IV. A LELEK VILAGA 1. A lelki jelenségek = al] LL. A lélek vallisos értelmezései, mi Abrazolasa és tudomanyos vizsgai Az ember az egyetlen ismert lény, aki képes Onmaga- 161 6s a lelkér6l gondolkodni. A lelki jelenségekkel va- 16 foglalkozas igy egyidds az emberiség és a civilizacid megielenésével. A kiilénféle vilagképek mas és més médon vélekedtek a Iélek lényegi tulajdonsdgairdl és eredetérdl, Bizonyos elképzelések szerint a Iélek egy- fajta magasabb rend@ szellemi (éltet6) er6, ami a ha- lallal tavozik a testb6l, A vallésok tbbségére jellem- 4 hit, hogy a lélek fuiggetlen az anyagtol és hal- hatatlan. Ezt az elképzelést, amely szerint a vildgegye tem végs6 soron valamilyen szellemi-lelki alapon nyug- szik, idealizmusnak hiyjék. Ezzel ellentétes elképzelés a materializmus, amely a lelki jelenségeket az anyag muikOdésébol eredezteti A lelki jelenségekkel a miivészetek is foglalkoznak. A miivészek a kor szellemének megfeleléen viszo- nyultak a Iélekhez, Az egyiptomi mivészek alkotasai- nak aza célja, hogy a lélek wilvildgi tyjdt segitsék. A go- rg miivészet a lélek istent harménidjat tiikriézi. A ko- ra kézépkori alkotdsok vallasos torténeteket dbrazol- tak, a szubjektiv-individudlis lelki élmények tavol e tek érdeklddési kérdktdl. A polgdrosodas erdsbdésé- vel a figyelem egyre inkabb az egyén és annak lelki miik6dései felé fordult. A lelki jelenségekkel vald fog- lalkozas azokban a tdrsadalmakban virdgzik, melyekben az emberrel, mint fontos tényezével szdmolnak. A lelki miikédések tudomanyos vizsgalata — amit lélektannak (pszicholégiénak) neveziink — alig tobb mint széizéves hagyomanyra tekint vissza. A pszichol6- gus érdeklédése rendszerint azokra az alapveté lelki miikidésekre irinyul, melyek mérhet@k, és amelyeket gos személy nyilvanval6an megtapasztalhat. =zek kéziil a legfontosabbak az érzékelés, az észlelés, zelem, a figyelem, motivaci6, a tanulas, az emlé- és, a gondolkodas, az alom, a képzelet és a kom- egy ath 60 A pszicholégia annyiban tér el a lélek va lasos, miivészeti, vagy hétkoznapi megkizelitéseitil hogy tudomanyos médszerekkel tarja fel a lelki miki dések torvényszertiségeit. A pszichikum tudomanyos megismerése tab fii bol all: megfigyelés, laboratériumi kisérlet, tesztel és kérdéives vizsgdlatok. Valamennyi — kés6bb tude ményos érdeklédésre szdmot tarté — jelenséget elt szr is természetes kézegében figyelik meg. (Figyei meg osztilytérsaidat, amikor valamin_vitatkoznal Hasonlitsd dssze a megfigyeléseidet a térsaidévall) | megfigyeléses médszer hatranya, hogy nem elégge tir avilagos: az eredmény nagyban fiigg a megfigyelé ke pességeitél, tdrsadalmi helyzetét6l és kovetkeztetést 161. Maskor, mashol, egy masik megfigyeld esetl egészen mas kévetkeztetésre juthat. Mit bits a képen? A megbizhatébb ismeretek megszerzése érdek ben a pszicholégia mas médszereket is alkalmaz. A ke sérlet soran a megfigyelni kivant helyzetet laboraté- riumi koriilmények k6z6tt allitjik el6. A helyzer vale mennyi elemeét kontrolldljék és mérik. Az elemek mee valtoztatasdval tigy lehet kisérletezni, akar a kémikis teszi a kiilénbéz6 anyagokkal és a kémesdvével.Ha pl. az a kérdés, hogy a tanulés hatékonysdiga hogyan figg ossze az alvas mennyiségével, akkor a kisérleti csopor- tok egy részének kevesebb, mig mis részének tb idét tak az alvisra, Ezutén a kisérleti személyek ugyanazzal az anyaggal megismerkednek. Vajon melyik csoport lesz képes pontosabb felidézésre? A tesztekkel kildnféle leiki tulajdonsdgokat (sze- mélyiséget, képességeket, teljesitményeket stb.) mér- ‘ok llyen pl. az intelligenciateszt, vagy barmilyen sze- mnélyiségteszt, Kérdives vizsgalatok soran egy adott térsadalmi réteget j61 képviselé csoportot arrél kér- deaneck, hogy egy bizonyos témaval kapesolatosan ho- gan vélekednek. Ilyen vizsgalatokat végeznek a kézvé- lemény-kutatok, amikor pl. a politikusok timogatott- ségit, vagy a fogyasztdi szokasokat kivanjak feltérni, 1.2, A pszichol6gia alapkérdései A psvichol6giai vizsgal6das Ot alapkérdést tesz fel a leki makédésekrél. Az altalanos pszichologia arra eresi a vilaszt, hogy egy dtlagos, egéseséges felnétt lel- kimiikGdéseire (ér2ékelése, észlelése, érzelmei stb.) nilyen (Orvényszeriiségek jellemzSck. A személyiséglé- Iektan érdeklGdése arra iranyul, hogy milven egyéni kilonbségek tapasztalhat6k az emberek lelki mikdé- sei kiz6tt. A fejlédéslélektani kérdésfelvetés kozép- pontjaban az dill, hogy a személyek kézitti Iélektani kilnbségek vajon honnan erednek: velesziiletettek, vagy a tapasztalatok hatasdra alakulnak ki? (Fejlédés- ldlektani kérdéskort targyal A serdiilékor jellegzetessé- gicimé 2.2. fejezet.) A szocidlpszichologia arra kere- sia vilaszt, hogy a tarsadalom és a tdrsak hogyan befo- hhisolidk a lelki mikGdéseket. Az alkalmazott Iélek- tan az, amikor a lelki mtik6déssel kapesolatos ismere- teket a mindennapi élethen hasznositjak. Ezen tudasok bitokaban miképpen teheté az ember munkavégzése batékonyabba, hogyan valhat boldogabba, belsé lehe- tGségeit hogyan tudna érvényesiteni? Az alkalmazott Kektan harom fébb terilletet tartalmaz: Klinikai, unka- és pedagdgiai pszicholégia. A Wlinikai pszicho- ligia a lelki betegségek megelézésével (prevencid), anonositisaval (diagnosztika) és gydgyitasdval (terd- pia) foglalkozik (lasd A magyar tdrsadalom lelki dlla- potinak dltaldnos jellemzéi, ietve a Lelki problémak a sentilékorban cimé 3.4, és 4. fejezeteket). A munkalé- lektan a munkavégzés sordn felmeriilé lelki mikédé- seket vizsgalja, annak érdekében, hogy a munka haté- onyabb, biztonsagosabb és Grémtelibb legyen (lsd A pilyavdlasztds és A pélyaalkalmassdg cimé 3.1., ilewe 3.2, fejezeteket). A pedagégia pszicholégia fel- adata a tanités-tanulas folyamatainak fejlesztése. (Eta témakért érinti A tanuldsé technikak cimé 3.3. fejezet.) Az alkalmazott pszichol6gia val6jaban az, enber valamennyi tevékenységére vonatkozhat, szen az ember barmit tesz, azt a pszichikus mikodé- seken keresztiil teszi, tehdt a pszicholégidnak vala- mennyi emberi tevékenységre vonatkoz6an lehet mon- danivaldja. A lélek nagyon bonyolult rendszer. Ebbil is fakad, hogy a pszicholdgia révid torténete soran, a kutatok kalonféle valaszokat adtak a lelki mikédésekre vo- natkoz6 alapvetd kérdésekre. Eltéré pszicholégiai is- kolak alakultak ki, att6l fiiggéen, hogy a pszicholégu- sok a bonyolult rendszer mely elemének tanulmanyo- zasdra helyezték a hangstilyt. Az egyik megkézelités az flmok elemzése dital értelmezte a lelki folyamato- kat, Ezt az irdnyzatot pszichoanalizisnek nevezik. Egy masik irdnyzat a tanulds hatasdra megvaltoz6 viselke- dést tekintette leginkabb vizsgélatra érdemes lelki miikédésnek. Ennek az iranyzatnak viselkedés-Iélek- tan (behaviorizmus) a neve. A kognitiv irdnyzat kép- visel6i pedig az informacidfeldolgozas médjat (az lelést és a gondolkodast) emelték ki a lelki mtikédé- sek sorabél. Egy masik irényzat, a biolégiai pszicholé- gia nem az egyes lelki miikédésekre, hanem az ezeket meghatéroz6 agyi folyamatokra helyezte érdeklédése stilypontjat. 