig ellenGal a kézignzgatasi hatdrozatok tUrvé- nyességét, Meglesyezzik, hogy a késdbbickben icéi kontroll alkotmany alapttekintve ‘a hangatly az 50. § 2) bekealésérdatewsdott sz 57 § (1) bekezdése, amely szrin ‘tilyos Alaptdrvény s2bvegéhez hasonléan) mindenkinek joge volt abhoz, hogy az eleas cemelt barmely védat, vagy valamely perben a jogait é kitelességeit a torveny atl flit: figgetien és pératan birésig igazségos és nyilvénos tirgyaléson bij el. Ennek legfonto- ‘sabb momentunna ogy ij alkounsnybinésigihatrozat vol, evezetesen a 39/1999, (VI. 1) AB hatirozat!® volt, emelynek rendetkeaSrészében hatroria meg az Akotméaybiréeig «2 bisdi kontrol! legfontosabb tartalmi kovetelményét, Ugy foglalt allést ugyanis, hogy 4 acigacgatisi hatdrozatok torvémyessige birdsdel ellendraésénekszabilyozdandl alot ‘0s havetelmény, hogy a brésdg aperbe vit jogokat és hOeleersdgetet ax Alkotmdny 97 § (1) bekecdéséhen meghatérozot felittelelnek megfleléen érdemben elbirdlhassa. A koe, ‘gazgatést dontésijogkirt meghatérozé szabdlymak megflelSseempontot vagy mércét kell Parve Krgnagusbiishodink. 51-590, = ADH 1990,128 ‘Ler Pay Anus vilményt, Pari AkSsigizgatis kbd joi Keds, 52.0, "ABH 1997, 263, zisdval nytt Iohetéség. A bibifeltlviasgat tet elvileg is és ténylegesen is bi: 4 "gyi és kozigazgatisi Qealon ArxzianzaxtAst ninksKoDAs TouréNens MAGYARORSZAGON, 5 ty gina eerie abst fev onl eee rca tre Sagem eae ur ving hee ! dtalénossiga, hanem a feldlvizsgélat érdemi jelloge is alkotmanyos reegantey hot f Atorialkominytig tatoos eretntayekn a Ae it eves knelétozs szabélya 1991. marcius 31-ével hatélyat veszitette, és ezzel imegayit ote ke. ‘alapjdn hozott dBntések birdsig Slteli felolvizsgélaténak altalinossige el A ‘Oreziig- 7s oso ac Ao. An eal mi ba eet tee ocd E hiatkordssal a hativozstok felllvizsgathatoshgat azzal, hogy a feldlvizsgalat kivételes, ak readin Gxt tse satpro mele) Emon, fess son vee nyepien vt vero ea Fi Aszabdlyséztések vonatkozisdiban a biréi felilvizsgalat altaldnossi tétele vératott ma- F zira, ugyanis az Orsvdigeyilés hosszi ideig tigy gondolta, hogy az ‘iinet dee yonatko- Fen eee sin astotay ens (beatae nly 1990 erate Titi eny ens) theater (mses 99 ee ee bu epton puree irnnem ae b brisighozforduldsjogat, minhogy a hatdlyos magyar jogszabdlyok nem tsznck yen jogot heel aire ere a Sap men ent Fin nem mentesitette az OrsziggySlést az Alkotmény 57. §-dnak (1) bekezdésében irtak 2) L Srrcnnns ean nmpaeee mes Shean ote rotaea { sall6 1999. évi LXIX. tOrvénayel Kisabbotte ki. ve Se I and Ue cee lie ee te in i ii fe rece aoc = tun met lhe ogy nk © {Stenting et ‘alsin laches eter oc Cts 2 lob eb Blom a yen ogee ‘hss eg tse hnng se Mist ot 1 let ps Kea oni snp kets Ae |) dle pt ete soe ts tl ks joe kd, 53.0, Jus Si bla oes pon ssse 5 fa Gy revi tig ss 0 Moc Kris, 20872 51-8. ts soon tna oe Ruocco ds eo6 A xozraxzonrAs 1og0avosta Tipust KONTROLEIA A.KOmGAZOKTAS 8 A KOZIGAZOATAS! BiRASKODAS n Seared szabdlyos déatést az anyagi jogi EE i az Ugyfél trvényes és alkotmanyos jogai tekintetében is meg kell vizsgalni. A bi- ce i ear eae ae cae gi ts en Aa ho nn i f stasi seervezethez,'* ‘Végiil ~ utolsé sajatossdgként — a birésig diin:ésének mogkiilénboztetett silyara hiv- Pik fel a figyelmet. Ha a kOzigazgatési hatésg dintését birdsig felilvizsgalta, és érdem- when erie eae cs ram ec Ff Ttlvinsgllat rendelkezés6t). A biréség déntése alkotményjogi panesszal timadhat6, ha ee enh, gen ree ermal iter i ri coef i a ee nc 5 szervezetét vizsgaljuk. 7.5. A kizigazgatds és a kbzigazgatisi biréskodas » Futlag érntertk mara kbzigezgatisi hate dontések & a bins mének deszefliagéset, gy jeleztl, hogy hea birt j : {sének megvéltoztatiséra, akkor Knyogében dtvesri a kOzigezeatsi szervtl az elsBlege 4 {evekenységet, azaz mage valsitja meg a kbzigargatés él, ha viszontesak a Kéziga7gatls Leieben: LAskoy Tamés: Peles a serabdsn kvl ekoznt eet 0” Leben: Vasc Zs. Andes: Az ombudsman sarepe s warehtbtalom elenradsben80__Axkoaazaurésr temvrd Eaves ALTERNATI KONTROLL-ES2KOZOKROL itt vi nm a save domény eft nog taluk em isha szabadon, ennek kotelez6 minimumét a nemaetkizi kézosség mepgySzidése biztos! ed Ha chhez még azt is hozzivesszik, hogy nemesak Magyerorszdgon, de Eurdpstan | ‘talébon sem eldéntbt kérdés, hogy a birdsigoknak az-e a dolguk, hogy védjék az alanyi Jogokt az lla hatalmaval szemben, avagy ,puszti’ a jogsérelmet kell orvosalniuk, Biki 1s peres (srcimet szenvedet) fe, viligosan all el6ttink az ombudsman szecepe: Mind- azokban shelyzetekben, amikor a polgér kézvetlondl a végrehaté hatalomrnal avagy kaz- vetve — vgs soron ~ a végrchaj6hatalom gyakorlsa vagy az etl vl6trtSckedis foytin ‘énylegesen ellis, de nem ktzjogijogviszonyban megnyilvénal hata’ helyztben Leve ‘easzolgiltat6val ll scemben, s ennck sorinalapvetSjogei olyan médon sérlnek, hogy & sérelmetbi6i ton nem avagy esac iredlis erdfesctéssel vagy koltséggel lehetoe rvénye- Seni, cee sepisigre selma: x ombdsnanc, Kovettezskeppea che, hogy ee orbs a tere megfntolisk xrn au sllspkeppent Koop ep, eacodfordotkove alkorménys viszonyk Kegyenlitetben eonban ntlbshtten 8.2, Az igyészség 6s a kbzigazgatis Aa dayészatg Kinz seep mk renin ct nem andi. yen dtl ezarben mis udp goes tlk A lena a oaks ayes Donttogon val bate xetden Htc weenie Be stb len pekmez Utne vekeysgevraon erate, Eyes csetten akdzétdk vedeimertica ray scorn, Encinas sir at bevaozivalalyen nappy) Kiara jog crate ken az orszig trvényeit jelentds mértékben megsértették, (gy példdul tOrvenysért6 kézigazgatési Gants zl, emmis sere tn an eye antl, vy alt dot olyan sles teat arto, aly nem manhat rvoslalana Misco ‘ide delete Koel il az ember ogo vnc et Joplpyl as syaria a gyésakbeavatorst bizonyos clon saan soporte een, Ez eset bieonyosUgyéxatgk ela nevesie lett meg srs yest sect tin eins ht fig tcl htinyos blz spots elserbn ember jana mepvise érdekében erre feltétlentl sziikség van. aa “ 7 Az Alaptrvény rendszerében a magyar tigyészség az eurdpai ayekorlsthoz igazodott. Koignzgatisi beavatkozisénak clja egyértelmien a kzéedek védelezése, "Tosa Minis: Standing in a Muti-Layerd Consitton, 407-412.0. 