DR. ING. KLAUS TRADOWSKY A LASER ABC-je MOSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST, 1971DR, ING, KLAUS TRADOWSKY: LASER KURZ UND BONDIG, LASER-SKELETT VOGEL-VERLAG, WORZBURG VAWL PRIGYESNE CSILLAG LASZLO Coppi: Voge Yves Wier. 1985 To: «2.826 etnias rosa ‘Tartalomjegyzék Elid a maga Kadishor ELS Sater kite Dn tistics nama lbsk mae 1 Mie fasnatd ser isk alapoe 2 Azeletromtenecs serum 1 Milne due 1 Asus rene! 2 Baie acres a wie 225 Roheens dno 2. Laserendee ovr line ovr ne gk dived 312 Inver even otal pia {15 Bexton‘puxparoe mere apo sag Rid Atl ret ror 33 Waeeatad resaitor 34 Xlasomupvas vonage 53 Guam SSD bir tee ie) se ish eect 4 ar 1A Raven Aust ott ala LL A tensa (ten) 2 Aten 1 tnentetaistnisneriond fil ‘Ar nieteronie ‘eas is inion F : 3 ‘ t 243 Arai so A alii 41 Opal mets 1 Parma AUST pean suits Rstiarhieimos one 5. A lasesupirls modula & dole » eos id as sa Mesa Sgetat tts idee Snail Se eee ee aS aici ron a SHE Ss mele 4 janie ata pplneetieeces Bees oahu ae php nremereens ee ee eae res ae [a 3 Seog legal SSRIS Bite cocoa ee es 467 Winststpra tua abasic kine daisy Elészé a magyar kiadashoz [A konyy szerzdje a Koreerétochnikinak evel a rendkivl éndckes 4 sokoldalian hasendthate vivmaényaval, a laseerel —- a fikalalapok prtéve szempontjabsl — viszonylag roviden & tSmBren foglatkozik Era rividséy és tomdrség azonban egyitalan nem megy az theta rovisira. Elenkecdlegéppen ez am eldnye. Nem mond tbbet a sik- ésemdl, nem vése ol Tolisleges résvetekben. Ax adott tiegykirrel rnem vialaosan, nem hézagosan foglalkozik. [A Konyy nem népszerts, ismertterjsz3 jlleat, mint @ hazai konyvpiacon a laser ede megielent nchiny mi & folysirateikk. Ol vasisihor, ill megirésdherfeltétlentl saakséqesek a tzika, leg opti> Kai elektronikaalaismerctk & a kellS materatia felkésitsés, hogy 2 lser mikinessnek mesértésther Kizdltclméleti megfontoliso kat av olvasé Rivetni tug, 6 lay az alkalmazis Iehetdsézeel ste jesen tistdban legen. "Az olasé résr6l tet « kOzépskolai ntet meghalad6 matema> sikai ds fib imereteket teletnk fl, ari aée is természstes, mert 4 Szera kényvtelssorban a Taser hiraéstechnika és méréstechnikai alkalmaziséval fogllko26 vagy abban érdekelt miszaki dolgor9kak, tmérnskikack, tsohnikusoknak santa, De a kényvet haszonnal lvas: hati a nem miseakédolgo2dkis,hisen laser nemesak a technikiban, Ihanem a tudomény mis triltein is felhasendlhats. Igy pSldtul skal ‘mazda all alapvets fiikst Kutatisoknsl és a kémiai szerkeztvsseie latban, a mikrosekspia, a gyorsfEayképezts, valamint az orvostude- indy terilelén, Az alkalmazisok,s jgy a lserekke kapesolatba Kerik kee napfsinkban is dliandSan séleseuik A kinyy anyaga —a fordits 4 ayomdai megmunkills ij att égbement jelentés febdésellenére is — KorszerGinek mondhats. Bic 72 vigor fat ines kai erdingyeint legs i= ben jets eroumények eek, Hosen arse my ema ssi impulznlsers, a foster COe & YAGierk, nln bangalore ten, aeRO ala oe ‘oh flea ret oak ma vate! eens 1 sera Katt ayo jl telithe renierten ete A tomo (Gece, valamint ae Osvefogalisokt ae ees ee te, seat vege, dbz nel ails Repl peti a tekersets a hanes, Meissen, hogy iy Kasvalkonoh . : ial komo set yt tk eek fehasnisiban gorge lerdal, 4 cre esis 10k eco, hme Sve Saji oho Kidrsgiak fect tein, A Kiads ‘Eldisz6 a német kiadishoz [A Kiad6 evel a Konyvsorozatial a tudominy é a techika coho mos feodésdock meflelovn @sakfSiskoaihallgatdk és a Ujskenbdést ietnyl6: miszaki seakemberek ismereteinck gyarapitisat igyekszik bi fosttani, Igen sees a sziaisba jovd ere, hava lasercechnik alap- Jina és a laser alkalazist lebetOnégeinek iamertetse a Bl Ekkor Ueyanis nemesak a lasejlenségek sokfelestae, sokrétsége d5 technikai tlkalmacisnak suimtalanlebetdeége, hanem a laserrelfogltkozs ke fatointezeek rohamosan nSvekv6 szdma is hozzijeul az érdekl6dés Kor Hensesttsthen, Ma mir lig van ugyanis olyan jlentOsizikat ke tatointze, amelyk valamiiyen vonatkozasban ne foglakoznaa laser ‘A lasersugie a technika i, endkivilérdehes kisérleti€& munks- esekize, Elodje 8 MASER (Microwave. Amplifeation by Stimulated mission of Radiation — aukrohuliml erdstés indukslt sogarzissa, fnekmdkodescbOl a lserreTenyogéden mr clméletleg KOvethez: fein Jeetet, mépis_minthogy suparais a lithatS és a szomszédos ‘Sinképtartomdnyokba ea, fovdbba mert monokromatikus és rendkle il nauy energasitkdpG Koherens hullimokbsl sll, Keskeny fény- hyalibelakban jelentkerik, fefedenése eptszen oj felsmerésehet 6 {akorlasflhasmnalstlebewsfgohot jlentet ‘A. tseta fiika_ seempontjadél a Keskeny lasersupérban reilé iytslsen nagy teljesimény Gs elektromos térerossezazt sett, hogy mira nemlineiis optika Grvénjesdeteriletén jarunk. Bz be is bizo- ayorodot, mer megfeleloptika eszkrokkelsikeril kek feayt eil- {ane hélumencon piploser vords ragarnyaldbjsbol, Ma mire tpikes inagyenergij fatal terleten noves Kutatdk sora tanulményozza tOb- bbe Konatt a supards teres tOrvényelt, az egergidnak a kaldnboxd sndugok”-kaljlleccttkerestmetszaticloszlsit, a hiikus rer ‘dgok feléptet é¢ a sugirmenetre gyakorolt hatisit, tovdbb a féay noeyftekvencits etrtéenek Kardsde: KGzimert az a szenzicids Kiser ict melynek sorin laernybel yérdsimpulzus ktldtek a Holira & a viseavert nyt Eszlligh, Ext az tet IhetSve, hogy nagy tsjsiméayt fikerlt egy igen Keskeny Fénynyalabba koncenri{A Vogel-kiaddnak 22a kivinsiga, hogy a konyy szraje az anyagot roviden & témiren foglala dsse, sak Petréet okochatots Felten Szakség volt uayaais arr, hogy a szer2b eldkéslse az olvast a laser. selensés és a laertchnik tales mesistaches,fekleveniwe a lepweuks Ségesebb ismerctket a fény természetérl, a hullamzzeske duals. !misrd azelektromigneses hullam senkepérdl, a sugateds (orvenyehrOL, 4 hullémok tegedéstrb, a geometrai Eayontikiral, a kvantamelekise, inamikardl, ar elektronkardl, a Kvantummechanikiro, a Teves. fzikinl, a zizksisekral és néhiny mas tovsbi akon terlletsl A vac ‘ban nélkuléehetetlenismeretek Eikrstlyostisa 6 ennck mesfosal- mazise tudominyes pontossigi, de mégs Kénnyen éithela formsban 4 szerzinek olyan jot seri, hogy a md didaktika hasena a eve. ‘tng! sokkal gb KOrben fog érvenyesil, Napjainkban az alkalmazott kuatés rohtmos fel6désénck steme emberisy javira — tekintet nil az alklmacdsi ind tObb alkous KézremdkdtKivin, Eat rom mel dlapthajuk meg, hogy ez a KOnyvsorozat, tomo, tartalas éo emléetes rajeokkaleilsot szefogaloval jl kiegéat a teredelnes, Kifejezetten tudoményos alupvetS miiveLet é enciklonédiikst. mer ‘ay 8 tanulni vigy erdeklGdak nagyobb koe saimira tex hovedtee hetGvé a szakterileikel kapesoatos talilminyokat tjlonsigoket, alamin az ismeretanyagba valé bebatolst anki, hosy 2 Korgpis, Kola fka-tanulminyokat vagy exe! cgyendstekt Kepesieat sagt meghalad ismerctanyagot Kivaona ‘A me tobbnyite Kvanttatvisrgyabisa, az ittekintets hépltck eayenletek, a rendszeres Sszefogalisok és személetesraicol meg Konnyitk a nehéz anyag mepérGst. Ami taral Teleitée a Kives 8 ose Koherens lasersusiras fiikal alapjit kévetiazoknak talinos fetételeknek a Kieiése, amelyek lehetve teszik a aserack erGsitSként & oxrilitorként vals mokodes. Ezek @ reconiton Kvanturmechanikal energaszinok ineraijihor veest8 pupils! rae eet a viswacsatolis & Ongerjeatés a méteick hatin Reyelembe- vételével. Ezutin kivetkeznek a lsorek giz, salirdtest, folyadeke és {lvezetilaser osatiyokba cxoportortva maj caster caslakorta 2 folytonos. & az impulzus-izemd mikbdéa médok. Tirgyaja tovatha fa szerzi a gyakoriati alkalmariukhor sclkseges optical ipedeae ‘okt 6s azok pontosei KOvetelményeit, maj attr lasertechnikira, Keaive a sugirais Kils6 €s bok modulcidjinak Tehetdsegelvel & sekszeivel, valamint a modulicié Geelsével a fotoeektus even, nek a laser hiradisechnika’ alkalmazdsinak Kise alaial. Be a2 alkalmazis anyhullimok nagy feekveneijabsl adi, selneitleg Kulinlepesen nagy dtviteli Kapacités Yolen Kézenfekv6, a valesigban 0 a at — i feos, ne azonbun — stn lpr ereetokok mi ey ne atk aan clon vetted an ste, A cova Mae tiwalire ker ar optical hetordin tel saksegesge, eek jpoblemathgj & hata iE ism cr vet ser alkalazil bana Ksnéet iota pe ict igpistok meh on ‘agents cary frm one ‘ib ela ae dhasmalaia gyegydvatan, ma ped Sree snes atc ae rsa Fld lgidaen oben, elem ve azote eesatiselt ancek feyfons cence oggtenl brmely ‘enya. Grnyeseh. Veg mete laser flhasenlist tvolsg See 16 énye tette lehetdvé ie spied og ines tobe aye xpos ee nth sana GD) nee ‘ee hoighnat a Sez fal nrfeenceehen ealigshcdt pitt eA Kya sete Obl all Sieh tlie il encanto eee es lesen hae ana. Kea eet nem delle Uearotak fs ch magyatata wether anorban tn, ides Sklbet, mega, ‘tpi, remot. Ars na Enns aves nog nyheter tana gy ot Slr dzone oops tha haw SAE ct abigdne. es Kony tht epagyodo mere Tease Ss bet ements Kau 4 Darn sea ola san Mtepyetm rteees uA Képletekben hasznilt jelilések és mértékegységeik jee | ae [i | seus crn Sime | Ee ee : IF : [Specs -| eee ia Fomine | i Elicia r com P|» [tence BRESEA Gs 9 lipacemmas ) SE et Bee ea ey ee i Sages } SPP ciocomuaasie : iS : Woo" | (Palate eas Becerra Sak Seema ‘ ey Seats ; go | PREparte i Ge | eee ten 4 w Hight (oak 2312 beetugatare : Nig icant 4 2 5 | 5 law al orem : | ry Vespa | , ‘torr, at vagy | | ave ws | Nagra 1 fal menmve "tiga kit hulam kad a Koherenca 2 Fete sans iin tse 2 et scrptcmaiit “epi ceonatr ket ok ov ot emai Tia ee Sec ne ae ‘ston {eeleironok sia mssodperenkeat otovat sina masedpenenkent bits tae suitcase epontortan ‘Seni (ar sletrovechniibam | Saami tnd Supine semenet Se anid et esyceebtor barat hime ‘Marna ahaa) roast {koreans (#1-Re=Dy) Ssjebestmeny (essa 2 beefs aBan [er Pie = : 4 g vagy md ‘ | st, ; Sirk fo ai u | BinPecnesdaenes Aorist Faun, maly megan kat ulin Kis Koberencie ‘aka air real ea ple ca aa elromee anda , ‘sanumiasoerh Taso See tn permenbiliss ‘unk de speeds enersesartnése Ses mt crate a aap a ‘von az 3.3 ssakasban opus fel on ie = (en) Me i ny a ahora 1. Bevezetés wo laser ABC je" cin Konyy a tudominy 6 a techika teiletén dolgbad yan mernokbke és szakméenGkok vésaéee keri, aka iia eUbtonioges teriletvel behatsbban kivinnak foplalkozai. Az 6 seée nuk ismerteljik a laser. & Irehozasinak fetes, Okéntréete- Scbben trgyaljke alkatmezasi lehetOségit. Ez az anyag.egyébként exak Seerteigazoan, iodalii forrisokban vagy tnkinyvekben lenne mes telthatd,biszen tzika ds a tchnika sedmos tele Kell hozz8 Saye- Jembe vei “Azért szentelink edben a kényybon olyan tg teeta laser alkalma- si lehetosegeinek, hogy a meenOKOK és technikusok hépetalkothassa= ‘ak magoknak-arvsh, hol hasendlhat6 fel ez az esckdy célserien & Gredmenyesen, Csak il) médon talahatunk Gj alkalmarasi erdett, SEugiorbon ee Gton Batosithats a Laser sles Me mseaki alka ‘isn. Mivel pig ac eyes ohvasdk magukban aligha kepesek tijeko- Zhu a tepedelmes soakirodalomban megértent a Tater Donyolult fiikaelofelteelet, Oviden dssofoglaluk a lasertechnika lapiait & Iehetosepet.Enneksoran el Kellett hanyagolnunk néhiny olyan — KONG hisee fetkai—finomabb résltet, amelyektulaonképpen Felteteet koeétartonnak. Bet szdkaeges tote & KOnyy Kor Jedelme, valamint ar sedndékunk, hogy az anyagot mind svidebb on fohassk, Ezek a bortorasok azonban a Mika vagy inszaki adottdgokat nem hamisigik meg LA Térténeti hatter [A taser 26. slight ampliication by stimulated emision of radiation” ((enyerGtts-indubale-emiszi6 iin) amerika kileends TOvidtese, A Taser a maser (qicrowave amplifeation by stimulated {Emission of fadiation) tovibbielestése rSridebb hullimhosszakra, ‘A simolilt vagy indokalt emissa6 eve é krantummechanikai slapjat még Einstondl seirmaznak, a huszadik szizad ele. A me 6serbez & lasethez azonban esak az atom fléptészil pontosabb ise: Feleket nyijt6 hosszadalmas kutatéounka atanjutoturk Schawow & Townes valamint Prokhorov &s Birzou a7. 19S0.c8 <években kidolgoztak a maser fzkaialapait és utakak az elmelet Icke. \ségele megvalsisira. A Massachoretts Institute of Technology-n (Technologii Inge) dolgozs Townes, valamint 2 moszkvai Lebegyer Fiikai Inézetben dolgoab Prokhorovat & Bascort, a maser terleten véqaett Git6rd munkijuker 1964-ben foikal Nobel tanteuek i 933-ban 6s 1954-ben egymdstd figgelenil a Maryland-! Egyetemen Webernek, a Kolumbiai Egyetemen pedig Towsernak sikerlt & maser tani. Logikus kovetkezményként merit Tel ezutin a. gondolat, ehetne-e ea az eWet a sokkal sSvideho fényhuldunckrasathaln ni? Atfog elmélet eldmunkilatok utin a Hughes Research Laboratori urban 1960-ban Maimanak sikerule esokent ettelnierubiionlaser- eles. Roviddel enitin — 1960 62 — Jaron munksjinak. rede fycként 2 Bell Telephone Laboratoris-ben miGkéidni Kerdett 27 el hhliumneon givlasr. Fzzal az elméletielgondolisok beigazolidiak & ftiogsbb isiretckre Keritheett sor, A viligon sok Kutatoiatezetben indult meg alaserrl kapesoatosintencv muha, amelynek eredmenje stimas Kezleményben Keri nyi\iossigra. 1.2 Mire hasamélhat6 a laser’? Minti maga a laser azembiotoss vt, nSteles kota indult meg 4 tesersugiraisalkalmazis!lebelGaégeinekfeltirdsira, Ez ion valher {ott kiséleti berenderisbo tecnikaieszkGz. A laser alkalmacis leh ‘Gségeirl a legeltebbvélemenyek hangzotak el, Kerdve @tudomanyos ‘gemponibsl arthatatlankjlentésektGh mint pashli, a olyan cetkepzeéscken it, melyekleetségesnck tarot alkalmazisat egyes terukteken pl. anjagok megmunkalisira, tivolsigmerésrs, holon ere, ‘egésren az oyan veleményekig, hogy a laser tdominyes sesmpontbal ugyan érdckes, miszaKiszemponbot azontan tljesn jlentektten l= fedead Célunk az anyag megviligitisin Kivil az olvas6 sziméra artis Aézzelfoghatyd toni, miertolyan rendkivil édckes & jelentBstalél- many a laser laser kGzveilen & KGzvetett mélon kitetestl az anya 4 a7 alomok fléptésee vonatkons inmeretcinket. Kézveleall magi A Taseren végehetd mérésckkel, Kézvetve pedi azét, mert a laser egy teow sscert vzgalau esrkiz. Koherencisja &s inenzitisa ese takat mit az optikal vizsgiati médserek szimira és ar eds ismert tckdzerek isa laser segitstgérel oy mértkber volta javithatok, Rosy ennek foytin tab eredméayekot ie hostake Ezenkiv teljsen df mun is Kateri ig Helethentck. Mp Karen a Hats tas laser, tet {fenysogiraisnak a jlclog mitroullimt incor basoldhrase {echnika fasenilisira, minthogy ez hatelaasinforntetSmennyeg {ite alana, A mepvlsts azanban mis mehemetbe ek inet sem azatvitl, sem pedi lasersurzie moduli ede nem tudtik: mogvestatéan mold. Ujszed tecnika a olopria is mje tse, mint intent oberebs ors tet ele egal Stated, feyképeatt eis noe neil dogo es rekonsirake Sionll soa hlromulimenais Lepket ho Ice. Ar ey fenhepe- Sndlsokkalnasyobb informicicaraline flyin ez ede mais ‘Simos terillenalhalmazak) Ez csaknthiny peda br eedméayes vagy sketgt alkane si lhetseer, doze is iproldk lserkutatt & ent horse Srulnak shor, hogy a lasr&tudoményban és ecrikban az 9 meg. ‘et hele fost, 2 Atme atc y2. Fisikai alapok 21 Az elektromigneses spektrum ‘Az clcktromfaneses spektrum (zinkép) (2.1, bra) rendhival nagy frekvenciatarioményra teed ki. E spekirumnak azt a részlt,amelyet az ember szem erztkel, (22. dba) (enynek neverz tk; ez a 400 mt 750 amig terj hullimhosstartonsinyt Oe Tel. A.21. Abra szamlé- Tetesen mata, miyen Keskeny fény tartomdnya az ests spektrum- aye pera eg fave gsr © eae a Farr . meernmamtl ot Tees sat 2 Vrannajeiat Ly 2i.to. bande ii 7 hor képest, ny Kéveli rokonsigban van az infravirs & az ules ibolya sugiveisal. Az infravdrds sugieris a spekirum hossri hull mek fel6i ldalsn kapesoldik folyamatonan a Tenyhee, mig az ultra ibolya sugirede a spektrom rivid hullamossak fs eldan helyez- trae supdreds 00 40% 00 0 | 56 Sige arene 2.2 bre, ey lio ‘reldsemgnee enon ite se) Kedik oh Ax intravérds sugin caylttesen a 10"? med 10 fogalia el "A fenysebesGgre vikuumban é sok esethen 6 kizeiéssel a Tai ‘gkrben is fens a flay & az ultraibolya sugizis Tnvig tered hullimhosstariomanyt en nse comet scat] | SIE" a freee | sskoumban fer »A Q.1) eqvenlettl a bullimhosszak dtseimithatsk frekvencikra, A féoy fiakvencigja 5:10" HzGl 10 Hig, az ifravteOs sugéezis, 4 fény 6 az utrabolya sugirzis egésr trite egytesen pale Kéze TaGleg 5-108 Hztdl 5-10 Hag tere. ‘Az elektromignes spekteumon boll (21. bra) bsmely jlensée Ieichaté a kvaaturicektrodinanikaval, A Koantumelektrodinemikinak [et hatiresete van a Maxwelhegyenteick és a susirris eazeckeelege (fotonok) A tchnikai vltakozo dramt6l a mikrohuliims technikiban haszniltmilimeres hullimokigterjed® es6 tartomnyban az dxszes Jelenségek: leithaiSk a Maxwelhegyentetekkel 6 az0k kvetkezmeénye- vel E tartominyt avakran Ossefogaldan elektromos hullimoknak is beverik ‘Ehez esalakozik eaymis atin az infraviissugiceis, a fény, a2 utralbolya sugirais és a rontgensigarzis, amelyek ugvancsak Kéze rokonsipban vannak egyméssl. Exért nha az op tartominyt isfy” snival jelO, holt a fény esupin az elektromagness spektrum thats sze. Az ear tartomdavea szoaban exyarint GrvGnyes, hogy az dss Tells jlenséeckesupsin a Masweltelmelettel mér nem értelmezhetOk. A spektrum e reszd a sugirds hullim—résacshe duaicmisa elem ‘A rividebb ullimhosszakirdnyban haladva, a supirzds hullimjllege ‘mellett mindiakibh a reszecske jlleg Ip el6tsrbe ‘Ar elektromigneses spekirum utoSs, a rintgensupirrison tilt terletén'ehullamalak mir egyéltalaban nem jtsrik scerepet 6 esopan a rszeesejllog dll "A irom tartomény K828t_ az simenet folyamatos,dgyhogy a ésecske jeleg Kezlete es 8 hullameleg vege KO70tt nines les ata Osscefolals: [Any az elekiromigneses spektramaak esok egy nagyan his rése M4: ulaiboya és az tnfracdrs igireds wseedése nagvonhasonlé fen selec. 2.2 Hullim—részeeske dualizmus A fy mint elektromagneseshullim a Maxnell-egealetek alapn WWheleteson leehoté. Elektzomdsneses hullmkent azonban csak tere ‘se, elhajlisa 6 interfereniajlenségei, rOviden sak azon jelensegek “ayathatok, amelyekben a feny mint bullam vseksik, Emvszis és abscorpci6s jelenségck a hullimelmdlttel nem értelmerhetSK anil, hhogy efithatatian nehézségekne lepjenek fel Azelmdlet 65 2 wyakorlat ‘ugyanis nem egyeztatheus duse. Ar ellentmondisok Plancle—Einein » feltvéte siadgivel hivthatdk ol E szorint a fény nemesak elektro- ridgneses hullim, hanom részecskesugircds is, amelyekben a részocs Kkack meghatdcovoit dirt enersiagsékte van. Az inftavorbs so- ‘itals, a feny 6 a2 ulealbolyasugicessegés tartomdnyabun a bulla “rdszocske dualizmustfgyelembe kell venni. Minden epy6b feltteles eset ugyanis sk kisrleterelmeny elmeletiog nem magyarazhato meg. Viesgljuk clscir n fenpsugineisrénzecshajelloget A Tinyrtszecs- k&ket Keannumoknak vagy foronobnak is nevezk. Nevezk itt Oket fo- tonoknale Planck szarint egy Tolan enersila: Bah 2) 1 fren foton eer 5, Ws. fon eri, Weta Plone halakvagtu, Gear bony 10- We Einstein energia-tbimeg Sszeigatse 4 fotonokra is érvényes: =m es foto cosine enantio i ft tot ‘A. @.2) 65 2.3) eayonletekbl a foton tomer kafuk: ev m= an it~ 010 tees lames @ Newenasoms) 2‘A fotonoknak esak azirt van tGmepk, mert feaysebeségge! mo: zognak. Nyugslmi tmegik nines. ATotonoktmege impulevrukkal InuthetS. Az impolast altalbap megkapjuk, ha a tomeget megn2oron Zk ashen I tone Jp impair Kbvehed hep € venyes: Sempre es) «fron inputs A @4) & 25) szrint bev s ee A fény hullimjeloge « Maxwelhegyenietekkelirhats te, ammelyeke ol a fénynek mint elektromgneses hullamnak a. hullimegyealetele- Yeztiets.4 feny hulmeyeitt ar ala alk skolim-ektor lt en shone ets 5 see feces ea ia | | Nw 2, bea ey la tener Jctromianees uli: A Hn ‘setters Eaton frets fs ope run lob {ois koordntorendant ake 2 [A tered irény,valamint « migneses & az eektromos térerdsség {obbsodsiei Koordindta-endszert Képer (23. dra). A migneses & az lekiromos trerdasg Iehit merbloges a terjedésiiinyra, A Cény fey franseveralis halla, ‘A’ @2.7) egyenetiel matematkailag egyszet| Komplex_iismédban segadottsikhullanndl csak az F rellsresze_ bir jelelOséggel. Ex két Seazetovdre bonthald fel, Az elektromos (érerdsségrelis Oszetevbire felrhajuk B= Aco [ae 9) 6, = Aco (2a0 2 43) a ayhulim etree terudstek Se A fény hatisainak visgalatuhor mindig elegendS, ha kiszémitjuk az cleKiomostorerdosipet A rinses kiejends el tagla mega inllé bei, masodiktapja pediga tbe periodicitist. Min az E, 6 E, duvctevok efyenletel matemntikalag hasonls szerkeetek, iegend6, ha az aldbbi meggondolésokat esak az enyikossretevSre Kalmazzuk. A.2.3, abet szerint ulm terjedéstirinya a =-tengely [Az teenetevire tht $=(0. 