A halloween egy kelta eredet nnep, mely lassanknt az egsz vilgot behlzza.

A kelta jv nnepbl
indul ki, mely november 1-jre esett. Ezen a napon a keltk megkszntk a napistennek az ves termst,
s mert gy hittk, a holtak ekkor vndorolnak t a tlvilgra, llatldozatokat mutattak be
a sttsg s hall istene eltt. gy tartottk, hogy a holtak kikelnek srjaikbl, hogy j testet talljanak
maguknak, ezzel eslyt kapva egy j letre. Taln ppen emiatt az jv elestjn - oktber 31-n - a
papok tzet raktak, melynek parazsbl reggel minden csaldnak adtak, hogy otthonaikban k is tzet
gyjthassanak, elzve ezzel a gonosz szellemeket.

Tklmps: A legenda egy rszeges frfi, Jack OLantern nevhez fzdik. A monda szerint a
mennyorszgbl s a pokolbl is kitagadtk, s az rdg egy szndarabot adott neki, hogy
szmkivetettknt a sttsgben lthassa az utat. Jack a szenet egy marharpba tette s lmpsknt
hasznlta. A marharpa azonban nem volt elg ltvnyos, gy vltotta fel a sttk, ami jelkpknt sokkal
dekoratvabb.

Trick or Treat (Cukrot vagy csnyt): A gyermekek halloween-i jelmezekbe ltzve, csoportosan jrnak
hzrl-hzra, ahol a fenti jelszt kiabljk, az ajtnyit pedig ltalban dessget tesz a kosarukba.

A mindenszenteket megelz nap mra elvesztette eredeti jelentsgt, a kereskedelemben

ugyanakkor megmaradt, az zletek kirakatait az nnep jelkpei dsztik, s tbb orszgban a
televzik horrorfilm-maratont sugroznak. A halloween ma fknt a gyermekek fantzijt ragadja
meg, akik klnfle jelmezeket ltenek, lmpsokat ksztenek a kivjt tkkbl (jack-o-lantern), s
hzrl hzra vndorolva "rmiszt" fenyegetsekkel dessgeket s gymlcst "zsarolnak" ki az
ottlakktl (trick or treat, azaz csny vagy finomsg). A gyerekek mellett felnttek szmra is
rendeznek jelmezes halloween partikat. A kbor lelkek jszakjn Amerikban felvonulsokat
tartanak, a mulatsg jszakai brokban folytatdik egszen hajnalig.