EMLEKEZES A FEJEZET TARTALMA Harom alaptétel / 295 Az emiékezet hdram szakas7a / 295 Haromféle emlékezeti tar / 296 KUlonbizd emléknyomok kiilénbéz6 jellegd informaciék szaméra / 296 Szenzoros emlékezet / 297 Sperling kisérlete’: a részleges beszamolds kisérlet / 297 A létvényperzisztencia: a2 id integracids kisérlet / 298 Arészleges beszémalé, a latvényperzisztencia és a kettdt integralé cimélet / 299 Munkameméria / 300 Kodolas /300 ‘Téroids /302 EiGhivas / 304 Munkameaméria és gondolkodas / 305 Az informacié atvitele a munkameméridbél a hossaé tévi emlékezetbe / 306 A VISELKEDES IDEG! ALAPJAI: Az agy mun- kamegosztésa, valamint a munka- meméria 6s a hosszii tavii emléke- ret /307 Hosszi tavi emlékezet / 308 Kédolés /308 Elghivas / 309 A VISELKEDES IDEGI ALAPUAL: Felejtés — a tarolds soran is vesznek el infor- maci6k /312 Akédolis és a2 eldhivas kot kélesinhatésok /313 A felejtés érzelmi tényerdi 314 Implicit emlékezet 315 Emidkezés és amnézia /316 Az emlékezeti rendszerek osztélyozdsa /319 Azegészségesek implicit memoridja / 319 Konstruktiwomlékezet / 321 Piaget gyerekkori torténete /321 Az emiékek bevésésének konstrukliv folyamatai /322 Esemény utani emigkezeti rekonstrukci6 /323 A konstruktiv emlékezet és az igazsdgszolgaltatas /326 Az emlékezet fejlesztése / 329 Tambiisités és memériaterjadelem /329 Képzelet és kodolas / 330 Feldolgozds és kodolds /331 Kontextus és eldhivas / 331 Szerverés (337 Az eldhivas gyakorlasa /332 ALEGUJABB KUTATASOK: Gyogyné- vénnyel az emiékezetzavarral szemben? /320 AZ EREM KET OLDALA: Val6diak-e az elfojtott emlékek? /334Amikor az emlékezet tévedése silyos kévetkezményekkel jar 1986 decemberéven Ronald Cottont az ésrak-karolinai Burlington véros birésaga az- zal vadolta, hogy brutdlisan megerdszakclt egy Jenner Thompson nevi daklanyé. Miss Thempson a térgyaléson aztalltotta, hogy akkor észeka — bar a halésrobaban sotét volt — j6l megjegyezte tarmadsja arcét. Ti- zendt éwel késGbb ezt frta a New York Times véleményrovataba; ,Megnéztem a horniokén a hajénak vonalat; sebhelyeket, tetovélésokat kerestem, bérmit, aminek alapidn késdob kézre lehet kerteni” Annak alapién, amirdlazt gondatta, hogy csalhatat- lan fl fogia ismeria tettest, habozds nél- kil Mr, Cottont nevezte meg alkivetdként. Mivel felismerte és azonositotta, Alamance Mogye Legtelsdbb Birés4ga életfogytiglan pluse 54 év bérténre itete a vadiottat. Fis6 ranézésre gy tinik, hogy a biréség alopos munkat végzett, amnikor Cottont el- itélte, hiszen akér fe! tudott mutatni alibit, akar nem, Miss Thompson minden kétséget ksréréan aramositotta dt, Részletesen és é- 2éketesen ira le témadije killsojt, egyér telmen réismerta rendérség\arcképtérbal, ‘ét valasztotta ki az azonositashaz felsora- kaztatattak kézil, és a targyaldson tett val- lomésa is minden kétséget elosdlatott az eskidtekben afelél, hogy Cotton az ekivets jogosan vadolak @ nemi erdszakkal. Thomp- son késdbb igy it erdt: ,Tudtam, hogy 6 az Bictos voltarn berme. Egyértelmden meg val tam gy6addve réla.. He lett volnahalalbin- tetés, az kértem volra a fejére. Vissza akar- tam adhi neki mindent, kamatost6l.” Az eautén kovetke76 évek sordn, mikéz- ben Ronald Cotton a bortonbil tjabb és Gabb kérvényokke! probsita Artatlanségat makacsul bizonygatni, egyik rabtarsa, bi20- nyos Bobby Poole azzal kérkedett collatarsai elgtt, hogy Cotton helyette i erdszakos nemi kozisilés miatt. Hogy wégére jaqanak a do- lognak, megmutatték Jennifer Thorpson- nak Poole fényképél, rékérdezve, hogy ner Iehatett-e 6 témadé. Miss Thompson ren- dithetetlen volt, és magabiztosan jelentette ki, hogy soha életében nem latta azt az em- bert (Bobby Poole-t), nem ért, hogy miért akarjdk belekeverni a térténetbe. Jennifer Thomason azantian sajnas mind Ronald Cotton folismeréséndl, mind akkor tévedeltt, amikor kizirta annak lebetdséast, hogy esatleg Bobby Poole erdszakotta meg dt. Mr Cotton 11 6y lett bintetésutén a DNS- sszehasonktds iddkézben gyakorati hasznd- latra kidolgozott tudomnénye mentette kia bir ttind6i, amely egyéttal igazota ext is, hogy Bobby Poole volt a7 igazi elkiverd. Thomp- sont, aki végil meghajota tények clétt, maly- ségesen megrarta emlékezetének tévedése, ésar6ta a7 egyik leghareasadh késviselje an. nak az dllaspontnek, hogy vadlottak etélisé- nélaz ember emiskezetre csak kinds karl tekintéssel lehessen hagyatkazni Bany Scheck, Feter Newleld és Jim Dwyer mérldkének szAmit6, Actual Innocence cimmel megjelent KGnyvéden ismerteti az Artatlanségprogramat, amely a téves bizo- nyitekok alapjan elitéitek DNS-médszer se- itségével torténd kisvabaditasat tizte Ki coll. Mint a szerzék megjegyzik: ,Az Artat- Jansdgprogramban DNS-hizonytékok atap- ja felmentettek 84 szAzalékét annak idején legalébbis résehen amiatt télték e', mert a szomtandk vagy maga az aldozat tévesen azonositotta 6ket. Ami a leqszomonibb a7 eqészben — folytatjak -, hogy mindez csak a kKilonboz6 tudaményck s242 éve hajtogatott allitasait és @ hétkGznapi birdsagi tavesztala- tokat timasztia ala.” Fejezetiinkben els6sor- ban ezeket a tudoményos allitasoket szeret- ‘nénk kézelebbrl is bemutatni. Lmiskezetiink altaldban tébbé-kevésbé megbizhaté, hiszen ha egydltalan nem lene az, akkor életiink igen gydtrelmes Igine — viszont j6val tab esetben hagy benninket cserben, mint gon- dolndnk. Pontatlan emiékezettinkért olykor sajnos igen silyos drat fzetiink. Nem kell sokat gyézkédni benniinket ah- hoz, hogy elhiggyiik: ember mivaltunk egyik legkritikusabh mentalisjetenségérdl van 76 Emiékeink hatéroznak meg szinte mindent. tobbek Kézdtt azt is, hogy milyen déntése- ket hozunk, vagy mit teszink egy adatt hely- zetoen. Az alapvet6 szenzoros ingerektél megfosztottan még élhetiink kielégité és gavdag életet — mint példdul a nem lété és nem halls Helen Keller -, de mandjuk Aizheimer-betegként mér nem. Aki ismer Attheimer-betegeket, taniistthalja, hogy az ‘emlékeret hidnyat még a legkivaldbb srenz0- ros bemenetek sem képesek ellensiiyazni. frthet6 tehat, hogy az emlékezet mind a biol6gia, mind a pszichol6gia tudominyarak érdeklddesére méttén szamithat. Az alébbi- akban ezekb6! fogunk izelitat adni. Elsé 1é- pésként azt vesszik szemiigyre, hogy a ku- tatok miként osztottak fel az emlékezetet egyszertioben attekintheté eqységelre.Hérom alaptétel Harom alaptétel A pszicholégusok emlékezettel kapesolatos hérom alaptétele kizti] az egyik, hogy az emlékezet harom részre bonthat6 fel: a kédolés, a taralas és az eldhi- vas szakaszdra. A masik, hogy a révid, illetve a hosszii idejti taroldst kiilnbéz6 memiriat{pusok végzik. A harmadik pedig, hogy az emlékezet fajta- ja.az.informéciok jelleget6l is fiigg (hogy példaul té- nyekr6l vagy készségekr6l van-e sz6). Egyre tobb bizonyiték utal ara, hogy a kiilénbiz6 emlékezeti rendszereket eltéré agyi terilletek iranyitjak. Az emlékezet harom szakasza Tegyik fel, hogy valamelyik reggel bemutatnak benniinket egy diaknak, akit Dob6 Katicanak hiv- nak. Amikor még aznap délutan ismeét talélkozunk vele, valami ilyesmit mondunk neki: ,.Te vagy Dob6 Katica! Reggel taldlkoztunk.” Emlékeztiink tehat nevére, de vajon pontosan hogyan? Minden ilyen emlékezeti mivelet hérom sza- kaszra oszthat6 (Idsd 8.1. bra). Els6 Iépésként a bemutatas sorin Dobé Katica nevét valamilyen mé- don bevittiik.a memariankba. Ez.a kédolasi szakasz, amelyben a kirnyezet informaciéit jelentéssel bird egysépekké alakitjuk at és tdroljuk. A névnek meg felel6, 2 memériank szdméra elfogadhato kodba vagy reprezentacidba dtforditott fizikai bemens je- leket (hanghullimokat) végiil emiékezetiinkbe emel- tak. Ezzel parhuzamosan egy mésik fizikai beme- net, a fénynek a any arcdhoz igazodé mintazata is dtalakitasra keriilt, mégpedig az el6z6 reprezentaci- hoz hozzakapesolédva. Masodik lépésként a két talalkozés k6z6tt eltelt idén kereszttil meg6rizttik (taroltuk) a lany nevéhez és areahoz rendelt infor- mécidkat. Ez a téroldsi szakasz, amelyben vala- Azemlékezet harom szakaszra bonthato. Az elsében, a kadolasi szakaszban a tényeket elhelyezaik @ memédridban. Ez torténik ak- kor, amikor tanulunk. A masadik szakasz @ trolls, mahynek sordn a tényeket