Ev vgi tudsom

Msold le a kvetkez mondatokat!

szeretem az llatokat.

Mr te is tudsz korcsolyzni?

#a/ EEsztsdki ezeket a szavakat!

ocka e rep Ve

-ajos -ebrecen -ony

b) lrd le rott betkkel a kiegsztett szavakat!

r-T5 pl

egyenesekkel tagold szavakra a mondatokat!

Sn''
Tomihelyesenr. katimestolvas.
 vvcrruosovt 53

#rd le a kpek nevt!

rd le a szavakat!
Sartagolva
Tmea dobban klyha lttyen testrsz

szavak
Sr"llbamonds -

Osszesen:
 lRoDALoM
Flvestudsom

Mese

Az erdb en az llatok versenyt rendeztek. sszeh!,tk az llatokat. Ki-

rlyt vlasztottak. Az oroszlnra esett a vlaszts, miveI volt a legersebb.
A nyulat ki akartkzrni, mert ijeds, a hangyt meg azrt, mert kicsi.
Az oroszln nem engedte, s d nyulat meg is dicsrte gyorsasgrt. Azt
mondta:
- Mindenkinek van egy j tulajdonsga, amit hasznlni tud a versenyben!

# Hzd al a mesben az llatokat!

# Hzd al azl a szt, amelyik a mondatba illik!

a legkisebb.
Az oroszln a legijedsebb.
a legersebb.

a krdsre!
#Ulaszolj
Mit rendeztek az llatok?

Ki lett akirly?

r-T? p l

tulajdonsg melyik llatra iIlik? Ksd ssze!

#Melyik
oroszln nyl hangya

btor gyorS ijeds kicsi ers

t-TE]
 Flvrsruosovl

#Mit mondott az ooszln?Hzdal amondatok kzl a helyeset!

A nyl btor.
A hangya okos.
Mindenkinek van egy j tulajdonsga.
Zrjuk ki a nyulat s a hangyt.

#Mi van az oroszln fejn? Egsztsdki a raizol!

sszesen:

t_
 vvgi tudsom

A kutya meg a nyl

A vilg teremtsekor az llatok nagy bartsgban voltak egymssal, nem

Idzte egyik a msikat, mint most, Klnsen nagy bartsgban volt a ku-
tya a nyllal.
Trtnt egyszer, hogy tbb llat sszegyIt egy erdben, ott nagy tzet
raktak, atz krljtszottak, mulatoztak. Egyik-msik pirtgatta a talpt atz
melegnl,
Atz melI lt a kutya is, pirtotta a talpt, de egyszerre csak ahtamg
lopdzott a nyl, s a kutyt jtszisgbl atzbe lkte,
Megmrgeldtt a kutya, hirtelen kiugrik atzbl,1tja, hogy a talprl le-
Perzseldtt a szr. Hiszen neki sem kellett egyb, mrgbenmegkapta a
nyl farkt, s kettharapta. Azta oly kurta a nyl farka, s azta ldzi a ku_
tya a nyulat, mindentt, ahol ltja - mg ott is, ahol nem ltla, csak a nyomt
szagolja.,.

Sr"rold fel a mese szereptit!

t-TZp l

Hzd a| amesben azt a mondatot,

7\
amelyikbl megtudhatod,
mirt lkte tzbe a nyl a kutYt!
r-[zo-1
Mit csinlt a nyl s mit csinlt a kutya? rd a szavak utn nevk
kezdbetit! (Egy helyre kt nv is kerlhet!)

bartsgban volt tz mell lt

pirtotta a talpt mg lopdzott

L
 Ev vet ruosotv 57

tzhe l0ttto

kettharapta ldzi

a r--T8-P-l
frr,urt lett kurta nyl tarka? Hzd aI ahelyes vlasztl
Mert gy szetett.
Mert leperzseldtt,
Mert a kutya mrgbenleharapta. .

Mert megsrlt egy vadszaton.

sr'' csinlta kazllatok atzkrt? Egsztsdki a rajzot!

a nyl? Milyen a kutya? Hzda szavakat a megfe lel helyre!

#Milyen
rs-ssr-y

vicces
mrges
jtkos
bartsgos
bosszIl
 ki ms szval!
#Fejezd
ldzi:

pirtgatta a talpt:

Osszesen:
@ *. Olvasd e! hangosan!
K-ze-le-dik a ta-vasz. l1eg-er-kez-nek a fecs-kek
is. E-I-sz r az a-pa-fecs-ke jn. El-k-szi-ti a
fsz-ket az r-ke-z csa-ld-nak. sz-sze-gy;-ti
cs_r_vel az ap_ro szal_ma_sz_la_kat. lz_ga_tot-tan
a
vHa tb-bi-e-ket. Az e-resz a-lol ag-gd-va
km-le-li az e-get.

2. Huzd al a
J vlaszt!

L Kik r-kez-nek meg ta-vasz-szal?

