I. évfolyam 1. szám • 1987. február ÁRA : 3.

- FORINT

A BALMAZÚJVÁROSI SZÖVETKEZETEK ÉS Ü Z E M E K LAPJA

A várossá válás útján

BEKÖSZÖNTŐ
tizenkét orvosi munkahellyel mi­
nőségi változást hoz a szakorvo­
A település nevében hordozza a „város" megjelölést, a köz­ si ellátásban: itt kapnak helyet Korunkban tanúi és részesei lehetünk annak a gyors, robba­
igazgatási besorolás azonban csak nagyközség. Ha rendelke­ a belgyógyászati, a sebészeti, a násszerű fejlődésnek, amely végbemegy a tömegtájékoztatás
fizikoterápiai, a nőgyógyászati, a egész rendszerében. Ennek a nagy mozgásváltozásnak ered­
zik is Balmazújváros városi jogokkal (és persze feladatokkal), ményeként közeledhettek egymáshoz a korábban elzárt orszá­
fogorvosi és a körzeti orvosi ren­
az itt élő emberek vágya mégiscsak a kitüntető cím elnyeré­ delők. Nemcsak Balmazújváros, gok és kiszélesedtek az információs kapcsolatok.
se. Tudja azt mindenki, hogy nem attól lesz várossá a város, de a környék — Hortobágy, Ti- A modern hírközlő szervezetek és eszközök, orgánumok ré­
mert új pecsétét használnak a tanácsházán. Ám a 'hivatalos szacsege, Űjszentmargita — el­ vén a felgyülemlő információk hamar átlépik az országhatáro­
avatást felfoghatjuk az előlegezett bizalom jelének is, ami új látását is javítja majd az új in­ kat. Beáramlanak minden országba, egy ország sem tudja ma­
tézmény. gát elszigetelni a világban gyorsan terjedő hírektől. A tájékoz­
energiákat szabadíthat fel a környék gazdasági és szellemi ki­
tatás egész rendszere mind nagyobb szerepet játszik egy or­
sugárzással bíró központjának formálásáért munkálkodókban. — S a foglalkoztatás? szág életében. De ez nemcsak országos méretekben, hanem egy
Egyebek között erről beszélgettünk dr. Veres Ferenc tanács­ — Erről már kevesebb pozití­ város, egy nagyközség vonatkozásában is igaz.
elnökkel, aki vállalkozott a mérlegkészítésre: mire jutott Bal­ vum mondható el. A helyi gaz­ Egy rádió, televízió, egy napi- vagy hetilap a családokban
mazújváros az utóbbi években, s mit remélhet a közeljövő­ dasági egységek csak néhány fő nélkülözhetetlen szerepet tölt be: beviszik a nagyvilágot, az or­
től? létszámbővítést terveznek, ami szágban történteket, informálják, tájékoztatják az érdeklődőket.
nem segíti jelentős mértékben az A szocialista sajtóra különösen is jellemző egyfelől az, hogy
ingázók és a munkahely nélküli vállalja az igazság kimondását, közvetítését, másfelől a párt és
nők helyben foglalkoztatását. A a tömegek közötti párbeszéd munkálásában töltenek be más­
balmazújvárosiak máig sem ér­ sal nem pótolható funkciót.
— Az évtized első felében, lakáshoz, házhelykialakítás a ma­ tik, hogy a nagy ipartelepítések
1981 és 1985 között a nagyközség gánerős építkezéshez. Kommu­ időszakában miért nem került A sajtó révén a lakosságot nemcsak tájékoztatni lehet, ha­
317 millió forintot fordított a nális beruházások, környezetvé­ ide egyetlen üzem sem. Felvető­ nem a sajtó sajátos eszközeivel be lehet és be kell kapcsolni
delem : belterületi vízelvezető tár­ dött ez az Elzett kapcsán, a cu­ a helyi politika kialakításába. Egy jól szervezett vita az újság
költségvetési intézmények üze­ korgyárat pedig kimondottan elő­
meltetésére, 205 millió szolgálta sulat megalakításával 1400 csalá­ oldalain — ahol nemcsak a vezetők, hanem a településen élő
nyös közgazdasági feltételekkel emberek is nyilatkozhatnak — jól szolgálja azt a lenini alap­
a fejlesztést, aminek forrásait 56 di ház előtti belvízárok építése, a lehetett volna itt felépíteni. Ezen
millióval növelte a lakosság tár­ belterületi főgyűjtőcsatorna fel­ igazságot, hogy: a sajtó kollektív agitátor és mozgósító erő.
már nem érdemes rágódni, de
sadalmi munkája. Gyarapodá­ újítása, a szennyvízhálózat és a tudomásul kell venni, hogy ami Ha a most induló, üzemi erővel fenntartott lap a felvállalt
sunk legkiemelkedőbb példái kö­ víztermelő kapacitás növelése, nem sikerült a kedvező általános szerepkört felelősséggel munkálja, biztosak lehetünk benne,
zül említsük meg a két nyolc­ nyolc kilométernyi szilárd út­ gazdasági helyzetben, arra ma jó­ hogy ez az orgánum is jó szolgálatot tehet politikai céljaink
tantermes, tornateremmel ellá­ burkolatú út építése, járdaépítés, val kisebb az esély. Természete­ kialakításában és a lakossági támogatás elérésében. Töreked­
tott iskolát, meg a Hortobágyi szilárd- és folyékonyhulladék-tá- sen ez a tény nem menti fel a jen a lap mindvégig a nyitottságra, őszinteségre, hitelességre.
úti iskola négytantermes bővíté­ roló építése, a gázhálózat fejlesz­ nagyközség vezetőit a megoldás Csak így tudja elérni a nevelő-meggyőző és a tájékoztató-moz- '
sét; a negyvenszemélyes bölcső­ tése. felelőssége alól. Tárgyalásokat gósító szerepkör tisztességes ellátását. Mert az ugyan tudvalé­
dét; a Kossuth téri lakótelep 288 Az ötéves tervidőszak első esz­ kezdtünk a Biogallal, de a Válla­ vő, hogy országos méretekben az elektronikus sajtó a máso­
lakását; az építkezők számára tendejét magunk mögött tudjuk, ló* or-^fp^^ntí.iV^.Al "íoon -.o^- dik helyre szorította rangsorban a nyomtatott sajtót, de ettől
kialakított ax kózművesiifcu, tel­ '• - . . tlUI V . J „ .J .0 1.1... . J — meg iíLVt\ k i - i ' o i l t aí. w i d < - . k L o i e i x s é g mezsgyéjére. Sőt. a helyi po­
ket; a termelőszövetkezetek se­ nyével. Az OTP-től megvásárol­ az itteni munkahelyek létesítésé­ litizálásban tovább nő a jelentősége.
gítségével épített 13,5 kilométer­ tunk 24 tanácsi bérlakást, elké­ re. Szó volt a Pestvidéki Gép­
nyi tanácsi kezelésű új utat, a szült a kerékpárút a Böszörmé­ gyár és az Épgép kooperációjá­ Balmazújvároson nagy múltja, hagyománya van az olvasás­
szennyvíztisztító és a víztermelő nyi úton, épült három iskolai ról, a mai napig nincs végleges nak. A régi paraszti olvasókörökben, a Földmívelő Egyletben
kapacitás növelését; a közvilágí­ sportpálya, javában tart a szak­ döntés. Tárgyalunk a fővárosi a falusi lakosság jelentős része juthatott hozzá a könyvekhez
Pamuttextil Művekkel is. Köz­ és a politikai napilapokhoz. Többen nemcsak olvasóvá, ha­
tás korszerűsítését; a gyermekor­ munkásképző iskola építése, fo­ nem levelező-íróivá is váltak olyan lapoknak, mint a Föld­
vosi és fogászati rendelő kialakí­ lyik a gázhálózat önerős fejlesz­ ponti támogatásra lenne szük­
ség, a cég beadta az erről szóló mívelő, a Népszava és más újságok. Volt idő (1908), amikor a
tását. Mindez nem szüntette meg tése, az egészségügyi központ épí­ balmazújvárosi székhelyű Országos Földmívelő Párt lapja, a
a gondjainkat, amelyek nagy ré­ tésének előkészítése. A körzeti pályázatot, a tervhivatal még nem Föld Népe nemcsak itt, a Hortobágy mellyékén, hanem az or­
sze a község földrajzi fekvésé­ egészségügyi központ céljára döntött. A nagyközség vezetői to­ szág távoli megyéiben is olvasott volt, főleg a szegényparasz­
nek, több évtizedes infrastruktu­ megszavazott tehót (településfej­ vábbra is keresik a foglalkozta­ tok között
rális elmaradásának a következ­ lesztési hozzájárulást) a lakos­ tási helyzetet valamelyest javító
ménye. Kevés a belvízelvezető ság tavaly befizette, a társadal­ lehetőségeket, konkrétumokról A múlt öröksége és a szocialista mához való kötődés szán­
csatorna, a szennyvízhálózat nem mi munka mértéke pedig meg­ azonban egyelőre még^ korai be­ déka indítsa el útján a megye új üzemi lapját. A megye po­
tart lépést a vízhálózat növeke­ haladta a tervezettet. szélni. Az biztos, hogy az „eljá­ litikai napilapja és a hetilapok, üzemi lapok köszöntik a leg­
dési ütemével, nem megnyugtató rással" hosszú távon számolni kisebb testvért és kívánják, hogy sikerrel járja be a vállalt
a szilárd és a folyékony hulla­ — A Balmazújvárosban kell. A MÁV-tól ígéretet kaptunk utat az itt élő emberekkel együtt és egyetértésben.
