Professional Documents
Culture Documents
Petz Dénes - Differenciálás És Integrálás PDF
Petz Dénes - Differenciálás És Integrálás PDF
Derivalas es integralas
Petz Denes
Renyi Alfred Matematikai Kutatointezet
2
1. Bevezetes 5
1.1. Integralok intervallumon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.2. Gorbek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1.3. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
2. Derivalas 17
2.1. Derivalt es iranymenti derivalt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
2.2. Implicit fuggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
2.3. Masodrendu derivalt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
2.4. Szelsoertek problemak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
2.5. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
4. Mertek es integral 53
4.1. Merheto terek es merheto fuggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
4.2. Mertekter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
4.3. Konvergenciak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
3
4 TARTALOMJEGYZEK
6. Fourier-transzformacio 99
6.1. Dualis csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
6.2. Konvolucio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
6.3. Fourier-transzformacio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
6.4. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Fuggelek 113
Metrikus es topologikus terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Linearis operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
Irodalomjegyzek 130
1. fejezet
Bevezetes
() := max{tk tk1 : 1 k n} .
(ii) s (f ) = s (f ).
Tovabba
(iii) ha f 0, akkor s (f ) 0,
|s (f ) s (f )| .
5
6 FEJEZET 1. BEVEZETES
es Z b Z b
f (x) dx = lim gn (x) dx.
a n a
Bizonytas: Legyen Z z
g(z) := f (x) dx.
a
Ekkor Z z+
g(z + ) g(z) = f (x) dx = f (t)
z
valamely z < t < z + szamra. Az 0 hatarertek azt adja, hogy g (z) = f (z).
formulat felhasznalva
Z
1
Z
cos nx cos mx dx = cos(n + m)x + cos(n m)x dx
0 2
0
sin(n + m)x sin(n m)x
= + = 0,
2(n + m) 2(n m) 0
Ezert Z b Z b
x1 t
t e dt et/2 dt 2ea/2 .
a a
Ez azt mutatja, hogy Z
tx1 et dt < +.
a
Tovabba a a
1 x ax
Z Z
x1 t
t e dt tx1 dt = (a x )
x x
mutatja, hogy Z a
tx1 et dt
0
Ha n es 0, akkor a
(x + 1) = x(x) (1.2)
formulahoz jutunk.
Mivel Z
(1) = et dt = 1,
0
es ez az osszeg veges, mert |a0 | |a1 | |a2 | . . . es az elojel valtakozo. Ez egy lenyeges
pelda.
g teljes valtozasa.
Tovabbi altalanostasra van lehetoseg, ha adott a szamegyenes reszintervallumain
ertelmezett es ertekeit egy X Banach-terben felvevo fuggveny, es a
n
X
s (f ) = ([tk1 , tk ))f (tk1 ) (1.5)
k=1
1.2. Gorbek
Ha : [a, b] Rn egy folytonos fuggveny, akkor azt gorbenek nevezhetjuk Rn -ben. (a)
a gorbe kezdopontja es (b) a vegpontja. A (t) pont (1 (t), 2 (t), . . . , n (t)) alakban
rhato. 1 (t), 2 (t), . . . , n (t) szamerteku fuggvenyek, ezek adjak meg a gorbet. Ha ezek
a fuggvenyek folytonosa differencialhatok, akkor a gorbet simanak mondjuk. Altalaban
sima gorbekkel foglalkozunk.
Vegyuk az [a, b] intervallum egy a = t0 < t1 < . . . < tm1 < tm = b felosztasat.
A (ti ) es (ti+1 ) pontokat osszekotjuk egy egyenes szakasszal, a szakaszok hosszanak
osszege a gorbe kozelto vhossza. A fenti szakasz hossza a Pitagorasz tetel szerint
!1/2 !1/2
X X
(j (ti+1 ) j (ti ))2 = j (cji )2 (ti+1 ti )2 ,
j j
Legyen : [a, b] Rn egy sima gorbe es g : [a, b] [a, b] egy bijektv folytonosan
differencialhato fuggveny. Ekkor g is egy gorbe, (keptereben) ugyanaz csak mas
parameterezessel. Ennek hossza
n
!1/2 n
!1/2
Z b X Z b X
j (g(t))2 g (t)2 dt = j (g(t))2 |g (t)| dt.
a j=1 a j=1
kozeltesen alapul, ahol a = t0 < t1 < . . . < tm1 < tm = b az [a, b] intervallum egy
felosztasa es h(ti , ti+1 ) a gorbedarab hossza. Ez a
Z b n
!1/2
X
f ((t)) j (t)2 dt (1.10)
a j=1
integralhoz vezet.
1.3. Feladatok
1. Szamoljuk ki annak
az elso sknegyedben levo tartomanynak a teruletet, amit
felulrol az y = x gorbe, alulrol pedig az x tengely es az y = x 2 egyenes
hatarol.
2. Szamoljuk ki a
x x4
d d
Z Z
cos t dt, t dt
dx 0 dx 0
derivaltakat.
14 FEJEZET 1. BEVEZETES
4. Hatarozzuk meg a
x
1 t2
Z
lim 3 dt
x0 x 0 t4 + 1
hatarerteket.
6. Szamoljuk ki az
1
6
Z
f (x) = dt
x 3 + t4
fuggveny derivaltjat.
7. Elemezzuk a
cos x sin x
Z Z
dx = dx
0 1+x 0 (1 + x)2
kapcsolatot.
8. Legyen Z x+1
f (x) := sin t2 dt.
x
11. Szamoljuk ki a
t4 1
(t) = , , 1t2
4 8t2
gorbe vhosszat.
1.3. FELADATOK 15
Derivalas
ahol T h a T linearis lekepezes hatasa a h vektoron es o(khk) egy olyan mennyiseget jelol,
ami khk-val osztva is 0-hoz tart, ha h 0. Egy ekvivalens megfogalmazas a kovetkezo:
1
lim (f (z + h) f (z) T h) = 0
h0 khk
Az (2.1) kepletbol vilagos, hogy ha f a z pontban derivalhato, akkor ott folytonos is.
A derivalt egy olyan linearis lekepezes, amely az f fuggvenyt a z pont kozeleben jol
kozelti: f (z + h) f (z) + T h.
Azonnal kovetkezik a definiciobol, hogy a derivalas linearis a fuggvenyben. Ha f, g :
R Rn derivalhatok a z Rm pontban, akkor af + bg is differencialhato a, b R
m
eseten es
(af + bg)(z) = af (z) + bg(z).
Termeszetesen linearis lekepezesek linearis kombinacioja is egy linearis lekepezes.
17
18 FEJEZET 2. DERIVALAS
A derivalt f (z) egy linearis lekepezes, ami egy n m-es matrixszal adhato meg, ha
a ket vektorterben, Rm -ben es Rn -ben, a bazisok rogztve vannak. Mivel Rm elemeit
(x1 , x2 , . . . , xm ) formaba rjuk, a bazis 1 = (1, 0, . . . , 0), 2 = (0, 1, 0, . . . , 0), . . ., m =
(0, 0, . . . , 0, 1). Tehat
m
X
(x1 , x2 , . . . , xm ) = xi i .
i=1
n
Hasonloan rhato le a termeszetes bazis R -ben.
Ha a matrixszorzas formalizmusat hasznaljuk, akkor a vektorokat oszlop- es nem
sorvektorkent kell rnunk. Peldaul a (2.1) definicioban szereplo T h nem mas, mint
n (t)
Mivel egy linearis R Rn lekepezest megad az 1 helyen felvett ertek, a derivaltat egy
vektornak tekintjuk.
3. pelda: Legyen p(x) egy polinom es A egy n-szer n-es matrix. A p(A) matrix A
hatvanyainak a megfelelo linearis kombinacioja. Ha p-t rogztjuk, akkor az
A 7 p(A)
(B + s(BX XB))N B N
Az osszeg es egyszeruen
B N 1 BX XBB N 1 = B N X XB N .
p(B)X Xp(B).
20 FEJEZET 2. DERIVALAS
A 7 A1
(B + tT )1 B 1 = (B + tT )1 (B (B + tT ))B 1 = t(B + tT )1 T B 1 ,
ezert
1
lim (B + tT )1 B 1 = B 1 T B 1 .
t0 t
keplet azt mutatja, hogy a parcialis derivaltat ugy szamoljuk, hogy csak zi -t tekintjuk
valtozonak, es aszerint derivaljuk az egyvaltozos fuggvenyt.
Ha g differencialhato, akkor a 1. tetel szerint parcialisan is differenciahato es az 1m-
es derivaltmatrix elemei a parcialis derivaltak:
es
|g(x1 , x2 ) g(x1 , a2 ) 1 g(a1 , a2 )(x1 a1 )| |x2 a2 |
Ezert
f (z0 + z) f (z0 )
lim
z0 z
letezik es ezert
f (z0 + w) f (z0 ) f (z0 + iw) f (z0 )
lim = lim .
w0 w w0 iw
Ez az
1
x u + ix v = (y u + iy v)
i
osszefuggest jelenti, ami egyszeruen
x u = y v, x v = y u. (2.7)
Bizonytas: Mivel
f2 (f1 (z +h)) = f2 f1 (z)+T1 h+o(khk) = f2 (f1 (z))+T2 (T1 h+o(khk))+o(T1h+o(khk))
khk-val osztva 0-hoz tart. Az elso tag igen, a masodik tagra a kovetkezo atalaktast
csinaljuk:
o(T1 h + o(khk)) o(T1 h + o(khk)) kT1 h + o(khk)k
=
khk kT1 h + o(khk)k khk
Itt az elso tenyezo 0-hoz tart, a masodik pedig korlatos.
