2097. 07. 10. az OVES AZUVEG irta: dr. Knapp Oszkér A kémia és vivmanyai, I. rész, Kir. Magy. Természettudomanyi Tarsulat, Budapest, 1940. Uvegnek tekintiink tudomanyos értelemben minden amorf, fizikailag homogeén testet, amely olvadt Allapotbdl talhatés kévetkeztében a belsé surlédas folytonos névekedése kézben ment at a szilard halmazallapotba. Gyakorlati szempontbél azonban tivegnek azt a mesterséges terméket nevezziik, mely izzé allapotra hevitve savak, bézisok vagy sk egyesiilésébol keletkezik, tilhitéssel dtldtsz6 vagy dttetsz6 szilérd, amorf testté merevedik, és amelynek kémiai vagy fizikai tuladonsdgai a gyakorlat dltal megszabott hatarok kézétt mozognak. Az iivegek vegyi alkatrészei rendszerint oxidok, melyek a fémeknek vagy a nem fémes elemeknek oxigénnel alkotott vegyiiletei. Némely esetben pedig az oxidok mellett fluoridok is vannak. Az fivegek tulajdonsdgai els6 megkézelitéssel att6l fliggenek, hogy milyen oxidokbél keletkeztek. Hogy mily oxidokbél és azok milyen szizalékos mennyiségébal allanak a killénb3z6 tivegek, arrél az alabbi tablazat ad képet. E tiblazat a kiilinbéz6 iivegek jellemz6 atlagdsszetételét mutatja be. A tablizatban megadott dsszetételeken kiviil azonban még sokféle tiveg ismeretes, melyek az ismertetett oxidokon kiviil egyéb oxidokat is tartalmazhatnak. A felsorolt oxidokon kivill az tivegek igen kis mennyiségben mangénoxidot, szeléndioxidot, arzéntrioxidot stb., tovabba vasoxidot is tartalmaznak. Fluor Foszfor- Kovasav Timféld Mész Natron Kali Olom- Bérsav Cink- Vas- Barium- pent- oxid oxid oxid oxid oxid F P)0s SiO) AlOz CaO NajO K,0 PbO B,03 ZnO Fe,0; Bad % & 8 b* &* %& &*% % % % % Tablaiiveg m1 6 oH Tiikériiveg moo Bo Oblosiiveg 5% 1 8 0 6 Sajtolt veg B 7 9 8 3 Csehkristélyiveg 1 6 2 15 Olomkristélyiives 33 1 10 36 Thiiringiai 7 37 csdiiver Palackiiveg, 640=«ST wow io4 2 szines Laboratériumi 6s 6 1 6 4 7 4 iiver Tazallé fives vert] % 2 5 16 Siitdliveg (Pyrex) s}oo2 01 4 12 Homérdiiveg nm os nl 12 Ampullaiiveg 6 9 5 7 8 Flintaliveg 61/37 46 2 8 44 Koronaiiveg 7 50/61 B 2 3 5 17 Baritkoronaiiveg eae 41 17 49 30 Baritflint veg ease 44 8 38 3 7 Bérkoronaiiveg eos ms 10 4 hitps:hwww kk nul~cheminfothurveloado/komiatuveg.himl wr2097. 07. 10. az OVEG Foszfatiiveg a 4 12 3 52/70 Fluérkoronaiiveg, 3 4167 6 339 16 16 Az iivegképz6 oxidok azonban nem minden arényban alkothatnak iiveget. Bizonyos hatérértékeken tl vagy innen ugyanis az olvadékokb6l étlétszatlan vegyiiletek, kristélyok valnak ki, Ily kristélyos, cliivegtelenedett termékeket mesterségesen is el6dllithatunk. A teljesen eliivegtelenedett, fehér készitményt eaumur-porcellénnak nevezzik, Az iivegek gyakorlati értelemben vizben oldhatatlanok. A viz (légkiri nedvesség) és egyes anyagok oldatai azonban kis mértékben mégis oldjék azokat. Az diveg alkatrészei kézill vegyileg legkevésbbé ellendll6k a7 alkétiak, az élomoxid, mely ut6bbi szerves vegyiiletekkel szemben igen érzékeny, tovabba a bérsav és a foszforsav, ha az tiveg alkatrészei kézitt vezet6 szerepet jatszanak. A vegyi ellenallés, a tartéssag alapjin az tivegeket &t esoportba osztjuk, aszerint, hogy a viz az tiveg