dék elhelyezése, hiányos a szak­ élő ember ma leginkább ta­ arra, hogy a reggeli órákban, fél Dr. ónosi László
orvosi ellátás, javítandók az ál­ lán az egészségügyi ellátás hét körül egy újabb vonat indul
talános és középfokú oktatás fel­ és a foglalkoztatás megoldat­ majd Debrecenbe, időt takarít­
tételei. lansága miatt aggódik. Az va meg sok-sok megyeszékhelyen
eddigiekből kitűnt, hogy az ' dolgozó balmazújvárosinak. Ez­
egészségügyben közeleg a zel is próbáljuk enyhíteni a hely­
Veres Péter
— Űj ötéves tervet kezd­
tünk 1986 elején. A gazda­ kedvező fordulat. beli foglalkoztatás megoldatlan­
godás, a szegényedés, vagy ságából származó nehézségeket.
— Az egészségügyi ellátás fel­
éppen az eddig elért színvo­ tételei már az elmúlt tervidő­ — Végezetül a mindenkit
Én nem mehetek el innen
nal őrzésének öt esztendeje szakban is javultak: gyermekor­
lesz a mostani? érdeklő kérdésre kérek vá­
vosi és fogorvosi rendelő épült, laszt: mikor lesz a nagyköz­
— A hetedik ötéves terv jóvá­ megoldódott az ügyeleti szolgá­ ségből város?
hagyott fejlesztési irányzata — lat is, a múlt évben pedig meg­ Én nem mehetek el innen soha-sehova,
természetesen beleértve a me­ szerveztük a nőgyógyászati szak­ — A legfontosabb, hogy a vá­ nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom,
gyei céltámogatásokat is — 270 rendelést. A körzeti egészségügyi rossá válást tartalmilag alapoz­ nincs pénzes barátom,
millió forint, aminek kiegészíté­ központ pedig az évtized végére zuk meg, nem elégedhetünk meg millió sárbaragadt paraszt a szomszédom,
seként közel 40 millió forintot a közigazgatási besorolás módo­ ezeknek a sorsa az enyém, s az is marad örökre.
érő társadalmi munkára is szá­ sításával. A várossá nyilvánítás­
mítunk. Ha figyelembe vesszük hoz harminc pontból álló köve­ Nekem csak térkép a nagyvilág,
a várható inflációt, ez a 310 mil­ telményrendszernek kell eleget talán sohase látom Párizst, Rómát,
lió nem sokkal ér többet az elő­ tenni. Jelenleg a mutatók 50—60 sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket;
ző öt év 260 milliójánál. Egyéb százaléka eléri a hasonló népes­ barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld,
forrásokra nemigen gondolha­ ségű kisvárosok átlagát. Az egész és zöld folt marad a szibériai szteppe.
tunk, ezért a tanácsi gazdálkodás hetedik ötéves tervünk azt szol­
alapvető feladata csupán a meg­ gálja, hogy valamennyi területen Azi mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs:
lévő intézmények zavartalan mű­ megüssük a mértéket, jó esélllyel „adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot".
ködtetése, a szinttartást garan­ pályázhassunk a városi rangra. A Én megtaláltam ezt a pontot, legalábbis önmagam számára.
táló fejlesztés lehet. A tanácsi szennyvízcsatorna-hálózat fej­ Ez a föld az, amelyen élünk:
gazdálkodás új rendjében lazul­ lesztése, a szakrendelő, az utak a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok
tak a kötöttségek, jobban ér­ és a tantermek építése jogos la­ és a zöldellő dombok földje — Magyarország,
vényre juthatnak a helyi kezde­ kossági-társadalmi igényeket elé­ s a tízmillió magyar, aki benne él.
ményezések; de közben sajnos gít ki, de egyúttal közelebb visz Hogy szép-e a mi hazánk, szebb-e, mint másoké,
nem bővülnek számottevően a minket a városiasabb Balmazúj­ nem tudom, nem is keresem:
források. A bevételek növelésé­ városhoz is. Jól tudjuk, hogy az hogy fegyverrel hódítottuk, vagy munkával szereztük,
ben tovább kell tehát fokozni a esetleges, megelőlegezett várossá beköltöztünk-e, vagy a földből nőttünk:
tanács érdekeltségét. nyilvánítás nem bővíti automati­ mindegy ma már — egyek vagyunk vele.
kusan a pénzügyi forrásainkat; Napunk közös a többiekkel, de a mi csíráinkat is felébreszti,
— Nézzük meg konkrétan miközben a városi polgár jogo­ a felhők elszállnak felettünk, de esőjüktől a mi füveink is
a kilencvenig szóló terv fon- san várja majd el a magasabb nőnek:
tosabb céljait, s beszéljünk szintű szolgáltatást, infrasktruk- a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigyelem.
az eddigi teljesítményről is. túrát. Az elmondottakból is kitű­
nik, hogy a lehetőségeink zártak, Lábommal bokáig járok a magyar sárba,
— Az oktatásban: hattanter­ korlátozottak, sok gonddal kell arcomat kicserzi az éles pusztai szél,
mes szakmunkásképző építése, küszködnünk. Ahhoz, hogy Bal­ szemeimet kicsire húzza a kemény sivatagi napfény;
két általános iskola és a gimná­ mazújváros valóban város le­ gondjaim lehúznak a földre, vágyaim fölemelnek a felhők fölé,
zium négy-négy tantermes bőví­ gyen, a község vezetőinek, az itt nincsen más számomra, mint emésztő töprengés,
tése, ötvenszemélyes óvoda és is­ gazdálkodó szervezeteknek és a forró vágyak és kemény akarat:
kolai sportpályák építése. Az település lakóinak hosszú éveken ide kell hoznunk a nagyvilágot,
egészségügyben: körzeti egész­ át tartó együttműködésére, meg­ ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó,
ségügyi központ létrehozása. La­ feszített munkájára van szükség. ami nemes és amit érdemes.
kásépítés: 24 tanácsi bérlakás, te­
rület-előkészítés 100—120 OTP- Görömbölyi László
 imZÉJtfáMS
Újváros és az újvárosiak
Az utóbbi évszázadban sok­
szor került Balmazújváros az
országos érdeklődés homlokteré­
be. Ez nem magyarázható pusz­
tán szegénységével, hiszen a
nyomorúság nem újvárosi kü­
lönlegesség volt. Az okot inkább
abban találhatjuk, hogy az új­
városiak soha nem nyugodtak
bele helyzetükbe, s azon hol
nyílt, hol burkolt harccal min­
dig változtatni akartak.
A haladás oldalán álltak már
Rákóczi és Kossuth idejében,
1918/19-ben és azóta is. Az 1898-
as és 1932-es véres tüntetések, a
felszabadulás utáni küzdelmek
bátorságot és öntudatot adtak a
lakosságnak, mely a hétközna­
pokon és a történelmi sorsfor­
dulókon egyaránt helytállt. A
nagy változások a mezőgazda­
ságban és az itt élők életszín­
vonalában következtek be, de a
település egésze a hetvenes évek
közepéig alig változott, falu
maradt továbbra is.
Az utóbbi évtized már a
mozdulás időszaka: víz és gáz.
kevés csatorna, több lakás és út
épült, amely lassan túljuttatja
Balmazújvárost a falusi színvo­
nalon, hiszen közben iskolák
épültek és épülnek, emelkedett
a kulturális színvonal is.
Megmaradt legnagyobb gon­
dunk: kétezernél többen nem
találnak itthon munkát, s kény­
szerülnek naponta ingázni, szá­
zan vannak, akik csak hetente
járnak haza. Arra kényszerültek
ők, hogy máshol termeljék meg
az értékeket, s itthon elégítsék
ki szükségleteiket...
