,

..

KALOCSAI MUZEUMI KOZLEMENYEK

Szerkeszti: Romsics Imre
3.

GALLINA ZSOLT - ROMSICS IMRE

A Kalocsai Sarkoz regeszeti emlekei

Ka10csa
1996

 '.

GALLINA ZSOLT - ROMSICS IMRE

,
..
"
A KALOCSAI
SARKOZ REGESZETI
,
EMLEKEI

lrta:
Gallina Zsolt
Bevezetes, Neolitikum, Rezkor, Bronzkor, Vaskor, Kel-' ,-,' 0 vaskor,
Szarmatak kora, Hunok-germanok, Avarok kora, Honfo~ as or
Romsics
lmre
,
Honfoglalaskor, Arpad-kor, Kazepkor

ISBN 963 -7216 - 44 - 8

ISSN 0238 - 8251

Kiadja a kalocsai Viski Karoly Mlizeum

es a Muzeumbaratok Kare
Felelos kiad6: Romsics lmre
Megjelent 1000 peldanyban, 3 IV terje dem
Kaloprint Kft., Kaloc a

.'.

E16sz6

A Kalocsai Muzeumi Kozlemenyek harmadik kotetet - a sorozat

megfogalmazott celjaival ellentetben - egy kiallitashoz kapcsol6d6an jelentetjtik
meg. Megsem egy szokvanyos kiallftas-vezet6t adunk az 0lvas6 kezebe. Mint
ahogy a jelenlegi t31'lat az els6 regeszeti kiallitas Kalocsan, ugy a kezben tartott
iras az els6 osszefoglalasa es kozreadasa a Kalocsai Sarkoz
tertileten folyt
,
asatasok es leletmentesek anyaganak, regeszeti emlekeinek. Eppen ezert, nem a
kiallitas-vezet6k megszokott stilusaban fogalmaztuk meg irasunkat, hanem
kataszterszeruen felsoroltuk a Kalocsai Sarkozben el6kertilt leleteket. Mindenki
megtalalja ebben a fuzetben sajat telepi.iJese regmultjanak emlekeit, melyeket az
adott korban elhelyeztiink es ertelmeztiink. Megelevenednek e16ttiink az elmult
evezredek. Remeljtik, ezen fuzetUnkkel er6sithetjtik a szU16f6ldhOz kot6des
gyokereit.
Kiallitasw1k celja a Kalocsai Sarkoz regmultjanak, eltelt evszazadainak
bemutatasa az ember els6,. megtelepedeset61, az uj k6korszakt61 a kesei
kozepkorig. A DWla es az Orjeg kozott elterul6 Kalocsai Sarkoz minden egyes
telepillesenek anyaga - a Dusnokt61 delre fekv6 osszeszUkill6 resz kivetelevel megtalalhat6 a kiaWtasban es a fuzetben. A teruleti kapcsolatok miatt a
szomszedos telepulesek, igy Dunapataj, Kecel es Csaszartoltes is fontos helyet
kaptak.
A Kalocsai Sarkoz regeszeti leletekben nagyon gazdag, ennek ellenere
szisztematikus asatas keyes volt, a legtobb lel6helyen csak leletmentes folyt. Az
els6 datalhat6 es igen ertekes lelet az 1859-es bodpusztai szkir sir. Kalocsa
ersekeinek megbizasab61 a F6szekesegyhaznal vegzett asatast 1869-1870-ben
Henszlmann lmre, 1907-1912-ben Petrovacz Gyula es Foerk Em6. 1936-ban
Laszl6 Gyula tarta fel a Homokmegy-halomi kes6 avar
temet6t. Az 1950-es
,
evekben Laszczik Em6, Komaromy J6zsef, Cs.S6s Agnes es Zalotay Elemer
kutatott. Fajsz, Dusnok es Haj6s tersegeben K6hegyi Mihaly, Csaszartoltesen
Wicker Erika vezetett asatasoka1. Kisullesen 1975-1978-ban Bognarne Kutzian
Ida es Horvath Attila, 1995-ben Dusnokon valamint Fajszon Szekeres Laszl6 es
Pinter Lasz16 asot1. A kalocsai leletmenteseket Bicz6 Piroska vezette. Meg kell
emliteni az amat6r D. Szab6 Kalmant, aki a Kalocsai Sarkoz minden
kiemelkedeset bejarta, s csak korai halala hiusitotta meg egy regeszeti kataszter
osszeallitasaban.
Tobbek kozott az 6 munkassaguk eredmenye lathat6 a tarl6kban, s 0lvashat6
a kezben tartott fuzetben.
Kalocsa, 1996. aprilis 17.
Romsics lmre
5

Bevezetes
TajegysegUnk megelevenitese, eletenek nyomon kovetese az elmwt
evezredek hom.Hyaban nem kis feladat. Mivel terilletiinkon m6dszeres regeszeti
kutatasok csak igen ritkan folytak, ezert a bemutatott targyak es a hozzajuk
fUzott magyarazatok - talan - nem minden esetben tiikrozik az egyes korszakok
sokszinu mindennapjait.
A vaskor el6tti multr6l meg az irott forrasok sem tud6sitanak benntinket, igy
teljes mertekben az e terilleten esetleges targyi emlekekre kell hagyatkoznunk.
Az 6skor emberenek magasabb tarsadalmi formaci6it, nepeinek nevet nem
ismerjUk, ezert a j61 korillhatarolhat6 nagyobb egysegeket kulllirak, csoportok
nevei moge "bujtatjak".
A felmerill6 nehezsegek ellenere igyekezttink az egymast kovet6 id6szakok
eleteb61 izelit6t adni. Az egyes korszakok kutatottsaga es leletgazdagsaga vagy
ennek hianya er6teljesen befolyasolta a kiallitas tematikajat. Helyenkent - ahol
az asatasi megfigyelesekb6l rdlis kovetkeztetesek levonasara m6d nyilott megpr6baltuk az egykori elet egyes megfigyelhet6 jelensegeit rekonstrualni.
RemeljUk, igy sikerill valamit felvillantani e tajegyseg multjanak feher
foltjaib6I. E taj egyes korszakokban va16 lakottsagat, nepsUriiseget, a lakossag
eletm6djat, eletfelteteleit dont6en befolyasoltak a f6ldrajzi feltetelek es annak
valtozasai.
A Kalocsai Sarkoz arculatat mindenkor a vizek hataroztak meg. A fels6
pleisztocenben - emberi ertelemben a fels6 paleolitikum vegen es a
mezolitikumban - a Duna elfoglalja eszak-deli folyasiranyat, de a mai medert61
j6val keletebbre folyt. A csapadekosabb es melegebb holocen elejen a Duna
megnovekedett vizszintje tetemes vastagsagu negyedkori iilecteket halmozott
feI. A Kalocsai Sarkoz terilletet mocsaras, szeles lapaly alkotja. Nehany
magasabb terszin kivetelevel az egesz videk a Duna artere. Mivel a taj alig
rendelkezik lejtessel, ezert nagy resze mindig vizzel boritott volt. Az
arvizmentes tereplepcs6t a Kecel-Csaszartoltes tOresvonal menten kiemelked6
Duna-Tisza kozi Homokhatsag jelenti.
E terilletnek alland6 f61drajzi adottsaga, hogy az orszag a1l6- es
foly6vizekben egyik leggazdagabb terillete volt, mely meghatarozta egesz
tOrtenelmet. A Duna aradasait6l szabadon maradt szarazulatokon jottek letre a
mindenkori emberi telepGlesek, melyeket az arteri gazdalkodas jellemzett. E
szarazulatokat, halmokat, hatakat behal6ztak a fokok, erek, palek, meanderek. A
"
terGlet legmelyebb reszein pedig az egykori nagy t6, az Orjeg helyezkedik eI. A
Duna arvizet az erek vezetik a Nagysarba, mas neven a Voros mocsarba, a mai
"
Orjegbe. A Kalocsai Sarkoz lefolyasat a Vajas es a Duna 6holocen mellekaga
biztositotta.
6

~,.

. '.

A terillet f6 es egyetlen igazi foly6ja a Duna. Az itt do ember eletet,

kultuf<ik, nepek hatanit donto m6don befolyasolta. E nagy vizi orszelgUtnak meg
a tortenelmi idokben is j6val keletebbre folyt egy aga - a mai Duna-volgyi
,
Focsatoma helyen -, mely a honfoglalaskor meg kifejlett foly6meder volt. 19y
ez az os Duna-ag, az Orjeg - vagy Voros-mocsar -, mely Baja fol6tt folyt vissza
a Dunaba, alkotta az egykori Nagy-szigetet. A Duna kotOtte ossze a mai
dunanruli es kalocsai reszt egykoron egyseges Sarkozze. A tertilet nevadasa is a
egy nagyobb foly6 osszefolyasanal a
szabaly szerint tOrtent, hogy egy kisebb es
,
kisebbikrol kapta a nevet a tajegyseg. 19y lett a dunanruli Sarviz es a Duna
6holocen aga - Orjeg - kozotti taj az egykori Sarkoz. (A sar ingovanyos vizeket
jelent.) A mai Kalocsai Sarkoz a Duna es a Nagysar - Orjeg - kozott
helyezkedik el.
E taj foldrajzi adottsagaihoz jamlt, hogy nem tartozott sem a DunantUlhoz,
sem az Alfoldhoz, hanem a ketto kozotti atmenetet kepezte. A Duna nem
valaszt6vonalat, hanem osszekoto kapcsot jelentett e tajegysegek es lak6i
kozott. Tortenelmi meghatarozottsagat is e foldrajzi feltetel adja. Sajnos
azonban e terUlet meltatlanul kutatatlan volt a tavoli regmult szempontjab61. E
tOrtenelmi - foldrajzi "feher foltjainak" elttintetese a regeszet feladata.
n

Neolitikum (Kr. e. V. evezred - Kr. e. 2500)

A paleolitikum vegen befejez6dott a pleisztocen utols6 jegkorszaka, a Wtirrn
glacialis. Ezen id6szakban tajegysegtinkon emberi megtelepedes nyomait
egyelore nem sikertilt felfedezni Az egykori fauna bizonyitekai azonban tObb
helyrol is napvilagra bukkantak a Kalocsai Sarkoz terilleten, igy KecelSzigetrol, Csaszartoltesrol es Oregcsertorol az egykori Duna-ag, az orjegi
tozeglap videkerol osboleny es ostulok koponya- es vazmaradvanyait talaltak.
Az atmeneti k6korszakban, a mezolitikumban bekovetkezo felmelegedes
kedvez6 felteteleket teremtett az emberi alkot6tevekenyseg kibontakozelsahoz.
A forradalmi jelent6segii valtozasok a Kozel-Kelet termekeny jelholdjar6l
indultak ki mintegy 8-10000 evvel eze16tt. Az atalakulas lenyege az volt, hogy
az egyes embercsoportok a gyiijtOget6-vadasz6-halasz6 - zsakmanyo16 eletm6dr6l attertek a termelo gazdaIkodasra, amely biztosabb, elore tervezheto
eletm6dot jelentett. Az egyes allatfajtak befogasanak es domesztikaci6janak,
valamint a foldmuveIes kezdetleges formainak torvenyszeru kovetkezmenyei a
letelepedett falvak, valamint a szUksegletek, igenyek es a termekfol6sleg

megnovekedese altai letrejott hazi iparagak - fazekassag, szoves-fonas, ko- es

csontmuvesseg stb. - fejlodese voltak.

Agancskapa - a jOldmiive!fis bizonyileka

A valtozasok a Kozel-Keoletrol migraci6val (nepesseg vandorlassal) vagy

impulzusokkal, a fejlettebb kultfufok atvetelevel terjedtek tova. A Kr. e. V.

evezredben e korszakos vfvmanyok a Karpat-medencebe is eljutottak. Igy

alakult ki az Eszak-Balkam61 a Koros-Starcevo-Cri~ kor. Eredeterol komoly

vitcik vannak, hiszen kozvetlen deli, balkani eredete mellett helyi ona1l6
kifejlodese, deli impulzusokb61 is felvetoqott. A Koros-kultfua emlekeit
szUkebb patriankban is megtalalhatjuk, amely e taj korai megtelepulesenek is
bizonyfteka. Telepeik a szovevenyes Duna-medrek magaslatain helyezkedtek eI.
A kultfua ismeretlen nevu nepe a Duna-menten is kiepftette hfdf6allasait a
DunantUl fele. Az 1970-es evek kozepen Szakmar-Kisullesen egy a Koroskultfuahoz tartoz6 nagy kiterjedesu telepuIes (7 kh) reszletet tartak feI. A
tobbretegu telepen hazakat, szemetesgodroket astak ki. Tobb helyen sikertilt
elktilonfteni a lak6szinteket. A telepilles rekonstrukci6ja alapjan az egykori
Duna-ag kanyarulatab61 kiemelkedo magaslatan tapasztott sovenyfalas hazak
allhattak. Az erosen bolygatott telepen egyes tGzelesnyomok aldozati hely
maradvanyait val6szfnusftik. A Koros-kultfua mas temetoihez hasonl6an a sfrok
itt is a teleptilesen belul voltak. Itt tartak fel a kultfua elso edenymellekletes

slrJat.
Fajsz-Garadomb, Homokbanyan a terepbejaras a Koros-kultfua leletanyagat
szolgaltatta. A felszini gyujtes soran barbotin, ratett es benyomott butyokdfszes,
koromcsfpeses edenytoredekeket, hal6nehezeket, hombar es csotalpas edeny
tOredekeit talaltak a tObb ezer even at lakott kiemelkedo dombhaton.
A felszfnen megfigyelheto jelensegek szerint kora neolitikus telepilleseket
sejthettink Batya-Oroszpuszta, Dusnok-Temeto es Dusnok-Kortvelyeshat
8

.'.

tertileten, ahonnan csotalptOredek, ha16nehezek, lencsediszes es benyomott

btityokdiszes edenytoredek es egy till tOredeke szarmazik. A Koros-kultfua - itt
tOkedenyek,
is megfigyelt
edenyei prekeramikus taro16edenyek
vessz6kosarak stb. - formait orzik.

A Koros-kultura edenytoredeke (Fajsz-Garadomb)

A Kalocsai Sarkoz tertileten tObb helyrol is napvilagra bukkantak neolitikus

ko-, csont- es agyageszkozok. Homokmegy es Kecel teriileterol kobalffik
jutottak muzeumainkba. A Kalocsa es Fajsz kozotti Duna mederbol elokeriilt
felbehagyott, rosszul sikertilt k6baltak a fUras egykori techno16giajara komagos - engednek kovetkeztetni. Batya-Oroszpusztar61 egy ismeretlen
rendeltetesu agyagtargy (tok?) kertilt napvilagra. Kalocsa komyekerol
ors6gombok szarmaznak, melyek a szoves-fonas kozvetlen bizonyitekai. A
Sarkoz videkerol es a Duna medreb61 egy kezdetlegesen megmunkalt, atfUrt
agancskapa ismeretes, mely egyben a foldmuveles bizonyiteka is.
Tajegysegiink teriileterol felszinre kertilt idollab es tOrzstOredek az egykori
hitvilagba enged bepillantani. Ezen idoltOredekek a megtelepedett neolitikus
ember absztrakt panteonjanak foldi masai.
A neolitikum tovabbi idoszakat a vonaldiszes kultfukor kepviseli.
Kialakulasaban mar inkabb helyi, kozep-eur6pai eredetet sejthetiink. Tertiletiink
a Vonaldiszes Kultfua ket csoportjanak - DunantUli es Alfoldi Vonaldiszes
Kultfua - hataran helyezkedett el. Felffirasok hijan nem ismerjiik telepiileseiket,
9

de a felszini leletek nagyobb kiterjedesu, hosszabb eletii, tObbretegii, tellszeru

telepilleseket is sejtetnek.