feliiletér6] négyzetdeciméterenként hérom 6rai forralas utén hény milligramm nétront (NaOH-1) old . E esoportok, a hidrolitikai osztilyok, a kévetkezdk: Losatély Vizallé iivegek Il osztély Ellenall6 divegek 0,150 mg-ig IIL osztily Félkemény divegek 0,400 mg-ig IV. osztily Lagyiivegek 1,600 mg-ig V. osztily Hibas dsszetételd iivegek, tabb mint 1,600 mg A legtbb dkori tiveg, mely nem volt megfeleld dsszetételG, a talaj és a nedvesség vegyi hatisai kévetkeztében elmillott vagy feliilete elhomélyosodott Az iivegek kiilénbiz6 fizikai tulajdonsagai arénylag széles hatérok kézitt ingadoznak. Az egyes tulajdonsdgok hatérértékeit az alabbi tablizat foglalja dssze: Tulajdonsig Hatarértékek Fajsily 22-63 wglem Hizasi szilardsig 3,3-8,1 kg/mm? Nyomiési szilérdsdg 60,6-126,4 kg/mm? Rugalmassagi egyiitthaté 4800-7970 kg/mm? Fajho 0,08-0,23 kali? Hovezetoképesség Kiterjedési egyiitthaté Kézepes fénytirés Kézepes szinszéris Abb. Dielektromos dllands 0,00108-0,00227 gkal/C® em sek 33-123-10-7 1,465-1,963 —_levegé=1 0,00708-0,04882 levegé=1 19,7-70,0 levegd=1 A kémiai és fizikai tulajdonsdgok e széles skaldja teszi lehetvé, hogy oly sokféle tiveg sillithaté eld, s hogy azok kéziil minden esetben kivélaszthatjuk azt az tiveget, mely célunknak leginkabb megfelel, hitps:hwww kk nul~cheminfothurveloado/komiatuveg.himl on2097. 07. 10. az OVES Az itveget alkot6 vegyilletek az olvasztds folyaman kiilonféle nyersanyagokbél keletkeznek. E nyersanyagok kéziil a leggyakrabban hasznatatosak a kévetkezdk: A legfontosabb iivegalkatrész a kovasay, melyet leggyakrabban homok alakjaban alkalmazunk. E homoknak, mint minden iiveggydrtasra hasznalt nyersanyagnak, tiszténak, kiiléndsen vasmentesnek kell lennie. Sziikséges tovabba, hogy szemesenagysaga megfelel6 hatérok kéztt ingadozzék. Uveghomokkal, melyet kristlyhomoknak is neveziink, nem ajéndékozta meg igazségosan a természet az egyes orszigokat, s igy az csak Német-, Cseh-, Francia- és Angolorszégban fordul el6. Hazankban eddig nem sikerilt megfel6 tiveghomokot taldlni, A kovasav azonban beolvaszthaté az. iivegbe féldpat, kaolin vagy egyéb szilikatkézetekkel is. Némely esetben azonban hegyikristély a célravezetd kovasavnyersanyag Az alkélidkat, a nétront és a kilit részben szénsavas, részben salétromsavas s6k szolgaltatjak. A natront szédaval, a kélit pedig hamuzsirral vagy salétrommal vissziik az iivegbe. Némely esetben azonban a nétront glaubersé szolgéltatja. Ha féldpattal olvasztunk, az is tartalmaz alkstidkat. Ha pedig bértartalmi tiveget olvasztunk, a hasznalt borax a bérsavon kiviil részben vagy egészben az fiveg ndtronsziikségletet is fedezi A mész mérvanyliszt, vagy ha magnézia is van az tivegben, dolomit alakjaban vesz részt az tiveg keletkezésében. Ha tb magnézia kell, mint amennyi dolomittal az tivegbe keriilhet, akkor szénsavas magnéziumot haszndlunk, A timfild nyersanyaga els6sorban a foldpét, vagy a kaolin, Ujabban e célra timhidrétot, aluminiumhidroxidot haszndlnak. A bérsav, ha nem a mar emlitett béraxxal keriil az iivegbe, ugyanesak hidroxid alakjaban alkalmazhat6. Az dlomoxidot minium, a cinkoxidot horganyfehér, a bariumoxidot