Példatár Az Analízishez PDF

PELDAT AZ ANALIZISHEZ
AR
Jegyzetek
es p
eldat
arak a matematika egyetemi oktat
as
ahoz
sorozat
Algoritmuselmelet
Algoritmuselmelet
Algoritmusok bonyolults aga
Analitikus m odszerek a penz ugyekben
Bevezetes az analzisbe
Differential Geometry
Diszkret optimaliz al
as
Diszkret matematikai feladatok
Geometria
Igazsagos eloszt asok
Interaktv analzis feladatgy ujtemeny matematika BSc hallgatok szamara
Introductory Course in Analysis
Matematikai penz ugy
Mathematical Analysis-Exercises 1-2
Mertekelmelet es dinamikus programozas
Numerikus funkcion alanalzis
Oper aci
okutat as
Oper aci
okutat asi peldat
ar
Optim alis ir
anyt
asok
Parcialis differencialegyenletek
Peldatar az analzishez
Szimmetrikus kombinatorikai strukt urak
Tobbvaltozos adatelemzes
k Ferenc
Izsa
Pfeil Tamas
Titkos Tama s

PELDAT
AR
AZ ANALIZISHEZ
Eo
tv
os Lor
and Tudomanyegyetem
Term
eszettudomanyi Kar
Typotex
2013

c 20132018, Dr. Izs
ak Ferenc, Dr. Pfeil Tamas, Titkos Tamas,
E
otv
os Lor
and Tudom anyegyetem, Termeszettudomanyi Kar
Szerkeszt
o: Dr. Pfeil Tam
as
Lektor
alta: Dr. T
oth J
anos, a matematikatudomany kandidatusa
Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0)

A szerz
o nevenek felt
untetese mellett nem kereskedelmi cellal szabadon
m
asolhato, terjeszthet
o, megjelentetheto es eloadhato, de nem modosthato.
ISBN 978 963 279 235 4

Kesz
ult a Typotex Kiad o (http://www.typotex.hu) gondozasaban
Felel
os vezet
o: Votisky Zsuzsa
Muszaki szerkeszt
o: Gerner Jozsef
Kesz
ult a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0045 szam
u,
Jegyzetek es peldat
arak a matematika egyetemi oktatasahoz cm
u projekt
kereteben.
KULCSSZAVAK: f uggvenyek, sorozatok, sorok, hatarertek, folytonossag,

differencialsz
amt
as, integr
alszamtas, hatvanysorok, differencialegyenletek,
t
obbv altoz
os fuggvenyek, vektoranalzis, gorbek.
OSSZEFOGLAL A Peldat
AS: ar az analzishez az analzis kulonbozo fejezete-
ihez kapcsol odo feladatokat tartalmaz. A fejezetek elejen az elmeleti osszefog-
lal
o szakaszban a feladatok megertesehez, megoldasahoz sz ukseges fogalmak
tal
alhat ok. Ezt kidolgozott feladatok kovetik, amelyek kozott joreszt egysze-
r
ubb peld ak szerepelnek, mindenhol reszletes megoldassal. A megoldando fel-
adatokhoz tartoz o megoldas minden esetben megtalalhato az egyes fejezetek
vegen. A jegyzet alkalmas segtseg lehet k ulonbozo termeszettudomanyokat
tanul o hallgat
ok bevezeto matematika-, kalkulus- vagy analziskurzusahoz.
Tartalom
1. Halmazok, fuggvenyek 1
1.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 1
1.2. Kidolgozott feladatok 6
1.3. Megoldand o feladatok 9
1.4. Megold asok 10
2. Sorozatok 15
2.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 15
2.4. Megold asok 23
3. Sorok 25
3.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 25
3.4. Megold asok 31
4. F
uggvenyek folytonoss aga, hatarerteke 33
4.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 33
4.4. Megold asok 41
5. Line
aris algebra 43
5.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 43
v
5.3. Megoldand
o feladatok 49
5.4. Megold
asok 50
6. Differenci
alhat
os
ag, derivalt 51
6.1. Elmeleti
osszefoglal
o 51
6.4. Megold asok 65
7. Taylor-polinomok, LH ospital-szabaly 69
7.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 69
7.4. Megold asok 79
8. A deriv
alt alkalmaz asai, f
uggvenyvizsgalat 81
8.1. Elmeleti
osszefoglalo 81
8.4. Megold asok 96
9. Primitv f
uggveny 107
9.1. Elmeleti osszefoglal
o 107
9.4. Megold asok 121
10. Riemann-integr al, improprius integral 123
10.1. Elmeleti
osszefoglal
o 123
11. Hatvanysorok, Taylor-sorok 135
11.1. Elmeleti
osszefoglal
o 135
12. Parci
alis derivalt, erint
osk 147
12.1. Elmeleti
osszefoglal o 147
vi
12.4. Megold
asok 154
13. Vektorszamt
asi alapismeretek 157
13.1. Elmeleti
osszefoglal
o 157
14. T
obbv altoz
os fuggvenyek szelsoertek-vizsgalata 163
14.1. Elmeleti
osszefoglalo 163
15. G
orbek es nevezetes mennyisegeik 175
15.1. Elmeleti
osszefoglal
o 175
16. Potenci
alfuggveny, vonalintegral 189
16.1. Elmeleti o
sszefoglal
o 189
17. T
obbszoros integralok 199
17.1. Elmeleti
osszefoglal
o 199
18. Differenci
alegyenletek 211
18.1. Elmeleti
osszefoglal
o 211
vii
viii
1. fejezet
Halmazok, fu
ggv
enyek
A jegyzetben vegig ismertnek feltetelezz uk a kozepiskolaban tanultakat. Igy

peld
aul a halmaz naiv fogalmat, azt, hogy mi ket halmaz unioja, metszete,
k
ulonbsege, egy m asik halmazra vonatkozo komplementere, es gy tovabb.
Szinten feltetelezz
uk a f
uggveny naiv fogalmanak, es az alabbi elemi f
uggve-
nyek alapvet o tulajdonsagainak ismeretet:
p
id, |id|, id q , sin, cos, tg , ctg , expa , loga .
A termeszetes alap u (azaz ahol az a parameter az Euler-fele e szam: e

2,718) logaritmusf uggvenyt ln-nel jelolj
uk.
Ebben a fejezetben csak azokat a fogalmakat targyaljuk, amelyeket a ko-
zepiskol
aban tanultakn al preczebben kell definialni, hogy a kesobbiekben ne
alljon fenn a felreertes veszelye.
1.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ha egy adott H halmaznak az x objektum eleme, akkor az x H szim-

b
olumot fogjuk haszn alni. Az ures halmaz t, azaz azt a halmazt, amelynek
nincs eleme, jel
oli. Ket halmazt akkor nevezunk egyenlonek, ha elemei meg-
egyeznek. Fontos megjegyezn unk, hogy az elemeknek nincs sorrendje (pel-

aul {1, 2} = {2, 1}). A H halmaz a K halmaznak reszhalmaz a (jelolesben:
d
H K), ha H minden eleme eleme K-nak is.
Egy adott H halmaz P(H)-val jelolt hatv anyhalmaz an azt a halmazt ert-
j
uk, amelynek elemei pontosan a H halmaz reszhalmazai. Vagyis
A H A P(H).
aul az {, +, 4} halmaz hatvanyhalmaza

Peld
P({, +, 4}) = {, {}, {+}, {4}, {, +}, {, 4}, {+, 4}, {, +, 4}} .
Bevezetjuk a rendezett p
ar fogalmat. Legyenek x es y tetszoleges elemei
valamely X es Y halmazoknak (X es Y nem feltetlen ul k
ulonbozoek). Ekkor
aron az {x, {x, y}} halmazt ertj
az (x, y) rendezett p uk. Vilagos, hogy itt mar
1
2 1. Halmazok, f nyek
uggve
van sorrend olyan ertelemben, hogy ha x 6= y, akkor (x, y) 6= (y, x). Konnyen
meggondolhat o ugyanis, hogy ebben az esetben
{x, {x, y}} =

6 {y, {y, x}}.
Ket rendezett p
ar (x1 , y1 ) es (x2 , y2 ) pontosan akkor egyenlo, ha x1 = x2 es
y1 = y2 . (A rendezett n-esek hasonlokepp definialhatoak.)
A rendezett parok segtsegevel definialhatjuk az A es B nem ures halmazok
A B := {(a, b) : a A, b B}
at. Igy peldaul

Descartes-szorzat
{0, 1} {2, 3, 4} = {(0, 2), (0, 3), (0, 4), (1, 2), (1, 3), (1, 4)}.
A kesobbi fejezetekben szuksegunk lesz az ugynevezett kib ovtett val

os
szamhalmaz ra. A val os sz
amok R halmazahoz hozzavessz uk a + (plusz
vegtelen), illetve (mnusz vegtelen) szimbolumokat. Jelolje ezt a halmazt
R, azaz R := {} R {+}. Az osszeadas es szorzas m uveletet a ko-
vetkez okepp terjesztj
uk ki R-rol R-ra (az u uveletet is a +, illyetve jellel
j m
fogjuk jel olni). Legyen x R, > 0, illetve < 0. Ekkor
x + (+) := +, x (+) := ,
x x
:= 0, := 0,
+
(+) := +, () := ,
(+) := , () := +,
tov
abb
a
(+) + (+) = +, () + () = ,
(+) (+) := +, () () := +, () (+) := .

Nem ertelmezz
uk ugyanakkor a kovetkezoket:
0 (+), 0 (), (+) (+), () ().
A fenti szabalyok segtsegevel minden R-beli kifejezesrol eldonthetj

uk, hogy
ertelmes-e. Igy peld
aul a
(+) + () = (+) + (1)(+) = (+) (+)

leti o
1.1. Elme
sszefoglalo 3
egyenl osegek azt mutatj ak, hogy a (+) + () kifejezest sem ertelmezz uk
az R sz amhalmazban.
Ismertnek feltetelezzuk a valos (R), a racionalis (Q), az irracionalis (R\Q),
az egesz (Z), a termeszetes (N), illetve a pozitv egesz (N+ ) szamok halmazat,
kul
onos tekintettel a rendezesi tulajdonsagaikra.
Mivel a feladatok megoldasa soran gyakran hasznaljuk, k ulon kiemelj uk
az ugynevezett arkhimedeszi axiomat, amely azt mondja, hogy minden va-
l
os szamn al van nagyobb valos szam. Hasonloan, minden egesz szamnal van
nagyobb egesz sz am, es gy tovabb.
Szinten hasznalni fogjuk a szamtani es mertani kozep kozott fennallo egyen-
l
otlenseget, valamint az abszol ut ertekre vonatkozo haromszog-egyenlotlen-
seget. Azaz azt, hogy
a+b
ab (a, b 0),
2
illetve
|x + y| |x| + |y| (x, y R).
Ezen szakasz h atralev
o reszeben f
uggvenyekkel, illetve azok elemi tulaj-
donsagaival foglalkozunk.
Legyen A es B nem u res halmaz, f pedig egy hozzarendeles, azaz f

rendelje hozza A minden elemehez B-nek pontosan egy elemet. Peldakent
tekints
uk a kovetkez
ot:
A = {0, 1, 2}, B = {, , , },
az f pedig rendeljen 0-hoz -t, 1-hez -t, 2-hoz -t. Ezt roviden u gy rjuk,
hogy f (0) = , f (1) = , illetve f (2) = . Ekkor az f ertelmezesi tartomanya
az A halmaz, ertekkeszlete az {, , } B halmaz. A elemet az f f uggveny
1 helyen felvett ertekenek nevezz uk.
Ugyanezt az f hozz arendelest megadhatjuk rendezett parok segtsegevel
is. Tekints
uk ugyanis a k ovetkezo halmazt
f = {(0, ), (1, ), (2, )} A B.
Vil
agos, hogy egy rendezett par akkor van benne a fenti halmazban, ha elso
koordin
ataja az A-nak egy x eleme, a masodik pedig az az egyertelm uen
meghatarozott B-beli elem, amelyet f az x-hez rendelt. Azaz
f = {(x, f (x)) : x A}.
A fentieket preczebben megfogalmazva a kovetkezot mondhatjuk. Az f

X Y halmazt X-en ertelmezett, Y -ba kepezo f uggvenynek nevezz
uk (es
f : X Y -nal jel uk), ha minden x X-hez letezik pontosan egy y Y ,
olj
uggve
amelyre (x, y) f . Az (x, y) f jeloles helyett gyakrabban az f (x) = y

jel
olest haszn aljuk.
A tov abbiakban szinte mindig az f : X Y jelolest hasznaljuk f X Y
helyett. Tov abb a mindig feltesszuk, hogy a halmazok, ahonnan (es ahova) a
f
uggvenyek kepeznek, nem u res halmazok.
Az X halmazt az f f uggveny ertelmezesi tartom anyanak nevezz uk, es
D(f )-fel jel uk. Azon y Y ertekek halmazat, amelyekhez van olyan x X,
olj
hogy f (x) = y (vagyis (x, y) f ), az f f uggveny ertekkeszletenek nevezz uk
es R(f )-fel jelolj
uk.
Amennyiben az f f uggveny ertelmezesi tartomanya es ertekkeszlete a va-
l
os szamok halmaz anak egy-egy reszhalmaza, u gy f -re roviden azt mondjuk,
hogy val os f
uggveny.
Legyen H az f f uggveny X ertelmezesi tartomanyanak egy reszhalmaza.
Ekkor f |H -val jel olj
uk es az f fuggveny H halmazra val o megszortasanak
nevezz uk az al abbi fuggvenyt:
H 3 x 7 f |H (x) := f (x).
A fuggveny fogalm anak definciojabol (es a halmazok egyenlosegerol el-
mondottakb ol) vil
agos, hogy az f es g f uggveny pontosan akkor egyenlo, ha
D(f ) = D(g) es minden x D(f ) = D(g)-re f (x) = g(x).
Az f : X Y f uggveny injektv, ha k
ulonbozo X-beli elemekhez k
ulonbozo
Y -beli elemeket rendel, azaz
x1 , x2 X : x1 6= x2 f (x1 ) 6= f (x2 ).
Az f : X Y f uggveny sz urjektv, ha R(f ) = Y . Ha f egyszerre injektv
es sz
urjektv, akkor azt mondjuk, hogy f bijektv, maskepp: f bijekcio.
Legyen f : X1 Y es g : X2 Y f uk fel, hogy X1 X2 6= .
uggveny, es tegy
Ekkor f es g osszegen, illetve szorzatan a kovetkezo X1 X2 -bol Y -ba kepezo
f
uggvenyeket ertj
uk:
X1 X2 3 x 7 (f +g)(x) := f (x)+g(x) X1 X2 3 x 7 (f g)(x) := f (x)g(x).
Ha f val os f
uggveny, valos szam, akkor a f f
uggvenyen az alabbi f
ugg-
venyt ertj
uk:
D(f ) 3 x 7 (f )(x) := f (x).
Legyen f : Y Z, g : X Y f uggveny. Ekkor az f es g f uggveny f g-
vel jel
olt kompozci
o j
an azt az X-bol Z-be kepezo f
uggvenyt ertj
uk, amelynek
ertelmezesi tartom anya
D(f g) = {x X : g(x) D(f )}
es
(f g)(x) := f g(x) .
leti o
1.1. Elme
sszefoglalo 5
Tobb f
uggveny kompozci oj
anak kepzesekor a tenyezoket tetszolegesen zaro-
uk, azaz f g h = (f g) h = f (g h).
jelezhetj
Ha f : X Y injektv fuggveny, akkor letezik olyan R(f )-bol X-be kepezo
g f
uggveny, amelyre
(f g)(x) = x
minden R(f )-beli x-re, tov
abba
(g f )(x) = x
minden x X-re. Ezt az egyertelm uen letezo g f

uggvenyt f inverzenek ne-
vezzuk, es az f 1 jellel jel uk. (Az f 1 inverz f
olj uggveny nem keverendo ossze
1
f -fel.) Fontos megjegyezni, hogy teh at
D(f 1 ) = R(f ), R(f 1 ) = D(f ).
A jol ismert sz ogf uggvenyek, sin, cos, tg , ctg egyike sem injektv, hiszen
periodikus f uggvenyek. Ahhoz, hogy az inverz ukrol beszelhess
unk, az ertelme-
zesi tartom anyukat le kell sz ukteni egy olyan intervallumra, ahol a f uggveny
kul
onb oz
o ertekekhez k ul
onbozot rendel. Ezeket adjuk meg a kovetkezo fel-
sorol asban.
h i
arcsin := (sin |[ 2 , 2 ] )1 , D(arc sin) = [1, 1], R(arc sin) = , .
2 2
1
arccos := (cos |[0,] ) , D(arc cos) = [1, 1], R(arc cos) = [0, ].

1
arctg := (tg |( 2 , 2 ) ) , D(arctg ) = R, R(arctg ) = , .
2 2
arcctg := (ctg |(0,) )1 , D(arcctg ) = R, R(arcctg ) = (0, ).
A peldat
ar kes
obbi fejezeteiben gyakran talalkozunk az u gynevezett hiper-
bolikus f
uggvenyekkel, illetve azok inverzevel. Ezek a kovetkezoek:
ex ex
sh (x) := 2 , D(sh ) = R, R(ch ) = [1, +).
ex +ex D(ch ) = R,
ch (x) := 2 , R(th ) = (1, 1).
sh (x) D(th ) = R,
th (x) := ch (x) , R(cth ) = R \ [1, 1].
D(cth ) = R \ {0},
ch (x)
cth (x) := sh (x) , D(arsh ) = R, R(arsh ) = R.
arsh := sh 1 (x), D(arch ) = [1, +), R(arch ) = [0, +).
arch := (ch |[0,+) )1 , D(arth ) = (1, 1),
arth := th 1 , R(arth ) = R.
D(arcth ) = R \ [1, 1],
arcth := cth 1 , R(sh ) = R, R(arch ) = R \ {0}.
uggve
Vegezetul kiter
unk a valos fuggvenyek legelemibb tulajdonsagaira. Az f
val
os fuggvenyt monoton n ov
o nek (illetve monoton fogy o nak) nevezz uk, ha
oleges x, y D(f ) eseten x < y f (x) f (y) (illetve x < y f (x)
tetsz
f (y)). Az f szigor uan monoton n ovo, illetve szigor uan monoton fogy o, ha
x < y eseten f (x) < f (y), illetve f (x) > f (y).
A valos sz
amok H reszhalmaza fel ulrol korlatos (illetve alulr
ol korl
atos), ha
van olyan K val os sz
am, amely H minden elemenel nagyobb (illetve kisebb).
A H halmaz korl atos, ha alulrol es fel
ulrol is korlatos. Az f valos f
uggvenyt
korl
atosnak nevezz uk, ha R(f ) R korlatos halmaz.
1.2. Kidolgozott feladatok

1. Igazolja a ket nemnegatv szam szamtani es mertani kozepere vonatkozo
egyenloseget!

Megold as. Azt kell igazolnunk, hogy ab a+b 2 teljes ul minden a, b 0
eseten. Emelj uk negyzetre mindket oldalt! Mivel a-rol es b-rol feltett
uk,
hogy nemnegatv, ezert ez egy ekvivalens atalaktas. Vegy uk eszre, hogy
2
2

a+b
ab a2 + b2 2ab 0
2
mindig teljesul, hiszen az egyenlotlenseg bal oldalan (a b)2 -et latjuk,

ami nemnegatv. Ebb ol az is jol lathato, hogy pontosan akkor teljes ul
egyenl
oseg, ha a = b.
2. Legyen A = {1, 3, 5}, B = {1, 2, 4}. Adja meg az A B, A B, A \ B,
A B, illetve P(A) halmazt!
Megoldas. Az A B halmaz elemei azok, amelyek A es B kozul legalabb
az egyikben benne vannak, azaz A B = {1, 2, 3, 4, 5}. Az A B halmaz
a k os resz, azaz A B = {1}. Az A \ B halmaz elemei pedig A azon
oz
elemei, amelyek nem elemei B-nek, azaz A \ B = {3, 5}.
A bevezet oben lertak szerint A es B Descartes-szorzata
A B = {(1, 1), (1, 2), (1, 4), (3, 1), (3, 2), (3, 4), (5, 1), (5, 2), (5, 4)}.
Veg
ul A hatv
anyhalmaza
P(A) = {, {1}, {3}, {5}, {1, 3}, {1, 5}, {3, 5}, {1, 3, 5}}.
3. Lehet-e egy val uggveny grafikonja a H = {(x, y) : x2 2x + y 2 = 0}

os f
halmaz?
Megold
as. Nem lehet, mert ez a halmaz az (1, 0) pont kor uli 1 sugar
u
k aul (1, 1) es (1, 1) is eleme H-nak, de 1 6= 1.
orvonal, gy peld
4. Fuggveny-e az f = {(1, 2), (2, 1), (3, 1), (4, 2)} halmaz? Ha igen, adja meg
az ertelmezesi tartom anyat es az ertekkeszletet, illetve dontse el, hogy
injektv-e!
Megold esi tartomanya D(f ) = {1, 2, 3, 4}, ertekkeszlete
as. Igen. Ertelmez
R(f ) = {1, 2}. Az f f uggveny nem injektv, hiszen f (2) = f (3).
5. Legyen f : (0, +) 3 x 7 f (x) := ln(x), g : R 3 x 7 g(x) := x2 .
arozza meg az f g, illetve g f f
Hat uggvenyeket!
as. Az f g f
Megold uggveny ertelmezesi tartomanya a g ertelmezesi tar-
tom anak azon x elemeibol all, amelyekre g(x) D(f ). Eset
any unkben
D(f g) = R \ {0}, (f g)(x) = f (g(x)) = f (x2 ) = ln(x2 ).
A (g f ) f
uggvenyre hasonloan
D(g f ) = (0, +), (g f )(x) = g(f (x)) = g(ln x) = (ln x)2 .

x
6. Legyen f : R R, f (x) = 1+x2 . Kesztse el az f f , illetve f f f
f
uggvenyeket!
Megold as. Az f f kompozcio ertelmezesi tartomanya R, az x helyen
felvett erteke pedig
x
1+x2 x(1 + x2 )
(f f )(x) = 2 = .
1 + 3x2 + x4

x
1+ 1+x2
Kihasznalva, hogy f f f = f (f f ), lathato, hogy D(f f f ) = R

es hogy az x helyen felvett erteke
x(1+x2 )
1+3x2 +x4 x(1 + x2 )(1 + 3x2 + x4 )
(f (f f ))(x) = 2 = .
1 + 7x2 + 13x4 + 7x6 + x8

x(1+x2 )
1+ 1+3x2 +x4
7. Milyen geometriai transzformacioval kaphatjuk meg egy f valos f ugg-

veny grafikonj ol az f 1 f
ab uggveny grafikonjat? Hatarozza meg ennek
segtsegevel az arc sin, arc cos, arctg , arcctg f
uggvenyek grafikonjat!
Megold as. A bevezet oben elmondottak szerint az f (x) = y jelentese
(x, y) f . Ezzel viszont ekvivalens, hogy (y, x) f 1 , azaz f 1 (y) = x.
Mivel (x, y) es (y, x) egymas tukorkepei az x = y egyenesre vonatkozo-
an, ezert azt a kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy az inverz grafikonja a
grafikon x = y egyenesre vett t ukorkepe. Ennek segtesegvel a fenti arcus
f
uggvenyek grafikonja k onnyeden abrazolhato.
8. Adjon m
odszert egy f valos f
uggveny inverzenek kiszamtasara!
uggve
Megold
as. Az el
oz
o feladatban lertakat kicsit modostva
f (y) = x (y, x) f (x, y) f 1 f 1 (x) = y.
Tehat az y = f (x) egyenletben az x es y valtozokat formalisan felcserelve

azt kapjuk, hogy x = f (y), amelybol y-t ekvivalens lepesekkel kifejezve
eppen az f 1 fuggveny hozzarendelesi szabalyat kapjuk.
arozza meg az f : (, 3] R, f (x) = (x 3)2 f
9. Hat uggveny inverzet!
Megold as. Els
okent igazoljuk, hogy az f fuggveny injektv. Az f (x1 ) =
f (x2 ) egyenletet atrendezve azt kapjuk, hogy (x1 x2 )(x1 + x2 6) = 0.
Mivel egy szorzat erteke pontosan akkor egyenlo nullaval, ha valamelyik
tenyezoje nulla, ezert vagy x1 = x2 , vagy x1 = x2 = 3. Kovetkezeskepp
az f fuggveny injektv.
Mivel D(f ) = (, 3], R(f ) = [0, +), gy az f 1 inverz f uggvenyre
azt kell majd kapnunk, hogy
D(f 1 ) = R(f ) = [0, +), R(f 1 ) = D(f ) = (, 3].
Az el o feladatban lertak szerint az y = (x 3)2 egyenletbol kell x-et

oz
kifejezn
unk. Vonjunk mindket oldalbol negyzetgyokot.
p
y = (x 3)2 = |x 3| = (x 3) = 3 x.
Fontos szem el ott tartani, hogy mi f ertelmezesi tartomanya, hiszen az

abszol
utertek-jelet aszerint kell elhagyni. Azt kaptuk tehat, hogy

f 1 (y) = x = 3 y, y [0, +).
Ellen amoljuk ki az f f 1 , illetve f 1 f kompozciokat:

orzeskepp sz

(f f 1 )(x) = f (3 x) = (3 x 3)2 = x, x [0, +),
illetve
p
(f 1 f )(x) = f 1 (x 3)2 = 3 (x3)2 = 3 |x 3| = x, x (, 3].

10. Mutasson peld at R [1, 1] injekciora, azaz olyan f f

uggvenyre, amely
injektv, D(f ) = R, R(f ) [1, 1]!
Megoldas. Tekintsunk eloszor egy olyan injektv h f uggvenyt, amelynek
ertelmezesi tartomanya korlatos, ertekkeszlete az egesz R. Legyen

h: , R, h(x) = tg (x).
2 2
feladatok
1.3. Megoldando 9
f(x) = (x 3)2 (x < 3) f1(x) = 3 x

3 3
3 3 3 3
3 3
Legyen ezut
an

g : (1, 1) R, g(x) = x.
2
Ekkor a h g f
uggveny a (1, 1) intervallumon van ertelmezve, injektv,
es
R(h g) = R(h) = R.
Ennek a fuggvenynek az inverze kielegti a feladat kovetelmenyeit, azaz
f := (h g)1 injektv, D(f ) = R, R(f ) = (1, 1) [1, 1].
1.3. Megoldand
o feladatok
1. Hatarozza meg az A = {1, 3} es B = {0} halmazok B A Descartes-
szorzat
at!
2. Legyen A, B es C nem u res halmaz. Van-e tartalmazasi kapcsolat
(A B) C, illetve (A C) (B C) kozott?

arozza meg az A = 1, {1} halmaz hatvanyhalmazat!
3. Hat

abbi halmazok az A = 1, {1, 2}, {1, 2, 3} halmaznak?
4. Elemei-e az al

(a) {}, (b) {1, 2}, (c) {1, 2} , (d) 1, {1, 2, 3} .
uggveny grafikonja a kovetkezo halmaz: {(sin(x), x) : x R}?

5. Lehet-e egy f
uggveny-e az f = {(1, 2), (2, 1), (3, 1), (4, 2)} halmaz? Ha igen, adja meg
6. F
az ertelmezesi tartom
anyat es az ertekkeszletet!
7. Injektv-e az x3 x f
uggveny?
8. Hatarozza meg az egesz R-en ertelmezett f (x) = x + 4 es g(x) = x2
uggvenyek f g es g f kompozciojat!
f
uggve
9. Hat
arozza meg az f (x) = ln(x), D(f ) = (, 0) es a g(x) = x + 1,
uggvenyek f g kompozciojat!
D(g) = R f
10. Mutasson peld uggvenyre, amelyre f 1 = f (es f nem az a
at olyan valos f
f
uggveny, ami az ertelmezesi tartomanyanak minden elemehez onmagat
rendeli, azaz f nem az identitas)!
arozza meg az f (x) = x2 , D(f ) = R f
arozza meg az f (x) = 2x3 + 1, D(f ) = R f
1
3
arozza meg az f (x) = 2x3 , D(f ) = R \ 2 f
arozza meg az f (x) = x2 , D(f ) = (, 1] f
1.4. Megold
asok
1. {(0, 1), (0, 3)}.
2. Egyenl
oek.

3. P(A) = , {1}, 1} , 1, 1} .
4. (a) Nem. (b) Igen. (c) Nem. (d) Nem.
5. Nem lehet, hiszen sin 0 = sin = 0, gy (0, 0) f es (0, ) f , de 6= 0.

uggveny, ertelmezesi tartomanya {1, 2, 3, 4}, ertekkeszlete {1, 2}.
6. F
7. Nem, mert f (0) = f (1) = 0.
8. D(f g) = D(g f ) = R, (f g)(x) = x2 + 4, (g f )(x) = (x + 4)2 .
9. (f g)(x) = ln(x 1), D(f ) = (, 1).
10. f (x) = 1 x, D(f ) = [0, 1].
1
f(x)=1x
1 1
1
sok
1.4. Megolda 11
11. A f
uggveny nem injektv, gy nincs inverze.
q
12. f 1 (x) = 3 x1
2 , D(f
1
) = R.
13. f 1 (x) = 1 1
+ 3 , D(f 1 ) = R \ {0}.

2 x

14. f 1 (x) = x, D(f ) = [1, +).
f(x) = sin(x) f1(x) = arcsin(x)

1 1
1 1 1 1
1 1
f(x) = cos(x) f1(x) = arccos(x)

1
1 1 1 1
f(x) = tg(x) f1(x) = arctg(x)

2
1

1 1 1
2 2

2
uggve
f1(x) = arcctg(x)
f(x) = ctg(x)
1
1 1
1
2 2
f(x) = sh(x) f1(x) = arsh(x)
1 1
1 1 1 1
1 1
f(x) = ch(x) f1(x) = arch(x)
1 1
1 1 1 1
1 1
f(x) = th(x) f1(x) = arth(x)
1
1
1 1 1 1
1 1
sok
1.4. Megolda 13
f(x) = cth(x) f1(x) = arcth(x)
1 1
1 1 1 1
1 1
f(x) = ax (a > 1) f1(x) = loga(x) (a > 1)
1
1
1 1 1 1 1
1
f ( x) = a x (a < 1) f1(x) = loga(x) (a < 1)
1
1
1 1 1 1 1
1
2. fejezet
Sorozatok
Ebben a fejezetben megismerked unk a valos szamsorozatok fogalmaval, illetve

azok alapvet
o tulajdons
agaival.
2.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
A pozitv egesz sz amok halmazan ertelmezett valos ertek u a : N+ R
f
uggvenyt val os sz
amsorozatnak (vagy roviden sorozatnak ) nevezz uk es az
(an ) szimb olummal jel oljuk. A sorozat n-edik tagja a roviden an -nel je-
l
olt a(n) sz am. A reszsorozat fogalmat a kovetkezokepp definialjuk: legyen
: N+ N+ szigor uan monoton novo f uggveny. Ekkor az (a(n) ) sorozatot
(an ) reszsorozatanak nevezz uk. Tekintsuk peldaul an = n1 , illetve (bn ) = n12
sorozatokat. A (bn ) sorozat reszsorozata (an )-nek, hiszen a (n) = n2 valasz-
t
assal bn = a(n) .
Azt mondjuk, hogy az (an ) sorozat monoton n ovo (illetve fogyo ), ha tet-
szoleges n N eseten an an+1 (illetve an an+1 ).
Az (an ) sorozat korl atos, ha az ertekkeszlete korlatos, azaz letezik olyan
K val os szam, amelyre {|an | : n N} [0, K].
Egy sorozat sz amszoros at, sorozatok osszeget, illetve szorzatat mint f ugg-
venyek sz amszoros at, pontonkenti osszeget, illetve szorzatat a kovetkezokepp
ertelmezz uk: ha (an ), (bn ) sorozat, R, akkor
(an ) := (an ), (an ) + (bn ) := (an + bn ), (an ) (bn ) := (an bn ).

(an ) an
Ha emellett bn 6= 0 is teljes
ul minden n N-re, akkor := .
(bn ) bn
Az (an ) sz
amsorozatot konvergensnek nevezz uk, ha letezik olyan R
sz
am, amelyre fenn all a kovetkezo: barmely > 0 hibakorlathoz van olyan N
egesz, hogy az N -nel nagyobb index u tagok -tol vett tavolsaga kisebb -nal.
Ilyenkor azt mondjuk, hogy az (an ) sorozat -hoz konvergal. Az szamot az
(an ) sorozat hat
arertekenek (vagy limeszenek) nevezz uk, es a lim an = ,
n+
illetve an jel
oleseket hasznaljuk. Ha egy sorozat konvergens, akkor min-
den reszsorozata is konvergens, es ugyanaz a hatarertek
uk. Ha = 0, akkor
15
16 2. Sorozatok
(an )-et roviden nullsorozatnak nevezz uk. Ha (an ) nem konvergens, akkor azt
mondjuk, hogy divergens.
Kul
on definialjuk az ugynevezett vegtelenhez diverg al
as (vagy mas neven
vegtelenhez tartas) fogalm at. Az (an ) sorozat tart a +-hez (jelolesben: an
+), ha tetsz oleges K > 0 szamhoz van olyan N k uszobindex, hogy a sorozat
minden N -nel nagyobb index u tagja nagyobb, mint K. Az (an ) sorozat -
hez tart, ha an +. A +-hez, illetve -hez tarto sorozatok eseten az
osszeg, illetve szorzat hat
arertekere vonatkozo alltasokat az R-beli osszeadas
es szorz as muvelet szerint kell ertelmezni.
Az (an ) sorozat Cauchy-sorozat, ha tetszoleges hibakorlathoz van olyan
N k uszobindex, hogy n, m > N eseten |an am | < . Egy valos szamsorozat
pontosan akkor Cauchy-sorozat, ha konvergens.
A kovetkez o tetelben
osszefoglaljuk a konvergencia es az algebrai m uvele-
tek viszony at.
2.1. T
etel. Legyenek az (an ) es (bn ) sorozatok konvergensek, lim an =
n+
es lim bn = . Legyen tov a R tetsz
abb oleges val
os sz
am. Ekkor
n+
(a) lim (an ) = , (c) lim (an bn ) = ,

n+ n+
(b) lim (an + bn ) = + , (d) lim (an )bn = .

n+ n+
Ha 6= 0, akkor lim an =
.
n+ bn
Hasonlo
allt
as fogalmazhato meg azokra a sorozatokra, amelyek +-hez,
illetve -hez tartanak, felteve persze, hogy az osszeg, illetve szorzat ertel-
mezve van. Emlekeztet oul megjegyezz uk, hogy a (+) es () szimbolumok
osszeget nem ertelmezt
uk (l
asd 1. fejezet). A feladatok megoldasanal gyakran
haszn alt m
odszer a k ovetkezougynevezett k ozrefog
asi elv.
2.2. T
etel. Ha (an ), (bn ), es (cn ) olyan sorozatok, amelyekre fenn
all, hogy:
(1) (an ) es (bn ) konvergens, tov
abba lim an = lim bn ,
n+ n+
(2) letezik olyan N N, hogy n N eseten an cn bn ,
akkor a (cn ) sorozat is konvergens, tov
abb
a lim an = lim bn = lim cn .
n+ n+ n+
Veg
ul neh
any nevezetes hatarertek, amelyet a feladatok megoldasa soran
haszn
alni fogunk:
n
q n 0 (|q| < 1),
n e,
n!
n
a 1 (a > 0), n
c
n! 0 (c > 0),
n
n 1,
n n!
1+ n e ( R), nn 0,
nk 1
0 (c > 1, k N),
n
n!
0.
cn

1. Vizsg
alja meg monotonitas szempontjabol a kovetkezo sorozatokat!
1 n
(a) an := 1 + n1 , (e) an := sin 5

(c) an := 1 + n , 12 n,
2n
(f) an := tg n1 .
n

(b) an := n! , (d) an := (1) n,
Megold
as.
(a) Azt fogjuk igazolni, hogy an+1 an < 0 minden n N-re, azaz a
sorozat szogor
uan monoton fogyo.

1 1
an+1 an = 1 + 1+ =
n+1 n
1 1 n (n + 1) 1
= = = < 0.
n+1 n n(n + 1) n(n + 1)
an 2n
u sorozat eseten an an+1
(b) Pozitv tag an+1 1. Mivel n! > 0 es
2n
an n! 2n (n + 1)! n+1
= 2n+1
= = 1,
an+1 (n+1)!
n! 2n+1 2
ezert a sorozat monoton fogyo.

(c) A sz amtani es mertani kozepek kozotti egyenlotlenseget n + 1 tagra
felrva:
n
n+1 n+1 n+1
an = =1 ... <
n n n
n+1 n+1
1 + n n+1

n n+2
< = = an+1 ,
n+1 n+1
azaz a sorozat (szigor uan) monoton novo.

(d) Annak igazol as
ahoz, hogy egy sorozat nem monoton, eleg mutat-
nunk j < k < l egeszeket, amelyekre aj < ak > al vagy aj > ak < al
teljesul. Eset unkben ez barmely harom szomszedos indexre fennall.
(e) Az el oz
o resznel elmondottak szerint a sorozat nem
lehet monoton,
5 15
hiszen p e ld
a ul a1 = sin 12 > 0, a 3 = sin 12 < 0, illetve a5 =
25

sin 12 > 0.
monoton novo a 0, 2 intervallumon,

(f) Mivel a tg f uggveny szigor
uan
1
< tg ( n1 ). Vagyis a sorozat szigor

ezert n < m eseten tg m uan
monoton fogy o.
18 2. Sorozatok
2. Vizsg
alja meg korl
atoss
ag szempontjabol a kovetkezo sorozatokat!
n+2
(a) an = n , (c) cn = sin(4n2 n) cos(4n2 + n),
2
(b) bn = n n, (d) dn = (1)n ln(n).
Megold
as.
(a) A sorozat nyilv
anvaloan korlatos, hiszen

n + 2 2 1
|an | =
= 1 + 1 + 2 < 3.

n n n
(b) Igazolni fogjuk, hogy tetszoleges rogztett K > 0 szamhoz talalhato
olyan n N, amelyre |an | > K, azaz az (an ) sorozat nem korlatos. A
masodfok u kifejezest teljes negyzette alaktva es az egyenlotlenseget
rendezve azt kapjuk, hogy
2 2
1 1 1
|bn | = n2 n = n >K n >
2 4 2
r
1 1 1
>K+ n> K+ + .
4 4 2
Ilyen n letezeset az arkhimedeszi axioma garantalja.
(c) Mivel a sin es a cos f uggvenyek ertekei 1 es 1 koze esnek, tovabba
ket [1, 1]-beli szam szorzata is [1, 1]-beli, ezert (cn ) nyilvanvaloan
korlatos.
(d) Hasonl oan a (b) pontban lertakhoz, az arkhimedeszi axiomat fel-
haszn alva tetsz oleges K > 0-hoz talalunk n N-et, amelyre |dn | > K,
hiszen ez ut obbi egyenlotlenseg pontosan akkor teljes ul, ha n > eK .
3. A definci
o segtsegevel igazolja, hogy az alabbi sorozatok konvergensek!
Adjon meg egy k uszobindexet az = 104 hibakorlathoz!
1 4n+3 1
(a) an = 1 + n2 , (b) bn = 2n+1 , (c) cn = n sin n.
Megold as. Minden esetben rogzteni fogunk egy R es egy > 0

szamot. Ezek ut an egyenletrendezessel es az arkhimedeszi axioma segt-
segevel igazolni fogjuk olyan N k uszobindex letezeset, hogy az N -nel na-
gyobb index u tagok kozelebb vannak -hoz, mint az elozetesen rogztett
sz ul helyere 104 -t berva (a kapott sorozatok monotonitasat
am. Veg
kihaszn alva) leolvassuk a legjobb k uszobindexet.
(a) Legyen > 0 rogztett, = 1. Ekkor |an 1| = |1 + n12 1| = n12 <
< n. A feladatban megadott = 104 hibahoz tetszoleges
1
1 = 100-n
al nagyobb egesz jo lesz k
uszobindexnek.
104
(b) R
ogztett > 0 es = 2 mellett
1
4n + 3 1 1
1
2 = 2 + 2 = < < n.

2n + 1 2n + 1 2n + 1 2

Hasonl oan az eddigiekhez, az arkhimedeszi axioma miatt ilyen n

4
letezik. A fenti egyenlotlensegben helyere 104 -et rva 10 21 < n-
et kapunk. Igy N = 5000 jo k uszobindexnek.
(c) Els uk meg, hogy | sin n| 1, gy az = 0 valasztassal
okent jegyezz

1
sin n 0 = 1 | sin n| 1 .

n n n
otlenseget atrendezve azt kapjuk, hogy tetszoleges 1 -nal

Az egyenl
nagyobb egesz sz
am jo k unkben 104 < N ).
uszobindexnek (eset
1
4. Igazolja, hogy az an = n sorozat Cauchy-sorozat!
Megold as. Rogzts
unk egy tetszoleges > 0 szamot. Ehhez valasszunk
egy olyan N k uszobindexet, hogy n > N es m > N eseten n1 es m 1

is kisebb legyen, mint 2 . Ilyen k uszobindex letezik, nevezetesen bar-
mely N megfelel, amelyre N > 2 . Ezek utan alkalmazzuk a haromszog-
egyenlotlenseget az n1 es 1
m sz
amokra:

1 = 1 + 1 1 + 1 = 1 + 1 < + = .
1
n m n m n m n m 2 2
Mivel > 0 tetsz

oleges volt, igazoltuk, hogy a sorozat Cauchy-sorozat.
5. Hat
arozza meg a k
ovetkezo hatarertekeket!
n5 +5n1 3n2 +2n+1 2n4 3n2

(a) an = n2 n6 +1 , (b) bn = n+2n2 , (c) cn = n2 6n+1 .
Megold
as.
(a) Emelj amlalobol es a nevezobol n6 -t, majd kepezz
unk ki a sz uk a
1 1 1
n +5 n5 n6 0+500
hat
arerteket tagonkent. Ekkor an = 1
1+ 1 010 = 0.
n4 n6
1
3n2 +2n+1 3+2 n + n12
oan, n2 -tel egyszer
(b) Hasonl ustve bn = n+2n2 = 1
+2

n
3+20+0 3
0+2 = 2.
(c) Ezuttal a szaml al
o foka (azaz n legnagyobb elofordulo hatvanyanak
kitevoje) nagyobb, mint a nevezoe. Ekkor a nevezoben talalhato
legnagyobb n hatv annyal, n2 -tel egyszerust
unk. Ekkor a szamlalo
+-hez, a nevez o pedig egyhez tart. Mivel a tort erteke n > 6
eseten pozitv, gy a keresett hatarertek +.
20 2. Sorozatok
6. Mutasson peld
at olyan pozitv tag
u sorozatra, amely nem korlatos, de
nem tart a +-hez!
Megold
as.
Legyen (an ) az a sorozat, amelynek tagjai a2n := 0, illetve a2n+1 :=
2n + 1. Ekkor a sorozat nem korlatos, de nem is tart a +-hez, hiszen
egyetlen pozitv K szamhoz sincs olyan N kuszobindex, hogy n N
eseten an K teljes
ul.
7. Hat
arozza meg az al
abbi sorozatok hatarerteket!

n 1 n

(a) an = n2 + n, (d) an = 1 + 2n ,
2
n +3 , 1 n

(b) an = n4 +4n
(e) an = 1 + n2 ,
(n+1)n 3 n+1

(c) an = nn+1 ,
(f) an = 1 n .
Megoldas. Elemi
atalaktasok utan tagonkent elvegezz
uk a hataratmene-
n
teket. A (d)(f) pontokban hasznalni fogjuk, hogy lim 1 + n = e ,
n+
tov
abba hogy konvergens sorozat minden reszsorozata is konvergens, es
ugyanaz a hat arerteke.

(a) Az n n 1 es a n 2 1 nevezetes hatarertekeket, valamint a
k
ozrefog
asi elvet hasznalva
p
n
p
1 an = n2 + n = n n(n + 1) =
n
= n n n n + 1 n n n n + n = n n 2 n n 1.
2 n2 (1+ n32 ) 1+ 3
(b) an = n +3 = q = q n2 1 = 1.
n4 +4n n2 1+ n43 1+ n43 1
(n+1)n 1 (n+1)
n
1 n+1 n
1 1 n

(c) an = nn+1 = n nn = n n = n 1+ n 0 e = 0.
1
n h
1
2n i 12 1
(d) an = 1 + 2n = 1+ 2n e2 .
h 2 i n1
1 n 1 n

(e) an = 1 + n2 = 1+ n2 e0 = 1.
h i n+1
3 n+1 3 n n
e3 .

(f) an = 1 n = 1+ n
8. Hat
arozza meg a k
2
+3n+ 3 n
(a) lim n
n8 + 32n ,
n (b) lim 2n
3 7 3
5n +n +1
,
n+ n+

(c) lim n+1 n .
n+
Megold
as.

(a) A k asi elvet, illetve az n n 1 es az n c 1 (c > 0)
ozrefog
nevezetes hat
arertekeket felhasznalva
s
n
pn
8
9 lim n8n +32n = lim n n8n +9n = lim 9 n n + 1
n+ n+ n+ 9
n
lim 9 n n+1 lim 9 n n+n = lim 9 n n 2 9 1 1 = 9.
n+ n+ n+
7
(b) A szaml
al
obol es a nevezobol n 3 -ot kiemelve es a hataratmeneteket
tagonkent elvegezve konnyen leolvashato, hogy a sorozat hatarerte-
ke 0:

2
n
7
3 2n 2 37
+ 3n 1 37
+ n
1 7
33
2n + 3n + n 3
lim = lim q =
n+ 3 5n7 + n3 + 1 n+ 7
n 3 3 5 + 14 + 17
n n
2 3 1
+
3 n
3 4 + n2
n
= lim q .
n+ 3 1 1
5+ n4 + n7
(c) A szaml
al
ot gyoktelentve es a hatarertmeneteket tagonkent elve-
gezve azt kapjuk, hogy

n+1+ n
lim n + 1 n = lim n+1 n =
n+ n+ n+1+ n
n+1n
= lim = 0.
n+ n+1+ n
9. Igazolja, hogy korl
atos sorozatok szorzata korlatos! Mit mondhatunk
a h
anyadosukr ol?
Megold as. A szorzatuk nyilvanvaloan korlatos, hiszen ha |an | K
es |bn | L, akkor |an bn | = |an | |bn | K L. Korlatos sorozatok
h
anyadosa viszont nem feltetlen ul korlatos. Tekints uk peldaul az
1 (an )
an = 1, bn = n sorozatokat, amelyekre az (bn ) = (n) sorozat nem
korlatos. A gondot az okozza, hogy a szamlaloban levo (bn ) sorozatot
nem tudjuk alulr ol becs ulni valamilyen pozitv szammal. Ha (bn )
nemcsak korl atos, de letezik > 0, amelyre |bn |, akkor | abnn |
L 1 .
10. Igazolja, hogy
(a) minden konvergens sorozat korlatos,
(b) egy korl
atos sorozat es egy nullsorozat szorzata nullsorozat,
22 2. Sorozatok
(c) egy konvergens es egy divergens sorozat osszege nem lehet konver-
gens!
Megold
as.
(a) Legyen (an ) egy tetszoleges konvergens sorozat hatarertekkel. Ek-
kor az = 1 hibahatarhoz letezik N k uszobindex, hogy n > N
eseten
|an | < 1 an [ 1, + 1],
azaz az {an : n N} halmaz korlatos. Vilagos, hogy a veges elem-
sz
amu {ai : 1 i N } halmaz is korlatos, gy az uniojuk is az.
Vagyis az (an ) sorozat korlatos.
(b) Legyen (an ) nullsorozat, (bn ) pedig egy korlatos sorozat K korlat-
tal. Ekkor (an ) konvergenciaja miatt tetszoleges rogztett > 0-hoz

van olyan N k uszobindex, amelyre n > N eseten |an 0| < K .
Kovetkezeskepp (ugyanezen N k uszobindex mellett) |an bn 0| =

|an bn | = |an ||bn | < K K = , azaz az (an bn ) sorozat nullsorozat.
(c) Indirekte tegy
uk fel, hogy van olyan (an ) konvergens, (bn ) divergens
sorozat, amelyek (an + bn ) osszege konvergens. Kihasznalva, hogy
konvergens sorozatok osszege konvergens, valamint hogy (an )-nel
egy
utt (an ) is konvergens, azt kapjuk, hogy a (bn ) = (an + bn ) +
(an ) sorozat konvergens, ami ellentmondas.
2.3. Megoldand
o feladatok
Konvergensek-e az 19. feladatokban kit uzott sorozatok? Ha igen, adja meg
a hat
arertek
uket! Az 13. feladatokban hatarozzon meg egy k uszobindexet
= 102 -hoz!
n 2 2n

1. an = n3 +1 , 6. cn = 1 + 2n ,
n2
2. bn = n2 +1 , 2n2 3n3 +1
7. dn = n2 7 ,
n+1
3. cn = n1 ,
4n2 3n
4. an = 2n2 +3n+n3
1 , 8. en = 5n7n2 ,
2n3 +1 n
n sin n+n2 cos n

5. bn = n3 , 9. fn = 2n 1 2n + 1.
Korl
atosak-e a 1012. feladatokban szereplo sorozatok?
n5 n 2n

10. an = n , 11. bn = n2 , 12. cn = tg (n).
sok
2.4. Megolda 23
Monotonok-e a 1314. feladat sorozatai?

13. an = n+1 n 1, 14. an = sin(n 4 ).
2.4. Megold
asok
1. lim an = 0, N = 10. 8. lim en = 47 .
n+ n+
2. lim bn = 1, N = 10. 9. lim fn = 0.
n+ n+
3. lim cn = 1, N = 202.
n+ 10. Igen.
4. lim an = 0.
n+ 11. Nem.
5. lim bn = 0.
n+ 12. Igen.
2
6. lim cn = e . 13. Igen.
n+
7. lim dn = . 14. Nem.
n+
3. fejezet
Sorok
3.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ebben a fejezetben bevezetj
uk a numerikus sor fogalmat. Megmondjuk, hogy
mit ert
unk konvergens (divergens) soron, illetve adunk nehany egyszer
u kri-
teriumot sorok konvergenci
ajanak eldontesere.
P
3.1. Definci o. Az (an ) valos sorozatbol kepzett an numerikus sor on
(vagy roviden sor on) az (an ) u gynevezett reszletosszegeibol allo sorozatot
ertj
uk. Nevezetesen jel olje (sn ) azt a sorozatot, amelynek n-edik tagja (az
osszeg) sn = a1 + + an .
n-edik reszlet
P
3.2. Definci
o. Azt mondjuk, hogy a an sor konvergens, ha az (sn ) reszlet-
osszeg-sorozat konvergens. Az (sn ) sorozat hatarerteket (ha letezik) a sor
+
P
osszegenek nevezz
uk, es an -nel jelolj
uk. Amennyiben az (sn ) sorozat nem
n=1
konvergens, u
gy a sort divergensnek nevezz
uk.
P
3.3. Definci
o. A P an sort abszol uk, ha az (|an |)
ut konvergensnek nevezz
sorozatb
ol kepzett |an | sor konvergens.
P
Fontos megjegyezni, hogy a an sor konvergenciajanak sz
ukseges feltete-
le, hogy az (an ) sorozat nullsorozat legyen.
A sorozatokn al tanultakhoz hasonloan kepezhetj uk egy sor szamszorosat,
illetve ket sor
osszeg
P e t. Nevezetesen ha
P P n ) es (bn ) tetszoleges so-
R, (a
rozatok, akkor an a (an )-bol, an + bn az (an + bn ) sorozatbol
+
P +
P
kepzett sort jelenti. Nyilvanvalo, hogy ha an = es bn = , akkor
n=1 n=1
+
P +
P
an = es (an + bn ) = + .
n=1 n=1
+
P
A kes
obbi fejezetekben hasznalni fogjuk a an jelolest is attol f
uggoen,
n=0
hogy az (an ) sorozatot hogyan indexelj
uk (azaz hogy az osszegzesnel az elso
25
26 3. Sorok
+
P
tagja a0 vagy a1 ). A an szimbolum azt a sorosszeget jelenti, amelyet az
n=k
s1 = ak , s2 = ak + ak+1 , s3 = ak + ak+1 + ak+2 , . . .
reszlet
osszeg-sorozat hat
arertekekent kapunk, ha az letezik.
Sorok osszegenek kiszamtasa tobbnyire bonyolult feladat. De annak el-

d
ontesere, hogy a sor (abszol ut) konvergens-e, tobb egyszer u kriterium is
rendelkezesunkre all. Ezeket foglaljak ossze a kovetkezo tetelek.
P 1
3.1. T etel. A np sor konvergens, ha p > 1, es divergens, ha p 1.
P1
Fontos k ul
on megjegyezni, hogy eszerint a n sor divergens.
3.2. T etel (Minorans, ill. majorans kriterium). Legyen (an ) es (bn ) nemnega-
tv tag
u sorozat, amelyekre fenn all, hogy bizonyos N indext ol kezdve an bn .
Ekkor
P P
(1) ha an divergens, akkor bn is divergens,
P P
(2) ha bn konvergens, akkor an is konvergens.
3.3. Tetel (H
anyadoskriterium). Legyen (an ) olyan sorozat,
an+1amelyhez
letezik
olyan
P 0 q < 1
es N k
u sz
o bindex, hogy n N eset
en
an
< q. Ekkor a
an sor abszol
ut konvergens.
3.4. Tetel (Gyokkriterium). Legyen (an ) olyan sorozat,
p amelyhez van olyan
P
0 q < 1 es N k obindex, hogy n N eseten n |an | < q. Ekkor a
usz an
sor abszol
ut konvergens.
A fenti
an+1 ket krit
p eriumot csak olyan esetekben fogjuk alkalmazni, amikor az
, illetve n |an | sorozatok konvergensek. Ha a hatarertek kisebb, mint 1,
an
akkor a sor abszol ut konvergens, ha nagyobb, mint 1, akkor pedig divergens.
Ha a hat arertek eppen 1, akkor ezen kriteriumok segtsegevel nem tudjuk
eldonteni, hogy a sor konvergens-e.
3.5. T
etel (Leibniz-kriterium). Legyen (an ) monoton fogy
o nullsorozat. Ek-
kor a (1)n+1 an (altern
P
al
o) sor konvergens.