1.3. A pszichoanalizis és a behaviorizmus A pszichoanalizis, vagy mas nevén a mélylélektan a XX. sziizad elején, Kézép-Eurépaban (Bécsben) ala- kult ki. Legfontosabb képviseldje SiomuNd Freup volt. A pszichoanalitikusok szerint, az ember dllatias asztondkkel sziiletik, melyek dsszeiitkizésbe keriilnek a tarsadalmi elvarasokkal. Az ember elfojtani kénysze- rill az sztOnei egy részét, és bizonyos nehezen feldol- gozhaté élményeit. Az elfojtott tudattartalmak a tu- dattalan homiélydba meriilnek, latsz6lag elfelejtédnek. ‘Valdjaban a pszichikum dont6 részét irracionalis, k6z- vetleniil nem hozzaférhet6, tudattalan erdk irdnyitjék. A tudattalan megjelenik az dlmokban, érzelmekben, lekedésekben, a testi-letki betegségtiinetekben, ényegé- ben valamennyi lelki mikédésre hatassal van. A pszi- choanalitikus gydgyitas lényege a tudattalan vagyak tudatositisa, A mélylélektan hivei a tudattalan lelki réteg feltérésdra az dlomképek elemzésének médsze- rét dolgoztak ki. Sokan nem tartjak tudoményosan megalapozottnak mélylélektan tantételeit, mégis kevesen vitatjék, hogy Freud meghitdsai zsenialisak voltak. A mai napig Griasi tarsadalmi hatdsa van Freud munkéssdgdnak. Freud az egyik legtabbet idézett XX. szdzadi gondolkodé. A mélylélektannak jelentés hazai képvisel6i voltak, tbbek kéz6tt Ferenczi SAxoe, Roni Geza és Szonpi Lipor. A pszichoanalizisnek jelen- {Gs kisugarzisa volt a magyar irodalomra is. Tobbek kéz6tt Jozsef Attila, Kosztolinyi Dezs6, Babits Mihély, Karinthy Frigyes, Fiist Milén, Illyés Gyula, Szerb Antal életmtive vi- seli magén a freudizmus nyomait. 61Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalizis megteremt6je Az Egyesiilt Allamokban, a fejlett kapitalista tar- sadalmi-gazdasagi viszonyok kézétt, egy egészen mas pszichol6giai felfogdsra volt sziikség. Olyanra, mely alkalmas masok viselkedésének nagyon gyors meg- valtoztatésara. Igy jott létre a XX. szdzad elején az tigynevezett viselkedéstan, a behaviorizmus. Képvi- seldinek a célkitiizése az volt, hogy a lelki jelensége- ket targvilagos (objektiv), mérhet6 adatokon nyugvd (egzakt), ellendrizhetd és természettudoményos escké- zokkel vizsgaljik. A behavioristak szerint csak a visel- kedés valtozdsa figyelheté meg térgyilagosan, mindazt, amire csak kvetkeztetni lehet (pl. a gondolkodés, a tudat vagy a tudattalan), kizarték a vizsgalhats jelen- ségek kGrébél. A viselkedéstanasz” dgy valtoztatja meg a viselkedést, akar egy idomér. Ha a kisérleti egyed a kivint médon viselkedik, azt megjutalmazza, mig ha nem, biintetést ad. A jutalmazis-biintetés gy6gyitaséban, a reklam- és propaganda-hadjératok kivitelezésében taldlkozhatunk a behaviorista eljaras médokkal. 1.4. A biol6giai pszicholégia és a kognitiv iranyzat A biol6giai, vagy mas néven neuropszicholégiai irdny: zat a pszichikus jelenségeket biol6giai alapokon értel: mezi. A vilégegyetem taldn legbonyolultabb szerkeze- te, az emberi agy tébb mint 10-15 milliard idegsejtet és szinte végtelen szémi idegi kapesolatot tartalmaz Az irdnyzat képvisel6i szerint, valamennyi lelki jeler ség hatteréhen agyi (élettani, biokémiai, anat6miai) valtozasok allnak. Ezért azt igyekeznek feltérni, hogy mi trténik az agyban a lelki miikédés — tehat az érzé- kelés, élom, gondolkodas stb. ~ sordn, A lelki jelensé- geket az agyi valtozasok erdsen szubjektiv mellékter mékeinek tekintik. Az irdnyzat nem kéthet6 korszak: hoz, tarsadalmi torténésekhez, bir az orvostechnika fej lddése tj tavlatokat nyitott a neuropszichol6giaban is. Az itényzattal szimos vikighirii hazai szarmaziisG tud6s is foglalkozott: pl. Selye Janos, Szentdgothai Janos, Grastydn Endre, valamint az él6k kéziil FREUND TAMAS. Freund Tamés agykutaté. professzort az agykéreggel szorosan sszeflggd mikodések, az enilékezés, a ranulas, a tudatas éraéke- les kérdeskire érdekl leginkabb. A vildgon 6 hatérolia be eldszdr Pontosan azokat az idegvejttfpusokat, amelyeket a marihudna é a hasis hatbanyaga kézvetlenil befolydsol. Az érdekel benntin- ket, milyen korliények kozove termelddnek az agyban ~ mer hogy termeliidnek — a marihudnaszerd belsd anyagok, & mi az igazi funkcidjuk.” Szamos nemazetkizi dija kbzil legjelentOsebb | a hr eg, er uae 2000-ben pedig elsbként kapta meg a 15 miliéforintos Bolvai-dé- t, melivel« legkitind’bb, nemzeakdzi himevet scerzett hazai ku tatdkat jutalmazzak, al A kognitiv pszicholégia az 1950-es években kelet kezett, és manapsig a leglendiiletesebben fejlédi pszichol6giai iskola. A kognitiv pszichol6gusok az egés: séges szemeélyek tudomanyos igényi vizsgdlata alapjén vonnak le kévetkeztetéseket az ember lelki miikodé- seire vonatkoz6an. Ebben a tekintetben eltérnek ¢ pszichoanalitikusokt6l, akik lelkileg sérillt betegekel vizsgaltak, illetve a behavioristakt6l, akik kisérleti é latok tanulményozasdra alapoztak téziseiket. A kognitiv pszicholégusok szerint, az ember vise kedését déntéen befolydsolja az, ahogyan a viléga latja. Mindenki gy reagal a kornye médszerével bonyolult viselkedé- —igjq ar aan (SREOSOL A Balan sek tanithatdk meg, A behavioris- | ‘egy alapt taga. Az Orbkiddessel seemben tk szerint yalamennyi letki mdki- _ seldsgesen nay sep tuledoniion @ : @ tants ik a2 és hasonlé tanulis dtjén alakul | ieian djatok 12 ewesesiae csecronStt ki. A médszer haszndlataval egé- | Hadd nevethessem Oket az dalam megha- szen Osszetett egyéni viselkedésm6- | tirozott kormyezetben, s azt hazom ki beld- | dosulésok, illetve térsadalmi valto- | Wk art akariok, Mondidcok meg hdny tu: | losulasok, illetve almi vi ddbera, aivesere: depends ea Hie ee zasok valthat6k ki. Az iranyzat | Seukségeieh € én tay fogom Oket tantlan, tarsadalmi hatisai széles kortiek, | hogy a mepflelé szamti mudd, mivés, é tbbek kézétt a lelki betegségek zetére, ahogy értelmezi azt, Ezérte kognitiv Iélektan legfontosabb fet adata annak megértése, hogy mi lyen jelentést nyernek a kitlvilighé érkez6 informaci6k. A kogniti pszichol6gus szaméra a lélek meg ismerése egyenlé azzal, hogy feltér | ja, hogyan értelmezi az ember a ki nyezetét, sportolé és totvaj dljon rendelkezésetekre. 62fd le, kb, egy oldalnyi terjedelemben, hogy szerinted mit abrézol A Ielki mikédések (emlékek, gondolkodisméd, érzeimek, Az informaciéfeldolgozas sordn az egyén alapvetd saikséglete az, hogy érzelmei, nézetei és viselkedése dssz- hanghan legyenek. Ha ez hidnyzik, kellemetlen fesziilt- séget, kognitiv disszonanciat él at, mely a fesziiltség csikkentésére késztet. Példaul ha valaki azt hallja, hogy a dohdnyzas kéros az egészségére és kézben do- hinyzik, az ellentmondasban ll egymassal, tehat fe- sziltséget kelt. A fesziiltség csbkkenthet6 azéltal, hogy abbahagyja a dohanyzast, de azéital is, hogy nem vesz tudomést az informaciérél. Esetleg az is lehet, hogy az informacié forrdsat leértékeli, Ha nem elé megbizhat6 a forrds, akkor nem kell figyelembe ven- 1i, tehat nyugodtan dohanyozhat tovabb, FELADATOK 1, Gyéijts dssze minél tobb lelki mikédést! Hogyan fiigghetnek ezek dssze? Tapasztalatod szerint mi- lyen jellegzetességei vannak ezeknek? (Alkalmazd az 6t pszichol6giai alapkérdést!) 2, Hasonlitsd ssze tarsaidat kildnféle lelki mitkodé- sek alapjén! Milyen kiilnbségek adédnak? 3,Milyen médszerekkel lehetne megvizsgdlni ezeket alelki miikddéscket? 4,Milyen tarsadalmi hasznokkal jarhatna a vizsgéla- tok eredménye? iénak, és mi §.Milyen Agazatai vannak a pszicholdg alapjén kiilonitjik el ezeket? 