al mise pbb fotizdsrdindent megtettiink azé Moc acidkat tartalma gokra vonatkozé tozhat. Kiadénk ez ehasonlité KOSZONETNYILV Kiadénk készénetet mond a kényv informdciés- és képanyagat rt, hogy kiadvényunk naprak n. Néhny, a technikai djdonsé- adat azonban gyorsan_val- rt a valtozésokért nem villal felelé biztosité természetfotdsoknak, és a kiadvany megjelenését tdmogaté cégeknek: — Fujifilm Hungary Ltd. — Canon Mo. Kft — Hewlett Packard Magyarorszdg Kft — Media Markt éruhézak — Nikon Kft — Pro Image Kft 876922 Széveg: Christian Perkihs, Enczi Zoltan Forrasy Csaba (Naturart)— profi technikaky vakuk Korbely Attila — képstabilizatorosi@bjektivek Krvanszky Arpad, Zsila Sandor — a term tfordzas etikaja Fényképek: Christian Perkins, Enczi Zoltan, Forrdsy Csaba, Korbely Attila, Zsila Sandor Fényvard Csi i Krisctina, Dubni fotdklub: Bed6 Krisztina, Balogh Bogdén, Bunya Zoltan, Attila, Farags Csa a, Klemanovits Mark, Koltai Piroska, Kérédi Olivér, Mayer Démétér, Samu Edina, Térdk Vazul, Veres Jend Termékfoték: Nikon Kft, Canon Kft, Pro Image Kft, Fujifilm Ltd. , Kodak Kft, Hama Kft, Studio Line Kft Szakmai lektor: Forrdsy Csaba Kiadja és terjeszti Tel.: 06 30 915-69-76 inbow-Slide Br. A kiadasért felelés a kiadd iigyvezetdje. ISBN 963 202 346 3 eS Tartalom FELSZERELES A FENYKEPEZOC Kompakt gépek 6 Tiikirreflexes gépel A DIGITALI FENYKEPEZES A digit Geéptipusok 18 Term. fotds szempontok 22 Digitalis forslabor 24 altalaban 26 Nagylatésadti objektivek 28 Teleobjektivek 30 Makroobjektivek 32 Magasabb scinten 34 — ~—sis FILMEK Filmtipusok 36 A filmekrél dltaléban 38 KIEGESZiTOK A vakuzasrsl 44 A term. fotés kiegé Allvany 48 Fotdstiiskik, egyebek 50 990 KEPALKOTA: k 46 A FOTOTECHNIKAROL xpozicis 52 Kreativ vi A KEPALKOTAS SZABALYAIL A kompoziciérél 66 Néxipontok 72 A fény iranya 74 inek 76 Napszakok 78 FOTOTEMAK ALLATFOTOK Egy kis zooldégia 98 iljunk teleobjekeiver 100 Kiilénbéias ik 102 MAKROFELVETELEK A kézelfotérél dltalaban 118 Technika, kompozicié 120 Téli makrofelvételek 128 Rovarok 130 HASZNOS INFORMACIOK A felsa« és karbantartésa 134 Ruhazat 135 Etika 136 Kislexikon 138Hazéinkban egy sj divat hodtt. A divat neve: természetfot6zé Kényviink a fots vésnak err6l az izgalmas, mindenki szd- mara elérhet6 teriiletér6l sz61. Tényszertien, de érthets nyelven irjuk le az amat6rdk széméra nélkiilzhetetlen is- mereteket, s6t, csak a profik dltal haszndlt titkos technikak egy részét is bemutatjuk. A szémtalan kép (Kéztiik sok dijnyertes) illusztralja az adott technikakat és a felvételek elkészitésének technikai fortélyait Illusztris kiilféldi és hazai szerz6k sz6Inak a fényképez6- 2épek alapvet6 tipusairdl, jellegzetességeir6l, megemlitjtik a legfontosabb technikai triikkiket, és kiiln fejezetben fog- lalkozunk az amat6rdk kérében is egyre népszertibb digité- lis fényképezéssel. Az olvas6k a fényképezés technikai ol- dala mellett a témavalasztassal és a kompozicidval kapeso- latos kérdéseikre is valaszt kaphatnak.KOMPAKT GEPEK A killénbozé ee iellegzetességei Kompakt fényképezégépek A zok a fotdsok, akik leginkabb kirdnduld- sok, nyaralésok vagy idi események kape pust valasztjak. A gydrt6k ennek megfelel6- én fényképeznek, els6sorban ezt a ti- en szinte teljesen automatizalték a kompakt gépeket, amivel a fot6zasban teljesen jé lan amat6rok is technikailag j6 képeket k szithetnek. A kifogdstalan felvételekhez azonban ismerniink kell a tipus képessé- geinek hatérait. A kompakt gépek objektivjei: Az objektivek kéziil két tipust alkalmaznak Az egyszerti tipusoknak fix gytijtstavolsdgu objektiveik vannak, mig a fejlettebbeknél a zoomos megoldasok terjedtek el. Fix gydjt6tavolsigi objektivek: a fix nagylitészigi objektiveknél nines méd a zoomolasra, a rekesz viltoztatésara. Az ob- jektiv a jellegéb6l adédéan az | métert6l a n képez le. Nines végtelenig mindent é1 sziikség és lehetdség tehat é Ez a gyakorlatian kezd6nél mindenképpen elny, de ha a ,.kattintgat6s™ fot6zdsndl tbbre ek mar kevésnek bi- vagyunk, ezek a lehe zonyulhatnak. ‘Zoomobjektivek: a fejlettebb kompakt gé- pek zoomobjektive minimum a 37-70, max‘ mum a 35-120 mm-es gyuijtstavolsag tarto. ményt képes dtfogni. Zoomolhatunk, az au tofékusszal Allithatjuk az élességet és egyes tipusokon némi rekeszmédositésra is lehets ség nyilik. Ezzel az objektivvel mar j6esk:in kitégulnak a kezd6 természetfot6s lehet6ségei A zoomos kompakt gépek automata expo- zicié-szabélyoz6val rendelkeznek, amelyck mind a rekesz, mind az expoziciés id6 bes: litasdt megoldjak. Egyes tipusokon még né- hany motivumprogram is taldlhat6. Az egy- szertibb gépek viszont fix expo: és mindig azonos rekesszel dolgoznak. Vaku A legtébb kompakt gép rendelkezik beépi tett vakuval, amelyik megfelelé fény hijn miikédésbe Iép. Ezeket a vakukat a tiikirre!- sépek beépitett vakujihoz hasonléan dra és deri lexe: tésre terverték, é billenteni. A naplemente hasznos kikapesolni a vakut felvételeknél saladi f kezd6 for Szamos, elsésorban hasonl goriat Alta autofokussz >ommal. ban expoziciéautomati tobb akuzsi moc mak lay bizon: zel a géplipussal is elk Melyik tipust vélasszuk? Ha anyagi megfontolésb6l vagy a kénnyti kezelhet6ség miatt a kompakt tipusok mel- Jett déntiink, akkor a zoommal és expozici- 6s programokkal ellatott fenyképez6gépeket részesitsiik el6nyben. A legiijabb tipusokat makrodlldssal is elldtott objektivvel, spot fénymérési méddal, AF-régzitési lehetésé. gekkel is ellatjak. Ezekkel mar tajfotk, egy- szerfibb Allat- és névényfelvételek is készit- pet6k. A legegyszertibb, fix objektives tipusok emlékképekhez haszndlhat6k j6l, normal fé- nyek kéz6tt, 400-as negativ filmmel. Ami problémét okozhat... ~A géptipus legnagyobb hatrinya a beépi- tett objektivb6l ered. Csereobjektivek nél- kill nincs méd az igazi makrofelvételekre, aklasszikus ,,telés“ dllatfotdkra. Az objek- tiv elé helyezhet6 el6tétlencsék csak ke- véssé javitanak a helyzeten. - A keres6ben ~ kiilndsen a kézeli felvéte- Ieknél — nem pontosan a képre keriil6 kép- kivagdst létjuk (lésd: a lap aljén). -Tiil sétét vagy vildgos témdkndl, ellen- fényben vagy naplementét fotézva csak az erre alkalmas tipusokkal tudjuk elvégezni a | szilkséges expozicidkorrekeist. - Mozgésfényképezésnél nem tudunk meg- hatarozott zarsebességet bedllitani. - A rekeszillitas kizarasdval megoldhatatlan a mélységélesség szabilyozdsa. - Kiiléndsen a régebbi tipusokkal gond a nap- lemente és az éjszakai vérosképek megéré- kitése, mivel nincs tébb masodperces zérid6. Az dtlagos kompakt fényképez6gép ob- jektive lagyabb, kevésbé részletgazdag képet nyéjt, mint o tukérreflexes fEnyképe z6gép optikéja. A bal oldali kép egy fikrreflexes géppel, a jobb oldal kompalt tipussal készilt. Ez a kil elsdsorban @ nagyobb nagyitasoknal lt Parallaxis-hiba Els6sorban a kézeli témakndl jelentkezik a pa- Tallaxis-hiba, melynek lényege: a fényképre ke- TUG kép nem egyezik a keres6kép mutatta kép- Pel. A keresSben léthat6 képrészletek lemarad- nak vagy oda nem ill6 részletek kertilhetnek a Képbe. Az dtnézeti keres6s gépre (a kompakt ti- Pusok is ilyenek) jellemz6 pontatlanség a kere- SOben jelélt sztikebb keret figyelembevételével pXorrigathats. A tavoli témaknél (pl: téjkép) ez a hiba kevésbé jellemz6. an Az étnézeti keresdben lathate kép Objekt éltal latot kepA TERMESZETFOTOZASROL TOKORREFLEXES GEPEK 9 Tiikérreflexes (SLR) gépek Miért éppen ezeket a gépeket haszndlja a legtébb természetfotss? természetfotésok nagy része ezt a tipust hasznéilja és ajénlja. Miért ilyen népsze- réiez a tfpus, és miért tartanak tole a kezd6k? Mindkét kérdésre a gépek nydijtotta szém- talan lehet6ség a valasz. Ezekben a gépek- ben taldljuk a fényképez6gépek legfejlet- tebb elektronikéjat, a legjobb mindségii ob- jektiveket, a legdjabb technikai fejleszté ket. A gépben mikroszdmitégép végzi az adatok feldolgozdsat és a funkcidk irény{té- sit, digitdlis kijelz6 mutatja az aktudlis ex- pozicids értékeket, itt tudjuk bedllitani a program tizemmédokat. A vézhoz a mai val kompatibilis objektiveket csatlakoztat- hatjuk (ldsd: objektivek c. fejezet), amivel szinte minden téméra eséllyel pély4zhatunk. A hatranya is a bonyolultségaban rejlik. ‘Az ,,okosabb" tipusok szolgéltatésainak és funkcidinak sokasdga a legtibb laikust meg- hatréldsra késztetik. Ne ijedjiink meg a bo- nyolult haszndlati Gtmutat6t6l és a szémta- lan lehet6ségt6l! Némi utdnaolvasds, majd révid tréning utdn a misztikusnak tfin6 kijel- 26k, gombok hamar érthet6vé és kénnyen kezelhet6vé valnak, az automata tizemméd- ban pedig szinte teljesen a gépre hagyat- kozhatunk lexes_ fenyképezdg ézil 6s fels6 kategoria rendelke al, felcsapho 16 tokérrel. a A vakuzasndl és makrofo Szinkronzsinér csatlakozé ‘autofokusz gyc ip kezelhet fovébbi funkci6k megléte. Tukérfelesap kor tavkioldd yes. tipusok- nél az expondlogombon, més gépeknél a vazon talalhars Kioldézsin6r esatlakoz6 Milyen bedllitdsi lehet6ségek, funkcidk jon- nek j6l a természetfot6z4sban? - Manuiilis bedllitasi lehetéségek A gép rendelkezzen manuilis bedllitési le- het6ségekkel. . Id6- és/vagy rekeszautomatika ‘A meghatérozott rekeszt vagy exp. idét igényl6 helyzeteket ezekkel a funkci6kkal oldhatjuk meg legegyszertibben. - Expozicié- és élességrigzités Haa téma nines a képmez6 kézepén, akkor is tudjuk rigziteni az expozicist és az élességet. - Beépitett vaku Az éjszakai felvételeknél, deritésnél és a kézeli témak vildgitaséndl még a kis telje- sitménydi beépitett vaku is sokat segit. - Expoziciékorrekeié Ritkdn vannak minden szempontbél ideé- lis fények. A legtébb téméndl sziikség van valamennyi expozici6korrekcidra. - Sorozatfelvétel iizemméd Az ,akciés helyzetekben sokat segit, ha a g€p képes egy gombnyomassal, egy masod- pere alatt akar tébbet is expondlni - Spot fénymérési méd A kritikus expdhelyzetekben néha csak ez a fénymérési m6d biztosit megfelel6 expozicist - Tébb masodperces expo: Ejszakai vagy rossz szik rekesz mellett késziilt felvételeknél nélkiilzhetetlen. - Elektromos kiold6zsin6r sé vakucsatlakoz6 - Autofékus A mozgé témak kévetésénél nélkiilézhe- tetlen ez a funkci - Tiikrfelesapasi lehetéség A tébb masodperces expozicist igényl6 té- méknil van r sziikség. A fent emlitett funkciék, illetve szerkezetek a felcsaphat6 tikér kivételével a legtébb mo- dem tiikérreflexes gépen megtalilhatdk. Né- ény funkcié hidnya még nem jelent alkal- matlansdgot, kiiléndsen ha egy sztikebb terii- lettel kivénunk foglalkozni Az itt bemutal ket tipus a them @ jellemz6 funkcidkon 65 tuc tokérfelcsapasi nélkile Milyen tiikérreflexes gépet vaséroljunk? A tiikérreflexes tipuson beliil szdmos valto- Zat van forgalomban. Léteznek teljesen au- tomatizalt gépek. Ezek a valtozatok tudé- Sukban alig kiilénbéznek az ,,okosabb Kompakt gépektdl. A misik véglet a régebbi tiikérreflexes gé- Pekhez hasonl6, manuillis (borsos 4ri) val- le tozat, melyben a csticstechnikat elsésorban a gép kidolgozotts4ga képviseli, a kompute- rizdltségra kevésbé fektettek hangstilyt (pro- fiknak). A halad6 amat6rok sz4méra idedlis vélto- zatokat a komputerizélt, de manuilis be- Allitési lehetdségekkel is ellatott fényké- pezégépek (a leggyakoribbak) képviselik.10 A TERMESZETFOTOZASROL TOKORREFLEXES GEPEK KEZELESE 11 Atisneterss fényképez6gépeken alap- vetéen hérom dolgot kell bedllitani: a kiszemelt motivum tavolségat, vagyis az élességet, a helyes expoziciét, a zoomos ob- jektivvel rendelkez6 gépnél pedig a targy méretét a keresGben (a gyijt6tavolsdgot). A modem fényképez6gépek az expozici6 és az Elességallités szempontjab6l automatikusak, a fot6snak csak a megfelel6 képkivagdssal és a kompoziciéval kell térédnie. Akadnak azonban olyan helyzetek is, amikor az alap- bedllitasok nem elegendéek, vagy szdndé- kosan pontatlan expoziciéval, esetleg kii- lonleges élességallitdssal szeretnénk egy té- mit hangstilyozni. Ilyenkor jén j6l a hagyo- manyos kézi bedllitds és a szémtalan funkci6. Expoziciévezérlés A tiikirreflexes gépeknél kiilinbéz6 expo- zici6s programok segitik a helyes expozicist. A fotds a téma jellegét6l fiiggéen valaszthat ezek kéziil. Elég a megfelel6 piktogramra Allitani a kijelz6t, a gépben lév6 mikroszamf- tégép automatikusan beiillitja a téma szem- pontjabél idedlis zérid6-rekesz kombindcist. ‘A programautomata izemmédban (tébbnyire Auto vagy P-jelzéssel) egy mikro- szimitogép szimitja ki az optimélis zéri- d6-rekesz part. Ez a menii minden téméra dl- talénosan hasznalhaté de egyik téméra sem t6- kéletes. A természetfotdsok csak ritkén hasz- néljék ezt a programot. A tiikérreflexes gépek kezelése ’\ legfontosabb funkcidk, a leggyakrabban hasznélt bedllitasok Motivumprogramok A programautomatika specializélt vAltozatai a kiilénb6z6 témakra ki- alakitott Gn. motfvumprogramok, melyek az aktudlis helyzetnek megfelelé expozicist biztosftjak. A gyakorlott természetfotdsok ke- vésbé haszndljék ezeket a bedllita- sokat, a kezd6k sz4méra azonban mindenképpen jobb, mint az dlta- lénos program. Néhdny példa: a sport iizemmédnél a be mozdulds elkeriilésére a lehet6 legkisebb zéridét részesiti elényben. Ez j6 megoldas lehet egy mozg6 Allat fényképezésekor. A portré iizemmédnil a hattér életlenitése m:- att a tag rekesznyilds kap zild utat. Ez pl. egy Allatportré elkészitésénél mikédhet. Vannak specidlisan a természetfot6zésra kialakitott programok is: a tajkép tizemméd sztikebb rekeszt és hosszabb expoziciés idét allit be a nagy mélységélesség miatt. A makro iizemméd szintén sztik rekeszt és hosszabb expo: idét haszndl. Géptipustél fiiggGen léteznek még, éjsza- - mozgis effekt- és sziluettfotézdshoz ki- alakitott tizemmédok is. A két als6 kép egyarént motivumprogramm: készilt. A bal oldalindl a sport izemmédot, jobb oldalindl pedig o sziluetfelvételi mod hasznéltuk. Ugyanezek a felvételek kevésbe kerillek volna egy éliclénes programmal 1d6- és rekeszautomatika ‘Arekeszautomatikat (Jelilése: TV vagy S) ‘a meghatirozott zérsebességet igénylé fel- yételeknél haszndlhatjuk j6l. Iyenkor a ki- yalasztott zarsebességhez a gép automatiku- san a megfelel6 rekeszt valasztja, és a bedl- Iitott expozicids id6 a fényviszonyok valto- asa ellenére is valtozatlan marad. A rekesz az id6automatikaval ellentétben csak bizo- nyos hatirig képes kovetni a megvilégitas yaltozdsait. Alkalmazasa: a gyorsan mozg6 Aillatok, madarak fotézdsandl. Az idéautomatikat (Jelélése: AV vagy A) ‘a meghatérozott rekeszt igényl6 felvételek- nél haszndljuk. Iyenkor a kivalasztott re- keszny‘lishoz a gép automatikusan a meg- felel6 zaridét rendeli. A kis mélységélessé- get igényl6 témanal példdul elég kivalaszta- ni a megfelel6 rekeszt (f2.8 — £4), a zarid6 automatikusan a fényviszonyoknak megfele- 16 expozicist biztositja. Alkalmazasa: t4j- és makrofelvételeknél. Manuilis besilitas Mig a fent emlitett programlehetéségek a gyors és kényelmes fényképezéshez nélkii- Tozhetetlenek, a manualis bedllitast els6sor- ban a profik, a haladok és a kisérletez6 ked- Vi amat6rik Kkedvelik. Ebben az esetben mind a rekeszt, mind a zarsebességet a fotds Allitja be a fénymeéré dltal mért értékekre ti- maszkodva. A manuilis bedllités hatranya a lasstisag, el6nye, hogy a témanak megfelelé id6-rekesz varidcis pontosabban dllithat6 be. A kepmezs kilénbazs részei ek hasonlé ténusa miati ez a tema a atlagolo fenymérési Méddal is megfeleléen volt ex Pondlva. Ez a fenymérési mod ilyen helyzetekben és a kozép- Te helyezett tmaknal nytt jo etedménys Fénymérési médok A fén fény mértél lis expoz 2626p a témérél visszaverédé lapjan szdmitja ki az optima. t. Ha a fényméré dltal kapott ér- ték nem helyes, a kép vagy a téma rosszul ex- ponilt, ttil sétét vagy nagyon vilégos lesz A tiikorreflexes fényképez6gépeknél az tin. TTL (Trough The Lens) — objektfven ke- resztiil térténé — fénymérést alkalmazzak. Ez.a megoldas csak az objektiven dt a képre keriil6 téma értékeit veszi figyelembe. A modern tiikérreflexes gépeken — témé- 61 és helyzett6l fiiggéen — tbb fenymérési médot haszndlhatunk. fénymérés A legelterjedtebb fi mérési_ méd a kézépre stilyozott fénymérés. Az amatér gépek nagy része ilyen fénymérési méddal dolgozik. Itt a keres6 kézepén lévé motivum megvilégitisa az el- sédleges, a periféridlis teriiletek pedig ke- vésbé vagy egyaitalén nem befolyasolja expozicidt. Mivel a téma legtébbszir valéban a keres6 kézepén helyezkedik el, az ered- mény dltaléban korrekt. De mi torténik ak- kor, ha a téma nem a képmez6 kézepén van tinusa jelentdsen eltér a héttérét61? or csak a specidlis, ilyen helyzetekre ki- lakitott fénymérési médok haszndlata vagy a fotds rutinja segithet. Az aktiv méréfeliiletTERMESZETFOTOZASROL Spotmérés A spotmérés viszony- lag iddigényes mavelet, ezért elssorban a taj- és makrofotézasnal alkal- mazhat6 j61. Ennél a szelektiv mérési méd- nal a fénymeérd csak a keres6 kis (3-5%) részé- mérési médot elsGsorban akkor hasznaljuk, ha a téma kis felilet@, nem a képmez6 kize- pén helyezkedik el, és j6val vildgosabb vagy sététebb A spot mér6me: jdban a keresOkép kézepén van, a téma viszont legtébbszir nem itt helyezkedik el. A korrekt fényms réshez irinyitsuk a mérémezét a téméra, nyomjuk le az expozicids értéket rigzité gombot, komponljuk meg a képet (kézben tartsuk nyomva a gombot), majd expondl- junk. A gép a rdgzitett értékeknek megfele- Gen fog expondini Az alsé képen a fénymérd a kép kézepén lévd sététzéld levelek clapjan Allitotia be az expoziciét igy az kép tolexponalt let A folsé képen a spot fenyméré mar a [6iméra (virag) koncentralt, ami meglelel —_expozicidt biziositot ‘A matrix mérémez6k miniazata és a hozza kopesol6d6 algoritmusok gyarietdl és gépti pustdl figgéen valtoznak Matrix fénymérés Az egyik legkorszerdibb és legsokoldalbb mérési_ méd az tin. métrix fénymérés. A médszer lényege: a képfeliiletet tibb méré- mezére osztjak, melyek egy meghatérozott mintézatot alkotnak, ezt a mintézatot ne- vezziik métrixnak. A mez6k elhelyezkedé- 61 fiiggGen kiilénbiz6 mértékben érté- kelik a fényerdsséget, majd a mért adatok segitségével egy mikroszdmitégép adja meg az egész kép szempontjabél optimilis expo- ziciét. A tébbmezés autofékusz rendszerek- nél az is lehetséges, hogy a gép autofbku: