sarokba szoritla, dgyhogy nem tud mit vila: ini; de természeteren ex méq egycain fem jelentl ast, hogy ez a iazsig.S ext éppen Sijclen exetre:gondolva mondom. Het is azt tmondhatna valak, hogy szSval tan nem tud Iminden egyee kérdésndlellenvetést ton, im Ge a valesagban Ugy lei, ogy aki a flor fara agjsk rmagukae, + ijdkorukban mdvel6dés calab6l hozziszogédnek, de aztin késobb sem ik abba, hanem hosszabb ide is toltenek velo, azoknaic's lognagyabd része nagyon ls Theghasonlote — hogy: pe mondjuk, tellesen mnfote —~ emberré lesz, s még 220k is, ake kiviibbbaknak Wiszanake kaztik, cia azt Iedsronhetik eonek az dlealad magasztaltfoglal- Kordsna, hogy a Slam szempont]ibolhaszon- talanokk. vlna. Szakratész: Azt gondoled talin, hogy aki ext mmondja, anak nines igazal ‘Rdelmontasz: Nem tusom, de szivesen ballax nim 2 véleményedet. Szakrateses Halihatod: én azthiszem, igaza van. PLATON: Az dilam (SZABO MIKLOS fordivisa) 12013 ae PEATON (( ¢, 27-1 347) Sebratsz tnt winys, AiSeiotle mestere.20 tyes kordban Kerli. “Achenba Sedrise ~tanfényakén. Mestere halt otin bejarta az akkor mere Widgets Débleldban meglmerkedste 2 pit oreutok taniaaval. Valmindleg Egyiptom- Eats fre: Athénba varetérve a8 Aladémosz tevd hes (rose lgote mellet iskolienytote (Ganen ae Atademis elneverés) te, 3ob-ban Scisstusaban fl Binaries "aki anrd- nya vole — udvardoan megksdreltepollta kespeleaie megvalstant — tallesen alkar- Selena on mover. alégusok formdlaban Itza exak foereplgje (ar veal munkdl, © “arvye, kvétlevel) indent. Sze. Aa. STeben késze Alam ad tan l= Tonijinaklogrelioneb Keresnimetaetée. Tor imenteilozS nett Timotozban fit. Halil utin ar Akadémia veretdje uno cee, Sepeutipposr let. Az artrondmux por Se ides obs eb ke 66 ‘vetsdges szinben tinik fel, mert szeme még homélyosan lat, 8 mi clétt az ottani sététségher egészen hozzaszoknék, kénytelen a tar. vénysrsk elétt vagy egyebiltt vitézni an igazsigossig irnyékérél vagy azokrél a mesterséges alakokrél, melyeknek ezelc az érnyékai, & harcot folytatni azoknak a felfogsséval szemben, akik magét az jazsdgossigot soha nom is littak ? GLavKoN: Bizony ezen sem lehet esodélkozni, Szoxnavéisz: Ha azonban valakinek egy exp esze van, arra kell gondolnia, hogy a létisi zavarok kétfélék é két okbél kelotkeznek Vagy okkor, ha az ember vilégosséghdl megy sététségbe, vagy ha sdtétséghdl megy viligossagha. Marmost, meggondolva azt, hogy hgyaner. dil a Iélokre is: ha azt litja, hogy valamely Iélek zavarban van, s nem képes valamit felismerni, ezen nem nevet értelmetleniil, hanem azt tudakolja, vajon egy {ényesebb viligbél érkezve, a neki szokatlan sététség miatt van-o a litasa elhomélyosulva, vagy pedig egy vaskosabb tudatlansigbdl jott At a nagyobb vilégossdgba, 5 @ Rinyesebb ragyogds vakitotta-e el; s ez utdbbit boldognak mondja majd helyzete és élete miatt, az eldbbit pedig szerencsétlennek; 6 ha faz utdbbin éppenséggel nevetni akarna, még mindig kevéshé volna nevetséges a nevetése, mintha azon a lelken nevetne, amely felll- r6l, a viligossigbdl érkezik Paton: Az dllam (Szan6 Mrxx6s forditésa) 1.3 Az anyag és mozgis. Az arisztotelészi szintézis 1.3.1 Atomok és elemek LA gorig tudomény, rigtin indulésakor, a legnehezebb kér- déste kereste a vélaszt: mibél all a vilig, mi az dselv, a vilégot dxszo- tarts prineipium, az agli row drray, a Wétez6 principiuma, Amikor az ols6 vilaszokat olvassuk ezekre a kérdésekre, mondjuk Tuas.£st Valaszat, amely szerint a viz minden lét alapja, ebb6l keletlezik 6 eza6 vélik minden, akkor az els6 érzéstink az, hogy a tudomény még messze nem érett meg arra, hogy az anyag felépitésére vonatkoz6 Kérdéscket nem hogy meg tudja vélaszolni, hanem még arra se hogy helyesen vesso fel. A jén bolewlOk kérdésfeltevése é vélasza mégis a tudoményossig egy igen fontos, lehet azt mondani, dont6 fontossiga clomét hordozia magdban: & természetet onmagabol, 6qi hatalmak, mitoszok segitsége nélkil akarték megmagyarés illotdlog mogérteni ‘A Tmatszt kovetd mésik j6n bilesel6, ANAxIMANDROS?, mér nom egy meghatérozott anyagot vett mint a vilig épitéanyagét, hanem az apeiront (x5 dxciov), a hatértalant, az alaktalant, amelyb6l éppen a hatérozott vilig konkrét trgyai feléptlneky ‘Awaxnemsdss ismét visszatér az ogyetlen clemhez, de 6 ezt az afap- clemot a lovegtben talilta meg. Erthetden a ,,minden valtozik” elv filozéfusa, Himaxtrros@, az arkhét a tOzben létta, mig Parwest- isa, aki minden valtozist tagadott, a viligot és a létet egy homo- 1 omb formajghan keéprele oh [Kz arisatotelésci négy elemet elészir Ewrnox.ssznél taléljuk, A vilig sokfélesége a fold, a viz, a loveg6 és a tiiz kiilinbixé arénytt Keverékébil és széthomlisdbsl jon létre, ‘Nem azabad elfelejtentink, hogy a fizikénak wz anyag szerkene- tével foglalkoz5 része és a filozéfia a legszorosabb kapesolatban volt egymassal: mindezek ax olméletek a Iétnek, az éllandéségnak 6 a lovésnek, tehit a valtozésnak filoz6fiai problémajéra akartak tlsGsorban valaszt adni. Mai szommel nézve, vagy helyesebben a XIX. sndizad szemével nézve, ax dllandésigot a véltozésban, vagy ésként kifejezve: a valtozés lehetéség6t az dllanddsig megtartésé- vval logaikeresebben Diiwoxntrosr, oldotta meg az atomelmélete se- gitségével. Vannak tudoménytérténéezck, akik elsictett és kifor Fatlan szellemi kalandnak tekintik 6s jogosnak vélik Aziszrorstsész Dirdlatat, akinek kritikéja miatt az. egész elmélet 2000 évig nem jut. hatott szbhoz. Masok viszont a fizikatorténet 61 egyben a filoz6fia-torténet legzsenidlisabb gondolatesirajét 1étjék benno, amelybél a modern vilizképink, a materialista, atomelmélettel dsszokapesolha- 46 természettudoményos viligkép kialakul A" Tilonsfiai alapgondolatot gy érthetjtik meg legjobban, ha mognézzik logikai rokonségat a mar meglev6 elméletokkeliAz ele- atake igen meugyGz5en bizonygatték paradoxonjaik sepitségével fninden valtozaa logikai absaurditését. Igy jutottak ol» parmeni- dléari homogén gOmbhoz mint a Iétezés modelljshez, amely viszont, diy Grzékeeink samara jelent teljes abszurditést.\DEMoKRITOS®, — filozofiailag kifejezve — a nem létea6t is IétezGnek vette, vagy fini Ikallag kifejorve: az Ores (rd xerds), a vakuum is Iéteaila Most mar a parmonidéssi homogén, rend széttOrdelhet6, mert hiszen a téredé- kek sz4méra van hely{Tgy All elé a démokritoszi vilég, amelyben nnihies semmi més, esak a teljesen homogén saubeztanciajd atomok ésn kéztilk lovd dr. A vilig sokfélesége een atomok kiilénbias kap- csolatabsl é mozgésibol all, Maguk az atomok egyméstél kilon. ounek alakra é nagysagra, helyzetre és sebességre,(1.3-—1, 1.3—2 idézet). ik Détmoxniross. adta kép kvalitative nagyonhasonlit abhoz « képhez, amelyet a kinetikus gazelmélet is nyujt. Wilox6fiai vonat- kopdsban Onként adédik egy-ket fontos kvetkeztetés, amelyek egyi- Két azz alabbi démokritosri tredélmondas fejez ki: semmi nem te- remtheté a semmibdl, semmi nem tehoté semmivé, Az Gr léténck GHogadisa mar igen kezenfekv6vé teszi a vilég végtolenségének gondolatat. Ext Diwoxesros?. formélisan é egyértelmien ki is fojezy elsdként a tudomény trténotshen, meglepé indokoléssal: a vilsg’végtolen, miutdn nem teremtette semmi kilsé hatalom. D&- MoRRITOSZ foglalkozott a mogismerés elméletével is. Elmélete Tint a kilvildgrél dgy szerziink reslis ismereteket, hogy a téngyakr6l 2 targyak kepeit jelz6 atomrétegek (cidwia, eidola) lovélnal, é éraékszorveinkher jutnak. Brzékelésiink tehiit redlisismereteket ad, dle ezek a redlis ismeretek részben félrevezetdk is Ichetnek, részben olyan tizenetok, amelyeket esak a konvenciskon Keresetil ism hetiink meg. itért a test és a Kélek viszonyéra is, Ugy képzel- te, hogy a Iélek is atomokbol éll: kiilonlegesen sima atomokbél, amelyel a test atomjai kézé vannak beépitve. A test felbomlésa ttén a Iélek atomjai — ugyantigy, ahogy a test atomjai — elvélnak cayméstsl, & igy a2 ogyéni leek éppigy, megiainik, felbomlk ‘atomjaira, mint ahogy az egyéni test is felbomlik. Damoxnrosz elnéletének propagéléja, kifejisje & tovébb- fejlesntéje Lucummivs volt, aki De rerum natura cimi kolteményé- ben Kéltsi szdmnyaldssal, részletesen é igen szomléletesen irja le, hogy hogyan jelentkerik az atomok nylizsgé sokasiga éraékeink sudinra mint esetleg mozdulatlan vagy lassan mozgé makroszko- pikus fest (1.5 fejezet), A tort6nelem ir6nidja, hogy bar Lucnn- Tros tankélteményét Nyugatnak nem kellett az araboktél étvenni, minthogy latin nyelven kozvetloniil fennmaradt, de részben ateista edllitottadga miatt, legfSképpen azonban azért, mert az exész atom. elmélet az arisztotelészi hagyatékban mint elvetendé — bar némi Grdemmel is bird — clmélet szerepel, a nyugati vilég az atomelmélet- 761 egészen Gassenprig nem vet tadomést. ‘Teljoion més oldairél kézeliti meg az éllandéség és valtoxis problemijat Pratoxy Tirthets, hogy mint minden igarségot, Pravéx\az anyag szerkezetével kaposolatos igazségot is az idedk vilagiba veliti, Az empedoklés2i 01d — viz —levegd — tz, érzékcinke szdméra megjelend elv az idesk viligeéban absztrakt, és a leheté leg- Yokéleteschb Tormat OltijTey a négy elem a négy szabélyos testnek mint idednak, éraékeink szdméra felismerheté érnyképel. A tetra- Eder a tiiz, a hexaéder a fold, az oktadder a leveg6 é az ikozaéder fa viz ideai, Az dtddik szabilyos test, a dodekaéder szdméra a ko: mosz felépitésénck idedja adédik (1.3—2 dbra). Beyébként a sza- Dilyos tostek és a nézy arisztotelészi vagy empedoklészi elem megf Idliztése végigkisér a kévetke26 két évezreden. A fenti ébra is Karen ogyik mivébél val6. PratGn ezeket az clemeket mé aa er cel hogy a hacerlo elles vagy hat arab rT 1.240 idézet ‘6 most nézznk szembe azzal 2 kérdéssel, hogy tz altalanos relatvitiselmelet és a megf- Gyelés Kazoce egy megerdsitect, megalapozott ‘ler Ip fel. Mi logyen az sllspontunk?! Mi Tenn maginale Esteinnek az" allspontal! ‘Alapvetten rossznak kellene fartanunk 22 méletet? Szeretném lesrégezn, hogy az utols6 kérdés- re adote vilase caak hatirozott. Nem lehet. Mindenkinek éreznl Kell, aki éreékelni cudje zt az érveimi harménlit,amely osszekapesol)a 2 eermészet makodesének Urjit és az stalinos travematikal elveket, hogy egy olyan elmélet, [Snely az Einsten-elmlet elegancisival 6s sz6p- Segvel rendelkerik, kell hogy lenyegében he- iy: legyen. Ha az elmélet allalmazisakor vor Tahol atzekrepancisjlentkeztk, az sak valami- lyon misodlagorjlenesg kSvetkezménye lehet. Amelyet nem vettek Kelldkppen figyelembe, {de nem [elentheti az elméletslealaneselveinek séajee PL DIRAC, UNESCO-szimpozion, 1978 1.31 idezet Semmi sem torténik véletlendl, hanem minden ‘okkal é szUkeegezerden. ‘Semmi sem teremehetd a semmibal és seme som pusstithats el dr viltozathaté semmive 'A ilagnak nince vége, mere semmifele Kils6 hatalom nem teremtette "A azin Kenveneloy a2" édes Is konvencié, & srr i Konvnet Ax eed aig DEMOKRITOSZi tredéiek 1.32 idézer Leukipposs és baritja: Démokritosz a teleet és ar Ge mondjak clemeknek, + epyiker Létex5- teks a misikat pedig Namiétexének,nevezik, Speci kozuluk’a tate sled a Lévez5, mig se ares es laza 3 Nemlécers (épp ezére azt iia, hogy semmivel sem téteztk inkgbd ‘Lécaz6, mint 2 Nemétez6, minthogy az Ur sem Ukerie| kevesbe a Testnéijy s ezek (@ cele és Sr Gr) letezok okal, mintegy anyaguk. § mi- ie azok, kik egynel veszik az alzpul szolgilo Tenyeget 2 t0bb! dolgokat ennek az Slapocat Seqrodgvel Keletkerteik: a ritkée és a sire take meg a valtoré [elentégek forrésainak, épp- fay exek ea klonbsogeket carck 2 ®bbi WBességek okainaks S arom kUlenbseget vesz- ek felo az slakot, a rondet_é a helyzotet Ugyanis azt mondidk, hogy 2 létez6 cxupan for- frban, grintkezésben és yfordulatban” KUIE- Bari € kifejexssele Koil viszont 2 forma” gyertelm af alakeal, 2 klesonos érintkezés sPienadel, végul a vfordulat™ a helyzetel: ti ph az A be Neti Siakban, az AN az NAO, Fendben (eorrendben), vegul a xa H-tlhely- Zetben lonbozik, A mozgistlletdleg azon- ten hogy Ronnan vagy