Balmazújváros arról is neve­
zetes volt 1945-ig, hogy lakói a
BEMUTATJUK
SUBICZ ISTVÁNT
Szeretnénk megismertetni az
olvasóinkkal egy embert, aki ké­
peket fest, rajzol: nem hobbiból,
kedvtelésből, nem is a pénzszer­
zés, vagy a hírnév miatt.
A kép miatt: egy sajátosan ön­
törvényű megismételhetetlen vi­
lág teremtése céljából, az él­
ményért, a kifejezésért, a szép­
ségért.
Az eddig megtett út állomásai:
az egri főiskola, a debreceni
Medgyessy-stúdió, kiállítások tár­
latok, hazai és külföldi művész­
telepek — mellékes igazolások.
Subicz István — éppen tíz éve
— 1977 óta él Balmazújvároson, a
2. Számú Általános Iskola és a
Veres Péter Gimnázium rajzta­
nára.
TOEWAC
Oklevelek tanúsága
Balmazújváros mai közigazga­
tási területén a legrégibb telepü­
lésnyom kétségkívül az a halom­
sír, melyet a Bánomkert délnyu­
gati csücskében a Keleti-főcsa­
torna építésekor, 1953 májusában
tárt fel Csalog József régész. A
halmot a nép a régi kéziratos
térképek tanúsága szerint több
száz éve Kárhozott (v. Kárhozat)
nalomnak nevezi. A régészeli
feltárás alkalmával előbb egy
La Téne-kori kelta urnasír ke­
rült elő égetett csontmaradvá­
nyokkal, vas- és cseréptöredé­
kekkel, majd az eredeti felszín
elérése után az elsődleges temet­
kezés szkíta kori sírja. A halom
típusban közel áll a dél-oroszor­
szági és Kubán-vidéki szkíta kur-
gánokhoz. Bár Ideietekben sze­
gény — mindössze két rossz­
ezüst spirális hajkarika a sír
melléklete —, kétségkívül a gészeti kutatások szerint 83 te­
Nagyalföldön megszállt i.e. VI.
századi legeltető állattartó nép
egyik hatalmas és gazdag kivá­
lóságát temették ide. Ezt bizo­
nyítja, hogy a halom felhordásé­
hoz mintegy 8000 köbméter föl­
det használtak fel, s a csontváz
2. OLDAL
legnehezebb időkben is hűsége­
sek voltak falujukhoz; nem
mentek Amerikába, de még
Pestre se nagyon, s ha a kör­
nyező tanyákra, városokba köl­
töztek is, még évtizedek múlva
is hazajöttek, ha Balmazújvá­
rosra érkeztek.
Erős volt itt a közösség meg­
tartó ereje: az egykori „ős"-la-
kosság, a betelepült németek, a
betelepített katolikusok külön
és együttesen is igazi lokálpat­
rióták lettek, akik kimondatla­
nul is úgy érezték, hogy a
,,nagyvilágon e kívül nincsen
számodra hely".
Aztán sok minden megválto­
zott. A nagy történelmi sorsfor­
dulók — felszabadulás, az or­
szág iparosítása, a mezőgazda­
ság átszervezése — az itt élőket
alapvetően érintette. Az ország­
ban sokan nemcsak Veres Pé­
ter falujaként emlegették Űj-
várost, hanem a „kommunista
fészek", sőt a „kis-Moszkva" is
jelzője lett a mi falunknak. So­
kan elmentek 1945 után katona­
tisztnek, politikai-gazdasági ve­
zetőnek, ipari munkásnak, s
többségük vissza sem jött. Egy
részükre büszkék lehettünk
(Veres Péter, Soós Imre és má­
sok), de nagyobbik részüket
éppúgy elfelejtettük, ahogy ők
is elfelejtették ezt a „sárfész­
ket".
Hosszú ideig innen csak el­
mentek, de ide alig vonzott va­
lakit ez a település. Az itthon
maradt újvárosiak voltak a la­
kosok és a vezetők, a sikereket
elérők és a hiányokat elszenve­
dők.
körüli prémfoszlányok alapján
vélhető, hogy a temetéskor gaz­
dagon ellátták a halottat a pász­
tornépeknél a vagyont jelentő
prémekkel.
Balmazújváros közvetlen kör­
nyékén további 12, kivétel nél­
kül régészetileg feltáratlan ha­
lom rejti a múlt emlékeit.
A környék megtelepedésének
kontinuitására — elsősorban a
régészeti feltárások és bejárások
csekély száma miatt — az Ár­
pád-kor végéig gyakorlatilag
nincsenek adataink. Mesterházy
Károly egyik tanulmányában ír­
ja: „ . . . csak kutatási hiányos­
ság rovására írhatjuk azt, hogy
egy-egy mai település területén
nem került honfoglaló magyar
temető." A megye területén az
okleveles adatok alapján a tatár­
járásig 55, a nagyon hiányos ré­
lepülést tartunk számon. Feltű­
nően gazdag környékünk a ta­
tárjáráskor elrejtett pénzleletek­
ben: Hajdúszoboszlóról és Bal­
mazújvárostól is három-három
éremkincslelet került elő. Mind­
ezek azt bizonyítják, hogy a
HLIfcl - iElYlfel&EI
Feszültségekkel terhes „békés
egymás mellett élés" volt a jel­
lemző. Meg a sok-sok munka,
mert ezt a fejlettebb települést
is az itt élők teremtették meg.
Változás a hetvenes évek vé­
gétől következett be: egyre töb­
ben kerültek Űjvárosra tanárok
és orvosok, mérnökök és agro-
nómusok, értelmiségiek és ve­
zetők, beházasodók és ide vető­
dök. A fejlődő gazdaság, isko­
lahálózat, a városi jogú nagy­
községi rang, a lakótelepek
vonzóbbá tették Balmazújvá­
rost.
Erre a mozgásra szükségünk
is van, egészséges tendenciák
kibontakozásához vezethet még
akkor is, ha olyan véleményt is
hallunk, hogy túl sok már az
idegen, a nem újvárosi vezető.
Mások úgy gondolják, hogy itt
csak a beköltözők érvényesül­
nek. Az újonnan érkezettek pe­
dig néha panaszkodnak: nehe­
zen fogadják el őket az újváro­
si emberek.
Kinek van igaza? Egy kicsit
mindegyiknek, teljesen egyik­
nek sem. De ne is legyen! Nem
az a legfontosabb, hogy kinek
hol öntötték ki a fürdővizét,
hanem az, hogy aki itt él, dol­
gozik, mit tud s mit akar tenni
Balmazújvárosért, az itt élő
emberekért és nemcsak önma­
gáért.
Mert előrébb akarunk jutni,
tegnapi magunknál különbbé
akarunk válni, várossá szeret­
nénk lenni. S ez nem megy
másképp, csak együtt, egymá­
sért dolgozva.
Csige József
honfoglaló magyarok nem sok
területet hagytak megszállatla-
nul.
Id. Varga Antal még mintegy
húsz falut sorol fel, melyekből
véleménye szerint az évszázadok
folyamán Balmazújváros kiala­
kult. Az újabb kutatások alap­
ján ezek száma csökkent. A fel­
sorolt települések közül például
Papegyháza régészeti feltárását
1985-ben végezte M. Nepper Ibo­
lya Mátán.
Településünk minden kétséget
kizáró első írásos említése az
1333 évből való pápai tizedlajst­
romban található. E regesztrum
szerint a szabolcsi főesperesség
parókiái közül „primo Michael
de Hymes solvit 14 Gross"; Hí­
mes papja Mihály tehát 14 garas
pápai tizedet fizetett. Az 1333. és
az azt követő négy évben Hímes
a következő Szabolcs megyei te­
lepülésekkel szerepel együtt a
lajstromban: Theege (Chogue,
Theoge), azaz Csege; Hegies (Hi-
gis, Heges), azaz Hegyes; Zoboz-
low (Zubuzlow), azaz Szoboszló.
A település nagyságára, jelentő­
ségére utal, hogy Himes papja
A legszebb magyar
karrier
„E nemzet csak soká sejti és
még későbben érti meg majd,
hogy mily nagy veszteség értp
ebben a halálban. De akkor tud­
ni fogja — amivel ma még adós
—, hogy önmaga megismerésének
mekkora példáját veszíti ebben a
nagy emberben" — halála napján
búcsúzott így Veres Pétertől Sán­
ta Ferenc, s az azóta eltelt fél
emberöltőnyi idő csak vastagabb,
sűrűbb ködöt takart a „mi Péter
bácsink", a „bölcsen bátor". a
„tiszta", az „egyszervolt ember'",
a „gazdaként szolgáló" művész és
a „felejthetetlen közéleti har­
cos" alakja, munkássága köré.