1 Tent rscensen: Vanon Zs, Ans: Ax eure dgyéeeegekbanetjogon Kv evekenysdp, In: Baipa Legfbb Ogyéssiek 6, konferenclyilleve Vanca Zs Ante: Refesion Docent on rosesulo” Competencies Outside he Cinna Feld the Member Sites ofthe Coun of Europe A.inOsho ALTERNATIV SZBREPBEN a1 83. birésdg alternatty szerepben irkskodsnak szenteltk. Bzek utén furesa kent is szerepeltetik. Ennek oka ez evezetéseredményeként vlbetden ‘Az lb fejezotet egésatben a ktzigazgatisi lehet, hogy a biréségot magahoz képestalterti slabbi—a korabiakhoz kénest némikpp réslets vildgosed vil ; d Abhatvan éves jubileumat Gnnepl6 Embeti Jogok Bayetemes Nylatkozatna 8, cike “olmében minden személynek joga van ahhoz, logy az alkotményban vagy térvényben sszécebitosttt alapvetSjogokit sc eljrdsok ellen ahazaibrésdgokhozténylogesjogor- ‘slate (effective remedy) folyamodjon. A Nyiatkozat ugyan nem kotelezd ere jogforis, F 4m a Polgri 6s Politika’ Jogok Nemnzetkizi Fayerségokminya (amelyet Magyarorszégon {2 1976, Evi 8, torvényerrendelethrdettt ki) 2 cikke 3. bekezdéséaek a) pontjsban Ié- ‘egeben megisméti a Nyilatkozat 8. cikkét Az Egyezségokmény pedi kétclez6 ere jopforis, norma, melynek értelmezésearra ual, bogy a hatékony jogorvostatioz valé jog. ayegthen kt Oniléjogosulsdgotcakar. Beyfelel magébanfoglalje az egyes eljrisokon | belt jogorvoslathon val6 jogot(végs6 soron a dantések bir felivizsglatt), és az eh bez szikséges fogorvaslalejérdst. Mésfel6l azouben az alanyi jog kiterjed a keszhatal ljisokkeal okozottjogsérelmek miati, a szdban forgé elfrisok Kirn Kivi e58, Onl Jogorvestaielérésra, a tovabbiakban a fogalomzavar elkerlése érdekében eat jogvédelmi ljérdsnak nevezzik™ ‘Ha az utGbbit 2 mr jl ismert fogalomrendszerben kivinjuk elhelyezni arm a kévet- kertetésrejutal, hogy a jogvSdelmi ljrds alterativ jogelkalmaz6i kontroll valdsit meg, tekintetel ara, hogy nem az slap vagy jogorvoshatieljrisok része (egyike), hanem azole rit indul & azokra kSzvelen hatést nem gyakorl eli. “Alaptdrvényéink XXIV. cikke az altemativ eszk6zt, a kirtéités lehetGségét immér ttt alapjogként fogalmazta meg. Hatélyos polgsri jogunk keretei kbz0tt a KOzhatar = Tom lial oko2oftsérelmek orvosliséra kéfle jogcimen tarthatigényt— alanyijogként—& shrlmet szenvedettszomély. Egyrészt személyher fizbd6 jogsinak megsértése, misrészt ‘az éllamignzgetisi(birésigi, ogyés7ségi) jogkarben okozott kr mitt. A kettle jogeimen indalt perekszabélyai ugyenakkor esak részben vilnak el egyméstél mivel ~amint ere a -késdbbiekben részltesen kitéctink —a kétdritési kbvetelés (ha ilyetérvényesitene) Ossze- kposolja zzokat ‘A becstlt és» johimév védelme ugyan ,z6si jogokba nySik vissza"* eredetileg szorosan kapesol6dik az inriskhoz,!© onéll6torttént jelenik meg xz angol jogban,!* majd ‘SL, Naor Boia (ec): Nemanbie seraldése & dokumentumak, 224.0. Az Egyestgokminy vatozotrendeleateivelezonos sasvegetallunk Am fort sorendben« Magyarorszigon a2 1993, én XXXL tvdanylkhidtete kbvetkenéskezen soit tle er) Ember Jogos 1 Alapvet6Seabadsigoke Veiner 2s, daebat evel kordbban, Rémfban 1950, november 4o al Bgyezméay 6.6 13. cin. {eel mg MatendaF. Soe Gennan Admixiseatve Law in Coron Law Penpective,24-270.0, ‘Tom Couroro: Towards Public Law of Tot "8 Sorvo im 18.0 8 Socvo. em. 13.0. "Defamation, | So.von km 166. 0.82_AxoztonzcatAst Exar EOVES ALTERNATIV KONTROLL-ESZKOZOKROL ‘alata dltatinosjogelvvé, és eztal—mint a személyiség abserakeisja— elves redeti kapesolédisét a talajdonhoz 6s a kereskedelmi viszonyokdo2."4 ‘A személyhe fizdd8 jogok megsértésre alapitott peel legutdbbiévekben tapasiialt népszerisége elstsorban anak tudhat6 be, hogy ez a jogeim s felperes sedméra igen ked- ‘yea helyzetet kin, mivel az err alapftott perekbon megfordul a bizonytis ko j azalperesnek kel! bizonyitana, hogy a személyes szabadsigot nem jogellenesen korétos, felperesjéhfmnevét vagy becstletét nem sétete meg, iletve tényéliésa valde voltak, ‘A megforduit bizonyftisiteher miattezajogeim kilinésen hetékony, Az alperes poriciéha ‘ert Kozhatalmat gyakort6személy vagy intézmény védekezésétneheati hogy a szemily- hz fd jogok megsértésértviselt felelsségfeltételei kOzBit a Puc nem minden esetben 4 emit kfejezettenajogellenessget.Szemben a kisi pereikel, melyek stn ¢ktz- hata inézkedések jopszorisgénck bizonyitea (lle jopellenesége bizonitésinak redndaytclensége) a ereset eltasitistoz veze, e személyhea fixe jogok mostra viselflelésséget Ormagiban az nem 2irjaki, hogy trvényifelhatalmzis alapn, sabe Iyosan rt! az lpees. ‘ ‘A misikjogeimen, a kézhataljogkteayakorsa mitt into drt perl es eézenfelesatossiga z, hogy szemben a hats Abide mat jogorvostat elirstl, iletveabineselekményt magvaéstéjogsétésok iat elieiskial~ polgénogifelels- sg érvényesitsesorin az alperes eles" a King jopllasdb ered hata hlyet, 5a per sordaegyent6helyzet axtondm jogalenyként jelenie meg afelperesse."” ‘A poles’ jog szerzdésen kiviliKrflelsség lofontosabb sajétosige ~ alka, hogy ext sub seerntkimondand a Pik. ~ az, hogy minden kirokozis evil maga utin von’ Jina fellésséget, ™ vagy misként fogalmazva,ajogelleneskérokozisoktilalma dltalénos (G39, §). Az dlatinostlalom mellett a trvény nevesitnéhiay specifi alakaol,igy a ‘munkavallat6t vist felelsséget 248, amelynek tovdbbi speci allzata a kha ni jogkdrben okozottkérokozts megtéitsénckszabdlya (349. §)."