6.Jellemezd a XX. szdzad legfontosabb pszichol6giai iskolait! 1.Keressetek olyan irodalmi alkotdsokat, amelyeken felfedezheté Freud hatdsa! Elemezzétek ezeket a miveket! a kép! A térsad biztosan valami mast lit ugyanebben a képben, sériilések stb.) hatsissal vannak a killvikig értelmezésére 2. Bevezetés nmagunk megismeréséhez 2.1, Az onismeret A serdiilkor természetes kérdése: , Ki vagyok én?” A serdill6kori fejlGdés olyan, mint a légtorndsz mutatv: nya: ide-oda leng a trapézon. El kell hagynia a gyer- mekkor biztonsdgét, és el kell jutnia a felnéttkori fiig- getlenséghez, Miért fontos az dnismeret? Amikor a gorég utaz6 elzarandokolt Delphoiba, hogy a sorsa irant érdekléd- jOn a jOst6l, egy furcsa felirattal taldlkozott: ,Gnéthi szeauton”, azaz ,[smerd meg énmagad!” Vagyis, ha i merjik 6nmagunkat, akkor tudni fogjuk a sorsunkat A sors 65 a j6v6 a bels6 tulajdonsdgokba, a jellembe, a személyiségbe van rejtve. Ha valaki megvaltozik, akkor egyuttal a sorsa is valtozni fog. A jés arra utalt, hogy az egyén nem teljesen kiszolgéltatott a kérnyezeté- nek, hanem egyéni feleldssége van abban, hogy mit tesz, vagy mit nem tesz meg, mir6l hogyan gondolko- dik, vagy bizonyos helyzetekben mit érez. A helyes dontésekhez mély és vals énismeretre van sziikség. ‘Az onismeret kizardlag az emberre jellemz6 képes- ség, Tébb igényb6l fakadhat: # A belsé harménia keresése, abb6l a célbél, hogy a fe- sziiltségek csikkenjenck, jobb legyen a kézérzet. * Az egyén élete eredményesebbé, tevékenysége haté- konyabba véljon azaltal, hogy a gyenge pontokra fo- kozottabban tigyel, a foltdrt erGforrasokat pedig eredményesebben kihaszndlja, « Hogy knnyebben eligazodjon a vildghan. Az embert az élet azon teriiletein érheti csalédas, ott hoz hibés dontéseket, ahol dnismerete hinyos,Honnan ered a magunkrél val6 tudas? Az dnisme- ret és az énkép egyik legrégebbi rétege a gyermekkor- bol szdrmazik, Tartalma és mindsége elészir is attol fiigg, hogy az életében jelentés személyek (sziil6k, ta- narok) hogyan viszonyultak az egyénher, Ezek a sze- mélyek gyakran adnak visszajelzéseket, minGsitéseket. Az egyén alapjaiban tigy viszonyul énmagéhoz, aho- gyan a meghatéroz6 személyek gyermekkoraban vi- szonyultak hozza. Amennyiben fontosnak, szeretetre- mélt6nak taldlték, akkor 6 is ilyennek fogia tartani magit. Az bnismeret masik rétege a térsas dsszehasonli- tasbél ered. Az egyén a fontosnak gondolt tulajdons4- gait dsszeveti mas egyének jellemzéivel. Az dsszeha- sonlitassal nemesak a sajét helyét fogalmazza meg a térsadalomban, hanem viselkedésmintdkat is dtvesz. ‘Az Onismeret harmadik rétege az énmegfigyelés. Az egyén sajat viselkedését kiilonbéz6 helyzetekben — mintegy kiils6 szemlél6ként - megfigyeli, és ez alapjan kovetkeztetéseket von le sajét tulajdonsdgaira, bels6 {llapotaira viselkedésének okaira, Az Onismeret kiterjedhet a pszichikus jellemz6kre: a belsé tulajdonségokra, képességekre, vagyakra, érték- re és célokra. A test fizikai jellemzdire: ,Hogy nézek ki?” Végiil az Onismeret vonatkozhat a tdrsadalmi ko- tdésre: ,Hova tartozom? Kikre szeretnék hasonlita- ai?” Az azonossagtudat (identitas) bizonyos térsadal- mi esoportokba és statuszokba sorolja az egyént. Miért nehéz redlis nismeretre szert tenni? Az én- kép megvaltozasa azzal a kockszattal jarna, hogy az egyénnek at kell értékelni a kirnyezetét és benne 6n- magat. Ez olyan instabilitast — kognitiv disszonanciat -okozna, hogy a legtébb ember visszautasit minden olyan informéciét, ami jelentésen eltér a sajit maga- ra vonatkoz6 eldzetes ismereteitél. Az informacidkat megsziiri (szelektélja), ami beleillik a korabbi énkép- be azt beengedi, ami nem, arrél vagy eleve tudomést sem vesz, vagy megkérddjelezi az informacié hitelét és tisztességét. Mi sziikséges a valésdghii 6nismerethez? * Tapasztalatszerzés és Onkiprobalasi lehetdség. A ta- pasztalatszerzésre legalkalmasabb és legfogéko- nyabb iddszak a serdiil6kor. # Nyitotisdg. Legyiink magunkhoz 6szinték, és enged- jk be a magunkra vonatkoz6 tj hatasokat. © Onmagunk szeretetteljes elfogadésa. Onmagunk (jellemiink, képességeink) higgadtan elemzé tudo- mésulvételével van méd arra, hogy valtoztassunk azon, amin érdemes valtoztatni. © Villaljuk magunkat é& énmagunkért a felelésséget. Misok masképpen éreznek, gondolkodnak és cse- lekszenek. Tiszteljiik a masok felfogdsat, hogy Ok is elfogadjak a miénket. 64 Erdemes végiggondolni az aldbbiakat a tudatosabb Snismeret elérése érdekében: * Milyen sdrsadalmi csoportokhoz (nem, életkor, fog- lalkozés, életstilus stb.) tartozom? Milyen hatassal vannak ram? Milyen mas csoportokhoz tartoznék szivesen? Miért? + Mennyire tudok azonosulni a t6lem elvért szerepek- kel? Mely szerepek dllnak kézel hozz4m, mely sze- repemet hagyndm el szivesen? © Milyen tdrsadalmi értéket, izenetet kézvetitenek tetteim? Milyen szempontok vezérlik eselekedetei- met? + A miltam mely eseményci meghatéroz6ak szé- momra? Van-e dsszefiiggés a muiltam, jelenem és a Jovdm kozott? * Milyen idészerti és tdvlati célok vezérelnek? Milyen- né szeretnék valni? Mit kell tennem ennek érdeké- ben? * Hogyan banok az idémmel? Gondolj az el- miilt hetedre! Ha az alvast nem sz4mitod, mennyi id6t t6k6uél az aldbbi tevékenységekre: kételez6 te- vékenységek (munka vagy tanulis); baratkozds; egyediillét (4brandozés, gondolkodas); kedvelt te- vékenység, amiben szakért6 akarsz Jenni; hobbi (jaték, szenvedély, sz6rakozas); sport; egyéb id6- t6ltés (tévénézés, mozi, szinhaz stb.). + Most gondold végig, hogy ezeket az ardnyokat szi- ved szerint hogyan valtoztatnéd meg? + Azutdn gondolkozz azon, hogy ezeket az aranyokat hogyan lenne hasznos megvaltoztatni? Ha kevés id6t szentelsz arra, amivel szeretsz foglal- kozni, akkor nem sok dréméd lehet. Ha kevés idét forditasz arra, amit tenned kellene, akkor Allandéan dsszeiitkizésekbe keveredsz.a kiilvildg elvardsaival. 2.2. A serdiil6kor jellegzetességei Az ifjiisdg emléke a legtdbb emberben nosztalgit kelt, A serdiil6kor mégis a legellentmondasosabb korszak az ember életében. Sem serdiilnek, sem a serdiil6 hoz- zAtartozdjénak nem konnyfi lenni. A serdiil6kor forra- dalmi idészak. Minden, ami korabban természetes volt, az most kérdésess¢ vilik. Megvaltozik a tinédzser teste, a tarsadalmi helyzete és kapesolatai, érzelmei, valamint gondolkodasa is. A serdiil6 felttin6 testi véltozdsokon megy keresz- till. A lanyok teste ndiessé valik, a fidk hangja megval- tozik. Erotikus-szexudlis érdeklédésitk névekszik. A serdiil6 lelkében uj érzévek (szerelmi vagyédas, birtok- lasi vagy, féltékenység stb.) egész sora jelenik meg, ami kezdetben idegen és zavard is lehet sziméra. Az érzéki vagyak megélése valdjaban nagymértékben fiigg attél, hogy a tarsadalmi kérnyezet hogyan itéli meg a szexualitast. Ha tabunak szdmit, akkor t6bb szégyenérzet és tobb biintudat térsul a nemi vagyakhoz.A serdiilé mar nem gyermek, de még nem is fel- | ott, s kézben egyszerre mindkett6, A tarsadalmi ho- vatartozdsnak ez a bizonytalanséga hajlamossé teszi a serdiilét arra, hogy érzelmeit visszavonja a csaladtag- | jair6l, és a csaldon kiviili személy(ek)re vigye t. Ez maga is konfliktusok forrasa lehet. Mindezt tetéz hogy nemrég még imédta a sziileit, de most felfedezi a