barit, annak szénsavas s6ja, a foszforsavat csontliszt, mely egyidejdleg mész nyersanyaga is, és a fluérsékat kriolit, mely nétront is tartalmaz, viszi be az olvadékba. Ritkébban hhaszndlt oxidok bevitelére még sokféle vegyi készitményt haszndlnak. E nyersanyagokbol vélasztjuk ki a megfeleloket s mériink le bel6lik annyit, amennyit el6frdsaink vagy szdmitisaink megkivetelnek. A lemért nyersanyagokon kiviil elokészitink még bizonyos mennyiségben olyan anyagokat is, melyek a nyersanyagokban Iév6, el nem keriilhet6 szennyez6 vasvegyilleteket oly vegyilletekké alakitjék t, melyek kevésbbé szinez6 hatasuak, vagy melyek szinei a vas okozta szint fizikailag ellensiilyozzak. Ezek az anyagok az. n. szintelenitok; aranylag igen esekély mennyiségd barnakObol, szelénb4l vagy szeléns6kbsl, nikkeloxidbél, kobaltoxidbél vagy ezek keverékébél dllanak. Hasznélunk tovabba a nyersanyag eldkészitéséhez oly anyagokat is, melyek az olvasztés folyamén kézremakddnek aban, hogy a nyersanyagokbél fejlod6 gazok és a szemesék kézitt bezart levegorészeeskék az olvadékbél eltvozzanak s buborékmentes, tiszta tiveg keletkezzék. Ez anyagok a tisztitdk, s képvisel6jiik az arzéntrioxid (As,0,). Ha pedig szines jiveget Ghajtunk olvasztani, akkor kelld mennyiségd szinez6 vegyilleteket is lemériink. Az igy elokészitett nyersanyagokat, a szintelenit6- és tisztitoanyagokat kézilapdtokkal vagy gépekkel alaposan megkeverjtik. Hogy milyen fontos az alapos keverés, azt egy régi hutakézmondds is mutatja, mely szerint: "A j6 keverés mir fél megolvasztis.” Az iveg megolvasztésira haszndlatos kemencék elvileg két esoportba oszthatdk: a fazék- és kédkemencékre. Ma mar a kdkemecékkel talélkozunk gyakrabban, egyrészt mivel ezekkel gazdasigosabban lehet olvasztani, masrészt, mivel az Snmdkdd6 iivegeyarts gépeket rendszerint ily kemencékbdl taplaljak. A kemencét egy hid két vagy hérom részre oszija. Az egyik részbe, az olvasztékadba adagoljak kézzel vagy géppel a keveréket, mely ott megolvad és a hid alatt dtfolyik a munkakédba, honnan a kész iiveget kidolgozzak. E kemencékben az olvas7tés és tisztulis egy térben térténik. Vannak azonban oly kidkemencék, melyekben a tisztulés egy killin, tisz6kkal elvalasztott térben megy végbe. A fazékkemencében a keverék fazekakban olvad meg, A fazekak szima egy és tizenhat kbz5tt viltozik. A fazékkemence haszndlata abban az esetben jogosult, ha egy kemencében tabbféle tivegfaitét, vagy killénb6z6 vegyi dsszetételd tivegeket kell olvasztani. Ha a keverékben ill6 vagy a fiistgazakkal szemben érzékeny alkatrészek vannak, fedett fazekakat haszndlunk. A kemencék kiildnleges tlizAll6 anyagokbol épiiinek, melyek gyértdsival killin iparig foglalkozik. A kemencék oldalfalait magas ligyuldsi héfokii samottbél, boltozatat pedig dinaszb6l vagy svilikatéglabél készitik. Kemény iivegek olvasztésdra oly kemencét hasznilnak, melyek oldalkévei hitps:hwww kk nul~cheminfothurveloado/komiatuveg.himl 372097. 07. 