° A specs alakzatok sugyanihor nem torik dt ahartértsielelsségalapvetStermésetét,neveretesn scubjee thy felrhatGodgl(vekesség) ala” amit a legfontosab kimentés ok, nevezlesen oz dott hlyzetbon dtalaban elvhat gondossig eme! ki (39.6). Ezzel a késSbbiekben résaetesen foglatkozmunkc kel, A bir gyakorat sara pt, hogy llamigazgatisi (brig, dgyészsée) jgkiben ‘okozot crt vseltfelel6ség (aPK. 42. liéefoplals szerin) aszerbdésen kvl okt ror val feleltsségeayikklonds fata, Kovetkezécképpen a Pc. 349. ia alspoztt keresetek estén a kriritstaldnos skids flttelit is vias kel. Ezek a jogelle nes magatarts, az (llamigazgats,birdség, gyéseségitevekenységgel dsszefige) kt, 5 iivacy az Hayestt Alanokbsa, LStuven im, 213.0, uve, 229.0, ‘© Ext még «nem jogs soca jogaalmazke Mjéa se wists L, Bost Gyul: A pogo ‘els ikon, 29. a, 1 még: SoLYou A ple jel. 83.0. ‘9 Eons 29.0. ™ Bons 6l. 0. 2 oat Lm, 2-63 0, 1 Sure, A plas jog. 9698.0. 1 be im, 124-18, 230-2400, Soyo: A polgi jh. 79.0, a Alesha aLrennariv S7=nEPOEN a Fz clzb iit lem kz okozt Garefgys, a vkesség(ehatsie),tvabbé anna B rotllyts, hogy kar rendesogorvosiatal nem vot eihrthats anak lenis hay & E_ircharisiranliaimasrenesjogorvonla leetnegeet a kirosutgénybe vee ee A jogellenesség a kértéritési felelésség objektiv oldala. Tulajdonképpen nem a kér- okoks jellemzbie, amit ex a Mel megfogsinassbdlols8rinétse lsc, henem {ar immenen fogimi eleme: cia jogellnessg vezethetkithor, ar objektivejopszn _agatartseredményeakkor sm sz, ba a vagyonban bekvetkeet eksbendsben (onty mis kar-elemben)mylvnol meg, a objekivejogszerd magaartdseredménge nem ‘at hanem jogos hitrnyokorss Mivel nem file dln gyn, viszont nem is E tngyats italia, hogy a jogellnosséges aki meglapa Smagukban em E adgaigesk a ki feeling objetivolalinak mepllaptsihoe, cher zis ste Eseges, hogy ajogellenes magatarts a i it (Greco objet) onal kaposost Bless kimatathat™ ‘At lj tht, hogy egy a kichetlon ogi sebilyozetstgrahivathozis&o- imagiban nem clégégeskimenist ob mstelO cKichatalom gyakoiétnltevékenyse- B gee vonatkord szabalyok meysétét nem feltéenil jc w plgit gi érteemben ve ‘jogellenesség, kévetkezményeként pedig a kiirtént6 felelisség megillapitiséval, Bzt a két * ~egyardnt nem alkalmazhato — logikai végpontot oldotta fel egy iddben Legfelsdbb Birdsig, Falta kialakitott, és az EBH 2001. 526 szamié elvi hatérozatként kozaétett ,stilyos jogsértés Edolrindja, ely sarin esta krivéan alos galas! és optelends tévedés (por még a opal ze krflelGosg oi elaGsorben akkor, ba ayes: E> lapis x» dnt nm mérlegsesersiménye.® : Mig jogellenesit kts fllisody chek, a ersbatisig a sabe olde- i, | la. A ket fogalmi elem kézstti Gsszefliggés szoros és asszimetrikus. A jogellenesség hiénys a felbatsigo lve Kicks (pontossboan érdekslenné ter cz a Kiri perekbon¢ G. : jogellenesség hiényaban elvileg a felrShatOsfigot ~ valamint a felelosség megéllapitisthoz [> . saikstges tovabbi elemeket — nem szilkséges viasgélni’”), a jogellenesség megallapitisa Fem vonafetéilenl mage ina feshatiigot!™ So, éppen afelrhatnig hina lest elkerthet6 a kértéritési felelisség a jogellencsség megallapitésa mellett is. "Logit Big, PRLV.23.9701997 se ei fava aids Bas, jm. 124.0. "Anke callie, mer pegandetgseiisxrmponbsle még mefonénk Ha uayenisajoglenessts ‘daysban ir keentt elts, ma soto vogy living Msi az egapintk li eceuptln lenges joghdelcatcay a aly kil belyets 6 ers ots Uno ‘ana jgelneesg hiya llr fey zany ne Si 8b lam, lth Msg Etegtk vin zeleok leet meget, Ez ee fk Didstgoat az esteknt losers indi elemekbizonyftise sal Boss, 126.0.A jog fogalma és megismerhetdsége P. Micton bermutatnénk a k&zigazgatist rendeltestb61 szirmazé alapvet® ismérve, a milko- MIR sé szrmpontjabl,ebben a kinyvoen egy mésik jellemz0 szempontbél, mint Ona jopgat géljuk, Midscerink ~ a mdr tapasctalt hirmas tagolésnak mopfelelden—étszer hézom 5 lépesSce épl, Elés2br a jog fogalmabol kiindulvs, a jogrendszer tulajdonségsira témase- E kod eljtunk a kOziguzgatisi jog fogalméhoz. Bnnck sorén ~szintén az eddigh médsze- “4 felnek megfeloléen mepéllapitisalnkat az Alapt6rvényre alapjuk. Ezt kovetben mutatjuk 1 ABRB bea kscigazgatisi jogot hérom seempontbél, miktizben arma kisériank meg vilaszolni, hogy MIR a koaigazgntisi jog mit szabilyox (czabilyoztsi terete jellemai, hogyan seabilyora (eyck a kbzigazgatis jog dltalénosjellemz&), veg pedig milyen exakézbkkel seabilyoz *(milyen jogforrisok, ezen bell milyen, a k6zigazgatisi szervek dltalalkototjogforrisok . f ttalmazzik a kbzigazgatis\ jog szabalysit) ‘ 5 Ismeretes, hogy az AlaptGrvénynek mint alxotménynak tbbféle funkeidt eke tu- ‘Isdontan. {gy ~ csak a legfontosabbakat emlive ~ legitiméciés (az lami fOhatalmat F -meghatiro26), deklarati (a trsadalmi és gazdasigi rendet leit), védelmi (a seabadség- jogok biztositékaittartalmazé) funkeiskat szokds elkoniteni.” Nem vitatva a funkcidk “4 clkclenitésénck jelentiségés, a kozigazgatsi jog alapjainak vizsgélata szemponijdbél az | AIRE Algptirvény meghatévoz5 vondsa 27, hogy fogforrds. Az alkommdnyassag ételmezéséne GI cst az Alaprorvényt, mint jogtorrist vizspaljul, ebhez pedig elengedheteten a jog fogal> : ‘inak moghatirozisa, : 94. A jog fogalma “be E jog fogelmanak moghstérozisa « jogtudomany Orbk és kimerithetetlen témija, *orban (6 ezen bell minden Onéllé szempontot trtalmazs lfrés sorin) Uj. meghatérozésok galletne, Celsus kézismert megfogalmazisa, miszerint ius est ars bon! et aqui, vagy sdjog a jdsdg é a méltdngosedg mifvéscete” (Dig. 1-1.1.pr) igen sokat elérul a jog trse- ‘aim rendotetésé6l, ugyanakkor nem tekinthetéegzakt definieiénak ‘s. Napjsinleban a fogalmi ismérvekb6l épthet ela jog gyakoriatialkalmactsra alkalmas ‘itelmenise. Eszerint: bo Alon 4a) a személyck (Jogalanyok) visetkedésére vonatkozs, az Allam dltalalkotott, de legaldbb az dam Altalelismert és 1 Kona atv (ze): Akon 1, 27.0.