1. Hatarozza meg a (q n ) sorozat (q R) reszletosszeg-sorozatat, illetve
|q| < 1 eseten annak hatarerteket!
as. Irjuk fel az sn , illetve qsn tagokat! Lathato, hogy
Megold
sn qsn = (q + q 2 + + q n ) (q 2 + + q n+1 ) = q q n+1 .

n+1
Az egyenletet rendezve sn = qq
1q . Innen m ar az is vilagos, hogy |q| < 1
+
P n q
eseten a q sor konvergens es a hatarerteke 1q .
n=1
+
( 251n1 + 1
P
2. Konvergens-e a 52n+1 ) sor?
n=1
Megold
as. Elemi atalaktasok utan meghatarozhatjuk a sor osszeget ket
konvergens mertani sor segtsegevel:
+ X +
X 1 1 5 1 1 1
+ = + =
n=1
2 5n1 5 2n+1 n=1
2 5n 10 2n
+ +
5X 1 1 X 1 29
= n
+ n
= .
2 n=1 5 10 n=1 2 40
Hat
arozza meg a 35. feladatokban megadott sorok osszeget!
+ + +
1 n 1
P P P
3. n(n+1) , 4. ln( n+1 ), 5.
n+ n+1
.
n=1 n=1 n=1
Megold
as.
3. A t
ortet kettebontva azt kapjuk, hogy
+ +
X 1 X 1 1
= .
n=1
n(n + 1) n=1 n n + 1
A reszlet
osszeg-sorozat k-adik tagja

1 1 1 1 1 1
sk = 1 + + + =1 ,
2 2 3 k k+1 k+1
gy
+
X 1 1
= lim 1 = 1.
n=1
n(n + 1) k+ k+1
4. A logaritmusf
uggveny tulajdonsagai alapjan
+ X +
X n
ln = (ln n ln(n + 1)) .
n=1
n+1 n=1
K
ovetkezeskepp
+ k
X n X
ln = lim (ln nln(n+1)) = lim (ln 1ln(k + 1)) = .
n=1
n+1 k+
n=1
k+
28 3. Sorok
5. Hasonl oan az el
ozo ket ponthoz, az osszegzendo sorozatot teleszkopikus
o
sszegg
e alak
tjuk. Azaz
+ +
X 1 X 1 n n+1
= =
n=1
n + n + 1 n=1 n+ n+1 n n+1
+
X
= n n+1 ,
n=1

gy sk = 1 + k + 1 +, tehat a sor divergens.
6. Az osszehasonlt
o kriteriumok segtsegevel dontse el, hogy konvergen-
sek-e az al
abbi sorok!
+ + +
P 1
P 1
P sin2 (n n)
(a)
2n1 n
, (b) 5n+1 +2 , (c)
n n
.
n=1 n=1 n=1
Megold
as.
(a) Az osszegzendo sorozat n-edik tagjat alulrol becs
ulj
uk a nevezo no-
velesevel, majd alkalmazzuk a minorans kriteriumot a harmonikus
sor konstansszoros aval:
1 1 1 1
> = .
2n 1 n 2n n 2n
Tehat a sor divergens.
(b) A major ans kriteriumot fogjuk hasznalni. A nevezot csokkentve fe-
l
ulr
ol becs
ulhet
unk egy konvergens mertani sorral, nevezetesen
+ + +
X 1 X 1 1X 1
< = ,
n=1
5n+1 + 2 n=1
5n+1 5 n=1 5n
azaz a sor konvergens.

(c) A sz
amlal
ot fel
ulr
ol becs
ulve

sin2 (n n) 1
0 3,
n n n2
1
gy alkalmazhatjuk a majorans kriteriumot az 3 sorozattal. Igy a
n2
+
P sin2 (n n)

n n
sor konvergens.
n=1
+
1
P
7. Konvergens-e a n! sor?
n=1
1 1
Megold
as. Mivel n < 2 minden n 2-re, ezert
1 1 1
< n1 = 2 n .
n! 2 2
1
Vagyis az n! sorozat
P 1 majoralhato egy szummalhato mertani sor ketsze-
resevel, ezert a n! sor konvergens.
+
nq n sor abszol
P
8. Igazolja, hogy a ut konvergens, ha |q| < 1!
n=1
n+1
as. Az (n+1)q

Megold = n+1 |q| hanyados erteke pontosan akkor
nq n n
lesz kisebb, mint 1 valamilyen indextol kezdve, ha |q| < 1. Ekkor a
hanyadoskriterium szerint a sor abszolut konvergens.
9. A hanyadoskriteriumot hasznalva dontse el, hogy konvergensek-e az alab-
bi sorok!
+ + +
n4 (n+2)! 3n
P P P
(a) 2n , (b) (2n+5)3n , (c) n2 +1 .
n=1 n=1 n=1
Megold as.
4 n
n+1 4
an+1
(a) an = (n+1) 2
1
2n+1 n4 = n 2 21 < 1, azaz a sor abszol ut
konvergens.
(2n+5)3n
(b) aan+1 (n+3)!
= (n+3)(2n+5)

(2n+7)3n+1 (n+2)! +, tehat a sor
=
n (2n+7)3
divergens.
n2 +1 3 2
(c) an+1 = 3(n+1)

an 2 (n+1) +1 = n 3+n +n+1
3n2 1, gy a hanyadoskriterium
n +2n +2n
segtsegevel nem tudjuk eldonteni, hogy konvergens-e.
10. A gyokkriteriumot hasznalva dontse el, hogy konvergensek-e az alabbi
sorok!
+ + + n2
2n 2 n
(1)n 1+2 1 n
P P P
(a) nn+1 , (b) 2n , (c) 3n n+1 .
n=1 n=1 n=1
Megold
as.
r
p
n n 2n 2
(a) |an | = = 0 < 1, tehat a sor abszol
ut konver-
nn+1 nnn
gens.
r r
p
n n 2n n 2n 2
(b) |an | = < = < 1, ezert a sor abszol
ut konver-
1 + 22n 22n 4
gens.
30 3. Sorok
s
n2 n n
p
n 1n n 1 n 1 1 1
(c) |an | = n
= = 1+ e < 1,
3 n+1 3 n+1 3 n 3
ezert a sor abszol ut konvergens.
P
11. Igazolja, hogy an 0 a an sor konvergenciajanak sz
ukseges, de nem
elegseges feltetele!
Megold as. Vegy uk eszre, hogy an = sn sn1 , ha n 2. Igy ha a sor kon-
vergens, azaz az (sn ) reszletosszeg-sorozatnak letezik R hatarerteke,
akkor
an = sn sn1 = 0.
+
P 1
A null
ahoz tartas ugyanakkor nem elegseges feltetel. Tekints
uk a n
n=1
oleges k 1-re az n1 sorozat 2k + 1, , 2k+1 -

harmonikus sort. Tetsz
edik tagjaira a
1 1 1 1 1 1
+ + k+1 > k+1 + + k+1 = 2k k+1 =
2k +1 2 2 2 2 2
egyenl
otlenseget felrva vilagos, hogy a sor divergens, hiszen a reszlet-
osszeg-sorozat +-hez tart.

12. Mutasson peld
at konvergens, de nem abszol
ut konvergens sorra!
+
(1)n n1 sort. A Leibniz-kriterium miatt ez
P
Megold
as. Tekints
uk a
n=1
konvergens, de az el
oz
o feladatban lertak miatt nem abszol
ut konver-
gens.
3.3. Megoldand
o feladatok
P
Vizsg
alja meg az 114. feladatokban szereplo (an ) sorozatokbol kepzett an
sorok konvergenciaj
at a tanult kriteriumok segtsegevel!

3
n1 1n 1
P
1.
P
, 8. nln n ,
n+1
1
P
2.
P 6+n 9. n3 ln(n2 )+n ,
n3 +2n+1 ,
P n+en 10
P
3. 10. 5n2 +n+1 ,
n2 n ,
P n!
(1)n ( n + 1 n 1), 11. (2n)! ,
P
4.
P cos2 n P 28n n!
5. nn1/3
, 12. 2n! ,
P nn P 2n (n3 +1)
6. (n!)2 , 13. ,
n!
(1)n 2n1
P P n

7. 3n+1 , 14. (1) sin n .
sok
3.4. Megolda 31
3.4. Megold
asok
1. Konvergens (major
ans kriterium).
ans kriterium).
3. Divergens (minor
ans kriterium).
4. Konvergens (Leibniz-kriterium).
ans kriterium).
6. Konvergens (gy
okkriterium).
7. Divergens an 23 .

8. Divergens (minor
ans kriterium).
ans kriterium).
10. Konvergens (geometriai sor).
11. Konvergens (h
anyados kriterium).
12. Konvergens (h
anyados kriterium).
13. Konvergens (h
anyados kriterium).
14. Konvergens (Leibniz-kriterium).
4. fejezet
Fu
ggv
enyek folytonoss
aga,
hat
ar
ert
eke
Ebben a fejezetben defini aljuk valos f

uggvenyek folytonossagat, pontbeli ha-
t
arerteket, illetve a ket fogalom kapcsolatat.
4.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
4.1. Definci o. Az f val
os f uk az a D(f )
uggvenyt folytonosnak nevezz
pontban, ha minden > 0-hoz letezik olyan > 0 szam, hogy az ertelme-
zesi tartomany minden olyan x pontjara, amelyre |x a| < , fennall, hogy
|f (x) f (a)| < . A f uk a H D(f ) halma-
uggvenyt folytonosnak nevezz
zon, ha folytonos a H halmaz minden pontjaban. Az f f uggveny folytonos,
ha folytonos a D(f ) halmazon.
Fontos megjegyezni, hogy a kozepiskolabol jol ismert f
uggvenyek legtobbje
folytonos. Igy az idn , id
1
, sin, cos, loga , expa .
4.1. T etel. Ha az f es g f
uggvenyek folytonosak az ertelmezesi tartom anyuk
f
egy koz aban, akkor f ( R), f + g, f g, illetve
os a pontj (g(a) 6= 0) is
g
folytonos az a pontban.
4.2. Tetel. Legyen f es g val os fuggveny. Ha a g f uggveny folytonos az
a D(g) pontban, az f f uggveny ertelmezve van es folytonos a g(a) pontban,
akkor az f g f
uggveny ertelmezve van a-ban, es ott folytonos.
4.3. Tetel (Folytonossagra vonatkozo atviteli elv). Az f val
os f
uggveny pon-
tosan akkor folytonos az a D(f ) pontban, ha minden olyan a-hoz tart o (xn )
sorozatra, amely az ertelmezesi tartomanyaban halad (azaz xn D(f ) min-
den n N-re), fennall, hogy f (xn ) f (a).
4.4. T etel (Bolzano). Legyen f az I R intervallumon ertelmezett, R-
be kepezo f
uggveny. Ha leteznek olyan x es y pontok D(f )-ben, amelyekre
f (x) < 0, illetve f (y) > 0 teljes
ul, akkor a f
uggvenynek van zerushelye. Azaz
letezik olyan a D(f ) pont, amelyre f (a) = 0.
o. Az a R pont a H R halmaz torl
4.2. Definci odasi pontja, ha minden
> 0-ra az (a , a + ) H halmaznak van a-tol k
ulonbozo x eleme. A H
halmaz torl asi pontjainak halmazat H 0 jeloli.
od
33
34 4. F nyek folytonossa
uggve ga, hata
re
rte
ke
4.3. Definci o. Az f val uggvenynek az a D(f )0 pontban letezik a veges

os f
hat
arertek e, es A-val egyenlo (A R), ha minden > 0 szamhoz van olyan
> 0, hogy |f (x) A| < teljes ul az (a , a + ) intervallum minden a-tol
k
ul
onboz o elemere.
Felhvjuk a figyelmet, hogy az a pontrol nem tett uk fel, hogy ott a f
ugg-
veny ertelmezve van. A fenti hatarertekre a lim f (x) = A vagy roviden a
xa
lim f = A jelolest haszn
aljuk.
a
4.4. Definci o. Az f val uggvenynek az a D(f )0 pontban letezik a
os f
arerteke, es az + (illetve ), ha minden K R szamhoz letezik olyan
hat
> 0, hogy f (x) > K (illetve f (x) < K) teljesul az (a , a + ) intervallum
minden D(f )-beli elemere.
4.5. Definci o. Legyen f olyan valos fuggveny, amelynek D(f ) R ertel-
mezesi tartom anya fel
ulr
ol nem korlatos. Azt mondjuk, hogy az f f uggveny
hatarerteke a +-ben A R, ha minden > 0-hoz van olyan > 0 szam,
hogy az ertelmezesi tartom any minden -nal nagyobb x elemere |f (x)A| <
teljes
ul. Az alulrol nem korlatos ertelmezesi tartomany
u f f
uggveny veges A
hatarerteke a -ben hasonloan definialhato.
4.6. Definci o. Legyen f olyan valos f uggveny, amelynek D(f ) R ertelme-
zesi tartom anya fel ulr
ol nem korlatos. Azt mondjuk, hogy az f f uggveny ha-
arerteke a +-ben + (illetve ), ha minden K R szamhoz van olyan
t
ertek, hogy az ertelmezesi tartomany minden x > ertekere f (x) > K (il-
letve f (x) < K). Az alulr ol nem korlatos ertelmezesi tartomany
u f f
uggveny
vegtelen hat arerteke a -ben hasonloan definialhato.
4.5. T
etel. Legyen f es g val os f uk fel, hogy D(f )0 D(g)0 6= .
uggveny, es tegy
Ha f -nek es g-nek letezik veges hatarerteke az a D(f )0 D(g)0 pontban,
akkor f + g-nek is, es
lim(f + g) = lim f + lim g.
a a a
Tov
abb oleges R-re letezik a f -nek hat
a tetsz arerteke, es
lim(f ) = lim f.
a a
Abban az esetben, ha f vagy g legalabb egyikenek hatarerteke nem ve-

ges egy adott R-beli pontban, akkor az osszeg, illetve szorzat hatarertekere
vonatkozo
allt
asokat az R-beli osszeadas es szorzas m
uvelet szerint kell er-
telmezni.
4.6. Tetel (Hat arertekre vonatkozo atviteli elv). Az f valos fuggvenynek
arerteke az a pontban, ha letezik olyan A R
pontosan akkor letezik veges hat
sz
am, hogy tetsz oleges D(f ) \ {a}-ban halad o, xn a (xn 6= a) sorozatra
all, hogy f (xn ) A. Ekkor lim f = A.
fenn
a
4.7. T
etel. Az f val uggveny pontosan akkor folytonos az a D(f )D(f )0
os f
pontban, ha ott letezik hat
arerteke es lim f = f (a).
a

1. Hat
arozza meg a val
os szamok alabbi reszhalmazainak torlodasi pontjait!
(a) (0, 1), (b) Z, (c) { n1 : n N}.
Megold
as.
(a) Igazolni fogjuk, hogy a (0, 1) nylt intervallum torlodasi pontjainak
art intervallum. Legyen (0, 1), k pedig olyan
halmaza a [0, 1] z
nagy, hogy k1 (0, 1) teljes
uljon. Ekkor az an := k+n 1
sorozat
minden tagja a (0, 1) intervallumban van, egyik tagja sem egyenlo
-val, es lim an = . Ha = 0, akkor az n1 , ha = 1, akkor az
n+
1
1 n sorozat megfelelo valasztas.
(b) Az egesz sz
amok halmazanak nincs torlodasi pontja R-ben, azaz
Z0 = . Ha ugyanis tetszoleges valos szam, akkor talalunk olyan
-t, amelyre az
( , + ) \ {} = ( , ) (, + )
halmaz nem tartalmaz egesz szamot.

(c) A halmaznak egyetlen torlodasi pontja van, meghozza a nulla.

o segtsegevel, hogy az f : [0, +) R, f (x) := x
2. Igazolja a definci
f
uggveny folytonos az ertelmezesi tartomanyanak minden pontjaban.
2
Megold Ekkor a = valasztassal x
as. Legyen > 0 tetszoleges.
(0, +) es |x 0| < eseten | x 0| < , azaz f folytonos 0-ban.
Legyen most a > 0 tetszoleges. Mivel

x + a
|f (x) f (a)| = x a = ( x a)
=
x + a

|x a| |x a|
= ,
x+ a a

ezert = a v alasztassal
|x a| < |f (x) f (a)| < ,
azaz f folytonos a-ban.

uggve ga, hata
re
rte
ke
3. Hat
arozza meg a k

x1 x3 2x2 4x+8 1+2x3
(a) lim 2 , (b) lim 4 2 , (c) lim .
x1 x 1 x2 x 8x +16 x4 x2
Megold as. A problem at mindharom esetben az okozza, hogy a nevezobe

helyettestve 0-t kapunk. Ezt fogjuk kik uszobolni szorzatta alaktassal,
gyoktelentessel, illetve az a2 b2 = (a + b)(a b) azonossag alkalmaza-
s
aval.
x1 x1
(a) lim 2 = lim = lim x + 1 = 2.
x1 x 1 x1 (x+1)(x1) x1
3 2 2 2
4)
(b) lim x x2x 4x+8
4 8x2 +16 = lim x (x2)4(x2)
(x2 4)2 = lim (x2)(x
(x 2 4)2 =
x2 x2 x2
1 1
lim = 4.
x2 x+2

(c) lim 1+2x3

x2
= lim 1+2x3

x2
x+2
x+2
1+2x+3
1+2x+3
= lim 2 x+2
1+2x+3
= 34 .
x4 x4 x4
4. Hat
arozza meg a k
x3 +x2 3
x2

(a) lim 3 x2 ,
(b) lim 1+x
x ,
(c) lim x3 2x .
x8 x0 x+
Megold
as.
(a) Az xn = 8 n1 sorozat menten az ertekek -hez, az yn = 8 + n1
sorozat menten pedig +-hez tartanak, gy nem letezik a hatarertek
az atviteli elv miatt.
(b) Igazolni fogjuk, hogy tetszoleges K > 0 hoz van olyan > 0, hogy
|x| < eseten |f (x)| > K, azaz a hatarertek +. Ha x kisebb, mint
1, akkor a h aromsz og-egyenlotlenseget felhasznalva

1 1 1
K < x + |x| + < 2 .

x x x
2
Azaz ha erteket K -nal kisebbre valasztjuk, akkor |x + x1 | > K.
(c) A szaml
al
ot es nevezot a legnagyobb kitevoj u x hatvannyal, x3 -nal
leegyszer
ustve azt latjuk, hogy a szamlalo es a nevezo is 1-hez tart
x + eseten, gy a hatarertek 1.
1
5. Folytonos-e az f : (0, ) R, f (x) := sin(x) f
uggveny?
Megoldas. Legyen a (0, ) tetszoleges, ekkor sin a 6= 0. Mivel a reciprok
f
uggveny a 0 kivetelevel minden
utt ertelmezve van es folytonos (gy sin a-
ban is), ezert a kompozciof
uggveny folytonossagarol tanultak szerint f
folytonos a-ban. Azaz f folytonos az ertelmezesi tartomanyanak minden
pontjaban.
atviteli elv segtsegevel, hogy az f (x) := x2 valos f

6. Igazolja az uggveny
minden pontban folytonos!
Megold as. Az f (x) = x2 f
uggveny ertelmezesi tartomanya R, gy azt
kell igazolnunk, hogy minden a R pontra es minden xn a (xk 6= a
minden k N) sorozatra f (xn ) f (a). A sorozatoknal tanultak szerint
konvergens sorozatok szorzata konvergens, es hatarerteke a hatarertekek
szorzata, gy
f (xn ) = x2n = xn xn a a = a2 = f (a).
7. Mondjon peld at olyan f

uggvenyre, amelynek egyetlen pontban sem lete-
zik hat
arerteke!
Megold
as. Ismet a hat
arertekre vonatkozo atviteli elvet fogjuk hasznalni.
Legyen f : R R a k ovetkezo f
uggveny:

1, ha x Q;
f (x) :=
0, ha x R \ Q.
Alabb meg fogjuk mutatni, hogy a valos szamegyenes tetszoleges a pont-
j
ahoz talalhatunk olyan racionalis szamokbol allo (xn ) sorozatot, amely-
nek hatarerteke a, es hasonloan, talalhatunk olyan irracionalisokbol allo
(yn ) sorozatot, amelynek hatarerteke a, tovabba egyik sorozatnak sem
tagja maga az a sz am. Ekkor viszont
1 = lim f (xn ) 6= lim f (yn ) = 0,
n+ n+
gy f -nek nincs hatarerteke a-ban.

Legyen ugyanis (xn ) a kovetkezo sorozat: mivel minden intervallum tar-
talmaz racionalis sz
amot, ezert valaszthatunk egy
x1 (a, a + 1) Q
sz
amot. Ha ez megvan, valasszuk x2 -t az

1
a, a + Q
2
halmazb ol. (Ekkor a < x2 < a + 21 .) Ha mar az elso n 1 elemet kiva-
lasztottuk, akkor legyen

1
xn a, a + Q
n
tetszoleges. Az gy kapott sorozat a-hoz tart a kozrefogasi elv szerint,
es minden tagja Q-beli. Irracionalis szamokbol allo (yn ) sorozat letezese
teljesen analog m odon igazolhato.
uggve ga, hata
re
rte
ke
8. Folytonos-e a k
ovetkez
o f valos f
uggveny?

1
f (x) := sin , ha x 6= 0, f (0) := 0.
x
Megold as. Ha a 6= 0, akkor f folytonos a-ban, ugyanis a reciprokf uggveny

folytonos a-ban, a sin f uggveny pedig a1 -ban, gy hasznalhatjuk a kompo-
zci
of
uggveny folytonossagara vonatkozo tetelt. Az a = 0 pontban azon-
ban a f uggveny nem folytonos. Ha folytonos lenne, akkor tetszoleges nul-
l
ahoz tart o (xn ) (xn 6= 0) sorozatra az (f (xn ))-nek f (0) = 0-hoz kellene
1
tartania. Ez azonban nem teljes ul, tekintsuk peldaul az xn := +2n ta-
2

gokb ol
all
o sorozatot. Ennek minden tagjara f (xn ) = sin( 2 + 2n) = 1.
1 1
9. Folytonos-e a null
aban a kovetkezo f valos f
uggveny?

1
f (x) := x sin , ha x 6= 0, f (0) := 0.
x
Megold
as. Legyen > 0 tetszoleges. Mutatnunk kell egy > 0 szamot,
amelyre |x 0| < eseten |f (x)f (0)| < . Kihasznalva, hogy | sin x| < 1
minden x R-re, azt kapjuk, hogy

1 1
|f (x) f (0)| = x sin
= |x| sin |x| < .
x x
Azaz tetsz
oleges > 0 eseten a := valasztas megfelelo.
10. Mutasson peldat olyan fuggvenyre, amely folytonos a nullaban, letezik
az inverze, de az inverz az f (0) pontban nem folytonos!
1 1
Megoldas. Legyen f a kovetkezo (, 1){0}(1, +)-en ertelmezett

f
uggveny:
x + 1, ha x < 1;
f (x) := 0, ha x = 0;
x 1, ha x > 1.

Ekkor f folytonos a nullaban, mert tetszoleges > 0-hoz a := 21 meg-

o, ugyanis az ertelmezesi tartomany egyetlen 12 , 12 intervallumba
felel
o x eleme a 0, arra pedig fennall, hogy |f (x) f (0)| < . A f
es uggveny
injektv, gy letezik inverze, nevezetesen

x 1, ha x < 0,
f 1 (x) := 0, ha x = 0,
x + 1, ha x > 0.

Ugyanakkor a folytonossagra vonatkozo atviteli elv szerint a fuggveny

nem lehet folytonos, mert peldaul f n1 1 es f ( n1 ) 1, azaz nem
minden 0-hoz tarto sorozatra ugyanaz a f uggvenyertekek menten vett
hat
arertek.
11. Mutassa meg, hogy az x5 + 4x 3 = 0 egyenletnek van megoldasa a [0, 1]
intervallumban.
Megoldas. Tekints uk a [0, 1] intervallumon ertelmezett f (x) = x5 + 4x
3 f
uggvenyt. Azt kell igazolnunk, hogy ennek van zerushelye. Mivel f
folytonos (hiszen polinom), tovabba f (0) = 3 < 0 es f (1) = 2 > 0
ul, ezert a Bolzano-tetel szerint kell legyen olyan x [0, 1],
egyszerre teljes
amelyre f (x) = 0.
12. Melyik az a legbovebb H R halmaz, amelyen a bc also egeszresz-f
ugg-
veny folytonos?
bxc = max{k Z : k x}
uggve ga, hata
re
rte
ke
f(x) f1(x)
1 1
1 1 1 1
1 1
Megoldas. A k Z helyeken az egeszresz-f uggveny biztosan nem foly-

tonos, ugyanis a (k n1 ) sorozat menten a f uggvenyertekek k 1-hez,
a (k + n1 ) sorozat menten pedig k-hoz tartanak, gy a hatarertekre vo-
natkozo atviteli elv szerint a f
uggveny nem lehet folytonos k-ban. Ha
x / Z, akkor legyen az x-hez legkozelebb eso eg esz szam x-tol vett
t
avols
aganak a fele azaz := min{xbxc,bxc+1x}
2 . A fuggveny erteke
az (x , x + ) intervallum minden pontjaban bxc, gy a f uggveny x-ben
folytonos, mert konstans f uggveny folytonos. Azaz a legbovebb halmaz,
uggveny folytonosan ertelmezheto: R \ Z.
ahol a f
13. Legyen f : [0, 1] [0, 1] folytonos f
uggveny. Igazolja, hogy van olyan
x [0, 1], amelyre f (x ) = x .
Megold
as. Ha f (0) = 0 vagy f (1) = 1 valamelyike teljes ul, akkor keszen
o esetben f (0) 0 > 0, illetve f (1) 1 < 0. Mivel a
vagyunk. Ellenkez
g(x) := f (x) x
f
uggveny ket folytonos f
uggveny k
ulonbsege, ezert folytonos. Tovabba
fenn
all, hogy g(0) > 0 es g(1) < 0, ezert a Bolzano-tetel szerint letezik
olyan x [0, 1], amelyre
f (x ) x = g(x ) = 0,
azaz f (x ) = x .
sok
4.4. Megolda 41
4.3. Megoldand
o feladatok
Az 13. feladatokban hat
arozza meg az adott halmazok torlodasi pontjait!
n
1. (1, 3) (3, 4) 2. N 3. { n+2
n : n N}
Igazolja, hogy a 46. feladatokban szereplo keplettel megadott, R-en de-

fini
alt f
uggvenyek folytonosak 0-ban! Adott > 0-hoz adja meg a leheto
legnagyobb > 0 erteket!

4. f (x) = x3 , 5. g(x) = 3
x, 6. h(x) = x2 + x + 1.
7. Igazolja az atviteli elv segtsegevel, hogy az f (x) = x1 sin x f

uggvenynek
letezik hat arerteke +-ben!
8. Igazolja az atviteli elv segtsegevel, hogy az f (x) = x1 f
uggvenynek nincs
hat arerteke a 0-ban!
9. Hat arozza meg azt a legbovebb halmazt, ahol az f (x) = sin x1cos x f ugg-
veny folytonosan ertelmezheto!
10. Igazolja, hogy a 2x3 + 3x2 = 4x3 + 1 egyenletnek van valos megoldasa!
Leteznek-e a 1114. feladatokban szereplo hatarertekek? Ha igen, adja
meg, hogy mennyivel egyenloek!

2x11 1
11. lim , 13. lim 2 ,
x4 x2 x1 |x 1|

3x3 12x
12. lim x4 16 , 14. lim 2 xx3
12
.
x2 x3
4.4. Megold
asok
1. [1, 4]. 2. . 3. e2 .

4. := 3
. 5. := 3 . 6. := 2 , ha 0 < < 1.
7. Valasszunk tetsz oleges

+-hez tarto (xn ) sorozatot. Mivel a (sin xn )
sorozat korlatos, x1n nullsorozat, ezert a szorzat is nullsorozat. Azaz az
atviteli elv szerint a f
uggveny hatarerteke a +-ben 0.
1
8. Az n1 sorozat menten +-hez, a n menten -hez tartanak a f
ugg-
venyertekek.
9. Az x1 fuggveny folytonos az R \ {0} halmazon, gy csak azt kell megalla-
ptanunk, hogy a sin x cos x ertek milyen x-ekre nem nulla. Ez pedig az
R \ { k
2 : k Z} halmaz.
uggve ga, hata
re
rte
ke
uk az f (x) = 2x3 3x2 + 1 f

10. Tekints uggvenyt. Ennek van nullhelye a
Bolzano-tetel miatt.
11. Nem letezik a hat

arertek. 13. +.
12. 6 14. 1 .
8. 3
5. fejezet
Line
aris algebra
5.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
A kesobbiekben sz ukseg lesz a linearis algebra nehany alapveto fogalmara.
Ebben a fejezetben osszegyujtj
uk a szukseges tudnivalokat. Az egyszer useg
kedveert mindent csak abban a specialis esetben definialunk, amelyben ke-
s
obb haszn alni fogjuk.
Elsokent ismertetj uk a k
ozepiskolabol mar ismert sk, illetve ter fogalma-
nak egy altal
anost
asat.
5.1. Definci olje Rn a rendezett n-esek halmazat, azaz legyen
o. Jel

n

R := (x1 , x2 , . . . , xn ) : x1 , x2 , . . . , xn R .
Ezen halmaz ket elemenek

osszege, illetve egy elemenek valos szamszorosan
az al
abbit ertj
uk
(x1 , . . . , xn ) + (y1 , . . . , yn ) := (x1 + y1 , . . . , xn + yn ),
illetve
(x1 , . . . , xn ) := (x1 , . . . , xn ).
n
Az R halmazt ezzel a ket m uvelettel ellatva n-dimenzi os ter nek, elemeit
n-dimenzios vektorok nak nevezz
uk. Ezen a teren termeszetes modon ertel-
mezheto a t
avols
ag fogalma. Az (x1 , . . . , xn ) es az (y1 , . . . , yn ) vektorok t
a-
vols
ag
an a p
|x1 y1 |2 + + |xn yn |2
sz uk. Az (x1 , . . . , xn ) vektor k(x1 , . . . , xn )k-val jelolt hossz a (vagy
amot ertj
norm
a ja) a vektor (0, . . . , 0)-tol vett tavolsaga, azaz
p
k(x1 , . . . , xn )k = |x1 |2 + + |xn |2 .
Az (x1 , . . . , xn ) es (y1 , . . . , yn ) vektorok skal

aris szorzata a kovetkezo szam:
(x1 , . . . , xn ) (y1 , . . . , yn ) := x1 y1 + + xn yn .
43
44 ris algebra
5. Linea
A fentebb defini
alt hossz meghatarozhato a skalaris szorzat segtsegevel is:
p
k(x1 , . . . , xn )k = (x1 , . . . , xn ) (x1 , . . . , xn ).

Erdemes meggondolni, hogy a definciokban n = 2 helyere 2 eseten a sk,
n = 3 eseten a ter vektorainak jol ismert tulajdonsagait kapjuk. A tovabbiak-
ban minden fogalmat csak ezekben az n = 2, illetve n = 3 specialis esetekben
mondunk ki.
o. Negyzetes matrixon olyan 2 2, illetve 3 3 tablazatot
5.2. Definci

ert
unk, amelynek elemei valos szamok. Azaz

a b c
a b
, illetve d e f ,
c d
g h i
ahol a, b, c, d, e, f, g, h, i R.
Matrixok osszead as
at tagonkent vegezz uk, azaz az osszegmatrix i-edik

sor
anak j-edik eleme a ket matrix i-edik sora j-edik elemenek osszege. Mat-
rixot sz
ammal u gy szorzunk, hogy k ulon-k
ulon minden tagjat beszorozzuk.
A kovetkez o matrixokat 22-es, illetve 33-as egysegmatrixnak nevezz uk
es I-vel jel
olj
uk:
1 0 0
1 0
, 0 1 0 .
0 1
0 0 1
A tovabbiakban a m atrixokat felkover nagybetukkel, a vektorokat felkover
kisbet
ukkel jel olj
uk.
5.3. Definci
o. Az A m atrix determin
ansan azt a det(A) szamot ertj uk,
amelyet a k okepp lehet meghatarozni a 2 2, illetve 3 3 esetekben:
ovetkez

a b
det = ad bc,
c d
illetve

a b c
det d e f = aei + bf g + cdh bdi af h ceg.
g h i

Ertelmezhetj uk egy m atrixnak egy vektorral vett szorzatat. Alkalmazkod-
va a szeles k
orben elterjedt jelolesekhez, matrix-vektor szorzas eseten (es csak
akkor) a vektorokat mint oszlopvektorokat abrazoljuk:

a b x ax + by
:= ,
c d y cx + dy
illetve

a b c x ax + by + cz
d e f y := dx + ey + f z .
g h i z gx + hy + iz
Vegy uk eszre, hogy a kapott vektor koordinatai nem masok, mint az (x, y)
(illetve (x, y, z)) vektor skal aris szorzata a matrix megfelelo soraval. A most
bevezetett szorz as geometriailag a sk (illetve a ter) egy transzformaciojat
rja le. Nezzuk peldakent az y tengelyre valo tukrozest a skon, es az x ten-
gelyre vett mer oleges vettest a terben. Az (x, y) sorvektor y tengelyre vett
t
uk orkepet u
gy kapjuk meg, ha kepezz uk az

1 0 x x
=
0 1 y y
szorzatot. Hasonloan, az (x, y, z) vektor x-tengelyre vett vet uletet a kovetkezo
szorzat adja meg:

1 0 0 x x
0 0 0 y = 0 .
0 0 0 z 0
5.4. Defincio. A valos szamot az A matrix saj atertekenek nevezz uk, ha
van olyan x 6= 0 vektor, amelyre
A x = x.
Az x 6= 0 vektort -hoz tartozo saj atvektor nak nevezz uk, ha teljesti az elozo
egyenl
oseget.
A fenti peld
akat tekintve: a sk y tengelyere vett t ukrozesnel peldaul sa-
atertek a = 1, ehhez saj
j atvektor az x tengely minden nullatol k ulonbozo
vektora. Az x tengelyre vett vettesnel sajatertek peldaul a = 0 szam, ehhez
sajatvektor minden olyan nullatol kulonbozo vektor, amelynek elso koordina-
t
aja 0.
5.1. T
etel. A val
os sz
am az A m
atrixnak pontosan akkor saj
aterteke, ha
det(A I) = 0.
Megjegyezz uk, hogy a 7 det(AI) egyvaltozos fuggvenyt az A matrix
karakterisztikus polinomj anak nevezz
uk. Az elozo tetel azt mondja, hogy A
saj
atertekei nem m asok, mint a karakterisztikus polinomjanak nullhelyei.

1. Milyen p R ertekre lesz az alabbi vektorok skalaris szorzata 0?
(a) x = (p, 1), y = (p, p), (b) x = (p, 1, p), y = (2, 1, p).
Megold as.
(a) A skal aris szorzat definciojaba helyettestve (p, 1) (p, p) = pp +
1p = p(p + 1). Egy szorzat erteke pontosan akkor nulla, ha az egyik
tenyez unkben p = 0, vagy p = 1.
oje nulla, eset
46 ris algebra
5. Linea
(b) Hasonloan, (p, 1, p) (2, 1, p) = 2p + 1 + p2 = (p + 1)2 , gy a skalaris

szorzat pontosan akkor nulla, ha p = 1.
2. Vegezze el az (A 3B)x matrix-vektor m
uveletet, ahol

2 1 0 4 0 0
A = 1 1 0, B = 2 1 0
1 3 1 0 1 3
es x = (1, 0, 1).
Megold
as. Els
okent a m
atrixm
uveleteket elvegezve

2 1 0 4 0 0 2 1 0 12 0 0
1 1 0 3 2 1 0 = 1 1 0 6 3 0 =
1 3 1 0 1 3 1 3 1 0 3 9

10 1 0
= 5 4 0 ,
1 0 8
majd az (1, 0, 1) vektorral

szorozva

10 1 0 1 10
5 4 0 0 = 5 .
1 0 8 1 9
3. Hatarozza meg a k ovetkezo matrixok determinansat!

2 1 0
2 7
, 0 1 2.
1 5
1 1 0

2 7
Megoldas. A bevezetoben lertak szerint det = 2 (5) 1 7 =
1 5
17, illetve

2 1 0
det 0 1 2 = 2 1 0 + 1 2 1 + 0 0 1 1 0 0 2 2 1 0 1 1 = 2.
1 1 0
4. Milyen p, illetve q ertekekre lesz a kovetkezo matrix determinansa 0?

1 2 0
3 p
A= , B = 0 1 2.
p 2
2 4 q
Megold
as. A determin
ansokat kiszamolva

3 p
det = 6 p2 ,
p 2
illetve

1 2 0
det 0 1 2 = 1 1 q + 2 2 2 + 0 0 4 2 0 q 1 2 4 0 1 2 = q,
2 4 q

gy p = 6, illetve q = 0.
5. Hat arozza meg az el
ozo feladatban szereplo A matrix karakterisztikus
polinomj at, majd hat
arozza meg p erteket u
gy, hogy a matrixnak sajat-
erteke legyen a 1!
Megold okent felrjuk magat az A I matrixot
as. Els

3 p
.
p 2
Ennek determin
ansa a defincio szerint

3 p
det = (3 )(2 ) p2 ,
p 2
ez tehat a karakterisztikus polinom. Ha azt szeretnenk, hogy 1 sajat-

unk, hogy helyere 1-et helyettestve
ertek legyen, akkor azt kell elern
nullat kapjunk. Vegezz
uk el a helyettestest, majd alltsuk be p erteket:
((3 (1))(2 (1)) p2 = 12 p2 .

Ez a kifejezes pontosan akkor lesz nulla, ha p = 12 vagy p = 12.
6. Hat
arozza meg a k
ovetkezo matrix karakterisztikus polinomjat!

1 0 1
1 2 0 .
0 0 1
Megold
as. A f
oatl
o elemeibol -t levonva, majd a determinanst kiszamol-
va

1 0 1
det 1 2 0 = (1 )(2 )(1 ).
0 0 1
7. Hat
arozza meg az el
oz
o feladatban szereplo matrix sajatertekeit, sajat-
vektorait!
Megoldas. Lattuk, hogy a karakterisztikus polinom (1)(2)(1)-
val egyenlo. Mivel a saj
atertekek a karakterisztikus polinom nullhelyei,
ezert
1 = 1, 2 = 2, 3 = 1.
48 ris algebra
5. Linea
Ahhoz, hogy egy (x, y, z) vektor a 1 = 1 sajatertekhez sajatvektor le-

gyen, teljestenie kell az

1 0 1 x x
1 2 0 y = y
0 0 1 z z
egyenl
oseget. A baloldalon levo szorzast elvegezve azt kapjuk, hogy
(x + z, x + 2y, z) = (x, y, z).
Ket vektor pontosan akkor egyenlo, ha a koordinataik megegyeznek, azaz
az
x + z = x, x + 2y = y, z = z
egyenlosegek egyszerre teljes
ulnek. A harmadik egyenletbol lathato, hogy
z = 0, a m asodikb ol pedig hogy y = x. Igy t 6= 0 tetszoleges valasztasa
mellett a (t, t, 0) vektor 1 = 1-hez tartozo sajatvektor. A masik ket
saj
atertek eseteben hasonloan kell eljarni. A 2 sajatertekhez tartozo
saj
atvektorok halmaza

(0, t, 0) : t R \ {0} ,
a 3 = 1 saj
atertekhez tartozoke

t
t, , 2t : t R \ {0} .
3
8. Mik a saj
atertekei es sajatvektorai a kovetkezo matrixnak?

1 2
A= .
1 0
Megold
as. A karakterisztikus polinomot felrva

1 2
det(A I) = = 2 2.
1
Ezen masodfok
u polinom gyokei (azaz a sajatertekek) 1 = 2, illetve
2 = 1. Azaz az

1 2 x 2x 1 2 x x
= , illetve =
1 0 y 2y 1 0 y y
egyenletrendszereket kell megoldanunk. Az elso egyenletrendszert azon
arok elegtik ki, ahol y = x2 , a masodikat azok, ahol y = x. Azaz
(x, y) p
a 1 = 2 sajatertekhez tartozo sajatvektorok halmaza

t
t, : t R \ {0} ,
2
feladatok
5.3. Megoldando 49
mg a 2 = 1 esetben

(t, t) : t R \ {0} .
9. Adjon peld at olyan matrixra, amelynek nincs valos sajaterteke!

0 1
Megold as. Tekints
uk a -ot. Ennek karakterisztikus polinomja
1 0
2 + 1, aminek nincs val os nullhelye, tehat nincs valos sajaterteke. Szem-
leletesen arr
ol van sz
o, hogy ez a matrix a +90 fokos forgatast rja le a
skon, azaz egy tetsz
oleges (x, y) vektor elforgatottja epp a

0 1 x y
=
1 0 y x
vektor. A +90 fokos forgatas pedig tenyleg olyan lekepezes, amelyhez

nem talalhato olyan nullatol k
ulonbozo vektor, amelynek elforgatottja
megegyezik a vektor egy valos szamszorosaval. (Ugyanez az okoskodas
elmondhat o minden olyan forgatasra, amelynek szoge nem egesz szam u
t
obbsz
orose.)
5.3. Megoldand
o feladatok
Hatarozza meg az 1.2. feladatokban levo 2 2-es determinansokat!

2 1 0 3
1. , 2. .
1 3 1 1
Hat
arozza meg a 3.4. feladatokban szereplo 33-as determinansok erteket!

1 0 1 1 2 1
3. 1 1 1 , 4. 0 1 0.
3 2 1 2 1 3
Hatarozza meg az 5.6. feladatokban megadott matrixok karakterisztikus

polinomjat!

3 1 1 0 2
5. ,
2 1 6. 0 2 1.
0 0 4
50 ris algebra
5. Linea
Hatarozza meg a 7.9. feladatokban megadott 22-es matrixok sajatertekeit,

saj
atvektorait!

7 4 1 3 5 2
7. , 8. , 9. .
9 7 4 2 3 2
Hatarozza meg a 10.12. feladatokban levo 3 3-as matrixok sajatertekeit,

saj
atvektorait!

1 1 0 12. Adott < 0 < szamokhoz ad-
10. 0 2 0 jon meg olyan 3 3-as matrixot,
1 0 0 amelynek epp 0, , a sajaterte-
kei!

2 1 0
11. 0 3 2
0 0 1
5.4. Megold
asok
1. 7. 3. 2. 5. 2 4 + 1.
2. 3. 4. 1. 6. 3 + 72 14 + 8.
7. Saj
atertekek:
1 = 13, illetve
2 = 1. A 13-hoz tartozo sajatvektorok
halmaza: t, 23 t : t R\{0} , az 1-hez tartozoke t, 3

2 t : t R\{0} .
8. Saj 1 = 5, illetve 2 = 2. Az 5-hoz tartozo sajatvektorok
atertekek:
halmaza: t, 43 t : t R\{0} , a 2-hoz tartozoke {(t, t) : t R\{0}}.
9. Saj ekek: 1 = 4, illetve 2 = 1. A 4-hez tartozo sajatvektorok hal-
atert
maza: t, 1 2 t : t R\{0} , az 1-hez tartoz oke {(t, 3t) : t R\{0}}.
10. Saj
atertekek: 1 = 0, 2 = 2, illetve 3 = 1. A 0-hoz tartozo sajatvekto-
rok halmaza: {(0, 0, t) : t R \ {0}}, a 2-hoz tartozoke {(2t, 2t, t) : t
R \ {0}}, az 1-hez tartozoke pedig {(t, 0, t) : t R \ {0}}.
11. Sajatertekek 1 = 1, 2 = 2, illetve 3 = 3. Az 1-hez tartozo sa-
atvektorok halmaza: {(t, t, t) : t R \ {0}}, a 2-hoz tartozoke
j
{(t, 0, 0) : t R \ {0}}, a 3-hoz tartozoke pedig {(t, t, 0) : t R \ {0}}.

0 0
12. 0 0 0 .
0 0
6. fejezet
Differenci
alhat
os
ag, deriv
alt
6.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
6.1. Defincio. Az a R szamot a H R halmaz belso pontjanak nevezz
uk,
ha letezik olyan R+ , melyre (a , a + ) H. A H R halmaz belso
pontjainak halmaz at int H jeloli.
A H R halmazt nylt halmaz nak hvjuk, ha H minden eleme belso
pontja e halmaznak.
6.2. Definci o. Az f f uggvenyt az ertelmezesi tartomanyanak a belso pont-
f (x) f (a)
j
aban differenci alhato nak nevezzuk, ha letezik az f 0 (a) := lim
xa xa
hat
arertek, es ez val am. Ekkor az f 0 (a) szamot az f f
os sz uggveny a pontbeli
deriv
altjanak mondjuk.
f (x)f (a)
Megjegyzes. Az xa , x 6= a hanyadost k
ul
onbsegi h
anyadosnak nevezz
uk.
6.3. Definci
o. Ha az f f uggveny az a pontban differencialhato, akkor a gra-
fikonj
anak az (a, f (a)) pontbeli erint o je az y = f (a) + f 0 (a)(x a) egyenlet
u
egyenes.
t
6.1. All as. Ha egy f uggveny differenci alhat
o egy pontban, akkor folytonos
is abban a pontban.
t
6.2. All as. Ha az f es a g f uggveny differenci alhat
o az a pontban, akkor
f +g, f g, f g, es g(a) 6= 0 eseten fg is differencialhat
o az a pontban, tov abb
a
(f + g)0 (a) = f 0 (a) + g 0 (a), (f g)0 (a) = f 0 (a) g 0 (a),
(f g)0 (a) = f 0 (a) g(a) + f (a) g 0 (a),

0
f f 0 (a)g(a) f (a)g 0 (a)
(a) = .
g g 2 (a)
6.1. K
ovetkezm eny. Ha az f es a g fuggveny differenci
alhat
o az a pontban,
valamint c1 , c2 R, akkor c1 f + c2 g is differenci
alhat
o az a pontban, es
(c1 f + c2 g)0 (a) = c1 f 0 (a) + c2 g 0 (a).
51
52 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
6.1. T etel. Ha a g f uggveny differencialhat

o az a pontban es az f f ugg-
veny differenci o a g(a) pontban, akkor az f g o
alhat sszetett f
u ggv
eny is
differenci
alhat
o az a pontban, tov abb
a
(f g)0 (a) = f 0 g(a) g 0 (a).

6.2. Tetel. Ha az f f uggveny szigor

uan monoton es folytonos egy interval-
lumon, differenci alhat
o annak egy a bels o pontjaban es f 0 (a) 6= 0, akkor az
1
f inverz f
uggveny differencialhat
o a b := f (a) pontban, tov abb
a
1
(f 1 )0 (b) = .
f0 f 1 (b)
6.4. Definci
o. Az f f
uggveny eseten a
D(f 0 ) := {x D(f ) : f differencialhato az x pontban}
halmazon az x 7 f 0 (x) hozz arendelesi szaballyal ertelmezett fuggvenyt az f
f
uggveny derivaltf
uggvenyenek nevezz uk, jele f 0 .
Azt mondjuk, hogy az f f uggveny a H D(f ) nylt halmazon differenci-
alhat
o, ha a H halmaz minden pontjaban differencialhato.
Egy fuggvenyt differenci alhato nak hvunk, ha az ertelmezesi tartomanya-
nak minden pontj aban differencialhato. A f uggveny folytonosan differenci al-
hat
o, ha differencialhato es a derivaltf
uggvenye folytonos.
Az f fuggvenyt az [a, b] korl atos zart intervallumon differenci alhat
o nak
mondjuk, ha az (a, b) nylt intervallumon differencialhato, tovabba leteznek
a lim f (x)f
xa
(a)
, lim f (x)fxb
(b)
egyoldali hatarertekek, es mindketto va-
xa+0 xb0
l
os szam. A f
uggvenyt az [a, b] intervallumon folytonosan differenci
alhat o nak
hvjuk, ha az [a, b] intervallumon differencialhato, valamint a derivaltfugg-
venyet az intervallum bal es jobb vegpontjaban a lim f (x)f xa
(a)
, ill. a
xa+0
f (x)f (b)
lim xb egyoldali hat
arertekkent definialva az gy kiterjesztett derivalt-
xb0
f
uggveny az [a, b] intervallumon folytonos.
6.5. Definci o. Az f f uggvenyt ketszer differenci
alhat
o nak nevezz uk az a
pontban, ha az f 0 deriv altf
uggveny differencialhato az a pontban. Ekkor
f 00 (a) := (f 0 )0 (a) az f f
uggveny m asodik derivaltja (vagy m asodrend u de-
riv altja) az a pontban.
Barmely n 2 egesz sz amra az f fuggvenyt n-szer differenci alhat
o nak ne-
vezz uk az a pontban, ha az (n 1)-edik derivaltf uggvenye (jelolje ezt f (n1) )
differenci alhato az a pontban. Ekkor f (n) (a) := (f (n1) )0 (a) az f f uggveny
n-edik deriv altja (vagy n-edrend u derivaltja) az a pontban.
6.6. Definci uggveny es az n 2 egesz szam eseten a
o. Az f f
D(f (n) ) := {x D(f ) : f n-szer differencialhato az x pontban}
leti o
6.1. Elme
sszefoglalo 53
halmazon az x 7 f (n) (x) hozzarendelessel ertelmezett f (n) f uggvenyt az f

f
uggveny n-edik deriv altf
uggvenyenek nevezzuk.
Azt mondjuk, hogy az f f uggveny a H D(f ) halmazon n-szer differen-
cialhat
o, ha a H halmaz minden pontjaban n-szer differencialhato.
Egy fuggvenyt n-szer differenci alhat
o nak hvunk, ha az ertelmezesi tarto-
m anyanak minden pontj aban n-szer differencialhato.
Veg
ul a f
uggveny nulladik derivaltf
uggvenyenek mondhatjuk magat a f ugg-
venyt, azaz f (0) := f .
Megjegyzesek. Az f f uggveny x pontbeli derivaltf uggvenyenek klasszikus je-
df d2 f
l
olese dx , a m asodik deriv altf
uggvenyee dx2 , altalaban az n-edik derivalt-
n
uggvenyee ddxnf , n N+ .
f
Amikor a v altozot t jel
oli, az f f
uggveny t pontbeli derivaltjara (Newton
nyom an) gyakran az f(t) jeloles hasznalatos.
Megjegyzes. Differenci
al
asi szabalyok a derivaltf
uggvenyekre.
(cf )0 = cf 0 (c R), (c1 f + c2 g)0 = c1 f 0 + c2 g 0 (c1 , c2 R),

0
f f 0 g f g0
(f g)0 = f 0 g + f g 0 , = ,
g g2
1
(f g)0 = (f 0 g) g 0 , (f 1 )0 = 0 .
f f 1
A k
ovetkez o tetelben es gyakran kesobb is a rovid jelolesmodot hasznaljuk.
Pl. ha n N+ , akkor (xn )0 a t 7 tn , t R f uggveny derivaltf uggvenyenek x
helyen vett erteket jel
oli.
6.3. T
etel (nevezetes elemi f
uggvenyek derivaltf
uggvenye).
1
(xn )0 = nxn1 , n R, (sin(x))0 = cos(x), (tg (x))0 = ,
cos2 (x)
1
(ex )0 = ex , (cos(x))0 = sin(x), (ctg (x))0 = 2 ,
sin (x)
1
(ax )0 = ax ln(a), a R+, (sh (x))0 = ch (x), (th (x))0 = ,
ch 2 (x)
1 1
(ln(x))0 = , (ch (x))0 = sh (x), (cth (x))0 = 2 ,
x sh (x)
0 1 1
loga (x) = , a R+, a 6= 1,
ln(a) x
1 1
(arcsin(x))0 = , x (1, 1), (arccos(x))0 = , x (1, 1),
1 x2 1 x2
54 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
1 1
(arctg (x))0 = , x R, (arcctg (x))0 = , x R,
1 + x2 1 + x2
1 1
(arsh (x))0 = , x R, (arch (x))0 = , x (1, +),
1 + x2 x2 1
1 1
(arth (x))0 = , x (1, 1), (arcth x)0 = , x R \ [1, 1].
1 x2 1 x2
Megjegyzes. Felhvjuk a figyelmet arra, hogy az arcsin, az arccos es az arch
f
uggveny ertelmezesi tartomanya bovebb a derivaltf uggvenyuk ertelmezesi
tartomanyanal.
t
6.3. All as. Ha az f fuggveny differenci alhat
o az a pontban, akkor pontosan
f (x) l(x)
egy olyan, legfeljebb els
ofok
u l polinom letezik, melyre lim = 0,
xa xa
megpedig
l(x) = f (a) + f 0 (a)(x a), x R.
Ezt hvjuk az f f
uggvenyt az a pont k ozeleben legjobban kozelto legfeljebb
els
ofoku polinomnak (line aris f
uggvenynek).