a memé ri8ban raktdrozzuk. A harmed, a eldhivé- si szakaszban a wényeket visszanyeridk a2 emiékezetoOl — példéul olyankor, amikor viesggaurk 295 Elhelyezés amemériéban Vissranyerés a meméridbal 8.1. ABRA + Ar emi6kezet hdrom szakasza Az emiékezet modem elméletei a 4 az omiékerés egy vagy ‘bb szakaszan fellépé h’bénak tulajdontak (Melton, 1963 nyamdn) mennyi idére megérizziik az informaciét. Harma- dik lépésként arcdnak reprezentdcidja alapjin azo- nositottuk 6t délutan azzal, akit reggel bemutattak nekiink, majd elékerestiik a nevét a tarbél. Ez az eldhivasi szakasz, amely soran megprébaljuk vis7~ szaszerezni a korébban az emlékezetiinkbe men- tett és ott térolt informaciokat Emlékezetiink bérmelyik szakaszban cserben hagyhat benniinket. Ha a masodik talalkozas alkal- maval nem jut esziinkbe Katica neve, akkor a hibat a kodoldsi (mar az arcat sem sikeriilt j6] elmente- niink), a tdrolasi (vitkézben valahol elvesztettiik a nevét) vagy az eldhivasi (nem tigy rendeltik hozz4 arcdt a nevéhez, hogy egyik a masikat el6 tudnd hizni) szakaszban egyarant kereshetjiik. Az emlé- kezetre iranyulé djabb kutatésok megkisérelnek kézelebb férk6zni a fenti hgrom szakasz mentilis miiveleteiez és magyarazatot keresni arra, hogy miként térhetnek rossz vagdnyra, 5 vihetik cs6dbe magat az emlékezést. ‘Az .tijabb vizsgalatok szerint az emlékezés killdn- b6z6 szakaszai az agy eltéré képleteihez kotédnek. A legérdekesebb adatokat az agyi képalkot6 eljard- sokat, péld4ul a pozitronemissziés tomografiat (PET) vagy a funkciondlis magneses rezonanciat (ZMRI) alkalmaz6 kutatasok szolgaltatjak, amelyek- ben a kiilénbé26 feladatok végzése kézbeni agyi ak- tivitast mérik. Az ilyen kisérletek dltalaban két rész-296 61 Alinak. Az elsben, amely a k6dolds szakaszit vizsgalja, a vizsgalt személyeknck valamilyen nyel- vi anyagot kell megtanutniuk, mondjuk kategéridk- hol és azok szokatlan példdnyaibdl Allo sz6parokat (bittor poharsz¢k), 2 mésodik, az eldhivasi sza- kaszban pedig fel kell ismernitik vagy idéznitik a kategéridhoz tartoz6 clemet. A legérdekesebb ered mény az, hogy 4 kédolds folyaman nagyobbrészt a bal {élteke agyi tetiiletei aktivak, mig az el6hivas alatt a jobb félteke teriiletei Iépnek mukédéshe (Shallice et al., 1994; Tulving ct al., 1994a, 1994). A k6dolas és az eldhivas kézitti ktilénbségtérenck tehat vilégos bioldgiai alapja van Haromféle emlékezeti tar Azemlékezet hdrom szakasza nem minden helyzet ben milkidik egyformadn. Az emlékezeti folyamatok att6l fliggéen alakulnak, hogy a térolni kivant anya got 1. egy masodperenél kevesebb ideig, 2. néhany masodpercig, vagy 3. ennél hosszabb id6re ~ tébb percen, esetleg éven dt - szeretnénk-e megorizni. Az Atkinson-Shiffrin-elmélet + Az emlékezeti rend- szerek id6i alapon valé megkiilénbéztetését Richard Atkinson és Richard Shiffrin fogalmarta meg 1968- ban. Az Atkinson-Shiffrin-elmélet fontosabb téte- ei az aldbbiakban foglalhatoak ssze: 1. A kérnyezet informacidi elészér az ugynevezett szenzoros tarba keriilnek, amelynek hérom alap vet6 sajétossiga van (Massaro és Loftus, 1996). Az els6, hogy a szenzoros tar minden, az érzékszer- vekbe bejuté informaci6t képes befogadni. A maso- dik, hogy a szenzoros tar rendkiviil tinékeny, a be- fogadott anyagot mindéssze a masodpercek tortré- széig (vizudlis informacick esetében), illetve né hany mésodpercig (auditiv informdcidk esetében) 6rzi meg. A harmadik, hogy az ide keriilt informaci- 6k azon tredéke, amelyek felkeltik a figyelmiinket (lasd 5. fejezet), a rendszer kévetkez6 nagy elemé- be, a révid tavii emlékezetbe keriil At. 2. A révid tavii emlékezet az a bizonyos kovetke- 26 dllomas, ahovd a szenzoros tarbdl a figyelmiin- ket felkeltett informaciék atkcriilnek. Gt alapveté sajatossdga van: az els6, hogy bizonyos szempont- bol - mivel a révid tava emlékezetben lévé dolgok- nak folyamatosan tudataban vagyunk - megfeleltet- het6 a tudatossdgnak. A madsodik, hogy az itt tarolt informdcié Alland6an hozzaférheté. Ezek alapjan hozunk meg déntéseket és hajtunk végre cseleke- deteket masodpercek vagy még andl is révidebb id6 alatt. A harmadik, hogy ha ebben nem akadé lyozza meg semmi, akkor az itt tarolt informdcié kortlbeliil htsz masodperc miilva elenyészik (a fe- 8 Emiékezés Danicl Barenboim argentin zangorista eldadés Kazben. Az ijabb bizo- ftékok arra utalnak, hogy a készségek térolés4ért mAs hossz4 tv kezatfelels, mint a tények megGreéséért ledés homélydba meriil). A negyedik, hogy az anya- gol a felejtéstol az ismétlés segitségével dvhatjuk meg. Az ismétlés az informacidk ujbéli és & szimbavevését jelenti (Sperling#1967). Az hogy az itt lév6 anyag - mikézben atlép a révid tava emlékezetb6l a harmadik térolhelyre, a hoss2ti tava emlékezetbe - az tigynevezett elaboracié so- ran feldolgozasra keriil (pl. j6l kezelheté vizudlis kép lesz belél 3. A hosszti tav emlékezet az a hatalmas infor- méacids tar, ahol az 6sszes, szAmunkra hozzaférhe- 16 informéciot drizziik. A hosszii tava emlékezet nek harom alapvet6 sajatoss4ga van. Az cls6, hogy az. informaciékat ~ amint mér utaltunk 14 - a killin- b8z6 elabordciés folyamatokon keresztiil a révid tévii emlékezetbél kapja. A masodik, hogy jelen is mereteink szerint kapacitasa végielen. A harmadik, hogy az itt tarolt informacidkata felidézés sorn a r0- vid tavé emlékezetbe juttatjuk vissza, ahol egyrészt kilénbiz6 miiveleteket hajthatunk végre rajtuk, mésrészt segitségiikkel feladatokat oldhatunk meg. Kilénb6z6 emléknyomok kiilénbéz6 jellegd informacidk szémara A legutébbi éviizedekig a pszicholégusok azt gon doltak, hogy egyctlen emiékezeti rendszert alkal- mazunk az dsszes térolands tartalom sz4méra. Ma- gyardn, ugyanaz a hosszii tavii emlékezet szolgal példaul a nagymama temetésével kapcsolatos emlé kek, illetve a biciklizéshez sziikséges készségek té-‘Szenzoros ermlékezet rolasara. Az tjabb eredmények arra utalnak, hogy e feltevés hibds. Aza hosszi tav memGria, amit a té- nyek (pl. hogy ki a jelenlegi minisztereindk) tarolé- sara haszndlunk, kiilénbézik attol, amely a készsé- gek (pl. a biciklizés) fenntartaséra szolgal. A ktilinb- ségeknek nyilvénvaléan egyarant vannak biolgiai és pszicholdgiai okai - ezeket a fejezet késdbbi ré- szében fogjuk attekinteni. A legalaposabban ismert rendszer, az explicit emlékezet az adott helyen és idében megtértént események tudatos felidézésére szolgal, a masik, a fizikai tevekenységekért, példaul az tiszasért fele- 16s, ‘igynevezett implicit emlékezet pedig nem tu- datosan emlékszik a kiilénbdz6 informaciokra. | + Acemibkezet harom szakasza a kédolés, a tarolas és az eld- hiv, + Biolbiei adatok is igazolik a fenti megkilnbdztetések ér- vGnyességét. Az aay Képalkol6 elarésok eredményel szrint a hosszi tavé emi6kozetnéla ktidolis folyamén o'sGsorban a bal féltoke, mig az eldhivéskor elsdsorban a jobb fhteke aktivalidik. * Az id6i tényozéknek rmegfololéen haromféla erniskezettel rendelkezirk: a miliszckundum szézadiész6ig tat szenzoros, 2 percetig tarté (ma mar munkamemériénak novezott) civ tél és a néhdny perctél akir éveken kereszill megmaradé hhass2d tw emiékerette! *+ Az explicit emiékezet tudatos, a7 implicit emlékezet nem tu- datos 1. Ha valamelyik barétja ross meméridjéra panaszkodina On- nick, mityen Kérdéseket tenne fel vagy milyen teszteket végezne el annak megéllapitéséra, hogy emiékezetének mely részeivel vvan a gond (ha gond van velvk egydltalan|? 