(g)((t)) (t)
merolegesseget jelenti.
[a, b] := {a + (1 )b : 0 1} Rn
R3 R2 fuggveny. Lathato, hogy f (, 2/, 0) = (0, 0). Olyan (z) = (1 (z), 2 (z))
fuggvenyt keresunk, amelyre f ((z), z) = 0.
Derivalnunk kell a
2
g(x, y) = f (x, y, 0) = (x2 cos y 1 , ex sin x)
2.3. MASODRENDU DERIVALT 25
fuggvenyt. A derivalt:
11. pelda: Az inverz fuggveny esete az implicit fuggveny tetel specialis esete. Legyen
g : Rq Rq folytonosan differencialhato fuggveny a b pont egy kornyezeteben. Legyen
f : Rq Rq Rq , f (x, y) = x g(y). Ha a = g(b), akkor f (a, b) = 0 es alkalmazhato
az implicit fuggveny tetel. Az y 7 f (a, y) = g(b) g(y) fuggveny folytonosan
differencialhato. Ha g derivaltja b-ben invertalhato, akkor letezik a fuggveny g(b) egy
kornyezeteben. Ez nem mas, mint g inverze.
f (x1 ) f (x2 )
f [0] [x1 ] := f (x1 ), f [1] [x1 , x2 ] :=
x1 x2
es az n = 2, 3, . . . szamokra rekurzioval
Bizonytas: Legyen
(x) := f (x, b + h) f (x, b).
Ekkor
Mivel
(x) = 1 f (x, b + h) 1 f (x, b),
a Lagrange-fele kozepertek tetel szerint
(a + h) (a) = h 1 f (a + t, b + h) 1 f (a + t, b) ,
1 f (a + t, b + h) 1 f (a + t, b) =
= (1 f (a + t, b + h) 1 f (a, b)) (1 f (a + t, b) 1 f (a, b)) =
= 1 f (a, b)(t, h) + o(k(t, h)k) 1 f (a, b)(t, 0) + o(t) =
= t1 1 f (a, b) + h2 1 f (a, b) t1 1 f (a, b) + o(k(t, h)k) + o(t) =
2.3. MASODRENDU DERIVALT 27
egy belso szorzat, aminek pozitvnak kell lenni. Ez azt jelenti hogy az m m-es Hesse-
matrix 2 f pozitv szemidefinit.
Ha 2 f pozitv definit, akkor a fuggveny szigoruan konvex.
gorbe. Tehat a
g(t) = 28 60 cos t + 80 sin t
fuggveny szelsoertekeit keressuk. A g (t) = 0 egyenlet megoldasa /2 < t1 < es
3/2 < t2 < 2, amelyekre tan t1 = tan t2 = 4/3. Mivel g (t1 ) < 0 es g (t2 ) > 0,
t1 a maximum hely, t2 pedig a minimum hely. Tehat t1 = arctg(4/3) + es
t2 = arctg(4/3) + 2.
Ez akkor van, ha
1
H+ log D = I
valamilyen szamra, aminek olyannak kell leni, hogy Tr D = 1 teljesuljon. Igy
eH
D=
Tr eH
a minimumhely, amit Gibbs-allapotnak neveznek.
mivel a masodik tag a 12. peldaban 0. Ha a derivaltja t-ben nem 0, akkor g (t) > 0.
valamilyem R szamra.
f (x0 , y0 , z0 ) (t0 ).
g(x0 , y0 , z0 ) (t0 ).
0 =2x 2x
0 =2y 2y
0 =2z
0 =x+y+z1
0 =x2 + y 2 1
A megoldasok (x, y, z) = (1, 0, 0), (0, 1, 0), ( 2/2, 2/2, 1
2). Azelso ketto ab-
szolut minimumot ad es a masodik ketto maximumot. ( 2/2, 2/2, 1 + 2) az abszolut
maximum, a masik lokalis.
Az alkalmazott eljaras a Lagrange-fele multiplikator modszer.
32 FEJEZET 2. DERIVALAS
2.5. Feladatok
1. Hatarozzuk meg az
x2 + 3y
f (x, y) =
4x + 5y
fuggveny (1, 1) ponthoz tartozo erintoskjanak az egyenletet!
2. Hatarozzuk meg az f (x, y, z) = exp(x2 y 2 ) z fuggvenynek (1, 0, 1) pontban a
(4, 0, 3) iranyu derivaltjat!
3. Legyen A egy n n-es szimmetrikus matrix es f : Rn R,
hAx, xi
f (x) = .
hx, xi
Igazoljuk, hogy ha x sajatvektora A-nak, akkor f (x) = 0!
4. Hany pontban metszheti egymast ket konvex [0, 1] R fuggveny grafikonja?
5. Adjuk meg az n-edik derivaltjat az
ax + b
f (x) = (a, b, c, d, x R)
cx + d
fuggvenynek!
6. Legyen y Rn fix. Mi a derivaltja az x 7 kxk2 y, Rn Rn fuggvenynek?
7. A {(p1 , p2 , . . . , pn ) Rn : pi 0, i pi = 1} halmazon egy 0 < < 1 parameterrel
P
definialjuk a
1 X
H (p1 , p2 , . . . , pn ) = log pi (2.13)
1 i
D = {(x, y) : x2 + y 2 1}
tartomanyon!
Bizonytas: Mivel
X
fi ((t))i (t) = g((t))
i
t
az egyvaltozos Newton-Leibniz szabaly adja az alltast.
35
36 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
Megoldas:
1 2 1 2
2xz = , 2xz = (x z), = (x z),
y x y+3 z x z y+3 t
ezert van esely a primitv fuggveny letezesere.
Z
F (x0 , y0 , z0 ) = hf (x, y, z), dx dy dzi,
a = t0 < t1 < . . . < tn1 < tn = b, c = u0 < u1 < . . . < um1 < um = d
Tehat egy kettos integralt egyvaltozos integralokra is vissza lehet vezetni. A kettos in-
tegralt nem csak teglalapokra lehet definialni, hanem tartomanyokra is. Az egyszeruseg
38 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
Ez az integral additivitasa.
3. pelda: A skon a (0, 0), (1, 0), (1, 2) csucspontokkal adott T haromszog
surusegfuggvenyet az f (x, y) = x + y + 1 fuggveny adja meg. Szamoljuk ki en-
nek a tomegkozeppontjat.
A tomeg:
Z x=1 Z 2x Z x=1 y=2x
1 2
(x + y + 1) dy dx = xy + y + y dx =
x=0 y=0 x=0 2 y=0
1 1
4 7
Z
2
(4x + 2x) dx = x3 + x2 = .
0 3 0 3
3.2. INTEGRALOK A SIKON 39
1 (2i 1)R2
(iR/n)2 ((i 1)R/n)2 ) = .
m n2 m
Az integral kozelto osszeg kedvezobb, ha 2i1 helyett 2(i1)-et runk, ez elhanyagolhato
valtoztatas, ha n es m nagy.
X i 1 (j 1)2 2(i 1)R2
(j 1)2 i 1
f R cos , R sin =
i,j
n m n m n2 m
X 2 X i 1 (j 1)2 i 1
(j 1)2 (i 1)R R
= f R cos , R sin .
j
m i
n m n m n n
Ha n , akkor a limesz
X 2 Z R (j 1)2 (j 1)2
f r cos , r sin r dr
j
m 0 m m
40 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
es most m az
Z 2 Z R ZZ
f (r cos , r sin )r dr d = f (x, y) dxdy
0 0 T
Mivel
Z 2 Z Z ZZ
x2 x2 y 2
e dx = e dx e dy = exp(x2 y 2 ) dxdy = ,
R R R R2
eljutottunk a Gauss-integralhoz:
Z
2
ex dx = .
R
ahol J(u, v) a
1 g 2 g
1 h 2 h
Jacobi-matrix determinansanak abszolut erteke.
3.2. INTEGRALOK A SIKON 41
dxdy = r drd
A kepleteknek akkor is van ertelme, ha a gorbe folytonos, de csak veges sok pont
kivetelevel folytonosan differencialhato. Az ilyen gorbeket szakaszonkent folytonosan
differencialhatonak mondjuk. A tipikus es fontos pelda a szakaszonkent linearis gorbe.
A kovetkezo tetel a Newton-Leibniz-formulanak egy analogonja.
Bizonytas: A ket formula kozul eleg az egyiket igazolni, ha x-et es y-t megcsereljuk,
akkor a gorbe iranytasa megvaltozik, es ezert az elso formula a masodikba megy at.
Tehat eleg az elsovel foglalkozni.
A gorbet kozelthetjuk szakaszonkent linearis gorbevel. A kozeltes a balodali gorbe-
menti integral kozelteset es a jobboldali teruleti integral kozelteset is biztostja. Ezert
elegendo az ilyen gorbe esetet igazolni.
Feltetelezzuk, hogy A egy sokszog. Ez feloszthato haromszogekre. Megmutatjuk,
hogy ha a bizonytando keplet haromszogekre igaz, akkor sokszogre is. Az egyszeruseg
3.2. INTEGRALOK A SIKON 43
egyenlet egyik oldala sem valtozik, tehat feltehetjuk, hogy h(0) = 0, azaz
h(P + Q) = a + b
az osszefugges. A Jacobi-matrix
x x x
r cos sin r cos sin r cos cos
(x, y, z) y y y
= r = sin sin
r cos sin r sin cos .
(r, , ) z z z cos 0 r sin
r
2
A determinans r sin , ezert
dx dy dy = r 2 sin dr d d. (3.9)
kettos integral kozelto osszegehez jutunk. Ezert az integral adja meg a felulet felszinet.