1. A definci
o alapj
an igazolja az alabbi derivalasi szabalyokat!
0 1
(a) (xn )0 = nxn1 , x R, n N+ . (b) x = , x R+ .
2 x
(c) (sin(x))0 = cos(x), x R.
Megold
as.
(a) Az f (x) := xn , D(f ) := R f
uggveny k ulonbsegi hanyadosanak szam-
l
al
oj oleges a, x R, x 6= a eseten szorzatta bontva
at tetsz
f (x) f (a) xn an (x a)(xn1 + xn2 a + . . . + an1 )

= =
xa xa xa
= xn1 + xn2 a + . . . + an1 .
Ezert
f (x) f (a)
f 0 (a) := lim = lim (xn1 +xn2 a+. . .+an1 ) = nan1 .
xa xa xa
Megjegyzes. Bel ugges x R+ , n R mellett

athato, hogy az osszef
is igaz, valamint akkor is, ha x R \ {0} es n = m p , ahol m Z, p
paratlan pozitv egesz.

(b) Az f (x) := x, D(f ) := [0, +) f uggveny k
ulonbsegi hanya-
dos
anak nevez ojet tetszoleges a R+ , x [0, +), x 6= a eseten
szorzatt
a alakthatjuk:

f (x) f (a) x a x a 1
= = = .
xa xa ( x a )( x + a ) x+ a
Ennek alapj
an
f (x) f (a) 1 1
f 0 (a) := lim = lim = , a R+ .
xa xa xa x+ a 2 a
(c) Az f (x) := sin(x), D(f ) := R f uggveny kulonbsegi hanyadosanak

sz
amlal
oj
at tetsz oleges a, x R, x 6= a eseten trigonometrikus azo-
noss
ag segtsegevel bonthatjuk szorzatta:
2 sin xa cos x+a

f (x) f (a) sin(x) sin(a) 2 2
= = =
xa xa xa
sin xa

2 x+a
= xa cos .
2
2
Mivel lim xa = 0, x 7 xa
2 , x R injektv f
uggveny es
xa 2
sin(t)
lim t = 1, valamint lim x+a = a, es a koszinuszf
uggveny folyto-
t0 xa 2
nos az a helyen, gy
sin xa

0 f (x) f (a) 2 x+a
f (a) := lim = lim xa lim cos =
xa xa xa
2
xa 2
= 1 cos(a).
2. Az inverz f
uggveny derivaltjara vonatkozo tetel alapjan mutassa meg,
hogy
1 1
(a) (arctg (x))0 = , x R, (b) (ln(x))0 = , x R+ !
1 + x2 x
Megold
as.
(a) Legyen f (x) := tg (x), D(f ) := 2 , 2 es a D(f ), b := tg (a).

Ekkor az inverz f uggveny derivaltjara vonatkozo 6.2. Tetelt, a tg 0 =

1
o
cos2 sszef
u gg
e st, majd egy trigonometrikus azonossagot alkalmazva
1 1 1 1 1
arctg 0 (b) = = = 1 = = .
tg 0 (arctg (b)) tg 0 (a) cos2 (a)
1+tg 2 (a) 1+b2
56 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
(b) Legyen f (x) := ex , D(f ) := R es a R, b := ea . ln = exp1 alapjan

a 6.2. Tetel es az exp f
uggveny derivaltjanak felhasznalasaval
1 1 1
ln0 (b) = = ln(b) = .
exp0 (ln(b)) e b
3. Deriv
alja a k
ovetkez
o f
uggvenyeket!
1
(a) f (x) := , D(f ) := R \ {0}.
x
1
(b) f (x) := , D(f ) := R+ .
x
(c) f (x) := 2ex 3 ln(x), D(f ) := R+ .

(d) f (x) := 5x7 + 2 x4 2x3 , D(f ) := R.
(e) f (x) := arsh (x) 2 arch (x) + 3 th (x), D(f ) := [1, +).
Megoldas.
0 0
(a) Hatv
anyfuggvenykent felrva x1 = x1 = (1)x2 = x12 ,
x R \ {0}.
0 1 0 3
(b) 1x = x 2 = 12 x 2 = 21x3 , x R+ .
(c) A k
ulonbseg, majd a konstansszoros derivalasi szabalyat alkalmazva
0
2ex 3 ln(x) = (2ex )0 (3 ln(x))0 = 2(ex )0 3(ln(x))0 = 2ex x3 ,
x R+ .

(d) (5x7 + 2 x4 2x3 )0 = (5x7 )0 +( 2 x4 )0 (2x3 )0 = 35x6 +4 2 x3 6x2 ,
x R.
0 1
(e) arsh (x) 2 arch (x) + 3 th (x) = 1+x 2
x22 1 + ch 23(x) ,
x (1, +).
uggvenyre tehat D(f 0 ) = D(f ) \ {1}.
Erre a f
4. Deriv alja az al
abbi f
uggvenyeket!

(a) f (x) := 3 x tg (x), D(f ) := R \ 2 + k : k Z .

(b) f (x) := 3x arccos(x), D(f ) := [1, 1].

(c) f (x) := 3 ctg (x) lg(x), D(f ) := R+ \ {k : k N+ }.
(d) f (x) := x4 ex sin(x), D(f ) := R.
sh (x)
(e) f (x) := , D(f ) := R.
ch (x)
ln(x)
(f) f (x) := , D(f ) := R+ .
2x
arctg (x)
(g) f (x) := , D(f ) := R \ {0}.
x4
sin(x) cos(x)
(h) f (x) := , D(f ) := [1, 1] \ {0}.
arcsin(x)
x
xe
, D(f ) := R+ \ k

(i) f (x) := 2 : k N+ .
tg (x)
ln(x) arth (x)
(j) f (x) := , D(f ) := (0, 1).
3
x sh (x)
Megold
as.
(a) A szorzat deriv
al
asi szabalya alapjan
0 0 0
3
x tg (x) = 3 x tg (x) + 3 x tg (x) =

1 2 1 tg (x) 3
x
= x 3 tg (x) + 3 x 2
= 3
+ 2
,
3 cos (x) 3 x2 cos (x)
x D(f ) \ {0}.
0 0
(b) 3x arccos(x) = (3x )0 arccos(x) + 3x arccos(x) =
1 1

= 3x ln(3)arccos(x)+3x 1x 2
= 3x ln(3) arccos(x) 1x2
,
x (1, 1). Tehat D(f 0 ) = D(f ) \ {1, 1}.
0
(c) 3ctg (x) lg(x) = 3 sin21(x) lg(x) + ctg (x) x1 ln(10)
1
=

ctg (x) lg(x)
= 3 ln(10)x sin2 (x) , x D(f ).
(d) E h aromtenyez os szorzatot eloszor tekints

uk u
gy, mint az elso ket
ojenek es a harmadiknak kettenyezos szorzatat. Igy alkalmaz-
tenyez
hatjuk a szorzatra ismert derivalasi szabalyt:
0 0 0
x4 ex sin(x) = x4 ex sin(x) + (x4 ex ) sin(x) =
= (4 x3 ex + x4 ex ) sin(x) + (x4 ex ) cos(x) =
= x3 ex 4 sin(x) + x sin(x) + x cos(x) , x R.

(e) Hasznaljuk a h anyados derivaltjara tanult osszef uggest!

0 0 0 2 2
sh (x) 0
= (sh (x)) ch (x)sh (x)(ch (x))
= ch (x)sh (x)

th (x) = ch (x) ch 2 (x) ch 2 (x) =
1
= ch 2 (x) , x R.
58 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
0 1 x x
(ln(x))0 2x ln(x)(2x )0

ln(x) x 2 ln(x)2 ln(2) 1ln(2)x ln(x)
(f) 2x = (2x )2 = (2x )2 = x 2x ,
x R+ .
0 1
x4 arctg (x)4x3
arctg (x) 1+x2 x4(1+x2 )arctg (x)
(g) x4 = x8 = x5 (1+x2 ) , x R \ {0}.

1
0 cos(x)+sin(x) arcsin(x) sin(x)cos(x)
sin(x)cos(x) 1x2
(h) arcsin(x) = arcsin2 (x)
,
0
x (1, 1), x 6= 0. Itt D(f ) = D(f ) \ {1, 1}.
x 0 1
0 x
xe x 2 ex tg (x) x e (tg (x))0
(i) tg (x) = 2
tg (x) =
1 1

1
2x
2 ex +x 2 ex tg (x) xex cos21(x)
= tg 2 (x) =

x
e (1+2x) sin(x) cos(x)2x
=
2 x sin2 (x)
, x D(f ).
0 1
1
0
(ln(x) arth (x))0 x 3 sh (x) ln(x) arth (x) x 3 sh (x)

ln(x) arth (x)
(j) 3 x sh (x) = 1
2 =
x 3 sh (x)
1 2 1

1
x arth (x)+ln(x) 1
1x2
x 3 sh (x) (ln(x) arth (x)) 1
3 x 3 sh (x)+x 3 ch (x)
= 1
2 ,
x 3 sh (x)
x (0, 1).
5. Deriv alja a megadott f
uggvenyeket!
(a) f (x) := sin(3x), D(f ) := R.
(b) f (x) := sin2 (x), D(f ) := R.
(c) f (x) := sin(x2 ), D(f ) := R.
(d) f (x) := cos(ln(x)), D(f ) := R+ .
2 + 2k, 2 + 2k .
S
(e) f (x) := ln(cos(x)), D(f ) :=
kZ
2
(f) f (x) := arctg (5 + x 2x ), D(f ) := R.

(g) f (x) := sh 1 + x3 , D(f ) := [1, +).
Megold as.
(a) A feladat a szinusz k uggveny es az x 7 3x, x R belso f
ulso f uggveny
kompozcioj
anak derivalasa.
0
sin(3x) = cos(3x) (3x)0 = cos(3x) 3 = 3 cos(3x), x R.

(b) Osszetett f
uggvennyel van dolgunk, a negyzetf
uggveny a k
ulso f
ugg-
veny, a szinuszfuggveny a belso f
uggveny.
0 0
sin2 (x) = (sin(x))2 = 2 sin(x) (sin(x))0 = 2 sin(x) cos(x) =
= sin(2x), x R.
(c) Ez is
osszetett f
uggveny, most a szinuszf uggveny a k
ulso f
uggveny es
a negyzetf
0 uggveny a bels
o f
u ggv
eny.
sin(x2 ) = cos(x2 ) (x2 )0 = cos(x2 ) 2x = 2x cos(x2 ), x R.
0
(d) cos(ln(x)) = sin(ln(x)) x1 , x R+ .
0 1
(e) ln(cos(x)) = cos(x) ( sin(x)) = tg (x), x D(f ).
0 1
(f) arctg (5 + x 2x2 ) = 1+(5+x2x2 )2 (1 4x), x R.
(g) A f
uggveny t
obbsz orosen osszetett, ezert eloszor tekints
uk u
gy, mint
a szinusz hiperbolikusz k uggvenybol es az x 7 1 + x3 , x
ulso f
[1, +) bels o f
uggvenybol osszetett fuggvenyt, gy alkalmazzuk az
osszetett f
uggveny derivalasara ismert szabalyt!
p 0 p p 0
sh 1+x3 = ch 1+x3 1+x3 =
p 1 1
= ch 1+x3 (1+x3 ) 2 (1+x3 )0 =
2

3x2 ch 1+x3
= , x (1, +).
2 1+x3
Itt D(f 0 ) = D(f ) \ {1}.
6. Deriv
alja a megadott f
uggvenyeket!
(a) f (x) := xx , D(f ) := R+ .
(b) f (x) := xsin(x) , D(f ) := R+ .
(c) f (x) := (x2 + 1)tg (x) , D(f ) := 2 , 2 .

2x
(d) f (x) := ln(x) , D(f ) := [1, +).
x
(e) f (x) := xx , D(f ) := R+ .
Megold
as.
(a) A hatv any alapja es a kitevoje sem allando, ezert kozvetlen ul sem
exponenci alis f
uggvenykent, sem hatvanyf uggvenykent nem derival-
hatjuk.
Az xx = (eln(x) )x = ex ln(x) , x R+ elemi atalaktas utan az e
alapu exponenci alis k uggveny es az x 7 x ln(x), x R+ belso
ulso f
f
uggveny kompozci ojanak derivaltja
0 1
(xx )0 = (ex ln(x) )0 = ex ln(x) x ln(x) = ex ln(x) 1ln(x) + x =
x
60 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
= xx (ln(x) + 1), x R+ .
(b) xsin(x) = (eln(x) )sin(x) = eln(x) sin(x) , x R+ alapjan az e alap u
exponenci alis k uls uggveny es az x 7 ln(x) sin(x), x R+ belso
o f
f
uggveny kompozci ojat derivalva
0
(xsin(x) )0 = (eln(x) sin(x) )0 = eln(x) sin(x) ln(x) sin(x) =

1
= xsin(x) sin(x) + ln(x) cos(x) , x R+ .
x
0 2 0 2 0
(c) (x2 +1)tg (x) = eln(x +1)tg (x) = eln(x +1)tg (x) ln(x2 +1)tg (x) =

1 1
= (x2 + 1)tg (x) 2
x2 +1 2x tg (x) + ln(x + 1) cos2 (x) =

ln(x2 +1)
= (x2 + 1)tg (x) 2xtg (x)

x2 +1 + cos2 (x) , x 2 , 2 .
(d) Ha x (1, +), akkor

0 0 0
(ln(x))2x = e2x ln(ln(x)) = e2x ln(ln(x)) 2x ln(ln(x)) =

1 1
= (ln(x))2x 2 ln(ln(x)) + 2x =
ln(x) x

2
= (ln(x))2x 2 ln(ln(x)) + .
ln(x)
Megjegyzes. Megmutathato, hogy lim f 0 (x) = 0, ezert a derivalt-
x1+0
f
uggveny folytonosan kiterjesztheto az [1, +) intervallumra.
x x x
(e) xx = (eln(x) )x = ex ln(x)
, x R+ alapjan az (a) pont eredmenyet
felhaszn
alva
x x x 0
(xx )0 = ex ln(x)
= xx (xx )0 ln(x) + xx (ln(x))0 =
xx ln(x)

x
= xx xx (ln(x) + 1) ln x + xx1 =

x
= xx +x1 x ln2 (x) + x ln(x) + 1 , x R+ .

7. Deriv alja az al
abbi fuggvenyeket!
1
(a) f (x) := , D(f ) := R.
x + 1 + x2
!
3x 1 1 1
(b) f (x) := ln , D(f ) := R \ , .
3x + 1 3 3

cos(x) 1 1 + cos(x)
(c) f (x) := 2 ln ,
2 sin (x) 2 sin(x)
S
D(f ) := 2k, (2k + 1) .
kZ

1 2 1+x
(d) f (x) := ln , D(f ) := (1, 1).
4 1x
p
(e) f (x) := 1 + 1 + x2 , D(f ) := R.

(f) f (x) := x sin(ln(x)) cos(ln(x)) , D(f ) := R+ .
Megold
as.
0 2 1

(a) x+11+x2 = (1) x + 1 + x2 1+ 1
2 (1 + x2 ) 2 2x =
1
= 1+x2 , x R.
(x+ 1+x2 )

0 3 ( 3 x+1)( 3 x1) 3
(b) ln 3 x1 = 1
= 2 3
x D(f ).
3x2 1 ,
2
3 x+1 3 x1 ( 3 x+1)
3 x+1
M askeppen: Ha x > 13 , akkor

0 0
ln 33 x1

x+1
= ln 3 x 1 ln 3 x + 1 =

= 3 1x1 3 3 1x+1 3 = 3x2 2 1
3
.
Ha pedig x < 13 , akkor hasonloan
0 0
ln 33 x1
x+1
= ln(1 3 x) ln( 3 x 1) = 2 3
3x2 1 .
0
(c) 2cos(x)
sin2 (x)
1
2 ln 1+cos(x)
sin(x) =
2
= sin(x)2 sin (x)cos(x)4 sin(x) cos(x)
4 sin4 (x)

sin(x)sin(x)(1+cos(x)) cos(x)
12 1
1+cos(x) sin2 (x)
= 1
sin3 (x)
, x D(f ).
sin(x)
0
1(1x)(1+x)(1)
(d) 1
4 ln2 1+x
1x = 1
4
1+x
2 ln 1x 1
1+x (1x)2 = 1
1x2
1+x
ln 1x ,
1x
x (1, 1).
p 0 1 1
(e) 1 + 1 + x2 = 1
2 1 + 1 + x2 2 12 (1 + x2 ) 2 2x =
= x , x R.
2 1+x2 1+ 1+x2
0
(f) x(sin(ln(x)) cos(ln(x))) =
1 1

= 1 sin(ln(x)) cos(ln(x)) + x cos(ln(x)) x + sin(ln(x)) x
= 2 sin(ln(x)), x R+ .
8. Mutassa meg, hogy ha az f , g, h f uggvenyek differencialhatok az a pont-
ban, akkor (f gh)0 (a) = f 0 (a)g(a)h(a) + f (a)g 0 (a)h(a) + f (a)g(a)h0 (a)!
62 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
Megold
as. Az els o ket tenyezot egynek tekintve kettenyezos szorzatot
kapunk:
0
(f gh)0 (a) = (f g)h (a) = (f g)0 (a) h(a) + (f g)(a) h0 (a) =
= f 0 (a)g(a) + f (a)g 0 (a) h(a) + f (a)g(a)h0 (a) =

= f 0 (a)g(a)h(a) + f (a)g 0 (a)h(a) + f (a)g(a)h0 (a).
Megjegyzes. A h
aromtenyezos szorzat derivalasi szabalya f
uggvenyertekek
uggvenyekkel (f gh)0 = f 0 gh + f g 0 h + f gh0 .
helyett f
9. Legyen n pozitv egesz szam es
(
1

xn sin x , ha x 6= 0,
D(f ) := R, f (x) :=
0, ha x = 0.
Mely n sz amokra differencialhato, ill. folytonosan differencialhato az f

f
uggveny?
Megold as. A nulla pont kivetelevel f folytonosan differencialhato, es a
altja x 6= 0 eseten f 0 (x) = nxn1 sin x1 xn2 cos x1 .

deriv
A nulla b armely kornyezeteben a f uggveny esetszetvalasztassal van defi-
ni
alva, ezert a nullabeli differencialhatosagat a defincio alapjan vizsgal-
juk. A nulla ponthoz tartozo k ulonbsegi hanyados x 6= 0 eseten

f (x) f (0) 1
= xn1 sin ,
x0 x
aminek n = 1 mellett nincs hatarerteke, n 2 eseten viszont nullahoz

tart, hiszen az els
o tenyezo nullahoz tart, a masodik pedig korlatos. Tehat
az f fuggveny n 2 eseten differencialhato, es f 0 (0) = 0.
Ha n 3, akkor

0 1 1
lim f (x) = lim nx n1
sin x n2
cos = 0 = f 0 (0),
x0 x0 x x
mert mindket tag els

o tenyezoje nullahoz tart, a masodik korlatos. Tehat
f folytonosan differenci
alhato a nulla pontban is. Ha n = 2, akkor az elso
tag null
ahoz tart, a masodiknak nincs hatarerteke, amibol az kovetkezik,
hogy f derivaltf
uggvenye nem folytonos a nulla pontban.
10. Sz
amolja ki az alabbi f
uggvenyek osszes magasabb rend
u derivaltjat!
(a) f (x) := 2x3 x2 + 5x 11, D(f ) := R.
(b) f (x) := sin(x), D(f ) := R.
(c) f (x) := ln(6x + 1), D(f ) := 16 , + .

(d) f (x) := x ex , D(f ) := R.

Megold
as.
(a) f (x) = 2x3 x2 + 5x 11, f 0 (x) = 6x2 2x + 5, f 00 (x) = 12x 2,
f 000 (x) = 12 es f (n) (x) = 0, n 4, x R.
(b) f (x) = sin(x), f 0 (x) = cos(x), f 00 (x) = sin(x), f 000 (x) = cos(x),
f 0000 (x) = sin(x), x R. Teljes indukcioval lathatjuk be, hogy
minden x R eseten

sin(x), ha n = 4k,

cos(x), ha n = 4k + 1,
f (n) (x) = k N.
sin(x), ha n = 4k + 2,

cos(x), ha n = 4k + 3,

(c) f (x) = ln(6x+1), f 0 (x) = 6x+1

6
= 6(6x+1)1 , f 00 (x) = 36(6x+1)2 ,
x D(f ).
oval igazolhato, hogy minden n N+ es x D(f )
Teljes indukci
eseten
f (n) (x) = (1)n+1 6n (n 1)! (6x + 1)n .
(d) f (x) = x ex , f 0 (x) = (1 + x) ex , f 00 (x) = (2 + x) ex , x R. Teljes
indukci oval bizonythatjuk, hogy minden n N es x R eseten
f (n) (x) = (n + x) ex .

11. Keresse meg az f (x) := 1 + x, D(f ) := [1, +) f uggvenyt a nulla
pont k ozeleben legjobban kozelto legfeljebb elsofok
u polinomot!
Megold as. A keresett polinom l(x) = f (0) + f 0 (0) x. Mivel f 0 (x) = 21
21
(1+x) , x (1, +), es f (0) = 1, f 0 (0) = 12 , ezert l(x) = 1+ 12 x,
x R.
12. Legyen a R. Irja fel annak az egyenesnek az egyenlet et, amelyik az
f (x) := ex , D(f ) := R f
uggveny grafikonjat az a, f (a) pontban erinti!
Megold o egyenes egyenlete y = f (a)+f 0 (a)(xa). f 0 (x) = ex
as. Az erint
0
an f (a) = f (a) = ea , gy a keresett egyenlet y = ea + ea (x a).
alapj
13. Legyen n N+ es x R. Adja meg soktagu osszegtol mentes alakban
n
X
(
un. z
art alakban) a kxk = x + 2x2 + . . . + nxn osszeget!

k=1
n n
xk , x R polinom derivaltja p0 (x) = kxk1 ,
P P
Megold
as. A p(x) :=
k=1 k=1
x R, amit x-szel szorozva a feladatban szereplo osszeget kapjuk.
64 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
Ha x 6= 1, akkor veges mertani sorozat osszegekent

n
X xn 1 xn+1 x
p(x) = xk = x = .
x1 x1
k=1
nxn+1 (n+1)xn +1
ol p0 (x) =
Ebb (x1)2 , veg
ul
n
X nxn+2 (n + 1)xn+1 + x
kxk = , x R, x 6= 1.
(x 1)2
k=1
n
P n(n+1)
Ha x = 1, akkor az
osszeg k= 2 .
k=1
Megjegyzes. A p0 polinomf
uggveny folytonos, ezert lim p0 (x) = p0 (1),
x1
vagyis
nxn+1 (n + 1)xn + 1 n(n + 1)
lim = .
x1 (x 1)2 2
Ezt a hat
arerteket algebrai azonossagok segtsegevel is megkaphatjuk.
6.3. Megoldand
o feladatok
Az 1.9. feladatban deriv
alja a f
uggvenyt!
3

1. f (x) := ln(x 3 x), D(f ) := 5 9, + .
7th (x)
2. f (x) := , D(f ) := {x R : ex + cos(x) 6= 0}.
ex + cos(x)
3. f (x) := sin(ex x4 ), D(f ) := R.

x
4. f (x) := , D(f ) := R+ \ {1}.
3 ln(x)
5. f (x) := ch (2x + x5 ), D(f ) := R.
tg (x) ln(x)
6. f (x) := , D(f ) := R+ \ { 2 + k : k N}.
x

3 2+x
7. f (x) := ln , D(f ) := (2, 3).
3x
lg(x)
8. f (x) := 6xarctg (x), D(f ) := R+ .
x2
sin(x3 )
9. f (x) := 5 cos(2x), D(f ) := R.
ex
sok
6.4. Megolda 65
10. Legyen N N+ es xn , yn R, n N+ , 1 n N eseten

N
X
Q(a) := (yn axn )2 , D(Q) := R.
n=1
Hatarozza meg a Q polinomf

uggveny derivaltf
uggvenyet es masodik deri-
v
altf
uggvenyet!
11. Sz
amtsa ki az al
abbi f
uggvenyek osszes magasabb rend
u derivaltjat!
(a) f (x) := cos(x), D(f ) := R. (b) f (x) := 2x , D(f ) := R.
1
, D(f ) := R \ 21 .

(c) f (x) :=
1 + 2x
12. Sz
amolja ki az al abbi f
uggvenyek magasabb rend u derivaltjait a meg-
adott rendig!
(a) f (x) := x2 cos(x), D(f ) := R a negyedik derivaltig.
(b) f (x) := esin(x) , D(f ) := R a harmadik derivaltig.
13. (Leibniz-tetel.) Legyen n N+ , valamint f es g az a helyen n-szer diffe-
renci
alhato fuggveny. Bizonytsa be, hogy f g is az a helyen n-szer diffe-
renci
alhato, es
n
X n (k)
(f g)(n) (a) = f (a)g (nk) (a)!
k
k=0
A 14.15. feladatban hatarozza meg a f uggvenyt a megadott pont koze-

leben legjobban k
ozelt
o legfeljebb elsofok
u polinomot!
14. f (x) := ln(1 + x), D(f ) := (1, +), a := 0.

15. f (x) := cos(x), D(f ) := R, a := .
4
A 16.17. feladatban adja meg annak az egyenesnek az egyenletet, amelyik
az a, f (a) pontban erinti a f
uggveny grafikonjat!

16. f (x) := tg (x), D(f ) := R \ 2 + k : k Z , a := .

6

17. f (x) := x, D(f ) := [0, +), a := 1.
6.4. Megold
asok
5
6x 2 3

1. f 0 (x) = 5

7 , x 9, + .
2x 2 6x
[ex +cos(x)]sh (x) ch (x)[ex sin(x)]
2. f 0 (x) = 7 ch 2 (x)(ex +cos(x))2 , x D(f ).
66 lhato
6. Differencia sa
g, deriva
lt
Az f fuggvenyt ott nem ertelmezt

uk, ahol a nevezoje nulla. A nevezo ze-
rushelyeinek halmaza megszamlalhatoan vegtelen halmaz, melynek nincs
valos torl
od
asi pontja. A D(f ) ertelmezesi tartomany ennek a komp-
lementere, p aronkent diszjunkt nylt intervallumok megszamlalhatoan
vegtelen halmazanak uniohalmaza.
3. f 0 (x) = cos(ex x4 ) (ex 4x3 ), x R.
ln(x)2
4. f 0 (x) =
6 x ln2 (x)
, x R+ \ {1}.
5. f 0 (x) = sh (2x + x5 ) (2x ln(2) + 5x4 ), x R.

2x
cos2 (x)
+ln(x)tg (x)2
6. f 0 (x) = 3 , x D(f ).
2x 2

7. f 0 (x) = 15
(2+x)(3x) ln2 2+x
3x , x (2, 3).
12 ln(10)lg(x)
8. f 0 (x) = ln(10)x3 6arctg (x) 6x
1+x2 , x R+ .
3x2 cos(x3 )sin(x3 )

9. f 0 (x) = ex + 10 sin(2x), x R.
N N N
10. Q0 (a) = 2a x2n 2 xn yn , Q00 (a) = 2 x2n , a R.
P P P
n=1 n=1 n=1
11. (a)

cos(x), ha n = 4k,

sin(x), ha n = 4k + 1,
cos(n) (x) = k N, x R.

cos(x), ha n = 4k + 2,
sin(x), ha n = 4k + 3,

(b) (2x )(n) = (ln 2)n 2x , n N, x R.

(n)
1
= (1)n 2n n! (1 + 2x)n1 , n N, x R \ 21 .

(c) 1+2x
12. (a) f 0 (x) = 2x cos(x) x2 sin(x),

f 00 (x) = 2 cos(x) 4x sin(x) x2 cos(x),
f 000 (x) = 6 sin(x) 6x cos(x) + x2 sin(x),
f 0000 (x) = 12 cos(x) + 8x sin(x) + x2 cos(x).
(b) f 0 (x) = esin(x) cos(x),
f 00 (x) = esin(x) cos2 (x) sin(x) ,

f 000 (x) = esin(x) cos3 (x) 3 sin(x) cos(x) cos(x) .

sok
6.4. Megolda 67
13. Teljes indukci oval bizonytjuk a tetelt. Ha n = 1, akkor a szorzat deri-

v al
asi szab
alya alapj an igaz az alltas. Ha n N+ , akkor az indukcios
lepeshez tegyuk fel, hogy f es g (n + 1)-szer differencialhato az a helyen.
Ezert letezik olyan nylt intervallum, mely tartalmazza az a szamot, es
az intervallumon mindket f uggveny n-szer differencialhato. Az indukcios
felteves szerint ennek az intervallumnak minden x pontjara
n
(n)
X n
(f g) (x) = f (k) (x)g (nk) (x).
k
k=0
Mindket oldalt az a helyen derivalva, majd a jobb oldalt atalaktva,

k
ozben az

n n n+1
+ = , n, i N, 1 i n
i1 i i
osszef
uggest is felhaszn
alva a bizonytando alltast kapjuk.

14. l(x) = x, x R. 15. l(x) = 22 x 4 + 22 , x R.

16. y = 43 x 6 + 33 . 17. y = 12 (x 1) + 1 = x+1 2 .
7. fejezet
Taylor-polinomok,
LH
ospital-szab
aly
7.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
o. Ha n N+ es az f f
7.1. Definci uggveny az a pontban n-szer differenci-
alhat
o, akkor a
n
X f (k) (a)
Tn,a (x) : = (x a)k =
k!
k=0
f 00 (a) f (n) (a)
= f (a)+f 0 (a)(xa)+ (xa)2 +...+ (xa)n , x R
2! n!
legfeljebb n-edfok
u polinomot az f f uggveny a kozeppont
u (maskeppen a
ponthoz tartozo) n-edik Taylor-polinomjanak nevezzuk.
Megjegyzesek. A 0 k
ozeppont
u n-edik Taylor-polinom (MacLaurin-polinom):
n
X f (k) (0) f 00 (0) 2 f (n) (0) n
Tn,0 (x) = xk = f (0)+f 0 (0) x+ x +. . .+ x , x R.
k! 2! n!
k=0
Ha nem okoz felreertest, az n-edik Taylor-polinomot a rovidebb Tn szimbo-

lummal is jel
olhetj
uk.
Az els
o Taylor-polinom a f uggveny linearis kozeltese az adott pontban:
T1,a (x) = f (a) + f 0 (a)(x a), x R.
7.1. Tetel (Taylor-formula a maradektag Lagrange-fele alakjaval). Legyen

n N+ , es az f f
uggveny (n+1)-szer differenci alhat
o az I nylt intervallumon.
oleges a, x I, x 6= a eseten letezik olyan c I az a es x sz
Tetsz amok k oz
ott,
melyre
f (n+1) (c)
f (x) = Tn,a (x) + (x a)n+1 .
(n + 1)!
Megjegyzes. Ha az f (x) f uggvenyerteket a Tn,a Taylor-polinom x helyen vett
ertekevel k
ozeltj
uk, e k aja f (x) Tn,a (x).
ozeltes hib
69
70 spital-szaba
7. Taylor-polinomok, LHo ly
7.2. Tetel (LH aly). Legyen I R nylt intervallum, f es g az

ospital-szab
I intervallumon differencialhat
o f
uggveny, tov a legyen g 0 6= 0. Legyen az
abb
a pont az I intervallum olyan torlod
asi pontja, ahol
lim f = lim g = 0 vagy lim g = + vagy lim g = .

a a a a
0
Ha letezik lim fg0 , akkor letezik lim fg , es a kett
o egyenl
o:
a a
f f0
lim = lim 0 .
a g a g
Megjegyzesek. Ha a vizsg alt pontban a szamlalo es a nevezo is nullahoz tart,

vagy mindkett o hatarerteke + es valamelyike, akkor a hanyadosuk
hatarertekere nem adhat oaltalanos szabaly. Ilyen esetekben erdemes probal-
koznunk a LH ospital-szab aly alkalmazasaval.
Nem minden h anyados hatarerteket kaphatjuk meg a LHospital-szabaly
segtsegevel, amelyik e szab aly felteteleinek eleget tesz (l. a 11. es a 12. kidol-
gozott feladatot).

1. Sz
amolja ki az al
abbi f
uggvenyek megadott kozeppont
u elso Taylor-poli-
nomj
at!
(a) f (x) := ex , D(f ) := R, a := 0.
(b) f (x) := sin(x), D(f ) := R, a := 0.

(c) f (x) := cos(x), D(f ) := R, a := 2.
Megold
as.
(a) f (x) = ex , f 0 (x) = ex , x R miatt f (0) = 1, f 0 (0) = 1,
ezert T1,0 (x) = 1 + 1 x = 1 + x, x R.
(b) f (x) = sin(x), f 0 (x) = cos(x), x R alapjan f (0) = 0, f 0 (0) = 1,
ezert T1,0 (x) = 0 + 1 x = x, x R.
(c) f (x) = cos(x), f 0 (x) = sin(x), x R miatt f 2 = 0, f 0 2 = 1,

ezert T1, 2 (x) = 0 + (1) x 2 = 2 x, x R.

2. Szamolja ki az alabbi f
uggvenyek nulla kozeppont
u n-edik Taylor-poli-
nomj at!
1
(a) f (x) := , D(f ) := (1, +), n := 2.
1+x
(b) f (x) := ln(1 + x), D(f ) := (1, +), n := 3.
(c) f (x) := ex , D(f ) := R, n := 10.
(d) f (x) := sin(x), D(f ) := R, n := 11.

(e) f (x) := sin(x), D(f ) := R, n := 12.
Megold
as.
1 1 3 3 5
(a) f (x) = (1 + x) 2 , f 0 (x) = (1 + x) 2 , f 00 (x) = (1 + x) 2 ,
2 4
x (1, +),
1 3 1 3
f (0) = 1, f 0 (0) = , f 00 (0) = . Ezert T2 (x) = 1 x + x2 ,
2 4 2 8
x R.
1
(b) f (x) = ln(1+x), f 0 (x) = = (1+x)1 , f 00 (x) = (1)(1+x)2 ,
1+x
f 000 (x) = 2 (1 + x)3 , x (1, +).
x2 x3
f (0) = 0, f 0 (0) = 1, f 00 (0) = 1, f 000 (x) = 2. T3 (x) = x + ,
2 3
x R.
(c) f (k) (x) = ex , x R, f (k) (0) = 1, k N alapjan
10
X 1 k
T10 (x) = x =
k!
k=0
x2 x3 x4 x5 x6 x7 x8 x9 x10
=1+x+ + + + + + + + + ,
2! 3! 4! 5! 6! 7! 8! 9! 10!
x R.
(d) f (x) = sin(x), f 0 (x) = cos(x), f 00 (x) = sin(x), f 000 (x) = cos(x),
f 0000 (x) = sin(x), x R, a magasabb rend u derivaltakat l. a 6.2.10.
(b) feladat megold asaban. Ezert f (0) = 0, f 0 (0) = 1, f 00 (0) = 0,
f 000 (0) = 1, f 0000 (0) = 0, altalaban f (2k) (0) = 0, f (4k+1) (0) = 1,
f (4k+3) (0) = 1, k N.
11
X f (k) (0) k x3 x5 x7 x9 x11
T11 (x) = x =x + + , x R.
k! 3! 5! 7! 9! 11!
k=0
x3 x5 x7 x9 x11
(e) f (12) (0) = 0 miatt T12 (x) = T11 (x) = x + + ,
3! 5! 7! 9! 11!
x R.
3. (a) Legfeljebb mekkora hibaval kozelti a szinuszf
uggvenyt a nulla ko-
zeppont
u harmadik Taylor-polinomja a [1, 1] intervallumon?
(b) Adja meg a szinuszfuggvenynek olyan nulla kozeppont u Taylor-poli-
nomjat, amelyik kisebb hibaval kozelti a szinuszf
uggvenyt a [1, 1]
intervallumon, mint 106 !
72 spital-szaba
Megoldas.
(a) A szinuszf uggveny nulla kozeppontu harmadik Taylor-polinomja
x3
T3 (x) = x 3! , x R. A Taylor-formula szerint barmely x [1, 1]
eseten letezik olyan c szam 0 es x kozott, melyre
x3 sin(4) (c) 4

sin(x) = x + x ,
3! 4!
ezert
3 (4)

sin(x) x x = | sin (c)| |x|4 1 .

3! 4! 24
Jobb becslest kapunk, ha eszrevesszuk, hogy a szinuszf
uggveny nulla
k
ozeppont u harmadik es negyedik Taylor-polinomja megegyezik, es a
Taylor-formul at a negyedik Taylor-polinomra rjuk fel. Igy alkalmas
0 es x k otti c sz
oz amra
3 (5)

sin(x) x x = | sin (c )| |x|5 1 , x [1, 1].

3! 5! 120
(b) Szinten a Taylor-formula szerint barmely n N+ es x [1, 1] eseten
letezik olyan c sz
am 0 es x kozott, melyre
sin(n+1) (c) n+1
sin(x) = Tn,0 (x) + x ,
(n + 1)!
gy a
(n+1)
sin(x) Tn,0 (x) = | sin (c)| n+1 1

|x|
(n + 1)! (n + 1)!
becslest kapjuk. A hiba kisebb, mint 106 , ha (n+1)!1
< 106 , tehat
n 9 eseten az n-edik Taylor-polinom megfelel.
x2
4. Legyen f (x) := 2 , D(f ) := R \ {1, 2}. Szamtsa ki az f
x 3x + 2
f
uggveny hatarerteket a 2 helyen!
Megold
as. A sz
aml o es a nevezo hatarerteke lim (x 2) = 0,
al
x2
lim (x2 3x + 2) = 0. A LHospital-szabalyt alkalmazva
x2
x2 (x 2)0 1
lim = lim 2 = lim = 1.
x2 x2 3x + 2 x2 (x 3x + 2)0 x2 2x 3
Megjegyzes. M
as m
odon, a nevezot szorzatta bontva:
x2 x2 1
lim = lim = lim = 1.
x2 x2 3x + 2 x2 (x 2)(x 1) x2 x 1
3x2 2x 1
, D(f ) := R \ 45 , 1 . Szamtsa ki az f

5. Legyen f (x) :=
5x2 x 4
f arerteket az (a) 1, (b) 1, (c) helyen!
uggveny hat
Megold
as.
(a) lim (3x2 2x1) = 0 es lim (5x2 x4) = 0. A LHospital-szabalyt
x1 x1
alkalmazva
3x2 2x 1 (3x2 2x 1)0 6x 2 4
lim = lim = lim = .
x1 5x2 x 4 x1 (5x2 x 4)0 x1 10x 1 9
Megjegyzes. M
as m
odon, a szamlalot es a nevezot is szorzatta alakt-
va:
3x2 2x 1 (x 1)(3x + 1) 3x + 1 4
2
= = , ha x 1.
5x x 4 (x 1)(5x + 4) 5x + 4 9
(b)
lim (3x2 2x 1) = 4, lim (5x2 x 4) = 2,
x1 x1
ezert a LH
ospital-szabaly feltetele nem teljes
ul, a szabalyt nem hasz-
n
alhatjuk. A h anyados hatarerteke
lim (3x2 2x 1)
3x2 2x 1 x1
lim = = 2.
x1 5x2 x 4 lim (5x2 x 4)
x1
(c) A nevez arerteke lim (5x2 x4) = +, a LHospital-szabalyt

o hat
x
alkalmazva
3x2 2x 1 6x 2
lim = lim .
x 5x2 x 4 x 10x 1
Az u
j nevez arerteke lim (10x 1) = , ezert a LHospital-
o hat
x
szab
aly segtsegevel folytatva
6x 2 (6x 2)0 6 3
lim = lim = lim = .
x 10x 1 x (10x 1)0 x 10 5
askeppen, x 6= 0 eseten
Megjegyzes. M
2 1
3x2 2x 1 3 x x2 3
2
= 1 4 , amikor x .
5x x 4 5 x x2
5
x
6. (a) Legyen adott a (1, +) eseten f (x) := x , D(f ) := R. Szamtsa
a
ki az f f
uggveny hatarerteket a + helyen!
74 spital-szaba

x
(b) Legyen g(x) := x , D(g) := [0, +). Szamtsa ki a g f
uggveny
2
hat
arerteket a + helyen!
x10
(c) Legyen h(x) := 2x+1 , D(h) := R. Szamtsa ki a h f
uggveny
3
hat
Megold
as.
(a) A nevez
o hat
arerteke lim ax = +. A LHospital-szabaly alapjan
x+
x (x)0 1
lim x
= lim x 0
= lim x = 0.
x+ a x+ (a ) x+ a ln(a)
(b) Az el
oz
o pont eredmenyet felhasznalva

x x 1 x 1
lim = lim = lim lim = 0.
x+ 2x x+ 2x x x+ 2x x+ x

Mas m odon: Ha x 1, akkor 0 2xx 2xx , ezert az elozo pont
eredmenye es a k
ozrefogasi elv segtsegevel szinten megkaphatjuk a
lim 2xx = 0 eredmenyt.
x+
(c) A LH
ospital-szab
alyt tzszer alkalmazhatjuk egymas utan, mert mind-
egyik nevez
o hatarerteke x + eseten +:
x10 10x9 90x8

lim 2x+1
= lim 2x+1
= lim 2 = ...
x+ 3 x+ 2 ln(3) 3 x+ 4 ln (3) 32x+1
10!
. . . = lim 10 10 = 0.
x+ 2 ln (3) 32x+1
ln(x)
7. (a) Legyen adott p R+ eseten f (x) := , D(f ) := R+ . Szamtsa
xp
ki az f f
uggveny hatarerteket a + helyen!
ln(2x + 1)
(b) Legyen g(x) := , D(g) := R+ . Szamtsa ki a g f
uggveny
x
hat
Megold
as.
(a) A nevez
o hat
arerteke lim xp = +, a LHospital-szabalyt alkal-
x+
mazva
ln(x) 1
lim = lim = 0.
x+ xp x+ pxp

(b) A nevez
o hat
arerteke lim x = +, a LHospital-szabaly segt-
x+
segevel
ln(2x + 1) 4 x
lim = lim .
x+ x x+ 2x + 1
Az u
j nevez
o hat
arerteke lim (2x + 1) = +, meg egyszer alkal-
x+
mazhatjuk a LH
ospital-szabalyt:

4 x 1
lim = lim = 0.
x+ 2x + 1 x+ x

4 x
Megjegyzes. M
askeppen befejezve: lim = lim 4 1 = 0.
x+ 2x+1 x+ 2 x+ x
1 cos(x)
8. Legyen f (x) := , D(f ) := R \ {k : k Z}. Szamtsa ki az
x sin(x)
f f
uggveny hat
arerteket a 0 helyen!
Megold
as. A szaml o es a nevezo hatarerteke is nulla, amikor x 0. A
al
LH
ospital-szab
aly alapjan
1 cos(x) sin(x)
lim = lim .
x0 x sin(x) x0 sin(x) + x cos(x)
A jobb oldal is olyan hatarertek, melyre a LHospital-szabaly alkalmaz-

hat
o, ezert
sin(x) cos(x) 1
lim = lim = .
x0 sin(x) + x cos(x) x0 2 cos(x) x sin(x) 2
1cos x 1 sin(x)
Megjegyzes. M
askeppen, a lim x2 = 2 es a lim x = 1 hatar-
x0 x0
1cos(x)
1cos(x)
ertek felhaszn
al
as
aval lim = lim x2
sin(x) = 21 .
x0 x sin(x) x0 x
9. (a) Legyen f (x) := x ln(x), x R+ . Szamtsa ki az f f

uggveny hatar-
erteket a 0 helyen!
(b) Legyen g(x) := xx , x R+ . Szamtsa ki a g f
uggveny hatarerteket
a 0 helyen!
1
(c) Legyen h(x) := x x1 , D(h) := R+ \ {1}. Szamtsa ki a h f
uggveny
hat
arerteket az 1 helyen!
Megold
as.
(a) A vizsg alt fuggveny ertelmezesi tartomanya R+ , ezert a kerdeses
arertek jobb oldali hatarertek. A szorzatot x ln(x) = ln(x)
hat 1 , x R+
x
76 spital-szaba
h
anyadoskent felrva a nevezo jobb oldali hatarerteke a nullaban +.
A h
anyadosra alkalmazhato a LHospital-szabaly, mely szerint
1
ln(x) x
lim x ln(x) = lim 1 = lim = lim (x) = 0.
x0+0 x0+0 x0+0 12 x0+0
x x
(b) xx = ex ln(x) , x R+ alapjan lim xx = lim ex ln(x) = e0 = 1,

x0 x0
mert (a) szerint lim x ln(x) = 0 es az e alap
u exponencialis f
uggveny
x0
folytonos a nulla pontban.
(c) Alaktsuk
at a vizsg
alt f
uggvenyt!
1 1 ln(x)
x x1 = (eln(x) ) x1 = e x1 , x R+ , x 6= 1.
A kitev
o hat
arerteke a LHospital-szabaly szerint
ln(x) 1
lim = lim = 1,
x1 x 1 x1 x
mert lim ln(x) = lim (x 1) = 0. Veg

ul az e alap
u exponencialis
x1 x1
f
uggveny 1 pontbeli folytonossaga miatt
ln(x)
1 lim x1
lim x x1 = ex1 = e.
x1
tg ( x
2 )
x+1
10. Legyen f (x) := , D(f ) := (1, +) \ {2k + 1 : k N}.
2
Sz
amtsa ki az f f
uggveny bal oldali hatarerteket az 1 helyen!
x+1
Megold as. A vizsg
alt f
uggveny alapjanak hatarerteke lim 2 = 1, a
x10
ojee lim tg x

kitev 2 = +. Az
x10
tg ( x
2 )
x+1 x+1
= eln( 2 )tg ( x
2 ), x D(f )
2
atalakt
as ut
an az u
j kitevo ket tenyezojenek hatarerteke

x+1 x
lim ln = 0 es lim tg = +.
x10 2 x10 2
Az u
j kitev
ot h
anyadoskent felrva
x+1

x+1 x ln 2
ln tg = x , x (1, +) \ N.
2 2 ctg 2
A sz
amlal o hatarerteke is nulla x 10 eseten, a LHospital-
o es a nevez
szab
aly alapj an
1
ln x+1

2 x+1 1
lim x = lim 1 = .
x10 ctg x10 2
2 sin2 ( x
2 )
Veg
ul az e alap uggveny 1 pontbeli folytonossaga miatt
u exponencialis f
tg ( x
2 ) lim
ln ( x+1
2 )
x+1 x10 ctg
2 ) = e .
( x 1
lim =e
x10 2
1
Megjegyzes. Hasonl oan lathatjuk be, hogy e a vizsgalt f
uggveny jobb
x+1 tg ( 2 )
x 1
oldali hat
arerteke is az 1 pontban, ezert lim 2 = e . Tehat
x1
uggveny folytonosan kiterjesztheto a D(f ) {1} halmazra.
az f f
A 11.12. feladatban ellenorizze, hogy a f
uggveny hatarerteket a + he-
lyen nem kapjuk meg a LH ospital-szabaly alkalmazasaval!
x
11. f (x) := , D(f ) := R.
2
x +1

Megoldas. A nevez
o hatarerteke lim x2 + 1 = +, a LHospital-
x+
szab
aly alapj
an

x 1 x2 + 1
lim = lim = lim .
x+ x2 +1 x+ 1 2x x+ x
2 x2 +1
A jobb oldali hanyados nevezojenek hatarerteke is +, amikor x +.

Ismet a LHospital-szab
alyt alkalmazva
1
x2 + 1 2
2x x
lim = lim 2 x +1 = lim ,
x+ x x+ 1 x+ 2
x +1
ami az eredeti feladat.
Megjegyzes. M
askeppen kiszamolhato a hatarertek, x = q 1 ,
x2 +1 1+ x12
x R+ felhaszn
al
as
aval lim x = lim q 1 = 1.
x+ x2 +1 x+ 1+ x12
x cos(x)
12. f (x) := , D(f ) := R \ {0}.
x + sin(x)
Megold
as. A nevez o hat
arerteke lim (x + sin(x)) = +. A szamlalo
x+
es a nevez
o deriv
altj
anak hanyadosa
(x cos(x))0 1 + sin(x)
= ,
(x + sin(x))0 1 + cos(x)
78 spital-szaba
arerteke x + eseten.
melynek nem letezik hat
cos(x)
xcos(x) 1
Megjegyzes. M
as m
odon lim = lim x
sin(x) = 1.
x+ x+sin(x) x+ 1+ x
7.3. Megoldand
o feladatok
1. Hatarozza meg az al
abbi f
uggvenyek megadott kozeppont
u elso Taylor-
polinomjat!
(a) f (x) := x2 , D(f ) := R, a := 0, a := 1, ill. a := 2.

(b) g(x) := 1 + x, D(g) := [1, +), a := 0, ill. a := 3.
(c) h(x) := ln(x), D(h) := R+ , a := 1, ill. a := 8.
2. Szamolja ki az al abbi f
u harmadik Taylor-
polinomj at!
(a) f (x) := ln(sin(x) + 1), D(f ) := R \ 3

2 + 2k : k Z .
(b) g(x) := arctg (x), D(g) := R.
3. Sz
amolja ki a k
ovetkez
o f
uggvenyek adott kozeppont
u negyedik Taylor-
polinomj
at!
(a) f (x) := sin(x), D(f ) := R, a := . (b) g(x) := ex , D(g) := R, a := 1.
4. Sz
amolja ki a k
ovetkez
o f
u tizedik Taylor-
polinomj
at!
(a) f (x) := cos(x), D(f ) := R. (b) g(x) := sh (x), D(g) := R.
(c) h(x) := ch (x), D(h) := R.
5. Sz
amolja ki a megadott f
u n-edik Taylor-poli-
nomj
at (nN)!
1
(a) f (x) := 2x , D(f ) := R. (b) g(x) := , D(g) := R \ {1}.
1+x
6. (a) Legfeljebb mekkora hibaval kozelti az e alapu exponencialis f
ugg-
venyt a nulla k
ozeppont
u otodik Taylor-polinomja a [2, 2] interval-
lumon?
(b) Adja meg az e alap u exponencialis fuggvenynek olyan nulla kozep-
pont
u Taylor-polinomjat, amelyik kisebb hibaval kozelti az e alap
u
exponenci uggvenyt a [2, 2] intervallumon, mint 103 !
alis f
A 7.18. feladatban sz
amtsa ki a hatarerteket!
sok
7.4. Megolda 79
1 cos(3x) tg (x) x 1 cos(2x)

7. lim . 8. lim . 9. lim .
x0 x2 x0 x sin(x) x0 1 cos3 (x)
ln(cos(2x)) tg (x) e2x 1
10. lim . 11. lim . 12. lim .
x0 ln(cos(x)) x0 th (x) x0 sin(3x)

e x 1
13. lim ln(x) ln(1 x). 14. lim . 15. lim xe x .
x1 x+ x + 3 x0+0
x
1 1 arctg (x) x
16. lim cos x (x). 17. lim 1+ . 18. lim .
x0 x+ x x0 x3
7.4. Megold
asok
1. (a) T1,0 (x) = 0, x R. T1,1 (x) = 2x 1, x R. T1,2 (x) = 4x 4,
x R.
(b) T1,0 (x) = 12 x + 1, x R. T1,3 (x) = 41 x + 54 , x R.
(c) T1,1 (x) = x 1, x R. T1,8 (x) = 18 x + ln 8 1, x R.
x2x3 3
2. (a) T3 (x) = x 2 6 , x R.
+ (b) T3 (x) = x x3 , x R.
3. (a) T4 (x) = (x ) + 16 (x )3 , x R.
(b) T4 (x) = e + e(x 1) + 2e (x 1)2 + 6e (x 1)3 + 24
e
(x 1)4 , x R.
2 4 6 8 10
x x x x x
4. (a) T10 (x) = 1 2! + 4! 6! + 8! 10! , x R.
3 5 7 9
(b) T10 (x) = x + x3! + x5! + x7! + x9! , x R.
2 4 6 8 10
(c) T10 (x) = 1 + x2! + x4! + x6! + x8! + x10! , x R.
n
P (ln 2)k k
5. (a) Tn (x) = k! x , x R.
k=0
n
(1)k xk , x R.
P
(b) Tn (x) =
k=0
6. (a) Ha x [2, 2], akkor alkalmas 0 es x kozotti c szamra
ec e2 26
ex = T5 (x) + 6! x6 . Ezert |ex T5 (x)| 6! .
(b) Ha x [2, 2] es n N+ , akkor alkalmas 0 es x kozotti c szamra
ec e2 2n+1

x n+1

|e Tn (x)| = x
(n + 1)! .
(n + 1)!
Igy |ex Tn (x)| < 103 teljes

ul, ha n 10, tehat Tn , n 10
megfelel
o.
9
7. 2. 8. 2. 9. 43 . 10. 4. 11. 1. 12. 32 . 13. 0.
14. +. 15. +. 16. 1. 17. 1. 18. 13 .
8. fejezet
A derivalt alkalmaz
asai,
fu
ggv
enyvizsgalat
8.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
8.1. Definci o. Legyen f valos f
uggveny. Az f f uggvenyt monoton novek-
v
o nek nevezz uk a H D(f ) halmazon, ha minden x, y H, x < y eseten
f (x) f (y).
Az f f uggvenyt monoton cs okken
o nek nevezz uk a H D(f ) halmazon,
ha minden x, y H, x < y eseten f (x) f (y).
Az f f uggvenyt szigoruan monoton n ovekvo nek nevezzuk a H D(f )
halmazon, ha minden x, y H, x < y eseten f (x) < f (y).
Az f f uggvenyt szigoruan monoton cs okken uk a H D(f )
o nek nevezz
halmazon, ha minden x, y H, x < y eseten f (x) > f (y).
Az f f uggvenyt monoton novekvonek, monoton csokkenonek, szigor uan
monoton n ovekvonek, szigor
uan monoton csokkenonek mondjuk, ha monoton
novekv
o a D(f ) halmazon, monoton csokkeno a D(f ) halmazon, szigor uan
monoton n ovekvo a D(f ) halmazon, ill. szigor
uan monoton csokkeno a D(f )
halmazon.
8.2. Definci o. Legyen f valos f uggveny. Az f fuggvenynek maximuma van

az a D(f ) helyen, ha minden x D(f ) eseten f (x) f (a).
Az f fuggvenynek minimuma van az a D(f ) helyen, ha minden x D(f )
eseten f (x) f (a).
Az f f oerteke van az a D(f ) helyen, ha maximuma van
uggvenynek szels
vagy minimuma van az a helyen.
Az f f uggvenynek lok alis maximuma van az a D(f ) helyen, ha letezik
olyan R+ , hogy minden x D(f ) (a , a + ) eseten f (x) f (a).
Az f f uggvenynek lok alis minimuma van az a D(f ) helyen, ha letezik
olyan R+ , hogy minden x D(f ) (a , a + ) eseten f (x) f (a).
Az f f uggvenynek lok oerteke van az a D(f ) helyen, ha lokalis
alis szels
maximuma van vagy lok alis minimuma van az a helyen.
t
8.1. All as. Ha az f fuggveny differenci
alhat
o az a pontban es ott lok
alis
oerteke van, akkor f 0 (a) = 0.
szels
81
82 lt alkalmaza
8. A deriva sai, f nyvizsga
uggve lat
Megjegyzes. Az as megfordtasa nem igaz. Pl. az f (x) := x3 , D(f ) := R

allt
uggvenyre f 0 (0) = 0, de a f
f uggveny szigor uan monoton novekvo, gy nincs
lok
alis szels
oerteke a 0 pontban.
t
8.2. All as. Legyen az f f uggveny ketszer differencialhat
o az a pontban.
Ha f 0 (a) = 0 es f 00 (a) > 0, akkor az f f uggvenynek az a pontban lok alis
minimuma van, ha viszont f 0 (a) = 0 es f 00 (a) < 0, akkor lok alis maximuma.
Megjegyzes. Ha f ketszer differencialhato az a pontban, tovabba f 0 (a) =
f 00 (a) = 0, abb ol nem kovetkezik, hogy a fuggvenynek nincs lokalis szelsoer-
teke az a helyen. Pl. az f (x) := x4 , D(f ) := R f uggvenyre f 0 (0) = f 00 (0) = 0,
megis e f uggvenynek (lok alis) minimuma van a 0 helyen.