Put/ony alakit vonaldiszes edeny (Fajsz-Garadomb)

A Koros-kultlira idejetol, hosszu evszazadok 6ta lakott Fajsz-Garadombon

egy - talan tobbretegii - (tell)telepilles nyomai mutatkoztak. A felszinen
vonaldiszes, benyomott bOty6kdiszes edenytoredekek, csotalpas talak,
talt6redekek, kovapengek jelentkeztek. A rovid leletmentes soran egy
jellegzetes bekarcolt meanderszalagokkal diszitett puttony alakU edeny is
elokerOlt Egy csontszigony es edenysirnit6k is a napvilagra bukkantak,
amelyek a csontmuvesseg es a halaszat kozvetlen bizonyitekanak is tekinthetok.
A csontszigony es a nagyszamu kagy16hej alapjan arra kovetkeztethetOnk, hogy
10

..

"

itt a hahlszatnak, pakaszatnak a Duna kozelsege miatt meghataroz6 jelentosege

volt.
A garadombi lel6hely kozeleben Fajsz-Kovacshalmon is letezett egy
vonaldfszes kulmniju (tell)teleptiles. Az elokertilt leletanyag ttikrozi a Karpatmedence es a deli tertiletek hatasait. A terepbejaras bik6nikus talak, fenyezett,
btityokdfszes
edenyek
tOredekeit,
ategett
agyagtapasztasrogoket,
kobaltatOredekeket eredmenyezett. Az itt napvilagra jutott nagyszamu
koeszkoz; kova-, maIyvak6-, jaspisszerszamok tOredekei egy szerszamkeszito
mUhelyt felteteleznek. (Val6szinUleg innen ered a Kova(c)shalom nev.)
Velhetoen innen szarmaznak a Fajsz-Garadombon talalt kovaeszkozok.

.-

-~

Kesoneolitikus jenyezett cso/alpas tal (Fajsz-Garadomb)

A vonaldiszes kultillkor keramiajat - a kora neolitikumt61 elteroen finomabb kidolgozassal, nagyobb formagazdagsaggal keszftettek el. A KarpMmedence kes6 neolitikus kultUrainak egymasra hatasat bizonyitja a ktilOnbozo
importkeramiak megjelenese. Fajsz-Garadombon egy korabbi idoszak, a
dunanmli Kottafejes kultUra edenytoredekei jelentkeztek. Fajsz-Kovacshalmon
letezo teleptiles hosszU eletet a ktilonboz6, reszben egymast koveto kultUrak
11

importanyaga jelzi. 19y bekarcolt mintaju, meanderes es festett edenytoredekei

kertiltek elo. A savokba rendezett bekarcolasokkal es festessel diszitett
edenytoredekeket a tiszanruli Szakalhati csoporthoz kothetjiik. Nehany
edenytoredek a DunantUlon elterjedt Kottafejes illetve az azt koveto Zselizi
kultillahoz kotheto. Fajsz-Garadombr61 egy fenyezett csotalpas tal, festett
edenytoredekek es egy szUroedeny tOredeke ismeretes. Va16szinilleg a leleteket
a Tiszai kultilla, eletevel parhuzamos es a dunanruli Zselizi kultillat felvalt6
nepcsoport, az Eszak-Balkanon elterjedt, de miiveltsegi elemeit eszak fele is
sugarz6 Vinca kultilla nyugati agab61 eredo Sopot-Bicske kultUra termekeinek
tulajdonithatjuk.

Rezkor (Kr. e. 2500 - Kr. e. 1900)

,

Mikozben az Egeikumban es Kisazsiaban kialakult a kora bronzkori

civilizaci6, addig tole eszakra, igy a Karpat-medenceben is megindult a
korezkori (aeneolitikus vagy khalkholitikus) fejlOdes. A helyi korezkor
altalaban a helyi keso neolitikus alapokb61 ered, de nagy hatassal birtak az uj,
deli miivelodesi elemek is.
A rezkor elejen ismet radikalis valtozasok zajlottak Ie. Egyreszt ekkor
beszelhetUnk eloszor femkorr61, bar az uj tOrtenelmi korszak ktiszoben meg
nem eszkozkent, hanem ekszerkent, hatalmi jelvenykent hasznaltak a magikus
erejii rezet es aranyat. Masreszt a Kr. e. Ill. evezred derekan az idojaras
hiivosebbe valt, szubborealis szaraz klima alakult ki. A f61dmiiveles feltetelei
kedvezotlenne valtak, igy a keso neolitikum letelepult parasztkultUrait
mozgekonyabb nagyallattart6 nepesseg valtotta fel. A kesoneolitikum elemei,
keramiakincse, koeszkozei azonban a rezkori miiveltsegekben is reszben
megorzodtek, de szamos uj elem is megjelent a megvaltozott kortilmenyek
hatasara.
Az Alf6ldon a rezkor korai szakaszat a helyi eredetii Tiszapolgari kultilla
kepviseli. Rovid eletii, egy retegii foly6parti telepuleseinek, a rezkor elso
szazadainak emlekanyaga a Kalocsai Sarkozben teljesen hianyzik.
A rezkor kozepso idoszakat, a javarezkort kepviselo, a Tiszapolgari kultUrat
szervesen folytat6 BodrogkeresztUri kultUra a Tisza ket partjar6l a Duna-Tisza
kozeig is eljutott. Javarezkori felhUzott fulii, hosszu nyakU, eles hasvonalu
bogrek, mericek kertiltek napvilagra tajegysegUnkon kozelebbrol ismeretlen
lelohelyrol. A meritobogrek (mericek) szeles k6rii elterjedese val6sziniileg a
nagyallattart6 eletm6ddal es tejgazdalkodassal fugg ossze. A Kalocsa kornyeki
Duna-mederben talalt nagymeretu ellentett elU rezcsakany e nepessegnek a
12

. '.

Sarkozig tOrteno elonyomulasat bizonyftja. E korszak jelentos vfvmanya a

reznek eszkozkent, fegyverkent val6 alkalmazasa, melyet meg a helyi rezipar,
egy metallurgiai kozpont kialakulasa is lehetove tett. Termeszetesen a
neolitikum soran kialakult koipar es koszerszamok sem mentek feledesbe. A
Sarkoz keleti hatarvidekerol, Keeelrol kisebb-nagyobb, kUlOnbozo kivitelii
kobaltak - nemelyik koztiliik a hasonl6 formaju rezeszkozhoz hasonlatos -,
obszidian, kova, silex koeszkozok kerliltek napvilagra. VidekUnk eszakkeleti
felebOl egy 15 em hosszu, miiveszien retusalt silexpenge ismeretes.

Rezkori koba/fa (Kece/)

A kesorezkor kUszoben, Kr. e. 2100 korlil ujabb nomad nepesoport a

godorsfros kurganok nepe keletrol, mas balkani eredetii neptOredekek pedig del
es delkelet felo1 hatoltak a Karpat-medeneebe. A nepessegmozgasok hatasara
alakult ki a helyi es balkani-kisazsiai elemek osszeolvadasab61 keletkezett
Peeeli (Badeni) kultUra. E kultUra mogott azonban nepi egyseg korantsem
letezett. Regeszeti egysege is kerdeses, hiszen a kultUra kUlonbozo terilleti es
idorendi fazisokra oszthat6, melynek elso fazisa a Kaloesai Sarkozben is
jelentkezo Bolerazi esoport. E sokszfnii, hosszu eletii miiveltseg fejlett
foldmiiveskultUraja fOleg a termekeny foly6volgyek magaslatain honosodott
meg.
Tajegysegtink tertileterol a Peeeli (Badeni) kultilla ernlekeit tObb helyrol is
ismerjiik. A Batya-Oroszpusztar61, Dusnok-Halomr61, Fajsz-Garadombr61
elokerlilt parhuzamosan betiizdelt pontsorokb61, sakktablaszerii negyzetekbol
a116 diszitesei, festett edenytoredekei a kultilla deli esoportjanak hatasat
tiikrozik. Fajsz-Garadombr61 egy ketosztatu tal fog6fule ismert. E kUlonleges
formaju es diszftesu edeny rendeltetese meg tisztazatlan, de feltehetoen kultikus
szertartasoknal (etelaldozat?) volt szerepe. E targy feltehetoleg egy prekeramikus
edeny formajat orzi, mely ket egymasbatolt, szethasftott agfab61 jott letre. A
Peeel-badeni kerarniaanyag egyebkent vesszobOl font-, fa- es tOkedenyeket
13

utanoz. A kia1l6 csticskok, perem alatti pontsorok a vesszOfonatok

sarokpalcajara ernlekeztetnek. A terUletUnkon kialakult peceli falvak feltehetoen
a kultfua del-alfcHdi csoportjahoz tartoznak, amelyet a tiizdelt pontsoros diszites
dominanciaja bizonyit. Az orszagban tObb helyen felbukkan6 kocsimodellek,
kocsitemetkezesek
egy
felnomad
pasztornep
hitvilagara
engednek
kovetkeztetni, de a foldmuveles szerepe sem volt - kti16nosen a Kalocsai Sarkoz
Peceli kultfua telepein - elhanyagolhat6.

Bronzkor (Kr. e. 2100 - Kr. e. 800)

A kesorezkor vegen, Kr. e. 2100-1900 kozott a Balkan, a Fekete-tenger
illetve az AI-Dooa fel6l kiindu16 nepessegmozgasok uj helyzetet eredmenyeztek
a Karpat-medenceben. A 16 haziasitasa reven - talan kornyezeti valtozasok
hatasara - kelet feWl nagyallattart6 pasztornepek csoportjai erkeztek hazank,
ezen beltil a Dooa-Tisza koze tertiletere.
A tobb nepcsoportot magaban fogla16 korabronzkori civilizaci6, az orszag
tertileten ismert Vucedol-Z6ki kultfua illetve a Mak6i csoport ernlekeit a
Kalocsai Sarkoz tertileterol eddig alig ismerjtik. Gyer regeszeti hagyatek a korai
neolitikumt61 lakott Fajsz-Garadombr61 valamint Fajsz-Fokr61 kertilt elo.
Dooapataj-Parlagon feltetelezhetoen egy nagy kiterjedesu, korabronzkort611akott
teleptilest bolygattak meg tereprendezes folyaman. E telepUlesnyomok talan az
orszag kozepso tersegeiben elterjedo, es a kozepso bronzkori atalakulasokban
tevekenyen resztvevo Nagyrevi kultfua Dooa menti csoportjahoz kothetok. Az
ekkor kibontakoz6 erdelyi bronzgyamshoz kapcso16dnak az Alfoldon elokertilt
Un. fajszi tipusu nyellyukas baltak. A ktilonboz6 eredeili, de mozgekony, fOleg
allattartassal foglalkoz6 kora bronzkori kultfuak extenziv gazdalkodasM a Kr. e.
n. evezred elso harmadaban az ekes foldmuveles tulsulya valtotta fei. A
letelepedett eletm6dra va16 atteres megnovelte egy adott tertilet nepsfuUseget, a
lakossag a rezkor nepesedesi viszonyaihoz kepest a tobbszorosere nott,
benepesitette a Karpat-medence akkor muveles ala veheto tertiletet. 19y tOrtent
ez a Dooa-agakkal beha16zott Kalocsai Sarkoz tertileten is.
A bronzkor kozepso peri6dusaban a DunantUl tertileterol kiindulva a Vatyai
kultfua mar korai szakaszaban atlepve a DooM, fokozatos terjeszkedessel
tajegysegUnk hatarM is elerte. E jeUegzetes hamvasztasos urnasirokkal temetkezo,
zart etnikurn temetoi es teleptilesnyomai tObb helyen is napvilagra kertiltek.
Kalocsa kornyeker61 flUes, svedsisak alaku, a vatyai kultfuahoz tartoz6 tal
ismeretes. Szakmar tertileterol tobb, felilinoen nagy - 32-50cm magas -,
14

. '.

gombOs testG, szillci.i.l6 nyakU urna

kerult e16. CsaszartOltes-Ketvolgy
teti.ileten
nagyobb
kiterjedesu
kozeps6 bronzkori teleptiles nyomai
amely
az
egesz
mutatkoztak,
f6ldhatat
elfoglalta.
Haj6sHildpusztan egy loszdombvonulat
oldalaban feltehet6leg a vatyai
kultUrahoz kothet6 urnasirok nyomai
jelentkeztek, melyek egy nagyobb
kiterjedesu ,temet6h6z tartozhattak.
Ugyanitt az Allami Gazdasag tertileten
a f6ldmunkak soran elpusztult egy
kozeps6 bronzkori falu. A jelent6s
helyi cserepanyag mellett, melyben
diszu
bogre
es
bepecsetelt
agyagcsorg6 is szerepelt, nehany
dunantWi eredetG meszbetetes toredek
is felszinre keti.ilt. Ezzel osszhangban
Bepecselelt, meszbetetes
teruleten
meszbetetes,
Kecel
hagyonuinyu hOgre (Haj6s-Hildpuszta)
bepecsetelt mintaju fules bogrek es
fazekak lelhet6k fel.
Haj6s-Hildpusztar6l a kiskunhalasi muzeum egesz meszbetetes keramiakat is
6riz, amelyek a Meszbetetes edenyek kultUrajanak nepe eszak- es deldunantWi
csoportiatol egyarant szarmazhatnak. A meszbetetes edenyek Duna-Tisza kozen
talalt lei6helyei - Haj6s-Hildpuszta, Kecel, Kiskunhalas, lzsak, Ladanybene kirajzoljak a Del-DunantW es a Tisza-videk kapcsolatait a kozeps6 bronzkor els6
feleben (kb. Kr. e. 1650-1500). A kereskedelmi utvonalak a Mohacs-szigett6l illetve
a Sio torkolatatol kelet-eszakkelet fele vezettek. A Hajos-Hildpusztan talalhat6
teleptiles es az att6l mintegy 1 kilometerre lev6 f6ldvar talan e kereskedelmi
utvonalat ellen6rizte. Dunapataj-Szelidi-t6 mellett a mez6gazdasagi muveles egy
nagyobb bronzkori temet6 60-70 siIj<it elpusztitotta. A feltart negy urnashamvasmsos ritusu sir e korszak kes6bbi peri6dusara tehet6. Azonban e16kertilt a
temet6 feltetelezhet6 eget6helye is. E jelenseg megflgyelese meg nagyon ritkanak
tekinthet6 a Karpat-medenceben. A bronzkor masodik feleb6l szarrnazo
sz6rvanyleletek keti.iltek e16 Kecel es Kalocsa-Babossarok videker61.
A kozeps6 bronzkor hosszU nyugalmi id6szakanak a Halornsiros kultilla kelet
fele nyomulasa vetett vegett. E nep Kozep-Eur6pa nagy reszet benepesitette,
expanzi6juk velhet6leg Del-Nemetorszag terilleter6l indult ki. Tamadasuk
menektilesoz6nt inditott el a Karp<it-medenceben. A Duna-Tisza kozen a vatyai
kulrura Sz3mOS telepet tUz pusztitotta el. Valoszinilleg a Hajos-Hildpusztan
15

talalhat6 fdldvar sem tudott ellenallni a tamadasoknak. Az uj nep uj ritusu, tehat

csontvazas temetkezeseit a Kalocsai Sarkoz eszaki hatarterilleten, Dunapatajon
a vatyai urnatemet6 szelen talaljuk. Ez persze nem zarja ki az egytitteles es a
kes6bbi beolvadas lehet6seget sem. Bar nevUket temetkezesi m6djukr61 kaptak,
de gyorsan elveszitettek a halmos temetkezes szokasat. Az allattart6, harcos
nepesseg megjeleneset szamos bronzkincs jelzi a Karpat-medenceben, amelyet
a helyi lakossag rejtett el a h6dft6k el61 (koszideri horizont).
A DunantUl terweter61 a meszbetetes kenimia nepe is delkelet fele menekiilt.
A Duna-Tisza koze deli reszen egeszen az AI-Dunaig ezekb61 a menekiil6kb61
alakult ki a mar szilard bazisu Szerernle csoport. A nevad6 lelohelyen,
Szerernle-Gorondon a dunantUli meszbetetes hagyomanyokat 6rzo edenyek,
bekarcolt mintaju, meszbetetes kihaj16 peremu fazekak es tokedenyt utanz6
keramiak kerilltek e16. Talan a korszak harcaihoz, valtozasaihoz kothet6k a
Kalocsa es Fajsz tersegeben, a Duna mederb61 elokerillt bronztargyak, kardok,
t6rok, landzsacsucs, korongos nyelcsoves, csakany stb. E folyarni leletek nemcsak
harci cselekmenyek kovetkezteben, hanem aIdozati tcirgykent is vizbe kertilhettek.
Ugyanakkor felvet6dik a partoldal vizbe szakadasanak lehet6sege is.

