Sinkovics Gyérgy A hazinyil tartasa és betegségei Kiegéscit6 tankényvként ajénljuk a gazdaképzés szméraLektordlta dr. Zomborszkyné dr. Kovaes Melinda A fotikat a szerzé készitette © dr. Sinkovies Gyérgy, 2000 ISBN 963 9239 60 7 ISSN 1217-1042 Mezigazda Kinds 1165 Budapest, Koronafirtu. 44. Felelds kiad6: dr. Letkes Lajos Felelés szerkeszt6: Wenseky Agnes Miszaki vezet6: Gerléci Judit Miszaki szerkeszt6: Berkes Tamas Borit6sorozat-terv: Kiss Istvan Borit6foté: Hudetz Jozsef Megielent 10 (A/5) iv terjedelemben 30 abrval, 59 szines fotéval MGK 716 03072000 Tartalom Elész6 ilhistermeléstink helyzete és lehetéségei IL Haztaji nydltartas, nyiltelep létesitése Hiztji nyulészat kilakitésa A fajta Aketree Az épiilet Nyiiltelep létesitése Akezdet és nehézségei Atechnoligia Az épiilet, ‘Az iin, open ait” technoldgia, intenziv ayia a satan Szakositott nyiiltelep létesitése ... II A hazinyil felnevelése és tartisa A hdzinyil paroztatésa Ait ne to ed betas Pasteurell6zis Anyilszifilise Egyéb nemi ton terjedé kérformak A hdzinyiil vemhessége Rendellenességek a vemhesség idészakéban ‘Nem fert&z5 jellegti magzatfelszivédés, vetélés Fertéz6 eredeti vetélések eaas ‘Vemhességi (fialisi) toxikézis .. A fialis Rendellenességek, betegségek a fias alatt Asszopés nyulak felnevelése ‘A kormyezetitényezbk szerepe a s2ops nyulak felneveléssben 16 16 7 7 22 2B 23 27 30 32 34 36 37 42 2 B 45 47 47 48. 49 31 33 3Az alomlétszim beallitisa, optimélis tiplaltsigi allapot ‘Takarmanyozas a szoptatis alatt A veszteségek esdikkentése és az anyanyil védelme: a kizanis A tenyészallatok kivalasztisa A szop6s nyulak mesterséges felnevelése A szopos kor betegségei ‘A szopés nyulak tin. ,sdrga hasmenése” A szopés nyulak pasteurell6zisa A haizinydl bélkokeidiézisa Az éltalunk viesgalt hazai forgalomban kaphato kokcidiumellenes szerek értékelése Kokcidium ellenes prevencié = hozamtokozis Avilasztés. A hizlakis A kémyezet A vilasztisi és A takarmanyozits A hiizonyulak kihelyezése: bérhizlalis, Nytithizlalis mélyalmon A tenyészillatok kivilasztisa a hizlalis alatt . vilasztis el6tti tényezdk hatisa a hizlalisra IV.A hzinyulak gyakoribb betegségei A hazinydl pasteurell6zisa A hizinyiil emészt6szervi betegségei (Enteritis complex) A felndtt nyulak mucoid enteritise Anivendck nyuak nye saeyalldisa Gennyes bérgyulladas A talpfel Az iin. iris vizelet megielenése A metsz6fogak thlndvése A myxomatézis Az illomany oltotsaginak ellendrzése A hazinyal virus okozta vérzéses betegsége (RVDH) Gombak okozta betegségek, mikotoxikizisok A hizinyil majkokeidiézisa A toxoplazmézis Encephalitezoonozis A haizinyél fulrihissége 50 61 63 65 66, 66 66 68 0 78 80 81 84 85 87 a 96 98, - 101 103 - 104 110 us 18 119 119 121 121 121 126 127 130. 132 132 13 be A hazinyil vastagbélférgessége Holyagférgesség \V. A hazinyiil mesterséges termékenyitése Eletiani alapok: a reflexes ovulicio A PMSG-hatoanyagtartalmé készitmények alkalmazésa A prosztaglandinok A biostimulalis A termékenyités optimilis idépontja Az ondévétel és az ondé bird Az onde hi Atermékenyités. . A katéterek elmosisa, ferttlenitése Azembrioitiltetés Fethasznait irodalom Be 136 137 138 140 142 145 146 148 150 Isl 154 155 156 158o Elész Bara hézinydl (iiregi nyil) évezredek 61a az ember kézelségében él és hizi- asitisa is minden bizonnyal elég koran megtdrtént, a haszonillataink kézil mégis egy kissé kivételesnek tekinthetd, Ennek valisziniileg tobb oka van, elsésorban talin az, hogy hiistermel mellézdttdillat- faj volt, és esupan a haborikat KOvetden, ileive a7 éhinséyek idején lendile fel korlitozott méreti tartisa és tenyésriése. Hagyomnyos emlés haszonallataink k6zil méreteit tekintve a legkisebb, ami olyan hitrénnyaljért szmara, hogy minden idében a szikséges életteré- hez képest kiscbb helyen pribaltik tartani, és azokat az. igényeket, amelye- ket egy emlésllat mesterséges tartisa soran ki kellene elégiteni, a minden- kori allattarts misodlagosan kezelte. A malt szzadban megindulé hobbite- nyésztés ugyan kedverett a hazinyiiltartas feltételeinek, azonban a hiisterme- lés nem szerepelt tenyésztési cétként, igy nem volt tenyészeél az intenziv nd vekedés, a hisformak kialakitisa és a vigasi kitermelés sem. Az intenziv nytilhistermeléssel kapesolatos probilkozisok csupin né- y Evtizedre vezethetok vissza, és mind a mai napig magukon hordozzik wt a lemaraddst, ami a korabbi mellézdttségbdl ered. Itt elssorban tartés- technolégiai és illategészséutigyi hiinyossigokrOl beszélhetiink, mert a né- hany évtizedes kutatémunka a régebben meglévé betegségek kézil esupan cegynchinynak sikeres gydgyitasit vagy hatékony megelézését eredményez~ te (pl. kokeidiézis, myxomatosis), A tmeges tartisra val6 ditérés eleinte ezek elGtérbe Kerilését vagy m valtozott formaban trténé fellobbanasét hozta (pl. pasteurellosis, kok- cididzis), illetve Gj beteasézek megielenésével jart (nyulak virusos vérzéses betegsége). A gyakrabban eléfordulé betegségek nagy része valéjiban hibis tartis- technologiai, takarmiinyozisi eredetil, ezért kinyviinkben az egyes koreso- portokhor. tarlozé megbetegedésekkel a felnevelés sorrendjében foglalko- unk. A koresoportho7,tarsitott targyalés miatt azonhan az egyes ~ azonos, koroktani — betepséyek leirisa eléfordulhat akér szopés, valasztott vagy fel- nibtt korban is, de tinetei, megeldzése vagy gyouyitisa esetenként kilnbd- 926 lehet. Ezekkel a bevezets gondolatokkal adjuk kézre et a szakkinyvet, melyet kezd6 és gyakorlott nyiltenyésztdk, illetve allategészségiigyi szak- emberek, illatorvosok kényvespoledra sznunk, Szeretnék késznetet mondani ezen a helyen mindenekeldtt feleségemnek Edindnak, valamint Szinesi Emma, Medgyes Istvan és Paragi Antalné volt munkatdrsaimnak, akik aldozatvallalé és hozzdért6 segitsége nélkiil nem ir- hattam volna meg ezt a kinyvet. Ugyanitt készSndm meg az Agribr Europe Hungary Rt. személyemnek s716 jelent&s anyagi és erkélesi t sats is Szarvas, 1999, szeptember Sinkovies Gydrgy I. Nydlhustermelésiink helyzete és lehetéségei Magyarorszigon a hisnyil-tenyésztésnek régi hagyomnyai vannak. Az id6- sebbek szivesen emlékeznek nagyapaik dsott gédérben tartotttarka nyulaira, amelyek annak faléba firtak iiregeiket (,...amig egyszer a sziinyog meg nem ccsipte Sket és mind kipusztult...") vagy az istilléban a lovak, tehenek labai alat,Iebullotttakarmanyon él6 nyiilesapatra(,..nagyszileim szerették a nyél- hnast, le-le titéttek egy-egy siilddt..."). Igazi his- & gyapjitermelé forréssé azonban a hazinyil inkabb a haborikat kivetS inségesebb idészakokban vill A hobbi- és sporttenyés7t0k a felnevelés és szaporitis tekintetében szép eredményeket értek el a IL. vildghdbord utin is, céljaik kéztt azonban a hiss- termelés esak masodlagos volt, ha szerepelt egyaltalin, A hiisel6allitis mint tenyésziési cél hazinkban a 60-as évek clejét6l szimithat6, amikor a kilkereskedelem ,felfedezte” ezt az exportcikket és en- aként néhany év alatt megtizszerez6dott a vigott yi-felva- (1. téblézad. Ezekben az években a Baromfiipari Orsziigos Vallalat megszervezte a kis- tenyésztdk altal el6allitot élényiil felvasirlisit, 6s illami timogatissal tobb ezer anyanyulat tarts telepek jéttek létre kilGnb676 Allami gazdasigokban és tsz-ekben. Kézben fokozatosan esikkent az él6export, és az elohitstt vagott nyt irdnt nétt meg a kereslet (1. dba) Ezek a telepek azonban a kilfoldrdl dtvett, brojleresirke-eléailitast utdnzo technolégia szerint épiiltek, a hazinyil élettani igényeinek hidyos ismereté- ben. Mindemellett alapvets dillategészségiigyi hiinyossigok miatt sem Alli ki az id@k probajit és a kézelmiilt politikai, gazdasigi viltozasait A termelés ma Magyarorszgon ltaldban 5-12 anyas kistenyészetekben folyik, és a felvisirlasi tevékenység is erre a rétegre koncentral. Sajnos a fel- visirolt vigényil mennyiségének ez, a még ma is 70%-ot el6allit6 termel si formaja egyre nehezebb helyzetbe keril szétszértsiga (egyre magasabb az I kg felvasérolt nyiilhist terheld dizemanyagkoltség) és szakaszos termelése (nyiri mennyiséai esiies) miatt Néhiny éve dj jelenségként megszaporodott — kiiléndsen a termelésszer- ver8 vigdhidak kémyékén ~ az 50-100 anyés telepek szaima, és ugyanesak u1 tdblizat. A hazai hizinyilexpon alakulisa 1959-161 napjainkig By Mennyiség (1) 1959 a 1960) 225 196i 300 1962 1956 16s 3936 1964 6946 17s 20200 1974 40.000 1975 65 980 1990 33.000 1991 37,000 1992 34.000 1993 25.000 194 15000 1995, 17-000 1996 16 000 1997 14.000 1998 14.000 a vagdhidak tb ezer anys tenyésztelepek létrehoziisival probilkoznak, ialakuloban van az igynevezett ,.bérhizlaldsi” rendszer, ami azt jelenti, hogy ailtalaban a vagéhid altal mikidtetett tenyésztcleprdl a ndvendékeket kizérolag bérhizlalist végz6 telepeknek adjék ki, és a kész pecsenyenyulat visiroljak vissza. Az ij fajtik, hibridek, a takarmanyozzis irinti igények ismerete, valamint a stabilabb aillategészségiigyi hattér (kokcidiumok elleni rendszeres eydgy- szetes prevencié, hatékony vakcinak) ezen ij nagyiizemeknek kétségteleniit tabb esélyt adnak a jévedelem ndvelésére, bér még mindig sok a megoldat- lan kérdés, ‘A magyar peesenyenyiil-eléllitis sajdtos jellege, hogy elsdsorban export- orientilt, mivel a hazai piacon alig értékesithet a ma is még magasnak nevezhet6 daz oka, amely az exportirhoz igazodik. Az olaszorszigi tézsckn 1999-ben nydiron 2000, dsszel 3500 lira volt egy ky él6- nydl dra, A vigohidi drréssel, a szillitisok kOltségeivel, 50-$4%-o8 hiiskt ‘meléssel ez az éruhizi hitépultban minimum 700-800 FUkg-0s fogyas7toi drat Jelent az elohitott vagy mélyhiititt esontoshiis esetében, ami a hazai tmegfo~ asztisttekintve az dtlagos hissirakhoz képest valoban versenyképtclen, «(1000 20 Ww 10 eels ‘vigott 6 ——— — 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988, 1 dbra. A hazai 86-6 vigotinyil-e port alakulisa 1970-1986 Kézatt Magyarorszig Europiban az ut6bbi évtizedekben jelentés exportémek saimitott. Kezdetben elsésorban az olasz piacra termelt, mira azonban egy- részt az dltalunk megtermelt mennyiség eskkent (2. tdbldzay), misrészt a nydlhist importald, elsésorban mediterran orszgok hazai termelése ugris- szertien not, A téblizatbol kittnik ug wnakkor, hogy a svijei export pl. az utdbbi években tizszeresére néit, jelezve a nyulat alig termeld orszigok az garat szempontjabl pozitiv irinyba viltoz6 taplilko: ‘Az Eur6paba irinyulé kinai exportdmping draival rozé lehet az &v e ingadoziisokat. Emiatt — elsGsorban a nyéri idészakban ~ értékesitési problémak fordul- nak el6, amely visszahat a felvasérlisi érakra is. Mindemellett a hazai vig6- hidak nagy része olasz. kézben van, és miutin az exportunk is fSként oda ixi- nyul, az olasz piae hatisit szinte kOzvetlenil érzi meg a hazai termelés. isi srokasait. ieyanakkor meghatd- es periédusaiban, eldidézve az idGszakonkénti nagy ar- 132, kiblizat, A nyllhis export orszgonkénti megoszlisa %-ban (Bleyer F.utin) ones Ev | 1900 | 1992 | 1994 | 1996 | 1997 | 198 Olaszorscie 93,00 | 8430 | 68,00 | 71,00 | 63.27 | 60 Svaje 250 [850 24,03 | 25A7 Némelorsaie 100 | 3.50 365 | 523 Francinorszig 050 [2,00 si | 046 Belgium 300 | - 305 | 429 Holanda 050 | 100 12 [| — Oroszorszig = - 067 [2.66 ‘Anglia 7 050 = ~ a Spanyolonszig = o20 | 7 — 2 Trorseig = = = = = 026 Orvendetes ugyanakkor, hogy mindezzel parhuzamosan fokozt a rendkivill egészségesnek tartott (kevés zsir, kevés koleszterin, magas fehér- Jelartalom, konnyii emészthetSség) nyéilhés fogyasztisa Europaszerte, (gy az ut6bbi tiz évben Svijeban és Németorszgban a nyulhisfogyasztis jelen- tdsen ndvekedett Osszességében vathaté ugyan, hogy évtizedes tavlatban a f6 felvewspiac, Olaszorszig, megkézeliti sajat termeléséhen sajat fogyasztasi igényeit (Fran- ciaorszig pl. mar el is érte ezt a pozici6t), ugyanakkor Nyugat-Eurépa mis, nyiilhuist jelenleg elhanyagolhaté mennyiségben termel6 orszégaiban a tap- Lilkozasi szokisok olyan irinyban valtoznak, amely a nyilliis fogyasztdsa szempontjabél kedvez6. A feldolgozsipar samara lényeges, hogy az élényilexport idkizben ‘gyakorlatilag teljesen megsziint és ma mar esak a vigott, egyre inkibb a da- rabolt, de mindenképpen a modem esomagoléanyagokba tetszetésen esoma- golt, el6hitstt drura van esak kereslet. A piacképes, bizonyithatéan biohis eldsllités ebben az dgazatban tivoli Iehetdségnek tiinik, hiszen a takarmany pellet formajaban tirténd etetése mai tudasunk szerint még nem keriitheté meg, kis kapacitisé pelletizalé gépek pedig ninesenek a piacon. igy a takatminy-alapanyagok szérmazsi helye, termesztési technolégija nem ellenérizhetd, ‘Az digazat jOvdje tehit jeten pillanatban ezeknek a tényezbknek az érvény- re jutisi sebességét6l fiigg, mindenképpen fontos azonban, hogy a piacké- 4 pességet a magyarorsziigi termék gyégyszermaradvanyoktél valé mentes- sége, a his formdja, mindsége és Korszerii csomagolisa jelenti, Ezeknek a k6vetelményeknek egy fejlett, ma mir Magyarorszigon is meglévé takarmany-el6ailité ipari hattérrel és a hizinyil élettani-dllategész- ségiigyi igényeihez, minél kézelebb allo technolbgival és fajtival lehet meg- felelni, amely azonban nem nélktitézheti a hozzdértést és az dillattartéshoz hozzétartoz6 gondossigot, ami mindig is jellemezte a sikeres, 6 gazdatII. Haztaji nyultartas, nyultelep létesitése A fejezetben alkalmazott felosztis tulajdonképpen telepméreteket szeretne Grzékeltetni, amely jelentésen befolyésolhatja mind az.alkalmazott technol6- iit, mind a termelés hatékonysiigit és a betegséuek megjelenésit is Haztéji nyulaszat alatt a tovabbiakban azt énijik, hogy a kistenyés2t6 csupin néhany nyulat tart, elsSsorban a esalid hiissziikségleténck kis sére, illetve kis mennyiségben leadasra termel, [de soroljuk a hobbi- és sport- tenyészeteker is yiltelep kifejezésen a tizt61 tobb sziz anyit tarté kisebb vagy kézép- iméreti telepet értjik, ahol a termelés mar iparszeriien és piacorientaltan fo- Iyik. Az ilyen nyaltelep tizemeltetésst6l haztaji mésodfoglalkozasként vagy két tagidnak fofoglalkozisaként mar ennek megfelel6 jévedel- a csabid e met is vir a tenyés2t6, Szakositott nyiltelep esetében sp s, esak nytilra szakosodott nagyiizemi technoldgidban dolgoz6 teleprél beszélink, melye fotoglalkozisban jizemeltet(nek) a tulajdonos(ok), és hasonléan mis gaz i haszonillatok tartisahoz, ennek bevételbsl j6 megélhetést remél, ‘A hiirom tcleptipust azért is Kellett s7étvilasztanunk, mert egészen mis, szempontok érvényestilnek mir az elsé lépések esetében akkor, amikor a te- lepméretet és a technologist megvilasztjuk Haztaji nyuliszat kialakitasa Ebben az esetben (Altalaban kezdetnek) néhiny anyanyulat visérol az.dllat- tart6, és ezekkel kezd ~ elsdsorban a esalid hisigényeinek kielégitésére uudvar egy szBgletében vagy a régi istll6ban nyiiltartishoz. Hlyenkor mind a fajta, mind a technologia kivalasztasa sorin nagy szabadsigot élveztink, hi- szen nem kell olyan szigort termelési rendet betartanunk, mint az a nagyobb telepek esetében ajinlatos, és a kockizat sem jelentds. Némi korliteziistjelent azonban, hogy adott udvar vagy épiiletrésat, mar meg- lev6 tat kell berendezni, és ehez alakitani a ketree vagy Ketrecsor méretet 16 Afajta A fajta kivalasztasakor az egyéni elképzeléseck teljes mértékben érvényesiil- hetnek (esztétikai szempontok, kedvene szinek, kézeli tenyészetbdl kénnyti beszerezhetdség stb.), de célszerti a kimyékbeli vagohid ailtal elényben ré- szesitett vagy a7 adott idészakban kizkedvelt fajtikat, hibrideket vilasztani. Jelenteg ilyenek a Kaposvari Egyetemen kitenyésztett Pannon Fehér vagy az importbol szarmaz6 Hycole (Kerekegyhiiza) vagy Hyplus (Bajai Nyilvig6- hid és tenyésztelep) hibridek. Beailithatunk hobbi vagy sporttenyést6k iltal keresett fajtikat (kosomi valtozatok, kilnbézSképpen tarkéizott fajtak), abban a reményben, hogy ké- pesck vagyunk teljesiteni a fajtastandardokkal szemben timasztott kévetel- nyeket és igy a jovében tenyészillatot is tudunk majd kindlni a sportie~ A8 térsaknak, bb méretti nyuliszatban mar 5-6 anyahor is mindenképpen leg- bar e2 tilzsnak ttinhet - még- is biztositanunk kell a folyamatossigot, ment egyetlen apacllattal barmilyen probléma (betegség, elhulkis, parzisi készség hiinya stb.) el6fordulhat, amely mir a kezdetekkor nehézségeket timaszt. A kistenyészetekben dltaki- nos gyakorlat az is, hogy az anyanyulakat egymds bakjaihoz viszik paroztat- ni a tenyésztdk bz Jillategészségiigyi szempontb6l mondhat6 aggilyosnak, hiszen a kor- ‘okoz6knak azon vinulencia varidnsaival fertézbdhet az anya, amely eddig ab- ban a nyuliszatban, amelyikbdl az anyanyal jétt, nem fordult el. fay pl. kil- onbéz6 pasteurella szerotipusok behurcolisa t6rténhet meg, ami fellobbant- ja a helyben mar megnyugodoti betegséget vagy addig ott ismeretlen klini- kai kérformak megjelenésével kell szimolnunk. A ketree A beaillitands technoligia esetében részben szintén szabadsigot élveziink Barkicsothatunk ketrecet, illetve a készen vett ketreceket hazilag is ellithat- Juk kiegészit6 berendezésekkel Az illatvédelmi szabalyokat és a7 illatj6 kbzérzetet figyelembe vevé Eu- répai Unids ajanlat méretek tekintetében a kizepes testi fajtikra a tenyés7~ ketrec esetsben 90 60 x 40 em -es méreteket javasol, melyet mint minimu- mot magunk is elfogadhaténak véliink. Az ilyen ketrecben a tenyészillatok a7természetes testtartisban kinydijtézva tudnak pihenni (1, kép). szemben a suiik, négyzetes alapterileti ketrecekkel, hol szinte mindig az dbrivzoliso- kon megszokott dsszezdmbilyédétt testtartasban lithatok, Néhiny kiegészit6 berendezést, illetve megoldist azonban sziiksézesnek tartunk megemliteni, amelyekben Allategés7ségigyi, igy eredményes: szempontok az irinyadok. A koiree tartist befolyasold részei kéziil elsoként emlithetjvik meg a pado- zatot. Nem kétséges, hogy mint més dllatok esetében, a nyulak sara isa jl almozott, keményfa deszkibél, 35% ejtéssel készilttelepadlé jelenti az opti- :milis padozatot. Ilyen padozaton az allatok életteljesitménye, éietkora meg a kis ketrecekben, ricspadozaton tartottakho képest. Az Agribrands Europe Hungary (korabban PURINA) martélyi Tenyészbak Kézponijaban részben e nek a tarkésmédnak készénhet6en az allatok zdme 3-4 éves korig tarthat6 te- ayésztésben, szemben az intenziv telepek évenkénti 80-140%-os tenyészillat selejtezdsi kényszerdvel, Kétstatelen ugyanakkor, hogy a telepadlo elssorban munkaigényessége, és az azzal jard szigont illategészségiigyi technol att, bizonyos allatlétszm felett nem hasznathato és helyette a fémries vagy ke~ ményfa, illetve miianyag réspadozatot vagyunk kénytelenek alkalmazni A Kéztudottakkal és egyes, akir klasszikusnak is szémité szakkényvekkel ellentétben azonban tudni kell, hogy a kokeidiézist6l a raes vagy réspadozat nem véd meg (isd a kokeidiozissal foglalkoz6 fejezet), azaz a gyi prevenciét nem helyettesiti A probléma ezekkel a padozatokkal (kiiléndsen a fémracesal) elsdsorban az, hogy dtszellézéttségtik (nem utolsé sorban j6 hévezet6 képességitk) mi at, a hideg istilloban a téli idészakban felfizasra és ebbdl eredéen emés7t6- szervi megbetegedésekre, ellullisra hajlamositanak. Az dllatot a gyengén sebréz6tt hasaljon az étlagosnil nagyobb és folyamatos hdveszteség éri amelyet nem tud kompenzlni. Kaléndsen veszélyes ez a szopés nyulak tében a ketrecbe helyezett fiaztatédoboz eltévolitsa utén, a valasztaist m el6z6 idészakban, A félig telepadids ketrecek is megfeleinek a céInak, de leginkibb az alom- nagysigot figyelembe vevs, megfelel6 méreti, j6l tisztithats, eserélhets pi- henddeszka jelenti a megoldést A sverzik tabbsége szerint a fémrics (kiiléndsen a nem teljesen sima fe- lileti, elrozsdésodott) mindemellett a talptekély kialakuliséra is hajlamosit ‘A fenti méretti ketrecher, lehetdség szerint kivillrdl chats fata dobozt kell csatlakoztatnunk. A fiaztatddoboz az anyaketrechez valb kivilrdl trténd esatlakoztatését elsésorban az indokolja, hogy a ketrecen beliil lhe 18 lyezett dobox éppen akkor szikiti le az dllatok életterét, amikor azok a leg- tobben vannak az. adott alapteriletre A fiaztaté doboz elhelyezésének lehetséges varidcidit a 2. ébra mutatja be. Az bran lithat6, hogy a keirecen belil elhelyezett fiaztati doboz.esetében az élettér lesz. AA ven oem 2. bra. A fiaztatd dobo elhelyezésének Iehetdségei A