0,1) 6 r=. 2) lay (68) =z; ezeakvil ‘4 21) cayealet szerint } = 1. Behelyettesive e mennyistasket a (2.8) yeni, «hover sche kaiok sx doafr[i-t} ed en A (29) eayenlet idbben 6 tdrben periodikus, hiseen mind a +i, rind pedig a 2 trl helet szeepel periodinus fugevény argumes tumiban. E mepillapitisbal még achany tovibbi Kovetkztetés & le vonhats 'Ar idSbeli pevidivtisbél Kovetkerik, hogy T itartam utin az ‘uses folyamatok megismellodnek, Ez lehtSve tesa Kivetkezbegyen ata eed Ennek az egyenleinek 2xvPize sak egy mepoldésa vant 28VT- a=2n, Itt Ta hullim periodusa, a frekvencia v=-1, é@=2ev a hullém 7 or vagy ekllus trekencija, A terblperiodicits tényéb61 az a kivetkeratés vonhats le, hogy ‘ugyanazon ¢ iddpontban 2 hullamhossenyi tivolsighan azonosdllapat- nak Kal Tenndlinia. Bz a kevetkead egyenlelet ed colt} =maor 2) eaBisk a2 aynttck 2% re ca ejten egllin va: 2n, EDWGI azonnal KBvetkerk a Enysebontég & a hullémhosse ea fon gt: = yi amet mde a) een bevel It Kimurattk, hogy az dweges a ebel petodcas- ‘bol saiikségszcricn adédik, * ‘Tennesse vakuumban; 8-100: a lnyscbestyvkwunbae Exot his trl afénscbessé alevegiben, Lest semis: hor agenda a fnachenaenahounan c= 310m" ene vesiink. Az alanos szdhasmilat t8Dbuvire eat need! egyzeren enysebessée"nek S = Osszefogats: [4 fény mind elektromgneses hull, mindpedig fotonsugérets, \4 fin terledisire az clekivomdgness.llimebrtet éreényes. A jenyemissciorésabrorpciétakoantunelmelet alain kell rg a 2.3: A sugirzis trvényei A supiraisi tSrvényeknek a Klaszkus faika, de kilonésen az clekteoginamika é 1 termodinamika seglségvel vald levezetése sordn neéeségek mertltek fel, mor elmélet ston a kiséreti erediméaycknek tllentmendé képletek adédtak ‘Planck vgyan probalgatisokkal allt egy sugarzis trvényt, amely mennyisézlee helyes voll de nem volt kveesthe, Eere Plaick Ui, int6 lepést tou. Felstierte, hogy az ensrgdt szolgttts.sugiras ‘oszsilétorok esak meghatirozottdisokrét energidllapotokat vehetnek Pa fc, amelyeknek egy clemi enersakvantum egésrscdmi tbbszdrdssinek kell leoniok. Planck bevezote az energia Kvanlist&s az elemi enegiae kKvantumra az E=hv cssztlggést (2.2) egyenlel) kapta, F felttelezss Iehet0ve tete a Planceféle supirrds Weveny Ravelkezetes levezelse hee 1 de ta 210 7.2K oh» sue st aezlit homes, ELISE. Sotemanehe an, ENaab-onbeok ‘Eydh.az az enegia, amelyaflileregysgrdl ax egységnyi nisi Ieapban az idbegyseg alt ad 24-02 Koz0t hallambasztartomdnyban isugérsva Ker A Planch-(élesugircsi trvényt a jes hullmossz- lurtomanyra integrdlva mepkapiuk az Sszsupirzista ervenyes Stefan Bottzmanmletorvéngt Soert am Stef Bolomanne ovény 5. Wont a fleepsare es spietelesintny + Sean Rotman ass 2 seyyn sem 8 Azon sugérsd test Seeceupirzésa, amelyre a Planck fle sugérzési tareény coényen, a abszolit himersékler negyedikhatvinydoal 6. ‘Az olyan fényforcst, amelyndl a sugérzisienergia hullimhossa- closclisa'« Plane sugirzisltirvényt Kove, fekete sugdrzdnakne- Sezzike A szokises fényforrasok, mint » Nap 6 & wollramsatlas iz limp, a Planck sugirdsitSrvény szrint sogiroznak, ami messae ‘mend kévetkerményekkel fir. Ez a sugirzis trveny azt muta, hogy ‘ermikus fényforrés kis hullambossziartomsinybanesak nagyon Kis ener- fat bocsit i, tebst a hullamhossztaromany leszkitése esSkkent isugirzot energia meanyséadt Fx Kiséletleg is ismer, mert, ha a ‘Eayt monokromitorsepiségevel — amennyirelehet ~~ monoknmat- 2‘us kivinjuk enn akkorafény igen legyengil és végl méceredméaye- Sen meg sem fayeliet5. Err a Korllményre azést ell nyomatekosan Fethivounk a figeimet, mert a laser © vonatkozdsban teljesen etérden vised Valamely himérséket sugireé sugdr2si teljstmeénye a Stfer— ‘Boltsman-ele torveny ételmében a hbmérsklet nvekedésével nagyon ferésen n6, upvanakkor a maxims emissciShullamossea pedlg Wierféle cholodési tOrvény szernt a rovidebb hullimhorsak fel to- Nédik el. A fényemisszis hatafoka, azaz a lithatstarlominybaes6 st irzsiteljsitmEny és az ésssugitzis Kovdtiariay akkor& leskedve 25bb, fe 2, maximal emissié hullimosea gz ember szem érz6keny- Sg gbthéjnek Kézepére sik, A Wertéle eliolddisi tGrvdny segtségével a maximalis emisszi6 hullémbossen adott hbmérsdkleten egyszer médon_mephatirazhats A’ Wiertee eltlidisi torvenyt Kovetkezoksppen ira fel ssa ceaaee ae | van 4 Hien toot ey a 3 aso emis limbs AB = BSN [rt tamerséker ndvekedésivel a maxims emiseishudlimbossza a roskdebh hullimbosszak flé roadie ety Példa: Maximdlis fEnyhatisfok fényforeis supirzisinak closalsa. Az embeti sem legnagyoid ér2ékenysige Kirill that spek- trum kizepére, = 560 nmvre ca A Werfele @.12) elolodasl Wt vény szerint ¢‘hullimhosszon bekovetker} maxims emisei6 tmelltt 4 sugiraisifrris homerseklete Kereken $200 °K, A (210) Planctle Suitzis Wrvény alapin a spirit intent eloszasa « KOvetke2s 4 sogirasi forris oplimalis homarshleteellenére @ Kisugirzol ene sib csak 40% Tény. 6% ultrabolya supirads é $4% infavdrds st zs Kirchhogetbrvéaye: absaorcis =1-r) 1) imondia,hoty aot himérsétleten az emistcid és az abscongeaerdnya Inldeytesve la stk a oes as bsclir homers Biggeénye Osszefoslalis: 1 kiseltésol sok fensforrés, pl. a. Nap, izzoimpi, fenyesdvek (denem gizhisiles mpd) fete sugdrNe, ami norms Kérulmenjek ozo, de fOkEppen termikus egyenshlyban ies, gy bees6 sugirzis idSegységenként (N,N 0(0) Be Kvantummal esikken. Ezek olyan kvantumok, amelyek az etomokat ma: gasabb cnergascntreemelik és amelycket a beesd sugicais irinyéban fellps indvkalt emisszié nem pétal. A spontin emissrgval mind el : Kvantum, hszen'a sponian emiswi6 thinden idayban sta tictikusan orl el& Igy eak esehdly tGredéke exk a beosd sugieads ininyaba. Minthogy pedig 1,8, esetében az induksl emissié fru. lela nagyon csekely a bees6 supiraisirinydban a readszrbst mindig Kevewbb emittilédik, mint ameanyt az sugirais forméliban felvese (isd 25, drt), E felyamat abscorpeld névenInmeretes & kéxtnséges felételek 704 mindig ele, ‘Vnseilatainkat eddlg azvalafettelezésel végertk, hogy a maga~ Sabb F, enersiazinten Kevesebh atom van, mit 37 B; aanillspotban, 2 tehil nagyobb volt, mint N;-TekintsUk most afordiot este, lepyen ‘N;nagyobb, mint Nj. Miutin sz pontasen ford a termikus eayen- ‘ly mallet ormilis eloselésnak, ext az esotet. : vagy tmuerzidnat nevezzik. Invern Korllmenyek gy véltozoak, hogy fig mine TENE Usyan spontin emisszd, de emellet a bees hul- im incu erissi kévetkeztében felis erdsSdhet (2.6. bra). Az ezen cesetben sokkal erdeebb ind 3 is irknyiba ‘ik, tay, hony az erSltet sugirzlsirinya azonos a bows supsesséval, Imig a spoatin emiszié, mint rendessn, minden irnyban epyentotesen ‘sak el A sugiredsterdsitdinduklt emiscién alata loser. SUKsé= {es (oni hogy e Tolyamatokat az eddiginelresritescoben visgabuk, ‘Az alap-&5 eny erjszet dlapotatomok zr endsrerketszintes (ksenvis) rendszernek is nevezzk, Essen e rendszerre uz csrdnyban egy (0) enersasirtséat stkhullim (2.7. dra). Eayszetstésképpen ismét eon eo? a am, a= 1 2.7, energy ab- ‘stats iver ‘Shoploa"enal bees sanded ies 2 Aloe ABC: asAételezzk fel, howy az abszorpsids és az emissziés vonalak nagyon kis ‘Ay sévsztességh, los vonalak, holot a természetben mindig egy Dizo- nyos fekveneatartominyon ovlanak el (28. & 29. bra) env: 2.5 doa. Ataepete vol. 4 beso ‘asad vonl pel ae" et ona Sper lle Jae 23 nema. eit mag Hise a vet er my a rendsootenvalédthaladdsa sori a megtot dtl fUggden syengil ‘gyhogy 2z + pontoan enersisiristge era belipésienergia siciseae {GL Legyen riche itt g(r, 2). Az energivescteséget az oko7zs, hogy 9 rendsert alko'6 atomok kvantumokat vesznck ela hulimbal, mikzben ‘a, ened alapallapotb6l az By enersiitperjestettallpotha Ke- Tlnek. AZ onegiasGrdsée gyongilése az abszompcis hatisrs ees) Bache 20 sr enegisrte sense sszopcs hats tr ar iment ete, a” A pyenglést a minus elgjel fejeal Ki. Bz fs az alapnivén tar tekodd atomok Ny szunatl, az abszorpci helyénlevd g(r, 3) energia~ sindgt, a7 Bor6l Fete val6 tment, Einsterfle egyttthatsjatel, ‘vg energatel és a Av dtmenet vonalaeséyt6. ‘Uyanoero ae Semenctre azonbam a beérkez6 hull induklt emia szis iain erdebdhet is (2.10, Abra), Ax energistrsgnek indukaltemisz~ 209 sy 210, shee. Feng exstdne agit ems an sigs evtsittdt a kvetheralakban iba fl deena) su emeisieite adult cscs ers Az indokiltemissé Gin vals erSsiéstehit a fels6 szint tahastsGetedgttsl &2 ax x helyen lev8 o(),») energiasirisét6l fog. Ardayossil tényeziként a By Ensen egyihatd szerepel. A (2.19) cgyentet saeint? Bg By. A szinte jellema bin energintivolshgnak ‘gall egyeznic | (2.23) egvenlet seernt hn onergiatavolsigzal, ik ‘ti az ales és fe enerpasent Kozol uayanaz az 2H, encrBaki= Tense fern, mnt flab sual Kort asd a (24) eayentetet is ‘Az everginsUeGseg valtozisit a rendszeren vald athaladis sordn a abszonpeis & ax embsrid dsseege adj pelead-Ba ohn QB) 7 =H) 0042)-Bae teohna | 0.28) gg bah aowis absnorpa & Indu es tra A (2.24) egyenletben meg szerepel az id. Egyszeribh &s szmllete- sabb azonben, hs meglirgyaliaa i6ie az id6t helykooedinitval fe. 5 4Jezzik ki. A hey idGbeli viltozisa adja a sebesge: dre an Oe ony teed smepe 4.229 eve 62294 ti, api doer) ae Mond Be atnw™ | 20 2 ene ely seria vari abeorpe & ll en Etisia 4.26) eget villas sorn Nrom Whee exe Kl ‘bortethetiink mes: = é TPA stg tian din» elena rls trneten ne nope nin Hy eto tien tin beer pT Rtn a bias 20.8) eu) ‘aloe? az sazbed lomo hatdskeretmzete, a eft eon bel mew ‘A (2.27 egveoletet megadhatuk az abszorpeiss tOevény is ert alakjban is ete ex (03) ate) ot om (oem ae angle tage, 2. Torabbi energatiliie hativira @ cendsssr az Ny Ny illpot ta ker Aztaerorps lor mcr sep Ma zavartalanul haladhat at « rendszeren. Soper 23. Arendserbe még 1b eneraia jt ay, hogy inverid Ip fl Ex setten Ny, & bls hullamot inguklt emis ero- Si Ae ests aber maximal hat bse atom 9 fs6 ‘energiaszintn vannak, N; ekkor 2rus. Nz ndvekedésével tems ttn az Ny Ay spontin emisei6 Is 6. Hx tDbekevesebb jelen- seagelbirhtt ay A stmencivaléscntty nagyssgitlTggsen ‘Shim nemosik az epyes energiagtmenetekre, hanem 3. KOlOn- bat stemek atomjara is mas es mis, Az indaklt emissi6 n= Genestre nagyood mértékbon nd é a mir ismerteetterdlss- fervour Ae energa novekedese ugyanis nemesak 7, nBvake {ist iti l0 Mee Képest, hanem a o(0) eneriasirdséy az ‘ndukiltemsscios erstére a (2.28) epyenetben szorzdtényez® én kell is hats van Av indukiltemisseiSra mingig stuperponilddik a spontin emisszi. Luscr csetdben ar tt Canepa daemnddokedl szonban e7 egyiltaliban hem, vagy stk nagyon kis mértékhen zavar, dgyhogy résletesebb virs- filasioh eleekinthetink, Eanck esdsorban az a magyarézta, hogy A spottn emisei6 az ext terben jtszbdik ey mig ar idk emsa- Siig cak a bows supirzis irinyaban tered. A spontin emisszis azon ir ree, amely ogvanczen ininyba eak, hozaadédik az indukalt cmiszidhor 6 zajként Sle. ‘Athor tehity hogy indakalk emisszis jin eit kaplan, sertigra van saikoée, ebfer pedig a rendszerbe energit kell jutatnank Ext az eneridt pupal enereuinak nevezak. Az Inver ill 2 pumph- lis Kilonbeed sekGasckel valsithats meg. A. laser szempontbsl fmely indukilkemiseri6 ian hoz Iétre sugirzist, Joni jelentoségd ltr az clit flier, hoay Ketsintes (kéiniwis)rendszerel az op» Tikal tartominyban nem valsthat6 meg inverzi. Optkai tartoményban fr inverighar Tegalabb hiromscintes (havomivés) rendszerre van Suaksig, Minden eiképeehet, hdromndl tbbscntes render azon0s tv-alapiin ‘miko, Ugyhoey a folyamatok megeréséyer legend, hha a haromsrintes render. wisgliuk. "ADIT abra Ges stmenct@ hiromszintes rerzerenergiasrinvi- lect szemltet, Afolyamat 9 Kévetkezdképpen zak le: Valamely dimeneh nae 2.1 ea les tmeoeteet ‘Mid ronnie enone a‘vy = E-—B, ener supirtorrs erergit pupil a rendsecrbe, + Invert hor le oly médon, hogy Ny A se, Aratomek vise. S41 az Ey cnergiailapobsl az mene valdseiniseek:haarorztk neg ‘Teclersik fe, hogy 2 Eb6l az Bye Valo sponta mene alsin sfge skal ksebhy min ‘az ££, supéein nel tment aa ly todon csak ests kevs ators erie! vasa alapallapotbas Re Fae> imenet leayen sugreis nek sine, al az eergaktonbeg Met 42 Ex By dimenctehez Kepest. Az aomok ez eetoe ara Kenya ‘ek, hogy az E,energiesintn St sjenck vasa az alapslapab, Ea fll £, 66, Koedt is popalicgsnversis jn lets, uphopy N= Ny tes, amint 2 az indukallemisigserbaesher sass A hromscinesrndzernek keene renderer semen dats ings vans yan, nivel ay pumpal fekvena asthe ad 41 fekveneitl meen az ndul emislg evdués bekvetherth Eros Sokal nagyobh, Ez eetben tyanis& vy. fekveneiba Sbacorpcio even nem vsz el enegia, lsen tel ma vero tall A, pense esak azutin Keretbesugrzvra, miutn a pupal cnergitval a2, szinten lereborol \Bbblepopulic sugirasnekah Stmenet revén az £££, hose fe popolics nersiora reese taht ako N= N65 gh a mir ees Nem hagshatdhgelnen kal fonban, hog) itty pumpalsfskvencn cok Keskenyvonsla XE. Prcbet és ezenkivil " nagyobbnak kell lemie a jelekvenséndl a> tah £2 komoly vehessge een, mertanine aigvan olan putt vl ors amely legend tsa Keke vont eda ‘sok kovetelmeny, hog) pumps frrisnak a jelekvenis- hor tartoro enegindlnagyobenergiakfonbeget hal itd se én nehérséget okor a nagyob opal fekvencc,tchit az thats ‘elaistrtominyban ‘Ae a nehéese, hogy kis vonalszlesséqtpumpile forris let nines eegend ene, atidallat, ha az B, cheriasznther bigonyos sashes tartoik, A Planel-fesugizas tray 10) sitar ee. £1 andl ragyobb, mindlnogyobb 2 hase hulmhosstaromday. ‘7 a7 elonye, hogy 8 pompalésugiets jan Kiasenthats A viszonyokat a 212 bra vilstontn semis! Ar Ey a sees energazin’ gat meet dinenet ingore | toi eee 212 ra Bay ses courant Mrornie ‘ends 8 puoi eres jon bao, és E, Kézitthindukilt emisiié elhanyagothats, minthogy iyen sees ‘tmeneiné! 4, 0(0)_nagyon kisi & spontin cmisaid az erbeebb. ‘Azonbivill at's fttolestk, hogy az By; étmene tka és lemyepe thon cak a2 £)--£, spon (Gugireis nak) dtmenet Kbvetkezik be, fyhoey a2 Ny populicis mindig sokkal Kisebb, mint az slapscint Ny populicidjc Exit itis ker ston, By 68 F, kOz0U sugarzis nk Rtenetel valeithats meg az B, 6; cnergaszntek populics-inver- ja. Ey By KO20U azutan a tq elekvenca besugirzisinalindukalt emia olersites Jabot Ire. Osszefogtlis: [ Sigarzersites duke emssio iin esa inverts exetében lhe ségesInuerclé abhor hbvetkezik be, ha egy magasabenergissnt Jb a betas, vit egy alacsonyabb energaszint Az les enegiaaintek ‘iinet mer elettartannknagy 6s) a Sponiin erssi0 sek, az ‘nal emis haafoka ped eens fe opika tartomtnybon incerisTeireozdsira sak olyan hiro scar rare balan mei lee cnelainte,ees ‘Ttegmagasabb energiaszintnek eat kell zesnek lm, hogy a2 er ‘a Erehosisve legen enersia dion rendelRestsre, Ten rendszerben Ftaalt entsciseerSotes mind Nociped sir a: clapsitre ver etd drmeneten hocetKenit bel 2.5 Koherens & inkoherens supirziis ‘Az elon szakaszban a sugéredsal,klondsen a fény keetkezéével foglatkoztunk. Az emisziés €s abszorpsiosjeleaségek viseilatihor a feszscskektp slkalmazéeira volt sUksdp- Az interferenciajelenségek & far elbalis Konnyil mesertése egysrerbb, he 2 hullamképb6lindulunk Ik. A sugiras keletkextsének hulonbSz3 médozatal endsen befoyésol jk a Libocsétote hullamot ‘A szakésos fényforrisok — Nap, wollramscslas izdlimpsk & ‘pikivenlampak — fenye altalaban fehér, mert sok Kitnbied bul Timbossr alkeja, € stinden iriayban epyenletesen supiraOdik. ki, E termikus gerjeetésl Torrdsok fenye nagyon sok atom spontan kibocst tort sugitaisibol tevdik Geeze, Ar ebyes alomok emisziolinak idd- pond és rdnva Kost nis dszfogge. Az emis teesen sta Rasanjitsddik Ie. Ezét az egyes hullamvonolatok kéz6it sem tl terbel vagy id@beli Gszeigees, E sugirzis inkoherens hullimvon tokat ad. V4 shontén termivus emissid Inkoherens fényt sugérozAz eli fejezetben a spontin emisszidval sembeilitottindakate emissrid a hullimot Kohetensen rds, Az indukaltemissio elepese, nek elofltteleolyan kvantumok besugivsa, melyek felvencaja mex. Feel az atom Ket energiaszingje k&zatiidtmetet ekvencisinaky Mit hogy itt pontosan meshatirozoltenergiakllonbséerl van snd. Sele ead fény is monokromatikus, Az indus vagy stimu emizciskoherens Sent hos Wve 4 Koherensfény minis monokromatikue ‘Az inkohescns ds Koberensrényre vonaikor5 ¢ megillapitisok he- Iyesek, de nem Olek fel mindazokat a fnomsigokat, melsek késsbb a laser mesertésthez sailksépesck. Sok Kiséree & ulkalmaris alapeets Feltétele pep Eppen a lser, mint koherenslenyforris ‘Stiksizesnek' mutatkozik 1chit, hogy'a Koherencithor néhdny ki eptstst fzzink, AA Koherencia nem abwzolit mérték. A koherencdnak kiinbds faint és Kaonbzd fokozatal vannak. A koherencia dltalanos defiicid jinak tet etényetflevelembe kell venne é tartalmaznia kal a 1€32- leges koherenca,valamint a hulmoX Kéedvi Koherencafok fopalma. A koherencia meghatirozisinak csak lgalébh KS Kiliabozd ulm van éreime, Egy hullim Onmagian mindig koherens that éreimesien emyetlen hullém koherenejardl Desai. Ket vagy bb hulls abe akkor koherens, ha mephatirozot dn bell fziskblnbeegdk land. Ket vagy tobb hullimon” iiyen érlelemben természeesen egy kite: ect suairais sci is erthetSk, amelyek Koxdtt bizenyor ili kit ‘nbség van. E meghatirozis alpjtn ara @ hovetkerttéste juthatunk hogy 8 Koherns hullimoknake azonos frokvencdjuknak ell lene Ewerint az elekiromigneseshullimok koherensek lenagnek, nett alts: laben periodikus, folstonos hullimvonslstoknak tetelecaik el okel Gyakortaiag azonban egzake periodkus hullimok nincsenek. Minden frekvenciahor exy bizonvos sivsslessée tatozik ameyet az optikaban anyakran vonslsdlesséenek is neverink Ay frekvenciatehat a. Av sivediességen bell viltozhat. Mitin ‘zonban az llandé fciskilénbsés & err! Ke ulm tzodos frekven ar eayik Kézegb 2 misikba alo haldsnl. ‘Az eck erin sk a opal rezonorBeajben Kelethenett lasesullim A reconiorbal ax Soeria egy retook kiverstsre het Ieheowgini van AZ ob a Kisatlis legeeyneribb mj, ba ‘Racben stereo taht hejenk el ezonoreayk oldalan: A rend- ‘ebole ikon Mle scrog hasmathats fel kadltersre- A mask ichetoss olyan optikal berndeses ehesezse a teonitorbebejebe, ule a0 enorgit ogy ree Iaefoihets, A Katana ger laser Sher intent a Rseranyagon vald-eytort (aladasnl cles frtates Koro. Az erblne « mephtnt key inna Wit tininkivala vesiesepelet pola kel. Miutn az erbts a par ‘io energh nagjsagan Kivi asranyagban geese. stomok sah {itl gg Bedtesc-lsrekel nagyobo ross eh el, mint 1 zaserekel, met elobbisk tstogstegscee 6 alomjainak Sama tabyobb A slrdestiasr Kinend seljstinenye hie nagyobb, mint Teasers Osszefogalts: A laser opikaioxzilitor,any.y koberensféayullmotbocsit Ki COtyan aseranyagor tara, amely a Kelerkexéfeny! ex) oplkat rezo- hnionbom inde! ents ijn felerSt. Az incerai8 megealbdstiz Saiesége enerpt Ril6n pumpdls forrdsnak hello reniszebe jtania. Vannah folytonos Toei gézlsere, impulus-izen sellirdis 3 foya- klaserok, nalamint floesetd"aerek, amelvek mind jlyamates nd in- Duizusssenben mikDdieiek” 32 Ax angerjesrtés feltétele ‘Ai bra sein clrendezéselongerjesnésesak akkorleetsées, tna az indukiltemiscid hatiséra fellép6 erdaltés lgalabb olyan magy, mint a rendszervostese. Ha azeayik rezenatortikorréscben steres 5a Tasersusirazon it kléphet, day az ersitésneke7t a vescteséget i ki Kell egyentitenie. ”A mrmbonshinek Lines segs Yomi tet spt ects gt SS es, sa Event ab ps ring ae Scie SHSM en Det Rette= oo +n ni 2 te cigs, calc ior ate D; ~* Gy «a vestesdomenis emir deresatdképsiet rete Kt seep A fényhullim a rezonétorban ide-oda hala, Miatén mind tok- ron felvlva vissaverddik, egy dllandgan ismelisd folyamat KeletKe- 2k, Az aterestb tktOn mjinden vsszaverSdésnl (I~ Ry) reizeWvE. Ongerjesriés csak akkor Koveikezhet be, ha a evGstés ert a nds yeni ‘Az | hosszisigi laseranyag a rezonitortikrdk kit helyezkedik lA takrok Kézel a lascranyag’vegeiben, de nem okvetlenil annak hatin legyenek (.1dbra). A lesernullm a lseranyagon val inden Sthaladis sorin Gy téayenBvel erOsbdik. Ax era az Oetaes Gye @2) ‘Teri err a lseanygoe al ebyer adel Soo tte tition, 2 A laseranyag hoslnak nivel edt nel a ert A te anyop hes azonban non need ss ne amit aa Aken maj simatic dey elev des 3 reais Laas 2 oranyaghn te-ola flag bli user ves vite a aerang ano ye zone an hala, hla en tej Kress, nnd viiraerdgpesgtigelenbe vve, az rte a Keer abd Gine = Ray Reys os) rt ir ny Rin alae “ hoy issn ay Kas ala, orig wae nei Az e-iggvény itevdjben iat megjstenik egy ketes faktor, mer a hullim —amintKitejtettik — kélszer halad it az anyagon, mig azonos irdnyban, zones ely érkeaik. Minden atfuss soran midKettOkr3 pontosan esyszer refeklédik. Rycte bevezetjuk a seometrai KOzépéréktket: Ry = VRB, cy Ackil reload Hi a hullim gy #6 tkrdk6n nom verddik visa, hanem pal ecestSik, gy a2 mde nem ersithetS Lovabb, chit Ciyy, sara vewett, Ha a Takk 8 relln eabkkenéee okt erbaiGcsGkke- nést ki akarjulefejerni, gy egyszoribb, ha a relexiéra bevezetjik Ryme-F. Me Ppa tokor vestesestnyezdje. Eanek éréke a lehe® leg Igyobb Ry =I reflexi6 meet: fp-0, mig novels fr csetén a reflex esbkken. A vesztestatéayezire teh felihatju Br=—ln Ry 6s 2 Whi euteienjente [A ket ckor reflexiojinak geometriai kbzépsmekér 6 a vesztség- tényezie az erdltésce vonatkozd (3.3) eayenletbe helyettesitve, ez a2 ceayenfes a KOverkezd alk es 66 aa kiejnts drtalments ssompontubél kediexSbb, mint a (3.3) cqyenlerszerint, mer az erste jellemz6 ssc értgk ar eflgavéay KtevOjeben szerepel. Viligosan Litas, bogy a tukor vissaverokepes- stafnek esokkentése estén (pL. avézit, boxy a kimeadielesiimenyt noveljik) & Ginn exokkonéseetak a lseranyag hoseanak nGvelanevel éllensyozhat hiszen 2 sland, Miatén azonba / nivel lohetSnége Korlitozot, a Kimend tliesimény nem fokozhat6tetszés szeint. Mine don Ging] éteken a rendizerEngerjeszdsre képes dea tik Kimene- ‘én tascrugir Kelethezhet 2y alibiakban @'lscrostitor aacionérius id vg Febétlezzk, hoay mindig pontesan snayi pumpilo eargia Kerul pst- lolag bevezotésre, amennyt az oszilci fenntartasthoeszkséges. EUb6 KisehmithatS, ogy” Ciel esetén KBvetkezik be ax Snperjesats, 4 Ame ee aA.) cqyenetszctnt, ha GinyeI a bites zidjelében zérusnak kell fennie. A aseroszlldtor Ongeicstésének feltétléfe that: bs ] ea ‘Az absronpct és az emissi6t edit az envszerségérdeksben vo- alkEatfogiuk ft, holottezeknek 2 2.8. dora serintfrekvenciaelos- suk van.‘ laser azonban még az cbszorpeis dy az emissie vekvencia closaisinak feléeleztsével is eaész keskeny frekvenciaclosaist suga- Ft bocsit ki. laser vonala Keskenyebb miata temeszetes vonaszes. Sg (dhogy eaia 3.7 abe is seemléte), Ez ssnténalstimasata kordbbi cegyscerst elicieéstink jogossépit. A laser yonalsdlenégtnek Fezonitoriél & a kimead intenztisiol val6 Miggéstt késabb tiszyaluk ogy kiwanithassuk, mien tbbletpopulieisnal KOverkezik be Sngerjtrts, meg kell adnunke 3 (3.7) ceyemlet svi Sngrjeszts el tel & a betas! sGrisdgek Kozol OsvetUges sa Oe xo By oe Sty ah at | | Stacionrius sete egyszerllegyenetclhatirozhatjuk meg az, Sx amrostest &¢czzel a lseroseeliast bictosito pumpald teljstményt. ‘A-3.2. dbra hisomszints rendsret smlchot az Snes espa ban lebetiges dtmenettl, Az indubilt stmenetekel, amelyek a sugir- isi ter intenzitisitl fggnek, az Ensen egyUtihate mele rayolt illaggaljlDk. Az Sel jelolt sugirzis néklt Simenetek spontan ” ovetkeznck be. Hiromszintes rendsasrben a trfogatenyséare es6 Osz- se atomok sein N= MFMENy 69) shirts render stone! [Ac Ey & E,onersiasrintck boli stirsdgének idSbel valozdisira ss kovetkesik €rvenyesek: aN no BigNy = (Bit An +S) Mas (310) 8M open SaN (Biddy) shins ene bes sink be son Stacionisius dllapot vzsgilatban az iddbeli deivtaknak zérust, ket edaiok. Laveranyagokra a (10) ds (3-11) gyenteck egyseo hetSk, mertegyes aimenoick gyakorlatilag nem fordulnak eld. Az it~ rmeneti valdscntségekre vonstkou6 (2.19) Elatelifle Gsaefgads s2e- Fint az nseinfele egyatthatdknak eqyentoknek kell Tenn, tehit DBis= By & BS, ~ By. Er akkor is érvayes, ha mit ita sugirzasi tere boolvasrtjuk az eayiuhaiGkbe. Az Ay spoatin emiseié az Uses tb Atmenethez képest olyan kicd, hogy elsanyagothats. Ezon Kivil laser anyagra ltl, hogy ax Sy soph nha dlmenet lebotSleg gvor- sa atezbdik le. Az Sy mene valéeinségnek exért By-her Kepest Tehetoleg nagynic kel Ione, hogy iy az energlascin Osses atom hozaigruljon az £ \bbleipopelicishor é ne tren visza indukdlt temisaival tz alapallapotba, Bzen egyszerisiéekkel a (39), (10) é GiiT)egyenletek espentntsk= Nea Ni _ Badu ee 2) lvoe a dna valerindnek gence By, tartalmazea a szdksdges pumpilé teljesiméayl, dy pedis, a laseeninénak a spontin emir ‘ovetkertben fll vesztestaeit, ‘A'(.12)egyentetbo viligosanlithat, hogy Big day fell még nem ‘legends laverouzlltlebizostisdhoe. A bevezeietteneegiinak vala- Inivel nagyobbrak Bell Sennie a spontin emissni6 okozta vesteséeel, "Arak berendceések,amelyekkel a laseranyagba energiét pumps nak, rendgerint lyan bonyoluliak, hogy egyscer matematikai méd- ° ipszereel nem ithatdk lo. A késObbiekben me bemutatjuk, hogy a makes Kiseéb0e, amely szintén aagymértekben fogg 2 laseranyagil, sokkal cexysvor bb Kséletleg meghalérozi, de mir it legaldbb exyeden tin pponiot megadunk, hogy milyen pumpalé teljesitmények szikségesek pls exy optikel pumpalson alapulé laser makSasicher. her epy- ‘Seristésképpen téelezzk fe, hogy a pumpal6 fényforrés monokro- ‘matiussikhullimot bocst ki, Legyen a pumpllo fnyforrds sugir24s ‘SrGsdge a lseranyagon Kivl p(y) & a laseranyagha val6 belopésndl veayikfigyelembe a fénytorést. Etkor felirhajuk Bis = (ra) Ba Gn) A laseroszilicié fenntartis mepkivinja, hogy D> An legyen. E felétet behelyettesive a 3.12) egyentetbe, 'sazt a minimalisan sciksdges purpalo energtasedségre mogoldva, a kOveter6 kiejrdsher jtunk a1 Ba ‘pumps enforrsisereritiiShorsteagu minds apeki eerste 2 aan oy A pumpllé feekvenciéra vonstkoas abszorpise ketestmetzat 62 slab slakban ohato fel at 19 Baha F gy, 15 ee 8 pumps sive Az abszorpsiés Keresvimeszetnck a (3.14) egyenletbe helytte slated apa 616 * pups Fort tron sts minis ak anrgoenae A G16) esvenletnagvon szemléltesen mutatia, hogy 2 pumpilé nergia jolomgs mértékben Tlgg 22.4 altal_meghatirozot spontin isda veetestgeht6l. A misik fonts tnyerd elentSs. pumpale Intentis Tebessen a laseranyagha jutaoi. Fzt a aseranyagnak a pun PAIS ekvencira, vonathorS sbsrorpeiGs Keresrimeteete hativozza fneg. A lier optitei pumpatésazonban italian nem monoktomati- {is skllammal, hanom olyanfényforrssal toténk, amely a Planch- file sugirrisi torvény szeint sugiroz. Ennck kévetkenben — méz 2 svbes éimenetck estén is — & pump intents nagy részeolyan ftek= ‘enciatrtomdnyba ek, amaly @leseanyag pumpélisn szempontjsbol haszontalen, Az eayeslaserberendexeck iamertteonl ez, T@kEDDen fzonban az ennek Kovetherten felled nehéosgekkel, még réaletesen fogialkezunk ‘Stacionirus esctre a laseroscilitor teljstménye az eddigi fel telezcke alain Konnyen scamithat6. Ha az &, laserszinten a spontén comisaids veeteség cle Kes, atkor az indukalt emissadb6l kapott tsi arinyos a pump telesinnyel. fol a 22arbyos sig trent. Staite enten xb,” mmivel csak kis thbletpopulicié leetsézes. Emellet laserosicilicis ‘Gak a purpilé forels meghatirozott 1, intenatiykissObertekén til Kena ami a G16) egyenetall eral eos: Ennek oot ‘8 pumpSls intenrtisnak esak sagyon leesSkkent (Vp — 1-0 stom van alapillapotban, ésce hacandthats ki, A lasereljesiimény a rezondtorkan tchat Nos 6) Uy h-a9" «user onsitoreesmye stich ston Pog Wa sony a eonitoran, Te Woon” & papal ori enn 2 Men & Rin a aioe ss ats eos yon Sr stom ari kerestmetaet« pump fens, Rf Sat a'useavag tect xs nome aim PGi 8 tsemgas tsote te PU ata A ezonitor boscihen lév8 exe teljstnénybi a ken at sak ny cocky ese engedher ki, met kulénben a rergés mepstnik. A re zondtorbel KivebetO maxims teesinényt ar energiautdnpétis, echt fz egy Korilfuis alah 6siés eabja meg. Az egy KOrlfutis lat feliestménynveked8s: (Giga —1), a Fezonstorbol tei lgfeljedd ez & febesitményrése hasontate fel. A laser maxinalis Kimend teljesitmén TY Pinna = Proper (Cincy 1), MING Giger aig nagyobb mint 2 Pwr Fez0RdLorbllaserteljsimeénynel: mindig sak sekély 122 read het. 8Ossefopalis: [A ser esa a besugrsre pump revencabionyes mini i tonite Tol WikbAk secon Aske pana” bes ‘mony Jee mire fag a lsersit spon emis “i TasrrecondorblKinend tebjesmonybont eam hacia ‘els ovennyt halo og Kitt sor ede! part aer Crist okoon eet a laerone howsinak nivlisiel| 3.3 Visszaesatol6 rezonitor ‘Az eld fejezetben a laseranyaghan fell erésitést & wz ose 6 clofelitelettargaltuk. A KovetkezSkban Kozelebordl Kell vizs- silnunk a rezonitort, amely a hangolést és a viswacsatolist vgri. A re Zonitor a hullimbosschor hépest nagy. Még akkor i, ba @rezonitor tkots kat tiki KeeSti tivolsigexnk em I yn-ehullimboose Imellett pa rezondtorban még 100 000 hullamhossz sziméra marad hely. Eseesint a rezondtorban kulOnbs25 rezonanciarrekvenci. le hotségesek- Minthogy @nagyfrekvencis rzondtorok mérete — beleive a muserher szikséges rezondtort is — mindig hullamboss7 nagysige rend epontban az optka lenyoyesen clr a nagy- 657 ultranagyrek- ‘nels techni ‘A kénnyeble megértés cls vzsgiljunk meg ket kllonleges ese- tel, Mig az exits seemportbsl el volt esupan ilalabanlaeranyas- 10 Desai, a ezondtor estében méfeteket is fgyelembe Kell venDi A problema iltalinos tirgyalisa azonban il kértlményes lene & ‘abd Tenyeues pont tsedzatlan maradna ‘Az dilagee silndestlaser howza kb, fm, Simérdje kb, | cm, Azegyszorisegkedvér Tegyon a 1krOk 6 a laseranyag kézOus tr kies, tehita tkrok volsiga egynistlIszyen Kb, ID cn, et ismee vsateade rmentesen Yflektlo i. dteresz6 dilekiikum-tukrGket telerik al, Fontes tovibha, hogy a laseranyag torésmutadj jlentOsen klSabtz 8k a vikuvrn (il jo kizeisse! a levegd) tGeésmutatjatel, A tSrésm 1at6 Tegyen nagyobb mint Aa Gtlagosgaslasernl «git elbslyatsére ©0em hossnd, | em belsS stm o58 szksdges A tUkrOk egymistl Im tivolsigra belyerked- tick el. Kis nyomdstgizok tOrésmutatja csak nagyon his mmértekben Gr ol L40), A torésmataté tehit megezyezik a vakvum, lla Ieg6 (Grésmutardjéval A nehezsdget it a2 felent, hogy a sugiredsnte ke- reszll kel halacnia 4 eaSvégeket levies ablakokoa, E helyeken F&Ny- {rs 1p fe, amellyel még KUl6n foplatkozunk (4.1 6 2 szakast) ‘8-33 dia srlrcestlsertSbrdzol A tongelyrdnytol cts suga- s ak a nagy trésmutatgj laseranyag hatirfelleté magy sag att rik, aire tes vswaversaés(totareteni) lp fel (isd 4.2 szakasz) €3 4 nugienie Benn marad a laseranyagban. "A 34. dbrin glvlasr that, IW iisok a kécilmények, mert a laseranyug tremula essknem 1, a exalakon esl fll tej vaseavcrodes podig a siziaer hit evsiése miatt nem jatszikszerepet Ess caivogek egyebkent is tol vannak exymistl, Ennek Kvetkezé ten e nem pottosan tengly irknyban halad® sugarak jelentbs része ets, aegis 19480 1 stat fe tae 2b, Silene % ees raga 01) ae, SS es 3. hes, Gmc Goak a tenglyininydsugarakar viasgiva — fettcleave, howy @ takeOkabizolGt pontosan parhsramosak.—y els Tenne a. geometiat ‘optikitaltalmazni és felleps vesteséqoket kzarSlag a (Okrok oko nak, Mivel azonban a LUkeGkGn 6 leseranyag vegsin az apertura vezes, figyelembe Kell vennink azokat_a tovebbi elhjlsh vesctestgeket is anselyeket a geometial optika laanyagol. Viseljuk meg ezért a kovet- Kerakben, mikor engedhetS meg a geometriat optka alkalmazisa & rilyen feltolek mallet Kell a elias is figyelembe ven Welyerkeden st kit ry sugar tOkGr azonos tengelyen, seymistl Ltivolsigra (5, bra), Azelhgjlis clmlote szerint Lat,” esetében su exyik UOkir 8 mis kizlorébenhelyckedik el okkor& geomstrsk coptika alan let szimolni, Ha azonban L= "2", akkor a Fresnel: 3526k tartominyéba Kerlin é a geometrai optiks mée nem alkal- ‘mazhalé a smitisokhoz, A geomet opika és az elas tariomanya Kérbtihatir becsésére a G erg alkalmas. Ennek éngke: Gus) ‘promi opti Kez har beste + sromisal weonbenazonostengyen elected Lt ks ug, IF sttheet ket Keng tiara, 42 Naleokvtagn eg 2g Ket cgi oa ler ‘artomiayt Kina har beossdhee Minden G50 estben legend a geometiai opika alkalis, ‘mig valahanyszor G30, a7 clhaias-lmeletel kell seamoln A'Két lasertipusta alkalmazva a G Kisedmitisira a Kevetkez6 fore suk addnak: tH sikedtest-aser, % Oa Fe 2 omen oplka—eli Kin ale hele edit & piers no Ws seta teenth sere «—D, ‘am 2 tranyas some GF sats, © a, ‘Teh Slater hasnt elses hase, 1 gta, am tre hsyére a laseranyag sugarit Kellett bekelytestteni, mel 2 orldtozza a nyalibot; a tkor sogara ennél nagyobb. Technikallag ez lnydsebb megoldistjelent, miatha a Két susie egyenl6 volna, mert 56 fay az eptse anyag ténslegesen Kibasenhaté. Mir koriboan rématal- {unk arta hogy a sllrdtestlacere a trésmotatst Haylee kell yenni, Inert az Ieayegesen elt a lovegd tSréamutatgjtel, Mint az aldbbi seam tert peldahbdl kinik, a slardtestlaserIemhato a geometiai opt- Kival, ng givlaserre mar nehdny ehalis effektust is fgyclembe Kell Pelda: G étékének sedmitisaegy-eg jelloma5 szilrdtest- és gizlasere A rabilaser bullimbossza kBrUlbet 700 nm, & ruin eésmutae Agia n1.6. Ha tun timéeje Lem a tWkonivolsig TOem, a (25) eye sett: Os196 Sr = 99-19-10 Gastar ™ 9. Usyanilyen sekmitissal glzlserre, ha a os6 belsS dtmésije 1 em, a wkortivolsy 100m, €3 a hullimhosse azonos: Gas = Gaatnr = 5. Seilrdtestlaserélelegend ha 9 hullimot, amely a ekrBk Kit ide-oda halad az anyagon dt sikhullimnak tekinjk A hullim ina ‘8 takokre merdlagee, A rezonanciafeléel jen elrendezése a k5vet KexSképpen iat fe a= 620) ‘cm a aki, Gm lasers, of iSeranyee wrsrnat, ¢ Seoroam [A laverrokvencia bevertdtvel a (320) egyentetbe kapjuk a Kivet- ead Sasa , 621) Iken a resonant axis nso ”Mie a opti tartominyban a tOkitivoli, tht a rzontor tos Ls temelyingban sok olan rzonacit als ag) oe studios mots van, aay areronanettte iegt AS) feyene sein vale avis me & 8 ele srmatdos las ‘Stat atkore Hekvencaknbsegst Dall Ts amly mgt fenak gle vagy 91 ttn vatorsinal fps eben feeisnk Ke as modus teat q™ ne vonathogs dv cba ‘ols jlemeshes ase do Fkoonavan A frekvencia relativ viltoziséra az alibbi egyenlet érvényes: at rat 62 __,_A reronancik — axils médusok — relay tSvolsgn tengely- irinyban that egyeld a ezondtoran clbelyeshetdslhallimhoszak 4? sekminak recprok érGkGva. A szokdsos rebiniasesknel a q rtke {ores 10" Kone exk, EDD! a (2.23) egvenetserntolyan Kis fekvencia- tlvolségok adédnak, Hogy ask Koel sok esl az atom vonalssiese- sen blll, A sSbbick sor Itoi folk, hogy eek a ekvenck val fan meziayelhei ‘A problémnak az elekiromigneses hullimeiméletenalapuls pon tos mattmatikaelmztse tl meswte vera. Eat az ent azanban sthaseniton lala tn: hog nae modrokon Hl anszvrrlis misdosok i eheségsek, Hengers liseanyagi lnere az tink Kovetoedexjenetet aa a [Xu “Fy | Ft) = 29 easel ai mdunk a lasererontortan G29 ss Transeverlis méusok hiénydban Yy=0, & a G24) & 0.25) cqyenttkbol az aa madssok rezonancafeltle vetKedk, ame- fee a G0) eqyenitben mir megan MU Ar esd transzverzilis médus Xy=2é-re adédik, Szimitsuk: ki zen varsverils modus © alli val Tokvensiativolp Fre feeatok wa» (J. 625 =f e(%f om rel teases ds eke Kszimitisihor A 26) 6 (27) egyenletckhil g nagy étékeire a transverils rédisok rekvenciatavolign meghatirozhats: ihe Beh nom 02H vagy 29 ruses no rexsencintnea gna eve A. (828) & (4.29) ceyenltekben mindonekelbttEedskes, howy az sMlottfelttelek (g nagy Grtdke) mellett a hos mi nem szerepel, RO- Binlserre wept szamas a Iranszverzais moausok frekvenciakGidnb- sgére mintety 200 KH érigket ad “Gicleser esotGhen 4 Kovulmenyek Lenyogssen bonyolltabbak, gy hogy © Kinyy kereei nem teeik leet az elle résltes tngyalsit ‘AG9) eayenlstbal szonban Kiik, hogy gizlasere G éréhst minde- fekelOt« lseres6 hosera és dlmérdje hatirozma mes. Az tmérd nove. Tesével vagy a es6 lervidtéscltehat elérhet, hogy © értéke SO-né ngyobh lesyen. lyenkor @ scometciai optka alkaimazisival nagyoa 48 Rovelitse! néhiny olyan felismerésre tehetink seer, mint amelvet 1 sotto laser esetében nyerhetink. Tajkonate szdmadatként ve= fuk alopul, hogy G30 moll Sthaladisonksat 0.1% ethajlistvezte- Sie lép fel. Glo az elhalsi vsrtstack elk az Vio. Tehit a flrliser eselehen is rendszerint van TehetOsée ara, hogy a7 elas Nesctesigeket erdnitésel vagy a tRTOK Kiscbb dlresoképességével fsyenitstk i "he eddigh viwgacathor « rezonitort eeyszerion eay tongslyen ats Kee pthuzamos sktikrként tGtelethk fel Az iyen tezonatorel- renezdsick azonban Kiet ds eli hitrhyal yank & csak az egy 9ser megérés szempontjabél kedver5. Elinye ugyan, hogy sktdkrok Ihimily tivolsagon alkalmazhatok, erzel szomben pent belitsuk readkivil nohéz é razkidisra nagyon érékenyek. F2ért sok esethen ‘1 konfoklisrezonitorlenyegeuen kecvendbb (isd a4 feere 1 6 kas, ‘gator az gdmbitin Dita poacn ees 26 bra. Keno eonitor A 3.6. Sra konfokdisrezontor vilatst mutata, Ez a7 eligi. rerttet rezonétorto elsésorban abban kilonbirk, hogy siktUkrak helytt gimbtikrok szerepolsek. A ket gmbtUkr clrendezese akkor Konfokdis, ha az egik kor g6vbUle Kézéppontia pontosan « minik ‘Gkarflulet Kozépponijaba esi (sd 3.6 ait). Koafokals elven isnél tet a ekrSk gorbilttsugara hatirozza mes a (Okrdk ket tlvosiot A tUkortivolse mepltonatisacetchenigy mis Ukroket oll hase SiktkrOknéla supe kereszimetsetén mértintenitis Kielland, konfokilisrezonitoralkalmastsa eaten vssont viltorik, AkOyete28 niegfontolisokhor tengelyszimmetrikus felptéetteleink fel. Ez eset ben a sugdras Intenatésa a gomsbtakor Teliletn,tehat‘gyakorlailog & Sugiraisnak a rezonitorbsl valé Rilépési helsén Gaussgorbe seer loslist mutat. Garbiliége ellenre a tkdr azonos fist Tele AA rezontor kimenetin 2 intenzitis Gaus le eloealésiaérvényes, hogy az a sugienyalib kézepstdlsrimitot r, tivolsighan lle-ceréseee exabken. Ax ry tavolsigra Tenn {1 t= Poem oxy ‘nab hotpoint, ac nei ea ‘si Geb soa onto eacacon o ro om yoda Oke KSetppont hol az items 2 maxima Weed oom takde pile susam, sah apt it ont aes, Nee ay eer sl ed eee ean ont ee A sega eres ‘42 Az land scortényent tke (3.31) cpyenetben: 0,999 = 1 fey ext a caylee! j6 Kile az lb aan ienatuk ie nate ™ PE ea “hoof razondtrb ips lasesugryal negra A Osan divergencst radiimban hapjuk, a salsct ugyanis it imértckben misik A kesSbbick sorin még rtérink, hogy a lsersugir- hyalab divergncidja egelien egyerl lencsevel eglszen az elas hatha pichuzamossé tehed, 2. bic ‘Sikdrhxamos fs Safi esate Sh vutdgln erect slapihuzames oat aan, Kensais | 08" 208 fore A 3A. tblizat deszshasonlitis cElibsl seombeilltja a konfokilis & sitpshuzamon rezonitor vesztesdget. A Konfokilis tezonitor ese Fint nemesak egyazerdhoen beallihatd cs rzkSddsra Kevésbs értkeny, hhanem elonye iép, hogy slhafist vesneséecl nagysigrondckkel seb tek mine a slkpdrhuzamos rezonatoré, Eaért a Peveztgben nem is fog- Talkoztunk réseetesen a7 elhalsi vesztestgck elmeletvel. “Konfokdlis recondtorndl a: elhjlsl eeszteeek elhanvagolhadh orA cayes médusok rezgtse a rezonitorban egymstl eljesen fi geile het, A rezndicr mindea eges igen sesnancla-iekrencisa fy Joie tnyendvel jllemerhet. A reroitor jose nyeedere ae ibn ervenyes are = 63) 2 $i oes oniden se FEW SeSeteral ay hokincia Sagtent elena. Azepyes rezonanca-reencikhorbizonyos vonalalessak tte tozaak: a ezontorvonaeniee tay moos v0. Era eet hogy a Q jig" nagy tk! a rezonétorban kis Vesceségchet es Ke ony vonala feels ‘A laserrezonatovban a7 Ey~By neriaitmenctek atom vonaseé- lessge 6 rezonitor ihessges fezonaetatekvencit KOZOW rend Kivi bonyoltKolesSahstas fen, Emel Sig” a7 egyesrero- nanca-rekvenetkon fontoysztepet jitsrik. A aseranyagbat az lo. Imok rondszethez az energiatmenetadédSan hy fckvcnci £0 Amini KiegSwitéképpen be Kall vezstnink "Avg sivaaleség larwozik Az opal tesondtor sok ezonanciarevensit enged ose Wissen kdlonbod mivokban rezehet. Ado rexontorban mind: crckher a frkvencitthor ogy © josie" rendelel. 