hogyan van meg 3 [ezikber’ — ek ls, 3 t0bbiethex hasonléan, Kennyelmden mellSeték a magyarizatot eukippose pedig gy vale, hogy van ey ctyan elmelete, amely az érzékelésselsz~ fRangban maradva nor szUnceti meg sem 2 Ke- Teekezese, sein 2 posztlést, sem a. mozg Tema lecerdk soxasagit. Ebben tehie O52 Fangban, maradt. a jelenségokkel, viszont az Egy eandnak megalapozsival abban egyezets, aby mozgis nem Iehotséges Or nélktl, az Or pedis = Nemiétezd, de a LétezSb6l semmi sem petkymond —Nemlétez5: merta celles mér- ‘Gaabey eters eelfesen tele. Amde az igen (ele Tieezd) nem egy. hanem hatirtalan sokasigd & Tithatatan tomogenek iesinysége folytin. $ ezek az Urben mozognak (mere van Or), é ayesblven keletkezest, szévilist, puszelist WRismek eld. Hatnak és hatist_ szenvednek, thogyan open. érintkeznek; mere eszerint femesak egy Ietez8 van. S ha egyestinek é Gsazefonédntk,akkor Iétrchoznak valamit: 67mrpedig az igezi Egybdl sokasig nem kelethez~ Fecks sem pecig ae igi sokasighel Egy, ba hem minder lehetetlen; azonban miként n= Dedoklse és tobbiek kazul nehinyan lle. ik hogy pérusok eal megy végbe 2 hatise Eronvedes: igy minden viltozas é minden he ‘ise seenvedes ily médon forvénik,hiszen a fel= bomias es pusztulas ar Urén at megy véebe Spplay a novekedés ts, minchogy szlird SBechée hatolnak azreverlenul az Uregekbe. Enpedaklesenek Is kerulbell gy kell szinia, Shogyan Levkipparz beszil. Vannak bizonyos TING faggsek Marpedig ez ehetetlen, hiszen Gr esetben semi azlard nom lehet a pérusok trellece, hanem 2 Mindenséy egyetien Or volna. Svukséges tehit, hogy eyresztlezyenek f)- trissl erinekerd, onhaeatlan (sila részect- Idk, masrésctlegyenele Koztbk Uregek, melye- Kec Empedokész porasoknake never iy 3261 hit Lsutippose ie ahatiesl és hatist szenvedesrél Eppdgy. ahogyan Pltén megirta a Timaloszban ert cak azon ml Hogy Leukipposz ne ugysr= Monkeppen azsljon, hogy Leukipposz az osztha- fatten delgokat szidrd testeknek, mig Sikoknak(haromszogeknek) mondja # az elSbbi ‘Pevine av osrthatatln szlardcestek mindegyike iretirtlan seimd aak sltal moghatirozva van, Potin serine pedig hatirozore szimi alakok leas mere kulanben.mingkett8 alii, hogy anak owathatatlan részecskék, melyek alakok Grad vannak hatérolva és meghatirozva, Ezek Slspin's kelotkezés. sretvais|Leukipposz Snimara kéemédon eoreénhetk: az Ur ale EErintkoxes seal (mere Mly médon oszthats tmindogyi, Platinseimara azonban esakérint Kezesaltalt mertszerinte nines Or. erokritaseéLeukipposz,akik az alakzatokat (az atomokat) kitsliede, ezekb8l magyarizzik Sattorise 6 kelatkezése: a keleckezest & porztalise opyesdlesuk és szGtvilisuk ale, 3 Frinéségl valtsast pedig rend) és helyzetik Segelyérel: Minthogy ols Gay Vélekedtek. hogy Yah igrsig elensegekbon,azonban egyiisal ‘Htentetesek 4s hataralanok a Jelenségek, ezére Sr alakratokat is hatértalanoknake vettdk fel Ggyhogy az Susretetel_ megvltozisa folytin Ufyanas a dolog nds €r mie akalommal 6p e- cikesének tik fel 6 mozgisa megviozik, he esak ogy Kiel is hoxzivegyll és teljesen mise fk tie fel, ha crak egy atom is elmozdul: Fiszen ugyanazon betGbl lesz « tragedia €s a omedia ARiszToreLésZ (KOVENDI DENES forditésa) 68. a 30 fokos szdggel, vagy a kocka esetében négy darab 45 fokos szdggel bir6 derékeabgd hiromszdgb6l tehetSk sare (1.3—1, 3 dra). Aa ideale abertrakt vilagaban kaposolat IétesithetS ax ogy clemek kéz0tt. Igy nyole héromszdgbol egy levegdatom képeale de képechets két Uizatom is. Képletbe foglalva valabogy igy nank fel: L= 7, A viz idedjaként felfogott ikozaéder hiisz egy Cldalé héromazbgebel két darab levegdatomot & egy darab ttomot ‘kewzithetink. Formuldban ext valahogy igy sthatn Tabet. Ar elképzelés minden abeaurditéaa mellett, — mint PLA: ox minden gondolatban — az igazsignak vagy oz. igazasg felé ve- zet6 tnak vilamilyen helyes magva van. Iit ezt a helyes magot ab dan a torekvésben lithatjuk, hogy « valésdgnak olyan absztrakt uodelljét kell Kereaniink, amely a szdmszertt viszongokkal val6 le irast vagy jellemzést lehet6vé teszi. Hosszit az at, amely a viz H,O lak kepletéher veret, de PLat6xnél even it keaddpontja legalabb iki van jelolve, Az anvag alkotGelemeinck szabslyos testek, ilets- leg er au alkot fliletek alakjéban valé elképzelése éppen a mo- gin clomt réscecskefivika szamara nem abszurd. Az elem részek ‘nde valamilyen médon maktosziopikusan is érzékeltethet6 leg Torkosath tulajdonséga uuyyanis «szimmetriatulajdonség;fgy szem- Téltetésik éppen szimmetriatulajdonsigokkal jellemezhots szabé. iyos testek hepitadgével igen kézenfekv6, HEIseNBERC mage tére Mdletének alapgondolatat igen Kozel allénak tartja PLaéx gondo- Intaihon (13-3 a, b idézet) TAnisrrorsuéer megtartja az empedoklésri négy elemet, Néla a fold. a vis, a loveg6 6a tla mindegyike a azdraz-nodves és hideg- fnclegellentdtpar egy-egy tulajdonsgival rendelkezik, gy 2 113-71 bra eztrint @ fold szdraz & hideg, a tix szdrax é¢ meleg, a Ievog6 meleg és nedves, a viz pedig nedves és hideg. Av. ariztotolésai anyagelmélet szorint az exyes elemek kozdtt atmenetek is ehetsége- ch: elaGworban azok kozbit, amelyeknek egy-egy jellemzSje kos Az bran eta konnyd vagy természetes stalakulisi lehetdséget nyillal jotdtile ‘\ vale vildg ezeknek az anyagoknak a kilinbéa6 keverdkeibdt Ail osuze, Anisztornntse tig toret hagy a késdbbi kommentétorok véleményének aban a kérdésben, hogyan viselkednek az olemek w Keverdkckben (mixtio, jig): mogtartjék-e eredeti_ tulajdonsdgu- Kat, vagy dtalokulnak a ij anyaggé. Az arisztotelészi kémia felté ogy a2 anvag folytonos, akérmeddig oszthato, é minden flyen réee azonos felepitéstia kiindulé résszel. A kés6 skolasztika ide Jen jelenike meg ar oerthatadg hatéra, a ,.minima naturalia” anéi- kl, hogy c# a arisztotelésri elméletet ax atomehnélethez a legkie sebb mertkben is kézelebb hoz 1.3.1.1 Platén és az ,,elemi részek” Hlész6r is az, hogy tz, fold, viz, leveg6: testek, bizony Lagos mindenki eldtt: tovébh4 mindennek, ami testszerd, mélysége is van. A mélységet podig eziikséyképpen a sik természetii zérja ma. faba, s ha ez a siklap egyenes vonali idom, akkor hiromszéyekbél Ail. A héromszigek pedig mind két haromszighél erednek, mind- kettének egy svige derékezig, a masik ketté hegyessnog; kizilltk az wvikben (a derékszg mellett) mindkét fel6l egy exyenls oldalak Altal kettéosztott derékszignek egy-egy felerésze, a mésikkban kii- Tonbé2s oldalak Altal felosztott derekszignek egyenlétlen részei vannak. A sziikségképpeniséggel pérosult valdszinfi okoskodas mentén haladva foltesszik tehét, hogy ez az alapeleme a tiiznck 8 a tabbi testeknek; hogy aztan tovaébb ezeknek mik az alapelemei, azt csak Isten tudja, ember esak akkor, ha Neki kedves. Azt kell tehdt elddnteni, melyik az a legszebb négy test, mely bel6lak szdrmazhatike oly médon, hogy egymastél kilinbizdk, de egy résziik egymésbél, felbomlds atjan kolesindsen létrejohet: ugyanis ha erre réjéviink, Keziinkben az igazsig a f0ld, a tiz és két kozéparanyosuk azirma- zésira vonatkozéan. Mert hogy ezeknél — a maguk nemében Szebb Mithaté testek volnénak birhol is, ezt az dllitést senkinek meg, nem engedhetjik. Arra kell tehét tarekedniink, hogy a (geometriai)testeknek szépasgtibkel kivéld négy fajat emozekkel dsszhangzéan moguzerkesszik: akkor elmondhatjuk, hogy eléggé felfogtuk ter- mészetiiket. Marmost: A két (derékszdg¢) héromszig kézill az egyenl6 szii- rinak természett6l esak egy mindsége van, mig a hossdikésnak hax firtalan sok: © hatdrtalan sokb6l kell tchat ismét a legszebbet ki- Valasztanunk, ha illden akarjuk kezdeni a dolgot. Tehét, ha vala ing szebbet tadna kijeldlni szorkesztéseink samara, nem ellenség, Te bardtként gySmni fog felettiink: mi — a tObbit mellézve — a sok Kozil azt az egy héromszoget fosadjuk el legszebbnek, amelybél harmadiknak az egyenls oldali héromszdg tevédik dssze. Hogy Hert, azt hosszasabban kellene bizonyitani: de aki bebizonyitja s jgy felfedezi, hogy ténylog igy van, arra kedves jutalom vir. Vé- Taswzunk ki tehat két haromszdget, melyekbél a tiznek s a tobbinek teste meg van sverkesztve: egyik az egyenl6 széri (derékszbg@), & masik pedig az, melynck nagyobbik befogdja hatvany. szerint hé- Tomscorosa a kisebbik befogdnak. S most ponios megkilonbicte- ‘est kell tenniink egy, az eldbb csak nagyjébél emlitett dologra vo. natkozdlag. Ugyanis ott gy Iitszott, hogy mind a négy faj egymé- Con kereetil atalakulvin egymasba, keletkezik; de tévesen: ugzyanis tényleg keletkezik négy faj az dltalunk kivilasztott héromszogek- bol. de hirom egybdl: a nem egyenl6 szérdbdl, s esak egy: a ne- gyedik van megszerkesrtve ax egyenl6 szirdbsl. ‘Tehat nem lehet- Edges mindnyéjukndl az, hogy felbomolva egyméssé atalakuljanak, 5 igy sok kiesibol kevés nagy test kelethezzék, vagy ellonkezdley Ge hiromnél: lehetséges, hiszen egy héromazdgb6l sedrmazva mirid- i ajan, ha a nagyobbak bomanak fel, sok kiesi test kombindldik nuyanczon alkatréscekbél, {lveven az ezcknek megfelelé testfor phat és viszont, ha sok kiesi szdrddik szét haromszogeire, egy tomeg, B ge: egy bizonyos sab salty eldlik, valami més, nagy test- fajtat alkotnak. Ennyit mondjunk tehit egymésba val6 étala- Keldsukrdl: most pedig az kévetkerik, hogy eldadjuk: milyen alaki- nak és mely szamok isszetalilkodsdbol keletkezett: mindegvikiik. Keadi sort az az alak, mely eldszir és legkisebbnek llitta- tott deuze, eleme az a héromszig, melynek atfogdja a kisebbik be- fogdnak hosszdsdgban kétszerese, s ha mér most az ilyenekbél ket- 481 egyiivé dtfogojuk mentén Osszeillesstiink és ex haromszor trté- nik, ugy, hogy az stfogdk és a kisebb befogdk ugyanazon ponthoz mint kozépponthoz témaszkodnak — egy egyenl6 oldalt héromszi Keletkezikt azokbdl, miknek szma hat volt. Most mar négy egyenl6 Oldalis haromazig dsszedllitva, hérom-hérom élszdguk egyitt egy oly testsriget képez, mely nyomban a legtompabb szdg utiin kivet- Keil, » ha négy ilyen testszdg kialakul, ime létrejatt az elsd test- srerdalake, mely az egész gimb feliletét egyenl6,é hasonlé (eey- beviig6) részekre osztja. ‘{ masodik test is ugyanezen haromszigekb6l all, de Ggy, hogy azok nyole egyeni6 oldald héromsz5ge6 kombinalédnak é négy 1ap- pal alkotnak ogy testsziget — s hat ilyen testszig keletkezvén, ime a masodik test is tokéletesen kész volt. \ harmadik pedig két- szor hatvan elemi haromszig dsszcillesrtés6h6l, tizenkét testszogb6l SMnelyck. mindegyikét ot egyenl6 oldald héromszis sik veswi Kéril — jtt létre, hiisz egyenlé oldali héromszég alaplapja van. ‘Az egyik elemi héromsaig most mér, miutén létrehozta ezeket, felhagyott mikodésével — s az egyenl6 szdra (derékszieG) hérom arg adott Istet a negyedik természetes alaknak aziltal, hogy né- igycnével Osszedllva s a derékszigeket a kizéppontha gytijtve desze, Say exyenl6 oldald négyszijget képezett; marmost hat ilyen négy- tzbg szilirdan dsszeillesztédvén nyole testszéget alkotott, melyek mind hérom-hérom deréks2ig6 lapszigb6l illesct6dtek harmoniku- gan Gsszo: nz igy szerkesztett test alakja kocka lett, melynek hat egyenl6 oldali négyszdg alaplapja van. De mivel van még egy Ot)- Ek konstrukeld is, act a Mindenségro hasanélta fel Isten, midén ‘abba ceillagképoket sz6tt. ‘Ha marmost valaki, mindezt kelléen Stgondolva vélasziiton volna: vajon hatirtalan-e a viligok szima vagy hatérolt, éppen hatértalanok hitét kell korlétolt ember véleményének tartania, ki Firallan abban, amiben jératosna kellene lennie, azonban, hogy & 1201 doa Zh nek melts abies es sa Facets neem eek Sn puns ate lheseiget, hor ct eb iy sebtyor etek ane PERE (autje taronsaogbo vere ep epaterabe leek. Ax egyik Nome ee args Miramar safes olde aE A eetiptnes fel yer sabato Sica ste shan sersassge herons ema ogsn essere © rove medial: ee & nicomeroy ny etyentols fegcak: cans eis A eas tee eforentcnc nt Heri clemency at melee pedi aii clem ceechak time kSgy crane emietak p= scion alt hoy isn oe ables sede tama bores, hogy open ccd