Hiába, hogy nem akárkik, de az
irodalom tegnapi és mai jelesei
méltatták e minősítésekkel; hiá­
j
ba, hogy századunk talán legna
gyobb és az elismeréseit nem
könnyen osztogató költője, József
Attila maga idézte meg mint
„gondra bátor és okos" férfit, és
hiába, hogy Kádár János nevezte
a szocialista rendszei „címzetes
tanácsadójáénak, „jelentős támo-
gató"-jának — minden hiába. És
nem az a baj, hogy a nemzet
egyre kevésbé sejti, hanem, hogy
nem is igyekszik sejteni, mit
jelentett, mit képviselt, kivált­
képp pedig: mit jelenthetne és
mit képviselhetne ma a „Horto­
bágy mellyéké"-nek szülötte.
Ez a nemzet nincs azon, hogy
megértse Veres Péter sorsát és
példáját. Nincs azon, hogy visz-
szanézzen önnön múltjába, önma­
gát megismerni, olyanok szava­
hihetőségére, megbízható ítéleté­
re támaszkodva, mint
— Bálint György, aki mind­
járt 1936-ban, Az Alföld paraszt­
sága megjelenésekor figyelt és
jelzett az „öntudatossá vált,
nagyszerű tehetségű paraszt"
gesztusára, ahogy az „feláll és
bejelenti: íme, így élünk, ezek
vagyunk"; aztán ugyanő tudta
boldognak és erősnek a Szám­
adás szerzőjét, boldognak és erős­
nek, amiért „érzelmeinek fölébe
nőve, keményen tud szembenéz­
ni önmagával és a világgal";
— Erdei Ferenc, társa a népi
írói mozgalomban, elismerője an­
nak, hogy Veres Péter „az a szo­
cialista, aki magyarul kíván em­
bernek lenni a népek „nemzeten­
kívüli társadalmában";
— Móricz Zsigmond, a Gyep­
sor előtt lobogót hajtó: „Itt
lélekző valóság minden sor" —
írta 1940-ben;
— és Németh László, aki a Fa­
lusi krónika földön nyüzsgő sza­
vait, tömör népi szólásait dicsér­
ve mondta: „egy új gyönyörű
magyar szótár indult meg itt a
mi magunkból táplálkozó, sze­
génységbe félelmében parádézó
nyelvünk felé"; és ugyanő, A — ahogy közhellyé
minőség forradalma, a Kisebb­
ségben, Az értelmiség hivatása, a
Gyász és megannyi mű alkotója
a nyilasoknak kiáltotta oda,
hogy „annak legalábbis Veres
Péternek kell lennie, akit én ve­
háromszor annyi tizedet fizetett,
mint a szoboszlói vagy a léglási
pap, s többet mint a nagykállói.
Balmaz első okleveles említése
abban az 1411 vagy 1421-ben
kelt oklevélben található, mely­
ben Zsigmond király, mint Deb­
recen tartozékát, Balmaz pusztát
Lázárevics István szerb vajdá­
nak adományozta. A XV. száza­
di oklevelekben hol peres ügyek
kapcsán többször találkozhatunk
mind Himes (1451. 1453, 1459,
1461), mind pedig Balmaz (1452)
nevű praediummal (praedium =
puszta, puszta birtok, nem la­
kott hely). Csaknem egyidejű
okleveles említésük azt bizonyít­
ja, hogy földrajzilag elkülönült
helyekről van szó.
Valószínű, hogy Balmaz alig
egy évtized alatt újból benépe­
sült, s lakói, mint a király any­
jának jobbágyai kellő hatalmat
érezve maguk mögött, talán föl­
desasszonyuk parancsára, de leg­
alábbis tudtával elfoglalták Hi­
mes praediumot. Ezt az ese­
ményt egy 1477-ben kelt oklevél
így írja le: „ . . . Erzsébet úrnő.
király urunk édesanyja . . . Theg-
zes Péter mesternek . . . birtokát,
a Szabolcs megyében levő Himes
pusztát, mely a Kadarcsnak ne­
vezett folyó m e l l e t t . . . áll, jog­
talanul . . . elfoglalta, és ennek a
1987. FEBMÉB
zérül elismerek", mert „ember ő.
aki a legszebb magyar karrier­
ben sem veszítette el lába alól a
földet s a gerincet a testében".
Ennek a legszebb magyar kar­
riernek a tanulságain elgondol­
kodni, vagy megsejteni csupán,
miben rejlett a titka, mire épült
a talapzata — ehhez meg kellene
állni a loholásban, a csörtetés-
ben, az olcsó sikerek, de — igaz!
— a „mindennapi kenyerünk"
hajszolásában is; a könnyű meg­
gazdagodás gyorstalpalói he­
lyett az önismeret nehéz iskolá­
jába kellene beiratkozni. Az
egyéni és a kollektív önismereté­
be egyszerre, hogy rögtön az el­
ső, majd a második lecke Veres
Péter szavait, bölcsességét ismé­
telje. Az első „bölcs és balgatag"
tanítása, hogy az ember igazi
formálója, lelkének mindig a
legjobb melegítője a szerszám
meg a munka — s az a szép do­
log, „amikor az ember már
nemcsak azt tudja, hogy én be­
csületes vagyok, hanem azt is,
hogy a többi ember is az. Ilyen­
kor már öröm és élvezet a közös
munka, még ha nehéz is" az. S
a második lecke? A Gyepsor kül­
dötte ennek igazát is a saját bő­
rén érezte: „ha az ember katona,
nem válogathatja meg a káplár­
jait".
Soká vagy későbben: messze
az idő, amikor a magyarság úgy
rója le kegyeletét. úgy törleszti
adósságát, hogy önmaga megis­
merése során eltöpreng nemcsak
vált — a
„népben, nemzetben", hanem a
munkában és a káplárokban is
gondolkodó Veres Péter karrier­
jének tanulságain?
Márkus Béla
prédiumnak a határain belül és
határain egy mezővárost Újváros
néven újólag elnevezni..., meg-
ületni és telepíteni akar . . . "
A foglalás és telepítés olyan
jól sikerült, hogy az új település
rangja már 1465-ben(!) mezővá­
ros (oppidum . . . Wywaras, alio
nomine Balmaz vocatum), s
Mátyás királytól egyéb privilé­
giumok mellett vásártartási jo­
got kap.
Birtokpert tartalmazó 1482-ben
kelt oklevél a legfőbb bizonyíték
a település viszonylagos konti­
nuitására abból az időből, ami­
kor a helység neve is megválto­
zott. Az oklevélben az Anarch-i
Thegzes család — mint a fen­
tebb említett 1477-ben kelt okle­
vélben — ismét eltiltja Mátyás
király fiát, Corvin Jánost egy
possesio (birtok) háborításától,
mely „ . . . alias Hymes vocata, et
expost Bolmaz, nunc autem Wy­
waras (Újváros) apelláta is Co-
mitatu Zabolch existens . . . " Az
oklevélből egyértelműen kiderül,
hogy Himest később Balmaznak,
majd pedig az oklevél kelte ide­
jén Újvárosnak nevezték.
Az oklevelekben ezt követően
is a település nevét sokáig „Új­
város, másnéven Balmaz" alak­
ban olvashatjuk.
Pozsonyi József
1987. FEBRUÉ1
Egy é v e a megszilárdulás útján
A JÖVEDELEMTERMELÉS
a Lenin Tsz legfőbb garanciája
Kritikus időszakot élt meg
1986-ban a község arculatát
hosszú évek óta formáló, sőt bi­
zonyos mértékben meghatározó
Lenin Termelőszövetkezet. Egy
vezetőségváltás önmagában sem
könnyű — a mai, nehezen kiszá-
míható gazdasági környezetben
ríülönösen nem az —, hát még
akkor, amikor szankciókkal súj-
l a d n i . . . Mert, hogy tovább kell
haladni, hogy a termelés és a
nyereség növelésével, a közös va­
gyon gyarapításával nem lehet
felhagyni, az aligha kétséges. Ezt
fejezte ki választásával a tag­
ság, mielőtt munkájával is iga­
zolhatta, hogy nem véletlenül
szavazott bizalmat az új vezető­
ségnek. Nagy érdeklődéssel, és
mondjuk meg őszintén, nem ag­
godalom nélküli rokonszenvvel
figyelte ezt a munkát a koránt­
sem közömbös környezet, állás­
foglalásában azzal a meggyőző­
déssel, hogy a mezőgazdaság
egyszersmind a szövetkezeti
mozgalom e markáns képviselő­
jének, a Lenin Tsz-nek feltétle­
nül rendelkeznie kell azzal az
erőtartalékkal, amely elengedhe­
tetlen a megszilárduláshoz. Ez
volt ugyanis a legfőbb cél 1986-
ban. abban az évben tehát,
amely — tudtuk jól mindannyi­
an —, egy alaphiányos gazdasá­
gi év után következett. 35 millió
forint alaphiánnyal s egy a meg­
engedettnél nagyobb mértékű
munkadíj-kiáramlás következ­
ményeivel kellett szembenéznie
a vezetőségnek és a termelőszö­
ÁFÉSZ
küldlStfftgyylés
A Balmazújváros és Vidéke
ÁFÉSZ március 7-én 9 órakor a
Márka presszóban tartja évi ren­
des küldöttgyűlését. A küldött­
gyűlésen a Balmazújvároson,
Nagyhegyesen és Hortobágyon
február 9. és 14. között tartott
tagértekezleteken elhangzott
észrevételek, javaslatok és véle­
mények alapján kerül sor. az
1986. évi tevékenység értékelésé­
re és az ez évi célkitűzések is­
mertetésére.