10. Az OVEG szillimanitbél vagy corhard-kévekbdl dllanak. E tazéllé anyagok vegyi dsszetétele dtlagosan a kévetkez6: Kovasav (SiO) Timfold (Al3) Samott 52-82% 18-48% Szillimanit 37% 63% Dinasz, szilika 93-95% 5% A tizéll6 anyagok tulajdonsigai azonban nemesak vegyi dsszetételtikt6l, hanem fizikai tulajdonsdgaikt6l, kiiléndsen sdrdségiiktdl is fliggnek. E tizllé anyagok élettartama egy és hérom év kézitt ingadozik, szerencsés kériilmények kéztt azonban tovabb is eltartanak. A kemencék tiizelése és az iiveg megolvasztasa dltalanosségban generatorgazzal torténik, A. generatorgaz fatéértéke kb. 1300-1000 kaléria. Miutén e hémennyiség azonban nem elegend6 az iiveg megolvas/tasahoz sziikséges hofok elérésére, tigy kell eljérni, hogy az égéshez sziikséges levegét, vagy a generdtorgézt, vagy mindkettét kb. 1000 C°-ra elémelegitjiik s igy a bevezetett giz- leveg6 keverék hémennyiségét ndveljik. Az eldmelegités kétf le rendszer segélyével trténik. A rekuperdciés rendszernél az elégésnél keletkezett magas héfokii flistgézakat samott-csérendszeren vezetjiik a kéménybe. E felmelegedett csvek kils6 feliilete az elégési levegdvel érintkezik, mely ilymédon felmelegs7ik s a flistgdzakat Iehiiti. Ez esetben tehat az elmelegités folytonos. A regeneraciés kemencekhez négy kama tartozik. A kamrak nagyfeliileta samottracsokkal vannak kitdltve. Az elégett giz fistgazai két kamrin haladnak keresztil, s azokat felmelegitik. Bizonyos ido, 20 vagy 30 perc elteltével, egy valtészerkezet segélyével a gaz és a levegé itjat Ggy valtoztatjék meg, hogy azok a felmelegedett kamrakon haladjanak keresztiil. A gaz és a levego kilén-kiilin felmelegszik, a két kamra pedig leh. A flistgzok e7 id6 alatt a masik kamraparon haladnak at és azokat melegitik fel. Ujabb valtasi idé elteltével a lehatétt két kamran megy at a fiistgdz, és a felmelegedett kamra egyikén a giz, masikin a leveg6 melegszik eld. A viltisok szabélyszerd ismétlése kovetkertGben tehét a kemencébe dllandéan clémelegitett gaz. és leveg6, a kéménybe pedig allandéan lehilt fiistgaz keriil. Vannak huték, melyekben a flistgdzakat nem a kémény természetes hhuzata, hanem ventillator szivja el s igy a kemence huzamviszonyait a légkéri viszonyoktol fliggetleniti A fazékkemencében az olvasztis a kvetkez6 médon folyik le: A kemencét elészér 1400-1480 C°-ra felmelegitik, majd az elkészitett keversket nagyobb, rendszerint hérom részletben, e célra alkalmas lapdtokkal a fazekakba adagoljak, berakjék. Ha az egyes adagok teljesen felolvadtak, ami minden esetben néhiny drat igényel, az izz6 olvadékot tobbszir megkeverik. E keverés, melyet fijtatdsnak neveznek, tigy torténik, hogy az livegtimegbe sok gizt (gézt) kibocsdt6 anyagot, darabos arzéntrioxidot, dobnak, vagy vizben gazdag anyagokat, burgonyat, répit, fadarabot nyomnak kihegyezett vasriiddal. A fejl6d6 gazok vagy a vizg6z alaposan megkeveri az iivegolvadékot. Ezutén az olvadékot bizonyos ideig pihentetik, hogy a buborékoktdl, hélyagokt6l megtisztulhasson, majd lehitik egy, az iiveg Ssszetételének megfelelé munkah6fokra s azon egy- ket 6rdig pihentetik. Ha az olvaszt6 e munkat elvégezte, atadja a kemencét és az fiveget a hutamesternek, kinek feliigyelete alatt az tivegfiivok kidolgozzak a fazekakat. Mig a fazékkemencében az olvasztasi munka egyes fizisai, a beolvaszt tisztulas és kidolgozds szakaszosan, id6ben egymasutan torténnek, addig a kidkemencében ¢ folyamatok egyidében, egymas mellett, folytonosan jatszédnak le. A kédkemencében azonban a fajtatés elmarad s az fiveg tisztulését a helyes tiizeléselosztés biztositja. ‘A kemencék tiizeléanyaga nem minden esetben szén, mivel hasznalnak fit, fagazt, olajat, kétrinyt, fBldgizt, s6t Gjabban elektromos energiat is. hitps:hwww kk nul~cheminfothurveloado/komiatuveg.himl2097. 