rendszerére témaszkodva a mérémez6k csak a téma koriili részeken aktivizdldnak, fgy a g6p csak a téma fényértékeit veszi figyelembe. A matrix fénymérés szinte minden hely- zetben j6 eredményt ad, gyors és nem igé- nyel kiléndsebb tudast. Amat6riknek a gép alapbeallitasaként is hasznalhato. Az ilye extrém helyzeteket csak a matrix fenymérés kezeli jél. A felsd kép matrix fenymé sel, az alsé ailagolo fenyméréssel készill TOKORREFLEXES Autofokusz? A tiikérreflexes fényképez6gépek automati- kus élességallitassal rendelkez6 valtozatait autofOkuszos azaz — AF fényképez6gépek- nek nevezziik. Az autofékusz megkénnyiti és kényelmessé teszi a fot6zast. Nélkiilézhe- tetlen akkor, ha gyorsan mozgé madarat vagy dllatot fotézunk teleobjektivvel. Bar a természetfot6zésndl Altalaban a manudlis Glességallités javasolt, ezekben a helyzetek- ben j6l jén az autofékusz ismerete. Hogyan miikédik az autof6kusz? A szerkezet iltaldban a keresé kézepén lé- v6, négyzet alakti mez6 vagy mez6k alatti képrészletére Allitja az élességet. Maga a be- Allitas a kontrasztmérés elvén mikédik. Eh- hez természetesen fényre van sziikség, ezért stétben a rendszer AF segédfényt bocsat ki, amely esak bizonyos tavolsgon beliil hatdsos. Az AF rendszer statikus és kivet6 tizem- médban haszndlhat6. A statikus vagy rogz{- tett tizemmédban az expondlé6gomb enyhe lenyoméséra a rendszer a képmez6 kézepé 1éV6 motivumra All ra, 6 szen az expozicidig megtartja. Ez a médszer azonban csak mozdulatlan és a képmez6 ké- zepén lév6 témandl miikédik j6l. A képme- 26 szélén lév6 téméndl az expondl6gomb enyhe lenyomés4val (vagy AF-lock gomb- bal) régzitsiik a kivant élességet, kompondl- junk tetszés szerint, végiil expondljunk. {gy a téma akkor is éles lesz, ha a keres6 szélé- re keriil. A folyamatosan mozg6 témanal a kéveté autofékuszt alkalmazzuk. Ennél az. iizemmédnél az ex- Pondlégomb _folyamatos hyomvatartésakor a rendszer automatikusan kiveti a témat. A médszer fejlettebb formaja mozgis sebességét érzékel- ve elére kiszimitja a téma Kovetkez6 pozicidjat. Ezzel elmarad a wilfutés, a lassi Glességkorrekcié. Egy gyor- San repiil6 madar fotéz4sanal Pl. f6ként ez a megoldés hoz- hat sikert. GEPEK KEZELESE 13 Autofékusz-tipusok, AF-kezelés A régebbi AF fényképez6gépek egy, a kép- mez6 kézepén lév6 mérémez6vel mikidtek. Az igényesebb amat6r gépek ma mar tébb (akér 40) mérdmez6 segitségével aillitjak be az élességet. Az épp akttv (tehiit a témara kon- centrél6) mezét a gép és mi is kivalaszthat- juk. Kézi be I egy tarcsat forgatva jeléljik ki a sz4munkra fontos teriiletet, a gépi bedillitas pedig a képmezobe keriil6 té- mék mozgésa vagy kézelsége alapjin .dnt*. Ez utébbi kétségkivill gyorsabb, a kézi bea viszont mindenképpen bizton- sdgosabb. Az egyik legfejlettebb megoldés a szem altal vezérelt autof6kusz (Canon). Ebben az esetben az a mérémezé aktivalédik, ame- lyik felé a fotds néz. A gép a szemr6l vissza- ver6d6 infravérds fénysugarak alapjén haté- rozza meg a pupilla és fgy a tekintet irdnyat. Ez a médszer még a nehéz helyzetekben i j61 mikédik, a fotésnak csak a szem termé- szetes nyugtalanségén kell trré lennie. Az egyszerti kompakt gépek ,,autofdku- szat* a nagylét6sz6gG objektiv biztositja csupdn azzal, hogy nagy mélységélessége révén kb. 1 métert6l a végtelenig mindent élesen képez le. Bonyolultabb a zoomos kompakt kamerak autof6kusz rendszere, ez az tn, aktiv infravérés médszerrel mikédik. Gyorsan mozgé éllatok ill, repilé mado tak fotozasndl j6 szolgdlatot tehe! a kévetd autofékusz, de a kép mutatta szi tudcidban akdr manudlisan elére bedllitott élességgel is dolgozhatunk14 A TERMESZETFOTOZASROL A TERMESZETFOTOS FELSZERELESE 15 Egyeb géptipusok Ajanlot illetve nem javasolt géptipusok A kézépformétumg, rollfilmes gépek (a képkockak a kisfilmes 24x36 mm-el szem: ben 6x4,5 cm, 6x6 cm vagy 6x9 cm méreti ek), a nagyobb filmméret miatt kittin6 fel- bontasti, éles, tiszta képeket adnak. Az ob- jektivek kitdiné mindségtick, a gépek na- gyon megbizhatok. Profi természetfotésok is gyakran fényképeznek ezekkel a tipusok- al. A géptipust dltalaban manudlis élesség- Iitdssal és kézi expozicié-bedllitdssal hasz- naljak (profik), ezért itt kevéssé elterjedt az automatizalt funkcié. Ennek ellenére a mo- dem t{pusok kéziil egyre gyakrabban kerill- nek ki autof6kuszos, automata iizemmédra is képes gyartmanyok. A nagy filmméret miatt a kisfilmes felvételeknél j6val n: gyobb nagyitésok készithet6k a szeme: Kézépformatums, fenymérds prizmaval és expozi ciés programokkal felszerelt tUkérreflexes fenyképe- z6gép. A profik és az igényes tajfenyképészek kival6 eszkéze. Tavmérés fényképezdgépek elsdsorban meg: bizhatésaguknak és jo mindségi objektivjeiknek kosznhetik sikereiket. A természetfotozasnak csak szdk teriletén hasznalhatok. kockdzata nélkiil. A rollfilmes gépek hatré- nya a magas dr és a beszerezhet6 kiegészi- t6k (pl.: nagyobb teleobjektivek) viszonyla- gosan alacsony vilasztéka. Az igazén j6l hasznalhat6 teleobjektivek példéul igen rit- kak és nagyon drigak. A téj- és makrofot6- s szettek viszont kénnyen beszerezhet6k és (a minéséghez képest) nem is tilségosan dragdk. A természetfot6zas szempontjab6l hatrdnyt jelent a tetemes stily A rollfilmes kamerdkndl is nagyobbak a 9x12 cm-es sikfilmre dolgoz6 mfiszaki fényképezégépek, melyeket els6sorban miiteremben és miiszaki felvételekhez hasz- nalnak, de profi természetfotdsok tajfotékat és készitenek veliik. Az APS (Advanced Photo System) rend- szert 1996-ban mutattak be. A rendszer el- sOsorban a szolgiltatasokban tér el a hagyo- ményostél. Itt ugyanis a hordoz6 filmréte- gen magnescsikot talélunk, a felvételi- és la- borinforméciok ezen az adathordozén rég- zillnek. A gépek technikai megoldasai a ha- gyoményos technolégidra épiilnek, az egyetlen jelent6s killinbség az APS kame- rak kis mérete. A tiikérreflexes és kompakt kivitelben gydrtott gépeknél a képformatu- mok varidlhatéséga jelent eldnyt, valamint az, hogy az eléhivas elétt a fotds kis méretti tin, indexképek alapjan valaszthatja ki a na- gyitésra keriilé felvételeket. De a magnes- csfkon rigziti a labor az els6 nagyités ada it is, {gy uténrendelésnél az automata labor- gép ezeket az értékeket dllitja be. Leginkabb gydjt6k és a géptipus megszal- lottjai haszndljék a tiikérreflexes gépek megjelenése eldtt elterjedt tavmérés gépe- ket. A minéségérél és magas drérél ismert kamerak (pl.: Leica) hatranyai kézé tartozik a keresOn és a filmen megjelen6 kép eltéré- se (parallaxis hiba). Megjegyzés: a kényv dltaldnos részeiben — ahol mn nem emilitjiik — a kisfilmes, tehat 24x36 mm-es filmméretre dolgoz6 fényké- pez6gépekr6l beszéliink. A természetfotds felszerelése Tippek kezddknek és haladoknak Milyen az idedilis felszerelés: A kezd6k és halad6k szdméra ms az idedlis. Hangstilyozni szeretnénk, hogy ez az dssze- Allitas nem szentirds, felszerelésiink ett6l el- 616 is lehet. Ez filgg anyagi lehet6ségeink- 161 és, hogy a természetfotéz4s mely teriilete jrant érdekl6diink. Kezd6 szett: = Oles6bb vagy manuidlis (nem autofé- kuszos) tiikérreflexes gép — Objektiv: 28-70 mm —Kézgylird vagy eldtétlencse — Allvany Ez az els6sorban tajfotézdsra és kisebb igényé makrofotézdsra kialakitott szett akar 100 000 forintb6! is felépithets. Halad6 szett: — Kézépkategérids tiikirreflexes gép = Alap zoom 28-70 mm =Tele zoom 70-300 mm vagy 70-200 F2.8 ~ Kézgyairdt =Konverter 1.4x ~Vaku = Polar és UV-sztiré ~ Allvany, elektromos kioldézsin6r Ezzel a felszereléssel a témdk kilencven Szazaléka lefotdzhato. A kézépkategérias tikdreflexes fénykepezige- Bek a legtébb gyarté kindlatéban elétordulnak Tidésban és minéségben idedlisak a kezdé és halods természerfotds szamara Idedlis szett: — Kzép vagy fels6 kat. tiikirreflexes gép (digitalis valtozatban is) — Nagylatészégd zoom 17-35 mm — Alap zoom 28-70 mm ~Tele zoom 70-300 mm — Makroobjektfv —Nagyteljesitményé tele 300, 400 vagy 600 mm ~ Konverter (1.4x és 2x) — Vakuk, esetleg kérvaku — Polar és UV-sztir6, szinsztirdk, félsztirdk ~ Allvany, dllvanyt6l fiiggetlen gép- és vakurdgzitési lehetség ~Elektromos kioldézsinér tobb méteres toldézsinérral kkel a tdjképekt6l a makro- és madarfotdkig minden téméra si- kerrel fhatunk A zoomos kompakt gép a kezd6knek ide- esetleg akkor, ha az tit veszélyes vagy til kevés hely van a poggyaszban. az alabbi funkcidkkal, tudassal rendelkez6 géptipusok ill, kiegdszit6k ajénlhat6k az amat6rsknek — Minimum 2-3 megapixeles felbontis ~ 3-10 x-es optikai zoom makroal —Manudlis expozicidvezérlés ~ Elététlenesék (tele és nagylat — Allvany — Beépitett vakuLG A TERMESZETFOTOZASROL DIGITALIS TECHNIKA 17 Digitalis technika A jv a digitalis fenykepezdgépek6? digitélis fenyképezdgépek fejlddése és elterjedése parhuzamos a szém{t6gé- pek fejlédésével, és az iiteme is hasonléan gyors. Félévente szinte forradalmi valtozé- soknak lehetiink tanti, mind a technolégia, mind a felbontdképesség névekedése terén. A modern digitélis fényképez6gépek kez- dik utlémi az anal6g gépek képviselte mi- n6séget, és az druk is egyre kedvezObb, En- nek készinhet6 hogy haz4nkban majdnem ugyanannyi digitélis és hagyomdnyos fényképezdgépet vasérolnak. Ezek utin nem meglep6, hogy az amatér természetfo- t6s kezében is egyre gyakrabban pillanthat- juk meg ezeket a digitalis gépeket. Alapelvek réviden A digitalis fényképez6gép Iényege, hogy a fény az objektiven keresztiil nem fényérzé- keny filmre, hanem egy CCD-nek nevezett fényérzékel6 feliiletére keriil. A CCD és az ehhez kapcsoléd6 szerkezetek érzékelik a fény erdsségét, szinezetét, azokat elektro- mos jelekké alakitjék, ebbdl pedig a szmi- t6gép szdmdra értelmezhet6 képet hoznak létre, illetve térolnak el a meméridban. A meméridban lév6 adatt6l pedig csak egy lé- pés a szdmitégép és a nyomtat6. Felbontas, minéség Az elfogadhaté minéségii és méretti felvé- teleket manapsdg a kétmillié pixeles vagy annél nagyobb felbontasra képes digité\ fényképez6gépek biztositjék. A gép v: l4sa soran ennek az adatnak van a legna gyobb jelentésége, bar a CCD mégitt lévs jelatalakit6 szerkezetek kialakitésa és az objektiv mindsége is nagyon lényeges. A szamitégépes kapcesolat Az elkésziilt felvételeket a gépben lévé meméria tipusdtél fiiggéen télthetjiik at a szdmitégépbe. A legelterjedtebb _ meméri- afajtak a laptopokhoz kifejlesztett PCM- CIA-szabvanyti eszkizék. Ezek leginkabb a laptopoknal hasznélt merevlemez, floppy vagy RAM erre a célra kialakitott formai Térolékapacitésuk a néhény megabéjtt6l a sz4z MB folétti adattémegig terjedhet. Miért fontos a nagy képfelbontas? A fot6 mindségét és nagyithatdsdgat alapvetGen befolyasolja a digitalis felvétel felbontésa, A bal oldali részletnagyités (300 DPI) tékéletes képet ad, melyen szabad szemmel nem ismerhet6k fel a k¢- pet alkoté pixelek, szemben a jobb oldalival, ahol az alacsony (70 DPI) felbontas miatt élvezhetetlen lesz a kp. ‘A jobb oldali képné! lithat6 probléma akkor lép fel, ha a képfile-rél —a gép tudésdhoz mérten — irredlisan nazy meéretdi nagyftast készittink. ‘A digitalis fényképez6gépek elényei _ A digitilis fényképez6gépek el6nyei ki- zé tartozik, hogy a képet egy LCD képer- ny6n keresztiil az expondlis utén azonnal ellenGrizhetjiik, igy a hibis felvételeket egyb6l megismételhetjiik, ezzel elmarad a rossz kidolgozassal jaré kockézat. Gondol- junk bele: mennyi bossztisdgt6! kimélhet- jtk meg magunkat, ha potolhatatlan felvé- teleink egyt6l-egyig j61 sikeriilnek. —Elfelejthetjiik a filmek térolasdval, eléhi- yésaval, a felvételek kidolgozdsaval egyiitt jar6 problémékat és kéltségeket. Egy szé- mitégéppel megoldédnak a képek térols4- yal kapesolatos gondok, a kapcsol6d6 peri- féridkkal pedig kinnyen megjelenithetjiik és varidlhatjuk a felvételeket. — A képek szimitégépes felhaszndlés4hoz nines sziikség szkennerre, hiszen a felvételek eleve digitalis formaban jelennek meg. A térolt képeket akér egyb6l elkiildhetjiik (mobilon vagy interneten) ismerdseinknek. ~ A megvilagités szinhémérséklete nem okozhat problémat, mivel a gép automati- kusan alkalmazkodik a megvaltozott fény- viszonyokhoz. = Rossz fényviszonyok kéz6tt nincs sziik- ség filmeserére, elég az érzékenységet a megfelel6 értékre Allitani. A kép min6sége esak az egészen magas filmérzékenység beillitésénal romlik jelentésen. ~A billentheté LCD monitor (amennyiben nines beépitve) az alacsony kameradllasndl is kényelmesen haszndlhat6. ~A digitalis gépek objektivjeinek kiképzé- Se miatt a makrotartomény minden kiegé- SzZit6 nélkiil elérhet6. Az objektivek mély- Ségélessége is kittind. ~A teleobjektivekre jellemz6 kis mélység- 'g nem jellemz6 a digitélis gépeken hasznalt objektivekre. Egy digitdlis gépen 166 200 mm-es tele (azonos rekesszel) ha- Sonl6 mélységélességgel rendelkezik, mint €gy hagyomdnyos gépen lévé 50 mm-es Alapobjektiv. A digitélis gépek nagylaté- SZ6g0 objektive egészen extrém mélységé- Tességet produkal. Ez az tulajdonsdg hat- lyt jelenthet akkor, ha kis mélységéles- I szeretnénk egy témat kiemelni a. Mi tirtént az elmilt 1-2 évben? A legfontosabb talin a fényképez6gépek vélasztékénak hatalmas b6viilése. Ma mér alig van olyan cég, aki ne csatlakozott vol- na a digitdlis forradalomhoz. Az dsszes kis- filmes fényképez6gép-gyarténak van mér digitélis tiikérreflexes vaza, és a kompakt kivitelben gydrtott fényképez6gépekbdl is egyre tb Gj tipust léthatunk. A legfontosabb valtozésok 1.-A kis tarkapacités miatt hasznélt JPEG témbrités ront a képrészletek minéségén. A témoritetlen TIFF formatumhoz sziiksé- ges nagy kapacitésti memsriakértyak néhdny éve még ttils4gosan dréigék voltak, manapség a 48-128 MB memoriakapacitési kértydkat is be lehet szerezni elérhet6 dron. Néhany éven beliil a tébb sz4z MB — 1GB kapacitasti kértyak fognak elterjedni az amat6riknél is. 2.- A régebbi konstrukciok képalkotési baja, hogy a tils4gosan vilégos és sitét képrészekben elvesznek a részletek, {gy csak viszonylag egyenletes megvildgitds mellett haszndlhatok j6l. Az tijabb fejlesz- tésti CCD-re ez kevésbé jellemz6. A na- gyobb szinmélységet produkél6 chipeknél mér alig jelentkezik ez a hiba. 3. - A legtébb amatér felhaszndl6 sz4méra elegend6 minéséget nywijtanak a 2~3 mega- pixeles gépek. A néhdny éve még igen dré- ga tipusok dra jelentdsen mérsékl6dott. A digitélis fényképezégépek hatranyai — A digitdlis gépek egyik ma is jellemz6 hdtrénya a magas energiaigénybél ered. Az LCD képernyé és a memoria olyan sok energiat fogyaszt, ami tartés telepeket hasznalva is csak révidebb idére elegend6. — A profik szdméra gyértott, nagy nagyitas- ra képes tiikérreflexes fényképez6gépek vagy digitdlis hatfalak a hagyoményos val- tozataik tébbszé be keriilnek. Az drak azonban itt is rohamosan mérsékl6dnek. — A technika jellege miatt extrém hémér- séklet ill. pératartalom mellet a digitdlis technika mar kevésbé haszndlhat6. Els6sor- ban a hideget birjék kevésbé. A minimélis h6mérséklet itt 0. Seer Mem,18 A TERMESZETFOTOZASROL Digitalis fényképezdgé Milyen kategéridk Iéteznek a digitilis fenyképez6 Fix gytijtétavolsagti kompakt_ digitalis gépek A digitélis fényképez6gépek legegyszertibb tipusa jellegében és tudds4ban nagyon ha- sonlit a hagyoményos kompakt gépekre. A legegyszeribb gyartmanyok az élességalli- tds és az expozicié tekintetében teljesen au- tomatikusak, a fotésnak a téma kivdlaszté- sén és az expondlégomb megnyomésén k¢- viil nincs més dolga. Ez utébbi megillapitas kiiléndsen a régebbi (1998-1999) gyartmé- nyokra vonatkozik. A jelenleg gyArtott digi- tdlis gépeknél, még az alaptfpusoknél is ta- lélunk minimilis expozicié-bedllitasi lehe- t6séget, programautomatikat, digitdlis zoomot... Digitélis zoom? Mivel e géptfpus nem rendelkezik valédi zoomobjektivvel, csak szoftveres titon le- hetséges a nagyobb leképezés. Ez a megol- das azonban nem azonos a val6di, optikai zoommal. A digitélis zoomndl a gép csak az LCD-n lathaté képkivagast sziikiti szoftve- resen, mfg az optikai zoom val6di nagyitast ad, az eredeti felbontds megtartdsdval. A di- gitdlis zoom a zoomolés mértékével aranyo- san rontja a kép felbontasat. ptipusok/| gépeken belil? Felbont6képesség Legmarkénsabb fejl6dés a felbontés néve kedése, és ezzel a képmindség javitdsa te kintetében valésult meg. A 600.000. 800.000 pixeles maximélis felbontés mar a milté. A gy4rt6k mér ebben a kategéridéban is minimum egy-, illetve kétmilli6 pixel fel- bontisii gépeket készitenek, melyekkel mar elfogadhaté méretti tajképeket, dllatkerti felvételeket készithetiink. Uj vonds az is, hogy egyes gy4rt6k kifejezetten az oless (30-60 000 Ft) kategéridban is készftenek ilyen tipusokat. Kinek ajanlhat6? A kezd6 amat6rnek a kompakt kivitelii digitélis gépek az idedlisak. Ebben a kate- g6riéban a néhdny éves gy4rtmanyok (1-2 megapixeles felbontassal) mar elérhet6 éron kaphatok, és a modern tfpusok is megfizet- het6k. Figyelembe véve az ,,élményfotds* igényeinek idedlis max. 10 x 15 centis kép- méretet, a kinnyti kezelhetséget és az elér het6 drat, a kezd6 fot6s sz4méra izgalmas Uijdonsdgot jelenthet ez a tipus. A bonyolu!- tabb, nagyobb méretti természetfotékhoz vi- szont inkébb egy oles6bb, analég tiikérref- lexes fényképez6gépet hasznéljunk. Digitalis zoommal ellatott 1 megapixeles kom- pakt digitalis fenyképezégép. Ezt a kalegériét elsdsorban a személyes élm® nyek megérdkitésére tervezték, igy a termész’ fotbzasnél, mint mésodgép hasznélhate. Az étheté Gr miatt azonban azoknak a termész fotésoknak is ajénlhaté, okik nem akarnok sokat kélteni a digitélis technikéra, de ki szere nék prébélni a foléz4snak ezt-az oldalét = legalabbis oz alopiait DIGITALIS TECHNIKA 19 mmal ellatott kompakt digitalis fényképezégépek ‘A digitélis fényképez6gépek legdinamiku- sabban fejl6d6 tipusa szoftveres tudasiiban a tiikirreflexes gépekkel is felveszi a ver- senyt: 3-10x-es optikai zoommal, autofé- kusszal rendelkeznek, szimos expozi- cidyezérl6 program (manudlis is), korrek- vali szthatunk. B6vitik lehetéségeinket az objektivek elé szerelhet6 el6tétlenc: lyek részben helyettesitik a csereobjektiveket. A digitélis fényképez6gépek legfontosabb jellemzéje, a felbontéképesség itt is sokat fejlédétt. A régebben jellemz6, 1-1.5 mil- lié pixeles felbontasra képes gépek helyett ma az dsszes ismert gydr a 2-6 milli6 pixel felbontésti gépeket forgalmazza, melyek- kel mar A/4-A/3 méretii tintasugaras nyoma- tot vagy A/S-A/4-es fényképeket készithe- tink. Ezt a kategériét (nagyobb zoom elény- ben) a fotézast hobbi szinten (iz6 természet- fot6soknak ajénljuk masodik gépként, a til- korreflexes analég gép mellé. Optikai zoommal ellatott digitalis gép. Ez a gydrimény jellegzetes képviseléje a tipusnak A Canon PowerShot G2 technikai adatai ccD 2308 x 1712. 