Ke.w5 bronzkori korongos, nyelcsoves cs6kQny (Kecel)

A Kr. e. XlV -XliI. szazadban a Halornsfros kultUra megUjul6 tamadasait,

pusztitasait a konszolidaci6 rovid szakasza kovette. Ezutan tobb mint egy
evszazados bekes fej16des kovetkezett. A h6dit6k es a helyi lakossag kultUraja
otvoz6dott es viragz6 kes6 bronzkori femmuvesseget hozott letre. Kecel
komyeker61 szaroos ilyen bronztargyat ismeriink. E bronzleletek a Karpat-medence
ktilonboz6 - dunantUli es tiszantUli - eredetU kes6 bronzkori femmuves
kozpontjainak tipusait hoztak napvilagra. E targyak a Karpat-medence ket
p61usanak, valamint tcivoli tcijak kereskedelmi kapcsolatait tUkrozik. E bronzleletek
a mindennapok tevekenyseget elevenitik meg szamunkra, hiszen f61eg
szerszamok es fegyverek szerepelnek kozottUk. A tokosves6nek is nevezett
tokos bronzbaltat az irtasos fdldmuvelesnel hasznaltak, a gombos vegii, bordazott
16

'I ;

.. '.

Tokos bronzba/ta (Keeel)

sarlo pedig az aratas eszkoze volt. Egy kiszelesedo es egy szamyas bronzbalta,
tokos veso, hosszU fUro a fafaragas szerszamai. Egy lapitott elu, negyszog
atmetszeru eszkoz pedig arkent funkcionaIhatott. A harci felszereIeshez egy korte
alakU, bordazott, lyukas kopuju bronzlandzsa, markolatszegecses bronztor es egy
korongos, nyelcsoves csakany tartozott. Az ekszereket 2 darab nyomott gombos
feju, tordirozott szarU es egy spiralvonallal diszitett, kettos kUpos feju bronztii,
cstingodiszek kepviselik. A tUk a ruhazat kellekei voltak. E targyakhoz a meleg
folyekony bronzot formaba ontOttek, melynek technologiajara egy Kalocsa
kornyekerol szarmaz6 ontokanal utaL Megdermedes utan a felilletet meg
megdolgoztak, esetleg vesett mintaval diszitettek. Szeremle-Gorondon, a Kalocsai
Sarkoz deli szegelyen, felhUzott fulil, fenyezett bogrek bukkantak elo, arnelyek e
korszak telepilleserol szarmaznak. Csaszartoltes terUleterol, a Kalocsai Sarkoz
deIkeleti hatarvidekerol egy felhUzott fiilu, fuggoleges besirnitasokkal diszitett
sargasbarna bogre szarmazik, amely a keso bronzkor evszazadaihoz kothetUnk.

Ka/oesa kornyeki bronzonto kana/

17

A keso bronzkor mozgalmas evszazadait, a Halomsfros kultfua nephullamait

es a rovidebb konszolidaci6s idoszakokat az Umamezos kultfua terjeszkedese
es idoszaka kovette (Kr. e. 1100-800), amely a keso bronzkor utols6 szakaszat
jelentette. E korszakra keltezhetok a Homokmegy-Halomon terepbejaras soran
talalt edenytoredekek, vizszintes alagutfulek, turbantekercses talt6redekek,
kicsucsosod6 peremt6redek, stb. Az umamezos kultfua Vali csoportja citlepve a
Dunat az Alfoldig hatolt. Az orszag nyugati felen ugyanakkor a kesei
Umamezos kultfua formakincsetol eltito kelet-alpi Hallstatt-kultfua elemei
jelennek meg.

Keso bronzkori,fe/huzoll jUlu bogre (CSaszar/o//e.l)

A bronzkor vegenek (Kr. e. IX. szazad) femmuvesseget kepviseli a KecelMehes-fok kozeleben napvilagra bukkant bronzdepolelet, amelyet a Kcirpatmedencetol keletre eso steppekrol kiindu16 preszkita (kirnmer) vandorlcis
idoszakaban rejtettek foldbe. E leletek foleg ekszerekbol aIlnak, hiszen pecsetlos
vegii, tordirozott nyakperecek, visszahajtott vegii nyakperec, ovaIis pantkarperecek,
kettos spiralkorongos fibulak, spiralcsoves gyongyok kepviselik a nagy reszet.
Ezenkivtil nagymereru, ontOtt gombsuveg alakU bronzfalerak es bordazott, fules
tokosbalta kerillt felszinre. A leletek parhuzamait vizsgalva megaIlapitha~uk, hogy a
pecsetlos feju es podrott vegii csavart torquesek Erdely, es Eszak-Balkcin fele
vezetnek. A karperecek es szemtiveg spiralisok pedig Eszak-Balkant6I KozepEur6paig elterjedt tfpusoknak tekinthetok. A balkcini es erdelyi parhuzamok alapjan
e leletek a Hallstatt kor B peri6dusahoz tartoznak. E tcirgyak a Kr. e. IX. szeizadban
kesztilhettek, de teljes foldbe kerillestiket a Kr. e. VIII. szazadra keltezhe~tik, fgy
kapcsolatban alIt az ekkor Alfoldre erkezett preszkita lovasnep ernlekanyagaval.
18

"

Vaskor (Kr. e. 800 - Kr. u. elsa evtizedek)

A vasgyartas technol6giaja a Kr.

e. I. evezred kezdeten jelent meg
Eur6paban, amely a Kaulcazus es
Anat6lia videker61 terjedhetett el. A
vaskori
kultUrahoz
kothet6
valtozasok a Kr. e. Vlll-Vll.
szazadban kovetkeztek be, amely
soran uj regeszeti kultUra jelent meg
tagabb keblu hazankban. E hatasok a
Pontus videker61 szarmaz6, irani
eredetu
preszkita
kimmerekhez
kothet6k. Ezen uj tipusu nepesseg
vagy
hatasanak
hagyatekanak
tudhat6k be azok a valtozasok,
melynek soran uj tipusu fegyverek;
vasmarkolatU bronzt6rok, az els6
ontOtt
16szerszamok;
bronzb61
kUlOnboz6 tipusu falerak vagyis
zablapalcak,
uj
szijeloszt6k,
temetkezesi szokasok; gerendavazas
sir honosodnak meg a Karpcitmedenceben. Vitatott azonban, hogy
e korai id6szakban kereskedelmi
kapcsolatokr61
vagy
tenyleges
beteleptilesr61 beszelhettink.

Kora I'Qskori sisakforgo

Keso bronzkori - kora \'askori napkorungok (Kecel)

19

Az uj regeszeti kultfua megjelenese ez ut6bbit latszik alatamasztani. E

nepessegnek a Kaloesai Sarkoz teruleten val6 megtelepedeset keyes adat laiszik
alatamasztani. CsaszartOltes teruleterol egy felhUzott fulu, fenyezett fekete,
besimitasokkal diszitett bogre es egy - aligha szerszamkent - Yal6szinuleg
kultikus targykent hasznalt atfurt, rovatkolt diszU, esiszolt aganesszerszam
kerult elo. Keeel kornyekerol sz6rvanyos, kora vaskori targyak szarmaznak.
Egy bordazott es egy tordirozott karperee t6redekei es egy bronz cSUngodisz
meg a keso bronzkor ekszermuvessegebol fakadnak. A ktillos es lemezes
korongok a napot szimbolizaIjak, amelyek meg a keso bronzkori - kora vaskori
Hallstatt-kultfua napkultuszaban gyokereznek. Egy bronz sisakforg6 es a
bronzb61 ont6tt l6szerszamgarnitfua reszlete - mely hajHtott szaru, keskeny,
fules zablapalcab61, falerab61 es kantarveretekbOl all - a kor harcaira es egy uj,
16tart6 nepesseg megjelenesere uta!.
A Kr. e. VI-V. szazadban - a gorog auktorok altaI j61 ismert - szkitak DelOroszorszagban viragz6 regeszeti kultfuajara utal6 leletek tiinnek fel hazank
kozepso es keleti terUletein. E pregnans targyak az eredetmondahoz, illetye

toternisztikus hitvallashoz kotheto szarvasabrazolasok (Tapi6szentgyorgy,

Zoldhalompuszta), ktilOnbozo allatabrazolasok es uj tipusu fegyverek (akinakesbronztor) egy uj allattart6 nomad nep bekoltozeset sejtetik. E szkita t6rzsek
feltetelezheto bevandorlasanak oka Dareiosz perzsa nagykiraly Kr. e. 513. korlil
az AI-Duna menten inditott tamadasa volt, melynek soran nepelemeik az orszag
teruletere sodr6dhattak.
Az Alfald e korban itt elt - az irott forrasokb61 ismert - nepesseget a "
16kereskedo" szigililnakkal es a trak eredetu agathtirszoszokkal azonosithatjuk.
"
Oket tekinthetjtik a Karpai-medenee elso, nev szerint ismert etnikumainak. A
Duna-Tisza kozen csak sz6rvanyosan ismerjtik a hagyatekukat, rnivel f6leg
Erdely es az Alfald keleti es eszaki regi6it szalltak meg.

Keltak - keso vaskor (Kr. e. IV. szazad - Kr. u. elso evtizedek)

Az indoeur6pai eredetu kelta t6rzsek a Kr. e. V. szazadt61 kezdve invazi6t
inditottak Eur6pa szerte. Az irott forrasanyag szerint a vandorlast a
tulnepesedes okozta. A Kr. e. IV. evszazadban Ausztrian kereszttil mar a
Dunantulon is megjelentek. HosszU hareok soran legyoztek es leigaztak az
oslakos ilHr erederu pannonokat. A Kr. e. Ill. szazad elejen (Kr. e. 280-278)
nagymereru kelta invazi6 kezdodott a Balkan teruleten. A Delphoi szentely 279ben tortent kirablasa utan a visszavonul6 esapatok megszalltak a Dunanrult,
,

20

melynek eredmenye e tertilet sfuubb kelta benepesitese volt. Val6szinUleg az

Alfoldre torteno kelta beteleptilesek is ekkor indultak meg. Kalocsa komyeken e
korai megszallas nyomait meg nem ismerji.ik. A Kr. e. 1. szazadig ezutan
hosszabb nyugalmi idoszak kovetkezett.
A Kalocsai Sarkoz videken a keltak emlekeit a Karpat-medencei kelta
uralom hanyatlasanak idejen, a Kr. e. 1. szazadt6l ismerji.ik. A korszak gyer
emlekei a Duna menten sorakoznak. Kalocsar6l ismerUnk egy tipikusan kelta
h6lyagos bronz labperecet. Szakmar-Kistillesen a Koros-kultUra teleptilesenek
feltarasa kozben La Yene kori sir es godor bukkant a felszinre. Kalocsa Szent
Istvan kiraly uti tertileten, pinceasas kovetkezmenyekent keso vaskori, La Yene
C-D koru leletek kertiltek a felszinre. A reszlegesen feltart kelta haz szUk
metszete egy jellegzetes Wig foldbemelyitett lak6hazra emlekeztet, melynek
tetoszerkezete agasfas-szelemenes szerkezettel lehetett megoldva. A haz
padl6jan deszkapaliszad maradvanyai voltak erzekelhetok. Feltetelezhetoen a
felmeno fallal is rendelkezo eptilet falazatat kepezhette. E haztipus altalanosan
elterjedt volt a keltak altaI lakott tertileteken, bar kelta haz hazank tertileten a
Kr. e. 1. szazad elotti idokbol eddig nem ismert. A szegeny, kis mereru
telepeken - mint arnilyennek nyomai velhetoen a kalocsai Szent Istvan kiraly ut
terUleten is napvilagra kertiltek - tObbsegben voltak az ilyen kis meretu, felig
foldbemelyitett kunyh6k. E kesei hazak teglalap alapuak voltak, ahol a
nyeregtetot gerendak vagy colopok tartottak. ElOfordultak gerendaalapozasu
hazak is, nemelyik tOffiacos volt koztiltik. E lak6hazak falazatat - az elobb
emlitett - deszkalapok, gerendak alkottak vagy coWpoket vertek Ie, melynek
kozeit befontak es kivtil-beltil sarral betapasztottak. A hazak merete 2-3 x 3-4
meter kozott valtozott, de elOfordul 15 meter hosszu gerendavazas lak6eptilet is.
A belso terben pad16ra rakott egyszeru tuzhellyel vagy atlyukasztott rostelyU
kemencevel rutOttek,bar ez ut6bbiak f6leg - akar ketosztatu terre1 is fazekaskemencekent funkcionaltak.
A haz keramiaanyagab6l belso disziteses talak, a szarmata korban j6val
kesobb megjeleno zeg-zug, rombuszos, savos es hullamvonaldiszes besimitott
mintak, grafitos sovanyitasu hazikerarnia, felhUzott fulU bogrek es nyugati
eredetu voros-feher savos festesu, vorosre egetett tal kepviseli a leletanyagot. A
savos es besimitott diszites Rajna-videki german hatasnak tudhat6 be, amely a
Kr. e. 1. szazadt6l terjed el. A besimitott, savozatlan, finom, vilagosszUrke SzlnU,
valamint a festett kerarnia megjelenese a Kr. u. 1. szazadra teheto, amely galliai
hatasnak tekintheto. A valtozatos fonnak es a grafittal sovanyitott edenyek a kelta
fazekassag magas szinvonalat bizonyitjak. A Passau komyekerol szarmaz6 grafit
az edenyek tuza1l6sagat, szilardsagM, folyadekkal szembeni ellenallasat
biztositotta. Kiforrott stilusu, helyenkent muveszi kivitelu agyagedenyeik mar
reszben fazekaskorongon kesztiltek. A gyorsfordulatu korongon tOrteno
felhUzasb61 ad6dnak a forgas kozben kialakitott plasztikus bordak. E kalocsai
21

leletek tahin osszefiiggesbe hozhat6k a fontos dunai atkelohelyek egyikevel,

mely a szomszedos dunantuli eraviscus terilletekkel tarthatta a kapcsolatot.
Egyes velemenyek szerint a Duna-Tisza kozet megsza1l6 kisszamu keIta
lakossag mellett a keso szkita kori nepesseg is tovabb eIt, ennek bizonyiteka
terilletUnkon azonban meg nem kerilIt elo. A ket nep egyilttelesebol szarmaz6
kolcsonhatasoknak azonban a keramiamuvessegben nyomai vannak (felMzott
Mu bogrek, behUzott peremu talak stb.). E kapcsolat j61 tUkrozodik a kalocsai
Szent Istvan kiraly uton feltart keso kelta teleptilesreszlet edenyanyagaban.
A keso kelta lakossag tovabbelese, sot kultUrajanak ujb6li felviragzasa a
Dunanrulon egyertelmuen bizonyitott, itt nyomaik a Kr. u. Ill. szazadig
mutathat6k ki. A Duna-Tisza koze kisszamu kelta lakossaganak tovabbeleset
tObb teny is bizonyitja. Az uj megsza1l6kent feltiino szarmatak
keramiamiivessegeben keso La Yene kori hagyomanyok tUkrozodnek. A keso
vaskori es a szarmata foldbemelyitett hazak szerkezete, kozepso tuzhelye nagy
hasonl6sagot mutat. Bar a Kr. u. elso evtizedekben a latin es gorog auktorok
mar nemigen sz6lnak az alfoldi keItakr61, de a regeszeti anyagb61 kidertil, hogy
jelentos szereptik volt az oket magukba olvaszt6 irani eredetii szarmatak helyi
kultfuajanak kialakitasaban.