behelyezett fiaztaté doboz esetében a kilszb magassiga nem teszi le- hetdvé a dobozbol kikerilt szopés nyulak abba tirténd visszajutisét sem, A szopés nyulak ugyanis a nagy nyéiri melegekben vagy viszonylagos tej- hidiny esetében a szokdsosnal korabban igyekeznek elhagyni a fiaztat6 dobozt, illetve mozgisi probilkozisaik kizben is kieshetnek abbol, hiszen a dobo7.al- mozzisa miatt ~a kiszbhéz képest ~ a szopés nyulak magasabban helyezked- nek el. Kiesvén a dobozbél a ketrec fel6 nézve magas kiiszib miatt (az éborin a bal oldali és a kézéps6 varidei6) mar visszamaszni nem tudnak, kiesnek a trigyaaknaba vagy megdermednek, kihillnek a ketree sarkiban, Szopéskorban az anyanyiilidszakos kizérisa a fiaztatd dobozbol, a napi egyszeri szoptatis technoligidjénak alkalmazisival az ilyen jellegti vesrteségek megelizésében is fontos tényezé lehet (lisd a szopdskori teendikkel foglalkoz6 tejezetet) A fiaztaté doboz. ketrecen belili elhelyezése azonban megfelelé belma- gassig esetén el6nybkkel is jr. Az anyanytl ugyanis a fiaztat6 doboz tetejé- re tud elhuzédni a fidkak el6l (2, kép), amikor azok mar nagyobbak és étva- yuk szinte esillapithatatlan, Szamtalan esetben lehet megfigyelni, hogy a vi- svonylag saik ketrecben az anya szmira nines pihenési lehet6sé nagy részében a ketrec euyik sarki kai a szopas reményében iild&zik. Ez azzal is jar, hogy az anyadllat nem tud- ja kipihenni magat, még kevesebb tejet termel, és a fidkdk éhségérzete foko- zodik. Az dllandé tejkeresés és szopisi probilkozasok olyan mértékben ve- szik igenybe a2 ilyenkor egyébként is veszélyben lévé tejmirigyet, hogy az cayértelmiien tSgygyulladis kialakuléséra hajlamosit, Nagyapdink nagymé- ret hiztaji faketreceiben pirkanyok, deszkapolcok voltak elhelyezve, olyan 19magassigban és olyan méretben, hogy az anyanyil sz sitott legyen, Modern, alacsony ketreceink etre nem aulnak Ichetiséyet. A kiviiral csatlakoztatott az anyaketree szintjénél mélyehbre siillyestett fiaztat6 doboz esetében ugyanakkor a kettec Felli részen nies kil s uz esetlegesen kikerilé fidkak vissza tudnak oda miiseni (2. dbra), A ketreckialakités szempontjabal kiln kell foglatkoznunk a7 itatikkl etetikkel is. Az itatorendszer megvslasztisakor a7t kell elddntenink, hoey téli idészakban a ketrec elhelyezése sorin szimolnunk kell-e a viz be sival vagy sem. Az udvaron a szabadban elhelyezcit ketreeek esetében 3 te Ii idészakban a viz. természetesen befagy, a szabadban vagy hidey,istilloban beallitott Ketrecekhez igy nem taniesos a veze rendszer szétfagyiisa miatt Tavaszt0l dszig a legegyszertibb megoldas av itatoedények, betiittesiive- zgek alkalmazisa, Az e27el foglalkoz6 vizsgilatok bizonyitottik, hogy a sa bad vizfelilettel rendetkez6 itatdbal a nyiil szivesebben és tibet iszik, izy az anya tab tejet termel, a hizényail pedig nagyobb siilyxyarapoxkist ér el Ennek természetesen nem dnmagaban a viz.az oka, hanem 7, howy a szairaz nyiltipbol, darakeverékbal tbbet eszik az ivévizzel jl elkitottillat ‘Az edényck tiszt4ntartasa azonban munkaigényes, a7 allatok felborititk & nydron a napi tbbsziriitatas is szdikséges lehet. Kikinféle (befittes alkalmazisa esetén nagyon gyakran fordul eld, hoxy az diver. aljin mee vi- szonylag sok viz van, az illatarté ezért nem tlt fel azi, uzyanakkor a7 3 lat szomjazik, mert a feje nem fer be az tiveg viseonylag sik sian. Nagyon jénak tartjuk a kistenyés2t6i gyakorlatban is bevalt diveypsaack: hoz esatlakoztatott szopokis itatdkat, amelyek azonban szintén nem haszeiil- hatok fagypont alatti hémérsékleten Betonviilytik, kdedények stb. esetében a téliidszakban a melegvirzel tor- \né itatis,illetve az itatdedények idénkénti kiolvasctasa bizonyos letszdimix, nem jelent olyan sok tibbletmunkit, hogy ennek elkeriilése érdekcben az Lall6t fiteni kelljen. Ha erre a lehetSség mégis megvan, Snitat6 rendszerek alkalmazsisa sorin 1 kistenyészetekben is gondolni kell arra, hogy az. itatészclep mexhibisox- hat, felakadhat és az ilyenkor tilfolyé viz okoz gondot, Szaktaniesadoi gyal korlatunkban nem egyszer fordult el6 folds istillékban a tala teljes dias egy-egy meghibiisodott, de késGn észrevettitatoszelep matt A Bikali Ketrectizem szakemberei ugyanakkor fontosnak tartjik ebbal a szempomtbal a viz tisztasaigat (szennyezetiség.okovta szelephiba), illetve a viz~ koképzdes gyakorisigét. Az itatérendszer kialakitasinal sziiksenes nycrns- 20 esikkenté tartilyok rendszeres tiszitisdval, ellendraésével és befedésével te- hhit sokat tehettink a szelepes Gnitatbk élettartamanak megndvelése értekében, Az etetdk, itatdk elhelyezésénél gondolni kell arrais, hogy mar a 2-3 he- tes kort elért fidkils szimara is mindig legyen megfelelé mennyiségii és el- Erhetd ivéviz és takarminy. Nagyon silyos anyagi veszteséget jelenthet a takarmény etetdbail torténd kikapardsa. Ha egyes dllatokban ez rossz szokisként kialakul, a veszteség a vval6ban elfogyasztott takarmiiny mennyiségének tbbszirose lehet. Tabb i lat esetében azonban, e2 az egyszerre megnyilvinuld viselkedésbeli valtozais anakkor figyelmertetd jel is, melynek hatterében a takarmény mindsége- nek megvailtozisa allhat (pl. penészesedés, avasods stb.) A takarmany kikapardsa valamelyest megelizhetd, ha az dnetets vilyiji a ketree als6 szintjénél magasabban (15-20 cm) helyezziik el (3. és 25, k mivel a padlészinttel azonos vagy alig magasabb etet6valyibol az Allat s7i- vesebben kapar, A vemhes anyiknak ugyanis e7. természetes viselkedése is (iiregkészités). A magasabb dnetets esetén a hits két libra timaszkodva ki- alakult testhelyzet azonban a kaparasi ingert jelentOsen esikkenti A kisnyulak 2-3 hetes kor kézatt kezdenek el tipot enni (eyenge ld Iucer- nit mar eldbb!), ekkor mar az etetére, a szénazsebre fel tudnak kapaszkodni. Az optimélis ketrecnek tehit meg kell felelnie mind az anyanyil, mind a szopis nyulak igényeinek, 5 ezt elsdsorban a ketrec méreteivel és berendezé- seivel és ezek optimilis elhelyezésével tudjuk kielégiteni. Koribban a7 ipa- rilag eldallitott ketrecek nagy tébbsége ebbsl a szempontbsl szimos kivin= nivalit hagyott mag utdn, ami nehezen nagy résaében az tin. produkeids beteg vonyithatoan ugyan, de az esetek kialakulisihoz vezetett, és sok nyilielep volt kénytelen mikédését besziintetni az ebbdl ered betegségek ‘vagy szaporitisi problémak miatt. Ilyen esetekben, a gyoeyszerek Onmaguk- w alapveid kérokot, illetve a folyamatosan fennilis hajlamosit6 tényez6ket kell megtalilnunk és kikiiszSbslniink. ‘A néhiny anyabsl allo haztaji tenyészethen a ketrecek elhelyezését gyakran a mar meglévé lehetdségek adjik meg, de sokszor azokat sajit el- képzeléseink szetint alakithatjuk at vagy készithetjik el. Nyaron a legked- verdbb ethelyezést Arnyékolt fészerben, a kert végeben, nagy fak alatt lehet elképzeini, téten pedig a nagyailatok tartiséra szolgal6, nagy légterii hagyo- manyos parasztistillokban, ahol a lovak, tchenek hétermelésiikkel tem- Ak az dllatok samira kellemes kirnyezetet, Szabad tartésban a tei fi altatassal lehetnek gondjaink, mert nagy hidegek esetén eldfordul, hogy a7 Ajseilstefibledkmephagynake-Allagonrteli nepokon easetzonban zinfesmin= adig az anyanyil gondossiginak hidnyara vezethet6 vissza, mert sajét ta- pasztalatb6l is tudjuk, hogy a tél fiaztatisnak a kisnyulak megfiayasa élta- iban nem szab hatdrt, hiszen ~S-8 °C-os kills hémérséklet esetén a jol el- készitert fészek belsé hémérséklete 32-38 °C-os lehet. Kétségtelen, hogy az ilyen extenziv tenyészetek esetében fontos az, hogy az anyakat is a sza- badban neveljiik fel, illetve azok is hozziszokjanak az id6jéris viszontag- sigaihoz. Az igy nevelt anyanyulak dltaldban tépnek annyi szdrt, hogy a té- It doboz esetében nem kell kiild- megfeleléen zart, sziget nésebben tartanunk, sz éven At a szabadban elhelyezett ketreceknek azonban legakibb {lig telepadiisnak és minimum hirom oldalukon zartaknak, hosszitotttet6- zettel befedettnek kell lennitk elkerillve a bevad6 est, beflivdd6 hava és a hideg téli szelek kézvetlen hatisat Nagy hidegekben a szabadban tartott tenyészallatok, bakok szdmiira is, sziikséges az. almozott doboz, kida, mert a fembs! késziilt réespadozatos ket- recekben megfagyhatnak, Ac épiilet A néhiny anyés nyuliszatok esetében az épillet legtbbszir adott, de kezdet- leges dlakat is alkalmazhatunk. Ezek kézatt a legegyszertibb a fészerben va- 16 tartis. Eben tavaszt6l dszig, a természetes szelldzés miatt a friss levegs maximilisan rendelkezésre all téliid@szakban azonban a fészer téliesitésére van sziikség. A legegyszeribb, ha az oldalfalakat (kiléndsen az. északi s7él jirta falakra érvényes ez) szalmabilikkal Kérberakjuk. A szalmabila j6l s2i- getel, mindamellett ,.élegzik is” é ha a déli oldalfaton ablakokat nyitunk, akkor néhény anya szméra megfelel6 helyiséget tudunk késziteni. A teté szigetelése szintén fontos, killindsen j6, ha a tet6 és az dllatok KOz6tti részen padlisteret alakitunk ki, eseilegesen a s7éna tarokisira, Az Agribrands Europe Hungary Rt. mirtélyi tenyészbak kézpontjaban té- len-nydron mélyen leeresctett tetézettel készilt szalmabéla .6lakban” tartjdk a tenyészbakokat, de az anydkat is. A séderdgyba rakott nagyméretti ikersejt téglikra helyezték el a sziraz, kotésbe rakott baldkat (3, dbra; 4, kép), ame- lyeket egyik oldalukon betonvas haldhoz (10 * 10 cm) rogzitettek, A halot a fészer erds akacoszlop pillérei tartjik. Ez a halé nemesak a bilikat rigziti, de meggitolja a kdbor ebek behatolisat is, A hédmezbvasithelyi fSiskola ma is meglév6 kisérleti nyilistlljjat 1983- ban alakitottak ki. A vasviizas palatetés fészer Felillitésa utéin, beton alapra 2 oszlop —— vasbeton hil — szalmabyila tégla — séder 3 dba, Szalmabilival tliesitetfészer oldalfakinak szerkezete helyezték el a szalmabilikat, és a téli iddszakban mesterséges viligitisedl gondoskodtak. A bilikat kivilrdl és beliitrl sirin svat k Uk Koril a rigesilok bejutisdnak megedtlisdinak eéljabol A fitetlen épilletben az Gnitatdk vizének befagyasat a temperilt ivoviz, automata dltal vezérelt dlland6 keringtetésével gatoltik meg. Az istilléban kaliforniai ketrecsort (lsd késbb) helyeztek el, a betonpa- dozatba mélyitetttrigy’ ssdréttal vet- esatomnival, sziraz trigyaeltivolitassal Nydiltelep létesitése A nagyobb, tbb saz anyds, jSvedelemszerz6 kiegés7it6 tevékenységet jelen- 16 hiztdji nyaltelepek létesitése esetén az. elézsekben tirgyalt kovetelmények, megoldasok és lehetdségek t6bbé-kevésbé médosulnak a termelési cél meg- valtozaisa miatt, A kezdet és nehézségei A fajta kivilasztisndl azokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyek a termék eladhatésigit befolyésoljak. Ezért els lépésként a terileten tevekenykedé felvisarlokat,illetve a komyékbeli vagdhidakat kell felkeres- Bniin, érdekldve az esetleges akeidk irdnt, megtudva, hogy melyik az. az dl- taluk megfelelének tartottfajta, amelyet az adott vagohid sajit vonziskirze- tében terjeszt, és ezéetszivesen is visirol vissza. llyenkor figgetlenti a bar- honnan érke26 tandesokt6l, mindig a piaci elhelyezés lehetéségeit kell els- sorban figyelembe venniink A jol iizemel6, perspektivikus nyfilvigdk éltalaban kialakult program sze- rint dolgoznak, igyekeznck szerzddést kotni a tenyésctdkkel, akeidik vannak & vonziskirzetiikben azt a fajta nyulat terjesztik, amit szivesen vignak az dott silyban remét jobb vigisi kitermelés miatt Nyiilfarmok létesitésekor, barmilyen méreti legyen is az, a termelés ki- szimitisindl mindig figyelembe kell venniink, hogy ha pl. 100 tenyészni- vendék anyat vésérolunk, abbél a vemhesitésig 3-4% biztosan kiesik betex- vagy elhullis kovetkertden, 10% pedig valszinileg nem vembesil az cls6 termékenyités sorin, s6t az diresen maradtak a z6me valdsziniileg ké- sib sem. A vemhesség alatt tovabbi elhullisokra, esetleg vetéléste, resta- fialdsra és ,magzatfalisra” kell szmitanunk, tehat dvatos beeslés esetén is a 100 megvasérolt tenyészndvendékb6! kb, 60-70 allat vilik be tenyesza kként. Mindenképpen helyes tehat, hogy nem viséroljuk meg egyszerre a7 Ssszes tervezelt tenyésznivendéket, hanem esak egy induld dllomanyt szer- ziink be, és a telepet vagy tenyészetet ezeknek a szaporulatabol t5ijiik fel. A helyben, altalunk nevelt, Kivalasztott és tenyésztésbe vett nyiil sokkal na gyobb eséllyel valik jl termelé anyiva, mint a vasdrolt. Eppen ezért nem ér demes sietni a telep termeltetésével, hanem célszerii fokozatos kezdéssel sa {jt nevelésti llominyt kialakitani. Ha pl. $0 anyés tenyészetet shajtunk Iét- rehozni, eélszerti az elsé lépésben 10-12 tenyészndvendék anyait és 2-3 ba- kot vasirolnunk, és az 50 anyds tenyészet Iétrehozatalira riszinni azt a fl hiromnegyed évet, amely a sajét szaporulatbol chhez. sziksées. ‘A tenyészillat kivélasztis szempontjait késbb tdrgyaljuk itt Allominy immunbiolégiai egyensilyarél jezyezzik m sebbeket Az ‘illominy immunbiolégiai dllapota egy adott dllatesoport szervezeté- nek antigéningerekkel szembeni késziltségi allapotit jelenti. Ha ez az dilla- pot konszolidalt, akkor az immunrendszer belsé és kils6 kémmyezeti antigén- jeinck tbbséget legaldbl, memariaszinten ismeri, azokta gyors, Klinikailag nem észlethetd valaszt képes adni, illetve az ismeretlen antigénekre eeyedi- ley és dillominyszinten az. egés7séges fillat immunreakeijival vilaszol. Mas értelmezésben az optimalis immunbiolégiai allapot az egészséues szervezet Iszerénck adott iddben meglév6 felkésziiltségi allapotit jelenti a 24 soba johet6 antigenekkel szemben. A szdba johetd antizenck az adott tert let azon, immunrendszer sz4méra idegenként felismert anyagai amelyek a2 ott meglév6 fizikai hatérokon belil megtakilhatdk, a szervezetre hati tud- nak, azaz tagiai az dllomanyt kériilvev6 ,antigénorszignak”. A gyakorlatban tehat arrél van s76, hogy az egyiitttartott dllatok immun- rendszere egy adott telepen az ott elifordulé patogén, de gyakrabban feltéie- lesen patogén kérokozékkal szemben hatékonyan tud védekezni vagyis az Allaiok kémnyezetében kialakult és dltaliban azoktal is szirmazé kérokozi- csoport (istill6tléra) minden egyes tagja ellen az egyittélés sora az allatok felkésziilten, gyors immunvalasszal tudnak reagélni Ez azzal is ji, hogy a korokozk virulencidja eben az adott kémnye: ben gyengiil a fogékony gazdadllat hiénydban. Az allominy gyengébb cllenailé képesséati ezyedei nemesak hogy alaesonyabb szinten tudnak véde- kezni é megbetegszenek, hanem benniik az addig ,rtalmatlan”, de le alibbis gyengébb kérokoz6 ke virufencidjukban erdsddnek, felpasszilidnak, Ezért meggondoland6, hogy egy beteg allatot (pl. a pas- teurelkizis ltgz6szervi formajiban betes nyulat) szabad-e az exe latok kiz6tt tartani, kezelgetni ahelyett, hogy selejteznénk. A tbh helyral dsszevisirolt llatok esetéhen tehat val6szintileg minden eyed hoz. ,valamit” koribbi kimyezetéb6l, ami a misik immunrendszere dra ismeretlen és valoszinileg veszélyes. Iyenkor az dllomany immun- biolégiai Allapott nem tekinthetjOk stabilnak, kisebb-nagyobb ldozatok arin meg kell varnunk, amig a helyzet stabilizalédik, illetve az Allatok sze smeri az {jonnan kialakult ,.kéroko26 viligot 5 felkészil ezen kérokozékkal szembeni védekezésre, Ehhez természetesen id kell. Egy adottétlagos antigén szerkezetti baktériummal szemben kb. 2-3 hétre van sziikség ahhoz, hogy az immunrendszer ezt a baktériumot megis- merje, és ellene hathatos védekezési folyamatainak dsszesséxét bein: Amikor a k6rokoz6populici6 t8bb tagbol all az adott kirnyezetben, & a kil- onbi76 helyral érkezettdllatok is kilénb676 kérokozbkat hoznak maguikkal, akkor egy ilyen mgy mennyiséad antigén inger feldolgozisihoz vélhetéen még a szokasosnal is t8bb idé kellene vagy az dllatok szervezete nem bir el ekkora terhelést (Uj nytilfarm beinditdsa esetén tehdt az dsszes Allat tabb helyr6l egyszerre trtén6 megvasirlisa sokkal kockizatosabb, mint a sajét nevelésti tenyészdl- lominy kialakitasa, Kockazatosabb azért is, mert az dllatok immunvalasz. képesséve Lin nem egyforma. Zémiik a feltételesen patogén kérokoz6kkal szemben ké- sbges ail vezete, immunrendszere megpes magas szintii védelmet kialakitani, néhiny azonban nem, Ezért varatlan ~ de hozzAért6 szimira egyaltalin nem meglepé ~ megbetegedések, elhuli sok fordulnak el6 a visérolt éllomsnyban is. Lényeges tehat, hogy egészsi ges, fejlett immunrendszeri egyedeket fogiunk tenyésztésbe, olyan alombé, amelyben a feinevelés sordn nem fordult elé megbetegedés. ‘A helyben sziletett kisnyulakat a matemiilis, anyatdl szarmaz6 immuny: delem alatt sokkal kinnyebben és problémamentesebben tudjuk felnevelni, kiiléndsen akkor, ha az anya mar vemhessége elején talilkozott az istall6fl6- ra k6rokoz6ival és védettségét az embri6knak,illeve az djszii6tteknek At tud- taadni. Az anyat6l szerzett védettség alatt (kb. 23 het) a szopos nyulak kény- nyebben fel tudnak késziini Snall6 életiikre, amikor mar sajét immunrend- szertik segitségével kell védekeznitik a kOrokoz6kkal szemben. Ehhez a sajét telepen felndve t8bb idejik is van. igy a sajdt telepen neveltdllatok egyenle- tes termelése joval inkibb elvirhat6, mint a birhonnan beszerzett dllatoké. Eppen ezért a visdrolt dllominyok nagyobb része az elsé év sorin val6szini- leg teljesen kicserélédik sajét nyulakkal, ninesen tehit értelme annak, hogy egy fél-haromnegyed év vélt idényerése miatttirelmetlenii elébe menjink az amiigy is szinte menetrendszeriien bekdvetke76 hitrinyos folyamatoknak. Mindebbal természetesen kavetke7ik az is, hogy a még betizemelés eldtt ill6 ij vagy felijitott telepen az érkez6 dllomanyt esak alapos takaritis és fertétlenités utin szabad fogadnunk, a IehetS legnagyobb mértékben gyérit- ve a Iehetséges mikroba Tovabbi gond a tenyészndvendék visirlisindl, hogy dltaliban a névendék anyaikkal egyidés bakokat kapunk, amelyck az els6 ugratisnil még ugya olyan félénkek és gyakorlatlanok, mint ndivart Kortarsaik. Igy nem képesek parzaisra kényszeriteni az egyébként is szintén félénk sztiz tenyésznvendéket. ftaz, hogy az djonnan vasérolt anyik ,osszak”, mert nem veszik ezta problémat nem ismeri ~ sez dltaldban igy van isi nehézségek miatt tdbb idét kell az dllatokkal val6 ,kinlidasra” forditani (a sikertelen probaltatis valdban nem felemelé érzés), és megilmodott szdma- ink sem teljesiilnek (100 anya ~ 800 kisnyil). Mindez litsz6lag a névendék anya ,hibajabsI” nem sikeril, holott inkibb az dllattart6 hozzéértése hiiny- zolt. Koribban ugyanis, amikor egy-két sajét tenyésztési: novendék anyat igyekezett beallitani a tenyészt6, s ha azok t8bb héten at nem vették fel a ba- kot, egyszeriien leadtik dket. Kis bossziisig, mondjuk, nézzitk a mésikat! S végiil az az dllat maradt tenyésztésben, amelyik eredményesen pirzott a rend- szerint idésebb bakkal 26 Visirléskor azonban pl. a 20 egyidés nvendék anyat egyszerre, legalibb- is kézel egy idében kellene bepiroztatni, ugyanesak fiatal, félénk bakokkal. Scinte trvényszeri, hogy ez nem sikeril, legaldbbis nem gy, ahogy remel- tik, Célszerti tehat olyan kéréssel éini a tenyészallatokat biztosito partner fe- é (ermészetesen ezt a kivinsigunkat elére kell jelezniink!), hogy ndvendék anyainkhoz legalibb egy hénappal idésebb bakokat adjon. Napjainkban a mesterséges termékenyités dltalinoss4 valisa mellett ez a probléma esdkkent, de egy 20 ~ 30 anydt vagy enné! tdbbet tarté farmon ma mar nehéz is a mesterséges termékenyités nélkiil elképzelni a jOvedelmez6 termelést. A kezdeti hibaik kéz6tt gyakori a nem megfelels szezon megvalasztisa is Altakinos és természetesnek nevezhet6 gyakorlat az, hogy tavasszal-nyéron Epitkezink, és az dszre elkésziit 6lba telepitjik be az dillatokat. Mint késbb a szaporitisral s7616 fejezetekben errdl sz6 les7, az dsz a legkevésbé alkal- mas a szaporitisra, Hlyenkor az anydik nehezebben veszik fel a bakot, azok~ a pirzasi kedve is lanyhul, drasztikusan alacsony Iehet a vemhesilési ariny és kisebb az alomlétszam is. Egy keza tenyészet inditasanak opti lis ideje a tavaszi honapokra esik. Ilyenkor nagy a pirzisi kedv, jok a felne- velési eredmények, kedve76 az id6jiris és a bekéiszant6 nyiiron tabb lehetS- ségiink van az esetlegesen elhibazott technologia kija iizemeltetés megkivinta médositisokra is A jelenlegi kézkedvelt vagy divatos fajtik (pl. Pannon Fehér) vagy hibridek (pl. Hycole, Hyplus, Zika) silygyarapodésukban, hisformaikban