4.1 mill. keéppont LCD-kijelzé | TFT szines CD, 100%os pontossig Objektiv 34-102 mm optikai zoom Beép. vaku Hatétavolsig: 0.7-4.5 méter Aviolékusz | Kovels és egyszeri AF, manuilis is. | Vaku Gzemméd |Pirosszemelf. csékkentés, automatikus| legkisebb tema 6 cm makroallasban Vakuesatlakozés| Vakupapucs a gép tetején enymérés | Kienékeld, kizépre sblyozot, spot _ | Felételi médok | Motivumprogramok, kreativ madok Exp. vezérlés | Zé és iekeszaviomata, automata, manual | Sorozatfelvétel Max.: 2.5 kép/s— 5 képig Exp. korrekcid | 4/2 lényénék, 1/3 epésenként | Toméritési szint Szuperfinom, finom, normal Zérsebesség 15s 1/1000 s File formatum | JPEG, RAW ~ mozgékép: AVI Erzékenyseg ISO 50- ISO 400 Op. rendszerek |PC: WIN 98-, Mac: OS 8.6-9.1 Keresé, Optikai keresé, [CD keresé Uzemi hém. 0-40 C’, 10-90% paratartalom Természetfot6s kiegészit6k A Kategoria fejlettebb tipusai az. alabbi kie- BEszitdkkel se; ~ NagylatészigG elététlencse Az objektiv 1it6szége dltaléban 35 mm-nél Kezd6dik (kisfilmre vetitve) ez pedig sok- S2or kevés lehet egy klasszikus tajfotshoz. ~ Telefot6 elététlencse 100-130 mm kézitt van ebben a kategé ban. Az eldtétlencse 2-3-szorosira ndveli AZ Obj. gydijtstavolsagét. ~ Vakupapucs az objektiv tetején Kreativabb és hatékony vakuzéshoz ig Iehet még egy vakura. — Diamasolé adapter A praktikus eszkézzel a didkat a specidlis el6tétlencsébe helyezve reprézhatjuk, ,,be- szkennelhetjiik" a képeket.20 A TERMESZETFOTOZASRO A tukorreflexes valtozatok jellegzetességei Tiikérreflexes tipusok isGsorban a hivatasos fot6sok és a foté- riporterek dltal haszndlt géptipusok a digité- lis technolégia legmagasabb szinvonalé képviselik (a stididkban hasznélt kameré. kat nem szAmitva). Ezek a fényképez6gé- pek a hagyoményos tiikérreflexes gépek di- gitdlis hatfallal elldtott, némiképp médosi- tott valtozatai. Mivel ezek a fényképez6gé pek a hagyoményos tiikérreflexes vézak ki: 6 felsé kategéridjét képviselik, igy nem meglep6, hogy a tudés és a gépek épitése kézben felhasznélt anyagok tekin- tetében a legjobbak kézé tartoznak ‘A Canon EOS D60 technikai jellemzéi Dist fnyképexigéptipusok/? Digitalis tikérreflexes fenyképezégép Képalkot | CMOS érzékel6, 6.5 mili kepport | UCD-Kijel26 [TFT sci ), 10¢ ‘Objektiv {Az 6sszes Canon EF objeki Beépitett vaku | 1 2-cs kulesszimé, E-TTl-autom ~ Autofokusz i THCTSR eae 1/20 AF médok | One-Shot AF. F ero AF [Vakuesatlakozés| Vakupap lagen Fénymérés | 35 25nds matrix ozott, faspot | Felvételi médok | otiwmprogiamok, k a Exp. vezélés | _Zér 6: releszoviomaia, avomato, Sorozatelétel 3 k Exp. korrekcié 2 fenyeniék, 1/3 lepésenkén Uzemi hom: | 0-40c, 85 | Zarsebesség 30 s - 1/4000 File formatum RAW | Erzéhenység 1SO 100-150 10¢ Csatlakozas 1. Tes verzi6 Fékusziényezé | Az objekiven feliinielet 16x 090 | Szinmélység | Csctomanként 12, esen 36 LCD keresé | Szines, 114 000 pontos TFT, 1.8 coll] Fehéregyensily | Tukér Gyors visszatrés5, (Sigateres6_| Op. rendszerek | WIN 98, SE, Me, 2000, XP 058 Keres _| Pentaprizmas keresd, 95% pontossag | Meméria ‘CompactFlash Type | és Type Beépitett, vagy cserélheté objektiv’ Jellegiikettekintve objektives és beépitett objektives valtoza- tok. A cserélheté objektives (PI: Nikon D- sorozat, Canon Eos D-sorozat) digitélis tokdrreflexes gépek funkcidk és lehetdsége- ik tekintetében megegyeznek a hagyomé- vannak cserélhet6 nyos valtozatokkal. Itt is tbbféle fényméré si, expozicids, AF-médot talélunk, melyek a legigényesebb természetfotds sziméra is megfeleléek. A legtébb hagyomdnyos gép- hez kaphaté kiegészit6, csereobjektiv itt is haszndlhat6. A felbontéképesség 3-10 me- gapixel kozétt valtozik. Bz az érték, a kit 1n6 objektivek és a profi felépités (pl.: CCD. és a mbgotte lév6 jeldtalakité szerkezetek): kittiné minéségii képeket eredményeznek Meg kell jegyezniink, hogy a 3-4 mega pixeles tiikérreflexes géppel késziilt kép mi nésége az élesség, tiszta kintetében dltalaban jelent6sen jobb, mint @ és szinezet (- hasonl6 felbontasra képes kompakt gépeké _ ‘A begpitett objektives, Bridzs-jellegé val- tozatok a funkciok tekintetében alig marad- nak el a cserélhet6 objektives tipusoktél, az 4ruk ellenben jelent6sen kedvez6bb. Nagy jpatrdnyuk, hogy a csereobjektivek helyett itt esak eldtétlencsékkel névelhet6k a lehet6sé- geink. Ezek a tipusok ezért dltalaban komo- Jyabb zoométfogast objektivekkel rendel- keznek. Vaséroljunk digitalis vizat és haszi ‘a mar meglév6 objektiveinkkel! A tiik6rreflexes szettel rendelkezdknek ér- demes elgondolkozni a markdjukkal kom- patibilis, tikérreflexes, digitélis gép (viz) beszerzésén. Az objektivek és a sz4mtalan kiegészit6 adottak, a gépviz beszerzésével ljuk pedig egyszertien és gyorsan korszertisithetik felszerelésiiket. A tiikirreflexes viltozatokat mar fot6riporterek is haszndljék, de az ol- es6bb gyartmanyok ajénlhaték a tehet6sebb amat6r természetfotdsnak is (a haladéknak é5 profiknak egyardnt megfelel6 gépvizak dra 600 000-1 000 000 Ft kériil van). A kez- deti befektetés a sokat fényképez6 fotdsnak hamarosan megtériilhet, a filmvasarlés Kidolgozisi kiltségek jelent6s csikkenésével és Fokusztényezé: Ha a digitélis fényképez6- R€pviizat a7 anal6g, hagyomanyos valtozat Objektivsorozatival szeretnénk hasznélni, ismerniink kell a gép fokusztényezdjét Egyszertien megfogalmazva ez azt jelenti, DIGITALIS TECHNIKA 21 hogy az adott gydjtétévolsdgu objektivet milyen gyGjt6tévolsgiként tudjuk hasznl- ni a digitélis vazon. A két érték ugyanis él- taliban eltér6, Egy 22-80-as objektivet egy Nikon vazon 33-120-asként tudjuk haszndl- ni. Egy 70-300-as tele pedig ugyananndl a gépnél 105-450 lesz A Nikon objektiveket tehdt 1.5-el kell megszorozni ahhoz, hogy megkapjuk a digi- tilis vézon produkélt értékét. Ez tehdt a gép fokusztényez6je. A fOkusztényez6 értékei a kiilénbéz6 mérkékon: Canon: 1.3—1.6x, Nikon, Minolta: 1.5x Contax: 1x (itt ugyanol: haszndlhatjuk az objektivet digitdlis és ha- in értékek mellett gyoményos vazon). A fokusztényez6 erdsiti a teléket (300 mm-esb61 450mm-est csindl) és ,.gyengiti" a nagylatészéget. Példdul egy 28 mm-es ob- jektfv 1.5-0s gépnél 42 mm lesz, éz pedig mar kevésbé alkalmas t4jfelvételekre. Meg- oldas: vaséroljunk szupernagylatészigi ob- jektfveket. Erre az igényre az objektivgyar- t6k is reagdltak. Egyre gyakoribbak és elér- het6bb ron kaphaték a szupernagy- lat6szégd_zoomok. Biztosak vagyunk ben- ne, hogy az elkivetkez6 években j6 néhény ilyen, oles6bb kiviteldi objektiv sziiletik. Digits takérreflexes fenyképezégépek S: 16s gy objehtives fEnyképez6gépeket. nle az dsszes - analog piacon — jelen 16 készit tkérreflexes, cserélheis2 A TERMESZETFOTOZASROL Természetfotds szempontok A természetfotézds szempontiabdl fontos funkcidk Milyen adottsdgokkal rendelkezzen egy di- gitdlis fenyképezigép ahhoz, hogy a termé- szetfotézasban is megdllja a helyét? Expoziciés iizemmédok Még az egyszertibb, kompakt kivitelben gydrtott digitalis fényképez6gépek is ren- delkeznek néhény expoziciés tizemméddal, a manudlis bedllitési lehetéség azonban csak a zoomos és a tiikérreflexes tipusokndl jellemz6. Bonyolultabb helyzetekben, ext- rém kériilmények kézétt esak a géptt. pusok haszndlhat6k megbizhatéan. A tartozékok skalaja Hidba vaséroltunk kitéin6 géptipust, ha nem b6vithetjiik lehetségeinket a k eszkézikkel. kel, észité, Fontos, hogy el6tétlencsék- adapterekkel is b6vithet6 gépet oljunk. Els6sorban a nagyobb markak biztositjak ezeket a lehetdségeket Legkisebb expoziciés idé A fiige allatok (KisrjgesdlOk, énekesmada- rak) mozgasénak megérdkitéséhez 1/500 s vagy rividebb expozicids idére is sziikség lehet. A modern 2-4 megapixeles gépek 4l- talaban_megfelelnek e Kévetelménynek es gydirtmanyok a 1/6000 s expozi id6t is elérik. Az objektiv teljesitménye Az objektivek kis (tébbnyire 35-110 mm) teljesitménye talan a legnagyobb hétrinya a beépitett objektivvel rendelkez6 digi gépeknek. Marpedig megfelel6 tele hijén jocskén lecsékken az esély a j6 felvételek- re. Kimaradnak a természetfotés kedvenc i: a vadillatok, a szk kivagdssal ké- sziilt részletképek... Az objektivhez csatla- koztathat6 tele-elététlenesék jécskan javita- nak a helyzeten. Az dtlagos zoom, egy 2x vagy 3x nagyitast biztosité elététlencsével mér 200-350 mm-es teljesitményt biztosit. Ez mar komoly lehetéségeket nydjt a fot6s nak. Még jobb megoldas a nagy teljesitmé nyG zommal felszerelt digitélis fényképez6: gép. Nem gyakoriak, de egyes gyartok tiz szeres optikai (!) zoommal ellatott (35-35() mm) gépeket is drusitanak. A képminésé; és a fényer6 itt lényegesen jobb az elétét lencsével elérhet6nél sijtOtévolsiigot a hagyoményos kisfilmes gc pekre vetitve adtuk meg. Legkisebb tématavolsig Szinte minden digitélis fényképezigép al- kalmas a makrofelvételeket készitésére. A legkisebb témativolsdg a kommersz tipu sokon is 15 30 cm kéztt van, de egyes (nem profi) gydrt6k a 2-6 cm-es kézelpon tot is elérték, kézgydré vagy elététlencse alkalmazasa nélkul. Talén nem is kell ecs¢ telni, hogy mekkora elény ez a makrofotk szempontjabdl Felbont6képesség A sziik: felhasz éges felbontoképesség els6sorban 3 § igényeit6l fiigg. A 10x15-ds na éshoz elég a 2 magapixel, az A/5-0s mérethez kb. 4 megapixel sziikséges, nél_komolyabb teljesitményhez mar min denképp a legiijabb tipusokat érdemes meg vasérolni. Az internetes képekhez és a pri bafelvételekhez a 1-1.5 megapixeles telje sitmény is elegend6 en hogy szdmitégépiink vagy an nak operaciés rendszere mar nem képes @ fényképez6gép szoftvereinck kezel Ilyenkor nincs mas lehet6ség, telepitsiink Ujabb operdcids rendszert, esetleg szerez ziink be régebbi operdciés rendszerrel is mk6d6 digitélis gépet. Vasdrlés el6tt min denképpen egyeztessiink az elad6val a fényképez6gép hardveres igényeivel kap- csolatban. DIGITALIS TECHNIKA 23 Az LCD-keresé billenthetésége ‘A makrofelvételeknél 6ridsi eldnyt jelent a yizszintes helyzetbe billentheté LCD panel. {ay Allo vagy guggol6 helyzetbsl, vizszin- tes LCD Allds mellett is bedllithaté a né- yényfelvételeknél gyakori alacsony pers- pektiva. A gép hatoldalaba beépitett LCD nem nytjt ilyen lehetdségeket. ‘Az érzékenység Allithatésaga ‘A makrofot6knél, vagy a kora esti dllatfel- vyételeknél egyarant j61 jin a nagyobb érzé- kenységgel egyiitt jaré plusz rekesz vagy révidebb megvilagitési id6. Az idedlis gép legalabb 400-as érzékenységgel rendelke- zik. Ezt pedig a legegyszeriibb tipusokat ki- yéve mar mindegyik tipus tudja. Szinmélység Ebben a kérdésben nem érdemes kompro- misszumot kétni. A természetfotézdsban sokszor lehetetlen egyenletesen megvildgi- tott témat taldlni. Hyenkor a széls6ségesen vilégos vagy sdtét t6nusok elttinhetnek. Mi- nél nagyobb a fényképezOgép szinmélysé- ge, andl kevésbé jelentkezik ez a problé- ma. Valasszuk a legalabb 30 vagy 36 bites szinmélységet elér6 tipusokat. Ezzel lénye- gesen csikkenthet6 a 24 bites képekre jel- lemz6 ,kiégett* vildgos t6nus és a becsuk6- dott arnyék. A digitélis fényképez6gépek ezen ,,betegsége“ els6sorban a régebbi gydrtményokra és az alacsony kategéridja tipusokra jellemz6. Kulénbéz6 szinmélységre képes dig gépekkel készilt felvételek Aelsé kép egy gyengébb, az als fel: yobb szinmélységre ké fényképez6géppel készilt. A felsé felvételndl a kp nogyo vilégos és zletek tb \ételnél ellen 4g biztositot mély sétét t6nusaiba ben a nagyobb szinmély a a mély Grnyékok és a csicstények észletgazdagsgét2 ow TERMESZETFOTOZASROL DIGITALIS TECHNIKA 25 Digitalis fotdlabor = Milyen perifériékbl all az ideals ,hazi stidi6"? Hogyan hasznéljuk a képeket? A szdmftégépen térolt fényképek kézenfek- v6 felhaszndlasi teriilete az Internet. Hozz4- csatolhatjuk az elektronikus levelekhez, és elkiildhetjik bardtainknak, szeretteinknek vagy iizleti partnereinknek. Masoljuk at a képeket a szdmitégépre. A digitdlis fényképez6gép a képeket JPEG t6- méritésben térolja. A téméritett képek mind- sége csak minimélisan romlik, méretiik vi- szont tizedakkora, mintha téméritetleniil ta- rolndnk. A fényképez6gép-gyartdk a legtsbb késziilékhez kiilénféle rajz- és fényképal- bum-készité programokat mellékelnek. A kész képekbél tarthatunk bemutat6t, hasz- nélhatjuk Windows héttérként vagy képer- nyOkimél6ként. Archivaljuk a képeket! A legegyszertibb és talén a legolcsdbb, ha CD-re frjuk az anyagot. Egy parsz4z forintba keriilé lemez- re akar (minéségt6l fiiggGen) tbb széz vagy tébb ezer felvétel is lementhet6. A hordozha- t6 laptopokhoz mobil CD-ir6kat is ajénlanak. Széimit6gépes hittér, perifériak A. ,sttididhoz elegend6 egy gyors pro- cesszor, j6 monitorral, megfelel6 nagysagd winchesterrel, RAM-mal (min. 96MB), egy szines sikégyas szkenner (min. 600DPI), a megfelelé képfeldolgoz6 prog- ramokkal, és méris rendelkezéstinkre dll egy mini stidi6, ahol kedviinkre ,,jétszhatunk™ az elkésziilt képekkel. Szkennerek A szkenner a szdmit6gépes képfeldolgozés legfontosabb periféridja. Feladata a fényké- pen vagy a didn lév6 informacié bevitele a szamitégépbe. Egyfajta képletapogats, amely milliméterr6l-milliméterre haladva leolvassa, majd digitalis jellé alakitja a kép szinezetét, drnyalatait, élességét... . A sikdgyas szkennerek a fényképek szken- nelésében jdk. Mar az dtlagos tfpusok is ké- pesek nyomdai mindségii képet késziteni. A diafelvételek bevitelére ellenben csak a dob- és diaszkennerek alkalmasak — megfele- 16 minéségben. Nyomtat6k Az igényes felhasznél6é tobb tipus szdmos gydrtménya kézétt vélogathat. Az amat6r felhaszndléknal els6sorban a tintasug: nyomtat6k terjedtek el, a j6 minéségér61 gyorsasdgdr6l ismert lézernyomtat6k inkabb az irodai felhasznél6knél jellemz6ek. A spe. ciélis igényekre kialakitott fényképnyomta- t6k az utébbi években terjedtek el. A fényképnyomtaték a fotpapithoz ha- sonl6 hordoz6ra nyomtatnak, mindségiik a hagyoményos fényképéhez hasonl6. Egyes tipusok az A/4 méretre is képesek, mig mé- sok csak 10x15 cm méretii képet képesek kinyomtatni. A tintasugaras printerek a nyomtatisi technika fejl6désével mara igen j6 minéség- re képesek, viszonylag alacsony kéltségek mellett. Kiilénésen speciélis papir alkalma- z4sa mellett haszndlhat6k jél. A nyomtatott kép mérete akar A/3 is lehet. Digitalis fotélaborok Az utobbi években egyre tobb olyan fot6la- bor nyflt meg, ahol digitélis adathordoz6- r6l is normal fényképet készitenek, elérhet6 fron, Ez a megoldds azok sz4mara kedvez. akiknek nines sz4mit6gépes hitteriik. Modern fintasugaras nyomtaté rik i digitilis fényképez6gépek a hagyomé- ryos fenyképez5g¢peknél megszokott film tt memériakdrtydban, digitélis formé- pan tiroljdk a felvételeket. ibb memériakértya tipusok ‘Compact Flash (CF) kartya za kértyatipus a PCMCIA Type Il-es kér- {yAkb6l alakult ki, melyeket a professzioné- fis gépeken mAig is haszndlnak nagy kapaci- tasuk és adatbiztosséguk miatt. A CF kér- tydk els6 tipusai (Type-I) kis mérettiek, ez- Altal oles6k, kezelésiik egyszer és kényel- mes. Méretiik a gyufésdobozhoz hasonls, yastags4guk csupén 3 mm. Térméretiik 8 MB-t61 1 GB-ig terjed. A Type Il-es CF kar- tyik a nagyobb tarkapacités kielégitése yégett valamivel késGbb jelentek meg a pia- con. Ez utébbi kartyak 5 mm vastagsdgtak. Fontos: a CF Type I csatlakoz6ba csak Type Tszabvényé kértya illik, a Type I-es aljzat- tba viszont a Type I-es kartyat is belerakhatjuk. ‘SmartMedia (SM) kartya Ritkébb nevén SSFDC vastagsiga 1 mm sincs, és a tovabbi méretei is kisebbek a CF ‘Kértyaknl. Térolisi mechanizmusa eltér a CF kanydét6l, és mkddési sebessége is va- Tamivel gyengébb. Vasirlésakor két dologra is figyelniink kell: ha a kartyaolvas6 vagy a fényképez6gép fesziiltségszintje nem egye- Zik meg a kirtyéval, vagy az illet6 térméret Ragyobb, mint a gépiink Altal ,,ismert™ méret (pl. a 64 MB-ra felkészitett gép a 128MB-os Kéntydval), gy a kértya nem fog mkédni. A nagyobb kértya befogadasdra csak a gép Vezérl6szofiverének (szerviz dltali) médosité- 8a ulin nyiik alkalom. MultiMedia (MM) kartya A SmartMedia kistestvéreként ismert ké- TOmnyi feliilet@, alig Imm vastag kértya el6nyei és hatranyai megegyeznek az SM _Kértydéval, a kiilnbség csak annyi, hogy a ziiltségszint-kiilénbségb61 ered6 inkom- ibilitas nem fordulhat el6, mivel csak 33 -0s valtozatok léteznek. Kézvetlen dsszekittetés Kartyaolvas6 hijan a fényképez6gép specid- lis kabel segitségével kothet6 a szAmit6gép- re (ma az USB csatlakoz6 a favorizalt). A letéltés médjar6l a fényképez6gép ilyen cél- lal kifejlesztett szerkezetei_gondoskodnak, fgy a gép tipusatél fliggnek. Egyes gépek ii jak és olvassak, masok csak olvassik, és vannak olyan szoftverekkel felszerelt gépek is, melyekkel specidlis fotografiai funkci6k is bedilithatdk. Adapterek A kordbban felsorolt kértyatipusokat adap- terrel PCMCIA Type IL-re alakithatjuk dt, melyet egy PCMCIA Type Il-es kartyaleol- vaséval haszndlhatunk (a laptopokban min- dig taldlunk beépitett PCMCIA Type II- kartyaleolvasét). Egyszertibb és elterjedtebb megoldas a floppy adapter, ami a CF kér- tyén kiviil minden més felsorolt kartya foga- daséra képes. A kartyak kezelése, tarolisa A memériakdrtyéban mozg6 alkatrész nines, ezért iitésre, razkéddsra kevésbé érzé- keny. A kértydk feliiletén lév6 érintkez6k vi- szont sériilhetnek, oxidalédhatnak, szennye- z6dhetnek, ezért a kartyat haszndlat utén he- lyezziik védétasakba, 6vjuk a paras nedves levegét6l, a portdl.... Adatatvitel kézben ne tavolitsuk el a kar- tydt a meghajt6bél. Ez ugyanis ténkreteheti az adatokat és a kértydt magat is. Ha ezeket a tandcsokat betartjuk, a kartyak akér évti- zedekig elnyGhetetlen ,,filmként* miikéd- nek. A kértydkon lév6 adatok nem érzékenyek a réntgensugarakra, igy