Tartalom Bl6sz6 Az otvoslis :Srténete A természet megérése A szervezetalapvets kémiai youass Mi az egésaség? Mia betegstg? Mi agyégyulis? Mi az élvezet? . Mi az bregedés? Az elsalakosodas élethosszig tarto folyamata Miben killénbOzik a férfi- és 4 ndi szervezet ken a? ‘Viranddsség: szép édesanya, egészséges gyerme! Miéct ritkul a hajunk? Miért csak a nOket fenyegeti a cel A sportol6 szervezetének kémisja axel alakosodas okozta hetegségek, avagy a civil Srervezetiink kéridja a szajt6l a vegbélig ~ savasiv6 vagy bézikus? talanitas kemidja (akcalanitas Az asvainyi anyagck jelentdsége Be i krizis és egyéh bojti balesetck Ovatos salaktalanitas Sclerosis multiplex .. A betegségek megeldzése, avagy hogyan gondoskodjunk egészségiinkrot atoais . Elész6 Peter Jentschura Josef Lehkamper Kedves Olvasonk! On aogyan szokott szakkbnyvet olv téve az olvasmanyt? Ez csak a leg ide-oda lapozgat, nindig 2nés, kulbn6: ben~ mondjuk, a narancsbérr6l, az €lvezetekrél vagy mas, 61 elosz6r. kilondsen ér eteket, hogy Onmagukban is akkor is Erthetek legyenek, w. Osszes tObbi fejezetet elol lehets is, c2ért idazok megértését kérjak, akik €ppen ezt z akarjak elolvasni. Szeretettel koszingjiik minden kedves Oly On 5 ugyanarea vigyik, ni ar életct, és egészséges maradni. Akine! ép és fiatal is marad, megdrzi test lem és az anyag egységét. A si anyagban ~ ez maga az Flet, a novényi,é £16826 jclenthet tendki rovid ideig tart a heves élvezet, amelyct évtizedes gydtrelmek k anal fajdalmasabbak, minél kevésb¢ apoltuk korabban a haj szellemiink az emberré valés soran éveken at lakozik, vat jnos vitathatathn igazsig, hogy igen sokan élnek évekig ak ext az életmédot aranylag sostig képesek ik nélkiil, Megtehetik, mivel OrOK0lt hi ik és szileik fe! s eletmécja annyi tartalékkal lata el Oxet, dadhatjak magukat korunk divatos évezeteinek. ‘gyengék, betegesek lesznek, s nem is gondoltatnak ilyen mul: go életmédra. ‘Mindnydjunknak nagyon kel bad id6 eldtt elpazarolnunk, A figyelem bolygojén éliink. Nap mint nap, percrOl perere réser. niink, nehogy akarattal vagy akarathinul megkdrositsuk testtinket, sze miinket. Ha ez mégis megtorténne, testiink és szellemiink azonnal vészjcle- ket ad, Ismerjiik fel ezeket a jeleket, é figyeliink r4juk! Ha igy eseleksziink, jutalmunk hossad, boldog és egészséges inkarnaci6 lesz. Ext a koryvet nem az akadémikus tudomanyossig jellemzi, sokka inkiibb @ jozan és2 é egy tj korrél, a2 egészségr6l alkotott tj, meré hipotézisek. Az akadémikus tudomdnyossig sokat veszitett presztizséb6l az tiruazds vinval6 xudarca, a veszélyes atomkisérletek, miatt, Miutan pedig szociol6gi: manyok kimutatték, hogy tadoményos felismerések” kiesapon- igydznunk brokl6tt testi w6kénkre", nem sza- itszanunk! Sokan nem akarnak nyolcvan évnél tovabb élni 6 tin mutatjak kia még dayos folismerések", hogy aoknek éppen 22 el hata lesfrissebb meg: ‘Hamburg. A némecek ekinselyes része (44%) nem akar nyolevan é Ikérkéedéshol, melyet a hamburgi