‘Avos rooaiata &8 MeoisuaRiErOséoe ‘ax liam Altal végs6 soron kikényszeritet, @) kételezé magna eablyoksarentge jognak ez a definicigja nem ad vilasz az 6aszes elmélet kérdésre, igy ismertaek (cme etn) cin lam fogs, mesa eta fons gait: Mindencketéut act, gy ajog magatarésiseabaly, amely ditekt (jog alkotiss) vagy 4 Bi coca Cabtntmnc tes anata magatartisi szabély. “er (log alapegvtge) htt ‘fn sie nett El nln hogy set jn venti si ‘tts anv gi nna lath gaa nea sncyeta ene Grane) ot em Kove eon ca, pees leon tiny pel Dicer sl tng mt deers ap ‘ye ss tdci cone ele guns Loo ‘at alaska om, lie pei spt ng ele en oy skys tyson ng hn eae in de ee apni Banyan, inde mega ee heen mea sane Ee ster kate oy ey x tel ttre ine mp ain gre aan alm vj i theeyeeren Mn mt npg erkimdre, hy stern on eames ed sep eto kt (se) ek neh yep tele elma see ema yan 9.2, A jog forrasai ‘AJog fogalménak elmélei definicijéval szemben, x jog/orns fogalna praktikuskérdésekce ‘gyekszik vétasztadni. Egyrészt arra, hogy honnan (kit iletve milyen szervezettl)szde. ‘azik egy konkrétjogi természets magatartsi sabély, mdsrésct ar, hogy & magatats szabily milyen formaben jlenik meg, hogyan ismerhetS meg. A ket kérdésnek megteleléea ‘8 jogforss fogelma is kets értelmi, a kettle értolmet pig tabbfele, nagyjibel azonce tartalm elnevezéssel (jogforas-esoportositissal) ira le a jogtudominy. ‘A logforrds tehit kelethexési értelemben (fons essendi) arta szemlyt vagy szerve- ‘2etet jelentl,amely egy meghatérozott format Slt6 jogitermészetii magatartisi szabélyt Jogosult kiadni A keletkezési (vagy scdrmazisjogforist szokés anjaginal (seubszancid- ‘isnak) vagy belsnekis nevezni. Magyarorszigon a jog keletkenis ferris mindenek et Orszigayilés, tovabba a Konmdny, a miiszterek valaintahelyi onkorményzatok, bizonyos. ‘orszgoshatiskért szervek, mésodsorban pedig az Alkotménybirdsig és abisGeigok de ell ie aan 0 Pn te a ein woe sa ners et al adnan ccna nahn ao 2, Kinoxnut Asoo nérécet 8 © soroni x eurdpai ktiztsség og fomsait, ez Bur6pei Uni6 Tandosit, az Europa Bizotsdgot, ‘ Burépai Parlamentet és az Burépai Bitésigot,valamint az Elsbfols Birdségot. sr, Megismerést értelemben (fons cognoscendi a jog forrésa xz a tirgyiasult forma, {> amely Graékelhetbvé, exital felfoghatové teszi a magatartasi szabélyokat (normakat, ‘yen ételomben nevezik a jopforrésokat alakinck (formalisnak) vagy kilsGnek. A baaai megismerésijogforrésok az Alaptorvény és a jogszabélyok ~ tOrvéoy, korményrendeiet, a f _Konnény tagjak rendelete, a Magyar Nemzeti Bank eindkének rendelet, az Onillé sox ‘lyons szerv elndkének rendelete, nkorményzatrendelet~, valamint a kizjogiszervezet= saabdlyoab esc (a korSbbi diam’ iényitis egyéb joi esckze") Szintén megismerés B jopforisnak tekintend6 kGzvetlen normatly trtalma 6 ltelinos vagy legalab az als6 fold ‘birdsdgokra nézve kételezS jellegéns!fogva az Alkotminybiréség hatirozata, a Kita jog- ‘oaységihatérozata és Kéveteten mas lee és vézzése is. Az BurOpai Uniohoz csatlakozds, ‘1a mogismerds jogforrskent kell kezelni Magysrorszigon is az alaptb szercbdéseket, © rendeetet,azirényelvet, a doatést, a2 ajénist, a illsfoglalst, valamint a bitbsbgok hat ‘ecatat, Nom Snallé megismerésijogforis mindsz, amit hazai megismerési jopforns Gel- lemzéen térvény) épit be magyar jogrendbe,igynélddul a esatiakozdsiszerzbdés (amelyet © 42008, évi XXX. torvény irdetett ki). ‘Lo Sonn meet (lal, forms, a ételemben neve joerdsskejopsmblyok és eye oad sega hivotlo megjelendl frat ~iljen a Magyar KBslbay, az i raktolayb, ‘py minictiaok és onigs ats erervekhivataloe aps, ovdbb4gyteméayes Ke dkekéot a Nemzt Jopsabliyts, a HivatlosJogsabalytr Fonts fh a Agyelet ar, hogy ‘x eardpi bese jog fortes ax Burdpi KeatsdgeeHivatalos Lap." Az esses epy jogs ‘ssbily-gySterén, ie sora a rem papi lp gyteéayeke (,CD:jogtiak”) nem tekinet Jopfomianal, ha et hibsntrtalazak ey nor, a valjéban nem minds oem, 9.3. A jog réteget ‘Ajogot, ajo természetét é kotelez6 exejének foriait trgyaléjogelmélet mvel rene int iskoldtba sorojék az egyes meghatiro76 szemlcietmédokat.fgyjolemzden jogelmeleti indnyzatokkcént bemutljaka (eresztény gy keri) természetjogi, (Gjkantiémas) pozitv jog, ‘czul6bbi egyik dgakéat kezelt hegeli majd marxist, (szellemtBriéneti) dogmatila,illewe akblonféle szociol6gial (pragmatlas, elisa, szabadjogi sth.) megktizelitéseket. > ‘A kizigazgatisi jog elsajtitésthoz nem szikséges a hérom slapvet6 szetléletméd = trvénypozitivists, dogmatikai &s jogszociol6giat ~ Onéllo alklmarésa, még kevésbé a leheteéges egyeb -strukturlista, funkcionalista~_megkGzeltés bemutatis. A tétles jogi inmeretek egységes fogalmi rendszerbon és a birdi gyakorlatial kiegészitett bemutatisa 18 Sain Péter: Jog alapan, 171-174 o, Pentre Kasef, Magyar alkotminyjog I, 119-125, 0, Kuno seer Iitvin (se): Alktnytan , 7.0 Jean Ande: jogeoblytan bb ssi, 81.0, rad Péter: Baybajog, 81-820, Kince amis Sees Tan (2a) Eure kag és polis, 177-195, 538-5530 “© 1, Sucen Pear ~ Taxes Péter A jogilaniats joglndlee, 31-35. 