07. 10. az OVES A fazékb61 vagy a munkakédb6l a fivé vagy a gép igen kilénbéz6 eljérésok szerint veszi ki az fiveget és dolgozza fel azt, aszerint, hogy milyen alaka vagy mily célokat szolgilé tivegtargyakat készit. Eszerint a killonbdz6 gyartmanyokat készit6 tiveggyar berendezése is kiilOnbéz6. Minden gyorsan lehiilt fivegben mechanikai fesziiltségek vannak. Az izzé iivegnek ugyanis lehiiléskor eldszér a feliileti részei dermednek meg s ezek a késObbi iddben megdermedt bels6 rétegekre ilymédon nyomést fejtenek ki. Ta az tiveganyagban ilyen fesziiltségek dllanak fenn, annak mechanikai tartossiga kicsi, mivel a fesziltségek torés vagy repedés alakjaban egyenlitédnek ki s az fiveg minden kiils6 behatis nélkiil eltérik. Ezért a lehitéskor keletkezett fesziiltségeket el kell tiintetni. Az livegeket e célbél kemencékbe, hiitékbe rakjék s azokban oly magas héfokra hevitik, melynél az tiveg alakjat még nem valtoztatja, nem deformélodik, de belsejében esekély elmozdulisok jéhetnek Iétre s igy a mechanikai egyenlétlenségek, a fesziltségek kiegyenlddhetnek. Aziiveg hémérsékletét a hiités alatt igen lassan szabad esak cskkenteni, mivel a gyors hiitésnél ‘ijabb fesziiltségek keletkezhetnck. Ha az tivegben fesziiltség van, azaz rosszul (hirtelen) van lehiitve, az gy viselkedik, mint az optikai egytengelyi kristdlyos testek, tehat poléros fényben interferenciaképeket mutat, A j6l hit iivegnél ezzel szemben ilyen jelenségek nem lépnek fe hités és az tiveg fesziltségi dllapota tehdt polariszképpal ellendrizhet6, A modern hatok alagiitrendszerivek s benndk a fesziiltségek egy 6rin belél eltinnek. Ezzel szemben a régi rendszerd kamrahiitékben a hités néha teljes két napot vesz igénybe. LA A kiilénbiz6 divegeket nem lehet rendszeresen esoportositani, mivel sem dsszetételik, sem fizikai tulajdonsiguk, sem rendeltetésiik alapjan nem lehet kéztiik éles hatart vonni. Vannak azonban 4ltaldnosan elfogadott iivegesoportok, melyekbe minden iiveg beoszthatd, bir el6fordul, hogy ugyanazon dsszetételdi vagy tulajdonségi tiveg tb csoportba illeszthetd be. Ezeket az iivegesoportokat a kivetkezdkben smertetjtik Az dblasitvegek kézi erdvel vagy gépekkel késziilnek. A kézi gydrtésndl a fiivé a pipaval iiveget vesz kia kemencébél, azt lengetéssel, segédes7k6zdkkel idomitja, fa- vagy vasformaba fijja s a piparél leiti, Némelyik Sbldsiiveg a fiivé kezeibal vagy gépb6l teljesen kész dllapotban kerill ki, mas livegek azonban felesleges részeikt6l pattantéssal, repesztéssel, csiszolssal szabadittatnak meg. Afiileket, fogékat, talpakat a fiivé ragasztja az tlveghez, ugyanigy a kelyhek szrat és talpat is, Az dblésiiveg gépi gyartdsara félig vagy