Die Woihe cima hetilap végestetet ‘A németeknek «sak minregy 18%a szeretné mogérni a sedzadik évét 1997, austus 7. #L0sz0 9 ilizaciOnk akkor éri el végpontjat, mikor ez a ,felezést id" ~ junk inkibb pusztulisi id6t? ~ a nulléhoz ér. Egyszersmind ekkor ismeres, hogy edd Adam ese szerint mar csupan hat, legfbljeb! Azorvostudomény pontos megnevezése példiul nem is tudomdny volna, ka: nem mifivészet. Mvészetnck is Keil lennie, hiszen a természetben egyetlen ember sem pontosan olyan, mint a tbbi. Még hOpehelybol sincsen két egy- forma. Az orvostudomanyban -illetve az emberek és illatok orvosi kezelésé ben ~ nem létezik két, rontosan megismétethets eredmény.! Minden eleven lény, legyen bérember, dllat vegy ndvény, egyedi telhetetlen. Ez igy szintetnie ezt a2 berek, dllatok, névényck homogén, tijratermelhets témegét helyezni, s megismé- lesz mindzddig, amig a tidomanynak nem sikeriil meg- Orizzen meg rsh @ Mindenhat6, a sajat jozan esziink és a ke Vaion mi célb6l zkarnak most dllatokat kl6nozni? Mas céljuk nem Iehet, mint problémamentessé és gitlastalannd tenni a tmegtermelést és a fozyasztas Es akiir hajlandok vagyunk tudomasul venni, akér nem, rink, emberckre sem fogyasztoként, sem munkavallaloké maskent! Sajat magunk kivanurk rendelke: mekkorunkka Ehhez egészséges szervezetre van saikségins. Olyan médon k nunk testiinkhos, ahogyan azt nar a régi gOrdgOk is anitottak, Ok tes m aig egészségesek testben és Idekben, {nap a testiinkben a kiléabdz6 anyagobkal. Csik igy maradhatunk so- 44%-a nem akar ayolevan évnél tovbb élni, A kormanyzat meg a nvugdijbiz- tosit6k nyilvan tapsikolaak érémakben, Mi viszont a megkérdezettek azon 18%12 eLsz0 ~ 1 salaktalanitis érdckében ~ ligosit6 legven. A testipo.dknak nem volna szabad savas kemhatastinak lennitk, ahogyin azt manapsig a tudosok nagy része tévesen 6 hibasan propaga Onnek is melegen ajinljuk a Die Leisenkur cimt konyvet, mely a Turm-Ver- lagndl jelent meg elérhet6 ron. A Leisen csaléd eredmeényei tObb mint het venévnyi kutatisi tapasztalaton alapulnak, igy a legmagisabb tdomanyos igenyeknek is megfelelnek. nyt tartunk a tudoményos megitélésre. Tudésunkat, 5 kutat6- & tanacsad gyakorlat soriin szereztitk, c sajat és mds kulttirak évsaizados akar évezredes hagyomanyaira ‘Terméstetesen mi pill. fivtizedeken at voltunk tehetetlen tantti annak, ahogy kedves ismerdseink, tuk ces Pa tésra, EIhataromuk, hogy me lizdcios betegségek” lenyegét€s alapjit megtalni, és eredmenyeink alapjan étrendeket, keze! 4 ket kifejlesz:eni eme betegségek kezelésire, gyOgyitisira Minden betegségnél més elemek hianya vagy elsalakosodasa figyelheté meg aileg ethasznélt,illetve savakkal salakanyagot alkoté slemek AIDS Elemek: Au, Ca, Cd, Cl, Co, Cu, Fe, Ge, Hf. Hg, I. K. La, Mg N. Na. Ni, 0. Os, P, Rb, Se, Si, Sr, Te, Ti. Zn Amelgdmmérgezés Elemek: As, Bi, Br, Ca, Cl, Co. F, Hg, Ni, O, Fb, Sn, V iaketes mellitus (cukorbeteység) Elemek: Au, Cr, Hf, J, La, Pt, S, Zn Rak Elemak: As, Fe, Ge, Pb, Sm, Sn, Sr. Ti, Zn Reuna Elemak: Br, ; Cs, Cu, Ha, Li, Ma. Sn. Sr ELOSZ0 év hogy ha az egés7ségtigy cel javaloban az ember gyégyulis és egészsége lenne, akkor sem koayvinkre, ogyitok garmadajéra, sem pedig a kOrhazak €s az orvossigok an 5 bb annyira fontos nairium-bikarbondtot (NaH1CO,) figyelmen zéstechnikat. Brat eon cetetni engeds szivféjdalmak esetén a természct- i Penségzel szdulit javasol a savak gyors kbzimbisitésére. Leg-‘A SZERVEZET ALAPVETC KEMIAISZABALYOZASA At bevenni tabletta vagy bézikeus ital formajéban, enthet a igos borogatts vagy emo mrolgarbdl 8,54 m fi-betegséghen vagy 5 = 1,8 millié a koszvényes. az alland6 orvosi kezelést igényl racija évtizedek ota athatatlan! 26 kozlemény: ,A t 16 népgazdasigi kart Az élelmiszeriparban iban nem is érdemli meg az ,élelmi szer’ eine ok, Akedvez6tlen egészségi allapot jellegiiek. Kialakulésukhoz az tt dllapotara van szikség, megfelelé tpt siilyab6l kibillent bels6 kozegre. A SZERVEZE” ALAPVETO KEMIAI SZABALYOZASA sorban onnon egeszse) at, Ehhez mélyebb ismeretekre van sziikségiink, ismernunk kell az anyagese-e alapfunkcisinak a kovetkez6k: a viz, az clektr t tekinteniink! A viz-, az elektrolit-ha egységet alkot. iz a harom alapvet iumikus és él folyamatot jelent. E dinami - fOantartisa pedig élettontossigd és clengedhetetlen ~ nélkiile 2 kOtOszSvet és vese kOxOU Montos sarscolgaltats szerepérol sem feledkezhett ibiik elleni gyomorsavas védekezést. A kOtOszOvet csak tigy m OkEpes, ha fOlvaltva telitGdik savval és bazissal, eszél, amelyeknek a valédi drapdlyhoz hasonl6 szabalyossage: miskilonben kérosodik, s6t leill a kot6sz6v N a sejtek és a szervek mar nem tudnaka kotOszovetea at a ‘oxigént es tapanyagot félvenn ervezere kérosan hat, volaképpen mindesyik szervink me eroniles 6. teases a vese és @ kovdszivet véren at megvalosul $ kapesolattban okoz zavart. A szervezet igen érzékenyen ret lat valtozasaira,38 ‘A SZERVEZET ALAPVETO KEMIAISZABALYOZASA Bz a kifeezés a latin’ ogen hatoereje’. Még tovabb leegyszeri kia pHlértéke, bir és egyés hatGanyagoka sték segitségérel hat: Az elektrolit- €5 a Say vagyis a pH-értéket dathan, A nem kérairusok sziméa eat gy tehetjake hogy a pH-értek a sav crosséget fejezi 5 ithatjuk, A 0 pont semlege: elé pedig a hideg er6sodik, la exetében a kézéps6 érték, a 7-c8 ben Ichetséges. tén alkalnazték Ennek ugyanis az a feladata, hogy fonntartsa a testi Aly26 rendszerei mar Osszehasor hamersbklet +> kémnatés kezelésne wo ft sateen t, nem pedig az, hogy megsziintesse a betegséget oko76 tex ban. Ez a ketté abszolit * ees 4 az intenziv és akut ory lentiségi | NN © Lf Mr Mm OHO0070 Hteneon denekelott a betegségmegelizésben. Ez ¢ - Cs en a0 — 4 hoz, hogy megértsiik az egészs¢g fOnntartasanak legfont ome 0 aa al ‘KGlonbsx6 szervekre |" y A szervezetiink szimara szikséges anyagok csakis oldott allapothan példaul az emésztd- nek reakci6ba egymassal. Az oldészer a létfontossiga viz. Az al s rin véghemené reakcidkat cy