Az u es v vektorokra kuvk kiszamolasa nem kenyelmes a vektorialis szorzat formulaja
segitsegevel. Ezert neha erdemes az
ku vk2 = kuk2 kvk2 hu, vi2 (3.12)
formulat hasznalni. (Ennek tovabbi elonye, hogy magasabb dimenzioban is megadja az
u es v vektorok altal meghatarozott paralelogramma teruletet.)
46 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
ahol
x1 = xU1 + yV1 + (1 x y)W1.
g limearitasa miatt kx g y gk konstans, tehat a sulypont
ZZ
xU1 + yV1 + (1 x y)W1 dx dy.
A
8. pelda: Szamoljuk ki a
g(, v) = (cos v sin , sin + v cos , + v), (0 2, 0 v 1)
felulet felszinet!
Megoldas:
k1 gk2 = ( sin v cos )2 + (cos v sin )2 + 1 = 2 + v 2
k2 gk2 = ( sin )2 + (cos )2 + 1 = 2
h1 g, 2 f i = sin2 + v cos sin + cos2 v cos sin + 1 = 2.
Ezert
k1 g 2 gk2 = k1 gk2 k3 gk2 h1 g, 2gi2 = (2 + v 2 )2 4 = 2v 2 .
A felszin
Z v=1 Z =2 Z v=1 Z =2
k1 g 2 gk d dv = 2v d dv = 2.
v=0 =0 v=0 =0
3.3. INTEGRALOK HAROM DIMENZIOBAN 47
Megoldas: A feluletet a
1 g = (1, h (x) cos , h (x) sin ), 2 g = (0, h(x) sin , h(x) cos ),
es a felszin
Z 2 Z b p Z b p
f (x) 1+ h (x)2 dx d = 2 f (x) 1 + h (x)2 dx .
0 a a
mivel
hf, nik1 g 2 gk = hf, 1 g 2 gi .
48 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
vektorerteku: ZZ ZZ ZZ
f1 dF, f2 dF, f3 dF .
A A A
ezert ZZ
hn dF = ts1 n .
H
3.3. INTEGRALOK HAROM DIMENZIOBAN 49
Mivel
div f := 1 f1 + 2 f2 + 3 f3 ,
50 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
ahol
rot f := (2 f3 3 f2 , 3 f1 1 f3 , 1 f2 2 f1 )
Bizonytas: Mivel
f n = (f3 n2 f2 n3 , f1 n3 f3 n1 , f2 n1 f1 n2 ),
10. pelda: Legyen G az origo kozeppontu 2 sugaru gomb, amelynek felulete kifele van
iranytva es legyen f (x, y, z) = (x 2z, 2x + y, x y + z). Kiszamoljuk a
ZZ
hf, ni dF
G
fluxusintegralt.
A Gauss-Oszrogradszkij tetelt hasznalhatjuk. Eszerint a fluxusintegral
ZZZ
div f dxdydz
a G altal hatarolt tartomanyon, ami egy 2 sugaru gomb. Mivel div f = 3, az integral a
gomb terfogatanak haromszorosa, 32.
3.3. INTEGRALOK HAROM DIMENZIOBAN 51
2 h ih i h ih sin i
= (cos ) (cos ) (cos )
x2 r r r r
h sin ih i h sin ih sin i
(cos ) + =
r r r r
2 h 1 1 2 i
= (cos2 ) 2 (cos sin ) 2 +
r r r r
sin h 2 i sin h 2 i
sin + cos + 2 cos + sin 2 =
r r r r
2 2 2
2 cos sin 2 cos sin sin 2
= (cos2 ) 2 + +
r r2 r r r 2 2
52 FEJEZET 3. INTEGRALOK A SIKON ES A TERBEN
keplettek ertelmezzuk.
11. tetel: (Elso Green-formula)
ZZZ ZZZ ZZ
f g dx dy dz + hf, gi dx dy dz = f hg, ni dF. (3.16)
K K A
Bizonytas:
f g = (f 1 g, f 2 g, f 3 g)
vektorerteku fuggveny,
div (f g) = hf, gi + f g.
A ket oldalt megcserelve integralassal az alltashoz jutunk. Az
ZZZ
div (f g) dx dy dz
K
3.4. Feladatok
1. Mekkora a felszine az x2 + y 2 x = 0 paraboloid azon reszenek, amit a z = 4 sk
vag le belole?
2. Legyen A egy n n-es valos elemu matrix. Milyen feltetel mellett van az F : Rn
Rn , x 7 Ax fuggvenynek primitv fuggvenye es mi az?
(0, 0, 0), (0, 0, 1), (0, 1, 0), (1, 0, 0), )0, 1, 1), (1, 0, 1), (1, 1, 0), (1, 1, 1)
7. Az xy-skon a (0, 0), (1, 0), (1, 2) csucspontokkal adott haromszog tomegsurusege
f (x, y) = x + y + 1. Szamoljuk ki a tomegkozeppontjat.
xx f (x, y) + yy f (x, y) = 0 ?
feluleti integralt.
Mertek es integral
(i) Ha A1 , A2 A, akkor A1 \ A2 A.
55
56 FEJEZET 4. MERTEK ES INTEGRAL
Definialni fogjuk merheto terek szorzatat. Legyen (X1 , A1 ) es (X2 , A2) merheto terek.
Ha A1 A1 A2 A2 , akkor az A1 A2 X1 X2 halmazt teglanak nevezzuk.
Legyen B0 X1 X2 azon reszhalmazainak csaladja, amelyek eloallnak veges sok paronkent
diszjunkt tegla egyestesekent.
1. tetel: B0 Boole-algebra.
4.2. Mertekter
Legyen A az X alaphamaz reszhalmazaibol allo gyuru. Ha a : A R+ {+} olyan
fuggveny, amelyre X
(i Ai ) = (Ai ) (4.1)
i
teljesul paronkent diszjunkt Ai halmazok megszamlalhato csaladjara, akkor -t
merteknek nevezzuk. A (4.1) tulajdonsagot -additivitasnak nevezzuk.
Ha (X, A) merheto ter es mertek A-n, akkor az (X, A, ) harmas neve mertekter.
A mertekter -veges, ha leteznek olyan Ai A halmazok (i N), hogy X = i Ai es
(Ai ) veges.
58 FEJEZET 4. MERTEK ES INTEGRAL
(n An ) = lim (An ).
n
(n An ) = lim (An ).
n
(iii) Ha A1 , A2 , . . . A, akkor
X
(n An ) (An ).
n=1
(E) = (E A) + (E Ac ).
(E) = (E A2 ) + (E Ac2 )
(E A2 ) = (E A2 A1 ) + (E A2 Ac1 )
4.3. KONVERGENCIAK 59
Ha a szogletes zarojelben levo harom tagu osszegrol megmutatjuk, hogy (E (A1 A2 )),
akkor (4.2) kovetkezik. Ezert A1 A2 B. Ha A1 es A2 diszjunktak is, akkor (A1 A2 ) =
(A1 ) + (A2 ).
Amit eddig belattunk A1 es A2 merheto halmazokra, azt indukcioval be lehet latni
A1 , A2 , . . . , An merheto halmazokra. Ezutan egy n okoskodasra van meg szukseg,
amit nem reszletezunk.
4.3. Konvergenciak
Legyen (X, A, ) egy mertekter es fn merheto fuggvenyek egy sorozata. Azt mondjuk,
hogy fn f -majdnem mindenutt, ha van egy olyan A merheto halmaz, hogy x A
eseten fn (x) f (x) es (X \ A) = 0. Jeloles: fn f -m.m.
60 FEJEZET 4. MERTEK ES INTEGRAL
10. tetel: (Jegorov) Legyen (X, A, ) egy veges mertekter es fn merheto fuggvenyek
egy sorozata. Ekkor fn f -m.m. csakkor, ha minden > 0-ra letezik egy K A
halmaz, hogy ezen fn f egyenletesen es (X \ K ) < .
Bizonytas: Legyen
[
An,q := {x X : |fn (x) f (x)| > 1/q}, Bm,q := An,q ,
nm
Ekkor X
(X \ K ) (Bmk ,k ) .
k
Masreszt x K eseten x
/ Bmk ,k es x
/ An,k ha n mk . Ez azt jelenti, hogy
1
|fn (x) f (x)|
k
ha n mk . Tehat a K halmazon a konvergencia egyenletes.
Masik irany: Valasszunk egy (k) 0 sorozatot. (k)-hoz van egy K(k) halmaz,
hogy ezen a konvergencia egyenletes es
Legyen (X, A, ) egy mertekter es fn merheto fuggvenyek egy sorozata. Azt mondjuk,
hogy fn f mertekben, ha minden > 0-ra
teljesul.
4.3. KONVERGENCIAK 61
akkor null merteku halmazt alkotnak azok az x X pontok, amelyek vegtelen sok An
halmazban benne vannak.
P
Bizonytas: Legyen Bn := mn Am . Ez egy fogyo sorozat es (Bn ) mn (Am ) a
-szubadditvitas szerint. Tehat (Bn ) 0 es ezert
(n Bn ) = 0.
11. tetel: Legyen (X, A, ) egy teljes mertekter es fn merheto fuggvenyek egy sorozata.
(ii) Ha fn f mertekben, akkor van olyan fk(n) reszsorozat, hogy fk(n) f -m.m.
Ekkor Kn fogyo sorozat, (Kn ) . Mivel (X) veges, a Kn -ek metszete nem
nullmerteku. Ha x benne van a metszetben, akkor |fk(n) (x) f (x)| > minden n-re,
ami ellentmondas.