teljesen dumikéd6 gépek szolgélnak, melyek elvileg a fiiv6 munkamenetét kévetik. A palackok vagy szintelenek, vagy vassokkal zéldre illetdleg barndra festettek A vildgitési tivegek a fénytechnika cé|jaira szolgéinak. Az egyszerd impacséveket, védobitrékat, emydket dblisiiveg médjéra készitik, A széInek, es6nek kitett birdkat és armatirdkat kiilénleges, kemeény tivegekbd! gyartjik. Késziilnek azonban vildgitisi iivegek sajtolégépekkel is. Fluorsékkal olvasztott iivegbdl tSmér, fehér, attetsz6 divegeket nyeriink, melyek szrt fényt adnak és opal, tej-, alabastrom s ha foszfortartalmiiak, csontiiveg néven ismeretesek. Az opdltivegeket szinezik is, vagy tarka, marvényszerdi szintivé festik. A villanykértebarakat részben kézi titon, részben dnmadkéd6 gépekkel fijjék. A Westlake-gép naponta 70 000 kértebuirat fj. Még nagyobb teljesftménya a Coming-szalaggép, mely napi 250 000 brat készit. Codveket ma mér kézi hiizassal ritkén készitenek. A esohiz6 livegeseket teljesen kiszoritotta a Danner-gép. A megolvadt tiveg forgé agyaghengerre keriil, melyrél egy hizégép allandéan hizza a esdvet. A tartilybol lefolyatott tivegszalag mennyisége, az agyaghenger belsejébe favott levegd nyomésa, a hiizasi sebesség és a héfokok szerint kiilnbéz6 dtmérdj és falvastagsigh esbveket Allit a gép el6. Ha pedig az agyaghenger, a hiizépipa kizepébe nem fiivunk levegét, akkor paledkat hitz a ep. A kristilytiveg fajtai a kemény- vagy csehkristélyiiveg, mely magas mésztartalmti, az slomkristélytiveg, mely 30% dlomoxidot és a félkristély, mely 20% dlomoxidot tartalmaz. A kristilyiivegek igen tiszta, ragyoge szinfiek, csengé hangiak, j6l csiszolhatok. Az dlomkristalyok nagy fajsiilytiak és erds fénytoréstiek. A kristilytivegeket fazékkemencékben olvasztidk és sak kézi eljérésokkal készitik. A mavészeti és disziivegek dsszetétele igen sokféle és diszitésiik médja is igen vltozatos lehet. A tarkaiiveg olymédon késziil, hogy papirra vagy vaszonra ragasztott mintézott szines iivegeserepeket a forrd iivegre ragasztanak és azt tira felmelegitve formaba fiijjék. A Jégvirdgiiveg tigy nyeri jellegzetes kiilsejét, hogy a forrs iiveget hirtelen lehdtik, majd Gjra felmelegitik és formaba fiijjak. Ha a meleg tives feliiletére fehér vagy szines fivegszélakat hips hw. hul-cheminfothuneloadorkemialuveg, him! 572097. 07. 10. az OVES ragasztanak, a szdlas vagy kigydilveger nyerik. Félig megolvasztott, buborékkal teli fiveg a mesterséges antikiiveg. Az dtfogottiiveg két vagy t6bb, kiilénbéz6 szind rétegb6l All. Olykép késziil, hogy az Atfog6, rendszerint szines iivegbél vékonyfald iiveggémbit filjnak, azt visszaszivjak, s igy kettOsfalé tlesért nyernek, melybe a belsé, forré blésiiveget benyomjak. A kills6, vékony iivegréteget leiitik s az atfogott iveget formaba fijjék. Ha ily tiveget csiszolnak, az abrik oS vagy rajzok Atldtszéak, a felilet tabbi része, a rajzok alapja pedig, az. 5 aie ae Atfog6, szines réteg szinét mutatja. Mig a tomdr szines iivegek we a > =. szindrnyalatai az tiveg tmérdje és falvastagsdga szerint valtozik, addig az tfogottiiveg szindmnyalata mindeniitt azonos. A szinesiivegek, melyeket szerves