Professional Documents
Culture Documents
Váll. Célja Színtere
Váll. Célja Színtere
Váll. Célja Színtere
Gazdlkods alapfogalmai
Gazdlkodsi feladatok munkafzetek
5. fejezet
feltesszk,
hogy
kls
kapcsolatait
(s
5. fejezet
KLS FELTTELEK
I. Trsadalmi funkcik
a.) termelsi alapegysg
- egyesti a munkaert s a termelsi
eszkzket
- rfordtsokat alakt t kibocstsokk
- racionalits
b.) trsadalmi szksgletek kielgtse
c.) vagyon megtartsa
II. Kls cltnyezk
a.) trvnyek s gazdasgi szablyozk
b.) kzvetlen egyedi utastsok
c.) trsadalmi felelssg
III. Piaci krnyezeti hatsok
a.) piaci ignyek
b.) verseny
BELS CLOK
1. Profit, jvedelmezsg
2. Tarts fennmarads (tlls)
3. Nvekeds, fejlds
4. Piaci pozcik megtartsa, javtsa
5. Innovci s termelkenysg nvelse
6. Fizetkpessg (likvidits)
7. Trsadalmi elismers (image)
8. Fizikai s pnzgyi erforrsok
9. Vezeti clok
10. Dolgozk teljestmnye s attitdje
3
Minden jog fenntartva: PENTA UNI Zrt.
Ksztette: Pintr Zoltn
5. fejezet
Piac fogalma:
A kereslet s a knlat tallkozsnak szntere. A piac a tnyleges s potencilis eladk
s vevk, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, amelynek legfbb elemei a kereslet, a
knlat, az r s a jvedelem.
Fajti: fogyasztsi javak piaca.
(a cl a szksgletek kielgtse)
beruhzsi javak piaca.
(a cl a termelsi folyamat trgyi feltteleinek biztostsa /gp, ingatlan, stb./)
pnz- s tkepiac
(a termelsi folyamat zavartalansghoz szksges pnzeszkzk adsvtele
pld. hitelezs)
munkaerpiac
(a termelshez szksges munkaer biztostsa)
Az els kt rszpiacot sszefoglal nven rupiacnak, a hrom utbbi rszpiacot egyttesen a
termelsi tnyezk piacnak szoktuk nevezni. A klnbz rszpiacok szoros sszefggsben
vannak egymssal, valamely piac egyensly hinya elbb - utbb tterjed ms piacokra is.
4
Minden jog fenntartva: PENTA UNI Zrt.
Ksztette: Pintr Zoltn
5. fejezet
Rugalmassgok
A kereslet rugalmassga megmutatja, hogy adott termk kereslete hogyan vltozik a termk
kereslett meghatroz tnyez vltozsra.
5
Minden jog fenntartva: PENTA UNI Zrt.
Ksztette: Pintr Zoltn
5. fejezet
Monopol piaci szerkezet: olyan piaci szerkezet, ahol legalbb az egyik oldalon csak
egy, a piaci sszkereslettel azonos nagysgrend szerepl van, amelyik akarvaakaratlanul tevkenysgvel alapveten befolysolja a piac mkdst s a piaci rat,
kizrja a versenyt.
Piaci forma: a termk (homogn vagy differencilt) jellegnek hatsa a piaci szerkezetre.
Homogn piaci formk: homogn termket forgalmaz piacok viszonyrendszere. A
kompetitv piac mindig homognnek tekinthet, a homogn oligopol piaci formra az
sszejtszs a jellemz, monopol piac esetn a homogn forma nem jellemz.
Differencilt piaci formk: differencilt termket forgalmaz piacok
viszonyrendszere. A kompetitv piacon a differencilt termkek visszavezethetk a
homogn esetre, a differencilt oligopol piaci formra a monopolista verseny jellemz,
a monopol piac jellemzen differencilt (lsd diverzifikci).
Tkletes vagy kompetitv verseny: a piacon val bentmaradsrt folytatott rvid
tv, taktikai jelleg, szolid verseny, amelyben a tbbiek piaci helyzete rdektelen.
Monopolista verseny: a tbbiek kiszortsra s monopolhelyzet megszerzsre,
illetve msok monopolhelyzetnek megakadlyozsra irnyul hossz tv, stratgiai
jelleg, agresszv verseny.
BELPSI
KORLT
van
nincs
ELADK
SZMA
1
sok
BELPSI
KORLT
nincs
van
VEVK
SZMA
Sok
1
TERMK
JELLEGE
egyedi
egyedi
van
van
egyedi
van
nhny
nincs
Sok
OLIGOPSZLIUM
nincs
sok
van
Nhny
MONOPOLISZTIKUS
VERSENY
VERSENYPIAC
nincs
sok
nincs
Sok
homogn v.
differencilt
homogn v.
differencilt
differencilt
nincs
sok
nincs
Sok
homogn
6
Minden jog fenntartva: PENTA UNI Zrt.
Ksztette: Pintr Zoltn
5. fejezet
Vllalkozs krnyezete
Trsadalmi-gazdasgi krnyezet (llam)
7
Minden jog fenntartva: PENTA UNI Zrt.
Ksztette: Pintr Zoltn