2, Hogyan lehet a nem tudatos memériat viasgaini? Szenzoros emlékezet A kornyezetbél az érzékszerveken keresztiil beér- kez6 informacio elészir egy igen rovid ideig tartd, ligynevezett szenzoros emiékezethe keriil. A szen- zoros emlékezetrél korabban mar elmondtuk révi- den azt, hogy hatalmas mennyiségt informacist képes befogadni, és az érzékszervekbe érkezett érzékleti informécidkat meglehetésen hiien adja vissza, mindamellett igen révid ideig tart. A latas- hoz illeszked6é szenzoros meméridt, az ikonikus emlékezetet akkor érheljiik példaul tetten, ha az ad- dig sotét tajat az égen hirtelen dtcik4z6 villim egy pillanatra megvilagitja 297 Minden bizonnyal az dsszes érzékszervi modali- tds rendelkezik szenzoros emlékezettel, de mivel az érzékelésnél és az észlelésnél a legtobb kutatas a 1a- tésra és a hallasta iranyul, leginkabb a latashoz (ikonikus eml¢kezct) és a halléshoz (echoikus em- lékezet) illeszked6 szenzoros emlékezetet ismer- jiik. Az alabbiakban e két, legtébbet kutatott jelen- ség kéziil az ikonikus emlékezettel foglalkozunk. Sperling kisérletei: a részleges beszamolds kisérlet George Sperling 1960-ban jelentette meg a Harvard Egyetemen {rt doktori disszertécidja alapjan kidol- gozott korszakos jelentéségti tanulmanyat. Sper- ling abbél a megfigyelésbél indult ki, hogy amikor tilsagosan révid id6 alatt tils4gosan sok informa- cio ér benniinket - példdul 12 sz4m harom sorba, négy oszlopba elrendezve -, akkor egy pillanattal késébb mar csak 4 vagy 5 szaémot tudunk felidézni beloliik. A bemutatast kévetéen kézvetlentil fel- idézheté dolgok szima memoriaterjedelemként mar akkor is legalabb szaz éve ismert volt, és a ku- tatok tigy gondoltdk, hogy a jelenség arra utal, hogy egy ilyen informaciés palettarél ea leheté legtébb felvehet6 informacié, Hamarosan azonban az a sej- téstik tamadt, hogy az tigy talan mégsem ilyen egy- szeré. Elészor is, a személyek eredetileg mindig t6bb adatot latnak, mint amirél be tudnak sz4mol- ni, csak éppen igen hamar elfelejtik 6ket. Mire leir- juk azt a 4-5 sz4mot - panaszkodtak ~, a maradék egyszeriien eltinik a szemiink el6l.” Masodszor, a bemutatott inger képe tovébb fennmarad, mint ma- ga a bemutatott inger. Mindkét sejtést konnyd el- Jenorizni. Ha bemegyiink egy elsététitett szobdba, kinyitunk tetszés szerinti oldalon egy konyvet, és elsitjtik egy fényképezogép vakujat, akkor magunk is meggy6z6dhetiink réla, hogy, noha , latjuk” csak- nem az egész oldalt, csak egy kis részét fogjuk tudni felidézni. Raaddsul mig a vaku villandsa a masod- pere torirészéig tart, a kinyvr6l alkotott kép leg alabb fél masodpercig fennmarad. Sperling egy zsenidlis, részleges beszdmolés médszernek nevezett kisérleti eljarassal ellendriz- te ezen sejtéseit (Iésd 8.2. dbra). A megfigyeléknek igen révid, a mAsodperc huszadrészéig tarté idére bettisorokat villantottak fel, az egyes sorokban lévé bettik szdmat valtoztatva. A 8.2. Abra bal oldali tab- Jdjdn a hérom sorban egyenként négy betti lathaté. A kulatok kétiéle helyzetet hoztak Iétre, a7 egyik- ben, a hagyomanyos teljes beszamolés helyzetben a megfigyel6k egyszertien megprébaltak annyi bettit felidézni, amennyit csak képesek voltak, az vij rész- leges beszdmolés helyzetben pedig csak egyetlen, a kisérletvezet6k dltal véletlenszertien megjeléltResAeges beszs rc A hozeéférhetd betdk becsalt szima oe 8. Emlékezés. Teljes beseémolés hotyeetban nyditart teljesitmény becsilt szama 6 3 6p oo (f [ a A R E G| 4 ff Tejesbeszimos = St i tal = aa oo 1 a a 0 2 4 6 8 0 01 00 01 03 05 A bemutatott betak szémma Azinger fikaieftinése 8.2. ABHA © A részieges beszdmolés kisérlet 6s a jelzés kozotti id6 ndvelése bal oldali tabla 22 ingerelrendezést mutatja be: héram sor, mindegyikhen négy betivel. A magas, a korépmagas.iletve a mély hang jelzi a résztvevinek, hogy afelsd, @ kézépsé, iletve ar aish sorra figyeljen-e. A kéizéps¢ és a jon oldali tbisk Abr zojak a Kisérletek eredményeit. Aknépsé tibla jl rékelteti hogy a berwtatatt bettk szémanak navelésével a teljes besrdmolds heiyzethen a felidézett egységek szdma 4,5 énéknél megéllapodik, a részleges beszémolds helyzetben viszont —a szenzoros emlékeret oridsi kapacitasét bizonyitandé —tovabbra is n6. AA jobb oldali tabla art abrézolja, hogy a betikfikaieltinése és a hanginger megjelenése kat elteltidé navelésével a résvleges heszémolok- ban kagott teljesitmény csbkken, ami a szenzoros emlekek gyors eltinésére utal AA jobb old table jobb also sarkéhan lathaté oszlop a tejes baszmolds helyzet 4,5-es tlagat abrévalja sorra Kellett figyeljenek. A bettik bemutatésa utan hangjel tajékoztatta dket a kivdlasztott sorrél, még- pedig a magas hang a fels6 sort, a kozépmagas a ké zépsot, a mély hang pedig az. als6 sort képviselte. A részleges beszdmolds helyzetben Sperling ugy be- esiilte meg a megfigyeldk szamara hozzaférheté be- tk szdmat, hogy a megjelolt sorb6l felidézett betGk Atlagat beszorozta a sorok szamaval, azaz ebben az esetben hérommal. Haa megfigyel6 a megjeldlt sor- bol mondjuk harom bettire emilékezett, akkor a fel- tételezés szerint ez a hérom betti mindhdrom sor- bél rendelkezésére allt az adott idében (Gsszesen 3 x 3= 9), hiszen a sorvalasztés csak a bettik fizikai elttinése utan hangzott cl. A 8.2. dbra kozéps6 tab laja mutatja a kisérlet eredmeényeit. A teljes besz4- molés helyzetben a betik sz4manak niivelés¢vel a felidézett egységek szdma nétt, majd megallapo- dott 4,5 értéken, és az eredmények egy id6 utdn val- tozatlanok maradtak, mig a részleges beszémolés helyzetben a hozzaférhet6 egységek sz4ma a be. mutatott bettik szamaval egyiitt emelkedett. A meg- figyelk Oszténds megérzése tehdt igaznak bizo- nyult, azaz jOval tobb betd volt adott pillanatban hozzaférhet6 szémukra, mint amennyit a hagyo- ményos teljes beszdmolés helyzetben fel tudtak idézni. A masik kisérletében Sperling a betiik szamanak dlland6 értéken (jelen példénkban 12) tartasa mel- lett részleges beszdmolds helyzethen a bettk fizi- kai eltGnése és a sorvdlaszté hanginger megjelené- se k6zOtti idét valtoztatta. Amint azi a 8.2. dbra jobb oldali tablajaban léthatjuk, a kévetkezmények dramaiak voltak. A hanginger foKozatos késlelteté- se sordn a nagy valtozds a 300 milliszekundumos iddkiilonbségnél kovetkezett be, ami arra utal, hogy az ikonikus emlékezet kériilbeliil a masodperc egy: harmaddig marad fenn. A latvanyperzisztencia: az iddi integraciés kisérlet Sperling korszakos jelentéségti munkaja utan kisér letek egész soraval prébalték tébben is feltérni az ikonikus emlékezet alapvet6 vizudlis sajtossdgait. Koziiliik a legjellegzetesebb az Erikson és Collins (1967) dltal kidolgozott, majd Di Lollo és munkatar- sai (Di Lollo, 1980; Hogben és Di Lollo, 1974) altal tovabbfejlesztett idéi integrdciés paradigma. Di Lollo valtozatéban egy feltételezett 5 x 5-Gs tabla 25 négyzetében 24 pttyét helyeznek el, és a megfi- gyelének a hianyz6 potty helyét kell megallapitania (lasd 8.3. a Abra). A hianyzo potty helye még igen rovid bemutatdsi idé esetén is konnytiszerrel azo- nosithaté, ugyanis a ,triikk” nem itt, hanem abban van, hogy a 24 pétty val6jaban ket 12 pattyés, egy: mds utdn bemutatott dbrabdl dll éssze. A kisérlet eredményeit a 8.3. b) bran ldthatjuk. Amennyi- ben a két dbra bemutatasa kozatt eltelt idé rovid volt, a hiényz6 pétty helyét igen magas valészinG- séggel sikeriilt azonositani, a 150 milliszekundu- mig névelt késleltetés sorén azonban a teljesitménySrenzoros emlékezet Aketté egymasra a) votive” 3 = 2 z & “SO £ 02+ °C ammn) S! ak 00 —1 te 4) 0,00 0,04 0,08 0,12 016 0,20 AA tdblak bomutatasa kéz6tteltelt id (sec) 8.3. ABRA © Id6i integréciés feladat a) Az ingar olrendezése. A két. egyenként 12 pottytittartalmazé ta la egymédsra ,vetitésével” 5 x 5 potty keletkerik, de egy patty valahonnan mindig hidnyzik. b) A kisérlet eredményei. A két tébla bemutatésa kozott eitelt dd navelésdvel a felidézési taljesitmény csokken, ami a két tabla viaudlis integrdlasdhor srikséges latvany- perrisztancia gyors cstkkenésére utal rohamosan csékkent. A kindlkoz6 magyarazat sze- tint az els6 abra ikonikus képének elhalvanyulasa- val az ilt bemutatott péttyok egyre kevésbé marad- tak ldthat6ak és a masodik dbra képébe integralha- téak A részleges beszamolé, a latvanyperzisztencia és a kettét integralé elmélet Kezdetben olyba tint, hogy a részleges beszémold és az idéi integraciés paradigmdk nagyjabol ugyan- azt a jelenséget mérik, azonhan hamarosan kide- rilt, hogy az ikonikus emlékezetet két ktilénb6z6 dalrdl kézelitik meg. Az els6 esetben a rendelie- zésre 4ll6 anyagbél az informacié kivonasa tortént, amésodikban pedig a ldthat6, az. egyén szAméra tu- datosan hozzaférheté informdcié észlelése. Az is nyilvanvald lett, hogy az ikonikus emlékezet ket ol- dalanak kiilénb6z6 jellemz6i vannak (Coltheart, 1980), azaz a két feladat egyszertien nem ugyan- azokat a tulajdonsgokat veszi célba. A két paradig- ma egyesitésére olyan tj elméletet dolgoztak ki, amely egyben az érzékeléssel-észleléssel és az em- lékezettel kapesolatos eredmények integrdlsara is képes (Loftus és Irwin, 1998). {me a legfontosabb megallap{tasai: 299 1. Arévid ideig bemutatott ingerek (pl. felvillantott bettik, péttydk vagy az égen végigcika6 villam megvilagitotta t4j) az idegrendszerb6l szenzoros valaszt valtanak ki. A vdlasz - amint azt a 8.4. abra mutatja - felfoghaté az idegi tevékenység mértéké- nek, amely kezdetben emelkedik, majd csékken. A valasz mértéke az inger megjelenésekor felszokik, az inger fizikai eltinése utan még egy darabig n6, utdna pedig nullara zuhan vissza. 