0, Como, Helmut A joglontis slaps88 ‘A.oa FocatMa 8s weciswennertstos ‘vayanakkor kovetkezotes médszertantigényel, Et segti eld a jogtéteg-tedsia, anely az alapvet® megkbzelitseket egységes médszerként tesa hasznélhatévé,"™ “d A jogréteg-te6riaszerint a pozitivsta, dogmatikal& (Jog)szocioldgiai szempontok 8 Jog etna, de egy Jogi termésrett magatartisi szabily,ietve a Jogrend egésve fekintetében egymds mellettlétecd réwegeitjelentik, mégpedig az elkilénillt (profer | -selondlis) intézmények salar megkozelitest medjaként. Eanes megflelon a (arveay) szBveg-poztivizmus a tOrvény alkot6jénak- esettnkben az Orsziggydlésnek -calkstgkéy! | pen seemléletbt kovetkezik. Az fgykeletkezett norma sajétosségat katat jogtadoméay 'médszere a dogmatika, 6s a udoményos fognlomelemadsen képoet birig a tevinyseivey valéségos élethelyzetrealkalmecisa sorn teszi ehhez hozzé a jog szociodgia leképatete Adogmatika é a bi6ijogértelmezés egy tehét sit a torvényhozs tal alkototeabaly eredetleg Ieheiséges, majd tényleges jelentéstariamdt."™ 3 ‘A peztivista, dogmatika és szociolbgisiszemiletektohit a jog egyms mellet seit ‘eb fakadnak, és nem ez Gnmagéban (magébenval6kéat)kecelt jog eaymdstélflggetien, vagyis szabacon valaszthat6vizsgalati médszerci, A jogrél val6 gondolkodés ehirom for: didn egydttes alkalmazisejolenik meg a kézigazgatist jog bemutatésasorin, mégpedis 4 ‘.pocitvjogi médszer a tteles jog! megismerése, a dogmatikal médscer a kOzigazgale jog fogalmi rendszerének meghetérozisa 6 alkslmazése, a szociolégiai médszerpediga tél Kécignagatisi jog tényleges érvényesulésének a biol (6 alkotndnybirésigi) gyakorata: ‘amasekods bemutatésa soréa, 4 A hirom Snilo szemiéletméd egyrts mellet lkalmazdsinak sztkségességé a jog: rendre vonatko76 megillaptisok sorén mutajak be 9.4. A jogi norma Ajog fogalminak meghatérozésindl kiemeltdk, hogy a jog alapvet ismérvei ki trea ‘2, hogy az dllam dtl atkotou (vagy legaldbb elismest, de mindenképpen kikényszeitent «a ‘igéet) magatartds szabdlyok dsszessége. A jog tehétsaabily-taszesség, ebbdl KOvetkezben ‘meg kell hatirozni az Oszosséget allot elemeket. A jog alapegyséigének az egy Ondlé mage» {artisi seabaly ekintetd. Amint a késdbbiekben lit fogjuk, ajog résoétkeperS magetarés szabélyok kz nll esoportot képeanek az lam dtl alkotot ltanos (vagyis nem pon- fosen meghatirozotcimzetinek 2616) szabilyok,valamint az lyen seabalyok végreha}tisa sordn megjelen6 (most mér pontosen megjelbttchmzetnek szbi6) konkrétszabilyok, ‘A ssoptosts mags szolgon az alish pl: az lam ll ekott lds mags sab, ony oss olyan pet ithe, ams az lam kj tga engedlt cot even "™ A Magyarorzigon Pool Bis nether 008 ttn sepa. Essen: Gandsate und Nom in det rlehteichenFortidung ds Fevatrectts, M, Kusce: Theorie der Reesgewinnng és Laan Met healt der Recuswsseascha mon sags '™ Poot Béla: professions inteményrendserek elms 15-190. 0,6 Poxon Béla Ajogsaee rzte, 113-1300, L, még: Poco. Béle:Jopbolesca vizgibeok Es Ponce Bea A jogtttncts stant 641-6490. A joréteasria dogmatia énéklst6 | Jaks Andis: A magyar oprendicy saetkezet, 47-50, Arcot xom 8 eter ote pert pasa hia (Sepang eta a tea sennpetonr stent ye | SMa tamination . al iit altalanos © Adalat ana dngok sora Slay a lam St ao tans [sata neve norman tiie gene ose Sfbzi jogi és az Eurdpai Unié sajét rmagatartési szazilyai —amelyeket az dltam nem alkot, ea may eth tal lien a poi jog et ers = ‘nt unt fa ncn woe pabaen eb it, Foucault meet pa P CRreapan sa shana amenities eet ages Scene us mde tnaee "amt og e- sae ns tesa lon (stam) els, Aran cae see el ei, ne epee edge og ) aktusokat szétvélasztjuk jogelkotdira, illetve jogalkalmazdira. Ebben az seit teint Sagalsnee soma. “et ooo ‘Az Allam Altal alkotott altalénos magatartési szabily alapegységének tekintett 2 ie et erin Sm let ll sett 82m er salty Gaps! (eer) emo Gear Se leat haben so eee Ta) (nee) mets emi) ‘SG pd lm nt ne een et hat ed ie tenn ie oy le) ane i seivetkezményre) bontja a normét, a diszpozicidt (rendelkezést) pedig @ hipotézis | CRISS tort emetic | ESS lpr ea ner tara eke sera tb earnest faces) core ~ vétkezményekrél valé rendelkezésbél) dll. Ha a jogkvetkezmény joghdtrényt tartalmax z (Gnomnajoghétranyolrendelkeik), ako et szankeiénak nevezi, i cera mantle amodelens i Hla (tényéllés) => alekor (endelkents « jogkbvetkezményr6l), “ zi in emz6 forma, xb nomasukesKoigazgt og tts jot nomi els cat nex tarlt eds meghtnn «essen Kents og e752 tak elan rnp. 5 Rin Tap > Suton ering, 50-95. ena wne tt Jc Ata open bl 96-420, Inka Andis: A grr opener ete mae.A Joc FocaLMa ts MecreRErOstoe Mir sot bangle kl hogy ajogsinsleb ier noma , er nomatplés segege tht snl eset sere pl des age, sistent eptqainad s)chsctencl arma nel a snes beast ait alae, mer Wagar ogee (ipussita késbbbiekben réscletesen ismertetni fogjuk. Egy, a nocma absztrakt: kez apoolats megéllapit azoba nem nelealozeto. Al Mggben: hogy tao Kiveterminye sank lei vagy som, meglio ale ey peat som, lxparecs lee nm ees noma ler ners d A imegkilonbsatetés lényege az a gyakortati tapasztalat, hogy a szankcis ‘ a: yes ee iter stir na Ken Ger jl al aedeagal ghia rsp pone aha ane at ‘mtn eit mens hee nace te jog gyokorlésa nem chet el, PEkidul: vilalkozbi engeddiy andt ke az tgyf, mertesnekhiryéban) stat