Szannatak kora (Kr. u. els6 evtizedek - V. szazad)

A Kr. u. 1. szazad elso evtizedeiben megvaltoztak a Karpat-medence hatalmi
viszonyai. A Dunanrulon a r6maiak altaI szervezett Pann6nia provincia jott
letre, a Tiszanrulon pedig a dak-trak tOrzsszovetseg terjesztette ki a hatalmat. E
ket birodalom kozotti titkozoterilletet - reszint a r6maiak osztonzesere - az irani
eredetu szarmatak jazig nevu nomad tOrzse szallta meg. E nep a Pontus Fekete-tenger - eszaki tagabb partvideke szkita eredetii kultfuajanak vonasait
orzi, kesobbi szallasterilleteik az AI-Duna menten huz6dtak. A Kr. u. V.
szazadig meg tObb rokon szarmata tOrzs hullama kovette oket (roxolanok,
alanok).
A Kr. u. 20-50 kozott szaUast foglalt jazigok fokozatosan tertek at a felig
letelepedett eletm6dra, szomszedaik es a f6ldrajzi kenyszerito tenyezok
hatasara. (Tudniillik a Karpat-medence nem volt alkalmas sokaig tart6
nomadizalasra.) A legkorabbi idoszak emlekei meg hianyoznak a Kalocsai
Sarkoz tertileterol, ezen peri6dust az AIf61don f61eg a gazdag, meg pontusi
viseletu nok reprezentaljak. Az elso beteleptilok - val6szinUleg - a Duna-Tisza
koze eszaki felere ko1tOztek es fokozatosan terjeszkedtek del fele.

22

':.',.
,

"

A jazigok tajegysegtinkon jelentkezo korai emlekei - Kr. u. 1-11. szazad f6leg telepiilesekrol szarmaznak. Szakmar-Kiswlesen korai szarmata telepwes
nyomai mutatkoztak. Kecel-Csukast6n egy ketperi6dusu szarmata telepwes
kertilt elo, melynek elso idoszaka e korra keltezheto. Ugyanezen helyrol wbb
jazig sir bukkant felszinre. Egyikbol a megtaIal6k arany fillbeva16p<irt
szolgaltattak be. E temetkezesek a korai szarmata tarsadalom vezeto retegehez
tartozhattak. Az arany ekszereket a korai idoszakban' Pontus videkerol
hozhattak be vagy kereskedelem utjan szerezhettek be.
Kecel-Teglagyar tertileterol egy
robosztus ferfi csontvazat talaltak,
mellyel bronztiikrot, bronzermet,
borostyanes
ilveggyongyot
temettek el. Temetoreszletek - a
kutatottsag alacsony foka miatt
csak
sz6rvanyosan
bukkantak
felszinre. Silkosdon negy D-E-i
viszonylag korai
tajolasu
szarmata
sirt
tartak
fei.

Mellekletkent terdfibulak, zomancos

fibula, gyongysorok talalhat6k a

temetkezesekben. Az egyik sirb6l
ket ovgarnitfua is elokerwt, melyhez
finomtechnikaju bronz es ezilst
ovcsat jarult. A Kr. u. I-II. szazadb61
szarmaznak a Kecel tertileterol

gyongysorok,
melyek
elokerillt
,
gombos, hengeres, hasab alakU

paszta es uvegpaszta valarnint
meszkogyongyokbol allnak. KecelBarnakertbol egy n. szazadi szarmata
sir szfumazik, melybol provincialis
bronzfibula, vaskes, pohar, Traianus
erem (Kr. u. 98-117) es Un. szarmata
csat kerillt napvilagra. Az ut6bbi
t<irgy a keleti rokonokkal, az al-dunai
Keso romai szurke jUles korso
roxolarrokkal fenna1l6 kapcsolatokat
bizonyitja.
Az evszazadok sorarr a civilizalt r6mai es a barbar szarmata szomszedsag reszben az eszak es kelet felol elorenyomu16 german torzsek (vandalok,
gepidak, vizig6tok, taifalok) tamadasanak hatasara - szamos haborus konfliktust
eredmenyezett. A szarmata-r6mai haborUk, beWresek szinte periodikusan
23

kovettek egymast, melynek pusztitasai f61eg a Duna-menti limeshez kozeli

tertileteket, igy a Kalocsa kornyeki videket is erintettek. A ket kUlonbozo
gyokeru kultfua kozott azonban bekes kereskedelmi kapcsolatok is kialakultak.
Az etnokultfualis kontaktust az irott forrasok vasarok emlitesevel, mig a
regeszet a nagyszamu r6mai importaru - mazas kerarnia, terra sigillata,
ekszerek, fegyverek - megletevel bizonyitja. Kalocsa kornyekerol sz6rvanykent
egy zoldmazas kors6t, egy kismereru talpas terra sigillata talat, egy horpasztott
fal6 serleget (Faltenbecher) es egy kesobbi, durva sovanyitasu, sztirke fliles
kors6t ismerUnk. Dunapataj-Szelidi t6r61 pedig egy sztirke, r6mai eredetu tal
kertilt elo.
A r6mai-szarmata kapcsolatok fontos bizonyitekai tertiletUnkon a Kecel
hatarab61 1934-ben elobukkant eremlelet. A Nemzeti Muzeumba jutott 2816
erem tUlnyom6 tobbsege a Kr. u. II. szazadb61 szarmazik. A lelet
f6ldbekertilesenek, elrejtesenek okat a II. szazad vegen lezajlott g6t
vandorlasban kereshetjUk:. Nehany atlyukasztott erem arra utal, hogy fe Ifiizve ,
ruhadfszkent is hasznaltak e penzeket. Az eremleletben 36 darab szarrnatak altaI
vert r6mai, 11. szazad kozepi penzeket utanz6 darabok is elOfordulnak. A nyers
fogalmazasu csaszarportrek es a feliratok utanzasa a delorosz steppe hasonl6
szarrnata keszitesu peldanyai fele vezetnek bennUnket.
Szinten Kalocsa komyekerol szarrnazik egy r6mai erederu Krisztusmonogramos mecses, melynek fedelnyit6jat egy madar kepezi. E rabolt vagy
kereskedelem utjan idekertilt targy mar a Kr. u. IV. szazadb61, a keresztenyseg
allamvallassa tetelenek idejebol szarmazik. Kecel kornyeken kertilt napvilagra
egy bronz femttik:or, melynek peremet lyuksor keretezi. igy talan ruhara (halotti
oltOzek?) felvarrva is viselhettek.
A szarrnata kor tovabbi szazadait (Kr. u. Ill-IV. szazad) a Kalocsai Sarkoz
tertileten mar nagyobb szabasu regeszeti anyag, szinte kizar6lag teleptilesek
nyomai kepviselik. Fajsz-Ketagkozrol, a keso avar temeto szomszedsagaban,
keso szarmata godrok kertiltek elo. Haj6s-Cifrahegyen - szinten egy avar temeto
szomszedsagaban - egy kesei falu nyomai, godrei bukkantak a felszinre. A
kozeleben Haj6s-Bagolypusztan szinten keso szarrnata telep maradvanyai
mutatkoztak.
A ktilso haborUk, valamint a belso megosztottsagb61 fakad6 testverhaborUk
ellenere a Duna-Tisza kozen igen nagy szamban talalhatjuk teleptileseik
nyomait. Nagyobb keso szarrnata teleptiles maradvanyait tartak fel Dusnokon.
Az asatas a Kr. u. Ill-IV. szazadi teleptiles szelet erintette. A feltart nagy
feltileten egy felig f6ldbemelyftett, 3 x 4 meteres alaptertileru haz kertilt elo,
melynek nyilt ruzhelye az eptilet kozepen helyezkedett el. A felmeno falat
kar6k, co16pok kozeit osszekoto vesszOfonat alkotta, melyet sarral tapasztottak
be. A meneteles, elorenyul6 bejarat hagyomanyos m6don del fele nezett. A
szelement ket rovid oldalon elhelyezkedo agasfa tamasztotta ala.
24

"

A feltmt tertileten mehkas es gombszelet alakU szemetesgodrok,

agyagnyer6helyek, kutak es egy konirok kerillt felszinre. A telepUlesen tObb
helyen el6tergodorrel es ktirt6vel elhitott fUst016ket ta1<iltak. Az allattartasra
utalhat egy karamszeru terUletet elkillonit6 colOpsor.
A telepUles napvilagra kertilt regeszeti objektumai valamint az asarnst
mege16z6 terepbejaras azt latszik va16szinusiteni, hogy a nagyszabasu
leletmentesi munkak a falu szelet illetve ktils6 telkeit erintettek. Az agyagnyer6
godrok, a szemetesgodrok es az allattartas bizonyitekai mindenesetre ezt
latszanak bizonyitani. A f6ldbemelyitett haz mellett va16szinUleg felszini
boronahazak is lehettek, amelyre a szemetes- es termenytarol6 godrok altaI
hatarolt tersegek utalhatnak. A godorhazak valamint a felszini acsolt epilletek
megletere a latin irott forrasok is figyelmeztetnek.
A leletanyagot fOkent nagy szamu, finoman iszapolt sztirke es hazilag
keszUlt durva keramia kepviseli. A Kr. u. IV- V. szazad fele mutat egy
pamatagos fUles kors6, melynek hasat es vallat savba rendezett fUgg6leges
besimitasok diszitettek. Napvihigra kertilt egy nagyobb, finom kikepzesu sztirke
tal, melynek oldalat parhuzamos bordak tagoljak, ami egy tovabbel6 kelta
formanak tekinthet6. A szarmatak szfuo fegyvereinek egy saj<itos valtozata, egy
keskeny pengeju kopja is e16kertilt.
Mivel a telepilles a Duna-menten egy akkor is ismert rev kozeleben
helyezkedett el, igy a romaiakkal folytatott arucserenek szamos bizonyiteka
talalhato e telepen. A voros anyagbol keszUlt jol egetett, kedvelt diszedenyek, a
terra sigillatak tOredekei, oldalt es alahajIitott labu bronzfibulak egy fel
eztisttorques es egy Kr. u. IV. szazadi, a mar hanyatlo romai gazdasagot tUkroz6
bronzerem mutat a DunantUl fele.

O/da/t- es a/cihajtott hibu bronzjibulcik (DU.\'110k-lzscikpu5zta)

25

A dusnoki keso szarmata falut6l nehany kilometerre

Fajszon, a Duna egykori
,
partjan illetve mellekaga menten egy kiemelkeda E-D-i iranyli dombhaton is
egy keso szarmata falu nyomait tartak fel. A kis meretii terlileten hat ktilOnbozo
szerkezetii, felig foldbemelyitett haz kerlilt elo. Volt hat- illetve negycolOpos,
felig foldbemelyitett, felmena fallal is rendelkezo tetaszekes haz. A dusnokihoz
hasonl6, ket agasfas-szelemenes lak6haz is elOfordult. E haztipust a szarmata
korban illetve a nepvandorlaskorban altalanos elterjedesiinek tekinthetjtik. A
hatcoloplyukas haznak azonban inkabb a Felvideken, germanok lakta teruleten
kereshetjtik a parhuzamait. Lak6eplilet mivoltukat kisse ketsegbe vonja, hogy
tuzhely nyomai csupan egy haz mellett mutatkoztak. Ezen eptiletek feltehetoleg
ktilonbozo gazdasagi epitmenyek lehettek, amelyek egyfajta bel sa szallaskertet
kepezhettek. A teleptilesbol szemetes- es termenytarol6 godrok, elotergodros
ktilso kemence, kifut6val rendelkezo colOpos 6lak (arvizveszely miatt) es egy
korarok maradt meg. A dusnoki faluhoz hasonl6an e teleplilesnek is a szelet
sikerlilt megfogni. A telepliles meglijitasara es a visszatero felnomad
gazdalkodasra utal, hogy a korarok egy hazat es godrot metsz at.
E teleplilesek a Duna-menten, az egykori dunai mellekagak partjain
helyezkedtek el a Kr. u. Ill-IV. szazad folyaman. A Kr. u. IV-V. szazadban a
szarmata torzsek nepesseget folytonos haborUk, bet6resek tizedeltek meg,
melyeket a r6maiakkal, vizig6tokkal illetve a belsa klienskiraIysagok egymas
ellen vivtak. A lakossag jelentos, f6leg elokelo rete get a birodalomba kolt6zes
csapolta meg, bar az Alfold teruleten szamos helyen a szarmatak jelentos
t6megei eltek meg a Kr. u. V. szazad valtozasait. A Kalocsai Sarkoz teruleterol
a kesei kor leletanyaga - talan mert e terlilet volt a haborUs pusztitasoknak
leginkabb kiteve - egyelore hianyzik.