(ii): Valasszunk egy k(n) szamsorozatot, hogy
halmazok mertekenek osszege veges, ezert nulla merteku halmaztol eltekintve egy x X
pont csak veges sok An halmazban van benne. Ez azt jelenti, hogy fk(n) f -m.m.
62 FEJEZET 4. MERTEK ES INTEGRAL
alaku, ahol {H1 , H2 , . . . , Hn } az X alaphalmaz egy veges particioja. Ket veges merheto
particio kozos finomtasa is egy veges merheto particio. Ezert lepcsos fuggvenyek linearis
kombinacioja es szorzata is az.
12. tetel: Ha g : X R egy korlatos merheto fuggveny, akkor van lepcsos fuggve-
nyeknek egy olyan fn sorozata, hogy fn g egyenletesen.
ahol 0-szor az 0.
4.5. Integral
Ha a g : X R fuggveny veges tartoju, azaz ({x X : f (x) 6= 0}) veges, es
g korlatos, akkor egyenletesen kozelthetjuk integralhato lepcsos fuggvenyekkel, es azok
integraljanak a limesze lesz g fuggveny I(g) integralja. Egy altalanos f : X R merheto
fuggvenyt levagassal ilyen g fuggvenyekkel fogjuk kozelteni, hogy ertelmezhessuk az
integralt.
Veges tartoju korlatos fuggvenyek integralja is rendelkezik a 13. Tetel tulaj-
donsagaival.
Feltetelezzuk, hogy az (X, A, ) mertekter -veges, azaz vannak olyan A1 A2 . . .
merheto halmazok, hogy (An ) < es X = n An . Legyen a n : R R fuggveny gy
ertelmezve:
t ha n t n,
(
n (t) := n ha t > n,
n ha t < n.
Az L0 (X, A) teren ertelmezzuk a Tn levagasi operatorokat:
Tn f := (n f )1An
14. tetel: R(Fatou-Beppo Levi) Legyen fn integralhato fuggvenyek olyan novo soro-
zata, hogy fn d C R, es legyen limn fn (x) = f (x). Ekkor f -m.m. veges,
integralhato es kf fn k1 0.
Tehat Z
|fn f |d 3
X
ha n eleg nagy.
f(tn ) f (t0 )
Z itn x
e eit0 x
= f (x) dx =
tnZ t0 tn t0
cos(tn x) cos(t0 x) sin(tn x) sin(t0 x)
Z
= f (x) dx + i f (x) dx
tn t0 tn t0
Mindket integral hatarterteket kell megneznunk, az egyszeruseg kedveert az elsot
vizsgaljuk reszletesen a Lagrange-fele kozepertek tetel felhasznalasaval:
cos(tn x) cos(t0 x)
Z Z
f (x) dx = xf (x) sin(un x) dx,
tn t0
f(t)
Z
=i eitx xf (x) dx,
t
azaz egyszeruen be lehet derivalni az integraljel moge.
4.5. INTEGRAL 67
Az elozo pelda egy altalanos tetel specialis esete. A bizonytas a fenti gondolatmenet-
hez hasonlo, a Lagrange-fele kozepertektetelen alapul.
16. tetel: Legyen (X, A, ) egy mertekter, (a, b) R egy nylt intervallum es k : X
(a, b) R. Tetelezzuk fel a kovetkezoket:
Z
k(x, y0 ) d(x).
X y
Z
X
|f (x)| dx < +,
i=1 Ai
akkor Z Z
X
f (x) dx = f (x) dx
i=1 Ai A
A Riemann-integral eseten a
Z Z T Z (n+1)
sin x sin x X sin x
dx = lim dx = dx
0 x T 0 x n=0 n
x
es ezert a
sin x
Z
dx
0 x
Lebesgue-integral nem letezik.
egy pozitv mertek. Az kell, hogy azonosan 0. Tetelezzuk fel, hogy nem. Ekkor
alkalmazhato ra az elozo lemma. Az ottani
R A halmazzal es > 0-val definialva a
g := f + 1A fuggvenyt g K teljesul, de g d > t, ami ellentmondas.
11. pelda: A 8. pelda folytatasakent tegyuk fel, hogy Rk normalizalt merteke abszolut
folytonos a Lebesgue-mertekre. Ekkor
Z
(H) = p(t1 , t1 , . . . , tk ) dt1 . . . dtk
H
Ekkor mertek A-n es abszolut folytonos 0 -ra. Ezert van olyam A-ra merheto EA (f )
fuggveny, hogy Z Z
f (x) d(x) = EA (f )(x) d(x)
A A
minden A A halmazra. Ez f felteteles varhato erteke.
70 FEJEZET 4. MERTEK ES INTEGRAL
EA (f g) = EA (f )g. (4.6)
4.7. Szorzatmertek
Legyen (X1 , A1 , 1 ) es (X2 , A2, 2 ) veges mertekterek. Ezek szorzata az X1 X2 alap-
halmaz A1 A2 -algebrajan ertelmezet olyan mertek, amire igaz, hogy
is integralhato es
Z Z Z
f (x1 , x2 ) d(x1 , x2 ) = f (x1 , x2 ) d2 (x2 ) d1 (x1 ) =
Z Z
= f (x1 , x2 ) d1 (x1 ) d2 (x2 )
4.8. Lp-terek
5. lemma: Ha 1 < p, q < , p1 + q 1 = 1 es a, b 0, akkor
ap bq
ab + .
p q
c1 , c2 , . . . , cn 0 szamokra.
Bizonytas: Legyen
" n #1/p " n #1/q
X X
N := |xi |p ci es M := |yi |q ci .
i=1 i=1
c1 , c2 , . . . , cn 0 szamokra.
Pn 1/q
ugyanis (p 1)q = p. Elosztva mindket oldalt a [ i=1 (|xi | + |yi |)p ci ] kifejezessel, a
kovetkezo egyenlotlenseget kapjuk:
n
" n #1/p " n #1/p
hX i1/p X X
p p p
(|xi | + |yi |) ci |xi | ci + |yi | ci
i=1 i=1 i=1
a Minkowski-egyenlotlenseg kovetkezik.
(Ha derivalassal igazolnank a konvexitast, akkor meg kene gondolno, hogy be lehet
differencialni az integral moge.)
4.9. Feladatok
1. Igazolja, hogy ha az A es B halmazok benne vannak egy gyuruben, akkor a met-
szetuk is.
7. Igazoljuk, hogy Z Z
|f (x)| d(x) = f (x) d(x) <
Lp (X, B, ) Lr (X, B, ),
1 , ha x = p es p, q relatv prmek,
f (x) = q q
0, egyebkent
22. Legyen f L1 (R) olyan fuggveny, hogy x2 f (x) L1 (R). Igazoljuk, hogy
Z
f(t) = eitx f (x) dx
R
ketszer differencialhato.
24. Ha H R Borel-halmaz, akkor legyen (H) a H-ban levo racionalis szamok szama!
(Tehat (H) = +, ha H-ban vegtelen sok racionalis szam van.) Igaz-e, hogy
-veges mertek?
5. fejezet
H1 int H2 H2 int H3 . . .
es n Hn = X.
veges.
1. tetel: A lokalisan kompakt ter minden nylt fedesenek van lokalisan veges alarendelt
nylt fedese.
77
78 FEJEZET 5. MERTEK TOPOLOGIKUS TEREN
(i) 0 fn 1,
(ii) fn -ek kompakt tartojuak,
(iii) #{n N : supp fn K nem ures} veges minden kompakt K halmazra.
P
(iv) n fn (x) = 1.
Legyen X egy lokalisan kompakt ter. CK (X)-szel fogjuk jelolni a kompakt tartoju
folytonos fuggvenyek vektorteret. Legyen Borel-mertek X-en es tetelezzuk fel, hogy
minden kompakt halmaz veges merteku. (Az ilyen merteket lokalisan vegesnek is mond-
juk.) CK (X) elemei integralhatok es
Z
I : f 7 f d
nylt G halmazokra.
Ha K kompakt, akkor a 2. Lemma Gn sorozatat vesszuk. Ekkor G Gn monoton
fogyoan tart G K-hoz. Mivel G Gn nylt, az elozoek szerint
(G Gn ) = (G Gn ) (G K) = (G K).
(G F )c = Gc F c
Es gy tovabb.
Az A0 Boole-algebran a es mertekek megegyeznek, gy a 9. Lemma szerint
a generalt -algebran is. Termeszetesen a GF-halmazok altal generalt -algebra a
Borel-halmazokbol all.
m
X m
X
X
I(f ) = I(fn ) 0 (Gn ) 0 (Gn )
n=1 n=1 n=1
es (i) kovetkezik.
(ii) bizonytasahoz az
m
X
0 (G) 0 (Gn ).
n=1
A kovetkezo lepes az
0 (K) := inf{0 (G) : K G}
definicio kompakt K halmazokra.
4. lemma: 0 (K)-nak megvannak a kovetkezo tulajdonsagai.
B := {A X : (A) = (A)}.
(i) A B akkor es csak akkor, ha > 0-hoz van olyan kompakt K X es nylt
G X, hogy K A G es 0 (G) 0 (K).
(ii) Minden kompakt halmaz B-ben van.
(iii) Minden nylt halmaz B-ben van.
