MAGAZIN

1. szm - 2014. JNIUS

TARTALOM:
Elsz az els szmhoz ......................................................................................................................................................................................2
Programok teleptsnek j stratgija ..............................................................................................................................................................3
Gpszeti rendszerek energetikai szmtsa .......................................................................................................................................................5
Energetikai tanstvnyoknl elkvetett leggyakoribb hibk I..........................................................................................................................7

ELSZ AZ ELS SZMHOZ

Klnbz mdszereket hasznlva prbljuk eljuttatni a rsznkrl fontosnak tekintett ismereteket a programjainkkal kapcsolatban, a
BAUSOFT MAGAZIN egy jabb formja ennek.

A terjedelmesebb lersokat egyre kevsb vagyunk hajlandak elolvasni, de 5-10 percet taln sznunk egy-egy rvidebb tmra. Kisebb
falatokban adagolva az ismereteket emszthetbb, taln zletesebb is. Ez az elsz, mint egy aperitif, megprblt tvgyat csinlni a f
fogsokhoz s a desszerthez.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius

PROGRAMOK TELEPTSNEK J STRATGIJA

ELZMNYEK
Korbban a programok teleptsekor minden fjl a megadott knyvtrba kerlt. A vgrehajthat program s rszei mellett az adatbzisok
s a plda projektek is ugyanide kerltek. A felhasznl gyakran a projektjeit is a program knyvtrba hozta ltre.
Az jabb Windows verzik egyre ersebben vdik azonban a Program Files knyvtrat, elssorban a klnbz kros
programok mkdsnek a megneheztse cljbl. Ennek ksznheten az itt lv fjlok mdostsa, j fjlok ltrehozsa a norml
felhasznlnak sok esetben meg van tiltva. Ez a programjaink esetben ltalban hibt okozott, ezrt meg kellett szntetni az ilyen
tpus vdelmet, ami kockzattal jrt.
Egy msik mechanizmus is mkdik az jabb Windows verzikban, az gynevezett Virtual Store. Ez biztostja azt, hogy a klnbz
felhasznlk, az olyan kzsen hasznlt knyvtrakat, mint a Program Files, egymstl fggetlenl hasznlhassk. Ha
mdostunk egy fjlt felhasznlknt a Program Files knyvtrban, pldul egy ott trolt WinWatt projektet, vagy magnak
a programnak az adatbzist, akkor errl a fjlrl az adott felhasznl Virtual Store knyvtrban szletik egy msolat, s ezen a
msolaton trtnnek a mdostsok, az eredeti fjl rintetlen marad. Az opercis rendszer mindezt a felhasznl ell rejtve vgzi, a
felhasznl gy ltja, hogy a Program Files knyvtrban trtnt a mdosts. Ha valaki szeretn megkeresni a sajt Virtual
Store knyvtrt, ehhez a rejtett fjlok megjelentst is engedlyeznie kell s a knyvtrt a kvetkez tvonalon tallja:
c:\Users\FelhasznlNv\AppData\Local\VirtualStore\.

J TELEPTSI STRATGIA
Ezeknek a problmknak az elkerlse vgett a programjainknl ttrtnk egy olyan javasolt megoldsra, hogy a Program
Files knyvtrba csak azokat a fjlokat teleptjk, amiknek norml mkdskor valban nem szabad vltoznia, az adatbzis fjlok
illetve a plda projektek a felhasznl profiljn belli knyvtrakba kerlnek. Ugyancsak javasolt, hogy felhasznlknt a projektjeinket
is inkbb a Dokumentumok knyvtrba hozzuk ltre, ne a program knyvtrba.

ADATBZISOK
Az adatbzis fjlok a c:\Users\FelhasznlNv\AppData\Roaming\ knyvtron bell kerlnek
elhelyezsre, az adott program szmra ltrehozott alknyvtrban, pldul egy WinWatt cinege esetn a bausoft\WinWatt
cinege knyvtrban. Ez az alapeset, de az jabb telept programjainkban ettl el tudunk trni.
Az egyik lehetsg, hogy nem csak az adott felhasznl szmra elrhet, hanem a kzs AppData knyvtrat hasznljuk (ez
ltalban a c:\ProgramData knyvtr). Ez olyankor fontos, ha tbb felhasznl osztozik egy gpen, akiknek kln felhasznli
profiljuk van. Ilyenkor, ha az adatbzist az egyik felhasznl profiljba teleptettk, a tbbiek nem fognak hozzfrni. Ha a kzs
AppData knyvtrba teleptettk az adatbzist, azt mindegyik felhasznl egyformn elri, de ez azt is jelenti, hogy ez egy kzs
adatbzis. Teht ha az egyik felhasznl mdostja a kzs adatbzist, az a tbbi felhasznlt is rinti.
Ha felhasznlnknt kln adatbzist szeretnnk, akkor az egyik felhasznl profiljba teleptett adatbzist kzzel le kell msolnunk a
sajt profilunkba. Ehhez feltehetleg rendszergazdai jogok szksgesek, mert egybknt nem frnk hozz egy msik felhasznl profiljhoz.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius

Ha a programteleptst rendszergazdaknt vgezzk, akkor is a kzs AppData knyvtr hasznlata javasolt, mert egybknt a
rendszergazda s nem a felhasznl profiljba kerl az adatbzis.
A harmadik lehetsg az adatbzis teleptsre, hogy megadunk egy knyvtr nevet, ahova az adatbzist telepteni szeretnnk.
A program a teleptskor, ha nem az els lehetsget vlasztottuk (a felhasznl profiljba kerljn az adatbzis), a Windows regisztrcis
adatbzisba (registry) jegyzi be, hogy hov kerlt az adatbzis, hogy a mkdsekor azt a program megtallja. A regisztrcis
adatbzisbl is minden felhasznlnak van egy sajtja, gy ez a bejegyzs csak a teleptst vgz profiljba kerl be. Teht, ha az
egyedi knyvtrat vlasztottuk, akkor a tbbi felhasznlnl is ezt a regisztrcis adatbzis bejegyzst meg kell tennnk. Pldul a
WinWatt cinege esetn a kvetkez tvonalon kell a bejegyzst elhelyezni:
HKEY_CURRENT_USER\Software\Bausoft\WinWatt cinege.
Ebben a csoportban kell egy j karakterlnc azonostt ltrehoznunk DatabaseDir nvvel. Az rtknek pedig az adatbzis
tvonalt kell megadnunk, a vgn egy fordtott perjellel, pl. c:\Bausoft_adatbzisok\Winwatt\
Mg rdemes tudnunk, hogy a program hogyan keresi meg az adatbzist. Ha tall a felhasznl regisztrcis adatbzisban a megfelel
tvonal alatt DatabaseDir bejegyzst, akkor abban a knyvtrban keresi. Ha nem, akkor elszr megnzi, hogy az aktulis
felhasznl profiljban van-e adatbzis, ha igen azt hasznlja, ha nem, akkor a kzs AppData knyvtrbl dolgozik.

PLDA PROJEKTEK
A plda projekteket a felhasznl Dokumentumok knyvtrba teszi a telept, itt is a program szmra ltrehozott alknyvtrba.
Teleptskor ettl eltrhetnk, telepthetjk azokat a kzs Dokumentumok knyvtrba. Ebben az esetben valamennyi felhasznl
tudja hasznlni ezeket.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius

GPSZETI RENDSZEREK ENERGETIKAI SZMTSA

Gyakran elfordul krds a WinWatt hasznlata sorn, hogy mit jelent a gpszeti rendszerek megadsakor az plethez tartoz
rendszer alapterlet, illetve a jellemz rendszer alapterlet. Azon tl, hogy rszletesen kifejtjk az elnevezseket, nhny pldt is kzlnk
ezzel kapcsolatban.

AZ PLETHEZ TARTOZ RENDSZER ALAPTERLET

Egyszeren megfogalmazva azt a terlet rtket kell itt megadni, amire ez a gpszeti rendszer rvnyes. A legtbb esetben, amikor
csak egy ftsi, HMV stb. rendszernk van, nincs szksg ennek az rtknek a megadsra, mert ha nulln hagyjuk, automatikusan az
adott plet, vagy pletrsz esetn az adott pletrsz teljes alapterlett ttelezi fel. Abban az esetben viszont, amikor pldul tbb
ftsi rendszernk van, meg kell adnunk, hogy az adott gpszeti rendszer mekkora terletre rvnyes. Fts s HMV esetn a teljes
alapterletet le kell fednnk rendszerekkel, ezrt ezeknek a rendszereknek az sszestett terlete az sszes alapterletet kell, hogy kiadja.
Az plet primer energia igny szmtsa lapjn, az egyes gpszeti rendszerekre vonatkoz sszestett rtk kirsakor, a fts s a
HMV esetn, amennyiben pirossal kerlt az rtk kirsra, az ppen arra utal, hogy ez a kvetelmny nem teljesl. Ha rllunk az egr
segtsgvel erre az rtkre, a program megjelenti, hogy milyen gpszeti rendszerek felhasznlsval szmtotta az rtket, s az egyes
rendszerek terlete is megjelenik, ami nagyban segt a problma megoldsban.
Csak a fts s a HMV (nem lakpletnl mg a vilgts) esetn ignyli a program, hogy a teljes alapterlet le legyen fedve gpszeti
rendszerrel. A tbbi esetben, pldul a lgtechnikai rendszereknl ez mr nem szksges, gyakran el is fordul, hogy a fttt pletrsznek
csak egy rszn van lgtechnika kialaktva. Ilyenkor is fontos, hogy megadjuk a rendszer terlett, mert egybknt a teljes fttt
alapterletre szmtan a program a fajlagos energiaignyt.