Tanottonr Srdome. Theetrz Side wetens Ditgunk sgyc zee eee i Elek Xl, wonyetben en See ivan bry aly ane abbSt neg Peat ean ees al #ori eeaurvoges ons Tape soqeoak Ney Hd; mnt ied" Ha mir most eens SEEtE Mromstogeltal atari Yelper 8 seetyee ent sor minaeey ess nc adgye vey lets tht ble Re ly iapl etredere a ote Te iRlaaler: hiro ndgyce — sem 0 hereetb em sorepelher—a hee SRS veg ha minaepit alee Siam mals tuogevestin, kor Pentagon doseacter ple Fearon eer gy 1758-000 foster cect nga isa eek (a elas apok G) sxe once 2 FO els fe an weet faa 691.322 dbro ‘A parmenidésti négy elom és a placént négy dyos test egyiisho rendelése, Az StSdik rabilyos test a kozmost idesit lent) 1.33 d6r0 Eckicideenél ck honvex, szablyos_tesek Serepelnaks Pesot-ake 1809-benskerUle egy mabslyor nom kowvex polégere konstra= GN Cauchy blnonyizota be T811-ben, hogy perenne ates et en bra eno Ul mavat be cgyet (2 No Ke teistae yoy en NeeY 70 valésighan egyetlen vagy dt vilég satiletését kell-e felvenniink, e ponton mar tab helye van a kétkedésnek ‘Véleményiink szerint Isten azt sejteti, hogy minden valészind- ségnek mogfeleléen ogyetlenegynek sziiletett, © vilig: més azonban valamely mis sterpontokat ‘véve tekintetbe, mésként fog véle- dni. ‘De hagyjuk ezt; hanem az okoskodésbél most megsziiletett alakokat osoruk fel a t6z, fold, vir 6s levegd koz6tt, A foldnek tehit 2 kockaformat adjuk: hisz a fold a legkevésbé mozgékony # négy faj kézott 69 Togalakithatsbb is a testek kézdtt: ilyennek pedig selikséeképpen az sziletett, melynek legbiztosabb alapjai vannak: mnarpodig alapnak mér a kezdetben felvett héromsxogek koe is természettl fogva biztosabb az egyenl6 szarvi a nem egyenl6 széri- nal, s ha a mindkettojakbdl dswzetett sikokat nézziik is: ott is az egyenlé oldald négyszig az. ogyenl6 oldalit héromsnignél részeiben is egésntben is eztikséeképpen stabilisabban helyezkedik el. Bart, ha afoldnek ezt az alakot adjuk, megGrizzik okoskodasunk val6- suinfiségét, nomktilonben, ha a viznek a tObbi alakok kézill a legke vésbé mozgkonyat, a legmozgékonyabbat, ellenben a tiznek, a Korbeesét a levegdnek {téljiik oda; tovabbé: a legkisebb testot, a tiznek, a legnagyobbat viszont viznek, a kézbils6t a levewGnek; ‘Végill « leghegyesebbet a tiiznek, a kovetkezdt a levegdnek, © sor- Yen a harmadikat pedig a viznek. Ha most mar minden szemponto- kat tekintetbe vesszik, az az alak, melynek legkevesebb alaplapja yan, szilkeégképpen természett6l & legmozgékonyabb, de 6 a leg- Inetardbb, leghogyesebb is minden irdnyban mindnysjuk Kizitt, véqiil a legkonnyebb is, hiszen az azonos részeeakék kéz0l a legke Jeeshbol 8 formalédott; a mas dik (a7 oktaéder) mindemo tulaj- Gonsdgokat illetdlee masodik heiyen, a harmadik (ikozaéder) pedig harmadik helyen all. ‘Legyen tehét mind a helyes kivetkeztetés, mind a valdszinG- aég scerint « piramisnak formaja az, mely a tiz elemétl é magvéul allletett: a sziletés rendjén a mAsodikat leveg6, 2 harmadikat Viz eleménck mondjuk. Mindezeket most mar annyira kicsinycknek Kell felfognunk, hogy egyenként birmelyik fajtsbol kicsinysége mi- att cemmi sem lithatd emberi szemmel, csak ha sokan dsszehalmo- zédnak, tomegeik mar \ithatok Ami végil arényaikat illeti, tomegiiket, mozgésaikat ¢ egyéb tulajdonsdgaikat illetéleg, ezekot Isten mindeniitt, mér amennyire 2 azlkaégheppeniség természete magitél vagy a rébeszélésnek en- gelett, minden tekintetben pontosan tokéletesitette, 68 igy ardnyo- San és éaszerden illesztette mindezeket harmonikusan éssze. ‘Marmost mindezek alapjén azok a testek, amiknek a fajatt az elobb elmondtuk, a legnagyobb valdsziniség szerint a Kevetker6- képp viselkednek. Ha fold taldllsozik Ossze tiizzel 6 felbomlik annak Alesnége folytdn, akkor sodrédik vele mindsddig — mér akér éppen tizben, akar levegd, vagy viz tomegében bomlik fel —, mignem részecskéi valahogyan Osszetalilkornak, egyméssal dsszeillesziked- nek, s jgy tijra folddé lesznek — hiszen més alakba nem is mehetnek it: ha azonban viz bomlik részeire a tiz vagy akér a leveg6 hatdsa alatt, engedi, hogy azok sazeillesrkedve egy iz 69 két levegstés teoske kelotkeazk; ami végill a leveg6 felbomlasét illeti: minden egyes felbomlott részb0l két tiztest snilethetik. $ viszont, mikor eg ti van kérilfogva levegdt6l, virt6l vagy foldtél, egy kevés sokidl, a kirnyezete sodraban 6 is hényédik-vot6dik, a harchan we elemeire tirik szét, 6 igy k6t tGztest ogy levogéalakké illetzkedik Gsszo. Ha vézil a levegd talél legySz6re é darabolédik fel, ket egésr 6s egy fal levegtostbol a viznek egy teljes alakja forr “Mert hat Sey gondoljuk meg ezeket ‘ijra, hogy midén a tiz ra- adja meg valamelyik fajtat a tobbi Koza, ostiesainak é lapsrdget- ok élességével szétvagdalja, s ha most mér amar, dsszcilleszkedik fiz forméjiva, megsatinik « szétdarabolédésa — hiszen a hasonlé 6s azonos fa} sem Onmagiban valtozést eldidézni, sem a vele azonos & hasonl6tal viltozdst szenvedni nem képes. Puav6x: Timaiose (Kovexpr Déwes forditésa)1.3.2 A foldi mozgés: a peripatetikus dinamika ‘A dinamika és az anyagszerkezottan az a két tudomény, ahol a mindennapi élet jelenségei mogott a logmélyebben van elrejtve az faz clemi alapjelenség, amely mar matematikailag kezelhet modellé redukéthats. A kézvetlen szemiélet alapjan ezt még a legélesebb szemi és szellemi megfigyels sem tudja kihimozni: a természetben Kozvetlenal adott valésigtdl teljesen eliité kisérleti clrendezéacket ell Iétrehozni, a fogalomatkotésban is morészen el Kell rugaszkodni a kézvetlen valés6gtdl. Ertheté tchét, hogy a gordgok ezon a téren alig-alig értek el eredményeket. Maga Aniszrormutsy, aki igen éles sxomti mogfigyelé volt, é¢ exen megligyelképességénck eredménye- Képpen a biologigban mindmaig érvényes megillapitésokat tett, a mozizis alaptorvényeinek tisatdzasira semmiféle kisérletot nem vég- zett; de hidnyzott beldle mesterének, Pratéxnak szirnyald fants. zija és absztrakt matematikai szemisletmédja is. AnisexorRLsx dinamikaja ennélfogva a jézan hétkiznapi ismeretek Osszessége. Tu- doménynak csak azért nevezheté, mert csodélatos rendszerez6 ere jével ext is beépitette a teljes arisztotelészi vildgképbe, Az egéss vi- Jagkép szerves egésze — mint majd a késSbbickben még kilén létni fogjuk — éppen egységességével hatva, a hibés részleteket is ri- Kényszeritette az utdkorra. ‘Az arisztotelészi dinamikén, amely kizel kétezer évig a tudo- mény végs6 szava volt ezen a téren, az, emberiség osak tigy tu- dott tallepni, hogy az ogése arisatotelésdi vileképet elvetette. All Tinossdghan ‘tehat act mondhatjuk, hogy a jelenségek feliletét ugyan hen ébrizolé é rendszerez6, de a mélyre egyaltaléban nem hatol6 peripatetikus mozgastan a dinamika tudoményénak fejl6. dését inksbb gatolta, mint elisegitette. ‘Az aldbbiakban’ azt szeretnénk megmutatni, hogy mennyire jézan megfontolasok vezették Ariszrorstésrt a dinamika alapté vényének felillitasdban é « mozgasok rendszerezésében, olyannyi- ra, hogy egyes mogillapitisai mint hatéresetek ma is érvényesek; indsrészt hol volt az a dénté lépés, amelyet sem AnuszrorELiész, sem tina sok-sok nemzedék még nem tudott megtenni (IIT. szines tabla). Képzeljiik el, hogy elfelejtettilk iskolai tanulmanyainkat a moz newtoni alaptérvénycir6l, é nekiink Kell a mindennapi élet megfigyelésébal, kisérletek elvégzése nélkill, valamilyen rendsvere- zést belevinni a mozgisok sokasiedba, é valamilyen kapesolatot felillitani a mozgés valamilyen jellemz6je, mondjuk a sebessége és a haté okok kézitt. Képzeljiik magunkat iigy alkonyat felé a Bala- ton-parti sétanyon, ahol mind a természet dinamikéjét, mind az emberi élettel kapesolatos mozgisokat, megfigyelhetjik. A vizben fa kévek kézitt kis halak témege diszkél, a levegdben sirdlvok rep kednek, szemben veliink emberck jonnek-mennek. Ezeknek moz- gisoknak van egy kézés tulajdonsiguk: ha megkérdezziik, mitél mozognak, azt mondjuk, énmaguktél, hiszen élélények. A keziinkben szérakozottan morzsolgatott kaviesok kézill az egyik kiesike, 6s természetesen a foldre hullik. A vizen egy hisjé ké- ményébél a flist egyenesen felfelé sxdll. Ext is természetesnek tart- juk. Az egyik gyerek maga utén hi egy kis féb6l késaiilt kocsit, a mésil gyerek eldtt egy finomabb kiviteli kis auté halad anéikil, hogy kizvetlen kapesolat lenne a gyerek é az aut kézdtt. Exgyile mozgist sem tartjuk természetesnck. Mindegyiknél rogtin megkér- dezziik: mitél mozog, mi mozgatja? Nyilvénvalé valamilyen kény- szer: az, egyik esetben a gyerck, tehat ax éélény, a mésik esetben ‘kezet: ink kéeben a nap lassan elttinik a litohatér mogitt, 68 fel- 1 csillagok. Hinéptelenedik a part, de megmaradt tovabbra is a szél ziigdsa, a hullamok dinamiksja. A foldi mozgasokkal ellen- litben ar etiam valamn! dublenctestn mist Gaelunk: a moxgéook Kimért lassiiséga 62 drdk egyformasiga lesen ellit mindattél, amit a foldin tapasztalunk. Nyilvénvalé — legalabbis ez a kézvetlen be- nyomésunk —, hogy az égi s2férikban mis mozgistircények érvé- nyesek, mint a’ Faldan. 1.3 3e idbzet ‘Még néhiny szerény észrevételt szeretnénk tenni a filozsil interpreticichoz. Egy helyen fz slomi részok vilaga 32 utobbi tizchuse évben slére Kiseret felismeresek &s elméleti vizsgh- Iatok révén lényegesen tovibb vazetett ben- trinket, mint a kordobl fizika. Mar cudunk ‘alamit arrat, vagy Tegalabbis slapos feltétele ZEseink vannak al, hogy milyen a legkisebb Golgok viligs .- le'a fizika ketségrelendl e- tivolodote azoktsl az elképrelektél, melye- ket az antik flozaftbel Démokritesz nevével Jellemezhetank, Hiszen az elem! részek nem ilard, vattozatlan epitSkovek. Ha. cényleg omolyan akarjuk ven a7 gsszchasonliist az anti lorofidval —s elismerem; hogy e= vi ito. akkor axe mondhatlul hogy 2. mai finiks GazrevehetGen”elmozdule) Démokritosz- {él Platinirinydba. Pletdandl ugyanis a formak {Mlnak a kezdet kerdetén. A logkisebb részek Platdnndl, a matematital formak nem szlird, ‘ltoztachatatlan adotesigak. § az is egészen bizonyor, hogy a legmodarnebb fizikiban az anyag leglsebd végen (a legkisebb dimenziok wilagtban) ssintén Matematika formal llnak. Persre ma mir eflorafst prablemakat nem gondolat! ten oldjuke meg, mine az antik filo ‘Betula, hanem KisérieteUnk. De més nagy- Hrord voniea Korunknak, hogy kiséretek segie Ngovel, lis! embert erGleszitésekcel, md Srerek {dgisival, hatalmas keszulékekkel, me- iyek pieagben rok nép vesz részt,olyan Ker- deeker oldanak meg, melyeker mir 2500 év- vel exel6te felvevect peldiul Plotin & Démok- HEISENBERG: Vélogacote canulminyok (GIMONH GEZA forditisa) ‘nKezdetben volt 2 szimmetis eh bizonnyal szerenceésebb kifejez6s mi ezdetben volt. 2 részecs Az elem’ reaceeskek szimmerrishat testes ek meg: Sk a azimmetnak logegyszerdbb Feprerontinss, de ugyanakkor kOvetkezmén7ei [et sximmetrdnake ‘ha ezen a nyomon haladunk, méris ott vagyunkPotin lonsfisjana. Elomi reszecs- Lettkee a. Potén Timaoszaban szerepi6. sta bulyos textekkel haronlituk ossze. Ezek a mér- tan! testek lennének az eredeti mincike az nyog idedi. A nukleinsay meg az el6ieny def Jn Ezek a primitiv modell szabjsk meg a ke Teildués meneese: a lényegl rendet kép- wiselik, Be bar 2 fojiédés Késsbbi menetében, T'Serulerale parar bésegének idején felentés ap 2 valeten, kannyen lehet, hogy jppen mega. viletonask van Kape ‘ola 8 tenyegh rend! HEISENBERG:/A résr 6s az opésr (FALVAY MIHALY forditisa) 13-26 idézet Aza kisérlet, hogy 22 Imetriaislakokatrendel tetben daszerdtlen. [ARISZTOTELESZ" Az egekl I. 8 a1.34 idezet “A Pathagorats-kovetsknek 22 volta vélemé- ny), hogy tekinteteelarra, hogy az égitestek (Stent é orok ények, olyan rendetlenség fel teteleztue, hogy exek a estek mad gyorsabban, Inajé tssabban mozognanak, vagy éppen meg. Tininak =. celjessaggel _ mogengedhetetlen. Mag. az ember! tevékenység korében Is lyen Leabilytalansag Ssvreferhecetlon egy lgszi s23- bad ember vitelkedésével. Es még ha az élet lurve seUksbgletel gyskran arta kényszeriuk we