semen roy | nt ln fa ve, ance eo ay ipa Sen nt ips ah en ge cl ncn sy ae nord eb eh lyn hy aly abn ngeean mse ee ‘to lan deh nor get andi ein pet ee eta tet na ecken toeice een vtech mapa een ae pores see enn ne ‘nem fsa! vast cllapoti ia le vgyanis, bane ag alotja (a matris oper) a nin rt gas Kes mp : ers be he cova sk ontar etn oniepg sens accel Esc riepgnt pa naeej ive anny moped gimme Mentone Ati pte it sect some keene sheet a ‘Ha (vslaki engedélynétkal vagy atl eltéréen épitkezme majd) => akkkor (brségoni kell) 9.5. A jogi norma alapveté tulajdonségai Aktvatteaten a oma hom gf lidansight a vn se ‘nly de az alkotményoss4got mutatjuk be. us = yee agyaorerign a norma értnyerdpén a norménak a elie mghahrn sion hat ments tet Ek hz ervenyentg megneros eeeees kelléknek minds, rmindenekel6t a jogalkotés reedjére vonatkoz6 szabdlyok trtalmazzik,fgy éevényességi 5 Mods ig 1.7, Vic Tams: Rimajo, 1.6. - Lesa ‘Hans: Tisata jogtan, 12-14, 0. a Ice ts join Ki, 20a Beas And Azellnkh singe mntie oj koaion OM tA esomis A.soat NoRNA ALAPVETO TULATDONSAGAT os 4 a) a jogalkotéstfelhatalmazottitg (1. az Alaptorvéaynek ez egyes alkotmény's szet- Fe veretekre vonatkoré eliréssit, velamint a jopalkotést6l sz6lé 2010. évi CXXX, Bos toevay Cat) senbélyat), Eb) jogalkotis eljarisalapvet6 scabalyainsk betartése igy a kealeményezésr j t korének, valamint a scavazési arényoknak a tiszteletben tarts, ©) abihirdetés és Kbzz6téte szabdlysinak figyelembe vétele. Az érvényességi kellékek pontos meghatérozésindlfgyelemme! Kell Yeon ara, hogy sjogalkotés eljrdsiseabélyoknak nem mindegyikst tekintette az Allcotmnybiréség olyan F sdlyinak, amelynek megsérése a norma kogjogi érvénytelenséget vonje maga utén (sy A elddul « norma tervezeténck egyeztttsi kbtelezetsgével kapesolatos elsirés mogsériése ‘jan jogellenes, de nem érinti a norma érvényességet). "Az érvényességikelékelchignyat &ezslal a norma érvénytelenségt a jogalkots let B veaz Alkotménybinésdg (Sakorményzatirendelet esetén a Kiidval megosetotjogktiben) "jegosult megéllapitan . pS A.norma (iddbeli) hatdivosséga a norménak az a tulajdonsiga, amely folytin dj Kizvetlen magatartisl szabély alapithat6 rf, azaz 6j jogalkalmaz6i déntés alapjéul E ienlgd. Mats megfogalmazisban a hatdlyos norma az, amely egy adott id6ponthan ma- E -eaartasi scabilykéntfigyelembe veend6. Az débelihatly iddben eltérhet, 6s jllemzen ‘lis dr az érvényességt5l fy 2 jogalanyoknak, x magatartisi seabély kstelezetjcinek egy ij norma érvényes ltejtte uta iddve van sztksézUk abhoz hogy felkésljenek a norma E sualmazdsira, ezrt az érvényessé vis pllanaténak jelentSsen meg kell einie a hatily- Biggest. Mascéserl a norma hatélytalannd vélisa(akarmilyen oebl is kbvetkezik be, Igy a Hbre deklarlithatdlyossigiidGszak eltelte, formélis hatélyon kvl helyezés, magassbb E srinti norna eltrérendelkevése,dtsldban az. Allotmdnybirésig dtl megsemmisités) em lent érvénytelenng véldsét A hatdlytalannd vélis6l mog kell klliubdzteti az érvéayes E demér nem hatélyos norma tovabbhatését (iovibbalkalmazisit). Altainos elv ugyans, hogy az egyes jogalanyok magatarcisit 9 szabélyként a magataristanGsftisénak idején htdlyban volt norma alapjén kell megiténi. Ez pedig aacal jr, hogy adott esetben a mar nem hatélyos normt kell alkalmezni."* ‘Amagunk részér that elfogadjuk az az llsspontot, amely szerint norma egy adott BY dopoatra vonatkoz6 hatisét az ys 8 éevéayesség, Es. b, Gddelihaty) és 6. alkalmazhatéség, ‘nérmas ismérvével leet a legpontosebban lei ‘Anorma idbbeli hatdlyétl mog kel kaldnbdctetn a trgyi és a személyihatyt. tir ‘yi hatily azokat az életviszonyokstjelenti, amelyekre, a személyi hatély pedig, azokat «| FY jogafanyokat,akiknek magoertséra a norma rendetkezésttartalmaz ‘Vegi az alkotmdnyossig a norménak az a tulajdonsagn, hogy ~ a kés6bbickben drgyalandé hierarchidban ~ a néléndl magasabb saint normanak, végs6 soron 22 ‘Alapt®rvény normainak megfelel. Formai (alaki) értelemben az alkotményosség 2z0- 5 facas Ande A magyar oprendszr setae, 65-1120 1 ted sclera Danas Andes A gy ogendizer sense, 104-106, 0,2 Aso rocALA fs eaisvennenSséoe Bs Anns ronan ts Meciswmmneréstos nos az érvényességge!,tartalmi (anyagi)értelemben pedig a magasabb szint normak dita 4 ‘meghatirozott tartalomnak megfelelést elenti, Mivel az alkotminyosséggal scintén Sl, ris foglalozi exe! Gszflgaésben mat mindSsze at slsepes regal, ogy a2 alkotményossig hidnyét —a norma alkotményellenesség6t— meghatérocott (mindenekel6t ‘az Alkotminybindsigra tartoz6)eljértseredményekéat Iehet ijelenten (és oz teeméscetesea, ax éevénytelenségre is ign). Sueraben tehét a atdlytatansagent, amit «norma alkalmazbja kKoteles észleini és igyetembe verni, az slkotményellenesnek (és érvinytelennek) vélds nem jogosita a jogalanyt a norma (a magatartési szabély) Agyeimen kil hagyésea. © i értelmezése i 9.6. A jog dogmati sia et pp npn Seno tes enn mere Sreeieseacnene eee io Sateen (szintén végletes ogyszertisitéssel) a dogmatika, ‘ Sos tems érdeketben. A jog értelmecéseit meialonbszethetk alany,eredmény és médszerszerint §s). Az éntelmezés alanya szerint het jogalkot6i, jogalkalmazti, tulomnyos, x hézomféle rtelmezés kézil sak a jogalkotsi és jogalkalmaz6i rendelkezl Kiteleab erGve, kéztldk is ,erdsebb" a jogalkotsi. Eredménye szerint uz &etelmerss lebet megilapt6 (interpreteio- eclarativa),kteseszt6 (interpretatio extensive), sztit (interpretatio restrictive). Az egyes. Jopiigak ezck kil nem mindegyiket tari alkalmazhaténak, Végil médszere szerit a2 ‘értelmezts teténhet t6bb0 a kevesebbe (a maiorem ad minus), a kevesebbal a bbe (a mie ‘orem ad mains), az ellenté felhascndlésival (a contraro) st, Iemertek tovabbe flings | itr eet err Ts Bevis ire (ze): Bametjog. Atanas se: 63-49. 