7 Olan rezonatorban, mesnek mécte a hlimboisal es remérhet, tabbnyre es cay msds leelsges, amt viagalatokat rendival I ‘ayers, Ez mind. ngytilvondis tchuikit mind maser Tj A laser evetdhen,aholareroaitor merci ahulamfossehor A ‘est nagjok es euneh Kévetkertéhon sok mes lehetsess, eyidetleg asyon sok méduscazilahatér excl kortimenyek is ison bone Jul vlna Taser ugyanis sok rezondtormodusnak san clyan {rekvencida,mely ar atomban hstacpes stant stow vonalrskesteen bell esik Ar ails modusok,ameljek cupan a rezondtor Lose {51 figgenc,ossililak leghsioubban, merttackie @Feeonitor JS Sga"nagy exck that ming rempock. Mint a lserezontorban Kltet regi médusok kaltaty vies silat Kink sok sstben elt, hogy a transversal modlsok ect! cak néhiny maradjon rezgsben, a2 Saues (OBAGI elvonva az nei legends nagy gevjeststeneruia octebenkexdetbenmindazak a'mbdusok, meljekffekvenija a laseranvagbst atnenet vonascles- 2 séeén bell esky reogai Keadenck. Az eneria Uenyegsbon azonban a Igy sJésigi” médusokbs, tehit azokbu a médusobba jut, amljek fz enesgiadimenet KOzepsher nagyon kézalhelyezkednek el. Pontos ma- tematbal clemotssel Kimutathato, hogy & nagy inteniisi médusok a ised jéaiet” médusok Airdra mind nagyobb inteaitshor jutnak. Veait iehdt stacionacivs dlaporban a ‘eles Kisigirzotttejstmény Indhiny Kilinlogesen nay jonigd” & indwklt emesis jon jo Fle tréstelt midusea Korldconddik-A rezondtortikrok eflexids tlajdon- Sigal a kilonbord rezgéel mSdusok hivilasdban sem jitszana seo Fepet, mert a midusok frekvencatavosg nagyon Kies! & a refleié- kedpesseg, egymshozilyen kovelfekv Teekveneakra, lands. ‘A laser tchdt altaliban (Obb axially €& transzverzlismSdusban couzill epvideiflee, Ar cklor Keletkez< jellemas képekkel & kevert Frokvencidkkal késobb, mig Kilin-kildn foplalkozunk. “A laserrezonitormindig (0b axils és transztezéls mvsdusbane3y~ Adeje ose "4 Konfoklislaserrezonitor mind Kisirltteg, mind elnéletleg elb- ydsebd a ikpirhucames lavrrezondornd 34 A lasersugirzis. vonalszélessége A lasersugiraés ogy médusinak vonalszslessége esak bonyollt linet Ivezetisck slain és még igy is sak Kkbzelitéen szimithat Eudig egywerdstéstéppen TéelertOk, hogy az energiasaintek KOz0IG Teekvenciadtmoneteklesek. Ez szonban nines igs, hanem a7 itmenet Frekveneidkion Ary leltehseleséytartzik, amely a rq KOaipfrekven- ta KOrUl seimmetinusan osclik st. Az ion cnerpastmenettermésastes Wonalszélesséat a spontin eniseidséetartam hataracza meg a kével- ezd mon: i ara 3 0) 1 termites volts Sok esatben, Kulindsen sizlascreknél, a termésetes vonalssles- séget a Dopplertektus novel (isd a 37. Abet), Mivel pizan a suited ‘Momo nagyon gyortan mozoghatnak, jeletkeznie kell a Dapoer- ‘flektusnak. Minthogy tzonban a mozgis minden irimyban_tGrtenik, f teedest inayban eatebizonyor. Seszetevbket.élelOnk. Ezck ol tongs eloslés frekvenca-kisvlesodéstidéznek el. A Doppler-islese- 63is Tértk-stlessége: 2a |f 92. a B35) Sra Mee 1 Dopperaiaende Kunal A motels eds Reivereacdvenet Temezetesrnaicdesiy en echiedeegice il 4.1. abe Temes vats 6 Dono icher Went ion fee ‘A lrstlyok is nagy vonalkissleseést mutatnak,e2 azonban nen {ceca Kohan KGngen paleo, mer tem a Doppler son alspl AA ferméscetes vagy Doppler-kiseélscdést| vonaladlességen bell sok niddus helyezhedik el, amelyekhez szintén bizonyos vonalsedlesée lartovk, A 34. bra vizltosanWntet (el az Setzefuggést a alka: zo lseritmenet vonalszlesége, a rezondterban elhetS rds, ¥a- nint & rezonitorbun fellépS: médusok sivszdleségr é frekvenciatic 8 Kozbt, Ebbsl eay laser kililbioS Kimend frkvencidt ge zak rezgéstlebetdsépetkvaltative levezstetsk ‘A supiczis erste a lascranyagban cleve esak a vonalaességen bal lehetséges. Are gorbén Kivl es Trekvenck nem eesidnek, fey a supirris szampontjbol érdektclenek, sf inlukilt emissei6 ijn tortén6 exGstés leetSséaén bell eny médus Gngerjesrtésére sak akkor van lehetsé, a a vesvtestucket az rds Kiggyeil. Fz a feltéel a3. Abrin stk a ezaggaott vonal felt tartomanyeateljostA3.9, ara ugyancaeket a Viszonyokat mata inugyobb erdstésesetére. Beldthato, hogy 4 lserozeliaeld beindul nil — pla pump tliesitményt lssan nGvelve a mepells etkis ‘sak ey fekvencia jin ezaésbe Ez azafrekvencia, amely’a frekvencia- imenet Kizepének ele meg é amely eaybeasik az erste pre maxi 6 ‘mumdval i Ezon Kv efeekvencishor kel tartoznia a legnagyobb ,j6- ‘Sigr-nak a rezonitorban é pontosan meg Kell epjezni az egy rcz0- haia-rekvencsval tt még egyneremlgkertetaink Kell 2 eld pontban mondotakra, A teansrverli médusok fiekvenciativolaga avelhetS pry ok Es pre Se doe tinge leis ani een for eve fee shes 5.5 des. A Isermene eis sb a ezanitr de- {ods serie Eps ape Serine Dente met skin halt ace este erie ole pain gre eee aa © 5.9, Sbra, Usynas, mint 234. ein, dea mains. ‘sont leeeasen nods mata sneanene 5 Ae Ae 6sentéstvel. Nagy qéridkek mellett—s ex a felttl laser esetdben teil ~ a rezonstor ila laseranyag hossza mar nem jtsaik sorepe [sd (G28) 6 (3.29) envenleteket, igyhogy az erSsiésnek a transrverzilis mics frekvenciijra nines hatisa. Meg ha ry nem is estkkenthotd to ‘2s szerinth martdkben, ti. hogy ne Rerljank az clhajlisivesetsdeek lartoményaba [lésd (3.19) egyentta), mégi leet, hogy mar 2 au ladikhoz legkozelebb es6 transzverzils médusok is az ersten prbén maximumatl elgg tivol essenek. FKKor — mint ahog’Tentebb ismer {eitk — az oseilici6beindulisakor csak az a frekvencia ead rez amely a nullidik traneerziis.médusnak fell neg.-A.hilénboes twanseverzlis mogusok rergése ugyanissintén a rezondtor ipa” 161 igaden alakul, ex pedig olykepp befolyisclatd, hogy 2 Trekvex~ sdaitmenct kizepéhez, Kozel es6 ffekvencidkra lesyen a lenagyobb, ‘Az axils médusok rezptse ugyanakker mindjirt a osellici bein: ‘ulisakor elkezdédik, mort ¢ mdusok svimara a rezandtor jseiga” nagy & tefolysolisuk egyébkent. sem Konnyt, minthogy exe (Oként 2 rexondtortderdk tivossgatel flgnek, “ra viszont a rezonancitfrekvencia ax Stmenetifrekvencihoz ké- pest KedvezStlenl toldik cl, pl het mids fl fekvencatdvolsigaval, ‘gy a rezonitorban kat eqyentrght transavereilie modus is remgésbe liphet az. ongerjszés eindulisinal. Mepell> bealiissal azonban mind erhet6, hogy esak egy médus maradjon regésben. Ha a pom al telestmeény mephalagja a beindulas kiszObértéet, day a7 erdsits {5nd és a 38. cr 39, dbvak girbinsk Guazchaconliteibal lahat, hogy liyenesetben mind tobb médus Kend l rezean 'A laser lal Kiboesatottsugierissivarleségesokkal Ksebb, mint fay mus sévsdlessége. Az abraban a lasersugiristje6l6 venal a vonalsélesséeet til nagynak mutagja, a2 arinyokat azonban & rajzon nem lehetet jobhan éraékeltetni az ext nagy Kilonbségek mitt A la sermupirzis sivsalessge minden edd ismert sugdrziséndlsokKal Ki- Sbb. Kisbb mint a faeéponalak termdszets soflesdgs Es kien ‘rezonitor médustinak saverdessége, Arraa kérdsre kel tet vilasot ‘Az indukilt emissziénak a supsrzdsra syakorot hates csdken 4 sivaatessg extrém Keskeny onal. A fezecskck — szemetesen Jifsjerve~ nagyon pontos és meghatarozort Utemben mnaradna,arely~ ‘bl nem eshetnek i ly médon é ela gislaser egy midusban egy here yi sivsedlesseget. deletes meg bieonytalan, hogy e elmeltt hate jelen-e. meet oayes sedmisok szcrint mépsokkal Kisebb éctékek is adodhainak. E Kany Keretgben folyatolt virsgalatsinkhoz azonbas taljesen elegend5, ha az eldrhetS minimdls siveelessiget 1 H-nek 66 vesszik, Mér e tulajdonsiga folvtin is Knyeges kulonbség mutatkorik ‘laser & mindes mis fenyoreis kext "Ae Hs extra kis sivrdlesiéget cake a pater éri el optimslis, ‘emi felttlek melt &stermészetesen esa egyetlen médusban. A sae Lrdtestlascrek sivazdlessége dlialiban nagyobh & tbnyire¢ lasereke ben egyideleg tbl mods i grjed. Ennek Tolytin a gizlserek & a suiledtestlaserek szimira ad8do alkalmanis lehetdeégk i Klbnbo- ck. Ez egy tjabb kilénbségtjlent a Ket lasertipus kezotta mar e6 leg Kazalteken kivil, amikor megillapitotuk, hogy a saldrdtestla- fersk tinyoméan implau-Szemben mikddnek, mig a jislaresk fol Tonos sugirzist boesitanak Ki- Ssscefogllis: Kelerkezisefolytin a lasersupérzis wonalzélessége sokkal Kish ‘mint az edigtsnert sivszéeséget, beleive a természees conalszéles- eget is. Opti emt felcelk eseton a glance sdvecleseege ler het az 1 He eridket te 4 adestlesag até hatdrra edi pontavabh ele ler ay kisrert ere nm fomertes. A sllrdestlasereksiesslessige enyegesen nagyobb, mint a géslasereké 3.5 Giizlaserek ‘A egtobb giz, leg valamennyi nemes giz, alkalmas laseranyage nak. fg aztan tagyon sok KUlGnbo70 laser skerlt Keston, amelyek sizfjttdl Fugaden Kulonb82S hullimhossakon sugioznak. A laser hullimhosszakat a jellemzs fekvenciatmenet abja mez. Sok giz van, 5 eaakben kildnbjas_atomi energiadllapotok shetsgeick,duyhouy a2 ‘izemifelttelektlfggsen, kolo hullamhosszakon sugirozhatnak. De nemesak az alapallapots, banem ae egyszer, Keser vagy hiromssor foniilt atomoknak i kilGabézd energiadllapotaik vannak és Telhase nafhatok laseranyagként, Ha a gizlaserben ionialtallapotban lev atomok a laseranyagok, igy 221 ionlaerneknevezzik, Azon lehetOség Telfedeaése, hogy lonlaser is Késathes, vagyis az elsmerds, hogy ionrendszerben mopflel6. gerjesatssel indukltemiszics orGas be hotel, a lasorel lgulthats hullémhossak szimtjelentOsen névele Normal vagy fonzit allapotd tista gizok alkalmaziss azontan mfg nem merit Ki a lasersusdrziskelésénck ossesleetSségeit. Kulénbab Allapoti molekuk is hasendlhatklaseranyagktnt. A molekuldknak az atomokhoz képes bb srubadsigifokak van & klonle roel lhe- {ségek Kovetkerten is kilénbb26 energallapotok adédnak. Az ilyen lasertipusokra jel sedndionidlsseraryalisinal ere ez hiterOmk. Fs #Mir its megieyeckazosban, ogy a rs yen dime lin hosizanagotb a atm gu vat lank hansen Alc Ate tht ar infantry mira sgn Gatran sates, hogy lt flipie salma a ae stvas‘tltegs Kivetdmeyhes, Ar sibtatban sok cates 22 ier edt pk ea) “he PREP] ae ee Pe oo PS] oe oe A) ee ner | 43 | grantee | ner | oan | am an Rel | BM depose, | RGM] de RES | Bes | eowecheme |RSS ae a, | eDaasdern | Net) os | ape ar c? Su) RIE AES | re | dpa caspes || Oute ye = 30 avce | Sst | ARP TES | o> ao aes Kripton | | Oe se | esc | Grae = SB, Rese. | Sony | pets [pesos | Sis | beet Take luge wom || nea [xcs | ett | gotin = eDe a ES | He | Bes -ehe eral Sit | BY | pe eae EH (es | Be) Be eee Ree | dats | Gomi, et lomatin He CO, EN HCN, Kidn Bm, 100, D0, HO, NO. Os kkivteli forma bemutatisira hirom kilénbia6 glelasert ismertetink: ‘ helium-neon glzlasert, az argon-ionlasert és a saéndioxilaset, Jee Tene lasek jelentsége a Tegnagyobb és mkidésik is a legbizto- sabo, Osszefoplalis: A pislserdrom részba dil: 1, géebil, mint lseranyogbo emelybon a sug ssid rd, edt exymissa szembenelhelvezettgombaikarb0 ato rezondtorbl, 3. gaskislée geresctesre scoledlo energiaforisb, amlye! a Laseranyaghan imeriéaldstthats meg inh emiee- Atmanane | Aine iy | Rae atte | Oman = P| od |eeas au iyi |) a g | 3 | gies = Be) ag |i se g | ¢ lees rhe S ) t |i er Eo] gs (ies ‘rvon 3 A imo ‘ron | | "S| febtones fe | i | i |B ES i) 1 ies Hoa ne i) bs [ees ans i) b eee NES bys |e vn 2 | or [psn °{A tegtdbb gts — iscta gazok nonndl vagy ionzdtdilapotban, ela- ‘mint‘melekulirts gaok—akalmas lseranvghent. A jellenzs frekcencitmenet hatirozsa meg a laser hullimhosszd. A 32. tdblizat a gazoktan leheséges dimenctek egy rést tint fel. ‘4-33. ilicat a Kereskedet forgalomban lesé gestaserelrdl ad Kio. tos dteRintét ‘351 Heliom-ncon glaser (Le-Ne laser) [A He-Ne laser voll az esd gizlaser, a2 el laser a triénelemben, smelly folytonoslasersugarzstslitotakel6. Mp ma is ez a legayak: fabban alkalmazott gézlser. Joggal mondhat6, hogy a He-Ne laser Kise oflokra is hasznilhaté, olyan trembirioe Berenderése vil. ‘Ma mit nem kell magn a laseren dolgpzni- ha egy Ksélther vagy val anely alkalmazishor lasere van szlkség A. Tegtobhfolytnos Ben lasers kisérlether He-Ne lasethasznlnak.F laser a lthat frekvencia- ‘artomdnyban, tehat a Teny tartoményaban, 632, am hllémbosszon sugiroz. E huilimhessz a melyvdrds tartomdnyba sik, leks naayon Kellemes ‘A Kéveikezskben egy szokisos He-Ne lasrt virsgink, hogy © laser alepvet6 tulaidonsapait é& mUkedési médjdt mepismerjtk. Ezzel Kapesolatbar fogltkovunk més nehdny KUGnlegestechnikat megoldis- sal mele laser alkalmazis lehetstget Kiterestk. E KOnyy keretel ‘em engedik meg. hogy a giclaser dszes elmeleiismeretct tarealjul, fait 1Ohb helen egyzertstécketalkalmazuk, amelyck az etek hetGsépet bizositilk & lay a laser alapvets tla}donségainak mesére s6¢-megkinnyitky E Konyivel nem edlunk egy laser épiéschec mute {6t dni, hanem esupin a laserben Tedsz6d6 folyamatok megeresét Kivinjukeldsegiten, E folyamatok readkivil bonyoluliséga matt sok Kiséret és skalmazis esok abkor éridelhetd helyeen, ha meri a Tasersugércis ieejOuének folamatal, tehit 4 loerosclitort. Ens. Kil nem értelmorhetdk helyesen lsersutrads kilonegestulajdonsigsi Sa kisérletekbol sem vorhaldk ea helves kovetkeztetosck A He-Ne laserben nemessizok, hum € neon Revere a aser- anyag. Mindkét giz egy esobon, a hsersSben van, amiyet a kévethe- oktben pontosaboan ismertctUnk. Hlogy e esSben gizksilést iezhes sink e10, esdbe a normal nyomssnél Keb) nyomdsi git Bel Ylten AA holm tds’ nyomasa I torr mig s neone esak Oyl tore. A gerese= ‘éshez e hit giz Levertkéce van saksds. A'HoNe gizlaser gejertee vupyanis Kerlld ton tOrténik, amely a 3.10. dbra alain. kGnnven mepérhies. A 3.10. abra a helium es neon esyszerisitett enegiasint- velatétscemigte. Az energiaszint-visatba csak a Vispiatank som 7 ponyjabst kiléndsen fotos szintket rajroltuk be. A gizoknak termé ‘eaten berajoltslateken iil igen sok més szinge is van, melyek Insertmenetekre felhasznlhatok He-Ne gialaserben a gejeetés a kiverkeziképpen jatsziik le: 4 ekialisben az tomok egy seze fondle, Gory font ato- indk & elektronok vanaak fen Az lektronok' Ratum & neon ato- med 2S Ae wos SS cei z Ezieseapiaseerecat a | infantis 1180 no) ” Seat sete ines ae sarang Pil rmokkal ikbuve ezeket gejestk, ayhoey az alomok gerjescett ‘sintekre Kertlhek, Az Gikbaésegyedil azonban még nem elegends hé- liumban vagy nsonben az invereo Kcehorishor, ai az eres & a Tesoro eleltéele. Exert vane laserhez Kit gizza szksés ‘Arneonnak van lasermikadshee alkalas smenete, héliamra pedig inveraid mogvaldetteahoe van sxuksdg. A olyamatokat kvaltative a 3.10. bra seiteegével vlsjuk meg révetesen : ‘helium legalacsonyabban Tekv6 gerjesetettenerglawing: a 2S- saint e¢@ 2S-ssint; mig'a-neoné: az Issint. Mindi lepalacsonyabh ‘inte gerjectbdnek legintenziebben, ay csak Koves neon-atom Keri 22s de Seine, 1Laseriintknek (nda) nesezetkazoate gerescet atomt ener stance amebelOt! trent excagen ‘eliunbalnasyon sok sony emelbeto 2S- & 2S-sinr, xem kivil a eero cSt yom eredinensekent vse ney! elunsrom Ail rendekeztste mint necnatom. Minty hebemban a 28.60 23. scntekrol az alpalaptba vad dtmeneek iol dmentchbex te foznak, a Ait szint meanabl rae sintek levine & UOT se estartanster kéest nagyon host. “4 mee! eerlaehtckcletartana hss cit fetewitt sink hows dttartama napyon nagy métékben el ak valsznGha, hogy egy zen geste lspeban lve om ey mk soma kk fel alm 28 fergie neon Seine eneraijval megeeezik 6 upyeneeErverges a he ium 2 6s neon s snr aha at tact energie neon sak misodfjd kre. A geese ilapofok hosed fetaiame é Sjlenievetiomatomok nay sama ells eon lnk Ob populist id ef, A‘nconlnerdivect sat sangeet paint asta ikézésel nem (le be, minthory 2 helinnal hres Imenfclelé enerpdascnje, Misodljd "intrest teertn semok ‘aay moleklakidzheiek ele olshéppen, hoy enerijat mds ao. noknah, moteuldknak vagy elchironokoak jak at Masoua BRS ‘2fsnélagonban ez esak abhor valet mg, ha az eesia tele er iehben tadhat. Ar Oda & ay karst sennedo noreeee ROL Snergnreonaneinak hel Temalan,A'3.11. va tron orld ila seomitet, tones ecergide 1 ptetsitihie, 5 4, he lieree AB" pct aen 1158 Speech tri cer LL, dra, Masts beng vita _Mésodfaj utkizésatomok kézittesak akkorleetyéges, ha a ite 8 viszeeskeenergajt ar snkSzétszenceds eles epéescen fl tedja enn Az itkdtrvakKdzéttenergiorezonanclnak Kell fnmallana, vn’ HesNe laser laseranyaga tulajdonképpen, tehit ‘neon ametimek ‘bb jellemzd laseritmencie is van. A 3.10. abrén berjzolt etyik, 2 4=632,8 nm stmenet a lithe frekvenciatariominyba, a mis, = 130'nm demenet az infravGrds tartomanyt ek "Tovitotrsyalisunk sordn az infravdros StmenetetSayelnen Kv hagyju, hiezene supies az embert sem szimralathatatlan. Abhoz, hogy lithatvdteeyik, a mephaselésherAlandéan més egy képitala {tis Kellene hasenaln, ez it hzirolag a vOr0s, athato = €82,8 nm Simenetet viegaliak. Eezel kapssolathaa ch Kell mtatnonk, hogy. stintvélat seri a heon inftavbs dtmenete dominins. TObb ener Fsittlehetne @lserBOl kivenm. A voros € az ifravoros amecet Koz fz alkalmasat mepflls tUkrOkkel vast ki. E wkrOk teflexios & nyezbie a vrs tertomiaybin nagyon nagy. Exyidelleg azonban gon- Soskodn! kell aval is, hogy sy infraordsben rolexiojuklehetlee isi lgyen 6 igy esupirats ne erdsodjek. A tovabhiakban tehét espn A ldthatetartomanybeliStmenetexéstése ezyaluk. ‘A 3.1 dra serinitenergiasrint-vazlat gizlaserél nagy eres cléxésher a nagy inverzidn hivil dont jelentOsége van anak, hogy ‘alasererint ala sit, #7 adottesettenaricon 2pziije, gyorsan kilt het legven. E sinher tekst nagy spontin emissonak Kell tartoznia. A ity ultsaibolyastmenets frtnik afr haa lasers szabadon myer chelyenist, 27 ultaibolya sughras ellen a iezel6t védeni Kell. Az also Isezinet is ki kel dra dritenh, er stall valo rugalmatlan Gre Sek iin kévetkesik be. A fala val yen rekombrdcios tkzesek Imiatt nem leet a esttmér0ttelsés