vegyész tipikusan a ,vizes oldatban er 1G reakeiOk” kizé sorolnd. Ezér alapvetéen fiiggenek a pH-értékt a Rigos, tehit a vekonybélben ilyen kemhatis us A say exdssége a hidrogénionok (H ahatdsa hozzavet 2 Agar slender fide ' t6leg semleges. Mindez akkor igaz, ha az ember otdn pontosan le leiet mérni egésatégiink dllapotit, Csakhogy is manapsag, aki teljesen egészségesnek mondh: maga’ Egy-7 ‘A SZERVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYOZASA Iztetése. Pgészségiink altaldnos allapota nagyban fiigg a taplilkozs dést6l. Ezeknek a problémai gyakorta mutatkoznak meg 1 . Igen fontas a fejbér napi tbbszbri, legaldbb egy Grin at tarw megsz vesztesége. Ezea anyagok a sokepz6cés nak ki a fejbérk gadozisa 7,35 és 7,45 kozé lyos éleweszélyt jeleznek. Haa ver plLja 7,35 alas (A latin wefdus 326 tek, akkor savh:inyrél svéliink. Noha az anyagesere litja el avért, annak pH-értéke egészséges stemelynel mégis Et a jelenséget nevezzitk tsohydridnak. A sav-batis haztartis egyen A kémhatasok valtakozdsa 8) - bézikus ‘gyomor ~ savas vékonyoé! ~ bézikus vastagoél ~ eryhén bazikus vég06l ~ kézombos AT em egyeztethetSk dssze az élettel. Vagyis 4 ver szélsOscges pH-értékei si lyed, akkor lentése: ‘savany landéan saves kémhatas hidrogenionokk: n szigordan tart letve 7,8 fol6ti pH-€-tekek al lenyeges a vese és a lege 2€s szerepe is. A vese olyan anyagesereter: meékcket, metabolitokat vilas i, melyeh nem tavozhatnak a szervezetb61 wiz for jabaa, ezértezeket fix savaknak" nevezzill kainskal, és mérgez6 savakat képeznek. ASZERVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYDZASA. a A feliletes légzés soran esetleg nem tril elégge a szénsay, sez (respiratorikus) acidé- pH-értékek gyomemedy §—8-1.8 vesegat 40-44 | saivinfarktus 64-6.2 szivizorn 69 reggel vizelet 5,0/55-7.0 kot6szivet 17.28 rat 65-70 tengeri 96 7.38 ver 7,38-7.45 holttergeri sé 78 hasny magzatvie a6 ligos westanold ry is okozza a legtéb> és legst ‘égkiirosodast. Idével csokke: Renies, seabilyosin miikidé anvagesere esak akkor Iehetséges, ha a sav-bs +tis Laztartis tiirhet6 egyensuilyban van, Csak igy johet létre megfele 6 belsé ‘kOrnyezet a létfontossigu funkcidk optimalis mUkodésehez, A sav-bizis haz- ‘artis igen szoros dsszefiiggesben al f2 gyakorolt kOlcsénhatésuk dort6 fontossagu a teljes anyagcsere & a scjt- mihodés szempontjéb6l. Azok az enzimek, amelyck az €l5. se} anyagesere-mozzanatit iriny @ hormonokrdl is. A szervezet alapuas kémiai szabdlyozisa hirom fontos részceriletet fogl ‘mMagiban: 1A sav-bizis haztartas szabilyozisa A sar-bazis héztartis egyik fontos funkci6ja a salakanyagok kisztirése és kivi asztésa a vérb6l. Itt legelsssorban a fehérjebon:asby svirmaz6, nitregéntar ‘ali salakanyagosrol van $26, példaul a higysavrol, a karbamidrol Ehhe? és sximos mas sav jarul a bélben zajl6 erjedési és rothadasi folyamztok ko- Netkeztében, valarint testideger mérgez6 anyagok, melyek részint a sajit 4 ACfolyékony) szénsav az alveoluokban (horgScskékben) vizre és szén-dioxidea Domik, és szén-tioxido: lélegezaik ki, amely a szénsav szirmazéka H,CO, “11,0 + CO,.42 ‘4 SZERVEZET ALAPVETO b embercknél figyelnerjik aaeg, nem gyerekeknel vagy fiataloknil. Tovitbi veszélyt jelent6, elsavasodisra utalé jeiek mu:atkozhatnak « agy- ban: szédiilés, kabasag, tompa éraés vagy nyomus a fejben (nem fajdalom, ‘Stk nyomds). yen napokon a gondolkodis is nehezebb. Az dllapot nem ‘ventetes, vannak jobb és rosszakb napok. Rosseabb napokon hatarovottan Meher az Ssszpontositas, a gondolat tovabbszévese. s Gfiéle tinetek legalibbis gyamisak, naj valszinuséggel utalnak arra, ’8Y 12 ember hatarozottan elsavasodott, letve agya é:zékeny a savkiroso-[A SZERVEZET ALAPVETO KENIAI SZABALYOZASA [A STERVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYOZASA ta haromszor étkezes utan vegytink be egy késhegynyi b .en oldva, vagy pedig hosszabb id6n fit kissuk el szervezetiinket a anyaggal. Ugyanezt a hatast elérhetitk a koveth k egymast. Eppen ezért mondjuk, is hdztartdsa egyensulyban van. Az egész wonban mégiscsak tinyomGrészt savasak az €desség, ako is vanaak méi kat terheltség, karma. Pedig bazikusan reagil6 étcleket is fogyaszthatnink: rldséget, ¥ A salakanyag letektdl, példaul a foszfor, a kén, 2 szén, esetleg a fluor, a klor 9 U6 tartalékhoz nytIna, moet nem mas, mint leteib5i, de képezhetik a folsorolt nemfénes anyagok magukban, savaka: salakanyagokformajiban a | kézdmbésitett, mi formajukban is. Bizonyos fémek, min: a natrium, a kéilium: a kale BES szimira kevésbé fontos testiaja- | majd lerakédott magnézium stb. ,bedllhatnak” a sev hidrogénjének helyére, Ezekrs a .hordalékhalmokra” ke- | say és méreg hatnac a savmaradékkal. [gy jonnek létre a sk, melyek mar nem fea ‘kéros hatisu, ki nem vilaszthato : savasen. Ezeket a sOkat, kézémbés'tett savakat nevezi a <6znyelv sala e 1k. Elsésorban a mélycbb két6- nak. jentéte a bzikus, mis széval ligos kémhatas, Az alkeli 9! kuliba is beléphetnek a hidrogén helyére, és ek zikusun reagilo vizes oldatok jornek lé:re, melycket higokni A higok maradékat nemesak oxigen alkolja, hancm egy oxigénbol génbél Allo csoport, az tigyneveze:t hidecxilesoport is. zetes folyamatot rem akadlyozzuk meg antibiotikumokkal> tOdbnyire ez torenik, és kévetkezmenyképpen egész im- [A sav és a biizis h6fejl6dés mellett vizzé és valamilyen sova alakul. A¥ reagdl sem savasan, sem lgosan. Ez a folyamat a kozombésités vagy sm alakul ki kiz, mikroda pedi megkerds clezhets ~ a Szak‘8 SZERVEZET ALAPVETO KEMIIAI SZABALYOZASA A SZERVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYCZASA a ni, é ecetsav vagy ecetsavas 56k marad- nak vissza belle. 