scil6k hibdit, s6t hajlamos az egész felndtt vilég nyilt éslatvanyos birdlatara. Figyelme killnféle esalddon kt- vili csoportokra helyezédik. A ,bandékhoz tartozis- sal” megerésitést és igazolést talAl arra, hogy masok is olyanok, mint 6. A serdiil6k csoportjai hajlamosak el- hatérolédni més térsadalmi csoportokt6l. A csoporto- | kon beliil sokszor igen kemény normdk éInek (pl. ru- hizkodés, viselkedés). A nem alkalmazkoddkat (de- viénsokat) gyakran kikézésitik. Tabb ilyen csoporto- sulds ismeretes, melyck kuildnféle eseményképeket ko- veinek: hippik, rockerek, punkok, rapperek, deszka- sok, techno-, house-, hip-hop-, disco-, grunge-rajon- gok stb. serdiil6 nagyon tud — sokszor kritikatlanul — ra- A serdiil6k csoporthoz tartozési hajlamét kihaszndlni egyes ideol6giai és vallasi moz- talmak, az utanpétlés toborzdsa érdekében. A serdii- 16 csoportba verédve kénnyebben véghezvisz. olyan cselekedeteket, amit magaban soha nem tenne meg. | Kockdzatvéllalobb lesz és a feleldsség is megoszlik. Sok serdiilé hajlamos észténés, azonnali cselekvésre, dtugorva a mérlegelé déntési folyamatot, A serdiilé | fogékony arra is, hogy kitldnféle élethelyzeteket és vi- selkedésmédokat prébaljon ki, miclétt eldénti, hogy nilyen is legyen. A vakmerG tettek, kimaradas, csa- vargas, ivés, olykor kisebb biincselekmények célja az, hogy a serdiilé kiprobalja erejét, igazolja bator aldjaban a felnéttségre valé alkalmasségat. Eppen eek a tényezdk okozzak a serdiilokori megcstiszasok legnagyobb részét. A serdiilékkel szemben a térsadalom igen komoly igényeket fogalmaz meg (tanulds, palyavalasztds, sport stb.), hiszen a tinédzserek szimottev6 teljesit- ményekre képesek. A serdiil6 nemegyszer csodalatos nohéséggal egy életre s2616 miiveltséget sziv magaba, A tinédzser torekvéseit nagymértékben meghatéroz~ tik a kOrnyezet elvardsai. Ha magas, de nem elérhetet- kna merce, és szeretetteljesen hisznek képességeiben, akkor j6zan magabiztossaggal torekszik a teljesitmé- ryekre és a sikerekre. A teljesithetetlen elvardsok in- kabb kudarckeriilé magatartés kifejlédésének kedver- nek: elveszti batorsdgat az tj dolgok kiprdbalasihoz, Azilyen ember elsddleges célja az esetleges kudarc el- | keriilése, A serdiil6 gondolkodasa nagyot fejl6dik. Megjele- tik a dolgokkal és fogalmakkal valé elvont gondolko- és. A serdiil6kor végén mar nem abszolut fogalmak- ban gondolkodik, mint korabban, nem hiszi azt, hogy ninden szablyt el kell fogadni, hanem 6ndilléan mér- legel. Felismeri a hatdstalan térvények és szabélyok médosftasanak sziikségességét. Nem ritkan igen kriti- kus, megkérdéjelezi a hagyomdnyos értékeket. A ser- dlll6 olykor elutasitja a vals4g kovetelményeit is, kép- zeletvildgba menekil, esetleg nagyzésos dbrandokat kerget, gondolatban megvaltja a vildgot, nagy felfede- 76, nagy miivész lesz. Ez, lehet hajtéerd, de visszafogs tényez6 is. A serdiilokori hatisok hossza tévon haté- rozzik meg a késdbbi felnétt életét (életstilusat, igényszintjét, érdeklGdését, értékrendszerét stb.). 2.3. Ki a normélis? Minden ember mas és mas valaszt adna, Nem min- denki tartja épelméjtinek a tarsait, ahogyan azok érez~ nek, gondolkodnak vagy viselkednek. A normalitis megitélése mindig valami dsszehasonlitési folyamat eredménye. Létezik egyfajta tarsadalmi és kulturdlis megegyezés arrél, hogy mi fogadhaté el egészséges- nek. Ez a térsadalmi elvards dontéen hat az egyénre. De amit ma kérosnak (abnormilisnak) gondolunk, az Iehet, hogy a miltban vagy a jv6ben tarsadalmilag el- fogadhat vagy éppen kivanatos volt, vagy lesz. Ne- héz t6kéletes kiilénbséget tenni a normilis és abnor- milis jelenségek k6zitt. Van egy tigynevezett statiszti- kai norma is. Az atlagos a normilis, mig. a megszokot- t6] eltérd az rendellenes. Ezzel a felfogassal az a baj, hogy a korszakalkoté miivész, a nagy feltalalé és az eredeti gondolkods is kikeriil a ,normilisok” kéré- bél, jéllehet az 6 szokatlan dtletei hajtjak a technika, a tarsadalom, végill is a civilizdci6 fejlGdésének kere- két. A kultiirak keveredése és egyetemessé valdsa — a globalizdci6 — soran megfigyelhetd, hogy egyre tobb- féle érzelmet, gondolatot és viselkedést elfogad — to- lerdl — a térsadalom. A massdg énmagdban még nem természetellenes, Lelki segitségre az az ember szorul, aki nem képes boldogan élni, bar ehhez a feltételek adottak lennének. Aki életvitelével zavar mésokat. Aki a képességeit nem tudja val6ra valtani, Akinek lelki betegségtudata van. Aki kart tesz magaban vagy mésokban. A gyakoribb serdiilékori lelki zavarokat részletesen lésd a 3.4., valamint a 4. fejezetekben. FeLADATOK 1. Keress egy torténetet vagy emléket az életedbét, ami valamilyen okbél fejlesztette az 6nismeretedet! 2, Jellemezd a serdiil6k valamely csoportosuldsdt vagy egy divathullémot minél tsb szempontbél (6lt6z~ Kédés, értékek, idedlok, szokasok stb.)! 3. Hogyan jellemzik a sziil6k a serdiil6 gyermekeiket? 4. Képzeld el, hogyan jellemeznéd magad, ha 10 6v miilva visszatekintené! mostani magadral 5. Miben szeretnél valtozni? Mely személyes tulajdon- sdgaidat Griznéd meg id6sebb korodra is? 653. A pszichologia alkalmazott teriiletei = 3.1. A palyavalasztas A felnétté vals minden ember széméra elkeriilhetet- len valasztdsok sorat jelenti, A leend6 felnétt életfor- mat, vildgnézetet, kozdsséget valaszt. A boldogsig egyik ziloga az, hogy képességeinket és tudasunkat ott kamatoztatjuk, ahol tevékenységiink leginkabb Srémét jelent a szimunkra, Nem kénny(i megtalalni ext a helyet. Az egyre bonyolultabb térsadalmi mun- | kamegosztés kévetkeztében kockézatosabba valt a spontn foglalkozisvalasztés. Az egyén boldoguldsén til, fontos népgazdasagi érdek is a megfelelé munka- vilasztds. Hamarabb megtériil azoknak a képzésére forditott dsszeg, akik elégedettek életpalydjukkal. Akik menetkézben dobbennek ra a rossz vilasztésta, azok kés6bb nem dillidk meg a helyiiket, vagy elhagyjak a pilyat. ‘Magyarorszdgon ma 812 bejegyzett foglalkozés ko- ziil valaszthatunk. Mar abban sem kénnyGi tajékoz6d- ni, hogy egydltalin milyen pilydk vannak. Tisztaban kell lenniink adotts4gainkkal és hajland6ségunkkal a megfelelé palyavalasztas érdekében. Az alabbi grafikon a magyar serdiil6k dltal a 90-es évek végén leggyakrabban valasztott szakmdkat tar- talmazza: A helyes pilyavalasztéshoz az alébbi kérdésekre kell megfelel6 valaszt adi © Miaza tevékenységi kr, amit nap mint nap 6rdm- mel végzel? Hogyan képzeled el 10 év miilva az életed? Mit gondolsz, mirél fogsz beszdmolni a 10. éves érettségi taldlkoz6n? Mivel lennél elégedett? Mit tudsz? Milyen kiaknazatlan képess¢geid vannak? Milyen szempontokat mérlegelsz, amikor egy pé- lyat valasztasz? * Milyen lépéseket kellene megtenned ahhoz, hogy a valasztott palydt elérhesd? ‘A munkéval kapesolatos legfontosabb elvardsok @ magyar dolgoz6k kéz6tt: a jo fizetés (48%), a kellemes munkatérsak (12%), az Onmegvaldsitds (8%), a bizton- sdg (7%) és az érdekes munka (4,6%). Az intellektud- lis és egyéb szempontok figyelembevétele (pl. tehet- ség vagy érdeklddés) elértéktelenedett az utobbi idé- ben. A magyar munkavallal6k 52%-4nak (n6k 47%- anak, férfiak 58%-dnak) van mellékfoglalkozasa. 