Hunok - germanok (V. szazad - 567)

375-ben egy azsiai szarmazasu nomad lovasnep, a hunok leptek at a Volgat
es ezzel Eur6pa hatarat is. Ebben az idaszakban a Karpat-medenceben
viszonylagos politikai status quo volt. A Dunanrult a r6maiak uraltak es vedtek
a barbar nepek tamadasai elol. Pann6nia provinciat barbar "szovetseges" nepek
gyfuUje vette korul, a Dunat61 eszakra a quadok (kesabbi forrasokban szvebek),
a Dunat61 keletre az irani eredetii szarmatak helyezkedtek el. A korabbi
sorozatos haborUk miatt a Duna-menti szarrnata szallastertiletek - igy a Kalocsai
Sarkoz terulete. is - voltak kiteve a legnagyobb pusztitasoknak, ezert e tertilet
lakossaga erosen meggyerult. A Kalocsa kornyeki keso szarmata teleptileseknek
a hunkorban mar nincs folytatasa. A szarmata t6rzsek teleplilestertiletenek

26

"

,=, .

hatanlt es politikai integritasat a Csorsz-arok garantalta. A Felvideken a

vandal tOrzsek, a Felso Tisza-videken a gepidak, Erdelyben a tervingi gotok
telepUltek meg.
A hun tamadas elol menekUlok valosagos aradata indult meg. A vandalok,
tervingi gotok, szannatak, alanok, osztrogotok egy resze a mar ketteszakadt
romai birodalom ket felebe menektilt, vagy "foederati" nepessegkent katonai
feladatokat lattak el a birodalom hatarvideken.
A Kr. u. V. szazad elejen a hun fejedelmi kozpont, az ordu a Karpatmedencebe, az Also-Tisza videkere koltozott. Nyomukban erkeztek a
kUlonbozo segednepek, a keleti german eredetii szkirek, herulok, rugiak es az
irani eredetii alanok, stb. A medence keleti felenek, igy a Duna-Tisza kozenek
megszallasa nem okozott gondot a hOditoknak. Az uralkodo hunok az alavetett
nepeket korkorosen telepitettek Ie. A hun uralom idejen, a regeszeti leletek gyer
szamabol kovetkeztetve, a Duna-Tisza kozen nem volt szamottevo hun
betelepUles. E korszakra Kalocsa komyeken egy szorvanyos, rahajlo peckU,
ovalis csatkarika utal.
I859-ben Dunapataj-Bodpusmn - es nem mint tevesen elterjedt,
Bakodpusztan - egy tanyai iskolaepUlet alapozasakor ket Ny-K-i tajolasu
fejedelemasszonyi sir bukkant felszinre. I970-ben a kutatasok soran egy
harmadik sirra bukkantak. Bizonyossa valt, hogy az egykor Duna-agakkal
korillvett Bodi szigeten a hunkor vege fele kezdtek temetkezni az eiobb ernlitett
szkirek fejedelmi rangU noi elokeloi. E lelohelyen harom nem teljesen egykorU
noi temetkezes kerUlt elo. A leggazdagabb es legkorabbi sirban feltehetoleg a
szkir kiralyno nyugodott. Sirmelleklete a hun kori Europa eddig leggazdagabb
ekszeregyUttese, amely egy vadkanfejekkel diszitett granatberakasos arany
karperecparbol, csUngodiszes fonott aranynyaklancbol, a halotti fatyo I
aranyflittereibol es egy besirnitott halszalkamintaval diszitett, barbar utanzatU,
romai horpasztott falu serlegbol (Faltenbecher) all. Nagyon gazdag volt a
korban kovetkezo, szomszedos noi temetkezes is. E sirbol indiai
granatgombokkel tagolt, felhold es sziv alaku csUngodiszes arany nyakek,
rekeszes aranygyfuiik, ekkoberakasos arany polieder-gombos fUlbevalok
kerUltek felszinre. A tavolabb eltemetett, 1970-ben megtalalt udvarhOlgy
nagymeretii ekkoves ezUst lemezfibulat, kismeretii ezUst fibulapart, poliedergombos ezUst fUlbevalot viselt. Az asszonyok ekszerei a hun kori divatnak
megfelelo viselethez tartoztak, melyek etnikurnhoz csak nehezkesen kothetok,
leven "nemzetkoziek". Az ekszerek keszUlese 430-470 koze keltezheto. Az 1. es
2. sfr ekszerei meg a hun korban keszOltek. Viseloik eltemetesere azonban a hun
kor utan kerUlt sor, amit a 3. sir kesei ekszerei igazolnak. Az ekszerek a
Karpatoktol keletre vezeto szalai ellenere, valoszinGleg a hun kozponti orduban
keszUltek. Az egykorU fratt forrasok szerint 455-470 kozott a Duna-Tisza koze
delnyugati feleben, a Kalocsai Sarkoz terilleten a szkfrek eltek. E rangos nok

27

Edika-Edecon szkir kiraly, Attila hun nagykiraly test6rparancsnoka csaladjaval

hozhat6k kapcsolatba.

Szembenl?zo vadkanfejes, grimalberakasokka/ diszilell, aranykarperecpar

(Dunapalaj-B6dpuszla, "Bakodpuszla ")

Az V.szazad veget61 a VI. szazad masodik harmadaig tajegysegiink

telepwestOrtenetet sUrU homaly fedi. E korszakot mindossze egy V. szazad vegi
- VI. szazad eleji aranyozott-ezUst, ontOtt-vesett fibula kepviseli, melyet
almandinberakasok, nie1l6k es vesett allatfej diszit. E terwet - ugy tUnik - a
DunantUlt a VI. szazad elejet61 megsza1l6 nyugati german langobardok es a
Tiszanrult, Erdelyt es a Szeremseget ural6 gepida szallasterUletek koztes
z6najava, lakatlan gyepiiterUlette valt.

28

~,\

Avarok kora (567 - IX. szazad)

A Karpat-medence ket felet ural6 langobardok es gepidak haborujaba egy uj
azsiai eredetii lovasnomad nep,
az avarok avatkoztak be. Eredetiiket - tObb
,
allomason kereszttil - Belso-Azsiaig vezethetjtik vissza. E nep magjat - a kinai
forrasok ismert - zsuan-zsuan kaganatusban k~reshetjtik, amelyet a tUrkok 552ben igaztak Ie. A magat avamak nevezo nep az Altaj-hegysegbol indult
vandorutra.
,
A menektiles kovetkezo allomasa Kozep-Azsia volt, ahol a terjeszkedo tUrk
kaganatus megdontotte a heftalita hun birodalmat. Az avarok e hun elemekkel
val6 osszeolvadasat, kettos eredetet j6l tiikrozik a magyarorszagi Varkony
(varhun, uar-hion) helynevek.
A "szolgaikat lovaik labaval tapos6" tUrkok elol Kelet-Eur6paba erkeztek,
ahol az "avarok" jelentkeztek hOdit6kkent es uj nepelemekkel gazdagodva kutrigur, utrigur, stb. - tertek nyugat fele. Azonban a frank es bizanci birodalom
utjat aUta a betolakod6knak, akik kiterve a kisebb ellenallas fele, a Karpatmedence iranyaba vettek u~ukat es szovetsegre lepve a DunantUlt ural6
langobardokkal, legyoztek a gepidakat. A langobardok kivonulasa utan, 567-ben
Bajan kagan vezetesevel az egesz Karpat-medencet es az att6l keletre eso
tertileteket fennhat6saguk ala vontak. A german kiralysagok helyet igy az
egyseges avar allam foglalta el. Az uj szallasfoglal6k a nagyvonalu nomad
hatalrni politikat kovetve Bizanc rovasara pr6baltak terjeszkedni a Balkan fele
(Sirrnium, Singidunum elfoglalasa), de a VI. szazad vegetol a hareok
kiegyenlitette valtak. 626-ban az avarok sikertelenUI ostromoltak Bizaneot,
melynek kovetkezmenye a szlav es bolgar alattval6k elszakadasa volt. igy a
politikai uralom a Karpat-medeneere szorult vissza.
A Duna-Tisza kozen es ezen belUl a Kaloesai Sarkoz terUleten a legelso, VI.
szazad vegi betelepUloknek egyelore nines nyoma. Ennek az is lehet az oka,
hogy e videk mar a hunok megjelenese utan gyepuvidekke vagy legalabbis
j6reszt lakatlan tertilette vaIt. A korabbi Duna-menti eszak-deli irany6
kereskedelrni utvonalak jelentosege - a haborUk miatt - megesappant. A kora
avar kor kesobbi szakaszaban, a VIl. szazad. elso feleben azonban mar
jelentkeznek a megtelepUles nyomai.
A kora neolitikurnt61 lakott, a dunai atkelohelyet biztosit6 FajszGaradombon egy ilyen temeto 8 sirjat sikerlilt feltarni. Az egymast61 messze
fekvo sirok es a kis letszelm6nak latsz6 temetonek a rablas ellenere is mutatkoz6
gazdagsaga alapjan arra kovetkeztethetUnk, hogy egy kozepreteghez tartozO
esalad fekszik itt. A temetoreszlet kozepen nyugszik a kozosseg vezetoje, akit
eztistlemezekkel boritott "P" -fuggesztofules karddal, torrel, nyilhegyekkel
temettek el. A ktilOnbozo tipusu haromeHi nyilhegyek kozott volt hareaszatban

29

haszmilt gyUjt6, tompa rovid tavu, hegyes panceltOro peldany is. A tovabbi
sirokban talalt reflexijra utal6 keskeny ijszarvmerevito csontlemez es a
nyilhegyek a kozosseg szabad harcos jellegere engednek kovetkeztetni. Az
egyik sirba egy lemezpancel darabjat helyeztek ei. E szokas eredetet Belso
Azsiaban kereshetjUk, ami a kora avar, uj tipusu nehezlovassag pancelzatat
vilagitja meg. E ritka ritusra jellernzo, hogy csak egyetlen darabot kapott a
halott a llilvilagra, ami a korai avarok samanisztikus hitvilagara is utal (reszegesz osszefuggese). A csalad tirt, elkiilontilt kozossegere nehany ritka targy

mutat. 19y egy rnivesen faragott, bekarcolt mustraju csontbogoz6(?), bronz

tegezfuggeszto veret, csontcsat (hevedercsat?) es egy kiontocsoves hullam- es
egyenesvonal koteges diszitesu szfuke kors6 kenilt a felszinre, melynek

parhuzarnat Kozep-Azsiaban illetve a korabbi gepida lakossagnal kereshettUk.

, =

--

.......

. Kora (IvaI' kori ki6nrocs6ves sziirke kors6 (Fajsz-Caradomb)

30

"

" ,

..

'.

A temetoben nyugv6k feltehetoen a fegyveres, hareos reteghez tartoztak. Az

o feladatuk lehetett a strategiai fontossag(t hely vedelme. E kis esaladi temeto
leleteinek stiluskritikaja alapjan a temetkezesek kezdete 626 utani defenziv
korszakra teheto, amit alatamaszt a bizanei aranyad6 "aldasainak" vagy a
haborus zsakmany hianya.
A szazad elso feleben Keeelen, a Kaloesai Sarkoz keleti peremvideken - a
regeszeti leleteket hagyomanyosan "szolgaltat6" szoloforgataskor "' egy
maganyos sirra bukkantak, me1yben egy aranyveretes kard eziistveretes ovvel,
tizenegy nyilvesszovel, eziistkors6val kerult elo. A
karikas markolaru,
,
keresztvasas, haromosztaru fiiggesztofiiles kard Belso-Azsia videkere kalauzol
minket. A sirban nyugv6 vezeto vezeri (fejedelmi?) rangjara a nyilvesszo nagy
szama es az aranykard valamint a maganyos sirhely utal. A maganyos sirba
helyezett ferfinek ket ove volt. Egyiket attOrt, teglalap alaku, mig a masikat
korong alakU eztistlemezek diszitettek. A targyak alapjan a vezert a kora avar
kor vegen, 660-670 tajan temettek el.
6regeserton 6 ENY-DK-i tajolasu sirt tartak fel, melyek egy kora avar
temeto sze1ehez tartoztak. Val6szfnuleg e temetoreszlet is egy esahidi
sfrmezohOz
tartozhatott, mely kozossegnek a vezetojet 16val temettek el.
,
Ugy tiinik, hogy a VII. szazad. elejeig tOmeges letelepedes nem tOrtent a
Kaloesai Sarkoz teruleten. E taj - hiven a korabbi allapotahoz - a VII. szazad.
vegeig gyer nepsUrusegii volt.
A kora avarkort61 a keso avar idoszakig tart6 folyamatos megte1epedesrol a
Haj6s-Cifrahegyen es a Kaloesai Sarkoz deli hatarvideken, SUkosd-Sagodon
napvilagra kerult temeto eseteben beszelhetUnk. Vagyis, az egesz avar kor
folyaman letezo telepulesek esak elvetve jottek letre. Ugy tiinik gyakori a
szallasvaltoztatas, ami osszefuggesbe hozhat6 a nomad gazdalkodassal. A
Haj6s-Cifrahegyen feltart 150 sfrb61 kozepesen gazdag leletanyagot ismerUnk.
igy fiilbeval6kat, karpereeeket, gyongyoket, ovdfszeket, ontOtt ovgarnirurat,
tutart6kat, edenyeket tettek a halott melle. SUkosd-Sagodon tagabb
tajegysegUnk legnagyobb avar temetoje kerult felszfnre. Az innen ismert
leletanyag alapjan a temeto hasznalatat a 640-660-as evektol a VIII. szazad.
kozepeig datalhatjuk. Az ENY-DK-i tajolasu reszben kirabolt sfrok nagyobb
resze az avarkor masodik peri6dusab61 szarmazik. A temetkezesek egy reszeben
hianyzott a koponya, amely valamilyen koponyakultusszal (koponyarablas
szokasa?) fiigghetett ossze. A halottak melle fegyvereket - kard, landzsa,
szelesszarvU fj, fokos -, eziist gombesungos fiilbeval6k, bronzkanal es -lane,
hegyikristaly gyongy kerwt eltemetesre. A temeto hosszu hasznalatat a preselt,
lemezes es ontott ovgarnitillak is bizonyitjak. A kozelben tartak fel a terseg
egyetlen eddig ismert avar telepjelenseget, egy VIII. szazadi hulladekgodrot.