[Pályáioiri f d l h í v á s
HirigódkiPÓDiSka
A Hazafias Népfront, a Szak­
szervezetek Országos Tanácsa és
a KISZ Központi Bizottsága
Üzemünk, munkahelyünk élete
1987-ben (1987. január 1.—de­
cember 31.) címmel krónikaírói
pályázatot hirdet. A pályázaton
részt vehetnek minden állami,
szövetkezeti vagy magánterme­
lő, illetve szolgáltató tevékenysé­
get folytató üzem, intézmény
dolgozói. Pályázni lehet mind a
szóban forgó egység egészére,
mind annak valamilyen kisebb
részére (üzemrész, brigád stb.)
vonatkozólag.
Üzemünk élete 1987-ben: két
I. díj (egyenként 12 ezer forint);
két II. díj (egyenként 10 ezer
forint); három III. díj (egyen­
ként 8000 forint).
Brigádunk élete 1987-ben: két
I. díj (egyenként 8000 forint); két
II. díj (egyenként 7000 forint):'
három III. díj (egyenként 5000
forint).
A krónika beküldési határide­
je: 1988. április 30.
A pályázni szándékozók bene­
vezési lapot a Hazafias Népfront
megyei bizottságától kérhetnek
(Debrecen. Péterfia u. 4. 1/112.).
vetkezetnek, amikor a jövőre
vonatkozó elképzelések körvona­
lazódtak.
— Múlt évi munkánk egészére
ez nyomta rá a bélyegét, noha a
hiány felszámolásához nem kel­
lett állami forrást igénybe ven
nünk — kezd az előzmények fel­
idézésébe Szilágyi János, a ter­
melőszövetkezet elnöke. — Az
alaphiány a termelőszövetkezet
zárolt alapjából és az 1986. évi
amortizáció terhére lett „tisztába
téve".
Ez természetesen nem jelenti
azt, hogy az államnak köze sem
volt a stabilizálás elindításához.
Hogyne lett volna köze, amikor
a munkadíjszínvonal túllépéséért
törvény szerint kiszabott 124
millió forint munkadíjadót, il­
letve bírságot tulajdonképpen
csak töredékében kell kifizetni.
A iray©l(gV(aiOTiinié(gjy@s
A korábban a kísérleti bérsza­
bályozási formában gazdálkodó
Lenin Tsz ugyanis 1981-hez ké­
pest 1984 végére (tehát két év
alatt) 35 százalékkal (52 800 fo­
rintról 71 400 forintra) növelte
az egy főre jutó munkadíjat,
miközben az egy főre jutó ter­
melés 8—9 százalékkal nőtt. Ezen
adatok ismeretében aligha tűn­
het érthetetlennek a hatóság ren­
delkezése, amely szerint a szö­
vetkezet 1986 elején kénytelen
volt visszaállni az 1984. évi ke­
Á hagymától a Bojtorjánig
TOLLRA]Z A HERBÁRIÁRÓL
A Herbária Országos Gyógy­
növényforgalmi Vállalatnak ti­
zenhárom üzeme van. Kettő a
fővárosban, tizenegy pedig vi­
déken. A balmazújvárosi üzem
arról ismerszik meg, hogy a
legnagyobb méreteket mondhat­
ja magáénak, s hogy a legter­
melékenyebben dolgozik. Az
üzem vezetője ottjártamkor tá­
vol volt, így Szarvas Zoltánná
helyettes vázolta fel számomra
a termelőegység portréját.
— Hajdú-Biharban a mienk
az egyetlen Herbáriaüzem.
amelynek története egyébként a
századelőre nyúlik vissza. A
Hangya (amely — hasonlítás­
képpen: a múltbeli ÁFÉSZ-nek
tekinthető) utódja vagyunk.
Egy-két épületet is örököltünk
tőlük.
Különben az iroda falain ok­
levelek tucatja függ, a munka­
versenyben, a környezetvéde­
lemben tanúsított szorgalmáért
kapta a kitüntetéseket a kollek­
tíva.
— Az üzem a hetvenes évek
elején kezdett mind nagyobb
tekintélyre szert tenni, ekkor
indult igazán fejlődésnek. Ek­
kor rukkoltunk elő a szárított
vöröshagymával, amit külhoni
piacokon értékesítettünk. Egy
idő után aztán nem kellett a
vöröshagyma. Üj dolog után
kellett néznünk. Következett a
gyártjuk a hajnövesztő szert,
igen nagy mennyiségben. A
rendkívül nagy belföldi igények
lassan alább hagytak, bár ma
is meglehetős iránta a kereslet.
Sokat viszünk belőle külföldre,
mindenekelőtt a Szovjetunióba.
Tavalyelőtt 870 ezer flakont
szállítottunk, az elmúlt évben
pedig több mint másfél milliót.
A szovjet fél meg van velünk
elégedve, nincs panaszuk a Erdei Sándor
KÖZÉLET - Ü Z l i S l i
resetszintre. Ez volt az egyik
legnehezebb feladvány, amelyet
azonban mindenképpen teljesíte­
ni kellett egy esetleges újabb
többlet keresetadó elkerülése ér­
dekében.
— Rengeteget töprengtünk,
hogy mit tegyünk. Ha másként
nem megy, mondtuk, 10—15 szá­
zalékot visszatartunk, azzal, hogy
amennyiben megmarad, év vé­
gén visszaosztjuk. Erre azonban
nem volt szükség. Így, noha
1986-ban is voltak hibáink, azt
kell hogy mondjam, összességé­
ben jól dolgoztunk, kijöttünk az
1984. évi munkadíjból. Olyany-
nyira, hogy év végén három ki­
magaslóan jól dolgozó önelszá­
moló egységünk 425 dolgozójá­
nak a célprémiumot is ki tud­
tuk fizetni. Tudom, ez sem szim­
patikus mindenkinek, és elkép­
zelhető, mit jelent a vezetőkre
nézve . . . Radikálisan jártunk el.
de igazságosan.
— Nehéz az út a megszilárdu­
láshoz. Mi kellene hozzá? —
kérdezem az elnöktől.
— Felhőtlen időszak. Ilyen
azonban nincs, sőt tavaly ne­
künk kilátásunk sem volt rá.
Pénzügyi bizonytalansággal
kezdtünk, fizetőképtelenek vol­
tunk. Február közepe táján áll­
tunk úgy-ahogy helyre, akkorra
tudtunk kifizetni minden köve­
telést. Rendkívül szigorúan gaz­
dálkodtunk a költségekkel, de
megérte, mert az említett első
hónapoktól eltekintve gyakorla­
tilag végig fizetőképes volt a
szállítási határidőkre, precíz­
nek tartanak bennünket.
— Gondolom: ha sokat is hoz
a konyhára a hajszesz, nem
ennek a gyártása az alaptevé­
kenységük.
— Az alapvető tevékenység a
növényolaj-feldolgozás. Per­
sze nem olyan kizárólagosság­
gal, mint még egy évtizede is.
Elsőrendű termékünk a kamil­
la. Olyan szikfű, mint a Horto­
bágyon, a világ egyetlen táján
sem terem. Többek között
Egyiptom is fontos termővidék­
nek számít, ám az ő kamillá­
juknak nincs olyan hatásfoka,
mint a miénknek. A nyugatiak
rendszerint kikötik: csak bal-
mazi kamillát vesznek, mert
arról tudják, hogy a Horto­
bágyról származik. A virágot
nagy kiszerelésben exportál­
juk. Szállítunk persze belföld­
re is. Az itthon kínált árunk
is kitűnő, viszont ennél is
szebb az exportált.