Altaléban megfelelnek a jelenkor termelési kvetelményeinek, még akkor is ha a reklim savegek itt-ott kissé tilzénak tinnek (pl. 12 fidka felnevelése anynként) , az ésszeriibb Atechnolégia Nyiilfarm esetén mar nem beszéthetiink ketrecekrl killin, mert ezekkel egyitt a takarminyozis és az itatis médjét, a trigyaeltivolitis lehetdségeit sta szaporitisi, felnevelési és hizlalisi technoldgiat is megvasiroljuk Az akcids programokban gyakran az épilet és a technolégia tekintetében is ki vagyunk téve a felvisirl6 vagohid KOvetelményeinek, amelyek azonban szakértelemtdl figgden — nem mindig egyeznek meg az adott idében a leg- fejlettebbnek tekintett technoldgival, Sok tekintetben ninesenek még kidol- gozva a nemzetkézi szinten elfogadott standardok, s igy eléfordulnak téve~ dések is, Mindenképpen torekedniink Kell arra, hogy a minél tégasabb te- 7nyészketrecekhez és kiinyen kezelhet6 (esetleg dnetetds) hizdketrecekhie seiraz trigyacltivolitési technolégidhoz szerezziik meg a komyékbeli terme- lesszerverd timogatasit. Minden tekintetben optimélis ketrecrendszer sajnos nines (illetwe takin van, de nem megfizetheté és nem meg térilé dron) és anyagi okok miatt va cg nem is lesz belithatd idén belil, Bar a ketrecgyart6k tbbsége is- meri a problémakat és kézelit a legjobb megoldashoz A széba johet6 ketrecek nagy variécids lehetSségei kéztil néhdny ketree tipust szeretnénk bemutatni, amelyek tabbé-kevéshé alaptipusoknak tekint het6k és a jelenleg gyértott ketrecek is dltalaban ezeknek a varidnsai Az elsé tizemesitett ketrectipus az tn, ketrectmb. Itt altalaban a kettecck, cegymas alatt helyezkednek el Inirom szinten, & az egyes szintek alatt Kili killin vizablitéses tragyacsatorna taldlhaté a ketrecblokk részeként (5, hep) Kezdetben néhiny nagyiizemben alkalmaztak ilyen ketrectipust, amelynck az es anyaférdhelyre kialakitott méretei meg is feleltek volna a kizéptestifaj- igényeinek, a szintenkénti vizablitéses trigyacltivolitis azonban a7 istillo mikrokliméjat negativ irinyban valtoztatja meg. A ketrecblokkokkal berende- zett Olban ugyanis héromszor annyi pirolg6 felilet jelent meg a szintenkénti ‘rigyaclLivolitis miatt, mintha a ketrecek alatt egy kézas esatorniba gyi vol na dssze a tnigya, Az elvezet6 esatomdk feliletet ugyanakkor az idBk folyie man epyenetlenségeket mutaitak, ahol a vizzel kevert vizelet, tigyalé viss-t maradt, és az kézvetlenil az aillatok alatt jelentett para- és ammoniafornist, tmintha az dllatokat kézvetleniil egy esatornaszem Felett tartandnk (6. hep). Az ilyen dlakban ~ kilndsen len — magas volt a paratartalom, a Keys szervi betegségek ~ elsdsorban a tenyészanyik kizdtt ~ megnovekedick és gyakori volt a bérgombasods is, ‘Aketreeblokk ugyanakkor egy altalénos veszélyforrist is hordozott may ban, ami az. lak tiltelepitettségében jelentkezett, A helykihasznalas érleke- ben, a esak miiszaki szemlélett6l vezetve a szintck széminak novel olyan tiltelepitettseget idéztck el6 egyes istallokban, ami a KégzSszervi be- tegsézeken till, mar szaporitisi problémakat is jelentett (7. kép) ‘Az cgymis fol6tt szintben esisziatolt, tin. kaliforniai ketrectipus (8. kp) ezta hatrinyt kikiisz’b6li, ugyanis az elesiisztatott szinteknek készinhetdien a trigyacsatomna a talaj szintjére keri, é fgy — kilndsen, ha ezt sziiraz tr avolitassal kombindljuk ~ az épiilet paratartalma nem emelkedik a kri- magasabbra (4. dra). Elénye cnnek a ketrectipusnak az egyszintes anyaketreccel szemben, hogy ket szinten iizemeltethets, ami az épiilet jobb kihaszndlisit teszi leh: tikuss 28 tv, Véleménytink szerint az egyszintes épiilet alultelepitettséget jetent, a kétszintes viszont teret enged a jobb épiiletkihasznaldsnak, Mindenesetre mindez a légtért6l és a szelléztetést6l nagymértékben fligg, célszeriitehit a tervezés soran elvégezteini a sziikséges szimitésokat, Ud pltet nyistils 4. dbra, Kalifornia ketrecekkel by A kaliforniai ketrectipussal indult meg az a ma mér valésziniileg m ndben Kév6 folyamat ami a tenyészketrecek méret ‘vault meg Akkettecek alatt nagy lejtdszigge! beépitett tigyaterel6 lemezek azt a hie cedelmet keltik, mintha a jl megformilt sziraz golyéeskakbal lld nyiiltrigya terméscetes eséssel jutna el az istillé padozatan elhelyezett trigyacsatornaba (4. dbra), Sajnos ez nem igy van, mert a kigy belsir, a vizelethez tapadt szin, at hasmengs jelentkezése sordn a normals konzisztenciaji bélsargolyk is tor- ladnak és sziikség van a terelélemezek idénkénti mechanikus takavitisra. A kiszolgél tt feldli oldalon a kettec padozata és a tereldlemez kézattirés ha gyasival van ara lehetdség hogy kapardeszkizzel a trigyat eltivolitsuk ‘A kézelmiltban a legkedveltebb ketrectipusként a mediterran orsziigok- n tetjedt el és mdr nélunk is kaphaté az az egyszintes anyaketree, melynck a beugronyilasin lemezzel zarhat6, és az ditakiban horganylemezbal készilt Fiaztatolida ennek szerves tartozéka (9. kép). Ez a ketrecsor gépi takarminy- kiosztdsra is alkalmas. Ennél a ketrectipusnil konnyen kivitelezheté az anya- 29nyulak kizérasa és esak a szoptatasi idére trténd beengedése a fiaztatd do- bozba, Ezt a felnevelési technologist részleteiben a szopos nyulak gondozd- sat tingyal fejezetben ismertetjik. Az érdekesség kedvéért bemutatjuk a Gid6ll6i Kisillattenyésztési Kutats Intézetben kisérletképpen dsszeallitott ezyszintes ketrecegyittest, amelynek az.az érdekessége, hogy az anyaketreceket kétoldalt helye7ték el, a bak pe- dig kizépen, egy folyosén tartézkodik, kilin itatoja, etetdje nines. Az anya- kat ugyanakkor mianyag gallérral korlatozzak abban, hogy a kézépsé folyo- s6ra vagy egymas ketreeéhe tudjanak jutni. Az alapelv az volt, hogy a bak az anyaikat szabadon litogathassa, és igy mindig az ivar7é anyit felkeresve be fedezze azt, megkimélve a tenyészt6t a piroztatis nehéz munkajitél (ZO. kép). Sajnos, az. eredmények nem igazoltak a varakozisokat, ugyanis a bak csak azt az 1-2 ketrecet kereste fel evés-ivis, illetve pairzas céliébol, amelyeket mir megszokott, a t3bbi anyiit még ivarzs esetén sem litogatta, igy a tulajdonképpen szellemes elgondolasbsl sziiletett ketrectipus nem vil- totta be a hozza fiizbtt reményeket Az épiilet A tiz vagy annl tbb anyanyillal dolgoz6 telepek esetében mar elkiilénitett Gpiiletrdl kell gondoskodnunk. Az alapvetden fontos optimalis tijolassal (l- taliban déli, délkeleti fekvés) ki kell elégiteniink azt az igényt, hogy az épii- leten belil Snitat6 rendszert lehessen alkalmazni, Ez. azén is sztkséges, mert az ilyen méretii tenyészetek iltalaban mésodallist vagy f5foglalkozést jelen- tenek, ahol élémunka- és idétakarékosan kell tevekenykedniink, Fontos te- hat, hogy a nag lat (30 anya esetén kb. 300 kiilnbis5 korii bennllé szaporulattal kell szmolnunk, mesterséges termékenyités ese- ten egy felintenziv fiaztatasi rendszerben) folyadékigényének kielégitéschez nitatd beszerelés iknem elengedhetetlen. Ez viszont kielégité fitési megoldis kialakitist feltételez. ‘Amennyiben a téliesithetS fészerél dllandébb épiilettipust eni vagy egy adott épiiletet berendezni, mindenképpen gondoskodnunk kell arrél, hogy a kora tavast6l kés6 Sszig terjed6 idészakban megfelelé szellzési Iehetdség legyen. A hazinyiil friss levegd igénye ugyanis a tobi haziallathoz képest nagy, é tb évtizedes nagyiizemi tapasztalat szerint g¢- pi tton, a tilzott Kégsebesség elkeriilése nétkiil alig kielégithet3. Ez.aztjelen 4i, hogy olyan nyiliszarékra van szikség, amelyek télen lehetvé teszik a fi- 30 vanunk fel- epi (gribrands Europe Hungary Rt Ajinlott kimyezetifeltstelek a termelési technologidban ivessigebal) Kritériumok Ellets stills Hizlale ists Hémérséklet (Celsius fok) idedlis: 16-20°C kritikus: § °C alatt °C felett keriljak a homérséklet hintelen vattoztatisit! ideatis: 15-20 °C kritikus: 6 °C alatt 30°C felett 35 napnil koraibbi vai- lasztds esetén tarisuk Fenn az ellet6 istill6ban Teév6 himérsékletet! Piratartalom % relay piratartalom) idedtis: 60-7 minimum: $5% aximum: 85% keriljak a paratartalom hirtelen véltoatatésin! ideals: 35-70% ‘minimum: 50% ‘Amménia (ppm) ‘maximum: 8 (ppm) maximum: 10 (ppm) Légmorzis (cmimisodperc) | s ketreeek magassagéban télen: maximum: 30 nyéron: maximum 50 télen: maximum: 20) nnydiron: maximum 40 Megvilditis id6tartama: 16 6ra intenzitisa: 3-4 Wim homogén eloszlésban id6tartama: 8 dra Légiér (w'dllat) terméscetes szellizés ‘minimum 3 m*anya mesterséges szellizés cell minimum 0,3 mind. mesterséges szellizés ‘minimum 0,2 m'/n6w. Allastraség (rv'fketree pterilevllat) Kils6 fialbketree 025-04 m*anya bels6 fialoketree 0,4-0,5 m/anya potlis 0,1-0,25 méllat vemhesséa, 0,15-0,25 malta max, 20 n/m min, 9 nv max, 18 nv? 31és és a szellézés megoldasit, nydron ugyanakkor a legnagyobb mennyi Iriss leveg6 bearamlisit szolgaljak. A legelfogadottabb jelenleg a kombinalt szellézési rendszer. Fz.tulajdon- képpen nagy feliileten nyithato nyilisziird szerkezeteket jelent abbol a eélbol, hogy a tavaszt6l dszig terjed6 iddszakban a nyilhazat természetes médon tudjuk szelléztetni (17. kép). Ugyanakkor azonban ezek a j6 szigetelésti nyi- liszir6k tli idészakban, nagyon hideg napokon jol zithatok legyenek. Piités esetén esak ilyenkor Ichetséges a7 elszivisos vagy a tilnyomisos szell6zési rendszer jo mikédése, ami az Allatok friss levegdizényet kielégit. ‘A talnyomasos szellozési rendszer azt jelenti, hogy a téli idészakban a friss meleg leveg6t gépi dito, dltalsban egy Foliakittén keresztil juttayiak az gpilletbe (7. kép). Az elhasznilt levegé az erre kialakitot nyiliszardkon ~ amelyek tala zinten helyezkednek el ~ az. épiiletbdl kiszorul Az elszivasos szellézési rendszemek a7 a Kenyege, hogy altakiban a pa- dozat szintjén elhelyezett ventilatorok az elhasznalt levexdt az épiiletbsl ki- szivjik, potlisara az ehhez méretezett Iegbeejtd nyilisokon a friss levegd az épiiletbe a szabadbol aramlik. Akarmelyik szell6zési rendszert is alkalm: uk, et mindenképpen szakemberrel kell megterveztetni, figyelembe véve a nyiil levegdigényet, amely a t3bbi hiziillatGhoz képest kifejezetten nagy (3. téblézat). Olaszorszighan a nyiri melegek okozta hdség elkerilésére olyan épilet- tipust alakitottak ki amelyben a megerdsitetttetdszigetelés mellett az oldalt celhelyezett folyos6k gondoskodnak a kézvetlen napfny istillé fakit éré h6- hatdsdnak kikeriilésérd Az tin, ,open air” technolégia, intenz tartés a scabadban Néhiny éve a mediternin orsigokban Ujfajta tartisméd kezd elterjedni, ami bbs! All, hogy a ketreceket nem zart épiiletben, harem szabad téren helyez~ ték el. Ez az elhelyezésmod abban kiilénbizatt a Koribbi, Gn. udvarban t6r- tend tartist6l, hogy minden vonatkozisiban intenziv technologidt kévetett vagyis a ketrecek az intenziv tartasmod ketreceihe7 hasonlitanak, alattuk me- chanikus tragyacltavolité berendezés tizemel, Snitatoval és GnetetSvel van- nak felszerelve. A kzvetleniil a ketrecek tetején elhelyezett es6 ellen véd6 fedéllemez hé- szigetelt és fedettek az etetBvilyik is (12. kép. ialakitott ketreesorokat a szabad levegén (innen az open air” el- nevezés) a farm udvardnak egy részén helyeziék el. Ez egy zési elGnydkkel jart, mert nem kellett épiletet terveztetni és épitteti, ami a szigorii és nemegyszer kiltséges Kétele7S beruhizasok lefaragasat jelentette (Aj épiiletek esetében az EU-orsziigokban pl. a esapadékviz, a szennyviz és a wyalé elvezetésérdl kildin-Kilén esatomarendszerrél kell gondoskodni), masrészt hagyomanyos értelemben is vitathatatlanul oles6bb, mint egy ij komplett épiiletek létesitése. Az olasz és francia példak azt mutatik, hogy i rendszer jot tize- mel (4, sébldzat), azonban szigortian mediterrin koriilmények kOzGit, az ce- Aini id6jirds adta Ichetdségek kihaszndlisdval (se til meleg, se fagypont alat- ti himérséklet eldforduldsival nem kell szimolni), art 4. tablizat. Hizlaisi eredmények a szabadt zit tartisban (Bretagne) Hialst ok Zi ris ‘Aa illaiok sim (lB) 3 aie | 28. napi silly (g - 631 631 [7o-map sly 2363 2305 [ RNaptatagos styeyarapodis@ [ara 3S | Elhutlas a 28-70. nap kézott (%)_ 3,71 434 [ Fataaosakarmanyerestes ai 333 Anielyszinen végzett vizsgilatok eredményei szerint a napi silygyarapo- das Altalaban megegyezett az épiiletben tartott nyulak sillygyarapodasival {nagyon meleg napokon volt esak kevesebb) és elhullasbeli killnbségek sem voltak. Nem jelentkertek a nyitotttartissal jar6, sim remélt elnyok a lézz6- szervi betegségek megeldizéscben, ez bizonyéra az ugyan téglabal épiilt zart, de j61 szell6z6 épiileteknek is betudhat6, tovabba az. ott tartott j6 ellensillé keépességii hibrideknek Az. open ait” technologidnak két hatrinyat tudjuk megemliteni: egyrészt a képen is Lthals teljesen fedetttartés miatt nines alkalmunk megligyelni az Allatok mozgasit, észrevenni esetlege: disigukat, kiemelvea betegeket, iiisrészt nem vehet6 észre a7 divi sm, Az elhullott llatok dssze- gydjtéséhez ugyanakkor 1-2 naponként az dsszes fedéllemezt fel kell nyitni. Hazai koriilményeink kézétt az .open air ,, rendszer létesitése aggilyos- nak mondhat6. A kritikusan hideg idészakokban nemesak az dnitat6 be dezés szétfagyasival kell szimolnunk, hanem azzal a jelentés veszteséygel 33is, amit a téli rossz takarmanyértékesités jelent (az allatok sajit testik ,fté- sére” haszniljak a takarmanyt). Kiilfoldi mérési eredményeink szerint nagy melegben, a ketreesor tetején barmilyen jé hészigetelést alkalmaztunk is, a ‘meleggel egyiittjrd problémak (gyakori hasmenés, gyenge silygyarapodis, svaporitisi nehézségek stb.) fokozottan jelentkeznek. A mikroklimatikus t= nyezBket nagymértékben tudja ilyenkor javitani az dmyas ligetben val6 elhe- lyezés a tiizé napnak kitett ketrecekkel szemben. Meg kell emliteniink azonban, hogy 100 anyds tenyészetet is Latunk mi kédni hazai viszonyok kéz6tt, akicligetben, fémketrecekben, téliesités ni Kili fészer alatt, ahol azonban télen (januir—februdr) a fialtatis szinetelt, a nyéri idészakban pedig az akécerdé mikroklimatikus viszonyai optimalis kimyezetet jelentettek az anyanyulak és a ndvendékek samira ‘A téli 6szakokban azonban a pihenddeszka alkalmazisa elengedhetetlen. ‘A télire meghagyott tenyészallatok az. id6jirds viszontagsigait j6l visel- ték, bar a szél eyakran fijta be a esapadékot (kilndsen a havat) a feszerte- 19k ald, Az dllatok kétségtcleniil egészségesebbnek tintek, mint a zért lak- ban tartotttarsaik és ez a pasteurellozisos megbetezedésck gyakorisigiban is megnyilvinult, Erdemes azonban megjegyezni, hogy jj illatok vasarlisa eb- ben a tenyészetben is fellobbantotta a pasteurell6zis legzdszervi formajat és a kokcidiézis megjelenését is. Scakositott nyiiltelep létesitése [A tobb sziz vagy tb ezer anyas szakositott nyiltelepek megtervezése, fel- épitése, betizemelése magas szinti szakmai munkat kivan, olyat, amelyben az egyes szakteriletek legmagasabban kvalifikalt kepvisel6i egyitt veszmek részt. Ez.azt jelenti, hogy a tervezdmémdk, a takarmanyozisi és tenyésztési szakemiber, a technolbgus és az illatorvos egyiittesen alakitjak ki a mai tudo- ‘miny Alisa szerint azt a [ehetdség szerinti legoptimalisabb megoldést, amit ma egy szakositott nyaltelep létesitése megk@vetel. Ma is terveznek ilyen te- lepeket és feltehetden a jévében is fognak, azonban az ezzel kapesolatos ten- nivaldk meghaladjak e kinyv kereteit, mivel ez szakminkénti eélirinyos ‘munkit és az elképzelések ésszchangoltsigét kéveteli meg. A szakositottte- lep létesitésekor tehit, eltéren az elmilt évek gyakorlatit6l, mar a tervez6- asztalnil Gsszehangolt munkat kell vegezni Koribban a tervez6 megtervezett egy telepet, a kivitelez6 felépitette, a te- 6 benépesitette a takarmanyozasi szakember az adott fajtira és a mi- 34 szakiak dltal adott technologidra prObalt kidolgozni megfelels tartisi €s takar- ményozisi rendszert. Ezt kOvetden a tenyés7t6, a termeltets és az illatege ségiigyi szakember a tabbnyire esak miiszaki szemlelettel megtervezett és ki- vitelezett telep adott takarményozasi és iizemeltetési kényszerével talilko- zott, és felismeréseik Sokszor mar nem voltak korrigalhatak. Ez nem azt je- lenti természetesen, hogy az dllategészséatigy mindenkor a helyzet magasla- Lin allt, hiszen egyes betegségek (pl. a kokcidiézis, emészt6szervi korfor- mak) a hagyoményost6l eltéré vagy kiterjedtebb megjelenésével évtizedekig hagyon nagy karokat okoztak. Ugyanakkor el6fordult olyan eset is nagyiize- ‘mi telep létesitésekor, hogy az allatial KGzvetleniil foglalkozé szakemberek mar ismerték a szilastakarmanyok etetésének fontossagat, ennek ellenére az. ti telepen egyszeriien nem volt Iehetséges kiépiteni a trigyaeltavolité rend- szert,illetve a kizirdlag hig tragya eltavolitasdra tervezett és kivitelezett csa- tomarendszer megakadélyozta azt. Mindebbal tanulva, nagyiizemi telepek Ié- tesitésekor rendkivil fontos az dsszehangolt munka, a tervezéasztaltél a kivi- telezésig, hiszen olyan élettani igényeket kell kielégiteni, amelyckkel esetleg 4 tervez6 nines tisztiban, uayanakkor kézenfekvé technikai lehetdség kinal- kozik az oles6 és a praktikus megoldsokra. Hasonloan a tenyészt6, a techno- gus és az llattenyésztési szakember egyittesen kell, hogy meghatirozza az adott épiilettipusnal azokat a kritériumokat, amelyek pl. az istll6k téli-nyari rikroklimajat befolyésoljak. Mindenképpen engedményekre van sziksés ‘inden oldalr6l, azonban sziikséges, hogy ezek az engedmények beliil kell, maradjanak a fiziologids termelés igényelte kritériumokon és a megva- ldsitis sordn egyik tényez6 sem lehet annyira tilz6, hogy az, jparszeni tartés- bol adédé in, produkciés betegségek el6forduliséval kelljen szimolnunk.III. A hazinyul felnevelése, tartasa A kéivetkez6 fejezetekben a hizinyil felnevelésével, tartisaval kapesolatos tudnivaldkat targyaljuk, szoros dsszefligeésben az Eppen tirgyalt felnevel si, tenyésatési fazis tartastechnolégiai hibaival,illetve az abhan a Fizisban elifordulé rendellenessés sségekkel Azért vilasztottuk e2t a szerkesziési médot, mert az egyes koresoportok- hoz, felnevelési fizisokho7 jl kOtédnek bizonyos korformak, illetve ha elé- fordulnak is minden koresoportban, megjelenéstik esetenként mas, illetve isok a vedekezési lehetdségek is. Eppen ezért a paroztatist6l kiindulva sor ra vessziik a felnevelés, a tenyésztésbevétel és a tenyés2tés egyes technold- iai fizisait, és ahhoz katjik az ott eléforduld rendellenességck, bet targyalasit is. Ez azt is jelenti, hogy a felnevelés egyes fézisainak tingyalisa elsésorban hibakeresé és korokcentrikus, vagyis igyeksziink hangsitlyozni azokat a technologiai hibakat vagy tartismeédra visszavezethet6 problém amelyek esetleg hozamesikkenésben, szaporodisbiolégiai zavarokban vagy betegstackben és elhullasban nyilvanulnak meg, ‘Természetesen ebben a szerkesztési médban elkeriithetetleniil eléfordul- nak ismétlések is, pl. a pasteurell6zist tibb helyen (paroztatis, szopdskor, hizlalisi szakasz stb.) is targyaljuk, a betegség teljes részletes leirdsa azon- ban csak egy helyen szerepel. A mesterséges termékenyités leirdsira takin aranytalanul tbbet aldozunk az egyéb fejezetekhez képest. Ennek fOképpen az.a7 oka, hogy az Agribrands Europe Hungary Rt. tenyészbak kézpont /ésaAbi partnerhilézatunkon keresztil sok tapasztalattal rendel- Italunk alkalmassa tett médszerret dolgozva, te keziink ezze kapesolatosan. ‘Az indokoltsighoz tartozik tovibba, hogy a modszer gyorsan terjed, egy re tibb tenyészt6t érdekel, misrés2t a legutObbi idakben is sok pontatlansé litott napvikigot elismert szakemberek Kényveiben, cikkeiben is. Ez elssor~ ban a hizinyal szaporodasbioldgiijinak hormonalis htterére vonatkozik, a felhasznalhaté hormonok hatésmechanizmusénak és alkalmazisénak tekin- tetében. Sziikségesnek kéttuk teht részletesebben leimni ezt a ma mar polgair- jogot nyert szaporitisi médszert. 