Professional Documents
Culture Documents
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, Morfológia Tárgya. Morfológia És Mondattan Viszonya. Morfológia Univerzalitása. A Szó Fogalma I. Alaktan Belső Ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, Morfológia Tárgya. Morfológia És Mondattan Viszonya. Morfológia Univerzalitása. A Szó Fogalma I. Alaktan Belső Ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, Morfológia Tárgya. Morfológia És Mondattan Viszonya. Morfológia Univerzalitása. A Szó Fogalma I. Alaktan Belső Ügyei
Morfolgia univerzalitsa
v.
Mondattani s hangtani tulajdonsgok.
Toldalkols:
A sz fogalma I.
Pldul:
Morfolgiai sz:
Pldul:
1. testetlen (zr, null) toldalkot tartalmaz szavak:
ablak - fnv, E. sz., nominativus
ablak+
r - iktelen ige, alanyi ragozs, E. sz./3. sz. r+
2. sszettelek:
pl. asztallb, rntott hs
A sz fogalma II.
Fonolgiai sz
- a nem automatikus hangtani szablyok hatkrbe es legnagyobb
nyelvi egysg
A sz fogalma III.
Szintaktikai sz
- nincs olyan mondattani szably, mely meg tudn vltoztatni a sz
bels szerkezett; nem cserlheti fel a morfok sorrendjt
pl. szp+sg+e+i+m v.
A sz fogalma IV.
Lexikai sz = lexma
*szp+i+m+e+sg
Pldk a szfogalmakra
megrt: morfolgiai, lexikai
Alaktani kategrik I.
Morfma
- morfolgia kzponti eleme
- nyelvi rendszer alapegysge
- legkisebb nyelvi jel
- alaki egysg
- morfmk konkrt megvalsulsa: morf
Morfmkra bonts
- disztribci alapjn (disztribci: egy adott nyelvi elem sszes
lehetsges krnyezete az adott nyelvi szinten)
pl. asztalig - asztal+ig
(mindkt elem elfordulhat ms nyelvi krnyezetben is)
de nem: fonolgiai
elinternetezik: morfolgiai
Morfmk osztlyozsa
2 f tpus:
Morfmaosztlyok jellemzse I.
1. Nyitott s zrt rendszer
- nyitott: ltalban a tvek, folyamatosan bvlhetnek jabb elemekkel
- zrt: az affixumok, egy adott szinkrn metszeten bell listzhatak,
az affixumok relatv zrtsga
tmorfmk
affixumok (toldalkok)
2. Morfmk jelentse:
tvek, affixumok, viszonyjelents tmorfmk
- tvek: ltalban tartalmas fogalmi jelentsk van = lexiklis jelents
pl. knyv+, r+, szp+
- affixumok: tvekhez kpest jrulkos- vagy nyelvtani
viszonyjelentsk van, a fogalmi jelents valamifle modifikcijt
fejezi ki, mely lehet: jelentsalkot, jelentsvltoztat (kpz s+s),
jelentsmdost (jel haj+k), szintaktikai viszonytst hordoz
(viszonyragok hzban)
pl. hogy
pragmatikai/modlis jelents
jrulkos/grammatikai viszonyjelents
AFFIXUM
Egyalaksg
Alakvltozatok - alternci
t
OLVAS-
--
olvas-
--
Tbbalaksg
BOKOR-
-I-
varins v. allomorf
bokor- bokralternnsok
Morfmk akciban
Morfmk akciban
Fnvragozsnl
Igeragozsnl
szm
eset
szemly - 3,
birtokviszonyjel
birtokjel
birtokos szemlyjel
Morfmk akciban
Szkpzsnl
- 2 alaktani kategria -
igemdost
kpz (tovbb bonthatk)
Kthangz
- csak bizonyos hangtani krnyezetben lp fel
pl. tbbes jel -k-ja eltt msh-ra vgzd tvek esetben
krt++k, kert+e+k, hz+a+k
Magyar nyelv
Toldalkkezd mgh.
- minden esetben ktelez rsze a toldalknak
pl. dob+s, kr+s, hz+ig, haj+ig, fejezet+l, kuty+ul
szemly+szm
knyv
kpz
meg
emlk +
ez
tbbesjel
esetrag
ok
rt
knyv +
t
bart
kpz
igemdost
+
eset
esetrag
+
eim
et
l
birtokviszonyjel
e
eset
et
Alternci
Morf-morfma viszony nem egy-egyrtelm (az igei
szemlyragok ltalban egyidejleg jelentik a
szemlyt s a szmot)
Morfofonolgihoz kapcsoldik
alternnsok vizsglata: elsdlegesen az alakvltozatokat
rinti
szm szemly
jtsz+
t
unk
mlt
szm szemly
jtsz+ ott+
am
Alternci tpusai
Funkcis alternci
Kttt - az alternnsok kztt rszleges alaki eltrs + jelentsbeli
klnbsg.
Flektl nyelvek jellegzetessge (foot - feet).
Pl.
l+hoz
*l+t
*lov+hoz
lov+at
hz+ban
kr+tek
*hz+ben
*kr+tk
t (alma- alm-)
a) morfofonolgiai meghatrozottsg alternci
Alternci
tmorfmban
szabad
kttt
l(+hoz)lov(+at)
(hz)+ban (kz)+ben
vagy van
(ad)+na (ad)+n
funkcitlan
funkcis
affixum (-ban/-ben)
toldalkmorfmban
t (van vagy)
b) morfolgiailag meghatrozott alternci
affixum (-j, -gy)
Az alakvltozatok gyengbben vagy ersebben szablytalanok,
egymsbl nem vezethetk le.
Ttpusok
Egyalak t:
- valamennyi toldalkols eltt vltozatlan marad
- abszolt tve mindig relatve szabad tmorfma)
ll, tant, mond, haj, kv,
Tbbalak t:
- bizonyos toldalkok eltt kt vagy tbb alakvltozata
(alternnsa) van
- az abszolt tve lehet relatve szabad s kttt tmorfma
is bokor/ban vs. bokr/ok
zrg, zrg-; ugrik, ugor-; n, nv-,
teher, terh-; kz, kez-,
Tvek
Abszolt t: morfolgiailag tovbb nem tagolhat
Relatv t: mindig morfmaszerkezet; olyan t, mely mg tagolhat,
azaz levlaszthat rla toldalk, tovbb toldalkolhat
Zrt szalak: szlezr szerep ragmorfmval lezrt szalak, tovbb
nem toldalkolhat pl. hzban
Lexikai t: abszolt t + kpz(k) nll lexmt ad kapcsolata pl.
hz-, hzas-, hzassgSzintaktikai t: abszolt vagy relatv tmorfma + jel(ek)
(jel nem hoz ltra j lexmt, grammatikai jelentst hordoz)
pl. hzak-, hzak-,
Kttt morfma:
- csak ms morfmval egytt fordul el
- pl. kttt talternnsok: tbbalak tvek nem sztri tvei
bokr-, lov-, alm-,
- szksgszeren ktttek a toldalkmorfmk s a fiktv v. passzv
tvek
csill-, patt-, rep-,