8.3. Allt as. Legyen az f f uggveny folytonos az I R intervallumon es
differenci alhato az intervallum belso pontjainak int I halmaz an.
Az f f uggveny akkor es csak akkor monoton n ovekv
o az I intervallumon,
ha f 0 (x) 0, x int I.
Az f f uggveny akkor es csak akkor monoton cs okkeno az I intervallumon,
ha f 0 (x) 0, x int I.
Ha f 0 (x) > 0, x int I, akkor f szigor uan monoton n ovekv o az I inter-
vallumon.
Ha f 0 (x) < 0, x int I, akkor f szigor uan monoton cs okken o az I inter-
vallumon.
Megjegyzesek. Az ut obbi ket kijelentes megfordtasa nem igaz. Pl. az f (x) := x3,
D(f ) := R f uan monoton novekvo es f 0 (0) = 0; g(x) := x3 ,
uggveny szigor
D(g) := R szigor uan monoton csokkeno, megis g 0 (0) = 0.
Az
allt
asban nem hagyhato el az a feltetel, hogy a fuggvenyt intervallumon
vizsg aljuk. Pl. ha D(f ) := (0, 2) \ {1}, es x (0, 1) eseten f (x) := x, az
x (1, 2) esetben pedig f (x) := x 1, akkor minden x D(f ) helyen
f 0 (x) > 0, az f fuggveny megsem monoton novekvo.
8.3. Definci o. Az f fuggveny konvex az I D(f ) intervallumon, ha minden
x, y I es [0, 1] eseten f (x + (1 )y) f (x) + (1 )f (y).
Az f f uggveny konk av az I D(f ) intervallumon, ha minden x, y I es
[0, 1] eseten f (x + (1 )y) f (x) + (1 )f (y).
Az f f uggveny szigor uan konvex az I D(f ) intervallumon, ha minden
x, y I, x 6= y es (0, 1) eseten f (x + (1 )y) < f (x) + (1 )f (y).
Az f f uggveny szigor uan konk av az I D(f ) intervallumon, ha minden
x, y I, x 6= y es (0, 1) eseten f (x + (1 )y) > f (x) + (1 )f (y).
8.4. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az f valos f uggvenynek az a D(f )
pontban inflexio ja van, ha az f fuggveny differencialhato az a pontban vagy
a f
uggveny a pontbeli k ul
onbsegihanyados-fuggvenyenek hatarerteke + es
egyike, tov abb a valamely pozitv szamra f konvex az (a, a] interval-
av az [a, a + ) intervallumon vagy fordtva, konkav az (a , a]
lumon es konk
intervallumon es konvex az [a, a + ) intervallumon.
leti o
8.1. Elme
sszefoglalo 83
Ekkor az a pontot inflexi

os pontnak nevezz
uk.
Megjegyzesek. Az inflexior
ol azt is mondjak, hogy a f uggveny az inflexios
pontban alakot v alt.
Ha az a pont inflexios pontja az f f uggvenynek es ebben a pontban a
f
uggveny differenci
alhat
o, akkor az a pont egy kornyezeteben attol jobbra,
ill. balra f grafikonja az (a, f (a)) pontbeli erinto egyik, ill. masik oldalan
fekszik.
t
8.4. All as. Ha az f f
uggveny ketszer differenci
alhat
o az a pontban es ebben
a pontban inflexioja van, akkor f 00 (a) = 0.
Megjegyzes. Az as megfordtasa nem igaz. Pl. az f (x) := x4 , D(f ) := R
allt
00
f
uggvenyre f (0) = 0, de a f uggveny konvex, gy nincs inflexioja a 0 pontban.

8.5. Allt as. Legyen az f f uggveny folytonos az I R intervallumon es
ketszer differencialhat o az intervallum belso pontjainak int I halmaz an.
Az f f uggveny pontosan akkor konvex az I intervallumon, ha f 00 (x) 0,
x int I.
Az f f uggveny pontosan akkor konk av az I intervallumon, ha f 00 (x) 0,
x int I.
Ha f 00 (x) > 0, x int I, akkor f szigor uan konvex az I intervallumon.
Ha f 00 (x) < 0, x int I, akkor f szigor uan konk av az I intervallumon.
Megjegyzes. Az ut
obbi ket kijelentes megfordtasa nem teljes
ul. Pl. az f (x) :=
x4 , D(f ) := R f
uggveny szigor uan konvex es f 00 (0) = 0, mg g(x) := x4 ,
D(g) := R szigoruan konk av, megis g 00 (0) = 0.
o. A H R halmaznak az a R szam hat
8.5. Definci arpontja, ha barmely
R+ eseten (a , a + ) H 6= es (a , a + ) (R \ H) 6= .
8.6. Definci
o. Tegyuk fel, hogy valamely K R eseten az f f uggveny
ertelmezve van a (K, +)
intervallumon. Ha l
etezik olyan a, b R, melyekre
lim f (x) ax b = 0, akkor azt mondjuk, hogy az l(x) := ax + b,
x+
D(l) := R linearis f
uggveny az f f uggveny aszimptot a ja a + helyen. Ha
a = 0, akkor az aszimptotat vzszintes aszimptot a nak nevezzuk.
Legyen K olyan valos szam, amelyikre az f f uggveny ertelmezve van a
(, K) intervallumon. Ha letezik olyan a , b R, melyekre
x b = 0,

lim f (x) a
x
akkor azt mondjuk, hogy az l(x) := a x + b, D(l) := R linearis f

uggveny
az f f a ja a helyen. Ha a
uggveny aszimptot = 0, akkor az aszimptotat
vzszintes aszimptot
a nak nevezzuk.
Azt mondjuk, hogy az f f uggvenynek bal oldali f
ugg
oleges aszimptotaja
van a c helyen, ha a lim f (x) = +, lim f (x) = hatarertekek
xc0 xc0
egyike teljes
ul.
84 lt alkalmaza
uggve lat
Azt mondjuk, hogy az f f

uggvenynek jobb oldali f
ugg
oleges aszimptot
aja
van a c helyen, ha a lim f (x) = +, lim f (x) = hatarertekek
xc+0 xc+0
egyike teljesul.
Egy f uggvenynek ketoldali f
ugg
oleges aszimptot aja van a c helyen, ha bal
oldali f
uggoleges aszimptotaja van es jobb oldali f
uggoleges aszimptotaja van
a c helyen.
t
8.6. All uk fel, hogy valamely K R eseten az f f
as. Tegy uggveny er-
telmezve van a (K, +) intervallumon. Az f f uggvenynek pontosan akkor
aja a + helyen, ha letezik az a := lim f (x)
van aszimptot R es a
x+ x
b := lim f (x)ax R hat arertek. Ekkor az aszimptota az l(x) := ax+b,
x+
x R line
aris f
uggveny.
Megjegyzes. A helyen vett aszimptotara hasonlo alltas vonatkozik.
A teljes f
uggvenyvizsg
alat lepesei:
Megallaptjuk az ertelmezesi tartomany hatarpontjait es a f
uggveny sza-
kad
asi pontjait.
Megkeress uk a f
uggveny tengelymetszeteit (zerushelyek, a f
uggveny er-
teke a 0 pontban, ha ott ertelmezve van).
Megvizsg
aljuk, p
aros-e, paratlan-e, periodikus-e a f
uggveny.
Kisz
amoljuk a f
uggveny derivaltf
uggvenyet.
Megkeressuk a f
uggveny lokalis szelsoertekhelyeit, es azokban a pontok-
ban kisz
amoljuk a f
uggveny erteket.
Meghat arozzuk azokat a legbovebb intervallumokat, melyekre lesz
uktve
a f
uggveny monoton novekvo, ill. monoton csokkeno.
Kisz
amoljuk a f
uggveny masodik derivaltf
uggvenyet.
Megkeress uk a f
uggveny inflexios pontjait, es ott kiszamoljuk a f
uggveny
erteket.
Megkeressuk azokat a legbovebb intervallumokat, melyekre lesz
uktve a
f
uggveny konvex, ill. konkav.
Meghat arozzuk a f
uggveny hatarerteket, ill. egyoldali hatarertekeit az er-
telmezesi tartomany hatarpontjaiban, a f uggveny szakadasi pontjaiban,
valamint a + helyen, ha az ertelmezesi tartomany fel ulrol nem korla-
tos, es a helyen, ha az ertelmezesi tartomany alulrol nem korlatos.
Meghat
arozzuk a f
uggveny grafikonjanak aszimptotait.
Felrajzoljuk a f
uggveny grafikonjat.
Meg
allaptjuk a f
uggveny ertekkeszletet.

Az 1.2. feladatban keresse meg a f uggveny lokalis szelsoertekhelyeit, es hata-
rozza meg azokat a legb ovebb intervallumokat, melyekre lesz uktve a f
uggveny
monoton n ovekvo, ill. monoton csokkeno!
1. f (x) := 12x5 + 15x4 20x3 30x2 + 2, D(f ) := R.

2. g(x) := x 4 x, D(g) := [0, +).
Megold
as.
1. Az f f tas szerint az f 0 derivalt-
uggveny differencialhato, gy a 8.1. All
f
uggveny zerushelyei k
ozott vannak az f f uggveny lokalis szelsoertekhe-
lyei.
f 0 (x) = 60x4 + 60x3 60x2 60x = 60x(x 1)(x + 1)2 = 0, x R,
ezert a 1, a 0 es az 1 pontban lehet lokalis szelsoerteke az f f ugg-

venynek.
Mivel 60(x+1)2 0, x R, a derivalt elojelet x 6= 1 eseten az x(x 1)
tenyez ojenek el
ojele hatarozza meg. A derivaltfuggveny elojelenek is-
mereteben a 8.3. All t
as alapjan azt kapjuk, hogy f szigoruan monoton
novekszik a (, 0] es az [1, +) intervallumon, a [0, 1] intervallumon
pedig szigor uan monoton csokken.
Ebb ol kovetkezik, hogy a 0 pontban lokalis maximumot vesz fel a f ugg-
veny, melynek erteke f (0) = 2, az 1 pontban pedig lokalis minimuma
van a f uggvenynek, erteke f (1) = 21. A 1 pontban nincs lokalis szel-
soerteke a f
uggvenynek.
A kapott eredmenyeket tablazatba foglalhatjuk:
D(f ) (, 1) 1 (1, 0) 0 (0,1) 1 (1, +)
f0 + 0 + 0 0 +
lok. lok.
f n
o v e k v o csokkeno novekvo
max. min.
Ebben es a kes obbi t

abl
azatokban is a kovetkezo rovidteseket es jelole-
seket haszn aljuk:
lok.: lokalis, max.: maximum, min.: minimum, infl.: inflexio, +: a f ugg-
veny pozitv, : a f
uggveny negatv, 0: a f
uggveny erteke nulla, @: nem
letezik.
uggveny folytonos a [0, +), differencialhato az R+ halmazon, ezert
2. A g f
a f
uggvenynek lokalis szelsoerteke az ertelmezesi tartomanyanak olyan
86 lt alkalmaza
uggve lat
bels
o pontjaban lehet, ahol a derivalt 0, valamint D(g) egyetlen hatar-
pontjaban, a 0 helyen. A
1 3 1
g 0 (x) = 1 x 4 = 1
4
= 0, x R+
4 4 x3
ovetelmenynek x :=
k 4
1

3
4
tesz eleget.
0
A g (x) > 0 egyenl
otlenseg megoldasa
1
1
4
> 0,
4 x3

4 1
x3 > ,
4
1
x> = x .
434
Hasonloan g 0 (x) < 0 megold
h asai 0 < x < x , tehat a g fuggveny szigor
u-
1
an monoton cs okken a 0, 4 3
4
intervallumon, m
g szigor
u an monoton
h
1 1
n
ovekszik az 4 3 , +
4
intervallumon. Az 4
3
4
helyen minimuma van
a f
uggvenynek, az ertelmezesi tartomany 0 hatarpontjaban pedig lokalis
maximuma.
1
1 1

D(g) 0 0, 4
3
4

3
4 4 3 , +

4 4
g0 @ 0 +
lok.
g csokkeno min. novekvo
max.
A 3.4. feladatban keresse meg a f
uggveny inflexios pontjait, es hataroz-
za meg azokat a legbovebb intervallumokat, melyekre lesz uktve a fuggveny
konvex, ill. konk
av!
3. f (x) := 2x6 + 3x5 10x4 + 3x 1, D(f ) := R.
1
4. g(x) := , D(f ) := R.
1 + ex
Megoldas.
3. Az f f tas miatt az f 00 ma-
uggveny ketszer differencialhato, gy a 8.4. All
sodik deriv
altf
uggveny zerushelyeiben lehet az f f uggvenynek inflexioja.
f 0 (x) = 12x5 + 15x4 40x3 + 3, x R.
Az
f 00 (x) = 60x4 + 60x3 120x2 = 60x2 (x 1)(x + 2) = 0, x R

egyenlet megold asai 2, 0, 1.

00
Az f (x) sz ojele x 6= 0 eseten azonos (x 1)(x + 2) elojelevel, ezert
am el
f 00 pozitv a (, 2) es az (1, +) intervallumon, negatv a (2, 1) in-
tervallumon a 0 pont kivetelevel. Tehat az f fuggveny konvex a (, 2]
es az [1, +) intervallumon, konkav a [2, 1] intervallumon. A 2 es az
1 pontban inflexi oja van, a 0 helyen nincs.
Az eredmeny t abl
azatban:
D(f ) (, 2) 2 (2, 0) 0 (0,1) 1 (1, +)
f 00 + 0 0 0 +
f konvex infl. k o n k a v infl. konvex
4. A g f tas szerint g 00
uggveny ketszer differencialhato, inflexioja a 8.4. All
zerushelyeiben lehet.
ex ex (ex 1)
g 0 (x) = , g 00 (x) = , x R.
(1 + ex )2 (1 + ex )3
Az ut obbi zerushelye az ex 1 = 0, x R egyenlet megoldasa, x = 0.

00
A g (x) h anyados sz amlalojanak elso tenyezoje, valamint a nevezoje po-
zitv, ezert g 00 (x) akkor pozitv, amikor x < 0, es akkor negatv, amikor
x > 0. Teh at g konvex a (, 0] intervallumon, mg konkav a [0, +)
intervallumon, gy 0 inflexios pont.
Tabl azatban:
D(g) (, 0) 0 (0, +)
g 00 + 0
g konvex infl. konkav
Az 5.8. feladatban vegezze el a f
uggveny teljes vizsgalatat!
1 x2
5. f (x) := e 2 , D(f ) := R. 6. g(x) := x ln(x), D(f ) := R+ .
2
1 x3
7. h(x) := , D(h) := R \ {0}. 8. F (x) := x + sin(x), D(F ) := R.
x2
Megold
as.
5. A f
uggveny ketszer differencialhato. Zerushelye nincs, f (0) = 1 . A
2
f
uggveny p
aros, nem paratlan es nem periodikus.
1 x2 1 x2
f 0 (x) = e 2 (x) = x e 2 , x R,
2 2
88 lt alkalmaza
uggve lat
ezert csak a 0 pontban lehet lokalis szelsoerteke az f f

uggvenynek. Mivel
2
x2
e > 0, x R, a derivaltf uggveny pozitv az R , negatv az R+
halmazon.
1 x2 x2
1 x2
f 00 (x) = 1 e 2 + x e 2 (x) = (x2 1) e 2 , x R.
2 2
Ennek zerushelyei 1 es 1, ezekben a pontokban lehet az f f uggvenynek
inflexioja. Az f 00 (x) sz
am elojele megegyezik az x2 1 tenyezojenek eloje-
at f 00 pozitv a (, 1) es az (1, +) intervallumon, negatv
level, teh
a (1, 1) intervallumon.
D(f ) (, 1) 1 (1, 0) 0 (0, 1) 1 (1, +)
f0 + + + 0
f 00 + 0 0 +
f no v e k v o max. c s o k k e n o
konvex infl. k o n k a v infl. konvex
Hat
arertekek: lim f (x) = 0, lim f (x) = 0. Ebbol kovetkezik,
x x+
hogy l(x) = 0, x R vzszintes aszimptota a es a + helyen is,
as aszimptota nincs. R(f ) = 0, 12 .

m
Megjegyzes. Az f fuggveny a valoszn
usegszamtasban szereplo standard
normalis eloszl
as s
ur uggvenye. Ha m R es R+ , akkor
usegf
1 (xm)2
fm, (x) := e 22 , D(fm, ) := R
2
az m v
arhat
o ertek
u, szoras
u normalis eloszlas s
ur
usegf
uggvenye, mely-
nek maximumhelye m.
6. Az ertelmezesi tartom any egyetlen hatarpontja 0. A f uggveny ketszer
differencialhat
o. Zerushelye 1, a 0 helyen nincs ertelmezve. A f uggveny
nem p aros, nem p aratlan es nem periodikus.
g 0 (x) = ln(x) + 1, x R+ , es a g f uggvenynek a derivaltf uggvenye
zerushelyen, az 1e pontban lehet lokalis szelsoerteke. A derivalt elojele:
g 0 (x) > 0, ha x > 1e , es g 0 (x) < 0, ha 0 < x < 1e . g 00 (x) = x1 > 0,
x R+ .
0, 1e 1 1

D(g) e e , +
g0 0 +
g 00 + + +
konvex
1 x2
abra. Az f (x) := e 2 , D(f ) := R f
8.1. uggveny grafikonja
2
Hat
arertekek: lim x ln(x) = +. A hatarerteket a 0 helyen a LHospi-
x+
tal-szab
aly alkalmaz
as
aval szamoljuk ki:
1
ln(x) x
lim x ln(x) = lim 1 = lim = lim (x) = 0.
x0 x0+0 x0+0 12 x0+0
x x
uggvenynek nincs aszimptotaja. R(g) = 1e , + .

A f
7. Az ertelmezesi tartomany hatarpontja 0, a f
uggveny ketszer differencial-
hat
o. Zerushelye 1, a 0 pontban nincs ertelmezve. A f
uggveny nem paros,
nem p aratlan es nem periodikus.
1 x3 2 0 3 2 + x3
h(x) = = x x, h (x) = 2x 1 = , x R\{0}.
x2 x3

A deriv uggveny egyetlen zerushelye 3 2, itt lehet a h f
altf uggvenynek
lok alis szels
oerteke.
A deriv alt el ojele:
+ x3 2 + x3 > 0 2 + x3 < 0

0 2
h (x) = > 0, ha vagy ,
x3 x3 < 0 x3 > 0

azaz 3 2 < x < 0,
2 + x3 2 + x3 > 0 2 + x3 < 0

0
h (x) = < 0, ha vagy ,
x3 x3 > 0 x3 < 0
x>0
azaz vagy
x < 3 2.
90 lt alkalmaza
uggve lat
abra. A g(x) := x ln(x), D(g) := R+ f

6
A m alt h00 (x) =
asodik deriv > 0, x R \ {0}.
x4

R , 3 2 3 2 3 2, 0 0 (0, +)
h0 0 + @
h00 + + + @ +
lok.
h cs
okkeno novekvo @ csokkeno
min.
konvex konvex
Hat
arertekek:
lim h(x) = +, lim h(x) = , lim h(x) = +.

x x+ x0
Aszimptotak: A h f
uggvenynek a 0 pontban ketoldali f
uggoleges aszimp-
aja van, hiszen lim h(x) = +. A es a + helyen l(x) := x,
tot
x0
x R az aszimptota, mert
1 1
lim h(x) + x = lim = 0, lim h(x) + x = lim = 0.
x x x2 x+ x+ x2
R(h) = R.
1 x3
8.3.
abra. A h(x) := , D(h) := R \ {0} f
uggveny grafikonja
x2
8. A f
uggveny ketszer differencialhato. Zerushelye a 0 pont, mas zerushelye
nincs (l
asd kes
obb), az origo egyben a f uggveny grafikonjanak vzszintes
tengelymetszete is. A f uggveny paratlan, nem paros es nem periodikus.
A deriv uggveny F 0 (x) = 1 + cos(x), x R, melynek zerushelyei
altf
(2k + 1), k Z. Az F 0 derivaltf uggveny nemnegatv, sot, barmely
(2k 1), (2k +1) , k Z intervallumra valo lesz uktese pozitv, gy F
szigor
uan monoton n ovekvo f
uggveny. Ezert nem lehet tobb zerushelye.
A m asodik deriv uggveny F 00 (x) = sin(x), x R, zerushelyei k,
altf
k Z.
F 00 (x) = sin(x) > 0, ha (2k 1) < x < 2k, k Z,
F 00 (x) = sin(x) < 0, ha 2k < x < (2k + 1), k Z.
D(F ) . . . (, 0) 0 (0, ) (, 2) 2 (2, 3) . . .
F0 + + + 0 + + +
F 00 + 0 0 + 0
n o
v e k v o
F
konvex inflexio konkav inflexio konvex inflexio konkav
Hat
arertekek: lim F (x) = , lim F (x) = +.
x x+
A f
uggvenynek nincs aszimptotaja. R(F ) = R.
9. Mutassa meg, hogy az f (x) := x9 + 2x 3, D(f ) := R f
uggvenynek
pontosan egy zerushelye letezik.
92 lt alkalmaza
uggve lat
8.4.
abra. Az F (x) := x + sin(x), D(F ) := R f
uggveny grafikonja
Megold as. Mivel f (0) = 3 < 0 es f (2) = 513 > 0, ezert a Bolzano-tetel
szerint 0 es 2 k
oz
ott a f
uggvenynek letezik zerushelye.
uggveny f 0 (x) = 9x8 + 2 > 0, x R miatt szigor
Az f f uan monoton
n
ovekv
o, gy t
obbsz
or nem veheti fel a nulla erteket.
10. Legyen N N+ es xn , yn R, n N+ , 1 n N eseten

N
X
Q(a) := (yn axn )2 , D(Q) := R.
n=1
Hat uggveny minimumhelyet, ha az xn , n N+ ,

arozza meg a Q polinomf
1 n N sz
amok valamelyike nem nulla!
Megoldas. A f
uggveny ketszer differencialhato, es a 6.3.10. feladat ered-
menye
XN XN XN
Q0 (a) = 2a x2n 2 xn yn , Q00 (a) = 2 x2n , a R.
n=1 n=1 n=1
A deriv
altf
uggveny egyetlen zerushelye
N
P
xn yn
n=1
a := N
,
P
x2n
n=1
N
uggvenynek szelsoerteke. Mivel Q00 (a ) = 2 x2n > 0, a
P
itt lehet a Q f
n=1
t
8.2. All uggvenynek lokalis minimuma van az a helyen.
as szerint a Q f
A Q0 deriv uggveny negatv a (, a ) intervallumon es pozitv az
altf
(a , +) intervallumon, ezert a Q f
uggvenynek minimuma van az a
helyen.
M
askeppen befejezve: A
N
! N
! N
X X X
Q(a) = x2n a2 2 xn yn a+ yn2 , aR
n=1 n=1 n=1
f
uggveny pozitv f
oegy
utthatos masodfok
u polinomf
uggveny, gy ahol lo-
k
alis minimuma van, ott minimuma is.
Megjegyzes. Ha az xn , n N+ , 1 n N szamok mindegyike nulla,
akkor Q konstansfuggveny.
11. Az azonos alkot
oj
u egyenes kork
upok koz
ul melyiknek a legnagyobb a
terfogata?
Megold as. Jel
olje az egyenes kork
up alkotojat a, magassagat m, alapko-
renek sugarat r (a, m, r R+ , m, r < a).
T
T
T
T
T a
m T
T
T
T
T
r r
8.5. abra. Egyenes kork

up
94 lt alkalmaza
uggve lat
A k up terfogata 13 r2 m = 3 (a2 m2 )m, ezert adott a R+ alkoto

eseten vizsg alhatjuk a terfogatot a magassag f uggvenyeben:

V (m) := (a2 m2 )m, D(V ) := (0, a).
3
A differenci alhat
o V f uggvenynek abban az m pontban lehet szelsoer-
teke, ahol
V 0 (m ) = 3 a2 3(m )2 = 0

a
m = .
3
Mivel a deriv altfuggveny folytonos, es annak egyetlen zerushelyen
V 00 a3 = 23 a < 0, a V f uggvenynek az a3 helyen maximuma
van, V a3 = 92

a3 az erteke.
3
0
uggveny a 0, a3 intervallumon pozitv, az

Megjegyzes. A V deriv altf
a , a intervallumon pedig negat

3
v. Ebbol is kovetkezik, hogy a V f
ugg-
venynek az a3 helyen maximuma van.
D(V ) 0, a3
a
a , a

3 3
V0 + 0
V novekvo max. csokkeno
1 2
armely x R+ eseten x
12. Bizonytsa be, hogy b x < ln(1 + x) < x.
2
Megold
as. Legyen
f (x) := x ln(1 + x), D(f ) := [0, +).
A f uggveny folyonos a [0, +), tovabba differencialhato az R+ halmazon,
es
1 x
f 0 (x) = 1 = > 0, x R+ .
1+x 1+x
Ezert f szigor uan monoton novekvo, gy f (0) = 0 miatt a f uggveny po-
zitv az R+ halmazon, ami ekvivalens a bizonytando jobb oldali egyen-
l
otlenseggel.
Legyen

1
g(x) := ln(1 + x) x x2 , D(g) := [0, +).
2
uggveny is folytonos a [0, +), differencialhato az R+ halmazon,
Ez a f
valamint
1 x2
g 0 (x) = 1+x= > 0, x R+ ,
1+x 1+x
feladatok
8.3. Megoldando 95
teh
at g szigoruan monoton novekvo. Mivel g(0) = 0, a g fuggveny pozitv
az R+ halmazon, es ez egyenertek u a bizonytando bal oldali egyenlot-
lenseggel.

1+x
13. Igazolja az arctg = arctg (x) + , x (1, 1) azonossagot!
1x 4
Megold as. A bal es a jobb oldal k
ulonbsege az

1+x
f (x) := arctg arctg (x) , D(f ) := (1, 1)
1x 4
f
uggveny, mely differencialhato, es
1 1 (1 x) (1 + x) (1) 1
f 0 (x) = 2 = 0, x (1, 1).
(1 x)2 1 + x2

1+x
1+ 1x
Mivel f (0) = 0 es f 0 a (1, 1) intervallumon ertelmezett nulla konstans

f
uggveny, gy f is, ezzel az azonossagot belattuk.
8.3. Megoldand
o feladatok
Az 1.3. feladatban keresse meg a f uggveny lokalis szelsoertekhelyeit, es hata-
rozza meg azokat a legb ovebb intervallumokat, melyekre lesz uktve a f
uggveny
monoton n ovekvo, ill. monoton csokkeno!
1. f (x) := 2x3 3x2 + 1, D(f ) := R.

2. g(x) := x x, D(g) := [0, +).
x2
3. h(x) := , D(h) := R \ {1}.
x2
2x + 1
A 4.6. feladatban keresse meg a fuggveny inflexios pontjait, es hataroz-
za meg azokat a legb ovebb intervallumokat, melyekre lesz uktve a fuggveny
konvex, ill. konk
av!
4. f (x) := x4 2x2 , D(f ) := R.
5. g(x) := ex e2x , D(g) := R.
x
6. h(x) := , D(h) := R \ {1}.
(1 + x)2
A 7.12. feladatban vegezze el a f
2x
7. f (x) := 2 , D(f ) := R.
x +1

8. g(x) := (x 3) x, D(g) := [0, +).
9. h(x) := x2 ln(x), D(h) := R+ .
96 lt alkalmaza
uggve lat
10 ln(x)
10. F (x) := , D(F ) := R+ .
x
x2
11. G(x) := , D(G) := R \ {2}.
x+2
1
12. H(x) := x2 , D(H) := R \ {0}.
x
13. Legyen A, B R, A2 + B 2 6= 0 es , R, 0 < < eseten
x(t) := Aet + Bet , D(x) := R.
Vegezze el az x f
14. Az azonos ker
ulet
u teglalapok koz
ul melyiknek a legnagyobb a ter
ulete?
15. Az azonos terfogat
u egyenes korhengerek koz
ul melyiknek a legkisebb a
felszne?
A 16.17. feladatban igazolja az egyenlotlenseget!
x2
16. 1 + x ex , x R. 17. 1 < cos(x), x R+ .
2
8.4. Megold
asok
1. f 0 (x) = 6x2 6x, x R.
D(f ) (, 0) 0 (0, 1) 1 (1, +)
f0 + 0 0 +
lok. lok.
f n
ovekvo csokkeno novekvo
max. min.
2. g 0 (x) = 1 1

2 x
, x R+ .
0, 41 1 1

D(g) 0 4 4 , +
g0 @ 0 +
lok.
max.
3. h0 (x) = (x1)
2x
3 , x R \ {1}.
R (, 0) 0 (0, 1) 1 (1, +)
h0 0 + @
h cs
okkeno min. novekvo @ csokkeno
sok
8.4. Megolda 97
4. f 0 (x) = 4x3 4x, f 00 (x) = 12x2 4, x R.
, 13 13 13 , 13 1 1 , +

D(f ) 3 3
f 00 + 0 0 +
f konvex infl. konkav infl. konvex
5. g 0 (x) = ex + 2e2x , g 00 (x) = ex 4e2x , x R.
D(g) (, ln(4)) ln(4) (ln(4), +)
g 00 0 +
g konkav infl. konvex
6. h0 (x) = 1x
(1+x)3 , h00 (x) = 2x4
(1+x)4 , x R \ {1}.
R (, 1) 1 (1, 2) 2 (2, +)
h00 @ 0 +
h konkav @ konkav infl. konvex
7. A f
uggveny zerushelye 0 es f (0) = 0. A f uggveny paratlan, nem paros,
2
4x(x2 3)
nem periodikus. f 0 (x) = 2(1x
(x2 +1)2
)
, f 00
(x) = (x2 +1)3 , x R.

R (, 3) 3 ( 3, 1) 1 (1, 0) 0 (0, 1) 1 (1, 3) 3 ( 3, +)
f0 0 + + + 0
00
f 0 + + + 0 0 +
f csokkeno min. n
ovekvo max. cs
okkeno
konk
av infl. konvex infl. k o n k a
v infl. konvex
lim f (x) = lim f (x) = 0, ezert a es a + helyen is vzszintes

x x+
aszimptota l(x) := 0, x R. Mas aszimptota nincs. R(f ) = [1, 1].
8. Az ertelmezesi tartom
anynak 0 a hatarpontja, ott a f
uggveny (jobbrol)
folytonos. Zerushelyei 0 es 3, g(0) = 0. A f
uggveny nem paros, nem
p
aratlan, nem periodikus.
g 0 (x) = 3x3
,
2 x
g 00 (x) = 3x+3
3 , x R+ .
4x 2
98 lt alkalmaza
uggve lat
2x
8.6.
abra. Az f (x) := , D(f ) := R f
uggveny grafikonja
x2 + 1
D(g) 0 (0, 1) 1 (1, +)
g0 @ 0 +
g 00 @ + + +
lok.
max.
konvex
lim g(x) = +. A f
uggvenynek nincs aszimptotaja. R(g) = [2, +).
x+
9. Az ertelmezesi tartomany hatarpontja 0, a f uggveny zerushelye 1. A

f
uggveny nem p aros, nem paratlan, nem periodikus.
h0 (x) = x(2 ln(x) + 1), h00 (x) = 2 ln(x) + 3, x R+ .
3 3 3 1 1 1
D(h) (0, e 2 ) e 2 (e 2 , e 2 ) e 2 (e 2 , +)
h0 0 +
h00 0 + + +
h c s o k k e n o min. novekvo
konk
av infl. konvex
lim h(x) = 0, lim h(x) = +. A f

uggvenynek nincs aszimptotaja.
x0 1 x+
R(h) = 2e , + .
uggveny zerushelye 1. A
f
10(1ln(x)) 10(2 ln(x)3)
F 0 (x) = x2 , F 00 (x) = x3 , x R+ .
sok
8.4. Megolda 99

abra. A g(x) := (x 3) x, D(g) := [0, +) f
3 3 3
D(F ) (0, e) e (e, e 2 ) e 2 (e 2 , +)
F0 + 0
00
F 0 +
F n
ovekvo max. c s o k k e n o
k o n k a v infl. konvex
lim F (x) = , lim F (x) = 0. Az elobbi szerint a f

uggvenynek
x0 x+
jobb oldali f
ugg
oleges aszimptotaja van a 0 helyen, az utobbi miatt pedig
l(x) := 0, x R vzszintes aszimptota a + helyen, mas aszimptota
nincs. R(F ) = , 10

e .
100 lt alkalmaza
uggve lat
abra. A h(x) := x2 ln(x), D(h) := R+ f

11. Az ertelmezesi tartom any hatarpontja 2, a f uggveny zerushelye 0,

f (0) = 0. A fuggveny nem paros, nem paratlan, nem periodikus.
x2 +4x
G0 (x) = (x+2) 0 8
2 , G (x) = (x+2)3 , x R \ {2}.
R (, 4) 4 (4, 2) 2 (2, 0) 0 (0, +)
G0 + 0 @ 0 +
00
G @ + + +
lok. lok.
G n
ovekv
o csokkeno @ csokkeno novekvo
max. min.
k o n k a v konvex
lim G(x) = , lim G(x) = +, lim G(x) = ,
x x+ x20
lim uggvenynek a 2 helyen f
G(x) = +. A G f uggoleges aszimp-
x2+0
tot
aja van. Mivel
x2 4
=x2+ , x R \ {2},
x+2 x+2
ezert

lim G(x) (x 2) = lim G(x) (x 2) = 0,
x x+
sok
8.4. Megolda 101
10 ln(x)
8.9.
abra. Az F (x) := , D(F ) := R+ f
uggveny grafikonja
x
at l(x) := x 2, x R aszimptota a es a + helyen is. Mas

teh
aszimptota nincs. R(G) = R \ (8, 0).

uggveny zerushelye 1. A
f
H 0 (x) = 2x + 1
x2 , H 00 (x) = 2 2
x3 , x R \ {0}.
1 1 1

R ,
3
2

3
2

3 ,0
2
0 (0, 1) 1 (1, +)
H0 0 + @ + + +
H 00 + + + @ 0 +
lok.
H cs
okken
o novekvo @ n o v e k v o
min.
konvex konkav infl. konvex
102 lt alkalmaza
uggve lat
x2
8.10.
abra. A G(x) := , D(G) := R \ {2} f
uggveny grafikonja
x+2
Hat
arertekek:
1 1

lim x2 x = +, lim x2 x = +,
x x+
1 1

lim x2 x = , lim x2 x = +.
x0+0 x00
A H fuggvenynek a 0 helyen f
uggoleges aszimptotaja van, mas aszimp-
tota nincs. R(H) = R.
13. A f
uggvenynek akkor van zerushelye, ha A es B ellentetes elojel
u (A <
1 A

0 < B vagy B < 0 < A), ekkor az egyetlen zerushelye t0 := ln B .
A f
uggveny erteke a 0 helyen x(0) = A + B. A f
uggveny nem paros, nem
p
aratlan, nem periodikus.
sok
8.4. Megolda 103
1
abra. A H(x) := x2
8.11. , D(H) := R \ {0} f
uggveny grafikonja
x
A deriv
altf
uggveny
x0 (t) := Aet Bet , t R,
melynek szinten akkor letezik zerushelye, ha A es B ellentetes elojel

u.
1 A
Az egyed
uli zerushelye t1 := ln B .
A m
asodik deriv
altf
uggveny
x00 (t) := A2 et + B2 et , t R,
ennek is akkor van zerushelye, ha A es B ellentetes elojel

u, megpedig az
1 A 2

egyetlen zerushelye t2 := ln B 2 .
104 lt alkalmaza
uggve lat
Ha A es B ellentetes el
ojel
u, akkor 0 < < miatt
A 2

1 1 A 1
t2 = ln 2 = ln + ln > t1 .
B B
Ha A < 0 < B, akkor az x f

uggveny tablazata
R (, t1 ) t1 (t1 , t2 ) t2 (t2 , +)
x0 0 + + +
x00 + + + 0
x cs
okkeno min. n o v e k v o
konvex infl. konkav
A B < 0 < A esetben pedig az x(t) = (A)et + (B)et

as mutatja, hogy a x f
atalakt uggvenyre ervenyes az a tablazat, ami az
el
oz
o esetben az x fuggvenyre, gy ekkor
R (, t1 ) t1 (t1 , t2 ) t2 (t2 , +)
x0 + 0
x00 0 +
x n
ovekvo max. c s o k k e n o
k o n k a v infl. konvex
Hat
arertekek, aszimptotak: Ha A < 0 < B, akkor

lim Aet + Bet = lim et A + Be()t = +,

t t
B < 0 < A eseten lim x(t) = . Mindket esetben lim x(t) = 0,

t t+
ezert l(t) := 0, t R vzszintes aszimptota a + helyen, mas aszimptota
nincs.
Ha A < 0 < B, akkor R(x) = [x(t1 ), +), ha pedig B < 0 < A, akkor
az ertekkeszlet R(x) = (, x(t1 )].
Ha A, B 0 es nem mindket egyutthato nulla, akkor x szigor

uan mo-
noton cs
okkeno konvex f
uggveny, lim x(t) = + es lim x(t) = 0.
t t+
Az l(t) := 0, t R f
uggveny vzszintes aszimptota a + helyen, mas
aszimptota nincs. R(x) = R+ .
ul ha A, B 0 es nem mindketto nulla, akkor x szigor

Veg uan mo-
noton novekv
o konk uggveny, lim x(t) = es lim x(t) = 0.
av f
t t+
sok
8.4. Megolda 105
Az l(t) := 0, t R f
uggveny vzszintes aszimptota a + helyen, mas
aszimptota nincs. R(x) = R .
14. Az a, b R+ oldal u teglalap ter ulete 2(a + b). Ha K R+
ulete ab, ker
+
adott, akkor a K ker u, a, b R oldal
ulet u teglalap ter
ulete az a oldal
f
uggvenyekent

K K
T (a) := a a , D(T ) := 0, .
2 2
Ennek a f uggvenynek maximuma van a K 4 helyen, ez

ert az azonos ker
u-
let
u teglalapok k
oz
ul a negyzetnek a legnagyobb a terulete.
15. Ha az egyenes k orhenger magassaga m R+ es alapkorenek sugara
r R+ , akkor a terfogata r2 m, felszne 2rm + 2r2 . Ha e henger
terfogata az adott V R+ szam, akkor a felszne az alapkore sugaranak
f
uggvenyekent
2V
A(r) := + 2r2 , D(A) := R+ .
r
q
V
Ennek a f uggvenynek minimuma van a 3 2 helyen, ezert a legkisebb
q q
3 4V 3 V
felszn
u henger magassaga , alapk
o r
e nek sugara 2 .
16. Az f (x) := ex (1 + x), D(f ) := R f uggveny szigor

uan monoton
csokken
o a (, 0] intervallumon, szigor
uan monoton novekvo a [0, +)
intervallumon, ezert minimuma van a 0 helyen, melynek erteke 0.
2

17. Az f (x) := cos(x) 1 x2 , D(f ) := [0, +) f uggveny szigoruan
monoton n ovekv
o, teh
at minimuma van a 0 helyen, ennek erteke 0. A
f u monoton novekedese miatt az R+ halmazon pozitv.
uggveny a szigor
9. fejezet
Primitv fu
ggv
eny
9.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
9.1. Defincio. Az f val os f
uggveny primitv f uggvenyenek nevezzuk az
I D(f ) intervallumon az ott ertelmezett F folytonos f uggvenyt, ha F dif-
ferenci
alhat o pontjainak int I halmazan, es F 0 (x) = f (x), x int I.
o I bels
Az intervallumon ertelmezett f f uggveny primitv fuggvenyenek nevezz uk
az F f
uggvenyt, ha F az f f
uggvenyR primitv Rf
uggvenye a D(f ) intervallumon.
A primitv f
uggvenyek halmazat f vagy f (x) dx jeloli. Az f f uggvenyt
integrandusnak hvjuk.
Megjegyzes. Nem minden intervallumon ertelmezett f uggvenynek letezik pri-
mitv f
uggvenye, valamint nem minden elemi f uggveny primitv f
uggvenyei
2
elemi fuggvenyek. Pl. f (x) := ex , D(f ) := R elemi f
uggveny, de a primitv
f
uggvenyei nem azok.
t
9.1. All as. Minden intervallumon ertelmezett folytonos fuggvenynek letezik
primitv f
uggvenye.
t
9.2. All as. Egy intervallumon ertelmezett fuggveny b
armely ket primitv
f
uggvenyenek kul
onbsege
alland
o.
Megjegyzes. HaR az f f uggveny egyik primitv f
uggvenye F , akkor a primitv
f
u
R ggv enyek f = {F + C : C R} halmazat roviden gy szokas jelolni:
f = F + C, C R.
t
9.3. All as. Ha a k oz
os intervallumon ertelmezett f es g f
uggvenynek letezik
primitv fuggvenye, valamint c R, akkor a cf , f + g, f g f uggvenyeknek
is letezik primitv f
uggvenye, es
Z Z Z Z Z Z Z Z
(cf ) = c f, (f + g) = f + g, (f g) = f g.
Megjegyzes. A szorzat, a hanyados es a kompozcio primitv f

uggvenyeire nem
ervenyes hasonl
oallt
as.
t
9.4. All as. Ha az I intervallumon ertelmezett f f uggvenynek egy primitv
uggvenye F , akkor a, b R, a 6= 0 eseten az x 7 f (ax + b), ax + b I
f
107
108 9. Primitv f ny
uggve
f
uggvenynek is letezik primitv f
uggvenye, es
Z
F (ax + b)
f (ax + b) dx = + C, C R.
a
t
9.5. All as. Legyen f nylt intervallumon ertelmezett differenci alhat
o f
ugg-
f0
veny. Ha f 6= 0, akkor az f f uggvenynek is letezik primitv f
uggvenye, es
R f0
f = ln(|f |) + C, C R.
Ha R, 6= 1 es f eRrtelmezve van, akkor az f f 0 f
uggvenynek is
letezik primitv f
uggvenye, es f f 0 = +1
1
f +1 + C, C R.
9.1. T etel (parci
alis integralas). Ha f es g k ozos intervallumon ertelmezett
differenci
alhat
o f
uggveny, tov abb a az f g 0 f
uggvenynek letezik primitv f
ugg-
venye, akkor az f 0 g f
uggvenynek is letezik primitv fuggvenye, es
Z Z
f 0 g = f g f g0 .
Megjegyzes. Az egyenloseg bal oldalan halmaz, a jobb oldalan egy fuggveny

es egy halmaz kul
onbsege szerepel. Az utobbin azt a halmazt ertj
uk, melynek
elemeit u
gy kapjuk, hogy az f g f uggvenybol kivonjuk f g 0 egy-egy primitv
f
uggvenyet: Z Z
fg f g 0 := fg H : H f g0 .
9.2. T etel (integr al

as helyettestessel). Ha az f f
uggvenynek a J intervallu-
mon letezik primitv f uggvenye, g pedig az I intervallumon ertelmezett olyan
differenci
alhat o szigor uan monoton f uggveny, melyre R(g) J, akkor az
y 7 f (g(y))g 0 (y), y I f uggvenynek letezik primitv f
uggvenye, tov
abb
a
Z Z
f (x) dx = f (g(y)) g 0 (y) dy 1 .

y=g (x)
Megjegyzes. A tetel m
asodik alltasa tomorebb jelolessel
Z Z
f= (f g) g 0 g 1 .
R
A kovetkezo t
ablazatban es kesobb is a rovidseg kedveert az f (x) dx =
F (x) + C egyenl oseget u
gy ertj
uk, hogy az f integrandust es az F primitv
f
uggvenyt is lesz
uktj
uk az integrandus ertelmezesi tartomanyanak valamelyik
reszintervallumara, tovabba C tetszoleges valos szam.
t
9.6. All as (nevezetes elemi fuggvenyek primitv fuggvenyei).
Z n+1 Z
x 1
xn dx = + C, dx = ln(|x|) + C.
n+1 x
n R, n 6= 1.
Z
1
ax dx = ax + C, a R+ , a 6= 1.
R x
e dx = ex + C.
ln(a)
R R 1
ln(x) dx = x ln(x) x + C. loga (x) dx = x loga (x) x + C,
ln(a)
+
a R , a 6= 1.
R R
sin(x) dx = cos(x) + C. cos(x) dx = sin(x) + C.
R R
tg (x) dx = ln(| cos(x)|) + C. ctg (x) dx = ln(| sin(x)|) + C.
Z Z
1 1
2 dx = ctg (x) + C. dx = tg (x) + C.
sin (x) cos2 (x)
R R
sh (x) dx = ch (x) + C. ch (x) dx = sh (x) + C.
R R
th (x) dx = ln(ch (x)) + C. cth (x) dx = ln(|sh (x)|) + C.
Z Z
1 1
dx = cth (x) + C. dx = th (x) + C.
sh 2 (x) ch 2 (x)
Z Z
1 1
dx = arsh (x) + C. dx = arctg (x) + C.
1 + x2 1 + x2
Z
1
dx = arcsin(x) + C a (1, 1) intervallumon.
1 x2
Z
1
dx = arth (x) + C a (1, 1) intervallumon.
1 x2
Z
1
dx = arcth (x) + C a (, 1) es az (1, +) intervallumon.
1 x2

1. Adja meg a kovetkez
o primitv f
uggvenyeket!
R R 2 R
(a) x dx. (b) x dx. (c) x dx.
2x
R R 13x R
(d) e dx. (e) e dx. (f) sin(5x) dx.
Z Z
R 1 1
(g) cos(4x 1) dx. (h) dx. (i) dx.
1 2x x2 + 2x + 5
Z Z
1 1
(j) 2
dx. (k) 2
dx.
2x + 10 x 4x + 4
110 9. Primitv f ny
uggve
Megold
R as. 2
(a) x1 dx = x2 + C, x R.
3
(b) x2 dx = x3 + C, x R.
R
R R 1 3
3
(c) x dx = x 2 dx = x32 + C = 23 x 2 + C, x [0, +).
2
2x
(d) e2x dx = e2 + C, x R.
R
13x
(e) e13x dx = e 3 + C = 31 e13x + C, x R.
R
(f) sin(5x) dx = cos(5x) + C = 51 cos(5x) + C, x R.

R
5
(g) cos (4x 1) dx = 14 sin(4x 1) + C, x R.
R
R 1
dx = 12 ln(|1 2x|) + C, x , 21 vagy x 12 , + .

(h) 12x
1 1 1 1 1 x+1
R R R
(i) x2 +2x+5 dx = (x+1) 2 +4 dx = 4 x+1 2
( 2 ) +1
dx = 2 arctg 2 + C,
x R.
(j) 2x21+10 dx = 10 1 1 1 x
R R
( x5 )2 +1 dx = 2 5 arctg

5
+ C, x R.
1
dx = (x 2)2 dx = x2 1
R R
(k) x2 4x+4 + C, x (, 2) vagy
x (2, +).
2. Szamolja ki az al abbi primitv f uggvenyeket!
(a) sin2 (x) cos(x) dx. (b) tg (x) dx.
R R R
(c) ctg (x) dx.
Z Z
x x+1
dx. (f) cos2 (x) dx.
R
(d) 2
dx. (e) 2
x +1 2x + 1
sin2 (x)
Z Z Z
ln(x) 1
(g) dx. (h) dx. (i) 2 dx.
x cos4 (x) x x+1
ex
Z
(j) dx.
3ex + 1
Megoldas.
(a) sin2 (x) cos(x) dx = sin2 (x) (sin(x))0 dx = 31 sin3 (x) + C, x R.
R R
R sin(x) 0
dx = (cos(x))
R R
(b) tg (x) dx = cos(x) cos(x) dx = ln(| cos(x)|)+C, ahol
valamely k egeszre x 2 + k, 2 + k .
R (sin(x))0
(c) ctg (x) dx = cos(x)
R R
sin(x) dx = sin(x) dx = ln(| sin(x)|) + C, x
(k, (k + 1)) valamely k egeszre.
(d) x2x+1 dx = 12 x22x 1 2
R R
+1 dx = 2 ln(x + 1) + C, x R.
R (2x2 +1)0
(e) 2xx+1 1 1
R R
2 +1 dx = 4 2x2 +1 dx + dx =
( 2x)2 +1
1 2 1

= 4 ln(2x + 1) + 2 arctg ( 2x) + C, x R.

(f) RA cos2 (x) = 12 (cos(2x) + 1), x R azonossag alapjan

cos2 (x) dx = 12 (cos(2x) + 1) dx = 41 sin(2x) + 21 x + C, x R.
R
(g) ln(x) ln(x) x1 dx = 12 ln2 (x) + C, x R+ .