31

A Duna-Tisza kozen, igy Kalocsa kornyeken is, ugy tUnik az avarok tOmeges
letelepedese a deli hOditasok es teriiletszerzesek kudarcba fulladasa utan a VII.
szazad kozepso harmada utan tortenhetett meg.
Az irott forrasok szerint a Vll. szazad vegen, a Karpat-medenceig
gyfuuzo
,
valtozasok tOrtentek Kelet-Europaban es Nyugat-Azsiaban. A nyugati tUrk
kazarok megdontOttek Kuvrat kagan - korabbi avar vazallus - bolgarjainak
birodalmat (Magna Bulgaria), akik 634-635-ben razmk Ie az avat fennhatosagot.
A hiradasok szerint a negyedik fiu, Kuber, nepevel es kiseretevel Pannoniaba
koltozott. Vele valoszinuleg keleti avar, kozep- es belso-azsiai neptOredekek is
erkeztek.
A regeszeti forrasok alatamasztjak e tortenetet, hiszen az avar szallasteriiletek
kiszelesednek a Karpat-medenceben. A korabban gyeputeriiletnek szamito
Kisalfold, Becsi-medence, Erdely teruleten is avar lakossag tUnik fel. A tervszerii
telepitesek a hatalrni atrendezodes kovetkezmenyeinek tekinthetok ezen
idoszakban. Az
uj regeszeti kultfua megjeleneset a leletanyag atalakulasa jol
,
erzekelteti. Uj fegyverek; szablya, szeles csontszarvti ij, ujfajta loszerszamok;
egyenes talpaloju kengyel, pofarudas zabla, ontott bronz kanmrrozsak (falera) es
uj ekszerek; gyongycstingos fWbevalok, ktilOnbozo tipusu mellboglarok, stb.
tiinnek feI. E temetok benepesitoi azonban ket generacio alatt beolvadtak, ami
az itt talalt nepesseg nagyobb lelekszamara uta!. Az ujonnan erkezettekben a
katonai vezetok fegyveres kiseretet latha~uk.
Az uj elemek megjelenese - ugy latszik - a Kalocsai Sarkoz teruleten
azonban nem okozott lakossagcseret. E gyeren lakott teriileten a nepesseg
novekectesere utalnak az uj temetok. Ordason, a Duna menten egy keso avar
temeto egy reszet a gatepitesi munkak pusztitottak el. Innen szarrnazik egy
ontOtt bronz fulbevalo. E keso avar temetoben lovastemetkezesek is voltak, ami
az atkelohelyet biztosito harcosokra utalhat.. Fajsz-Ketagkoz nevii lelohelyen szinten gatepites kozben - tObb sirt elpusztitottak. A leletmentes ket avar sirt
eredmenyezett, melybol gombcstingos fulbevalo, bronz es vascsat, bronzcsorgo,
edeny, vaskes,
szines szemes es folyatott pasztagyongyok kerultek elo.
,
Fajsz-Arteren gaterosites miatt folytatott leletmentes soran 132 sirt tartak fel
- kozel szaz elpusztitott mellett. A sfrmezo kozossege szegenynek mondhato,
bar feltiinoen sok a durva keszitesu edenymelleklet. A noket, gyermekeket
illetve a ferfiakat ktilon temettek e!. E temetobol egy egyedi haromagti ontOtt
bronz nyakdfsz es egy kikerekedo vegii, Iyukas, ontOtt bronz karperec is
napvilagra keriilt. Kecel-Szilos, Oregpolgardi szolokben a homokbanya
tertileten a leletmentes soran 5 kesei avar sirt astak ki.
Kecel' kornyekerol azonban nagyobb sirszamu temetok is elokerultek.
Hatardillobol egy a Vll. szazad vegen nyitott de f6leg a Vlll. szazadban
hasznalt temeto szarmazik. Jellegzetes emlekei az ontOtt griffes-indas ovveretek.
A leggazdagabb noi sirban arany fulbevalopar, liveg- es pasztagyongyok,
32

.,
,:;"

cSlingokent haszn,Ht hold alakU ovveret, aranyozott mellbog1<h, karperecek,

gyfuUk voltak talalhatok. Sfrjanak gazdagsaga alapjan a vezeto tarsadalmi
reteghez tartozott. Kecel-Kortefahegyen szinten VIII. szazadi leletek;
tivegpasztagyongy cslingos fulbevalok, gyongyok, vascsatok, bronzkarperecek,
bronzb61 ontott ovgarnitUrak, tiitartok, orsogombok bukkantak elo. Mindket
temetoben a halottnak szimt tulvilagi elelmet es italt edenyekben helyeztek el. A
durva hazi kerarnia mellett figyelernre meltoak a hatardilloi temeto kesp avar
Un.
sarga keramiai. A gyorsfordularu fazekaskorongon kesztilt edenyek Kozep,
Azsiab61 szarmaznak, amelyet egy innen szarmazo nepcsoport honosftott meg a
Karpat-medenceben. Hasonlo kerarnia Kalocsa belterweten is elokertilt szinten
durva hazikerarnia tarsasagaban. A kutatasok nyoman feltetelezhetUnk e
tertileten is egy kisebb miihelyt. A keceli temetok embertani elernzese szerint az
europid elem rulsulyban van a 'mongoloidokkal szemben. A temetokben
azonban feltiino a nepesseg erosen kevert volta, ami a ktilonbozo eredetii
nepcsoportok hosszu egytittelesere uta!.
A
VB.
szazad
utolso
harmadaban a Dunanrul keleti
reszen rovid ideig tarto fejedelmi
(tuduni?) kozpont alakult ki. Gazdag
csaladi temetkezeseik rangjara utal a
Dunapatajrol
szarmazo
arany
mellboglarpar. A bizanci eredetu
eredetileg ereklyetartokent hasznalt
ladika alaku targyat gyongysorkeretezeses emberi arcok dfszftik.
Az
elobb
emHtett
HajosCifrahegyen es Stikosd-Sagodon
talalt nagyobb lelekszamu, hosszU
eletu, de foleg a keso avarkorban
hasznalt temeto mellett a rna
Homokmegyhez tartozo Halomon
talaltak egy nagyobb, 167 sfros
temetot. E feltarast 1936-ban Fettich
Nandor, majd Laszlo Gyula vezette.
A mintegy ketharmadreszben feltart
VII-VBI. szazadi, de talan meg a IX.
szazadba is belenyUlo sfrmezo a
GrifJes-indas keso avar
dombhat
nyugati
lejtojen
ovdiszek (Homokmegy-Halom)
helyezkedik el, mintegy 300-350
meterre a honfoglalas kori temetotol.

33

A temeto idorendjet fOieg az ovek es ovveretek valtozasai alapjan Iehet

kovetni. A Vll. szazad vegetol indul6 temeto elso idoszakara a dfszftetlen,
lemezes ovveretek es egy nagygombcstingos fulbeval6 utalnak. A VIII. szazad
elejen a korabbi sokszfml nepkonglomeratum bekes fejlodesen ment at, ami az
anyagi kultfuaban a griffes-indas leletkor es egy egyseges bronzmuvesseg
kialakulasahoz vezetett. A VIll. szazad eiso ketharmadat a temetoben a
klasszikus griffes-indas ovek, cstingos veretek kepviselik. A Vlli. szazad vegere
es a IX. szazad elejere keltezhetok a kUlonbozo liliomos es dudoros ovveretek.
A temeto leletanyaga viszonylag gazdagnak mondhat6. A ferfisfrok
leletanyagat teljes bronz ovgamitfuak, edenyek, faragott csonttargyak - bogoz6,
tegely, stb. -, vaskesek, csihol6, pincetta (szorcsipesz) kepviseli. A keso avar
temetokben mar ritkabb, hogy fegyvert helyeznek a halott melle. E temetoben
egy ij csont markolatlemezet, nyflhegyeket es az osszeruzott Iemezpancel egy
darabjat hozhatjuk fel peldanak. Haszna16ik kepviseltek a kozosseg vezetoit es
harcosait.
Az egyes nok melle kti16nbozo ekszereket; gyongycstingos fulbeva16kat,
kUlonbozo kerek es rombusz atmetszetii, rovatkolt rnintaju, kiszelesedo vegii
karpereceket, mivesen esztergalt csont tiitart6kat es egyeb csonttargyakat,
edenyeket, mintas ors6gombokat, dinnyemag alakU gyongyoket, vascsatokat,
vaskeseket helyeztek. Nehany noi sfrb61 gyongysor-keretezeses mellboglarpar
is elokerUlt. A 11. sir peldanyanak mintaja gorog keresztet formaz. A 66. sirb61
egy unikalis peldany, egy cilindrikus, granulaci6dfszes cstingojl1 fiilbevaI6
kerlilt napvilagra. Kozeli parhuzamat a Kecel-Hatardulon talalt temetoben
kereshetjtik.
MagasfokU csontmuvessegre utalnak a kti16nbozo faragott es esztergalt
tutart6k, tegelyek, bogoz6k, stb. A sirkerarniat f6kent a durva hazi kerarnia
kepviseli, de a 110. sirb61 egy lemezes ovveretu, attort indas szfjvegii sirb61 ket
diszedeny, egyenes- es hullamvonal kotegekkel diszftett fazek es kors6
ismeretes
egy
dudoros
bronzgyUrii,
ijmarkolatmerevito csontlemez
tarsasagaban. Benne sejthetjtik a kozosseg kesei peri6dusanak vezetojet.
A masutt is feltart temetok tanuisaga szerint a Karp<it-medence keso avar
lelohelyeinek szama 700-720 korill ugrasszeruen megnovekedett. A temetok
gyarapod6 szama es a korabbi nehany siros csaladi temetoket felvalt6 tObb szaz
siros temetohelyek a Kalocsai Sarkozben is e valtozasokat tUkrozik. E temetok
,
neha csak par kilometerre helyezkednek el egymast6I, amely mar a kora Arpactkori telepillessUrUseghez kozelft.
A Vlli. szazad masodik feleben az avar kaganatus belso vaIsagok sorozatat
elte at, melynek kovetkezteben katonai-politikai ereje jelentosen meggyongtilt.
A visszavonul6, defenzfv keso avar allam ktilpolitikai erdektelenseget a bizanci
forrasok hianya kozvetetten bizonyitja. A kagan hatalom visszaszorulasat - a
kesei kagani sirok hianya mellett - a tuduni es jugurrusi tarsuralkod6i intezmeny
34

~,.

.'.

hatalommegosztasa is jelzi. A megvaltozott f6ldrajzi korOlmenyek; a szaraz,

aszalyos klima csak sietette az osszeomlast.
A VIlL szazad vegen Nagy Karoly frank birodalma kelet fele is terjeszkedett
es elerte az avar birodalom Ennsig hUz6d6 gyepiihatarait. A 791. evi els6
nagyobb hadjarat sikertelenseget kovet6en a hanyatl6 avar birodalmat veres
belhaborU (795-796) razta meg. Ebben az id6ben a friauli 6rgr6f a Duna-Tisza
kozen talalhat6 kagaru kincstarat is kirabolta. Kis Pippin 796-ban az avar
terOleteket a Tiszanrulig h6doltatta. Az avar politikai ona1l6sagnak a
kegyelemdOfest Krum bolgar car veres hadjarata (803-805?) adta, aki a Dunat61
keletre es6 terOleteket szerezte meg.
Nagyjab61 erre az id6re tehet6 az eddig ismert legkes6bbi temet6, a
Homokmegy-halomi sirmez6 megsziinese. Feltehet6en e terOletek a frank - 795796-os hadjaratok itt vezettek keresztill - es a bolgar birodalom kereszttiizebe
kerOltek, igy az itt e16 nepesseg elpusztult vagy elmenektilt, de legalabbis
regeszetileg nem megfoghat6k.
A IX. szazadban azonban a kes6 avar lakossag a Karpat-medence mas
reszein - ktilOnosen a Dunanrulon - megelte a honfoglalast. Bar a medence zart
f6ldrajzi egyseget az avar hatalom egysege is ttikrozte, de a szazad folyaman e
terOlet ktilonboz6 birodalmak hatarvidekeve valt. A Kalocsai Sarkoz a frank es
a bolgar birodalom gyepiihataran helyezkedett el.

Honfoglahlskor (X. szazad)

A steppei ovezetben, az Altaj hegysegt61 a Karpcit-medenceig hUz6d6
terUleten az egyes nepek nyugatra val6 vandorlasat egy keleten letrejott nomad
birodalom h6dimsa illetve az alavetes elOl nyugatra menektilt nepek,
neptOredekek szallasvaltoztatasa okozta. A magyar honfoglalasnak, a
magyarsag Etelkozb61 a Karpat-medencebe val6 attelepulesenek, vagyis inkabb
menektilesenek kozvetlen okat - tObbek kozott - ebben kereshetjUk.
A sok elemb61 osszetett, tObbgyokeru
magyarsag eredetileg az urali
,
nyelvcsalad ugor agab61 szarmazott. Evezredes vandorlasa folyaman e nepmag
tObb ezer kilometert tett meg, mikozben irani es tOrok nepelemekkel erintkezve
gazdagodott eredeti nyelve es kultliraja.
A magyarok vegs6 letelepedese el6tti tOrtenelmi id6szakr61 csak az utols6
fel evszazadb61 ismerOnk irott forrasokat. Az ezt megel6z6 id6szakb61 a
regeszet forrasaira kell hagyatkoznunk. A magyar torzsek - korabban 6shazanak
velt - Volga-Kama menti Magna Hungariaban eltek kb. a 750-es evekig. Az
ekkor mar er6teljes tOrok hatasoknak kitett magyar tOrzsek delre vandorlasat

35

ismeretlen v.Utozasok okoztik. A 830-as evektol a magyarok - reszben az irott

fOITClsok adatai alapjan - a mar ismert, nyugati tUrk eredetii kazar birodalom
kotelekeben tiintek fel. E kazar fennhat6sag alatt alakult ki a tUrk mintara
szervezett kettos fejedelmseg rendszere. A magyarsag jelentos kulturalis
eredmenyekkel gazdagodva - amit a foldmiiveles, allattenyesztes,
allamszervezet tOrok eredetii sz6kincse is bizonyit - vandorolt nyugat fele,
mikozben kiszakadt a kazar birodalom fennhat6saga al61. Ekkor a magyarsaghoz
tOrok nyelvii tOrzsek, kabarok, kalizok csatlakoztak. A kocibban "sok f6 alatt elo"
(tObb torzsf6 uralma alatt) magyarsag tUrk mintiju fejedelmi rendszeret
megorizve alakitotta ki a hetmagyar tOrzsszovetseget Etelkozben - melynek
gyokerei mar Magna Hungariaban leteztek -, ahol ideiglenes hazara leltek.
A vegleges magyar honfoglalast a dunai bolgarok elleni bizanci-magyar
szovetseg okozta (894-895). Ebben az idoben mar nyugaton is kalandoz6
magyar katonai egysegek bolgarorszagi sikeret egy nem vart bizanci-bolgar
bekekotes es egy ujstittetii bolgar-besenyo szovetseg forditotta visszajara. A
kelet felol tamad6 osi nomad ellenseg felperzselte az etelkozi magyar
szallasokat, a tamadas megtizedelte a vedtelen etelkozi nemzetsegeket. A
magyarok kihasznalva az egyetlen menektilesi utvonalat, 895-896-ban a KarpMmedencebe ozonlottek. Az itt talalt hatalmi vakuum kovetkezteben a magyarok
menektilese gyozedelmes honfoglalassa valtozott. A tivol harco16 hadero
atmentodesenek rendkivtili jelentosege volt a magyarsag tovabbi sorsa
szempon~ab61. A magyarok a nyugati frankok dunantUli, a morva birodalom
Garamig, a dunai bolgarok Delvidekre kiteIjedo sziik korii befolyasat kihasznalva a
teljes Karpat-medencet birtokba vettek 900 korillig es biztositani tudtak a

szomszedos nepekkel szemben. Ugyanakkor az Arpadok fokozatosan megval6sitott

egyeduralma nem engedett territorial is ktilonfejlodest, sot a ktilonfele etnikumok
egy neppe integral6dtak. A magyar honfoglalas igazi Wrtenetet azonban sohasem
fogjuk megismerni, hiaba onWtte ezt Anonymus - a maga korat visszavetitve regenyes formaba.
A Kalocsai Sarkoz videkere is eljutottak az uj honszerzok. MegtelepedesUket
a Duna-menten hUz6d6 csaladi temetoikjelzik. A korai megszallas bizonyitekat
nylijtjak a Hartin es Oregcserton napvilagra kerillt honfoglalas kori leletek. Harta
Beke Tsz terilleterol egy ovveret es nehany vasWredek kertilt a mUzeumba. A
szamos felszinre kertilt emberi es 16csont nagyobb temetot jelez. OregcsertoCsomapusztar61 egy szetdult temetobol szannaz6 csik6zabla, harom toredekes
korte alakU kengyel, egy rozettas aranyozott eztistveret, eztistlemezek, valamint
16csontok ismeretesek.
"
Az OIjeg menti Kecel-Leh6czky tanyar61 x. szazad eleji sirleletek bukkantak elo
a szazadunk elejen. A feltehetoen nagyobb sirszamu temetobol ket harcos siIjanak
leletanyagat sikerillt megmenteni. Az elso sirban ket kengyel, zabla, harom
nyilcsucs, fenoko, valamint 16csontok voltak. A masodik sirban ktilOnbozo
36