2. Az ingert6l szerzett informacié mennyiségét (amelybél példaul a Sperling-kisérletek kiindulnak) a szenzoros valaszt abrézold fiiggvény alatti tertilet jelzi. 3. Az inger lathatésaga annak fiiggvénye, hogy a megfigyelé milyen gyakorisaggal képes az ingerrél informaciéhoz jutni. Ez utobbi, a lathatésdg és az informacié elérésének gyakoris4ga kézitti pérhuzam nem olyan bizarr, mint amilyennek els6 rénézésre latszik. Ha valaki jart mar tigy, hogy autévezetés kozben annyira el volt meriilve gondolataiban, hogy észre sem vette a mellette elsuhano tajat, akkkor maga is megtapasz~ talhatta, hogy a t4j részleteinek tudatos észlelése -a lathatésdg - attdl fidgg, hogy mennyi informécist szerziink be réla, Informaciészeraés nélkil léthat6- sdg sins. . ‘Ax inger fiikai megsaiinése (40 msec-nél) * 2 % g 2 8 é 0 4 ©8020-0200 240280 ‘Az inger bemutatasétel ete dd (msec) 8.4, ABRA « A szenzoros valasz mértéke Egy 40 millszekundumos inger éltalkeltett szenzoros valasz figgyé- nye. A becsilt idegi valase mértékét az inger bemutatasdnak kezde- 1616) lathatjukazeltelt iddnek magfelelden. A gérbe alati tenet jelé- Ii az ingerdl hozzank juté informaciét, magasséga gedig barmely adott ponton az ingerlathatésagan milk300 + A szenzoros meméria befogadékénessége dridsi, viszont ‘artalma igen ttnékeny. A szenroros emiékezetbdl az arra érae- mesnek tartott anyeg a kivetker6 térba, arbvid tui, azaz mun- kamemoriaba kerill * A latvanyperisrtencia’a? a jelenség, amely sordn az infor- méci6 viulis reprerentéciéja a masodperc néhany tized:és78- ig megbizhatGan és tudatosan észlethets + A szenzoros valasz figgvénye olyan fogalom, amely a szen- oras emlékezet és a latvanypernsztencia jelenségét integréini képos. 1. Menryiben hasonit a Spering-(éle résileges beszémolds ki sévlet arta, amikor @ tandr az drén tanuitakat probaljaellendriz ni? Mennyiben kilnhdzik a kisérlet egy viesgahelyzett6r? 2. Vajon a részleges beszamolé vagy azid6i integracids kiséret méri-2 pontosabban a tudat tartalmat? Probalja megmagyardz- ni, miért! Munkamemoria Amint mar utaltunk ri, a szenzoros emlékezet ha- talmas mennyiségti gyorsan elenyész6 informacidt képes befogadni. A Doonesbury-miniképregény azt mutatja be, hogy csak a figyelmiinket felkelt6 infor- miacidk jutnak at a szenzoros emlékezetb6l a kévet- kez6 emlékezeti tarba. Atkinson és Shiffrin ezt az dllomadst még révid tava emlékezetnek nevezte, tijabban azonban egyre inkabb elterjedében van a révid idejéi tar, illetve az abban érzdtt tudatos infor- macid jelolésére a munkamemoria kifejezés. Az is egyre inkabb nyilvanval6, hogy szerepe joval dssze- tettebb 6s jelentéségteljesebb anal, mint ahogy azt koraébban gondoltuk. A munkameméria harom szakasza a kédolas, a tdrolds és az eldhivas. Nézziik meg kézelebbrél e ha- rom szakasz tulajdonsdgait. Kédolds Ahhoz, hogy az informaciét munkamemoriankban kédolni tudjuk, oda kell figyelniink ra, Minthogy fi- gyelmtink szelektiv (lasd 5. fejezet), rovid tavu me- méridnk csak azt fogja tartalmazni, ami felkeltette érdeklédésiinket, azaz a benniinket éré hatdsok tbbsége ~ mivel be sem jut munkamemériénkba - magatol értet6déen soha nem lesz eldhivhaté. Sok olyan nehézség, melyet ,emlékezeti problémanak” 8. Emikezés cimkéznek, valojaban figyelmi kérdés. Ha példaul vasdrlds uldn valaki megkérdezi, hogy milyen safnt voll a pénztaros szeme, feltehetéen azért nem tud- juk megmondani, mert egyszertien nem érdekelt benntinket. Akusctikus k6dolds + Amikor az informdcié a mem6- riba keriil, atirddik valamilyen kodba vagy repre- zentacidba. Milyen formaban reprezentaljuk vajon a telefonsz4mokat, amikor megprobalunk valakit felhivni? A szAmjegyek mentalis képét 6rz6 vizua- lis kodban? A szamjegyek elnevezését 6rz6 akusz- tikus kédban? Esetleg a szimjegyekhez kapcsolt, jelentéssel bird asszocidciékon alapulé szemanti- kus kédban? A kutatdsok arrél tantiskodnak, hogy baérmelyik lehetéséget hasznélhatjuk az informacié. kédolasdra, a munkamemG6ridndl mégis az akuszti- kus kéd, a folyamatos isinételgetés az informécié aktivan tartasnaka legelonyosebb médja. Az ismé telgetés kiilénésen abban az esetben népszeréi stra- tégia, ha az informaci6 verbalis tételekb6l (sz4m- jegyekbél, betékbél vagy szavakbél) all. [gy egy telefonszim megjegyzéséné] a szamot nagy vald. szindiséggel szdmjegyek neveinek hangalakjaiként k6doljuk, a hangokat egészen a ,tarcsdzdsig” ismé telgetve magunkban. Azegyik, az akusztikus k6doldSra iranyulé klasz szikus kisérletben a kutat6k révid idére egy hat massalhangz6bdl allé betiisort (pl. R1.BKSJ) mutat- tak be, és a bettik elttinése utan a kisérleti szemé- lyeknek sorban le kellett frniuk mind a hat bettit. Noha az.egész.eljaras mindossze egy-két masodper- cig tartott, a személyek mégis kivettek el hibakat, példdul az egyes betiiket feleseréiték a hozzajuk hasonlé hangzastiakkal. El6fordult, hogy valaki az RLTKSJ sort irta az eredeti helyett, a B-t a hasonlé hangzdsti T-vel helyettesitve (Conrad, 1964). Az adat azt az elképzelést erdsiti meg, hogy az egyes bet(iket akusztikusan kédoljuk (pl. a B-t ,bé” alak- jaban), 6s amikor valamilyen ok miatt a kod egy ré- sze elvész, (csak az.,6” hang marad meg), a megma- radt részhez hozzaillesztheto masik hanggal (mond- juk ,,té”-vel) valaszolunk*. Az elképzelés arra is ma- gyarazatot ad, hogy miért nehezebb akusztikusan hasonlo tételeket sorban felidézni (TBCCV), mint akusztikusan kiilénbéz6eket (RLTKS). Vizudlis kédolds + Sziikség esetén - bar a kisérletek szerinta vizudlis kéd dltalaban hamar elhalvanyul - verbalis anyagra is alkalmazhaté vizudlis kod. Nem verbalis tételek megjegyzésénél (pl. nehezen leirha- 16, ennélfogva akusztikusan nehezen fenntarthaté * A magyarézat Kicsit hignyos. Valami megmarad a D-bSl: az. hogy eliilsé z4rhang. A .vé” tipust hiba ritka, pedig ez Is, o8*-szerti, —A szerk,Murkameméria 301 tegvn cA minden. git ‘Svasztok mindenki! Mark Slackmeyer vagyok, 2000-2s kampany legigalma rl fogunk beszéigeti, a hakibantetésréi. Texasban nemrég eg szemtanii valli alapozva hati féltek Kivanesi vagyok, hogy vajon fel vagytok-e késailve = egy ilyen perdénté tandvellornasrat Neézziik csak! Anélkiil, hogy odanéznétek, takartok le 2 ‘Két fels6 képet... Reguan? Nagyszertl Akkor most ito le art font, aki mégéttem allt! Milyen volt a haja? Milyen ruhét hordott? Mit tartott ~~" akexéden? Vote szérzet az erodn vagy szem ieg az orrén? ‘Azért ne basiuljatok Jo, alekor most Nyugodt iéekcet ~a bajuszit csak kildenéteke a azért borotvalta le holdiba azt az em: kozben, hogy srivasson bert, ha netalén- ‘an gyilkosség- gal vadolnsk? bbonnetoket!302 Amikor fel akerunk valakit hiv, a ,téresézdsig” vajon vizualisan, akusztkusan vagy szemantikusen Lérojuk a telefonszmdt? képeknél) megnéhet a vizudlis kéd jelent6sége. Bar mindannyian képesek vagyunk vizudlis képeket munkamemériankban tartani, némelyek - els6sor- ban a gyerekek - fényképszertien is képesek meg- Grizni Oket. Elég egy pillantast vetnitik egy képre, hogy eltdinése utén még mindig maguk el6tt ,1as- sak” akar hosszii perceken At, és kérésre elképeszt6 részletességgel leftjdk minden apr6 mozzanatat. Megmondjak példaul, hogy hény csik van a macs- ka farkdn (Jdsd 8.5. 