cmbert: hogy sietsen vagy teblaboljon, nem Rabud fleéteeeni az, hogy llyesmile hozzie ‘Grroznak a cslogok valcoshatatlantormészets- fez liven médon aze a problémat tdzeék ki mmaguk eld. hogy 3 bolygak jelenségete is az Cpyenlotes Kermozgisok. sogitségevel magys ‘lazik met GEMINUS: Kézikinyy ox osztronimiérél 41,3-Sa idézee Ha aztltjuk, hogy exy sly vagy tast gyorsab- ban mazog, mint egy misiky akkor anmak ket fa [ehets ar sgyik ok annak Kulonbaz6ségés Ben relky amin Kerasztul mozog a test, mine peldicl amikor viaben, levegoben vagy faldben fhorog. Hs pedig, minden egyeb korvimény Ggyorinas akkor 4 mozgs test nehézségenck Wey KonnyUrégének kulonbozdsége az ok Mivmose a kozeg azért jelent kulénbséget, ort akadilyorsa a marge dolgot, kilondsen Blkor, ha ellenkezd iranyban mozogs de ~ bir Fisebb mértékben ~ akkor i ha njugalomban van; &2 kulonoren az olyan Kozegnek nagy 2 ati, amely nehezen vil set, mis s20val hava kszeg Kiste sdrabb, ‘Ac'A tent tehit a B koxegen keroszel "1d alate morog, a rigkabb 1 kozegon keresztil pedig E ida alate (ha 5 hossza ogyenl6 1 hosz~ Fejval) & an id@ ardnyor a7 akadalyozs test HGrGsegével. Legyen upyanis 2 8 kézeg viz, 2 pedig ievego, akkor amennyire a levegd Fiikabb 4 inka estate, mint a viz, A gyor~ fabban fog 2. Kezegben ‘mozogni, mint 2 8 Kozegben., Vegyik 2. sebességek viszonyat, 3 Tevegbben és vizben. Marmose ha 2 levego két- ‘Seer olyan ritka, mint a vig, atest ketszer any 16 slate halad’KerasztGl Bn, mine Jn, igy T kétazerase lesz 3 Esnek. Es mindig olyan mer~ sékben, ahogy a Kozeg epyre testetlenebb Kevesbé sllenlioé Kennyebben szétvlaszt- hate, lesz gyorsabb a mozgis. ‘Viszont ninesen olyan vszony. amely meg motaini, hogy mennyivel sUlyosabb egy text 2 Vakuuimnaly miuesn nem Lécezik 2 O°€s cry Sed kazatl yszony ARISZTOTELESZ® Pziko, NV. kdnyw 8 2 ————————— {is ezzel eljutottunk a mozgisok arisatotelészi osrtélyozésahor, L.A mozgas az brdk rend szerint: az égi szférék mozgése (mo- tus a se). 2. A foldi mozgésok: a) az élélények mozgdsa (motus @ se); 6) a természetes mozgés, vagyis a megzavart rend helyresllt- tésa; a silyos test lofelé esik, a konny‘ felfelé megy (motus secun- ‘dum naturam, vagy motus naturalis); c) a kényszeritett mozgds (motus violentus). Minthogy az égitestek maguktél mozognak, igy azoknak lelkes wyoknek kell lenniok, és minthogy tkéletes pélyskon mozognak "hem gy, mint az emberck a mindennapi életben —, tehat, az einbereknéi magasabb rendii isteni lényeknek Kell lennidk. Bzekchez tehat coak az egyenletes kirmozgés vagy az egyenletes kézmorgs- sokbol dsszetett mozgés.a mélt6 (1.3—4 idécel) ‘A faldi dl6lények mozgésira vonatkozéan ilyen tarvénysnerd- ségeket nem tudunk felillitani. Bzzel eljutottunk a peripatetikus dinamika elsé jellegzotes té- teléher: “ha égitestekre é a f8ldi jelenségokre (a szublunéris vilégra) alapvetéen més torvények vonatkoznak. Mint létni fogjuk, ex a2 ég Gs foldi szférara vald Kettéhasités minden vonalon érvényestilni fog, ‘A peripatetikus dinamika mésik karakterisztikuma ebb6l mér adédik? miutin a kozmoszban meghatérozott rend van, a nehéz testeknek lenn, a kinnytieknek fenn, az égitesteknek pedig ax ég- Tren a helyiik; igy a lét meghatéronza a test Altal végesheté moz- wast is Pontosan gy, ahogy mindennapi életinkben, ba valami mo- nog, a2t kérdearik, mi mozgatja; eat kérdezi az arieztotelészi dina- tika is; erre felel harmadik tézisében Minden mozgéshoz valamailyen hat6 okra, mai sz6val erdre van scikség (Omne quod movetur ab alio movetur). A mongis tehét Jolyamat, é nem dllapot; vagyis, ha nines hatéer6, mogsainik mozgis is, AY peripatetikus dinamika azt is feltételeri, hogy « haté ok vagy et6 kizirdlag kézvetlon érintkerés Gtjan johet Iétre, vagyis Ininden mozgésnél keresni Kell a csatolt mozgatot (motor conjunc- us). Az atisatotelészi dinamika a hats okot vagy erét a test sebes nigevel horta kapesolatha; természetes médon mind az erének, imind a sebességnek esak kvalitativ jellemz6t tulajdonitva. A ketto Kéntti aranyossdgot mar a késGbbi_Arisztotelész-kommentétorok vitték be az elmélethe (1.3—5a idézet). A szemlélet szimara kozvet- Teniil viligos, hogy egy test mozgatdsakor a hatéer6nek ellendllast kell legyéeni, 6s a sebesség ezzol az, ellendllissal forditva ardnyos. Mi mind Arisztorsusszen, mind a kommentétorokon messze tallé- pink, amikor mai jel6léssel 6s fogalmakkal adjuk meg a peripateti- Kus dinamika alaptorvényét A teat sebesstét az. eré 68 az ellendllés hatérozza meg. A sebes- ség é« az ero kozvetlen kopesolathan van: nagy erbhoz nagy sebes- ség, kis erdhix kis sebesség tartozik; mai irésméddal: haté ok rR sebesség ~ - Dale & “8 ~ lensilée R Ujb6l hangsdlyozzuk, hogy ex a torvény, birmennyire is ha- misan adja meg a dinamika alaptorvényét, a mindennapi élet meg figyelésoinek teljesen mogfelel. Aut a szimpla tényt fejezi ki ugyamis, hogy ha egy koesit gyorsabban akarunk jératni, akkor tobb lovat kell elé befogni; vagy hogy egy adott silyt k6témbit tobb rab- szolga gyorsabban tud vontatni, mint kevesebb, “Ailiteuk szembe ezt a dinamikét az Gltalunk — legalébbis a mindennapi élet makroviligéban — helyesnek megismert newtoni Ginamikaval (1.31 ldblizat). A newtoni dinamikiban » moagés llapol, ametynck fenntartéséhoz nines killin haté okra, vagyis eréro sztikség. Ma a mozgdstorvényt {gy fogalmazzuk,sebességvaltonis ids Kiilsé hatéerdre csak © mozgésillapot megudlioctatdathoz van saitkség. Hogy ez a modern felfogas milyen mély absatrakcié ered- es do_F ‘témeg ~ dtm Peripatetikus dinamika Newton! dinamika a mozgds a mezgds-dlapot Fenntartosithoz megraltoztatasihoz hatderdre van szikség van hatéersre szikseg yee Bee. a y fa Foo fa F=0 okkor vad akkor v= dilande emozgds ; Folyamat a morgds: —dilapot ménye, mutatja az a természetes attittid, amelyet a mindennapi Aletben a természettudomdnyosan képzett emberek is minden moz- g6 testtel szemben tantisitanak. A kérdést a mindennapi életben mindig fay tessziik fel: mitél mozog, 68 nem pedig igy: mitél val- tozik meg a test mozgiadllapota. Sét, ha valaki egy makroszkopilsus faldi szerkezetrél azt dllitja, hogy az drdkké mozog anélkiil, hogy bérmilyen killsS erdhatdsra sztksége lenno, nomesak természot- tudomanyos ismereteit hianyolnénk, hanem ép elméjében is kétel- kkednénk. Endomes mogvissgilni a mogpistirvényck ma éevényes alakjénak fameratdben, hol ike newtonicinamika s peripatetikus dnarnikaval: Inds s7ival,'» newton! dinaraike milyen Rozells Teltevéeck mele. vezet el lot felszines mozgdstérvényeiher, vagyis _ppen a poripatotilas ee ee eres nn, RSE May ey teens aa 6 lt dl hes bes sittin 0 eeepc homer scores, I tonotng one sok a aan atin ne ay ao Fhe eae er crete diten estes te ocr ere ne id6pillanatban nulla sebessdggel indul, & kévetkess: Eine *), k eee eee cig ae _ n He *) : Ax 13-4 dbrdn 0 sabességot Mtjuk: mint az id6 Siggvénvét. Ant Ml, inogy a sobeeedy egy darabig'n6, majd aarimplotinsan egy alande crake, Sapeais o# ert at Ena re talon sgl» psiptrton dlinamika dial szolgaltatott értdknok vagyin « modem morwéstBevéngcle Staclondrivn vegatlapota.~ logalanbis az adote reltdteok mellott, novevetezen ‘ acbeméguelanknyon niniddel en feltételenée mellett — ezonos 8 peripate- {Gk dinavatia tal aolgaleatots értkel. ‘Thjckordds eljabdl érdemes megnézni, hogy Wtlonbia6, a mai fiics- ban is azerepet jatees morptookeacien mennyite sedmolhatanic ezzel Aaszimaptotikus drtckkel, Er termésnrtesen «t= /F id6llande somes 461 fgg. Bay, «mal fizikban magy jolontSséealapkisérot« Milian lee, amy. loktron tldadt adja img roinden egyeh atornl Allandot6l gyetlont (4.6 feeset). A iiséret lapjelensige Sppen az, hoy eeliromoe toltésel elldtoteolajongppok a raj hat6 allanio geavitsci6eef6 € allando ekiromoe ord hatisara dllandd sebesacggel mosognak. Tn termagarotosen te jelent, hogy feletelenzak, hogy an ogy olajooeppecslsk me eldrtle ae ae Aare m8! = ng —Ro nat ‘a ap om.) ® 1.244 sébiézat A peripatecicus és @ newton! dinamika t 1 vr 7 13-4 dora Allandé hatseré és a sebességgel arinyos sir- sd eré hatisira: mozgé test newton! dina ‘mika serine vageebesedge megegyez sz aris foteléal nama dltal kevetele ereékkel 3ee a Le ere 1.354 dra iest mozog a hire ethagyé nyt agers / \\ pronimum =| Y \ \ prod Yo y 11 generans (agers romotur) 13-6 ébra A sklasztika Arisztotelésr-kommentétorainak tagyardzata: i mozgata az es6 cestet? 4 mozgésegyenlot mogolddsaként fellchats sobesssg aszimptotikus értékét. Ha p fa idodllandot Kizelebbrol mognézzik, értsko m_ 2 10 RO a igy tekinthetjk tehst, hogy az olajeseppeeskée syakorlatilag azonnal fel- veszik: végaobooségiket Eudie a (2) exyenlet aszimptatjleus megoldésirs! volt s25, vagyis a ter Motastominybel megoldésrOl. Erdemes mognéani a megoldést « tt Flotattominyban ic: Az (1) exyenlst sorbafojtése ekkor a kivetlenS Sanze- i iggeshen vezet: 10 Vagy tabléentszertion Sszedllity . oh F ok on ‘ ‘ sebosiég ardnyos ae a sebesség egyeniotosen ‘erdvol me ‘Aut ldtjak tehét, hogy ~ nyugalombél indulva, — az id6éllandshon épost is tbh Allando or6 hatdedra oxy test egyenletesen gyorsalé moz- IHL voges, mr illandchon képest nagy 1Acknl pedig = nora scbostege [iano abiogs a porpavttius dinacika meptvanja, A idsobbiek sire Griemes mee foligyelns a, idSdllandé alabbi sajétadgéra. Ha ugyanis a7 Clenalidet Stonns gurlodisi tOrvénye szerint semtthajulc, aldkor & gm ‘Slakei test meérote 6 az idédllands, valamint a sirtaége Kozott ax aldb! apetolatot irhatjuke fel ‘A mindennepi dlethen cl6fordulé visronyoknél, mondjuk a néhiny canti- toda el ek vagy enyaraoay' st we Munn Mosvaldaithatd ejves magacaugolndl ee a igen naay az eats iddhibe Képest, Fee dierndate hogy tondjuk egy torony tetzjerl Cegyen az aka pial fende torong) leojtott Kilonbba6 aly tostek a enési iAdhba képest révid [ab ance hat a misodpore tortréve alate felveayek végseboasighket, 6 ‘lkkor aronos kleé goomnetriai méret mollett a eebessdgik valdben arényos i hogy cat ax aristotelGedt dinanika kivinja, olyan kis “Aeony tal Ureges golyéeskikkal kellene kiedrloterndin, amelyek mug elope sav jlneagy ay Moran vious iy i kiecretiorcdmeny A firlea Wrtenete sremppontjab6l szeren clmoand eséancke mondhats éppen az a kérdimény, hogy ® szabadesésnel exyszerGbben reolisdlhate az w meadetipus, amely a nowtoni dinamikt igszolja, mint a2, famely ay arieztoteléeri felfogts mellett bizonytt inek kévetkezetes alkalma- A peripatetikus dinamika alapelv zésa olyan nehézségeket vetett fel, amelyek az Arisztotelész-kom- mentatoroknak a kés6bbi iddkben igen sok munkét adtak, és végil éppen nem elégitd magyarazatok verettek étértékeléséhez. Ax ven kardindlis kérdés volt az, hogy mi mozgatja az fj hdrjét mar elhagy6 nyilat; vagy més sz6val: mi tekinthet6 itt ,,motor conjunctusnik”; a haté ok ugyanis kézvetlen kapesolatban kell hogy legyen a mozgatott targgyal. Erre a folyamatra a kizépkorig ‘a kommentétorok a kévetkerd elképzelést alakitottak ki. Vilégos, hogy az érintkezés iddtartama alatt az §j feszitéereje az, ami motor conjunctusnak tekintheté. Ennek a mozgatderének harmas szerepe van mozgist ad a nyflnak, mozgast ad a csatlakor6 levegSnek, ‘tus movenst, valamilyen mozgatd erélyt kézil a esatlakozs ‘A tovabbiakban a motor conjunctus szerepét oz. a esatlakoz6 evegé veszi it, amennyiben most mar a-virtus movense révén moz~ gist ad a nyflnak, mozgist ad a tovabbi esatlakoz6 levegbnek & Dgyancsak Virtus movenst K6z6l ezzel a esatlakozd levegovel; ex 2 folyamat ismétlddve tartja fenn a mozgést, mikozben a nyflvesz-26 ilyen médon mindig kapesolatban van az 6t mozgaté kézeggel. ‘Az 13-5 a dbra ext ax elképzelést igyekszik szemléletessé tenn. Még nehezoby a holyoto termiertes songendl, Névlini ugyanis oy 6 tastor! mogatal nyilvanvaléan nem Mozoghat, mert hiszon nem lelket ology nem rea tnimate, Tavolba hatést 2 gristotelésn dinannika nem fsmer. Mitthat tes motor conjunctas YA skoasetlesok a teljoruratotelésa ga Tunntendavert