8 4 12 10 o4 A serdiil6k dltal leggyakrabban valasztott szakmak Fovaros! fk Fovaros! lanyok Varosi fuk [DD szamitéstechnika BEG kezlekedeés: 5 joo FE] miszaki vendeglatéipar ED gazdasagi Varosilanyok —Kistelep0lés, ilk KistelepOlés, lanyok ED egészséauayi EB miiveszeti | © kereskedeimi FB épltdipari Mi oktatasi [Ea mezogazdasagi 66Mi befolyasolja a serdil6t a pélyavalasztésban? A serdiil6k 50%-a k6zvetlen kérnyezeti hatdisokra vi- laset foglalkozast, A pilyakezd6k 23%-a ugyanabban aszakmacsoportban dolgozik, mint az apjuk. A kér- ayezeti hatés igen hasznos, de nagyon karos is lehet.. Ha az ifffinak sem a vagyai, sem a képességei nem, egyeanek meg a pilya kovetelményeivel, a réerdszako- lis veszélyes lehet, stilyos vilsdghoz vezethet. Az élet- pilya akkor tudja betlteni szerepét, ha dsszhangban Alla képességekkel és a belsé igényekkel. Assaillék azt szeretnék, ha gyermekiik legaldbb azt wiskolai végzettséget elémné, amit 6k maguk megsze- rextek. Az anyak szeretnék, ha a kordbban meghitisult elképzeléseik a gyermekeik életében megvaldsulna- nak, A saiilék szeretnek olyan pilyakat javasolni, amelyekben alacsonyabb a munkanélkiliség veszélye. A sikeres pélyavalasztés egyik feltétele a j ltsdg. A palyavalasztdst segit6 intézményrendszer a pilyavilasztési tansicsad6, Ezen intézményekben ta- jékoztatnak a pélyavilasztsi lehetOségekr@l, a kiilon- féle oktatdsi intézmények képzés céljairdl, a foglalko- zisok tartalmérél, a felvételi sikerének esélyeirél, a pélydkkal kapcsolatos statisztikai mutatékr6l (elhe- ezkedési esélyck, kereseti Iehetdségek, karrier kil: tésok stb.). A palyavalasztasi tanécsadokban felmérik a jelentkez6 képességeit is. Olyan tandcsot kivannak adni, hogy az a leheté legkisebb pszichés veszteség nellett a legnagyobb eldnnyel jérjon az tigyfél sz mira, A vidéken 616 fiatalok a megyei munkatigyi kozpon- ‘okban és pedagégiai intézetekben, mig a budapestick a Fovirosi Pélyavélasztdsi Tandcsadéban (Deak Fe- rene u. 17.) kérhetnek pilyavalasztsi tandcsot. 3.2. A palyaalkalmasség A munkalélektan mindazon psicholégiai jelenségek kutatdsdval és alkalmazésdval foglalkozik, amelyek az ember munkavégzéséhez kapesolédik. Szerepet kap benne valamennyi pszichikus mitkdés vizsgdlata, és a kézsségben kialakul6 emberi kapcsolatok ismerete és felhaszndlésa. A munkapszicholdgia egyarant szolgal- ja az egyén és a kézisség boldogulasat, hozzajarul a munkavégzés eredményességéhez és a termelékeny- ség fokozédasdhoz, Eszkézeivel igyekszik az egyén sziméra kénnyebbé, biztonsdgosabba és Srémtelibbé tenni a munkat. Pilyaalkalmasségi vizsgalatr6l akkor beszéliink, haa munkaads keresi a meghatérozott munkakérre a egmegfelelébb munkaerét. Az emberi eréforrasokkal valé gazdalkodas els6 tényezdje a legmegfelelébb munkaer6 megtaldlasa, A nem megfelel6 kivalasztés kdltsége késGbb igen magas. A megfelel6 dnértékelés- ek és a j6 beilleszkedésnek is az. egyik alapja a helyes palyavalasztas és a megfelelé munkaeré kivalasztasa. | A killénbéz6 munkakérok mas és mis tevékenysége- ket és pszichikus képességeket igényelnek. Az adott munkakérben megkévetelt pszicholégiai tulajdonsé- gok, végzettségek listdjat az Gn. palyatiikir vagy pa- lyaprofil tartalmazza. A pélyaprofilt a bevdlési vizsgd- latok soran, az adott munkakért sikeresen és sikerte~ leniil vég26 dolgoz6k pszicholégiai vizsgdlataval Allit- jak 6ssze. Vannak olyan tulajdonsagok, amelyek elen- gedhetetlenek egy feladat ellatasdra, vannak olyanok, amelyek eldnydsek, végiil vannak olyanok, amelyek hatrdnyosak a munkakér betdltéséhez, A munkaeré bevaldsa fiigg a részképességek meglététdl, a dolgoz6 érdekl6dését6l, igényszintjét6l is. Egyre gyakrabban szdmitasba veszik a személy fejlGdési-fejlesztési lehe- t6ségeit ‘A munkaad6k leggyakrabban a munkaeré megke- resésére és kivélasztdsdra szakosodott fejvaddsz cé- geket keresnek meg. Ezen cégek hirdetéseket adnak fel, ahova a munkavallalé jelentkezhet. A fejvadasz cégek hirdetéseit a fontosabb napilapokban, az iizleti és gazdasigi hetilapokban (Heti Viléggazdasdg, Fi- gyel6 stb.), illetve egyre gyakrabban az interneten le- het megtaldlni. A hirdetések kézlik a megkivant vég- zettségeket és a palyaprofil rivid leirdsét. A fejvadasz cégek eldszir a jelentkez6k formélis alkalmassiga alapjn szelektdlnak az adattérukban, A végzettség, a hasonlé munkakérben szerzett tapasz- talatok, valamint az ajénl6 személyek (referenciék) alapjan kivdlasztjak azokat a személyeket, akik legin- | kabb alkalmasnak ttinnek az adott munkakér betdlté- sére. A versenyben maradt munkavallal6kat pszicho- || logiai tesztekkel vizsgaljak, a palyaprofilnak megfele- || I6en. Leggyakrabban az alapvet6 lelki mtikédések jel- lemz6it (lsd 1.1. fejezet), illetve az intelligencia szin- tet, a kreativitdst, a szorongésossdgot, a lelki stabilitast |_ és kilonféle szemeélyiségjegyeket mérnek. A fontosabb munkakirdk esetén tin, Extékel6-kivalaszté Kozpontot, vagy exedeti nevén Assessment Centert (AC) szer- olyan Tesenaeies és jartassiigokat igényelnek, melyek lénye- gesek az adott munkakirben, A médszerrel szdmos lelki je- enség (a kommunikécid-készség, a stresszttirSképesség, a mo- | tivacid, a kezdeményez6- és alkalmazkodékeszség, a tarsads mi érzékenység, a vezet6i készség, a kreativités, az elemz6- | készség, a konfliktuskezelés, a kockazatvillalas, a dontési kész- ség, az aktivitds és sok egyéb tarsas késeséy) j6l vizsgélhat6. ‘Tanulési technikak Az emlékezGképesség bizonyos mértékig velesziiletett adotisdg, Fontos, hogy a legtébb esetben mélyebb em Isknyomot hagynak azok az. informacidk, amelyek le- kotik figyelmiinket. Minél tb dolgot megtudunk ar- r6l a dologrél, ami érdekel benniinket, andl kény- | nyebb az tj informacidkat megérteni és raktérozni, 67‘Az unalmas vagy nem igazn értett dolgokbél alig tu- dunk felidézni barmit is. Megkiilnbéztetiink révid és hosszi tava emléke- zetet. A révid tava meméria olyan, mint egy papir, amire felfirkantanak egy telefonszamot, majd hasznd- lat utén eldobjak. A révid tava emlékezetben addig tdrolédnak az informacidk, amig sziikség van rdjuk. Haszndlat utén az emlékképek régtén elhalvényul- nak, majd elvesznek. Ahhoz, hogy valami bekeriilhes- sen a hosszii tava memériankba, a figyelmiinket telje- sen a téméra kell irdnyitani, meg kell érteniink belsé dsszefiiggéseit, majd az tj ismeretet be kell épiteniink a meglév6 ismeretrendszeriinkbe. A hosszi tava em- lékképek Iényegében sosem vesznek el, legfeljebb az informécié eldhivasa jelenthet gondot. Az emlék, is meret kapesolddhat valamilyen kildnleges kdriilmény- hez vagy kédhoz, ami alapjan felidéz6dik. Ha ezt nem sikeril aktivizélni, akkor szembestiltink azzal a jelen- séggel, hogy a ,nyelvemen van a vilasz, de mégsem jon el6”. Ilyen jelenség az, amikor valakinek a neve hem jut az esziinkbe, vagy amikor a tandr nem dgy kérdez vissza egy anyagot, ahogy bekédoltuk. Hogyan tanuljunk hatékonyat « Tanuljunk mindig azonos idében és helyen! Teremt- siink magunk koriil nyugodt kdmyezetet, ne terelje el semmi a figyelmiinket! # A tanulisra szant id6t osszuk fel révidebb iddegy- ségekre! Ne magoljunk egész nap, Iehetdleg 45 percenként fartsunk rovid sztineteket! «© Ha tj téméra tériink At, nézzik meg a felépitését, olvassuk el a tartalomjegyzékét, fussuk at az egé- szet, mielétt