vagy szervetlen vegyilletek beolvasztisival nyeriink, a szinskéla minden amyalatit mutathatjék. KézOttik killin emlitést érdemel a rubiniiveg, amely szinét a benne igen finoman elosztott (kolloid) fémszemeséknek készini. A rubinszint arany-, réz- vagy szelénvegyiiletekkel lehet elémni. Ha a rézs6kb6l a kivalt réz lithaté szemesékben vilik ki, a hematinont, ha pedig nagyobb lemezek alakjéban kristélyosodott ki, az avanturint kapjuk. A velenceiiiveget az jellemzi, hogy szdlak, paledk dsszeolvasztisa és tovabbi feldolgozisa itjan késziil.Ilyen iiveg pl. a mozaikiiveg, melynek keresztmetszete mutat meghatérozott abrékat, az ezervirdgiiveg, mely dbldstiveg, feltiletén mozaikiiveg lemezekkel diszitve és.a filigrantiveg, melynek mintézata nézetben mutatkozik. Ha a filigréniiveget szilak esavaros mintajtak, azt halé-, vagy retikuléltiivegnek nevezik. E diszitési eljérdsok kombindlhatok esiszolissal, mardssal, irrizAléssal. A csiszolds forgs kékorongokkal készill. A mards folysav, az irrizélas pedig kloridgézdk vegyi hatisdra keletkezik. A szakavatott iparmivész kezeibdl e diszitési médok alkalmazdsival igen értékes és mavészi becsd tivegek keriilhetnek ki. A tiblaiiveget régebben nagyméreta hengerek fijasa, felvigisa és szétteritése titjan nyerték. Ma mar a gépek kiszoritottak a kézi eljérast. A Fourcault-féle tablahiiz6gep olymédon mikédik, hogy egy hosszi és keskeny nyilissal ellitott agyagtisz6 merill az ivegbe, melyen At a folyékony iveget forg6 hengerek hiizzak fligg6leges irinyban. Kell6 h6fokt: hitdkamrakon at az iivegtabla lehiil és levagésra keriil. A Colbum-gép az iivegtablat vizszintes helyzetben hizza. ALubbers-gép hengereket hiiz, melyeket felvagnak és kiteritenek, A tiikériiveget ‘igy készitik, hogy vastagabb tablaiiveget mindkét feliiletén megesiszolnak. A tiikériiveglap vagy fazékkemencében, Sntéssel késziil, a Bicheroux-féle eljérdssal, vagy kadkemencébél hengereléssel. Ha ket réteg, Sntéssel készitett tablaiiveg kézé drothalobetétet ragasztanak, a drotiiveget, ha pedig az iiveget mintdzott vaslapra, vagy homokra dntik, az ornamenttiiveget nyerik. A meleg dilapotb6! lehatotttablaiiveg igen nagy keménységgel és szilirdsdggal rendelkezik s auté-, repillészélvédéiivegnek haszndljak (szekuritiiveg). Ha pedig tébb réteg tivegtablat szerves anyagokkal ragasztanak 6ssze, a szikinkmentes tiveget (triplexiiveg) nyerik, melyet szintén szélvéd6, golydallé iivegnek haszndlnak. A kiildnleges tivegek igen bonyolult vegyi Ssszetételiek, és megfelelé fizikai vagy kémiai tulajdonsigokkal vannak felruhézva. A thiiringiai tiveg 2-3% timfoldtartalménak készénheti, hogy fujtatélinggal kénnyen és kéros elvaltozasok nélkiil alakithat6. Alaboratériumi tivegek, mint a jénai vagy a magyar Ergon, tizéllok és savak, liigok hatasénak ellendlinak. A hémérdiiveg kiterjedési viszonyai llandéak és a fagy- és forspont jele a belOliik készitett homérdknél mindig az eredeti helyre jut. A nagy vegyi ellendllasé jénai Fiolax és a magyar Tungsram-R ilvegekbol készitett ampullékban az injekeids folyadékok nem szenvednek vegyi bomlisokat. A c kiterjedési egylitthatdja Pyrex és Durax