(Tehat n An B.)
ami ekvivalens az Z
I(f ) f d (f C(X)) (5.2)
Ak := f 1 ([k, (k + 1)))
(n)
A Gk halmazok egy nylt fedest alkotnak. Alkalmazzuk erre az egysegosztasi tetelt:
P (n)
Olyan k fuggvenyeket kapunk, hogy k k = 1 es supp k Gk . Ekkor az fk := f k
fuggvenyekre a X
f= fk es fk (k + 1)k .
k
(n)
tulajdonsagok teljesulnek. Mivel I(k ) (Gk ), felso becslest kapunk I(f )-re:
(n)
X X X X
I(f ) = I(fk ) (k + 1)I(k ) (k + 1)(Gk ) + (k + 1)(Ak )
k k k k
Ezert Z Z
X
I(f ) f d + 1 + (Ak ) = f d + (1 + (X)).
k
Legyen X egy lokalisan kompakt ter es egy mertek a B -algebran, amely tartal-
mazza a Borel-halmazokat. Azt mondjuk, hogy regularis ha minden A B halmazhoz
es > 0 szamhoz van egy kompakt K A halmaz es egy G A nylt halmaz, hogy
(G \ K) < . A Radon-Riesz tetelben megjelent mertek regularis.
kf k := sup{|f (x)| : x X}
kk := sup{|(f )| : kf k 1}.
kf k f (x) kf k
kf k(1) (f ) kf k(1)
es ezert kk (1). Valojaban egyenloseg van. Tehat egy pozitv lekepezes automati-
kusan korlatos ( = folytonos).
(i) = + ,
(ii) kk = k+ k + k k.
Eloszor megmutatjuk, hogy H(f1 )+H(f2) = H(f1 +f2 ). A H(f1 )+H(f2) H(f1 +f2 )
tartalmazas nyilvanvalo. A fordtott tartalmazas belatasahoz legyen u H(f1 + f2 ). Ha
1
v := min(u, f1 ) = (u + f1 |u f1 |),
2
akkor v H(f1 ). Termeszetesen u f1 f2 es
1
u v = (u f1 + |u f1 |) f2 .
2
Mivel u v 0, latjuk, hogy u v H(f2 ), ami azt mutatja, hogy u H(f1 ) + H(f2).
Tehat H(f1 ) + H(f2 ) = H(f1 + f2 )-t megmutattuk. Ennek kovetkezmenye, hogy
Nem nehez megmutatni, hogy (5.4) miatt + (g1 )+ (g2 ) nem fugg g1 es g2 valasztasatol.
+ linearitasa (5.4) es (5.5) kovetkezmenye, es + pozitivitasa benne van a konst-
rukcioban.
Legyen f 0 es G(f ) := {v C(X) : f v 0}. Ekkor u 7 u f bijekciot ad
H(f ) es G(f ) kozott. Ezert
(f ) = + (f ) (f ) = sup{(u) (f ) : u H(f )} =
= sup{(v) : v G(f )} ,
k+ k = + (1) es k k = (1) .
Mivel 1 un + vn 1,
:= 1 + pozitv funkcional es
1 = + + es 2 = + .
Ebbol
k1 k = 1 (1) = + (1) + (1) es k2 k = 2 (1) = (1) + (1).
5.2. ELOJELES MERTEKEK 87
(i) Van egy olyan C > 0 szam, hogy paronkent diszjunkt merheto H1 , H2 , . . . , Hn
halmazokra X
|(Hi )| C.
i
Az (i) kovetelmeny biztostja, hogy (ii) baloldala abszolut konvergens. Egy elojeles
mertek szerinti integral hasonloan eptheto fel, mint a pozitv mertek szerinti.
6. tetel: Legyen XR kompakt ter es R korlatos linearis funkcional C(X)-en. Ha =
1 2 es 1 (f ) = f d1 , 2 (f ) = f d2 1 es 2 mertekekkel, akkor a kovetkezo ket
tulajdonsag ekvivalens
(i) kk = k1 k + k2 k,
(ii) letezik olyan A X Borel-halmaz, amelyre 1 (A) = 0 es 2 (X \ A) = 0.
Tehat kfn+ k 0 es fn+ -nak van olyan reszsorozata, amely 2 -m.m. tart a 0-hoz. (k k
itt a 2 -re vonatkozo L1 -normat jelenti.) Az egyszeruseg kedveert nem vezetunk be uj
jelolest a reszsorozatra, hanem feltesszuk, hogy fn+ 0 2 -m.m. Ugyanakkor k1fn+ k =
(1fn+ ) d1 k1 kk1 k = 0, es esetleg ujabb reszsorozatot kivalasztva, oda jutunk,
R
hogy fn+ 1 1 -m.m. (Most viszont k k a 1 -re vonatkozo L1 -normat jelenti.) Legyen
A = {x X : lim fn+ (x) = 1} .
Ekkor
k1 1A kL1 (1 ) = 0 es k1A kL1 (2 ) = 0 ,
amibol adodik, hogy 1 (X \ A) = 0 es 2 (A) = 0.
(ii) (i): A felteves szerint van olyan A Borel-halmaz, amelyre 1 (X \ A) = 0 es
2 (A) = 0. Legyen f = 1A 1X\A . Ekkor
Z Z
(f ) = (1A 1X\A ) d1 (1A 1X\A ) d2 = 1 (X) + 2 (X) = k1 k + k2 k .
Ekkor
Z Z Z Z
(g) = g d1 g d2 f d1 f d2 =
= k1 k + k2 k 2 .
(ii) alapjan azt is mondhatjuk, hogy E : B B(H) POVM akkor es csak akkor, ha
minden x H vektorra x (B) := hx, E(B)xi egy veges mertek a x (X) = kxk2 tulaj-
donsaggal. Termeszetesen
komplex erteku mertek es x,y komplex bilinaris (x, y)-ban, azaz konjugalt linearis x-ben
es linearis y-ban.
Legyen f : X R korlatos merheto fuggveny. Ekkor
Z
F (x, y) := f () dx,y ()
X
jol definialt komplex bilinaris funkcional es ha C > 0 felso korlatja |f |-nek, akkor
|F (x, x)| Ckxk2 . Ezert egyertelmuen letezik egy A B(H) operator, amire
Mivel f -et valos fuggvenynek vettuk, hx, Axi valos minden x H vektorra, es ezert A
onadjungalt operator.
R
Az f 7 X f () dE() lekepezes linearis, ami nem meglepo, viszont lehet multipli-
katv is.
7. tetel: A korlatos merheto f : X R fuggvenyeken ertelmezett
Z
f 7 f () dE()
X
0 = P1 P2 P1 = (P1 P2 )(P1 P2 ) ,
5.3. OPERATOR ERTEKU MERTEKEK 91
ezert P1 P2 = 0.
A multiplikativitast eleg megmutatni lepcsos fuggvenyekre. Legyen B1 , B2 , . . . , Bn az
X egy particioja, X X
f := ci 1Bi es g := di 1Bi .
i i
Ekkor Z X Z X
f () dE() = ci E(Bi ) es g() dE() = di E(Bi ).
i i
8. tetel: (Spektral tetel) Legyen A B(H) onadjungalt operator. Ekkor (A) spekt-
rumon van egy olyan projekcio erteku E POVM, hogy
Z
A = dE().
5.4. Haar-mertek
Egy G halmazon a csoportstruktura bizonyos muveletek megadasat jelenti. A cso-
portszorzas egy olyan G G G, (g, h) 7 g h lekepezes, amely asszociatv:
(g1 g2 ) g3 = g1 (g2 g3 ). Az e G egysegelem az e g = g e = g tulaj-
donsaggal rendelkezik, g G tetszoleges. A csoportinverz egy G G, g 7 g 1
lekepezes, amely a g g 1 = g 1 g = e axiomanak tesz eleget. Ha a G halmazon a
fentieknek megfelelo szorzas es inverz muveletek vannak megadva, es ki van tuntetve egy
e G egysegelem, akkor G-t csoportnak mondjuk.
Topologikus csoport azt jelenti, hogy egy olyan topologia van megadva, amire a szorzas
es az inverz folytonos lekepezesek.
2. pelda: A valos szamok R halmazan legyen t s := t + s, t1 := t es e := 0. Igy
csoportot kapunk, amit a valos szamok additv csoportjanak nevezunk. Ez a csoport
kommutatv, ugyanis t s = s t barmilyen s, t R eseten. A szokasos topologiaval
R topologikus csoport lesz.
4. pelda: GL(2, R) jelenti a 2 2-es nem 0 determinansu valos elemu matrixok cso-
portjat, amiben a csoportszorzas a matrixszorzas, a csoportinverz az inverzmatrix
kepzese es
1 0
e := .
0 1
(Tudnunk kell, hogy a det(AB) = (det A) (det B) es det(A1 ) = 1/ det A, tovabba A
pontosan akkor invertalhato, ha det A 6= 0.) Ez a csoport mar nem kommutatv.
5. pelda: Legyen G a pozitv valos szamok csoportja a szorzasra nezve. Meg akarjuk
hatarozni a Haar-merteket, es feltetelezzuk, hogy letezik olyan p : R+ R+ fuggveny,
amelyre Z
(H) = p(x) dx ,
H
vagy ekvivalens modon
Z Z
f (x) d(x) = f (x)p(x) dx
R+ 0
es helyettestessel integralva
Z Z
f (x)p(x) dx = f (x)p(yx)y dx ,
aminek fenn kell allnia minden y > 0 szamra es integralhato f fuggvenyre. Ez feltetlenul
teljesul, ha
p(x) = p(yx)y .
A kapott fuggvenyegyenletet kielegti a p(x) = x1 fuggveny. Ez a surusegfuggveny
hatarozza tehat meg a Haar-merteket.
alakban. Tehat az Z Z
f (A)p(A) dA = f (BA)p(A) dA
Ha
a b ax + bz ay + bw
B= , akkor A := BA = ,
c d cx + dz cy + dw
es a Jacobi-matrix
a 0 b 0
A 0 a 0 b
= B I2 .