2 tulzot: fehérje-,illet- ye histo cis kOvetkeztében huigy- sav é huigysavas sok keletkeznek Ez pe- suervezetiinket, rendszert® Ezért érzi magit olyan ,kiftesartaak” ay, aki a édéma azért ‘gyOzte le" a Kazan. Természetes védeke76 reniszeriink % Az édéma alakul ki, mert a szervazet vizet tart vissza, hogy higithassa a savakat és a mérgeket. Iethajté hatisa okozz, hogy sok tazorban életfontossigu biziskép- Iyadékainkat még tovabb savasitjik azorvossigok meg a stressz, amelyct be: tegségiins puszta tudata és érzése okoz. Egé mindjobtan sorrasztja az oxigén- és tiplilékhidny. Eletenergidnk tehat ¢; re esokken. vé vilo vordsvértest elveszti kérlékenységet, ezért a vér ke kony. Ennek kovetkeztében vérelkitasi zavarok lépnek £6 tesick tObbé nem képesek athatolni a finom kepesck mar elég oxigént folvenni, A kovetkezmény: legszomj Vesénkre hirul 1 stlyos foladat, hogy Kivilissza a fOlOslezes mint nap elirasayja 4 savdagély, mel gyi anyagok és a kOrnyezeti mérgek okoznak. A legyor tObbé a harcot amértéktelen mennyiségi ban savkép26 €telekbdl, Az clsevasodis minden Ichet6ségét keriilni kell _Szaveteink elsavasodtisa sokkal fenyegetobb veszély, mint a bazi Hacleget dig képes lesz kivélasztani a bazisf6t get. A savak viszont kézémbds 5k formajaban lerakddnak a szbvetckben’ _figyelmeztet dr. §xt Hans von Kampff. A baziskepz6 ételek és megérett friss gyimédles, z6ldséz, krumpli, csirak ‘zildséglevek - fountartjak az egészséges sav-bizis egyenst | tik a £618, kéros savakat. favodik, s ddémik mut: Assavak még meg is kocsony: inak, § a nyirokesom6k megduzzadnak. Eyre wtb ember kid egy ferté26 gombval a Candida albteancsal Ba azacid6ass kisérsjelensége, jobban mondva kiverkezmé cscretermekeiva (ammonia, aldehisek, aflatoxin) stlyos karosod sola ‘okozhat a maj ésaz agy sejtjeiben. A portalis keringés pangiisa, szavilyta siiga kOvetkeztéten aranyeres esomOk keletkezhetnck F Ata sok sav halt jetert” szbgezi le Mecsnyikov professzor, mivel fehés jetartalmui vériink a savasodast6) bestiriisodik. Mindenki wdja, milyen faract [ lesz az ember egy kiadds sav: fut gabona - savas es6a kornyezetre, Am igen kevéss vas kozee a szervezetiinkben okozhat, Testiolyadekaink mintegy 70%-at - Wan savasito az Aénkits hatasa miatt kedvelt feketexivé. Verank elsavaso- "dik: bestirdsddik, ami nagyon megterheli a szivet és a keringést. dig a legiobb ilyen enni- vagy innival6 egyzitalén nem is savanyG, hanem des, anyigescrénkben mégis savas cukorral vagy édesitOsaerrel késziilt Stel és ital, Erdsen savasitk a his, szdrnyas,a hal, atojds, a talhevitett zsiradékos, a savanytitejtermékek, a sajt akenyér és tésziafélék, Ha til sok a zsir, szervezetiink azt sem képes eléget- | A srervezet elsavisodtisa civilizici6s betegsce s mara mér népbetegségnck fbientners. Ax acidGzis skor kbvetkezik be, ta a véredényekcben, er tzmok- bar, az izitletekben, a k6t6- és a zsirszbvetekber, tovahba a nyirokerekben ki: kristilyosodott savak rakédnak le, Az sodott vér igyekszik a savakat a _Tehet6 legrovidebb ton a periferiakra szallitani, ahollegkevesbé dllaak a ke 6 Lise a7 el626 jegyzetet48 ‘A SZERVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYOZASA az agyba A magas vernyom: porcok és a csontek siirtiségének esOkken A gerincosilop mentén lerak6d6 