4bra). Olyan, mintha kézvetle- nil egy eidetikus (fotografikus) képrél olvasnak le a részleteket (Haber, 1969). Az eidetikus emléke- zet mindazonaltal meglehetdsen ritka. A gyere- kekkel végzett vizsgélatokban mindéssze kériilbe liil § szazalékuk sz4mol be hosszii ideig fennmara- d6, éles részletekben gazdag képekr6l, és szigoritva a fényképszerti képek kritériumait - példdul egy szovegoldalt alulrél felfelé ugyantigy el kell tudni olvasni, mint fellilr6l lefelé -, az eidetikus képek gyakorisaga néluk is rohamosan cs6kken (Haber, 1979). A munkameméria vizudlis kodja tehat fény- képhez hasonlithat6, Kétféle munkameméria + Az, hogy akusztikus és vi- zudlis k6dok egyarant léteznek, néhény kutatot arra a kévetkeztetésre vezetett, hogy a munkame- moria két kiilénb6z6 tarbél, mas néven pufferbél All. Az egyik az. informacist egy rivid ideig akusz! 8. Emiékezés kus kédban 6rz6 akusztikus puffer, a masik pedig az informacist egy révid ideig vizudlis vagy téri kédban tarolé vizudlis-téri vazlattémb (Badde- ley, 1986). A legujabb agyi képalkoté vizsgdlatak szerint a két puffer az agy kiilnb6z6 teriiletein ta- lalhaté. Ax. egyik kisérletben a kisérleti személyeknek uigy mutatték be bettik egymas utdni sorozatat, hogy mind maga a betti, mind annak térbeli helyze- te elemrdl elemre valtozott (ldsd 8.6. abra). A pro- bak egy részében a személyeknek csak a bettik azo- nossdgat Kellett figyelniiik, és feladatuk annak el- déntése volt, hogy valamely betti azonos-e a hérom- mal korébban bemutatott bettivel, a probik més részében pedig csak a betdk téri helyzetét figyelték, azt eldéntendd, hogy az adott betti helye azonos-e a harommal korabban bemutatott betd helyével (8.6. Abra). A tényleges ingerek tehdt mindkét esetben azonosak voltak, de a személyek vagy csak a verba- lis informaciét (a bettit), vagy csak a téri informadci 6t (annak helyét) téroltak. A verbdlis informécié fel- tehetéen az akusztikus, mig a téri informacié felte- het6en a vizudlis pufferbe kerilt. A betiik azonossdgénak és téri helyzetének meg- Allapitaséndl az agyi aktivitast PET-tel mérték. Az eredmények szerint a két puffer mas-més félteké- ben helyezkedik el. Azokban a prébakban, amikor aszemélyeknek verbdlis informaciot kellett (arolni- uk (az akusztikus pufferben), az agyi aktivitas nagy része a bal féltekére eset, amikor viszont a téri in- formaciét kellett meg6riznitik (a vizudlis puffer- ben), a jobb félteke volt aktivabb. A két puffer tehat két kiilénb6z6 rendszert képvisel (Smith, Jonides és Koeppe, 1996). A 2. fejezetben térgyalt féltekei specializacis ismeretében ez a megillapitas nem is annyira meglep6. Tarolas A munkamemoridban talén az a legkiiléndsebb, hogy terjedelme igen korlatozott - atlagosan hét té- tel, esetleg kettével tobb vagy kevesebb (7 + 2). Egyesek mindéssze dt tételt képesek megtartani, masok akér kilencet is. Figyelembe véve, hogy em- Jékezeti képességeink terén mekkora kilonbségek yannak kézéttiink, furesdnak ttinhet ennyire egy kalap ald venni mindenkit; csakkhogy a kiilonbségek els6sorban a hosszt tava meméridra vonatkoznak. A munkameméria 7 + 2 kapacitasa mar a kisérleti pszichol6gia héskorszaka ota ismert. Az emlékezet kisérleti tanulmanyozasat 1885-ben elindité Her- mann Ebbinghaus eredményei szerint a felsé hatér het tétel, amely sz4m a nagyjdbdl hetven évvel ké- s6bb szinre lép6 George Millerre (1956) olyan mély benyomiést tett, hogy ,.mdgikus hetesként” emleget-Munkameméria 8.5. ABRA + Az eidotikus kép vizsgélata Eta képet 30 mésodpercig rmutatt3k dltalanos iskolés gyerekeknek Miutén a képot elvették, egy fi 2 maga eidetikus kSpén ,nagyjébol 1" csfkot latott a macska farkan. A festmény Merjorie Torrey keze smunkgja, 6s Lewis Caroll Alice Csodaorszaghan cimii konyvének Josette Frank alta riviitett vallazatabal valé te. Az emlékezeti korlat a nem nyugati kulttirakban is érvényes (Yu etal., 1985). A pszichologusok az érvényes értéket a mem6- riaterjedelem meghatdrozésaval Allapitjak meg, az- aza Kisérleti személyeknek egymést61 fiiggetlen té- telek (szdmok, bettik, szavak) kiiltinbiz6 sorozata- it mutatjék be, amelyeket sorrendben kell felidézni- tik. Mivel a tételek gyorsan kévetik egymast, és nines id6 arra, hogy a hosszu tavii memoridban té- rolt informaciékkal kapesolatba keriiljenek, a fel- idézett tételek szima kizarélag a munkamem6- tia tavolasi kapacitdsat tiikrézi. Az elsé probakban. csak néhany tételt, mondjuk harom vagy négy szi- mot kell felidézni - ami konnyen megy -, majd pro- bar6l probara névelik a szémjegyek szAmat egészen addig, amig el nem érnek a leghosszabb tékéletes sorrendben felidézett tételsorhoz. Ez a (szinte min- dig 6t és kilenc kézétt mozg6) maximum lesz a me- moriaterjedelem. A feladat oly egyszerti, hogy min- denki maga is konnyen kiprobalhatja. Ha legkéze- lebb mondjuk egy névsor akad a keziinkbe (pl. egy 303 hazi telefonkonyv), olvassuk végig a listat, majd nézziik meg, hogy hany nevet tudunk sorban fel- idézni fejbdl. A szm valoszintileg 6t és kilenc k6- zott lesz. Témbisités + Amint utaltunk 14, a memoria terje- delmét méré eljirds soran nincs méd arra, hogy a megjegyzend6 elemeket a hosszti tavii memérié- ban 6rzétt informaciékhoz kapcsoljuk, de amikor Iehetségesek ilyen kapcsolatok, a memériaterjedel- mi feladat teljesitménye szAmottevGen megn6. Te- Kk fel példaul, hogy a kvetkez6 bettisort latjuk: 6vbi E . Mivel memoriaterje- delmiink 7 + 2, valdszintileg képtelenek lennénk a 20 bettibdl Allé sort teljes egész6ben megismeételni Amennyiben azonban rajéviink, hogy a sor egy jl ismert kifejezés, a SZIVELYES UDVOZLETTEL be- tit tartalmazza forditott sorrendben, egyb6l meg- valtozik a helyzet, ugyanis ezen ismeret birtokéban 20-161 2-re csékkenthetjtik a munkameméridnkban tartand6 tételek szamat. Arra a kérdésre, hogy hon- nan ered eza felismerés, az. valasz, hogy a hossztt tavu, a szavakra vonatkoz6 ismereteket tarolé me- mériabél. Hosszii tava emlékezetiink segitségével igy képesek vagyunk témbésftésre, vagyis az tj anyag nagyobb, jelentéssel bird egységekbe kodola- sdra és a munkamemoridban valé térolisdra. Az ilyen egységeket témboknek (chunk) nevezziik A munkameméria kapacitésa val6jaban a 7 + 2. tomb- bel fejezheté ki leghitelesebben (Miller, 1956) Nem” Pa6 8.6. ABRA * Akusztikus és vizuélis pufferek kisérleti vizsgdlata A személyeknek art kellett megitélniik, hogy az egyes elemek azo- noszk-e a hérommal megelszé elemmel, Az aba felsé részében be- mutatott sorozatnal a személyeknek esak a betit magét Kellett fi ayelnidk. Az alsé részben lathaté sorozatban csok a betik helyete voll ényeges. Az elvart valaszokat is feltintettik (Smith et al, 1995 nyomn)304 A témbésités szamok koziitt is eléfordulhat. A 152- 6184-819-56 meghaladja kapacitasunkat, de az 1526-1848-1956 szdmsor mér jécskin azon beliil van, Az dltalanos elv az, hogy a munkamemGéria tel- jesitménye fokozhat6 a betiik és szmok sorozaté- nak olyan egységekbe torténé csoportositasaval, amelyek a hossztt tavii meméridban mar jelen van- nak (Bower és Springston, 1970). Felejtés + A het tételt csak viszonylag rivid ideig vagyunk képesek megtartani, és legtébb esetben hamar kiesnek a fejiinkbél. A felejtés vagy azért kévetkezik be, mert a tételek id6vel ,elhalvanyul- nak”, vagy azért, mert az tijabb tételek kiszoritjak ket. Az elhalvanyulas azért tulajdonithaté az idének, mert az egyes tételek reprezentacidja valdjéban egy masodperceken beliil elhalvényulé nyom. Legjobb bizonyiték erre, hogy a munkameméria-kapacita- sunk kisebb abban az esetben, ha hosszti szavakat tarol. Az olyan szavaknal példaul, mint paradicsom vagy szélvihar, megtartoképességiink kisebb, mint az olyanokndl, mint pap vagy tal (probaljuk meg ki- mondania szavakat, hogy ¢rezziik az idétartambeli kiilénbséget). A hatds feltételezhetéen annak k6- szinhet6, hogy - mivel a szavakat olyan formaban tdroljuk, ahogy magunkban kimondjuk 6ket - mi- nél hosszabb ideig tart kimondasuk, anndl valészi. ntibb, hogy egy-két résziik elhalvanyul, még mi- elétt felidézhetnénk 6ket (Baddeley, Thompson és Buchanan, 1975). A felejtés masik oka, az, hogy az tj tételek kiszo- ritjak a régebbieket, j6] illeszkedik a korlatozott ka- pacitdsti munkameméria elképzeléséhez. A mun- kamemoridban tart6zkodas egyfajta aktivalt dlla- potnak felelhet meg, 6s minél tsbb elemet prébé- junk