=
A c 0 d 0
0 c 0 d
(A tenzorszorzatos rasmodra nezve lasd [6] 1. fejezetet.) Ezert
A
:= det A = 1 1
A
= .
A | det(B I2 )| (det B)2
akkor
1 1 w y ax ay + bw
A = es BA = .
xw 0 x 0 dw
Ezek a formulak mutatjak, hogy G valoban csoport.
5.4. HAAR-MERTEK 97
alakban. A balinvariancia az
Z Z
f (A)p(A) dA = f (BA)p(A) dA
Ugy latszik, hogy p nem fugg az (1, 2) elemtol. Konnyu ellenorizni, hogy
1
p(A) =
x2 |w|
a megoldas.
A jobbinvariancia az
Z Z
f (A)q(A) dA = f (AB)q(A) dA
es
(H(g1g2 )1 ) = (Hg21g11 ) = (g1 )(Hg21) = (g1 )(g2 )(H),
arra a kovetkeztetesre jutunk, hogy
5.5. Feladatok
1. Legyen X egy metrikus ter. Igazoljuk, hogy a legszukebb -algebra, amelyre min-
den folytonos X R fuggveny merheto az a Borel-halmazok -algebraja.
f (2) ha f paratlan,
(f ) = R 2
2
f (x) dx ha f paros.
Fourier-transzformacio
n
!1/2
X
d(x, y) = (xi yi )2 .
i=1
101
102 FEJEZET 6. FOURIER-TRANSZFORMACIO
(y) = eiy
minden valos y-ra. R karakterei valos szamokkal vannak parameterezve, ezert R dualisa
onmaga.
Az egesz szamok Z additv csoportjanak karaktereit konnyu latni. (1) = z T,
akkor
(n) = z n .
Igy Z = T.
Legyen : T T egy karakter. A v : R T, t 7 eit lekepezes csoport-
homomorfizmus, ezert v is karakter:
(eit ) = eitx
alakuak, tehat Rn = Rn .
G kommutatv csoport, de egyelore nem topologikus. A konvergencia legyen a ka-
rakterek egyenletes konvergenciaja G minden kompakt reszhalmazan. Nem bizonytjuk,
hogy gy G is lokalisan kompakt lesz.
eitn x eitx
6.2. Konvolucio
G egy lokalisan kompakt (metrizalhato) topologikus csoport, M 1 (G) az elojeles mertekek
normalt tere. Van egy termeszetes lekepezes G-bol M 1 (G)-be, g G-hez rendeljuk g -t, a
g pontra koncentralt Dirac-merteket. A csoportszorzast ki akarjuk terjeszteni M 1 (G)-re.
Legyen g h := g+h , ha g, h G. Ezt nevezzukPkonvolucionak. P A bilinearitas
alapjan diszkret mertekekre kiterjeszthetjuk. Ha = i ci gi es = j dj hj , akkor
X
:= ci dj gi +hj .
i,j
Ez egy korlatos linearis funkcional, amely egy elojeles mertek szerinti integral, ezt a
merteket nevezuk a konvolucionak:
Z Z Z
f (z) d( )(z) = f (x + y) d(x)d(y).
G G G
Tehat a f g konvolucio-mertek a
Z
f (x y)g(y) dy (6.1)
G
Jeloljuk D(Rn )-nel az Rn -en ertelmezett (komplex, esetleg valos erteku) vegtelen sok-
szor differencialhato kompakt tartoju fuggvenyek halmazat. D(Rn ) egy linearis ter, a
benne levo fuggvenyek integralhatok es differencialhatok, s mi tobb, minden parcialis
derivaltjuk is a terben van. D(Rn ) suru L2 (Rn )-ben, ez is kiderul a kovetkezo peldaban.
3. pelda: Ha f es g komplex erteku fuggvenyek Rn -en, akkor az f g konvoluciojukat
az Z
f g(x) = f (x y)g(y) dy
Ennek jelentosege akkor latszik szamunkra, ha j-t D-beli fuggvenynek valasztjuk, peldaul
( 1
C exp , ha kxk < 1,
j(x) = 1 kxk2 (6.4)
0, kulonben.
6.3. Fourier-transzformacio
Legyen M 1 (G) elojeles mertek. Fourier-transzformaltja egy fuggveny G-n:
Z
() := (g) d(g) ( G).
G
[
= .
akkor Z
f() := (g)f (g) dg ( G).
G
106 FEJEZET 6. FOURIER-TRANSZFORMACIO
(g f )(h) = f (h g) (h G).
kf kp = kg f kp (1 p ).
g g = g+g .
[
(
g f )() = (g)f ().
f(t) f (t )
Z itx
e eit x
= f (x) dx .
t t t t
6.3. FOURIER-TRANSZFORMACIO 107
A jeloles:
x := x1 1 x2 2 . . . xnn , := (1 )1 (2 )2 . . . (n )n , || := 1 + 2 + . . . + n .
2
5. pelda: Kiszamoljuk az f (x) = ex fuggveny Fourier-transzformaltjat:
Z " 2 #
2
it t
f (t) = exp x dx =
2 4
Z r
t2 /4 u2 t2 /4
= e e du = e .
Itt felhasznaltuk a valosznuseg-szamtasbol is jol ismert
(x z)2
Z
e 2 2 dx = 2 2 (6.8)
akkor n/2 2 /4
g (t) = ektk (t Rn ) . (6.10)
108 FEJEZET 6. FOURIER-TRANSZFORMACIO
eitx
F (z) :=
z 2 + a2
fuggvenyt, ahol a > 0 valos szam. Ennek ket szingularis pontja van, ia. Mivel ezek a
nevezonek egy multiplicitasu gyokei, a szingulartasok elso rendu polusok.
Ha R > 0 eleg nagy es (R) a 0 kozeppontu R sugaru felkor a valos tengely alatt,
akkor a reziduum tetel szerint
Z Z
F (z) dz + F (z) dz = 2i Rez(F, ia),
[R,R] (R)
Igy
f(t) = ea|t|
a
a vegeredmeny.
A tetel szerint
1
Z
f
7 ei(t,x) f (x) dx (6.11)
(2)n/2
L2 -normat tarto linearis lekepezas, ami kiterjesztheto egy F : L2 (Rn ) L2 (Rn ) uniter
operatorra. Ezt Fourier-Plancherel transzformacionak is szokas nevezni.
A Fourier-transzformacio az S(R) Schwartz-teret onmagaba viszi, lasd a 8 feladatot.
Megkerdezheto, hogy a Fourier-transzformacionak mint
(S(R), k kp ) (S(R) , k kq )
Ezert
2 /2 2 /2
F (ex Hn (x)) = (i)n es Hn (s).
Tehat az F operator sajatvektorait talaltuk meg.
Legyen
1 x2 /2
n (x) := p e Hn (x) , (6.13)
2n n!
amit Hermite-fuggvenynek nevezunk. A konstans szorzok ugy vannak valasztva, hogy
ezek a fuggvenyek az L2 (R) Hilbert-terben ortonormalt rendszert alkossanak:
6.3. FOURIER-TRANSZFORMACIO 111
1. lemma: Z
n (x)m (x), dx = (n, m) (n, m Z+ ).
R
Bizonytas: Az
n
X t x2 /2 2xtt2 x2 /2
X sn x2 /2 2 2
e Hn (x) = e , e Hm (x) = e2xss x /2
n=0
n! m=0
m!
F (n ) = (i)n n , (6.15)
sorfejtes.
Ha n paros, akkor a Hn Hermite-polinom paros, paratlan n-re pedig paratlan. (Ez
latszik a (6.17) formulabol.) Ebbol adodik, hogy a n Hermite-fuggveny paros n-re paros,
paratlan n-re paratlan.
Legyen K(f (x)) = F (f (x)), azaz paros fuggvenyre K = F , paratlanra pedig K =
F . A (6.15) formulabol adodik, hogy K az F inverze. Ezert megkaptuk a kovetkezo
tetelt az inverz transzformaciorol.
112 FEJEZET 6. FOURIER-TRANSZFORMACIO
-4 -2 0 2 4
x
-2
-4
Ugyanakkor
Z 1 r2
f (z)Pr (z) dz kf k .
B 1 2r cos + r 2
Ez is kisebb -nal, ha r eleg kozel van 1-hez.
6.4. Feladatok
1. Adjuk meg T karaktereit!
2. Legyen M 1 (G) es g G. Mi a g mertek?
3. Legyen , M 1 (G). Igazoljuk, hogy k k kk kk.
4. Mutassuk meg, hogy ha f, g L1 (G), akkor
Z
f (x y)g(y) dy
G
integralhato.
114 FEJEZET 6. FOURIER-TRANSZFORMACIO
1 d eitx 1
Z
F (f )(t) = f (x) dx.
2 dt ix
f (x) = e(x,Ax) (x Rn )
fuggveny Fourier-transzformaltja, ha
n
X
(x, Ax) = xi Aij xj .
i,j=1
rekurziot.
(i) , X G,
(ii) ha G1 , G2 G, akkor G1 G2 G,
(iii) ha Gi G (i I), akkor i Gi G,
(iv) ha x1 es x2 kulonbozo pontok X-ben, akkor vannak olyan diszjunkt G1 , G2 G
halmazok, hogy x1 G1 es x2 G2 ,
Ha (X, G) egy topologikus ter, es X0 X, akkor X0 -on van egy (X, G)-bol orokolt
topologia, amelyben az X0 G halmazok a nyltak, G G. Ezt a topologiat
altertopologianak is nevezzuk.