salak ear ig végil mar nem képes: a végtagokba. Ez gyaki is gyakran az jon msképp a szervezct ara, hogy a vor yFe kevésbé képesek behatolni : finom Magas vérnyomas Az elsalakosodés eltémiti, elsavasitia a sejteket; ~ akéz 65a lab ujziban salakle- rakodastoz, = 2 kapillétis erekben a vor elsa- vasodasthoz; ~2 vordsvértestok merewé va lésahoz; = vérkeringési zavarokhoz: ~ magas vrnyomashoz vezet, 7k is wakmailag megkérdojclezhet6, hiszen sokkal karosabb az érelmescese- dés, amely ilyen niddon megsziinik - a Ssakl. ‘A SZ:RVEZET ALAPVETO KEMIAI SZABALYOZASA 49 ténik a kemoterapianak alavetett beteggel, és a tejsaveiltengestol fenyegctett asportoléval is. Az é:falb6l sioldot: kalcium helyébe pedig bee, jelen Iév6 koleszterin, ame'y ~ a kalciummal ellentétben ~ savall sobb say talalhat6 a stervezetiinkben, annal erdseab ez. a kaleiumrablé folya- "mat. Szervezetiinknes tehat anynyival is tb koleszterint kell készenlétben artanin a kalcium potlisira és az érfalak vedelmére, Vagyis a magas kolesz- ‘terinszint logikus, értelmes és sziikségszerd kovetkezmeny. Nem volnt sza- bad gydgyszerekkel csékkenteni! Ar allapot kezelésének helyes médja1 sav- Kbzombosités ‘Az érelmeszesedés tchit éppen az ellenkez6jével kezdOdik: az érfal .mészte- 1". Az elrabolt kaleium helyébe a kolestteri ve, beépill az érfilba, hogy segitsen nntartani a2 érrendszer folytonossagat és rugalmassigit, Csakhogy 12 ér- an id ok lesz a sulakanyag, ezért megkemenyedik és torékennyé zterint a salakanyag ‘ben: « kaleiumrablés okozta ,lyukak” befoltozasiban (Fred -ir. Abele) (nyomésérzékenység), ik az idegvégzidéseket (nen igis koleszterinsuint tehat érthet6 és sziikséges olyankor, ha sok k kell a kalcium potlasara, amelyet a szerveze: a savak k6z6 kovetéen ket jellegzetes tiinetet ak megfigyelni, amelyek ennek a folismerésnek a fenyében valnak Er A kemoterdpia utén néhany napon beliil megemelkedik a vér htigy- ¥- és karbamidszintje, majd kisvartatva a koleszterinseint is. Vajon mi az enack? A ker savisodas kovetkezmenye. Mert hiszen. A kemoterapia kronolégiaja megkoti a kalcium itéshez seikséges csak migyon lassan lehet kinyerni, és aver clsavasodasa azonnali halélhoz veretne, a szervezet kénytelen < legkO- ~ mérgezés itésére nem elég a vér és a nyi- kapacitasa. E vésahelyzetben a szer- 4% érfalakb6l vonja el az dsvinyi g0sat, elsdsorban a kaleiumor. En- igysav és hiigyanyagok : an = hajhullas 2 Zelebbi’Kslclameaketthor folyamodal Ehényac a éralaiban petig gy p> | ~ 2 yeedényec koleumot “Obbek kdztt az érfal is yen.” BY ugrdsszenien megnéveli a | yesztenek gysav ¢s a méreganyagok kérémbo- ‘Szterintcrmelést. ~ az érfalak védelm .éhez kalcium kell, 6s ezt a szervezet Ok gondot okoz6 fogszuvesodis is az | _koleszterin képz6dik kerilhetetlen kalciumrablis szim aji- that. 4 foszfortartalma cukrozott italok fogyxsztisa drasztikus médon a tObbnyire mar meglev6 acidézist az érimett seévetben. Az tiditOk- ‘onmin veszi, ahonnan épp tudja, Ez tor