valamint Ergon tivegekben szabad thin siithetiink, A vegyi dsszetétel megfelelé valtoztatiséval elééllithatunk nagy ellendlloképességi kazén vizallésmutatotivegeket, és oly divegeket, melyck az ultraibolya-, infravirés- vagy ROntgen-sugarakat dtengedik vagy elnyelik. Bizonyos iivegek nagy elektromos ellendllasuk miatt szigetelésre hasznélatosak. ‘Az épitdipar nagymennyis architekturaban haszndlt Az iiveggel készitett ni i iiveget hasznél fel, Tet6fed6cserepek, prizmik, padlélapok és a bels6 nes opallapok a modem épitészet jellegzetes és nélkiilézhetetlen anyagai wyhazak a kertészetben nélkiilézhetetlenek. Meghatérozott fénytani kévetelményeket elégitenck ki az optikai tivegek. Jellem76 tulajdonségaik a térésmutat6, és az Abbé-szm. Eldbbi a beesési és trési szg szinuszinak a viszonyét fejezi ki, az. hips hw. hul-cheminfothuneloadorkemialuveg, him! 872097. 07. 10. az OVES Abbé-féle szamot pedig agy kapjuk meg, hogy az egységgel csdkkentett torésmutaté szimértékét closztjuk a szinkép kek és vords szinei éjdnak a killénbségével (az d. n. részleges kézepes szinsz6rassal). Az optikai liveget egy oly tértszammal jellemezziik, melynek szamlaldja a térésmutaté tizedespont utdn allé elsé két szima, nevezdje pedig az Abbé-szdm tizedespont elétt allé szimjegyei. [gy a 61/37 jela optikai tiveg térésmutatdja 1,61, Abbé-szama pedig 37. Az optikai iivegek olvasztésa igen gondos és farads4gos munkat kévetel. Tisztulésuk mechanikai keveréssel érheté csak el. A megolvasztott és kevert tiveget fazékkal egyiitt kiemelik a kemencébél és heteken 4t hitik, majd darabokra repesatik, kivalogatjak a hibatlan darabokat és azokat esiszoljék. Az. optikai iivegek két focsoportba oszthatok: az erdsen fénytdrd és fenysz6r6, lomdis tivegekre, a Alintivegekre és a esekély fényt6r6 és fénysz6r6 tivegekre, a koronaiivegekre. Mindenik csoportban szimtalan valtozat ismeretes, Az iivegek felsoroldsa nem lenne teljes, ha kihagynok két szélséséges képviselojiiket, a tisztin kovasavb6l Allo kvarctiveget, melyet laboratériumban és a vildgitési iparban hasznalnak, és a viziiveget, melyet szédabél és homokbél olvasztanak és vizes oldat alakjaban a textiliparban, azonkiviil ragasztéanyagnak és élelmiszerek (tojas) konzervalaséra haszndlnak. Ha pedig megfelelé Ssszetételd diveget igen finom szilakké héznak, az. tiveggvapotor nyerik, mely az épitdiparban és a miiszaki életben hé- és hangszigetelésre szolgal. Hosszi és Piradsigos az az dit, mely az egyetlen természetes iivegtél, a tOrténelem eldtti 6sember Ailtal is ismert és késekké, lindzsavégekké pattintott obszididntol a mai iddk sokféle célokra alkalmas ‘ivegeihez vezetett. Az elért eredmények lehetvé teszik, hogy kézelebbrdl tanulminyozhatjuk a bolygékat és esillagokat, hogy ezerszeresen megnagyitva figyelhetjik a természet esodait, hogy ablaknyildsainkon mindnagyobb mértékben engedhetjik be az egészséget hoz6 fényt, és hogy szdmtalan oly maiszaki iiveggel rendelkeziink, melyek segélyével eredményesebben kiizdhetiink a kultira érdekében. http://www.kfki.hu/chemonet/ hittp://www.ch.bme.hu/chemonet/ hitps:hwww kk nul~cheminfothurveloado/komiatuveg.himl 17