meg aktiv Allapotban tartani, annal kevesebb aktivacié jut az egyes tételekre. Lehet. hogy csak hét elem tarthaté egyszerre olyan aktivacids szin ten, amely a felidézést lehetdvé teszi. Ha hét elem mar aktiv Allapotban van, egy tovabbi elem belépé- sea meglévok aktivacidjanak egy részét bitorolja el, s igy az el6z6 clemek egy részének aktivacidja a fel- idézéshez sziikséges szint ald siillyedhet (Ander- son, 1983) Eldhivas Induljunk ki abb6l, hogy intufciénk szerint - mivel a munkameméria tartalma tudatos és kézvetlenill hozzaférhet6, azaz nem kell ,,el6banyasznunk” se- honnan ~a felidézésnek nem kell fggenie a tudat- ban tartott tételek szamatol. Ez esetben azonban ne hallgassunk intufciénkra. Atények azt mutatj4k, hogy minél tébb tétel sze- 8, Emlékezés 680 © Igen” vitaszak ° © Nam vales7ok @ 500 a we z so $2 500 5 S450 y 400 ® a ee 1 2 3 4 58 6 Tételek széma a rovid tava memérisban 8.7. ABRA * Az eldhivas mint keresési folyamat A dintési id agyenes arényban né a rivid taut erlékezetben tarolt lételek szdirdval. Av ines kérok a ,igen’” valaszokat, afekete Kiroka nem’ valaszokat mutatiék, Minckét esetben a dintési idék egy egyeneshez ilesckednek (Sterberg, 1966 nyomén} repel a munkamem6éridban, anndl lassabb a felidé- zés, Azt a kisérleti eljarast, amely a legtobb bi- zonyitékot nytjtotia a lassulds hatierér6l, Sternberg (1966) dolgozta ki. A Sternberg-féle emlékezeti letapogatasi kisérlet probdiban a kisérleti szemé- lyeknek egy-egy sz4msorozatot¥ egy tigynevezett emlékezeti listat mutatnak, amelyet ideiglenesen meg kell Griznitik munkamemoriajukban. Mint- hogy mindegyik emlékezeti lista 1-6 szdmjegybél all, az informaciét konnyfi a munkamem6ridban tartani. Ezt kévet6en az emlékezeti lista eltdnik a latotérbél, és egy proba szdmjegy jelenik meg, amelyré] a személyeknek el kell dénteniiik, hogy szerepelt-e az emlékezeti listaban. Példaul, ha az emlékezeti lista 3, 6, 1, és a proba 6, akkor a sze- mélynek ,igen”-nel kell valaszolnia, mig ugyanerre a listéra 2 probaszamnal a helyes valasz .nem”. A kisérleti személyek ritkén hibéznak. Ami igazan ér dekes, az a déntés gyorsasdga, azaz a probainger megjelenésétél az. igen” vagy nem” vdlaszbillen- tydi megnyomdsdig terjed6 id6. A 8.7. bra mutatja bea kisérlet eredményeit. 161 latszik, hogy a donté- si idé egyenes aranyban névekszik az emlékezeti lista hosszaval. Figyelemre mélt6 tavabba a déntési id6k egy egyenes mentén torténé eloszlésa, ami arra utal, hogy a munkameméridban minden Uj, a sorozathoz csatolt tétel adott idével, hozzavetéleg 40 ezredmasodperccel hosszabbitja meg a keresési folyamatot. Annak ellenére, hogy a kisérleti szemé- lyek nem észlelik ezt a révid id6tartamot, az ered- mények szerint a dantési idé egyenes aranyban né vekszik a megvizsgdlandé informacié mennyiségé vel. Ugyanezeket az eredményeket kapjuk akker is, ha a tételek bettik, szavak, zenei hangok vagy em- beri arcokat Abrzoldé képek; egy ij tétel hozzdada-Munkememoria sa dltaléban 40 ezredmésodperccel jarul hozza az eléhivasi id6héz (Sternberg, 1969). A fenti eredmények legkézenfekvébb értelmezé- se, hogy a munkamem6riabdl t6rtén6 elGhivas sze- ridlis keresés eredménye, amely sordn minden cgyes tétel egyenként keriil dtvizsgdlasra, és mivel a keresés elemenként nagyjabél 40 ezredmasodper- ces sebességgel megy végbe, till gyors ahhoz, hogy felfogjuk (Sternberg, 1966). A munkamemoriat ak- ui i6s dllapotnak tekinté kutat6k azonban az ered- ményeket maskeént értelmezik. Valamely elem eld- hivdsa a munkameméridbél szerintiik attdl figg, hogy aktivacidja elérte egy kritikus szintet. Attdl fiigg tehat, hogy valami a munkameméridban van-e, hogy aktivacidja eléri-e a kritikus szintet, és minél tébb elem van a memoridban, az egy tételre es6 ak- tivécié anndl kisebb lesz (Mansell, 1979). Kimutat- tak, hogy az ilyen aktivaciés modellek a munka- mem6riabdl torténd anyagok eléhivasanak tobb je- lenséget is képesek pontosan bejésolni (McElree és Doesher, 1989) Munkamemoria és gondolkodas A munkamemiéria fontos szerepet j4iszik a gondol- kodasban. Valamely probléma tudatos megoldas4 nal a részletek régzitésére, illetve a probléma szem- pontjabdl Iényeges, a hosszii tavii emiékezctbél el6hivott informaciék tarolasdra haszndljuk. Néz- ziik példaul, mi kell abhoz, hogy 35-6t 8-cal fejben megszorozzunk. Munkameméridnkra az éssze- szorzand6 sz4mok (35 és 8), a végrehajtandé mii- velet (szorzds), valamint az olyan szamtani tények, mint 8 x § = 40 és 3 x 8 ~ 24 fejben tartasdhoz van sziikség, Nem meglepé, hogy a fejben szamolasi teljesitmény jelentésen romlik, ha kézben szavakat vagy szamjegyeket is észben kell tartanunk. Probél- juk meg tigy elvégezni fejben az el6bbi szorzdst, hogy kézben megprobélunk a 745-1739-es telefon- sz4mra gondolni (Baddeley és Hitch, 1974). A fej- ben szd4moldsnal jétszott szerepe miatt a kutaték gyakran hasonlitjdk a munkamemoridt egy olyan tablahoz, amelyre az elme - mikézben szdmitasait végzi - a kés6bb majd felhaszndlando részeredmé nyeket irja (Baddeley, 1986). Tovabbi kutatasok szerint a munkamemoriat nemesak szdmolaskor hasznaljux, hanem bonyo- lult problémak megoldésakor is. Példéul azokndl a geometriai analdgidra épiil6 feladatoknél, amilye- neket egyes intelligenciatesztekhen hasznalnak (Ra- vens, 1965), és amelyekb6l a 8.8, Abra mutat be egy feladatot. Amikor megprébdljuk megoldani dket, figyeljiik meg munkamem#ridnknak a probléma- megoldésban jatszott szerepét! Egyrészt a sorokon beliili hasonlésagokat és kiilénbségeket, masrészt a 305 Nem siethetnénk egy kiesitjobban azza) a tesritel? A hossel tavi ermiékezeten nem olyan j6, int rovid tava helyes valasz kivalasztasdhoz sziikséges, a hason- Iésdgokat és kiilénbségeket értelmez6 szabdlyokat taroljuk segitségével. Minél nagyobb valakinek a munkameméridja, anndl jobban teljesit az ilyen feladatok megold4saban (noha viszonylag kicsi a munkamemoéria kapacitésinak sz6rédésa). Az is érdekes, hogy amikor szamitogépeket a 8.8. abran lathatéhoz hasonl6 problémak megoldasdra prog- ramoznak, a programok teljesitményének egyik leg- fontosabb meghatdrozdja a programozé dltal létre- 8.8. ABRA + Geometriai anatégiéra épiild feladat A feladat az, hogy vizsgaljuk meg az alakratokat a3 x as matrix. ban, emelyben a jab als6 minta hignyrik, 6s hatSrozzuk meg, hogy a ‘megadott nyole minta kbzil melyik hinyzik onnan, Az asszes sort 6s ‘asszes oszlopot végig ell nérni, hogy meghatérozhassuk, milyen| rendszor scerint valtoznak a minték (Carpenter, Just és Shell, 1990 nyoman}306 hozott munkamemoria mérete. Kevesen kétlik, hogy a bonyolult feladatok atté! valnak nehézzé, hogy a munkamem@riénkat tils4gosan megterhelik (Car penter, Just és Shell, 1990) A munkameméria fontos szerepet jatszik az olyan magasabb szintti nyelvi folyamatokban is, mint egy beszélgetés kivetése vagy egy sziveg ol- vasdsa, Amikor megértésre térekedve olvasunk, gyakran kell tudatosan ésszeftiggésbe hoznunk ij mondatokat a sz6veg korabbi tartalmaval. Az tijnak a régire térténé vonatkoztatasa vélhet6en a mun- kameméridban megy végbe, mert azok, akiknek nagyobb a munkameméria-kapacitésuk, magasabb pontszdmot érnek el olvasasmegértési tesztekben (Daneman és Carpenter, 1980; Just és Carpenter, 1992). Az informacid atvitele a munkamemériabdl a hosszti tavu emlékezetbe Az eddig Attekintettekbdl kideriil, hogy a munka- memiria két legfontosabb feladata egyrészt a csak Atmenetileg sziikséges anyagok tarolasa, masrészt a fejben végzett szdmitasok lebonyolitasa. Tovabbi le- hetséges feladata, hogy a hosszu tava memoria el6- szobdjaként megtartsa az informaciékat egészen ad- dig, am{g at nem keriilnek a hosszii tavi memo6riaba (Atkinson és Shiffrin, 1971a, 1971b; Raaijmakers és Shifrin, 1992). Bar szémos lehetéség kindlkozik az divitel megvaldsitasdra, az egyik leggyakrabban vizsgalt méd a tudatos ismételgetés. Az ismételge- tés azon tilmenéen, hogy a munkamem#ridban tartja az egyes tételeket, a hosszii tavi emlékezetbe t6rtén6 dtviteliiket is elémozditja. A fenntartd ismé- telgetés az, informacié megtartasara iranyulé aktiv eréfeszités, a feldolgoz0 ismételgetés pedig az infor- mécidénak