1agyiizemi fethasznalisra 36 A mesterséges termékenyités technolbgiijiinak megismerése elit még a nagyiizemekben is a természetes fedeztetes ke illominy szaporitisi- nak egyetlen médszerét, Ehhez kétSddtt a szakositott telepek termelési, fel- nevelési technoligidjanak jonéhany része, igy pl. a kiln fe alkalmazisa és a rotieids rendszer is, A roticids rendszer az anyanyulak ile Jandé mozgatisit jelentette (a valasztis utan a fedeztets istilloba keriitek az anydk, majd a vembesség utols6 napjaiban egyszerre telepitették be az egyenként tbb sziz anyéis fiaztaté dlakat), Kis- és kézépiizemekben az dltakinos gyakorlat szintén a természetes f deztetés volt. A folyamatos termetéshez 10 anyanydla dltakiban 2 bakot sz mitva dllitoitik be a kisitzemi allomanyt, ami meg is felelt a biztonsigos ter- mmelés igényeinek. Ezy bak tartasa tilsigosan kockizatos volt, hiszen az az zal elifordulé birminemii probléma az egész éllomany tovabbi szapori kKérdésessé tette. Gondot inkilbb az jelentett, hogy a himivari dllatok kihasz~ naltsiga nem volt optimalis. Az a baknydl ugyanis, amelyik nines hetenként legalibb egyszer vagy kétszer ugratva, el6bb-utabb elvesati pirzasi kedvet, Koribban elhizik, é elvesati érdcklddest az. ivarzé anya irint. Az iddsebb ale Jatok kiiléndsen kénnyen elhiznak, elzsirosodnak, s ilyenkor mar eg semmilyen hajlandésdgot nem mutatnak arra, hogy az anyit befedez7 Elsédleges szempont, hogy a piroztatiskor tenyés latokat igye- kezziink pirba dllitani. Az ivarérettség hamarabb jelentkezik, mint a tenyé- saéretiség, kilndsen a kisebb testi fajtékban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyanyil szervezete készen is all arra, hogy a vemhességet kihord- Ja é5 a fidkakat felnevelje. A korai tenyésztésbevételbsl sadmtalan nehézsée scirmazik, az almok szétsz6risitdl a tejhidnyon at a magzatfalisig. A mai Kiizéptesti fajtikndl a tenyészérettség 4-4,5 h6napos korban kévetkezik be, a hibrideknél pedig az eléallité cég mindig megadja, hogy az illatok mikor vehetdk tenyésztésbe. A piiroztatas a nyiltartés egy meglehetdsen nchéz fizisa, hiszen esak ak- kor sikeres, ha egy j6 vehemenciaval rendelkez6 bakhoz joi saiink. Mas esetekben a parzis nem kévetkezik be: va vés ahhoz, hogy akir még az ivar76 anyat is pirzéista birja vagy az anya nines aban a szaporodasi fizisban, hogy a bakot felvegye. A hizinyil ivari ciklue sat a 5. dbra mutatja be, Az abra adataibol Lithato, hogy egy-ket napos elté- rés minden ivari fizisban lehetséges. Ez azt jelenti, hogy az eltérésck dssze- adédisa esetén illatonként aki egy hetes esiiszisok is el6fordulnak. Az sem- 37miképpen nem igaz, hogy az anyanyGil mindig ivarz6 fizisban van, mint hogy ezt korabban sokan hangoztattik, de azt sem lehet mondani, hogy pon- tosan 7 vagy 14 naponként ivarzana, Az. 1-2 napos eltérésekbsl adédik, howy szinte minden anyaallat mésképp viselkedik, és ivari ciklusa aki filistol fi- alisig is megvaltozhat 5. dbra, Az anyanyil ivan ciklusa Ebben bizonyéira szerepe van az Aillat tartisinak, takarményozisinak, a mikro- és makroklimatikus tényezdknek is Az ivarzis kiils6 jelei eleggé szembetiindek. A péra nydlkahartydja eny- hen ddémis, duzzadt, szine a halviny rozsavirdst6l a piispoklilaig terjedhet, ‘Annem ivarz6 anyanyill estében a pérarés nem duzzadt és a nyélkahértya s2i- ne csupin halvany téglavérds. Fontos azonban megjegyezniink, hogy az ‘anyanyulak kézatt viszonylag gyakran fordul el6 din, esendesen ivarz6 allt, amelyik az ivarzés kils6 jeleit nem mutatja, ennek ellenére kénnyen felveszi a bakot. Helyes tehat az a gyakorlat, hogy minden arta kijelélt anyat igyek- s2iink piroztatni, a mutatott kilsd jelekt6l fiiggetleni Azon tilmenGen, hogy esak tenyészérettillatokat szabad paroztatnunk, alapvet6 kovetelmény, hogy az illatok egészségesek legyenck. Idésebb anyak esetében elssorban gyakori a killénbéz6 kérokokra visszavezethets 38. tejmirigy-gyulladasok eléfordulisa, amelyet a cseesbimbok megtekintésével 65 ditapintisdval Iehet megallapitani. KiilGnds gonddal kell figyelniink a pasteurellézis légzSszervi formajanak tiineteire is. Gyakran a péroztatiskor még esak tissz5g6 anyanyiilon, késébb a vemhesség alatt, s6t a szoptatas sorin az erds szervezeti igénybevétel hati- sira a betegség elhatalmasodik és az dllat elhullik Hlyenkor, ha nem tudjuk az almot dajkasitani, a veszteség a szopés nyulak elhullasabal is adédik. Az egészséges sillatok piroztatasa sem egyszerii feladat. Tavasszal a ter- ‘mészet zsendiilésével pirhuzamosan a fedezteiések elvégzése is sokkal kin- nyebb, mint pl. nyar végén vagy dsszel (6. dbra). Eppen ezért — mint azt mar cemlitetiik -, egy ij nyélfarm tenyésztési programjanak inditasit helyes gy irinyitanunk, hogy az a tavaszi honapokra essék. 90% 80. = “7 — a honapok 7 hona J oF mM AM J J A & ON 6. dbra. Az évszak hatisa az anyanyulak fedezhetdségére és vemesilési arinyara ket éllomanyban (Scendré Zs. utin) Kéztudott, hogy mindig az anyanyulat visszik a bak ketrecébe, mert el- enkezé esetben a bakok nagy része eldszir a kimnyezettel ismerkedik, és nem hajlandé parzisra. A j6 parizési kedvvel (libidéval) rendelkez6 bak az elsé pillanattol elkezdi hajtani az anyét, mindenképpen befedezni igyekszik azt, az anya a bak irdnti fogadési készséget viselkedésével dltalaban azonnal jelzi, Ha a bak ketrecébe valé helyezés utén rdgtin nem is all meg, és fari- nak, héténak emelésével nem mutat hajlandésigot a parzsta, akkor is szin- lelt menekiilése kizben mar vissza-vissza fordul, dtugrik a bak hitin, és mozgasa inkabb pirzdsi jatékra, mint menekiilésre utal 39llyenkor érdemes az Allatok viselkedésébl levonni azt a kivetkeztetést, hogy tirelemmel Kell lenniink, hiszen a parzas hamarosan be for kivetke: ni, Vannak azonban ~ sajnos gyakran ~, esetek, amikor az anya valédi mene kkilési szindékot mutat, majd e2t is feladva a ketrec egyik sarkiban megbi- jik, & a bak erds higdmozgisaira sem reagal. Hlyenkor ~ kiikindsen ha kevés bakunk van ~ nem érdemes til sokdig virni az eredményes parzsra, mert a bak az eredménytelen parzis alatt végzett higomozgasoktdl uzyaniy elfi- rad, mintha fedezett volna, és j6 néhdny probilkozas utén teljesen kimeriilve abbahagyja a kezdeményezés ‘Az anyaillat sarokba bijasinak meggéthisira koribban a tenyésrt6i orlatban elterjedt volt a kor alakti bakkeirecek alkalmazaisa. Ismerve a nyill szaporodisinak élettani hitters, ezt nem tartjuk megoldisnak, hiszen a sa- rok nélkili ketrecben is az esetek kis szazalékiban tudja esak a bak par7ista kényszeriteni az egyébként nem ivaraé anyanyulat, Gyakori volt régebben az. anyaillatok parzisra kényszeritése, az Gin. ma lzagotis” is. Ez az jelentete, hogy a tenyészt6 a faroktdre KUO zsininral a bak fedezése alatt, kezét az anya hatin és egyittal a bak hasa alatt tartva a zsinér meghivaisival igyekezett az anyadllatot a fartijék feliarisival olyan poricidba hozni, hogy azt a bak be tudja fede Ennek a médszemnek eredményesséasr6l a vélemények m teljesen természetes. Ha tudjuk azt, hogy a hizinyiil a reflexhatisra ovulilé illatok kézé tartozik, akkor nagyon kénnyen elképzelhets, hogy a parzista nem hajland6 anya szervezetében a hiigomozgisok, a pénisz, nyomisa, a szagingerek stb. hatasira mégisesak meatorténik a tisz6repedés, ami vermhe: siiléshez vezet. Ezért az in, .madzagolis” sok esetben Iehetett eredményes, ss vannak, akik j6 médszernek tartjik az ewy-kétszeri ,sikerélmény” miatt kkiléndsen ha a probaltatott anyat mar hetek Gta nem sikeriil befedertetniik ‘Az credényességnek természetesen cgyik eléfeltétele, hogy érett tisk le- gyenek az anyanyal petefészkeinek feliletén, illetve nemzik bak. Masok, a fenti okok valamelyikének hidnyaban ~ nem jdrvan szerenesé- vel ~ tagadjak a médszer hatisossigat. Az anyak ivarzisa, pirzasi készsége viszont tbbléle médon kivalthat6, Az ilyen divatos sz6val ,biostimalal6” médszerekre elsSsorban a felénk, el5- sir paroztatandé tenyészndvendékek esetében lehet sziikségiink, a) Helyvaltoztatas. Ketreceserével vagy nagyobb ketrezbe valé hely zéssel eredményesek Ichettink, kiilbndsen, ha a szomszéd ketrecben bakot tartunk, mert az ivari szag (az tim. feromon hatés) kivélthatja az ivarzast. Kisebb nyilhizak esetében ez a médszer Gnmagiban nem 40 a kivant eredményt. Fontos, hogy az. dttelepités utin az anya naponta tObbszar is probaljuk meg be ‘Takarmanyvaltoztatis, Az esciek nagy részében az elhizott Aillatok digtiztatisir6l” van 576, ami a tipelvonds és a zldetetéste valo Att rést jelenti, de a vitaminkiegészités (fként E- és A-vitamin) minden- képpen indokolt. A szilas takarminyok mellett sokan jo hatisiinak tart- Jiik a zab és a esiriztatott gabonatélék etetését is. A takarmiinyvalt ») tatis az dsszes felsorolt médszerhez. tirsitva mindig alkalmazhato. ©) Falkisitis. llyenkor a parzisra nem hajland6 anyakat nagyobb (S30 obb alapteriilet- allatot tartalmaz6) falkikba helyes re, mélyalomra (pl. a nytilhdz egy elkeritett sarkiba uugrdld anyiikat a falkébol minden nap kiemeljik és fedeztetjak. Ez a médszer korilbeliil kt hét alatt kézel 100%-os eredmenyhez. vezethet, ha mégis marad vissza nem ivarz6 dllat, annak tenyészillatként val6 tartisa megkérddjelezhet6. A falkibsl naponta ki kell emelni az ivarzé (ceymidst ugrdld) egyedeket és vehemens bakkal fedeztetni kell dket Fsetleges megoldisként ajénlhaté az is, hogy az anyaikat nagyobb ket- recbe hérmasival-négyesével ésszezarjuk. Ez.a médszer azonban tabb gondossayot és figyelmet igényel, mert a szitk ketrecben a nyulaknak kevesebb lehetdiségiik van a menckiilésre az esetlegesen odakerilt a ressziv, verekedé illatok ell, és maradandé kit tehetnek egymasban. Az ide tartoz6 eayéb madszercket a mesterséues termékenyitéssel fog- lalkoz6 fejezetbiostimulici6” c. alfejezetében ismertetjiik. d) Hormonkezelések. Ezen a médon az anyanyulak nagyobb része ivar- zisi stidiumba hozhaté, amely mégdtt az esetek tbbségében a tisz6 provokilt érlelése All. Frre a célra tiszérlelé hormonokat (FSH, pl. PMSG készitmények) Iehet j6 eredménnyel hasznalni Az ezzel kapcsolatos tudnivalokat kés6bb, a mesterséges termékenyi- téssel foglalkoz6 fejezetben részletezziik. tiineteket kivalté dsztrogének a hazinydilban térténd eatet, és a petefészek valosdllapota dnti el, hogy a bekivetkezd parzist kiveti-e vemhesiilés. A médszert hormonlis ,madzagolisnak” Iehetne neverni, nagyiizemi gyakorlatunkban tabbsziz anyan végzett kisérletek ereménye azonban arra utalt, hogy a médszer beve~ zetése nem hoz megoldist. Ha a péroztatis munkéja kénnyebbé is valt, azt nem kévette a vemhesilési, fialisi mutatok nivekedése, Hiztaji nyuldszatokban gyakori, hogy a tenyészidk fedeztet cegymas bakjaihoz.viszik az anyanyulakat, Ez dllategés caja! 7séutigyi szempontbs! 4kockéizatosnak latszik, mint azt az el6zéekben mir tbb helyen, els6s ban az immunbiologiai allapot tirgyalisakor emlitettik. A gyakorlatban el fordult a hazinyulak virus okozta vérzéses betegsége (RHVD) terjedése ezen ‘a médon is, Elsdsorban a nagyiizemekben gyakori hiba, hogy a gondozdk az anyanyu- lakat leggyakrabban a gyorsan és j61 pirz bakok ketrecébe igyekeztek be- tenni. Ennek kévetkezményeként ezek az. addig j61 dolgoz6 bakok is hamar kiffiadnak és nem mutatnak parzisi kedvet. Ez volt az oka annak, hogy a nagytizemek j6 része Srdkdsen apaailat-problémaval kiiszk8dét, mert a siet- ség a paroztato istilléban a még j6l dolgoz6 bakokat is hamar tinkretett, Kisérletek is igazoltak, hogy a naponta igénybevett bak egy id utin ki- meri sorin tbbé mir nem mutat hajlandésigot a parzisra. Ez kii- léndsen fiatal llatok esetében egy kb. héromhetes periédus utdn mar beké- vetkezik. Francia kutat6k azt tartjak optimalisnak, ha a bakot egy héten egy- szer hasznaljak, de akkor kétszer paroztatnak vele egymas utén, Hazai vi- szonylatban a héromnaponkénti igénybevételt még jOnak tartak A természetes fedeztetés, kiiléndsen az dszi id@szakban, rendkivill mun- kaigényes lehet hiszen ilyenkor sem a bak, sem az. anya nem hajland6 par- zisra, Ez kilndsen régebben, nazyon silyos termelési problémikhoz veze- tett egyes nagyiizemekben. Az elég egyértelmiinek mondhats, hogy a bakok parzisi kedve napszakonként is valtoz6, dltalaban a hajnali érikban szive- sebben pirzanak, killéndsen nydron, a nagyon meleg napokon ‘Az Agribrands Europe Hungary Rt. Tenyészbak Kézpontjiban szerzettta- pasatalatok szerint is nyar végén —6sszel, a him Allatok parzasi kedvével par- hhuzamosan az.adott ondé mennyisée is esbkken A hazinyulak nemi titon terjedé betegségei Pasteurellézis Talin néhdny tapasztalt tenyészt6 és dllategészséatigyi szakember széméta is meglepé, hogy a hazinyulak nemi iiton terjed6 betegségei kézill els6 helyen a pasteurellézist emlitjik. Ennek az az oka, hogy valoszintileg sokkal tSbb- sz6r fordul el6 a pasteurellézis terjedése a pdrzis sora, mint azt gondolnank, hiszen az esetek tbbségében egy alattomos, lassi lefolyasit korformirol van 826, amit diagnosatizéldskor mir legtibbszr nem is vezetiink vissza a pir- zisra, Pedig az ondéval kézvetitetten a gennyes méhgyulladis kialakulisa 42 nem zathaté ki, Az ok gyakran lehet a bakok gennyes heregyulladisa, ame lyet a mesterséges termeékenyités sorén néhanyszor meg tudtunk allapitani Tlyenkor az. ond6 az dtlagosnal sotétebb szini, és mikroszképos képében is gennyhalmazokat lehet litni. Péroztatés sori a pasteurellézis heveny alakja is el6fordulhat, heveny méhgyulladast és azzal parhnuzamosan vérfert6zést okozva, aminek kévetkeztében a fertézitt dllatok elhullanak, Ez a korforma a gondatlanul végzett mesterséges termékenyités esetén is a el6fordult mér, amikor az ond6 bevitele sorin nem alkalmaztak minden anyihoz kiikin steril katétert. Eben az esetben természetesen nem esak a fertéz6tt ond6 Iehetett a fertézés forrisa, hanem minden bizannyal egy méh- gyulladasban szenvedd anyanyal, amelybal a katéter kézvetitésével jutottak el a kérokozk a soron kvetkez6, termékenyitettdllatok hiivelyébe. Ezzel egyitt nem zichato ki, hogy fertézétt heréjfi baknytil legyen a be- tegség fornisa, Ismervén a pasteurella baktériumok szervezeten belili rteigazé invazids hajlamat, el6fordulhat, hogy a betegség a herében vagy frulékos nemi mirigyekben is, idiilt formaban jelenik meg gennye: hiigyes6 felé nyitott - télyogokat okozva, A pasteurellézis nemi iiton térténd terjedésével tehat szdmolnunk kell, ezért indokolt a mas dllomanyokban felhasznélandé ondé higitassal parhuza- mos antibiotikumos kezelése is A nyiilszifilisz A hizinyulak dltalaban heveny lefolydsit, Treponaema cuniculi okovta beteg- sége, amely elsdsorban nemititon terjed. A betegség « hazai nyitéllomnyok- ban nagyon ritkin fordul eld, tbb éves nagyiizemi gyakorlatunk és évtizedes szaktandesad6i tevékenységiink soran nem is talilkoztunk ezzel a korforméval Mindez természetesen nem jelenti azt — killindsen az utébbi iddben gya- kori tenyészallat-import figyelembevétele mellett -, hogy a jovében sz6rvi- nyosan nem is fordulhat elé. A betegséget a spirlisalaké, Sndllé mozgasra képes, Spirochaetales rend- be tartozé Treponaema cuniculi okozza, és a nydlszifilisz nevet is valoszinii- leg azért kapta, mert az emberi szifilisz okoz6ja, a Treponaema pallidum, szintén a Spirohaetik kiré tartozik. A Treponaema cuniculi irint azonban az ember nem fogékony. Tekintettel arra, hogy ennek a szigoriian anaerob kérokozénak az ellenal- 1s képessége rendkivil gyenge, ragalyfog6 tdrgyakkal, takarmannyal stb, tor- Bténd behurcokisival nem kell szmotnunk. A baktérium fSként nemi ton ter jed, a fert6zitt bakok alta, a parzis alkalmaval A kérokoz6 clészir a kigyéki nyirokesomékba jut, majd onnan a vérdiram- ba saétszdrédva az egész szerveretet megfert6zi, mikbzben az Allat Klinikai~ lag tinetmentes marad, Ezt kovelden a kiilsé nemi szervek nyéilkah apré holyagok, pérkbk, majd ezek helyén fekélyek keletkeznek, amelyck ké- bb hatékony kezelés hisnydban elgennyesednek, ‘A ndivariillatok nemi szervének nyalkahirtyajin is hasonlo elvaltozaisok jelennek meg, 68 ebben az Allapotban fert6zhetik a fogckony bakokat A betegség jél gyégyithats, mivel a kéroko76 érzékeny a penicillin-szi mazékokra és valoszinileg még j6 néhany antibiotikumnra, jgy a terapis an- tibiotikumszint néhiny napon at trtén6 fenntartasaval a beteg & gyithats, A megelizésbs latvisdrlis a legfontosabb vagyis meg kell eyézédniink arr6l, hogy az az. Jomény, amelybal tenyészallatot vasirolunk, etl a betegségt6l is mente. ‘A fertézés a higitott ondéval val6sziniileg nem terjed, kiléndsen akor, ha a higit6 antibiotikumokkal van kiegészitve. Mivel anaerob kérokoz6rél van $76, alaposan feltételezhet6, hogy a Treponema cuniculi a higitott ondoban nghany pere alatt el is pusztul az idegen bakok alkalmazasiinak kerillése, az Ovatos il Egyéb nemi titon terjedé korformak Egyéb, kizérdlag a paroztatas tényéb6l szirmaztathats megbetegedésral, | alabbis olyanrdl, amelyik viszonylag gyakran el6fordul, és silyosabb kévet- kezménayel jar, nines tudomasunk, Elvileg inden olyan k6rokoz6 (Strepto~ coccusok, Siaphylococcusok), amelyik gennyes heregyulladist vagy vérfer- t5zést okoz, a nemi szervekrol is atterjedhet egyik Aillatrdl a mésikra, de en- rick el6fordulisi esélye csekély. ‘Abiztosan nemi titon terjedé betegségek kézil a brucell6zist kellene m cemliteniink, azonban e7.a betegség hazai dllonvinyok esetében hazinyailban még nem fordult el. Altaléban esak laboratériumi kisérletekrdl van tudomi- sunk, amikor bizonyitottik, hogy a hazinydl is fogékony a Brucellék cayes fajai iran. ‘A myxomatézis nemi titon biztosan nem ter zirmunk az illatokon él6 bolhiknak a parzi vetkeztéhen tértén6 Fertizé ed, nem szabad azonban ki- kézvetlen érintkezés ki- 44 Anemi iton terjed6 betegségektdl természetesen el kell kiildniteniink azo- amelyek az dllatok kiizvetlen érintkezése soriin terjednck. alkalmaval keriilnek at egyik allatrol a maisik mondhatjuk, hogy nemi iiton t6rtén6, a pirzis sorin bekdvetke76 fertézésr61 van 76. Mindenképpen sziikséges azonban tenyészetiinkben a bakok heréit idSnként Klinikailag megvizsgilni, hogy azok normilis fejlettségtiek, alakti- ak és nagysigiiak-e. Amennyiben onddvételre hasznaljuk dket, a rendelle- nességek az ondévétel soran ltalaban hamar kiderilnek. A hazi til vemhessége Aniizinyil vemhesséui ideje 28-32 nap, Ett kivételes esetekben lehetnek el térések, azonban a mayzatok életképessége ekkor mindenképpen megkérdé jelezhets, A 32 napon tili magzatok legtbbsz6r enyhén sz6rdzétten és holtan saiileinek meg, mig az idé elt sziletettfidkik — elsésorban nagy alomnas sig esetén szokott ez bekdvetkezni ~ kiesik és kbzattkk sok az életk ‘A vemhesség idészakiban az illatok tartésa nem jar kilndsebb igények- kel. A piacon clérhetd legmagasabb fehérjetartalmi tipot kell etetniink, annyi szalastakarmany kiegészitéssel, amennyi az étrendi hatis szempon bol ajanlatos. Ez tulajdonképpen egy kis marék fliszéndnak vagy zabszalmé nak felel meg. Az emésctészervi betegsegek megelGzésével kapesolatos ku ink eredményeibél tudjuk, hogy a lucemaszéna, valosziniileg azért, met az egyes tok Iuceralis7-artala ataban magas, nem vil ki Kede ‘igosan egyoldalivi téve a takarminyozést (lisd a annak magas B- talma miatt a vernhesség alatt 6 hatésa lenne, sajnos ennek kivitelezése a legtibb esetben nem lehetséges. ‘A vemhes Allat pihenhessen, illetve folyamatos legyen az ivévizellitisa. A vemhes uutolsé napjaiban az anya takarményt mar nem vagy esak alig fogyaszt, és az idben behelyezett fiaztatdobozban a fészek készitéséhez kezd, Mir itt meg kell emlitentink az alomanyagok kiilinbézdségét, hiszen a fészeképitést nem minden fajta alomanyaggal tudja elvégezni az anyanyal. A korabbi nagytize- mi gyakorlatbél kiindulva dltalinos a gyaluforgics, mint alomanyag haszndtata. Ez azonban nézetiink szerint a fiaztatédoboz almozisihoz. nem flel6, Ha szélas alomanyaggal (bizaszalma) almozunk a fiaztatédoboz- ba, akkor az anyanyil azt dssze tudja edni és a fiakdst megelézien akar 2 45sal napig is épitheti fészkét. Kézben sz6rt tép. A réespadozatos, gyaluforgs ‘almozott ketrecekben ez a jelenség meg sem figyelheté, jgy a nyuldszok nagy része azt hiszi, hogy a fiakishoz.val6 felkészilés esak az anya sz6rtépésébal All, Ez a fészeképitési eselekvés véleményiink szerint azért fontos, mert az lat ezalatt hormonlisan is jobban fel tud késziilni a varhato fialisra, Hasonlé jelenség figyelhet® meg az dlvemhesség végen is, ami az anya- nyulak kérében kériilbelil 10%-os gyakorisaggal fordul eld, ha a fedezteté- seket nem végezziik el idében. llyenkor azonban a fészeképitést természete- sen nem kaveti fials. Erdekes tulajdonsiga a hdzinyiilnak, hogy a vehem gyakran még 2 hetes kor utin is felszivédhat. Ezért fordul el néhanyszor, hogy tapintissal me {illapitott _vemhesség ellenére