felhasendltale, hogy ext-a jlenadget « peeipatetiius dinamika- ‘Grab tahoe Rs nena wore gener 0a stats ok birt legen en, cz zy amin anv slyowaeat,graitandt Tetechovtas Rx a genetans nem azcrepelhet motor conjunctaskent, ane nines Kirvetion kapesolatian az ead testis. Exon genorins dtl keltettsrubestan- ‘alg formaa'8 Kozvetien hat, oz agene proaimnam. A erubertancilis forma Senha Lsvet en at ey naidenton eet, az Sveldentia ity vagyis o vegrehajté accidentia (agend instramentale) Gppen ‘Phan acetone amely's tnt tormeaneteselynstde w hoeeppont Koeye= Wetaben inja elo. A tnorgéa tenylogeslotrejotcchen ealkstyes my az, hogy Tmorgist aidig sladalyoes tenyerSt, wr inpedimentamot fini ar ektaddlyt eltdvolitja, szcrepel mint motor accidental full fopelomrendszere kitreljuk reg ax 7.38 b dbran seomlélotinkthoe Zelebb homni, tisetaban kell azonban lenntink ezzal, hogy minden flirt kép- ict minayarded dbrewlkgenordon meghaminija ax eet elképoleoket faunal isvaksbb, mort éles, hatdronott elkepeclése sm « jelenségekrs, som a Kkaposolt fogainakrol senkinole nem vol. ‘Az alébbiakban a peripatetikus dinamika két alkalmazistt mutatjuk be. Nézaiik meg eldszir, hogy Anrszrorentisz hogy vezette le ax emelétorvényt. Az. 1.3—6 dbrdn lithaté kétkarit emelét mozditsuk i egyensiilyi helyzetéb6l. Egy meghatérozott szdggel val6 elfor- ditas utén azt létjuk, hogy ugyanazon idé alatt a révidebb kar hosz- sziisigéval arényosan rovidebb {vot ir le, mint a hosszabb kar. Ennek megfelelen a sebessége is kisebb: ‘a sebességek ardnya éppen a karok ardnyéval egyenl6. ARisz- soruiiésn marmost a Kovetkea® eggenliségetirja fel: Gl sh Lk Ez az egyenléség peripatetikus dinamika szerint a kovetkezSkép- pen értelmezhet6. ‘Az ols pillanatban meglep6, hogy a silynak, vagyis ax erSha- tésnak 6 a sebességnek a szorzata szerepel maindkét oldalon. De Aniszrornritsa ezorint ort igy leet értelmemn, hogy az exyik ob dalon lev6 sly morgatni akarja «més oldalon v6 stlyt a2 tehat sziméra ellendllsként jelentkezik. Ilyen médon a sebesség mellett szorabként szerepl @ a hatés _hatés ___ j,atén~ ellenslliés-sebes lienhatas " ae 6, =G.r, + Oh= sebesség = cayenletben szereplé ellendillés szerepét veszi &t. A fenti egyenlot tehit gy értelmezheté: egyensiily akkor all el6, ha a jobb’oldali hatést. éppen kompenzélja’a bal oldali hatés. ‘Barmennyire is megkérdéjelerhet6 ez az okoskods, minden- esetre helyes credményhez vezet. Sokkal nagyobb jelentéségii azon- ban az a iény, hogy Arrszrorer.ts7 egy sztatikus problémat vizegdl a dinamika médszerével. Ez a gondolat kézvetett kaposolatban ‘van a stabilitasvizsgélatoickal, viszont kézvetlen kapesolatban van a virtuélis elmozdulis — vagy’ ahogy éppen korabban nevezték —, a virtualis sebesség elvével; igy kiindulépontja lett egy késbbbi ter- mékeny gondolatnak. ‘A peripatetikus dinamika, alapelképzeléscivel van kizvetlen kapesolatban az arisztotelészi firika vékuumrdl vallott felfogdsa is Egy sarkalatos tétel ugyanis: vakuum nem létezhet, mert abszurd mind logikailag, mind fizikailag, A horror cacui még a XVIT. szé- zadban is kisértett, AriszrorEiisz a vakuumot, mint azt a helyet, ahové semmi nines helyezve (locus sine Iocuto) dnellentmonddsnak érezte. Fizikailag pedig tébbféle érvet hozott a vékuum lehetetlen- s6ge mellett: ; Miutén egy vékuumba helyezott test silyossiga vagy konnyd- ségo nom lenno megéllapithat6, miutén nines mihez viszonyitani, a 1.36 ara Ariszteltsr ax emel6virvénye a virtulis eb mordulisok elvére emlékertetd megfontoli- sokbal vezerte le 1.3-5b idézet To tovabba senkl sam tudné megmondan, hogy egy valamilyen médon egyszer mozgisba Kee test migrellana meg birhol i. Mert hiscen mire lon meg ia Ie, mint emit. Gpyhogy egy test vagy nyugalomban tonne, vagy pedi mozoges ad nfnicum, amg valamni shadaly 27 Gejgba nem keri ‘ARISZTOTELESZ IV. Konyve a fiikérSh 1.3-7a abra A eabbmarés mozgist véqz8 Folded! nézve tell az egbole jlonsogeit leit %ix napsjegyenticey tavaszi napéjegyentieg 1.376 dbra A Fold (a hie kotel 4116 alk) ellipszise pilyin, mozogi @ nevezetesebb palyapontokat foloitik be. A napearkésic6k suamara. mindig 'Skomoly problemstjelentett a map vagy az é¥ idStarcamnake defiiatsn, A fol eet rtmusa a Naphor igazodilc: dleléstsl dellésg,tavasz~ pontesl tavasrpontig, Ex defioilja a. (vsltoxb Rossuisige) stolaris napot &s a tropikus évet (1 tropikus év=365,2422 szoliris kezepnap= Sosd Sh 48 min 46,583) egy eetseBlogescsllag icét kulmindciga kazoteeltele 146 a siderikus api e3 min 565s 6rdkkal r6videbb, mint oaris kozépnap a Fold Nap karl Keringése Tite. A tropikus éy viszont kereken 20 perc- el rovidebb, mine az ekliptika gy az llcsi- Tagokhoz képest meghatérozote pontjtoz valb ‘igraterés, 9 sziderikus évIdetarcama (1 se erik év~365,2565 szolirs kéxéprap— 365 d 6h 9 min 9,548) Foldsengely precesseijo kb- ‘etkertében else tavasepont-eltol6dss late (60.256 ivsec/év) ms wttuca pats Cosmoonarn, ley Wetdk geocencrikus rendszerben a Fold az ekliptiva helynotet mép a 16, seézadban is (Petrus Apionus? Cosmographie. Magyar Te dominyos Akadémin konyveara) 6 test nem tudné, hogy milyen irinyé szmara a természetes mozgés, Ez pedig abszurd helyzet, ami nem éllhat 16. Onmagéban az érve- Idsnck az a része, hogy a természethen mindig valamilyen egyértel- méien meghatarozott dllapotot kell talélnunk, nem idegen a modern fizika sziméra som. Amidén akir egy elektromigneses rezgérend- sver esetén, akdr a kvantummechanikiban, a jellemzd mennyisé. gektél az egyértéktiséget kiveteljiik meg, é ezzel bizonyos mennyi- Ségeknek Ievantéltsiigat hozzuk be, valami ilyesféle gondolatmene tet kévettink mi is. ‘A vékuum nem fejt ki semmilyen ellendllst 69 ezért a sebesség végtelen nagy lenne a. v= F/R dsszefiigaés értelmében. zt a peripa- tetikus fizika gy fejezte ki, hogy a testnek nem lenne idére sziik- sége, hogy egyik ponthél a mésikba eljusson, Ellendllas nélktli ben a sebesség a newtoni dinamika szerint is végtelen értékav6 valik, de természetesen esak végielen id6 milva. Masutt Aruszrorezisz egy meglop6 indokléssal tagadja a vi- kuum létezését, Nem azt Allitja ugyanis, hogy ekkor a sehesség végtelen nagy érték, hanem hogy a sebesség Grokké tartana valto- zatian nagysigban (1.35 b idézet). Axiszrormnisy, tehat majdnem sudrél sz6ra a newtoni dinamika inerciatirvényét mondja ki, de mint olyan abszurd premisszit, amelynek segitségével céfolni lehet egy mésik abszurd allitést, a vakuum létét. Mai ismereteink szerint ce az absrurd premissza, vagyis a newtoni inereiatérvény a fizika- torténet egyik legszebb igazsdga, és igy érthetd, ha éppen a segitsé. gével bizonyitott” tétel, a vakuum lehetetlenségét kimondé tétel ellenkezéje, a vakuum léte is az ij finikiinak egyik fontos ered- ménye. 1.3.3 Az égi mozgds Az asztronémia tudoményétél a méltban is, a jelenben is kii- Jonbiz6 feladatok megoldasét vartdk és vérjuk el. Vegyilk ezeket sorba, eldzetesen megmondva azt is, hogy a gordgék mennyire ju tottak el a megoldasban, Eléswiir is az asztronémidinak le kell frnia az égbolt jelenségeit. A Nap & a Hold keltét, nyugtét, a holdfizisokat, az dllécsillagok imozgdsit, a holygék mozgasat. Ky a lefrds torténhet téblézatok se- gitségével, ahogy azt a babiliniaiak csindlték, vagy valamilyen geometriai modell segitségével. Ezen a téren, tehat az égi jelensé. tek modellek segitsézével valé loirésa terén, mondhatjuk, hogy pordgk tokéletesct alkottak. Igy ezen fejezet legnagyobb részet is ea leir6 vagy geometriai asztronéimia teszi ki. 1 asztronémiatél elvirjuk természetesen azt is, hogy fizikai képot adjon: a foldi szemlélé s24mara megjelené mozgésok mogott ne esak matematikai modellt, hanem fizikai valosigot is mutasson. Erre vonatkozéan annyit tudunk mondani, hogy nél tudés, mint ANaxagonasz, Hiinaxneipész Léren is eljutottak egy, Iényegében mai napig is fonntarthaté szem- Iélethez, de ez nem lett a gordg tudomény kézkinese Teljesen addsok maradtak a viligkép fizikei magyardzatéval, é= lényegében meg sem kisérelték a leiré mozgdstanba a dinamikat helevinni \ kozmikus méretek — a Fold sugara, Fold— Hold, Fold Nap tavolsig-— meghatérozésiban 6 anak’ gyakorlati alkalmazisi- ban, a naptar- és térképkészitésben ismét csodalatunkat érdemlik kk Hogy a gordgk geometriai asztronémidban elért teljesitmé nyének nagysdgat megitélhessiil, realizdljuk, hogy milyen mozgést is kellett » gordgéknek leirni, Bhhez idézziik emlékezetiinkbe a Fold, illetéleg az egész Naprendezer mozgéedra vonatkoz6 ismercte inkel (13-7 a, b, ¢ dbra) Blész6r is je kell szdgezniink, hogy a jelenségeket a Foldrél nénziik, vagsis egy olyan koordinita-rendszerbél, amely ‘a tengelye koril minden 24 dra alatt megfordul, a Nap kordl még os9k nem is kirpilyan, hanem ellipsispalysn, nem egyenletes sebességgel kérbejér, a forgistengely nem meréleges a Nap kordli palya sikjara, mégcsak nem is élland6, hanem 26 000 éves periédussal prevesszids mozgast vénez. “fliven koordinita-rendszerbél Kell leimni a hasonlé bonyolult mozgést végn6 bolygdk litsz6lagos mozgésat, a Nap mozgésst, vala- mint a csillagos égbolt mozgdsit is, Ha mindezekhez hozzivessziik tuzt is, hogy a gorégok killonbé26 elvi meggondolésok alapjén az égitesteknek cssk a Fold mint kézéppont: koral végzett egyenletes WBomongtst, vagy ivencle twszettelet engedélyentth, that még a leirés szabadsigat is korlitozték, érthetjik meg a nehézséget és esodilhatjuk a megoldisokat (13-6 idézet) ‘Az 1.39 dbrén dsszefoglaltuk azokat az elképreléseket, ame- lyck a Féld é a bolyg6k, valamint a esillegos égbott egyméshoz Viszony{tott elrendezésére 68 mozgdséra vonatkozak, mogadva azt az idépontot is, amikor az egyes elképzelések kialakultak. A PO- mHacokasct kovetS Putotsoss. elképzelésérdl mar volt 26. Bar- milyen szammisztikai meggondoldsokkal jutott el Px1otaosz lagrendszeréhez, az tirben szabadon lebegé Fold szémara most mir Iehetévé valt barmilyen mozgis, 6s igy ez a kép kiindul6pontja lehe- tett a késébbieknek. [gy elképzelhets, hogy ThénaKterpisz, rend. szere, amelyben a Fold tengely kértli forgést végez, tigy adédott, hogy’a Philolaosz-rendszerben szereplé és egyméssal digmetrélisan szemben levé Fold 6 Ellenfold dsszeolvadt, magaba zirva a koz- ponti tiizet. Himaxterptisz rendszerénck ‘tovabbi sajitsign az, hogy a Nap a Fold oral kering, de a bels6 bolygok, a Merkur é a Venusz a Nap kori, Ez a rendszer nagyon hasonlit ‘Tyo De Brane 1600 koril kialakftott rendszeréhez. Ennek tovabbfejlesz- tése AnisztaRKHos7 heliocentrikus rendszere; ex teljesen azonos Korernncusz 1543-ban publikalt rendszerével. A kilnbség az, hogy AnisztarkHOsZ a maga rendszerét nem finomitotta tovabb, mint ahogy eat Koraenncusz tette. ‘Takin éppen Hifrakcerp#sz, rendsrere adta azutén azt a gondo- Jatot Hurrarkuosznak, hogy a nyugvé Fold kérill a bolyzdk mozga- se Gy irhats Je, hogy a bolygok gyenletes mongéat végeanek ey kor mentén, amely kor kézéppontja viszont egyenletes mozgést végez a Fold kériil. Bat ax elképzelést finomftotta Provematosz egy olyan rendszerré, amely masfél évezreden keresatiil korlitlan tekintéllyel rendelkezett (14. fejezct). ‘gy mésik vonalat kévetve PLav6n baritjénak, Bupoxosznak homocentrikus szférdihor jutunk. Ext a rendszert fejlesztette to- vabb AntszrorELiss is. \ kézépkorban, ha az egyszert vildgképr6l Deszéltek, akkor ezen arisztotelésri kép egyszerti kiviteli formajét vették; a csillagdszok viszont Prouematosz rendszerdt hasznéltak, A késd kzépkorban egy fizikai modellben igyckeatek egyessteni eat a két rendszert, ‘Bzen vazlatos Attekintés utén részleteson Evpoxosz modell- jét, illetéleg a koveticez6 fejenctben Proxxaarosz rendszerét tar- gyaljuk, mint. amelyek a kopernikuszi rendszer uralomra jutésdig érvényben voltak. Bupoxoss, rendszere a legsvigor szik a platéni elvekot megvalésttar Aa égitestek isteni Iények, ezért hozzdjuk csak a tikéletes mozgiis, az egyenletes kormozgés mélté. Hogy azonban ~ PLavox Kifejezésével élve — a jelenségeket