— A raktárhelyiségekben
cickafüvet, s bodzavirágot is
láttam.
tsz. Ezt könyvelem én el a Le­
nin múlt évi legfőbb sikerének,
amely az eredményben is köz­
vetlenül mutatkozik, hiszen, hogy
mást ne mondjak, büntetőkama­
tot nem kellett fizetnünk. Hol­
ott például 1985-ben még öt­
millió forint büntetőkamatot fi­
zettünk. Unásig ismételjük emel­
lett, de hát tény, hogy nem kí­
mélt bennünket az időjárás sem.
Három fő növényünkben, a bú­
zában, a kukoricában és a cu­
korrépában a tervezetthez ké­
pest körülbelül 15 millió ered­
ménykiesést okozott az aszály.
Ezt a melléküzemek (a fémipar
és a húsüzem), valamint a Pulykatelepünkön például gáz­
szarvasmarha-ágazat bizonyos
mértékben, noha korántsem tel­
jesen, pótolni tudták, így sem
lesz azonban meg a tervezett 70
millió forint nyereség.
— Nem volt ez túl merész ter­
vezés a megelőző évi 52 millió
forint után?
— De igen. A rettenetes bír­
ság azonban arra sarkallta a ve­
zetőséget, hogy lehetőleg olyan
tervvel álljon elő, amely megfe­
szített munkát feltételez, de ideá­
lis esetben teljesíthető. Sajnos a
körülmények 1986-ban nem vol­
tak ideálisak. Ami kis szeren­
csénk volt, az a múlttal függ
össze. Arra gondolok — hisz ez
most igazán jól jött nekünk —,
hogy végig részt vettünk az in­
tenzív gabonatermesztési prog­
ramban, amely 1986-ban is új
gépeket (gabonakombájnt, szál­
lítójárműveket, talajművelő gé­
peket) jelentett számunkra. Jel­
lemző a gazdaság elmúlt évére,
hogy ezeken kívül más beruhá­
zást mi nem is hajtottunk vég­
re. Nem akartuk növelni a hi­
telállományt, amely már így is
igen nagy tehertételünk. Idén
ugyanezt az elvet követjük: a
képződő fejlesztési forrásból és
az amortizációból visszafizetjük
— Láthatott volna csalánle­
velet, fodormentát, keskeny úti­
füvet is az ott lévő zsákokban,
részműveletre kapjuk az anya­
got. A cickafüvet és a csalán­
levelet exportra készítjük elő.
— Milyen termelési adatokat
mutat a könyvelés?
— Tavaly 53 millió forint
termelési értéket terveztünk, s
74 milliót teljesítettünk. Óva­
tosnak bizonyult tehát a kal­
kulálás.
Firtatom az átlagbért is,
amit — hallván a jól végzett
munkáról — talán nem ok nél­
kül tartok kevésnek. 3800 fo­
rintról van szó. A dolgozók száz
főnyi gárdája — nyilván főleg
más munkahely hiányában —
ennek ellenére ragaszkodik az
üzemhez.
Rövid sétautat teszünk.
Szarvasné büszkélkedik az új,
jókora csarnokkal, ahol lehető­
leg még ebben az évben meg­
kezdik a termelést. Ide már
IMvlZÉJlK
az esedékes hitelekeet, sőt a kö­
vetkező évek mentesítése végett
15 millió forint előtörlesztést is
vállalunk.
m@gfíéiriüll®
beruházások
— Lemond a szövetkezet a be­
ruházásokról?
— Nem egészen. Gyorsan meg­
térülő gép- és technológiaberu­
házásaink lesznek 1987-ben.
tüzelésűre állíttatjuk át az elekt­
romos árammal működő infra­
sugárzókat. A Székesfehérvári
Prizma Ipari Szövetkezet úgy
végzi el a munkát, hogy a telep
nem eshet ki a termelésből, ami
most nekünk létkérdés, hiszen a
napospulyka és a takarmány áré­
nak emelése miatt sajnos pozí­
cióromlás elé néz a pulykatar­
t á s . . . A sertéstelepen elvégez­
zük a keverő rekonstrukcióját, s
a növénytermesztésnek is mód­
jában áll majd valamennyi gé­
pet vásárolni. A húsüzemben fo­
lyó készítménygyártás növelése
céljából bővítjük a füstölő- és
érlelőkapacitást.
A húsüzem, amiben évekkel
ezelőtt a Lenin Tsz kimerítő túl­
költekezése testet öltött, ami
azonban ma 560 millió forinttal
részesedik a szövetkezet másfél
milliárd forintnyi árbevételéből,
természetesen fontos szerepet
kapott az új vezetőség gazdálko­
dáserősítő koncepciójában. A cél
az volt, hogy mielőbb visszafi­
zessék a rendkívül magas kama­
tozású tőkerészeket a Hajdú
Megyei Állami Építőipari Válla-
'atnak, illetve a Hortobágyi Ál­
lami Gazdaságnak. A hitelkivál­
tás, amelyben a Hage segítő ke­
zét látjuk, azóta meg is történt.
Végül is az OTP Kisvállalkozási
Bankja maradt meg egyetlen tő­
ketársnak a Balmazújvárosi Le­
nin Tsz húsüzemében.
Gulyás Imre
nem telepítik át a régi, idövi-
selte, korszerűtlen gépeket,
igyekeznek újakat vásárolni.
Felballagunk az emeletre (mert­
hogy kétszintes a létesítmény),
ahol göngyöleganyagokat talá-
lun. S hatalmas üres teret.
— Itt tartottuk a mikulás
ünnepséget — mondja nevetve
Szarvasné —, ha már megvan,
hasznosítani kell valahogy a
csarnokot.
Megmutatja a hatalmas szá­
rítógépet, amely sokszor áll
tétlenül, makacsul őrizgetve a
beleinvesztált pénzmagot.
— Itt vannak ezek a lepár­
lóüstök — mutatja kalauzom
egy másik helyiségben — a k .-
milla- és a cickahulladékból il­
lóolajat nyerünk. Ennek kilója
több mint 30 ezer forint. Nem
is kapjuk könnyen: egy üstből
három műszak alatt jön le egy
kilónyi.
— A szemlén láthattam: koz­
metikumot is gyártanak, gyaní­
tom, nem elenyésző mennyiség­
ben.
Szarvasné egymás után emeli
a szekrényvitrinből a terméke­
ket. Annak is szerét ejti, hogy
a kikísérletezés időrendjében
rakja az asztalra a Bojtorján-
kivonatot, a gyógynövény hab­
fürdőt, a Bojtorján sampont, a
fenyő-, a kamilla habfürdőt, a
Bánfi sampont és a csalános
sampont.
— Melyik közöttük a legke­
lendőbb cikk?
— A Bojtorján sampon vezet
nagy előnnyel. A régebben „ki­
talált" termékek mennek legin­
kább. Nagyon hatásos a leg­
utóbbi samponunk, a csalános,
az emberek mégis idegenkednek
tőle.
— Most kísérleteznek-e vala­
min?
— Természetesen, Hüvelyes
Lajos vegyészmérnök újabb két
kozmetikumon dolgozik. Remél­
jük, termék lesz belőle.
Az asztalon két pohár, mind­
kettő fenekén színes száraz­
anyag. Szagláló naivitásom si­
kert ígér a kísérletnek.
3 o ©LB>AL

Levél az Olvasóhoz
Megjelent a Balmazújváros,
a bemutatkozó példányt tartja
kezében az olvasó. Hosszas
előkészítés után végre elhagy­
hatta a nyomdagépeket az el­
ső szám, hogy ezután havonta
rendszeresen eljusson az új­
ság azokhoz, akikről és akik­
hez szól — a balmazújvárosi­
akhoz.
Üzemi lap — ez a hivatalos
besorolás, aminek jelentését
illik megmagyarázni. Terme­
lőszövetkezetek, vállalatok,
intézmények fedezik a kiadás
költségeit — legnagyobb ter­
het magára vállalva a „gesz­
tor" Lenin (évi 200 ezer fo­
rint), azután a Vörös Csillag,
(150 ezer), majd sorra még
további 16 szervezet: az
ÁFÉSZ, az Évisz, a tanács
(50-50 ezer), a Herbária, az
MGM, az OTP, a takarékszö­
vetkezet (20-20 ezer), a Minő­
ségi Szabó Szövetkezet (15
ezer), a sütőipari vállalat, a
Titász, a posta, az MHSZ. a
rendőrség, a megyei vízmű
vállalat és a T R W (10-10
ezer). A felsorolásból kitűnik,
hogy a Balmazújvárost tár­
sadalmi igény szülte, s a lét­
rejötte is társadalmi összefo­
gásnak köszönhető.