0, Jog éitelmeatse sora allalmazhats aml alapelvek. Ezskete helyen nem részletezzk, pusetin vésiatosanflidézik az iamélés 4 10. A jogrendszer GA jogot a kordbbiakban Ggy értelmeatik, mint a sesmélyek (jogslanyok) viselkedésére Vo- © kc, eam il allot, delegate alta cle lam tal vgs fro Kkdayscertet, koteled magatartsisebélokSszesiegt MegAlapotuk,bosy © a'jog ,alapegysége” a magatartisi szabily, a noma, amely Ichet dltalinos vagy konkrét. FHiopadtae trib at sadtaenlat,tely scot norménak nem mien magia 4 ie blyokedik el az hogy exymiskéz6t viszonyikban a Alkotminyblrsig hatirozata az 2a a lien idfszakra meghatérozottrvényeket (Alptérvény 50. ciki), megeliad AME cise". ‘édeimi helyze estén a Kormeny megelz’ velo helyzt rendlote(Alapdrvéay 51. ik, viralan ima esetén a Kormnyrendkivlirenelee(Alaptérvény 52. lk), véglveszdyhelyzetesen a Kormny vesesshelyzeirendelete Alaptbevay 53. cikk), Ul6bb irom exzkb elneveztsében nem, banom esa artalmabanKilon- AE esc reaesogsailyok kot sep kore 7 A Kérjogt szorvezetszabslyozs eszkizBk (L Jat. VI fjezetdt) a hazeijogrend jogal” 4 ———— ica Ande: A mage opeadszer ‘otGinem stalinos magatris sable kil aok, amelyelelseorbn zl scree me” 1 Be ene ok ines ya egies Jan Anis: A 2 10422005. 14) AD tattrocte *iegiine 1 Jt Andi: Ajgeablyan 50D Kr, 89-42, 147-1480 6 Vaso, Ades bade 2 Meghal ese ogy von xe ellos det iL San And: A josey bedi, thank Magysorzgon, 159.0, Vanon Ze, Andre A Bgeye’ trot & a Alon rene SR1I8.0 Saaie98 A roorenosz=n 10.4, Az nemzetkézi jogforrésok és jogrendi helytik ‘Mivel az egyes jogrendeketjogforrissk szerntvélesztottuk el, a nemzetkil jogforrésokat 4 ‘ndlléjogrendknt kell meghatéroznunk. Eszerint 8 nemzedkzijogrendhez « nemeetkéz Jogalanyok ~ elsésorban éllamok, mésodsorban jogalanyisiggairendelkezb szervezetsk, ‘mint ax ENSZ, a2 Buropal Kozdsség stb. — koz0s akara bol szdrmazb ltalénos maga tartisi seabslyok tataznak, llyenként tet Gnllé bir szrteégazb — joerendet képeznek. Eqyetlen éllam vonatkozastban ezonben dtalaban nem a bara jogrendtsl Alggetien, ezzal Ssszeftlggésben nem élléjogrendkéntjelennek meg. Magyarorszigon az Alaptorvény Q) 4 cikke tigyrendelkeaik, hogy efogadja a nemzetkit jog salsnosan elismertszabilyait, biztosita tovabbé a nemzatkizl jog és a magyar jog bsezhangjst>™ A-szabilyban megjelend dualistaelv szernt a nemzctkz jogforrésokat,transzformalai ‘kel a magyar jogbe, vagyis azt magyar (bel, hazal)jogforrishan ki kel hitdeti Aki hirdetjogforrs a nemzetkézijogforcs tartalmét fgg, gy att, hogy tertslmazce Stale nosan kotciez6 magatartési scab, iletve ato, hogy ki adott engedélyt.a megkstésére ‘a nemzetkGni szerebdésolicel kapesolatos eljristl s2616 2005. éviL tive). ‘A transzformaciot kivetoen a nemzetkbzi jopforrés a huzai jog forrdsakéntjele- 4 nik meg, és alcként is viselkedite, EIktlindlésétkizérélag a jogforrést hierarchidban ‘Moglalt helye tekintetéhen érai meg. Kiirdttsi formijitsl Mggetlntl ~ 36, mg hie hirdetése elt i flbte alla hazaijogforrésoknak, az Alaptorvénytkivéve. Ha ugyani cay hezai jopforris nemzetksci szeridésbe kta, az Alkotménybitosig uayanigy jére, ‘intha oz Alaptérvénybe dtk6zne, iletve felavhatje a jogalkotst az ellentmondés, iletve ‘2 mulasztés mogsztntotésére, mi tObb, eat a hatéskOrét~ kivételes médon — hivatabél ‘syakorolhaja. Anemzetkziscerebdések tet begpalnek a hazaijogrend hierarchijabe, mégpedig a trvények és az Alaptorvény kize >” 10.5. Az Eurépai Unis jogforrési rendszere ‘Az Burpai Ui jorendj som di, piléb6 dl. Az ela Kectaségek, a mésodika kts Kal, bztonség. és védelempotitka, a hermadik a igazsdgdgy és reed egyttkadés ‘Az tb ke pills kormnykiz egyitmikédésenayugszi, jopforisikKenyegeben nem tht jog jellegeks a scaverénként megeleng tagdllamok bis akarasbol semua ‘Azle pls, a Kondes6g jogforisaikét esoportasorlbatk. Az ogyikc zt, elses Josforrdsok kite, eck kts tatoznak az alas szer28désk, az dlslnos jogelvek, a2 lait szarebdéschet mBdostSszerzidések&s a cstlakoasi szerzbdések. Az elsbloges Jogfordsok szintén nemizetktzijellegtek, a szwverén agillemok akolik vagy lepalabbis (0 taknosjogelve)ismeik el Set. 2% Koon latin (ver): Albotninyan 1 93-960 %L, Jacan Andes: jogsabalyan fbb kee, (20-153, 0, ‘Kane Tass Ses Tamis (zr): Bue! Kjos pita, 34-360 ™ Kinoe Tamds ds Secs Tamds eer): Eure! Majo pita, 538-543. 0 f Eurépai Unié (egészen pontosan az Buréps ‘Az ,ereGRALt” JoGrORGASI RENDSZER 9 A misoagesjoporroa sjssia, ogy eet em Keele a gianok, tan ar Un tere aloe nplante pd ck xa alee enjoin lone mop Mivolagsoufonss reset, rine, dons ne, “sql, Bak oy ssa wglanoitan~ gy Magyrorrgon, noma og font erbon- Loven hives okra aaa, vais nem gee + tanszformici6t, Més részlk— de ezek som a nemzetké2 jopforisck transeformaciéikéat! acl ert lige “Ae Buropa Ul jorenle et ats acai a esdegs Ki jogo > sole valamint a msodik és harmadik pillér jopforrésal memzetkziszerz5dés jllegiek, ésazszokra vonatkoz6 szabilyok alapjén kapesol6dnak a hazaijogrendhez. Amasod- lagos ktiiseép jogforrdsok ezzel szemben dns jogrendkéntjelennek meg 10.6. Az. ,integralt” jogforrési rendszer ‘Magyarorszi jogzendszore a font szorint tehéta legéltslinosabb ételemiben hirom jog F rend, mégpedig s hazai (bels6, magyar jog), a newzetkt jog & az Eurdpai Uni jogrend- foek jogforeisaiblépl fel. Kérdés, hogy