Az (X, G) topologikus terben az xn sorozatrol azt mondjuk, hogy x X-hez kon-
vergal, jelolesben xn x, ha minden olyan G nylt halmazhoz, amelyre x G, van
olyan N N kuszobindex, hogy xn G, ha n N. A topologikus ter definciojanak
(iv) resze biztostja azt, hogy egy sorozatnak legfeljebb egy hatarertekpontja legyen.
10. pelda: Egy masik topologiat ertelmezhetunk R-en, ha azokat a halmazokat
tekintjuk nyltnak, amelyek eloallnak balrol zart es jobbrol nylt intervallumok
egyestesekent. Ebben a topologiaban xn x eseten x xn veges sok n kivetele-
vel. Ezert ezt a topologiat a jobbrol valo konvergencia topologiajanak nevezzuk.
117
118 Fuggelek
m) = d(n, m) ,
d(n, ) = 1
d(n,
n
kepletekkel, akkor egy teljes metrikus teret kapunk.
A peldahoz hasonloan minden (X, d) metrikus terhez van egy olyan (X, d) teljes met-
rikus ter, hogy X X, X suru X-ban, es d megszortasa X X-re eppen a d tavolsag.
teret az (X, d) metrikus ter teljesse tetelenek vagy teljes burkanak
Ilyenkor az (X, d)
nevezzuk. A teljes burok lenyegeben egyertelmuen minden metrikus terre letezik.
Egy topologia szeparabilis, ha van benne megszamlalhato suru halmaz.
f (x) d(x, x ) + f (x )
egyenlotlenseg, azaz
|f (x) f (x )| d(x, x ) .
Ez mutatja f folytonossagat, ugyanis xn x eseten d(xn , x) 0, tehat |f (xn )f (x)|
0.
Megmutathato, hogy f (x) = 0 akkor es csak akkor, ha x a H halmaz lezarasaban
van. Ezert zart H halmazra f (x) > 0, ha x 6 H. Ilyenkor f -et az x pont H-tol valo
tavolsaganak nevezzuk.
17. pelda: Az a teny, hogy egy lekepezes folytonos-e nagyban fugg attol, hogy milyen
topologiakra vonatkoztatunk. Legyen f : R R egy fuggveny, es egy xn R-beli sorozatra
jelentse xn x a szokasos konvergenciat. Tekintsunk R-en ket topologiat, G1 -et es G2 -t,
es nezzuk meg, hogy f : (R, G1 ) (R, G2 ) mikor lesz folytonos.
Ha G1 es G2 a szokasos topologiak, akkor ezek metrizalhatok, es f folytonossaga azt
jelenti, hogy barmilyen xn x eseten f (xn ) f (x). Ez tehat az R-en ertelmezett valos
fuggvenyek jol ismert folytonossag fogalma.
G1 -et tartsuk meg a szokasos topologianak, de G2 legyen a jobbrol valo konvergencia
topologiaja. Ekkor f : R R folytonos lesz, ha minden a < b eseten {x R : a
f (x) < b} nylt halmaz. Ez maga utan vonja, hogy
[ 1
{x R : a < f (x) < b} = x R : a + f (x) < b
n
n
ugyancsak nylt. Ezert f -nek folytonosnak kell lennie a szokasos ertelemben is. Ha
xn x0 es f (x0 ) = a, akkor {x R : a f (x) < a + } nylt halmaz, ami csak
Metrikus es topologikus terek 121
ugy lehet, ha f (xn ) f (x0 ) veges sok n kivetelevel. Ezert f -nek lokalis minimuma
van a tetszoleges x0 pontban. Megmutathato, hogy ez csupan az allando fuggvenyek
tulajdonsaga. Csak ezek lesznek az (R, G1 ) (R, G2 ) ertelemben folytonosak.
Vegul legyen G1 a jobbrol valo konvergencia topologiaja es G2 a szokasos topologia.
Ekkor f : R R akkor lesz folytonos, ha xn xo fogyoan eseten f (xn ) f (x0 ).
Ilyenkor szoktuk az f fuggvenyt jobbrol folytonosnak mondani.
gombok kozul nem valaszthato ki veges sok, ami lefedne Rn -et. Ugyanakkor, [0, 1] R
kompakt, mert minden nylt halmazokbol allo fedese tartalmaz veges fedest (Borel-fele
befedesi tetel).
Egy topologikus ter kompakt reszhalmazai zartak, kompakt halmaz zart reszhalmaza
kompakt. Tovabba, ha X kompakt es f : X Y folytonos lekepezes, akkor f (X) is
kompakt. Egy metrizalhato ter pontosan akkor kompakt, ha minden sorozata tartalmaz
konvergens reszsorozatot.
19. pelda: R-en a jobbrol valo konvergencia topologiaja nem kompakt, mert az
[n, n + 1) nylt halmazok paronkent diszjunkt fedest alkotnak, n Z.
20. pelda: T kompakt, mert R-nek korlatos es zart reszhalmaza, vagy mert
f : [0, 2] T, f () = ei folytonos rakepezes.
22. pelda: Legyen X egy lokalisan kompakt ter, H X es x H. Ekkor letezik olyan
nylt G halmaz es K kompakt halmaz X-ben, amelyre x G K.
(ii) Legyen most H nylt, es tetelezzuk fel az egyszeruseg vegett, hogy X topologiaja
metrizalhato. Ekkor x-nek es X \ H-nak van egy pozitv d0 > 0 tavolsaga. Legyen
G0 = G(x, d0 /2) es F0 = G0 . Ekkor G0 H zart halmaz X-ben, es G0 K kompakt
reszhalmaza H-nak. Mivel x G0 G G0 K, gy H lokalisan kompakt.
24. pelda: Tekintsuk a {0, 2} halmazon a trivialis topologiat, azaz {0} es {2} egyarant
nylt halmazok. Legyen X := {0, 2}N a {0, 2}-ter onmagaval vett vegtelen szorzata. A
Tyihonov-tetel szerint ez a ter kompakt es nem mas mint a {0, 2} sorozatok tere. Ha
xn X egy sorozat, akkor xn x, ha (xn )(k) x(k) , azaz az (xn )k sorozat rogztett
k-ra veges sok kivetellel x(k) . ((xn )(k) jeloli az xn sorozat k-adik elemet.)
Metrikus es topologikus terek 123
tavolsaggal.
X x(k)
f : X [0, 1] , x 7
3k
k=1
8. tetel: Legyen X egy lokalisan kompakt ter, amely -kompakt, azaz lefedheto
megszamlalhato sok kompakt halmazzal. Ha {Gi : i I} nylt fedese X-nek, akkor
letezik folytonos fn : X [0, 1] fuggvenyeknek egy olyan sorozata, amelyre
|f (x) p(x)| , ha a x b .
124 Fuggelek
(iii) Ha f, g A, akkor f + g, f g A.
(iv) Ha f A, akkor f A.
Feladatok
1. Legyen X tetszoleges halmaz es d tavolsag X-en! Mutassuk meg, hogy (x, y) =
min(1, d(x, y)) ugyancsak tavolsag!
2. Definialjuk a termeszetes szamok N halmazan az alabbi ketvaltozos fuggvenyt:
1
1 + m+n , ha n 6= m,
d(m, n) :=
0, ha n = m.
Bizonytsuk be, hogy (I, d) metrikus ter, de nem teljes! Adjuk meg a ter teljes
burkat!
7. Az elozo feladatban szereplo I halmazon ertelmezzunk egy masik tavolsagot:
d : I I R+ , ([a, b], [c, d]) 7 ([a, b]) + ([c, d]) 2([a, b] [c, d]),
F (x) := inf{d(x, y) : y E}
metrika!
12. Mutassuk meg, hogy a racionalis szamok Q halmaza nem tartalmaz nylt interval-
lumot!
13. Legyen
n
X o
A= x= ai 4i : ak {0, 3} !
i=1
17. Legyen (X, d) egy metrikus ter! Az alabbi metrikak kozul melyik ekvivalens d-vel?
(Bizonytsa az alltasat!)
d(x, y)
d1 (x, y) = ,
1 + d(x, y)
d2 (x, y) = min{1, d(x, y)} ,
d3 (x, y) = sup{|d(x, t) d(y, t)| : t X} .
18. Az X halmaz a
1, ha x 6= y ,
d(x, y) =
0, ha x = y
metrikaval metrikus ter. Igazolja, hogy (X, d) pontosan akkor szeparabilis, ha X
megszamlalhato halmaz! Mikor lesz X kompakt?
19. Legyen xn egy kompakt metrikus terben kulonbozo pontokbol allo sorozat! Mu-
tassa meg, hogy xn pontosan akkor konvergens, ha az {xn , n N} halmaznak
egyetlen torlodasi pontja van! Lehet az xn -re vonatkozo feltetelt gyengteni?
21. Igazolja, hogy ha (X, d) szeparabilis metrikus ter, akkor minden nylt fedesebol
kivalaszthato megszamlalhato fedes!
25. Legyen f : [0, 1] R folytonos fuggveny! Mutassa meg, hogy van olyan p(x)
polinom, amelyben a valtozonak csak paros hatvanyai szerepelnek, es kf pk <
tetszoleges elore adott > 0 szamra!
128 Fuggelek
26. Mutassa meg, hogy a CC (T) terben a {z n : n Z} halmaz altal kifesztett linearis
alter suru!
27. Legyen (X, d) egy teljes metrikus ter es x X. Adjon meg az X \ {x} teren egy
olyan d metrikat, amelyre a ter teljes es X \ {x}-ben ugyanazok a konvergens
sorozatok a d metrikara, mint a d metrikara!