a hossztt tévii emlékezetbe tbrténd to- vabbitasara szolgal. A munkamemoria atszAllhelyjellegét alét4masz- to legerésebb érvek a szabad felidézési kisérletek- bélszarmaznak. A kisérletek sordn a személyeknek el6szér egy, mondjuk 20 vagy 40 fiiggetlen jelenté- sti sz6bél Allé listét mutatnak be szavanként, majd miutan mar minden szét lattak, tetsz6leges sor- rendben (ezért nevezziik .szabad”-nak) fel kell idéz- niiik azokat. Az ilyen kisérletek tipikus eredményeit 8.9. Abra mutatja be. Egy-egy s26 helyes felidézésé- nek esélyét a sz6listan beliili pozicidjénak fliggvé- nyében dbrazoltuk. A gérbének az dbra bal felére es6 1652¢ a2 elsdként, a jobb oldali része pedig az utols6- ként bemutatott szavakra vonatkozik. A felidézés pillanataban az utolséként bemuta- tot szavak valdszintileg még éppena munkamem6- ridban vannak, a tébbi sz6 pedig a hosszu tavi me- 8. Emlékezés améridban, (gy azt varndnk, hogy az utolsé néhdny sz6 felidézési valészintisége - mivel a tételek a munkameméridb6l kénnyebben felidézhet6k - ma- gas lesz. A 8.9. abra szerint valéban ez a helyzet, de az elészér bemutatott szavak felidézése is egész jo ~ vajon miért? Itt keriil a képbe az ismételgetés sze- repe. Az els6 szavak bemutatasukkor a munkame- m6ridba keriiltek, ahol az ismételgetés révén ma- radtak fenn. Minthogy a munkameméria akkor még szinte iires volt, az ismételgetésekné] gyakran keriilt rajuk a sor, s igy konnyen atkeriiltek a hosz- szii tavti meméridba. A bemutatott tételek szaporo- dasaval - mivel a munkameméria gyorsan megtelt ~ az. egy tételre es6 ismételgetés, s igy a hosszii tava meméridba tdrténd Atvitel lehetésége jelentésen csikkent. Tehdt csak az elsGként bemutatott né- hany tétel élhetett az atlépés kiilénleges lehetésé- gével, ami a hosszti tava emlékezetbél valé elGhf- vast a késGbbiekben lehetévé tette. Osszefoglalva tehdt, a munkamemdria dtlagosan ? + 2 informaciétémbot képes vagy akusztikus, vagy vizudlis formaban tdrolni, Az innen valé infor- maciévesztés egyrészt az elhalvanyulds, masrészt a kiszorités kivetkeztében johet létre, az informacié -visszaszerzésének sikeressége pedig erdsen fligg az aktivan tartott tételek teljes szamatél. ‘A munkamemoéria végiil a problémamegoldasnal sziikséges anyagok térolésdhoz és feldolgozdsahoz is nélkiilézhetetlen, tovabba a gondolkodasban is fontos szerepet télt be. Hosszi tévd memdéria A felidézés valiseintisége 10 20 30 40 Asz6 poziciéja a listéban 8.9. ABRA * Szabad felidézéses kisérletek eredményei A felidézés valészindsége egyiitt valtozk a tétellistan belli pozicié- {éval. Az utols6 mintegy dt poztcidban a legnagyobb a felidézés vald- szindsége, kisebb az els6 néhény pocicidban, és legkisebb a kizéns6 pozicidkban. Mig az utolsé néldny tétel felidézése a révid tava me- imériin alapul, addig a titi tételfelidézése a hosszi tv merndrian (Gianzer, 1972 és Murdock, 1962 nyomén}Munkameméria | Azagy munkamegosztasa, - valamint a munkamemoria és a hosszii tavé emlékezet Régéia ismert, hogy a rovid tavi és a hosszd tava meméria némileg més agyi tertiletekhez kétddik Elsdsorban egy kéreg alatti, az agy kézéppontja- hoz kizel taldlhato teriilet, a hippokampusz jat- szik dént6 szerepet a hosszii tavi emlékezetben (a munkameméridban nem). Az ezt alatamaszt6 bizonyftékok tilnyomé része patkanyokkal és més dllatfajokkal végzett kisérletekbdl szarma- zik. Az egyik ilyen kisérletben patkanyok egyik csoportjanal a hippokampuszt és az azt kértildle- 16 agykérgi teriiletet roncsoliék, egy mdsik cso portndl pedig egy egészen més agyi teriiletet, a homloklebeny bizonyos részeit. Ezutan mindkét patkanycsoport késleltetett vilaszt igénylé fel adatokat hajtott végre, Az dllatoknak minden egyes probiban elész6r egy bizonyos ingert (mondjuk egy négyzetet), majd kis idé elteltével egy mésikat (mondjuk egy héromszéget) mutat- tak be, és csak akkor kellett valaszolniuk, ha a © mdsodik inger kulonbézitt az. elsotél. Az dllatok teljesitménye egyrészt attél fiiggétt, hogy milyen agyi teriiletiik karosodott, masrészt pedig, hogy milyen hosszti volt a két inger bemutatasa k6z6tti id6tartam. A két inger bemutatasa kézétti hosszti (15 masodperenél hosszabb) késleltetés esetén a hippokampuszsériilt patkanyok rosszul teljesitet- tek, a m4sik csoport viszonylag j6l. Minthogy az ingerek kéz6tti hosszti késleltetés az els6 inger hosszu tava térolasat igényli, az eredmény jél il- leszkedik ahhoz az elképzeléshez, hogy a hip- pokampusy. a hosszti tavi emlékezetben jatszik dont6 szerepet. A két inger kézitti révid (csak par masodperenyi) késleltetés esetén az eredmény vi- szont épp forditottan alakult, ekkor a homlok- lebenyroncsolt Allatok teljesitettek gyengén, a hip pokampuszsériiltek pedig viszonylag normalisan. Mivel az ingerek kézétti révid idétartam csak a munkamemériat veszi igénybe, az eredmények avi jelzik, hogy a rovid tava emlékezetben a hom- loklebeny egyes részei jdlszanak fontos szerepet. A munkameméria és a hosszti tavii emlékezet mikédtetését lehal az agy kiilénb6z6 részei vég- zik (Goldman Rakic, 1987; Zola-Morgan és Squire, 1985). Rendelkeziink-e vajon human szinten is ha- sonld eredményekkel? A valamilyen okb6l agysé- riilést szenvedett betegek mintegy .,természetes kisérleti személyeknek” tekinthetéek. A hippo- kampusz- 63 a kornyez6 agyi tertileteken kéroso- 307 dott betegek stilyos emlékezetvesztésben szenved- nek, Minthogy a hippokampusz a halantéklebeny kozéps6 részének mélyén talalhato, tineteiket ké- zéps6 halantéklebenyi amnézianak nevezik. Hosz- szabb id6n keresztiil szinte képtelenek emléke- zetiikben tartani barmit is, de a csak néhaény ma- sodperc tavlataébol vald felidézés egydltalan nem okoz nekik gondot. A stilyos kiz.éps6 halantékle benyi amnézidban szenvedé beteg tehat nem fog- ja felismernia szobajaba belépé orvosat ~ még ab ban az esetben sem, ha évek Gta mindennap ta- ldlkozik vele -, mikézben az Gjb6l és tjb6l bemu- | tatkozé orvos nevét nehézség nélkiil elismétli (Milner, Corkin és Teuber, 1968). yen esetek: ben a hosszii tava meméria stilyosan sériilt, a r6- vid t4vi emlékezet viszont teljesen ¢p Mas betegek ugyanakkor éppen ellenkez6 tii > neteket mutatnak, Mikdzben harom egymés utan k@vetkez6 26 hibatlan visszamondasara sem ké- pesek, a hosszti tavii szdemlékezeti tesztekben viszonylag j6k. Ezeknél a betegeknél, akiknél a rvid avd emiékezet kérosodott, és a hosszt tavi emlékezet ép, a7. agys¢rillés sohasem érinti a ha- lantéklebeny kézéps6 részét (Shallice, 1988). A munkameméria és a hosszit tavit emlékezet tehat mind éllatokban, mind emberekben eltéré agyi teriiletekhez kotddik. + Az tjabb, agyi képalkot6 eljardsokat is alkal- maz6 kutatésok kimutattak, hogy a homlok m- gott taldlhaté prefrontalis lebeny neuronjai tarol- jak a minddssze dtmenetileg sziikséges informa cidkat, példéul a taresazni kivant telefonsz4mot A neuronok a szamftégépek csak olvashate és fr- hat6 RAM- (random access memory) csipjeihez hasonléan m@kidnek, vagyis az éppen haszndla- tos adatokat csak ideiglenesen tartjak meg, és szilkség esetén azonnal mésféle adatokra valta- nak at. Ezek az. idegsejtek az. agy barmely teriile- tér0] képesek informécidt dtvenni és annyi ideig tarolni, ameddig az elvégzendé feladat megkivan- ja (Coldman-Rakic, idézi Goleman, 1995). < + A munkameméria azinforméciét —noha a vias Kédolésra | is van méd elsésorban alusztikusan Kédolja + A munkameméria legmeghdkkentabb sa,atosséga az. hogy felvevoképessége 7 = 2 informécidegységre vagy tombre kor létozidik + Azeldhivés a munkameméridba bekerilé tételek széménak nvekedésével lelassul ‘+ Amunkameméria problémamegoldasnal —fejben szamolas dl, geometriai analégidk felismerésénél, tesztfoladatox meg- valaszolésanal — is nélkiléchetetlen.308 1. Miéet jétszhat vajon a munkameméria szerverddésében az aiasctikus kédolis oly Kemelkedd szerepet? 