szerntinagyravilasan, Ez eset= bn ugyanie megriulrak a uikéaések 2 falon és a legals szint kik Airtésdher vere rekombingciS mar nem kBvetkerk be id0ben "A parkiiles italian kvarcessben gerjsrk Edg még nom fog- lakkoztink azzl a kérdésel, hopyan lp Ki a sugarais a esol. Vesgil- juk meg tehit most kiss postosabban entekIehetseget. A. fejezetben Imesmtativk, hogy a tOrésmutato versa eset Altliban ienyvisza- wer6es 6 Fengareslép fel. AdDU f €8m Uoeésmutauei6kek mele eonban vannak bizonyor szigek, smelyeknd! wsszaverés egy bam ninesn. Megelahats tehit a isernsalbrefleaiomentessthaladisa ‘exe lerdréablakokon oly médon, haez utdbbiakat a See Brewster fg ala helyezzk (3.12 va). Amine szonban a4, fejezetben Ini _ tesyeel Sinbe angie == Sense : {U1 6, Lasrmal aidan a ere Ebi 7fogjuk, celexibs vesztesty nékill éthaladis esak linerisan polérozott, Feny elon Iehetséges. Mivel azonban a He-Ne laser etntée korto- zal, mis eleadezis nem is vlasathalé, mort az eres 3 felépS Kile Dis veszteséget nem tudné kiegyenliteni, Kolondsen a sughrzisinayéra InerSlegesen ld ablakok alkalmazdsa tem oldhatO mea. A laservuta. ts eliO sakasaban Késztettek olyan lset, amelynck végablaka egy idgjalog a rozondtortakrak szarpee is botoltdtck, Ex az elrendecds azonban nom vilt be, mera tUkrék beilitist nagyon bonyotult volt ezen kivil nay relexioja bevonatukat az ionbecsapddisok a esoben hagyon hamar tonkreteték * Gézlaserben a lsernvalanak tet mindig linerisan polérozotinak kell lennie, hogy a rezonitorban a esb vésabla kin vesztestgmentesen Iéphessen 4 A helion-neon gazlaser kiléps nyalabjalnedrisan poérozot A Brensterablak kilinb8z6 médsterekel erithetS el'a cre. Legegyseribh felragastani, Eanck az eljédsnak sok héteinya van, hiszon a ragasetishelye rendszerint nem ROAlld. Ha esd felmelegszik 4 Brenster-ablakok levilhatnak, emellett a ragauzdszer kénayen git adhat fe, ami zavaja a laser. Nagyobb Uvegesslkalmacisdval rdwégoken az ablakok felforeastisira, készitée problemakadéanak rem egyszeril eladat uayanis sem a Brewstesz5g portos bert, sem podig ar optkailag sik Brewsterablak deformietijansk elkerlse, Le Biaosibs mésszer, ha a Taseresd véset Brewster-s2bgre cisoliuk & 4 lemezeketraillszjbk. Fz a kotés rendkivl szoros crintkezest biztosit & tovibbi eldnye, hogy a fellettisttisthor jbl saltoldhats. Nagy visisher és Koherens sugirzishos ugyanis © Brewsterlemezcknek, Amelyoken 4 laserbullamnak kere kal haladia, else opin mindsipknek kell loaiok. Eh flueketlegalab 2/10, de inka 3/20 pontossigeal Kell 'sikra esitolni. Usyancsak s0kséges, hogy 8 lemezsk véslapjai a hullimhosse rt rézenek: mepfeeld pontossigzal Plthucamosak legyenck, He pedig hen preczis optkai techie ell Amigyis alkalmazn. akkor mar viszonyag exyszert a Brewster-lemeze kot az optikalag sia estat laseresirerllsteni lls fech- nikit sok optkateszkGenel alkamazzak dgyy hogy az ej jen Jol ‘A rezondtoron belli vespteséack exdkkentédre irinyul6 erOesz {ck agyon indokolak, mert He-Ne wizlaser esetdben a Isoranvas erdsitése nem nOvelhet tetsesszerint. Amita 2. pontban eamutatunk, 'Kimend telsitmény a7 epy athalsdiem es8 enbutebol adie ée Tezonitor belie felépd vestestack természetszeileg csbkkenik & Kimend toesitményt + Oigbhan ake Kéetend hie, mereven Sel un, ye HU Inch (srt men!) ” Egy, a lnsertendsvarckher italdban hasnt kb. em dtmérdj és so.em hossrtesbnek az a batranya, hogy a benne fev6 gizatomok si ‘ma viszonylag Kis. Eat afalaktOl wz iDk sor a girksiés hati- Sta kiszabaduloszeanyeabdés viszonvlag. erésen zavar. Sok esciben faire nagy alzisfogata artaléktartlyt kapesolnak a esOhiz, ami Iegtabbseor jlentsen mognbvell a 9 élevartamat ‘Gizkindls gerjeethewi mind nagyfeekvencidvaly mind peig egyen- frammal, Nagytrekvencis gerjeztésher (3.13. dbra)legalibh 27 MHz Te] expo see bade fortormars osresh 2.13, Nepean ples hime le “A cadndgok knoeees 8 Browser ablakok (leosteste eakséger frekvencia sctkséges. A fckvencinak ui, nagyobbaak kell lennie az Stomok relavici6s idejéndl a goresvtctt sznteken, KilGnben a laser Timend sugirisa a nogyfrekvenciénak megteleléen modulalodik. Ezért fitalaban st 20-40 Mlle trod nogyfrkveacia tartomanyt has hull, A sakséges tejetimének 30 es 50 W Kéz6tt vannak He-Ne Tipust guvleserbe nines ertelme nagyobb tellestimenyt pumpin, mest alkimens ieljsitmény. mint ahogy fentebb kifetttik, nem fokoahaté "A misik modszer az egyentramd gerjestés A katOuporals esd entje weget terreno! tatkatdot, vagy siominium hide Katbdot fasenilnak az clektronok elGaltsica, melyek aztén Kislst izzisba hozalk A 3.14, aba ten clrendezst szemlet, Egyeniramd tip Sala szokdsos Kiss) dram Kb, 10mA, mig. saUksépes feszatség oo Vital 3000 Vig tejed. Az eqventram clonye, hogy vele_vszony= ing Kénnyen megoldhato a nyalabh bishekvencids modulivigia, Eat fr ellirit az 5 feezetven még réslewsebben ismertej He-Ne plzkevetket taralmazé lastes6 a rezonitorban heer kik el, amely az epynzeribb beats érdekdben rendszerint kel, Kon fokalis clendezésb gombtkGrbdl All A laseresd 80cm hossrG. Mind: kat vénén 10cm hely van szabadon a Kiséietebhez. Az egyméstdl tivolsigra elbelyeret sukrSk aSrbilet)sugara is Im. Dielekirikumt ‘GkeBket kell hadzndla, mégpedig a laser kivint hullémhossica bell 5tot maxims refesval. tO elitr}, rovbb are, oxy sid pen diseirkumkrohc el alas a tbe oo fai delektrikomsakeok, heb shewectoel nrc thrak reeaitpetpe any ey vxoniag Kasay bullndossaaromaaye San. A hak Lerae Boni Felsen gonostodn el aro fg taro Ait pp hel vn nehogy em Lat vertexes orzo. Sexmileypen sem engeend azonban meg a tilkérfeliletek karcolédass, ie = lly vl a eettogaot orl ured ira Brent oto, (=S—4 aera Ree heard! A315, sca konfokilselrendezisl He-Ne laser vizlatst smb tet, Fontos, hogy a Brewster-ablakokat ait modan erdsltsk a as xdie. Fkkor a sugiemonct —amiat a 3.12. dbrdbal ituaik — ar gyik Brewsterablakon esak alyan eltolSdist suenved, amelyet a msi Ke cgyenlt. Ez egyszerisitl a0 belliiit. A tezonitor termeseeteeen iui cs5 elhelyezése clétt beallthats, mest ex utobbival az adott el fendeaésben a rezonitortikrok szempontil semmi sem valtozk, A takroket a belltshor beiltészerkezetbe Kell helyezn, mel bizonyos tarioményban biztosijaatikrok elmozaltistegymastlUgue= leo, mindhéromitényban, Eza beilitist eentdsea meskonnyii Kalen boz8 javaslatokatismertnk e probléma mepoldésira, Fokozolt mecka- nikal ‘koveteméryeker tamascanak azok ¢ megolédeok, amelyeknél a tikroketlehetleg kis fopalatban kell lhelyezni és ameljekiSl a bell- 76 tsi lenetSségen kivl hossetideig tart éllandésigot kivinnak. A be- litt» llamboss crt részetKitevO pontossigyal kell végezni, rend fveriat legalbb 3/20 pontossigea, igyhogy a mikrométerck tert résxi- bk tartomnyiban kell olga, Az ebbS| add legnagyobl megenge ‘ett szbgetreok Hs exak a s2bgperesk tartomnyiba eshetne, Akela fnomsigd.szabilyozishor ezét atalaban a telitsra ny itdot ell alkalmazn a ‘A rezonior — amint a3. fjezetbon Rift. — KUO md sokban oseilihat. Az egyes mBdusokat 2 4, fejeetben részetesen inmersijah, It caak at Keanjuk meguiigtan, mien médusok osacl- lacija 0 legerbsebb laserben, mindenekel6t pedig tt, hogy a Msér- Ietekher msly médusok a lepledvezSbbck. Az axils médusok.exak fotoelekteomos Derendezdsel viseahatdk, amelyben a Kilbnb626 m6 ‘asokat keverik és kevertfrekverciakat elekironikasan mk. Viz {luk exit elSbb a trancrverlis médusokat, amelyek exyes eetekben Fathasenlhatsk "A Ulonbdes transeverslis médusck szabad szemmel EslelhetOk, tert azilal, hogy Kul6nbo iran texednek, a nyalabok stot, ‘Aco. dbra azokat az alapmédusokat szemisteli amelyekben ser feconiior oszililhat, Ha a rezonstor nemesik TEMarban, hanem tzekben a mosdusokan is rezeg,akkor az energia clock a KGlonb25 ‘nodusokban. A laser Kimend dsszejesitménye sokmédusi demon legnagyobo. Egyetlen médusban nagy Kimend teesitmény elérésthez (nvertla TEM, meds hasealat, amelytenglyinyban rezes. Eben {tmédushan vithat6 a Tegnagyobb Kimend teljeskmeény és egyben a Ke be Ze seo lips sugir lephisebb_diverensde. A teansverais médusok, lege. Brabten 4 tkeok megiale beta vated Serhet, noey asia” a TEMy madara Tegjen legagyob & inegdels bemend ieltimény melt a TeBbi mosis. mar ne tadjon + Az axis tuk option, Fabry—Perrtercométeral see aus (2 tren) 7‘ered, Egy tovabbi lehetSsée méduskivilsas fényrehesz behelyezése 8 rezonitorba, mégpodig kézeléleg a lasers. és a kor KOzOt vwolsig Kizepéze. Ha'a fenyrekezt lassn s7Ukijih, vegyis.stinerjee sokKenjok, gy a tOkroK mogfelelé belitésival kivilasrthatok ahs fendkzimii médusok. Ez miadenekeltt azirt Srdekes, met cezel médusok intenztisa, Kilandsen TEM médase, novelhe ‘Az axils miidusok kivalasztsa mar sokkal bonyolltabb, A. 33. svakaszhan simutattunk, hoxy a2 axils médusok Trekrencitinolsiga 8 rezondtorban esak a firésmutatbtél é' rezonétor hossritl figs {isd « 6.22) epyenletet, Miutin rtka glzra x1, 64 Broweterablak ordsmuiadja esa jelentekelen jrulékot ad, a He-Ne laser aus m= dusainak frekeencativolsigirs konfokilis rezonitorban a hovetkesd zlts alkalmazhat G39 dex tate 2S 4 lt pe mm bec st iat es, es Ses cio Rte nee deena ta sees conc ah nll smo eet EDRs wegl figen bee mula spe eh Silt estat tn na einen Sees Witla ne ec ac ln ir aca wet eda te ne SAE gh aay My Sc sme sae ana onan Hee sear i hte spc ral tg Enel art Sean Staci Shr See i weg vichrcdncnete Eek saben i wanes et eke Lee Sen ie ise ih nes naferuear As hall h asahe Ne mais TSE cerned tnt tel gt «Sh i a ie et oe Supe eer man ttle ca ate eae SAIC Eine iid any nec He iat spe peng Ty ad lide in tees od cal tat actin ane 8 2 tblcat ‘Ain mid ekoecatioiien TEM teen oot ese ner inn on ‘edema = am |_| i | o7s | 200 f ‘1 ele | Ae | os |35, mer bizonyos id szkstaes aor, Nogy enya 2 pszint spon Un emissioval mast ae alta lev son falomonsekkel Kroes: sen és 1 pumptids, tovdbba ez inde emis flyamata ism el erddchessn. Van azonban nny pilaer, aly cyan mus mecha izmuson alapulnak. amely nem soritosn a Limeno.tjstimenye ‘Seimitsuk mos kia He-Ne laser nyalabstmir 6 nyalibaiver: zncdit (tarde). Ennek alae legyen met exy Konfoels ez nator, amelynek tokortvolsiga I'm, Vegezik a seco ase Hhtate nulamboszira, teh fy yet 26328 cm Pld: NyalibitmérS 6 divengencia semitisn He-Ne ls Lagyen a rezonétotikrdkgrhlet)sugtra =I 1, Seimitsuk & ayalibot azo pontoks, aol a intencts kk kOrepén le in- tena Ted vate esokken A kéalp iy médon Kapa tvolsigot ‘Ee 82 ran talbsugirnak, a nyalabarmécdre 4 (330) een sce int 40a ere aod: 632,8-10"" = 092. ys enue = 2 Et. A lasermyalab divepenciit a fenti éndkek fgyelembevéelével 8 @.3) epyenleralapjén sedmithajuk yee vas * ~8-10-tmad = 0 mrad. A szémitis serine 2 nyalibiinéed 97 Ieee, whit mineoy fintenatésu pontokban I om, mig'snyalab Gecitmérje 23 nin zstt van, Nagyotb myalbitmérnagyobb gorbila steard alrak AUhalneciialnyeretnk. ints fenton ezoban neg re ink ara, hogy a lastaya stméxse optalag Ye ngyon Konnyen ‘aotathat ae brn star kate ‘A szimifotnyalabivergencia nagyon exkEly: @rpuy3 Szem- \lectone7 az eedmény gy drtelmerhed, hogy « Spalbt a ny. forest beonyos tvolsigban vss Igy valk cs nyivaaling, hogy a nya mien mngyménskben plsburamos Iben dvergencaid stgtealdharmérie oan» femoris im tvligban mes ‘A-nyalib,pishuzamositatdsigénak hatirét az thats aly bocihethik meg Az thas dverencst 4 sjeztben merece: ‘entra 2mm aylbatmcte 9 semis 4 Kovels red inenyre vez 6828-10 4, a ® rad = 03 mrad. De »” Az elhajlisi se scimitsibl lthats, hogy a lserayaldb — ba ‘amérdje ilyen kios — mar nagyon Korel esk az elhalisihatichoz A‘nyallh divergencidjactak nagyobb ayallbitméed esetghen xSkent- het. Amint Kfejtethk, a lasernyalah dtmérdjeoptika tron ndvelets 5 cael egyidejleg a nyaldd az clbalis hati Ala adow éetkig plr- Invaamositnas, Oncfotatis “4207. dga Hee lr et eee nj St Wee rex las amen Kiss en tere foanak ties A ttenogt tae Sis ete torn fei el tonal hls meet series Istrontoslar oo soni itr feria 99%, eo ae {tke fej 0% erestapesige 2 nee inc ao Aft cheetah Eton Ma ote ipa Ee ne Cuctacien's or mkt: deeranyageént) ML MeN lst Linen elsiminye ml Omit agate ove wostercls milaotbay sateen He css It gma nth ergy elimi mae Colac eer: 4 TEkig: Telly th oer mods ‘Sr Sher ya onan tthe rece thd Ae TEM opm SF mutatia anak Kenveger Aenfolis ose-cernaton tbo 8 Goer w aserayag: He ia gn ae Lacan See Shara g iatiaag ome A ee erp ie fe 8 5.17. a. Heiun-aon leases ei ep 6 Aime Acie iA kinend nya dimérdje néhiny millnéter & nagymérkben pare Iuzomos. Disergencidia a rezonitorlfiggden — kb. 10" ra, em fesik messze az elhajlest hati. A= elhjlsthatdrelévle, ha laser- yalibor egyszeri optikal rendsceren boesjuk Kereszil A Kiss exon Leo8 Brewster-ablakok miata lasernyaldb lined isan poliozott. A Klépé nya iden 6 eren Boheres,legtbb alka ‘masts eserchen gvakorlalag a Koherenclaa flied Korres fig Wing Jal 4 He-Ne gislaser @ 6328 nm hullmbosszon supa 352 Argon ion [Re asso giz ionizit éllapotban is atkalmas laseranyog célica, emdlett a gizok egyseresen, ketweresen, haromszorosan stb. joaizll fllpotban is fehasrnathatdk. Evel laservonalsk sma jlentven ‘eens ma mir inte minden hallimhoswon grjerthetS Taser ER sinter, rviden inks, uyanazon az elven mike sia He Ne gir Tel azonban nGhny yan tenga anes inde geome kalsonslnks Av ionlosoeksollal ngyots dat riot issn mint az emer eiitek met ea oy vale Hate eye glances fons Aapotan 2 invers Vanna evan ‘snk, ameleten az ner Keen tron Gana sanok-amehchten ask Kevle tom set eh Mont HieNe iaerbonhtommnl, A'3.3larntban foal & oni lyon lessees fimenetek aay sedan er leetve hl Eien epaliodst, ona that Goer abba a ones Alapetn lene Beets ond Tebjsn ion picban » ist plasmin evra A wes ionbieisKavkgatben enn ellie pt Mes gphogy Ta ny itamok flynal] Ek ar tranokes 100A feet taromanyba are Esk cw Achany cor ampere erick, Emit mint paema Stebenrendwint ~ renkvdl nay notscek helheenek- A cde Sein inayen nti as ceirSdokat oo anggon feet fe Sigh sive Kiely exe nee onset easenieamma Gree fein, ment "tobbck ott —"s pirban kelkeidok fs teyon yon Wcivommoat En Kivi‘ okra te mogee Sorin pst nysnck,amiyt son hmersiletktal egaenomet Teadnks Ar toners 0nd ayomea cu. mines 10 tore SOmiorvie teed dayhony 2 ibeneflktosok exda_2avarbak & snepaktddhari's pienjomis aang enckon test, Av onlaer cit sat mindy ersen hen Hel Legh ether kettle 2 sovetalkalmaznak és @ klsS KOpenyt vizze hitk, Az fond gizok Fegiabp lasertmenciét a felmelegedés misttimpulausizemben meri, "Nem esik aay rm azonban az egyelen problsina az ionlaserel apesolthaa, A 3.10 dbrin lattuka neon szintvavatit, ahol ket laser ftmenetet jelitink be, yet a vrs, eqyet pedi az infra tarto- rinyban, E ket dtmenct hullimosszaiolyan messze vannak czymésts, hogy kildnbes rezonatortkrok alkalmassval felttlendl stalase hhatdk, A 3.2. é 3.3. tiblzatokbol szonban megillpithal, hogy et A lehetdsgglonlsereseien nem al ena, Negytofexijt ltererencla Tkrok csik-a 4. fekzetben mesadott hullamhossrartominyra késait- Inelbk; ezek olsun nagyok, hogy sonaseral mindig 1b laseratmenetet Fednek dt. Igy a rerondtor .josdpa" tabb hullimhoss70n Is IhetSvé test sales fellépéadt. Enter aul mg hogy jnlaserbenLényegssen hiagyobb erisiések eretGk el, mist He-Ne glsaserbes. Emiatt olyan Frekvencisk is gerjedheinek, amelyekre kisobb erGstés laseanyag clube a ,jdsig™olyan kis Tenne, hogy oszileid nem léphetne {el ‘A Kowstkezokhen az argonlaserpélditin mutajuk be, hogvan bitte hatak el az jonlaser gerjstésénd é a hullitshossrak kivilastisindl Kalter nherseack roneer-adtok 2.8 dir. Gye re ana . as‘Az cayendrami gerjesmésen Kivll a KSI elektrddok elk, nagyftekveneids eektromos terel is gerjeszhetd. F goresctis mod ‘zonban azértGikSzik rendkivl ehézségekbe, mer 2 ional lap Biz elledlisa nagyon kes. Emiatt nagy meddéiremok folynak, ame: Iyek lig aszndthstok fo Azonkivil az extrém illest peoblémak miata hatisfok olyan ross, hogy hatalmas ‘nagyrekvencils adék kalmazdsira Jenne s2lksey. Av energisbevitelre egy mask lehetOs6e Tenne-nagytrekvencis tekerss magneses tere révé, ami jobb illesztst bistosians. E gerjestsi modszer azonban odd nem veztelt ered- imanyee, marta tekeres 2 s7Ukdgos nay’ Irelencak rele ehoser- hoe képest til rbvid vol Genk gyGrikieliés alkalmarisival sikerilt ioolaset_ flytonos emben geresteni. 1 tSbb jelenség kiasznalisira kel sor. A 3.18, Abra svemiltt a guriskises eve onisserél. Kilonsen iyelemee él, hogy a gvied hirom résre oszhats. Az eayik Est, amelyben ‘gyillalaan nines kiss, 4 Brewsterablakos ket esivég alkota, Eey {ovdbl 16x 4 tuladonképpens lsersd, amselyben sz inverr6 és a7 in dlukaleemiszidsevdstésjterddik le. A harmadik ris tekeres ses Ko, czen dt jut a histiesbe a sokstgeseneraa gen fontos, hogy az a cs6, amelybe az ener vez, sokkal nagyobb_ simi letyen, mini a tlajdonképpeni lasers. Ezlta a liseresdben a Ksis sokkal kisebb tre nomi sz, mit a Lalo Uésrésben, vez it sokkal inervivedb Kiss izaik. Ey termaetesen 4 Talaksokdal nagyobb termuikus terheléaét okra, hiseen ar fonok 25. tbls ‘ime tsmdagck TEN ap: = | saumergs |g a |e Be sasunttt | ra 4 hoskenyebb IasresS falival valo tikizések ijn Kényseeraek pe Iyajukra, Ezen Kivil az itkGzéseKkeltadottenergia, amoly a csOvet felmelegt, cle a Kiss szimira, Ez azonban elkerilheid, ha a Ki SISK nem esupin a esOKerevtmetaetTesatkiteseel,hanem ezen Kivi ‘sores hr erat magnoses Lael is Szenyonjuk. Az iondramra iiyenhatist gyakorola hossiranya magneses tr. Ez esetbon thd isebb [keresztmetset cx alkalmahato és 2 fonok a migness le segisegevel sutkebb koreszimeszere nyomatok dsszx, Eiltal a fal termikus tr- hele Kisebb, mert a es6 a tovabbi fokuscilé Uikizések Kovetkezshen nde nem melgsik fel annyira, mintha sak a Kersatmetszetet sale tenénk Ie ‘Gyirikislésel sikeilt argon ion lasort tardsan Uzsmelstn és folyonos kimens sugierist eli. A 3.5. Ublizat megadja a bullim- hoszakat és 2 kimend tellesimenyeket. A 3.19. bra vizitosan sze- Jelethpyirtistésel ratkd argon-ion ase felépitstt és elektromos plata ‘Nagy kimen6 tejsitményén kivil az acgonionlassrnek még elnye, hogy 186b fhullimhosszon mUk6dik, (Ez mindenképpen eliny, ha az ayes hllimhorseak butonsigosaa széwllasahatok) A320, Abra ‘Ainlee prone [tresche iy 320, dea, Hulldnhous vaste ergontaserntt a5mutatis pontesabban a 3.19, brn jel hullimbostekivdlasts dsr ‘A. Kilonted hullimbossrakhs! 