R R
x dx =
R sin2 (x) R sin2 (x) 1 tg 3 (x)
(h) cos 4 (x) dx = cos2 (x) cos2 (x) dx = 3
+ C, ahol adott k egesz

szam eseten x 2 + k, 2 + k .
(i) x(1x+1)2 dx = 2 (x+1) 1 1 1 2
+ C, x R+ .
R R
2 2 x
dx = x+1
R ex x
(j) 3ex +1 dx = 13 3e3e 1 x
R
x +1 dx = 3 ln(3e + 1) + C, x R.
3. Hat
arozza meg a k
ovetkezo primitv f
uggvenyeket!
x
R R R
(a) x cos(x) dx. (b) x e dx. (c) ln(x) dx.
Megold
as.
(a) Parcialis integr
al
assal az R halmazon
R R
x cos(x) dx = x sin(x) 1 sin(x) dx = x sin(x) + cos(x) + C.
f g f g f g
(b) Parci
alis integr
al
assal az R halmazon
x e dx = x e 1 ex dx = xex ex + C, x R.
x x
R R
f g f g f g
(c) Parci
alis integr assal az R+ halmazon
al
1 ln(x)dx = x ln(x) x x1 dx = x ln(x) 1dx =
R R R
f g f g f g
= x ln(x) x + C.
A 4.8. feladatban parci

alis integralassal hatarozza meg a primitv f
ugg-
venyeket!
Z Z p Z
x x
4. dx. 5. 1 x2 dx. 6. dx.
(2x 1)2 x+2
Z Z
7. x2 e2x dx. 8. ex sin(x) dx.
Megold
as.
assal a , 21 vagy az 12 , + intervallumon

4. Parci
alis integr
al
Z
x
dx =
(2x 1)2
(2x 1)1 (2x 1)1
Z Z
= x (2x 1)2 dx = x 1 dx =
2 2
Z
x 1 1 x 1
= + dx = + ln(|2x 1|) + C.
2(2x 1) 2 2x 1 2(2x 1) 4
112 9. Primitv f ny
uggve
5. Parci
alis integr
al
assal a (1, 1) intervallumon
Z p Z p Z
p 1 1
1x2 dx = 1 1x2 dx = x 1x2 x (2x) dx =
2 1x2
x2
p Z
= x 1x2 dx =
1x2
1x2
Z Z
p 1
= x 1x2 dx+ dx =
1x2 1x2
p Z p
= x 1 x2 1 x2 dx + arcsin(x).
Adott intervallumon barmely ket primitv f

uggveny k
ulonbsege allando,
ezert
Z p
1 p
1 x2 dx = x 1 x2 + arcsin(x) + C, x (1, 1).
2
6. Parci
alis integr
al
assal a (2, +) intervallumon
Z Z 1 Z 1
x 1 (x + 2) 2 (x+2) 2
dx = x (x + 2) 2 dx = x 1 1 1 dx =
x+2 2 2
1 4 3
= 2x (x + 2) 2 (x + 2) 2 + C.
3
7. Parci
alis integral
assal az R halmazon
e2x e2x
Z Z Z
1
x2 e2x dx = x2 2x dx = x2 e2x x e2x dx.
2 2 2
A jobb oldal m asodik tagjat is parcialisan integraljuk, ismet az exponen-
ci
alis f
uggvenyt tekintj
uk derivaltf
uggvenynek:
e2x e2x
Z Z
1 1
x e2x dx = x 1 dx = xe2x e2x + C.
2 2 2 4
E kett
ob
ol
Z
1 2 2x 1 2x 1 2x
x2 e2x dx = x e xe + e C, x R.
2 2 4
(Ha C tetsz os szam lehet, akkor C is.)

oleges val
es. Ha n R N+ , a R \ {0},R c R+ \ {1}, akkor az xn cax dx,
R
Megjegyz
R n
xn cos(ax) dx, xn sh (ax) dx, xn ch (ax) dx pri-
R
x sin(ax) dx,
mitv f
uggvenyeket kiszamolhatjuk n alkalommal parcialisan integralva.
8. Ketszer parcialisan integralunk az R halmazon, mindket alkalommal az

exponenci alis f
uggvenyt valasztjuk a derivaltf
uggvenynek.
Z Z
ex sin(x) dx = ex sin(x) ex cos(x) dx =
Z
= ex sin(x) ex cos(x) + ex sin(x) dx .
B
armely ket primitv f
uggveny k
ulonbsege allando, gy
Z
1
ex sin(x) dx = ex sin(x) cos(x) + C, x R.

2
Maskeppen: Ketfelekeppen parcialisan integralunk az R halmazon. Ha
az exponencialis f
uggvenyt tekintjuk a derivaltf
uggvenynek, akkor
Z Z
ex sin(x) dx = ex sin(x) ex cos(x) dx,
ha pedig a szinuszf
uggvenyt, akkor
Z Z
ex sin(x) dx = ex ( cos(x)) ex ( cos(x)) dx.
A ket egyenl
oseget
osszeadva, es felhasznalva, hogy az R intervallumon
egy f
uggveny barmely ket primitv f
uggvenyenek k
ulonbsege allando, a
Z
2 ex sin(x) dx = ex sin(x) cos(x) + C ,

C
Z
1
ex sin(x) dx = ex sin(x) cos(x) + , xR
2 2
C
eredmenyt kapjuk. (Ha C tetszoleges valos szam lehet, akkor 2 is.)
A 9.13. feladatban helyettestessel szamtsa ki a primitv f
uggvenyeket!
ex
Z Z Z
1
9. dx. 10. x x + 1 dx. 11. x
dx.
x+1 3e + 1
tg 2 (x) + 1
Z Z p
12. dx. 13. 1 x2 dx.
tg 2 (x) + 4
Megold
as.
1
9. Alkalmazzuk a 9.2. Tetelt! Legyen f (x) := x+1 , D(f ) := [0, +)
2
es g(x) := x , D(g) := [0, +). Ekkor g nyilvan differencialhato es
szigor
uan monoton, ezert a tetel alapjan
Z Z Z
1 1 y
dx = 2y dy = 2 dy =

p
x+1 y2 + 1 y= x y+1 y= x
114 9. Primitv f ny
uggve
Z
1
=2 1 dy = 2 y ln(y + 1) + C =

y+1 y= x y= x

= 2 x ln( x + 1) + C.

A klasszikus modon: Az y = x, x [0, +) helyettestest alkalmazva
x = y 2 , dx
dy = 2y, dx = 2y dy alapj an
Z Z
1 1
dx = 2y dy =
x+1 y+1

= 2(y ln(y + 1)) + C = 2 x ln( x + 1) + C.

10. A 9.2. Tetelben legyen f (x) := x x + 1, D(f ) := [1, +) es g(x) :=
x2 1, D(g) := [0, +).

Z Z p
x x + 1 dx = (y 2 1) (y 2 1) + 1 2y dy =

y= x+1
Z 2 2
= (2y 4 2y 2 ) dy = y5 y3 + C =

y= x+1 5 3 y= x+1
2 5 2 3
= (x + 1) 2 (x + 1) 2 + C.
5 3

A klasszikus m odon: Az y = x + 1, x [1, +) helyettestessel
x = y 2 1, dx
dy = 2y, dx = 2y dy,

Z Z
2 2
x x + 1 dx = (y 2 1)y 2y dy = y 5 y 3 + C =
5 3
2 5 2 3
= (x + 1) 2 (x + 1) 2 + C.
5 3
x
11. A 9.2. Tetelben legyen f (x) := 3eex +1 , D(f ) := R es g(x) := ln(x),
D(g) := R+ . Ekkor
ex eln(y)
Z Z Z
1 1
dx = dy = dy x=

3ex + 1 3eln(y) + 1 y 3y + 1

y=ex y=e
1 1
= ln(3y + 1) + C x = ln(3ex + 1) + C.

3 y=e 3
odon: Az y = ex , x R helyettestessel x = ln y,
A klasszikus m
dx 1 1
dy = y , dx = y dy,
ex
Z Z
y 1
dx = dy =
3ex + 1 3y + 1 y
Z
1 1 1
= dy = ln(3y + 1) + C = ln(3ex + 1) + C.
3y + 1 3 3
Megjegyzes. M askeppen kaptuk meg ugyanezt az eredmenyt a 2.(j) fel-

adatban.
2
12. A 9.2. Tetelben legyen f (x) := tg (x)+1
ertelmezve pl. a 2 , 2 inter-

tg 2 (x)+4
vallumon, valamint g(x) := arctg (x), D(g) := R.
odon, az y = tg (x), x 2 , 2 helyettestessel x =

A klasszikus m
arctg (y), dx 1 1
dy = 1+y 2 , dx = 1+y 2 dy alapj an a primitv fuggvenyek a

2 , 2 intervallumon
tg 2 (x) + 1
Z Z 2 Z
y +1 1 1 1
2
dx = 2
2
dy = y 2 dy =
tg (x) + 4 y +4 1+y 4 (2) + 1

1 y 1 tg (x)
= arctg + C = arctg + C, x , .
2 2 2 2 2 2
Megjegyzes. Ha adott k egesz eseten a 2 + k, 2 + k intervallumon

keressuk a primitv f uggv

enyeket,
akkor azok
1 tg (x)
+ C, D(F ) := 2 + k, 2 + k .

F (x) := 2 arctg 2

13. Legyen a 9.2. Tetelben f (x) := 1 x2 , D(f ) := [1, 1] es g(x) :=
sin(x), D(g) := 2 , 2 . Az gy lesz uktett szinuszf
uggveny szigor uan
monoton n ovekv o.
odon, x [1, 1], y 2 , 2 eseten az x = sin(y), azaz

A klasszikus m
y = arcsin(x) helyettestessel dx dy = cos(y), dx = cos(y) dy,
Z p Z q Z
1 x2 dx = 1 sin2 (y) cos(y) dy = cos2 (y) dy =
Z
cos(2y)+1 1 1 1 1
= dy = sin(2y) + y+C = sin(y) cos(y) + y + C =
2 4 2 2 2
1 p 1
= x 1 x2 + arcsin(x) + C.
2 2
A m asodik
es az utols
o egyenlosegnel felhasznaltuk, hogy a koszinuszf
ugg-
veny a 2 , 2 intervallumon nemnegatv.
Megjegyzes. E primitv f
uggvenyeket az 5. feladatban parcialis integra-
l
assal sz
amoltuk ki, a ket eredmeny azonos.
A 14.19. feladatban hatarozza meg a racionalis tortf
uggveny primitv
f
uggvenyeit!
Z Z Z
4x + 2 4x x
14. dx. 15. dx. 16. dx.
2x 1 x2 + 6x + 10 (2x 1)2
3x 5 x3 + 1
Z Z Z
1
17. dx. 18. dx. 19. dx.
x2 1 x2 + x 6 x2 4
116 9. Primitv f ny
uggve
Megold
as.
14. A sz
amlal
o es a nevez
o is elsofok
u polinom.
Maradekos oszt
assal 4x+2 =
2(2x 1) + 4, x R, ezert a , 12 vagy az 12 , + intervallumon
2(2x 1) + 4
Z Z
4x + 2
dx = dx =
2x 1 2x 1
Z
4
= 2+ dx = 2x + 2 ln(|2x 1|) + C.
2x 1
15. A sz
amlalo els
ofok
u, a nevezo pedig masodfok
u polinom, es az utobbinak
nincs val
os gyoke. Maradekosan osztva a szamlalot a nevezo derivaltjaval
a 4x = 2(2x+6)12, x R egyenloseget kapjuk. Ebbol az R halmazon
2(2x + 6) 12
Z Z
4x
2
dx = dx =
x + 6x + 10 x2 + 6x + 10
Z Z
2x + 6 1
=2 dx 12 dx =
x2 + 6x + 10 (x + 3)2 + 1
= 2 ln(x2 + 6x + 10) 12arctg (x + 3) + C.
assal x = 12 (2x 1) + 12 , x R alapjan a , 12 vagy

16. Maradekososzt
az 12 , + intervallumon
1
1) + 12
2 (2x
Z Z
x
dx = dx =
(2x 1)2 (2x 1)2
Z Z
1 1 1
= dx + (2x 1)2 dx =
2 2x 1 2
1 1
= ln(|2x 1|) + C.
4 4(2x 1)
Megjegyzes. Ezeket a primitv f

uggvenyeket parcialis integralassal sza-
moltuk ki a 4. feladatban, az
x x 1
R
(2x1)2 dx = 2(2x1) + 4 ln(|2x 1|) + C
eredmenyt kaptuk. A ket eredmeny k

ulonbozonek t
unik, de a

1 x 1 1
= + , xR\
4(2x 1) 2(2x 1) 4 2
azonoss
ag szerint egyenlo. Az azonossagot pl. u
gy igazolhatjuk, hogy a
jobb oldal
at k
oz
os nevezore hozzuk.
17. A nevez o masodfoku polinom, melynek ket valos gyoke van, ezert fel-
rhatjuk szorzatkent: x2 1 = (x 1)(x + 1), x R. Bontsuk u n.
parci
alis t
ortek o
sszegere az integrandust, vagyis keress
unk olyan A es
B valos sz
amokat, melyekre
1 1 A B
= = + , x R \ {1, 1}.
x2 1 (x 1)(x + 1) x1 x+1
Tudjuk, hogy ilyen A es B szam letezik. A kozos nevezovel szorozva
1 = A(x + 1) + B(x 1), x R \ {1, 1}.
Az egyenlet mindket oldalan polinomf uggveny all. Ezek folytonosak, gy

oseg x = 1 es x = 1 eseten is fennall:
az egyenl
1 = 0 2B, vagyis B = 21 ,
1 = 2A + 0, vagyis A = 12 .
A parcialis t uggvenyek a (, 1), a

ortek felhasznalasaval a primitv f
(1, 1) vagy az (1, +) intervallumon
Z 1
12
Z
1 2
dx = + dx =
x2 1 x1 x+1

1 1 1 x1
= ln(|x1|) ln(|x+1|)+C = ln +C.
2 2 2 x+1
Megjegyzes. Areaf
uggvenyeket hasznalva is megoldhatjuk a feladatot. A
(1, 1) intervallumon
Z Z
1 1 1 1+x
dx = dx = arth (x) + C = ln + C,
x2 1 1 x2 2 1x
a (, 1) vagy az (1, +) intervallumon pedig

Z Z
1 1 1 x+1
dx = dx = arcth (x) + C = ln + C.
x2 1 1 x2 2 x1
18. A nevez obeli masodfok

u polinomnak ket valos gyoke van, es a gyoktenye-
os alakja x2 +x6 = (x+3)(x2), x R. Parcialis tortek osszegekent
z
rjuk fel az integrandust, majd kozos nevezore hozzuk a jobb oldalt:
3x 5 A B A(x 2) + B(x + 3)
= + = , x R \ {3, 2}.
x2 + x 6 x+3 x2 (x + 3)(x 2)
A bal es a jobb oldal sz
amlaloja egyenlo, tehat
3x 5 = A(x 2) + B(x + 3) = (A + B)x + (2A + 3B).

118 9. Primitv f ny
uggve
Ket polinom pontosan akkor egyenlo, ha az egyutthatoik rendre egyen-

l
ok. Ez egyenletrendszert ad az egy
utthatokra:

A+B = 3 14 1
, megoldasa A = , B= .
2A + 3B = 5 5 5
Ennek alapj uggvenyek a (, 3), a (3, 2) vagy a

an a primitv f
(2, +) intervallumon
Z 14 1
3x 5
Z
5 5
dx = + dx =
x2 + x 6 x+3 x2
14 1
= ln(|x + 3|) + ln(|x 2|) + C.
5 5
assal x3 + 1 = x(x2 4) + (4x + 1), x R, ezert

19. Maradekos oszt
x3 + 1 x(x2 4) + (4x + 1) 4x + 1
= =x+ 2 , x R \ {2, 2}.
x2 4 x2 4 x 4
A jobb oldal utols
o tagj
at parcialis tortekre bontjuk:
4x + 1 A B
2
= + , x R \ {2, 2},
x 4 x2 x+2
4x + 1 = A(x + 2) + B(x 2) = (A + B)x + (2A 2B),

A+B =4 9 7
, azaz A = , B = .
2A 2B = 1 4 4
alva a (, 2), a (2, 2) vagy a (2, +) interval-
A fentieket felhaszn
lumon
Z 3 Z
x +1 9 1 7 1
dx = x + + dx =
x2 4 4 x2 4 x+2
1 9 7
= x2 + ln(|x 2|) + ln(|x + 2|) + C.
2 4 4
R
20. Tobbfele m
odon hat
arozza meg az sin(x) cos(x) dx primitv f
uggvenye-
ket az R halmazon, majd hasonltsa ossze az eredmenyeket!
Megold as.
(a) sin(x) cos(x) dx = sin(x) (sin(x))0 dx = 21 sin2 (x) + C1 , C1 R
R R
az R halmazon.
(b) RA sin(2x) = 2 sin(x)Rcos(x), x R azonossag alapjan az R halmazon
sin(x) cos(x) dx = 12 sin(2x) dx = 41 cos(2x) + C2 , C2 R.
(c) A koszinuszfuggvenyre, mint derivaltf

uggvenyre tekintve parcialis in-
tegr
al
assal az R halmazon
Z Z
sin(x) cos(x) dx = sin2 (x) cos(x) sin(x) dx,
sin(x) cos(x) dx = 21 sin2 (x) + C3 , C3 R, mert

R
amit
atrendezve
b
armely ket primitv f
uggveny kulonbsege allando.
Mindharom megold as ugyanazt a f uggvenyhalmazt adja, hiszen trigono-
metrikus azonossagot alkalmazva

1 1 1 1
cos(2x)+C2 = 12 sin2 (x) +C2 = sin2 (x)+ C2

, x R.
4 4 2 4
A 21.24. feladatban adott s R \ {0} parameter eseten szamtsa ki a
primitv f
uggvenyeket!
Z Z
st
21. e dt. 22. test dt.
Z Z
23. est cos(at) dt, a R. 24. est sh (at) dt, a R \ {s, s}.
Megold
as.
est
Z
21. est dt = + C az R halmazon.
s
22. Parci
alis integr
al
assal az R halmazon
Z st Z st
st e e t 1
te dt = t 1 dt = est 2 est + C.
s s s s
23. Ketszer parci
alisan integralva az R halmazon
Z
est cos(at) dt =
est
Z
a
= cos(at) est sin(at) dt =
s s
est
st Z
a e a st
= cos(at) sin(at) + e cos(at) dt =
s s s s
est aest a2
Z
= cos(at) + sin(at) est cos(at) dt.
s s2 s2
Mivel adott intervallumon barmely ket primitv f
uggveny k
ulonbsege al-
land
o,
est
Z
est cos(at) dt = 2

2
a sin(at) s cos(at) + C
a +s
120 9. Primitv f ny
uggve
az R intervallumon.
24. Minden a, s, t R eseten
eat eat 1
est sh (at) = est = e(as)t e(a+s)t ,

2 2
ezert |a| =
6 |s| eseten az R halmazon
1 e(as)t e(a+s)t
Z
est sh (at) dt = + + C.
2 as a+s
Megjegyzes. Az el
oz
o megoldashoz hasonloan ket parcialis integralassal
is megkaphatjuk az eredmenyt.
25. Legyen f az I nylt intervallumon differencialhato fuggveny es s R.
Mutassa meg, hogy az I intervallumon
Z Z
est f 0 (t) dt = est f (t) + s est f (t) dt.
Megold as. A t 7 est f (t), t I fuggveny folytonos, ezert van primitv

f
uggvenye. A parci alis integralas 9.1. Tetele szerint a t 7 est f 0 (t),
t I f uggvenynek is van primitv f uggvenye, es az emltett tetel a
bizonytandoo
sszef
u gg
e st adja.
9.3. Megoldand
o feladatok
Az 1.27. feladatban hat arozza meg a primitv fuggvenyeket!
2x3
Z Z Z
2 3
1. dx. 2. 2x 1 dx. 3. dx.
3x + 4 x4 + 3

Z Z Z
cos(x) sin(2x)
4. x ln(x) dx. 5. dx. 6. dx.
sin2 (x)
p
cos(2x)
ex
Z Z Z
sin(2x) 3x
7. 2 dx. 8. xe dx. 9. dx.
(1 + sin (x)) 2 (1 + 2ex )2
Z Z Z
ctg (x) + 3 1
10. dx. 11. dx. 12. tg 2 (x) dx.
sin2 (x) ex 1
ex
Z Z Z
1 1
13. dx. 14. dx. 15. 2x
dx.
x ln(x) x(x + 1) e +1
Z Z Z
1
16. 3 dx. 17. x sin(4x) dx. 18. x ln(x + 1) dx.
(1 x2 ) 2
1 + tg 2 (x)
Z Z p Z
19. dx. 20. 1 + x dx. 21. x 3 x 1 dx.
2
1 + 2tg (x)
sok
9.4. Megolda 121
2x 1 x2
Z Z Z
3x + 2
22. dx. 23. dx. 24. dx.
2x (x + 1)2 x2 2x + 2
1 2x x3
Z Z Z
x
25. dx. 26. dx. 27. dx.
x2 + 3x 4 2x2 x 3 x2 +x2
A 28.30. feladatban adott s R \ {0} parameter eseten szamtsa ki a

primitv f
uggvenyeket!
Z Z
28. est eat dt, a R. 29. t2 est dt.
Z
30. est sin(at) dt, a R.
9.4. Megold
asok
2 2
ln(|3x + 4|) + C a , 43 vagy a 43 , + interval-
R
1. 3x+4 dx = 3
lumon.
R 4
2. 3
2x 1 dx = 83 (2x 1) 3 + C az R halmazon.
R 2x3 1 4
3. x4 +3 dx = 2 ln(x + 3) + C az R halmazon.
R 3 3
4. x ln(x) dx = 23 x 2 ln(x) 94 x 2 + C az R+ halmazon.
R cos(x) 1
5. sin2 (x)
dx = sin(x) + C valamely k egesz eseten a (k, (k + 1))
intervallumon.
R sin(2x) p
6. dx = cos(2x) + C valamely k egesz eseten a
cos(2x)
4 + k, 4 + k intervallumon.

R sin(2x)
7. (1+sin2 (x))2
dx = 1+sin1 2 (x) + C = 3+cos(2x)
2
+ C az R halmazon.
xe dx = 13 xe3x 19 e3x + C az R halmazon.
R 3x
8.
ex 1
R
9. (1+2ex )2 dx = 2(1+2ex ) + C az R halmazon.
R ctg (x)+3 2
10. sin2 (x)
dx = (ctg (x)+3)
2 +C valamely k egesz eseten a (k, (k+1))
intervallumon.
x
|e 1|
+ C = ln(|ex 1|) x + C az R vagy az R+
R 1
11. ex 1 dx = ln ex
halmazon.
tg (x) dx = tg (x)x+C valamely k egesz eseten a 2 + k, 2 + k
R 2
12.
intervallumon.
R 1
13. x ln(x) dx = ln(| ln(x)|) + C a (0, 1) vagy az (1, +) intervallumon.

1 dx = 2arctg ( x ) + C az R+ halmazon.
R
14. x(x+1)
122 9. Primitv f ny
uggve
ex
dx = arctg (ex ) + C az R halmazon.
R
15. e2x +1
R 1 x
16. 3 dx = + C a (1, 1) intervallumon.
(1x2 ) 2 1 x2
17. x sin(4x) dx = 14 x cos(4x) + 16 1
R
sin(4x) + C az R halmazon.
2
18. x ln(x + 1) dx = x 21 ln(x + 1) 41 x2 + 12 x + C a (1, +) interval-
R
lumon.
R 1+tg 2 (x) 1
1

19. 1+2tg (x) dx = 2 ln(|1 + 2tg (x)|) + C az x R : cos(x) 6= 0, tg (x) 6= 2
halmaz b armely reszintervalluman.
R
20. 1 + x dx = 12 x 1 + x2 + 21 arsh (x) + C az R halmazon.
2
R 4 7 4
21. x 3 x 1 dx = 34 x(x 1) 3 28 9
(x 1) 3 + C = 28 3
(x 1) 3 (4x + 3) + C
az R halmazon.
R 3x+2
22. 2x dx = 3x 8 ln(|2 x|) + C a (, 2) vagy a (2, +) interval-
lumon.
R 2x1 3
23. (x+1)2 dx = 2 ln(|x + 1|) + x+1 + C a (, 1) vagy a (1, +)
intervallumon.
x2 2
R
24. x2 2x+2 dx = x + ln(|x 2x + 2|) + C az R halmazon.
x 1 4
R
25. x2 +3x4 dx = 5 ln(|x 1|) + 5 ln(|x + 4|) + C a (, 4), a (4, 1)
vagy az (1, +) intervallumon.
R 12x 2 3 3

26. 2x2 x3 dx = 5 ln(|2x3|) 5 ln(|x+1|)+C a (, 1), a 1, 2
vagy a 32 , + intervallumon.
x3 1 2 8 1
R
27. x2 +x2 dx = 2 x x + 3 ln(|x + 2|) + 3 ln(|x 1|) + C a (, 2),
a (2, 1) vagy az (1, +) intervallumon.
R st at (as)t
28. Ha a R, a 6= s, akkor e e dt = e as + C, ha pedig a = s,
R st at
akkor e e dt = t + C az R halmazon.
2
29. t2 est dt = est ts + s2t2 + s23 + C az R halmazon.
R
st
30. est sin(at) dt = ae2 +s2 s sin(at) + a cos(at) + C az R halmazon.
R
10. fejezet
Riemann-integral,
improprius integr
al
10.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
o. Ha a, b R, a < b es n N+ , valamint az x1 , . . . , xn
10.1. Definci
[a, b] sz
amokra teljes
ul a =: x0 < x1 < . . . < xn := b, akkor a
:= {[x0 , x1 ], [x1 , x2 ], . . . , [xn1 , xn ]}
intervallumokb
ol
all
o halmazt az [a, b] intervallum feloszt
asanak nevezz
uk.
10.2. Definci o. Ha az [a, b] intervallum felosztasa es az f f
uggveny kor-
l
atos ezen az intervallumon, akkor az f f uggveny felosztashoz tartozo als
o,
ill. fels
o integr
alk
ozelt
oosszege
n
X n
X
s(f, ) := inf f (xi xi1 ), S(f, ) := sup f (xi xi1 ).
[xi1 ,xi ]
i=1 i=1 [xi1 ,xi ]
10.3. Definci olje az [a, b] intervallum felosztasainak halmazat F. Ha

o. Jel
az f f
uggveny korl
atos az [a, b] intervallumon, tovabba
sup{s(f, ) : F} = inf{S(f, ) : F},
akkor az f f uggvenyt az [a, b] intervallumon Riemann-integr alhat

o nak nevez-
z
uk.
Egy fuggvenyt Riemann-integralhatonak nevez unk, ha korlatos zart inter-
vallumon van ertelmezve es az ertelmezesi tartomanyan Riemann-integralhato.
A sup{s(f, ) : F} = inf{S(f, ) : F } szamot az f f ugg-
Rb
veny [a, b] intervallumon vett Riemann-integr al janak hvjuk, jele f vagy
a
Rb
f (x) dx.
a
10.4. Defincio. Ha f az [a, b] intervallumon Riemann-integralhato f ugg-

veny, akkor az f f
uggveny grafikonja, a vzszintes tengely, valamint az x = a,
123
124 l, improprius integra
10. Riemann-integra l
ill. x = b egyenlet
u f
ugg
oleges egyenesek altal hatarolt skidom el
ojeles ter
u-
Rb
letenek mondjuk az f Riemann-integralt.
a
Megjegyzesek. E skidom vzszintes tengely feletti reszet pozitv, e tengely

alatti reszet negatv el
ojellel vessz
uk figyelembe. Ha a f uggveny nemnega-
tv, akkor az emltett skidom ter uletet szokas a fuggveny grafikonja alatti
teruletnek is mondani.
A Riemann-integr alt hatarozott integral nak is hvjuk.
10.5. Defincio. Ha a, b R, a < b es f az [a, b] intervallumon Riemann-
Ra Rb
integr o, akkor f := f .
alhat
b a
10.1. T etel. Ha egy korl

atos z
art intervallumon ertelmezett f
uggveny folyto-
nos, akkor Riemann-integr alhat
o.
Ha egy korlatos z
art intervallumon ertelmezett f
uggveny monoton es kor-
l
atos, akkor Riemann-integr alhato.
10.2. T etel. Ha f az [a, b] intervallumon Riemann-integr alhat
o f
uggveny es
c (a, b), akkor f az [a, c] es a [c, b] intervallumon is Riemann-integralhato,
Rb Rc Rb
es f = f + g.
a a c
10.3. Tetel. Ha f es g az [a, b] intervallumon Riemann-integralhat

o f
uggveny
es c R, akkor cf , f + g, f g is az [a, b] intervallumon Riemann-integr al-
hat
o, tov
abb
a
Zb Zb Zb Zb Zb Zb Zb Zb
cf = c f, (f + g) = f+ g, (f g) = f g.
a a a a a a a a
10.4. T etel. Ha f es g az [a, b] intervallumon Riemann-integr

alhat
o f
ugg-
Rb Rb
veny, valamint f g az [a, b] intervallumon, akkor f g.
a a
10.5. T etel. Ha f az [a, b] intervallumon Riemann-integr alhat

o f
uggveny,
akkor |f | is az [a, b] intervallumon Riemann-integr
alhat
o, tov
abb
a
Zb Zb

f |f |.

a a
10.6. T
etel. Ha f az [a, b] intervallumon Riemann-integr
alhat
o f
uggveny es
m, M R olyan szamok, melyekre m f M az [a, b] intervallumon,
leti o
10.1. Elme
sszefoglalo 125
akkor
Zb
m(b a) f M (b a).
a
10.7. T etel (NewtonLeibniz-tetel). Ha f az [a, b] intervallumon Riemann-

integr
alhat o f
uggveny, es egy primitv f
uggvenye az [a, b] intervallumon F ,
Rb
akkor f = F (b) F (a).
a
Megjegyzes. A NewtonLeibniz-tetel alkalmazasakor gyakran hasznaljuk az
[F ]ba := F (b) F (a) jel
olest.
10.8. T etel (parci
alis integr
alas). Ha f es g az [a, b] intervallumon differen-
ci
alhat uggveny, valamint f 0 es g 0 Riemann-integr
o f alhat
o az [a, b] interval-
lumon, akkor
Zb Zb
f 0 g = [f g]ba f g 0 .
a a
10.9. T etel (integr

al
as helyettestessel). Ha f az [a, b] intervallumon Rie-
mann-integr alhat
o f
uggveny, g pedig a [c, d] intervallumon ertelmezett dif-
ferenci
alhat
o szigor
uan monoton f uggveny, melyre g 0 a [c, d] intervallumon
Riemann-integr alhat
o es R(g) = [a, b], akkor
Zb g 1
Z (b)
f g(t) g 0 (t) dt.

f (x) dx =
a g 1 (a)
10.10. T etel (grafikon vhossza). Ha f az [a, b] intervallumon ertelmezett

folytonosan differenci
alhato f
uggveny, akkor a grafikonj
anak vhossza
Zb p
1 + (f 0 )2 .
a
10.6. Defincio. Ha f es g az [a, b] intervallumon Riemann-integralhato

uggveny, valamint f g, akkor az
f
(x, y) R2 : x [a, b], f (x) y g(x)

halmazt az els
o v
altozora nezve normaltartom anynak, az
(x, y) R2 : y [a, b], f (y) x g(y)

halmazt a masodik v
altoz
ora nezve normaltartom
anynak nevezz
uk. Roviden
mindkett
ot normaltartomanynak hvjuk.
10.11. T
etel (norm altartomany terulete). Ha f es g az [a, b] intervallumon
Riemann-integr
alhat uggveny, valamint f g, akkor az
o f
(x, y) R2 : x [a, b], f (x) y g(x)

Rb
norm
altartom
any ter
ulete (g f ).
a
10.7. Defincio. Ha f az [a, b] intervallumon ertelmezett Riemann-integral-
hat
o nemnegatv f uggveny, akkor az f f uggveny grafikonja es a vzszintes
tengely
altal kozrefogott skidom vzszintes tengely kor uli megforgatasaval
keletkez
o
(x, y, z) R3 : a x b, y 2 + z 2 f 2 (x) R3

Rb
halmazt forg
astestnek, a f 2 szamot a forg
astest terfogat
a nak nevezz
uk.
a
10.8. Defincio. Ha az f f
uggvenyaz [a, b] intervallumon folytonosan differen-

ci o es nemnegatv, akkor az (x, y, z) R3 : a x b, y 2 +z 2 f 2 (x)
alhat
Rb p
forg
astest pal anak felszne 2 f 1 + (f 0 )2 .
astj
a
o. Legyen a R, b R es a < b. Ha az f valos f

10.9. Definci uggveny
minden y (a, b) eseten az [a, y] intervallumon Riemann-integralhato, tovab-
Ry
b
a letezik lim f R, akkor azt mondjuk, hogy az f f uggveny [a, b)
yb0 a
intervallumon vett improprius integr alja konvergens.
Ha a fenti hat
arertek nem letezik vagy letezik, de nem valos szam, hanem
+ vagy valamelyike, akkor azt mondjuk, hogy az f f uggveny [a, b)
intervallumon vett improprius integr alja divergens.
Ha a fenti hat
arertek letezik, az
Zb Zy
f := lim f
yb0
a a
erteket az f f
uggveny [a, b) intervallumon vett improprius integr
al janak ne-
vezzuk.
Legyen a R, b R es a < b. Ha az f valos f uggveny minden y
(a, b) eseten az [y, b] intervallumon Riemann-integralhato, tovabba letezik
Rb
lim f R, akkor azt mondjuk, hogy az f f
uggveny (a, b] intervallumon
ya+0 y
vett improprius integr
alja konvergens.
Ha a fenti hat
arertek nem letezik vagy letezik, de nem valos szam, hanem
+ vagy valamelyike, akkor azt mondjuk, hogy az f f uggveny (a, b]
intervallumon vett improprius integr alja divergens.
Ha a fenti hat
arertek letezik, azt az f fuggveny (a, b] intervallumon vett
Rb
improprius integr
al j
anak nevezz uk, jele f .
a
10.10. Definci o. Legyen az f valos f
uggveny az (a, b) intervallum barmely
korlatos z an Riemann-integralhato. Ha valamely c (a, b)
art reszintervallum
Rc Rb
eseten az f es az f improprius integral konvergens, akkor azt mondjuk,
a c
hogy az f f
uggveny (a, b) intervallumon vett improprius integr
alja konvergens.
Rc Rb
Ha f es f valamelyike divergens, akkor azt mondjuk, hogy az f f ugg-
a c
veny (a, b) intervallumon vett improprius integralja divergens.
Ha mindket fenti improprius integral letezik, es az osszeg
uk ertelmezve
van, akkor az
Zb Zc Zb Zc Zy
f := f+ f = lim f + lim f
ya+0 yb0
a a c y c
erteket az f f
uggveny (a, b) intervallumon vett improprius integr
al janak ne-
vezzuk.
Megjegyzes. A definci
o ugyanazt adja, ha c helyett mas valos szammal vagjuk
kette az (a, b) intervallumot.

1. Sz
amolja ki az al
abbi Riemann-integralokat!

Z3 Z2 Z
(a) 2
(x + 3x 2) dx. (b) cos(3x) dx. (c) sin2 (x) dx.
1 0 0
Ze
ln2 (x)
(d) dx.
x
1
Megold
as.
R3 2 3
(a) (x +3x2) dx = 13 x3 + 23 x2 2x 1 = 9+ 27 1 3
2 = 50

2 6 3+2 3 .
1

R2 h i 2
sin(3x)
(b) cos(3x) dx = 3 = 13 0 = 31 .
0 0
R R 1cos(2x)
h
sin(2x)
i
(c) sin2 (x) dx = 2 dx = 1
2 x 2 =
2 0=
2.
0 0 0
e
Re ln2 (x)

1 3 1 1
(d) dx = ln (x) = 0 = .
1 x 3 1 3 3
A 2.5. feladatban sz amtsa ki a Riemann-integralt!

Z2 Z
2. x sin(2x) dx. 3. cos(kx) cos(lx) dx, k, l N+ .

2

Z Z2
4. sin(kx) sin(lx) dx, k, l N . +
5. x sin2 (x) dx.
2
Megold
as.
2. Parci
alis integr
al
assal

Z2 2 Z2
1 cos(2x)
x sin(2x) dx = x cos(2x) dx =
2 2
2

2
2
2
1
= + sin(2x) = .
2 4 2
2
3. A cos(kx) cos(lx) = 12 cos([k l]x) + cos([k + l]x) , x R azonossag

szerint k 6= l eseten

1 sin([k l]x) sin([k + l]x)
Z
cos(kx) cos(lx) dx = + + C, x R,
2 kl k+l
ezert a NewtonLeibniz-tetelt alkalmazva
Z
cos(kx) cos(lx) dx = + = 0.
2 kl k+l

Ha k = l, akkor
Z Z
2 1 + cos(2kx) 1 1
cos (kx) dx = dx = x+ sin(2kx) = .
2 2 4k

4. A sin(kx) sin(lx) = 12 cos([k l]x) cos([k + l]x) , x R azonossagbol

k 6= l eseten k
ovetkezik

Z
sin(kx) sin(lx) dx = + C, x R,
2 kl k+l
gy
Z
sin(kx) sin(lx) dx = = 0.
2 kl k+l

A k = l esetben
Z Z
2 1 cos(2kx) 1 1
sin (kx) dx = dx = x sin(2kx) = .
2 2 4k

5. Az integrandus p aratlan f
uggveny, ezert a nulla pontra szimmetrikus
[2, 2] intervallumot felbevagva az 10.2. Tetel szerint
Z2 Z0 Z2
2 2
x sin (x) dx = x sin (x) dx + x sin2 (x) dx.
2 2 0
Az els
o tagban helyettestessel kapjuk az
Z0 Z0 Z2
2 2
x sin (x) dx = (y) sin (y) (1) dy = y sin2 (y) dy
2 2 0
osszef
uggest, ezert a feladatbeli Riemann-integral nulla.

Megjegyzes. Altal aban is igaz, hogy ha f paratlan f
uggveny, mely adott
+
Ra
a R eseten Riemann-integralhato a [a, a] intervallumon, akkor f = 0.
a
R
oleges n N+ eseten hatarozza meg az
6. Tetsz sinn (x) dx Riemann-
0
integr
alt!
R
Megold
as. Legyen In := sinn (x) dx, n N. Ekkor I0 = es I1 =
0
[ cos(x)]0 = 2. Rekurziot keres
unk e sorozatra. Parcialisan integralva
armely n N, n 2 eseten
b
Z
In = sin(x) sinn1 (x) dx =
0
Z

= cos(x) sinn1 (x) 0 + (n 1) sinn2 (x) cos2 (x) dx =

0
Z
= 0 + (n 1) sinn2 (x)(1 sin2 (x)) dx = (n 1)In2 (n1)In ,
0
n1
amib
ol k
ovetkezik In = n In2 , majd teljes indukcioval
2n 1 3 1 2n 4 2
I2n = . . . I0 , n N+ , I2n+1 = . . . I1 . n N+ .
2n 4 2 2n + 1 5 3
R
Teh
at sin(x) dx = 2 es
0

(2n 1) . . . 3 1
(2n) . . . 4 2 , ha k = 2n, n N+ ,

Z

sink (x) dx =
(2n) . . . 4 2
2, ha k = 2n + 1, n N+ .

0
(2n + 1) . . . 3 1

7. Mennyi az f (x) := 12 x + 21 , D(f ) := R es a g(x) := x2 , D(g) := R

f
uggveny grafikonja
altal hatarolt korlatos tartomany ter
ulete?
Megold as. Ha a ket grafikonnak (x, y) kozos pontja, akkor y = f (x) =
g(x), gy 12 x + 12 = x2 . Ennek megoldasai x1 = 12 , x2 = 1. Tehat f
es g grafikonja ket pontban metszi egymast, es a [ 12 , 1] intervallumon
f g, ezert a ket grafikon altal hatarolt korlatos tartomany ter
ulete
Z1 Z1 1
1 1 1 2 1 1 9
(f g) = x + x2 dx = x + x x3 = .
2 2 4 2 3 21 16
12 12
8. Egy g omb alaku tartalyban az atmero ketharmadaig all a vz. A gomb

terfogat
anak mekkora resze a vz terfogata?
Megold as. Tekints
uk a gomb sugarat egysegnyinek. Ilyen gombot kapunk,
ha az f (x) := 1 x2 , D(f ) := [1, 1] nemnegatv f uggveny grafi-
konja alatti tartom anyt a vzszintes tengely kor
ul megforgatjuk. Mivel a
gombben az atmer
o ketharmadaig all a vz, annak terfogata
1 1
Z3 Z3 1
2 2 1 3 3 80
Vvz := f = (1 x ) dx = x x = .
3 1 81
1 1
4
Az egysegnyi sugar
u g
omb terfogata Vgomb := 3 , tehat a keresett
ar
any
80
Vvz 20
= 81
4 = .
Vgomb 3 27
9. Szamolja ki az f (x) := ch (x), D(f ) := [0, 2] f uggveny grafikonjanak

vhossz
at, a grafikonja alatti ter uletet, majd f grafikonjanak a vzszin-
tes tengely kor
uli megforgatasaval keletkezo forgastest terfogatat es a
forg
astest pal
astj
anak felsznet!
Megoldas. A grafikon vhossza
Z2 p Z2 p Z2
0 2
1 + (f ) = 1 + sh (x) dx = ch (x) dx = [sh (x)]20 = sh (2).
2
0 0 0
R2 R2
A grafikon alatti ter
ulet f= ch (x) dx = [sh (x)]20 = sh (2).
0 0
A fuggveny grafikonj anak a vzszintes tengely kor
uli megforgatasaval
keletkez
o forg
astest terfogata
Z2 Z2 Z2
2 2 ch (2x) + 1
f = ch (x) dx = dx =
2
0 0 0
2
1 1
= sh (2x) + x = sh (4) + 4 .
4 2 0 4
E test pal
astj
anak felszne
Z2 p Z2 Z2
0 2
ch (2x) + 1
2 f 1 + (f ) = 2 ch (x) ch (x) dx = 2 dx =
2
0 0 0

= sh (4) + 4 .
2
10. Hat
arozza meg a k
ovetkezo improprius integralokat!

+
Z Z2 +
Z
1 1
(a) e4x dx. (b) dx. (c) dx.
cos2 (x) x2 + 9
0 0 0
Z6 Z1 +
Z
1 1 1
(d) dx. (e) dx. (f) dx.
x5 1 x2 1 + x2
5 1
Megoldas.
+
R 4x Ry 4x h 4x iy
(a) e dx = lim e dx = lim e4 =
0 y+ 0 y+ 0
4y
e 1
= lim 4 4 = 14 .
y+

R2 Ry
(b) 1
cos2 (x) dx = lim 1
2 dx = lim [tg (x)]y0 =
0 y 2 0 0 cos (x)

y
2 0

= lim tg (y) 0 = +.
y
2 0
+
R 1
Ry 1 1
Ry 1
(c) x2 +9 dx = lim x2 +9 dx = lim (x 2 dx =
0 y+ 0 y+ 0 9 3 ) +1
1 x
y 1 y

= lim 3 arctg 3 0
= lim 3 arctg 3 0 = 6.
y+ y+
R6 R6 6
(d) 1 dx = lim 1 dx = lim 2 x5 y =
x5 y5+0 y x5 y5+0
5

= lim 2 2 y 5 = 2.
y5+0
R1 1
R0 1
R1 1
(e) 1x2 dx = 1x2 dx + 1x2 dx =
1 1 0
R0 1 1
Ry
= lim 1x2 dx + lim 2 dx =
y1+0 y y10 0 1x
= lim [arth (x)]0y + lim [arth (x)]y0 =

y1+0 y10
= lim arth (x) lim arth (x) = +.
y10 y1+0
+ R0 +
1 1 1
R R
(f) 1+x2 dx = 1+x2 dx + 1+x2 dx =
0
R0 1
Ry
1
= lim 1+x2 dx + lim 2 dx =
y y y+ 0 1+x
0 y
= lim [arctg (x)]y + lim [arctg (x)]0 =
y y+

= lim 0 arctg (y) + lim arctg (y) 0 = .
y y+
+ R1
1 1
11. Mely p R+ parameter eseten konvergens az
R
xp dx, az xp dx, ill.
1 0
+
1
R
az xp dx improprius integral?
0
Megoldas. A definci
o, majd a NewtonLeibniz-tetel alapjan
h 1p iy 1p
y
lim x1p
= lim 1 1
1p = p1 , ha p > 1,
+
Z

y+ 1 y+ 1p
1 h 1p iy 1p
y

p
dx = lim x1p = lim 1
1p = +, ha p < 1,
x
y+ 1 y+ 1p
1
lim [ln(x)]y1 = lim ln(y) = +, ha p = 1.

y+ y+
feladatok
10.3. Megoldando 133
Tehat az els
o improprius integral p > 1 eseten konvergens.
h 1p i1 1p

lim x1p = lim 1
1p y1p = +, ha p > 1,
y0+0 y y0+0

Z1

1 h 1p i1
y 1p

p
dx = lim x
= lim 1
1
= 1p , ha p < 1,
x y0+0 1p y y0+0 1p
1p
0
lim [ln(x)]1 = lim ( ln(y)) = +,

ha p = 1.
y

y0+0 y0+0
A m
asodik improprius integral 0 < p < 1 eseten konvergens.
+
R 1 R1 1 +
R 1
Az x p dx = x p dx + xp dx
osszef
ugges szerint a harmadik im-
0 0 1
al semelyik p R+ eseten sem konvergens.
proprius integr
+
12. Adott R+ parameter eseten szamtsa ki az ex dx improprius
R
0
integr
alt!
+ Ry x y
ex dx = lim ex dx = lim
R
Megold
as. e 0
=
0 y+ 0 y+
= lim (1 ey ) = 1.
y+
10.3. Megoldand
o feladatok
Az 1.9. feladatban sz
amolja ki a Riemann-integralt!

Z2 Z1 Z4
1. (3x2 + 4x 1) dx. 2. (2x5 x + 3) dx. 3. sin(2x) dx.
1 2 0

Z2 Z Z2
2
4. cos (x) dx. 5. sin(2x) cos(x) dx. 6. x3 cos(2x) dx.
0 0
2
Z Z1 Z2
x2
p e2x
7. e sin(3x) dx. 8. 1 x2 dx. 9. dx.
1 + ex
1 0
R
10. Adott k, l N+ eseten szamolja ki az sin(kx) cos(lx) dx Riemann-

integr
alt!
11. Mennyi az f (x) := (e 1)x + 1, D(f ) := R es a g(x) := ex , D(g) := R
f
uggveny grafikonja
altal hatarolt korlatos tartomany ter
ulete?
3
12. Mennyi az f (x) := sin 2 (x), D(f ) := [0, ] f uggveny grafikonjanak a
vzszintes tengely k
or
uli megforgatasaval keletkezo forgastest terfogata?
13. Sz amolja ki az f (x) := x2 , D(f ) := [0, 1] f uggveny grafikonjanak

vhosszat, a grafikonja alatti ter
uletet, valamint f grafikonjanak a vz-
szintes tengely kor
uli megforgatasaval keletkezo forgastest terfogatat!
A 14.17. feladatban hat
arozza meg az improprius integralt!
+
Z Z1 Z1 +
Z
1 1 1
14. dx. 15. ln(x) dx. 16. dx. 17. dx.
2x 1x2 2x3
0 0 0 2
+
18. Adott a, s R+ eseten szamtsa ki az est dt improprius integralt!
R
a
+
19. Adott s R+ parameter eseten szamtsa ki az t2 est dt improprius
R
0
integr
alt!
+
oleges n N+ es s R+ eseten hatarozza meg az tn est dt
R
20. Tetsz
0
improprius integr
alt!
10.4. Megold
asok
1. 12. 2. 21
2 . 3. 12 . 4.
4. 5. 43 . 6. 0. 7. 0.
2
e +1 3e
12. 34 .

8. 2. 9. e2 1 ln 2 . 10. 0. 11. 2 .

13. A grafikon vhossza 2 5+ 14 arsh (2), a grafikon alatti ter
1
ulet 13 , a grafi-
konnak a vzszintes tengely kor
uli megforgatasaval keletkezo forgastest
terfogata 5 .
1 esa
14. ln(2) . 15. 1. 16. 2 . 17. +. 18. s . 19. 2
s3 . 20. n!
sn+1 .
11. fejezet
Hatv
anysorok, Taylor-sorok
11.1. Elm
eleti
osszefoglal
o

an (x a)n a
P
o. Legyen a R es (an )nN sorozat. Ekkor
11.1. Definci
n=0
n
X
k
ak (x a)
k=0 nN
reszlet
osszeg-sorozatot jelenti, es a kozeppontu hatvanysor nak nevezzuk. Az
an , n N szamokat a hatv anysor egy utthat
oi nak hvjuk.
A hatvanysor konvergenciahalmaz anak nevezz uk azon x valos szamok hal-

n
P
maz at, melyekre a an (x a) numerikus sor konvergens.
n=0
11.1. T etel (CauchyHadamard-tetel). B armely hatv anysor konvergencia-
halmaza intervallum, mely a vegpontjait
ol eltekintve a hatv
anysor k
ozeppont-
j
ara szimmetrikus.
A hatvanysor az intervallum minden bels o pontj
aban abszol
ut konvergens.
Megjegyzes. Ezert a hatv
anysor konvergenciahalmazat maskeppen konvergen-
ciaintervallumnak mondjuk.
11.2. Definci o. Egy hatv anysor konvergenciasugar anak nevezz uk azt az R
nemnegatv val os sz
amot vagy a + erteket, amelyik eseten a hatvanysor
H konvergenciahalmaz ara fennall az (a R, a + R) H [a R, a + R]
osszef
ugges.

an (x a)n hatv
P
11.2. T etel (CauchyHadamard-formula). Ha a anysor
p n=0
eseten letezik a lim n |an | hat arertek, akkor a hatv
anysor konvergenciasu-
n+
gara p
1

n
, ha lim n |an | R+ ,
|an |
lim

n+
n+ p
R = +, ha lim n |an | = 0,

n+ p
0, ha lim n |an | = +.

n+
135
136 nysorok, Taylor-sorok
11. Hatva
Megjegyzes. Minden hatv

anysor
pkonvergenciasugarat megadja a fenti
p formula,
ha abban mindenhol a lim n |an | hatarertek helyett a lim sup n |an | felso
n+ n+
hat
arerteket rjuk.

an (xa)n hatvanysor
P
11.3. Definci
o. A osszegf
uggvenyenek nevezz
uk
n=0
azt az f fuggvenyt, amelyik a hatvanysor konvergenciahalmazan van ertel-

an (x a)n .
P
mezve, es ott a f
uggvenyertek f (x) :=
n=0
11.3. T
etel (Abel-tetel). Minden hatv
anysor
osszegf
uggvenye folytonos f
ugg-
veny.
Megjegyzes. A 11.4. Tetel szerint az osszegf
uggveny a konvergenciaintervallum
minden bels o pontj
aban differencialhato, ezert folytonos is. Ha a hatvanysor a
konvergenciaintervallum valamelyik vegpontjaban konvergens, akkor az Abel-
tetel szerint az
osszegf
uggveny abban a vegpontban is folytonos.

an (x a)n hatv
P
11.4. T etel. Legyen a anysor konvergenciasugara a po-
n=0
zitv R ertek,
osszegf
uggvenye pedig f . Az
osszegf
uggveny a konvergenciahal-
maz b armely bels o pontj
aban akarhanyszor differenci
alhat
o, es a deriv
altakat
tagonkenti deriv al
assal sz
amolhatjuk ki:

X
f 0 (x) = nan (x a)n1 , x (a R, a + R),
n=1
oleges k N+ eseten
es tetsz

X
f (k) (x) = n(n 1) . . . (n k + 1)an (x a)nk , x (a R, a + R).
n=k

an (x a)n hat-
P
11.1. K
ovetkezm
eny. Ha a pozitv konvergenciasugar
u
n=0
(n)
vanysor o uggvenye f , akkor an = f n!(a) , n N.
sszegf
11.2. K ovetkezm eny (az egy utthatok egyertelmusege). Ha ket azonos ko-
zeppont
u hatvanysor osszegf
uggvenye egyenlo egy nylt intervallumon, mely
tartalmazza a hatvanysorok k ozeppontj
at, akkor a ket hatvanysor egyutthat
oi
rendre egyenlok.

an (x a)n hatv
P
11.5. T etel. Legyen a anysor konvergenciasugara a
n=0
pozitv R ertek,
osszegf
uggvenye f . Az
osszegf
uggveny primitv f
uggvenyeit az
(a R, a + R) intervallumon tagonkent kepezve kaphatjuk:
Z
X an
f (x) dx = (x a)n+1 + C, C R.
n=0
n + 1

an (x a)n hatv
P
11.6. T
etel. A pozitv konvergenciasugar
u anysor f
n=0
osszegf
uggvenyenek Riemann-integralja a konvergenciahalmaz b armely [, ]
korl
atos z
art reszintervallum
an meghatarozhat
o tagonkenti integr
al
assal:
Z
X an n+1
f (x) dx = (x a) .
n=0
n+1

o. Ha a R es az f f
11.4. Definci uggveny akarhanyszor differencialhato
az a pontban, akkor az f f
uggveny a kozeppont u Taylor-sor anak nevezzuk
az al
abbi hatv
anysort:

X f (n) (a)
(x a)n .
n=0
n!
Megjegyzesek. A Taylor-sor reszletosszegei a Taylor-polinomok.

Letezik olyan ak arhanyszor differencialhato f
uggveny, mely a teljes R hal-
mazon ertelmezve van, es a nulla kozeppont u Taylor-sora minden nullatol
kul
onbozo helyen divergens.
1
Letezik olyan ak arh uggveny is, pl. f (x) := e x2 ,
anyszor differencialhato f
x R \ {0}, es f (0) := 0, melyre f (n) (0) = 0, n N, ezert a nulla kozeppont u
Taylor-sor anak osszegfuggvenye nulla konstans f uggveny. Az osszegf uggveny
erteke a kozeppont kivetelevel egyetlen x helyen sem egyenlo az f (x) f ugg-
venyertekkel.
11.7. T
etel (nevezetes nulla kozeppont
u sorfejtesek).

X 1 n 1 1 1
ex = x = 1 + x + x2 + x3 + x4 + . . . , x R.
n=0
n! 2! 3! 4!

X 1 1 1 1
sin(x) = (1)n x2n+1 = x x3 + x5 x7 + ..., x R.
n=0
(2n+1)! 3! 5! 7!

X 1 1 1 1
cos(x) = (1)n x2n = 1 x2 + x4 x6 + . . . , x R.
n=0
(2n)! 2! 4! 6!

X 1 1 1 1
sh (x) = x2n+1 = x + x3 + x5 + x7 + . . . , x R.
n=0
(2n + 1)! 3! 5! 7!