a reptéri poggyaszvizsgélatnal sem adédhatnak prob- lémak. Nem Art nekik az erés magneses tér sem. Mivel hosszabb tavra valasztjuk kar- tydinkat, valasszuk neves gyart6k termékeit.26.6 TERMESZETFOTOZASROL Objektivek Milyen teladatokra hasznalhaték az egyes tipusok? fénykép min6ségét els6sorban az objek- tiv hatérozza meg. A kittin6 optikai tu- lajdonsdgi, nagy teljesitmény@ objektiv semmivel sem helyettes{thet6, ezért ebben a tekintetben a lehet6ségeinkhez mérten a leg- jobbat valasszuk. Gydijtotavolsig A kisfilmes (35 mm-es) gépek alapobjek- tivnek az 50 mm kérili gydjtétévolsigt objektiveket nevezziik. A , 28-, 14 mm) gy ylétészbgqi objektivek, a nagyobbak (pl. -, 200 mm) pedig a teleobjektivek. (PL: 3: Cserélheté vagy régzitett objektiv? A tikkérreflexes fényképez6gépeknek dital4 ban a gépvazhoz bajonettzérral erdsithet6, cserélhet6 objektiyjiik van, melyeket egy mozdulattal le- és felszerelhetiink. A bajo- nettzar gy4rténként valtozik, ezért csak a géptipusunkhoz illeszthet6 objektivet vasé- roljunk. A kompakt gépeket a gépvazhoz régzitett, nem cserélhet6 objektivvel szere- lik fel. Mfg az tiikérreflexes gépekhez szm- talan csereobjektivet, kizgydriit, konvertert vasdrolhatunk, a beépitett objektiveknél leg- feljebb néhiny el6tétlencsével névelhetjiik a lehet6ségeinket. A bridzs tipusé SLR gépek itt kivételnek sz4mftanak, mivel a kompakt gépekhez hasonl6an itt is beépitették az ob- jektivet. Taldn nem is kell mondanom, hogy a természetfotdsnak elsdsorban a cserélhet6 objektives fényképezOgépet érdemes hasz- nélni Fix vagy zoom? A fotdkereskedésekben zémében valtoztat- hat6 gydjt6t4volségu tin. zoom objektiveket taldlunk. A nagy teljesitményG, j6 mindséga amatér zoom ma mar mindenki sz4méra el- éthet6. Az éles kép és a nagy fényer6 régeb- ben csak a fix objektiveket jellemezte, ez azonban mara megvaltozott. Nott az zoom. objektivek teljesitménye, egyre élesebb szebb képet rajzolnak, és az druk is meet. zethet6. Bar a csticsmindséget még mindi fix objektivek jelentik, a profi természetfo- t6sok zéme mar ezzel a kényelmes tipussal dolgozik. Fix objektivet leginkabb a nagy (300-800 mm-es) gytijt6tavolsdgot vagy k Konlegesen j6 fényerdt kovetel6 témakndl al- kalmaznak. Ezek az objektivek azonban tbb ezer dollérba keriilnek. Itt kell megje gyeznem, hogy az dlland6 fényer6vel (pl F3.5-5.6 helyett F2.8, vagy F4) rendelkez6 zoomok mar szintén hasznélhat6k rosszabb fényviszonyok k6zott is. A kompakt gépeknél a zoomos tipusokat érdemes vélasztani, a fix objektivekkel fel- szerelt tipusok a természetfotdzds teriiletén els6sorban a téjfot6zasra alkalmasak Fix gydjtétevolsigé 1.8/200 teleobjektiv. Ez az objekiv tabb élességallitisi sobesség gel, élességmemérigval, 1.808 (I) fenyeré vel 65 képstabilizétorral rendelkezik. A tbb szemponibél is idedlis eszkézt magas ra miatt azonban csak @ profik haszndliék "a OBJEKTIVEK 27 ‘A woomobjektivekrél altalaban ‘A modem tiikérreflexes fényképez6gépeket Ga jobb mindségG kompakt gépeket dltalé- pan zoomobjektivekkel (més néven gumi- objektivekkel) szerelik fel. A zoomok meg- jelenése el6tt egy magéra valamit is adé famat6mnek legalébb 3-4 objektivet kellett ordoznia, hogy mindig a téménak megfele- 16 gyijt6tavolsdggal tudjon fot6zni, Taln nem is kell emliteni, hogy mennyi energié- yal és id6veszteséggel jart a fix telék, nagylit6szbg6 objektivek dlland6 le- és fel- szerése. A zoom objektivek nagy eldnye, hogy a fot6s az objektiv cseréje nélkiil, akar va széles teret dtfogd tdjképeket, bels6 fel- vételeket készit, mig tele Allésndl (PI: 100-300 mm) rékézelit a téméra, s2Gkiti a képkivagast, kizérva a neml részleteket. A ,,zoomolés* a bedllitégytiri elforgataséval (az. autofékuszos tipusoknél a7 Elességallitast és a zoomoldst kiilén allt t6gylird végzi) vagy hosszirényt hizdsaval ill. toldséval valdsithaté meg. Kompakt gé- peken kiilén Allit6gombok végzik ezt a fela- datot. A kompakt fényképezigépeken legtibb- S2r 28-70-, vagy 35-80 mm-es zoomokat taldlunk, és csak a drigabbak rendelkeznek 35-110 vagy 35-135 mm-es zoométfogds- Sal. Az objektivek mindsége Altaldban nem ériel a tiikorreflexes gépek képviselte min6- séget. A lencsék kisebb dtmér6jtiek, kisebb a fényerejiik, kevésbé kidolgozottak, hiszen elsdsorban a kisebb nagyitésokhoz késziil- nek. Mindezek ellenére a maximum A/S mé- retti fotSkhoz megfelelnek. A sokoldalti természetfotds objektivjei Komplett objektiv-sorozattal a természetfo- t6zds minden teriilete miivelhet6. Készithe- tiink nagyon kizeli makrofelvételeket, fo- t6zhatunk téjképeket, és a tavoli madaresa- pat sem marad ki az albumb6l. A két legelterjedtebb zoomtipus a 35-70 mmes vagy a 28-80-as a legtibb tikérref- lexes fényképez6gép alapfelszereléseként kaphat6, a 70-200 mm-es a nem til tavoli témakra alkalmazhat6 j61. Egy vérbeli ter- mészetfotésnak azonban ennél tébbre van sziiksége. A nehezen megkizelithet6 dllatok megkévetelik a 400-as vagy annél nagyobb gyljtotavolsdgot is, a makrofényképezéshez pedig kiilén erre a célra kialakitott objekti- vek az idedlisak. Ezzel a négy optikaval lesz teljes a szett. A nagyobb telét és a makroob- jektfvet azonban nem mindenki engedheti meg maganak. A nagy telét duplaz6 konver- terrel, a makroobjektivet pedig kézgytri- sorral, esetleg elététlencsével vagy makrodl- ldssal is rendelkez6 teleobjektivvel helyette- sithetjiik. Persze, ha a természetfotézdsnak csak bizonyos teriiletét szeretnénk miivelni, nines sziikség a font felsoroltak egészére. es F2.8-as « tipust is Alap zoom objektivek Abal oldali egy 28- fix. fenyereio zoom, mely haladéknak &s profiknak ajanlot. A jobb aldali nagyobb zoomteljesit ménnyel (28-105) rendel kezik és a fenyereje is (6, (F2.8-4) viszont nem fix. Ezt ban a gye- korlottabbaknak ajanliuk A kezd6k olop zoomkent egy kb.28-70 mmes gyengébb fenyorejd (3.5-4.5) objektivet szerezzenek be, ezeknek az 61a viszonylag alacsony28 A TERMESZETFOTOZASROL Nagylatosndg o objektiv Hogyan hasznalhaté a nagylate: Mi kisebb a fékusztévolség, andl szélesebb tér valik léthatva a keres6- ben. A 35 mm-es enyhe, a 28 mm-es kéze- pes, mig a 20 mm-es erds nagylatészégti ob- jektivnek szdmit. A fényképez6gép alaptar- ‘kaként kapott 35-70 mm-es zoom tehai csak enyhe nagylétészéget biztosft. Egy ma- gas hegy, vagy egy szép tengerpart viszont lisan 28 mm-es nagylatészdgit igé nyel. Epp ezért az alap zoomok kéziil min- denképp a 28 mm-t61 indulét vlasszuk. Ez- zel a zoomillassal a nagylatészdget igényl6 témak 90 szdzaléka megoldhat6. Aki nem elégszik meg ezzel, haszndljon specidlis, 17-35 mm-es nagylitészégii zoomot. yen, meglehetésen dréga, Am kétségk{viil remek objektivekkel késziiInek a ,,fék az égig ér- nek’ tipusti és a gérbiilt horizontot dbrizol6, kétségkfvill hatasos képek. A nagylit6szégd objektivek képalkotisa az utébbi években (ldsd: a kévetkez6 oldalak) jelent6sen javult. A képszélek torzité: szinhibak kevésbé jellemz6ek, a 8-10 éve gydrtott profi objektivek minéségét mar a legtébb modern (markis amat6r) objektiv képviseli. Ennek ellenére, kiiléndsen nagy rekesznyilasndl el6fordulhatnak torzftésok(a képszélek homdlyosak, szinhibasak). Vé- lasszunk kis (f11, £16) rekeszt és hosszabb expozici6s id6t. Ezzel a ,lerekeszelésse torzitésok egy része kikiiszibélhet6 i, a Hol hasznaljuk? Az objektiv széles litésziige egészen tijszs réi perspektivat kindl még hétkiznapi né- z6pontnal is, A kézeli motivumok és az el6- tér ardny: gosnl nagyobbnak lét- szanak, megné a mélységélesség, és ami a legfontosabb: a széles lét6szég miatt az el6t- tiink 1év6 tajb6l az eldtér nagy része ,,bele- fér a képbe*. Ezeket a tulajdonsdgokat leg- inkabb a téjfotézdskor kamatoztathatjuk, de minden egyéb olyan foténal is kihasznd hatjuk, ahol tbb mindent szeretnénk bele- a valésé A nogylétoszig zoom id A18 2 is nagylatész: kompondlni a képbe, de helysziike miatt nem tudunk hétrébb Iépni. A motivumok egy képbe stiritésének vannak hétranyai is, A gyakorlatlan fotésnal kinnyen eléfordul hat, hogy til sok témat vesz a képkivagasba, igy a kép til zstifolt, zavaros lesz. Ez szigo- ribb kompoziciéval, hely- vagy litészég val: toztatdsdval kiiszébilhet6 ki Technikai szempontbél egyértelmd elényt jelent az is, hogy dllvany haszndlata nélkiil velhetjiik az expozicids id6t (28 mm-nél 1/30 s-ig) a bemozduls veszélye nélkiil Szintén a nagylatészigéi objektfy kis leké pezéséb6l ad6dik @ nagy mélységétesse Egy 28 mm-es zooméllésnél mér nagy re- kesznél is elfogadhaté mélységélességet ka- punk, szik rekesznél pedig az elétér mot vumaitél kezdve a végtelenig minden éles lesz. Az ,el6ny" persze néha hatriny. Ha a” eldtér vagy a hattér életlenségével szeret- nénk a témét kiemelni, mindenképpen not mil objektivre vagy kisebb teleobjektivre & ezért hosszabb targytavolsagra lesz. sziiksé2 A nagylitészigdi objektivek saj fligg@leges vonalak befelé délése, ame!) a egy 20 mm-es objektivnél mar nagyon zav@ 16 lehet. A hiba kiilndsen als6 perspektivé nal érzékelhet6. Ezt a hibét kiisz6b6li ki 4 A néhany méter OBJEKTIVEK |Gép: Canon EOS 30 Fujichrome Velvia profi fotésok dltal hasznélt PC vagy Shift objektiv. A digitalizalt képen szamitégépe? is elvégezhet6 a perspektiva-korrekci6. ¢ Canon 28-105/3.5-4.5 Blende: f 16 Zéridé: 1/30 s Expokorrekeié: Vaku: - Napszak: délutdn 3-4 dra =30 4 TERMESZETFOTOZASROL OBJEKTIVEK 31 Teleobjektivek Mire kell odafigyelniink a teleobjektivek haszndlatakor? ramai valtozast érzékelhetiink a keres6- ben, ha a tiikérreflexes fényképezdgép alap zoomjat egy telére cseréljtik. A teleob- jektivek a nagylit6szégi optikékkal ellen- tétben, a tévesévekhez hasonléan nagyitott képet adnak. A zoomillité gydriit forgatva a tér egyre kisebb szdgét létjuk, egyre na- gyobb méretben. A 70-150 mm enyhe, a 200-300 mm kézepes, az ett6l nagyobb telét nagy teleobjektivnek nevezziik (egy 500 mm-es objektiv tizszeres nagyftdsa egy dtla- gos taves6 teljesitményével egyenls). Min- den telének megvan a maga felhasznalasi te- rillete. Az enyhe telék nagyobb tajrészletek, dllatkerti felvételek elkészitésére haszndlha- t6k. A kézepes zoommal: pL.: kisebb témak a vizfeliileten, egy fa dgai, egy tavoli hegy kédbe veszé6 csticsa az idedlis. Az erds tele- objektiv nélkiilézhetetlen a megkizelithe- tetlen helyek, az dllatok tévolsdgtarté fényképe- éséhez. A teleobjektivek sajatossagai Alaposan ismerjiik meg a teléket, ugyanis a képalkotési tulajdonsagaik eltémek a nor- mil és nagylatész6g0 objektivekét6l. Tele- objektivvel még tébb lehetdségiink nyilik arra, hogy tetszés szerint komponiljuk a ké- pet, varidljuk a hdtteret, és egymas mellé 4l- litsuk az egymést6l tévol 1év6 motivumo- kat... A ,,tele“ litsz6lag Osszenyomja, vagy- is szorosan egymds mellé kompon: kat a motfvumokat, melyek a val6sdgban té- volabb Allnak egymést61. Gondoljunk bele, mennyivel kreativabban asszociilhatjuk a témékat {j médon.. Minél nagyobb a teleobjektiv gytjtstavol- sdga, annél kisebb az azonos rekesszel elér- het6 mélységélesség (lsd 56 old). A teleob- jektivre jellemz6 kis mélységélesség_ néha kifejezetten hdtrényos. Problémat okozhat, hogy a f6kuszdlt pontt6l néhany méterre 1é- v6 témak — kiilénésen nagy rekesznyilasnél ~ életlenek lesznek. A gyakori hiba abbél adédik, hogy ilyen esetekben alig néhiny méter az éles tartomany, fgy a kisebb éles. ségbedllitési pontatlansdg is homlyos képet eredményez. A kis mélységélességnek van j6 oldala is, Kulondsen tég rekesznyilasn] kénnyiti meg a kiemelend6 térgyak hangs. lyozasat azzal, hogy az el6tér és a hattér mo- tivumait életleniil jeleniti meg. Zoomos teleobjektiv. Egy kb. 75-300 mm es, F4-5.608 telezoom idedlis valasztés minden amat6inek. A viszonylag erds tele objektivel a tévoli éllatok eselleg a kizel fotdk is él eléthetok. A konverterek és a kz gyérdk tovabb névelik a lehetéségeinket. 7 olyan helyzetekben hasznos, mikor a té- Kériil sz4mos, a kép szempontjabél za- motivum helyezkedik el. A telék legna- erdssége abban rejlik, hogy tavolrél wva is kizel keriiliink a témahoz. Eletké- ppeket, félénk Allatokat, portrékat fot6zha- funk anéIkiil, hogy megzavarnénk a témét. oda kell figyelni: A kis mélységélesség miatt pontosabb Glességllitisra van sziikség. Ilyenkor nem a nagylat6szégi objektivnél alkalma- ott (egyébként megfelel6) hozzdvetéleges Kézi bedllitis. Az élességnek pontosan a té- ‘man kell lennie. Ha nem autofékusszal dol- ilyenkor kiiléndésen figyelni kell. bb rekesszel kénnyithet6 a helyzet. cor valamelyest megn6 a mélységéles- ség, de még ekkor sem éri el a nagylétészégre jellemz6 értékeket. - Kiilénésen nagyobb, 300-500 mm-es teléknél az objektiv bemozdulisat megel6- zend6, minél kisebb, pl.: 1/500 s expoziciés idOre, és lehetdleg Allvanyra és kioldézsi- nérra is sziikség van. A problémat képstabi- lizétorral ellétott objektiv (ldsd.: 34 old.) beszerzésével is megoldhatjuk. = Minél tavolabb hiiz6dik a téma, annél in- kabb figyelni kell a tévlat kékes fitylnak ki- Kiszobilésére. Erds telével egy tavoli, paras hegycsticsot fot6zva jelent6s lehet ez az tin. leveg6perspektiva. - Kiilénésen a nap irdnydba fot6zva ne fe- lejtsiik el az objektivre helyezni (és ott tar- tani) a megfelel6 méret napellenzét. é ivel készilt felvétel. Ezen a képen nyomonkdvethetd a teleobjektivekre jellemzé képalkotis: Mélységélesség és az ezzel egyittiard kompozicids lehetdségek.32 A TERMESZETFOTOZASROL OBJEKTIVEK A makroobjektivek A makroobjektivek jelle zetességei A makroobjektivrél éltaléban A kézeli tartomany témdinak idedlis objek- tivje a makroobjekttv. Ez az igazi profi ob- jektiv lehet6vé teszi, hogy minden segéd- eszkiz. nélkiil 1:1 arényti leképezést készit- siink a targyrél (ez azt jelenti, hogy a t a filmen pont akkora lesz, mint a valésdg ban). Specidlisan a kézeli tartoményra korri- galt leneséi a kis tavolsdgban (20-50 cm) v6 témaknal adjék a legélesebb, torzitas- mentes képet. A makroobjektivekkel dltalé- nos témakat is készithetiink, mivel az éles- ség a végtelenre is dllithat6. Az amat6r fot6s széméra csak a magasabb 4r jelent hatranyt. A makroobjektivre jellemz6 specialitas az extra szfik rekesz. A legtébb objektiven az £22 vagy £32 a legszikebb rekesz, itt néha (egyes tipusokon) az £45 rekeszt is elérhet6- Vé tettek. A legtébb makroobjektiv 1:1 leké- pezésre képes, de Iétezik az 5:1 leképezéstis. Milyen gydijt6tévolsigt makroobjektivet vasdroljunk? Mint a fot6zdsban dltalaban, itt is a téma jel- lege hatarozza meg az idedlis gyjtétavolsé- got. Ebben a mifajban még a fix gydjtéta- volsdgti objektivek terjedtek el, a makro- zoomok ritkak és irredlisan drégdk Nagy mélységélességet igényl6 témandl az 50 mm-es makroobjektiv az idedlis, hi- szen itt érhet6 el nagyobb mélységélesség. Egy kis tele kézepes, mig a nagyobb tele- makro (200 mm) még £45 rekesznél is kis mélységélességet produkal Ha arra van sziikség, hogy diszkrét tavol- sdghan fotézzunk a téma félénk természete miatt (pl. rovarok), és mindenképp el akar- juk émi az I:1-es leképezést, akkor mar az erdsebb tele-makro az idedlis. Ebben az esetben mar 50-60 cm-r6l elérhetjiik a sziik- séges nagyitast, mig az 50 mm-es makréval egészen 20 centire meg kell kizeliteni a té- mat. Az 50 mm-es makroobjektivvel ugyan- 33 téma megvildgitasdt zavarja a fot6s és g fényképez6gép kizelsége. Makroéllissal rendelkez6 tele-zoomok Ezen a komplikalt elnevezésen tbbnyire 70. 200 vagy 70-300 mm-es gyijt6tavolsigg zoomokat értiink, melyet kiilén makrodllis.. sal is ellttak. Az amat6r fot6s sz4méra is el. érhet6 Art objektivek kb. 95 cm tavolsdgbsl érik el az 1:3 vagy 1:2 leképezési ardnyt Bar ezeket az objekt(veket nem a makrotar- toményra alakitotték ki, bétran ajénlhatjuk mindenkinek az els6 lépések elsajatftésshoz E tipus beszerzésénél killéndsen Svjuk az olvasét az ,dlmakro objektivekt6l. 4 tébbnyire 70-200 mm-es zoomokra a jobb eladhatés4g miatt gyakran réfrjék a makro jelz6t, ez azonban csak arra vonatkozik, hogy ezzel az objektivvel (szerintiik) a ko- zeli felvételekkel is probélkozhatunk az itt elérhet6 leképezési ardny: 1:5. Az igazi makro-zoomnak rendszerint van egy kiln erre a célra kialakftott makrodllésa! 