a részletekkel megismerkednénk. Az asszkép megszerzése segiti a részletek megértésct és az anyag egészének atlatasat. + Atételeket, alfejezeteket alakitsuk dt kérdésekké. A megértést és megismerést segitheti, ha a megfogal- mazott kérdéseinkre tb forrasbél is keressiik a valaszokat. # Azolvasottakat kapcsoljuk dssze dltalunk ismert dol- gokkal! Minél tb kapesolatot alakitunk ki az meretek kézétt, annal hatékonyabb lesz a felidézés. # Olvasas kézben készitsiink vazlatot a szer26 vagy & téma fontosabb gondolatairél! A kulesfontossagd szavakat, fogalmakat jeldljak meg! Sajdt szavaink- kal foglaljuk éssze az olvasottakat! Ne felejtsiik megjeldlni a forrast! + Céduldkra jegyzeteljiink, minden céduldnak ad. junk dsszefoglalé cimet! Ez késSbb megkOnnyiti jegyzeteink rendszerezését. «A fobb gondolatokat idézziik fel! Lehetéleg hangosan, még jobb, ha valakinek elmondjuk az anyagot. Ellen- Grizzitk, hogy helyesen idéztiik-e fel az ismereteket! A hidnyossgokat érdemes djra dtolvasni, pontositani. # A tarts tudas alapja, az ismeret alkalmazasinak gyakorldsa, ,.Az ismétlés a tudés anyja!” A tanulésra szdnt idé Otddét érdemes az Gin. infor- méacidk felvételére (kOnyvtdrazés, olvasis, internete- 26s) forditani, mig a maradék 80%-ot a tanultak rend- szerezésére, ellendrzésére, felidézésére és gyakorlasa- ra érdemes hagyni. 3.4. A magyar tarsadalom lelkiallapotanak Altaldnos jellemz6i A hagyoményos tirsadalom- és esaladszerkezet meg- ingésa, a magas teljesitménykévetelmények, az infor- maciéaradat, a szerepvaltasok és szereptorlédasok, az elidegenedés egyiittesen a lelki betegségek ardnyanak megnévekedéséhez vezettek a vildg legtobb civilizalt teriiletén, A magyar népesség lelkidllapotdinak muta- tal jok. A hazassigok csaknem fele valdssal ‘A szomszédok kéziil senkivel sem tart kap- csolatot a magyar lakossdg 11%-a, a munkatirsai ko- ziil senkivel a 15%-a, nines baratja a lakossig 12%- nak, 6%-4nak a rokonokkal sincs kapesolata. Magas a szorongésos és a depresszids (érzelmileg lehangolt, biiskomor) szemeélyek szdma, Silyos depressziés tiine- tekr6l szdimol be a 39 év alattiak 2%-a, az 50-59 éve- sek 5%-a, illetve a 60 év felettick 11%-a. Az elmilt évszizadban Magyarorszag mindvégig az dngyilkossa- gi statisztikdk élén jart. Magas az alkoholistik ardnya. ‘A gyakori alkoholfogyasztas okai kéz6tt fontos szerepet t6lt be a szorongis és a hangulatzavar. A 20 évnél fia- talabb fitik 25%-a, de a Kinyok 20%-a is rendszeresen fogyaszt témény alkoholt. Tovabb rontja a képet, ha fi ayelembe vessziik, hogy a viselkedés és a lelki jelens gek szerepet jatszanak a legtobb halalt okoz6 betegség kialakulasdban. A dohanyzas és az egéseségtelen taplal- kozési szokdsok hozzajarulnak a sziv- és érrendszeri be- tegségek kialakulésdhoz. A magyar népesség jelent6s része szenved gyakori fejféjasban, illetve alvaszavarban. Igen gyakori a szervi megbetegedés nélkiili, els6sorban lelki zavarokra visszavezethet6 munkaképesség-csikke- nés, A 29 évnél fiatalabb korosztdlynak leggyakrabban pszichés eredetii okok miatt esdkken a munkaképessé- ge. A magyar lakossig 34%-a panaszkodik neurosikus Hinetekre, kéziiliik 16% stlyos allapoti,, kezelésre szo- rulé neurotikus. (Neurézison a stilyos érzelmi, gondok- kodési és viselkedéses alkalmazkodasi zavart értjk.) A férfiak gyakrabban vilasztjak az ivast és eySgyszerfo- gyasctast, mig a nok inkabb ,cleszik” a nehézségeiket, FELADATOK 1. Gyiijts dssze minél t6bb informédciét a valasztott pé- lydrol! GyGjtsd dssze azoknak a kiemelked6 sze- mélyiségeknek (szakembereknek) a nevét, akik a valasztott palyan sikereket értek el! 2. A kiilénféle foglalkozascsoportokat és jeles képvi- sel6it részletesebben is megismerheted, ha felkere-sed a wwwipalya.hu weboldalt. Keresd meg a téged érdekl6 palydkat! 3. Keresd meg a kinyvtdrban az Egyetemi és Féiskolai kalauz (Greger-Delacroix Kiad6), valamint a Felsd- oktatdsi felvételi tdjékoztato (Oktatasi Minisztérium kiadasa) cimti kiadvanyokat, Tajékoz6dj a felvételi_ | idejér6l, a felvételi vizsgak szabilyairdl és a felvéte- li pontok kiszmitasénak médszereirél! 4, Elemezd minél tb szempont (nem, telepiilés jel- lege stb.) szerint a palyavalasztasi trendeket a lazat (66, oldal) alapjén! 5. Készitsd el az dltalad 6. sztott palya profiljat! igyeld meg testvéred vagy valamelyik ismeréséd tanuldsi szokésait! Milyen tandcsot adndl neki a ha- tékonyabb tanulds érdekében? 4. Lelki problémdk a serdiilékorban 4.1. A taplilkozasi zavarok A n6i és férfi szdpségidedl évszdzadokon at a kvér volt. A zsirparna j6létet, erét, hatalmat és termékeny- séget sugarzott. A huszadik szazad elejét6l egyre in- kibb erdsidatt az az Egyesiilt Allamokb6l érkez6 kul- turdlis nyomés, miszerint a sovanység a kivanatos. Manapsag kévérnek lenni hatrdnyt jelent a térsada- lomban, A munkaad6k két azonos képességit jelent- kez6 kéziil inkabb a fiatal és karesti jeldltet valasztjak. A sovanysiigidealt a média, de még a jatékszerek (pl. Barbie babak) is terjesztik. A szines magazinokban, a reklamokban és a szappanoperdkban ldthat6 férfiidedl assikeres tizletember, aki izmos, karest. Otthon a hi- bitlan alakjat gond nélkiil 6rz6 néidedl varja, Ezt az eszményt sulykolja a modern piaci tarsada- Jom. A mai ember a draga fogyasztotablettaktol, a ve- svélyes sebészeti beavatkozasoktdl sem idegenkedik a tokéletes megjelenés érdekében. A kor kévetelmé- nyeinek megfelelni vagy6 fiatal szmara stilyos kovet- kezményekkel jarhat az a szolid lelki terror, amit a média tmaszt. Nem meglepd, hogy ma emelkednek a tiplélkoz4si zavarok el6fordulasi ardnyai ‘Bickinihetd normals siyinak? A kérdést legyakrabban a test Kiscdiitdsdval vdlaszoljck meg. Testomeg-index = ‘testi (kg) osziva a méterben sedmion testmagassdg négyzeté- Se audipitatg SS ome fvpllsderd 1 Y ? alate lain’ fer etosedt beacnk - Az elhizéis népbetegség. A fejlett vildgban a népes- ség fele tiltaplalt, egyharmada kimondottan kévér. A kovérség hatterében a lelki okokon kivil kulturdlis, genetikus, hormonilis okok is dllhatnak, A kulturé okok soréban fontos szerepe van a helyielen téplalko- 2zdsi szokdsoknak. A zsiros vagy rendszertelen étkezési szokdsok megviltoztatasaval a teststily csékkenthet6. ‘Azevés gyakran potcselekvés. Ha valamit (pl. szere- tetet, nemiséget) nem kap meg az ember, potolhatja a hidnyt az evéssel. A régas az agresszio levezetését is szolgalja. Az elhizas tobb betegség kockézati tényezdje, ezért az enészségtigy viszonylag nagy figyelmet szentel a meg- el6zésére és kezelésére. ‘A k6ros sovinysag, az anorexia nervosa (cjtsd: anorexia nervoza) leggyakrabban 12-18 éves korban kezdédik, jellegzetesen a serdiil6kora Kinyok betegsé- ge. A beteg tigy véli, hogy fogynia kell, hogy vonz6bb Iegyen, hogy eleget tudjon tenni a divat kévetelmé- nyeinek. Az anorexia nervosa dnéheztetést 6s nagy fo- kai sovanysdgot jelent. Az anorexia nervosa alaptinetei: A inetck egy része a ditkok (60%%-dban is eldfordulhat. Az aldbbi tunetek exytttese eset be- széthetiink kezelendé anorexia nervosir6l. Siyfobia: az ellizés- {61 val6 rettegés, stvos sovdnysdg esetén is. Testképzavar: a beteg ‘a sowdinysdg ellenére is KOvéek érzi magdt. Silyhidny: a normd- lis testidmeg-index legaldbb 15%-os