19.

Az llandsult nyelvi formk (szls, szllige, llandsul szkapcsolatok,

nyelvi panelek)

Az n. frazmk, olyan szkapcsolatok, sajtos szszerkezetek, mondatok,

amelyekre az alaki s jelentsbeli sszeforrottsg jellemz. Teht van egy lland
alak, melyhez egy lland jelents tartozik. Jelentsket gyakran egy szval
vissza lehet adni, tvitt rtelemben hasznljuk ket. Jellemz mg rjuk a
hagyomnyrz funkci, felidzhetsg, kzkeletsg, kpszersg (knnyebb
ket elkpzelni). A hangulatunkra prblnak hatni. Sokszor tloznak, nagytanak,
gyakran humorosak, gnyosak. A frazmkkal foglalkoz tudomnyg a
frazeolgia.

Tbb tpust klnbztetnk meg:

Hasznlat s alaktan szerint csoportosthatjuk ket.

Az els csoportba a trsalgsi fordulatok ( Mijsg?, Hogy vagy?, Ezer ve nem

lttalak), npmesei fordulatok (Egyszer volt, hol nem volt, Az veghegyen is
tl, ahol a kurta fark malac tr), krlrsok (lgatja a lbt,vagyis
lustlkodik), eufemizmus kifejezsek(alulrl szagolja az ibolyt), felkiltsok
tartoznak bele.

A msodik csoportba a szlsok, kzmondsok, szlligk tartoznak. A szlsok

tvitt rtelm kpek, metafork. Jelentsket egy szval lerhatjuk, 2-3 szbl
llnak. (Veszett fejsze nyele=hibaval,Dunt lehetne rekeszteni velk= sokan
vannak). Ide tartoznak mg a szlshasonlatok, a mint s az akr
ktszavas mondatok. (Szegny, mint a templom egere.)

A kzmondsok ltalnos rvny megfigyelsek. A mindennapi let ltalnos

tapasztalati szablyait, gyakorlati blcsessgeket fogalmaz meg, vszzados
tapasztalattal s tant szndkkal. (Addig sd a vasat, amg meleg.,Nem zrg a
haraszt, ha nem fj a szl.) Vannak emberrel kapcsolatos (Lassan jrj, tovbb
rsz.), gazda regulk, egszsggyi (A tisztasg fl egszsg.) kzmondsok.
Megszoksbl, hasznlunk kzhelyes fordulatokat is (Ami nem ksik, nem mlik.)

A szlligk, abban klnbznek a szlsoktl, kzmondsoktl, hogy eredetk

kimutathat, ismerjk a szerzt. Tbbnyire a Biblibl, egyetemes, magyar
trtnelembl, magyar irodalombl (Tett halla az okoskods) s
vilgirodalombl (Lenni, vagy nem lenni.) maradtak rnk hres emberek szlsai,
rsai.

Tovbbi frazmknak tekintjk a szitkozdsokat, politikai jelmondatokat,

srfeliratokat, graffitiket, falvd feliratokat s persze a tipikus talls krdseket.

A szlskevereds, sablonos, kzhelyes hasznlat tipikus hasznlati hibk.

Sokszor rossz helyen, rossz idben hasznljuk ket.

A legjelentsebb szakirodalma O. Nagy Gbor, Mi fn terem? cm knyve.