sem kivetkezik be fiakis, gyakorlott llat- tenyészt6 altal végzett vizsgalat esetén sem. Magit a vemhesséavizsgélatot gy vége7ziik, hogy a combok kézatt a ke- resatesontig felnyélva a hasfalat dsszeszoritjuk, és keziinket a szegyesont iri- yal, tehat a has kézepe és alja felé hazzuk. Ekkor ujjaink k6z6tt ,tugra- nak" a kb. esemegeszélészem nagysigi embridk. Ilyenkor a vehem Kb. ket- hetes. Hyenkor a legjobb a vemhességvizsgalatot elvégezni, mert késGbb a magzatviz miatt a vehem a telt belekt6l nehezebben kilénithet el. Eredmé- yes a vernhességvizsgilat a vemhesség utols6 hetében is, ilyenkor mar a magzatokat tapinthatjuk kia terjedelmes hasfalon keresztil ‘A vemhességvizsgilat elvégzése, egy nyilfarm iizemeltetése szemponti- bol elengedhetetlen, hiszen minden termékenyités, illetve paroztatds eredmé- nyességét két hét utin megmutatja, ami éves termelésre vetitve jelent6s idé- beli nyereséget jelent. Egyes gyakorlatban elterjed médszerek, hogy pl. az anya akkor vemhes, ha a bak ketrecébe betéve sit6 hangot hallat vagy a hasforma alakulisdbél levont Kévetkeztetések nagyon sok tévedésre adnak alkalmat és nem megbizhatok. Ha tabbszér megismételve pirhtuzamosan vizsgalunk néhiny kb. kéthetes vemes anyat és fiatal bakot, akkor a vemhességvizsgilat killondsebb bemu- tatis nélkil is kénnyen megtanulhat6, Tgazin pontosan akkor tudjuk ezt a miiveletet elvégezni, ha mar ki tudjuk tapintani a hasfalon keresztil az dre méhet is. Erre kb. 200-300 anya vizsgilata utin van esélytink, ha tOreksziink ennek megtanulésira. Altaliban nem kell attol tartani, hogy a til ers ujjnyomasokkal végzett vemhességvizsgalat a magzat felszivédisit vagy az anyanyiil vtélését oko7za. ‘A vemhesség megiillapitisa utén nem ajénlott az dllat helyének megval- toztatisa, Koribban nagyiizemeinkben elterjedt volt az a médszer, hogy 46 {illatokat a kitakaritot, fert6tlenitettistill6ba a vemhesség utols6 napjaiban Vitték dt, és ott fialtattik le (rotécids rendszer). Az ezirinyt vizsgdlatok és a gyakorlat azonban azt bizonyitottik, hogy sokkal kevesebb fialis Kérili problémara szimithatunk akkor, ha az anyanyulat egész élettartama alatt uugyanabban a ketrecben hagyjuk, de kiiléndsen ross. gyakorlatnak tartjuk at, ha az anyanyvlat vemhessége alatt ketrecvltoztatésra kEnyszeritjik. A vemhesség ideje alatt természetesen az adottsigokhoz képest a lehets legna- gyobb nyugalmat kell az anya sziméra biztositanunk Rendellenességek a vemhesség idészakaban Nem fertiz6 jellegit magzatfelscivédis, vetélés ‘Mint mar koribban emilitettik, a magzatok felszivedisa a vemhesség uténi napokban gyakran, de a vemhesség misodik felében is el6fordulhat. A kéz- vetlen fogamzis utini embridtelszivédas viszonylag gyakori, hiszen a kiilén- biz6 titszérlel6 hormonok kiprobilisa sorin magunk is gyakran tapasztal- ‘miilhat6 a petefészkek feliletén, ugyanakkor a hato, Ez.adott esetben kétséutelenil a felnevel- hetdséy hatira, » az efeletti embridk felszivedasira uta ‘A nagyiizemi telepeken a gyakori boncolisok alkalmival a 6-10 napos vemes, egyéb okokbé! elhullott anyik méhét vizsgilva azokban sokszor megillapithats volt az embridk Kéz6tti méretkilnbség, illetve az ezyes embriok sorvadisa, visszalejlédése. A magzatfelszivédés eyakori elforduli- sia az is utal, hogy az alomlétszm ndvelése a tenyészt0k szerint is a rosz- saul drdkI6d6 tulajdonsigok kézé tartozik. Ennek oka minden bizonnyal az Iehet, hogy a hagyominyos fajtik esetében az anyiik esak 6-8 magzatot tud- nak gy felnevelni, hogy azok genetikai képességei az optimalis stilygyara- podiisban kifejezddjenek (isd kés6bb). Magzattelszivédas el6fordulhat bizonyos lazzal, vérfert6zéssel jérd beteg- ségek esetén is, azonban erre kisérletes bizonyiték mindezideig nincs. Egybehangz6 tapasztalatok igazoljak viszont — elsésorban szabadban tar- tott anyak esetében —, hogy a felszivédis mértékét egyértelmiien befolyasol- {ik a meteoroldgiai tenyezSk. Nagyon nagy melegben dltalaban kevés, 2~ ‘ajszildttet fialtak, és ezeket is hiényosan gondoztik. A jelenség egyidejiile bb hasonlé tenyészetben is eldfordult. 97Fertizé eredetii vetélések Bar valosziniileg el6fordulnak nem fert62é eredetti vetélések is, azonban — kiilnésen nagyobb telepeken ~akkor jirunk el helyesen, ha minden vetélést fertéz6 eredetiinek tekintiink. Az dllomanyon belili fert626 jellegt vetele~ sckre tbb izben is alapos gyanti merit fel, még akkor is, ha a kérokoz6t nem minden esetben sikeriilt megtakilni, A fert676 eredetii vetéléseknek tu- lajdonképpen biztos Klinikai, korbonctani tinetik ninesen, a fertSzéses jelle- get az istilldjarvany formajaban val6 el6fordulis vagy a tenyészetrdl tenyé- szeire vald dtterjedés jellemezheti Egyes szerzdk szerint vetélést okozhat a Staphylococcus aureus, a Liste- rik, illetve a Spirochetik ital a vemhesség alatt trtént fert67és. A ponto- sab kérmeg] saiikség, Nem végzédik vetéléssel a Pasteurella multocida fert6zés légiti forma anyilvanvalo tiinetek mellett (savés, gennyes orrfolyas, tiss7x6s) is kihord- hatja a magzatokat az anya, s6t a lappangéan fert6zatt Allatok esetében ép- pen a bekdvetkezett vemhesség ~ mint fokozott igénybevétel — idézi eld a linikai tineteket. A fertéz6 eredetit vetélésck esetében a jirviny els6 szakaszi zési és gyOgyitisi Iehetdségiink ninesen, hiszen altaldban esak a vet nyét tudjuk megillapitani, Istilldjarviinyok esetében az. dltalinos illatorvosi gondolkodisméd esetleg speciilis helyi vedekezési lehetsézeket nydjthat (pl. a korokoz6 meghatirozsit kévet6 rezisztenciavizsgalatok ala zott antibiotikumszint fenntartisa a vemhes illatokban), azonban ezeknek a médszereknek kiprobilisérél, kontrollilisir6l nines tudomésunk, tiroziishoz minden esetben laboratériumi vizswilatra van Vemhességi (fialési) toxikézis utols6 hetében vagy az. azt kovet6 néhiny napon bell jelent- kez6, sltakaban elhullissal jr anyagforgalmi betegség, amely @ vérben a ketonanyagok felszaporodésival és a maj K6ros elzsirosodisaval jar. A beteg- ség legeyakrabban elhullassal vézzdik és a kés6n kialakul6 Klinikai tGinetek ‘miatt megillapitisdra leggyakrabban esak a boncolis soran keri sor. A fiakisi ketézis kéroktana ugyanolyan kérélettani alapokon nyugscik, mint mas gazdaségi haszonaillatok vemhesség alatt tltiplaltsigaibil eredé to- xik6zisa, A fialast kévetden a virhatdan nagy mennyiségil tej termelése érde- 48. eben az anyanyiil szervezete sajit zsirfeleslegét kezdi el felhaszndlni az encr- giatermeléshez, ami a vérben a ki gok felhalmozédisaval jar. A rela- tiv éhezés azért alakul ki, merta fiaks el6tti napokban az anyanyiil egyébként is alig eszik, illetve ugyanakkor s7énhidratfelvétellel kellene potolnia azt az energiaigenyt, amit a hirtelen nagy mennyiségd tejtermelés jelent. Klinikailag ez az allatok bgyadtsigdban, étvigytalanségaban, eles ben nyilvanul meg. A szivarvinyhirtya elhalvanyul, az elesettség egyre stilyo- sabban mutatkozik, majd révid kémas allapot utin bekdvetkezik az elhullis. Boncoliskor legszembettindbb a mij megnagyobbodisa, dése, lebenykézettségének felismerése (a kotGszOvet jol elkiliniil a sirgas- szinii parenchymal) A betegség kezelése jiltaliban reménytelen, azok a lebetdségek, amelyek elvileg adottak (glikézoldat, elektrolitok alkalmazasa stb.), nem viltak be. gaz, hogy a betegség felismerése ~ annak jellegtelen tiinetei miatt ~ szinte mindig késon t6rténik, amikor mar a kialakult mérgezéssel Alltunk szemben, ami ellen pedig nem tudtunk hatasos készitményt alkalmazni. Idében elvé zeit sikeres dajkisitissal az. (altaldban alig vagy semmit nem szopott) alom megmenthets, A megelizés lehetdségei a7 elzsirosodis kialakulisinak elkeriléséhen Alle nak, ami az alaptakarmiiny rendszeres zld- és szilastakarmany kiegészité- sétél és a sirgarépa vemhesség alatti minél gyakoribb etetésétdl remélhetd, A fiala A fiakist a megailapitott vembesség mellett a kétségtelen viselkedésbeli jelek clizik meg, melyek az. alla feszeképitésében (13. kép), eskkent takarminy- fogyastisiban stb. nyilvanulnak meg. Ahizinyilnak a fiakis kézben segitséare nines sziiksége, az esetek tilayo- mé részében a fiakis rendben trténik. Az anya a magzatburkot dltatiban el- fogyasztia, ez fiziolégiis jelenség. Ha tehit a fiakist kvetden a pofa kémyé- ke vérrel szennyezett, az méy nem jelent feltétleniil rendellenességet. Nagyon fontos, hogy a fialis sorin az anyaallat szémara megfelel6 meny- nyiségd ivoviz dilljon rendelkezésére, mert régi megfigyelés az, hogy a fialis befejezését kévetden az. anya viszonylag hosszasan és sok vizet iszik. Erre a nem Snitatés rendszerekben kell kiildndsen tekintettel lenni. Azalomlétszim a jelenleg ismert fajtik esetében 8 kér Uijabban az importbél szirmaz6 hibridek esetében 9-12-es itlagos alomlétszamot is 49 van, bijeleznek a prospektusok. Amennyiben ezt el is fogadjuk, még mindig nyitva marad az a kérdés, hogy ezt a relative nagy almot fel tudjék-e nevelni az dl- latok genetikai adottsigaiknak megfelel6 névekedési eréllyel, ami a jelenle- agi intenziv fajtik és hibridek esetében a 32. életnapon minimum 0,7 kg-os egyedi valasztasi silyt kellene, hogy jelentsen. ‘Az alomlétszimra vitathatatlanul hatnak a szezonilis és a klimatikus vi- szonyok, amennyiben a tavasszal az atlagosnal gyakrabban egy-két fidkaval tb sziiletik, a nyéri kénikulai hetekben viszont az alomlétszim esbkken Befolyasolja ezt az allatok kora és kondicidja is, A két évnél id@sebb és az elncheziilt, elzsirosodott any’ik kevesebbet fialnak, gondozési hajlamuk gyengébb. Az Allatok kordra legjobb megkizelitéssel a kériim névekedésé- bal, annak hosszabal lehet kévetkeztetni. Az iltalinos hiedelmekt6t eltérden azonban az anyanyail nem pontosan az aitala eldre elkészitett fészekbe fial. Mélyalmon tértént fialtatésok sorin si- kerilt megfigyelniink, hogy kézvetleniil a fialas elétt az anya a fejét tartja a fészek fBldtt vagy annak kézelében (14. kép), és a fidkak kiilviligra jutasa kizvetlenil a fészek melletttOrténik. Ezek az anya hasa alatt maguk misz- nak be a fészekbe, az esetek legnagyobb részében mar ekkor megkisérelnck szopni is. Ezérttaliljuk gyakran halva saiiletet fidkékat kézvetleniil a fészek mellett a fiakis utén, mert azok Snalléan nem tudnak bejutni oda. Ebb! f kad az a hiedelem, hogy az anya a halva sziiletett fidkait kihordja a fészek- bol, holott val6jaban nem ez torténik. A hazinyiilra nem jellemz6 sem az él6, sem a holt fidkik mozgatasa. A kisnyulak fészekbe jutisa valdsziniileg j6 téibkozéd6 képességiiknek ké- svinhet6 (15. Kép), hiszen mint a képek is mutatjsk, szinte sorba rendezddve ke- resik fel az anya dltal készitett fészket, még akkor is, ha az anya hasa nem ,ve~ zeti” dket (16. kép). Esotinkben pl. a felvétel kedvéért eltavolitottuk az anyat Amennyiben az anya nem tép elegend6 szért, gy hasa aljét mi magunk is megtéphetjik, és befedhetjik vele a fidkiikat. A kizismerten gyengébb anyai tulajdonsigokkal rendelkez6 angéranyulak esetében, a frissen sziletett id- kakat szinte Kételez6 jelleggel fedték be a tenyésztdk selejt gyapjival, fig- getlenti att6l, hogy az melyik anyatal szdtmazott. A sz6rtépés azonban nem- sak a fidkak befedését szolgalja, hanem valésziniileg a esecsbimbokhoz va- 16 kénnyebb hozzéjutist és azok komnyékének kiszabaditasit is. Az djsziilbt- tek zart szemhéjakkal (lehét nem vakon!), esupaszon szilletnek meg, bels6 hémérsékletik szabiilyozasira azonban ~ csakiigy mint mas emldsOk djszii- lttei ~ nem vagy esak korlitozottan képesek. Téli idészakban fitetlen istil- aban jot elkészitett Fészek és megfelelé mennyiségd szértakaré alatt azon- 50 ban ~5-8 °C kiils6 hémérséklet mellett sem fagynak meg, ha a fialis tn mi- nél hamarabb szopni tudnak. A szopas ténye az djszil6tt hasfalin attiind sér- ga folt forméjaban jol kontrollalhats. A fiaztatist az. intenziv rendszerekben gyakran hormondlis beavatkozssal provokaljuk. Erre a célra a legalkalmasabb a méhdsszehiizé hatisti Oxytocin injekci6, im. adva 5 NE/anya dézisban. A fiakis ezt kGvetGen néhiny percen belil bekdvetkezik. A médszer rendszeres alkalmazsit az. indokolja, hogy intenziv nagyiize- mi telepeken, ahol sok fialis vathat6 egy adottiddszakban (pl. 100 vagy tb anya egyszerre trténé termékenyitését kOvetien), az dllattarté arra t6rel szik, hogy a fialasok olyankor kévetkezzenek be, amikor a gondozk az télloban tartézkodnak. Iyenkor a réesra fialist ha megakadilyoznit nem is tudjak, de a fidkakat dsszeszedik, és a fiaztat6 dobozba helyezik dket, mes- terségesen fészket készitve szimukra. Kétségtelen, hogy igy veszteségck elézhetdk meg, hiszen a ricsra fiakis egyébként is gyakran fordulhat el6, és ‘a nagy anyalétszmd telepeken jénéhany fidkat Iehet igy megmenteni. A maédszemek lits7lag nines hatrinya, hiszen a provokiltan fialtatott anya is tobbségiikben ugyantgy gondozzik fidkaikat, mintha azok hormonkezclés nélkil szilettek volna meg. A ricsta fialds természetesen gyakoribb is az Oxytocin alkalmazsit ki- vetGen, esetleg a szdrtépés is elmarad, de ilyenkor ezzel szimolni kell. Gyak- ran fordul el6, hogy az anya ut6lag tép, gyakran nagy mennyiségi sz6rt. Nem szabad megfeledkezni arrl sem, hogy fiziolbgids koriilmények ké- zatt a hipofizisben térol6dé oxytocin egyidejilleg a tejleadis meginditasaért is felelés, kémyekén trténd adagolisa ezért eldnyds is lehet. Rendellenességek, betegségek a fialas alatt A leggyakoribb rendellenesség a réesra fialas, Okat igazdbol nem ismerjiik, hiszen még akkor is el6fordul, ha megfelel6 méretii, megfeleléen almozott fiaztatédobozt a megfelels idében helyezzik be az anya ketrecébe. A virha- 16 ricsra fialis gyanija néhanyszor elére felismerhetS, mert ilyenkor az anyanytil a dobozb61 kihordja az alomanyagot, amennyiben ez valamely s7i~ las, és azt nem a dobozba viszi vissza, hanem a ketree mas sarkaba helyezi el. Szértépése sorin a kitépett sz6rt szintén oda hordja, tehat a fiaztats do- bboz mellé jgyekszik valahova fialni. A gondos dllattarté — amennyiben ész- reveszi ~ meg tudja elézni ezt a jelenséget azzal, hogy a fiaztatédobozt he- sllyezi at abba a sarokba, ahova az anya a fészket késziti. Ha erre kivilrdl akasztott dobor esetén nines Iehet6ség, akkor a fialist hormonalis kezelés- sel provokalni kell, ennek hiinyaiban az anya néhainy dria tortén6 dobozba zivrisa is segithet ‘A récsra fiakisnak a misik megjelenési formajat is ismerjik, amikor az anya szinte nem veszi észre, hogy fialisa kovetkezik, ideges mozgisa kOvet- keztében szérja szét fidkait a ketrecen beliil, nem szoptatja, tapossa dket. Ha enkor a magzalok megragisa nem is fordul eld, az anyai gondoskodis el- inyzik, A gyakorlat szerint a magzat szétszérasa, ha éppen ott tartézkodunk és az illatokat dsszeszedve elhelyezziik a dobozba, nem okoz veszteséget, mert a késdbbiek sordn az anya gondoskodik fidkairol A fialas iddszakiban megjelend rendellenességek kbztllelssorban a hale vasziiletés fordul el5, tapasztalataink szerint nem fert6z6 eredettel Sem telepi, sem istall6jérvinyok kialakulisir6l mindeddig nines tudomé- sunk. Elvileg elifordulhat, hogy azok a kérokozik, amelyek vetélést okoz- nak, enyhébb patogenitis vagy kevéshé massziv fert6zés esetén halvaszile- {ést okoznak, ez azonban az anyaban valdsziniileg immunitist alakit ki, mert ez. rendellenesség rendszerint nem ismétlédik, és terjedésre sem hajlamos, Analvasziiletés néha az egész alomra, néha esak néhiny egyedre szoritkozik, ‘oka dltalaban rejive marad a tenyés7t6 és az dllatorvos el6tt Az alom néhany napon belil eldfordulé pusztulisa leg: diny kévetkeztében fordul eld, ez azonban a kisnyulak has vel és a esees fejésével konnyen mega méd ~ megelézhetjik a veseteségeket A teljes alom elpustubisa nagyon hideg tei idszakban szabad tartis es- tén gyakrabban elgfordulhat, de ekkor is esak bizonyos almokra terjed ki, ugyanabban a napszakban vagy iddszakban mis anyaktol sziiletettfidkak a fészekben problémamentesen viselik el a viszontagsigos kils6 hmérséklett ingadozaisokat. A rendellenességek kézil feltétteniil meg kell még emilitentink a magzat- fabist, amit a szakirodalom egy része nyomelem- vagy vitaminhidinyra vezet vissza, de minden bizonnyal gyakoribb oka a korai tenyésztésbevétel Nagyiizemi tapasztalataink szerint az anyaillatok kbz5tt a .mawzatfalis”, ha el6fordult is, aligha volt visszavezetheté nyomelem- vagy vitaminidiny- ra, mivel nem tmegesen, hanem sz6rvinyosan jelentkezett az azonosan ta karmiinyozott fiaztat6 dlanként 500 any‘ ‘illoményban. Sokkal alaposabb gyaniink van arra, hogy a magzatfalas a fiatal anyak ko- rai fedeztetése esetén fordulhat el6 gyakrabban, Itt val6szinileg al van fakrabban tefhi ak megtekintésé- lapithat6, Dajkasitissal ~ ha van rit 52 sz6, hogy a fiatal:illat nines még felkésziilve a fialisra, és fldkait idegennek tekinti, azoktol fel és s2éitépi ket. Bz a ,.magzatfalisnak” nevezett jelenség szosrerinti jelentése altaldban nem is fedi a valosigot, hiszen az. djsziilitte- ket az anya altalaban nem falja fl, nem eszi meg, esupn megrigia, szétté pi, széttapossa Sket. Miutin azok énall6 mozgisa megsztinik, e2t a tevékeny- séget az anyadllat abbahagyja. Ritkan, de eléfordulhat az is, hogy az anya valamilyen ok miatt nem tud megfialni, Ennek oka lehet anatémiai rendellenesség, Iehet a sziilditban ke~ reszthefordult fidka vagy abszolit nagy magzat gétolhatja meg a tobi mag- zat kiilviligra jutisit. Hyenkor néhany nap utin az anya legtbbszir elpusz- tul vagy kés6bb az elhalt magzathdl idilt gennyes méhgyullads indul ki. vileg az is megtorténhet, hogy a fdkak besziradnak, mumifikilédnak, a ilyen anyadllat (ha nem pusztul el rvid idén belil) selejtezése indokolt A szopés nyulak felnevelése A szopés nyulak felnevelése sorin elssorban természetesen az anyanyil anyai tulajdonsigai, neveldképessége meghatiroz6, azonban a tenyésztinek is, sok esetben be leet, be kell avatkoznia az alom sikeres felnevelése érdekében. A kornyezeti tényezik scerepe a szopés nyulak felnevelésében A sikeres felnevelésben alapvetd feltéel az optimilis vagy ahhoz. kézelit6 komyezeti tényezdk megléte. Gsai6! tavaszig cx az fillattart diltal biztositands teremhémérsékletet je- lenti, mert hazaink éghajlata —leszmitva a kénikulai napokat, bir ezek ellen épiileten belil sem sokat tudunk tenni az ésszerii anyagi hatérok kizbtt — a nyiltartas szempontiabél optimilisnak tekinthet@, azaz egy kelléen nyitott fi- aztat6 istalloban, j61 elkészitett fészekben optimilis a hémérsékleti z6na szopés nyulaink szimira, Az ezzel kapesolatos vizsgilatok eredményeiben vannak latszlagos el- lentmondisok, melyek azon alapszanak, hogy nem minden esetben hivjak fel a figyelmet arra, hogy a7 ailatot mint egyedet vizsgéltak-e ~ fliggetlenitve Kornyezetétdl — vagy természetes kirnyezetében, amit a jl elkeészitett fészek ‘melege jelent. 3igy, bar az optimalis hémérsékletet az elsé napokban 30-35 °C-ban adjék meg nagyon jol felszerelt aboratoriumi feltételek kizitt dolgozé szerzék is (5. tdbldzat), més helyen ugyanakkor bemutatjak, hogyha e7t a fiaztato 6l te- remhémérsékletére értjk, akkor a csikkené tejtermelés mellett meredeken emelkedik a szopds nyulak elhullisi girbéje (7. dbra). 