megmentstik, felhasenélhatunk tobb, ugyanazon kézponton dtmené tengely kirill végzett egyenle- tes Kormozgast, hogy azok eredéjeként, dsszerakjuk a valédi moz- gést. Vannak, akik ert az eljardst a periodikus fiiggvények Fourier- sorfejtéscher hasonlitjak: ott is periodilwus figgvényeket kell har- monikus fiiggvények dsszegeként el6éllitani, ‘Az 1.3—8 dbra azt mutatja, hogy a Nap é a esillagok mozgé- sénak leirdsdhoz elegends két kizds kézponti gomb felvétele. Ax egyik gmb forgésa megfelel a csillagok naponkénti korilforgéss- nk, mésik gomb, amelynek tengelye az cliptika skjénake meg, felel6 sziggel hajlik wz el626 forgéstongelyher, adja a Nap mozgésat az ckliptika mentén, az dllatov esillagképein keresztiil. ‘A geometriai asztronmia legnagyobb probléméja a bolygék szabilytalannak ‘find viselkedésének lefrésa. A bolygék ugyanis (1.3—10 dbra) « Nap korili palysjukon mozogva — a Foldrét nézve ‘bb kovetkenctességgel igyek- 1.36 ldézer Pontosan dig, ahogy lehetetien 2 goometrié- ban és 8 muzsikaban elvekbs! Kovetkeztetese- ket levonn! andlkal, hogy hipotézseket gyir- ‘anink, éppigy seUkséges az asztronémiaban = ahhoz, hogy a bolygok mozgisirél beszél- ‘hunk, amelyek a matematikal eanulmanyokadl hssendihatSk, illecSleg haszndlatonake Ax es8 122, hogy 3 vlig szerkezete rendezett, & hogy fegyerlen ely korminyozen azt; hogy ‘alithatd fy olyan valési, amely a dolgoke mogott van; ‘olgok, melyek léceznek vagy Lecezn eszanake 4 hogy a viigrél, ha lathatirunkon til tor Jed, azt mondhassuk, hogy hatéral vannak in- abb, minthogy azt mond|uk, hogy az végeelen. ‘A misodik ely az, hogy az égtestk felkelése 4&5 lenyugvisa nem annak Kevetkezménye, hoay fzek 2 testek egymas utin felilannaky mal Kialszanak, Ha dfpotuk nem volna drok, nem lenne rend az univerzumban, ‘A harmadik ely az, hogy esszesen hét mozgs est van, sem t2bb, sem kevesebb: egy olyan lgazsig, melee hosizd meghgyelés ergst meg ‘A negyedic pedig. a Kovetkez6. Minthogy ‘nem lenne az éez szerint val, hogy a7 Serres {estek morgisban legyenek, vagy hogy mind- ceayikenyugaiomban legyen ... szukséges tehit, hogy megvizsgaljuk, mi van szukseguzerden nyugalomban és mi mozgisban. Azt kell hin- ‘inky hogy a Faldy az istonek cGzhelye, Platén szerint nyugalomban van, é hogy” bolygsk egyite mozognak az egtsz égboltal, smely beeakarja.Skets- Energikusan vis” Utasitjuk vele egyice mine a matomatika alap- [aival llencéceset, az0k véleményse, akik sre Fetndk dildvd tenn azokat a testeket, amelyok mmozgisban vannak, nevezeteson 2. cilagokat, 65 mozgova azokat, amelyek 2 tormészetuknél vagy helyzetile miatt mozdulatlanok, mint per “ul a Fata. ‘ARISZTOTELESZ_ tanftvinysnak munksla: ‘A thodossi EUDEMOSZ a asztronémlal hipo- talk 1.38 ébro Se A tegegysxerdbb viligriodell, amely mir 2 Nap delelést magassiganak viltouSae i figye- lembe veszi 713-8 dove Gordg elképreldsek koumontrl, Exek o> 2oey mega a operat) rendatere TA pragorevsok] egy més fgets fake: celeuiat Soomber! colonials ect yale fold" ek revert Sk upyanis 4 magyarteaoe az okolat vem a plrseghel Kitaulva kee faut: inabb 2 flestgeket erhtetik be Vee Teményoitbe és seidetlibes. 6s mintogy sSimulea ur atokgletes sims abt are hogy 3 unveraumban tt sestnek ell Weznie! de jak lilone Wehatd, Igy tnednnek at lene ‘Sider verti ANISETOTELESZ Prion Senifene {1.10} p82 Einowar feléelerte, hogy a Napnak vagy a Holdnak morgise minghée cseen hiro ‘alert igenyer ameyek Worl gz ee az Ae. Gallager a miodiepedig azon karen snot, amely ar slaty kbeapen hala, 3 har= tradi pig egy slyan tren amely 41 Mae Gy svdesdgenck megteelan halk de a0 3 tor, amelpen a Hold morog, aagyobb soe aint hale mine smelyen a Nap tonog. Ee Beolygtemorgisa mindegikesatbonngy sf tat ley coek Keil oe eb de'a mick gyanar, min at eed kate a eldbemtectek Etat (minanogy az hocaagsk ster mor fata Gums tO0bisferat rare aml x att Felperkedik el ée 2 mongisa azon'a Keron, aly az dlavatketivdgh, Kote mindegyit. Blrela) dee armadit ter pola mind ay bois seimdra cay lyan Keron vane, Shay meghacirozte siege alta (ents tmiet) armas side tkvdordhon Roper: er harmadik. sera polonl Kllenbessel indegyit bold esetthen, ak a Veruseé THerkuré eck egybe, jaiszrorese: Netfizia, Semburshy 17) p39 Dir 2 Vénuse & a Merkur naponta flkent és leryugoda stk, ppek efyledin nem est! Ror Foldethanem a Nap aordl kari ener smabacabb. engl, Valsbankerelk Eezponga's Nappy. hogy adh flee; me Kor pedi atts x Forde hazeleb limes natsa Venust a Naptl py fel el adlesoy- tyre eralodik. Somburshy [17] pet 7" Eloted lsmereten, ch Calon idly, hogy a. verano hist gm ise, amelynek Kexsppontie a Fld Kosdppone {idan var” Gs amelfeck Sagara egyetl cca 2 word, amely © Nap Kicepparine Soe tet a Fald oseppentiival De a anhmest Wztereier egy kGnyvt fre amehyben nehiny hpoxsis feet Hs ny? prem anhor 2 eredményher veretne, ogy az Universum sokacores nagjobb ann mint ametorinak laig gondoltle: Hipoe Tiel serine ae alesiagok aa Nap mesa. incan Gra Fold'4 Nap orl keri py Sr teruless mantén —'a' Nap exon pla Roady. Pontban tsk ~~ & hogy te lesa Eieria sely agjanazon kSedppoct eel wan etheljerve: ote Nap on yan ogy hogy as kor, amelyen teleicesto sere 2°Rid kering” day troy ar dlecsiings ‘volsgahon, mine hogy 2 gomb KBxéppontis vison anna felloedhers" Mirmece se Kennyd bell; hogy er leheteens minthogy Ugyals © gomb Kéceppontinek nes meg Sfga nem fugjk elkepceni heey barron Misconyban is" ishetne 2 "gomb ele Iistarktoaze a" tovetkerdkepp tell ere mez. Matin mi dgy folk fel Faldt, hogy 2B lntagy ae Univeca Kécdppontas 3 4 Stony amelya Fld & amie mi egy newest UnWerzum Korot fen ugyaran ine 32 Eisony,amely azon gomb, ately az ere palyde Creaimaten,unkiyen feaclerse s- Finta Fold monog Gry alcestlagok sfrdia ono fe ARCHIMEDES: A homokszmias 8 PUTMAGORASZ~ PHILOLADSZ co / - / (rveHo ue aeate) |” sant \ \ uy \ i KOPERNIKUSE \ ais PeARKOSZ ae ProLemsiasz +180 a Foldnek a Nap kériili pily4jin adédé mozgisa miatt — az aill6- exllag-rendazerher képestétlagosel6rehalnddmuk mellttidSkxin- ként lelassulnak, majd visszafelé mozognak. Evpoxosz a bolygsk- nak ext a visezaelé mozgasit két tovabbi szféra beiktatfisival irta lo, Mind a két saférdnak a forgdstengelye az ekliptika sfljsban fek- szik, egyméssal nagyon kis sxiget zirnak be, forgisi sebességil egyforma, de ellentétes iranyé. Az 1.3—11 dbrén kiln kirajzoltuk az igy adédé eredé mongast: e% az ekliptika mentén valé étlagosmozgishoz hol hozziiadédé, hol bel6le levonéds mozgast ad, és igy 2 forgastongely szdgénck 6 sebességénck alkalmas megvalasztésé- val & kisérleti tényekhez hozzdilleszthet6. Evpoxost végiil is 27 sacra sogiteéuével irta le a esillagos ég jelenségeit (1.3—12 dbra). 1.3.4 Az arisztotelészi vildgkép wee de! ttleation Sesaofglaltuk, a acetoteias vile jel dgeit. Bz az egységes szemiélet, mind a mai napig. leg- Komeabh idan, ket teljes evesreden t tartotta hatalm alatt a leg- jobb clméket. Mint létni fogjuk,|a szintézis megalkotésa utén hama- ie Pe —bologd 13-10 ebro A volygse a a nol hocklat rake Kozmosz, Mozgds Anyag zért, bierarchikus | Falyamat és nem dtapot | folglonos, nem atomos Mindennek megvan a helye, ahovd természeténel fagra trekscik [aA Gai sttérdt, | mozgés a arab harménia | yéitogatian, nem Se ae Sonn ee ellie soem Statlagor | Sqyereles kivmorgds, | tine ongag: Seeder | ig ljonek dsce nts cert zirbe ee ee —— oe seablipdr I ly természetes mocgds az dselemek— Feld, Sp teveas Wiehe letele, 8 Rang | vie levegs de 102 — @. TE ots | ee ge, Aenyszeritelt mozods. Viet ga tminten mengacse vee Ginthecd regate seakstger vakuom lehstetlen — Fzikailag is, Fogaimitag és rosan igen sok ellenz6je akadt, de mindig esak egyes részletkérdések- den; é miutdn a részletproblémak megoldasa sem tudott maga koré ‘hasonlé tfogd szemléletet kiépiteni, az egymist kévetd gene- ricidk inkdbb veszni hagyték a legértékesebb részleteredményeket is, sombogy a szntéine, wx agyatgre ald igény' tdkéletcmn Ril ‘git6 arisztotelésai rendszert feladjak. Az arisatotelészi vilégkép ereje Sbban gyokerezik, hogy végs6 fokon a mindennapi élet jézansigéra épit, ha igen sokszor e2 a j6zansig, a jelenségeknek esak a feliletét again i meg, ‘Amikor a Kozépkorban AqurN6r TamAs a keresztény teolégist i Seszeonyortette az arisztotelésai vildgképpel, é ezzel az Arisztote- Iése-Szont Tamés viligkép hivatalos ideolégia lett, logikai ereje mogé a hatalom ereje is odaailt. "Aniszrorunts (1.3—I3—14 dbra) viléga a kozmost, a gordg | értelemben vett kozmosz, vagyis a sap rend viléga, ahol minden- | nok megvan a természets helve, a doigok, a téngyak, ax emberck és fz istenek bierarchikus rendben helyezkednek el. Ezen hierarchikus | clrondozésben az égi és {6ldi vildg élesen elklontl, Az 6g vildg a to- _kéletes rend, a tkéletes harménia viliga, ahol minden rik é vél- tozhatatlan. Az anyag, amibél az. égi saférdk allnak, a foldi anyag- 461 kiilénbizé éter, a kvintesszoncia. A mozgis egy kézéppont Kordl |” végastt egyenletes kérmozgis, vagy ilyenek ereddje. Az itt laké 1é- nyek a tokéletes isteni lények. “A szublundris vilég, « féldi vilég, a véltozds, a keletkerés, ‘megsatinés viléga; a dolgoknak 6 az embercknek itt is megvan a tormészet éltal rendelt helyik: a nehés, fold lenn, ezutén jon a viz, ‘majd a levegé, majd a tiiz s2férdja. Minden, ettél a rendtél valé el- 13-11 bra Exdoxosz a hurokszerG mozgést két, maldnem pirhuramos tengelyd, de ellenkezd irényban orgs sxférival valsija meg 1.32 edbldzat [Az aisetaalése vilighép jellegzetessége! 1.312 dora Egyetlen bolyg6 mozgisinak helyes lerésihor srukséges sxforsk Eudoroszszerint Tots4 éris forgis Soa igs tgs len at ailg- ‘sferdhor képest cltérée a természet ellen van, 66 minden targy természetes threkvése | 3_y S'4—4: egymsal ellontéees irinyban az, hogy a természet dltal kijelolt helyét elfoglalja. forgé selérdk a hurokmorgis realilisira 91.313 dra ‘ARISZTOTELESZ (|, ¢. 384i. ©. 322) 2.mae tedénlal Stagire virosdban szleett-Innen ered 2 sokeror hasznilt megnevezése: a Sagiita, {7° ves kordban —apia_utin nagy vagyont Srakslve — Athénba ment, és a2 akkor 60 byes Plat eanievdnya ett. Mestere halla utin (ce. 347) elhagyea Achéne; 1. e, 34-ban az akkor 14 éver Nety Sdndor neveléje lett |. 6 ‘3b4ben viseatére Achénba, ahel Apollon Li Ieiorsligetsben tanitote.Talan a ligee stadt: isiedl (weotnaro) vagy axére, mere sétilgawva fanieott (neprnaréopct) nevext6k skola pee FipatetikusIskolinak, Itt egy, a tSrténelemben feddig telesen szokatlan méretd tudominyos tats centrumot slapitott, ahol tanievinya- val egybte adacokat gyddjetea, és feldolgortik Prlegkélonbexdebwdomanyeeruleteket (Hilox Zofia, Mloxsfavsreénet, earmeszettudominyok, orvostudomény, eérténelem, politika, kezgsz- ddassgean, Holla). I. @. 323-ban, Nogy Sdndor halila utén lmenekile Ahénbél, nehogy a= iatentelenadg. vid}val. birdsig. olé. Slssk Euboa srigetéo anyja hiztba hézSdote visa, Gott is ale meg. ‘Salde kezdleg [rt munkdi mind. elvesttek maradottak legtobbje clad Jegy2et, cere, vagy egysterden anyageyUjter fr ek igen kevés van stllirian Kido! 20270 lskoljae Kst kedvele tanievinyay Theor frdsatoss €3 a rodossi Eudémest veto tovSbb, (Gx Sriatsk meg a kézirstokat, Exel a kézirtok Iddvel Rémdbs kerdltek ahol Ie. 40 és | ©. 20, lesrote a rodosti Androniosz gondoriséban megielentel ‘A ogikal munkik Orgdron ("Oppo est= kin) cfm alate vannak egybefogllva A cermészettiozsfiai munlsk (Dvsvel): Physica (Doo resis) ; De generatione et corruptions (ITepl yeveadg xal poopie) De ceelo (isg! Odgavot) Meteoroogica (Mereopozoyent) De cnima (Fee! poet) A Metafzika. vagy "E85 flezsfie (Ieee (ulocopla) cima muska 8 nevét az Androni- Kosekiadisban elfogale Relye uti” apea ord‘ goon, amia flks utin kevetkerth) Megmarade ezenkivil az etlkirél politikiréh retorikirél, postlkérél 45. kézgzzdassgtanrdl irembve, Nyugst Areetotelész Grésival Soethus KS vetitétvel ismerkedete mag, aki viszone sokat eer dt az djplatontkus Porpirisz | 2. 