A hideghbor kora

A II. vilghbor lezrsa: Az 1945. februri jaltai konferencin a Biztonsgi

Tancsnak lland tagjai vtjogot kapnak. 1945. 06. 26-n megalakult San
Franciscban az ENSZ (Egyeslt Nemzetek Szervezete, 51 alr orszg,
mkdse: BT, Kzgyls, tagszervezetek pl.: UNESCO, FAO).
1946 nyarn megkezddtek az eurpai hbort lezr bketrgyalsok, melyet
1947. februr 10-n rtak al Prizsban, Magyarorszg is. A bkeszerzds
kvetkezmnyei: (1) Kzp - s Kelet-Eurpa szovjet rdekszfra lett. (2) Az
atombomba birtokban az USA vlt a vilg legfejlettebb politikai s katonai
hatalmv.
A hideghbor klasszikus kora (1947-53):
Az USA s a Szovjetuni ideolgiai-, gazdasgi- s politikai hborja, de nincs
kztk fegyveres konfliktus. Az idszak 1947-1962-ig tartott (Truman elvtl a
rakta-vlsgig). Churchill fultoni beszdben, 1946-ban kijelentette, hogy
Eurpt vasfggny osztja keresztl. Vagyis a Szovjet-unival szemben
kemnyen kell fellpni, mert klnben folytatjk az elre nyomulst.
Truman-doktrna meghirdetse 1947. mrcius. Az USA nem tri el, hogy a
Szovjetuni megvltoz-tassa a II. vilghbor utni helyzetet, ezrt az USA
segtsget nyjt minden olyan orszgnak, amelyet a kommunizmus trnyerse
fenyeget. Cl a kommunizmus feltartztatsa.
Marshall-terv kidolgozsa 1947-ben, a Truman gazdasgi vetlete. Az eurpai
orszgok ellen tudjanak llni a kommunizmus terjeszkedsben, ezrt stabilizlni
kell a gazdasgukat. Az USA rdeke a gazdasgi fejldshez piacokra van
szksg. Sztlin megtiltja, hogy a Kzp s Kelet-Eurpnak, hogy elfogadjk. gy
gazdasgilag is kettvlik Eurpa. A nyugati orszgok 10 millird dollr
tmogatst kapnak, ami 90% segly s 10% klcsn. Ezzel a tmogatssal
stabilizldik a nyugati orszgok helyzete. Megindul a gazdasgi fellendls.
Nmet krds: A vilghbor utn Nmetorszg s Berlint is ngy megszllsi
terletre osztjk (angol, amerikai, francia, szovjet). 1947-48-ban a hrom nyugati
zna egyesl, s valuta reformot hajtanak vgre. Vlasza a berlini blokd (1948-
49) Szovjetuni a keleti znban lv NY-Berlint blokd al vonja. Lgi ton
biztostjk Ny-Berlin elltst. 1949-ben ltrejtt az NSZ s a NDK.
NATO megalakulsa (1949): Az szak-atlanti Szvetsg. 10 eurpai orszg,
USA s Kanada katonai szvetsge, hogy az Atlanti rszen fenntartsk a bkt.
Helyi hbor szemben ll feleit az USA s a Szovjetuni anyagilag, katonailag
tmogatta. Nem kzvetlen hbor a kt nagyhatalom kztt.
- Koreai hbor (1950-53): A vilghbor utn kett osztottk. 1950.
szak-Korea megtmadja Dl-Koret, mert egysges kommunista Koret
szeretnnek ltrehozni. szakot, kzvetlenl a Szovjetuni, Dlet az USA
tmogatja. 1953. a panmindzsoni fegyversznet egyezmnnyel zrul a
hbor. Az eredeti hatrok llnak vissza.
Megindul a fegyverkezsi verseny: 1949-ben meg van a szovjet atombomba.
1952. az amerikai hidrognbomba, 1953. a szovjet hidrognbomba.
Eisenhower-doktrna: 1952-tl elnk. Az USA j politikjt hirdeti, hogy a
kommunizmus feltartoz-tatsa helyett, a visszafordts politikjt kell kvetni.

Nemzetkzi konfliktusok a hideghbor idejn (1962-ig):

Varsi szerzds: A szocialista orszgok katonai szvetsge. A tagllamok
egyms terletn csapatokat llomsozhatnak- klcsns segtsgnyjts. (Ok:
az NSZK-t felveszik a NATO-ba (1955), az osztrk llamszerzds (1955)). A
szovjet katonai jelenltet legalizlja a szocialista orszgokban.
Szuezi vlsg (1956): Egyiptom llamostja a Szuezi-csatornt. Izrael, Anglival
s Franciaorszggal szvetkezve tmadst indt Egyiptom ellen. Az ENSZ s az
USA eltlte a hbort. Szovjetuni pedig kzvetlen katonai tmadst indtott.
(November 6-7-n tzsznet.)
Felgyorsul a fegyverkezsi verseny.
Szovjetuni: Az els interkontinentlis raktt hadrendbe lltjk. Fellvik 1957-
ben az els Sputnyik-ot (mholdat). 1961. Gagarin, szovjet rhajs elsknt krl
repli a Fldet rhajval.
USA: Mholdat lnek fel, az r feldertsre. Kmreplket kldenek a
Szovjetuni fel.
Kubai raktavlsg (1962): 1962 szn a Szovjetuni nukleris (kzepes
hattvolsg) atomraktkat szlltani Kubba. Vlaszul Kennedy (amerikai
elnk) Kubt gazdasgi blokd al veszi. A NATO s a Varsi szerzds is
mozgst, amit megoldotta bksen a dolgokat. Eredmnyei: Szovjetuni kivonja
a raktkat s USA feloldja a blokdot.
A hideghbor vei utn egy tmeneti idszak kvetkezett. 1963-ban az USA, a
Szovjetuni s Anglia alrja az els atomcsend egyezmnyt. Novemberben
Kennedy politikai gyilkossg ldozata lett. 1964-ben Hruscsovot egy puccs
megbuktatja, utdja Brezsnyev lett, aki nagyszm fegyverkezsbe kezd.