,,

tipusu kengyelek, hevedercsat, zabla, eztistlemezkek, harom aranyozott eztist

ovveret, kikerekedo vegii karperec (amit altalaban nok viseltek!) es 1. Berengar
it<iliai uralkod6 (888-924) harom eztistermeje kertilt felszinre. Az ovvereteket
palmettava egyszerusodott eletfa disziti. A szasszanida muveszetbol
kolcsonzott, a korabbi szallashelyen atvett diszitoelem az eleterot jelkepezte es
adta viselojenek. ,E leletek alapjan m6dosabb csaladi vagy nagycsaladi temetot
bolygattak meg. Ugy tUnik a kozepreteg orizte meg egyedtil az osi nagycsaladi
format, mig az elokelok es a koznep kiscsaladi keretek kozott elt. Ezt a temetok is
j61 ttikrozik. Val6szinilleg itt is - a leletek szerint - egy nagycsaladi temeto reszlete
bukkant napvilagra. E sirleletek korai keltezesere Berengar-ermek atrurt, ruhara
felvarrhat6 peldanyai adnak alkalmat, amelyek talan a 899-es vagy a X. sz<izad
eleji it<iliai kalandoz<isok nyoman kertilhettek tulajdonosuk kezebe.
1952 elejen tajegysegtink legjelentosebb honfoglalas kori temetojeben, a rna
Homokmegyhez tartoz6 Halomon folytattak leletmentest. E sirmezo a magaslat
delkeleti lejtojen helyezkedik el, mindossze 300-350 meterre az avar temetotol.
A szamos elpusztitott sir szerint a ket temeto ossze is erhetett. A velhetoen
nagyobb sirsz3rnu temetobol nyolc sir emlekanyagat sikertilt reszben
begyiljteni. Az 1. sirb61 vaskengyel, a 2. sirb61 vaszabla, hianyos, Irani eredetu,
keregontessel keszillt egyedi emst ovgarnitUra, textilmaradvanyok kertiltek elo.
A 3-6. sirb61 hevedercsat, kengyel, zabla, nyilcsucsok, emst ovveretek,
ijmarkolat csontlemeze, bronzkarika bukkant felszinre. A lovastemetkezesek,
ekszerek, veretes ovek, jobb ijak, tegezek rangos magyar kozosseg temetojere
utaltak. A 7. sirb6l palmettadiszes csont- es vasmereviteses tegez, kUlOnbozo
nyilhegyek, csihol6, ovcsat, ovveretek, csontszijveg, vaskengyel, hevedercsat es
labhoz tett 16csontok ismeretesek. A j6m6du harcost, aki feltehetoen a kozosseg
vezetoje volt, kedvenc hataslova maradvanyaival, az Un. "labhoz tett 16boros
reszleges 16temetes" szokasa szerint temettek el. E gazdagabb vitez sirjab61 egy
olyan tegezszajmerevfto csontlemez is elokertilt, amelyen rovasirasos emIeket
fedeztek fel. E rovasfelirat eredetet, nyelvet es az iras rendszeret a Karpatmedencetol keletre kereshe~tik. A szoveg archaikus volta, belso-azsiai elemei
folytan felvetodott keso avar eredete is, hiszen ne feledjtik, hogy a keso avar,
IX. sz<izadba is belenytil6 temeto mindossze 300-350 meterre volt a honfoglalas
kori temetoreszlettol. A tegez formaja, diszitesenek stilusa es a felirat szekely
rovasfrassal val6 kapcsolata viszont honfoglal6 magyar eredetere utal. E jelsor
irasrendszere a hianyz6 lancszemet alkotja a ttirk-kazar eredetu es a szekely
rovasfras kozott. Velheto megfejtese szerint a szoveg koztorok nyelven ir6dott mely a magyarok altaI beszelt idi6ma lehetett -, varazsszovege vedte a tegez
tulajdonosat: "tiznyilas tegezzel gyozz!"
A lelet ertekelesenel el kell mondanunk, hogy e tertilet kozponti szereppel az
,
Arpad-dinasztiahoz - a Szigetkozi Fajsztol a Sarkozi Fajsz nevu helyig -, az
allamalapft<is utan Fejer megyehez tartozott. A Duna menten, a bal es jobb
37

partt61 kisse tavolabb tOrtenhetett az Arpadok teli-nyari szallasvaltasa, amit e

korai helynevek is bizonyitanak. Kalocsat61, az egyik fejedelmi es kiralyi
kozpontt61, mintegy 5 kilometerre Halom teIiileten kiralyi udvarhaz (curtis)
allott, melyet a korai oklevelekb61 ismerUnk. Tehat mind Kalocsa, mind Halom
eseteben beszelhetUnk, X. szazadi megszallasr61, el6zmenyekr61 es
folyamatossagr61 az Arpad-kor fele. E folytonossag fontos bizonyitekat
lathatjuk Homokmegy-Hillyen, ahol a Pav6-hati sz616k menten tObb X-Xl.
szazadi sirt pusztitottak el. A koznepi temet6b61 mindossze egy bronzb61 ontOtt,
csavart torquesre fuzott bronzgyUril szarmazik.

Hurkos-kapcsos zar6dasu, sodrott bronztorques (Kalocsa kornyeke)

A X. szazad kozepet61, a nyugati hadjaratok sikertelensege utan a magyarsag

egyre tObb szallal kot6dott a feudalis Eur6pahoz. Kereszteny terit6k, nyugati
fegyverek es viseleti targyak jelentek meg a magyar szallasteriileten. E
kapcsolatok bizonyitekanak tekintheto X. szazad vegi temeto reszlete kerlilt
napvilagra Kecel-Vadi dillonel 1936-ban. Az egyik sirban aranyfiilbeval6s idos
no nyugodott. Az apr6lekos megmunkalasu, filigrannal es granulaci6val
diszitett fUlbeval6 teljesen egyedtila1l6. A X. szazad kozepen Bizancban keszlilt
targy egyik utols6, deli kalandoz6 hadjarat reven keIiilhetett tulajdonosa
birtokaba. A noi sirt61 balra 16szerszarnmal, nyugati tipusu karddal, fokossal,
bogrevel, a reszleges 16temetes szokasaval eltemetett ferfit talaltak. A ferfi bal
38

" '

. '.

oldali helyzete az eletben megfigyelt rend ellentete, melynek magyarazatch a

ttilvilagi forditott vilagkep vallasi hiedelmeben kereshetjUk. A nyugati tipusu
kard a Geza koraban megindul6 allamszervezes emleke, tulajdonosai a
fejedelmi katonasag tagjai voltak es feltehetaen a Megyeri WrzshOz tartoztak.
Egy masik sirb61 diszes ov, ket sarl6 es egy bogre bukkant a felszinre. A
sarl6kat nem mint tUlvilagi hasznalati targyat tettek a halott melle, hanem mint
des vastargynak halottat veda es a halott61 6v6 rontaselharit6 szerepe volt.
A honfoglalas es Szent Istvan kiraly kozott eltelt egy evszeizad alatt
jelentasen atalakult a magyar tarsadalom, az eletm6d es a hitelet. A kereszteny
teritest, a politikai viszonyok megvaltozeisat es a kereszteny hit citvetelet a
regeszeti emlekek is tUkrozik. A x. szazad vegetal a temetkezes soran
fokozatosan eltfumek az uldozott pogany hitvilag szokasai, a halotti torok,
loaldozatok, gazdag- es a ttilvilagi elethez szUkseges mellekletek.
E korszak
,
ernlekei az ernlitett Homokmegy-Hillye es a Haj6s-Ersekhalom teruleten
elakerult temetak reszletei. Haj6s mellett, a Csaszartoltes-SUkosd kozotti
muutt61 delre foldmunkak soran 40-50 sirt tettek Wnkre. A X. szeizadi koznepi
temeta feltart sirjab61 csupan egy bronzb61 ontOtt karperec kerUlt ela.

Arpad-kor (1000 - 1301)

,

A Kalocsai Sarkoz a kozponti tOrzs fOje, Arpad csa1<idjanak

szeillasterwetehez tartozott, bizonyitjak ezt helyneveink: Solt, Szentkiraly,
Fajsz, Taskony (Taksony), Koppany es Szentistvan. A kozponti Wrzshoz
tartozhattak azok a csaladok, akiknek neveit szinten helynevek ariztek meg:
Pataj, Kalocsa, Batya es Hillye. A Kalocsai Sarkoz fontossagcit es fejedelmi
kozpont jelleget mutatjak a honfoglal6 magyarok altai letelepitett keleti szlav
eredetu es a normann vareg segedcsapatok, melyeknek ernlekeit Orosz puszta es
Varajt helynevek hagyomanyoztak rank.
A foldmuvelesre es allattenyesztesre is kival6an alkalmas dunai arter, a
Sarkoz kozeppontjaban, a honfoglalas idaszakaban mar
Kalocsai
val6szinusithetaleg eraditett Kalocsa allt. Ekkor alakultak ki a sfuU
telepuleshal6zat alapjai, melyek az allamalapitas utan alland6sultak. A teli
"
szeillasokon foldet muveltek, a foly6k melletti - Duna, Orjeg, Vajas - nyari
szeillasokon allatokat legeltettek.
A Kalocsai Scirkoz strategiai fontossagcit mutatja, hogy az allamalapit6,
keresztenyseget terjeszta Szent Istvan 100 I-ben Kalocsan alapitott puspokseget.
Elsa ersekeve a pecsvaradi apatot, Asztrikot nevezte ki, aki a koronat hozta
R6mab61. Szent Istvan kiraly Kalocsan varta seregevel Csanad vezer hireit, aki
39

Ajtony legyozesevel a deli orszagreszeket is hatalma ala hajtotta. Mivel az

Arpadok szallasterwetenek delkeleti szogleteben volt Kalocsa, ezert a deli es
keleti iranyil terjeszkedes bastyajanak tekintette. Ezt tUkrozi a kesobbi
egyhazszervezet is. A kalocsai egyhazmegye tertiletehez tartozott az erdeIyi,
csanadi, nagyvaradi, zagrabi es a szeremsegi ptispokseg.

Pa1ena, sarkanyfejes pasztorbo1 es kehely Gyori Saul (1192-1202) sirleletebiil (Kalocsa),

a bal oldali vorosrez kehely masik sirb61 szarmazik

40

'. '.

1010 taj an erkezett Asztrik ujra Kalocsara az esztergomi erseki szekb61.

Val6szinilleg ez id6t61 viseltek Kalocsa pilspokei az erseki rangot. Asztrik az
egyhazszervezes mellett fOszekesegyhaz epitesebe kezdett. Henszlmann lmre
1869-1870-es, valamint Petrovacz Gyula es Foerk Em6 1907-1912-es asatasai
deritettek fenyt a kalocsai fOszekesegyhazak epitestOrtenetere. A Szent Istvan
korabeli foszekesegyhaz kapujanak disziteseb6l megmaradt egy faragott k6,
melyet a Nemzeti Mtizeumban 6riznek. Az erseki kripta 1910-es epitesekor kerillt
napfenyre az a sirkamra, mely egyes regeszek szennt Asztrik (1000-1012), masok
szerint Gy6ri Saul ersek (1192-1202) f6ldi maradvanyait tartalmazta. A kopors6t
ot darab voros marvanylap fedte. Az er6teljes ferfi csontvaz mellett egy kis
meretii ezilst kehely fekildt patenaval, ezilst pasztorbot fanyellel, ennek aljan ruske
vasalassal. A ruhafoszlanyok kOzOtt arany fopapi gyUrii, kis arany mellkereszt es
harom erseki palliumtii volt. A csontokat a marvanylapokkal egyiltt a kriptaba
helyeztek el. Val6szinilleg meg az els6 templom korszakab61 val6 az a vorosrez
kehely, melyet a falakon kivilli sirban talalt Henszlmann.

,,

, ~ .., '-

"~~

. ,;. ':' I "';'

" ... ~

/ ,.-. ~--.,

-,

--,,

Henszlmann rekonslrukci6s alaprajza az elso es a nuisodik szekesegyh6zr61- 1870

Kalocsa masodik f6szekesegyhazat a XlII. szazad elejen, Csak Ugrin (12191241) erseksege alatt epitettek. Ebben az id6ben kOfarag6 milhelyt alapitottak,
melynek vezet6je Martinus Ravegu lehetett. Entz Geza feltevese szerint az
esztergomi palota egyik francia szarmazasu vezet6 mestere volt, s az epitkezes
41

befejezese utan kertilt Kaloesara. A miihelynek Wbb ertekes faragvanya maradt

az ut6korra. A legertekesebb alkotas egy kb. 20 em magas, vorosmarvanyb6l
faragott kiralyfej, mely az Arpad kori plasztika legszebb darabja. A
fOszekesegyhaz kapujat , diszit6 kiralyok galeriajanak volt tagja. Eredetijet a
Nemzeti Muzeum 6rzi. Ertekes az a ket emberalakos oszlopfO, melyet az erseki
palota
lepes6hazanak
falaba epitettek be. Az egyik ket iil6 jobbagyot, a masik
,
,
Adamot es Evat abrazolja.

A masodik szekesegyhaz emberalakos oszlopjiJi

Mivel nem volt szokas abban az id6ben a sirkovek feliratozasa, kUlonosen

erdekes Martinus Ravegu sirkove, melyet az erseki kinestarban alHtottak ki. A
sirk6 szovege: MARTINUS RAVEGU LAPICIDA JACET HIC, azaz ITT
NYUGSZIK RAVEGU MARTON KOFARAGO MESTER. Szamos szep
oszlopf6t, konzolt es egyeb faragvanyt 6riz meg a Viski Karoly Muzeum es a
Nemzeti Muzeum.

"

"

c!
,

.; l
'

'tc'

'

..

-~-.

_.

