Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

Invertáló erősítő:
Az invertáló erősítő egy olyan erősítő, melynél ha a bemenetre pozitív feszültséget hozunk,
a kimeneten negatív feszültséget fogunk kapni. Az erősítése az ellenállások értékétől függ.
A fázisfordítása 180 fok.
Az invertáló erősítő sémája:

Képlete:

Nem invertáló erősítő:

A nem invertáló erősítő olyan erősítő, melynél ha a bemenetre pozitív feszültséget hozunk, a
kimeneten is pozitív feszültség fog jelentkezni. Az erősítése természetesen itt is az
ellenállásoktól függ. A fázisfordítása 360 fok, ami valójában 0 fok.
Képlete:

Sémája:

Jelen esetben ezek a jelek jelentkeznek az oszcilloszkópon:

Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

Követő erősítő:
Ez egy speciális eset. Akkor kapjuk ha az R1 végtelen, az R2 pedig 0 (ez csak ideális
esetben). A gyakorlatban megközelítőleg 1 szokott lenni az erősítése. Olyan erősítői
fokozatok közé teszik, ahol nagy a kimenő ellenállás és a következő fokozat bemenő
ellenállása kicsi.

Sémája:

Feszültségek összeadása műveleti erősítővel:

Ez egy olyan áramkör, amelynél a bemeneti feszültségek a kimeneten összeadódnak. Jelen
esetben is az ellenállások értékei határozzák meg az erősítés értékét. Az ilyen erősítőket a
hangtechnikában szokták mixerként alkalmazni.
Sémája:
Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

Képlete:

Feszültségek kivonása műveleti erősítővel:

Ez egy olyan áramkör, melynél a bemenő feszültségek a kimeneten kivonódnak egymásból,
az erősítés jelen esetben is az ellenállásoktól függ. Ezt az áramkört gyakran használják
adatátviteli csatornák zajszintjének eliminálására.

Képlete:

Passzív differenciáló áramkör:

Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

Passzív differenciáló áramkör a kimenetén olyan feszültséget ad, amely arányos a bejövő
feszültség változásának sebességével. Az áramkör elemeit úgy válasszák ki, hogy az idő
konstans sokkal rövidebb legyen a jel időtartalmától.
Vagyis:

A alatt a bemenő jelet láthatjuk.

B alatt a feltételeknek megfelelően kiválasztott elemekből álló áramkör kimeneti jelét
láthatjuk.
C alatt a feltételeknek nem megfelelő elemekből álló áramkör kimeneti jelét láthatjuk.

Passzív integráló áramkör:

A kimenetén a bejövő töltésmennyiséggel arányos feszültséget ad. Gyakorlatban a jelek

középértékének kiszámítására használják. Az áramkör elemeit úgy válasszuk ki, hogy az idő
konstans sokkal nagyobb legyen a jel időtartalmától.
Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

Vagyis:

A alatt a bemenő jelet láthatjuk.

B alatt a feltételeknek megfelelően kiválasztott elemekből álló áramkör kimeneti jelét
láthatjuk.
C alatt a feltételeknek nem megfelelő elemekből álló áramkör kimeneti jelét láthatjuk.

Aktív differenciáló áramkör:

A passzív áramkörök nem adnak mindig kielégítő eredményeket, mivel hajlamosak a jel
gyengítésére és nem erősítenek. Helyettük aktív differenciáló áramkört használunk. Ezeket
az áramköröket sűrűn használják az irányítástechnikában. A fázisfordítás 180 fokos.
Sémája:

Az oszcilloszkópon megjelenő jelalakok:

Elektronika II. Felkészítő a II. ellenőrzőre 2017. 12. 12.

u1 – bemenő jel
u2 – kimenő jel

Aktív integráló áramkör:

Ezt az áramkört használják, ha négyszög jelből nem szimmetrikus háromszög(fűrész) jelet
akarunk kapni(pl. Miler generátor), valamint másféle jelgenerátoroknál(szinuszra
emlékeztető jelek, szimmetrikus fűrészjelek, stb…). Az aktív integráló áramkört szokták még
használni a szinusz jel fázis csúztatására, de ellentétes irányban, mint az aktív differenciáló
áramkört.
Sémája:

Az oszcilloszkópon megjelenő jelalakok:

u1 – bemenő jel
u2 – kimenő jel