A másik oka az elnevezés­
nek — üzemi lap — már a
tartalmi követelmények felso­
rakoztatásához vezet bennün­
ket. Az újságírás eszközeivel
teremtsünk kapcsolatot az
üzemekben dolgozó emberek,
csoportok között, a hírközlés
mellett alkalmat adva a vitá­
ra, a nyílt véleménycserére,
a mindannyiunkat foglalkoz­
Á tornatermektől a válogatottig
Balmazújvároson az elmúl <
években a sportélet több terüle­
tén, így a tömegesítésben, az
eredményességben és a tárgyi
feltételek javításában előrelépés
tapasztalható. Felvetődik a kér­
dés, hogy a sportolni vágyók, a
mozgásigényüket kielégíteni
akarók hol végezhetnek test­
edzést? Milyen szakosztályok­
ban, egyesületekben sportolhat­
nak, versenyezhetnek a legte­
hetségesebbek?
Az általános iskolák létesít­
ményhelyzete jelentősen javult
az elmúlt időszakban. Két új is­
kola korszerűen felszerelt torna­
teremmel épült fel. Iskoláink­
ban egyre szélesebb körben fel­
ismerik a testnevelés fontossá­
gát, valamint a benne rejlő pe­
dagógiai lehetőségeket.
1985 szeptemberétől négy fris­
sen végzett testnevelés szakos
pedagógus kezdte meg munká­
ját Balmazújvároson, így lénye­
gesen javult a szakember-ellá­
tottság. Ez volt az egyik alap­
feltétele annak, hogy az után­
pótlás-nevelés két fontos bázi­
sát kialakíthassuk. Az 1. Szá­
mú Általános Iskolában 1985-
ben edzésközpontot hoztunk lét­
re, ahol a község legtehetsége­
sebb 4. és 5. osztályosai heti há­
rom alkalommal járnak testne­
velésfoglalkozásokra. Ugyaneb­
ben az iskolában 1986 szeptem­
berétől sporttagozatos osztályt
indítottunk, amelyet a Balmaz­
újvárosi Lenin Tsz SE patro­
nál.
A középiskolákban az ipari
szakmunkásképző intézet új lé­
tesítményének átadása után tel­
jes lesz a tornatermi ellátottság.
Á középfokú intézmények atlé­
tika, kézilabda, labdarúgás és
röplabda sportágakban adnak
utánpótlást a sportegyesületek­
nek.
A tömegsport az élsporttól
célkitűzéseiben, feladatában és
követelményeiben is különbözik.
A. fiatalok és a középkorúak
közül sokan igényük a kötöttsé­
gek nélküli, de viszonylag rend­
szeres mozgást, versenyzést. Az
tömegsportrendezvényeken több
megsport rendezvényeken több
mint 7000 fő vett részt. Legsike­
resebb az országos sportnapok
körzeti bemutatója volt, ame­
lyen 2500 általános és középis­
kolás tanuló színvonalas gya­
korlatait láthattuk.
4 © L E > M ,
tató kérdések megtárgyalásá­
ra. A tizennyolc kiadató szer­
vezet tagjai, alkalmazottai,
munkatársai azonban nem­
csak „üzemi dolgozók", de
egyúttal a fejlődő, formálódó
nagyközség lakói is. Nyilván­
való, hogy a Balmazújváros
feladata a település gondjai­
nak felvállalása, a helytöré-
neti írások közlésétől kezdve
a jelen társadalmi, gazdasági,
kulturális folyamatainak a resetadózásos szabályozást válasz­
bemutatásáig.
Ahhoz, hogy a Balmazújvá­
rost valamennyi üzem dolgo­
zói, a községben élők való­
ban magukénak tekintsék,
nélkülözhetetlen az olvasó
aktivitása, a szerkesztésben
való közreműködése. Szívesen
várjuk a személyes érdeklő­
dést és a leveleket, amelyek
tartalmazhatnak közlésre
szánt cikket, nyersanyagként
használható információt, eset­
leg csupán értékelést a meg­
jelent számról, vagy éppen
vitázó hozzászólást, témaja­
vaslatot, közügyekben ér­
deklődő — s majd a szerkesz­
tőség által az illetékeshez to­
vábbítandó — kérdést. (A
szerkesztőség címét mindenki
megtalálja az impresszumban,
a lap „személyi adatai" kö­
zött, a negyedik oldal alján.)
Végezetül az olvasótól kér
az esetleg előforduló hibák
miatt némi türelmet, megér­
tést; a változatos, érdekes ú j ­
ság érdekében pedig javító
szándékú kritikát és sok-sok
ötletet, javaslatot.
a szerkesztő
Harmadik alkalommal rendez­
tük meg Balmazújvároson a fa­
lusi dolgozók spartakiádja nyá­
ri versenyeinek megyei döntőit.
A körzetközpontok versenyében
(ezúttal sorrendben harmadik
alkalommal) az összesített pont­
versenyben a balmazújvárosi
fiatalok végeztek az első helyen.
Igen népszerű volt 1986-ban is
az olimpiai ötpróba, a Róna­
próba és a Túzokfutás.
Balmazújvároson két sport­
egyesület, a Lenin Tsz SE és a
Vörös Csillag Tsz SE működik.
Hosszú éveken át e két sport­
egyesület kiegyensúlyozott anya­
gi körülmények között dolgoz­
hatott, ma már azonban a ne­
hezedő gazdasági körülmények
az emelkedő utazási díjak, a
felszerelések, sporteszközök árai
növekvő gondot okoznak. E
gondok enyhítésére volt hivatott
az a januárban megtartott meg­
beszélés, amelyen a községünk­
ben működő üzemektől, szövet­
kezetektől anyagi támogatást
kértünk az egyesületek részére.
Célunk, hogy az elért eredmé­
nyeket megtartsuk, a szükséges
anyagi feltételeket megteremt­
sük.
A Lenin Tsz Sportegyesület
legnépesebb és legnépszerűbb
szakosztálya a labdarúgóké,
ahol a különböző korosztályú
csapatokban 111 igazolt verseny­
ző sportot. A felnőttcsapat a
kézilabda-szakosztályban. A fel­
területi bajnokság Tisza-cso­
portjában holtversenyben a 7-8.
helyezést érte el az őszi fordu­
» i iiiir
Teljesítmény é s jövedelem
Mint ismeretes, 1985. január
l-jétől a mezőgazdasági szövetke­
zetek három keresetszabályozási
forma — a bruttó jövedelem szín­
vonaltól függő, a hozzáadott ér­
téktől függő és az úgynevezett
nagyüzemi keresetadózás — kö­
zül választhattak. E fő formák
mellett egyes üzemekben kísérle­
ti keresetszabályozás volt érvény­
ben. A Vörös Csillag Termelőszö­
vetkezet a bruttójövedelem-szín­
vonaltól függő, míg a Lenin Tsz
— a kísérleti keresetszabályozás
letelte után — a nagyüzemi ke-
totta.
A népgazdasági szinten mutat­
kozó erőteljes bérkiáramlás és a
népgazdasági egyensúlyi problé­
mák (árualap-vásárlóerő) miatt
1986-ban a feltételrendszert szi­
gorították. A bruttójövedelem­
szabályozásban és a hozzáadott
értéktől függő szabályozásban
részt vevő üzemeknek a munka­
díj adó és a részesedési adó mel­
lett; a nagyüzemi keresetadózá-
sos rendszerben részt vevő üze­
meknek pedig a kereseti adó mel­
lett külön keresetadót kellett fi­
zetni, ha az egy főre jutó kereset
8 százalékot meghaladó mérték­
ben nőtt. Az adó mértéke a kere­
settúllépés négyszerese volt. Ez a
8 százalékos „kemény korlát" nem
vette figyelembe azt, hogy hogyan
változott az üzem jövedelemter­
melő képessége.
1987-től a 8 százalék helyett az
előző évhez képest elért fejlődés,
a hatékonyság (a 100 forint kere­
setre jutó hozzáadott érték) javu­
lása határozza meg a keresetnö­
velés mértékét. így például a
mutató csökkenése esetén (tehát
ha a kereset jobban nő, mint a
teljesítmény) csak 4 százalék le-
lóban. Az ifjúsági csapat a di­
cséretes 3. helyen áll csoportjá­
ban.
A nagy hagyományokkal ren­
delkező és településünkön is
igen népszerű férfi kézilabda­
sportban az NB II keleti cso­
portjába nemrég felkerült csa­
pat az előkelő 5. helyezést érte
el. Ez a szakosztály 40 igazolt
versenyzőt foglalkoztat. Az atlé­
tikai szakosztályban sportol egy
ifjúsági aranyjelvényes, két fel­
nőtt III. osztályú és három ifjú­
sági bronzjelvényes minősítésű
versenyző.