a hérom jogrend hogyan viszoayul egyméshoz, ‘zaz exekb61lechaté-c egységesen a jogrendszer? ; ‘A-hazai és a nemzetk2i jog vonatkozistban ere a kérdésre mér véleszoltunk: a nea ‘kz jogrend Magyarorszgon is hatélyos rész a transzforméci6 révn beépal a hazsi © Jogrendbe. Ugyanez mondet6 el az Eurépai Uni jogrendjéack nemaetkszt jog jellegdré- ‘sire. Az Burdpai Uni masodlagos jogforésic6azonban ez nem mondhat6 el, Azok ~ az liidlegesjogfordsokraalaptva~ Snilé, «bel (hazai) jougal nem kevered jogreadet, show ney ad be azn jogend gf iin, ay is thera ognak Kell meghdtrini, Eat li ugyens so = Boye Un (oo sg mond ki ezt a Van Gend en Loos ben?) A tenyleges belyzet ennél mégis bonyolulabb, “tre monn tts yeep xen haz jogalkotstyenkor az alkototthazai jog évényességekét mask jopforisbl ayer evényességt, ends a megasabb sent haa jogszablyb6l (Alaptrvény), misrsz arépsi Uni irdnyelvéb. ket jogrend tet iyenkor bizony kevredik. ‘Masodsor ake jogred tls Gnlésdginak probative a bels jg etisin sl Alap- torvény. Kerés, hogy az Eucépai Uniéjogrendje ote lhe ez Alaptorvénynek? Sokan ‘gy vit hogy a Van Gend en Loos gy folyina vélasz egyszer igen. Cstogy ben am esetben az Alaptrvay elvescitené poztv jog) alkotminy jellegt, msl t8bb6 nem ete best gan! sare A rds pots peti emigre ep lnszolhat6 a AlaptrvényE) cikkealepin. Bz a endelkezé scerntugyanis Magyarorscig ici lary ein ean et Mare sekbél faked jogok gyakorlésthoz és kbtelezeségek teljsiéscher sadksépes mértékig 5 Keo Tass Sods Tans (ee): Bap taj és politic, 549-553. 0, 2 Jae Andes: Ajogszablytan YD esi, 170-1720 2 Kenos Tams Sac Te (ee) Europ tag split, 559.0,100 Asoorenszsa ~ az Alaptorvényb6l ered® egyes hatiskoreit a ebbi tagillammal kbzbsen, az Burspai Uni intézanényei tj gyakorolhayja”. Fbb6l az deri ki, hogy az Alaptdevéay (eiként Korébbat ‘az Alkotminy is) ogyes rendelkczései vonatkczisdban ,maga foléengedte” ez Burépai Unis Jogrendt, de az Alaptorvény egészérl ez nem mondbaté el, Levine Kell egy alkotményos ‘ainimumnal ez végsé soron az AlaptOrvény magja, az R) ck —amely mindig late ‘marad az Eurépal Unié jogrendjénch, amg Magyarorszag tagallamkent rendelkezik seuverenitéssal2 ‘Lenyegben et née joan kimonkinegrki6léakotmnymag bit ign magyar Alsprvny i Celta yee are, ogy integedilsalkatminymag és az lots ag ‘lon fogalak, mejekazonban wigs sroaugyansa a occ, az AlapevéayR) kre vorat ‘oenk egycesten cnck az EU open! sremben ten dpersgA jel miskeaeben ‘hua jopend ye says). : ‘Meg kell aooban jepyeantng, hogy ax Eudpa Uni primes hte Baz jpg seme ernie vligontk. Sem e suverenis, sem a pocesnatisklin-fellds oldalindl nave sem ‘eislysodak ki mg az vk sem. legis ees ehtsges meg enya, ‘ee eck alejo vhzobak fl. legions ene Kil az Alokmsnybleta etre dO, si atels ésa2EUjog lols een (undessdévleméay, mepseramisis, felis az erhang _megleremtste,jgaotsi mlsztis mepilopiisa slkatnyogi pans birlss)> ete ape. rus 6a szuvereits Oeefiggéei (a sevens Gazonosig prima, a egyes lanl ‘Saver pl kompromisszumos megolds lee ieee bb auverenis gsr, ‘meginlidse), Végs tron persed az Epi Uni kyleps jog ident eps -ikonftdersiideriis, ewe eon vost fgg?” Harmadszor teljesenelktlontltjogzend ellen se6la jog fltalunk érelmezettfogalna is. Azcayes jogrendeketalkoté magatartsi sabélyok jogalanyok magatattsira vonatkor- ‘ak, Ha egy jogalany magatartsit egyidGben 2 fentiek kézUltObb jogrend is seabalyozza; ‘meghatirochaténak kell lennie anna, hogy végs6 soron melyiket kel kGvetnie. Az cgyséaeo Jogrendszerbe tehét az egyes jogrendck mindegyikénck be kell éptlnie, mégpedig hierar. chikus rondten, ‘Tovibbi magyaréaat helyett lkéscittttk a magyar jogrendszerjogforissinak chetsé, ‘ges sant, amelyben az ogyes jogforrdsok flail lefle esdkken® hierarchies rendben szerepelnek. Az egyes clemeket kordlvev6 vonal nytotséga, illtve seaggatotsiga 2 més ogforrsok ata, felichatéedgot” lent ‘Az yintegrélt”jogforris rendszer bemutatisdval segiségetkivintunk nysjtan ahbeorn jogrendbélfeléptléexységesjogrendszer megértésthez, Mindazondtal felhivjuk eigyelnet dna Ans: A ogsabalyun fb keds, 184-188, 0, Burman Lisl — Canova Ne ‘Az Altotminybitsy 6 «Mdabsii jog: antmknyogipadoon sepaben (0, 10.6. ™ Le Coewonsro Nom: eri alkotminyjog 265.01. mn: Biimus Lisa Cunonowsn NE ‘Az Alkominybrtsig & «Korbel op. 10-140. {2 Buuren Léseé— Cutovowsns Neva: 2 Akon bigs a Kites jog 3-4 12.0, Le Jaca Andris: szuvecenis ogalmdoz kapesl6d korpramissames tli as eine st eurpal integrins, © L, Seume Josef: Faeralizmusdlemmd a et’ lkotnényecaskan Az, ,ersonAs” soaroreAst RENDSZER Jon i i, ene sre, a fenti ébra a harom jogrendbél felépil6 cgységes jogrendszer lelt Sito ltdges tines tab ong nonin bor oped E exységes jogrondszerkénti Kezlését még nem fogadia be. Ez az egyik oka annak, hogy a igezet sai zen bell az Aloptrvény Ktzignzgatsi jog oktatésa sorén a slypontban a hazai jog fois, czen bs I | tsa jogzbllyok dk A opal hierarchies rend any jogfersiink F egalkotdsuk seabélyainak pontos és hibitlan ismerete nélktlegyetlen jogie, a KOzigazgatis jog pedig klondisképpen nem ismetbetS és énthetS meg, A magyar jogforrési rondsverhierarchils vézlata ‘AZ EURGPATBIROGKG BONTESEL "AZ ALKOTANYBIROSAGDONTESEL “ARURIA ONKORMINVZAT #5 ogsovséal DONTESE! "AERUROZVETLEN HaTALYU Es KOZVETLENGL "AKORANY TAGIAWAK HENDELETENES AZ (OsA0L0S2ARAvO70 Sz ELNORENEX RENDELETE _QSALLG SEARALYGDO SERV ELNO ENE RINDEL TEE ' mésopLacos { toaronadsas Ivspiod oor 9s TH8 V omyaves00] : i b Hl ‘ONKORWANYZATTRENDELETE KOZIOGI SZERVEZETSZABALYOZO ESZKOZOK