100 mm-es makroobjektiv A tetmészetfotosok lal kedvelttipus m lel6 tavolsdgot biztosit a Kémétél 1:1 nagy’ tas mellett is. Ebbe a tipusba a jobb sily ponteloszias miatt éllvanygyordt is szereltek Malroobjektwel késziltfelvétel, Az 3xos nogytéssallanényosség Iehel egy egyszerd tuipan bibée is ate ae N” _Bér a makroobjektiveket autofékusszol is e+ is ennél a tvolsdgndl éthet6 el az 1:1 leké-—|gyup matsokrtocok eluseorbon o moras Canon EOS 5 Blende: f 2.8 ‘Seiir6: polar s. A nagyobb tele akkor is el6nybs, haa is dlességailitast haszndldk. i Pujichrome Velvia Zérsebesség: 1/40 s Vaku: - : 65/2.8 1-5 xmakro __ Expokorrekeié: - Nagyités: hdromszoros34 A TERMESZETFOTOZASROL Ujdonsdgok, érdekessé Az tij anyagok és a preciziés szémitogé- pes tervezés bevezetésével egyre job kép- mindséget nytijt6 optikai megolddsok jelen- nek meg, melyek el6bb-ut6bb az igényes amat6r objektfvekben is megjelennek. Alacsony szinszérasi lencsék A leggyakrabban teleobjektfveknél haszndlt lencsetag specidlis, tin. alacsony szinsz6ré- sti (Low Dispersion) iivegb6l késziilt, mely az dltaldban hasznilatos tivegnél kevésbé hajlamos a kromatikus aberréciéra (egy adott pontrél az objektiven keresztiil érke- 26, kiilénbsz6 hullémhosszii fénysugarak a filmen kissé szétsz6rédnak). A gyakorlat- ban ez a hiba a kép életlenségének és kont- A hagyoményos lencsével A filme érkezé fenysugarak a hagyoményos lencsénél kissé szétsz6rédnak, oz ED- lencsén keresztil viszont egy pontban tol AZED fe rasztjénak romldsdban nyilvanul meg. Az ED lencsetaggal ellatott objektivek ebbél a szempontb6l kittindek. Az eredmény tiéles, Kontrasztos kép. A tokéletes szinvisszaadést LD, ED vagy APO jelzéssel jeldlik. Képstabilizétorral ellatott (IS) objektivek Az élesség a természetfot6s munkéjénak egyik mindségi mutatdja. Az életlenség okozza a legtdbb csalédast, kudarcot. A gép bemozdulisa az életlen fotdk készftésének legf6bb okoz6ja, fSként, ha teleobjektivvel dolgozunk. Normilis esetben a leghosszabb expozicids id6 objektivink gyujt6tavols- génak a reciproka lehet (Iésd 58 old) Hidba haszndlunk érzékenyebb filmet, ha a gyenge fényviszonyok miatt hosszi az expoziciés id6, képeink elmosédnak. A Canon kidol- gozott egy megfelel6 technolégist a problé- gek ma megsziintetésére. A képstabilizator (1S _ image stabilizer) egy olyan szenzorokka) iittmGkéd6 mozg6 optikai elem, amely g beréz6dasokkal ellentétesen mozdul el, gy hosszabb expoziciés idével is megfelelen éles képeket készithetiink. Ha stabil 4jj- vényt hasznélunk ne felejtsiik el kikapesol. ni a stabilizdtort, ugyanis a mozgé6 optikaj elem folyamatosan rezeg, igy elmossa a képet, Azonban van egy eset, amikor mégis be- kapesolhatjuk. A képstabilizétor ugyanis igen kis rezgésekre is reagél, {gy elegendé lesz nagy teleobjektiviinkkel kénnyebb, ki- sebb dllvanyt haszndlni. Ez egy hosszabb utazds vagy expedicié sordn lényeges siily- kiilénbséget jelent. Ha nem teljesen stabilan All az dllvanyon a felszerelés, 1/2-1/30 s-nél révidebb expozicids id6 esetén a képstabili- zétort nyugodtan bekapesolhatjuk, az ered- mény igen éles kép lesz. A Canon egyre tbb objektivbe beépitette optikai stabilizé- torét, igy 28-1200mm-ig lehetéség van a képstabilizéldsra. Megjelent a stabilizatorok ij genericidja, ezekben a mozgé optikai elem sokkal nagyobb shiftelésre — oldal iré- nya elmozduldsra képes, {gy sokkal hossz- abb id6vel expondlhatunk kézbél. Ez egy 300mm-es objektfvvel: 1/300 s helyett 1/8 s-ra csikkent! Az eredmény: borotvaéles kép! A képstabilizétor mikédése (Canon |S) 1. A lenesék normal allasban 2. A lencsék a berazkédas kézben Eles lekepezé* 3. A lencsék bemozdulést ie llésa Ate \ E lencsetag mozgéso egyenliti ki a berazkédés! ‘ OBJEKTIVEKK 35 A fényer6 (F) “Azobjektiv eme tulajdonsdga nagyon fontos “q természetfots szdméra (fényeré=az ob- fy legnagyobb rekesznyfliisa). Ez az adat “gz objektiv frontlencséje mentén, vagy a foglalaton taldlhat6, tbbnyire a fokusztd- “yolsigot jelz6 adat mellett. Pl.: 2.8/135 vagy 180 mm : 3.5. Anagy fényerejti objektivek elényei Egy F5.6 fényerejti objektivnek négyszer, egy F4 objektivnek pedig kétszer annyi vel rendelkez6nek (a legnagyobb rekesznyi- ‘Tas mellett). Ez utébbi objektiv ezért rossz ‘fényviszonyok kézétt is haszndlhat6. A fénye- 105 objektiveknek jéval vilégosabb a kere- "soképe, tehit az alkonyati fények kézitt is “jl lathat6 a téma. A nagy fényers jl jon ak- ‘kor is, ha pl. egy telét kétszerez6 konver- ferrel szeretnénk haszndlni. Az F5.6-nél “gyengébb fényerével ugyanis mér a legtébb “g€p autofokusza mOkidésképtelen. A 2x konverter két rekeszt elvesz a fényer6- bOI (pl.: F2.8-b61 F5.6 lesz), de az autof6- kusz. még ekkor is mGkédni fog. Egy 5.6-os fényerejé objektiv a 2x konverterrel c manuilis élességallités mellett haszndlhat6. A fényerds objektivek A zoomobjektivek nagy részén a fényer6t két szdmmal jelolik (pl: 1:3.5-5.6) a kezd6 érték a révidebb, a masodik pedig a hossz- abb gytijt6tavolsdg dllésra vonatkozik. Van- nak azonban olyan zoomok is, melyeknek fix fényereje (pl: 1:2.8) van, Ezek az opti- kak minden zoom: azonos (\sbbnyire nagyon j6) fényer6vel dolgoznak. A fix fényerejé zoomok elsGsorban a profik szé- méra késziilnek. Ez az dltaluk rajzolt kép ben, és nem utolsdsorban az érban is megnyilvanul. Fényers objektivek még a fix gyGjtstavolsigi optikak. Itt nem ritka a F1.2, Fl.4-es objektiv sem. Természetesen ezek az értékek a nagyobb teléknél és az ers nagylitészigi optikakndl egyre gyen- gébbek lesznek Fenyerés objektivek Fényerds ~ F2.8 (fels6) és Normal fényereji — F5.6 (dso) 400 mm-es teleobjektivek Afelss Gydrimany 2 blendével Hebb az alsénal. Ez azt ii, hogy adott fényiiszo- yok kézi wl negyedannyi idét Way ket éristkel szikebb re hasznélhatunk. Ennek o Ik azonban ara van: a 65 fipusok dlialéban j6- 2 Mehezebbek és didgabbak Formal fényereis gyérimé Ayoknal,36 A TERMESZET OTOZASROL Filmek Negativot vagy diat, 100-as vagy 400-as filmet vasaroljunk? Negativ vagy dia? A szines negativot dltaldban color vagy gold, a diafilmet chrome felirattal jeldlik (pl.: Kodak Gold - negatfv, Elitechrome - dia) A negativ filmek nagy eldnye, hogy kevés- bé érzékenyek a pontatlan expoziciéra. Akar 3 rekesz tévedés (pozitiv, vagy negatfy irényba) sem rontja sz4mottev6en a kép mi- néségét. A kisebb szineltérések — pl. egy sdrgas beszfirédés — sem jelentenek gondot. Ez a tulajdonsdg nagyon hasznosnak biz0- nyulhat a kezd6k szdméra. A profi fotésnak azonban néha kifejezetten kellemetlen az emiitett hatas, hiszen az. effekteket és a szi- 16k hatasat is ,,kijavithatja"* a labor. Didrdl is kérhetiink nagyitésokat, ezek azonban az. eljaras jellegéb61 adédéan dré- gabbak és kevésbé j6 min6ségiiek, mint a ne- gativokrl késziilt képek. Az igazdn j6 miné- ségii nagyitas pedig meglehet6sen driga. Epp ezért azoknak a fotésoknak, akik csupén az ismerdseik sziméra szeretnék bemutatni a természetfotdikat — kiilénésen kompakt gép- pel fot6zva — mindenképpen az. oles6n és j6 min6ségben nagyithat6 negativ filmet ajénljuk. A diafilmek (vagy pozittv filmek) els6sor- ban a min6ségiikkel vivtak ki elismerést. A diafilm élénkebb szineket, nagyobb élessé- get és finomabb felbontast nydjt, réadésul joval nagyobb dmyalati terjedelmet képes Atfogni a papirképnél. PI.: a mélysiitét és na- gyon vildgos t6nusok kevésbé létszanak a papirképen, mfg ugyanez a téma biztosan jobban fog sikeriilni egy diafilmen. Ezek a tulajdonsigok teszik a diafilmeket szmos hatrdnyuk ellenére versenyképessé. A m ségre és a szép szinekre hangstilyt helye26 természetfot6s ezért els6sorban diafilmet tesen sziikség van diavetit6re, vagy diar z6re, esetleg filmszkennerre (ha internetre is fel szeretnénk rakni). A diafilmen a kisebb expoziciés tévedés is min6ségromlashoz vezetnek! Mar az op- timdlisndl fél értékkel kisebb ill. tébb expo- Zicié is lathat6, két blende eltérés pedig mér élvezhetetlen képet eredményez. A ttilexpo- ndlt felvétel szintelen és sziirke lesz, a vilé- gos t6nusok teljesen elvesznek, az. alulexpo- nlt diékndl pedig csak a vilégos érnyalatok- ban maradnak részletek, mig a sitét tonusok részlettelen drnyékk4 valnak. Epp ezért a diaz6k gyakran alkalmaznak tin. expoziciés sorozatokat. Iyenkor fél vagy egy blendés Iépésenként, killinbdz6 expoziciéval készi- tenek felvételeket ugyanarrél a témérdl. (pl a mért érték ald és f0lé egy rekesszel) Ezétt didzasra csak az SLR géppel felszerelt fo- t6sok vallalkozzanak. A didzés hibaér7é kenységének van pozitiv oldala is: kité alkalmat teremt a tanulisra. A diafilmeknél a gépbe fikcdt filmen lesz a kész, pozitiv felvétel Negativ film A negativ filmeknél a gépbe fiizott, fordttott drnyalat- papirkép, FILMEK 37 JA természetfot6zdsra is ajénlott nego fivok sz6p szinekkel, szemcsézettség ig és élességgel rendelkeznek. Mind: ezek mitt (61 nagyithatbak A magas érzékenységi negativ film els6sor ban a rossz fényviszonyok melt illetve kompakt fEnyképez6géppel fotézék szaméra ajénlott 1S0400-as, negativ film Milyen érzékenység6 filmet haszndljunk? A természetfot6zés szémtalan témat tarto- gat. Napfényes tengerpartok, UV-fényben fiird6 magashegyek éppiigy a témak kizé tartoznak, mint az drnyas erd6k, a hajnali téj. Ezek a témak legalabb 2-3 fajta, kiilénbs- 76 érzékenységii filmet kivannak. Mivel nem cserélgetjiik a téma szerint a filmeket, bizonyos kompromisszumra kényszeriiliink. Alacsony érzékenységii (ISO 100 alatt) film A legtibb természetfotds rajong ezekért a filmekért. Ennek oka a filmek kiilénlegesen szép, telitett szine, finom drnyalatai, na- gyon finom szemesézete és élessége, melyek Kiilénésen a diafilmnél létvanyosak (ezekre a diékra szokt4k mondani, hogy szebb mint @ val6ség). Ezek a tulajdonsagok leginkabb 10x 15 cm-nél nagyobb nagyftésoknél vagy diavetitésen érezhet6k igazin. Ezzel a film- mel akér A/4 méretii nagyitasokat is készit- hetiink anélkiil, hogy a kép szemcsés vagy életlen lene. Ezt a filmtfpust haszndljuk akkor, ha létva- nyos, nagyméretfi t4j- vagy makrofelvé- teleket akarunk késziteni szép, napos id6- ben, de haszndlhat6 akkor is, ha gyenge fé- Ayek kézStt probalunk Allvannyal mozdu- latlan témat fot6zni. Ebben az esetben a Sziikséges hosszabb z4rid6 az dllvannyal be- Mozduliis nélkiil kiexpondlhat6. Kevésbé al- 6k viszont fényszegény kériilmé- hyek kézétt, gyorsan mozgé Allatok fotéz4- Sindl, szeles id6ben makrofot6zdsra, és na- Byobb (300 mm folétti) teleobjektivvel fényképezve sem ez a tipus az idedlis. (ASO 100, 200) filmek Ragyobb filmgyart6k ebb6I a tipusbél ad- jak el a legnagyobb mennyiséget, ezért ezek a minden téméra megfelel6 filmek fejl6dnek a leggyorsabban. Egyes gydrt6k 100-as tipu- sai képmin6ség szempontjabol felveszik a versenyt mas cégek alacsony érzékenységi filmjeivel. Az ISO 100-as film a legél- taldnosabban haszndlhat6, kezd6 fotésoknak tobb szempoontbdl is ajénlhat6 tipus. Magas érz. (ISO 400 és a félétti) film Ezt a filmtipust a rossz fényviszonyokhoz és a kompakt gépekhez fejlesztették ki. Remek pillanatképeket, naplementéket fotzhatunk ezzel a filmmel, vaku nélkiil készithetiink bel- 86 felvételeket, a gyors mozgasok teleob- jektivvel térténé megérdkitésének pedig gyakran ez az egyetlen médja... A magas ér- zékenységii filmek jellemzdje a kevésbé fi- nom szemesézet és a visszafogott szin- visszaadas (minél nagyobb az. érzékenység, anndl szemcsésebb a kép). Nagyobb (13x18 cm-nél nagyobb) nagyitésra kevésbé alkal- mas, bar bizonyos témdkhoz (pl. egy parés 6szi reggel) jl illik a szemesés képek hangsti- lyozottan fotészerii hangulata. A modern 400-as negatfv filmek egyre in- kabb megkézelitik a 100-as filmek émya- lat- és részletvisszaaddsét, normél méreté nagyitésoknél pedig nem is léthaté a kii- lonbség a két tipus kézétt. A kompakt fény- képez6gépek ,,amat6r objektivjei folésle- gessé teszik a killénlegesen finom szemcsé- zeté filmek haszndlatat, ezért a kompakt kameraval fényképezéknek a 400-as fil- meket ajénljuk. A profi géppel dolgozsk elsésorban gyorsan mozgé vadak, madarak megordkitésénél haszndljak, gyenge fények k6z6tt, ekkor ugyanis 1/500, és 1/1000 s ex- poziciés idére is sziikség lehet.a8. A TERMESZETFOTOZASROL 39 FILMEK Filmek. Fotétéma és filmérzékenység Példa: napsiltéses id6ben 1/250 s zarid6t haszndlva a helyes rekeszérték 100-as film- nél 8-as, ugyanez 400-as filmnél 16-08, 25- 6s filmnél pedig 4-es. Ha példdul egy tajat szeretnénk fényképezni kézb6l, akkor lega- lab 100-as film sziikséges, mivel ez bizto- sftja a 8-as rekeszhez tartoz6 kézepes mély- ségélességet. Nagy mélységélességet kive- tel6 makrofot6ndl mar a 400-as film, és All- vany az. idedlis, hiszen csak eben az eset- ben tudunk a 16-0s rekesszel és az ehhez tartoz6 nagy mélységélességgel fotszni. A témavalasztés szempontjabél a magas érzékenységii filmek a rugalmasabbak, hi- szen ezzel a filmmel a nagy és a kis mély- ségélességet, a rvidebb és a hosszabb zéri- d6t kévetel6 témakat egyarsnt lefot6zhatjuk A kis érzékenységii, vagy normil filmmel, nem megfelel6 fények kéz6tt gyakran szd- mithatunk homilyos felvételekre, amit a té- ma vagy a fényképez6gép bemozduliisa okoz. Hol szerezziik be a filmeket? A népszerti kirandulé- és nyaraléhelyeken ISO 100-as diafilm Az ISO 400g pusholhatd filmet rossz feny- viszonyok esetén is ajénliuk ISO 50-es diafilm A természetfotosok kedvencét remek szinei felbontoképessége és szemcsézete miatt haszndliak gyakran. borsos éron druljik a fotécikkeket, ezér mar indulas elétt szerezziik be a filmeket, az elemeket. Ne vaséroljunk trafikbél, v kis forgalmt tizletekb6l, mivel a megfelels tarols és forgalom hijén kénnyen el6for dulhat, hogy lejart szavatossagt, rosszul ti- rolt filmet kapunk (a dobozon ellenérizhet jiik a film szavatoss4gi idejét). Tipp: érdemes szakboltokb6l vagy a na- gyobb bevasérlékézpontokb6l beszerezni a nyersanyagokat, ahol a kedvez6bb drak és a garantalt mindség mellett mennyiségi ked- vezményt is kapunk (a filmek 2-3 dobozos kiszerelésben jéval olesébbak). Hogyan téroljuk? A megydsérolt filmeket tartsuk hiitében (a filmek idedlis térolési hémérséklete 10-13 C’), ahonnan csak fotézas el6tt par 6raval ve- gyiik ki. Ekkor varjuk meg mig a film felve- szi a kémnyezet hémérsékletét, és csak akkor nyissuk ki. A hideg filmen megjelené para- kicsapédas elronthatja felvételeinket. Fel- hasznélds utén a tekereseket helyezziik dobozban ismét hiivés helyre, majd minél elébb dolgoztassuk ki. Ovjuk a filmeket a magas h6mérséklettél A napon felheviilt autéban akar 60-70 fokot is elérhet a h6mérséklet, és a huzamosabb ideig itt térolt filmek veszitenek mindségiikb6 Kevésbé sziikséges az Gvatosség, ha kifejezet- ten amatér felhasznélésra sznt filmet vasér- lunk. Ezek kevésbé érzékenyek a taroldsi ho- mérsékletre, és h6napokig tarthatok a fényké- pez6gépben kiiléndsebb kérosodés nélki Bar a filmek kazettai biztons4gosak, a2 expondlt tekercseket helyezziik vissza a mil- anyag dobozokba. A film betéltésénél tes- tiinkkel arnyékoljuk a tekercset. APS filmek Az APS kamerdkhoz természetesen speci lis, ehhez a rendszerhez kialakftott filmeket kell beszerezniink, és a film kidolgozdsat is csak az erre a célra alkalmas berendezések- kel tudjak elvégezni. -k6d: Afilm ér2ékenységét az arra alkalmas gépek jnte az 6sszes modern gép képes erre) au atikusan leolvassék a kazettin lév6 416 fémesikrél, és ezt is figyelembe véve idk be az optimélis expozicidt. A régeb- tipusti gépeken ezt manusllisan kell bedl- i (ne feledkezziink meg réla). rkaik és tipusok kiilénbsz6 mark4ji és tipusii filmekr6l | késziilt fenyképeket nézve viszonylag nagy iilénbségeket Allapithatunk meg, mind a szinvisszaadas mind az élesség tekintetében, evért az igényes amat6rdknek nem drt ismer- ni az egyes markék jellegzetességeit. Min- |den mérkénak és azon beliil minden filmt- pusnak megvan a maga jellegzetessége. Egyes tipusok szélesebb kérben alkalmaz- hhatok, mig més filmeket csak specidlis fela- datokra, kiilénleges fényviszonyok kézétt érdemes haszndini. Egyes gydrtmanyokat a hideg szinek kie- melésére tervezték, masok foleg a meleg ‘szineket emelik ki. Bizonyos csticsfilmek a | spektrum minden tartoménydéban élénken ‘adjék vissza a szineket, mig mAs tipusoknél ‘Atermészetes esetleg pasztelles érnyalatokra rekedtek. A megfelelé filmvdlasztés a fo- 16s stilusaté] és a téma jellegétél is figg. szetesen a mérkékon beliili gydrt- inyok jelent6sen eltérhetnek egymastdl. Néhény profi laborban véllalnak push- hivast, amit akkor kérjiink, ha sz4ndékosan vagy véletleniil az egész tekercset rosszul (egyformén rosszul) expondltuk (pl. ISO 400-at 800-ra). A labor ilyenkor a szabvé- nyos id6nél tovabb hivja a filmet. Ez a szol- galtatés j61 johet akkor, ha pl. rossz fényvi- szonyok k6zott fot6zunk normiél filmmel, de akkor is, ha valamilyen okbél nem tudjuk haszndlni az dllvényt, esetleg elfelejtettiink érzékenyebb filmet vasérolni. A filmgyartk gyakran megadjék az adott film ,,pushol- hatés4gdnak“ mértékét. Amatér vagy profi filmet vaséroljunk? A profi filmeket az tizletekben a magasabb frr6l és a filmesdoboz oldalin léthaté ,,pro- fessional" feliratr6l ismerhetjikk fel. A profi véltozat a magas mindséget elvaré termé- szetfot6sok széméra ajénlhat6. Az amat6r filmnél valamivel nagyobb élességnek és a finomabb drnyalatvisszaaddsnak dra van, A magasabb kéltségeken kiviil fokozottabban be kell tartani az el6irt térolési kértilménye- ket, a szavatossdgi id6t. Foldsleges minésé- gi filmet vasdrolni, ha a technikénk (objek- tiv, filmh{vés) csak kézepes, ha a felvételt csak az dtlagos, 10x15 cm-es méretben sze- retnénk eldhivatni. Ezeket a filmeket els6- sorban a kidllitdsra, vagy nyomdai felhasz- néldsra szént felvételeknél alkalmazzék! Alacsony érzékenységi diafilmre készillt felvétel S| Az élénk szineket, 0 nagy vonalélessége! egy fipikusan a noplényes 16 mékra_ kialokttott filmmel sikerilt reprodukalni A részlemnagyitésbél is j6! lathat6, hogy a film még ebben a nagyitésban is milyen sok részletet od visszo40 a TERMESZETFOTOZASROL v= KIEGESZ{TOK 41 A természetfotézas kiegészitéi Specidlis dllat és makrofotds kiegészitdk Makroelétét lencse A makroelétét lencsét, akarcsak egy sz(irét az objektiv sztirémenetére kell helyezni. A lencse hatasa az objektiv legkisebb tématé- volségénak csékkentésében nyilvénul meg. A fot6s igy kzelebb keriil a tméhoz, ez pe- dig nagyobb leképezést eredményez. A makrofot6z4s kiegészit6i kéziil ez a legol- cs6bb megoldés. Gyakran szettben is drusit- jk, kiilénbéz6 dioptridval, melyeket egy- méshoz illesztve akér komoly leképezés is elérhet6. A makroel6étét lencse hdtranya az optikai teljesitmény romlésa, ami tébb len- cse egyidejdi haszndlatakor ill. az er6sebb ti- pusoknél létvényos. Ezért egyszerre cs egy lencsét haszndljunk. A lencsék elvileg nem csikkentik az objektiv fényerejét. Kézgydirdk Az objektiv és a gépvaz kézé illeszthet6 eszkéz szintén a legkisebb tématdvolsdgot hivatott csdkkenteni. Az el6tétlencséhez ha- sonl6an hérmas sorozatban is megvasérol- hat6 és felcsatlakoztathat6. Az el6tétlen- eséknél némiképp dragdbb eszkéz torzités- mentes képet ad, a fényer6 csikkenésére azonban mér szdmitanunk kell. A esbkkenés mértéke a kozgyrd (-k) hossziségatol fiig- 26, és szintén a hossziis4gt6l fiigg az eszkiz hatdsa is. Az 1:1 ardnyi leképezés egy 50 mm-es objektivnél 50 milliméter hossztis4- gu kézgyGrdt igényel, egy 100 milliméte- resnél pedig 100 millimétert... A neves gyart6k olyan tipusokat is készftenek objek- Harmonika kihézat. tivjeik kiegészftésére, amelyek a gép és az objektfy kéz6tt_minden eredeti funkcist Atvesznek, kihaszndlva ezzel az automatiz- mus el6nyeit. A kizgyGiri egy j6 minéségG objektivre csatlakoztatva igazdn remek kiegészit6 egy kezd6 természetfotds szdmara. Jellegében és hatdsdban a kézgydrtisorhoz hasonlé a harmonika-kihuzat. Ez a preciz eszkiz szintén a gépvazat és az objektivet koti Sssze egy mianyagbél vagy bérb6l ké- sziilt, harmonikéra emlékeztet6 eszkézzel. Nagy elGnye a fokozatos Allithatésag, mivel egy sin segitségével milliméter pontoss: bedllitésok is elvégezhet6k. Itt ritkabban megoldott a gép és az objektiv kézitti teljes funkcidatvitel. Az itt bemutatott eszkéz6k a nem kézelfot6- z4sra szdnt objektivvel haszndlva csak ki- sebb kézgydirtivel, ill. a révidebb kihuzattal adnak j6 minéségi képet. KézgyirGsorozat. bindlva is hasznélhaték kilénbsz6. leképezési orény! érhetink el A kézgysrtk egymassal ko | Konverterek Az objektiv és a gépvaz k6zé helyezett opti- kat a teleobjektivek gytijtdtavolségénak no- yelésére haszndljuk. A konverterek (vagy extenderek) két tipusit drusitjk: J; az 1.4x a gydjtétavolsdgot 140%-al néve- ii (Pl. a 300 mm-es teléb61 420 mm-es lesz) 9: az 2x a gydijtstavolsdgot 200%-al néveli (Pl. 2 300 mm-es teléb61 600 mm-es lesz) ‘Akonverterek elényei ‘Akonverterek a nagyobb teleobjektivekhez Képest oles6k, ugyanakkor hatékonyak és kis helyen elférnek. Egy 600 mm-es objek- tivvel Klasszissal jobb dllatfotsk készithe- t6k, mint a 300 mm-essel. Az objektiv sti- lyat minimélis mértékben névelik, és: a j6 konverter nem néveli az objektiv kézel- pontjat. Egy konverterrel kiegészitett makroobjektfvvel tovabb ndvelhetjik a té- ma méretét a képen. Hatranyai A konverterek csikkentik az objektiv fény- erejét és rontjak a képmin6séget. Az 1.4x-es 1, a 2x-es 2 rekeszt vesz le a fényerb6l. Ez azt jelenti, hogy egy 2x-es konvertert hasz- nilva, az eredeti f5.6-os rekesz helyett f1- el Kell expondlni. Ez tébb szempontbél is hatrény: 5.6 felett mar nem mkédik az au- tofokusz és csak kézi élességillitéssal tu- dunk dolgozni. Rosszabb fényviszonyoknél sak érzékenyebb filmmel és hosszabb exp. id6vel tudunk fényképezni és halvanyabb a Keres6ben létott kép is. __ A konverter ellenzéinek legf6bb érve a _ Konverteres felvételek gyenge képminésége. Aplusz optika kiemeli a hozzé csatlakoz6 ob- Jektfy lencsehibait, amivel romlik a kép éles- Sége, szinvisszaadasa és kontrasztja. A konvertereket a kéz: gysrthéz hasonlban gép és az objektiv kézé illeszijik Hasznéljunk konvertert? Az érvek és ellenérvek felsoroldsa utén az olvasdban felmeriilhet a kérdés: Haszndljak egydiltalin konvertert? A valasz: igen! Nem mindegy viszont, hogy milyen objektfvvel. A teleobjektiv minésége itt nagyon fontos. A gyenge minéségGi objektivre felhelyezett konverter csapnivalé képmin6séget eredmé- nyez, a j6 minéségii optikdknak viszont csak kevéssé romlik a képmindsége, kiilé- nésen ha a hozzé tervezett, eredeti konver- tert haszndljuk. 