M A G YA R N Y E LV TA N

JELEK S JELRENDSZEREK

Jelek, jelrendszerek a nyelvi s nem nyelvi kzlsben

Mindennapi letnkben jelek tmkelege vesz krl bennnket. Minden jel megegyezik abban, hogy az rzkszerveinkkel fogjuk
fel ezeket.
Jelrendszerek fajti
Minden jel egy nagyobb jelrendszerbe tartozik, gy beszlhetnk hang, kp, fny, szn stb. jelekrl.
A jelek felptse
A jelek jelltbl (jelents) s jellbl (hang vagy betsor) plnek fel. Lehetnek termszetesek s mestersgesek.
Jelek csoportostsa a jell s jellt viszonya alapjn:

szimbolikus (pl. $)

ikonikus (pl. trkp)

indexikus (pl. fst)

A nyelvi jel s fajti

A legegyetemesebb s legltalnosabb jel a nyelvi jel.
A legfontosabb nyelvi jel a sz, de nyelvi jeleknek tekinthetjk a szelemeket (morfmkat), a szszerkezeteket (szintagmkat), a
mondatokat s a szveget.
Toldalkok
A sz legtbbszr nem nmagban szerepel, hanem toldalkokkal egytt.
Toldalkok fajti:

kpz (megvltoztatja a sz jelentst: kertkertsz)

jel (mdostja a sz jelentst: kertkertek)

rag (a sz mondatbeli szerepre utal: kertkertben)

Nem nyelvi jelek

A nonverblis jelek helyettestik, kiegsztik a verblis kzlsnket. Kzlsnk kb. 55%-t nonverblis jelek teszik ki.
Nonverblis jelek:

mimikk (arcunkon htfle rzelem tkrzdik: szomorsg, bnat, harag, flelem, meglepettsg, rdeklds)

gesztusok (a kar s kz tudatos vagy ntudatlan mozdulatai)

testtarts (kifejezi a beszelpartnernkhz val viszonyunkat)

trkzisg (a tvolsgot jelenti a hallgattl)