5. niblizat, A brojlernyulak optimélis kimnyezeti homésséklete, b> és s2én-dioxid-termelése (Papp Z. utdn) rims este |KO] Soéndioxidtemetés Hetemelés Btakor| eg | eet me foe Mr [Rel] ae w ec | mbes? | vit | | MAIN | soa 1 [| 222] 35 | aa | ato | tos | iis | 3 = | 9 | 30 | ao | 1033 | 166 2 | 8a io | 157 [25-30[ 7670 [1910 | 200 498 | 159 19-22 | 3038) 20-30 | 63 waa [17s] 8 | _19 30-35 | 680 330 | 460 | 153 | 14a | 8a 3-46 | 1034 eso | 7010 | 180 | Was | 89 60-65 | 1560 [i824] 900 | 8230 | 166 | 2317 | 7A s2-88| 2190 [e248] sea | vos12 | 153 | 2750 [63 Akkor jérunk el helyesen, ha a terembémérsékletet a tejtermelés szem- pontjab6l optimalis 15-20 °C-ra alltjuk be, mert a j6l almozott fészckben, megfelelé mennyiségi szértakardval fedetten, a jol taplalt kisnyulak kézvet- len kémyezetében a tablizatokban megadott optimalis fészekhémérséklet mérhetd, Az alacsony istilléhémérséklet (téli idészak, fiitetlen 61) hatisit — az anyanyiil gondos fészeképitése mellett — a fiaztatddobor, segitségével is kompenzaihatjuk. A DATE Hodmez6vasarhetyi Karinak kisérleti nyGltelepén a driga terem- fités. (é szell6ztetés) kikiis7dbdlésének lehetOségeit vizsealtak. A szopos nyulak felnevelése sorin héromfajta fiaztaté dobozt hasonlitottak &ssze: (1) hagyominyos, egyszerti farostlemezbal késziltfiaztaté dobozt, (2.) kettdsta~ 1, hungarocellel szigetelt ellet6ladt és (3.) speciilisan erre a eélra keszitett, elektromosan fitétt, szigetelt fiaztat6 dobozt, Mindharom tipus esetében re- 4 gisztrdltik azok belsé hdmérsékletét, mérték a szopés nyulak stilygyarapodi- sit és boncolassal meghatiroztak az esetlegesen eléfordulé elhulkisok okait. | {cjtermelés — elhultis tejtermelés (gap) 20 elhullott kik sama wm 1s) 2005S kirnyezeti homerséklet (°C) 7. dbra, Az anyanyulak tejtermelése, és a scoposnyulak elhullésa, kilonbz6 kills hémérséklcten, A himérséklet nBvekedésével ‘esikken a tejtermelés és ndvekszik az elhullas (Papp Z. wid) a fiittt fiaztat6 dobozban jobbak voltak a sily- gyarapodasi mutatk, kevesebb volt az elhullas, igazolva, hogy a tilsigosan draga teremflités helyett, a fiaztatédoboz0k egyedi, automatikusan mék6d6 fiitése eredményes termelést tesz lehetivé (6. sibldzad. A tablizat adatai bemutatjak azt is, hogy a hagyoményos tél elletés sori, ha a szopés nyulak fejlddnek is, silyzyarapodisuk esikkenésével azért szi- molni kell ‘Szembettiné volt az is, hogy a hagyominyos fiaztatédobozban az elhullé- sok okaként tilnyomé tébbséghen emésztészervi meghetegedéseket diag- nosztiziltak, annak jeleként, hogy a hdzinydl a koros kémyezeti tényezdkre elsdsorban emésztészervi megbetegedések kialakulésaval reagal. Ebben az 556, tablicas. A termelési eredmények és az elhullisok alakulisa a tli idbszakban Temperilt | Szigetelt” [Hagyominyos| Termelési eredmények | Fiaztaté dobozok (= 100) | @=100) | m=95) Egyedi sviletésiiestimeg (8) 319) a aS 21 napos egyedi testomes (8) 3210 267.0 2510 42 napos egyedi testtimeg (g) 93 788.0 7OL7 “opi ep esting ast ee a Eihullis 0-21 napig (db) 2 2 28 Elhullés 2142 mapig (db 4 7 8 Gsszes elnulls (db) 16 28 36 Ethulsiardiny (6) 15 28 379) Eilullés okok szerint (db/%) - legzdszervi 22s S78 5/13.88 emésriiszervi WARTS 3107 13055 eye 176875_| 207A | 2085.55 n= illatlétszim esetben pl. a hideghatis eredményeként kialakulé ,megfiizis” szervi, hanem emésztdszervi betegség formajiban nyilvanult meg. Ez mi alkalmakkor, ndvendék vagy felndttdllatok estében is tobbszir ta 16 volt, jelezvén, hogy a stresszhatisok a hizinyil esetében emészt netekben nyilvinulnak meg A vizsgilat sorin a szabadban é Foiskola szalmabilibdl készilt kis 8. dbra mutatja be. Nagyon fontos része a sikeres felnevelésnek a fiaztat6dobor almoziisa is. Nem Kétséges, hogy a fiaztatédobozban alomanyagaként legelterjedtebben itthon és kUlIdon is a gyaluforgdesot hasznaljak. Ez a nem fUt6tt istAllok- ban a t6li idészakban nemesak hogy helytelen gyakorlat, de az anya sem hasznalja fel szivesen a fészeképitéshez. A Géd6ll6i Kisillattenyésztési Ku- tatdintézetben kisérletesen bizonyitottik, hogy ha az anyanyiilnak van lehe~ tdsége vilogatni az alomanyagok kizitt, el6szdr a fiszéndt valasztja, ezt ki- 56 a fiaztatoteremben (DATE Vasithelyi let istilldja) mért hmérsékleteket a velsen a biizaszalmat, de a gyaluforgiesot soha. Az igazi problémét azonban az jelenti, hogy a gyaluforgdes a tépett szérrel egyenletesen keveredik a fiaz~ tat6 dobozban, ezért a sz6r .eltinik” és nem fedi be megfeleléen a fidkakat. igy ezek a hohiztartisukban még fejletlen dillatok a teremhdmérséklettel azo- nos hémérséklettel kézvetleniil érintkeznek, ami egy fiitetlen istélloban a fentiek szerint egyértelmtien oka lehet a szoposkori elhulls ndvekedésének: Faiszéna vagy szalma esetén azonban az anya altal tépett szér elvilik az alomanyagtél, a7 dllatokat befedi és azok felett szigetel6 rétegként helyezke- dik el (17. és 18, kép.) i Fit doe 8 - —— szigetett dab ~~ hgyominyos doe inlet 1012 14 16 18 20 22 24 8. dbra. Hémérsékleti viszonyok a vizsgilat iddszakiban Résaben a kilss hémérséklet fligavénye a kisnyulak fiaztat6 dobozban val6 tartézkodisa is. Nyati melegben szivesen hagyjik el azt kordbban, sok esetben mar olyankor is, amikor a kiiszb miatt még nem tudnak visszamis2~ ni, Nem eldintétt teny azonban, hogy ennek a fészekelhagyasi kényszernek mi az oka, valéban a nagy meleg miatt igyekszenek az Allatok elhagyni a még melegebb fiaztaté dobozt vagy a nagy meleg okovta tejtermelési hiény (9. dbra) késcteti ket téplilekkeresésre. Az éhes vagy éhez6 szopds nyulak uugyanis igyekeznek ethagyni a fészket. ‘Télen viszont alacsony istillohémérséklet esetén a fidkik addig tartéz- kodnak a fiaztato lidaban, amig esak lehet, és nagyobb korukban is szivesen visszaugranak oda a szopis vagy evés-ivas utin.Ebben ismét rejlik egy technologiai hiba, amely kénnyen hasmenéses megbetegedés kialakukisihoz vezet. A feszekben sokat tartézkodd szop6s nyulak hasalji szdrzete ugyanis gyéren fejlédik ki. Az eléirt technolbgia sze- rint ugyanakkor az dllatok héromhetes kordban a fiaztatédobozt eltavolitjuk a fészekbél. A meleg padozat (a sz6rre, szalmival belelt fiaztatédobo7) egy- szerre eltiinik, helyette j6 esetben bekerill egy altalaban relative kisméretl pi- henddeszka, amin az egész alom el sem fir. Sajnos sokszor ilyen sines, s az fllatok a megvaltozott feltételekhez még nem tudtak alkalmazkodni, hasi szérzetiik gyér, hasaljuk kézvetleniil érintkezik vagy a hideg, j6 hévezets vagy hideg kimyezettel, é nines is hové elhitzbdniuk. Ennek eredményeként egyik naprol a mésikra tmeges hasmenés jelent- kezik, 65 az elhullot dllatok bélflorajabol az esetek tabbségében kimutatha- : coli, azt a litszatot kelteve, mintha kélifertézés okozta volna a has- ss Ilyenkor azonban az. alapbsintalom kikiiszébilése fontosabb az coli elleni specifikus védekezésnél, ami pl. a valasztott nyulak ketreeébe he- lyezett,szalmival almozott tledval (19. kép) megoldhatd. 2505 200 a 150 ST —_> 100 50 0 cS 5 io 15 20 25 30 9. bra, Az anyanyulak tcjtermelésének alakulisa kilnbdz6 kornyezeti hdmérsékleten. Az anyak tejtermelése 20 °C-ig nd, az ennél melegedb himérsékleten azonban eskken (Papp Z. utin) 38 Az alomleétszdm bedllitésa, optimdlis taplaltsdgi allapot ‘A fials utén kézvetleniil nines kiiléndsebb értelme annak, hogy az anyaal- latot a fészek dtvizsgalasaval vagy takaritéssal, fert6tlenitéssel zavarjuk meg. A fidkik, illetve a fészek atvizsgalisét a fialist kévet6 2-3. napon clég celvégezniink, ekkor viszont mindenképpen sziikséges, egyrészt az esetlege- sen a fialast kévetden elhullott fiokik eltavolitisa céljabél, misrészt a se- lejtezés miatt. A selejtezés olyan sziikséges tennivalé, amely a késdbbiek sorin az egész alom sorsit meghatérozhatja. A sziiletési kiilénbségek ugyanis 2-3 nap utn mar hatérozottan felismerhetdk, a taplaltsagi llapot a hasfal megtckintésével megallapithatd és igy azok az illatok, amelyek az 4tlagnal lényegesen kisebbek és alomtestvéreiknél kevesebbet is szoptak, 2-3 nap utin feltétleniil selejtezend6k. Elmaradasuk, alultdpliltsiguk oka uugyanis vagy az alkati gyengeség, melynek okin erdsebb testvéreik kiszo- itjak ket a tiplilkozsbol vagy nem jutott szimukra laktalé csecsbimbé. Ez.a helyzet kés6bb sem fog viltozni, igy ezek a fejletlenebb allatok mara betegségek irinti fogékonysiguk miatt is fokozott veszélyt jelentenck alomtestvéreikre. Tabb szerai eaybehangzian a relativ tej tes yt jell meg a szoposkori ick elsdleges okaként. Ennek kikiiszabélésére egyetlen Iehetdség kkinilkozik: az alomszam esbkkentése. Kérdés azonban: milyen hatirig? Emre a kérdésre annak a vizsgilatnak az. eredményei adtak valaszt, ame- lyck a 6 illetve 8 szopésnyalea beallitott alomlétszm termelési mutat6inak cllendrzésével végeztiink. Mivel a fiakisok 1-2 napos eltéréssel kévetkeztek be, a nagy allatlétszim miatt lehetdségiink volt az ijsziléttek szelektilisdira, nevezctesen arra, hogy csak a legjobban fejlett djszilétt nyulakat tartsuk meg. Ennek figyelembevételével végeztilk el a selejtezést, igy eléfordult, hogy egy-egy gyengébb almot teljes egészében kiselejteztiink és az anya ald a dajkasitis ismert modszere szerint hat jl fejlett — de esetleg mis anyatél sziemazé ~ jszilottet helyeztink ‘Az egyik (118 anyanyill) vizsgalati esoportban tehat anydinként hat szo- posnyulat hagytunk meg, ezek azonban ~ a csoportban sziletett 8sszes dilla- tot figyelembe véve ~ a legtejlettebbek voltak. A kontroll esoportban a 105 anya alatt az dsszes altaluk fialt Wjsziléttet ‘meghagytuk, mivel extra széls6ségek (4-6 vagy 14 djszilétt egy alomban) nem fordultak el6. ‘A vizsgilat eredményeit a 7. tébldzat mutatja be. 597. rdbliza Az dllategéseségiigyi 6s a termelési mutatok alakulisa 2A (hatea egységesitet) & B (kontroll) esoportokban 2.32, napon trtént vas Copano a B Bedlinow anyk sia Tis 105 ‘Saiiletett szopos nyal 967 0) Fiala SI 78 Kirt egyed 359 = Szopds ayulak mduloleirima 708 0 Vilasctisig elhullot 7 1 hulls vaoszasig (2) 52 | Vilasztott egyed 67 625 Ossatémeg vilasaiskor kg) oa 7S Valais aagstiy (Ke) O98 070 Siilykilnbség kilonbsée walasctiskor (kg) 71865 = ‘Az adatokbol egyértelmiien kittinik, hogy #32. napon végrehajtott vilasz- Liskor mir jelentds kilénbség volt mérhetd az egyes esoportok dsszsilya,il- letve az fillatok dtlagos testtémege kézdtt, A mérési eredményck szerint a hatra egyséyesitett esoportban a vilasztisi dsszsily [86,5 kg tbbletet jelen- {ett a kontroll esoporttal szemben, a 250 kiirtottAllat ellenére. Ez a kilnbség fOként abb6! adédott, hogy a hatta egalizalt esoportban a szopés nyulaknak esupin 5,2%-a hullott el a valasztisig, a kontroll 23,6%- 0s veszteségével szemben, de lényeges kilinbség mutatkozott az egyedi Vie lasztasi silyban is ‘A vizswilat eredményeib6l az alabbi kovetkeztetéseket vonhatjuk te L.A viesgiilatok adatai szerint az almok hat fidkira torténd egysézesitése gazdasaigos Iehel, egyes esetekben pedig elengedhetetlen. Kiilbndsen akkor, ha a szopds nyulak aki egy-egy alomban, akir allomanyszin- ten a 32 napos korra nem érik el a 0,7 kg-os silyt. Ekkor az egyes anyak esetében a kivetkez6 fialis alomlétszaménak bedlitisa indo- kolt, az dllomanyszinten jelentkez6 alacsony sily esetén pedig a takar- ményoziisban vagy fajtéban (vérvonalban), keresend8 a kézvetlen ok. A klimatikus viszonyokra visszavezetheté probléma (till meleg ¥ til hideg komnyezet) szintén eldfordulhat és ha Iehetséges, azt mielébb 60 meg kell oldani. Kétségtelen, hogy a hazai intenziv fajték minimalisan nyole életképes utéd fiakisara képesek, azonban a nagyariny’ szopés- kori vescteségek arra utalnak, hogy ilyen Iétszimi almot nem minden kériilmények kézétt tudnak felnevelni. A fidkak jelent6s szazaléka (5-20) mindenképpen ethullik a felnevelés sorin. .Az igazi baj azonban az, hogy a felnevelés sorin késibb amiigy is el- pusztul6 szopés nyulak elhullisukig jelentés mennyiségit tiplalékot vonnak el életképesebb alomtestvéreiktdl, gyengitve ezzel azok tiléle- lyeit. Nem mondhat ki teht, hogy ez vagy az azanya jobb a tob- biné1, mert 10-14 kisnyulat volt képes az adott idaben felnevelni, vizs- gilnunk kell azok silyat, fejletiségét is. A felnevelés és az hogy, megmarads” koz6tt ugyanis Kényeges kiilnbség van. A vilasz= tisi sily pedig (lasd késébb a hizlakis fejezetben) az esetek tobbséxe ben dintéen meghatirozza az dllatok kés6bbi sorsat, igy az adott illo mannyal elérhet6 jovedelmet is Mindenképpen javasoljuk tehit 2-3 napos korban az elmaradt, ben fejlett szopds nyulak selejtezését. A hazai viszonyok alapos ismeretében biztosan aillithatjuk, hogy vizsgilataink eredményei a jetenlegi fajtak eseté- ben a nagy- és kisiizemi termelésre egyarint sltalinosithatok, A selejtezéssel egy idében kell néhany sz6t ejteni nak olyan hiedelmek, hog ten, illetve nem minden anyanytl viseli el szivesen, ha az alomba mé han sziirmaz6 fidkakat helyeziink el. Az. esetek kisebb részében ez igaz is, ilyenkor igy jérunk el helyesen ~ mivel az sillat szagrél ismeri fel sajit id ait —, ha a dajkisitand6 kisnyulak az tj fészekbe val6 ethelyezése utin | alibb fl napig nem engedjitk még az anydit az alom kizelébe, Kézben a kis- nyulak dtveszik alomtestvéreik és az alom szagat, fgy az anya mde nem tud- ja Sket meghiilinbizetni. Masok jo médszemek tartj&k a dajkiisitist Kévets- en az anya orrtéjékiinak valamilyen illatos sprayvel tortén6 befits Takarményozés a szoptatis alatt A szoptalds alatt természetesen magas fehérjetartalmii, enengiadis takarmi- nyokat kell adni az anyanyal szimiira. Ha a tavaszt6l Oszig terjed6 idészak- ra esik a svoptatis, akkor helyes a nyiltip mellettfriss 26ld, leks takarma- nyokat is adni, és feltétlenil fontos az dllands, béséges iviviz. Az anyanyiil ‘iletést KSvet6 L4, napon napi 250 gramm tej termelésére is képes, ehhez 61feltétleniil nagy mennyiségd ivovizre (nyéron mapi | 1) van sziiksége. A fid- kale etetését viszont minél eldbb kezdjak meg. Nydron ez viszonylag kénnyebben megoldhats, a szopos nyulak mar a sszemiik kinyilisa utin néhdny nappal — ha arra alkalmuk van ~ a fiaztat6 do- bozban kezdik majszolni a friss, gyenge lucemalevelet vagy bimbot, persze nagyon csekély mennyiségben. Télen a széna irdnt néhdny nappal késdbb kezdenek érdeklédni, de mindenképpen még a kéthetes kor elt fel kell ajén- lanunk nekik. ‘A szoptatis mellett hamarosan jelentkezik vizigényik is, ilyenkor eseten- ként probléma az itatészelep magassiga. Szop6kas itatorendszer alkalmaza- sa sorin nem egyszer figyelhet6 meg, hogy a szopés nya az anya hitara ka- pasrkodva éri el esak az itatoszelepet, de viselkedésével ketségteleniil jelzi, hogy mar sziiksége lenne a tej mellett ivivizre is. A kezdeti triss 201d, illetve szilastakarmény etetése sokat jelent a késdbbiek sorin egy fejlett emésctérendszer kialakulasdban, esaktigy mint mas névényevé haziéllata- ink esetében. ‘A kisnyulak 2-3 hetes korukban kezdenek el tapot fozyasztani, de ez ter- ben van az anyanyél tejtermelésével is. Hlyenkor ké- i azzal, ha nem kezdjiik el a kokeididzis elle észetesen dss vethetjiik cl a legnagyobb hil ni gyOgyszeres prevencidt. Ez azt jelenti, hogy a kisnyulak szémira a keres- kedelmi forgalomban kaphaté legkisebb dtmérdjé, de mindenképpen gyogy- szeres (robenidin, salinomycin, diklazuril) tipot kell adnunk. A kokcidiézis- rol sz616 fejezetben részletesen bemutatjuk enneck okait (a 20 napos kisnyu- lak mar nagy mennyiségi ooeisztat dritenek, azauz fert6zdttek, a ricspadozat Snmagiban nem vedi meg dket a kokcidiézistl stb.) azt azonban nem sza- bad megengedniink, hogy illataink id6beli hitrinyba keriiljenek a k6rokoz6 timadasihoz képest. . Sajnos az anyanyal kiilGn etetését dltaléban nem tudjuk megoldani (mas, hazidllatfajok esetében a szopésillatok elkiilinitett mennyiségd és dsszetet Iii takarmanyozasa természetes része a felnevelési technol6ginak, a hizi- yall ebben is szomori kivétel), de nézeteink szerint még mindig inkabb val- lalni kell a drigibb tip etetésével jéré tobbletkiadast a felndvekvé nemzedék egészsége, igy a tenyészet jovedelmezdsége érdekében. ‘A tejtermelés csdkken6 iddszakaban (a lakticié 20. napja utén) nem is is- merjik igazdn a szopés nyulak fehérje- és energiaigényét, de gy véljik, ha iis illatfaj esetében ez természetes, talin itt is érdemes lenne foglalkozni a starter” vagy ,wilasztdsi” tipok dsszeallitisaval és az elkilénitett etetés megoldasival 2 Sajnos anyagi okok miatt idealista, de valés igényen alapulé etképzelés- nek tink egyes gydrakt6l, hogy a fiaztatédobozon belil ,.minietet6” kialaki- tisdval probaltak megoldist nydjtani ere a problémira (20. kép). A vescteségek esokkentése és az anyanytil védelme: a kizéras tabbi evekben divatossé vilt a sziletés utin az anyanyil kizarisa a fiaz- tatdlidabdl annak érdekében, hogy az esetleges ideges ugrilésival ne zavarja a fidkikat, ne tapossa szét az almot, Sajét megfigyeléseink szerint itt is van bizo- nyos itszatbél adédé hiedelem, hiszen az esetek tobbségében nem az anya ta- possa szét az almot ki-be ugritisival, hanem az alom pusztulisa teszi az Alla tot idegessé (tbbek kizétt a felhalmozédott, de ki nem szopott tejmennyiség okozhat Feszité érzést a esecsben). Emiat jellemz6 viselkedési forma az anya idegessége, ketrecbdl valé ki-beugriisa, miutin a fidkék mar elpusztultak. ‘Az anyanyiil kizarisdt ez a jelenség tehat nem indokolja, Feleslegesnek, st hitranyosnak tartjuk tehat, hogy a fialdst kOvetéen kb. a szopés nyulak cegyhetes Kordig az anyanyulat a fiaztatédobozbol kizarjuk. Ha et tessziik, az anya idegessé valk, taliban be akar jutni a fidkaihoz, a fiaztatédoboz le- zit nyilasat kaparja, izgatottan viselkedik, nem pihen és nem termel elegen- d6 mennyiségi tejet. Kétségtelen tény mégis, hogy az anya napjaban esak egyszer szoptat, és konkrét vizsgilatok szerint ez a kisnyulak szimara ele- gend6 is (10. ébra) Mélyalmos kisérleteink sorin ez annil is inkibb megallapithat6 volt, mivel a reggeli szoptatést KévetGen az. anya maga témte el az alom felforgatisdval a fiaztatédobo7 nyilasit igy, hogy azt nemegyszerteljesen betemette. A késdb- biek sorin, 1-3 hetes kor kéztt azonban az anya kizérdsival almonként 1-2 rnyulat menthetiink meg azzal, ha a fiaztatédoboz ajtajét bezirjuk. yenkor Uugyanis a fidkak els mozgasi probalkozisaikat teszik, ,kipattannak” a fészek- bal, ahova nem tudnak visszamenni a korabban mar emilitett magas kiiszb mi- att. yenkor vagy kihiilnek, ,megdermednek”, vagy a ketrec réscin keres2til cesnek be a trigyacsatomdba, illetve masznak ki az etet6kin keresztil. Az ol- dalrdl, kiiszdbmentesen akasztott dobozok esetében, ha a ketree réesinak Iyuk~ meérete is kiesi, ez a vescteség kizirds nélkil is esokkenthetd. Indokoltnak tarijuk tehit a napi egyszeri szoptatis alkalmazasit a fiazta- todoboz nyilisdnak zirdsival 1-3 hetes kor kGz6tt, de 1-2 hetes kor kézéit feltetlenil 8Attol kezdve, hogy a fidkik dndlléan tudnak ki-bejarkélni a fiaztatédo- bozbél, a doboz bezarisinak kiiléndsebb értelme nines, hacsak az anya vé- delmében nem tesszitk meg ezt. Az anya védelmére egyébként sem ezt a médszett tartjuk helyesnek, hanem az anya szémata a pihendtér (doboztets, parkdny) kialakitisa, ahova az éhes fidkak ell menekiilni tud, és pihenhet, mint ahogy ezt kordbban emlitettik is. 1 * szoptatott 8 2 x szopiatott 1000 < 10. bra, Almok itlagidmegénck viltozisa 28 napos korig (Herczeg B. utdn) A haromhetes szopés nyulaknak a fiaztato dobozra mar nines sziikségik, haesak nem kritikusan ala szedjik, kitakaritjuk és fi esony az istill6 hémérséklete. llyenkor azokat le- t6tlenitjiik. Helytelen gyakorlat a dobozokat a ré- benthagyasival térolni és esak az ismételt haszndlatbavétel clétt takaritani, fertétleniteni. A tiszta kifertétlenitett dobozoknak sziikségiik van ,biol tehait a haszndlati sziinetekben kimosva, kifert6t- lenitve kell azokat térolnunk alomany: ihenési 64 1. kep. Telepadion kinyijtzkodva pihen6 tenyésenyai 3. Aép. Fébol késvtett nyitketree esatlakoztatott Snetets és ita A fiaztat6 doboz tetején pihens anyanyiil 4. kép, Szalmabalibsl készilt yale4. kép. Hiromszintes ketecblokk istallokban 6p, TrigyaelvecetScsstora 7. kip. Tltelepitet , a ketreeblokkban ayilisll6 (a bikal ketrecizem szinesséysbdl Kézdlve)13, kip, Fesakst epics 14. kip, Az elk | anyanyiil anyanyiil. A fészek az anya fejéne! | thats IL. Kép. Eile nyélistallo szerkezete 10, kép. Bakfolyoséval elliott tenyészketrec A Rép. A fészek mellett vikigra jot P ilbt nyulak a feszek FHokak ,tijekozbdnak felé msznak 17, kép. Gyaluforgicesal almozett 18. kép, Szias alom 12, kép. Az open ait” 5 “ ! Fiaztatédoboz dabozban. Szértakard fedi a fidkakat — nydilhis-el6alitas a szabadban20. kép, Elklonite nyulak rész sdobozban 21. kip, Kokeidizis. A preventive 22, kép. Kokeididzis, A bélboholy kokeidiosziatikummal Kezelt alla (lent) esiisiban szimos képz6d6 oociszta, 6 lomtestvére ‘a kidszdivetben idilt gyulladas at. Tordk I seivessexébsl) 23, hep, Teljesen zirt, wépi szell6zésti nyitott istalls nyélistlle 25, kp, Az. inetet6 elhelyezése az anyaketree atajn 27, kip. Mélyalmos tartis 26. kép. Rost fell wy kivetkeztében 28. kép, Pasteurella baktériumtelepek primér kultirdban a véresagar felletén29, kép, Pasteurell6zis. A hurutos- ‘gennyes tid6gyulladis korképe 31, kép, Pasteurellizis, Gyulladas a kézépfilben (torticollis) 30. kep. Pasteurellizis. Gennyes tilyog a teimirigyben 32, hep, Pasteurellézis, Tilyog a bor alati kitdsztivetben 33. hep, Pasteurelizis. Gennyes méhgyulladas korképe 34. kep. Pasteurellozis. Fibrinszila Fekélyek a gyomorbanbe 39. Adp. Mucuid enteritis Besziradt vakbal és kévetkezn ‘mucinfethalmozdais, 40, kép. Amnucoid enteritis kiséeletes elidézése a vakbal lekstésével 41, kép, Novendék nyulak 42. Rép, Mysomatizis. ydlissal jard szajeyulladisa Verzések a falkagylé belsé feliletén43, kip, Myxomatizis. A fe myxoedémis duzzanata 45. kép. Majkokeidizs. Hoatalmasra duzzadt tarkézott mij 44, kd. Myxomatozis, GbKEpzbdéssel jir6 alak 46. hep, Fillhesseg Hlyagok Jp. Dermatomikécis, az orthton cembridk a méhben ck fel54. kép, Az ondo mozgisinak 55. kép. A specialis higitisban vizsgilata egyszerii esckizikkel tart6sitott ondé ethelyezése 1 hitd-x2allits dobozban 56. kép. Mesterséges termékenyités. ‘Az anyanyill rogzitésének mada 57. kép, Mesterséges termékenyités. Az anya térden t6rténd ryzitéseAz anyanyil rogzitése es6illvany! 