Az ökölvívó-szakosztály ver­
senyzői rendszeresen részt vesz­
nek a megyei, területi ifjúsági
és serdülő versenyeken.
A Vörös Csillag Tsz SE lovas­
szakosztályának versenyzői terü­
leti ás országos versenyeken
díjugratásban I—III. helyezése­
ket értek el, és jól szerepeltek
nemzetközi versenyeken is
(Eperjesen, Klagenfurtban). Két
versenyzőjük: Szabó Imre és
Nagy József, a magyar ifjúsági
lovas díjugrató válogatott keret
tagja.
Hetvenen sportolnak a női
kézilabda-szakosztályban. A fel­
nőtt első csapat a megyei I.
osztályú bajnokságban 2. helye­
zést ért el, az ifjúsági csapat a
10. helyen végzett. A női röp­
labdacsapat megnyerte a falusi
spartakiád 1986. évi megyei
döntőjét, az országos területi
döntőn 3. helyen végzett.
Fekete János
1 9 8 7 . F E B R I L
A művelődési
het az egy főre jutó kereset adó­ központ
programjából
mentes növelési mértéke, míg ha
a mutató javul, akkor az adó­
mentes keresetnövelés mértéke
jelentősen nő.
Nézzük meg ezután, hogy az új Február 19—26.: Olvasótábor
'86. Módszertani kiállítás.
szabályok milyen lehetőséget ad­ Február 23., hétfő, 18 óra: Ke­
nak 1987-ben a Vörös Csillag Ter­
szeghorgászat, versenyhorgászat
melőszövetkezetnek. A szövetke­ — dr. Jászberényi Csaba előadá­
zet az aszály ellenére jó évet zárt
sa.
— ennek konkrét számszerű ada­ Február 23., hétfő, 18 óra: Kis­
tai az elkövetkező napokban lesz­
állatok takarmányozása — Gyu­
nek véglegesek —, így a hozzá­ lai József okleveles agrármérnök
adott érték 100 forint keresetre
előadása.
vetítve magas szintet ér el (vár­ Február 24., kedd, 15 óra: Far­
hatóan 255 forint). Megvizsgálva
sangi nyugdíjas-összejövetel.
lehetőségeinket úgy találtuk: igen Március 8., vasárnap: Nőnap.
komoly erőfeszítésre lesz szük­
Egész napos program a művelő­
ség ahhoz, hogy a teljesítmény­ dési központban (hímzéskiállítás,
mutatót szinten tudjuk tartani,
kozmetika, fodrászat, cukrászati
illetve növeljük, mivel a hozzá­ kiállítás, bárműsor a Randevú
adott érték egyes összetevői
presszóbana).
(amortizáció, termelési adó, bér­ Március 12., csütörtök: Az ör­
jellegű egyéb ktg.) nem változ­
dögkirály kútja — gyermekszín­
nak alapvetően. A növekményt házi előadás, a Csokonai Szín­
döntően nyereséggel kell biztosí­ ház művészeinek előadásában.
tani. Reálisan inkább csak a tel­
jesítménymutató csökkenésére
számíthatunk, hiszen például 5
százalék keresetnöveléshez már
SPORT
több mint 9 millióval kellene nö­
velni a teljesítményt (hozzáadott
értéket). A nagyobb keresetnöve­
lés lehetőségének érdekében erő­
feszítést kell tennünk a mutató A falusi spartakiád téli verse­
nyeinek körzeti asztalitenisz- és
tartására.
1987-ben a keresetnövelést ön­ sakkdöntője március 7-én, szom­
baton 9 órakor lesz a sportpá­
elszámoló egységként differenci­ lyán, a sportcsarnokban és a
áltan kívánjuk megoldani, az ön­
klubhelyiségben. A megyei dön­
elszámoló egységek részére „le­ tőkre egy héttel később, március
osztott" teljesítménymutató (fe­
14-én délelőtt fél kilenckor ke­
dezeti összeg, számított jövede­ rül sor Debrecenben. Asztalite­
lem) teljesítésének a függvényé­
nisz : Élelmiszeripari Szakkö­
ben, így az egész üzem szűk moz­ zépiskola tornaterme, Zrínyi u.
gástere az „egyenlősdi" mellőzé­
1.; sakk: Nógrádi Sándor Általá­
sével az önelszámoló egységek nos Iskola étterme, Bocskai tér
szintjén tágítható.
1.
Az 1986-ban kialakított önel­
számoló egységek érdekeltségi
rendszere kedvező tapasztalato­
kat hozott, bár egyes területeken
Hirdetés
szükség lesz korrekciókra, to­
vábbfejlesztésre. A szövetkezet­
ben az év végi részesedés és pre­
mizálás már az 1986-os eredmé­ Olvasóink kedvében szeretnénk
nyek után is differenciált lesz, az járni azzal, hogy a következő
önelszámoló egység teljesítmé­ számunktól kezdve apróhirdeté­
nyének arányában. seket is közlünk. A hirdetéseket
Hogyan ítélhető meg a szabá­ a tanácsháza épületének első
lyozás idei változása? Pozitív emelet 14. számú szobájában. a
tendencia az, hogy a merev határ szokásos ügyfélfogadási idő alatt
lehet feladni. Ott az érdeklődők
(8 százalék) helyett a szabályo­ pontos felvilágosítást kaphatnak
zás igyekezett teljesítményhez a hirdetés díjáról és a megje­
kötni a keresetnövelés mértékét. lenés várható időpontjáról egy­
Kedvezőtlen, hogy a szabályozás aránt.
nem az elért mutató nagysága
szerint ad lehetőséget a kereset­
fejlesztésre, hanem az előző évi
szinthez viszonyít. így újra visz-
szakerült a „bázisszemlélet", ami
egyrészt nem ösztönzi a racioná­
lis gazdálkodást, másrészt az elő­ Prózamondó
ző évben a teljesítmény (hozzáa­
verseny
dott érték) viszonylag magas
szintjét elérő üzemet hátrányo­
sabb helyzetbe hozza.
Január 22-én rendezte meg a
A keresetszabályozás jelenlegi Veres Péter Gimnázium névadója
változtatása a népgazdasági terv
tiszteletére a már hagyományos
azon céljait tükrözi, hogy a kere­ prózamondó versenyt a művelő­
setek országos szinten ne növe­ dési központban. A bensőséges
kedjenek az áremelésekkel azo­ hangulatú délutánon harminchét
nos mértékben. Ezen intézkedést fiatal tisztelgett az író emléké­
a belső népgazdasági egyensúly nek egy-egy Veres Péter-írás tol­
stabilitása (árualap-vásárlóerő),
mácsolásával. Az általános isko­
illetve az infláció ütemének mér­ lások közül első helyezést Tóth
séklése érdekében hozták. Ezzel
Mária (1. sz. isk.), második he­
azonban a keresetszabályozás lyezést Bokor Zsuzsa (1. sz. isk.),
ösztönző funkciójával szemben a harmadik helyezést Varga Ilona
vásárlóerő-szabályozó funkció ke­ (2. sz. isk.) ért el. A középiskolá­
rült előtérbe. sok versenyének helyezettjei: első
Katona Marianna gimnáziumi
Ez a népgazdasági helyzettel tanuló, második Szatmári Sándor
összefüggő szigorítás — remélhe­
szakmunkástanuló, harmadik
tőleg átmenetileg — a keresetfej­ Tóth Zita gimnáziumi tanuló.
lesztést keményebb feltételekhez
kötötte, mint amilyen az volt a
keresetszabályozási formák vá­
lasztásakor, 1985-ben.
Kiss Károly
BOLMDZÚIVAROS
A balmazújvárosi
szövetkezetek és üzemek
lapja
Felelős szerkesztő:
ö f y f é J f ® g j © ] ( f i I á §
Göriimbölyi László
Az állampolgárok elintézniva­ A szerkesztőség címe:
lójukkal a tanács ügyintézőit hét­ Balmazújváros,
főnként 13—18 óra között, szer­ Kossuth tér 4/5.
dán 7.30—18 óra között, pénteken Kiadja a Hajdú Megyei
pedig 7.30—11 óra között keres­ Lapkiadó Vállalat
hetik fel. Debrecen, Tóthfalusi tér 10.
Telefon: 13-144
A tanácselnök fogadónapja a
Felelős kiadó:
szerda, a vb-titkáré a hétfő.
Dr. Szabó Imréné
A körzet országgyűlési képvi­
selője, Németh István minden Alföldi Nyomda, Debrecen
hónap első hétfőjén 8 órától 12 Felelős vezető:
óráig a tanácsháza vb-termében Benkő István
várja a választópolgárokat.