2. Mit k-szit az a-pa?
3. Ho-gyan vHa a tb-bi-e-ket?

ird |e az alhzott szavakat!

f '.
 A hz e-meje-tes.

A nad-rg koc-ks.

A szok-nya ptytytis.

A pa-pr vo-na-las.

A re-p-|-gp gyors.

A sza-l-mi fi-nom.

A torta ke-rek.

A ba-ba al-szik.

A cse-resz-nye ro-po-gs.

A pr-na pu-ha.
5.

,l,] \

e
\]\l

ffi@
I
t_____]
l-./
,/

A le-vest ka-n|-|al esz-szk.

E-cset-tel fes-tem a k-pet.

Cit-ro-mot te-szek a te--ba.

A vi-rg a kert-ben ny-Iik.

l A ka-b-ton ngy gomb van.

W/ A po-hr-ba te-jet n-te-nek.

A lab-da a h-I-ba ke-rlt.

Av-z-ban r-zsa van.

A do-mi-nn ngy ptty van.

A fn al-ma -rik.

o lo
ol o

g
Vlll. A mondatok befejezshez keresd meg a megfele!
ralzot s ksd ssze!
1.

Peti meg-et-te a

g-nes meg-mos-ta a

A posts meg-hoz-ta a

Ta-n -t-n-ni ki-ja-v-tot-ta a

E-s-ben e-l-vesz -szk az

A pi-a-con -rul-jk a

To-mi meg-e-tet-te a
 2,

#
Vz-ben sz-kl a

Zs-fi fel-kap-csol-ta a

Pis-ti fel-m-szott a

A t-nyr me\-\ tet-tk a //

Pet-ra ha-j-ba k-ti a

Zsolti a nya-k-ba te-szi a

A vi-r-got be-le-tet-tk a

ffi
W
/tr
 Xll. Rajzold meg a kpet az utastsoknak megfele!en!
1.

Raj-zolj k-zp+e egy h-zat!

A h-zon zld ke-re-tes ab-la-kok van-nak.
A pi-ros te-tn kt k-mnyll,
Fst szII fe a k-m-nyek-bI.
A hz mel-ett al-ma-fa lI.
A fa a-latt kt gom-ba ntt.
Ahz e-ltt sz-nes vi-r-gok nyl-nak.
A f-ben ma-radt egy pety-tyes lab-da.
A lab-da me|-lett egy j-tk ma-ci l.
Ma-dr szllt a fa -g-ra.
3.

Raj-zolj h-rom ft!

Az el-s fn sr-ga kr-tk r-nek.
A m-so-dik fa al-ma-fa.
A har-ma-dik fa te-le van szil-v-val.
A f-kat zld f ve-szi k-rl.
A f-ben vi-r-gok nyl-nak.
Itt-ott n-hny gom-ba is lt-ha-t.
Ma-da-rak rp-kd-nek a fk f-ltt.
Ra-gyo-g-an st a nap.
A k-pen van egy kis-lny is.
 A gyanakv hangya

Azonnal gyere ki a tbl! - frm edt a hangy a az elefntra,

i pp vgan lubickolt.
Ugyan, hagyjI bkn...- drmgte a vastagbt.
Mssz ki tstnt av:zbIl
Ne vacakolj mfu!
Ki kell jnnd! Kvetelem!
elefnt kgzolt a tbl, s nyugalmasan trombitlt: - No, mi

Jl van , flz, nincs semmi baj... - hebegte a hangya. - Csak azt

rtam megnzni, nem vetted-e fl vletlenl az n fr-
hmat!

Kik a mese szerepli? Ird le!

;d

Keresd ki a vIaszt a szvegbl, s hzd aI!

Mit csinlt az elefnt a tban?

Milyen Ilat az elefnt?
Mirt hvta ki a hangya az elefntot avzbl?

Hogyan nevezi az elefntot a mese rja? rd le!

27
 Az oktondi kakaska

Az oktondi kakaska arrl brndozott, hogy a kirly testrtisztje

L lesz.
es El is indult, m tkzben sszeakadt rkn asszonysggal, aki
tstnt ajnlko zott, hogy odavezeti.
Z Nemsokra odartek egy fldbevjt lyukhoz.
Bjj be! - kacarszott rkn asszonysg. - Itt lakik a kirly...
Az oktondi kakaska bebjt, de nem a palot ba, hanem rkn
asszonysg odvba kerlt. Odabenn ott lt mr nagysga frje,
rka urasg is. gy tlte,nincsa vilgon klnb nyen cfalat,mint
a finom kakashs.

1. Hzd a| avIaszt a mesben!

Mirl brndozott a kakaska? kivel tallkozott?

Hov vezette t rkn?

2. Hogyan mondand mskppen? rd le!

oktondi

tstnt

3. Fejezd be a mondatokat!

A kakaska bebjt a lyukba, mert

A kakaska bebjt a lyukba, s

29