59. kep, Mesterséges termékenyités Ketségtelen, hogy a miianyag fiaztaté dobozok higiénikusabbak, kény- nyebben tisetithatdk, fertétlenithetsk, mint a fibdl késziiltek, de nedvsziv6 akrabban takaritandék, az ellucskosodott, nedves aya Iehet kepességiik hidnya miat alom pedig szopéskorban tobbféle betegsée melegs A tenyészillatok kivélasctésa Talin sokak szaimaira meglep6, de a tenyészillat kivalasztisat mar szopos kor- ban el kell kezdeni. Ez. azt jelenti, hogy esak olyan almokbol érdemes te~ nyészaillatot meghagyni, amelyben légzbszervi v emésatészervi megbete- gedés nem fordult eld. Ennek elsédleges oka, hogy a gyengébb cllenalld képességre valo hajlam az alomtestvérekben is valdsziniileg megvan, esak a clés formajéban. A masik ok, Ol Ordk- szoposkorban még nem jelentkezett megbe hogy e es betegségekkel szembeni ellenallé kepessée valoszinii lédik, Nagyiizemi vizsgilataink sordn azt tapasztaltuk, hogy az ¢ mokbél (amelyekben még a hizlalas sorén sem fordult el6 megbe sgedés) &sszeparoztatott egyedek fidkdi az dtlagosnil nagyobb ellenalld képessévee! désekkel szemben, pin azt gondoljuk rendelkeztek, kiiléndsen a légz6szervi megbel Azt almot tehit, cenyészailat kivilasztiskor felh ban a betegségek szempontjibl is fi hog ig a sroptatisi iddszak- Azanya réven megszerzelt maternalis immunitis ugyanis kb. kéthetes ko- édi az Allatokat, et KévetSen azonban mir esak a sajat immunrendsz> ok és immunsejtek nyiijtanak szimukra vedelmet A PATE Allattenyesztési Karin, Kaposvairon végzett vizsgilatok szerint a tenyészanya kivalasztisdinak nagyon fontos alapja a esecsbimbok szman: aroziisa, Ezt szintén a néhi napos nyilon kell elvégezni mer ilye! clelé megvikigitisban a hasfalon a bimbokezdemények kOnnyen hetdk, késbb a ndvendék allatokon ez mar nehéz, és pontosan nem is végezhet6 el Minimiilisan nyole, de inkibb Okikat, és ha nem is adnak tbb tejet, fldkilik kOzOtt alacsonyabb az elluul~ lisi ardiny, kvetkezésképpen magasabb a valasztott nyulak széma, Kaposviri vizswdlatok szerint a nagyobb eseesbimbészim j61 driklédik. kiilénésen akkor, ha mar az apaallatok kivilasztisakor tekintettel vagyunk erre a szempontra.‘Szopés korban célszeri elvégezni az dllatok jelélését is, ha a jel6lési rend- szeriinkkel az anya vagy az apaaillatra utalni akarunk, A jelenlegi jel6lési rendszerek kézill a flesipkézést,illetve allat flllének tetovalisat tartjuk a legmaradand6bb, legbiztosabb jelzésnck A szopés nyulak mesterséges felnevelése Néhany esetben eldfordul, hogy ~ egyenkire esak kényszeriségbél — kényte~ lenck vagyunk megprdbilkozni a szopds nyulak mesterséges felnevelésével. Ebben a vonatkozisban az irodalomban esak laboratdriumi kérilmények ko- zétt, drigdn eléallithat6 te;potlbk alkalmazésdval olvashatunk sikeres pro- bailkozisokrol, annak ellenére, hogy gyakorlati kérilmények kézit is, bizo- nydra sokan prabilkoztak mir a szopds nyulak mesterséges téplilisaval, fel~ nevelésével. Sajat tapasztalataink szerint, kéthetes kor utdn a mesterséges taplals sike- res lehet, killéndsen nyari id@szakban, amikor gyenge lucernaleveleket és friss hajtdsokat is felhasznalhatunk az dllatok kiegészité etetésére. Vizsgéla- tainkban a tehéntej illetve a cseesemdtipszerek zsirtartalmat tejszinnel, az anyanyil tejzsirsziizalékihoz igazodva Allitottuk be. Kéthetes korig ezek a latok nem vezettek eredményre, ezideig tehat nem sikerilt a gyakorlat, ‘ira dtadhaté médszert kidolgoznunk, Gyakorlatunkban legkorabban kéthetes, mar a tejpotl6t dnilléan elfoayaszté kisnyulakat Iehetett a tehénte} tejszines kiegészitésével csekély elhullis mellett felnevelni, de ezek az dlla- tok is jelentdsen visszamaradtak fejl6déstikben. Nem szabad azonban megfeledkezni a tchéntejbe kevert, vizben oldéde kokcidiosztatikumok alkalmazésérdl (pl. Baycox), mert e nélkil a probalko- zis konnyen eredménytelen lehet a7. dllatok hasmenése és a vastagbél bakté~ riumflérajanak megvaltozisa (kSvetkezményes ,,felfivédas”) miat. A szopés kor betegségei A scopés nyulak tin. siérga hasmenése” a 1-3 hetes kor kézatt eléfordulé heveny megbetegedés, sirgas szinit ig hasmenés megjelenésével jér, és a szopds nyulak kérében 50% -os el- hullast okoz. 66 ‘Tekintettel arra, hogy az emészt6traktusb6l az E. coli tenyészthetd ki, a betegséget a szerzik tbbsége kéroktanilag E. coli okozta bintalomként ja le, noha sajat vizsgélatainkban az E, colival wrtént fertézésekkel a kérfor- ‘mat eldidézni sohasem sikeriil, akkor sem, ha a lemeziintéses baktérium- szmlalo modszer legmagasabb higitisbol szirmaz6 torzsekkel kézvetleniil a szopés dillatok gyomriba injektéltuk a levestenyészetet, Mivel a gydgyszeres kezelések is eredménytelenck voltak, az a vélemé- nyiink, hogy a valédi k6rokot ez ideig nem sikeriilt megtaldlni, Sokan a tej asszetételének megvaltozsat gyanitjik a kérforma hatterében, de az egysej- Adi parazitak (cryptosporidiumok, Encephalitozoon cuniculi) is okozhatjék a megbetegedéseket, elhullisokat. A betegség tipikusan a fiaztat6 lddaban fordul el6, egyik naprél a masik- ra, hittelen jelentkezik, é a klinikai timetek nem mutatnak mast, mint a szopés nyulak biizis, sargis szini, hig vagy ragaesos bélsirral valé szennye- zettségét. Nehany nap utén az dllatok bore réncossa vilik a hasmenés okoz~ ta vizveszteségbal eredé kisziradas miatt, &s a megbetegedettdllatoknak kb. fele elhullik. Az alomban legtibbszir az Osszes illat megbetegszik, ugyan- akkor betegség egy istilléban t6rténé, fiaztaté dobozrsl fiaztaté dobozra va- 1s terjedése nem jellemz Annagyiizemi gyakorlat soran a beteg almoknak a kiilinbizd teripis si- vit antibiotixumokkal (rtént gyégykezelése litszélag 50%-0s tilélést ered~ ményezelt, azonban soha nem volt kiilénbség a kezelt és a kezeletlen cso- portok tilélésének arényéban, A kezelt allatoknak esaktigy mint a kezeletle- neknek kb. 50%-a maradt életben, valoszinileg a hasmenés silyossagat6l fiiggden ‘A kezelt llatok egyedi kezelése, pirhuzamosan a felhasznélt antibioti- kum vagy szulfonamid szerinti mas-mds szinnel tOrtént jeldlésével egyik ké- szitmény (Neo-Te-Sol, Gallimycin, Polymyxin, Maripen, Pycocin stb.) al kalmazisa sordn sem hozott eredményt, Minden esetben kb. ugyananny, lat hullott el a jeldt, illetve jeldletlen esoportbsl, és a szinek (antibiotikum- ook) k6ztt sem lehetett semmilyen kiilinbséget tenni. A kezeléseket kOvetd- en ugyanolyan arinyban fordult eld a tiinetek siilyosbodasa és a hasmenés esikkenése is Annem tisztazott k6roktan miatt a megelézés és a védekezés lehetSségei is korlétozottak. Lehetséges, hogy egyes anyak almaiban gyakrabban fordul el6 a megbetegedés, Iehetséges, hogy az anya igénybevétele (Fialdsok szima, gyakorisiga) hajlamosit a megbetegedésre. Az egysejtti parazitik szerepét azonban mindenképpen tisztizni kellene 6A scopés nyulak pasteurellécisa A pasteurell6zis gyakran mar szopés korban megielenik (a betegség részle- tes leirasat Lisd késObb), de a felnétt allatokra jellemz6 klinikai timetekben ‘megnyilvanulé megbetegedések kéziil esak a fels6 legit, iletve a tiddre ki- terjedé kérformak jelentkeznek. ‘A fertérddésnek szamos médja lehetséges, hiszen a kérokoz6 Pasteurella multocida az dllomanyban jelen van. Lezvalésziniibbnek a eseppfertSzés vé~ lelmezhets, amikor az istallétirsak Altal kikah6gbt, a7 istilld levegdjében lebegs nyalkacseppekhez tapadt kérokoz6t lélegzik be a szopés nyulak. Kezdetben esak az enyhe orrhurut a jellemzé tiinet, ami savos orrfolyis- ban nyilvanul meg. Az illatok tiisszgnek, a fejikket rizzik, két els6 labuk belsé feliiletének szérzete esapzott az orrtajek dOrzsdlése miatt és viszonylag hamar, néhiny nap utdn a heveny tiidégyulladas kialakulasa kOvetkeztében elpusztulnak. Kivételesen a betegség idiilté is vilhat, amit lesovanyodés, esetenként az ‘iladék elgennyesedése jellemez. A szopés korban megbetegedett dllatok ritkin valnak tinetmentessé (hiz6k, felndtt dllatok esetében ez el6fordulhat), inkabb elhullasuk kovetkezik be. Az Allatr6l-dllatra terjed6 fertézés manifesztélécisa mellett a klinikai ti- netek kialakuldsiban az egyedi érzékenységnek is nagy szerepet kell tulajdo- nitanunk, mivel az egyes almokban nem minden szopds nyél betegszik meg, Gyégykezelésre sok remény nines, az illatok egy része intramuscularis antibiotikumos kezelésset jtmenetileg tlinetmentessé tehet6, de a betegséatk a késdbbiek sorin ismételten kitijul, és az Allatok elhullisa bekOvetkezik. A megelézés lehetSségei kézil ki kell emelniink a tenyés716i munkat, ami annyit jelent, hogy a beteg almokbol akkor sem érdemes tenyészzillatot meg- hagyni, ha aban nem minden szop6s nyil betegedett meg, ‘Az iddnként megjelend tj és tjabb vakcinak korlitozott értéktiek, ha egy- 4iltakin haszndlhatok, Tébbségiik a combizomban, az oltis helyén idéz elé kérilhatarolt gennyes g6cot, jab eseiben helyi két6szévet-szaporodist. A gybgykezelés reménytelensége indokolja, hogy az ilyen allatokat még, szopés korban j6 selejtezni, ugyanis a tapasztalatok szerint ethullésuk kés6bb ligy is bek6vetkezik, amikor mar jelent6s mennyiségt takarmanyt fogyasz~ tottak vagy alomtestvéreik ell szivjik el az anyatejet. Jelenlétiik az istall6- ban illand6 fertézési forris, és a kérokoz6 virulencidjinak fokozédésahoz vezethet. 68 A hazinytil bélkokcidi Ezt a parazit6zist azértirjuk le a szopds kor betegségei kz6tt, mert vélemé- nyiink szerint az allomany hathatds védelmének kialakitisat mar a szopos korban el kell kezdeni. Ezzel is szeretnénk eloszlatni egy téves beidegzSdést, mely szerint a betegséx jelentkezése a vilasztishoz kotédik. ‘A hdzinyél bélkokcidiézisa a fiataldllatok ezysejti parazitak okozta has- ‘menéses tiinetekben megayilvinulé meghetegedése, amely tarsfertézések ki- alakuldsa esetén, de dnalléan is nagyarinyi megbetegedéseket és elhulliso- kat okoz. A hazinyiltartis legnagyobb veszteségeit ez a betegség idézi cl, exért a ~ baromfi felnevelési technologisjshoz hasonléan ~ a takarminyoz’- si technolégidba iktatottan rendszeresen védekezniink kell ellene. A hizinyulak bélkokeidi6zisa az. ut6bbi évtizedekben (leszdmitva a lee- ut6bbi néhany évet) jelent6ségéhez képest kevés hangsilyt kapott, amelynek okai a kovetkezSkben foglalhatdk dssze 1. Az intenziv tartismod kialakulésival pirhuzamosan, tekintélyes szer- 28k Klasszikus miiveire timaszkodva dltalinos volt az a nézet, hogy a riics- padozat nmagiban is megvéd a kokcidi6zistil, hiszen a fert6zést okoz6 bel- sir a reson keresztil azonnal tivozik, azzal az allatok nem érintkezhetnck, Ebben az iranyban tehat nem is litszott érdemesnek keresni a nagy vesztesé- geket okoz6 emésctdszervi betegségek okait, a Ieggyakrabban az E. coli uralta a bakteriolégiai keépet. Mivel e az dltalaban bélpatogén csira, rutin bakteriolégiai mods rekkel siltaléban nem mutathaté ki a nyulak belflbrajabsl, felszaporodisanak ‘megillapitisa kézenfekv6 diagnézist hozot, kiléndsen azért, mert mis ga dasiigi haszoniillatok ndvendékeiben az. E. coli bizonyitottan énmagiban is ‘végzetes kimeneteld k6rformakat idéz.el6. 3. A betegség Klinikuma, de foként kérbonctani képe az intenziv tarts el- terjedésével pirhuzamosan eltért a koribban megszokott és bélkok- cididzisként leirt k6rformékt6l, a korabban idilten jelentkez5 megbetegedés hevennyé valt, mér klinikailag is kizérva ezt a parazitézist a koroktani lehe- tiségek Korii. 4. A megbetegedések és az elhullisok zme altalaban az intenziv tarts al- tal eldrehozott, 30. nap utin trténd vilasztist Kévetden fordult el, adott volt tchat ezt a technoldgiai fizist a betegség jelentkezésével dsszefiiggésbe hozni. A mas allatfajokban is hasonl6an a valasztashoz kapesolédé kérfor- mika irtak le, réadisul a bélb6l kimutathato volt az E. coli is, mintegy dlar- cot téve a valédi kirok elé. 695. Végiil az ij fajtékkal, hibridekkel intenzivebb takarményozés jért cgyiitt, aminek kévetkeztében a hizlalisi idé néhiny honaprOl néhany hétre esokkent. Ezt emésztésélettani viltozisok is kévették, melyekkel pirhuza- ‘mosan patogénebb kokcidiumfajok keriilhettek eldtérbe. Az intenzivebb faj- Lik, intenzivebb tartisdval parhuzamosan ez a folyamat mas dllatfajokban is lejitszbdott Mindezen tényez6k egyiitt hatva késleltették a betegség valddi jelentdsé- _gének hangstilyozasat és értékelését. Ez tbbek kéz6tt a nagyiizemi termelés ‘gazdaségi ellehetetleniilését hozta, amely nem is birta ki a 90-es évek elején bekdvetkezett gazdaségi és tarsadalmi valtozsokat. A betegség Kéroktanaban az Bimeriidae csakidba tartoz6 kiilinbéz6 kokcidiumtfajok jatszanak szerepet. A fertézdképes alak a sporulélt oociszta, amely szdjon at jut az emészt6- rendszerbe. Ott a rendkivil ellendll6, kettdsfald burok, elssorban az emész tGenzimek hatisira felnyilik, és a tovabbiakban az dnilld szervezetként 65 sporozoitik szabadda vilnak és a bél nyalkahartyajénak hamsejtjeibe hatol- nak, Ezt kéveten magjuk osztédasa utin oszt6dé alakkd, tin, schizontakka vlnak, amelyek citoplazmajiban az djabb, iin. merozoita nemzedék alakul ki, A merozoitak (a gydgyszerek tébbsége a schizontikra é a merozoitékra hat!) elhagyjak a hamsejteket és djabbakat keresnek fel, egy részik ismétel- ten tébb sziz vagy tébb ezer ijabb schizontiva, illetve merozoitiva valik, ijabb sejtek sokasdigat téve tnkre, Ez a folyamat kokcidium fajokt6l fged- en (Obbszir megismétlédhet, himsejtek millidit téve alkalmatlanné funkcio- uk ellitisira, A legutoljéra kialakult merozoita nemzedékbéi, a himnemé mikrogaméta, illetve a néivart: makrogaméta alakul ki, melyck egyesilésébél az. dj egyed, 2 zigota jon létre, Ez keités burokkal veszi kOrill magat, oocisztiva valik és frral a kiilvilégra jut. A fejlédés, amelyet a zigéta érésének, sporuli- ciénak neveriink a kiilviligon fejezédik be, megfelel6 kérnyezeti feltételek kéz6tt (hdmérséklet, nedvesség stb.) A kialakult sporoldlt oociszta a fert5z6- képes alak, gy érthet5, hogy az imént leirt a gazdaszervezetben trtént din. belsé meg- sokszorozédis (endogén multiplikécid) kvetkeztében egyetlen felvett fer- t62dképes alakbol aka tb millié iiritett oociszta is képebdhet. A legutbbi években szigori laboratériumi koriilmények k6zdtt, esiszair- metszéssel vildgra hozott, izokitorban nevelt nyiléllomanyokban francia ku- tat6k kiilénitették el a nyulakban el6fordul6 fajokat és hatdrozték meg kérokozoképességiiket is (8. tébldzat, 1. dbra) 70 8, téblizat. A hazinyél emésztGrendszerében tailhat6 kokcidium fajok patogenitisa (Coudert utdn) Patogenitis méntéke Fajok Tinetek Nem patogén E_costicola Tinelmentes Enyhén patogeé E. perforans cenyhe silygyarapodis- E. exigua beli esokkenés, E. vejdovskyi hhasmenés, ellullis nines Kissé patogén E, media ol mérheté silygyara- vagy patogén E. magna podis csbkkenés néhiny E. pitiformis esetben hasmenés, E. iresidua elhullis, a mesterséges ertézés erdsségénck figavényében (110° eociszta) Erdsen patogen| E. intestinalis siilyos nivekedés- E, flavescens. visszaests,silyos hasmenés, magas clhullasi ariny (LDjy = 3,000-5,000 ociszta) Az adatokbél lithat6, hogy az erdsen patogén fajok esetében mar néhiny ezer oociszta elegend6 a tmeges (50-80%-0s) elhullis eldidézéséhez. Ha te~ kintetbe vessziik, hogy tizemi korilmények kézétt, gyézyszeres beavatkoziis nélkiil a 20-25 napos nyulak mir altalaban tbb tizezer (igaz. vegyes fajész~ szetételil) oocisctattiritenek (12. dbra), akkor ez a tény nagyon veszélyesnek itethet6, és rendszeres prevenciot igényel. Az oociszta-irités Altaliban egyszerre indul meg az alom egyes tagiai- ban, megillipithaté a g6rbék kisebb-nagyobb egyedi eltérésekkel mutatko- 26, de dsszességsben jellemz6 egyitt futisa, ami bizonyéira az ellenall6 képesség kovetkeztében fordul eld, Mindenesetre jelzi, hogy a 10-15 napos Allatokban a schizonta és a merozoita nemzedék kialakulisa kévetkeztében bélhém kérosodésival mar szdmolni lebet akkor is, ha ez nem jar klinikai tiinetekkel ‘A Korfejlddés még nem minden részletében bizonyitott,a bélben talilha- t kémiai és bakteriologia, rendkivill bonyolult kOlesSnhatisban mikbd6 fo- lyamatok miatt ez nem is kénnyii feladat. A nagyiizemi gyakorlat sordn szer~ 1@® { E. exigua E. perforans. 8 E, flavescens @ 3 E. coecivola E, magna E, pirifonmis E, veidovskyi 30m IL dbra. A hizinyilban talhat6 Bimeria fajok sporutilt oocisztai (Coudert utin) ett k6rbonctani, bakteriol6giaileletek dsszevetésébal & sibol az alabbi feltételezésiink alakult ki: Az emész\desiben kiszabadult fejlédési alakok a hamsejtekben elszapo- rodva azok kirosodisat, pusztubisat okozzak. igy a tipanyagok felszivodis- ban diinté szerepet jdtsz0 sejtek millisi nem tudjak elvégezni feladatukat, a bélbdt a himhisinyos terileteken részben lebontott — alkalmasint toxikus ~ tipanyagok és a bélben mindig megtaléthats baktériumoktol sziirmaz6 exo- b hasmenést vagy gyors elhullist okozva. Az exotoxinok kézétt elsé helyen a clostridium, a betegség lefolyé- n ‘gol Woe 20-2423: 2324 2 2829 3031 3233 3435 36 37 389 40 AT AP AD einp 12.dbra, Az oocisztaiités megindukisa szopésnyulakban egyedenként Felmagyarazat: a Kilénbsi2 médon jell pos nyulatjelslnek (ong. = szimlaldkameiban meghatirozott oosiszta szim/bélsirgranim) toxinokat kell me; tiineteket mutaté -nliteniink, hiszen ezen esirik aktivélodisa a hasmenéses latok nagy részében kimutathatd, amikor is a spérik mel- lett nagysderendekkel megndvekszilc a vegetativ alakok szama is. Kéztudott, hogy a clostridiumok termelik a természet legerdsebb mérgeit, melyek felszi- vodkisa estenként gyors elhullist okozhat. A bélben ~ amely bakteriol6y szempontbél egy 37 °C-on dllandéan miikiidé biogeneritornak is tekinthe- {6 —minden pillanatban nagy mennyiségti Gram negativ esira pusztul el, me- lyek boml6, 70%-ban endotoxint tartalmaz6 sejtfala fiziolégiis kérilményck kézitt is dlland6 méregszintet jefent a béltartalomban A bélkokeidiumok ~ baromfiban bizonyitottan, sziniiteg nydilban is — az esetenként a bélmozgasok lassulisit, megillasit okozzak, ami azon- nal a béliléra megvaltozisit inditja el. Ennek kivetkeztében a bakterioldgi- ai kép valtozatos lehet (13. dbra), de kétségtelen, hogy elsSsorban az E. co~ Ii nagymértékit felszaporodisa dllapithaté meg. ‘A kizatOlagosan a bakteriolégiai eredmények alapjin felallitott diagnozis tchat tévedésckre adhat okot, ami helytelen gyégykezclési és megeliz {jérdsokat vonhat maga utén, nem enyhitve, hanem fokozva a gazdasigi kart. Ez évtizedckig konzervatta a timeges elhulkisokat a nagy- és kisiizemi nyail telepeken. Szerenesére ma mér a nytiltipok vilasztékaban megjelennek a kokcidium ellenes szereket tartalmazé medikalt tapok is. A tenyésztdk is, Begyre szélesebb kérben hajlandok megfizetni az elérhet6 haszonhoz képest nem tilzottan megterhel6 felarat, bir a propagakisban az illategészséetizy- nek még vannak tennivaléi log 10/g 10 log 10g log 108 oy 5 \¢ | | a} | ii} | ~ Bacteroides 6} | acrob sporis s| | | 2 \ === coliform 4) iid Closti 1| | 4 [ j _ Clostridium | sporik 2} bh t i ety) | vege Sea clostridium 13, dbra, Az elhullottallatokrét kimutathats bélfléra elvitozisok tipusai $= gyomor, D = duodenum, J= jejunum, I= ileum, C= vakbél, R = rectum, il. bélsir A betegség jirvnytaniban a sporulélt oociscta, mint fertézéképes alak jitssza a f8 szerepet, mivel burkinak j6 ellendllo képessége miatt fert6z6képes- séqét évekig meg6rzi és ragilyfog6 tireyakkal nagy tivolségokra i eljutha. ‘Az Jilattenyésztésben haszndlatos fertétlenitészerek

