19. A nagyhatalmak a XIX-XX.

Szzad forduljn

1. Egyenltlen fejlds
a. XIX.sz. msodik felben a gazd. Gyors temben feldik
Az iparilag fejlett vilg kiszlesdett, szinte egsz
EU-ra s -Amerikra
De egyenltlen a gazd fellendls mrtke
b. Nagyhatalmak kzl USA, Nmeto., Japn megersdse
kiemelked, Fro., Anglia fellendlse mrskeltebb
Nmeto, USA flnye az j ipargak
fejlesztsben, j tech. alkalmazsban
mutatkozott
c. Tkekivitel is szerepet jtszik az egyenltlen fejldsben
Angol, Fr. magasabb letsznvonala miatt a tke az
alacsonyabb brsznvonal (nagyobb profitot
gr) nmet piac fel fordult
USA-ban bevndorlk erstettk a gazdasgot,
mert fizetkpesek
2. Nagy-britannia
a. Politikai letet a liberlisok (whigek) s a konzervatvok
(toryk) kzdelmt jelent vltgazdlkods hatrozta
meg
b. Klpolitikban nincs ellentt, mind ketten tmogatjk a
gyarmati hdtsokat
c. Kt part politikai harca sorn bontakozott ki a polgri
demokrcia
ltalnos szavazati jog bevezetse (1884)
d. Munksvdelmi tv.-k szletse
8 rs munkanap, nyugdj, balesetbiztosts,
munkanlkli segly
e. megalakult a szakszervezetek tmadsok hatsra a
munksprt (bekerl a parlamentbe)
3. Franciaorszg
a. A harmadik kztrsasg vezet politikusai miutn a
nmetek segtsvel rr lettek a kommnn f
clkitzsnek a nmetekkel szembeni visszavgst
tekintettk (revans)
Revansizmus szszlja a Radiklis Prt vezetje,
Georges Clemenceau
Nem tudja Fro. Kiheverni a nemzeti
bszkesgen esett csorbt
b. Az j helyzet a gyarmati politika s a revans hveinek
ellentteihez vezetett, Fro.-nak a kettre egytt nem
volt ereje
Hadsereget fejlesztenek, mert Nmeto.
megtmadshoz nem volt elg.
A gyarmatostsi politika fel fordul
c. A harmadik kzt. megszlrdtotta a polgri llam
intzmnyeit, ami lehetv tette, hogy az orszg
19. A nagyhatalmak a XIX-XX. Szzad forduljn

politikai rendje szilrd maradjon a puccsksrletek

ellenre
4. Nmetorszg
a. Parlamentlis llam
ltalnos szavazati jog alapjn jutottak be a
kpviselk
Kormny az uralkodnak felels
b. I. Vilmos halla utn, II. Vilmos (1888-1918) nll
politizlsra trekedett, meneszti Bismarckot
Kveti az angolokat, ill. francikat a gyarmatokrt
folytatott versenyben
5. Oroszorszg
a. II. Sndor reformjai biztostottak gazdasgi fellendlst
b. Parasztsg helyzete alig javul, vrosokban az
ipartelepeken a munkssg nyomrban lt
c. Az rtelmisg krben forradalmi csoportok alakultak,
akik a parasztsgban lttk a crizmust megdnt ert,
hisz a trsadalom 80%-a paraszt
Vrosi nyomort ltva elutastottk a polgri
fejldst jelent kapitalizmust
Harcukat mernyletekkel vvtk, azonban III.
Sndort, majd II. Miklst csak a cri terror
fokozsnak szksgessgrl gyztk meg
d. Nehzipar gyorsan fejldik, cri tmogatssal
e. Fejlds motorja, az llami adkedvezmnyek, olcs
munkaer, klfldi tke
f. A munkssg Ptervrott, Moszkvban s az
iparvidkeken (Donyecmedence) koncentrltan lt
Rossz letkrlmnyek
Politikai szervezkedsre nem adott teret a
crizmus
6. Amerikai egyeslt llamok
a. Hatalmas gazdasgi eredmnyeket r el
Bevndorlk tmege munkaert jelentett
b. A szzadfordulra a technolgiai fejlesztsek
kzpontjv vlt
c. Amerikai demokrcia szilrdan mkdik
d. Tehodore Roosevelt elnksge alatt (1901-1909)
fogadtk el a trszt ellenes trvnyt, amely visszafota a
nagytke piackorltoz tevkenysgt
Lehetsget adott a termszeti rtkek
fokozottabb vdelmre
Krnyezetszennyezs cskkentsre
Termszetvdelmi terletek 18 milli hektrrl 59
millira ntt
e. Woodrow Wilson (1913-1921) a szabad kereskedelem
kiterjesztsvel, bankrendszer megszilrdtsval jrult
hozz USA gazdasgnak fellendlshez