1990 GENETIKA FELADAT

Egy nyrfaaraszol populci els megvizsglt nemzedkben 1000 megvizsglt lep-kbl 840 volt
stt (dominns) fenotpus. A kvetkez megvizsglt nemzedkben 1000 megvizsglt
egyedbl mr csak 90 volt a vilgos - pettyes alak.
1. Mekkora volt a recesszv alll gyakorisga az els megvizsglt nemzedkben?
2. A 840 stt lepkbl nagy valsznsggel mennyi lehet a heterozigta?
3. Hogyan vltozott meg a kvetkez nemzedkre a recesszv alll gyakorisga?
4. Hogyan nevezhet ez a tpus gngyakorisg- (evolcis-) vltozs?
5. Hny nemzedk mlva tnhetnek el a recesszv alllt hordoz lepkk a populciban?
1991 - GENETIKA FELADAT
Az Rh+ vrcsoportot egy gn dominns D - alllja okozza, az Rh- vrcsoportot pedig a d - alll.
Egy genetikai egyenslyban lev populciban az Rh+ vrcsoport emberek 57% - a
heterozigta.
a) Hatrozza meg a D s d alllok gyakorisgt!
b) 10000 emberbl tlagosan hny Rh-?
c) Hny % annak a valsznsge, hogy egy Rh- nnek Rh+ vrcsoport gyermeke szletik?
Vlaszt indokolja meg.
1992 - POPULCIGENETIKAI FELADAT
Egy genetikai egyenslyban lv emberi populci 28000 tagot szmll. Egy felmrs szerint e
npessgben a 0-s vrcsoportak szma 7000; a B- vrcsoportak kzl pedig 5600 heterozigtnak bizonyult.
a) Hatrozza meg az AB0 vrcsoport-alllok gyakorisgt a vizsglt npessgben!
AB0 vrcsoportrendszeren kvl kzismert az Rh vrcsoportok jelentsge is. E kt tulajdon-sg
gnjei nem kapcsoltak. Az Rh-negatv (Rh-) vrcsoportot meghatroz "d" alll recesszv az Rhpozitv (Rh+) vrcsoport "D" allljval szemben.
b) A bevezetben trgyalt populciban a "D" alll gyakorisga 0,6. A populci hny %-a 0-s, s
egyben Rh- vrcsoport?
Megoldsait indoklssal, szmolssal egytt adja be; eredmnyei enlkl elfogadhatatlanok!
1993 - Genetikai feladat
Az emberek egy fenotpus-tulajdonsga jellegzetes elosztsban fordul el egy genetikai
egyenslyban lev populciban. E fenotpus-tulajdonsg a frfiaknak 40 %-n, a nknek pedig 16
%-n jelenik meg.
a. Milyen rklds jellemzi ezt a tulajdonsgot? Az ismeretlen adatok felhasznlsval
szmtssal bizonytsa be lltsa helyessgt!
b. A gyakoribb (vad) fenotpus frfi s ugyanilyen n hzassgban milyen valsznsggel lehet
a vizsglt jelleget mutat lenygyermek szletsre szmtani? Vlaszt indokolja meg!
c. A b. feladat szerinti hzaspr milyen valsznsggel szmthat arra, hogy figyermekk a
vizsglt jelleget mutatja majd? Megold csak kvethet gondolatmenettel fogadhat el!
Megjegyzs: A feladat kidolgozsakor a mutci lehetsgtl tekintsen el!
1996 - A HIDRA TAPOGATI
Egy hidra populciban Hardy-Weinberg-egyensly ll fenn kt gnre nzve (a kt gn nem
kapcsolt). Egy recesszv alll a tapogatk rvidsgt eredmnyezi.

A normlis hosszsg tapogatk jellemzek a populci 99 %-ra. A msik gn a tapogatk

szmt hatrozza meg. A kevesebb tapogatval rendelkez recesszv homozigtk arnya 16 % a
populciban.
1. Mennyi a kt recesszv alll gyakorisga a populciban?
2. Milyen arnyban van ebben a populciban a rvid tapogatj, tapogatszmra heterozigta
egyed?
3. Egy msik, kizrlag ntermkenytssel fenntartott hidra-populciban a tapogatszmra
heterozigta egyedek arnya 84 %. Hrom genercin keresztl fenntartva az ntermkenytst,
mennyi lesz a heterozigtk arnyas?
1997 - Fenilketonuria
A fenilketonuria testi kromoszmhoz kttten, recesszven rkld betegsg. Lnyege: a
szervezetben a fenilalanin aminosav normlis talakulsa helyett mrgez szrmazkok jnnek
ltre, amelyek a fejld agyat krostjk. Ennek eredmnye slyos rtelmi fogyatkossg.
Szerencsre a betegsg jszltt korban kimutathat s megfelel, fenilalaninban szegny ditval
normlis fejlds rhet el. Statisztikai adatok szerint minden tzezredik jszltt fenilketonuris.
Vlaszoljon a kvetkez krdsekre! Megoldst indokolja is, ennek hinyban vlasza nem
fogadhat el!
1. Egy 1 milli egyedbl ll, genetikai egyenslyban lev populciban hny egszsges ember
hordozza e betegsget okoz alllt?
2. Ha egy egszsges szlprnak szletett egy fenilketonuris gyermeke, mekkora a valsznsge,
hogy egszsges gyermekknek fenilketonuris gyermeke szlessen, ha ebbl a populcibl
vlaszt magnak hzastrsat?
3. Szlethet-e egszsges gyermeke dits kezels nyomn tnetmentes frfinak? Vlaszt
genotpusok felrsval indokolja!
4.Mirt fenilalaninban szegny a dita, mirt nem fenilalaninmentes?
2000 - VRCSOPORTOK
A kzismert AB0-vrcsoportrendszeren kvl mg szmos ms vrcsoportrendszer ismeretes.
Emberekben gyakran vizsgljk pldul az MN-vrcsoportrendszert. Ennek kialaktsban egyetlen
gn kt alllja (LM s LN) vesz rszt. Az M- s az N-vrcsoport egynek eltr homozigtk, az
MN-vrcsoportak pedig heterozigtk.
Egy eurpai, genetikai egyenslyt mutat populciban az LM alll gyakorisga 1/3. Mennyi az Ns az MN-vrcsoport egynek egymshoz viszonytott arnya a populciban?
Egy genetikai egyenslyban lev sivatagi beduin trzs 300 tagja kztt 126 MN-vrcsoportt
talltak, az N-vrcsoportak szma ennl jval kevesebb volt.
Szmolja ki az LN alll gyakorisgt a beduinpopulciban!
Vajon hny M-vrcsoport egynt talltak a 300 beduin kzt?
Szmolsnak menett is rja le, eredmnyei enlkl elfogadhatatlanok.