You might also like

• Zádor Anna - Építészeti Szakszótár PDF

  

  Document63 pages

  Zádor Anna - Építészeti Szakszótár PDF

  Tamasgall

  100% (3)
• A Halal Es A Hozza Vezeto Ut - Elisabeth Kubler-Ross

  

  Document166 pages

  A Halal Es A Hozza Vezeto Ut - Elisabeth Kubler-Ross

  Bence Farkas

  100% (5)
• Schacter Daniel Az Emlekezet Het Bune

  

  Document351 pages

  Schacter Daniel Az Emlekezet Het Bune

  Tamasgall

  0% (1)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Kutyák 2 PDF

  

  Document33 pages

  Kutyák 2 PDF

  Sentenyi

  100% (1)
• A Ló - És Pónigondozás Kézikönyve PDF

  

  Document258 pages

  A Ló - És Pónigondozás Kézikönyve PDF

  Tamasgall

  No ratings yet
• Tundeszotar

  

  Document24 pages

  Tundeszotar

  Loknin

  100% (1)
• Solti Gábor - Talajjavítás És Tápanyag-Utánpótlás Az Ökogazdálkodásban

  

  Document63 pages

  Solti Gábor - Talajjavítás És Tápanyag-Utánpótlás Az Ökogazdálkodásban

  Tamasgall

  No ratings yet
• David Miller - Korszerű Harckocsik És Harcjárművek PDF

  

  Document85 pages

  David Miller - Korszerű Harckocsik És Harcjárművek PDF

  Tamasgall

  100% (1)
• Alexander Oakwood Válogatásában - Gyémántmezők, Történetek Sikerről És Boldogságról PDF

  

  Document98 pages

  Alexander Oakwood Válogatásában - Gyémántmezők, Történetek Sikerről És Boldogságról PDF

  Tamasgall

  No ratings yet
• Vdi 4630 - 03

  

  Document46 pages

  Vdi 4630 - 03

  Tamasgall

  No ratings yet
• VDI 4630 Tablazat 1

  

  Document3 pages

  VDI 4630 Tablazat 1

  Tamasgall

  No ratings yet
• Richard Bandler - Élj Úgy, Ahogyan Szeretnél! PDF

  

  Document84 pages

  Richard Bandler - Élj Úgy, Ahogyan Szeretnél! PDF

  Tamasgall

  No ratings yet
• VDI 4630 Tablazat 2

  

  Document1 page

  VDI 4630 Tablazat 2

  Tamasgall

  No ratings yet
• VDI 4630 Tablazat 1

  

  Document3 pages

  VDI 4630 Tablazat 1

  Tamasgall

  No ratings yet
• Dr. Pavlenko Alexander - Angol-Magyar Társalgási Témák Angol Anyanyelvűektől 2 PDF

  

  Document105 pages

  Dr. Pavlenko Alexander - Angol-Magyar Társalgási Témák Angol Anyanyelvűektől 2 PDF

  Tamasgall

  100% (1)
• Vdi 4630 - 03

  

  Document46 pages

  Vdi 4630 - 03

  Tamasgall

  No ratings yet
• Michael Gienger - Gyógyító Kövek Katalógusa PDF

  

  Document45 pages

  Michael Gienger - Gyógyító Kövek Katalógusa PDF

  Tamasgall

  No ratings yet
• Dr. Pavlenko Alexander - Angol-Magyar Társalgási Témák Angol Anyanyelvűektől 2 PDF

  

  Document105 pages

  Dr. Pavlenko Alexander - Angol-Magyar Társalgási Témák Angol Anyanyelvűektől 2 PDF

  Tamasgall

  100% (1)
• Solti Gábor - Talajjavítás És Tápanyag-Utánpótlás Az Ökogazdálkodásban

  

  Document63 pages

  Solti Gábor - Talajjavítás És Tápanyag-Utánpótlás Az Ökogazdálkodásban

  Tamasgall

  No ratings yet