14x vagy 2x ? Az 1.4x-es t{pusok elsOsorban a zoomokra ajdnlhat6k, a 2x-es konverterek pedig a na- gyobb, fix gydjtstivolsdgé objektivekre. A zoomobjektivek jellegiiknél fogva hajlamo- sabbak az optikai hibékra, ami az 1.4x-esnél csak kisebb mértékG-, a 2x-esnél_viszont mér jelent6s min6ségromlist eredményez. A 2x-es konvertert tehat csak a kifejezetten j6 min6ségii objektivekhez ajanljuk. : = Konverterek A konverterek tbbnyire a mindségi_teleobjektivekhez készillnek. A gyar leglébbszér megadja azoknak az objek fiveknek a pontos tipusét, melyekhez korrigaljak azokatRMESZETFC Sztirok Mikor, m TOZASROL 3 Effekt 8 orrekcids- & szinszG junke amivel kontrasztosabb, tisztabb felvételt, Iftettebb szineket kapunk - Mélyiti az ég kékjét, amivel fokozza az és a felhk kontrasztjat - Fokozza a szinek mélységét A hatdsa nagyon hasonlit arra, amikor e: napszemiivegen keresztiil nézziik a tdjat csticsfények tompulnak, az Arnyalatok te tettebbek. A szfirét forgatva, a keres6n vélaszthatjuk ki az idedlis sz(ir6Allést. F hés id6ben, a nappal szembe vagy hittal f t6zva kisebb, a naphoz képest derékszigb viszont jelent6sebb lesz a hatdsa. Ne fele silk el azonban, hogy a valés4gban is mé szineknél mar fldsleges a polar, és a felii tek természetes csillogdsa is izgalmas leh Az autofékuszos gépekhez a ,cirku polar jelilésd véltozatot_haszndljuk polar 1-2 blendével cskkenti a fényerdt kreativ természetfotés els6sorban a kii- Tonleges bedilitassal, a kompozici6val alkot hatisos képet. A természetes hats meg6rzése érdekében csak ritkan ,nytil be- le" a képbe, ezért a fot6ziés més ter divatos effektsztir6k ritkén keriilnek az ob- jektivre. Néhdny sz{ir6 azonban szinte min- sziikséges. Az UV-szfiré a szem sz4méra lathatatlan, de a fot6n kékes elszinez6dést okoz6 sugar- zast szdiri ki. Hatdsa igen csekély, inkbb az letein objektiv védelme miatt rakjak fel. A tb iivegfeliilet azonban (kiiléndsen ellenfény- ben) rontja a képmindséget. A mod m ob- jektiveket mar ell sztir6 réteggel is. A polarsziiré szintén , kotelez6“ minden, a felszerelésére egy kicsit is ad6 természetfot6s széméra. A ,poldr hérom lényeges jellemz6je miatt igen népszerti: - Kikiisz6bdli a fényes feliiletek tiikrézését, k az UV-sugarzést ki- felvétel polar oldali szdré nélkill késziilt Tukréz6 vizfelilet Tukrézésmentes vizfelilet be lett a —-— Kiilénésen a nyari nap 10-16 érdig terjed6 jd6szakaban, az UV su: »bekékiilt* papfény ellen alkalmazhat6k j6l a meleg szi- ag seinszGirdk egészen enyhe viltozatai, Atsigosabba, melegebbé teszik a sziréket drnyalatuk és szineze- {ik szerint osztilyozzak. A meleg szinszi sok enyhe valtozata 81A, a kizépt6nus 81B, avers tonusti pedig a 81C elnevezést kapta ‘Az erdsebb valtozatok az ellenfényes, a na- pot is dbraizol6 képeknél hatasosak A félsztirok (v2 Kiilénb6z6 felein Iév6 témék Arnyalatkii jonbségeit egyenlitik ki. J61 haszndlhats e; saiirke félsztird, ha egy felhds eget és egy ta- Atmeneti sztir6k) a kép jat egy felvételen szeretnénk dbrizolni. A félsatir6 nélkill vagy a taj lenne til sitet, vagy a felh6k fakulndnak ki (tbbnyire az €1626 torténik). A sziirke félsztir6vel viszont az 6g is rajzos, arnyalatos, s6t dramai is le- het — és a tj is dertisen vilégos marad. Ez a megoldas els6sorban olyan témdknal valik KIEGESZ{TOK 4 be, ahol a téma a horizont alatt marad. A he- gyeknél a bel6g6 hegycsticsok miatt kissé mesterkéltebb a hatisa, Vasarlasandl figyeljiink arra, hogy a sz az objektiv sztirétarté menetére illeszkedjen, nagylit6szigd objektivet haszndlva pedig csak egy, maximum fir6t haszndljunk egyszerre, Ellenkez6 esetben a kép sarkait a szir6tarté keretek kitakarhatjak. felsé kep sz6r6 nélkil égboltra helyezett sziirke Gtmeneti s: készilt. A bol oldali képnél j6l latszik, hogy vel rajzosabb é: ‘onus e@oe Az UV szfiré és a polarsztré a felsze- relés elmaradhatatlan kellékei, melyet az objektivvel egyiitt szerezziink be {ir6 dtmenetes jel Jad6bb amat6rdk Altal haszndlt eszkézt els6sorban a felhOk szinesitésére, dri égboltok készitéschez" hasznaljak44 A TERMESZETFOTOZASROL A vaku Vakutipusok, jellegzetességek Mikor hasznaljunk yakut? A makrofelvételeknél szinte mindig sziik- ség van valamilyen plusz fényforrdsra. Al- konyatkor vagy egy arnyas erdében till ke- vés a fény. Erzékeny film haszn al és az exporiciés id6 meghosszabbitaséval ja vithatunk a helyzeten, de akadnak olyan t mak, amelyeknél csak a vaku jelent megol- dist. Ilyenek kézelfot6zdsndl a mozg6 bog: rak, amik a hosszii expoziciés id6knél ha- tatlanul bemozdulnak. Szintén j6l jon a vaku az ellenfényben Iév6 madémél, ahol derités nélkiil csak sziluettszerti képet kapndnk Kézelfotézésnal a téma mérete és tavols ga miatt a_kisebb vakuk is megfelel6k. A tiikirreflexes gépeken lév6, 10-14-es kulcs- szdmi beépitett vaku takin a legkézenfek- vobb megoldés. A teljesitmény megfelel6, a vakuvezérlés automatikus, de a nagyon k zeli térgytévolség miatt specidlis nehé: gek jelentkezhetnek. Tipikus kézelfotés probléma, hogy az objektiv ledrnyékolja a vaku fényét, vagyis a vaku az objektfv taka- rdsa miatt a témat nem vagy részben vildgit- ja meg. Ez az objektfvhez nagyon kizel lé- v6 témaknil jelent problémat. Olcsé, de ké- riilményes megoldés a vaku fényterelé Beépitett vaku. A gépvaz felsé 1észébe Agyazott vakut kis teliesitménye ellenére gyokran hasznéliuk haszndlata az objektiv sikjéval parhuzamo, san, de a végleges megoldast egy, a géphe, kébellel csatlakoztathats tipus vagy exetleg a specidlisan erre a feladatra tervezett kiirva, ku jelenti. Rendszervaku. A fényképezégépgyaridk sojét gépeithez a gép eleklronikojéval egyiitmékéd6, TIkvezérlési vakukat is gyartanak A vadvildg fot6zdsakor (csak a kevésbé ét- zékeny fajoknél) alkalmazunk vakus dert- tést. A feladatra a nagyobb teljesitmény’ vakuk felelnek meg. Kulesszim A vakukésziilék legfontosabb paramétere # kulesszim, mely a fényerejiikre jellem26 mér6sz4m. Ertéke a méterben megadott fel- vételi tavolsig és az abban a tavolsigba? helyes expozfciét adé rekesznyflas szorzal4 val egyenl6. Példaul: ha a kulesszdm 32, # tdrgytavolsig 4 méter, a sziikséges blende- nyilds 32/4=8, tehat f8-as rekesz. Vigyézat! Gyakran angol lab mértékegység is szerep?! a vakukon! = KIEGESZ{TOK 45 a peépitett vaku is fényképez6zépbe beépitett vaku legfobb slonye, hogy mindig kéznél van. Alacs yabb Kulesszima (11-14) miatt nagyobb fdvolsdgra nem hasznélhat6, de az 1-2 mé- jeme megkOzelithet6 témak szimpla megvi- jdsdndl kitéin6. Teljesen automatikusan gyi dolgoznak a géppel. Mivel a villan6cs6 orel van az objektiv tengelyéhez, dllatfots- ‘dsndl Konnyen fellép a vordsszem-hal ‘Abeépitett vaku feje nem billenthet6, fgy az {ndirekt megvildgités nem Iehetséges. A gép tetejére csatlakoztathat6 vakuk Sokkal szélesebb kérben haszndlhatok a gépre csatlakoztathat6, nagyobb teljesitmé- ny vakukésziilékek. Ezek kulcsszdma 28-55 kézitt van. A legegyszertibbeknél 2-3 munkarekesz dilithat6 be. Ezt a rekesz- nyilist kell bedllitani a fenyképez6gépen is A vakuba épitett fényérzékel6 méri a targy- 16l visszavert fényt, és ennek megfeleléen szabilyozza a villands teljesitményét. Erde- ‘mes mér itt megemliteni, hogy a vakukndl a Villanas erdsségének szabilyozésa a villands idejének valtoztatésaval térténik. Akorszeriibb vakuk vezérlése TTL-rend: Steril. Ma mar minden jobb fényképe: g€phez gyartanak ilyen tin. rendszervaku- kat elérhet6 ron. Ebben az esetben az ex- Pondilds ideje alatt a fényképez6gépbe beé- pitett érzékel6 méri az objektiven keresztill beérkez6 fényt. A megoldés nagy elnye, hogy teljesen mindegy milyen objekté kézgydrit, szGrot, rekeszt hasznélunk, a megyildgités mindig helyes lesz. A rendszer a nem vakub0l ered6 megvildgitast is figye- lembe veszi, s6t gond és kiilén kompenzacié nélkiil alkalmazhat6 az indirekt megvilégi- tds is. Elmaradnak a rekeszillitassal kapeso- latos hibalehetéségek, a fot6zas gyorsabb és kényelmesebb Az automata- és rendszervakukat tbbnyire mozgathaté va- kufejjel latjak el, ami lehet6vé teszi az indi- rekt megvildgitist. lesz. Kérvaku Ezt a specidlis felépitésd villandt a kizeli té- mak korrekt megvildgitaséra alakitotték ki Neviiket kiilénleges kialakitésukr6l kaptik A fénycs6 ugyanis az objektiv koriil félkér alakban helyezkedik el. Réadasul a tép- és irdnyft6egységet sem itt, hanem kiilén ob- jektumban helyezték el. A vakupapucsban lév6 aggregatot egy kabel kéti éssze a front- Iencse kériil félkir alakban elhelyezked6 villanécs6vel. A kézvetleniil az objektiv iré- nyab6l érkez6 kor alakti fénynyalab teljesen Arnyékmentes, kiegyenlitett vilégitést hoz létre. A 10-15-0s kulcs sz4md vaku a meg- felel6 fényképezOgéppel rendszervakuként, automata iizemmédban is hasznélhat6. Kérvaky makrofotozés kézben idlisan a kézelfol6zasra kialakitot villanéte Kézelfot6z4s kdzben az objektivre helyezve znliak Kérvakut hagyomanyos al- lasban, a vakupapt is hasznalho nocsdvet az pegységhez46 A TERMESZETFOTOZASROL Hasznos vakufunkcidk sznalt funkciok hany tovabbi, a természetfotézdsban hasz- nélt szolgaltatast, amit egy modern vaku- fényképez6gép rendszer nydjtani tud. OK" jelzés Ha TTL vezérlés mellett a megvildgités megfelel6 volt, azaz a vaku ener dja elég volt a megvilégitéshoz, a vakun kigyullad egy vildgité diéda (LED), és a gép kijelz6- jében is megjelenik a jelzés. Auto zoom A vaku a vildgités szégét_ automatikusan hozzaallitja az objektiv aktudlis gy ol ebb" mindenképpen hatékonyabb. A vakun bedllithats fékusztartomény dltaléban 24-105 mm kériili, 5—7 fokozatban. ségdhoz. A tele dllaésnal példé fénysuga SzinkronizAlas els6- ill. masodik red6nyre Red6nyzéras gépeknél a vaku csak akkor villanthat, ha a teljes filmkapu szabad, vagyis amikor az els6 red6ny mér lefutott, de a mésodik még nem indult el Az elsé redé red6ny lefutdsa utdn torténik a villa I az els y- szinkronizécién uté- na az expoziciés értéknek megfelel6 ideig nyitva tart a zér, majd a mdsodik redény le- futdsdval zérédik be a zér. A mésodik re- dényre trtén6 szinkronizéciGnél lefut az els6 red6ny , az expozicinak megfeleléen nyitva tart a zér, és kézvetleniil a masodik red6ny elinduldsa el6tt villan el a vaku. Ha példaul este egy lémpaval kézleked6 autot fényképeziink vakuval, els6 red6nyre szink- ronizdciéval, a kocsi 4mpéjénak fénycs6vé ja a kocsi elé keriil, mintha az hétrafelé ha- ladt volna. A masodik red6nyre szinkroni- zAlt villandsndl mar természetes hatdst kelt ve, maga mégott hizza a fénycstkot az aut6. Az effektus mas mozgésra is vonatkozik Stroboszkép iizemméd A vaku stroboszképszertien, adott frekven, cidval, adott szémi villandsra képes. Segit ségével mozgisfazisok SrikithetOk meg (pl: repiil6 madér szérnyAll4sai). ‘Ter zetesen minél nagyobb a frekvencia, il] a bedllitott villandsi szm, andl kisebb Ie het csak e§ villands en y dja, a vaku legnagyobb fényerejétél fiiggsen. Bedllitofény Féleg tibb egyszerre mikid6 rendszervaku haszndlata esetén van jelent6sége. A vakuk 2-3 mésodpercig stroboszképszertien vil lannak, ezalatt megitélhet6 az elért vildgités hatasa. Vakus derités A vakut nemesak gyenge fények kizot hasznélhatjuk. Eletet visz a bonis idében ké- saiilt névényfotGba, kézeli témaknél a napos id6ben jellemz6 mély arnyékok enyhitésé ben pedig egyenesen nélkiilézhetetlen Ezeknél a felvételeknél a természetes meg vilégités marad a f6 fényforrds, a vaku fénye csak korrigél a t6nusokon. Milyen expozicids értékeket Allitsunk be deritésnél? A rendszervakukndl a vakufunk- cié bedllitésa utdn a gép teljesen automati a téma tdvolsdgal, @ kusan dllapitja me; sziikséges rekeszt és az expoziciés id6t. Ma nudlis bedllitasndl a sziikséges rekesznél a té ma tavolsdgatél fiiggGen 0.51.5 értékkel ke vesebbet expondlunk Vakus deritésre sziikségiink lehet az. dlla vételeknél, pl. akkor, ha az dllat szeme nem vagy kevésbé ldtszik. Nem Art deriteni akkot sem, ha ndvényeket fényképeziink napfé ben. Ilyenkor az éles amyékokat oldhatjuk némi vakufénnyel BZont ttelsz6ve, opalossé Gép: Pentax Z1 i Fujichrome Sensia |Objektiv: 2.8/90 makro Blende: f 11 Zarsebesség: vakuszinkron Expokorreke' Seliré: - Vaku: § unpack 3600 zoom Napszak: éjszaka48 A TERMESZETFOTOZASROL Az allvany Allvanyok, allvanyfejek Miért nélkiilézhetetlen az allvany? Az dllvany a természetfotés felszerelés nél- kiilézhetetlen kiegés; Haszndlata min- den olyan esetben célszerti, ha fenndill a gép bemozdulisénak esélye. Ez kiiléndsen igaz a teleobjektivvel késziilt felvételekre, ahol a normal vagy nagylatész6gd objektiveknél alkalmazott expoziciés id6 mar nem expo- ndlhat6 ki bemozdulas nélkiil. Allvannyal nyugodtan vallalkozhatunk éjszakai felvé- telekre és kedvezétlen fényviszonyok ké- zbtti fényképezésre. Bétran névelhetjiik a zérid6t, a rekesz-sz4mot (és vele a mélység- élességet). A kézeli felvételek, a nagyobb teleobjektivvel késziilt Allatfelvételek és a k6zeli tartomany képei sem képzelhet6k el Allvany nélkiil, de akkor is sziikség van ré, ha vérakozni kell a témara. Az Allvényok amatériknek szAnt tipusai vi- szonylag oles6n beszerezhet6k, csekély sti- lyuk miatt konnyen széllithat6k. Milyen szempontok alapjan vélasszunk? A beszerzésiikkor kiiléndsen négy szem- pontot kell végiggondolni. - Elég er6s és stabil legyen ahhoz, hogy megtartsa a gépet a legnagyobb objekti- viinkkel erds szélben, egyenletlen talajon. A legkénnyebb, legoles6bb tipusok els6sor- ban a kompakt gépekhez késziilnek, a tiikér- reflexes gépekhez ezek mar nem megfelel6k. - A kénnyéi sz végett elég kénnyti le- gyen. Egy 4 kilds dllvany mar kifejezetten nehéznek szémit. - Nézziik meg az dllvany legalacsonyabb 4l- lsat. Tegye lehet6vé a makrofelvételek el- - Ellen6rizziik az Allvényfej mini t. Milyen szigallasokra képes, rendel- kezik-e gyors kameraadapterrel, praktikus- a mGkidése, milyen anyagokbél késziilt (az dtlagos min6ségG mdanyagfej a természetfo- tsnak kifejezetten el6nytelen), mennyire stabil... A komolyabb dillvanyfejeket ltalé- ban kiildn lehet beszerezni. Els6sorban a stabil, er6s dllvanyokat y4- lasszuk. Természetfotézdshoz a gémbesuk- 16s fejek a legjobbak, kiilénésen, ha van pa. norémafunkcidjuk is, azaz vizszintes ird ban a gimb rigzitése esetén is mozgathatck A héromtengelyes, tin. ,,D" dllvanyfejck el6nytelenek a természetfényképezéshez. A modern karbondllvanyok sem a természet- fot6s szdméra késziilnek. A karbondllyé- nyok kevésbé tiirik a keresztirényt terhe- lést, igy kénnyen el6fordulhat, hogy iitésre vagy a satu szoritdsa miatt elrepednek. Szin- tén hdtriny a szénszalas anyag kis stilya is Az egylabii- vagy botdllvanyok Sportesemények kézvetitéseiben ldthaték ezek a kénnydi és praktikus dllvanyt{pusok Haszndlatat azoknak a fotésoknak ajénljuk, akik nem régzftett helyr61 (pl. lessdtorbs!), hanem az dllat nyomdban jérva fényképez- nek nagyobb teleobjektivvel. A kitémasztott gép a kézben expondlasndl hosszabb expo- Ziciés id6t visel el berézédés nélkiil, réadé- sul a gép stilydt sem a fotds tartja. Y Egylabo allvanyok KIEGESZ{TOK 49 Gémbesuklés fej Allvanyfejek ve 3 tengelyes Panorémafe| 3 tengelyes ,D" fej Allvanyok A mindségi dllvanyokat tabbnyire fej nél- kil Grusitiak. A kénnyebb, amatér gydrt ményokat ellenben elltidk feijel is. Ezek nél a fej és az dllvany egybeépilt Haladéknak célszeri a fejet kilén besze- rezni, hiszen igy igényeik valtozasdval le- cserélhetik a fejet, az éllviny viszont to- vabbra is haszndlatban maradhat. Makrofotézésra j6l hasznalhate dsszeallitas50 A TERMESZETFOTOZASROL A fotostaska Védjuk a felszerelést! A fotéstaska A felszerelés biztonsdgos széllitéséra vala- mit is ad6 fotés sz4méra nélkiildzhetetlen egy megfelel6 méreti és elosztdsii, vizallé fotdstdska, amiben még a legkalandosabb ti- rézds sorén is biztonsdgban tarthatjuk a dré- ga felszerelést. A felszerelés biztonsdgos téroldsa killind- sen fontos a nehéz terepen és a kisz4mitha- tatlan id6jérdsi kériilmények