28. Mutassa meg, hogy minden kompakt metrikus ter teljes es szeparabilis!
30. Bizonytsa be, hogy a folytonos szakaszonkent linearis fuggvenyek surun van-
nak C[0, 1]-ben! (Utmutatas: Elegendo folytonosan differencialhato fuggvenyeket
kozelteni.)
32. Mutassa meg, hogy ket metrizalhato topologikus ter szorzata metrizalhato!
Linearis operatorok
Az X vektorteret vagy linearis teret normalt ternek mondjuk, ha adott egy k k : X
R+ fuggveny a kovetkezo tulajdonsagokkal:
G(x, ) := {y X : kx yk < }.
25. pelda: Legyen C(K) a K kompakt topologikus teren ertelmezett folytonos (valos
vagy komplex erteku) fuggvenyek vektortere, es legyen
kf k := sup{|f (x)| : a x b} .
(3) Letezik olyan C > 0 szam, amelyre kAxk2 Ckxk1 minden x X1 eseten.
Bizonytas: (1) (2) evidens. (2) (3) : G2 = {x2 X2 : kx2 k < 1} nylt halmaz
X2 -ben es A0 = 0 G2 . Van olyan nylt G1 halmaz a folytonossag miatt, amelyre 0 G1
es AG1 G2 . Mivel G1 nylt, letezik > 0, amelyre
Ekkor tetszoleges x X1 eseten x G1 es
2kxk1
A x G2 ,
2kxk1
azaz
A
x
< 1.
2kxk1
2
Ez azt jelenti, hogy tetszoleges x X1 eseten
2
kAxk2 kxk1
teljesul.
(3) (1) igazolasat az olvasora bzzuk.
az elozo tetel jeloleseivel. kAk nem mas, mint a 13. tetel (3) reszeben megjeleno lehetseges
C szamok legkisebbike. Ha X normalt ter, akkor B(X, X) helyett roviden B(X)-et runk.
B(X)-nek nemcsak linearis, hanem gyuru strukturaja is van, azaz elemeit az osszeadas
mellett szorozni is lehet: Ha A, B B(X), akkor AB az ebben a sorrendben vett
kompozcio. Az I identitas operator az egysegelem a gyuruben es bizonyos operatoroknak
van inverze a szorzasra nezve.
Az (6.19) operatornormanak megvan a
szubmultiplikatv tulajdonsaga.
2. lemma: A B(X) normalt terben a szorzas es az inverz folytonos. Az invertalhato
operatorok nylt halmazt alkotnak.
kAn Bn ABk = kAn (Bn B) + (An A)Bk kAn k kBn Bk + kAn Ak kBk 0
igaz, ha kI Bn k < 1. Tehat ilyen feltetel mellett Bn1 is letezik, tovabba tart I-
hez, ha Bn I. Az is adodik, hogy az invertalhato operatorok nylt halmazt alkotnak.
(0 I A)2 .
Tetelezzuk fel, hogy a spektrum ures. Ekkor 7 (I A)1 az egesz komplex skon
differencialhato operatorerteku fuggveny, aminek a hatarerteke a vegtelenben (6.21)-bol
adodoan 0. Ha B(X) egy funkcional, akkor a 7 ((I A)1 ) fuggveny korlatos
es regularis, a Liouville-tetel alapjan azonosan 0. Mivel ez minden funkcionalra igaz,
(I A)1 ) 0. Ez lehetetlen, mert egy inverz nem lehet 0.
132 Fuggelek
Ortogonalis sorfejtesek
Eloszor nezzunk a [1, 1] intervallumon ertelmezett f es g fuggvenyeket. Belso (vagy
skalar) szorzatuk Z 1
hf, gi = f (x)g(x) dx.
1
(Ha valos fuggvenyekkel foglalkozunk, akkor f konjugaltja nem lenyeges.) Ha f es g
folytonosak, akkor az integral termeszetesen letezik, de f, g L2 [1, 1] az altalanosabb
helyzet. f es g ortogonaltasa hf, gi = 0 es tavolsaguk
p
(f, g) := hf g, f gi = kf gk2
Ez egy metrikus ter.
Legendre-sorfejtes
Az L2 [1, 1] terben a folytonos fuggvenyek suru halmazt alkotnak. Valoban, az egyik
lehetseges ut, amin eljuthatunk L2 [1, 1]-hez az folytonos fuggvenyek C[1, 1] teren ke-
resztul vezet. A fenti tavolsaggal kapott metrikus ter teljes burkat vesszuk. Ez lesz
L2 [1, 1]. A teljes burokkal valo ertelmezes miatt C[1, 1] suru L2 [1, 1]-ben. Ugyan-
akkor a polinomok suru halmazt alkotnak a Weierstrass-fele approximacios tetel szerint
a C[1, 1]-ben az egyenletes konvergenciara nezve: Ha f C[1, 1], akkor van olyan pn
polinom sorozat, amelyre
sup{|f (x) pn (x)| : 1 x 1} 0 .
Azonban
sZ
1 p
(f, pn ) = |f (x) pn (x)|2 dx 2 sup{|f (x) pn (x)| : 1 x 1},
1
Polinomoknak egy olyan pn ortogonalis sorozatahoz jutunk, amelynek n-edik tagja egy
n-edfoku polinom. Mivel nincs olyan fuggveny, amely minden polinomra ortogonalis, ez a
rendszer alkalmas normalassal egy bazis, amelynek elemei egy szorzofaktortol eltekintve
a Legendre-fele polinomok.
Az n-edfoku Legendre-polinom a
1 dn 2
Pn (x) = (x 1)n (6.22)
2n n! dxn
keplettel adhato meg. A foegyutthato
n! 2n
,
2n n
(1 x2 )y 2xy + x = 0
Fourier-sorfejtes
Ebben peldaban a [, ] intervallumon ertelmezett fuggvenyekkel foglalkozunk.
Elemi szamolassal ellenorizheto, hogy a
1 1 1 1 1
, cos x, cos 2x . . . , sin x, sin 2x . . . , (6.25)
2
ahol
1 1 1
Z Z Z
a0 = f (x) dx, ak = f (x) cos kx dx, bk = f (x) sin kx dx.
2 (1)k
Z
bk = x sin kx dx = 2 .
0 k
Tehat a sorfejtes
sin 2x sin 3x
2 sin x + ... .
2 3
A sorfejtes x = -re 0-t ad, ami a baloldali es a jobboldali limesz szamtani kozepe.
T := {z C : |z| = 1}
z n + z n z n z n
cos nt es sin nt,
2 2
a (??) fuggvenyek linearis burka is suru a
{f C[, ] : f () = f ()}
terben.
Hermite-sorfejtes
indexHermite-sorfejtes A teljes szamegyenesen a polinomok nem integralhatok,
hiszem a limeszuk -ben . Az ortogonalitast a
Z
2
hf, gi = f (x)g(x)ex dx
Legyen
dn x2
2
Hn (x) = (1)n ex e . (6.26)
dxn
Teljes indukcioval konnyen igazolhato, hogy Hn (x) egy n-edfoku polinom,
amelynek foegyutthatoja 2n . (??)-et differencialva kapjuk a
Hn (x) = 2xHn (x) Hn+1 (x) (6.27)
2
egyenletet. f (x) := ex ismetelt differencialasaval
dn+1 dn dn1
f (x) + 2x f (x) + 2n f (x) = 0 .
dxn+1 dxn dxn1
2
Ezt megszorozva a (1)n ex faktorral azt kapjuk, hogy
Ezert a normalizalt
1
Hn (x) = p Hn (x) (6.31)
2n n!
2
Hermite-fele polinomok az L2 (ex dx) ter bazisat alkotjak. A Hermite-
polinomokkal valo szamolasra a generator fuggveny hasznos, lasd a ?? peldat
a 6. fejezetben.
Ortogonalis sorfejtesek 137
Feladatok
139
Targymutato
140
TARGYMUTATO 141
kompakt operator
topologikus ter, 119 normaja, 128
konvergal, 115
konvergencia RiemannStieltjes-integral, 11
mertekben, 58 suru halmaz, 116
konvex fuggveny, 24 StoneWeierstrass approximacios tetel,
lancszabaly, 22 122
Lagrange-fele kozepertek tetel, 23 szorzattopologia, 120
Lagrange-fele multiplikator, 30 szubmultiplikatv, 128
Lebesgue tavolsag, 116
-felbontas, 68 tegla, 54
-mertek, 57 tetel
lemma Fatou-Beppo Levi, 63
Borel-Cantelli, 59 Fubini-Lebesgue, 69
Lieb, 107 Jegorov, 58
lokalisan Lebesgue-fele dominalt konvergen-
kompakt topologikus csoport, 90 cia, 64
kompakt topologikus ter, 119 Radon-Nikodym, 66
merheto ter, 54 Radon-Riesz, 76
mertek, 55 Tietze-fele kiterjesztesi, 121
abszolut folytonos, 66 Tyihonov, 120
Haar-fele, 91 Weierstrass-fele approximacios, 121
kolcsonosen szingularis, 86 Taylor-tetel, 26
kulso, 56 teljes
szingularis, 66 metrikus ter, 117
vektorerteku, 11 Tietze-fele kiterjesztesi tetel, 121
mertekter, 55 topologia, 115
metrika, 116 topologikusan ekvivalens, 116
metrikus ter, 116 Tyihonov-tetel, 120
teljes burka, 117
vektorerteku mertek, 11
teljesse tetele, 117
metrizalhato topologia, 116 Weierstrass approximacios tetele, 121
Minkowski-egyenlotlenseg, 70
Young-tetel, 27
norma, 127
nylt zart
halmaz, 115 halmaz, 116