Kiijilragl'linyuk

42

kalucsai masodik .VZI?kesegyhazb61

Az erseki epitkezesek mellett j6val nagyobb szamu Ie let mutatja a koznep es

a vi1<lgi vezetoreteg kultunljat. A Viski Karoly Muzeumban orzUnk egy
cserepbogracsot. A magas edenyt kezi korongon, agyaghurkakb61 formaztak,
szabadtLizon fOztek benne. Honfoglalas elotti edenyiink, a del-orosz steppeken
vegigvonul6 magyarsag szallashelyeit a cserepbogracs megleterol lehet
azonositani. A leteleptilt, foldmuvelesre attert pasztornep ernleke, melynek
hasznalata a Xlll-XlV. szazadig fennmaradt.
Ktilonosen ertekes a vesett
szalagfonattal ekitett, kerekitett vegG
vaslemezekbol illesztett kalocsai
kormeneti
kereszt.
Ugyancsak
Kalocsan kertiltek elo kUpos ttiskeju,
X-Xl: szazadi sarkantyUk.
, Csaszartoltes-Kozepcsalan
Arpad-kori tempIom es ,temeto, a
Haj6si
Cifrahegyen
Arpad-kori
teleptiles nyomait talaltak meg a
regeszek. A haj6si Haztaji foldeken
l.Laszl6 es Geza penzei kertiltek elo.
A keceli Csonthalom kozeleben, a
XlII. szazad elejeig fennmaradt
teleptiles temetoje a Fuszaneckertanya kozeleben van. A templom
letenek kozvetett bizonyiteka az az
ertekes, zomancozott vorosrezlemez
Iimogesi kormeneti kereszttoredek,
melyet Mark evangelista szarnyas
A ka/oesai kormeneti kereszt
oroszlan szimb61umaval diszitettek.
A tOrteneti es a regeszeti forrasok a Kalocsai Sarkoz sUru teleptileshal6zatat
mutatjak. A nehany hazb61 all6 - nem teljesen egykorU - falvak nehany
kilometerre fektidtek egymast61. A Kalocsai Sarkoz X-Xl. szazadi teleptileseit
nev szerint felsoroljuk, zar6jelben kozolve az elso emlites datumat es a mai
kozigazgatasi egyseg nevet. Kalocsa mellett a legoregebb teleptiles Halom
(1061, Homokmegy). A Kalocsat61 6 kilometerre keletre emelkedo 106 meteres
halom oldalaban kiralyi udvarhaz (curtis) letestilt, melyet uradalmaval egytitt I:
Bela 1061-ben a szekszardi apatsagnak adomanyozott. 1061-ben a halomi
uradalomhoz tartozott Arka (Szakmar), Csorna (Oregcserto), Hamussad
(Szakmar?) es Varsad (Kalocsa). 106 I-ben a batyai uradalmat is a Szekszardi
apatsag kapta, hozzatartozott B6var (Fajsz es Batya), Halasz (Dusnok), Peter
(Kalocsa es Dragszel) es Tira (Batya). IV. Bela 1239-ben a szekszardi
apatsagban lovas csoszkent szolgal6 Csertot rokonaival egytitt a szabad
43

jobbagyok koze sorolta, s kihasitotta nekik a Halom, Ivan (Oregeserto) es

Malomorveny (Szakmar) kozotti terliletet. Ugyan ebben az evben az apatsag
halomi uradalmwoz esatoltak Csaur (Szakmar) es Inam (Dunapataj) falvakat.
1198-ban a kaloesai ersek atengedte lhaszi (Homokmegy), Keeel, Megy,
Posziba (?) es Zurnuzeu (?) baranytizedet a kaptalannak. Oklevelek emlftik meg
Dusnok (1193-1196 korlil), Fajsz (1331), Feket (1333, Dusnok), Fokto (1221),
Kall (1163-1164, Haj6s), Kara (1334, Usz6d), Kozm6 (1346, Dusnok), Miske
(1346), Natka (1346, Dusnok), Ordas (1229), Palf6lde (1331, Szakmar), Pataj
(1145), Segesd (1055, Dusnok), Szakmar (1299) es Szentbenedek (1334)
helysegeket. l229-ben emlitik eloszor Gedert, melynek hataraban l294-tol a
premontrei kolostorjegyzekek egy monostort tartanak szamon, mint az 6esai
monostor filiajat. A Duna artereben homokdombokra es arvizmentes
gorondokre teleptiltek a falvak, ahol a kiemelkedesek j6minosegii 6ntestalaja
biztositotta a fOldmuveles, az arter gazdag novenyzete az allattenyesztes alapjat.

Kozepkor (1301 - XVII. szazad)

Kaloesa esak a tatarjaras utan vaIt a modem ertelemben vett eroditett hellye. IV.
lnee papa siirgetesere, az ujabb tatar betOresek elleni vedekezestil a fontosabb
helyeket es a ptispoki szekhelyeket megerositettek. Az erseki varkastelyt is magaba
fogla16 kaloesai varnt Karoly R6bert kiraly epitette. A koltsegeket az 1337-1342
kozott Dresen hagyott erseki szek birtokainakjovedelmeb61 fedezte.

Kalocsa t6r6k-kori vara - a rajz!elirata szerint

44

,,

'.

Zsigmond kiraly 1405. evi dekretuma ertelmeben a varost tOmesfallal vettek

kortil. A gazdag, kozepkori erseki szekvarosr61 Bel Matyas tud6sit a XVlll.
szazadban: "Az erseki varost eros fallal es ortornyokkal vettek koriil, delkeletre
nezo egyetlen kapuval, sancokkal. Ezek emelkedeset a Csillas-Pale felol az
erseki lak es ket kanonoki haz mogott meg most is l<ithatru. A varat, me1yet a
Csillas-Pale es Kigy6s vett kortil, a yaros felol vizarok is vedte, me lyre a
varkapu nyilott felvon6 hiddal. A var alatt, koriilbeltil a mai tertileten, huz6dott
a Yaros, mely mint emlitetttik, szinten fallal volt kortilveve es mint Istvanffy
tOrteneti muveben a varosr61 irja, szep emeletes hazakkal disze1gett. Mar azon
idoben kovezett utcai is voltak, melyek komI kimagaslott a kozepkoru diszes es
kettornyu. szekesegyhaz. A varosban voltak az ersekseg epliletei es az erseki
nemes csaladok hazai, a plebania templom, mely atelte a tOrok h6doltsagot es a
plebarua eplilete." Meg kell emlitenlink, hogy a kozepkori plebaniatemplomot
es plebaruat 1879-ben lebontottcik. A sz6rvanyos leletmentesek sejtetik a
kozepkori Kalocsa teleplilesszerkezetet es eptileteinek helyzetet, de m6dszeres
regeszeti asatasok nelktil csak folteveseink lehetnek. A f6szekesegyhaz
szomszedsagaban alhatott a papnevelde a kaptalaru iskolaval, mellette a
nagyprepost kUriaja. Talan ennek maradvanyara epitettek ra az ujkorban a
Huber haz (kanonoki haz) boltives pincejet. A hagyomany szerint a varoshaza a regi
varoshaza helyen allt, a mai borton Szent Istvan kinily uti telekreszen. A var alatt, a
Vajas parti Burgundiaban laktak a kezmuvesek, melletttik epilltek fol a jobbagysag
hazai. Kalocsa a tOrok uralom alatt is megorizte valarnikori formajat. Az 1602. evi
al-dunai hadjarat alkalmaval Pogany Benedek naszadhaj6kapitany egyik
hadoszmlya kifosztotta es folegette a szep kozepkori varost. A tOrokok a varat
helyrea1litottak, de a leegett hazak kofalait Paksra szallitottak. Evlia Cselebi az
1664. evi utazasakor a helyreallitott var elotti dzsami es ket vendeglo mellett mar
csak a f6szekesegyhaz romjair61 es annak szep festrnenyeirol tesz emlitest. A
"varosb61 csak a plebaniatemplomot lathatta, melynek szomszedsagaban epitettek fol
visk6ikat a szerb marta16cok. Kalocsat 1686. szeptembereben szabaditottak fol
Lotharingiai Karoly csapatai. A kivonu16 tOrok varorseg folgylijtotta a maradek
varost, nszkos romokat hagyva maguk utan. A var megmaradt nyugati tornyat az
erseki palotciba epitettek be a XVlll. szazad folyaman.
Henszlmann lmre velemenye, hogy a jelenlegi f6szekesegyhaz a harmadik.
Foerk Erno szerint Nagy Lajos uralkodasa idejen Frank16i Istvan (1367-1382) vagy
Helfenstein Lajos bar6 (1383-1391) erseksege alatt a masodik f6szekesegyhazat g6t
stilusban atepitettek, ket toronnyallattak el, igy vegyes roman-g6t kinezeru volt. A
Nemzeti Mu.zeurnban orzott, g6tikus stilusu oszlopf6 es talpazatmaradvanyok
keletkezeset erre a korra damlja. Az asatcisok soran elokeriilt falurnaradvanyok
tanusaga szerint a f6szekesegyhaz falazatkove zold trachit, diszkovei feher es
voros marvanyb61 voltak, tehat tlikrozte a harmas magyar nemzeti szint, melyet
Nagy Lajos kiraly haszna1t e1oszor.
45

.f,

Ka/oesa masodik szekesegyhazanak rekonstrukei6s rajza - Foerk Erno, 1910

Kalocsa belvarosaban lepten-nyomon a kozepkor maradvanyaival,

csereptOredekekkel talalkozhatunk. A Huber haz (Szent Istvan kiraly ut 6.)
1989-es atalakitasakor a leletmentes soran faragott koveket szallftottunk a Viski
Karoly MUzeumba, melyek valoszinUleg ennek a gazdag kozepkori varosnak a
maradvanyai. A bejelentes nellcOli epitkezes megsemmisitette a leletek
legnagyobb reszet, igy tisztazhatatlan maradt az epUletek kora. Annyi bizonyos,
hogy kozepkori technikaval epitett falazatra helyeztek az ujkori teglaboltozatot.
Foltartunk egy meszk6 gy(iriielemekb6l rott kutat. Technikai f6lszereles
hianyaban nem sikertilt kiiszapolni, igy bizonytalan a kora. A kozepkorban
esetleg a kora ujkorban epithettek. KOlonosen fontos es ertekes a kUt
kibontasakor e16kertilt kerarnialelet. A tObb kobmeter tOrmelek kozott egeszben
talaltunk XVI-XVII. szazadi kors6kat, kantakat, fazekakat, valamint tOrokos
diszitesii taltOredekeket es egy korsot. A lelet bizonyitek arra, hogy a kozepkori
kalocsai fazekassag kontinuis (folytonos) a torok megszallas alatt, igy kozepkori
alapja es gyokere van a nagy tertiletet ellat6 ujkori kalocsai fazekassagnak. Ezt
azedenyek formaja is bizonyitja. Ezen megallapitast tamasztja ala az Esze
Tamas utcai emeletes haz alapozasakor e16kerOlt fazekaskemence. A FiUnevelo
lntezet pincelejar6janak epitesekor egy XVI. szazad eleji fazekas temetogOdreb61

46

,,

,.
. '.

hagyma es pohar alakU kalyhaszemek, kalyhaoromdfszek, kis- es nagyfazekak,

fedok, poharak es kors6k lattak napvilagot, melyeket mar gyorsfordularu
korongon formaztak. A hagyma
alakU kalyhaszemek a Zsigmond
korabeli nyeki kinilyi mOOely mazas
peldanyainak kesoi kisugarzasa. A
XVI. szazadi reteg alatt nehany
Xlll-XIV. szazadi edenytoredek
kenilt elo. A Nagyszeminarium
udvaraban
a
kozepkori
falmaradvanyok mellett Xlll-XlV.
szazadi edenytOredekek voltak.
A Tomori utea 1. szam alatt
XVll-XVlli. szazadi gabonavermeket es fal alapozast taIaltak, mely
ut6bbi talan a tOrok kori varral
hozhat6 kapesolatba. Ugyan ezt
mondhatjuk a gazvezetek kiepftese
kozben megtekintett falmaradvanyokr6l a Foszekesegyhaz es a
Nagyszeminarium kozott.
A fernleletek koziil meg kell
ernlfteni a XIV. szazadi sisakforg6t,
a XlV-XV. szazadi fekvo, "S"
ellenzovel kovaesolt kardot, a XVXVI. szazadi nyeltamaszt6s landzsat
es fogaskerekes sarkantyUkat. A
kozepkori
es
tOrok
hareok
Kozepkori k6/yhaoromdisz (Ka/oesa)
bizonyftekai a kardok, szablyak es
jataganok.
A Kaloesai Sarkozbo! is a kozepkor szamos emleke kenilt elo. Dusnok
hataraban Boroshaton kozepkori temetot, szomszedsagaban pedig telepiiles
nyomat talaltak. Fajsz-Garadombon 4500 darabos, 1630-as evekben zarul6
eztistpenz lelet kenilt elo. Batya-Oroszpusztan templom korUli temeto reszletet
tartak feI. Fajsz-OsztOveren 1. Ferdinand ezustpenzeibol 1018 darabot talaltak.
A homokmegyi Szentegyhazparton keso kozepkori temetot bolygattak meg.
Szakmar hataraban Szentkira!ypusztan ket fuegbol XIV-XV. szazadi
kalyhaszem es edenytoredekeket astak ki. Az usz6di Illes dombon
fakitermelessel ko-tegla epitesu falat bolygattak meg, a esontvazak mellett XlVXVI. szazadi keramiaval.

47

Az Arpad- es Kozepkorban a Kalocsai Sarkoz Fejer vannegye

kozigazgatasahoz tartozott. Jelentosebb vilagi birtok nem volt teruleten.
Legnagyobb foldbirtokosa a kalocsai ersek - aki egyben Fejer vannegye solti
szekenek f6ispanja - es a kalocsai kaptalan. A kalocsai ersekseg nemes
jobbagyai a yaros kortili hontokai- vagy sarkozi szekben laktak. Nagyobb
birtokos volt meg a szekszardi apatsag, kinek fajszi szeke Kalocsat6l delre,
Fajsz es Nemesnadudvar kozott tertilt el. A sarkozi vagy hontokai- es a fajszi
szekben is szamos nemes jobbagy lakott, akiket elojogaik kiemeltek a komyezo
jobbagysagb61. Kisebb birtoka volt meg a veszpremvolgyi apacaknak es a
fejervari kereszteseknek. A szamos kisebb nemesi csalad birtokviszonyar6l
keveset tudunk.
Az arpad-kori teleplilesha16zat tovabb sUrfuodott, szinte ,minden arvizmentes
kiemelkedest megszalltak es hasznositottak. J6 nehany Arpad-kori teleptiles
neve eltiinik a forrasokb6l, ami lehet, hogy csak a forrasok hianyanak a
kovetkezmenye. Bizonyos viszont, hogy nehany falu elpusztult, esetleg mas
neven elt tovabb. A kozepkori forrasokban mar nem szerepel Arka, Csaur,
Fokto, Geder, Hamussad, Ihaszi, Ivan, Kara, Malomorveny, Peter, Pasziba,
Segesd es Szentbenedek neve.
, Az elmaradt nevek mellett j6val tObb az uj teleptiles: Adacs (1444, Dusnok),
Ales (1422, Kalocsa), Bakhaza (1406, Kalocsa), Bakold (1406, Kalocsa), Bek
(1414, Fajsz-Dusnok), BerkefOlde (1433, Kalocsa), Bod (1366), Dobo(v)ka
(1408, Dusnok), Dragszel (1487), BId (1346-1358, Kalocsa), Erek (1483),
Gombolyag (1422), Haj6s (1433), Hontoka (1409, Miske), Kakony, Karacson
(1370, Szakmar), Keserutelek (1433), Korlathaza (1454-64, Haj6s), Korom
(1464, Homokmegy), Kortvelyes (1431), Lugas (1464, Haj6s), Malom-er
(1239, Szakmar), Mariahaza (1498, Homokmegy), Martonhaza (1408, Dusnok),
Kecskemegy (1426), Sannegy (1444), Homokmegy (1444), Nadudvar (1431),
Orosz(i) (1431, Fajsz), Part-Madocsa (1227), Pazma (1427, Kalocsa),
Peterfolde (1422, Kalocsa), Piski (1444, Kalocsa), Polkart (1426, Polgardi?),
Reztelek (1483), Szatmar (1414), Szentkiraly (1406, Szakmar), Szilagy (1498,
Dunaszentenedek), Teny (1487), Varad (1394, Dusnok), Varajt (1369, Fajsz),
Zador (1436, Ordas).

48