kézott. Egy j6l megvélasztott fot6stéskéval maszhatunk he- gyet anélkiil, hogy a sziklénak iit6d6 felsze- relés megsériilne, és meg6vhatjuk a bedzas- t6l, a szennyez6dést6l is, ami kénnyen a gép végét jelentené. Mindezek miatt gépiink be- szerzése utdn egyb6l vaséroljunk egy megfe- lel6 méretti és a fot6s céljainknak leginkabb megfelel6 fotdstaskat. Erdemes a jelenlegi igényeknél nagyobbat vasérolni, hiszen a kg s6bb vasérolt kiegészit6knek (vaku, obj). tiv...) is helyet kell tallni a téskéban A bels6 térelhatarol6k meggdtoljék a fe, szerelés darabjainak egymdshoz Ut6uésé, ami killondsen egy mozgalmas, hegymisz4¢ sal tarkitott tirdn lehet fontos. Nem utols¢. sorban, egy megfelel6 méretéi taskaban biz. tonsagos helyet taldlunk iratainknak, péq. ziinknek. A terepfot6zdsnal szempont lehet g téska szine is, hiszen az dllat Iehet hogy ép. pen a felttiné szini taskankat sztirja ki. Vé lasszunk neutrélis vagy terepszinti fotdstdskét A kalandosabb tirak kedvel6i sziméra hétizsdkként szdllithat6 tipusokat valamin varosi és terephaszndlatra egyardnt alkalmas taskékat is gyértanak. Fotostiskak gélnak. A hagyoményos taskékat (felsé kép) dltala- nos célokra, a hétizsakra emlékeztet6 fotdstaskdkat (jobb oldali kép} kifejezet ten torézéknok, sz6knak ajénlidk hegymé- KIBGisz{TOK 51 éb kiegésziték: ‘A tobb mAsodperces expozicidhoz. nélkil- Jgrhetetlen a kioldézsinér, melybé1 elektro- hikus és mechanikus valtozatok egyardnt lé- teanek. Elektromos kiold6zsinér: az elektromos tivkiold6val rendelkez6 gépeket a termé- gretfot6zas teriiletén igen j61 hasznélhatjuk. ‘Az dllvényra helyezett fényképez6gép ennek a segitségével mikédtethet6, kikiiszdbélve az expondldgomb lenyomdsival eldidézett perdzdst. A mechanikus kioldézsinérok haszndlata szintén berdzhatja a gépet. Ez utobbi tipust ezért kevésbé ajénljuk. A kiol- dézsin6r kreatfy alkalmazds4r61 b6vebben az 62 oldalon. A napellenzé els6sorban a teleobjektivek- nél nélkiilézhetetlen, de a nagylatészigd ob- jektivnél is ajénlott, kiiléndsen a nap irény- ban késziil6 felvételeknél. A napellenz6 nél- kill késziilt fot6 a napb6l az objektivbe kerii- 16 zavar6 reflexek miatt fak6 és élvezhetet- Ten lesz. A teleobjektivekhez hosszabb, a hagylétészigG objektivnél specidlis alakt, Kisebb méretdi napellenz6 ajanlott. A tilsé- Bosan sziik napellenz6 nagylatészignél a Kép sarkainak vignettalésat, sététedését Okozza, a tiils4gosan t4g pedig nem drnyékol Megfeleléen. A zoomos objektiveknél a leg- Kisebb gyujtstavolsig 4 Napellenzét (pl.: 35-70 mm-nél a 35-0s dllasra).. Az objektiv frontlencséjének sériilését Megel6zhetjiik a védésapka hasznélataval. Ha elhagyjuk, szerezziink be mésikat. Ugyanez vonatkozik az objektiv hétoldalén T6V6 védésapkara is. Egy terepen dolgoz6 természetfotés gyakran Szdmithat a felszerelés szennyez6désére. A R€pvaz poros, siros, nedves lehet, az objektiv- tjonettbe porszem keriil, a tikér s: nnyez6- lik... Mindez kénnyen orvosolhat6 a specidli- San erre a célra kialakitott tisztitéeszkézikkel. itos hangstilyozni azonban: komoly tiszti- Tast sak szakszervizben, hozzéért6vel végez- Hessiink. Az avatatlan kezek okozta beavatko- gyakran nem sziil j6 eredményt. Szerezziink be néhany tisztitéeszkézt, ami- vel gyorsan és biztonsdgosan tisztithatjuk a felszerelést. A gépbe jut6 szennyez6déseket leveg6-sprayvel és porecsettel tavolithatjuk el, de jobb hfjén egy puha pamutdarab is megteszi (komolyabb, a bels6 szerkezetre is kiterjed6 tisztitast csak szervizben végeztes- sink). Ne feledkezziink meg a tartalék ele- mekrél. Mindig legyen néhany tj a taska ol- dals6 zsebeiben. Pumpas és aerosolos tiszifiéeszkiz Nogylatoszigé objektivekre kiolokitott napellenzék Objektiv vedésapkak. Ha elvész, pétoljck! oF. = —_— a Elektromos kioldézsinér Kettés kiold6zsinor kihuzathozSoi a TERMESZETFOTOZASROL Fototechnika - Fotés ABC Fotografiai alapfogalmak, fotdstrikkok Ames szdmara fokozottan fon- tos az expoziciés folyamatok pontos is- merete, hiszen a természetben csak a legrit- kabb esetben taldlkozunk idedlis fényekkel, a kiilénleges, hatasos felvételek pedig leg- gyakrabban széls6séges fényviszonyok ké- zétt sziiletnek. Expozicié A tokéletes tnusti, dmyalatokban gazdag képekhez adott mennyiségi fényre van sziikség. Ha ez til kevés, a felvétel sétét (alulexpondit), ha tils4gosan sok, akkor vi- ldgos (tilexpondlt) lesz. A filmre juté fény mennyiségét, vagyis az expoziciét kétféle- képpen szabdlyozhatjuk. Az expoziciés idé vagy zarid6 a zdrszerkezet nyitvatartésénak idejét, a rekesz vagy blende nagysdga pedig az adott id6 alatt dthalad6 fény mennyiségét szabélyozza. Az objektivben egy vékony fénylemezekbél All6 szerkezetet talélunk, amelyik az expozi- cié pillanataban a bedllitott értékre sztikiilve szabilyozza a filmre jut6 fény mennyiségét. Nyitott rekesznél (pl. 2; 2.4; 4) tb fény jut a filmre, ez pedig tb expozicist és vilégo- sabb képet eredményez. Kisebb rekesznél (pl: 16; 22; 32) kevesebb fény jut a filmre, ami sététebb felvételként jelenik meg. A szabvanyos rekeszértékek: 1.4, 2, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, 22, 32. Minden fokozat pontosan fele annyi fényt enged 4t mind az 1626 fokozat. PI. adott id6 alatt az f4-es re- kesz pontosan kétszer annyi fénymennyisé- get ereszt At, mint az f5.6-os rekesz, négy- szer annyit, mint az f8-as. A rekesz-szim nagységa és a rekesz mérete forditottan ardnylik egyméshoz. Miné! ki. sebb a rekesz-szdm, andl nagyobb a rekesz Atmérdje. A legkisebb rekesz-szdmhoz tehit a legtdgabb, a legnagyobb rekesz-szAmhoz a legszitkebb rekesz tartozik. Expoziciés idé vagy zaridé A tiikérreflexes gépekben a gépvazban ele lyezett zérszerkezet egy fiiggélegesen moz- 26 red6ny segitségével (redényzéras gép- nél) szabélyozza azt az id6t, amig a fény az objektiven (és a kivdlasztott rekeszen) ke- resztiil a filmre vetiti a témat. A szabvanyos expoziciés id6k: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000 secundum (tehat a masodpere tért részei), melyeket a tércsdn csak 500, 250 ill. 1000 értékekkel jeléInek (a nagyobb szé- mok tehdt révidebb értékeket jeléInek). Az egymast kévet6 zérid6 fokozatok az eléz6 értékekhez képest fél értéket képviselnek. Példéul 1/30 s alatt (adott rekesznagysig- nél) kétszer annyi fény éri a filmet, mint 1/60 mésodpercnél és négyszer annyi, mint 1/125 mésodpercnél. A hosszabb megvilé- gités a nagyobb rekeszhez hasonléan vilé- gosabb felvételt eredményez, a révidebb megvilagitasi id6 csakiigy, mint a szik re- kesz, sététebb képet biztosit. A fentiekben leirt alapelvek természetesen minden géptipusra vonatkoznak, a felsorolt szabvinyos rekesz- és zérid6 értékek azon- ban nem minden géptfpusndl_talélhat6k meg. Az egyszerti kompakt gépeknél fix ¢x- pozicids id6 és dlland6 rekesznagység je!- lemz6, és a zoomos kompakt gépek is csak néhiny fokozatnyi dllitasi Iehet6séggel bit- nak. A komolyabb gépeknél ellenben a fel- sorolt zérid6k és blendenyfldsok terjedelme még szélesebb lehet. A FOTOZAS TBC H NT IA AN SB rekesz és a zaridé viszonya iszonossagi térvény) rekesznagysdg vltoztatdsa az expozicids d6 novelésével ill. csékkentésével ellensti- 16. Egy rekeszérték csikkentés (pl. 6-r61 f8-ra) az expozicids id6 egy értékG sével ellenstilyozhat6 (pl. 1/250-r61 mésodpercre). Ez forditva is gy van. pl. két értékkel néveljiik az expoziciés akkor két rekeszértékkel kell szfikiteni ‘rekes2t a helyes expozicidhoz. ‘Azonos expozicié mellett tehat tébb ex- riciés idé—rekesz parral is fotézhatunk. z expoziciénak ez a rugalmassiga kreatfy 6ségeket nydijt a fotézdskor. A helyes expozicié keretein beliil a fotés déntheti el, hogy milyen rekeszt vagy expoziciés id6t vélaszt egy bizonyos témindl. Tajképfots- zésndl példéul a rekesznagysdg valtoztatd- sdval vélaszthatja ki a megfelelé mélységé- lességet, egy repiilé madér megérdkitésénél pedig az expoziciés id6 bedllitésdval vé- laszthat a bemozdult és a tékéletesen éles felvétel kézétt. Ezt a rugalmassdgot hasz- niljék ki a fényképez6gépek motfvumprog- ramjai is (Idsd: 10 old.) Hogy milyen expoziciés értékek kéztt fo- tézhatunk, azt természetesen az aktudlis fényviszonyok és a film érzékenysége is be- folyésolja. AZ EXPOZICIOROL ... Az alabbi tablézatb61 nyomonkovethetjiik, hogy milyen lehetséges rekesz-zéirid6 va- ridciGkkal probélkozhatunk egy bizonyos megvildgitésndl. A téma jellegétdl és a ki- vant hatdstl fliggden vélaszthatunk sziik rekeszt és hosszii megvildgitési idét vagy rivid zérsebesség mellett tig rekeszt. Az idedlis pérositést az eldttiink allé feladat dénti el. Rednyzér tiikirreflexes fényképez6gépek leggyak- +t expondlaskor a redényhéz hason- fiiggdleges (régebben vizszintes) inyban mozogva zérja el, illetve nyitja g a fény szdméra az utat. A red6nyzér elénye, hogy nagyon révid, 8 000-1/4000 s expozicids idére is képes. Hatranya viszont, hogy a vakuszinkronid6- 1 révidebb idé nem haszndlhaté a or. A vakuszinkron ltaléban (x-el Slik) 1/60 és 1/250 s kézétt van. A estics- Speknél mér ezt a hdtrdnyt is kikiisz6béIték zy szellemes megoldassal — FP iizemméd Zarszerkezetek Kézponti zér A kézponti zér az objektivben elhelyezke- 6, kér alaké, lamellékb61 All6 szerkezet, amely expondlskor kinyflik, majd dssze- csuk6dik. Ezt a zértipust a professziondlis fényképe- z6gépeknél és a kompakt gépeknél egyarént haszndiljék. A rendszer elterjedésének oka amatér gépeknél az egyszertiség, profi ka- merdknél pedig az, hogy minden expozici- 6s id6nél hasznélhat6 a vaku. Ez a tulajdon- sig elsOsorban a kiils6, vakus felvételeknél kamatoztathat6. A rendszer nagy hétrénya a viszonylag kis z4rid6 (max.: 1/500 s) és az ebbél eredé hidinyossdgok (sport- vagy ak- ciéfot6kra kevésbé alkalmas).$4 A TERMESZETFOTOZASROL A FOTOZAS TECHNIKAJA 55 Expozicid korrekcid Mikor van szikség az expozicid korrigalaséra? A film masképp ,,lét‘, mint a szem! ‘A szem rugalmas érzékelése részben kiegyenliti az arnyékos és a vildgos teriiletek kézétti kont- rasztkiilinbséget, igy az émyékos—napsiitétte témakat is j61 létjuk. A film nem rugalmas, igy ezek a témdk (a létvény ellenére) egy képen beliil rosszul sikeriiinek! A modern fényképez6gépek fénymérdje és az ehhez kapcsoléd6 automatika a legtsbb esetben megfelel6 expoziciét produkal, van azonban néhény helyzet, mikor a komputerve- zérelt expozicid-szabélyoz6 is cs6dét mond. Sétét tGnust, érnyékos témaknél csak tgy tudjuk hozni a valés4gos t6nusokat, hogy a mért értéknél — a téma sététségét6l fliggden ~ egy vagy két blendével kevesebbet (pl. 8- as helyett 11-es rekesszel) expondlunk. Ha- sonlé médon expozicikorrekcival érzé- keltethetjiik egy vilgos téma finom Arnya- latait. Expondljunk a sziikségesnél tégabb rekesszel vagy hosszabb zérid6vel. (Adj fényt a fénynek!) Ha ezt elmulasztjuk, a kép fi- nom drnyalatai meger6sédnek, és elveszik a kép hangulatat. Til sitét vagy vilégos hattér Szintén korrigdlnunk kell a témét6l eltér6 Amyalatd héttereknél is, ha a téma jéval sb- tétebb vagy vildgosabb a héttémél (kiilénd- sen, ha j6val kisebb feliiletd). Iyenkor a téma_megvildgitésst vegyik alapul, és exekre az értékekre dillftsuk be az expozi Kizelitstink ré a téméra tigy, hogy a keres¢ nagy részét kitdltse, rigzitsiik az expozicids értékeket, majd térjiink vissza az eredet képkivagdshoz és a rdgzitett értékekk: expondljunk Sokkal kénnyebb a dolgunk egy tébbféle fénymér i, méddal felszerelt tiikérreflexe fényképez6géppel. Allitsuk be a spot (ldsd: 12 old.) tizemmédot, Allitsuk a kézépen lév6 mér6mez6t a témara, majd a kapott értékekkel exponéljunk. Avila t figgden a helyes tnusvisszoadé: kében fél-két rekesszel tal kell expondl: nunk. A fe a gép dltal n cidval készil, mig az als Fayszerdi megoldésok ‘Aminden helyzetben j61 mak6d6 fénymérési médok hijan egy kézépsziirke t6nusi feliilet- fol vegyiink mintét, vagy a tenyeriinkén mért Griékeket Allitsuk be (a tenyér kézépen, kb. 1/3 ardinyban tiltse ki a keres6t). A rutinos fotdsok sokszor ,,szemre“ is megmondjak a helyes értékeket. Alland6 expozicidkorrekcié Marks fényképez6gépek esetében is el6for- dulhat, hogy fényméréjik nem az {zlé- siinknek megfelel6en dolgozik. Iyenkor tb fekercs elfényképezése alapjén dllit- sunk be dlland6 expozicikorrekcist 4 gépen, ha mdsképp nem megy, a filmérzékenység kézi médositasaval. Kompakt géppel Az egyszertibb kompakt fényképe- Zgépeknél nincs méd korrekcidra. Az automatikét az dtlagosan megvi- Tagitott témakra és az tin. normal Mappali hatdst visszaad6 expozf{- Cidkra alakitotték ki. Keriiljiik a tal Vildgos és a tils4gosan sétét tnusti felvételeket, és a fényké- Pez6gép gyartoja Altal ajin- lott filmtfpusokat hasznéljuk. Akép kazépének sétét tonusa, a PRE Gmnyalats virdgrész, az Ginyékos levél megt eszietie a J etymérst. A problémat egysze- Wen o kézie mért expozicidval Boiink meg. Ennek az ériéke ebb volt, mint a fénymérS lal mért adatok. A fels6 a fény EIS Glial mért expozicidval, az 886 szandékosan alulexponél- Nagyis sztkebb rekesszel készit SzélsOségek egy képen beliil Vannak olyan témak is, ahol a nagyon sitét és a vakitéan vildgos t6nusok nagyjabél egyenl6 mértékben uralkodnak a képen. Az expozicidkorrekcié itt nem jelent megoldést, probéljuk meg inkébb kiegyenliteni a meg- vildgitdsi kiilonbségeket. Haszndljunk derf- tést az dmyékokra, és/vagy semleges sziirke félsztir6vel adjunk némi drnyalatot a vilégos feliileteknek. A diafilm e tekintetben jobb a negatfvndl.56 A TERMESZETFOTOZASROL A FOTOZAS TECHNIKAJA 57 A mélységélesség Mitél fiigg, 6s hogyan hasznélhaté a m A természet fot6z4s4nél alapvet6 a varhaté mélységélesség pontos ismerete A mélységélesség két tényez6t0l fiigg: —A beillitott rekeszértékt6l A nagy rekesznyflashoz kicsi, a kis rekesz~ nyfléshoz nagy mélységélesség tarsul. A £32 rekesznél nagyobb, az f4-es értéknél kisebb mélységélességre szdmithatunk. — A leképezési arényt6l Minél nagyobb a leképezési ardny, azaz mi- nél nagyobb a filmre keriil6 kép, andl ki- sebb lesz a mélységélesség. A teleobjektiv haszndlatakor n6 a leképezés, {gy ilyenkor csikken a mélységélesség. Ugyanez torté- nik, ha a téma megkézelftésével néveljiik a filmre keriil6 kép nagységét. Objektivek és mélységélesség Teleobjektiveknél csak szik rekeszn, varhatunk elfogadhat6 mélységéles: teljes nyfldsndl az élesség tartoménya ex sen besz(ikiil, akér néhény centiméterre lecsékkenhet, ezért nem meglep6, ha kez d6knél problémat jelent a pontatlan kézi Elességallités okozta életlenség. Mas a helyzet a nagylatészigG objektivvel késziilt felvételeknél, ahol t4gra nyitott re kesznél is jelent6s a mélységélesség, nem is beszélve a 16-08 és 22-es rekeszekrOl. lyeknél egy métert6l a végtelenig minden éles. Ez a tdjképfot6sok sziméra kedve2 leginkabb, hiszen Gridsi segitséget nydjt az zal, hogy szabadon kompondlhatunk a mély- | ségben tévol fekv6 motivumokkal. me A nagy mélységéle: lehetdvé tette, hogy a felvételeldteréber vitagok és a végteler hizéd6 hegyek egy élesek legyenek A felvétel f16 reke és enyhe nagylé objektiwel készill. a A mélységélesség mértékének viltozdsa kiilinbiz6 rekesznyflésoknal. Az abrékon j6l kévethet6, hogy £2.8-as rekesznél a haséb egy bizonyos pontja, mfg f16-0s értéknél az egész feliilet éles. GeO 620 Szarkalab A nagy leképezési arany miatt a makrotartor $ZGmitani. Ebben az esetben A kézeli szirmok elmos » kis mélységélességre omanyba, de ez n jozza az él y temaindl alapy kerilt az éle: teszi o képs Gép: Chinon CP-9 AF Film: Fujichrome Velvia (Objekttv: 2.8/90 macro Blende: f/5.6 Sciiro: - Zérid6: 1/30 Vaku: Expokorrekcié: - Napszak: kora déluidn58 A TERMESZETFOTOZ AsSROL A FOTOZAS TECHNIKAJA 59 Az expozicids 1d6 Mikor, milyen expozicids idével fotézzunk? A fotézés irdnt mélyebben érdekl6d6 termé- szetfotés az expozicids idét kreatfv eszkéz- ként is haszndlhatja. Milyen zarsebességgel expondlhatunk kézbél, bemozdulis nélkiil? Egy egyszerd és j61 hasznalhat6 szabily ad megkézelit6 valaszt erre a kérdésre: az ob- jektiv gydjtétavolsdgaval forditottan ard- nyos expozicids id6re van sziikségiink. Pél- daul egy normal 50 mm-es objektfvhez 1/50 . egy 200-as teléhez 1/200 s (vagy a kézeli 1/250), mig a 28 mm-es nagylatészigd ob- jektivnél mér 1/30 s is elegend6 ahhoz, hogy biztosan expondljunk kézb6l. Az itt lefrtak természetesen csak a fényképez6gép be- mozduldsdra vonatkoznak. A téma esetleges bemozdulasét_még ekkor sem kiisz6béltiik ki, Minden elvarésnak megfelel6 élessé profi képet igazab6l csak Allvé hetiink, Mozgasok fot6zasa Anndl biztosabban elkeriilhetjiik a bemoz- dulés okozta Gletlenséget, minél rvidebb expoziciés id6vel dolgozunk. Egy a fejiink felett elhtiz6 vadkacsat kb. 1/1000 s z4rid6- vel tudunk bemozdulésmentesen kiexpondlni, egy kocogénak vagy egy iiget6 I6nak 1/500 s, egy sétdl6 pamak kb. 1/125 s a sziikséges 24rid6. Megné a bemozdulés esélye az oldaliré- nyti mozgdsokndl, a felénk halad6 vagy té- volod6 motivumok viszont kevésbé érzéke- nyek a hosszabb expoziciés idére. A keres6 kis feliiletét kitlt6, mozg6 motivumoknak a hosszabb zérid6 is elég lehet, a keres6 nagy ré- szét kit6lt6, azonos sebességgel haladé ellenben rividebb zérid6t igényel Vakus ,,kimerevité: A hibatlan képhez nincs feltétleniil sziikség tudndnk ezt biztositani. Sokszor az is el gend6, hogy kivérjuk a mozdulat ,,kifejez holtpontjat* és a viszonylag lassti drdkitjtik meg. A mésik megoldas, ha exp« kézben kivetjiik a mozgés irényat. 