X 1 1 1 1
ch (x) = x2n = 1 + x2 + x4 + x6 + . . . , x R.
n=0
(2n)! 2! 4! 6!
1
xn = 1 + x + x2 + x3 + x4 + . . . , x (1, 1)
P
= (mertani sor).
1x n=0
11. Hatva

1. Mi a konvergenciahalmaza az alabbi hatvanysoroknak?

X X 1 n X (1)n n X 1 n
(a) xn . (b) x . (c) x . (d) 2
x .
n=0 n=1
n n=1
n n=1
n
Megold
as.

xn mertani sor pontosan akkor konvergens, ha |x| < 1. Tehat
P
(a) A
n=0
a konvergenciahalmaza (1, 1).
1q
(b) A hatv
anysor konvergenciasugara R = = lim 1 1 = 1,
n+
| 1
n |
lim n+
n nn
ezert konvergens a (1, 1) intervallumon, divergens a [1, 1] interval-

lumon kvul. A konvergenciaintervallum ket vegpontjaban kulon meg

1 n
P
alni a sort: x = 1 eseten a
kell vizsg n (1) sor Leibniz-tpus
u,
n=1

1
1n a harmonikus sor, ami
P
gy konvergens, x = 1 eseten pedig n
n=1
divergens. Teh
at a konvergenciahalmaz [1, 1).
1
(c) A konvergenciasug
ar R = q
(1)n
= lim 1 1 = 1, ezert a
n+
lim | n
n | n+
nn
hatv
anysor konvergens a (1, 1) intervallumon, mg a [1, 1] interval-

1
P
ul divergens. Ha x = 1, akkor
lumon kv n a harmonikus sor,
n=1

P (1)n
ami divergens, x = 1 eseten pedig a n sor Leibniz-tpus
u,
n=1
ezert konvergens. E hatvanysor konvergenciahalmaza (1, 1].
1q
(d) A hatv
anysor konvergenciasugara R = = lim 1 1 = 1,
n+
| n
1
lim
2 | n
n+ ( n n)
2
ezert konvergens a (1, 1) intervallumon, divergens a [1, 1] interval-

1
P
lumon kvul. Az x = 1 esetben a n2 hiperharmonikus sor kon-
n=1

1
(1)n abszol
P
vergens, x = 1 eseten pedig n2 ut konvergens,
n=1
gy konvergens (vagy Leibniz-tpus
u, azert konvergens). A hatvanysor
konvergenciahalmaza [1, 1].
Megjegyzes. Az imenti negy pelda mutatja, hogy a konvergenciahalmaz
lehet nylt, fel
ulr
ol nylt, alulrol nylt, valamint zart intervallum is.
2. Mi a konvergenciahalmaza az alabbi hatvanysoroknak?

X X 22n n X 5n n X 3n2 + 1 n
(a) 5n xn . (b) x . (c) x . (d) x .
n=0 n=1
nn n=0
n! n=0
2n + 1
Megold
as.

5 n xn = (5x)n sor 5x kvociens
P P
armely x R eseten a
(a) B u
n=0 n=0
mertani sor, mely pontosan akkor konvergens, amikor |5x| < 1, azaz
|x| < 51 . Ezert a konvergenciahalmaz 15 , 15 .
q
2n
(b) Mivel lim n 2nn = lim n4 = 0, ezert a konvergenciasugar
n+ n+
anysor minden x R eseten konvergens.
+ es a hatv
q
n
(c) Mivel lim n 5n! = lim n
5
n!
= 0 alapjan a konvergenciasugar
n+ n+
anysor minden x R eseten konvergens.
+, gy a hatv
3n2 +1
(d) Az 1 < 2n+1 < 32 n, n N+ egyenlotlensegek alapjan
s r
2
n 3n + 1
n 3 n

1< < n,
2n + 1 2
majd az ut
obbib
ol a kozrefog
rasi elv miatt kovetkezik
2 +1
lim n 3n2n+1 = 1,
n+
1
teh
at a konvergenciasugar R = r = 1. A ket vegpont-
n 3n2 +1
lim 2n+1
n+
ban, x = 1 es x = 1 eseten a numerikus sor tagjai nem tartanak
ahoz, ezert a hatvanysor mindket vegpontban divergens. Igy a
null
konvergenciahalmaz (1, 1).
A 3.7. feladatban fejtse nulla kozeppontu hatvanysorba a f
uggvenyt!
1
3. f (x) := , D(f ) := R.
1 + x2
4. f (x) := e2x , D(f ) := R.
1
5. f (x) := 2 , D(f ) := R \ {1, 3}.
x 2x 3
1
6. f (x) := , D(f ) := R \ {1}.
(1 + x)2
7. f (x) := ln(1 + x), D(f ) := (1, +).
Megold
as.
3. Az y := x2 jel oles mellett |x| < 1 pontosan akkor teljes ul, amikor

1
y n , |y| < 1 sorfejtes az alabbi eredmenyt
P
|y| < 1, ezert az 1y =
n=0
adja:

1 X
2 n
X
(1)n x2n ,

= x = |x| < 1.
1 + x2 n=0 n=0
11. Hatva
A hatv
anysor konvergenciahalmaza (1, 1).

1 n
4. Az ey =
P
n! y , y R sorfejt
esbol az y := 2x, x R helyettes-
n=0
tessel kaphat
o

X 1 X 2n n
e2x = (2x)n = (1)n x , x R.
n=0
n! n=0
n!
o ket zerushelye 1 es 3, gy x2 2x 3 = (x + 1)(x 3), x R.

5. A nevez
A vizsg
alt f
uggvenyt parcialis tortekre bontva
1 A B
= + , x R \ {1, 3}
x2 2x 3 x+1 x3
1 = A(x 3) + B(x + 1) = (A + B)x + (3A + B).

A+B =0
,
3A + B = 1
tehat A = 14 , B = 14 . Mindket parcialis tort sorbafejtheto mertani sor

segtsegevel:

1 1 1 1 1X X (1)n+1 n
= = (x)n = x , |x| < 1,
4 1+x 4 1 (x) 4 n=0 n=0
4

1 1 1 1 1 X x n X 1
= x = = n
xn , |x| < 3.
4 x3 12 1 3 12 n=0 3 n=0
12 3
Ezert

(1)n+1

1 1 1 1 1 X 1
= + = xn, |x| < 1.
x2 2x+3 4 1+x 4 x3 n=0 4 123n
anysor konvergens a (1, 1) intervallumon. Ha x = 1 vagy x = 1,

A hatv
akkor a sor tagjai nem tartanak nullahoz, ezert a sor divergens. Igy a
hat
arpontokban sem ervenyes a sorfejtes, a hatvanysor konvergenciahal-
maza (1, 1).

1
y n , |y| < 1 sorfejtesbol az y := x helyettestessel
P
6. Az 1y =
n=0
kaphat
o

1 X
= (1)n xn , |x| < 1.
1 + x n=0
Ennek mindket oldal

at deriv
0 alva, majd a jobb oldalon a derivalast ta-
1 1
gonkent elvegezve 1+x = (1+x) 2, x R \ {1} alapjan |x| < 1
eseten

!0
1 X
n n
= (1) x =
(1 + x)2 n=0

X
= (1)n+1 nxn1 = 1 2x + 3x2 4x3 + 5x4 . . . .
n=1
A hatv anysor x = 1 es x = 1 eseten divergens, ezert ott nem ervenyes

a sorfejtes, a konvergenciahalmaz (1, 1).

1
(1)n xn , |x| < 1 sorfejtes
P
7. Az el
ozo megold as elejen kapott 1+x =
n=0
mindket oldal
anak primitv f
uggvenyeit kepezve a (1, 1) intervallumon,
a jobb oldalon ezt tagonkent vegezve
Z
X X (1)n n+1
ln(1 + x) = (1)n xn dx = x +C =
n=0 n=0
n+1

1
X (1)n
= xn + C,
n =1
n
ahol C R alkalmas allando. Az utolso lepesben az n N index helyett

az n := n + 1 N+ u j indexszel adtuk meg a hatvanysort. A C allandot
meghat arozhatjuk, ha az x = 0 helyen kiszamoljuk a bal es a jobb oldal
erteket: 0 = C.
A hatv anysor konvergens az x = 1 helyen, ebben a pontban a bal oldali
f
uggveny es Abel tetele szerint a jobb oldali hatvanysor is folytonos, ezert
a sorfejtes ott is ervenyes:

X (1)n1 n 1 1 1
ln(1 + x) = x = x x2 + x3 x4 + . . . , x (1, 1].
n=1
n 2 3 4
A kapott hatv anysor konvergenciasugara 1, ezert a (1, 1] intervallumon

ervenyes a sorfejtes.
8. Hatarozza meg az al
abbi hatvanysorok osszegf
uggvenyet!

X X 1 X (1)n n
(a) 3n xn . (b) x n
. (c) x .
n=0 n=0
22n+1 n=0
n!
11. Hatva
Megold as.

1
3n xn = (3x)n = 13x
P P
(a) a mertani sor osszege alapjan, ha
n=0 n=0
|3x| < 1, azaz x 13 , 31 .

1 1 x n
= 12 11 x = 4x
2
P n
P
(b) 22n+1 x = 2 4 szinten a mertani sor
4
n=0 n=0 x
osszege alapj
an, amikor 4 < 1, vagyis x (4, 4).
n
P (1) n
P 1 n x
(c) n! x = n! (x) = e , x R az e alap u exponencialis
n=0 n=0
f
uggveny sorfejtese szerint.
arozza meg a hatvanysor osszegf
uggvenyet!

X X (1)n 2n+1
9. (n + 1)xn . 10. x .
n=0 n=0
2n + 1
Megold
as.
1
9. A hatv
anysor konvergenciasugara R = n
= 1, konvergencia-
lim |n+1|
n+
halmaza (1, 1). Legyen az osszegf

uggveny

X
f (x) := (n + 1)xn , D(f ) := (1, 1).
n=0
A primitv f
uggvenyeit tagonkent kepezve a (1, 1) intervallumon
Z Z
X X 1
f (x) dx = (n + 1)xn dx = xn+1 + C = 1 + C,
n=0 n=0
1 x
ahol C R. Ebbol derivalassal kaphato

0
1 1
f (x) = 1+C = , x (1, 1).
1x (1 x)2

xn+1 sor osszeget egy x tenyezot
P
Megjegyzes. Ha |x| < 1, akkor a
n=0

1
xn+1 = x xn = x
P P
kiemelve is megkaphatjuk, mert 1x . A ket
n=0 n=0
1 x
eredmeny egyenlo, hiszen 1x 1 = 1x , x R \ {1}.
10. A hatvanysor konvergenciahalmazanak meghatarozasara a hanyadoskri-
teriumot alkalmazzuk. Tetszoleges x 6= 0 valos szamra

(1)n+1 2n+3
2n+3 x
= lim 2n + 1 x2 = x2 ,

lim (1)n
n+ x2n+1 n+ 2n + 3

2n+1
ezert |x| < 1 eseten a sor konvergens, mg |x| > 1 eseten divergens.
Ha x = 1 vagy x = 1, akkor a sor Leibniz-tpus u, tehat konvergens.
A hatv anysor konvergenciahalmaza [1, 1].

P (1)n 2n+1
Legyen az osszegf
uggveny f (x) := 2n+1 x , D(f ) := [1, 1].
n=0
Ezt b armely x (1, 1) eseten tagonkent derivalhatjuk, es mertani sort
kapunk:
0 X
X (1)n 2n+1 X 1
f 0 (x) = x = (1)n x2n = (x2 )n = .
n=0
2n + 1 n=0 n=0
1 (x2 )
R 1
A (1, 1) intervallumon a primitv f uggveny defincioja es 1+x2 dx =
arctg (x) + C, C R szerint
f (x) = arctg (x) + C ,
ahol C R alkalmas allando, melyet az x = 0 helyen konnyen kisza-
molhatunk: 0 = C .
Abel tetele kovetkezteben a kapott egyenloseg az x = 1 es az x = 1
helyen is teljes
ul, ezert
f (x) = arctg (x), x [1, 1].
11. Sz
amolja ki a sorok
osszeget!

X 2n X 2n X 3n
(a) . (b) (1)n . (c) .
n=0
n! n=0
(2n)! n=1
(2n)!
Megold
as.

xn
(a) Az ex =
P
n! , x R sorfejtest az x = 2 szamra alkalmazva a
n=0

2n
= e2 eredmenyre jutunk.
P
n!
n=0
2n
x
(1)n (2n)!
P
(b) A cos(x) = , x R sorfejtesbol x = eseten a
n=0

2n
(1)n (2n)!
P
= 1 eredmenyt kapjuk.
n=0

P x2n

P 3n
(c) A ch (x) = (2n)! , x R sorfejtesben x = 3 eseten (2n)! =
n=0 n=0

P 3n

ch ( 3 ), ezert (2n)! = ch ( 3 ) 1.
n=1
R1 2
12. Adjon meg olyan val
os szamot, amelyik az ex dx Riemann-integralt
0
legfeljebb 103 hib
aval kozelti!
11. Hatva
Megoldas. Az e alap
u exponencialis f u ey =
uggveny nulla kozeppont

yn
eseben y := x2 eseten
P
n! , y R sorfejt
n=0

2 X x2n x4 x6
ex = (1)n = 1 x2 + + ..., x R.
n=0
n! 2! 3!
A kapott sorfejtest a [0, 1] intervallumon tagonkent integralva
Z1 Z 1
2n 1
x2
X
nx
X x2n+1
e dx = (1) dx = (1)n =
n=0 0
n! n=0
(2n + 1)n! 0
0

X 1 1 1 1
= (1)n =1 + + ... .
n=0
(2n + 1)n! 3 5 2! 7 3!
n
1
(1)k (2k+1)k!
P
A sor Leibniz-tpus
u, ezert annak sn := , n N resz-
k=0
letosszegei felv altva fel
ulrol, ill. alulrol kozeltik a sor osszeget, es a ko-
zeltes hibaja legfeljebb a sorban a reszletosszeg utolso tagjat koveto tag
abszol ut erteke:

X 1 1
sn (1)n ,

n=0
(2n + 1)n! (2n + 3)(n + 1)!
gy
Z1

2
sn ex dx = sn
X 1
n
103

(1)

(2n + 1)n!
n=0
0
m ul. A Riemann-integralt legfeljebb 103 hibaval

ar n = 4 eseten teljes
k
ozelti
1 1 1 1
s4 = 1 + + .
3 5 2! 7 3! 9 4!
11.3. Megoldand
o feladatok
Az 1.4. feladatban mi a konvergenciahalmaza a hatvanysornak?

X X n2 X X n+1 n
1. 3
n xn . 2. (1)n n xn . 3. n + n xn . 4. x .
n=0 n=0
2 n=0 n=0
n!
Az 5.12. feladatban fejtse nulla kozeppont

u hatvanysorba a f
uggvenyt!
sok
11.4. Megolda 145
1
5. f (x) := , D(f ) := R \ { 12 , 12 }. 6. f (x) := xe2x , D(f ) := R.
14x2
7. f (x) := cos(3x), D(f ) := R. 8. f (x) := sin(x2 ), D(f ) := R.
x2
9. f (x) := sin2 (x), D(f ) := R. 10. f (x) := , D(f ) := R.
1 + x2
x
12. f (x) := arctg x2 , D(f ) := R.

11. f (x) := , D(f ) := R\{1}.
(1+x)2
arozza meg a hatvanysor osszegf
uggvenyet!

X xn X x4n X
13. . 14. . 15. nxn .
n=1
n2n n=1
2n n! n=1
A 16.17. feladatban sz
amolja ki a sor osszeget!

X 1 X 1
16. n
. 17. n
.
n=0
3 n! n=1
4 n
R1 sin(x)
18. Adjon meg olyan val
os szamot, amelyik az x dx Riemann-integralt
0
legfeljebb 106 hib
aval kozelti!
11.4. Megold
asok
1. (1, 1). 2. (2, 2). 3. (1, 1). 4. R.

1
4n x2n , x 21 , 12 .
P
5. 14x2 =
n=0

2n
6. xe2x = xn+1 , x R.
P
n!
n=0
n
9
(1)n (2n)! x2n , x R.
P
7. cos(3x) =
n=0

2 1
(1)n (2n+1)! x4n+2 , x R.
P
8. sin(x ) =
n=0
2n1
2
(1)n+1 2(2n)! x2n , x R.
P
9. sin (x) =
n=1
2

x
(1)n x2n+2 , x (1, 1).
P
10. 1+x2 =
n=0

x
(1)n+1 n xn , x (1, 1).
P
11. (1+x)2 =
n=1

x
(1)n
x2n+1 , x [2, 2].
P
12. arctg 2 = (2n+1)22n+1
n=0
11. Hatva

xn x
P
13. n2n = ln 1 2 , x [2, 2).
n=1
x4
x4n
P
14. 2n n! =e 2 1, x R.
n=1

x 4

nxn =
P
15. (1x)2 , x (1, 1). 16. 3
e. 17. ln 3 .
n=1
18. Az integrandust sorbafejtve, majd tagonkent integralva
R1 sin(x)

1
(1)n (2n+1)(2n+1)!
P
x dx = .
0 n=0
1 1 1
u sors3 := 1 33! + 55! 77! harmadik reszletosszegere
A Leibniz-tpus

ervenyes az s3
P 1
(1)n (2n+1)(2n+1)! 1 < 106 becsles, ezert
99!
n=0
s3 megfelel
o k ozeltes.
12. fejezet
Parci
alis deriv
alt,
erint
osk
12.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Az el
ozo fejezetekhez hasonl
oan val
os f
uggvenynek nevezz
uk az olyan f f
ugg-
venyeket, amelyekre D(f ) R es R(f ) R. Hasznaljuk meg a kovetkezo
elnevezeseket is:
D(f ) Rn es R(f ) R f vektor-skalar f
uggveny
D(f ) R es R(f ) Rn f vektor ertek
u f
uggveny
D(f ) Rn es R(f ) Rn f vektormezo.
T obbv altoz os fuggvenyek vizsgalatakor felkover szimbolummal jelolj
uk a
vektorokat, amelyek dimenziojat altalaban nem rjuk ki. Hasznaljuk az x =
(x1 , x2 , . . . , xn ) jel
olest.
12.1. Definci o. Ha egy f vektor-skalar f uggveny eseten rogztett x1 , . . . ,
xj1 , xj1 , . . . , xn -re az xj 7 f (x) hozzarendelessel adott (valos) f
uggveny
derivaltja xj -ben letezik, akkor azt az f f uggveny x pontban vett j-edik v al-
toz
o szerinti parci alis deriv
altjanak nevezz
uk.
A fentiekre a

xj f (x) vagy j f (x) vagy f (x)
xj
jel
oleseket haszn ak. Igy a parcialis derivalt az egyes x helyeken egy szam,
alj
azaz a parci alis derivalt maga is vektor-skalar f uggveny. Van ertelme te-
hat tobbszor
os (egym as ut ani) parcialis derivaltakrol beszelni. Megjegyezzuk
meg, hogy a parci alis deriv altak ertelmezesi tartomanya minden esetben resze
az eredeti fuggveny ertelmezesi tartomanyanak. Ez utobbit csak akkor adjuk
meg, ha D(j f ) 6= D(f ).
A j-edik v altozo szerinti parcialis derivalt k-adik valtozo szerinti parcialis
deriv altj
anak x-beli ertekere a
2
xk xj f (x) vagy kj f (x) vagy f (x)
xk xj
147
148 lis deriva
12. Parcia lt, e
rinto
sk
jel
olesek haszn alatosak.
Gyakran vizsg alunk ketvaltozos skalar-vektor f
uggvenyeket, amelyek val-
tozojat (x, y) jel
oli. Az ilyen f
uggvenyek grafikonjat egy fel
uletkent kepzelhet-
j
uk el. A val os fuggvenyek derivaltjanak fogalmahoz hasonloan olyan linearis
f
uggvenyt szeretnenk ertelmezni (ennek grafikonja egy sk), amellyel egy pont
kor
ul jol k
ozeltheto f grafikonja.
12.2. Definci o. Azt mondjuk, hogy az s f uggveny grafikonja erinti f grafi-
konj
at az (x0 , y0 ) pontban, ha s(x0 , y0 ) = f (x0 , y0 ), emellett
f ((x0 , y0 ) + h) s((x0 , y0 ) + h)
lim = 0.
|h|0 |h|
Termeszetesen mer ul fel a kerdes, hogy mikor letezik erintosk, es ha lete-
zik, akkor hogyan sz amthat o ki. Erre ad valaszt a kovetkezo alltas.
t
12.1. All as. Ha az f ketv altoz
os vektor-skal ar fuggveny x f es y f parci
a-
lis derivaltjai leteznek es folytonosak az (x0 , y0 ) pont egy k ornyezeteben, akkor
letezik egyetlen, az f grafikonj at (x0 , y0 , f (x0 , y0 )) pontban erint o s line
aris
fuggveny (amelyet erint osknak nevez unk), es ez a k ovetkez
o hozz arendelessel
adhat o meg:
s(x, y) = f (x0 , y0 ) + x f (x0 , y0 )(x x0 ) + y f (x0 , y0 )(y y0 ). (12.1)
Gyakran sk egyenleter
ol beszel
unk, es ennek megfeleloen (12.1) bal olda-
l
ara a z v
altoz
ot rjuk.

A fentiek alapj
an az xj v
altozo szerinti parcialis derivaltat u
gy szamthatjuk
ki az x pontban, hogy a tobbi valtozot allandonak vessz uk, es az gy kapott
f
uggvenyt annak (egyetlen) xj valtozoja szerint derivaljuk.
amtsuk ki az f (x, y) = 5x 3y + 2 hozzarendelessel adott f
1. Sz uggveny x
szerinti parci
alis deriv
altjat!
Megoldas. A fentiek szerint az x 7 5x 3y + 2 hozzarendelessel definialt
f
uggveny deriv
altj
at kell kiszamtanunk (itt y konstansnak tekintendo).
Igy azt kapjuk, hogy
x (5x 3y + 2) = 5.
2. Sz
amtsuk ki az f (x, y) = xy + cos(x) hozzarendelessel adott f
uggveny y
szerinti parci
alis deriv
altjat!
Megoldas. A fentiek szerint az y 7 xy + cos(x) hozzarendelessel definialt
f
uggveny deriv
altj
at kell kiszamtanunk (itt x konstansnak tekintendo).
Igy azt kapjuk, hogy
y (xy + cos x) = x.
x2 +y 2
amtsuk ki az f (x, y) = e
3. Sz 2 hozzarendelessel adott f
uggveny y
szerinti parci
alis deriv
altjat!
x2 +y 2
Megoldas. A fentiek szerint az y 7 e 2 hozzarendelessel definialt
f
uggveny deriv
altj
at kell kiszamtanunk (itt x-et konstansnak kell tekin-
unk). Igy azt kapjuk, hogy
ten
x2 +y 2 x2 +y 2 x2 + y 2 x2 +y 2
y (e 2 ) = e 2 y = e 2 y.
2
amtsuk ki az R2 \ {(x, y) : xy = 51 } halmazon ertelmezett f (x, y) =
4. Sz
1
15xy hozzarendelessel adott f
uggveny x szerinti parcialis derivaltjat!
1
Megold as. Az x 7 15xy hozzarendelessel definialt f
uggveny derivaltjat
kell kisz
amtanunk (itt y-t konstansnak kell tekinten unk). Azaz kapjuk,
hogy
1 1 5y
x = 2
x (1 5xy) = .
1 5xy (1 5xy) (1 5xy)2
amtsuk ki az R2 \ {(x, y) : xy = 23 } halmazon ertelmezett f (x, y) =
5. Sz
x
2xy3 hozz arendelessel adott f
uggveny eseten a yx (ketszeres) parcialis
deriv
altj
at!
Megoldas. A fenti peld
ak alapjan

x x 2xy 3 x 2y
yx = y x = y =
2xy3 2xy 3 (2xy 3)2

3 3 6x
= y 2
= 3
y (2xy3) = .
(2xy3) (2xy3) (2xy3)3
A k
ovetkez
o peld
akban erintoskok egyenletet hatarozzuk meg a (12.1) for-
mula alkalmaz
asaval.
6. Hatarozzuk meg az f(x, y) = x2 + y 2 hozzarendelessel adott f
uggveny
at az 12 , 1, 54 pontban erinto sk egyenletet!
grafikonj
Megold as. A (12.1) formula alkalmaz asahoz az abban szereplo mennyi-
segeket adjuk meg. (x0 , y0 ) = 21 , 1 , tovabba
x f (x, y) = 2x es y f (x, y) = 2y,

vagyis
x f (x0 , y0 ) = 1 es y f (x0 , y0 ) = 2.
A (12.1) formul
aba helyettestve tehat
5 1
f (x0 , y0 )+x f (x0 , y0 )(xx0 )+y f (x0 , y0 )(y y0 ) = +x +2(y 1),
4 2
azaz a keresett egyenlet z = x + 2y 45 .
150 lis deriva
12. Parcia lt, e
rinto
sk
abra. Az f (x, y) = x2 + y 2 hozz

12.1. arendelessel adott fuggveny grafikonja
es ennek az 12 , 1, 54 pontbeli erintoskja
Megjegyzes. Az ilyen tpus

u feladatoknal mindig ellenorizz uk, hogy a har-
madik koordin ata val oban az f (x0 , y0 ) f
uggvenyertekkel egyezik meg,
tov a, hogy (x0 , y0 ) D(f ) teljes
abb ul!
7. Hatarozzuk meg az R2 \ {(x, y) : x2 y = 1} halmazon ertelmezett
f (x, y) = 1x12 +y hozz uggveny grafikonjat az 1, 2, 12
arendelessel adott f
pontban erinto sk egyenletet!
Megold as. A (12.1) formula alkalmazasahoz az abban szereplo mennyi-
segeket adjuk meg. (x0 , y0 ) = (1, 2) D(f ), tovabba
2x 1
x f (x, y) = es y f (x, y) = ,
(1 x2 + y)2 (1 x2 + y)2
vagyis
1 1
x f (x0 , y0 ) = es y f (x0 , y0 ) = .
2 4
A (12.1) formul
1 1 1
f (x0 , y0 )+x f (x0 , y0 )(xx0 )+y f (x0 , y0 )(yy0 ) = + (x1) (y2),
2 2 4
1
a keresett egyenlet teh
at z = 2 + 21 x 14 y.
abra. Az f (x, y) = 1x12 +y hozzarendelessel adott f

1

es ennek az 1, 2, 2 pontbeli erintoskja
8. Hat arozzuk meg az R2 \{(x, y) : xy = 1} halmazon ertelmezett f (x, y) =

xy
1xy hozz arendelessel adott f
uggveny grafikonjat a (0, 1, 0) pontban erin-
t
o sk egyenletet!
Megold as. A (12.1) formula alkalmazasahoz az abban szereplo mennyi-
segeket adjuk meg. (x0 , y0 ) = (0, 1) D(f ), tovabba
y(1 xy) + xy 2 x(1 xy) + x2 y
x f (x, y) = es y f (x, y) = ,
(1 xy)2 (1 xy)2
vagyis
x f (x0 , y0 ) = 1 es y f (x0 , y0 ) = 0.
A (12.1) formul
f (x0 , y0 ) + x f (x0 , y0 )(x x0 ) + y f (x0 , y0 )(y y0 ) = 0 + x + 0,
azaz z = x a keresett egyenlet.
9. Adjuk meg az a es b parametereket u gy, hogy az f (x, y) = eax+by hoz-
z
uggveny (0, 0, 1)-beli erintoskjanak egyenlete z =
2x + y + 1 legyen!
Megold
as. A feladatban adott f fuggveny eseten (x0 , y0 ) = (0, 0), tovab-
b
a
x f (x, y) = aeax+by es y f (x, y) = beax+by ,
152 lis deriva
12. Parcia lt, e
rinto
sk
vagyis
x f (x0 , y0 ) = a es y f (x0 , y0 ) = b.
Ezert a (0, 0, 1)-beli erintosk egyenlete
z = 1 + ax + by,
vagyis ha ez azonos 2x + y + 1-gyel, akkor a = 2 es b = 1.

10. Adjuk meg az a es b parametereket u gy, hogy az R2 \{(x, y) : ax+by > 1}
halmazon ertelmezett f (x, y) = ln (ax + by + 1) hozzarendelessel adott
uggveny (0, 0, 0)-beli erintoskjanak egyenlete z = x + y legyen!
f
Megoldas. A feladatban adott f f uggveny eseten (x0 , y0 ) = (0, 0), tovab-
b
a
a b
x f (x, y) = es y f (x, y) = ,
ax + by + 1 ax + by + 1
vagyis
x f (x0 , y0 ) = a es y f (x0 , y0 ) = b.
Ezert a (0, 0, 0)-beli erintosk egyenlete
z = ax + by,
vagyis ha ez azonos x + y-nal, akkor a = 1 es b = 1.
12.3. abra. A 10. feladat megoldasa: az f (x, y) = ln(x + y + 1) hozza-

rendelessel adott f
uggveny grafikonja es ennek a (0, 0, 0) pontbeli erintoskja
gy, hogy az R2 \{(x, y) : ax+by > 1}

11. Adjuk meg az a es b parametereket u
halmazon ertelmezett f (x, y) = ln(ax + by + 1) hozzarendelessel adott
feladatok
uggveny (0, 0, 0)-beli erintoskja azonos legyen az g(x, y) = sin(x y)

f
hozz
arendelessel adott f uggveny (0, 0, 0)-beli erintoskjaval!
Megold as. Az eloz
o feladatban kiszamoltuk, hogy az f f
uggveny (0, 0, 0)-
beli erint
oskj
anak egyenlete
z = ax + by
alak
u. A g f
uggveny eseten ugyan
ugy (x0 , y0 ) = (0, 0), tovabba
x g(x, y) = cos(x y) es y g(x, y) = cos(x y),
vagyis
x g(x0 , y0 ) = 1 es y g(x0 , y0 ) = 1.
Ezert a g f
uggveny (0, 0, 0)-beli erintoskjanak egyenlete
z = x y,
vagyis ha ez azonos z = ax + by-nal, akkor a = 1 es b = 1.
12.3. Megoldand
o feladatok
Ahogy az el ozo fejezetekben is, a megoldando feladatoknal rendszerint nem
adjuk meg k ul
on az egyes f uggvenyek ertelmezesi tartomanyat. Ezen azt a
legbovebb halmazt ertj uk, ahol az egyes hozzarendeleseket ertelmezz uk.
Az 16. feladatokban sz amtsuk ki az egyes parcialis derivaltakat, ahol
az egyszer useg kedveert a megfelelo f
uggvenyek helyett azok hozzarendelesi
szabalyat adjuk meg!
1. y [y cos(x y)]. 2. y [sh(x + y)ch(x y)]. 3. x sin(x2y)
x2 y .
xy
x
4. x x2 +y 2. 5. z cos(xyz)
1+xz . 6. z [xz 2 + e z ].
A 710. feladatokban sz amtsuk ki a felrt tobbszoros parcialis derivalta-
kat, ahol az egyszeruseg kedveert a megfelelo f
uggvenyek helyett azok hozza-
rendelesi szab
aly
at adjuk meg!
xy
7. xx [y sin(xy)]. 8. yy [y cos(xy)]. 9. xy exy. 10. xyz [xz 2 + xz e z ].
A 1116. feladatokban hatarozzuk meg az alabbi hozzarendelessel ertel-
mezett f fuggvenyek grafikonjat az (x0 , y0 , f (x0 , y0 )) pontokban erinto skok
egyenletet!
11. f (x, y) = 1 2x + 4y.
(a) (x0 , y0 ) = (5, 7), (b) (x0 , y0 ) = (1, 3), (c) (x0 , y0 ) = (0.3, 2.1).
154 lis deriva
12. Parcia lt, e
rinto
sk
12. f (x, y) = x2 2y 2 .
(a) (x0 , y0 ) = (1, 1), (b) (x0 , y0 ) = (0, 0), (c) (x0 , y0 ) = (1, 1).
13. f (x, y) = y sin(x y).
(a) (x0 , y0 ) = (0, ), (b) (x0 , y0 ) = (, 0), (c) (x0 , y0 ) = ( 2 , 2 ).
14. f (x, y) = yexy .
(a) (x0 , y0 ) = (0, 0), (b) (x0 , y0 ) = (0, 1), (c) (x0 , y0 ) = (1, 0).
x
15. f (x, y) = .
x2 +y 2
(a) (x0 , y0 ) = (1, 0), (b) (x0 , y0 ) = (3, 4), (c) (x0 , y0 ) = (0, 2).
sin x+sin y
16. f (x, y) = sin(x+y) .
(a) (x0 , y0 ) = (0, ), (b) (x0 , y0 ) = ( 4 , 4 ), (c) (x0 , y0 ) = ( 2 , 0).
12.4. Megold
asok
Minden esetben a megfelel
o hozzarendelesi szabalyt adjuk meg.
Parci
alis deriv
altak kisz
amt
asa:
1. (x, y) 7 cos(x y) + y sin(x y).
2. (x, y) 7 ch(x + y)ch(x y) sh(x + y)sh(x y).
x cos(x2y)2 sin(x2y)
3. (x, y) 7 x3 y .
y 2 x2
4. (x, y) 7 (x2 +y 2 )2 .
xy(1+xz) sin(xzy)+cos(xzy)
5. (x, y, z) 7 (1+xz)2 .
xy xy
6. (x, y, z) 7 2xz z2 e z .
T
obbszoros parcialis deriv
altak kiszamtasa:
7. (x, y) 7 y sin(x y). 8. (x, y) 7 2 sin(x y) y cos(x y).

xy 5x2 y x3 y 2
9. (x, y) 7 exy (xy + 1). 10. (x, y, z) 7 e z 4x z3 + z4 + z5 .
F
uggvenygrafikonok erint oskjanak kiszamtasa:
11. (a) z = 2x + 4y + 1. (b) z = 2x + 4y + 1. (c) z = 2x + 4y + 1.

sok
12.4. Megolda 155
12. (a) z = 2x 4y + 1. (b) z = 0. (c) z = 2x 4y + 1.

13. (a) z = x+y 2. (b) z = 0. (c) z = 2x 2 y.
14. (a) z = y. (b) z = x + y. (c) z = y.
16 12 3
15. (a) z = 1. (b) z = 125 x 125 y+ 5 . (c) z = 12 x.
16. (a) Nem ertelmes, mivel (0, ) 6 D(f ).

(b) z = 12 x + y + 2 2 .

(c) z = y + 1.
13. fejezet
Vektorsz
amt
asi
alapismeretek
13.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Kulonb
oz
o, parci
alis deriv
altakbol szarmaztatott mennyisegeket definialunk,
amelyeknek a termeszettudomanyos alkalmazasokban fontos szerep uk van.
Az alabbiakban az egyszer useg kedveert az Rn -beli vektorokat sorvektorkent
jel
olj
uk.
13.1. Definci
o. Legyen f egy vektor-skalar f
uggveny! Ekkor a
D0 = {x Rn : 1 f (x), . . . , n f (x) leteznek}
halmazon az
x 7 (1 f (x), 2 f (x), . . . , n f (x))
hozz
arendelessel defini
alt f
uggvenyt f gradiensf
uggvenye nek nevezz
uk.
olese: grad f vagy f .
Jel
Megjegyzes. f (x) azonosthato az f f

uggveny x-beli derivaltjaval, ha az
letezik.
13.2. Definci o. Adott g vektormezo eseten jelolje g1 , g2 , . . . , gn ennek ko-
ordin
ataf
uggvenyeit, azaz azokat az vektor-skalar f uggvenyeket, amelyekre
g(x) = (g1 (x), g2 (x), . . . , gn (x)). Ekkor a
D0 = {x Rn : 1 g1 (x), . . . , n gn (x) leteznek}
halmazon az
x 7 1 g1 (x) + 2 g2 (x) + + n gn (x)
hozz
arendelessel defini
alt f
uggvenyt g divergenciaf
uggvenye nek nevezz
uk.
olese: div g vagy g.
Jel
Megjegyzes. Amennyiben g egy aramlas fluxusanak s ur

useget adja meg, akkor
div g azonosthat
o az
aramlasban talalhato forrass
ur
useggel. Gyakran forras-
mentes egy aramlasi mez
o; ekkor divergenciaja nulla.
157
158 mta
13. Vektorsza si alapismeretek
13.3. Definci o. Adott h vektormezo eseten, amelyre D(h), R(h) R3 je-

l
olje h1 , h2 , h3 a h f
uggveny koordinataf
uggvenyeit! Ekkor a
D0 = {x R3 : 2 h3 (x), 3 h2 (x), 3 h1 (x), 1 h3 (x), 1 h2 (x), 2 h1 (x) leteznek}
halmazon az
x (2 h3 (x) 3 h2 (x), 3 h1 (x) 1 h3 (x), 1 h2 (x) 2 h1 (x))
hozz
arendelessel defini
alt f
uggvenyt h rot
aci
of
uggvenye nek nevezz
uk.
olese: rot h vagy h.
Jel
Megjegyzes. Az angol irodalomban gyakran a curl h jelolest alkalmazzak.

A fent bevezetett mennyisegekre vonatkozo azonossagokat igazolunk.
1. Igazoljuk, hogy az u vektor-skalar f
uggvenyre az
{x Rn : ij g(x)) leteznek minden i, j-re}
halmazon
(u) = 11 u + 22 u + + nn u,
teljes
ul!
Megold
as. Definci
o szerint az egyenloseg bal oldalat eloszor a gradiens,
majd a divergencia defincioja alapjan alaktva nyerj
uk, hogy
(u) = (1 u, 2 u, . . . , n u) = 1 (1 u) + 2 (2 u) + + n (n u)
ami valoban ugyanaz, mint a feladatban szereplo jobb oldal.
2. Igazoljuk, hogy tetsz
oleges u vektormezore az
{x R3 : ij uk (x)) leteznek minden i, j, k-ra}
halmazon
( u) = 0
teljes
ul!
Megold
as. Definci
o szerint az egyenloseg bal oldalat eloszor a rotacio,
majd a divergencia defincioja alapjan alaktva nyerj
uk, hogy
( u) = (2 u3 3 u2 , 3 u1 1 u3 , 1 u2 2 u1 ) =
= 12 u3 13 u2 + 23 u1 21 u3 + 31 u2 32 u1 ,
ami a Young-tetel miatt valoban nulla.
A 35. feladatokban sz amtsuk ki u erteket az egyes hozzarendelessel
megadott u f
uggvenyek eseten!
2
y 2 4xy
3. u(x, y) = ex . 4. u(x, y, z) = z . 5. u(x, y) = xy sin(x y).
Megold
asok.
3. Mivel
2
y 2 2
y 2
1 u(x, y) = 2xex es 2 u(x, y) = 2yex ,
ezert a gradiens definci

oja alapjan kapjuk, hogy
2
y 2 2
y 2
u(x, y) = (2xex , 2yex ).
4. Mivel
4y 4x 8xy
1 u(x, y, z) = , 2 u(x, y, z) = es 3 u(x, y, z) = ,
z z z2

4y 4x 8xy
u(x, y, z) = , , 2 ,
z z z
oban emltett D0 halmaz a kovetkezo: R3 \ R2 {0}.

ahol a definci
5. Mivel
1 u(x, y) = y sin(x y) + xy cos(x y)
es
2 u(x, y) = x sin(x y) xy cos(x y),

u(x, y) = (y sin(x y) + xy cos(x y), x sin(x y) xy cos(x y)).
A 611. feladatokban sz amtsuk ki u(x, y, z) erteket a megadott u

f
uggvenyek eseten!
6. u(x, y) = (x + y, x y). 7. u(x, y) = (sin(xy), sin(xy)).
p p
8. u(x, y) = (y x2 +y 2 , x x2 +y 2 ). 9. u(x, y, z) = (x, xy, xyz).
10. u(x, y, z) = (x2 x2 y, z2xy, xyz). 11. u(x, y, z) = xyz.
Megold
asok.
6. A divergencia definci
u(x, y) = 1 [x + y] + 2 [x y] = 1 1 = 0.
160 mta
7. A divergencia definci
u(x, y) = 1 [sin(xy)] + 2 [sin(xy)] =
= y cos(xy) + x cos(xy) = (x + y) cos(xy).
8. Hasonloan kapjuk azt is, hogy
p p xy xy
u(x, y) = 1 [y x2 + y 2 ] + 2 [x x2 + y 2 ] = = 0,
x2 + y 2 x2 + y 2
oban emltett D0 halmaz: R2 \ (0, 0).
ahol a definci
9. Hasonloan kapjuk azt is, hogy
u(x, y, z) = 1 [x] + 2 [xy] + 3 [xyz] = 1 + x + xy.
10. Hasonl
oan kapjuk azt is, hogy
u(x, y, z) = 1 [x2 x2 y] + 2 [z 2xy] + 3 [2xyz] =
= 2x 2xy 2x + xy = xy.
11. Az els
o feladat eredmenye alapjan
(xyz) = 11 xyz + 22 xyz + 33 xyz = 0.
A 1215. feladatokban szamtsuk ki u(x, y, z) erteket a megadott u
f
uggvenyek eseten!
12. f (x, y, z) = (y, z, x). 13. f (x, y, z) = (x, z, y).
14. u(x, y, z) = (x2 yz, y 2 zx, z 2 xy). 15. u(x, y, z) = (x2 y 2 , z2xy, xyz).
Megold
asok.
12. A rot
aci
o definci
u(x, y, z) = (2 x 3 z, 3 y 1 x, 1 y 2 z) = (1, 1, 1).
13. A rot
aci
o definci
u(x, y, z) = (2 y 3 z, 3 x 1 y, 1 x 2 z) = (0, 0, 0).
14. Hasonl
oan kapjuk, hogy

u(x, y, z) = 2 [z 2 xy] 3 [y 2 zx], 3 [x2 yz]

1 [z 2 xy], 1 [y 2 zx] 2 [x2 yz] =
= (x + x, y + y, z + z) = (0, 0, 0).
15. Hasonl
oan kapjuk, hogy
u(x, y, z) =
= 2 [xyz]3 [z2xy], 3 [x2 y 2 ]1 [xyz], 1 [z2xy]2 [x2 y 2 ] =

= (xz 1, yz, 0).

sok
13.4. Megolda 161
13.3. Megoldand
o feladatok
Az 14. feladatokban sz amtsuk ki az egyes hozzarendelesekkel megadott
f f
uggvenyek gradienset a leheto legbovebb halmazon, ahol az ertelmezett!
Adjuk is meg minden esetben a D0 halmazt!
1. f (x, y) = 21 2 . 2. f (x, y) = xy ln(x).
x +y
x
3. f (x, y, z) = xyz. 4. f (x, y, z) = y 2 +z 2 .
Az 510. feladatokban sz amtsuk ki az egyes hozzarendelesekkel megadott

f f
uggvenyek divergenci aj
at! Adjuk meg minden esetben a D0 halmazt!
5. f (x, y, z) = (1, x, z). 6. f (x, y, z) = (x sin(x), cos(y), xz).
2
y x y 2 2
y 2
7. f (x, y) = ( x2 +y 2 , x2 +y 2 ). 8. f (x, y) = (yex , xex ).
2
9. f (x, y, z) = (xy, xy, z). 10. f (x, y, z) = ( yx2 , yz , 2y
z
2 + 2).
A 1114. feladatokban szamtsuk ki az egyes hozzarendelesekkel megadott

f f
uggvenyek rot
aci
oj
at! Adjuk meg minden esetben a D0 halmazt!
11. f (x, y, z) = (yz, zx, xy). 12. f (x, y, z) = ( yz , yz , y 2 ).
13. f (x, y, z) = (yz, zx, y). 14. f (x, y, z) = ( yz , yz , y xy
z 2 ).
Tov
abbi feladatok:
15. Igazoljuk, hogy ( u) = 0, ha u minden koordinataf
uggvenyenek
osszes m
asodrend
u parcialis derivaltja letezik!
16. Adjuk meg az u : Rn Rn es a v : Rn R f uggvenyekre vonatkozo
(vu) mennyiseg egy ekvivalens alakjat a
D0 = {x Rn : 1 u(x), 1 v(x), . . . , n u(x), n v(x) leteznek}
halmazon!
13.4. Megold
asok
Gradiensek kisz
amt
asa:

3
1. 2 x 2 3 , (x2y+y2 ) 2 , D0 = R2 \ {(0, 0)}.
(x +y ) 2
2. f (x, y) = (y ln(x + y), x ln(x)), D0 = R+ R.

3. f (x, y, z) = (yz, xz, xy), D0 = R2 .

1 2y 2z
4. f (x, y, z) = y2 +z 2 , y 2 +z 2 , y 2 +z 2 , D0 = R2 \ {(0, 0)}.
162 mta
Divergenci
ak kisz
amt
asa:
2
5. 1, D0 = R . 6. x cos(x) + sin(x), D0 = R3 .
7. 0, ha (x, y), D0 = R2 \ {(0, 0)}. 8. 0, D0 = R2 .
1
9. y x + 1, D0 = R3 . 10. y2 , D0 = R3 \ (R {0} R).
Rot
aciok kiszamt
asa:
y y 1
11. (0, 0, 0), D0 = R3 . 12. (2y + z 2 , z 2 , z ), D0 = R3 \ R2 {0}.
yx 1
13. (1 x, y, 0), D0 = R3 . 14. (1 + z 2 , 0, z ), D0 = R3 \ R2 {0}.
Tov
abbi feladatok:
15. 1 (2 u3 3 u2 ) + 2 (3 u1 1 u3 ) + 3 (1 u2 2 u1 ) = 0.
16. (v) u + v u.
14. fejezet
Tobbv altoz
os fu
ggv
enyek
sz
els
oert
ek-vizsgalata
14.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ebben a fejezetben vektor-skalar f uggvenyek szelsoertekeinek kiszamtasaval
foglalkozunk. Csak olyan f uggvenyeket vizsgalunk, amelyek ertelmezesi tar-
tom anyuk minden bels o pontjaban ketszer derivalhatok.

14.1. Allt as. Az f vektor-skal
ar f
uggvenynek olyan x pontokban lehet lok alis
szels
oerteke, ahol
1 f (x) = 2 f (x) = = n f (x) = 0
ul, azaz f (x) = 0. Az ilyen x pontokat f kritikus vagy stacionarius
teljes
pontjainak nevezz uk.

14.2. Alltas. Ha az x kritikus pontban a

11 f (x) 21 f (x) . . . n1 f (x)
12 f (x) 22 f (x) . . . n2 f (x)
2 f (x) =

.. .. ..
. . ... .
1n f (x) 2n f (x) . . . nn f (x)
u
n. Hesse-fele m
atrix
negatv definit, akkor f -nek x-ben szigor
u lokalis maximuma van,
pozitv definit, akkor f -nek x-ben szigor
u lok
alis minimuma van,
indefinit, akkor f -nek x-ben nem lehet szelsoerteke.
Megjegyzesek. Elkepzelhet o az is, hogy 2 f (x) pozitv vagy negatv szemide-
finit. Csak ebb ol az adatb
ol altalaban semmire nem tudunk kovetkeztetni.
A tov abbiakban nem jelezz uk, hogy egy szelsoertek szigor
u ertelemben is
szels
oertek.

arozzuk meg az f (x, y) = 2x2 + 3y 2 + 12x 6y + 1 hozzarendelessel
1. Hat
adott f
uggveny szels
oertekhelyeit es szelsoertekeit!
163
164 14. T ltozo
obbva s f nyek sze
uggve lso
erte
k-vizsga
lata
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = 4x + 12 es 2 f (x, y) = 6y 6.
Vagyis mindket parci alis derivaltak pontosan akkor nulla, ha x0 = 3

es y0 = 1, teh at az egyetlen kritikus pont, ahol szelsoertek lehet, az
(x0 , y0 ) = (3, 1).
A 2 f m atrix meghatarozasahoz kiszamtjuk meg a kovetkezoket:
11 f (x, y) = 4, 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 0 es 22 f (x, y) = 6.
Ez azt mutatja, hogy a 2 f matrix minden (x, y) pontban a kovetkezo

alak
u:
4 0
.
0 6
Ezen m atrix diagonalis, gy sajatertekei a diagonalisban levo elemek: 4
es 6. Vagyis az (x, y) = (3, 1) kritikus pontban (is) 2 f pozitv definit,
gy a vizsgalt f f
uggvenynek itt lokalis minimuma van, a minimum erteke
pedig f (3, 1) = 20.
30
20
10
10
20
5
0 0
2
5 4
6
abra. Az f (x, y) = 2x2 + 3y 2 + 12x 6y + 1 hozzarendelessel

14.1.
adott f
uggveny grafikonja
3 2
2. Hatarozzuk meg az f (x, y) = x3 y2 + x + y hozzarendelessel adott
f
uggveny szels
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = x2 + 1 es 2 f (x, y) = y + 1.
Vagyis abbol a feltetelb

ol, hogy a parcialis derivaltak nullak, azt kapjuk
(a masodik egyenlet alapjan), hogy y = 1, es az elso egyenlet szerint
x = 1 vagy x = 1. Azaz a kritikus pontok: (x1 , y1 ) = (1, 1) es (x2 , y2 ) =
(1, 1). Ezeken a helyeken lehet szelsoerteke f -nek.
A 2 f m atrix meghat arozasahoz kiszamtjuk meg a kovetkezoket:
11 f (x, y) = 2x, 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 0 es 22 f (x, y) = 1.
Ez azt mutatja, hogy a 2 f matrix az (x, y) pontban a kovetkezo alak

u:

2x 0
2 f (x, y) = ,
0 1
teh
at a kritikus pontokban

2 0 2 0
2 f (1, 1) = es 2 f (1, 1) = .
0 1 0 1
Az els o esetben, mivel a matrix diagonalis, kozvetlen ul kapjuk, hogy a

sajatertekek 2 es 1, ezert a matrix indefinit, tehat (1, 1)-ben nincs
szels
oertek.
A m asodik esetben hasonloan kapjuk, hogy a sajatertekek 2 es 1,
tehat (1, 1) lok alis maximumhely. Itt f (1, 1) = 67 .
3. Hatarozzuk meg az f (x, y) = 2x3 + y 2 + 6xy + 3 hozzarendelessel adott
f
uggveny szels
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = 6x2 + 6y es 2 f (x, y) = 2y + 6x.
Vagyis az a feltetel, hogy a parcialis derivaltak nullak, a kovetkezo egyen-

letrendszerhez vezet: (
0 = 6x2 + 6y,
0 = 2y + 6x.
Ennek megold ahoz az elso egyenletbol kapott y = x2 feltetelt helyet-
as
testj
uk be a masodik egyenletbe:
0 = 2x2 + 6x = 2x(x + 3),
azaz a kritikus pontok: (x1 , y1 ) = (0, 0) es (x2 , y2 ) = (3, 9). Ezeken a

helyeken lehet szels
oerteke f -nek.
166 14. T ltozo
obbva s f nyek sze
uggve lso
erte
k-vizsga
lata
10
20
5
0 4
2 0 2
5 4
3 2
abra. Az f (x, y) = x3 y2 + x + y hozzarendelessel adott f
14.2. uggveny
grafikonja neh
any szintvonallal es a (1, 1) es az (1, 1) kritikus pontokban
felvett ertekekkel
A 2 f m
atrix meghat
arozasahoz kiszamtjuk meg a kovetkezoket:
11 f (x, y) = 12x, 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 6 es 22 f (x, y) = 2.

u:

12x 6
2 f (x, y) = ,
6 2
teh
at a kritikus pontokban

0 6 36 6
2 f (0, 0) = es 2 f (3, 9) = .
6 2 6 2
Az els
o esetben a saj
atertekeket a
0 = (2 ) 36 = 2 2 36
egyenlet megold
asaikent kapjuk, azaz

2 4 + 144
1,2 = ,
2
amelyek k ul az egyik pozitv, a masik pedig negatv. Igy a (0, 0)

oz
kritikus pontban f -nek nem lehet szelsoerteke.
A m
asodik esetben a sajatertekeket a
0 = (36 )(2 ) 36 = 2 38 + 36
egyenlet megold

38 382 144
1,2 = ,
2
amelyek mindketten pozitvak. Igy a (3, 9) kritikus pontban f -nek
minimuma van, f minimalis erteke pedig (3, 9) = 24.
500
300
100
100
10
10 2
4
abra. Az f (x, y) = 2x3 + y 2 + 6xy + 3 hozzarendelessel adott f

14.3. uggveny
grafikonja neh
any szintvonallal es a kritikus pontok vetuleteivel
4. Hat arozzuk meg az R2 \ {0} R halmazon ertelmezett f (x, y) =

(x 1)y + x1 hozz
uggveny szelsoertekhelyeit es szel-
s
oertekeit!
Megold
as. Tudjuk, hogy
1
1 f (x, y) = y es 2 f (x, y) = x 1.
x2
Vagyis az a feltetel, hogy a parcialis derivaltak nullak, azt adja (a maso-
dik egyenl oseg alapj
an), hogy x = 1, valamint az elso egyenletbol y = 1
adodik. Teh at az egyetlen kritikus pont: (1, 1). Ezen a helyen lehet szel-
s
oerteke f -nek.
2
11 f (x, y) = , 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 1 es 22 f (x, y) = 0.
x3
168 14. T ltozo
obbva s f nyek sze
uggve lso
erte
k-vizsga
lata

u:
2
1
2 f (x, y) = x3 ,
1 0
teh
at a kritikus pontban

2 1
2 f (1, 1) = .
1 0
Vagyis a megfelel
o saj
atertekeket a
0 = (2 ) 1 = 2 2 1
egyenlet megold

2 4+4
1,2 = ,
2
amelyek k ul az egyik pozitv, a masik pedig negatv. Igy az (1, 1) kri-
oz
tikus pontban f -nek nem lehet szelsoerteke.
12
10
4
1
1 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3
abra. Az f (x, y) = (x 1)y + x1 hozzarendelessel adott f

14.4. uggveny
grafikonja
5. Hatarozzuk meg az f (x, y) = (x2 y 2 )ex hozzarendelessel adott f

ugg-
veny szels
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = (2x x2 + y 2 )ex es 2 f (x, y) = 2yex .
Vagyis az a feltetel, hogy a parcialis derivaltak nullak, azt adja (a maso-

dik egyenloseg alapjan), hogy y = 0, valamint az elso egyenletbol ekkor
x1 = 0, x2 = 2 ad odik. Tehat a kritikus pontok: (0, 0) es (2, 0) Ezeken a
helyeken lehet szelsoerteke f -nek.
11 f (x, y) = (2x + x2 y 2 + 2 2x)ex ,

12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 2yex es 22 f (x, y) = 2ex .

u:
(x y 2 + 2 4x)ex 2yex
2
2 f (x, y) = ,
2yex 2ex
teh
at az (x0 , y0 ) = (0, 0) kritikus pontban

2 0
2 f (0, 0) = e0 .
0 2
Vagyis a megfelel atertekek 2 es 2, tehat ebben a kritikus pontban

o saj
nincs szels
oertek. Hasonloan, az (x0 , y0 ) = (2, 0) kritikus pontban

2 2 2 0
f (2, 0) = e .
0 2
Vagyis a megfelel atertekek 2 es 2, tehat ebben a kritikus pontban

o saj
alis maximum van, amelynek erteke f (2, 0) = 4e2 .
lok
arozzuk meg az f (x, y) = x3 12x + y 3 + 3y 2 9y hozzarendelessel
6. Hat
adott f
uggveny szels
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = 3x2 12 es 2 f (x, y) = 3y 2 + 6y 9.
Vagyis az a feltetel, hogy a parcialis derivaltak nullak, azt adja (az el-
s
o egyenl an), hogy x1 = 2 es x2 = 2, valamint a masodik
oseg alapj
egyenletb ol mindket esetben y1 = 1 es y2 = 3 adodik. Tehat a kriti-
kus pontok: (2, 1), (2, 3), (2, 1) es (2, 3). Ezeken a helyeken lehet
szels
oerteke f -nek.
2
A f m atrix meghat arozasahoz kiszamtjuk meg a kovetkezoket:
11 f (x, y) = 6x, 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = 0 es 22 f (x, y) = 6y + 6.

