Professional Documents
Culture Documents
Üdvözlégy Ima Története
Üdvözlégy Ima Története
Az dvzlgy Mria a legnpszerbb keresztny ima, latinul Ave Maria, angolul Hail Mary;
melyben Szz Mrit, mint Jzus Anyjt kszntjk s segtsgt krjk. A Rmai katolikus
egyhzban ez a rzsafzr ima legtbbet ismtelt szvege. A keleti s az ortodox egyhzakban is
ismerik s kedvelt imaforma, az angliknok is imdkozzk. Az -katolikus egyhzban s nhny
protestns egyhzban is hasznljk, kzismert, hogy szvegnek legrgebb rszletei Lukcs
evangliumra vezethetk vissza.
Biblikus forrsok
Lukcs evangliumbl val szveg rszek "vzlgy Mria! Kegyelemmel (malasztal) teljes! Az
r van te veled!" (Lk 1,28) s "ldott vagy te az asszonyok kztt s ldott a te mhednek
gymlcse " (Lk 1:42).
A 13. szzad kzepn Nyugat-Eurpban Aq. Tams Mrirl rt rtekezse szerint az ima
mindssze Mra nevnek emltsbl s az dvzlgy kszntsbl llt. Lukcs evanglium
szvege szerint az els kt szt az angyal mondja Mrinak. A (kecharitomene),
"kegyelemmel teljes/ malasztal teljes ". A nyit grg szt (chaire), a magyar nyelvben
hasznlatos kszntssel, kifejezsi formulval dvzlgy!-re fordtottk, annak ellenre, hogy
szszerinti jelentse rvendj!, Lgy boldog! Ez a formula az korban htkznapi kszntsnek
szmtott. rdekes mdon ez ksznts megtallhat az apokrif gyermeksg evangliumokban is.
, , , .
, , .
Istenszl Szz rvendezzl, Mria kegyelemmel teljes, az r van veled. ldott vagy te az
asszonyok kztt s ldott a te mhednek gymlcse, mert te szlted a Megvltt, a mi
dvztnket.
A bibliai szveghez hozzadjk az Istenszl Szz kifejezst, s Mria nevt, mert te szlted a
Megvltt, a mi dvztnket.
Hasonl szavakat hasznlnak a 6. szzadban a szr, a grg s latin szvegek is. A nyugati
egyhzban 1050 eltt az dvzlgy Mria nem volt ismert szles krben. A 7 szzadban Toledi
Ildefonz hasznlta elszr az ima els rszt az angyali dvzlet szvegt, mg Mria neve nlkl,
gy ahogyan ezt Erzsbet hasznlta a kszntsben. Amikor Aq. Tams beszrta a Mria nevt,
ezzel a kegyelem teljes kifejezs mr erre a nvre vonatkozott, s ekkor kerlt bele a szvegbe
Jzus neve is a mhednek gymlcse kifejezs utn.
A keleti s a nyugati egyhzban hasznlt szveg annyiban trt el egymstl, hogy keleten Istenen
anyja s a szz szavakat illesztettk a grg szvegbe, valamint a mert te szlted a megvltt, a
mi dvztnket.
A vgleges nyugati formula a Trento-i zsinaton alakult ki, ekkor tettk hozz az ima vgn tallhat
fohszt a korbbi szveghez: Asszonyunk Szz Mria, Istennek szent anyja, imdkozz rettnk
bnskrt, most s hallunk rjn. men. Megjegyezzk, hogy a vgs knyrgs a
hagyomnybl szrmazik. Elszr Efezusban imdkoztk, amikor a 431-es efezusi zsinat megvdte
Mria istenszli cmt. Ez a ttel elssorban Jzusrl mond valamit: hogy benne nem lehet
elvlasztani az istensget az embersgtl, szemlye szerint Isten, s amikor emberknt Mritl
szletett, Isten szletett emberknt Mritl, Isten lett testvrnkk. A nyugati egyhzban viszonbt
csak a Tridenti katekizmus hatsra az ismert latin formulban terjed el, melyet most is hasznlunk.
Ave Maria, gratia plena, Dominus tecum. Benedicta tu in mulieribus, et benedictus fructus ventris
tui, Iesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatoribus, nunc et in hora mortis nostrae.
Amen.
Leginkbb a grg vltozatot hasznljk fordts nlkl annak ellenre, hogy nem oly gyakori ima,
mint nyugaton, de szmos ms imnak lesz a rsze lesz ez a szveg. Hromszor hasznljk az esti
imban s az jszakai virrasztsban s a napi imban is.
A szlv vltozata
Az Angelus nev imnak is kzponti rsze a hrom dvzlgy Mria a katolikusoknl, de ezt az
angliknon s a luthernusok is imdkozzk.
Angol szveg
Nmet szveg
Olasz szvege
Latin szveg
Olasz szveg
Luther Mrton az dvzlgy Mrit imdkozta s egyni jmborsg rszeknt ajnlotta is, a
katolikusok ltal ismert formulval - ez kitnik rsaibl. Ugyan gy, a Magnificat-ot is Istennek
mondott dicst imnak tartotta s 1522-ben szemlyes imaknyvbe is felvette. Ez az ima egszen
a 17 szzad vgig igen npszer volt, ettl kezdve azonban a racionalistk mr csak a pietista npi
jmborsg hatsnak tulajdontottk s mellztk a hasznlatt.
Zenei hatsa
A latin Ave Maria szmos hres zeneszerzt ihletett meg, tbbek kztt Charles Gounod (1859);
dallama megjelenik Johann Sebastian Bach els preldiumban s a Woll-Temperirtes Klavier-ban.
Antonn Dvok egy msik vltozatot komponlt 1877-ben. Giuseppe Verdi Ave Maria-ja 1887-ben
szletett mint az Otello c. opera egyik dala. Az orosz zeneszerz Csar Cui, a katolikus szveget
vette alapul s hrom ve Maria-ja is szletett Op. 34, mvben az els s msodik ni hangra
valamint zongorra s harmniumra is trta (1886), s kt operjnak is rsze lett. Le Flibustier
(bemutat 1894) s Mateo Falcone (1907). Hasonlan megjelenik Mozart, Byrd, Elgar, Verdi, Saint-
Saens, Rossini, Brahms s Perosi s ms hres szerzknl is mint pldul J.B. Tresch.
A szlv szveg npszer lesz Nyugat-Eurpban Rachmaninov, Stravinsky, Bortniansky s szmos
ms orosz szerzk alkotsai ltal.
Igen gyakran dolgoztk fel az Ave Maria rgi latin szvegt a renesznsz szerzk Jacques Arcadelt,
Josquin Desprez, Orlando di Lasso, s Giovanni Pierluigi Palestrina. Mivel a Tridenti zsinat utn
ms lett a hivatalos szveg, ugyanannl a szerznl verzik jelentek meg a rgi s az j szvegvel.
Josquin Desprez, az Ave Maria tbb vltozatt dolgozta fel. Az is megtrtnt, hogy az Ave Maria
szveggel kezdi s egy Mria kltemnnyel folytatja a zenei darabot.