4 httér életlenné vélik, de a mozgé alak éles marad (lésd még 108 old.). Vakuzas kozbe ad6dik a harmadik lehet6ség, miszerint vaku nagyon rivid villandsi ideje (1/100 1/10 000 s) mereviti ki a pillanatot. A bed’ Iitott vakuszinkron zérid6 (1/60-1/250 s) i nem egyenl6 a vals megvilégitési id6vel, megvildgitdst itt a vaku szolgaltatja. Kiildnleges helyzetekben Valamivel nehezebb helyzetben vagyunk akkor, ha ringat6z6 haj6rdl, vagy er6s szé ben kell fotéznunk. Ilyenkor a biztons4g kedvéért valasszuk az egyébként haszné zarid6 felét (1/250 helyett 1/500 s). mindehhez kevés fény vagy nagy mélysé élességet megkévetel6 téma térsul, vegyiik el6 az ilyenkor nélkillézhetetlen 400-as 6 z6kenységd filmet. Ha nincs dllvany? Egyszerti és j6 médszer, ha a gépet egy st bil targyhoz szoritva régzitjtik, {gy a fots iigyességét6l filgg6en akér 1/8-1/2 méso perccel is expondlhatunk. Allé helyzetber példdul biztos tartast adhat egy fa torzse, | vagy egy fal. Szintén célravezet6 lehet 2 dnkiold6 haszndlata. Helyezziik a gépet st bilan egy vizszintes feliiletre, Allitsuk be Elességet, expoziciét, majd a késleltet6vel expondiljunk. {gy tulajdonképpen a kiold¢ zsin6rt is helyettesitjiik. Bar a bemozdulés okozta életlenséget megprébaljuk elkeriiln néha épp ez a ,hiba* visz életet, mozgast felvételbe. Kiilénésen madarfotékndl alka! | mazzuk ezt a médszert. Kifejezetten az objektiv bemozdulsat el6- zi meg a képstabilizator (I4sd: 34 old) Afolés megprobalta kévetni a gyors mozgast a géppel, ami nem sikeriltteljesen (lasd: a réce be Mozdult részei). A hatiér mozgdsiranyé bemozdulisga dinamizmust ad a képnek. Ezt nevezzik ¢ RRizdsos technikanak Blende: f/5.6 Zéridé: 1/60 s Expokorrekcié: - Gép: Canon EOS 1V Film: Fujichrome Sensia Vaku Objektiv: Sigma 5.6/400 Napszak: délelottSheree eee oe Profi technikak Nee ook eM olen reg Vannak olyan természeti jelenségek, melyek Rees mec aes eT enn enema ONT oe mertetiink ezekbdl. Ae U ead ewan ert) ROAM TOOT eC cert adott helyen éles képet késziteni, esetleg egy {jel aktiv Allatra palydzunk, j61 haszndlhaté Pm ONY TRCN CNC eo Soro TS ee UR Ue te AAC nS RS Te Leia COLL SS oe RNa eee Wn erento eres eos ToS SAUL em Lena OTR ele ce ee CL ROR ence ern ts Hogyan miikédik a fénykapu? PN Cony ene mON TC rune ote POS Stren cca CRS Tc Pe lest OE Usa tne eto ee 26kel6. vevGegységb6l dll. Az elektroniké- hoz csatlakozik a fényképezégép elektroni- DS SOAS Ue eS eed lényege: ha az dllat megszakitja az ad6 és a SMe ie Cocco CON tr ae oo saiilék jelet kiild a fényképez6gép felé, az pedig expondl. Mivel az élességet a fénysu- gar sikjaba dllitottuk, szinte biztosan éles képet kapunk. IN eT TET CMR TT CuCn Ta ole tee ea NECA aS tone ea fiséggel keresztezze a fénysugarat. Példdul az odiijabél kirepiilé madérndl a megfigyelt De UOT Lee co Pee aR ect er et arom Peter Mae osteoma chee PE Cue SS Ae EL cL rendszerek is, ahol az dllatnak két sugarat TEARS one mS AA SCO Pee mee enero Try on Ne Komoly gond az. hogy a fényképez6; Pear ent SREY cies Ce eee EMC eet raat) SRT Geta NOR acca) Pe CMO eae fénykapu vonalatol (egy 36 km/h seb PSM nem TM LOOM ce Ce métert tesz meg!). Ez az eltolédas csd het6 specidlis fényképez6gépek alkal sval (pl.: Canon RS, Nikon F3 bizon pusa). Ezek a gépek speciélis fix tii Rental eras eats Sian) Rees cer eee Uno ban haladé dllatokkal probalkozni a fe PU etre teo Nines sziikség kiilonleges gépre at sétét helyszinen. Ilyenkor a zérszerke: UR RC UMN croc Pe URE RCT TmG TT RS ETL Aare Na Re eNO ELST trténik. Itt kell megjegyezni, hogy a Seem ee ORES Pa ORCC Sener aM eT OCG a CET er haszniljunk: nagyobb kapacitést dr ist. LehetGleg magunk ne prébilk Ce OR CORN a retehetjiik a gép automatikajat Hangstilyozzuk: a fénykapus techni PEA SC cea eee CTT ea NCA oe aN aa ears 61 “ hasonlé jellegG képek készitése szinte elképzelhetetlen fénykopu hasznélata nélkil, A hakisos De Lc ERR aa eee ae eared Sepa re IGép: Chinon CP-9 AF Film: Fujichrome Blende: f /1] Vakuk. k 3600 zoom Zéridé: nyitou zér Villandsi idé: kb. 1/5000 s Objektiv: Sonnar 3. Expokorrekcié: Napszak: éjjelrr TERMESZETFOTOZASROL Poe erery tiny NOTE OO ONY oe ee lalhaté tin, élességesapda tizemméd. Ebben Pra ent ees oscar rc vel olyan tévolségra dllitjuk az élességet, ahol a bedllitéskor nincs téma, de késGbb SC Ree Lee Ee eos Oe u nr Tam cent eae Van coco dot, benyomjuk és régzitjiik az expondlé- POT Ome EO eo SCO ed RONDE os cD PRN ome eens Serr aT — A gépek zéme ebben az iizemmédban is Roe ee — Az autofékusz rendszer viszonylag lassti miikédési sebessége miatt csak lassti moz- Pere CN cc nea Tot zz) médszerrel. A gyorsabb dllatok még azelétt tovabbhaladnak az éles tartomanybél, mie- 16tt a gép expondlna. . A kiold6zsinér kreativ hasznélata RS eet OCC tneaoe ponalskor jelentkez6 berdzas kikiisz6b0lé- sére haszndlhat6. Ha a kioldézsinért meg- hosszabbitjuk, esak a gépet kell elhelyezni Sng ne eee Te ems OOM OMT Cnt Sem et rénkat a megfelel6 pillanatban. A fényképe- eee aoe Sorte Oona a pel a kioldézsinér hosszabbit6, szokasosan 10 méteres hossziisgban. PO aea De SB SORT ce coerce Pies ero mSeTIET Coen Tt CM Coa POUR Cae Ue Pear CMe OSS eT ete any cera SCC cena Pete cm Tieae tT Men Cd helyezi a kontaktust, és a gép exponil... Itt is széles tere van a fotds taldlékonységé- Pies cena reece cre eat a oO ER ee Pose enc cotoeeT io ae ean cont rT Freee Tat ao ene ee laa ee Reece smc! Oe ee sy PSE cede eer CALC Lao BOS sae Bronce earcr Pea ee meen ee ean ec ST eS ka hasznalnak felvételeiknél. A technikal POM OSE ONS ea SPrSMto et cee n cert oe ene ea eras omeME CCT Tao PR sr eR OrAC ESR OS Prune eMC CCA ne erat er élességillitas kisebb médositasa (; foe Arde ae vilagitassal is lehet ,,jétszani*. Az mény: légy, élomszerti konttirok, re MME COTM ees ea MSN reat SCE UR ACM wim SP AUR oe on aS ern Casae Re oe Eel eo ACI a filmre. Tébb mint két megvilagit Pera Res trae) wate eer komoly feladat. Ez az ardny szintén ere T eRe STL amy TOA PYAR NCO MTZ cect UR ats Tlie yA Ae Te UNE RECO) PUTT MRC Boon ACS SL OTT TA CeCe C2 One ramet tea Tomo Ren. mye ORE Leura ea ac Sauces estat EN DTS aero AON ee LSL SD ieee Renee ores "i : e ay alagot dbrazolé fold a fészek kijérata mellett elhelyezett géppel készilt. Az exponélés Agee mee ee a rok ar enue teljesen eltér6 helyszinen késziilnek. BAX! pera Blande: f 5.6 Be 10 a montézsszerii felvételeket a vijfotok™ = AM Fujichrome V Lérid®: 1 K ea Pe neezzt eo een Objekeiy: EF 300 F2.8 IS USM Expokorrekcié Napszak: «va Kl ce} Vakuzds magasabb fokon Ce ate DeLee Kreativ vakutechnikak Pecan ng mondjuk az objektiv tengelyéhez ké ney A vakuval késziilt felvételeknél legtébbszér azonnal észrevehet6, hogy nem természetes Noa eae oO Fen ae es en caer ews esce Perec meee Nm CNN ellentétek (oldalrél, vagy szembél villané RE SU rp oer a ete ZOLt) SCOOT LD SOU aS ASS Co Cina PS eat cS aad raARe eee arctic Re REL) COTA MRC eager Tees cn STD et A Pron ae CM Toa TES ea ene Seo PU eRe uo ea een aC kiilénleges fényhatasokat is. Az amatér ter- eee ae eh et asm) SO CSUR Lea ccm kuval? Az amatér felszerelés jellegébél Fre Oa SEG USCS On COCR v6 vakupapucsba csatlakoztatjuk. Ez a meg- REMC Om RON Un Net egy oldalrél érkez6 fény. Egy deritélappal segithetiink magunkon. Helyezziik a derit6t RCO RS eC ene on Cos lap fel6li oldala tébb fényt kap, feloldva a Pet Ton SRE ete eee Seo Sere Cann eet omc Cero Cozi nal alkalmazhat6, nagyvadaknél aligha. a NOM ESa ar eens reek Par LT) Szerencsésebb a helyzet, ha a vakut egy ka- bel segitségével el tudjuk tévolitani a g 161. Ez a kabel lehet egy szinkronzsin6r, eb- SEAR ESO vagy a kulesszdm alapjdn hatérozzuk meg a OT eee ert MeO CT SONS SOE WEB econ Re Naa POR eee one See OS ONE OCT CN CT am PON MAME Ee Clem ORT ZatL ae rit6lapot. Valasszunk minél_nagyol PCR COR tCmemCrormtc f volséghoz képest. Ebben az elrende: az egyik oldal egy kemény, kont megvilégitést kap, a masik oldal m Ns nS LAU SrtA AU Ee Ne OS CO) I- lagitéisa eredményezi a természetes ha Mobil kétvakus megviligitas (3. 4bi SOT ME CoS Tee ha két vakunk van, Ebben az esetbe Pee eM cece aeRO M RTM RC rn roe PANEER Pea Padi es ee a pay ieee megvilagitas rene ren oO kozzunk, a barkdcsolt zsin6r tnkret gépiink elektronikajat) vagy tin. eb érzékel6vel (Slave Unit) biztosithatui Deane Sag ET PON ens aC CULTS g lappal_kombindljuk azokat. Példaké lyezziik el az egyik vakut a géptol ee. ee eS eS 60°-os szégben. Allitsuk be a vakuk epi AARON ume csp en ee SRT CART PN ZU ae eT oN Ec nec PN eNO ROO MON issal mir s Py enn Tee oC i} aa Pe i ile Aa CC [Pilm: Fujichrome Sensia PObjektiv: 3.5, Blende: f /11 535 Expokorrekcié: - Zérid6: vakuszinkron aCe eC RoR eee ge R a caced G i Sa ‘ Cera ee s Megnyomta a tavkioldét, amivel elvillantotta a vakukat. Az egyik vaku jobbrél ree inyként, a masik vaku bal oldalt, a gép felé! - deritéként villant. Vakuk: 2x Sunpack 3600 z: Villandsi idé: kb. 1/2000 s Napszak: éjszakaee a ea on Tales eA aoe a dést kell fSltenni magunknak: Te cane eee PUN ea Cran juttatom el ezt az iizenetet a nézohi: PATA ee CONS Rr eC MCS nocd oa ee ence Conca Pm Mt atem en ceseece Mente sz6 szerint értend6. Lehet a kép iizenete az is: Nézd ennek a PNT ae Ce ee UTES TT hatalmas szemei vannak a szitakétének! Mi- lyen kompozicids és technikai megol kat alkalmazzunk az egyes hatdsokhoz, RAC a eae rom ora SE nom, inkabb csak érezhet6 elv, amit a fest6k ae aes COCO Scone othe ener ce brant comm EAT Pence Tee en Sem Cod Penn on At ete Tea OM ean képrészletet fotézunk, vagy éppen mit gyunk ki a témab6l. Szdmos fot azéi POMC SzNC CASES. emer amie a ALSO can as Cee Cnr mee irmr [tz PRC nc Caen SS PE CRA ULL LA Sent Trent neers a ae CO eno s cere een ce) Fra TRU RU OC ae Recetas Nera Pues e a ema ce Deere toes Ry Fe oszlopok, a finom kompozicié egyarar Cee) hogy a nézé szamé Pe riod Buc KOMPOZICIO 67 Re UN ICS ren eM neem et harmonikus ardnyok egyike: szépnek érez- err COmCa ne eciccry szabélyai szerint oszt6dik két egyenl6 rész- Pe Cue coo aoa See tos Peres ae RTs acca Pe CCA CUNT ATM eMC ONC Sac mar a kézépkori méivészek is ismerték. UN Cora ener) UIA OCLC Lr Jatot ad a képnek. Ha harménikus, érdekes Ryo oe eA ao a {6 motivumot a kézéppontbél és helyez~ eR ects erate eee cer nth RE Me Ue URIs eae tis, haa hosszirdinyti és keresztirényté harma- oeneecc te Neca ae eet Pee oust oa m een cera d minden mérés nélkiil alkalmazza ezt az Erna pert eos ees Ua ndlva kell figyelntink arra, hogy a kép széle- Tener enn Care isco nt elterelé motivumok. Ha mégis, igy probal- ae ee ore poziciés elemként haszndlni. A névény- Crome ono a mes erimelocie Ts age Sm cme et Ezek a hibak egy kis figyelemmel kénnyen elkeriilhet6k. PANS rs Co PSU A Eee scot cL) Pre Nou Ro ee lyezett képrészeket. {gy lesz a témak zava- Tos egyvelegébél egységes egész. A hatas kulesa itt is a gondos kompozicis. Az also kép felsé harmadan elhelyezett keret- Se en ete eed képet. Ugyanez a beallitas a behajlé agak nél- PM Mem uM Lol Rae el eu es egoy A TERMESZETFOTOZASROL Party Allé vagy fekvé kép? Poy hee CMS 2 A USVI CO COLIECLUULL Oo PO ore oAr a Ot ee Rua hoe) képen beliil, itt déInek el az aranyok, és ha nem figyeliink, ilyenkor hagyjuk a képben BA Ue eR ee ee A kiszemelt téma kapjon megfelel6 hang- stilyt a képen. Keriiljiik a mindent befog6, Prva ato em OL Ceca CLO CUR ie ce cmon ered Poste rem hy SOC ae Cece Conese junk a legmarkdnsabb motivumra, és vé- lasszuk a satikebb, Iényegre tor6 képkiva- Pe ReP VAIN croatia eve tctccs SLR Ce LC SL oN ae EMEC east (ha mégis tébb motivumot helyeziink el, probiljuk egységgé rendezni Oket). Erre a Poem ta nS eens ice eee sre kalmasabbak. Ez érvényes a tagabb teret dt- fog6 téjképfelvételekre is, azzal a kiilénb- ROM NERA N ero cee ea Ue oe Pec ome ccO ce eT SMR EL YAt Lee SUL ae coe | BA eyail aco eg CO ee UM Nees Recer Rea ar nyelmesebb a fotésnak. Egy id6 utén 7a ese OEE ETUC) kusan ezt vdlasztjuk minden tém PN en Heron UO USE eee BSCE OR CORE Boe Pro ee RE Ot eR oS PUR UttO eee UN mT ma. Csak ebben a formétumban tudj kompondlni a téma egészét, a sziikséges omen ocr Meena ect PS eC Crea RCT TCe Caen PSO Sn e OMS Rota PO Rerae Co ORME ard) mindkét variéciét, nézziik meg, vajon lyik a kifejez6bb, csak ezutin exponilj Pee ed rl ce Ext a témat tébbféle modon kézelitheljék meg csupan a képallas médositasval. Az el6z6 oldalon ee eke a On em eo eh tec eee ea am dézatét emeli ki az allé formatum. Gép: Niko Blende: f Lérid@: 1 Vakuk Villandsi idé: Expokorrekci6: Napszak: ¢70 A TERMESZETFOTOZASROL KoMPozici16 71 aegis een eee eae CSE RCE Lead a esa ROMO La hoo STEAD a OOO a ALS MCCS Cou eae er CL od SACU BIRR CUi nc ea CAE SZC fold hatérai, erd6szélek, kid6lt fak, makro- OBZ Caer en STOOL MSMR ee Cots eA ear emetic Milyen hatéssal van a vonalak irdnya a nézGre? PVE RTO a tert tte tea ea ce Pear a Tare tere ae Re eR UOTE) act aCr Teme ET déségot sugallnak. Izgalmas képet kompo- Pea) ae ERS CORTON Ses it is a kompoziciot. Ez, mintegy vezet6vonal- bce a Ae Oa CC ee come ce Nn umn en en ree ae eS eet mrerenT thee rete Co PC eC OOM mtr d Perea eC SO a care Rots ol CEN enn POAC Tem tesa formak nagyon hatasosak. Iyenek pl. a mokdtinék, egy kanyargo tit, patak, egy t ero ae PN eee oR Terenas oa Soren Ce Nee ee esa melt motivum pl. egy dllatportré a kép Pa Lae Ca oe Ra NCES Sen LO vételek persze itt is vannak. Egy olyan fi DERE RAC vz ROE LETT Ro ee Ree te De Ue ES LSC AT Coe TTR va aCe are Fe Bee re Ru RR lak kihasznalaséhoz. Elég a megfele- Tee ae Toltsiik meg a képmezét UE SS Sy eS TO ec PRE OCRCTE CNM ar aCe Pee SCT See a mR CY Blende: f 11 Zéridd: 1/12: Expokorrekcié. eee ee ee Rn Eko Ree Role uote lchetiségeket. Az egyszeri témabél esztétikus kép lett csupan az it vonalvezetésének felhasznalasaval. ea Soe ON rc peljen a képen, tonusdban és szinében térjen SCCM este ester am akarunk bemutatni. Sefiré: Vaku: Napszak72 A TERMESZE TFOTOZASROL KOMPOZICIO iB Néz6pontok Honnan fotézzunk? ONO oa elvételeink tébbsége h: eerie Pn een kott tavlatokkal késziil. De mi térténik, ha ki- eae Sera oro rea PO eae ae EAN TMS CO eee eee Lehet, hogy kis viltoztatassal ésszehasonlit- hatatlanul jobb képet készithetiink Erdekes beallitésokat Készithetiink péld- a kamerit folfelé vi On ans Sit he ae eS akkor vélasztjuk, ha a témat nagyobbnak SEA MMM SLE Lea CNC COL a BOAT eae eer Ss ec litvényosan fokozza a hatast. A klasszikus- Peace Ce arco Fra cca Po ae oN Ce ed Re ei oa Ce eeraer aa Meer eee ou a) OMA ces Ce Tea OD ee nae Ponies oer) Reeen eM NN Ae Moet aes Pioneer MoCo NTU ség, ha a témat magaslatrél fényképezzii rest a aed Ha megnézziik a prospektusok és a képes pok képeit, lathatjuk, hogy sok képet Pere MRSC eS non cearec ts ST Sevan Umea oh? Pree etc eerste Ce te Allalkozzunk egy révid sétarepiilé het a képen, ni Porters pedig szinte kitelez DE So oem Ua RAY lér6l vagy a-falvak templomtorny eco SS MORO no ety BaLaneaa Pte m ZO A Cs Come akarunk kész i, als6 vagy legalibb ol 86 kameradllésbél probalkozzunk. te a halrajt, melynek érvénylé formaja éles kontrasztot alkot a halasz statikus alle alakjaval. Des Nees ee A a peek Bek gee eRe a ea RUE mt porters ke eee Rare Blende: f 11 Zéiridd: 1 Expokorrekcié: Gép: Nikon F100 Szfird: polar Vaku: Napszak: a déli rdkban Film: Fujichrome Provia Objek«tv:Lae TERMESZETFOTOZASROL Po ee ee ey ee ete eto iranyanak dsszefiiggései See ey ted Z amatér fotdzds egyik klasszikus alap- szabélya kittinéen haszndlhat6 olyan tajképeknél, amikor szines, vi SoC a convo en oT megvildgitas és a garantilt sikeréimény mi- Care MeL Sa COSI Lg a omer one crosman rari PATCH ECONaca a ate Coc a Too probalkozzunk az oldalrél és szemb6l érke- a ean aC ETM eaS eon TT RT OO ME REN CoN cd eon tere ee IRM Cen ean aren etc kiilénleges hangulatii képek készitésére. Beal ete nema en Cea To oad kedjiink nappal szembe tigy, hogy a gép a térgy (mondjuk egy fa) arnyékaba keriiljn (vigyazzunk arra, hogy a nap még a keres6n Roe RM Re eRe comet) exponaljunk legalabb egy-két blendével a mért érték ald. A kiilénleges fényviszo- PN ener as een) ee ce TS OSC Meee Lae eT PT aie aura PVA on Temn Sag et a fényké- pez6gép gyart6k kiilénbéz6 expozicids ee emp Cire ae rae ac eye Ree aes ea programokat dolgoztak ki. A tikérreflei Ron Renee mci n ST ramok dllnak rendelkezésre (pl. szi a kompakt gépeken is megtalilhat6 az ell oS eS Ear Ce oe Banat ard Ronee ee ETE eae ae NTN CIN nC mono ilhetnek, tigy helyezziik el a lest, hog CONE SEM Nc Omer OCCT kezzen. A makrofelvételeknél a kreativ vi gitdsi lehet6ségek miatt kevésbé van jel t6sége ennek e szempontnak. A gyakor Sy Aa Ne Ce PS US ou Fo Mestad ee ony Cr sets et) CE aor Eos len vagy egy felhdbe burkolézott hegycsicson. A kédben Be cue rn ay BR ei me Aeneid eet Az ellenféényt csak jellegzetes formaknél, POT CN erm even ace ESTOS Toca ST anteater tena RET Coe Res com OM CLT ay See NS RCC es LO Ro UU ee Zo szinte gloriaként fogjak kiriil a témét. Kiemelhetjiik a targyak anyagszertiségét, CEM eer eR Nac vélasztjuk. A sirléfény drnyékokat vet a fe- eet NS ee ORE SCENT sce Cae Peano lt arom (ect FA ear Tt Te76 A TERMESZETFOTOZASR cm a ae ee Hogyan hasznéljuk a szineket® am eee) Ne felejtsiik el, hogy szines filmet fiéztiin! ang ene c es me Cea ae aS PER On MCC eta te SOCOM Os Oa eT eer a eae ee Toca teleknél is méd nyilik — ha kevesebb is - enya ean eee ec A szinek kiilénés médon hatnak az érzéke- crea rat PR tear TOTS Sem ee A Tz) Arnyalatait hidegnek érzékeljiik. PNT as Tosecva (RTs oe a TS Pea ee ea een oe ter szinek: a kék és a sarg: awe eel Core ae em rent LOCATE as aA eMC Co SAT Co EEO CR cma oes Tne Nun a Pe een je és a névények zéldje is ilyen) szinekd eva aan metas nak. A szinek szempontjébél j61 komp Ree ese aes gyat elrejteni, Hasonléan unalmasak a meleg szineket hasznélé kompozicid PS Sy ea, eae ETT Ne ue at ste De end cee aN ae an eo kéznyelv a hideget, mint jelenséget épp Ce on Rar eet A szivarvany szinein keresztiil ismerhetjtik meg legkénnyebben a szinek kapesolatait. ket rokon szineknek, a tavolabbiakat kiegészit6 szineknek nevezzill Pee smi as ane fees Peueenes ot eter) rr cos eae ee Med ee Pe a oe ee ig eee o ture uc ee eer Retin eciRanS neue RCO a ae Re eS Sm a a sa Dee CC Ce ant nans natnak, szemben a halvanyabb és hidegebb zinekkel, melyek a nagyobb feliileteken ér- erin’ Zana ere UR Rene arco Ome HT Dri elg Perce mci RR Cree Ne Reva ae ONS om UL Oe) SAT OSE Cnr TC oon SOE eet a en Cou SST eI eUr a meat Ue NOS Rome ee norco \ szines fényképezés legnehezebb teriilete a visszafogott pasztellek, a monochrom fel- vételek viléga. A természetben elsGsorban a ne en cea) aN) POC om ECM mC RCT em cr nyos képek szines korszakén, probaljunk Peres mean OTS ame nee ch ay Perna Tatas ome MITT res Ie aCe ue Ucn megviligitotta felvételek j6 példai ennek a stilusnak (a méivészi fotdk is legtébbszér PENrain lie csak egy vagy két szint haszndlnak), Br eat Ia ttre ree nL napi latvanyt kinalnak, amivel elvonatkoz- Pee)