hidnya. Amenorrhoea: a ‘mensiruicid elmaradsa, Gyakori a beteg felfokozott testmozgésa (hiperak- tivitds), abb6l a célb6l, hogy a szervezet kaldriét éges- sen el és csdkkenjen a tesistily. Az dllapot jarulékos pszichikus tiinetei az ingerlékenység, a visszahiiz6 az étellel valé fokozott foglalkozds (evés nélkiil), a esikkent éberség és az dsszpontositdszavarok. A bet gek személyiségére jellemzs az eréltetett telj ményvagy és a kényszeresség. Az anorexia gyakori jérulékos tinetei: a csontritkulés miatti csonttrés (hétszer gyakoribb), a szaraz bér, a hajhullds, az alacsony vérnyomas, a hormonzavar, az | emésztési zavarok, a székrekedés. Kezelés nélkiil az anorexia nervosés betegek 8-9%-a 10 éven beliil, 20%-a 20 éven beliil meghal. Az anorexidsok tagadjék Allapotuk stilyosségat, betegségtudatuk nines. Az anorexia nervoséra jellemz6 tiinetek a serdiilé lanyok 4%-Anal fordulnak el6, igy az elhizas és az aszt- mat kévetéen a harmadik leggyakoribb serdilékori betegség. Az anorexids bedillitédas kulturdlis meghatd- rozottsdga egyértelmti. A modellek és szépségkirdlynok | testtémeg-indexe évr6l évre egyre alacsonyabb. Hires anorexidsok: Emily Bronté, Emily Dickinson (XIX, szézadi ir6n6k), Sisi (Erzsébet kirdlyné), Franz Kafka, Calista Flocheart (az Ally Mebeal sorozat fosze- repléje). A koros falinkség (bulimia nervosa) Altaléban a 17-25 éves korban kezd6dik, ezért elsésorban a féis kolds és egyetemista kori lanyok evészavara. A bul mia jellemz6i a kontrollvesztéssel j4r6 faldsrohamok (legalébb hetente kétszer), illetve testsiilycsékkenté 69praktikdk (Snhdnytatés, hashajtézis, vizhajtozés) al- kalmazésa, valamint gyakori koplalis és testedzés. A Az cls6 hazai inverz, anorexids beteg esetét 1997-ben ko- zélte dr. Téry Ferenc pszichidter: A 205 cm-es, 130 kg-os 21 | éves férfi félt kozisségbe meni, mert til kicsinek tartotta bulimias élland6an aggodalmaskodik a teststilya és az alakja miatt. A bulimia (ellentétben az anorexiaval) minden tplaltségi llapotban megjelenhet. A betegség- ben a koplalis, a tilevés és a hanyas valtogatja egymést. A beteg drill, hogy barmennyit chet, mert hdnyassal és hashajt6zassal nem hizik. A bulimi rejtett betegség, gyakran még a csa- ladtagok sem tudnak rdla. A talevé silyos esetben naponta tobbszir is el6fordulhat, és a beteg akar 50000 kaléridnyi ételt is elfogyaszthat és kihényhat egy-egy roham alkalma- val. A bulimids tébbnyire titokban eszik, és perceken beliil lenyomja magaba'az ételt. A bulimids epiz6- dot kiilénbéz6 tényez6k valthatjak ki: fesaiiltség, szorongas, unalom, féradtsdg stb. A faldsrohamokat élénk testedzés kéveti ssteroidokhoz hasonls szévetépit8 honmonok (Pl. tesctoszteron) a scervezetben is termeldd- nek. Fontos szerepik van a névekedésben é az anvagcserében. Hasenélaitdckal nagyméné- Kit izomeyurapodds érhet6 el. Bar a stvos ‘mellékhatdsok nem jelentkeznek azonnal, | hhossattdvon silyosan kérosiiak a2 egéseséer A scteroid fogyascidsa visscafortthatailanul megfordiia a nidk nemi jelleget, a féfiaknal | cxdikkenti a nemi vig. A stv és 4 maj sto~ san kérosodik. A sivrofam aki 20 éves szte- ‘roid fogyaszi6ndl is el6forduthat, Szokatlanul ‘magas a midi és a prosctatardk.eldforduld- sa. A sctervidok kopasesigot & pattanésokat ‘okoznak. Gyakon a herezsugor é az impoten- cia is, A termekenvitd erd csokkentéxe miatt & szereket kordbban férfi fogamzdsgitlinak hhaszndliik. A seteroidjogyasciis megvaltoztat- jaa szembhistget, a stlvos firadisdg & de- ‘presszié vdltakozik a fogyasct6k Korében. Az agresszivitds (az tin. scteroidrjénges) szintén a seroidszedésveleardja. Anabolikus szteroidok & hatéisai: Anabolikus magat. Testépitéssel foglalkozott & anabolikus szteroidot szedett. ‘A zavar hatterében a popkulttira All mely a filmeken, magazinokon és jaté kokon keresztiil csaknem elérhetetlen férfiidedlt eréltet a fidkra. Ha a G, | Joe nevéi akcisfigura teljes méretti len- ne, akkor 139 em-es lene a melikas b6- sége és 69 cm-es a bicepsze. Nem csods, hogy minden mésodik fiatal férfi elége- detlen a megjelenése miatt, és azt gor- dolna idedlisnak, ha 12,7 kg-mal t6bb izommal rendetkezne. Vajon te mit valasztandl, 170-es 10+ vagy 122 kg-os esupa izom testet? Egy hazai felmérés szerint, a testépit6 férfiak 23,6%-a fokozot- tan veszélyeztetett a betegségre. A testépitdk 11%-a ismerte el, hogy anabolikus szteroidokat szed. A bulimidsokndl az Ongyilkossagi gondolatok gya- : koribbak, mint a normal népesség kérében. A buli- | ass mifsok 20-40%-a kisérel meg dngyilkossdgot. A kor- formaval egyéb betegségek is jdrnak: hiénybetegségck, a gyomorsav kihdnyasa miatt a fogak gyors romldsa, nyelGcs6gyulladas és vérzés, nyelécs6- és gyomorrepe- dés, szivizomrost-sorvadés, kiszdradis, a héinyadék légutakba keriilése (aspirdci6) miatti tud6gyulladés, a menstrudcié kimaradésa, A hényds és a vizhajtas mi- atti kélium- és egyéb ionyesztés életveszélyes scivrit- muszavarokhoz és gorcsds rosszulléthez vezethet, A bulimia nervosa el6fordulisa kultirkértol ftig- g6en nagyon valtozatos. Egyetemista n6k kérében az el6fordulas gyakorisfiga 420%. A betegség gyakoribb elGforduldsdbiin \ényeges szerepe van a tomegtéjé- koztat6 eszk6zdk névekv6 befolyasinak Hires bulimidsok: Jane Fonda (az aerobic kirdlyné- je), aki azt terjesztette, hogy tokéletes alakjat kizérd- lag a testmozgasnak kész6nheti. Infarktust kapott, v gil bevallotta, hogy bulimids. A leghiresebb bulimias tagadhatatlanul Lady Diana volt, aki szorongését pré- balta az evés-dnhénytatés ismételgetésével feloldani ‘Az inverz anorexia nervosa olyan testképzavar, A cigarettafiisttel beszivott nikotin 10-15 masodpere alatt éri el az agyat. Ott acetil-kolint szabadit fel, amely ‘esti-lelki élénkséget okoz. A tovabbi szippantés béta-endorfinokat termel, amelynek viszont nyugtaté hatdsa van. A dohanyzés az idegrendszert egyszerre igazgatja és nyugtatja. Ez —leszémitva a kezdeti k6hé- | gést—olyan érzést valt ki, amihez nagyon konnyti hoz- zaszokni. Azon fiatalok kétharmada, akik tél vannak a mésodik cigarettdjukon, dohanyossé valik, Magyarorszéigon a 15 évnél id6sebb korosztdly 38% a dohanyzik. Az egy felndttre es6 évenkénti 3260 szal ci garettaval ~ Lengyelorszag és Gérdgorszdg utan — a vi lag harmadik legnagyobb cigarettafogyaszté nemzete vagyunk. 