6s lserayalib. Brewstersa6g lat esi hivalosetsprizma feller. igy abba reflexiimentesen Koel be. A prizma hilapjan olan tokorbevonat van, mely minden hull hhoszra azonos relents a A dsepezié mia! azoaban az eayes hull hosszak a. prizmita.valé belépésnel kilonbies szdgel térnek {A hllérohoss7ak Kir esak a7 reek tlk Keri meta aserexabe 65 lay erostése, amelyik merslogexen esk 4 viszaerd hidapra. AZ ‘Ssszes Li hullimfoss, amely mas 20g ala esi a prizma hile, nem keri tobbé vissaw esdbe & igy nem is oxclllna. Mas hull: hoser Kvilsztisog estk megfeeld spac el Kell forditant a prizmat. Minthogy a szikséges szipvatoziatisok nagyon csckélyek, 2. prizma ‘balgpésioldain a nyatab esak magyon kis mertékben (dre a Brewster- 28915, Gashogy 27 ebbél addé refeis lenséerden Lis. Alle ‘méion whit meavan a leetdadg arr, hogy 47 argon-ion laset minds sak ogy hulldmhoswzon mikadtesstk Ha az argon dsszeshullimhossait egyideiles kivinjuk gerjesaeni gy a prizmat a hillapja reflesijaval azonos reflexigjukorrel kel helyetesiteny, Ez az elendenés « He-Ne laser revonétorinak feel meg. Kivéve a tikérrécgckel, amelyeknek az argonlaser hullamhosszaiho7 al lkaimazkodnink Osszefogllas: 4.3.19. dena argorion laser lt eendeceset scene Arganlasern az inerzid derckszighen meshajliot ese zr ionzdlt ran Riveikesik be. Aes laserssakatzdnak keresznetszee lari ssakan:heresstmetcete A lasers olan ‘rezondiorbon helyeskedi ol amelet egy sombtakir és egy prizma alk. ‘A prise elforltdsaeal a2 angonlaser hilnbS2dhullosszakon miko elie. HE argonlaser kimend teertminye igen napy feet, mithogy e= nent okies hanem esak gyakoriailae korarozots| Van elvan argontaer, amelynokkinend tcljestindnye 21V, de elétek adr 109 8 Kimend telje- "Az argonlaser ek tanscverzilsalapmesasban oscelll. Bzt a rezo- nor. istsria. Az avs mdcsok mind gevjedack. (Gvirdkistlésaalmazasieal megeasthad, hogy a= argonion laser {oly kimend nyaliborsigarezzon. ‘Ae argonlacer kien nyalbinok donde mihiny milion &s a reconitor lakjtal fig. nal een parhuzamos divergonelja 10 rad Geigyancaok fgg recondtordl A laseresoeon Wed Brenster-alokok 36 miata sugdenyalb tnedrsan polirozot. Az argonlser tegalibb nyole Talondcofadlamiosonmikbdet a 458 nmes0l 314 anelgtrjeds ‘arcinsbon_ | 353 Seéndionilaser [A seéndionidtserFolytonoe Gasmit molekuliris gislaeerendsze, rmelynekelonye a tendhivil nagy hatdsfok & az igen nagy Kimend te! Jsitmeny. AG. ebldzatbot kins, mennyite flee All mds glass tipusoknak. A s2éndioidlserjlenles az alse, amely folyonos Gizet ten a lepnagyobb kimenstejesiményt ny. Eyed hatrany, hogy rem ithatétartoményben mikadik, hanem (6 dumencte 10.6 meen vy le ona etna 7 3 ‘an, Mivel kimend sugirsisinak hullimbossaa az infaérds tartominy- ti esks a COlaserlenyegdben esak anyagmesmunkilisra haszndlhat, ‘N sofndioxid-molekualaert vazltoran 43.21, Abra szemelet, {A Inseresi nines gizzal megtdlve & lforrastva — mint eayébként —, anon laser folytonos sizirmléssal mikiuik. Ehhez harom hard san saiksép" srendionia, 4 fulajdonképpeni lasereiara._valamint Est pullergvra; itropénre és hélumra, E ehnikaltszasigt eizokat taridvokbul eve Keverik és veztkalserrondraebe. A pz dviramlésit ‘aivtty szahilyorza, amely a esSvéyen a giztlesivja. A Keverés finoman szaalyozhatsszlepekKelalthato be. Benn a eben az omos ksilésa cabvégeken elelvezett aye ali fémelektrodok Kozo jon Bie. A kislést hilizatt-nagyfesilissd ipeeysée tartja, fen. EEnnél a gickisles negaiv karakterertikija mit gondoskognt kell az ramszabalyordsedl A ex8 ogyk végén 100% reflex} kr van, mig 4 iisik tkGr részen dteces, ‘A sadndionilasr fleptéstt & mik0déstt sok killinb626 para méter befolyisolja, A. pirksilés — mds gizlaserekher hasonldan — ‘ayentramon kivil vilakowsérammal, aagyfrekvencival vasy impul- a‘usokkal i gerjesatbet8. Gyakran kombin ‘bsen impulrusok és egycadram Kombinscijat a Konnyi €sbizts gy Us elééstre. Itt suk az exyendram gerjestst vies, amelyael 4 gyiltis vagy a7 enyenfesaliségd vezeithre, vagy csére Mv adottimpulzsa tren, eral saben Eitri ee Sekt ee sta zien is 2.21, de, Sundinld meletlaser ei flip se Gremelttésher a pizayomist, pirkevertket 6 xz Siramlisisebes- Séget az optimdlsfetteleknek mepfelloen kell megvilazani. A giz framléselgnye, hogy mindig fries giz all rendeletare, Av optim Kimen6 tljesitmeny ellitisa nem mindig egynzerlfeladat, de kedve3 beilivissal nagyon nagy tlesméy échets el E laser rezonitort is ket exymis6l L tivolsigraelkeyezett gdmb- kor képezi Feliletik az intravorosben rele. Elmeleleg itt is cl6nydsebb volna konfokilis reonétor alkalmazdsa. Az infravonostar- ominyban fellép6 optkai nehézségck mia azonban nagyobb nyalab- ftméré léeise wéget gyakran mis elrondeztst vileszianak. A’ COy lasernél gyakran nehéasepekhel jar a nagy tlesiiménynek a lseresd ‘égablakain valéLiveztdse fy mert az anya elnyese mit sok sutras hv ala t. Endre lasernél a tukrok gyakran egyital aesbvt leg AbIaKOK is ‘Az edie tirgyalt atomi gilasereknél olyan frekvencadimeneteket Viasgitunk, amelyeket magdnak az stomnak disoktet-enegiasin\el jellemeziek: Azonban a molekuldk Kulonbo2d rests TahotSnegl is ‘adnak diszinétenergisllapotokat. A sandioxid-mosekulénak KUlonb3- 26 sznteken lehet energija, FaeKel az allapotokat a molekula rotdcids 6 rezwési energiti hatirozzik mex. Az O—C—O felis Kove 88 \ében a molekuiinak hérom — a 3.22, db jelképesen sbrizolt — ‘rexel alapformija lebet 4) szimmetrikus rezgés; oben az estbon a kit onigénatom egymissl ‘zemiben reaes, 1) deformasids rexgés; itt & seénatom az oxigénatomokhoz. képest Kereszticinyban teres, x «) aszimmeirkes rere; a kétoxigéoatom azonosininyban rezeg. E rezgil forma a atomok eneegiadlapotaiboz hasonléan Kevan tiltak, Harom rergés lebetdsigt) molckula kilbnbéz6 energadllapotait hhromjegyi sedminal jelemezaikt Az clS-smjeay &ssimmetrikat ezees Wvantomszimsa, 2 misodik szamjegy a deformécigs regs, mig ¢ seimetribas reads a a—elf—o fides rags a0 0 Aeneas rege 212 a, Selndin molt Sablon et at | oan tm art — | e wo lL 2123 es, A sendin dito ola ‘op lonmutontrtss ener 891 harmackk smjeey a asvimmatrikusrezgés yantumseima. A afeus fz alapllapotet, ig a nOveKv6 szimok a molekulaerdscbbengerjszot rezgés illapotaitjoldik. A. s2éndioxid-molekula esedben O00 lds fant lent, hogy slapillapecban van. ACO, molekula lesksebb ener- tis elaS gerjestetdllapota a OL0 Silat, tehit 9 zénatom rergss, Molekulk esetdben a nehézség abban all, hogy a molekula a rezgési Allapotok barmely kombinaciojban i rerehet gy, plo 111 ergs lapotban is. A molekulalaser 27 dbea mist sllirdtest lor feléptést meta, amy. ag hhiny dBm elbnye van. Feépitesénck lnyowesjellemz®je az ellipikas henge, amelynek epvikfokusrvonalsba 2 ruin, mask fokusevonctiba 5 rouge! Sent eipties Gregherger 3.27. , Siltestnerrndet ipesioan 4 villaélimpa Keril, A rezonétorikrsk a s2étvilagtot elrendeats ‘ovetkezigben kénnyebbenAlthatOk be & csertletSk,ezen Kivul nem melegednek olvan nagyon fel, A laseranyag is sobkal Kénnyebbenese- rethet A tkrézdt elipszoidban optkaiag js sokkal kedvez5 ae fenueads, mint a 3.26, tra seri, mivel a illanlimps fenve ble van fSkusziva a rubinba Eldnye még, hogy azelipszoid tebe késithets, Ez bell lyan dilektrkum-tukdrvetsggel van bevonva, mel) as: wirzisnak foleg a robin kit pumpalisi sivjahor seikséges 78d & Kk réa6t veri vissza€sfOkuwlja a robinba, A vOrds & infavoros hO= sughrais a tikée Atereei, gy az nem jot rubinba de az ems mele- sitet fe Ebben az elendenésben rendserint « kordbba ismertetetin8t rive eb & vékonyab lserradakat hasnnak: a rubia hossca it 6.8 cm, ltmeroje 3..6 mm, Az elipsas misik gyuovonaluban 16 viandesd ls szakasza sokkal rOvidebbdgyhogy a kits sokkal intenzveb- bon ivi lien teendezésel a vilanoldmpa, valamine a rubin a tik rok nagyon konayen csehetScandIkl, hogy KOzben a tkrSk vagy a laseranyag beilitisa megvéliozna. A vilanélimpét taliban 1000 10000 vlan utdn coerlik ki, Hatiafoka vgyanis teznlat KOzben xokken, mert az elektrGuokibsl elgbztlg fém idSvel leak a tampa ‘els fellctre és enyel a fly, Ezen Kivi az vesdly is Fenn, hogy az elusndldott limpa felrabban és az erigkes ubin vagy a beiike= 26 elipszoid mepsért. A 3.27, dra sernt elendertsndl ais nagyon onnyen megvalésthat, hogy a lseranyagot & a villanslimpat oly esdvelsegyik Kori, amelyen az intenaiv és égett hitGviee d= ‘motatuak a Ennk a elendezésnek is van azonban aéhiny hétrinya, Els6sor- ‘ban az, hogy a rubinnak a vilanoumpa fe orditot oldala sokKal job Felmelegsik min a boi oldals Ox vayais a vilanSlimpa supe isa, tehit tales vOrds & infavirds sugiees i, Kbzvedenl bait A rubinbo. A tObbioldala a villanclempa Tenye Keri Sion, aszlekly ellipszoidon tikréaddve TékuszSlédik a rubinra & — amint éppen ki Feietdk — py eldsztrve, sak a kek & 20d reszck jutnak- Ez az aszim- metrikus melegedés igen EBanyen tOnkeeteeti a rubint. Azonkivl «zea clrendezisben'a Kedvezéilen vissaverédéi.viszonyok miatt az elip- ‘roid vépfliletein — ahonnaw a fény nom fokuszilats a misik ey Vonalba — a supirais jelentekeny vetstetgetszenved, A homiokfli- letcken fells ezen vectesgek ing a rublo egyentlsn megvilaghdsée is okozaik, ami a kleplasemyatibnak mind a RawsfOkAt, mind pedig ax inonvtist cxBkkent [A328 ira silindtest-lasor-clondozést tat, 8b purpaléfény- ‘ons, Ennek a elrendenisnek jllegrteséae, hogy east tb lipe sold veir} Kee A laseranyaget (bb elipszoid Kézds gyéjtdvonal + Alu ABC iban helyerk ol. Az elipseoidok misik gyijtdvonaliba mindig esy-ogy villaélampa Ker ly men més hat vllanolampét tartalmazs eres ‘ends is Tehetséges. Az Sse villandlampa eayidjd beayjisa ugyan ‘sak Kissé ndveli a rubinban a fenystrdseget (a kets ellipsis Kb. TO'-kal),viszont evillandlampak rovid ikoedKbon egymds tin Ey ° PP sserenyeg a gp 228 ha, a nna ayer o- 12s aaa ere eases tise tgerse SSP Esai Meas hatok be, jushogy a laser avers exymésutinban t8bb impulzust Képes ibocsitan ‘S227, Ge 3.28. dra azerinti elrndeasbon a lseranyagtsl sli Iasatott ezonitortikroknek rendszerint igen nagy a gbrbilett sugars. Ennek foitan ugyan a Konfokilis clendees leetOie els, viszoni faz az elony ssrmazik, hogy pl. ba & ikSrtavolig 10 em €s 4 takrok orbiletiSugara. 50m, a nyalibb sszitmérdje Smm les, Tey nagyon Sok laseranyag vohetrészt az ersitésben. Ha nagy az eri, «bea {Us sem olvan kritkus, a Tezondtorhan vszont sok tanszverziis modus ots. Ey altaban nem savar, mert az ilyen felépitad impulzus zemd salartestlasenl mindenekel6tt nag)’ teljestményt Kivinnak {8 e vonatkovisben az minden ma lasrtipast flim Az eg ismrtetttrendszerekke dllslaban eatk nagyon is im= pulauskovetésfrekvenciak érhetdk el. A legtdbb len pus laserberen- ‘ergs 10,100 misodpercenkent kipes eay lasersilndsea. Ay enpul> ‘ask. KS visronylag hossza szineek Ket feted Tuggenek. Fey ‘ert a kondenrdtoroknak, amelyekt a vllandlimpa az enerait kapja 4 Kisléshe, ea fel ell tltodniGk. Masrszt meg kell viral a rubin Iiimalis Iehilestt, vagy Iepalabbis 2. homérsekletkiegyenltodes Ealet nagyobl mérei rubinok Kilpd nyaljoz nem leet nagyobb impulzuekivetetfrekvencat ilitant, Mindesen crendertseknek to ‘ab hétrinya a. nagynvomisi xenon villandlampakroviddletartams 98 E achéaségck kikisabbillséec@lszerl més kisebb, pl 2.3 mm mérgjf és hb. |.3em hossea rubint viluszani. Xenonlimpa helyett pedig ever higanylimpat alkalmazni. Hoss életartaman vil ‘eanek még a is elonye, hogy az6ld é kek szinképlartomanyban, teat 4 rubilaser_gejesiéi hulldmhosseain, jobb « batsfoka, mint a xe honlimplé. Enack folytin 2 higanslirnpa Kevesebb energit ipényel, 528 sa, its tendends orgs loot, onsen as paral Femoral tehit termézetserg kevesebb is alll At 6s, Ax Oszes Kimend cnerpia,amely a tubintéfogatnak, azaz a lserfolyamatban részt vow tomo samdnak Fusavényeilyen elrendezésel ygyan KiseDb, de ugyan abhor misedpercenként 100 villandsigterjed6 impulzuskOvetst frek- ‘encidk is cerhetok, ‘Ais laser ar ugyanesak kisel villaslimpa a 3.29. abn rmogadot elrenderés sverinhelyehetS el. Ez a elles az edi ismer- Teteekist abban Kulonbozik. hosy a fényforis & a lsertd gy fOr ‘gdszimmesikuselipoistenglyén helezkedik el, Ez esetben a vilané- fp fenye valamesny hatirfluetl a rubinba fokuszalbaik, dayhogy 4 vépfeliletek Kedvezstlentulajdonsdgai it nem jolentkernek, EzenKivl Iisebb rubinban a hamérékletkieeyenit5deslenyegeen gyorsabb, mint plea 3.28, dora szeriti gy Berenderdaben. A329. bean bembtatett Tendszerinteniv vizhiteve i lnyegesen eqyszeeibb. Az eayenetes hi merseketnek az az elbnye, hogy 4 rubin toresmutatdje mindenatt sz0- fot marad. A robinon belli nagy hémersGhletkulonbsszck a trésmu- tats megvdliordsin Kivi a rubin ceformacigjti okozhatj, Myen eset- ben a Klip nyalib gyakran nem kivénatos opti’ tlajdonssgokat esr fe, amelye a fokusrdlist megschentle vagy epoen lehetetleané tesrk, Enndl az clrendetané! « pompalds idStartam 2 ms, a lascrimpul> zis tama pedig 1.2.1.5 ms i dssos alirdiatlaserek hitcinya, hogy nem adnak epyentes kimend imputzeokst, Ssimos alkalmazashan — ilondsen anvagmen- rmurnkilisban — az impulausalakjanak aldrendelt a szerepe, Mis alkal= Iazisok viszont crak akkor valsthatSk meg. ha sikerl epyentetes 7 oilascrimpulzusokat elilitan, mégpedig lehetlegolyanokat, amelyeknel ‘az impulaus headeté 65 vege is eg lehet haldrozu,JA 3:30. ara a ‘pampals impulzuss a laserimpazus del leflyastt muta, Latha, hogy laserimpulzs fntenstisarendkvUl erGsen ingadorik, A splard: testlasor kimend njalibjinak zen intnsisingadordsat' spiking” ok (iskéknek) never 1 ie Sie ) és) Kimend impulse fais (skh) A pialasrekkel llenttiben a silidtestlaserek nemstacionérius Jremben makodnek. Eris oka s nagyon nemkivinator itenrténinga dozisoknak. Méstés6l azonban éppen eziltal yerhetS a svilirdtest- Tesorekbdl soKKal nagyobb tljesimeny.Staciondrius eee megmuta tk, hoay jelenlevs stomoknak mindig esak mintegy fete Keri pum pilist, hogy ezzel a folyamat foltonossiga bisiosthats legyen. 82 Firdtes Iaserehel nemstacioniviusexetbon a Tolyamt misképpen al 100 ‘A.2.31. baa diszprocium energinsint violate rmldet. A disz- prociun beviet®. pl kaleumNuord Kuistyracsdba. A pumpaldsi ‘lala rubinkrstdlyban levs ke6m pumpalésa szeintalakul, 2 Taser hllambossz“azonban mar Lithatatan infrav6rds tartomanyba esk: 252,364. ° A smisik laseranyaghént ayahran hasendtritks folfémelem a ne0- imiam, Seamos krstdlyba beepthet, Ugyhogy tObb esymastol kulbn- ‘hia neodimiun-laser is van (322, Abra). A. neodimiumot lggyak- fabban. kalsiumolframitbs, CaWO,, &ttiumaluminium-oxidbs, YeAl,O,q,fgyazva hasonijak- A punspilsi vézlat ist nagyon hason- lita rubinlaserghez, azonban a lserléminossz iti az infravéndstar- omassba esi mégpedig 21,06 un. ‘Az itrumauminiuiasid'Kstlyricsba (rviden: YAG) Sy ‘ott naodimium leghatisorabban a yordssivokon keresat] pumpalhats, {gy lasorekben kiloneen konnyen idérhetS ed veer és 6 batistok thet eh Az sachatisfok méuis kiseD mint arubinlaser, mert a neod ‘iui pumpalés siyjl Keskenyek, fay az energiabol ccak visconglag ess hasilhats el Teekel a rtkaTeldfemek bedgyazout idegenatomjaival sszekapesolt -eristilyokat azonban sak rtkin hasmalak, mert optical kifogist fan Kristilvok elisa rendkivlnohée,”Alegjobb laserkistalyok + YAG 2 ptramolumiiamnice ramet aneral ois vidise wossindeddig rubinbdl nyerhetOk. Enért gyakran a rubinkrstlyban a kes: mot js ritka fldfémek lonjival heyeteslk. A say e2zal elves ‘ord sande és természetoten nem is rubin tbe 532s, Neowinian enrinint-vaata Osszefoglalis: A siirdes-aer heer aki Kris. Kriya depasot eke Jono: rimionok egy rhe fldemionok life tpusskratayok sak Aplikatagpurpers. A pumps torn lini «és Sold “SEakepariomansba si 4 opium vilandtanpdval tri anely a aserritlvat gy lps renszerbenhebyeckea e's mel font a Srey folszilia A resontorsrs grids! sgare ny dea ik ell ite. “A hls nagy pup elisny 6a elects nehésge mitt 4 selene crak ipuzasiznsen neers 1 scllrdtest-laser imens ipuluat az eg iamertetett dzone tn non eens haem ssn, sabiaten ipa olen: séet pthing” ek (ikke) necezi A Hilbnbd ose. md ‘took Esa tskok” kivethertten a strdterleverKoberenela er rich a gilaer ny Kober, + Septem init pnp, AGNI * rd a achat foamatortaenbon NW Kapitan a 86m Setlmnenon i et) ao oe 104 ‘Scilndtes-laserberendezésekel 1.100 We trjed Bimend ener lake mertetk. Az 1m iuls-sdtariam mele add iliesimenvek fekkor 1 és DEW kizéesnck. A legismerteb silrdeslaser © Ary 2594 nm hullamhosscon mid rabntser. 3.7 Folyadéklaserek { Fotetony veytek i attmara asranyaiat, Ar oldseztbon ldo isernyo Sony: hoya torent Konner sponta be hata Woah: sail a hutprbloma see Bia its oboe keine slam hementen ara ‘adder azinbanfoldénk ca ez eaeaban ven Austin we unt shea nas Biter ocetb aug Cnneaerebelveetek mir Koleet{ltsortan ai mek son ya cutopams tamara fu atlas Foyede ‘Sratvagia, de tretien saat elalnborsby sens an Fiber n metil! wr lst ona aloha.) a A zl Ay ¢ aeaggm as tes vals Se el 3.8, a, Exo pas 0s‘Az europiumot syakran fvorralalkotott vegyletében hasenljak; IWtazonban példakéatolyn folyadeklatert emlidink meg, amelyben euro- piu az Eu vegytletben szerepellseranyagkén, 3.33 dra euro- plum folyadéklaser energiavintvizltat tinted fel, A. perjesrtse — az bases 16bbI Tolyadékaserhez hasonléan —exak optikai pumped alisthatS meg. A pumps fény hullimhosszainak az ullaibolya & @ 6k salnképtartomiyba kell no, crt caak xeon-villanolimps base nilhaté. Azimpulzusosgerjsstés vetkersGhen és az alkalmazot serves olddszer elmelegedese mia melynek rmolekuli enerpdt nyelnek sh sak impolausizemee van lebetGsés, Ez az enersuabszorpcio szonban a kimend tejsitménytisminteay 10 KWerasokkent, Azaktvionok lege Kedvezsbb Koncentricia mintegy 10Jem? zen europim falyadek- laser 612 nm hullimhosseon sugarez A legilabb Kutatésok a gyengébben claye, nazy atomsaiyé olds- wwerekben oldott tka Toldfemion folyadéklserekteriletén azzal ize Tatoak, hogy sikeril megvalésitani a legakibbi keizfelytonos demet, Seervetlen seignoxiklorid oldatban aeodimiummal végzett els Kis Tete I MW telisttnényt adiak, de rendkivil vid impulzusakban é is impulzvskiesrekveneidval. Eddig még a Tolyadek Keringese Is nchérsekel jet, ami pedis az llando homérsékeien elérhetd ed vYea6 hatésfok & a nagvobb impulzuskivetés Tekvenclak vege fe ‘deni s7Ukséges, E folyadéklaserhulimpossia a neodimium alkal ‘nazsa flytan ~ az infra tartomnya 1,06 ere esk. Mas ase nyagokkal dolgoré.hasonls renderer szonbanbiztosan’ mUkichet alithatsszinképtartominyban is ‘A folyadehlaser a szlactestlaserrel szoros rokonsighan van, do & folyadehlasernl nem mernek fel azok a nehézségek, mint ax opti lug kiogdstalan llande Koncentrcios Rristalyok novewtesenl, Eanek flyin a foyadéklasert elvleg nagyobb eljesimnyeket i virhatunk. Hira termikus probiémik megoldddnak, skKor a lseres6 meghossab- bist, teh a trfopat és cael az erdsits ndvelését som sem sito A suilsdtest-aserek esetében visront a kestily meghosszabbitast mir elsiliistechnikaobok sem engedik meg. Optikal tulajdonsigit fekine ‘ve, folyadeklaserinkib a gizlaerre acon, elsdsorban a koerencia 8 kimend nya civergeneisa szemponyibsl. De az ugyanesak esdbe {Hk gizokhoz hasonldan, tis nagy veseteségek lépack fel a rezone torban a Tenytrés Kevetkestében A vesiesogek Kiegyeniteshea s2Uk- sacs nagy pumpil6 enerisk szoaban emit gy aehéesgeket timasz- tanak, egyrést mert a folyadéklaserk optkat pumpélis igénycinek, mdse fermikas okok mitt, A 3.34 dba hirom vilanlimpls fala” éklaser visatos feléptestszemiélte. ‘A folyadeklaserek nagy elbnye, hogy a folyadgk a laseresSben k&ny- ‘yen seréetS & hogy a Kuldnbia folykony Inseranyagok everke= 105 18k. Evltal szonos laseelendestsel Gj folyadee betstésvel, Kane bos hllimhossak gepescietOk. MastészGl tain mar a kOrct vo ben olyan folvadetlaser valdsthatd meg amelynck Kilinbozd isser~ fnyagokbl id kevereke egsideltleg tobb hullimhosszon makodhet, Haapclimpds «ge. tne ORD} nitbigeny ares 2134, dea, Hirm vines flab vats ‘Az ul6bi iden dab erdménye sleek olyadékeee kin 1000 bullimoass cays unk gayessre Deschanel me ‘Stor lseretekun forechildszenes feigkeRben” Uboan ake fal upanabban a berendessben w ramének eoporibatartozsnégy Kilo oka 275, srg, narancs 6 vr aakepuromaeyok Sin sersgiris grjton Nagy nohngek motathoena zon 2 goresrigeel Kapcsolaban, mento vilanolinpainak chet ar Sek llimtossztominyban eeyent6 energie aia & le {Er Steck panowetuntumok urtomanytban kel maradiok 's ToyadelasesielKapsolatban chit my sok problema megol- daulan, Tejestinenyk eg om ea serosa cesta {Sem nagy mpulaskovetsl evened, sem a hlligekandumek tet ‘Gagne! nagyobb Impuzushosval nem ngrhetk. A flyadklaeek fatisoka i még nagyon kiss, Eanek lene nay