170 14. T ltozo
obbva s f nyek sze
uggve lso
erte
k-vizsga
lata
10
2
0
2 3
2 0 1
1
abra. Az f (x, y) = (x2 y 2 )ex hozzarendelessel adott f

14.5. uggveny
grafikonja a (2, 0) helyen felvett maximummal

u:

2 6x 0
f (x, y) = ,
0 6y + 6
tehat a kritikus pontokban (a fenti sorrendben) 2 f erteke a kovetkezo

lesz:

12 0 12 0 12 0 12 0
, , es .
0 12 0 12 0 12 0 12
Vagyis a megfelelo sajatertekek a foatloban levo szamok, ezert a (2, 1)

alis minimuma van es f (2, 1) = 21, tovabba a (2, 3)
pontban f -nek lok
pontban f -nek lokalis maximuma van es f (2, 1) = 43. A masik ket kri-
tikus pontban a 2 f m atrix indefinit, emiatt ott nem lehet szelsoerteke
az f f
uggvenynek.
7. Hat arozzuk meg az f (x, y) = ex+y xy hozzarendelessel adott f
uggveny
szels
Megold
as. Tudjuk, hogy
1 f (x, y) = ex+y 1 es 2 f (x, y) = ex+y 1.

feladatok
Vagyis az a feltetel, hogy a parcialis derivaltak nullak, azt adja, hogy

x + y = 0. Igy az egyenletnek vegtelen sok kritikus pontja van, hiszen
minden (x, x) alak u pont az lesz.
2
A f m atrix meghat arozasahoz kiszamtjuk meg a kovetkezoket:
11 f (x, y) = ex+y 12 f (x, y) = 21 f (x, y) = ex+y es 22 f (x, y) = ex+y .

u:
x+y
ex+y

e
2 f (x, y) = .
ex+y ex+y
Mivel ennek a m atrixnak mindig van nulla sajaterteke, nem tudjuk a

fenti m
odszerrel eld
onteni, hogy milyen esetben lesz szelsoerteke.
Megjegyzes. M as m odszerrel ez a kerdes eldontheto. Vezessuk be a z =
x + y mennyiseget, es vegy uk eszre, hogy f erteke csak ettol f
ugg, az-
az elegend o a szels oertek-vizsgalathoz a z 7 g(z) = ez z f uggveny
szels
oertekhelyeit es szelsoertekeit meghatarozni.
Egyszer u sz amol assal kapjuk, hogy g 0 (z) = ez 1, azaz z = 0-ban lehet
oertek, es itt g 0 (0) = e0 = 1, tehat g-nek minimuma van.
szels
Teh at x+y = 0 eseten mindenhol lokalis minimum lesz, ami nem szigor u
lokalis minimum.
1
2
0
0.5 1 1.5
2 1 0.5 0
abra. Az f (x, y) = ex+y x y hozzarendelessel adott f

14.6. uggveny
grafikonja nehany szintvonallal
172 14. T ltozo
obbva s f nyek sze
uggve lso
erte
k-vizsga
lata
14.3. Megoldand
o feladatok
Az 112. feladatok mindegyikeben hatarozzuk meg az ottani hozzarendelessel
adott f fuggveny szels
1. f (x, y) = 4x + 5y 2 + 6x y 8. 2. f (x, y) = y 2 + 4x2 + 2xy.
2
3. f (x, y) = xex + y 2 . 4. f (x, y) = exy + x + y.

5. f (x, y) = x3 3x2 2y 2 . 6. f (x, y) = 3x x3 2y 2 .
7. f (x, y) = y 4 x4 4xy. 8. f (x, y) = (x2 + y 2 )ey .
p
9. f (x, y) = 2x2 4xy + y 4 . 10. f (x, y) = 2xy 1 4x2 y 2 .
11. f (x, y) = 2x3 + y 3 6x 12y. 12. f (x, y) = xy ln (x2 + y 2 ).
A tov abbi feladatokban illeszkedest vizsgalunk; megpedig azt mondjuk,

hogy az {(xi , yi ), i = 1, 2, . . . , N } R2 ponthalmaz g valos f
uggveny grafi-
konj
at
ol vett negyzetes elterese az
(y1 g(x1 ))2 + (y2 g(x2 ))2 + + (yN g(xN ))2
osszeg.
13. Adjuk meg annak az origon atmeno egyenesnek az egyenletet, amelytol a

{(xi , yi ), i = 1, 2, . . . , N } R2 ponthalmaz negyzetes elterese minimalis!
Feltessz uk, hogy a ponthalmazban van olyan pont, amelyre xi 6= 0.
14. Adjuk meg annak az egyenesnek az egyenletet, amelytol a {(xi , yi ), i =
1, 2, . . . , N } R2 ponthalmaz negyzetes elterese minimalis! Feltessz
uk,
hogy a ponthalmazban van olyan pont, amelyre xi 6= 0.
14.4. Megold
asok
1. ( 43 , 10
1
alis minimuma van, f ( 34 , 10
)-ban lok 1
) = 103
10 .
2. A (0, 0) pontban lok
alis minimuma van, f (0, 0) = 0.
alis minimuma van, f (1, 0) = 1e .
4. Nincs szels
oertek (kritikus pont sem).
5. A (0, 0) pontban lok alis maximuma van, f (0, 0) = 0; (2, 0) kritikus
pont, ott nincs szels
oertek.
6. Az (1, 0) pontban lok alis maximuma van, f (1, 0) = 2; (1, 0) kritikus
pont, ott nincs szels
oertek.
7. (0, 0) az egyetlen kritikus pont, ott nincs szelsoertek.
alis minimuma van, f (0, 0) = 0.
sok
14.4. Megolda 173
9. Az (1, 1) es a (1, 1) pontokban lokalis minimuma van, f (1, 1) =

f (1, 1) = 1.

1 1 1 1
10. A 2 3
, 3

e s az
2 3
, 3
pontokban maximuma van,

1 1 1 1 1
f , =f , = .
2 3 3 2 3 3 3 3

1
A 2 3
, 13 es az 21
3
, 13 pontokban minimuma van,

1 1 1 1 1
f , ,
=f = .
2 3 3 2 3 3 3 3

Megjegyezzuk, hogy a kritikus pontokat az (x, y) : 4x2 + y 2 < 1 hal-
mazon kell keresni.
11. Az (1, 2) pontban lokalis minimuma, a (1, 2) pontban pedig lokalis
maximuma van, f (1, 2) = 20 es f (1, 2) = 20.

12. A 12e , 12e es 12e , 12e pontokban lokalis minimuma van,

1 1 1 1 1
f , =f , = ,
2e 2e 2e 2e 2e

a 12e , 12e es 12e , 12e pontokban lokalis maximuma van,

1 1 1 1 1
f , = f , = .
2e 2e 2e 2e 2e
x1 y1 ++xN yN
13. A kapott egyenes egyenlete y = ax, ahol a = x21 ++x2N
.
14. A kapott egyenes egyenlete y = ax + b, ahol a parameterek megadasahoz
= x1 ++x
az x N
N
es a y = y1 ++y
N
N
jeloleseket hasznaljuk. Ezekkel
(x1 x
)(y1 y) + + (xN x
)(yN y)
b= ,
)2 + + (xN x
(x1 x )2
tov a a = y b
abb x.
15. fejezet
Go
rb
ek
es nevezetes
mennyis
egeik
15.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ebben a fejezetben vektor ertek
u f
uggvenyekkel es az ezekkel kapcsolatos
nevezetes mennyisegekkel foglalkozunk.
15.1. Defincio. Legyen [a, b] R egy valos intervallum. Ekkor a folytonos
: [a, b] Rn f
uggvenyt g
orbe nek nevezz
uk.
Megjegyzesek. Gyakran azonostjak a gorbet ezen f uggveny ertekkeszletevel,
amely akkor jogos, ha kik otj
uk, hogy injektv az (a, b) intervallumon.
Az [a, b] intervallumr ol vett valtozot t-vel, a szerinte vett derivaltat pedig
ponttal fogjuk jelolni. Ez arra is utal, hogy a gyakorlatban egy megfigyelt
mozgo pont palyaja eppen egy gorbe ertekkeszlete.
Haszn aljuk a (t) = (1 (t), 2 (t), . . . , n (t)) jelolest is, amely a t idopont-
ban a (t) egyes koordin at
ait adja meg.
15.2. Definci o. Legyen : [a, b] Rn egy gorbe, amelynek derivaltja
letezik es folytonos az (a, b) intervallumon!
Tegyuk fel meg, hogy valamilyen t (a, b) eseten (t)
6= 0 teljes
ul! Ekkor
a (t)
vektort a g
orbe t-ben vett erintojenek nevezzuk, azaz a gorbet
a (t) pontban (vagy a t helyen) erint o egysegvektor a
(t)

|(t)|

formul
aval adhat
o meg.
A g
orbe (t1 ) es (t2 ) pontok koze eso szakaszanak hossz
a t az
Zt2
|(t)|
dt
t1
integr
allal defini
aljuk.
Ha n = 2, azaz skbeli gorberol van szo, akkor a gorbe t helyen
(vagy (t) pontban) vett gorbuletet azokban a t (a, b) pontokban,
175
176 15. G k e
orbe s nevezetes mennyise
geik
ahol (t)
6= 0, a
| 1 (t)
2 (t) 2 (t)
1 (t)|
|(t)|
3
hanyadossal defini aljuk.

Ha n = 3, azaz a 3 dimenzios terben halado gorberol van szo, akkor
a g orbe t-ben vett g uletet azokban a t (a, b) pontokban, ahol
orb
(t) letezik, tov
abb
a (t)
6= 0, a
|(t)
(t)|
|(t)|
3
h
anyadossal defini
aljuk.
Ha n = 3, azaz a 3 dimenzios terben halado gorberol van szo, akkor
... a
g orbe t-ben vett torzio jat azokban a t (a, b) pontokban, ahol (t)
letezik, tov
abb
a (t)
(t) 6= 0, a
...
((t)
(t)) (t)
|(t)
(t)|2
h
anyadossal defini
aljuk.
Megjegyzesek. A g orbe (t1 ) es (t2 ) kozti hosszanak szemleletes jelentese
a gorbevel lert egyenlet szerint mozgo pont altal t1 es t2 idopontok kozt
megtett u t hossza.
A gorbulet szemleletes jelentese az iranyvaltozas sebessege a gorbe menten.
A torzio pedig azon vektor forgasanak sebesseget adja meg, amely az erin-
t
ovektorra es az egyseg hossz usag
u erintovektor derivaltjabol kapott vektorra
is meroleges.

1. Rajzoljuk fel a : [0, 2] R2 , (t) = (cos(t), sin(t)) hozzarendelessel
megadott gorbe grafikonjat!
amtsuk ki a fenti gorbe erinto egysegvektorat a ( 4 ) es a ()
(a) Sz
pontokban!
(b) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe hosszat a (0) es a () pontok kozott!
(c) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe gorb
uletet minden t eseten!
(d) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe torziojat minden t eseten!
Megold
as.
(a) Tudjuk, hogy
(t)
= t (cos(t), sin(t)) = ( sin(t), cos(t)),
tov
abb
a ebb
ol
q
|(t)|
= |( sin(t), cos(t))| = sin2 (t) + cos2 (t) = 1,
teh
at tetszoleges t [0, ] helyen vett erint

o egysegvektor
( sin(t), cos(t)). Specialisan 4 = 22 , 22 es ()

= (0, 1).
(b) A definci
oban lev o kepletbe helyettestve kapjuk, hogy a vizsgalt
g
orbe (0) es () kozti hossza a kovetkezo:
Z Z
|(t)|
dt = 1 dt = .
0 0
(c) A g
orb ojaban levo kepletbe helyettestve es a |(t)|
ulet definci =1
egyenl
oseget felhasznalva
| 1 (t)
2 (t) 2 (t)
1 (t)|
3
= |sin(t)( sin(t))cos(t)( cos(t))| = 1.
|(t)|

1
t=/4
t= t=0, t=2
0
1 0.5 0 0.5 1
15.1.
abra. Az 1. feladatban adott
gorbe grafikonja es egy-egy erintovektora
a 4 es a () pontokban
2. Rajzoljuk fel a : [0, 4] R2 , (t) = (et cos(t), et sin(t)) hozzarende-

lessel megadott g
orbe grafikonjat!
7
(a) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe erinto egysegvektorat a 4 es a 2 pon-
tokban!
178 15. G k e
geik
(b) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe hosszat!
(c) Sz
Megold
as.
(a) Tudjuk, hogy
= t et cos(t), et sin(t) = et (cos(t) sin(t)), et (sin(t) + cos(t)) ,

(t)
tov
abb
a ebb
ol
q
|(t)|
= e2t (2 sin2 (t) + 2 cos2 (t)) = et 2,
at a t helyen vett erinto egysegvektor 12 (cos(t) sin(t), sin(t) +

teh
cos(t)). Azaz
a t = 4 helyen az erinto egysegvektor (0, 1),
a t = 72 helyen az erinto egysegvektor ( 12 , 12 ).
(b) A definci
oban lev
o kepletbe helyettestve kapjuk, hogy a vizsgalt
g
orbe hossza a kovetkezo:
Z4 Z4
|(t)|
dt = 2et dt = 2(e4 1).
0 0
(c) A g
orb
ulet definci
ojaban levo kepletbe helyettestve, valamint a
(t) = (et (sin(t) + cos(t)), et (cos(t) sin(t)))

es a |(t)|
= 2et egyenlosegeket felhasznalva
| 1 (t)
2 (t) 2 (t)
1 (t)|
=
|(t)|
3
|et (cos(t)sin(t)) et (cos(t)sin(t))et (sin(t)+cos(t)) et ( cos(t)sin(t))|

= =
8e3t
2e2t 1
= = .
8e3t 2et
olje a : [0, 2] R2 , (t) = (t, 2 ch 2t ) hozzarendelessel megadott

3. Jel
g
orbet!
(a) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe erinto egysegvektorat az 1 helyen!
(b) Sz
(c) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe gorbuletet minden t eseten!
4
x 10
2
0 t=0 t=4
t=7/2
6
10
0.5 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3
5
x 10
15.2.
abra. A 2. feladatban adott gorbe grafikonja es egy erintovektora
a 7
2 pontban
Megold
as.
(a) Tudjuk, hogy

t t
(t)
= t t, 2 ch = 1, sh ,
2 2
tov
abb
a ebb
ol
s
t t
|(t)|
= 1 + sh2 = ch ,
2 2

1 t

teh
at a t helyen vett erinto egysegvektor ch( 2t )
, th 2 .
(b) A definci
oban lev
g
Z2 Z2 2
t t 1
|(t)|
dt = ch dt = 2 sh = 2 sh(1) = e .
2 2 0 e
0 0
(c) A g
orb ojaban levo kepletbe helyettestve, es a |(t)|
ulet definci =
ch 2t , valamint a

1 t
(t) = 0, ch ,
2 2
180 15. G k e
geik
egyenl oseget felhasznalva kapjuk, hogy

1 t
| 1 (t)
2 (t) 2 (t)
1 (t)| ch 1 1
2 2
= 3
= = .
|(t)|
3
ch 2 t
2 ch2 t
2
1 + ch(t)
3 t=2
2.6
2.2 t=1
t=0
1.8
0 0.5 1 1.5 2
15.3.
a (1) pontban
4. Legyen f : [t1 , t2 ] R olyan folytonos f

uggveny, amely (t1 , t2 )-ben ket-
szer derivalhato! Adjuk meg a grafikonjat egy gorbekent, es rjunk fel
kepletet a grafikon hosszanak, valamint gorb
uletenek kiszamtasara!
Megold as. Tudjuk, hogy a grafikon a (t, f (t)) alak u pontok halmaza,
vagyis az megadhat o mint a : [t1 , t2 ] R2 , (t) = (t, f (t)) gorbe
ertekkeszlete. p
Ekkor |(t)|
= |(1, f 0 (t))| = 1 + [f 0 (t)]2 , tehat a grafikon hossza
Zt2 p
1 + [f 0 (t)]2 dt.
t1
Mivel (t) = (0, f 00 (t)), a grafikon gorb

ulete a (t, f (t)) pontban
|f 00 (t)| |f 00 (t)|
3
=p 3.
|(t)|
1 + [f 0 (t)]2
5. Hatarozzuk meg az f (t) = ch(t) hozzarendel essel megadott f

uggveny
1 1

grafikonj at az ln(6), 3 + 12
anak hossz es az ln(6), 3 + 12 pontok
k
oz
ott! Adjuk meg a gorb
uletet is a (0, 1) pontban!
Megold
as. Itt a (t1 , t2 ) intervallumnak (ln(6), ln(6)) felel meg. A grafi-
kon hossz
ara vonatkoz o keplet szerint
ln(6)
Z ln(6)
Z ln(6)
Z
p q
2
1+ [f 0 (t)]2 dt = 1 + sh (t) dt = cht dt =
ln(6) ln(6) ln(6)
1
= sh(ln(6)) sh(ln(6)) = 6 .
6
A fenti keplet szerint a grafikon gorb
ulete a (0, 1) pontban
|f 00 (0)| ch(0)
p 3 = ch(0)3 = 1.
1 + [f 0 (0)]2
6. Hatarozzuk meg az osszes olyan ketszer derivalhato f : [t1 , t2 ] R

f
uggvenyt, amely grafikonjanak gorb
ulete nulla!
Megold as. Mivel a gorb
ulet a (t, f (t)) helyen a fenti keplet szerint
00
|f (t)|
0 2
3 , ez pontosan akkor nulla minden t (t1 , t2 ) eset en, ha
1+[f (t)]
f 00 (t) = 0. Vagyis ekkor f 0 konstans, tehat f (t) = at + b alak
u vala-
milyen a es b konstansokkal.
7. Legyen f : [t1 , t2 ] [s1 , s2 ] derivalhato szigor uan monoton novo
f
uggveny! Igazoljuk, hogy f grafikonjanak hossza ugyanannyi, mint az
f 1 : [s1 , s2 ] [t1 , t2 ] inverz f
uggveny grafikonjanak hossza!
Megold
as. Tudjuk, hogy a grafikon hossza
Zt2 p
1 + [f 0 (t)]2 dt,
t1
tov
abb aljuk az (f 1 )0 (f (t)) = f 01(t) azonossagot. Mivel f szi-
a felhaszn
gor
uan monoton n ovo, az s = f (t) u j valtozo bevezetesevel az inverz
f
uggveny grafikonj
anak hosszara azt kapjuk, hogy
fZ(t2 ) Zt2 p
p
1+ [(f 1 )0 (s)]2 ds = 1 + [(f 1 )0 (f (t))]2 f 0 (t) dt =
f (t1 ) t1
Zt2 Zt2 p
s 2
1
= 1+ 0 f 0 (t) dt = [f 0 (t)]2 + 1 dt,
f (t)
t1 t1
ahogy azt igazolni akartuk.

182 15. G k e
geik
8. Fejezzuk ki az el ozo feladatban szereplo f 1 f

uggveny gorb
uletet f gor-
b
uletenek segtsegevel!
|f 00 (t)|
Megold ulete t-ben
as. Tudjuk, hogy f gorb 3 .
1+[f 0 (t)]2
A fenti (f 1 )0 (f (t)) = 1
f 0 (t) azonossag mindket oldalat derivalva akkor
1
(f 1 )00 (f (t)) f 0 (t) = f 00 (t).
[f 0 (t)]2
at f 1 g
Teh orb
ulete f (t)-ben

[f 0 (t)]3 f 00 (t)
1
1 00
|[f ] (f (t))| |f 00 (t)|
p 3 = q 3 = p 3,
1 + [f 1 ]0 (f (t))2 1 + f 01(t)
2 1 + [f 0 (t)]2
ami azonos az f f
uggveny t-beli gorb
uletevel.
9. Rajzoljuk fel a : [0, 6] R2 , (t) = (cos(t), sin(t), t) hozzarendelessel
megadott gorbe grafikonjat!
(a) Sz
amtsuk ki a fenti gorbe erinto egysegvektorat a () es a (4)
pontokban!
(b) Sz
(c) Sz
(d) Sz
Megold
as.
(a) Tudjuk, hogy
(t)
= t (cos(t), sin(t), t) = ( sin(t), cos(t), 1),
tov
abb
a ebb
ol
q
|(t)|
= |( sin(t), cos(t), 1)| = sin2 (t) + cos2 (t) + 1 = 2,
teh
at a t helyen vett erinto egysegvektor 1 ( sin(t), cos(t), 1).
2
(b) A definci
oban lev
g
Z6 Z6
|(t)|
dt = 2 dt = 6 2.
0 0
(c) Tudjuk, hogy

(t) = ( cos(t), sin(t), 0),
valamint
(t)
(t) = (0 + sin(t), cos(t) + 0, sin2 (t) + cos2 (t)).
A gorb
uletdefinci
ojaban levo kepletbe helyettestve, es ezt, valamint
a |(t)|
= 2 egyenloseget felhasznalva a keresett mennyiseg

|(t)
(t)| |(sin(t), cos(t), 1)| 2 1
3
= 3 = 3 = .
|(t)|
2 2 2
(d) A torzi
o kisz amt as
ara felrt kepletbol, valamint a (c) reszben felrt
mennyisegek segtsegevel azt kapjuk, hogy a gorbe t-beli torzioja
...
((t)
(t)) (t) (sin(t), cos(t), 1) (sin(t), cos(t), 0) 1
= = .
|(t)
(t)|2 | 2| 2 2
t=6
20
15
10
t= t=0
0
1
0.5
1
0
0.5
0.5 0
1 0.5
1.5 1
2 1.5
15.4.
a () pontban

10. Rajzoljuk fel a : [0, 4] R2 , (t) = (et cos(t), et sin(t), 2t) hoz-
z
arendelessel megadott gorbe grafikonjat!
amtsuk ki a fenti gorbe erinto egysegvektorat a 2 es a 3

(a) Sz 2
pontokban!
184 15. G k e
geik
(b) Sz
(c) Sz
(d) Sz
Megold
as.
(a) Tudjuk, hogy

(t)
= t (et cos(t), et sin(t), 2t)

= (et ( sin(t) cos(t)), et ( sin(t) + cos(t)), 2),
tov
abba ebb
ol
p
|(t)|
= e2t (( sin(t) cos(t))2 + ( sin(t) + cos(t))2 ) + 2 =
p
= 2e2t + 2,
teh
at a t helyen vett erinto egysegvektor
1
et ( sin(t) cos(t)), et ( sin(t) + cos(t)), 2 .
2e2t +2
Kisz
amtjuk meg a tobbi derivaltat is:

(t) = et sin(t) + cos(t) cos(t) + sin(t) ,

et sin(t) cos(t) cos(t) sin(t) , 0 =
= (2et sin(t), 2et cos(t), 0),
tov
abb
a
...
(t) = 2et sin(t), 2et cos(t), 0 =

= 2et (cos(t) sin(t)), 2et (sin(t) + cos(t)), 0 .

(b) A definci
oban lev
g
Z4 Z4p
|(t)|
dt = 2e2t + 2 dt.
0 0
Ennek kisz
amt
as
at tobb lepesben vegezz
uk.
qEl
oszor az et = sh(x) helyettestest alkalmazzuk, ahol chx =

1 + sh2 (x) = 1 + e2t , tovabba et dt = ch(x) dx, azaz
ch(x)
dt = et ch(x) dx = dx,
sh(x)
R 1 1+ch(x)
majd felhaszn aljuk, hogy sh(x) = 12 ln 1ch(x) .
A helyettestest hasznalva tehat
Z p Z q
2t 2 ch(x)
2e + 2 dt = 2sh (x) + 2 dx =
sh(x)
Z ch2 (x) Z 1 + sh2 (x)
= 2 dx = 2 dx =
sh(x) sh(x)
Z
1
= 2 + sh(x) dx =
sh(x)

1 1 + ch(x)
= 2 ln + ch(x) =
2 1 ch(x)
!
1 1 + 1 + e2t p
= 2 ln + 1 + e2t ,
2 1 1 + e2t
vagyis
Z4p " !#4
1 1 + 1+e2t p
2e2t +2 dt = 2 ln + 1+e2t =
2 1 1+e2t
0 0
!
1 1+ 1+e8 p 1 1 + 2
= 2 ln + 1+e8 ln 2 .
2 1 1+e8 2 1 2
(c) A g
orb
ulet kisz
amt
asahoz eloszor az alabbi mennyisegat adjuk meg:
(t)
(t) =

= et ( sin(t) cos(t)), et ( sin(t) + cos(t)), 2
2et sin(t), 2et cos(t), 0 =

= 2 2et cos(t), 2 2et sin(t),

2e2t cos2 (t) + sin(t) cos(t) + sin2 (t) sin(t) cos(t) =

= 2 2et cos(t), 2 2et sin(t), 2e2t =

= 2et 2 cos(t), 2 sin(t), et ,

vagyis
q p
|(t)
(t)| = 2et 2 cos2 (t) + 2 sin2 (t) + e2t = 2et 2 + e2t .
A g orb
uletdefinci
ojaban levo kepletbe helyettestve, es ezt, valamint
a |(t)|
= 2e2t + 2 egyenloseget felhasznalva a keresett mennyiseg

|(t)
(t)| 2et 2 + e2t
3
= .
|(t)|
2e2t + 2
186 15. G k e
geik
(d) A torzi
o kisz
amt
as ara felrt kepletbol, valamint a (c) reszben felrt
mennyisegek segtsegevel azt kapjuk, hogy a gorbe t-beli torzioja
...
((t)
(t)) (t)
=
|(t)
(t)|2

2et ( 2 cos(t), 2 sin(t), et ) (2et (cos(t) sin(t)), 2et (sin(t) + cos(t)), 0)
= =
4e2t (2 + e2t )

2 cos(t)(cos(t) sin(t)) + 2 sin(t)(sin(t) + cos(t)) 2
= = .
2 + e2t 2 + e2t
8
t=4
t=/2
t=0
0 1
0.4 0.2 0 0
1
15.5.
a 2 pontban
11. Adott : [t1 , t2 ] Rn es s Rn eseten a s : [t1 , t2 ] Rn -nel jelolt

s (t) = s + (t) hozzarendelessel definialt gorbet eltoltjanak nevezz
uk.
Igazoljuk, hogy ennek hossza ugyanaz, mint hossza!
Megold
as. Mivel s = es s = , ezert
Zt2 Zt2
| s (t)| dt = |(t)|
dt,
t1 t1
teh
at a ket g
orbe hossza valoban ugyanannyi.
sok
15.4. Megolda 187
15.3. Megoldand
o feladatok
Az 110. feladatokban hat
arozzuk meg az adott gorbek erinto egysegvektorat
minden lehetseges pontban, a gorbek vhosszat, gorb
ulet
uket es 3 dimenzios
esetben a torzi
ot is!
1. : [0, 4] R2 , (t) = (1 t, 1 + t).
2. : [0, 4] R2 , (t) = (cos(2t), sin(2t)).

3. : [0, 8] R2 , (t) = et sin(2t), et cos(2t) .
4. : [0, 2] R2 , (t) = cos2 (t), sin2 (t) .

3 2
5. : [0, 2] R2 , (t) = t3 , t2 .
6. : [1, 3] R3 , (t) = (t, 2 t, 1 + 2t).
7. : [0, 3] R3 , (t) = ( sin(2t), cos(2t), 2t).
8. : [0, ln(4)] R3 , (t) = (sh(t), ch(t), t).

9. A : [0, ln(2)] R3 , (t) = et cos(t), et sin(t), t gorbe eseten csak az
vhossz
at es a torzi
oj
at szamoljuk ki!
10. Adott : [t1 , t2 ] Rn es c R eseten a c : [t1 , t2 ] Rn -nel jelolt

es c (t) = c(t) hozz arendelessel definialt gorbe eseten szamtsuk ki c
hosszat es g
orb
uletet hasonlo mennyisegeinek f uggvenyeben!
A 1113. feladatokban R2 -beli f
uggvenygrafikonok tulajdonsagait vizsgal-
juk.
11. Hatarozzuk meg az f (x) = x2 + 1 hozzarendelessel adott f
uggveny gra-
fikonj
anak hossz
at a (0, 0) es (1, 2) pontok kozott!
12. Hatarozzuk meg az f (x) = ln(cos(x)) hozzarendelessel adott f uggveny
grafikonj at a (0, 0) es ( 4 , ln(2)
anak hossz 2 ) pontok k
o z
o tt!
13. Hatarozzuk meg az f (t) = arch(t) hozzarendelessel megadott f uggveny
grafikonj
anak hossz at az (1, 0) es a (3, arch(3)) pontok kozott! Adjuk
meg a gorb
uletet is minden pontban!
15.4. Megold
asok

1. Ivhossz: 4 2, g
orb
ulet: 0.
2. Ivhossz: 8, g
orb
ulet: 1.
8
3. Ivhossz: 5(e 1), gorb ulet: 2 et .
5
188 15. G k e
geik

4. Ivhossz: 4 2 , g
orb
ulet: 0.

5. Ivhossz: 5 51
3 , g
orb
ulet: 1 3.
t t2 +1

6. Ivhossz: 2 6, g orbulet: 0, torzio: 0.

7. Ivhossz: 6 2, g orbulet: 12 , torzio: 12 .

8. Ivhossz: 15
8 2 , g
orbulet: 2ch1 2 t , torzio: 2ch1 2 t .

9. Ivhossz: arth 13 3 arth 31 + 3, torzio: 0.

10. Az vhossz |c|-szeresere no, a gorb

ulet |c|-ed reszere csokken.

11. 25 14 ln( 5 2) = 25 + 41 arsh(2).

12. ln(1 + 2).
13. 2.
16. fejezet
Potenci
alfu
ggv
eny,
vonalintegr
al
16.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ebben a fejezetben mindenhol feltessz uk, hogy D(f ) Rn egy csillagszer
u
nylt halmaz, azaz olyan, amelynek van olyan x pontja, hogy minden y
D(f ) eseten az x es y pontokat osszekoto szakasz is y D(f )-ben van.
16.1. Defincio. Azt mondjuk, hogy az F vektorfuggveny az f vektormezo

al ja, ha F = f teljes
potenci ul minden x D(f ) pontban.
t
16.1. All as. Ha az f vektormez
o koordin
ataf
uggvenyei folytonosan deri-
v
alhat
ok, tov
abb
a
n = 2 es 2 f1 = 1 f2 , akkor f -nek van potenci
alja,
n = 3 es 2 f3 3 f2 = 3 f1 1 f3 = 1 f2 2 f1 = 0, akkor f -nek van
potencialja.
16.2. Defincio. Legyen adott egy r : [a, b] Rn folytonosan derivalhato

g
orbe es egy f vektormez o. Ekkor az f f
uggveny r g
orbe menti integr
al jat a
k
ovetkezo egyenl
oseggel definialjuk:
Z Zb
f := f (r(s)) r(s)
ds.
r a
t
16.2. All as.R Ha letezik f -nek potenci ol, emellett R(r)
alja, amelyet F jel
D(F ), akkor f = F (r(b)) F (r(a)); speci alisan, ha az r gorbe z
art, azaz
r R
r(a) = r(b), akkor f = 0.
r
Megjegyzesek. Ha f egy er oteret jelol, akkor a fenti vonalintegral az eroter

altal vegzett munk
at adja meg az r gorbe menten.
A fenti
allt
asban mindegy, melyik potencialt valasztjuk, az eredmeny min-
den esetben ugyanaz.
189
190 lf
16. Potencia ny, vonalintegra
uggve l

1. Van-e potenci
alja az f (x, y) = (y, x) hozzarendelessel adott f
uggveny-
nek? Ha van, keress
uk meg!
Megoldas. Tudjuk, hogy 2 f1 (x, y) = y (y) = 1, tovabba 1 f2 (x, y) =
x x = 1, vagyis, mivel ezek nem egyenlok, a fenti f f
uggvenynek nincsen
potencialja.
2. Van-e potenci
alja az f (x, y) = (y + 1, x) hozzarendelessel adott f
ugg-
venynek? Ha van, keress
uk meg!
Megold as. Tudjuk, hogy 2 f1 (x, y) = y [y + 1] = 1, tovabba 1 f2 (x, y) =
x x = 1, vagyis, mivel ezek egyenlok, a fenti f f uggvenynek van poten-
ci
alja.
Ha F a keresett potenci al, akkor nyilvan
1 F (x, y) = f1 (x, y) = y + 1,
vagyis Z
F (x, y) = y + 1 dx = xy + x + C(y), (16.1)
ahol C tetszoleges deriv

alhato valos f
uggveny.
Masreszt ha F a potencialf
uggveny, akkor
f2 (x, y) = 2 F (x, y) = y [xy + x + C(y)] = x + C 0 (y),
at C 0 (y) = 0, vagyis C(y) = c, ahol c tetszoleges konstans. A megoldas

teh
teh
at az F f uggveny (16.2)-beli alakjabol
F (x, y) = xy + x + c,
ahol c tetsz
oleges konstans.
3. Van-e potenci alja az f (x, y) = (y 2 cos(xy), xy cos(xy) + sin(xy)) hozza-
rendelessel adott f
uggvenynek? Ha van, keress uk meg!
Megold
as. Tudjuk, hogy
2 f1 (x, y) = y [y 2 cos(xy)] = 2y cos(xy) xy 2 sin(xy),
tov
abb
a
1 f2 (x, y) = x [xy cos(xy) + sin(xy)] = y cos(xy) xy 2 sin(xy) + y cos(xy),
amelyek megegyeznek, tehat van potencial.

Ha F a keresett potenci
al, akkor nyilvan
1 F (x, y) = f1 (x, y) = y 2 cos(xy),

5
5 0 5
20
10
10
20
5
2 4
5 2 0
4
16.1.
abra. A 2. feladatban szereplo f f
uggveny nehany pontban (fent)
es potenci
alf
uggvenyenek grafikonja (lent)
vagyis Z
F (x, y) = y 2 cos(xy) dx = y sin(xy) + C(y), (16.2)
ahol C : R R tetszoleges f uggveny.

uggveny, akkor
f2 (x, y) = 2 F (x, y) = y [y sin(xy) +C(y)] = sin(xy) +xy cos(xy) +C 0 (y),
at C 0 (y) = 0, vagyis C(y) = c, ahol c tetszoleges konstans. A megoldas

teh
teh
at az F f uggveny (16.2)-beli alakjabol
F (x, y) = y sin(xy) + c,
ahol c tetsz
oleges konstans.
4. Van-e potenci
alja az f (x, y, z) = (yz + y, xz + x, 1 + xy) hozzarendelessel
adott vektormezonek? Ha van, keress uk meg!
192 lf
uggve l
Megold
as. Tudjuk, hogy
y f3 (x, y, z) z f2 (x, y, z) = x x = 0,
tov
abb
a
z f1 (x, y, z) x f3 (x, y, z) = y y = 0,
valamint
x f2 (x, y, z) y f1 (x, y, z) = z z = 0,
vagyis a fenti
allt
as ertelmeben f -nek van potencialja. Ennek kiszam-
t
as
ahoz feltessz
uk, hogy F a keresett potencial. Ekkor nyilvan
x F (x, y, z) = f1 (x, y, z) = yz + y,
vagyis Z
F (x, y, z) = yz + y dx = xyz + xy + C(y, z), (16.3)
ahol C tetszoleges deriv

alhato vektor-skalar f
uggveny.
uggveny, akkor
f2 (x, y, z) = y F (x, y, z) = y [xyz + xy + C(y, z)] = xz + x + y C(y, z),
tehat y C(y, z) = 0. Mivel D(f ) csillagszer u, ennek masodik valtozora

es
o vet
ulete intervallum, ezert C(y, z) = C(z) alak u, ahol C egy derival-
hato val
os f
uggveny. Ezzel az (16.3) alakbol F (x, y, z) = xyz +xy + C(z),
tehat

f3 (x, y, z) = z F (x, y, z) = z [xyz + xy + C(z)] = xy + C 0 (z),
azaz C 0 (z) = 1. Innen nyerj

uk, hogy C(z) = z + c, ahol c tetszoleges
konstans. Igy tehat azt kaptuk, hogy
F (x, y, z) = xyz + xy + z + c,
ahol c tetsz
oleges konstans.
5. Legyen f (x, y) = (x y 1, x + y + 1), tovabba az r : [0, 2] R2 goRrbe
az r(s) = (cos(s), sin(s)) hozzarendelessel megadva! Szamtsuk ki az f
r
integr
alt!
Megold
as. A fenti kepletben szereplo mennyisegeket felrva
f (r(s)) = cos(s) sin(s) 1, cos(s) + sin(s) + 1,
tov
abb
a
r(s)
= ( sin(s), cos(s)),
teh
at a definci
oban szereplo keplet szerint
Z Z2

f= cos(s)sin(s)1, cos(s) + sin(s) + 1 sin(s), cos(s) ds =
r 0
Z2
= cos(s) sin(s) + sin2 (s) + sin(s) + cos2 (s)+
0
+ sin(s) cos(s) + cos(s) ds =
Z2
= 1 + sin(s) + cos(s) ds = [s cos(s) + sin(s)]2
0 = 2.
0
6. Legyen f (x, y, z) = (y 1, x + 1, 2), tovabba az r : [0, 3] R2 gorbeRaz

r(s) = (cos(s), sin(s), s) hozzarendelessel megadva! Szamtsuk ki az f
r
integr
alt!
Megold
as. A fenti keplet szerint
Z Z3
f = (sin(s) 1, cos(s) + 1, 2) ( sin(s), cos(s), 1) ds =
r 0
Z3
= sin2 (s) + sin(s) + cos2 (s) + cos(s) + 2 ds =
0
Z3
= 2 + sin(s) + cos(s) + cos 2s ds =
0
3
1
= 2s cos(s) sin(s) sin(2s) =
2 0
= 6 + 1 + 1 = 6 + 2.
uk fel, hogy f -nek letezik potencialja, valamint R(r)

7. Tegy R D(f ) teljes
ul
valamilyen r : [t1 , t2 ] Rn gorbere. Igazoljuk, hogy az f integral ekkor
r
csakis r(t1 ) es r(t2 ) erteketol f
ugg, attol viszont nem, hogy a gorbe mas
pontokban milyen ertekeket vesz fel!
Megold
as. Mivel a bevezetoben szereplo alltas feltetelei teljes
ulnek, ezert
Z

f = F r(t2 ) F r(t1 ) ,
r
194 lf
uggve l
ami adott f eseten val

oban csakis az r(t1 ) es r(t2 ) ertekektol f
ugg.
8. Legyen f (x, y) = (y 2 , 2xy), tovabba az r : [0, ] R2 gorbe
R az r(s) =
(sin(2s), cos(2s)) hozzarendelessel megadva! Szamtsuk ki a f integralt!
r
Megold
as. Egyszer
u sz
amolassal kapjuk, hogy
y f1 (x, y) = y y 2 = 2y es x f2 (x, y) = x 2xy = 2y,
vagyis a potencialf
uggvenyekre vonatkozo alltas szerint f -nek letezik
potenci
alja. Tudjuk tovabba, hogy a fenti r gorbe zart, mert
r(0) = (sin(0), cos(0)) = (sin(2), cos(2)) = r()

R
Ekkor viszont a fenti
alltas alapjan az f integral nulla.
r
2 2
9. Legyen f (x,
s
), tovabba az r : [0, 1] R gorbe az r(s)R=
y)s= (2xy, x
e sin 2 s , e cos(s) hozzarendelessel megadva! Szamtsuk ki az f
r
integr
alt!
Megold
as. Egyszer
u sz
2 f1 (x, y) = y 2xy = 2x es 1 f2 (x, y) = x x2 = 2x,
vagyis a potenci alf

potenci alja. Vagyis a bevezeoben szereplo alltas miatt a keresett integral
erteke F (r(1)) F (r(0)), ahol F az f f uggveny egy potencialja.
Ezek ut an m ar csak az F potencialt kell meghataroznunk. Ha 1 F (x, y) =
f1 (x, y) = 2xy, akkor
Z
F (x, y) = 2xy dx = x2 y + C(y),
ahol C : R R tetsz
oleges. Ekkor
f1 (x, y) = 2 F (x, y) = 2xy + C 0 (y),
tehat C konstans f
uggveny, vagyis egy potencialf
uggveny az F (x, y) =
x2 y. Kapjuk teh
at, hogy a keresett integral

1
F e, F (0, 1) = e.
e
10. Legyen f (x, y) = ( x2y x

abba az r : [0, 1] R2 gorbe az
+y 2 , x2 +y 2 ), tov
r(s) = (cos(s), sin(s)) hozzarendelessel megadva! Szamtsuk ki a gorbe
R
menti integr
al definci
oja alapjan az f integralt! Nincs f -nek primitv
r
f
uggvenye? Nem kellene emiatt nullat kapnunk?
Megold
as. A definci
o szerint
Z Z2 Z2
f = ( sin(s), cos(s)) ( sin(s), cos(s)) ds = 1 ds = 2.
r 0 0
Fenn
all, hogy
y 2 x2
2 f1 (x, y) = 1 f2 (x, y) = ,
x2 + y 2
azonban sem az eredeti f f uggveny, sem a primitv fuggveny nincs a (0, 0)
helyen ertelmezve. S ot, nem is lehet itt u gy definialni, hogy f folytonos
legyen. A megadott z art gorbe emiatt nem lehet egy olyan tartomany-
nak resze, amely csillagszer u, hiszen annak az atellenes pontjait ossze-
kot
o szakaszok egyike sincs a tartomanyban. Ezzel a fejezet elejen tett
alapfelteves ser
ul meg, es az emltett azonossagok ekkor nem ervenyesek.
11. Sz
amtsuk ki az (1,
0) es a (1,
0) pontokat osszekoto egysegkor ve men-
2y
ten az f (x, y) = x22x
+y 2 , x2 +y 2 hozzarendelessel adott fuggveny integ-
ralj
at! Mindegy, hogy a ket lehetseges korv koz
ul melyiken szamolunk?
Megold as. Az el ozo peldaval ellentetben itt akar a pozitv, akar a ne-
gatv y koordin at akkal rendelkezo korveket tekintj uk, a megfelelo nylt
felkor
ok olyanok, hogy ott f ertelmezve van, es mint latni fogjuk, a
megfelel o primitv f uggvenyek is. Egyszer u szamolassal kapjuk, hogy
4xy 2y 4xy
2 x22x+y 2 = 2
(x +y )2 2 , valamint 1 2
x +y 2 = (x +y 2 )2 , vagyis a fenti f f
2 ugg-
venynek van potenci alja. Ekkor a megoldas a bevezeto reszben szereplo
as szerint F (1, 0) F (0, 1), ahol F az f f
allt uggveny egy potencialja.
Ezek ut an mar csak az F potencialt kell meghataroznunk. Ha 1 F (x, y) =
f1 (x, y) = x22x +y 2 , akkor
Z
2x
F (x, y) = dx = ln(x2 + y 2 ) + C(y),
x2 + y 2
ahol C : R R tetsz
oleges. Ekkor
2y
f1 (x, y) = 2 F (x, y) = + C 0 (y),
x2 + y2
teh
at C konstans f uggveny, vagyis egy potencialfuggveny az F (x, y) =
ln(x2 + y 2 ). Kapjuk teh
at, hogy a keresett integral
F (1, 0) F (0, 1) = ln(1) ln(1) = 0

196 lf
uggve l
ak
ar az egyik, ak
ar a m
asik lehetseges felkorven szamoljuk ki.
12. Legyen f (x, y, z) = (yz + 1, xz, xy 1), tovabba az r : [0, 2] R3
g
orbe az r(s) = (sin(s),
R cos(s), sin(s)+cos(s)) hozzarendelessel megadva!
Sz
amtsuk ki az f integralt!
r
Megold
as. Egyszer
u sz
f (x, y, z) = (x x, y y, z z) = 0,
vagyis a potencialf
potenci
alja. Tudjuk tovabba, hogy a fenti r gorbe zart, mert
r(0) = (sin(0), cos(0), sin(0) + cos(0)) =

= (sin(2), cos(2), sin(2) + cos(2)) = r(2).
Z
Ekkor viszont a fenti
alltas alapjan az f integral nulla.
r
16.3. Megoldand
o feladatok
Az 14. feladatokban vizsg aljuk meg, hogy az egyes hozzarendelesekkel meg-
adott f fuggvenyeknek van-e potencialja! Ha van, keress uk meg!
2 2
y x 2xy y2 xy
1. f (x, y) = (x2 +y2 )2 , (x2 +y2 )2 . 2. f (x, y) = (x2 +y2 )2 , (x2 +y 2 )2 .
2
3. f (x, y, z) = (xyz, xz, xy 2z). 4. f (x, y, z) = z z+y+1 x 2xyz
2 +1 , z 2 +1 , (z 2 +1)2 .
Az 514. feladatokban sz amtsuk ki az egyes hozzarendelesekkel definialt

f f
uggvenyek vonalintegr
alj
at az adott r gorbek menten!
5. r : [0, ] R2 , r(t) = (cos(2t), sin(2t)), f (x, y) = (xy1, x+y+1).
6. r : [0, ] R2 , r(t) = (cos(t), sin(t)), f (x, y) = (2xy, x2 ).
7. r : [0, ] R2 , r(t) = (et cos(t), et sin(t)), f (x, y) = (1, 1).
8. r : [0, ln 2] R2 , r(t) = (et cos(t), et sin(t)), f (x, y) = (y, x).
9. r : [0, 2] R2 , r(t) = (cos(t), sin(2t)), f (x, y) = (y 2 , 2xy + 3).
10. r : [0, ] R2 , r(t) = cos2 (t), e sin t , f (x, y) = (x + 1)ex+y , xex+y .

11. r : [0, 4] R3 , r(t) = (cos(t), sin(t), t), f (x, y, z) = (1, 1, 1).

12. r : [0, ] R3 , r(t) = (cos(t), sin(t), t2 ), f (x, y) = (x, y, z).
13. r : [0, 2] R3 , r(t) = (cos(t), sin(t), t(t 2)),
f (x, y, z) = (yz yexy , xz xexy , xy).
sok
16.4. Megolda 197
14. r : [0, 1] R3 , r(t) = (t2 t, t t3 , t

t2 ),
x y
f (x, y, z) = (1+x2 +y 2 )2 , (1+x2 +y 2 )2 , 1 .
16.4. Megold
asok
Potencialok kisz
amt as
asra vonatkozo feladatok megoldasai:
x
1. F (x, y) = x2 +y 2. 2. Nincs potencial.
xy
3. Nincs potenci
al. 4. F (x, y, z) = z 2 +1 + x.
Vonalintegr
alok kisz
amt
as
asra vonatkozo feladatok megoldasai:
5. 2. 6. 0 (van potencial, r zart).
7. e 1. 8. 3.
9. 0 (van potenci
al, r z
art). 10. 0 (van potencial, r zart).
4
11. 4. 12. 2 .
13. 0 (van potenci
al, r z
art). 14. 0 (van potencial, r zart).
Megjegyzes. A 10. feladatot a defincioban szereplo integral kiszamtasaval
nem tudjuk megkapni, mert az ehhez sz ukseges primitv f
uggvenyeket az is-
mert elemi fuggvenyek segtsegevel nem tudjuk megadni.
17. fejezet
T
obbsz
or
os integr
alok
17.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
Ebben a fejezetben vektor-skalar f uggvenyek valamilyen Rn halmazon
vett integralj
anak kiszamt
asaval foglalkozunk.
Konkret ket- es h
aromdimenzios esetekre szortkozunk, amikor korlatos
es nylt vagy zart, emellettR f folytonos es korlatos az halmazon. Ekkor
igazolhato, hogy a vizsgalt f integral ertelmes.