A JELLEMZ RENDSZER ALAPTERLET

A szmtsok sorn az egyes tnyezk rtkt a rendeletben szerepl tblzatokbl veszi a program. Ezek a tblzatok sok esetben az
adott rendszer alapterlettl is fgg rtkeket tartalmaznak, vagyis fontos, hogy milyen kiterjeds a rendszer. Ezt az rtket adja
meg a jellemz rendszer alapterlet, vagyis, hogy egy adott tblzatnl mekkora alapterlethez tartoz rtket vlasszon a program. Itt
is sok esetben nulln hagyhatjuk ezt az rtket, ha a rendszer alapterlete a teljes rendszer. Kicsit pontostva. Ha mind az plethez
tartoz rendszer alapterlet, mind a jellemz rendszer alapterlet rtkt nulln hagyjuk, akkor a mindkettre az adott plet, vagy
pletrsz esetn az adott pletrsz teljes alapterlett ttelezi fel. Ha az plethez tartoz rendszer alapterletre adtunk meg rtket,
de a jellemz rendszer alapterlet rtkt nulln hagytuk, akkor erre az plethez tartoz rendszer alapterletre megadott rtket
ttelezi fel a jellemz rendszer alapterletre.

PLDK
1. Egy trsashzban lv laks tanstst kell elksztennk, ahol a fts a
trsashz kzponti rendszerrl zemel.
Ilyenkor ltalban az pletnek csak azt a rszt dolgozzuk fel rszletesen, ami az adott lakshoz tartozik, de fontos, hogy megadjuk
a teljes plet fttt plet trfogatt s annak fellett is, mivel a kvetelmnyrtk az ebbl szmtott A/V rtk alapjn hatrozand
meg.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius

A ftsi rendszer megadsakor az plethez tartoz rendszer alapterletet nem kell megadnunk, mert az pletrsz fttt alapterlete
pp az adott laks fttt alapterlete s a program ezt ttelezi fel, ha nulln hagyjuk ezt a mezt. A jellemz rendszer alapterlet
rtkt viszont meg kell adnunk, hisz a rendszer a teljes pletet ltja el, s ppen ezrt az plet teljes fttt alapterlett kell
megadnunk.
2. Egy trsashz tanstst kell elksztennk, ahol a kisebb laksoknl (8 db,
tlagosan 50 m2 alapterletek, sszes alapterletk 420 m2) a fts
konvektorokkal, a nagyobb laksoknl (6 db, tlagosan 100 m2 alapterletek,
sszes alapterletk 570 m2) pedig laksonknt felszerelt fali kaznrl
zemeltetett raditorokkal van megoldva.
Ebben az esetben kt ftsi rendszert kell felvennnk.
Az els ftsi rendszer adatait a konvektoros fts szerint lltjuk be, az plethez tartoz rendszer alapterlet rtke 420 m2, a jellemz
rendszer alapterlet rtke pedig 50 m2.
A msodik ftsi rendszer adatait a raditoros fts szerint lltjuk be, az plethez tartoz rendszer alapterlet rtke 570 m 2, a
jellemz rendszer alapterlet rtke pedig 100 m2.
3. Egy 150 m2 alapterlet csaldi hz tanstsa a feladat. A nappaliban van egy
kandall, ami hasznlatra alkalmas, illetve a hz egszben van egy raditoros
ftsi rendszer.
Ebben az esetben is kt ftsi rendszert kell felvennnk. A kt rendszer alapterletnek megllaptshoz a kvetkezk szerint kell
gondolkodnunk. Elszr meg kell becslnnk, hogy az plet ves henergia ignyt a kt rendszer milyen megoszlsban fedezi. Ez
nagyban fgg a lak szoksaitl, ami persze nem szerencss, mert a tansts sorn a lak tlagos viselkedse mellett kell az plet
energiaignyt szmtanunk. Tegyk fel, hogy az plet ves henergia ignynek 20 %-t fedezi a kandall, a tbbit a raditoros
rendszer.
Az els ftsi rendszer adatait a kandall szerint lltjuk be, az plethez tartoz rendszer alapterlet rtke a teljes alapterlet 20 %a, 30 m2, a jellemz rendszer alapterlet rtke pedig 150 m2, br ennek most nincs jelentsge, mert ennl a rendszernl a tblzati
rtkek nem fggnek a rendszer mrettl.
A msodik ftsi rendszer adatait a raditoros fts szerint lltjuk be, az plethez tartoz rendszer alapterlet a tovbbi 120 m2, a
jellemz rendszer alapterlet rtke pedig 150 m2.
Ebben a pldban a rendszer alapterletek nem a tnyleges rendszer alapterletek alapjn vettk fel, hanem az ves henergia igny
rendszerek kzti megoszlsra hasznltuk.
4. Egy csaldi hz tanstsa a feladat. A hz egszben van egy raditoros ftsi
rendszer, amit kt kazn lt el. Egy vegyes tzels s egy gzkazn.
Ez a plda kakukktojs! Ebben az esetben csak egy ftsi rendszert kell megadnunk, ami a teljes alapterletet ltja el, ezrt egyik
alapterlet rtket sem kell megadnunk, a program ltal felvett teljes fttt alapterlet helyes lesz. A tzelberendezs megadsakor
viszont kt kszlket kell felvennnk. Itt is meg kell becslnnk, hogy az plet ves henergia ignyt milyen arnyban megosztva
fedezi a kt kazn. Tegyk fel, hogy 25 % jut a vegyes tzels kaznra, a tbbi 75 % a gzkaznra. Teht amikor a vegyes tzels
kaznt adjuk a htermelk listjhoz, a htermel ltal lefedett energiaarny rtkt 0,25-re, amikor pedig a gzkaznt, akkor 0,75re kell belltanunk.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius

ENERGETIKAI TANSTVNYOKNL ELKVETETT LEGGYAKORIBB HIBK I.

A tanstvnyok ksztsekor vannak tipikus hibk, amik igen gyakran fordulnak el. Ezekre szeretnnk a figyelmet felhvni.

A/V VISZONY
Mindig az plet fttt trfogata s az azt hatrol fellet alapjn kell az A/V rtket s ezzel a fajlagos hvesztesgtnyez s az
sszestett energetikai jellemz megengedett rtket meghatrozni.
A WinWatt programban az plet adatainak megadsra szolgl ablak hszksglet, fajlagos hvesztesgtnyez lapjn ellenrizhetjk,
hogy a program milyen A/V rtkkel szmol, illetve itt adhat meg az pletre vonatkoz A s V rtk, ha nem a teljes pletet
dolgoztuk fel s emiatt a program ltal szmolt rtkek nem alkalmazhatak.

GEOMETRIAI HHIDAK
Vagy az egyszerstett, vagy a rszletes mdszert alkalmazva szmolnunk kell a geometriai hhidak okozta tbblet hvesztesggel.
ltalban az egyszerstett szmtst alkalmazzuk, a falak, fdmek s tetk esetn kell felvennnk a hhidassg mrtknek megfelel
korrekcit.

FTTT TERET HATROL BELS SZERKEZETEK

A program a bels szerkezeteket (ezeknl a tloldali hmrsklet nem a mretezsi kls hmrsklet) csak akkor veszi az energetikai
szmtsnl figyelembe, ha bekapcsoljuk, hogy a tloldali tr ftetlen. E mellett a tloldali hmrskletet, vagy a hmrsklet korrekcis
rtket is meg kell adnunk, hogy a szmts helyes legyen. Leggyakoribb ilyen szerkezet a padlsfdm illetve a pincefdm, de
ftetlennek tekintett lpcshz esetn az ezzel hatros bels falak is ilyenek. Ezt a hibt legknnyebben az plet adatainak megadsra
szolgl ablak fttt teret hatrol szerkezetek listja segtsgvel ismerhetjk fel.

GPSZETI RENDSZEREK TERLETE

A ftsnek, a melegvz termelsnek, s oktatsi vagy irodapletnl a vilgtsi rendszernek a teljes alapterletet le kell fednie. A hiba,
amikor ez nem teljesl, ltalban abbl fakad, hogy tbb rendszert is megadunk s ezek alapterleteinek sszege nem egyezik meg a
teljes fttt alapterlettel. Az plet adatainak megadsra szolgl ablak primer energia igny szmtsa lapjn, a fajlagos energiaignyek
rendszer tpusonknt sszestett rtke pirosan jelenik meg, ha ez a hiba fennll. Ha erre a pirosan kirt szmra lltjuk az egr
mutatjt, a feljv listban ellenrizhetjk, hogy milyen alapterlet rtkekkel szmoltunk a gpszeti rendszereknl.
A msik tipikusan hiba a melegvz termel rendszernl fordul el, amikor csak a frdszoba alapterletvel szmolunk. Ez hibs, mert
a hasznlati melegvz nett henergia ignynek fajlagos rtke a teljes fttt alapterletre vonatkoztatva van a rendeletben megadva,
ezrt a teljes fttt alapterlettel kell szmolnunk.

LGCSERESZM A FTSI IDNYBEN

A program alaprtkknt a rendeletben megadott minimlis rtket veszi fel a lgcsereszmra. A nylszrok rossz llapota esetn
azonban ezt meg kell nvelnnk, erre vonatkozlag a 20/2014 BM rendelet ad is irnymutatst.

BAUSOFT MAGAZIN - 1. szm 2014. jnius