érdekloae nyu ine rds # Toad bizonyos szempontbal egserdbh kerlst mnt hwn a ddramolataea!hapcolton nese agent Auth ne salons oad ec kee ke tetcage flan Kvaoltonos trom megvaintam exten a seed {clase teestnenyeherhasonls tebesimenyek enc ek, tay a felyadckaser vokide akalnacis seempontjabdl ey se tiptoe Wie wor38 Félvezeté-laserek ‘A Kevetkerbkben virsgiluke meg, miképpen haszndlhats egy fe vezetS pneitmeneteisersugircas grjeklésre yen lsetmegvalostisa, Korbel eayidedleg sikerdl 7 1962 évben 2 IBM, a General Electr Valamiat 2 Lincoln Laboratories cfgoknek. E lasersipusnak giz a \cilirdtest- éy Tolyadeklserekkel szomben biranyorelSnyei vannak, melyekelapjénvarhats, hogy velealasorekseimra tov alkalines sSlehetOsegk nyilnak meg. A felvezet-laerek int mindenekelot eget nyjlvinol meg oljan nagy érdekibdés, mert vellk a7 lektromos dram Konvelenil fénnyé alakihats dt, hozzt lasersugirads tlajdonshgd ‘eonyé. laser beleéhen, mégpedigazAtmenet tag Kosvetlen KSzcleben ésazon bei, induke emiseio eds a sugirzdst. A Telverts diols Simonet észe, dram éthaladtsa estén, szintgnsugsrozki spontin fay, ‘de ennek ninesenek a lasersugarzist jellen73 tulajdonsages 1A leveztnlaser nagy eldaye, Rogy tendkivil kisi krstlyok 1 mm éhhossisigi Koka, amelyek kit smbefeke® ola cintkezik= kel lak e, Kézrefopva Kézépen a po-éteget (3.35, bra), ami ehetOve tes, hogy ezen egyendramot vagy dramimpulzst bocsieanak dt. serszintekhez hesonlthatdszintck a felvezetSben # veastsisivioz fomak, wbonyie nagyon Oud detaramsd Kezveten sys itmenc- tel. Emiate nagyon nagy moduliciosTrekvenca vihet fel az arambdl Kometlnil a aserayalibra. A ehezetGlaserek hitrinya esGsordan 1 ryalihnagy divergencija, amely a rezonitort i alot Kristy kie méreeibol adsaik. Egyszeril optikaileneskkel a divergencia szonban cstkkenthet élérbet a tb laserthez hasonlé his diverencia. Exon Kil a felvezetlaserekndlFenyelnals pf, mer a psitmenc, (chat ‘Taserayalab klgpést helye sak 2 jm sas, ‘Az albbiakban rvidenismertetjik a flvezetS-aser beseten le- {its Tlyamatokat,Feveratdban a7 dtfolyé ram hatisdra elektron— IyokrokKeletkeznek,amelyk sz atomok gerestett llapataivl exye0- erckiek. ‘Az elekironok és a Iyukak egymissal ald rekombinieida es t6bon Kdiésienereidukat Kvantumok slakaban spontin kisugivorzak, bar feezetdken a s20kis08fllelek melt ceakem mindig a sugit- zis nil folvamatok vanak tlsilyban. Az tmenet réi azonban “gy is l6allthat, hogy a spontin lEnyemiszids rekombinéeis nagy Kvantumhatisfobkal jtszddjk le Ee (Oképpen olyan fSivenstOke lea, amelyelnek Kézvetlen siv—siv ftmenetik van, A lepfontosab> peda iiyen févezet@pusta a gallumarzend, amelybon a Ténvemissidn = Kombinicitisilyban van kézvetlonsiv—sivdumenet fvenetSanva sgokban az lettertam csak mintegy 10- , ennek Kavetkert¢ben Inver {aI llapothan 7 induklt mises ers rendkivil nagy sas ents 0m) cow |S ss ae | | axe el alae li le se B| 2 w[ | a ae | By) 8 |B |B fa |e ae ee maleate BY Teas 03 wo | 30 8 Be] BAR | BL wes Loe | ool SH 2X thi 1% tn snl oe fiom marci F felvezetbanyagok kil lasranyag eéhira mindenekeltt 27 gy~ neveratt 35 vegydlete alkalmasak. A7 e croporthor trtoz6 fvez=t6 Tusoranyagokat a 3.9. ublizatbandilitowuk bss ; ‘A Talvezet-lascr eli drdekessége, hogy’ benno kUlonbliz8 médokon sseethetS lserevpirris, Fy 4 Teiezefiikalindletismeretlt ‘yegren Atta, A ee vranyaack uve nd tems inind pedig. elekironsogseral gotesteta Tetectéa md a clad seakatzakban lsmertetetgerjestési mBdokkal egyenertdk, A ayar Korltlag lefontosabh gerestesi mod azonban a7 elekironok Inj ‘ulisaelektromosdrammal, ext a flvezet6lasereketayakran Inekeis lesereGiok is neveraik. A335. dra seein elrendszésbe ecktromos ontoktig ESP s “pactmenet 2.35. Fanta os liilae kamot vezetunk, a hatieétgben a elekironok és Wyukak rekombind Tocinake&spontin tent sugireznak ki, Exy bizonyos dramérth fet! inyersis Ravetkezik be, Ggyhogy a spontin emissnd indult emissié ‘ln felerSebhet és lsersuparse Keetkeik 19A 336, dora potevezetdlaser sivviast muiaja. A betatstt filapotok: a vezeést siv és a valencia-sin. Az eletronok a vezetés sy ‘ban a Iyukak a valenci-sivban helyerkednek el. A relaxdids folyam tok Kovetkertében a fevezetéllandéan termikus epversdlyban va fexir a sivokon bell az alssbb energadllapotok soba jobban bt ‘ry céohvodg Cinereaararanya 2136 he. prepa vere blae seta 2) am ni) iver es Sarma 18ilek, mint a magasabb illapotok. Ez természetesen «sak orsens2eny~ yeast Tsleret6alkalmazdsival Sbetd sh Go idhor pl. see Hent, tell vagy szlciumot kell adagolnieaészen 10" jem taléshor- doubting eleréstig. A p-rétegbe altalatan cnket difundiltatnak ‘A ifizide folyamatalszemben rndivil ngy Kévetelméayeket tmasz- anak, mert az dimenetl réegnek, amelyrendszenat sak kb. 2ym vas tag, optitalagkiforsstalannak kell rs Hyenlelvezetaben néqyzin tes rendszetipusalaithathato "A'337, bra fvezetlser kvl ndeyzines rndsverénck vicatst szemlltcli Az clekiron—yukprok elektromos drama injetat elekt- fonok hatisira alakulna ki. A sivokon bell stmenctek-(rlaxdcies folyamat) majd a sivok kézatti dtmeneick eredményekénteokombing ci kovetiezik be, aml indukil emisszishor vezet, ha az ram erossége lig nagy abhor, hogy inverislakaljon ki. A lnzermment sivok Ko- 0 Zt, tchit sivétSl sivdig texjd, A. grjsmiett allo nagyon 18vid Satara mise — mint mar emiettik — az indulale emisci6 jen blir edsls igen nagy, A KeletherS lasersugierashullamhossza galiam- Arzen esetdben 2, 890 am, tei a Kozel infravbros tartoményba sk A Tavezat6liserok a gers ampdrbe alata Figen mi a 1 yeni eons SS ets ty wide ast Tinggi storia! TL] asncie stv 3.37, Gallomarenid enter, tit nee ean kidhetnek folytonos vagy impulzuszemben. A maxims impos: hose és impulaaskévetétfrekvencia, vlamint @ eindulist dram és & Kimend telesimény” ax Uzemi flllek szernt,tehat Hnyegehen 2 ‘emi homersékletszerintalak-l G+ a klonhoad evezet-lascranys okra mis & mis (isd 3.9. lizan, ‘A TelvezetS-kristalyok | spat Gey kapjik, hogy nagyobb kris Iyokat orwntalnak, majd hi anak. A felvertOk Torésmutalja tend Kivil mags, fy pl, a galiumarzenidé ony 3.6, Gayhogy a lelveretd- laser véptikor neki is hargndinat. AYSeésmutatonak a fevers — levegd hatifelleton val angy ugrésa miatt olyan sok fGny_verbik ‘sz, hogy blll Biztositva van a visszacatols 6 iy a laseroweilici, [A felezetaser méretltcit jen Kis ertekea tarthatsk & mer ¢ las: rekben az erdsités szokatlanul nagy, ez eldiltsukat és dzemaket is ‘agyen legyszerUst ‘Az anyagidkéletlerségek mitt fellépd vesaestgck Aovetkertében fetélenil s2Uksé yqq inten hikes, ami azonban a fleets Kis méretolfolytn ygrinsaa egyzerdon meavalithtd yen laser pl umrayon KSnnyen tarthatd kriosathan a folykony leverS.himérst feta, Allalomadtin a félvezetlaser igen nagy hatisfokkal tzemlte. hat 2 folvékony lum hémérsékletn A fehvezetvlaserek hatisfoka Iényegesen nagycbb int & «bbi lusertipusé;elmdletleg mindig 100%. Gyakoratiag szoaban a legtdbb cetben még nem skeriltolyan anyagot eldalitani,amelyben az tases ‘lektromes enersa tnslogeen Tennyealakl De mee iy ts nagyebd ‘ahatésfok mint mis anyagok eietében, mer ita kerlé mint pl. ‘lalaserben az elektronickozésck, I salindtesllaserben a Tengen: izds — LiklszobolhetS. Az eskiromor dram Kéevelen idl le a2 inveraidt &s a pr-étegen belil az dtmenctet. Ha sikeril leayOmnt az Anyagokozta nchézségeket, a TlveretS laser nagyon sok tla leg alka ‘nazhats vel rendkivll Kinny a (nysugarat az elektromos drammal Korveilel modulsini (lsd az 3.31 pontot & 6.7 seakase), Osszefoplalas: [a fee teed ogy J? magic, pore flere ol ely alkotia| Laseranyestént elsBsorban oly elvccetéinyagok. alka. ‘naahetdtcomelelnck Rosen sao~ade andre ton "4: ert eho legos geste mad ekirom nek: tas eekromos dranmal Az elektronok es lyk rckonbinll se. ‘an spontdn emis letkecikyamely az dinenetben inkl met til ese PeoecerOanerbn az ert reno nay "A feeret-avagotnagy torent flan elvan ok sgdrsls vert sc, hogy renter eager hpes Wr lt. A econo in q kristy vésapiet Ropes. veces mind flows, mind ipulasdeemben mike A masinis Ke tebesidny az Ser fete fgg Mar came ‘ogy Inpuzuskdveét Sreteenclit gabhmarcentd tae, Mell Re ‘menelestmdnyesabahOmershletn ea 30010 ‘A Jeelekrnalpoknala sabi avr a boss! za is inérenibo! stra ergenlgan Kitt 76 poblndl kteess tb cectese elem rt ma es a evecare sem el eh as elm leit ftetséger 100% hafokor. A febtertOtasereh.hatavota emek Clete lnseeiennagyob, mit 21366. lacrtpae & legab 30% [eegjonosah flere lar @galumarenilasr,onely 890 rm ‘utlnhascon nat 4 fevezetdnecitslsercklénegeselnye, hogy eekiromos rant kozvero lnye ea ta erate ed yer ‘moduler I leerbe tse) wz 4. A lasertechnika optikai alapjai 4.1 A fényvisszaverddés (reflexié) A 4.1 dra mutatja a supirmenetet siktakrin felléps fbnyvisee verddésnél A bees &5 a vsszavertnyalab egy sikban fkszik. AZ 3, De- tsi sage 6 az a, vnszaverddstsogotu beotst morSlegestl maak A est tag & a vsszaerddesi sg Kost az Sstetiggss a 1 irae ey ican Ha a sktlcotvalamiyen spel lfrdiuh a wssavertnyaldd tsccenseege! moe lsd Ar. Ext dtd €s ape. teigsnlfigtembe kell vpn A sugaraktbbnyie nom olyan véko- nak, mint ahogy az a Sorin lthat, 3 ahogyan az optaban a ‘2tesebo nyalibot gyakran eleva dbrzob Ried Fy Sugar sugenyldbotallalmacva a YaKOr nagyobb fete Wg Seeds meriegs ese mesages 4 b wade Aloe ance ayeg eeyideiles, Ha azt akaruk, hogy e myalab visszavedés win is Imedlarse esses tuladonsigat, aKKor UROrre et kevetelméayt kell masrtanank f) a vsszaverdkipességnek a nyalib-keescimetseten dllandonak 2) a takerfeliletek pedig tljesen siknak kell ene. Az optiksiiput mindkét Kovotelményt teljsiten dja, noha nagy -ovelelmenyck eseben ez nagy Koltségeketjelent, Ere azonban alae Sertechnikiban hasanalttkrOk eseihen feltlenllsadksée van, nehogy ‘Sinsersugie nagy koberencia & nyelibolisign veszendbe'menie. ‘iogistalan sk exak sik felllete vibet fel. Az optkal elk sikevoltr hullimhoss rt rszeben feoahet® ki, A vonatkozatisi hullimfosseeyakran a ntsium sirga vonala vagy a higany zd onal ellemzesat a aulimbossz_azon wor révet_adjak meg, amelyel ‘felts siktt maximalisan elt. Példiul egy optial flit vagy or ira, l0-r, /20era sth ik A 2/0. ik optial tkrOk mr elég {onal szntanak é a lasetechnikian tok hlgen havznatsk. 22a ‘Ik tukrok mir sezonitorokban is alkalmazhatok (lsd 47 onto, ‘Meg jobb siktukrdk caak KUlonleges KSrulmények Kozste Késithetok es allnds homérsGkletd tert igenyelaek. A 2/0re sik roe 2 op- Tika par Seseehasonlits célokra haszaal gyengebb mindségilsktdh- Fk elbilitésindl, Teen nagy febontdst opikat esekézkhoz néhiny tsetten skeralt 2/1009 sk fldleteket eal Teedls tikordl vszavert-nyalab intenitsn mogogyevik a bess ayalibeval A femiktk sohasem veszesegmentesck, az ezekil vissa- ‘ert nya intenztisa Kise, mint a beesOe. A vesctestgck — a bul limbosszol Riggden — nagyon j6 tkbrie néhény szizalékot teszek Ki ig rgebDi tkrOhreepenrS0'-igterjedhctnek. Erért a lasrtechni= [cian agyon gyakran inferferencia-tlkrDket haszndlnak (isd 46 sz ast), amelyek aseaverdkepossege eérhet 99,9301 Tia nagy hlemhosslartomanyon Tehotleg egyentetes reflex a kevetelminy, sokszor hasndak népis nthkroket. E krOket sznte mmindig fen parologtassal kesiik, mort a felled tukroknekjobbak az Splikal tuladonségaik, A. hordors leptdbb26r polirozott Uvegtlilet, imig a. fem ilenleg f8képpen aluminium. Az eztst rellxiokepesséac Hurts llapoiban ugyan a Lathals fenyre naayobb, de a7 ezisttOhrOk a lépkiri hatisokra solkal éreckenyebbek mint az alominium thr. [Az aluiniumot nagyvakeumban parologtatjak fel az Gveptest sk ol dalira. A'Telilet Karcolddis olen! véselmere & a légkiri hatisokkal ‘Semen stabiitisérdekében a takrokre — méza vakuumban — rend- ‘rine silciamotidor is pdrologutoak, A védrées TeelGvé teszi a Takrok sb Ovatos tists elletErdl porrészecskek eltdvohi- Sit, ami veddrétep nk femtbkrkesetdhen megengedheteilen, m4 ‘Ac ilyen tpustfémtdkrk hoses iddn st megéezikfllands 95 98% teed fenyvissavero képesserket. Elonyt az, hogy a refed mindenallimoscra Kzel avonon 62 8 Bees wp tte seein “alsthat. "A liserechrikiban 1 nagpintensitiss supireishor fémiGkr nem hasenihaté. Mar Ueos absrorpeid.s osan sok Rot fells, oxy 0 {tke fem elpirolgae Kovetkencben ae adote helen snromeay ‘A KavetkerB pontokban t0Dbek KézOe azokat a Tenyisraveres mode ‘Serehet tneyljk, amelyek a trésmutato ugrsan alaplnak & etal eet Sitsrn se reflesind a bess ag megegyeci ts gel, lett ever a ozaver!nyahtb tensa mexeay sb vale ‘A asersugieds alkalmazissban nagyon ayakori sikbeli 6 tbeli sack mre 150) szbgmérekethasendlnak Sikbll szbgck Toke vagy iwmértékben méetSk. A fokméndk a own kip rig a mais ae ae Kine no Fokménckt Fok (19 egy tlles kérfordulésnak mepelels subg 36bad nése. A Tokmeiésdlaliban hat- wanas nem ties renderer oss, thi Tok: 60 pare (60) €8 1 pre: 60 masodpere (o, foménék: az iuménik MMO” csoykemt defini sug hate 6 lginkabh eI sugieeaadlik mop. Az cayseastradhinnak nevezauke Eevvint az epy- ‘SEssugand kor egyséunyi hossaisigtivdhe a toad seg értéke Trad ini Wage asin ay A trsnget a Kovethezb egyenletel defiljuk smb, sui? ase «ay usEgy tejes tesrbp eserint 4, | serad 26° aay dso ass kept A taser alkaloazis ehetabge szempontbl a sugie divergencitja anagyszerepet jatzik, a 6 feezetben exit gyakranszereplnck majd kis fvmertektl s2dgek, amelyekhe! Kapesolatban a 4.1. tablézat adatl talon tbe snc eke i obmdten, Eh lori nbn tron opi abdicated Tm] | ware aprla, , sto | 1 foo | ¥3er i sie) ME] ds wr | TH] af 4.2.4 fenytirés Valamely aditzd, m, 1Orsmutatit Kézegbsl egy misik, np trs- malaj kozeghs atlpwe, any Great szenved (42, Abra t8res suogre a kévetkerd epyenlet &vényes as) fing ony A fay sate ek meg a megadott médon, mert a kaldnbi2b KOze- agekben Kilonbiz sebessepge! halad & teredése az altalinos érvényt Fermat-lvet KOvet A Fermvelvszerint a fény aat az ult vase, Aamelyen 4 miniolis sat rhetegyk pontbal a mfsiig. 16 ‘A nysebességctbeverstve a (4.5) egyenlebe, kapjuk =2 4, sy tess meses dn hes sir x SUSE as £2 eStart a, Oe A toyncesngs a 1 ens 2 hoseben, 4 norm aaptd (10 tre, "2 Lodobst A levego tresmatatoa tera vue Soi mérher 5 oslshoe CB ‘hats. ‘SAD. abn faye tnvdaye srieoja ae gry ie ae me esse. Nagjobb tremutalss Lowel kisebbtOrémutatja Keg {iyeng vale atmeete sor 3 Teng egy bionyos bese sang. Keave ‘nr nem, bagyhatja sa nagyobo tresmutaloa Rozepet: jes visa ‘rvs ep faa ny atrlletenvssaverbaik A Wbes visa ‘erbeshatrsegereérvenjer Suef sings = 2 “ny ‘les vars ere tee wmaverbls tire nm nom ecesams Reicn meen sate rence urélda: Tejes viswaverbaés az Uhog—leveg6 dimenet hatérfeiletén A tele vsscaveridésre fontos pa ar tutenet az vegb6l a eve so, A levegS tOrdsmutadja ung = ba eR Kb, tg 15. A Fey Sugir ak akkor juthat levegSbe, ha az Uveg legs hatrfeleten Keletezd 2, becuél stg iseDb, min tz Se tls vssavetde SZ i A (41) eayelet sernt it ayy = 7s 698 NE: ajo = 42" Ha tehit az beds 20g nagy0bb mint eo. AS, akkor a fény a +hatirfelileten teljesen visszaverddik. Tat az cher oagyon sok opal scm elhasenaak, mer gy 4 wssziveré fellteket nem hell bldkrGen & & rele dkepesee nn “alto ogy a vel, mint Cok “a aSens ms trata Kies lp det ip fl. Aor «amis haze orca ks elles eaaterbas hts) fect a nyadh elsazerdd 4.3 Intenzitiscloszlis fényvisszaverddésnel & fénytirésnél A fénytorés mindig Rnyviszaverédésel pros, amelynek oks a orcad ugrésa a Matrflileten, Av infentiselosalst altaléban Fremetepvenitck Isak le. Akaliban felirato {0,42 bra) halethe as este mal neni, 1, agin mal estas ial ina, aly a modi King ‘Az eter tOrésmutatdk KSvetkertdben vissaver inenzitis [nett le = eearetsen =m mee A.(49) egyenetcsak a fény merdleges vagy atl cstk kisé els beesisee érvdnyes. Mingig az alkalmazot hullamhossra vonatkozs ‘tGrésmutatt Kell venni,minthogy minden optkai tvegdiseperziot mu tat, azar tréemotatdja a hollimossz TUggvenye, A seorsstenyezd, amely megadia. hogy a beesS inenztis hanjadrésze verduik vissza, us (4.9) egyentetten a négzetenszerepel. Fay a vissaver intent zen ponijibolteesen kécombss, hogy az dtmenet az optlailag Fiabe re feqhdl az optikalag sUr0bb ttepbe tSrtéik, vagy fora, a viszavert intenctis indkgtesetben wgyanakKora, E visizaverodés that a enyuek Inind se Uvosbe valé belépésekor, mind pedigkilépésckor bekSvetkezik. Palda: Fényisseavesbdes levegs—iveg hatirfelleten ‘A leves—iveghatifelet az optikban mindent serepel Efon- tos esibon a seimitis a visszavertintensitieram hovetherS extet adja tnt eh bei angen er 44 Ax interferencia Ax interferencia kilonbéi hulkimvonulatok egymisea helyezke- cise, seuporponilédiea, A fény interforncijelenséps that sak hul> limjllegével etelmerhetSk. Az optika, de kulonOven a lasertechnika hgyon sok “even felhavadlje az interfeencit. A. laser oly Iinerferenciajeenségek is fellfpaek, amelyek mas nyfortisokkal kap- ‘Solatban em fgysinetGk me. Ennek oka, hogy intrerebciaelensgek ‘ak koherons[enyen lehetsgesek. A laserénnyel vészett mevigitis fil éslelhetd szdmos olyan jelnséa, amelyek Kozdnséges fenynél nem Tepnek fel a lerfeny nagy Koberencisjbsl ad6d6 intrfereniaképes- sdpre versihets visa ‘Vesgjuk meg. most az intererencia KalSnbO23 form. Lebet- fees hogy az interferilé hallmok amplitidja,frekveneia, i. hulk 19limbossza egyenl6 és esak fizisktlénbséy dl fenn kéztUk. De el6fordul- ‘ht az is, Hogy amplddgjuktan vagy Irekvenciajutban Kulonbéznek, A kivetkerdihen ket olyan azonos frekvencidid & amplitidsid hullém interfereneijtismertetjuk, amelyek azonos irinyhan tejednek, dd Koz5ttikFiseklonbstg fen. E het hullimra, mele ap eirdny ‘an terjsineh, a (2.8) egyenletszvin flirhato: Zi zoos fevers need nk ‘Az imrferenca szimitisihoz a Kt egyenletetSsscegezni kell A sabghizgveayek addicigs Welebal kevetheik Ea wt Ew = 244-005 -cosfae(ue— uy interes 43s. én tenis apli 0 Az imerfrenclabullim fekvencija egyenl8 ak interfer bulla Srekvenciiiea,fézisa és amplitidja azonban megedozi ‘A tovibbivizsgilatokhoz a (4.12) egyenet kat epeilis este fontos (43. dora 1. Az interfer llimok KGzOti fiskilinbséy 50. Ekkor 6 cos b6I az iterfereniahullimra kavetkexik, hogy fe =24c052e(—). Fen ineroecia cede ek yan hi, ameek lata bent meee feu yatta se nt ease opesaocs A onary 2 Ax interferils bullimok kt Fniskulonbség 2. Bkkor Pa age 2 {Az oredmény tet 2érusintnziisd inteferencias az interfer bull rok oli egymist Et a Ket elvt sok esetbonfelasendtihk Egyenlé ampli és frekvensajhulldmok azonos fésist ner ferencia exetchen evsit, ellemstes fais averfrenca esethen pedi ‘iota egymdet ‘Az interferencia legeayszeribb eset, amikor kétexyenl6frekven- cj 6 ns, de eérd ample} hullam szupesponalik, nem szorul {ovabbi mugyarizata. A (4.10) & (411) epyenleteRbSl 506s day > da re Kitinik, hogy az amplitidok Osszadodnak, a hullamok tet Ka fGndsen erdsiikegymist. zen interferencitipus specs sete ‘Ave 2 azonos.fézisd iterferencia iment Witt esetének fe ‘nee ‘ekints tk most ke olyan azonos ampli hull eset, amelyek ‘nat nines Flaskutdabség, de Trekvenciajukban kul6abdzack. AZ inter- Feril6 hullimokea felihatak, 0 EbbSt az intesferenciabullimra Fg,=0 addi En cnt re a4 coal a‘Az interferencia kisemitsthoz a ket epyenletismét Osszeadands. ‘A sabghiggvényok audicis 1telének alkalmavisival Lapiek a9 ‘Az interferenciahullim most teesen més képet mutat, mint a két rede ullim. A Kovetkezdkben ese art az earet larga, mikor ‘Ke interferil hull eekveneija egymashoz Koza esk. EkKor a (415) cegyentelexysertsihet®, mym¥y 84,4, Nalamint yyy Ar oS Si fa= A figylembes