R
Megjegyzes. Ha f egy anyag s
ur
useget jeloli, akkor az f integral az tarto-

manyban lev oossz-anyagmennyiseget adja meg. Igy ha f = 1, akkor a fenti
integr
allal az tartomany terfogatat nyerj uk.
Hasonloan, ha f egy val
oszn
usegi valtozohoz tartozo s
ur
usegf
uggveny, ak-
kor a fenti integr
al annak valoszn
useget adja meg, hogy a valtozo erteke az
halmazba esik.
Szorzat alak
u tartom
anyok esete. Ekkor az tartomanyon vett integralt egy-
szer
uen intervallumon vett integralok egymasutanjakent szamthatjuk ki.
Ha = [a1 , a2 ] [b1 , b2 ] R2 , akkor

Z Zb2 Za2 Za2 Zb2
f (x, y) = f (x, y) dx dy = f (x, y) dy dx,

b1 a1 a1 b1
ahol a jobb oldalon lev

o egymas utan vett integralok koz
ul barmelyik
haszn
alhat
o a sz
amolashoz.
oan, ha = [a1 , a2 ] [b1 , b2 ] [c1 , c2 ] R3 , akkor

Hasonl

Z Zc2 Zb2 Za2
f (x, y) = f (x, y, z) dx dy dz

c1 b1 a1
199
200 17. T
obbsz
or lok
os integra
Megjegyzes. A fentiekben hasznalt zarojelek csak az egyes valtozok szerint

vett integr
al
asok sorrendjet jelolik, amit a fenti ket egyenloseg miatt altalaban
elhagyunk a kesobbiekben.
F
uggvenygrafikonok
altal hat
arolt tartom
anyok (norm
altarom
anyok) esete.
Ha = {(x, y) : x [a1 , a2 ], h1 (x) y h2 (x)} alak u valamilyen adott
h1 , h2 : R R tpus
u folytonos f uggvenyekkel, akkor

Z hZ2 (x)
Za2

f (x, y) = f (x, y) dy dx.

a1 h1 (x)
Ha = {(x, y, z) : x [a1 , a2 ], y [b1 , b2 ], h1 (x, y) z h2 (x, y)} alak

u
valamilyen adott h1 , h2 : R2 R tpus u folytonos f uggvenyekkel, akkor

Z Za2
Zb2 h2Z(x,y)

f (x, y, z) = f (x, y, z) dz dy dx.

a1 b1 h1 (x,y)
Ha = {(x, y, z) : x [a1 , a2 ], g1 (x) y g2 (x), h1 (x, y) z h2 (x, y)} ala-

u valamilyen adott g1 , g2 , h1 , h2 : R2 R tpus
k u folytonos fuggvenyek-
kel, akkor

Z Za2 h2Z(x,y)
gZ2 (x)

f (x, y, z) = f (x, y, z) dz dy dx.

a1 g1 (x) h1 (x,y)
Megjegyzes. Termeszetesen lehetseges, hogy egy ketdimenzios tartomanyt u

gy
tudunk fuggvenygrafikonok altal hatarolt tartomanykent megadni, hogy y
v
altozik egy intevallumban, a lehetseges x ertekekre pedig valamilyen h1 es
uggvenyekkel h1 (y) x h2 (y) teljes
h2 f ul. Ekkor

Z hZ2 (x)
Za2

f (x, y) = f (x, y) dx dy.

a1 h1 (x)
Integr
altranszform aci
ok. A legtobb tartomany a fenti alakban megadhato,
azonban a megfelel o keplettel valo szamolas gyakran bonyolult. Ezert a szor-
zat alak
u tartom anyok esetere probaljuk meg visszavezetni a szamolast.
Ehhez egy : Q k olcsonosen egyertelmu f
uggvennyel teremtunk kap-
csolatot a ket tartomany k ozott, amely fuggvenyrol feltessz
uk, hogy minden
1 , 2 , . . . , n koordinataf
uggvenye folytonosan derivalhato. Hasznaljuk meg
ezzel kapcsolatban a

1 1 (x) 2 1 (x) . . . n 1 (x)
1 2 (x) 2 2 (x) . . . n 2 (x)
0 (x) =

.. .. .. ..
. . . .
1 n (x) 2 n (x) . . . n n (x)
jel
olest is. Ekkor
Z Z
f (y) dy = f ((x)) |det 0 (x)| dx.
Q
Alkalmazas k
orlapon valo integralasra. Itt az origo kozeppont
u r su-
gar
u k
orlap. Ekkor
: (0, r) [0, 2) , (, ) := ( cos(), sin())
tov
abb
a
0 cos() sin()
det (x) = det = ,
sin() cos()
vagyis az adott f f
uggveny integraljat az origo kozeppont
u r sugar
u
k
orlapon a k
ovetkez
o keplettel szamthatjuk ki:
Z Zr Z2
f (y) dy = f ( cos(), sin()) d d.
0 0
Alkalmaz
as g
omb on valo integralasra. Itt az origo kozeppont
u r sugar
u
g
omb. Ekkor
h i
: [0, r) [0, 2) , , : (, , ) =
2 2
= ( cos() cos(), sin() cos(), sin())
tov
abb
a nemi sz
amol
assal kapjuk, hogy
det 0 (x) = 2 cos().
Vagyis az origo k
ozeppont u r sugaru gombon adott f f
uggveny integral-
j
at a kovetkez
o keplettel szamthatjuk ki:
Z
f (y) dy =

Zr Z2Z2
= f ( cos() cos(), sin() cos(), sin()) 2 cos()ddd.
0 0
2
202 17. T
obbsz
or lok
os integra

1. Szamtsuk ki az f (x, y) = xy x hozzarendelessel adott f
uggveny integ-
r at a [0, 1] [1, 5] teglalapon!
alj
Megold as. A szorzattartomanyon valo integralast megado kepletbe he-
lyettestve a keresett integral

Z5 Z1 Z5 2 x=1 Z5
x 1
xy x dx dy = (y 1) dy = (y 1) dy =
2 x=0 2
1 0 1 1
y=5
1
= (y 1)2 = 3.
4 y=1
Megjegyzes. A tov
abbiakban az integralok kozti zarojeleket elhagyjuk.
2. Szamtsuk ki az f (x, y) = ln(xy) x hozzarendelessel adott f
uggveny integ-
r at az [1, e] [1, e2 ] teglalapon!
alj
Megold as. A teglalapon a fenti hozzarendelessel megadott f uggveny er-
telmes, tovabb a az ln(xy) = ln(x) + ln(y) azonossag alkalmazhato. A
szorzattartom anyon valo integralast megado kepletbe helyettestve a ke-
resett integr
al
2 2
Ze Ze Ze Ze
ln(xy) ln(x) ln(y)
dx dy = + dx dy =
x x x
1 1 1 1
2
Ze x=e
ln2 (x) ln(y)
= 2 dy =
2 x x=0
1
2
Ze y=e2
1 ln(y) 1 1
= 2 + ln(y) dy = y + (y ln(y) y) 1 2 =
2 e 2 e y=1
1
e2 3e2

1 1 1 1 1
= + e2 1 2 + 1 2 = 2.
2 e 2 e 2 2 e
amtsuk ki az f (x, y) = 3x2 y + z hozzarendelessel adott f

3. Sz uggveny
integr at a [1, 1] [0, 2] [0, 4] teglan!
alj

Z4 Z2 Z1 Z4 Z2
x=1
3x2 y + z dx dy dz = x3 y + xz x=1 dy dz =

0 0 1 0 0

Z4 Z2
= y + z + y + z dy dz =

0 0
Z4 Z4
2 y=2 z=4
= y + 2yz y=0 dz = 4 + 4z dz = 16 + 2z 2 z=0 = 48.
0 0
amtsuk ki az f (x, y) = z sin(x y) hozzarendelessel adott f

4. Sz uggveny
integr at a [0, ] [0, 2 ] [1, 4] teglan!
alj

Z4 Z2 Z Z4 Z2
x=
z sin(x y) dx dy dz = [z cos(x y)]x=0 dy dz =
1 0 0 1 0

Z4 Z2 Z4
y=
= z cos(y)+z cos(y) dy dz = [z sin(y)+z sin(y)]y=02 dz =
1 0 1
Z4
z=4
= z + z 0 dz = z 2 z=1 = 15.
1
5. Szamtsuk ki az f (x, y) = xy 2 hozzarendelessel adott f

uggveny integral-
j
at azon a tartom anyon, amelyet fel ulrol az y = x, alulrol az y = x,
jobbrol pedig az x = 2 egyenlet u egyenes hatarol!
Megold
as. A feladat ertelmeben azon az tartomanyon kell integralnunk,
amely a k
ovetkezo m odon van megadva:
= {(x, y) : x [0, 2] , x y x} .
Itt teh
at a fentiekkel o
sszevetve (l. a fuggvenygrafikonok altal hatarolt
tartomanyok esetet) h1 (x) = x es h2 (x) = x.
Z2 Zx Z2 y=x Z2 5 x=2
2 xy 3 x4 x4 2x 64
xy dy dx = dx = + dx = = .
3 y=x 3 3 15 x=0 15
0 x 0 0
amtsuk ki az f (x, y) = x y hozzarendelessel definialt f

6. Sz uggveny in-
tegr at az y = x(2 x) es az y = 0 egyenlettel adott gorbek altal
alj
k
ozrefogott tartom anyon!
204 17. T
obbsz
or lok
os integra
2.5
1.5
y=x
1
0.5
0.5
1
y=x
1.5
2.5
1 0 1 2 3
17.1.
abra. Az 5. feladatban szereplo integralasi tartomany. Minden rogztett
x eseten a lehetseges y ertekek x es x kozt valtoznak
Megold
as. A feladat ertelmeben azon az tartomanyon kell integralnunk,
amely a k
ovetkezo m odon van megadva:
= {(x, y) : x [0, 2], 0 y x(2 x)} .
Itt tehat a fentiekkel
osszevetve (l. a f uggvenygrafikonok altal hatarolt
tartom anyok esetet) h1 (x) = 0, h2 (x) = x(2 x). Vagyis az ott szereplo
keplet szerint a keresett integralt a kovetkezo modon szamthatjuk ki:
Z2 x(2x) Z2 y=x(2x)
y2
Z
x y dy dx = xy dx =
2 y=0
0 0 0
Z2
x2 (2 x)2

= x2 (2 x) dx =
2
0
Z2 x=2
x4
4
3 x x5 16 4
= x dx = =4 = .
2 4 10 x=0 5 5
0
amtsuk ki az f (x, y) = x y hozzarendelessel definialt f

7. Sz uggveny in-
tegr
alj
at azon atartom anyon, amelyet alulrol es fel
ulrol az y = 1 es y = 4
ol es jobbrol pedig az y = x1 es y = x1 egyenlettel adott
egyenlettel, balr
g
orbek hatarolnak!
Megold as. Itt teh at y erteke 1 es 4 kozt valtozik, rogztett y-ra pedig x
erteke y1 es y1 k
oz
ott.
x=1/y x=1/y
2
0
1.5 1 0.5 0 0.5 1 1.5
17.2.
abra. A 7. feladatban szereplo integralasi tartomany.
ogztett y eseten a lehetseges x ertekek y1 es y1 kozt valtoznak
Minden r
Ennek alapj
an a keresett integral
1
Z4 Zy Z4 x= y1
x2
(x y) dx dy = xy dy =
2 x= y1
1 y1 1
Z4
1 1
= 1 +1 dy =
2y 2 2y 2
1
Z4
= 2 dy = 6.
1
8. Kimetszunk egy darabot a [0, 1] [0, 1] [0, 1] kockabol az x + y + z = 1

egyenlettel adott skkal. Mekkora lesz a kimetszett resz terfogata?
Megoldas. Kor abban megjegyezt uk, hogy ha egy tartomany terfogatat
akarjuk kiszamtani, akkor ott az azonosan 1 f
uggvenyt kell integralni.
A feladat ertelmeben azon az tartomanyon kell integralnunk, amely a
206 17. T
obbsz
or lok
os integra
k
ovetkez
o m
odon van megadva:
= {(x, y, z) : x [0, 1], 0 y 1 x, 0 z 1 x y} .
17.3. a
bra. A 9. feladatban szereplo integralasi tartomany. Minden rogztett
x es y eseten a lehetseges z ertekek 0 es 1 x y kozt valtoznak

osszevetve (l. a f
uggvenygrafikonok altal hatarolt
tartom anyok esetet, harmadik pont) g1 (x) = 0, g2 (x) = 1 x, h1 (x, y) =
0, h2 (x) = 1xy. Vagyis az abban a szakaszban szereplo keplet szerint
a keresett integralt a k
ovetkezo modon szamthatjuk ki:
Z 1xy
Z1 1x Z Z1 1x
Z
z=1xy
1 dz dy dx = [z]z=0 dy dx =
0 0 0 0 0
Z1 1x Z1 y=1x
y2
Z
= 1 x y dy dx = y xy dx =
2 y=0
0 0 0
Z1 Z1
(1 x)22 (1 x)2
= 1xx+x dx = dx =
2 2
0 0
3 1

(1 x) 1
= = .
6 0 6
9. Sz
amtsuk ki az f (x, y, z) = 4xz + y hozzarendelessel adott f
uggveny
integr
alj
at azon a tetraederen, amelyet az x = 0, y = 0, z = 0 es
x + y + z = 4 egyenlettel adott skok hatarolnak!
Megold as. A feladat ertelmeben azon az tartomanyon kell integral-
nunk, ahol mindh arom valtozo also hatara nulla, es ha eloszor z szerint
alunk, akkor 0 z 4 x y kell, hogy teljes
integr uljon, tovabba
0 y 4 x-nak kell igaznak lennie. Vagyis a kovetkezo modon van
megadva:
= {(x, y, z) : x [0, 4], 0 y 4 x, 0 z 4 x y} .

osszevetve (l. a f
uggvenygrafikonok altal hatarolt
tartom anyok esetet, harmadik pont) g1 (x) = 0, g2 (x) = 4 x, h1 (x, y) =
0, h2 (x) = 4xy. Vagyis az abban a szakaszban szereplo keplet szerint
a keresett integralt a k
ovetkezo modon szamthatjuk ki:
Z 4xy
Z4 4x Z Z4 4x
Z
z=4xy
2xz 2 + yz z=0

4xz + y dz dy dx = dy dx =
0 0 0 0 0
Z4 4x
Z
= 2x(4 x y)2 + y(4 x y) dy dx =
0 0
Z4 y=4x
2x(4 x y)3 y2 y3
= + (4 x) dx =
3 2 3 y=0
0
Z4
2x(4 x)3 (4 x)3
= + dx =
3 6
0
Z4
2 (4 x)3
= (64x 48x2 + 12x3 x4 ) + dx =
3 6
0
4
(4 x)4

2 2 3 4 1 5 224
= 32x 16x + 3x x = .
3 5 24 0 5
10. Szamtsuk ki az f (x, y) = x y hozzarendelessel adott f

uggveny integ-
r
alj
at az orig
o k
ozepu 2 sugaru gombon!
Megold as. Az origo k
ozeppont u korlapon a polartranszformacio segtse-
gevel sz
amtjuk ki az integralt. Ehhez megjegyezz uk, hogy ha f (x, y) =
x y, akkor nyilv an f ( cos(), sin()) = cos() sin(). A meg-
208 17. T
obbsz
or lok
os integra
felel
o szakaszban felrt keplet alapjan a keresett integral
Z2 Z2
( cos() sin()) d d =
0 0
Z2 Z2
=2
= [( sin() + cos()) ]=0 d = 0 d = 0.
0 0
11. Szamtsuk ki az f (x, y) = x2 + y 2 hozzarendelessel adott f

uggveny integ-
r
alj
at az orig
o kozepu 4 sugaru korlapon!
Megold as. Az origo k
ozeppont u korlapon a polartranszformacio segtse-
gevel sz
amtjuk ki az integralt. Ehhez megjegyezz uk, hogy ha f (x, y) =
x2 + y 2 , akkor nyilv
an
f ( cos(), sin()) = 2 cos2 () + 2 sin2 () = 2 .
A keresett integr
al teh
at
Z2 Z2 Z2 Z2
2 2 2 2
( cos () + sin ()) d d = 3 d d =
0 0 0 0
Z2
24
= 23 d = 2 = 8.
4
0
12. Sz
amtsuk ki az r sugar
u gomb terfogatara vonatkozo formulat u
gy, hogy
azon az azonosan 1 f uggvenyt integraljuk!
Megold
as. Az origo k
ozeppont
u r suagr
u gombon a polartranszformaciot
az f = 1 f
uggvenyre alkalmazva kapjuk, hogy a keresett integral

Zr Z2 Z2 Zr Z2
= 2
1 2 cos d d d = 2 sin

=
d d =
2
0 0
2
0 0
Zr Z2 Zr Z2 Zr Z2

2 2
= (sin sin d d = 2 d d = 42 d =
2 2
0 0 0 0 0 0
r
4 3 4 3
= = r .
3 =0 3
feladatok
17.3. Megoldand
o feladatok
amtsuk ki az f (x, y) = xy + y x 1 hozzarendelessel adott f
1. Sz uggveny
integr at a [1, 0] [1, 5] teglalapon!
alj
amtsuk ki az f (x, y) = xy 2 + 1 hozzarendelessel adott f
2. Sz uggveny in-
tegr at a [2, 2] [0, 1] teglalapon!
alj
3. Szamtsuk ki az f (x, y) = ex2y hozzarendelessel adott f
uggveny integ-
r at a [0, 1] [ 12 , 12 ] teglalapon!
alj
4. Szamtsuk ki az f (x, y) = yexy hozzarendelessel adott f
uggveny integral-
at a [0, 1] [1, 1] teglalapon!
j
amtsuk ki az f (x, y, z) = 1 x y hozzarendelessel adott f
5. Sz uggveny
integr at a [0, 1] [1, 1] [0, 2] teglalapon!
alj
amtsuk ki az f (x, y, z) = 1 x y hozzarendelessel adott f
6. Sz uggveny
integr at a [0, 2] [1, 1] [0, 1] teglan!
alj
2
amtsuk ki az f (x, y, z) = 2x+y
7. Sz 1+z 2 hozz arendelessel adott f
uggveny in-
tegr at a [0, 1] [0, 2] [1, 1] teglan!
alj
8. Szamtsuk ki azon tartomany ter uletet, amelyen x (1, 4), valamint a
lehetseges y ertekekre x1 1 < y < ln(x) teljes
ul!
9. Szamtsuk ki az f (x, y) = x3 + y hozzarendelessel adott f
uggveny integ-
r
alj
at azon a tartom anyon, amelyet az x = 1, az x = 2, az y = x1 es az
y = x2 egyenlettel megadott gorbek hatarolnak!
amtsuk ki az f (x, y) = x ln(y) hozzarendelessel adott f
10. Sz uggveny in-
tegr
alj
at azon a tartom anyon, amelyet az y = x2 , es az y = 4 egyenlettel
megadott g orbek hat
arolnak!
11. Mekkora annak a tetraedernek a terfogata, amelyet az x = 0, az y = 0,
az z = 0 es az x + 2y + 2z = 5 egyenlettel megadott skok hatarolnak?
12. Szamtsuk a tetraederen az f (x, y, z) = xy z 2 hozzarendelessel adott
f
uggveny integr
alj
at!
13. Sz
amtsuk az origo k
ozeppontu 2 sugar u koron az f (x, y) = x2 + y 2
hozz
uggveny integraljat!
1
14. Sz
amtsuk az orig
o k
ozeppont u koron az f (x, y) =
u 2 sugar
x2 +y 2
hozz
15. Sz
amtsuk az orig
o k
ozeppontu 4 sugar
u kor origo feletti felen az f (x, y) =
xy 2 hozz
16. Szamtsuk az orig
o k
ozeppontu 4 sugar
u kor origo feletti felen az f (x, y) =
x2 y 2 hozz
210 17. T
obbsz
or lok
os integra
17. Sz
amtsuk az orig
o k
ozeppont u koron az f (x, y, z) = x2 +y 2 +z 2
u 1 sugar
hozz
18. Sz
amtsuk az orig
o k
ozeppont u 1 sugar
u koron az
p
f (x, y, z) = x2 + y 2 + z 2
hozz
17.4. Megold
asok
1 1
4. e 2 + 1e .
2

1. 3. 2. 4. 3. 2 e e1+ e .
7
5. 2. 6. 0. 7. 3 . 8. 6 ln(2).
661 64 64 125
9. 60 . 10. 9 3 ln(2). 11. 12 . 12. 625
32 .
256
13. 8. 14. 4. 15. 0. 16. 3 .
4
17. 5 . 18. .
18. fejezet
Differenci
alegyenletek
18.1. Elm
eleti
osszefoglal
o
18.1. Defincio. A H R2 skbeli halmazt nylt halmaz nak nevezz uk, ha
oleges (x, y) H eseten letezik olyan (x, y) kozeppont
tetsz u pozitv sugar
u
k
orlap, mely resze a H halmaznak.
A H R2 skbeli halmazt z art halmaz nak nevezz uk, ha komplementere,
az R2 \ H halmaz nylt halmaz.
A H R2 skbeli halmaz lez artja a legsz
ukebb olyan skbeli zart halmaz,
amelyik tartalmazza a H halmazt. A H halmaz lezartjanak jele H.
A H R2 halmazt osszefugg o halmaz nak nevezz uk, ha nincs olyan H =
A B nem ures diszjunkt halmazok uniojara valo felbontasa, melyre A B =
A B = .
Megjegyzesek. A nylt halmaz a hataranak egyetlen pontjat sem tartalmazza,
a z
art halmaz a hat aranak minden pontjat tartalmazza. Egy halmaz lezartja
a halmaznak es a hat aranak az egyestese.
Az o sszef
u gg
o halmaz szemleletesen olyan, amelyik nem esik szet egymas-
sal nem erintkez o reszhalmazokra.
18.2. Definci o. Ha f osszefuggo nylt halmazon ertelmezett folytonos ket-
v
altozos f
uggveny, akkor az x(t)
= f (t, x(t)) egyenletet els
orendu explicit k
o-
z
onseges differencialegyenletnek (roviden differencialegyenlet) nevezz uk. Az
f f
uggvenyt a differenci alegyenlet jobb oldal anak hvjuk.
E differenci
alegyenletnek megoldasa a nylt intervallumon ertelmezett foly-
tonosan differenci alhato x fuggveny, ha minden t D(x) eseten (t, x(t))
D(f ) es x(t)
= f (t, x(t)).
18.3. Definci o. A differencialegyenlet maxim alis megold asa olyan megol-
das, mely nem allthat
o el
o semelyik megoldas valodi leszuktesekent.
A differenci
alegyenlet altalanos megold
asan a differencialegyenlet maxima-
lis megold asainak halmaz at ertj
uk.
18.4. Definci
o. Az x(t) = f (t, x(t)) differencialegyenlet ir
anymez
o jenek
uk a {(t, x
nevezz )) R3 : (t, x
, f (t, x ) D(f )} halmazt.
211
212 legyenletek
18. Differencia
Minden k R(f ) eseten a differencialegyenlet ir anyvonal anak (vagy izo-

kln anak) hvjuk az lk := {(t, x
a j ) D(f ) : f (t, x
) = k} halmazt.
Megjegyzesek. Az ir
anymez ot u
gy szemleltethetj
uk, hogy a skon D(f ) minden
(t, x
) pontj
ahoz kis f (t, x
) meredeksegu szakaszt h
uzunk.

Egy-egy ir
anyvonal pontjaiban a megoldas azonos meredekseg u.
18.5. Defincio. Ha f osszef uggo nylt halmazon ertelmezett folytonos ket-
v
altoz uggveny es (t0 , x0 ) D(f ), akkor az
os f
)
x(t)
= f (t, x(t))
x(t0 ) = x0
egyenletrendszert kezdetiertek-feladatnak nevezz uk.

Ennek megold asa az x(t)
= f (t, x(t)) differencialegyenlet olyan x megol-
asa, melyre t0 D(x) es x(t0 ) = x0 .
d
Megjegyzesek. Differenci alegyenlet megoldasakor az altalanos megoldast, kez-
detiertek-feladat megold asakor a maximalis megoldasokat adjuk meg.
Az altal
anos megold ast a primitv f
uggvenyeknel hasznalt parameteres
alakban szok as felrni a halmaz helyett.
18.1. T etel (PicardLindelof-tetel). Ha f osszef
ugg
o nylt halmazon ertel-
mezett folytonos ketv altoz
os f
uggveny, ennek letezik es folytonos a m asodik
v
altoz o szerinti parcialis deriv
altf
uggvenye a D(f ) halmazon, akkor b armely
(t0 , x0 ) D(f ) eseten az

x(t)
= f (t, x(t))
x(t0 ) = x0
kezdetiertek-feladatnak letezik olyan megold

asa, hogy a kezdetiertek-feladat
b
armely megold asa annak leszuktese.
Megjegyzes. A tetel u
gy is fogalmazhato, hogy a tett feltetelek mellett pon-
tosan egy maxim alis megoldasa letezik a kezdetiertek-feladatnak.
18.6. Definci
o. Ha f nylt intervallumon ertelmezett folytonos f uggveny,
akkor az x(t)
= f (t) differencialegyenletet k
ozvetlen
ul integr
alhat
o differen-
ci
alegyenletnek hvjuk.
t
18.1. All as. Az x(t)
=R f (t) k
ozvetlen
ul integr
alhat
o differenci
alegyenlet
altal
anos megoldasa x = f .
18.7. Defincio. Ha g es h egy-egy nylt intervallumon ertelmezett folytonos
f
uggveny, akkor az x(t)
= g(t) h(x(t)) differencialegyenletet szetv
alaszthat
o
v
altoz
oj
u differenci
alegyenletnek nevezz uk.
Megjegyzes. Ha a h f
uggveny nem veszi fel a nulla erteket, akkor a fenti szetva-
laszthat
o v
altoz
oj
u differencialegyenletben a jobb oldal masodik tenyezojevel
osztva, majd mindket oldal primitv f

uggvenyeit kepezve implicit egyenletet
kapunk a differenci
alegyenlet megoldasaira.
18.8. Definci o. Ha a es b a kozos J nylt intervallumon ertelmezett foly-

tonos fuggveny, akkor a J R halmazon definialt jobb oldallal az x(t) =
a(t) x(t) + b(t) differenci
alegyenletet linearis differencialegyenletnek nevez-
z
uk. A b fuggvenyt inhomogen tagnak hvjuk.
Homogennek mondjuk a linearis differencialegyenletet, ha az inhomogen
tagja nulla konstans fuggveny, maskor inhomogennek hvjuk.
t
18.2. All as. Az x h (t) = a(t)xh (t) homogen line aris differenci
alegyenlet
egyben szetv
alaszthat
o v altoz
oju is, az
altal
anos megoldasa xh (t) = CeA(t) ,
D(xh ) = D(a), C R, ahol az A f uggveny az a f
uggveny egyik primitv
f
uggvenye.
Az x(t)
= a(t) x(t)+b(t) line
aris differenci
alegyenlet
altal
anos megold
asa
pedig x(t) = eA(t) b(t)eA(t) dt, D(x) = D(a).
R
18.3. All tas. Az inhomogen line

aris differenci
alegyenlet minden megold as
at
el
oallthatjuk az inhomogen line
aris differenci
alegyenlet egy adott (un. parti-
kularis) megold as
anak es a homogen linearis differenci
alegyenlet valamelyik
megold as
anak osszegekent.
Megjegyzes. Egy line

aris algebrai tetel szerint az inhomogen linearis egyenlet
minden megold asa az inhomogen linearis egyenlet egy adott megoldasanak es
a homogen line
aris egyenlet valamely megoldasanak osszege. Ennek differen-
ci
alegyenletekre val tas.
o alkalmazasa a 18.3. All
t
18.4. All as (Lagrange-m odszer, az allando varialasa). Legyen a es b a k
oz
os
J nylt intervallumon ertelmezett folytonos f uggveny. Az x(t)
= a(t) x(t)+b(t)
inhomogen line aris differenci
alegyenlet osszes maxim alis megold
asa
x(t) = C(t)eA(t) , D(x) = J
alak
u, ahol C a J nylt intervallumon ertelmezett differenci
alhat
o f
uggveny
es az A f
uggveny az a f
uggveny egyik primitv f
uggvenye.
Megjegyzes. A megfelelo C f
uggvenyeket meghatarozhatjuk u gy, hogy a kere-
sett x megoldas fenti alakj
at behelyettestj
uk a differencialegyenletbe, majd
megoldjuk a C fuggvenyre kapott kozvetlen ul integralhato differencialegyen-
letet.

1. Rajzolja meg az x(t)
= 2x(t) + t differencialegyenlet iranymezojet!
214 legyenletek
18. Differencia
Megoldas. A jobb oldal ertelmezesi tartomanya legyen R2 . A differencial-

egyenlet neh
any ir
anyvonala
= 21 t},
) R2 : x
l0 = {(t, x
= 21 t + 12 },
) R2 : x
l1 = {(t, x
= 21 t + 1},
) R2 : x
l2 = {(t, x
= 21 t + 32 },
) R2 : x
l3 = {(t, x
= 21 t 21 },
) R2 : x
l1 = {(t, x
= 21 t 1},
) R2 : x
l2 = {(t, x
= 21 t 23 }.
) R2 : x
l3 = {(t, x
18.1.
abra. Az x(t)
= 2x(t) + t differencialegyenlet iranymezoje
Megjegyzes. A feladatban linearis differencialegyenlet szerepel,

melyet
megoldunk a 11. feladatban. A megoldas x(t) = 21 t 14 + Ce2t ,
C R, minden maxim alis megoldas ertelmezesi tartomanya R.
2. Oldja meg a k
ovetkez
o kozvetlen
ul integralhato differencialegyenleteket!
sin(t)
(a) x(t)
= 2t3 t2 + 3t + 1. (b) x(t)
= t. (c) x(t)
= .
cos(t) + 2
Megold
as.
Z
1 4 1 3 3 2
(a) D(x) = R es x(t) = (2t3 t2 +3t+1) dt = t t + t +t+C,
2 3 2
C R. Z
+ 2 3
(b) D(x) = R es x(t) = t dt = t 2 + C, C R.
3
18.2.
abra. Az x(t)
= 2x(t) + t differencialegyenlet iranymezoje es megoldasai
Z
sin(t)
(c) D(x) = R es x(t) = dt = ln(cos(t) + 2) + C, C R.
cos(t) + 2
A 3.6. feladatban oldja meg a szetvalaszthato valtozoj
u differencialegyen-
letet!
t 2x(t) 1
3. x(t)
= x(t) . 4. x(t)
= x(t). 5. x(t) = .
ep t
t2 x2 (t) + 1
6. x(t)
= .
1 + t3
Megold as.
t
3. A differenci
alegyenlet jobb oldala f (t, x) := x , D(f ) := R2 . A teljes
e
R halmazon ertelmezett megoldasokat keres unk.
Klasszikus jel
olesek nelk
ul: Klasszikus jelolesekkel:
t dx t
x(t)
= , = x,
ex(t) dt e
ex(t) x(t)
= t, ex dx = t dt,
R x(t) R R x R
e x(t)
dt = t dt, e dx = t dt,
t2 t2
ex(t) = + C, C R. ex = + C, C R.
2 2
t2
A kapott implicit egyenlet + C > 0 eseten explicitte teheto, es az
2
2
t
x(t) = ln +C
2
216 legyenletek
18. Differencia
megold
ast kapjuk halmazon, C 0 eseten pedig a
C > 0eseten az R
, 2C vagy a 2C, + intervallumon.
4. El
osz
or keress
uk meg azokat az egesz R halmazon ertelmezett megolda-
sokat, melyek nem veszik fel a nulla erteket!
Klasszikus jel
olesek nelk
dx
= x(t),
x(t) = x,
dt
x(t)
1
= 1, dx = (1) dt,
x(t) x
Z Z Z Z
x(t)
1
dt = (1) dt, dx = (1) dt,
x(t) x
ln(|x(t)|) = t + C, C R, ln(|x|) = t + C, C R,
|x(t)| = et+C = eC et . |x| = et+C = eC et .

Most olyan megold asokat keres unk, melyek erteke sehol sem nulla. A
Bolzano-tetel szerint ezek mindegyike a teljes ertelmezesi tartomanyan
pozitv vagy minden utt negatv. Az elso esetben x(t) = eC et , t R, a
m asodik esetben x(t) = eC et , t R. Mivel az e alap u exponencialis
uggveny ertekkeszlete R+ , minden pozitv es minden negatv valos szam
f
egyutthato lehet.
M asodszor keress uk meg azokat a teljes valos szamhalmazon ertelmezett
megold asokat, melyek felveszik a nulla erteket! Ha az x megoldas erteke
a t0 R helyen nulla, akkor x megoldasa az
)
x(t)
= x(t)
x(t0 ) = 0
kezdetiertek-feladatnak. Ennek megoldasa a teljes R halmazon ertelme-

zett nulla konstansf uggveny, es a PicardLindelof-tetel szerint mas ma-
ximalis megold as nincs.
Ezert a differencialegyenlet altalanos megoldasa x(t) = Ket , K R.
5. Hat
arozzuk meg el or azokat az R+ vagy R halmazon ertelmezett x
osz
asokat, melyekre a 2x 1 f
megold uggveny nem veszi fel a nulla erteket!
Klasszikus jel
olesek nelk
2x(t) 1 dx 2x 1
x(t)
= , = ,
t dt t
x(t)
1 1 1
= , dx = dt,
2x(t) 1 t 2x 1 t
Z Z Z Z
x(t)
1 1 1
dt = dt, dx = dt,
2x(t) 1 t 2x 1 t
1 1
ln(|2x(t) 1|) = ln(|t|) + C, ln(|2x 1|) = ln(|t|) + C,
2 2
ln(|2x(t) 1|) = 2 ln(|t|) + 2C, ln(|2x 1|) = 2 ln(|t|) + 2C,
|2x(t) 1| = e2 ln(|t|)+2C , |2x 1| = e2 ln(|t|)+2C ,
|2x(t) 1| = e2C t2 . |2x 1| = e2C t2 .

Az x megold as folytonossaga miatt 2x 1 allando elojel
u. Ha pozitv,
akkor
e2C 2 1
x(t) = t + , t D(x),
2 2
ha negatv, akkor
e2C 2 1
x(t) = t + , t D(x).
2 2
Mivel az e alap u exponencialis fuggveny ertekkeszlete R+ , t2 egy
uttha-
t
oja tetszoleges pozitv vagy negatv valos szam lehet.
Ezutan keress uk meg azokat az R+ vagy az R halmazon ertelmezett
x megold asokat, melyekre 2x 1 felveszi a nulla erteket, vagyis x az
1
2 erteket! Ha az x megoldas erteke a t0 R \ {0} helyen 21 , akkor x
megold asa az )
x(t)
= 2x(t)1
t
1
x(t0 ) = 2
kezdetiertek-feladatnak. Ennek megoldasa az R+ , ill. az R halmazon
ertelmezett 21 konstans f uggveny, es a PicardLindelof-tetel szerint mas
maxim alis megold as nincs.
alegyenlet altalanos megoldasa x(t) = Kt2 + 21 , K R.
Ezert a differenci
alegyenlet nincs ertelmezve t = 1 eseten. Ha a jobb oldal
6. A differenci

t2 x2 + 1
f (t, x
) := , D(f ) := (, 1) R,
1 + t3
akkor a (, 1) intervallumon ertelmezett megoldasokat keres
unk, ha
pedig a jobb oldal ertelmezesi tartomanya a (1, +) R halmaz,
218 legyenletek
18. Differencia
akkor olyanokat, melyek a (1, +) intervallumon vannak ertelmezve.

Az egyenletet klasszikus jeloleseket hasznalva oldjuk meg:

dx t2 x2 + 1
= ,
dt 1 + t3
1 t2
dx = dt,
x2 + 1 1 + t3
3t2
Z Z
1 1
dx = dt,
x2 + 1 3 1 + t3
1
arsh (x) = ln(|1 + t3 |) + C,
3

1 3
x = sh ln(|1 + t |) + C .
3
Teh
at
1
x(t) = sh ln(|1 + t3 |) + C , C R,
3
ahol D(x) = (, 1) vagy D(x) = (1, +).
p
t2 x2 (t) + 1
18.3.
abra. Az x(t)
= differencialegyenlet megoldasai
1 + t3
7. Oldja meg az al
abbi kezdetiertek-feladatokat!
= x2 (t)

) ) x(t)

x(t)
= x2 (t) x(t)
= x2 (t)
(a) . (b) . (c) .

1
x(0) = 2 x() = 0 x = 1
4
Megoldas. Mindharom kezdetiertek-feladatnak egyetlen maximalis meg-

old
asa van a PicardLindelof-tetel miatt.
El
oszor megoldjuk a szetvalaszthato valtozoj
u x(t)
= x2 (t) differencial-
egyenletet. Klasszikus jeloleseket hasznalunk. Ha a keresett x megoldas
erteke sehol sem nulla, akkor
dx
= x2 ,
dt
1
dx = 1 dt,
x2
Z Z
1
dx = 1 dt,
x2
1
= t + C,
x
1
x(t) = x = , C R.
t+C
Ezzel a hozzarendelesi szaballyal maximalis megoldast akkor kapunk, ha

a megoldas ertelmezesi tartomanya (, C) vagy (C, +).
A PicardLindel of-tetel szerint egyetlen maximalis megoldasnak lehet
nulla erteke, ez az R halmazon ertelmezett nulla konstans fuggveny.
2
(a) Ha x(0) = 2, akkor C = 12 , a maximalis megoldas x(t) = ,
1 2t
D(x) = , 12 .

(b) Ha x() = 0, akkor a maximalis megoldas a valos halmazok halma-

z
an ertelmezett nulla konstans f
uggveny.
(c) Ha x 41 = 1, akkor C = 34 , ezert a maximalis megoldas x(t) =

4
, D(x) = 43 , + .

4t + 3
A 8.9. feladatban helyettestessel oldja meg differencialegyenletet!

x3 (t) + t3
8. x(t)
= (x(t) + t)2 . 9. x(t)
= .
t x2 (t)
Megold
as.
8. Legyen x a differencialegyenlet megoldasa es legyen y(t) := x(t) + t,

D(y) := D(x) u j ismeretlen fuggveny. Ekkor x(t) = y(t) t es x(t)
=
1, t D(x) alapjan y megoldasa az y(t)
y(t) = y 2 (t) + 1 szetvalaszt-
hat
o v
altoz
oj
u differencialegyenletnek.
220 legyenletek
18. Differencia
A kapott differenci
alegyenlet megoldasa
y(t)
= y 2 (t) + 1,
1
y(t)
= 1,
y 2 (t) + 1
Z
1 R
y(t)
dt = 1 dt,
y 2 (t) +1
arctg (y(t)) = t + C, C R,

y(t) = tg (t + C), D(y) = C, C .
2 2
Az eredeti differenci
alegyenlet megoldasa

x(t) = tg (t + C) t, D(x) = C, C , C R.
2 2
9. Az egyenlet nem ertelmes sem t = 0, sem x(t) = 0 eseten, ezert a jobb
oldal ertelmezesi tartomanya legyen valamelyik nylt sknegyed. Keres-
s
unk olyan x megold asokat, melyek ertelmezesi tartomanya R+ vagy R ,
es nem veszik fel a nulla erteket! A differencialegyenlet
x3 (t) + t3 x(t) t2
x(t)
= 2
= + 2
t x (t) t x (t)
x(t)
alak
u, gy az y(t) := , D(y) := D(x) u j ismeretlen f uggvenyre
t
x(t) = t y(t) es x(t)
= y(t) + t y(t),
t D(x). Ennek kovetkezteben y
megold = t y21(t) szetvalaszthato valtozoj
asa az y(t) u differencialegyen-
letnek.
Az y f
uggvenyre vonatkozo differencialegyenlet megoldasa
1
y(t)
= ,
t y 2 (t)
1
y 2 (t) y(t)
= ,
t
Z Z
1
y 2 (t) y(t)
dt = dt,
t
1 3
y (t) = ln(|t|) + C, C R,
3
y 3 (t) = 3 ln(|t|) + 3C = 3 ln(|t|) + K, K R,
p
y(t) = 3 3 ln(|t|) + K.
Az eredeti differenci
alegyenlet altalanos megoldasa
p
x(t) = t y(t) = t 3 3 ln(|t|) + K, K R,
a maxim asok ertelmezesi tartomanya R+ vagy R .

alis megold
A 10.11. feladatban oldja meg a linearis differencialegyenletet!
1
10. x(t)
= ctg (t) x(t) + . 11. x(t)
= 2x(t) + t.
sin(t)
Megold
as.
10. Az egyenlet jobb oldala nincs ertelmezve t = k, k Z eseten, ezert a
alegyenlet jobb oldala legyen adott k Z eseten
differenci
1
f (t, x
) := ctg (t) x
+ , D(f ) := k, (k + 1) R.
sin(t)
A homogen linearis egyenlet x h (t) = ctg (t) xh (t), melyben az egy
utt-
hat
of
uggveny a(t) := ctg (t), D(a) := k, (k+1) , primitv f uggvenyei
Z
ctg (t) dt = ln(| sin(t)|) + C, C R.
Az inhomogen line aris egyenlet altalanos megoldasa a 18.2. All tas alap-
j
an
Z Z
ln(| sin(t)|) 1 ln(| sin(t)|) 1 1
x(t) = e e dt = | sin(t)| dt =
sin(t) sin(t) | sin(t)|
Z
1
= sin(t) 2 dt = sin(t) ctg (t) + K =
sin (t)
= cos(t) + K sin(t), K R

a k, (k + 1) intervallumon.
Megjegyzesek. A homogen linearis egyenlet altalanos megoldasa a 18.2.
t
All as szerint
xh (t) = Leln(| sin(t)|) = L| sin(t)| = M sin(t), L, M R

a k, (k+1) intervallumon, mert ott a szinuszf uggveny allando elojel
u,
annak el
ojelet
ol f
uggoen M := L, ill. M := L.
Az inhomogen line aris differencialegyenlet megoldasara alkalmazhatjuk
Lagrange m odszeret, es a megoldasokat megkapjuk
x(t) = M (t) sin(t), D(x) = D(M ) = k, (k + 1)

alakban is, ahol M folytonosan differencialhato f

uggveny.
222 legyenletek
18. Differencia
Mivel t D(x) eseten x(t)

= M (t) sin(t) + M (t) cos(t), az M f
ugg-
venyre
1
M (t) sin(t) + M (t) cos(t) = ctg (t)M (t) sin(t) + ,
sin(t)
1
M (t) = ,
sin2 (t)
Z
1
M (t) = dx = ctg (t) + N, N R.
sin2 (t)
Igy szinten az

x(t) = ctg (t) + N sin(t) = cos(t) + N sin(t), N R

eredmenyt kapjuk a k, (k + 1) intervallumon.
11. A jobb oldal f (t, x x + t, D(f ) := R2 , ezert a maximalis megolda-
) := 2
sok a teljes R halmazon vannak ertelmezve. A homogen linearis egyenlet
x h (t) = 2xh (t). Ha ennek az xh megoldasa minden utt ertelmezve van
es sehol sem veszi fel a nulla erteket, akkor klasszikus jelolesekkel
dxh
= 2xh ,
dt
1
dxh = 2 dt,
xh
Z Z
1
dxh = 2 dt,
xh
ln(|xh |) = 2t + C,
|xh | = e2t+C = eC e2t .
Ezek az xh megold asok allando elojel

uek, tovabba a PicardLindelof-
tetel k
ovetkezteben az egyetlen nulla erteket is felvevo minden utt er-
telmezett megold as az xh (t) = 0, t R konstans f uggveny, gy a homo-
gen linearis egyenlet altalanos megoldasa xh (t) = Ke2t , K R, ahol
D(xh ) = R.
Ezut an keressuk az inhomogen egyenlet megoldasait a homogen megol-
dasaihoz hasonl o x(t) = K (t) e2t alakban, ahol K a valos szamok
halmaz an ertelmezett folytonosan differencialhato f uggveny. E szorzatot
es ennek
x(t)
= K (t) e2t + K (t) e2t 2
deriv at az inhomogen egyenletbe helyettestve minden t R eseten

altj
fenn
all
K (t) e2t + 2K (t) e2t = 2K (t) e2t + t,
K (t) e2t = t,
K (t) = t e2t ,
ezert parci
alis integr
al
assal
e2t e2t
Z Z Z
1 1
K (t) = t e2t dt = t 1 dt = t e2t + e2t dt =
2 2 2 2

1 1 2t
= t e + L, L R.
2 4
Veg
ul az inhomogen egyenlet megoldasa:

2t 1 1 2t
x(t) = K (t) e = t e + L e2t =
2 4

1 1
= t + Le2t , L R,
2 4
minden maxim
alis megoldas ertelmezesi tartomanya R.
Megjegyzes. Ezt a differencialegyenletet az y(t) := 2x(t)+t, D(y) := D(x)
line
aris helyettestessel visszavezethetjuk az y(t)
= 2y(t) + 1 szetva-
laszthato v
altoz
oju differencialegyenletre, melynek altalanos megoldasa
y(t) = Ce2t 21 , D(y) = R, C R. Az eredeti differencialegyenlet
altal
anos megold as at ezen az uton is megkapjuk:
1 1 1 t
x(t) = y(t) t = Ce2t , D(x) = R, C R.
2 2 4 2
12. Egy 15 literes j ol kevert tartaly tele van sooldattal. Ebbe percenkent 4
liter tiszta vz
aramlik
allando sebesseggel, es ugyanannyi oldat folyik ki
belole. Hatarozza meg a tartalybeli so mennyiseget az ido f
uggvenyeben!
Mennyi id o alatt ur
ul ki a tartalybol az eredeti somennyiseg fele?
Megold as. Jelolje x(t) a tartalybeli so mennyiseget a t idopontban, az
idot percekben merj uk. Tegyuk fel, hogy a keresett x : [0, +) R f ugg-
veny folytonosan differencialhato. E f uggveny monoton csokken, hiszen
somentes vz folyik be a tartalyba. A t0 es t (t0 , t [0, +), t0 < t)
idopont k otti t := t t0 ido alatt befolyo vz es a kifolyo sooldat
oz
terfogata is 4t liter. B armely t [0, +) idopontban a sooldat s ur
usege
x(t)
15 , ez
e rt az emltett t ido alatt a tart
a lybeli s
o t
o mege nek x :=
x(t) x(t0 ) v altozas
ara
x(t0 ) x(t)
4t x 4t,
15 15
224 legyenletek
18. Differencia
majd
4 x 4
x(t0 ) x(t).
15 t 15
ogztett t0 R+ eseten
R lim x 0 ) es lim x(t) = x(t0 ), ebbol
= x(t
t0 t tt0
k
ovetkezik
4
0) =
x(t x(t0 ), t0 R+ .
15
A szetv
alaszthat
o v
altozoj
u differencialegyenletet megoldva a tartalybeli
s
o mennyisege az id
o f
uggvenyeben
4
x(t) = x(0) e 15 t , t [0, +).
Ha T id
o alatt felez
odik meg a so mennyisege, akkor
1 4
x(0) = x(T ) = x(0) e 15 T .
2
Felteve, hogy kezdetben volt so a tartalyban, azt kapjuk, hogy T =
15
4 ln(2) 2,6 perc alatt u
r
ul ki a tartalybol az eredeti somennyiseg fele.
13. A kemenceb ol kivett kenyer homerseklete kezdetben 120 C, 30 perc

m ulva 50 C. A leveg o homerseklete 20 C. Tegyuk fel, hogy a kenyer
hulesenek sebessege minden idopontban egyenesen aranyos a kenyer es a
leveg o homersekletenek kulonbsegevel! Adja meg a kenyer homersekletet
a h ules kezdetet
ol eltelt ido f
uggvenyeben!
Megoldas. Merj
uk az idot orakban! Legyen x(t) a kenyer homerseklete a
t id
opontban, es tegyuk fel, hogy x : [0, +) R folytonosan differen-
ci
alhat
o f
uggveny. A kenyer h ulesenek sebessege a t idopontban x(t).
Ha
a feladatban szerepl o egyenes aranyossag aranyossagi tenyezoje a R,
akkor a keresett x fuggvenyre

x(t)
= a (x(t) 20)
x(0) = 120 .

x 21 = 50

A kapott szetv
alaszthat
o valtozoj
u differencialegyenlet megoldasa
x(t) = Keat + 20, K R, t [0, +).

3

A ket mellekfeltetelt felhasznalva kaphato K = 100 es a = 2 ln 10 ,
teh
at a kenyer homerseklete a hules kezdetetol eltelt t ido f
uggvenyeben
2t
3
x(t) = 100 + 20, t [0, +).
10
sok
18.4. Megolda 225
18.3. Megoldand
o feladatok
1. Rajzolja meg az x(t)
= x(t) 2t differencialegyenlet iranymezojet!
A 2.10. feladatban oldja meg a differencialegyenletet!
t1
2. x(t)
= ln(t) + 1. 3. x(t)
= . 4. x(t)
= 5x(t) 2.
t+1
1 2x(t) x(t) 1
5. x(t)
= . 6. x(t)
= . 7. x(t)
= .
t t x(t) (4 + t2 )
x(t) x(t)
8. x(t)
= x(t) + t. 9. x(t)
= + 2t 1. 10. x(t)
= + 2(t + 1)2 .
t t+1
A 11.13. feladatban oldja meg a kezdetiertek-feladatot!
x2 (t) + t2

) )
x(t)
= cos(t) x(t)
= 2 3x(t) x(t)
=
11. . 12. . 13. t x(t) .
x() = 4 x(0) = 1
x(1) = 2

p )
x(t)
= |x(t)|
14. Mutassa meg, hogy az kezdetiertek-feladatnak nem
x(0) = 0
letezik olyan megold asa, amelyiknek lesz uktese e kezdetiertek-feladat
b armely megold asa!
15. A r
adium boml asi sebessege minden idopontban egyenesen aranyos an-
nak pillanatnyi t
omegevel, felezesi ideje 1590 ev. A radium kezdeti meny-
nyisegenek h
any sz
azaleka bomlik el 350 ev alatt?
16. Egy eleszt
ogomba-tenyeszetben a gomba mennyisege annak pillanatnyi
mennyisegevel egyenes aranyban novekszik. Ha 40 perc alatt e mennyiseg
megdupl az
odott, a kezdestol szamtva mennyi ido m
ulva lesz a gomba
mennyisege az eredeti otszorose?
18.4. Megold
asok
1. A jobb oldal ertelmezesi tartomanya legyen R2 . A differencialegyenlet
ir ) R2 : x
anyvonalai lk = {(t, x = 2t + k}, k R.
2. x(t) = t ln(t) + C, C R, ahol D(x) = R+ .
3. x(t) = t 2 ln(|t + 1|) + C, C R, ahol D(x) = (, 1) vagy
D(x) = (1, +).
2
4. x(t) = 5 + Ce5t , C R, ahol D(x) = R.

5. x(t) = 1
2 + Ce4 t
, C R, ahol D(x) = R+ .
6. x(t) = Ct, C R, ahol D(x) = R+ vagy D(x) = R .
226 legyenletek
18. Differencia
18.4.
abra. Az x(t)
= x(t) 2t differencialegyenlet iranymezoje
Megjegyzes. A tx(t)
= x(t) implicit differencialegyenlet megoldasa x(t) =
Ct, C R, ahol D(x) = R.
q q
7. x1,C (t) = arctg 2t + C es x2,C (t) = arctg 2t + C, C R,

ahol D(x1,C ) = D(x2,C ) = (2tg (C), +).

8. x(t) = Cet t 1, C R, ahol D(x) = R.
9. x(t) = 2t2 t ln(|t|) + Ct, C R, ahol D(x) = R+ vagy D(x) = R .
10. x(t) = (t + 1)3 + C(t + 1), C R, ahol D(x) = (, 1) vagy
D(x) = (1, +).
11. x(t) = sin(t) + 4, ahol D(x) = R.
12. x(t) = + 13 e3t , ahol D(x) = R.
2
3
p
13. x(t) = t 2 ln(t) + 4, ahol D(x) = (e2 , +).
14. A kezdetiertek-feladatnak megoldasa az x1 (t) := 0, D(x1 ) := R kons-
tans f
uggveny es az
(
1 2
t , ha t 0,
x2 (t) := 4 1 2 D(x2 ) := R
4 t , ha t < 0,
f
uggveny is, ezert nem letezik olyan megoldas, amelyiknek lesz
uktese a
kezdetiertek-feladat b
armely megoldasa.
15. Merj
uk az id
ot (t) evekben, a megfigyeles kezdete legyen a nulla idopont!
t
adium mennyisege a t idopontban x(t) = x(0) 2 1590 , t [0, +).
A r
sok
18.4. Megolda 227
A megfigyeles kezdete utan 350 evvel a radium kezdeti mennyisegenek

350
2 1590 100 85,85 sz
azaleka maradt meg, 14,15 szazaleka bomlott el.
16. Merjuk az idot (t) percekben, a megfigyeles kezdete a nulla idopont le-
t
gyen! A gomba mennyisege a t idopontban x(t) = x(0) 2 40 , t [0, +).
A kezdest amtva 40ln(2)
ol sz ln(5)
92,88 perc m
ulva lesz a gomba mennyi-
sege a kezdeti otsz
or
ose, ha kezdeskor volt gomba a tenyeszetben, azaz
x(0) 6= 0.

Példatár Az Analízishez PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Példatár Az Analízishez PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Példatár Az Analízishez PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PELDAT AZ ANALIZISHEZ

Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0)

ISBN 978 963 279 235 4

KULCSSZAVAK: f uggvenyek, sorozatok, sorok, hatarertek, folytonossag,

A jegyzetben vegig ismertnek feltetelezz uk a kozepiskolaban tanultakat. Igy

A termeszetes alap u (azaz ahol az a parameter az Euler-fele e szam: e

aul az {, +, 4} halmaz hatvanyhalmaza

{x, {x, y}} =

at. Igy peldaul

A kesobbi fejezetekben szuksegunk lesz az ugynevezett kib ovtett val

(+) (+) := +, () () := +, () (+) := .

0 (+), 0 (), (+) (+), () ().

A fenti szabalyok segtsegevel minden R-beli kifejezesrol eldonthetj

(+) + () = (+) + (1)(+) = (+) (+)

f = {(0, ), (1, ), (2, )} A B.

f = {(x, f (x)) : x A}.

A fentieket preczebben megfogalmazva a kovetkezot mondhatjuk. Az f

amelyre (x, y) f . Az (x, y) f jeloles helyett gyakrabban az f (x) = y

minden x X-re. Ezt az egyertelm uen letezo g f

D(f 1 ) = R(f ), R(f 1 ) = D(f ).

1.2. Kidolgozott feladatok

mindig teljesul, hiszen az egyenlotlenseg bal oldalan (a b)2 -et latjuk,

3. Lehet-e egy val uggveny grafikonja a H = {(x, y) : x2 2x + y 2 = 0}

D(f g) = R \ {0}, (f g)(x) = f (g(x)) = f (x2 ) = ln(x2 ).

D(g f ) = (0, +), (g f )(x) = g(f (x)) = g(ln x) = (ln x)2 .

Kihasznalva, hogy f f f = f (f f ), lathato, hogy D(f f f ) = R

7. Milyen geometriai transzformacioval kaphatjuk meg egy f valos f ugg-

f (y) = x (y, x) f (x, y) f 1 f 1 (x) = y.

Tehat az y = f (x) egyenletben az x es y valtozokat formalisan felcserelve

D(f 1 ) = R(f ) = [0, +), R(f 1 ) = D(f ) = (, 3].

Az el o feladatban lertak szerint az y = (x 3)2 egyenletbol kell x-et

Fontos szem el ott tartani, hogy mi f ertelmezesi tartomanya, hiszen az

Ellen amoljuk ki az f f 1 , illetve f 1 f kompozciokat:

10. Mutasson peld at R [1, 1] injekciora, azaz olyan f f

f(x) = (x 3)2 (x < 3) f1(x) = 3 x

uggveny grafikonja a kovetkezo halmaz: {(sin(x), x) : x R}?

4. (a) Nem. (b) Igen. (c) Nem. (d) Nem.

5. Nem lehet, hiszen sin 0 = sin = 0, gy (0, 0) f es (0, ) f , de 6= 0.

f(x) = sin(x) f1(x) = arcsin(x)

f(x) = cos(x) f1(x) = arccos(x)

f(x) = tg(x) f1(x) = arctg(x)

f(x) = sh(x) f1(x) = arsh(x)

f(x) = ch(x) f1(x) = arch(x)

f(x) = th(x) f1(x) = arth(x)

f(x) = cth(x) f1(x) = arcth(x)

f(x) = ax (a > 1) f1(x) = loga(x) (a > 1)

f ( x) = a x (a < 1) f1(x) = loga(x) (a < 1)

Ebben a fejezetben megismerked unk a valos szamsorozatok fogalmaval, illetve

(an ) := (an ), (an ) + (bn ) := (an + bn ), (an ) (bn ) := (an bn ).

(a) lim (an ) = , (c) lim (an bn ) = ,

(b) lim (an + bn ) = + , (d) lim (an )bn = .

2.2. Kidolgozott feladatok

ezert a sorozat monoton fogyo.

azaz a sorozat (szigor uan) monoton novo.

Megold as. Minden esetben rogzteni fogunk egy R es egy > 0

Hasonl oan az eddigiekhez, az arkhimedeszi axioma miatt ilyen n

otlenseget atrendezve azt kapjuk, hogy tetszoleges 1 -nal

Mivel > 0 tetsz