2. Miként befolyasolné mondjuk ez érottséglirdsbell visgdk eredmenyert a7, ha megndne a munkamemiriénk terjedeime? Prdbélia megmagyarézmi, hogy a megertés hattéthen Iévé fo- amatal miként médasulnanak? | Hosszu tavd emlékezet Hosszii tavi emlékezetrél akkor beszéliink, amikor az informacidk néhany perere (beszélgetés kézben kifejtett érvek) vagy akar egy egész életen dt (gyer- mekkori emlékeink) meg6rz6dnek. A hosszti tavit meméridt vizsgald kisérletekben a pszichol6gusok a felejtést elsdsorban perces, éras vagy hetes idétar- tamban szoktak vizsgdlni, viszonylag kevés figyel- met szentelve az évekig vagy évtizedekig zajl6 fo- lyamatoknak - de ha mégis, akkor az éves interval- lumokra iranyulo kisérletek a laboratériumi hely- zetekkel szemben inkabb a személyes élményeket (Onéletrajzi emlékezet) kedvelik. Az aldbbiakban mindkét kutatési iranyddl bemutatunk néhdnyat, hiszen az alapelvek mindketténél azonosak. A hossztt tava memoria targyaldsdnal is kiilonb- séget tesziink az emlékezet harom szakasza - kédo. las, térolds, eléhivas - kézitt, de eztittal két Gj té- nyez6 is bonyolitja a helyzetet. Eldszir is - a révid tavd emlékezett6! eltéréen - a hosszi tava emléke- zetnél Iényeges kélesinhatasok allnak fen a kédo- lds és az el6hivas kozitt, gy a kédolés targyaldsanal kikell térniink az eléhivas néhdny szempontijara, 65 majd kilén bekezdést kel] szentelniink a kodolas és eléhivas kélesénhatasainak. Masodszor pedig, nem mindig lehet egyértelmtien megallapitani, hogy a felejtés a hosszu tava eml¢kezetben tarolt infor maci6 elvesztéséb6l vagy a felidézés hibajébol fa- kad-e. A fenti okoknal fogva tehdt a térolast - annak érdekében, hogy tisztabb képet alkothassunk a ta- rolt informacidk elvesztésének sajatossdgair6l - csak az eldhivas dttekintése utan keritjiik sorra. Kédolas Ajelentés kédolésa + Verbdlis anyagok esetében a hossuii tévi emlékezet jellemz6 reprezentacidja nem akusztikus, nem is képi, hanem a tételek jelen- 1ésén alapulé, Még egymdassal kapesolatban nem Allé szavak esetében is igyeksziink a kidolast a je- lentés alapjan elvégezni, mondatok elraktarozdsa- nal pedig kivaliképp. Mar néhdny perccel egy mon- 8, Emlékezés dat elhangzdsa utan is elsésorban a mondat tartal- méra fogunk emlékezni vagy réismerni. Két perccel azon mondat elhangzasa utan, hogy A szerz6 hosz- szii levelet intézett a bizotts4ghoz”, mar bizonyta- Janok lesziink abban, hogy ezt a mondatot hallot- tuk-c, vagy pedig azt, hogy ,A bizotts4g hosszti le- velet kapott a szer I” (Sachs, 1967). Szinte minden hétk@znapi helyzethen a jelentést kédoljuk. $zévevényes tarsadalmi vagy politikai eseményeknél - anak ellenére, hogy az alaphely- zetekke] dltaléban mindenki tisatéban van - a rész- letek szinte mindig tiszt4zatlanok maradnak (ki mondott kinek mit mikor, és ki volt még jelen), A hetvenes évek elején nagy vihart kavart Watergate- botrényndl példdul a kormany koronatandjarél John Deanr6l) mutattak ki rendre, hogy milyen rosszul emlékszik az egyes helyzetekben elhangzottakra, jéllehet vallamasa egészében véve hitelesen frta lea térténteket (Neisser, 1982). Noha verbdlis anyagok hosszui t4vii memoridban térténd reprezentacidja esetén a jelentés a megha- téroz6 tényezé, alykor egyéb szempontokat is ké- dolunk, A verseket példdul szér6l sz6ra szoktuk megtanulni és elszavalni, azaz nem pusztdn a vers jelentését kédoljuk, hanem magukat a konkrét sza- vakat is. Akusztikai kédot is hasznalhatunk. Mivel a telefonban mar egyetlen ,hallé* alapjan is felis- merjiik a hangokat, az illeté hangjanak ott kell len- nie valahol hossza tavi emlékezetiinkben. Képi benyomdsok, izek és a szagok is hosszit ideig meg- 6rz6dhetnek. Gsszegezve tehat, a hosszii tava em- Iékezetnek verbdlis anyagokndl a jelentés az elény- ben részesitett kodolasi mddja, de egyéb kédokat is képes alkalmazni. Ertelmes kapcsolatok kialakitésa + El6fordulhat, hogy a megjegyzendé tételeknek énmagukban van jelen- idse, esak éppen a kizUitlik 1év6 kapesolatoknak nines, Ezekben az esetekben emlékezettinket valos vagy mondvacsindlt dsszefiiggések kialakitasdval tdmogathatjuk meg. A kottaolvasashoz nem art pél- daul tudni, hogy a keresztes dirok neve C, G, D, A, E, H, Fisz, Cisz, amely szimbélumok 6nmagukban értelmesek ugyan (bizonyos hangokat jelélnek), sorrendjiik viszont énkényes. Abban a pillanatban azonban, amikor a szimbéhumokat szavakka egé- szitve ki mondatba éntjiik: ,Cérna Géza dit drul, ezért helypénzt fizet cisz”, a mondat szavai k6zotti viszony érielmes dsszekdttetést fog kialakftani. Az ilyen kapcsolatok a szavak k6zotti felidézési utvo- nalak megieremtésével segitik el6 az emlékezést. Ha példaul a ,,di6” sz mar esziinkbe jutott, akkor onnan mar egyenes tt vezet a kévetkez6leg felidé- zendé ,Arul” széhoz. A kapcesolatok kiépitésének egyik legeredménye- sebb médja, ha kédols kézben a Iehet6 legalapo-Hossad tava emiékezet sabban probéljuk az anyagot feldolgozni, Minél mélyebb és elahordltabb a jelentés kddolasa, annal jobb lesz az emlékezés (Craik és Tulving, 1975). Ha meg kell tanulnunk egy kényvb6l valamit. akkor célszerti a jelentésre, nem pedig magukra a szavak- ra figyelni. Minél mélycbben és alaposabban gon- doljuk at a széveg értelmét, annal konnyebben fog esziinkbe jutni késébb. A fenti dllitast alatamasztand6, dlljon itt szemlél- tetésképp Bradshaw és Anderson (1982) egyik ki- sérlete. Résztvevdikkel hires emberek életérél ol- vastattak kiilénbdz6 tényeket, példdul azt, hogy Mozart életének egy kritikus szakasz4ban Miin- chenbé6l Parizsba utazott”; a tények egy részét oka- ik vagy kévetkezményeik részletes megbeszélésé vel - pl. ,Mozart egy szévevényes szerelmi kaland el6] menekiilt el Miinchenbél” - alaposan feldol- goztak, mas részét pedig nem. Az emlékezeti ellen: 6rzésnél - amely soran a kiegészité anyagot nem kérték tolik szémon, csak a tényeket ~ bebizonyo- sodoti, hogy a feldulgozott tényekre sokka! jobban emlékeztek, mint az Gnmagukban bemutatottakra. Az emlékezeti reprezentaciék okokkal vagy kévet- kezményekkel valé kiegészitése nyilvanvaldan az aldbbi médon egy, az oktél a célig terjed6 [elidézési titvonalat hozott létre: Mozart Miinchenbél Parizsba utazott. Mozart egy s7évevényes szerelmi kaland eldt akart Miinchenbél elmenekiilni. A felidézéskor a résztvevék igy a megjelélt tényt kGzvetlentil és kézvetett médon, az okokbdl kiin- dulva is el tudték érni, amelyekbdl még abban az esetben is kévetkeztethettek magara a tényre, ha azt id6kézben elfelejtették volna. Az ehhez hasonlé eredmények jol szemléltetik a Amikor nem jut esziinkbe valemilyen hossz tévd emiékezetiinkben téralt dolog, az nem feltétiendl jelenti act, hagy az informécié Srdkre elveszott. Egy kis emlékertets haté- sir visszajdhet mnden, Tabbek kzott exért van minden csalédban fotdalbum 309 megértés és az emlékezés kézétti szoros kapesola- tot. Minél jobban megértiink egy anyagot, anndl bb kapesolatot taldlunk egyes részei koz6tt, azaz = tekinive, hogy az ilyen kapesolatok emlékezési dsvényeket épitenek ki -, minél tébbet megértiink valamib6l, anndl jobban fogunk emlékezni r4 Elohivas A hosszil tavd meméri4b61 tUrténd felejtés sok eset- ben nem annyira az informédcio elveszitésének, mint inkabb az informéci hozzdférhetetlenségé- nek kovetkezménye, masképpen megiogalmazva, a szegényes emléknyom gyakran inkabb eldhivasi, mintsem tarolasi nehézségeket tilkréz. (Ellentétben amunkamemoriaval, ahola felejtés vagy az elhalvé- nyulds, vagy a téroldsi kapacités kimertilésének ered- ménye, és a felidézés viszonylag hibatlan.) Hosszt tavi emlékezetiinkbél valahogy tigy kerestink el6 egy-egy informdcist, ahogy egy kényvet probalunk egy nagy kényvtérban megtaldlni. Ha a kényy nem keriil eld, az nem sziikségszertien jelenti azt, hogy nines ott. Lehet, hogy csak rossz helyen kerestiik, vagy rosszul leltéroztak be, Eléhivasi hibdk + A mindennapi élet béségesen kinal az. eldhivasi hibékra példékat. Nincs olyan ember, akivel ne esett volna meg, hogy valamilyen tény vagy személyes emlék csak kés6bb jutott eszébe, mint ahogy sziikség lett volna rd; vagy hogy épp a vizsgan hagyta cserben az emlékezete, és utana mér pontosan emlékezett minden fontos névre! Nem beszélve a ,nyelvemen van” jelenségr6l, ami kor minden igyekvéstink ellenére sem birjuk ki- mondani azt a bizonyos sz6t vagy nevet (Brown és MeNeill, 1966). A kinok kinjat éljak at, amig emlé kezetiink aprolékos atkutatésa utan (egyenként