You might also like

• The Subtle Art of Not Giving a F*ck: A Counterintuitive Approach to Living a Good Life

  

  From Everand

  The Subtle Art of Not Giving a F*ck: A Counterintuitive Approach to Living a Good Life

  Mark Manson

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (5820)
• The Gifts of Imperfection: Let Go of Who You Think You're Supposed to Be and Embrace Who You Are

  

  From Everand

  The Gifts of Imperfection: Let Go of Who You Think You're Supposed to Be and Embrace Who You Are

  Brené Brown

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1093)
• Never Split the Difference: Negotiating As If Your Life Depended On It

  

  From Everand

  Never Split the Difference: Negotiating As If Your Life Depended On It

  Chris Voss

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (845)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Principles: Life and Work

  

  From Everand

  Principles: Life and Work

  Ray Dalio

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (609)
• The Glass Castle: A Memoir

  

  From Everand

  The Glass Castle: A Memoir

  Jeannette Walls

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (1717)
• Grit: The Power of Passion and Perseverance

  

  From Everand

  Grit: The Power of Passion and Perseverance

  Angela Duckworth

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (590)
• Sing, Unburied, Sing: A Novel

  

  From Everand

  Sing, Unburied, Sing: A Novel

  Jesmyn Ward

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1104)
• Hidden Figures: The American Dream and the Untold Story of the Black Women Mathematicians Who Helped Win the Space Race

  

  From Everand

  Hidden Figures: The American Dream and the Untold Story of the Black Women Mathematicians Who Helped Win the Space Race

  Margot Lee Shetterly

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (898)
• Shoe Dog: A Memoir by the Creator of Nike

  

  From Everand

  Shoe Dog: A Memoir by the Creator of Nike

  Phil Knight

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (540)
• The Perks of Being a Wallflower

  

  From Everand

  The Perks of Being a Wallflower

  Stephen Chbosky

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (2104)
• The Hard Thing About Hard Things: Building a Business When There Are No Easy Answers

  

  From Everand

  The Hard Thing About Hard Things: Building a Business When There Are No Easy Answers

  Ben Horowitz

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (349)
• Bad Feminist: Essays

  

  From Everand

  Bad Feminist: Essays

  Roxane Gay

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1018)
• Elon Musk: Tesla, SpaceX, and the Quest for a Fantastic Future

  

  From Everand

  Elon Musk: Tesla, SpaceX, and the Quest for a Fantastic Future

  Ashlee Vance

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (474)
• The Outsider: A Novel

  

  From Everand

  The Outsider: A Novel

  Stephen King

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1867)
• Her Body and Other Parties: Stories

  

  From Everand

  Her Body and Other Parties: Stories

  Carmen Maria Machado

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (822)
• The Sympathizer: A Novel (Pulitzer Prize for Fiction)

  

  From Everand

  The Sympathizer: A Novel (Pulitzer Prize for Fiction)

  Viet Thanh Nguyen

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (122)
• Angela's Ashes: A Memoir

  

  From Everand

  Angela's Ashes: A Memoir

  Frank McCourt

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (441)
• The Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer

  

  From Everand

  The Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer

  Siddhartha Mukherjee

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (271)
• Brooklyn: A Novel

  

  From Everand

  Brooklyn: A Novel

  Colm Toibin

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (1947)
• The Little Book of Hygge: Danish Secrets to Happy Living

  

  From Everand

  The Little Book of Hygge: Danish Secrets to Happy Living

  Meik Wiking

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (401)
• A Man Called Ove: A Novel

  

  From Everand

  A Man Called Ove: A Novel

  Fredrik Backman

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (4771)
• The World Is Flat 3.0: A Brief History of the Twenty-first Century

  

  From Everand

  The World Is Flat 3.0: A Brief History of the Twenty-first Century

  Thomas L. Friedman

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (2259)
• Steve Jobs

  

  From Everand

  Steve Jobs

  Walter Isaacson

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (808)
• The Yellow House: A Memoir (2019 National Book Award Winner)

  

  From Everand

  The Yellow House: A Memoir (2019 National Book Award Winner)

  Sarah M. Broom

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (98)
• Devil in the Grove: Thurgood Marshall, the Groveland Boys, and the Dawn of a New America

  

  From Everand

  Devil in the Grove: Thurgood Marshall, the Groveland Boys, and the Dawn of a New America

  Gilbert King

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (266)
• A Tree Grows in Brooklyn

  

  From Everand

  A Tree Grows in Brooklyn

  Betty Smith

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (1929)
• The Art of Racing in the Rain: A Novel

  

  From Everand

  The Art of Racing in the Rain: A Novel

  Garth Stein

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (4208)
• Yes Please

  

  From Everand

  Yes Please

  Amy Poehler

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1903)
• Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln

  

  From Everand

  Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln

  Doris Kearns Goodwin

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (234)
• A Heartbreaking Work Of Staggering Genius: A Memoir Based on a True Story

  

  From Everand

  A Heartbreaking Work Of Staggering Genius: A Memoir Based on a True Story

  Dave Eggers

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (231)
• The Woman in Cabin 10

  

  From Everand

  The Woman in Cabin 10

  Ruth Ware

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (2522)
• Fear: Trump in the White House

  

  From Everand

  Fear: Trump in the White House

  Bob Woodward

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (738)
• Wolf Hall: A Novel

  

  From Everand

  Wolf Hall: A Novel

  Hilary Mantel

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (3973)
• John Adams

  

  From Everand

  John Adams

  David McCullough

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (2409)
• On Fire: The (Burning) Case for a Green New Deal

  

  From Everand

  On Fire: The (Burning) Case for a Green New Deal

  Naomi Klein

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (74)
• The Light Between Oceans: A Novel

  

  From Everand

  The Light Between Oceans: A Novel

  M.L. Stedman

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (789)
• Havas Henrik - Méhkirálynő - Kelemen Anna Története

  

  Document194 pages

  Havas Henrik - Méhkirálynő - Kelemen Anna Története

  Enikő Réfi

  100% (1)
• Manhattan Beach: A Novel

  

  From Everand

  Manhattan Beach: A Novel

  Jennifer Egan

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (792)
• The Constant Gardener: A Novel

  

  From Everand

  The Constant Gardener: A Novel

  John le Carré

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (104)
• Bagány Mihály - Műszaki Hőtan I. - Összefoglaló, A Hőtan I. Főtétele

  

  Document60 pages

  Bagány Mihály - Műszaki Hőtan I. - Összefoglaló, A Hőtan I. Főtétele

  lnx01

  No ratings yet
• The Unwinding: An Inner History of the New America

  

  From Everand

  The Unwinding: An Inner History of the New America

  George Packer

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (45)
• VW Polo Kezelési Könyv 6n2 PDF

  

  Document124 pages

  VW Polo Kezelési Könyv 6n2 PDF

  lnx01

  No ratings yet
• Dr. Saáry Anikó, Dr. Szereday Éva, Dr. Balázs Lórántné - Hogyan Oldjunk Meg Kémiai Feladatokat (SCAN) PDF

  

  Document460 pages

  Dr. Saáry Anikó, Dr. Szereday Éva, Dr. Balázs Lórántné - Hogyan Oldjunk Meg Kémiai Feladatokat (SCAN) PDF

  lnx01

  100% (2)
• Rise of ISIS: A Threat We Can't Ignore

  

  From Everand

  Rise of ISIS: A Threat We Can't Ignore

  Jay Sekulow

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (137)
• Little Women

  

  From Everand

  Little Women

  Louisa May Alcott

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (104)
• (Ipari Szakkönyvtár) Szandtner Frigyes - Géplakatos Szakmai Ismeretek PDF

  

  Document262 pages

  (Ipari Szakkönyvtár) Szandtner Frigyes - Géplakatos Szakmai Ismeretek PDF

  lnx01

  100% (1)
• Loctite - Karbantartási Megoldások Zsebkönyv

  

  Document96 pages

  Loctite - Karbantartási Megoldások Zsebkönyv

  lnx01

  No ratings yet
• Würth - Elektródák

  

  Document1 page

  Würth - Elektródák

  lnx01

  No ratings yet
• Korong PDF

  

  Document10 pages

  Korong PDF

  lnx01

  No ratings yet
• A Mechanika Alapjai. A Pontszerű Testek Dinamikája. Horváth András SZE, Fizika És Kémia Tsz. 2006. Szeptember 29.

  

  Document83 pages

  A Mechanika Alapjai. A Pontszerű Testek Dinamikája. Horváth András SZE, Fizika És Kémia Tsz. 2006. Szeptember 29.

  lnx01

  No ratings yet
• Recknagel - Fűtés És Klimatechnka 2000 PDF

  

  Document1,074 pages

  Recknagel - Fűtés És Klimatechnka 2000 PDF

  lnx01

  100% (1)
• Microsoft Windows 10 64

  

  Document3 pages

  Microsoft Windows 10 64

  lnx01

  No ratings yet
• Catalogue Actuators MecVel 2015 en LR

  

  Document106 pages

  Catalogue Actuators MecVel 2015 en LR

  lnx01

  No ratings yet
• 7.többkomponensű Rendszerek I.

  

  Document39 pages

  7.többkomponensű Rendszerek I.

  lnx01

  100% (1)
• Feladatok 3

  

  Document2 pages

  Feladatok 3

  lnx01

  100% (1)
• 4-5.anyagi Rendszerek, Halmazállapot Változások, Gázok Folyadékok

  

  Document60 pages

  4-5.anyagi Rendszerek, Halmazállapot Változások, Gázok Folyadékok

  lnx01

  100% (1)
• 42 A Hajtm Tervezs PDF

  

  Document72 pages

  42 A Hajtm Tervezs PDF

  lnx01

  No ratings yet
• 8.többkomponensű Rendszerek II.

  

  Document18 pages

  8.többkomponensű Rendszerek II.

  lnx01

  100% (1)
• 9.kémiai Reakciók

  

  Document26 pages

  9.kémiai Reakciók

  lnx01

  100% (1)
• 2.az Atomok Szerkezete II. (Kémiai Jelrendszer, Periódusos Rendszer)

  

  Document38 pages

  2.az Atomok Szerkezete II. (Kémiai Jelrendszer, Periódusos Rendszer)

  lnx01

  100% (1)
• Petz Dénes - Differenciálás És Integrálás PDF

  

  Document141 pages

  Petz Dénes - Differenciálás És Integrálás PDF

  lnx01

  100% (1)
• 4 Gyok

  

  Document1 page

  4 Gyok

  lnx01

  100% (1)