20 éwvel ezelétt a 13. helyen dlltunk. Az utob- bi 40 éyben négyszeresére nétt a dohdnyzis okozta ha ldlozas. Magyarorszéigon évente 30 ezer ember (75%-uk alkot6crejtik teljében) hal meg a dohanyzas kovetkezté. ben. A dohanyzas okozza a tiid6rak-haliilozas 90%-it, ifarktus-halilozis 40%-At. A dohanyosok élete tlagosan 12 éwel révidiilt meg. A dohdnyzés abbaha- gydsat kévetd egy év miilva mérséklédik a yolt dohanyo- amely a testépit6 fiatal férfiak kézott gyakori. Anaboli- || sok elhalilozési kockazata. Sokkal kénnyebb visszauta- kus szteroidok szedésével jar, annak veszélycivel | sitani az elsé szél cigarettat, mint késobb leszokni rola! egyiitt. A betegségben szenveds férfiak kisportolt, iz- | [7 dohanyads abbahagasinak elduyel azulolsd cigaretta el- mos testiik ellenére is sovanynak, kicsinek és ala- saivasat kévetien: 4 elie ruhieentotee 20 percen bell a csonynak tartjak magukat. Vastag ruhdzatot viselnek, SNe ustaain Gk coke a nem mutatkoznak strandon, mert félnek, hogy kineve- || | $4 Garba exivndkodes menekiodik tik Gket sovéinysdiguk miatt. Kialakuldséban szerepe || | S6rinbolal ‘ van az olyan férfiidedl kévetésének, amely a férfiassd- ‘+ a szén-monoxid kidril a szervezeth6l, a vér oxigéntartalma a at ‘ak - é normélisra emelkedik. got az izomtémeg nagysagaval azonositja. A jelensé- | | s4 gran belt ! get Adonisz-komplexusnak is nevezik. |_| sssokkken a szivintarktus vesasiye, 704,3. A drogfogyasztas A marihudna a legelterjedtebb kabitészer Eurép: ban, A vadkender széritott levele a fil, a virdgabél ki- vont gyanta a hasis. A marihudna pszichoaktiv anyag: befolyasolja az ember gondolkodasdt, magatartasat, hangulatat. Mar kis adagban is rontja a mozgdskoordi- iciot, megzavarja a tér- és az iddérzékelést, Hatasa alatt aut6t vezetni, gépet kezelni életveszélyes! Tartés fogyasztdsa tompitja az érzelmeket és a szellemi ké pességeket, kioltja a késztetéseket. A marihuana rab- jainak kézdmbdssége miatt gondoljék egyesek Artal- matlannak ezt a szert. ‘Az amfetaminoknak nevezett mesterséges élénkit6- szereket kezdetben fogydkiiras vagy frissit6 gydgyszer ként hasznéltak, egészen addig, mig a fiiggdségkivalto hatisuk nem jelentkezett, illetve ki nem derilt, hogy halélt okozhatnak. Ezen szerek kérébe tartozik az Extasy. A legveszélyesebb kabitészer a heroin, Evente tb ezren halnak meg heroin-tiiladagolas miatt Eur6pé- ban, A heroinistat néhdny percig tart6 euforikus éreés (betegesen felfokozott, oktalan jokedv) fogja el, amely hasonl6 a szexuslis kielégiiléshez. A kovetkez6 £6 érdban feldobott - dlomszerté énkivilleti - dllapot- ba keriil, bar a kiils6 személy levertnek (letargikus- mak) latja. Az ,utazdst” kévet6en az intenziv negativ érzések keriilnek tilstilyba, a személy Gjabb adag ké- bitészerre vagyik. Elvondsi tiinetek jelentkeznek: ayugtalansdg, verejtékezés, majd kés6bb izomgér- csik, hanyds és remegés. A megyonds rémlatomasok- kal, érzékcsal6dasokkal (hallucinaci6kkal), sOt sziv- megillssal jaérhat. A heroinisténak egyre nagyobb ada- gokra van szitksége. A heroinista nap mint nap borot- vaélen téncol a drog irdnti fokozott vagy és a haldlos tiladagolds kozott. A szer magas dra miatt lopésra, prostitiiciéra kényszeriil. Az egészségi allapota gyor- san leromlik, a kéz6s injekcidk hasznélata miatt az AIDS 6s a fert6z6 majgyulladas veszélye fokozott. A kokain és annak szérmazéka hasonlit a heroin- hoz, Fokozza az Alléképességet és a nemi végyat, ugyanakkor silyos testi lelki és szocidlis kockdzatokat rejt magaba, Magas dra miatt Eurépaban viszonylag kevesen hasznaljak. ‘AzLSD hallucinogén anyagnak szmit. Eurépaban kevesen hasznéljak, mert a hatdsa gyakran kiszdmit- hatatlan. Bizonyos ragaszt6k vagy oldészerek belégrése a »szipézis”. A ragasztk g6ze nagyon gyorsan hat az agyra, egy szebb vilég elérésének illizidjat (geri. ‘Azonban nagyon gyorsan mérgezést okoz. A szip6z6 nem [étez6 hangokat hall, hallucindl. A silyos s2iv-, mij- és agykérosodas miatt élvezete gyakran halélos kévetkezményekkel jar. Elssorban az alacsonyabb tarsadalmi rétegek tagjai éInek vele. 4.4, A fiatalkori dngyilkosség Magyarorsz4gon naponta 60 ember kisérel meg 6n- kezével véget vetni életének. Az dngyilkosségi kisér- letek fiatal korban a leggyakoribbak. Az egyetemis- tak 6,3%-a kisérelte meg — sajét bevallésa szerint — Snmagat elpusztitani. A fiatal korosztélyban a mé- sodik leggyakoribb halalok az éngyilkossig (suicidi- um). Evente kb. 5000 ember (egy nagyobb falu né- pességének megfelelé emberszim) hal meg 6nkeze Altal Magyarorszdgon. (A legtébb ilyen esemény ma- jusban és hétf6n fordul el6.) Az elhunytak 75%-a ko- rabban mér Kisérelt meg dngyilkossdgot. Falun és ta- nyn a legeyakoribb, tovabba a drog- vagy alkoholfiig- goknél 75-s26r gyakoribb az Ongyilkossagra val6 haj- lam. Az Onpusztitds fele alkoholfogyasztast kévetéen torténik. Az orszag teriiletén htizott északkeleti-délnyugati 4tlé mentén, a dél-alfldi megyék és Szaboles-Szat- mar-Bereg, Jasz-Nagykun-Szolnok és Baranya kéz6tt a legmagasabb az 6ngyilkossagok aranya. Ezekben a megyékben Iényegesen gyakoribb a neurézis és a de- presszi6 arnya is. “Gngyilkossdgot megelOu (presuiciddlis) dlapot jell: Reg- | resid: egy mar meghaladot! életkornak, fejlenségi dllapotnak ioe cea ges seamias 4 farcen eet zmély feladja kordbban megscokorttevékenységeit (sport, ‘hobb), Helafdsidk: a gondola Bese a nega di- Tooke, @ hall kdl moceg.eeak boss fans. A | hall és a szenvedés témdjdnak gyakori emlegetéve. Onagressaid: {f mdsok tengo opens til, One, banda erate | calakul ki. Térsas izoldcid: a tdrsas kapesolatok besztikiilése,el- Az Ongyilkossagi gondolat és a tett kdzdtt igen nagy a killonbség, Kilencszer gyakoribb a figyelemfel- hivo (teatralis) Sngyilkossdg, mint a végzetes probél- kozas. ‘Az Ongyilkossagi kisérlet mindig segélykidltés: ,Fi- gyeljetek ram, nem birom tovabb!” A legtébb ember, aki azon tépreng, hogy eldobja az életét, beszél is szdndékar6l, A tet elkivetése eldtt egy utols6 kisérle- tet tesz, hogy valakihez forduljon. Ezt nevezik ,se- gélykidltésnak”. Ha fenndll a gyand, hogy valaki éngyilkosségi gon- dolatokat forgat a fejében, job, ha egyenesen rikér- ndeziink: ,Néha tigy érzed, hogy nem érdemes éIni?”, mint ha elhallgatjuk sejtéstinket, Ha a valasz nem tél meggy6z6, ra kell venni az érintettet, hogy forduljon segitségért a telefonos lelki segélyszolgdlathoz, vagy egy pszicholgushoz. Amig szakemberhez fordulunk, nem rt néhany 6vintézkedés. Zérjuk el az dsszes gyogyszert, az esetleg élet kioltéséra alkalmas eszk6- zéket, valamint a kocsikulesot! A potencidlis éngyil- kost ne hagyjuk sokaig egyediil! Az ongyilkoss4g nemesak btintudatot valt ki a hoz~ zitartozdkban, hanem kulturdlis mintaként is szolgal. Az Ongyilkossig — mas megoldasi médok hijin - a konfliktuskezelés végs6 médozatava valhat egy adott szubkultiréban, Goethe: Werther szerelme és haldla cimé miivében a £6h6s Sngyilkossdgot kévet el. A mé tdbbszir volt dngyilkossdgi hullém kiindulé pontja. Hasonl6 hatast valtott ki Arany Janos: Hidavatas cf- mii verse, valamint J6zsef Attilanak, Jim Morrison blues énekesnek, valamint a Nirvana egyiittes éneke- sének dngyilkossiga A volt Osztrak-Magyar Monarchidban magas volt, az éngyilkossgok szAma, Az ut6dallamokban (Auszt- ria, Csehorsz4g, Magyarorszig) ma is magas. R FELADATOK 1. SzAmitsd ki a testtémeg-indexed! 2. Szitudcids jéték: Hogyan utasitsuk vissza azt, aki ci garettval kinal meg? 3. GyGjts dssze minél tbb érvet a drogfogyasztds ellen! 4. Milyen egyéb lelki problémék jelentkezhetnek a korosztdlyodban? AJANLOTT IRODALOM A IV. NAGY FEIEZET LECKEIHEZ Atkinson L. Rita, Atkinson C. Richard, Smith E. Edwarl, Bem J, Daryl: Pszichol6gia. Osiris-Szézadvég, Bp., 1994 Federspiel Krista és Lackinger Karger Ingeborg: A \élek egése ségkdnyve. Kossuth Kiad6, Bp, 1996 Frohlich D. Wemer: Pszichol6giai s26tér. Springer Hungarica Kiad6, Bp., 1996 Guinness E. Alma és Scott-Macnab Justine: A \élek és a2 é telem ABC¥e. Reader's Digest Kiadé, Bp., 1997 Lénérd Ferenc: Alkalmazott pszichol6gia. Gondolat, Bp, 1973 Mohés Livia: Talélkozas énmagunkkal. Mora Knyvkiads, Bp., 1979 Popper Péter: A bels6 utak kényve. Magvet6 Kiad6, Bp., 1981