275-ben Ire Arisetoeelésr kommentériabel. A Xi i> aad lején Arietotelerz tanulminyozisa los Wolt, dea sxiaad végére Albers ‘Magnus é ‘Aguing! Tamds munlessign nyomin mar 6 lett 80 A kozmoss. véges és zért. A csillagos é¢ sxféréjén kivill nines semmi; fir sines. A véges vilg kézéppontjaban van a Fold, mint hogy a legnehezebb anyagbél van, és ezen legnehezebb anyag termé- szetes helye a kézéppontban van. ‘Az ilyen ogységes természottudoményos vilégszemiélet_meg. dontésének nehézségét akkor létjuk legjobban, ha megkiséreljiik iyik konkrét allitdsét akér elméleti, akir kisérleti titon mog- ‘Nem Allithatjuk mondjuk azt, hogy a Féld ugyanolyan dolygé, mint a tébbi, mert ezzel mar az egész hierarchist felborit- juk. De felboritjuk azzal is, ha esak annyit mondunk, hogy a Hold Slyasféle felépitésti, mint a Foldink. De vegyiink egy sokkal szerdbb esetet. Nem allithatjuk azt sem, hogy a kulonbézd sdlya testek nagyban-egészben azonos médon végzik mozgisukat, ha lejtjak dket, mert hiszen a stilyosabb testben erdsebb a térekvés, hogy a természet altal neki rendelt helyet elfoglalja, mint a kony: nyebb testben. Nem Allithatjuk # vakuum létét, mert ezzel a vilig végessége is megkérdsjelezhet6, 6s a végtelen vagy hatértalan vilég kozéppontjdrdl mar nem lehet beszéIni, Ax arisztotelészi viligké- pot tehét vagy el kell fogadni, vagy teljes egészében el kell vetni, AXVIL sxdzad nagy merészsége tobbek kézbtt abban allt, hogy vé gill is elvetette az egész arisztotelészi viligképet, még mielBtt egy Gj Vilégképet sikeriilt volna helyébe kialakitani; bizva abban, hogy a sok részleteredmény végill is egy exysézes képpé fog dsszedll 2 kor dieséretére legyen mondva, hogy az. arisztotelészi vi- lagkép igen sok részletéllités4val hatérozott & moglepGen modern szellemben szillt. szembe, A XVI. és XVIL széizad vittor6i igen j6 harcostarsakat talilhattak volna kétezer évvel el6bb elt tuddstar- saikban. Mi itt esak két nevet szeretnénk emliteni: SzrnatOn és Puoranknosz nevét. Szrrat6n kisérleti bizonyitékokat szolyéltat a vékuum létezésére vonatkozélag (1.37 idézet). Nagyon élesen témadja a ,logikusokat”, akik addig esGrik-csavarjak a s2ét, mig igil minden ellenfelket legyézik, de a kisérleti tények eld — leg- alabbis SzrnaT6w eat reméli — 6k sem taldlnak kibsivot. Kisérlet leirdsinal érdekes az a stilus, amely teljesen azonos azzal, ahogy ma egy kisérleti fizikus vagy egy kisérleti fizikat targyalé tankonyv Altaldban a kisérlet lefolyasdt leirja. A Puvranxuosinél szereplé megillapitésoknak mésvalami ad kiilonds jelentdséget. Az Arc a holdtdnyérban cima mevében md- velt laiktusok beszélgetnek: ez annyit jelent, hogy gondolataik ekkor mnér tarsasigi beszédtémak voltak (1.38 idézet). Erdekessége a hogy itt is szerepel Artszranxuosz heliocentrikus elmélete, KorEn- wikusz ismerte ezt a mévet. Figyeljiik meg a hasonlatot a Hold moz- isa & exy parittydba helvestt ks mougian Monot. Bat viezont Newrox olvasta, Még védik ugyan a foldi-éqi jelenségek elkilont Kését — bar nem tilsdgosan meggy626 erdvel —, de azért ki- tartanak azon felfogisuk mellett, hogy a Hold igenis lehet olyan, mint egy félddarab. Talin még lakhaté is! A holdbéli él6lények taldn alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz. A ,heszélgetés” oxy Sdik: a holdlak6k nézik a Foldet, 6s azt kérdezik egymés- tal, hogy ex a sitet, nedves tmeg, tele felhdvel és porral, vajon hor- doz-e élotet magin, és arra a kévetkeztetésre juthatnak talén ezek w holdlakék, hogy a Hold az egyetlen lakhat6 égitest (1.7) 1.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikdjébél Minden ember természeténél fogva vagyik ax ismeretre Atobbi éldlény tehdt tires elkeépzelésben és emlékezésben meri ki, de alig van némi tapasztalatuk; az emberi nem azonban tudatos mt ‘okoskodasokkal is él. Az emberben ugyanis az emldke zetbél tapasztalat lesz, mert az ugyanegy dologré} szerzett:sok em- Ickezeti benyomésbél kialakul egy egységes tapasctalat lehetsége S tigy litszik, hogy a tapasztalat rokona a tudoménynak és a tu tos miivészetnek, mert a tudomény és a miivészet a tapasztalat dl: tal alakul ki az emberben, Ugyanis, mint Potosz mondja, ,,a tapas talat hozta létre a mivészetet, a tapasztalatianség pedig a. vélet ont”. A tudatos mévészot ott jn létre, ahol a sok tapasztalati meg:figyel&b6l a hasonlé dlgokra vonatkoxs egyetlen sitalinos itlet alakul ki. Mert tudni azt, hogy a beteg KattAsznak eben ée ebben a betegségben ez meg ce” a szer hasznélt, hasonléképpen Sz6KRA~ ‘résznek is é még masoknak is, akile oben a bajban szenvedtek, ex fa tapasztalat dolga; ellenben mér szakértelem, ha tudom, hogy min- den ilyen 6s ilyen emberaek, akiket egy fogalom ald soroltunk, tehét pl. azoknak, akik ebben vagy aban a betegségben szenvednek — fgy fy elnvalkssodottakmak, az epebajosoknal vagy « libetegeknek —, mi az orvossigul A selekves szempontjabél tehét dy Itszik, hogy a. tapasata- lat nem kuldnbizik a tudoménytél; sét azt latjuk, hogy akiknek ta- pasztalatuk van, sokkal inkabb sikert aratnak, mint akiknek jé élméleti tuddsuk van, de ninesen tapasztalatuk. Ennek az a ma fyardzata, hogy a tapasztalat az eyes esetekre vonatkozs tudis, a tudomény pedig az altalinosra vonatkozik — a esolckvésnek és a Iétrehozdsnak pedig mindig az eyes esettel van dolga. Az orvos ‘ugyanis nem éltalaban ,,embert” gyogyit — ezt éppen osak jarulbko- in teszi —, hanem Kauutaszt, vagy S2krarésct, vagy ilyen nevi alakit, aki egyébként még persze omber is. Ha tebat valakinek meg- van az eltnéleti tudasa tapasztalat nélkill, az ilyen, ha ismeri az al talinos fogalmat, denem ismeri az aldja tartozé egyes eseteket, gyak- ran megtéved a gyégyitasban, mert gyégyitani éppen az exyes exe tet kell '$ mi mégis azt hissziik, hogy a tudoményban tobb az ismeret é a gyakorlati hozzdértés, mint a tapasztalatban, és bélesebbeknek tartjuk a tuddsokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, mert igy okoskodunk, hogy a tudas nyomin mindenkinek sokkal inkibb ‘tulajdondvé valik a bolesesség (mint a tapasztalat Gitjan); éspedi tadcl meré talée tudja az Okot, a gyakoriatl ember meg nem, A tapasztalat emberei ugyanis tudjak a micsodét, de nem tudjék a miértet — ax elméleti tudésok pedig a miértnek és az oknak ismerdi. Evért tartjuk a tervezbépitészcket is szakkérdésekben értékesebbnek 6 a kémiveseknél tudésabbaknak 6 bolesebbeknek, mert Sk tud- jak az okait is mindannak, amit alkotnak. A munkésok azonban ‘igy tesznck, mint némely élettelen dolog: megtesznek, létrehoznak valamit, de nem tudjék, hogy mit — gy, ahogy éget pl. a tz ‘Anem eszes ények természotisajétséguknal fogvacsindlnak valamit, ‘a kézimunkésok pedig megszokésbél. A munkavezetdk teat nem annyiban okosabbak, amennyiben a kézimunkésoknél Ugyesebbek, hanem amennyiben ‘tudnak gondolkozni, és ismerik az okokat. ‘Altaldban annak, hogy tud-e valaki vagy sem, a tanitani tudés fa jele. S ezért tartjuk inkibb tudomanynak a mesterséget, mint a tapasztalatot; amannak a birtokéban ugyanis tud az ember tanita- ni, emezéhen meg nem. ‘Tovabba az érzékleteket nem tarthatjuk bélesességnek, noha legpzigorabb értelemben vett megismerései az egyes dolgoknak. ‘Azonban semminck sem mondjak meg a miértjét; az érzéklet pl. nem azt mondja meg, hogy miért meleg a tz, hanem sak azt, hogy meleg. Természetes that, hogy aki a kozinséges éraékleteken til cldszor talél ki még valamilyen mesterséget, at az emberek esodsl- jék, nemesak azért, mert hasznos a taldlménya, hanem azért is, mort 6 maga bilesnek é a tobbick koziil kivalénak mutatkozik. Ha pedig egyszerre tobb mesterség feltaldlisdrdl van s26, amelyek keozil némelyek az életsziikségletekre, mésok pedig a szemlélédé Glet drémeire vonatkoznak, az utobbiak feltaldldit mindig bileseb- beknek tartjuk az elébbieknél, mert az 6 tudomanyuk nem a haszon- rairényul. Igy értheté, hogy csak mikor az ilyesmi mind készen volt, akkor talditak fel azokat a tiszta tudoményokat, amelyek sem a gyo- nyériségre, sem az életsziikeégletekre nem vonatkoznak, ésps elésadr azokon a helyeken, ahol volt az embereknok rééré idojuk Rrért fejlédtek ki pl. a matematikai szakismeretek eldszbr Egyip- tomban, mert ott volt elég szabad ideje a papi torzsnek. Hogy azonban ennek a tudoménynak nem alkotés a eélja, az kiviliglik mar a legrégibb béleseldk példajab6l. Az emberek ugyan- ig moots, meg regen is. esodallonis Kovetkeridhen kent lo70- falni. Kezdetben a hozzajuk legkizelebb e36 csodélatos dolgoken Almélkodtak el, majd lassanként tovabbmentek ezen az ton, é wo Flloxsfus". A XIV. sxfzad végét6l kerdve ‘Treneszinsr hatisira gordg eredetiben is olvas- hatvd vile Areztoteléee minden munkdia 1314 dro Ailsziotlése Politko . mivée 16S6:ban latin 6: gory nyelvd parhuramos szBveggeladtdkc k= hemesak mine vorténelm érdekessegd) miver, Fhanem mine tankonyvet ake regi logikailag vezetedk [ea ra vonackoz6 elveket, az URobbiak pedig Kisérlet Gton hatiroztik meg, szokat. Ezen konyv megirisindl az a cll leber igete szemink sl6t, hogy rendbe fogalva elé- {eluk exer" tudominy Terogztett alapelvelt, 4 sat flfedezeselnket is estoljuk azokhoz. ‘Axe remsijuk, hogy eziltal szolgiltot tehe- ink 3 eemakr jovendS. tanulminyoréinak, ‘iel6teazonban targyalsunk részleteire ter- inénky eldezor is egy altalines témat kell tr fyalnunk, espedig a vakuum tormeszetet, Né&- Any iro ugyanisRatérozotean caged a vakuum Teexésee, Misok viszone azt mondjak, hogy formals Kerulmények kéz8te nines. ‘valam! Dlyasmiy amie folytonos vikuurmnak nevezhet- enks de sezére dlapodban kis vakuumok Ie teznck a levegdben, vizben, tOzben és mis tes- tekben le. Ex'az a'vélemény, amelyhez a ma funk. részérél_2 kSvetkezGkben catlakozn fogunk, Es most meg fogluk mutatn kisérieth fio, hogy valéban ez ar igzsi ‘Eldezor fe ol Kell oszlatnunk egy stalinosan clerjede lige. Viligosan meg kell értendnk, hogy minden olyan earedly, amelyet sltalaban Gretnek tartanak, 2 valésigban nem Ures, hem levegGvel van tele. Marmost 2 levegS 2 termésreiloréfusok véloménye szerine az fnyag olyan kis részecskelbsh al, amelyek Lite hhotatanok szimunkra. Enask megfelelden ha valaki ogy lterSlag Ures edénybe Vizet 6nt, 9 Beancatt viezel azonce erfogati levess og bbs! kijonni. Ennek bizonyitisira végerd 2 kavetkeze.kiserietet. Végy egy lisz6hag tires edenye, Forditsd fol & vigyizvs, hogy a tandéan fuggSleges maradjon,ayomed be egy viz- és benyomod mer Fog, neey 3 Tevegs mat oles, dalyoznl, hogy a viz belépjen az edenybe, mint. hogy eldtaleg elfoglales a rendelkezésre alld teret, Es more frp egy lyukat az edény fene- kena vid more mir be tud lépni az edény sz iin, minchogy 2 eon. ‘De ha2 visb6t, miel6te a Iyukat fread volna és mege forditva’ megvizsgilod 3 belsejét, azt taldlod, hogy a2 teljesen szdraz maradt, ‘Exel bebizonyicoteuk, hogy a levegS anyagl sxybereancis. Es most eérjUnk visza azokhoz, aklk teljes mértékben tagadiik a vikuum létée, Terme etesen lehetsages sximukra, hogy rengeteg Srvettalijanak’ mindarok megvilaszolasira, amit mi eddlg mondeunke és isérlet! blzonyi- Gk bidnyaban Togikgjuk esetleg konnyG gy Zelmet arathatna, Eppen.exért_ bemutatunk sMolyan jelenségeken Keresztil, amelyeket snindenkl megtgyeinee — ket eényt. Elbszor is eteziolyavalami, amie folytonos vékuume fevezhetUnk, Ex azonban csak a természet Slengben léterik, é lécezik a természetnek ‘megfelelden is vaicuum, hacsak ks, srétosztott mmennnyisdgekben is. Azt Is megmutattuk, hogy Thyomés alae a testek calle ezeket 3 szét- fmtote vakuumolat. Demonstricionk semmi= {aie ibdvse nem enged majé meg ezeknek a Exdcraaroknak. A demonstricio tljira szUke SigUnk van egy fémgombre, korulbeldl nézy pint. kapactisura, amelyet olyan vastagsigd famlemexbéi kell’ késziteni, hogy ellenilion bbirmaly éxtzenyomis! kisérletnek. A gomb Ieg- “Air all hogy legyen. Egy rézcsovet (egy hen ‘gore ogy vokony furaial)dgy kell a gmbbe be- Erésitens hogy ne érintee a belepes helyével ‘Semben’lev8. gombfelulecet, harem hagyjon ta viz befolyisdnak. A cs5 nyslion KI kb. hiram huvelyknyire 2. gémbbsl. A gombnek sazta réaréeamely 5 eaSvecske bevezotest helye ter van, mog Kell erésiten! oforrasztSval figy, hogy a8 6&2 gomb ogy folytoncs fll Teese alkoston, Vigydzn kell arra, hogy 2 gomb- be beviee laveg® trimara semi leneréséy se lage, hogy vaumlen repddin evertk most anaiziligk réstleteben a kisriet lefolyast. A gombben Kezdett fogva lovegs van,’ mine ahogy minden colyan edtnyben i, Imelyet 4 mindennap) életben Uresnek neve- 2Unk. Ee leveg8 betditi ax egészteret, 6s fo- iyamatotan nyomia.a leziré ‘alakat. Namér~ ‘ott. Logikusuink szerint, minchogy semmiéle tres hely nines benne, teljeren Tehetetlen 2 ombbe vizet vagy bb lavegét bevinni hacsake fem tivoztk levegS az edény belsejebél. To- Sbbs, ha mégle mogkisérelnéenk, hogy levegse gy vizet ersitersink be, a2 edeny — tele favon — saat kell hogy durranjon, mieléte ex lehetSvé valna. Ns ot van. Es mi e&reénik a vax Ieasgbant Ha valaki az jkale a esSre tos, Igon nagy mennyisggd levegse cud 2 gam ‘jel anelkul, ogy 2 Benn tevé levegS ols worms. EZ a klsérlet viligor bizonyitékae Sein annak, hogy a gombben lev8 levegSré- Srecskék belepeéselédtek. abba a vikvumbs, Amely- a részecskee kréee van. A esovet Defoge uljunk elvevése utan az 2 leveg6, amit Betdjeunk, nagy zai és hevesen kitavodi a levegs expanzioia mint, ami rugalmassiginak tulajdenithaes, Ha forditore Kisdrletet végzlink, 2 gombbst igen. nagy menayiségdlevegde szfvhatunke ki ahalkdl, hogy birmiyen kevés leveg® ts be- hatolna anak helyére. Ez a Kisérlee megeyS- ben bizonyits, hogy a gdmb belsejében egy felyamatos vikuum alakure i SZTRATON. (FARRINGTON [1.9}, pp. 173176) 1.38 idézet "Akkor Lucius motolyogva aze monde: tram, suiveren megreszem, feltéve, hogy nem fogeok. benninket.Iscentelenséggel vadolni, ‘mine ahogy Kleontsz gondolta, hogy a garogsk- eka sramoss! Arsrtorkhosze a birerig. elé Kellene idéeni_ és. lstenkaromlaséee elfen, ‘minthogy viligotalapjaiban rizea meg. Usyar~ IS ez az ember, hogy megmentse a jelenségeket, 82 nagyobb dolgok fell is kezdtek kérdéseik lenni, igy pl. a Holdnak valtozésai fell, ¢ 8 Napnak és esillagoknak jérésw és a mindenség kletkezése feldl. A kételkeds 6 esodalkoz5 ember pedig tudatlan- nak érzi magét — exért a mitoszkedvelé is valahogy filoz6fus, mert f mitosz is esodélatos eseményekbél ll —, # mivel azért filozofil, hogy a tudatlansighd! kiszabaduljon, viligos, hogy az elsé filoz fusok is a tudoményt a tudés kedvéért koresték, = nem a beldle fakad6 més egyéh haszonért. Ext kilénben maga a tény is bizonyi ja. A tuddsnak ez a fajtéja ugyanis akkor kezdédott, amiktor mér az ‘Slot kényelmére és élvezetére wziles6ges dolgok esaknem mind meg- voltak. Viligos tehét, hogy ext a tudoményt nem valami més ha. szonért keressik, hanem azért, mert ahogy szabadnak a7t az, embert mondjuk, aki Snmagéért van é nem misért, dgy a tudomanyol koaiil is egyedill ez a szabad, mert egyediil ex van Snmagaért. Epp eaért méltan hihetnék azt, hogy ennck a mogszerzése vob, mint tember! feladat. Mert sok dologban rabszolga an emberi természct, igyhogy Szrosioésr. szerint ,egyedill Istent illeti meg ez az ajén- 46k", saz embernek nem ilik egyebet keresni, mint a mugahon mért tudoményt. Ha tehét van valami igaz a kiltOk mondéséban és valé- ban irigy’ az istenség, akkor esakugyan foltehetd, hogy ez a mondés TSképp arra vonatkozik, 6 szorenesétlenek mindnyéjan, akik til: sagosan magasra emelkedtek. Azonban sem az istenséget nem szabad irigynek tartanunk, mert mint a kozmondds véli: ,hazudnak a kol- tok, sem mas tudoményt ennél becsesebbnek. Ui. a legistenibb (tudomény) a legbecsescbb is, [lyon pedig kétféle értelemben is exye- dill ez lehet: vagy azért isteni, mert foképp Isten a birtokose, .vany fazért, mert isteni a targya. Ez a két tulajdonsdy pedig sak ebben a mi tudoményunkban van meg, mert egyrésct azt mindenki elismeri, hogy az Tsten az okok kixé tartozik, és bizonyos értelemben kezdet, masrészt pedig ennek a tudoménynak egyedil vagy legalabbis £5 Képpen Isten a birtokosa, Lehet azért, hogy e tudoményndl a tobi tudomény szikedgesebb, de ogy sem beosesebb. ‘Ha tehat ext a tudomanyt megszereztiik, épp az ellenkeaS dlla- potha Kell benninket juttatni, mint amelyben a kutatis kezdédni Szokott. Mert, mint mondottuk, az ember rendszerint azon kezdi, hogy esodélkozik, hogy valami igy van, ahogy van. {gy esodélato: sak az automatdk mindazok elt, akik még nem ismerik az okait — hhasonléképpen a Napnak forduléi, vagy az, hogy a négyzet étmérdjo nem mérhet6 bssze (nem mérhetd meg) az oldalakkal, vagy a négy- zet dtmérbje oldalai arényénak az irracionalitésa, Mert csoddlatosnak tinhetik fel mindenki elétt, ha valami a logkisebb mértékegys6gzel fel nem mérhet6. Azonban (mindennek) az ellenkezdjére & jobbra kell a kGzmondés szerint fordulnia, mi- Ként ezekben a kérdésekben is, hogyha tanulés itjén clsajétitottak @ dolgokat, mert semmin sem esodalkoznék annyira a mértanhoz Grt5, mint ha az dtmér6 dsszemérhet6 volna. ‘Aniszrorsiiisa: Metafizika I. (Hatasy-Naay J6zsee forditéisa) ‘A megismerés vizegélédésaink térgya és az emberek tigy gon- doljak, hogy addig nem ismemek egy dolgot, amig fel nem foghat. jake a , miert”jét (ami az eredend6 ok megértését jelenti). Vilégosan eat kell nekunk is tenntink, mind a keletkenés 66 megsziinés, mind Iiridenfajta fizikai viltozdasal kapesolatban, hogy azutén elveiket mogismerve, barmely probléménkat exen elvelre vezethessik vissza. ‘Az egyik értelemben (1) tehét az, amib6l egy dolog keletkezik és ami dllandéan megmarad, nevezhetS ,,ok"”-nak; példéal egy sz0. bor bronzanyaga, az edény ezilatje é az sltalinos anyag, melynek egyike fajtdja a bronz & az eziist (8in) ‘gy mésik értelemben (2) a forma, vagy Gsalak neverhetd ,ok""- nak, vagyis a lényegi meghatérozds (példéul az oktav esetgben 2:1 viszony) 6 a definicis részei (clbos ) Temet egy mésik ok (3) a véltoras, vagy nyugalomba jutés ere- dendé forrésa; példdul egy ember, aki tandesot ad, oknak tekin- tend6; az apa oka a gyereknek (doy tis wirhre0c). Vega (4) aban az értelemben, hogy mi a eéi: az aminek el- éxésére™ valamit eselckszilnk, is oknak nevezhet6; példéul az egész- ség az oka a sétélgatésainknak (1d 08 dvexa).Marmost a fizikus feladata az, hogy exen négy okré] mindent megtudjon és ha probléméit ezekre vezoti vissza, a ,miért”-ct tudo. mdnya sajétosséginak megfeleléen jelilje kia négy ok — ax anyag, @ forma, a mozgaté és ,,az aminek elérésére treksziink” - kézil. Anisirorenésa: Fizika, IZ. 3 14 Az antik szaktudomanyok csticsteljesitményei ‘A nagy szintézisek kora elmilt. A hellenizmus kitermeli a szaktudést: a matematikust, a csillagiszt, a geogréfust, a fizikust, ‘az orvost, a hotanikust, s6t.a modem értelemben vett mémdkot is A szaktudoményok mér énéllé dlotot éinek, de a tudds személye még legtabbszir daszekaposolja ket. ARKHIWEDESZ matematikus, fizi- kus és mémdk. Evkzeriszt geometriaja teszi hiressé, de kony- vet ir az optikeirél és a zenérél is, APoLtGNt0sz, mar szik spektrams szakmatomatikus: a kapszelotek klasszikusa. De kéztik még a leg- Gtfogébb szellem, Ankunskpést is ecaktudés és nem filoz6fus; pon- tosabban: nem térekezik arra, hogy egységes vildgképbe foglalja ismereteit. Igy a filoz6fia tarténetérél 87616 konyvekben legfel- jebb meliékes utalist talélunk novidkkel kaposolatban. ‘A filozdfiatdrténet igazsgtalan veliik szemben, amikor nem beszél az emberi gondolkodés alakitéssban jatszott dént6 szerepik- r6l. Az eukleidesai geometria kézvetlen hatdsdrél — itt Srrwoztra vagy Kawrra gondoljunk —nem is beszélve, kozvetett hatésa nyu. gat szcllemének formélisira szinte felmérhetetlen. Kézismert, hogy a Biblia utén Euxuenész kinyve jelent meg a legtibb kiadas ban. Bétran mondhatjuk, hogy kétezer év minden generdcidja ezen a kényvin keresztill tanult meg logikusan gondolkodni, é tanulta meg élvezni egy, csak logikai elemekbél felépitett mfalkotds szép- ségét. 1.4.1 Arkhimédész Ankunméndsz (1.4~ 1 dbra) kapesolta dasze eldsair a matema: tikét 630 fizikét, mogszabaditva ezt a kapesolatot a pithagoraszi misztikatél, é ezzel mintéul szolgélt a XVII. szazadi természot- tudoményos forradalom sziméra; {gy ezen kereszttil mai tudomé- nyos vilégképiink, mai technikai civilizdciénk, annak minden fel- épitményével egyiitt, benne keresheti eredetét. ‘Ha keztinkbe vesziink egy mai fizikakinyvet, mondjuk az él- talinosan hasandlt kézépiskolés tankényvet, amelyben tehét nem izikatdrténetrél, hanem a fizikinak mint tudoménynak ma is érvé- Snyes megillapitésairdl van 976, akkor a legrégibb név, amellyel talilkozunk, Arkmmmipész neve. A legrégibb fizikai’ térvény, amely mindméig az eredeti megfogalmazésban érvényes, ARKHL mépist torvénye az tisz6 testekrél ARKHMEDESZ neve tébb vonatkozdsban is ismerSson eseng fullinknek. Mint az kor egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) mnatematikusn 69 flaikuse, mir Gletében kivivta kortdrsai bamul ‘tt, és igy a mesélé torténelem életének szimos epizbdjat ordkitet- te mey Virnovi0s, a neves rémai épitése, meséli art a tirténctet, hogy ‘Himr6x kinély egy aranykoronat akart mint fogadalmi ajéndékot ‘adni az isteneknek. Ezért meghatérozott aranymennyiséget adott az dtvéanek, hogy készitae ol a koronst e”inaranybél. Az Otvos el is készitette azt. A kindly nagyon meg volt elégedve a korona mé- vésai kivitelével. Felmeralt azonban benne a gyani — bar a koro: na stilya megegyezett az étadott aranymennyiség silydval —, hogy az dtvés elosalt ax aranybél, é a hidnyt ealisttel pétolta, Mepkérte Anxnmrépészt, hogy taliljon ki médszert arra, hogyan lehotne megéllapitani a korona épséghon tartdsa mellett azt, hogy valdban szinaranybél van-e vagy arany-eziist otvézetbél. Anninnéptisz exon & problémén toprengett akkor is, amikor a furdébe széllt, feltételezte, hogy az égbott mordulatlan ma rad, 652 Fal egy ferde kar mencén mozopy mic Kézben a sajat cengelye Keril is forog. ‘De mennyivel inkabh fore alték & vigor azok, akik feltesiky mine ahogy th tesitek hogy 4 Hold tulajdonkeppen. oly Fold». De mégis oce var 2 Hold srimira egy segitsdg, amely megmenti St leeséstI: a mor. 45s 6s forgasinak lendulete. Ahogy a kédarab- ik és mas sulyok egy parictyira helyezve Klaséstal megvédhetck ‘azza, hogy. sebeson Kérbeforgatjul, éppen Ugy a Held sem mozog 4 Slydnak megfeleiden, miutin az esdsée megs Ale kermozgisinak ere, még ha feltcelezzuk {estek Birmlyen Imozoghasesnak 32 Egben, mégisy lssuk be, hogy ef nem bizo- nyltek arra nézve, hogy a Mold nem olyan, mine a Fold hanem csak azt mondls, hogy egy {lal tase olyan helyen van, amelyen 2 terme szeténdl fogva nem Kellene lennie. Nemde az Etna wishinyé tire is természeteienesen van Fld alee, 62 mégsem szGnik meg ezslal edz. ek lenni. Vagy pelig ha Sezirjuk, akkor Konnya é folfele akar mozogni, mésie lefele rmozog, ahova a vermészetendlfogva nem abad ‘Upyanis haa vilignak egyettenegy része sem lenne olyan helyen, ami 2 természecének nem felel meg, hanem mindegyik dolog 2zon 3 helyen van é olyan tuajdonsigd, amilyennek a termé- ‘zettdi fogralenn’ kel, 6 yen madon nem is ‘olna sxutaeg sem! vileozigea de ser! maz {isra, 6 rem is lenne erre sermiféle akalom Kezdectatfogva, é& nem tudom, hogy mi leane {latent gondvleelés munkdje, vagy mibl alma ‘Zeusznak, az atyinak és teremtOnek a tevé- ikenysége Egyalcain nem valészind, hogy 3 Holdnak & felstine tellesen egyenietes é Sima, mint a hyugode tengeré. Inabb az a valéerind, hogy 18 vondsiban & Foldre hasonile. Vagyi= yet helyeln sxép és kedves, ragyogé hegysl vanrak és tines rons PLUTARKHOSZ: Are o holddnyérban 14-1 dove ARKHIMEDESZ (1, ¢. 2872. ¢. 212) Sairakur tralban szuletete, Ap, Pbeididsz asztconémis- wal is fogalzorore, Kéeali kapesolatban vole SzUrakuseal uralkodSesalsdfval, Hlran klry- Iyal 65 aval, Gelonnal. alin rokonuk ts volt Alexandeldban tanule Eukleidesz kozvetlen uted 83